JELENTÉS. a munkaképesség megőrzésére fordított pénzeszközök hasznosulásának ellenőrzéséről szeptember

JELENTÉS a munkaképesség megőrzésére fordított pénzeszközök hasznosulásának ellenőrzéséről 0731

2007. szeptember

2. Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság 2.1. Teljesítmény Ellenőrzési Főcsoport Iktatószám: V-4-105/2007. Témaszám: 858 Vizsgálat-azonosító szám: V0318 Az ellenőrzést felügyelte: Bihary Zsigmond főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Kemény Emil főcsoportfőnök Az ellenőrzést vezette: Dr. Beregi Anna osztályvezető főtanácsos Az ellenőrzést végezték: Federics Adrienn számvevő

Ganter Ildikó számvevő

Kriston-Vizi János Számvevő tanácsos

Dr. Székely Edit számvevő

Terbe Mónika számvevő

Zachár Péterné számvevő tanácsos

A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe

sorszáma

Jelentés a foglalkoztatást elősegítő támogatások felhasználásának ellenőrzéséről, 2002. július

0226

Jelentés a szakképzési struktúra szerepéről a munkaerőpiaci igények kielégítésében, 2003. július

0231

Vélemény a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetési javaslatáról, 2003. október

0338

Jelentés a mozgáskorlátozottak támogatására előírányzott pénzeszközök hasznosulásának ellenőrzéséről, 2003. november

0344

Jelentés a Munkaerőpiaci Alap működésének ellenőrzéséről, 2004. augusztus

0439


0449

Jelentés a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről, 2005. október

0540

Jelentés a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium fejezet működésének ellenőrzéséről, 3005. október

0543

Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a www.asz.hu címen is olvashatóak.


0550

Jelentés az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium fejezet működésének ellenőrzéséről, 2006. január

0568

Jelentés a Nyugdíjbiztosítási Alap működésének ellenőrzéséről, 2006. július

0620

Jelentés a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről, 2006. augusztus

0628

Jelentés a Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtásának ellenőrzéséről, 2006. szeptember

0636

Vélemény a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetési javaslatáról, 2006. november

0641

Jelentés az Egészségbiztosítási Alap működésének ellenőrzéséről, 2006. december

0651

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS

9

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK

14

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK

22

1. A megváltozott munkaképességűek társadalmi reintegrációjára kitűzött kormányzati és uniós célok megvalósulása 1.1. Az orvosi, illetve a foglalkozási rehabilitációval kapcsolatos kormányzati célkitűzések; a komplex rehabilitáció intézményrendszere 1.2. Európai Uniós előírások, célkitűzések érvényesítése a humánerőforrás fejlesztést célzó programok tervezése során 1.2.1. A Phare és az első programozási időszak (2004-2006) tapasztalatai, valamint az Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007-2013) humánerőforrás fejlesztését célzó programok 1.2.2. A programok végrehajtásakor tapasztalt legjobb gyakorlat és legjobban hasznosítható eredmények terjesztése 2. Az orvosi rehabilitáció szabályozása, intézményrendszere, forrásai 2.1. Az orvosi rehabilitáció intézményrendszere, a rehabilitációs kapacitás 2.1.1. Az orvosi rehabilitáció szakember ellátottsága 2.2. Az orvosi rehabilitáció hazai és uniós forrásai 2.2.1. Az orvosi rehabilitáció hazai forrásai, azok ellenőrzése 2.2.2. Az orvosi rehabilitációs ellátásokról gyűjtött adatok és azok felhasználása 2.3. Az orvosi rehabilitáció uniós forrásai 2.3.1. Az egészségügyi rehabilitáció hatékonyságának, minőségének javítását célzó intézkedések 3. A foglalkozási rehabilitáció szabályozási környezete, intézményrendszere, forrásai 3.1. A foglalkozási rehabilitáció szabályozási környezete 3.1.1. A megváltozott munkaképesség fogalmának meghatározása 3.1.2. A megváltozott munkaképességű munkavállalók visszafoglalkoztatásának, foglalkozási rehabilitációjának és az egyenlő hozzáférésnek jogszabályi garanciái 3.2. A foglalkozási rehabilitáció intézményrendszere, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat 3.2.1. A tárcák közötti együttműködése

22

22 25

27 28 29 29 31 32 32 34 34 34 36 36 36

37 38 38

1

3.2.2. Az egyenlő hozzáférés gyakorlati érvényesítése 3.2.3. A megváltozott munkaképességűek képzése 3.2.4. A kérdőíves felmérés tapasztalatai 3.3. A foglalkozási rehabilitáció hazai forrásai 3.3.1. A megváltozott munkaképességűek keresetkiegészítése 3.3.2. A dotáció 3.3.3. Az új támogatási formák 3.3.4. Az MPA rehabilitációs alaprésze 3.4. A foglalkozási rehabilitáció Európai Uniós forrásai 3.4.1. A megváltozott munkaképességű emberek munkaerőpiaci reintegrációját szolgáló projektek megvalósítása 3.4.2. A Regionális Operatív Program 3.2. intézkedése keretében az inaktivitás csökkentésére irányuló tevékenységek 3.4.3. A megváltozott munkaképességűek speciális igényeinek figyelembe vétele 3.4.4. Az ÁFSZ fejlesztésére fordított uniós pénzügyi eszközök 4. A megváltozott munkaképességű személyek orvosszakértői minősítési rendszere 4.1. Az orvosszakértői minősítés célja 4.2. Az orvosszakértői minősítés eljárás rendje, feltételei 4.3. Az Országos Orvosszakértői Intézet működési feltételei 5. A passzív ellátások rendszere 5.1. A megváltozott munkaképességű személyek passzív ellátása 5.2. A jogosultság megállapításának szabályozása, a folyósítás feltételrendszere, az egyes ellátástípusok kritériumainak meghatározása 5.3. A folyósítás rendszerében bekövetkezett változások

39 41 43 55 55 56 58 60 64 64 66 68 69 73 73 74 76 78 78

81 85

MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet

Észrevételek

2. sz. melléklet

A munkaképesség megőrzésére fordított pénzeszközök „mozgása”

3. sz. melléklet

Kérdések, kritériumok és adatforrások

4. sz. melléklet

A munkaképesség csökkenésen alapuló ellátásokkal kapcsolatos tudnivalók (2004-2006)

5. sz. melléklet

Tanúsítványok jegyzéke

6. sz. melléklet

Táblázatok jegyzéke

2

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE ÁFSZ ÁSZ E. Alap EMIR ERFA SKI STRAPI ESZA ESzCsM EU EüM FH FIT Flt. FMM FSzH HEFOP ICsSzEM IH IT KMOP KSZ MAT MPA MüM mv. mkép. NFT NFÜ / NFH NM OEP OFA OGY OOSZI OP PHARE Pkd RIC ROP

Állami Foglalkoztatási Szolgálat Állami Számvevőszék Egészségbiztosítási Alap Egységes Monitoring Információs Rendszer Európai Regionális Fejlesztési Alap Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Strukturális Alapok Programirodája Európai Szociális Alap Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium Európai Unió Egészségügyi Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Foglalkoztatási Információs Tanácsadók 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Humánerőforrás Fejlesztési Operatív Program Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Irányító Hatóság Információ technológia Közép-magyarországi Operatív Program (regionális) Közreműködő Szervezet Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete Munkaerőpiaci Alap Munkaügyi Minisztérium Megváltozott munkaképességű személy Nemzeti Fejlesztési Terv (2004-2006) Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (korábban: Nemzeti Fejlesztési Hivatal) Népjóléti Minisztérium Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Foglalkoztatási Közalapítvány Országgyűlés Országos Orvosszakértői Intézet Operatív Program Poland-Hungary Assistance for Restructuring the Economy Programkiegészítő dokumentum Rehabilitációs Információs Centrum Regionális Operatív Program

3

SzCsM SZMM SZMSZ Szt. (Szoc.tv.) TÁMOP TIOP ÚMFT

4

Szociális és Családügyi Minisztérium Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzat 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásról Társadalmi Megújulás Operatív Program Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007-2013)

ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR Akkreditált foglalkoztató

Akkreditált munkáltató

Alaprész

Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök

Dotáció

EQUAL

Európai Szociális Alap Fekvőbeteg-szakellátás

Kormányrendeletben meghatározott alapvető akkreditációs követelményeknek megfelelő, akkreditációs alap tanúsítvánnyal rendelkező munkáltató [A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól szóló 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet 2. § a) pont.] Kormányrendelet szabályai szerint lefolytatott akkreditációs eljárás alapján kiadott akkreditációs tanúsítvánnyal (azaz alap vagy rehabilitációs, illetve kiemelt vagy feltételes tanúsítvánnyal) rendelkező munkáltató. [A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól szóló 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet 2. § b) pont.] A korábbi öt elkülönített állami pénzalap (Munkanélküliek Szolidaritási Alapja, Foglalkoztatási Alap, Szakképzési Alap, Rehabilitációs Alap, Bérgarancia Alap) összevonásával létrehozott Munkaerőpiaci Alap céljai szerinti elkülönített kiadási jogcímek, melyek a korábbi alapok “jogutódjaként” a vonatkozó jogszabályokban meghatározott feladatok megvalósítására szolgálnak. A munkanélküliek visszasegítése a munkaerő piacra, a munkanélküliség megelőzése, a fiatalok, a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci beilleszkedésének segítése törvényben meghatározott, foglalkoztatást elősegítő támogatások alkalmazásával. [A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. tv. 13/A. §] A munkáltatók rehabilitációs tevékenységét segítő támogatás. Abban a hónapban illeti meg a gazdálkodó szervezetet – ide nem értve a kijelölt célszervezetet –, amelyikben az általa foglalkoztatott dolgozók átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladja a 20 főt, és a megváltozott munkaképességű dolgozóknak az átlagos statisztikai állományi létszámhoz viszonyított aránya meghaladja az Flt. 41/A. §-ában meghatározott 5%-os (kötelező foglalkoztatási szint) mértéket. (Dotációt 2007. június 30-ig lehetett igényelni.) Az Európai Szociális Alap által társfinanszírozott humánerrőforrás fejlesztési közösségi kezdeményezések programja. Célja az Európai Foglalkoztatási Stratégia megvalósítása. [HEFOP, Bevezetés] A betegnek a lakóhelye közelében, fekvőbeteggyógyintézeti keretek között végzett egészségügyi ellátása. Ennek igénybevétele a beteg folyamatos ellátását

5

végző orvos, a kezelőorvos vagy az arra feljogosított más személy beutalása, valamint a beteg jelentkezése alapján történik. A finanszírozás módja szerint lehet aktív és krónikus fekvőbeteg-ellátás. Foglalkoz(tat)ási rehabili- A foglalkoz(tat)ási rehabilitáció olyan segítő folyamat, táció amelynek keretében különféle (foglalkozási, szociális) szolgáltatásokkal és támogatásokkal segítik elő a megmaradt képességekkel ellátható legmagasabb szintű foglalkozáshoz jutást mindazoknak, akiknek testi vagy szellemi károsodás következtében a munkahely megtartása, megszerzése nehézségbe ütközik. [A fogalom jogszabályilag egyértelműen nem definiált. A jogszabályok, amelyekből a fogalom levezethető: a Genfben, az 1983. évi június hó 20. napján kelt, a szakmai rehabilitációról és a foglalkoztatásról (rokkant személyek) szóló egyezmény kihirdetéséről rendelkező 1985. évi 9. tvr. I. rész, 1. cikk, 1-3. pont. A megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet 1. és 3. §; A munkaügyi központok foglalkozási rehabilitációs eljárásáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkanélküliek foglalkoztatását elősegítő egyes támogatásokról szóló 11/1998. (IV. 19.) MüM rendelet 1.-2. §] Foglalkoztatást elősegítő A munkanélküliség megelőzésére, a foglalkoztatási fetámogatások (aktív szültségek megszüntetésére, kezelésére és feloldására, eszközök) valamint csökkentésére és hátrányos következményeinek enyhítésére szolgáló foglalkoztatáspolitikai eszközök. Főellátás Ugyanazon személy részére többféle ellátás folyósítása esetén az ellátások közötti rangsorolás. Az osztályozás a nyugdíj, a járadék, a nyugdíjszerû szociális ellátás sorrendet követi. A nyugdíjon belül elsõ helyen a saját jogú nyugdíj, ezen belül az öregségi és öregségi jellegû nyugdíj áll. Ha valaki csak egyféle ellátást kap, akkor az az ellátás a fõellátása, bármi legyen is az. Ha azonban többféle ellátást is kap, akkor az ellátások rangsorában legelöl álló ellátása a fõellátás, és az összes többi, a nyugdíjak, nyugdíjszerû ellátások közé tartozó ellátását a kiegészítõ ellátások közé soroljuk. Ez a besorolás elsõsorban a statisztikai számbavételt segíti. Szigorú hierarchiára nincs szükség például egymást kölcsönösen kizáró ellátások esetén (öregségi – rokkantsági). (Forrás: ONYF Statisztikai Évkönyv, 2005) Horizontális elvek Megkülönböztetés tilalma, nemek közötti esélyegyenlőség, fogyatékos személyek számára az akadálymentes hozzáférés biztosítása, környezeti fenntarthatóság elvei. Indikátor mutatók A programok céljainak számszerűsítésére négy szintű mutatórendszer használható: • •

6

Az input mutatók a támogatás egyes szintjeinek költségvetésére vonatkoznak Az output mutatók a tevékenységre vonatkoznak

Központi program

Monitoring indikátor

Munkanélküliségi ráta

Programozási időszak Programkiegészítő Dokumentum (Pkd)

Rehabilitáció

Rehabilitációs alaprész

Rehabilitációs foglalkoztató

•

Az eredmény mutatók a program azonnali, közvetlen hatásaira vonatkoznak. A közvetlen résztvevőket, illetve igénybevevőket érintő változásokról nyújtanak információt.

•

A hatás mutatók a program olyan következményeire utalnak, amelyek a résztvevőkre gyakorolt közvetlen és azonnali hatáson túlmenően jönnek létre.

Olyan Európai Uniós program, amelynél a támogatott programok, illetve projektek kiválasztása pályáztatás nélkül, előre meghatározott feltételrendszer szerint történik, amely feltételrendszer közzététele a Programkiegészítő Dokumentumban megnevezett végső kedvezményezettekre vonatkozik Olyan (a 1260/1999/EK rendelet 36. cikkének megfelelő) pénzügyi vagy fizikai mutatószám, amely a különböző programok, projektek céljait és aktuális állapotát, teljesítményét, külső környezetre gyakorolt hatását számszerűsített formában jeleníti meg, azok pénzügyi és fizikai nyomon követését szolgálja. Lehetővé teszi a tény és terv állapot összevetését, illetve a hasonló célkitűzések, projektek összehasonlítását. A 15-74 éves munkanélküliek száma a 15-74 éves gazdaságilag aktív – foglalkoztatott és munkanélküli – népesség százalékában (ILO definíció). Az EU 7 éves költségvetési időszaka. A támogatás stratégiájának és prioritásainak megvalósításáról szóló, az intézkedések részleteit tartalmazó programozási dokumentum. Az irányító hatóság készíti el és küldi meg tájékoztatásul az Európai Bizottság számára. 2007-től két éves akciótervet készítenek helyette, nem kötelező jelleggel. A rehabilitáció olyan szervezett segítség, amit a társadalom nyújt az egészségében, testi vagy szellemi épségében ideiglenes vagy végleges károsodás miatt fogyatékos személynek, hogy helyreállított vagy megmaradt képességei felhasználásával ismét elfoglalhassa helyét a közösségben. A rehabilitáció egészségügyi, pszichológiai, oktatásinevelési, foglalkoztatási és szociális intézkedések tervszerű, együttes és összehangolt, egyénre szabott, az érintett személy tevékeny részvételével megvalósuló alkalmazása. [Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tv. 100. § (1)-(2) bek.] A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő támogatások fedezetét biztosító kiemelt előirányzat a Munkaerőpiaci Alapban. Kormányrendelet szabályai szerint lefolytatott akkreditációs eljárás alapján kiadott rehabilitációs tanúsítvánnyal rendelkező munkáltató. [A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált

7

Rokkant

Rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj Támogató szolgáltatás

Munkaerőpiaci segítő szolgáltatás

Szociális gazdaság TAJ szám

Védett foglalkoztató

8

munkáltatók ellenőrzésének szabályairól szóló 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet 2. § 1) pont.] Az a munkavállalási korú aktív kereső, akinek munkaképessége – az Orvosszakértői Bizottság véleményezése alapján – egészségromlás, illetve testi vagy szellemi fogyatkozás miatt legalább 67%-ban, illetőleg szilikózis következtében 50%-ban romlott. I. csoportú rokkant, aki teljesen munkaképtelen és mások gondozására szorul. II. csoportú rokkant, aki teljesen munkaképtelen, de mások gondozására nem szorul. III. csoportú rokkant, aki nem teljesen munkaképtelen. [A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. LXXXI. tv. 23. § (1) bek. a) pont.] A nyugdíjkorhatár betöltése előtt a munkaképesség legalább 67%-os romlásával összefüggésben megállapítható nyugdíj, a megfelelő szolgálati idővel rendelkező idényjogosultnak. Célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli szolgáltatások elérésének segítése, valamint az életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segélynyújtás biztosítása. [A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 65/C. § (1) bek.] Olyan ellátásokhoz, támogatásokhoz, társadalmi támogatási formákhoz hozzáférést biztosító szolgáltatás, amely a munka világába történő beilleszkedés, visszailleszkedés, munkában maradás lehetőségét biztosítja az érintett hátrányos helyzetű munkavállalónak. (Munkaerőpiaci-szolgálat – Módszertani Kézikönyv Kiadó: Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, Bp. 2003.) Non-profit és civil szervezetek, 3. szektor az állami és a vállalkozói szféra között. Társadalombiztosítási azonosító jel (szám), mely az állampolgár ingyenes egészségügyi ellátása igénybevételének alapfeltétele. Kormányrendelet szabályai alapján kiadott kiemelt, illetőleg feltételes tanúsítvánnyal rendelkező munkáltató. [A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól szóló 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet 2. § r) pont.]

BEVEZETÉS

JELENTÉS a munkaképesség megőrzésére fordított pénzeszközök hasznosulásának ellenőrzéséről

BEVEZETÉS Magyarországon az aktív korú lakosság foglalkoztatása a 2006. évben 57,3%, szemben az Európai Unió 64,7%-os arányával, miközben a munkanélküliségi ráta közel azonos (7,4-7,9% közötti). A megváltozott munkaképességűek kevesebb, mint 10%-os foglalkoztatása is elmarad a fejlett országok 30-50%-ától. Magyarországon az átalakuló társadalmi és gazdasági folyamatokkal megszűnt a „teljes foglalkoztatottság”. A 90-es évek elején másfél millióval csökkent a foglalkoztatottak száma, de ennek csak egy része jelent meg a munkanélküliség emelkedésében. Az akkori szabályozás tág teret engedett a „rokkantosításnak”, amely így lehetőséget nyújtott a munkaerőpiaci helyzetében (is) alapvetően meggyengült rétegeknek alacsony szintű, de megélhetést biztosító ellátások megszerzésére. A lehetőség igénybevételét a lakosság rossz egészségi állapota, valamint az orvosi és a foglalkoztatási rehabilitáció 1 intézményrendszerének kiépítetlensége is lehetővé tette. E folyamat következtében az állam ezzel egyre növekvő szerepvállalásra kényszerült a passzív ellátás 2 területén. Az aktív korú rokkantsági nyugdíjas létszám 2006-ban 454 000 fő volt. A munkaképesség csökkenésén alapuló ellátásokra – a rendszeres szociális segélyt nem számítva 3 – a korhatár alatti megváltozott munkaképességűeknek 2004-2006 között 1103,9 Mrd Ft-ot folyósítottak. Ez az összeg 954,6 Mrd Ft a teljesen munkaképtelenek csoportjába tartozók ellátása nélkül. Magyarországon a 90-es évek közepétől fogalmazódott meg programként a fogyatékos emberek esélyegyenlősége, inaktivitásuk csökkentése, társadalmi in-

1

„A károsodás-fogyatékosság-rokkantság hierarchiáját a rehabilitáció különböző fázisaival lehet párhuzamba állítani: a gyógykezelés a tartós károsodások, az orvosi rehabilitáció a fogyatékosság, a foglalkozási rehabilitáció a rokkantság megelőzését szolgálja.” (Irányelvek a funkcióképesség, a fogyatékosság és a megváltozott munkaképesség véleményezéséhez, Budapest, 2004, 19. oldal.) 2

A jelentésben tárgyalt passzív ellátások: rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj, baleseti járadék, megváltozott munkaképességűek járadékai, rokkantsági járadék, rendszeres szociális segély.

3

A folyósított rendszeres szociális segélyek adatainál nem állt a vizsgálat rendelkezésére a megváltozott munkaképességűeknek folyósított segélyek elkülönített összege.

9

BEVEZETÉS

tegrációjuk biztosításának igénye. 4 A foglalkozási rehabilitáció orvosi, munkaügyi feltételrendszerének és intézményeinek megteremtésére politikai döntés született, amelynek irányát az Országgyűlés határozatban 5 jelölte ki. Az átalakítás végrehajtása évről-évre húzódott, de születtek részintézkedések a kialakult helyzet befolyásolására. Így például – szigorodó feltételek mellett – 1996-1998 között több mint 30%-kal csökkent az új rokkantsági nyugdíj-megállapítások száma az aktív korú népességhez viszonyítva. 6 Törvény 7 rendelkezett arról, hogy 1998. január 1-jétől a megváltozott munkaképességű emberek foglalkozási rehabilitációjának szolgáltatási feltételeit az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSz) keretében kell megteremteni. 2002 óta 8 évenként meghatározott számú szakképzettség nélküli felnőtt, illetve fogyatékos ember képzése állami finanszírozásban valósulhat meg, az élethossziglan történő tanulás lehetőségét biztosítva. A foglalkozási rehabilitáció napjainkra integrálódott az állami foglalkoztatási szolgálat szervezeti, irányítási és szolgáltatási rendszerébe, ami az integrált foglalkoztatás 9 irányába tett lépés. A rokkantsági ellátórendszer öszszehangolt átalakításának tervezete 10 szerint a Kormány az eddigieknél jobban kívánja ösztönözni a még munkaképes megváltozott munkaképességűeket a rehabilitációra és a munkavállalásra, mert „a rehabilitálható személyek számára a foglalkoztatás az elsődleges megoldás.” Az Európai Unió költségvetésének több forrása támogatja a megváltozott munkaképességű személyek nyílt munkaerőpiaci integrációját elősegítő aktív munkaerőpiaci politikák végrehajtását. A közösségi pénzügyi források Magyarországon 1994 óta jelentek meg először az előcsatlakozási alapok formájában, majd a Strukturális Alapok (ezen belül is az ESZA, ERFA) támogatásával valósultak meg a diszkrimináció, illetve az inaktivitás csökkentését célzó projektek. 2000 márciusában az Európa Tanács Lisszabonban célul tűzte ki a fenntartható gazdasági fejlődésre, a több és jobb munkahely létrehozására és a nagyobb társadalmi kohézió megteremtésével a hosszabb távú foglalkoztatás stratégiájának megvalósítását. 5 év elteltével megállapították, hogy a céloktól messze elmaradnak a valós eredmények. A Tanácsnak a tagállamok foglalkoztatáspo-

4

A megváltozott munkaképességűek között a fogyatékos személyeket is értjük a jelentésben az 1991. évi IV. törvény 58. § (5) bek. m) pontjában foglaltak szerint.

5

A megváltozott munkaképességűek és rokkantak társadalombiztosítási és szociális ellátó rendszerének átalakításáról szóló 75/1997. (VII. 18.) OGY határozat.

6

Az ONYF adatai szerint a rokkantsági nyugdíjasok aránya az aktív korú nem rokkant népességhez viszonyítva hullámzó. 1998-ban az arány 6,59; 2001-ben 8,75; 2004-ben 7,46; 2005-ben 6,74.

7

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.).

8

A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény.

9

Integrált foglalkoztatás: normál munkahelyen, nem fogyatékos munkatársak között.

10

A megváltozott munkaképességű személyek ellátó alrendszerei összehangolt átalakításának programjáról szóló 2191/2006. (XI. 15.) Korm. határozat, hatályon kívül helyezte a rehabilitációs járadék bevezetésével összefüggő kormányzati intézkedésekről szóló 2077/2007. (V. 9.) Korm. határozat, 2007. V. 9-től.

10

BEVEZETÉS

litikáira vonatkozó iránymutatása 11 céljaihoz igazodva készültek el az ún. Nemzeti Lisszaboni Akcióprogramok. A magyar Felülvizsgált Nemzeti Lisszaboni Akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért 12 2006 októberében elkészült. A Nemzeti Fejlesztési Terv (2004-2006) és az Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007-2013) is nagy hangsúlyt fektet a hátrányos helyzetű személyek társadalmi befogadásának javítására, és ezen belül is a megváltozott munkaképességű személyek ismételt foglalkozatásának előmozdítására, figyelembe véve az ún. horizontális elvek 13 közül az esélyegyenlőség elvét, amelyre minden egyes operatív program tervezésekor kiemelt figyelmet kellett fordítani az EU jogszabályi előírásoknak 14 megfelelően. A munkaképesség megőrzésére az államháztartás több területén (egészségügy, szociális és munkaügy, oktatásügy, társadalombiztosítás, önkormányzatok), illetve a civil szférában fordítanak pénzeszközöket. A munkaképesség megőrzését befolyásolja a gazdasági aktivitás/inaktivitás, az egyes országrészek gazdasági fejlettsége, a népesség egészségi állapota és annak területi sajátosságai, az iskolázottság, a szociális helyzet, azonban ezek összefüggéseinek feltárása jelen ellenőrzés kereteit meghaladta. A megváltozott munkaképességűek arányát az aktív korú népességhez viszonyítva és a munkanélküliségi rátát régiónként a következő táblázat mutatja be. A rendelkezésre álló 2002 – 2004. évi adatok azt mutatják, hogy a regisztrált megváltozott munkaképességűek kor- és iskolai végzettség szerinti megoszlásában változás nem mutatható ki. Nagy számban az alacsony végzettségűek (8 általános, illetve szakiskolai, szakmunkásképző), és kiemelkedően a 40 – 55. év közötti korcsoport érintett.

11

2005/600/EK Tanácsi határozat a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról. 12

2155/2005. (VII. 27.) Korm. határozat a Nemzeti akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért című dokumentum kidolgozásáról 13

Megkülönböztetés tilalma, nemek közötti esélyegyenlőség, fogyatékos személyek számára az akadálymentes hozzáférés biztosítása, környezeti fenntarthatóság elvei.

14

1260/1999/EK rendelet preambulum 5. pont; 20. cikk; 1083/2006/EK rendelet 16. cikk, IV. melléklet.

11

BEVEZETÉS

Egyes jellemző területi adatok régiónként 2006

Megye

Aktív korú létszám

Korhatár alatti rokkantsági nyugíjas létszám (január)

Megváltozott munkaképességű járadékos (január)

Munkanélküliségi ráta (KSH)

KözépMagyarország

1 241 100

99 697

27 397

5,1

Észak Magyarország

422 800

64 844

35 871

11,0

Észak Alföld

529 500

89 922

63 831

10,9

Dél-Alföld

490 900

83 513

37 281

7,8

Közép Dunántúl

466 400

41 981

16 238

6,1

Dél-Dunántúl

351 000

52 459

31 761

9,0

Nyugat Dunántúl

428 000

32 474

10 636

5,7

3 930 100

465 797

223 116

7,5

Ország összesen

Forrás: Foglalkoztatási Hivatal

Az ellenőrzés az állami célkitűzések és intézkedések, valamint a megváltozott munkaképességűek támogatási és szolgáltatási rendszerének bemutatásán, az orvosi és foglalkozási rehabilitációra fordított pénzeszközök felhasználásán, az uniós támogatásokkal megvalósuló operatív programok értékelésén, illetve a passzív ellátások bemutatásán keresztül közelítette meg a témát. (A munkaképesség megőrzésére fordított pénzeszközök hasznosulásának folyamatábráját, illetve „mozgását” a 2. sz. melléklet tartalmazza.) Az érintett körre fordított költségvetési pénzeszközök nagysága csak becsülhető, mert nincs minden területen elkülönített/elkülöníthető számadat a rehabilitáció esélyei szempontjából a megváltozott munkaképességűek részére nyújtott szolgáltatásokról, így például orvosi rehabilitáció, felnőttoktatás, EU-s források. Az ellenőrzése célja annak értékelése volt, hogy

12

•

a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának elősegítésére kitűzött kormányzati és uniós célok megvalósulása eredményesen szolgálta-e társadalmi reintegrációjukat;

•

az orvosi rehabilitáció szabályozása, intézményrendszere, forrásai, ellenőrzése elősegíti-e a munkaképesség helyreállítását;

•

a foglalkozási rehabilitáció szabályozása, intézményrendszere, forrásai, ellenőrzése elősegíti-e a munka világába való visszatérést;

BEVEZETÉS

•

a munkaképesség orvosszakértői minősítése, illetve a passzív ellátások rendszere hozzájárul-e a megváltozott munkaképességűek rehabilitációjához.

Vizsgálatunkat a teljesítmény-ellenőrzés módszerével végeztük. A kritériumrendszert a 3. sz. melléklet tartalmazza. Egyes adatok, folyamatok értékelésénél – viszonyítási alapként – figyelembe vettük a Központi Statisztikai Hivatal „Megváltozott munkaképességűek a munkaerőpiacon 2002. II. negyedév. Budapest, 2002.” statisztikai felvételről készült anyagát (a továbbiakban: KSH felvétel). Az ellenőrzés a 2004-2006. évekre terjedt ki, a folyamatokat a vizsgálat lezárultáig kísérte figyelemmel. Tekintettel arra, hogy a komplex rehabilitációs rendszer átalakítási folyamata jelen vizsgálattal egyidejűleg zajlott/zajlik, ezért az intézkedéseket (például a rehabilitációs járadék bevezetése, az orvosszakértői eljárás megújítása), illetve a vonatkozó joganyagot naprakészen csak részben tudtuk a jelentésben rögzíteni, megjelölve azon területeket, ahol későbbi önálló vizsgálat lefolytatása indokolt. Helyszíni ellenőrzést a MEH-Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél, az Egészségügyi Minisztériumnál, a Pénzügyminisztériumnál, a Szociális és Munkaügyi Minisztériumnál, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalnál, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál végeztünk. Kérdőíves megkereséssel tájékozódtunk valamennyi régiót érintően 14 munkaügyi kirendeltségnél az azt felkereső megváltozott munkaképességű álláskeresők véleményéről, a szolgáltatásokról és a szolgáltatókról. Az ellenőrzés végrehajtására az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 2. §-ának (3), (5) és (9) bekezdésének rendelkezései adtak jogszabályi alapot. A jelentést egyeztetésre megküldtük a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek, az egészségügyi miniszternek, a pénzügyminiszternek az önkormányzati és területfejlesztési miniszternek. Észrevételeiket az 1. számú melléklet tartalmazza. A szociális és munkaügyi miniszter észrevételezési lehetőségével a törvényes határidőn belül nem élt.

13


I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Országgyűlés 1997-ben – a nyugdíj- és az egészségbiztosítási rendszer reformjához kapcsolódva – határozott 15 a megváltozott munkaképességűek és fogyatékosok ellátási rendszerének átalakításáról. A cél az egészségi állapothoz, a munkavégző képességhez jobban igazodó rendszer kialakítása volt, amely lehetővé teszi és ösztönzi az egyén foglalkozási rehabilitációját, valamint megteremti a visszatérés feltételeit a munka világába úgy, hogy összehangoltan kezeli egészségügyi, foglalkoztatási és szociális problémáikat, mialatt csökkenti az azzal együtt járó társadalmi terheket. Az új rendszer bevezetésének határidejét 1999. január 1. napjában jelölte meg az Országgyűlés. A határozat végrehajtása késedelmet szenvedett, bár az Országgyűlés a célok egyes elemeit más határozataiban is rögzítette. 16 A vizsgált időszak kormányprogramjainak mindegyike foglalkozott a kérdéskörrel, megjelölve az orvosi rehabilitáció komplex rendszere kialakításának szükségességét, a megváltozott munkaképességűek foglalkozási rehabilitációja érdekeltségi és támogatási rendszerének korszerűsítését, az érintettek munkába bekapcsolódásának segítését. A 2006-2010. évek kormányprogramja és az Új Magyarország Fejlesztési Terv – igazodva az Európa Tanács irányelveihez – feladatként jelölte meg a rehabilitációs célú egészségügyi intézmények fejlesztését, az integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató-rendszer infrastrukturális feltételeinek megteremtését, az aktív foglalkoztatási eszközök alkalmazásának támogatását, kiemelten segítve a megváltozott munkaképességűeket. A kormányzati és az Európai Uniós célkitűzések, intézkedések iránya egyértelműen a megváltozott munkaképességűek társadalmi reintegrációját kívánja elősegíteni. A vizsgált időszakban az orvosi rehabilitációs ellátásban lényegi változások nem voltak. Az egészségügyi struktúra átalakításával (2007. március-április) a rehabilitációs fekvőbeteg kapacitás jelentősen (18,2%) nőtt. A kapacitásnövekedés szakmai megoszlásáról, illetve a döntés megalapozásáról az Egészségügyi Minisztérium dokumentumot nem bocsátott az ellenőrzés rendelkezésére. A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása támogatási rendszerének átalakítása az ellenőrzés ideje alatt befejeződött. Az ÁFSZ szervezeteinek megerősítése a tárgyi feltételek tekintetében folyamatos volt, a személyi feltételek javítása esetében ellentmondásosan valósult meg. A megyei mun-

15


16

A munkavédelem országos programjáról szóló 20/2001. (III. 30.) OGY határozat, melléklet 5.4. g) pont. Az új Országos Fogyatékosügyi Programról szóló 10/2006. (II. 16.) OGY határozat, melléklet III. fejezet 1.3. pont.

14


kaügyi központokban 17 rehabilitációs munkacsoportok, a kirendeltségen pedig rehabilitációs közvetítők dolgoztak Tevékenységüket a megyei munkaügyi központok mellett foglalkozási információs tanácsadók (FIT) és ezek továbbfejlesztéseként akadálymentes rehabilitációs információs központok (RIC) segítik. A regionális átalakítás hatása a megváltozott szervezeti feltételekre csak a későbbiekben mérhető fel. 2007. június 18-án az Országgyűlés elfogadta a rehabilitációs járadékról szóló törvényt, amelynek alapvető célja ösztönözni a rehabilitálható megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását a sikeres rehabilitációt követően. Az Európai Unió célkitűzései, irányelvei a megváltozott munkaképességűek életminőségének javítását, munkaerőpiacra visszatérésük elősegítését célozzák, a szociális, munkaügyi és egészségügyi szektor részvételével létrejövő integrált ellátó rendszer kiépítésével. A célok megvalósításához pénzügyi forrásokat allokálnak, amelynek túlnyomó részét a kohéziós politika keretében a Strukturális Alapokon belül az Európai Szociális Alap (ESZA), kisebb részét az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) biztosítja. A monitoring indikátorok teljesülése várható minden vizsgált intézkedésben (1. sz. táblázat). A támogatási időszak kezdetén a monitoring indikátorok pontos definiálása nem volt rendezett, a kedvezményezettek számára nem volt egyértelmű, hogy mit kell érteni bizonyos indikátorok fogalma alatt. A humánerőforrás fejlesztésre irányuló programok mindegyikének fontos eleme az eredmények terjesztése, amelyeknek egyik példája az EQUAL fejlesztési partnerségek közötti együttműködés és tematikus hálózatépítés. A nemzetközi együttműködés lehetőséget biztosít a résztvevőknek arra, hogy az Európai Unióban már jól működő gyakorlatokat megismerjék és a hazai környezetre adaptálják. A különböző programokban szerzett tapasztalatokat tartalmazó dokumentumok, egyéb létrehozott projekttermékek azonban elkülönülten találhatók meg a különböző megvalósító szervezeteknél. Nincs olyan „tudástár”, amely egységesen tartalmazná – tematikus bontásban – az összes projekt listáját, alapvető adataikat, elérhetőségeiket, a létrehozott dokumentumokat, lehetővé téve a különböző pályázók, vagy pályázni szándékozók tájékozódását, kapcsolatfelvételét. A munkaképesség helyreállításának elősegítésében a gyógykezelés, mint a tartós károsodások, az orvosi rehabilitáció, 18 mint a fogyatékosság megelőzése között közvetlen összefüggést a vizsgálat nem tudott feltárni, a szakmai elhatárolás, a gyűjtött adatok komplex jellege miatt. Érdemi értékelést a TAJ-számra elszámolt tételes ellátások vizsgálata

17

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálatról szóló 291/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 6-13. §-ai alapján, 2007. január 1-jétől Regionális Munkaügyi Központok. 18

Az orvosi rehabilitáció célja, hogy az érintetteket – az egészségtudomány eszközeivel – meglévő képességeik (ki)fejlesztésével, illetve pótlásával segítsék abban, hogy önállóságukat minél teljesebb mértékben visszanyerjék, és képessé váljanak a családba, munkahelyre, más közösségbe való beilleszkedésre. [Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tv., 100. § (4) bek.]

