JELENTÉS a Komáromi Mezőgazdasági Kombinátnál az állami vagyonnal történő gazdálkodás ellenőrzéséről
1994. november
221.
A vizsgálatot vezette:
dr. Kovácsné dr. Pósfay Zsuzsanna
..
osztályvezető főtanácsos
A vizsgálatot végezték:
Korondi János Sólyom László Tóth Pál
·-·
számvevő számvevő számvevő
tanácsos tanácsos
T A R T A L O MJ E G Y Z É K Oldal ._......
I . BEVEZETÉS
l.
II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, AJÁNLÁSOK
4.
4.
1. Összefoglaló megállapítások 2. Ajánlások
11.
13.
III. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK l. A vonatkozó törvények, jogszabályok és
belső
13.
utasítások alkalmazása 1.1.
A Komáromi
Mezőgazdasági
Kombinát átala-
kulása részvénytársasággá 1.2. Az Igazgatóság és a
13.
Felügyelő
Bizottság 17.
müködése 1.3. A társaság müködését biztosító
belső
jogi
szabályozás 1.4.
Belső
17
ellenőrzés
18.
1.5. A gazdálkodás informatikai háttere
20.
1.6. A különféle károk keletkezése és rendezése
20.
1.7. Gazdálkodás l ása
szerződéses
állományának alaku22.
2. Gazdálkodás a vagyonnal 2.1. Az állami vagyon
23. 23.
megőrzése
2.2. A vagyonértékelés hatása
24.
2.3. Likviditás! helyzet
24.
2.4. A gazdálkodás eredménye
25.
2.5. A kártalanítás hatása
28.
2.6. Az ágazatok
jövedelemtermelő
2.7. Az állami vagyon védelme
képessége
29.
30.
- 2 -
3. A gazdaság szakmai
(működési-termelési)
tevékenysége
31.
3.1. A tulajdonosi elvárások a cég felé és annak teljesítése a gazdaság 3.2. Az egyes ágazatok
működése
termelő
során
képessége,
termelési tevékenysége
33.
3.2. l. Területi adatok 3.2.2. Az egyes
főágazatok
31.
33. termelési tevékenységének
elemzése, értékelése
34.
3.2.3. Az egyes ágazatokra (növénytermesztés, állattenyésztés) vonatkozó feladatok,
jövőbeni
fejlesztési elképzelések
4. A környezetvédelem helyzete
38. 40.
ÁLLAMI
SZÁMVEVŐSZÉK
V-37-40/1993-1994. Témaszám: 207.
JELENTÉS a Komáromi
Mezőgazdasági
az állami vagyonnal
Kombinátnál
történő
gazdálkodás
ellenőrzéséről
I.
B E V E Z E T É S
Az Állami Gazdaság 1949-ben alakult. Felügyelő hatósága a művelésügyi
Minisztérium volt.
Elnevezései,
működési
területei az
idők
intézkedések folytán többször változtak. nács által irányított vállalat lett, igazgatási felügyelet alá vonták.
folyamán államigazgatási 1985-től
1992.
1993.
vállalati
februárjától
január
l-jétől
mélyes részvénytársaság. A társaság
Föld-
jogelődjei:
a) Újpusztai Állami Gazdaság Nemzeti Vállalat Alapító: Népgazdasági Tanács 413/21/1949. határozat, 1949. december 23. Alapító levelet kiadta: Földművelődésügyi
Minisztérium
8000/14/5/1950., 1950. február 15.
ta-
államegysze-
- 2 -
b) Komáromi Állami Gazdaság Állami Gazdaságok Főigazgatósága 11.400/1961. határozat 1962. január l-jétől az Újpuszta-i, Perjéspuszta-i,
Szőkepuszta-i,
Süttő-i
állami
gaz~
daságok "mérleg összevonásával". c) Komáromi
Mezőgazdasági
Kombinát
Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium
3033/2/1984. határozat, d) Komáromi
Mezőgadasági
1984.
január 5.
Rt.
Állami Vagyonkezelő Rt.
(1992. december 31.)
(100 %-ban állami tulajdonú zárt A társaság tevékenységi
körébe
alapvetően
végű
a
Rt.
lett.)
következők
tar-
toznak: Növénytermesztés Állattenyésztés Mezőgazdasági szolgáltatás Húsfeldolgozás Bortermelés
A saját
vagyon/tőke
és a létszám alakulása Mérleg főösszeg M Ft
Saját tőke M Ft
Létszám fő
(rendező)
l. 833
l. 348
l. 320
1992. dec. 31.
( letéti)
l. 658
l. 250
l . 191
1993. dec. 31.
(adóm. )
l. 767
l. 362
880
1993. dec. 31.
( letéti)
l. 767
l. 353
880
1992.
jan.
l.
- 3 -
Az ellenőrzés célja: az Állami
Számvevőszékről
szóló
1989.
évi XXXVIII. törvény 2. § (6) bekezdésében foglaltaknak felelően
meg-
annak vizsgálata, hogy a cég
- a kezelésében - a tulajdonos
lévő
állami vagyonnal hogyan gazdálkodott,
képviselői
lési tevékenységét
által meghatározott
megfelelően
működési-terme
látta-e el,
- a tevékenységére vonatkozó jogszabályi
előírásoknak
mennyi-
ben felelt meg, - környezetvédelmi szempontból hogyan Az
ellenőrzés
ítélhető
az Rt. központja színtjén annak
meg. működőképessé
gével és a kapcsolatos gazdálkodási kérdésekkel foglalkozott. Kiterjedt az
ellenőrzés
a környezetvédelmi
jogszabályok
be-
tartására is.
A vizsgált
időszak:
1992-1993. év volt,
illetve a várható tendenciák
tekinte-
tében az 1994. I. féléve is.
A vizsgálat 1994. március gálati jelentésnek az zésre
történő
lenőrzés
22-től
ellenőrzött
be.
július 26-ig - a vizs-
szerv részére
észrevétele-
átadásáig - tartott. Ezen belül a helyszini el-
1994. március 16-án
fejeződött
1994.
kezdődött
és 1994.
május
31-én
- 4 -
II.
ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, AJÁNLÁSOK
l. Összefoglaló megállapítások A Komáromi
Mezőgazdasági
Kombinát vizsgálata
szerszemléletű ellenőrzés sorozatnak a
lami
Számvevőszék
annak
a
rend-
része, amelyet az
Ál-
több más, egykori állami gazdaságnál tervbe
vett. Az ÁSZ egyidejűleg, azonos tematika alapján vizsgálta a Ceglédi Állami Tangazdaság Rt.-t, majd 1995-ben állami gazdaság vizsgálatát
követően
e
további
két
összegező
témakörben
tanulmányt készit. Az általánositható tapasztalatok, denciák feltárása emiatt nagyobb hangsúlyt kapott az
a
ten-
ellenőr
zés során. Megmutatkozott, hogy vannak olyan közérdekek a hazai
vetőmag,
szaporítóanyag ellátás, tenyészállatok biz-
tosítása), amelyeket érvényesíteni kell. a
szűken
(pl.
Jelentőségük
túllép
értelmezett napi és helyi gazdaságossági-gazdálkodá-
si érdekeken. A most vizsgált társaságok ma is
alkalmasak
korábban elért jó színvonalon, márkás terményeket
a
előállíta
ni.
A Komáromi
Mezőgazdasági
Kombinát Rt. az elmúlt
zajlott gyors társadalmi és gazdasági változások, aszálykárok, tulajdonosi jogokat gyakorlók pette is
működőképes
években több
változásai
éves köze-
maradt. Ezt a szellemi és termelési
tenciált kár lenne veszni hagyni, mert ennek
le-
lehetősége
poa ki-
alakult helyzetben arra int, hogy fel kell oldani a rövidtávú kötelezettségek és a hosszabb ellentmondásait.
távú
nemzetgazdasági
érdekek
- 5 -
A Komáromi Mezőgazdasági Kombinát 1985-ben a MÉM döntése nyomán vált Vállalati Tanács által irányított vállalattá, irányitási formát az 12-től
Állami
Vagyonügynökség
1992.
amely február
szüntette meg, s vonta a vállalatot - átalakulásáig
államigazgatási felügyelet alá. A "tartósan" állami tulajdonban maradó vállalatok körét meghatározó Kormányrendelet 1993. augusztus 28-i hatályba
a
lépésétől
tulajdonosi
jogokat
Állami Vagyonkezelő Rt. gyakorolta, melyet 1993. végén Kormányrendelet A
Komáromi
erősitett
újabb
meg.
Mezőgazdasági
Részvénytársaság
31-ével alakult meg, amelyet a Társasági 1993. júliusától a
az
Közgyűlés,
1992.
Törvény
december értelmében
illetve Igazgatóság irányít.
A
részvénytársasággá történt átalakuláskor a pénzügyi stabilitás megteremtésének igényét és az eredményes gazdálkodás követelményét
egyértelműen
megfogalmazták.
A vállalatnál az átalakítás és a decentralizációs
privatizá-
ciós program végrehajtása, a folyamatokhoz kapcsolódó
gondok
mellett gyakorlatilag 1993. év végére
vonat-
kozó törvények, jogszabályok és
belső
befejeződött.
utasítások betartása
társasággá alakulás során összességében átalakulás folyamatára vonatkozóan tést,
a
megfelelő
vizsgálat
jogszabályellenességet nem tapasztalt, de
nyosságat feltárt, melyek a
A
következőkben
volt.
a Az
törvénysérnéhány
hiá-
foglalhatók össze.
Az Rt. megalakításakor a cégbejegyzéshez szükséges
mellékle-
tek hiányosak voltak, ezeket az Rt. pótolni tudta úgy, hogy a cégbejegyzés már 1993. július 13-án vizsgálat, a zamárdi ingatlanok
(az
jogerőre
Rt.
emelkedett.
üdülői)
A
tulajdoni
lapjainak érvényességi határidejének lejártát tárta fel, mely hiányosság. Egyébként az átalakulási terv tanulmányozása rán, valamint az átalakulással összefüggésben tés nem volt tapasztalható.
so-
jogszabálysér-
- 6 -
A decentralizált privatizáció keretében az eső
pusztán
levő
Rt.
több,
távol
ingatlanjaitól, a korábbi vállalati bérlaká-
soktól megvált, a kárpótlás dolgozói föld-alap kiadását követően
ni.
pedig földútjai, üzemi útjai egy
Megfelelő
részétől
kíván· megvál-
törvényi rendelkezések hiányában azonban az Rt.
tulajdonában, illetve kezelésében maradtak a leválasztott területekhez tartozó földterületek (zömmel udvar, gépudvar
te-
lekkönyvi megnevezéssel), valamint az infrastruktúrális létesítmények (út, elektromos vonalas létesítmények, transzformátor,
vízhálózat,
kút,
stb.).
Üzemeltetésük, működésében,
olyan költséggel jár, ami a társaság teség jelentkezik. Ez a veszteség
elkerülhető
átadás
galkotók ezekre a térítésmentes
fenntartásuk mint
vesz-
lenne, ha a jo-
adókövetkezmények
nélküli - módját kialakítanák és az önkormányzatoknak átadhatóvá válna. A társaság gazdálkodásában a teljesítésének elmaradásából
különböző
károk
eredő
két évben a 14 millió Ft-ot. Az Rt. összegű
követelést peresített. A
az adósok felkutatása, a történő
jogerős
szerződéses
elérték
az
elmúlt
1992. évben 10 millió
szerződési
bírósági
károk
Ft
rendezése,
végzések
alapján
behajtása - 12 millió Ft - az adósok vagyonhiánya mi-
att nehézkes és szinte lehetetlen volt az
ún.
esetében (2,5 millió Ft). A Btk. ugyanis csak XI.
igényei
"fantomcégek" az
1994.
évi
törvénnyel módosított 299. §-ának hatályba lépésével -
közhitelű
nyílvántartásba
történő
a
bejelentkezés, vagy adatmó-
dosítás bejelentési kötelezettség elmulasztásának szankcionálásával - teremtett
lehetőséget
a "fantomcéggé" válás megaka-
dályozásában. Kedvezőnek minősül,
teit biztosító
belső
aktualizálták, a
hogy a társaság rendelkezik szabályzatokkal,
belső ellenőrzés
társaság kiküszöbölte.
működés
utasításokkal,
által
feltárt
kereazokat
hibákat
a
-
- 7 -
A társaságban
állami vagyon 1992. év elején !.348 mil-
működő
lió Ft volt, amely 1992-ben
%-kal,
5,5
99
millió
Ft-tal,
1993-ban további 2,5 %-kal, 34 millió Ft-tal csökkent. Ennek fő
oka 1992-ben a 99 millió Ft-os
veszteség
volt,
pedig a pénzügyi befektetéseket elvonta az ÁV Rt. Ft értékben, továbbá fejlesztési
alapátadások
millió Ft értékben. A részvénytársasággá során, valamint folyó bízott vagyonáról
működésük
rendelkező
törvény
gyonértékelést elvégeztették és a
26
átalakulás
állam
vállalatokra eleget tet-
esetében az
tulajdonos
millió
történtek
előírásainak
szerződések
tek. Az értékhatár feletti
15
történt
alatt az
1993-ban
előírt
va-
képviselőjének
szükséges bejelentési kötelezettségnek eleget tettek. Az átalakuláskor
történt
vagyonértékelés
nagy, mindössze +7,9 %-os
mértékű,
hatása
nem
volt
amely, +133 millió Ft
va-
gyonnövekedést okozott. A likviditás! helyzet rossz. Az Rt. forgóeszköze kevés, ezért hiteleket vett fel.
