JELENTÉS. az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal működésének ellenőrzéséről június

JELENTÉS az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal működésének ellenőrzéséről 0616

2006. június

2. Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság 2.1. Teljesítmény Ellenőrzési Főcsoport Iktatószám: V-17-34/2005-2006. Témaszám: 783 Vizsgálat-azonosító szám: V0232 Az ellenőrzést felügyelte: Bihary Zsigmond főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Kemény Emil főcsoportfőnök Az ellenőrzést vezette: Vörös Mária osztályvezető főtanácsos Az ellenőrzést végezték: Dr. Földvári Gábor számvevő

Jáger Lajos számvevő

Kapronczai Gabriella Oláh Róbert számvevő tanácsos, számvevő tanácsadó Uram Ferenc számvevő tanácsos

Józsa Ferencné számvevő Temesváry Miklós számvevő

Dr. Vass Gábor számvevő tanácsos

A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe

sorszáma

A központi költségvetés adóbevételei, illetve a társadalombiztosítást illető adó- és járulékbevételek realizálásának ellenőrzéséről (2000)

0028

Az áfa visszaigénylési rendszerének ellenőrzéséről (2003)

0310

A Pénzügyminisztérium fejezet működésének ellenőrzéséről (2004)

0431

A személyi jövedelemadó bevallási és visszaigénylési rendszerének ellenőrzéséről (2004)

0434

Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a www.asz.hu címen is olvashatóak.

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS

7

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK

10

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK

17

1. Az APEH működésének értékelése 1.1. Az APEH működésének értékelése mutatószámok alapján 1.2. PM felügyeleti jogköre gyakorlásának értékelése 1.2.1. A jogszabály-módosítások előkészítésének megalapozottsága, a jogszabályok közötti összhang 1.2.2. A PM szakmai felügyeleti tevékenysége 1.3. Az APEH teljesítményértékelési és ösztönzési rendszere

17 17 20

2. Szervezet, feladatok és erőforrások összhangja 2.1. Szervezet 2.2. Feladatok 2.2.1. Informatikai feladat-ellátás feltételei 2.2.1.1. Informatikai fejlesztések 2.2.1.2. Informatikai szervezet 2.2.1.3. Informatikai szolgáltatások 2.2.1.4. Feladat-ellátást támogató informatikai alkalmazások 2.2.2. Ellenőrzési feladatok végrehajtása 2.2.2.1. Az ellenőrzésre történő kiválasztás 2.2.2.2. Az ellenőrzések végrehajtása 2.2.2.3. Az APEH által fizetett késedelmi kamat alakulása 2.2.3. Hátralékkezelési feladatok végrehajtása 2.2.3.1. A hátralékállomány alakulása és a behajtásra tett intézkedések 2.2.3.2. A hátralékfizetési kedvezményekre irányuló kérelmek elbírálása, a fizetési könnyítések, valamint a méltányossági jogkör gyakorlásának törvényessége 2.2.3.3. A végrehajtással nem beszedhető hátralékállomány csökkentésére tett intézkedések 2.3. Az APEH működésének pénzügyi feltételei 2.3.1. Humánerőforrás-gazdálkodás 2.3.2. Bérgazdálkodás 2.3.3. Informatikai beruházások és eszközállomány alakulása 2.4. Az APEH belső kontroll-mechanizmusainak működése

24 24 25 26 26 27 29 29 31 31 31 34 34

20 21 22

34

37 37 40 41 44 46 48

1

2.4.1. A folyamatba épített és a vezetői ellenőrzések 2.4.2. Törvényességi ellenőrzések értékelése 2.4.3. Belső ellenőrzés értékelése 3. Korábbi ÁSZ vizsgálatok utóellenőrzéseinek eredményei

49 50 51 52

MELLÉKLETEK 1/a-b sz. melléklet

2

Észrevételek

2. sz. melléklet

Tanúsítványok jegyzéke

3. sz. melléklet

A külső megkeresésre folytatott végrehajtási tevékenységekről 2005. decemberben

4. sz. melléklet

Az APEH új feladatai az átfogó, 2000-2005. évre irányuló ÁSZ vizsgálathoz

5. sz. melléklet

Behajtási tevékenységgel kapcsolatos részletező táblázatok

6. sz. melléklet

Engedményezések részletezése

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE APEH, Hivatal APEH tv. AMIR Art. ÁSZ Csőd tv. FEUVE HVR IFÜ ISZJ

ITB KAIG KKI

MKK Rt. PM PSZÁF SzMSz TAO

Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal 2002. évi LXV. törvény az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról Adósminősítő Információs Rendszer 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről Állami Számvevőszék 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról Folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés Hátralékkezelési és Végrehajtási Informatikai Rendszer Informatikai Felügyeleti és Üzemeltetési Főosztály Informatikai Szolgáltatások Jegyzéke: a felhasználók által megrendelhető informatikai üzemeltetési szolgáltatások jegyzéke Informatikai Tárcaközi Bizottság APEH Pest megyei és Fővárosi Kiemelt Adózóinak Igazgatósága Központi Kapcsolattartó Iroda. Az APEH Központi Hivatal Nemzetközi Főosztályának osztálya, amely az EU adóügyi együttműködési szabályainak tekintetében – a vám és a jövedéki adó kivételével – illetékes hatóságnak minősül. Magyar Követelés Kezelő Részvénytársaság Pénzügyminisztérium Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Szervezeti és Működési Szabályzat Társasági és osztalék adó

3

ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR Adózó Adókülönbözet

Adótartozás Adóteljesítmény

Csődeljárás

DSM adatbázis-kezelő Ellenőrzés fajtái

Ellenőrzési irányelv

Ellenőrzöttségi szint Engedményezés Felszámolási eljárás

Az a személy, akinek adókötelezettségét, adófizetési kötelezettségét törvény írja elő. A bevallott (bejelentett), bevallani (bejelenteni) elmulasztott vagy a bevallás (bejelentés) alapján kivetett, kiszabott és az adóhatóság által utólag megállapított adó, költségvetési támogatás különbözete, vagy a büntető bíróság által jogerősen megállapított adóbevétel-csökkenés, illetőleg a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás. Az esedékességkor meg nem fizetett adó és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás. Az adózó bruttó módon számított (költségvetési támogatással, adókedvezménnyel, adómentességgel növelt) öszszes, elévülési időn belüli adókötelezettségének egy évre vetített átlaga, amelyben az általános forgalmi adó esetében a fizetendő, továbbá az előzetesen felszámított és levonható általános forgalmi adó értékei közül a nagyobb abszolút értéket kell figyelembe venni. Olyan eljárás, amelynek során az adós – a csődegyezség megkötése érdekében – fizetési haladékot kezdeményez, illetve csődegyezség megkötésére tesz kísérletet. Digital Standard Mumps, hierarchikus adatbázis-kezelő rendszer. Bevallások vizsgálatára irányuló (ideértve az egyszerűsített ellenőrzést is), az állami garancia beváltásához kapcsolódó, az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló, az adatok gyűjtését célzó, valamint az illetékkötelezettségek teljesítésére vonatkozó ellenőrzések. Az aktuális gazdasági folyamatokra, az adópolitikai célkitűzésekre, a jogszabályváltozásokra, a gazdálkodási típusokra, az adóbevételi érdekeket leginkább sértő magatartásformákra, illetőleg az adóbevételi szempontból legnagyobb kockázatot jelentő adózói csoportokra kiemelt figyelemmel szabályozza az adóhatóság ellenőrzési kapacitásainak felhasználását. Az ellenőrzési irányelv tartalmazza az adott év kiemelt vizsgálati céljait, az ellenőrizendő főbb tevékenységi köröket (szakma, ágazat), az ellenőrzési típusok tervezett arányszámait. Az ellenőrzött adóalanyok és az összes adóalany számának aránya. Követelés szerződés alapján történő átruházása. Olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők meghatározott módon kielégítést nyerjenek.

5

Hátralékok törlésének jogcímei

KAT rendszer

Köztartozás

Oracle adatbázis-kezelő PRINCE módszertan PRO-VIR rendszer Service Desk rendszer

SESAM rendszer Végelszámolási eljárás

VIR rendszer

6

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. alapján a hátralékot (adótartozást) törölni kell: • ha a végrehajtás eredménytelenül zárult, és az adóhatóság felszámolási eljárást nem kezdeményezett /162.§ (1) a)/, • ha az adótartozás végrehajtásához való jog elévült /162.§ (1) b)/. A hátralék (adótartozás) kérelem alapján méltányosságból mérsékelhető vagy elengedhető. /134.§ (1)/ A kockázatelemzést és az ellenőrzésre történő kiválasztást támogató rendszer, amely lehetőséget biztosít az adózók adóteljesítmény- és kockázati mutatók szerinti gyűjtésére, és az adózók nagyságrend szerinti kategorizálására. Törvényben meghatározott, az államháztartás alrendszereinek költségvetéseiből ellátandó feladatok fedezetére előírt fizetési kötelezettség. Relációs adatbázis-kezelő rendszer. Az ITB által ajánlott projektirányítási módszertan. Vezetői információs rendszer a teljesítmények és azok értékelésének figyelemmel kísérésére. Informatikai menedzsment rendszer, melynek elsődleges célja az üzemeletetési szolgáltatások hatékonyságának növelése. Szolgáltatásai közé tartozik a hibák bejelentésének és követésének automatizálása, és az informatikai eszközök egységes nyilvántartása. Informatikai auditáló rendszer. Olyan eljárás, amelynek során a nem fizetésképtelen gazdálkodó szervezet – a jogutód nélküli megszűnését elhatározva – a hitelezőit kielégíti. Vezetői Információs Rendszer

JELENTÉS az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal működésének ellenőrzéséről

BEVEZETÉS Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (továbbiakban: APEH, Hivatal) feladata az államháztartás javára teljesítendő adók és járulékok (továbbiakban: adók) beszedése, az adó-visszaigénylések, illetve adó-visszatérítések pénzügyi rendezése, valamint mindezek nyilvántartása, ellenőrzése, a kintlévőségek behajtása. Jogállását, feladatait, szervezetét az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról szóló 2002. évi LXV. tv. (továbbiakban: APEH tv.) határozza meg. Működésének irányítását és felügyeletét a pénzügyminiszter gyakorolja. Az APEH által beszedett adók évente közel 60%-át teszik ki a központi költségvetés bevételeinek. A 2005-ben realizált adó- és járulékbevételek összege 6632 milliárd Ft 1 volt, ami 60,2%-kal haladja meg a 2000-ben beszedettet. Ugyanezen időszak alatt a Hivatal működési költségei 12,62%-kal, 68,2 milliárd Ft-ra nőttek. Az engedélyezett létszáma a 2000. évi 13 675 főről 11 962 főre csökkent 2004-re, ami 2005-ben nem változott. Az Állami Számvevőszék (továbbiakban: ÁSZ) a stratégiájában célul tűzte ki az állami költségvetés bevételeit realizáló szervezetek tevékenységének rendszeres átfogó, valamint a jelentős összegű bevételek beszedésére kialakított rendszerek működtetésének teljesítmény szemléletű ellenőrzését. Ennek megfelelően 2000ben átfogóan ellenőriztük az APEH tevékenységét 2 , majd 2002-ben az áfa viszszaigénylési rendszerét 3 , 2004-ben a személyi jövedelemadó bevallási és vissza-

1

A 2005. évi adatokat az APEH a helyszíni vizsgálat lezárását követően tudta összesíteni, így értékelésükre a vizsgálat során nem kerülhetett sor, ezért egy részüket csak tájékoztatás céljából tüntetjük fel. 2

A központi költségvetés adóbevételei, illetve a társadalombiztosítást illető adó- és járulékbevételek realizálásának ellenőrzéséről készített jelentésünket 2000 augusztusában terjesztettük az Országgyűlés elé.

3

Az áfa-visszaigénylési rendszerének ellenőrzéséről készített jelentésünket 2003 áprilisában terjesztettük az Országgyűlés elé.

7

BEVEZETÉS

igénylési rendszert 4 , 2005-ben pedig a társasági adó beszedésére kialakított rendszer működését értékeltük 5 . Jelen vizsgálatunk az APEH működésének átfogó értékelésére irányult 6 . Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy • a pénzügyminiszter felügyeleti és irányítási jogkörében eljárva érvényesítette-e az adóztatás törvényességi és szakmai szempontjait, megfogalmazott-e teljesítményelvárásokat a Hivatallal szemben és biztosította-e a bevételek beszedéséhez szükséges személyi és tárgyi erőforrásokat; • a Hivatal a feladatváltozással összhangban alakította-e ki szervezeti struktúráját és működési rendjét, feladatai ellátásában, valamint a rendelkezésére álló erőforrások elosztása, illetve felhasználása során érvényesültek-e a törvényességi, célszerűségi, hatékonysági és eredményességi követelmények; érdekeltségi rendszere ösztönözött-e a feladatellátás eredményességének javítására, valamint alkalmas volt-e az igazgatóságok és a munkatársak egyéni teljesítményének értékelésére; • a Hivatal ellenőrzéseivel hozzájárult-e a költségvetési bevételek minél teljesebb körű realizálásához, továbbá hátralékkezelési tevékenységével, a köztartozások engedményezésére kialakított eljárásrendjével biztosította-e a kintlévőségek minél teljesebb körű beszedését, a költségvetési veszteségek csökkentését, az elévülések megakadályozását; • a Hivatal informatikai fejlesztéseire kialakított-e hosszú, illetve középtávú stratégiát, a fejlesztések megvalósítása során figyelembe vette-e a stratégiai célkitűzéseket, a szakmai, célszerűségi és költségtakarékossági szempontokat; az informatikai szakterület szervezeti, személyi és tárgyi feltételei összhangban voltak-e a fejlesztési és üzemeltetési feladataival, segítették-e azok eredményes végrehajtását; • a Hivatal hasznosította-e a korábbi számvevőszéki ellenőrzések megállapításait, javaslatait. Az APEH éves költségvetési beszámolóit a Pénzügyminisztérium (továbbiakban: PM) 2003-től rendszeresen ellenőrizte az ÁSZ financial audit módszerével és azokat megbízhatónak minősítette. Jelen ellenőrzésünk a gazdálkodás területén csak a költségvetési előirányzatokra és azok teljesítésére, létszám- és bérgazdálkodásra, valamint az informatikai eszközökkel való gazdálkodásra terjedt ki.

4

A személyi jövedelemadó bevallási és visszaigénylési rendszerének ellenőrzéséről készített jelentésünket 2004 júliusában terjesztettük az Országgyűlés elé.

5

A társasági adó beszedésére kialakított rendszer működésének ellenőrzéséről készített jelentésünket 2005 októberében terjesztettük az Országgyűlés elé.

6

Jelen ellenőrzés kiterjedt mind az adókkal, mind a járulékokkal kapcsolatos feladatellátás értékelésére.

8

BEVEZETÉS

Az ÁSZ minden évben ellenőrzi az állami költségvetés végrehajtását és véleményezi a költségvetési javaslatot. A költségvetési javaslat véleményezése keretében értékeli, hogy a tervezett adóbevételi előirányzatok meglapozottak-e, illetve teljesíthetők-e. Az állami költségvetés végrehajtásának ellenőrzése keretében vizsgálja az adóbevételi előirányzatok teljesítését, és minősíti az adóbevételek elszámolásának megbízhatóságát. Ellenőrzésünk során felhasználtuk az említett ellenőrzések megállapításait, figyelembe véve az eltelt időszak alatt bekövetkezett változásokat. Jelen ellenőrzés keretében előkészítettük az APEH illetékességi körébe tartozó adóbevételek és támogatások tekintetében a 2005. évi költségvetés végrehajtásának ellenőrzését, valamint adatokat szolgáltattunk a Nyugdíjbiztosítási Alap működésének párhuzamosan folyó átfogó ellenőrzéséhez. A vonatkozó ellenőrzési megállapításokat a fenti vizsgálatokról készített jelentések fogják tartalmazni. Az ellenőrzés a 2000-2005 közötti időszakot foglalta magában, figyelemmel kísérve a helyszíni ellenőrzés lezárásáig bekövetkezett változásokat. Az ellenőrzés szempont-rendszerét előtanulmánnyal alapoztuk meg. A helyszíni ellenőrzésbe bevont szervezetek: a PM, az APEH központja, valamint valamennyi területi igazgatóság. Az ellenőrzésre az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. tv. 2. § (3), (4) és (5) bekezdései alapján került sor. A jelentéstervezetet egyeztettük a pénzügyminiszterrel és az APEH elnökével. Válaszlevelük másolatát az 1/a-b. sz. melléklet tartalmazza.

9


I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az APEH az adók és járulékok beszedésével és ellenőrzésével kapcsolatos, jogszabályokban meghatározott feladatait fajlagosan csökkenő ráfordítások mellett teljesítette a vizsgált időszakban. A költségvetési nettó bevételek beszedésének hatékonysága 2000-2002. évek között negatív, 2003-tól pozitív irányban változott.

Az adóbevételek és az adóbeszedés ráfordításainak alakulása 38,14

40,00 35,00

37,89

36,31

32,75

30,44

27,97

30,00 25,00

Ft

20,00 15,00 10,00 5,00

1,46

1,57

1,60

1,30

1,14

1,03

100 Ft költségvetési bevételre jutó kiadás 100 FT önadózáson kivüli bevételre jutó kiadás

0,00 2000

2001

2002

2003

2004

2005

Év

A hatékonyság javulásának oka többek között, hogy – az egyes területeken feltárt hiányosságok mellett – összességében javult a Hivatal teljesítménye, illetve 2003-tól csökkent a feladatellátáshoz biztosított pénzügyi forrás. Öt év alatt a beszedett költségvetési nettó bevételek 60%-kal, ezen belül az önadózáson kívüli bevételek 7 23%-kal nőttek, a Hivatal működésére fordított kiadások 12,62%kal emelkedtek. Javult a szervezet hatékonysága a létszámváltozás függvényében is, az egy dolgozóra jutó önadózáson kívüli bevételek 37,5%-kal emelkedtek.

7

Önadózáson kívüli bevételek: 2000-2003-ban az ellenőrzések eredményeként befolyt adókülönbözet, jogerősen visszatartott összeg, valamint behajtásból befolyt bevétel. 2004-től a jogerősen visszatartott összeg és a behajtásból befolyt bevétel.

10


Az APEH kiadásainak és bevételeinek alakulása 2000-2005 között MFt 7 000 000 6 631 893 6 500 000

6 221 388 5 864 175

6 000 000 5 203 492

5 500 000 4 701 398

5 000 000 4 500 000

4 138 261

4 000 000

1

2

3

4

5

300 000 250 000 200 000

6 243 857

198 934

193 205

219 258

210 652

217 245

76 496

71 143

68 199

2003

2004

2005

150 000 100 000 50 000

60 558

73 679

2000

2001

83 082

0

Kiadások

2002

Önadózáson kívüli bevételek

APEH által beszedett költségvetési nettó bevétel

A pénzügyminiszter felügyeleti jogkörében eljárva intézkedéseivel, iránymutatásaival segítette az APEH adóbeszedési tevékenységét. Rendszeres időközönként beszámoltatta a Hivatalt, tervezési-elemzési munkájához adatokat kért tőle. A kapott információk azonban nem hasznosultak megfelelően. A vizsgált időszak mindegyik évében kezdeményezte a kormánynál a költségvetési törvény adó- és járulék-bevételi előirányzatainak módosítását, továbbá 2004-2005-ben a legfontosabb adótörvények 41-szer módosultak. Mindezek következménye, hogy a Hivatalnak folyamatosan változtatnia kellett belső szabályzatait, ami a szabályszerű működés terén magas kockázatot jelentett, illetve megnehezítette az adózók számára a jogszabályok betartását. A PM intézkedéseket tett az EU-n belüli áfa-visszaigénylésekkel kapcsolatos korábbi ÁSZ megállapítások 8 alapján, de ezek csak részben voltak eredményesek. Kezdeményezte az adózás rendjéről szóló – a 2004. január 1-jétől hatályos - törvény (továbbiakban: új Art.) módosítását, amely szerint 2006. január 1-jétől a külföldi adóhatóság megkeresésének időtartama nem számít bele az ellenőrzés határidejébe. A módosítás nem terjedt ki a késedelmi kamatra vonatkozó rendelkezésre. A késedelmes kiutalások miatt fizetett késedelmi kamat összege a vizsgált időszakban változóan alakult, 2004-ben 2003-hoz képest 63%-kal, 2005-ben a 2004. évi kö-

8

A részletes megállapításokat a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről készített jelentés tartalmazza (0540).

11


zel 7-szeresére nőtt, amelynek 84%-a a közösségen belüli áfavisszaigénylések kiutalás előtti ellenőrzéséhez kapcsolódott 9 . A késedelmi kamatok mintegy 9-67%-át a Magyar Államkincstár (továbbiakban: MÁK) fedezethiánya 10 miatt fizette a Hivatal. Az adatokat az alábbi diagramm szemlélteti. Késedelmi kamat-kiadások alakulása 2000-2005. 12000 10048

10000 8000 MFt 6000 4000 2000

853

906 428

0 2000

385

2001

1022 236

2002

909 413

2003

1478 993

2004

873

2005

MÁK fedezethiánya miatt keletkezett késedelmi kamat

A PM nem készített – és az APEH-tól sem kért – felmérést, vagy elemzést a Hivatal feladatainak ellátásához szükséges humánerőforrás mértékéről és összetételéről. Elrendelt mintegy 10%-os létszámleépítést anélkül, hogy elemezte volna annak hatását a szervezeti struktúrára, a feladatellátás színvonalára, illetve a költségvetési bevételek beszedésének kockázatára. A Hivatal sem alakította ki az egyes szakterületeken a feladatellátáshoz szükséges humánerőforrás-kapacitás rendszeres és azonos mutatószámokon alapuló tervezésének és elemzésének módszerét és nem is készített ilyen átfogó elemzéseket. Ennek hiányában nem határozható meg, hogy az egyes jogszabályok által előírt, kötelezően ellátandó feladatok teljesítése a szakterületeken mekkora kapacitást igényel, továbbá hogy az adóbeszedés költsége csökkenthető-e. A feladatokat az APEH központja leosztja az igazgatóságokon rendelkezésre álló humán-erőforrásra. A pénzügyminiszter az éves költségvetési törvény felhatalmazása alapján minden évben meghatározza az APEH számára azokat a teljesítmény-elvárásokat, amelyek az érdekeltségi jutalom kifizetésének feltételei. A teljesítményelvá-

9

A közösségi adószámmal rendelkező adóalanyok áfa-visszaigényléseinek elhúzódó ellenőrzései a költségvetésre összességében pozitív hatást gyakoroltak. A pénzügyminiszter 2004. október 18-i utasításának hatására a Hivatal 2004-2005. években összesen 8,5 Mrd Ft késedelmi kamatot fizetett, az ellenőrzések eredményeként a jogszerűen viszszatartott adó összege 8,3 Mrd Ft, a kiszabott adóbírság 1,8 Mrd Ft, a késedelmi pótlék 0,1 Mrd Ft volt. A részletes adatokat a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről készített jelentés fogja tartalmazni.

10

A késedelmi kamatok kifizetéséhez a fedezetet a MÁK nem biztosította. Ez nem az APEH feladata, ezért ennek vizsgálatára az ellenőrzés nem terjedt ki.