15


adhat, ami a jelen ellenőrzés keretét meghaladta. Az OEP Rokkantsági Monitoring Rendszere alkalmas TAJ alapú információk gyűjtésére és elemzésére. A gyakorlatban csak az OOSZI-val kapcsolatos panaszügyek kivizsgálásához használták. Az orvosi rehabilitációs ellátást fekvő- és járóbeteg szakellátás keretében végzik, amelyben a fekvőbeteg ellátás a meghatározó. A krónikus kasszához sorolt fekvőbeteg rehabilitációt szorzókkal növelt krónikus napidíjjal finanszírozza az OEP. A szorzók szakmai és költség-elemzésen alapuló változtatására, bevezetésére és megszüntetésére – egy kivételével – nem volt példa. A 10 rehabilitációs szakterület szakma-specifikus finanszírozása négy területen valósul meg. A rehabilitációs szolgáltatásoknak sem a személyi, sem a tárgyi minimumfeltételei pontosan nem rögzítettek. A szakorvos-ellátottság alacsony (1 000 000 lakosra 1,3), az európai átlag (2,4) alatt van. A vizsgált időszakban a működő rehabilitációs ágyak száma 12 606-12 668 között mozgott, a tízezer lakosra jogszabályban 19 meghatározott 11,5 ágyszám ténylegesen magasabb – átlagosan 12,2 – volt (1/a. tanúsítvány). 2007. április 1-jétől a kapacitást 15 482 ágyra kötötték 20, így a 10 000 lakosra jutó ágy aránya 15,4-re emelkedett. A kapacitások növelése valamennyi régiót érintette, mértéke 12,7 és 57,6% közötti. A területi különbségek a 10 000 lakosra jutó ágyszám mutatót érintően 9,1 és 23,8 között szórnak. A vizsgált időszakban a járóbeteg szakrendelések száma 4,5%-kal, a heti szakorvosi órák mindössze 9 órával növekedtek (2/a-c. sz. tanúsítványok). A fekvőbeteg kapacitás növelésének megalapozásához áttekinthető elemzés az Egészségügyi Minisztériumnál nem készült. Az OEP ellenőrzései rámutattak, hogy a rehabilitációra valós szükségletek alapján jelentős igény mutatkozik, ugyanakkor tisztázatlan az egyes orvosi rehabilitációs szakterületek tartalma, ami folyamatossá teszi a feszültséget a finanszírozó és az ellátó között. Az orvosi rehabilitáció jelenlegi gyakorlata ellentmondásokkal teli. 21 A megváltozott munkaképességűek orvosi rehabilitációjának megtérülését nem vizsgálták, így annak államháztartáson belül képződő hozadéka a hazai gyakorlat alapján nem mérhető. 22

19

Az egészségügyi szakellátási kötelezettségről, továbbá egyes egészségügyet érintő törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXIV. tv. egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 11/2002. (III. 26.) EüM rendelet.

20

Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény (Eftv.)

21

Összefoglaló a 99M 9640 Rehabilitáció HBCS ellenőrzésének részeredményeiről és elsődleges tapasztalatairól 2003. július 17. 22

Az OEP Elemzési és Szakmai Ellenőrzési Főosztálya 2006. áprilisában készítette el „A kórházi rehabilitációs osztályokon 2005. 03. – 06. hónapokban történt gyógykezelések társadalombiztosítási orvosszakmai ellenőrzéséről” c. jelentését. A jelentésben rögzítették, hogy a rehabilitációs programok gazdaságilag is kifizetődőek. Az USA-ból származó adatok szerint az az összeg, amit a rehabilitációra fordítottak az egészségügyi kiadások területén, a későbbiekben hatszoros megtérülést eredményezett.

16


Az OOSZI véleményezi a tartós munkaképesség-csökkenés fokát, időtartamát, a fogyatékosság jellegét, súlyosságát, értékeli a rehabilitálhatóságot, végzi a rokkantsági nyugdíjasok és fogyatékosok időszakos felülvizsgálatát. 23 A munkaképesség orvosszakértői minősítési rendszere sem elveiben (jogszabályi felhatalmazás), sem gyakorlatában nem járul hozzá a megváltozott munkaképességűek rehabilitációjához. A vizsgált időszakban évente 120-130 ezer közötti a rokkantnak véleményezett esetek száma, amelyből 100 ezer körüli a III. csoportba sorolt rokkant. 24 Az új igénylők 18-19%-a „rehabilitálható” minősítést kapott. Az OOSZI adatgyűjtés nem ad módot a „rehabilitálhatónak” minősített III. csoportú új igénylő/soros vizsgálatra érkező adatainak részletesebb elemzésére, a támogató informatikai rendszer és a gyűjtött adatok körének hiányosságai miatt. Jelenleg csak becsült adat áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a komplex rehabilitáció folyamatába összesen körülbelül 40 ezer ember lehetne bevonható. A kormányhatározatot alátámasztó számítások évente 10 ezer személy rehabilitációját, és közülük 40-60% munkába állását prognosztizálják. Az orvosszakértői minősítések rendjét az OOSZI Orvosszakmai Tevékenységek Eljárásrendje tartalmazza. Az orvosszakértői vizsgálat olyan speciális orvosi vizsgálat, amelynek feladata nem a gyógyítás, hanem valamely állapot, tény objektív rögzítése útján a károsodás, illetve a munkaképesség csökkenés mértékének megállapítása. Az objektív megítélést hátráltatja, hogy az OOSZI a véleményezésért folyamodók egészségügyi dokumentációjának csak azt a részét ismeri meg, és annak alapján véleményez, amelyet a beteg relevánsnak tart, és a vizsgálatra magával visz. Az OOSZI orvosszakértőinek egy igénylő vizsgálatára (8 órás munkaidővel számolva) I. fokon 40-46 perc, II. fokon 60-63 perc jut Hollandiában ez új minősítéskor 3-3,5, soros vizsgálat esetén 1,5-2 óra. 25 A minősítéseket végző orvosi gárda jól képzett. A középtávú (5 év) feladatellátás szempontjából kockázatot hordoz, hogy az intézményben a minősítő orvosok 51%-a nyugdíjas, további 16%-a 5 éven belül nyugdíjjogosult lesz, utánpótlásuk nem látszik megoldottnak. Az OOSZI informatikai rendszere korszerűtlen, központi adatbázisa a véleményezésekről nincs, a telephelyek online összeköt-

23

Az orvosi rehabilitáció és az orvosszakértői minősítés kapcsolatára az OOSZI szakmai ellenőrzési osztályának vizsgálata mutat rá, amikor is 252 magas vérnyomás betegséggel leszázalékolt 18-40 éves rokkantnyugdíjas orvosi rehabilitációját vizsgálta a benyújtott dokumentumok alapján. Megállapította, hogy miközben az összes eset 80,6%-át a vizsgáló bizottságok rehabilitálhatónak ítélték, addig – két OOSZI vizsgálat között – a tényleges rehabilitációra 6,5%-ban tettek kísérletet.

24

A III. rokkantsági csoportba tartozik az, aki rokkant, de nem teljesen munkaképtelen, a II. csoportba az, aki teljesen munkaképtelen, de mások gondozására nem szorul, az I. csoportba pedig az, aki teljesen munkaképtelen, és mások gondozására szorul. [A társadalombiztosítás nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 29. § (1) bek. a)-c) pont.] 25

Külföldi rendszerek – előadás OOSZI.

17


tetéssel nem rendelkeznek. Az OOSZI bevételei a vizsgált időszakban folyamatosan csökkentek, 2007-re a felügyeleti szervtől kapott (tervezett) támogatás 381 M Ft-tal (20%) kevesebb, mint a megelőző évi. A foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokhoz az egyenlő hozzáférést az Állami Foglalkoztatási Szolgálat biztosítja a munkaügyi központokon, kirendeltségeken, ezen belül a rehabilitációs információs centrumokon keresztül. A foglalkozási rehabilitáció intézményrendszere elősegítette a megváltozott munkaképességűek munkaerőpiaci reintegrációját, a hazai és uniós források szolgálták a munka világába visszatérésük lehetőségét. Az átalakított munkaadói ösztönző rendszer, foglalkoztatásra gyakorolt hatása, a jelen vizsgálatban, még nem volt megítélhető. A munkaügyi központokban, kirendeltségeken és regionális képző központokban fizikai és kommunikációs akadálymentesítő beruházások valósultak meg, fejezeti kezelésű előirányzatokból, valamint az MPA rehabilitációs alaprésze központi keretéből (202 M Ft). Az aktív munkaerőpiaci szolgáltatásokat differenciáltan vették igénybe. A Munkaerőpiaci Alap képzési alaprésze terhére 2004-ben 1103, 2005-ben 1414, 2006-ban 1380 26 megváltozott munkaképességű személyt képeztek. Mindez az álláskereső megváltozott munkaképességűek 2,8-3,0%-a, amely megegyezik a tartósan állást keresők közül támogatott képzésben részesítettek 2,7-3,2%-os arányával. A foglalkoztatást elősegítő, munkaadókat ösztönző, a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási támogatásának eddigi meghatározó eszköze a munkáltatók normatív alapú támogatása, az ún. dotáció volt. A dotáció éves összege 2004-ben elérte a 64 Mrd Ft-ot, ekkor 50 ezer megváltozott munkaképességű ember után igényeltek a munkáltató szervezetek támogatást. A dotációs rendszert 2005-2007 során fokozatosan átalakították. A korábbi, valós rehabilitációs követelményeket nem támasztó támogatási rendszer többelemű 27, differenciáltabb, valódi rehabilitációs foglalkoztatást célzó támogatási rendszer irányába mozdult el. A rendszer átalakítása a támogatási összegek hatékonyabb felhasználása, a foglalkoztatás minőségének javítása, részben a visszaélések kiküszöbölése érdekében, részben az Európai Uniós jogharmonizáció miatt vált szükségessé. A korábbi normatív támogatást szigorúbb elszámoltatású finanszírozás, részben pályáztatás váltotta fel 2006-ban, 55 Mrd Ft összes költségvetési előirányzattal és több költségvetési jogcím alatt. Új elem a normatív alapú bér-, illetve a pályázattal elnyerhető költségtámogatás (költségkompenzációs támogatás, illetve rehabilitációs költségtámogatás). A költségkompenzációs támogatás

26

A 2005-2006. évi adatok az ÁFSZ „Megegyezéses eredménycélokkal való vezetés” („MEV”) indikátorrendszeréből származnak, amelyek nem egyeznek meg az egyéb típusú adatnyilvántartások adataival (lásd a 3.2.3. pontban írt képzési létszámokat). 27

Bértámogatás, költségkompenzációs támogatás, rehabilitációs költségtámogatás, szociális foglalkoztatás.

18


alapja az akkreditációs rendszer, amelynek célja, hogy az állami támogatás elnyeréséhez minőségi követelményeket érvényesítsen a foglalkoztatóknál. 2006-ban a költségkompenzáció elnyerésére kiírt pályázatoknak egyetlen foglalkoztató sem felelt meg, miután a kötelező akkreditáció folyamata azonos időben zajlott. A rehabilitációs költségtámogatást olyan védett szervezeti szerződéssel rendelkező munkáltató kaphatja, amely közhasznú társaságként működik és a nyílt munkaerőpiacon nem foglalkoztatható megváltozott munkaképességű dolgozókat alkalmaz. A rehabilitációs költségtámogatás elnyeréséhez akkreditáció nem kötelező. Nem indokolt, hogy a jogalkotó a védett szervezeti szerződést kötő szervezeteknél ettől eltekint. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását szolgálja a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprész is. Az évente 3,0-3,3 Mrd Ft alaprész központi, illetve decentralizált részre oszlik. A központi keretből jellemzően szakmaimódszertani fejlesztéseket finanszíroznak, ennek keretében valósul meg például a nemzetközi és hazai jó gyakorlatok adaptálása, a munkaerőpiacon tapasztalatot nem szerzett, illetve onnan régen távol levő emberek sikeres munkaerőpiaci megjelenítését segítő program, továbbá módszertani segédanyagok kidolgozása. A pályázatokat a Minisztérium, valamint többségében – megbízás alapján – civil szervezetek, közalapítványok, minisztériumi háttérintézmények bonyolítják le a munkaügyi tárcával kötött megállapodások alapján. A keret 2007. évi felosztása a helyszíni vizsgálat idején nem állt rendelkezésre. Az alaprész decentralizált keretét a megyei munkaügyi központok pályáztatták. A decentralizált rész a megváltozott munkaképességűek munkahelyteremtő fejlesztéseit, beruházásait szolgálja. A vizsgált időszakban összesen 3802 munkahelyet hoztak létre vagy korszerűsítettek megváltozott munkaképességűek részére. A vizsgált HEFOP intézkedésekkel kapcsolatban 2004. és 2007. március 31. között összesen 379 szerződést kötöttek, amelyek összege több mint 93 Mrd Ft. (2. sz. táblázat). Az összeg 49,55%-át fizették ki 2007. április 20-ig, a kedvezményezettek elszámolása alapján. Az intézkedésekhez tartozó monitoring indikátorok értékei a jelenleg rendelkezésre álló adatok (1. számú táblázat) alapján nagy valószínűséggel megvalósulnak, illetve néhány esetben – különösen a különböző intézkedésekbe bevont személyek számát illetően – túlteljesítést mutatnak. Az uniós előírások a bevont, képzésen részt vett, egyéb támogatásban részesült végső kedvezményezettekre csak a férfi, nő bontású adatgyűjtést teszik kötelezővé, ezért az első 2004-2006-os időszakra nem folyt elkülönített adatgyűjtés a megváltozott munkaképességű/fogyatékos személyekre vonatkozóan. Kivételt képez a munkaügyi központok adatgyűjtése a HEFOP 1.1.-ben. A 29 801 M Ft támogatási költségvetésű programnál az összes bevont személyből 17,45% került vissza a nyílt munkaerőpiacra, a megváltozott munkaképességűek közül 13,97% (192 fő az 1374 főből). A különböző programokba bevont, gazdaságilag inaktív személyek kis hányada végzi el a tanfolyamot, illetve szerzi meg a szakképzettséget igazoló bizonyítványt. A HEFOP 2.3. intézkedésben a projektekbe 2004. óta bevont 23 408

19


fő közül 2680 fő szerzett képzettséget (11,45%) és 6897 fő jutott munkához vagy más pozitív eredményhez. 28 A többi HEFOP és a ROP 3.2. intézkedésről csak összesített adatok álltak az ellenőrzés rendelkezésére. Az intézkedések általában közvetetten hatottak a megváltozott munkaképességűek célcsoportjára. Fő cél olyan tapasztalatok összegyűjtése, együttműködések megvalósítása és dokumentumok, módszerek kidolgozása, amely a szakpolitikákba építve elősegítheti ezen célcsoport életminőségének javítását. Az EQUAL „A” téma a munkaerőpiac szempontjából hátrányos helyzetű emberek munkaerőpiacra való belépésének vagy visszailleszkedésének segítése. A témakör támogatási szerződéseinek összege 4154 M Ft, a programba bevont személyek száma – 2008. évi célérték – 3730 fő, a 2006. évi tényadat 4815 fő. Az „E” téma az egész életen át tartó tanulás és a befogadó munkahelyi gyakorlatok támogatása, a munkaerőpiaci diszkrimináció és egyenlőtlenségek szempontjából érintett emberek álláshoz jutásának és munkába maradásának segítésére. A program támogatási szerződéseinek összege 3914,5 M Ft, a bevont személyek száma – 2008. évi célérték – 2271 fő, a 2006. évi tényadat 2300 fő. Az „A” témán belül 39 fő megváltozott munkaképességű, 253 fő fogyatékos személy és 1202 fő szenvedélybeteg vett részt a programokban. Az „E” témában a megváltozott munkaképességű 376 fő, fogyatékos személy 192 fő és szenvedélybeteg 42 fő volt. A megváltozott munkaképességű személyek passzív ellátásai részben járultak hozzá szociális biztonságuk megteremtéséhez 29, ellátásukat a rendszer nem minden esetben biztosította. Azok a megváltozott munkaképességű személyek, akiknek egészségkárosodása 67% alatti, a munkaerőpiac peremén, vagy a „fekete” gazdaságban mozognak, azaz foglalkoztatásuk időszakos, így a szükséges szolgálati időt nem tudják megszerezni. E peremhelyzetben élő személyek rehabilitációja esélytelen. A hatályos jogi szabályozás alapján azok a megváltozott munkaképességű személyek, akiknek egészségkárosodása nem éri el az 50%-ot, nem jogosultak sem rokkantsági nyugdíjra, sem a megváltozott munkaképességűek átmeneti és rendszeres szociális járadékára. Baleseti járadékra abban az esetben jogosultak, ha munkaképességük üzemi baleset következtében 16%-ot meghaladó mértékben csökkent. Rendszeres szociális segélyre az a nyugdíjjogosultságot nem szerzett legalább 67%-os munkaképesség csökkenésű személy jogosult, aki

28

A pozitív eredmény magában foglalja a képzettséget szerzők, a munkához jutottak számát, de a vállalkozóvá válást is. 29

Öt év elteltével is helytálló megállapítás: „Az egészségi problémával, fogyatékkal élők döntő többsége rokkantsági nyugdíjban, illetve járadékban részesül. Ez egyfelől pozitív, hiszen legalább valamilyen rendszeres jövedelmet biztosít a megváltozott munkaképességűek számára, ugyanakkor viszont az egyén szempontjából igen hátrányos, hogy állapotuknak megfelelő munkavégzés, s így a teljesebb élet lehetősége helyett csak ezt képes nyújtani számukra.” (KSH felvétel, 9. oldal)

20


jövedelemmel nem, vagy csak olyan alacsony jövedelemmel rendelkezik, hogy az kiegészíthető rendszeres szociális segéllyel az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-áig. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a Kormánynak Kísérje figyelemmel az ellenőrzés megállapításainak, javaslatainak hasznosítását. az egészségügyi miniszternek 1.

Intézkedjen a döntések, intézkedések megalapozását szolgáló anyagok, elemzések, folyamatok nyomon követhető dokumentálásáról.

2.

Határozza meg az orvosi rehabilitáció szakmánkénti kapacitás-szükségletét, illetve a szolgáltatások személyi és tárgyi minimumfeltételeit.

3.

Határozza meg a fekvőbeteg rehabilitációs ellátás szakmánkénti – költséggyűjtésen alapuló – szorzóit, illetve a fekvő- és járóbeteg rehabilitációs kapacitás szükséges arányát. a szociális és munkaügyi miniszternek

1.

Határozza meg az Állami Foglalkoztatási Szolgálaton belül a megváltozott munkaképességűeket érintő egyes szolgáltatások személyi és tárgyi minimumfeltételét.

2.

Fontolja meg a támogatási rendszerben a minősítési rendszer (akkreditáció) általánossá tételét. az önkormányzati és területfejlesztési miniszternek Intézkedjen arról, hogy a 2007-2013. évek új programozási időszakra a megváltozott munkaképességűek célcsoportjához kapcsolódó intézkedések aktuális állapotáról információt biztosító monitoring indikátorokat határozzanak meg.

21


II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1.

A

MEGVÁLTOZOTT

MUNKAKÉPESSÉGŰEK

TÁRSADALMI

REINTEGRÁCIÓJÁRA KITŰZÖTT KORMÁNYZATI ÉS UNIÓS CÉLOK MEGVALÓSULÁSA

1.1.

Az orvosi, illetve a foglalkozási rehabilitációval kapcsolatos kormányzati célkitűzések; a komplex rehabilitáció intézményrendszere Az Országgyűlés 1997-ben határozott 30 egy olyan ellátó rendszer kialakításáról, amely a megváltozott munkaképességűek számára lehetővé teszi és ösztönzi az egyén foglalkozási rehabilitációját, valamint megteremti a visszatérés feltételeit a munka világába, összehangoltan kezelve egészségügyi, foglalkoztatási és szociális problémáikat. A rendszert az Országgyűlés által megjelölt határidőre – 1999. január 1. – és azóta sem sikerült bevezetni. A 2002-2006. évi kormányprogram •

kiemelt feladatnak tekintette a megelőzés, a gyógyítás és a rehabilitáció hármas egységének a megteremtését, a tervezett struktúraváltásban ösztönözve az onkológiai és a rehabilitációs ellátást;

•

korszerűsíteni kívánta a megváltozott munkaképességűek foglalkozási rehabilitációját szolgáló érdekeltségi és támogatási rendszert.

A 2004-2006. évi kormányprogram •

meghirdette a betegségek kezelésének komplex rehabilitációs rendszerének kialakítását, azonban az annak alapján készült „21 lépés a magyar egészségügy megújítására” program nem nevesítette a rehabilitáció témakörét;

•

megerősítette, hogy korszerűsíteni kívánja a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatási rendszerét, biztosítva a jelentős támogatás hatékonyabb, az érintettek munkába bekapcsolódását segítő felhasználását.

A 2002-2005. években számos kormányhatározat 31 született a kérdéskörben, azonban nem mindegyiket követte intézkedés. A megváltozott munkaképes-

30


31

A társadalombiztosítás baleset-biztosítási ágának kialakításáról szóló 2084/2002. (III. 25.) Korm. határozat melléklet. A munkavédelem országos programja 2004. évi intézkedési és ütemtervéről szóló 2010/2004. (I. 22.) Korm. határozat 11. pont; a csatlakozáson túlnyúló állami támogatásoknak az Európai Unió Bizottsága részére az interum

22


ségű munkavállalók foglalkoztatása támogatási rendszerének átalakítása az ellenőrzés ideje alatt befejeződött. (lásd: 3.3.2. pont) 2004-2005-ben megkezdődött a megváltozott munkaképességűek támogatási rendszerének átalakítása. 2004. április 1-től megszűnt a célszervezeti kijelölés lehetősége a foglalkoztatók dotációjában. A kiadások visszaszorítására 2005-ben módosították a szabályozást, szigorodtak a dotáció szabályai. 32 A PM fejezetben szereplő dotációs támogatást 2006-2007-ben folyamatosan megszüntetik, amit fokozaton több új támogatási forma vált fel. Az átalakítás során a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához nyújtható dotációs költségvetési támogatás fedezetét 2006-tól már a Pénzügyminisztérium (2006-ban 38, 2007-ben 20 Mrd Ft) és a szaktárca fejezetnél (2006-ban 13, 2007-ben 30,8 Mrd Ft) különítették el. 33

A 2006-2010. évek kormányprogramja, valamint a konvergencia program egészségügyi fejezete egyaránt tartalmazta az ellátórendszer kapacitásainak átstrukturálását. A programokhoz kapcsolódó – 2006 augusztusában megtárgyalt és társadalmi vitára bocsátott – Új Magyarország Fejlesztési Terv céljaiban szerepelteti a prevenciós, gyógyító és rehabilitációs célú kiemelt egészségügyi intézmények fejlesztését; az integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató-rendszer infrastrukturális feltételeinek megteremtését; az akadálymentesítést; az ápolási, a rehabilitációs tevékenységek, az egészségi állapot és a munkavégző képesség fejlesztését. A megváltozott munkaképességű személyek ellátó alrendszerei összehangolt átalakításának koncepciójáról készült előterjesztés 2006. októberi változatát bocsátották az ellenőrzés rendelkezésére. A helyzetelemzés egyszerre ítéli jelentősnek és elégtelennek a fekvő rehabilitációs kapacitást, a területi eloszlás és a halálozási adatok alapján. Kiemeli továbbá a teljes értékű rehabilitáció hiányát, amit az egészségügyi, a szociális és a foglalkoztatási területek hármas egységével, szoros együttműködésével, információ cserével, összehangolt fejlesztéssel tart kialakíthatónak.

Az orvosi rehabilitációs tervek megvalósulása az ellátási kapacitások átalakításával vette kezdetét, amikor a rehabilitációs ágyak száma 12 668-ról 15 482-re növekedett, az aktív ellátás terhére. 34

eljárás keretében 2004 áprilisában történő bejelentéséről szóló 2072/2004. (IV. 15.) Korm. határozat 6. pont; a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása támogatási rendszerének átalakításáról szóló 2180/2005. (VIII. 26.) Korm. határozat. 32

A megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és a szociális ellátásáról szóló 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet módosításáról rendelkező 27/2004. (XII. 14.) FMM-ICsSzEM-PM együttes rendelet.

33

A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása támogatási rendszerének átalakításáról szóló 2180/2005. (VIII. 26.) Korm.hat.

34

Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény mellékletei.

23


A törvény előkészítését végző szakmai bizottság rendelkezésre bocsátott munkaanyaga 35 nem tartalmaz elemzést, nem követhető a kapacitás-növelés megalapozása, nem ismert a bizottság szakmai összetétele, nem tartalmaz javaslatot, nem rögzít tárgyalási folyamatot és annak eredményét. A döntések meghozataláról sem jegyzőkönyvek, sem emlékeztetők, sem feljegyzések vagy más dokumentumok az ellenőrzés számára nem ismertek. A 2006-2010. évekre szóló kormányprogram szerint a munkaerőpiacról kiszorultak beilleszkedését megújuló intézményekkel, bővülő szolgáltatásokkal, képzési, foglalkoztatási programokkal kell támogatni, kiemelten segítve a megváltozott munkaképességűeket. A 2006. évi Új Magyarország Fejlesztési Terv kiemeli, hogy a megváltozott munkaképességűek munkaerőpiaci jelenléte csekély, közel háromnegyedük nincs jelen a foglalkoztatásban, ezért szükséges, hogy minél nagyobb hányaduk térjen vissza, vagy lépjen be a munkaerőpiacra. A feladat végrehajtásához foglalkoztatást segítő támogatások és foglalkozási rehabilitáció fejlesztése szükséges. 2007-ben befejeződött az ÁFSZ regionális szerkezetűvé alakítása. Országos, regionális és kistérségi szinten az ÁFSZ rehabilitációval foglalkozó szervezeteinek megerősítésére, tárgyi és személyi feltételeinek javítására a Munkaerőpiaci Alap 2007. évi költségevetésében 1437,7 M Ft előirányzat szerepel. 36 Kormányhatározat 37 a megváltozott munkaképességűeket érintő ellátások rendszere átalakítása céljaként határozta meg, hogy az aktív korúak közül csak azok részesüljenek nyugellátásban, akik teljes értékű munka vállalására rehabilitációval sem tehetők képessé. A célok eléréséhez szükséges eszközök a kormányhatározat szerint: •

a komplex szakértői minősítési és egyéni szükségletfeltáró rendszer kiépítése;

•

rehabilitációra ösztönző új ellátás bevezetése;

•

az egészségügyi, szociális és a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások egységes rendszerbe illesztése;

•

a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása bővítésének elősegítése új támogatási formák bevezetésével és a munkáltatók rehabilitációs kötelezettségeinek növelésével.

35

A Struktúraváltás megalapozása kapacitás átalakítással a fekvőbeteg ellátásban (harmadik, javított változat 2006. VIII. 28.). 36

A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény, 9. számú melléklet a 2006. évi CXXVII. törvényhez LXIII. MUNKAERŐPIACI ALAP, 8.2. alcím. 37

A megváltozott munkaképességű személyek ellátó rendszereinek összehangolt átalakításának programjáról szóló 2191/2006. (XI. 15.) Korm. hat., hatályon kívül helyezte a rehabilitációs járadék bevezetésével összefüggő kormányzati intézkedésekről szóló 2077/2007. (V. 9.) Korm. határozat, 2007. V. 9-től.

24


A rehabilitációra ösztönző új ellátásról, a rehabilitációs járadékról szóló törvény-javaslatot az Országgyűlés 2007. június 18-án elfogadta. A törvényjavaslat beterjesztését megelőzően már megvalósultak a rehabilitációs járadékban részesíthetők foglalkoztatásának egyes segítő elemei, mint a közbeszerzési törvény kiegészítése a védett piacok speciális kategóriájával, amely szabályaival a védett foglalkoztatók részére biztosít előnyöket az állami megrendelések elnyerésében. Kormányhatározat, 38 – amelynek előterjesztő anyaga számításokat, prognózisokat és pénzügyi forrást is megjelölt – a témakörben további feladatokat is megjelölt, így különösen:

1.2.

•

az Országos Orvosszakértői Intézet szervezetére vonatkozó szabályok, valamint a minősítés rendszer szabályozásának előkészítését (határidő: 2007. május 31.);

•

a visszaélések visszaszorítására intézkedések kidolgozását (határidő: 2007. június 30.);

•

a minősítési és tárgyi feltételek meghatározását (határidő: 2007. december 31.);

•

a rehabilitációs szolgáltatások körének meghatározását, az eljárási szabályok kialakítását;

•

a különböző forrásokból nyújtott támogatások és szolgáltatások rendszerének összehangolását;

•

az ÁFSZ rehabilitációval foglalkozó szervezeti egységeinek megerősítését;

•

az egészségügyi rehabilitációs szolgáltatók szakmai feltételrendszerét;

•

a szociális és egyéb ellátások komplett rendszerének áttekintését és átalakítását;

•

az aktív korúak rokkantsági ellátásához az önálló biztosítási ág létrehozására szakmai javaslat kidolgozását.

Európai Uniós előírások, célkitűzések érvényesítése a humánerőforrás fejlesztést célzó programok tervezése során A fogyatékos személyek helyzetére vonatkozó Európai Akcióterv 2006-2007 39 2002-es Eurostat statisztika alapján megállapítja, hogy az Európai Unió területén élő 16 és 64 év közötti 44,6 millió ember kb. 16%-a él valamely fogyatékkal, illetve tartósan egészségügyi problémával. Az 55-64 éves korcsoportban ez már eléri a 30%-ot. 2003-ban a fogyatékos személyek 40%-a volt kereső, míg ugyanez 65% volt a nem fogyatékos személyek esetében. Az Európa Tanács 2000 márciusában Lisszabonban meghatározott célkitűzései, valamint azok teljesülésének értékelése alapján új nemzeti dokumentumok ké-

38

A rehabilitációs járadék bevezetésével összefüggő kormányzati intézkedésekről rendelkező 2077/2007. (V. 9.) Korm. határozat, 2007. V. 9-től.

39

COM (2005) 604 végleges.

25


szültek. A magyar Felülvizsgált Nemzeti Lisszaboni Akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért 40 rögzíti, hogy a magyar munkaerőpiac jellemzője továbbra is az alacsony foglalkoztatási ráta (57,3%) és a növekvő munkanélküliség (7,5%). A 17. iránymutatás 2010-re az általános foglalkoztatási rátát 70%-ban határozza meg, ezen belül a nőkét 60%-ban, az 55-64 év közötti korosztály foglalkoztatását pedig legalább 50%-ban. A 18. iránymutatás a munka életciklus alapú megközelítésének középpontba állításával a munkavállalók egészségi állapotának javítását, illetve a korai nyugdíjba vonulás megelőzését tűzte ki célul. (A megvalósítást szolgálja a HEFOP 4.3. Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése az elmaradott régiókban intézkedése, lásd 2.3.1. pont) A 19. iránymutatás célkitűzése a befogadó munkaerőpiac biztosítása [HEFOP 1.1. Aktív munkaerőpiaci politikák megelőzése és kezelése (lásd: 3.4.4. pont); a HEFOP 2.3. Hátrányos helyzetű emberek, köztük a romák foglalkoztathatóságának javítása (lásd: 3.4.1 pont); a ROP 3.2. A helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása intézkedés. (lásd 3.4.2. pont)]. A munkaerőpiaci igények összehangolására irányuló 20. iránymutatás egyik célkitűzése a foglalkoztatási szolgálatok modernizálása, melyet a HEFOP 1.2-es központi intézkedés valósít meg a korábbi Phare projektre építve (lásd: 3.4.4. pont) és a HEFOP 2.2. A társadalmi befogadás elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével című intézkedés. (lásd: 3.4.1. pont) A 24. iránymutatásban megfogalmazott az oktatási és képzési rendszereknek az új munkaerőpiaci követelményekhez való igazításához – többek között – a korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása sorolható. (lásd: 3.4.3. pont) 2005-ben készült el az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK) 41 és az Országos Területfejlesztési Koncepció, 42 amelyekben 2020-ig határozzák meg a stratégiai célokat. Többek között rögzítették, hogy az egészségügy munkaerőmegújító, munkavégző képességet megőrző és helyreállító szerepénél fogva alapvetően meghatározza az ország versenyképességét. Az Egészségügyi Fejlesztéspolitikai Koncepció (EFK) (2005) az egészségügyi rendszerre vonatkozó, 2020ig meghatározó, jövőorientált fejlesztési stratégiai dokumentum, amelyre hivatkozva lehet a 2007-2013 közötti időszakra tervezett egészségügyi fejlesztésekhez EU forrásokat igényelni. Az EFK átfogó célja a magyar lakosság egészségi állapotának jelentős javítása.

40

A Nemzeti akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért című dokumentum kidolgozásáról szóló 2155/2005. (VII. 27.) Korm. hat.

26

41

96/2005 (XII. 25.) OGY határozat az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióról.

42

97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról.


Az Európai Bizottság 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásairól szóló közlemény 43 [COM (2005) 0299] egyértelmű kontextusba helyezi az egészségügyi és inaktivitás csökkentésére irányuló fejlesztéseket: „Az új regionális, a versenyképességre és a foglakoztatásra irányuló célkitűzés arra irányul, hogy a gazdasági változást előzetesen felismerjék és elősegítsék, azáltal, hogy fejlesztik az EU régiók versenyképességét és vonzerejét a tudás alapú gazdaságba, a vállalkozói szellem kialakításába, a kutatásba, az egyetemek és vállalkozások közötti együttműködésbe és az innovációba történő beruházásokkal, továbbá fejlesztik a közlekedési és távközlési infrastruktúrát, az energia- és egészségügyet; a környezetvédelmet és a kockázatmegelőzést; a munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességét; megerősítik a munkaerő-piaci részvételt és előmozdítják a társadalmi integrációt és a fenntartható fejlődést.” (CSG 44)

A felsorolt dokumentumok alapozták meg az NFT II. (ÚMFT, vagy EU terminológia szerint: Nemzeti Stratégiai Referenciakeret) 2005-ben elkezdődött tervezését. A Tanács 1083/2006/EK rendelete 45 általános rendelkezéseket tartalmaz a 2007-2013-as programozási időszakra. A 9. cikk (3) bekezdésében kiemeli a foglalkoztatás növelésére fordítandó támogatásokat, IV. számú melléklete tartalmazza a munkahelyteremtéssel, illetve a hátrányos helyzetű személyek társadalmi befogadásával kapcsolatos támogatható költségkategóriákat.

