JELENTÉS. a kárpótlási törvények végrehajtása - leülönös tekintettel a kárpótlási jegyek felhasználására - címú helyzetfeltárásról

JELENTÉS a kárpótlási törvények végrehajtása - leülönös tekintettel a kárpótlási jegyek felhasználására - címú helyzetfeltárásról

1995. szeptember

262.

A vizsgálat végrehajtásáért felelös: az ÁSZ IV. Vagyonellenörzési Igazgatósága dr.. Kovács Árpád

igazgató

Az ellenörzést vezette:

dr. Elek Jdnos

osztdlyvezettJ ftJtanácsos

Az ellenörzést végezték:

Berzétey Attildné dr. Dotterweich Antal Écsy Lajosné. · Hoffmann Istvein dr. Szávai Tamás Tóth lstvdn

szdmvevtJ szdmvevtJ szdmvevtJ szdmvev{J szdmvev{J szdmvevtJ

tanácsos tanácsos

tanácsos tanácsos

ÁLLAMI

SZÁMVEVŐSZÉK

V-22-38/1994-95.

J E L E N T É S

a kárpótlási törvények végrehajtása - különös tekintettel a kárpótlási jegyek felhasználására című

helyzetfeltárásról

I.

BEVEZETÉS

Az Állami

Számvevőszék

Elnöke az

Országgyűlés

Bizottsága felkérése alapján a kárpótlási

Számvevőszéki

törvények

végre-

hajtásának helyzetfeltáró vizsgálatáról rendelkezett. A cél az volt, hogy a kárpótlási törvények végrehajtásáról, és a gazdaságszerkezetre, tulajdonosváltásTa gyakorolt hatásáról - az ÁSZ lehetőségei között - átfogó képet nyújtson. A feldolgozás súlypontjai a kibocsátott kárpótlási jegyek felhasználási területeit követik. Külön vizsgálva ezen belül, hogy a rendelkezésre álló lehetőségek mennyiben szalgálták-az gyorsítását.

értékmegőrzés

érdekében- a jegyek

beváltásának

A kiindulópontot és az alapot a tulajdonviszonyok érdekében, az

állam

által

az

állampolgárok

rendezése

tulajdonában

igazságtalanul okozott károk részleges, továbbá életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról alkotott törvények képezték.

- 2 -

E jelentés az Országos Kárrendezési

és

(OKKH), a Pénzügyminisztérium (PM),

a

Kárpótlási

Hivatal

Földművelésügyi

Mi-

nisztérium (FM), az Igazságügyi Minisztérium (IM), az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ), az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság (ÁV Rt), a Kincstári

Vagyonkezelő

Szervezet

(KVSZ),

a

Pénzintézeti Központ (PK) az Állami Értékpapír Felügyelet és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (NYUFIG) mai,

iratai,

dokumentu-

írásbeli nyilatkozatai, adatai, valamint a

Ellenőrzési

Iroda (KEl) titkos

minősítésű

tése alapján készült és az 1990-1995. év

Kormányzati

vizsgálati

időszakra

közötti

terjedt ki. A jelentés készítéséhez emellett az

jelen-

ÁSZ

munka-

társaí hasznositották azokat a részinformációkat is, amelyek más

számvevőszéki

vizsgálatok során a

témához

kapcsolódóan

korábban születtek. Az ÁSZ együttműködött a KEl-vel,

amely

munkaterve

alapján

azt vizsgálta, hogy a kárpótlási jegyek kibocsátásakor,

va-

lamint azok megsemmisítésekor betartották-e a vonatkozó jogszabályokat, kizárja-e a folyamat szervezettsége

a

hamisi-

tást, illetéktelenek kárpótlási jegyhez jutását, és biztosított-e a megsemmisítés átláthatósága, pontossága, technikaifeltételrendszere. A

teljeskörű

helyzetkép bemutatása

kében e dokumentum röviden összefoglalja a KEl ságra hozható -

főbb

érde-

nyilváno-

tapasztalatait, illetve utal

az

annak

ajánlásai alapján hozott kormányhatározatra is. A jelentés többszörös egyeztetés alapján Jelen formájában tartalmazza melyeket az

azokat

előírásoknak megfelelően,

a

kerűlt

lezárásra.

pontosításokat

kellő

időben

is,

rendel-

kezésre bocsátott és elfogadott záróészrevételek indokoltak. Ezen észrevételek a jelentés mellékletét képezik.

- 3 -

II.

ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, AJÁNLÁSOK 1. Összefoglalás, következtetések A kárpótlási törvények megszületését politikai döntések sorozata előzte meg. Az első döntéseket - összesen három - az Országgyűlés hozta határozat formájában, kettőt 1989. évben, egyet pedig !990. év elején. Az

Országgyűlés

1989. évi határozataiban felhivta 1945-1962. közötti

törvénysértő

és kitelepítések áldozatainak rendőrhatósági

őrizetben

a Kormányt, hogy az elítélések, internálások

kártalanítása,

továbbá

a

fogva tartott (internált), vala-

mint kitelepített személyek sérelmeinek orvostása érdekében szolgáltasson elégtételt. Az 1990. év elején hozott határozatban az Országgyűlés az 1938-1945. közötti időszakban

a faji vagy nemzetiségi hovatartozás vagy a nácizmus elleni magatartásuk miatt deportált vagy egyéb hátrányt szenvedett személyek sérelmeinek orvoslását kezdeményezte. A végrehajtás érdekében egyúttal arra is felhívta a Kormányt, hogy törvényjavaslatot terjesszen

elő.

A törvényjavaslat koncepcióját 1991. tavaszán a Köztársaság Elnöke az Alkotmánybirósághoz nyújtotta be. Az Alkotmánybíróság határozatában kimondta, hogy a tulajdonviszonyok rendezése alkotmányos feladat, mivel az Alkotmány preambuluma célul tűzi ki a szociális piacgazdaságot. A tulajdonrendezés pedig komplex folyamat, amelynek a

kár-

pótlási törvény csupán egy része. Az Alkotmánybíróság tekintetbe vette,

hogy

a

tervezett

kárpótlás alapja nemcsak az elvett tulajdon lehet, az elszenvedett sérelem is. A testület kimondta

azt

hanem is,

- 4 -

hogy a kárpótlási törvény koncepciója részleges

pénzbeli

kárpótlást nyújt. A Köztársaság Elnöke által

kikért

al-

kotmánybírósági véleményt is figyelembevéve

alkotta

meg

az Országgyűlés !991. évben az első kárpótlási törvényt, amelyben a tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által az állampolgárok tulajdonában

igazságtalanul

oko-

zott károk részleges kárpótlásáról intézkedett. Ez a törvény azonban már

előre

jelezte, hogy

a

kárpótlás

rend-

szere túlnő az elmúlt rendszer által okozott károkon. A törvény ugyanis kimondta, hogy az 1949. május l. és 1989. június 8. közötti

időben

alkotott jogszabályok alkalmazá-

sával okozott károk kárpótlásáról külön törvény rendelkezik. E károk rendezésére alkotta meg az !992. évben a második

kárpótlási

Országgyűlés

törvényt

a

tulajdon-

viszonyok rendezése érdekében, az állam által polgárok tulajdonában az 1939. május

I-jétől

az

az

állam-

1949.

június

8-ig terjedő időben alkotott jogszabályok alkalmazásával igazságtalanul okozott károk részleges kárpót!ásáról. Az

életüktől

és szabadságuktól politikai okokból jogtala-

nul megfosztottak kárpótlásáról született meg a kárpótlási törvény. E törvény szintén ölelt fel, mint az elmúlt rendszer által

harmadik

szélesebb kőrt okozott jogsé-

relmek= hiszen hatálya az 1939. március ll. és !989. október 23. között életüktől és szabadságuktól politikai okok miatt jogtalanul megfosztottakra terjed ki. vény hatályát az alkotmánybírósági normakontroll

A a

törtör-

körre

ter-

jesztette ki. Kimondta, hogy !995. szeptember 30-ig

kell

vényben meghatározottnál szélesebb

személyi

orvosoini azt a mulasztásos alkotmánysértést, amely a személyi kárpótlás lezárásával kapcsolatos, 1992. november 30-i

határidővel

előírt

törvényalkotási

kötelezett-

ség teljesítésének elmulasztásamiatt állt fenn.

- 5 -

előírt

Az Alkotmánybíróság által

matban van. Csak elfogadása után

törvénymódosítás ismerhető

lásra jogosultak teljes köre, s azzal tekinthető

gesnek

folya-

meg a

kárpót-

összefüggő

- végle-

pénzügyi-vagyoni

igény,

miközben

szándék a kárpótlás folyamatának 1995. évi lezárása. Az 1991. évi sági,

első,

un. vagyoni kárpótlási törvény

gazda-

tulajdoni megalapozására pontos, megbízható

adatok

nem álltak rendelkezésre sem a kárpótolandó javak mennyiségét, sem azok értékét során a

termőföld,

elsődlegesen

illetően.

a vállalat és

A törvény a

előkészítése

házingatlan

képezte

a kárpótlási mérték meghatározásának

számí-

tási alapját. Bár erre volt

szándék,

alapinformációk

megfelelő

hiá-

nyában nem tudták felmérni a más jellegü jogszabályok alkalmazásával okozott károk névértékét és azok után várható kárpótlási igényeket. sokról, kező

(Például a korabeli

igénybevételekről,

letétbe

államosítá-

helyezésekről

rendel-

jogszabályok intézkedése a kártalanításról, azaz;

a

kártalanítás módját és mértékét mindmáig meg nem alkotott törvényre, vagy alacsonyabb szintü

jogszabályra

bízták.

Ilyen volt egyes házingatlanok állami tulajdonba

vételé-

ről

szóló 1952. évi törvényerejü rendelet, vagy a földre-

formmal kapcsolatos 1945. évi törvény.) Csak becsülni tudták továbbá, hogy a lőszövetkezetek

tulajdonában

lévő

mezőgazdasági

földek

terme-

vonatkozásában

milyen nagyságú többszörös kárpótlási igényre lehet

szá-

mítani a halmozódó korábbi politikai jogszabályi intézkedések következtében. Nem foglalkoztak készítői

a

törvények

érdemben azzal sem, hogy a kárpótlás

tásához egyáltalán milyen nagyságrendü vagyon

elő­

megvalósívehető

fi-

gyelembe, s hogy a tulajdonviszonyokba való ilyen beavat-

- 6 -

kozás milyen változásokat okoz, közvetett hatásokkal jár, s hogy a

gazdaság

működtetéséhez

ezzel

milyen további törvényeket, s föként kell megalkotni.

összefüggésben

milyen

tartalommal

(Például agrárpiaci rendtartás,

kezeti vagy az állami gazdaságok társasággá

szövet-

átalakulását

is szabályozó törvények, stb.) Ilyen előkészítés után az elfogadott degresszív skála alapul vételével a kárpótlás vagyoni, pénzügyi nagyságrendjét a kamatokat figyelembevéve akkor 100 milliárd

Ft

körülire becsülték. A kárpótlási törvények alapján ezideig címletértékű

130

milliárd

Ft

kárpótlási jegy került kibocsátásra. A kama-

tokat is figyelembevevő kárpótlási jegyérték - névértéken - 220 milliárd Ft körül van. Ehhez csatlakozik, hogy a már hatályos törvényi előirások szerintl99S. év végéig további közel félmilliónyi kárpótlási pátigény és becslések szerint mintegy 2,0-2,5 milliárd Ft eimletértékű jegy kiadása várható. Ezen adatok természetszerűen még nem tartalmazzák a már hivatkozott, most előterjesztett törvénymódosítás nyomán

jelentkező

igényeket.

Az állami vagyon kezeléséért felelős szervezetek a kárpótlási célok megvalósításához szükséges állami vagyontömeget 1993. A korábban

évben

már

220

előirányzotthoz

milliárd

képest több mint 100

gyobb igény fedezetére az ÁVÜ ekkor nominálértékű

Ft-ra

90

becsülték. ~-kal

milliárd

vagyont ajánlott fel, mig a

júliusi határozataszerint 120 milliárd Ft

forint

kormány értékű

na-

1993. vagyon

biztosítása hárult az ÁV Rt-ra. A KVSZ-nek pedig egy

má-

sik kormányhatározat szerint 10 milliárd Ft bruttó nyilvántartási értékű volt szovjet ingatlant kellett kijelölnie kárpótlási jegy ellenében

történő

értékesítésre.

- 7 -

Bár papiron rendben

volt

a

részletezett - okok miatt a

fedezet,

különböző

vagyonkezelő

szervezetek

forgalomból együttesen eddig mindössze 68,5 címletértékű

később

milliárd

a Ft

kárpótlási jegyet vontak ki, amely névérték-

ben mintegy 120 milliárd Ft összeget képvisel. Közel 65 milliárd forint

címletértékű

jegy

"kézben". Csak becslések vannak arra, hogy

van

ebből

nyi kárpótoltaknál 40, brókereknél 8 - 10, a

ma az

is ala-

szövetkeze-

teknél 10 - 12, az önkormányzatoknál pedig mintegy 5 milliárd forintnyi lehet. Az önkormányzatoknál, szövetkezeteknél

lévő

és az un. másodlagos, - nem az

igényjogosul-

tak által közvetlenül beváltott - jegy tömeg ismét forgalomba kerülhet, újabb és újabb állami vagyonrészt köthet le. Ennek nagyságával, hatásával

érdemében

eddig

senki

nem foglalkozott, pedig ez a vizsgálathoz kapcsolódó konzultációk szerint - az alanyi kárpótoltaknál lévő és a még kiadásra váró jegyek képviselte szükségleten túl további, pontosabb nagyságrendjében nem ismert, de akár 50 -

100 milliárd Ft-os vagyoni igényt is jelenthet.

A Kormány 1991-ben létrehozta az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalt, mely országos hatáskörű államigazgatási szervként a kárpótlási törvények végrehajtásában, a folyamat megszervezésében kulcsszerepet

tölt

gazdasági összefüggéseivel, koordinálásával

be.

Annak

értelemszerű­

en nem foglalkozik. Feladata a kárpótlási határozatok meghozatala, a kárpótlási jegyek kinyomtatása, tárolása, kibocsátása, kárpótoltakhoz való eljuttatása, illetve gondoskodás a kárpótlási jegyek megsemmisítéséről. A kárpótlási folyamat ellenőrzése vevő

rendszerszemléletű

végrehajtása

kormányzati feladatkör. A folyamatban

szaktárcák,

intézmények,

hivatalok,

a

és

részt-

szervezetek

- 8 -

funkcionális feladatkörén belül - az OKKH kivételével - a kárpótlás végrehajtása csupán részfeladatot jelentett.

A

koordinációra kezdetben még formális döntés sem született. A helyzetet felismerve a Kormány határozatokat

hozott

folyamat koordinálására 1992-93. években, de konkrét tézkedést keveset tett. Érdemi együttműködés nem ki. A folyamatban

résztvevő

intézmények

amiből

végrehajtását. nyújtottak

a Kárpótlási Hivatal mintegy 1,6 millió

talált megalapozottnak. Ezen belül a vagyoni mintegy

alakult kárpótlás

Eddig mintegy 1,8 millió db kárpótlási igényt he.

in-

belső ellenőrzése

- egy-egyszervezetet kivéve - nem vizsgálta a szabályszerű

96~-a.

igények

megfelelően

db-ot

kárpótlások 48~-a

míg a személyi kárpótlások alig

megalapozott. A jogos elntrásainak

a

elismeréséről

a

törvény

a kárpótlás összegét feltüntetó,

az állammal szembeni követelést

megtestesítő

értékpapírt

(kárpótlási jegy) állítottak ki. A kárpótlási jegy han az ilyen kötelezvény papíroktól mazta a lejárati

határidő

volt

tartal-

eltérőennem

megjelölését,

azon-

ugyanakkor

csak

1994. december 31-ig kamatozott. Az OKKH a kárpótlási jegyek kibocsátására

és

forgalomba

hozatalára kiirt pályázatot követően a Budapest pír és Befektetési Rt (BÉB Rt)-vel kötött

Értékpa-

szerződést

az-

zal, hogy az OTP Bróker Rt-vel konzorciumot hozott létre. A jegyek kiadását bonyolító BÉB Rt. az általa ténylegesen kiadott, letétben gyekről

lévő

és állami megsemmisítésre váró je-

- mint a KEl vizsgálata megállapítottarendelkezik.

Ezzel

megsértette az értékpapírok és a szigorú számadású

nyom-

körű

és pontos nyilvántartással

nem

teljes-

tatványok nyilvántartását szabályozó

előírásokat.

szerint összeférhetetlenség is fennállt,

mert

a

A

KEl

jegyek

- 9 -

kibocsátásával foglalkozó szervezet

egyúttal

forgalmazó. Valamennyi

egy

visszaélésre ad

tevékenység

másodiagos

kézben

tartása

lehetőséget.

Eddig mindössze 16 milliárd

eimletértékű

Ft

kárpótlási 12~-a.

jegyet semmisítettek meg. Ez a kibocsátottnak alig forgalomból kikerültnek pedig mintegy 23

A

~-a,

felhasz-

nált és az állam által bevont kárpótlási jegyek megsemmisítéséről

a KEI vizsgálat lezárását

annak

követően,

pasztalati nyomán, 1995. augusztusában született

ta-

jogsza-

bály. A kárpótlási törvények sem tartalmaznak erre vonatkozó utalást. A megsemmisítés 1994. március óta az a BÉB Rt, az ÁVÜ és az ÁV Rt

által

közösen

OKKH,

kidolgozott

eljárási rend alapján folyt. A KEI megállapításai szerint azonban a tényleges gyakorlat csak részben felel eljárasi rendben leirtaknak. A megsemmisítés nem

megfelelő,

lódiságának

meg

az

előkészí

tése

mivel annak során a kárpótlási jegyek

ellenőrzése

elmaradt.

