JELENTÉS. az évi búzatermés felvásárlásának és exportjának pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséról.!996. február 291

.

JELENTÉS az 1995. évi búzatermés felvásárlásának és exportjának pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséról

!996. február

291.

A vizsgálat végrehajtásáért felelős: az ÁSZ III. Költségvetési Ellenőrzési Igazgatósága és az ÁSZ IV. Vagyonellenőrzési Igazgatósága Bihary Zsigmond . dr. Kovács Árpád

Az

ellenőrzést

ellenőrzést

számvevő

igazgató igazgató

vezette:

Halász Gcjza Hegedúsné dr. Müllern Veronika

Az

számvevő

számvevő

igazgatóhelyelles ,

osztályvezető

szdmvcvö föwncícsos

végezték:

Beck Miklós számvevő Benkéné dr. Lavner Klára szcimvcvő tandcsos dr. Benkő János számvevő tanácsos dr. Borisz József számvevő tanácsos dr. Burján Margit számvcv6 tanácsos Czunyi Lajos számvevő tanácsos Csóry Györgyné számvevő tanácsos László András számvevő tanácsos Lőrinc Alajos számvevő tanácsos Nagy János számvevő tanácsos Nagyné Lunger Éva számvevő Péntek LrLd6 .\·zcímvcvíí uuuicsos Rundik Jeinos szcímvcvíí wnrícso.\· Simon Ákosné szdmvcvéi tandc:sos

'

ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK

V-26-71/1995-96. Témaszám: 302.

JELENTÉS az 1995. évi búzatermés felvásárlásának, finanszírozásának és exportjának pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

Magyarországon a mezőgazdasági müvelésre alkalmas területnek mintegy ötödén vetnek búzát. 1995-ben 4,6 millió tonna búza termett. Ez amennyiség kb. 1 millió tonnával marad el az 1988-1994. közötti időszak átlagátóL 1994. december 31-én "átmenő készletként" (termelőknél, felvásárlóknál, kereskedelemben) 3 millió tonnál tartottak nyilván, ebből júliusra mintegy 400 e to maradt. Így az 1995. évi újbúzából (a nyitókészlettel egyiitt összesen 5 millió tonna)- a hazai szükséglet kielégítésén felül - kb. 2 millió tonna exportárualap keletkezett. A búza világpiacán 1995. június végén intenzív áremelkedés indult el, ami némi késéssel, a hazai piacon is éreztette hatását. Mindez arra ösztönözte a búzavertikum (termelés, feldolgozás, értékesítés) érintett szereplőit, hogy a termésből minél többet külföldön éi1ékesítsenek. A rendszerváltást követően az agrárgazdaság területén is megváltoztak az állami irányítás módszerei. Előtérbe kerültek a közvetett eszközök, ennek megfelelően az állam átfogóan szabályozta az agrárágazat rendtartását, meghatározta intézményrendszerét, a kapcsolódó árrendszer!, illetve az igénybe vehető forrásokat. Emellett azonban a piac egyensúlyának tartós felbomlása esetén, a lakossági ellátást súlyosan veszélyeztető helyzetben az állam fenntartotta magának a közvetlen beavatkozás jogát is. Ennek érdekében Gazdasági Ta•·talékot (ezen belül búzatartalékot) képzett, illetve a kivitel egy részét - bár csak Igen szük körben - engedélyhez kötötte. Ellenőrzésünk

során arra kerestiink választ, hogy - az 1995-ben érvényes gazdasági, jogi szabályozó-, illetve információs rendszer, valamint az agrárpiaci rendtartás együttesen megfelelő keretfeltételt jelentettek-e a hazai búzaszükséglet zavartalan kielégítéséhez; - az állami tartalékkészlet feltöltése megtörtént-e, illetve a készletezési tevékenység alkalmas-e a piaci zavarelhárításra; - az exportkereslet növekedésével összefliggésben milyen kormányzati intézkedésekre került sor; - a búza vertikum finanszírozásában nagyobb mértékben résztvevő pénzintézetek hitelezési és más finanszírozási tevékenysége hozzájárult-e a búza forgalmazása terén az !995 nyarán és őszén tapasztalt nem kívánatos jelenségekhez

Vizsgálatunk 1995. évre vonatkozik. Ellenőrzésünket az FM-nél, az IKM-nél, a KHVMnél, a PM-nél, a VPOP-nál, a TIG KhT-nál folytattuk. Kapcsolódó ellenőrzést végeztünk a készletek tárolását végző gazdálkodó szervezetek egy részénél. Ennek keretében a búza tartalékkészlet közel felénél megvizsgáltuk azok kezelését, védelm ét. A pénzintézeti szférában vizsgálatunk az állami tulajdonban lévő kereskedelmi bankok - az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., a Kereskedelmi és Hitelbank Rt., a Magyar Hitelbank Rt., valamint a Postabank és Takarékpénztár Rt. - hitelezési tevékenységére terjedt ki. A CIB Hungária Rt-nál - mivel magánbank- az Állami Számvevőszék csak tájékozódott, illetve az információkat más forrásból szerezte be. A "bennfentes" kereskedelem esetleges előfordulásának és a búzaárak alakulásának jobb feltárása érdekében tájékozödtunk a Budapesti Áru tőzsdén, az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyeletnél, a MÁV és a MAHART Rt-nél is. A kereskedelmi bankok területén minden jelentősebb pénzkihelyezést tételesen, a kisebb volumenűeket pedig kiválasztásos alapon ellenőriztük. Meg kell jegyezni, hogy egyetlen pénzintézet sem rendelkezik naprakészen a búza vertikum fmanszirozásával kapcsolatos adatokkal, mivel azt általában a "gabona ágazatban" figyeli meg saját információs rendszerében, ezért ez a feladat többlet idő- és munkaigénnyel járt A Postabank és Takarékpénztár Rt. megtagadta a vizsg:ílat végzésének lehetöségét. A Postabank arra való hivatkozással tagadja az Állami Számvevőszék ellenőrzési hatáskörét, hogy - vélekedésük szerint - a pénzintézet részben sincs állami tulajdonban. A Postabank úgy értelmezi a Magyar Posta és a két társadalombiztosítási önkormányzat tulajdoni hányadait a pénzintézet alaptőkéjéből, hogy azok nem képeznek állami tulajdont. Ennek megfelelően e gondolatmenet szerint egy l 00 %-ban állami tulajdonban lévő társaság és a köztulajdont megtestesítő társadalombiztosítási önkormányzatok tulajdona már akadálya lehet az Állami Számvevőszék hatásköre gyakorlásának, amit elfogadhatatlannak tartunk. Az Alkotmány 9. §-a említi a köztulajdon fogalmát, de közelebbról nem határozza meg Ugyanakkor az önkormányzatok ellenőrzését több törvény az Államí Szánwevöszék hatáskörébe utalja, viszont sehol sincs meghatározva, hogy a köztulajdon logalmába bármiféle önkormányzati tulajdon beleta11ozna. Az 1995. évi búzaterméshez kapcsolódó állami tartalék képzés ellenőrzés, megállapitásaít. valamint a kereskedelmi bankok búzával kapcsolatos hitelezési tevékenységél a "Függelékek" tartalmazzák, amelyek az 1995. évi LXV. törvény alapjim "Szigorúan titkos" minősítést kaptak.

Következtetések, javaslatok

A búza világpiacán 1995. június végén bekövetkezett :írrobban:ís, egy heti késéssel, a magyar árutőzsdén is éreztette hatását. Az áremelkedés a szabadpiaci és a fclv:ís:írhísi :irakban már csak több hetes késéssel, és lassú bb ütem mellett következett be. A felvásárlók, illetve az exportörök többsége (a szakmai érdekképviselet szerint) még az új termés learalása előtt megkötötte a szerzödéseket, azaz igye.kezett biztonságos pozic1ót

2

elérni. Ebben az idöszakban a felvásárlási árak még igen ah1csonyak volhJI<, ami összefiiggesben volt a várhatóan jó búzaterméssel, illetve azzal, hogy nem hirdettél< meg )JZ irányára!, ezért az aratás utáni idöszak árai a minimum ár, azaz a ga•·antált )ÍJ' (8.800 Ft/to) körül alakultak. Az alacsony felvásárlási árak kialakulásában a termelök likviditási gondjai, a tárolási problémák is szerepetjátszottak. Az expo•·török )Írajánlat)Ít befolyásolta, hogy a 3811994. (XII.30.) PM-IKM rendelet előre meghirdette az exporttámogahist (étkezési búzánál 1.200 Ft/to ), amikor még az új búza termésmennyisége és piaci viszonyai ismeretlenek voltak. Az áremelkedés hatására augusztus-szeptember hónapban jelentősen megnőtt a búzapiac száma (olyan gazdálkodó szervezetek is exportálni akartak, melyektöl profilidegen volt az agrártevékenység). Ekkor már nagyobb haszonnal lehetett ~úzát értékesíteni, ezért a kiszállírás egyre nagyobb méreteket öltött (augusztusban 367 e to, szeptemberben 484 e to). szereplőinek

