JELENTÉS a Vértes Volán Vállalatnál, az országos menetrend szerinti személyszállításra rendelt állami vagyonnal való gazdálkodásról
1994. április
189.
A vizsgálatot vezette:
dr. Kovdcsné dr. Pósfay Zsuszanna
osztdlyvezető főtandcsos
A vizsgálatot végezte:
Koós Ldszlóné Korondi Jdnos Sólyom Ldszló Tóth Pdl
szdmvevő szdmvevő
szdmvevő
tandcsos tandcsos
szdmvevő
•
T A R T A L O MJ E G Y Z É K 1-5.
I.
BEVEZETÉS
II.
ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, AJÁNLÁSOK
5-13.
III. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK
13.
l. Gazdálkodás a vagyonnal
13.
1.1. A gazdasági társaságok alapításának törvényessége
13-14.
1.2. Az állami vagyon védelme
14.
1.3. A Részvénytársaság alapításának törvényessége
15.
1.4. A részvénytársasággá alakulás hatása a autóbusz személyszállítás
menetrendszerű
működőképességének
feltételeire
15.
1.5. Az állami vagyon 1.6. Az eszköz és
tőke
megőrzése ősszetételének
15. változása
az
1991.
évi számviteli törvény bevezetése következtében 1.7. A részvénytársasággá alakulása során a
vagyonértékelés
okozta értékváltozás hatása
17-18.
1.7.1. A likviditási helyzet a pénzügyi folyamatokon belül 1.8. A menetrend
szerinti
személyszállítás
belföldi
17.
18.
autóbusz
jövedelmezőségének
alakulása
18-20.
1.9. A nemzetközi autóbusz személyszállítás jövedelmezősége
20-21.
l. 10. A közszolgáltató autóbuszok és az infrastruktúra helyzete 2.
21-22.
A vállalat közszolgáltatási tevékenysége
2.1. A
szerződéses
22.
autóbusz személyszállítás és a hatósági
áras menetrend szerinti {helyi és helyközi) személyszállítás arányának alakulása 2.2.
22-23.
A menetrend szerinti autóbusz személyszállítási ellátottság helyzete, alakulása Komárom-Esztergom megyében
23-24.
-
2.3.
A
fizetőképes
·-
')
-
utazási igények változása (a térségben
a gazdasági recesszió, a munkanélküliség, vagy más 2.4.
jelentős
tényezők
egyéb
hatásai).
24-26.
A belföldi helyi és helyközi autóbuszok tarifáinak alakulása
2.5.
26-28.
Az autóbusz személyszállítással kapcsolatos reklamációk és azok elintézésének módjai kőzszolgáltatás
jövedelmezőségének
28-29.
2.6.
A
javítása
2.7.
A vállalat személyszállítási közszolgáltatásainak minősítése
2.8.
30-31.
A célállomásra
történő
eljutási
időmutaták
alakulása 3.
A
Felügyelő
4.
A
belső
31.
Bizottság
ellenőrzés
működése
helyzete, a feltárt hibák
megszüntetésére tett intézkedések 5.
29-30.
A környezetvédelmi szabályok betartása
31.
32. 32. 34-36.
ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK V-16-16/1993/94. Témaszám: 173.
J E L E N T É S
a Vértes Volán Vállalatnál az országos menetrend szerinti személyszállításra rendelt állami vagyonnal való gazdálkodásról
I.
B E V E Z E T É S
Az Állami Számvevőszék 1993-ban lefolytatott vizsgálata a Vértes Volán Vállalatnál arra irányult, hogy 1991-1992-ben, helyszíni
ellenőrzések
1993. decemberi lezárásakor
illetve miként
dálkodtak az állami vagyonnal, betartották e a gazdasági ság alapítására vonatkozó törvényeket, milyen
a
gaztársa-
színvonalú
autó-
buszközlekedési ellátást nyújtottak a lakosságnak, valamint megfelelő
figyelmet fordítottak-e a környezetvédelemre.
Az 1993. év az 1994. május 31-íg zárul le, emiatt a jelentésben
benyújtandó
szereplő
szintű
és teherfuvarozó - gazdálkodó
szervezet
időszerű
volt,
amely
keresztül,
1993. január
l-jétől
előze
helyzetről.
vegyes profilú -
1993-ig számos szervezeti változáson ment államigazgatási döntés alapján.
mérleggel
1993. évi adatok
tesek, nem auditáltak, de tájékoztatnak az A Vértes Volán Vállalat megyei
letéti
személy1953-tól többnyire
a
személy-
száll í tás ra szakosadva átalakul t cég Vértes Volán Autóbuszköz le·· kedési Részvénytársaságként
működik.
tét a Volán Egyesülés látja el.
Szűkkörü
szakmai képvisele--
- 2 -
A Részvénytársaság alapító vagyana (állami vagyon) 430 millió Ft jegyzett
tökéből
és 432,5 millió Ft
tőketartalékból
gyonnal Komárom-Esztergom megyében 1174
fős
áll.
E
létszámmal,
55 helyi járatú, 105 helyközi járatú autóbusszal,
va-
336-ból
106 település,
6 város lakosságát szolgálja ki menetrendszerinti gyakorisággal. tevő
A Vértes Volán részvénytársasággá átalakulását szükségessé
okok összetettek voltak. A gazdasági recesszió következményei és a szervezeti struktúra
korszerűsítésének
koltá tették 1991-1992. években a filtisztitást.
igénye
egyaránt
indo-
tevékenységek körében a
(A piacát vesztett teherárú fuvarozás
pro-
szervezeti
elválasztását a személyszállitástól, társaságok alapítását,
il-
letve azokban való részvételt). Az intézkedés sorozat
jelentősége,
rábbi müködéséhez mérten
ítélhető
nagyságrendje a vállalat meg.
A Vértes Volán az 1980-as évek közepéig méreteinek és súlyának
megfelelően
vett részt a megyében
(ezen belül a szabadáras,
ko--
szerződéses
a
gazdasági
személyszállítási
és idegenforgalmi) felada--
tok ellátásában, illetve végezte a tatai-dorogi bányavidék nagy-· tömegű
árufuvarozását. Ez
időben
a vállalat szervezete, és
dálkodása stabil volt. Piacát az ipari munkásság ingázói, rnint az állami vállalatok, állami beruházások pezték. A vállalat hosszú
időn
vegyesprofilú
volt
és
gazvala-
fuvarigényei ez
módot
ké-
nyújtott
át keresztfinanszírozásra a nyereséges árufuvarozás-
ból a személyforgalmi tevékenységek javára. A megyén belül - az országos helyzethez képest vényesülő
roztatónak
igen korán
ér-
gazdasági recesszió miatt, a korábban legnagyobb fuvaminősülő
szénbánya vállalatok
folyamatosan
csökken-
tették- személy és teher - fuvarozási igényeiket. A megyén lüli piacvesztés miatt a kívánta teherfuvarozó
vállalat
gépjármű
országos
be-
nagyberuházásokban
kapacitását hasznosítani.
- 3 -
Bős-Nagymarosi Vízlépcső
A Vállalat annak érdekében, hogy a emelt állami nagyberuházásorr
elvégzendő
ki-
feladatainak eleget
te-
gyen, 1986-ban kötvényt bocsátott ki 70 millió Ft értékben 7 évi lejárattal. A befolyt pénzt rakodógépek és művek
vásárlására fordította.
A
tehergépjár-
billenős
Bős-Nagymarosi
beruházás leállí-
tása a vállalatot nehéz helyzetbe hozta. A túlméretezett tömegáru-fuvarozási kapacitás lekötése megoldhatattanná vált, ugyanakkor a kötvényt annak lejárati idejekor vissza
kellett
vásárol-
nia. A kötvény visszavásárlása 1992-ben megtörtént. A vállalat korábbi
vezetősége
(utólagos értékelés szerint
ugyan
megkésvel a romló gazdasági helyzethez alkalmazkodva 1990. január
l-jétől
módosította a szervezetet.
Ezzel párhuzamosan a köztekedési
tárca
feleslegessé vált kapacitás mértékéig
irányelvei
alapján,
fokozatosan
megkezdódött
az eszközök és a versenyszférába sorolható tevékenységek ságokba vitele. Összesen
16
gazdasági
a
társaságat
társa-
alapítottak
35,1 millió Ft befektetéssel 1992. december 31-ig. Ezzel az intézkedés sorozattal "megtisztították" a vállalatot személyszállításhoz nem kapcsolódó
a
tevékenységektől.
A "profiltisztítás" után 1993. január
l-jétől
100 %-ban állami
tulajdonú részvénytársasággá alakult át a vállalat. Az új részvénytársaság tevékenységi körébe a nem
menetrendszerű,
közúti
járműjavítás
menetrendszerű
és
helyi és távolsági, közúti személyszállitás, és karbantartás,
nagykereskedelmi, továbbá
különböző
járműkereskedelem,
szolgáltatási
kis-
és
tevékenységek
tartoznak. A vállalatnál meghatározóvá vált személyszállítás állami támogatása (fogyasztói
árkiegészítése)
alábbi adatok érzékeltetik.
jelentős.
Nagyságrendjét
az
- 4 -
A vállalat árbevétel adatai millió Ft-ban 199!.év Értékesítés nettó árbev. ebből: utazási kedvezmények miatti ktg.-vetési támogatás
!992. év
!993. év *
1227,5
1398,7
1596,0
281' 7
394, l
481,3
A közlekedést az általános adóterheken felül 1991-1992-ben külön adók nem terhelték. A kedvezmények közül a közszolgáltató kenység eimén járó
1991.