(A

KEI

va-

tapasztalatai

alapján a Kormány több pontból álló határozatban intézkedett a tarthatatlan helyzet megváltoztatására.) A kárpótlásra jogosultaknak a állami szervezet állt

jegy

hasznosítására

rendelkezésre;

során - kiírás szerinti állami vagyon

vagyoni

négy

kárpótlás

értékesítésekor

az ÁVÜ és az ÁV Rt (jelenleg összevontan

már

az

Állami

Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. továbbiakban ÁPV Rt), a KVSZ és a jegy életjáradékra való váltása esetén pedig a Országos Nyugdíjbiztosítási A kárpótlásban

jelentős

roktól korábban elvett

Főigazgatóság.

szerepet játszott az földterület.

Ez

történő

eredeti

vagyonszerzés tárgyaként.

állampolgá-

egyik

mint kárpótlási igény alapja szerepelt, más dig, mint a kárpótlási jegyek

a

oldalról

részről

jogosultak

peáltal

-

10 -

A vagyoni kárpótlási törvények tulajdonában

lévő

alapján

55,1 míllió AK értékű

natkozóan 77,9 millió AK

értékű

a

szövetkezetek

földterületre vo-

kárpótlási

igényt

nyúj-

tottak be. Az elbírálás során az OKKH 62 millió AK-ra vonatkozó igényt fogadott el. A földalap nagyságát meghaladó kárpótlási igény zata, hogy az egykori földet A

jogszabályok

egymás után több

időben

kárpótlási

igények

szerint

embertől

alapján

41,3

magyará-

ugyanazt

elvehették. millió

a

területből

37 millió AK

értékű

értékű

AK

2,3 millió ha területet jelöltek ki földárverés Ebből

a

céljára.

föld talált az ár-

verések során gazdára. Az !991. évi ben hozott mőföldnek

első,

tőrvény

a tulajdonviszonyok rendezése

csak annak számára teszi lehetövé ter-

kárpótlási jegyért való megszerzését, aki

lalja, hogy azt 5 éven belül a Az

előírás

érdeké-

termelésből

vál-

nem vonja

ki.

megszegését a törvény kártalanítás nélküli ál-

lami tulajdonba vétellel rendezi, bünteti. zett azonban, hogy az gét mely szerv

előírás

ellenőrzi.

betartásának

Nem

rendelke-

kötelezettsé-

Következésképpen ilyen

lépésre

egyetlen esetben sem került sor. A törvény

vállalkozásszerűen mezőgazdasági

végzőknek

lehetövé teszi, hogy kárpótlási

tevékenységet jegyük

és

az

alapjául szolgáló kár különbözete erejéig, maximum együttesen l millió Ft-ig

mezőgazdasági

kapjanak. 3,7 milliárd Ft ki.

Ebből

értékű

támogatási ilyen

utalványt

utalványt adtak

az árveréseken összesen 2,8 milliárd Ft

használtak fel.

Az

előírásokat

Több mint 90 esetben kapott

nem mindig

olyan

személy

értékűt

tartották

be.

vállalkozási

-ll-

utalványt, akinek

akiutalt kárpótlási jegye

meghaladta

az l millió Ft-ot. Összesen mintegy 0,7 milliárd tékben állitottak ki

jogosulatlanul

ványt. A hibák kisebb-nagyobb szerűen

Ft

vállalkozási

szankcionálása

érutal-

természet-

nem egyenlitbette ki azt a hatást, amelyet az a

kárpótlás közhangulati megítélésében, mint kárt,

s

köz-

vetve gondolkodási zavart okozott. A földárverések lefolytatása

jelentős

nyezett a tulajdoni szerkezetben.

változást

1990.

május

eredmé31-én

az

ország területének 32~-a volt állami; 61~-a szövetkezeti; 8~-a pedig magántulajdonban. Ezzel szemben az 1995. évi statisztika szerint január l-én a földterűlet 28~-a volt állami; 44~-a szövetkezeti; 28~-a pedig magántulajdonban. A magántulajdon a folyamatban lévö földárverések és privatizációk következtében tovább növekszik, döntően az állami földek rovására. A földárverések adott módon történő megvalósítása a hatékony gazdálkodásra alkalmatlan kisbirtokok tömegét hozta létre. A földhöz jutottak 85~-a ugyanis 10 ha-nál kisebb földterületet szerzett. A földet szerzőknek csupán szerzett olyan nagyságú tulajdont, amely alkalmas gazdaságos

mezőgazdasági

vállalkozási

15%-a lehet

tevékenységre.

Mindezek alapján a következő években a kisgazdaságok számának jelentős csökkenése és a 100 ha-t meghaladó nagybirtokok kialakulása várható. A kárpótlási törvények végrehajtása

erősítette

kezeti átmeneti törvény hatását abban, hogy a

a

szövet-

földtulaj-

don és a földhasználat tartósan elváljon. Az így megszerzett földterület jelentős részét - legalább középtávon bérleményként hasznosítják, elsősorban azoknak a szövetkezeteknek felajánlva,

amelyektől

a

föld

származik.

- 12 -

A kárpótlással megszerzett földek kisebbik részén

tulaj-

donon alapuló vállalkozói tevékenység indult, melynek kezelése a jelenlegi

rendszertől

eltérő

megoldásokat

igé-

nyel az eszközellátásban, hitelezésben, támogatásban és a piaci kapcsolatok szervezésében. Az egykori állami gazdaságok társasággá alakulásának

fo-

lyamatát a kárpótlás ilyetén való megvalósulása ugyancsak zavarta. Termelési alapjaik változtak, az elhúzódó földkijelölések technikailag hátráltatták a vagyonérték határozását, s

végső

soron

a

Mindez

tőkebevonást.

nem számszerűsíthető közvetlen és gazdasági veszteségeket okozott az országnak.

megje-

közvetett

lentős,

A kárpótlási törvények lehetövé teszik, hogy azok a pótlásra jogosultak, akik 1991. január l-én 65.

kár-

életévü-

ket betöltötték, vagy munkaképességüket legalább

67%-ben

elvesztették, jegyüket életjáradékra váltsák.

vagyoni

A

kárpótoltak jegyeinek átváltását tekintve - azok felhasználása körébe kárpótlásra kárpótlását

eső

- életjáradékra váltását és a

jogosultak illetően

életjáradék

személyi

formájában

történő

- a jogalapban a konstrukcióban, va-

lamint az életjáradék megállapítása módjában és

mértéké-

ben azonban lényeges különbségek vannak. A koruknál fogva

életjáradékra

jogosultak

a

járadékat

életük végéig kapják. A rokkantság alapján jogosultak járadékideje azonban korlátozott,

nők

esetében 15 év,

fiak esetében 12 év. Az életjáradék folyósításához

férszük-

séges fedezetet az ÁPV Rt privatizációs bevételeiből, ennek hiányában az állami 1994. év

végéig

költségvetésből

személyi

biztosítják.

és vagyoni kárpótlás

alapján

5,9 milliárd Ft életjáradék ellátást fizettek ki. E forma iránt eddig szerény igény mutatkozott, melyet a

feltéte-

-

13 -

lek oldása némileg enyhíthet, azonban mint érdemi, a gyon iránti keresletet

csökkentő

va-

megoldással ezzel a

jö-

A kárpótlási jegy - mint értékpapír - közvetlenül is

ak-

vőben

sem lehet számolni.

tív része a pénzügyi folyamatoknak. megítélése,

előrebecslése

A

pénzügyi

hatások

ugyanakkor csak nagy hibahatár-

ral lehetséges, az esetek többségében legfeljebb a változások irányát lehet jelezni. A törvényi

előírások

szerint a kárpótlási jegy bemutatóra

szóló, átruházható, az állammal szemben fennálló lést névértékben

megtestesítő

másodiagos forgalom kárpótlási jegyek kárpótoltaktól

különböző

tal felvásárolt,

értékpapír, megteremtette a

lehetőségét.

alapvetően

Másodlagos forgalomba

két úton jutnak. Az

kerültek

nagyobb

részben

ál-

begyűjtött

másodiagos

forgalomba.

(Ide sorolható az egyes kereskedelmi

zetek által

fizetőeszközként

elfogadott

a

eredeti

szervezetek, vagy személyek

illetve befektetési alapokba

kárpótlási jegyek

követe-

szerve-

kárpótlási

jegy

is.) Másodlagos forgalomba kerülhet az a kárpótlási

jegy

is, amelyet a kárpótlási törvények erejénél fogva a

mező­

gazdasági nagyüzemek földárveréseken,

illetve

mányzatok bérlakás eladása során kötelesek

az

elfogadni.

A másodiagos forgalomba került kárpótlási jegyek ségérőlé

és

értékéről

önkor-

- mint jelezzük - csak

mennyi-

hozzávetőle­

ges adatok állnak rendelkezésre. A másodiagos forgalomban a kárpótlási jegyek árfolyama - mivel azokon lejárati határidő

és beváltási garancia nincs feltüntetve

váltó, vagy kötelezvény természetének

nem

megfelelően

Jól mutatja ezt az a körülmény, hogy a kárpótlási árfolyama akkor volt magasabb, amikor úgy beváltására

az

állam

folyamatosan

tűnt,

megfelelő

a

alakul. jegyek

hogy azok kínálatot

-

14 -

biztosít. A privatizáció 1994 második felében zett lelassulásával a jegyek hasznosítási erőteljesen

beszűkült,

a

kárpótlási

bekövetke-

lehetősége

jegyek

igen

árfolyama

gyors ütemben, drasztikusan csökkent. mezőgazdasági

Ismert, hogy a mértékű,

bár ez

elsősorban

tsz-ek eladásadottsága nagy-

rövid lejáratú hitelekben tes-

tesül meg. Következésképpen várható, hogy a tsz-ek

jelentős összegű

kal szembeni tartozásaik kiegyenlítésére

kárpótlási jegyet fordítanak, amelyek elfogadása részéről

feltehetően

napi

árfolyamon

banka

bank

történhet, vagyon-

vesztést okozva a szövetkezetnek. A tsz-ek elnehezült pénzügyi helyzetükben gondjaik enyhítésére -

jelentős

likvídítási

nagyságrendben

értékesí-

tettek kárpótlási jegyet készpénzért. A kárpótlási jegyek eddigi felhasználása az agrárágazatot - a

nemzetgazdaság

többi ágazatához képest- aránytalanul terhelte, hiszena

földjellegű

mezőgazdasági

kárpótláson túl - az

és

a

vállalatok (állami gazdaságok) privatizáci-

ójánál minimum

20~-ot

kárpótlási jegyben lehetett

ni, de több esetben, mivel nyújtott, ez

élelmiszeripar

100~

erre

a

törvény

lehetőséget

is volt. Az élelmiszeripari

tulajdonszerzése során azonban

a

magas

fizet-

vállalatok

jövedelmezőségű

szakágazatok privatizációja már lezajlott, így kárpótlási jeggye! a tsz-eknek csak alacsony gyakorlatilag a

mezőgazdasági

jövedelmezőségű

üzemekkel

azonos

és

eladóso-

dottsági szinten álló - élelmiszeripari vállalatok megvásárlására volt és van

lehetőségük.

Ebből

következik, hogy

a kárpótlási jegyek élelmiszeripari vállalatok privatizációja során

történő

felhasználása csak

korlátozott

mér-

tékben valósulhat meg. Az OKKH kezdeményezésére az ÁPV Rt !995. márciusában mintegy 15 milliárd Ft

értékű

portfóli<í

-

15 -

csomagot állított össze, amelynél a lők

mezőgazdasági

terme-

eredeti kárpótlási jegyekkel fizethetnek, az említett

szűkült

lehetőségeken

A jegyek

jelentős

belül.

része a pénzpiacon is

teljesen érintve az eladósodott teket (közvetve

hitelező

mezőgazdasági

bankjaikat),

erő­

megjelent, az

szövetkeze-

önkormányzata-

kat, egyes kereskedelmi vállalatokat. A kárpótlási jegyek forgalmazása inflációs hatást váltott ki, a

következő

tényezökön keresztül: életjáradékra

tása, ellenértékének fogyasztásra való pénzzel is

fizetőképes

tése esetén,

fordítása,

válkész-

privatizációs kereslet helyettesi-

eladásakor

szerzett

készpénz

munkabérre,

folyó kiadásra fordítása során stb. A politikai érdek és a magánasitás gyorsitásának szándéka 1993-ban és részben 1994-ben a kárpótlási jegyek sának,

végső

kivoná-

soron a jegy értékátlósága megteremtése

rányában hatott. Ez a késztetés azonban csak akkor

ered-

ményezett volna tartós hatást, ha az ÁVÜ és az ÁV 10~-os,

portfóliók értékesítésekor tömegesen, a 20~-os

Rt.

je-

szűkülő

for-

hányadból,

amit

gyeket. Kiszakítja e vagyont abból az egyre képviselő

a

illetve

limitnél nagyobb arányban fogad el kárpótlási

galomképes, tényleges értéket

i-

más- például társadalombiztosítási -célokra, a költségvetési bevételek fedezetére már többszörösen A gazdasági érdeknek felelt szervezetek kínálata -

meg,

1993 és 1994

hogy

a

első

lekötöttek. privatizációs

hónapjai kivéte-

lével - rendre és nagymértékben elmaradt

az

toktól, majd a privatizáció 1994. második

előirányza­

felében

bekö-

vetkezett visszaesése, a koncepeionális bizonytalanságok, a készpénzbevételek növelésének meghirdetése nyomán a jegyek felhasználási

lehetősége

rendkívül

beszűkült.

-

A kárpótlási jegyet

végső

16 -

soron

vásárlására fordítják. Az adott

mindig

állami

körűlmények

tulajdon

között az ál-

lami vagyonnak a felkárpótlási jegyekkel szembeni ajánlásamessze elmaradt a kibocsátás által támasztott kereslet mögött. Ez a körülmény pedig

meghatározó

szott a kárpótlási jegyek, mint

szerepet

értékpapírok

másadtagos erősí­

piaci árfolyamának kialakulásában, s ennek hatását ti az a körülmény is, hogy mészetszerű:

a

megszűnt.

kamatozás

ját-

Ter-

az árfolyam mind mélyebbre süllyed.

A kárpótlást a döntéshozók politikai kérdésként kezelték, amelynek folyamán az eredetileg pártok, a

képviselők

kitűzött

vitája, a bevont

cél a

szakértők

kotmánybíróság véleményezése következtében

koalíciós és az Al-

változott.

A kiindulásnál - vagyonrnérleg és vagyonpolitikai irányelvek hiányában- a rendelkezésre álló állami vagyon

nagyKésőbb

ságát, összetételét és piaci értékét nem ismerték. derült ki, hogy az állami vagyon kisebb és kevésbé

piac-

képes, mint azt feltételezték. Evvel szemben,ha a kárpótlás az eredeti szándéknak

megfelelően

valós

értéket

hordozó jegyek újabb kibocsátásának kötelezettségét tételezve -

fejeződik

be, akkor az az

eredetileg

felelkép-

zeltnél mintegy háromszor nagyobb vagyontömeget köt Ie. A még a forgalomnban vés a

lehetőség.

A

lévő

jegyek gyors kivonására is ke-

következő

években igen nagy nehézsége-

ket okoz, hogy a kárpótlási folyamat kezdetén nem tervezték meg

megfelelően:

lembevételével milyen vagyon biztosítható.

az ország teherbíró képessége figyeidőütemben,

előkészítéssel,

mekkora

-

17 -

lehetőségeit

Az állam tulajdoni és pénzügyi

adottságnak

kell tekinteni. A hibák kiküszöbölése, a szükséges vezeti, koordinációs feltételek javítása azonban pótlás megvalósításának ugyancsak feltételei, s

szera

kár-

erről

is

gondoskodni kell.

2. Javaslatok Az ÁSZ a jelentésben, illetve

a

részletes

megállapítá-

sokban foglaltak alapján- a KEl javaslata alapján hozott 1995.

augusztus 8-i kormányhatározat ismeretében (l.

sz.

melléklet) további intézkedéseket tart szükségesnek.

I. Az

Országgyűlés

részére ajánlja:

Igényelje, hogy a Kormány a kárpótlás

lezárása

és

befejezése érdekében tegye meg a szükséges intézkedéseket. Az ezzel

összefüggő

haladéktalanul terjessze be az - Számoitassa be a követően

kárpótlási

törvénymódosításokat Országgyűlésnek.

folyamat

befejezését

a Kormányt a lezárásról, a törvények

vég-

rehajtásáról. II. A Kormány részére: - Vizsgálja felül a kárpótlással

kapcsolatos

törvé-

nyeket, szüntesse meg a joghézagokat, tegye

egyér-

telműbbé

a szabályokat,

-

18 -

- Mérje fel, hogy a kárpótlás reális

lehetőség.

Ennek

va a kibocsátott

lezárására

időpontját

jegyértékkel

vagyoni kínálatot, s milyen remteni, s ezzel szemben a

szem

mikor előtt

összhangban

időütemben hátralévő

van tart-

milyen

tud

megte-

kárpótlás mek-

kora vagyoni igényt jelent. Ezen belül vizsgálja meg, hogy az elsődleges, alanyi kárpótoltak részére milyen

lehetőségek

vannak egy un.

zártvégű

állampa-

pír kibocsátására.

-Teremtse meg annak feltételeit, hogy az arra tékes állami szervek ján

termőföldet

ellenőrizzék:

szerzett személyek

ille-

a kárpótlás

út-

kötelezettsége-

iknek eleget tesznek-e, s ha nem. úgy

a

szükséges

intézkedéseket tegyék meg.

- Gondoskodjon arról, hogy a koordináció, s a mat egészének

belső

tárcaérdekektől

folya-

ellenőrzése

javuljon, Azt egy mentes szervezet - esetleg az OKKH

- hatáskörébe utalva.