A hazai ellátás biztosítása érdekében az érintett tárníl< (PM, FM) központi beavatkozást láttak szükségesnek. Információ hiányában (nem ismerték a megkötött szerzödésállomány nagyságrendjét) és tartva a jogi konzekvenciáktól azonban nem V)ÍihJihíl< liliiJak lwcl<>izatát, hogy az idejekorán meghi•·detett exporttámogat)Íst visszavonják. Tény, hogy a hazai piaci ár emelkedése (november végéig) mérsékeltebb volt, az exportárak pedig (néhány kis exportőr kivételével) alatta maradtak a világpiaci áraknak, vagyis nem sikc•·iilt a lwnjunktúra adta lehetőségeket teljeskörííen kihasználni. Így csak az a szük kör realizálhatott extraprotitot, amely betakaritás után vásárolt búzát, és csak a negyedik negyeelévben kezdett exportálni. A extraprofitnak viszont része volt a költségvetési támogatils is. A búza kivitele exportengedélyhez kötött, ezért az export korhítOZ)ÍS "végső eszközeként" az IKM 1995. október 12-töl felfiiggesztette az export engedélyek ldad)ÍS)Ít, illetve módosítását (a felfuggesztést az FM kezdeményezte). A kiadott engedélyek azonban jelentős halmozódás! tartalmaznak, mivel az engedélyezési eljárás jelenleg csak regisztrációs jellegii. Ebből következöen ez az ·intézkedés sem volt l{épes n kivitel tényleges lwrl)ítoz)ísára (1995. II. félévben 12 millió to új búzára adtak ki export engedélyt, miközben a kivihető mennyiség 2 millió to volt). Az engedélykiadások felfiiggesztését az állami tartalék készlelet lwr.elií TJG KhT feliigycJeti sze1-ve (az IKM egyik főosztálya) is siirgette, ugyanis ettől remélte a tartaiékek mielőbbi feltöltését. A hirtelen áremelkedés, a KhT nem megfelelő iizletpolitil«ijn, a feltételekhez való alkalmazkodás hiánya igen megnehezítette a tárca által előírt mennyiség fdtöltését. Az előírt búzal<észlet a lakosság ellátásában jelentkező gondol< megolcl:ís:íhan mennyiségénél fogva azonban csak rövid időszalo-n és csak eseti jelleggel nll
'

A vizsgált pénzintézetek rendelkeznek megfelelő belső szabályozással a hitelezés tcriiietén és betartották a kamattámogat:ísra vonatkozó kormányrendelel elöinísail. A b[Jza vertikum finanszírozásában alkalmaznak nem szokványos megoldásokat (pl. lombard hitelezés, zárt láncú keretmegállapodásokon alapuló hitelezés), ezek azonban a rendes banki tevékenység kereteibe tartoztak. A pénzintézetek kiilönös hangsúlyt helyeztek a fedezet biztosítására, ezért jellemző en a nagy ke1·eskedelmi bankok a kis termelőket és cégeket nem célozták meg iigyfélkörük lehetséges bővítésénel< tartaiéiulkén l. A nagy kereskedelmi bankok előnyben részesítették az Íl.n. stratégiai iigyfélköriikel l<edvezőbb kockázati besorolással, kamatfeltételekkcl, gyorsított és megkiilönbözlclctt iigyintézéssel. E stratégiai ügyfélkörökbe való tartozás feltétele általában a megbizhatóság és számla vezetés. E körön kivüli- akár esetlegesen jelentkező - ügyfeleknek a pénzintézetek nem nyújtanak "automatikusan" hitelt, ami viszont- a pénz megtérülésének kovetelményét figyelembe véve- természetes bankári magatartás és nem ütközött semmilyen jogsza bá ly ba. Az elutasított hitelkérelmek száma nem volt ttÍI magas, azok olí•·idcje (december 31.) és a szállít:isi kapacitás, mint súik keresztmetszet jelentette .

.j

Mivel az érintett tárcáknak (IKM, KHVM) nem feladata az CXJIOI't sz;íllít:ísi lwpacit:ísok lwor·din:íciója (annak ellenére, hogy a GDP 40%-a külpiacon realizálódik), igy csak becslésekre szorítkozhattak az év végéig kiszállítható búza mennyiségéröl A MÁV-on és a MAHART Rt-n, mint a két legnagyobb magyar szállítmányozón kívül, bár csak néhány százalékban, más hazai gazdálkodó szervezet is végzett fuvarozást. A hazai szállítmányozók mellett - melyek a kivitel 82-SS'Vc.-:ít biztosítják - kiilröldi (elsősorban folyami) fuvarozók is megjelentek. Összesített adatok szerint az új bú zá ból 1995-ben előzetes becslések szerin t 1,95 111 illi ó tonna kivitelére keriilt sor, vagyis az exportált búza mennyisége megközelítőleg megegyezett a kivihető mennyiséggel. Év végére nyilvánvalóvá vált, hogy a jelenleg rnííködö informiÍciós rendszer IHIOrdiu:ílatlan, lassú és rugalmatlan. Nem képes kellő időben olyan megbizható adatoJ.:at biztositani, amelyek alapján lehetőség nyílna az agnírágazat teljesköríí lÍt1cl
:11.

Orsz:íggyíílés-

l) A pénzintézeti tevékenységről szóló, többször módosított !991. évi LXIX. tö1·vényt a vizsgálat megállapításaival módosítsa az alábbi módon: 44. §-t bővitse ki egy újabb bekezdéssel: Az (l) és (2) bekezdés korlátozásainál figyelembe l<ell venni a vlillolkozúshan megszerezhetö tulajdoni hányadban n pénzintézet mellctt tulajdont szcrzií,

(5)

részben vagy egészben a pénzintézet tulnjdonilbnn lévéí

~;Jzd~Jsúgi

lilrs;Js:'lg,h:ln

birtokolt pénzintézeti tulajdonh:ínyadot mcgtcstcsitö tulnjdonrészt is. 2) Az Állami Számvevőszékről szóló !989. évi XXXVIII. törvény 2. ~(6) bekezdései bi\-

vítse ki az alábbi szövegrészekkel "Az Állami Számvevőszék ellenőrzi az illiamill és köztulnjdonhan fdló 11 \'(lg)'Oil kczelését, az állami tulajdonban" és köztulajdonban "(fésztul:tjdonban) lélö ,·áll~lil· tok, vállalkozások vagyonérték-megőrzö és vagyongyílrílpító tcrékcn~·."égCt", /'ii~l.!d­

leniil a vagyon mértékétöl és attól, hogy azok közvellen donban vannak.

""~l'

közvetcll tulaj-

.\

Ajánljuk a Kormánynak: l) Tekintse át és értékelj e a gabonatermelés finanszírozásának és támogatásának helyzetét. 2) Alakítson ki rugalmas, hosszabb távon müködőképes exporttámogatási rendszert. A támogatás éves mértékét a termés mennyiségének és az új termés piaci viszonyainak ismeretében határozza meg. 3) Változtassa meg a búza kiviteléhez kapcsolódó engedélyezési e!jhrást, az ehhez kapcsolódó dokumentáció!. Mérlegelje az engedélyezési eljárás költségeinek a kérclmezökre történő áthárítását. 4) Tegye alkalmassá a TIG KhT-t az állami intervenció! segítő készletek tárolására, kezelésére. Ennek érdekében - indokolt esetben - a társaság likvid pénzeszközeinek egy részét is használja fel. 5) Hangolja össze az érdekelt tárcák, a Központi Statisztikai Hivatal, a bi1zával foglalkozó érdekképviseleti szervek és a Kopint-Datorg adatgyűjtési rendszerét. Ezzel a bilzavertikum informatikai rendszere gyorsabbá, a piaci zavarok elhilritására alkalmassá válhat. Ehhez biztositsan megfelelő pénzligyi feltételeket is.

Megállapítások

1. A hazai búza szükséglet és a termelt mennyiség összhangja

Hazánkban 1995. évben 4,6 millió to bÍIZll termett, 4,2 to/ha termésátlag mcllctt. 1986-90. közölt 6,2 millió to volt a búzatem1és átlaga, ami 1991-93. között 4,1 millió to-ra csökkent, majd 1994-rc 4,9 millió to-ra emelkedett. A világ bÍizatermelése 1992-93-tól fokozatosan csökkent, ami vhrhatóan folytatódik az 1995-96-os gazdasági évben is. Az ch11últ három évben a gabonalélc~kcn belül a búz~l ar:lnyn Cs tennésmcnnyisége

is csökkent (561-röl 533 millió tonnára), ezzel cgvid~j(ilcg il fogyasztlisa és :1 kc~·eskedelme is mérséklődött. A l;észletek mcnnyiségc ugvanczcn ldős?.'lk alatt lj(, millió tonnáról 92 millió tonnára csökkent. Ez évben várlwtóan csak (,X'X,-a lesz ilZ 1992-93. évinek. Világmérctckbcn mcgnötl az importigénv. am1 kedvezően hatott többek közölt-a magyar búza külpiaci elhelyezésérc is. Mindczek egyiittes hatására már 1994-ben az lÍtiagos minős{·gií IHÚ" bruttó útlagúr:1 mintegy 25 'v..- kal emelkedett. !995. j ím i us végén ll chicagói tő1.sd<'n hd<Öv<·tla·ut t a bÍiza :írrobbanásn, ami vihígméretel
A búza áránakjúnius végi ug,rásszcrü emelkedése elsőként a ,·ilirgmérctckbenrlll:ghatározó chicagói tőzsdén következett be, azóta az árak korilbban al1g lapasztali mérctekcl öltenek. A chicagói tőzsdén ajllnius végi 150 US Olto ár il decemberi hatúridös

6

jegyzésen már 180 USD/to fölé emelkedett. Európában a francia bttza jegyzése a június eleji 140 USD/to-ról (FOB francia paritás szerint) július végére 190 USD/to-ra nőtt, ami több mint kétszerese a két évvel korábbi árak nak. A hazai búzatermés az elmúlt évtizedekben mindig biztosította az ellátáshoz sziil<séges mennyiséget Az e feletti készleteket külpiacon kellett elhelyezni. <JZ<JZ export árualapot képezett. A hazai búzasziikséglet 1995-ben mintegy 3 millió to (gabonamérleg adato) (Megjegyezzük, hogy az FM és a Gabonaszövetség által készített gabonamérlegek adatai hasonlóak.) Ebből