Így a
cég
nagy, 98 millió Ft-os, illetve rontotta az eredményeket a
méreteihez
képest
rendkivül
61
Ft-os
kamatteher
millió
tárgyidőszakban.
felül évi 200 millió Ft rulírozó
jellegű
nek szüksége. A hitelek karnatal a piaci
A saját
forráson
hitelre volna a cégárban
nem
térülnek
meg. A ráfordítások között nagyon magas a fizetett
bankkamat
összege, ez - mint ernlitettük - 1992-ben 98 millió
Ft
1993-ban 61 millió Ft-ra csökkent, zású hosszúlejáratú hitelek
elsősorban
tervszerű
volt,
a magas kamato-
fizetése révén. Az
landó hitelkényszer és magas kamat rontja a gazdálkodás tételeit. Meg kell jegyezni, hogy az ÁSZ tudomásaszerint másutt is így van, mely jelzi, hogy hiányzik adottságainak ció.
megfelelő,
alacsony
kamatozású
a
álfelez
mezőgazdaság
hitelkonstruk-
- 8 -
Jó költséggazdálkodásra enged következtetni, hogy a költségek 1992-ről
jobban csökkentek A
nagymértékű
.~l992.
1993-ra, mint az árbevételek.
állatelhullás azonban rontotta az eredményt. Az
évi ll millió Ft, 8.300 db-os és az 1993-as
Ft-os 10.500 db-os elhullás az örökölt tási körülményekre húsz évesnél
vezethető
idősebb,
vissza.
a technológia
korszerűtlen
Az
istállók
korszerűtlen
zsúfoltság. A cégnek 1994-1997. között 200-220 lenne szüksége saját forrásain felül csak a amellyel a
meglévő
zsúfoltságot és
15
millió
állattartöbbsége
és
nagy
millió
a
Ft-ra
szintentartásra,
korszerűtlenséget
megszün-
tethetné. Az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság, mint a tartós állami tulajdonban maradó
mezőgazdasági
szervezetek alapítói és
tu-
lajdonosi képviseletét gyakorló szervezet, a
mindenkori
lajdonosi
érvényesítette,
érdeket
a
jövedelem
elvonásban
ezáltal a társaságnak nem biztosította a tartósan
tu-
jövedelmező
gazdálkodáshoz szükséges feltételeket. Az ÁV Rt. mint tulajdonos rövid távú, érdekeket figyelembe rábízott
állami
vevő
vagyon
kizárólag
a
szemtélettel lépett fel, termelőképességének
központi amikor
a
fenntartásához
szükséges minimális befektetések tulajdonosi megfinanszírozása helyett a kialakuló szerényeredmény 50 %-át indok nélkül, meg nem határozott célra elvonta. Ezzel rontotta gazdálkodó
szervezet
működőképességét
és
a
rábízott
privatizációs
esélyei t. Az egyes termelési ágazatok eredményessége változó. hatatlanul eredményrontó hatással voltak rá keleti piacok és az azzal kapcsolatos
az
Elhárít-
aszályok,
exporttámogatások
vesztése. Az exporttámogatások évi összege több tízmillió volt.
a elFt
- 9 -
Az állami tulajdonlás új formájának - a törvény szerint az ÁV Rt. közbejöttével - azt a célt is kellene szolgálni, meglévő
fajok,
értékeket
megőrizve
fajták genetikai
a
a
jó
erőforrásokat,
a biológiai
tőrzsállományát
biztosítsa
jess;;e az országban. Elvárás az is, bogy megmaradó vagyonát nyereséggel
bogy
-az
működtessék.
ményeket csökkentett üzemméretben kell(ett)
és
állam
ter-
tartósan
Mindezen követelmegvalósítani
a
kárpótlási törvény és a privatizáció végrehajtása közepette. A több évtized alatt kiépített
szakmai
vertikumokra
törvények "vis maior"-ként hatottak és a
az
új
helyzetet
következő
hozták létre. A kárpótlás rossz hatással volt a cég gazdálkodására. Egyrészt a föld nem része a gazdálkodó szervezet gyonának, másrészt a kárpótlási törvény
érvényesítése
vamiatt
bérelnie kell korábbi földjeit, ezáltal az eddig rendelkezésre állt szántóterületének kb. 45 %-át elvesztette,
további
6
% sorsa bizonytalan. A kárpótlási folyamatok
befejeződésével
te a korábbi közel 6.500 bektárról %-ra) csökkent. A
bérelhető
az Rt. szántó terüle-
kb.
3.500
hektárra
(54
terület távlatilag 800-1.200 hek-
tár közé prognosztizálható. A kárpótlás befejezése után maradt területen kell megtermelni mind a
szarvasmarha
megállo-
mány, mind pedig a sertésállomány takarmányigényét. A kárpótlás,
továbbá a pótkárpótlás után
let nagysága összességében
elegendő
terü-
az állatállomány tömegta-
karmány igényének kielégítéséhez és a hoz. A területek elhelyezkedése
visszamaradó
vetőmagüzem
azonban
ellátásávált,
előnytelenné
mivel a két szarvasmarha-telep közelében csupán 1.000 körüli
területük
maradt,
amely
csak
megfelelő
viszonyok közepette elégséges a tömegtakarmány-igény sére. Ezért úgy számolnak, hogy a réti széna) nagy részét a ezután megtermelni.
szálastakarmány
telepektől
távoli
hektár
időjárási
fedezé(lucerna,
területen
kell
- 10 -
A
vetőmag előállítás műszaki
fejlesztése
a
korábbi
években
megvalósult, a technológia zárt. A
szőlészet-borászat
hektár
helyzete nehéz. Az ágazat valamikor
szőlőültetvénnyel
rendelkezett, amelyhez
785
megépitették
a feldolgozó és tároló kapacitást. Jelenleg 400 hektárt haladja meg a
borszőlő
területe (téli fagyok, továbbá kárpót-
lás~miatti csökkenések).
8-10 év múlva
jövőbeni
pacitáshoz szükséges erőből,
Az
selejtezendő
kel! az ágazat
alig
ültetvények lesz,
igy
egy
már
része
most
mintegy
foglalkozni
sorsával. A tároló és feldolgozó
szőlőterületet
az
Rt.-nek
vagy
kasaját
vagy valamilyen termelési integráció révén biztosita-
nia kell. Az állattenyésztés szarvasmarha- és sertéságazata Rt-nél mintegy 1.500 db jó genetikai
képességű
tehénállomány található. Ennek szaporulatával
műkődik.
Az
Holstein-fríz a
veszteséges
hizlalást felszámolták. A bikaborjakat már kiskorukban eladják,
illetve háztáji gazdaságokban tartják tovább.
Az
egy· része a saját tehénállomány utánpótlására kell, a
üszök többi t
eladják. A sertéságazatot az Rt.-nél az 1800 db-os
kocaállomány,
letve annak szaporulata jelenti. A tartási technológia elemei
(ellető
jelentősen
rész,
malacnevelő
elavultak, melyeket a
il-
egyes
battériák kialakítása, stb.) következő
időszakban
alapos
átgondolás után rendbe kell tenni. Megoldást kell találni a közel 30 éve
üzemelő
és
nagymérték-
ben elhasználódott battériás épületek kiváltására. Az állattenyésztésben a Komáromi
Mezőgazdasági
Rt.-nek
alatt saját forrásain kivül 220 millió Ft beruházási
4
év
támoga-
tásra lenne szüksége, hogy csökkentse a zsúfoltságot, kiváltsa
korszerűtlen
és elhasználódott eszközeit, mert
az állat elhullás, és ennek pénzügyi vesztesége.
nagymértékű
- ll -
A gazdaság húsüzeme
jelentős.
Folyamatos
fejlesztések
révén
jutott el arra a szintre, ami évente wintegy 100 ezer db
hí-
zósertés levágását és részbeni feldolgozását jelenti. A lalat említett ágazatainak eredménye
a
sertéshízlalás, húsfeldolgozás vertikum
vál-
növénytermesztés,
végső
eleme - itt re-
alizálódik. A húsfeldolgozási technológia szintentartása évente 50-60 millió Ft fejlesztést igényel. Ezen felül tovább kell lépniük abba az irányba, hogy az üzem az Európai Közösség szabványainak és elvárásainak megfeleljen. Ez a feldolgozási vonal windennapos igényén túl igényli (új
a
szeletelőgép,
vágóvonal
jelentősebb
csomagoló-,
fejlesztését
gépek beállítá-
címkéző
sa, stb.). Az átalakulási terv könyezetvédelmi
fejezete,
megfelelt. A gazdaság környezetvédelmi helyzete környezetvédelmi
ellenőrzések
nagysága a vizsgált
időszakra
társaság, további, környezetet
folyamán
a
törvénynek
megfelelő.
kiszabott
A
birságok
nézve a minimálisra csökkent. A védő
intézkedéseket tervez
és
végrehajt.
2. Ajánlások a) Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés figyelmébe ajánlja, hogy - igényelje a Kormánynál az agrárszférában a speciális mai szempontok érvényesítése érdekében
a
tartósan
tulajdonban maradó gazdálkodó szervezetek feletti nosi jogok gyakorlásának hosszútávra érvényes és rendezését.
szakállami
tulajdoegyértelmű
- 12 -
b) Javasolja a Kormánynak, hogy
- dolgoztassan ki az állandósult forgóeszközhiány
megszünte-
tésére olyan mezőgazdasági hitelkonstrukciót' amely dást jelent a mezőgazdasági üzemek" a termelési '·
l
/ ...
megolciklus
alatti finanszírozási gondjaira; - kezdeményezze az adók és támogatások rendszerének módosítását, hogy az
állattenyésztéshez
megújításához e tevékenység
szükséges
bevételéből
infrastruktúra
a beruházási forrá-
sokat a gazdálkodó szervezetek képesek legyenek
önerőből
b i z tos í t ani; dolgoztassa ki a társaságok
működését
már
nem
érintő
lami földterületek, infrastrukturális létesítmények kormányzatok részére
történő
álön-
- vagyonvesztés nélküli átadá-
sának szabályait. c) Felhívja az ÁV Rt.
figyelmét, hogy
- az állami tulajdonhányad változtatásának
előkészítése
rán nagyobb gondot fordítsan az agrárpolitikai és giai elképzelések figyelembevételére és
valósítsa
meglévő
a
eredeti célt: a
értékek
megőrzését,
so-
stratémeg
az
piacérzéke-
nyebb agrártermelést, az állami vagyon védelmét és
működte
tését; - gondoskodjon arról, hogy az egyes társaságok, - a jellegüknek
megfelelő
és
megmaradt,
optimális
arányú
termelési
szerkezete, termelési vertikurna- az elvárt nyereséggel tartósan,
jövedelmezően működhessenek.
is
-
13 -
d) Javasolja a Részvénytársaság
vezetőségének,
- nagyobb figyelmet fordítsan a termelési
hogy technológia
szintre hozására, mellyel lehetövé válik az ben
történő
munkavégzés (vetési
rezés, betakarítás
időpontja,
- kezdeményezze újabb, za-, kukorica-
és
idő,
optim~lis
olyan idő-
·-· vegysze-
műtrágyázás,·
stb.);
bővebben termő
borsófajták)
fajták
(különböző
adaptációját,
bú-
középkorai
fajták kiválasztását, termelésbe állítását; számolja fel a vizsgálat során tapasztalt, a részletes lentésben
szereplő
je-
hiányosságokat.
III.
RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK
1. A vonatkozó törvények, jogszabályok és
belső
utasítások
al-
kalmazása 1.1. A Komáromi
Mezőgazdasági
Kombinát átalakulása
részvénytár-
sasággá A Kormány agrárpolitikája kiterjedt az állami gazdaságoknál (kombinátoknál) is a tulajdonviszonyok átalakítására. A tulajdonreform során az állami gazdaságoknál az új állami tulajdonlás és irányítás rendszerét kidolgozták. Az
átalakí-
tás részvénytársasággá több szakaszból álló intézkedés rozattal valósult meg.
so-
- 14 -
A vállalati tanács irányitási rendszerét fel kellett váltani
előbb
az alapító, az ágazati minisztérium, majd
lajdonosi irányitó szervezeteknek. sőbb
(Előbb
az
új
tu-
ÁVÜ-höz,
ké-
az ÁV Rt.-hez tartoztak.)
-·
A cél, a hatékonyabb, alkalmazkodóbb és piacérzékenyebb agrártermelés megteremtése volt úgy, hogy az állami gokat, a
meglévő
értékek
megőrzése
mellett kell
gazdasáa
agrárpolitika céljainak szolgálatába állítani. Az t~si
és privatizációs programot a
nemzeti átalaki-
Földművelésügyi
Miniszté-
rium elkészítette 1991. december 16-án. meglévő
A programban a erőforrások,
része
a
értékek
genetikai
megőrzése
alapok
alatt a
biológiai
meghatározó,
birtokolt
értendő.
Komáromban, de általánosan
valamennyi
állami
gazdaságban
1992. évben az átalakulás és privatizáció komoly gondja volt, hogy a föld valódi értéke nincs
meghatározva,
mint a kárpótlási törvény szerint a gazdaságoknak
az
vala-
földala-
pot kellett képezni és azt magántulajdonba kellett adni. Ez azt jelentette, hogy értékben nem is mért az a
vagyonvesz-
fés, ami az állami gazdaságokat érte. A Komáromi Állami Gazdaságot az ÁVÜ E-3/1992/12.
IT határo-
Zatával vonta államigazgatási felügyelet alá, 1992. február 12-i hatállyal. A
Földművelésügyi
megvalósítása érdekében a biztosi és kinevezte a szakmailag
Minisztérium, jelöltekből
legmegfelelőbb
a
célok
kiválasztotta
vállalati
biztost
és 6 hónapi megbízással meghatározta feladatát. Az állami vagyont
mükődtető
szervezetek-
először
az
ÁVÜ,
majd az ÁV Rt. -maguk is csak jogilag és papiron léteztek, valójában saját szervezetüket
ezidőben
kellett
létrehozni.
Nyilvánvaló tehát, hogy a hozzájuk került vagyontömeg kezelésére csak részben voltak alkalmasak.
-
A Kormány szándékaiból romisszumként
15 -
eredő
szakaszosan
és a
törvénykezelésben
megjelent
de
komp-
végrehajtási
szempontból nem eléggé átgondolt - változtatások
kiszámít-
hatatlan gazdálkodási helyzetet teremtettek.