évi
80
%-os
tevé-
nyereségadókedvezményt
veszteség (negatív adóalap) miatt nem tudta igénybe venni a vállalat. A sajátos gazdasági szabályozóelemek és azok változásai a vizsgált idöszakban azonban nem javították érdemlegesen a vállalat müködési feltételeit. Az
1992.
évi
közszolgáltatói
adókedvezmény
40
%-os
volt,
amellyel 1,5 millió Ft az elszámolt adókedvezmény mértéke.
A vállalat adózás
előtti
eredménye millió Ft-ban
1991. évben
- 59,9
1992. évben
l' 6
*!993. évben
20,3
A vállalatnak tiszta eredménye 1991-ben és 1992-ben a korábbi években
keletkezett
miatt nem vol t.
*Nem auditált adat
veszteség
elhatárolásának
elszámolása
- 5 -
A tárgyi eszközök alakulása millió Ft-ban
Rt.
Vállalat 1992. dec. 31. Ingatlan berend. , gép,
Műszaki
jármű
Egyéb berendezés Beruházások Összesen
!993. jan.
311,2
626,9
86,8
239,5
15,6
17,6
l 'o 414,6
l '7 885,7
A vállalat tevékenysége ellátásához rendelkezett egy jó állapotú infrastruktúrával
(járműtelepek,
busz pályaudvarokj és elhasznált, de
l.
viszonylag
javító üzem,
autó-
darabszámú
autó-
megfelelő
busz állománnyal.
II.
ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, AJÁNLÁSOK
A vállalat induló helyzete és a rendezés eszközei A Vértes Volán a vizsgált
időszak
elején
ügyelet alatt állt. Veszteséges volt. A l-jei
időponttal
100 %-ban kult át,
-
zártkörű
alapítással
államigazgatási felVállalat
!993.
határozatlan
január idejű.
állami tulajdonú egyszemélyes részvénytársasággá alatőkebevonás
nélkül.
Fő
tevékenységévé a menetrend
rinti autóbusz személyszállítás vált. Az átalakulás a törvények betartásával történt.
sze-
vonatkozó
- 6 -
A Vértes Volán Részvénytársaságnál a biztos fuvarpiacot
jelentő
nemzetgazdasági beruházások csökkenése, illetve leállítása cén program, Dunai
Vízlépcső)
(eo-
miatt a teherszállítás és kapcsol;
funkciói visszafejlesztése, szervezeti szétválasztása vált szük-· ségessé. A legnagyobb kapacitásfelesleget, 430 db tehergépkocsit pri.vatizáltak. A profiltisztítás során kikerült eszközök- az állami
vagyonvédelméről
szóló törvény betartásával - az állami va-
gyonból nem vesztek el, hanem
tőkerész
formájában
megmaradtak.
Bár a Részvénytársaság likviditási helyzete nehéz a
nagyösszegű
rövidlejáratú kötelezettségek miatt, de a végrehajtott désekkel kikerült a
intézke-
önmagát szanálta.
csődhelyzetből,
Ezt az eredményt a Vértes Volán úgy érte el, hogy müködöképességének
megőrzése
válságkezelő
megoldását
érdekében
az
Igazgatótanács
programot fogadott el, amely két
tűzte
1991.
júniusában
alapvető
feladat
ki célul. Nevezetesen a veszteséges tevékenysé-
gek megszüntetését: a veszteséggel
müködő termelőegységek
ségessé tételét, valamint a múltbeli
veszteségek
és
nyere-
adósságok
rendezése érdekében szükséges érdemi intézkedések végrehajtását A felhalmozott
vállalati
adósságtól a Vértes Volán
elsősorban
a személyszállításhoz nem szükséges vállalati vagyon jobb nosításával igyekezett megszabadulni. zetés átszervezést hajtott végre az
hasz-
1992. január l-jével a ve-
előzőekben
vázolt célok meg-
valósításának érdekében. Megszünt hat üzemigazgatóság, helyettük három nagyobb vonzáskörzetben kialakított üzempár (Tatabánya, Oroszlány, Dorog,)
forgalmi
végzi
a
és
műszaki
személyszállí-
tást. Mindezen változások mellett a vállalat ellátta müködési tén az autóbusz személyszállítást.
Közlekedésből
kizárt
területelepü-
lés nem volt a megyében. A lakosság utazási igényeit az érvényes menetrend szerint kiszolgálták.
- 7 -
Gazdálkodás a vagyonnal A Vállalat saját vagyona/tökéje 1992 végére 510,2 csökkent, az
előző
évihez képest 15,3 millió
(Előzetes
lett kevesebb.
millió
Ft-tal
adatok szerint !993. végén
Ft-ra
(3
%-kal)
864
Millió
Ft körül alakul.) A vállalat
időleges
gazdasági stabilizálására tett
annyiban hatásosak voltak, hogy mig
a
vállalat
erőfeszítések
adózás
elötti
eredménye 1991-ben az árbevétel- 4,6 %-a (59,9 millió Ft) veszteség),
1992-ben már a+ 0,1 %-a (1,6 millió Ft) nyereség volt.
A 1992-ben mind a helyi, mind a helyközi menetrend szerinti
au-
tóbusz-személyszállítás nyereséges volt, a tarifaemelések, a fogyasztói árkiegészítés realizálása, forgalomszervezési költségkimélő
dések és
intézke-
gazdálkodás együttes eredményeként.
Veszteséges volt a nemzetközi személyszállítás mindkét évben, de ez a tevékenység mindössze
egy
(Komárom-Komárnó)
határvárosok
közötti járatával jelentéktelen. Összességében 1992-ben és 1993-ban a menetrend szerinti helyi és helyközi személyszállítás sem a
képződött
bevételei a kiadásokat
de
nyereség, sem pedig a költségek között elszámolt
értékcsökkenési leírás összege járműpark
fedezték,
új
autóbuszok
beszerzésére,
megújítására nem nyújtott fedezetet és
ez
a
a
helyzet
jelenleg is fennáll. Megjegyzendő,
hogy a közlekedési
feladat
ellátásáért
önkormányzati támogatások összege is oly csekély, működési
hető
hogy
felelős
csak
a
költségek elviseléséhez nyújt jelentéktelennek minösít-
segítséget. A Vértes Volán Rt.
ben is használt, de még
működőképes,
jelenleg és távlati a
volt
NDK-ból
terveivásárolt
- 8 -
IKARUS autóbuszok beszerzésével próbálja elöregedett autóbuszállományát "fiatalítani". Ez nem tartós megoldás, mert nemcsak beruházásra, hanem az
autóbuszok
az
Rt-nek
nagyjavítására
sinc~
pénze. A vizsgálat nem terjedt ki 10 db 1993. végén lízingelt Opel Astra személyautó lízingelési körülményeire, használatára. Vértes Volán a tulajdonos KHVM-nek írásban beszámolt. a társasági adótörvény és a számviteli lehető~éget
törvény
a
Erről
a
Egyébként
lízingelésre
ad, szabályozva az elszámolást is.
A vállalat átalakulása részvénytársasággá A vállalat eredményesen
előkészítette
az
átalakulást
gazdasági
társasággá. Ennek során elkészítette és benyújtotta átalakulásiés vagyonrnérlegtervét, elkészítette alapító hagyták azt.
A vizsgált
időszak
alatt
okiratát jogerős
már
és
jóvá-·
cégbírósági
bejegyzéssei rendelkezett, elkészítette végleges vagyonmérlegét, amelynek átértékelt értékei képezik az 1993.
január
l-jétől
meg-
alakult részvénytársaság induló vagyonának adatait. Kifogásolható azonban, hogy rendezetlen
maradt
a
tőketartalék
egyes ingatlan-elemeinek tulajdoni helyzete, mert a
tőketartalél<
nevesitése nem volt feltétele a cégbírósági bejegyzésnek. A
részvénytársaság megalakulása megteremtette a
privatizáláshoz maximum 49 % mértékig. Az nem javította a dőképességének
vontak be,
autóbusz
átalakulás idegen
a
önmagában
személyszállítás
gazdasági, pénzügyi feltételeit,
befektetőt
A Vértes Volán időközbeni
menetrendszerű
lehetőséget
műkö
tőkét
nem
megfelelő.
Az
nem találtak.
működésének belső
szabályozottsága
változások miatt szükséges
azonban
a
szabályozások
aktualizálása a mindenkori szervezeti rendhez, jogi és piaci körülményekhez igazodóan.
-
9 -
A közszolgáltatási tevékenység Annak megítéléséhez, hogy az autóbusz személyszállításra rendelt állami vagyon elég-e,
nincs
összemérési
megfelelő
lehetőség.
Nincs ugyanis meghatározva, jogszabályokban, irányelvekben, koncepciókban, vagy a vállalat által, hogy milyen paraméterek rint kell biztosítani a
menetrendszerű
autóbusz
sze-
személyszállí-
tásban, mint közszolgáltatásban az alapellátási színvonalat. Elvileg legalább
az un.
