JELENTÉS. a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodási rendszerének évi átfogó és egyéb szabályszerűségi ellenőrzéséről

JELENTÉS a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodási rendszerének 2006. évi átfogó és egyéb szabályszerűségi ellenőrzéséről 0726

2007. augusztus

3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.3. Átfogó Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V-1003-58/2006. Témaszám: 803 Vizsgálat-azonosító szám: V0300 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Sepsey Tamás főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Csecserits Imréné főcsoportfőnök-helyettes A Budapest fővárosi kerületi önkormányzatok átfogó ellenőrzését és a községek egyéb szabályszerűségi ellenőrzését vezette: Molnár Gyula Mihály osztályvezető, számvevő igazgatóhelyettes A Budapest Főváros Önkormányzatánál az önkormányzati gazdálkodás átfogó ellenőrzésének IV. ütemét vezette: Németh Gábor osztályvezető, számvevő igazgatóhelyettes A számvevői jelentések feldolgozásában és a jelentés összeállításában közreműködtek: Bauer Lajosné főtanácsadó Castro Hurtadoné Juhász Erika tanácsadó Kántor Ilona főtanácsadó Gaál László számvevő Koltayné Szepesi Zsuzsanna főtanácsadó Köcse Istvánné főtanácsadó Puchy Márta főtanácsadó

Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a www.asz.hu címen is olvashatóak.

Az ellenőrzést végezték: Alexovics Ágota számvevő tanácsos

Ambrus Lajos főtanácsadó

Balogné Dakó Eszter számvevő tanácsos

Batkiné Vas Anna számvevő

Bauer Lajosné főtanácsadó

Bencsik Árpád számvevő

Benczik Lászlóné számvevő tanácsos

Benkéné dr. Lavner Klára számvevő tanácsos

Benn Imréné számvevő tanácsos

Berényi Magdolna főtanácsadó

Bialkó Zsolt Gyula számvevő tanácsos

Bíró Zsolt számvevő

Bocsi Sándor irodavezető főtanácsadó

Dr. Boda Sándor számvevő tanácsos

Borbély Zsuzsanna főtanácsadó

Dr. Botta Tibor számvevő tanácsos

Böröcz Imre tanácsadó

Buús Zoltánné Hütter Erzsébet számvevő

Castro Hurtadoné Juhász Erika tanácsadó

Dr. Csapó Anna tanácsadó

Csényi István számvevő

Csepreginé Tancsik Erzsébet számvevő tanácsos

Dr. Csermák Judit számvevő

Dr. Csikai Zsolt irodavezető főtanácsadó

Csiszárné dr. Kosik Mária tanácsadó

Csomán Mihály főtanácsadó

Dr. Csonka Ernő számvevő

Csuti Lajos számvevő tanácsos

Csutora Erzsébet külső szakértő

Czifra Erzsébet tanácsadó

Dankó Géza irodavezető főtanácsadó

Dér Géza számvevő

Dér Lívia számvevő tanácsos

Ébner Vilmosné irodavezető főtanácsadó

Eigner György Zoltán számvevő

Endrődy Péterné számvevő tanácsos

Dr. Ernst László irodavezető főtanácsadó

Dr. Fátrainé Zsebedics Fejszák Tamás számvevő Katalin tanácsadó

Fercsik Gyula főtanácsadó

Fodor Tivadarné számvevő tanácsos

Dr. Fónagy Diána számvevő

Fórián Erika számvevő tanácsos

Gaál László számvevő

Galuska Józsefné külső szakértő

Gelencsér Zoltán számvevő

Groholy Andrásné Hangyál Márta számvevő

György Árpád számvevő tanácsos

Gyüre Lajosné számvevő tanácsos

Hadházy Sándor György számvevő tanácsos

Dr. Hegedűs György irodavezető főtanácsadó

Hegyes Mária számvevő tanácsos

Hirka Mihály irodavezető főtanácsadó

Dr. Horváth Klára számvevő

Horváth Mária számvevő

Huberné Kuncsik Zsuzsanna tanácsadó

Humli Tamásné számvevő

Huszár Sándorné számvevő tanácsos

Iszakné Dóczé Katalin Jakubcsák Jenő számvevő számvevő tanácsos

Kalmár István számvevő tanácsos

Kamerné Nagy Edit külső szakértő

Kántor Ilona irodavezető főtanácsadó

Kányáné Murvai Tünde számvevő

Dr. Karáné Kőszegi Zsuzsanna tanácsadó

Kenéz Sándor irodavezető főtanácsadó

Kerezsi Pál számvevő tanácsos

Kéri Péter számvevő tanácsos

Kersmájer Ágota számvevő tanácsos

Keszthelyi Zoltán számvevő tanácsos

Kisapáti Angéla számvevő

Kisgergely István számvevő

Kispálné Wiedemann Györgyi tanácsadó

Dr. Kiss Károly számvevő tanácsos

Kiss Rita Teréz számvevő

Dr. Klapcsik László irodavezető főtanácsadó

Klinga László számvevő tanácsos

Koczor László számvevő

Koltay Zsoltné számvevő

Koltayné Szepesi Zsuzsanna irodavezető főtanácsadó

Komlósné Bogár Éva számvevő tanácsos

Kopaczné Horváth Zsuzsanna számvevő tanácsos

Korsósné Vígh Andrea számvevő tanácsos

Kozák György irodavezető főtanácsadó

Kozma Gábor számvevő tanácsos

Köcse Istvánné irodavezető főtanácsadó

Köllödné Gátai Mária számvevő

Dr. Kőrös István külső szakértő

Dr. Lacó Bálintné főtanácsadó

Lakatos József számvevő

Laki Dóra számvevő tanácsos

Lingné Rajz Borbála számvevő tanácsos

Luhály Matild számvevő

Maczekó Károly külső szakértő

Major Lászlóné számvevő tanácsos

Dr. Marosi Gyöngyi tanácsadó

Maróti Sándor számvevő tanácsos

Mezei Imréné irodavezető főtanácsos

Mohl Anna számvevő tanácsos

Mokánszkiné Mengyi Andrea számvevő

Molnár Istvánné számvevő

Nagy Attila számvevő tanácsos

Nagy Ervin Barnabás számvevő

Nagy Istvánné dr. tanácsadó

Nagy János számvevő tanácsos

Nagy László Csaba számvevő tanácsos

Nyikon Zsigmondné számvevő tanácsos

Pálfi András számvevő tanácsos

Pálfiné Pusztai Magdolna számvevő

Papp József számvevő tanácsos

Pappné dr. Szamosi Éva számvevő tanácsos

Péntek László irodavezető főtanácsadó

Preller Zsuzsanna tanácsadó

Puchy Márta irodavezető főtanácsadó

Puskás Balázs számvevő

Reichert Margit számvevő

Remeczki László külső szakértő

Renkó Zsuzsanna számvevő tanácsos

Ritecz Tibor számvevő tanácsos

Schósz Attila Ferencné számvevő tanácsos

Somodiné Fehér Julianna számvevő tanácsos

Szabó Leoonóra Ildikó Szabó Tamás számvevő számvevő tanácsos

Szabó Zoltán számvevő tanácsos

Szalontai Miklós számvevő tanácsos

Szarvas Szilárd számvevő

Szenténé Tubak Klára számvevő tanácsos

Szihalminé Kovács Zsuzsanna számvevő tanácsos

Dr. Szikszai Bertalan számvevő tanácsos

Szikszainé Király Mária főtanácsadó

Szilágyi Sándor külső szakértő

Dr. Szűcs Zoltán számvevő tanácsos

Dr. Takács András külső szakértő

Dr. Telkes Imre számvevő tanácsos

Tompa Gábor külső szakértő

Tormáné Ivánfi Irén számvevő tanácsos

Tótfalusi Zoltán számvevő

Tóth Péter számvevő

Tóth Tamás számvevő

Tóthné Salamon Ildikó tanácsadó

Ujvári Józsefné számvevő

Unger Ferenc külső szakértő

Valu Tibor tanácsadó

Varga József irodavezető főtanácsadó

Varga Józsefné külső szakértő

Dr. Vasváriné dr. Rózsa Anikó irodavezető főtanácsadó

Vécsey László irodavezető főtanácsadó

Veres Jánosné számvevő

Vida László számvevő tanácsos

Vojcsekné Szabó Ágnes számvevő tanácsos

A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe

sorszáma

Jelentés az egyes települési és helyi kisebbségi önkormányzatok pénzügyi-gazdasági tevékenységének 1998. évi ellenőrzési tapasztalatairól

9908

Jelentés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok pénzügyigazdasági tevékenységének 1999. évi ellenőrzési tapasztalatairól

0010

Jelentés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok átfogó ellenőrzéséről

0113

Jelentés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről

0220


0319


0436


0544

Jelentés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának átfogó és egyéb szabályszerűségi ellenőrzéséről

0634

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS

5

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK

10

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK

32

1. A költségvetés tervezésének, végrehajtásának, az önkormányzat vagyongazdálkodásának és a zárszámadás elkészítésének szabályszerűsége 1.1. A költségvetési rendelet jóváhagyásának, módosításának, az előirányzatok nyilvántartásának szabályszerűsége 1.2. A gazdálkodás szabályozottsága, a bizonylati rend és fegyelem szabályszerűsége és a folyamatba épített ellenőrzés működése 1.3. A könyvviteli mérlegben kimutatott vagyon alakulása, a vagyonnal való gazdálkodás szabályszerűsége, nyilvánossága 1.4. Az önkormányzati vagyon nyilvántartásának, számbavételének szabályszerűsége 1.5. A közbeszerzési eljárások szabályszerűsége 1.6. A céljelleggel nyújtott támogatások szabályszerűsége 1.7. A költségvetés egyensúlyi helyzete 1.8. A zárszámadás szabályszerűsége 1.9. A pénzügyi-számviteli feladatok ellátásának informatikai támogatottsága

32 32 37 47 56 58 61 64 72 74

2. Az önkormányzati feladatok és a rendelkezésre álló források összhangja 2.1. Az önkormányzati feladatok meghatározása és szervezeti keretei 2.2. Egyes kötelező önkormányzati feladatok finanszírozása

76 76 81

3. A belső ellenőrzési rendszer működésének értékelése 3.1. Az ellenőrzési rendszer kialakítása, működése 3.2. A korábbi számvevőszéki ellenőrzések javaslatainak hasznosulása

87 87 93

4. A települési kisebbségi önkormányzatok gazdálkodása

95

1

MELLÉKLETEK 1. számú

Az ellenőrzött önkormányzatok jegyzéke (10 oldal)

2. számú

Az ellenőrzött települési kisebbségi önkormányzatok jegyzéke (2 oldal)

3. számú 3/a. számú 3/b. számú 3/c. számú 4. számú 4/a. számú 5. számú

6. számú 6/a. számú 7. számú 7/a. számú 8. számú 8/a. számú 8/b. számú 9. számú

10. számú 11. számú 12. számú 13. számú

2

A helyi önkormányzatok eszközeiről és azok forrásairól (1 oldal) A Budapest fővárosi és kerületi önkormányzatok eszközeiről és azok forrásairól (1 oldal) A helyi önkormányzatok eszközeiről és azok forrásairól, a Budapest fővárosi és fővárosi kerületi önkormányzatok adatai nélkül (1 oldal) Az ellenőrzött helyi önkormányzatok eszközeiről és azok forrásairól (1 oldal) A helyi önkormányzatok 2002-2006. évi teljesített bruttó és konszolidált bevételeinek és kiadásainak alakulása (2 oldal) Az ellenőrzött helyi önkormányzatok 2002-2006. évi teljesített bruttó és konszolidált bevételeinek és kiadásainak alakulása (2 oldal) Az ellenőrzött helyi önkormányzatok 2005. és 2006. évi bruttó bevételi, kiadási előirányzatainak és teljesítésének önkormányzat-típusonkénti alakulása (1 oldal) A helyi önkormányzatok felhalmozási és tőke jellegű bevételei (1 oldal) A Budapest fővárosi és kerületi önkormányzatok felhalmozási és tőke jellegű bevételei (1 oldal) A helyi önkormányzatok felhalmozási kiadásai és pénzügyi befektetései (1 oldal) A Budapest fővárosi és kerületi önkormányzatok felhalmozási kiadásai és pénzügyi befektetései (1 oldal) Tájékoztató a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatos ellenőrzési megállapításokról (11 oldal) Tájékoztató a kisebbségi önkormányzatok 2003-2006. évi bevételeinek és kiadásainak alakulásáról (teljesítési adatok) (1 oldal) Tájékoztató az ellenőrzött kisebbségi önkormányzatok 2003-2006. évi bevételeinek és kiadásainak alakulásáról (teljesítési adatok) (1 oldal) A 2003-2006 között készített számvevői jelentésekben a helyi és helyi kisebbségi önkormányzatok szabályszerű és célszerű működése érdekében tett javaslatok (10 oldal) Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter úr észrevétele (3 oldal) Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter úrnak írt válaszlevél (1 oldal) Dr. Veres János pénzügyminiszter úr észrevétele (2 oldal) Dr. Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter úr észrevétele (1 oldal)

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Törvények Alkotmány Áht. Fot. Hatv. Htv.

Kbt. Ksztv. Ktv. Nek. tv Ötv. Ptk. Számv. tv. Szoctv. Társ. tv. vízgazdálkodásról szóló törvény Rendeletek Ámr. Ber. Vhr.

temetőkről szóló kormányrendelet Szórövidítések áfa ÁSZ IT jegyző képviselő-testület Közbeszerzési Döntőbizottság

a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXIX. törvény a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény

az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 149/1999. (X. 1.) Korm. rendelet. általános forgalmi adó Állami Számvevőszék információs technológia főjegyző, jegyző, körjegyző közgyűlés, képviselő-testület Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottsága

3

MÁK ÖNHIKI önkormányzati hivatal polgármester SzMSz

4

Magyar Államkincstár az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok kiegészítő támogatása önkormányzati hivatal, főpolgármesteri hivatal, polgármesteri hivatal, körjegyzőségi hivatal polgármester, közgyűlés elnöke, főpolgármester Szervezeti és Működési Szabályzat

JELENTÉS a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodási rendszerének 2006. évi átfogó és egyéb szabályszerűségi ellenőrzéséről

BEVEZETÉS Az államháztartás önkormányzati alrendszerét 2006-ban 3187 helyi önkormányzat és 2045 települési kisebbségi önkormányzat alkotta. A helyi önkormányzatok könyvviteli mérlegben kimutatott vagyona 2002-2006 között 6423 milliárd Ft-ról 10 300 milliárd Ft-ra nőtt 1. Az önkormányzatok a 2002. évben 2570 milliárd Ft, a 2006. évben ennél 45%-kal magasabb összegű, 3719 milliárd Ft konszolidált 2 költségvetési bevétellel gazdálkodtak. A feladatok ellátásában a 2005. évivel azonos (43 ezer), a négy évvel korábbinál 13,2%-kal több köztisztviselő és 395 ezer (a 2005. évinél 2,2%-kal, a 2002. évinél 5,7%-kal kevesebb) teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott vett részt. A helyi önkormányzatok gazdálkodását az ÁSZ az Ötv. 92. § (1) bekezdése, valamint az Áht. 120/A. § (1) bekezdése alapján ellenőrzi, kiemelt figyelmet fordítva – az Országgyűlés 35/2003. (IV. 9.) számú határozatában kifejezett egyetértésével – a jelentősebb anyagi eszközökkel rendelkező Budapest fővárosi, megyei, megyei jogú városi és Budapest fővárosi kerületi önkormányzatok gazdálkodására. Ezen kiemelt önkormányzati kör ellenőrzéséről készült számvevőszéki jelentéseket az ÁSZ a 2003. évtől kezdődően nyilvánosságra hozta. Az önkormányzati gazdálkodás átfogó ellenőrzésének célja – a megelőző három évhez hasonlóan – annak értékelése volt, hogy: • az önkormányzatok a gazdálkodás törvényességét, szabályszerűségét biztosították-e a tervezés, a költségvetés végrehajtása, a vagyongazdálkodás és a zárszámadás során;

1

A jelentésben szereplő 2002-2006. évre vonatkozó önkormányzati adatok forrása a MÁK által készített összegzés a helyi önkormányzatok költségvetési beszámolójáról.

2

A konszolidáció tartalma: a konszolidáció során megtörténik az önkormányzati hivatalok és az intézmények közötti, valamint az önkormányzatok közötti pénzeszközátadások miatti halmozódások kiszűrése, a rövid lejáratú hitelfelvételek, visszafizetések, a rövid lejáratú értékpapírok vétele-eladása, a pénzforgalom nélküli kiadásokbevételek miatti halmozódások kiszűrése, továbbá a függő, átfutó és kiegyenlítő tételek figyelmen kívül hagyása.

5

BEVEZETÉS

• az önkormányzatok által ellátott feladatok és az azokhoz rendelkezésre álló források összhangja biztosított volt-e, különös tekintettel egyes kiemelt feladatokra; • a gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontrollok 3 megfelelően segítettéke a végrehajtást; • a települési kisebbségi önkormányzatok gazdálkodása során érvényesítettéke az Áht. és a vonatkozó kormányrendeletek előírásait. Az önkormányzati gazdálkodás átfogó ellenőrzéséhez kapcsolódva a nagyközségi, községi önkormányzatoknál végzett egyéb szabályszerűségi ellenőrzés célja a gazdálkodás szabályszerűségét biztosító belső kontrollok kialakításának, működésének vizsgálata volt. Ezért ezen önkormányzatoknál a gazdálkodás szabályozottságát, a bizonylati rend és fegyelem szabályszerűségét, a belső ellenőrzési rendszer kialakítását, működését, valamint a korábbi számvevőszéki ellenőrzések javaslatainak hasznosulását ellenőriztük. Az ellenőrzésre az Országgyűlés illetékes bizottságai részére is átadott, országosan egységes ellenőrzési program szerint került sor, így az ahhoz nem kapcsolódó, de a gazdálkodást érintő egyéb, esetleges közérdeklődésre is számító további kérdések vizsgálatára, valamint a helyi gazdaságpolitikát megvalósítani szándékozó helyi intézkedések szakmapolitikai elemzésére az ellenőrzés nem terjedt ki. A 2006. évben 493 helyi önkormányzat (az önkormányzatok 15,5%-a) és 71 települési kisebbségi önkormányzat (a kisebbségi önkormányzatok 3,5%-a) gazdálkodási rendszerének átfogó és egyéb szabályszerűségi ellenőrzését végeztük el. Az ellenőrzés kiterjedt a Budapest Főváros Önkormányzata mellett öt megyei, hat megyei jogú városi, hat Budapest fővárosi kerületi – a továbbiakban: kiemelt önkormányzati kör – 73 városi, kilenc nagyközségi és 394 községi önkormányzatra. Az ellenőrzött helyi és települési kisebbségi önkormányzatok jegyzékét és az általuk teljesített 2002-2006. évi kiadások összegét a jelentés 1-2. és 4/a, 5. számú mellékletei tartalmazzák. A települési önkormányzatok ellenőrzése során a településen működő kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának végrehajtásához nyújtott segítséget, annak szabályszerűségét az ellenőrzött települési önkormányzatok mellett működő valamennyi (összesen 168) kisebbségi önkormányzatot érintően vizsgáltuk. Az Állami Számvevőszék a 2003-2006 közötti évekre vonatkozó stratégiájában prioritásként határozta meg az önkormányzati ellenőrzés megújítását, s ezen belül kiemelt hangsúlyt helyezett – az Országgyűlés egyetértő támogatásával – a jelentős költségvetési súllyal rendelkező és a feladatellátásban meghatározó szerepet játszó önkormányzatok átfogó ellenőrzésének megújítására. Az Állami Számvevőszék vállalt feladatának eleget tett, 2003-2006 között átfogó ellenőrzést folytatott az ország 19 megyei önkormányzatánál, 22 megyei jogú városánál, a 23 fővárosi kerületi önkormányzatnál, 255 városi önkormányzatnál és

3

A gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontroll alatt értjük a kiépített és működő belső irányítási és szabályozási rendszert és a belső ellenőrzési funkciók ellátását.