III. Az OKKH Elnöke részére:

- Intézkedjen saját hatáskörében, hogy amintegy 0,7 milliárd Ft-ot kitevő - jogszabályellenesen kiadott -

mezőgazdasági

kik a

felelős

vállalkozási

személyek.

támogatást

illetően

- 19 -

III.

RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1.

Törvényelőkészítés,

annak feltételrendszere illetve

vég-

rebajtása 1.1.

Törvényelőkészítés,

annak feltételrendszere

A kártalanítási törvény és az IM

képviselői

előkészítése

érdekében a PM, FM

1990. novemberében abban állapodtak

meg, hogy a 3320/1990. Kormányhatározatnak

megfelelően

korábbi kormányelőterjesztése alapján az Országgyűlés számára tájékoztatót készít, az IM elkészíti

a

PM

a kártalanítás általános koncepcióját, az földre vonatkozó

elképzeléseiről

három minisztérium

egyeztető

FM

pedig

ad ismertetést.

tárgyalásra

az

a

Mind-

anyagokat

1990. decemberéig bezárólag elkészítette.

Az

előkészítés

és egyeztetés folyamán - hatalmas méretü

ügyirat és hatósági határozathalom alapul vételemellett -kirajzolódott, hogy a kárpótlási

törvény

három

va-

gyonjószág-csoportba sorolva biztosít részleges kárpótlást a jogsérelmet szenvedetteknek, amely a PM számításai szerint a föld esetében

60 milliárd Ft-ot,

a lakás esetében

20 milliárd Ft-ot,

a vállalatok esetében

5 milliárd Ft-ot

tett ki, melynek összegét- a kárpótlási

jegyek

három

évi kamatozását figyelembe véve - úgy ítélték meg, hogy az elérheti és esetleg meg is haladhatja a 100 árd Ft-ot.

milli-

- 20 -

előkészítés

Az

során valójában - a földet

kivéve

a

kárpótlásról szóló törvénytervezet megalapozására

pon-

tos, megbízható adatok nem álltak rendelkezésre a

kár-

pótolandó javak mennyiségét, mind

pedig

azok

értékét

i ll etően. Mindezek hiányában a nem

teljeskörű

törvényelőkészítők

szakértői

becslésekre

Külön felmérések nem készültek.

A

csak

támaszkodbattak.

kárpótlási

várható társadalmi-gazdasági kihatásaira tásokat a PM

végzett.

A

bizonyos, törvény

költségszámí-

költségszámítások

háromféle

degresszív kárpótlási mértékrendszerre épültek, a

vár-

ható költségkihatások számítása kilenc változatot

tar-

talmazott, és a földet kivéve, ahol a máig is használatos aranykorona érték a kiindulópont,

az

államositott

vallalatoknál és lakásoknál a számítás alapját- 50 évre

visszamenően

pontos adatok, nyilvántartás

- közgazdasági feltételezés képezte.

hiányában

(pl. egy

főre

jutó

eszközérték, átalányszámítás stb.) Megállapítható, hogy az 1991. évi XXV. lás I.)

előkészítése

során - mint naturá l i san

tálható vagyontárgyak- a

termőföld,

házingatlan (lakás) képezte

dokumen-

vállalat a

és

a

jellegű

zásával okozott károk mértékét

számítások

törvényelőkészítők

jogszabályok alkalma-

és

azok

után

várható

kárpótlási igényeket (pl. vagyonelkobzás külföldre nekültek esetében stb.).

Így ezek lényegében a

tekintetében -

összegszerűleg

jelentkeztek a

későbbiek

a

meghatározását.

hiányában

nem tudták felmérni a más

a

elsődlegesen

alapját, a kárpótlási mérték Dokumentálható adatok

törvény (kárpót-

-

nem

ismert

folyamán. Csak

me-

fedezet igényként

becsülni

tud-

ták, hogy a földek után milyen nagyságú többszörös kár-

- 21 -

pótlási kérelmekre lehet majd számítani az egykori

po-

litikai indíttatású jogszabályi intézkedések okozta tulajdonjogi változások következtében. Ezek a

tényezők

idézték

elő,

hogy

a

prognózis

deg-

resszív skálás és pénzügyi korlátot követelt -

szociá-

lis szempontokat alkalmazva -,

mértékű

azaz

alacsony

károknál a kárpótlás mértékét 100% körül határozták meg és a

magasabb

igények

esetén

a kárpótlás összege az

5 millió Ft-ot nem haladhatja meg. Az IM tervezete, amely

az

kárpótlási

első

törvényre

készült, nem tért ki arra, hogy mikor és milyen kárpótlási törvények lépjenek hatályba és azok végrehajtása mekkora nagyságrendű vagyoni fedezetet igényel. A koncepció mindössze a készítendő törvény legfontosabb rendelkezéseire, köztük a szabályozási elvekre tért ki,

a

törvény szerkezetére tartalmazott iránymutatást. A koncepció, illetőleg törvénytervezet elkészítéséhez a PM tanulmánya szolgált alapul,

amely

összevont

adatokon

nyugvó számításokat, becsléseket tartalmazott. Lényegében

nem

tervezték

meg

mindenre

kiterjedően,

milyen kárpótlási jogosultsághoz, milyen időintervallum alatt, mekkora költségvetési hozzájárulásra van szükség, az ország teherbíró képességét is

figyelembevéve.

A kárpótlásra vonatkozó törvényekben menetközben többször bővítették a kárpótlási jogosultságot. Az OKKH a Kormány 101/1991. (VII. 27.) rendelete ján, az Országos Kárpótlási Hivatal ezt

megelőzően

kifejezetten

csak

utódjaként

(amely

nyugdíjkiegészítési

ügyekkel foglalkozott) 1991. augusztus l-jével meg.

alap-

alakult

- 22 -

A kormányrendelet az OKKH-t országos

hatáskörű,

önálló

államigazgatási szervként határozta meg és felügyeletét a Kormányra bízta. A felügyelet jogát a Kormány

általa

kijelölt tagja gyakorolta. Az OKKH elnöke

hivatalánál

jelentős

fogva

részt vett a kárpótlási jogszabályok hivatalánál fogva meghatározó megalkotott

törvények

folyamat napi

előkészítésében

szerepet

töltött

végrehajtásában,

gyakorlatának

a

kárpótlási

alakításában.

Rendszeres

földművelésügyi),

miniszterrel

valamint az IM kö-

zigazgatási államtitkárával, a kormányrendelet működő

be

és

a

kapcsolatot tartott a felügyeletet ellátó (munkaügyi, késöbb

mértékben

Miniszteri Bizottsággal

tartott

(e

alapján

Miniszteri

Bizottság jelenleg már nem müködik). Az OKKH a kárpótlási törvények végrehajtása során ügyeleti szerveit, továbbá az ÁVÜ-t, az ÁV Rt-t és arra jogosult szervet folyamatosan -

heti

felmás

rendszeres-

séggel - tájékoztatta. Az általa adott információk felhasználásának

tényszerűségéről,

hatékonyságáról vissza-

jelzést azonban nem kapott, illetve arról adatokkal nem rendelkezik, melynek oka, hogy a

kárpótlás

folyamatá-

nak kormányzati szintü koordinációjáról csak

"papiron"

gondoskodik. A Kormány az OKKH

felállását

10-én a 3428/1991. sz.

követően

1992. évben pedig

sz. alatt hozott határozataiban

a

1991. a

október

3163/1992.

kárpótlási

törvény

végrehajtásához szükséges kormányzati feladatokról tézkedett, megjelölve mélyeket és

a

határidőket.

végrehajtásért

felelős

insze-

- 23 -

A szervezeti-technikai feltételrendszert

tekintve,

OKKH az egész kárpótlási folyamatot számítógépes ram alapján, közigazgatási keretek között le (a benyújtott kérelmek adatlapjai

prog-

bonyolította

tartalmát

rögzí-

tették és megyei hivatali, majd országos szinten szörösen

ellenőrizve

több-

postázták a határozatokat).

Az OKKH- kormányhatározatban foglaltaknak -

az

intézkedett a kárpótlási

jegyek

.megfelelően

kinyomtatásáról

és

leszállításáról, azok kibocsátásáról és forgalmazásáról gondoskodó szervezet kiválasztásáról, bezárólag pedig a jegyek fizikai megsemmisítését

elvégző

intézmény,

azaz

a BÉB Rt megbízásáról. 1.2. Kárpótlási jegyek kibocsátása Az OKKH-hoz

benyújtott

kárpótlási

igények

száma

és

azokra megállapított kárpótlás összege (címletértéken), valamint a

mezőgazdasági

vállalkozást támogató

nyok összege- 1991. és 1995. közötti pótlási törvényenként a Törvény megnevezése

következők

Beadott igény

Meghozott határozat

db

dh

Vagyoni !991. XXV. tv !992. XXIV. tv 1994. II. tv összesen: t. Személy i !992. XXXII. tv l 994. I I. tv. összesen: MINDÖSSZESEN KÁRPÓTLÁS: t.

utalvá-

időszakban-

kár-

szerint alakult. Kárpótlás Mezőgazd-ot összege cím- támogató tetértéken utalvány mi lliárd Ft milliárd Ft

817.486 78.625 530.752 426. 863

817.446 78. 187 517.613 1. 413.246

55,2 10,2 13,8 79 8

3. l 0,6 3 7

356. OOO 80.976 436.976

190.533 19.453 209.986

46,5 3,7 50 2

-

-

863. 839

1. 623.232

130,0

3,7

- 24 -

Itt jegyzi meg az ellenőrzés, hogy a helyzetielmerés az OKKH által szolgáltatott adatokra alapozódott, mivel különboző szervezetek - több esetben - egyazon kérdésben egymással nem egyező adatokat szolgáltattak. Ez általában abból adódott, hogy egyes intézmények információrendszere nem azonos szempontok szerint gyűjtött adatokat tartalmazott. A kárpótlási folyamat időszakot

telt

kezdetétől

felölelő

1995. július 30-ig el-

táblázat adataiból

megállapít-

ható, hogy a benyújtott kárpótlási igények és meghozott határozatok, valamint a megállapított kárpótlási összegek döntö hányada - vagyoni és egyaránt -, az un.

első

személyi

vonatkozásban

kárpótlási törvény alapján szü-

1etett. Az adatokból látható, hogy az un.

első

és máso-

dik vagyoni kárpótlási törvény alapján benyújtott nyeket - minimális eltéréssel -az OKKH teljes

igé-

egészé-

hen megalapozottnak, jogosnak ítélte meg. Az 1992. évi XXXII. tv. és az 1994. évi II.

tv.

(pót-

kárpótlás) alapján hozott személyi kárpótlások száma és a benyújtott igények között lényeges

nagyságrendű

rés mutatkozik. Összességében nézve a Hivatal

a

benyújtott személyi kárpótlási igényeknek több

eltéhozzá

mint

a

felét- 227.558 db-ot- utasította el. Végső

soron a kárpótlási jegyes kifizetések - 1995.

lius 18-ig bezárólag- 1,6 millió db határozat

jú-

alapján

130 milliárd Ft-ot tettek ki, címletértéken. Fentiekhez kapcsolódik még az 1992. évi XXXII. tv. Il.

tv. alapján

kifizetett

egyösszegű

az

1994.

személy i

évi kár-

pótlások 1,2 milliárd Ft-os összege is, amelyet az OKKH 86.181 esetben- 211.051 db élet elvesztéséért, kis járadékként fizetett ki.

elutasítás

összegű

mellett

az

kárpótlásként és

élet-

- 25 -

Az OKKH 1991. augusztusában

szerződés

keretében

kedett a kárpótlási jegy jellegét szem

előtt

intéz-

tartva

mint bemutatóra szóló, átruházható a kárpótlás összegének

megfelelő,

az állammal szembeni

követelést

tékben megtestesítő értékpapírról

hogy

Pénzjegynyomda Rt az OKKH által megadott rint, lenyomassa és leszállítsa. kibocsátására

és

A

forgalmazására

az

névérÁllami

jellemzők

kárpótlási

pályázatot

sze-

jegyek írt

ki,

amelyet 1991. szeptemberében a Bp. Értékpapír és Befektetési Rt (BÉB Rt) nyert meg azzal a kiegészítéssel, hogy indokolt esetben az OTP brókerrel konzorciumot hoz létre. A forgalmazás megkötött szerződés, valamint egészítése alapján folyik jelenleg is.

ki-

A kárpótlási jegyek kiadását lebonyolító BÉB Rt az

ál-

tala ténylegesen kiadott

jegyekről

összesítést nem

tu-

dott adni. A körültekintő szervezés hiánya mutatkozik meg a forgalmazási rend kialakításában, a kárpótlási jegy kibocsátás ütemtelenségében is. A KEl megállapításai szerint ehhez hozzájárult a folyamat koncepció és részleges jogi szabályozás nélküli elindítása, amelynek további következményei az összeférhetetlen ügyintézések (pl. BÉB Rt), a szakszerűtlen intézkedések miatti visszaélések. Az ügyintézési létszámigényt, a szükséges számítógépes kapacitást és a kárpótlási jegy IDennyiséget rendre alábecsülték. Továbbá

a

különböző

kárpótlási

törvények

egymást befolyásoló gazdasági kihatásaira számítást nem végeztek (jogosultságok halmozódásának kiszűrésére), a kárpótlási

utalványok

folyamatban

résztvevő

mennyiségét

túlméretezték,

szervezetek között

zavarok, hiányosságak jelentkeztek és nem lően

a

belső

ellenőrzési

rendszer sem.

a

kommunikációs működött

kel-

- 26 -

Ez ideig a kárpótoltak

130

milliárd

kárpótlási jegyet kaptak, s a

Ft

jelenleg

címletértékű

hatályos

vények alapján további 2,0-2,5 milliárd Ft

tör-

címletértékű

jegy kiadása várható. Közel ötszázezer kárpótlási pátigény elbírálása is folyó évben, 1995.

végéig

történik

meg. Az Alkotmánybíróság 1995. februári döntése ugyanis új - a személyi kárpótlást kotására hívta

fel

az

kiterjesztő

- törvény megal-

Országgyűlést.

nagyságrendjében ma még nem

Ez

további

pontosított

kárpótlási

jegy kibocsátást jelent, illetve a kárpótlás 1995. végi lezárását Az OKKH

későbbi

működési

időpontra

kiadásai -

halaszthatja. megalakulásától

1994.

végéig bezárólag- 6,6 milliárd Ft-ot tettek ki,

év

mely-

nek meghatározó része az információ-technika kialakításához nyomdai és egyéb technikai

jellegű

költségekhez

kapcsolódik. 1.3. A kárpótlási jegyek megsemmisítése A kárpótlási jegyek megsemmisítésére vonatkozó bály nem született, s a kárpótlási törvények

jogszasem

tar-

talmaznak utalást a megsemmisítésre. Az OKKH és a BÉB Rt között

1991.

megállapodás rendelkezik a jegyek

decemberében

kötött

megsemmisítéséről,

a

BÉB Rt feladatává téve. A jegyek fizikai megsemmisítésének szabályozására az OKKH, a BÉB Rt, az ÁVÜ és az ÁV Rt együttesen kidolgozott egy egységes Eljárási Rendet, mely 1994. márciusában lépett életbe. Az Állami

Értékapír

Felügyelet

az

Eljárási Rendet elfogadta, de egyúttal a jegyek valódiságának

előzetes

ellenőrzésére

hívta fel a figyelmet.

- 27 -

A KEl megállapította, hogy a

megsemmisítés

gyakorlata

csak részben felel meg az Eljárási rendben

leírtaknak.

Megállapította továbbá, hogy a jegyek megsemmisítésének megfelelő előkészítése,

valódiságának

ezen belül a kárpótlási

ellenőrzése

sem valósul meg. A jegyek vamegsemmisítő

lódiságának vizsgálata csak közvetlenül a gépbe

történőbehelyezés

előtt

történik,

módszerrel. A megsemmisítési eljárás kielégitő,

jegyek

a gépi kapacitás

un.

manuális

technikailag

szűkössége

sem

a folyamat

fel-

gyorsitását nem teszi lehetövé. Az eljárási rendet részben tartják be;

előkészítés

az

során végzik el a kárpótlási jegyek sorozat és szerinti összesítését, amit - a KEl beszállítóktól való átvételkor el jegyek valódiságának

ellenőrzése

szerint kellene

a

sorszám már

a

végezni.

A

kívánalmaknak

nem

felel meg. A BÉB Rt által eddig megsemmisített jegyek összege milliárd Ft-ban:

privatizációs év

jegyek

!994.

1.8

!995. május 9.

o

összesen:

!. 8

Kitűnik,

Ft

részvénycserés jegyek 11.4

13.2

2.7

2.7

14. l

15.9

hogy 1995. maJUS hóig összesen

címletértékű

15,9

milliárd

(2.153.763 db) kárpótlási jegyet semmi-

sítettek meg. Jelenleg a BÉB Rt-nél címletértékű

összesen:

több

kárpótlási jegy "vár" további

tésre (technikai feltételek hiánya miatt).

milliárd

Ft

megsemmisí-

- 28 -

A volt szavjet ingatlanok értékesitése soránaKVSZ fizetőeszközként

milliárd Ft

kárpótlási

kamattal

jegyeket is elfogadott 0,7

növelt

címletértékben,

szintén a BÉB Rt-nél helyeztek

letétbe.

amelyek

Megsemmisíté-

sükre ezideig nem került sor. A kárpótlási jegyek kibocsátását, kezelését és misítését tekintve megállapítható,

hogy

a

kárpótlási

folyamat koncepció nélküli és részleges jogi zás, valamint ben,

körültekintő

szabályo-

szervezés hiánya következté-

továbbá összeférhetetlen ügyintézések

szakszerűtlen

megsem-

intézkedések miatt

és

korábbi

visszaélésekkel

ter-

A koncepció hiánya abban nyilvánult meg, hogy nem

ter-

he l t.

vezték meg mindenre gosultsághoz,

kiterjedően,

milyen

milyen kárpótlási alatt,

időintervallum

jo-

mekkora

költségvetési hozzájárulásra van szükség az ország teherbíró képességét is figyelembe véve. A kárpótlásra vonatkozó törvényekben többször

bővítették

a kárpótlási

jogosultságot. Az ügyintézési létszámigényt, a

szüksé-

ges számítógépes kapacitást és kárpótlási jegy

mennyi-

séget alábecsülték. Ennek következtében kapkodóvá, lenőrizetlenné

szer

a

vált az ügyintézés, a számítógépes rend-

kárpótlási

jegy

kibocsátást

Rt-nél összeomlott és ma is problémásan pótlási jegy

el-

megsemmisítő

moly visszaélési

kapacitás

lehetőségeket

koordináló működik.