"megkövetelt" alapellátási színvonalhoz
kell és lehet biztosítani az anyagi feltételeket. Ennek a meghatározására valamennyi menetrend
szerinti
autóbusz
közlekedési
vállalatra, vállalkozásra vonatkozóan a Közlekedési,
Hírközlési
és Vízügyi Minisztérium illetékes. Természetesen a
gyakorlatban
kialakult egy menetrend, ami kiszolgálta a korábbi
szükséglete-
ket. A lakosság
részéről
ez a közlekedési rendszer a
megítélés.
az összevetés alapja. A lakosság közlekedéssel szembeni és a
fizetőképes
igényei
utasok számának tapasztalható csökkenése
zen megoldható gazdasági gondot jelentenek a közlekedési
neheválla-
latnak, és az állami költségvetésnek. A menetrend szerinti közlekedésben egyrészt a
növekvő
küliség, másrészt a bevezetett tarifaemelések miatt az csökkent, amelyet -
a
menetrendet
fenntartva
visszafogással nem tudtak követni, ezáltal
a
munkanél-· utasszám
teljesítmény személyszállítási
tevékenység hatékonysága romlott. A szerződéses (szabadáras) köztekedési utasszám növekedése látszólagos, a ténylegesen utazók száma nem nőtt (átlagos utazási távolság 46,5
km-ről
26,1 km-re csökkent).
Az autóbuszközlekedésben korszerűsítésével,
a
menetrendek
felülvizsgálatával
a különösen kihasználatlan járatok
sával a menetrend szerinti közlekedésben
és
leállítá-
sikerült a veszteséges
illetve a költséges teljesítményeket csökkenteni.
-
fizető
A tarifaemeléseknek a
l
o-
csökkentő
utasszámot
gyelembevéve, az árképzés problémája, hogy nem frastruktóra megójításához
szükséges
hatásait
számol t
források
fi-
az
in--
kitermelésével.
Röviden: a tarifa nem fedezi a selejtezésre érett jármüvek jelentős
lását. Más oldalról pedig az utasok megfizetni az új
járműárakat
fedező
része
lamációk
és
nem
tudmi
viteldijakat.
A közszolgáltatás minöségi jellemzölt vizsgálva hogy az autóbusz
pót-
megállapítható,
személyszállítással kapcsolatos lakossági rek-
azok
intézése
megfelelő
terén
alapossággal
szakértelemmel járt el a vállalat. A menetrendi koordináció elégitő,
é& ki-
kOlönösebb nézeteltérések, ellentétek nem merültek fel.
Áruszállítási tevékenység gyakorlatilag csak 1992. március hónap végéig volt. Április l-jétől a Kft.-k végzik ezen tevékenységet.
A
belső
ellenőrzési
tevékenység
A Vértes Volánnál 1991.
január
t ál y megszün t. A válságkezelés !.-augusztus 31. közötti belső
ellenőrzési
Belső
időszakában
időszakban
mérleg és
ellenőrzésére.
tésének
a
Osz--
Ellenőrzési
csak
1992.
jún i u.<-·
végeztettek megbízás alapjár.
vizsgálatot az új számviteli törvény végrehaj-
rendező
tásának, a
t-jétől
Az
rendező
ellenőrzés
eredménykimutatás elkészílényeges
megállapítása
az
volt, hogy a számviteli terület hiányosságokkal küszködik, határidőre
a
rendezőmérleggel
nem készült el, és a vállalati
dönté-
sek megalapozása érdekében a cégnek stabil számviteire van szüksége. A vizsgált ellenőrzést
jó
pozitívumként a célorientált
vezetőt
kell kiemelni, amelynek eredményeként a Vértes Valár
a felszámolást, a matos,
időszakban
csődöt
működéshez
elkerülte. Ez azonban a további
kevés.
folya-
- ll -
A vállalat környezetvédelmi intézkedései A
járművek
karbantartását, javítását zárt technológiás
tatási rendszerben végzi a vállalat. vizsgáztatására
és
idegen
zöldkártya kiadására is.
A
Joga
van
járművel'
saját
járművek
esetében
járművek
javításához
technológiák rendelkezésre állnak. A
vizsgáz··
vizsgáztatásra, a
szükséges
gépek, berendezések
műhelyi
alkalmasak a feladat ellátására. Környezetvédelmi szempontból a közúti közlekedésben és a helyen belül,
működéséből
adódóan környezetterhelést
telep-
okozott
a
vállalat (környezetszennyezése eseti volt). Az autóbuszok
környezetvédelmi
felülvizsgálata
megtörtént. A
vállalat, lehetséges keretein belül teljesitette a
környezetvé-·
delemmel kapcsolatos elvárásokat, környezetszennyezési
bírságot
csak csekély mértékben szabtak ki rájuk. Az átalakulási terv "A környezeti károk intézkedések"
című
fejezete
megelőzésére
tartalmazza
a
helyzetismertetést az átalakulás idöszakában
vonatkozó
környezetvédelmi elvárható
szakmai
pon t osságga l.
Ajánlások l. Az Állami Számvevőszék Elnöke
a vizsgálat
során
tett
meg-·
állapitások alapján - az
Országgyűlés
figyeimét felhívja az állami vagyon
érdekében
arra, hogy az !994. évi költségvetésben biztosított közhasználatú autóbusz személyszállítás
állami
támogatás
járműállománya
a
további
-
12 -
romlását lassítja, de szükség van hosszabb távon olyan beruházási forrásképzést biztosító szabályozó rendszerre, amely a non-profit
jellegű
közszolgáltatást
ezt
megtartja.
működőképesen
2. Ajánlja a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumnak, hogy - határozza meg a tárca a menetrend szerinti désben az ország valamennyi lakott
autóbuszközleke-
településén
kötelező
a
ellátás minimumát, annak paramétereit, a színvonalat minösítő,
követelményrendszert valamennyi e
végzőre
tevékenységet
annak érdekében, hogy az indokol t és szükséges anyagi zetet
ebből
kiindulva meg lehessen állapítani. A
fede-·
gazdálkodó
szervezetnek pedig a nyújtandó közszolgáltatást legalább alapellátás normáinak
megfelelően
kell teljesítenie
az
az or-
szág lakott településein. - terjesszen tárca az általa meghatározott feltételekhez, követelményekhez rendelten az
Országgyűlés
elé
a
Pénzügymi-
nhsztériummal egyetértésben olyan anyagi ellátási rendszert, amely 1994-től folyamatosan biztosítja a járművek és egyéb fontos
eszközök
beruházási
fedezetét.
A
333611993.
3337/1993. Karmárnyhatározatok végrehajtásaként
dolgozza
szerinti
ki
kőzszol
és nyújtsa be a Kormányhoz e források - a területi gáltatási szükségletek
és
felhasználásáról
szóló
rendeletet. - határozza meg a tárca árhatósági jogkörében az
alapszolgál-
tatási kritériumokkal összehangoltan az árképzés
szabályait
és érvényesítse azt az árak meghatározásakor. 3. Javasolja a Részvénytársaság
vezetősége
- intézkedjék a jegynélküli utazások,
a
részére,
hogy
"bliccelés"
csökkentésére, az autóbusz-berendezések rongálásának
arányának megelőzé-
- 13 -
sére, a károkozó személyek
megállapítására,
különösen veszélyeztetett helyeken- az
mérlegelje
ellenőrzés
a
fokozását,
esetleg kalauzok újbóli alkalmazását. alakítson ki a már jóváhagyott SZMSZ után olyan egységes ső
bel-
szabályozási, számviteli, adatszolgáltatást és egyéb infor-
mációs rendszert, hogy a döntések gazdaságilag legyenek és a végrehajtás visszacsatoJáson rizhető
megalapozottak
keresztül
ellenő
legyen.
Kezdeményezze a földhivatalnál egyes, még rendezetlen tulajdonviszonyu ingatlanok tulajdoni bejegyzését.
I I I.
Részletes megállapítások 1. Gazdálkodás a vagyonnal 1.1. A gazdasági társaságok alapításának törvényessége
Az 1990-1992-ben végrehajtott profiltisztitás során a főleg
tes Volán Vállalat befektetéseket eszközölt,
Véra
ki-
vált profilokból alakult gazdasági társaságokba. A befektetés összes értéke 35,1 millió Ft (az 1992. mérleggel
december
3!-ei
egyezően).
A befektetések fö célja az volt, hogy a kivált sokba átkerült dolgozók munkahelye és
az
vállalkozá··
általuk
szolgál ta tás legalább részben megmaradjon és a
végzett
profil t isz·-
títás miatt a Vértes Volánnál feleslegessé vált ingatlanok, eszközök és
járművek
az állami vagyonból ne
hanem tökerész formájában megmaradjanak.
vesszenek
el,
-
14 -
A befektetések sz erény éves osztalékot, 3 mi ll i ó Ft-ot hoz-· tak, viszont az ugyanezen társaságoktól beszedett éves bérleti és lízingdíj megközelítette a 8 millió Ft-ot A Vértes Volán egy alapitványban helyezett el !992. február jában 3, 4 mi ll i ó Ft összegben.
(1992. ).
pénzeszközt, Az
alapítvány
neve: Volán Szolidaritás. Az 1991-92. években történt 10 gazdasági társaság sának során a vállalat a megfelelően
hatályos
alapítá-
előírásainak
törvények
járt el.