·-·. .
Az FM és az ÁVÜ közös Privatizációs Koordináló /P.K.B./ hozott létre !992
májusában,
hogy
Bizottságot meghatározott
ellenőrízhesse
rendszerességgel, ülésein irányíthassa és
az
állami gazdaságok átalakulását. Fő
A vállalati biztos, az FM Biológiai Alapok Fejlesztési osztálya által végzett átvizsgálás alapján
elkészítette
privatizációs programot és azt az ÁVÜ IT 1992. jóváhagyta, a program
kismértékű
a
július 28-án
változtatásával.
A program végrehajtása megindult és 1993. december 31-ig gyakorlatilag be is
fejeződött.
A vállalat, a 126/1992. (VIII.28.)
Kormányrendelet
alapján
átkerült a tartós állami tulajdonban maradó vállalati be, ezáltal az
Állami
Vagyonkezelő
kör-
Részvénytársaság
(ÁV
Rt.) portfóliójába. A tulajdonosi feladatköröket e rendelet szerint már az ÁV Rt.
látta el,
mely
gyakorlatilag
1993.
január 21-ig, a gazdaság dokumentumainak átadásáig -
mint-
egy fél évig az ÁVÜ-nél - átfedésben működött. Az aktualizált vagyonértékelést, az átalakulási
koncepciót
már, az addig megalakult ÁV Rt-nek adta be a vizsgált lalat, a részükre kijelölt
szakértő
vál-
cég véleményével.
Az átalakulási terv, a szükséges egyeztetésekkel 1992. vemberében elkészült. Ez alapján, az ÁV Komáromi gazdasági
Mezőgazdasági
Termelő
Rt
no-
ügyvezetése
Kombinát átalakulását Komáromi
és Szolgáltató Részvénytársasággá
a
Mező
alapí-
- 16 -
tásával,
1993. április 8-i dátummal,
visszamenő
1992.
december
31-i
hatállyal, Alapító Okirattal, egyszemélyes rész-
vénytársaságként jóváhagyta. Az alapítás jóváhagyásától számított 30 napon belül megtörtént a cégbejegyzési kérelem benyújtása. Az ÁV Rt., mint a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet, a hozzá került, tartós állami tulajdonban maradó gi' szervezetek működését
alapítói
jogainak
mezőgazdasá
érvényesítése
mellett gyakorolta. Ez egyaránt kitünik a Gazdaságtól és az ÁV Rt.-től beszerzett dokumentumokból. Megállapítható, hogy az ÁV Rt. döntéselőkészítő anyagai jól kidolgozottak, de főként
mindenkori tulajdonosi érdekeket nandó anyagi javakra
szűkítve
a
a vállalattól elvo-
jelenítik meg. Ez rövid távon mű
belüli vagyonfelélés, nem szolgálja az Rt. hosszú távú ködőképességének megőrzését.
A mezögazdasági társaságok körét
érintő
szakmapolitikai el-
várásokat egyébként csak az átalakulási tervet
követő
dik évben, az 1994. március
értekezleten
16-i
ügyvezetői
máso-
vizsgálták felül. Következésképpen éppen az ÁSZ által vizsgált két évben nem gondoskodtak eléggé a tulajdonosi kat gyakorlók a tartósan
jövedelmező
jogo-
gazdálkodás feltétele-
inek biztosításáról a társaság számára. További, már a
jövőbemutató
fejleménye
az
ügynek,
hogy
idén az ÁV Rt. olyan határozatot hozott, hogy "Kezdeményezni kell a társaságban
meglévő
állami tulajdonhányad 25%+ l
arányúra csökkentését", értékesitési pályázatot kell ni, privatizációs tanácsadót
kell
kiválasztani,
egyeztetéseket kell folytatni az FM-el és napirendre a
jelentkező
hazai
és
az
külföldi
kiír-
valamint
ÁVŰ-vel.
Ez
befektetökkel
folytatott tárgyalások alapján került. A legnagyobb hátrány ebben az, hogy a
jelentkező befektetőket
a
részvénycsoma-
- 17 -
goknak csak egy-egy
része
érdekelte,
kiszakítva
ágazatot, üzemet, ezáltal megbontva a termelés
egy-egy
vertikumát.
E próbálkozás átmeneti bizonytalanságot okozott,
de
érvé-
nyesítésére nem került sor. 1.2. Az Igazgatóság és a A Komáromi
Mezőgazdasági üléseiről
Bizottság
Felügyelő
Bizottság
működése
Rt. Igazgatósága
szóló
jegyzőkönyvek
és
Felügyelő
a
alapján
a
működés
során nem tapasztaltunk jogszabályellenes ügyintézést, csak hiányosságot. Ezek formai hiányok: pl. a
határozatok
egy-
hangúságát -ott, ahol az egyhangú volt - több esetben
nem
rögzitették. Közgyűlés
az Alapító Okiratban meghatározottak
alapján,
a
helyszini vizsgálat végéig két ízben ült össze. 1.3. A társaság
működését
A Szervezeti és
Működési
A társasági formának tője
biztosító
belső
jogi szabályozás
Szabályzat
megfelelő
új SZMSZ-t,a társaság veze-
1992. november 1-i dátummal elkészítette. Az Igazgató-
ság, a Felügyelő Bizottság és az ÁV Rt.
az
SZMSZ-tervezet
elkészítését tudomásul vette, de a társaság szervezeti felvizsgálat
idő
pontjáig az Igazgatóság a szabályzatot nem tárgyalta,
cél-
építésének folyamatos átalakításamiatt kitűzése
1994. júliusi napirendi pont alatt való tárgyalás.
A szervezeti felépítés, a társasági zott helyre - a zi el a
a
Felügyelő
belső ellenőrzést.
törvényben
meghatáro-
Bizottság irányitása alá - helye-
- 18 -
A könyvvizsgáló Személye e tisztség betöltésére alkalmas, mert szakmai kép-
·=.
zettsége, gyakorlata az 1988. évi VI. törvény 40. bekezdésében foglaltaknak megfelel. elősegíti
rendszeresen elvégzi, ezzel
Munkáját
§ (1)-(2)
évközben
az üzleti évek
is
zárá-
sához kapcsolódó feladat ellátását. 1.4.
aeiső ellenőrzés
A társaság alapitás sa után a rint
előtt
belső ellenőrzés
működőtt.
ellenőrzés,
jóváhagyott éves munkaterv
ellenőrzés
Az
volt betöltve a
-
sze-
mindhárom szintje, - a vezetöi
a munkafolyamatba épített
belső ellenőrzés
lenített
ugyanúgy, mint az Rt. megalakulá-
működik.
belső ellenőri
ellenőrzés,
a függet-
1994. l. félévében nem
munkakör.
E
feladatokat
a
Controlling Osztály végezte. A
belső
ellenőrzés
1992-ben,
a
borászati
üzemben
leltárhiányt a palackos italok és göngyölegeik során. Az
ellenőrzést
a
belső
ellenőr
talált
ellenőrzése
fokozott gondossággal
végezte, rnert a hiányt, - mint azt jelentése is igazolta több
tényező
okozta. A
hiány
nagysága
957.002
Ft
volt,
melynek felét a göngyöleg hiánya tette ki. Hiba volt, hogy nem volt zárt
rendszerű
az adatfeldolgozás,
a raktári kartonok vezetése, azokat a könyveléssei rendszeresen nem egyeztették, mert így nem halmozódtak volna fel a hiányok. A gazdaság
vezetése
a
következő
intézkedéseket
tette: Személyi intézkedésként a társaság közös megegyezéssel megszüntette az áruforgalmi az
anyagkönyvelő
és 2
fő
szaftveres
mint felmondással elbocsájtott 3 intézkedésként az ún.
vezető,
fő
a borászati
munkaviszonyát, raktárost.
vezető,
vala-
Gazdasági
"túrás'' szállítás helyett áttértek az
-
19 -
azonnali készpénzes kiszolgálásra, valamint a párhuzamosan folyamatos
végzendő,
ellenőrzésére.
a
raktári
kartonok
vezetésének
Biztonsági inté.zkedésként
ték a raktári helyek védelmét és fokozták mélyek
könyvelésset
a
növel-
felelős
sze-
ellenőrzését.
Vagyonőrző
szervezet tűz
A gazdaság vezérigazgatója irányítja a rendészeti - és védelmi
vezető
munkáját. A
vezető
a húsüzemi rendészeten kívül - a őr,
irányítása alá tartozik tűzvédelmi
előadó,
portás és mozgó rendész. A húsüzemnél, a
14
fő
31
ren-
fős
dészetet az üzemigazgató irányítja. A rendészet feladatai közé tartozik a őrzése,
pénz
szállítása
és
melyet erre kiképzett és fegyvertartási engedéllyel
rendelkező
személyek látnak el.
Az elmúlt két évben gyakoribbak lettek a gazdaság és vagyon elleni cselekmények. A vezérigazgató, akit az
eseményekről
vezetője
a rendészet
rendszeresen tájékoztatott, megtette a szükséges intézkedéseket a kárt okozókkal szemben; elbocsátást, mozgóbér vonást és fegyelmit alkalmazott. Az 1993. évben száma majdnem
megkétszereződött,
ebben az idegen
a
meg-
lopások elkövetők
száma megháromszorozódott. A feljelentések száma is
három-
szorosa lett a 1992. évi számnak. A húsüzemnél van a legnagyobb kisértés a lopás elkövetésére. Összességében a gazdaság és vagyon elleni vetkeztében a rendészet munkája kát a szervezet
megfelelően
károkozások
felértékelődött.
látta el.
kö-
Ezt a mun-
- 20 -
Belső
A
szabályzatok és utasítások
belső
szabályzatok és utasítások száma,
tartalma lefedi a
szükséges intézkedési kört. A szabályzatok, utasít.asok nyilvántartása, szétosztása, módosítása vagy hatályon kívül helyezése dokumentált, az ellenőrzés
során ez
követhető
volt.
1.5. A gazdálkodás informatikai háttere Az ügyviteli rendszer kialakításakor
követték belső
már kialakult szervezeti felépítését, a és a
felmerülő
tott
a Controlling
gazdaság
szabályozást
belőlük
igényeket. Az adatok és a
mutatók hasznosulnak
a
származta-
osztály és a me-
nedzsment munkájában. Az informatikai munkatársak a közgazdasági vezérigazgató helyettes vezetése alá tartoznak. Az informatika felhasználói körének növelése elvileg séges lenne. A gyakorlatban némileg ez
ellen
hat
szükaz
Rt.
A jelentésnek a gazdálkodásról szóló része ismerteti a
ká-
üzemméretének és létszámának csökkenése. 1.6. A különféle károk keletkezése és rendezése
rokat.
Így azokból e
emeljük ki. 1992-ben,
helyen
csak
jellemzően
a
mértékadó
tételeket
a vásárolt marhahús normán
belüli hiányából, a még !991-ben "kiérdemelt" légszennyezési bírságból és más, késedelmes bérből
származó köt-
származott 4.0 millió Ft egyéb ráfordítás.
jellemzöen a vásárolt származó
jelentős
öne11enőrzési
marhahús,
veszteség és a
normán
belüli
fogyasztási
1993-ban hiányából
adót
érintő
bírság alkotta a költségelemzés "Egyéb ráfor-
dítás" tételét. kent.
teljesítésből
1993-ban a költségsor az egynegyedére csök-
- 21 -
A folyamatosan biztosított
körből
a gazdaság 1992-ben 1,6 M
Ft térítést, 1993-ban 3,9 M Ft térítést kapott, mely a
fi-
zetett biztosítási díjakra vetítve 29%, illetve 69%
(má-
sodik évben relative Szerződésből
eredő
kedvező).
·.......
károk és azok rendezése
Három csoportba lehet sorolni a
várhatóan
behajthatatlan
követeléseket: ~.
l. A követelések jogerős bírósági végz~en alapulnak, de
a
végrehajtási szakaszban felszámolási eljárás alá
vonták
az adós céget, ezért a
miatt/
követelés
/fedezethiány
gyakorlatilag behajthatatlan. Pl. egy kaposvári szállító cég több, mint 4 M Ft értékben, két tartamon belül hozta létre a kárt úgy, hogy a fizetési késedelem nem volt
termék-
heti ezidő
idő
alatt
érzékelhető!
2. A követelések vagy már jogerős bírósági végzésen alapulnak, vagy folyamatban vannak, de a végrehajtást megindítani nem lehet, mert az adós lakhelyét (telephelyét) állandóan változtatja. Ilyen esetekben,
magánszemélyeknél
a gazdaság a népesség-nyilvántartáshoz, cégek esetében a cégbírósághoz fordul adatokért. A behajtás vizsgált gazdaság ún. behajtó céget is az eredmény nem volt
érdekében
alkalmazott,
a de
számottevő.
Az 1994. évi IX. törvénnyel
módosí tot t
Btk.
299.
§-a
megteremtette végre annak lehetöségét, hogy a fantomcéggé válás elleni küzdelemben
büntetőjogi
eszközöket
igénybe lehessen venni, a cégnyílvántartáshoz
is
(közhitelű
nyilvántartáshoz) kapcsolódó kötelezettségek elmulasztása alapján.
- 22 -
3. A követelések megitéltek, de vagyon hiányában tatlanok. tőital
Jellemzően,
behajtha-
ebbe a körbe tartoz mk a
bor-üdí-
felvásárlók. Jelenleg már csak készpénzes
eladás
folyik, még annak ellenére is, ha ez a forgatrnat visszaveti. 1.7. Gazdálkodás
szerződéses
állományának alakulása
A beszerzések és értékesítések költségeinek és
árbevételé-
nek összehasonlításánál - a növénytermesztésnél - a répa és a zőbb
vetőmagként
cukor-
értékesített búza mutatja a legkedve-
arányt. Természetesen a többi növénytermesztésnél
gyelembe kell venni, hogy
azok
kiszolgálják
a
fi-
termelési
/hús/ vertikumot. A
műtrágya-növényvédőszer
ve annak kedvezőbb
kiegészítőinek
beszerzésnél, a takarmány, illet-
beszerzésénél a kínálatból, a
leg-
és megbízható partner kiválasztása nem gond.