6

BEVEZETÉS

elvégezte a Budapest Fővárosi Önkormányzat átfogó ellenőrzését is, ez utóbbinál a költségvetésének, vagyonának nagysága, feladatai összetettsége miatt, minden évben egy- egy részterület ellenőrzése folyt. Az elmúlt négy év ellenőrzési tapasztalatai alátámasztották, hogy a hazai önkormányzati rendszer tagoltsága és sokszínűsége következtében nagyon óvatosan kell bánni az általánosító megjegyzésekkel. Az Állami Számvevőszék által folytatott vizsgálatok előre meghatározott program alapján történnek, a vizsgálat céljával összhangban kell megállapítani, hogy az adott önkormányzat gazdálkodási rendszerének kiépítettségéről, szabályozottságáról, működéséről mi az Állami Számvevőszék véleménye. A 2006. évben lefolytatott egyedi vizsgálatok összegzését tartalmazza ez a jelentés, mely az egyedi jelenségek rögzítésén és bemutatásán keresztül megpróbál az általános összefüggésekre is – az adott program keretei között – rámutatni. Az Állami Számvevőszék ellenőrzései egy adott – múltbeli - időszakra vonatkoznak, s ez már önmagában megnehezíti, hogy az ellenőrzés megállapításai minden fenntartás nélkül adaptálhatók lennének a jelenre is. Sok esetben a helyszíni ellenőrzés lefolytatása alatt az ellenőrzött önkormányzat javította a feltárt szabálytalanságot, hiányosságot, így bár a jelentés rögzíti annak múltbeli fennállását, a jövőre nézve a marasztaló megállapítás már nem helytálló. Sőt, előfordult több esetben, hogy az Interneten közzétett jelentésünket olvasva – mivel egységes a program, és négy évre előre kijelölte az Állami Számvevőszék elnöke az adott évben vizsgálandó önkormányzatot – az adott önkormányzat vezetése már az ellenőrzés megkezdése előtt feltárta és kijavította a tipikus szabálytalanságokat. Ezért a múltra nézve a jelentés rögzíti a hiányosságot, azonban ténylegesen egy önkéntes hibafeltáró és kijavító kontroll működött, s kiküszöbölte – a jövőre nézve – a hibát. A jelentések nyilvánosságra hozatala jelentős mértékben növelte az önkormányzatok önkéntes jogkövető magatartását, s lehetővé tette, hogy a közel 3200 önkormányzat vezetése tudomást szerezhessen azokról a hiányosságokról – akár szabályozási, akár döntéshozatali, vagy a gazdálkodási jogkörök gyakorlásával összefüggő területeken – melyek tipikusnak mondhatók az önkormányzati alrendszerben. Ez a kedvező tendencia bizonyítja, hogy helyes az Állami Számvevőszék felfogása, mely szerint segítséget kíván adni az önkormányzatoknak a belső kontrollok minél hatékonyabb és gazdaságosabb kiépítéséhez, működtetéséhez, hogy ezáltal az önkormányzatok gazdálkodási rendszere, a feladatellátás minősége gazdaságosabb, hatékonyabb, s természetesen átláthatóbb, valamint számonkérhetőbb legyen. A jelentés bemutat folyamatokat, elemez gazdasági hatásokat, amikor a vizsgálati tapasztalatok megalapozzák rámutat az ok- okozati összefüggésekre is, igyekszik választ adni a „miértekre”, azonban éppen a már említett állandó változás, valamint az önkormányzati alrendszer bonyolultsága miatt tartózkodik a túlzottan leegyszerűsítő megállapításoktól, még akkor is, ha – amint az a jelentés I. és II. fejezetéből egyaránt kiviláglik – hiányos a jogkövető magatartás. Erre utal többek között, hogy a javuló tendencia ellenére a gazdálkodás szabályozottsága változatlanul nem kielégítő színvonalú, a könyvviteli elszámolásokat megalapozó pénzforgalmi bizonylatok közel fele nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, s az önkormányzatok 84%-ánál nem állapítható meg a köte-

7

BEVEZETÉS

lezettségvállalás éves összeg. Továbbra is időszerű azonban a 2005. szeptember 7-én tett megállapításunk, mely szerint: „Az ellenőrzési tapasztalatok alapján elkerülhetetlen az állami és önkormányzati feladatok újragondolása, pontosabb meghatározása, a központi költségvetés és a helyi önkormányzatok közötti hatás- és feladatkör elhatárolása, és ezekhez kapcsolódóan az önkormányzati finanszírozási rendszer korszerűsítése.” 4 Az elmúlt négy évben a gazdálkodási rendszer átfogó ellenőrzési programjához kapcsolódóan a nagyközségi és községi önkormányzatok 59,7%-ánál egyéb szabályszerűségi ellenőrzést végeztünk. Az önkormányzatok gazdálkodási rendszerét átfogó jelleggel – az ellenőrzési program 2007. évi megújítása előtt – már több éve közel azonos program alapján ellenőrizzük, ezáltal a helyszíni ellenőrzések megállapításai lehetőséget adtak arra, hogy több évet összehasonlító elemzésre vállalkozhassunk, valamint az arányokat, a trendeket és a tendenciákat is bemutassuk. A jelentésben az ellenőrzött önkormányzatoknál tapasztaltak összegzése mellett – amely statisztikai jellegű adatfeldolgozáson is alapul – az önkormányzatok gazdálkodásának országosan jellemző tendenciáit és főbb adatait, mutatószámait is szemléltetjük, ahol a 2003-2006 közötti négy évben történt változás bemutatásához esetenként bázisnak a 2002. év adatait tekintettük. A helyszíni ellenőrzéseket 2006. január 9-e és december 20-a közötti időszakban folyamatosan végeztük, ezért a vizsgált időszak – az ellenőrzési programban foglaltaknak megfelelően – év közben bővült a helyszíni ellenőrzés befejezését megelőző negyedév végéig terjedő időszakkal. Az ellenőrzés során alapvetően a 2005. évi gazdálkodásra koncentráltunk, de a helyszíni vizsgálat befejezéséig figyelemmel kísértük a pénzügyi-gazdasági folyamatokat és egyes gazdálkodási tendenciák megítélésénél a 2003-2006 közötti időszak gazdasági eseményeit, adatait is értékeltük. Az önkormányzatok gazdálkodásának 2003. év óta elvégzett átfogó ellenőrzései, valamint a nyilvánosságra hozott jelentéseink, továbbá a Kormánynak és az egyes minisztereknek tett javaslataink hatására érezhető javulás figyelhető meg az önkormányzatok gazdálkodásának kereteit meghatározó szabályozásoknál, valamint az önkormányzatoknál a belső kontrollok kiépítése és működtetése területén. Ez a kedvező változás hosszabb távon elősegíti az erőforrások szabályos és gazdaságos felhasználását, az önkormányzatok által nyújtott szolgáltatások hatékonyságát, az állampolgárok közérzetének javulását. Hangsúlyozni kell a Pénzügyminisztérium meghatározó szerepét a kedvező folyamat elindításában és megszilárdításában, mivel az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzési rendszer kialakítása és valamennyi költségvetési szervre történő kiterjesztése jelentős előrelépést jelentett.

4

0544 Jelentés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről 20. o.

8

BEVEZETÉS

A HELYI ÉS HELYI KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK GAZDÁLKODÁSI RENDSZERÉNEK ÁTFOGÓ ÉS EGYÉB SZABÁLYSZERŰSÉGI ELLENŐRZÉSÉBE BEVONT ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMA 2003-2006 KÖZÖTT Megnevezés

2003-2006. év összesen 4 19 22 23 255 79 1 629

2003. év

2004. év

2005. év

2006. év

Budapest főváros megye megyei jogú város Budapest fővárosi kerület város nagyközség község

1 4 6 6 54 27 252

1 6 4 6 64 22 268

1 4 6 5 65 21 715

1 5 6 6 72 9 394

Összesen:

350

371

817

493

2 031

települési kisebbségi önkormányzat

123

150

71

71

415

Mindösszesen:

473

521

888

564

2 446

A jelentést egyeztettük az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium minisztereivel. A kapott észrevételeket valamint az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium észrevételére adott választ a jelentéshez mellékletként csatoljuk.

9


I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A helyi önkormányzatok a lakosság részére nyújtott szolgáltatások, feladataik és a rendelkezésükre álló eszközök alapján az államháztartás rendszerében meghatározó jelentőséggel bírnak. Az államháztartás önkormányzati alrendszerének bevétele-kiadása az elmúlt négy évben emelkedett, a 2006. évi konszolidált bevétele-kiadása a 2002. évinél megközelítően 50%-kal magasabb, az évenkénti növekedési ütem 6-12 % közötti volt. Ezen időszak alatt a személyi kiadások elsősorban központi bérintézkedések miatti 50%-os növelésére, valamint a dologi és a felhalmozási célú kiadások 66-42%-os emelésére az önkormányzatoknál fedezetet a helyi adóbevételek 50%-os, a személyi jövedelemadó bevételek 38%-os, továbbá a kapott támogatásokból és a hitelfelvételekből származó bevételek együttesen 46%-os növekménye nyújtott. A hitelfelvételből eredő kötelezettség évente az előző évit – a 2004. évi kiugróan magas 72,9% kivételével –mintegy 12%-kal haladta meg. KONSZOLIDÁLT BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK ALAKULÁSA (ORSZÁGOS ÖSSZESEN) Megnevezés

2002. év

2003. év

2004. év

2005. év

2006. év

Bevételek (milliárd Ft)

2 570

2 879

3 061

3 364

3 719

Kiadások (milliárd Ft)

2 312

2 586

2 762

3 036

3 410

AZ ÖNKORMÁNYZATOK BEVÉTELEINEK MEGOSZLÁSA

2006. év

2005. év 6. 14%

1. 8%

6. 14%

2. 15%

1. 7%

2. 15%

5. 23% 5. 26%

4. 24%

3. 13%

1. intézményi működési bevételek 3. személyi jövedelemadó 5. költségvetési támogatás

4. 28%

3. 13%

2. adók, illetékek 4. egyéb saját bevételek 6. egyéb bevételek

A helyi önkormányzatok könyvviteli mérleg szerinti vagyona a 2006. év végére a 2002. évihez viszonyítva 60,3%-kal nőtt, a 2006. év végén 10 300 milliárd Ft volt. A 2002-2006 közötti időszakon belül az első évben 43,8%-kal a következő években 4,2%-2,5%-4,4%-kal növekedett a vagyon könyvviteli mérlegben kimutatott értéke. A 2002-2003 közötti kiugróan magas arányú növekedést elsősorban a korábban érték nélkül nyilvántartott ingatlanok értékének

10


megállapítása okozta. Kedvező, hogy a könyvviteli mérleg szerinti vagyon értékének a 2003. évtől történő növekedését jellemzően a beruházások, felújítások eredményezték. Kedvezőtlen, hogy a beruházásokra fordított kiadások bővülése mellett növekedett a kötelezettségek év végi állománya, ugyanakkor a pénzügyi likviditást elősegítő forgóeszközök aránya mérséklődött. A költségvetési egyensúlyt javító önkormányzati intézkedések következtében csökkent az önkormányzatok tulajdonában lévő értékpapírok állománya, míg a kötelezettségek az emelkedő összegű hitelfelvételekből eredő visszafizetési kötelezettség miatt növekedtek. A hitelfelvételeken belül nőtt a rövid lejáratú likvid hitelek aránya, amelyet az önkormányzatok több mint fele az év végén nem fizetett vissza, így ezek a következő év gazdálkodását terhelték. Adatok: milliárd Ft-ban A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK KÖNYVVITELI MÉRLEG SZERINTI VAGYONA Eszközök

2002.

2003.

2004.

9

11

16

21

25

4350

6 833

7 021

7 238

7 576

Befektetett pénzügyi eszközök

564

566

575

556

558

Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök

930

1254

1 396

1 482

1 587

FORGÓESZKÖZÖK

570

571

610

564

554

6423

9 235

9 618

9 861

10 300

490

518

589

697

925

5933

8 717

9 029

9 164

9 375

Immateriális javak Tárgyi eszközök

ESZKÖZÖK ÖSSZESEN KÖTELEZETTSÉGEK SAJÁT VAGYON

2005.

2006.

Az önkormányzatok gazdasági helyzete romlott 2002-2006 között, mivel a kötelezettségek mindegyik önkormányzat-típusban emelkedtek, kiugróan a Budapest fővárosi kerületi, a megyei jogú városi és a városi önkormányzatoknál. Ezen belül dinamikusan nőttek a rövid- és hosszú lejáratú hitelfelvételek miatti kötelezettségek. A helyi önkormányzatok átlagos likviditási gyorsrátájának 5 folyamatos, a 2002. évi 2,6-ról a 2006. évi 1,2-ra csökkenése mutatja a pénzügyi helyzet általános rosszabbodását, a fizetőképesség csökkenését, amely különösen a megyei jogú városi és városi önkormányzatoknál következett be. A gazdálkodás tervezése Az ellenőrzött önkormányzatok közül az előző évhez hasonlóan a megyei, megyei jogú városi önkormányzatok mindegyike, a Budapest fővárosi kerületi és a városi önkormányzatok mintegy nyolctizede rendelkezett a képviselő-testület által elfogadott, hosszabb távra szóló ágazati célkitűzéseket, feladatokat meghatározó gazdasági programmal 6. A gazdasági programmal rendelkező önkormányzatok aránya az elmúlt négy évben – a 2003. évi 60%-ról a 2006.

5

Likviditási gyorsráta = (követelések+értékpapírok+pénzeszközök)/rövid lejáratú kötelezettségek.

6

Javaslatunkra a 2005. évben az Országgyűlés meghatározta a gazdasági program tartalmi követelményeit.

11


évben 81%-ra – pozitív irányban változott. Az elfogadott gazdasági programok alkalmasak voltak az egyes évek gazdálkodását megalapozó költségvetési tervező munkához. A célkitűzések között szerepelt a pénzügyi stabilitás biztosítása, az intézményi struktúra átalakítása, a pályázati lehetőségek maximális kihasználása. Az ellenőrzött önkormányzatok mindegyike elkészítette a 2005. és 2006. évi költségvetési koncepcióját, amelyet közel kilenctizedüknél a helyben képződő bevételek és az ismert kötelezettségek, valamint a gazdasági programban foglaltak figyelembevételével állítottak össze. A költségvetési koncepciókhoz valamint a költségvetési rendelettervezetekhez a polgármesterek – az előző évihez hasonlóan – az Ámr. előírásai ellenére nem csatolták az önkormányzatok mintegy felénél a pénzügyi bizottság véleményét, az önkormányzatok háromnegyedénél a kisebbségi önkormányzatok koncepcióról alkotott véleményét. A 2005. és a 2006. évi költségvetési rendelettervezetek költségvetési szervek vezetőivel folytatott egyeztetését az Ámr. előírása ellenére az önkormányzatok 18%-ánál a jegyző írásban nem rögzítette. A polgármesterek az önkormányzatok 83%-ánál a törvényben előírt határidőn belül terjesztették elő a költségvetési rendelettervezeteket. Az önkormányzatok döntő többségénél (93%-ánál) a költségvetési rendelettervezetekkel együtt, illetve azt megelőzően a képviselő-testület elé terjesztették azokat a rendelettervezeteket is, amelyek a tervezett előirányzatokat megalapozták. A költségvetés előterjesztésekor az önkormányzatok 89, illetve 96%-ánál bemutatták az Áht-ban előírt többéves elkötelezettséggel járó kiadási tételek későbbi évekre vonatkozó kihatásait, valamint a költségvetési évet követő két év várható előirányzatait is. Az Áht. előírása ellenére nem határozták meg a 2005. és a 2006. évi költségvetési rendeletekben az önkormányzatok 7%-ánál a címrendet. Az önkormányzatok harmadánál (az előző évben közel felénél), az Áht-ban foglaltakat megsértve, a 2005. és a 2006. évi költségvetési rendeletekben finanszírozási célú pénzügyi műveleteket vettek figyelembe költségvetési bevételként és kiadásként, és nem állapították meg a költségvetés tervezett hiányát, vagy többletét a költségvetési bevételek és kiadások különbözeteként. Az Áht. előírása alapján a költségvetésben nem lehet a finanszírozási célú pénzügyi műveleteket a költségvetési hiányt módosító költségvetési bevételként, illetve költségvetési kiadásként elszámolni, így a rövid- és hosszú lejáratú hitelfelvételek és hitel-visszafizetési kötelezettségek összege sem a költségvetési bevételben, sem a költségvetési kiadásban nem szerepelhet. Az előírt számítási mód az önkormányzatoknál nem teszi lehetővé a tárgyévi hitel-visszafizetési kötelezettség összegének a költségvetési kiadások közötti figyelembevételét, annak ellenére, hogy a tartalmát tekintve szerződésen alapuló kiadási kötelezettség befolyásolja a költségvetési bevételek-kiadások különbségét jelentő hiány vagy többlet összegét, megítélését 7.

7

A helyi és a helyi kisebbségek gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről a 2006. évben készített 0634. sorszámú jelentésünkben is javasoltuk a pénzügyminiszternek, hogy kezdeményezze az Áht. módosítását a költségvetési hiány egyértelmű meghatározása érdekében.

12


A tapasztalatokat összehasonlítva a korábbi ellenőrzésekről készült jelentések 8 összegző megállapításainak adataival megállapítható, hogy az elfogadott költségvetések évről-évre nagyobb arányban feleltek meg a szerkezetre, tartalomra vonatkozó jogszabályi előírásoknak. A költségvetési rendeletekben a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos helyi szabályokat évente növekvő arányban határozták meg az önkormányzatok, azonban az Áht. előírásait megsértve az önkormányzatok harmada, illetve ötöde továbbra sem rendelkezett a költségvetési többlet felhasználásának, a költségvetési hiány finanszírozásának módjáról. Az önkormányzatok ötöde nem határozta meg az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek előirányzat-módosítási jogkörét, valamin a költségvetési hiány finanszírozásával összefüggő hitelműveleti hatásköröket. A költségvetés és a zárszámadás előterjesztésekor tájékoztatásul bemutatandó mérlegek és kimutatások tartalmi követelményeit az Áht. előírásait megsértve az önkormányzatok közel négyötödénél nem határozták meg,. A költségvetési rendelettervezetek közel kétharmada nem tartalmazta a közvetett támogatásokat tartalmazó kimutatást, szöveges indoklással. A költségvetési előirányzatok évközi módosításakor – a korábbi évekhez hasonlóan – az Ámr. előírásai ellenére az önkormányzatok közel felénél nem történt meg a központilag biztosított pótelőirányzatok negyedéven belüli átvezetése, több mint harmadánál a költségvetési szervek saját hatáskörű előirányzat-változásairól a képviselő-testület 30 napon belüli tájékoztatása. Kedvezőtlen, és a költségvetési gazdálkodási fegyelem hiányosságát mutatja, hogy az önkormányzatok több mint felénél a költségvetési rendeletet utolsó alkalommal az előírt határidőt követően módosították, valamint az önkormányzatok közel felénél a kisebbségi önkormányzatok költségvetési előirányzatait a kisebbségi önkormányzatok erre vonatkozó határozatai nélkül módosították. A gazdálkodás és a számviteli nyilvántartás szabályozottsága A gazdálkodás szabályozottsága az előző évekhez viszonyítva javult, nőtt a kötelezően előírt szabályzatokkal rendelkező önkormányzatok aránya. A számlarend kivételével javult a szabályozások minősége is, amely azonban változatlanul alacsony színvonalúnak minősíthető. A gazdálkodás szabályozottságának alacsony színvonalát mutatja, hogy az SzMSz-ek, a számlarendek több mint fele, az ügyrendek, a pénzkezelési szabályzatok négytizede, a leltározási szabályzatok kétharmada nem felelt meg az előírásoknak.

8

A helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről készített 0634., 0544., 0436. és 0319. számú jelentések.

13


A GAZDÁLKODÁS SZABÁLYOZOTTSÁGA AZ ELLENŐRZÖTT ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A 2006. ÉVBEN Szervezeti és Működési Szabályzat

44 56

Ügyrend

29

27

14

30 71

Számviteli politika

38

Leltározási szabályzat

61 67

Értékelési szabályzat

0%

10%

megfelelő

20%

8

42

43

Számlarend

1

25

58

Pénzkezelési szabályzat

2

27

52 30%

40%

50%

nem megfelelő

60%

70%

5 80%

90%

100%

nem készült

A gazdálkodási szabályzatokban a pénzügyi-számviteli feladatok elvégzésének, ellenőrzésének folyamatát az önkormányzati hivatalok háromnegyedénél nem a Számv. tv., a Vhr., és az Ámr. előírásainak megfelelően szabályozták. A pénzügyi-számviteli dolgozók munkaköri leírásai az önkormányzatok négytizedénél nem tartalmazták a munkafolyamatba épített ellenőrzési, egyeztetési feladatokat. Az önkormányzatok több mint felénél nem határozták meg a követelményektől való eltérések megállapításának és dokumentálásának módját. Az önkormányzati hivatalok több mint felénél a jegyzők az Áht. előírásait megsértve nem, vagy nem megfelelően gondoskodtak a FEUVE megszervezéséről, nem alakították ki a kockázatkezelés rendjét, közel felénél nem készítették el az ellenőrzési nyomvonalat. A gazdálkodási folyamatba épített ellenőrzések végrehajtása Az önkormányzatok hivatalainál az Ámr-ben előírt ellenőrzési feladatok hiányos elvégzése miatt a könyvviteli elszámolásokat megalapozó pénzforgalmi bizonylatok közel fele nem felelt meg a Számv. tv-ben foglalt alaki és tartalmi követelményeknek. Az önkormányzati hivatalokban a kötelezettségvállalások egynegyedét (főként az 50 ezer Ft alattiakat) nem foglalták írásba, annak ellenére, hogy nem határozták meg az ilyen esetben alkalmazandó szabályokat. A kötelezettségvállalás írásba foglalásának elmaradása nem tette lehetővé az Ámr-ben előírt, folyamatba épített ellenőrzési feladatok elvégzését, mivel kötelezettségvállalási dokumentum hiányában nincs meg annak feltétele, hogy kifizetés előtt az összegszerűséget, jogosultságot, a gazdálkodási szabályok betartását ellenőrizni lehessen a szakmai teljesítés igazolás, az érvényesítés és az utalvány ellenjegyzése során. Az önkormányzatok közel háromnegyedének kötelezettségvállalásairól az Ámr-ben előírt nyilvántartást nem, vagy részben vezették, ennek is következménye, hogy 84%-nál nem volt megállapítható a kötelezettségvállalás éves összege, nem voltak megbízható adatok a gazdálkodási, ellenőrzési jogkörök felelős gyakorlásához. A kötelezettségvállalás és az utalványozás jóváhagyott előirányzat nélkül történt az önkormányzatok egyharmadánál és 268 költségvetési intézménynél, amely a legtöbb szervezetnél (224) a dologi kiadásokat

14


érintette. Túllépték az önkormányzati szintű kiadási előirányzatot a Budapest fővárosi kerületi és a nagyközségi önkormányzatok egyharmadánál, az önkormányzati hivatali kiemelt előirányzatokat a megyei és a megyei jogú városi önkormányzatok kétharmadánál, az intézményi kiemelt előirányzatokat valamennyi megyei jogú városi önkormányzatnál. A tapasztalatokat összehasonlítva a korábbi ellenőrzésekről készített jelentésekben 9 foglaltakkal megállapítható, hogy a pénzgazdálkodási hatásköri előírásokat évente növekvő arányban (81%-ról 97%-ra, illetve 87%-ról 98%ra) betartották az önkormányzatoknál. A pénzgazdálkodás folyamatába épített ellenőrzés végrehajtásánál növekedtek a hiányosságok az elmúlt négy évben. Az előző ellenőrzések tapasztalatai alapján magas kockázatúnak minősített belső kontrollok működésének ellenőrzését a 2006. évben kiterjesztettük azok részterületeire is, mert a folyamatba épített ellenőrzések elmaradása, a jogszabályban előírt ellenőrzési feladatok végrehajtásának teljes, vagy részleges elmulasztása következtében a bizonylatokon halmozottan jelentkeztek a hiányosságok. A kiterjesztés következtében az előző évekhez képest kiugróan magas hibaarányt állapítottunk meg. A FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELLENŐRZÉS HIÁNYOSSÁGAIT MUTATÓ BIZONYLATOK ARÁNYA A 2003-2006. ÉVEKBEN ELLENŐRZÖTT ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 2003. év 80%

2004. év 2006. év 28

44

37 34 24

73

67

65

2005. év

60% 40%

70

32 23

29

25 18

20%

20 18

33

28 19 0

0% kötelezettségvállalás ellenjegyzése

szakmai teljesítés igazolása

érvényesítés

utalvány ellenjegyzése

pénztárellenőrzés

Elmaradt az ellenjegyzés az írásba foglalás hiányában végzett kötelezettségvállalásoknál. A jegyző írásos felhatalmazásával nem rendelkező személy által, továbbá a szakmai teljesítés igazolása és az érvényesítés szabályszerű végrehajtása hiányában is történtek utalvány ellenjegyzések. Nem végezték el a szakmai teljesítés igazolását, mert a jegyzők nem jelölték ki az azt végző személyeket, nem határozták meg annak módját. A mulasztásokhoz hozzájárult, hogy évek óta tett megállapításaink és előző évi javaslatunk ellenére nem történt meg a szakmai teljesítés igazolás módjának központi meghatározása, a követelmények nem voltak egyértelműek a helyi szabályozás és végrehajtás folyamatában. Hiányzott az érvényesítés, illetve az elvégzésének igazolása ellenére nem töltötte be a hibák megelőzésére, kijavítására vonatkozó funkcióját a pénzgazdálkodásban és a számviteli elszámolásokban, mert nem alapult a szakmai teljesítés igazolásán, nem tartalmazta a jogszabályban előírtakat, ala-

9

A helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről készített 0634., 0544., 0436. és 0319. számú jelentések.

