A KIOTÓI NEMZETI VAGYONNAL RENDELKEZŐ

ORSZÁGGYŰLÉSI KÖNYVTÁR - KÉPVISELŐI KUTATÓSZOLGÁLAT

A KIOTÓI NEMZETI VAGYONNAL RENDELKEZŐ ORSZÁGOK KERESKEDÉSE ELEMZÉS

KÉSZÍTETTE: ELEKHÁZY NÓRA

2009. FEBRUÁR

Elemzés a kiotói nemzeti vagyonnal rendelkező országok kereskedéséről Országgyűlési Könyvtár – Képviselői Kutatószolgálat

A Képviselői Kutatószolgálat információs szolgáltatásai: elemzések, forrás- és sajtószemlék, kronológiák (2004 – 2008) TÉMACSOPORTOK ADATVÉDELEM AGRÁRPOLITIKA BIZTONSÁGPOLITIKA CIVIL TÁRSADALOM EGÉSZSÉGÜGY ENERGIAPOLITIKA A földgáz áráról (sajtószemle, 2006) A földgáz biztonsági készletezéséről (sajtószemle, 2006) A földgázellátásról (elemzés, 2005) A jövő nemzedékek ombudsmanja (sajtószemle, 2007) A kiotói jegyzőkönyvvel kapcsolatos keretrendszer felállításáról (elemzés, 2007) A kiotói nemzeti vagyonnal rendelkező országok kereskedése (elemzés, 2009) Megújuló energiaforrások hasznosítása az Európai Unióban (elemzés, 2005) A szélenergia, mint lehetséges energiaforrás bemutatása hazai és nemzetközi viszonylatban (elemzés, 2004) A távhőszolgáltatásról (elemzés, 2004 és sajtószemle, 2005) Az uniós és a magyar energiapolitika általános kérdéseiről (elemzés, 2004) A Választókerületi Adattárról (ismertetés, keresési segédlet, 2007)) A villamos energiáról (elemzés, 2005, 2007)

ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS ESÉLYEGYENLŐSÉG EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA HIRKÖZLÉS IFJÚSÁGPOLITIKA IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INGATLANKEZELÉS KÁBITÓSZEREK ELLENI KÜZDELEM KERESKEDELEM KÖRNYEZETVÉDELEM KÖZIGAZGATÁS KÖZLEKEDÉSPOLITIKA KUTATÁS-FEJLESZTÉS OKTATÁSPOLITIKA ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK PÉNZÜGYI POLITIKA RENDÉSZET SPORT TÁRSADALOMBIZTOSITÁS VÁLASZTÁSOK, PARLAMENTEK

LEGFRISSEBB ANYAGAINK    

A dohányzás tilalma az Európai Unió országaiban. (elemzés) Nemzetiségi és etnikai kisebbségi jogok Szlovákiában (forrásszemle) Kisebbségi jogokat érintő jogszabályok Szlovákia (jogszabálygyűjtemény) Élelmiszer és takarmányjelölés Európában (elemzés)

2


Előszó A Képviselői Kutatószolgálat a törvényhozást nemzetközi kitekintést is nyújtó elemzésekkel, a kormányzati ellenőrzési tevékenységet bizottsági meghallgatási háttéranyagokkal, a képviselői munkát a választókerületekre vonatkozó statisztikai adatokkal, sajtószemlékkel és elemzésekkel támogatja. Ez az elemzés a Környezetvédelmi Bizottság kérésére készült. A kérdés a kiotói nemzeti vagyonnal rendelkező országok kibocsátási egységeinek kereskedésére irányult. A Kiotói Jegyzőkönyv értelmében a kiotói nemzeti vagyonnal rendelkező országok a kereskedést 2008-2012 között a második kereskedési időszakban kezdhetik meg, mert az első kereskedési időszakban vállalt CO2 kibocsátás-csökkentésnél (Magyarország esetében ez 6 százalék az 1985-87-es évek átlagához viszonyítva.) alacsonyabb lett a kibocsátásuk ezért a fennmaradó egységeket (AAU) a nemzetközi piacon értékesíthetik. Az elemzés röviden ismerteti a különféle kibocsátási egységek típusait, majd csak az AAU egységekre áttérve bemutatja a témával kapcsolatos magyar szabályokat, valamint néhány AAU egységgel rendelkező ország kereskedési ügyleteit. Az AAU egységekkel történő kereskedés hivatalosan 2008. január elsejétől indult meg. A tranzakciók nem a tőzsdén keresztül, hanem két ország közötti megegyezésen alapulnak, ezért a tranzakciók részletei csak korlátozottan kerültek nyilvánosságra. Az európai nemzeti példák bemutatásában a Parlamenti Kutatás és Tájékoztatás Európai Központja (az ET-EP közös fenntartású ECPRD1) információs hálózata, valamint az interneten található nemzetközi hírportálok szolgáltak segítségül. Az egyes országokról szóló alfejezetekben található információkat nem hivatalos fordításban ismertetjük. A Képviselői

Kutatószolgálat ([email protected],1-441-4592) és

a

háttéranyag szerkesztője készséggel áll további információkkal a téma iránt érdeklődők rendelkezésére ([email protected],1-441-4427). 1

L. az intézményt bemutató kutatószolgálati forrásszemlét.

3


Tartalomjegyzék

Bevezetés .......................................................................................................................... 5 Magyarországi kapcsolódó jogszabályi háttér ............................................................. 7 A kiotói egységekkel történő gazdálkodás és vagyonkezelés Magyarországon ................. 9 A rendszer főbb elemei és folyamata ................................................................................................ 10

Kiotói nemzeti vagyonnal rendelkező országok kereskedési ügyletei ..................... 11 Cseh Köztársaság .................................................................................................................. 12 Lengyelország ........................................................................................................................ 13 Lettország .............................................................................................................................. 14 Szlovák Köztársaság ............................................................................................................. 15 Ukrajna .................................................................................................................................. 16