A tejtermelés értékesítésénél, a
nagy
felvásárló
ádott (Parmalat), a tervezettárbevétel is várható. A tejesborjú és
üsző
e
értékesítés
partner
kapcsolatból évente
2-3
M
Ft-os árbekalvételt hoz. A húsiparnál, a feldolgozó vonal kb. 60 %-át felvásárlásokkal biztosítják, a nagy beszállítóknak adott
kedvezmények-
kel. A nagy forgalmazókkal keretmegállapodást köt a
gazda-
ság, mely a forgalmazás szándékát, fizetési, szállítási
és
egyéb feltételeket tartalmaz. E megállapodások a folyamatos üzleti tárgyalások során módosutnak, a valós piaci lehető ségeket azonban jelenleg a
nagy
esetleg adóskonszolidált húsüzemek irányít ják.
forgalmazók kedvezőbb
a
többi,
árai alapján-
- 23 -
2. Gazdálkodás a vagyonnal 2.1. Az állami vagyon
megőrzése
Az állami vagyon 1992-ben 5,5 %-kal
csökkent.
1993-ban
csökkenés az adómérleg alapján további 1,8 %-os, mérleg alapján 2,5
%-os
volt.
Ez
1992-ben
a
a
letéti
74,8
millió
Ft-ot, 1993-ban 25,4, illetve 34,3 millió Ft-ot tett ki. A saját
tőke
csökkenésének
főbb
okai 1992-ben: a saját
tőke
1992. január l. -december 31. között bekövetkezett csökkenését
alapvetően
a mérleg szerinti veszteség (-98,8
millió
Ft) okozta. A saját
tőke
csökkenésének
főbb
okai 1993-ban:
a) Év közben a pénzintézeti részvények a társaság
tulajdo-
nából közvetlen ÁV Rt. tulajdonba kerültek, amely a ketartalék 15,1 millió
Ft-os
csökkenését
tő
eredményezte
önmagában. b) A
következő
évek fejlesztése érdekében a
húsüzemet
ve-
zetékes gázra állították át, amely míatt a Komáromi Polgármesteri Hivatalnak 23,4 millió Ft gázfejlesztési hozzájárulást kellett alapátadásként átutalni. c) Az 1991-93. évek közötti, kapott
építőipari
szolgálta-
tások befejezéséhez az ÉDÁSZ-nak 2,5 millió Ft-os zatfejlesztési
hozzájárulást
kellett
befizetni
hálóaz
elektromos rácsatlakozhatóság miatt az év elején. A fejlesztést az eredeti tervekhez képest gyobb fogyasztás indokolta.
bekövetkezett
na-
- 24 -
2.2. A vagyonértékelés hatása A végleges vagyonértékelés fordulónapja 1992. december volt. A végleges vagyonrnérleg
főösszege
millió Ft-tal haladta meg az
1992.
(adó)mérleg Ebből
7,9
évi
%-kal,
könyvviteli
31. 133,2 záró
főösszegét.
a
következő főbb
-
tárgyi eszközök befekt. pü.-i eszközök készletek követelések kötelezettségek
tételek változási indexei
jellemző
ek:
A vagyonértékelés
jelentős
126 92 98 92 99,8
%, %, %,
%,
%.
változást nem hozott a vállalati
vagyon nagyságrendjében.
2.3. Likviditás! helyzet A cég
likviditási
helyzete
meglehetősen
ellentmondásos.
Hosszúlejáratú kötelezettségeit a gazdaság jól
törlesztet-
te, állománya két év alatt 52,5 %-kal csökkent. A rövidlejáratú kötelezettség összege nagyságrendekkel több volt a hosszúlejáratú kötelezettségnél és évvégi
állománya
két év alatt csupán 7 %-kal csökkent. A rövidlejáratú kötelezettségek a saját tökének - 1992-ben
28 %-át,
- 1993-ban
26 %-át
tették ki. Az ellentmondás abban van, bogy e számok tők,
jónak
minősíthe
ugyanakkor 98, illetve 61 milliós kamatteher a
lőtevékenység
eredményét teljesen tönkretette.
terme-
- 25 -
A
mezőgazdaságban
az év folyamán
folyamatosan
költség, bevétel azonban csak aratáskor,
ciót rövid
belül
időn
illetve
követően
velt állat levágása utáni értékesítést Múlhatatlanul szükséges olyan
mezőgazdasági
bevezetni,
merült
amely
a
fel
felne-
keletkezik.
hitelkonstruknagyságrendekkel
alacsonyabb kamattal finanszírozná a forgóeszközhiányt, miután sem a
gabonatőzsde,
sem a váltó nem funkcionál.
Az elvégzett számítások szerint, figyelembe véve az tenyésztés és a növénytermesztés tozó
időtartamú
szűkös
különböző
forgóeszköz igényét,
a
telkonstrukcióval
megszüntethető
ágazatainak vál-
Gazdaságnak
forrásain felül évi 200 millió Ft
hitelre volna szüksége. A saját forrást
állatsaját
rulírozó
jellegű
elsősorban
az e hi-
jelenlegi hitelek elmaradó
magas kamataiból lehetne megteremteni. 2.4. A gazdálkodás eredménye A folyó gazdálkodás alakulását átfogóan a
következő
össze-
foglaló táblázat szemlélteti: Megnevezés
Össz. bevétel
1992. év érték megosz l. E Ft-ban %
93192. 1993. év érték megosz l. % E Ft-ban %
100 93,85
2. 145.594
Össz. költség
2.352.604 2.207.897
1.957.517
91,24
91' 2 89,7
Egyéb ráford.
243.445
10,35
170.164
7,93
70,0
Adózás előtti eredmény
98.738
- 4,20
17.913
0,83
A jó
költséggazdálkodásra
összes költség indexe
enged
1992-ről
100
következtetni,
hogy
1993-ra kisebb, mint az
az ár-
bevétel indexe, amely azt jelenti, hogy a költségek
jobban
csökkentek,mint az
nélküli
árbevételek.
gazdálkodásban is szép eredmény.
Ez
még
infláció
- 26 -
Az anyagköltség indexe
100
ugyanannyit
1993-ban,
költöttek
termelés mellett.
%,
Jelentősebben
amely
azt
mint
1992-ben
megnőtt
16 %-kal csökkent
a
alapanyag
munkabérköltség,
az eszközállomány csökkenése miatt, de több mint nőtt
felkölt-
alapvetően
létszámcsökkenés miatt. Csökkent az értékcsökkenési sére
hogy
csökkenő
műtrágya
a
használás, az ipari takarmány, a húsüzemi sége.
jelenti,
i"
leírás
kétszere-
a bankköltség.
A ráfordítások között vannak olyan eredményt rontó tételek, amelyek a
működéshez
nem szükségesek.
Ilyenek: mi ll i ó Ft-ban !993-ban
!992-ben hitelezési veszteség kárhelyreállítási költség bírság, késedelmi kamat állat elhullások végkielégítés fizetett kamatok
9,0 l'
4,0
l ' l
o
15,0 6,0 61' 5 87,2
ll'
135,5
Az eredményt rontó tételek közül a t i eredményt.
3,6
12,7 97,8
Összesen
kamatok, mert
o
alapvetően
A
legdöntőbbek
a
fizetett
ezek csökkentették az adózás
jelentős
rövidlejáratú
hitelek
előt
kamatai
súlyos terhet jelentettek a gazdálkodásra. A rövidlejáratú hitelek
felvételére
azért
volt
mert mintegy 250 millió Ft-os árbevétel kiesést két évben az aszály, az árbevétel venni a rövidlejáratú hiteleket. Az ÁV Rt. a Komáromi Mg. Rt.
pótlására
szükség, okozott
kellett
a
fel-
1994. március 18-i közgyűlésén
bejelentette, hogy az adózott eredmény 50 %-át osztalék címén el vonj a.
- 27 -
A
tőkekivonó
tulajdonosi magatartás fokozza a nehézségeket,
mert ha egy közeli válságból kilábalt gazdálkodó szeevezettől
jelentős
- amelynek rekonstrukciójához
összegek szüksé-
gesek - bármilyen összeget elvonnak meg nem határozott finanszírozásra, annak azt 25-30 %-os kell pótolni, vagy
idővel
kamatterhü
cél
hitellel
lehetetlenné válik a termelés.
Ebből világosan látszik, hogy az ÁV Rt.
nem veszi figyelem-
be, hogy csak a szintentartás pénzigénye a fejlesztési mérleg szerint 218 millió Ft a saját
forrásokon
alatt. A befektetések biztosítása a tásához a tulajdonos
felül
termelőeszközök
képviselőjének
feladata,
4
év
megújí-
mint
ahogy
ennek minden tényleges magántulajdonos eleget is tesz.
Ez jelzi, hogy ilyen
módszerekkel
hozni egy gazdálkodó szervezet
nem
lehet
működését,
válik a privatizációja is, esetleg csak
egyensúlyba lehetetlenné
sőt
mélyen
áron
alul
talál gazdára. Az állatelhullások jelzik,
hogy
a
helyzet
tarthatatlan:
1992-ben 8.262 db, 1993-ban 10.485 állat elvesztését jelentették, túlnyomórészt növendékállatokat, illetve sertést. Az állatelhullások lókban
levő
higiéniás
döntő
oka
nagy zsúfoltság,
körűlmények,
egyfelől
a
másfelől
az
amelyek
korszerűtlen
fertőzéses
ebből
eredő
istálrossz
megbetegedésekhez
vezetnek. A szarvasmarhánál a betegségek között
légzőszervi
gedések és izületi gyulladások fordulnak gondot okoztak az aszály miatti
elő
nagy
takarmányozás!
illetve a takarmány toxikus állapota.
megbet eszámmal, anomáliák,
- 28 -
korszerűtlen
A sertéseknél a malacok battériákban) tartása a ködő
rossz
szigetelésű
ammóniatartalmú
levegő
fő
és
malacnevelőben
(ún. mű
elhullás! ok. Vannak 30 éve szellőztetésű
tönkreteszi a
istállók,
malacok
a
magas
légutait
és
tüdejét. Az állatorvosok gyógyszerezéssel és
egyéb
intézkedésekkel
igyekeznek csökkenteni a veszteségeket, a környezetterhelö, nem állatbarát tartás megváltoztatása azonban csak gyökeres rekonstrukcióval oldható meg. A magas sertéshullások miatt 1993. I. félévében a sertéstelep vezetésében személycseréket hajtott végre az Rt.
veze-
tése. 2.5. A kártalanítás hatása Az elhúzódó kárpótlási folyamat, a dolgozói földalap lölése
előtt
a szántóföldi növénytermesztés
gazdálkodott. Az ágazat feladata
az
mányigényének biztosításamellett
jelentős
6474
kije-
hektáron
állatállomány
takar-
vetőmagelőállí
tás és árunövény termesztése is. A kárpótlás befejezését
követően
a
társaság
3544
hektár
állami tulajdonú szántóterülettel és közel 1200 hektár - az új tulajdonosoktól - visszabérelt
területtel
tud
gazdál-
kodni. A Kárpótlási
Törvény
végrehajtásával
egyidejűen
a
visszabérlés szükséglete miatt számolni kell a bérleti megjelenésével, amely hektáronként 3000-3500 Ft vekedést jelent.
föld díj
költségnö-
.
-.
- 29 -
jövedelemtermelő
2.6. Az ágazatok
Az
termelő
egyes
összesítő
ágazatok
képessége
eredményességét
a
következő
táblázat szemlélteti. mi l l i ó Ft-ban közvetlen teljes ágazati eredmény
Á g a z a t 1991. év növénytermesztés erdőgazdaság mezőgazdaság
szolgáltatás állattenyésztés mezőgazd. melléktevékenység alaptev.kiv.tev.(húsüzemmel)
22,1 0,7 2,6 22,0 17,8 136,0
21. 9 l. 7 2,2
199,8
21.2
5,6
7,6 44,0
1992. év
növénytermesztés
3,9
8,7 64,8
38,2 2,4 45,3 27. l 6,7 45,6
116,7
74,7
növénytermesztés
0,7
erdőgazdálkodás
2,5 l. 8
17,3 13,3 133,3
37,5 3,0 2,7 15,8 24,6 101,5
133,9
17,9
erdőgazdaság mezőgazd.
szolgáltatás állattenyésztés mezőgazd. melléktevékenység alaptev. kiv. tev. (húsüzemmel)
l. 9 47. l l. 9
1993. év
mezőgazd.szolgáltatás
állattenyésztés mezőgazd.melléktevékenység
alaptev.kiv.tev.
(húsüzemmel)
A közvetlen és a teljes ágazati eredmény között a központi igazgatás és az egyéb bevételek és kiadások egyenlegének hatása húzódik. Ha a közvetlen ágazati eredményt vizsgáljuk,
mesztésnél rontó
tényező
a
növényter-
volt az 1992. és 1993. évi aszály.
- 30 -
kiemelkedő
A húsüzemi eredmény 1991-ben, mert az
exportlehetőségek
jelentős
amelynek
volt adottak
voltak
még,
exporttámogatása is volt,
- 1993-ban a feldolgozott termékek aránya növekedett a
ha-
sított sertésset szemben, amelynek eredménytartalma vezőbb,
továbbá
a
felvásárlási
árak
is
ked-
alacsonyabbak
voltak. 1992-ben viszont az aszály miatt a drága
takarmány
követ-
keztében a felvásárlási árak magasabbak voltak, ezen az export
lehetőségek
kívül
gyakorlatilag megszüntek.
2.7. Az állami vagyon védelme Az
ellenőrzés
megállapította,
1990. évi VIII.
hogy
a
cég
törvényt, amely az állam
betartotta
vállalatokra
az bí-
zott vagyonának védelméröl szól. A hivatkozott törvény
előírta,
- az értékhatár feletti teni a tulajdonos - ilyen esetben független
az
hogy
szerződéskötéseket
képviselőjének
apport,
vagyonértéketővel
be
kell
jelen-
(FM, ÁVÜ, ÁV Rt.);
illetve
értékesítés
értékét
kell megállapítani.