15


ki és tartalmi szempontból hibás bizonylaton is szerepelt. Az önkormányzati hivataloknál nem végezték el az egyéb gazdasági események bizonylatain (pl. értékelések elvégzésének, beruházások állományba vételének bizonylatain) az utalványozást, az utalvány ellenjegyzést, a szakmai teljesítés igazolását és az érvényesítést, mivel az Ámr-ben az egyéb gazdasági eseményekre nem írták elő annak kötelezettségét. A vagyongazdálkodás szabályszerűsége, nyilvánossága A helyi önkormányzatok könyvviteli mérlegben kimutatott vagyona a 2005. év végén 9861 milliárd Ft, a 2006. év végén 10 300 milliárd Ft volt, az előző évhez képest 4,4%-kal növekedett, amit elsősorban a megvalósult beruházások eredményeztek. Az ellenőrzött kiemelt körbe tartozó és városi önkormányzatok mindegyike a vagyongazdálkodási rendeletében szabályozta a vagyongazdálkodással kapcsolatos hatásköröket és az értékesítési feladatokat, azonban az előző évben ellenőrzött önkormányzatokhoz viszonyítva kisebb arányban rendelkeztek a bérbeadásról, az apportálásról, a pénzügyi befektetésekről, az ingyenes átadásról és a követelések elengedéséről. A döntési hatáskörök szabályozása célszerű volt az önkormányzatok kilenctizedénél. Az ellenőrzött önkormányzatok közel felénél nem rendelkeztek a korlátozottan forgalomképes vagyon vagyongazdálkodási rendeletben rögzített korlátozott forgalomképességének megváltoztatási feltételeiről, illetve a törzsvagyonon kívüli egyéb vagyoni körbe történő átsorolási feltételeiről. A 2003-2006 között ellenőrzött önkormányzatok egyharmada nem határozta meg azt az értékhatárt, amely felett csak versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlattevő részére lehet a vagyont értékesíteni, kezelésbe adni, a használat, illetve hasznosítás jogát átengedni 10. Az értékhatárt meghatározó önkormányzatok harmadánál a vagyongazdálkodási rendeletben lehetővé tették a versenytárgyalás mellőzését. Az elidegenítések, vagyonhasznosítások során a versenytárgyalási kötelezettségre vonatkozó előírást az önkormányzatok fele megsértette. A versenytárgyalás nélkül történt elidegenítések, vagyonhasznosítások nem tették lehetővé az önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodás nyilvánosságára, átláthatóságára vonatkozó követelmény érvényesülését. A forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon elidegenítésére vonatkozó korlátokat a 2006. évben ellenőrzött önkormányzatok 11%-a nem, 14%-a részben tartotta be. A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon részét képező víziközművek tulajdonjogának gazdasági társaság részére történő átadásával 2003-2005 között összesen 21 önkormányzat sértette meg az Ötv. és a vízgazdálkodásról szóló törvény előírásait. Az önkormányzatok törzsvagyonába tartozó forgalomképtelen ingatlan értékesítése és a földhivatali bejegyzése is megtörtént – a Ptk. forgalomképtelen ingatlanok elidegenítésére vonatkozó semmisségi előírását megsértve

10

A helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről a 2004. évben készített jelentésben javasoltuk, hogy az Áht. módosítása során minden önkormányzatra egységesen állapítsák meg a versenyeztetés értékhatárát. Javaslatunkat is figyelembe véve az Országgyűlés a 2005. év óta az évenkénti költségvetési törvényben meghatározza ezt az értékhatárt. Az önkormányzat rendeletében ennél kisebb összeget is meghatározhat.

16


– kilenc önkormányzatnál 11. Az önkormányzatok közel felénél történt úgy vagyonértékesítés, hogy a forgalmi érték megállapítására értékbecslés nem készült, vagy az abban foglaltakat nem vették figyelembe az értékesítési ár meghatározásakor. Ingyenes, vagy kedvezményes helyiségbérlet biztosításával – az Alkotmány. és az Ötv előírásait megsértve – évente csökkenő arányban támogattak közvetetten politikai pártokat az önkormányzatok. Az ellenőrzött önkormányzatok több mint egyharmada vásárolt, több mint fele értékesített értékpapírokat. Az adás-vételek mintegy ötöde az önkormányzat költségvetésében, vagyongazdálkodási rendeletében előírtaktól eltérő módon történt. Az értékpapírok adásvétele az önkormányzatoknál a pénzpiaci lehetőségeknek megfelelő eredményt biztosított, azonban mintegy harmaduk az értékpapírok forgatásával járó kockázatot az önkormányzat nevére szóló együttes rendelkezésű alszámla nyitásának kezdeményezésével nem csökkentette. Az ellenőrzött önkormányzatok mindegyike nyújtott nem normatív, céljellegű, fejlesztési célú támogatásokat, illetve kötött nettó ötmillió Ft-ot elérő vagy azt meghaladó értékű – árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon, vagy vagyoni értékű jog átadására vonatkozó – szerződéseket. Ezen támogatásokkal és szerződésekkel kapcsolatos, Áht-ban előírt közzétételi kötelezettségének évek óta az önkormányzatok több mint fele nem, vagy csak részben tett eleget. A közzététel elmulasztása nem tette lehetővé a közpénzfelhasználás átláthatóságára, nyilvánosságára vonatkozó követelmény érvényesülését. Az önkormányzatok mintegy harmadánál történt követelés elengedés és ingyenes vagyonátruházás. A követelést elengedő önkormányzatok közel fele, a vagyont ingyenesen átruházó önkormányzatok harmada nem határozta meg rendeletben a követelés elengedés módját és eseteit, valamint az ingyenes vagyonátruházás eseteit. A vagyon számviteli nyilvántartása A számviteli nyilvántartásokban a törzsvagyon és a nem törzsvagyon részét képező eszközök elkülönített nyilvántartásáról az ellenőrzött önkormányzatok hivatalai évente növekvő arányban, a 2006. évben ellenőrzött önkormányzatok 91%-a gondoskodott. Nyilvántartási hiányosságok miatt a 2006. évben ellenőrzött önkormányzati hivatalok 6%-a – megsértve a Számv. tv. előírását – a könyvviteli mérlegben nem a valós értékén szerepeltette az önkormányzat vagyonát. Az önkormányzatok a 2006. évben országosan 1587 milliárd Ft összegben mutattak ki üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközöket, amelyek aránya az önkormányzati vagyonon belül 2002 óta folyamatosan emelkedett. A szerződéssel üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközöket azonban az ellenőrzött önkormányzatok egyötöde a Vhr-ben előírtak szerinti főkönyvi számlától eltérő főkönyvi számlán szerepeltette a számviteli nyilvántartásokban.

11

A helyi és a helyi kisebbségek gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről a 2006. évben készített 0634 sorszámú jelentésben tett javaslatunk alapján a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a 2006. évben körlevélben hívta fel a földhivatalok figyelmét a vonatkozó jogszabályok betartására.

17


A könyvviteli mérlegben kimutatott vagyon helyi szabályozásokban rögzítetteknek megfelelő leltározási kötelezettségének teljesítése az előző évhez viszonyítva romlott, de az elvégzett leltározások során készített leltárak kiértékelése az ellenőrzött önkormányzati hivatalok 94%-ánál, a megelőző két évhez képest nagyobb arányban megtörtént. Az önkormányzatok országosan összesen a befektetett eszközök, készletek, követelések és értékpapírok év végi értékelésekor a 2004. évben 14 milliárd Ft, a 2005. évben 63 milliárd Ft, a 2006. évben 62 milliárd Ft összegben számoltak el tárgyévi értékvesztést és visszaírtak 511-43 milliárd Ft korábban elszámolt értékvesztést. Az elszámolt, illetve visszaírt értékvesztések hatására az értékelt eszközök nyilvántartás szerinti értéke 1%6%-2%-kal csökkent 2004-2006 között. Az ÁSZ rendszeres ellenőrzésének hatására az önkormányzati hivatalok korábbi éveknél nagyobb aránya, 60%-a vizsgálta az értékvesztés elszámolásának szükségességét a követelések, a részesedések, az értékpapírok esetében, azonban – a Számv. tv. előírásai ellenére – az értékvesztés elszámolását azok 10%-a a részesedések esetében nem, 14%-a a követelések és 10%-a a részesedések esetében hiányosan végezte el. Az értékelési hiányosságok következtében a könyvviteli mérlegek sem helyi, sem országos szinten nem tükrözik megbízhatóan az önkormányzati vagyon számviteli előírások szerinti értékét.

Adatok: milliárd Ft-ban

ÉRTÉKVESZTÉS ELSZÁMOLÁSÁNAK ÉS VISSZAÍRÁSÁNAK ALAKULÁSA (ORSZÁGOS ÖSSZESEN)

70 60 50 40

Tárgyévben elszámolt értékvesztés összege

63,2

62,3

Tárgyévben visszaírt, korábban elszámolt értékvesztés

43,5

30 20 10

14 6,8

11,3

0,5

2,8

5,2

2002. év

2003. év

2004. év

4,3

0 2005. év

2006. év

A közbeszerzési eljárások szabályszerűsége Az ellenőrzött kiemelt körbe tartozó, valamint a városi önkormányzatok képviselő-testületei meghatározták a közbeszerzések helyi szabályait, azonban annak során az önkormányzatok tizede nem rendelkezett a közbeszerzési eljárások előkészítéséről, az ajánlatkérő nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyek felelősségi köréről és az eljárások dokumentálásának rendjéről. A Kbt-ben foglaltak ellenére az ellenőrzött önkormányzatok egynegyede a közbeszerzési eljárások belső ellenőrzésének felelősségi rendjét nem határozta meg, mintegy tizede nem készítette el az éves összesített közbeszerzési tervét.

18


Az önkormányzatok évente növekvő számú közbeszerzési eljárást folytattak le 12. A lefolytatott közbeszerzési eljárásokban az ajánlatkérő nevében eljáró személyek megfelelő szakértelemmel rendelkeztek, az ajánlatok elbírálása megfelelt a Kbt-ben foglaltaknak, a bíráló bizottságok – három eljárás kivételével – a kizáró okokat vizsgálták. A szerződést az ajánlati dokumentáció, felhívás és az ajánlat alapján határidőben megkötötték. A közbeszerzési eljárást lefolytató ellenőrzött önkormányzatok ötödét a Közbeszerzési Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás során elkövetett hibákért, hiányosságokért elmarasztalta és bírság megfizetésére kötelezte. Az ellenőrzés során a Kbt. megsértése miatt az ÁSZ 21 jogorvoslati eljárást kezdeményezett, amelyek közül 19-nél a Közbeszerzési Döntőbizottság megállapította a jogsértést és 13,5 millió Ft összegű bírság kiszabásáról határozott. A Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárások megszüntetésére vonatkozó döntéseinél a 2006. évben szerepet játszott, hogy a jogsértés tudomásra jutásának időpontjaként nem az ezt alátámasztó összes hiteles dokumentum rendelkezésre állását vette figyelembe, hanem a közbeszerzési eljárás elmulasztására csak közvetten utaló dokumentumok közül legalább egynek az ellenőrzést végző részére történt átadásának időpontját. A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásánál nem vette figyelembe, hogy az ÁSZ részére a Kbt. alapján nyitva álló 15 napos jogvesztő határidő alatt a hiányos dokumentumokból nem állapítható meg teljes bizonyossággal a Kbt. előírásainak a megsértése. Az önkormányzatok által adott támogatások A helyi önkormányzatok céljellegű támogatásként 13 – nem szociális ellátásként – a 2004. évben 180,4 milliárd Ft-ot, a 2005. évben 236,0 milliárd Ft-ot, a 2006. évben 277,3 milliárd Ft-ot adtak át működési és felhalmozási célra alapítványoknak, közalapítványoknak, egyéb non-profit szervezeteknek, vállalkozásoknak, háztartásoknak, saját intézményeiken kívüli költségvetési szerveknek és külföldi közösségeknek. Az önkormányzatok a céljellegű támogatások közel felét működési, a többit felhalmozási célra nyújtották. Az önkormányzatok a juttatott támogatás összegét, a támogatott célt, a támogatás felhasználásáról történő számadási kötelezettség teljesítésének módját, határidejét az előző évekhez viszonyítva növekvő arányban meghatározták 14. A támogatást nyújtó önkormányzatok 60%-ánál (az előző évben 55%-nál) az alapítványok, közalapítványok támogatásáról az Ötv. hatásköri előírását megsértve nem a képviselő-testület döntött. Az önkormányzatok tizedénél az intézmények a képviselő-testület engedélye nélkül támogattak társadalmi szervezeteket. A közhasznú szervezeteket támogató önkormányzatoknak az előző évi

12

A Közbeszerzések Tanácsa tájékoztatója szerint a 2004-2006. években a közbeszerzési eljárások összértéke 1129,7 milliárd-1291,3 milliárd-1685,8 milliárd Ft volt, amelyből az önkormányzatok 22%-22%-31,9%-kal részesedtek (forrás: www.kozbeszerzes.hu). 13

Különböző szervezetek és magánszemélyek számára működésük, célkitűzésük megvalósításának elősegítése érdekében, általában pályázat alapján nyújtott támogatás.

14

A 2003. év óta folytatott átfogó ellenőrzések egyik súlypontja a támogatások nyújtása és felhasználása ellenőrzésére vonatkozó szabályok betartatása volt. A következetes számonkérés eredménye e téren a javulás.

19


egyötöddel szemben mintegy négytizede a Ksztv. előírása ellenére nem határozta meg szerződésben a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. A számadások ellenőrzését az Áht. előírása ellenére az önkormányzatok közel egytizede nem végezte el, további 40% pedig hiányosan gondoskodott a számadások ellenőrzéséről. A támogatások rendeltetésszerű felhasználására vonatkozóan az önkormányzatok mintegy nyolctizede (a 2004. évben közel kilenctizede) a célszerinti felhasználást nem ellenőrizte 15. A mulasztásokhoz hozzájárult, hogy az Áht. a céljelleggel nyújtott támogatások esetében nem határozta meg a számadások és a rendeltetésszerű felhasználás ellenőrzésének követelményeit 16. A gazdálkodás költségvetési-pénzügyi egyensúlya Az önkormányzatok költségvetésben tervezett bevételeinek-kiadásainak egyensúlya a 2002. évihez viszonyítva folyamatosan romlott. A tervezett bevételek az önkormányzatok kilenctizedénél nem nyújtottak fedezetet a tervezett kiadásokra, ezen belül háromnegyedénél a működési feladatokra, felénél a tervezett felhalmozási feladatokra. A költségvetésben tervezett hiány növekedésében változatlanul szerepet játszott a feladatellátás módjának gazdaságtalan megszervezése, az intézményi kapacitások alacsony kihasználása, a teherbíró képességet meghaladó önként vállalt feladatok elvégzése, tervezési hibák, felhalmozási célú költségvetési bevételeket meghaladó mértékű felhalmozási célú költségvetési kiadás tervezése. Az önkormányzatok egyensúly javítására tett intézkedéseinek hatására ténylegesen az ellenőrzött önkormányzatoknak 2003-ban csak egynegyedénél, 2005ben közel egyharmadánál volt költségvetési hiány. A költségvetési bevételek és kiadások egyensúlyát a tervezettnél jobban biztosították a működési célú költségvetési bevételeknél, kiadásoknál. A tervezett hiányt a költségvetés végrehajtása során csökkentették a terven felüli saját bevételek, a vagyonértékesítésből, a nem megalapozott tervezésből származó többletbevételek, a támogatások és pályázatok révén megszerzett pénzeszközök, a pénzmaradvány tervezett igénybevételének háromszorosát meghaladó – a tervezett hiány kétharmadának megfelelő nagyságú – igénybevétele, valamint az önkormányzatok mintegy kétharmadánál a kiadások csökkentése érdekében tett intézkedések (feladatok átütemezése, elhalasztása, előfordult annak elhagyása is). A saját bevételek között változatlanul meghatározó a helyi adó bevétel, amelynek összege 2002-2005 között 34%-kal növekedett, az összes bevételen beüli aránya meghaladta az egytizedet. A helyi adóbevételek között az iparűzési adó továbbra is a legjelentősebb, a helyi adóbevételek 84%-át biztosította. Az önkormányzatok háromnegyede a helyi adókból különböző jogcímen a tör-

15

Az átadott pénzeszközök felhasználását 17 támogatott szervezetnél ellenőriztük a helyszínen, amelyek során hat esetben jogosulatlan felhasználást állapítottunk meg. 16

A helyi és a helyi kisebbségek gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről a 2006. évben készített 0634 sorszámú jelentésében javasoltak alapján a pénzügyminiszter módszertani útmutatást adott a 2006. év végén kiadott Önkormányzati Belső Ellenőrzési Kézikönyvben a számadás és a rendeltetésszerű felhasználás ellenőrzéséhez.

20


vényben biztosítottakon túlmenően további kedvezményeket, mentességeket is adott 17. Az önkormányzatok közel 90%-a eredményesen pályázott különböző működési, szinte valamennyi felhalmozási források megszerzésére. A kapott támogatások köréből kiemelkedett az önhibáján kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok támogatása, amely a működési célú költségvetési kiadásoknál jelentkezett hiány közel felére biztosított fedezetet. Adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásról az ellenőrzött kiemelt körbe tartozó és a városi önkormányzatok kétharmada döntött, ennek leggyakoribb módja a hitelfelvétel volt. A felvett hitelekkel részben a korábbi hiteleket fizették vissza. Az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalások összegének meghatározásakor vizsgálták és 96%-nál betartották az Ötv-ben előírt felső határt. A folyószámlahitel keretek és a felvett likvid hitelek összege, időtartama 2002-2006 között folyamatosan emelkedett, annak teljes összegét a megyei önkormányzatok háromnegyede, a megyei jogú városi önkormányzatok egyharmada, a Budapest fővárosi kerületi önkormányzatok fele, a városi önkormányzatok 38%-a a 2005. év végén nem fizette vissza. A pénzügyi helyzet alakulásában a likviditási gyorsráta az önkormányzattípusok között jelentős különbségeket mutat, a különbség azonban csökken, amelyet a következő grafikon szemléltet. LIKVIDITÁSI GYORSRÁTA ALAKULÁSA ÖNKORMÁNYZAT-TÍPUSONKÉNT (ORSZÁGOS ADATOK)

5

Budapest főváros

4

Budapest fővárosi kerületek megyék

3 2 1

megyei jogú városok

0

városok

2002. év

2003. év

2004. év

2005. év

2006. év

A likvid hitelt felvevő önkormányzatok egyötöde egyik évben sem fizette vissza annak teljes összegét év végén, így az folyamatosan szolgálta a fizetőképesség fenntartását.

17

Az ÁSZ a települési önkormányzatok adóztatási tevékenységét a 2001. évben ellenőrizte, a jelentés sorszáma 0121

21


LIKVIDITÁSI MUTATÓK ALAKULÁSA 6

5,6 4,9

4

3,2 2,6

2

1,9

1,7

1,3

2,4

2,2 1,6

1,2

1,1

1,0

0,8

1,2 0,6

0 1999.

2000.

2001.

2002.

2003.

2004.

2005.

2006.

évek Készpénz likviditási mutató

Likviditási gyorsráta

A helyi önkormányzatok likviditási mutatói 18– a készpénz likviditási mutató és a likviditási gyorsráta – jelzik a pénzügyi helyzet folyamatos rosszabbodását, hogy a forgóeszközök egyre csökkenő mértékben nyújtanak fedezetet a rövid lejáratú kötelezettségek teljesítésére. Az Ötv. az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás éves felső határának meghatározásakor nem teszi lehetővé a több éven keresztül fizetési kötelezettségként jelentkező, a szállítókkal szembeni, mérleg fordulónapján fennálló tartozások hatásának számításba vételét, és figyelmen kívül hagyja a likvid hiteleket, annak ellenére, hogy rendszerint tartós likviditási problémák kezelésére szolgálnak. Ezek a kötelezettségek az önkormányzatok költségvetését éveken át terhelik, az eladósodottságot, a fizetőképességet a törvényben figyelembe vett adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásokkal azonos módon befolyásolják. A zárszámadás szabályszerűsége A polgármester az éves gazdálkodásról szóló zárszámadási rendelettervezetet az ellenőrzött önkormányzatok 98%-ánál az Áht-ban előírt határidőn belül benyújtotta a képviselő-testület részére. A zárszámadási előterjesztések tizedét azonban az Áht. rendelkezései ellenére nem a költségvetéssel összehasonlítható módon készítették el, a költségvetésben és a zárszámadásban szereplő előirányzatok egyezőségét nem biztosították. A zárszámadási rendelettervezetek előterjesztésekor, az előző évhez hasonlóan az önkormányzatok mintegy felénél tájékoztatásul nem mutatták be az Áhtban előírt mérlegeket és kimutatásokat. Az önkormányzatok negyedénél az Ámr. előírása ellenére nem költségvetési szervenkénti részletezésben hagyták jóvá a pénzmaradványt. Az eredmény megállapítása és felhasználása a vállalkozási tevékenységet folytató négy önkormányzati hivatalnál szabályszerűen történt. A jegyzők a költségvetési szervek elemi beszámolójának rendjét, tartalmát az önkormányzatok több mint felénél nem határozták meg, ennek hiányában is megtörtént az önkormányzati hivatalok nyolctizedénél az intézmé-

18

Készpénz likviditási mutató = pénzeszközök/rövid lejáratú kötelezettségek. Likviditási gyorsráta = (követelések+értékpapírok+pénzeszközök)/rövid lejáratú kötelezettségek.