étkezési célokat 1,4 millió to, a takannányozást l millió to, a ségletet 0,3 millió to búza biztosítja.

vetőmag

szük-

Az új termésből exportliiható mennyiség mintegy 1,9-2 millió to. (A megtermett 4,6 millió tonnál ugyanis növeli az 1994. évi termésből származó júliusi 400 e to nyitó készlet.) Az 1995. évben kialakult intenziv keresleli piac miatt a taltamuíny búza egy részét is étkezési búza cím én értékesi tették, amennyiben az alacsonyabb minőségi követelményeket " vevő elfogadta. (Az 1996-os évtől várhatóan az árutőzsdén is megjelenik az [tn. "EU búza". amely alacsonyabb sikértartalmú, mint a magyar étkezési búzaszabvány.) Az 1995. évi takannánymérleg alapján számítani lehet arra, hogy az exportált takarmánybúzát az amúgy is szükös mennyiségü kukoricából, illetve egyéb kalászosból kell pótolni. (A t<Jkarmánymérleg nem számol a takarmánybúza konvertálásával, enélkül ismérsékelt hi
2.1. A gazdasági környezet és a szabályozás A társadalmi-gazdasági változásokkal egyidejűleg a piacgazdaságra való átmenet idöszakában megváltozott az állam gazdaságirányító szerepe. Előtérbe kerültek az irányitás közvetett eszközei - elsősorban a jogi és gazdasági szabályozók - létrejöttek az ezzel összhnngban álló intézmények (pl. tőzsdék, kamarák). Emellett az állam szíil< l
jönnek létre a tcrmclők. a forgalmazök és a fclh<Jsználók érclckkélmsclcli szcrvci (terméktanácsok. szövctségek. kamarák).

7

A megviÍitozott feltételek sziikségszerűen vetették fel az agrár·piaci rendtartás st.ah:ílyozás:ít, amelyre az 1993. évi VI. tv. l•eretében keriilt sor. A törvény célja az volt, hogy kiszámítható lehetőségeket és esélyeket biztosítson a piaci szereplök számára, járuljon hozzá a piacgazdaság jogi keretcinek kiépüléséhcz. segitse elő a szabályowtt agrárpiac létrehozását. A törvénv meghatározta az agr·ár· piaci rendtartás intézmény- és eszközrendszerét is. A törvényi célok eddig csak korlátozottan érvényesiiitek A tapasztalatok azt mutatják, hogy a döntési mechanizmus lassí1, nem elég rugalmas, az Agrárpiaci Rendtartási TMcaközi Bizottságban (ARTB) résztvevő minisztériumok és érdekképviseleti szen,ck eltérő érdekeket képviselnek, ezen túl a jogszabályalkotás folyamata is igen időigényes. Az érdekelt felek közölt olyan kompromisszumos döntések is születtek, amelyeket nem kizárólag közgazdasági szempontok vezéreltek (Ilyen volt !994. és !995. évben a b[rza normatív exporttámogatásának bevezetése, illetve a támogatás mértékének meghirdetése.) Az állam piacszabályozó szerepét a törvény h:ínun (\994-ben még négy) minisztrr (a földművelésügyi-, az ipari és kereskedelmi-, a pénzügyminiszter) hat:ísl•iirrhr utalill Az agrárpiaci rendtariás intézményrendszere a törvény megjelenése utá11 folyamatOSilli épül ki. A müködésével, irányításával kapcsolatos feladatokat elsöcllcgcsen a lolcltnl'rvdésügyi miniszter és az ARTB látja eL Az ARTB !993. áprilisában alakult, elnöke az FM illetékes itllarntitkárhelyettcse. A Biwttság döntéselőkészítő, egyeztelő fórum, állásfoglalásai, amellllvibcll azokat a minisztcr elfogadja, FM rendeletben jelennek meg. A Bizottság havi rendszerességgel ülésezett. "Hatáskörébe" több sz;\z termék és 22 Terrnéktanács tartozik. Az étkezési btmt termelési és e.,porlt~rnogat
(pl. exportengedélyezés, információs rendszer). A hiányosságokat felismerve az érintett tárcák kezdeményezték a törvény módosítását.

2.2.1. A termelési és értékesítési támogatások Az 1995. évi költségvetési törvényben a gazdálkodó szervezetek tlímogatás1ín heliil az agrárszektor támogatása közel 70%-ot képviselt (61 Mrd Ft), ez utóbbiból az exporttámogatás 35 Mrd Ft-ot jelentett. A búzaágazat (mint közvetlenül szabályozott piac) eszközrendszeréhez tartoznak a l
A búza exporttámogntásánal< ismételt bevezetésél-c 1994. június vcgcn lu·talmazó csomagter·v krn·téhcn. (Ezt mcgelözö öt évben nem volt exporttámogatás, ami részben összefüggött az 1992-93. évi alacsony tcrmésmennyiséggel.) Az exporttámogatás piacgazdasági köriilmények közölt <17. cg)·ik rontos eleme <1 tem1elés és az értékesítés szabályoz.'isának, a kiegycns(Jiyozott piaci viszOil\ük kialakításának. Célja a meglévő árualapok külpiaci elhelvczésénck ösztö11zésc. a ,·ilágpiaci árakat meghatározó országok e~porttámogatilsa illtal okozott ,·erscnylliltrány mérséklése, iIletve a kü !piaci árakban cl ismert és a haza i költ ségek közott i killönbség finanszírozása.

')

A támogatás ismételt bevezetését megelőzte a Kormány részére készitett - az ágazatot érintő- helyzetértékelés (!994. VI. hó). Ebben már előre jelezték az 1994. évi hazai túlkinálati piacol (kb. l millió to export árualappal számoltak). A helyzetértékelésnél a szaktárca és az érdekképviseleti szcrvck az cworttilmogatils kezdeményezésekor nem számoltak az 1994. ll. félévben várható forintlcértélltás kialakítása során az érintett tárcáknak (PM-IKM-FM), illetve az érdekképviseleteknek - figyelembe véve a búzaágazatban az 1994. ll. félévti\1 jelentkező kedvező tendenciákat- az eddigielméi •·ngalmasabb, :1 vúltozú gnzdasági környezethezjobban igazodó expo•·ttámogatási rendszert kellett volna mcghinletni. Az EU gyakorlat- jóllehetmás finanszírozási és a hazainál magasallll fajlagos agrártámogatás mctlett - az exporttámogatást a termésmennyiség Cs o vil~gpiaci :lr ismerelében határozza meg, lenderek mcghirdetésé1'CI. Az exporttámogatásni vonatkozó döntést- illetve reneleletet- mcgdiízöen az A RTll-he igen elté•·ő vélemények alaimitak ld. A Pl\1javaslata az volt, hogy a búzlll él normatív rendszerből ki kell venni, c!H.:Iycll

januártól-április végéig pályázat keretében meghatározott mcnnl"iségrc - lcl"clé licitálva-nyerjenek cl támogatást az érdekeltek, 1995, ll. félévre von!ltkozóm' p!'dig a termés isme•·etében döntsenek. A búza C.'JlOI1szubvencion:"Jiására l,~ IVIrd Fl-ot terveztek elkülöniteni. A PM szakmai álláspon\ia megalapozott ,·olt. A j:wasla1 az EU gyakorlathoz közel i megoldás. Az Agrárrendt:Jrtási Hiv:Jtal az ARTB részérc készitett eliitcr_tcsztésben a bu;;llliil 1.200 Ftlto támogatási igénnyel sz.'imolt. A tcrvezetben l 1111111ó tonnil e\port alapot veltek !igyelcJnbc január 1. és március :11. között, és a t:imogatús meghirctctését is erre az idöszakra jal"asolták. Az élelmezési búzára I'J'l'i-re 1.2 Mrd l:t exporttámogatást terveztek.

,,,·u-

Az IKM a búza exporttámogatásill 1995. május :l O-ig normativ ( 1.'00 !'tito) 111óclon javasolta meghatározni. A további támogatásról (lehetőleg nonnati1· módon) n1ár al 1995. évi termés és pénzügyi lehetőségek ismeretében ki1·ánt dönteni A pályáztatásos módszcrt annak lassúsága és rugalmallans;igil miilll mindcn csethen

10

elkerülendőnek lartolla. Nem fogadla cl oh·an termekek túmogatásán:1k megsziintctését, vagy jelentős csökkentését, amelyeknel az elmúlt egy-két évben pontosan az export elősegítése érdekében döntöllek támogatás odaitéléséröl.

A Gabona Terméktanács 1.800 Ftllo összegű szubvcncióljavasoll 1995. augusztus l-től, de a támogatási lehetőség kihirdetését már január l-től sz;·,ksegesnck itCitc. A Terméktanács, érdekeinek védelmében, mindhárom érdekelt nlinisztcrl megkereste, ennek hatására született a kompromisszumos döntés. (A támogatás januári meghirdetését elfogadták, demértékét nem.) Az 1995. évi exporttámogatásra vonatkozó PM-IKM renelelet 199~. cknmlH'r végén jelent meg, ebben a támogatás mértékét: étkezési búzára 1.200 Ftlto, lisztre 4 Ft/kg, nagyságrendben határozták meg. Az l 995. évi étkezési búzára a támoga~ás érvénycsségi idejét !995. Vll. l.- XII. 31. közötti időszakban jelölték meg. A támogatás rnértél<éncl< meghirdetésére akkor keriilt sor, amii
A támogatási rendszer rugalmatlans;ig;ínak követlk. akik abetároláskor vásároltak és csak néhány hónap múlva értékcsitcttck. jelentils C'xtraprolithoz juthatta l<, amin cl< a költségvetési t:ímogatás is a részét l
ll

Az !995. évi árrobbanás mintt az EU felfüggesztette- cg\Tc la1olabbi hatánctökre-a szubvencionált búzaexport tendere it. Az USA scm lámagalla az C\llOriOI (1994-ben és 1995. l. félévében a búzacxportot még mindkcllcn 1ámog<11iák lalamilyen fom1ában.)