12


rások közül több nem ösztönöz eredményesebb és hatékonyabb munkavégzésre, illetve többletteljesítmény elérésére, mivel egy részük jogszabályi előírás alapján kötelező, más részük nem alkalmas a valódi teljesítmény mérésére. A pénzügyminiszter a mutatószámokon felül olyan célfeladatokat is meghatározott a jutalom kifizetésének feltételeként, amelyek megfogalmazásukban általánosak, nem határoznak meg azok teljesítésére mérhető kritériumokat (pl. régiók átszervezése, adóadminisztráció csökkentése, állami szervek részére információ szolgáltatása). A Hivatal a PM elvárások alapján alakította ki belső teljesítmény-értékelési és ösztönzési rendszerét. Az ebben meghatározott teljesítménymutatók köre fokozatosan bővült, de a mutatók több mint felének a teljesítése nemcsak a Hivatal szakmai tevékenységtől függ, mivel a teljesítések mértékét – a Hivatal tényleges teljesítménye mellett – az adó- és költségvetési politika, az adóalanyok jogkövető magatartása, az önadózásból befolyó bevételek nagysága, a jogszabályok gyakori változtatása, valamint a gazdaság reálfolyamatainak alakulása befolyásolják. A Hivatal úgy határozta meg az igazgatóságok által elérhető pontszámokat, hogy azok ösztönöztek ugyan a tervszámok teljesítésére, de azok túlteljesítésére már nem. Az éves költségvetési bevételi előirányzatokat – a PM tervezési hiányosságai mellett – a Hivatal 2000-2003 között teljesítette, de a 2004-2005. években már nem 11 . A pénzügyminiszter 2004-ben megsértette a költségvetési törvényt, amikor a Hivatal alulteljesítése ellenére engedélyezte az érdekeltségi jutalom egy részének kifizetését. A 2005. évi kifizetéseket a költségvetési törvény módosítása tette lehetővé. A Hivatalban az egy főre jutó átlagkereset 2003-ig nőtt, 2004-ben – besorolástól függetlenül – nominál értéken a 2001. évi szintre csökkent. 2004-ről 2005-re ismét nőtt. A feladatok folyamatos bővülése és a feladat-végrehajtáshoz rendelkezésre álló létszám leépítése mellett az érdekeltségi jutalmak fokozatos csökkenése és kifizetésének bizonytalanná válása gyengíti az érdekeltségi rendszer ösztönző hatását, a Hivatal munkaerő megtartási képességét. A Hivatal folyamatosan változtatta szervezeti struktúráját és szabályozási rendszerét egyrészt a jogszabályokban rögzített feladatbővülések miatt, másrészt a feladat-végrehajtás eredményességének és hatékonyságának növelése érdekében. A szervezeti változtatásokat megelőzően az átalakításokkal és összevonásokkal, új szervezeti egységek létrehozásával, ezáltal az irányítás (döntési, felelősségi és hatáskörök) megváltoztatásával kapcsolatosan koncepciót, hatástanulmányt, illetve elemzéseket nem készített, amely azok indokoltságát alátámasztotta volna. A szervezeti átalakítások végrehajtásának egy része jogszabályi változásokkal alátámasztható és indokolható, illetve munkaszervezési szempontból célszerű volt. Például az informatikai szervezet központosítása javította az informatikai szakterület feladatellátásának hatékonyságát, és közvetetten növelte az infor-

11

Az ÁSZ a Magyar Köztársaság 2004. és 2005. évi költségvetési javaslatáról adott véleményében magas kockázatúnak ítélte a főbb adónemeket érintő költségvetési előirányzatok teljesíthetőségét.

13


matikai biztonság szintjét. Néhány átszervezés – beleértve a területi igazgatóságok egyes szakterületeinek régióba szervezését – nem volt megalapozott. A Hivatal feladatát alapvetően az APEH tv. szabályozza, ezen felül egyéb jogszabályok is határoznak meg számára feladatokat. Ezek elsősorban a behajtási/végrehajtási területet érintik, de egyes kintlévőségek behajtása ellenőrzéseket is szükségessé tesz. A saját kezdeményezésű végrehajtási eljárások mellett különböző törvények már 80 jogcímen írnak elő külső megkeresésre behajtást/ végrehajtást. Ezek egy része nem, vagy csak közvetve jelent költségvetési bevételt (magánnyugdíj pénztár, diákhitel, parkolási és egyéb bírságok). 2004-ben és 2005-ben a hátralékkezelési feladatok végrehajtására rendelkezésre álló humánerőforrás-kapacitás teljes munkaidejének már mintegy 30-40%-át a külső megkeresésre végzett behajtások tették ki, amelyek teljesítése esetenként 10-11 E Ft-os költségkihatással járt és 6-7 E Ft beszedését eredményezte. Az APEH a hatályos Art. előírásainak, valamint az ellenőrzési stratégiában foglaltaknak megfelelően kialakította éves ellenőrzési irányelveit. Az ellenőrzések eredményessége és hatékonysága a vizsgált időszakban összességében javult. Csökkenő számú ellenőrzés mellett mintegy 68%-kal nőtt a megállapítással feltárt nettó adókülönbözet, és mintegy kétszeresére a kiszabott szankciók összege. Csökkent azonban a szankciókból befolyt bevételek aránya. Ennek fő oka, hogy nőtt azon adóalanyok száma, amelyeknek nem volt pénzügyi fedezetük a tartozásuk megfizetésére. Csökkent a megállapítással zárult kiutalás előtti ellenőrzések és a nőtt a megállapítással zárult utólagos ellenőrzések száma. Az ellenőrzési portfolión belül összességében nőtt e két ellenőrzési típus aránya. A jogszabályi előírás alapján kötelezően elvégzendő ellenőrzések közül a legnagyobb adóteljesítményű adóalanyok ellenőrzései javították, a külső megkeresés alapján végzett ellenőrzések pedig rontották az ellenőrzések hatékonyságát és eredményességét. A végrehajtással beszedhető adó- és járulékbevételek tervszámait nem a működő adózók teljes hátralékállományának figyelembevételével, hanem az előző évek teljesítési adatai alapján határozzák meg. A tervszámok a behajtásból származó bevételek növelését irányozzák elő, de a tervezési mód nem ösztönöz a hátralékok teljes körű beszedésére. Az adózók folyószámláin kimutatott hátralékok összege 29%-kal emelkedett, míg a hátralékkal rendelkező adóalanyok száma 10%-kal csökkent. A Hivatal intézkedései – különösen az elektronikus inkasszó 2004. évi bevezetése – segítik a hátralékállomány beszedése eredményességének növelését. A végrehajtás alá vont hátralékállomány 36%-kal, az ebből realizált bevétel pedig 45%-kal emelkedett. Az Art. lehetőséget biztosít fizetési kedvezmény megadására. A fizetési kedvezménnyel érintett részletfizetések automatikus figyelése és nemfizetés esetén azok visszarendezése nem biztosított, ami a kockázatot jelent az adóalany tartozásának ismételt felhalmozódása, illetve a beszedhetőség bizonytalanná válása szempontjából. A részletfizetések naprakészségének nyomon követése csak manuális módon, jelentős erőforrások lekötésével valósítható meg. Az APEH tv. lehetőséget biztosít a végelszámolás alatt álló szervezetekkel szemben fennálló követelések engedményezésére. Ez a törvényi előírás nem indokolt, mivel a végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek 14


rendelkeznek fedezettel a teljes tartozásukra. Engedményezés esetén a tartozásnak csak egy része térül meg, így sérül a költségvetés érdeke. Az APEH nem élt a törvény adta lehetőséggel, és beszedte e szervezetektől a költségvetést megillető tartozásaikat. A 2002-ben elfogadott informatikai stratégiában megfogalmazott célkitűzések és fejlesztési prioritások összhangban vannak a Hivatal feladataival. A stratégiában kiemelt fontosságú célkitűzés a korszerűtlen, decentralizált informatikai rendszerek korszerű platformon történő központosítása és integrációja. Ehhez elkészítette a szükséges informatikai fejlesztések nagyvonalú tervét, de nem dolgozta ki a fejlesztési projektek ütemezését. Ennek hiányában nem követik nyomon a stratégia időbeni végrehajtása és a véghatáridő sem tekinthető megalapozottnak. Nem valósult meg az informatikai feladatok belső erőforrás-igényének részletes tervezése, illetve a feladatszintű munkaerő-felhasználás mérése és nyilvántartása. A Hivatal a fejlesztéseit saját erőforrással valósítja meg, ezért a kapacitás-ráfordítás ismerete nélkül nem mutatható ki a fejlesztői erőforrás kapacitásának kihasználtsága, valamint az egyes fejlesztések tényleges költségei, azaz nem határozható meg a hatékonyságuk. A szakfeladatok ellátásának informatikai támogatottsága alapjaiban kielégíti a szakterületek igényeit. Az informatikai fejlesztésekre fordítható beruházási keret 2003. évtől 40%-ot meghaladó mértékben csökkent, emiatt a Hivatal nem tudta végrehajtani egyes, a feladatellátás informatikai támogatása szempontjából alapvető fontosságú fejlesztéseit. Nem rendelkezik teljes körű, naprakész, központi nyilvántartással a személyi számítógépek számáról és műszaki paramétereiről. Az igazgatóságok nyilvántartásai szerint a személyi számítógépek több mint 40%-a nem felel meg az új központi informatikai rendszerek működtetéséhez szükséges követelményeknek. A megyei rendszereket kiszolgáló adatbázisszerverek is elavultak, életkoruk és műszaki állapotuk a feladatellátás színvonalát veszélyezteti. Kapacitásuk és teljesítményük korlátozottsága miatt középtávon nem alkalmasak a feladatellátás hatékony támogatására. Az informatikai rendszerek az alkalmazott technológia tekintetében heterogén képet mutatnak, annak ellenére, hogy az informatikai terület folyamatosan egységesíti és centralizálja azokat. Az informatikai alkalmazások közötti együttműködés, valamint a napi feladatellátást támogató szolgáltatások színvonala nem minden esetben felel meg a felhasználói igényeknek. A Hivatal a belső kontrolljait jól működteti. Kialakította a szakmai blokkokon belül a folyamatba épített és a vezetői ellenőrzések szervezeti és informatikai rendszereit, a feladat-végrehajtás során ezeket a gyakorlatban eredményesen alkalmazta. Az ÁSZ a költségvetés végrehajtásának éves ellenőrzései során a belső kontrollokat általában jól működőnek minősítette. A Hivatal az egyes szakmai munkafolyamatok utólagos ellenőrzését – minőségbiztosítási céllal – törvényességi vizsgálatok keretében látta el. Felülellenőrzéseivel is hozzájárult az ellenőrzési munka eredményességének és szakszerűségének növeléséhez. A Hivatal a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló kormányrendelet alapján a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer évenkénti vizsgálatát határozta meg prioritásként, ezért olyan témakörökben is végzett ellenőr-

15


zéseket, amelyek éves vizsgálata nem indokolt, tekintettel arra, hogy a korábbi évek ellenőrzései rendszert érintő hiányosságokat nem tártak fel. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a pénzügyminiszternek 1.

Kezdeményezze a 2005. évi LVI. tv. módosítását annak érdekében, hogy az APEH a végelszámolás alatt álló szervezetekkel szemben fennálló követeléseinek engedményezését a jogszabály ne tegye lehetővé tekintettel arra, hogy a követelések kielégítésére szolgáló vagyon rendelkezésre áll, a megtérülés teljes összegben biztosított.

2.

Biztosítson pénzügyi forrást az APEH informatikai eszközállománya műszaki színvonalának megőrzéséhez, illetve fejlesztéséhez a jogszabályokban meghatározott feladatai végrehajtása érdekében.

3.

Alakítsa át a Hivatal részére megfogalmazott, az érdekeltségi jutalom kifizetésének feltételeként meghatározott teljesítmény-elvárásokat oly módon, hogy valamennyi elvárás hatékonyabb és eredményesebb munkavégzésre, illetve többletteljesítmény elérésére ösztönözzön, valamint azok teljesítése mérhető legyen.

4.

Írja elő az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke számára, hogy a) dolgoztassa ki az egyes szakterületek - ezen belül a külső megkeresések alapján lefolytatandó behajtások/végrehajtások - feladatainak ellátáshoz szükséges humánerőforrás-kapacitás rendszeres és azonos mutatószámokon alapuló tervezésének és elemzésének módszerét, valamint készíttessen ilyen elemzéseket a humánerőforrás optimális elosztása érdekében; b) alakíttassa ki az informatikai területen a belső erőforrások eredményes kontrollját (tervezését, mérését) biztosító eszközrendszert; c) tegyen intézkedést, hogy az informatikai rendszer alkalmas legyen az azonnali és automatikus visszarendezésre, ha a fizetési könnyítésben részesített adóalany a részletfizetési kötelezettségének időben nem tesz eleget.

16

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1.

AZ APEH

1.1.

Az APEH működésének értékelése mutatószámok alapján

MŰKÖDÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE

Az APEH által beszedett költségvetési nettó bevételek, valamint az adóbeszedésre fordított kiadások arányát tekintve az adóbeszedés hatékonysága a vizsgált időszakban összességében javult. A pozitív irányú változás oka többek között, hogy - az egyes területeken feltárt hiányosságok mellett - összességében javult a Hivatal teljesítménye, valamint csökkent a feladatellátáshoz biztosított pénzügyi forrás. A beszedett adók és adó jellegű bevételek növekedési üteme jelentős mértékben meghaladta a kiadások növekedési ütemét. A kiadások 13%-kal, a beszedett költségvetési nettó bevételek 60%-kal, ezen belül az önadózáson kívüli bevételek 23%-kal nőttek. A költségvetési nettó bevételek beszedésének hatékonysága a vizsgált időszakon belül 2000-2002. évek között negatív, 2003-tól pozitív irányban változott. 100 Ft beszedésére 2000-ben 1,46 Ft, 2001-ben 1,57 Ft, 2002-ben 1,60 Ft, 2003-ban 1,30 Ft, 2004-ben 1,14 Ft, 2005-ben pedig 1,03 Ft kiadást fordított a Hivatal. 100 Ft kiadással beszedett bevételek összegei 2000-2002. évek között 8%-kal csökkentek, 2003-tól azonban nőttek (2002-ről 2003-ra 22%-kal, 2003-ról 2004-re 14%-kal, 2004-ről 2005-re 11%-kal). 100 Ft kiadásra jutó önadózáson kívüli bevétel összege 2000-ról 2001-re nőtt, de 2001 és 2005 között folyamatosan csökkent; illetve 100 Ft kiadásra jutó ellenőrzéssel beszedett bevétel 2000-ről 2001-re csökkent, ezt követően azonban folyamatosan nőtt. A kiadások és a bevételek, valamint az ezekből számított mutatók: Év

100 Ft 100 Ft kiKiadások APEH által 100 Ft 100 Ft Önadózáson önadózáson adásra jutó beszedett bevé- kiadás- kívüli bevéönadózáson kívüli bevételek* költségve- telre ra jutó kívüli bevételre jutó tési nettó jutó bevétel tel kiadás bevételek kiadás M Ft

M Ft

Ft

Ft

M Ft

Ft

Ft

2000

60 558

4 138 261

1,46

6833,5

198 934

30,44

328,5

2001

73 679

4 701 398

1,57

6380,9

193 205

38,14

262,2

2002

83 082

5 203 492

1,60

6263,1

219 258

37,89

263,9

2003

76 496

5 864 175

1,30

7666,0

210 652

36,31

275,4

2004

71 143

6 221 388

1,14

8744,9

217 245

32,75

305,4

2005

68 199

6 631 893

1,03

9724,0

243 857

27,97

357,6

* 2004-ben és 2005-ben már nem tartalmazza az ellenőrzési megállapításokból befolyt bevételt, csak a behajtást és a jogerős visszatartást

17

A számadatok értékelése során figyelembe kell venni, hogy a Hivatal által beszedett költségvetési nettó bevételek mintegy 96-97%-át az adóalanyok önadózás útján fizetik meg. E bevétel összege tehát külső – az APEH tevékenységétől független – tényezőktől is függ: így különösen a gazdaság állapotától, az adó mértékétől, az adómentességek, adókedvezmények körétől stb.

A szervezet hatékonysága a létszámváltozás függvényében vizsgálva is javult. Az egy dolgozóra jutó önadózáson kívüli bevételek összegei 37,5%-kal (15,2 M Ft-ról 20,9 M Ft-ra) emelkedtek. A hatékonyság javulása az előzőekben említett beszedett bevételek kiadásokat meghaladó növekedéséből valamint a létszámcsökkentésekből adódik. A bevételek, a dolgozó létszám, valamint az ezekből számított mutatók: Év

APEH által beszedett költségvetési nettó bevételek

Dolgozói létszám az adott év december 31-i állapota szerint

M Ft

Fő

M Ft

M Ft

2000

4 138 261

13 108

315,7

15,2

2001

4 701 398

13 251

354,8

14,6

2002

5 203 492

13 257

392,5

16,5

2003

5 864 175

11 933

491,4

17,7

2004

6 221 388

11 609

535,9

18,7

2005

6 631 893

11 668

568,4

20,9

1 dolgozóra jutó 1 dolgozóra jutó költségvetési önadózáson kívüli nettó bevétel bevétel

A Hivatal szakmai területein belül az ellenőrzési és a végrehajtási blokk feladat-végrehajtásának hatékonysága a vizsgált években összességében folyamatosan javult. Csökkenő számú ellenőrzések mellett közel 13%-kal nőtt a visszatartott adó összege, de több mint kétszeresére nőtt a megállapított szankciók és 68%-kal a megállapítással feltárt nettó adókülönbözet összege. Az ellenőrzési típusokon belül 2000-2003. években csökkent a kiutalás előtti ellenőrzések száma és 20%-kal visszatartott adó összege. 2004. és 2005. években nőtt a kiutalás előtti ellenőrzések száma és 48%-kal az ellenőrzéssel visszatartott adó összege. A szigorúbb bírságolási gyakorlat eredményeként közel háromszorosára nőtt az adóbírság és közel kétszeresére a mulasztási bírság összege.

18

Az ellenőrzési megállapítások és azok összetételének alakulása: Év

Ellenőrzéssel feltárt nettó adókülönbözet

Ebből: ellenőrzéssel visszatartott adó

M Ft

M Ft

M Ft

M Ft

M Ft

M Ft

M Ft

2000

120 602

35 187

24 099

1593

32 222

57 914

178 516

2001

123 186

35 385

28 502

2022

32 776

63 300

186 486

2002

161 823

34 759

37 874

2114

37 606

77 594

239 417

2003

157 776

28 048

43 825

2168

36 142

82 135

239 911

2004

187 954

31 450

62 481

2826

50 550

115 857

303 811

2005

202 668

39 838

70 874

3050

52 138

126 062

328 730

Ellenőrzéssel megállapított szankciók Adóbír- Mulasztási ság bírság

Késedelmi pótlék

Ellenőrzési megállapítások Szankciók összesen összesen

Az APEH az ellenőrzésekből befolyt bevételek jogerős adóhiányhoz viszonyított arányát csak 2003-ig mutatta ki, arra hivatkozva, hogy ezt követően az Art. ilyen kötelezettséget nem ír elő. Az ÁSZ korábbi ellenőrzései során javasolta, hogy az APEH az ellenőrzésből befolyt bevételekről vezessen nyilvántartást. E kimutatás megbízható adatokat, információkat szolgáltatna a felügyeleti szerv részére a gazdaság- és költségvetés-politikai döntések előkészítéséhez, a főbb adónemek bevételi előirányzatainak tervezéséhez. Meghatározható lenne, hogy az ellenőrzéssel feltárt adókülönbözet meg nem fizetése miatt mennyivel nő a hátralékállomány összege. Az ellenőrzések során feltárt jogerős adóhiány összege 2000 és 2003 között 70,7 Mrd Ft-ról 96,9 Mrd Ft-ra (37%-kal), míg az ebből befolyt adóhiány összege 33,6 Mrd Ft-ról 36,7 Mrd Ft-ra (9%-kal) nőtt. Így a befolyt bevételek jogerős adóhiányhoz viszonyított aránya 47,5%-ról 37,9%-ra csökkent. A kedvezőtlen tendencia is indokolja a nyilvántartások újbóli vezetését. Az adóhatóság álláspontja szerint a hátralékok behajtása, illetve a költségvetés bevételeinek biztosítása szempontjából nincs jelentősége, hogy a hátralék mely ok miatt keletkezett. A megállapított adóhiány realizálásának alakulása Megnevezés Jogerős adóhiány Ellenőrzésből befolyt adóhiány Befolyt adóhiány aránya a jogerős adóhiányhoz (%)

(Mrd Ft) 2003. év 96,9

2000. év 70,7

2001. év 66,2

2002. év 99,4

33,6

29,6

45,6

36,7

47,5

44,6

45,9

37,9

A vizsgált években a hátralékállomány 29%-kal, a végrehajtás alá vont hátralékállomány pedig 36%-kal nőtt. A végrehajtási eljárások lefolytatása után befolyt hátralékok összegei folyamatosan, összességében 45%-kal emelkedtek.

19

1.2.

PM felügyeleti jogköre gyakorlásának értékelése

1.2.1.

A jogszabály-módosítások előkészítésének megalapozottsága, a jogszabályok közötti összhang A vizsgált időszakban az adózásra vonatkozó jogszabályok gyakori módosítása a törvény-előkészítés megalapozottságának hiányosságaira utal. Mindezek következménye, hogy a Hivatalnak folyamatosan változtatnia kellett belső szabályzatait, ami a szabályszerű működés terén magas kockázatot jelentett, illetve megnehezítette az adózók számára a jogszabályok betartását. Pl. A 2004. január 1-jével hatályba lépett új Art., amelyet 2004-ben 4, 2005-ben 10 alkalommal, az általános forgalmi adóról szóló 1992. LXXIV. tv.-t 2004-ben és 2005-ben egyaránt 6-6 alkalommal, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv.-t 2004-ben 7, 2005-ben 8 alkalommal módosította az Országgyűlés. Pl. Az új Art. 31. § (2) szerint 2006. január 1-jétől minden munkáltatónak, kifizetőnek és a törvényben meghatározott egyéb adatszolgáltatónak elektronikusan és havonta kellett volna megküldenie az adóhatóságnak az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező magánszemélynek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adatokat. A havonkénti elektronikus adatszolgáltatási kötelezettség törvénybe iktatásakor nem vették figyelembe, hogy az adatok feldolgozásához a szükséges technikai feltételek sem az APEH, sem az adatszolgáltatásra kötelezettek részére nem állnak rendelkezésre. Ezért az Art. hivatkozott szakaszának hatályba lépését megelőzően szükségessé vált a törvény módosítása, amelynek értelmében az elektronikus adatszolgáltatás bevezetésének időpontját a havi és negyedéves bevallók esetében 4 hónappal, a többi adózó esetében egy évvel elhalasztották.

Az ÁSZ a 2004. évi költségvetés végrehajtásának ellenőrzése során hiányosságokat tárt fel az EU-n belüli áfa-visszaigénylésekkel kapcsolatban 12 . A PM intézkedéseket tett a korábbi ÁSZ megállapítások alapján, de ezek csak részben voltak eredményesek. A pénzügyminiszter kezdeményezte az új Art. módosítását, így 2006. január 1jétől az ellenőrzés határidejébe nem számít bele a külföldi adóhatóság megkeresésének időtartama. Az új Art. 2005. december 31-ig az ellenőrzési határidő meghatározásánál nem kezelte külön azt az esetet, amikor az adókötelezettség megállapításához szükséges tény vagy körülmény tisztázásához külföldi adóhatóság megkeresése vált indokolttá. A tagállamok közötti eltérő bevallási határidők miatt a válasz gyakran csak az ellenőrzési határidő leteltét követően érkezik meg. Emiatt az APEH elnöke és a pénzügyminiszter az ellenőrzési határidőt esetenként meghosszabbította annak érdekében, hogy a külföldi adóhatóság válaszát az adóhatóság érdemi ellenőrzése során figyelembe vehesse.

12

A részletes megállapításokat a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetésének végrehajtásának ellenőrzéséről készített ÁSZ jelentés tartalmazza (0540).

20

A módosítás nem terjedt ki azonban az új Art. késedelmi kamatra vonatkozó rendelkezéseire, így az elhúzódó ellenőrzések miatt 2004. májusa óta folyamatosan nőtt a Hivatal által fizetett késedelmi kamat összege. A PM nem tartja indokoltnak a késedelmi kamatra vonatkozó szabályok módosítását, mivel „az elhúzódó ellenőrzések miatti késedelmes kiutalások az adózókat is nehéz helyzet elé állítják, a késedelmi kamat a visszaigényelt összeg késedelmes kiutalásakor a kiutalt összeg értékének megőrzését szolgálja”. Az új Art. szerint a visszaigényelt adó összegét az esedékességtől számított 30 napon belül, 500 000 Ft-ot meghaladó összeg esetében 45 napon belül kell kiutalni. A külföldi adóhatóságnak a megkereséstől számított három hónapon belül kell adatszolgáltatást nyújtania (A TANÁCS 2003. október 7-i 1798/2003/EK Rendelete a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről, valamint a 218/92/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről 8. cikk). Az ÁSZ a 2004. évi költségvetés végrehajtásának ellenőrzésekor megállapította, hogy a tagállami kontrolladatok bevárása miatt 2004. év végéig 18 500 bevallást érintően keletkezett késedelmi kamatfizetési kötelezettsége a Hivatalnak.