Az ECPRD hálózat tagjainak feltett kérdések ........................................................... 17

4


Bevezetés Különféle széndioxid-kibocsátási egységekkel 2007-ben a világon 40 milliárd euró értékben kereskedtek, amely 80 százalékos növekedést jelent a megelőző évhez képest. Mennyiségben kifejezve: 2007-ben 2,7 milliárd tonna szén-dioxidnak megfelelő kvóta adás-vétele történt a 2006-os 1,6 milliárd tonna forgalommal összehasonlítva. A Point Carbon – a karbon-piacon a legfőbb brit információs forrás2 – korábbi becslése szerint 2008-ban a kibocsátási forgalom elérheti a 4,2 milliárd tonnát. A Point Carbon jelentése szerint 2007-ben az értékesített szén-dioxid legnagyobb része az Európai Unió emisszió-kereskedelmi rendszerén (Emission Trading Scheme, ETS) belül cserélt gazdát. Az úgynevezett EUA egységek (European Union Allowances) 2007-es forgalma 1,6 milliárd tonna, illetve 28 milliárd euró volt. Ezeket a kibocsátási egységeket az EU több mint 12 ezer legkevésbé klímabarát létesítménye kapja, Magyarországról 200 létesítmény. A forgalmat a kvótában szűkölködő cégek kereslete generálja, akiknek a kvótafelesleggel rendelkező társaiktól kell kibocsátási jogosultságot vásárolniuk. Ha azt drágának tartják, akkor termelésüket vissza kell fogniuk, vagy kibocsátás-csökkentési beruházásokat kell végezniük. Ennek kikényszerítése a klímavédelmet szolgáló ETS pénzügyi rendszer lényege. A másik legnagyobb piaci szegmenst azon egységek kereskedelme jelenti, amelyeket fejlődő országokban végzett környezetbarát beruházások után kapnak a befektetők az ENSZ-től. Ezeknek a CER egységeknek (Certified Emission Reduction, igazolt kibocsátás csökkentési egység) a forgalma 947 millió tonna, 12 milliárd euró volt 2007-ben. Az értékbeli megugrás mögött az áll, hogy az ETS alá tartozó uniós cégek közül többen vásároltak ilyen egységeket a 2008-as évre készülve, mert ettől az évtől az EUA egységek egy részét ki lehet váltani 10-15 százalékkal olcsóbb CER egységekkel. CER egységeket nemcsak ETS-cégek, hanem országok kormányai és pénzügyi alapok is vásárolnak. A kibocsátási egységek „keletkeztetése” a főként Kínában finanszírozott megújuló energia-projektekből adódik. A piac harmadik legnagyobb részét az ERU egységek (Emission Reduction Unit, kibocsátás csökkentési egység) forgalma adja, amelyeket szintén a kiotói jegyzőkönyv szabályai alapján bocsát ki az ENSZ, a fejlett országokban végzett, üvegházhatású gázkibocsátást megelőző beruházások után. ERU egységekből 38 millió tonnával kereskedtek 2007-ben 326 millió euró értékben, ami a forgalom megkétszereződését jelenti szintén az EUA helyettesíthetőség miatt. A széndioxid-forgalmon belül mintegy 75 millió tonnát tett ki 2007-ben azoknak a nehezen megbecsülhető kibocsátási egységeknek a forgalma, melyeknek beszerzése önkéntes kibocsátás-csökkentési vállalásokon alapul. Ilyen egységekkel, leggyakrabban VER típusú kvótákkal (Voluntary Emission Reduction) 2006-ban még csupán 20 millió tonna értékben kereskedtek.

2

http://www.pointcarbon.com/

5


Az önkéntes kibocsátás-csökkentésben olyan cégek, sőt akár személyek érdekeltek, akik legtöbbször társadalmi felelősségvállalási, illetve környezetvédelmi megfontolásból ilyen egységet vásárolnak, ezzel lényegében üvegházhatással járó tevékenységük éghajlatra gyakorolt hatását zöldprojektek támogatásával ellensúlyozzák. A legtöbb kibocsátási egységhez fedezetül a Kiotói Jegyzőkönyv alapján a fejlett országoknak járó AAU egységek (Assigned Amount Unit – kibocsátható mennyiségi egység) szolgálnak, ezért a legnagyobb számban ezek állnak rendelkezésre, és így a legnagyobb forgalmi potenciál is ebben rejlik. Jelentős mennyiségű felesleges AAU egységekkel olyan országok rendelkeznek, amelyek kibocsátás-csökkentése nem környezetbarát beruházásoknak köszönhetően, hanem gazdaságuk összeomlása miatt következett be. Magyarország, a 90-es években leépült nehézipara révén jól áll kiotói vállalásaival, és rendelkezik kvótafelesleggel. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium korábbi közlése szerint Magyarország mintegy 100 millió tonna értékesíthető, vagy akár későbbi időkre tartalékolható AAU-val rendelkezik. Ez a mennyiség több más, hasonló helyzetben lévő állammal ellentétben azért adható el, mert Magyarország bevezette az úgynevezett Zöld Beruházási Rendszert (Green Investment Scheme, GIS) ami garanciát ad az AAU-ból befolyó bevétel klímavédelmi célokra történő fordítására.3

3

Forrás: MTI Híradatbank. 2008. március 17.