2.2.3. Garantált ár Az agrárrendtartási törvény bevezetése óta mindkét évben meghatározták a garant:ilt :irat (1994-ben induló garantált ár: 8.200 Ft/to, 1995-ben 8.800 Ft/to volt) Ez az ártipus minimum árként funkcionál, mivcl az a célja, hogy a hazai túlkinálati piacol "levezesse", azaz az állam- végső eszközként- garaniúlja, hogy a piacon vcvöre nem talált terméket fclvásároija. (A termelőnek elsősorban a piacon kell elismertetni és az áron keresztül realizál ni költségeit.) ' A garantált ár mellé a jogszabályok minden évben kvótát is rendeltek (azaz az államr felhasználásra felajánlható mennyiséget 1994. és 1995. évben egyaránt ?.,4 io/hcktilrban h<11i1rozták meg). Ezek az állami intézkedések a búz.1 túlkereslet i pia ca miall minclkél él·bcn fonnirlisak voltak, az c célra kijelölt néhány szcn·czclnél. ig,· a TIG KhT-nál scm Ioneni fclvásárlás, mivcl ezen az áron lcrmészclcscn senki scm kínálta a tcrmén~·Ct.

A garantált árnak az előzőeken túl egy sajátos közgazdasági funkciója is volt. Az 1003. évi törvényben is rögzitett irányárat még nem vezették be, ezért a termelö-t'elvásiirló kapcsolatában óhatatlanul árszabályozó hatást is gyakorolt. Ez elsősorban a új búzabctárolását követő kezdeti inkább a tőzsdei áraknak volt domináns szcrcpük.

idősmkra

1olt

jellemző,

késöbb

Ezen a területen változást okozhat a terméktanácsok által a jövőben meghirelerésre kerülő irnny3r A termelőket és felvásárlókat egyaránt helyes irányban molíválhaiJa a gazdilSági kapcsolatokban. Sajátos tendencia volt, hogy agarantáli ár az elmült cvekben évi júliusi felvásárlási átlagárai.

m~gközclilelle

az clözö

2.3. Az ex podengedélyezés

A külkereskedelem liberalizációjából következöen az áruk kivitele, illelve behozatala alanyi jogon járó lehetőség. A koníbbi merevebb rendszert felv:íltó új rcnds1.cr a kcdvnii eredmények ellenére néhány negatív jelenségel is magúval ho7.0II. Indokoli leli vnln;1 feltételhez kötni a külkereskedelmi tevékenység folytalilsál (pl. meg!'elelö gy<1korla1, szak nHl\ rsmeret). KonJunkturális esetben ugyanis sok, elemi külkereskedelmi islnc,rcllel scm rcnclclkező vállalkozó exportálhat, kedvezőtlen benyomást alakítva ki a klrlfölclr szcrzöclö pi1rlnerekben. ( 1994-ben 88 exportőr volt a búzapiacon, 1995-ben már 199 ) A 112/1990. (XII.23.) Korm. rendelet értelmében áruk kiviteléhez és behozatalához - a rendeletben foglalt néhány termék kivételével -nincs szükség engedélyre. A búza, a lisz! mint alapvető élelmezési cikk - engedélyköteles tennék maradt. 11 lakossilg alapelliil
12

súlyosan veszélyeztető helyzetben - a Kormány döntése alapján - a bchozatalt, a kivitel! határozott, vagy határozatlan időre felftiggesztheti (megtilthatja), illetőleg más korlátozilsokat is alkalmazhat. (Az engedélykiadás az IKM hatáskörébe tartozik, az engedélyezési elvek kialakításában az ARTB-nek kiemeit szerepe van.) A nem megfelelően szabályozott engedélyezési eljárás a gyako.-latban csal< "regisztráció!" jelent, nincs információtartalma, sőt torzítja a valós:ígot. A rrndszer alapvető hibája, hogy többszörös halmozódást takar, mivel szerzödések, árualap, stb. megléte nélkül is kérhető engedély,ha megjelölik az árut, a célországot, a kivinni szánt mennyiséget, árat. (A megjelölt adatoknál nem elvárás, hogy dokumentumokra épliljenek, azok gyakran az exportőr szándékát tükrözik.) Ha bármelyik feltétel változik, módosithatják az engedélyt, vagy a régitörlésenélkül újat kérhetnek. (Erre korlátozils nélkülmódJuk van.) A hibás szabályozás következményeként !995. január és októbu l<özÖtt mintegy 14 millió tonnára-ezen belül l 2 millió tonna új búzára- adta!< ki engNlélyt (az !995. ev1 uJ termés mennyisége, a júliusi nyitó készlettel együtt 5 millió tonna volt). Az engedélykiadás gyors ütemű növekedése júniusban kezdődött. Az étkezési búzára engedélyt kérők nagy száma (199 cég) ellenére 1995. jl1linshan 35, angusztusszeptemberben csak mintegy 70 cég szállított kiilróldr·e bllz:ít. Ugyanakkor 2 cég is volt - ezek közül az egyik egy betéti társaság- amely l millió tonnára rendelkezett kiviteli engedéllyel, de csak néhány tízezer tonnát exportált. Jllnius-szeptember hónapban összesen kb. 9,9 millió tonna kisz:íllít:ís:Ínl ad tal< ki engedélyt. Októberben az FM kezdeményezte a piaci zavar elhárítása érdekében a kiviteli engedélye!; kiadásának és módosításának felfiiggesztését. Az IKM 1995. október !2-én ennek eleget tett. Az llj búzára így mirrtegy !2 millió tonna engedélyt adtak l
IS.

l ·''

2.4. Az információs rendszer Az agrárrendtartásról szóló törvény említést tesz az info•·mációs •·cndszcn·öl, azonban annak tartalmi követelményeit, a kiépítés hatál"idejét nem hatá•·ozza meg. A törvény szerint a miniszter támogatást adhat a rendszer kiépítéséhez. Ennek megfelelően J995. májusában mintegy 220 M Ft támogatást adott a - a Rendtartási Bizottság javaslata alapján- a terméktanácsok információs rendszerének fejlesztésére. A tánwgntások otblÍtélésével egyidejűleg nem keriilt sor egy lwordinált információs rendszer alapjliinak le•·akására. Az J 995. évi ugrásszerű búza áremelkedés rávilágított az információs •·end sze r gyengcségeire, melynek jellemzöi a koordinálatlanság, a lassúság és a rugalmallans;íg. Koordimílatlan a rendszer, mert több szervezet is gyűjt adatokat, azonban azok nem alkotnak zárt rendszert Lassú a rendszer, mert az adatok mintegy 2 hónap késéssel követik a reáltolvamatokat A rugalmatlanságot a drasztikus áremelkedés után bekövetkezett piaci zavar igazolta, ugyanis a gyors döntéshez szükséges adatbeérkezés gyakoriságát nem lehetelt növelni. A három tárca egyébként nem rendelkezik közös, mindhárom helyen lehívható intormilciós rendszerrel. A fuggetlen, önálló, naprakész államigazgatási rendszer kialakulását a pénzügyi feltételek hiánya is hátráltatta. A búzavertikum adatgyííjtését alapvetöen a KSH, a Gnbonaszövctség, az FM, illelve a Kopint-Datorg Rt. végzi. Az információk, illetve a feldolgozott adatok eltérő iciőszakra vonatkoznak, ami ugyanazon témakörben megneheziti az összehasonlítást. Míg a KSH naptári évre, addig a Gabonaszövctség és az FM termelési. azaz gazdasági évre végez adatgyűjtést Az 1993. évi termelés clőr~jclzés jelentősen túlhaladta a tényleges tcrmésmcnll\ iséget (várható 4500 e tonna, tényleges 30 ll c tonna), mig az 1994. évi becslése alilila maradt a belakaritoll mcnnyiségénck (becslés 4:100 c to. termés 4XXO c to) A KSH adatrendszeréből csak :2 hónapos késéssel lehet információt (bliza mennyiségére. felvásárlási és szabadpiaci árára) kapni. A Gabonaszövetség a termelök, kereskedők, feldolgozók adatai alapJán havi aclatgyé'IJtést végez. A rendszer alapja a kölcsönös adatcsere, vagyis aki adatot szolgáltat. az visszakapja" Szövetségtöl az összesített információkal. Az adatgyíijtés nem leljeskörú. mivcl fl ""rtíkum mintegy 60-70'Y.,-a vesz •·észt az adatszolgáltatásban, ami a birtokszcrkezctbcll vitilozásokkal is összefugg. A rendszer így csak tendenciák tükrözésére alkalmas. Az exportadatokat az IKM megbízásából n Kopint-Datorg Rt. dolgona frl, rzl követően juttatja el az érintett tárc;íknal<, n KSH-nnk, illetve a g:1bonavr.rtikn111 la~jainak. Ez utóbbinak térítés ellenében. A külkcrcskcdclmi statisztika 1991-löl a viunbízonvlaiokril épi'd. /\z Egvségcs Vámárunyilatkozat (EV) 1995-ben került bevezetésre, a1111 cgvbcn leliélele az UJhoz való csatlakozásnak is.