BÉB

A kár-

elégtelensége

ko-

is magában hordoz.

A jogi szabályozás részletessége

azért

kifogásolható,

mert a megsemmisítési folyamat megtervezését, jogi szabályozását elmulasztották. Ezért "hegyekben" áll a megsemmisítésre váró kárpótlási jegy. lú

őrzésük

nem

megoldott

és

Megfelelő

szín vona-

többletköltséggel

jár.

- 29 -

Jogi szabályozás hiánya miatt egyes minisztériumok tudják, hogy mit kezdjenek (pl. HM, BM, PM) a került jegyekkel. Az önkormányzatok számára

sem

hozzájuk is

kérdé-

ses, hogyan és milyen értékszámítással jutnak tulajdoni hányadaik ellenértékéhez, milyen

teendőik

vannak a

bir-

tokukba került kárpótlási jeggyel kapcsolatban A kárpótlási jegyek megsemmisítése egymással párhuzamosan, két különböző rendszerben - a BÉB Rt-nél és az OTP fiókokban - történik, ez utóbbiak esetében

nem

értékpapírokra vonatkozó előírások betartásával. A

az BÉB

Rt-nél a megsemmisítésre kidolgozott Eljárási rend megfelelő szinvonalú, de csak részben tartják be.

nem megfelelő a jegyek valódiságának átvétel összesítés nélkül történik. A

körültekintő

pl.

ellenőrzése,

az

szervezés hiánya következtében a jegyki-

bocsátás üteme nem egyenletes, a

nyilvántartások

tatlanok,

eltérőek,

illetőleg

hiány mutatkozik, a borítékok

nyos, nem

Így

pon-

a kiszolgáló OTP fiókoknál többlet,

kielégitő

az

állampolgárok

tartalma

hiá-

tájékoztatása,

kiszolgálása. A BÉB Rt egyaránt foglalkozik a kárpótlási bocsátásával (átvétel, hitelesítés, másodiagos forgalmazással, megsemmisítéssel.

tartása visszaélésre ad

borítékolás őrzéssel,

letéti

Valamennyi

tevékenység

lehetőséget,

szabályos nyilvántartások hiánya és

jegyek

egy

amelyet a

kistb.)

valamint kézben fokoz

a

megsemmisítésre

váró kárpótlási jegyek rossz tárolási körülménye. A BÉB Rt kárpótlási jegyekhez kapcsolódó

szerződéses

tainak végrehajtását az évek során az OKKH, az az ÁV Rt sem ellenőrizte.

feladaÁVÜ

és

- 30 -

A BÉB Rt bizonylati rendszere nem felel meg a számviteli törvény kerektől

előírásainak,

sorszám nélkül veszi át a bró-

és a privatizációs

pályázóktól

a

kárpótlási

jegyeket, amely lehetetlenné teszi az utólagos keresést,

következésszerűen

hamisítást, vagy

visszatöbbszöri

illetéktelen forgalomba kerülést téve lehetövé. Nincs számítógépes visszacsatolás az eddig tett kárpótlási jegyek gyakorlatilag

sorozat-

ellenőrizhetetlen,

és

megsemmisí-

sorszámáról,

hogy korábban

így

megsem-

misítettnek nyilvánított sorszámmal nem kerülnek-e

is-

mételten forgalomba kárpótlási jegyek. Nehézkes a bes igénybejelentés számítógépes rűtlen

intézkedések

tehetövé

kiszűrése,

tették

a

töb-

szaksze-

kárpótlási

jegy

juttatását jogosutattanok részére. Az értéktárba helyezett jegyek ellenében kiállított BÉB Rt letéti

igazolások könnyen hamisíthatók, miközben azokat az értékpapírokkal egyenértékűen használhatták fel. A letéti igazolások nem kat nem kezelik szigorú nem tartalmazza a

előre

számadású

kárpótlási

esetben még címletértéket

sorszámozottak, azonyomtatványként

jegyek

sem.

Az

sorszámát, igazolások

gyakran eltérnek a zsákokban tárolt jegyek

és több

adatai

értékétől.

A privatizációhoz kapcsolódó legtöbb letéti igazolást a BÉB Rt állítja ki, ugyanakkor az ÁVÜ és az ÁV Rt megbízásából mégis saját maga Igen

jelentős

a

különböző

ellenőrzi

fiókokban

hosszú ideje tárolt, fel nem

vett

a

letét (OTP

jegyek

meglétét. +

BÉB

Rt)

mennyisége,

amelyek értékéről a BÉB nem vezet nyilvántartást. Nincs elfogadható leltár, amely alapján megállapítható

lenne

a tárolt kárpótlási jegyek pontos összege, rendeltetése (privatizációs letét vagy megsemmisítésre vár).

- 31 -

tett

Az OKKH új vezetése számos intézkedést hajtási folyamat

szakszerűbbé

a

alapvetően

de

tételére,

végre-

rosszul szervezett területeken csak részleges lehet elérni. A BÉB Rt részéről

történő

szerződéses

következetes

javulást

feladatainak

ellenőrzése

még

OKKH mindig

részleges és formális, amelyet - többek között - alátámaszt a forgalomból kivont kárpótlási lésre módot nyújtó tárolása és

jegyek

visszaé-

állami

tulajdon

őrzése.

1.4. A kárpótlási törvény végrehajtása

az

privatizációja során, különös tekintettel a

kárpótlási

jegyek felhasználására 1.4.1. Az ÁVÜ-t nem vonták be a kárpótlással kapcsolatos országgyűlési

és kormányzati döntések előkészítésébe. Az ÁV Rt pedig 1992. augusztus 28-án jött létre, igy következésképpen nem vehetett kapcsolatos korábbi döntések

részt

a

kárpótlással

előkészítésében.

A

Kor-

mány 1993-ban hozott határozatot arról, hogy

a

KVSZ

is köteles kárpótlási jegyet elfogadni,

a

KVSZ

sem vett részt a

így

döntéselőkészítésben.

1.4.2. Az ÁVÜ-nél lévő vagyon a kárpótlási

folyamat

tén- könyvszerinti értéken- mintegy 2.000 Ft volt. Pontosabb adatok

megfelelő

kezdemilliárd

nyilvántartások

hiányában akkor még nem álltak rendelkezésre. Az ÁVÜvagyont 670 milliárd Ft értéken tartották nyilván

az

ÁV Rt megalakulásakor. Az ÁV Rt által kezelt privatizálható tulajdon értéke ugyanakkor

367

milliárd

volt. Jelezni szükséges, hogy az 1992. december

Ft 31-i

tulajdon állapota az ÁV Rt és az ÁVÜ közötti vagyonátadások következtében folyamatosan változott.

Az

ÁV

Rt jelzése szerint a privatizálható tulajdon nagysága olyan becsült érték volt, amely igen változatos ségű

kínálatot testesített meg.

minő­

- 32 -

A

3432/93. sz. Kormányhatározat szerint

10 milliárd Ft nyilvántartási

értékű,

a

KVSZ-nek

volt

szovjet

ingatlant kellett kijelölnie és felajánlania, kárpótlási jegy ellenében

történő

értékesítésre. A felaján-

lott volt szavjet ingatlanok között nem tek

repülőterek.

szerepelhet-

A KVSZ a kormányhatározat alapján

kívánt nagyságrendben bruttó nyilvántartási egyedileg jelölt ki ingatlanokat,

amelyek

a

értékben értékesí-

tése során alanyi jogon kapott kárpótlási jegyeket is elfogadott (volt szavjet ingatlanok eladása). Részletesebben és érdemibben

csak

1993-ban

kezdtek

foglalkozni a kormányzati illetékesek a kárpótlás vagyoni fedezetének ügyével. Egy 1993. augusztus készített előterjesztésszerint az ÁVÜ vagyon a jegyzett

tőke

által

alapján - 1992. december

állapot szerint - milliárd Ft-ban

a

12-én kezelt 31-i

következőképpen

alakul t: Források: Társaságok ÁVÜ-nél levő része nominális értéke: 490,0 Vállalatok összes jegyzett ÖSSZESEN:

tőkéje:

(körülbelül)

180,0 670,0

Kötelezettségek: TB-nek átadandó összesen kb. Egyéb vagyonátadási kötelezettségek

100,0 16,0

Önkormányzatokat megillető rész:

6,0

Privatizációs lízing:

2,7

Felszámolás, Készpénzért ÖSSZESEN:

csőd,

veszteséges társaságok:

értékesítendő

(körülbelül)

11, 3

(kv-i tv. szerint) kb. so, o 186,0

- 33 -

A fenti adatokhoz

fűzött

szöveges magyarázat

"az E-hiteles

értékesítésre,

célra összesen

valószínűleg

körüli nominális

értékű

KRP-re

és

mintegy 484

vagyon

állt

Figyelembe kell venni ugyanakkor azt

szerint

kárpótlási milliárd

Ft

rendelkezésre. is,

hogy

ezen

vagyonnak mintegy a harmada jelenlegi állapotában (kereslet, ismertség hiánya) valószínűleg nem értékesíthető,

a többinél pedig a reális ár

a nominális érték 70~-a.

felső

Így ténylegesen

becslése a

felso-

rolt célokramintegy 220-230 milliárd Ft-nyi

tényle-

ges kínálat áll rendelkezésre." Az

előterjesztés

rögzíti, hogy "a

jelenlegi

állapot

szerint - tehát az ÁVÜ által akkor kezelt vagyonból 87 milliárd Ft-nyi nominális értékű kínálat áll rendelkezésre kárpótlási célra. Ez az összeg azonban a piac sajátosságai miatt nem jelentett még ténylegesen ekkora kínálatot, mert:

akkor

sem

- a társaságokat névérték alatt lehet eladni, - kárpótlási célra azon társaságokat érdemes felajánlani, melyeknek már van többségi tulajdonosa, az eladható társaságok nem biztos, hogy még ez ben eladásra kerülnek."

év-

Az ÁV Rt Igazgatósága is 1993. augusztusában tárgyalta a vagyonátadási kötelezettségekről szóló előter­ jesztést,

amely

bemutatta

a

kárpótlási

jegyekkel

szembeni kínálatképzés problémáit. Itt jelenik meg először, hogy a kárpótlási törvények alapján több mint 220 milliárd Ft forgalomba,

ilyen

névértékű

mennyiségű

kárpótlási jegy

állami vagyont kell

kerül te-

- 34 -

hát ellentételezésüt felkínálni. Arra is utalás

van,

hogy ez az összeg további kárpótlási törvénnyel, letve a további igénybejelentés lentősen

növekedhet. A Kormány 1993.

zataszerint az ÁV Rt-re összegű

lehetőségével

összesen

kínálat biztosítása hárult.

tározat az ÁVÜ-vel közösen 5-6

még je-

júliusi 120

il-

határo-

milliárd

Ft

(Rövidtávon a ha-

milliárd

összegű

Ft

vagyon felajánlását határozta meg. ) A részvények

névértékéből

kiindulva a

meghatározott 120 milliárd Ft

értékű

által

Kormány vagyont

az

ÁV

Rt-hez megalakításakor tartozó 160 gazdálkodó szerverészvényeiből

zet

az

alaptőke

kb.

15~-ának

értékesi-

tésével kellett volna biztositani. Ez azonban

telje-

sen "elméleti szám", ugyanis a részvények piaci értéke egyes társaságok esetében a névértéket meghaladhatja, más társaságok esetében

jelentősen

azonban

csak

Minél értékesebb az állami vagyon, annál kisebb

mér-

névérték alatt van az

tékű gű

elérhető

piaci ár.

részvénycsomag eladásával lehet azonos mennyisé-

kárpótlási jegy felhasználását biztositani. A kár-

pótlási jegyes kínálat sürgetése ezzel szemben jár, hogy a részvények csak alacsonyabb áron síthetők,

mint egy

későbbi

időpontban,

keres készpénzes privatizációt

értéke-

például a vagy a

sirész-

előterjesztés

arra

is rámutatott, hogy mind a társadalombiztosítási

va-

vények

tőzsdei

követően

azzal

bevezetése után. Az

gyonátadás, mind a kárpótlási jeggye! szembeni

kíná-

latképzés szempontjából elsősorban az AV Rt portfóliójába tartozó, eredményesen gazdálkodó vállalati

kör

részvényei jöhetnek számításba és ezek mennyisége nem képes e két vagyonátadási kötelezettséget megoldani.

- 35 -

Az ÁVÜ Igazgatótanácsa évente 3-4

alkalommal

beszá-

moltatta az ügyvezetést a kárpótlási kínálat alakulásáról, áttekintette a kárpótlási célra

rendelkezésre

álló vagyont. A kárpótlási jegyek mennyisége és a fedezetül szolgáló állami vagyon közötti összhang a gyakorlatban

két

okból nem volt meg és ez okoztamindig is a kárpótlási jegyek privatizációs felhasználásának nehézségeit, azaz: csak

megfelelő összetételű

gyon tudja nyújtani a kel szemben,

minőségű

megfelelő

állami

a kárpótlási jegy tizációs kínálat

kínálatot a jegyek-

készpénzbevételekre is számit; nagytömegű időben

megjelenését a

nem tudta

(és

priva-

nem

tudja) elő­

követni, mivel a társaságok privatizációjának készítése és től

függő

Megfelelő

va-

viszont kevesebb áll rendelkezésre és

jelentős

az állam

és

időbeli

ütemezhetősége

tényezők­

egyéb

folyamat.

kínálatot csak akkor lehetett volna

matosan biztosítan!, ha a privatizáció

folya-

ütemét,

sor-

rendjét, egész folyamatát a politikai döntések nyomán kibocsátottkárpótlási jegy piaci jelenléte

határozza

meg és nem pedig egyéb gazdasági szempontok. Nyilvánvaló, hogy a valóságban az

állami

bevételi

érdekek

szorításában az utóbbi szempontok dominálnak. Az ÁVÜ kárpótlási jeggyel szemben tervezett

kínálat-

ként 1995. április 30-ig könyvszerinti értéken a rábbinak alig felét, összesen 43 milliárd

Ft

ko-

értékű

vagyont különitett el, évenként az alábbi bontásban:

- 36 -

1992-ben

17,3 milliárd Ft

1993-ban

23,0 milliárd Ft

1994-ben

2,7 milliárd Ft

Az ÁVÜ esetében a kárpótlási jegyek kezelésével időpontjáig

kapcsolatos

forgalmazásával,

költségek

89,3 millió Ft

a

összeget

vizsgálat

tettek

ki.

Ez

azonban nem foglalja magába a brókercégek részére kifizetett költségeket. Az ÁV Rt Igazgatósága pedig már 1993. október 4-én

a

111/1993. sz. határozatában 92,8 milliárd Ft névértékű

részvénykínálatot jelölt ki kárpótlási jegyek

el-

lenében, ami 30 milliárd Ft-tal kisebb a kormányhatározatban foglaltnál. Végül ezt a kárpótlási portfóliót is csökkentették. Azt igazgatósági határozat

a

49/1994.

49,2

(II.

milliárd

Ft

28)

sz.

névértékű

részvénycsamagra módosította. Az Igazgatóság ból

az

ÁV

Rt

15,2 milliárd Ft

által kijelölt kárpótlási 1994.

december 31-ig

névértékű

portfólió-

azonban

csak

részvényt kínált fel nyil-

vánosan kárpótlási jegyekkel szemben. Az ÁV Rt teljes kárpótlási jegybevétele 1995. április 25-ig címletértéken 14 milliárd Ft volt az un. fólió pályázatokból, 0,8 milliárd Ft pedig vállalók részére tékesítés)

történő

(MRP,

értékesítésekből

a

portmunka-

ill. kedvezményes

ér-

származott.

Az ÁV Rt adatai szerint a kárpótlási jegyes értékesítésnek

a

bevétele névértéken

22,6

milliárd

Ft-ot

tett ki, amelyet 335 millió Ft költségráfordítással a bevétel közel

1,5~-ával

-ért el.

- 37 -

Az

előzőekben

leírtak alapján megállapítható, hogy az

érintett szervezetek bár figyelemmel kisérték a

kár-

pótlási jegyek iránti keresletet, a kínálat érdekében azonban más irányú érdekeik miatt az

előírtnál.

kevesebbet

Újabb felszólítások esetén

döntések alapján kisebb-nagyobb

tettek

kormányzati

lépéseket

tettek

a

kínálat növelése érdekében. Az intézkedések közül említést érdemel a portfóliók összetételének, rendjének a kereslethez

történő

nagyság-

igazitása.

A kereslet-kínálat összhangját - az ismertetett

okok

miatt - a legkevésbé sem sikerült megteremteni.

1.4.3. A nyilvános részvényforgalmazások az ÁV Rt 1994. nyarán négy un.

technikáján

portfóliót

meg kizárólag kárpótlási jegyért. Két gyógyszeripari társaságok

hirdetett

részvénycsomag

részvényeiből,

pedig márkavédelmi társaságok

kívül

két

részvényeiből

csomag

állt.