A gazdasági társaságok a teheráru-fuvarozás, a kereskedelem és a
járműjavítás
tevékenységből
alakultak,
amelyeket
a
cégbíróság törvényesen bejegyzett. Az apportként bevitt vagyontárgyak értékét a értékeltette fel, mert a törvényben
előírt
vállalat
neu.
bejelentési
ér-·
tékhatárt nem érték el.
1.2. Az állami vagyon védelme
A Vértes Volán, miután a közszolgáltatásnak tekintett mélyfuvarozáson
kivűl
minden
más
profilban
minimálisra
csökkent a megrendelés és az árbevétel, a vizsgált ban vitte ki a vállalati vagyon
jelentős
sze··
időszak
részét társaságok-
ba, a felesleges eszközök egy részét értékesítette, eladta, illetve haszonbérbe adta. Ennek során a vizsgálat nem
tárt
fel olyan Iépéseket, amelyek sértették volna az állam
váJ-
Jalatokra bízott vagyonának írásai t.
védelméről
szóló
törvény
elő
- 15 -
1.3. A Részvénytársaság alapításának törvényessége Az autóbusz személyszállításra szakosodott részvénytársaság A.~
alapítása a hatályos jogszabályok betartásával történt. Rt. a Komárom-Esztergom Megyei jegyző
jogerős
Cégbíróság
cégbe-
végzésével rendelkezik.
1.4. A részvénytársasággá alakulás hatása a tóbusz személyszállítás
működőképességének
A gazdálkodó szervezet felépítése az változott. Miután a
cég
sem lehet
kedvezőnek
lésen végez
feltételeire
átalakuláskor már nem
gazdasági-pénzügyi
változott tíz hónap alatt, a távlati
helyzete
működöképességet
ítélni. A Vértes Volán Rt.
menetrendszerűen
más
sem mos1
106 telepü··
autóbusz szemé1yszállítást.
közszolgáltatás fenntartása a települések 47 %-ában lözhetetlen, mert
au-
menetrendszerű
egyenértékű
köztekedési
P.
nélkü-
lehetőség
nincs. 1.5. Az állami vagyon
megőrzése
A Vertes Volán 1992. év folyamán az állami vagyont nem tudta
megőrizni,
az
előreláthatóan
Az 1992. évi
kismértékben
tovább
csökkent.
1993-ban
kismértékben növekedett.
működés
lió Ft-tal (3,2
%)
a könyvviteli adatok szerint 15,3 milcsökkentette
a
saját
tőke
értékét.
1993-ra a növekedés 0,2 %-os. A vagyonértékelés
tőkeemelő
hatása 352 millió Ft (+
69
%)
volt. A folyó gazdálkodás alakulását átfogóan a foglaló táblázat szemlélteti:
következő
össze-
- 16 -
Érték: mi ll i ó Ft-ban 92 l 91 !992. Érték Megosz l. % (d: b) %
!991. Érték Megosz l. %
Megnevezés a.
b.
!993. Érték
o
c.
d.
e.
f.
Összes árbevétel l 303. l
!00,0
490,7
100,0
114.4
!596,0
l 195,4
91.7
l 358,7
91 . l
113.7
1476,5
Összes ráford.
167,6
12,9
130,4
8,8
77,8
99,2
Adózás elötti eredmény
59,9
4,6
l. 6
Összes költség
-
o.
20,3
l
Az 1992. évi árbevétel az egyes tevékenységi profilok kivá-· tásának befejezödése ellenére, és a
tarifaemelések
követ-
keztében magasabb, mint az 1991. évi. Mindezeket figyelembe véve, a cégnél jó
gazdálkodásra
enged
következtetni
hogy az összes költség indexe kismértékben
az,
alacsonyabb
összesárbevétel indexénél (113,7 %). Ez még infláció
az nél-
küli gazdálkodásban is szép eredmény.
Az árbevétel-növekedési indexnél magasabb költség indexe az ELÁBÉ (eladott miatt (1992/91.
=
126 %),
a
bér
volt
az
áruk
beszerzési
és
bérjárulékok
anyagértékel index~
viszont alacsonyabb (103 és 101 %), mert a létszám 200
fő
vel csökkent. Kedvezőbben
alakultak
az
egyéb
ráfordítások,
!992-ben 22 %-kal volt alacsonyabb, mint az etözö
mert
az
évi
ér-
ték. Az egyéb ráfordítások számlacsoportban vannak
olyan
ményt rontó ráfordítások, amelyek a müködéshez nem gesek.
(Pl.
199!-ben "behajthatatlan követelés"
ered-szüksé-
16,6,
1992-ben "hitelezési veszteségek" 31,4 millió Ft.)
mig
- 17 -
1.6. Az eszköz és töke összetételének
változása
az
1991.
évi
számviteli törvény bevezetése következtében Az 1991. évi XVI I I. számviteli törvény lat végrehajtotta, az álló-
és
előirásai
tételes vizsgálat alapján
fogyóeszközöket
tárgyi
t a
válla-
átminősitette
eszközökké,
illetve
készletekké. A készletek, illetve a tárgyi eszközök közül a kisértékűeket
az 1992. év folyamán a cég
költségként,
il-
letve értékcsökkenés! leírásként elszámolta. Tárgyi eszközök közé sorolták a járművekre
pl. a gép-
fogyóeszközökből
kiadott ponyvákat, a számítástechnikai
ket, a szoftverek, a csiszoló-, fúró- és egyéb valamint egyes jóléti eszközöket. Ezek összes
eszközö-·
kisgépeket. értéke
31,2
millió Ft vol t. Az idegen tökén belül 22,5 %-kal csökkentek a rövid lejáratú hitelek, melyek okai a pénzügyi
helyzettel
tók. Mindezek eredményeként a mérleg föösszeg
magyarázha11,9
%-kal,
107,4 millió Ft-tal csökkent. 1.7. A részvénytársasággá alakulása
során
a
vagyonértékelés
okozta értékváltozás hatása Két vagyonértékelés készült. Az
átalakulási
csolódott egy vagyonrnérleg tervezet !992. dulónappal és egy részvénytársasági
tervhez
kap-
június 30-ai for-
nyitómérlegnek
tekin-
tett vagyonrnérleg 1992. december 31-ei fordulónappal. A két vagyonrnérleg a mérleg föösszegben- 8,4 %-kal, a ját tökében
pedig- 9,2 %-kal, -87,0 millió Ft-tal tér
egymástól. A végleges, !993.
évi
nyitó
vagyonrnérleg
sael fő
összege 43,6 %-kal 345,0 millió Ft-tal haladja meg az 1992. évi könyvviteli zárómérleg föösszegét.
- 18 -
Az eltérések nem kifogásolhatók. Azok az
időközbeni
gazda-
sági események hatásaival magyarázhatók. A vagyonfelértékelés hatása
kettős:
- a felértékelt eszközök értékcsökkenési többletköltséget jelent, árfelhajtó - a megnövelt értékcsökkenési lehetőséget
megnőtt.
leírása
tényező;
leírás
nagyobb
fejlesztési
teremt.
1.7. 1. A likviditási helyzet a pénzügyi folyamatokon belül A likviditási helyzet
ellentmondásos.
A
Vértes
1992-ben már nem terhelték hosszú lejáratú
Volánt
kötelezettsé-
gek, rövid lejáratú kötelezettsége viszont elég sok volt, ezek a saját
vagyonnak/tőkének
igen
jelentős
hányadát
- 1991-ben 71 %-át, 1992-ben 53 %-át - tették ki. 1.8. A menetrend szerinti belföldi autóbusz személyszállítás vedelmezőségének
a) A helyi
jő··
alakulása
személyszállítás
jövedelmezőségének
alakulása
1991-1992. években !992.
!991.
Index %
Árbevétel össz. (M Ft) Önköltség össz.(M Ft) Üzemi eredmény (M Ft) l km-re jutó árbevétel (Ft) l km-re jutó önköltség (Ft) Külszolg. km (ekm) (kocsikm teljesítmény)
A
helyi
1991-ről
személyszállítás 1992-re
kedvezően
261' o 271 ,4 -10,4
129,5 118' 2 266,0
338' l 320,8 17,3
47,26
66,95
141,7
49,13
63,53
129,3
5.524
üzemi
5.049
(vállalati)
változott, a
91' 4
eredménye
tevékenység
ségviselö képessége javult. Az 1 km-re jutó árbevétel %-kal
nőtt,
költ41,7
miközben a külszolgálati km 8,6 %-kal csökkent.
- 19 -
Az árbevétel növekedést az !991. március
1- jétől,
illetve
tarifaemelés
1992-re
J-jétől
érvénye-
Az l km-re jutó önköltség 29,3 %-kal, az árbevétel
növeke-
április
l-jétől
bevezetett 82,8 %-os
áthúzádá hatása, valamint az 1992. február sített 23,8 %-os tarifaemelés okozta.
désénél kisebb mértékben
nőtt.
Az eredményváltozás
kedvező
alakulásában szerepet játszott a forgalomszervezés
is.
A helyi személyszállításban az 1991. évi eredményt
57
az 1992. évi eredményt 55
db
átlagos
db,
autóbuszállománnyal
érték el. Összességében a helyi személyszállítás rezsiviseképessége javult, de új autóbuszok beszerzésére, az
au·
tóbuszállomány fiatalítására (legolcsóbb ár 8,8 millió
Pti
sem az ér tékcsökkenés összege sem
neu;
lő
az
üzemi
eredmény
nyújt{ott) fedezetet.