l~

A havi statisztikai feldolgozások az export esetében átlag 4-5 héttel a t;írgy hó ut;ín készülnek el. A Kopint-Datorg Rt. szerint az export statisztikai adatok -az összeö aru tekintetében - 90-92%-ban fedik a havi tényállapotot. Megoldatlan tovabba az export terrnékenkénti árbevételének és támogatásának gyüjtése is. A rögzített adatokat - korrekcró után általában egy hónap elteltével dolgozzák fel. A búza esetében a még korrigálatlan, azaz "hibás adat" -amelyet még nem dolgoztak fel- !995. november 30-án mintegy 20,4 e to volt. Kezelhetetlen nagyságrendű eltérések mutatkoznak a Kopint-D;ttorg Rt. és a Gahon>tszövetség havi export adataiban. A Gabonaszövctség augusztus, szeptember és október hónapra 2r,en bemutatott szervezetek információs rendszeréhez. (Jelenlegi formájukban, elsősorban a halmozódások miatt, erre alkalmatlanok is.) Indokolt lenne ezeket is bevonni az információáramlásba. A tőzsde információs szerepe is erősödőben van. A kereskedők a szerződéskötéseknél a vásárlás időpontjában várható tőzsdei árat egyre gyakrabban alkalmazzirk. llasonló móclon szerződnek a termelökkel az integrátorok és a termeltető rendszerek is.

3. Az állami tartalékkészlet szabályozása, kezelése

A lakossági ellátást érintő piaci zavar megelőzésére, megszüntetésére. mérséklésére a Kormány Gazdaságbiztonsági Tartalék (GT) létrehozását, illetve kezelését rendelte cl (84/1994. N.27.1 Kormányrendelet). Ezen belül évente meghatározta az étkezési btrza mennyiségét. Ez a búzaállomány azonban csak az átmeneti goudol{ mcgol
kellő

garancint il fizetés. a vissza pót-

A KhT a GT-n kívül is jelentős nagyságrencll'r birzak észlettel rcndclkc;.ctt Üzleti t("l'('i«·nysége sor:ín azonban nem mindig a GT l{észlctel{ feltöltése éh·cJ.(,tt priorit;ist. holott a sajátos piaci helyzetben fokozott követelményt támasztottak az érintett tirrcirl-; (l KM. 1:M) a készletállomány feltöltésével szemben.

l)

Mindez megnehezítette a búzakészlet feltöltését. (A TIG KhT szerzöcléskötési és készletezési tevékenységével kapcsolatos megállapításainkat az 1-~. sz. melléklctck tartalmazzák ) A búzakészleteket a KhT bérelt tárolókban tá.-olja annak cllcnérr, hogy saj•Ít tulajdon ú gabonatároló helyekkel is rendelkezik. Helyszíni ellenőrzésünk soriul olyMt hiányoss;ígokat(mennyiségi és minőségi vonatkozásban) tapasztaltunk a tárolást végzöknél, amely bizonytalanná teszi, hogy a tárolt készletmcnnyiségck megegyezneli-c a számvitell nyilvántartásban szcreplö mennyiségekkcl. A IKM, mint alapító nem bízta meg a céget olyan készletek l'czclésévcl (intet·venciós készlet), amellyel az állam a piac tartós egyensúlyvesztése eselén "bcnvallwzhnt" és segíthet a kereslet-kínálat összhangjának megteremtésében. A KhT üzleti tevékenységével jelentős nagyságrendű szabad pénzeszközt realizált- amit tartós betétbc. illetve Órtékpapirba fektetett -ennek egy része felhasználható lenne az állami intervenciós készletek létrehw.ásitra. A lehetőséget az agrár-rendtal1ásról szóló törvény már magában foglalp

4. A kereskedelmi bankok tevékenysége

4.1. Az Országos Takarékpénztár és Kcrcskcdchui Bnnl' Rt. A Bank a gabona ágazat fmanszírozásának egyik meghatározó - ele tökeerejéhez mérten szerény - szereplöjévé vált Ezt főként a gabona ágazatban termcltctést, fclvásilrlást és forgalmazási végző jelentős cégek stratégiai üzletfélként való kezelése ercd1ncnyezte A 13ank több esetben hitelek nyújtásával elősegitette a tulajdonos változást_ a prívauzálást_ esctenként ÚJ cégek alapitásában is részt vett. Az OTP a vállalkozói körre ldnlakított áltnl;ínos szabályozás szcrint vi~gzí n nH,zögazdasági vertikum, ezen bcliil a búza forgalmazás finanszírozá.1át. A szezonális Jelleg. valamint az állami támogatás jellegzetességei miatt azonban a Bank olyan linanszímzúsi konstrukciókat is kidolgozott, amelyek elsősorban a gabona termeltetés és linanszíronis területére jellemzőek Így a gabona forgalmazással és-feldolgozással foglalkozó stratégiai üzletfeleket az álialimos forgóeszköz hitelezésen keresztül finanszirozták. A linnnszirozás területén érzckclhct(·, volt az OTP versenye más pénzintézetekkeL Az OTP Kereskedelmi Bank által a termeltető és a felhasználó bcvon:ís:ívall
16

tos hitelek jelentős részét tették ki. A hitel fedezetét a Banknál óvadékként letétbe helyezett közraktárjegy képezi a napi tőzsdei árfolyam 70%-os értékéveL Az igy kihelyezett hiteleket az adósok eddig visszafizették, kényszerárverés nem volt. A közraktárjegy-finanszírozás során eddig a tárolási feladatot kizárólagosan a Hungária Közraktározási és Kereskedelmi Rt. látta cl, amelynek tulajdonosai a B~bolna Rt. és az OTP (9%). A sikeres hitelkonstrukció jelenlegi szíík keresztmetszete az, hogy a hitelezési csak egy profitcentrum és egy közraktározási szervezet végzi, amelyben a Bank bizik. Az OTP Kereskedelmi Bank Rt. szerepe és tevékenysége az Agritracle (később Agrograin) Rt. alapitásánál és később a banl
17

Az OTP Forex-Alkusz Kft-t 1994 novemberében 17 millió Ft jegyzett tökével az OTP Bróker Rt. alapította, amelynek jelenleg is kizárólagos tulajdonosa. A Budapesti ..\rutőzsde gabona szekciójában ez az alkusz cég bonyolította 1995-ben a legnngyobh forgaimat Mint tőzsdetag megbízás alapján köt iigyleteket. A közvetett tulajdonlás miatt jelentős kereskedelmi banki háttérrel rcndciJ.:ezö OTP Fot·ex Kft. a gabona szekcióban az OTP Bróker Rt-től és az OTP Keresl,edclmi Ban l, Rt-től megbízást nem kapott és nem teljesített. Működését- az Állami Értékpapír- és Tőzsde­ felügyelet véleménye szerint is- szabályszerűen végezte. 4.2. A Kereskedelmi és Hitelbank Rt. A Bank gabonafelvásárlásra és -exportra történő hitelezése során a szokilsos pénzintézeti üzletmenet szerint járt el. A folyósított hiteleknél a Bank számára a bevételt csak a httclcli.J jelentette, amely a Bank saját általános feltételeitöl nem tért el. A Kereskedelmi és Hitelbank Rt. élelmiszergazdasági hitel portföliója - az eszköz portfólión [Jelül - a korilbbi 60% l'cletti arányról !995. I. félévének végére 40%-ra mérséklödött. A luumltt>Ímogat:is mcllctt igényelhető mezőgazdas:ígi - éven belüli - hitelkonstrukció alapj:ín kihrlyrzct t kölcsiinri :1 Banknak nz országosan kihelyezett ugyanilyen lwnstntkciójlt hitel:illom:íny mintrgy 40'Y..-át tették ki 1992. és 1994. l<özött. Az 1994-es év vCgén az állami kamatkedvezményes és

illlr~mi

gnrnncif1\·,d n:·lljtott

agrárgazdasági hitelek állománya elérte a 13 milliárd Ft-ot, an1ch·nck közel fele felvásárláshoz kapcsolódott. Emellett a Bank 1994-bcn minteg,· 7 milliárd rt rlcl·izahitclt engedélyezett mczőgazdasági és élelmiszeripari ügyletek linansziroz
l~ t,

4.3. A Magyar Hitelbank Rt. A Bank az általános hitelezési gyakorlataszerint kötötte a búza felvásárlásával és értékesítésével kapcsolatos szerződéseit a 187/1994. (XII. 30.) Korm. renelelet alapján és lényeges különbségeket csak a kamatfeltételek tekintetében érvényesitett a stratégiai hitelezői körben. Az MHB - a vizsgálat eszközeivel vélelmezhetően és a Bank nyilatkozata szerint is - tőzs­ dei spekulációs célú vásárlásra megbízást nem adott. A megvizsgált 147 hitelszerződés az 1995 első három negyedévében folyósított 2,4 rnilliárd Ft értékíí bÍiza termelési-termesztési, fclvás>lrhísi és cgyéh céiÍI hitelből 1,1 rnilliárd Ft-ot tett ki. A jelentösebb hitelfelvételek konk•·ét célja a fclvúsli.-l>ís, egyes esctekben az export elősegítése volt. A változatos formájú biztosítékokkal megkötött hitclszerződések futamideje általában 3-12 hónapos időtartamú. Búzávall
4.4. A CIB Hungária Bank Rt. A Bank üzletpolitikájához hagyományosan hozzátartozik a mezőgazdaság és elsősorban a mezőgazdasági termékekkel - igy a búzával is - folytatott kereskedelem finanszírozása. A CIBa magyar agnírgazdaság egyik jelentős finanszírozójll, e tcvélígon (új ból) eliíször, l< ezd c!! el foglalkozni a közralímogatúsol< bizonytalans•íg>ínal< tulnjdonították 1995. decemberében.