1.2.1.

A Phare és az első programozási időszak (2004-2006) tapasztalatai, valamint az Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007-2013) humánerőforrás fejlesztését célzó programok Az első programozási időszakban (2004-2006) a Humánerőforrás Fejlesztési Operatív Program és az EQUAL közösségi kezdeményezés, illetve a Regionális Operatív Program intézkedései keretében valósultak meg a megváltozott munkaképességű személyek célcsoportjára irányuló projektek. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv kidolgozása már 2005-ben elkezdődött, ezért csak korlátozott mértékben vehette figyelembe az első programozási időszak tapasztalatait, de a lebonyolító intézményrendszer szakembereit bevonták a tervezésbe. 46 Az első időszak programjainak értékelése csak a 2008. december 31-i végső kifizetési határidejét követően kezdődhet meg. Az eddigi tapasztalatok alapján végrehajtott módosítások jellemzően adminisztratív, eljárásrendi jellegűek, melyek főleg a lebonyolítás időtartamának rövidítését, a bürokrácia csökkentését segítik elő. 47

43

COM (2005) 0299.

44

Community Strategic Guidelines.

45

A Tanács 2006. július 11-i rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és a 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről. 46

Az Európai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó támogatások hazai felhasználásáért felelős intézményekről szóló 1/2004. (I. 5.) Korm. rendelet. 47

A HEFOP esetében a módosítás – 2007. január 1. napjától –, hogy a MÁK helyett a korábbi szakmai közreműködő szervezet végzi a folyamatba épített pénzügyi ellenőrzést.

27


Kormányhatározat 48 rendelkezik arról, hogy az ÚMFT-ben végrehajtandó humánerőforrás fejlesztést célzó operatív programokban támogatni kell az új minősítési rendszer, a komplex rehabilitáció és az ágazati rehabilitációs szolgáltatások fejlesztését, valamint a megváltozott munkaképességű személyek szociális és rehabilitációs programjait. A TÁMOP prioritásaiban megjelenik a megváltozott munkaképességűek célcsoportja. A megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése konstrukcióra 14 288 M Ft-ot ütemeztek, míg a Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért célú konstrukcióra 36 345 M Ft-ot a 2007-2008-as időszakra. A helyszíni vizsgálat idején még munkaanyag TÁMOP akciótervben megjelenik a fogyatékos emberek szociális és elemi rehabilitációja – elemi rehabilitációs központok létrehozása (1030 M Ft) és a komplex rehabilitáció szakmai hátterének megerősítése is (1547 M Ft). Az akciótervek véglegesítésére az Operatív programok brüsszeli jóváhagyását követően, várhatóan 2007 júliusában kerül sor. A Közép-magyarországi Regionális Operatív Program keretében a humán közszolgáltatások intézményrendszerének fejlesztése prioritás keretében az állami fenntartású közintézmények akadálymentesítésére 1156,3 M Ft-ot, az önkormányzati tulajdonú intézmények akadálymentesítésére pedig 2791,2 M Ft-ot terveznek fordítani a 2007-2013-as időszakban.

1.2.2.

A programok végrehajtásakor tapasztalt legjobb gyakorlat és legjobban hasznosítható eredmények terjesztése A humánerőforrás fejlesztésre irányuló programok mindegyikének fontos eleme az eredmények terjesztése, melynek egyik kiemelkedő példája az EQUAL fejlesztési partnerségek közötti együttműködés és tematikus hálózatépítés. A nemzetközi együttműködés lehetőséget biztosít a résztvevőknek arra, hogy az Európai Unióban már jól működő gyakorlatokat megismerjék és a hazai környezetbe átültessék. A projektek tervezésénél, indításánál, bonyolításánál a Bizottság 1159/2000/EK rendelete figyelembe vételével jártak el a programok lebonyolításánál, amely megfogalmazza a strukturális alapok által nyújtott támogatásokra vonatkozóan a tagállamok által végrehajtandó a tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó alapelveket. Egy jó példa az EU által előírt helyes eljárásra: 2007 márciusában jelent meg a HEFOP 1.2-es intézkedést bemutató Hírlevél. Egyebek között ebből tájékozódhatnak a munkaügyi kirendeltségek, illetve a kapcsolódó szakterületek munkatársai a legfrissebb információkról. A megújult ÁFSZ honlapon részletes információkat szolgáltatnak a HEFOP általuk megvalósított intézkedéseiről. Az infrastrukturális beruházásoknál táblákkal jelzik, hogy az Európa Unió által társfinanszírozott munkákról van szó.

48

A 2006. évi központi költségvetés általános tartalékának felhasználásáról szóló 2196/2006. (XI. 20.) Korm. hat.

28


A különböző programokban szerzett tapasztalatokat tartalmazó dokumentumok, egyéb létrehozott projekttermékek azonban elkülönülten találhatóak meg a különböző megvalósító szervezetek honlapján. Az IH és a KSZ-ek honlapján is rendelkezésre áll a nyertes pályázók listája, azonban a futó és már lezárult projektek eredményeiről, a létrehozott projekttermékekről, azok hasznosulásáról összefoglaló áttekintés nem áll rendelkezésre.

2.

AZ ORVOSI REHABILITÁCIÓ RE, FORRÁSAI

SZABÁLYOZÁSA, INTÉZMÉNYRENDSZE-

2.1.

Az orvosi rehabilitáció intézményrendszere, a rehabilitációs kapacitás Az orvosi rehabilitáció célja, hogy az egészségi állapotukban károsodottakat és a fogyatékosokat – az egészségtudomány eszközeivel – meglévő képességeik (ki)fejlesztésével, illetve pótlásával segítsék abban, hogy önállóságukat minél teljesebb mértékben visszanyerjék, és képessé váljanak a családba, munkahelyre, más közösségbe való beilleszkedésre. 49 A rehabilitációs ellátás fekvő- és járóbeteg szakellátás keretében történik. 2006ban a rehabilitációra szakosodott fekvőbeteg intézmények (szakkórház, szakmai centrum) száma 18, 306 szervezeti egységben volt rehabilitációs fekvő beteg ellátás és 808 volt a rehabilitációs szakrendelések száma. (2/a. sz. tanúsítvány) Miniszteri rendelet 50 belgyógyászati, gasztroenterológiai, gyermekgyógyászati, kardiológiai, mozgásszervi, nőgyógyászati, neurológiai, pszichiátriai, pulmonológiai és légzés, valamint sebészeti rehabilitációt különböztet meg. Az orvosi rehabilitáció szakmánkénti megoszlása (2/b. sz. tanúsítvány) az OEP adatai szerint pontosan nem meghatározható, mert a finanszírozás alapjául szolgáló ÁNTSZ engedélyek az érintett szervezeti egység szakmai profilját nem határozták meg. Így az „egyéb kategóriába” közel 4000 ágy tartozik. A szakmánkénti elkülönítést nem követi a finanszírozás. A finanszírozási rendelet 51 négy kategóriában ismeri el az ellátást, így a szakmai jellemzők költség igénye nem specifikusan finanszírozott. A rehabilitációs járóbeteg szakrendelések száma 4,5%-kal, a heti szakorvosi órák száma mindössze 9 órával, a nem szakorvosi heti óraszám 6,2%-kal nőtt a vizsgált időszakban. (2/a., 2/c. sz. tanúsítvány). Mind a szakorvosi, mind a nem szakorvosi kapacitás 80%-a a mozgásszervi rehabilitációban biztosított a járóbeteg-ellátásban. Ezt 94 – 92 szakorvossal látják el. A kapacitás további

49

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 100. § (4) bek.

50

A szakellátási kapacitások felosztásának szempontjairól és a szakellátási elérési szabályokról szóló 54/2006. (XII. 29.) EüM rendelet. 51

Az egészségügy szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999.(III. 3.) Korm. rendelet, 8. sz. melléklet.

29


20%-a megoszlik a belgyógyászati, gyermekgyógyászati, kardiológiai, neurológiai, pszichiátriai, pulmonológiai szakmák között. (2/d. sz. tanúsítvány) A fekvőbeteg-ellátásban az éves átlagos ágyszám 3393-ról 12 668 ágyra nőtt 1994 és 2006 között. A fekvőbeteg kapacitások kihasználtsága a vizsgált időszakban 81 és 83,6% közötti, az ápolás átlagos tartama 28 nap, az elbocsátott betegek száma 142 000 körüli volt (1/a. sz. tanúsítvány). A 2004-2006 közötti években a működő rehabilitációs ágyszám közel azonos volt (12 606, 12 249, 12 668). A tízezer lakosra meghatározott kapacitást (11,5) 52 némileg meghaladta a tényleges a vizsgált időszakban átlag 12,2. (1/a. sz. tanúsítvány) Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről rendelkező törvény 53 a rehabilitációs kapacitást 2814 ággyal növelte 2007. április 1-jétől. Országos feladatkörű speciális intézetekben 100, a súlyponti kórházakban 4655, a régiókban 10 727, összesen 15 482 kapacitásra kötöttek szerződést. A 10 000 lakosra jutó ágyszám ezzel 15,4-re emelkedett. A 10 000 lakosra jutó ágyszám 9,1 és 23,8 között szór, Budapesten és Pest-megyében ez az arány 18,1. 54 Azok a megfontolások, amik fenti arányok kialakításában szerepet kaptak nem álltak az ellenőrzés rendelkezésére. A régiós rehabilitációs ágyszámokat a törvényi garantált ágyszámok adják. A Rehabilitációs Szakmai Kollégium állásfoglalása 55 szerint országosan 6800 rehabilitációs ágy, ún. nappali kórházi ellátással kiegészítve, optimális működést biztosítana. A jelenlegi szabályozás szerint az ágykapacitás 50%-ának megfelelő nappali ellátás számolható el, vagyis az 10 200 ágyat jelentene országosan.

A rehabilitációs kapacitások átlagos 22,2%-os növelése, valamennyi régiót érintette, amit a következő tábla mutat be.

52

Az egészségügyi szakellátási kötelezettségről, továbbá egyes egészségügyet érintő törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról rendelkező 11/2002. (III. 26.) EüM rendelet.

53

Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény. (Eftv.): valamint az Egészségügyi ellátó rendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény végrehajtásával kapcsolatos egyes finanszírozási, szerződéskötési és eljárási kérdésekről rendelkező 41/2007. (03. 13.) Korm. rendelet.

30

54

EüM adatok.

55

Az RSZK Regionális ellátási modell finanszírozási ajánlás, 2007. január.


Rehabilitációs fekvőbeteg kapacitások változása* Terület

2006. 09. 30. ágyszám

Törvényben garantált

Eftv. határozatai alapján

Összesen (2007. 04. 1-jétől)

Növekedés aránya %

Ny-Dunántúl

1888

819

1561

2380

26

Közép-Magyarország

4585

1205

3965

5170

12,7

Közép-Dunántúl

1603

771

1055

1826

13,9

É-Magyarország

1435

421

1419

1840

28,2

Dél-Dunántúl

989

540

940

1480

49,6

Észak-Alföld

981

572

975

1547

57,7

Dél-Alföld

807

427

799

1226

51,9

12 288

4755

10 714

15 469

25,9

Összesen:

Egészségügyi Minisztérium adatai

*A törvényben meghatározott és a Minisztérium adatai közötti különbség 13 ágy. A szolgáltatók szakmai megfelelősségének biztosítására kidolgozott minimumfeltételek csak keretet adnak a működés feltételeinek, de nem pontosítják, hogy milyen eszközből, milyen típusú ellátásnál, hány ágyra, hány darabbal kell rendelkeznie az adott ellátó helynek. (pl. kerekes szék, UH, bot, járókeret, antidecubitor párnák stb.) A minimumfeltételek meglétét a működési engedélyek feltételeként az ÁNTSZ ellenőrzi, monitorozására az OEP vizsgálatai alkalmával is sor kerül. A rehabilitációs ágyakon rehabilitációs ellátás helyett ápolási tevékenység is folyik, amit az OORI által végzett OSAP adatgyűjtés feldolgozott adatai évrőlévre igazolnak. A Rehabilitációs Szakmai Kollégium által elfogadhatónak ítélt két év átlagában 2,5% alatti halálozási arányt jóval meghaladja a belgyógyászati rehabilitációnál a budapesti intézetek 12,8%-os, illetve a megyei kórházak 6,3%-os halálozási aránya. A meglévő kapacitások céltól eltérő felhasználása (rehabilitációs helyett ápolási ellátás) finanszírozási többlet-bevételt eredményez(het), 56 a beteg oldaláról pedig az egyenlő hozzáférés esélyét befolyásolja.

2.1.1.

Az orvosi rehabilitáció szakember ellátottsága Miniszteri rendelet 57 határozza meg az egyes egészségügyi szolgáltatások minimumfeltételeit, de nem rendelkezik a rehabilitációs szakellátások ágyszám/szakorvos, általános orvos létszámról, így nem hasonlítható össze a minimálisan kötelező és a ténylegesen működő orvosi létszám.

56

Az ápolási ellátás finanszírozása alacsonyabb, mint a rehabilitációs ellátásé.

57

Az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimum feltételekről szóló 60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendelet.

31


Az OEP kumulált létszám adatai szerint országosan 2006-ban 556 szakorvos volt valamennyi rehabilitációs szakma ellátásához, így 23 ágy jutott egy szakorvosra. A rehabilitációs orvos létszám 100 000 lakosra vetítve Magyarországon 1,3, Belgiumban 4,4, Csehországban 4,7, Szerbiában 5,8, Írországban 0,1. Az európai átlag érték 2,4. 58 A 2006. évi országos szakorvosi létszám adatok a szakorvosok túlterheltségére utalnak, ami veszélyeztetheti a szakellátás minőségét. A rehabilitációs szakmák 2004-2006 közötti szakorvos és nővér ellátottságának adatait a 2/b., 2/d., 2/e. sz. tanúsítványok mutatják be. A rehabilitációs szakma létszám ellátottságáról az OSAP adatgyűjtés keretében az OORI, illetve az OPNI végzi az adatok gyűjtését. A létszám ellátottsági adatok elemzésében a szakma általános véleménye, hogy jellemző a szakember hiány. A megyei osztályokon és a fővárosban az orvos és a nővér hiányt egyaránt jellemzőnek ítélik. Több helyen előfordul központi, azaz több osztályt egyszerre ellátó, és részmunkaidős szakember alkalmazása, főleg a diplomások körében (orvos, gyógytornász, pszichológus, logopédus). 2003. augusztus 21. hatállyal épült be a szakképesítési rendszerbe a fizikális medicina és a rehabilitációs orvoslás képesítés megszerzésének lehetősége. 59 A szakképzési rendszer irányítását az EüM látja el. Adatszolgáltatásuk szerint 20012007 között mozgásszervi rehabilitációból 89 fő, orvosi rehabilitációból 181 fő – ebből 88 fő a pszichiátria területén – szerzett szakképesítést.

2.2.

Az orvosi rehabilitáció hazai és uniós forrásai

2.2.1.

Az orvosi rehabilitáció hazai forrásai, azok ellenőrzése Az E. Alap költségvetésében az orvosi rehabilitációs kiadásokat a gyógyító megelőző, a gyógyászati segédeszköz és gyógyfürdő, valamint a gyógyszer kaszszákból fedezik. A krónikus kasszához sorolt fekvőbeteg rehabilitációt szorzókkal növelt krónikus napidíjjal finanszírozza az OEP.

A rehabilitációs kiadásokban nincs külön adatgyűjtés arról, hogy az igénybevevő megváltozott munkaképességű vagy fogyatékos személy, ezért a bemutatott tényleges kiadások az összes rehabilitációs kóddal jelentett fekvő- és járóbeteg ellátást tartalmazzák.

58 59

RSZK Regionális ellátási Modell Finanszírozási ajánlás (2007. január).

A szakorvos, szakfogorvos, szakgyógyszerész és klinikai szakpszichológus szakképesítés megszerzéséről rendelkező 66/1999. (XII.25.) EüM rendelet 2. sz. melléklete, valamint az azt módosító 45/2003. (VIII. 6.) ESzCsM rendelet.

32


Rehabilitációs kiadások Megnevezés Fekvő Járó Szanatórium (a fekvőn belül)

2004.

2005.

2006.

Díj (E Ft)

Díj (E Ft)

Díj (E Ft)

22 904 372

27 173 851

27 206 884

430 103

668 055

709 346

2 736 602

3 387 937

3 444 155

Az ellenőrzés a 2005. évi korhatár alatti III. csoportú rokkantak (új igénylők) esetében vizsgálta az E. Alapból fizetett ingyenes és ártámogatással biztosított egészségügyi kiadásokat a gyógyszer kiadások kivételével. (A 3. sz. tanúsítvány a megelőző és az igénylést követő év kiadásait is tartalmazza ugyanarra a TAJ körre vonatkozóan.) A rokkanttá nyilvánítás évében 39,2 Mrd Ft kiadást igényelt az érintettek ellátása, ami az OOSZI statisztika szerint 28 283 fő új igénylőt jelentett. A csoportból 10 359 főt nem rehabilitálhatónak, 17 924 főt rehabilitálhatónak minősítettek. Az egy főre jutó kiadás 1,4 M Ft, ami elsősorban a fekvőbeteg szakellátásban (37 Mrd Ft) realizálódott. További érdemi értékelést a TAJ-ra elszámolt tételes ellátások vizsgálata adhat, amely jelen vizsgálat keretét meghaladta.

Az orvosi rehabilitáción belül a fekvőbeteg ellátásra fordított kiadások a meghatározóak. A vizsgált időszakban értéke 18,8%-kal növekedett, amit a szorzók és az alapdíj változása indokol. A szorzók bevezetését, illetve folyamatos változtatását költséggyűjtéssel, elemzéssel nem alapozta meg a minisztérium. 2006 második félévétől mindössze három típusú ellátást ismert el a finanszírozás jelentősen lecsökkentve a szorzókat és törölve a szakmai minősítés lehetőségét. A központi idegrendszeri sérültek ellátására bevezetett legmagasabb szorzó 3,3 lett, a kiemelt rehabilitáció pedig 1,5. 2007 januárjától 1,4-es szorzóval egészültek ki a korábbiak a szakmai minősítésű pszichiátriában. A szorzók változtatásának, új szorzóknak szakmával egyeztetett bevezetésének szükségességéről, megalapozásáról csak a 2,1 szakmai minősítésű szorzónál volt példa. A krónikus napidíj 2004-ben 3900 Ft, 2005-ben 4010 és 4050 Ft, 2006-ban 4115 és 4900 Ft volt. 2006-ban augusztustól élt a kiemelt krónikus napidíj 5330 Ft-tal. A kiemelt napidíjjal finanszírozott ápolási napok száma átlagosan havi 164 000, az összes ápolási nap pedig 314 447, vagyis az ellátás több mint a fele ebben a kategóriában valósult meg. A 2007. április havi teljesítményeken alapuló kifizetésektől kezdődően a fentiekben jelzett kétféle alapdíj 5200, illetve 5600 Ft-ra változik.

Az OEP Elemzési és Szakmai Ellenőrzési főosztálya 2006 áprilisában készített jelentést a kórházi rehabilitációs osztályokon a 2005. 03-06. hónapban végzett gyógykezelések ellenőrzéséről. A dokumentálás szabályszerűségén túl az ellenőrzések kitértek a rehabilitációs tevékenység igazolására vagy annak hiányára. 19 megyében, 43 szolgáltatónál, 10 876 törzsszámon jelentett ellátást ellenőriztek, 2769 esetben volt szükség szankció alkalmazására. 38 esetben a finanszí-

33


rozást visszavonták, 18,2 M Ft értékben, a jelentettnél rövidebb idejű vagy az alacsonyabb szorzójú ellátások, illetve az időszakos hazabocsátások miatt. Az összes ellenőrzött ellátásból 1713 esetben újra besorolták a tevékenységeket. Komárom-Esztergom megyében (253 esetből, 237) esetben, Szabolcs-SzatmárBereg Megyében (332 esetből, 7 esetben) ténylegesen nem végeztek rehabilitációs ellátást, Zala megyében téves jelentés miatt az aktív ellátást jelentették rehabilitációként (88 esetben).

2.2.2.

Az orvosi rehabilitációs ellátásokról gyűjtött adatok és azok felhasználása Az OEP-nél valamennyi adat rendelkezésre áll, ami alkalmas TAJ alapú információk gyűjtésére, elemzésére. A Rokkantsági Monitoring Rendszer (RMR) alkalmas a betegek ellátórendszeren belüli követésére, annak megítélésére, hogy a beteg időben jutott-e a megfelelő rehabilitációs ellátáshoz, vagy a számára legalkalmasabb helyen vette-e igénybe azokat. A gyakorlatban azonban a RMR-t csak az OOSZI-val kapcsolatos panaszügyek kivizsgálásához használták, a beteg ellátórendszeren belüli követésére, a szakvélemények, minősítések helytállóságának felülvizsgálatához. Az OEP általában a tárca kérésére, döntések előkészítéséhez szolgáltat adatokat. Az ellátórendszer átalakításához elkészítették például a kórházi esetszámok változását, korcsoportos bontását, betegségcsoportonkénti megosztását stb. Az adatok felhasználásáról a Minisztérium dokumentumokat nem adott át az ellenőrzésnek, így nem ítélhető meg, hogy azok szolgálták-e az érdemi döntések meghozatalát. A különféle adatgyűjtésekben eltérő adatok találhatók a rehabilitációs ellátást jellemző ágyszámokról, szakember ellátottságról az OSAP keretében feldolgozott számok és a finanszírozó által átadott tanúsítványi adatok között. Például 2004-ben mozgásszervi rehabilitációs ágy az OSAP adat szerint 3990, míg az OEP szerint 2 499, 2005-ben az OEP 2595 ággyal, míg az OSAP 4020 ággyal számol.

2.3.

Az orvosi rehabilitáció uniós forrásai

2.3.1.

Az egészségügyi rehabilitáció hatékonyságának, minőségének javítását célzó intézkedések A HEFOP 4. prioritása az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztését célozza meg. A HEFOP 4.2-es a társadalmi befogadást támogató szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztésére irányuló intézkedés, eredeti támogatási kerete 8399 M Ft (7895 M Ft önrész nélkül), 8936,6 M Ft-ra emelkedett IH döntés alapján. A 70 db futó projektből 28 irányul olyan nappali ellátó intézmények korszerűsítésére, felújítására, bővítésére, ahol fogyatékos személyek elhelyezésére van lehetőség. A fogyatékos emberek akár munkához is juthatnak vagy sokszor maguk a családtagok vissza tudnak térni a nyílt munkaerőpiacra. A 28 projektnek összesen 3021 M Ft támogatást ítéltek meg, melyből várhatóan 14 210 m2 felújítása vagy újjáépítése és 812 új férőhely valósul meg. A 28 nyertes pályázó közül 21 önkormányzati fenntartású szociális

34


intézmény és közhasznú társaság, 5 alapítvány, 2 egyesület és 1 egyházközség. Hatásindikátorként a létrehozott vagy fejlesztett szociális szolgáltatásokkal kiszolgált háztartások számát határozták meg, ami a szerződésben vállalt értékek szerint 2978 lesz erre a célcsoportra vonatkozóan. A közreműködő szervezet szerint a legkevésbé fejlett megyékből (Tolna, Nógrád, Somogy) érkezett a legkevesebb pályázat, ami arra hívja fel a figyelmet, hogy ott még hatékonyabb információs, tájékoztatási tevékenységre lesz szükség a jövőben. A projektekre 5 éves fenntartási kötelezettség vonatkozik a projekt lezárását (2008. június 30.) követően. A HEFOP 4.3.1. komponens Regionális Egészségcentrum modellintézmény létrehozása központi program, amelynek támogatási kerete 12 151,5 M Ft a 10,89%-os önrésszel együtt. A 75%-ban ERFA-ból finanszírozott program végső kedvezményezettjének kijelölése központilag történt. A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumban (DEOEC) olyan kísérleti jellegű modell kialakítása a cél, amely – az indoklás szerint – mintául szolgálhat az egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó egyéb intézményeknek. A pilot-modell a munkaképes korú lakosság körében leggyakoribb betegségcsoportokat célozza meg (szív- és keringési, daganatos betegségek), valamint az egyes betegségcsoportok kezelésének minden fázisát: szűrés, diagnosztika, műtéti terápia, rehabilitáció, gondozás. A térség lakosságának egészségi állapota – a megalapozó dokumentum szerint – az országos átlaghoz képest is rossz, alacsony a szükségletekhez képest a rehabilitációs és ápolási kapacitás. A 10 000 lakosra jutó országos működő rehabilitációs ágyszám kapacitás országos átlaga 6,2 ágy, míg ugyanez az érték 3,0 ágy az Észak-alföldi régióban. 60 A projekt keretében elsősorban infrastrukturális beruházást végeznek, az elkészült épületeknél már biztosított a mozgássérültek akadálymentes közlekedése. A 4.3.3. komponens célja rehabilitációs központok kialakítása, azaz 800-1200 m2-es épületek rekonstrukciója, felújítása és a szükséges eszközbeszerzések (műszerek) lebonyolítása 24 hónapos projektek keretében. A teljes intézkedés pénzügyi kerete: 3847,4 M Ft, melynek 82,97%-a 2007. április 20-ig kifizetésre került. A rehabilitációs központok esetében mind a 4 projekt fizikailag lezárult, ebből 2 projekt pénzügyileg is lezárásra került. A 4 megvalósult beruházás: Zsigmondy Vilmos Gyógyfürdőkórház (volt Baranya Megyei Gyógyfürdőkórház) Harkány; Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat SzatmárBeregi Kórház és Gyógyfürdő, Fehérgyarmat; Megyei Reumakórház, Mezőkövesd; Dombóvári Szent Lukács Egészségügyi Kht. A központokban mozgásszervi, kardiológiai és agyi (stroke) rehabilitációs tevékenységet végeznek. A kapacitás-bővülésnek el kell érnie a 300 ágyszámot és projektenként minimálisan 80 aktív ágyat rehabilitációs ággyá kell átalakítani.

60

Forrás: Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program dokumentuma I. 4. 2. fejezet, ex-ante értékelés, 2000.

35


3.

A

FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZETE,

INTÉZMÉNYRENDSZERE, FORRÁSAI

3.1.

A foglalkozási rehabilitáció szabályozási környezete

3.1.1.

A megváltozott munkaképesség fogalmának meghatározása A szabályozásban a jogi definíció tartalma szükségszerűen az adott jogforrás szabályozási körének megfelelően változik, ami párhuzamosságokat okoz, valamint a jogalkalmazást – tekintve a szabályozás bonyolultságát, gyakori módosítását, a hivatkozások követhetőségét – nehezíti. Megváltozott munkaképességű az a személy, aki testi, vagy értelmi fogyatékos, vagy akinek orvosi rehabilitációt követően munkavállalási, munkahely megtartási esélyei testi, vagy szellemi károsodás miatt csökkennek. 61 Az Flt. idézett munkaképesség fogalma a munkaerő-piaci esélyek romlását mérlegeli, az érintett munkanélküliségét, szociális és társadalombiztosítási ellátását nem vizsgálja. A fogyatékosságot ugyanakkor – a munkaerő-piaci esélyek vizsgálata nélkül – megváltozott munkaképességet eredményező állapotnak tekinti. A megváltozott munkaképességűek fogalmát bevezető jogszabály 62 ezen személyek jövedelemszerző tevékenységével kapcsolatos állapotára, helyzetére tekintettel definiálta a kategóriát. A 2007. február 17-ig hatályban volt jogszabály 63 a foglalkoztatást elősegítő támogatások és a munkaügyi központok rehabilitációs eljárásban azt a munkanélkülit tekintette megváltozott munkaképességűnek, aki orvosszakértői igazolás szerint legalább 40%-ban megváltozott munkaképességű, vagy akinek a munkaképesség változása a szakképzettségi szintjével ellátható, vagy legalább 1 évig utoljára ellátott foglalkozása gyakorlásában korlátozza és ezt foglalkozás-egészségügyi szakvélemény igazolja. A megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztató munkaadók akkreditációjának alapja a 40%-ot elérő munkaképesség változással rendelkező munkavállalók foglalkoztatása. 2006. január 1-jétől költségvetési bértámogatás a legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásához nyújtható. 64

61

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény [ Flt.] 58. § (5) bek. m) pont.

62

A megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet 2. §.

63

A munkaügyi központok foglalkozási rehabilitációs eljárásáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkanélküliek foglalkoztatását elősegítő egyes támogatásokról szóló 11/1998. (IV. 29.) MüM rendelet.

64

A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatási támogatásához nyújtható költségvetési támogatásról szóló 177/2005. (IX. 2.) Korm. rend.

36


A kormányrendeletnél tágabb lehetőséget biztosít a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló jogszabály 65, amikor megváltozott munkaképességűnek tekinti az a személyt is, akinek a munkaképesség csökkenése az 50%-os „mértéket nem éri el, de – a foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely szakvéleménye alapján – megállapítható, hogy munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkentek”. Az Flt. 16. §-ában meghatározott bértámogatás hátrányos helyzetű, továbbá megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatásához állapítható meg, akinek munkaképesség csökkenésének mértéke legalább a 40%-ot eléri. 66 Megváltozott munkaképességű munkavállalónak kell tekinteni a rehabilitációs hozzájárulás szempontjából azt a munkaviszony keretében foglalkoztatott dolgozót, aki egészségügyi állapotának romlásából eredően 40%-os vagy azt meghaladó mértékben megváltozott munkaképességű, és eredeti munkakörében, rehabilitációs intézkedés nélkül, teljes értékű munkavégzésre tartósan alkalmatlanná vált. 67

3.1.2.

A megváltozott munkaképességű munkavállalók visszafoglalkoztatásának, foglalkozási rehabilitációjának és az egyenlő hozzáférésnek jogszabályi garanciái A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására, foglalkozási rehabilitációjára a jogszabályok támogatásokat és ösztönzőket tartalmaznak. A fogyatékos személyek érdekében törvény 68 a munkáltatók számára előírja az integrált foglalkoztatást. A munkahelyek megfelelő átalakítására támogatást kaphatnak, amennyiben ez nem lehetséges, a fogyatékosokat védett foglalkoztatásra, a védett munkahelyet pedig normatív támogatásra jogosítja. A törvény garantálja, hogy „amennyiben valakit fogyatékossága miatt jogellenesen hátrány ér, megilletik mindazok a jogok, amelyek a személyhez fűződő jogok sérelme esetén irányadók.” A megváltozott munkaképességű munkavállalót annál a munkáltatónál kell rehabilitálni, ahol alkalmazásban áll. A munkáltató köteles őt elsősorban eredeti munkahelyén és szakmájában továbbfoglalkoztatni, vagy a munkáltató működési körén belül a dolgozó egészségi állapotának, korának és képzettségének figyelembevételével megfelelő munkahelyre áthelyezni.

65

A foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 19. § (2) bek.

66

A foglalkoztatást elősegítő támogatásokról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet.

67

A megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet 28. §.

68

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló az 1998. évi XXVI. törvény.

37


Munkaviszonyban álló megváltozott munkaképességűek esetén miniszteri rendelet 69 kötelezi a munkáltatókat az egészségromlást követő (megfelelő munkakörbe áthelyezéssel, átképzéssel, részmunkaidővel, bedolgozással megvalósítandó) továbbfoglalkoztatásra, amihez állami támogatást igényelhetnek. A munkaadó rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha a továbbfoglalkoztatás nem megoldható, és 20 főnél több alkalmazottat, ezen belül 5%-nál kevesebb megváltozott munkaképességűt foglalkoztat. 70 Az érintett személynek a munkáltatói rehabilitációs intézkedésekkel szemben (munkaügyi) felülvizsgálati kérelmi joga van. A jogkövető és együttműködő, legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű munkavállalót felmondási korlátozás védi.

3.2.

A foglalkozási rehabilitáció intézményrendszere, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat

3.2.1.

A tárcák közötti együttműködése Az orvosi és foglalkozási rehabilitáció ágazati irányítását ellátó minisztériumok 1990 óta mind feladatkörükben, mind szervezetükben és elnevezésükben többször változtak. 1998 őszéig a népjóléti miniszter feladatkörébe tartozott – a munkaügyi miniszter együttműködésével – a foglalkozási rehabilitációs rendszer kidolgozása. Kormányrendelet 71 szerint a munkaügyi miniszter „kezdeményezi, előkészíti és kidolgozza a foglalkozási rehabilitáció szabályait, ellátja a foglalkozási rehabilitáció irányításával, a minisztériumok ezzel kapcsolatos tevékenységének koordinálásával kapcsolatos feladatokat”.

A foglalkozási rehabilitáció kormányzati feladatait 2006 nyaráig a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, 2006. június 2-ától pedig a szociális és munkaügyi miniszter látta el. Kormányrendelet 72 a miniszter feladataként nevesíti, hogy „koordinálja a munka világával is összefüggő hátrányos helyzetek kiegyenlítését elősegítő kormányzati szintű feladatok végrehajtását”. 2004 augusztusában készült el a támogatási rendszer reformját tükröző kormányrendelet tervezet, amelyet a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, valamint az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium közösen dolgozott ki. Az egyeztetésbe az érdekegyeztető partnereket is bevonták, így a Védett Szervezetek Országos Szövetségét (VSZOSZ), valamint a Helyi Ipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete 2000-t (HVDSZ) is.

69

A megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet.

70

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 41/A. §. 71

A munkaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 202/1997. (XI. 19.) Korm. rendelet, hatályon kívül helyezve 1998. X. 23-tól.

72

A szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet.

38


2005-ben több ad hoc egyeztető munkaülést szerveztek több tárca képviselőinek részvételével. Például 2005. augusztus 23-án, továbbá 2005. szeptember 6-án a 2006-ban bevezetendő támogatás-változtatásokról.

3.2.2.

Az egyenlő hozzáférés gyakorlati érvényesítése Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat intézményi hálózatában országos lefedettséggel, minden megyében 73 legalább egy, de jellemzően két, illetve több önálló munkakörű munkatárs foglalkozik a megváltozott munkaképességűek foglalkozási rehabilitációjával (3. sz. táblázat). 2006-ban az erre 1998-ban engedélyezett státuszoknak (69 fő) csupán 77%-át (53 fővel) töltötték be. Nincs jogszabályi előírás a rehabilitációs szakemberek minimum létszámára. Az utóbbi években létrehozott Rehabilitációs Információs Centrumok (RIC) a megváltozott munkaképességű ügyfelek igényeihez jobban illeszkedő személyi szolgáltatások kifejlesztését célozták. A RIC-eket a megyei munkaügyi központok foglalkozási rehabilitációs eljárásának központi módszertani programjai keretében alakították ki, jelenleg 20 működik az országban. A RIC integrálja a megyei munkaügyi központ humán szolgáltatásait: foglalkozási információkat nyújt, a fogyatékos személy és megváltozott munkaképességű ügyfelek foglalkoztatására vonatkozó adatbázissal rendelkezik, öninformációs lehetőséget biztosít, fizikailag egy helyen biztosítja a megyei humán szolgáltatásokat. Az ÁFSZ minőségügyi modelljébe beépítették az EU által a közigazgatás számára ajánlott Közös Értékelési Keretrendszer (CAF) szerinti önértékelési és fejlesztési módszertant. Ezeket adaptálták a munkaügyi központok szervezeti egységeire. Ez 27 db kritérium definiálását jelentette minden egyes szervezeti egységre. Az értékelési kritériumokon belül 6 pont foglalkozik az egyenlő hozzáférés (akadálymentesség) témakörével. Ez biztosítja az esélyegyenlőség szempontjainak értékelését, és az ezzel kapcsolatos tevékenységek fejlesztését. A fizikai és kommunikációs akadálymentesség megvalósítása az ÁFSZ-nél Az ÁFSZ egyes kirendeltségeit a mozgássérültek, hallássérültek, látássérültek és értelmileg akadályozott emberek számára hozzáférhetővé tették. Ezek forrása volt •

az ÁFSZ fejlesztésére rendelkezésre álló önálló fejezeti kezelésű előirányzat [2004-ben 1125,0 M Ft, 2005-ben 1175,6 M Ft, 2006-ban 1140,3 M Ft (terv), 2007-ben 1437,0 M Ft (terv)];

•

az MPA rehabilitációs alaprész központi kerete (2004-ben 50 M Ft, 2005ben 58,7 M Ft és 2006-ban 93,5 M Ft);

73

2007. január 1-jétől az ÁFSZ struktúrája átalakult, és a megyei központok szerepét regionális központok vették át.