22


nyek költségvetési beszámolóinak felülvizsgálata. Az intézményeket az éves számszaki beszámolóik és működésük elbírálásáról, jóváhagyásáról az Ámr. előírásai ellenére az önkormányzatok harmadánál nem értesítették. A helyi önkormányzatok központi költségvetési támogatásokkal, hozzájárulásokkal történő elszámolását – mely a költségvetési beszámolásuk részét képezi – az ÁSZ a központi költségvetés zárszámadásának ellenőrzéséhez kapcsolódóan mintavételesen ellenőrzi. Ezen vizsgálatok a helyi önkormányzatok részére nyújtott hozzájárulások, támogatások jogszabályi előírásoknak megfelelő igénylésére, felhasználására és elszámolására terjedtek ki. A 2006. évben 867,1 milliárd Ft központi költségvetési hozzájárulás, támogatás, valamint 460,8 milliárd Ft személyi jövedelemadó részesedés, együttesen 1327,9 milliárd Ft illette meg az önkormányzatokat. A zárszámadáshoz kapcsolódó ellenőrzés során évek óta a jogszabályi előírások közötti összhang kialakítására, a támogatási követelmények, feltételek pontosítására, valamint az ellenőrzött önkormányzatok által jogtalanul igénybe vett hozzájárulások, támogatások visszafizetésére, illetve a részükre jogosan járó összegnek pótlólagos kiutalására tettünk javaslatot. A pénzügyi-számviteli tevékenység informatikai támogatottsága, szabályozottsága Az önkormányzatoknál a pénzügyi-számviteli tevékenység informatikai támogatottsága az elmúlt évek alatt egyre elterjedtebb és korszerűbb lett, azonban a pénzügyi-számviteli feladatok ellátására számítógépes programokat és manuális, analitikus nyilvántartást egyaránt használtak. A főkönyvi könyvelés és a költségvetési beszámoló készítése minden önkormányzatnál számítógépen történt. Az informatikai ellátottság az önkormányzati hivataloknál javult, azonban a számítógép-állomány összetétele és az alkalmazott programok színvonala, teljesítő képessége továbbra is változó. A pénzügyi-számviteli területen dolgozókra jutó számítógépek aránya emelkedett, egyre több önkormányzatnál minden ügyintézőre jut egy számítógép. Az IT fejlesztések során 2002-2006 között az elsődleges cél nem a géppark bővítése, hanem az elavult gépek cseréje volt. A szoftver-fejlesztések során célul tűzték ki a pénzügyi-számviteli munka korszerűsítését, a manuális munka csökkentését. Az önkormányzati hivatalok a szoftver-beszerzéseknél, fejlesztéseknél nem tekintették követelménynek, hogy azok kompatibilisek legyenek a főkönyvi programmal. Az informatikai rendszer szabályozottsága területén javulás történt, de az önkormányzati hivatalok több mint fele továbbra sem rendelkezett hosszú távú célkitűzéseket tartalmazó informatikai stratégiával. Az informatikai eszközt használó dolgozók 60%-a legalább alapfokú informatikai ismeretekkel rendelkezett, az ellenőrzött önkormányzati hivatalok 40%-ánál bővült 2005-2006-ban az európai számítógép-használói jogosítvánnyal (ECDL 19) rendelkezők aránya. A pénzügyiszámviteli feladatokat ellátók kevesebb mint felénél tartalmazta a munkaköri leírás az informatikai feladatokat.

19

ECDL – European Computer Driving Licence angol rövidítése, az Európai Unió által támogatott, egységes európai számítógép-használói bizonyítvány.

23


A feladatok meghatározottsága, finanszírozási források A 2003-2006 között ellenőrzött önkormányzatok mintegy fele SzMSz-ben, szakmai koncepciókban, éves költségvetésben rögzítette, hogy mely feladatokat tekinti kötelezően ellátandónak, vagy önként vállaltnak. Az évenkénti költségvetési rendeletekben a kiemelt kiadási előirányzatok kötelező és önként vállalt feladatra történő megosztásánál a költségvetési koncepcióban, vagy a költségvetési rendelettervezet előkészítésnél helyileg kialakított szempontokat vettek figyelembe. A települési önkormányzatok az Ötv-ben foglaltak ellenére nem határozták meg, hogy a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeiktől függően, mely feladatokat, milyen mértékben és módon látnak el. A helyszíni ellenőrzések során ennek elmulasztására tett megállapításunkra érkezett polgármesteri észrevételekből kitűnt, hogy az Ötv. erre vonatkozó előírását tévesen, az évenkénti költségvetés készítésére, abban a kiadások meghatározására vonatkoztatják, annak ellenére, hogy a kiadások mellett nem szerepel a költségvetésben a feladatok ellátásának mértékét jelző természetes mutatószám, valamint a feladatellátás módjának (pl. saját intézményeivel, vállalkozásba adás vagy alapítvány útján) a meghatározása. Az önkormányzatok feladatainak ellátásában 2003-2006 között meghatározó szerepe volt az általuk alapított költségvetési intézményeknek, emellett közhasznú szervezetekkel, gazdasági társaságokkal, egyéb szervezetekkel ellátási szerződést kötöttek az Ötv-ben előírt kötelezettségeik teljesítésére. Az ellenőrzött önkormányzatok a gazdaságosabb és hatékonyabb feladatellátás érdekében az elmúlt négy évben több ezer intézményracionalizálási intézkedést hoztak, amelyek célja a gazdaságos működtetés feltételeinek elérése volt. A szervezési intézkedések több mint fele a költségvetési szervek alapítására, átszervezésére, összevonására, megszüntetésére irányult. A költségvetési intézmények gazdasági szervezetének összevonásával csökkent az önálló, és ezzel összhangban nőtt a részben önálló gazdálkodási jogkörű intézmények száma. A gazdasági szervezetek irányítása, valamint pénzügyi-számviteli nyilvántartása egységessé vált. Az intézmény-átszervezések, – összevonások, – megszüntetések hatására a foglalkoztatott közalkalmazottak száma csökkent, és kiadási megtakarítás keletkezett. Társulás alapítására, illetve ahhoz történő csatlakozásra vonatkozott a racionalizálási döntések egynegyede. A társulásban részt vevő önkormányzatok az együttműködés céljául a szociális, gyermekjóléti, az egészségügyi alapellátás ügyeleti, a közoktatási, a belső ellenőrzési feladatok ellátását, valamint a terület-, a térségfejlesztési feladatok összehangolását, a források célszerű felhasználását határozták meg. A közhasznú szervezetek, valamint a gazdasági társaságok száma több mint egytizeddel bővült a közszolgálati feladatok ellátásában. Az önkormányzatoknál a közoktatási, valamint szociális ellátás kiadásai közel egyötöddel növekedtek 2003-2006 között, amelynek több mint négyötöde a közoktatás, egyötöde a szociális ellátó hálózat működtetését szolgálta. A költ-

24


ségvetési kiadások reálértéke 20 a a 2003. évihez viszonyítva a 2004. évben 0,2%-kal, a 2005. évben 10,5%-kal, a 2006. évben 15%-kal csökkent. AZ EGYES ÖNKORMÁNYZATI FELADATOKRA FORDÍTOTT KIADÁSOK ÉS AZOK REÁLÉRTÉKE (MILLIÁRD FT) 500

385

398

399

427

72

76

75

82 Teljesített kiadás

300

Teljesített kiadás Kiadás reálértéke

400 383

446

380

98

83

2003. év

2004. év

2005. év

Kiadás reálértéke

Teljesített kiadás

73 Kiadás reálértéke

0

Kiadás reálértéke

100

Teljesített kiadás

200

2006. év

Szociális ellátás

Közoktatás

A szociális ellátó hálózatban az egy ellátottra jutó kiadások növekedését – a nappali szociális ellátás kivételével – a működési kiadások és az ellátottak számának együttes emelkedése befolyásolta 2003-2005 között. A szociális ellátás fajlagos kiadásainak reálértéke 2003-2006 között több mint egytizeddel csökkent. A nappali és bentlakásos szociális intézményi ellátás fajlagos kiadásai finanszírozásában a normatív hozzájárulás részaránya közel egyötöddel csökkent, míg a bölcsődei ellátásban emelkedett 2003-2006 között. A kiadások finanszírozásában a normatív hozzájárulás összege a nappali és bentlakásos szociális ellátásban 17%-kal, illetve három százalékkal, a bölcsődei ellátásban több mint egynegyeddel emelkedett, ennek ellenére a 2003. bázisévhez képest a reálértéke csökkent 2003-2006 között, amelyet a következő grafikon szemléltet: A SZOCIÁLIS ELLÁTÁS NORMATÍV HOZZÁJÁRULÁSÁNAK ALAKULÁSA ezer Ft/fő 1 000 744

500

361 361

463

460

419

400

791

707

715

365 342

0 2003

744

755

2004

2005

2006

Bölcsödei ellátás Normatív hozzájárulás

193

195

219

227

193

182

198

198

2005

2006

2003

2004

Nappali szociális ellátás

2003

2004

2005

767

668

2006

Bentlakásos szociális ellátás Normatív hozzájárulás reálértéke

20

A reálérték számítása során a 2003. évet tekintettük a bázisévnek. A személyi juttatások és járulékai tárgyévi kiadásait a szociális ellátásban a 2004. évben 99,1%-kal, a 2005. évben 111,8%-kal, a 2006. évben 117,1%-kal, a közoktatásban a 2004. évben 98,4%-kal, a 2005. évben 111,7%-kal, a 2006. évben 117,7%-kal, a dologi kiadásokat a szociális és a közoktatási feladatoknál egyaránt a 2004. évben 106,8%-kal, a 2005. évben 110,6%-kal, a 2006. évben 114,9%-kal korrigáltuk a reálérték megállapítása során.

25


Az óvodai nevelésben, az alap- és középfokú oktatásban az egy neveltre, tanulóra jutó kiadás emelkedése a működési kiadás, valamint a neveltek, tanulók számának növekedése hatására következett be. A közoktatás fajlagos kiadása országos átlagban több mint egytizeddel növekedett, ennek ellenére reálértéke a 2003. bázisidőszakhoz viszonyítva a 2005. évben egytizeddel, a 2006. évben 15%-kal csökkent. A növekvő fajlagos kiadások finanszírozásában a normatív hozzájárulás reálértéke 2006. évben 13%-kal csökkent a 2003. évhez viszonyítva, amelyet a következő diagram mutat be: A KÖZOKTATÁS NORMATÍV HOZZÁJÁRULÁSÁNAK ALAKULÁSA ezer Ft/fő 300

200

182

189

199

199

182

177

180

173

202

210

218

217

202

197

197

189

100

0 2003

2004

2005

Óvodai nevelés Normatív hozzájárulás

2006

2003

2004

2005

2006

Közoktatás Normatív hozzájárulás reálértéke

Az önként vállalt feladatok ellátására a 2003-2006 között ellenőrzött önkormányzatok költségvetési kiadásaik 3%-17% közötti részarányát fordították. Önként vállalt feladatként a Budapest fővárosi kerületi és a városi önkormányzatok középfokú oktatást, alapfokú művészeti oktatást, bentlakásos szociális otthoni ellátást, járó- és a fekvőbeteg szakellátást nyújtottak a lakosság részére. Az önkormányzatok a non profit szervezetek, gazdasági társaságok, egyéb szervezetek működési és felhalmozási célú támogatásával az önként vállalt feladatok körét bővítették. Az önkormányzatoknál a kötelező feladatok végrehajtását nem veszélyeztette az önként vállalt feladatok mértéke és annak finanszírozása. A középületek akadálymentesítéséhez szükséges feladatokat az ellenőrzött önkormányzatok kilenctizede felmérte. A feladatok végrehajtására az ellenőrzött önkormányzatok közel fele 2003-2005 között több mint egymilliárd Ft-ot tervezett, amelyet 14%-kal túlteljesítettek. Az épület-felújítások során külön költségvetési előirányzat nélkül, a felújítások kiadásaiba beépítetten végezték el az akadálymentesítési feladatokat. A középületekben az akadálymentes közlekedés kialakítását Kisköre és Zalakaros város kivételével a Fot-ban a törvény elfogadásakor meghatározott 2005. január 1-i határidőre 21 nem oldották meg az önkormányzatok.

21

Az új határidőt 2007. május 1-től a Fot. előírásait módosító 2007. évi XXIII. törvény 3. §-a a közszolgáltatás típusától függően differenciáltan, 2008. december 31. és 2013. december 31. közötti időpontban állapította meg.

26


A települési kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának szabályszerűsége A kisebbségi önkormányzatok feladatellátásában az elmúlt négy évben döntően az önkormányzati, illetve testületi működés feltételeinek biztosítása szerepelt. A települési önkormányzatoktól feladatot nem vettek át és intézményt nem alapítottak, így költségvetésükben meghatározó részarányt (mintegy 90%-ot), a működési kiadások és azon belül évente növekvő arányban a dologi kiadások (46-61%-ot) képviseltek. A KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK 2006. ÉVI KIADÁSAINAK ÖSSZETÉTELE egyéb kiadás 8%

személyi juttatás 28%

működési támogatás 6%

munkaadói járulék 8%

felhalmozás,felújítás 16%

pénzeszköz-átadás 6%

dologi kiadás 28%

Az együttműködés helyi szabályait évente növekvő arányban foglalták megállapodásba a települési és az ellenőrzött kisebbségi önkormányzatok. A megállapodások több mint kétharmadának azonban a jogszabályi előírások és gazdálkodási feltételek változása miatt indokolt módosítását nem végezték el, így azok egyre nagyobb része nem felelt meg a feladatellátás követelményeinek. Éves költségvetésüket a 2005-2006. évben a kisebbségi önkormányzatok néhány kivételtől eltekintve önkormányzati testületi határozattal állapították meg, amelyek több mint háromnegyede felelt meg az Áht. és az Ámr. előírásainak. Az előirányzat-módosítást elmulasztották a kisebbségi önkormányzatok közel harmadánál, valamint közel egyötödnél előfordult előirányzatot meghaladó kötelezettségvállalás és utalványozás. Az operatív gazdálkodás hiányosságai az ellenőrzés működésének hiányát és zavarait mutatták a gazdálkodásban. Kötelezettségvállalást és utalványozást végeztek az ellenőrzött kisebbségi önkormányzatok négytizedénél előzetes, a munka folyamatába épített ellenőrzés nélkül. Az igazolt ellenőrzések esetében nem végezték el hiánytalanul azokat a feladatokat, amelyeket a jogszabályok kötelezően előírtak. A 2005. évi gazdálkodásról szóló zárszámadásának határozattal történő jóváhagyását a Nek. tv. előírásai ellenére elmulasztotta a kisebbségi önkormányzatok egyötöde, a határozattal jóváhagyott zárszámadások egyötöde pedig nem volt összehasonlítható a költségvetéssel. A kisebbségi önkormányzatok elnökei a költségvetési és a zárszámadási határozatok egyötödének, az előirányzat-módosító határozatok egytizedének a települési önkormányzatokhoz történő továbbítását elmulasztották, amely miatt azokat nem, illetve szabályszerűen nem építhették

27


be a helyi önkormányzatok költségvetési, előirányzat-módosító, illetve zárszámadási rendeleteibe. Ellenőrzések A belső ellenőrzési feladatok ellátásában a korábbi évekhez képest 2005-2006ban előrelépés történt a belső ellenőrzési szervezet és a személyi feltételek kialakítása, a működéséhez szükséges feltételek biztosítása, a feladat ellátásának szabályozottsága területén. Az önkormányzatok többsége kialakította a belső ellenőrzés szervezeti kereteit, azonban a városoknak több mint fele, a nagyközségeknek, községeknek mintegy négyötöde nem szabályozta a belső ellenőrzést végzők jogállását, feladatait. A belső ellenőrzés szervezeti rendszerét az önkormányzatok négyötöde belső ellenőrzési társulás keretében biztosította. Előrelépés történt a belső ellenőrzést ellátók feladatköri és szervezeti függetlensége terén, mivel az ellenőrzött önkormányzatok mintegy kilenctizedénél a belső ellenőrök közvetlenül a jegyző alárendeltségében végezték munkájukat. Az önkormányzatok kilenctizede rendelkezett belső ellenőrzési kézikönyvvel, ugyanakkor még mindig nem kellően megalapozott az ellenőrzések tervezése, mivel az ellenőrzések tervezését megalapozó stratégiai tervet az ellenőrzött önkormányzatok mintegy fele nem készített. Az éves ellenőrzési tervet a jogszabályban előírtaknak megfelelő tartalommal összeállították az önkormányzatok négyötödénél, a társulások munkaterve és az önkormányzatok igénye közötti összhang azonban az érintettek közel harmadánál nem valósult meg. Az elvégzett ellenőrzések háromnegyed részében megfelelő tartalmú jelentések készültek, kilenctizedük tartalmazott megállapításokat, ajánlásokat az ellenőrzöttek részére. A képviselő-testületek továbbra is kevés figyelmet fordítottak a belső ellenőrzési tevékenység éves eredményének megismerésére. Az önkormányzatok közel felénél nem tekintették át költségvetési szerveiknél végzett ellenőrzések tapasztalatait. A könyvvizsgálatra kötelezett önkormányzatok eleget tettek a jogszabályi előírásoknak, és könyvvizsgálót bíztak meg folyamatos könyvvizsgálói feladattal, az egyszerűsített tartalmú éves pénzforgalmi jelentés, könyvviteli mérleg, pénzmaradvány és eredmény-kimutatás felülvizsgálatával. A könyvvizsgáló kiválasztásakor a jogszabályban előírt szakmai és összeférhetetlenségi követelményeket betartották. A költségvetési beszámolókat – három kivétellel – a könyvvizsgálók korlátozás nélküli hitelesítő záradékkal látták el. ÁSZ ellenőrzés 2003-2006 között valamennyi helyi önkormányzatnál 22 volt. Az önkormányzatok gazdálkodási rendszerének átfogó ellenőrzésekor közel ötvenezer javaslatot fogalmaztunk meg 23. Javaslataink közel háromnegyedét az önkormányzatok hasznosították, amely hatására előrelépés történt a költségvetési tervezés, előirányzat-módosítás, a zárszámadás összeállítása során az Áht.

22

Ezen követelmény teljesítését tartalmazza az Országgyűlés 47/2006. (X. 27.) számú, az ÁSZ tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáról szóló határozata. 23

A 2003-2006 között készített számvevői jelentésekben a helyi és helyi kisebbségi önkormányzatok szabályszerű és célszerű működése érdekében tett javaslatokról a jelentés 9. számú melléklete nyújt részletes tájékoztatást.

28


és Ámr-ben előírtak betartásában. Ennek eredményeként javult a költségvetési gazdálkodás szabályozottsága, fokozottabban figyelembe vették a helyi és a központi előírásokat, a munkafolyamatba épített ellenőrzési feladatok ellátását a korábbiaknál szélesebb körben biztosították. Számos esetben nem történt meg a költségvetés módosításának rendjére, határidejére, az önkormányzati hivatal szervezeti és működési szabályzatának megalkotására, kiegészítésére, a szakmai teljesítés igazolására jogosultak kijelölésére, módjának meghatározására, a számviteli szabályzatokban a helyi sajátosságok figyelembevételére, a leltározási szabályzat aktualizálására, az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai mértékének és módjának meghatározására, a kisebbségi önkormányzatokkal kötött megállapodások kiegészítésére vonatkozó javaslatainknak a realizálása. Az önkormányzatok gazdálkodási rendszerének átfogó ellenőrzése során tett javaslatok hasznosulásának megoszlását a következő ábra szemlélteti: SZABÁLYSZERŰSÉGI JAVASLATOK

CÉLSZERŰSÉGI JAVASLATOK

Részben teljesült 19%

Részben teljesült 16%

Teljesült 67%

Nem teljesült 17%

Teljesült 70%

Nem teljesült 11%

Ellenőrzési tapasztalataink alapján 2003-2006 között a Kormánynak egy, a minisztereknek negyven javaslatot tettünk, amelyek eredményeként az Országgyűlés meghatározta a gazdasági program tartalmi követelményeit, a versenyeztetési kötelezettség egységes értékhatárát, a helyben központosított közbeszerzésekre vonatkozó szabályokat, a nem normatív céljellegű működési támogatások közzétételi kötelezettségét, teljessé tette a pénzügyi ellenőrzési rendszer szabályait, kiegészítette a kisebbségi önkormányzatokkal kötött megállapodások tartalmi követelményeit. A Kormány módosította az Ámr. és a Vhr. előírásait, szigorította az érvényesítési feladatokat ellátók szakmai képzettségi követelményeit, meghatározta a közvetett támogatások képviselő-testület elé terjesztésének részletezettségét. A pénzügyminiszter kiegészítette a belső ellenőrzési kézikönyv-mintát a céljelleggel nyújtott támogatások ellenőrzésének egységes szempontjaival. Nem történt intézkedés az önkormányzatok kötelező feladatainak, a hiány számításánál a hitel visszafizetési kötelezettség figyelembevétel módjának, a szakmai teljesítés igazolás tartalmi követelményeinek meghatározására.

29


A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a pénzügyminiszternek: 1.

kezdeményezze az Ámr. módosítását annak érdekében, hogy: a) a kötelezettségvállalás rendjének belső szabályozására vonatkozó követelmények konkrét meghatározásával az 50 ezer Ft-ot el nem érő kifizetéseket megelőzően is biztosított legyen a folyamatba épített belső ellenőrzési feladatok elvégzésének feltétele, elvégezhető legyen az ellenjegyzés az Ámr. 134. § (8) bekezdésében foglaltak szerint és teljesíthesse ellenőrzési feladatát a szakmai teljesítést igazoló az Ámr. 135. § (1) bekezdésében, az érvényesítő az Ámr. 135. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően; b) szerepeljen abban a szakmai teljesítés igazolás záradékban történő rögzítésének kötelezettsége, valamint a szakmai teljesítés igazolás elvégzési idejének és igazolásának követelménye annak érdekében, hogy jogszabályi előírások segítsék az igazolás módjának meghatározása vonatkozó, az Ámr. 135. § (2) bekezdésében szereplő előírás végrehajtását; c) a felelősség egyértelmű meghatározása érdekében tartalmazza a Számv. tv. 167. § (1) bekezdés a)-j) pontjaiban foglalt alaki és tartalmi követelményekkel összhangban az egyéb gazdasági események bizonylataira is a vezetői elrendelés és az érvényesítés kötelezettségét, ezáltal biztosítva a számviteli nyilvántartásban elszámolt vagyonváltozások elrendelésének dokumentálását, a számviteli elszámolás szabályszerűségét; az önkormányzati és területfejlesztési miniszternek:

30

1.

kezdeményezze az Ötv. 79. § (2) bekezdés b) pontjában előírtak módosítását annak érdekében, hogy előírásra kerüljön a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonként meghatározott vagyon törzsvagyonon kívüli egyéb forgalomképes vagyonkategóriába történő átsorolásának önkormányzati rendelettel történő módosítási kötelezettsége;

2.

kezdeményezze az Ötv. 88. § (2) bekezdésének módosítását annak érdekében, hogy a folyamatosan megújított folyószámla-hitelek összege is figyelembevételre kerüljön az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalások megállapításánál;

3.

kezdeményezze az Ötv. 8. § (2) bekezdésében foglalt önkormányzati feladat – miszerint meg kell határozniuk, hogy a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeiktől függően, mely feladatokat, milyen mértékben és módon látnak el – pontosítását annak előírásával, hogy ezt milyen szabályozási módon, milyen tartalmi részletezettséggel kell megoldaniuk;

4.

kezdeményezze, hogy a közigazgatási hivatalok az Ötv. 79. § (2) bekezdésének b) pontját, valamint a vízgazdálkodásról szóló törvény 6. § (3) bekezdésének előírását sértő, az önkormányzati tulajdonban lévő víziközművek önkormányzati tulajdonjogának megszüntetésére vonatkozó képviselő-testületi döntések esetében hívja fel


az Ötv. 98. § (2) bekezdésének a) pontja alapján a képviselő-testület figyelmét a tapasztalt jogszabálysértés miatt a döntés módosítására; az igazságügyi és rendészeti miniszternek: kezdeményezze a Kbt. 327. § (2) bekezdése alapján az ÁSZ részére eljárás kezdeményezésére nyitva álló 15 napos jogvesztő határidő legalább 30 napra történő módosítását.