A pénzügyminiszter 2005 februárjában indítványozta, hogy az EU Bizottság vizsgálja meg, hogy milyen módon lehetne a jelenlegi szabályok keretei között, vagy ha ez nem elegendő, a szabályok megváltoztatásával gyorsabbá és hatékonyabbá tenni a nemzeti adóhatóságok közötti rendszeres és eseti információcserét. Az APEH és a PM kapcsolatát folyamatos együttműködés jellemzi az új Art. és az egyes adótörvények módosításával kapcsolatban. A PM törvénymódosítást kezdeményezett az APEH és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) együttes javaslata alapján a magán-nyugdíjpénztárak megkeresésére elrendelt ellenőrzésekkel kapcsolatban. A törvénymódosítás célja az ellenőrzések eredményességének javítása volt. Az APEH javaslata alapján a PM kezdeményezésére 2006. január 1-jei hatállyal módosították a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint az e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. tv. magánnyugdíjpénztári tagdíjak bevallásáról, önellenőrzéséről, valamint végrehajtásáról szóló 51. §-ának rendelkezéseit. A módosítást követően az ellenőrzések lefolytatását a pénztár negyedévente kezdeményezi az adóhatóságnál. Ha a tagdíjtartozás összege az 5000 Ft-ot meghaladja, a magán-nyugdíjpénztár kezdeményezi az állami adóhatóságnál az adóhatósági megkeresés időpontjában fennálló tagdíjtartozás és késedelmi pótlék összegének behajtását, a végrehajtási eljárás megindítását. Amennyiben a tagdíjtartozás összege a késedelmi pótlékkal együtt az 5000 Ft-ot nem haladja meg, a tartozás rendezésére a magán-nyugdíjpénztár a foglalkoztatót évente egy alkalommal felszólítja.

1.2.2.

A PM szakmai felügyeleti tevékenysége A PM a vizsgált időszakban felügyeleti jogkörében eljárva intézkedéseivel, iránymutatásaival segítette az APEH adóbeszedési tevékenységét. Rendszeres időközönként beszámoltatta az APEH-ot tevékenységéről és a bevételi előirányzatok teljesüléséről. Tervezési-elemzési munkájához rendszeresen és eseti jelleggel további adatokat kért a Hivataltól.

21

A PM a kért adatokat elemzési és tervezési munkájához figyelembe vette, mégis a vizsgált időszak mindegyik évében kezdeményezte az adók és járulékok költségvetési bevételi előirányzatainak módosítását 13 . Az ÁSZ az éves költségvetési törvényről adott véleményében egyes adónemek esetében a bevételi előirányzatok teljesülését magas kockázatúnak ítélte: a költségvetést meghatározó bevételi előirányzatok egyik része fölül, míg másik része alultervezett volt. Pl. 2004-ben áfából 177,1 Mrd Ft-tal, szjaból 121 Mrd Ft-tal, társasági adóból 11,2 Mrd Ft-tal, az ökoadókból 7,6 Mrd Ft-tal kevesebb, evaból 12,5 Mrd Ft-tal több realizálódott az előirányzatnál. A PM az áfa bevételi előirányzatának alulteljesítését azzal indokolta, hogy a csatlakozás körüli bizonytalanságok, valamint a makrogazdasági folyamatok kedvezőtlenül hatottak az áfa-bevételekre, mivel az infláció és a lakossági vásárolt fogyasztás a vártnál lassabban, míg az export és a beruházások a számítottnál gyorsabban nőttek 2004. évben.

A PM nem készített és az APEH-tól sem kért felmérést arra, hogy a Hivatal a feladatait mekkora és milyen összetételű létszámmal tudja ellátni. Anélkül rendelte el a mintegy 10%-os létszámleépítést, hogy elemezte volna annak hatását a feladatellátás színvonalára, illetve a költségvetési bevételek beszedésének kockázatára. A létszámleépítés végrehajtását 2003-ban kormányhatározattal, 2004-ben PM utasítással rendelték el. A PM a végrehajtást követően kért adatot az APEH-tól a létszámleépítésekhez kapcsolódó egyszeri kiadások és az éves szintű megtakarítások összegéről (részletesen lásd 2.3.1. fejezetet).

1.3.

Az APEH teljesítményértékelési és ösztönzési rendszere A pénzügyminiszter az éves költségvetési törvény felhatalmazása alapján minden évben meghatározza az APEH számára az érdekeltségi jutalom kifizetésének feltételeit. Ezek egy része többletteljesítmény elérésére ösztönző és a költségvetés szempontjából kedvező hatású mennyiségi és minőségi mutató. Ilyenek például: a késedelmes kiutalások miatti kamatfizetések minimalizását előíró mutató, a bevallási kötelezettség teljesítésének és a bevallások feldolgozottságának mutatója (mennyiségi mutatók), a kiutalás előtti ellenőrzések során jogerősen visszatartott adó és támogatás összege, valamint a csődeljárás, felszámolás, végrehajtás eredményességét mérő mutatók (minőségi mutatók).

A teljesítmény-elvárások másik része azonban nem ösztönöz eredményesebb és/vagy hatékonyabb munkavégzésre, illetve a teljesítmény-kritérium (mutatószám) nem alkalmas a valódi teljesítmény mérésére. Olyan tevékenységhez is rendel mutatószámot, amelynek teljesítése jogszabályi előírás alapján kötelező.

13

Az ÁSZ a Magyar Köztársaság 2004. és 2005. évi költségvetési javaslatáról adott véleményében magas kockázatúnak ítélte a főbb adónemeket érintő költségvetési előirányzatok teljesíthetőségét.

22

Az új Art. kötelezővé teszi a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező 3000 adózó ellenőrzését, ezért nem indokolt ezt mennyiségi mutatószámként meghatározni. A PM az ellenőrzési darabszámok mellett azonban minőségi követelményeket nem fogalmaz meg. Minőségi jellegű elvárások hiányában nem ösztönzőek az szja bevallások egyszerűsített ellenőrzésére kialakított konkrét ellenőrzési darabszámok. A helybenhagyási arány mutatója ugyan minőségi követelményt fogalmaz meg, de ellenérdekeltté teszi az igazgatóságokat a korábban nem tapasztalt jogsértő magatartások feltárásában. Ezekben az esetekben magasabb a határozat megváltoztatásának vagy hatályon kívül helyezésének kockázata. A helybenhagyási arány mutató nem alkalmas a hatósági munka értékelésére, mert a mutató kiszámításánál nem az összes elsőfokú határozatot, hanem csak a megfellebbezett határozatokat veszik figyelembe.

A pénzügyminiszter a mutatószámokon felül olyan célfeladatokat is meghatározott a jutalom kifizetésének feltételeként, amelyek megfogalmazásukban általánosak, nem határoznak meg azok teljesítésére mérhető követelményeket. A PM 2003. és 2004. években célfeladatként írta elő az APEH számára a szervezet korszerűsítését, de ennek koncepcióját és a létszámleépítéssel kapcsolatos feladatokat nem határozta meg. A koncepció hiányát tükrözi, hogy az APEH 2004-ben 6 kvázi-régióba csoportosította az ezt megelőzően az igazgatóságokhoz tartozó tervezési osztályokat, amelyeket 2005-ben újból az igazgatóságok alá rendelt. A kialakított régiók a gyakorlatban nem működnek. További ilyen célfeladat például: az adóadminisztráció csökkentése, az adóigazgatás szervezeti korszerűsítése, állami szervek részére információk szolgáltatása, az államháztartás működéséhez szükséges és rendelkezésre álló adatok feldolgozása és a PM-nek történő átadása.

A pénzügyminiszter megsértette a 2004. évi költségvetési törvényt azzal, hogy engedélyezte az érdekeltségi jutalom egy részének kifizetését az APEH részére annak ellenére, hogy a Hivatal a költségvetési törvényben a számára meghatározott kiemelt bevételi előirányzatokat alulteljesítette. 2005-ben pedig úgy engedélyezte érdekeltségi jutalom kifizetését, hogy 2005. novemberében a költségvetési törvény módosításával csökkentette a jutalomfizetés feltételeként meghatározott bevételi előirányzatokat. Az APEH számára a 2004. évi érdekeltségi jutalom fizetésére a 2004. évi költségvetéséről szóló 2003. évi CXVI. törvény 48. § (2) bekezdése alapján akkor kerülhetett volna sor, ha az egyszerűsített vállalkozói adó, valamint az általános forgalmi adó és a személyi jövedelemadó együttes előirányzata legalább 2850,5 Mrd Ft-ra teljesül. Az APEH e bevételi előirányzatot nem teljesítette. A PM Pénzügyi, humánpolitikai és szakképzési főcsoportja a 24409/2004. sz. feljegyzésében felhívta a pénzügyminiszter figyelmét arra, hogy mivel az APEH 2004. november 25-ig nem teljesítette a törvényben meghatározott bevételi terv 100%-át sem, nincs lehetőség arányos mértékű jutalom kifizetésére.

A Hivatal a költségvetési törvényben előírt bevételi előirányzatok, a PM teljesítmény-elvárásai és saját ellenőrzési stratégiájában megfogalmazottak alap-

23

ján éves ellenőrzési irányelveket határoz meg. Mindezeket alapul véve kialakítja a teljesítménymutatókat és a pontozási elveket magában foglaló „teljesítményértékelési és ösztönzési rendszerét” (továbbiakban: érdekeltségi rendszer), amelyben a szervezet egésze számára előírt teljesítmény-elvárásokat leosztja szakterületekre, illetve igazgatóságokra. A vizsgált időszakban a teljesítménymutatók köre fokozatosan bővült (számuk 2002-től meghaladja a 30-at), de azok több mint felének a teljesítése nemcsak a Hivatal szakmai tevékenységtől függ. A teljesítések alakulását erősen befolyásolják pl. az adópolitika, az adóalanyok jogkövető magatartása, illetve ez utóbbi függvényében az önadózásból befolyt bevételek alakulása, az adóteljesítések pontossága, továbbá a jogszabályok gyakori változása, a gazdasági folyamatok alakulása, ezen belül is különösen a beruházások, az import, valamint az export import tartalmának alakulása. A Hivatal úgy határozta meg az igazgatóságok által elérhető pontokat, hogy azok ugyan ösztönöztek a tervszámok teljesítésére, de túlteljesítésre már nem. Az igazgatóságok teljesítésének pontozásos értékelése jellemzően nem volt differenciált. Az adott évi tervszámok kialakításakor az előző évi teljesítményeket veszik alapul (bázis szemléletű tervezés 14 ), a kiemelkedő teljesítéseket korrekciós tényezőként kezelik. Az igazgatóságok teljesítményeire adott pontok közötti eltérés a vizsgált évek mindegyikében minimális volt. Éves szinten a legmagasabb pontszámhoz viszonyított legnagyobb eltérés 2-6% között változott.

2.

SZERVEZET,

2.1.

Szervezet

FELADATOK ÉS ERŐFORRÁSOK ÖSSZHANGJA

Az APEH működési feltételeit, szervezeti struktúráját és irányítási rendszerét alapvetően az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról szóló 55/1991. (IV. 11.) Korm. rendeletben, majd 2003. január 1-jétől az APEH tv., továbbá a 14303/22/2003. számú Alapító Okiratban foglaltak határozzák meg. Az ellenőrzött időszakban egyrészt jogszabályi változásokban meghatározott feladatbővülések miatt, másrészt a feladat-végrehajtás hatékonyságának növelése érdekében a Hivatal folyamatosan alakította át szervezeti struktúráját és irányítási rendszerét. A Hivatal a szervezeti változtatásokat megelőzően az átalakításokkal és összevonásokkal, új szervezeti egységek létrehozásával, ezáltal az irányítási mechanizmus (döntési, felelősségi és hatáskörök) megváltoztatásával kapcsolatosan koncepciót, átfogó hatástanulmányt, illetve elemzéseket nem készített, amely azok szükségességét, illetve indokoltságát alátámasztotta volna. (Kivétel a Központi Kapcsolattartó Iroda (továbbiakban: KKI), amely esetében a szükséges létszám megál-

14

A részletes megállapításokat az egyes adónemeket érintő ÁSZ ellenőrzések jelentései tartalmazzák (0310, 0434, 0549)

24

lapításához előtanulmányt készítettek.) A vizsgált 5 évben 14 alkalommal változtatta meg Szervezeti és Működési Szabályzatát (továbbiakban: SzMSz) részben módosítással, részben új SzMSz kiadásával. A gyakori szervezeti változtatások magas kockázatot jelentenek a feladat-végrehajtás eredményességének és hatékonyságának alakulásában. A szervezeti átalakítások végrehajtásának egy része jogszabályi változásokkal alátámasztható és indokolható, illetve munkaszervezési szempontból célszerű volt. Néhány átszervezés azonban – beleértve a területi igazgatóságok tervezési tevékenységének régióba szervezését – nem volt megalapozott. 2003-ban a felső vezetés gazdasági vezető munkakörrel bővült, 2004-től a volt Gazdasági Főosztályból két új szervezeti egység jött létre, 3 főosztály felállítására került sor, továbbá 8 főosztály megszűnt. Az átszervezés következtében 2004-ben 4 főosztállyal kevesebb működött. Az ügyfelek tájékoztatásának gyorsabbá és szakszerűbbé tétele érdekében az APEH belső létszám-átcsoportosítással új szervezeti egységet hozott létre Központi Tájékoztatási Osztály néven, amely 2005. január 1-jétől kezdte meg működését. A 2005. évi átszervezéssel egy újabb önálló osztály alakult, ezáltal a Hivatal 19 főosztállyal rendelkezik. A 2003. évi létszámleépítés végrehajtásával egyidejűleg megkezdte a területi igazgatóságok regionális átszervezését. 2004-ben régiós szintre emelte a tervezési és elemzési, valamint a hatósági szakterületeket. 2005. július 1-jétől a tervezési és elemzési területen visszaállította a megyei részlegeket és osztályokat. A hatósági feladatok irányítása továbbra is regionális szervezetben történik, mivel a működésből adódó sajátosságok a szervezeti struktúra visszaállítását ebben az esetben nem indokolták. Központosította az informatikai szakterületet abból a célból, hogy a humánerőforrások koncentrálásával az informatikai fejlesztések gyorsabbak, hatékonyabban legyenek, az egyedi fejlesztések ne kössenek le párhuzamosan programozói kapacitást. (részletesen lásd 2.2.1.2. fejezetben). Az APEH az EU adóügyi együttműködési szabályai (Tanács 1798/2003/EK rendelete) és az Art. előírásai alapján 2004. január 1-jei hatállyal létrehozta a KKI, biztosítva az EU tagságból eredő feladatok ellátáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket. Szabályozta a szervezeti egység működésének, ezen belül az EU számára nyújtandó adatszolgáltatások és kimutatások elkészítésének rendjét. A Hivatal folyamatosan eleget tett az EU csatlakozásból származó adatszolgáltatási kötelezettségének. Az EU csatlakozást követően közreműködik a nemzetközi pénzügyi csalások felderítésében. Az együttműködésnek még nincs kialakult gyakorlata.

2.2.

Feladatok A Hivatal feladatát alapvetően az APEH tv. szabályozza, ezzel azonban nem minden esetben koherensen egyéb jogszabályok is feladatokat határoznak meg számára. Ezek a jogszabályok elsősorban a végrehajtási terület feladatait bővítik, de egyes kintlévőségek behajtása ellenőrzéseket is szükségessé tesz. A saját kezdeményezésű végrehajtási eljárások mellett a különböző törvények már 80 jogcím alapján (3. sz. melléklet) írnak elő az APEH számára külső megkeresésre behajtást/végrehajtást. Ezek egy része nem, vagy csak közvetve jelent

25

közpénzeket (magánnyugdíj pénztár, diákhitel, parkolási bírság stb.), másik része a behajtás viszonylag magas hatásfoka, egységesítés miatt került át különböző hatóságoktól (növényvédelmi, verseny-felügyeleti, fogyasztóvédelmi bírságok) a Hivatalhoz. Egyes kintlévőségeket pedig az önkormányzati adóhatóság helyett szed be a Hivatal: pl. építésügyi bírság. Az APEH tv.-ben felsorolt feladatok között nem szerepel az „adók módjára” behajtandó kintlévőségek, illetve az önkormányzatokat és egyéb szervezeteket megillető bevételek beszedése. Az APEH feladatát a törvény az alábbiak szerint szabályozza: a részben vagy egészben a központi költségvetés, a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap vagy az elkülönített állami pénzalap javára teljesítendő kötelező befizetés; a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalap terhére juttatott támogatás, adó-visszaigénylés vagy adó-visszatérítés megállapítása, beszedése, nyilvántartása, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása és ellenőrzése.

A Hivatal számára 2000-2005. évek között meghatározott új feladatokat a 4. sz. melléklet tartalmazza.

2.2.1.

Informatikai feladat-ellátás feltételei

2.2.1.1.

Informatikai fejlesztések A Hivatal 2002-ben elfogadta a feladatellátást támogató informatikai rendszerek középtávú fejlesztésére vonatkozó informatikai stratégiát. A stratégiában megfogalmazott célkitűzések és fejlesztési prioritások összhangban vannak a Hivatal feladataival és stratégiai célkitűzéseivel, valamint az EU tagságból eredő követelményekkel. A stratégiában meghatározott technológiai irányokat az informatikai terület döntés-előkészítő projektekkel és tanulmányokkal alapozta meg. A stratégiában kiemelt fontosságú célkitűzés a korszerűtlen, decentralizált informatikai rendszerek korszerű platformon történő központosítása és integrációja. A fenti cél megvalósítására a Hivatal 2003-ban öt éves fejlesztési programot indított. Ennek előkészítése során az informatikai terület felmérte a központi és igazgatósági alkalmazásokat, majd a feladatellátásból származó igények és a rendszerek közötti együttműködési lehetőségek figyelembevételével meghatározta az új informatikai alkalmazástérképet és elkészítette a szükséges informatikai fejlesztések nagyvonalú tervét, nem dolgozta ki azonban a fejlesztési projektek ütemezését. A fejlesztési feladatok részletes ütemezése nélkül nem valósítható meg a stratégia időbeni végrehajtásának folyamatos nyomon követése és számonkérhetősége, továbbá fejlesztési ütemterv hiányában a stratégiában meghatározott véghatáridő sem tekinthető megalapozottnak. Az informatikai stratégia kizárólag a teljes fejlesztési program véghatáridejét határozza meg, nem tartalmazza az egyes fejlesztési projektek elindításának és befejezésének tervezett időpontját, valamint a fejlesztések fontosabb mérföldköveit.

Az informatikai stratégia elkészítéséhez kapcsolódó feladatok és eljárások csak részben szabályozottak. Az informatikai stratégia elkészítését és aktualizálását

26

a hatályos SzMSz az Informatikai Stratégiai és Módszertani Főosztály feladatkörébe utalja, a szabályozás azonban nem terjed ki az informatikai stratégia elkészítése és aktualizálása folyamatának és gyakoriságának, valamint a szakterületek részvételi módjának meghatározására. A Hivatal 2003 óta rendelkezik egységes informatikai fejlesztési szabvánnyal, amelynek kötelező használatát 2005 májusától elnökhelyettesi körlevél írja elő. Az informatikai fejlesztési szabvány alkalmas a fejlesztések támogatására és megfelel a vonatkozó kormányzati ajánlásoknak. A Hivatal által kidolgozott saját fejlesztési szabvány az adatbázis-kezelő rendszereket szállító Oracle Corporation saját fejlesztési módszertanára épül, ezért alkalmas az Oracle technológiára épülő egyedi fejlesztések támogatására, továbbá tartalmazza az Informatikai Tárcaközi Bizottság (ITB) 4. sz. ajánlásában meghatározott rendszerelemzési és tervezési módszertan elemeit is.

A vizsgált időszakban a Hivatal folyamatosan fejlesztette a projektműködés feltételeit, azonban még nem alakította ki teljes körűen a fejlesztések egységes lebonyolításának feltételrendszerét. Kialakította a stratégiai projektek független minőségbiztosítását, az Informatikai Stratégiai és Módszertani Főosztály a projektek számára a PRINCE 15 projektmenedzsment módszertanon alapuló sablonokat és útmutatókat biztosít. Nem alakította ki még azonban az informatikai stratégiában meghatározott, egységes és kötelezően előírt projektműködési módszertant. Az informatikai projektek formájában végrehajtott fejlesztések során alkalmazott kontrollok összhangban vannak a kormányzati ajánlásokkal és kielégítik az általános szakmai elvárásokat. Valamennyi vizsgált informatikai fejlesztés esetében elkészítették az alapvető fejlesztési dokumentumokat és megfogalmazták az informatikai biztonságra vonatkozó követelményeket. A projekt keretében végrehajtott fejlesztések esetében használták a Projektiroda által biztosított, PRINCE módszertanon alapuló sablonokat. A fejlesztés független minőségbiztosítása a felmért fejlesztések 57%-ában valósult meg. A részletes vizsgálatba bevont fejlesztések esetében a projekt szervezeti kialakítása, az alkalmazott eljárások valamint a dokumentumok köre és tartalma megfelelt a projekt alapítása során meghatározott követelményeknek.

2.2.1.2.

Informatikai szervezet A Hivatal informatikai szervezeti felépítése mind az informatikai szervezet függetlensége, mind a feladatkörök szétválasztása tekintetében megfelel az Informatikai Tárcaközi Bizottság (ITB) 12. sz. ajánlásában megfogalmazott követelményeknek. A Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata az informatikai terület irányítását és felügyeletét az informatikai elnökhelyettes feladatkörébe utalja, ezzel megteremtette a terület függetlenségét és közvetlen képviseletét a Hivatal felső vezetésében. Az informatikai vezetés a 2003ban elindított szervezetkorszerűsítési projekt keretében végrehajtotta a fejleszté-

15

A PRINCE projektirányítási módszertan leírását az Informatikai Tárcaközi Bizottság (ITB) 5. sz. ajánlása tartalmazza.

27

si, üzemeltetési és felügyeleti feladatkörök szétválasztását. Az informatikai rendszerek fejlesztését, működtetését, valamint a kapcsolódó stratégiai tervezési és módszertani feladatokat az informatikai elnökhelyettes közvetlen irányítása alá tartozó főosztályok látják el. A Hivatal a szervezetkorszerűsítési projekt folytatásaként (a létszámleépítés végrehajtásával párhuzamosan) 2004. január 1-jei hatállyal megszüntette az igazgatóságok informatikai szervezeti egységeit és az informatikai létszámot a központi főosztályokhoz rendelte. Az informatikai szervezet központosítása javította az informatikai szakterület feladatellátásának hatékonyságát és közvetetten növelte az informatikai biztonság szintjét. A hatékonyság javulása elsődlegesen abból a változásból következett, hogy az igazgatóságok informatikai létszámának elvonásával a helyi igényeket kielégítő – gyakran azonos célra irányuló – fejlesztéseket központi, összehangolt, projektszerű fejlesztések váltották fel. A Hivatal informatikai létszáma – a 2002-es átszervezés előtti 816 fővel szemben – 2005-ben 753 fő volt, tehát a központosított informatikai szervezet az átszervezés előtti állapothoz képest 63 fővel alacsonyabb létszámmal látta el a feladatait. A szervezet központosításával párhuzamosan a helyi fejlesztésű, általában hiányosan dokumentált informatikai alkalmazások fejlesztését és felügyeletét központosították, amely az informatikai biztonság szintjének növekedését eredményezte.

Az átszervezés végrehajtásának időbeni ütemezése nem biztosított lehetőséget az igazgatóságok számára, hogy felkészüljenek a helyi fejlesztések megszűnésére. A napi munkát támogató, helyi fejlesztési szolgáltatások megszűnése negatívan hatott a feladatellátás informatikai támogatottságára. Az informatikai terület átszervezéséhez kapcsolódó szabályokat és eljárásokat (pl. munkáltatói jogkör gyakorlása, jogosultságkezelés) meghatározó informatikai elnökhelyettesei körlevél az átszervezés előtt 9 nappal 2003. december 23-án kelt.