összes részvény névértéke 116 millió Ft volt. Az tékesítés nyilvános pályázat útján

történt,

Az ér-

amelyen

jogi személyek vehettek részt és a legmagasabb

véte-

lárat ajánló pályázó vásárolhatta meg a csomagot. Három pályázat sikerrel zárult, az utolsó pályázat rán a nyertes pályázó visszalépett és az ÁV

Rt

someg-

tartotta a részvényeket. Az ÁV Rt esetében a kapott információk alapján nem állapitható meg, hogy összességében betartották-e a privatizáció során a törvény által meghatározott telező

kö-

mértéket. Az egyes társaságok esetében a tény-

legesen kijelölt mértékek 5 és

25~

között szóródnak.

- 38 -

A forgalomból kivont kárpótlási jegyek

értéke

július 30-ig bezárólag - az ÁPV Rt adatai címletértéken

68,5

milliárd

Ft,

!995.

szerint

névértéken

pedig

120 milliárd Ft összeget képvisel. Az ÁV Rt-nél a kárpótlási jegy bevonásának technikáit és felhasznált kárpótlási jegy mennyiségét a következő

táblázat szemlélteti:

Felhasználási

Kárpótlási jegy

terület:

címletértéken:

Kj.-részvény cserék Portfái i ó pályázatok MRP, j l l. munka-

névértéken:

forintban:

m i l l i á r d

i

Kj kamattal növelt

13,6

20,5

0,5

0,8

0,8

l' 3 22,6

vá IIalók részére történő

értékesítés

Összesen:

14,9

Az ÁV Rt-nél E-hitel felhasználás a privatizáció 75~-át,

rán nem volt. A Herendi Porcelángyár Rt mint a DOKUT Rt egy részét

MRP

szervezet

meg. Ezen értékesítések során az ÁV Rt szóló törvénynek

megfelelően

lási jegy felhasználását. 347,1 millió Ft

vala-

vásároita az

MRP-ről

- biztosította a kárpót-

Az

címletértékű

so-

MRP

szervezetektől

kárpótlási jegy

mennyi-

ség folyt be. Az ÁV Rt a KRP program megvalósításában nem vett részt. 1.4.4. Az ÁVÜ különböző értékesítési az 1992. évi LIV. tv. ban

lévő

vagyon

(az

eljárásainak

időlegesen

értékesítéséről,

alapjául

állami tulajdon-

hasznosításáról

és

- 39 -

védelméről)

szolgál. Az ÁVÜ az alkalmazott

értékesí-

tési eljárásokat jogszabály alapján alakította ki. Az alkalmazott értékesítési eljárások során a kárpótlási jegyek bevonására mindig nyílt

lehetőség.

Az egyes értékesítési technikák alkalmazására - annak ellenére, hogy a privatizációs törvény már tette ezen eszközök alkalmazásának

megterem-

lehetőségét

bővülése

pályázati eljáráson kívül a piaci ismeretek és az értékesítés nehezebbé válása

folyamán

csak az 1992-93. években került sor. Az nos ajánlattétellel

történő

jegy ellenében 1992. évben

jöttek

először

nyilvá-

első

értékesítések

a

kárpótlási

létre.

Kísérteti

portfólió-csomag aukcióra 1993. évben került sor, majd ennek tapasztalatai alapján az 1994. év során kétféle aukciüs

eljárás

kerül t

kialakitásra:

lió-csomagok aukciós értékesítési eljárása,

a

porfóvalamint

az egyedi részvényaukciós eljárás. Az ÁVÜ a Pillér I. és Pillér II. befektetési alapokat 1993. évben a

Pannon

Váltó

befektetési

társaságat

!994. évben - a kárpótlási jegyek felhasználási lehetőségeinek bővítésére

- hozta létre. E technikák

hetövé tették mintegy 6 milliárd

névértékű

Ft

lejegy

bevonását. Az ÁVÜ Szervezeti és Működési Szabályzata

alapján

a

privatizációs döntéseket 250 millió Ft

névértékű

gyon esetében az igazgatók és

(Privatizációs

a

PÁB

Állandó Bizottság), ezt meghaladó vagyoni érték tén pedig az Igazgatótanács hozta,

vaese-

amelyeknek

része

volt a kárpótlási jegy elfogadásának aránya. A

Port-

folió Menedzsment Igazgatóság feladata volt a kisebbségi tulajdoni hányadok értékesítési

koncepciójának

- 40 -

kialakítása. Az összes vagyonátadási

kötelezettséget

tekintve a kisebbségi részesedések értékesítési cepciója kialakításakor a kárpótlási jegyért sítendő

tulajdonrészt

is

meghatározták,

kon-

értéke-

javaslatot

téve az értékesítés technikájára. Az ÁVÜ esetében az egyes privatizációs technikák rán érvényesült az tározott esetben a

kötelező

kötelező

első

kárpótlási törvényben

kárpótlásra kijelölt 20~-os

10-, illetve

határozták meg jegyért

értékesíthető

E-hitel

esetében

címletértékben 1994. december összegű címletértékű

KRP

keretében

Több fölött

vagyont.

Az ÁVÜ az MRP, E-hitel és KRP prograrnak sában részvett. Az

megha-

mérték. mérték

so-

31-ig

megvalósításaját

erőként

394,1 millió Ft

kárpótlási jegyet fogadott el. A

bevont

kárpótlási

jegy

névértéken

401,6 millió Ft volt. Az MRP szervezetek felhasználta kárpótlási jegy értékét külön kimutatni nem tudják. Vonatkozó IT határozatok: !992.

január 15.

Javaslat értékpapír és ingatlan befektetési társaságok létrehozására

!992. április 15. Döntés ingatlanalap létrehozásáról 1992. október 14. A kárpótlási

jegyek

lehetőségeinek

felhasználási

bövítése

!993. július 21. Tesztportfóliók létrehozása 1993. október 27. Döntés befektetési társaságok alapításáról. 1.4.5. A KVSZ a 10 milliárd Ft-os

értékű

portfólióba tartozó

vagyontárgyakat nyilvános pályázati formában hirdette meg, amely tartalmazta a kárpótlási jegy elfogadására vonatkozó

előírásokat.

A beérkezett pályázatokról,

a

- 41 -

felajánlott kárpótlási jegyek elfogadásáról a

pályá-

zati kiírás és az ajánlati árak alapján a Hasznosítási Tanács döntött. A jegyzőkönyv

Hasznosítási

Tanács

üléseiről

készült, mely tételesen tartalmazott min-

den egyes döntést. Az ÁV Rt esetében a

kárpótlási

jegyek

befogadására

vonatkozó döntéseket igazgatósági határozatok jában hozták meg. A KVSZ a kárpótlási jegyek egységes formában történő elfogadására:

és

formá-

szabályozott

- a kárpótlási jegy elfogadási rendjéről szóló (40/ 1994. sz. ) és - a volt szavjet lakások értékesítésének rendjéról szóló (49/1994. sz.) igazgatói utasításokat adta ki. A KVSZ-nél 1994. év során 0,7 milliárd Ft névértékű kárpótlási jegyet fogadtak be. Ennek megoszlása: ingatlanértékesítésből tékesítésből

0,5 milliárd Ft, részvényér0,2 milliárd Ft. A részvényértékesítés

körülményeit - a KVSZ-től kapott tájékoztatás szerint - a KEl vizsgálta. 1.4.6. Az önkormányzatok és a szövetkezetek, amelyek a vény

előírásai

tör-

alapján a kárpótlási jegyeket kamattal

növelt névértéken voltak kötelesek elfogadni, az eredeti kárpótoltakhoz hasonló helyzetben vannak. míg a magánszemélyeknél az általuk felhasznált

Sőt,

kár-

pótlási jegy végül is többletjövedelemként

jelentke-

zett, addig a tsz-ek és az

egyébként

önkormányzatok

- 42 -

is rossz anyagi helyzetét a korlátozott felhasználási lehetőség lévő

miatt csak tovább

rontja

a

tulajdonukban

és

szövetkezetek

jegymennyiség.

Az ÁVÜ szerint

az

önkormányzatok

részére korábban speciális privatizációs kínálat

ki-

jelölésére nem került sor. Az önkormányzatok és

szö-

vetkezetek ugyanakkor részt vehettek a pályázatokon, a nyilvános

privatizációs

kárpótlási

jegy-részvény-

cseréken valamint az aukciókon. Az 1994. év

folyamán

érkeztek az ÁVÜ-höz olyan jelzések, hogy ezen szervezetek számára a nem

megfelelőek.

hagyományos A döntési

privatizációs eljárás

eszközök

hosszadalmassága

az önkormányzatoknál, a készpénz és a szakismeret hiánya a teszi

szövetkezeteknél

gyakorlatilag

lehetetlenné

kárpótlási jegy révén a vagyonhoz jutást,

an-

nak ellenére, hogy ezen szervezetek a kárpótlási

je-

gyeket

kötelező

módon, föld,

jelleggel, jogszabályok álalt

i Iletve lakás ellenében fogadták el.

Az Igazgatótanács 1995. április 12-én hozott zatot az FM és a melők

előirt

Mezőgazdasági

határo-

Szövetkezetek és

Ter-

Országos Szövetsége által támogatott koncepció-

ról, miszerint tíz élelmiszeripari nyeit kárpótlási jegy ellenében lőknek ajánlja fel.

társaság

mezőgazdasági

részvéterme-

Az ÁV Rt a kárpótlási jegy részvény-cseréknél a jegyzők

körét nem korlátozta, tehát a szövetkezetek és az

önkormányzatok ezeken az értékesítéseken részt vehettek, azonban allokációs

elsőbbséget

túljegyzés esetén

a részvények elosztása során a vásárlók közül kizárólag a saját jogon kárpótlási jeggyel

rendelkező

ma-

gánszemélyek illetve egyes esetekben az érintett társaság munkavállalói élveztek.

- 43 -

Megállapításunk szerint a KVSZ-nél az 1993. évi

CXI.

tv. 8. § (2.) bekezdésére hivatkozással azt a helytejegyekből

len gyakorlatot követték, hogy a kárpótlási származó nettó bevételt is 50%-ban a

települési

ön-

kormányzatok rendelkezésére bocsátották. Ez a gyakorlat ellentétes a Kormány 3432/1993. val, amely szerint "a KVSZ a

sz.

határozatá-

hozzákerült

kárpótlási

jegyet köteles megsemmisíteni". A kárpótlási

jegyek-

ből

származó bevételi hányad a költségvetési törvény-

ben

előírt

bevételi kötelezettséget tekintve nem szá-

mít teljesítésnek. A helytelen gyakorlat következtében

az

önkormányza-

toknak !994-ben a KVSZ 237,8 millió Ft összegben juterről

szó!ó

igazo-

Ilyenformán a kárpótlási jegyek a

végső

megsem-

tatott kárpótlási jegyet, illetve lást.

misítés helyett ismételten forgalomba kerülhetnek minősítést

(e

az ÁSZ ellenőrzés, az IM és a PM érvelését

is figyelembe véve, változatlanul fenntartja). 2. A kárpótlási törvények földdel kapcsolatos

végrehajtása,

különös tekintettel a kárpótlási jegyek felhasználására 2.1. A

termelőszövetkezetek

tulajdonában

és

használatában

!990. május 31-i állapot szerint 3,7 millió ha

szövet-

kezeti és állami tulajdonú föld volt. Ennyi az a let, amelyre az !991. évi XXV. tv.

alapján

kárpótlási

igény volt benyújtható, illetve kárpótlási célra lölhető.

A terület, figyelembevéve az országos 15 AK/ha értéket 55 millió AK értéket képvisel. 2.2. Az !991. évi XXV. tv. alapján és a pátleadási alatt együttesen 77,9 millió AK értékre kárpótlási igényt.

Ebből

terükijeátlagú

határidő

nyújtottak

az elbírálások során

62 millió Ak értéket fogadott el. A földalap

az

be OKKH

nagyságát

- 44 -

meghaladó kárpótlási igény magyarázata, hogy a lási törvény által érintett területet több

személytől

területre gyakran 3-4

időszakban

kárpót-

ugyanazt a föld-

is elvették, így ugyanarra

személy

is

jogosan

a

támasztott

kárpótlási igényt.

2.3. A kárpótlási igények feldolgozása alapján

41,3

AK értéken 2,3 millió ha területet jelöltek ki

millió földár-

verés céljára. 2.4.

Az eddig lebonyolított fÖldárverések során 37 millió AK értékű

földterületet árvereztek el (1,9 millió ha).

Az

eltérés oka, hogy 27 gazdálkodó szervezet esetében

jo-

gorvoslati eljárás miatt a fÖldárverések még nem voltak lebonyolíthatók, több helyen pedig

az

árverezés

után

visszamaradt területek keletkeztek. A

termőföld

ködőképes

árverések

alapvető

célja az volt, hogy

mű­

magángazdaságok jöjjenek létre és a tulajdon-

viszonyok az egyéni gazdaságok felé irányulva alakuljanak át. 2.5. Az árveréseknél alkalmazott 3.000 Ft/AK földérték állapításánál az volt a cél,

hogy

a

szövetkezetek

megvásárolt föld fejében méltányos

árat

500 Ft/AK minimum megállapítására

pedig

sor, mert

előre

meg-

kapjanak. azért

a Az

került

nem lehetett tudni, hogy az egyes árve-

réseken milyen lesz a tényleges kerestet, hiánya pedig ne hozhassa lehetetlen helyzetbe a szövetkezeteket. 2.6.

Az 1991. évi XXV. tv. 23.§

(1.)

bekezdése

kimondja.

hogy a földárverés során vételi jogát csak az sult gyakorolhatja, aki

kötelezettséget

hogy a megszerzett földet a

mezőgazdasági

a

jogo-

vállal

arra,

termelésből

-

45 -

öt éven belül nem vonja ki. A törvény 23. § (2.) bekezdése pedig leszögezi, hogy aki az (l.) bekezdésben vállalt kötelezettségét megszegi, attól a

termőföldet

talanítás nélkül állami tulajdonba kell venni és

kárárve-

rezés útján kell értékesíteni. A törvény azonban nem rendelkezik arról, hogy a kötelezettség őrzés

ellenőrzése

kinek a feladata. Rendszeres ellen-

nélkül pedig nincs értelme tiltó rendelkezés meg-

alkotásának. Az OKKH szerint az

ellenőrzés

az FM megyei

hivatalainak feladata. Kétséges azonban, hogy

ennek

a

követelménynek a hivatalok mennyiben tudnak megfelelni. 2.7. Egy-egy településen 1994. május tartottak. Ezt

követően

lap árverésekre,

31-ig

három

árverést

csak a pótlólagos állami földa-

illetve az esetleges jogorvoslati

el-

járás miatt elmaradt, vagy megismételt árverésekre

ke-

rült sor. 2. 8. Az !991. évi XXV. tv. 24. §

bekezdése

(l.)

kimondja,

hogy az a földárverésre jogosult, aki vállalja, hogy az adóhatóságnál az mezőgazdasági zőgazdasági

való

árveréstől

számított

30

belül

vállalkozóként bejelentkezik, és így

vállalkozási támogatásként -

termőföldvásárlás

A

az

rne-

árverésen

céljából - igényt tarthat a meg-

állapított kár mértéke és a kárpótlás különbözetre.

napon

kárpótlás

és

a

összege

támogatás

közötti együttes

összege azonban az l millió Ft-ot nem haladhatja meg. A tőrvény

előírása

mezőgazdasági

alapján az OKKH 3,7 milliárd Ft

vállalkozási utalványt adott ki.

értékű

Ebből

az

értékűt

hasz-

náltak fel. Tekintettel arra, hogy a vállalkozás

támo-

árverezések során eddig 2,8 milliárd Ft gatási utalványt a

mezőgazdasági

szövetkezetek

kárpót-

lási jegyre tudják átváltani, nem állapítható meg,

ki-

- 46 -

zárólag utalvánnyal történt-e földért licitálás, illetve, hogy milyen nagyságú területet szereztek

meg

vál-

lalkozási utalvánnyal. A

mezőgazdasági

vállalkozási

támogatás

odaítélését

vizsgálva megállapítható, hogy az OKKH nem tartotta az !991. évi XXV. tv. 23. §-ának elöírásait. A

be

Hivatal

nyilvántartása alapján ugyanis megállapítható, hogy 948 esetben meghaladtaakiutalt támogatás összege a málisan adható 0,64 millió Ft értéket. Ezen

belül

esetben olyan személy kapott utalványt, akinek pótlási jegy értéke meghaladta az l millió

pedig l millió Ft-ot meghaladó

utalványt, értékű

mellé 0,64 millió Ft-nál kevesebb pott A törvény

előírásaiba

ütköző

a

jelentős

káril-

személyek 36

személy

kárpótlási

értékű

jegy

utalványt

jogosulatlan

ványkiutalás értéke a 936 esetben 701 millió Ft. körülmény azonkivül, hogy

151

Ft-ot,

letve az nem volt több mint 0,2 millió Ft. E egyáltalán nem kaphattak volna

maxi-

értékű

kautalEz

a

indokolatlan

kárpótlási jegy kibocsátást és így alaptalan jövedelmet eredményezett,

jelentősen

megzavarta a földárveréseket.

Jogosulatlanul juttatott embereket

előnyös

árverezési

pozícióba, rontva ezzel a többi jogosult esélyét. 2.9. A kű

termelőszövetkezetek

tulajdonába 23 milliárd Ft érté-

kárpótlási jegy került.