A helyi menetrend szerinti autóbuszközlekedés ségének alakulásában a vizsgált két évben az támogatások összege nem játszott szerepet. A rületen zat
lévő,
jövedelmező
önkormányzati te-
működési
önálló helyi tarifát megállapító 7 önkormány-
közül 1992-ben csupán l nyújtott 90.000 Ft/hó
támogatást. 72 önkormányzatból további 22
testület
hozzá összesen 2,6 millió Ft/év értékkel az
összegű
járult
autóbuszközle-
kedés fenntartásához. Koncessziós pályázatot a vizsgált
időszakban
egy önkormány··
zat sem írt ki, valamennyi a Vértes Volánnal utaztatott.
- 20 -
b) A helyközi személyszállítás
jövedelmezősége
!992.
!991. Árbevétel össz. (M Ft) Önköltség össz. (M Ft) Üzemi eredmény (M Ft) l km-re jutó árbevétel (Ft) l km-re jutó önktg. (Ft) Külszolg. km. (ekm) (kocsikm teljesítmény)
A helyközi 1991-ről
503,8 459,4 44,4
628,2 605,6 22,6
50,29 45,86
61.93 59,70
10.019
l
személyszállítás
Index %
üzemi
o.
124,7 !31. 8 50,9 !23. l 130,2
!44
l
(vállalati)
1992-re gyakorlatilag megfelezödött.
jutó árbevétel csak 23,1 %-kal
ol
eredménye
Az
l
km-re
nőtt.
Az l km-re jutó önköltség 30,2 %-kal, míg
a
külszolgálati
km- a 9,5 %-os utasszám csökkenés ellenére i s - 1,3 nőtt.
A járat átszervezés hatása - tekintettel -, a vizsgált
időszak
eredményét
%-kal
arra,
az új járatok bevételhatása csak bizonyos átfutási érzékelhető
•3
hogy
idő
után
kedvezőtlenül
befolyásol ta. A helyközi (távolsági)
személyszállításban
az
1991.
évi
eredményt ·103 db, az 1992. évi eredményt 105 db átlagos autóbuszállománnyal realizálták. A helyközi menetrend szerinti személyszállítás
rezsiviselő
buszállomány fiatalítására sem
képessége romlott, az autóaz
értékcsökkenés
összege
sem az üzemi eredmény nem nyújt(ott) fedezetet. 1.9. A nemzetközi autóbusz személyszállítás
jövedelmezősége
A Vértes Volánnál a nemzetközi menetrend szerinti autóbuszközlekedés jelentéktelen. Vonatkozik ez mind szerű,
mind pedig a
kűlönjáratokra.
a
menetrend-
Menetrendszerü
járata
- 21 -
összesen egy van, amely Komáromból Komárnóba szer közlekedik oda és vissza. Különjáratait
naponta döntő
egy-·
többsé··
gében az utazási iroda szervezi. A nemzetközi menetrend szerinti főbb
jövedelmezőségi
!991.
Árbevétel (M Ft) Üzemi tev.önktg.-e (M Ft) Üzemi eredmény (M Ft) Külszolg. km (ekm) (kocsikm teljesítmény) előzetes
személyszállítás
mutatói:
Megnevezés
Az
autóbusz
5,0 6,2 -l' 2 160,-
1992.
Index
6,2 6,8 -0,6
124,0 109,7 50,0
130,-
81' 3
%
adatok szerint 1993. hasonló képet mutat.
1. 10. A közszolgáltató autóbuszok és az infrastruktúra helyzete
A közszolgáltatás eszközeinek és infrastruktúrájának helyzete 1988-tól folyamatosan romlott. A közel 9 éves (átlagos életkorú) 73 %-ában
"0"-ra
leírt
autóbuszállomány fizikai állapotának javítását a volt területéröl beszerzett 8 éves használt behozatalával és karosszériájuk
IKARUS
részleges
NDI\
autóbuszok
átalakításával
próbálták megoldani. Az üzemeltetési tapasztalatok
kedve-
zöek. A
jelenlegi
szabályozórendszer
változtatása
részvénytársaság távlati (3 éves) terveiben
nélkül,
a
sincs
válto-
Tarthatatlan az elhasznált autóbuszállomány tovább
örege-
zás.
dése amiatt is, hogy a biztonságos közlekedés érdekében cég 10% póitartalék-állományt kénytelen ma is.
üzemeltetni
a már
- 22 -
A
közszolgáltatási
szűkítése
feladatot
kiszolgáló
érdekében a váJJalat 9
Ezen túlmenóen
a
szűkebb
infrastruktúra
ingatlant
értékesített.
tevékenységhez
nem
használaton kivüli Iétesítményeket, vagy azok
szükséges egy
részét
bérbeadással hasznosította. Ennek következtében egyéb
be-
vételei megháromszorozódtak. 2. A vállalat közszolgáltatási tevékenysége Az alapitö határozat szerint a Vértes
Volán
fő
profilja
közszolgáltatási tevékenység biztosítása, vagyis saját
a
műsza
ki infrastruktúrával a menetrend szerinti személyszállítás. Ez kiterjed a vasúti forgalomból lószállításra, a városokon
kieső
belüli
területekre,
a
és a települések
tanuközötti
utasszállításra. A megye minden települését érinti az autóbuszközlekedési lózat, a kistelepülések ellátása is biztositva van. Az
háelma-
radt térségek és apró falvak szórvány utazási igényei viszont egyre inkább terhelik a menetrend szerinti autóbusz egyenértékű
dést és csökkentik hatékonyságát. Más sük nincs e településeknek, emiatt nem
ítélhető
közlekeközlekedé-
meg a
kérdés
csupán gazdasági szempontból. 2.1. A
szerződéses
autóbusz
személyszállítás
és a hatósági
áras menetrend szerinti (helyi és helyközi)
személyszállí-
tás arányának alakulása A menetrend szerinti személyszállításan belül az utasszám a helyi közlekedésben
megközelítőleg
a helyközi közlekedésben 2 millió A nem menetrend szerinti
6 millió fővel
járatokon
utasok száma 8,6 %-kal csökkent.
az
fővel
(10,7 %),
(9,5 %) csökkent. összes
szállított
- 23 -
Az összes utaskilométer 13,1 %-kal csökkent. Ezen menetrend szerinti 9,2 %-kal, 26,9 %-kal csökkent, míg a 3,8 %-kal
nőtt
a
szerzödéses
különjáratok
belül
a
(szabadáras)
esetében
viszont
a szállítási teljesítmény.
2.2. A menetrend szerinti autóbusz
személyszállítási
ellátott-
ság helyzete, alakulása Komárom-Esztergom megyében A menetrend szerinti (helyi és helyközi) autóbuszközlekedés megfelelő személyszállítási ellátást biztosított a lakosságnak. Ezenkívül hivatásforgalmi szempontból az Rt. ja Pest-megye
területéről
Dorog-Esztergom körzettel kapcso-
latot tartó települések, továbbá a Fejér megyéhez de utazás szempontjából
ellát-
erősen
Tatabányához
tartozó
kötődö
helysé-
gek személyszállítását is. A vizsgált évek alatt 1991. májusában volt utoljára
orszá-
gos helyközi és távolsági menetrend változás. A menetrend szerinti autóbusz
személyszállítási
ságra vonatkozó 199!-92. évi változások a
ellátott-
következők:
- A helyi közlekedésben vonalakat nem <:o:(;ntettek meg sem 1991-ben, sem 1992. évben. - A vizsgált meglévő
időszakban
a helyközi közlekedés
területén
a
vonalakon 31 db járatsürítés történt, mely 2203,4
km/nap útvonal hosszat jelentett. - A helyközi közlekedésben a
meglévő
vonalakon összesen
3~
db járat leállítás történt 589,6 km/nap hosszban. A
legfőbb
pozitívum, hogy a számos változás közepette a me ..
netrend módosítások során
közlekedésböl
nem keletkeztek. Amegye közhasznú közúti
kizárt
területek
személyszállítá-
- 24 -
sát
alapvetűen
a Vértes Volán
vállalatok részesedése kel
érintkező
Rt.
(átmenő
biztosítja.
forgalom, egyes más
jelentős.
területek) nem
Más
Valár: megyék-
A megyei közúti sze-
mélyforgalom csökkenését ellensúlyozandó távolabbi helyekre új vonalakat nyitottak, illetve a
meglévőket
lesztették. Ez azonban eddig csak
részlegesen
tovább
fej-
pótolta
az
elveszett utasforgalmat. 2.3. A fizetöképes utazási igények változása (a térségben a gazdasági recesszió, a munkanélküliség, vagy egyéb más tős
jelen-
tényezök hatásai).
Komárom-Esztergom megyében 1991-92-ben már
a
erősen érezhető
gazdasági
recesszió
hatása
volt. A helyzet rosszabb aL
országos átlagnál. A szolgáltatások díjainak
növekedése
miatt
elsősorban
helyi közlekedésben volt nagyobb számú utasszám
csökkenés,
mert a teljes utazási költséget a munkavállalónak kell se\nie. A vállalati
szintű
költségvetések
helése, a megélhetési költségek növekedése. lijilég növekedése a helyi és a helyközi mértékű
vi-
utasszám ezenkivüli csökkenésére
nagymértékben hatással vol t a családi
utasszám csökkenést
a
okozott,
de
ez
A
ter--
munkanélkü-
járatokon
egyaránt
térségenként
eitéré
volt.