A vizsgált időszakban az informatikai létszám – elsősorban az informatikai szervezet korszerűsítésének eredményeként – folyamatosan csökkent, ezzel párhuzamosan a végzettség szerinti megoszlás folyamatosan javult (1/a-1/f sz. tanúsítvány). Az informatikai végzettség nélkül alkalmazottak aránya a 2000. évi 10%-ról 2005-ben 5%-ra csökkent, míg ezzel párhuzamosan a felsőfokú végzettségűek aránya 43%-ról 58%-ra nőtt.

A Hivatal nem alakította ki az informatikai fejlesztési terület belső erőforrások felhasználásának kontroll-rendszerét. Nem valósult meg az informatikai fejlesztési feladatok belső erőforrásigényének részletes tervezése, valamint a feladatszintű munkaerő-felhasználás mérése és nyilvántartása. A Hivatal a fejlesztéseit elsősorban saját erőforrásokkal valósítja meg, ezért a felhasznált belső erőforrások ismerete nélkül nem határozható meg a fejlesztések tényleges költsége, így nem ítélhető meg a fejlesztések hatékonysága sem. Figyelembe véve, hogy az informatikai terület 250 főt meghaladó létszámú és fizikailag a területi igazgatóságokon vannak elhelyezve, kontroll-rendszer hiányában nem mutatható ki a fejlesztői erőforrás kapacitásának kihasználtsága.

28

2.2.1.3.

Informatikai szolgáltatások Az informatikai fejlesztési igények megfogalmazása és kezelése elnöki utasításban szabályozott. A szakfőosztályok és az igazgatóságok vezetői fejlesztési igényeiket az Informatikai Fejlesztési Főosztály részére elküldött, iktatott fejlesztési megrendelés formájában határozzák meg. A főosztály 2003-ban 2139 db fejlesztési megrendelést teljesített, amely – a fejlesztőkapacitás központosítását követően – 2005-ben 4026 db-ra nőtt. Nem biztosított az informatikai fejlesztések megrendeléseinek elektronikus úton történő továbbítása és a fejlesztések nyomon követésének informatikai támogatása. Az informatikai szervezet átszervezéséről szóló informatikai elnökhelyettesi körlevél – 2004. februári határidővel – egy olyan informatikai alkalmazás bevezetését határozza meg, amely lehetővé teszi az informatikai megrendelések elektronikus úton történő továbbítását és kezelését és így a papír alapú megrendelések kiváltását. A körlevélben meghatározott informatikai rendszer üzembe helyezésére a helyszíni vizsgálat befejezéséig nem került sor.

Az Informatikai Felügyeleti és Üzemeltetési Főosztály (IFÜ) a 2005 októberében elfogadott Informatikai Szolgáltatások Jegyzékében (továbbiakban ISZJ) a felhasználók számára elérhető módon, egységes rendszerbe foglalta az informatikai üzemeltetési szolgáltatások körét, a szolgáltatások igénybevételének módját és feltételeit. Az üzemeltetési terület által biztosított szolgáltatási szint egységesítése szempontjából előrelépést jelentett, hogy az ISZJ a szolgáltatások teljesítéséhez rendelt normaidőket is meghatározta, a helyszíni vizsgálat befejezéséig azonban nem valósult meg a beérkezett felhasználói igények egységes belső kezelése és nyilvántartása, valamint a normaidők betartásának mérése. A felhasználói problémák kezelésének hatékonyságát csökkenti, hogy az informatikai terület nem rendelkezik teljes körű, naprakész, központi nyilvántartással a személyi számítógépek számáról és műszaki paramétereiről. A személyi számítógépekről az igazgatóságok helyi nyilvántartásokat vezetnek, amelyek azonban sem technológiai szempontból, sem a nyilvántartott adatok tekintetében nem egységesek. Az IFÜ 2005 márciusában megkezdte egy átfogó Service Desk rendszer kialakítását, amely egységes rendszerben támogatja az üzemeltetési feladatok teljes körét, így a munkaállomások legfontosabb műszaki paramétereinek nyilvántartását, valamint a felhasználói igények egységes belső kezelését és a szolgáltatások nyomon követését is. 2.2.1.4.

Feladat-ellátást támogató informatikai alkalmazások A feladat-végrehajtás szempontjából meghatározó fontosságú az informatikai alkalmazások színvonala. A Hivatal alaptevékenységének informatikai támogatását mintegy 60, alapvetően saját fejlesztésű alkalmazás látja el. Az informatikai rendszerek az alkalmazott technológia tekintetében heterogén képet mutatnak, annak ellenére, hogy az informatikai terület folyamatosan egységesíti és centralizálja azokat. A feladatellátás támogatásában a korszerű adatbázis-kezelő technológián alapuló, központi rendszerek mellett kulcsfontosságúak még az olyan elavult technológiát képviselő rendszerek is, amelyek fejlesztését és terméktámogatását a gyártó meg-

29

szüntette. A Hivatal e rendszerek terméktámogatását egy külön szerződésben rendezte, mely azonban 2007 szeptemberében lejár. Ilyen heterogén képet mutatnak például az ellenőrzésre történő kiválasztást, valamint a kockázatkezelést támogató informatikai rendszerek. Az egyes kockázatelemzési és kiválasztási feladatokat (statisztikai elemzések, véletlen kiválasztás, részletes bevallási adatok elemzése stb.) különálló informatikai rendszerek támogatják, amelyek között központi és decentralizált rendszerek egyaránt megtalálhatóak.

A két technológia párhuzamos használatának következménye egyes alapadatok (pl. adóalany törzsadatok) különböző rendszerekben történő párhuzamos nyilvántartása, amely az adatok és a rájuk épülő kimutatások inkonzisztenciájának kockázatával jár. A régi technológián alapuló, 10-15 éve működő rendszerek egy része hiányosan dokumentált, ami mind biztonsági, mind a rendszer továbbfejlesztése szempontjából újabb kockázatot jelent. Ilyen hiányosan dokumentált informatikai rendszer például a vezetői információs rendszer (VIR), amelyre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre az alapvető fejlesztési dokumentációk. A rendszer belső folyamatainak pontos ismerete nélkül annak továbbfejlesztése nehézkes és módosítása a működés nem szándékolt megváltozását okozhatja.

A szakfeladatok ellátásának informatikai támogatottsága alapjaiban kielégíti a szakterületek igényeit, azonban az informatikai alkalmazások közötti együttműködés, valamint a napi feladatellátást támogató szolgáltatások színvonala nem minden esetben felel meg a felhasználói igényeknek. Az informatikai rendszerek együttműködésének gyakori hiányossága, hogy a különböző technológián alapuló alkalmazások között nem alakították ki az automatizált adatkapcsolatokat, illetve az alkalmazások belső folyamatait nem hangolták össze, ami a felhasználók számára többlet manuális munkát jelent. A Hivatal ugyan 2003-ban kifejlesztette a különböző rendszerek közötti adatcserét lehetővé tevő technológiai eljárásokat, azonban az adatcsere nem minden esetben valósult meg. Erre példa, hogy a PRO-VIR és a KAT adatainak áttöltése csak manuális közreműködéssel és ellenőrzéssel valósítható meg, ezért az alaprendszerek adatai csak több napos késéssel kerülnek be a PRO-VIR, illetve a KAT rendszerbe.

A felhasználói igényektől való elmaradás elsősorban két területen, a rendszerek által kezelt iratminták számában, valamint a beépített lekérdezési és elemzési lehetőségek szűk körében nyilvánul meg, ami erősen korlátozza az alkalmazási lehetőségeket. A kontrolladat feldolgozást támogató rendszer például egyes hibák esetén (pl. olvashatatlan lemez) nem generál automatikusan kiértesítő levelet, továbbá a HVR által kezelt iratminták száma is elmarad a felhasználói igényektől. A végrehajtási terület elemzési lehetőségeit szűkíti, hogy a rugalmas lekérdezési lehetőségek a helyi fejlesztések megszűntetése óta nem biztosítottak. Az államháztartási bevételek és kifizetések előrejelzésének informatikai támogatottsága is

30

elmarad az igényektől, ugyanis egyes adónemek (pl. TAO) visszautalási adatait a rendszerek automatikusan nem mutatják ki.

2.2.2.

Ellenőrzési feladatok végrehajtása Az ellenőrzési tevékenység hatékonysága és eredményessége a vizsgált időszakban javuló tendenciát mutatott. A Hivatal eleget tett a jogszabályok által előírt kötelező ellenőrzési feladatainak. A csökkenő ellenőrzési kapacitás mellett az adóhatósági jelenlét fenntartását az adatgyűjtést célzó ellenőrzések számának növelésével biztosította.

2.2.2.1.

Az ellenőrzésre történő kiválasztás Az ellenőrzésre történő célirányos kiválasztás informatikai rendszerének folyamatos fejlesztése javította a megállapítással zárult ellenőrzések arányát, és szélesebb adózói kör vizsgálatát tette lehetővé. Az informatikai rendszer lehetővé teszi, hogy az ellenőrzési kockázatokat kiválasztási paraméterként határozza meg és kezelje. A legfontosabb kockázati tényezőket (pl. köztartozás, nagy összegű visszaigénylés, kifogásolható magatartást tanúsító adózók) kötelező kiválasztási szempontként veszi figyelembe a rendszer. Az adóalanyok által igénybe vett adókedvezmények fajtáit illetve nagyságát kiválasztási szempontként határozzák meg. Ezáltal biztosított az irányelvekben szereplő kedvezményeket és támogatásokat igénybe vevő adóalanyok ellenőrzésre történő kiválasztása. Az APEH 2003-ra kialakította az adózók egységes kategória-rendszerét (KAT), amely az elévülési időn belüli adóteljesítmény alapján sorolja kategóriákba az adóalanyokat. A rendszert 2004-re központi lekérdező modullal fejlesztették tovább. A kiválasztási rendszerben a járulékok nem képeznek önálló kiválasztási szempontot, de az adóteljesítmény mutatójának részét képezik, így a rendszer közvetett módon a járulékok nagyságát is figyelembe veszi.

Az APEH eleget tett azon törvényi kötelezettségének (új Art.), hogy az ellenőrzések 5%-át véletlenszerű kiválasztással jelölje ki. A kiválasztási módszer célja nem a hatékonyság, hanem az objektivitás növelése, a megkülönböztetés és részrehajlás tilalmára vonatkozó törvényi alapelv érvényesítése. 2.2.2.2.

Az ellenőrzések végrehajtása Az APEH a hatályos Art. előírásainak eleget téve, 2003-tól már az ellenőrzési stratégiájában foglaltaknak is megfelelően alakította ki éves ellenőrzési irányelveit. Az irányelvek 2003-tól nyilvánosak és közzétételük határideje az adott év február 20-a. Az irányelvekben megfogalmazott prioritásokat figyelembe véve határozzák meg a teljesítendő feladatokat, amelyek végrehajtását a Hivatal az érdekeltségi rendszerén keresztül ösztönzi. A kialakított ellenőrzési portfolió összességében lehetővé tette az ellenőrzések eredményességének növelését. Az Art. az ellenőrzés fajtáit 2003-tól sorolja fel taxatív jelleggel. A vizsgált időszakban – a jogszabály-

31

változást követve – az ellenőrzési portfolió statisztikája változott, ezért csak a 2003-2004. évi adatok vethetők össze egymással. Az ÁSZ korábbi ellenőrzési javaslatai alapján 16 a Hivatal 2004-től megnövelte az adatgyűjtést célzó ellenőrzések számát. A 2005. évi irányelvben ez kiemelt feladatként jelent meg. Ezek az ellenőrzések hozzájárultak az utólagos ellenőrzések eredményesebbé tételéhez azáltal, hogy információt szolgáltatott az ellenőrzött adóalanyokról. A fajlagos mutatók alapján az ellenőrzések hatékonysága – csökkenő számú ellenőrzések mellett – javult. Az ellenőrzéssel feltárt nettó adókülönbözet a 2001. évi 123 Mrd Ft-ról 2004-ben 188 Mrd Ft-ra nőtt (2005-ben 202,7 Mrd Ft volt). Ugyanebben az időszakban az egy ellenőrzésre jutó nettó adókülönbözet 283 E Ft-ról 564 E Ft-ra, az egy revizori napra jutó nettó adókülönbözet 239 E Ft-ról 396 E Ft-ra, azaz 65%-kal emelkedett. A kiszabott adóbírság összege a 2001. évi 28,5 Mrd Ft-ról 2004-ben 62,5 Mrd Ftra, azaz 2,2-szeresére emelkedett (2005-ben 70,9 Mrd Ft volt). A javulást egyrészt a Hivatal szigorúbb bírságolási gyakorlata (a bírságszint a 2001. évi 31%ról 2004-re 40%-ra növekedett), másrészt a feltárt adóhiány összegének növekedése eredményezte (2/a-2/f sz. tanúsítvány). A kiutalás előtti ellenőrzések eredményessége a vizsgált időszakban negatív irányban változott. Csökkent a megállapítással zárult ellenőrzések száma és összességében nőtt az ellenőrzési portfolión belüli aránya. Ezen ellenőrzési típus eredményességét 2004-ben az EU-s adószámmal rendelkező adózók pénzügyminiszter által elrendelt kötelező ellenőrzése 17 is rontotta. A kiutalás előtti ellenőrzések száma 2000. és 2001. években 17 E db, 2002. és 2004. között 20 E db körül alakult, 2005-ben 29 E db-ra nőtt. A megállapítással zárult kiutalás előtti ellenőrzések aránya a vizsgált időszakban - 2001. kivételével - csökkenő tendenciát mutatott (2000-ben 86,5%, 2005-ben 44,6%) (3/a-3/f sz. és 6/a-6/b sz. tanúsítványok). Az egy ellenőrzésre jutó revíziós napok száma 1,9-2,2 nap között alakult, miközben az egy megállapítással zárult ellenőrzésre jutó adókülönbözet 2000. és 2002. között 2,7 M Ft-ról 2,2 M Ft-ra csökkent, majd 2004-re 3,25 M Ft-ra nőtt, majd 2005-ben 3,17 M Ft-ra csökkent. A visszatartott adó összege a 2000. évi 35,2 Mrd Ft-ról 2003-ban 28 Mrd Ft-ra csökkent, 2004-ben pedig 31,3 Mrd Ft-ra, 2005-ben 39, 3 Mrd Ft-ra emelkedett. A kiutalás előtti ellenőrzések során kiszabott adóbírság összege a vizsgált időszakban 4,8 Mrd Ft-ról 8,2 Mrd Ft-ra nőtt. Az adóbírság szintje évről évre emelkedett (14,4%-ról 19,7%-ra), de az egyes igazgatóságok bírságolási gyakorlata nagy eltéréseket mutatott.

A jogszabályi előírások alapján a támogatások kiutalás előtti ellenőrzése csak adminisztratív jellegű, a bevallás mellékletét képező, más hatóságok által kiállított igazolások meglétére és a számítások, összefüggések he-

16

A részletes megállapításokat az egyes adónemeket érintő ÁSZ ellenőrzések jelentései tartalmazzák.(0310, 0434, 0549) 17

Részletes megállapításokat a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről készített ÁSZ jelentés tartalmazza (0540).

32

lyességére terjed ki, ezért nem vizsgálja a támogatások feltételeinek folyamatos fennállását. Vizsgálja például az eszközbeszerzés dokumentumait, de nem terjed ki az eszközök meglétének ellenőrzésére. 2002. évben 16 db, 2003. évben 17 db, 2004. évben 20 db jogcímen lehetett támogatást igényelni mezőgazdasági ill. egyéb költségvetési juttatásként. A kiutalt mezőgazdasági támogatás összege 2003-ban 167,2 Mrd Ft (504 E tétel), 2004-ben 95,1 Mrd Ft (188 E tétel) volt.

Az APEH az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló és az adatgyűjtést célzó ellenőrzésekkel biztosítja az adóhatósági jelenlét növelését, ezzel hozzájárul az adózók jogkövető magatartásának kikényszerítéséhez. Hatásuk preventív jellegű, a bevételek eltitkolásának megakadályozásával növeli az önadózásból származó költségvetési bevételeket, továbbá információt szolgáltat az utólagos ellenőrzésekhez. A 2003-2004. években az adatgyűjtést célzó ellenőrzések összes ellenőrzésen belüli aránya 12,5%-ról (48 779 db) 16,8%-ra (55 795 db) emelkedett, 2005-ben 7%-ra (33 834 db) csökkent. Az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzések aránya 43,3%-ról (169 270 db) 23%-ra (109 550 db) csökkent (4/a-4/b sz. tanúsítvány). Az APEH az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzések keretében nyugta- és számlaadási ellenőrzéseket, piacon végzett ellenőrzéseket, preventív ellenőrzéseket, leltár ellenőrzéseket, a pénztárgépek, valamint a foglalkoztatók ellenőrzését végzi. Az ellenőrzésre fordított revizori napok száma a 2003. évi 189 E db-ról 2004-ben 154 E db-ra, azaz 19%-kal, 2005-ben 143 E db-ra, további 7%-kal csökkent (5/a5/f sz. tanúsítvány), egy ellenőrzés átlagosan 0,9 revizori napot vett igénybe. Az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzések során kiszabott bírság összege a 2003. évi 316 M Ft-ról 2004-ben 373 M Ft-ra, azaz 18%-kal nőtt.

A jogszabályi előírás alapján kötelezően elvégzendő ellenőrzések közül a magánnyugdíj-pénztárak megkereséseire végzett ellenőrzések rontották, ugyanakkor a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adóalanyoknál végzett ellenőrzések javították az ellenőrzések eredményességét. A hatályos Art. alapján elvégzett kötelező ellenőrzések száma a 2003. évi 28,9 E db-ról 2004-ben 45,5 E db-ra, azaz 57%-kal nőtt, miközben az összes ellenőrzés száma 15%-kal csökkent. Ennek következtében a kötelező ellenőrzések aránya 7,4%-ról 13,7%-ra emelkedett. 2004-ben az ellenőrzési kapacitás 28,4%-át kötötték le a kötelező ellenőrzések. A magánnyugdíj-pénztárak megkeresései alapján elrendelt ellenőrzések (2003. és 2004. években a kötelező ellenőrzések 36%-a) rontották az ellenőrzések eredményességét és hatékonyságát. A megkeresések száma 2003-ról 2004-re 56,5%-kal, az ellenőrzések száma pedig 53,2%-kal emelkedett, miközben az eredményes vizsgálatok aránya 54,6%-ról 19,1%-ra csökkent. Az egy ellenőrzésre jutó nettó adókülönbözet összege 2003ban 10 E Ft, 2004-ben 8 E Ft, míg az összes ellenőrzésre vonatkozóan 2003-ban 403 E Ft, 2004-ben 564 E Ft volt.

33

Az APEH 2004-ben az összes ellenőrzéseinek 2%-át, 2005-ben 3%-át a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózóknál végezte. Ezen ellenőrzések mintegy 30%-a zárult megállapítással (7/a-7/b sz. tanúsítvány). 2.2.2.3.

Az APEH által fizetett késedelmi kamat alakulása Az APEH késedelmi kamatfizetés csökkentésére tett intézkedései nem voltak eredményesek. A kiutalt késedelmi kamat összege a vizsgált időszakban – 2003 kivételével – évente 6% és 63% közötti mértékben emelkedett. A késedelmi kamat 9-67%-a a MÁK fedezethiánya miatt keletkezett, a fedezet biztosítása nem az APEH feladata. A jelentős összegű késedelmi kamatfizetések okait minden esetben kivizsgálják, és intézkedéseket tesznek a hiányosságok (pl. adatrögzítési hibák) megszüntetésére. Az érdekeltségi rendszerben a késedelmi kamat csökkentése a kiemelt szempontok között szerepelt a vizsgált időszakban. Ennek ellenére – 2003 kivételével – évről évre jelentős mértékben (23114%-kal) nőtt a nem fedezethiányos kamat összege. 2005-ben a kiutalt késedelmi kamat összege az előző évi 6,8-szorosára emelkedett, amelynek 84%-a a közösségen belüli áfa-visszaigénylések kiutalás előtti ellenőrzéséhez kapcsolódott. 18

2.2.3.

Hátralékkezelési feladatok végrehajtása

2.2.3.1.

A hátralékállomány alakulása és a behajtásra tett intézkedések A Hivatal az eredményesség és a hatékonyság növelése érdekében szervezeti átalakításokat hajtott végre. 2000. évtől a végrehajtási blokk irányítása alá került a hátralékkezelés teljes folyamata az egyeztetésektől a kényszerintézkedések meghozataláig. Az adó- és járuléktartozások behajtásával kapcsolatos feladatokat a Hivatal stratégiai intézkedési terv és éves feladattervek alapján látja el. A végrehajtással beszedhető adó- és járulékbevételek tervszámait nem a működő adózók teljes hátralékállományának figyelembevételével, hanem az előző évek teljesítési adatai alapján határozzák meg. A tervszámok a behajtásból származó bevételek növelését irányozzák elő, de a tervezési mód nem ösztönöz a hátralékok teljes körű beszedésére. Az adózók folyószámláinak hátraléka a 2000. évi 694,46 Mrd Ft-ról 2005-ben 896,7 Mrd Ft-ra, 29%-kal emelkedett, ugyanebben az időszakban a hátralékkal rendelkező adóalanyok száma 638 838 db-ról 573 946 db-ra, azaz 10%-kal csökkent (8/a-8/f sz. tanúsítvány). Így 2004-re és 2005-re kevesebb adóalany nagyobb összegű hátralékot halmozott fel. Az ÁSZ az APEH 1999. évi átfogó ellenőrzése során javasolta az érdekeltségi rendszer olyan irányú megváltoztatását, hogy az ösztönözzön egyrészt a 6 hónapnál régebbi keletű, másrészt az 50 M Ft alatti hátralékok mielőbbi végre-

18

A részletes megállapításokat a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetésének végrehajtásának ellenőrzéséről készített ÁSZ jelentés tartalmazza (0540).

34

hajtására. A Hivatal az ÁSZ javaslat alapján az érdekeltségi rendszerét módosította, ennek eredményeként a vizsgált időszakban 14,4%-kal mérséklődött (2000-ben 581 122 db, 2005-ben 497 277 db) az 1 M Ft alatti tartozással rendelkezők száma, tartozásuk összege szintén csökkent (82,98 Mrd Ft-ról 75,34 Mrd Ft-ra). A 10-50 M Ft közötti tartozásállomány azonban nem változott, és emelkedtek az 1-10 M Ft közötti, illetve az 50 M Ft feletti hátralékot felhalmozók száma és a hátralékok összegei is. A vizsgált időszakban az 50 M FT feletti hátralékkal rendelkezők száma a 2000. évi 1451 db-ról 2005-ben 2190 db-ra, azaz 51%-kal nőtt, összegük – az inflációt figyelembe véve – alig változott. Az 1-10 M Ft közötti tartozással rendelkezők száma 39 987 db-ról 66 528 db-ra, azaz 66%-kal, tartozásuk összege 112,27 Mrd Ftról 181,12 Mrd Ft-ra, azaz 61%-kal emelkedett (8/a-8/f sz. tanúsítvány).

A Hivatal intézkedései – ezen belül különösen a 2002-ben bevezetett hátralékkezelési és végrehajtási informatikai rendszer (HVR) – lehetővé teszik a hátralékállomány beszedése eredményességének növelését. A végrehajtással beszedett adó- és járulékbevételek összege minden évben meghaladta a tervezettet: 2000-ben 10%-kal, 2001-ben 12%-kal, 2002-ben 12%-kal, 2003-ban 18%-kal, 2004-ben 37%-kal, 2005-ben pedig 23%-kal. A 2004. évi közel 40%-os túlteljesítést a HVR-en belül kifejlesztett elektronikus (on-line) inkasszó modul alkalmazásának bevezetése eredményezte. Az új Art. megszüntette a végrehajtási cselekmények sorrendiségét, ennek alapján az APEH az azonnali végrehajtás alá vonás mellett intézkedéseket tett az eredményesség növelése érdekében. Ilyenek pl. az informatikai fejlesztések (HVR), a hátralékok komplex kezelése, azaz a szakterületek közötti információátadás gyorsítása, továbbá eredménytelen végrehajtás esetén felszámolási, törlési eljárások kezdeményezése, vállalkozói igazolványok visszavonatása. A Hivatal által beszedett adó- és járulékhátralékok összegei 2000-ben 131,3 Mrd Ft, 2001-ben 135 Mrd Ft, 2002-ben 136,2 Mrd Ft, 2003-ban 143,6 Mrd Ft, 2004-ben 189,8 Mrd Ft, 2005-ben pedig 204,3 Mrd Ft volt.