31


II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1.

A

KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSÉNEK, VÉGREHAJTÁSÁNAK, AZ ÖN-

KORMÁNYZAT VAGYONGAZDÁLKODÁSÁNAK ÉS A ZÁRSZÁMADÁS ELKÉSZÍTÉSÉNEK SZABÁLYSZERŰSÉGE

1.1.

A költségvetési rendelet jóváhagyásának, módosításának, az előirányzatok nyilvántartásának szabályszerűsége Az önkormányzatoknál a 2002-2006. évi választási ciklus során évente növekvő arányban elkészítették a célkitűzéseket hosszabb távra kijelölő, az évenkénti költségvetés készítési feladatokat megalapozó gazdasági programot, amellyel a 2006. évben ellenőrzött kiemelt körbe tartozó és városi önkormányzatok 81%-a rendelkezett. A jegyzői előkészítés hiánya miatt az Ötv. 91. § (1) bekezdésében előírtakat megsértve, Budapest főváros egyik kerületi önkormányzata és az ellenőrzött városi önkormányzatok ötöde (16 önkormányzat) nem rendelkezett gazdasági programmal. Az Ötv. 91. § (1) bekezdés előírását megsértő önkormányzatok aránya a 2003. évi 40%-ról a 2006. évben 19%-ra csökkent. A 2003-2006 közötti időszakban ellenőrzött önkormányzatoknál az ellenőrzött évben gazdasági programmal rendelkező önkormányzatok arányát a következő grafikon szemlélteti: GAZDASÁGI PROGRAM KÉSZÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSE 2003-2006. ÉVEKBEN AZ ELLENŐRZÖTT ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 89

megyei önkormányzatok

77

megyei jogú városok Budapest fővárosi kerületek

23

57

43 75

városok 0%

11

10% készített

20%

30%

40%

25 50%

60%

70%

80%

90%

100%

nem készített

A gazdasági programokban meghatározták a megvalósítani kívánt főbb stratégiai célokat, városfejlesztési célkitűzéseket. A célkitűzések megvalósításához szükséges intézkedések között szerepelt a gazdasági stabilitás biztosítása, az intézmények által ellátott feladatok struktúrájának felülvizsgálata, a pályázati lehetőségek maximális kihasználása.

32


A gazdasági program készítésének elmulasztása összefüggött azzal, hogy annak tartalmára, elkészítési határidejére, időtartamára nem volt jogszabályi előírás 24.

Az ellenőrzött önkormányzatok 96%-ánál a polgármester az Áht. 70. §ában előírt határidőn 25 belül benyújtotta a képviselő-testületnek a költségvetési koncepciót, amelyet – az Ámr. 28. § (1) bekezdésében foglaltakat betartva az előző évivel közel azonos aránynál – 87%-nál a helyben képződő bevételek és az ismert kötelezettségek alapján állítottak össze. A koncepciók összeállításánál figyelembe vették a költségvetési törvényjavaslat vonatkozó irányelveit, a folyamatban lévő felújításokat, beruházásokat és a pénzügyi lehetőségektől függően érvényesítették a gazdasági program célkitűzéseit. A polgármesterek az előző évekhez hasonló arányban, az önkormányzatok 53%ánál az Ámr. 28. § (3) bekezdésében foglaltak ellenére nem csatolták a költségvetési koncepció előterjesztéséhez a pénzügyi bizottság írásos véleményét, azt a bizottságok elnökei a képviselő-testületi ülésen szóban ismertették. A kisebbségi önkormányzatok koncepció tervezetről alkotott véleményét 76%-nál elmulasztották csatolni a költségvetési koncepció előterjesztéséhez. Az önkormányzatok döntő többségénél (97%-ánál) a képviselő-testület – az Ámr. 28. § (4) bekezdésében foglaltak alapján – határozatban döntött a költségvetés-készítés további feladatairól. A költségvetési rendelettervezetek költségvetési szervek vezetőivel folytatott egyeztetését az Ámr. 29. § (4) bekezdésének előírása ellenére a jegyzők írásban nem rögzítették az önkormányzatok 18%-ánál (a 2005. évben 24%-ánál). Az önkormányzatok 79%-ánál (a 2005. évben 88%-ánál) az Áht. 118. §-ában foglaltakat megsértve – előterjesztés hiányában – nem határozták meg rendeletben a költségvetés előterjesztésekor, illetve zárszámadáskor a képviselőtestület részére tájékoztatásul bemutatandó – az Áht. 116. § 6., 9., 10. pontja 26 szerinti – mérlegek, kimutatások tartalmi követelményeit. A költségvetési rendelettervezeteket az önkormányzatok 83%-ánál (a 2005. évben 96%-ánál) a polgármester az Áht. 71. § (1) bekezdésében előírt határidőn belül 27 terjesztette a képviselő-testület elé. A költségvetési előterjesztéshez azonban az ellenőrzött önkormányzatok fele nem csatolta az Ámr. 29. § (9) bekezdésének előírása ellenére a pénzügyi bizottság írásos véleményét – azt a pénzügyi bizottságok elnökei a képviselő-testületi üléseken szóban ismertették –, valamint 6%-nál az Ötv. 92/A. -92/C. §-ok alapján szükséges könyvvizsgálói jelentést.

24

Ezek meghatározása a helyi és helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről szóló 0436 sorszámú jelentésében tett javaslatot is figyelembe véve, az Ötv. 2005. évi módosításakor megtörtént. 25

Az Áht. 70. §-a szerint a költségvetési koncepciót november 30-ig, a képviselő-testület tagjai általános választásának évében december 15-ig kell benyújtani a képviselőtestületnek.

26

2007. január 1-től az Áht. 118. § (1) bekezdés 2. a)-c) pontjai és (2) bekezdés a)-e) pontjai.

27

Az Áht. 71. § (1) bekezdés szerinti határidő a tárgyév február 15-e.

33


A polgármester az önkormányzatok döntő többségénél (93%-ánál) a költségvetési rendelettervezetekkel együtt, illetve azt megelőzően – az Áht. 71. § (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően – a képviselő-testület elé terjesztette azokat a rendelettervezeteket 28, amelyek a tervezett előirányzatokat megalapozták. A költségvetési rendelettervezetekben az önkormányzatok 89%-ánál az Áht. 71. § (2) bekezdésének megfelelően bemutatták a többéves elkötelezettséggel járó kiadási tételek későbbi évekre vonatkozó kihatásait, valamint 96%-ánál az Áht. 71. § (3) bekezdése alapján a tárgyévet követő két év várható előirányzatait is. Az önkormányzatok 93%-ánál a 2005. és a 2006. évek költségvetési rendeleteiben a képviselő-testületek – az Áht. 67. § (3) bekezdésében előírtakat betartva – meghatározták a címrendet, valamint az előző évhez hasonlóan az önkormányzatok négyötödénél figyelembe vették a költségvetési rendelettervezetek szerkezetére, tartalmára vonatkozóan az Ámr. 29. § (1) bekezdésében, illetve az Áht. 69. § (1) bekezdésében rögzített előírásokat. A költségvetési rendelettervezetek az Áht. 69. § (1) bekezdésében foglalt előírásokat megsértve önkormányzati szinten nem tartalmazták 3%-nál a személyiés dologi jellegű kiadásokat, 8%-nál az ellátottak pénzbeli juttatásait, 6%-nál a speciális célú önkormányzati támogatásokat. Nem határozták meg az Ámr. 29. § (1) bekezdés b) pontjában előírtak ellenére a működési előirányzatokat önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként 7%-nál, ezen belül kiemelt előirányzatonként a személyi és dologi jellegű kiadásokat8%-nál, az ellátottak pénzbeli juttatásait13%-nál, valamint a speciális célú támogatásokat 16%-nál nem részletezték.

A költségvetési rendeletek az Ámr. 29. § (1) bekezdésében meghatározott előírások ellenére nem tartalmazták: • a c) és d) pontokba foglaltak ellenére a felújítási előirányzatokat célonként és a felhalmozási kiadásokat feladatonként az önkormányzatok 8%-ánál, illetve 6%-ánál; • az e) és j) pontjaiban foglaltak ellenére az önkormányzati hivatal költségvetését feladatonként 2%-nál, külön tételben a céltartalékot 6%-nál, valamint az év várható bevételi és kiadási előirányzatainak teljesüléséről az előirányzat-felhasználási ütemtervet 11%-nál; • a g) és h) pontokban foglaltak ellenére a többéves kihatással járó feladatok előirányzatait éves bontásban 13%-nál, a működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatokat mérlegszerűen egymástól elkülönítetten, de – a finanszírozási műveleteket figyelembe véve – együttesen egyensúlyban 12%-nál; • az i) pontban foglaltak ellenére elkülönítetten a kisebbségi önkormányzatok költségvetését az érintett önkormányzatok 7%-ánál;

28

Az önkormányzatok rendelete a helyi adókról, a személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi és az ellátottak személyi térítési díjának megállapításáról, az élelmezési nyersanyagnormákról, az ivóvíz, csatornadíjakról, a bérleti díjakról.

34


• a k) pontban foglaltak ellenére elkülönítetten az európai uniós támogatással megvalósuló projektek bevételeit és kiadásait 17%-nál, (azokat az önkormányzati hivatalok igazgatási kiadásai között szerepeltették). Az önkormányzatok harmadánál megsértették az Áht. 8. § (1) 29 és a 8/A. § (7) bekezdésében foglaltakat, mivel a 2005. és a 2006. évi költségvetési rendeletekben a költségvetési bevételek és kiadások különbözeteként nem mutatták be a költségvetési hiányt, vagy többletet, illetve finanszírozási célú pénzügyi műveleteket (hitelfelvételt, hiteltörlesztést) vettek figyelembe hiányt módosító költségvetési bevételként, illetve kiadásként. Az Áht. 8/A. § (7) bekezdés alapján a költségvetésben nem lehet a finanszírozási célú pénzügyi műveleteket a költségvetési hiányt módosító költségvetési bevételként, illetve költségvetési kiadásként elszámolni, így a rövid- és hosszú lejáratú hitelfelvételek és hitel-visszafizetési kötelezettségek összege sem a költségvetési bevételben, sem a költségvetési kiadásban nem szerepelhet. Az előírt számítási mód az önkormányzatoknál nem biztosítja a tárgyévi hitelvisszafizetési kötelezettség összegének a költségvetési kiadások közötti figyelembevételi lehetőségét annak ellenére, hogy a tartalmát tekintve szerződésen alapuló kiadási kötelezettség befolyásolja a költségvetési bevételek-kiadások különbségét jelentő hiány, vagy többlet megítélését. A költségvetés végrehajtásával összefüggő szabályokat az előző évekhez hasonlóan nem, vagy hiányosan tartalmazták a 2005. és 2006. évi költségvetési rendeletek: • nem szabályozták 20%-nál a költségvetési rendeletben az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek hatáskörét az Ámr. 53. § (4) bekezdése ellenére. Az engedélyezett előirányzat átcsoportosításokról esetenként az Ámr. 53. § (6) bekezdésében előírt 30 napon belüli tájékoztatási kötelezettség helyett a fél- és háromnegyed éves beszámolók keretében történő tájékoztatást írtak elő; • nem határozták meg – az Áht. 8/A. § (1) bekezdésében előírtakat megsértve – a költségvetési többlet felhasználásának módját az önkormányzatok 35%-ánál, a költségvetési hiány finanszírozásával összefüggő hitelműveleti hatásköröket – az Áht. 75. §-ában előírtakat megsértve – 20%-nál; • döntési és előirányzat átcsoportosítási hatáskört adott át a képviselő-testület a polgármestereken és bizottságokon túl, alpolgármesterek, tanácsnokok, önkormányzati hivatalok részére, amellyel megsértették az Ötv. 9. § (3) bekezdés, illetve az Áht. 74. § (2) bekezdés hatáskör átruházására vonatkozó előírásait. A képviselő-testületek 84%-a élt a költségvetési rendeletben jóváhagyott előirányzatok tekintetében az Áht. 74. § (2) bekezdésében biztosított hatáskör átruházási lehetőséggel. A költségvetési rendeletekben az önkormányzatok

29

Az Áht 8. § (1) bekezdését 2007. január 1-től hatályon kívül helyezte a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXI. törvény 29. § (1) bekezdés a) pontja.

35


13%-ánál a különböző feladatok támogatására elkülönített keretösszegeket határoztak meg „alap” elnevezéssel. Az „alap” elnevezés nincs összhangban az Áht-ban foglaltakkal, mert az elkülönített állami pénzalapokra, mint az államháztartási rendszer egyik alrendszerének elemére az Áht. szóhasználatával röviden az „alap” kifejezést használja, amelyekre az Áht. 54. §-a meghatározza azok létrehozásának, gazdálkodásának feltételeit is. Ezen feltételeknek az önkormányzatok költségvetésében szereplő alapok – a környezetvédelmi alap kivételével – nem feleltek meg, ezért a kifejezés félreérthető. Az államháztartás rendszerében a meghatározott feltételekhez kötött fogalmak eltérő tartalmú alkalmazása bizonytalanságot, az egyértelműség hiányát okozza. A költségvetési rendeletek előterjesztésekor az Áht. 118. §-ában előírtakat megsértve a képviselő-testületek tájékoztatása céljából nem mutatták be az Áht. 116. § 6. pontja szerint az önkormányzat összevont mérlegét és elkülönítetten a kisebbségi önkormányzatok mérlegét 8%-nál, illetve 17%-nál; az Áht. 116. § 9. pontja szerint a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban, valamint összesítve, szöveges indoklással 18, illetve 55%-nál; az Áht. 116. § 10. pontjában előírt közvetett támogatásokat tartalmazó kimutatást és szöveges indoklását 67%-nál 30. A 2006. évben ellenőrzött önkormányzatok a költségvetési rendeletben jóváhagyott bevételi és kiadási eredeti előirányzataikat a módosítások során a 2005. évben 15,7%-kal (80 milliárd Ft-tal), a 2006. évben 15,3%-kal (82,2 milliárd Fttal) növelték. A költségvetési előirányzatok évközi módosítását a központi költségvetési támogatások, a saját bevételekben bekövetkezett változások, az előző évi pénzmaradvány igénybevétele, a tartalékok felhasználása, valamint a kiadási jogcímek közötti átcsoportosítások indokolták. Az ezekre irányuló előterjesztések részletes információkat nyújtottak a képviselő-testületek számára a javasolt előirányzat módosítások okairól. A jóváhagyott előirányzat változtatásokat hitelt érdemlően dokumentálták – az előző évhez hasonlóan – az ellenőrzött önkormányzatok 89%-ánál. A költségvetési rendelet módosítására vonatkozó előírásokat nem tartották be az önkormányzatok: • nem történt meg 45%-ánál (az előző évben 46%-ánál) az Ámr. 53. § (2) bekezdésében előírtak ellenére a központi költségvetésből biztosított pótelőirányzatok negyedéven belüli átvezetése a költségvetési rendeletben; • nem adott 30 napon belül tájékoztatást a képviselő-testület részére a polgármester 35%-ánál (az előző évben 27%-ánál) a költségvetési szervek saját hatáskörben történt előirányzat változtatásairól az Ámr. 53. § (6) bekezdés előírásai ellenére; • az Ámr. 53. § (2) és (6) bekezdésben előírtak ellenére, az előírt határidő után – a költségvetési beszámoló megküldésének a Vhr. 10. § (1) bekezdésében előírt időpontját (február 28.) követően – módosították 57%-nál (az előző évben 54%-nál) a költségvetési rendeletet utolsó alkalommal;

30

A 2007. január 1-től az Áht. 118. § (1) bekezdés 1. és 2. a)-c) pontjai határozzák meg a költségvetés előterjesztésekor bemutatandó mérlegeket, kimutatásokat.

36


• a kisebbségi önkormányzatok erre vonatkozó határozata nélkül módosította a kisebbségi önkormányzatok kiadási-bevételi előirányzatait az érintett önkormányzatok 45%-a az Áht. 74. § (3) bekezdésében foglaltakat megsértve.

1.2.

A gazdálkodás szabályozottsága, a bizonylati rend és fegyelem szabályszerűsége és a folyamatba épített ellenőrzés működése Az önkormányzati hivatalok az előző évi 38%-hoz viszonyítva 9 százalékponttal kisebb arányban nem rendelkeztek a képviselő-testület által jóváhagyott SzMSz-szel. A jóváhagyott SzMSz-ek 56%-a az Ámr. 10. § (4) bekezdés a), f) és g) pontjaiban előírtak ellenére nem tartalmazta az önkormányzati hivatal alapító okiratának keltét és számát, szervezeti felépítését, működésének rendszerét, a szervezeti egységek megnevezését, a költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámot. A gazdasági szervezet feladatát 86%-nál (2005. évben 85%-nál) szabályozták ügyrendben, amelyek 44%-ában az Ámr. 17. § (5) bekezdésében foglaltaknak ellenére nem határozták meg a pénzügyigazdasági feladatok ellátásáért felelős személyek által, továbbá a hozzárendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek tekintetében ellátandó feladatokat, a vezetők és más dolgozók feladat-, hatás- és jogkörét. Az önkormányzati hivatalok növekvő arányánál – 87%-ánál (az előző évben 80%-ánál) – rögzítették az operatív gazdálkodással összefüggő feladat- és hatásköröket szabályzatokban. Az Ámr. 134. § (2) bekezdése és a 136. § (2) bekezdése alapján kötelezettségvállalásra és utalványozásra a polgármesterek háromnegyede, a kötelezettségvállalás és az utalvány ellenjegyzésére az Ámr. 134. § (2) bekezdése, valamint a 137. § (2) bekezdése alapján a jegyzők több mint háromnegyede (76%-a, illetve 79%-a) hatalmazott fel másokat. Az érvényesítési feladatok elvégzésére írásbeli megbízást adott a jegyzők 82%-a, azonban ennek során – az előző évekhez hasonlóan – 4%-uk nem tartotta be az Ámr. 135. § (2) bekezdésében foglalt – az iskolai végzettségre és szakmai képzettségre vonatkozó – előírást, valamint az Ámr. 135. § (3) bekezdésében foglaltak ellenére a jegyzők nem határozták meg a szakmai teljesítés igazolások módját 47%-nál (a 2005. évben 54%-nál). A szakmai teljesítés igazolására jogosult személyek kijelölése elmaradt az ellenőrzött önkormányzati hivatalok 39%-ánál (2005. évben 41%-ánál). A kiemelt körbe tartozó önkormányzatoknál három kivételével, a városi önkormányzatok 38%-ánál, a nagyközségi, községi önkormányzatok 50%-ánál a jegyzők nem jelölték ki a szakmai teljesítés igazolását végző személyeket. Az Ámr. 135. § (3) bekezdésében 31 foglaltak ellenére a jegyzők nem határozták meg a szakmai teljesítés igazolásának módját az ellenőrzött önkormányzatok 47%-ánál (a 2005. évben 54%-ánál) 32.

31

A bekezdés számozása 2007. január 1-től (2)-re módosult

32

A szakmai teljesítés igazolásának módját nem határozta meg a jegyző a kiemelt körbe tartozó önkormányzatok 24%-ánál, a városi önkormányzatok 22%-ánál, a nagyközségi, községi önkormányzatok 43%-ánál.

37


A felhatalmazásoknál, megbízásoknál és kijelöléseknél az összeférhetetlenségi követelmények érvényesülését nem biztosították az Ámr. 138. § (1)-(2) bekezdéseiben, valamint a 135. § (5) bekezdésében 33 előírtak ellenére az önkormányzatok 10%-ánál a kötelezettségvállalás és utalványozás, valamint annak ellenjegyzése, 13%-nál az érvényesítést végzők kijelölése során, továbbá 22%-nál a közeli hozzátartozók, valamint a saját részre történő hatáskör gyakorlása esetén. A gazdálkodási és ellenőrzési jogkörök gyakorlásáról a felhatalmazottakat 86%-nál nem számoltatták be, a beszámoltatás formáját és gyakoriságát 88%-nál nem szabályozták.