2.10. Aszövetkezetek használatában 1990. május 31-i állapot szerint 187.000 ha állami föld volt.

Ebből

az

első

ár-

verezések céljára 59.797 ha-t- 947.000 AK értékben jelöltek ki. Ezenkívül állami gazdaságokban kijelölésre került 280.418 ha - 5,2 millió AK értékben -

olyan

terület, amely földcsere folytán került az állami gazdaságok tulajdonába. Ezek a területek

a

szövetkezeti

- 47 -

egyidőben

tulajdonú földek árverezésével

árverezésre

kerültek. Az állami földek kárpótlási célú

pótlólagos

kijelölése során további 69.661 ha- 963.363 AK - szövetkezeti használatú és 134.749 ha- 1,3 millió

AK

lévő

ÁG illetve jogutód társaságok tulajdonába det azaz összesen 544.625 ha- 8,5 millió AK

föl-

értékben

- állami tulajdonú földet jelöltek ki árverésre. Az állami tulajdonú pótlólag kijelölt földek

árverése

1995. májusától történik. 2.11. Magyarország földterülete az !990.

május

31-i

nyilvántartási adatok szerint 9,3 millió ha. millió ha

(31,6~)

az állami, 6,8 millió ha

szövetkezeti és 0,7 millió ha

(7,5~)

a

föld-

Ebből (60,9~)

2,9 a

magántulajdon.

Ez az eddig lebonyolított földárverések az alábbiak szerint módosult:

következtében

- állami tulajdon - szövetkezeti tulajdon - magántulajdon

27,9~

2,6 mill i ó ha 4' l mi ll i ó ha 2,3 millió ha

43,7~ 28,4~

Fentiek alapján várható, hogy mire a földárverések befejeződnek,

az állami földtulajdon

magántulajdon pedig meghaladja a

20~

alá csökken,

a

35~-ot.

Az árverések során liciten elnyert területek megoszlása területnagyság szerint:

o-

l ha-ig

34,82~

J- 5 ha-ig

37,36~

5-10 ha-ig !0-30 ha-ig 30 ha-tól

12,72~

ll' 34~ 3,76~

A területnagyságok megoszlása fordítottan

arányos

az

egyes kategóriákban megszerzett összes terület nagyságával az alábbiak szerint.

- 48 -

területnagyság O-J ha J-5 ha 5-JO ha J0-30 ha 30 ha felett Mindebböl 34,8~-a

összes terület 34. !61 ha 287.959 ha 283.065 ha 606.215 ha 729.600 ha

megállapítható,

hogy

a

szerzők

földet

(O-J ha-ig) a megszerzett területnek mindössze

1,8~-át

szerezte meg. Az átlagosan megszerzett földterület nagysága pedig nem éri el a 3.000 m2 -t. Ugyanakkor a

30

ha

feletti

földterületszerzők

összes megszerzett földterület

37,6~-át

Az adatokból

megállapítható,

hogy

szerzők

(10

15~-a

ha

feletti

(3,7~)

szerezték meg.

csupán

földterület)

a

földet szerzett

olyan nagyságú földterület, amely alkalmas lehet daságos egyéni

az

gaz-

megművelésre.

A kárpótlás során földet szerzett új tulajdonosok

ko-

rösszetételét vizsgálva megállapítható, hogy a tulajdonosok

55,5~-a

már a 70. nehezen

60. életévét betöltötte,

életévén is túl van.

tételezhető

Ezekről

26,6~-a

pedig

személyekről

a

fel, hogy hosszútávon

mezőgazda­

sági tevékenységet kívánnak folytatni. A 3.000 AK-nál nagyobb rán !31

fő

értékű

földet az árverések

szerzett. Az általuk megszerzett

so-

földterü-

let 23.943 ha (555.372 AK). Ennek a földnek az átlagos AK értéke - 23 AK/ha -

jelentősen

gos átlagot (15 AK/ha). A 131 gálva megállapítható, hogy tévét betöltötte. 60

fő

fő

meghaladja az orszákorösszetételét vizs-

70,2~-uk

- 92

fő

- 65. éle-

pedig már 70 éves is elmúlt.

Mindezek alapján levonható az a következtetés, hogy földárverések következtében nem alakult ki képzelt

mezőgazdasági

tulajdonszerkezet,

a

olyan

el-

amely

az

-

49 -

egyéni farmgazdaság típuson nyugvó és rentábilis

gaz-

dálkodás megújítását eredményezheti. Ugyanakkor az gazdasági szerkezet a falusi munkanélküliség

új

csökken-

tésének gazdasági alapját sem teremtette meg. A kialakult birtokszerkezet fenti okok miatt kinthető

stabilnak.

Az

elkövetkező

egyrészt a kisgazdaságok számának másrészt a ma is 100 ha feletti jelentős

nem

években

jelentős

te-

várható

csökkenése,

gazdaságok

méretének

növekedése.

3. Az életjáradék igénybevétele és folyósítása 3.1. Vagyoni kárpótlás életjáradékra váltása Az 1991. évi

~"\'V.

1991.

ll-től

július

tv. a károsul t magánszemélyek részére lehetövé teszi, hogy kárpótlási je-

gyüket életjáradékra váltsák át. Az életjáradék bevételének

lehetősége

csak 1992. május

állott fenn, a részletes szabályokat XXXI.

29-i

rögzítő

igénynapjától

1992.

évi

törvény, valarnint az eljárási szabályokat tartal-

mazó 87/1992.

(V. 29.) Korrn.

rendelet szerint.

Életjáradék igénylésére a 65. majd az

1995.

évi

tv. hatálybalépésével a 60. életévét betöltött, leg a rnunkaképességét legalább mély jogosult. Az életjáradékok

67~-ban

XIV.

illető­

elveszített sze-

osszege

évenként,

az

éves költségvetésben meghatározott rnértékben növekszik. 3.2. Személyi kárpótlás életjáradékra váltása Az

életüktől

és szabadságuktól politikai okból jogtala-

nul megfosztottak kárpótlását az 1992. évi XXXII. vény, végrehajtásának szabályait a 111/1992.

(VII.

törl.)

- 50 -

Korm.

rendelet rendezi. A törvény alapján megállapitott I-től

kárpótlás

!992.

január

esedékes.

egyösszegű

kárpótlást állapít meg az

A

élet

törvény

elvesztésé-

ért, valamint szabadságvesztés elszenvedéséért. E törvény alapján a

kérelmezőnek

a kérelem

benyújtása-

kor nyilatkoznia kell, hogy a kárpótlás melyik formáját - kárpótlási jegyet vagy életjáradékot - kívánja igénybe venni. Nyilatkozatát az eljárás

befejezéséig

jogerős

megváltoztathatja. A személyi kárpótlás alapján kárpótlási

jegyek

nincs törvényi

utólagos

lehetősége,

kűlföldi

ra jogosult

életjáradékra

kapott

váltásának

kivéve a személyi kárpótlás-

lakóhelyü személyeket, akik részé-

re az !994. évi XII. tv.

lehetövé tette a

már

felvett

kárpótlási jegyek átváltását !994. május 31-ig. 3.3. Az életjáradék megállapításának és folyósításának menete, az elszámolások alakulása Vagyoni kárpótlás eimén a

lakóhely

szerint

illetékes

megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságok, személyi pótlás eimén az OKKH,

illetőleg

a

kár-

(fővárosi)

megyei

Kárrendezési Hivatalok bírálják el és állapítják meg a benyújtott

igénylőlapok

adatai alapján - az életjára-

dék iránti igényeket. A benyújtott igények

elbírálása,

a kárpótlás összegének megállapítása számítógépen ténik. Az igények elbírálásának

folyamatáról

mind

OTF, mind az OKKH részletes, mindenre kiterjedő teli Utasítást,

illetőleg

Eljárási

Szabályzatot

ki, amely szabályzatok alapján- az

OKKH

töraz

Ügyviadott

esetében

az

OKKH Társadalmi Kollégiumának állásfoglalását is figyelembevéve -adottak a járadékok bizonyító

okiratok

alapján

korrekt,

történő

a

becsatolt

megállapításához

szükséges feltételek. A számítógépes program mechanikus ellenőrzési

feladatok elvégzésére is alkalmas.

- 51 -

Mind a vagyoni, mind a személyi kárpótlás alapján folyó életjáradéki eljárás során hozott határozat ellen fellebbeznilehet az első fokon eljárt szervnél, a vagyoni kárpótlási járadék esetében az ONYF, a személyi járadék esetében az OKKH

illetőleg

a

Fővárosi

Bíróság jár el.

Az állandó külföldi lakóhellyel rendelkező jogosultak vagyoni életjáradékát a NYUFIG, személyi életjáradékát az OKKH állapítja meg. A vagyoni életjáradékra átváltott kárpótlási jegyeket az OTP, az ÁVÜ és az foglaltaknak

OTP

megfelelően

Bróker

Rt

megállapodásában

- az OTP kijelölt fiókjai

tétként kezelik, majd megsemmisítik. A vagyoni

le-

kárpót-

lási törvény alapján, valamint a személyi kárpótlási törvény alapján megállapitott életjáradékot egyaránt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósitja. A folyósítás menetét és szabályait az OTP Ügyviteli Utasításában rögzítette

a

ellátás

A NYUFIG

adatai

szerint

tartalmazza

ellenőrzését

1992.

sz.

fajtánként.

Az utasítás rögzíti a feldolgozás menetét, a tételek és az alapbizonylatok

100.

III-IV.

is.

negyedévétől

kezdve- 1994. év végéig összesen 63,8 millió Ft vagyoni életjáradék folyósítására került sor, ebből külföldiek részére 0,35 millió Ft. Az ellátott személyek száma negyedéves átlagban 1992-ben 820 fő, 1993-ban 1.763 fő, 1994-ben 2.088 fő. A folyósított étetjáradék volumene két év alatt csaknem a tízszeresére, a járadékok száma 2,5-szeresére növekedett.

Az

főre

Ft-ról

jutó

1.600 Ft-ra

átlagos nőtt.

havi

A meghozott

életjáradék jogerős

mához viszonyítva az életjáradékot enyésző.

1.200

határozatok

igénylők

aránya

száel-

- 52 -

Az

1995.

évi

XIV.

tv.

első

!995-ben növekedés várható, 1995. életjáradékban A

személyi

részesülők

kárpótlás

alapján

!04,2 millió

Ft-ot

negyedévében fő

száma 3.000

5,8

külföldiek

ellátások

milliárd

részére

fő

(ebből

külföldi 4

ber 3!-én 28.069

fő

(ebből

külföldi !32

cember 31-én 45.076 főre

jutó átlagos

fő

(ebből

fő)

havi

decem-

1994.

külföldi 1.009

életjáradék

átlagban

!993.

fő)

Ft,

ítéltek

meg. Az ellátott személyek száma - negyedéves - !992-ben 1.046

az

körül alakult.

folyósitott

összege 1992-!994. években összesen ebből

hatására

rendelkezéseinek

de-

fő).

összege

Az

1992-ben

l. 590 Ft, !993-ban 2.115 Ft, 1994-ben 2.588 Ft volt. A külföldi lakóhelyü kárpótoltak életjáradékának folyósítása Ft-ban a Pénzintézeti rintszámlával történik.

Az

Központnál

vezetett

fo-

életjáradék

valutára

nem

vá l tha tó át. A vagyoni életjáradék folyósításához szükséges, kezelési költséggel növelt fedezetet az ÁVÜ privatizációs bevételeiből,

ennek hiányában az

kell biztositani.

állami

költségvetésből

1994. évig a NYUFIG által kifizetett:

életjáradék összege (postaköltséggel együtt) működési költség összes költség

63,8 millió Ft l , 3 mill i ó Ft 65,1 millió Ft volt.

A vagyoni életjáradék elszámolása az ÁVÜ-vel zökkenőmentes,

déssel

sem

nem

a nyugdíjbiztosítási alap 2 évig rendelkezett.

l 7, 3 mi ll i ó Ft-tal,

Az

!993.

!994. év végére új abb 7

tal tartozott a NYUFIG-nak.

1995.

számlát nyitott, amelyre havonta zetések várható

ÁVÜ

értékét.

3-án 23,7 millió Ft volt.

évben

szerző­

év

végén

mi ll i ó Fta

PM

előreátutaljaa

Ezen a számlán

volt

1995.

külön kifimájus

- 53 -

A személyi kárpótlás fedezetére a PM az kárpótlási célú

keretében állami

előirányzat

folyósított

ellátások

költségvetésben terhére külön

nevesített költségkere-

tet biztosít a NYUFIG számára. 1992. IV.

negyedévétől

az ellátás összege 5,8

Ft, amelyet növel a postamilliárd Ft. Az elbírálás

és működési megállapítás

milliárd

költség, 5,9 költségei az

OKKH költségvetésében jelentkeznek. Az ellátások folyósításához szükséges költségek fedezetének biztosítása az OKKH és a NYUFIG között 1992. november 27-én tött megállapodásban foglaltak szerint 4. A kárpótlási jegyek felhasználásának egyéb

megkö-

zökkenőmentes.

tehetőségei

a

másodiagos piacon Az 1991. évi XXV. törvény 7. §-a az állarn kötelezettségeit tartalmazza a kárpótlási jegy tulajdonosával szemben. A

tőrvényből

kitűnik,

hogy az állam nem

biztosít

a

kárpótlási jegyért készpénz ellenértéket, rnint általában az az értékpapírok esetében jellemző, a kárpótlást vagyontárgyak magántulajdonba adásával kívánja

végrehajta-

ni. A kárpótlási jegy forgatható és átruházható értékpapír. Ez teszi lehetövé tulajdonosa számára, hogy amennyiben nem kíván tulajdont vásárolni a jegyéért - azt eladja: a kárpótlási jegy másodiagos forgalomba kerül. A törvény eleve különbséget tesz a kárpótlási jegy felhasználás tekintetében aszerint, hogy az eredeti jogosult, vagy az azt megvásárló kíván élni a lehetőséggel. Így a törvény értelmében csak az eredeti kárpótlásra jogosult személy válthatja

át

kárpótlását

vásárolhat érte lakást vagy termöföldet.

életjáradékra,

- 54 -

A személyi kárpótlás alapján igényelt életjáradék kárpótlási jegy kiállítására

nem

is

kerül(t)

esetén sor

(az

1995. évi XIV. tv. hatálybalépéséig). A járadék igénylése a

jogerős

határozat alapján történt, így ezen a csatornán

másodiagos forgalomba jegy nem kerülhetett. Más a helyzet a lakás és a

termőföld

kárpótlási jegyeket

vásárlásánál, ez esetekben

befogadó

már

a

illetőleg

önkormányzatok,

szövetkezetek lépnek fel a privatizációs folyamatban

vá-

sárlóként az ellenértékként kapott kárpótlási

jegyekkel.

Nem tartozik ebbe a körbe a kárpótlási jegyek

határozatelsődle­

tal együtt történt eladása. Ez esetben a vásárló ges

igénylőként

A kárpótlási

vesz részt a kárpótlási jegy piacon.

törvény

megalkotásakor

egyik

volt, hogy a kárpótoltak a privatizációban

fontos való

cél

részvé-

tellel hasznosítsák a nekik megítélt kárpótlási jegyeket. Ez a cél csak kis részben teljesült,

mivel

a

közvetlen

privatizációs részvétel - objektív okok miatt

csekély

volt. A kárpótoltak általában nem rendelkeznek a privatizációs felhasználáshoz szükséges

készpénztőkével

illető­

leg szakismeretekkel. A kárpótoltak igyekeztek tehát előbb

gyeiket minél

készpénzre váltani, így azok

je-

tömege-

sen jelentek meg a szabadpiacon, ahol vásárlóként azonnal megjelentek a privatizációs felhasználásban érdekelt vállalkozói csoportok. haszonélvezőivé

Így a kárpótlás intézményének

valódi

sokkal inkább ezek az érdekcsoportok vál-

tak. A szabadpiacon alacsony áron felvásárolt

kárpótlási

jegyekkel a privatizációs pályázatokon többszörös részvények vásárlására van (volt)

értékű

lehetőségük.

Nem állnak rendelkezésre pontos adatok arról, hogy milyen tulajdonosok kezében összpontosulnak a kárpótlási jegyek. Ez év júliusáig összesen

130

jegy került

Ennek

53-64~-a

forgalomba.

van a

milliárd

Ft

becslések

termelőszövetkezetek,

címletértékű

szerint

önkormányzatok

és

- 55 -

eredeti kárpótoltak tulajdonában, saságok portfóliójában,

37-42~-a

5~-a

a befektetési tár-

pedig a spekulációs cél-

zattal felvásárolt kárpótlási jegy.

4.1. Ismert másodiagos csatornák 4.1.1. Kárpótlási jegy hasznosító részvénytársaságok, amelyek befektetési alapszerűen működnek, úgy, hogy a befektetési alapokra érvényes szigorú törvényi elő­ írásokat nem kell betartaniuk, csupán a társasági törvény vonatkozik rájuk. A konstrukció fő előnye, hogy csökken a befektető kockázata, és a kárpótoltak lényegesen jobban járnak, mintha jegyeiket piaci áron értékesítenék. Hátránya, hogy az alapítók jelentős többletjogokat élveznek a döntésekben. Nincsenek pontos adatok arra, hogy hány értékpapír forgalmazással foglalkozó társaság gyűjt be a szabadpiacon (és a tőzsdén) kárpótlási jegyeket. Az Állami Értékpapír Felügyelet által értékpapír tevékenységek végzésére kiadott teljeskörü engedélyek száma 59, bizományosi tevékenység végzésére

15

társaság

kapott

engedélyt, és 16 kárpótlási jegy befekttési társaság működését engedélyezték. Ez utóbbi társaságok egy része kimondottan a személyi jövedelemadó visszatérítési lehetöség kihasználása céljából jött létre, ezek egy ügyes technikával úgy gyűjtöttek be kárpótlási jegyeket, hogy a

jegyzők

egyben

adókedvezményt

is

igénybe vehettek, általában jegyeik eimletértéke vagy kamattal növelt névértéke erejéig. A folyó év január

J-től

a

módosított

SZJA

törvény

szigorította az adóvisszatérítés lehetőségét, gyakorlatilag megszüntette. A kedvezményt igénybevevöknek a ténylegesen befizetett összeget kell igazolniuk.

- 56 -

4.1.2. A befektetési alapokról szóló 1991. 12. §-a szerint a belföldi

kibocsátású

illetőleg

tv.