Az APEH a végrehajtási letéti számlákat a vizsgált időszakban a vonatkozó jogszabályok szerint, rendeltetésüknek megfelelően használta, illetve a számlákra befolyt bevételeket is szabályszerűen számolta el. Az elnöki utasítás szerint 3 munkanapon belül a banknapló alapján a befolyt összegekről rendelkezni, vagy intézkedni kell. Az új rendszer a bejövő tételeket az előírt időn belül felosztja és továbbküldi a megfelelő adónem számlára. A vizsgált időszakban egy esetben fordult elő, hogy az elnöki utasításban foglalt 3 napon belüli rendezést nem tartották be.

Az APEH igazgatóságai fővárosi és megyei végrehajtói letéti számláinak év végi összesített egyenlege a 2000. és a 2005. év között folyamatosan csökkent. Ez különösen igaz a 2004. évre, amikor is a letéti számlák forgalmának 50%-os növekedése ellenére az év végi összesített záró egyenleg a 2003. évinél nem volt magasabb (3,7 Mrd Ft). A csökkenési tendencia – kis mértékben – 2005-ben is folytatódott, amikor a számlák év végi összesített záró egyenlege 3,6 Mrd Ft volt.

35

A vizsgált időszakban a Hivatal intézkedései hatására mintegy 79 Mrd Ft-ról 47 Mrd Ft-ra, azaz 41%-kal csökkentek a törölt hátralékok összegei. Folyamatosan csökkentek a behajthatatlanság miatti törlések nyilvántartott öszszegei (a 2000. évi 46,6 Mrd Ft-ról 2005. évi 20,2 Mrd Ft-ra), a méltányosságból törölt hátralékok összegei (2000-ben 13,4 Mrd Ft-ról 2005-ben 9,3 Mrd Ft-ra). Változóan alakultak az elévülés címén törölt összegek (2000-ben 19,0; 2001-ben 26,1; 2002-ben 38,2; 2003-ban 34,3; 2004-ben pedig 18,6, 2005-ben 34,7 Mrd Ft).

A hátralékbehajtási tevékenység eredményességét (a hátralékok és a beszedett hátralékok alakulását) az 1. sz. táblázat és a 9/a-9/f sz. tanúsítvány mutatja. A vizsgált időszakban fokozatosan bővült a különböző jogszabályokban előírt, a külső megkeresések alapján kötelezően elvégzendő feladatok köre (részletesen lásd 2.2.2.2. pontban) . Ilyen feladat például a vámtartozások, valamint az „adók módjára” beszedendő köztartozások behajtása. A megnövekedett feladatokat a létszámleépítések miatt csökkenő humánerőforrás-kapacitással látta el a Hivatal, ami a hátralék-behajtás eredményessége és hatékonysága szempontjából magas kockázatot jelentett. A feladat-végrehajtás eredményeként beszedett hátralékok összegének csak egy része jelent költségvetési bevételt. A külső megkeresések jogcímei folyamatosan, a 2000. évi 23 db-ról 2005-re 80 db-ra emelkedtek.

2004-ben és 2005-ben a hátralékkezelési feladatok végrehajtására rendelkezésre álló humánerőforrás-kapacitás teljes munkaidejének már mintegy 30-40%át tették ki a külső megkeresések alapján kötelezően ellátandó feladatok. Ez az arány a Pest megyei Igazgatóság esetében 2005-ben meghaladta az 50%-ot. Külső megkeresések alakulása Db 250000

231231 187840

200000

201762

193858

Végrehajtás alá vont adózók száma

158514 150000

130930

100000 4 76 41

6 20 39

8 16 25

4 82 18

0 23 10

02 42

50000

Ebből külső megkeresés alapján végrehajtás alá vont adózók száma

0 2000

2001

2002 Évek

2003

2004

2005

A vizsgált időszakban a külső megkeresésre folytatott végrehajtási eljárások száma 2000-ről 2005-re közel a tízszeresére (2000-ben 4202 db, 2005-ben 36

41 764) nőtt. Az ezáltal érintett hátralékok összege az összes hátralékhoz viszonyítva alacsony szinten (2000-ben 2,5%, 2004-ben3,9%, 2005-ben 10,7 % ) alakult (10/a-10/f sz. tanúsítvány). A külső megkeresések teljesítése esetenként 10-11 E Ft-os költségkihatással járt és csak 6-7 E Ft behajtását eredményezte. 2.2.3.2.

A hátralékfizetési kedvezményekre irányuló kérelmek elbírálása, a fizetési könnyítések, valamint a méltányossági jogkör gyakorlásának törvényessége A fizetési kedvezményre irányuló kérelmek elbírálása központi irányelvek alapján történik, amit a 2002. január 1-jével bevezetett Adósminősítő Információs Rendszer (AMIR) hatékonyan támogat. A fizetési kedvezményekre irányuló kérelmek száma a 2000. évi 137 164 db-ról 2004-ben 158 575 db-ra, azaz 15,6%-kal nőtt, majd 2005-ben 153 119 db-ra, azaz 3,5%-kal csökkent. A kérelemmel érintett tartozás összege a 2000. évi 133,69 Mrd Ft-ról 2004-ben 313,80 Mrd Ft-ra, azaz 134,7%-kal nőtt, 2005-ben pedig 243,55 Mrd Ft-ra, vagyis 22,4%-kal csökkent. Ebből a fizetéskönnyítési (részletfizetés) kérelmek száma összességében 52,5%-os, az ezekkel érintett összegek pedig 92,1%-os emelkedést mutatnak. A mérséklésre irányuló kérelmek száma 14,8%kal csökkent, az erre irányuló összeg viszont 28,7%-kal emelkedett. 2000-ben a fizetési kedvezményekre irányuló kérelmek összegének 84,3%-a irányult fizetés könnyítésre, ugyanez az arány 2005-ben 88,9% volt. A mérséklés iránti kérelmek számának aránya a 2000. évi 26,9%-ról 2005-ben 20,5%-ra, az ezzel érintett öszszeg pedig 15,7%-ról 2004-ben 8,0%-ra csökkent, 2005-ben pedig 18,9%-ra nőtt (11. sz. tanúsítvány).

A hátralék-fizetési kedvezményekre irányuló kérelmek elbírálására hozott határozatok megfeleltek a törvényességi követelményeknek. A fizetési kedvezmények elbírálásának jogszabályi hátterét alapvetően a hatályos Art., és az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. tv. képezte. A helyszíni vizsgálat során kiválasztott ügyiratok (igazgatóságonként és évente 10-10 db) mindegyikében a tényállások tisztázottak, a döntések helytállóak, a határozatok indoklása megfelelőek voltak. Az eljárások kellően dokumentáltak, az iratokból utólagosan is megállapítható a döntés alapja és oka.

Az APEH az informatikai rendszerében nem alakította ki a fizetési kedvezménnyel érintett részletfizetések automatikus figyelésének és nemfizetés esetén azok visszarendezésének funkcióját, ezáltal a részletfizetések naprakészségének nyomon követése csak manuális módon, jelentős erőforrások lekötésével biztosítható. Így újra felhalmozódhat az adóalany tartozása, és bizonytalanná válhat annak beszedhetősége. 2.2.3.3.

A végrehajtással nem beszedhető hátralékállomány csökkentésére tett intézkedések A végrehajtással nem beszedhető hátralékká minősítést megelőzően az igazgatóságok a jogszabályokban és belső utasításokban meghatározottak szerint jártak el. Gazdálkodó szervezeteknél kezdeményezik a törlési, illetve felszámolási eljárást, egyéni vállalkozók esetében – a hátralékállomány növekedésének megakadályo-

37

zása céljából – a vállalkozói igazolvány visszavonását. Folyamatosan végzik a mögöttes felelősök és azok vagyonának felkutatását, vagyon esetén fizetésre kötelezését. Törlik az elévült, valamint a behajthatatlan tartozásokat.

A Hivatal intézkedéseinek eredményességét csökkentheti, hogy a felszámolás esetében nincs összhang a felszámolási záró bevallás ellenőrzésére azt Art.-ban és a Csődtv.-ben meghatározott határidők között. Az Art. 92. § (4) bek. ugyan 60 napot biztosít a Hivatalnak az ellenőrzésre, de mivel a Csődtv. 52. § (1) bek. szerint a felszámoló a záró bevallást 30 napon belül köteles benyújtani, ezért gyakorlatilag az ellenőrzési idő 30 napra csökkenhet, a bíróság viszont gyakran az eredeti 60 nap figyelembevételével befejezi az eljárást. A jogszabályok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a felszámolás illetve a végelszámolás alatt álló szervezetekkel szemben fennálló követeléseit a Hivatal engedményezze. A végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek esetében ez nem indokolt, hiszen a szervezet vagyona fedezetet kell, hogy nyújtson a szervezet tartozásaira (csak akkor van lehetőség végelszámolás kezdeményezésére, ha van fedezet a teljes tartozásra). Engedményezés esetén a tartozásnak csak egy része térül meg, így sérül a költségvetés érdeke. Az APEH célszerűen járt el, amikor a végelszámolás alatt álló szervezetek tartozásait nem engedményezte. A felszámolási eljárásokban az állami adóhatóság által bejelentett követelések engedményezésének a lehetőségét a Csődtv. 80. §-a teremtette meg, az MKK Rt. részére történő kötelező engedményezést az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról szóló, 48/1999. (III. 18.) Korm. rendelettel módosított 55/1991.(IV. 11.) Korm. rendelet 5. §-a rendelte el. Az engedményezések rendszerére (1996-1998 között szabad értékesítés, 1999-2002. MKK Rt. 2003-tól pályázat, 2005. július 1-jétől MKK Rt.) jellemző, hogy az engedményes nem csak maga léphet fel hitelezőként, hanem a követelést megfelelő üzleti haszonnal tovább engedményezheti. A követelések átadásának eljárási rendjére vonatkozóan az APEH és az MKK Rt. a pénzügyminiszter jóváhagyásával, 1999. március 19-el keret-megállapodást kötött.

Az APEH a jogszabályi előírásokat figyelembe véve alakította ki a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetekkel szembeni követeléseinek engedményezési eljárásrendjét. A pénzügyminiszter jóváhagyásával 1999. márciusában engedményezési szerződést kötött az MKK Rt 19 .-vel. A felek az említett keretmegállapodást hétszer módosították, ezek közül 4 esetben kiegészítették az átadott követelések listáját, és minden alkalommal módosították a fizetési feltételeket, nevezetesen átütemezték a fizetési határidőt és a költségelszámolás miatt fokozatosan csökkentették a fizetendő vételárat (a kezdeti tőkearányos 4%-ról 2%-ra). Az átütemezésekkel a szerződés teljesítése 2005. év végéig elhúzódott és a megtérülés csak részletfizetésekkel realizálódott (2. sz. táblázat). A szerződés szerint az APEH átadta az 1998. december 31-ig közzétett, valamint ezt követően a 2001. december 31-ig közzétett felszámolás alatti cégekkel szem-

19

Az ellenőrzési megállapításokat a Magyar Követeléskezelő Rt. működésének ellenőrzéséről készített 2005. évi ÁSZ jelentés tartalmazza (0553).

38

ben fennálló teljes követelésállományát. A követelések átadása 2004. június 30-ig folyamatos volt.

A szerződések szerint a várható megtérülés 13,04 Mrd Ft volt. Az MKK Rt. az igazolt költségeinek és egyéb korrekcióinak érvényesítését követően összesen 7,00 Mrd Ft-ot utalt át az APEH részére. A Hivatal az MKK Rt. költségelszámolását minden évben ellenőrizte. Az erről készült jegyzőkönyvekben rögzítették az elfogadott, illetve el nem fogadott költségeket. Az MKK Rt. kimutatása szerint a megtérülés 2,55%-os, az APEH nyilvántartásai szerint azonban ez mindössze 1,99%-os volt (12. sz. tanúsítvány). Az MKK Rt.-nél végzett ÁSZ vizsgálat az APEH számait igazolta. A pénzügyminiszter a 2001 decemberi állásfoglalásában kiterjesztette a fenti keret-megállapodás tárgyát az állami kezesség beváltásából adódó követelések engedményezésére is és 100 Ft/követelés vételárban határozta meg az engedményezés ellenértékét. A szerződések alapján a 16,40 Mrd Ft teljes tőketartozású követelések ellenértékeként az MKK Rt. mindössze 32,79 M Ft-ot utalt át a Hivatalnak. Az állami kezesség beváltásából adódó követelések engedményezésére a 2001. december 20-i szerződés alapján került sor, amely 2002. november 18-ig volt érvényben.

A pénzügyminiszter – eleget téve az ÁSZ javaslatának 20 – kezdeményezte az APEH tv. módosítását, amely értelmében a 2002. év elejétől közzétett eljárásokra vonatkozó engedményezés 2003. január 1-jétől nyílt pályáztatás útján történjen. A követelések értékesítésének ez a módja 2005. júliusáig volt érvényben. Az APEH pályáztatással 5 szerződést kötött összesen 51,78 Mrd Ft hátralékállomány engedményezésére, ebből 383,18 M Ft (1,25%) térült meg (13. sz. tanúsítvány). A Hivatal a hátralékok jogszabályban meghatározott részét 2005. július 1-jétől kizárólag az MKK Rt.-re engedményezheti. A PM 2005. év elején jogszabály-módosítás előkészítése céljából adatokat és információt kért az MKK Rt.-től a hatályos szerződések szerinti megtérülésekre vonatkozóan. Az MKK Rt. által összeállított tanulmányt megküldte észrevételezésre az APEH részére. Az MKK Rt. az átadott dokumentumokban az általa kalkulált 2,55%-os megtérülésről tájékoztatta a PM-et. Az engedményezés részletes feltételeire az APEH elnöke és az MKK Rt. vezérigazgatója 2005 októberében a pénzügyminiszter jóváhagyásával megállapodást kötött. Ezen megállapodás alapján – ellentétben a korábbi évek gyakorlatával – az engedményezési eljárásokkal kapcsolatosan felmerült költségeit az MKK Rt. nem érvényesítheti.

Az engedményezések részletes leírását a 6. sz. melléklet tartalmazza.

20

Az ÁSZ a Magyar Köztársaság 2001. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzése során javasolta a pénzügyminiszternek a követelések engedményezésének pályáztatás útján való átadását a magas költségvonzatra és az alacsony megtérülésre tekintettel.

39

2.3.

Az APEH működésének pénzügyi feltételei Az APEH működésére a költségvetés 2000-2003 között növekvő, 2004től csökkenő mértékben biztosított előirányzatot. A 2004. évi költségvetési támogatás összege nominál értéken 20%-kal kevesebb a 2002. évinél és nem éri el a 2000. évit sem. A forráshiányos gazdálkodás következménye, hogy a Hivatal nem tudta pótolni az amortizálódott eszközeit, továbbá megvalósítani az új Art. munkáltatói adatszolgáltatással kapcsolatos 2006. évi rendelkezéseinek végrehajtásához szükséges informatikai fejlesztéseket. Gazdálkodását 2004-től visszatérő likviditási problémák jellemzik. A Hivatal kiadási előirányzatának és a teljesítések kiemelt adatai (Adatok Mrd Ft-ban)

Megnevezés

2000 előir.

Költségvetési támogatás

2001 telj.

2002

előir.

telj.

előir.

2004

2003 telj.

előir.

telj.

előir.

2005 telj.

előir.

telj.

55,3

64,9

58,1

73

59,2

79,6

60,3

71,6

55,9

63,7

57,6

72,2

55,5

60,6

58,4

73,7

59,5

83

60,5

76,5

56,1

71,1

57,9

68,2

31,2

37,6

33,5

46,8

34,6

55

43,5

57,1

42,7

52,6

44,5

53,1

Dologi és egyéb folyó kiadások

13,7

12,4

14,7

14,6

14,7

15,9

13,9

14,6

10,4

13,1

11,0

12,6

Felhalmozási kiadások

10,6

10,0

10,2

11,6

10,2

11,6

3,0

4,7

3,0

5,5

2,3

2,4

Kiadások összesen Ebből: Személyi juttatás és járulékai

A Hivatal költségvetési kiadásain belül a vizsgált években folyamatosan növekedtek a személyi juttatások és a munkaadót terhelő járulékok aránya, amelyek 2000-ben 62%-ot, 2005-ben 78%-ot tettek ki. A kiadási csoportok arányeltolódása több tényező együttes hatásaként jelentkezett: a személyi juttatások és járulékai a vizsgált időszakban folyamatosan nőttek, a dologi, az egyéb és a felhalmozási kiadások együttes összegeinek aránya csökkent. A személyi juttatások és járulékainak növekedését a Kormány által elrendelt 2001. évi új közszolgálati illetményrendszerből származó többletkifizetések, a 2003. és 2004. évi létszámleépítés egyszeri kifizetései, a 13. havi illetmény kifizetését érintő változások, a minimálbér emelkedése, a diplomás minimálbér bevezetése, az informatikai szervezet központosításából adódó többletkifizetések és nem utolsó sorban az anyagi ösztönzés változó összege befolyásolta. A dologi és egyéb folyó kiadások 2000-ről 2005-re mindössze 1,6%-kal emelkedtek (12,4 Mrd Ft-ról 12,6 Mrd Ft-ra). Figyelembe véve az éves inflációt, ez reálérté-

40

ken 26%-os csökkenést jelent. Aránya az APEH költségvetésében 20%-ról 18%-ra csökkent. 2004-ben a dologi és egyéb folyó kiadások eredeti előirányzata a 2003. évi teljesítéshez képest 28%-al volt kevesebb. 2004-ben az előirányzat-módosítással 2,9 Mrd Ft-ot átcsoportosított, ebből 2,4 Mrd Ft-ot a személyi juttatások előirányzatból. Így a 2004. évi tényleges előirányzat-felhasználás 13,1 Mrd Ft volt. A 2005. évre a jóváhagyott eredeti előirányzat 11 Mrd Ft, az előző évi teljesítés öszszegétől 16%-kal, a 2000. évi teljesítéstől pedig 11%-kal maradt el.

A dologi és egyéb folyó kiadások módosított előirányzata ugyan biztosította a szakmai feladatok teljesítését és a zavartalan üzemeltetést, de a Hivatal – likviditási problémák miatt – 2004. és 2005. években több esetben is kért előrehozott finanszírozást fizetési kötelezettségei teljesítése érdekében. Az előrehozott finanszírozás mellett a Hivatal 2005-ben egyéb különböző forrásokat is felhasznált kötelezettségei teljesítésére. A befolyó törlesztő részletekkel csökkentette a lakásépítési kölcsön alapját, a tulajdonában lévő Pillér Kft. eredményét nem forgatta vissza, hanem felhasználta az osztalékot, továbbá az I-III. negyedévre biztosított érdekeltségi jutalomelőleget sem fizette ki teljes összegében.

A Hivatal felhalmozási kiadásai a 2000-2002. évi 10-11 Mrd Ft-ról 2003. és 2004. években a felére, 2005-ben az előző évinek is a felére csökkentek. Ennek oka, hogy a korábban megkezdett ingatlan és informatikai beruházások befejeződtek, illetve következménye, hogy amortizációs pótlások, fejlesztések maradtak el. A felhalmozási kiadásokon belül a felújítások összege kisebb emelkedést követően 2004-ben a 2000. évivel közel azonos összegben teljesült, ami a kiadások 1%át jelentette mindkét évben. 2001. évben ugyanakkor az arány még 4%-ot tett ki, ez 2002-2003 években 2%-ra mérséklődött. Az intézményi beruházások aránya 2000. és 2005. évet összevetve 13%-ról 2,6%ra, a központi beruházások aránya pedig 1,6%-ról 0,6%-ra csökkent.

A költségvetési előirányzatok és a teljesítések alakulását részletesen a 14/a14/b sz. tanúsítvány mutatja.

2.3.1.

Humánerőforrás-gazdálkodás A Hivatal nem alakította ki az egyes szakterületeken a feladatellátáshoz szükséges humánerőforrás-kapacitás rendszeres és azonos mutatószámokon alapuló tervezésének és elemzésének módszerét és nem is készített ilyen átfogó elemzéseket. Ennek hiányában nem határozza meg, hogy az egyes jogszabályok által előírt, kötelezően ellátandó feladatok teljesítése a szakterületeken mekkora kapacitást igényel. A feladatokat Az APEH központja leosztja az igazgatóságokon rendelkezésre álló humánerőforrásra. Az erőforrások ily módon történő felhasználásával biztosítja a feladatok ellátását. A 2005. december 5-től hatályos SzMSz rendszeres humánerőforrás-allokációs számítások és elemzések készítését írja elő. A helyszíni vizsgálat lezárásáig ilyen hivatali szintű, átfogó elemzés még nem készült.

41

A Hivatal 2003-ban a 1106/2003. (X. 31.) Korm. határozat, 2004-ben pedig a 13/2004. (PK. 15.) PM utasítás alapján végrehajtotta az 1100 fős, majd 180 fős létszámcsökkentést. Az APEH engedélyezett létszáma 2002. december 31-én 13 642 fő, 2004. december 31-én és 2005. december 31-én 11 962 fő volt. A kormányhatározat alapján az APEH Központ létszámát 207 fővel, a területi igazgatóságokét pedig 893 fővel csökkentették. Az adóügyi blokk engedélyezett létszáma 290 fővel, az ellenőrzési blokké 391 fővel, a végrehajtási blokké 211 fővel, a működtetési területé 130 fővel, az informatikai terület létszáma pedig 78 fővel csökkent.

A Hivatal sem a 2003. évi, sem a 2004. évi leépítést megelőzően döntés előkészítés céljából nem készített arra vonatkozó felméréseket és elemzéseket, hogy mely területeken milyen mértékű legyen a csökkentés. A 2003. évi létszámleépítés végrehajtását megelőzően felmérte a szakterületi blokkok és az igazgatóságok humánerőforrás-kapacitásainak leterheltségét, de az elbocsátások során számadatokkal nem igazolható módon vette ezeket figyelembe. Pl. az allokációs elemzés Vas megyében a behajtási területen kimutatott egyértelmű „munkaerő-felesleg” ellenére átlag (8,2%) alatti, 5,8%-os létszámleépítés történt. Bács-Kiskun megyében a behajtási területen egyértelmű „munkaerőhiányt” mutatott az elemzés, ezzel szemben az egyik legnagyobb arányú elvonás (11,5%) a szakmai blokkon belül itt volt tapasztalható. Heves és Tolna megyékben az allokációs elemzés szerint az adóügyi területre a „munkaerőhiány” jellemző, ennek ellenére szintén ez egyik legnagyobb arányú, 12,9%, illetve 10,4%os létszámcsökkentést kellett végrehajtaniuk (15. sz. tanúsítvány).

A létszámleépítés végrehajtását a Hivatal 2003-ban a konkrét kormányzati döntéseket megelőzően kezdte meg és Intézkedési Tervet dolgozott ki annak végrehajtására. A konkrét munkajogi intézkedéseket a kormányhatározat kihirdetését követően azonnal megtette. Ennek következménye, hogy a Köztisztviselő Érdekegyeztető Tanács és a kormány között két héttel később létrejött megállapodást csak részben tartotta be. A létszámleépítés végrehajtása során elsősorban a korábbi egyéni teljesítményeket vette figyelembe, a megállapodásban rögzített szociális szempontok kevésbé érvényesültek. A létszámleépítéssel kapcsolatos tárcaközi előkészítő munka elhúzódása következtében az elrendelő 1106/2003. (X. 31.) Korm. határozat a Magyar Közlöny 2003. november 6-i számában jelent meg. Az elrendelt létszámcsökkentés végrehajtására az APEH elnöke a kormányhatározat kihirdetését megelőzően közel egy hónappal hamarabb, 2003. október 10-én jóváhagyta az Intézkedési Tervet. A kormányhatározat közzétételének napján az APEH elnöke újabb, a korábbinál részletesebb Intézkedési Tervet hagyott jóvá, a korábbit azonban nem hatálytalanította. A Tanácsban megkötött megállapodás 2003. november 14-én került kihirdetésre. A létszámcsökkentésben érintett munkavállalók részére az Intézkedési Tervben foglalt ütemterv szerint 2003. november 12-ig kiadták a felmentési okiratokat vagy a felmentésről tájékoztató iratokat. A Hivatal a létszámcsökkentéssel összefüggő munkáltatói intézkedések során betartotta a Ktv. előírásait, de nem tett eleget a megállapodás 4. pontjában foglalt kötelezettségnek, amely az 50 évnél idősebb nőkre, az 55 évnél idősebb férfiakra, továbbá a gyermeküket egyedül nevelőkre vonatkozó kivételes eljárást határozott

42

meg. A Legfelsőbb Bíróság 2005. május 10-én kelt ítéletében foglaltak szerint a megállapodás nem bírt kötelező jogi erővel, a Tanács ugyanis a Ktv. 65/B § (3) bekezdése alapján joginorma alkotásra nem jogosult, a kormány pedig nem adott ki utasítást a megállapodás végrehajtására.