39


•

az Európa Uniós támogatás (3.4.4. pont) Az MPA rehabilitációs alaprészének központi keretéből kifizetett összegek az egyenlő hozzáférés biztosítására az ÁFSZ intézményeiben (M Ft) 93,5 100,0

50,0

58,7

50,0 0,0

2004

2005

2006

Az ÁFSZ 2005-ben 28 eszközféleségre kiterjedő országos katasztert hozott létre a kirendeltségek szolgáltatást nyújtó irodáinak akadálymentességi színvonaláról. (4. sz. táblázat) A négyféle fogyatékcsoport (mozgás-, hallás-, látássérült, illetve értelmi fogyatékosok) különféle segítő eszközeire kiterjedő kataszter adatai alapján megállapítható, hogy 2005-ről 2006-ra minden csoport számára nőtt az eszközökkel ellátott hivatali irodák felszereltsége. Az ÁFSZ által nyújtott aktív munkaerőpiaci szolgáltatások, ezek eredményessége, hatásai A munkaerő-piaci eszközrendszer elemei az aktív eszközök, a támogatások, valamint a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások. 74 A munkaerőpiaci szervezet által kínált munkaerőpiaci szolgáltatásokat az Flt. 75 sorolja fel. Az ÁFSZ-nél a megváltozott munkaképességűek elhelyezkedését segítő programban résztvevő megváltozott munkaképességűek száma (az időszak érintett létszáma) 2004-ben 45 002 fő volt, együttműködési tervet 17 601 fő részére készítettek, információs szolgáltatásban 9 822 fő részesült. 2005-ben az érintett létszám 47 792 fő volt, 20 321 fő részére készítettek együttműködési tervet, a szolgáltatásokkal érintettek száma 13 168 fő volt, tehát az előző évihez képest növekedett a résztvevők létszáma.

74

6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról; 30/2000. (IX. 15.) GM rendelet a munkaerőpiaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról; 11/1998. (IV. 29.) MüM rendelet a munkaügyi központok foglalkozási rehabilitációs eljárásáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkanélküliek foglalkoztatását elősegítő egyes támogatásokról 2007. 02. 17-től hatálytalan.

75

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 13/A. § (1) bekezdés.

40


Megváltozott munkaképességűek elhelyezkedését segítő program adatai az ÁFSZ-nél 16000 14000

13879

12000

14782

14849

támogatással elhelyezett esetszám

10000 8000 6000 4000 2000

7819

8000

7510

1103

1449

1424

0 2004

2005

2006

képzésben résztvettek száma

támogatással vagy anélkül elhelyezkedett, képzésbe kerültek száma

2004-ben az ÁFSZ által nyújtott információs szolgáltatások a következők voltak: impulzus tréning, pályaorientációs, pályakorrekciós és pályamegerősítő foglalkozás, pszichológiai tanácsadás, álláskeresési technikák oktatása, álláskereső klub, munkavállalási tanácsadás, munkajogi tanácsadás, képzési tanácsadás, rehabilitációs tanácsadás, reintegráló csoportos foglalkozás, újra integráló csoportos foglalkozás, kulcsképesség fejlesztő csoportos foglalkozás, motivációs csoportos foglalkozás, részvétel foglalkozás egészségügyi foglalkozáson. 2005-ben tovább bővültek a megváltozott munkaképességűek elhelyezkedését segítő programok pl. Foglalkoztatási Információs Tanácsadó részvétel állásbörzén, részvétel képzési börzén. A megváltozott munkaképességűek elhelyezkedését segítő programok eredményessége az elhelyezkedés esetszámán mérhető. Egyre több személyt vontak a megváltozott munkaképességűek programjaiba, de az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökkel elértek és a megváltozott munkaképességűek száma ezzel együtt nem növekedett. A megváltozott munkaképességűek aktív foglalkoztatáspolitikai eszközeire fordított pénzeszközök a jelenlegi nyilvántartások szerint nem különíthetők el az összes nyilvántartott álláskeresőnek nyújtott szolgáltatásokon belül.

3.2.3.

A megváltozott munkaképességűek képzése A foglalkozási rehabilitációs képzések támogatásáról a Munkaerőpiaci Alap terhére az Flt. rendelkezik. A megváltozott munkaképességűek képzésére nincsenek elkülönített, nevesített költségvetési források. Részükre képzéseket egyéb hátrányos helyzetű csoportokkal az MPA foglalkoztatási, illetve képzési alaprésze és uniós források együtt nyújtanak. Külön jogszabály és külön közpénzforrások szolgálnak a fogyatékos személyek szakképzésére és megint mások a megváltozott munkaképességűekére. A fogyatékos személyek szakképzése a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény előírásán alapul. A törvény külön nevesíti a felnőttképzés normatív költségvetési támogatása keretében a fogyatékos személyek általános, nyelvi és szakmai képzésének támogatását. A felnőttképzések normatív támogatásának fedezetére fejezeti kezelésű előirányzat szolgál, amelyen belül már nem különül el tovább fogyatékos személyekre tervezett előirányzatrész. A foglalkozási rehabilitációs képzések támogatásáról a

41


Munkaerőpiaci Alap terhére a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény rendelkezik. A Munkaerőpiaci Alap képzési alaprésze terhére 2004-ben 1103, 2005-ben 1414, 2006-ban 1380 76 megváltozott munkaképességű személyt képeztek. Mindez az álláskereső megváltozott munkaképességűek 2,8-3,0%-a, amely megegyezik a tartósan állást keresők közül támogatott képzésben részesítettek 2,7-3,2%-os arányával. A vizsgált időszakban, továbbá a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének decentralizált keretéből képzéseket finanszíroztak a következő táblázat szerint. Megváltozott munkaképességű és fogyatékos személyek számára szervezett képzések Év

Tervezett tanfolyam szám

Tervezett költség (Ft)

Végrehajtott tanfolyam

Ráfordított költség (Ft)

Hallgatói létszám

2004

45

151 690 300

52

161 128 000

675

2005

13

67 081 000

17

48 720 415

261

2006

52

185 503 016

48

272 842 350

855

2007 tervszám

32

140 599 176

0

87 971 976

0

Adatforrás: Foglalkoztatási Hivatal

Mindezek mellett a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészéből elkülönített iskolarendszeren kívüli felnőttképzési keretből két program során 2066 (azaz: 959 és 1107 megváltozott munkaképességű személy (OKJ-s és OKJ-n kívüli) szakképzését finanszírozták. A képzéseket a Nemzeti Felnőttképzési Intézet valósította meg. A célcsoport normatív képzési összegeként 413,0 (azaz: 256,0 és 157,0) M Ft-ot mutatott ki az intézet. 2003-2005-ben 6100 fogyatékos személy jutott egészségi állapotához igazodó szakképzéshez az erre rendelkezésre álló előirányzatból. 2006-ban 3644 fő normatív támogatással történő képzését vállalták oktató szervezetek. 2007 I. félévére csupán 176 személy képzésére tudott szerződni az SzMM, amely az egy nagyságrenddel (milliárd forintosról százmilliósra) lecsökkent felhasználható költségelőirányzat következménye. A 2005. évi, még 3000 M Ft előirányzatot 2007-re 100 M Ft-ra csökkentették (4. sz. tanúsítvány). A szakképzésben részesített fogyatékos személyek száma a vizsgált időszakban folyamatosan és dinamikusan nőtt, évi 2374-ről 3546-ra (49,3%-os növekedés 2004-ről 2006-ra). A támogatott képzésben részesültek közül a fogyatékos személyek 2004-ben 8,7%, 2005-ben 16,5% és 2006-ban már 95,0% részt képviseltek, amely meghaladja az összes regisztrált álláskeresőhöz viszonyított – közigazgatá-

76

A 2005-2006. évi adatok az ÁFSz „Megegyezéses eredménycélokkal való vezetés” („MEV”) indikátorrendszeréből származnak, amelyek nem egyeznek meg pontosan az egyéb típusú adatnyilvántartások adataival (lásd a 3.2.3. pontban írt képzési létszámokat).

42


si régiónként 4-től 6%-ig 77 terjedő – számarányukat. Többféle közpénzforrásból, többféle feladat elrendelés alapján több költségvetési szervezet is foglalkozik egyidejűleg ezzel a speciális képzéssel. Az SzMM Fogyatékosságügyi és Rehabilitációs Főosztálya a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprészének központi keretéből is finanszírozott képzéseket.

3.2.4.

A kérdőíves felmérés tapasztalatai A munkaképesség megőrzésére fordított pénzeszközök hasznosulásának ellenőrzése során az előkészítés szakaszában kérdőívet állítottunk össze, abból a célból, hogy az érintett megváltozott munkaképességű személyek kifejthessék a rendszer működésével kapcsolatos tapasztalataikat. A kérdőíveket a helyszíni ellenőrzés időszakában 7 Regionális Munkaügyi Központba küldtük ki. A kérdőíveket 14 kirendeltségen helyezték el, a válaszadás valamennyi központban egy hét – 2007. április 23-27. között – tartott. A kirendeltségeket felkereső megváltozott munkaképességű álláskeresők véleményét – az önkéntesség elvének betartásával – 740 kérdőív megküldésével kívántuk felmérni, amelyből 511 (69%) érkezett vissza. A visszaérkezett 511 kérdőívből nem vettük figyelembe azokat, amelyeknél hiányzott a nem és a születési év. Ennek alapján 10 kérdőív feldolgozásra alkalmatlan volt. A feldolgozott kérdőívek száma 501, amelyek közül figyelembe vettük és feldolgoztuk azokat is, amelyeknek a kitöltöttsége nem volt teljes. A felmérés nem volt reprezentatív, adott időszakban a munkaügyi irodákat felkereső, bármilyen megváltozott munkaképességű álláskereső adhatott adatokat.

77

Forrás: a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság www.vati.hu Helyzet térkép folyóirat 2005/4, 4. old. Speciális helyzetû munkanélküli csoportok aránya a regisztrált munkanélküliek közt 2005. május című diagram. (A Foglalkoztatási Hivatal adatai alapján).

43


A visszaérkezett kérdőívek területi megoszlását az alábbi táblázat mutatja be: Munkaügyi központ megnevezése

Visszaérkezett és feldolgozott kérdőívek száma

Közép-magyarországi régió Bp., Heltai Jenő tér Bp.,XX., János u. Bp., Kassai utca Cegléd Észak-magyarországi régió Miskolc Közép-dunántúli régió Székesfehérvár Észak-alföldi régió Nyíregyháza Dél-alföldi régió Baja Kecskemét Nyugat-dunántúli régió Zalaegerszeg Keszthely Zalaszentgrót Lenti Dél-dunántúli régió Kaposvár Összesen:

18 16 28 15 61 11 93 30 79 16 14 8 2 110 501

A kérdőív néhány esetben lehetőséget adott egy, vagy annál több válaszlehetőség megjelölésére (3., 4.d., 4.e., 5.b., 7., 78 8., 9.c., 10., 11.c., 12., 13. kérdések). Számos esetben előfordult, hogy a válaszadók nem válaszoltak a kérdésekre, vagy rosszul értelmezték a kérdést és egymásnak ellentmondó válaszokat adtak. Amennyiben a válaszok között logikai kapcsolat áll fent, javítottuk az adott válaszokat. 79 A kérdőívek feldolgozásakor figyelembe vettük a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) „Megváltozott munkaképességűek a munkaerőpiacon” című 2002. II. negyedévben készített felmérésének 80 adatait. A felmérés eredményei: •

A válaszadó neme A válaszadók többsége nő (62%), kiugróan magas Miskolcon (92%), a legalacsonyabb a XX. János utcai kirendeltségen (50%).

78

Az iskolai végzettségnél több válasz megjelölésére volt lehetőség. Az adatok feldolgozásakor viszont a legmagasabb végzettséget vettük figyelembe. 79

Például 6. kérdés: amennyiben az illetőnek a megváltozott munkaképességének mértéke 67%, bizonyos, hogy részt vett egészségügyi foglalkozási minősítésen. 80

44

A KSH felmérésében több mint 700 ezren vettek részt.


38% Férfi Nő

62%

•

A válaszadó születési éve

Fő

Születési évük szerint közvetlenül a nyugdíjkorhatárt elérő és az őket pótló korosztály van többségben. Az adatok hasonlóak a KSH felvétel eredményeivel. Eltérő értéket a Heltai Jenő téri kirendeltség adatai mutatnak, itt a válaszadók többsége (18/7) 1948-1952 években született. A miskolci kirendeltség válaszadói közül 15-15 fő született 1963-1967, valamint 1958-1962 között. 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0

155

95 48

84

52

38

22

7

1978-1992 1973-1977 1968-1972 1963-1967 1958-1962 1953-1957 1948-1952 1943-1947

•

Információ a Munkaügyi Központról A Munkaügyi Központról a válaszadók 40%-a ismerőstől, 31%-a egyéb helyről (munkahely, önkormányzat), 21%-a sajtóból, 8%-a háziorvostól vagy szakrendelőből szerzett tudomást. Háziorvostól, szakrendelőből

8% 31%

Ismerőstől

40% 21%

•

Sajtóból (újság, Internet, TV) Egyéb

Adatok a megjelenéssel kapcsolatban A válaszadók többsége [466-ból 187 (40%)] 2003-2007 között regisztrált, és a 406 válaszadóból 282 fő (69%) 1-5 alkalommal kereste fel a Munkaügyi Központot. Az egyes régiók között nincsenek kiugró értékek.

45


•

Első regisztráció 187

200 139

150 79

100

60

50 1 0 1983-1987

•

1988-1992

1998-2002

2003-2007

27

10

6

11-20

21-40

41-

Megjelenés a Munkaügyi Központban 300 250 200 150 100 50 0

282

81

1-5

•

1993-1997

6-10

Munkába állás a Munkaügyi Központ segítségével A válaszadók kevesebb, mint felének (38%) sikerült munkába állnia a Munkaügyi Központ segítségével, 51%-ban 1 évnél kevesebb időre.

38% 62%

•

Igen Nem

Munkában töltött idő Az átlagostól eltérő értékek – azaz 1-5 év között dolgozók – a kaposvári (58%), a kecskeméti (55%), és a Heltai Jenő téri (56%) kirendeltségen voltak.

46


1 évnél kevesebb ideig

8% 51%

41%

1 – 5 év között 5 évnél hosszabb ideig

•

Munkába állás segítése A válaszok szerint többségében hagyományos eszközökkel segítették a munkába állást: közvetítéssel, munkaügyi tanácsadással. A kérdés jellegéből adódóan nem volt lehetőség az újonnan bevezetett, megváltozott munkaképességű személyek munkába állításához bevezetett különböző mentori és egyéb szolgáltatások felmérésére. Eltérő értéket a XX. János utcai kirendeltség mutat (ott a válaszadók többségét munkaügyi tanácsadással segítették). A kérdőívet kitöltők között az átképzettek aránya (15,8%) magasabb az átlagnál (lásd a 3.2.3. pontban írottakat). 221

250 200

121

150 100

70

82 23

50 0 Átképzéssel

•

Közvetítéssel

Munkaügyi tanácsadással

Pszichológiai tanácsadás

Egyéb

Munkába állás a Munkaügyi Központ segítsége nélkül Összességében a válaszadók 46%-ának sikerült munkába állnia a Munkaügyi Központ segítségével.

46% 54%

Igen Nem

47


•

Munkahely A válaszadók többsége, akik a Munkaügyi Központ segítsége nélkül helyezkedett el átlagosan 1-5 év között dolgozott (48%). Ettől eltérő arányokat – azaz 1 évnél kevesebb ideig történő munkában állást – a Kassai utcai, a keszthelyi, a bajai, és a nyíregyházi kirendeltségeken tapasztaltunk.

10% 43%

1 – 5 év között 5 évnél hosszabb ideig

47%

•

1 évnél kevesebb ideig

Egészségügyi foglalkozási minősítés A válaszadók többsége nem minden esetben jelölte meg, hogy részt vett egészségügyi minősítésen, viszont megadta megváltozott munkaképességének mértékét, amely abban az esetben lehetséges, ha az illető megjelent az OOSZI orvosi bizottsága előtt. A kérdőívek feldolgozásakor, amennyiben megadták a leszázalékolás mértékét, igen válasznak vettük az egészségügyi minősítésen történt megjelenést. A válaszadók 96%-a vett részt egészségügyi foglalkozási minősítésen, ettől nagyobb mértékű eltérést a székesfehérvári kirendeltség válaszadói mutatnak (11 fő), itt 82% vett részt minősítésen.

4%

Igen Nem 96%

•

Megváltozott munkaképesség fennállása A válaszadók 43%-a 1-5 éve, 37%-a 6-10 éve megváltozott munkaképességű. Eltérések a kecskeméti, a miskolci, a kaposvári, és a Heltai Jenő téri kirendeltségeken voltak. Az első három esetben többségében 6-10 éve megváltozott munkaképességűek a válaszadók, míg a Heltai Jenő tér esetében 11-15 éve. A KSH felmérésben részt vettek több mint 40%-a 5-10 éve, több mint 28%-a 3-5 éve, 10%-a 2-3 éve küzd tartósan fennálló egészségi problémával.

48


250 200

197

171

150 100

49

50

30 5

6

21-25

26-

0 1-5

•

6-10

11-15

16-20

A megváltozott munkaképesség mértéke A válaszadók 52%-ának 50%-os, 26%-ának 36-49%-os egészségkárosodása van. Eltérő értékeket a zalaegerszegi kirendeltség válaszadói adtak. Esetükben a legtöbben 36-49%-os, majd 67%-os munkaképesség csökkenést jelöltek. A kérdőívet kitöltők száma ennél a kérdésnél alacsony volt (202) 81. A válaszadók többségének fogyatékossága mozgásszervi eredetű (közel 40%). A KSH felvételben részt vettek egészségi probléma szerinti csoportosításának első helyén a keringési rendszer betegségei, majd a mozgáskorlátozottság, mozgásképtelenség, egyéb lábbal kapcsolatos problémák, illetve az idegrendszeri vagy mentális eredetű megbetegedések állnak, de nem elhanyagolható a hát-, és nyakproblémával küzdők száma sem. 235

250 200 150

121

91

100 50 0

0

3

16-25%

26-35%

36-49%

50%

67%

Nemenkénti megosztásban kisebb eltérést tapasztaltunk. A kérdőívet kitöltő nők megváltozott munkaképességének mértékének második helyén a 36-49% (a válaszadók 29,8%-a), míg a férfiaknál a 67% áll (a válaszadók 22,8%-a).

81

Az alacsony számú válaszok egyik oka lehet, hogy az érintettek életének érzékeny területét érintik, így a fogyatékosságukkal kapcsolatos kérdésekre nem szívesen válaszolnak.

49


•

Iskolai végzettség 82 A válaszadók 31%-a nyolc általános, 31%-a szakmunkásképző, 15%-a szakközépiskola, 10%-a gimnáziumi, 5%-a főiskolai vagy felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik. A nyolc általános iskolával sem rendelkezők száma 4%. Eltérést két kirendeltségen tapasztaltunk. A Heltai Jenő téri kirendeltségen a válaszadók többsége gimnáziumot végzett, amelyet a nyolc általános végzettség követ (a válaszadók száma nem releváns, 18 fő). A miskolci kirendeltségen a szakmunkásképzőt végzettek száma magasabb (20 fő), ezt követik 14-14 fővel az érettségit, valamint szakközépiskolát végzettek. 157

160

77 17

6

Egyetem

Gimnázium

Szakközépiskola

Szakmunkásképző

Szakiskola, speciális szakiskola

Nyolc általános

15

Főiskola vagy felsőfokú oklevelet adó képzés

46

23 Kevesebb, mint nyolc általános

180 150 120 90 60 30 0

Nemenkénti megosztásban kisebb eltérést tapasztaltunk. A nők iskolai végzettségének sorrendje: 1. nyolc általános (31,9%); 2. szakmunkásképző (27,4%); 3. szakközépiskola (18,4%). A férfiak iskolai végzettségének sorrendje: 1. szakmunkásképző (39,3%); 2. nyolc általános (30,4%); 3. szakközépiskola (10,5%). •

Ellátások 83 A válaszadók többsége rendszeres szociális járadékban, rokkantsági nyugdíjban, valamint álláskeresési járadékban részesül. Az álláskeresési járadék magasabb száma azt jelzi, hogy több megváltozott munkaképességű személy szeretne hivatalosan munkába állni, és járadék helyett bérből és fizetésből élni. A járadék folyósításának feltétele az illető regisztrációja, a munkaügyi központtal történő folyamatos együttműködés. Eltérő válaszokat több kirendeltségen tapasztaltunk. A Kassai utcai kirendeltségen a 28 válaszadóból a legtöbben (10 fő) álláskeresési járadékban részesülnek. A XX., János utcai kirendeltségen a 16 válaszadó fele (8 fő) részesül szintén álláskeresési járadékban. A kecskeméti kirendeltségen a 79 válaszadó több mint 45%-a rokkantsági nyugdíjban részesül. A Heltai Jenő téri kirendelt-

82

A KSH 2001. évi népszámlálásának tapasztalatai azt mutatják, hogy a fogyatékos emberek iskolai végzettségének színvonala jóval alacsonyabb azokénál, akik a nem fogyatékos személyek csoportjába tartoznak, döntő többségük legfeljebb az általános iskolát végzi el. 83

50

Az egyes ellátások párhuzamosságait nem vizsgáltuk.


ségen a válaszadók több mint 38%-a szintén rokkantsági nyugdíjban részesül. 127

140 100

93

92 80

80 60

43

•

10

18

8

11 c. 1) álláskeresési járadék

b. 3) a súlyos mozgáskorlátozottak

b. 2) fogyatékossági támogatás

b. 1) vakok személyi járadéka

a. 10) rendszeres szociális segély

a. 9) magasabb összegű családi

1 a. 8) rendszeres szociális járadék

a. 7) átmeneti járadék

5

1 a. 5) egészségkárosodási

5 a. 4) megváltozott munkaképességűek

a. 1) rokkantsági nyugdíj

0

4

a. 3) baleseti járadék

20

a. 2) baleseti rokkantsági nyugdíj

8

a. 6) rokkantsági járadék

40

c. 2) álláskeresési segély

120

Megváltozott munkaképességűvé válás előtti munkavégzés A kérdőívet kitöltők 88%-a dolgozott megváltozott munkaképességűvé válása előtt. A legtöbb esetben (76%) fizikai munkát végeztek, ide értve a különböző szakmunkákat is, de megtalálhatók a szellemi munkát végzők is (18%). A legjobb arányt a Kassai utcai kirendeltségen tapasztaltuk, ahol a válaszadók 96%-a dolgozott megváltozott munkaképességűvé válása előtt (a válaszadók száma azonban nem releváns, 28 fő). A legrosszabb arányt a miskolci kirendeltség mutatja, ahol a válaszadók 73%-a dolgozott, mielőtt megváltozott munkaképességűvé vált, ez összefüggésben állhat a rossz Észak-magyarországi munkaerőpiaci helyzettel. 84

12%

Igen Nem 88%

84

A munkanélküliségi ráta 2006. évben Észak-Magyarországon 11,0%-os volt (a legalacsonyabb Közép-Magyarországon, 5,1%).

51


•

Jogviszony jellege A válaszadók 76%-a közalkalmazott és köztisztviselő volt. Az egyéb – nem nevesített – jogviszonyban dolgozók aránya 18%. Vállalkozói jogviszonyban a válaszadók 6%-a tevékenykedett. A nyíregyházi kirendeltségen a válaszadók 96%-a dolgozott közalkalmazottként vagy köztisztviselőként, ami magasabb az átlagnál. A székesfehérvári, és a zalaegerszegi kirendeltség válaszadói mindannyian munkaviszonyban dolgoznak.

18%

Munkaviszony (közalkalmazotti és köztisztviselői is)

6%

Egyéb jogviszony

76%

Vállalkozási jogviszony

Nemenkénti megosztásban a férfiak 8%-a, a nők 5%-a dolgozott vállalkozói jogviszonyban, az egyéb jogviszony aránya férfiaknál 16%, nőknél 20%. •

Megváltozott munkaképességűvé válás oka A megváltozott munkaképességűvé válás okaként a legtöbben (90%) az egyéb egészségkárosodást jelölték meg a munkahelyi, közlekedési és egyéb baleset mellett, amely a magyarországi általános egészségromló tendenciának tudható be. A KSH felmérése szerint az egészségügyi problémát a legnagyobb arányban szintén a munkavégzéssel közvetlenül össze nem függő betegségek okozzák (49,9%). 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0

417

22

14

27

Munkahelyi baleset, foglalkozási betegség

Közlekedési baleset

Egyéb baleset

Egyéb egészségkárosodás

A nemenkénti megosztásban különbség mutatkozik. A válaszadó férfiak 79,3%-nak egyéb egészségkárosodás okozta megváltozott munkaképességét, ez a nőknél 93,4%. Munkahelyi baleset, foglalkozási betegség férfiak esetében 6,9%, nők esetében 1,4%. Egyéb baleset a férfiaknál 8,5%-ban, a nőnél 3,8%-ban okozott maradandó károsodást.

52


•

Megváltozott munkaképességűvé válás után végzett munka A válaszadók 58%-a dolgozott megváltozott munkaképességű válása után. A legtöbben a Heltai Jenő téri kirendeltség válaszadói közül dolgoztak (89%). A legkevesebben a miskolci kirendeltség válaszadói dolgoztak (38%), esetükben volt a legtöbb „nem” válasz (62%). A „nem” válaszok aránya több volt a Kassai utcai (58%), és a ceglédi kirendeltségen (53%). Megváltozott munkaképességűvé válása óta a nők 55%-a, a férfiak 62%-a végzett munkát.

42%

Igen 58%

•

Nem

Munka jellege A kérdőívet kitöltők közel 80%-a fizikai munkát végzett megváltozott munkaképességűvé válása után. A KSH felmérése szerint a 15-64 éves „tartósan fennálló problémával küzdő” szellemi-fizikai foglalkoztatottak aránya 2773%.

•

Jogviszony jellege A megváltozott munkaképességűvé válás után a válaszadók többsége (68%) dolgozott közalkalmazotti vagy köztisztviselői munkaviszonyban. Egyéb jogviszonyban a válaszadók 26%-a dolgozott. A kecskeméti kirendeltség válaszadói többségében egyéb jogviszonyban dolgoznak (60%). Munkaviszony (közalkalmazotti és köztisztviselői is)

5% 26%

Egyéb jogviszony

69%

Vállalkozási jogviszony

A megváltozott munkaképességűvé válás után a nők 70%-a, a férfiak 66%a dolgozott munkaviszonyban. Vállalkozói jogviszonyban a nők 4%-a, a férfiak 7%-a tevékenykedett.

53


•

Segítség a munkába álláshoz A válaszadók többsége a Munkaügyi Központtól és az egészségügyi intézményektől kapott segítséget. A kecskeméti (90/40), valamint Heltai Jenő téri (15/6) kirendeltség válaszadóinak többsége egyéb helyről kapott segítséget. Sokan nem adtak választ a kérdésre. „A KSH felmérés válaszadóinak többsége85 úgy ítélte meg,hogy nincs semmiféle segítségre szüksége, vélhetően azért, mert nem kíván munkát vállalni”. 200

189

150

83

100

42

59

50 0

Állami intézmény Önkormányzat (pl. (Munkaügyi Központ, családsegítő, támogató egészségügyi szolgálat) intézmény)

•

Civil szervezet

Egyéb

Kapcsolat a segítséget nyújtó intézettel A válaszadók többsége családi, baráti tanácsra, valamint a Munkaügyi Központ segítségével került kapcsolatba a segítséget nyújtó intézettel. A kecskeméti kirendeltség válaszadói 75/18 arányban jelölték a „hirdetés alapján” választ. A miskolci kirendeltségen a magasabb arányt a Munkaügyi Központ kapta 24/13 válasz. A nyíregyházi kirendeltségen a legtöbben az önkormányzattól, míg a keszthelyi kirendeltségen egyenlő arányban az önkormányzattól, a Munkaügyi Központtól és a barátoktól kapták a legtöbb segítséget. 120

97

100 80 60 40

92 65

32

28

20 0 Hirdetés alapján

Családi, baráti tanácsra

Önkormányzati szerv küldte

Munkaügyi Központ küldte

Civil szervezet tanácsára, segítségével

A nők jellemzően (33,3%) a Munkaügyi Központ támogatásával, míg a férfiak családi, baráti tanácsra (33,6%) kerültek kapcsolatba a segítséget nyújtó intézettel. •

A szervezetek munkájának hatékonysága A kérdőívvel megkeresetteknek értékelniük kellett 1-től 5-ig terjedő skálán a különböző szervezetek munkájának hatékonyságát. A legtöbb ötös értéke-

85

54

KSH felvétel, 11. oldal.


lést a kérdőív kitöltés helyszíne, a Munkaügyi Központ kapta. A zalaegerszegi kirendeltségen az egészségügyi intézmény 12 jó, a Munkaügy Központ 10 kiváló értékelést kapott. A nyíregyházi kirendeltség válaszadói a szervezetek munkáját többségében jónak értékelték. A bajai, a keszthelyi, a ceglédi és a Heltai Jenő téri kirendeltségek válaszadói az egészségügyi intézmények munkájának hatékonyságát többnyire közepesre, vagy annál rosszabbra értékelték. A civil szervezetek munkájának hatékonyságát a ceglédi, a kaposvári, és a XX., János utcai kirendeltség válaszadói többségében nem megfelelőnek ítélték. 200

173 176

122 131

150 100

49 71

50

108

92 46

129 81

36 43

14 19

102 57 33 66

55

0 a. Egészségügyi intézmény

b. Munkaügyi Központ

Hatékonyság osztályozása:

1

c.

Önkormányzat

2

3

d. Civil szervezetek

4

5

3.3.

A foglalkozási rehabilitáció hazai forrásai

3.3.1.

A megváltozott munkaképességűek keresetkiegészítése A megváltozott munkaképességű dolgozó, aki eredeti munkakörében nem foglalkoztatható, keresetkiegészítést kaphat. 86 A Pénzügyminisztérium fejezetében rendelkezésre álló forrást a Magyar Államkincstár (MÁK) folyósítja. Az alábbi táblázat a keresetkiegészítés adatait mutatja be. A regisztrált álláskeresők között a megváltozott munkaképességű munkavállalók létszáma (40 ezer fő) és a munkában tartott megváltozott munkaképességű munkavállalói létszám (300500 fő) között nagy aránytalanság áll fenn. A munkahely megtartását elősegítő keresetkiegészítés alacsony igénybevételi szintje további vizsgálatot igényel. A megváltozott munkaképességűek keresetkiegészítésének alakulása Évek

Fő (havi átlag)

Kifizetett összeg a zárszámadás szerint (M Ft)

2004

543

891,4

2005

375

618,6

2006

347

593,2

2007 január

321

45,0

Forrás: Magyar Államkincstár

86


55


3.3.2.

A dotáció A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási támogatásának legfőbb eszköze 2007. június 30-ig a dotáció 87 volt. A dotáció a munkáltatók rehabilitációs tevékenységét segítő olyan normatív támogatás, amely megváltozott munkaképességű munkavállalót több mint 5%-ban foglalkoztató gazdálkodó szervezetek (legalább 20 főt, célszervezet 88 esetén 50 főt alkalmazó) és szociális foglalkoztatók részére járt. A gazdálkodó szervezetek és szociális foglalkoztatók a vetítési alap 89 45-135%-ának megfelelő összegű dotációt igényelhettek a megváltozott munkaképességű munkavállalók létszámarányától függően. Magasabb összegű támogatásban részesültek a kijelölt célszervezetek, ők a foglalkoztatottak egészségkárosodásának mértékéhez rendelten 135-320%-os dotációra voltak jogosultak, amelyek további pótlékokkal voltak növelhetők. A támogatás normatív jellege és magas aránya motiválta a szervezeteket az állami támogatás minél nagyobb arányú igénybevételére. (5. sz. táblázat)

87


8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet 27/D. § (1)-(2) bek. a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2. § (2) bekezdésének a) c) és f) pontjának hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet – a 4. számú mellékletben felsorolt iratokkal ellátott – kérelmére a Pénzügyminisztérium – a Szociális és Családügyi Minisztérium egyetértésével és a Védett Szervezetek Országos Szövetsége (VSZOSZ) véleményének meghallgatásával – célszervezetnek jelölhette a kritériumoknak megfelelő a gazdálkodó szervezetet. Hatályon kívül helyezte a 7/2004. (III. 26.) FMM-ESZCSM-PM együttes rendelet. A hivatkozott bekezdések 2004. IV. 1-jétől hatálytalanok. 88

8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet 27/A. § (4) Kijelölt célszervezetek esetén a dotáció vetítési alapja a foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozók tárgyhavi átlagos statisztikai állományi létszáma és a részükre kifizetett havi átlagbér szorzata alapján számított havi bruttó munkabér összege. Átlagbérként legfeljebb a – külön jogszabályban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak részére meghatározott – mindenkor érvényes minimálbért lehet figyelembe venni. Hatályos volt 2004. XII. 31ig.

89

56


Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának költségvetési támogatása a Pénzügyminisztérium fejezetben, M Ft 70 000

64 148

60 000 46 463

50 000 40 000

54 996 42 444

37 839

30 000 20 000

20 000 10 000 0 2002

2003

2004

2005

2006

2007*

* előirányzat (csak I. félévre)

Forrás: költségvetési törvények

A kiadások visszaszorítására 2005-ben, összefüggésben a támogatási rendszer átalakításával, szigorították a szabályozást. 90 2004 áprilisától megszűnt a célszervezeti kijelölés lehetőség. További szigorításként az igényelt támogatás nem haladhatta meg a 2003 decemberében igényelt dotáció 12-szeresét, valamint maximálta a támogatott bért 53 ezer forintban. Az ÁSZ megállapította 91, hogy „A vállalatok támogatásának bruttó intenzitása jóval meghaladja az uniós előírást, a támogatások felhasználásának nincs megfelelő nyilvántartása, nyomon követése, ebből kifolyólag ellenőrzése sem, amely a felhasználás rendeletben megkövetelt követelményeit lenne hivatott vizsgálni. A hazai rendelkezések szerint egy megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásának megvalósításáért az állam – bizonyos feltételek megléte esetén – akár a mindenkori bruttó minimálbér 360%-ával is támogathatja a kijelölt célszervezetet, így a ’támogatás bruttó intenzitása’ jóval az előírt szint felett van, még akkor is, ha a dotáció vetítési alapja a megváltozott munkaképességű dolgozónak kifizetett bruttó bér, legfeljebb a minimálbér összege a társadalombiztosítási járulékok nélkül. Nem teljesül azon elvárás sem, hogy a kedvezményezett csak a megváltozott munkaképességű dolgozó, illetve dolgozók foglalkoztatásával kapcsolatban felmerült további, indokolt költségekre kaphat támogatást, amelyre nincs szükség akkor, ha a munkaadó nem megváltozott munkaképességű dolgozók alkalmaz. A támogatás feltétele a kedvezményezett által az indokolt költségekről vezetett nyilvántartás. Ez a nyilvántartási kötelezettség a jelenleg hatályos együttes rendelet szerint nincs előírva, illetve csupán a munkavállalókra vonatkozó adatok kötelező nyilvántartásáról, továbbá a kifizetett bérekről szóló munkaadói nyilatkozatról rendelkezik.”