értékpapírok

közül csak az 1990. évi VI. tv. hatálya értékpapírok,

LXIII.

évi

alá

tartozó

állampapírok szerepelhettek a

befektetési alapok portfóliójában. Az 1994. évi XXXI. tv.

ll. §-ával

módosult

rendelkezés, így a kárpótlási jegy az alap 15~-áig,

illetőleg

2~~-áig

A jegyhasznosítás ezzel a

fenti

tökéjének

ha az alap elnevezésében

a kárpótlási jegy elnevezés, a

láthatóbb,

a

szerepel

terjedhet. számára

át-

így biztonságosabb befektetési alapok

ré-

kisbefektetők

vén valósulhat meg. 4. 1.3. Egzisztencia-hitellel

történő

privatizációs erőként

esetén a kárpótlási jegyet saját

vásárlás

veszik

fi-

gyelembe, kamattal növelt névértéken. Az ilyen céllal kárpótlási jegyet piaci áron felvásárlók kis befektetéssel

nagyértékű

állami vagyont szerezhetnek.

4.1.4. Csökkentik a kárpótlási jegyek szabadpiaci a közvetlen kárpótlási valamint a

jegy,

kisbefektetői

részvény

forgalmát

csereakciók,

részvényvásárlási

program

(KRP) keretében felhasznált kárpótlási jegyek. 1992.

júniusától 1995. márciusáig

az

ÁVÜ

által,

a

nyilvános kárpótlási jegy - részvény csereakciók és a KRP során felszívott kárpótlási 11,4 milliárd Ft

(kamattal

jegyek

növelt

címletértéke

címletértéke

17

milliárd Ft). Ez amennyiség az ÁVÜ által befogadottnak mintegy 27~-a. Átmenetileg csökkenti a

kínálatot

a kárpótlási jegyek megtakarítása is, amely esetekben a tulajdonosok jobb befektetési

lehetőségekre

várnak.

- 57 -

A kárpótlási jegy forgalom kisebb része végétől

- a

tőzsdén,

nagyobb része

pedig

kivüli csatornákon (un. OTC piacon) tőzsdei

jegyek 5,6~

forgalmának aránya

volt, majd az

év

végéig

emelkedett. Az 1994. szeptemberi esett vissza. Az összes

33,~-ra

4.2. Egyéb

jelenik

meg.

A

januárjában

(34,8~)

egyenletesen

61~-ról

az év végére forgalmon be-

tőzsdei

1994-ben

1995. I. negyedévében már csak

év

tőzsdén

a

1993.

lül a kárpótlási jegyek forgalma 4,5~;

1992.

2,4~

mindössze

volt.

lehetőségek

A kárpótlási jegyeket - forgalmuk

növelése,

illetőleg

árukészletük csökkentése érdekében - több áruházlánc is elfogadta,

elsősorban

nagyobb

értékű

tartós fogyasztási

cikkek vásárlása esetén. Ezek az áruházak- pl. a Keravill, az IKBA, a Vasedény, a Röltex, az Aranypók stb. igen alacsony

30-35~-os

áron számították be a jegyeket.

A vásárláskor elfogadott jegyeket a kereskedelmi

cégek

általában brókercégek segítségével hasznosítják. A brókerek az átvett jegyeket a kivüli piacon értékesítik, vásárolnak is, ha

lehetőség

vásárlására jegy ellenében,

tőzsdén

emellett

vagy a

tőzsdén

megbízás

alapján

kínálkozik amelynek

állami során

óriási vagyonra tehetnek szert. Érdekük

a

vagyon

megbízó ik jegy

piaci

árának minél alacsonyabb szinten tartása. A kárpótlási jegy felhasználására sajátos megoldások is adódnak,

legutóbb pl. egy Alapítvány tett

ajánlatot

a

települési önkormányzatoknak kárpótlási jegyeik hasznosítására a települések egészségügyi szolgálata, műszerekkel

való ellátásának javítását ígérve.

orvosi

- 58 -

5. A kínálat és a kárpótlási jegyek árfolyamának alakulása A Kormány 3428/1991. sz. határozatában az ÁVÜ jelölte ki a kárpótlási jegyekkel

feladatául

megvásárolható

vagyon mértékének és körének meghatározását, a

állami

megfelelő

kínálat biztosítását, a kárpótlási jeggye! tulajdont szerezni kívánók számára. A határozat szerint hetőségeket

megfelelő

le-

kell biztosítani a kisbefektetöknek is.

A személyi és a vagyoni kárpótlások

során

címletértéken - mintegy 150 milliárd Ft kiadását becsülték

előre.

együttesen

kárpótlási

jegy

Mivel azonban a kárpótlási

gyekkel szembeni privatizációs kínálat biztosítása

jesorán

kamattal növelt névértéket kell alapul venni, az összeget 220 milliárd Ft-ra tartották. Ezzel szemben 1993.

júliusáig konkrétan

dössze néhány milliárdnyi vagyon állt, latként

pedig

az ÁVÜ

min-

előkészítve

lehetséges

60 mílliárd Ft-ot

az

ÁV

kínáRt

15

milliárd Ft-ot jelzett. A kárpótlási folyamatok szempontjából

döntő

fontosságú privatizációs kínálat tehát

ságrendekkel elmaradt a

szükségestől.

nagy-

E nélkül viszont

a

jegy árfolyamának további csökkenése várható. Az árfolyam

védelme

érdekében

az

állami

vagyonkezelő

szervezetek feladata volt, hogy készítsenek

összehangolt

programot, ütemezést a kárpótlási jeggye! tó,

megfelelő mennyiségű

és

összetételű

nálatra. Ennek a feladatnak azonban nem

szembeállítha-

privatizációs kisikerült

tenni, a privatizációs kínálatra felajánlott

eleget

állami

va-

gyon iránt - annak összetétele és alacsony volumene miatt - nem volt kereslet. Ennek következtében a kárpótlási jegyek árfolyama folyamatosan csökkent. Amikor cégek értékesítését hirdették meg,

növekedett

forgalma, és ezzel párhuzamosan az árfolyam.

"kelendőbb"

a

jegyek

- 59 -

A jegyek forgalmának decembertől

·•

árfolyamának

alakulását

80-90~-os

arányról

emelkedés után- csökkent, és 1995. I. csaknem 20%-ig süllyedt. Ennek

60~-ig

résztvevői

értéke·bizonytalan, a

körében,

felmenő

oka, hogy a

ismeretlen

illetőleg

vagyonkezelők

az

negyedévében

alapvető

kínált vagyon nagysága és szerkezete

ár-

fokozatosan

1993. év végi - 1994. év eleji átmeneti,

lehetséges

1992.

1995. márciusig követve látható, hogy az

folyam a kezdeti

.

és

a

a

vagyon

már felpiac piaci

kárpótlási jegy elle-

nében nem piacképes vagyonrészeket ajánlottak fel. A kárpótlási jegyek kereslet - kínálata, ennek függvényében az árfolyam alakulása elsődlegesen az állam politikai akaratától, illetőleg az annak végrehajtásával megbizott állami

vagyonkezelő

szervezetek beavatkozásától

függ.

E

szervezetek - magas költségvetési befizetési kényszerük miatt - nem szívesen kínálták fel vonzó vagyontárgyaikat (részvényeiket) kárpótlási jegyért. A jegy árfolyam esése 1993-ban arra késztette a Kormányt, hogy a vagyonkezelő szervezetek egyik kiemett feladatává tegye a kínálat bővítését. Ennek következtében az ÁVÜ és az ÁV Rt -

főleg

vaszán - a

befektetők

1993. második körében

félévében sikert

kínálatot biztosított. Ez azonban

az

és

arató, adott

1994.

ta-

változatos körülmények

között nem volt fenntartható.

Budapest, 1995. szeptember

"Z6"

.k~ "-d--n/ /Sándor István/ alelnök

István/ elnök

l.

sz. mel léklet a v-22-38/94-95. s~. jelentéshez;

..

·A Kormány"-··

2223flf)9s:: (YI.ic;; s.)''K:orin; .

;·~·t:, h~tiir~.:í:~ta:; ~ .•.:: :. · ..

a kárpótlá~l J~~k Jd~állbt és ~egsemmlsltésl · . · re11dj~ek to~ábbfejlesztésér61 , . • .· . . . :. \.; .. ' .·......-:..,~ . -· . . ; . . ·A Kormány áttekintette a kárpótlási jegyek elsödlegcs forgalmazásának és megse.m,mlsltésénekrendjét, és a rendsrer továbbfejlesztése. érdekében u ,alábbi- határoutot . hozta:· · · · :· ·': . ·' · ',

l.a) AKormányJllegállap!tja;hbgyakárpótiásljegyek, mint k~zbizalmafélvem éitékpaplrok els.ödleges forgalmazásának és megse!IIII1iSltésének a kárp6Uásl folyall)at kezdetén kialakltott rendje ·n~m.biztosltja u.értékpaplrfor~alom· meg!elelö nyilvál)ta.rtását, eUenörzését és u ér· tékpapirok biztonságos kez,elését:Ezért kOlön-kOlön'Ve(senytárgyalást kell kilrnl a kárpótláshozkapaolódó énékpaplrok elsödleges f~rgalmazásifra és a megsemmlsltésl tevékenység vég:tésére: A venenytárgyalás során ~énye. siteni kell a kövclkeW $:tempontókat: . - a két résúolyall)at nyertese nem lehet azonos cég; - a megsemmisitó nem folytathat a kárpóUásijeggycl brókeri tevékenységet; · - az elsődleges forga!l!)aW jelent6sebb fiókhálóuttal és értékpaplr:kezelési gyakorlattal rendelke2zék; · - a nyertesnek tevékenységél legkésőbb 19!!6. január l-jéig meg kell kemenle. . : . ·.. . ·. b) A versenytárgyalást u Országos Kárpótlási és Kár. rendezési Hivatal· (OK:KH) ·frja ki, és u elblrálásban a . Pénzügyminisztérium és u ÁIÍaml Értékpaplr és Tözsdefelügyelet (ÁÉTF) vesz részt. • . · Fele/6s: föÚ!mGvelésü~ mlnlszter· . . pén:tügyminiszter OKKH elnöke . ... ÁÉTFveretöje · : Határid6:. azonnal ..:., . : · ;

. .: .... ;:';.,:··.-·..i.~::.....

:;. .

·..

·.- a megsell)mlsltéSJeigyo~~ ~.saJátJ~C:tö.sé~ei, ..........•.·, vel segllSe. .. . . ~ ,-.:····. ~r. '··· .. •~.. ..:i':'...:.:~·:·~~\!~•· ,,..n.-r.:•1\l· '))::·; ... ~ -·. .•,:
n

4iid4, fi I t i .. --·~~·":" -·I'N·,,·,_;·.., .,... i .... ,·,.-,. .• :_ .• -·_at . . : _oya~.-~·-~·-::·:: .:;';:::~·.:;~-:···-~.:_:.:~_:i-~::/:;··· ~':·--:-:· 4. A ll)egsenunisltési folyall)at fel(ügges~tésével ~gyide­ jGleg zároini kell a BÉB Rt,:nénárolt1 megsemmlslt~re váró kárpótlási jegyeket, és gondoskodni kell azok tételes l~ltározásáröl és biztonságos örzéséröL;·"::': :. .. , . · Felel6s: földmavelésügyi miniszter ; ;, . . a polgári nemzetbiztonságl szolgálatokat fe!Ogyelö tárca nélkOU mlnls:tter · . privatlz.ációért felel6s. tárca nélküli mlnlszter ·Hattlrid6: azonnal · ... ·. · ,:. ·~:··;,,:

·2 Gondoskodni keila kárpótlási jegyek forgalmazásával ·és megsemmisltésével kapcsolatban feltárt rendellenességek

núatt a Budapest Értékpapirés Befektetési RL-nél (BÉBRt.) a személyes felel6sség vizsgálatáiialc és érvényesltéséq~kezdeményezéséróL .· · .· ... . · · · · Fele/6s: . földniavelésügyi mÍnlsztcr. , · · · . . · privatlz.ációén f~el6s. tárca nélküU mlnlsztcr Határld6: azónnal. . ·•

< . . . , · ...

3. A privatizá~iós Ogylet~~sqrán a:tÁllaml Privat.izácfós és VagyonkerelO RL · .· · : · . . . - gondoskedjon a· privatizáció~ letétek .átvételi és tárolási eUenórzéséról, a naprakész, pontos nyJivánlartásokról, a Jeiéti igazolása)' ke:teléséról, a megsemmisllés suksrelii ellen6néséröl; · · r· .. : · ·. : : - vizsgálja meg. hogyaletétligazclásokatnúénfogadták el a sorout és sorszám, cúnJeiérték pontosfelsorolása nél kOl, és a szükségcs felelósségte vo~ t~gyen Intézkedést,

.

. s. A Kormány:tatl Ellenörzésllroda (KEI) ál~ készített vizsgálati anyago! át kell ad!li a. feladatkörébe. tanow ln-

tákedések megtétele céljából~! ~gföbb O'gyés:tsé~ek, és a törvényi ~eltételek fennállása esetén kCZ\I~ény_ew ~ell a büntetöeljárás meglndllás~L· · Fek/6s: KEl elnöke · HaJtlrid6: azonnal . · · 6. A másodiagos forgalmaw JÓgsubályl' tende:tést lgénylö cseleiben a pénzOgjmlnls:tter, u lgazságügy-miniszter és a földmOvclésOgyl m!nisztcr készliS e elö u érin; tett jogsubályok módosllásít, illetve kladásá!. Felel6s: pénzogyminlSzter • lgazságogy-mlniszter · : . földmGvclésügyl minisztcr' Határid6: azonnal' · · "'· ., .

Hom Gyula s. k., · minl.szl~l~6k ·

•

IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM

,'>?xr·

MINISZTER

19.809-2/1995. IM. A L LAl\11 l

HAG EL MAYERISTVÁN úrnak, elnök

,·

•.... •_,,;:·.töSZÉK .... v

..,r_,...,~~

199~ -09- 2 5 ÉRKEZETT:

ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK

:;·;TATÓSZÁM:

Budapest

iVIE.L LÉK LET\

-

.

v-:z.'i-1-12-/f;. DB

,

Tisztelt Elnök Ur ! A kárpótlási törvények végrehajtása körében, Irulönösen a kárpótlási jegyek felhasználására tekintettel készített helyzetfelmérésről szóló jelentéssei (a továbbiakban: Jelentés) kapcsolatosan az alábbiakról tájékoztatom: Mindenekelött köszönöm, hogy a helyzetfelméréssei kapcsolatos korábbi munkaanyagra a munkatársaim által tett észrevételek túlnyomó többségét a Jelentés készítése során figyelembe vették, egyúttal jelzem, hogy a korábbi levelünk 3., 8., l L, 12. és 13. pontjában megfogalmazott, de figyelembe nem vett - az esetek többségében csupán szövegezési pontosítást igénylő - észrevételeket változatlanul fenntartom. Miután az anyag részben megváltozott, abba új elemek, illetőleg megállapítások is kerültek, az ezekkel kapcsolatos észrevételeimet az alábbiakban közlöm:

l) A Jelentés- annak 4. oldalán- a harmadik kárpótlási törvényről szólva egyebek között megállapítja: az Alkotmánybíróság e törvénnyel összefüggésben "leszögezte, hogy az ún. személyi kárpótlást egy újabb törvénnyel 1992. november 30-ig le kell zárni". Az Alkotmánybíróság azonban nem ezt hanem mondta ki, hogy 1995. szeptem er -ig kell orvosoini azt a mulasztásos alkot'máriysétl,ést, amely az 1992. évi XXXII. törvényben - 1992. november 30-i határidővel - előírt törvényalkotási kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatt állt elő. Ehhez képest· a Jelentés megállapítása nemcsak pontatlan, de félrevezető is, hiszen azt a benyomást kelti, mintlla az állam immár harmadik éve nem tenne eleget az Alkotmánybíróság határozatában foglaltaknak. Valójában a Kormány a maga részéről betartotta az Alkotmánybíróság által megszabott határidőt, hiszen

2

az 1992. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot 1995. júliusában benyújtotta az Országgyűléshez. E törvényjavaslat általános vitája jelenleg is folyik.

2) A Jelentés egyebek között azt is a

törvény-előkészítök terhére rója,

hogy nem foglalkoztak érdemben a kárpótlási törvényekből eredő további törvényhozási követelményekkel, nevezetesen azzal, hogy a tulajdonviszonyokba törtellő Ilyen beavatkozás esetén a gazdaság működtetéséhez milyen újabb törvényeket és milyen tartalommal kell megalkotni. A Jelentés példaként az agrárpiaci rendtartásra és a szövetkezeti törvényre hivatkozik (5. old). E törvényeknek azonban nincs közvetlen összefiiggésük a kárpótlással. Az agrárpiaci rendtartás esetén még a közvetett összefiiggés is kétséges, a szövetkezeti törvény vonatkozásában pedig a közvetlen összefiiggés csak az e törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályok megállapításáról szóló külön törvény tekintetében értelmezhető.

3) A Jelentés 17. oldalán "az OKKH elnöke részére" javasolják annak felülvizsgálatát, hogy a mezőgazdasági vállalkozással (helyesen: vállalkozási támogatással) fOldet szerzett, de vállalkozóként az adóhatósághoz be nem jelentkezett személyek tekintetében "fennáll-e a tartós ftildhasználat". E javaslat megfogalmazásában nem szerenesés - sőt, kifejezetten zavaró - a "tartós földhasználat" -ra való utalás, hiszen ilyen elnevezéssel azt a speciális földhasználati jogintézményt illették, amelyet 1987-ben hatályon kivül helyeztek. Ettől eltekintve sem igazán világos azonban, hogy miért csak az utalvánnyal szerzett, de vállalkozóként be nem jelentkezett személyek esetében kellene megvizsgálni, hogy azok ténylegesen használják-e (helyesen: hasznosítják-e) az árverésen szerzett termőföldet, amikor ez a kötelezettség-a Kpt. 23. §-ának (l) bekezdése alapjánminden kárpótlási árverésen földet szerzett tulajdonost terhel. Az olyan személyek esetében pedig, akik utalvánnyal szereztek termőfOldet nem csupán annak van jelentősége, hogy eleget tesznek-e hasznosítási kötelezettségüknek, hanem annak is, hogy ezt bejelentkezett vállalkozóként teszik-e, ellenkező esetben a Kpt. 24. §-ának (2) bekezdésében megfogalmazott jogkövetkezmények akkor is beállnak, ha egyébként a termőfOldet (pl. bérbeadással) hasznosítják. Az arra illetékes állami szervek részére tehát azt kellene inkább javasolni, hogy ellenőrizzék: a kárpótlási árverésen termőföldet szerzett személyek a törvényben előírt (Kpt. 23. §(l) bek. és- utalvánnyal való földszerzés esetén- Kpt. 24. §(2) bek.) kötelezettségeiknek eleget tettek-e és ha nem, úgy a szükséges intézkedéseket tegyék meg. Ez utóbbit egyébként nem feltétlenül az OKKH, illetőleg a kárrendezési hivatalok feladatává kellene tenni, hiszen annak ellátására - álláspontunk szerint - a földhivatalok és - bizonyos vonatkozásban - az adóhatóságok sokkal alkalmasabbak (nem beszélve arról, hogy e szervek Kpt-ben, annak végrehajtási rendeletében és a termőfOldről szóló törvényben szabályozott feladatkörével is ez állna összhangban).

3

4) Nem tartjuk kellően szabatosnak a Jelentés 21. oldalán található azt a megállapítást, amely szerint a "kárpótlási folyamatok szakmai irányitását" az OKKH elnöke végezte. E megállapítást ugyan a murikaanyag Is tartalmazta, a-veglegesített - szövegezésében kulturáltabb - Jelentésben azonban célszerűbb lenne úgy fogalmazni, hogy ~ OKKH elnöke jelentős mértékben vett részt a kárpótlási jogszabályok előkészítésében és - hivatalánál fogva - meghatározó szerepet töltött be a megalkotott törvények végrehajtásában, a kárpótlási folyamat napi gyakorlatának alakításában.

5) A Jelentés 25. oldalán (1.3. pont) szereplö az a kitétel, hogy a kárpótlási jegyek megsemmisítését illetően jogszabály nem született, csak a múltra vonatkozóan igaz. Időközben ugyanis kihirdették az egyes értékpapírok előállításá­ nak, kezelésének és fizikai megsemmisítésének biztonsági szabályairól szóló 98/1995. (VIIl. 24.) Korm. rendel*t, amely a felllasmált és ez okból bevont 'kárpótlásijegyek megsemmisítése tekintetében is irányadó.

6) A Jelentés - annak 49-50. oldalán (3.2. pont) - megállapítja, hogy a személyi kárpótlás körében nincsen lehetőség a kárpótlási jegyek utólagos életjáradékra váltására. Bár ez a megállapítás ma még igaz, mégis célszerű volna utalni arra, hogy az ilyen tartalmú (a kárpótlási jegy helyett az életjáradék ismételt választását lehetövé tevő) törvényi szabályozást az,_Országgyülés éppen a napokban tárgyalja (lásd ezzel kapcsolatban az életüktől és szabadsaguktol pobtíkm OKbor Jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról rendelkező T/1268. számú törvényjavaslat 7-8. §-át). Végezetül megjegyzem, hogy a Jelentés mindazon megállapítása, amely a jogszabály-előkészítés komoly hiányosságait rója fel, csak annak tükrében értékellletö a tényleges súlyának megfelelöen, ha figyelembe vesszük, hogy a kárpótlási törvényhozásnak kitaposatlan úton, minden előzmény nélkül, csak:IÍem félév-szazad legkülönbözőbb tipusú állami "bűneit" kellett lehetőség szerint minél hamarabb, egységes jogi alapokon és felt~J~le~~!I_€:!l_deznie. E teljesítményt - különösen utólag - meg lehet ugyan ítélni a gazdasági racionalitás (gazdasági előké­ szítettség) szempontjából, de aligha lehet kizárólag ebből a nézőpontból hű képet festeni róla. Budapest, 1995. szeptember "z. " Üdvözlettel:

L

ORSZÁGOS KÁRRENDEZÉSI ÉS KÁRPÓTLÁSI HNATAL ELNÖK

qJ,{g{\c:J.Cj'5,

ÁLLAMI SZÁMVEVöSZcl<

Dr. Hage/mayer István Úr Állami Számvevőszék Elnö~~É'1KEZ
' r A ró"ZÁM:

v,..- 2_1}_ -4~ DB

Tisztelt Elnök Úr ! Az Állami Számvevőszék Vagyonellenőrzési Igazgatósága által a kárpótlási törvények végrehajtása tárgyában végzett helyzetfeltáró vizsgálatának összefoglaló - hivatalunk számára megkiildött - jegyzőkönyvének megállapításaira az alábbi észrevételt teszem. A vizsgálat megállapításait t~ek, tárgyilaggsnak, elemzéseit átgondoltnak, javaslatait a folyamat konkrét lezárására tekintettel fontoSíiiiKiartom. ~-- A jelentés jobb átláthatósága érdekében és az összefüggések hangsúlyosabbá tétele érdekében a következöket ajánlom szíves figyelmébe. - Ez évben várható kárpótlási jegy - kiáramlás becsült értéke, - az Alkotmánybíróság határozata nyomán születendő törvényben foglaltak nélkiil. 2 - 2, 5 milliárd forint cúnletértéken ( 20 - 25 milliárd helyett, 6. és 25. oldal). A számomra javasolt intézkedések ( 17. oldal ) közül a mezőgazdasági vállalkozói támogatással árverezésen földet szerzett személyek vállalkozásával kapcsolatos ellenőrzésre jogszabályi felhatalmazás hiányában nem látok lehetőséget. A kárpótlási folyamat egyes elemei összehangolatlanságának , - mely a kezdetek1öl mind a mai napig tart - megszüntetésre tett azon javaslattal melyben a koordinátori szerepet, egy lehetséges megoldásként az OKKH - ra ruházná, egyetértünk, mert ennek hiányáról az elmúlt évek során több negatív tapasztalatot szereztünk. V éleményünk szerint a kárpótlás mielőbbi befejezésének érdekében a folyamat szereplöinek tevékenységél mind gazdasági mind politikai szempontból összehangolni szükséges. Hivatalunk eddigi müködésének értékelését - az esetenkénti jogos elmarasztalással együtt_. segitökésmek, és a jövőre nézve hasmos útmutatásnak értékelem. A vizsgálatnak az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal jövőbeni tevékenységél jobbító megállapításaiért köszönetet mondok.

Budapest, 1995. szeptember 15. l üdvözli

l

o

jj1AJ.i7,Y ~V~

~~.;y~·~

KORMÁNYZATI ELLENŐRZÉSI IRODA ELNÖKE

L: ~~1

?.>.h . . . /1995_

Szám:.}..-__

d

A L LArv11 SZA D.W li v'ösz eK

fiagelmayer István úrnak,

1995 -09- 2 2

\

ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK ELNÖKE

~(~;~E~5~:M, v -~1-;~~ ~~~1-qr.~ VI'--

Budapest

MELLÉKLET:

DB

Tisztelt Elnök Úr l

f>:. kárpótlási törvények végrehajtása körében végzett

helyzetfelmérésről

- az Allam1 Számvevőszék által készített -jelentést munkatársaim áttanulmányozták. A megállapítások a Kormányzati Ellenőrzési Iroda által korábban végzett ellenőrzések kibocsátást és megsemmisítést vizsgáló tapasztalataival összhangban vannak, az anyaggal kapcsolatban előzetes egyeztetésre is sor került. Az esetleges értelmezési problémák elkerülése érdekében javasolom, hogy a jelentés 8. oldal 2. bekezdésének utolsó mondata helyébe a 28. oldal utolsó bekezdésének következő mondata kerüljön: "Valamennyi tevékenység egy kézben tartása visszaélésre ad lehetőséget". Az ÁSZ által kifogásolt összeférhetetlenség kérdése a KEl vizsgálat során is [elmerült. Tekintettel azonban arra, hogy az elsődleges forgalmazás jelentős része már lezajlott, nem tartottuk feltétlenül szükségesnek a már kialakított rendszer - a Kormányhatározatban rögzítetteken túlmenő - gyökeres megváltoztatását Továbbá pénzintézet nem tiltható el a letétkezeléstől, más szervezet pedig nem rendelkezik a követelményeknek megfelelő fiókhálózattaL Az anyaggal kapcsolatban egyéb észrevételt nem kívánok tenni. Szeretném megjegyezni, hogy a vizsgálatban való együttműködés az ÁSZ részéről példaértékű volt, ezúton szeretném megköszönni Kovács Árpád úr segítő együttműködését.

/

~:sLtt ~r3s-

.... "fvt'-"4t'Lq..

KINCSTÁRI VAGYONKEZELŐ SZEAVEZET IGAZGATÓ

~~~

L.!.

l.

Budapest, 1995. szeptember 14. ~ Ikt.szám: K/1101- !!bg /1995. ~-'.1~ Ügyintézö: Zboray Lóránt •

l

Állami Számvevőszék Hage1mayer István úr e1nök 1393 Budapest Pf. : 432

.

ERKEZETT: IKTATószÁM:

~·QQI\ -G9- 1"'\-if.._,)'.,..._ 9 11 ~ ·

v- 9-'J." 2>~1r, ~~;-1· -l

MELLÉI
Tárgy: A kárpótlási törvényele vegrena)tása helyzetfeltárás

DB

körében

végzett

Tisztelt E1nök Úr! Kérésének megfe1e1öen tanu1mányoztam a tárggyal kapcso1atos jelentést és azzal kapcso1atban a következO észrevételeket teszem. ad 31. oldal 1. bekezdés 3. mondat: a szöveget a következökre javaso1om módositani: "..... a kivont" helyett a "kivánt" szóra.

~ l ok'g

ad 42. olda1 2. és 3. bekezdés: e két bekezdésben foglalt megá1lapitásokkal kapcso1atosan me1léke1ten átadom a Pénzügyminisztérium Jogi és Koordinációs Föosztályátó1 1995. augusztus 18-án kapott, az állami vagyon értékesitése során a KVSz-hez beérkezett kárpót1ási jegyek elszámo1ásáva1 kapcsolatos 1243/1995. számú levél másolatát. E két bekezdésben fog1a1t minösitéssel szemben - most már az idézett számú PM á1lásfoglalás birtokában is - a KVSz-nek a hozzá beérkezett kArpótlási jegyek elszámolásáva1 kapcsolatos gyakor1atát változat1anul helyesnek tartom.

1054 Budapest, Zoltán u. 16., 1392 Pf. 282. Tel.: (36·1) 111·7467, (36·1) 131·7148 Fax: 112·1828

~

·

- 2 -

Fontosnak tartom rögziteni azt is, hogy az önkormányzatok részére járó kárpótlási jegyek részükre történő tényleges visszajuttatására és a költségvetést megillető kárpótlási jegy hányad megsemmisit~sére a KVSz az idézett számú PM állásfoglalás megérkezte után intézkedett. Kérem észrevételeim szives elfogadását.

Melléklet: l pld.

l Pénzügyminisztél'ium ll!gy;_

A.Zalrami vagyon értékesitése során a KVSZ-hez beérkezett kárpótlási jegyek elszámolása

JoGi ts KooRDINÁCiós FőoszTÁLY 1243/1995.

Pénzügyii Jogi Osztály Dr. Bíró Imre

Csányi Sándor úrnak

· · a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet mb. igazgatójának Bu~est

Zöl

1055

u. 16. Tisztelt Igazgató Úr!

A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet korábbi igazgatójának fenti számú és tárgyú leveleire hivatkozással a kárpótlási jegyek költségvetési szervekre, igy a KVSZ-re is egységesen kiterjedő hatályos számviteli előirásokon alapuló elszámolási rendjéről - Dr. Draskovics Tibor közigazgatási államtitkár úr egyetértö jóváhagyása alapján- a következökben tájékoztatom. l. A költségvetés alapján gazdálkodó szervekre vonatkozó számviteli sok:

előírá­

a) A költségvetési szervek, amennyiben kárpótlási jegyet vásárolnak, úgy azt beszerzési értéken kötelesek nyilvántartani. (A beszerzési ár azonos a kárpótlási jegyért fizetett összeggel.) Számviteli elszámolása: T Kárpótlási jegyek-K Pénztár.

--

1051 Budapest, József Nádor tér 2-4. Postadm: 1369 Budapest, -·- --.'. .. ..- ...

Pf~

481 Telefon: 118-2066 Fax: 1182-5.70 Telex: _.

,.

20-21~·

.

2 b) Amennyiben a kárpótlási jegyhez az ingatlanok értékesítésekor, mint ellenértékhez jutottak hozzá, a szerződés szerinti értéken kell a kárpótlási jegyet nyilvántartásba venniök. (A beszerzési ár azonos a kárpótlási jegynek a szerződésben rögzítettek szerint meghatározott értékével.) Ennek számviteli elszámolása: - az ingatlanok értékének kivezetése a T 412 - K 12 ..

könyvekből

nyilvántartási áron

- az ingatlan ellenértékének könyvelése bevételként T 499 - K 931. - kárpótlási jegyek vásárlása T 19 vagy - K 499 321. 2. Szám>iteli elszámolás szempontjából a KVSZ kezelésében lévő állami vagyon értékesitéséböl származó bevételként jelenik meg az ellenérték akkor is, ha készpénzzel egyeulitik ki, továbbá akkor is, ha annak fejében kárpótlási jegyet fogadnak el. 3. A 2. pontban leirtakból következően a Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló 1993. évi XCI. törvény 8.§-ának (2) bekezdésében és az 1995. évi költségvetésról szóló 1994. évi CIV. törvény 10.§-ának (2) bekezdésében foglaltak nem értelmezhetők másként, mint - az ingatlanok hasznosítása folytán a KVSZ a hozzá beérkezett- a törvény szerint meghatározott, a ráfordításokkal csökkentett összegű - kárpótlási jegyek 50%-át köteles átadni (térítés nélkül) az illetékes települési önkonnányzatnak, -az előbbiek után megmaradó kárpótlásijegyeket pedig a 3432/1993. Konn. határozatnak megfelelöen kötelezően meg kell semmisíteni.

'

.' -.....

3 Az ismertetett értelmező állásfoglalás a hivatkozott törvényhelyek ·hatályon kivül helyezéséig, illetve módosltásáig alkalmazható. Az ezzel kapcsolatos

intézkedésre levelem egyidejü megküldésével a,z Állami Költsé~etési Főosztály vezetőjét egyidejűleg felkértem. ·

Budapest, 1995. augusztus 15.

Tisztelettel:

-~----

..

.;·-~~-~~.;~~~t.-·.--

·;~ÁLLAMI PRIVATIZÁCIÓS__ÉS VAGYONKEZELO RT. 1133 BUDAPEST. POZSONYI ÚT 56. LEVÉlCiM' 1399 TEL' 269-8600. FAJ
1995 -09- 2 7

ÁUami Számvevőszék Dr.Hagelmayer István úr, elnök részére

1 '

Budapest, Apáczai Csere János u. 10. 1052

Tisztelt Elnök Úr! Az Állami Számvevőszék által elkészített "A kárpótlási törvények végrehajtása leülönös tekintettel a kárpótlási jegyek felhasználására" című helyzetfeltáró jelentést áttanulmányoztuk, és az abban foglalt megállapításokat, javaslatokat megalapozottnak tartjuk, egyetértünk azokkal. Mindazonáltal engedje meg, hogy néhány apróbb pontosításra vonatkozó észrevételt tegyünk.

A 35. o ida/ Második bekezdésében: Az ÁV Rt. Igazgatósága 1993.október 4-én hozott, 11111993.sz. határozatában 92,8 Md Ft becsült piaci értékü, s nem ilyen névértékű részvénykínálatot jelölt kí kárpótlási jegyek -ellenében. o

A 35. oldal utolsó bekezdésében: Az adatok és a megállapítás pontosan (összhangban a 37. oldal táblázatával): ~Az ÁV Rt. kárpótlási jegy bevéte~1995.április 25-ig címletértéken 14,9 Md Ft volt, ebből a kárpótlási jegy-részvény cserék 13,6 Md Ft, az ún. portfólió pályázatok 0,5 Md Ft , az MRP ill. a munkavállalók részére történő értékesítés 0,8 Md Ft bevételt jelentett. o

o A 36. oldal 1.4.3. pontjában: A gyógyszeripari és a márkavédelmi társaságok értékesített részvényeinek névértéke 148M Ft, s nem116M Ft. o A 37. oldal első bekezdésben: Pontosítva az első mondat eleje: Az ÁVÜ és az ÁV Rt. által forgalomból kívont kárpótlási_ jegyek értéke... - - - - ·-

o A 38. oldal második bekezdésében: Az egyes kárpótlási jegyért történő értékesítési technikák alkalmazására valóban csak az 1992-93. években került sor. Ennek az a magyarázata- a jelentésben leírt okok mellett -,hogy a kárpótlási jegyek ekkor kerültek nagy tömegben a kárpótoltakhoz ill a másodiagos forgalomba.

2

• A 39. oldal második bekezdésében: Pontosítva: A KRP keretében bevont kárpótlási jegy névértéken 391 M Ft volt. ...._..-----

Az MV Rt. a kárpótlási jegyek elfogadásának eljárása és a kárpótlási jeggye! szembeni kínálat megteremtése során a jövőben hasznosítani kívánja a jelentésben megfogalmazott megállapításokat és javaslatokat.

Budapest, !995. szeptember 19.

Tisztelettel:

Lasesik Attila vezérigazgató

JA