6


Magyarországi kapcsolódó jogszabályi háttér Magyarországon 2007. december 11-én jelent meg a 323/2007 (XII. 11.) Korm. rendelet, amely a kiotói nemzeti vagyon sorsát és a 2007. évi LX. törvény4 (továbbiakban: Éhvt.) végrehajtását szabályozza. A rendelet harmadik fejezetében olvashatók a magyar állam által folytatott nemzetközi kibocsátás-kereskedelemre vonatkozó szabályok: „A kibocsátható mennyiségi egység értékesítésének feltételei 20. § (1) A miniszter a kibocsátható mennyiségi egységek értékesítésével, illetve vételével kapcsolatos döntési javaslatát: a) az Éhvt. 9. §-ának (6) bekezdése alapján közzétett közleményre, b) a Nemzeti Kibocsátási Leltárra, c) az Éhvt. 4. §-ának (3) bekezdése alapján készített előrejelzések összesítésére, d) a Magyarország által vállalt nemzetközi kötelezettségek - ideértve az Éhvt. 9. §ának (4) bekezdése szerinti kötelezettséget - várható teljesülésére, e) a nemzetközi kibocsátás-kereskedelem területén kialakuló piaci mechanizmusokra és árviszonyokra, és f) a kibocsátás-csökkentés költséghatékony megvalósításának elvére alapítja. (2) A kibocsátható mennyiségi egységeket a miniszter az általa kidolgozott javaslat alapján, a pénzügyminiszter egyetértésével értékesíti. (3) A pénzügyminiszter a (2) bekezdésben foglalt javaslattal kapcsolatos egyetértését 15 napon belül adja meg. A pénzügyminiszter egyetértését megadottnak kell tekinteni, amennyiben a részére megküldött javaslat szakmai szempontból történő módosítását a kézbesítéstől számított 15 napon belül nem kezdeményezi. A kibocsátható mennyiségi egység értékesítésére kötött szerződés 21. § (1) Amennyiben a miniszter a Vevő vételi ajánlatát az adott piaci viszonyok között elérhető legmagasabb ár és a 20. § (1) bekezdésében foglalt szempontok alapján elfogadja, a pénzügyminiszter egyetértése esetén megköti a kibocsátható mennyiségi egység átruházására vonatkozó szerződést. (2) A kibocsátható mennyiségi egység az ellenértékének pénzügyi teljesítése időpontjával ruházható át a Vevőre. (3) A pénzügyi teljesítést követő 30 napon belül a miniszter tájékoztatja a pénzügyminisztert: a) az értékesítés tényéről, b) az értékesített kibocsátható mennyiségi egységek mennyiségéről, c) a kibocsátható mennyiségi egység vételáráról, és d) az Éhvt. 10. §-ának (3) bekezdésével összhangban az értékesítésből befolyt vételár felhasználásával kapcsolatosan kidolgozott javaslatáról.” (Magyar Közlöny, 2007/172)

4

Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvény. http://www.complex.hu/kzldat/t0700060.htm/t0700060.htm

7


A fent említett rendelet negyedik fejezete a Zöld Beruházási Rendszer (Green Investment Scheme, GIS) ismérveit tartalmazza. Magyarország a második kereskedési periódusban (2008-2012) mintegy 100 millió tonna értékesíthető potenciális vagyonnal (AAU) rendelkezik. Ezeket az egységeket, az EU tagállamok megegyezése révén, csak abban az esetben vásárolják meg más országok, ha ahhoz kibocsátás csökkentés kapcsolódik, ezért hozták létre a GIS intézményét. A Zöld Beruházási Rendszer előnye, hogy nemzetközi szerződések illetve szabályozások nem kötik az egyes országokat, hogyan valósítsák meg ezen egységek eladását, ezért várhatóan az eladó és vevő kormányok döntésén múlik e rendszerek kialakítása. Szakértők csoportosították a kiotói vagyonukat értékesíteni kívánó országok Zöld Beruházási Alapra létrehozandó rendszereinek típusait. A kötelező „zöldítés” (greening) több módon történhet. Egyik módja a hard greening, amikor hitelesített kibocsátáscsökkentést kell tudni felmutatni, másik pedig a soft greening, amikor ez nem kötelező. (A kétféle módszer keveréke is előfordulhat.) A zöldítés módja és intenzitása az AAU egységek piaci árára is hatással van. Az Alapba befolyó tőke allokációja történhet kibocsátás-csökkentésre kiírt alapok, kedvező kamatú hitelek, ezek kombinációi, hitelgaranciák illetve tőkeinjekciók segítségével. A kedvezményezettek köre a cégek és civil szervezetektől, a központi és helyi hatóságokon keresztül a magánemberekig terjedhet. Időben pedig lehet rövid távú, azaz 2012-ig tartó, illetve hosszú távú, vagyis 2012 után is tartó, hiszen az AAU-k el nem adott éves mennyisége átvihető a következő évekre és a második kereskedési periódus utáni időszakra is. A 323/2007. XII.11. Korm. rendelet szerint a magyarországi kiotói vagyon elköltése csekély összegű, képzési, kutatás-fejlesztési és regionális beruházási támogatás formájában valósulhat meg, mely visszatérítendő, vissza nem térítendő és egyéb kifizetés támogatású lehet.5

5

GIS megoldások. Járadékfizetés és offsetting piaci alapon. ICOM TP. 2008. január www.rgvi.gtk.szie.hu/upload_files/gisjaradeksummary.doc