Az önkormányzati hivatalok 92%-ánál a jegyző kialakította a saját és a hozzá kapcsolt részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézmények számviteli rendjét, de az önkormányzati hivatal és az intézmények egységes számviteli rendjének meghatározását – megsértve a Htv. 140. § (1) bekezdés c) pontjában előírtakat – 26%-nál elmulasztotta. Az önkormányzati hivatalok számviteli politikáját a jegyzők 98%-nál szabályozták a Vhr. 8. § (3) bekezdésének megfelelően és abban 88%-nál (2005. évben 80%-nál) a Vhr. 8. § (5) bekezdésében foglaltak szerint meghatározták, hogy a számviteli elszámolás és értékelés szempontjából mit tekintenek lényegesnek, illetve nem lényegesnek, továbbá jelentős, illetve nem jelentős összegnek. A megbízható és valós összkép kialakítását befolyásoló lényeges információk tekintetében mintegy 10%-nál a Vhr. 8. § (5) bekezdés b) pontjában foglaltak ellenére nem szabályozták a kis értékű tárgyi eszközök, a vagyoni értékű jogok, a szellemi termékek minősítésénél, ésa g) pontjában foglaltak ellenére a terven felüli értékcsökkenés elszámolásánál figyelembe veendő szempontokat. A vállalkozási tevékenységet végző önkormányzati hivatalok 73%ánál (2005. évi 75%) nem határozták meg a jegyzők a Vhr. 8. § (5) bekezdésének c)-e) pontjában előírtak ellenére a figyelembe veendő szempontokat az értékcsökkenés és az előzetesen felszámított áfa alap- és vállalkozási tevékenység közötti megosztásánál, valamint az általános kiadások megosztási módszerének kiválasztásánál. Az önkormányzati hivatalok 93%-ánál (a 2005. évben 82%-nál) a Vhr. 8. § (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelően rögzítették a mérlegkészítés időpontját, ameddig a tárgyévet követően az értékelési feladatokat és a számviteli helyesbítéseket el kell végezni. Az érintett önkormányzati hivatalok 57%-ánál a számviteli politika – a Vhr. 8. § (3) bekezdésének előírása ellenére – nem tartalmazta a kisebbségi önkormányzati gazdálkodással összefüggő sajátos feladatokat. A számviteli politikával és a kapcsolódó szabályzatokkal, valamint számlarenddel rendelkező önkormányzati hivatalok száma évről-évre nőtt, javult a szabályzatok tartalmi színvonala, azonban a gazdálkodási, számviteli nyilvántartási tevékenységek szabályozottsága még mindig nem volt megfelelő a következő hiányosságok miatt: • nem, vagy hiányosan rögzítették az eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzatában 62%-nál (a 2005. évben 90%-nál) a leltározás szabályait. A szabályzatok ötödénél a Vhr. 37. § (1) bekezdésében előírt évenkénti helyett a szellemi termékek, a gépek, berendezések és a járművekre öt-

33

38

A bekezdés számozása 2007. január 1-től (6)-ra módosult


évenkénti, a kis értékű tárgyi eszközökre kétévenkénti leltározási kötelezettséget írtak elő. A szabályzatok közel fele nem tartalmazta az egyéb eszközök és források, az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök leltározásának sajátos rendjét. Az önkormányzatok döntő többsége nem élt a Vhr. 37. § (7) bekezdésében rögzített lehetőséggel és nem szabályozta rendeletben a leltározási kötelezettség két évenkénti végrehajtását; • nem határozták meg az eszközök és források értékelési szabályzatában az önkormányzati hivatalok 33%-ánál (a 2005. évben 47%-nál) a mérlegtételek értékelésének szabályait. A szabályzatok 25%-a (a 2005. évben 37%-a) nem tartalmazta a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának rendjét, 14%-a az értékvesztés és az értékvesztés visszaírásának eszközcsoportonként részletezett rendjét; • nem készítették el az önköltségszámítás rendjére vonatkozó szabályzatot a Vhr. 8. § (4) bekezdés c) pontja előírása ellenére a jegyzők az érintett önkormányzati hivatalok 45%-ánál; • nem biztosították a pénzkezelési szabályzatoknak a jogszabályi előírásokkal való összhangját az önkormányzati hivatalok 42%-ánál (a 2005. évben 57%-nál). A jegyzők nem, vagy hiányosan rögzítették a szabályzatok 25%ában az Ámr. 103. § (2), (6) és (7) bekezdése alapján megnyitható bankszámlák körét, rendeltetését, a bankszámlák és a pénztár kapcsolatrendszerét. Nem határozták meg az önkormányzati hivatalok közel 10%-ánál a házipénztári keret összegét, elszámolási szabályait, a pénztáros helyettesítésének rendjét, az előlegek, utólagos elszámolásra átadott összegek nyilvántartásának, elszámolásának rendjét. A szabályzatok 29%-a nem tartalmazta a házipénztáron kívüli pénzkezelés szabályait, 18%-a a pénztárellenőrzésért felelős munkaköröket és 16%-a a szigorú számadás alá vont nyomtatványok, nyilvántartások kezelésével, elszámolásával kapcsolatos teendőket; • nem határozták meg a felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének feladatát, döntési hatásköreit az önkormányzati hivatalok 5%-ánál. A számlarendet az önkormányzati hivatalok 95%-ánál (a 2005. évivel azonos arányban) elkészítették a jegyzők, azonban azok összhangját Számv. tv. és Vhr. előírásaival 57%-nál (a 2005-ben 44%-nál) nem biztosították, nem, vagy hiányosan rögzítették a következőket: • a Számv. tv. 161. § (2) bekezdésében foglaltakat megsértve az alkalmazásra kijelölt főkönyvi számlák megnevezését, tartalmát, a főkönyvi számla értéke növekedésének és csökkenésének jogcímeit, alapbizonylatait; • a Vhr. 49. § (2) és (4) bekezdése ellenére az analitikus nyilvántartások formáját, tartalmát, vezetésének, illetve a főkönyvi könyveléssel való egyeztetésének és dokumentálásának módját, az összesítő kimutatások (feladások) elkészítésének rendjét; • a kisebbségi önkormányzati gazdálkodással összefüggő sajátos feladatokat.

39


A PÉNZÜGYI-SZÁMVITELI FOLYAMATOK SZABÁLYOZOTTSÁGA AZ EGYES ÖNKORMÁNYZAT-TÍPUSOKNÁL

megyei jogú városk

50

Budapest fővárosi kerületek

50

községek 0% szabályozta

25

10%

40 56

18

25 20%

17 50

22

22

20

33

35

városok nagyközségek

20

60

megyei önkormányzatok

30%

57 40%

részben szabályozta

50%

60%

70%

80%

90%

100%

nem szabályozta

Az önkormányzati hivatalok gazdálkodásának rendjét meghatározó belső szabályzatok még mindig alacsony színvonalon töltötték be szabályozó funkciójukat, mivel a szabályzatok mintegy felében nem írták elő az előző munkafázis elvégzésének ellenőrzését, nem jelölték ki a pénzügyi-számviteli munkafolyamatoknál az ellenőrzési pontokat, nem határozták meg az ellenőrzések során elvégzendő műveleteket, az ellenőrzések viszonyítási alapját, valamint nem rögzítették a követelményektől való eltérések megállapításának és dokumentálásának módját, az eltérések esetén szükséges jelzési kötelezettségeket. A pénzügyi-gazdasági, számviteli dolgozók munkaköri leírásai az önkormányzati hivatalok 44%-ánál (a 2005. évben 42%-ánál) nem tartalmazták a munkafolyamatba épített ellenőrzési, egyeztetési feladatokat. A szabályzatok és a munkaköri leírások ellenőrzésre, egyeztetésre vonatkozó előírásainak összhangját közel kétharmadnál nem biztosították. A gazdálkodási szabályzatok a pénzügyi-számviteli feladatok elvégzésének folyamatát az önkormányzati hivatalok 73%-ánál (a 2005. évben 75%-ánál) nem a Számv. tv., a Vhr. és az Ámr-ben előírt követelményeknek és a helyi sajátosságoknak megfelelően tartalmazták. A jegyzők 55%-a nem, vagy nem megfelelően gondoskodott az Áht. 97. § (1) bekezdésének előírása ellenére a FEUVE megszervezéséről és hatékony működtetéséről. A kiemelt körbe tartozó önkormányzatok 24%ánál, azonban a nagyközségi, községi önkormányzatok ennél nagyobb arányánál, több mint felénél (58%-ánál) elmulasztotta ezt a jegyző. A pénzügyi-számviteli munkafolyamatok ellenőrzési nyomvonalát az Ámr. 145/B. § (1) bekezdésében foglaltak ellenére 46%-nál (a 2005. évben 59%-nál) nem határozták meg. A szabályozás a kiemelt körbe tartozó önkormányzatok közül kettőnél, a városi önkormányzatok 29%-ánál, a nagyközségi, községi önkormányzatok felénél maradt el. Az önkormányzati hivatalok több mint felében (53%) nem alakították ki az Ámr. 145/C. § (1)-(3) bekezdésében foglalt előírások ellenére a kockázatkezelés rendjét sem. Az ezt elmulasztó önkormányzatok aránya a kiemelt körbe tartozó és a városi önkormányzatoknál közel azonos (2426%), a nagyközségi, községi önkormányzatoknál 52% volt.

40


Az önkormányzati hivatalok a gazdasági események döntő többségének (a 2005. évben 96%, az előző években 96%, illetve 94%) könyvviteli elszámolásához a Számv. tv. 165. § (1) bekezdésében előírt bizonylatot kiállították. Az elszámolást megalapozó bizonylatok önkormányzatonként eltérő arányban – 1-42% között változóan – nem feleltek meg a Számv. tv. 167. § (1) bekezdés a)-j) pontjaiban foglalt alaki és tartalmi követelményeknek, mivel nem tartalmazták a következőket: Azonosítók és

Könyvviteli

Igazolások

tartalom

elszámolási

• sorszám (4%) • kiállító(3%) • gazdasági művelet tartalma (1%) • összesítendő bizonylatok (14%) • összesítési időszak (7%)

• kötelezettségvállalást ellenjegyző (24%) • szakmai teljesítést igazoló (42%) • érvényesítő (14%) • utalványt ellenjegyző (12%) • utalványozó (7%) • pénztárba befizető (6%), • pénztárban kifizetett összeget átvevő (4%) • pénztárellenőr (39%)

• könyvviteli számla száma (7%) • rögzítés időpontja (33%) • rögzítés igazolása (23%)

A jelentős számú hibás bizonylatokkal érintett önkormányzatok aránya növekedett 2003-2006 között, a hiányosságok valamennyi ellenőrzött bizonylatot érintették 10-31%-nál, több mint felét további 11-41%-nál. Minden évben előfordult a megyei jogú városi és a községi önkormányzatoknál, hogy az összes bizonylaton, valamennyi önkormányzati típusnál pedig – 2003. évben a megyei önkormányzatok kivételével – 50%-ot meghaladó arányban volt alaki, tartalmi hiba. A JELENTŐS NAGYSÁGRENDŰ BIZONYLATI HIÁNYOSSÁGOKKAL ÉRINTETT ÖNKORMÁNYZATOK ARÁNYA A 2003-2006. ÉVEKBEN 50%

41

40%

31 30% 20%

22

23

22

10

11

14

2003. év

2004. év

2005. év

10% 0% valamennyi bizonylatnál

2006. év 50%-ot meghaladóan

41


Az önkormányzati hivatalok a gazdasági események háromnegyedének adatait a Vhr. 51. § (1) bekezdés a)-b) pontjaiban foglaltaknak megfelelő időben, és döntő többségét (98-99%-át) a Vhr-ben és a számlarendjükben előírt tartalommal rögzítették a könyvviteli nyilvántartásokban. Nem rögzítették a pénzmozgással egyidejűleg a készpénzforgalmat 2004-ben 21%-nál, 2005-ben 23%-nál, 2006-ban 21%-nál, a bankszámla forgalmat a hitelintézeti értesítés megérkezésekor 23%-nál, 31%-nál, illetve 28%-nál, az egyéb gazdasági események 10%-20%-23%-át a tárgynegyedévet követő hó 15-ig. A pénzforgalmat 5-30 napos késedelemmel, illetve csak a havi zárlati időszakban, az egyéb gazdasági eseményeket negyedévente helyett, a félév/év végén rögzítették a számviteli nyilvántartásban.

A pénzforgalmi jelentés és a könyvviteli mérleg bizonylati alátámasztását a Vhr. 17. számú mellékletében meghatározott főkönyvi kivonat elkészítésével az önkormányzati hivatalok 95%-a (a 2004-2005. években 90%-90%) biztosította a negyedéves mérlegjelentések és az éves beszámoló keretében. A zárlati munkák keretében évente növekvő arányban (42%-47%-54%) rendszeresen egyeztették a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások adatait. Nem győződtek meg a könyvviteli elszámolások helyességéről, adataik megbízhatóságáról, az egyeztetések elvégzését csak félévente, év végén, vagy esetszerűen dokumentálták az önkormányzati hivatalok 16%-27%-21%-nál, elmulasztották az egyeztetéseket évente az önkormányzati hivatalok mintegy harmadnál. AZ ELŐÍRT EGYEZTETÉSEKET ELVÉGZŐ ÖNKORMÁNYZATOK ARÁNYA A 2003-2006. ÉVEKBEN ÖNKORMÁNYZAT-TÍPUSONKÉNT megyék megyei jogú városok

2006. év


2005. év

városok

2004. év

nagyközségek

2003. év

községek 0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Az egyeztetések az előző évekhez képest rendszeresebbek voltak és feladataikat az előírásoknak megfelelőbben végrehajtották a megyei, a Budapest fővárosi kerületi és a községi önkormányzatok hivatalai. A feladatokat negyedévente és hiánytalanul végrehajtó önkormányzati hivatalok aránya csökkent a nagyközségi önkormányzatoknál, nem változott a megyei jogú városi és a városi önkormányzatoknál. Az önkormányzati hivatalok az Ámr. 134. § (8) bekezdés előírásai ellenére a kötelezettségvállalások egynegyedét nem foglalták írásba. Ez a mulasztás elsősorban az 50 ezer Ft alatti kifizetéseket érintette, de előfordult azt meghaladó, nem szerződésen, megállapodáson alapuló kötelezettségvállalásoknál is. A szabálytalanság fő oka a kisösszegű kötelezettségvállalások rendjé-

42


re és nyilvántartási formájára vonatkozó helyi szabályok kialakításának 34 elmulasztása volt. A kötelezettségvállalások írásba foglalásának elmaradása miatt, a kötelezettségvállalási dokumentum hiányában nem történt meg a kötelezettségvállalás ellenjegyzése, nem biztosítottak a szakmai teljesítés igazolás és az érvényesítés során elvégzendő, az Ámr. 135. § (1) és (3) bekezdésében előírt ellenőrzési feladatok elvégzésének feltételei. A közbenső egyeztetés során a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára által adott észrevétel szerint: „Az a) pontban javasoltak szerint az 50 ezer forintot el nem érő kifizetéseket megelőzően is gondoskodni kell a folyamatba épített belső ellenőrzési feladatok elvégzéséről, ehhez az ellenjegyzés, a szakmai teljesítés igazolása és az érvényesítés feladatairól. Az Ámr.135. § (1) és (3) bekezdésében foglaltak biztosítják – értékhatártól függetlenül – a fenti feladatok előírását. Az Ámr. 134. § (8) pedig az 50 ezer forint alatti kifizetések kivételével szabályozza a kötelezettségvállalás és annak ellenjegyzése szabályait, amelyeket a folyamatba épített ellenőrzéseknél figyelembe kell venni. Az 50 ezer forintot el nem érő kifizetések esetén a kötelezettségvállalás rendjére és nyilvántartási formájára vonatkozó – a 134. § (3) bekezdésében rögzített – belső szabályzat-készítési kötelezettség alapján kell biztosítani a folyamatba épített belső ellenőrzési feladatok elvégzésének feltételeit, a helyben meghatározott kockázati tényezők alapján, a helyi ellenőrzési rend elvárásának megfelelően. Ennek további központi szabályozása a helyi feltételek és a sajátosságok figyelembevételét igényelné, amelyet nem tartok indokoltnak.” Az észrevétel nem megalapozott, mivel az 50 ezer Ft-ot el nem érő kifizetések esetében a kötelezettségvállalás rendjére és nyilvántartási formájára vonatkozó belső szabályzat-készítési kötelezettség teljesítése az ellenőrzési tapasztalataink szerint azért maradt el, mert nem ismert, nincs közzétéve a belső szabályozás konkrét tartalmi követelménye. A közpénzekkel történő gazdálkodás átlátható, a gazdálkodás folyamatában ellenőrzött megoldásának biztosítása az 50 ezer Ft alatti kifizetések esetében is szükséges, tekintettel arra, hogy ez az önkormányzatok széles körénél a napi pénzforgalmi kiadások növekvő hányadát képviseli, valamint az élelmiszer, tisztítószer és üzemagyag-vásárlásokon túlmenően kiterjed a karbantartások, szolgáltatások megrendelésére, gépek, berendezések, felszerelések megvételére is.

A kötelezettségvállalásokról az Ámr. 134. § (13) bekezdésében előírt nyilvántartást 54%-nál (az előző évben 61%-nál) nem, 16%-nál (az előző évben 17%-nál) részben, 22%-nál nem kiemelt előirányzatonként vezették. A kötelezettségvállalás nyilvántartási számát a bizonylatok 68%-án nem rögzítették az Ámr. 136. § (4) bekezdés h) pont előírásai ellenére. Mindezek következtében az önkormányzati hivatalok 84%-ánál (az előző évben 82%-nál) nem volt megállapítható a kötelezettségvállalás éves összege, és nem voltak megbízható adatok a gazdálkodási, ellenőrzési jogkörök felelős gyakorlásához. Ez a mulasztás is közrejátszott abban, hogy az önkormányzatok egyharmadánál (az előző évivel azonos arányban) és azok 268 költségvetési szervénél a jóváhagyott előirányzat hiányában is előfordult kötelezettségvállalás és utalványozás, megsértve ezzel az Áht. 12/A. § (1) és 93. § (1) bekezdésének előírásait. A legnagyobb összegű túllépés Százhalombatta Város Önkormányzatánál (értékpapír vásárlásnál 817,8 millió Ft-os, 25,5%-os) és a Veszprém Megyei Önkor-

34

Az 50 ezer Ft alatti kötelezettségvállalások írásba foglalásának kötelezettségét megszüntette az Ámr. 134. § (3) bekezdésének 2007. január 1-jétől hatályos előírása.

43


mányzat egyik intézményénél (dologi kiadásoknál 165,3 millió Ft-os, 9%-os) volt. A legnagyobb arányú Pethőhenye Község Önkormányzatánál (felújítás kiadásoknál 862%-os) és a Somogy Megyei Önkormányzat egyik intézményénél (felújítási és felhalmozási kiadásoknál 845%-os) volt. Az előirányzat túllépés a legtöbb szervezetnél (224-nél) a dologi kiadásoknál, a legkevesebbnél a felújításoknál (57-nél) és a pénzeszköz átadásoknál (57-nél) fordult elő. AZ ELŐIRÁNYZAT TÚLLÉPÉSEK ÖSSZETÉTELE A 2006. ÉVBEN ELLENŐRZÖTT ÖNKORMÁNYZATOKNÁL ÉS KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEIKNÉL

pénzeszköz átadás 7%

egyéb 10%

személyi juttatás 16% munkaadói járulék 17%

felhalmozás 16% felújítás 7%

dologi kiadás 27%

Az önkormányzati szintű előirányzat túllépés a legnagyobb arányban a Budapest fővárosi kerületi és a nagyközségi (33%), az önkormányzati hivatali szintű, a megyei és a megyei jogú városi (67%), az intézményi szintű túllépés a megyei jogú városi önkormányzatoknál (100%) történt. A túllépések okai az érintett önkormányzatok 11%-ánál vizsgálták, felelősségre vonást nem kezdeményeztek. AZ ELŐIRÁNYZAT TÚLLÉPÉSEK ELŐFORDULÁSA ÖNKORMÁNYZATTÍPUSONKÉNT A 2006. ÉVBEN ELLENŐRZÖTT ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 100% 80% 60% 40% 20% 0% megyék

megyei jogú

Budapest nagyvárosok községek fővárosi községek

önkormányzati

17%

0

33%

32%

33%

29%

hivatali

67%

67%

17%

25%

44%

5%

intézményi

67%

100%

50%

40%

22%

9%

A pénzgazdálkodási hatásköröket 2005-ben az előző éveknél nagyobb arányban betartották az önkormányzatoknál. A gazdálkodási fegyelem javulását mutatja, hogy az elmúlt négy évben 19%-ról 3%-ra, illetve 13%-ról 2%-re csökkent az Ámr. 134. § (2) bekezdés előírásainak nem megfelelő gyakorlat, amikor írásos polgármesteri felhatalmazás hiányában vállalt kötelezettséget és utalványozott bizottság elnöke, jegyző, önkormányzati hivatali alkalmazott, illetve

44


a polgármester intézményi és kisebbségi önkormányzati költségvetés terhére az intézményvezető/kisebbségi önkormányzati elnök hatáskörének elvonásával rendelt el kifizetést. A GAZDÁLKODÁSI JOGKÖRÖK SZABÁLYTALAN GYAKORLÁSÁVAL ÉRINTETT BIZONYLATOK ARÁNYA A 2003-2006. ÉVEKBEN ELLENŐRZÖTT ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 19 20%

13

15%

13

9 6

10%

7

3

5%

2

0% kötelezettségvállalás 2003. év

2004. év

utalványozás 2005. év

2006. év

A pénzgazdálkodás folyamatába épített ellenőrzés működésében jelentősen növekedtek a hiányosságok az elmúlt négy évben. A 2003-2005 közötti előző ellenőrzések tapasztalatai alapján magas kockázatúnak minősítettük a belső kontrollok működését a pénzgazdálkodásban és ellenőrzését a 2006. évben kiterjesztettük a részterületekre is, mert a bizonylatokon halmozottan jelentkeztek a hiányosságok a folyamatba épített ellenőrzések elmaradása, jogosultan igazolása, jogszabályban előírt feladataik végrehajtásának teljes, vagy részleges elmulasztása következtében. A kiterjesztés következtében kiugróan magas hibaarányt állapítottunk meg a 2006. évben ellenőrzött önkormányzatoknál A kötelezettségvállalás és az utalvány ellenjegyzése nem, vagy nem az Ámr. 134. § (9) bekezdés a)-c) pontjaiban, illetve 137. § (3) bekezdése és a helyi szabályozásban foglalt előírásoknak megfelelően történt. Elmaradt az ellenjegyzés az írásba foglalás hiányában végzett kötelezettségvállalásoknál, a kötelezettségvállalás az ellenjegyzés igazolt elvégzése ellenére nem alapult jóváhagyott költségvetési előirányzaton és előirányzat-felhasználási terven. Jogosulatlanul, a jegyző írásos felhatalmazásával nem rendelkező személy végzett ellenjegyzést, illetve szakmai teljesítés igazolása és az érvényesítés szabályszerű végrehajtása hiányában is történtek utalvány ellenjegyzések. Utasításra történt a kötelezettségvállalás ellenjegyzése kettő önkormányzatnál egy-egy bizonylaton, az utalvány ellenjegyzése kettő önkormányzatnál egy, illetve öt bizonylaton, amelyekről az ellenjegyző három esetben tájékoztatta a képviselő-testületet az Ámr. 134. § (12) és 137. § (4) bekezdés előírásainak megfelelően (Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata, Devecser Város Önkormányzata, Zádorfalva Község Önkormányzata). A képviselő-testületek a tájékoztatást tudomásul vették, a felelősségre vonás kezdeményezésének lehetőségével nem éltek. A képviselő- testület részére történő tájékoztatási kötelezettséget elmulasztotta az utalvány ellenjegyzését öt kisebb összegű (15 ezer Ft alatti) kifizetésnél utasításra végző körjegyző Felsőmocsolád Község Önkormányzatánál.

45


A pénzgazdálkodás meghatározó belső kontrollját jelentő szakmai teljesítés igazolásában évek óta kiugróan magas arányban fordultak elő hiányosságok. Az Ámr. 135. § (1) bekezdésében előírtak ellenére nem végezték el a szakmai teljesítés igazolásokat, mivel a jegyzők az Ámr.135. § (3) bekezdésében 35 foglaltak ellenére nem határozták meg annak a módját, nem jelölték ki az azt végző személyeket. Jogosulatlanul történtek szakmai teljesítés igazolások jegyzői kijelölés hiányában, az arra kijelölt szabálytalanul igazolta a feladat elvégzését, mert nem teljesítette a jogszabályban előírt feladatait. A mulasztásokhoz hozzájárult, hogy évek óta tett megállapításaink és előző évi javaslatunk 36 ellenére nem történt meg a szakmai teljesítés igazolás módjának, tartalmi követelményeinek jogszabályi meghatározása, ezért azok nem voltak egyértelműek a helyi szabályozás és végrehajtás folyamatában. A SZAKMAI TELJESÍTÉSIGAZOLÁS MŰKÖDÉSE A 2006. ÉVBEN ELLENŐRZÖTT ÖNKORMÁNYZATOKNÁL AZ ÉRINTETT BIZONYLATOK ARÁNYA ALAPJÁN hiányosan végezték 15%

hiányzott 42% szabálytalan volt 28%

szabályszerűen történt 30%

jogosulatlanul végezték 13%

A közbenső egyeztetés során a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára által adott észrevétel szerint: „A b) pontban a szakmai teljesítés igazolása módjának tartalmi előírását javasolják az Ámr.-ben rögzíteni. Az Ámr. 2007. január 1-jei hatállyal történő módosítása során egyértelműbb szabályozás segíti a helyi önkormányzati költségvetési szerveket a szakmai teljesítés igazolásának tartalmára vonatkozóan. (Eszerint a szakmai teljesítés igazolása a szükséges okmányok alapján történő ellenőrzése és szakmai igazolása a pénzügyi teljesítés (bevétel,vagy kiadás) jogosultságának, összegszerűségének, a szerződés, megrendelés, megállapodás teljesítésének.) A szakmai igazolást is értelemszerűen a helyben kialakított feltételek, a teljesítendő bevétel vagy kiadás jellege, helyi kockázatelemzés alapján lehet szabályozni, ennek megvalósítására pedig a belső szabályozást tartom megfelelő megoldásnak. Az Ámr.-ben elégségesnek tartom annak az általános szabálynak a beépítését, amely alapján a szakmai teljesítést – a belső szabályzatban meghatározottak szerint - az eredeti bizonylaton, írásban, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni.” Az észrevétel nem megalapozott, mivel A szakmai teljesítés igazolás tartalmi követelményeit az Ámr. 135. § (3) bekezdése meghatározza, azonban az itt meghatározottak ellenőrzésének elvégzését igazoló dokumentum tartalmi követelményeire – amely általánosan a bevételek-kiadások esetében is alkalmazható –

35 36

2007. január 1-től számozása 135. § (2) bekezdésre módosult.