5. A Budapesti Árutőzsde gabona szekciójának a búza forgalmazásával kapcsolatos tevékenysége Az !994. november 29-én - a korábbi Árutőzsde Kft. általános jogutódjaként - megalakult Budapesti Árutőzsde (BÁ T). Alapit ó tagjai közölt 5 kereskedelmi b nnk van, ezek H bankok azonban kercskedési jogukat a BÁ T-on eddig nem gyakorolták.

l~

Négy kereskedelmi bank (Magyar Hitelbank Rt., Általános Értékforgalmi Bank Rt, Agrobank Rt. és az Iparbankház Rt.) a BÁ T pénzügyi szekciójának, a Kereskedelmi Bank Rt. pedig az agrár szekció tagja. Mivel a pénzintézeti törvény előírása értelmében a kereskedelmi bankok tevékenységi körének bövítése bankfelügyeleti engedélyhez kötött, ezért a tözsdei kereskedéshez is kérniük kellett az Állami Bankfelügyelet engedélyét. Az Állami Bankfelügyelet a pénzügyi szekcióban való tagság eseteiben kifogást nem emelt, a Kereskedelmi Bank Rt kérelmét azonban elutasította, mert azt pénzintézeti törvény előírásatval ellentétesnek találta. Az Állami Bankfelügyelet határozatát követően az Állami Értékpapír és Tőzsdefelügyelet a Kereskedelmi Bank Rt kercskedési jogát az agrár szekcióban 1995. október 31-én leliiiggesztette és kötelezte szekciótagságának ugyanezen év végéig történő eladására. Az 1995-ös év decemberéig a kereskedelmi bankok egyike sem gyakorolta kereskedést jogát a BÁ T-on. Az árutözsdcröl szóló törveny elöirás~i szerint tözsdcn ügy• let et cs~k tőzsdetag köthet alkusza (brökere) útján. Ezért kereskedelmi bank közvetlct!lil - s;rjM nc1"ébcn - a BÁT-on nem lehet ügyletkötö, rcszvétclük csak megbizöként vag,· linanszírozól<ént merü \het fel. A BÁT gabona szekciójában 1995. január l. és október 31. közölt az étkezési bLtzára összesen 15.472 kontraktust (l kantraktus =kb. 20 tonna) kötöttek. Ez a núntegy 31 O OOO tonna mennyiség magában foglalja az óbúzára, az új termésű búzára kötött ügyleteket, de tartalmaz !996. évi határidejű kötéseket is. Ebből a kötésmennyiségböl ugyanezen idöszak alatt az elszámolóház KELER Rt. által garantált tényleges áruszállítás mennyisége csak 46 ezer tonna, amely a kötésállomany l 5%-anak felel meg Ezt összehasonlítva a nemzetközi :reintokkal mégis magasnak mondható, mert pl. a Chicagói Árutőzsdén ez az arilny kb. 2%. A Budapesti Árutőzsde nem figyeli meg a búza vagy más gabonalele statisztikai adatait a tőzsdetag kötései szerint. A megfigyelés arunemenként történik, igy a gabonát·a összesen állnak rendelkezésre (üzleti titokként kezelt) adatok, amelyekhez csak az Állami Értékpapirés Tözsdefelügyelet juthat hozzá az árutözsdéröl szóló törvény előiriisa szcrint, mivel a megbízás a megbízó üzleti titkát képezi. A legnagyobb forgaimat elért 5 tőzsdetagnak 14 megbízója volt. Kercskeeleim i bank i "ráhatás!" a tőzsdeforgalomra nem lehetett találni, bár a megbízók közölt van olyan. amelynek a tulajdonosai közölt kereskedelmi bank is van. A Budapesti Árutőzsde vezetése szerint bennfentes keres\<edelem nem vg
20

Végső soron a BÁ T vezetésének az az áll
számára hozzáférhetően jelennek meg tájékoztaták és jelentések, így a búza esetében a várható terméseredmény, a vetésterület nagysága stb. egyaránt felmérhető. Azt is figyelembe kell venni, hogy egy határidős ügylet megkötésénél a hosszabb időszak miatt számos tényezőt kell figyelembe venni. Emiatt a gyakorlatban meghatározhatatlan, hogy melyik az a feltétel, amelyik döntő mértékben befolyásolja a piaco!, mert a feltételek összessége adja a végeredményt. A Budapesti Árutőzsde nem készíthet és nem tesz közzé jelentéseket a várható tendenciákról, mivel a piac befolyásolása ilyen módon nem megengedett. Ennek ellenére az ánllőzsclén jelentkezik a nemzetgazdasági/kormányzati információs rendszer hiányosságaiból adódó feszültség. A gyakorlatban használt "fizikai piac" kifejezés nem pontosan meghatározott. Ezt a fogalmat a Központi Statisztikai Hivatal fogalmi rendszerének interpretálásával úgy is lehet értelmezni, hogy az azonos a közvetlenül a termelőktől való fel vásitrlással. A KSH adatai szcrinl 1995. január-október közölti idős?.akban :1,1 millió tonna búzál vásároltak feL ennek kisebb része bekerülhelett a tőzsdérc is UgYanebben az idöszakban a magyar búzaexport 2.1 millió tonna 1·olt - ameilnek egy része óbúza voll-, aminek egy kis része szinlén bekerülhetett az árutőzsdei lorgalomba.

6. Az 1995. évi búzapiac jellemzöi, a hazai ellátásra gyakorolt hatása

6.1. A hazai- és az exportárak alakulása A hazai búzapiaco t az első öt hónapbnn a túlkímílat jellemezte. ami ősszefiiggésben volt az l 994. évi búzatermés nagyságával is. Mindez visszatükröződött a felvásárlási, a szabadpiaci és a hazai tőzsdei árakban. A chicagói tőzsdén június 23-<ín l<öveti<<•zclt be
21

A nagyobb exportáló cégek szállításaiból számított adatok scm tiil\l·özncl{ cgyértclmii növekedést. A vámstatisztikai adatok alapján a legnagyobb exportáló cégek lÍtiagos cxportárai augusztus-szeptemberben 110 és 130 USD/tonna között v:íltakoznak Csak a kisebb exportörök értek el esetenként 140-170 U SD/tonna árakat (magyar határparitáson). A Kelet felé irányuló exportárak átlag 20-40%-kal alacsonyabbak voltak a Nyugat felé irányuló áraknál. A búzakivitel közel40o/o-a Üzbcgisztánba, Olaszors«lk becsiilni lehet. (/\z adatok nagy rés;e lt!lc-it tr1k0t IS képez.) Nincsenek információk arra vonatkozóan sem, hogy az cxporttilmogatások n1rként oszlanak meg a termelők és a l{eresl{cdől{ között. A tet·melől{hÖz jutó jövedelemre lehet következtetni a t'cl,úsárl;ist ;,rak és a i(·kásárolt mcnnyiségck alakulásábóL Az 1995-ös év júliusától október 'égéig 2,7 milltó tonna gabonát vásároltak fel. Júliusbőn l millió tonna gabonúért tonnitnként tültlgo-

san 9.800 Ft-Ot, augusztusban szintén l millió tonnáért IO.XOO Ft-ol. szcptcmbcrbcn 0,5 millió tonnáért 11.400 Ft-ot, októberben 0.2 millió tonn
22

Hasonló az információhiány arról is, hogy a termelők milyen nagyságrendben szerződtek, illetve szerződnek búza értékesítésére a termeltető rendszerekkel, illetve az integnítorokkal. (Ez a konstrukció a termelő részére értékesítési biztonságot jelent, ugyanakkor az esetleges áremelkedések hatásait nem tudja kihasználni.) A termelő !995-ben abban volt érdekelt, hogy a megtermelt búzát minél később étiékesítse, ez esetben akár extraprofitot is elérhetett. Összességében a hazai agrárkereskedelem az év első ll hónapjában 2,6 Mrd USD bevételt realizált, ebből a gabonaexport 430 millió USD volt. (Közel hétszeresc az 1994. évt azonos időszaknak.) A bÍJzaexportból származó bevétel 297 millió elolhírt l<épvisel A libcraliz.c'llt kereskedelem sajátosságaként a túlkercslcti bu7.1piac ellenérc - bár elenyésző mértékbcn- az év első 10 hónapjában :lG ezer USD ,·olt az import nagyságrendje.

6.2. A hazai ellátás év végére várható alakulása Az !995. évi gazdasági (termelési) évben Uúlius l-től) az 5 millió tonna nyiséggel szemben a belpiaci igény mintegy 3 millió tonna.

meglévő

búzameny-

Az étkezési búzaexport jelentős emell<edése augusztusban kezdödött, a szeptembcri mennyiség (480 e to) kiemelkedően magas volt, novembertől némileg csökkent. A hazai ellátás kielégítésénel< veszélyeztetettségemiatt-a klilönféle tárcaintézllyami szállítók). Jellemző továbbá, hogy a búzaexportnal< esni< míntcgy S2-SS%,-:ít viszi!< l
2_\

Év végére- elsősorban a szállítási kapacitás miatt- 1,94 millió tonna (Kopint-Datorg elő­ zetes adat) búza kiszállítására keríilt sor, ami megközelítőleg megrgyczil< az export;ílható ru ennyiséggel (:! millió tonna). T ény, hogy az előrejelzések a búza árának további emelkedésével számolnak, a BÁ T 1996. márciusi határidős jegyzései 24 E Ft/to körüli nagyságrendüek, mindez árfelhajtó hatású lehet a búzát alapanyagként felhasználó termékekben. (Megjegyezzük, hogy a kenyér árában a búza áramindössze 15-20%-kal szerepel.) Budapest, !996. február Melléklet: 8 lap.