A Komárom-Esztergom Megyei Munkaügyi Központ adatszolgáltatása szerint a megyében a munkanélküliség a bányák lezárása és az iparvállalatok
csődje
miatt
erőteljesen
nőtt.
A regisztrált munkanélküliek száma 1992. évben már 23 fő
volt, ami 3,8-szerese volt az 1991.évi 6 ezer
főnek.
munkanélküliek száma 1993-ban nem növekedett tovább. annak van szerepe, hogy
eze· A
Ebben
- 25 -
csökkenő
- a bejelentett létszámleépítések
tendenciát
mu-
tatnak, - egyre növekszik azok száma, akik
a
járadékos
idejüket
kimerítették. A munkanélküliség növekedése "járulékos" hatásának tulajdonítják, hogy a
helyi
járatokon
jelentősen
növekedett
a
jegynélküli utazások, "a bliccelés" aránya. Emiatt a menetjegy
ellenőrzés
azonban
hatékonyságát
jelentős
és
gyakoriságát
fokozták,
csökkenést így sem tudtak elérni.
A menetjegy, bérlet nélkül utazó utasokat a vállalatnál ködő
ellenőri
szervezet folyamatosan
ellenőrzi.
nére hogy a járatok mintegy 5 %-át képesek
mű
Annak elleellenő·
csupán
rizni, !991-ben 16351, !992-ben 13140, és !993. I. félévber. 5356 személyt
köteleztek
pótdíjfizetésre.
Tény
azonban.
hogy a jegynélküli utazák becsült száma éves szinten eléri a 200.000
főt.
A 70 éven felülieknek biztositott ingyenes utazási ség alapján ennél a vállalatnál is jelenség, hogy a családok bizonyos
érzékelhető
lehető
volt
utazásoknál, háztartási
beszerzésekhez olyan család+.agot vesznek igénybe, aki mentes
utazásra jogosult. Ezáltal
száma csökkent, a szociális sőt
olyan
csak
a
kedvezményezett
fizető
utasoké
díjutasok nem,
többlet igény jelentkezett.
Index Helyi
elő-
ző év !990. l 991.
57722 534 30
92,6
l 992.
47 729
89.3
Az utasszám alakulása Utasszám: !OOO % Hely- Index % Szerződé- Index % Év kőzi elő- 921 921 ses (sza- Előző 90 90 badáras j ző év 92190 év 20745 7 629 21022 l 01,3 362 9 47.6 82.7 !9029 90.5 91 . 7 4 638 127,8 60. 8--
- 26 -
Az 1990-1992. közötti
időszakban
a
fizetőképes
utazási igé-
nyek a fenti táblázat szerint alakultak. A helyi utasszám a helyközinél nagyobb
mértékben
esett
vissza
1992.
(helyi 17,3 %-kal, míg a helyközi 8,3 %-kal). Az hez viszonyítva 1992-ben
a
visszaesés
a
%-kal A
1990-hez
év-
előző
helyi
személy-
szállításban 10,7 %, míg a helyköziben 9,5% volt. A közi utasok száma 1991-ben-
évben
hely-
viszonyítva
1,3
nőtt.
szerződéses
között i
munkásszállításban az utasszám az
időszakban
1990-1992.
csökkent (!990-hez v iszonyi t··
jelentősen
va a csökkenés !991-ben 52,4 %, !992-ben 39,2 %). A sági recesszió, a munkanélküliség tehát a helyi mellett a
szerződéses
gazda-
közlekedés
járatoknál is nagymértékben éreztette
hatását. Az eladott helyi
járati
bérletjegyek
és
menetjegyek
dt
száma csökkent. A visszaesés mértéke volumenében és arányaiban is volt. Avasárolt bérletjegyek alapján ítélve az utazási szokások. A
jelentős
tanuló/nyugdíjas bérletjegy vt~szaesés
volt. Az
nagyfokú
átrendeződtek
árkiegészítéssei rendelkezéi
vásárlásoknál
a
legkisebb
mértéke, míg !991-ben 1,5 %, !992-ben már 7,6 összvonalas-bérlet
14,9 %-al maradtak el az
vásárlások
előző
viszont
évhez képest. Két
a
%
!991-ben év
33,3 %-kal esett vissza a bérletvásárlás. Az utasok
alatt inkább
egyvonalas bérletet vásároltak. 2. 4. A belföldi helyi és helyközi autóbuszok
tarifáinak
alaku··
l ása
A személyszállítás
árbevételéből
külföldi közlekedés volt.
99,4 % belföldi és
0,6
%
- 27 -
A belföldi személyszállítás - menetrend
szerinti
döntő
(helyi,
mértékben: helyközi l
tömegközlekedé~
(maximált hatósági áras), amely -
szerződéses
különjáratok (szabadáras),
- hatósági áras különjáratok, - helyi különjáratok üzemeltetésével egészül ki. Az
1990-től
hatályos vonatkozó törvények a helyi
lekedési szolgáltatások ellátását
a
helyi
tömegköz-
önkormányzatok
hatáskörébe utalták. Az árak megállapítását szintén a helyi önkormányzatok feladatául határozták meg. Ennek értelmében a vállalat által üzemeltetett helyi tömegközlekedéssel és április
rendelkező
l-től
helységekben !991.
március
(Tata, Dorog) a települések
testülete által jóváhagyott új tarifa
lépett
J-től
önkormányzati érvénybe.
külföldre irányuló menetrend szerinti járat tarifát a
A
nem-
zetközi koncessziós engedélyben rögzítettek szerint állapították meg. A menetrend szerinti távolsági (helyközi)
autóbuszközleke--
dés díjainak megállapítása az 1990. évi, LXXXVII. árak megállapításáról
szóló
törvény
7.
§-ban
alapján - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a
tv., az, foglaltak közleke-
dési, hírközlési és vízügyi miniszter hatáskörébe tartozik. 1991. évben február
l-től
lépett életbe a helyközi tarifae-
melés. Az egyes évek tarifaváltozásainak az utasszámra és a
bevé--
telre gyakorolt hatása az alábbi táblázat összefoglaló adatai alapján
értékelhető,
illetve
elemezhető:
- 28 -
Utasszám -Helyi
!990. !991. e fő e fő 57 722 53430
Index % 92,6
!991. e fő 534 30
!992. e fő 47729
Index % 89,3
-Helyközi 207 45 Bevétel MFt -Helyi 99,3
21022 MFt !53, 2
l ol . 3 21022 MFt % 154,3 153,2
19029 MFt 192,0
90,5 % 125,3
-Helyk.
322,5
152.8 322.5
358.8
ll
211 ' l
Az 1991. évre meghirdetett új díjak lentős,
az
előző
J,
3
átlagos növekedése je-
évihez viszonyítva helyi forgalomban
82,8
%-os, mig a helyközi forgalomban 62 %-os volt. Az !992. évre érvényes tarifák mind a helyközi forgalomban tént, s a díjak átlagos
bevezetése
mind
egységesen február
növekedési
indexe
a
helyi,
J-től
tör ..
i ll etv(
23,8,
25,2 %-os volt. 1993. évben bevezetett
új
helyi forgalomban 26,1 %-os, 28,1 %-os volt az
előző
tarifák míg
átlagos a
növekedése
helyközi
a
forgalomban
évhez viszonyítva.
2.5. Az autóbusz személyszállítással kapcsolatos reklamációk
és
azok elintézésének módjai A személyszállítással kapcsolatos reklamációk
jelentős
része, vagy
bejelentések, az
panaszok,
igazgatónak,
vagy
a
központi forgalomirányításnak címezve érkezett,
de
gazgatáságaknak is jutott közvetlen panasz.
előbbieket
Az
üzemi-
kivizsgálásra az illetékes területre küldték, majd a megválaszolás központilag történt. Az
utóbbiakat
az
illetékes
üzemigazgatóságok saját hatáskörben intézték. A bejelentések és panaszok zöme a menetrenddel volt, amikor az utazási igények csökkenése és rendeződése
miatt megszüntettek járatokat. A
mintegy a fele a korábbi kényelem és választék
kapcsolatos részben
át-
panaszosoknak visszaállí-
- 29 -
jellegű
tását kérte, vagy kérelme egyéni
igényváltozása miatt. A csatlakozásokra,
volt saját utazási időbeni
korrekci-
ókra, megállóhelyekre vonatkozó igényeket szinte maradékta-
lanul megoldották. Mindkét év adataiban szerepeinek a gozói magatartásra vonatkozó panaszok. Közülük kb. az ellenörökre vonatkozik, amiért
érvénytelen,
dol-
70
%-a
vagy
nélküli utazáskor pótdíjfizetés miatt feljelentést
jegy
tettek.
Ezek között elvétve akadt jogos. Az utazóközönség által okozott károkról tételes
és
jelentés nem készült, csupán becsült adatok állnak
pontos rendel-
kezésére. A legjellemzöbb károk: az ülések megrongálási (felszaggatá·· sa, összefirkálása) költsége kb. autóbusz belsö takaró busz-várókban okozott 2.6. A közszolgáltatás A közszolgáltatás következő
l millió Ft/év, továbbá az
lemezeinek különböző
rongálása
és
az
autó··
károk voltak.
jövedelmezőségének
javítása
jövedelmezőségének megőrzése
érdekében
a
intézkedéseket hajtották végre a személyszállítás
területen: - Ahol gyér kihasznál tságú járatokat észlel tek, ott a
já--
ra tokra vonatkozó utasszámlálásokat végeztek. Ezen mérések alapján a járatok egyrészét leállították. -
Kellő
járatsűrűségű
más utazási közlekedő
vonalon, ha rövid
lehetőség,
úgy
a
időn
vonalszakasz
belül egy
volt részéli
járatokat leállították.