A Gazdaságnál - apport nem volt, -vagyoni
értékű
jog elidegenitése nem volt,
- az ingatlan értékesítés értéke 123,8 millió Ft
volt,
ez
többszörösen túlhaladta az értékhatárt, - a tárgyi eszköz értékesítés töredéke volt az nak. Az ingatlan értékesítésénél a Gazdaság - elvégeztette az
előirt
vagyonértékelést,
- eleget tett bejelentési kötelezettségének.
értékhatár-
- 31 -
Az eladási érték -
1992-ben
17,6 %-kal,
- 1993-ban
139,7 %-kal
haladta meg a könyv szerinti értéket. 3. A gazdaság szakmai
(működési-termelési)
tevékenysége
3.1. A tulajdonosi elvárások a cég hosszútávú
működőképességére
irányultak-e, ha igen, az miként teljesült a gazdaság
műkö
désére vonatkozóan
A tulajdonosi elvárások, úgymint a előállitása
és az azzal
tése, a törzsállat
történő
előállítása,
szaporító
vetőmag
ellátás, a
terén úgy az FM, mint az ÁVÜ, és ÁV Rt.
termesz-
vetőmag
továbbá az
anyag
állattenyésztés
részéről
a
céggel
szemben hosszú távon fennállnak, de a feltételek csak részben maradtak meg hozzá. A 126/1992. (VIII.28.) Kormányrendelet a Komáromi
Mezőgaz
dasági Kombinátot azon üzemek körébe sorolta, amelyek adata az átalakuló mezögazdaság
időszakában
gazdasági biológiai alapjainak fenntartása,
az ország
felmező
fejlesztése.
A Kormány döntésével párhuzamosan, illetve a
decentralizá-
ciós privatizációs
FM
Alapok Fejlesztési
program
indításakor
Főosztálya
felmérte a
az
Biológiai
vállalatnál
azon
tevékenységeket, amelyek e körbe sorolandók. Ezeket
figye-
lembe véve dolgozták ki a vállalat decentralizációs
priva-
tizációs programját és az erre
épülő
átalakulási tervét.
A biológiai háttér a vállalatnál: egyrészt a
vetőmag előál
lítás, feldolgozás folytatását, a kutató intézetekkel közösen a fajtakisérletek, növényvédelmi beavatkozási
kísérle-
- 32 -
tek folytatását jelenti, másrészt azt, hogy a jó értékekkel
rendelkező
fennmaradása és
genetikai
szarvasmarha állomány (Holstein-fríz)
fejlődése
biztositva legyen.
E biológiai alapok bizonyos megmaradását szolgálja a vállalatnál kialakult termelési vertikum. Az vállalat kezelésében ve a nem
megfelelő
lévő
eltelt
években
a
szántó terület csökkenése, illetvetőmag
piaci pozicíók miatt a
ugyan bizonyos mértékben területileg
termelés
visszaszorult,
feldolgozottsági fok, a feldolgozás technikai,
de
a
technológiai
háttere lényegesen javult. Az elmúlt évben az Rt-nél a kárpótlási fÖldárverések nem teljes egészében megtörténtek, a
pátkijelölés
csakterüle-
tének licitjére 1994. május-júniusában került sor. A kárpótlási folyamatok alapok kiadásával a
befejeződésével,
társaság
művelhetö
a
dolgozói
föld-
földterülete
már
A kárpótlási folyamatok végleges lezárulása után válik
is-
csak 54 %-a a korábbinak.
mertté, hogy mekkora lesz az esetlegesen
bérelhető
terüle-
tek nagysága. Az így kialakuló területhez kell majd ágazati arányrendszert (traktorüzem, javítóbázis)
az
új
kialakí-
tani. Összefoglalva megállapítható, hogy a tulajdonosi a gazdaság
hatékony
müködésére
nagymértékben
elvárások kihatással
voltak, és így azokat a minöségi növénytermesztési követelmények (fajtanemesítés, vetömagtermesztés, stb.),
valamint
az állattenyésztés (szarvasmarha, sertés) terén a cég vezetése teljesítette.
- 33 -
3.2. Az
egyes
stb.)
ágazatok
termelő
(növénytermesztés,
állattenyésztés,
képessége, termelési tevékenysége
3.2.1. Területi adatok '"'·'
Az Rt.
eredeti földterülete 8.613 hektár (ha) volt és áltaAz Rt. földjeit
érintő
kárpótlási, pátkárpótlási igény, a dolgozói fÖldalap
(jut-
lában 19-20 aranykorona (AK)
értékű.
tatás) összesen 3.364 ha-t tesz ki. A kárpótlás
előtti,
a kárpótlásra kijelölt, továbbá a
hatóan tartósan állami tulajdonban megmaradó a
következők
vár-
földterületek
szerint alakultak:
- kárpótlásként kiosztásra került az új tulajdonosok között
22,2 %-a,
az összterület
4,6 %;
a további pátkárpótlási igény
- a törvény értelmében az alkalmazottakat
megillető
földtulajdon további 14,8 %-kal csókkentette az zelésében
lévő
20
AK ke-
Rt.
földterületet;
- így az ÁG 8.093 ha-os összes területéből 4.729 ha marad a részvénytársaság kezelésében, ami
41,6
%-os
csökkenést
je lent; - müvelési áganként az arányok lényegesen
alakul-
lévő
6.474 ha szántóterületvárhatóan 3.544 ha marad, a korábbinak 54,7 %-a.
tak, ugyanis a kezelésükben ből
másként
Súlyosbította a helyzetet, hogy a kárpótlási igények részt az
Újpuszta-i
területre
koncentrálódtak,
szarvasmarha telep takarmánybázisa volt. Ezáltal a területen át kellett állni teljes egészében mány termesztésére.
a
nagy-
amely
a
maradék
tömegtakar-
- 34 -
3.2.2. Az egyes
főágazatok
termelési tevékenységének
elemzése,
értékelése 1. Szántóföldi növénytermesztés A
főágazat
a kárpótlási folyamatok, előtt
dalap kijelölés A
főágazat
illetve a dolgozói föl-
6.474 hektárorr gazdálkodott.
teljesítményeire,
nyomta bélyegét a hosszan tartó (több éves) Amig azonban 1990-ben, majd 1992-ben a őszi
hogy hol az
erősen
eredményességére
csapadékhiány.
jellemző
az
volt,
vetésü gabonák, hol a tavaszi vetések
rosodtak, 1993-ban a csapadékhiány a teljes
rá-
ká-
növénytermesz-
tést érintette. 1993-ban a
főbb
növények terméseredményeit az alábbi táblá-
zatban mutatjuk be: Ágazat
Elvetett terület (ha)
Termésátlag (to/ha) tervezett tényleges 6,4 4,6 6,4 30,5 2,7 39,7
őszi
búza 971 638 egyéb őszi gabona 2.024 kukorica silókukorica 639 borsó 286 cukorrépa 292 A
nagymérvű
hozamkiesések miatt az
lésü termények önköltsége
64' l 76, l 48,4 72,5 81,5 85,4
4' l 3,5 3, l 22' l 2,2 33,9
előállított
jelentősen
%
saját terme-
emelkedett,
ami
ron-
totta az 1993-as év gazdálkodását, de rontja az 1994. év I. félévét is. Mindemellett
nőtt
a nitrogén, a kálium és foszfor
pótlás is. Az állattartó telepek szerves írágyáját vekvő
mértékben hasznosították a
fenntartása érdekében.
földek
talajerő
is
nö-
termőképességének
- 35 -
2.
Szőlő-
és borászatt ágazat szölőterü
1992-ben a hozamok rendkívüliek voltak az összes leten .(?95 ha) elért 11,58 t/ha-os átlaggal. A
tárolóterek
telít~t.tsége, illetve a vevők igénye miatt jelentős mennyiséget
szőlőként
adták el.
A borpiac javult és a boraik jó
minőségét
mutatja, hogy
1992. év eleji 47.144 hektoliteres borkészlet év figyelembe véve a nagy hozamokat i s -
31.110
az
végére
hektoliterre
csökkent. A
főágazat
1993. évi gazdáikadását két
ható folyamat Kedvezően
eredője
ellentétes
irányba
határozta meg.
hatott a gazdálkodásra az
a
tény,
hogy
majd 1992-ben megtermelt és eladatlan borkészlet
1991.,
értékesí-
tése megtörtént. Kedvezőtlen jelentős
volt viszont, hogy az ültetvény 1992/93.
telén
fagykárt szenvedett, amely miatt
-közel 100 ha
szőlőterületet
kellett selejtezni, előző
évinek
feladat volt 1993-ban - a magas költségigényével
együtt
- az éves termésátlag csupán 23 %-a volt
az
(3, 23 t /ha). Fő
- a károsadott ültetvények helyreállítása. A
meglévő
piacok távlatibb fenntartása érdekében
liter bort vásároltak, amelyet saját telben értékesítenek 1994-ben.
vevőkörük
l
millió
felé
kisté-
- 36 -
3. Szarvasmarha ágazat A tej túl termelés, illetve kvótarendszer szarvasmarha összlétszámukat
.,,·.
az
1991.
bevezetése évi
miatt db-ról
4.265
1992-ben 3.754 db-ra, 12 %-kal csökkentették. Az állományon belűl
a tehén létszám az
előző
évi
1.571
db-ról
1992-ben
1.420 db-ra csökkent. Az összes tejtermelés 9.568.000 liter volt 1992-ben, az egy tehénre jutó termelés 8,7
%-kal
ha-
A szarvasmarha ágazat összességében 1993-ban tervezett
ho-
zamat produkálta. Az átlaglétszám 3.500 db-os
lé-
ladta meg az
előző
évit.
szintje
nyegesen alatta marad a korábbi évekének, ami adódik -egyrészt abból, hogy 1991-92-ben a tehénlétszám több mint 10 %-át selejtezték, -másrészt abból, hogy a hízómarha ágazat ziciöja miatt a bikaborjak adták el,
ami
az
jelentősebb
átlaglétszám
100
veszteséges részét db-os
po-
borjúként csökkenését
eredményezte. A tejtermelés megközelítette a 10 millió
litert.
1991-ben
elindított leucózismentesítési folyamat sok költségkihatással járt, de 1993. októberére a csémi tehenészeti valamint a szökepusztai növendékmarha gészségügyi hatóság leucózismentessé
telepet
telepet,
az
állate-
nyilvánította.
megteremtették annak lebetöségét, hogy
tehénüsző
Ezzel
állományuk
bármely piacon eladbatóvá válik. 4. Sertéságazat A vertikum kiépültsége miatt 1992-ben az ágazatnál a delmezőség
hiánya ellenére
jelentős
csökkentést nem bajtot-
tak végre. A kocalétszám az 1991. évivel (!.874
db)
azonos volt 1992-ben (1.862 db). A malacszaporulat az évinél 12,3 %-kal alacsonyabb.
jöveközel előző
- 37 -
Az 1993. évi produktum is messze alatta van annak, amire az ágazat potenciálisan képes.
A
naturális
hozamok
elérik,
vagy megközelítik a tervezet szinteket, azonban a tás arányokkal,
a
kiesési
szint alatt vannak.
mutatószámokkal
az
elvárható
·-·
A telepen a malacszaporulat 31.651
db,
bocsájtás meghaladta a 2.500 tonnát.
az
összes
Objektív
meg kell említeni, hogy a hízósertés piaci ára augusztusától érte el a ráfordítás! szintet, gesen alatta volt,
ráfordí-
sőt
húski-
tényezőként
csak
előtte
1993. lénye-
az év feléig az eladhatósági ár csu-
pán a takarmány költségekre nyújtott fedezetet. 5. Szolgáltatások
Csökkent 1992-ben a keveréktakarmány gyártás az mány csökkenésnek
megfelelően.
Az 1991. évi
állatállo-
19.595
tonnás
gyártással szemben 1992-ben már csak 14.403 tonna volt. Gyakorlatilag 1993-ban a keveréktakarmány gyártás állatállomány takarmányigényének felelt meg. Az
a
saját
előállított
összes mennyiség 13.205 tonna, ami 1.200 tonnával (9 %-kal) kevesebb az 1992. évinél. Kedvezően
búza
alakult viszont a
vetőmagból
nátállítottak Időjárási
sebb att a
vetőmag
üzem termelése, ahol
1.341 tonnát, a borsó
1.263 ton-
vetőmagból
elő.
viszonyok hatása miatt 1993-ban lényegesen
vetőmagot
minőség
a
tudtak az üzembe bevinni, s a szárazság sem volt
állítottak
üzemekben
előállított
mi-
megfelelő.
Az üzemben 1.297 tonna búza, !89 tonna egyéb vetőmagot
keve-
elő.
őszi
Ezen kívül vállalták
borsó
vetőmagok
a
kalászos környező
feldolgozását.
- 38 -
6. Húsüzem A piacok beszükülését jelzi,
hogy
az
1991.
évi
115.372
db-os vágással szemben 1992-ben 91.724
db-ot
tudtak
csak
vágni, illetve értékesíteni. Az export kiszállítás
4.165
tonnáról
627
tonnára
vissza, de a belföldi félsertés értékesítés 2.597 tonnáról 1.711
tonnára
csökkent.
esett
előző
is
Bíztató
évi
viszont,
hogy a gyártott és az értékesített húskészítmény 4.006 tonnáról 5. lll tonnára
nőtt.
A volt Szovjetúnió területére az teljes megszünése, a hazai cég esetében
elsősorban
a
belső
exportlehetőségek
fogyasztás
1993-ban felére esett vissza az elmúlt árfekv~sü
csökkenése
érezhető
húsüzemnél
csaknem
évben
leginkább. kedvező
még
jugoszláv export is (618 tonnáról 337 tonnára).