~~ alelnök

L~;K_ 0---vJ Sándor István alelnök

I. sz. melléklet a V-26-7111995. sz. jelentéshez

A TIG KhT

szerződéskötési

gyakorlata

A KhT a búza felvásárlására, illetve a visszavásárlására szerződést kötött partnereivel. Megállapításaink szerint a megkötött szerződések több esetben kívánnivalót hagynak maguk után: - A konkrét szerződéskötéseket megelőző megállapodásokról semmilyen írásos, az utólagos számonkérést biztosító dokumentum nincs. Nem készül sem emlékeztető, sem jegyzőkönyv a kereskedelmi igazgatóhelyettesnél folytatott előzetes tárgyalásokról. Ezt követően kerül sor a szerződési ajánlat kiküldésére, amit a szerződő felek aláírva vagy visszaküldenek, vagy nem. Ez utóbbit minden következmény nélkül meglehetik. Esetenként írásban visszajeleznek ugyan (általában árproblémára hivatkozással), de olyan példával is találkoztunk, hogy még ezt a gesztust sem tették meg. A hagyományos partnerek (a volt Gabonaforgalmi- és Malomipari Vállalatok /GMV !), mclyek saját malommal is rendelkeznek, állalábull teljesítették il szcrző­ désben vállallakat, az új partnerek azonban már kevésbé. A májusban kiküldött (első csomag) 31 szerzödés ajánlatot, kb. 46-50-cs "körből" választották. A szcrzödési feltételeket nyilvánosan nem hirdették meg. gyakorlatilag a "bcjclcntkczőkkcl" állapodtak meg, de csak szóban. Ezért igen nehezen követhető. hogy milyen kritériumok alapján szürték ki a jelölteket. A szerzödéses kapcsolatok gyakorlalilag a tradicionális partnerek közül keriiitek ki. Ez a "kör" 1995-bcn mintcgy 10%-kal bővült. Mivcl a privatizáció során külföldi érdekeilségbe kerültek a korábbi partnerek, ezért helyettük másokkal kellcll kapcsolatot tcrcmleni (így pl. a Győr-Moson-Sopron mcgyci, Hujdll-Sihar mcgyci I"Oil GMV-vclmár egyáltalán nincs kapcsolata a TIG KhT-nak). - A GT-vel kapcsolatos ügyrendi szabályozás a TJG KhT kötelezettségeként rögzíti, hogy a GT működtetésével kapcsolatos szerződésekben kell ö garanciákat kell kikötni a fizetés, a visszapótlás, illetve a visszavásárlás teljesítésére. - A típusszerződések tartalmazzák ugyan a Ptk. által előírt feltételeket, azonban a szcrződésszegés, így pl. nem teljesítés esetérc konkrét szankciól
A tényleges

szerződésekben

alaki hiányosságok is

előfordultak:

- A gazdasági igazgatóhelyettes ellenjegyzése nem szerepelt valamennyi szel?.ődé­ sen (ezt nem pótolja az, hogy a típusszerződést a belső koordináció során a gazdasági igazgatóhelyettes is szignálta). Ezt a hiányosságet a "második körben" kiküldött szerződéseknél már kiküszöbölték. - A szerződések mellékletét képező "Tárolási Megállapodások" kivétel nélkül csak "intervenciós" készletbe tartozó gabonáról szólnak.A KhT nyilvántartásában elkülönülnek a különböző (4 féle) funkciójú búzakészletek, így a szerzödések és az analitika nem fedik egymást - A minöségi kikötésnél a szerződések nagy részében "Árutőzsdei szabvány" szerepel, ami valószínüsíthetöen "elírásból" származik (az 1995. évi üzleti terv ugyancsak "szabványt" említ "szokvány" helyett). Megjegyezzük, hogy a tőzsdei szokvány és az állam1 szabvány előirásal nem mmdenben egyeznek meg. - Egy Kft-nek kiküldött szerződési ajánlatban (l O ezer tonna étkezési bi1zára) olyan llllnőségi kikötés szerepel, amely kisebb mint a szabványban szereplö alsó határ. A T! G Kht nyilatkozata szerint ezt a kedvezményt az áruhiány miatt tette meg. (Az ajánlatot a Kft így sem igazolta vissza.) - A szerzödés-módosításoknál nem lehet mindig beazonosítani, hogy a módositás a szerződés melyik pontjára vonatkozik, mivel azt nem minden esetben vezetik át, igy csak a teljesítésről készült kimutatásban jelenik meg a módosult számada t. A T! G KhT

Feliigyelő

Bizottsága is sziikségesnek ítélte- az IKM határozata alapján - a szerződésl•ötési gyakorlat felülvizsgálatát, amit külsö szakértőkkel el is végeztetett. (A jelentés október utolsó napján készült eL)

Budapest, 1996. február

2. sz. melléklet a V-26-71 /1995. sz. jelentéshez

A TIG KhT búzakészleteinek "müvi" tárolása

A felvásárolt búza nagy részét ún.

"művi"

tárolás keretében ral\tározzál1, tárolják

A "müvi" tárolás azt jelenti, hogy a tárolás! végző jogi szemé! v (gvakorlatilag a búza eladójal saját tclcphclyén. vagy az általa is bérelt rakt~rakban (visszav~sárlásra kötött szcrződésck csctén dijmcntcscn,cgyszcrii vásárlás csetéli heti bérleti díj és egyszeri fertőtlcnítési költség ellenében) raktároz. Az al,·állalkozó raktáraiba való á!tárolás is díjmentes a TIG KhT számára. A tárolásra alapvetően négy "típusír" búza kerülhet (két GT, és két vállalkozási célú búzakészlet), amihez jellegének megfelelő szerzödéseket kellett volna kötni. E helyett azonban az un. "intervenciós", azaz vállalkozási célú készlet tárolására szóló szerződéseket alkalmazták, ami alapvetöen szabadabb mozgásteret enged a KhT számára. A tárolási feltételeket a

szerződés

mellékletét

képező

"Tárolási megállapodás" rögzíti.

E szcrint a tárolás! végző feladata a készletek mcnnyiségi és rninőségi át1·étele. A KhT akkor fizet a tárolás! végzőnck, ha az csatolja a betároiasi jegvet (ezzel igazolj inynnl< megfelelő- minőségre. A mért adatokat csak Jistaszerűen ta•·talmazz~k. Elöforclult, hogy az

akkreditált laboratórium mérései nem támasztották alá az eladó (tároló cég) által tárolt KhT készlet előírás szerinti minöségét. Egy esetben a betárolt TIG KhT készletből az akkreditált laboratórium által megvizsgált 2 c to felének sütőipari értéke alacsonyabb volt az előírtnál (B l helyett 82), és a ncd1·cs sikértartalom scm érte cl a megkívánt 29"/.,-ot. - Alvállalkozónál történő állami készlet tárolásakor (amikor a tárolás! végző is bérelt raktárakban tárol) többnyire rendelkeztek a szükséges szerződésekkel. Ezek viszont az áttárolásra vonatkozó minőségtanÍisítási követelményeket nem rögzítik Nem mindig lehet megtalálni aminőségellenőrzésre utaló bizonylatot sem. Egy MgTsz, mint alvállalkozó, 2,3 c to búzát tárol, ami a KhT készletét képezi A fővállalkozó egy Kft volt. A TIG KhT kifizet tc a cégnek a 2,3 c to búza vételi árát. A Kft. viszont csak l ,5 c to vételárat egyenlített ki az MgTsz-nck és az "albérleti" szcrzödést scm újította meg !995. november 22-ig. Minclezt a TIG KhT nem ellenőrizte.

- A tárolóhelyeken csak elvélve találh<Jtó méréstcchnológiai utasítás, cs a mmoscg ellcnörúsére '·onatlwzó leírás, amt megneheziti a tárolt búza egyscges ellenőrzését Gondot jelent az is, hogy a 10-20 éves tárolóhelyek-elsősorban a silók- kapacitásának megállapításához a vizsgált helyek többségénél nem volt mCtszaki dokumentáció. Ezt a cégek központja sem tudta bemutatni (pl. arra hivatkozással, hogy a privatizáció során ezeket nem vették át). Mivel a tárolók nem hitelesítettek, ezért megbízható l
Kft. (nlint eladó) a TIG KhT parlnerc részérc l <J9.'i JLrlius 14-21. közölt 9 szilmlát állított ki R c to bú záró!. Ezzel szemben l 99 'i. július :; l-én csak :i.2 c to búzakészlettel rendelkezcll a Kft. azaz ekkor még nem ,·olt birtokában a lcszúmlázoll (és a KhT felé to,·ábbszámiázott) mennviség.