-Az érintett üzemekkel, általános igénybevétel esetén
az
érintett önkormányzatokkal a kapcsolatokat felvették
és
- 30 -
több esetben megállapodásokat ről.
kötöttek
költségtérítések-
Ezzel mérsékelték a járatok bevétele és
üzemeltetési
költsége közötti hiányt. Az áruszállítás területén: A veszteségessé vált áruszállítási tevékenységeket a vállalatról leválasztották, azokat gű
!990-től
felelőssé
korlátolt
társaságba, illetve egy közkereseti társaságba
ték,
javítva ezzel a cég, ezen keresztül pedig
szervez-
a
közszal-
gáitatás rentabilitását.
2.7. A vállalat személyszállítási
minősí
közszolgáltatásainak
tése Az utaskilométer és
férőhelykilométer,
a
kocsikihasználás.i
teljesítmények változásait elemezve általánosan síthető,
hogy a
közlekedési
voi t a t érségben.
A
igények
menet rendi
úgy
ellátása
koordináció
minő·
kielégítö
megvalósul t.
biztosította az utasok eljutását a célállomásra. A menetrendi koordinációt vizsgálva, a
megállapítható,
hogy
MÁV-val szaros kapcsolatuk nincs, mivel a csatlakozó ál-
lomásokon autóbuszra váró vonatra nincs igény. A MÁV leti Igazgatósága és a Volán menetrend munkakapcsolat
korrekt,
ám
szerkesztői
esetenként itt is
Terü-
között a
előfordult,
hogy helyileg egyeztetett menetrendet a MÁV magasabb szintü döntése alapján a Vállalat megváltoztatta.
előzetes
tájékoztatása
nélkül
Ilyen esetekben a Volán utólag követi a MÁ\-
menetrend változását.
-
2.8. A célállomásra
történő
31 -
eljutási
időmutatók
alakulása
A járatfajtánkénti átlagos forgalmi sebességek
a
követke-
zők:
-távolsági (megyén kivüli)
38-44 km/óra
-helyközi (megyén belüli)
33-35 km/óra.
E sebességek az útvonalak földrajzi fekvésének, az utasforgalom nagyságának, a megállóhelyek számának, illetve közel·ségének, az állomási tartózkodási szállás i várakozási
idők
idők,
csatlakozási,
át--
függvényei.
Helyi forgalomban az átlagos forgalmi sebesség 16-29 km/ór2. között szóródik. A menetrend tervezésnél felsorolt szempontokon
aránya, forgalomirányító kozások játszanak még
3. A
Felügyelő
Bizottság
A Vértes Volán
az
túlmenően-
fényjelző
döntő
elsőbbségadási
helyek
készülékeknél való vára-
szerepet.
működése
Felügyelő
Bizottsága (FB) a megalakulás óta
vonatkozó jogszabályoknak megfelelően képviselte a tulajdonosi álláspontot. helyzet elkerülését, majd !992. történt átalakulást
előzőekben
az
évben
szorgalmazta.
A
látta
el
1991.
évben
a
a
feladatait, a
csőd-
részvénytársasággá
személyszállításban
az árképzés miatt fontos- tevékenységenkénti számviteli
el·
különí tésre törekedett. Az állami vagyon védelmét szolgál ta <>privatizáció során kifejtett tevékenysége.
- 32 -
4. A
belső
ellenőrzés
helyzete, a feltárt hibák
megszüntetésérc
tett intézkedések 4.1. Önálló belső ellenőrzés A Vértes Volán
Működési
Szervezeti és lenőrzési
Vállalat
szervezetet,
1987.
Szabályzata szerint önálló "Belső Ellenőrzési
39/!978. (VII.
volt
köteles
el-
működ
alá-
ellentétb~n
szerint
belső ellenőrzési
(l) bek.) " ... a függetlenített
belső
Főosztály
végezni,
18.) MT rendelettel, amely
érvényes
Osztályt"
Ellenőrzési
tetett, amely tevékenységét az rendeltségében
I-jétől
április
(22.
a §.
szervezet
az igazgató közvetlen felügyelete és irányítása alatt
műkö-·
dik". A gazdasági környezet változása
!990-től
szervezet i vá l to z··
tatásokra kényszerítette a vállalatot is, tevékenységek szervezetek szüntek
meg.
A szervezeti változtatások l-jétől
csak
következtében
Ellenőrzési
!6-tól megszünt az
é~
Ellenőrzési
és
Főosztály,
!990.
augusztus
majd 1991. január
Biztonságfelügyeleti
csoport
maradt, - a Jogi és Igazgatási Osztály felügyelete alatt ezzel
egyidejűleg
A Központi
Volán
Belső Ellenőrzési
a
Vállalatok
Osztály megszünt.
Felügyelő
Bizottsága
!990.
szeptember 5-én a vállalat felszámolását, míg a minisztérium Közgazdasági
Főosztályának Ellenőrzési
Önálló
Csoportja
1990. szeptember 13-án minisztériumi biztos kijelölését javasolta. A válságkezelési idöszakban önálló vezet
gyakorlatilag
nem
időszakában
a Vállalat
tott, amely
jelentős
tői
belső
mükődött,
bár
ellenőrzési
a
szervezetkorszerűsítést
mértékű
szer-
válságkezelés is végrehaj-
feladat átrendezéssei és veze-
cserékkel, átcsoportosításokkal járt együtt.
- 33 -
belső
Önálló
31. közötti
ellenörzési munkát !992. időszakban
június l. - augusztus
szerződéssel
megbízási
l
A célvizsgálat "vizsgálati program" alapján, az cember 31-i záró és
rendező
fő
végzett.
1991.
de-
mérlcg és az 1992. január l-jei
nyitó mérleg és eredménykimutatás elkészítésére terjedt ki. Az 1993. január l-jétől működő Vértes Volán Rt SZMSZ rint önálló belső ellenőrt foglalkoztat, (jelenleg aki a
Felügyelő
Bizottság alárendeltségében és
szefő),
irányításá-
val végzi munkáját. Elkészült a
Belső Ellenőrzés Működési
évi munkaterve is. A deltsége
a
belső ellenőr
vonatkozó
jogszabályi
(!988. évi VI. törvény 295. §. mérlegképes 4.2. Vezetöi
és
irányítása
és
e !ö írásnak bekezdés);
1993. aláren-
megfelelő
képesí tése:
árszakértő.
ellenőrzés
A vezetöi jól
könyvelő
(2)
Szabályzata és
ellenőrzés
működött,
a vizsgált
időszakban
célorientáltan,
miután a válságkezelési programban és
intéz-
kedési tervben megfogalmazott legfontosabb feladatokat végrehajtotta. 4.3 A vállalati tevékenység folyamatába épített A munkafolyamatba épített
ellenőrzés
nem
ellenőrzés
minősíthető
jónak.
A tevékenység változását, szükülését követni akaró szervezeten belüli egységes szabályozási és információs rendszer nem alakult ki, mint ahogy az új
vagy
bővebb
feladatokra
készültek el a munkaköri leírások. A vállalati tásokat, szabályzatokat nem
korszerűsítették.
belső
sem
utasí-
- 34 -
5. A környezetvédelmi szabályok betartása A
műszaki
telepek telepítése - ipartelepen, város szélén vagy
vasút mellett keznek a
kedvező
működéshez
volt és ma is az. A
telepek
szükséges infrastruktúrával,
rendel-
energia
és
úthálózat tal. Környezetvédelmi szempontból, a vizsgált közlekedésben és a
telephelyen
vállalat
a
müködéséből
belül,
közúti adódóan
csak környezetterhelést okozott. A telepek csatornázásánál, a központi telep ipari szeunyvízének nem letékes
megfelelő
tisztításamiatt két ízben vetett ki az il·· Felügyelőség
Környezetvédelmi
bírságot.
A
birság
nagysága minimális - 1991-ben 45 ezer Ft, 1992-ben 49 ezer Ft élővizbe
- kifizetésének alapja a tisztitott szennyviz
bocsátása esetén, a szennyezés szigorú határértéke. A
műhelyek
füstgáz elvezetése az évtizedekkel korábbi telepí .. megfelelő
tés sdejének
szinvonalon
működik.
Felújításuk indo-
kol t~ A 4/90. sz.
Igazgatói Utasítás, mely a "Környezetvédelmi fel-·
adatok vállalati végrehajtásának szabályozásáról" szól, letesen tárg)·alja a
működés
rész-
kötelező
környezetvédelmi
rendszeres
környezetvédelmi
során
feladatokat. Talajszennyezés nem történt,
a
bejárások során ilyen
jellegű
fel a környezetvédelmi
felelősök.
szennyezet tséget
Zajártalom vonatkozásában a központi telephelyen pátos
teljesitménymérő
zajterhelése -
helyezkedése miatt - még pályaudvarnál
képviselői
megfelelő.
a A
telep
nem
tárta!;
lévő
légla-
kedvező
tatabányai
indítványra a vállalat
el-·
autóbusz-
megvizsgálta
- 35 -
összefüggő
és ahol lehetett csökkentette a reggeli indítással
- zaj és füst - környezetterheléseket. Új, más helyre telepí·tett pályaudvar létesítése forgalomtechnikai
szempontból
é~
pénzügyi fedezet hiányában a közeljövöben nem lesz. Használt gumiabroncsokat, egy, az átvételre jogosult kozó vette át. A vállalat kereste az átvétel megsemmisítésének újabb Cement és
Mészműnél
a
!993-ban
lehetőségeit,
a
hulladék beremendi
talált erre kapacitást.
Az autóbuszok környezetvédelmi (XII.
és
vállal-
felülvizsgálatát
a
18/1991.
18.) KHVM rendelet életbeléptetése óta elvégzik.
A vizsgálatok rendszeresek voltak, jegyzőkönyvvel
dokumentálásuk
a
mérési
történt.
A vállalat, hatósági jogkörrel végzett és végez más üzemelte·· tök részére is környezetvédelmi vizsgálatot. A
gépjárművek
üzemanyag-adalékainak megválasztásával a válla-
lat a környezetre
káros
szaritotta az elöregedett
füstgázkibocsátás
mértékét
vissza
gépjárműveknél.
Az adalékok (Bell, Bicosin, Slick) az autóbuszok
menettulaj-
donságait is javították. A vállalat 1990. elején ötszáz tehergépkocsival és hatvan rakodó,
illetve földmunkagéppel rendelkezett.
évek során - 1992. év végéig
Ez
a
szám,
- hetven tehergépkocsira és tíz
rakodó, illetve földmunkagépre csökkent,
főleg
a
selejtezés
és a selejtezés nélküli értékesítés során. Ezáltal, pekröl, a rendszeres
ellenőrzés
alól kikerültek a
védelmi szempontból is problematikus bik esetben - telepre (újabb
az
a
környezet--
tehergépjárművek
ellenőrzés
tele--
job-
alá), vagy az utcára.
- 36 -
A magánszemélyekhez került, utcán tárolt teherautók becsülhető,
zetkárosító hatása csak gépjárművek
telepek, a
jelentős.
de
számának csökkenése
jobb helyzetbe kerültek a
aminek következtében csak 2 db
ülepítő
eredeti
fajlagosan
vonatkozásában,
medencét kellett
építeni. E beruházások összege 0,7 míllió Ft hogy a magánkézbe kerül t
Az
révén
környezetterhelés
környe-
tehergépjárművek
meg-
Kedvező,
volt.
egy részét -
szol-·
gáltatásként - változatlanul telephelyeiken javítják. Az átalakulási terv "2.6 A környezetikárok
megelőzésére
natkozó intézkedések'' fejezete teljesíti az törvény IV.
fejezetének 35. §.
1992.
vo-
évi
LIV.
(2) bekezdésében jelzett
kör-
nyezetvédelmi helyzet ismertetését. Tekintve, hogy a vállalat környezet i kárt volt elvárható külön, környezeti
károk
nem
okozott,
rendezését
ner,•
szolgáll'
tervdokumentáció készítése és annak az illetékes miniszterrel - a környezetvédelmi miniszterrel - való közlése nyének kikérése, az ke·~:dése
előzőekben
jelzett törvény 32.
§.
vélemé(2) be-
alapján.
A Volán Egyesülés, mint önkéntességen váilalta
és
a
tagvállalatok
<~lapuló
«7ervezet, el-
környezetvédelemmel
kapcsolatos
helyzetének értékelését, a közös és sajátos problémák zését, így koordináló szerepe hasznos vol t és mindmáig
rende·· hasz-·
nos, mind a közúti tömegközlekedési szolgáltatást adó, mind -· közvetve - a szolgáltatást Budapest, 1994. április"
:f ...
igénybevevő
számára.
l
_L j_
'
i{--:-:,.-------:>- ----
_.:~
KÖZLEKEDI:SI, HIRKÖZLI:SI l:s VIZOGYI MINISZTI:RIUM KÖZIGAZGATASI ÁLLAMTITKAR
l(52
6?ö/9~. r .. .... --. ----~--
SZAMV::OVöSZEK
1004
S á n d o r alelnök
-03- 2 4
István
Allurni Számvevöszék B u d a p e s
t
Tj.sztelt Alelnök Or!
~fszvénytársaságoknál
megkapta~.
keretei
végze~t,
a
~ogel6d
vállalatok
A leirtakkal kapcsolatos véleményemet a
kbz5tt
tevékenységét
mU]~öd6
}~ellett
szervezstek ]{orábbi,
értfkel~~~k.
1991-92.
követJ:ez6~-
állani
véllala~~
_;_é:
t:.·=-· ,--
'-;
-:__.._,.i 'C_.::.-'--
-
~
:_.~.
-·
L·:-
::;,
·-··.·- --
.; ~:.
~....
':':Y·-'., ·.::·"'·::::-.~re
~
. ,~:.j-":''/~~- ::· - '
;~: ~ ,·.· l
r.-:.:: ' : J
-·, ,--::,,/Ó .. ; .. ·-
-::··-
..
·---
::.. ·_-
L' (
.,.,_c: ..
.
.::·- ·-·
·-_:c·~-
.C:.·
·.;-
(~
-
t'·'
l:''- .. "'
\
:---: -=- ·-·, -,; '
-- ,'.. ---
-
~
A .-. ,., .-;::·,r ---:_.
·'--
,-- __ .:.,
-,-.
\
-
,.-. -- -·· o
,. -
c-,_
'·:-
::::--·--·=--· :; c .... ~-'
.-..
. -. ; ___ ..
c
-
'
ideig
'
~'1c:z.sz-;_l
. - '' ::: ~"· ~:.::;_:·;._t:_~-~'?.:- .:_
f::.,lyc,:TJS.t me~ ghvzats. l
ak·.:)r fogls.l~oztatá2i
tünt az egyben való eladás (az ehhez kapcsolódó ' . -~-L;~-;_-, ' U,J
~~r<... .--
7
k5vet6en
eg~rre
kisebb egységekre
•
- -C:.''' - . ..) ~
:ne~~i-~c:etést
~
,-. ,..._ :::r' 7
-·~
.;;:.,"•
f1_2.t.S:. 2-é~ l -:-.::-~e::-..
beszerzéE:i
.:::.
...._,_-- .. ·-·
,.,...~("":'..;c----
·-:f.-.~--::;_·:::1'-:-::·::::E _:.:·~.
: ~--
_..:.
~
),1
.3_-:.
(l~-:
~
ijfl PE:NZÜGYMINISZTE:R IUM HELYETTES ÁLLAMTITKAR
SE-699/94.
If- o.r21 /0~1I SÁNDORISIVÁN úr alelnök Állami Számvevőszék
~-----:,,L·~-:·
l
! ~·
"/l -~--~
:. -~-~ ,-~,. :·· .' : .
······.
~
-···,
r z -ro- irtitit \./-A o
-Ji+(q~
C?:lf
----. -- -/( '" p~---~~-~ k_.~c\
Budapest B
~
Tisztelt ALELNÖK úr!
A Volán Vállalatok (Alba é~ Vértes) 1991-1992. évi gazdálkodása és működése Állami Számvevőszék általi ellenőrzéséről készült jelentés tervezetekkel kapcsolatos észrevételeink az alábbiak; A közúti közZekedési vállalatok átalakulása - de különösen a vegyes vállalatok un. profiltiszítása - felszínre hozta a menetrend szerinti autóbuszközlekedés működőképessége megteremtésének igényét. A kérdés azért is különös fontosságú, mert a közszolgáltatás működőképessége fenntartásában az államot ellátási kötelezettség terheli. A vizsgálatok is felfedték a vállalatoknál a menetrend szenntl autóbuszállomány megújításának feszültségeit, a tevékenység alacsony jövedelmezőségi szintjét, az elhasználódott autóbuszok magas arányát. A Kormány felismerve a menetrend szerinti autóbusz közlekedés tarthatatlan helyzetét - a költségvetés szűkös lehetáségei ellenére is - az 1994. év költségvetéséről szóló törvényben l Mrd Ft állami juttatást különített el az autóbuszrekonstrukció elindításához.
'
l
UL-,_ . ~-
-2-
Ezen
túlmenően
a közZekedési üzemek és önkormányzatok hazai járműbeszerzésekkel kapcsolatos hitelfelvételéhez a központi költségvetés - 5 Mrd Ft felső határig - készfizető kezességet vállal. A vonatkozó kormányrendelet előkészítése folyamatban van. Támogatjuk és messzemenően egyetértünk az .Állami Számvevőszék azon ajánlásával, hogy a szaktárca mielőbb alakítsa ki, illetve határozza meg a menetrend szerinti közszaigáZtatás minimális szintjét, amely egyben előfeltétele az állam ellátási felelőssége teljesülésének is. Tisztában vagyunk azzal, hogy a megkezdett járműrekonstrukció nagyobb ütemű is lehetne, de erre reálisan csak a gazdaság jövedelemtermelésének emelkedése és az állampolgárok nagyobb mértékű tehelhetősége adhat biztosítékot.
Budapest, 1994. március ll.
Üdvözlettel
S~k~l 1
' 'dr.! 1mo a n.a manne .