A levágott sertések 75.691 darabszáma 1993-ban közel db-al maradt el a től.
a
tervezettől
E viszonylagos
9.300
és 16.033 db-al az 1992. évi-
kényszerhelyzetben
is
megnövelték
a
készítménygyártás mennyiségét, amely a csökkenő vágás ellenére is 5.937 tonna, ami 826 tonnával több, mint az 1992. évi. 3.2.3. Az egyes ágazatokra (növénytermesztés, vonatkozó
jövőbeni
feladatok,
Az egyes ágazatok jövedelem
fejlesztési elképzelések
teremtő
az élelmiszer feldolgozás javítása,
képességének, fokozása
figyelembe véve a gazdasági környezetet, tulajdonváltozás hatását - a tására,
állattenyésztés)
következő
érdekében
piaci
feladatok
fejlesztési elképzelések megvalósítására
rekedni az Rt-nél az
elkövetkezendő
továbbá
időszakokban.
helyzetet, végrehajkell
tö-
- 39 -
Végrehajtandó feladatok - A szántóföldi növénytermesztés ágazatban az állatállomány előállítása,
takarmányigényének wennyiségi és szerkezeti továbbá a
vetőmag
előállítás
és az ipari főbb
tése wellett törekedni kell a
növény~
termesz-
növényfajták
(búza,
kukorica, stb. ) termésátlagának a növelésére. - A
szőlészet-borászat
készülni azon
ágazatban
szőlőterület
fokozatosan
ültetvényeinek
fel
kell
felújítására,
cseréjére, melyeknek életkora a 20 évet meghaladja. - A szarvasmarha-tenyésztési ágazatnál múlt
időszak
pénzhiány miatt - az
elsősorban
- az
optimálistól
el-
elmaradt
technológiai (fejési, tartási, takarmányozási) fenntartási, felújítási folyamatok javítása, korszerüsítése,
pót-
lása fontos. Sertéstenyésztés ágazatban
a
letek már nem felelnek meg a
legrégebben tartási,
épített
épü-
állategészségügyi
követelményeknek. Cseréjét, kiváltását az elkészült mezett technológiai, kező
A
követ-
2-3 évben meg kell oldani.
vetőmag előállítás
búza,
felújítási program szerint a
üte-
őszi
és tavaszi
előállítására
jövőben
terén a árpa,
is
valamint
döntően
mustár
őszi
az
vetőmagok
kell törekedni.
- A húsipari ágazatban a vágóvonal hiányosságait
kell
küszöbölni oly mértékben, hogy az üzem az Európai ség szabványnak meg tudjon
felelni.
kell kezelni a továbbiakban is a
Fontos
készitmények
ki-
Közös-
feladatként termelés-
fejlesztését, a csomagolási technológia javítását.
- 40 -
Fejlesztési elképzelések Az
elkövetkezendő
seit a
középtávú
lehetőségek,
időszak
a megvalósítás
fejlesztési sorolása
meg kell osztani
elképzelé-
szempontjából
~
- a rekonstrukciós
feladatokra,
amelyek
az
elmúlt
pénzhiányai miatt elmaradtak, de megvalósításuk a első
felében már
ciklus
szükségszerű,
- az új beruházásokra, amelyek
első
a
fejlődést
wellett már az effektív A tervciklus
évek
felében
dinamikus
szintentartás
eredményeznek.
megvalósítandó
rekonstrukciós
fejlesztések: - az állattartó telepek tartási-takarmányozási
technológi-
ájának felújítása; - a terményszárítás, jának, a
tárolás,
vetőmag előállítás
- a húsüzemnél csomagolás! majd az
500
anyagmozgatás
fejlesztésének a megoldása;
technológia
mélyhűtőház
tonnás
technológiá-
továbbfejlesztése,
építészeti,
pészeti munkáinak végzése. Ezzel az
üzem
eljut
épületgéarra
szintre, hogy magasabb higiéntás követelményeknek is tudjon felelni.
a
meg
4. A környezetvédelem helyzete A gazdaság környezetvédelmi helyzete dás folyamán, a ző
különböző
veszélyes hulladékok
megfelelő.
A
gazdálko-
termelési folyamatokban a követke-
termelődnek:
- 41 -
Állattartás: elhullott állatok tetemei,
valamint
a
gyó-
gyítás folyamán felhasznált gyógyszerek göngyölege és
az
egyszer használatos fecskendök. növényvédőszerek
- Növénytermesztés: felhasznált
göngyöle-
geL
- Gépüzemelés: fáradtolaj,
olajszűrők,
használt
akkumuláto-
rok és festékes dobozok. Húsüzem: kobzott hulladék,
ipari
csont
és
szennyvíz
szürlet. A hígtrágya az állattartó telepeken keletkezik. Az állattartó telepek környékét,
szakvélemény alapján, az tóság határozatával,
előzetesen
az
elsőfokú
megfelelő
beszerzett
talajtani
Növény és Talajvédelmi Ha-
technológia
alkalmazásával,
hígtrágyával kezelik. Légszennyezés területén a
tüzelő
fűtő
és
berendezések, vala-
mint az alkalmazott technológiák a meghatározók. A
pontfor-
rások nyilvántartottak, terhelésük már a kibocsátási
határ-
érték alá csökkent 1992 évben, így csak 8 E Ft bírságot tett ki a Környezetvédelmi Felügyelet. 1993.
évi
ve-
értékelés
még folyamatban van, de nem várható bírság. Más környezetvédelmi bírság nincs. A
termelésből
adódó hulladékok nyilvántartása
követhető,
hulladékok elszállítását, tárolását és megsemmisítését
a
arra
jogosult vállalkozók végzik. A gazdaság rendelkezik kárelhárítási tervvel. Külső
környezetvédelmi
ellenőrzést
delmi Hatóság, valamint az
KörnyezetvéHatóság
Az átalakulási terv készítésekor a Környezetvédelmi
Főfelü
gyelőség Vezetője
fokú
fokú
Növényvédelmi
végzett a vizsgált
I.
az I.
időszakban.
még nem határozta meg a
környezeti
károk
- 42 -
rendezésére vonatkozó terv tartalmi követelményeit. Ezeket a vizsgált vállalat az I. fokú Környezetvédelmi Hatóságtól (az Észak-Dunántúli
Környezetvédelmi keltezésű
1992. december 30-i
Főfelügyelőségtől)
levelében kapta meg. Az átala-
kulási terv 3. 4. g. pontjában
"a
szereplő
környeze~;védelem
helyzete, és az ezzel kapcsolatos feladataink " szűkszavúan
csak
c.
fejezet
bár, de jól ismerteti a eimben jelzett témát.
fejezet szakmai elbírálásra azonban nem
volt
A
alkalmas.
Az átalakulási terv elbírálásához, e fejezethez, a
Felügye-
lőség
tartalmi
által kért és elkészített terv már az
követelményeknek
megfelelő
társaság hibáján
kivűl
volt. Csak
adott
igy
az
- lehetett biztosítani az
LIV. törvény 32. § (2) bekezdésben
előirt,
feltételek véleményezésére vonatkozó,
átalakuló 1992.
az
évi
átalakulási
környezetvédelmi
mi-
niszteri vélemény beszerzését, mely megtörtént. A környezetvédelemmel foglalkozó jól képzett szakemberek témakörök szerint látják el feladataikat. Tevékenységüket lenőrzési
naplóban szabályosan dokumentálják.
További,
környezetet
veszélyes hulladékok rációs
védő
intézkedésként
termelődö
növényvédőszerek
a
társaság
mennyiségét az ún.
használatával
(ezáltal
el-
IV.
a
gene-
göngyölegek
mennyiségének nagyfokú csökkentésével), a gépüzemelésnél magasabb
teljesítményszintű
motorolajok használatával (ritkább
olajcsere), valamint a légszennyezés területén környezet-barátibb
fűtőanyagra
való áttéréssei
(húsűzemben
már
földgá-
zellátás kiépült) csökkenti. Budapest, 1994. november "\{"
i1~~}----Hage~ayer István)
elnök
KOMÁROMI MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 2901.KOMAROM, lgmándi út 38. Tel.:(34)34l-480 Telex:27-707 Titkárság: teVfax.:(34)341.012 OKHB Rt363-
Hivatkozási szám: V-37-37/1993-94.
Komárom, 1994 október 24. Levelünk száma: 129/1994. Ügyinténzőnk:
Ü gyintézőjük:
--~I.~!\r'::ro;':':..~··~··'.::':::-----------. I·Ú.LAMI SZAMVEVÖSZEK
1994 -10- 2_5 !KTATOSLÁM:
Hagelmayer István Úr Állami Számvevőszék Elnöke
' ..
v-1-:t-<;?:f) ~
f'J1ELLÉI< LET:
-
DB
·'
"··
,
BUDAPEST
Tisztelt Elnök Úr '
Jelentésüket " a Komáromi gazdálkodás
ellenőrzéséről
Mezőgazdasági
Kombinátnál az állami vagyonnal
" megkaptam, azt áttanulmányoztam.
A vizsgálati jelentés törvényeket, ágazatpolitikai, szabályozási elemeket, érintő
történő
vagyonműködtetést
megállapításait értékelni nem az én tisztem.
Mint az anyagban is olvasható, a Komáromi részvénytáraság -
működése
során
messzemenően
Mezőgazdasági
Kombinát,
- majd
figyelembe veszi azokat az általános
szakmapolitikai irányelveket, amelyek a tartós állami tulajdonba soroJásból adódnak. A társaságunkat konkrétan
érintő
megállapításokat az
ellenőrzést végzőkkel
folyamatosan
megtárgyaltuk, azok a vállalati valós helyzetet mutatják. Itt szerelném megköszönni szervezetének azt a korrekt munkamódszert, amely az
ellenőrzés
során tapasztalható volt. Napi és hosszabb távra szóló munkánkat megpróbáljuk úgy szervezni, hzogy ajánlásaikat valóra váltsuk, a még
fellelhető
hiányosságokat megszüntessük.
-2-
Társaságunk megkezdte hosszabb távú fejlesztési programjának megvalósítását, amelynek első
lépéseként 1994 év végén, 1995 év elején több mint 200 millió forintos beruházást
valósít meg,
amelyből
A fejlesztések
döntő
a kedvezményesreorganizációs hitel közel 160 millió forint. része az állattenyésztés tartási, takarmányozási technológiájának
jobbítását célozza.
Tisztelettel: KuYH.á•--r-~:d 1\{euJgazdasági 'fe 1 ~.,~~-~:.L'i és Sz!}lgiltató
Részv{;nytá.:·sa.ság
i.
*-Ydnpl ) . Uw, ~..., ~1 A Ceglédi Állami Tangazdaság Jogutod)a il- .. l 1
DÉL·PE,ST MEGVEl MEZÖGAZDASÁG! Rt.
Levélcfm: 2701 Cegléd, Pf. 18. \ Telefon: 06-53-311-277,06-53-311-958 Telefax: 06-53-31 0-205, Telex: 22-4830
~
1
?
~
11 "."-J 1T ~c~·
L~ 'liM~,~· :>\) '"", l D~ L
1
•
K.g
. . . . - - - - - - - - - - - - - - - - " " - · · _ ·P._•_._,s(~
'1
-;
.
~~. 4. okt. 24 . . ~ led, 199 ............................................ Ugyfntéző:
_
'fLt--f -J/
Állami Számvevőszék Hagelmayer István Úr részére elnök Budapest, Pf. 432 1393
•
..............................................
Hiv. szám: ....
~----~-0.fJ. . {..%..............
+----Malláklalo-..-----..................... ;-.• L
i... .!..::. ~·/: f s.,.z:P._:~~;VE\/dSZEK ~· 1alg'y ................................................... ..
.. ·..
L....-------------------~--~· LZTT:
l
1994 -10- 2 8
j
Tisztel t Elnök Úr
'd'-~' '.c 1'
G~
1~--'911 l
1994. október 19-én megkaptuk az Állam Szamvevoszek V 37 37/ /1993-94, sz. jelentését, ami a Ceglédi Állami Tangazdaságnál végzett, /jelenleg Dél-Pest Megyei Mezőgazdasági Részvénytársaság/ az állami vagyonnal történő gazdálkodás ellenőrzéséről szál,
ll
A jelentés áttanulmányozása után arra a megállapításra jutottunk, hogy a Számvevőszéki Elnöki anyag főbb megállapításai természetszerűleg megegyeznek a már korábban megküldött V-37-21/1993-94. sz. jelentéssel. A jelentésre 1994. augusztus 4-én kelt levelünkben az Állami Számvevőszék felé részletesen reagáltunk, ahol a jelentés megállapításaival alapvetően egyetértettünk, észrevételeinket, véleményeltérésünket részletesen indokoltuk. Dr. Kovács Árpád úr, Számvevő igazgató tudomásul vette az Állami Számvevőszék javaslatai alapján tett intézkedésekről szóló tájékoztatásunkat, s azzal igazolta vissza levelünket, hogy azt teljes terjedelemben a parlamenti jelentéshez fogják csatolni. A fentiekből adódóan, az anyaggal kapcsolatosan további észrevételünk nincs. Ezért a már leírt észrevételeinket aktualizálva, Elnök úrnak címezve, ismételten megküldjük, hogy az a parlamenti beterjesztéshez csatolható legyen. Tisztelettel:
\l u_ H Ja j d ú Huba 'vezérigazgató t.Jt..
Dél-Pest M~~rei Mozé;1azdasági RT. CEGLED 4
DÉL-PEST f.'EGYEI MEZÖGAZDASÁGI Rt.
~. !aJ/j tj-;-e-H _J, ~/1.
A Ceglédi Aliami Tangazdaság jogutódja
!tr v-k-.JI
Levélcím: 2701 Cegléd, Pf. 18. Telefon: 06-53-311-277, 06-53-311-958 Telefax: 06-53-310-205, Telex: 22-4830
Cegléd, 199 ~.: ...~~-~.'....?~.:
Ügyintéző: ............................................. .
HAGELMAYER ISTVÁN Úr, az Állami Számvevőszék elnöke
Hiv. szám: ....