A 2003. és 2004. évi létszámleépítés egyszeri kiadásai mintegy 2,3 Mrd Ft és 0,4 Mrd Ft, végrehajtásával az éves megtakarítás 2,8 Mrd Ft és 0,5 Mrd Ft volt. A vizsgált időszakban a csökkenő létszám mellett jelentősen átalakult az APEH állománycsoportonkénti összetétele, növekedett az ügyintézők aránya. A létszámleépítések során megvalósította azt a célkitűzését, hogy a felsőfokú végzettségű, illetve a nyelvtudással rendelkező munkatársakat lehetőség szerint megtartsa. A létszámleépítések hatására a felsőfokú végzettségű ügyintézők aránya az időszak alatt 5%-kal (39%-ról 44%-ra) emelkedett, míg a középfokú végzettségűek aránya 4%-kal (41%-ról 37%-ra) csökkent. A leépítés a legnagyobb mértékben az ügykezelőket (14%) és a fizikai munkakörűeket (18%) érintette. Ezen állománycsoportok részaránya a Hivatalon belül 7%-ra, illetve 2%-ra csökkent. (16/a16/b sz. tanúsítvány) Állománycsoportok létszámának alakulása 2000-2005 14000

12000

10000

8000

fő 6000

4000

2000

0 2000.12.31

vezető

2001.12.31

üi. I.

2002.12.31

üi. II.

2003.12.31

2004.12.31

ügykezelő

2005.12.31

fizikai

A közép és felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezők száma 2004-ben 1966 fő (17%) volt. A vezetők 23,5%-a, a felsőfokú iskolai végzettségű ügyintézők 39,3%-a, a középfokú iskolai végzettséggel rendelkező ügyintézők 5,4%-a beszél idegen nyelvet.

A Hivatal a létszámleépítések során megszüntette az üres álláshelyek többségét. 2000-ben a betöltetlen álláshelyek aránya átlagosan 2%-volt (280 álláshely), 2005. I. félévében ez az érték 0,6% alá (70 álláshely) csökkent.

43

A munkatársak szakmai-gyakorlati tapasztalatában pozitív irányú változás következett be. 2000-ben a munkatársak mintegy fele dolgozott 5 évnél hoszszabb ideje a Hivatalnál, 2004-ben ez az arány már meghaladta a 80%-ot. Míg 2000-ben minden negyedik vezető öt évnél rövidebb ideje dolgozott a Hivatalnál, 2004-ben már 95%-a legalább öt éves hivatali tapasztalattal rendelkezett.

A Hivatal központjának létszáma a vizsgált években folyamatosan, a 2000. évi 1103 főről 2005. végére 1480 főre nőtt. Ennek oka, hogy központosították az informatikai szakterületet, létre hozták a Központi Kapcsolattartó Irodát és a Tájékoztatási osztályt. A helyszíni vizsgálat időpontjában a Központ létszámába beletartozik a 25 igazgatóság vezetője, a Hatósági Főosztály teljes létszáma (ebből 157 fő munkatárs az igazgatóságokon elhelyezve dolgozik), az informatikai szakterület (644 fő), a központi feladatokat is (közbeszerzés, beruházás, bérszámfejtés stb.) ellátó gazdálkodási egységek (148 fő). Ennek megfelelően az 1480 főből központi igazgatási feladatot 33% (506 fő) lát el.

2.3.2.

Bérgazdálkodás A Hivatal személyi juttatásokra 2000-ben 27,5 Mrd Ft-ot, 2004-ben 39,4 Mrd Ftot, 2005-ben 40,1 Mrd Ft-ot fordított. Mértékét, a jogosultság feltételeit – a Ktv. előírásait, valamint a helyi sajátosságokat figyelembe véve – Közszolgálati Szabályzatban rögzítette. A Hivatalban az egy főre jutó átlagkereset 2003-ig nőtt, 2004-ben – besorolástól függetlenül – nominál értéken a 2001. évi szintre csökkent. 2004-ről 2005-re ismét nőtt. A feladatok folyamatos bővülése, a feladatvégrehajtáshoz rendelkezésre álló létszám mintegy 10%-os leépítése mellett az érdekeltségi jutalmak fokozatos csökkenése és kifizetésének bizonytalanná válása gyengíti a Hivatal munkaerő-megtartási képességét, valamint az érdekeltségi rendszer ösztönző hatását. Az éves költségvetési törvényekben meghatározott, érdekeltségi jutalomként kifizethető összegek a vizsgált időszakban csökkentek, 2005-ben a 2001. évi felére (2001-ben és 2002-ben 7,04 Mrd Ft, 2003-ban és 2004-ben 6,79 Mrd Ft, 2005-ben 3,58 Mrd Ft). 2004-ben a törvényben meghatározott összeg helyett a PM 1,79 Mrd Ft érdekeltségi jutalom kifizetését engedélyezte (lásd részletesen 1.3 fejezet) A havi átlagkereset 2000-ben 171 E Ft/hó, 2001-ben 224 E Ft/hó, 2002-ben 247 E Ft/hó, 2003-ban 244 E Ft/hó, 2004-ben 224 E Ft/hó, 2005-ben 286 E Ft volt. (17/a-17/b sz. tanúsítvány)

A Hivatal dolgozóinak havi átlagbére 2000-2005 között – emelkedés elsősorban kormányzati intézkedések hatására – több mint kétszeresére (95 E Ft-ról 212 E Ft-ra) emelkedett. Az átlagon belül a vezetők állománycsoportban 190 E Ft-ról 411 E Ft-ra, az ügyintéző I. állománycsoportban 114 E Ft-ról 246 E Ft-ra, az ügyintéző II. állománycsoportban 70 E Ft-ról 137 E Ft-ra, az ügykezelők állománycsoportban 57 E Ft-ról 90 E Ft-ra, a fizikai állományúaknál 58 E Ft-ról 84 E Ft-ra emelkedtek.

44

A bérek emelkedését jelentette 2000., 2001., 2002. évi köztisztviselői illetményalap, valamint a 2001. és 2003. években az illetményszorzók emelése. Az átlagbérek növekedését okozta továbbá a minimálbérek emelkedése, illetve 2003-ban bevezetett diplomás minimálbér alkalmazása. A 2004. és 2005. évi béreket befolyásolta továbbá a Ktv. 96. § módosítása, amely a külön juttatás (13. havi illetmény) kifizetésének időpontját változtatta meg.

A havi átlagkereset 2000-2003. évek között közel a másfélszeresére (171 E Ft-ról 244 E Ft-ra) nőtt, 2004-ben azonban az előző évihez képest 9%-kal, a 2001. évi szintre (224 E Ft) csökkent. 2005-ben az átlagbérek a 2004. évihez képest 28%kal (286 E Ft) nőtt. Az átlagkereset a Hivatalnál a bérből és a költségvetési törvényben meghatározott érdekeltségi jutalomból, illetve egyéb jutalmakból (pl. jubileumi jutalom, elnöki jutalom, igazgató jutalom) tevődik össze.

Az átlagkereset összetétele a vizsgált években megváltozott, a bér aránya a kereseten belül 56%-ról 2004-ben 83%-ra, 2005-ben 74%-ra nőtt, az érdekeltségi jutalom aránya – 2005. kivételével (26%) - folyamatosan (44%-ról 17%-ra) csökkent. Ennek oka, hogy a vizsgált időszakban a költségvetési törvényben meghatározott, egy főre kifizethető érdekeltségi jutalom összege 2000-2002 között mintegy 17%-kal emelkedett, ezt követően folyamatosan csökkent, 2004ben a 2000. évi felére. Átlagilletmény (bér) és jutalom alakulása az APEH-nél 2000-2004

3 000 000

2 500 000

2 000 000

jutalom illetmény

Ft 1 500 000

1 000 000

500 000

0 2000

2001

2002

2003

2004

A vezetői állomány munkájának elismerése a vizsgált években folyamatosan nőtt. 2000-ben átlagosan mintegy másfélszer több jutalmat kaptak, mint az ügyintéző I. kategóriába soroltak, 2004-ben és 2005-ben már 3,5 szeresét. A Központban dolgozók átlagkeresete 2000-2004. évek között mintegy 50%-kal, 2005-ben pedig 38%-kal haladta meg az igazgatóságokon dolgozókét. A központ vezetői 2004-ben 9%-kal, 2005-ben 28%-kal kaptak több jutalmat, mint az igazgatóságok vezetői. A központban dolgozó ügyintéző I. állomány 2004ben 57%-kal, 2005-ben 28%-kal részesült több jutalomban a területi igazgatóságon dolgozókhoz képest. Az egyéb állománycsoportba tartozók esetében a különbözet 13-20% között alakult.

45

A Hivatal kialakította a külső munkaerő alkalmazásának feltételeit tartalmazó szabályozását 21 . Az 1068/B/2003. számú APEH utasítás szabályozza a megbízási szerződés megkötésének feltételeit. Az utasítás szabályozza, hogy állományba tartozó dolgozóval szerződés csak a munkaköri leíráson kívüli feladatok végzésére köthető, de nem terjed ki arra, hogy a feladatot munkaidőn belül, vagy azon túl kell ellátnia. 2003-ig évente mintegy 1500, 2004-ben 654, 2005-ben pedig 923 megbízási szerződést kötött, 2000-2004. években 80%-ban, 2005-ben 41%-ban saját állományú dolgozóval. Egy szerződés átlagos megbízási díja 50 E Ft. Megbízási díjakra 2000-ben 83,5 M Ft-ot, 2005-ben 54,2 M Ft-ot fordítottak. Külső munkavállalókkal a Hivatal 2002-ig évente átlagosan 350 db szerződést kötött, ez 2004-re 90 db-ra csökkent, de 2005-ben a hatszorosára, vagyis 541 db-ra nőtt. Az egy szerződésre átlagosan kifizetett megbízási díj összege 2002-2004 között megduplázódott (182 E Ft-ról 342 E Ft-ra), 2005-ben a szerződések számának megnövekedésével pedig a 2004. évi egyötödére (61 E Ft-ra) csökkent. A szerződésekre 2000-ben 64 M Ft-ot, 2005-ben 33 M Ft-ot fizetett ki. A megbízási szerződések mellett egyes szakmai és kiszolgáló tevékenységek ellátására vállalkozási szerződéseket kötött a Hivatal, amelyekre a dologi előirányzatainak mintegy harmadát fizette ki évente. A szakmai munkával összefüggő szellemi tevékenységre kötött szerződések túlnyomó többsége az informatikai rendszerek (alapszoftverek) fejlesztésére, illetve oktatására vonatkozott, amelyre évente mintegy 1,5-1,9 Mrd Ft kifizetést teljesített. A kiszolgáló tevékenységre (pl. takarítás, őrzésvédelem) kötött szerződések száma évente 200300 db között változott, amelyek mintegy 2,0-2,5 Mrd Ft kiadást jelentettek. A megbízási és vállalkozási szerződések számát és a kifizetett díjak összegeit a 18/a-18/b sz. tanúsítvány tartalmazza.

2.3.3.

Informatikai beruházások és eszközállomány alakulása A Hivatal informatikai fejlesztésekre fordítható beruházási kerete 2003. évtől kezdődően jelentős (40%-ot meghaladó) mértékben csökkent, emiatt a Hivatal nem tudott végrehajtani egyes – a feladatellátás informatikai támogatása szempontjából alapvető fontosságú – fejlesztéseket (pl. személyi számítógép beszerzés, Service Desk rendszer bevezetés).

21

Erre vonatkozó javaslatot az ÁSZ a PM fejezet gazdálkodásának 2003. évi vizsgálata során tett (0431).

46

Informatikai beruházási keret alakulása 5,0

4,3

4,7

Mrd Ft

4,0 2,6

3,0

2,1 1,4

2,0 1,0 0,0 2001

2002

2003

2004

2005

Évek

Az informatikai beruházások végrehajtásához a Hivatal 2006. évi költségvetésében – az intézményi beruházási keret részeként – 1 Mrd Ft állt rendelkezésére, amelyet a „Havi adatszolgáltatáson alapuló egyéni adó- és járuléknyilvántartás” rendszerének kialakítására a PM fejezeten belüli átcsoportosítással 3,06 Mrd Ft-tal megnövelt. Az informatikai beruházások tervezését nehezítette, hogy ez utóbbi kiemelt feladat megvalósításához biztosított beruházási keret nagysága csak 2006. január 10-én vált ismertté a Hivatal számára. A Hivatal informatikai eszközállományának a feladatellátás szempontjából alapvető fontosságú elemei elavultak. Az eszközparkon belül három eszközcsoport – a személyi számítógépek, a laptopok és a megyei szerverek – életkora és műszaki színvonala már olyan mértékben elmarad a hivatali működés által támasztott követelményektől, hogy az a feladatellátás színvonalát is veszélyezteti. Az igazgatóságok nyilvántartásai szerint a személyi számítógépek több mint 40%-a nem felel meg az új központi informatikai rendszerek működtetéséhez szükséges követelményeknek. Emiatt a számítógépek közel fele nem alkalmas a bevezetés alatt álló, ugyanakkor a feladatok hatékony ellátásához nélkülözhetetlen integrált informatikai rendszerek eredményes működtetésére. A munkaállomások elöregedésének további következménye, hogy az azokon futó operációs rendszerek egységesítése a gépek elavultsága miatt nem végezhető el. A 3 évesnél régebbi személyi számítógépek aránya 2001-ben 25% alatt volt, 2005-ben már meghaladta a 73%-ot (19/a-19/b sz. tanúsítvány).

A személyi számítógép állomány elöregedésének oka, hogy a pénzügyi források szűkössége miatt 2004-től jelentős mértékben visszaestek az informatikai eszközbeszerzések. A személyi számítógép állomány korszerűsítésének 2006. évi elmaradása azzal a kockázattal jár, hogy az elavult informatikai eszközökön az új integrált rendszerek nem fognak az előzetesen meghatározott követelményeknek megfelelően működni. Ez a kockázat különösen megmutatkozik olyan rendszerek esetében, mint például a 2006-ban induló központi dokumentumkezelő rendszer, amelyet napi munkája során a Hivatal teljes állománya használni fog, azonban a számítógépek több mint 40%-a nem felel meg a rendszer által támasztott műszaki követelményeknek.

47

A Hivatal 2004-2005. években a szakfeladatok ellátására összesen 160 darab személyi számítógépet szerzett be, ami mind a meglévő személyi számítógépállományhoz (több mint 13 000 db), mind pedig a korábbi évek (2002-ben 1594 db, 2003-ben 2000 db) beszerzéseihez viszonyítva elenyészőnek tekinthető.

A hordozható számítógépek műszaki színvonala 2002. évtől kezdődően folyamatosan romlott és már nem elégíti ki a szakterületek igényeit, különös tekintettel az ellenőrzési terület által támasztott követelményekre. A működőképes laptopok száma a revizori létszámhoz képest alacsony, továbbá ezek többségének a kapacitása nem teszi lehetővé a revizorok munkáját támogató rendszerek használatát. A 3 évnél régebbi laptopok aránya a 2001. évi 6%-ról 2005-ben 87%-ra nőtt. A 2005. évi megyei statisztikák alapján a revizori állomány rendelkezésére álló 397 db laptopból összesen 320 db volt használható állapotban, tehát átlagosan 11-12 revizorra jutott egy használható laptop. Ebből az állományból a revizorok munkáját támogató egyik alaprendszert (SESAM) mindössze 108 gépre telepítették, elsősorban a gépek korlátozott kapacitása miatt.

A megyei rendszereket kiszolgáló adatbázisszerverek elavultak, kapacitásuk és teljesítményük korlátozottsága miatt középtávon nem alkalmasak a feladatellátás hatékony támogatására. Az informatikai terület számításai szerint egyes megyei szerverek háttértároló-kapacitása már nem lesz elegendő az új Art. 2006-tól hatályos előírásai következtében megnövekvő információmennyiség kezelésére. Az új Art. 2006. április 1-jétől havi gyakoriságú, kötelező bevallást ír elő a munkáltatók meghatározott körére a munkavállalóktól levont adókra és járulékokra vonatkozóan, míg az összes munkáltatónak 2007. január 1-jétől kell havi járulékbevallást teljesítenie.

2.4.

Az APEH belső kontroll-mechanizmusainak működése A Hivatal kialakította a belső kontroll-mechanizmus szervezeti és informatikai rendszerét, valamint a kontrollok működtetésének eljárásrendjét. A PM az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben, valamint a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendeletben megfogalmazottak alapján 2004-ben ellenőrzési útmutatót adott ki abból a célból, hogy egységes elvek megadásával segítse a gazdálkodó szervezeteket a belső ellenőrzési kézikönyvük elkészítésében. A PM útmutató, mint módszertan összhangban van a Belső Ellenőrök Nemzetközi Szervezetének standardjaival, és megfelel az EU által a belső ellenőrzéssel szemben megfogalmazott követelményeknek. Az APEH elnöke 2004 júliusában jóváhagyta a “Költségvetési belső ellenőrzés szabályzatát”, valamint a PM útmutató alapján készített Belső ellenőrzési kézikönyvet. A szabályzat mind felépítésében, mind tartalmában megfelel a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendeletben megfogalmazott követelményeknek. A gazdálkodási tevékenysége ellenőrzésének szabályozására 2005 májusában kiadta az “APEH gazdasági tevékenységének folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési (FEUVE) szabályzatát”.

48

A Hivatal a kormányrendelet 8. §-a alapján a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer évenkénti vizsgálatát határozta meg prioritásként. Az egyes szakmai munkafolyamatok ellenőrzését elsősorban törvényességi vizsgálatok keretében végzi, de 2005-ben komplex (törvényességi és belső) ellenőrzés keretében végezték a fizetési könnyítések elbírálási, valamint az elévült tartozások törlési folyamatának vizsgálatát. A belső kontroll-mechanizmusok részét képező felülellenőrzések hozzájárultak az ellenőrzési munka eredményességének és szakszerűségének növeléséhez. A kötelező felülellenőrzések elvégzése után fennmaradó kapacitást számítógépes véletlen kiválasztással kijelölt ellenőrzésekre fordították. A szubjektív szempontok kizárásával biztosítják, hogy az ellenőrzést végzők megállapításairól hozott határozatok azonos valószínűséggel kerülhessenek kiválasztásra. A kiválasztott adózóknál ismételt ellenőrzés keretében vizsgálták, hogy az elsőfokú hatóság eljárása során betartotta-e a jogszabályokat. A szakszerűségi és törvényességi vizsgálatok tapasztalatairól összefoglaló jelentést készítenek a hivatal vezetése, valamint az ellenőrzési tevékenységet folytatók számára. Felülellenőrzések jellemző adatai Megnevezés

2003. év

2004. év

2004/2003. év

Alapügy (db)

90

101

112%

Elutasított megkeresések (db)

23

12

52%

Elrendelt felülellenőrzés (db)

74

89

120%

A felülellenőrzés által az adózók javára megállapított adókülönbözet (E Ft)

69 303

27 683

40%

A felülellenőrzés által az adózók terhére megállapított nettó adóhiány (E Ft)

402 419

764 999

190%

2

2

100%

400

42 093

1026%

Büntető feljelentések száma (db) Feltárt elkövetési érték (E Ft)

A szakmai feladatok végrehajtását támogató informatikai rendszerek valamennyi tranzakció naplózásával biztosítják, hogy az adatokon végrehajtott valamennyi művelet nyomon követhető legyen. A naplózások adatait az APEH igazgatóságai és a Biztonsági Főosztálya rendszeresen ellenőrzi, hogy a jogosulatlan lekérdezéseket, adatmódosításokat feltárják 22 .

2.4.1.

A folyamatba épített és a vezetői ellenőrzések Az APEH kialakította a szakmai blokkon belül az egyes ellenőrzési típusok folyamatba épített és vezetői ellenőrzéseinek informatikai rendszereit. Az igazgatóságokon a feladat-végrehajtás során ezeket a gyakorlatban általában eredményesen alkalmazzák. Az ÁSZ a költ-

22

A részletes megállapításokat az áfa-visszaigénylési rendszer ellenőrzéséről készített 2003. évi ÁSZ jelentés tartalmazza (0310).

49

ségvetés végrehajtásának éves ellenőrzései során a folyamatba épített és vezetői kontrollokat általában jól működőnek minősítette, azonban hiányosságokat is feltárt: • A normatív támogatások 2002-2004. évi pénzügyi (szabályszerűségi) ellenőrzése a támogatás ellenőrzésével, a jogosultságok elbírálásával kapcsolatos APEH tevékenységet és a belső kontrollok működését nem ítélte megbízhatónak. A támogatás bevallások feldolgozása során, kiutalás előtt az APEH nem ellenőrizte a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásról és szociális ellátásáról szóló 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet által előírt és a támogatás bevalláshoz csatolandó adatlapokat. Az adatlapok ellenőrzésének elmaradása miatt számos konkrét esetben jogszerűtlenül több támogatást folyósítottak a jogszabály által megengedettnél. Az APEH a számvevőszéki ellenőrzés 2002. évi megállapításai ellenére a 2003. évben sem fordított elegendő figyelmet arra, hogy megfelelő intézkedésekkel az e területen feltárt hiányosságokat megszüntesse, vagy legalábbis mérsékelje. Az APEH 2005. év júniusában intézkedett az igazgatóságok felé, hogy a rendelet szerint a támogatás bevalláshoz csatolandó – ellenőrzési szempontból érdemi információkat tartalmazó – adatlapokat a 2005. év vonatkozásában visszamenőlegesen, az új támogatások bevallásainál pedig minden esetben ellenőrizzék. A 2006. évtől az adatlapok is a bevallás feldolgozási rendszerben kerülnek feldolgozásra, amelyek jogszabályi alapját a 2006. február 1-jétől hatályba lépő 25/2005. (XII. 27.) FMM-EüM-ICsSzEM-PM együttes rendelet 2. § (6) bekezdése teremti meg.

• Az igazgatóságok az agrárhitelekhez kapcsolódó állami kezességérvényesítéssel kapcsolatos adóhatósági feladatokat nem a belső szabályok szerint hajtották végre. Az APEH elnökének 1010/B/2001. sz. APEH utasítása rendelkezett először az agrárhitelekhez kapcsolódó állami kezességérvényesítéssel kapcsolatos adóhatósági feladatokról, amely alapján az agrárgazdasági kezességbeváltás miatt keletkező kötelezettségeket az érintett APEH igazgatóságok határozatban írják elő. Az APEH igazgatóságai a hivatkozott utasításban foglaltakat 2001-ben hiányosságokkal hajtották végre, több esetben nem hoztak kötelezettséget előíró határozatot, így a kezességérvényesítés és a határozathozatal közötti időszak indokolatlanul hosszú volt. Az igazgatóságok nem hajtották végre maradéktalanul a vonatkozó elnöki utasítás azon rendelkezését sem, amely a behajtásra irányuló intézkedések soron kívüli megtételét írta elő. A feltárt hiányosságokat az APEH igazgatóságai a 2002. évtől megszüntették.

A HVR segíti a vezetői ellenőrzést, de jelenleg nem teszi lehetővé a határidő kontroll lekérdezését, így csak egyedi kiválasztással lehet ellenőrizni, hogy az ügyintéző az intézkedéseinél betartotta-e az előírt határidőket.

2.4.2.