90

27/2004. (XII. 14.) FMM-ICsSzEM-PM együttes rendelet a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet módosításáról. 91

0338 Vélemény a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetési javaslatáról, Függelék 132. oldal.

57


Az intézkedések előkészítették a dotációs rendszer megszüntetését és a támogatási rendszer átalakítását, amelynek indokai:

3.3.3.

•

a támogatás kiáramlás növekedésének megállítása;

•

a piaci és a szociális foglalkoztatás szétválasztása az uniós irányelveknek megfelelően;

•

a támogatás mértékének uniós szabályokhoz való igazítása, 92

•

a visszaélések lehetőségének megszüntetése.

Az új támogatási formák A támogatási rendszer átalakítását másfél éves átmeneti idővel tervezte a Kormány. A 2006. évi központi költségvetés 55 Mrd Ft-ot tervezett a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatására. 38 Mrd Ft-ot a PM fejezetben a régi típusú, 2007. június 30-ig működő dotációra, illetve a szaktárcánál (SZMM) 13 Mrd Ft-ot a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő bértámogatásra, költségkompenzációra (költségkompenzációs támogatás és rehabilitációs költségtámogatás, 93 valamint 4 Mrd Ft-ot a szociális foglalkoztatásra. Az új rendszer két elemű, az akkreditációra és a támogatásokra épül. Az akkreditáció célja, hogy meghatározza az állam elvárásait a munkáltatókkal szemben a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának segítésére fizetett támogatások igénybevételéhez. Az akkreditációs rendszer kiépítéséhez az MPA rehabilitációs alaprész központi részéből különítettek el forrást. Az akkreditációs szervezeti egység személyi bővítésre miniszteri utasítás 94 eredetileg 2007. április 1-jei határidőt szabott, amelyet időközben – indoklás nélkül – 2007. december 31-re hosszabbítottak meg. 95 Az akkreditációs szervezet a még fel nem töltött létszámra eső, már megnövekedett feladatokat külső megbízásokkal látja el. A normatív típusú bértámogatás megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújt vissza nem térítendő támogatást, alapja az érin-

92

A Bizottság 2002. december 5-i 2204/2002/EK rendelete az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a foglalkoztatásra nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról.

93

Az támogatási rendszer szabályait a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól szóló 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet, a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásról szóló 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet, valamint a végrehajtásukra kiadott 14/2005. (IX. 2.) és 15/2005. (IX. 2.) FMM rendelet tartalmazza. 94

A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, valamint a regionális munkaügyi központok egyes többletfeladataihoz kapcsolódó létszám biztosításáról szóló 1/2007. (MüK. 1.) SZMM utasítás. 95

11/2007. (MüK. 3.) SZMM utasítás a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, valamint a regionális munkaügyi központok egyes többletfeladataihoz kapcsolódó létszám biztosításáról szóló 1/2007. (MüK. 1.) SZMM utasítás módosításáról.

58


tett munkavállaló bérköltsége. Felhasználható a munkába helyezéshez, a munkahely megtartáshoz, foglalkozási rehabilitációhoz, illetve munkahelyi segítő személy foglalkoztatásának költségtérítésére. 2006-ban a bértámogatásra 651,4 M Ft-ot fizettek ki. A költségkompenzációs támogatás 96 keretében pályázati úton megtéríthetők a munkába járással összefüggő személyszállítás költségei, a foglalkoztatáshoz és annak adminisztrációjához kapcsolódó, továbbá logisztikai, munkaszervezési és egyéb szállítási költségek. A támogatás pályázat útján nyerhető el, feltétele a kiemelt, illetve feltételes tanúsítvány megléte a pályázatot a szaktárca írta ki. Az első pályázat idején a munkaadók a pályázathoz szükséges feltételekkel még nem rendelkezhettek, (a vonatkozó jogszabály 2005. november 1jén lépett hatályba), így a pályázati feltételeknek egyetlen foglalkoztató sem felelt meg. 2006-ban tehát költségkompenzációs támogatásban nem részesült egyetlen foglalkoztató sem, az előirányzatot teljes egészében a védett szervezetek kapták meg. Első ízben 2007-ben fizettek költségkompenzációs támogatást. Rehabilitációs költségtámogatásra 97 a védett szervezeti szerződést kötni szándékozó foglalkoztató nyújthat be pályázatot. Rehabilitációs költségtámogatás annak a munkáltatónak nyújtható, amely közhasznú társaságként van nyilvántartva, alapító okiratában szerepel a rehabilitációs foglalkoztatás, a védett szervezeti szerződésben kötelezettséget vállal a megjelölt létszámú, nyílt munkaerőpiacon nem foglalkoztatható munkavállaló foglalkoztatására, és a megváltozott munkaképességű munkavállalókat a szabályozásban meghatározott foglalkoztatási szintet meghaladó létszámban foglalkoztat. A nyílt munkaerő piacon nem foglalkoztatható munkavállalóról a jogszabály 98 értelmében a megyei munkaügyi központban működő rehabilitációs munkacsoport nyilatkozik: az adott időszakban a megváltozott munkaképességű munkavállaló számára a nyilvántartásaiban olyan munkalehetőség nincs, amelyben a munkavállalót támogatás nélkül foglalkoztatnák. A költségkompenzációs előirányzatból (11 Mrd Ft) 9,1 Mrd Ft-ot használtak fel, amelyből 7,3 Mrd Ft-ot fizettek ki 2006. december 31-ig. A hét védett szervezet által foglalkoztatott megváltozott munkaképességű munkavállalók létszáma 7533 fő volt 2006-ban. (6. sz. táblázat) A védett szervezeti szerződésben vállalt nyílt munkaerőpiacon nem foglalkoztatható létszám 1417 (18,1%) fő volt. Az új támogatási rendszerben két támogatást (a bér-, illetve a költségkompenzációs támogatást) az uniós irányelveknek megfelelően alakítottak ki, a munkaerőpiaci támogatási formákra érvényes támogatási arányok meghatározásával. 99 Ezzel szemben az ún. rehabilitációs költségtámogatás nem piaci, hanem inkább szociális jellegű támogatás. Olyan, védett szervezeti szerződéssel

96

A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásáról szóló 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet 2. § o) pont, 8. § (1) bek. 97

A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásáról szóló 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet alapján. 98

A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásáról szóló 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet 9. § (3) bek. 99

A foglalkoztatást elősegítő támogatásokról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 19/B. § (6) bekezdés.

59


rendelkező munkáltató kaphatja, amely közhasznú társaságként működik. Az erre vonatkozó támogatási szerződést a munkaügyi tárca pályázati eljárás útján köti meg a nyertes védett foglalkoztatóval Az akkreditációt nem kívánó rehabilitációs költségtámogatást az akkreditációs szigorítású munkaerőpiaci támogatásokkal (a költségkompenzációval) együttes jogszabályban szabályozták. Ezen kívül a két támogatási forma egyetlen, a „Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő költségkompenzáció” összevont nevű fejezeti kezelésű előirányzatban szerepel. Az előirányzat megosztása miniszteri hatáskör. A két támogatási forma között a költségvetési előirányzat megosztása nem szabályozott, ezért a finanszírozás nem átlátható. Nem nyilvánvaló továbbá az akkreditációhoz kötött, illetve azt meg nem kívánó támogatási formák egyidejű működtetésének indokoltsága. A védett szervezeti szerződés megkötésének nem feltétele az akkreditáció, így ezeknél a foglalkoztatóknál nincs biztosítva az azonos minőségi kontroll. A szociális foglalkoztatás A szociális intézményben élő megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása a szociális törvény felhatalmazásával és a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a foglalkoztatás támogatásáról szóló 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet alapján 2006. július 1-jei hatállyal megkezdődött. Munka-rehabilitációs és fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás szervezhető a szociális intézményben ellátott - sérült és hátrányos helyzetű (fogyatékos, pszichiátriai és szenvedélybeteg, hajléktalan) személyek számára normatív támogatás mellett. A rendelkezésre álló 4 Mrd Ft-os előirányzatból 2006-ban 815 M Ft-ot használtak fel, ebből 73,4% önkormányzati, 26,6% nem állami fenntartású intézményben valósult meg. Jelenleg 9300-9500 fő vesz részt ilyen típusú foglalkoztatásban. A minisztérium tájékoztatása szerint „a keretösszeg rendkívül alacsony mértékű felhasználását az okozta, hogy egy újonnan induló támogatási rendszer valósult meg, ahol a támogatás igénybevétele a foglalkoztatási engedély megléte 100 volt. A foglalkoztatási engedélyek kiadása rendkívül elhúzódott, ezért az intézményeknek csak egy töredéke tudta igénybe venni a támogatást.” A támogatásról szóló kormányrendelet csak május 12. napján lépett hatályba, ez nem segítette elő a mielőbbi engedélyezéseket.

3.3.4.

Az MPA rehabilitációs alaprésze A rehabilitációs alaprész központi és decentralizált keretének felosztására a miniszter 101 tesz javaslatot, és a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete dönt. A rehabilitációs alaprész központi és decentralizált keretének megosztását a vizsgált időszakban az alábbi ábra szemlélteti.

100

A szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról szóló 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet. 101

2004-2005 foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, 2006 VII. 28-tól szociális és munkaügyi miniszter.

60


A központi és decentralizált keret alakulása (tény) E Ft

3 500 000,0

3 000 000,0

948 695,0 1 591 286,0

2 500 000,0 2 049 266,2 2 000 000,0

Decentralizált keret Központi keret

1 500 000,0 2 351 305,0 1 000 000,0

500 000,0

1 708 714,0 991 733,8

2004

2005

2006

A központi alaprész célja olyan központi, országos jelentőségű programok kidolgozása, kipróbálása, megvalósítása és elterjesztése, amelynek várható eredményeként növekszik a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatottsága, a nyílt munkaerő-piaci részvétel aránya. A decentralizált keretet a már meglévő munkahelyek korszerűsítésére, fejlesztésére, bővítésére, vagy új, rehabilitációs foglalkoztatásra alkalmas munkahelyek létrehozására, illetve megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához szükséges eszközök, berendezések beszerzésére munkahely létrehozásával összefüggésben határozták meg. 2004-ig a Foglalkoztatási Hivatal irányelvet adott felhasználáshoz, amely szakmai ajánlás volt. Ebben olyan általános kívánalmakat fogalmaztak meg, mint például „elsősorban nyílt munkaerőpiacon jöjjenek létre munkahelyek” stb. Az MPA rehabilitációs alaprész központi kerete a tárca beszámolója szerint 2004-ben 1000 M Ft volt, amely év közbeni módosításokkal 991,7 M Ftra változott. A központi alaprész felhasználása 2004-ben 10 pont köré csoportosult, amelyek a következők voltak: társadalmi szemlélet kedvező irányú megváltoztatása, a foglalkozási rehabilitáció humán-erőforrás fejlesztése, munkavállalási esélyek értékelése, a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése, rehabilitációs munkahelyek támogatása, PHARE program társfinanszírozása, FMM akadálymentesítése, valamint közvetlenül elszámolható költségek, működési költségek és tartalék. (lásd a 7/a-c. sz. táblázatokat) 2005-ben a központi alaprész 2300,0 M Ft volt. Évközi módosítással a központi alaprészt 2351,3 M Ft-ra növelték, 51,0 M Ft tartalékkal. 2005-ben a központi

61


keretből a foglalkoztatási helyzet javítására és a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásának támogatási rendszere átalakításából adódó feladatokra elkülönítettek kétszer 500,0 és 145,0 M Ft-ot. Ebből 500,0 M Ft-ot fordítottak központi pályázat útján a megváltozott munkaképességű munkavállalók munkahelyének megőrzése megnevezésű központi munkaerő-piaci pályázati programra. A megvalósulásról szóló beszámoló szerint a program 1500 fő megváltozott munkaképességű munkavállalót érintett, egy főre átlagosan 318 E Ft támogatás jutott. Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) valósította meg a programot, a pályázatokra 463,5 M Ft-ból. Másik program az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium szociális intézményrendszere foglalkoztató-képességének fejlesztésére szintén 500,0 M Ft-ot irányzott elő. A pályázatot az Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (NCsSzI) bonyolította le, a programokra 475,0 M Ft-ot fizettek ki. A harmadik program 145,6 M Ft-ot rendelt a megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató munkaadók, szervezetek akkreditációs eljárással történő minősítésének megkezdéséhez, az akkreditációs rendszer kidolgozásához, az akkreditáció folyamatának elindításához és folytatásához. A központi alaprész ezen túlmenően a társadalmi szemlélet kedvező irányú megváltoztatása, a foglalkozási rehabilitáció humán-erőforrás fejlesztése, a munkavállalási esélyek értékelése, a foglalkozási rehabilitációs szolgálatok fejlesztése, munkahelyek támogatása, PHARE program társfinanszírozása, az FMM akadálymentesítése programok megvalósítását szolgálta, valamint technikai jellegű kifizetések történtek (működési költség, monitorozás, tartalék). 2006-ban a központi keret felosztásáról, amelyet eredetileg 1500 M Ft-ban határoztak meg, az 5/2006. (MüK. 3.) FMM utasítás rendelkezett. Év közben kétszer módosították a felosztást, ezekről a 8/2006. (Mük. 6.) FMM és a 22/2006. (MüK. 12. ) SzMM utasítás rendelkezett, így a keret 1708,714 M Ft lett. A keretet a társadalmi szemlélet kedvező irányú megváltoztatása, a foglalkozási rehabilitáció humán-erőforrás fejlesztése, a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése témakörökben, valamint az alap működéséhez kapcsolódó technikai jellegű kifizetésekre (működési költség, monitorozás, tartalék) használták fel. A központi alaprész programjainak lebonyolítói a munkaügyi tárcával kötött megállapodások alapján civil szervezetek, közalapítványok, minisztériumi háttérintézmények, akik évente írásban számoltak be a minisztérium számára a pénzeszközök felhasználásáról. A beszámolókat a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete jóváhagyásával a miniszter fogadta el. Az MPA decentralizált keretet a MAT határozatában megyénként határozza meg, és a megyékre meghatározott összeget a megyei munkaügyi központok pályáztatják meg. A munkaügyi központok által kiírt pályázatok munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés támogatásra 102 szólnak. A támogatás feltétele

102

A foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásokról szóló 6/1996. MüM rendelet 19. § (1) a-d) pont, illetve a 19/B. § (1) bek.

62


volt, hogy a pályázó munkaadók 2-3 éves foglalkoztatási kötelezettséget vállaljanak. A pályázatok legfontosabb feltételeit jogszabály rögzíti. 103 2004-ben 488 cég pályázott 3300 munkahely létrehozására. Ebből 293 cég kapott támogatást 1838 munkahelyre, amelyből 1304 új munkahely létrehozása és 534 meglévő munkahely korszerűsítése volt a feladat. A decentralizált keret terhére 2004-ben 1881,3 M Ft-ot használtak fel. Az egy munkahelyre jutó átlagos támogatás 1,03 M Ft volt. 2005-ben 892,0 M Ft-ra csökkent a decentralizált alaprész a támogatási rendszer átalakításával összefüggésben, amelyet fel is használtak. 2005-ben a rendszer átalakítása miatt 40%-kal kevesebb cég pályázott, mint 2004-ben, a kialakított munkahelyek száma 60%-kal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. [A 2005. évi beszámoló szerint: „A megváltozott új jogi környezetben tehát egyszerűen többen nem merték vállalni (hároméves foglalkoztatási kötelezettséggel is járó) a megnövekedett bizonytalansági tényezőket.”] A pályázók 63%a nyert, ami 183 céget és összesen 717 rehabilitációs munkahelyet érintett. A kialakított munkahelyekből 240 új munkahelyet hoztak létre, és 477 munkahely átalakítása történt meg. Az egy munkahelyre jutó átlagos támogatás 1,25 M Ft volt. 2006-ban a módosított decentralizált keret 1591,3 M Ft volt. 302 szervezet nyújtott be pályázatot a munkaügyi központokba, ebből 217 pályázat nyert támogatást. A rehabilitációs alaprész felhasználásáról szóló éves beszámoló szerint az elnyert pályázatok összesen 1247 db munkahely támogatását tették lehetővé összesen 1574,6 M Ft összegben. A decentralizált keret pályázatait nem központilag írják ki, hanem az egyes munkaügyi központok egyénileg. A munkaügyi központok által kiírt pályázatokat helyben bírálják el. Éves beszámolót készítenek a lebonyolításról, ami a Foglalkoztatási Hivatal beszámolójának része. A beszámoló a felhasznált pénzt az érintett cégek és létrehozott munkahelyek számát tartalmazza. Arra vonatkozóan nincs információ a beszámolóban, hogy ezek a munkahelyek valóban be voltak-e töltve a szerződött időszakban. A támogatások ellenőrzése a megyei munkaügyi központok és a Foglalkoztatási Hivatal ellenőrzési apparátusának a feladata volt. Az MPA rehabilitációs alaprész ellenőrzése során 2004-ben 995 ellenőrzést bonyolítottak le, amely során 87,0 M Ft visszakövetelésére került sor. Ez a 2004-ben szétosztott keret 4,5%a, 2005-ben 122,5 M Ft volt, ami a 2005. évben pályáztatott összeg 13,75%-a. Az ellenőrzések korábbi évekre vonatkoznak, tehát nem teljesen vonható párhuzam az éves szétosztott támogatás és a visszakövetelt összeg közé, mégis arányaiban azt mutatja, hogy a decentralizált alapból pályázattal kiosztott pénzek felhasználásának ellenőrzése során a támogatások nagyságához képest jelentősek a szabálytalanságok. A vizsgálatoknál előforduló szabálytalanságok

103

6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásokról 19., 20. §.

63


voltak többek között, hogy tévesen adták be a pályázatnál az induló létszámot, a vállalt foglalkoztatást csak részben teljesítették, a munkáltatók egy része késedelmesen vagy hiányosan teljesítette nyilvántartási és jelentési kötelezettségét. A munkaügyi központok ellenőri létszáma 2005-ben 117,5 fő volt. A régiós központok kialakítása után az ellenőri létszám a felére csökkent. A rehabilitációs alaprész decentralizált keretének felhasználásának ellenőrzése során tapasztalt szabálytalanságok az ellenőrzéseket indokolják. Az ellenőrzéseket indokolja az is, hogy decentralizált keretből történő állami támogatás hasznosulására jelenleg nincsen más rendelkezésre álló adat.

3.4.

A foglalkozási rehabilitáció Európai Uniós forrásai

3.4.1.

A megváltozott munkaképességű emberek munkaerőpiaci reintegrációját szolgáló projektek megvalósítása Kísérleti program (Phare program keretében) a 2002. november és 2004. márciusa között lebonyolított projektek „Halmozottan hátrányos helyzetű lakosságcsoportok foglalkoztathatósága és tartós foglalkoztatása” címmel. A 2,2 M EUR költségvetésű program keretében önálló jogi személyiséggel rendelkező non-profit, nem állami szervezetek pályázhattak. A beérkezett 62 pályázatból 13 nyert támogatást, melyből 2 fogyatékos személyekkel foglalkozó projekt indult el. A 18 hónapos projektekben képzés és foglalkoztatás valósult meg szociális szakemberek pszichoszociális támogatásával, álláskeresési technikák oktatásával. A fogyatékos személyeket segítő projekt egyike a „Mozgáskorlátozottak call centeres képzése, foglalkozatása távmunkában és hívásközpontokban” címet viselte, melynek révén 15 fő 50% felett megváltozott munkaképességű személy végezhetett munkát. A másik dél-magyarországi régióban megvalósított projektben 12 fő 67% feletti egészségkárosodott személy kapott. A résztvevők a foglalkoztatás alapjául szolgáló OKJ-s képzést szereztek.

A 2003 júniusi szerződéskötéssel indult „A fogyatékkal élő emberek munkaerőpiacra jutásának elősegítése (a foglalkozási rehabilitáció eszköztárának rendszerszemléletű fejlesztése)” című, program, amely a foglalkozási rehabilitáció alkalmazásával a hátrányos helyzetű emberek inaktivitásának csökkentését tűzte ki célul. A program kifejezett célja, hogy a kedvezményezettek a projektek lebonyolítása során olyan szakmai tapasztalatokat szerezzenek, amelyek képessé teszik őket a Strukturális Alapokból származó források fogadására. A rendelkezésre álló 5,7 M EUR keretösszegből 5 636 709 EUR kerülhetett lekötésre, amelynek 52,64%-a származik Phare támogatásból, 47,36%-a pedig a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprészének központi keretéből biztosított hazai társfinanszírozásból. 15 kedvezményezett konzorciummal szerződött le az ESZA Kht., mint Szerződő Hatóság.

64


A program fő kimeneti mutatói Indikátor (output) megnevezése

Elért eredmény a program zárásakor

Képzésbe került személyek száma

247 fő

Szociális intézményben ellátottak közül fejlesztő felkészítésbe vont személyek

337 fő

Rehabilitációs területen dolgozók közül (át)képzésbe kerültek

107 fő

Foglalkoztatást segítő szolgáltatással érintett személyek száma

1055 fő

Nyílt munkaerőpiacon elhelyezkedett személyek száma ’Félig-védett’ munkahelyen (tranzitfoglalkoztatás) elhelyezkedett személyek száma

161 fő 23 fő

„Küzdelem a munka világából történô kirekesztôdés ellen” címû Phare program célkitûzése a tartós munkanélküliek és a rendszeres szociális segélybôl élô emberek foglalkoztathatóságának javítása és munkaerôpiaci integrációjának elôsegítése, a közösségi és közszolgáltatások, különösen a szociális szolgáltatások fejlesztésével, a tartós munkanélküli és a rendszeres szociális segélybôl élô emberek foglalkoztatásával. A 10,1 M EUR keretösszegből 6 M EUR a Phare támogatásból és 4,1 M Ft az MPA-ból származott. A 2003. és 2004. évben két körben meghirdetett pályázati kiírásra összesen 160 db pályázat érkezett, melyből a bíráló bizottság 58 pályázatot talált megfelelőnek. A pályázó konzorciumok közül 43% önkormányzat, 24% non-profit szervezet, 14% önkormányzati Kht. és alapítvány, 12% térségi társulás és 7% megyei önkormányzat volt. A program elsőként tette kötelező elemmé a közmunka kiegészítéseként a képzést és a személyre szabott támogatási program kialakítását. A program futamideje alatt 3121 ellátásban nem részesülő, a programban résztvevő személyből 2500 részesült szakmai képzésben. 1300 fő szerzett OKJ-s szakképesítést és a program lezárását követően 2006-ban a célcsoportból 1112 fő rendelkezett munkaszerződéssel. A HEFOP 2.2. intézkedése: A társadalmi befogadás elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével. Teljes támogatási kerete 4240,9 M Ft, melyből 75%-ot az EU, 25 %-ot pedig a nemzeti költségvetés vállal. A normál pályázatos formában megvalósuló 2.2.1. komponens célja a társadalmi befogadás elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével, melynek keretében összesen 12 197 fő képzését tűzték ki célul. Ebből 2006. végéig 4506 fő szerzett képzettséget. A képzések jellemzően munkaerőpiaci, számítástechnikai ismeretek megszerzésére irányulnak, illetve olyan kompetenciák megszerzésére, mellyel a hátrányos helyzetű emberek munka világába való visszatérése elősegíthető. A 2.2.2-es komponens központi program és kapcsolódó pályázatos intézkedés keretében valósul meg, amely két részből áll:

65


„A” (központi program): a szociális területen dolgozó szakemberek és önkéntesek speciális képzése, olyan kompetenciafejlesztés, melynek birtokában képesek lesznek a hátrányos helyzetű ügyfelek munkaerőpiaci reintegrációjára. „B” (központi programhoz kapcsolódó nyílt körös pályázat): a szociális és a munkaügyi szolgáltatások intézményeinek integrálása, modellkísérletek. A program összköltsége: 659 535 744 Ft. Az “A” komponens keretében Az egy alapmodulból („Társadalmi beilleszkedésmunkaerőpiaci integráció, a szociális és munkaügyi szektor együttműködésének új kihívásai”) és 6 speciális modulból álló akkreditált képzések eredményeként 2008. végéig elérendő célérték 1100 fő képzett szakember. Mivel a képzések 2007 márciusában indultak jelenleg még nincsenek adatok az elért eredményekről. A „B” komponens keretében 14 pályázat érkezett, ebből 7 nyertes konzorciummal 2007. április 2-ig megkötötték a támogatási szerződéseket. A 12 hónapos projektek főpályázói csak önkormányzatok vagy munkaügyi központok lehettek, a konzorciumi tagok pedig szociális szolgáltatásokat nyújtó intézmények. Az egyes projektek keretében 500 fő hátrányos helyzetű személyt kell megkeresni és velük szándéknyilatkozatot aláíratni a folyamatos együttműködésre, a végcél minimum 50 fő munkába állítása. A HEFOP 2.3.1. a hátrányos helyzetű emberek, köztük a romák foglalkoztatásának javítása című intézkedésben cél, hogy a célcsoport tagjainak legalább 85%-ka az OKJ-ba felvett szakképesítést szerez, majd a megszerzést követően a nyílt munkaerőpiacon legalább 70%-uk (2005-ös kiírás során már csak 60%) elhelyezkedik és a képzési-foglalkoztatási szakaszt követő 6 hónapos záró szakaszban munkaviszonyban marad. A 2005-ös kiírásban már a projekt záró szakaszának utolsó 6 hónapja során csak 4 hónap kötelező foglalkoztatottság volt az előírt feltétel. A betanulási időszak alatt a részt vevők minimálbért kapnak. A program feltételrendszerében bekövetkezett változások oka (csökkent a kötelező foglalkoztatás időtartama), hogy megnövekedtek az alkalmazás munkáltatót terhelő költségei ezáltal a munkáltatók nem vállalják a hosszabb idejű foglalkoztatást.

3.4.2.

A Regionális Operatív Program 3.2. intézkedése keretében az inaktivitás csökkentésére irányuló tevékenységek A ROP 3.2. intézkedés a helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatását tűzte ki célul, melynek keretében az 1. komponens a kistérségi foglakoztatási stratégiák kidolgozása és paktumok 104 megkötése a helyi/kistérségi/regionális szereplők között, a 2. komponens a hátrányos helyzetű (köztük a megváltozott munkaképességűek) emberek képzésén és foglalkoztatásán keresztül az inaktivitás csökkentése. A 3. komponens gyakorlatilag az előző kettő működtetésére létrehozott OFA-ROP hálózat, amelynek fő kedvez-

104

Magyarországon- osztrák példa nyomán- 2002-től alakultak meg az első kistérségi foglalkoztatási együttműködések, amelyek EU terminológia alapján foglalkoztatási paktumnak nevezünk.

66


ményezettje az Országos Foglalkoztatási Alapítvány. Az országos hálózat feladata az első két komponens keretében zajló tevékenység megvalósításának elősegítése, tanácsadás és az elért eredmények, legjobb tapasztalatok elterjesztése. A teljes intézkedés 2004-2006 közötti időszakra allokált támogatási kerete 4 846,58 M Ft, amelyből 2006. december 31-ig 6291 M Ft–os kötelezettségvállalás történt támogatási szerződés megkötésével. A tervezett keret és a ténylegesen leszerződött összeg közötti jelentős különbség oka, hogy a kedvező forint árfolyamváltozást és a lezárt vagy sikertelen projektekből keletkezett maradványt újra felosztották. Törvény 105 rendelkezése szerint, hogy nem csak a ROP, hanem a HEFOP és EQUAL esetén is lehetséges az eredeti kötelezettségvállalási keretelőirányzatok 10%-os mértékben meghaladó éven túli kötelezettségvállalás. A ROP Pkd III/3. indikatív pénzügyi tábla által tartalmazott, eredetileg tervezett teljes keret 10%-ának felosztása megtörtént, melynek során a 3.2-es intézkedés eredeti támogatási keretét 1746,9 M Ft-tal növelték összesen 6593,47 M Ft-ra. A ROP IH saját hatáskörben döntött az egyes komponensek között a 10% felosztásáról (8. számú táblázat). A 2007. I. negyedévi intézkedésszintű jelentés szerint 86 db támogatási szerződést kötöttek (ROP/3.2.1. intézkedésben 41 db, a ROP/3.2.2 intézkedésben 45 db), melyből 5 projekt zárult le. A 3.2.1 komponens elsősorban a szakmai dokumentumok kidolgozásával, a különböző szervezetek közti együttműködések megkötésével alapozza meg a későbbi foglalkoztatás növelésére irányuló konkrét tevékenységeket. A projektek végterméke maga a megkötött paktum a gazdaság helyi szereplői között, azaz csak áttételesen gyakorol a komponens megvalósítása pozitív hatást az inaktivitás csökkentésére. Azonban az, hogy eddig elkülönült tevékenységet folytató önkormányzatok, munkaügyi szervezetek, vállalkozások, szociális intézmények, civil szervezetek és a képző intézmények egyeztetnek foglalkoztatási kérdésekben – a helyi sajátosságokat figyelembe véve – a munkába állók számának növekedését eredményezheti hosszabb távon.

A paktumok fő célja a foglalkoztatáspolitika decentralizálása és a foglalkoztatási problémák helyi megoldása. A Pkd-ban szereplő intézkedésszintű indikátorok tervezett értéke a helyi foglalkoztatási paktumok tekintetében 15-20, mely a 2006. december 31-i állapot szerint már elérte a 29-et, azaz túlteljesítés történt. (9. sz. táblázat) A 3.2.2. komponens, azaz non-profit foglalkoztatási projektek megvalósítása a szociális gazdaságban már közvetlenül hat az aktív korú gazdaságilag inaktív személyekre, ezen belül is kiemelten a tartós munkanélküliek, nők, megváltozott munkaképességűek és a fogyatékos személyek szerepelnek célcsoportként. A 2006. december 31-ig leszerződött 43 projekt támogatásának összértéke: 4111,2 M Ft, melynek 2006. végéig 18,97%-a került számlák alapján kifizetésre. A kitűzött cél 50-60 projekt támogatása 2008-ig, tehát az indikátor teljesülése prognosztizálható. A komponens ösztönzi az önkormányzati és a civil szféra közötti együttműködést azáltal, hogy a non-profit szervezetek átvál-

105

A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény 55. § (1) bek.

67


lalnak az önkormányzatoktól feladatokat. A 43 támogatott projekt kedvezményezettjének 31%-a önkormányzat, 16%-a közhasznú társaság, 13%-a egyesület, 20-20% pedig alapítvány, illetve egyéb társadalmi szervezet(településszövetség, kistérségi fejlesztési társulás stb.). A projektek keretében 12 hónapig kötelező a bevont személyeket foglalkoztatni. Kötelező elem a résztvevők képzése, mely a foglalkoztatást előzi meg vagy épp együtt zajlik a két tevékenység. Projektenként 5 fő foglalkoztatása kötelező. A komponens keretében összesen 873 új munkahely teremtését tűzték ki célul 2008-ra, melyből 2006. december végéig 236 jött létre.

3.4.3.

A megváltozott munkaképességűek speciális igényeinek figyelembe vétele A fizikai és a kommunikációs akadálymentesítésre fordított Európai Uniós források A fizikai akadálymentesítés az infrastrukturális beruházást lebonyolító projektben megvalósul, ez kötelezően előírt az esélyegyenlőség horizontális elve miatt. Ilyen beruházásokat elsősorban a HEFOP 4. intézkedés keretében végeztek. A szakmai monitorozást, ellenőrzést végző szakemberek minden esetben vizsgálják, hogy az akadálymentesítés megfelelő színvonalon valósult-e meg. A HEFOP 1.2. keretében összesen 60 munkaügyi kirendeltség felújítása, korszerűsítése történik meg, természetesen itt is követelmény a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének biztosítása. Az intézkedéshez kapcsolódóan az MPA rehabilitációs alaprész központi keretéből valósult meg a fizikai és kommunikációs akadálymentesítés. A 3.5. intézkedés, azaz a felnőttképzés rendszerének fejlesztése átfogó célja az élethosszig tartó tanulás lehetőségeinek kiterjesztése és javítása a felnőttképzés támogatása révén, beleértve az elektronikus úton történő tanulást is. A 3.5.1. (Kedvezményezettek: Regionális Képzőközpontok, Nemzeti felnőttképzési Intézet, FSZH) és a 3.5.2.–05/1. (Apertus Közalapítvány) központi programokra 3500 M Ft és 442 M Ft összegben kötöttek támogatási szerződést, melyből az előbbi 14,91%-a, az utóbbi 4,98%-a került számlásan kifizetésre 2006. végéig. A Pkd megfogalmaz olyan célkitűzést, mely a fogyatékos személyek számára a felnőttoktatási lehetőségekhez való hozzáférést segíti elő speciális tananyagok, képzési módszerek kifejlesztésével, azonban ez a gyakorlatban csak igen áttételesen valósul meg.

Adatok nincsenek arra vonatkozóan, hogy hány fogyatékos személy vett részt a projektekben. Az e-learning tananyag, digitális oktatás beindítása megkönynyítheti a fogyatékos személyek integrált életvitelét. A 2007-től induló új programozási időszakban újdonságként megjelennek az ún. zászlóshajó programok, amelyek egy probléma megoldására irányuló különböző Operatív Programokban (OP), stratégiákban megjelenő beavatkozások és források koordinálására, összehangolására irányulnak. Ilyen zászlóshajó az „Akadálymentesítés” program, mely a horizontálisan több OP-ban megjelenő fizikai és kommunikációs akadálymentesítésre irányuló intézkedéseket fogja ösz-

68


sze az NFÜ koordinációjával. A TIOP-on belül a központi költségvetési szervek és állami fenntartású intézmények fizikai és kommunikációs akadálymentesítése, illetve a térségi jelnyelvi tolmács-szolgáltatások infrastrukturális fejlesztésére 2007-ben 2420 M Ft és 2008-ban 5113 M Ft-ot terveznek fordítani. A TÁMOP-on belül a fogyatékos emberek szociális és elemi rehabilitációja, a fizikai és info-kommunikációs akadálymentesítés szakmai tudásának elterjesztése, szakmai hátterének fejlesztése és a mozgáskorlátozottak foglalkoztatását, önálló életvitelét segítő eszközfejlesztő műhely és szolgáltatási hálózat létrehozása a cél. Az intézkedésekre 2007-ben 2314 M Ft volt, 2008-ra 1416 M Ft-ot terveztek. Innovatív, kísérleti programok a hátrányos helyzetű, fogyatékos személyek életminőségének javítására (Equal) Az EQUAL az ESZA-ból társfinanszírozott közösségi kezdeményezés, melynek fő célja az esélyegyenlőség érvényesítésének elősegítése. Ennek keretében a hátrányos megkülönböztetés ellen lépnek fel, illetve finanszíroznak olyan innovatív projekteket, melyek ezt a célt szolgálják és elősegítik többek között a fogyatékos személyek életkörülményeinek javítását. A program 4 témára oszlik, melyek közül az „A” a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű személyek munkaerőpiacra való belépésének, illetve visszatérésének segítése és az „E” a befogadó munkahelyi gyakorlatok kialakítása témák tartalmaztak megváltozott munkaképességűeket támogató projekteket. A HEFOP (IH) által szolgáltatott adatok szerint 2006. végéig összesen a 4 154 099 728 Ft kötelezettségvállalás történt az IH részéről az „A” témában az előkészítő és a végrehajtó szakaszra együttesen, míg 3 914 571 127 Ft az „E” témában. Az összegek átlagosan 39,4%-a került 2007. április 20-ig kifizetésre mindkét témában (az előkészítő szakasz közel 84%-a, illetve a végrehajtási szakasz 37,4%-a). Az „A” téma esetében a programba bevont személyek száma: 3730 fő a 2008-ra kitűzött célérték, míg az „E” témánál 2271 fő. 106 (Az indikátorok aktuális értékeit és azon belül a megváltozott munkaképességűek számát – az EQUAL programra vonatkozó indikátorok nélkül - az 1. sz. táblázat tartalmazza.)

3.4.4.

Az ÁFSZ fejlesztésére fordított uniós pénzügyi eszközök Az Állami Foglalkoztatási Szolgálaton belül működő Foglalkozatási és Szociális Szolgálat és a munkaügyi központok Európai Uniós támogatásban részesültek mind az infrastruktúra fejlesztése, mind az ott dolgozók kompetenciájának fejlesztése céljából. A „Magyar Állami Foglalkoztatási Szolgálat Modernizációja” című 4,9 M EUR költségvetésű projekt támogatási szerződését 2002-ben írták alá. A teljes támogatási összegből 1,9 M EUR az EU, 3 M EUR pedig a magyar költségvetést terhelte. A projekt támogatási összege az FMM költségvetésében szerepelt. A projekt lezárásakor 195 M Ft maradvány (151,7 M Ft Phare és 43,3 M Ft hazai forrás) ke-

106

A kísérleti foglalkoztatási projektek esetében a célcsoportokra vonatkozó, összesített számszerű adatokhoz képest a projekt keretében alkalmazott módszerek és eszközök eredményességének kimutatása az egyik cél.

69


letkezett, mely a kedvező beszerzési árnak volt köszönhető. A Bizottság nem engedélyezte a Phare maradvány hasznosítását, mivel a projekt eredetileg kitűzött fejlesztéseit megvalósították. A projekt eredményeként 20 munkaügyi központban került kialakításra az új szolgáltatási modell, mely magában foglalta az ügyfélterek korszerűsítését, munkatársak továbbképzését, olyan ún. kioszkok létrehozását, ahol az állástalan emberek önállóan, internetes hozzáférés biztosításával kereshetnek az FSZH adatbázisában az aktuális állások között. A HEFOP 1.2 központi programot (Az ÁFSZ fejlesztése) a Phare projekt bázisáról indították, melyben folytatták a már elkezdett fejlesztéseket, továbbképzéseket. Az összesen 165 kirendeltségből újabb 60-ban vezetik be az új szolgáltatási modellt, melynek fontos eleme, hogy az öninformációs eszközök alkalmazásával erőforrások szabadulhatnak fel, amely javítja a szolgáltatás színvonalát. Az 1.2. intézkedés 5 szakmai komponensből tevődik össze: 1. szolgáltatásfejlesztés, kutatás 2. minőségirányítási rendszer bevezetés 3. szakember képzés 4. infrastruktúra fejlesztés 5. egységes, integrált informatikai rendszer fejlesztése A támogatás főkedvezményezettje az FSZH és kedvezményezettként még 19 megyei és a fővárosi munkaügyi központ szerepel a szerződésben. A 2004. május 20-án megkötött szerződés (utolsó módosítás: 2006. június 30.) 2.a pontja szerint a 4 év alatt (2004-2007) a Szolgálat 8438,8 M Ft-ban részesül, melynek 75%-át az ESZA, 25%-át pedig a Munkaerőpiaci Alap adja. A program koordinációját az ÁFSZ-n belül működő Modernizációs Programiroda látja el. A teljes összeg megosztásra került a 20 munkaügyi központ és az FSZH között: az előbbiek 158 266 135 Ft, az utóbbi pedig 8281,5 M Ft támogatásban részesül. Az új szolgáltatási modellben nagy szerepet kap az ún. profiling módszer, melynek lényege, hogy a személyre szabott szolgáltatás nyújtását egy az elhelyezkedési esélyt felmérő teszt előzi meg. A módszer szolgál annak megítélésére, hogy a munkaügyi központokban jelentkezőket regisztrálják-e vagy sem. A 18/2005.(X. 18.) FMM rendelet 2. §. (2) bekezdése tartalmazza az aktív munkahelykereső definícióját: „…az a személy tekinthető, aki 30 napon belül képes és kész munkába állni a kirendeltség által felajánlott megfelelő munkahelyen…”. Ez a megfogalmazás szubjektív megítélésre ad lehetőséget és a súlyosan hátrányos helyzetű személyek regisztrációból való kirekesztését eredményezheti. A kimeneti indikátor, azaz az új modell szerint működő kirendeltségek száma nagy valószínűséggel teljesülni fog 2008. végére, mivel már 59 átadásra került a célként kitűzött 60-ból. Az eredményindikátorként meghatározott havonta bejelentett új álláshelyek számát (2002-es tényadat: 38 600; 2008-as célérték: 50 000, 2006. végén tény: 42 316) és a hatásindikátorként meghatározott bejelentett üres álláshelyek átlagos élettartamát (2002-es tényadat: 37 nap; 2008-as célérték: 30 nap; 2006. végén tény: 31,5 nap) nagymértékben befolyásolják a makrogazdasági körülmények. Az új szolgáltatási modell szerint a kirendeltségekben különös figyelmet kell fordítani a fogyatékos személyek épületbe való bejutása és információkhoz való hozzáférésére. Az épületek átalakítása során akadálymentes bejárat segíti a kerekes székkel való bejutás lehetőségét. Mindezek következtében az intézkedés

70


növeli a fogyatékos személyek esélyegyenlőségét a munkaerő-piaci információkhoz és szolgáltatásokhoz való hozzájutás terén. Az esélyegyenlőségi szakértő felkérése és az esélyegyenlőségi terv véglegesítése megtörtént. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos képzés előkészítés alatt áll. A HEFOP 1.1. A munkanélküliség megelőzése és kezelése intézkedés költségvetése 29 800 994 475 Ft-ot tesz ki, melynek 75%-a ESZA-ból, 25%-a a Munkaerőpiaci Alapból származik. 2006. december 31-ig számlák alapján kifizetésre került a teljes összeg 62,92%-a (18 750 M Ft). Az intézkedés szakmai koordinációját, monitoringját 2007. január 1. óta az ESZA Kht. végzi, április 1. óta pedig átvette a MÁK-tól pénzügyi elszámolások ellenőrzését is. Az ESZA Kht.-nak nincs jogosultsága a munkaügyi központok eljárásrendi szabályait meghatározni. Az eljárásrenddel kapcsolatos feladatokat továbbra is az FSZH látja el. Az intézkedés keretében a nyújtható támogatások felhasználásának részletes szabályait miniszteri rendelet határozza meg. 107 Az intézkedés célul tűzte ki a fiatalok munkaerő piaci beilleszkedését, az inaktív népesség munkaerőpiacra való visszatérésének elősegítését, a munkanélküliség tartóssá válásának megelőzését és az idősebb munkavállalók újra munkába állítását (különösen a tömeges leépítések során elbocsátottakét). A fentiek elérése érdekében a munkaügyi központok 2004-2006 között, 3 év alatt 25 000 munkanélküli és inaktív személyt vonnak be a programba úgy, hogy közben a munkaügyi szervezet által felhasznált MPA decentralizált Foglalkoztatási Alaprészből részesülők aránya nem csökkenhet. Az indikátor 2007. március végén 35 693 főt mutatott, amely közel 39%-os túlteljesítést jelent. A bevont személyek közül 1374 volt fogyatékos személy. További cél, hogy a bevonásra kerülők 80%-a (minimum 20 000 fő) fejezze be a programot, ez az érték 19 784 főt mutatott, melyből 781 fő volt megváltozott munkaképességű. A program hatásaként a programot befejezők felének, azaz minimum 10 000 főnek pozitív kimenetet kell mutatnia. A pozitív kimenet lehet a szakképesítés megszerzése, ha elhelyezkedik, vagy vállalkozóvá válik és a program befejezését követő 180. napon is még munkaviszonyban van, vagy vállalkozását működteti. Ez az érték 2007. március 31-én 10 920 fő volt (ebből: 497 megváltozott munkaképességű). Hatásindikátor, hogy a pozitív kimenettel zárók kétharmada, azaz min. 6667 fő elhelyezkedjen, ez az érték 2007. március végén 6227 főt ért el, ebből megváltozott munkaképességű személy 192 fő. (A létszámadatokat az alábbi táblázat mutatja be.)

107

A 2004-2006. évi Humánerőforrás Fejlesztési Operatív Program 1.1. intézkedése: a munkanélküliség megelőzése és kezelése keretében nyújtható támogatások felhasználásának részletes szabályairól szóló 5/2006. (VIII. 1.) MeHVM-SZMM együttes rendelet.

71


A HEFOP 1.1. indikátorok értékei HEFOP 1.1. Indikátor Programba létszám

Pkd-ban lévő 2008-as célérték

Indikátor értékek 2007. március 31.

Megváltozott munkaképességűek (fő)

Megváltozott munkaképességűek aránya (%)

bevont

25 000

35 693

1 374

3,85%

Programot sikeresen befejezők

20 000

19 784

781

3,95%

Programot pozitív kimenettel befejezők

10 000

10 920

497

4,55%

6667

6227

192

3,08%

Elhelyezkedettek száma

Az FSZH és a munkaügyi központok 2004. óta mindösszesen 39 373 M Ft összegű támogatási szerződést kötöttek különböző programok és intézkedések keretében. A megítélt támogatások összege intézkedésenként Program, intézkedés megnevezése EQUAL

Összeg Ft 285 698 944

HEFOP 1.1.

29 800 994 475

HEFOP 1.2.

158 266 135

HEFOP 1.3.

353 000

HEFOP 2.2.2.

59 849 308

HEFOP 2.3.2.

4 727 590

HEFOP 3.3.1.

1 000 000

ROP 3. Munkaügyi központok összesen

179 970 914 30 490 860 446

HEFOP 2.2.2.

87 823 992

HEFOP 1.2. K

8 281 523 865

HEFOP 3.5.1. K Foglalkoztatási és Szociális Hivatal összesen

512 810 000 8 882 157 857

A 2007-től induló TÁMOP-ban a foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként (1. fázis) című intézkedés keretében az FSZH és a munkaügyi központok újabb 8850 M Ft-ban részesülhetnek a 2007-2008-as időszakra a HEFOP 1.2.-ben megkezdett fejlesztések folytatásaként.

72


4.

A

MEGVÁLTOZOTT

MUNKAKÉPESSÉGŰ

SZEMÉLYEK

ORVOSSZAKÉRTŐI MINŐSÍTÉSI RENDSZERE

4.1.

Az orvosszakértői minősítés célja Az egyén munkaképesség csökkenésének, fogyatékosságának orvoszakértői minősítése (annak jogszabályban rögzített mértéke) az egyik feltétele egyes pénzbeli ellátások folyósításának. Az Orvosszakértői Intézet véleményezi a tartós munkaképesség-csökkenés fokát, időtartamát, a fogyatékosság jellegét, súlyosságát, értékeli a rehabilitálhatóságot, végzi a rokkantsági nyugdíjasok és fogyatékosok időszakos felülvizsgálatát. A vizsgált három évben az új igénylők száma csökkent, az összes véleményezések száma 300-320 ezer volt. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény 108 alapján az I., és II., rokkantsági csoportba tartozók teljesen, míg a III. csoportba tartozók nem teljesen munkaképtelenek. Az adatok alapján évente 120-130 ezer közötti a rokkantnak véleményezett esetek száma, amelyből 100 ezer körüli a III. csoportú rokkant. Az adatok szerint a III. csoportos rokkanttá nyilvánított új igénylők 18-19%, míg a 67%-nál kisebb munkaképességcsökkentnek minősítettek 60%-a „rehabilitálható” minősítést kap a minősítés során. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása költségvetési támogatásának feltételéül szabott akkreditációs eljárás személyes rehabilitációs terv kidolgozását írja elő. A rehabilitációs tervben a foglalkoztatási rehabilitáció irányának meghatározásakor irányadó az OOSZI rehabilitációs javaslata. A cél, hogy a szakvélemény a korlátozottan munkaképes személynek, a munkáltatójának és a rehabilitációs bizottságoknak iránymutatást adjon a foglalkoztatáshoz. A rehabilitáció jelenlegi minősítése során az OOSZI a beteg rehabilitációs folyamatban elfoglalt helyétől függően minősíti az állapotát. Amennyiben az orvosi rehabilitáció folyamata még nem lezárt, vagy esetleg meg sem kezdődött, de attól még állapotjavulás várható, arra tesz javaslatot. Amennyiben az orvosi rehabilitációtól további állapotjavulás nem várható, akkor a beteg kiesett és megmaradt funkciói ismeretében az OOSZI a foglalkoztatást korlátozó és kizáró általános feltételeket határoz meg, de a bizottság véleményezése nem vonatkozik konkrét munkakörre. A komplex-rehabilitáció rendszerének kiépítését célzó új koncepció egyik eleme az OOSZI rehabilitációs javaslatának kibővítése, és a vizsgálat során súlyának növelése. Az OOSZI ennek érdekében tervezetet készített a rehabilitáció új minősítésére. A tervezet kitér a megelőző orvosi, foglalkozási rehabilitáció folyamatára, eredményességére, a munkakörülményekben a kizáró és korlátozó tényezőkre, rehabilitációs véleményt ad a további foglalkoztatásról, személyre szóló javaslatot tesz és megítéli a várható rehabilitáció esélyeit.

Az intézmény jelenlegi értékelési rendje és adatgyűjtése alapján a rehabilitálhatók körét a III. csoportos rokkantak „rehabilitálható” kategóriájába tartozó esetei jelentik.

108

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 29. § (1) bek.

73


Az intézmény szakmai ellenőrzési osztálya vizsgálta a magas vérnyomás betegséggel leszázalékolt 18-40 éves rokkantnyugdíjasok orvosi rehabilitációját. Megállapította, hogy miközben az összes eset 80,6%-kát ítélték a vizsgáló bizottságok rehabilitálhatónak, addig – két OOSZI vizsgálat között – a tényleges rehabilitációra elenyésző számban (az összes eset 6,7%-ban) történik.

Az adatgyűjtés nem ad módot a „rehabilitálhatónak” minősített III. csoportú új igénylő/soros vizsgálatra érkező adatainak részletesebb elemzésére, mivel a foglalkozási és orvosi rehabilitációval kapcsolatosan gyűjtött adatok – a támogató informatikai rendszer és az adatok körének hiányosságai miatt – a részletesebb elemzést nem támogatják. Jelenleg csak becsült adat áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a komplex rehabilitáció folyamatába összesen 40 ezer ember lehetne bevonható. A kormányhatározatot 109 alátámasztó számítások évente 10 ezer személy rehabilitációba vonásával és 40-60%-uk munkába állásával számolnak.

4.2.

Az orvosszakértői minősítés eljárás rendje, feltételei Az orvosszakértői minősítések rendjét az OOSZI Orvosszakmai Tevékenységek Eljárásrendje tartalmazza. Az orvosszakértői vizsgálat olyan speciális orvosi vizsgálat, melynek feladata valamely állapot, tény objektív rögzítése útján a károsodás, a munkaképesség csökkenés mértékének megállapítása. Az OOSZI tevékenységének szabályozására készülő Kormányrendelet-tervezet értelmében a jövőben bevezeti az ún. komplex minősítés rendszerét, aminek alkalmazására elsőként a rehabilitációs járadék megállapítására irányuló eljárásban kerül sor. A tervezet szerint a szakértői bizottságok száma és összetétele a szakértői tevékenység jellegéhez igazodik, és legalább három tagú, az orvosszakértőkőn túl más szakértőket, így különösen foglalkozás-egészségügyi orvosokat, rehabilitációs orvosokat, munkaügyi, foglalkoztatási és szociális szakértőket kér fel a bizottság tagnak.

A munkaképesség csökkenés/fogyatékosság véleményezése részben az igénylő egészségügyi dokumentációja, részben fizikális vizsgálata alapján történik. Az OOSZI nem őrzi meg a megállapítás alapjául szolgáló dokumentumokat (illetve azok másolatát), hanem annak fontosabb tartalmi elemeit a szakértői véleményében kivonatoltan szerepelteti. 110 A munkaképesség csökkenés mértékének objektív megítélését befolyásolja, hogy az OOSZI a véleményezésért folyamodók egészségügyi dokumentációjának csak azt a részét ismeri meg, és annak alapján véleményez, amelyet a beteg relevánsnak tart, és a vizsgálatra magával visz.

109

A megváltozott munkaképességű személyek ellátó alrendszerei összehangolt átalakításának programjáról szóló 2191/2006. (XI. 15.) Korm. határozat, hatályon kívül helyezte a rehabilitációs járadék bevezetésével összefüggő kormányzati intézkedésekről szóló 2077/2007. (V. 9.) Korm. határozat, 2007. V. 9-től. 110

A dokumentumok megőrzésének kötelezettsége az ügygazdát, jelen vizsgálathoz kapcsolódóan a nyugdíjbiztosítást terheli.

74


Az OEP adattárháza a TAJ szintű igénybevett és finanszírozott ellátási adatokat az egészségügyi adatvédelmi törvény előírásai szerint 111 tartja nyilván 2002. január 1-jét követően. Az adatok közvetett (finanszírozással összefüggésben a szolgáltatók által rögzített és továbbított ellátási) adatok, amelynek megismerése kiegészítő információt nyújtana az orvosszakértőnek az igénylő egészségi állapotának, a lezajlott orvosi kezelésének, rehabilitációnak (kivizsgálás terjedelme, gondozás megvalósulása, kezelés, gyógyszer terápia igénybevétele), egyes egészségügyi dokumentumok teljességének, hitelességének megítéléséhez, és az irat alapján történő véleményezésekhez. Az OOSZI több esetben kérte az OEP-től az adatbázis hozzáférést. Az OEP 2005 novemberétől 2 db csatlakozási ponton (a Főigazgatóságon és az I. sz. Igazgatóságon) biztosította a hozzáférést, majd 2007 januárjától – a megszűnt felügyeleti jogkörre és ebből következő adatvédelmi okokra hivatkozva – teljes mértékben megtagadta. Az OOSZI a továbbiakban nem társadalombiztosítási igazgatási szerv, és nem rendelkezik törvényi felhatalmazással az adathozzáféréshez. Az intézet orvosszakértőinek egy igénylő vizsgálatára I. fokon (8 órás munakidővel számolva) 40-46 perc, II. fokon 60-63 perc jut. A bizottságokban ügyintéző segíti a munkát, de a fenti idő a kijelölt feladatok teljes körű ellátására kevés. Nemzetközi összehasonlításban pl.: Hollandiában új minősítés esetén a társadalombiztosítási orvosszakértőnek 3-3,5 órányi, soros 112 vizsgálat esetén 1,5 – 2 órányi ideje 113 van a hasonló célú orvosszakértői vizsgálatra. A minősítési rendszerrel kapcsolatban vizsgálati elvárás volt, hogy az intézmény egységes elveket alkalmazzon az egyének munkaképesség-csökkenésnek megítélése során. Az OOSZI a munkaképesség csökkenés %-os minősítését jelenleg az 1989-ban kiadott – Munkaképesség orvosszakértői vizsgálata, értékelése és véleményezése – irányelvek (a továbbiakban „régi irányelvek”) szerint végzi, amelyben a munkaképesség csökkenés véleményezésének alapja diagnózishoz rendelt %-os szám. Az „egyidejűleg fennálló több kórkép esetén nem lehet matematikailag összeadni az egyes betegségek okozta munkaképesség-csökkenés irányelvként megadott számszerű százalékos értékeit, hanem ezeket együtthatásukban kell értékelni és a munkaképesség-csökkenést az egész szervezet teljesítőképessége szempontjából meghatározni.” Több betegség együttes jelenléte esetén a szokásosan megállapított munkaképesség-csökkenés mértékét a szakmai gyakorlat alakította ki. A vizsgált időszakban a munkaképesség-csökkenés mértéke megállapításának irányelvei a rokkantosítás folyamatára nem voltak jogszabályba foglalva.

111

Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 22. §.

112

Időszakosan visszarendelt egyén.

113

Külföldi rendszerek – előadás OOSZI.

75


A 2004-ben megjelent „új irányelv” 114 az orvosszakértői véleményezés rendjét algoritmizálja, az egyes betegségek munkaképesség-csökkentő hatását (matematikai algoritmus szerint) összeadhatóvá teszi, megteremtve – a jövőben – az egységes véleményezés lehetőségét. A véleményezés alapjául szolgáló számítási algoritmus használata megfelelő informatikai támogatás nélkül nem alkalmazható. Az „új irányelvek” alkalmazása a rokkantosítási eljárásra nem jogszabályi előírás. Az egységes véleményezési gyakorlat megítélésére a vizsgálat az elutasított igénylők felülvizsgálatának adatait értékelte. Az összes „elutasított” igénylő 33%-ka élt a fellebbezés jogával a hozott határozat ellen. Az intézményben működő II. fokú bizottságok új igénylők esetében átlagosan 16%-ban változtatják meg az I. fokú orvosi bizottság véleményét, amelynek indoka többségében (az intézmény szakmai beszámolója alapján) új, a véleményezést befolyásoló egészségügyi dokumentáció beszerzése a II. fokú vizsgálat időpontjára. A társadalombiztosítási határozatok bírósági felülvizsgálata során az Intézet szakvéleményeiben foglaltak ellen a Munkaügyi Bírósághoz fordultak számáról az OOSZI nem rendelkezik teljes körű adatokkal. A nem teljes körű adatok szerint a bíróság 50%-ban megváltoztatja az OOSZI szakértői véleményét azokban az esetekben, amikor az igazságügyi orvosszakértő az OOSZI-tól eltérő mértékben állapítja meg a munkaképesség csökkentést és az összes eset 37%-nál ezzel egyben kimondja az igénylő rokkantságát is. Egységes orvosszakértői értékelési rend mellett (azonos input adatok mellett azonos output adatok) az igazságügyi orvosszakértői vizsgálat az OOSZI orvosszakértőivel azonos vizsgálati eredményre kell(ene) jusson. Különbséget a II. fokú véleményezés és a bírósági felülvizsgálat között eltelt átlagosan 1-1,5 év alatt bekövetkező állapotromlás okozhatna. Az adatok alapján a rokkantság megállapításának orvosszakértői értékelése az OOSZI és a Munkaügyi Bíróságok igazságügyi orvosszakértőinek gyakorlatában nem egységes.

4.3.

Az Országos Orvosszakértői Intézet működési feltételei Az OOSZI bevételei a vizsgált időszakban folyamatosan csökkentek.

Az OOSZI költségvetési bevételeinek teljesítése 3000000 2500000 2000000 Ft 1500000 1000000 500000 0

saját bevételek pénzmaradvány igénybevétele

2002 2003 2004 2005 2006 2007

évek

114

járóbetegellátás finanszírozási bevétele felügyeleti szervtől kapott támogatás

Az ESzCsM és az OEP 2004-ben megjelentette az „Irányelvek a funkcióképesség, a fogyatékosság és a megváltozott munkaképesség véleményezéséhez” című kiadványt, amely

76


Kormányhatározat 115 növekvő szerepet szán az OOSZI-nak a komplex rehabilitáció intézményrendszerében. Működési költségvetése ugyanakkor 20%-kal csökkent. Bár az OOSZI szakmai felügyelete 2007. január 1-jétől az OEP-től átkerült az SZMM-hez, az OOSZI 2007. évi költségvetési támogatásának tervezését még az OEP végezte. A felügyeleti szervtől kapott támogatásának értékét egyéni képviselői indítványra az országgyűlés 331 M Ft-tal csökkentette. A képviselői indítvány indoklása szerint: „Az átszervezés miatt, a felügyeleti rend változásával összhangban szükségessé vált az Egészségbiztosítási Alap működési költségvetési előirányzatának csökkentése, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium előirányzatainak megegyező összegű növelése mellett. A benyújtott költségvetési törvényjavaslat már tartalmazza a változásokat, azonban az OOSZI működtetési forrásainak átadásakor nem érvényesítették a 2006. évben végrehajtott, valamint a 2007. évben végrehajtandó létszámleépítés – Tervezési Köriratban kötelezően előírt – támogatáscsökkentő hatását (331,5 millió Ft). Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által végrehajtandó létszámleépítéssel kapcsolatos kiadáscsökkentésen túl, ezáltal az OOSZI-ra jutó elvonást is az OEP költségvetésében érvényesítették, ami az államreform egészségbiztosítási ágazatot érintő feladatainak megvalósítását lehetetleníti el. A javaslat ennek korrekcióját tartalmazza.”

Az orvosszakértők minimális képzettségét, szakmai gyakorlatát nem írja elő sem intézményi, sem egyéb szabályozás. Az intézeti orvosok közül 2007. májusi állapot szerint 68 fő 1, 50 fő 2, 19 fő 3, és 2 fő 4 szakvizsgával rendelkezik. Az intézményben dolgozó minősítő orvosok korösszetétele alapján legnagyobb számban a 61-65 éves kor közötti orvosok dolgoznak.

Minősítő orvosok kormegoszlása 2006. évi adatok alapján 40 30

orvosok létszáma

fő 20 10 0

30-35 36-40 41-45 46-50 51-55 56-60 61-65 66-70

életkor

Az orvosszakértői tevékenység speciális tudást és felkészültséget igényel, az elvárt ismeretek képzésére 2003-tól indult posztgraduális biztosítási orvosszakértői képzés. Az intézményben dolgozó 116 154 orvos közül 26 rendel-

olyan összefoglaló mű, amely – többek között – az orvosi és foglalkozási rehabilitációhoz, az orvosszakértői minősítéshez komplex ismeretanyagot nyújt. 115

A megváltozott munkaképességű személyek ellátó alrendszerei összehangolt átalakításának programjáról szóló 2191/2006. (XI. 15.) Korm. határozat, hatályon kívül helyezte a rehabilitációs járadék bevezetésével összefüggő kormányzati intézkedésekről szóló 2077/2007. (V. 9.) Korm. határozat, 2007. V. 9-től. 116

2006. december 31-én.

77


kezik egészségbiztosítási szakorvosi képesítéssel (ebből 25 fő minősítő orvos is), 7 főnek a képzése folyamatban van. Az OOSZI a képzésben részt vevők képzési költségét 70%-ban átvállalja. A középtávú (5 év) feladatellátás szempontjából kockázatot hordoz, hogy az intézményben a minősítő orvok 51%-a nyugdíjas, további 16%-a 5 éven belül nyugdíj jogosult lesz, utánpótlásuk nem látszik megoldottnak. Az intézmény informatikai rendszere nem korszerű, véleményezéseiről nem rendelkezik központi adatbázissal, az egyes telephelyek nincsenek online kapcsolatban, nem rendelkezik honlappal. Az OOSZI 2004 novemberében született vezetői döntése értelmében projektszervezetet hozott létre külső és belső szakemberek bevonásával egy új Orvosszakértői Információs Rendszer (OSZIR) tervezésére. A terv elkészült, de az intézmény forrás hiányában nem kezdte meg a terv megvalósítását, az elmúlt években a fejlesztésre fordított forrásokból olyan informatikai beruházásokat hajtottak végre, amelyek az orvosszakértői tevékenységet szolgálják (számítógépes munkaállomások, nyomtatók, monitorok), és egy későbbi fázisban az OSZIR-hoz kapcsolódni képesek. Jelen pénzügyi, személyi és tárgyi feltételei mellett az OOSZI nem tud eleget tenni a kormányhatározatban 117 rá kiszabott komplex minősítési és rehabilitációs feladatok végrehajtására. Fejlesztési forrást erre a komplex rehabilitáció szakmai és infrastrukturális hátterének megerősítését szolgáló uniós támogatások teremt(het)enek a TÁMOP és a TIOP keretén belül.

5.

A PASSZÍV ELLÁTÁSOK RENDSZERE

5.1.

A megváltozott munkaképességű személyek passzív ellátása Az I., II. rokkantsági csoportba tartozók teljesen, míg a III. csoportba tartozók nem teljesen munkaképtelenek 118. Az utóbbi csoportba tartozók egy része rehabilitációval visszavezethető a munka világába. Őket próbálja elérni és ösztönözni a napjainkban átalakuló megváltozott munkaképességű személyek ellátó rendszere. A megváltozott munkaképességű személyek munkaképesség csökkenésen alapuló ellátásai az alábbiak: •

I., II., III. csoportú rokkantsági nyugdíj 119;

•

I., II., III. csoportú baleseti rokkantsági nyugdíj 120;

117

A megváltozott munkaképességű személyek ellátó alrendszerei összehangolt átalakításának programjáról szóló 2191/2006. (XI. 15.) Korm. határozat, hatályon kívül helyezte a rehabilitációs járadék bevezetésével összefüggő kormányzati intézkedésekről szóló 2077/2007. (V. 9.) Korm. határozat, 2007. V. 9-től.

78

118

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 29. § (1) bek.

119

Jelen vizsgálat a korhatár alatti rokkantsági ellátásokat veszi figyelembe.


•

1., 2., 3., 4. fokozatú baleseti járadék;

•

megváltozott munkaképességűek járadékai: -

átmeneti járadék,

-

rendszeres szociális járadék,

-

bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka.

•

rokkantsági járadék,

•

rendszeres szociális segély.

(Az ellátásokkal kapcsolatos fontosabb tudnivalókat a 4. sz. melléklet tartalmazza.) A rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjak, valamint a rokkantsági járadék főellátásként, a baleseti járadék, valamint a megváltozott munkaképességűek járadékai fő-, és kiegészítő ellátásként folyósíthatók.

Az ellenőrzés – a kieső, vagy csökkenő jövedelem miatt megállapított – keresetpótló ellátásokat vizsgálja, és nem tér ki a fogyatékossághoz kapcsolódó támogatásokra (fogyatékossági támogatás, vakok személyi járadéka, súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása, magasabb összegű családi pótlék). A vizsgált időszakban – 2004-2006 – a korhatár alatti III. csoportú rokkantsági nyugdíj és baleseti rokkantsági nyugdíj, baleseti járadék, megváltozott munkaképességűek átmeneti járadéka, megváltozott munkaképességűek rendszeres szociális járadéka, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, valamint rokkantsági járadék címén összesen 954,6 Mrd Ft-ot folyósítottak. A teljesen munkaképtelen korhatár alatti I.-II. csoportú rokkantsági- és baleseti rokkantsági nyugdíj címen folyósított ellátásokat is ideszámítva az összeg 1103,9 Mrd Ft.

120

Jelen vizsgálat a korhatár alatti rokkantsági ellátásokat veszi figyelembe.

79


385,4

370,4

348,1

400 350 300

334,0

320,3

300,3

250 Mrd Ft 200 150 100 50 0

2004

2005

Összes ellátás

2006

I.-II. korh. alatti r.ny./b.r.ny. nélkül

Az összes ellátás nem tartalmazza a rendszeres szociális segély összegét.

(A megváltozott munkaképességű személyek különböző ellátásaira folyósított összegeket részletesen a 10. sz. táblázat tartalmazza.) A legtöbben – több mint 350 000 fő – III. csoportú korhatár alatti rokkantsági nyugdíjban, a legkevesebben – kevesebb, mint 3000 fő – bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában részesülnek. 500 000

Fő

400 000 300 000

2004 2005

200 000

2006 100 000

.á ép

un ka k

la t

ti b

m Ko rh .a

eg v.

tm al en .r et ok ij ár k. ad ny . ug Bá d. ny (I ás II z .c do so lg p. .e ) g. ká r. já ra d.

já ra dé k

ék

ts ág i

et ij ár ad

Ro kk an M

já ra d.

Ba le s

ds z. .r en

ép un ka k

m eg v. M

Ko rh .a

la t

ti ro kk .

ny u

gd .

(II

sz oc .

I.

cs op .)

0

Az ellátásokra kifizetett átlagösszegek tekintetében a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka a legmagasabb.

80


Az ellátásokra fordított átlagösszegek (2004-2006) (Ft/fő/hó)

at ár

or h K

Bá n

yá sz

do lg oz

ók

eg és al zs a ég K t ti or ká ba h ro at le s. ár se .. ti al ro a M tt k ir eg ka ok v. n ts ka m ág un nt ... s ka ág ké in pe yu ss gd ég í.. űe . M k eg át Ro v. m en m kk un et an ... ka ts ág ké i pe já ss ra ég dé űe k* k re nd sz Ba e. .. le se ti já ra dé k* *

Ft

80 000 70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0

2004 2005 2006

*csak főellátásként folyósítható * fő-, és kiegészítő ellátásként folyósíthatók (az összegek a fő-, és kiegészítő ellátásokra folyósított összegeket tartalmazzák)

Rokkantsági nyugdíjban több mint 800 ezer fő részesül, amelynek közel 60%-a, több mint 450 000 fő korhatár alatti rokkantsági nyugdíjas. A korhatár alatti rokkantsági nyugdíjasok száma (I., II. III. csoport) a vizsgált időszakban 2,3%kal csökkent. A III. csoportba tartozó rokkantsági nyugdíjasok alkotják az összlétszám, több mint 80%-át, számuk a vizsgált időszakban 1,4%-kal csökkent. (5. sz. tanúsítvány)

5.2.

A jogosultság megállapításának szabályozása, a folyósítás feltételrendszere, az egyes ellátástípusok kritériumainak meghatározása A hatályos jogi szabályozás szerint az ONYF igazgatási szerveinek hatáskörébe négy jogszabály 121 alapján 7, ezen belül a rokkantság, életkor és szolgálati idő függvényében 14 féle pénzbeli ellátás megállapítása tartozik. Az ellátások jogosultsági feltétele 16-100%-ig terjedő munkaképesség csökkenés. Az ellátások forrásai a Ny. Alapnál, az E. Alapnál, illetve az SZMM fejezetnél vannak. A folyósítás rendszere, a különböző ellátások folyósításának kritériumai jogszabályokban rögzítettek, változások a vizsgált időszakban nem voltak.

121

1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról (a továbbiakban: Tny.), és a végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TnyR.). A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény és a végrehajtásáról rendelkező 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet. A megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet. A rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet.

81


Az egészségkárosodás minősítő megállapítását az OOSZI szakértői végzik (lásd: 4. pont alatt). A munkaképesség csökkenésen alapuló ellátások megállapítása iránti igény elbírálását az ONYF és igazgatási szervei, a MÁV ZRt. Nyugdíj Igazgatóság, a GYSEV ZRt. és a fegyveres nyugdíjmegállapító szervek végzik, a folyósítás a NYUFIG és a MÁV ZRt. Nyugdíj Igazgatóság hatáskörébe tartozik. 122 A pénzbeli ellátások közül a Ny. Alapból finanszírozott ellátások – az öregségi nyugdíjkorhatár fölötti rokkantsági nyugdíj mellett – a korhatár alatti I.-II. csoportú rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjak, amelyekre 2004-ben 47,8, 2005-ben 50,1, 2006-ban 51,4 Mrd Ft-ot fizettek ki.

A nyugellátások közül a nyugdíjkorhatár alatti III. rokkantsági csoportba tartozó rokkantak és baleseti rokkantak ellátásait, valamint a baleseti járadékot az E. Alap finanszírozza. Az egészségkárosodás megállapítását az OOSZI, a rokkantsági nyugdíjak megállapítását és folyósítását a nyugdíjbiztosítási ágazat végzi. Az E. Alapot terhelő korhatár alatti III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátások, és baleseti járadékok elszámolás rendjét megállapodásokban rögzítették. A rokkantsági nyugdíjasok közel 60%-a, 460 ezer fő korhatár alatti, közülük 380 ezren – több mint 80% – III. csoportosok, akik valamilyen megmaradt munkaképességgel rendelkeznek. A korhatár alatti rokkantsági nyugdíjasok közel 65%-a – 293 ezer fő (2007. januári adat) – 57 év alatti. Ők azok, akik jobb rehabilitációs szolgáltatások és kedvezőbb munkaerőpiaci körülmények esetén foglalkoztathatók lennének. Őket próbálja elérni és ösztönözni a napjainkban átalakuló megváltozott munkaképességű személyek ellátó rendszere (6. sz. tanúsítvány). A korhatár alatti III. csoportú rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjakra 2004-ben 218,2 , 2005-ben 233,9, 2006-ban 244,1 Mrd Ft-ot fordítottak. (Az E. Alapból finanszírozott nyugdíj,- és járadék kiadások táblázatát a 7. sz. tanúsítvány tartalmazza.) A rokkantsági nyugdíjak iránti igénybejelentések száma a 2004. évi 143 106-ról 2006-ra 124 019-re változott, 13,4%-kal csökkent. Az igénybejelentések számához viszonyítva a teljesítő határozatok aránya több mint 31% (2004-ben 32,1%, 2006-ban 31,6%).

A vizsgált időszakban havi járandóságként a korhatár alatti III. csoportú rokkantsági nyugdíjasok számára átlagosan 47,0-50,7-53,8 E Ft-ot, a korhatár alatti baleseti rokkantsági nyugdíjasok számára átlagosan 65,2-70,3-75,3 E Ftot folyósítottak. A baleseti járadékban részesülők száma a vizsgált időszakban, kis mértékben – 2004. évről 2006. évre 1%-kal nőtt – változott. Erre az ellátásra az jogosult, akinek munkaképessége üzemi baleset, vagy foglalkozási megbetegedés következtében 16%-ot meghaladó mértékben csökkent, de baleseti rokkantsági

122

Kivételt képez a rendszeres szociális segély, amelyet a települési önkormányzat jegyzője állapít meg, és az önkormányzat folyósít.

82


nyugdíj nem illeti meg. A főellátásban részesülők 65%-a a 2. fokozatú baleseti járadékban részesült (8. sz. tanúsítvány). 123 Az ONYF éves statisztikája alapján baleseti járadékban 83%-ban férfiak, 17%ban nők részesültek.

Baleseti járadékot fő- és kiegészítő ellátásként összesen 6,1-6,5-7,6 Mrd Ft öszszegben folyósítottak, 31,4-31,6-31,7 ezer főnek, 16,2-17,2-20,1 E Ft/fő/hó öszszegben. A központi költségvetésben évente határozzák meg a szaktárca fejezeténél a megváltozott munkaképességűek járadékait 124 és a rokkantsági járadékot. A 2004. január és 2007. januári adatok alapján a megváltozott munkaképességűek rendszeres szociális járadékában főellátásként részesülők száma 10,8%kal, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában főellátásként részesülők száma 8,7%-kal csökkent, a rokkantsági járadékban részesülők száma 7,6%-kal, a megváltozott munkaképességűek átmeneti járadékában főellátásként részesülők száma 60,3%-kal nőtt. Megváltozott munkaképességűek átmeneti járadékára az a megváltozott munkaképességű jogosult, aki az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik és nem jogosult rokkantsági nyugdíjra, és az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül eléri, munkaképesség csökkenésének mértéke az OOSZI orvosi bizottságának véleménye szerint legalább 50%. Az átmeneti járadék összege a megváltozott munkaképességű dolgozó várható öregségi nyugdíjának 75%-a.

Átmeneti járadékot 5,7-7,1-9,3 Mrd Ft összegben folyósítottak 12,8-14,317,5 ezer főnek. Az átlagos kifizetés 37,4-41,6-44,4 E Ft/fő/hó. Az adatok a fő-, és kiegészítő ellátás összesen adatait tartalmazzák. Megváltozott munkaképességűek rendszeres szociális járadékára az a megváltozott munkaképességű dolgozó jogosult, aki az irányadó nyugdíjkorhatárt nem töltötte be és nem rehabilitálható, valamint az átmeneti járadék megállapításához szükséges feltételekkel nem rendelkezik. A rendszeres szociális járadékra jogosító teljesítő határozatok száma 41,7%-kal csökkent. A megállapított járadékok száma a területi eloszlást tekintve az ÉszakAlföldön, a Dél-Alföldön, valamint Észak-Magyarországon a legmagasabb.

Rendszeres szociális járadékot 59,0-60,5-59,9 Mrd Ft összegben folyósítottak 239,9-230,3-215,9 ezer főnek, az átlagos kifizetés 20,5-21,9-23,1 E Ft/fő/hó. Az

123

A 8. sz. tanúsítvány a baleseti járadék főellátás adatait a 7. sz. tanúsítvány baleseti járadék sora a fő- és kiegészítő ellátások összesen adatait tartalmazza.

124

Megváltozott munkaképességűek járadékai: megváltozott munkaképességűek átmeneti járadéka, megváltozott munkaképességűek rendszeres szociális járadéka, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka.

83


adatok a fő-, és kiegészítő ellátás összesen adatait tartalmazzák. A megváltozott munkaképességűek járadéka – átmeneti és rendszeres szociális járadék – 2004-ben 64,7, 2005-ben 67,6, 2006-ban 69,3 Mrd Ft-ra teljesült. Bányász dolgozók egészségkárosodási járadékára az jogosult, akinek munkaképesség csökkenése legalább 36%, életkortól függően meghatározott ideig földalatti bányamunkát végzett, és munkaviszonya megszűnését megelőzően rehabilitációs munkakörben dolgozott. Az egészségkárosodási járadékra jogosító teljesítő határozatok száma 79,1%-kal csökkent, amit a hazai bányászati tevékenység kifutása indokol. Bányász dolgozók egészségkárosodási járadékára 2,4-2,5-2,5 Mrd Ft összeget folyósítottak 2,9-2,8-2,7 ezer főnek. Az átlagos kifizetés 68,2-72,7-75,6 E Ft/fő/hó. Az adatok a fő-, és kiegészítő ellátás összesen adatait tartalmazzák. Rokkantsági járadékra az jogosult, aki az OOSZI orvosi bizottságának szakvéleménye szerint 25. életéve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált és nyugellátást, baleseti nyugellátást részére nem állapítottak meg. A rokkantsági járadékra való jogosultság legkorábban annak a hónapnak az első napjától lehetséges, amelyben az illető a 18. életévét betöltötte. A rokkantsági járadék iránti igénybejelentések száma 2004-ben 3579, 2006ban 3285 volt, ami 8,2%-os csökkenésnek felel meg. Az összes igénybejelentéshez képest a teljesítő határozatok aránya több mint 40% (42,3, 42,5, illetve 41,7%). Rokkantsági járadékot 9,0-9,9-10,6 Mrd Ft összegben folyósítottak 28,329,1-29,7 ezer főnek. Az átlagos kifizetés 26,4-28,2-29,7 E Ft/fő/hó. Az átmeneti-, rendszeres szociális-, és egészségkárosodási járadékok iránti igénybejelentések száma 14,1%-kal, a teljesítő határozatok száma 26,6%-kal csökkent. A fentiekben felsorolt járadékokban évente több mint 250 ezer fő részesült. A részükre folyósított összegek célja a megváltozott élethelyzetből fakadó kieső vagy csökkenő jövedelem pótlása. A megállapított járadékok száma a területi eloszlást figyelembe véve az ÉszakAlföldön a legmagasabb.

Azoknak az aktív korú személyeknek, akik egészségkárosodottak 125, vagy nem foglalkoztatottak a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 37/A. § (1) bek. alapján a települési önkormányzat jegyzője rendszeres szociális segélyt állapíthat meg. Ezen a jogcímen 2004-ben 3,4 Mrd, 2005-ben 5,4 Mrd, 2006-ban 6,3 Mrd Ft-ot folyósítottak. A folyósítás feltételrendszerét, kritériumait jogszabályban rögzítették, az elszámolás módja a vizsgált időszakban nem változott. A támogatás rendszere 2007. január 1-jétől módosult: azt, aki eddigi egészségkárosodással összefüggő ellátásából kikerült és a munkaügyi központtal előtte 3 hónapig együttműködött, aktív korú foglalkoztatottként rendszeres szociális segélyben lehet részesíteni.

125

A Szt. alapján egészségkárosodott az, aki a munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy vakok személyi járadékában, vagy fogyatékossági támogatásban részesül.

84


5.3.

A folyósítás rendszerében bekövetkezett változások A vizsgált időszakban a folyósítás rendszere nem változott. A NYUFIG által folyósított ellátások párhuzamosságának kiszűrése több szinten garantált. A folyósítás megkezdése előtt a NYUFIG megvizsgálja, hogy a jogosult szerepel-e a nyilvántartásban, jelenleg részesül-e valamilyen ellátásban, rendelkezik/rendelkezett-e a NYUFIG által folyósított bármilyen ellátással. A rendszer nem teszi lehetővé az igény iktatását az előzményezés nélkül.

A Tny. 126 30. § (1) bek. szerint „A rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha a nyugdíjas már nem rokkant, vagy rendszeresen dolgozik és keresete négy hónap óta lényegesen nem kevesebb annál a keresetnél, amelyet a megrokkanás előtti munkakörében rokkantság nélkül elérhetne”. 127 Továbbá a Tny. 97. § (5) bek. előírja, hogy „A nyugellátásban részesülő személy 15 napon belül köteles bejelenteni a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervnek minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a nyugellátásra jogosultságát vagy a nyugellátás folyósítását érinti.” Az ellátásban részesülő személyt tehát bejelentési kötelezettség terheli. Amennyiben a felülvizsgálat alkalmával az OOSZI orvosi bizottságának véleménye szerint a munkaképesség csökkenés nem éri el a 67%-ot nyugdíjra jogosultságát határozattal meg kell szüntetni. A szakvéleményt a lakóhely szerint illetékes OOSZI orvosi bizottsága az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon közli a nyugellátási szakegységgel, aki intézkedik a megszűntetésről. A rokkantsági nyugdíjra való jogosultság akkor is megszűnik, ha a nyugdíjas rendszeresen dolgozik és keresete négy hónap óta nem kevesebb annál, amelyet a megrokkanás előtti munkakörében rokkantság nélkül elérhetne. Ez adott esetben egyfajta mérlegelési lehetőséget kínál: egy esetlegesen magasabb kereseti színvonalú tartós munkavállalás mellett a rokkantsági nyugdíjjogosultság elvesztését, vagy a munkavégzés alacsonyabb kereseti szinten való folytatását. A rendszer ebben a tekintetben a rokkantsági nyugdíjas bejelentési kötelezettségére támaszkodott, mert nem volt olyan adatgyűjtés, amely lehetővé tette az adatok összefuttatását, az ellátásban jogosulatlanul részesülő személyek kiszűrését. Továbbá a kereset – jogszabály alapján történő – megállapítása több tényező függvénye – földrajzi helyzet, vállalati infrastruktúra –, ami személyenként eltérően befolyásolja a döntés meghozatalát. 2007. április 1-jétől a Tbj. 25. § alapján „A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizet.” A foglalkoztatónak tehát 2007. április 1-jétől minden saját jogú nyugdíjasról bejelentési kötelezettsége van, ami lehetővé teszi az adatok összefuttatását.

126

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény. A Tnyr. 18. § (3) bek. szerint lényegesen kevesebbnek akkor kell tekinteni a keresetet, ha a keresetek közötti különbség legalább 20%. 127

85


A rokkantsági nyugdíjra való jogosultság felülvizsgálatára „számos esetben” 128 közérdekű bejelentés alapján kerül sor.

128

Az ONYF Ellenőrzési Főosztály vezetője 2007. V. 8-án kelt elektronikus levelének információja szerint.

86

MELLÉKLETEK

2. sz. melléklet a V-4-105/2007. sz. jelentéshez

A munkaképesség megőrzésére fordított pénzeszközök „mozgása”

SZMM

OEP

OOSZI (2007.jan.1-től)

ONYF

EU-s pénzek

OOSZI (2006.dec. 31-ig)

ÁFSZ

Munkáltatói befizetések

MPA

PM dotáció

Munkaadók Segélyezés

3. sz. melléklet a V-4-105/2007. sz. jelentéshez

KÉRDÉSEK, KRITÉRIUMOK ÉS ADATFORRÁSOK Kérdések

Kritériumok, mutatók

Adatforrás

1.

Megvalósultak-e a megváltozott munkaképességűek reintegrációjában a kormányzati és uniós célkitűzések?

1.1.

Összhangban voltak-e a kormányzati intézkedések a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának elősegítésére és a korszerű rehabilitáció kiépítésére kitűzött célokkal?

1.1.1.

Az orvosi rehabilitáció kiépítésére, korszerű- Létezik szakmapolitikai koncepció az orvosi Kormányprogram, OGY határozat, Rehabisítésére hozott intézkedések összhangban rehabilitáció kiépítésére, a koncepció össz- litációs Szakmai Kollégium, tárcák anyagai voltak-e a kitűzött célokkal? hangban van az OGY határozattal, a kormányprogrammal, a tárca elképzeléseivel. Vannak korszerűsítési törekvések az orvosi rehabilitációban.

1.1.2.

Összhangban vannak-e a kormányintézke- A foglalkozási rehabilitáció célkitűzése a Kormányprogramok, kormányhatározatok dések a foglalkozási rehabilitáció célkitűzése- megváltozott munkaképességű munkavállaivel? lók visszavezetése a nyílt munkaerőpiacra. A foglalkozási rehabilitáció célkitűzései összhangban vannak a 2004-2006-os kormányprogrammal. A kormány intézkedett a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának korszerűsítéséről.

1.1.3.

Voltak-e kormányzati célkitűzések és intézkedések a komplex rehabilitáció kiépítésére?

A kormány javaslatot dolgozott ki a megvál- Kormányprogramok, kormányhatározatok tozott munkaképességűek rehabilitációjának korszerűsítésére, az intézkedések ennek megfelelőek.

A kormány kidolgozta a megváltozott munkaképességűek komplex rehabilitációjának korszerűsítését, folyamatosan biztosította annak jogszabályi hátterét.

177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásáról

Kérdések


Adatforrás 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól 2191/2006. (XI. 15.) Korm. hat. a megváltozott munkaképességű személyek ellátó alrendszerei összehangolt átalakításának programjáról 2180/2005. (VIII. 26.) Korm. hat. a megváltozott munkaképességű személyek ellátó alrendszerei összehangolt átalakításának programjáról 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról

1.2.

Az uniós ajánlások/célkitűzések hozzájárultak-e megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához?

Az uniós forrásokból társfinanszírozott programok biztosították a megváltozott munkaképességű személyek inaktivitásának csökkentését (eredmény és hatás indikátorok értékei)

2005/600/EK tanácsi határozat a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról (a 2005-ben felülvizsgált Lisszaboni stratégia integrált iránymutatásai: 17-24); Felülvizsgált Nemzeti Lisszaboni Akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért; COM(2003)650 végleges: A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: EU Akcióterve a fogyatékkal élők egyenlő esélyeinek biztosítására; 2204/2002/EK Bizottsági rendelet

2

Kérdések 1.2.1.

A Nemzeti Fejlesztési Terv és az Új Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terv tervezése során figyelembe vették-e az Európai Unió által előírt megváltozott munkaképességű/fogyatékos személyek egyenlő esélyeinek biztosítására, munkaerőpiaci integrációjára vonatkozó előírásokat?


Adatforrás

Az ex-ante értékelés és a tervezések során az EK Szerződés 13. cikk; Tanácsi határozat a uniós jogszabályi környezet alkalmazása megváltozott munkaképességűek egyenlő foglalkoztatási esélyeinek biztosításáról (1999/C 186/02); 2000/78/EK tanácsi irányelv a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról 5. cikk; Európai Foglalkoztatási Stratégia, COM (2005) 604 végleges: A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Európai Akcióterv 2006-2007 (DAP:Disability Action Plan) A fogyatékkal élők helyzete a kibővült Európai Unióban

1. 2. 2. A HEFOP eddigi tapasztalatait mennyire építették be a 2007-2013-as programozási időszak alatt megvalósítandó humánerőforrás fejlesztését célzó programokba (TIOP, TÁMOP)?

Az ÚMFT ex-ante értékelése során vizsgálták Ex-ante értékelés, OP, TÁMOP, TIOP akcióa 2006-ig végrehajtott programok, projektek tervek. monitoring jelentések, interjúk, 5. és tapasztalatait és a legjobb gyakorlatokat 7. sz. tanúsítványok beépítették a tervezésbe, illetve a nem megfelelő eredményt, támogatási formákat eltörölték, a korábbi átfedéseket megszüntették

1. 2. 3. Az előcsatlakozási alapok (Phare), illetve a 2004-2006 közötti HEFOP, Equal, ROP programok keretében finanszírozott projektek közül a legjobb tapasztalatok (best practice) disszeminációja megvalósult-e, illetve a megváltozott munkaképességű személyekre, mint célcsoportra vonatkozó elkülönített nyilvántartás mennyiben megoldott?

Az EU által előírt tájékoztatási és nyilvánosságra vonatkozó követelményeknek eleget tettek mind lebonyolító intézmények, mind a Kedvezményezettek; a megváltozott munkaképességűekhez kapcsolódó pénzügyi adatok, hatás és eredményindikátorok elkülönített nyilvántartása megoldott.

3

1159/2000/EK Bizottsági rendelet a strukturális alapok által nyújtott támogatásokra vonatkozóan a tagállamok által végrehajtandó, a tájékoztatásra és a nyilvánosságra vonatkozó intézkedésekről; 1260/1999/EK rendelet 46. cikk; HEFOP, Equal, ROP 3.2.3. monitoring jelentések, kommunikációs stratégia, projekt előrehaladási jelentések (PEJ); 2204/2002/EK rendelet szerinti éves jelentések, EMIR

Kérdések


Adatforrás

2.

Az orvosi rehabilitáció szabályozása, szervezeti, működési és ellenőrzési rendszere, valamint az erre fordított pénzeszközök elősegítik-e a munkába való visszatérést?

2.1.

Az orvosi rehabilitáció intézményrendszere Az orvosi rehabilitáció ellátás sajátosságait 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet az egészmegfelelő hátteret teremt-e a munkába való meghatározták. ségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási visszatéréshez? A rehabilitációs ellátás sajáAlapból történő finanszírozásának részletes tosságait meghatározták-e? szabályairól

2.1.1.

Dolgoztak-e ki minimumfeltételeket a szolgáltatók rehabilitációs tevékenység megfelelőségére? Biztosított-e, hogy rehabilitációs ellátást csak ott végezzenek, ahol ennek feltételei adottak? A szükséges feltételek meglétét ellenőrzi-e a finanszírozó? Az egészségügyi rehabilitációban részt vevő intézményrendszer tevékenysége segíti-e a munkába való visszatérést? Vannak-e speciális rehabilitációra szakosodott intézmények, az ezekben folyó rehabilitációs tevékenység eredményessége meghatározható-e? Vannak-e kritériumok a rehabilitáció eredményességének meghatározására? Elemezték-e, felmérték-e hogy a rendelkezésre álló fekvőbeteg ellátó kapacitás megfelel-e a felmerülő igények kielégítéséhez? A rehabilitáció betegségenkénti különböző típusait figyelembe veszi-e a finanszírozás?

A szolgáltatók rehabilitációs tevékenysége megfelelőségének biztosítására kidolgozták a szakmai minimum feltételeket, a finanszírozás figyelembe veszi a feltételeknek való megfelelést, monitorozzák a feltételek meglétét A finanszírozásba beépülnek a specialitások.

60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendelet az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szüksége szakmai minimumfeltételekről 25/2004. (II. 26.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet módosításáról

Meghatározták a rehabilitációs kapacitásokat. A rehabilitációt a kijelölt intézmények 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási látják el. Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól OSAP Rehabilitációs Szakmai Kollégium dokumentumai

4

Kérdések 2.1.2.


Adatforrás

A rehabilitációs terület szakember ellátottsá- Felsőoktatási háttér biztosítása, megfelelő OORI vizsgáztatási statisztikái ga kielégítő-e? Vannak-e specifikus képzési létszámú szakember biztosítása a minimumÁNTSZ - személyi minimumfeltételek nyillehetőségek? feltételekkel összhangban. vántartása lehetőségek 11/2000. (III. 31.) EüM rendelet a rehabilitációs tevékenység terapeuta szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról

2.2.

Biztosítottak-e a hazai és uniós források az Az E. Alapban biztosítottak a források, az E. Alap költségvetés, állami költségvetés, orvosi rehabilitációs tevékenység ellátásá- uniós programok önrésze biztosított. előirányzatok, teljesítések hoz?

2.2.1.

Az E. Alap költségvetésében meglévő forrá- A rehabilitációs célú fekvő és járóbeteg ki- OEP informatikai rendszer, E. Alap költségsok lehetővé teszik-e az eredményes rehabili- adások elkülöníthetőek. vetés, szerződött rehabilitációs kapacitások tációs munkát az egyes ellátó helyeken? Elemezték-e (E. Alap) komplexen a rehabilitációs fekvő/járó-ellátás kiadásait? A rehabilitáció betegségenkénti különböző típusait figyelembe veszi-e a finanszírozás? A finanszírozás alapjául szolgáló költségtartalom változott-e?

2.2.2.

Vannak-e megbízható adatok, mutatók a Az E. Alapban biztosítottak a források. Ele- Elemzések, OEP szakmai anyagok rehabilitáltak körére vonatkozóan? A nyil- mezték az E. Alap rehabilitációs kiadásokra vántartásokban gyűjtött adatokat felhasz- fordított összegeit. nálják-e a döntéshozatalban?

2.2.3.

Megvalósultak-e az intézményfejlesztést, a rehabilitációs központok kialakítását célzó EU forrásból társfinanszírozott programok? Fordítottak-e orvosi rehabilitációs célokra európai uniós forrásokat? A munkavégző képesség gyors helyreállítása, illetve a betegségek megelőzése, korai felismerése érdekében történtek-e fejlesztések EU társfinanszírozással?

Rehabilitációs központok fejlesztése megvalósult, az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére fordított források elősegítették a munkavállalók gyors visszatérését a munkaerőpiacra.

5

5. és 7. sz. tanúsítvány, interjú, monitoring jelentések, EMIR, HEFOP 4. (Az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése prioritás) output, hatás és eredmény indikátorai

Kérdések


Adatforrás

3.

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának szabályozása, szervezeti, működési és ellenőrzési rendszere, valamint az erre fordított pénzeszközök elősegítik-e a munkába való visszatérést?

3.1.

A megváltozott munkaképességűek foglalko- A szabályozás célja a foglalkoztatás növelése, Vonatkozó jogszabályok zási rehabilitációjának szabályozási környe- az inaktivitás csökkentése. zete megfelelő hátteret teremt-e az inaktivitás csökkentéséhez, a foglalkoztatás növeléséhez?

3.1.1.

A jogszabályok egymással összhangban de- A jogszabályok egymással összhangban de- 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősefiniálják-e a megváltozott munkaképesség finiálják a munkaképesség fogalmát. gítéséről és a munkanélküliek ellátásáról fogalmát? A jogszabályok egymással össz1993. évi III. törvény a szociális igazgatáshangban vannak-e? ról és szociális ellátásokról

3.1.2.

A foglalkozási rehabilitáció folyamatát rögzítő jogszabályok tartalmazzák-e a megváltozott munkaképességű munkavállalók eredeti munkahelyén vagy új munkahelyen való vissza-foglalkoztatásának garanciáit? A jogszabályok szintjén garantált –e a foglalkozási, képzési rehabilitációhoz való egyenlő hozzáférés?

A megváltozott munkaképességű munkavállalók eredeti munkahelyükön való visszafoglalkoztatása, illetve foglalkozási rehabilitációban való részvételi jogosultsága a szabályozás szintjén garantált. A jogszabályokban garantált az egyenlő hozzáférés elve.

8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról Vonatkozó jogszabályok

3.2.

A foglalkozási rehabilitáció intézményrend- Az ÁFSZ és a speciális foglalkoztatásban részt ÁFSZ statisztikák, foglalkoztatók jellemző szere szolgálja-e a megváltozott munkaké- vevő munkáltatók törekednek a foglalkozta- adatai pességű személyek munkához juttatását? tás elősegítésére.

3.2.1.

A tárcák közötti együttműködés eredménye- A tárcák eredményesen együttműködnek a Tárcaközi Bizottságok dokumentumai, az sen szolgálta-e a foglalkoztathatóság megte- foglalkoztathatóság megteremtésében. Nő a együttműködés egyéb dokumentumai megváltozott munkaképességűek munkaheremtését? lyei szintentartásához, akadálymentesítéséhez, fejlesztéséhez, bővítéséhez felhasznált munkáltatói saját források aránya.

6

Kérdések


Adatforrás

3.2.2.

Egyenletes-e a foglalkoztatási szolgáltatók A foglalkoztatási szolgáltatók eloszlása or- Foglalkozási szolgálatok területi eloszlása? Megvalósul-e az egyenlő szágosan egyenletes. Nő a fejlesztési ráfordí- elhelyezkedése, kapacitása hozzáférés elve? tások aránya.

3.2.3.

Biztosított-e a közlekedési és a kommuniká- Az Állami Foglalkoztatási Szolgálatok közle- Foglalkozási Szolgálatok akadálymentesséciós akadálymentesség a foglalkoztatási kedési és kommunikációs szempontból is gének dokumentumai szolgálatoknál? akadálymentesek.

3.2.4.

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat által nyújtott aktív munkaerőpiaci szolgáltatások hozzájárulnak-e a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának növekedéséhez?

3.2.5.

Milyen számban, arányban vesznek részt a képzésekben a megváltozott munkaképességűek? Biztosított-e az egyenlő hozzáférés a képzésekhez?

3.3.

Biztosítottak-e a megváltozott munkaképes- A megváltozott munkaképességű munkavál- Tárcák, Alapok költségvetései, beszámolói ségű munkavállalók foglalkozási rehabilitá- lalók foglalkozási rehabilitációjának hazai és ciójának hazai és uniós forrásai, azok átlát- uniós forrásai biztosítottak. hatósága és ellenőrzése?

3.3.1.

Az egyes tárcáknál és a Munkaerőpiaci Alapnál rendelkezésre álltak-e források a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatására?

magyarországi

Az ÁFSZ aktív munkaerőpiaci szolgáltatásai ÁFSZ nyilvántartásai, dokumentumai, az növelik a megváltozott munkaképességűek ügyfelek véleménye az ÁFSz tevékenységéfoglalkoztatását. Nő az ÁFSz segítséggel el- ről (megelégedettségi kérdőív) helyezkedők aránya az összesben. A működési ráfordításoknál intenzívebben növekvő ügyfélszám. Csökkenő eset-/ügyfélszám arány. ÁFSz segítséggel tartósan elhelyezettek növekvő száma és/vagy növekvő aránya. Az ügyfelek pozitív véleménye a szolgálatokról. A képzett megváltozott munkaképességűek ÁSZ tanúsítvány száma és aránya nőtt. A képzésekben biztosí- Képzési tervek tott a megváltozott munkaképességűek egyenlő hozzáférése. Nő a képzési támogatásban részesült jogosultak száma. A munkába helyezettek száma gyorsabban nő, mint a képzési ráfordítások reálértéke.

Az egyes tárcáknál ilyen címen rendelkezésre Tárcák költségvetései, beszámolói, SZMSZálló források a kitűzött célokat szolgálják. ei, MPA rehabilitációs alaprész felhasználáNőnek a megváltozott munkaképességűek sának dokumentumai munkahelyei szintentartásához, akadálymentesítéséhez, fejlesztéséhez, bővítéséhez nyújtott támogatások összegei.

7

Kérdések 3.3.2.

3.3.3.

3.3.4.

3.3.5. 3.3.6.

3.3.7.


Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat által nyújtott aktív munkaerőpiaci szolgáltatások hozzájárulnak-e a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának növekedéséhez?

Adatforrás

Az ÁFSZ aktív munkaerőpiaci szolgáltatásai ÁFSZ nyilvántartásai, dokumentumai növelik a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását. Növekszik a foglalkoztatotti összlétszám, a tartós munkába helyezett létszám, csökken az átmenetileg elhelyezett létszám. Nem csökken a foglalkoztatott megváltozott munkaképességűek állományi létszáma összesen, illetve adott szervezetnél nő a (tartósan) munkába helyezettek aránya az összes fogyatékoson és egészségkárosodotton belül. Nő a foglalkoztatási rehabilitációra fordított összegek aránya. Nő az elhelyezettek, illetve a képzéstámogatásban részesültek aránya. Nő az ügyfelek elégedettsége. Biztosított-e a módszertani fejlesztés és a „jó A módszertani fejlesztés és a jó gyakorlatok Módszertani fejlesztés dokumentumai gyakorlatok” elterjesztése, a programok to- elterjesztése biztosított. vábbélése? Megvalósult-e a pályázatok elbírálásának és A pályázatok elbírálásának rendszere átlát- Pályázati és értékelési dokumentáció a megvalósulás pénzügyi, szakmai ellenőrzé- ható, a megvalósulást szakmailag és pénz- MAT beszámolók, statisztikák se? ügyileg rendszeresen ellenőrizték. Rendelkezésre állnak-e a források a képzési A képzési szolgáltatások megszervezésére MPA, ÁFSZ nyilvántartásai, betanítás, szolgáltatások megszervezésére? biztosítottak a források. szakképzés, átképzés kiadásai Megvalósultak-e EU forrásból társfinanszíro- Equal „A” és „E” ill. HEFOP 2.2. és 2.3. és a EMIR, monitoring jelentések, interjú, 5., 6., zott a megváltozott munkaképessé- ROP 3.2. intézkedések eredményes végrehaj- 7. és 8. sz. tanúsítványok gű/fogyatékos emberek munkaerőpiacra tása való visszatérését segítő állami, non-profit, egyéb szervezetek közti együttműködést, hálózatépítést szolgáló projektek? A Regionális Operatív Program (ROP) 3.2. Fogyatékossággal élő emberek visszatérése a EMIR, monitoring jelentések, interjú, 8. sz. intézkedés 2. komponense hogyan segítette foglalkoztatásba (output, eredmény, hatás tanúsítvány elő a fogyatékossággal élő emberek indikátorok a Non-profit foglalkoztatási promunkaerőpiaci integrációját? jektek megvalósítása a szociális gazdaságban alintézkedés)

8

Kérdések


Adatforrás

3.3.8.

Az Európai Unió által rendelkezésre bocsátott Az EU források felhasználása a megváltozott EMIR, monitoring jelentések, interjú, tanúpénzügyi eszközök (ESZA, ERFA) elősegítet- munkaképességű emberek inaktivitásának sítványok ték-e a megváltozott képességű/fogyatékos csökkenését eredményezte személyek inaktivitásának csökkentését?

3.3.9.

A fogyatékos emberek speciális igényeit figyelembe vették-e a képzések (pl.: HEFOP 2.3., Equal A, E) tervezése során? Voltak-e a fogyatékos emberek informatikai hozzáférésének biztosítására irányuló projektek?

Ex-ante értékelés eredményeként kiemelt Ex-ante értékelés szempont volt a fogyatékossággal élő szeméInterjú, monitoring jelentések, tanúsítvályek igényeinek figyelembevétele a Programnyok, HEFOP és Equal eredmény, output, ban ill. a végrehajtás során; hatás indikátorok

3.3.10. Az ÁFSZ fejlesztésére fordított uniós pénzügyi eszközök (Phare 2002/000-180-02-02 és HEFOP 1.2.) javították-e a megváltozott munkaképességűeknek nyújtott szolgáltatások minőségét? Az ÁFSZ-nél a Phare előcsatlakozási alapból finanszírozott fejlesztésekre alapozott-e a HEFOP keretében végzendő fejlesztés?

A megvalósított/megvalósítandó program EMIR, monitoring jelentések, interjú, 5. és jelentősen javítja a szolgáltatások színvona- 7. sz. tanúsítvány; lát, a fogyatékosok hozzáférhetőségét a szolgáltatásokhoz A Phare projekt eredményeire ráépít a HEFOP 1.2-es az ÁFSZ fejlesztését szolgáló program

4.

Az orvosszakértői minősítés és a passzív ellátások rendszere szolgálják-e a szociális rehabilitációt?

4.1.

Az orvosszakértői minősítés gyakorlata sza- A minősítés a pénzbeli ellátás alapja. bályozott-e?

Forgalmi adatok OOSZI statisztikai évkönyv

4.1.1.

Biztosított-e a minősítés eljárásrendje? (OOSZI) Egységes-e a minősítési rendszer? Célja-e a minősítésnek a megváltozott munkaképességűek munkába való visszahelyezése, átláthatók-e a minősítések kapcsolatos dokumentumok? Elemezték-e a minősítési adatokból az igénylők jellemző mutatóit?

A minősítés eljárásrendje egységes, jogsza- OOSZI irányelvek, bályba foglalt. A munka világába való viszElemzések szatérés lehetőségei és szempontjai megjelennek. A minősítési adatokat elemezték.

4.1.2.

A minősítések eljárásrendje kidolgozott-e?

Az eljárásrend jogszabályba foglalása

9

Irányelvek az orvosi minősítéshez

Kérdések


Adatforrás

4.1.3.

A minősítő szervezetnél adottak-e a személyi, A szervezet kapacitása és a feladatellátás OOSZI költségvetése, működési kiadásai, tárgyi, pénzügyi feltételek? összhangja. véleményezések száma, jogorvoslat

4.1.4.

Igénylik-e az állami döntéselőkészítés során A döntéshozatal és a passzív ellátások terve- OOSZI nyilvántartásai, információs renda minősítések adatait? A nyilvántartásokban zése során az adatokat felhasználják. szere gyűjtött adatokat felhasználják-e a döntéshozatalban?

4.2.

A megváltozott munkaképességű inaktív és A passzív ellátások hozzájárulnak a szociális Szociális ellátások szabályozása álláskereső személyek passzív ellátásai hoz- biztonság megteremtéséhez. zájárulnak-e a szociális biztonságuk megteremtéséhez?

4.2.1.

Biztosítják-e az egyes ellátások, hogy a megváltozott munkaképességű egyének ne maradjanak ellátatlanul? Meghatározták-e a folyósítás feltételrendszerét, az egyes ellátás típusok folyósításának kritériumait? Változott-e a folyósítás rendszere a vizsgált időszakban?

A megváltozott munkaképességű személyek Az egyes szociális ellátások költségvetési nem maradnak ellátatlanul. A folyósítás előirányzata és teljesítése. feltételrendszerét, az ellátás típusok folyósítáA rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsának kritériumait meghatározták. sági nyugdíj és a baleseti járadék vonatkozásában az 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól; Megváltozott munkaképességűek keresetkiegészítése, az egészségkárosodási járadék, átmeneti járadék és a rendszeres szociális járadék vonatkozásában a 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM rendelet a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról; A rokkantsági járadék vonatkozásában a 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet a rokkantsági járadékról; A magasabb összegű családi pótlék vonatkozásában az 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról;

10

Kérdések


Adatforrás A rendszeres szociális segély és az ápolási díj vonatkozásában az 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról; A vakok személyi járadéka vonatkozásában a 6/1971. (XI. 30.) EüM rendelet a vakok személyi járadékának bevezetéséről szóló 1032/1971. (VII. 14.) Korm. határozat végrehajtásáról; A súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása vonatkozásában a 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről; A fogyatékossági támogatás vonatkozásában az 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról; Az álláskeresési járadék, az álláskeresési segély és a költségtérítés vonatkozásában az 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról.

4.2.2.

Voltak-e változások a folyósítás rendszeré- A folyósítás rendszerben elvégezték a szüksé- Az ellátásokról készült statisztikák. ben? Jellemző-e a támogatások halmozódá- ges módosításokat. A támogatások halmozósa? dása megalapozott.

11

4. sz. melléklet a V-4-105/2007. jelentéshez

A munkaképesség csökkenésen alapuló ellátásokkal kapcsolatos tudnivalók* (2004-2006) S.sz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

12.

13.

Ellátás nemek I. csoportú rokkantsági nyugdíj II. csoportú rokkantsági nyugdíj III. csoportú rokkantsági nyugdíj I. csoportú baleseti rokkantsági nyugdíj II. csoportú baleseti rokkantsági nyugdíj III. csoportú baleseti rokkantsági nyugdíj 1. fokozatú baleseti járadék 2. fokozatú baleseti járadék 3. fokozatú baleseti járadék 4. fokozatú baleseti járadék Megváltozott munkaképességűek átmeneti járadéka Megváltozott munkaképességűek rendszeres szociális járadéka Bányász dolgozó egészségkárosodási járadéka

14. Rokkantsági járadék

Az ellátás forrása

Folyósító

Munkaképesség csökkenés mértéke

Ny. Alap

NYUFIG, MÁV Zrt.

100% és mások gondozására szorul

Ny. Alap

NYUFIG, MÁV Zrt.

100%, de mások gondozására nem szorul

E. Alap

NYUFIG, MÁV Zrt.

67%, de nem teljesen munkaképtelen

Ny. Alap

NYUFIG, MÁV Zrt.

100% és mások gondozására szorul

Ny. Alap

NYUFIG, MÁV Zrt.

100%, de mások gondozására nem szorul

E. Alap

NYUFIG, MÁV Zrt.

67%, ill. szilikózis miatt 50%, de nem teljesen munkaképtelen

E. Alap

NYUFIG, MÁV Zrt.

16-25%

E. Alap

NYUFIG, MÁV Zrt.

26-35%

E. Alap

NYUFIG, MÁV Zrt.

36-49%

E. Alap

NYUFIG, MÁV Zrt.

50-66%

SZMM

NYUFIG, MÁV Zrt.

Az ellátás típusa

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi társadalombiztosítási LXXXI. törvény és a nyugellátás végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet

egészségbiztosítási pénzbeli ellátás

50% SZMM

NYUFIG, MÁV Zrt.

SZMM

NYUFIG, MÁV Zrt.

36%

SZMM

NYUFIG, MÁV Zrt.

100%

Vonatkozó jogszabályok

nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátás

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény és a végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet

A megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet

A rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet

* - A vizsgált időszakban a III. csoportos rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjak esetében csak a korhatár alattiak finanszírozása kötődött az E. Alaphoz.

6. SZ. MELLÉKLET

Táblázatok jegyzéke

1. sz. táblázat

Intézkedés szintű monitoring indikátorok

2. sz. táblázat

A HEFOP keretében 2004. május 1. és 2004. április 20. között megkötött szerződések és (számlás) kifizetések összege

3. sz. táblázat

Rehabilitációs munkatársak létszáma az ÁFSZ-ben

4. sz. táblázat

Adatok az ÁFSZ intézményeinek akadálymentességéről (2006. év)

5. sz. táblázat

A megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásához kapcsolódó munkáltatókat megillető támogatások alakulása 2002-2008

6. sz. táblázat

A védett szervezeti szerződéssel rendelkező foglalkoztatók adatai (2006)

7/a. sz. táblázat Kimutatás MPA-RA központi keretéből 2004. évben vállalt kötelezettségekről és tényleges kifizetésekről 7/b. sz. táblázat Kimutatás MPA-RA központi keretéből 2005. évben történt kifizetésekről 7/c. sz. táblázat

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium adatai a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprésze 2006. évi központi keretének pénzügyi teljesítéséről

8. sz. táblázat

ROP. 3.2. intézkedés pénzügyi adatai

9. sz. táblázat

3.2. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása intézkedés

10. sz. táblázat

A megváltozott munkaképességű személyek különböző ellátásaira folyósított összegek (2004-2006)

1. sz. táblázat a V-4-105/2007. sz. jelentéshez

Intézkedés szintű monitoring indikátorok Indikátor/mutató típusa

Indikátor kód

Indikátor/Mutató megnevezése

2008-as Teljesítés 2006 tény célérték a terv %-ában

Intézkedés (szám/kód): HEFOP 1.1 Output

1.1-O-1

ESZA programban részt vettek létszáma (fő)

25000

33696

134,78%

Eredmény

1.1-E-1

A programot sikeresen befejezettek száma (fő) Az elhelyezkedettek vagy egyéb pozitív kimenettel bírók létszáma az egyéni program sikeres befejezését követő 180. napon (fő)

20000

19748

98,74%

10000 6667

10621 6282

106,21% 94,23%

80

59

73,75%

50000

42316

84,63%

30

31,5

105,00%

10000 10000

7416 4506

74,16% 45,06%

8000 4000

23408 2680

292,60% 67,00%

2500

6897

275,88%

Hatás Hatás

1.1-H-1 1.1-H-2

Elhelyezkedettek száma (fő)

Intézkedés (szám/kód): HEFOP 1.2 Output Eredmény Hatás

1.2-O-1

Az új szolgáltatási modell szerint működő és felszerelt kirendeltségek száma Havonta bejelentett új álláshelyek átlagos száma

1.2-E-1 Bejelentett üres álláshelyek átlagos élettartama 1.2-H-1

Intézkedés (szám/kód): HEFOP-2.2 Képzésen/tanácsadáson/felkészítésen résztvevők száma

Output

2.2-O-1 2.2-E-1 Eredmény Intézkedés (szám/kód): HEFOP-2.3 Output Eredmény Hatás

2.3-O-1 2.3-E-1 2.3-H-1

Képzettséget szerzett személyek száma

A programban részvevők száma (célcsoportba tartozó személyek közül) Képzettséget szerzett személyek száma A munkához vagy más pozitív eredményhez jutott személyek száma

1


Intézkedés szintű monitoring indikátorok Intézkedés (szám/kód): HEFOP-3.5 Output

3.5-O-1

Kifejlesztett új programok száma

Eredmény

3.5-E-1

Képzettséget szerzett személyek száma A munkához vagy más pozitív eredményhez jutott személyek száma

Hatás

3.5-H-1

128

164

128,13%

50000

4208

8,42%

50000

921

1,84%

8000

2018

25,23%

Intézkedés (szám/kód): HEFOP-4.2 Output Eredmény Hatás

4.2-O-1 4.2-E-1 4.2-H-1

Felújított vagy újjáépített alapterület Beruházás eredményeként létrejövő új férőhelyek száma

na

A létrehozott vagy fejlesztett szociális szolgáltatásokkal kiszolgált háztartások száma

na

na 4000

216

5,40%

28400

14241

50,14%

Intézkedés (szám/kód): HEFOP-4.3 Output Eredmény

4.3-O-1

Felújított vagy újjáépített alapterület

4.3-E-1

Betegforgalom

4.3-E-2

Átalakult kapacitás

+8%

na

na 300

160

53,33%

750

450

60,00%

1800

400

22,22%

3000

1000

33,33%

Intézkedés (szám/kód): HEFOP-4.4 Létrehozott számítógépes munkaállomások száma Output

4.4-O-1 Továbbfejlesztett számítógépes munkaállomások száma 4.4-O-2

Eredmény Hatás

Intézményközi IT szolgáltatásokat elérő felhasználók száma 4.4-E-1 4.4-H-1

Átlagos ápolási napszám

-5%

7,7* *A 2002-es bázis érték 8,1 volt.

2



HEFOP

Támogatási szerződések száma összesen

Összes EU forrás

Összes nemzeti költségvetés

Összes egyéb forrás

ÖSSZES megkötött szerződés összege

Intézkedések 1.1. A munkanélküliség megelőzése és kezelése 1.2. A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése 2.2. A társadalmi beilleszkedés elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével 2.3. Hátrányos helyzetű emberek, köztük a romák foglalkoztathatósá gának javítása 3.5. A felnőttképzés rendszerének fejlesztése 4.2. A társadalmi befogadást támogató szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése

Kifizetett összeg (számla alapon) 2007. április 20-án

ÖSSZES kifizetett összeg (számlás)

Kifizetett összeg a támogatási szerződéses összegek %-ában

EU

Hazai

14 062 597 622

4 687 563 798

18 750 161 420

62,92%

977 206 504

3 908 824 835

46,31%

498 181 135

17,65%

4 619 240 705

39,21%

20

22 350 745 856

7 450 248 619

0

29 800 994 475

1

6 329 842 500

2 109 947 500

0

8 439 790 000

2 931 618 331

110

2 116 767 147

705 564 049

0

2 822 331 196

373 634 804

124 546 331

171

9 042 795 449

2 738 015 819

0

11 780 811 268

3 464 421 607

1 154 819 098

2

2 956 500 000

985 500 000

0

3 942 000 000

407 930 761

135 978 326

543 909 087

13,80%

63

6 176 924 217

1 874 365 273

1 160 532 965

9 211 822 455

2 620 954 870

680 400 762

3 301 355 632

35,84%

1



HEFOP

Támogatási szerződések száma összesen

Összes EU forrás

Összes nemzeti költségvetés

Összes egyéb forrás

ÖSSZES megkötött szerződés összege

Intézkedések 4.3. Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése az elmaradott régiókban 4.3.1-K. Regionális Egészségcentrum modell-intézmény létrehozása

Kifizetett összeg (számla alapon) 2007. április 20-án EU

Hazai

ÖSSZES kifizetett összeg (számlás)

Kifizetett összeg a támogatási szerződéses összegek %-ában

13 550 274 002

58,16%

8 639 999 999

71,29%

9

16 945 385 899

4 328 461 967

2 025 924 223

23 299 772 089

11 215 333 938

2 334 940 064

1

9 090 000 000

1 710 000 000

1 320 000 000

12 120 000 000

7 277 258 348

1 362 741 651

4.3.2-05/1. Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése az elmaradott régiókban

2

1 901 056 500

633 685 500

161 716 540

2 696 458 540

247 109 948

61 349 225

308 459 173

11,44%

4.3.2-P. Térségi diagnosztikai, szűrőközpontok létrehozása

2

3 068 800 401

1 022 933 467

261 052 621

4 352 786 489

1 129 322 747

280 373 440

1 409 696 187

32,39%

4.3.3-P. Rehabilitációs központok kialakítása

4

2 885 528 998

961 843 000

283 155 062

4 130 527 060

2 561 642 895

630 475 748

3 192 118 643

77,28%

4.4. Egészségügyi ITfejlesztés az elmaradott régiókban

3

3 037 698 911

1 012 566 304

0

4 050 265 215

809 690 663

269 896 893

1 079 587 556

26,65%

379

68 956 659 980

21 204 669 531

3 186 457 188

93 347 786 698

35 886 182 596

10 365 351 776

46 251 534 372

49,55%

73,87%

22,72%

3,41%

100,00%

ÖSSZESEN:

%-os megoszlás

2


Rehabilitációs munkatársak létszáma az ÁFSZ-ben

2006. évi létszám* Intézmény

FH Munkaügyi Központok Főváros Pest Baranya Somogy Tolna Békés Bács Csongrád Borsod Heves Nógrád Szabolcs Hajdú Jász Fejér Komárom Veszprém Vas Győr Zala SZMM Igazgatás Összesen

Megváltozott szakfeladatra engedélyezett létszám 3 60 2 4 4 2 2 2 3 4 5 2 2 6 4 3 3 4 2 2 2 2 6 69

Átlagos stat.létszám 1 52 2 2 3 2 2 2 3 2 5 2 2 5 4 3 2 4 2 2 2 1 0 53

Megváltozott Szociális munkaképességűek rehabilitációs foglalkoztatásával Régiók megnevezése feladatra összefüggésben engedélyezett létszám engedélyezett létszám 3 60

10 364

6

54

Központi régió

8

48

Dél-Dtúli RMK

9

53

Dél-Alf. RMK

9

55

É-Mo. RMK

13

59

É-Alf. RMK

9

51

K-Dunántúli RMK

6

44

Ny-Dtúli. RMK

4 67

5 379

* A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggésben 2006-ban került először az FMM fejezetben létszám tervezésre. (Ezt megelőzően az előirányzat nem az FMM költségvetésében szerepelt.) 2007. évtől a feladat ellátáshoz kapcsolódó létszám a Tervezési körirat előirásainak megfelelően az intézmények létszámába került beépítésre.


Adatok az ÁFSZ intézményeinek akadálymentességéről (2006. év)

Mozgássérültek megnevezés az épületbe való bejutás kerekesszékkel lehetséges rámpa-lépcsőlift (van, vagy nem kell) fogadószint akadálymentes mellékhelyiség akadálymentes kerekesszékkel használható lift (van, vagy nem kell) web kamerás ügyfélkapcsolat lehetősége egész épület akadálymentes

Látássérültek

intézmény (db)

megnevezés

191 képernyő nagyító program

184

képernyő felolvasó program

képernyő nagyítóhoz vagy 159 a képernyő felolvesóhoz kapcsolódó scanner 115

tapintható, érzékelhető térjelzők

188 hangos tájékoztatás

38

brille felíratok, írott anyagok

54 Braille-ben írott anyagok vakbarát honlap

Hallássérültek intézmény (db)

megnevezés

71 indukciós párna

114 indukciós térerősítés

78 sms telefon

Értelmileg akadályozottak

intézmény (db)

143

65

eligazodást segítő piktogram

40

71

honlap egyszerűen érthető

12

alapfokú jelnyelvet beszélők

128

7

középfokú jelnyelvet beszélők

39

16 19

intézmény (db)

könnyen érthető 150 nyelvi tájékoztató anyag

10

jeltolmács 45 igénybevételére lehetőség

megnevezés

162


A megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásához kapcsolódó munkáltatókat megillető támogatások alakulása 2002-2008

Megnevezés

támogatás összesen

ebből: Pénzügyminisztérium költségvetési fejezetében

(Md Ft)

ebből: Szociális és Munkaügyi Minisztérium költségvetési fejezetében

célszervezeti dotáció

célszervezeti mmk dolgozók munkabére

(Md Ft)

135%-os Védett célszervezeti 135%-os dotációt dotációt szervezeti mmk dolgozók igénylő igénylő szerződést létszáma szervezetek szervezetek (december) dotációja mmk. létszáma kötött Kht-k (december) mmk létszáma (január)

(Md Ft)

(Md Ft)

(fő)

2002.tény

38,7

38,7

33,8

17,5

31159

2003.tény

46,5

46,5

40,7

20,4

37459

2004.tény

64,1

64,1

54,8

26,0

2005.tény

55,0

55,0

0,0

40,9

.

2006. tény

51,2

8,75

29,3

17,6

19 153

2007.előír.

54,0

42,44 20,0

2008.előír.

52,0

0,0

52,0

34,0

(Md Ft)

(fő)

41146

7,9

8 953

31 783

10,11

13 976

9,35

8 950

(fő)

kb.5 200 kb.17800


A VÉDETT SZERVEZETI SZERZŐDÉSSEL RENDELKEZŐ FOGLALKOZTATÓK ADATAI (2006)

Megváltozott Ebből a nyílt munkaképességű munkaerőpiacon munkavállalói nem foglalkoztatható munkavállalói havi átlaglétszám ( létszám ( fő) tény fő)

Éves állami támogatás összesen (tény, eFt‐ban)

Támoga‐ tott hónapok száma

Egy mmk Megváltozott Egy mmk MMK munkavállaló munkaképességű Visszavont munkavállalóra munkavállalók összeg részére kifizetett munkavállalói jutó támogatás bér+ járuléka eFt bér és járulékai évi összlétszám ( eFt/fő/hó (tény eFt‐ban) eFt/fő/hó tény fő)

Sor‐ szám

Támogatott neve

1.

Dél‐borsodi Rehabilitációs és Környezetvédelmi Közhasznú Társaság

58

30

46 598

9

89,3

33 176

63,6

522

2.

ERFO Rehabilitációs Foglalkoztató Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Közhasznú Társaság

732

90

1 057 953

12

120,4

604 331

68,8

8 784

3.

FŐKEFE Rehabilitációs Foglalkoztató Ipari Közhasznú Társaság

1 139

127

1 805 539

12

132,1

947 929

69,4

13 668

4.

KÉZMŰ Fővárosi Kézműipari Közhasznú Társaság

3 270

623

4 837 416

12

123,3

2 844 603

72,5

39 240

5.

Komló‐Habilitas Termelő és Értékesítő Közhasznú Társaság

68

55

117 327

10

172,5

60 456

88,9

680

6.

Start Rehabilitációs Közhasznú Társaság

422,8

350

808 811

10

191,3

408 050

96,5

4 228

7.

Teljes Életért Szolgáltató Közhasznú Társaság

475,1

95

442 959

9

103,6

391 650

91,6

4 276

‐

1 370

9 116 603

‐

127,7

5 290 195

74,1

71 398

ÖSSZESEN:

mmk: megváltozott munkaképességű

41 546

38 830

80 376

7/a. sz. tálázat a V-4-105/2007. sz. jelentéshez KIMUTATÁS MPA-RA KÖZPONTI KERETÉBŐL 2004. ÉVBEN VÁLLALT KÖTELEZETTSÉGEKRŐL ÉS TÉNYLEGES KIFIZETÉSEKRŐL Forintban Miniszt Miniszt eri eri utasítá utasítás s fő alszám száma ai

1.

A program megnevezése

A társadalmi szemlélet kedvező irányú megváltozása program keretében vállalt kötelezettségről

2004-2005 évi eredeti összes keret

Módosított 2004. évi 2003-2004.évi kötelezettségv kötváll.keret állalási összesen keretek

Módosított 2003. évről áthúzódott keret

0

0

0

0

Módosított 2004. évi keret áthúzódása 2005. évre

Módosított 2004. évben zárolt keret

0

0

1.1

"Központi PR program a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási szintjének növelésére"vállalt kötelezettségről

50 000 000

0

23 000 000

23 000 000

1.2

Megyei (fővárosi) munkaügyi központok PR programja a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási szintjének növelésére megkötött szerződések vállalt kötelezettségről

45 000 000

0

45 000 000

45 000 000

0

0

0

0

0

0

0

A foglalkozási rehabilitáció humánerőforrás fejlesztése program keretében vállalt kötelezettségről

2.

2004. és 2005. évi kötváll leret

0

Módosított 2005. évet terhelő 2005. évi keret

0

15 000 000 12 000 000 35 000 000

2003 évben 2004. évben 2005.évi vállalt vállalt kifizetés ténylegesköt tényleges kötelezettsége elezettség kötelezettség 2004. évre

0

31 573 151

19 603 900

0

0

41 486 081

41 486 081

0

0

0

Képzések, továbbképzések címen vállalt kötelezettségekről

50 000 000

0

50 000 000

50 000 000

0

0

0

0

2.2

Képzési programok kidolgozása címen " vállalt kötelezettségekről.

58 600 000

8 000 000

25 600 000

33 600 000

0

0

25 000 000

25 000 000

2.3

Célelemzések címen vállalt kötelezettségekről

5 000 000

4 950 000

0

4 950 000

50 000

0

0

0

75 000 000

0

20 000 000

20 000 000

25 000 000

0

20 000 000

20 000 000

0

0

0

0

0

0

0

0

A munkavállalási esélyek értékelése program keretében vállalt kötelezettségről

4.

A foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése program keretében vállalt kötelezettségről

Készítette: D. Erdős Mária 2007.10.01

1

0

47 000 000

2.1

3.

0

2004. évi tényleges kifizetés

0

0

50 000 000

30 000 000

30 600 000

33 600 000

4 950 000

4 700 000

0

20 000 000

20 000 000

0

0

3 000 000


4.1

4.2

4.3

4.4

4.5


Rehebilitációs Információs Centrumok kiépítése és a hálózat fejlesztése címen vállalt kötelezettségekről Program korszerű munkahelyek teremtésével rehabilitációs, és szociális információs és szolgáltatási háló kiépítésére a kistérségekben vállalt kötelezettségekről "Nyílt munkaerő-piaci "Munkahelyi gyakorlat értelmi fogyatékos, középiskolai tanulók részére" c. program keretében vállalt kötelezettségekről Támogatott foglalkoztatás értelmi fogyatékos személyeknek címen vállalt kötelezettségekről "Komplex munkaközvetítő és tanácsadó szolgálat mozgáskorlátozott személyeknek" címen vállalt kötelezettségekről







30 000 000

0

0

0

30 000 000

51 784 000

19 710 000

22 816 000

42 526 000

0

10 000 000

0

10 000 000

10 000 000

0

0

0

0 110 000 000

110 000 000

0

0

225 000 000

0


7 200 000 49 726 000

30 000 000


30 000 000

7 200 000


0

30 089 992

40 303 464

0

10 000 000

10 000 000

115 000 000

115 000 000

110 000 000

110 000 000

56 500 000

0

16 500 000

16 500 000

0

0

40 000 000

40 000 000

16 500 000

16 500 000

"Megoldás Munkáltatóknak és Megváltozott munkaképességű Munkavállalóknak" címen vállalt kötelezettségekről

81 000 000

10 000 000

50 500 000

60 500 000

0

0

20 500 000

20 500 000

18 316 575

17 704 075

4.7

"Foglalkozási rehabilitáviós szolgáltatások látássérült személyeknek" címen vállalt kötelezettségekről

30 000 000

0

30 000 000

30 000 000

0

0

0

0

30 000 000

30 000 000

4.8

Egyenlő hozzáférés az ÁFSZ intézményeiben címen vállalt kötelezettségekről

50 000 000

25 000 000

25 000 000

0 25 000 000 50 000 000

25 000 000

49 998 755

24 999 335

3 000 000

3 000 000

17 000 000

2 701 500

2 701 500

4.6

4.9

A foglalkozási rehabilitáció nemzetközhi és hazai dokumentumait bemutató kiadványok címen vállalt kötelezettségekről


20 000 000

0

2

0 17 000 000

0


5.

6.


Rehabilitációs munkahelyek támogatása" program keretében vállalt kötelezettségről

PHARE program társfinanszírozása (HU 0105-02) program keretében vállalt kötelezettségről


140 000 000



0 108 452 000

108 452 000



0 31 548 000





0

31 548 000

108 452 000

108 452 000

45 000 000

0

0

0

45 000 000

0

0

0

0

0

7.

FMM akadálymentesítése program keretében vállalt kötelezettségről

97 000 000

97 000 000

0

97 000 000

0

0

0

0

97 000 000

97 000 000

8.

Az Alaprész terhére közvetlenül elszámolható költségek program keretében vállalt kötelezettségről

13 000 000

1 200 000

6 800 000

8 000 000

0

0

5 000 000

5 000 000

3 360 000

3 576 694

9.

Az Alaprész működési költsége program keretében vállalt kötelezettségről

90 001 000

0

90 001 000

90 001 000

0

0

0

0

90 001 000

90 001 000

40 689 000

0

0

0

32 423 000

0

0

0

0

1 263 574 000 140 860 000 636 669 000

777 529 000

147 473 000 92 748 000

262 700 000

355 448 000

745 029 054

10.

Tartalék program keretében vállalt kötelezettségről Összesen:


3

700 628 049

7/b. sz. táblázat a V-4-105/2007. sz. jelentéshez

KIMUTATÁS MPA-RA KÖZPONTI KERETÉBŐL 2005. ÉVBEN TÖRTÉNT KIFIZETÉSEKRŐL

Forintban

Minisz- Miniszter teri út. i utasítás fő száma alszáma

2006. évre 2005. évi keret /előző évi kerettel áthúzódó 2006. évi keret együtt/


1.§.bek.

1.a

A megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásának támogatási rendszere átalakításából adódó foglalkoztatási helyzet kezelésére " Közpnti pályázat útján, megváltozott munkavállalók foglalkoztatásának elősegítésére"

500 000 000

1.§.bek.

1.b

A megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásának támogatási rendszere átalakításából adódó foglalkoztatási helyzet kezelésére "ICSSZEM szociális intézményrendszere foglalkoztató-képességének fejlesztésére"

495 924 000

1.§.bek.

1.c

A megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásának támogatási rendszere átalakításából adódó foglalkoztatási helyzet kezelésére " Megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztató munkaadók, szervezetek akkreditációs eljárással történő minősítésének megkezdéséhez az akkreditációs rendszer kidolgozásához, az akkreditáció folyamatának elindításához"

58 782 000

A társadalmi szemlélet kedvező irányú megváltozása program keretében teljesített kifizetéseiről

1.

Program összes kerete

2005. évben 2005- évi programkifizetésre került maradvány

500 000 000

1 223 125

498 776 875

4 076 000

500 000 000

495 924 000

0

86 863 000

145 645 000

58 782 000

0

0

0

0

1.1

Központi PR program a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási szintjének növelésére

27 000 000

27 000 000

26 219 251

780 749

1.2

Megyei Munkaügyi Központok PR programja

33 752 000

33 752 000

33 752 000

0

A foglalkozási rehabilitáció humán-erőforrás fejlesztése program keretében telesített kifizetéseiről

2.

0

2.1

Képzések, továbbképzések

15 000 000

15 000 000

0

15 000 000

2.2

Képzési programok kidolgozása FEK

25 000 000

25 000 000

25 000 000

0

2.3

Célelemzések

250 000

250 000

0

250 000

20 000 000

20 000 000

20 000 000

0

0

0

39 500 000

20 605 000

5 000

7 660 000

5 841 913

1 818 087

3.

A munkavállalási esélyek értékelése program keretében teljesített kifizetéseiről

4.

A foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése program keretében teljesített kifizetéseiről 4.1

Rehabilitációs Információs Centrumok kiépítése és a hálózat fejlesztése RIC

4.2

Program korszerű munkahelyek teremtésével rehabilitációs, szociális információs és szolgáltatási háló kiépítése a kistérségekben

7 660 000

4.3/a

Nyílt munkaerőpiaci "Munkahelyi Gyakorlat" felnőtt megváltozott munkaképességű emberek számára FEK

7 700 000

2 300 000

10 000 000

7 700 000

0

4.3/b

Nyílt munkaerőpiaci "Munkahelyi Gyakorlat" értelmi fogyatékos, középiskolai tanulók részére FGYK

25 000 000

0

25 000 000

25 000 000

0

Készítette: D. Erdős Marianna 2007.10.01

20 610 000

1

18 890 000

Kifizetések egyeztetése főkönyvvel Tényleges kifiz: (Főoszt.rendelkezés +lehívás alapján) 463 533 853,-

7/b. sz. táblázat a V-4-105/2007. sz. jelentéshez

KIMUTATÁS MPA-RA KÖZPONTI KERETÉBŐL 2005. ÉVBEN TÖRTÉNT KIFIZETÉSEKRŐL

Forintban

Minisz- Miniszter teri út. i utasítás fő száma alszáma

2006. évre 2005. évi keret /előző évi kerettel áthúzódó 2006. évi keret együtt/


4.4

Támogatott foglalkoztatás értelmi fogyatékos személyeknek OFA

115 000 000

4.5

Komplex munkaközvetítő és tanácsadó szolgálat mozgáskorlátozott szamélyeknek OFA

40 000 000

4.6

"Megoldás Munkáltatóknak és Megváltozott munkaképességű Munkavállalóknak" c. brit-magyar program

71 348 000

4.7

Foglalkozási Rehabilitációs szolgáltatások látássérült személyeknek

4.8

2005. évben 2005- évi programkifizetésre került maradvány

115 000 000

115 000 000

0

40 000 000

40 000 000

0

43 916 600

115 264 000

21 750 000

0

0

0

0

0

0

Egyenlő hozzáférés az ÁFSZ intézményeibe

56 100 000

28 000 000

84 100 000

56 022 741

77 259

4.9

A foglalkozási rehabilitáció nemzetközi és hazai dokumentumait bemutató kiadványok

17 000 000

17 000 000

16 546 127

453 873

4.10

Munkahely-teremtés autista személyeknek

51 600 000

22 306 000

73 906 000

51 600 000

0

4.11

Központi munkahelymegörző program

551 305 000

0

551 305 000

551 305 000

0

4.12

Akkreditációs szakértők képzése

15 000 000

0

15 000 000

15 000 000

0

5.

Rehabilitációs munkahelyek támogatása" program keretében teljesített kifizetésekról OFA

31 548 000

31 548 000

31 548 000

0

6.

PHARE program társfinanszírozása (HU 0105-02) program keretében teljesített kifizetéseiről

0

0

0

0

0

7.

FMM akadálymentesítése program keretében teljesített kifizetéseiről

0

0

0

0

0

8.

Az Alaprész terhére közvetlenül elszámolható költségek program keretében teljesített kifizetéseiről

5 950 000

1 000 000

6 950 000

2 136 274

3 813 726

9.

Az Alaprész működési költsége program keretében teljesített kifizetéseiről

91 000 000

0

91 000 000

91 000 000

0

10.

Monitorozás

2 500 000

0

2 500 000

2 500 000

0

11.

Tartalék program keretében teljesített kifizetéseiről

66 276 000

0

66 276 000

0

66 276 000

2 351 305 000

207 351 600

2 558 656 000

1 714 455 431

587 251 569

Összesen:

Készítette: D. Erdős Marianna 2007.10.01

2

0

Program összes kerete

Kifizetések egyeztetése főkönyvvel

7/c. sz. táblázat

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium adatai a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprésze 2006. évi központi keretének pénzügyi teljesítéséről (Ft-ban) Min. út alszáma 1. 1.1 1.2 2. 2.1 3. 3.1 3.2 3.3 3.4 3.5 3.6 3.7 3.8 3.9 3.10 3.11 3.12 3.13 4. 5. 6.


eredeti keret

ténylegesen kifizetett

eltérés

A társadalmi szemlélet kedvező irányú megváltozása program keretében teljesített kifizetéseiről 13 200 000 10 860 000 2 340 000 Központi PR program a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási szintjének növelésére Megyei Munkaügyi Központok PR programja 53 000 000 53 000 000 0 A foglalkozási rehabilitáció humán-erőforrás fejlesztése program keretében teljesített kifizetéseiről 140 000 000 140 000 000 0 Képzések, továbbképzések A foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése Rehabilitációs Információs Centrumok kiépítése és a hálózat fejlesztése RIC (4.1/2005.) 18 890 000 18 889 000 1 000 Nyílt munkaerőpiaci "Munkahelyi Gyakorlat" felnőtt megváltozott munkaképességű emberek számára FEK 6 300 000 6 300 000 0 (4.3/a/2005.) Nyílt munkaerőpiaci "Munkahelyi Gyakorlat" értelmi fogyatékos, középiskolai tanulók részére FGYK 20 000 000 20 000 000 0 Támogatott foglalkoztatás értelmi fogyatékos személyeknek OFA (4.4/2005.) 240 000 000 240 000 000 0 "Megoldás Munkáltatóknak és Megváltozott munkaképességű Munkavállalóknak"4M c. brit-magyar program 105 445 000 96 588 010 8 856 990 (4.6/2005.) A szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés az ÁFSZ intézményeiben (4.8/2005.) 93 448 000 93 350 489 97 511 Munkahely-teremtés autista személyeknek (4.10/2005.) 22 306 000 22 306 000 0 Intézményi foglalkoztatóképesség fejlesztése (1.§.1/b/2005.) 4 076 000 4 076 000 0 Az akkreditációs feltételrendszerének kiépítése (1.§.1/c/2005.) 116 983 000 116 983 000 0 Megváltozott munkaképességű személyek munkahelymegőrzésének támogatása a dotációs rendszer változásával 525 000 000 581 797 000 14 000 000 összefüggésben munkaképesség értékelésével összefüggő feladatok 60 000 000 60 000 000 0 Kutatási, adatszolgáltatási feladatok 16 745 000 14 760 000 1 985 000 látássérültek elemi és foglalkozási rehabilitációjának támogatása 94 924 000 94 924 000 0 5 000 000 1 572 080 3 427 920 Az Alaprész terhére közvetlenül elszámolható költségek program keretében ( 8/2005.) teljesített 99 000 000 99 000 000 0 Az Alaprész működési költsége program keretében (9/2005.) teljesített kifizetéseiről 3 600 000 3 600 000 0 Monitorozás (10/2005.) Összesen 1 637 917 000 1 678 005 579 31 232 047


ROP 3. 2 intézkedés pénzügyi adatai

Regionális Operatív Program 3. A humánerőforrás-fejlesztés regionális dimenziójának erősítése

Támogatási szerződés db

összeg 157 18 495 478 858

Kifizetések 2006. december 31-ig előleg

számlás

elszámolt előleg

3 089 215 171

4 353 646 059

192 976 630

3.2. A helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása

85

6 290 772 679

1 391 522 989

1 372 294 722

106 246 482

3.2.1. A foglalkoztatást elősegítő tevékenységek helyi koordinációjának erősítése (paktumok)

41

1 459 845 801

348 685 198

330 614 229

21 418 915

3.2.2. Non-profit foglalkoztatási projektek megvalósítása a szociális gazdaságban

43

4 111 209 751

970 866 078

1 750 864 211

84 827 567

1

719 717 127

71 971 713

333 654 073

0

3.2.3. A helyi foglalkoztatási kezdeményezések hosszú távú fenntarthatóságához szükséges szakmai kapacitások kiépítése és megerősítése OFA Árfolyam 255 Ft/EUR

3.2.Helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása intézkedés


A ROP 3.2. intézkedés indikátorainak teljesülése 2006.december 31-ig Indikátor Intézkedés

3.2

3.2

3.2

3.2

3.2

Típus

Meghatározás

A helyi/térségi (regionális) kimeneti foglalkoztatási stratégiák, paktumok száma A projekt keretében szervezett kimeneti rendezvényeken, képzéseken résztvevők száma A projekt keretében szervezett kimeneti rendezvényeken, képzéseken résztvevő nők száma A projektbe bevont célcsoportba tartozó kimeneti foglalkoztatott roma származásúak száma A projektbe bevont kimeneti célcsoportba tartozó foglalkoztatott nők száma

3.2

A szociális gazdaságban kimeneti támogatott foglalkoztatási projektek száma

3.2

eredmény

3.2

3.2

A támogatás hatására létrejött munkahelyek száma

A támogatás hatására létrejött eredmény munkahelyek száma a 4 legfejletlenebb régióban A projekt zárása után a pályázó non-profit eredmény szervezetnél továbbfoglalkoztatottak száma

Célkitűzés (2008)

Tényadat (2006)

db

15-20

29

fő

1500-2000

6 949

fő

600-800

3 159

fő

500-600

131

fő

250-300

287

db

50-60

44

db

950-1600

451

db

700-1200

349

fő

150-300

0

Mértékegység


A megváltozott munkaképességű személyek különböző ellátásaira folyósított összegek (2004-2006)

mrd Ft SZMM Megváltozott Megváltozott munkakép. Megnevezés/ munkakép. rendszeres Évek átmeneti szociális járadéka járadéka 1.

2.

Bányász dolgozók eg.kár. járadéka

Rokkantsági járadék

Korhatár alatti III. csoportú rokkantsági nyugdíj

3.

4.

5.

E. Alap

Ny. Alap

Korhatár alatti III. csoportú baleseti rokkantsági nyugdíj

Baleseti járadék

ÖSSZESEN

Korhatár alatti I.-II. csoportú rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj

6.

7.

1-7.

8.

ÖSSZESEN

1-8.

2004

5,7

59,0

2,4

8,9

215,7

2,5

6,1

300,3

47,8

348,1

2005

7,1

60,5

2,5

9,8

231,3

2,6

6,5

320,3

50,1

370,4

2006

9,3

59,9

2,5

10,6

241,4

2,7

7,6

334,0

51,4

385,4

Összesen

22,1

179,4

7,4

29,3

688,4

7,8

20,2

954,6

149,3

1103,9

JELENTÉS. a munkaképesség megőrzésére fordított pénzeszközök hasznosulásának ellenőrzéséről szeptember

Recommend Documents