Egy Rt. egyik tárolótelepén !995. július 14-én 1.3 e to búz;it tároltak, ugyanakkor ezen a napon 1,5 e to TIG KhT készlelet igazoltak. Az Rt. egy másik telepén a bctárolás !995. augusztus 24-én történt meg, ennek ellenérc a TIG KhT feléjúlius 14.augusztus 7. dátummal jelentellék a készlet tárolási. - A TIG KhT készleteit a szerződésben rögzítettek szerint clkiilönítettcn l
"művi"

tárolás raktározási feltételei általában megfeleltek a követelményeknek ami a beton, illetve fém silókat illeti). Egy helyen találkoztunk olyan raktározási feltételekkel (tárolószín), amely nem felelt meg a tárolási szerződésben is rögzített követelményeknek. (elsősorban

- Megállapításaink szerint a tárolás! végző cégek többségénél a kimutatott TIG KhT készleteken kivül jelentős kapacitás-felesleg tapasztalható, ugyanis saját készleteik igen minimálisak voltak. A vagyon védelme sem volt mindig rnegnyngtlltÓ. Van ahol a telepet éjszaka nem őrzik, másutt a nyilolt szinck eleve nem alkalmasak a készletek biztonságos védelmére. Mindez sziikségessé teszi, hogy a KhT búzakészletek teljeskörü vé tegyék. A KhT

Ellenőr-zési

ellenőr-zését

rendszeressé és

Osztlílya végzi a készletek "miívi" türohísünal< rllcniin:ésél.

Az osztály felügyelelél helytelenül az általános igazgatóhelyettes látja cl, nem az ügyvezető igazgató, a \~zsgálati feladatokat viszont az Áruforgalmi Főosztály adja. Az ellenőrzést két revizor (műszaki végzettségű) végzi. Megállapításaikról illetve heti összefoglaló jelentést készítenek.

jegyzőkönyvet,

A búzára vonatkozóan készlethiányt nem állapitottak meg. A lipus~jcgyzőkönyvbcn szercpcl olynn kérdés, amely 11 minöség ellenőrzés módjára ulill, dc a vizsgálat sorim erre nem válaszoltak. Az "albérleti" szcrzödésck alapján Mtárollmcnnyiségckct csak esetlegcsen ellenőrizték.

Budapest, 1996. február

o

.l

3. sz. melléklet a V-26-71/1995. sz. jelentéshez

A búza világpiaci és hazai tőzsdei áraiakulásának 1995. március-október kőzőtt

fő jellemzői

Bár a tényleges tőzsdei forgalom az egészhez elenyészően csekély, az árak alakulására viszont jelentőséggel bír. A bí•za árára ható nemzetközi és hazai árbefolyásoló tendenciák ismeretével érthető meg a sokak által nem várt, igen jelentős áremelkedés és az ezzel együttjáró felfokozott aktivitás a búza piacán. Az !995-ös év március-április-május hónapjaiban az európai búza irányitja a világpiaci árakat alacsony keresJeti és kínálati viszonyokkal, dinamikus árcsökkenéssel. Április végén az Európai Unió az óbúzára szokatlanul nagy exporttámogatást ad. Május elején az európai kínálat viszonylag bő, német, magyar, cseh, török versenyhelyzet alakul ki. Május végére árualap hiányában az EU exportoffenzíva kifullad, a francia intervenciós készletek el kelnek. Ugyanezen három hónap alatt a belföldi jegyzéseknél betakarításkor kialakult elszámolóárak mérséklődtck, a távolabbi jcgyzésck enyhén csökkentek, csak az idő­ szak végén emelkednek enyhén a malmi búz.ürak. A piac vissz.1fogott és mozdulatlan. Az 1995-ös év júniusában és júliusában az amerikai búza válik a p1ac főszereplőjévé. Sz.lík a kínálat, növekvő a kereslet Az időszakra a búza árának növekvö, rendkivül magas, csúcsokat döntő irányzata a jellemző. Az amerikai búza jövő évi tcrméskiliitásai gyengék, az EU az amerikai szabadpiaci ajánlatok ismételt elutasítása után felll·•ggeszti újabb exportengedélyek kiadását. A Budapesti Árutőzsdén júniusban- hullámzással- élénk, illetve heves üzletmenet a Az ártcndcncia emelkedő, bár volt visszaesés is. még az étkezési búz.~nál is. A hónap végén már nagy értékű üzleteket kötnek. Július elején az átmeneti, gyenge árvissz.1csés után a hónap clsö felében már ismét clllelkednek az árak. nagv a keresleL A hónap további részérc heves üzletmenet a jellemző, az áremelkedés gyorsuló irányztlú. Július 2'i-én rendkivül nagymértéki'l áremelkedés következcll be. A viszonylag kedvező terméskilátások ellenérc (4,:'i-4,X millió to1111át prognosztiz~11tak) a hazai áremelkedés oka kettős: a világpiaci arak rendkii·Oii emelkedése és n hazai kereslet erős nyomása.

jellemző.

Az 1995-ös év augusztusában általános áresés következik be a nemzetközi tözsdepl
nek). A hónap végén teszik közzé a Nemzetközi Gabona Tanács jelentését, amelyben a ki nalat további szükülését jelzik előre. A BÁT fó jellemzöje augusztusban is az étkezési búza változatlanul aktiv piaca, a malmi búzára áremelkedéssel, zömmel határidős ügyleteket kötnek Az emelkedő ártendcncia közepette augusztus 2. hetében- összefúggésben a világpiaci helyzettel árfolyamcsökkenés is bekövetkezett. A hónap végén emelkedő jcgyzésck mcllctt. egyre gyorsuló árak váltak jellemzövé. Az 1995. szeptemberi nemzetközi helyzet az amerikai búza újabbárbefolyásoló időszakát hozta magával. A világ búzaforgalmának felét adó USA és EU régiókban az árak irreálisan magasak, megközelítik a júliusi csúcsot. A kínálat szűkült. Szcptcmbcrbcn, sőt októberben is, a búza tőzsdei ánnozgása. egy kis megtorpanás után rendkívüli emelkedést mutatott a nagy vételi nyomás miatt. A búza árának hatalmas növekedését mutatják azok az arányszámok, ilmclyct jellemez il . . . chicagói és a budapesti árutözsdék 1995. március végi és szeptember vége közötti ármozgásának összevetése. Chicagóban 36%-kal, Budapesten 78°/o-kal volt 111agasabb a kötések átlagára (a BÁT esetében decemberi határidősárakra értendő), míg flrCisszclbcn szeptclllber elejére érték el a 43%-os emelkedést. A Budapesti Árutőzsde határidős búza elszámoló árai az 1995. évi első, nyitó napon (január 3-án) az étkezési búzára májusra 13. 150 Ft/to, decemberre 12. l 00 Ft/t o voltak. Május 16-án júliusra l 0.200 Ft/to, decemberre 12.200 Ft/to, 1996. márciusitra 13.500 Ft !to átlagokat jegyeztek fel. Július 25-én augusztusra 12.390 Ft/to, decemberre 14.700 Ft/to, 1996. márciusára 15.420 Ft/to árak alakultak ki, jól mutatva az ugrásszerü növekedést. Szeptember 28-án októberre 20.380 Ft/to, decemberre 21.570 Ftlto, 1996 márciusára 24.000 Ft/to magasságot értek el az elszámoló árak. Az áremelkedés tovább is folytatódott, mert november 23-án decemberi hataridőre 22.900 Ftlto, 1996. márciusára 25.100 Ft/to elszámoló árakon kötöttek ügyleteket A takarmánybúza árai is hasonló tendenciát követtek. Röviden jelezve két szélsőértékei: 1995. január 3-án júliusra 9.300 Ftlto, november 23-án 1996. májusára 23.500 Ft/t o elszáIllO ló árakat regisztráltak.

Budapest, 1996. februú 7.

t. sz.

l

l

Búza ártendenciák - 1995. március vég_e

táblázat

l

=100 - az árutözsdéken, piacokon 1995-ben

l BrOsszel 3/ BÁT julius BÁT aug. Chlcagó 1/ Chlcagó 2I 97 87 100 101 99 98 102 87 100 100 100 103 101 100 100 99 100 101 100 100 100 92 99 100 100 102 93 100 100 99 104 103 91 97 99 102 101 91 98 100 108 113 106 101 117 120 118 129 109 108 124 135 111 126 119 119 127 112 125 124 152 115 132 147 127 135 . 127 130 124 123 139 121 122 141 . 125 125 143 . 127 128 143 . 131 135 136 131

1995 márc.= 100 Aprilis elején Aprilis közepén !Aprilis 3. hete Aprilis végén Május ele· én Május elején Május közepén Május végén J unius első három hete Junius végén Julius ele" én Julius közepén Julius harmadik hetében Julius végén Augusztus elején Augusztus 2. felében AtJgusztus végefelé Augusztus végén Szeptember elején Szeptember köze_pén Szeptember végén

l ... --L. rr-

. . .

..

-

-

-

-

----

. -

--··.

·-··-· .

-

..

-

-

----

....

-

----

-----

-

'

·-

'l

180

- --

"i:

~

-

BÁT dec. 93 102 102 101 101 101 101 102 107 110 115 116 119 126 132 134 138 143 147 154 178

150

il

--

;-

140 ''

-

-

-

rr1-1--

120

Al

'"l

,1:

1- Brüsszel 3/

·i

1- Chicagó 2/

llllilii

--+- BÁT julius

---BÁT aug. BÁT dec. - ----·------ - - ---·

i

IMU

l,,

1/

'

60

-------.

~Chlcagó

BO

l-

r-

~--

,_

"ll :! !! ·•

40

l'--

c-

-

20

o

---------Április elején

Május elején

Junius első három hete

-

l

L

. ----- ...

Julius harmadik hetében

Augusztus végefelé

Szeptember végén

-

_l l Megjegyzés: 1/ Centibushel %-a. 2/-3/ Dollár/tonna %-a. BAT Ft/tonna %-a. l Adat nincs = . l ~ Ex11J L l l l l

-----~--

------- .. ---

--

---