Törvényességi ellenőrzések értékelése Az APEH a törvényességi ellenőrzését a SzMSz-e és a belső utasítása által szabályozottan és az eljárási folyamatba épített kontrollok alapján hajtja végre. A törvényességi felügyeleti jogkör – az APEH belső kontrolljainak részeként – egyrészt az egész szervezet jogszerű működésének

50

biztosítását, másrészt a hatósági jogi munka utólagos törvényességi ellenőrzését jelenti. E kétirányú tevékenységet országosan a Jogi Főosztály, helyi szinten az igazgatóságok – osztály, illetve főosztályi szintű – jogi csoportjai látták el 2003. december végéig. A törvényességi vizsgálatok száma az igazgatóságokkal együtt 2003-ban 91, 2004-ben 109, 2005-ben már 155 darab volt. Ezek az adatok az országosan elrendelt vizsgálati témákat is tartalmazzák.

Az APEH szervezeti felépítése 2004. január 1-jével módosult, amely részeként, a Jogi Főosztályt érintően az utólagos törvényességi ellenőrzési feladat átcsoportosításával létre hozták a Törvényességi és Belső Ellenőrzési Főosztályt. Az új SzMSz a Törvényességi és Belső ellenőrzési Főosztályt kiemeli a Hivatal főosztályainak mellérendeltségi viszonyából és az APEH felügyeleti rendjébe sorolja közvetlen elnöki irányítás alatt. A Főosztályon belül a törvényességi ellenőrzési tevékenységet a Törvényességi Vizsgálati Osztály látja el. A törvényességi és belső ellenőrzési tevékenység egy főosztályi szervezetbe foglalása révén, a szakmai és a gazdálkodási tevékenység egyidejű és az összefüggések feltárását lehetővé tevő vizsgálata valósult meg az igazgatóságokat érintő komplex törvényességi vizsgálatokban. A Törvényességi Vizsgálati Osztály az APEH 2003. évben kialakított hosszú távú célkitűzéseire alapozva 2005–2009. évekre szóló stratégiai tervet dolgozott ki. A cél a törvényes működés folyamatos ellenőrzésének biztosítása, valamint a belső folyamatok szigorú és rendszerszerű szabályozása. A törvényességi vizsgálatok előkészítését és lefolytatását a törvényességi felügyeleti jogkör gyakorlásáról szóló 1062/B/2005. APEH utasítás szabályozza. A szabályozás visszacsatolásokat biztosít a fölérendeltségben működő ellenőrzés és az ellenőrzött szervezeti egység között mind országos, mind igazgatósági hatáskörű vizsgálatok esetében, valamint a vizsgálati témákat jóváhagyó felső vezetés számára, ahol az ellenőrzési megállapítások és javaslatok kiértékelésére kerül sor és a szükséges intézkedések megtételéről döntenek.

2.4.3.

Belső ellenőrzés értékelése A Hivatal kialakította a belső ellenőrzés szervezeti rendszerét és feladatait eredményesen látja el. Belső ellenőrzéseit éves terv alapján végzi, amelynek összeállításakor figyelembe vette a kormányrendelet előírásait és a PM Ellenőrzési Főosztálya által megfogalmazott elvárásokat. Az igazgatóságok a Hivatal Törvényességi és Belső Ellenőrzési Főosztálya által megadott szempontok alapján készítik el éves belső ellenőrzési tervüket. A 2005. évi tervben előírt vizsgálatok összhangban vannak a 2004-ben kidolgozott ellenőrzési stratégiájában és középtávú tervében megfogalmazottakkal. Az APEH belső ellenőrei a 2000-2004. években összesen több mint 1500 ellenőrzést hajtottak végre. A belső ellenőri kapacitás mintegy 70-90%-át a Hivatal által kötelezően előírt, elsősorban a gazdálkodás területét érintő ellenőrzések kötik le (a 90%-ot akkor éri el, ha az igazgatóság egy fő belső ellenőrrel rendelkezik). A fennmaradó kapacitásra az igazgató által meghatározott témakörökben

51

terveznek belső ellenőrzést. Az ellenőrzési tervben előírt ellenőrzéseket minden évben elvégezték, átütemezésre a vizsgált 30 eset közül csak egyszer került sor. A belső ellenőrzés minden évben kiterjedt mind a Hivatali Központ, mind az igazgatóságok gazdálkodására. 2005-ben – a PM útmutatóra való hivatkozással – olyan témaköröket magukban foglaló ellenőrzéseket is végeztek, amelyeknek ismételt vizsgálata nem volt indokolt, tekintettel arra, hogy a korábbi évek ellenőrzései rendszert érintő hiányosságokat nem tártak fel. Ilyenek, pl. a gazdálkodási eljárások szabályozottságának, a vagyonvédelem személyi és tárgyi feltételeinek, eszközgazdálkodásnak, az eszközök beszerzésének, nyilvántartásának, selejtezések vizsgálata.

Indokolatlanul nagy arányát (a Hivatal becslése szerint 15-20%-ot) köti le a belső ellenőri kapacitásnak, hogy a PM által elkészített módszertanban alkalmazási lehetőségként megadott nyilvántartásokat és formanyomtatványokat nem igazította a belső adottságokhoz, hanem azok alkalmazását változatlan formában kötelezően írta elő 23 . A Hivatal központja, valamint az igazgatóságok a belső ellenőrzések javaslatai alapján intézkedési tervet készítenek, azok teljesítését figyelemmel kísérik. Az intézkedési terv elkészítéséért az ellenőrzött szakterület vezetője felelős. Az intézkedések utóellenőrzései során hiányosságot, illetve mulasztást nem tártak fel. A helyszíni ellenőrzésbe bevont 9 igazgatóság 35 ellenőrzés intézkedési tervét és annak utóellenőrzési dokumentumait választottuk ki.

3.

KORÁBBI ÁSZ

VIZSGÁLATOK UTÓELLENŐRZÉSEINEK EREDMÉNYEI

Az APEH részben hasznosította a korábbi ÁSZ vizsgálatok javaslatait, a végrehajtandó feladatokról intézkedési tervet készített, amelyben megjelölték a feladat végrehajtásáért felelős személyt és a végrehajtás határidejét. Az APEH az ÁSZ javaslata alapján • 2003-ban elkészítette ellenőrzési stratégiáját; • az egységes végrehajtás és a kiválasztás objektivitásának növelése érdekében új rendszert alakított ki az ellenőrzésre való kiválasztásra, amely az adózókat adóteljesítményük alapján kategóriákba sorolja. A rendszer alkalmazását elnöki utasítás szabályozza; • elvégezte az szja adóbevallást benyújtó és munkáltatóval is elszámoló adóalanyok (duplán bevallók) utólagos ellenőrzését az ÁSZ javaslatban szereplő

23

A számvevői jelentésben tett megállapítások alapján a Hivatal a belső ellenőrzési tevékenységet szabályozó normákat felülvizsgálta. A költségvetési belső ellenőrzési szabályzatról szóló 1019/B/2006. APEH utasítás 2006. március 6-án lépett hatályba. Az ellenőrzéssel kapcsolatos adminisztratív feladatok újraszabályozását is tartalmazó Belső Ellenőrzési Kézikönyv kiadásra került.

52

2000-2002. adóévekre, azonban a 2002 utáni időszakra vonatkozóan nem gondoskodott a dupla adóbevallások utólagos ellenőrzéséről. A munkáltatóval való elszámolás lehetőségének megszűnésével 2007-től ez a probléma már nem áll fenn; • Az ÁSZ 1999. évi vizsgálatában tett javaslatára intézkedést történt, hogy a földhivatalok soron kívül jegyezzék be az ingatlan nyilvántartásba az adóhatóság által benyújtott jelzálog és végrehajtási jogra vonatkozó kérelmeket. A Hivatal vezetője intézkedett az ingatlan végrehajtási jog bejegyzésére irányuló kérelmek nyilvántartásáról; ami a HVR rendszeren belül biztosított. A pénzügyminiszter az ÁSZ korábbi ellenőrzési javaslatai alapján a helyszíni ellenőrzés lezárásáig még nem intézkedett annak érdekében, hogy megteremtse a Hivatal feladatai és a rendelkezésére álló erőforrások összhangját, valamint hogy ennek alapján kidolgozza a tevékenység hatékonyságának elemzéséhez szükséges mérőszámokat 24 .

Melléklet:

6 db

101 lap

24

A részletes megállapításokat a központi költségvetés adóbevételei, illetve a társadalombiztosítást illető adó- és járulékbevételek realizálásának ellenőrzéséről készített 1999. évi jelentés tartalmazza (0028).

53

A V-17-34/2005-2006. SZ. JELENTÉSHEZ

3. SZ. MELLÉKLET

3. SZ. MELLÉKLET

LISTA a külső megkeresésre folytatott végrehajtási tevékenységekről 2006. január 1-től megkeresés sorszám adónem 1

700

2

706

3

707

4

708

5

709

6

710

7

711

8

712

9

713

10

714

11

715

12

716

13

717

14

718

-

719

megkereső Gazdasági Versenyhivatal

tárgya

jogalapja

verseny-felügyeleti a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló bírság 1996. évi LVII. tv. 90.§ (5) fogyasztóvédelmi a fogyasztóvédelemről szóló bírság 1997.évi CLV. tv. 48.§ (4)

Fogyasztóvédelmi Felügyelőségek Gazdasági Katagdíj a gazdasági kamarákról szóló marák 1999.évi CXXI. tv. 42.§. Vízgazdálkodási tagok érdekeltségi a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi Társulatok hozzájárulása LVII.tv.41.§ (2) Állami Számve- választási kampány- a választási eljárásról szóló 1997. vőszék költségek túllépése évi C. tv. 92.§ (4) Kincstári Vagyo- társ. szerv. ingatlan a társadalmi szervezetek által haszni Igazgatóság vételár nált állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szóló 1997. évi CXLII. tv. 7§. (5) Bányászati Hiva- bányajáradék; bíra bányászatról szóló 1993.évi tal ság; kamatok XLVIII. tv. 41.§ (8) Hegyközségek hegyközségi járulék a hegyközségekről szóló 1994.évi CII. tv. 53.§ (4) OEP és igazgatási megtérítés, visszatérí- a kötelező egészségbiztosítás ellátászervei tés sairól szóló 1997. évi LXXIII tv. 71.§ (3) ONYF és igazga- megtérítés, visszatérí- a társadalombiztosítási nyugellátási szervei tés tásról szóló 1997. évi LXXXI. tv. 93.§ (5)

ONYF és igazga- megtérítés, visszatérí- a társadalombiztosítási nyugellátási szervei tés tásról szóló 1997. évi LXXXI. tv. 93.§ (5) Magánnyugdíjtagdíjtartozás a magánnyugdíjról és magánpénztár nyugdíj pénztárakról szóló 1997. évi LXXII. tv. 3.§ (6) Munkaerőpiaci munkaadói járulék a foglalkoztatás elősegítéséről és a Szervezetek munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. tv. 56.§ (1) Vámszervek vámtartozások a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. tv. 56.§ (2) Vámszervek jövedéki tartozások a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. tv. 48.§ (16)

1

3. SZ. MELLÉKLET

2

15

720

16

721

17

722

18

723

19

724

20

725

21

726

22

727

23

728

24

729

25

730

26

731

27

732

28

733

29

734

30

735

31

736

Vámszervek

végrehajtási költsé- a közösségi vámjog végrehajtásáról gek szóló 2003. évi CXXVI. tv. 56.§ (3) Földhivatalok földvédelmi járulék, a termőföldről szóló 1994. évi LV. bírság tv. 56.§ (5) ÁNTSZ egészségvédelmi a nemdohányzók védelméről és a bírság (dohányzás) dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. tv. 7§.(10) Magánnyugdíj- bírság, önellenőrzési a magánnyugdíjról és magánnyugpénztár pótlék díj pénztárakról szóló 1997. évi LXXII. tv. 3.§ (6) Magánnyugdíjkésedelmi pótlék a magánnyugdíjról és magánnyugpénztár díj pénztárakról szóló 1997. évi LXXII. tv. 3.§ (6) Növény- és Ál- talajvédelmi bírság a termőföldről szóló 1994. évi LV. lategészségügyi tv. 78.§ (4) Állomások Munkabiztonsá- munkavédelmi bír- a munkavédelemről szóló 1993. évi gi, munkaügyi ság XCIII. tv. 80.§ (1) fel. Önkormányzatépítésügyi bírság az épített környezet alakításáról és ok védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 49.§ (3) Országos Bormi- vizsgálat költsége a szőlőtermesztésről és a borgazdálnősítő Intézet kodásról szóló 2004. évi XVIII. tv. 51.§ (4) Országos Bormiminőségvédelmi a szőlőtermesztésről és a borgazdálnősítő Intézet bírság kodásról szóló 2004. évi XVIII. tv. 51.§ (4) Növény és Talaj- közérdekű védekezés a növényvédelemről szóló 2000. évi védelmi Szolgá- költsége (parlagfű) XXXV. tv. 61.§ (2) lat Növény és Talaj- növényvédelmi bír- a növényvédelemről szóló 2000. évi védelmi Szolgáság XXXV. tv. 61.§ (2) lat ÁNTSZ kémiai terhelési bír- a kémiai biztonságról szóló 2000 évi XXV. tv. 33.§ (4) ság Környezetvédel- hulladékgazdálkodá- a hulladékgazdálkodásról szóló mi Felügyelősési bírság 2000. évi. XLIII.tv.49.§ (6) gek Államkincstár családi pótlék, csaláa családok támogatásáról szóló (TÁLI) (TÁKISZ) di támogatás 1998.évi LXXXIV. tv. Közlekedési Feldíj, pótlék, bírság a közúti közlekedésről szóló ügyelet (parkolási díj) 1988.évi I. tv. 48.§ (5) OEP német egészségügyi a Magyar Köztársaság és a Német járulék Szövetségi Köztársaság között a szociális biztonságról szóló 1998. május 2-án, Budapesten aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló 2000. évi XXX. tv.

3. SZ. MELLÉKLET

32

737

33

738

34

739

35

740

36

741

37

742

38

743

39

744,

40

745

41

746

42

747

43

748

44

752

ONYF

német nyugdíjjárulék

a Magyar Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között a szociális biztonságról szóló 1998. május 2-án, Budapesten aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló 2000. évi XXX. tv. OEP osztrák E-járulék a Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság között a szociális biztonságról szóló 1999. március 31én, Budapesten aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló 2000. évi CXXIII. tv. ONYF osztrák nyugdíjjáru- a Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság között a szociális bizlék tonságról szóló 1999. március 31én, Budapesten aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló 2000. évi CXXIII. tv. Hírközlési Fel- piacfelügyeleti, frek- az elektronikus hírközlésről szóló ügyelet vencia díjak 2003. évi C. tv.163.§ (1) Fogyasztóvédel- reklám-felügyeleti a gazdasági reklámtevékenységről mi Felügyelősébírság szóló 1997. évi LVIII. tv. 18.§ (3) gek Kulturális Örök- örökségvédelmi bíra kulturális örökség védelméről ségvédelmi Hivaság szóló 2001. évi LXIV. tv. 84.§ tal Lakáslakáscélú állami a lakás-takarékpénztárakról szóló takarékpénztár támogatás 1996. évi CXIII. tv 24.§ (5) Növény és Talaj- végrehajtási bírság az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. tv. védelmi Szolgá82.§ (1) lat Földhivatalok földhasználati szer- a termőföldről szóló 1994.évi LV. tv. ződés-bírság 25/A.§. (6) Állategészségminőségvédelmi a takarmányok előállításáról, forügyi és Élelmibírság galomba hozataláról és felhasznászer ellenőrzési lásáról szóló 2001. évi CXIX. tv. 16.§ (5) hatóság ONYF holland nyugdíjjáru- a Magyar Köztársaság és a Holland lék Királyság között a szociális biztonsági ellátások kivitelével kapcsolatos együttműködésről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 2002. évi VII. tv. OEP holland E-járulék a Magyar Köztársaság és a Holland Királyság között a szociális biztonsági ellátások kivitelével kapcsolatos együttműködésről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 2002. évi VII. tv. FVM támogatáállami támogatás a mezőgazdasági és vidékfejlesztési sok visszafizetése támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. tv. 15.§ (4)

3

3. SZ. MELLÉKLET

4

45

753

46

754

47

755

48

756

49

757

50

758

51

759

52

760

53

761

54

762

55

763

56

764

57

765

58

766

59

767

60

768

61

769

62

770

63

771

régi korengedményes a társadalombiztosítás pénzügyi nyugdíj alapjai 1999. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2000. évi CXIX. tv. 21.§ b) Minisztériumok költségvetési támo- az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 13.§ (9) gatások NYUFIG

SAPARD Hivatal pályázati támogatá- az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 13.§ (11) sok Környezetvédelkörnyezetvédelmi a környezet védelmének általános mi hatóságok bírság szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 106.§ (2) Természetvédeltermészetvédelmi a természet védelméről szóló 1996. mi hatóságok bírság évi LIII. tv. 80.§ (2) Erdészeti Szolgá- erdőfenntartási járu- az erdőről és az erdő védelméről lat lék, bírságok szóló 1996. évi LIV. tv. 103/A.§ Diákhitel Közhitel az adózás rendjéről szóló 2003. évi pont Rt. XCII. tv. 177.§ (2) MNB külföldre utalás díja a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. tv. Minisztériumok pályázati támogatá- az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 13/A.§ (19) sok Nemzeti Civil támogatások a Nemzeti Civil Alapprogramról Alapprogram szóló 2003. évi L. tv. 11.§ (2) Állami Számve- pártok alapítványai a pártok működését segítő tudomávőszék nyos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokról szóló 2003. évi XLVII. tv. 3.§ (5) Minősítő Intézet minőségvédelmi a növényfajták állami elismerésébírság, kamatok ről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. tv. 28.§ (4) FVM MVH (kitámogatások a mezőgazdasági és vidékfejlesztési rendeltség) támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. tv. 15.§ (4) MEP vagyon átvételaz államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 86/I.§ (5) átadás Hegybíadatszolgáltatás a szőlőtermesztésről és borgazdálró/Hegyközségi bírság kodásról szóló 2004. évi XVIII. tv. Tanács 56.§ (2) Közigazgatási minden pénzfizetésre az államigazgatási eljárás általános köt. hat. szabályairól szóló 1957. évi IV. tv. szervezet 82.§ (1) Élelmiszerellenminőségvédelmi az élelmiszerekről szóló 2003. évi. őrző Hatóság bírság LXXII. tv. 15.§ (2) Nemzeti Hírköz- eljárási költségek, Az elektronikus hírközlésről szóló lési Hatóság bírságok 2003.évi C. tv. 163.§ (1) Halászati Hatóbírságok a halászatról és horgászatról szóló ság 1997.évi XLI. tv. 51/A.§

3. SZ. MELLÉKLET

64

772

Vadászati Hatóság

hozzájárulások és bírságok

65

773

66

774

Tenyésztési Hatóság Hitelintézet

tenyésztési hozzájárulások hivatásos katonák hitele

67

775

Hitelintézet

68

776

Hitelintézet

Köztisztviselő lakáshitele ügyészi lakáshitel

69

777

Hitelintézet

bírói lakáshitel

70

778

Hitelintézet

ig. ügyi alkalmazott hitele

71

779

Hitelintézet

közalkalmazott lakás hitele

72

780

FVM MVH (kirendeltség)

cukorilleték, késedelmi kamat

73

781

Hitelintézet

fegyveres testületi tag hitele

74

782

Földhivatal

költség és díj

75

783

76

784

77

785

78

786

a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. tv. 85.§(1) az állattenyésztésről szóló 1993 évi CXIV. tv. 13.§ (5) a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV.tv.126/A.§ (11) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992.évi XXIII.tv.49/I.§ (11) az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. tv. 50/C.§ (13) a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997.évi LXVII.tv.119/A.§ (11) az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997.évi LXVIII. tv. 121/A.§(11) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXX.III. tv. 78/A. (11) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. tv. 15.§ (4) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996 évi. XLIII. tv. 115/A.§ (11) az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. tv. 28.§ (4) az állategészségügyről szóló 2005 évi CLXXVI. tv.45.§ (5)

Állat egészségállategészségügyi ügyi ellenőrző bírság szerv Egészségügyi állategészségügyi az állategészségügyről szóló 2005 ellenőrző szerv bírság évi CLXXVI. tv. 45.§ (5) Magyar Vasúti bírság a vasúti közlekedésről szóló 2005. Hivatal évi CLXXXIII. tv. 85.§ (2) Hitelintézet központi költségvetés a Magyar Köztársaság 2006. évi kezessége költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. tv.

5


4. SZ. MELLÉKLET

4. SZ. MELLÉKLET

Az APEH új feladatai az átfogó, 2000-2005. évre irányuló ÁSZ vizsgálathoz 2000 -

Az adókat és az adók módjára beszedendő járulékokat egységes módon kell kezelni. Valamennyi feldolgozó rendszeren átvezetésre kerülnek a járulékok adóként történő keze-lése miatti változások (pld. egységes adó- és járulékalany-nyilvántartás adóazonosító alapján, egységes rendszerű adóés járulék igazolás kiadása, egységes adó- és járulék folyószámla kivonat kiküldése, járulék-követelések engedményezése, stb.), ugyanakkor továbbra is elérhetőek maradnak a járulékigazgatóságok által korábban használt számítástechnikai rendszerekben lévő adatok.

-

Járulékintegráció befejezése (január elsejével megszűnnek a járulékigazgatóságok, a területi igazgatóságok szervezetei az egységes felépítésnek megfelelően módosulnak).

-

Bankszámla bejelentés elmulasztásának szankcionálása.

-

Kiemelten kell vizsgálni, hogy a visszaigénylés alapjául szolgáló beszerzések adóval növelt ellenértékét az adóalany megfizette-e, s az bankszámlán keresztül történt-e.

-

A magánnyugdíj-pénztárak megkeresésére soron kívül kell mind az ellenőrzéseket elvégezni, mind a végrehajtási eljárást megindítani.

-

Évente egyszer kötelező ellenőrizni a magánnyugdíj-pénztárak nyilvántartási kötelezettségeinek teljesítését.

-

A törvényi előírásnak megfelelően a lakástámogatásokat is ellenőrizni kell.

-

Megváltozik a járulékokkal kapcsolatos ügyek jogorvoslat intézményrendszere.

-

Létrejön az APEH Oktatási Igazgatósága.

2001 -

Felkészülés az elektronikus aláírásról és hitelesítő szervekről szóló törvény alkalmazására.

-

A legnagyobb adózók számára a KAIG-on kívüli igazgatóságokon is meg kell teremteni a havi áfa bevallások elektronikus úton való beadási lehetőségét.

-

A jogszabályi változásokból adódóan a korábbinál több tennivalót jelent a családi kedvezményekkel összefüggő adószámok kiadása, az SZJA nyilatkozatok számának növekedése, a beruházási kedvezmények társasági

1

4. SZ. MELLÉKLET

adó előlegfizetésben való érvényesítése, stb. -

Rendszerbeli változást igényel a társasági adóbevallás naptári évtől eltérő, üzleti évre való beállítása.

-

Az adó- és jövedelemigazolások hamisításának megakadályozása céljából az év elejétől száraz bélyegző kerül bevezetésre.

-

Az év végével befejeződött, a valamennyi területi igazgatóságra kiterjedő, az ügyfelek elégedettségére irányuló kérdőíves felmérés.

-

Új számítástechnikai programot, illetve ügyviteli utasítást kívánnak az állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítésével kapcsolatok tennivalók.

-

Az ellenőrzésre történő véletlenszerű kiválasztás módszerének – informatikailag támogatott – alkalmazása.

-

Az aktív kereső korú, de a nyilvántartások szerint jövedelemmel nem rendelkezők esetleges adókötelezettségének feltárása.

-

Az egyszerűsített ellenőrzéseket a központi fejlesztésű ELLTÁR program segítette.

-

Létrejön „Az Európai Unióhoz történő csatlakozás adóigazgatást érintő feladatainak végrehajtása, az informatikai háttér létrehozása a KKI működéséhez és a VIES nemzeti modul kialakításához” elnevezésű projekt (röviden: KKI projekt) és keretében megkezdődik a felkészülés.

-

Elkészült az APEH Belső Ellenőrzési Kézikönyve.

-

Elindul az új adatbáziskezelő rendszerre (ORACLE) történő migráció.

-

Megkezdi tevékenységét az Országos Központi Irattár.

-

Valamennyi szervezeti egységnél bevezetésre került a Lotus Notes belső levelező rendszer.

2002

2

-

Megkezdődik a családi gazdaságok nyilvántartásba vétele.