~.1-.KNh ................. .
Melléklet: .............................................. ..
Bu d a p e s t
Pf. 432.
.................. .
Tárgy: .................................................... .
1393
Tisztelt Elnök
Úr
1994. október 19-én megkaptuk az Állami Számvevőszék V-37-37/1993-94. számú jelentését, ami a CÁT-nál végzett /jelenleg a DPMG Rt/ az állami vagyonnal történő gazdálkodás ellenőrzéséról szál. Észrevételünket a vizsgálati jelentéssei kapcsolatosan az alábbiakban tesszük meg. A vizsgálati jelentésben leírtakkal alapvetóen egyetértünk. Véleményünk szerint is a mezógazdaságban az objektív tényezők /pld.aszály/ mellett, a saját tőke ellátottság alacsony volta okozza a legnagyobb problémát. Ennek kiküszöbölését csak idegen forrással lehet megoldani, amely a magas kamatozás és rövid lejárata miatt, a jövedelmezőséget megkérdőjelezi.
termelés magas eszköz lekötöttsége és lassú forgási sebessége miatt azonban, ennek ellenére rákényszerülünk hitel igénybevételére egy bizonyos pontig, mert ellenkező esetben a termelést csak eszköz értékesítéssel /vagyon feléléssell lehet finanszírozni. Mezőgazdasági
Másik speciális problémaként jelentkezik a vetőmag termelés vonatkozásában a privatizáció és a kárpótlás azon hatása, hogy a területek felaprózódása miatt a szakmai szempontok be nem tarthatósága következtében /izolációs távolság/ veszélybe került az egyik legjövedelmezőbb ágazat.
l
2
Ezért véleményem szerint is szükséges a törvényi szabályozás. Ehhez kapcsolódóan meg kívánom jegyezni, hogy szükséges és gyors intézkedést tartanánk célszerűnek a mezógazdasági termékeknél avonatkozásban, hogy az Európai Közösség országai szabályozásával szinkronba kerüljenek a magyar jogszabályok és ez által megvalósuljon az un. tükörszabályozás, mellyel a magyar mezógazdasági termékek versenyhelyzetbe kerülhetnek nem csak a kül-, hanem a belpiacokon is. Ez a felvetés nagyon fontos a vetőmag vertikumnál, de fontossága jelentős valamennyi mezógazdasági terméknél, a foganatosított intézkedésen túlmenően /pl. VÁM/. A fentiekben megfogalmazott véleményünk után áttérnék a részvénytársaságra vonatkozó megállapításokkal kapcsolatos véleményünk kifejtésére. Gondolatainkat azzal a céllal fogalmaztuk meg, hogy a megállapításokat a mi megközelítésünkból még pontosabbá, teljesebbé tegyük és tájékoztatást tudjunk adni arról, hogy a vizsgálat megkezdése óta - részben a vizsgálati megállapításokat is figyelembevéve - milyen intézkedések, változások történtek adott témakörökben. l/ A privatizációs témakörben tájékoztatásul közöljük, hogy az MRP szervezet az ÁV Rt. mint tulajdonos jóváhagyása után megalakult, cégbírósági bejegyzése folyamatban van. Időközben az ÁV Rt. pályázatot írt ki privatizációs tanácsadók részére. Ezen pályázaton részvénytársaságunk privatizációs tanácsadója a CONSORG Privatizációs Tanácsadó Kft. lett. A Kft. elkészítette a privatizáció elindításához szükséges információs memorandumot. A privatizációs pályázat kiírásának várható idejéról a privatizációs törvény megszületése után dönt a tulajdonos. 2/ A jelentés ajánlás részében felvetődik, hogy a vagyon elidegenítés szabályainak rögzítése történjen meg. Véleményünk szerint ez az alapító okiratban rögzitésre került, amire a részletező fejezet is utal.
3
3/
hogy a részvénytársaság jogi és pénzügyi apparátusának együttműködését erősíteni szükséges. Ezzel a megállapítással alapvetően egyetértünk. Az almúlt időszakban azonban ennek olyan objektív akadálya volt, ill. jelenleg is van, hogy munkaviszonyban lévő ügyvédet, jogászt környezetünkben főállású munkavégzésre alkalmazni nem tudtunk. Ugyan is, az ilyen tevékenységet folytató szakemberek vállalkozásban végzik ezt a munkát, önmagában ez a tény is nehezíti a hatékonyabb munkavégzést. Felvetődött,
Ezen túlmenően szálnunk kell a lassú, vontatott törvénykezésről /peres ügyek éveken túlmenő lezárása/ és az országosan kialakult pénzügyi és szerződéses fegyelem hiányáról, valamint a gazdasági morál romlásáról, amely alól még az állami szervek sem kivételek. Példaként megemlíthetjük az APEH-et, amellyel gyakorlatilag már évek óta jegyzőkönyvben rögzített megállapodás ellenére nem tudunk pénzügyileg egyezségre jutni. Mindezek ellenére jelenleg is lo millió forintot meghaladó tartozása áll fenn felénk, még is a nála vezetett kimutatás alapján adó bírságot szab ki részünkre. 4/
az Av Rt. megküldte a vezérigazgatóval kötendő munkaszerződés formanyomtatványát, mely kitöltve, aláírva visszaküldésre került az Av Rt-hez. Ebben az évben az éves rendes közgyűlésen /ápr. 26./ az üzleti terv jóváhagyásakor az Av Rt. a vezérigazgató prémiumát véleményünk szerint időben kitűzte. Időközben
5/ Annak ellenére, hogy a részvénytársaság 1992. XII. 31-el alakult meg, a cégbejegyzés elhúzódása miatt az 1994-es év lesz az első év, amikor az Rt. minden fóruma rendeltetésszerűen egész éven át működik. Így a felügyelő bizottság is 1994-ben láthatja el érdemben és folyamatosan tevékenységét. A részvénytársaságon belüli átszervezések kapcsán két főállású belső ellenőr került beállításra, így a felügyelő bizottsággal kialakított ez évi belső-ellenőrzési program, valamint a felügyelő bizottság munkaprogramja elkészült, és tevékenységét ennek megfelelően látja el.
4
6/ Az átalakulás elhúzódása miatt a részvénytársaság bejegyzését megelőző időszakban a működéshez elengedhetetlenül szükséges szabályzatok naprakészek voltak. Miután a cégbírósági bejegyzés 1994. február 7-én jogerőre emelkedett, szabályzataink átdolgozása felgyorsult, s célunk az, hogy ez év végére valamennyi szabályzatunk aktualizálása befejeződjék. A már elkészült szabályzataink közül hiányosságat állapítottak meg a számviteli politikánk szabályozásában, melyhez az alábbi megjegyzéseket teszem. - Terven felüli ammortizáció azért nem került leszabályozásra, mert szabályzatban rögzítésre került, hogy ez évben nem kívánunk ezzel a lehetőséggel élni. - Az ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat a belső ellenőrzési szabályzatban rögzítettük, ezért nem tértünk ki külön a számviteli szabályzatunkban. A könyvviteli zárlat fordulónapja és a mérleg készítés napja szabályzatunkban rögzftésre került, az elvégzendő feladatokat a számviteli törvény szabályozza. - Részvénytársaságunkban a könyvvezetés bizonylatait a bizonylati szabályzat tartalmazza, amelynek aktualizálásával egyetértünk. Terveink szerint aktualizálás után a számvitP.li politikánk részét képezi. Megjegyezni kívánjuk, hogy számviteli politikánk és számlarendünk minden évben felülvizsgálatra kerül és azt a kialakult helyzetnek megfelelően módosítjuk. A módosftásokról a kiegészítő mellékletben számot adunk. 7/ Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a hatósági vizsgálatok során megállapított környezetvédelmi hiányosságokat minden esetben megszüntettük. Egyszer fordult elő, hogy adminisztrációs hiba következtében ennek jegyzőkönyvben történő rögzítése nem történt meg. Ennek pótlása megtörtént.
5
B/ Részvénytársaságunk egyedi problémája az un. Frutta ügy, mellyel a jelentés is részletesen foglalkozik. Elfogadva azt, hogy a kívülálló utólagosan a kialakult helyzet alapján a leírtak szerint ítéli meg ezen ügyletet, ennek ellenére a reálisabb megítélés érdekében fűzünk néhány gondolatot a felvetéshez. Alapvető problémánk nem az aláíró személyéból adódik, hiszen mi az un. kezességvállalási nyilatkozatot a BB Rt-vel kötöttük, és ó fogadta el hitel-igénybevevőként a Kft. ügyvezetőjének aláírását. A készfizetó kezességvállalásnál megállapodást kötöttünk, melyben közöltük fPltételeinket, amit a Bank részére is eljuttattunk, azonban ennek ellenére sem a Bank, sem a Kft ezen feltételeket a közöttük létrejött hitelszerződés megkötésekor nem vette figyelembe, mely jelenleg a BB Rt. és a köztünk lévő peres ügyben is jelentős szerepet kap. A szerzódés megkötésekor számunkra garanciát jelentett a BB Rt-nél megnyitott akreditív, mely az export előfinanszírozási hitel alapját képezte, valamint maga az a tény, hogy a BB Rt. társaságunk számlavezetője, akinek több százmillió Ft hitele van kihelyezve felénk, és jó partneri kapcsolat alakult ki közöttünk. Nem mentegetve saját felelősségünket, de tudomásul kell venni azt, hogy itt tulajdonképpen deviza búncselekmény történt, s általában egy bűn cselekményre szerződéssel, garanciákkal előre felkészülni nem lehet. Minden esetre meglepőnek tartjuk, hogy az ügyben a tettes mind a mai napig nem került felelósségre vonásra, kétszeri rendóri feljelentés ellenére sem ' Bízunk abban, hogy a Ptk. módosításával, valamint azzal, hogy egy neves ügyvédi irodát bíztunk meg az ügy képviseletével, számunkra kedvező ítélet születik. 9/ A földtulajdon rendezetlenségének hatásáról is szól a jelentés. Ehhez kapcsolódó újabb információ az, hogy az ÁV Rt-nek, mint tulajdonosnak szándékában áll a privatizáció kapcsán a részvénytársaság lminden hozzá tartozó cégnél/
6
kezelésébe adott földterület után bérleti díjat felszámolni, melynek nagyságrendje 15 kg étkezési búza/Ak. Ennek érdekében az ÁV Rt. a tájékozódó felméréseket megkezdte a 189/1993. /XII.3l./ Kormányrendelet értelmében. Ez a nagyságrend mai kalkulációink szerint 25-3o MFt többletköltséget jelent. Amennyiben ezen költségtényezőt az árakban nem, vagy csak részben sikerül érvényesíteni, eredmény csökkenést okoz. Összességében ennyiben kívántam a jelentésben leírtakra reagálni, illetve az ott felvetett problémákat kiegészíteni azzal az ismételt megjegyzéssel, hogy a jelentésben leírt és a mezógazdaság egészére vonatkozó megállapításokkal egyetértek és elfogadom.
Cegléd, 1994. október 24.
Tisztelettel:
u
Hla j d ú Huba vezéri gaz gató ;,
•
ÁLLAMI VAGYONKEZELŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1115 Budapest, Bánk bán u. 17/B.
Tel.: 267-6670 Fax: 267-6671
Levélclm: 1519 Budapest, Pf. 409.
Központi telefon: 267-6600
Vezérigazgató
Budapest, 1994. október 24.
ALLA!'-1it
Dr. Hagelmayer István úr elnök
Állami Számvevőszék Budapest
(.:-~.!O::
EZE-:T:
·-·
-·- : .
Tisztelt Elnök Úr! '-----
----------
----·
A Komáromi és Ceglédi Állami Gazdaságnál az állami vagyonnal történő gazdálkodás készült jelentésekkel kapcsolatos észrevételeinkről, véleményünkről az alábbiakban tájékoztatom. ellenőrzéséről"
Mivel a két jelentés alig változott a korábban már részletesen véleményezett tervezethez képest, a részleteket érintő észrevételeink előtt ismételten megemlítjük, hogy a vizsgálatok rendkívül alaposan tárják fel az átalakulási, maj d az azt követő mintegy két éves időszak folyamatait. Az elemzések megállapításaival, illetve az erre épülő javaslatok döntő hányadával egyetértünk, mivel azok figyelembe vételévei a vagyonkezelési és privatizációs feladatok ellátásának színvonala tovább javítható. Mindenek előtt fontos megemlítenünk, hogy - a megállapítások és javaslatok egy része - mindkét jelentésben közel azonos megfogalmazásban - az agrárágazat egészére vonatkozik és felsőszintű (országgyűlési, kormányzati) döntéseket igényel, amiért ezekkel nem foglalkozunk; - a jelentésből esetenként nem tűnik ki, hogy a megállapítások az ÁVÜ vagy az ÁV Rt. tevékenységére vonatkoznak-e. Az esetleges félreértések elkerülése végett ezért észrevételeink kimondottan a társaságunkkal kapcsolatos megállapításaikra vonatkoznak . .
I. Az összefoglaló megállapításokkal kapcsolatos általános észrevételek
Az állami gazdaságok átalakításának folyamata országosan valóban elhúzódott. Ezen belül azonban az Á V Rt. vagyoni körébe tartozó gazdaságoké viszonylag gyorsan befejeződött. A 24 volt állami gazdaság közül húsz 1992. december 31.-1993. január l. fordulónappal, míg kettő 1993. június 30-i időponttal alakult át társasággá (Bábolna és Bóly már korábban átalakult).
2
Az újonnan létrejött társaságok jövedelemhelyzete a Dél-Pest Megyei Mg. Rt-vel
kapcsolatos vizsgálat összefoglaló megállapításaival ellentétben alapvetően megváltozott, a gazdálkodás jövedelmezövé vált. Ez annál inkább is figyelmet érdemlő, mivel - mint azt a vizsgálat is megállapítja - !993-ban a kedvezőtlen természeti és közgazdasági feltételek következtében az agrárágazat egésze tovább romlott ajővedelemhe!yzete.