A helyi és a helyi kisebbségek gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről a 2006. évben készített 0634. sorszámú jelentésében a pénzügyminiszternek tett javaslat.

46


nincs központi útmutatás. Az észrevételében javasolt Ámr. kiegészítés – amely szerint elégséges az erre jogosult személy aláírásával történő igazolás az eredeti bizonylaton – nem elegendő. Önmagában az aláírással történő igazolás nem tartalmazza az igazolás elvégzésének idejét, amelyből ellenőrizhető, hogy az igazolás a folyamatba épített ellenőrzési követelménynek megfelelően az érvényesítést, utalványozást megelőzően történt-e, valamint hiányzik ebben az esetben az igazolás tartalmának rögzítése. Az önkormányzati hivatalokban szakmai teljesítés igazolására a kiadások esetében jellemzően a kötelezettségvállalási, utalványozási joggal – jogszabály, vagy felhatalmazás alapján – rendelkezőket jelölték ki a jegyzők, így önmagában az aláírással történő igazolásból nem állapítható meg, hogy több jogköre közül melyiket gyakorolta az aláíró.

Az Ámr. 135. § (1)-(2) és (4) bekezdés 37 előírásai ellenére a pénzforgalmi bizonylatok 14%-ánál hiányzott az érvényesítés, illetve az igazolt érvényesítés 39%-nál nem töltötte be a hibák megelőzésére, kijavítására vonatkozó funkcióját a pénzgazdálkodásban és a számviteli elszámolásokban, mert nem alapult a szakmai teljesítés igazolásán, nem tartalmazta az érvényesítve kifejezést, a megállapított összeget és a könyvviteli elszámolásra utaló főkönyvi számlaszámot, illetve alaki és tartalmi szempontból hibás bizonylaton szerepelt az érvényesítési záradék. Az egyéb gazdasági események bizonylatain nem volt egységes az önkormányzatoknál az utalványozás, az utalvány ellenjegyzés, a szakmai teljesítés igazolás és az érvényesítés gyakorlata. Ezek elvégzését helyenként a Számv. tv. 167. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt előírások alapján rögzítették a gazdasági esemény leírását tartalmazó bizonylatokon, míg más önkormányzatoknál – az Ámr. vonatkozó előírásaira tekintettel – csak a pénzforgalmi bizonylatok tartalmazták az utalványozást és a folyamatba épített belső kontrollok elvégzésének igazolását. A Számv. tv. 167. § (1) bekezdés c) pontjában az egyéb gazdasági eseményekre és a pénzgazdálkodás bizonylataira egységesen, az Ámr. 135-138. §-aiban pedig az egyéb gazdasági eseményekre nem, csak a pénzgazdálkodás bizonylataira írták elő az utalványozás, az utalvány ellenjegyzés, a szakmai teljesítés igazolása és az érvényesítés kötelezettségét. A két jogszabályi előírás közötti összhang megteremtését, a követelmények egységes meghatározását indokolja, hogy az egyéb gazdasági események (elkészült beruházások számviteli nyilvántartásba vétele, értékcsökkenés, értékvesztés elszámolása, értékvesztés visszaírása, követelések, kötelezettségek állományváltozásának elszámolása a számviteli nyilvántartásokban) feladása alapján jelentős nagyságrendű vagyonváltozásokat számolnak el az önkormányzatoknál utalványozás, dokumentált vezetői elrendelés és belső kontroll nélkül.

1.3.

A könyvviteli mérlegben kimutatott vagyon alakulása, a vagyonnal való gazdálkodás szabályszerűsége, nyilvánossága A helyi önkormányzatok könyvviteli mérleg szerinti vagyona a 2005. év végén 9861 milliárd Ft, a 2006. év végén 10 300 milliárd Ft volt,

37

2007. január 1-től számozása 135. § (1) és (3)-ra, valamint (5)-re módosult.

47


2002-2006 közötti időszakon belül az első évben 43,8%-kal a következő években 4,2%-2,5%-4,4%-kal növekedett. A 2002-2003 közötti kiugróan magas arányú növekedést elsősorban a korábban érték nélkül nyilvántartott ingatlanok értékének megállapítása okozta. A megyei jogú városi, városi és községi önkormányzatok könyvviteli mérleg szerinti vagyona 2003-2006 között az öszszes helyi önkormányzat figyelembevételével számított átlagos növekedésnél nagyobb arányban bővült. Az önkormányzatok eszközeinek és forrásainak adatait a 3. és a 3/a-c. számú mellékletek tartalmazzák. A VAGYON ALAKULÁSA ÖNKORMÁNYZAT-TÍPUSOK SZERINT (MILLIÁRD FT) 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 2002. év Budapest főváros

2003. év


községek

2004. év

2005. év


2006. év

megyék

városok

nagyközségek

A helyi önkormányzatok eszközei között 2002-2006 között 91,1%-ról 94,6%-ra nőtt a befektetett eszközök aránya. A befektetett eszközökön belül az átlagosan 71%-os részarányt képviselő ingatlanok könyvviteli értékének változási jogcímeit a következő táblázat szemlélteti: Adatok milliárd Ft-ban Változás jellege/éve

2002.

2003.

2004.

2005.

2006.

Aktivált beruházás

286,2

253,9

265,4

303,6

353,2

20,7

67,3

28,0

16,1

37,6

2 114,6

2 279,9

18,0

-76,2

-28,9

Értékesítés

-23,3

-30,5

-24,1

-29,3

-36,4

Selejtezés

-0,9

-1,0

-2,0

-3,9

-2,0

-30,1

-168,5

-109,3

-89,5

-92,8

Térítésmentes átvétel-átadás Egyéb növekedés-csökkenés

Értékcsökkenés

A helyi önkormányzatok vagyonában a befektetett pénzügyi eszközök részaránya a 2002. évi 8,8%-ról a 2006. évi 5,4%-ra, a fővárosi és a Budapest fővárosi kerületi önkormányzatoknál 11,6%-ról 9,1%-ra csökkent. Az egyéb tartós részesedések értéke a 2002-2006. évek átlagában a befektetett pénzügyi eszközöknek 86%-a volt, felénél több (53%) a fővárosi, mintegy egyötöde a megyei jogú városi és egytizede a városi önkormányzatok tulajdonaként. A tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya 2002-2006 között 41,4%-kal, a befektetett pénzügyi eszközökön belüli részarányuk 4,7%-ról 2,8%-ra csökkent. Változásuk az országos tendenciának megfelelő volt a városi

48


önkormányzatoknál is, de továbbra is ők rendelkeztek annak mintegy 42%ával. A követelések év végi értéke – az eszközökön belüli részarányuk 1%-os csökkenése mellett – a 2002. évtől a 2004. évig összesen közel egyötöddel emelkedett, majd a 2005-2006. években együttesen 17,5%-kal visszaesett. Részarányuk a 2002-2006. években a megyei önkormányzatok eszközeiben a többi önkormányzat-típusénál magasabb (10,8-11,7-13,0-11,4-12,1%) volt és állományuk is eltérő mértékben változott 38. A követelések háromnegyedét a 2002-2004. években az adó- és illeték-követelések jelentették, amely a 2005. és a 2006. években mintegy kétharmadra csökkent 39. A KÖVETELÉSÁLLOMÁNY ALAKULÁSA ÖNKORMÁNYZAT-TÍPUSOK SZERINT (MILLIÁRD FT) 60 50 40 30 20 10 0 2002. év Budapest főváros megyei jogú városok

2003. év

2004. év Budapest fővárosi kerületek városok

2005. év

2006. év megyék községek

Az értékpapírok állománya hullámzóan változott 2002-2006 között, összességében 32,2%-kal csökkent. A forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya a 2002. évi 78,0 milliárd Ft-ról 2006-ra 50,2 milliárd Ft-ra csökkent. Az országos adatokhoz hasonló tendencia érvényesült Budapest Főváros Önkormányzatánál, valamint a Budapest fővárosi kerületi önkormányzatoknál is, amelyek részesedése az értékpapírokban 57,3%, a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokban 54,0%.

38

A 2004. évi állományi érték 48,8%-kal volt magasabb a 2002. évinél, majd a 2005. évi 10,9%-os csökkenést követően a 2006. évben 14,3%-kal nőtt az előző évihez képest. 39

Budapest Főváros Önkormányzatánál a 2004-2005 közötti csökkenés okainak vizsgálata nem volt feladata az ellenőrzésnek.

49


A FORGÓESZKÖZÖK KÖZÖTT KIMUTATOTT ÉRTÉKPAPÍROK ÁLLOMÁNYÁNAK ALAKULÁSA (MILLIÁRD FT) 50 40 30 20 10 0 2002. év Budapest főváros

2003. év

2004. év


2005. év

megyék

2006. év


városok

A helyi önkormányzatoknál 2002-2006 között a kötelezettségek 490 milliárd Ft-ról 925,4 milliárd Ft-ra (88,9%-kal) nőttek, a forrásokon belüli részarányuk a 2002. évi 7,6%-ról a 2003. évben 5,6%-ra csökkent, majd 2004-ben 6,1%, 2005-ben 7,1% és a 2006. évben 9% volt év végén. Állományuk minden önkormányzat-típusnál növekedett, kiugróan a Budapest fővárosi kerületi és a megyei jogú városi önkormányzatoknál (124-122%-kal). A helyi önkormányzatok likviditási mutatói – a készpénz likviditási mutató és a likviditási gyorsráta – jelzik a pénzügyi helyzet folyamatos rosszabbodását, hogy a forgóeszközök egyre csökkenő mértékben nyújtanak fedezetet a rövid lejáratú kötelezettségek teljesítésére. A helyi önkormányzatok felhalmozási kiadásaikból 2002-2006 között 2265,9 milliárd Ft-ot fordítottak a tárgyi eszközeik felújítására, beruházására és pénzügyi befektetésekre. Az évi 453,2 milliárd Ft-os átlagot meghaladó kiadást a 2005. és a 2006. évben teljesítettek. A felhalmozási célú kiadások és a pénzügyi befektetések részletes adatait a 7. és 7.a. számú mellékletek és a következő diagram mutatja be: A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK FELÚJÍTÁSI, BERUHÁZÁSI KIADÁSAI ÉS PÉNZÜGYI BEFEKTETÉSEI (MILLIÁRD FT) 127,4

2006. év

98,9

2005. év 2004. év

65,5

2003. év

58,0

2002. év

65,9 0

372,6

13,9 7,8

322,5

8,4

309,7 354,3 100

felújítás

12,2

437,6

200

11,2 300

beruházási kiadás

400

500

600

pénzügyi befektetés

Az önkormányzati alrendszer felhalmozási és tőke jellegű bevételeinek együttes összege a 2002-2006. években 1010,2 milliárd Ft volt, amely a felújítá-

50


si, beruházási és pénzügyi befektetési célú kiadások 44,6%-ára nyújtott fedezetet. A tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítéséből befolyt bevétel 52,5%kal, a sajátos felhalmozási és tőkejellegű bevételek (önkormányzati lakások és lakótelkek értékesítése, privatizációból származó bevételek, vagyoni értékű jog értékesítése, bérbeadásból, üzemeltetésre átadásból származó bevételek) 11,1%kal növekedtek, a pénzügyi befektetések bevételei 21%-kal csökkentek. A vagyon gyarapodásának egyre jelentősebb forrása az államháztartáson kívüli felhalmozási célú pénzeszközátvétel 40, amely a 2002-2006. évek felhalmozási és tőke jellegű bevételeinek átlag 30%-a volt. A felhalmozások finanszírozásában növekvő szerepe volt az Európai Unióból származó forrásoknak. Európai uniós támogatásban az ellenőrzött önkormányzatoknak a 2004. és a 2006. évben közel egytizede, 2005-ben egyötöde részesült, amelynek önkormányzatonkénti átlagos mértéke – az évek sorrendjében – 72,6 millió Ft, 140,4 millió Ft, illetve 78,9 millió Ft volt. A felhalmozási és tőke jellegű bevételek jogcímeit évenként a jelentés 6. és 6/a. számú mellékletei részletezik. A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK FELHALMOZÁSI ÉS TŐKE JELLEGŰ BEVÉTELEI, PÉNZÜGYI BEFEKTETÉSEI (MILLIÁRD FT) 2006. év

70,6

2005. év

51,9

63,7

2004. év

48,9

2003. év

51,6

2002. év

49,3 27,6

48,9

73,6 56,2

44,3

46,7

50

79,2

31,1

49,1

46,3

0

33,9

43,9

42,9

100

50,5

150

200

Tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése

Sajátos felhalmzási és tőke bevételek

Pénzügyi befektetések bevételei

Pénzeszközátvétel államháztartáson kívülről

250

Az ellenőrzött kiemelt és városi önkormányzatok a Htv. 138. § (1) bekezdés j) pontjában előírtak alapján megalkották a vagyongazdálkodási rendeletüket, amelyek 15%-ának (a 2003-2006. években együttesen 22%-ának) hatálya nem terjedt ki a teljes vagyoni körre. Jellemzően elmaradt a befektetett pénzügyi eszközökkel, az értékpapírokkal, a követelésekkel kapcsolatos szabályok rögzítése. Az önkormányzatok 5%-ánál (a 2003-2006. években 9%-nál) nem nevesítették a vagyont törzsvagyon és egyéb (forgalomképes) vagyon csoportosításban, 56%-nál nem rendelkeztek a vagyonelemek forgalomképesség szerinti besorolása megváltoztatásának módjáról, a korlátozottan forgalomképes vagyon elidegenítési feltételeiről annak ellenére, hogy értékesítettek e körbe tartozó vagyont. A korlátozottan forgalomképes törzsvagyonnal való rendelkezési lehetőség módjára, tartalmára vonatkozó feltételek jogszabályi előírására az előző évben javaslatot tettünk az önkormányzati és területfejlesztési miniszternek, amelyet továbbra is fenntartunk.

40

Ennek részei: a vállalkozásoktól, a háztartásoktól, a non-profit szervezetektől, külföldről és az európai uniós költségvetésből átvett források.

51


Nem volt egyértelmű központi szabályozás arra, hogy a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból milyen feltételekkel idegeníthető el eszköz, illetve szükséges-e az elidegenítést megelőzően az eszközre vonatkozóan vagyongazdálkodási rendeletben rögzített korlátozottan forgalomképes törzsvagyoni körbe sorolást a vagyongazdálkodási rendelet módosításával megváltoztatni, és az eszközt a törzsvagyonon kívüli egyéb eszközök közé átsorolni. Amely önkormányzatok nem határozták meg rendeletben a korlátozottan forgalomképes vagyon elidegenítési feltételeit, az elidegenítésről a besorolás módosítása nélkül, a képviselőtestület egyszerű szótöbbséggel hozott határozatában döntöttek. Az ÁSZ álláspontja szerint az ilyen módon történő elidegenítés semmis. A korlátozottan forgalomképes törzsvagyonnal és a törzsvagyonon kívüli egyéb vagyonnal való gazdálkodás kialakult gyakorlatában – a törvényekben meghatározott kivételektől, korlátoktól eltekintve – a helyi önkormányzatok szintjén nincs különbség.

Az ellenőrzött önkormányzatok mindegyike (a 2003-2006. években a 99%a) szabályozta a vagyonnal való rendelkezési és értékesítési hatásköröket, azonban nem rendelkeztek 3%-nál a bérbeadásra, közel egytizednél az apportálásra, egyharmadnál az értékpapírok vételére-eladására, a pénzügyi befektetésekre kiterjedő hatáskörökről. Az önkormányzatok többsége élt a vagyonnal kapcsolatos döntési hatásköröknek a képviselő-testület, a bizottságok és a polgármester közötti megosztása lehetőségével, 6%-nál azonban célszerűtlenül a bizottságok és a polgármester nem kapott döntési hatáskört, kizárólag a képviselő-testület gyakorolhatta azokat. Az ellenőrzött önkormányzatok közel háromnegyede (a 2003-2006. években összesen mintegy négyötöde) állapított meg értékhatárokat, amelyek alatt az értékesítésről nem a képviselő-testület, hanem a bizottságok, vagy a polgármester döntött. Az ellenőrzött önkormányzatok egynegyede (a 2003-2006. években együttesen közel egyharmada) az Áht. 108. § (1) bekezdésében foglalt előírásokat megsértve nem határozta meg azt az értékhatárt, amely felett csak nyilvános, (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet a vagyont értékesíteni, kezelésbe adni, a használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni. Az értékhatár meghatározása hiányában versenytárgyalást nem folytattak le, illetve indításáról, vagy mellőzéséről nem előzetesen kialakított, egységes szempontok alapján, hanem egyedileg kialakított feltételek figyelembevételével döntöttek az érintett önkormányzatok. Az értékhatárt meghatározó önkormányzatok mintegy egyharmada az Áht. 108. § (1) bekezdésében előírtakat megsértve lehetővé tette a vagyongazdálkodási rendeletében a versenytárgyalási eljárás mellőzését, 6%-a semmilyen előírást nem határozott meg a versenytárgyalás lebonyolítására. A versenytárgyalás mellőzésére legtöbbször várospolitikai, önkormányzati érdekhez kapcsolódóan biztosítottak lehetőséget. A szabályozás nem segítette a vagyonnal való gazdálkodás nyilvánosságát, átláthatóságát. A vagyongazdálkodási rendeletekben foglaltak szerint a képviselő-testület dönthetett a versenytárgyalási eljárás mellőzéséről, ha az ajánlat az ingatlan tulajdoni, használati viszonyainak rendezését szolgálta, vagy az ajánlattevőt a dologgal kapcsolatban egyéb jogosultság illette meg illetve ha a képviselő-testület az önkormányzat érdekeinek érvényesítése miatt így döntött. A képviselő-testület részére biztosítottak döntési jogot a vagyontárgyak önkormányzati alapítású társaság részére történő átadásakor, állami feladatot ellátó állami szervek elhelyezésekor, a versenytárgyalás kétszeri eredménytelenségekor, továbbá az önkormányzat számára különösen előnyösnek látszó értékesítéskor.

52


Az értékhatárt meghatározó önkormányzatok 88%-ánál (a 2003-2005. években ellenőrzöttek mintegy háromnegyedénél) volt pályáztatási kötelezettség az elidegenítések, vagyon hasznosítások során. A versenytárgyalási kötelezettségnek az ellenőrzött önkormányzatok egytizede nem, több mint négytizede nem minden esetben tett eleget a vagyongazdálkodási rendeletének előírásai ellenére. A 2003-2006. években az önkormányzatok mintegy negyede legalább egyszer, tizede minden esetben elmulasztotta a versenytárgyalás lefolytatását. A versenytárgyalás mellőzésével megsértették az Áht. 108. § (1) bekezdésében foglaltakat. Az ellenőrzött önkormányzatok mindegyikénél történt a 2003-2006 időszakában vagyonértékesítés, 90%-nál bérbeadás, 85%-nál selejtezés és 26%-nál apportálás. A döntések során a vagyongazdálkodási rendeletben meghatározott hatásköröket 17%-ánál (a 2003-2006. években egyötödnél) nem tartották be. A forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon elidegenítésére vonatkozó korlátokat a 2006. évben ellenőrzött önkormányzatok 11%-a nem, 14%-a részben tartotta be. A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon részét képező víziközművek tulajdonjogának gazdasági társaság részére történő átadásával 2003-2005 között összesen 21 önkormányzat sértette meg az Ötv. 79. § (2) bekezdés b) pontjának, és a vízgazdálkodásról szóló törvény 6. § (3) bekezdésének előírásait. Az Ötv. 79. § (2) bekezdés a) pontja alapján a forgalomképtelen törzsvagyonhoz tartozó ingatlanok elidegenítéséről a Ptk. 173. § (2) bekezdésében foglalt korlátozó előírást megsértve döntöttek a 2006. évben ellenőrzött önkormányzatok egytizedénél. Az önkormányzatok törzsvagyonába tartozó forgalomképtelen ingatlan elidegenítések földhivatali bejegyzései a Ptk. előírását 41 megsértve történtek 42. Korlátozottan forgalomképes vagyon elidegenítéséről döntött a 2005. évben hét önkormányzat (Sopron Megyei Jogú Város, Budaörs, Enying, Ercsi, Hajdúsámson, Kőszeg, Vasvár városok önkormányzatai) az Ötv. 79. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltakat megsértve. Ezekben az esetekben az értékesítésre vonatkozó döntés előtt nem történt meg a vagyongazdálkodási rendeletben rögzített besorolás módosításával a korlátozottan forgalomképes eszközök átsorolása a törzsvagyonon kívüli egyéb (forgalomképes) eszközök közé. A temetőkről szóló kormányrendelet 20. § (1) bekezdés előírása ellenére a 2005. évben egy önkormányzat 43 a lezárt, teljesen ki nem ürített temető területének értékesítésére kötött adásvételi szerződés, illetve egy másik lezárt temető területének használatba adására kötött bérleti szerződés a Ptk. 200. § (2) bekezdése alapján semmis.

41

A Ptk. 173. § (1) és (2) bekezdései, valamint a200. § (2) bekezdése alapján az Ötv. 79. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott forgalomképtelen ingatlanok elidegenítése semmis. 42

Az előző évben tett javaslatunkra a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter körlevélben hívta fel a földhivatalok figyelmét a vonatkozó jogszabályok betartására.

43

Budapest Főváros XXIII. Kerület Önkormányzatánál a 186553. és a 195621/1. helyrajzi számú temetők.