-

2002. június 1.-től megszűnt a cégbejegyzésre kötelezetteket érintő pénzintézetek bankszámlákkal kapcsolatos bejelentési kötelezettsége az állami adóhatóság felé, a változásokat kizárólag a cégbíróságokhoz kell beküldeni, az APEH az egyablakos rendszeren keresztül értesül ezekről.

-

Valamennyi adóbevallás nyomtatvány kitöltését és azok ellenőrzését támogató programot az ügyfelek számára interneten elérhetővé kell tenni.

-

A KAIG-hoz tartozó adóalanyok számára – a törvényben előírt határidőre – szeptember elsejétől a Hivatal (biztonságos chip- kártya rendelkezésre bo-

4. SZ. MELLÉKLET

csátásával és a fogadás rendszerének kialakításával) teremtette meg az elektronikus aláírással történő bevallásbeadás feltételeit. Az elektronikus adóbevallási rendszer (ELAB) országos kiterjesztésével a nagy adózóknak országosan májustól van lehetősége korlátozott megoldással (egyedi szerződések alapján) elektronikus bevallás beadásra. -

Megkezdődik a kétdimenziós pontkód kísérleti alkalmazása.

-

A bevallási kötelezettségüket elektronikus úton teljesítő adózók részére – első lépcsőben a kiemelt adózói körben – meg kell teremteni a folyószámla automatikus lekérdezésének lehetőségét.

-

A törvényben előírtakon túl további két alkalommal kapott – minden havi és évközi bevallásra kötelezett, működő adószáminál rendelkező adózó – rendkívüli folyószámla kivonatot.

-

A jogszabályi változásokkal érintett eljárásoknál a feldolgozási rendszerek szükséges korrekcióját el kell végezni (többek között a nem belföldi bankszámláról történő átutalás, hitelintézeti, postai befizetés teljesítése esetén az adó megfizetésének megváltozott időpontjára, a hivatalból történő azonosító jel képzésére, egyes társasági adókedvezményre jogosító beruházással összefüggésben a bejelentések fogadásával, feldolgozásával kapcsolatos rendelkezések kialakítása stb.).

-

Minőségileg új feladatot jelent a gazdálkodóknál az elektronikus, vagy optikai adathordozón megőrzött bizonylatok ellenőrzése.

-

Az új hátralékkezelési és végrehajtási rendszer (HVR) bevezetése.

-

A pénzforgalmi számlák, az ingó- és ingatlan vagyontárgyak végrehajtás alá vonásánál az új eljárási szabályok betartására különös gondot kell fordítani. Ahol a végrehajtási ügyeket a bírósági végrehajtó folytatja tovább, a törvénysértő intézkedés vagy mulasztás esetén élni kell a végrehajtási kifogás lehetőségével.

-

Az adómérséklésre és a fizetési könnyítés engedélyezésére irányuló kérelmek elbírálásánál kiemelt feladat az előző év végén elkészült Adósminősítő Információs Rendszer (AMIR) szélesebb körben történő használata.

-

Az adóhatóság köztartozás-behajtási jogkörét a törvények 13 jogcímmel 36 jogcímre bővítették.

-

Az előző év végén jóváhagyott hosszú távú informatikai stratégiába illesztetten megkezdődik a több mint 10 éve üzemelő decentralizált igazgatósági rendszerek kiváltása új, korszerű technológiájú és egységes platformon működő centralizált rendszer kialakításával.

-

A nem számozott iratok szkennelésével és képi tárolásával történő elektronikus ügyintézési modell kísérleti jelleggel történő bevezetése keretében – a Képfeldolgozási Kísérlet Projektben – a KAIG-on 2002. már-

3

4. SZ. MELLÉKLET

cius 26-án kísérleti jelleggel, majd májustól éles üzemben megkezdődött az új típusú iratkezelés. -

Elő kell készíteni a bevallások és egyéb adatszolgáltatások korszerű archiválási eljárásának (nem papíralapon történő tárolásának) kidolgozását.

-

Fel kell készülni a titokvédelmi törvény várható változásából eredő új adatvédelmi rendszerek kialakítására.

-

2002. szeptemberétől az adóhivatal központi bérszámfejtő helyként működik, amely az új Központosított Illetmény-számfejtési Rendszer – KIR bevezetésével együtt jelentős többletfeladatokkal járt.

-

Első alkalommal került sor – a Ktv. előírásainak megfelelően – az egyéni teljesítményértékelésre (az egyéni teljesítménykövetelmények év elejei meghatározására, majd az év végi egyéni írásos értékelésekre). A következő évek hasonló feladatainak informatikai támogatására létrejött és megkezdte munkáját a TÉRIT projekt.

-

Az első félévben megvalósult a területi igazgatóságok telephelyei közötti adat/hang integráció, melynek eredményeként, költségtakarékos módon, az itt lebonyolított forgalom már nem a távközlési cégek vonalain folyik.

2003 -

Új adónem, az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) kerül bevezetésre.

-

Új környezetvédelmi termékdíj (hígítókra, oldószerekre és reklámhordozó papírokra) bevezetése.

-

Az adóigázgatás középtávú szervezeti stratégiájának megalkotására már az év elején sor került, az év végén pedig nyilvánosan is megjelent az ellenőrzés és végrehajtás stratégiája.

-

A parlamenti képviselők 2003. májusától kezdődően havonta, a Pénzügyminisztérium közreműködésével rendszeres tájékoztatást kapnak az adóhivatal tevékenységéről és régiónkénti bevételeiről.

-

Az APEH az adóigazgatással kapcsolatos tudnivalók jobb és gyorsabb megismerhetősége érdekében ún. Hírlevelet rendszeresített az aktuálisan legfontosabb eseményekről, illetve eredményekről, amelyet eljuttat a parlamenti pártok, bizottságok vezetőihez, valamint a média képviselőihez, továbbá Internetes honlapján is közzétesz.

-

Folytatódik az EU csatlakozásra való felkészülés: o

4

a Központi Kapcsolattartó Iroda (KKI) felállítására, valamint az ezzel kapcsolatos VIES-rendszer nemzeti moduljának kifejlesztésére,

4. SZ. MELLÉKLET

o

a közösségi adószámok kiadására, (ami 2003. augusztus 1.-én kezdődött meg részben hivatalból, részben egyedi kérelemre).

o

a megváltozó külkereskedelmi statisztikai rendszer (INTRASTAT) működtetésének támogatására,

o

az EU-ból érkező egyéb (például adatvédelmi, adatbiztonsági) követelményekre.

-

Az ABDA (Adóbevallás Digitális Aláírással) rendszer fejlesztésével lehetővé vált a KAIG ügyfélköre részére, hogy 2003. évtől a bevallások és a kontroll adatszolgáltatás mellett, a szigorú számadású bizonylatok, valamint a banki adatszolgáltatás is elektronikusan és elektronikus aláírással hitelesítve legyen beadható.

-

A Diákhitel Központ Rt.-vel kötött együttműködési megállapodás alapján adatszolgáltatások és adategyeztetések.

-

Az adózók ellenőrzésre történő kiválasztásánál az adóteljesítmény bevezetése.

-

Új ellenőrzési típusok és határidők az Art.-ban.

-

Megkezdődik a költségvetési kapcsolatok szempontjából jelentős – legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező, un. 1-es kategóriájú – adózók rendszeres, kétévenkénti kötelező ellenőrzése.

-

A pénzügyminiszter felkérésére, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal megkeresésére, a Miniszterelnöki Hivatal közpénzekkel foglalkozó államtitkárának jelzései alapján kiemelt vizsgálatok a közpénzek útjának és felhasználásának ellenőrzésére.

-

Ellenőrzést kell folytatni minden olyan esetben, amikor a mezőgazdasági ágazatot érintő állami garanciavállalás beváltása aggályos. A garanciát, kezességet beváltó jogosultnál (hitelintézet) folytatott ellenőrzést szükség esetén kapcsolódó vizsgálat formájában ki kell terjeszteni az eredeti kötelezettre is.

-

Az adóhatóság behajtási jogköre 2003-ban 57 köztartozási jogcímre bővült.

-

2003. januártól az adónyomozati tevékenység az adóhivataltól átkerült az ORFK Pénzügyi Nyomozó Igazgatóságához. A második félévtől hatályba lépő, új eljárási törvény rendelkezéseinek megismerése, a bűnügyi szakreferensek ez irányú felkészítése.

-

2003. január elsejétől hatályos új törvény módosította a területi igazgatóságok jogállását, amelyek ezen túl a polgári perekben önállóan járnak el, felkészülés a. területi szervek perképviseleti tevékenységének magas színvonalú ellátására.

5

4. SZ. MELLÉKLET

-

Módosított szervezeti felépítés (januártól a hatósági és az igazgatóságok tervezési szakterületének régiós szemléletű, irányítási rendszere, júliustól központosított informatika). Az 1106/2003. (X. 31.) Korm. határozat végrehajtása (1100 fős létszámcsökkentés).

2004

6

-

Új adónemek: a környezetterhelési díj és az innovációs járulék kerül bevezetésre.

-

A háromezer legnagyobb, valamint a KAIG illetékességi körébe tartozó adóalanyok elektronikus úton teljesített bevallásainak és adatszolgáltatásainak fogadása.

-

Az EU csatlakozást (május 1.) követően megkezdődik az áfa Összesítő Jelentések feldolgozása, a közösségi adószámok érvényességének megerősítése.

-

2004. január 1-jétől a kettős adóztatást kizáró egyezmények tájékoztatás cseréje az APEH Elnökének hatáskörébe került.

-

Felkészülés az szja adóhatósági megállapítására.

-

Az adóalanyok adóhitelének megállapítása és határozatban történő közlése, a kedvezményes visszafizetések elkülönített nyilvántartása.

-

Valamennyi, az adózó nevét tartalmazó nyilvántartási rendszert érinti a Családjogi törvény változása (a névviselési lehetőségek változnak).

-

Diákhitel Rt. részére történő előírt adatszolgáltatás biztosítása (2003. évi XCII. tv 177.§-a).

-

Augusztustól a PM iránymutatásával kialakított Adóbeszedési Intézkedési Terv foglalja össze a tárgyévi bevételi előirányzatok teljesítésének – különös tekintettel a csatlakozás után módosult jogszabályi környezetre – legfontosabb feladatait. (Köztük például: az évközi (havi és negyedéves) bevallások soron kívüli gyorsított feldolgozása, különös tekintettel az ÁFA bevallásokra; a forgalomba kerülő cukor, valamint a számítástechnikai és szórakoztató elektronikai adathordozók /DVD-, CD lemezek/ árueredet vizsgálata – cél: a feketén forgalmazásra kerülő készletek egyre nagyobb körben történő felderítése) , stb.). A teljesítés helyzetéről kéthetenként kell a PM-nek írásos beszámolót készíteni.

-

Októbertől a Pénzügyminiszter elrendelésére a közösségi adószámmal rendelkező, áfa bevallásukban visszaigénylő pozíciójú adóalanyok teljes körű levizsgálása (az ún. EUK-s áfa vizsgálatok).

-

Az EU tagállamai közötti behajtási jogsegély, valamint az áfa és a közvetlen adók területén történő adóügyi együttműködés rendszerébe való bekapcsolódás.

4. SZ. MELLÉKLET

2005 -

Új adónemek – a Hitelintézeti és pénzügyi vállalkozások különadója, Vállalkozói járulék, Környezetterhelési díj – kerülnek bevezetésre.

-

Új környezetvédelmi termékdíj (elektromos és elektronikai berendezésekre) bevezetése.

-

Jogszabály alapján az arra jogosultak külföldi bankszámlájukra is utaltathatnak. Évközi jogszabályi módosítás révén bármely adónemről és nem csak magánszemély részére lehet utalni.

-

Tízezerre bővül azon kötelezettek száma, akik bevallásaikat és adatszolgáltatásaikat elektronikus úton teljesítik és 2005. április 1-jétől más adózó is választhatja ezt a lehetőséget, köztük az ART. 175. § (9) bekezdésében említett, Európai Közösség tagállamában illetőséggel nem bíró adózók, valamint a pénzügyi képviselettel rendelkező külföldi társaságok.

-

Az adóhatósági igazolások megyei illetékességtől független kiadása.

-

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (ún. Ket.) 2005. november 1.-én hatályba lép.

-

Adóhatósági adó-megállapítás (ún. ADAM) első alkalommal történő elvégzése.

-

Az államháztartási mérleg készítése során – az elkülönített állami pénzalapok, TB alapok kezelői, a Magyar Államkincstár és néhány más szervezet részére elsősorban mérlegük elkészítéséhez, auditálásához – az értékvesztések összegeinek kimutatása, átadása.

-

Az illetékekkel kapcsolatos szabályok megváltozása több tevékenység munkafolyamatait érintette.

-

START kártya bevezetése (kártya gyártása, kiadása, nyilvántartás kialakítása, belső ügy-viteli folyamatok informatikai támogatásának biztosítása, stb. 2005. évi LXXIII. törvény).

-

Új adatbázisok az APEH honlapján: a lakáscélú hitel felvételéhez a regisztrált számlaki-bocsátókról, továbbá név, illetve adószám szerint lekérdezhetőek a nyilvántartott áfa adóalanyok.

-

A termékimportot terhelő általános forgalmi adó biztosítása alóli mentességhez VPOP részére rendszeres adatszolgáltatás.

-

Felkészülés az egyéni járulékszámla bevezetésére (jogszabályi változás miatt az előkészítési munkálatok 2005. októberében felfüggesztésre kerültek).

-

Kötelezettségcsoportonkénti számlakezelés – „egyszerűsített adózói befizetések kezelési” rendszerének kialakítása (jogszabályi változás miatt az előkészítési munkálatok 2005. októberében felfüggesztésre kerültek). 7

4. SZ. MELLÉKLET

8

-

A kintlévőségek bírósági módosítás alapján.

végrehajtónak

történő

átadása Art.-

-

A hatósági-jogi munka feletti törvényességi felügyelet stratégiai tervének elkészítése.

-

A 2005. első negyedévében lefolytatott megbeszélések alapján az APEH átvette a Pénzügy minisztériumtól a Fiscalis Program nemzeti koordinációját, a kapcsolódó feladatokat.


6. SZ. MELLÉKLET

6. SZ. MELLÉKLET

Engedményezések részletezése A felszámolási eljárásokban az állami adóhatóság által bejelentett követelések engedményezésének a lehetőségét az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról szóló 55/1991. (IV. 11.) korm. rendelet 5. §-a valamint a Csődtv. 80. §-a teremtette meg. Az engedményezések rendszerére (1996-1998 között szabad értékesítés, 1999-2002. MKK Rt., 2003-tól pályázat, 2005. július 1-től MKK Rt.) jellemző, hogy az engedményes nem maga lép fel hitelezőként, hanem a követelést megfelelő üzleti haszonnal tovább engedményezi. A követelések átadásának eljárási rendjére vonatkozóan az APEH és az MKK Rt. – a pénzügyminiszter jóváhagyásával – 1999. március 19-ével keret megállapodást kötött. Az eljárási rendnek megfelelően az APEH továbbra is elvégzi az Art.-ból és a Csődtv.-ből adódó hatósági és hitelezői feladatait, így többek között a felszámolási közbenső és zárómérleg felülvizsgálatát, a bevallások ellenőrzését, a folyószámla nyilvántartását, a felszámolási tevékenység adóhatósági és társadalombiztosítási ellenőrzését. Az engedményezés iratanyagát az igazgatóságok készítik el és továbbítják a Felszámolási és Végrehajtási Főosztályra. Az átadásra kerülő követelések dokumentumai az átadó lapon kívül a következők: hitelezői igénybejelentés, felszámolói visszaigazolás, felszámolást elrendelő végzés, alakuló hitelezői választmány jegyzőkönyv (felszámolói tájékoztatás), tevékenység zárómérleg, közbenső mérleg, zárómérleg, záróvégzés (a felszámolás állásától függően), ha az adóhatóság részére átadásra kerültek, b. kategóriába sorolt hitelezői igény esetén a besorolás jogalapját igazoló dokumentum (pl. tulajdoni lap, foglalási jegyzőkönyv, zálogszerződés) és a jelzálogjog tekintetében a hatósági nyilvántartásokban a jogutódlás átvezetését lehetővé tévő jogutódlási nyilatkozat; minden egyéb, a hitelezői igény érvényesítéséhez szükséges dokumentum.

A megállapodás szerint amennyiben az MKK Rt. továbbértékesítési tevékenysége során az engedményezés ellenértékén felüli bevételt realizál, úgy az igazolt ráfordításaival csökkentett nyereség 80%-át az APEH igazgatóságok végrehajtói letététi számláira köteles átutalni. A vizsgált időszakban az MKK Rt. a ráfordításaival csökkentett nyereség (80% majd későbbi megállapodásban szereplő 90%) címén átutalást nem teljesített. Az MKK Rt. kizárólagos engedményezési pozíciója az 1998. év végéig közzétett, 1999. március 21-én még folyamatban lévő, valamint az ezt követően 2001. év végéig közzéteendő felszámolási eljárásokat érintette. A követelések átadása 2004. június 30.-ig folyamatos volt. Az engedményezés ellenértéke a kezdeti tőkearányos 4%-ról fokozatosan 3, illetve 2%-ra mérséklődött, melyet minden esetben tovább csökkentettek az MKK Rt. felmerült költségei, amit az összes átadott követelés tőkeértékének 1%-a erejéig érvényesíthetett. A Hivatal az MKK Rt. költségelszámolását minden évben leellenőrizte, az erről készült jegyzőkönyvek tartalmazzák azokat a költségeket melyek elfogadásra kerültek, illetve azokat is amelyek nem.

A keret-megállapodást 7 alkalommal (4 alapszerződés plusz 3 szerződésmódosítás) a többletátadások és a mindenkor fennálló tartozás összegének folyamatos 1

6. SZ. MELLÉKLET

átütemezése miatt módosították. Az átütemezésekkel az engedményezés 2005. év végéig elhúzódott és a megtérülés részletekben realizálódott. A többszörösen módosított megállapodások szerint, az MKK Rt.-nek az APEH felé 13,04 Mrd Ft-ot kellett volna utalnia, a Hivatal által elfogadott különféle beszámítások és korrekciók (6,04 Mrd Ft) után (amit szintén rögzítettek a megállapodásokban) a ténylegesen átutalt összeg 7,00 Mrd Ft volt. Az összes megtérülés 1,99%, amit a Hivatalnál a ténylegesen átutalt összegek nyilvántartásából készített számítások támasztanak alá. Az MKK Rt. 2,55%-os megtérülési mutatószámot állapított meg, amit nem az APEH nyilvántartásával egyező adatokból számolt.

Az állami kezesség igénybevételéből származó követelések behajtására vonatkozóan az 1999. március 19-én kelt megállapodás a következőket rögzíti: Nem képezik megállapodás tárgyát azok a felszámolás alatti, a központi költségvetést, az elkülönített állami pénzalapokat, illetve a helyi önkormányzatokat megillető követelések, amelyek behajtására az APEH csak az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. tv. (Art). 93. §-ában szabályozott megkeresési eljárása alapján jogosult. A fentiekben leírtak 2001. december 20-ig voltak érvényben.

Az APEH és az MKK Rt. közötti engedményezéssel összefüggő jogértelmezési kérdéssel kapcsolatban a Hivatal állásfoglalást kérő megkeresésére a PM 2001. szeptember 28-i keltezésű levelében a következő tájékoztatást adta: Az Áht. 33. §-ának (4) bekezdése szerint az egyedi kezességvállalás alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg a tartozás eredeti kötelezettjének állammal szembeni tartozássá válik, és azt – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – adók módjára kell behajtani. Az Áht. hivatkozott rendelkezése, valamint az Art. 49. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy jogszabály alapján a központi költségvetés terhére garanciavállalás (kezesség) címén kifizetett tartozások előírása, nyilvántartása, valamint végrehajtása az állami adóhatóság feladata. Az állami kezesség igénybevételéből eredő követelések behajtására az APEH e rendelkezések alapján jogosult. Ennek értelmében e tartozásokra az APEH és az MKK Rt. közötti megállapodás tárgyi hatálya kiterjed, így azokat az adóhatóság a megállapodással az MKK Rt.-re engedményezi.

A Hivatal és az MKK Rt. között 2001. december 20-án kelt megállapodásban a következőket rögzítették: Az MKK RT. megvásárolja – 100 Ft/követelés vételáron – az APEH 168-as adónemként nyilvántartott, az Art. 49. § (1) bekezdése első mondatában meghatározott a központi költségvetés terhére garanciavállalás (kezesség) címén kifizetett összegekből keletkezett követeléseket is, mely követelésből esetleg befolyó bevétel 90%-a az APEH-et illeti. A PM állásfoglalása alapján átadott állami kezesség beváltásából adódó követelésekből – teljes tőketartozás összege 16,40 Mrd Ft – mindössze 32,79 M Ft (0,2%) térült meg.

2

6. SZ. MELLÉKLET

Az ÁSZ a 2001. évi zárszámadás ellenőrzésénél javaslatot tett a pénzügyminiszternek a követelések engedményezésének pályáztatás útján való átadására, a magas költségvonzat és az alacsony megtérülés miatt. A Hivatal felülvizsgálta az MKK Rt. és az APEH közötti engedményezési megállapodást. Javaslatot dolgozott ki a felszámolási követelések kedvezőbb megtérülését eredményező megoldásra. Ennek alapján törvénymódosítás történt és az APEH-ról szóló 2002. évi LXV. tv. 2. §. (8) bekezdése szerint 2003. január 1-től a 2002. év elejétől közzétett eljárásokra vonatkozóan az engedményezésre nyílt pályáztatás útján került sor. Pályáztatás után 5 alkalommal került sor szerződések megkötésére: 2003. 09. 05. MKK Rt., 2004. 03. 19. OTP Faktoring Rt. 2004. 06. 01. MKK Rt., 2004. 11. 09. MKK Rt., 2005. 01. 24. Hungaroholding Rt. Az átadott tartozás összesen 51,78 Mrd Ft a megtérülés összege 383,18 M Ft, összességében a tőkére vetítetten 1,25% volt. A megtérülés arányát az engedményezésre kerülő követelések összetétele és eltérő időbelisége (csak a 2002. január 1. után közzétett felszámolási eljárások követeléseire vonatkoztak) miatt nem lehet összehasonlítani más engedményezési rendszerekben átadott követelések megtérülési százalékával.

Az MKK Rt. 2005. áprilisában törvénymódosítást kezdeményezett a pénzügyminiszternél. A módosításhoz az elemzést a részvénytársaság készítette. Az elemzésben szereplő adatok nem egyeztek meg a Hivatal nyilvántartásaiban szereplő adatokkal és úgy fogalmazott, hogy „az ellenérték kifizetése még nem teljes egészében történt meg, a több mint 13 Mrd Ft-ból 12,7 Mrd Ft-tal az MKK Rt. már elszámolt, a különbözet végleges rendezésére pedig. 2005. december 31-ig kell sort keríteni.” Az MKK Rt.-nek az APEH részére 13,04 Mrd Ft-ot kellett volna utalnia, ezzel szemben a teljesítés a beszámítások és korrekciók után 7,00 Mrd Ft volt.

A 2005. évi LVI. 1. § (8) (hatálybalépés 2005. július 1.) úgy rendelkezik, hogy az egyedüli engedményes az MKK RT. Az engedményezés részletes feltételeit az APEH elnöke és az MKK Rt. vezérigazgatója által kötött megállapodás szabályozza, amely a pénzügyminiszter jóváhagyásával lépett hatályba.

A törvénymódosítás után az APEH elnöke és az MKK Rt. vezérigazgatója által 2005. október 18.-án megkötött Engedményezési Keretszerződés alapján a fizetendő ellenérték a 2003. december 31-ig közzétett felszámolási eljárások esetében a tőke 2%-a, a 2004. évben közzétett felszámolási eljárások esetében a tőke 1,5%-a, a 2005. évben közzétett, valamint az azt követően közzétételre kerülő felszámolási eljárások esetében a tőke 1%-a. Az engedményezési eljárásokkal kapcsolatosan felmerült költségeit az előző évek gyakorlatával ellentétben az MKK Rt nem érvényesítheti. Budapest, 2006. május

3

JELENTÉS. az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal működésének ellenőrzéséről június

Recommend Documents