8


A kiotói egységekkel történő gazdálkodás és vagyonkezelés Magyarországon Kibocsátási egységek eladása esetén a tárgyalások lefolytatásánál és az adásvételi szerződés létrehozásánál fontos szempont a kibocsátási egységek magas áron történő értékesítése. Az eladásra javasolt mennyiség megállapítása a kibocsátási egység aktuális árfolyamától függ, de ha lehetőség van a kibocsátási egységek magasabb áron történő eladására, akkor célszerűbb nagyobb mennyiséget értékesíteni. További lényeges tényező, hogy a vételárból finanszírozható beruházások hatékonyan valósítsanak meg igazolható üvegházhatású gáz (a továbbiakban:ÜHG) kibocsátás csökkenést. Ugyanis minél inkább igazolható, hogy a megvalósult beruházás ÜHG csökkenést eredményez, annál magasabb áron lehet értékesíteni a kibocsátási egységeket. A harmadik fontos aspektus pedig a transzparens rendszer működtetésének szükségessége, mely ugyanúgy növeli a magasabb áron történő értékesítés lehetőségét. Figyelembe véve, hogy a Zöld Beruházási Rendszeren keresztül megvalósuló beruházások hosszabb időtávra eredményeznek kibocsátás csökkenést, mint az első kötelezettségvállalási időszak (2008-2012), ezért az a cél, hogy 2020-ig terjedő kibocsátás csökkenés legyen elszámolható a vevő féllel. Az eladható mennyiségre vonatkozóan fontos kitétel, hogy a Marrakeshi Határozatok megkövetelik egy ún. kötelezettség-vállalási időszaki tartalék (commitment period reserve, CPR) meglétét Magyarországtól is. Ennek értelmében a Részes Feleknek a 2008-2012 között a meghatározott és leosztott AAU mennyiség legalább 90 százalékának, vagy ha az alacsonyabb, a legutóbbi kataszter szerinti éves nemzeti emissziók ötszörösének megfelelő mennyiségű jogot kell a nemzeti jegyzékben tartania. (Magyarország számára ez utóbbi az alacsonyabb, így ez használandó). Ez a 20082012-es kötelezettségvállalási időszakra vonatkoztatva azt jeleni, hogy a legutóbbi éves kibocsátás ötszörösének megfelelő mennyiségű kibocsátási egységet kell a nemzeti forgalmi jegyzéken tartani. Tekintettel arra, hogy Magyarország kibocsátása kevesebb a Jegyzőkönyvben tett vállalásaihoz képest, ezért ezt a különbözetet a Magyar Állam értékesítheti. Az előírás célja, hogy a Részes Felek átmenetileg se veszélyeztessék vállalásaik betartását. Ezt a 2007. évi LX. törvény 9.§-ának (4) bekezdése írja elő. A Vevővel kötendő megállapodás részét fogja képezni, hogy a Felek (a vevő és a Magyar Állam) milyen jellegű beruházásokat tartanak elsődlegesen fontosnak és támogatandónak. A tárgyalásokon előtérbe kerülhet a technológia-transzfer kérdése is. Lehetséges olyan opció, hogy a vevő viszonylag magas áron veszi meg a kibocsátási egységeket, cserébe viszont az általa alkalmazott technológia hazai alkalmazását kéri a beruházások kapcsán. De olyan lehetőség is elképzelhető, hogy olcsóbban veszik meg a kibocsátási egységeket, és nem szólnak bele abba, hogy a Magyar Állam milyen beruházásokra fordítja a bevételt. A Jegyzőkönyvben szereplő nemzetközi kibocsátás-kereskedelemmel kapcsolatos feladatokról szóló 2059/2007. (IV.3.) Korm. határozat 1. pontja értelmében a potenciális vevő államokkal a tárgyalásokat a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakmai egysége végzi a Pénzügyminisztérium szakértőivel.

9


A vevővel történt szerződéskötést követően minden esetben kormányhatározattal szükséges szabályozni azt, hogy a vevő fél által a KvVM igazgatás számlájára utalt, majd onnan a központi kormányzati számlára átutalt összeget teljes egészében a kormányhatározattal létrehozott új KvVM fejezeti kezelésű előirányzatra kell utalni.

A rendszer főbb elemei és folyamata -

Az adásvételi szerződés létrejötte a Magyar Állam képviseletében a környezetvédelmi miniszter és a Vevő ország/cég között.

-

A vételárat a Vevő átutalja a KvVM igazgatás számlájára, amelyről tovább kell utalni a nemzetgazdasági számlára. Ezt követően a környezetvédelmi miniszter előterjesztésében kormányhatározat fog rendelkezni a teljes vételárnak a KvVM új előirányzatára történő átutalásáról. Ezzel egy időben megtörténik a megfelelő mennyiségű AAU átutalása a nemzeti forgalmi jegyzékről a Vevő részére. (A vételár 5 %-át lehet működési költségekre, külső megbízások adására fordítani, pl. a pályázatok értékelésénél, a projektmenedzselésnél.)

-

A KvVM szakmai egysége összehívja a Kiotói Tárcaközi Bizottságot (továbbiakban: KTB) és az ő javaslatukra kiírja a pályázatokat.

-

A pályázatok beérkeznek, azok technikai elbírálása megtörténik a Pályázati Iroda révén, szakmai elbírálása pedig a KvVM szakmai egységeinek és a külső szakértők révén.

-

A KvVM szakmai egysége összehívja a KTB-t, ahol a Pályázati Iroda ismerteti a szakmai értékelés eredményét, és javaslatot tesz, hogy mely pályázatokat tart támogatandónak, ezt követően a Bizottság kialakítja álláspontját.

-

A KTB javaslata alapján a környezetvédelmi miniszter dönt a pályázatok támogatásáról.

-

A támogatási szerződések ezt követően kerülnek aláírásra.

-

A pályázatok megvalósulásának nyomon követését a Pályázati Iroda végzi.

-

A beruházás megvalósulását követően a támogatást nyert pályázó, beruházó független, külső szakértő által hitelesített igazolást nyújt be arról, hogy a beruházás megvalósulásának köszönhetően mennyivel lett kevesebb az üvegházhatású gázok kibocsátása.6

6

TERVEZET a kiotói egységekkel kapcsolatos nemzetközi együttműködéssel megvalósuló projekttevékenységekre vonatkozó eljárási szabályokról, valamint a kibocsátható mennyiségi egységek vagyonkezeléséről, értékesítéséről és az értékesítésből származó bevételekkel való gazdálkodásról. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. KvVM/KJKF/1758/2007. Budapest, 2007. október http://www.kvvm.hu/cimg/documents/kioto_vhr_kozig.pdf

10


Kiotói nemzeti vagyonnal rendelkező országok kereskedési ügyletei Kiotói nemzeti vagyonnal több kelet-európai ország, valamint Oroszország és Ukrajna is rendelkezik. Ezen országok piaci potenciáljait tekintve, feltételezhető, hogy idővel mindenki piacra hozza összes kiotói vagyonát, melynek következményeként Európában eladói piac jönne létre az AAU-k terén.7 Szabó Gergely, a Vertis Környezetvédelmi Pénzügyi Tanácsadó Zrt. elemzője szerint – egy 2008 márciusában adott interjú alapján – az EU egyelőre nem teremtette meg a kapcsolatot az AAU egységek fizikai nyomon-követését lehetővé tevő nemzetközi forgalmi jegyzék és az európai központi jegyzék között, így az AAU-fedezet a kiosztandó egységek között hiányzik. A kialakult helyzetet tovább bonyolítja, hogy az egyes tagállamok nemzeti jegyzékei sincsenek mind az európaira csatlakoztatva, amely az AAU-egységek nyilvántartásához elengedhetetlen. A tagállamok többsége a bizonytalanságok miatt vár az allokációval, mert ha a cégek fedezet nélküli kvótákkal számolnak el az állam felé, akkor az állam a fedezetül szolgáló AAU-egységeket nem tudja elismertetni a Kiotói Jegyzőkönyv teljesülését felügyelő ENSZ szervezet felé, és a klímavédelmi célok nem teljesülnek.8 Jacek Wojciechowicz, a Világbank szóvivője elmondta, hogy több kelet-európai ország folytat AAU eladással kapcsolatban tárgyalásokat, mint például Lettország, Ukrajna és Csehország is. Hozzátette, hogy számos vásárlási szándékkal rendelkező ország van a piacon, köztük Japán, amely 100 millió kibocsátási egységet szeretne vásárolni a 20082012-es kereskedési időszakban. Wojciechowicz közleményében megemlítette, hogy Magyarország két AAU üzletet is lebonyolított 2008-ban: összesen 8 millió egység szén-dioxid kvótát adott el Belgiumnak (2 millió) és Spanyolországnak (6 millió). Annak ellenére, hogy az eladási ár nem szerepelt a magyar kvótaeladásról szóló jelentésben, a Reuters – a magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumtól kapott email alapján – közzétette, hogy Magyarország egy tonna szén-dioxid kibocsátási jogért 13-15 eurót kért.9 A Point Carbon értesülései szerint az eddig legmagasabb „AAU-ár” 16 euró volt, a legalacsonyabb pedig 6 euró. Az eladók ragaszkodnak ahhoz, hogy az általános ár 10 euró felett legyen.10

7

GIS megoldások. Járadékfizetés és offsetting piaci alapon. ICOM TP. 2008. január www.rgvi.gtk.szie.hu/upload_files/gisjaradeksummary.doc 8 MTI Híradatbank. 2008. március 6. 9 Szabo, Michael: Poland signs two deals to sell CO2 emission rights. 2008. december 10. http://www.reuters.com/article/GCA-GreenBusiness/idUSTRE4B95DZ20081210 10 AAU sales to hit 100 million. 2009. január 30. Forrás: Point Carbon.

11


Cseh Köztársaság A Cseh Köztársaság 150 millió tonna üvegházhatású gáz kibocsátási jog tartalékkal rendelkezik, melyből mintegy 100 millió tonna értékesítését tervezi. 2008 decemberében a Világbank aláírt a cseh kormánnyal egy szándéknyilatkozatot AAU vásárlás ügyében. Pavel Zamyslicky, a cseh Környezetvédelmi Minisztérium klímaváltozási osztályának vezetője elmondta, hogy a mennyiségről még tárgyalnak, de remélhetőleg 2009 első negyedévében megkötik a szerződést a Világbankkal. Az egyezmény az árat már tartalmazza: 10 euró/tonna. Az osztályvezető hozzátette, a következő néhány hónapban más egyezmények is aláírásra kerülhetnek, de nem nevezte meg a partner országokat. Azonban egy „a minisztériumhoz közeli forrás” kiszivárogtatta, hogy a japán kormánnyal, japán magán vásárlókkal, Spanyolországgal, Ausztriával és Portugáliával is folynak tárgyalások.11 A CEZ Csoport12 javaslata szerint a Cseh Köztársaság a Kiotói Egyezmény alapján megállapított kibocsátási kvótáinak egy részét arra használhatná fel, hogy tervezzen és építsen fel egy széndioxid kivonást és tárolást szolgáló egységet (CCS – CO2 kivonási és tárolási technológia), mely célra megfelelő helyszín lehetne a Ledvice erőmű ÉszakCsehországban. A Csoport szerint a – széndioxid kivonását és tárolását szolgáló – megfelelő helyszínen megvalósított mintaprojektet a többlet AAU kibocsátási kvóták felhasználásával lehetne támogatni. Az AAU kvóták egy részének értékesítéséből valószínűleg nem lehet elegendő tőkét szerezni, és ezért további finanszírozási forrásokat kell találni. Amennyiben a CCS üzem nyereségessé válna, a CEZ készen áll arra, hogy visszafizesse az állami hozzájárulást, vagy az állammal együtt részt vegyen a széndioxid kibocsátást csökkentő további intézkedések kidolgozásában. A CEZ javaslat-tervezetét bejelentette az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, valamint a Környezetgazdálkodási Minisztérium képviselői részére, akik azt ígéretes megoldásnak tartják. A javaslat összhangban van a kormány 2007. novemberi döntésével, amely az AAU kvótáknak az energiaiparban modern technológiákhoz kapcsolódó felhasználásáról szól. „Ez a koncepció számos előnyt tartalmaz – a cseh kibocsátási kvóták többlete elég nagy ahhoz, hogy támogasson egy CCS mintaprojektet, valamint az illetékes minisztériumokban már kidolgozás alatt álló egyéb intézkedéseket. Ezen kívül ezek az eszközök nem terhelik meg az állami költségvetést, illetve az egyéb közpénz-alapokat,” jelentette ki Martin Cmíral, a CEZ környezetvédelmi osztályának vezetője. 11

Eastern European countries sign flurry of AAU agreements. 2008. december 19. http://www.carbon-financeonline.com/index.cfm?section=global&action=view&id=11751 12 A CEZ Csoport egy nemzetközi szinten működő vállalatcsoport, amely az árampiacokon jelen lévő európai társaságok közül, mind az ügyfelei számát, mind a beépített teljesítőképességét tekintve a tíz legnagyobb társaság egyike. A Csoport fő tevékenysége villamos energiatermelés és értékesítés, de egyéb kapcsolódó területeken is aktív, mint például a nyersanyagbányászat, a villamos energia-termelés melléktermékeinek feldolgozása, villamos energiatermelő egységek építése és karbantartása, vagy az energia értékesítése. A CEZ Csoport a Cseh Köztársaság három legnagyobb hőtermelő vállalatának egyike. http://www.cez.hu/hu/a-cez-csoport/a-cez-csoport-profilja.html

12


„A nagyteljesítményű, modern erőmű, amelyet Ledvice-ben építünk, megfelelő lehetne a CCS technológia alkalmazásához. Azonban egy széndioxid kivonási és tárolási egység megépítése az erőmű mellett jelentős befektetéseket igényelne. A jelentős mennyiségű széndioxidot kivonni képes egység létrehozásának a költségei meghaladnák a tízmilliárd cseh koronát” mondta Aleš Laciok, a CEZ környezetvédelmi termékek szakértője. A kivont széndioxidot az Észak-Csehországi régió mély üledékes medencéiben lehetne tárolni. A széndioxid tárolásával kapcsolatos projekt végrehajtásával a Cseh Köztársaság vezetővé válhatna ezen a területen, és a potenciális vásárlók és befektetők érdeklődését is felkelthetné. Az Európai Bizottság felszólította a tagállamokat, hogy keressenek megfelelő finanszírozási forrásokat a CCS technológiai fejlesztés tesztidőszakára. Ennek érdekében a Bizottság módosítani fogja az állami pénzalapokra alkalmazandó szabályozást, mivel az állami támogatás nemcsak szükséges, hanem nagymértékben kívánatos e területen. A támogatás konkrét formáit már kidogozták az Egyesült Királyságban, Németországban és Hollandiában. Az Unión kívül CCS-támogatás létezik Norvégiában és az Egyesült Államokban is. Az Európai Bizottság 10-12 CCS mintaegység létrehozását javasolja az EU területén, amelyek 2012 és 2015 között kezdhetnék meg működésüket. A CCS technológiák a sikeres tesztelést követően várhatóan 2020 után terjednek el az üzleti életben.13 Lengyelország Lengyelországnak a becslések szerint 500-700 millió AAU tartaléka van a 2008-2012es időszakra, mely mennyiség a gazdasági növekedés függvénye. Maciej Nowicki, lengyel környezetvédelmi miniszter közlése szerint az első üzletre feltehetőleg 2009 első felében kerül sor.14 A 2008 decemberében Poznanban tartott 14. ENSZ Klímakonferencián Lengyelország bejelentette, hogy bizonyos mennyiség AAU-t (a mennyiséget nem hozta nyilvánosságra) elad Írországnak 15 millió euró értékben.15 Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) valamint az Európai Beruházási Bank (EIB) az ír üzlet egy részét finanszírozni fogja. A Világbank is bejelentette, hogy megállapodási nyilatkozatot írt alá Lengyelországgal, 10 millió tonna szén-dioxid kibocsátási jog vásárlásáról, melyet nem hivatalos forrás szerint mintegy 10 euró/tonna áron vásárolna meg.16 2008 októberében Lengyelország Japánnal is aláírt egy AAU eladásról szóló egyezményt, ezen kívül Ausztria, Belgium, Dánia, Spanyolország és Kanada is érdeklődik a kibocsátási egységek vásárlása iránt.17 13

A CEZ új forrást javasol a CO2 kivonás és tárolás finanszírozásához. http://www.cez.hu/hu/hirek/4.html Poland, World Bank ink AAU deal. 2008. december 10. http://www.commoditiesnow.com/content/market-news/archive-2008/market-news2008121051338.php?PHPSESSID=4485227626190ac885930ba4b38aedf6 15 Eastern European countries sign flurry of AAU agreements. 2008. december 19. http://www.carbon-financeonline.com/index.cfm?section=global&action=view&id=11751 16 Szabo, Michael: Poland signs two deals to sell CO2 emission rights. 2008. december 10. http://www.reuters.com/article/GCA-GreenBusiness/idUSTRE4B95DZ20081210 14

13


Lettország 2006 áprilisában a Miniszteri Kabinet (a legfelsőbb közigazgatási szerv) elfogadott egy koncepciót Lettország Nemzetközi Emisszió Kereskedelemben (International Emission Trading, IET) való részvételére, valamint 40 millió AAU lehetséges értékesítését irányozta elő. A lett parlament 2007 novemberében hagyta jóvá az ország IET-ben való részvételéről szóló törvényt.18 A törvény alapján a Miniszteri Kabinet dönt minden AAU eladásról, beleértve az árat és az egyéb speciális feltételeket. Az AAU eladás előkészítését – a tárgyalásokon való részvételt és az adásvételi szerződés tervezetének elkészítését is ideértve – a törvény a Környezetvédelmi Minisztérium valamint a Pénzügyminisztérium hatáskörébe sorolja. Az AAU adásvételi szerződést a Miniszteri Kabinet jóváhagyása után a környezetvédelmi miniszter írja alá. Az AAU eladásból származó bevételt az Államkincstár számlájára utalják. A kiadások a „Klímaváltozás pénzügyi eszközei” nevű program keretén belül történnek. A program éves költségvetését az előző évi AAU eladásokból származó fel nem használt bevétel biztosítja. Az intézkedések felügyeletét a kormány nevében a Környezetvédelmi Minisztérium végzi. Az intézkedések átláthatóságát és hitelességét a Tanácsadó Testület biztosítja a társadalom számára. A Tanácsadó Testület képviseletébe tartoznak a közvetlenül érintettek, beleértve az állami intézményeket, a civil szervezeteket, valamint a vásárlókat.19 Lettország korábban már adott el AAU kvótákat Hollandiának, de mivel az adásvétel nem a tőzsdén, hanem az országok közötti kétoldalú megegyezés alapján zajlik, ezért az üzlet részletei nem nyilvánosak.20 Lettország nemzetközi emisszió-kereskedelmi részvételéről, szabályairól bővebb információ az alábbi linken olvasható: http://siteresources.worldbank.org/INTECAREGTOPENVIRONMENT/Resources/Latv iaGIS-web.pdf

17

Poland, World Bank ink AAU deal. 2008. december 10. http://www.commoditiesnow.com/content/market-news/archive-2008/market-news2008121051338.php?PHPSESSID=4485227626190ac885930ba4b38aedf6 18 Kyoichi Shimazaki: Latvia’s participation in international emissions trading. The World Bank, Moscow. 2008. április http://siteresources.worldbank.org/INTRUSSIANFEDERATION/Resources/Shimazaki_eng.ppt. 19 Ilze Prüse: AAU trading standards: the Latvian Approach. Ministry of the Environment of the Republic of Latvia. 2008. április http://www.rec.org/REC/Programs/ClimateChange/Docs/green_investment_2008_04_24/8_aau_trading_ standards_latvian_approach_pruse.ppt. 20 MTI Híradatbank. 2007. szeptember 5.

14


Szlovák Köztársaság Szlovákia Magyarországhoz, illetve a régió több országához hasonlóan forrólevegőtartalékkal rendelkezik, mert a Kiotói Egyezményben előírtnál kevesebb szén-dioxidot bocsátott ki. A Point Carbon szerint Szlovákia 2012-ig 50 millió kvótánál is többet tud majd eladásra kínálni. Szlovákia 2008 novemberében tízmillió tonna szén-dioxid kvótát („forró levegő”, „hot air”) értékesített egy svájci székhelyű, magántulajdonú cégnek, az Interblue Group LLC-nek,. Az egységek ára 6,05 euró/tonna volt. Az eladás a Kiotói Jegyzőkönyvnek megfelelően történt, amely a 2008 és 2012 közötti teljesítési időszakban megengedi a kvótakereskedelmet. A Szlovákia és a svájci cég között megkötött szerződés abban tér el a magyar szerződésektől, hogy nem tartalmazza azokat a kikötéseket, melyek szerint az kvótaeladásból befolyt pénzt mérhető zöld beruházásokra kell fordítani. A szlovák kormányszóvivő ugyanakkor azt mondta: „A szén-dioxid-kvóták értékesítéséből származó állami jövedelem egy állami környezetvédelmi alapba kerül, hogy biztosan zöld célra használják fel”. Szlovákia 2002-ben már értékesített kvótákat, akkor Japánnak adtak el egy kisebb mennyiséget, 200 ezer tonnát, amit határidős ügyletként lehetett kivitelezni a teljesítési időszak előtt. 21 A fent említett kvótaértékesítésről egy 2002. december 6-án kelt sajtóhír számol be: Szlovákiában – a kormány felhatalmazására – a Környezetvédelmi Minisztérium feladata az éghajlatváltozással kapcsolatos ügyek intézése, így a minisztérium garantálta a japán félnek történő AAU eladást. Az AAU-kat a Menert s.r.o-n, egy szlovák műszaki cégen keresztül értékesítették. Az ügylet kizárólagos közvetítője a new york-i székhelyű Evolution Markets LLC volt. Az AAU-k értékesítése lehetővé teszi Szlovákia számára, hogy belföldi emisszió-csökkentő programokat finanszírozzon, amely az ország üvegházhatású gáz kibocsátásának csökkenését eredményezi. „Minél korábban kezdjük meg a belföldi emisszió csökkentést, annál nagyobb mértékűek lesznek a környezeti előnyei” – mondta Miklós László, a szlovák környezetvédelmi miniszter. „A nemzetközi karbon-piac felélénkítésével ez az új tranzakció lehetővé teszi zöld beruházások megvalósítását, egyúttal munkahelyeket is teremt. Szlovákia nyitott több, alacsony költséggel járó emisszió csökkentési lehetőségre, úgymint az energiafelhasználás hatékonyságának növelése és váltás a tisztább üzemanyagokra.”

21

Zsolt Melinda: Szlovákia megdöntötte Magyarország forrólevegő-rekordját. http://index.hu/politika/kulfold/kvt1125/

15

2008. november 25.


A minisztériummal való közös munka során a Menert 21 olyan programot indított útjára, amelyek lényeges emisszió csökkenéshez vezetnek. „Szoros együttműködésben dolgozunk a Környezetvédelmi Minisztériummal, az emisszió-kereskedelemből származó bevételek újabb üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentő programokra történő felhasználásában” – mondta Miroslaw Wöllner, a Menert ügyvezetője.22 Ukrajna Ukrajna (Oroszország után) a második legnagyobb AAU készlettel rendelkező ország, mely a Világbank szakértői szerint 0,45-1,5 milliárd egység „forró levegőt” tud a világpiac részére felajánlani. (Ukrajna és Oroszország együtt a globális AAU tartalék 75 százalékát mondhatja magáénak.) 2007-ben megalakult a Zöld Beruházási Rendszer képviselete, melynek vezetője a környezetvédelmi miniszter pénzügyi tanácsadója. A képviselet független állami testület, melynek minden AAU-val kapcsolatos tevékenységét az Ukrán Miniszteri Kabinet ellenőrzi, és amely kétoldalú tárgyalásokat folytat a vásárlókkal. A képviselet szándéka, hogy 200 millió szén-dioxid kibocsátási egységet értékesítsen évente. Ukrajna folyamatosan felszámol minden kockázati tényezőt, amely a szerződések végrehajtásának útjába állhat. Ilyen például az AAU-k korai átruházása vagy a biztosítótársaságokkal való együttműködés az egyéb kockázatok elkerülése érdekében. Az éghajlatváltozással foglalkozó civil szervezetek képviselői aggodalmukat fejezték ki az AAU-val kapcsolatos tevékenységeket felülvizsgáló bizottság hiánya miatt. Az AAU kereskedelem távlati kilátásait a japán és a finn kormány képviselőinek egy kerekasztal tárgyaláson mutatták be. A japán képviselők szerint kormányuk 100 millió tonna szén-dioxid kvóta vásárlását tervezi, de előzetes számításaik szerint 500-600 millió tonnára lesz szükségük a kiotói célok teljesítéséhez. A japán fél, mint AAU vásárló legfontosabb vásárlási feltételei az ár, a bevétel zöld felhasználása és a hitelesség voltak. A japán kormány engedélyezi a japán vállalatoknak is az AAU vásárlást. A finn kormány képviselői azt mondták, hogy országuk 12 millió tonna szén-dioxid kvóta vásárlását tervezi.23

22

Greenhouse Gas Emissions Trading Under the Kyoto Protocol Kicks Off with Historic Allowance Transaction. 2002. december 6. http://new.evomarkets.com/pdf_documents/Evolution%20Brokers%201st%20AAU%20Trade.pdf 23 Ukraine announces its ambition to become a first player on AAU trade market. 2007. április 25. http://climategroup.org.ua/?page_id=71

16


Az ECPRD hálózat tagjainak feltett kérdések Az állami tulajdonban lévő kibocsátási egységek kereskedése részleteinek megismerése végett a Kutatószolgálat az alábbi kérdéseket juttatta el az ECPRD hálózat tagjainak: Hogyan hajtják végre az állami tulajdonú kvóta-tranzakciót? Ki dönt (mely szervezet) a kvótaeladásról (tranzakcióról)? Van verseny a potenciális vevők között? (pl. nyílt tenderek stb.) Az önök kormánya illetve a környezetvédelmi ügyekkel foglalkozó minisztériuma közzéteszi-e eladási szándékát, valamint az árat? 5. A parlamenti bizottságok részt vesznek-e az eljárásban? Hogyan ellenőrzik a tranzakciók lefolyását? 6. Előfordult már, hogy az Állami Számvevőszék ellenőrizte ezt a tevékenységet? 7. Milyen jogszabályok szabályozzák ezt a tevékenységet? 1. 2. 3. 4.

A kérdésekre érkezett válaszok azonban szinte teljes mértékben az EU ETS kereskedelmi rendszerre (Európai Unió Üvegházhatású Gázok Kibocsátás-kereskedelmi Rendszere – European Union`s Greenhouse Gas Emission Trading Scheme – EU ETS) vonatkoztak, amelyben 2005. január 1-étől 14 ezer létesítmény vesz részt, és amely az ipari létesítmények CO2 kibocsátását szabályozva csökkenti a tagországok szén-dioxid kibocsátását. Az AAU egységek azonban nem tévesztendők össze az ETS rendszeren belül értékesített széndioxid kvótákkal. Az alábbi néhány ország rövid válasza tekinthető a tárgyhoz tartozónak. Ausztria Ausztria Nemzeti Kiosztási Terve szerint a 2008-2012-es kereskedési időszakra a kiosztott kibocsátási egységek teljes mennyiségének 97,7 százaléka a létesítmények között került ingyenesen kiosztásra, 1 százalékot az új belépők számára tartalékolnak, a fennmaradó 1,3 százalékot (amely mintegy 400.000 egység évente) pedig a kormány értékesíthet. Ezen kvóták érétkesítéséről a környezetvédelmi miniszter dönt a gazdasági miniszterrel egyetértésben. Az aukciók időpontjai (körülbelül kétszer egy évben) és az eljárások nyilvánosak, a Környezetvédelmi Minisztérium honlapján olvashatók. A parlamenti bizottságok nem vesznek részt az eljárásban, és nem is ellenőrzik azt. Az Állami Számvevőszék még nem végzett ellenőrzést e témában. Kapcsolódó weboldalak: www.eu-emissionshandel.at www.emissionshandelsregister.at Észtország Észtország nem hajtott még végre tranzakciót állami tulajdonú kvótáival. A Zöld Beruházási Rendszer (GIS) végrehajtására vonatkozó tervek egyelőre még kidolgozás alatt állnak. A kormány GIS-ről szóló döntésének függvénye, hogy mely szervezet dönt a kvótaeladás kérdéséről.

17


Litvánia A megállapított kibocsátási egységek (AAU) eladása a GIS keretein belül történik, melynek kidolgozása még folyamatban van. A kvóta eladásról a Környezetvédelmi Minisztérium dönt, a Pénzügyminisztériummal együttműködésben. A kvótaeladásból származó bevétel környezetvédelmi célokra történő felhasználása az éghajlatváltozásról szóló törvénytervezetben szerepel. Finnország Finnországnak nem áll szándékában sem venni, sem eladni megállapított kibocsátási egységet (AAU). A Környezetvédelmi Minisztérium a finn állam nevében vesz részt a nemzetközi emisszió kereskedelemben. A Foglalkoztatási és Gazdasági Minisztérium felelős a kvótaeladás mechanizmusának irányításáért.

18

A KIOTÓI NEMZETI VAGYONNAL RENDELKEZŐ

Recommend Documents