II. Megjegyzések a Dél-Pest Megyei Mg. Rt-re vonatkozó néhány fontosabb megállapításhoz:
1.1 A jelentés szerint "az átalakulás nem eredményezett hatékonyságjavulást, nem lett a gazdaság vagyoni, pénzügyi helyzete ... " Ezzel kapcsolatban a következökre hívjuk fel a figyelmet: kedvezőbb
-a társaság 1993. évi üzemi, üzleti tevékenységének az eredménye 108 mFt-tal - 133 % ponttal - haladta meg az 1992. évi t; - a pénzügyi műveletek - vesztesége alapvetően a hitelállomány közel 120 milliós csökkenése következtében- 170 millióról 139millióra mérséklődőtt; - a társaság 1993-ban 16 mFt adózás közel 94 milliós veszteséggel.
előtti
eredményt realizált, szemben az 1992. évi
2./ Az Rt. alapításával, valamint a belső szabályzatokkal kapcsolatos megjegyzések és hiányosságak jelentős része a társaság jogi és pénzügyi munkájának jobb megszervezésével amint az az ajánlások közőrt is szerepel- várhatóan megoldódik.
3.1 A vezérigazgatói munkaszerződéssel és prémiumrendszerrel kapcsolatban megjegyezzük, hogy a munkaszerződések megkötése - az első üzleti évet lezáró közgyűlést követően- megtörtént, a prémiumfeltételeket pedig a közgyűlés hagyta jóvá. 4./ Kétségtelenül igaz, hogy a decentralizált privatizációval összefüggő szerződéseket néhány társaságunk vezetése nem hagyta jóvá saját hatáskörben még akkor sem, ha erre az Alapító Okirat módot adott. Ennek az oka nem az, hogy az ÁV Rt. ilyen értelmű utasítást adott volna ki, hanem az, hogy a társaságok nem rendelkeztek megfelelő szakirányú jogásszaL (Ezt támasztja alá a vizsgálat a jogi munkára vonatkozó javaslata.)
5.1 A 12. oldal l. bek-hez tájékoztatásul megjegyezzük, hogy a társaságok átalakulására vonatkozó döntés (az 1992. évi LIV. tv-el összhangban) a vagyonrnérleg tervezet alapján történt. A cégbírósági benyújtás! megelőzően az ÁV Rt. a végleges vagyonrnérieget és apport listát is ellenőrizte.
2
3
III. Megjegyzések a Komáromi Mg. Rt-re vonatkozó jelentésben található néhány fontosabb megállapításhoz: 1./ Mint minden állami, társas vagy magán szervezetnek amellett, hogy saját fenntartásáról gondoskodnia kell különböző kötelezettségei vannak az állammallköltségvetéssel szemben is. Ezért nem kívánjuk minősíteni a jelentés következő megállapítását: "Az Á V Rt., mint tulajdonos rövid távú, kízárólag a központi érdeReket figyelembe vevő szemlélettel lépett fel, amikor a rábízott állami vagyon termelőképességének fenntartásához szükséges minimális befektetések tulajdonosi megfinanszírozása helyett a kialakuló szerény eredmény 50 %-át indok nélkül, meg nem határozott célra elvonta. Ezzel rontotta a rábízott gazdálkodó szervezet működöképességét és privatizációs esélyeit." Azt azonban meg kell jegyeznünk, hogy az ÁVRt. hathatós közreműködése mellett a Társaság az agrárágazati reorganizációs programban sikerrel pályázott. Ennek keretében 80 mFt nagyságrendben új fejlesztések indultak a társaságnál, s a finanszírozási gondokat enyhítendő hasonló nagyságrendű forgóeszközhitel felvételére is lehetőség nyílt. Meggyőződésünk, hogy mindezek biztosítják a társaság új fejlődési pályára állítását valamint azt, hogy egy stabilizálódó pénzügyi helyzet mellett a privatizáció is kedvezőbb eredményeket hozhat. 2.1 Az átalakulással kapcsolatos megjegyzésekkel lényegében egyetértünk. Félrevezető azonban az a megállapítás, hogy a "szakmapolitikai elvárásokat egyébként csak az átalakulási tervet követő második évben, az 1994. március 16-i ügyvezetői értekezleten vizsgálták felül. Következésképpen éppen az ÁSz által vizsgált 2 évben nem gondoskodtak eléggé a tulajdonosi jogokat gyakorJók a tartósan jövedelmező gazdálkodás feltételeinek biztosításáról a társaság számára."
Ugyanis a társaság átalakításakor már elfogadásra került a társaságnak - a "szakmapolitikai" szempontokat is magában foglaló éves és középtávú stratégiája. A hivatkozott ügyvezetői értekezlet csak felülvizsgálta és pontosította azt. Az ezután folytatott "fejleményhez" szíves tájékoztatásni említjük meg, hogy az állami tulajdonhányad változtatását nem az ÁV Rt. kezdeményezte. A két társaságnál folytatott ÁSz jelentéssei kapcsolatos véleményünket összegzésül kiemeljük, hogy - az elmúlt 2-3 évre vonatkozó értékelések többségükben reálisak. Ezek közül is a Jeglényegesebbnek azoknak a pozitív tendenciáknak a hangsúlyozását tartjuk, amelyek az elmúlt évben a vizsgált társaságok gazdálkodásában, likviditási helyzetében és pénzügyi eredményében mutatkoztak meg; - az Országgyűlés és a Kormány részére tett ajánlásokkal maradéktalanul egyetértünk; - a vagyon hatékonyabb működésére - az ÁV Rt. és a társaság részére - tett ajánlásokkal alapvetően egyetértünk.
4
Végezetül megemlíijük, hogy a dolog természeténél fogva a vizsgálat alatt és az azóta eltelt idöszakban számos kérdésben (fejlesztések megalapozása, privatizáció előkészítése, ellenőrzés javítása, stb.) olyan előrehaladás következett be, amit a jelentés még problémaként, javaslatként kezel.)
Üdvözlettel,
·-·· ...
....--,
ÁLLAM.LVA G)'O~K~~G
[Q\/VV~·\;
VI./
~-
)
Lasesik Attila
4
Jln./ic?h j;e?dcfy FROI·1
55J/efu(rJIt
x<
PHDilE NO.
~~~4áN~ /9ff.A-/ -ef~
FÖLDMÜVELt50GYI MINISZTÉRIUM KÖZIOAZGATÁSI ÁLLAMTITKÁR
ALLANit
33.514/1/94. fQQ4 _"_
·--
H11&1Jlnft1)'fJI']StJ•Jill
o7
'v- 3+-_3g
úr
dll ök
:, .. LLl.. (;"_
:...cr: oa
Ti~ztclt Elnök Úri
Az Állami Számwvüsé-k. ~zév illáJ eiusától kezdődően a Komáromi Mczügaztl~t>Úgi Kombmatnál (jelenleg Komáromi Mg. Rt.) és a Ceglédi Állami Tangazdaságnál Qd~nl~g Vél-Pest Megyci Mg. Rt.) az állami vagyunual tü1téni:i gazdálkodás áttekintését célzó ellenőrzést vészet t.
A lefolytatoll VIzsgálatok nyomán, kcrésüknck mcgfelclúen, - az ágazati m1n1sztérium részéről
- a jelentés tervez~t~kbcn lbglallldu a 1t:>zldes s..:ak.mai ésuovéklekct tclhonk
A részemre megkoidon véglegesitett jelenté>• kben, a t.i1 "" é•..:rev.!tdck túlnyomó többségben érvcnyesitve lett< így az abba foglalt megállapltitsukkal, ;:.vaslat<Jkk:al
ö~~ebon egyeteMek.
Mew~~yz<.:m,
az e1•<.kti javaslatuknak megf~lelően továbbra is indokoltn~k tanu w, b ugy az Orszaggyülés, illetve a Kormány az ugdusd~"\l>a11 a ta1tÓ><~n allauli toJ,,jdonban maratli> gazt!álkuuu '"""'~t.ét<:k f.::letti tulajdonosi jogok gyakurlásüt, - ebö'"'""" a biológiai alapok megőrzése érdekében, valamint a >pcciöli> s:
tim.:áhu:.: reneleli e
A megállapltott hiányosságak ellenére megnyugialó ><:illll\11111 "• hoe;y a vizsgálat egyik társaság esctélJen törv6nytelenséget.
scm
illlnplton meg kirívu jugszabályell•"•" magatartast vagy
A jelentések részletes megállapításai kozul egyre klvánom szlves figyelm ó! fdhívni, mivd a pótlólagos kárpótlási földterületek licitjé•c <>~>.<Ú!;U><~II sehol sem került sor, Igy Komáromban sem, a komáromi jelentes 32. <Jidahin a pútkijdvlt:s lici0t',-e tett m~:gillhlpíl~ kulf ckciújút tudom ~LüksC:.gc:mck. l3udape$t, 1994. nuvcJnbcJ 4.
s52/fi. N~t V-31-:>S/9'1 FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖZIGAZGATÁSI ÁLLAMTITKÁR
33.514/1/94.
Hage/mayer Jsfl•án úr elnök Állami Számvevőszék Budapest
l
l
Tisztelt Elnök Úr!
A:z. Állami Számvevőszék ezév márciusától kezdődően a Komáromi Mezőgazdasági Kombinátnál (jelenleg Komáromi Mg. Rt) és a Ceglédi Állami Tangazdaságnál (jelenleg Dél-Pest Megyei Mg. Rt) az állami vagyonnal történő gazdálkodás áttekintését célzó ellenőrzést végzett. A lefolytatott vizsgálatok nyomán, kérésüknek megfelelően, - az ágazati minisztérium részéről - a jelentés tervezetekben foglaltakra részletes szakmai észrevételeket tettünk. A részemre megküldött véglegesített jelentésekben, a tárca észrevételek túlnyomó így az abba foglalt megállapításokkal, javaslatokkal többségben érvényesítve lett• összességében egyetértek.
Megjegyzem, az eredeti ja vaslatuknak megfelelően továbbra is indokoltnak tartom, hogy ,..az....Országgyülés, illetve a Kormány az agrárszférában a tartósan állami tulajdonban maradó gazdálkodó szervezetek feletti tulajdonosi jogok gyakorlását, - elsősorban a biológiai alapok megőrzése érdekében, valamint a speciális szakmai szempontokra is figyelemmel, - hosszú távra az ágazat gazdálkodásáért és működéséért felelős tárcához re~
A megállapított hiányosságok ellenére megnyugtató számomra, hogy a vizsgálat egyik társaság esetében sem állapított meg kirívó jogszabályellenes magatartást vagy törvénytelenséget. A jelentések részletes megállapításai közül egyre kívánom szíves figyeimét felhívni, mivel a pótlólagos kárpótlási földterületek licitjére országosan sehol sem került sor, így Komáromban sem, a komáromi jelentés 32. oldalán a póikijelölés licitjére tett megállapítás korrekcióját tartom szükségesnek. Budapest, 1994. november 4.
)
-:f.-/1U'3( gL, LA-1463/1994.
l
! l
Hagelmayer István úr, elnök
l
-- -··· ................. ..J
Állami Számvevőszék Budapest
Tisztelt Elnök Úr'
megkaptam az Állami Számvevőszéknek a Komáromi Mezőgazdasági Kombinátnál és a Dél-Pest Megyei Mezőgazdasági Rt-nél végzett vizsgálatáról készített jelentését. Az ÁSZ vizsgálat mindkét esetben tárgyszeriíen és korrekt módon mutatja be a gazdálkodás helyzetét és a társasági vagyon állapotát. A Kormány, illetve az Országgyűlés részére tett javaslatokkal kapcsolatban az alábbiakban foglalom össze észrevételeimet.
Köszönettel
Az ellenőrzés tapasztalatai alapján az ÁSZ szükségesnek tartja az agrárszférában tartósan állami tulajdonban maradó gazdálkodó szervezetek feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának hosszútávra érvényes és egyértelmű rendezését. Az új privatizációs stratégia és törvénycsomag éppen azt a célt szolgálja, hogy a gazdaság egészében - így az agrárszférában is - hosszútávra biztosítsa mind az állam tartós tulajdonában maradó vagyon, mind a privatizálásra kerülő vállalkozói vagyon tulajdonlásának piackanforrn rendezését és működésének az eddigieknél hatékonyabbá tételét. Az egyes ágazatokban a speciális szakinai szempontok és érdekek érvényesítésére a döntéselőkészítésben résztvevő szaklninisztériumok révén lesz lehetőség.
A mezőgazdasági termelés finanszírozásának segítésére tett ajánlások egy része ma is folyamatosan igénybevehető támogatásokat céloz. Így pl.:
- Az agrárágazat rövidlejáratú hitelfinanszírozását az agrárágazat támogatásának egyes kérdéserről szóló 182/1993. (XII.30.) sz. korm. rendelet szabályozza. Ennek keretében a kamattámogatással és az állami garanciavállalással kialakult a mezőgazdasági termelők termelési célú hitelügyleteinek támogatási rendszere. - A biológiai alapok megőrzésére, fejlesztésére a Mezőgazdasági Fejlesztési Alapból e célra pályázat útján visszterhes, illetve vissztehermentes támogatás .:··. elnyerésével van mód. E konstrukció 1995-ben is fennmarad. - A termelés biztonságát zavaró áringadozások mérséklését szolgálják az agrárrendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény alapján az alapvetőmezőgazdasági termékekre (pl. búza, sertés) meghirdetett garantált árak. A mezőgazdaság működőképességének fenntartása támogatási formákat a jövőben is biztosítani kívánjuk.
érdekében
ezeket
a
Ugyancsak a kidolgozás alatt álló privatizációs stratégia és törvénytervezet rendezi az állam vállalkozói vagyonából történő vagyonátadások lehetséges eseteit és módozatait. Így hosszú távon biztosítottá válik az állami vagyon mozgásának szabályozottsága, kiszámíthatósága.
Budapest, 1994. november l.
Üdvözlettel: