JELENTÉS a kárpótlási törvények végrehajtása - leülönös tekintettel a kárpótlási jegyek felhasználására - címú helyzetfeltárásról
1995. szeptember
262.
A vizsgálat végrehajtásáért felelös: az ÁSZ IV. Vagyonellenörzési Igazgatósága dr.. Kovács Árpád
igazgató
Az ellenörzést vezette:
dr. Elek Jdnos
osztdlyvezettJ ftJtanácsos
Az ellenörzést végezték:
Berzétey Attildné dr. Dotterweich Antal Écsy Lajosné. · Hoffmann Istvein dr. Szávai Tamás Tóth lstvdn
szdmvevtJ szdmvevtJ szdmvevtJ szdmvev{J szdmvev{J szdmvevtJ
tanácsos tanácsos
tanácsos tanácsos
ÁLLAMI
SZÁMVEVŐSZÉK
V-22-38/1994-95.
J E L E N T É S
a kárpótlási törvények végrehajtása - különös tekintettel a kárpótlási jegyek felhasználására című
helyzetfeltárásról
I.
BEVEZETÉS
Az Állami
Számvevőszék
Elnöke az
Országgyűlés
Bizottsága felkérése alapján a kárpótlási
Számvevőszéki
törvények
végre-
hajtásának helyzetfeltáró vizsgálatáról rendelkezett. A cél az volt, hogy a kárpótlási törvények végrehajtásáról, és a gazdaságszerkezetre, tulajdonosváltásTa gyakorolt hatásáról - az ÁSZ lehetőségei között - átfogó képet nyújtson. A feldolgozás súlypontjai a kibocsátott kárpótlási jegyek felhasználási területeit követik. Külön vizsgálva ezen belül, hogy a rendelkezésre álló lehetőségek mennyiben szalgálták-az gyorsítását.
értékmegőrzés
érdekében- a jegyek
beváltásának
A kiindulópontot és az alapot a tulajdonviszonyok érdekében, az
állam
által
az
állampolgárok
rendezése
tulajdonában
igazságtalanul okozott károk részleges, továbbá életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról alkotott törvények képezték.
- 2 -
E jelentés az Országos Kárrendezési
és
(OKKH), a Pénzügyminisztérium (PM),
a
Kárpótlási
Hivatal
Földművelésügyi
Mi-
nisztérium (FM), az Igazságügyi Minisztérium (IM), az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ), az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság (ÁV Rt), a Kincstári
Vagyonkezelő
Szervezet
(KVSZ),
a
Pénzintézeti Központ (PK) az Állami Értékpapír Felügyelet és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (NYUFIG) mai,
iratai,
dokumentu-
írásbeli nyilatkozatai, adatai, valamint a
Ellenőrzési
Iroda (KEl) titkos
minősítésű
tése alapján készült és az 1990-1995. év
Kormányzati
vizsgálati
időszakra
közötti
terjedt ki. A jelentés készítéséhez emellett az
jelen-
ÁSZ
munka-
társaí hasznositották azokat a részinformációkat is, amelyek más
számvevőszéki
vizsgálatok során a
témához
kapcsolódóan
korábban születtek. Az ÁSZ együttműködött a KEl-vel,
amely
munkaterve
alapján
azt vizsgálta, hogy a kárpótlási jegyek kibocsátásakor,
va-
lamint azok megsemmisítésekor betartották-e a vonatkozó jogszabályokat, kizárja-e a folyamat szervezettsége
a
hamisi-
tást, illetéktelenek kárpótlási jegyhez jutását, és biztosított-e a megsemmisítés átláthatósága, pontossága, technikaifeltételrendszere. A
teljeskörű
helyzetkép bemutatása
kében e dokumentum röviden összefoglalja a KEl ságra hozható -
főbb
érde-
nyilváno-
tapasztalatait, illetve utal
az
annak
ajánlásai alapján hozott kormányhatározatra is. A jelentés többszörös egyeztetés alapján Jelen formájában tartalmazza melyeket az
azokat
előírásoknak megfelelően,
a
kerűlt
lezárásra.
pontosításokat
kellő
időben
is,
rendel-
kezésre bocsátott és elfogadott záróészrevételek indokoltak. Ezen észrevételek a jelentés mellékletét képezik.
- 3 -
II.
ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, AJÁNLÁSOK 1. Összefoglalás, következtetések A kárpótlási törvények megszületését politikai döntések sorozata előzte meg. Az első döntéseket - összesen három - az Országgyűlés hozta határozat formájában, kettőt 1989. évben, egyet pedig !990. év elején. Az
Országgyűlés
1989. évi határozataiban felhivta 1945-1962. közötti
törvénysértő
és kitelepítések áldozatainak rendőrhatósági
őrizetben
a Kormányt, hogy az elítélések, internálások
kártalanítása,
továbbá
a
fogva tartott (internált), vala-
mint kitelepített személyek sérelmeinek orvostása érdekében szolgáltasson elégtételt. Az 1990. év elején hozott határozatban az Országgyűlés az 1938-1945. közötti időszakban
a faji vagy nemzetiségi hovatartozás vagy a nácizmus elleni magatartásuk miatt deportált vagy egyéb hátrányt szenvedett személyek sérelmeinek orvoslását kezdeményezte. A végrehajtás érdekében egyúttal arra is felhívta a Kormányt, hogy törvényjavaslatot terjesszen
elő.
A törvényjavaslat koncepcióját 1991. tavaszán a Köztársaság Elnöke az Alkotmánybirósághoz nyújtotta be. Az Alkotmánybíróság határozatában kimondta, hogy a tulajdonviszonyok rendezése alkotmányos feladat, mivel az Alkotmány preambuluma célul tűzi ki a szociális piacgazdaságot. A tulajdonrendezés pedig komplex folyamat, amelynek a
kár-
pótlási törvény csupán egy része. Az Alkotmánybíróság tekintetbe vette,
hogy
a
tervezett
kárpótlás alapja nemcsak az elvett tulajdon lehet, az elszenvedett sérelem is. A testület kimondta
azt
hanem is,
- 4 -
hogy a kárpótlási törvény koncepciója részleges
pénzbeli
kárpótlást nyújt. A Köztársaság Elnöke által
kikért
al-
kotmánybírósági véleményt is figyelembevéve
alkotta
meg
az Országgyűlés !991. évben az első kárpótlási törvényt, amelyben a tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által az állampolgárok tulajdonában
igazságtalanul
oko-
zott károk részleges kárpótlásáról intézkedett. Ez a törvény azonban már
előre
jelezte, hogy
a
kárpótlás
rend-
szere túlnő az elmúlt rendszer által okozott károkon. A törvény ugyanis kimondta, hogy az 1949. május l. és 1989. június 8. közötti
időben
alkotott jogszabályok alkalmazá-
sával okozott károk kárpótlásáról külön törvény rendelkezik. E károk rendezésére alkotta meg az !992. évben a második
kárpótlási
Országgyűlés
törvényt
a
tulajdon-
viszonyok rendezése érdekében, az állam által polgárok tulajdonában az 1939. május
I-jétől
az
az
állam-
1949.
június
8-ig terjedő időben alkotott jogszabályok alkalmazásával igazságtalanul okozott károk részleges kárpót!ásáról. Az
életüktől
és szabadságuktól politikai okokból jogtala-
nul megfosztottak kárpótlásáról született meg a kárpótlási törvény. E törvény szintén ölelt fel, mint az elmúlt rendszer által
harmadik
szélesebb kőrt okozott jogsé-
relmek= hiszen hatálya az 1939. március ll. és !989. október 23. között életüktől és szabadságuktól politikai okok miatt jogtalanul megfosztottakra terjed ki. vény hatályát az alkotmánybírósági normakontroll
A a
törtör-
körre
ter-
jesztette ki. Kimondta, hogy !995. szeptember 30-ig
kell
vényben meghatározottnál szélesebb
személyi
orvosoini azt a mulasztásos alkotmánysértést, amely a személyi kárpótlás lezárásával kapcsolatos, 1992. november 30-i
határidővel
előírt
törvényalkotási
kötelezett-
ség teljesítésének elmulasztásamiatt állt fenn.
- 5 -
előírt
Az Alkotmánybíróság által
matban van. Csak elfogadása után
törvénymódosítás ismerhető
lásra jogosultak teljes köre, s azzal tekinthető
gesnek
folya-
meg a
kárpót-
összefüggő
- végle-
pénzügyi-vagyoni
igény,
miközben
szándék a kárpótlás folyamatának 1995. évi lezárása. Az 1991. évi sági,
első,
un. vagyoni kárpótlási törvény
gazda-
tulajdoni megalapozására pontos, megbízható
adatok
nem álltak rendelkezésre sem a kárpótolandó javak mennyiségét, sem azok értékét során a
termőföld,
elsődlegesen
illetően.
a vállalat és
A törvény a
előkészítése
házingatlan
képezte
a kárpótlási mérték meghatározásának
számí-
tási alapját. Bár erre volt
szándék,
alapinformációk
megfelelő
hiá-
nyában nem tudták felmérni a más jellegü jogszabályok alkalmazásával okozott károk névértékét és azok után várható kárpótlási igényeket. sokról, kező
(Például a korabeli
igénybevételekről,
letétbe
államosítá-
helyezésekről
rendel-
jogszabályok intézkedése a kártalanításról, azaz;
a
kártalanítás módját és mértékét mindmáig meg nem alkotott törvényre, vagy alacsonyabb szintü
jogszabályra
bízták.
Ilyen volt egyes házingatlanok állami tulajdonba
vételé-
ről
szóló 1952. évi törvényerejü rendelet, vagy a földre-
formmal kapcsolatos 1945. évi törvény.) Csak becsülni tudták továbbá, hogy a lőszövetkezetek
tulajdonában
lévő
mezőgazdasági
földek
terme-
vonatkozásában
milyen nagyságú többszörös kárpótlási igényre lehet
szá-
mítani a halmozódó korábbi politikai jogszabályi intézkedések következtében. Nem foglalkoztak készítői
a
törvények
érdemben azzal sem, hogy a kárpótlás
tásához egyáltalán milyen nagyságrendü vagyon
elő
megvalósívehető
fi-
gyelembe, s hogy a tulajdonviszonyokba való ilyen beavat-
- 6 -
kozás milyen változásokat okoz, közvetett hatásokkal jár, s hogy a
gazdaság
működtetéséhez
ezzel
milyen további törvényeket, s föként kell megalkotni.
összefüggésben
milyen
tartalommal
(Például agrárpiaci rendtartás,
kezeti vagy az állami gazdaságok társasággá
szövet-
átalakulását
is szabályozó törvények, stb.) Ilyen előkészítés után az elfogadott degresszív skála alapul vételével a kárpótlás vagyoni, pénzügyi nagyságrendjét a kamatokat figyelembevéve akkor 100 milliárd
Ft
körülire becsülték. A kárpótlási törvények alapján ezideig címletértékű
130
milliárd
Ft
kárpótlási jegy került kibocsátásra. A kama-
tokat is figyelembevevő kárpótlási jegyérték - névértéken - 220 milliárd Ft körül van. Ehhez csatlakozik, hogy a már hatályos törvényi előirások szerintl99S. év végéig további közel félmilliónyi kárpótlási pátigény és becslések szerint mintegy 2,0-2,5 milliárd Ft eimletértékű jegy kiadása várható. Ezen adatok természetszerűen még nem tartalmazzák a már hivatkozott, most előterjesztett törvénymódosítás nyomán
jelentkező
igényeket.
Az állami vagyon kezeléséért felelős szervezetek a kárpótlási célok megvalósításához szükséges állami vagyontömeget 1993. A korábban
évben
már
220
előirányzotthoz
milliárd
képest több mint 100
gyobb igény fedezetére az ÁVÜ ekkor nominálértékű
Ft-ra
90
becsülték. ~-kal
milliárd
vagyont ajánlott fel, mig a
júliusi határozataszerint 120 milliárd Ft
forint
kormány értékű
na-
1993. vagyon
biztosítása hárult az ÁV Rt-ra. A KVSZ-nek pedig egy
má-
sik kormányhatározat szerint 10 milliárd Ft bruttó nyilvántartási értékű volt szovjet ingatlant kellett kijelölnie kárpótlási jegy ellenében
történő
értékesítésre.
- 7 -
Bár papiron rendben
volt
a
részletezett - okok miatt a
fedezet,
különböző
vagyonkezelő
szervezetek
forgalomból együttesen eddig mindössze 68,5 címletértékű
később
milliárd
a Ft
kárpótlási jegyet vontak ki, amely névérték-
ben mintegy 120 milliárd Ft összeget képvisel. Közel 65 milliárd forint
címletértékű
jegy
"kézben". Csak becslések vannak arra, hogy
van
ebből
nyi kárpótoltaknál 40, brókereknél 8 - 10, a
ma az
is ala-
szövetkeze-
teknél 10 - 12, az önkormányzatoknál pedig mintegy 5 milliárd forintnyi lehet. Az önkormányzatoknál, szövetkezeteknél
lévő
és az un. másodlagos, - nem az
igényjogosul-
tak által közvetlenül beváltott - jegy tömeg ismét forgalomba kerülhet, újabb és újabb állami vagyonrészt köthet le. Ennek nagyságával, hatásával
érdemében
eddig
senki
nem foglalkozott, pedig ez a vizsgálathoz kapcsolódó konzultációk szerint - az alanyi kárpótoltaknál lévő és a még kiadásra váró jegyek képviselte szükségleten túl további, pontosabb nagyságrendjében nem ismert, de akár 50 -
100 milliárd Ft-os vagyoni igényt is jelenthet.
A Kormány 1991-ben létrehozta az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalt, mely országos hatáskörű államigazgatási szervként a kárpótlási törvények végrehajtásában, a folyamat megszervezésében kulcsszerepet
tölt
gazdasági összefüggéseivel, koordinálásával
be.
Annak
értelemszerű
en nem foglalkozik. Feladata a kárpótlási határozatok meghozatala, a kárpótlási jegyek kinyomtatása, tárolása, kibocsátása, kárpótoltakhoz való eljuttatása, illetve gondoskodás a kárpótlási jegyek megsemmisítéséről. A kárpótlási folyamat ellenőrzése vevő
rendszerszemléletű
végrehajtása
kormányzati feladatkör. A folyamatban
szaktárcák,
intézmények,
hivatalok,
a
és
részt-
szervezetek
- 8 -
funkcionális feladatkörén belül - az OKKH kivételével - a kárpótlás végrehajtása csupán részfeladatot jelentett.
A
koordinációra kezdetben még formális döntés sem született. A helyzetet felismerve a Kormány határozatokat
hozott
folyamat koordinálására 1992-93. években, de konkrét tézkedést keveset tett. Érdemi együttműködés nem ki. A folyamatban
résztvevő
intézmények
amiből
végrehajtását. nyújtottak
a Kárpótlási Hivatal mintegy 1,6 millió
talált megalapozottnak. Ezen belül a vagyoni mintegy
alakult kárpótlás
Eddig mintegy 1,8 millió db kárpótlási igényt he.
in-
belső ellenőrzése
- egy-egyszervezetet kivéve - nem vizsgálta a szabályszerű
96~-a.
igények
megfelelően
db-ot
kárpótlások 48~-a
míg a személyi kárpótlások alig
megalapozott. A jogos elntrásainak
a
elismeréséről
a
törvény
a kárpótlás összegét feltüntetó,
az állammal szembeni követelést
megtestesítő
értékpapírt
(kárpótlási jegy) állítottak ki. A kárpótlási jegy han az ilyen kötelezvény papíroktól mazta a lejárati
határidő
volt
tartal-
eltérőennem
megjelölését,
azon-
ugyanakkor
csak
1994. december 31-ig kamatozott. Az OKKH a kárpótlási jegyek kibocsátására
és
forgalomba
hozatalára kiirt pályázatot követően a Budapest pír és Befektetési Rt (BÉB Rt)-vel kötött
Értékpa-
szerződést
az-
zal, hogy az OTP Bróker Rt-vel konzorciumot hozott létre. A jegyek kiadását bonyolító BÉB Rt. az általa ténylegesen kiadott, letétben gyekről
lévő
és állami megsemmisítésre váró je-
- mint a KEl vizsgálata megállapítottarendelkezik.
Ezzel
megsértette az értékpapírok és a szigorú számadású
nyom-
körű
és pontos nyilvántartással
nem
teljes-
tatványok nyilvántartását szabályozó
előírásokat.
szerint összeférhetetlenség is fennállt,
mert
a
A
KEl
jegyek
- 9 -
kibocsátásával foglalkozó szervezet
egyúttal
forgalmazó. Valamennyi
egy
visszaélésre ad
tevékenység
másodiagos
kézben
tartása
lehetőséget.
Eddig mindössze 16 milliárd
eimletértékű
Ft
kárpótlási 12~-a.
jegyet semmisítettek meg. Ez a kibocsátottnak alig forgalomból kikerültnek pedig mintegy 23
A
~-a,
felhasz-
nált és az állam által bevont kárpótlási jegyek megsemmisítéséről
a KEI vizsgálat lezárását
annak
követően,
pasztalati nyomán, 1995. augusztusában született
ta-
jogsza-
bály. A kárpótlási törvények sem tartalmaznak erre vonatkozó utalást. A megsemmisítés 1994. március óta az a BÉB Rt, az ÁVÜ és az ÁV Rt
által
közösen
OKKH,
kidolgozott
eljárási rend alapján folyt. A KEI megállapításai szerint azonban a tényleges gyakorlat csak részben felel eljárasi rendben leirtaknak. A megsemmisítés nem
megfelelő,
lódiságának
meg
az
előkészí
tése
mivel annak során a kárpótlási jegyek
ellenőrzése
elmaradt.
(A
KEI
va-
tapasztalatai
alapján a Kormány több pontból álló határozatban intézkedett a tarthatatlan helyzet megváltoztatására.) A kárpótlásra jogosultaknak a állami szervezet állt
jegy
hasznosítására
rendelkezésre;
során - kiírás szerinti állami vagyon
vagyoni
négy
kárpótlás
értékesítésekor
az ÁVÜ és az ÁV Rt (jelenleg összevontan
már
az
Állami
Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. továbbiakban ÁPV Rt), a KVSZ és a jegy életjáradékra való váltása esetén pedig a Országos Nyugdíjbiztosítási A kárpótlásban
jelentős
roktól korábban elvett
Főigazgatóság.
szerepet játszott az földterület.
Ez
történő
eredeti
vagyonszerzés tárgyaként.
állampolgá-
egyik
mint kárpótlási igény alapja szerepelt, más dig, mint a kárpótlási jegyek
a
oldalról
részről
jogosultak
peáltal
-
10 -
A vagyoni kárpótlási törvények tulajdonában
lévő
alapján
55,1 míllió AK értékű
natkozóan 77,9 millió AK
értékű
a
szövetkezetek
földterületre vo-
kárpótlási
igényt
nyúj-
tottak be. Az elbírálás során az OKKH 62 millió AK-ra vonatkozó igényt fogadott el. A földalap nagyságát meghaladó kárpótlási igény zata, hogy az egykori földet A
jogszabályok
egymás után több
időben
kárpótlási
igények
szerint
embertől
alapján
41,3
magyará-
ugyanazt
elvehették. millió
a
területből
37 millió AK
értékű
értékű
AK
2,3 millió ha területet jelöltek ki földárverés Ebből
a
céljára.
föld talált az ár-
verések során gazdára. Az !991. évi ben hozott mőföldnek
első,
tőrvény
a tulajdonviszonyok rendezése
csak annak számára teszi lehetövé ter-
kárpótlási jegyért való megszerzését, aki
lalja, hogy azt 5 éven belül a Az
előírás
érdeké-
termelésből
vál-
nem vonja
ki.
megszegését a törvény kártalanítás nélküli ál-
lami tulajdonba vétellel rendezi, bünteti. zett azonban, hogy az gét mely szerv
előírás
ellenőrzi.
betartásának
Nem
rendelke-
kötelezettsé-
Következésképpen ilyen
lépésre
egyetlen esetben sem került sor. A törvény
vállalkozásszerűen mezőgazdasági
végzőknek
lehetövé teszi, hogy kárpótlási
tevékenységet jegyük
és
az
alapjául szolgáló kár különbözete erejéig, maximum együttesen l millió Ft-ig
mezőgazdasági
kapjanak. 3,7 milliárd Ft ki.
Ebből
értékű
támogatási ilyen
utalványt
utalványt adtak
az árveréseken összesen 2,8 milliárd Ft
használtak fel.
Az
előírásokat
Több mint 90 esetben kapott
nem mindig
olyan
személy
értékűt
tartották
be.
vállalkozási
-ll-
utalványt, akinek
akiutalt kárpótlási jegye
meghaladta
az l millió Ft-ot. Összesen mintegy 0,7 milliárd tékben állitottak ki
jogosulatlanul
ványt. A hibák kisebb-nagyobb szerűen
Ft
vállalkozási
szankcionálása
érutal-
természet-
nem egyenlitbette ki azt a hatást, amelyet az a
kárpótlás közhangulati megítélésében, mint kárt,
s
köz-
vetve gondolkodási zavart okozott. A földárverések lefolytatása
jelentős
nyezett a tulajdoni szerkezetben.
változást
1990.
május
eredmé31-én
az
ország területének 32~-a volt állami; 61~-a szövetkezeti; 8~-a pedig magántulajdonban. Ezzel szemben az 1995. évi statisztika szerint január l-én a földterűlet 28~-a volt állami; 44~-a szövetkezeti; 28~-a pedig magántulajdonban. A magántulajdon a folyamatban lévö földárverések és privatizációk következtében tovább növekszik, döntően az állami földek rovására. A földárverések adott módon történő megvalósítása a hatékony gazdálkodásra alkalmatlan kisbirtokok tömegét hozta létre. A földhöz jutottak 85~-a ugyanis 10 ha-nál kisebb földterületet szerzett. A földet szerzőknek csupán szerzett olyan nagyságú tulajdont, amely alkalmas gazdaságos
mezőgazdasági
vállalkozási
15%-a lehet
tevékenységre.
Mindezek alapján a következő években a kisgazdaságok számának jelentős csökkenése és a 100 ha-t meghaladó nagybirtokok kialakulása várható. A kárpótlási törvények végrehajtása
erősítette
kezeti átmeneti törvény hatását abban, hogy a
a
szövet-
földtulaj-
don és a földhasználat tartósan elváljon. Az így megszerzett földterület jelentős részét - legalább középtávon bérleményként hasznosítják, elsősorban azoknak a szövetkezeteknek felajánlva,
amelyektől
a
föld
származik.
- 12 -
A kárpótlással megszerzett földek kisebbik részén
tulaj-
donon alapuló vállalkozói tevékenység indult, melynek kezelése a jelenlegi
rendszertől
eltérő
megoldásokat
igé-
nyel az eszközellátásban, hitelezésben, támogatásban és a piaci kapcsolatok szervezésében. Az egykori állami gazdaságok társasággá alakulásának
fo-
lyamatát a kárpótlás ilyetén való megvalósulása ugyancsak zavarta. Termelési alapjaik változtak, az elhúzódó földkijelölések technikailag hátráltatták a vagyonérték határozását, s
végső
soron
a
Mindez
tőkebevonást.
nem számszerűsíthető közvetlen és gazdasági veszteségeket okozott az országnak.
megje-
közvetett
lentős,
A kárpótlási törvények lehetövé teszik, hogy azok a pótlásra jogosultak, akik 1991. január l-én 65.
kár-
életévü-
ket betöltötték, vagy munkaképességüket legalább
67%-ben
elvesztették, jegyüket életjáradékra váltsák.
vagyoni
A
kárpótoltak jegyeinek átváltását tekintve - azok felhasználása körébe kárpótlásra kárpótlását
eső
- életjáradékra váltását és a
jogosultak illetően
életjáradék
személyi
formájában
történő
- a jogalapban a konstrukcióban, va-
lamint az életjáradék megállapítása módjában és
mértéké-
ben azonban lényeges különbségek vannak. A koruknál fogva
életjáradékra
jogosultak
a
járadékat
életük végéig kapják. A rokkantság alapján jogosultak járadékideje azonban korlátozott,
nők
esetében 15 év,
fiak esetében 12 év. Az életjáradék folyósításához
férszük-
séges fedezetet az ÁPV Rt privatizációs bevételeiből, ennek hiányában az állami 1994. év
végéig
költségvetésből
személyi
biztosítják.
és vagyoni kárpótlás
alapján
5,9 milliárd Ft életjáradék ellátást fizettek ki. E forma iránt eddig szerény igény mutatkozott, melyet a
feltéte-
-
13 -
lek oldása némileg enyhíthet, azonban mint érdemi, a gyon iránti keresletet
csökkentő
va-
megoldással ezzel a
jö-
A kárpótlási jegy - mint értékpapír - közvetlenül is
ak-
vőben
sem lehet számolni.
tív része a pénzügyi folyamatoknak. megítélése,
előrebecslése
A
pénzügyi
hatások
ugyanakkor csak nagy hibahatár-
ral lehetséges, az esetek többségében legfeljebb a változások irányát lehet jelezni. A törvényi
előírások
szerint a kárpótlási jegy bemutatóra
szóló, átruházható, az állammal szemben fennálló lést névértékben
megtestesítő
másodiagos forgalom kárpótlási jegyek kárpótoltaktól
különböző
tal felvásárolt,
értékpapír, megteremtette a
lehetőségét.
alapvetően
Másodlagos forgalomba
két úton jutnak. Az
kerültek
nagyobb
részben
ál-
begyűjtött
másodiagos
forgalomba.
(Ide sorolható az egyes kereskedelmi
zetek által
fizetőeszközként
elfogadott
a
eredeti
szervezetek, vagy személyek
illetve befektetési alapokba
kárpótlási jegyek
követe-
szerve-
kárpótlási
jegy
is.) Másodlagos forgalomba kerülhet az a kárpótlási
jegy
is, amelyet a kárpótlási törvények erejénél fogva a
mező
gazdasági nagyüzemek földárveréseken,
illetve
mányzatok bérlakás eladása során kötelesek
az
elfogadni.
A másodiagos forgalomba került kárpótlási jegyek ségérőlé
és
értékéről
önkor-
- mint jelezzük - csak
mennyi-
hozzávetőle
ges adatok állnak rendelkezésre. A másodiagos forgalomban a kárpótlási jegyek árfolyama - mivel azokon lejárati határidő
és beváltási garancia nincs feltüntetve
váltó, vagy kötelezvény természetének
nem
megfelelően
Jól mutatja ezt az a körülmény, hogy a kárpótlási árfolyama akkor volt magasabb, amikor úgy beváltására
az
állam
folyamatosan
tűnt,
megfelelő
a
alakul. jegyek
hogy azok kínálatot
-
14 -
biztosít. A privatizáció 1994 második felében zett lelassulásával a jegyek hasznosítási erőteljesen
beszűkült,
a
kárpótlási
bekövetke-
lehetősége
jegyek
igen
árfolyama
gyors ütemben, drasztikusan csökkent. mezőgazdasági
Ismert, hogy a mértékű,
bár ez
elsősorban
tsz-ek eladásadottsága nagy-
rövid lejáratú hitelekben tes-
tesül meg. Következésképpen várható, hogy a tsz-ek
jelentős összegű
kal szembeni tartozásaik kiegyenlítésére
kárpótlási jegyet fordítanak, amelyek elfogadása részéről
feltehetően
napi
árfolyamon
banka
bank
történhet, vagyon-
vesztést okozva a szövetkezetnek. A tsz-ek elnehezült pénzügyi helyzetükben gondjaik enyhítésére -
jelentős
likvídítási
nagyságrendben
értékesí-
tettek kárpótlási jegyet készpénzért. A kárpótlási jegyek eddigi felhasználása az agrárágazatot - a
nemzetgazdaság
többi ágazatához képest- aránytalanul terhelte, hiszena
földjellegű
mezőgazdasági
kárpótláson túl - az
és
a
vállalatok (állami gazdaságok) privatizáci-
ójánál minimum
20~-ot
kárpótlási jegyben lehetett
ni, de több esetben, mivel nyújtott, ez
élelmiszeripar
100~
erre
a
törvény
lehetőséget
is volt. Az élelmiszeripari
tulajdonszerzése során azonban
a
magas
fizet-
vállalatok
jövedelmezőségű
szakágazatok privatizációja már lezajlott, így kárpótlási jeggye! a tsz-eknek csak alacsony gyakorlatilag a
mezőgazdasági
jövedelmezőségű
üzemekkel
azonos
és
eladóso-
dottsági szinten álló - élelmiszeripari vállalatok megvásárlására volt és van
lehetőségük.
Ebből
következik, hogy
a kárpótlási jegyek élelmiszeripari vállalatok privatizációja során
történő
felhasználása csak
korlátozott
mér-
tékben valósulhat meg. Az OKKH kezdeményezésére az ÁPV Rt !995. márciusában mintegy 15 milliárd Ft
értékű
portfóli<í
-
15 -
csomagot állított össze, amelynél a lők
mezőgazdasági
terme-
eredeti kárpótlási jegyekkel fizethetnek, az említett
szűkült
lehetőségeken
A jegyek
jelentős
belül.
része a pénzpiacon is
teljesen érintve az eladósodott teket (közvetve
hitelező
mezőgazdasági
bankjaikat),
erő
megjelent, az
szövetkeze-
önkormányzata-
kat, egyes kereskedelmi vállalatokat. A kárpótlási jegyek forgalmazása inflációs hatást váltott ki, a
következő
tényezökön keresztül: életjáradékra
tása, ellenértékének fogyasztásra való pénzzel is
fizetőképes
tése esetén,
fordítása,
válkész-
privatizációs kereslet helyettesi-
eladásakor
szerzett
készpénz
munkabérre,
folyó kiadásra fordítása során stb. A politikai érdek és a magánasitás gyorsitásának szándéka 1993-ban és részben 1994-ben a kárpótlási jegyek sának,
végső
kivoná-
soron a jegy értékátlósága megteremtése
rányában hatott. Ez a késztetés azonban csak akkor
ered-
ményezett volna tartós hatást, ha az ÁVÜ és az ÁV 10~-os,
portfóliók értékesítésekor tömegesen, a 20~-os
Rt.
je-
szűkülő
for-
hányadból,
amit
gyeket. Kiszakítja e vagyont abból az egyre képviselő
a
illetve
limitnél nagyobb arányban fogad el kárpótlási
galomképes, tényleges értéket
i-
más- például társadalombiztosítási -célokra, a költségvetési bevételek fedezetére már többszörösen A gazdasági érdeknek felelt szervezetek kínálata -
meg,
1993 és 1994
hogy
a
első
lekötöttek. privatizációs
hónapjai kivéte-
lével - rendre és nagymértékben elmaradt
az
toktól, majd a privatizáció 1994. második
előirányza
felében
bekö-
vetkezett visszaesése, a koncepeionális bizonytalanságok, a készpénzbevételek növelésének meghirdetése nyomán a jegyek felhasználási
lehetősége
rendkívül
beszűkült.
-
A kárpótlási jegyet
végső
16 -
soron
vásárlására fordítják. Az adott
mindig
állami
körűlmények
tulajdon
között az ál-
lami vagyonnak a felkárpótlási jegyekkel szembeni ajánlásamessze elmaradt a kibocsátás által támasztott kereslet mögött. Ez a körülmény pedig
meghatározó
szott a kárpótlási jegyek, mint
szerepet
értékpapírok
másadtagos erősí
piaci árfolyamának kialakulásában, s ennek hatását ti az a körülmény is, hogy mészetszerű:
a
megszűnt.
kamatozás
ját-
Ter-
az árfolyam mind mélyebbre süllyed.
A kárpótlást a döntéshozók politikai kérdésként kezelték, amelynek folyamán az eredetileg pártok, a
képviselők
kitűzött
vitája, a bevont
cél a
szakértők
kotmánybíróság véleményezése következtében
koalíciós és az Al-
változott.
A kiindulásnál - vagyonrnérleg és vagyonpolitikai irányelvek hiányában- a rendelkezésre álló állami vagyon
nagyKésőbb
ságát, összetételét és piaci értékét nem ismerték. derült ki, hogy az állami vagyon kisebb és kevésbé
piac-
képes, mint azt feltételezték. Evvel szemben,ha a kárpótlás az eredeti szándéknak
megfelelően
valós
értéket
hordozó jegyek újabb kibocsátásának kötelezettségét tételezve -
fejeződik
be, akkor az az
eredetileg
felelkép-
zeltnél mintegy háromszor nagyobb vagyontömeget köt Ie. A még a forgalomnban vés a
lehetőség.
A
lévő
jegyek gyors kivonására is ke-
következő
években igen nagy nehézsége-
ket okoz, hogy a kárpótlási folyamat kezdetén nem tervezték meg
megfelelően:
lembevételével milyen vagyon biztosítható.
az ország teherbíró képessége figyeidőütemben,
előkészítéssel,
mekkora
-
17 -
lehetőségeit
Az állam tulajdoni és pénzügyi
adottságnak
kell tekinteni. A hibák kiküszöbölése, a szükséges vezeti, koordinációs feltételek javítása azonban pótlás megvalósításának ugyancsak feltételei, s
szera
kár-
erről
is
gondoskodni kell.
2. Javaslatok Az ÁSZ a jelentésben, illetve
a
részletes
megállapítá-
sokban foglaltak alapján- a KEl javaslata alapján hozott 1995.
augusztus 8-i kormányhatározat ismeretében (l.
sz.
melléklet) további intézkedéseket tart szükségesnek.
I. Az
Országgyűlés
részére ajánlja:
Igényelje, hogy a Kormány a kárpótlás
lezárása
és
befejezése érdekében tegye meg a szükséges intézkedéseket. Az ezzel
összefüggő
haladéktalanul terjessze be az - Számoitassa be a követően
kárpótlási
törvénymódosításokat Országgyűlésnek.
folyamat
befejezését
a Kormányt a lezárásról, a törvények
vég-
rehajtásáról. II. A Kormány részére: - Vizsgálja felül a kárpótlással
kapcsolatos
törvé-
nyeket, szüntesse meg a joghézagokat, tegye
egyér-
telműbbé
a szabályokat,
-
18 -
- Mérje fel, hogy a kárpótlás reális
lehetőség.
Ennek
va a kibocsátott
lezárására
időpontját
jegyértékkel
vagyoni kínálatot, s milyen remteni, s ezzel szemben a
szem
mikor előtt
összhangban
időütemben hátralévő
van tart-
milyen
tud
megte-
kárpótlás mek-
kora vagyoni igényt jelent. Ezen belül vizsgálja meg, hogy az elsődleges, alanyi kárpótoltak részére milyen
lehetőségek
vannak egy un.
zártvégű
állampa-
pír kibocsátására.
-Teremtse meg annak feltételeit, hogy az arra tékes állami szervek ján
termőföldet
ellenőrizzék:
szerzett személyek
ille-
a kárpótlás
út-
kötelezettsége-
iknek eleget tesznek-e, s ha nem. úgy
a
szükséges
intézkedéseket tegyék meg.
- Gondoskodjon arról, hogy a koordináció, s a mat egészének
belső
tárcaérdekektől
folya-
ellenőrzése
javuljon, Azt egy mentes szervezet - esetleg az OKKH
- hatáskörébe utalva.
III. Az OKKH Elnöke részére:
- Intézkedjen saját hatáskörében, hogy amintegy 0,7 milliárd Ft-ot kitevő - jogszabályellenesen kiadott -
mezőgazdasági
kik a
felelős
vállalkozási
személyek.
támogatást
illetően
- 19 -
III.
RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1.
Törvényelőkészítés,
annak feltételrendszere illetve
vég-
rebajtása 1.1.
Törvényelőkészítés,
annak feltételrendszere
A kártalanítási törvény és az IM
képviselői
előkészítése
érdekében a PM, FM
1990. novemberében abban állapodtak
meg, hogy a 3320/1990. Kormányhatározatnak
megfelelően
korábbi kormányelőterjesztése alapján az Országgyűlés számára tájékoztatót készít, az IM elkészíti
a
PM
a kártalanítás általános koncepcióját, az földre vonatkozó
elképzeléseiről
három minisztérium
egyeztető
FM
pedig
ad ismertetést.
tárgyalásra
az
a
Mind-
anyagokat
1990. decemberéig bezárólag elkészítette.
Az
előkészítés
és egyeztetés folyamán - hatalmas méretü
ügyirat és hatósági határozathalom alapul vételemellett -kirajzolódott, hogy a kárpótlási
törvény
három
va-
gyonjószág-csoportba sorolva biztosít részleges kárpótlást a jogsérelmet szenvedetteknek, amely a PM számításai szerint a föld esetében
60 milliárd Ft-ot,
a lakás esetében
20 milliárd Ft-ot,
a vállalatok esetében
5 milliárd Ft-ot
tett ki, melynek összegét- a kárpótlási
jegyek
három
évi kamatozását figyelembe véve - úgy ítélték meg, hogy az elérheti és esetleg meg is haladhatja a 100 árd Ft-ot.
milli-
- 20 -
előkészítés
Az
során valójában - a földet
kivéve
a
kárpótlásról szóló törvénytervezet megalapozására
pon-
tos, megbízható adatok nem álltak rendelkezésre a
kár-
pótolandó javak mennyiségét, mind
pedig
azok
értékét
i ll etően. Mindezek hiányában a nem
teljeskörű
törvényelőkészítők
szakértői
becslésekre
Külön felmérések nem készültek.
A
csak
támaszkodbattak.
kárpótlási
várható társadalmi-gazdasági kihatásaira tásokat a PM
végzett.
A
bizonyos, törvény
költségszámí-
költségszámítások
háromféle
degresszív kárpótlási mértékrendszerre épültek, a
vár-
ható költségkihatások számítása kilenc változatot
tar-
talmazott, és a földet kivéve, ahol a máig is használatos aranykorona érték a kiindulópont,
az
államositott
vallalatoknál és lakásoknál a számítás alapját- 50 évre
visszamenően
pontos adatok, nyilvántartás
- közgazdasági feltételezés képezte.
hiányában
(pl. egy
főre
jutó
eszközérték, átalányszámítás stb.) Megállapítható, hogy az 1991. évi XXV. lás I.)
előkészítése
során - mint naturá l i san
tálható vagyontárgyak- a
termőföld,
házingatlan (lakás) képezte
dokumen-
vállalat a
és
a
jellegű
zásával okozott károk mértékét
számítások
törvényelőkészítők
jogszabályok alkalma-
és
azok
után
várható
kárpótlási igényeket (pl. vagyonelkobzás külföldre nekültek esetében stb.).
Így ezek lényegében a
tekintetében -
összegszerűleg
jelentkeztek a
későbbiek
a
meghatározását.
hiányában
nem tudták felmérni a más
a
elsődlegesen
alapját, a kárpótlási mérték Dokumentálható adatok
törvény (kárpót-
-
nem
ismert
folyamán. Csak
me-
fedezet igényként
becsülni
tud-
ták, hogy a földek után milyen nagyságú többszörös kár-
- 21 -
pótlási kérelmekre lehet majd számítani az egykori
po-
litikai indíttatású jogszabályi intézkedések okozta tulajdonjogi változások következtében. Ezek a
tényezők
idézték
elő,
hogy
a
prognózis
deg-
resszív skálás és pénzügyi korlátot követelt -
szociá-
lis szempontokat alkalmazva -,
mértékű
azaz
alacsony
károknál a kárpótlás mértékét 100% körül határozták meg és a
magasabb
igények
esetén
a kárpótlás összege az
5 millió Ft-ot nem haladhatja meg. Az IM tervezete, amely
az
kárpótlási
első
törvényre
készült, nem tért ki arra, hogy mikor és milyen kárpótlási törvények lépjenek hatályba és azok végrehajtása mekkora nagyságrendű vagyoni fedezetet igényel. A koncepció mindössze a készítendő törvény legfontosabb rendelkezéseire, köztük a szabályozási elvekre tért ki,
a
törvény szerkezetére tartalmazott iránymutatást. A koncepció, illetőleg törvénytervezet elkészítéséhez a PM tanulmánya szolgált alapul,
amely
összevont
adatokon
nyugvó számításokat, becsléseket tartalmazott. Lényegében
nem
tervezték
meg
mindenre
kiterjedően,
milyen kárpótlási jogosultsághoz, milyen időintervallum alatt, mekkora költségvetési hozzájárulásra van szükség, az ország teherbíró képességét is
figyelembevéve.
A kárpótlásra vonatkozó törvényekben menetközben többször bővítették a kárpótlási jogosultságot. Az OKKH a Kormány 101/1991. (VII. 27.) rendelete ján, az Országos Kárpótlási Hivatal ezt
megelőzően
kifejezetten
csak
utódjaként
(amely
nyugdíjkiegészítési
ügyekkel foglalkozott) 1991. augusztus l-jével meg.
alap-
alakult
- 22 -
A kormányrendelet az OKKH-t országos
hatáskörű,
önálló
államigazgatási szervként határozta meg és felügyeletét a Kormányra bízta. A felügyelet jogát a Kormány
általa
kijelölt tagja gyakorolta. Az OKKH elnöke
hivatalánál
jelentős
fogva
részt vett a kárpótlási jogszabályok hivatalánál fogva meghatározó megalkotott
törvények
folyamat napi
előkészítésében
szerepet
töltött
végrehajtásában,
gyakorlatának
a
kárpótlási
alakításában.
Rendszeres
földművelésügyi),
miniszterrel
valamint az IM kö-
zigazgatási államtitkárával, a kormányrendelet működő
be
és
a
kapcsolatot tartott a felügyeletet ellátó (munkaügyi, késöbb
mértékben
Miniszteri Bizottsággal
tartott
(e
alapján
Miniszteri
Bizottság jelenleg már nem müködik). Az OKKH a kárpótlási törvények végrehajtása során ügyeleti szerveit, továbbá az ÁVÜ-t, az ÁV Rt-t és arra jogosult szervet folyamatosan -
heti
felmás
rendszeres-
séggel - tájékoztatta. Az általa adott információk felhasználásának
tényszerűségéről,
hatékonyságáról vissza-
jelzést azonban nem kapott, illetve arról adatokkal nem rendelkezik, melynek oka, hogy a
kárpótlás
folyamatá-
nak kormányzati szintü koordinációjáról csak
"papiron"
gondoskodik. A Kormány az OKKH
felállását
10-én a 3428/1991. sz.
követően
1992. évben pedig
sz. alatt hozott határozataiban
a
1991. a
október
3163/1992.
kárpótlási
törvény
végrehajtásához szükséges kormányzati feladatokról tézkedett, megjelölve mélyeket és
a
határidőket.
végrehajtásért
felelős
insze-
- 23 -
A szervezeti-technikai feltételrendszert
tekintve,
OKKH az egész kárpótlási folyamatot számítógépes ram alapján, közigazgatási keretek között le (a benyújtott kérelmek adatlapjai
prog-
bonyolította
tartalmát
rögzí-
tették és megyei hivatali, majd országos szinten szörösen
ellenőrizve
több-
postázták a határozatokat).
Az OKKH- kormányhatározatban foglaltaknak -
az
intézkedett a kárpótlási
jegyek
.megfelelően
kinyomtatásáról
és
leszállításáról, azok kibocsátásáról és forgalmazásáról gondoskodó szervezet kiválasztásáról, bezárólag pedig a jegyek fizikai megsemmisítését
elvégző
intézmény,
azaz
a BÉB Rt megbízásáról. 1.2. Kárpótlási jegyek kibocsátása Az OKKH-hoz
benyújtott
kárpótlási
igények
száma
és
azokra megállapított kárpótlás összege (címletértéken), valamint a
mezőgazdasági
vállalkozást támogató
nyok összege- 1991. és 1995. közötti pótlási törvényenként a Törvény megnevezése
következők
Beadott igény
Meghozott határozat
db
dh
Vagyoni !991. XXV. tv !992. XXIV. tv 1994. II. tv összesen: t. Személy i !992. XXXII. tv l 994. I I. tv. összesen: MINDÖSSZESEN KÁRPÓTLÁS: t.
utalvá-
időszakban-
kár-
szerint alakult. Kárpótlás Mezőgazd-ot összege cím- támogató tetértéken utalvány mi lliárd Ft milliárd Ft
817.486 78.625 530.752 426. 863
817.446 78. 187 517.613 1. 413.246
55,2 10,2 13,8 79 8
3. l 0,6 3 7
356. OOO 80.976 436.976
190.533 19.453 209.986
46,5 3,7 50 2
-
-
863. 839
1. 623.232
130,0
3,7
- 24 -
Itt jegyzi meg az ellenőrzés, hogy a helyzetielmerés az OKKH által szolgáltatott adatokra alapozódott, mivel különboző szervezetek - több esetben - egyazon kérdésben egymással nem egyező adatokat szolgáltattak. Ez általában abból adódott, hogy egyes intézmények információrendszere nem azonos szempontok szerint gyűjtött adatokat tartalmazott. A kárpótlási folyamat időszakot
telt
kezdetétől
felölelő
1995. július 30-ig el-
táblázat adataiból
megállapít-
ható, hogy a benyújtott kárpótlási igények és meghozott határozatok, valamint a megállapított kárpótlási összegek döntö hányada - vagyoni és egyaránt -, az un.
első
személyi
vonatkozásban
kárpótlási törvény alapján szü-
1etett. Az adatokból látható, hogy az un.
első
és máso-
dik vagyoni kárpótlási törvény alapján benyújtott nyeket - minimális eltéréssel -az OKKH teljes
igé-
egészé-
hen megalapozottnak, jogosnak ítélte meg. Az 1992. évi XXXII. tv. és az 1994. évi II.
tv.
(pót-
kárpótlás) alapján hozott személyi kárpótlások száma és a benyújtott igények között lényeges
nagyságrendű
rés mutatkozik. Összességében nézve a Hivatal
a
benyújtott személyi kárpótlási igényeknek több
eltéhozzá
mint
a
felét- 227.558 db-ot- utasította el. Végső
soron a kárpótlási jegyes kifizetések - 1995.
lius 18-ig bezárólag- 1,6 millió db határozat
jú-
alapján
130 milliárd Ft-ot tettek ki, címletértéken. Fentiekhez kapcsolódik még az 1992. évi XXXII. tv. Il.
tv. alapján
kifizetett
egyösszegű
az
1994.
személy i
évi kár-
pótlások 1,2 milliárd Ft-os összege is, amelyet az OKKH 86.181 esetben- 211.051 db élet elvesztéséért, kis járadékként fizetett ki.
elutasítás
összegű
mellett
az
kárpótlásként és
élet-
- 25 -
Az OKKH 1991. augusztusában
szerződés
keretében
kedett a kárpótlási jegy jellegét szem
előtt
intéz-
tartva
mint bemutatóra szóló, átruházható a kárpótlás összegének
megfelelő,
az állammal szembeni
követelést
tékben megtestesítő értékpapírról
hogy
Pénzjegynyomda Rt az OKKH által megadott rint, lenyomassa és leszállítsa. kibocsátására
és
A
forgalmazására
az
névérÁllami
jellemzők
kárpótlási
pályázatot
sze-
jegyek írt
ki,
amelyet 1991. szeptemberében a Bp. Értékpapír és Befektetési Rt (BÉB Rt) nyert meg azzal a kiegészítéssel, hogy indokolt esetben az OTP brókerrel konzorciumot hoz létre. A forgalmazás megkötött szerződés, valamint egészítése alapján folyik jelenleg is.
ki-
A kárpótlási jegyek kiadását lebonyolító BÉB Rt az
ál-
tala ténylegesen kiadott
jegyekről
összesítést nem
tu-
dott adni. A körültekintő szervezés hiánya mutatkozik meg a forgalmazási rend kialakításában, a kárpótlási jegy kibocsátás ütemtelenségében is. A KEl megállapításai szerint ehhez hozzájárult a folyamat koncepció és részleges jogi szabályozás nélküli elindítása, amelynek további következményei az összeférhetetlen ügyintézések (pl. BÉB Rt), a szakszerűtlen intézkedések miatti visszaélések. Az ügyintézési létszámigényt, a szükséges számítógépes kapacitást és a kárpótlási jegy IDennyiséget rendre alábecsülték. Továbbá
a
különböző
kárpótlási
törvények
egymást befolyásoló gazdasági kihatásaira számítást nem végeztek (jogosultságok halmozódásának kiszűrésére), a kárpótlási
utalványok
folyamatban
résztvevő
mennyiségét
túlméretezték,
szervezetek között
zavarok, hiányosságak jelentkeztek és nem lően
a
belső
ellenőrzési
rendszer sem.
a
kommunikációs működött
kel-
- 26 -
Ez ideig a kárpótoltak
130
milliárd
kárpótlási jegyet kaptak, s a
Ft
jelenleg
címletértékű
hatályos
vények alapján további 2,0-2,5 milliárd Ft
tör-
címletértékű
jegy kiadása várható. Közel ötszázezer kárpótlási pátigény elbírálása is folyó évben, 1995.
végéig
történik
meg. Az Alkotmánybíróság 1995. februári döntése ugyanis új - a személyi kárpótlást kotására hívta
fel
az
kiterjesztő
- törvény megal-
Országgyűlést.
nagyságrendjében ma még nem
Ez
további
pontosított
kárpótlási
jegy kibocsátást jelent, illetve a kárpótlás 1995. végi lezárását Az OKKH
későbbi
működési
időpontra
kiadásai -
halaszthatja. megalakulásától
1994.
végéig bezárólag- 6,6 milliárd Ft-ot tettek ki,
év
mely-
nek meghatározó része az információ-technika kialakításához nyomdai és egyéb technikai
jellegű
költségekhez
kapcsolódik. 1.3. A kárpótlási jegyek megsemmisítése A kárpótlási jegyek megsemmisítésére vonatkozó bály nem született, s a kárpótlási törvények
jogszasem
tar-
talmaznak utalást a megsemmisítésre. Az OKKH és a BÉB Rt között
1991.
megállapodás rendelkezik a jegyek
decemberében
kötött
megsemmisítéséről,
a
BÉB Rt feladatává téve. A jegyek fizikai megsemmisítésének szabályozására az OKKH, a BÉB Rt, az ÁVÜ és az ÁV Rt együttesen kidolgozott egy egységes Eljárási Rendet, mely 1994. márciusában lépett életbe. Az Állami
Értékapír
Felügyelet
az
Eljárási Rendet elfogadta, de egyúttal a jegyek valódiságának
előzetes
ellenőrzésére
hívta fel a figyelmet.
- 27 -
A KEl megállapította, hogy a
megsemmisítés
gyakorlata
csak részben felel meg az Eljárási rendben
leírtaknak.
Megállapította továbbá, hogy a jegyek megsemmisítésének megfelelő előkészítése,
valódiságának
ezen belül a kárpótlási
ellenőrzése
sem valósul meg. A jegyek vamegsemmisítő
lódiságának vizsgálata csak közvetlenül a gépbe
történőbehelyezés
előtt
történik,
módszerrel. A megsemmisítési eljárás kielégitő,
jegyek
a gépi kapacitás
un.
manuális
technikailag
szűkössége
sem
a folyamat
fel-
gyorsitását nem teszi lehetövé. Az eljárási rendet részben tartják be;
előkészítés
az
során végzik el a kárpótlási jegyek sorozat és szerinti összesítését, amit - a KEl beszállítóktól való átvételkor el jegyek valódiságának
ellenőrzése
szerint kellene
a
sorszám már
a
végezni.
A
kívánalmaknak
nem
felel meg. A BÉB Rt által eddig megsemmisített jegyek összege milliárd Ft-ban:
privatizációs év
jegyek
!994.
1.8
!995. május 9.
o
összesen:
!. 8
Kitűnik,
Ft
részvénycserés jegyek 11.4
13.2
2.7
2.7
14. l
15.9
hogy 1995. maJUS hóig összesen
címletértékű
15,9
milliárd
(2.153.763 db) kárpótlási jegyet semmi-
sítettek meg. Jelenleg a BÉB Rt-nél címletértékű
összesen:
több
kárpótlási jegy "vár" további
tésre (technikai feltételek hiánya miatt).
milliárd
Ft
megsemmisí-
- 28 -
A volt szavjet ingatlanok értékesitése soránaKVSZ fizetőeszközként
milliárd Ft
kárpótlási
kamattal
jegyeket is elfogadott 0,7
növelt
címletértékben,
szintén a BÉB Rt-nél helyeztek
letétbe.
amelyek
Megsemmisíté-
sükre ezideig nem került sor. A kárpótlási jegyek kibocsátását, kezelését és misítését tekintve megállapítható,
hogy
a
kárpótlási
folyamat koncepció nélküli és részleges jogi zás, valamint ben,
körültekintő
szabályo-
szervezés hiánya következté-
továbbá összeférhetetlen ügyintézések
szakszerűtlen
megsem-
intézkedések miatt
és
korábbi
visszaélésekkel
ter-
A koncepció hiánya abban nyilvánult meg, hogy nem
ter-
he l t.
vezték meg mindenre gosultsághoz,
kiterjedően,
milyen
milyen kárpótlási alatt,
időintervallum
jo-
mekkora
költségvetési hozzájárulásra van szükség az ország teherbíró képességét is figyelembe véve. A kárpótlásra vonatkozó törvényekben többször
bővítették
a kárpótlási
jogosultságot. Az ügyintézési létszámigényt, a
szüksé-
ges számítógépes kapacitást és kárpótlási jegy
mennyi-
séget alábecsülték. Ennek következtében kapkodóvá, lenőrizetlenné
szer
a
vált az ügyintézés, a számítógépes rend-
kárpótlási
jegy
kibocsátást
Rt-nél összeomlott és ma is problémásan pótlási jegy
el-
megsemmisítő
moly visszaélési
kapacitás
lehetőségeket
koordináló működik.
BÉB
A kár-
elégtelensége
ko-
is magában hordoz.
A jogi szabályozás részletessége
azért
kifogásolható,
mert a megsemmisítési folyamat megtervezését, jogi szabályozását elmulasztották. Ezért "hegyekben" áll a megsemmisítésre váró kárpótlási jegy. lú
őrzésük
nem
megoldott
és
Megfelelő
szín vona-
többletköltséggel
jár.
- 29 -
Jogi szabályozás hiánya miatt egyes minisztériumok tudják, hogy mit kezdjenek (pl. HM, BM, PM) a került jegyekkel. Az önkormányzatok számára
sem
hozzájuk is
kérdé-
ses, hogyan és milyen értékszámítással jutnak tulajdoni hányadaik ellenértékéhez, milyen
teendőik
vannak a
bir-
tokukba került kárpótlási jeggyel kapcsolatban A kárpótlási jegyek megsemmisítése egymással párhuzamosan, két különböző rendszerben - a BÉB Rt-nél és az OTP fiókokban - történik, ez utóbbiak esetében
nem
értékpapírokra vonatkozó előírások betartásával. A
az BÉB
Rt-nél a megsemmisítésre kidolgozott Eljárási rend megfelelő szinvonalú, de csak részben tartják be.
nem megfelelő a jegyek valódiságának átvétel összesítés nélkül történik. A
körültekintő
pl.
ellenőrzése,
az
szervezés hiánya következtében a jegyki-
bocsátás üteme nem egyenletes, a
nyilvántartások
tatlanok,
eltérőek,
illetőleg
hiány mutatkozik, a borítékok
nyos, nem
Így
pon-
a kiszolgáló OTP fiókoknál többlet,
kielégitő
az
állampolgárok
tartalma
hiá-
tájékoztatása,
kiszolgálása. A BÉB Rt egyaránt foglalkozik a kárpótlási bocsátásával (átvétel, hitelesítés, másodiagos forgalmazással, megsemmisítéssel.
tartása visszaélésre ad
borítékolás őrzéssel,
letéti
Valamennyi
tevékenység
lehetőséget,
szabályos nyilvántartások hiánya és
jegyek
egy
amelyet a
kistb.)
valamint kézben fokoz
a
megsemmisítésre
váró kárpótlási jegyek rossz tárolási körülménye. A BÉB Rt kárpótlási jegyekhez kapcsolódó
szerződéses
tainak végrehajtását az évek során az OKKH, az az ÁV Rt sem ellenőrizte.
feladaÁVÜ
és
- 30 -
A BÉB Rt bizonylati rendszere nem felel meg a számviteli törvény kerektől
előírásainak,
sorszám nélkül veszi át a bró-
és a privatizációs
pályázóktól
a
kárpótlási
jegyeket, amely lehetetlenné teszi az utólagos keresést,
következésszerűen
hamisítást, vagy
visszatöbbszöri
illetéktelen forgalomba kerülést téve lehetövé. Nincs számítógépes visszacsatolás az eddig tett kárpótlási jegyek gyakorlatilag
sorozat-
ellenőrizhetetlen,
és
megsemmisí-
sorszámáról,
hogy korábban
így
megsem-
misítettnek nyilvánított sorszámmal nem kerülnek-e
is-
mételten forgalomba kárpótlási jegyek. Nehézkes a bes igénybejelentés számítógépes rűtlen
intézkedések
tehetövé
kiszűrése,
tették
a
töb-
szaksze-
kárpótlási
jegy
juttatását jogosutattanok részére. Az értéktárba helyezett jegyek ellenében kiállított BÉB Rt letéti
igazolások könnyen hamisíthatók, miközben azokat az értékpapírokkal egyenértékűen használhatták fel. A letéti igazolások nem kat nem kezelik szigorú nem tartalmazza a
előre
számadású
kárpótlási
esetben még címletértéket
sorszámozottak, azonyomtatványként
jegyek
sem.
Az
sorszámát, igazolások
gyakran eltérnek a zsákokban tárolt jegyek
és több
adatai
értékétől.
A privatizációhoz kapcsolódó legtöbb letéti igazolást a BÉB Rt állítja ki, ugyanakkor az ÁVÜ és az ÁV Rt megbízásából mégis saját maga Igen
jelentős
a
különböző
ellenőrzi
fiókokban
hosszú ideje tárolt, fel nem
vett
a
letét (OTP
jegyek
meglétét. +
BÉB
Rt)
mennyisége,
amelyek értékéről a BÉB nem vezet nyilvántartást. Nincs elfogadható leltár, amely alapján megállapítható
lenne
a tárolt kárpótlási jegyek pontos összege, rendeltetése (privatizációs letét vagy megsemmisítésre vár).
- 31 -
tett
Az OKKH új vezetése számos intézkedést hajtási folyamat
szakszerűbbé
a
alapvetően
de
tételére,
végre-
rosszul szervezett területeken csak részleges lehet elérni. A BÉB Rt részéről
történő
szerződéses
következetes
javulást
feladatainak
ellenőrzése
még
OKKH mindig
részleges és formális, amelyet - többek között - alátámaszt a forgalomból kivont kárpótlási lésre módot nyújtó tárolása és
jegyek
visszaé-
állami
tulajdon
őrzése.
1.4. A kárpótlási törvény végrehajtása
az
privatizációja során, különös tekintettel a
kárpótlási
jegyek felhasználására 1.4.1. Az ÁVÜ-t nem vonták be a kárpótlással kapcsolatos országgyűlési
és kormányzati döntések előkészítésébe. Az ÁV Rt pedig 1992. augusztus 28-án jött létre, igy következésképpen nem vehetett kapcsolatos korábbi döntések
részt
a
kárpótlással
előkészítésében.
A
Kor-
mány 1993-ban hozott határozatot arról, hogy
a
KVSZ
is köteles kárpótlási jegyet elfogadni,
a
KVSZ
sem vett részt a
így
döntéselőkészítésben.
1.4.2. Az ÁVÜ-nél lévő vagyon a kárpótlási
folyamat
tén- könyvszerinti értéken- mintegy 2.000 Ft volt. Pontosabb adatok
megfelelő
kezdemilliárd
nyilvántartások
hiányában akkor még nem álltak rendelkezésre. Az ÁVÜvagyont 670 milliárd Ft értéken tartották nyilván
az
ÁV Rt megalakulásakor. Az ÁV Rt által kezelt privatizálható tulajdon értéke ugyanakkor
367
milliárd
volt. Jelezni szükséges, hogy az 1992. december
Ft 31-i
tulajdon állapota az ÁV Rt és az ÁVÜ közötti vagyonátadások következtében folyamatosan változott.
Az
ÁV
Rt jelzése szerint a privatizálható tulajdon nagysága olyan becsült érték volt, amely igen változatos ségű
kínálatot testesített meg.
minő
- 32 -
A
3432/93. sz. Kormányhatározat szerint
10 milliárd Ft nyilvántartási
értékű,
a
KVSZ-nek
volt
szovjet
ingatlant kellett kijelölnie és felajánlania, kárpótlási jegy ellenében
történő
értékesítésre. A felaján-
lott volt szavjet ingatlanok között nem tek
repülőterek.
szerepelhet-
A KVSZ a kormányhatározat alapján
kívánt nagyságrendben bruttó nyilvántartási egyedileg jelölt ki ingatlanokat,
amelyek
a
értékben értékesí-
tése során alanyi jogon kapott kárpótlási jegyeket is elfogadott (volt szavjet ingatlanok eladása). Részletesebben és érdemibben
csak
1993-ban
kezdtek
foglalkozni a kormányzati illetékesek a kárpótlás vagyoni fedezetének ügyével. Egy 1993. augusztus készített előterjesztésszerint az ÁVÜ vagyon a jegyzett
tőke
által
alapján - 1992. december
állapot szerint - milliárd Ft-ban
a
12-én kezelt 31-i
következőképpen
alakul t: Források: Társaságok ÁVÜ-nél levő része nominális értéke: 490,0 Vállalatok összes jegyzett ÖSSZESEN:
tőkéje:
(körülbelül)
180,0 670,0
Kötelezettségek: TB-nek átadandó összesen kb. Egyéb vagyonátadási kötelezettségek
100,0 16,0
Önkormányzatokat megillető rész:
6,0
Privatizációs lízing:
2,7
Felszámolás, Készpénzért ÖSSZESEN:
csőd,
veszteséges társaságok:
értékesítendő
(körülbelül)
11, 3
(kv-i tv. szerint) kb. so, o 186,0
- 33 -
A fenti adatokhoz
fűzött
szöveges magyarázat
"az E-hiteles
értékesítésre,
célra összesen
valószínűleg
körüli nominális
értékű
KRP-re
és
mintegy 484
vagyon
állt
Figyelembe kell venni ugyanakkor azt
szerint
kárpótlási milliárd
Ft
rendelkezésre. is,
hogy
ezen
vagyonnak mintegy a harmada jelenlegi állapotában (kereslet, ismertség hiánya) valószínűleg nem értékesíthető,
a többinél pedig a reális ár
a nominális érték 70~-a.
felső
Így ténylegesen
becslése a
felso-
rolt célokramintegy 220-230 milliárd Ft-nyi
tényle-
ges kínálat áll rendelkezésre." Az
előterjesztés
rögzíti, hogy "a
jelenlegi
állapot
szerint - tehát az ÁVÜ által akkor kezelt vagyonból 87 milliárd Ft-nyi nominális értékű kínálat áll rendelkezésre kárpótlási célra. Ez az összeg azonban a piac sajátosságai miatt nem jelentett még ténylegesen ekkora kínálatot, mert:
akkor
sem
- a társaságokat névérték alatt lehet eladni, - kárpótlási célra azon társaságokat érdemes felajánlani, melyeknek már van többségi tulajdonosa, az eladható társaságok nem biztos, hogy még ez ben eladásra kerülnek."
év-
Az ÁV Rt Igazgatósága is 1993. augusztusában tárgyalta a vagyonátadási kötelezettségekről szóló előter jesztést,
amely
bemutatta
a
kárpótlási
jegyekkel
szembeni kínálatképzés problémáit. Itt jelenik meg először, hogy a kárpótlási törvények alapján több mint 220 milliárd Ft forgalomba,
ilyen
névértékű
mennyiségű
kárpótlási jegy
állami vagyont kell
kerül te-
- 34 -
hát ellentételezésüt felkínálni. Arra is utalás
van,
hogy ez az összeg további kárpótlási törvénnyel, letve a további igénybejelentés lentősen
növekedhet. A Kormány 1993.
zataszerint az ÁV Rt-re összegű
lehetőségével
összesen
kínálat biztosítása hárult.
tározat az ÁVÜ-vel közösen 5-6
még je-
júliusi 120
il-
határo-
milliárd
Ft
(Rövidtávon a ha-
milliárd
összegű
Ft
vagyon felajánlását határozta meg. ) A részvények
névértékéből
kiindulva a
meghatározott 120 milliárd Ft
értékű
által
Kormány vagyont
az
ÁV
Rt-hez megalakításakor tartozó 160 gazdálkodó szerverészvényeiből
zet
az
alaptőke
kb.
15~-ának
értékesi-
tésével kellett volna biztositani. Ez azonban
telje-
sen "elméleti szám", ugyanis a részvények piaci értéke egyes társaságok esetében a névértéket meghaladhatja, más társaságok esetében
jelentősen
azonban
csak
Minél értékesebb az állami vagyon, annál kisebb
mér-
névérték alatt van az
tékű gű
elérhető
piaci ár.
részvénycsomag eladásával lehet azonos mennyisé-
kárpótlási jegy felhasználását biztositani. A kár-
pótlási jegyes kínálat sürgetése ezzel szemben jár, hogy a részvények csak alacsonyabb áron síthetők,
mint egy
későbbi
időpontban,
keres készpénzes privatizációt
értéke-
például a vagy a
sirész-
előterjesztés
arra
is rámutatott, hogy mind a társadalombiztosítási
va-
vények
tőzsdei
követően
azzal
bevezetése után. Az
gyonátadás, mind a kárpótlási jeggye! szembeni
kíná-
latképzés szempontjából elsősorban az AV Rt portfóliójába tartozó, eredményesen gazdálkodó vállalati
kör
részvényei jöhetnek számításba és ezek mennyisége nem képes e két vagyonátadási kötelezettséget megoldani.
- 35 -
Az ÁVÜ Igazgatótanácsa évente 3-4
alkalommal
beszá-
moltatta az ügyvezetést a kárpótlási kínálat alakulásáról, áttekintette a kárpótlási célra
rendelkezésre
álló vagyont. A kárpótlási jegyek mennyisége és a fedezetül szolgáló állami vagyon közötti összhang a gyakorlatban
két
okból nem volt meg és ez okoztamindig is a kárpótlási jegyek privatizációs felhasználásának nehézségeit, azaz: csak
megfelelő összetételű
gyon tudja nyújtani a kel szemben,
minőségű
megfelelő
állami
a kárpótlási jegy tizációs kínálat
kínálatot a jegyek-
készpénzbevételekre is számit; nagytömegű időben
megjelenését a
nem tudta
(és
priva-
nem
tudja) elő
követni, mivel a társaságok privatizációjának készítése és től
függő
Megfelelő
va-
viszont kevesebb áll rendelkezésre és
jelentős
az állam
és
időbeli
ütemezhetősége
tényezők
egyéb
folyamat.
kínálatot csak akkor lehetett volna
matosan biztosítan!, ha a privatizáció
folya-
ütemét,
sor-
rendjét, egész folyamatát a politikai döntések nyomán kibocsátottkárpótlási jegy piaci jelenléte
határozza
meg és nem pedig egyéb gazdasági szempontok. Nyilvánvaló, hogy a valóságban az
állami
bevételi
érdekek
szorításában az utóbbi szempontok dominálnak. Az ÁVÜ kárpótlási jeggyel szemben tervezett
kínálat-
ként 1995. április 30-ig könyvszerinti értéken a rábbinak alig felét, összesen 43 milliárd
Ft
ko-
értékű
vagyont különitett el, évenként az alábbi bontásban:
- 36 -
1992-ben
17,3 milliárd Ft
1993-ban
23,0 milliárd Ft
1994-ben
2,7 milliárd Ft
Az ÁVÜ esetében a kárpótlási jegyek kezelésével időpontjáig
kapcsolatos
forgalmazásával,
költségek
89,3 millió Ft
a
összeget
vizsgálat
tettek
ki.
Ez
azonban nem foglalja magába a brókercégek részére kifizetett költségeket. Az ÁV Rt Igazgatósága pedig már 1993. október 4-én
a
111/1993. sz. határozatában 92,8 milliárd Ft névértékű
részvénykínálatot jelölt ki kárpótlási jegyek
el-
lenében, ami 30 milliárd Ft-tal kisebb a kormányhatározatban foglaltnál. Végül ezt a kárpótlási portfóliót is csökkentették. Azt igazgatósági határozat
a
49/1994.
49,2
(II.
milliárd
Ft
28)
sz.
névértékű
részvénycsamagra módosította. Az Igazgatóság ból
az
ÁV
Rt
15,2 milliárd Ft
által kijelölt kárpótlási 1994.
december 31-ig
névértékű
portfólió-
azonban
csak
részvényt kínált fel nyil-
vánosan kárpótlási jegyekkel szemben. Az ÁV Rt teljes kárpótlási jegybevétele 1995. április 25-ig címletértéken 14 milliárd Ft volt az un. fólió pályázatokból, 0,8 milliárd Ft pedig vállalók részére tékesítés)
történő
(MRP,
értékesítésekből
a
portmunka-
ill. kedvezményes
ér-
származott.
Az ÁV Rt adatai szerint a kárpótlási jegyes értékesítésnek
a
bevétele névértéken
22,6
milliárd
Ft-ot
tett ki, amelyet 335 millió Ft költségráfordítással a bevétel közel
1,5~-ával
-ért el.
- 37 -
Az
előzőekben
leírtak alapján megállapítható, hogy az
érintett szervezetek bár figyelemmel kisérték a
kár-
pótlási jegyek iránti keresletet, a kínálat érdekében azonban más irányú érdekeik miatt az
előírtnál.
kevesebbet
Újabb felszólítások esetén
döntések alapján kisebb-nagyobb
tettek
kormányzati
lépéseket
tettek
a
kínálat növelése érdekében. Az intézkedések közül említést érdemel a portfóliók összetételének, rendjének a kereslethez
történő
nagyság-
igazitása.
A kereslet-kínálat összhangját - az ismertetett
okok
miatt - a legkevésbé sem sikerült megteremteni.
1.4.3. A nyilvános részvényforgalmazások az ÁV Rt 1994. nyarán négy un.
technikáján
portfóliót
meg kizárólag kárpótlási jegyért. Két gyógyszeripari társaságok
hirdetett
részvénycsomag
részvényeiből,
pedig márkavédelmi társaságok
kívül
két
részvényeiből
csomag
állt.
összes részvény névértéke 116 millió Ft volt. Az tékesítés nyilvános pályázat útján
történt,
Az ér-
amelyen
jogi személyek vehettek részt és a legmagasabb
véte-
lárat ajánló pályázó vásárolhatta meg a csomagot. Három pályázat sikerrel zárult, az utolsó pályázat rán a nyertes pályázó visszalépett és az ÁV
Rt
someg-
tartotta a részvényeket. Az ÁV Rt esetében a kapott információk alapján nem állapitható meg, hogy összességében betartották-e a privatizáció során a törvény által meghatározott telező
kö-
mértéket. Az egyes társaságok esetében a tény-
legesen kijelölt mértékek 5 és
25~
között szóródnak.
- 38 -
A forgalomból kivont kárpótlási jegyek
értéke
július 30-ig bezárólag - az ÁPV Rt adatai címletértéken
68,5
milliárd
Ft,
!995.
szerint
névértéken
pedig
120 milliárd Ft összeget képvisel. Az ÁV Rt-nél a kárpótlási jegy bevonásának technikáit és felhasznált kárpótlási jegy mennyiségét a következő
táblázat szemlélteti:
Felhasználási
Kárpótlási jegy
terület:
címletértéken:
Kj.-részvény cserék Portfái i ó pályázatok MRP, j l l. munka-
névértéken:
forintban:
m i l l i á r d
i
Kj kamattal növelt
13,6
20,5
0,5
0,8
0,8
l' 3 22,6
vá IIalók részére történő
értékesítés
Összesen:
14,9
Az ÁV Rt-nél E-hitel felhasználás a privatizáció 75~-át,
rán nem volt. A Herendi Porcelángyár Rt mint a DOKUT Rt egy részét
MRP
szervezet
meg. Ezen értékesítések során az ÁV Rt szóló törvénynek
megfelelően
lási jegy felhasználását. 347,1 millió Ft
vala-
vásároita az
MRP-ről
- biztosította a kárpót-
Az
címletértékű
so-
MRP
szervezetektől
kárpótlási jegy
mennyi-
ség folyt be. Az ÁV Rt a KRP program megvalósításában nem vett részt. 1.4.4. Az ÁVÜ különböző értékesítési az 1992. évi LIV. tv. ban
lévő
vagyon
(az
eljárásainak
időlegesen
értékesítéséről,
alapjául
állami tulajdon-
hasznosításáról
és
- 39 -
védelméről)
szolgál. Az ÁVÜ az alkalmazott
értékesí-
tési eljárásokat jogszabály alapján alakította ki. Az alkalmazott értékesítési eljárások során a kárpótlási jegyek bevonására mindig nyílt
lehetőség.
Az egyes értékesítési technikák alkalmazására - annak ellenére, hogy a privatizációs törvény már tette ezen eszközök alkalmazásának
megterem-
lehetőségét
bővülése
pályázati eljáráson kívül a piaci ismeretek és az értékesítés nehezebbé válása
folyamán
csak az 1992-93. években került sor. Az nos ajánlattétellel
történő
jegy ellenében 1992. évben
jöttek
először
nyilvá-
első
értékesítések
a
kárpótlási
létre.
Kísérteti
portfólió-csomag aukcióra 1993. évben került sor, majd ennek tapasztalatai alapján az 1994. év során kétféle aukciüs
eljárás
kerül t
kialakitásra:
lió-csomagok aukciós értékesítési eljárása,
a
porfóvalamint
az egyedi részvényaukciós eljárás. Az ÁVÜ a Pillér I. és Pillér II. befektetési alapokat 1993. évben a
Pannon
Váltó
befektetési
társaságat
!994. évben - a kárpótlási jegyek felhasználási lehetőségeinek bővítésére
- hozta létre. E technikák
hetövé tették mintegy 6 milliárd
névértékű
Ft
lejegy
bevonását. Az ÁVÜ Szervezeti és Működési Szabályzata
alapján
a
privatizációs döntéseket 250 millió Ft
névértékű
gyon esetében az igazgatók és
(Privatizációs
a
PÁB
Állandó Bizottság), ezt meghaladó vagyoni érték tén pedig az Igazgatótanács hozta,
vaese-
amelyeknek
része
volt a kárpótlási jegy elfogadásának aránya. A
Port-
folió Menedzsment Igazgatóság feladata volt a kisebbségi tulajdoni hányadok értékesítési
koncepciójának
- 40 -
kialakítása. Az összes vagyonátadási
kötelezettséget
tekintve a kisebbségi részesedések értékesítési cepciója kialakításakor a kárpótlási jegyért sítendő
tulajdonrészt
is
meghatározták,
kon-
értéke-
javaslatot
téve az értékesítés technikájára. Az ÁVÜ esetében az egyes privatizációs technikák rán érvényesült az tározott esetben a
kötelező
kötelező
első
kárpótlási törvényben
kárpótlásra kijelölt 20~-os
10-, illetve
határozták meg jegyért
értékesíthető
E-hitel
esetében
címletértékben 1994. december összegű címletértékű
KRP
keretében
Több fölött
vagyont.
Az ÁVÜ az MRP, E-hitel és KRP prograrnak sában részvett. Az
megha-
mérték. mérték
so-
31-ig
megvalósításaját
erőként
394,1 millió Ft
kárpótlási jegyet fogadott el. A
bevont
kárpótlási
jegy
névértéken
401,6 millió Ft volt. Az MRP szervezetek felhasználta kárpótlási jegy értékét külön kimutatni nem tudják. Vonatkozó IT határozatok: !992.
január 15.
Javaslat értékpapír és ingatlan befektetési társaságok létrehozására
!992. április 15. Döntés ingatlanalap létrehozásáról 1992. október 14. A kárpótlási
jegyek
lehetőségeinek
felhasználási
bövítése
!993. július 21. Tesztportfóliók létrehozása 1993. október 27. Döntés befektetési társaságok alapításáról. 1.4.5. A KVSZ a 10 milliárd Ft-os
értékű
portfólióba tartozó
vagyontárgyakat nyilvános pályázati formában hirdette meg, amely tartalmazta a kárpótlási jegy elfogadására vonatkozó
előírásokat.
A beérkezett pályázatokról,
a
- 41 -
felajánlott kárpótlási jegyek elfogadásáról a
pályá-
zati kiírás és az ajánlati árak alapján a Hasznosítási Tanács döntött. A jegyzőkönyv
Hasznosítási
Tanács
üléseiről
készült, mely tételesen tartalmazott min-
den egyes döntést. Az ÁV Rt esetében a
kárpótlási
jegyek
befogadására
vonatkozó döntéseket igazgatósági határozatok jában hozták meg. A KVSZ a kárpótlási jegyek egységes formában történő elfogadására:
és
formá-
szabályozott
- a kárpótlási jegy elfogadási rendjéről szóló (40/ 1994. sz. ) és - a volt szavjet lakások értékesítésének rendjéról szóló (49/1994. sz.) igazgatói utasításokat adta ki. A KVSZ-nél 1994. év során 0,7 milliárd Ft névértékű kárpótlási jegyet fogadtak be. Ennek megoszlása: ingatlanértékesítésből tékesítésből
0,5 milliárd Ft, részvényér0,2 milliárd Ft. A részvényértékesítés
körülményeit - a KVSZ-től kapott tájékoztatás szerint - a KEl vizsgálta. 1.4.6. Az önkormányzatok és a szövetkezetek, amelyek a vény
előírásai
tör-
alapján a kárpótlási jegyeket kamattal
növelt névértéken voltak kötelesek elfogadni, az eredeti kárpótoltakhoz hasonló helyzetben vannak. míg a magánszemélyeknél az általuk felhasznált
Sőt,
kár-
pótlási jegy végül is többletjövedelemként
jelentke-
zett, addig a tsz-ek és az
egyébként
önkormányzatok
- 42 -
is rossz anyagi helyzetét a korlátozott felhasználási lehetőség lévő
miatt csak tovább
rontja
a
tulajdonukban
és
szövetkezetek
jegymennyiség.
Az ÁVÜ szerint
az
önkormányzatok
részére korábban speciális privatizációs kínálat
ki-
jelölésére nem került sor. Az önkormányzatok és
szö-
vetkezetek ugyanakkor részt vehettek a pályázatokon, a nyilvános
privatizációs
kárpótlási
jegy-részvény-
cseréken valamint az aukciókon. Az 1994. év
folyamán
érkeztek az ÁVÜ-höz olyan jelzések, hogy ezen szervezetek számára a nem
megfelelőek.
hagyományos A döntési
privatizációs eljárás
eszközök
hosszadalmassága
az önkormányzatoknál, a készpénz és a szakismeret hiánya a teszi
szövetkezeteknél
gyakorlatilag
lehetetlenné
kárpótlási jegy révén a vagyonhoz jutást,
an-
nak ellenére, hogy ezen szervezetek a kárpótlási
je-
gyeket
kötelező
módon, föld,
jelleggel, jogszabályok álalt
i Iletve lakás ellenében fogadták el.
Az Igazgatótanács 1995. április 12-én hozott zatot az FM és a melők
előirt
Mezőgazdasági
határo-
Szövetkezetek és
Ter-
Országos Szövetsége által támogatott koncepció-
ról, miszerint tíz élelmiszeripari nyeit kárpótlási jegy ellenében lőknek ajánlja fel.
társaság
mezőgazdasági
részvéterme-
Az ÁV Rt a kárpótlási jegy részvény-cseréknél a jegyzők
körét nem korlátozta, tehát a szövetkezetek és az
önkormányzatok ezeken az értékesítéseken részt vehettek, azonban allokációs
elsőbbséget
túljegyzés esetén
a részvények elosztása során a vásárlók közül kizárólag a saját jogon kárpótlási jeggyel
rendelkező
ma-
gánszemélyek illetve egyes esetekben az érintett társaság munkavállalói élveztek.
- 43 -
Megállapításunk szerint a KVSZ-nél az 1993. évi
CXI.
tv. 8. § (2.) bekezdésére hivatkozással azt a helytejegyekből
len gyakorlatot követték, hogy a kárpótlási származó nettó bevételt is 50%-ban a
települési
ön-
kormányzatok rendelkezésére bocsátották. Ez a gyakorlat ellentétes a Kormány 3432/1993. val, amely szerint "a KVSZ a
sz.
határozatá-
hozzákerült
kárpótlási
jegyet köteles megsemmisíteni". A kárpótlási
jegyek-
ből
származó bevételi hányad a költségvetési törvény-
ben
előírt
bevételi kötelezettséget tekintve nem szá-
mít teljesítésnek. A helytelen gyakorlat következtében
az
önkormányza-
toknak !994-ben a KVSZ 237,8 millió Ft összegben juterről
szó!ó
igazo-
Ilyenformán a kárpótlási jegyek a
végső
megsem-
tatott kárpótlási jegyet, illetve lást.
misítés helyett ismételten forgalomba kerülhetnek minősítést
(e
az ÁSZ ellenőrzés, az IM és a PM érvelését
is figyelembe véve, változatlanul fenntartja). 2. A kárpótlási törvények földdel kapcsolatos
végrehajtása,
különös tekintettel a kárpótlási jegyek felhasználására 2.1. A
termelőszövetkezetek
tulajdonában
és
használatában
!990. május 31-i állapot szerint 3,7 millió ha
szövet-
kezeti és állami tulajdonú föld volt. Ennyi az a let, amelyre az !991. évi XXV. tv.
alapján
kárpótlási
igény volt benyújtható, illetve kárpótlási célra lölhető.
A terület, figyelembevéve az országos 15 AK/ha értéket 55 millió AK értéket képvisel. 2.2. Az !991. évi XXV. tv. alapján és a pátleadási alatt együttesen 77,9 millió AK értékre kárpótlási igényt.
Ebből
terükijeátlagú
határidő
nyújtottak
az elbírálások során
62 millió Ak értéket fogadott el. A földalap
az
be OKKH
nagyságát
- 44 -
meghaladó kárpótlási igény magyarázata, hogy a lási törvény által érintett területet több
személytől
területre gyakran 3-4
időszakban
kárpót-
ugyanazt a föld-
is elvették, így ugyanarra
személy
is
jogosan
a
támasztott
kárpótlási igényt.
2.3. A kárpótlási igények feldolgozása alapján
41,3
AK értéken 2,3 millió ha területet jelöltek ki
millió földár-
verés céljára. 2.4.
Az eddig lebonyolított fÖldárverések során 37 millió AK értékű
földterületet árvereztek el (1,9 millió ha).
Az
eltérés oka, hogy 27 gazdálkodó szervezet esetében
jo-
gorvoslati eljárás miatt a fÖldárverések még nem voltak lebonyolíthatók, több helyen pedig
az
árverezés
után
visszamaradt területek keletkeztek. A
termőföld
ködőképes
árverések
alapvető
célja az volt, hogy
mű
magángazdaságok jöjjenek létre és a tulajdon-
viszonyok az egyéni gazdaságok felé irányulva alakuljanak át. 2.5. Az árveréseknél alkalmazott 3.000 Ft/AK földérték állapításánál az volt a cél,
hogy
a
szövetkezetek
megvásárolt föld fejében méltányos
árat
500 Ft/AK minimum megállapítására
pedig
sor, mert
előre
meg-
kapjanak. azért
a Az
került
nem lehetett tudni, hogy az egyes árve-
réseken milyen lesz a tényleges kerestet, hiánya pedig ne hozhassa lehetetlen helyzetbe a szövetkezeteket. 2.6.
Az 1991. évi XXV. tv. 23.§
(1.)
bekezdése
kimondja.
hogy a földárverés során vételi jogát csak az sult gyakorolhatja, aki
kötelezettséget
hogy a megszerzett földet a
mezőgazdasági
a
jogo-
vállal
arra,
termelésből
-
45 -
öt éven belül nem vonja ki. A törvény 23. § (2.) bekezdése pedig leszögezi, hogy aki az (l.) bekezdésben vállalt kötelezettségét megszegi, attól a
termőföldet
talanítás nélkül állami tulajdonba kell venni és
kárárve-
rezés útján kell értékesíteni. A törvény azonban nem rendelkezik arról, hogy a kötelezettség őrzés
ellenőrzése
kinek a feladata. Rendszeres ellen-
nélkül pedig nincs értelme tiltó rendelkezés meg-
alkotásának. Az OKKH szerint az
ellenőrzés
az FM megyei
hivatalainak feladata. Kétséges azonban, hogy
ennek
a
követelménynek a hivatalok mennyiben tudnak megfelelni. 2.7. Egy-egy településen 1994. május tartottak. Ezt
követően
lap árverésekre,
31-ig
három
árverést
csak a pótlólagos állami földa-
illetve az esetleges jogorvoslati
el-
járás miatt elmaradt, vagy megismételt árverésekre
ke-
rült sor. 2. 8. Az !991. évi XXV. tv. 24. §
bekezdése
(l.)
kimondja,
hogy az a földárverésre jogosult, aki vállalja, hogy az adóhatóságnál az mezőgazdasági zőgazdasági
való
árveréstől
számított
30
belül
vállalkozóként bejelentkezik, és így
vállalkozási támogatásként -
termőföldvásárlás
A
az
rne-
árverésen
céljából - igényt tarthat a meg-
állapított kár mértéke és a kárpótlás különbözetre.
napon
kárpótlás
és
a
összege
támogatás
közötti együttes
összege azonban az l millió Ft-ot nem haladhatja meg. A tőrvény
előírása
mezőgazdasági
alapján az OKKH 3,7 milliárd Ft
vállalkozási utalványt adott ki.
értékű
Ebből
az
értékűt
hasz-
náltak fel. Tekintettel arra, hogy a vállalkozás
támo-
árverezések során eddig 2,8 milliárd Ft gatási utalványt a
mezőgazdasági
szövetkezetek
kárpót-
lási jegyre tudják átváltani, nem állapítható meg,
ki-
- 46 -
zárólag utalvánnyal történt-e földért licitálás, illetve, hogy milyen nagyságú területet szereztek
meg
vál-
lalkozási utalvánnyal. A
mezőgazdasági
vállalkozási
támogatás
odaítélését
vizsgálva megállapítható, hogy az OKKH nem tartotta az !991. évi XXV. tv. 23. §-ának elöírásait. A
be
Hivatal
nyilvántartása alapján ugyanis megállapítható, hogy 948 esetben meghaladtaakiutalt támogatás összege a málisan adható 0,64 millió Ft értéket. Ezen
belül
esetben olyan személy kapott utalványt, akinek pótlási jegy értéke meghaladta az l millió
pedig l millió Ft-ot meghaladó
utalványt, értékű
mellé 0,64 millió Ft-nál kevesebb pott A törvény
előírásaiba
ütköző
a
jelentős
káril-
személyek 36
személy
kárpótlási
értékű
jegy
utalványt
jogosulatlan
ványkiutalás értéke a 936 esetben 701 millió Ft. körülmény azonkivül, hogy
151
Ft-ot,
letve az nem volt több mint 0,2 millió Ft. E egyáltalán nem kaphattak volna
maxi-
értékű
kautalEz
a
indokolatlan
kárpótlási jegy kibocsátást és így alaptalan jövedelmet eredményezett,
jelentősen
megzavarta a földárveréseket.
Jogosulatlanul juttatott embereket
előnyös
árverezési
pozícióba, rontva ezzel a többi jogosult esélyét. 2.9. A kű
termelőszövetkezetek
tulajdonába 23 milliárd Ft érté-
kárpótlási jegy került.
2.10. Aszövetkezetek használatában 1990. május 31-i állapot szerint 187.000 ha állami föld volt.
Ebből
az
első
ár-
verezések céljára 59.797 ha-t- 947.000 AK értékben jelöltek ki. Ezenkívül állami gazdaságokban kijelölésre került 280.418 ha - 5,2 millió AK értékben -
olyan
terület, amely földcsere folytán került az állami gazdaságok tulajdonába. Ezek a területek
a
szövetkezeti
- 47 -
egyidőben
tulajdonú földek árverezésével
árverezésre
kerültek. Az állami földek kárpótlási célú
pótlólagos
kijelölése során további 69.661 ha- 963.363 AK - szövetkezeti használatú és 134.749 ha- 1,3 millió
AK
lévő
ÁG illetve jogutód társaságok tulajdonába det azaz összesen 544.625 ha- 8,5 millió AK
föl-
értékben
- állami tulajdonú földet jelöltek ki árverésre. Az állami tulajdonú pótlólag kijelölt földek
árverése
1995. májusától történik. 2.11. Magyarország földterülete az !990.
május
31-i
nyilvántartási adatok szerint 9,3 millió ha. millió ha
(31,6~)
az állami, 6,8 millió ha
szövetkezeti és 0,7 millió ha
(7,5~)
a
föld-
Ebből (60,9~)
2,9 a
magántulajdon.
Ez az eddig lebonyolított földárverések az alábbiak szerint módosult:
következtében
- állami tulajdon - szövetkezeti tulajdon - magántulajdon
27,9~
2,6 mill i ó ha 4' l mi ll i ó ha 2,3 millió ha
43,7~ 28,4~
Fentiek alapján várható, hogy mire a földárverések befejeződnek,
az állami földtulajdon
magántulajdon pedig meghaladja a
20~
alá csökken,
a
35~-ot.
Az árverések során liciten elnyert területek megoszlása területnagyság szerint:
o-
l ha-ig
34,82~
J- 5 ha-ig
37,36~
5-10 ha-ig !0-30 ha-ig 30 ha-tól
12,72~
ll' 34~ 3,76~
A területnagyságok megoszlása fordítottan
arányos
az
egyes kategóriákban megszerzett összes terület nagyságával az alábbiak szerint.
- 48 -
területnagyság O-J ha J-5 ha 5-JO ha J0-30 ha 30 ha felett Mindebböl 34,8~-a
összes terület 34. !61 ha 287.959 ha 283.065 ha 606.215 ha 729.600 ha
megállapítható,
hogy
a
szerzők
földet
(O-J ha-ig) a megszerzett területnek mindössze
1,8~-át
szerezte meg. Az átlagosan megszerzett földterület nagysága pedig nem éri el a 3.000 m2 -t. Ugyanakkor a
30
ha
feletti
földterületszerzők
összes megszerzett földterület
37,6~-át
Az adatokból
megállapítható,
hogy
szerzők
(10
15~-a
ha
feletti
(3,7~)
szerezték meg.
csupán
földterület)
a
földet szerzett
olyan nagyságú földterület, amely alkalmas lehet daságos egyéni
az
gaz-
megművelésre.
A kárpótlás során földet szerzett új tulajdonosok
ko-
rösszetételét vizsgálva megállapítható, hogy a tulajdonosok
55,5~-a
már a 70. nehezen
60. életévét betöltötte,
életévén is túl van.
tételezhető
Ezekről
26,6~-a
pedig
személyekről
a
fel, hogy hosszútávon
mezőgazda
sági tevékenységet kívánnak folytatni. A 3.000 AK-nál nagyobb rán !31
fő
értékű
földet az árverések
szerzett. Az általuk megszerzett
so-
földterü-
let 23.943 ha (555.372 AK). Ennek a földnek az átlagos AK értéke - 23 AK/ha -
jelentősen
gos átlagot (15 AK/ha). A 131 gálva megállapítható, hogy tévét betöltötte. 60
fő
fő
meghaladja az orszákorösszetételét vizs-
70,2~-uk
- 92
fő
- 65. éle-
pedig már 70 éves is elmúlt.
Mindezek alapján levonható az a következtetés, hogy földárverések következtében nem alakult ki képzelt
mezőgazdasági
tulajdonszerkezet,
a
olyan
el-
amely
az
-
49 -
egyéni farmgazdaság típuson nyugvó és rentábilis
gaz-
dálkodás megújítását eredményezheti. Ugyanakkor az gazdasági szerkezet a falusi munkanélküliség
új
csökken-
tésének gazdasági alapját sem teremtette meg. A kialakult birtokszerkezet fenti okok miatt kinthető
stabilnak.
Az
elkövetkező
egyrészt a kisgazdaságok számának másrészt a ma is 100 ha feletti jelentős
nem
években
jelentős
te-
várható
csökkenése,
gazdaságok
méretének
növekedése.
3. Az életjáradék igénybevétele és folyósítása 3.1. Vagyoni kárpótlás életjáradékra váltása Az 1991. évi
~"\'V.
1991.
ll-től
július
tv. a károsul t magánszemélyek részére lehetövé teszi, hogy kárpótlási je-
gyüket életjáradékra váltsák át. Az életjáradék bevételének
lehetősége
csak 1992. május
állott fenn, a részletes szabályokat XXXI.
29-i
rögzítő
igénynapjától
1992.
évi
törvény, valarnint az eljárási szabályokat tartal-
mazó 87/1992.
(V. 29.) Korrn.
rendelet szerint.
Életjáradék igénylésére a 65. majd az
1995.
évi
tv. hatálybalépésével a 60. életévét betöltött, leg a rnunkaképességét legalább mély jogosult. Az életjáradékok
67~-ban
XIV.
illető
elveszített sze-
osszege
évenként,
az
éves költségvetésben meghatározott rnértékben növekszik. 3.2. Személyi kárpótlás életjáradékra váltása Az
életüktől
és szabadságuktól politikai okból jogtala-
nul megfosztottak kárpótlását az 1992. évi XXXII. vény, végrehajtásának szabályait a 111/1992.
(VII.
törl.)
- 50 -
Korm.
rendelet rendezi. A törvény alapján megállapitott I-től
kárpótlás
!992.
január
esedékes.
egyösszegű
kárpótlást állapít meg az
A
élet
törvény
elvesztésé-
ért, valamint szabadságvesztés elszenvedéséért. E törvény alapján a
kérelmezőnek
a kérelem
benyújtása-
kor nyilatkoznia kell, hogy a kárpótlás melyik formáját - kárpótlási jegyet vagy életjáradékot - kívánja igénybe venni. Nyilatkozatát az eljárás
befejezéséig
jogerős
megváltoztathatja. A személyi kárpótlás alapján kárpótlási
jegyek
nincs törvényi
utólagos
lehetősége,
kűlföldi
ra jogosult
életjáradékra
kapott
váltásának
kivéve a személyi kárpótlás-
lakóhelyü személyeket, akik részé-
re az !994. évi XII. tv.
lehetövé tette a
már
felvett
kárpótlási jegyek átváltását !994. május 31-ig. 3.3. Az életjáradék megállapításának és folyósításának menete, az elszámolások alakulása Vagyoni kárpótlás eimén a
lakóhely
szerint
illetékes
megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságok, személyi pótlás eimén az OKKH,
illetőleg
a
kár-
(fővárosi)
megyei
Kárrendezési Hivatalok bírálják el és állapítják meg a benyújtott
igénylőlapok
adatai alapján - az életjára-
dék iránti igényeket. A benyújtott igények
elbírálása,
a kárpótlás összegének megállapítása számítógépen ténik. Az igények elbírálásának
folyamatáról
mind
OTF, mind az OKKH részletes, mindenre kiterjedő teli Utasítást,
illetőleg
Eljárási
Szabályzatot
ki, amely szabályzatok alapján- az
OKKH
töraz
Ügyviadott
esetében
az
OKKH Társadalmi Kollégiumának állásfoglalását is figyelembevéve -adottak a járadékok bizonyító
okiratok
alapján
korrekt,
történő
a
becsatolt
megállapításához
szükséges feltételek. A számítógépes program mechanikus ellenőrzési
feladatok elvégzésére is alkalmas.
- 51 -
Mind a vagyoni, mind a személyi kárpótlás alapján folyó életjáradéki eljárás során hozott határozat ellen fellebbeznilehet az első fokon eljárt szervnél, a vagyoni kárpótlási járadék esetében az ONYF, a személyi járadék esetében az OKKH
illetőleg
a
Fővárosi
Bíróság jár el.
Az állandó külföldi lakóhellyel rendelkező jogosultak vagyoni életjáradékát a NYUFIG, személyi életjáradékát az OKKH állapítja meg. A vagyoni életjáradékra átváltott kárpótlási jegyeket az OTP, az ÁVÜ és az foglaltaknak
OTP
megfelelően
Bróker
Rt
megállapodásában
- az OTP kijelölt fiókjai
tétként kezelik, majd megsemmisítik. A vagyoni
le-
kárpót-
lási törvény alapján, valamint a személyi kárpótlási törvény alapján megállapitott életjáradékot egyaránt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósitja. A folyósítás menetét és szabályait az OTP Ügyviteli Utasításában rögzítette
a
ellátás
A NYUFIG
adatai
szerint
tartalmazza
ellenőrzését
1992.
sz.
fajtánként.
Az utasítás rögzíti a feldolgozás menetét, a tételek és az alapbizonylatok
100.
III-IV.
is.
negyedévétől
kezdve- 1994. év végéig összesen 63,8 millió Ft vagyoni életjáradék folyósítására került sor, ebből külföldiek részére 0,35 millió Ft. Az ellátott személyek száma negyedéves átlagban 1992-ben 820 fő, 1993-ban 1.763 fő, 1994-ben 2.088 fő. A folyósított étetjáradék volumene két év alatt csaknem a tízszeresére, a járadékok száma 2,5-szeresére növekedett.
Az
főre
Ft-ról
jutó
1.600 Ft-ra
átlagos nőtt.
havi
A meghozott
életjáradék jogerős
mához viszonyítva az életjáradékot enyésző.
1.200
határozatok
igénylők
aránya
száel-
- 52 -
Az
1995.
évi
XIV.
tv.
első
!995-ben növekedés várható, 1995. életjáradékban A
személyi
részesülők
kárpótlás
alapján
!04,2 millió
Ft-ot
negyedévében fő
száma 3.000
5,8
külföldiek
ellátások
milliárd
részére
fő
(ebből
külföldi 4
ber 3!-én 28.069
fő
(ebből
külföldi !32
cember 31-én 45.076 főre
jutó átlagos
fő
(ebből
fő)
havi
decem-
1994.
külföldi 1.009
életjáradék
átlagban
!993.
fő)
Ft,
ítéltek
meg. Az ellátott személyek száma - negyedéves - !992-ben 1.046
az
körül alakult.
folyósitott
összege 1992-!994. években összesen ebből
hatására
rendelkezéseinek
de-
fő).
összege
Az
1992-ben
l. 590 Ft, !993-ban 2.115 Ft, 1994-ben 2.588 Ft volt. A külföldi lakóhelyü kárpótoltak életjáradékának folyósítása Ft-ban a Pénzintézeti rintszámlával történik.
Az
Központnál
vezetett
fo-
életjáradék
valutára
nem
vá l tha tó át. A vagyoni életjáradék folyósításához szükséges, kezelési költséggel növelt fedezetet az ÁVÜ privatizációs bevételeiből,
ennek hiányában az
kell biztositani.
állami
költségvetésből
1994. évig a NYUFIG által kifizetett:
életjáradék összege (postaköltséggel együtt) működési költség összes költség
63,8 millió Ft l , 3 mill i ó Ft 65,1 millió Ft volt.
A vagyoni életjáradék elszámolása az ÁVÜ-vel zökkenőmentes,
déssel
sem
nem
a nyugdíjbiztosítási alap 2 évig rendelkezett.
l 7, 3 mi ll i ó Ft-tal,
Az
!993.
!994. év végére új abb 7
tal tartozott a NYUFIG-nak.
1995.
számlát nyitott, amelyre havonta zetések várható
ÁVÜ
értékét.
3-án 23,7 millió Ft volt.
évben
szerző
év
végén
mi ll i ó Fta
PM
előreátutaljaa
Ezen a számlán
volt
1995.
külön kifimájus
- 53 -
A személyi kárpótlás fedezetére a PM az kárpótlási célú
keretében állami
előirányzat
folyósított
ellátások
költségvetésben terhére külön
nevesített költségkere-
tet biztosít a NYUFIG számára. 1992. IV.
negyedévétől
az ellátás összege 5,8
Ft, amelyet növel a postamilliárd Ft. Az elbírálás
és működési megállapítás
milliárd
költség, 5,9 költségei az
OKKH költségvetésében jelentkeznek. Az ellátások folyósításához szükséges költségek fedezetének biztosítása az OKKH és a NYUFIG között 1992. november 27-én tött megállapodásban foglaltak szerint 4. A kárpótlási jegyek felhasználásának egyéb
megkö-
zökkenőmentes.
tehetőségei
a
másodiagos piacon Az 1991. évi XXV. törvény 7. §-a az állarn kötelezettségeit tartalmazza a kárpótlási jegy tulajdonosával szemben. A
tőrvényből
kitűnik,
hogy az állam nem
biztosít
a
kárpótlási jegyért készpénz ellenértéket, rnint általában az az értékpapírok esetében jellemző, a kárpótlást vagyontárgyak magántulajdonba adásával kívánja
végrehajta-
ni. A kárpótlási jegy forgatható és átruházható értékpapír. Ez teszi lehetövé tulajdonosa számára, hogy amennyiben nem kíván tulajdont vásárolni a jegyéért - azt eladja: a kárpótlási jegy másodiagos forgalomba kerül. A törvény eleve különbséget tesz a kárpótlási jegy felhasználás tekintetében aszerint, hogy az eredeti jogosult, vagy az azt megvásárló kíván élni a lehetőséggel. Így a törvény értelmében csak az eredeti kárpótlásra jogosult személy válthatja
át
kárpótlását
vásárolhat érte lakást vagy termöföldet.
életjáradékra,
- 54 -
A személyi kárpótlás alapján igényelt életjáradék kárpótlási jegy kiállítására
nem
is
kerül(t)
esetén sor
(az
1995. évi XIV. tv. hatálybalépéséig). A járadék igénylése a
jogerős
határozat alapján történt, így ezen a csatornán
másodiagos forgalomba jegy nem kerülhetett. Más a helyzet a lakás és a
termőföld
kárpótlási jegyeket
vásárlásánál, ez esetekben
befogadó
már
a
illetőleg
önkormányzatok,
szövetkezetek lépnek fel a privatizációs folyamatban
vá-
sárlóként az ellenértékként kapott kárpótlási
jegyekkel.
Nem tartozik ebbe a körbe a kárpótlási jegyek
határozatelsődle
tal együtt történt eladása. Ez esetben a vásárló ges
igénylőként
A kárpótlási
vesz részt a kárpótlási jegy piacon.
törvény
megalkotásakor
egyik
volt, hogy a kárpótoltak a privatizációban
fontos való
cél
részvé-
tellel hasznosítsák a nekik megítélt kárpótlási jegyeket. Ez a cél csak kis részben teljesült,
mivel
a
közvetlen
privatizációs részvétel - objektív okok miatt
csekély
volt. A kárpótoltak általában nem rendelkeznek a privatizációs felhasználáshoz szükséges
készpénztőkével
illető
leg szakismeretekkel. A kárpótoltak igyekeztek tehát előbb
gyeiket minél
készpénzre váltani, így azok
je-
tömege-
sen jelentek meg a szabadpiacon, ahol vásárlóként azonnal megjelentek a privatizációs felhasználásban érdekelt vállalkozói csoportok. haszonélvezőivé
Így a kárpótlás intézményének
valódi
sokkal inkább ezek az érdekcsoportok vál-
tak. A szabadpiacon alacsony áron felvásárolt
kárpótlási
jegyekkel a privatizációs pályázatokon többszörös részvények vásárlására van (volt)
értékű
lehetőségük.
Nem állnak rendelkezésre pontos adatok arról, hogy milyen tulajdonosok kezében összpontosulnak a kárpótlási jegyek. Ez év júliusáig összesen
130
jegy került
Ennek
53-64~-a
forgalomba.
van a
milliárd
Ft
becslések
termelőszövetkezetek,
címletértékű
szerint
önkormányzatok
és
- 55 -
eredeti kárpótoltak tulajdonában, saságok portfóliójában,
37-42~-a
5~-a
a befektetési tár-
pedig a spekulációs cél-
zattal felvásárolt kárpótlási jegy.
4.1. Ismert másodiagos csatornák 4.1.1. Kárpótlási jegy hasznosító részvénytársaságok, amelyek befektetési alapszerűen működnek, úgy, hogy a befektetési alapokra érvényes szigorú törvényi elő írásokat nem kell betartaniuk, csupán a társasági törvény vonatkozik rájuk. A konstrukció fő előnye, hogy csökken a befektető kockázata, és a kárpótoltak lényegesen jobban járnak, mintha jegyeiket piaci áron értékesítenék. Hátránya, hogy az alapítók jelentős többletjogokat élveznek a döntésekben. Nincsenek pontos adatok arra, hogy hány értékpapír forgalmazással foglalkozó társaság gyűjt be a szabadpiacon (és a tőzsdén) kárpótlási jegyeket. Az Állami Értékpapír Felügyelet által értékpapír tevékenységek végzésére kiadott teljeskörü engedélyek száma 59, bizományosi tevékenység végzésére
15
társaság
kapott
engedélyt, és 16 kárpótlási jegy befekttési társaság működését engedélyezték. Ez utóbbi társaságok egy része kimondottan a személyi jövedelemadó visszatérítési lehetöség kihasználása céljából jött létre, ezek egy ügyes technikával úgy gyűjtöttek be kárpótlási jegyeket, hogy a
jegyzők
egyben
adókedvezményt
is
igénybe vehettek, általában jegyeik eimletértéke vagy kamattal növelt névértéke erejéig. A folyó év január
J-től
a
módosított
SZJA
törvény
szigorította az adóvisszatérítés lehetőségét, gyakorlatilag megszüntette. A kedvezményt igénybevevöknek a ténylegesen befizetett összeget kell igazolniuk.
- 56 -
4.1.2. A befektetési alapokról szóló 1991. 12. §-a szerint a belföldi
kibocsátású
illetőleg
tv.
értékpapírok
közül csak az 1990. évi VI. tv. hatálya értékpapírok,
LXIII.
évi
alá
tartozó
állampapírok szerepelhettek a
befektetési alapok portfóliójában. Az 1994. évi XXXI. tv.
ll. §-ával
módosult
rendelkezés, így a kárpótlási jegy az alap 15~-áig,
illetőleg
2~~-áig
A jegyhasznosítás ezzel a
fenti
tökéjének
ha az alap elnevezésében
a kárpótlási jegy elnevezés, a
láthatóbb,
a
szerepel
terjedhet. számára
át-
így biztonságosabb befektetési alapok
ré-
kisbefektetők
vén valósulhat meg. 4. 1.3. Egzisztencia-hitellel
történő
privatizációs erőként
esetén a kárpótlási jegyet saját
vásárlás
veszik
fi-
gyelembe, kamattal növelt névértéken. Az ilyen céllal kárpótlási jegyet piaci áron felvásárlók kis befektetéssel
nagyértékű
állami vagyont szerezhetnek.
4.1.4. Csökkentik a kárpótlási jegyek szabadpiaci a közvetlen kárpótlási valamint a
jegy,
kisbefektetői
részvény
forgalmát
csereakciók,
részvényvásárlási
program
(KRP) keretében felhasznált kárpótlási jegyek. 1992.
júniusától 1995. márciusáig
az
ÁVÜ
által,
a
nyilvános kárpótlási jegy - részvény csereakciók és a KRP során felszívott kárpótlási 11,4 milliárd Ft
(kamattal
jegyek
növelt
címletértéke
címletértéke
17
milliárd Ft). Ez amennyiség az ÁVÜ által befogadottnak mintegy 27~-a. Átmenetileg csökkenti a
kínálatot
a kárpótlási jegyek megtakarítása is, amely esetekben a tulajdonosok jobb befektetési
lehetőségekre
várnak.
- 57 -
A kárpótlási jegy forgalom kisebb része végétől
- a
tőzsdén,
nagyobb része
pedig
kivüli csatornákon (un. OTC piacon) tőzsdei
jegyek 5,6~
forgalmának aránya
volt, majd az
év
végéig
emelkedett. Az 1994. szeptemberi esett vissza. Az összes
33,~-ra
4.2. Egyéb
jelenik
meg.
A
januárjában
(34,8~)
egyenletesen
61~-ról
az év végére forgalmon be-
tőzsdei
1994-ben
1995. I. negyedévében már csak
év
tőzsdén
a
1993.
lül a kárpótlási jegyek forgalma 4,5~;
1992.
2,4~
mindössze
volt.
lehetőségek
A kárpótlási jegyeket - forgalmuk
növelése,
illetőleg
árukészletük csökkentése érdekében - több áruházlánc is elfogadta,
elsősorban
nagyobb
értékű
tartós fogyasztási
cikkek vásárlása esetén. Ezek az áruházak- pl. a Keravill, az IKBA, a Vasedény, a Röltex, az Aranypók stb. igen alacsony
30-35~-os
áron számították be a jegyeket.
A vásárláskor elfogadott jegyeket a kereskedelmi
cégek
általában brókercégek segítségével hasznosítják. A brókerek az átvett jegyeket a kivüli piacon értékesítik, vásárolnak is, ha
lehetőség
vásárlására jegy ellenében,
tőzsdén
emellett
vagy a
tőzsdén
megbízás
alapján
kínálkozik amelynek
állami során
óriási vagyonra tehetnek szert. Érdekük
a
vagyon
megbízó ik jegy
piaci
árának minél alacsonyabb szinten tartása. A kárpótlási jegy felhasználására sajátos megoldások is adódnak,
legutóbb pl. egy Alapítvány tett
ajánlatot
a
települési önkormányzatoknak kárpótlási jegyeik hasznosítására a települések egészségügyi szolgálata, műszerekkel
való ellátásának javítását ígérve.
orvosi
- 58 -
5. A kínálat és a kárpótlási jegyek árfolyamának alakulása A Kormány 3428/1991. sz. határozatában az ÁVÜ jelölte ki a kárpótlási jegyekkel
feladatául
megvásárolható
vagyon mértékének és körének meghatározását, a
állami
megfelelő
kínálat biztosítását, a kárpótlási jeggye! tulajdont szerezni kívánók számára. A határozat szerint hetőségeket
megfelelő
le-
kell biztosítani a kisbefektetöknek is.
A személyi és a vagyoni kárpótlások
során
címletértéken - mintegy 150 milliárd Ft kiadását becsülték
előre.
együttesen
kárpótlási
jegy
Mivel azonban a kárpótlási
gyekkel szembeni privatizációs kínálat biztosítása
jesorán
kamattal növelt névértéket kell alapul venni, az összeget 220 milliárd Ft-ra tartották. Ezzel szemben 1993.
júliusáig konkrétan
dössze néhány milliárdnyi vagyon állt, latként
pedig
az ÁVÜ
min-
előkészítve
lehetséges
60 mílliárd Ft-ot
az
ÁV
kínáRt
15
milliárd Ft-ot jelzett. A kárpótlási folyamatok szempontjából
döntő
fontosságú privatizációs kínálat tehát
ságrendekkel elmaradt a
szükségestől.
nagy-
E nélkül viszont
a
jegy árfolyamának további csökkenése várható. Az árfolyam
védelme
érdekében
az
állami
vagyonkezelő
szervezetek feladata volt, hogy készítsenek
összehangolt
programot, ütemezést a kárpótlási jeggye! tó,
megfelelő mennyiségű
és
összetételű
nálatra. Ennek a feladatnak azonban nem
szembeállítha-
privatizációs kisikerült
tenni, a privatizációs kínálatra felajánlott
eleget
állami
va-
gyon iránt - annak összetétele és alacsony volumene miatt - nem volt kereslet. Ennek következtében a kárpótlási jegyek árfolyama folyamatosan csökkent. Amikor cégek értékesítését hirdették meg,
növekedett
forgalma, és ezzel párhuzamosan az árfolyam.
"kelendőbb"
a
jegyek
- 59 -
A jegyek forgalmának decembertől
·•
árfolyamának
alakulását
80-90~-os
arányról
emelkedés után- csökkent, és 1995. I. csaknem 20%-ig süllyedt. Ennek
60~-ig
résztvevői
értéke·bizonytalan, a
körében,
felmenő
oka, hogy a
ismeretlen
illetőleg
vagyonkezelők
az
negyedévében
alapvető
kínált vagyon nagysága és szerkezete
ár-
fokozatosan
1993. év végi - 1994. év eleji átmeneti,
lehetséges
1992.
1995. márciusig követve látható, hogy az
folyam a kezdeti
.
és
a
a
vagyon
már felpiac piaci
kárpótlási jegy elle-
nében nem piacképes vagyonrészeket ajánlottak fel. A kárpótlási jegyek kereslet - kínálata, ennek függvényében az árfolyam alakulása elsődlegesen az állam politikai akaratától, illetőleg az annak végrehajtásával megbizott állami
vagyonkezelő
szervezetek beavatkozásától
függ.
E
szervezetek - magas költségvetési befizetési kényszerük miatt - nem szívesen kínálták fel vonzó vagyontárgyaikat (részvényeiket) kárpótlási jegyért. A jegy árfolyam esése 1993-ban arra késztette a Kormányt, hogy a vagyonkezelő szervezetek egyik kiemett feladatává tegye a kínálat bővítését. Ennek következtében az ÁVÜ és az ÁV Rt -
főleg
vaszán - a
befektetők
1993. második körében
félévében sikert
kínálatot biztosított. Ez azonban
az
és
arató, adott
1994.
ta-
változatos körülmények
között nem volt fenntartható.
Budapest, 1995. szeptember
"Z6"
.k~ "-d--n/ /Sándor István/ alelnök
István/ elnök
l.
sz. mel léklet a v-22-38/94-95. s~. jelentéshez;
..
·A Kormány"-··
2223flf)9s:: (YI.ic;; s.)''K:orin; .
;·~·t:, h~tiir~.:í:~ta:; ~ .•.:: :. · ..
a kárpótlá~l J~~k Jd~állbt és ~egsemmlsltésl · . · re11dj~ek to~ábbfejlesztésér61 , . • .· . . . :. \.; .. ' .·......-:..,~ . -· . . ; . . ·A Kormány áttekintette a kárpótlási jegyek elsödlegcs forgalmazásának és megse.m,mlsltésénekrendjét, és a rendsrer továbbfejlesztése. érdekében u ,alábbi- határoutot . hozta:· · · · :· ·': . ·' · ',
l.a) AKormányJllegállap!tja;hbgyakárpótiásljegyek, mint k~zbizalmafélvem éitékpaplrok els.ödleges forgalmazásának és megse!IIII1iSltésének a kárp6Uásl folyall)at kezdetén kialakltott rendje ·n~m.biztosltja u.értékpaplrfor~alom· meg!elelö nyilvál)ta.rtását, eUenörzését és u ér· tékpapirok biztonságos kez,elését:Ezért kOlön-kOlön'Ve(senytárgyalást kell kilrnl a kárpótláshozkapaolódó énékpaplrok elsödleges f~rgalmazásifra és a megsemmlsltésl tevékenység vég:tésére: A venenytárgyalás során ~énye. siteni kell a kövclkeW $:tempontókat: . - a két résúolyall)at nyertese nem lehet azonos cég; - a megsemmisitó nem folytathat a kárpóUásijeggycl brókeri tevékenységet; · - az elsődleges forga!l!)aW jelent6sebb fiókhálóuttal és értékpaplr:kezelési gyakorlattal rendelke2zék; · - a nyertesnek tevékenységél legkésőbb 19!!6. január l-jéig meg kell kemenle. . : . ·.. . ·. b) A versenytárgyalást u Országos Kárpótlási és Kár. rendezési Hivatal· (OK:KH) ·frja ki, és u elblrálásban a . Pénzügyminisztérium és u ÁIÍaml Értékpaplr és Tözsdefelügyelet (ÁÉTF) vesz részt. • . · Fele/6s: föÚ!mGvelésü~ mlnlszter· . . pén:tügyminiszter OKKH elnöke . ... ÁÉTFveretöje · : Határid6:. azonnal ..:., . : · ;
. .: .... ;:';.,:··.-·..i.~::.....
:;. .
·..
·.- a megsell)mlsltéSJeigyo~~ ~.saJátJ~C:tö.sé~ei, ..........•.·, vel segllSe. .. . . ~ ,-.:····. ~r. '··· .. •~.. ..:i':'...:.:~·:·~~\!~•· ,,..n.-r.:•1\l· '))::·; ... ~ -·. .•,:
n
4iid4, fi I t i .. --·~~·":" -·I'N·,,·,_;·.., .,... i .... ,·,.-,. .• :_ .• -·_at . . : _oya~.-~·-~·-::·:: .:;';:::~·.:;~-:···-~.:_:.:~_:i-~::/:;··· ~':·--:-:· 4. A ll)egsenunisltési folyall)at fel(ügges~tésével ~gyide jGleg zároini kell a BÉB Rt,:nénárolt1 megsemmlslt~re váró kárpótlási jegyeket, és gondoskodni kell azok tételes l~ltározásáröl és biztonságos örzéséröL;·"::': :. .. , . · Felel6s: földmavelésügyi miniszter ; ;, . . a polgári nemzetbiztonságl szolgálatokat fe!Ogyelö tárca nélkOU mlnls:tter · . privatlz.ációért felel6s. tárca nélküli mlnlszter ·Hattlrid6: azonnal · ... ·. · ,:. ·~:··;,,:
·2 Gondoskodni keila kárpótlási jegyek forgalmazásával ·és megsemmisltésével kapcsolatban feltárt rendellenességek
núatt a Budapest Értékpapirés Befektetési RL-nél (BÉBRt.) a személyes felel6sség vizsgálatáiialc és érvényesltéséq~kezdeményezéséróL .· · .· ... . · · · · Fele/6s: . földniavelésügyi mÍnlsztcr. , · · · . . · privatlz.ációén f~el6s. tárca nélküU mlnlsztcr Határld6: azónnal. . ·•
< . . . , · ...
3. A privatizá~iós Ogylet~~sqrán a:tÁllaml Privat.izácfós és VagyonkerelO RL · .· · : · . . . - gondoskedjon a· privatizáció~ letétek .átvételi és tárolási eUenórzéséról, a naprakész, pontos nyJivánlartásokról, a Jeiéti igazolása)' ke:teléséról, a megsemmisllés suksrelii ellen6néséröl; · · r· .. : · ·. : : - vizsgálja meg. hogyaletétligazclásokatnúénfogadták el a sorout és sorszám, cúnJeiérték pontosfelsorolása nél kOl, és a szükségcs felelósségte vo~ t~gyen Intézkedést,
.
. s. A Kormány:tatl Ellenörzésllroda (KEI) ál~ készített vizsgálati anyago! át kell ad!li a. feladatkörébe. tanow ln-
tákedések megtétele céljából~! ~gföbb O'gyés:tsé~ek, és a törvényi ~eltételek fennállása esetén kCZ\I~ény_ew ~ell a büntetöeljárás meglndllás~L· · Fek/6s: KEl elnöke · HaJtlrid6: azonnal . · · 6. A másodiagos forgalmaw JÓgsubályl' tende:tést lgénylö cseleiben a pénzOgjmlnls:tter, u lgazságügy-miniszter és a földmOvclésOgyl m!nisztcr készliS e elö u érin; tett jogsubályok módosllásít, illetve kladásá!. Felel6s: pénzogyminlSzter • lgazságogy-mlniszter · : . földmGvclésügyl minisztcr' Határid6: azonnal' · · "'· ., .
Hom Gyula s. k., · minl.szl~l~6k ·
•
IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM
,'>?xr·
MINISZTER
19.809-2/1995. IM. A L LAl\11 l
HAG EL MAYERISTVÁN úrnak, elnök
,·
•.... •_,,;:·.töSZÉK .... v
..,r_,...,~~
199~ -09- 2 5 ÉRKEZETT:
ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK
:;·;TATÓSZÁM:
Budapest
iVIE.L LÉK LET\
-
.
v-:z.'i-1-12-/f;. DB
,
Tisztelt Elnök Ur ! A kárpótlási törvények végrehajtása körében, Irulönösen a kárpótlási jegyek felhasználására tekintettel készített helyzetfelmérésről szóló jelentéssei (a továbbiakban: Jelentés) kapcsolatosan az alábbiakról tájékoztatom: Mindenekelött köszönöm, hogy a helyzetfelméréssei kapcsolatos korábbi munkaanyagra a munkatársaim által tett észrevételek túlnyomó többségét a Jelentés készítése során figyelembe vették, egyúttal jelzem, hogy a korábbi levelünk 3., 8., l L, 12. és 13. pontjában megfogalmazott, de figyelembe nem vett - az esetek többségében csupán szövegezési pontosítást igénylő - észrevételeket változatlanul fenntartom. Miután az anyag részben megváltozott, abba új elemek, illetőleg megállapítások is kerültek, az ezekkel kapcsolatos észrevételeimet az alábbiakban közlöm:
l) A Jelentés- annak 4. oldalán- a harmadik kárpótlási törvényről szólva egyebek között megállapítja: az Alkotmánybíróság e törvénnyel összefüggésben "leszögezte, hogy az ún. személyi kárpótlást egy újabb törvénnyel 1992. november 30-ig le kell zárni". Az Alkotmánybíróság azonban nem ezt hanem mondta ki, hogy 1995. szeptem er -ig kell orvosoini azt a mulasztásos alkot'máriysétl,ést, amely az 1992. évi XXXII. törvényben - 1992. november 30-i határidővel - előírt törvényalkotási kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatt állt elő. Ehhez képest· a Jelentés megállapítása nemcsak pontatlan, de félrevezető is, hiszen azt a benyomást kelti, mintlla az állam immár harmadik éve nem tenne eleget az Alkotmánybíróság határozatában foglaltaknak. Valójában a Kormány a maga részéről betartotta az Alkotmánybíróság által megszabott határidőt, hiszen
2
az 1992. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot 1995. júliusában benyújtotta az Országgyűléshez. E törvényjavaslat általános vitája jelenleg is folyik.
2) A Jelentés egyebek között azt is a
törvény-előkészítök terhére rója,
hogy nem foglalkoztak érdemben a kárpótlási törvényekből eredő további törvényhozási követelményekkel, nevezetesen azzal, hogy a tulajdonviszonyokba törtellő Ilyen beavatkozás esetén a gazdaság működtetéséhez milyen újabb törvényeket és milyen tartalommal kell megalkotni. A Jelentés példaként az agrárpiaci rendtartásra és a szövetkezeti törvényre hivatkozik (5. old). E törvényeknek azonban nincs közvetlen összefiiggésük a kárpótlással. Az agrárpiaci rendtartás esetén még a közvetett összefiiggés is kétséges, a szövetkezeti törvény vonatkozásában pedig a közvetlen összefiiggés csak az e törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályok megállapításáról szóló külön törvény tekintetében értelmezhető.
3) A Jelentés 17. oldalán "az OKKH elnöke részére" javasolják annak felülvizsgálatát, hogy a mezőgazdasági vállalkozással (helyesen: vállalkozási támogatással) fOldet szerzett, de vállalkozóként az adóhatósághoz be nem jelentkezett személyek tekintetében "fennáll-e a tartós ftildhasználat". E javaslat megfogalmazásában nem szerenesés - sőt, kifejezetten zavaró - a "tartós földhasználat" -ra való utalás, hiszen ilyen elnevezéssel azt a speciális földhasználati jogintézményt illették, amelyet 1987-ben hatályon kivül helyeztek. Ettől eltekintve sem igazán világos azonban, hogy miért csak az utalvánnyal szerzett, de vállalkozóként be nem jelentkezett személyek esetében kellene megvizsgálni, hogy azok ténylegesen használják-e (helyesen: hasznosítják-e) az árverésen szerzett termőföldet, amikor ez a kötelezettség-a Kpt. 23. §-ának (l) bekezdése alapjánminden kárpótlási árverésen földet szerzett tulajdonost terhel. Az olyan személyek esetében pedig, akik utalvánnyal szereztek termőfOldet nem csupán annak van jelentősége, hogy eleget tesznek-e hasznosítási kötelezettségüknek, hanem annak is, hogy ezt bejelentkezett vállalkozóként teszik-e, ellenkező esetben a Kpt. 24. §-ának (2) bekezdésében megfogalmazott jogkövetkezmények akkor is beállnak, ha egyébként a termőfOldet (pl. bérbeadással) hasznosítják. Az arra illetékes állami szervek részére tehát azt kellene inkább javasolni, hogy ellenőrizzék: a kárpótlási árverésen termőföldet szerzett személyek a törvényben előírt (Kpt. 23. §(l) bek. és- utalvánnyal való földszerzés esetén- Kpt. 24. §(2) bek.) kötelezettségeiknek eleget tettek-e és ha nem, úgy a szükséges intézkedéseket tegyék meg. Ez utóbbit egyébként nem feltétlenül az OKKH, illetőleg a kárrendezési hivatalok feladatává kellene tenni, hiszen annak ellátására - álláspontunk szerint - a földhivatalok és - bizonyos vonatkozásban - az adóhatóságok sokkal alkalmasabbak (nem beszélve arról, hogy e szervek Kpt-ben, annak végrehajtási rendeletében és a termőfOldről szóló törvényben szabályozott feladatkörével is ez állna összhangban).
3
4) Nem tartjuk kellően szabatosnak a Jelentés 21. oldalán található azt a megállapítást, amely szerint a "kárpótlási folyamatok szakmai irányitását" az OKKH elnöke végezte. E megállapítást ugyan a murikaanyag Is tartalmazta, a-veglegesített - szövegezésében kulturáltabb - Jelentésben azonban célszerűbb lenne úgy fogalmazni, hogy ~ OKKH elnöke jelentős mértékben vett részt a kárpótlási jogszabályok előkészítésében és - hivatalánál fogva - meghatározó szerepet töltött be a megalkotott törvények végrehajtásában, a kárpótlási folyamat napi gyakorlatának alakításában.
5) A Jelentés 25. oldalán (1.3. pont) szereplö az a kitétel, hogy a kárpótlási jegyek megsemmisítését illetően jogszabály nem született, csak a múltra vonatkozóan igaz. Időközben ugyanis kihirdették az egyes értékpapírok előállításá nak, kezelésének és fizikai megsemmisítésének biztonsági szabályairól szóló 98/1995. (VIIl. 24.) Korm. rendel*t, amely a felllasmált és ez okból bevont 'kárpótlásijegyek megsemmisítése tekintetében is irányadó.
6) A Jelentés - annak 49-50. oldalán (3.2. pont) - megállapítja, hogy a személyi kárpótlás körében nincsen lehetőség a kárpótlási jegyek utólagos életjáradékra váltására. Bár ez a megállapítás ma még igaz, mégis célszerű volna utalni arra, hogy az ilyen tartalmú (a kárpótlási jegy helyett az életjáradék ismételt választását lehetövé tevő) törvényi szabályozást az,_Országgyülés éppen a napokban tárgyalja (lásd ezzel kapcsolatban az életüktől és szabadsaguktol pobtíkm OKbor Jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról rendelkező T/1268. számú törvényjavaslat 7-8. §-át). Végezetül megjegyzem, hogy a Jelentés mindazon megállapítása, amely a jogszabály-előkészítés komoly hiányosságait rója fel, csak annak tükrében értékellletö a tényleges súlyának megfelelöen, ha figyelembe vesszük, hogy a kárpótlási törvényhozásnak kitaposatlan úton, minden előzmény nélkül, csak:IÍem félév-szazad legkülönbözőbb tipusú állami "bűneit" kellett lehetőség szerint minél hamarabb, egységes jogi alapokon és felt~J~le~~!I_€:!l_deznie. E teljesítményt - különösen utólag - meg lehet ugyan ítélni a gazdasági racionalitás (gazdasági előké szítettség) szempontjából, de aligha lehet kizárólag ebből a nézőpontból hű képet festeni róla. Budapest, 1995. szeptember "z. " Üdvözlettel:
L
ORSZÁGOS KÁRRENDEZÉSI ÉS KÁRPÓTLÁSI HNATAL ELNÖK
qJ,{g{\c:J.Cj'5,
ÁLLAMI SZÁMVEVöSZcl<
Dr. Hage/mayer István Úr Állami Számvevőszék Elnö~~É'1KEZ
' r A ró"ZÁM:
v,..- 2_1}_ -4~ DB
Tisztelt Elnök Úr ! Az Állami Számvevőszék Vagyonellenőrzési Igazgatósága által a kárpótlási törvények végrehajtása tárgyában végzett helyzetfeltáró vizsgálatának összefoglaló - hivatalunk számára megkiildött - jegyzőkönyvének megállapításaira az alábbi észrevételt teszem. A vizsgálat megállapításait t~ek, tárgyilaggsnak, elemzéseit átgondoltnak, javaslatait a folyamat konkrét lezárására tekintettel fontoSíiiiKiartom. ~-- A jelentés jobb átláthatósága érdekében és az összefüggések hangsúlyosabbá tétele érdekében a következöket ajánlom szíves figyelmébe. - Ez évben várható kárpótlási jegy - kiáramlás becsült értéke, - az Alkotmánybíróság határozata nyomán születendő törvényben foglaltak nélkiil. 2 - 2, 5 milliárd forint cúnletértéken ( 20 - 25 milliárd helyett, 6. és 25. oldal). A számomra javasolt intézkedések ( 17. oldal ) közül a mezőgazdasági vállalkozói támogatással árverezésen földet szerzett személyek vállalkozásával kapcsolatos ellenőrzésre jogszabályi felhatalmazás hiányában nem látok lehetőséget. A kárpótlási folyamat egyes elemei összehangolatlanságának , - mely a kezdetek1öl mind a mai napig tart - megszüntetésre tett azon javaslattal melyben a koordinátori szerepet, egy lehetséges megoldásként az OKKH - ra ruházná, egyetértünk, mert ennek hiányáról az elmúlt évek során több negatív tapasztalatot szereztünk. V éleményünk szerint a kárpótlás mielőbbi befejezésének érdekében a folyamat szereplöinek tevékenységél mind gazdasági mind politikai szempontból összehangolni szükséges. Hivatalunk eddigi müködésének értékelését - az esetenkénti jogos elmarasztalással együtt_. segitökésmek, és a jövőre nézve hasmos útmutatásnak értékelem. A vizsgálatnak az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal jövőbeni tevékenységél jobbító megállapításaiért köszönetet mondok.
Budapest, 1995. szeptember 15. l üdvözli
l
o
jj1AJ.i7,Y ~V~
~~.;y~·~
KORMÁNYZATI ELLENŐRZÉSI IRODA ELNÖKE
L: ~~1
?.>.h . . . /1995_
Szám:.}..-__
d
A L LArv11 SZA D.W li v'ösz eK
fiagelmayer István úrnak,
1995 -09- 2 2
\
ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK ELNÖKE
~(~;~E~5~:M, v -~1-;~~ ~~~1-qr.~ VI'--
Budapest
MELLÉKLET:
DB
Tisztelt Elnök Úr l
f>:. kárpótlási törvények végrehajtása körében végzett
helyzetfelmérésről
- az Allam1 Számvevőszék által készített -jelentést munkatársaim áttanulmányozták. A megállapítások a Kormányzati Ellenőrzési Iroda által korábban végzett ellenőrzések kibocsátást és megsemmisítést vizsgáló tapasztalataival összhangban vannak, az anyaggal kapcsolatban előzetes egyeztetésre is sor került. Az esetleges értelmezési problémák elkerülése érdekében javasolom, hogy a jelentés 8. oldal 2. bekezdésének utolsó mondata helyébe a 28. oldal utolsó bekezdésének következő mondata kerüljön: "Valamennyi tevékenység egy kézben tartása visszaélésre ad lehetőséget". Az ÁSZ által kifogásolt összeférhetetlenség kérdése a KEl vizsgálat során is [elmerült. Tekintettel azonban arra, hogy az elsődleges forgalmazás jelentős része már lezajlott, nem tartottuk feltétlenül szükségesnek a már kialakított rendszer - a Kormányhatározatban rögzítetteken túlmenő - gyökeres megváltoztatását Továbbá pénzintézet nem tiltható el a letétkezeléstől, más szervezet pedig nem rendelkezik a követelményeknek megfelelő fiókhálózattaL Az anyaggal kapcsolatban egyéb észrevételt nem kívánok tenni. Szeretném megjegyezni, hogy a vizsgálatban való együttműködés az ÁSZ részéről példaértékű volt, ezúton szeretném megköszönni Kovács Árpád úr segítő együttműködését.
/
~:sLtt ~r3s-
.... "fvt'-"4t'Lq..
KINCSTÁRI VAGYONKEZELŐ SZEAVEZET IGAZGATÓ
~~~
L.!.
l.
Budapest, 1995. szeptember 14. ~ Ikt.szám: K/1101- !!bg /1995. ~-'.1~ Ügyintézö: Zboray Lóránt •
l
Állami Számvevőszék Hage1mayer István úr e1nök 1393 Budapest Pf. : 432
.
ERKEZETT: IKTATószÁM:
~·QQI\ -G9- 1"'\-if.._,)'.,..._ 9 11 ~ ·
v- 9-'J." 2>~1r, ~~;-1· -l
MELLÉI
Tárgy: A kárpótlási törvényele vegrena)tása helyzetfeltárás
DB
körében
végzett
Tisztelt E1nök Úr! Kérésének megfe1e1öen tanu1mányoztam a tárggyal kapcso1atos jelentést és azzal kapcso1atban a következO észrevételeket teszem. ad 31. oldal 1. bekezdés 3. mondat: a szöveget a következökre javaso1om módositani: "..... a kivont" helyett a "kivánt" szóra.
~ l ok'g
ad 42. olda1 2. és 3. bekezdés: e két bekezdésben foglalt megá1lapitásokkal kapcso1atosan me1léke1ten átadom a Pénzügyminisztérium Jogi és Koordinációs Föosztályátó1 1995. augusztus 18-án kapott, az állami vagyon értékesitése során a KVSz-hez beérkezett kárpót1ási jegyek elszámo1ásáva1 kapcsolatos 1243/1995. számú levél másolatát. E két bekezdésben fog1a1t minösitéssel szemben - most már az idézett számú PM á1lásfoglalás birtokában is - a KVSz-nek a hozzá beérkezett kArpótlási jegyek elszámolásáva1 kapcsolatos gyakor1atát változat1anul helyesnek tartom.
1054 Budapest, Zoltán u. 16., 1392 Pf. 282. Tel.: (36·1) 111·7467, (36·1) 131·7148 Fax: 112·1828
~
·
- 2 -
Fontosnak tartom rögziteni azt is, hogy az önkormányzatok részére járó kárpótlási jegyek részükre történő tényleges visszajuttatására és a költségvetést megillető kárpótlási jegy hányad megsemmisit~sére a KVSz az idézett számú PM állásfoglalás megérkezte után intézkedett. Kérem észrevételeim szives elfogadását.
Melléklet: l pld.
l Pénzügyminisztél'ium ll!gy;_
A.Zalrami vagyon értékesitése során a KVSZ-hez beérkezett kárpótlási jegyek elszámolása
JoGi ts KooRDINÁCiós FőoszTÁLY 1243/1995.
Pénzügyii Jogi Osztály Dr. Bíró Imre
Csányi Sándor úrnak
· · a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet mb. igazgatójának Bu~est
Zöl
1055
u. 16. Tisztelt Igazgató Úr!
A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet korábbi igazgatójának fenti számú és tárgyú leveleire hivatkozással a kárpótlási jegyek költségvetési szervekre, igy a KVSZ-re is egységesen kiterjedő hatályos számviteli előirásokon alapuló elszámolási rendjéről - Dr. Draskovics Tibor közigazgatási államtitkár úr egyetértö jóváhagyása alapján- a következökben tájékoztatom. l. A költségvetés alapján gazdálkodó szervekre vonatkozó számviteli sok:
előírá
a) A költségvetési szervek, amennyiben kárpótlási jegyet vásárolnak, úgy azt beszerzési értéken kötelesek nyilvántartani. (A beszerzési ár azonos a kárpótlási jegyért fizetett összeggel.) Számviteli elszámolása: T Kárpótlási jegyek-K Pénztár.
--
1051 Budapest, József Nádor tér 2-4. Postadm: 1369 Budapest, -·- --.'. .. ..- ...
Pf~
481 Telefon: 118-2066 Fax: 1182-5.70 Telex: _.
,.
20-21~·
.
2 b) Amennyiben a kárpótlási jegyhez az ingatlanok értékesítésekor, mint ellenértékhez jutottak hozzá, a szerződés szerinti értéken kell a kárpótlási jegyet nyilvántartásba venniök. (A beszerzési ár azonos a kárpótlási jegynek a szerződésben rögzítettek szerint meghatározott értékével.) Ennek számviteli elszámolása: - az ingatlanok értékének kivezetése a T 412 - K 12 ..
könyvekből
nyilvántartási áron
- az ingatlan ellenértékének könyvelése bevételként T 499 - K 931. - kárpótlási jegyek vásárlása T 19 vagy - K 499 321. 2. Szám>iteli elszámolás szempontjából a KVSZ kezelésében lévő állami vagyon értékesitéséböl származó bevételként jelenik meg az ellenérték akkor is, ha készpénzzel egyeulitik ki, továbbá akkor is, ha annak fejében kárpótlási jegyet fogadnak el. 3. A 2. pontban leirtakból következően a Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló 1993. évi XCI. törvény 8.§-ának (2) bekezdésében és az 1995. évi költségvetésról szóló 1994. évi CIV. törvény 10.§-ának (2) bekezdésében foglaltak nem értelmezhetők másként, mint - az ingatlanok hasznosítása folytán a KVSZ a hozzá beérkezett- a törvény szerint meghatározott, a ráfordításokkal csökkentett összegű - kárpótlási jegyek 50%-át köteles átadni (térítés nélkül) az illetékes települési önkonnányzatnak, -az előbbiek után megmaradó kárpótlásijegyeket pedig a 3432/1993. Konn. határozatnak megfelelöen kötelezően meg kell semmisíteni.
'
.' -.....
3 Az ismertetett értelmező állásfoglalás a hivatkozott törvényhelyek ·hatályon kivül helyezéséig, illetve módosltásáig alkalmazható. Az ezzel kapcsolatos
intézkedésre levelem egyidejü megküldésével a,z Állami Költsé~etési Főosztály vezetőjét egyidejűleg felkértem. ·
Budapest, 1995. augusztus 15.
Tisztelettel:
-~----
..
.;·-~~-~~.;~~~t.-·.--
·;~ÁLLAMI PRIVATIZÁCIÓS__ÉS VAGYONKEZELO RT. 1133 BUDAPEST. POZSONYI ÚT 56. LEVÉlCiM' 1399 TEL' 269-8600. FAJ
1995 -09- 2 7
ÁUami Számvevőszék Dr.Hagelmayer István úr, elnök részére
1 '
Budapest, Apáczai Csere János u. 10. 1052
Tisztelt Elnök Úr! Az Állami Számvevőszék által elkészített "A kárpótlási törvények végrehajtása leülönös tekintettel a kárpótlási jegyek felhasználására" című helyzetfeltáró jelentést áttanulmányoztuk, és az abban foglalt megállapításokat, javaslatokat megalapozottnak tartjuk, egyetértünk azokkal. Mindazonáltal engedje meg, hogy néhány apróbb pontosításra vonatkozó észrevételt tegyünk.
A 35. o ida/ Második bekezdésében: Az ÁV Rt. Igazgatósága 1993.október 4-én hozott, 11111993.sz. határozatában 92,8 Md Ft becsült piaci értékü, s nem ilyen névértékű részvénykínálatot jelölt kí kárpótlási jegyek -ellenében. o
A 35. oldal utolsó bekezdésében: Az adatok és a megállapítás pontosan (összhangban a 37. oldal táblázatával): ~Az ÁV Rt. kárpótlási jegy bevéte~1995.április 25-ig címletértéken 14,9 Md Ft volt, ebből a kárpótlási jegy-részvény cserék 13,6 Md Ft, az ún. portfólió pályázatok 0,5 Md Ft , az MRP ill. a munkavállalók részére történő értékesítés 0,8 Md Ft bevételt jelentett. o
o A 36. oldal 1.4.3. pontjában: A gyógyszeripari és a márkavédelmi társaságok értékesített részvényeinek névértéke 148M Ft, s nem116M Ft. o A 37. oldal első bekezdésben: Pontosítva az első mondat eleje: Az ÁVÜ és az ÁV Rt. által forgalomból kívont kárpótlási_ jegyek értéke... - - - - ·-
o A 38. oldal második bekezdésében: Az egyes kárpótlási jegyért történő értékesítési technikák alkalmazására valóban csak az 1992-93. években került sor. Ennek az a magyarázata- a jelentésben leírt okok mellett -,hogy a kárpótlási jegyek ekkor kerültek nagy tömegben a kárpótoltakhoz ill a másodiagos forgalomba.
2
• A 39. oldal második bekezdésében: Pontosítva: A KRP keretében bevont kárpótlási jegy névértéken 391 M Ft volt. ...._..-----
Az MV Rt. a kárpótlási jegyek elfogadásának eljárása és a kárpótlási jeggye! szembeni kínálat megteremtése során a jövőben hasznosítani kívánja a jelentésben megfogalmazott megállapításokat és javaslatokat.
Budapest, !995. szeptember 19.
Tisztelettel:
Lasesik Attila vezérigazgató
JA