53


Az ellenőrzött önkormányzatok 9%-a a vagyongazdálkodási rendeletben nem írt elő a forgalmi érték megállapítására értékbecslés készítési kötelezettséget a vagyon tulajdonjogának átadásakor, vagy nem rögzítette annak időbeli hatályát. Az önkormányzatok 17%-a nem, 34%-a nem minden indokolt esetben végeztette el az értékbecslést. (A 2003-2006. években ellenőrzötteknél 38% volt az értékbecslést részben, vagy teljesen elmulasztók aránya.) A tulajdonjog átadására vonatkozó döntésénél az önkormányzatok 46%-a nem minden esetben vette figyelembe az értékbecslésben foglaltakat. Ennek oka legtöbbször nem szerepelt a dokumentumokban, az ismert leggyakoribb indokok a többszöri eredménytelen értékesítési szándék, valamint az önkormányzat céljaival harmonizáló befektetői tervek megvalósításának ösztönzése volt. A vagyon értékesítési döntések egy része utólag célszerűtlennek minősült az ellenőrzött kiemelt körbe tartozó és a városi önkormányzatok 26%-ánál, mivel az értékesítési szándékra vonatkozó döntéskor ismert körülmények szerint elvárhatónál kevesebb bevételt eredményezett az értékesítés a tényleges megvalósulás időbeli elhúzódása miatt, valamint az elvárt bevételt értékbecslés nélkül határozták meg, továbbá sikertelen pályáztatást követően versenyeztetés nélkül történt az értékesítés. Az önkormányzatok számára garanciális elemként az adásvételi szerződésekben 86%-nál (a 2003-2006. évek összességében ugyanilyen arányban) szerepeltették a vagyontárgy vevő tulajdonába kerülésének feltételeit, halasztott fizetés esetén a rögzített fizetési határidő elmulasztásának szankcióit, továbbá a szerződés felmondásának eseteit. A bérleti szerződések az önkormányzatok 6%-ánál nem, 11%-ánál részben tartalmazták a bérleti díj meg nem fizetésének következményeit, a bérlő díjfizetésen kívüli kötelezettségeit, illetve a szerződés felmondásának feltételeit. Értékpapírt az ellenőrzött önkormányzatok 38%-a vásárolt és 57%-a értékesített. A vásárlások 21%-a, az eladások 23%-a (a 2003-2006. években együttesen 18-18%-a) a központi és helyi előírásokat figyelmen kívül hagyva, szabálytalanul történt. Az ellenőrzött önkormányzatok közel egyharmada az értékpapírok forgatásával járó kockázat csökkentésére nem kellő gondossággal járt el, mivel nem nyittatott a befektetési szolgáltatókkal az önkormányzat nevére szóló értékpapír alszámlát a KELER Rt-nél 44. Nem kérte annak biztosítását, hogy terhelésre és jóváírásra kizárólag az önkormányzat és a befektetési szolgáltatók együttes rendelkezése alapján kerülhessen sor az önkormányzat nevére szóló értékpapír alszámlán. Ezen önkormányzatok elmulasztották a pénzügyi befektetés kockázatának mérsékléséhez, biztonságának növeléséhez szükséges erre vonatkozó rendelkezés szerződésben történő rögzítését. A pénzpiacon elérhető hozamok figyelembe vételével az értékpapír gazdálkodás megfelelő eredményességet biztosított az önkormányzatok 98%-ánál 45. Az ellenőrzött kiemelt körbe tartozó és a városi önkormányzatok 26%-a (az előző évben 31%-a)

44 45

Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Rt.

Kivételt jelentett Tiszaföldvár Város Önkormányzata, mivel államkötvényeit a pénzügyi egyensúly megőrzése érdekében lejárat előtt árfolyamveszteséggel értékesítette.

54


közvetetten támogatott politikai pártokat azzal, hogy a pártszervezetek részére ingyenesen, vagy kedvezményes bérleti díj ellenében irodahelyiségeket biztosított, illetve az üzemeltetési költséget teljesen vagy részben átvállalta. A pártok részére kedvezményesen vagy ingyenesen nyújtott ingatlan használattal megsértették az Ötv. 78. § (1) bekezdésének előírásait, mivel az önkormányzatok vagyonának az önkormányzati célok megvalósulását kell szolgálnia. A pártok támogatása nem tartozik a helyi közügyek körébe, ezért a közvetett támogatás nem szolgálta az önkormányzati feladatellátással kapcsolatos célokat. A helyi önkormányzatok részéről a pártoknak adott támogatás az Alkotmány 70/A. §-ában szereplő, a jogegyenlőség alkotmányos elvét megfogalmazó követelményekbe, illetve az Ötv. 1. § (2) bekezdésében meghatározott helyi közügyekre vonatkozó előírásba ütközik. Az ellenőrzött önkormányzatok mindegyike, (a 2004-2006. években ellenőrzöttek kétharmada) nyújtott nem normatív, céljellegű, fejlesztési támogatásokat, illetve kötött nettó ötmillió Ft-ot elérő vagy azt meghaladó értékű – árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó – szerződéseket. Ezen támogatások és szerződések adatainak közzétételét az Áht. 15/A. § (1) bekezdésében és 15/B. §. (1) bekezdésében előírtakat megsértve az ellenőrzött önkormányzatok 28%-a egyáltalán nem, egynegyede nem mindegyik szerződésre, valamint a szerződések nem minden – az Áht. 15/A. § (1) bekezdésében és 15/B. §. (1) bekezdésében előírt – adatára vonatkozóan biztosította. Az önkormányzatok által nyújtott támogatások 62%-a nem fejlesztési célú volt, hanem különböző szervezetek működéséhez nyújtott forrást. A közpénzek felhasználásának átláthatóságát, nyilvánosságát nem segítette, hogy ezen, nem normatív, céljellegű, működési támogatások kedvezményezettjeinek nevére, a támogatás céljára, összegére – függetlenül annak mértékétől – jogszabály nem írta elő az önkormányzatok közzétételi kötelezettségét 46. A vagyon tulajdonjogának illetve használati jogának ingyenes átadási módját, illetve eseteit az Áht. 108. § (2) bekezdésében foglaltakat megsértve az ellenőrzött önkormányzatok 36, illetve 34%-a, a követelés elengedés módját és eseteit 47, illetve 51%-a nem határozta meg rendeletben. Követelés elengedés az ellenőrzött önkormányzatok 28%-ánál történt a 2004-2006. években. Az elengedett követelések értéke 47 a 2004. évben 962 millió Ft, a 2005-ben 908 millió Ft, a 2006-ban 2110 millió Ft volt, amelyek az ellenőrzött önkormányzatok év eleji teljes követelés állományának egy, 0,9%, illetve 3,6-%-át tették ki. Követelés elengedése leggyakrabban illeték, helyi adó, bérleti díj, lakbér, térítési díj hátralék esetében volt. A követelést elengedő önkormányzatok 44%-a az Áht. 108. § (2) bekezdésének előírásait megsértve nem rendelkezett önkormányzati rendeletben a követelés elengedés módjáról és/vagy eseteiről. Nem rendeletben meghatározott módon és esetekben engedett el követelést az önkormányzatok 32, illetve 28%-a.

46

Az előző évben tett javaslatunkat figyelembe véve az Áht. 2007. január 1-től a működési célú támogatások esetében is előírja a közzétételi kötelezettséget.

47

Forrás: MÁK éves költségvetési beszámoló „53” számú űrlap adatai.

55


Nem önkormányzati rendeletben meghatározott esetben történt a követelés elengedés csatornamű érdekeltségi hozzájárulások, illetékek, helyi adók méltányosságból történt elengedésekor. A követelést nem önkormányzati rendeletben meghatározott módon engedték el jellemzően az illeték és helyi adók esetében a jegyző döntésével, egyéb követeléseknél a képviselő-testület, a polgármester, a költségvetési intézmény vezetőjének döntésével.

Ingyenes vagyonátruházás az ellenőrzött önkormányzatok 39%-ánál történt 2003-2006 között, amelyről az Áht. 108. § (2) bekezdésének előírását megsértve döntöttek az önkormányzatok 34%-a, mivel nem határozta meg rendeletben ennek eseteit és/vagy módját.

1.4.

Az önkormányzati vagyon nyilvántartásának, számbavételének szabályszerűsége Az ellenőrzött önkormányzatok vagyonának a törzsvagyon és az egyéb vagyon szerinti elkülönített nyilvántartása 2002-2006 között a Vhr. 9. számú melléklet 1. k) pontjában előírtak betartása alapján folyamatosan javult és 2006ban elérte a 91%-ot (a megelőző években 44%-69%-86% volt). Az önkormányzati hivatalok 9%-ánál nem biztosították a főkönyvi számlák értékadatainak az analitikus nyilvántartásokkal való egyezőségét az ingatlanok, a részesedések, az értékpapírok, az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök, a rövid- és hosszú lejáratú követelések és kötelezettségek esetében. A nyilvántartási hiányosságok következtében az ellenőrzött önkormányzatok 6%-ánál a vagyont – megsértve a Számv. tv. 15. § (3) bekezdéseiben előírtakat – nem a valós értékén tartalmazta a könyvviteli mérleg. Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközzel az ellenőrzött önkormányzatok 97%-a 48 rendelkezett, amelynek értéke a könyvviteli mérleg főösszeg közel ötödének (a 2005. évben 1482,3 milliárd Ft, a 2006. évben 1587,0 milliárd Ft volt) felelt meg. Ezen eszközöket az önkormányzatok 15%-ánál hiányosan, 5%-ánál (az előző évben egyötödénél) nem a Vhr. 20. § (1) bekezdésének előírása szerinti főkönyvi számlán szerepeltették a számviteli nyilvántartásokban. Önkormányzati forrásokból az ellenőrzött önkormányzatok 64%-a valósított meg víziközmű-beruházást, ennek értékével hét önkormányzat nem növelte saját vagyonát a számviteli nyilvántartásokban. A létesített eszközöket az Ötv. 79. § (2) bekezdés b) pontjának, valamint az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 20. §-ának, és a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 6. § (3) bekezdésének előírásait megsértve öt esetben más önkormányzat, kettő esetben az üzemeltetéssel, kezeléssel megbízott szervezet vette nyilvántartásba, figyelmen kívül hagyva, hogy a vízi-közművek az önkormányzati törzsvagyon körébe tartoznak, korlátozottan forgalomképesek és csak közszolgáltatási céllal hasznosíthatók.

48

A 2005. évi költségvetési beszámoló szerint Csorvás, Martonvásár és Fót város önkormányzata nem rendelkezett üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközzel.

56


A mennyiségi felvétellel történő leltározást a Vhr. 37. § (3) bekezdésében előírtakkal szemben nem végezte el az ellenőrzött önkormányzati hivatalok negyede az ingatlanok, közel ötöde az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök esetében, elmulasztotta a rövid- és hosszú lejáratú követelések, illetve kötelezettségek egyeztetéssel történő leltározását 2%, hiányosan teljesítette 4%. Az ellenőrzött önkormányzati hivatalok a 2005. évi könyvviteli mérlegben 327 732 millió Ft összegben mutattak ki olyan vagyont, amit a Vhr. 37. § (1) bekezdésében előírtak ellenére nem leltároztak. A 2005. évi könyvviteli mérlegben kimutatott eszközök és források közül nem történt meg 297 423 millió Ft értékű ingatlan, 27 712 millió Ft értékű üzemeltetésre, kezelésre átadott eszköz mennyiségi felvétellel történő leltározása, továbbá 293 millió Ft értékű részesedés, 10 millió Ft nyilvántartási értékű értékpapír, 1613 millió Ft összegű kötelezettség és 681 millió Ft követelés egyeztetéssel történő leltározása.

A leltározást nem a helyi szabályozásban rögzítetteknek megfelelően végezte a 2006. évben ellenőrzött önkormányzati hivatalok 30%-a (az előző években 26%-11%-a). A leltárak kiértékelését nem teljesítő önkormányzati hivatalok aránya a 2003. évi 35%, illetve 2004. évi 17%-ról 6%-ra csökkent. A számviteli nyilvántartások értékadatai és a leltározási dokumentumokban a tényleges helyzet alapján rögzített adatok között eltérést az önkormányzati hivatalok 12%-a állapított meg, amelyek számviteli rendezését elvégezték. Jelentős összegűnek minősített hiányt nem mutattak ki a leltározáskor. A helyi önkormányzatok a 2005. évben országosan 63 276 millió Ft öszszegben számoltak el tárgyévi értékvesztést és 11 350 millió Ft összegben írtak vissza korábban elszámolt értékvesztést a befektetett eszközök, készletek, követelések és értékpapírok év végi értékelésekor. Az elszámolt értékvesztések, illetve azok visszaírásának összege 2003-2005 között folyamatosan emelkedett, 2005-2006 között az elszámolt értékvesztés összege kismértékben (2%-kal) csökkent, azonban jelentősen, közel négyszeresére (11 350 millió Ft-ról 43 493 millió Ft-ra) emelkedett a korábban értékvesztésként elszámolt, de tárgyévben visszaírt érték. Az év végi értékeléshez szükséges dokumentumok, információk rendelkezésre álltak az ellenőrzött önkormányzati hivatalok 87%-ánál a követelésekre, 68%-ánál a részesedésekre, 81%-ánál az értékpapírokra vonatkozóan 49. Ezek alapján az értékvesztés elszámolásának szükségességét vizsgálta az önkormányzati hivatalok 60%-a a követelések és az értékpapírok, 61%-a a részesedések esetében. Indokolt volt az értékvesztés elszámolása 83%-nál a követelések, 40%-ánál a részesedések tekintetében, annak elszámolását elmulasztotta – megsértve a Számv. tv. 54. § (1) és az 55. § (1) bekezdésében előírtakat – az önkormányzati hivatalok 10%-a részesedéseknél, hiányosan végezte el 14% a követeléseknél és 10% a részesedéseknél. A korábbi években értékvesztést az ellenőrzött önkormányzati hivatalok több mint fele számolt el, azonban közülük a visszaírás szükségességét nem vizsgálta 15% a követeléseknél, 11% a részesedéseknél, 31% az ér-

49

A 2003-2004. években 66-71%-nál a követelések, 40-66%-nál a részesedések és 2254%-nál az értékpapírok esetében.

57


tékpapíroknál, megsértve ezzel a Számv. tv. 55. § (3), az 54. § (3) és az 54. § (6) bekezdése előírásait. A számviteli nyilvántartásokban rögzített értékvesztések visszaírása – dokumentumokkal alátámasztottan – indokolt volt az önkormányzati hivatalok 70%-ánál a követelések, 43%-ánál a részesedések, 58%ánál az értékpapírok vonatkozásában, amelynek az arra kötelezett önkormányzati hivatalok 97%-a eleget tett. A piaci értékelés lehetőségével a Számv. tv. 57. § (3) bekezdése alapján a 2005. évben három ellenőrzött önkormányzati hivatal élt, amelyet a központi és a helyi előírások szerint végezték el. Az értékhelyesbítések megállapításának, elszámolásának könyvvizsgáló általi felülvizsgálatáról kettő város önkormányzatánál – Szentendre és Fonyód – a Számv. tv. 59. § (2) bekezdés előírását megsértve nem gondoskodtak. Az értékhelyesbítések következményeként a piaci érték és a könyv szerinti érték közötti különbözetet a könyvviteli mérlegben az eszközök között értékhelyesbítésként, a források között értékelési tartalékként kimutatták.

1.5.

A közbeszerzési eljárások szabályszerűsége Az ellenőrzött önkormányzatok a Kbt. 22. § (1) bekezdés d) pontja alapján a törvény alanyi hatálya alá tartoztak, amelyről a polgármesterek 90%-a a Kbt. 18. §-ában előírtaknak eleget téve, határidőn belül 50 tájékoztatta a Közbeszerzések Tanácsát. A képviselő-testületek a közbeszerzési szabályzatot 51 jóváhagyták. Az ellenőrzött önkormányzatok egytizede azonban nem rögzítette a közbeszerzési eljárások előkészítését, az ajánlatkérő nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyek felelősségi körét és az eljárások dokumentálásának rendjét, egynegyede a Kbt. 6. § (1) bekezdés előírásait megsértve nem szabályozta a közbeszerzési eljárások belső ellenőrzésének felelősségi rendjét. Az önkormányzati hivatalok a Kbt. 2. § (1) bekezdése alapján visszterhes szerződéskötés céljából a 2005. évben 1199 közbeszerzési eljárást folytattak le 52.

50

A Kbt. 2004. május 1-i hatálybalépést követő, illetőleg a törvény hatálya alá kerüléstől számított 30 napon belül. 51

Az önkormányzatok gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről szóló 0436, 0544, 0634 sorszámú ÁSZ jelentések tartalmazzák, hogy a 2003-2005 között az önkormányzatok 45,4%-14,7%-5%-a nem alkotta meg a közbeszerzési eljárások előkészítésének és lefolytatásának helyi szabályait.

52

A közbeszerzési eljárások összértéke a 2004-ben 1129,7 milliárd Ft, a 2005-ben 1291,3 milliárd Ft, a 2006-ban 1685,8 milliárd Ft volt, amelyből az önkormányzatok 22%22%-31,9%-kal részesedtek. (Forrás: Közbeszerzések Tanácsa tájékoztatója, www.kozbeszerzes.hu).

58


A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK TÁRGYI MEGOSZLÁSA A 2005. ÉVBEN építési tervpályázat 5% árubeszerzés 23% szolgáltatás 34%

építési beruházás 38%

Az ellenőrzött önkormányzatok a Kbt. tárgyi hatálya alá tartozó árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás, építési terv megrendelése során – 34 eset kivételével – a becsült érték meghatározását a Kbt. 36-40. §-aiban foglaltak szerint végezték 53. Az önkormányzati szintű egybeszámítási kötelezettséget a Kbt. nem írja elő, így az önkormányzatok költségvetési szerveinél jellemzően közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül, költségvetési szervenként külön-külön történt az élelmiszer beszerzés, az épület felújítási munkák megrendelése. Az önkormányzatok gazdálkodási rendszerének előző évi ellenőrzéskor tett javaslatunkra kiegészítették Kbt-t 54 a helyben központosított közbeszerzésekre vonatkozó alapvető szabályokkal, megteremtve az önkormányzatok irányítása alatt álló költségvetési szervek közbeszerzései központosított eljárás keretében történő lefolytatásának lehetőségét.

Az ellenőrzött önkormányzatok egyötöde nem folytatta le a közbeszerzési eljárást a Kbt. 2. § (1) bekezdése, illetve 40. § (2) bekezdése tekintetében, valamint a Kbt. 240. § (1) bekezdés a) pontjában, a Kbt. 292. § (l) bekezdés a) b) pontjában foglaltakat megsértve az árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás megrendelés, építési tervpályázat esetében. Az egybeszámítás követelményét nem teljesítették hét építési beruházás, négy-négy irodaszer, élelmiszer beszerzése, egy-egy intézményi étkeztetés, illetve kártevő mentesítési szolgáltatás és városi körkép megrendelésekor. Elmulasztották a közbeszerzési eljárás lefolytatását egy-egy önkormányzatnál objektumok őrzés-védelme és a takarítás szolgáltatás, építési tervkészítés megrendelésekor, valamint ingatlan bérleti jogának megszerzése, önkormányzati biztos kirendelése, ingatlan vásárlása, négy önkormányzatnál banki szolgáltatás – hitelfelvétel – esetében.

Az ellenőrzött önkormányzatoknál lefolytatott közbeszerzési eljárásokban az ajánlatkérő nevében eljáró személyek megfelelő szakértelemmel rendelkeztek, és az összeférhetetlenségükről a Kbt. 10. §-ában foglaltak szerint az eljárások

53

A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény 5. §-ában foglaltak alapján a becsült érték megállapításkor az egybeszámítás követelményét a 2003-2005. években az önkormányzatok 48%-74%-74%-a érvényesítette.

54

A Kbt. 17/B. § (1) bekezdése, hatályos 2007. január 1-től.

59


87%-ánál nyilatkoztak. A kizáró okokat a Kbt. 60-63. §-ában foglaltak alapján – három kivétellel – vizsgálták, az ajánlatok elbírálása a Kbt. 57. §-ában meghatározott szempontok szerint történt. Az eredményhirdetésre három kivétellel meghívták az ajánlattevőket, és egy kivételével ismertették a Kbt. 93. § (2) bekezdése szerinti összegzés adatait. A szerződés megkötésére – egy kivétellel – határidőben került sor. Az ellenőrzött közbeszerzési eljárások alapján kötött szerződésék egyharmadát (az előző évben 40%-át) módosították a szerződő felek, amelynek feltételei három esetben nem álltak fenn. A módosításokról a Kbt. 307. § (1) bekezdésében foglaltakat megsértve a tájékoztatót hirdetmény útján nem tették közzé 44%-nál. Az ellenőrzött önkormányzatok mint ajánlatkérők egytizede megsértve a Kbt. 16. § (1) bekezdésében foglaltakat, nem tett eleget az éves statisztikai összegzés elkészítési kötelezettségének. Az önkormányzatok és intézményeik közbeszerzési eljárásaival kapcsolatosan a 2005. évben 195, a 2006-ban 168 esetben történt elmarasztalás, és a Közbeszerzési Döntőbizottság 142, illetve 178,7 millió Ft összegű bírságot szabott ki 55. A 2005. évben közbeszerzési eljárást lefolytató ellenőrzött kiemelt körbe tartozó és a városi önkormányzatok 21%-át marasztalta el a Közbeszerzési Döntőbizottság, valamint 0,2 és ötmillió Ft közötti bírság megfizetésére kötelezte az ajánlatkérőket. Az elmarasztalás indokai voltak: a Kbt. 93. § (1) bekezdését megsértve nem határozták meg a kérelmező ajánlata érvénytelenségének törvényi hivatkozását, 94. § (2) bekezdését figyelmen kívül hagyva az ajánlatkérő az eredményhirdetés elhalasztásáról nem tájékoztatta az ajánlattevőket, 49. §-ában foglaltak ellenére az ajánlattevők esélyegyenlőségét nem biztosították, 133. § (1) bekezdés h), l), u) pontjaiban előírtakat megsértve nem határozták meg az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit, az alkalmassági követelményeket, az eredményhirdetés és a szerződéskötés időpontját, 81. § (1) bekezdésében foglaltak ellenére a bíráló bizottság nem vizsgálta, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és dokumentációban foglaltaknak, 91. § (1) bekezdésben foglaltakat megsértve az eljárás nyertesének nem a legkedvezőbb ajánlatot határozták meg, 74. § (1)(2) bekezdését figyelmen kívül hagyva a módosított ajánlati felhívásban rövidebb határidőt biztosítottak, nem biztosították a közzétételt az Európai Unió hivatalos lapjában. A Közbeszerzési Döntőbizottság Elnöke hivatalból indított eljárást, mert a tárgyalásos eljárás indokoltsága nem volt megalapozott, az ajánlatkérő az érvénytelen ajánlattevőt hirdette ki nyertesnek, az ajánlat elbírálója a kirívóan aránytalan elemekre nem kért adatokat és indokolást. Ellenőrzésünk alapján az ÁSZ a Közbeszerzési Döntőbizottságnál 56 a Kbt. megsértésével kapcsolatban 21 eljárást kezdeményezett; 19 esetben a közbeszerzési eljárások jogtalan mellőzése – tervezés, szolgáltatás megrendelés, építési beruházás, ingatlan tulajdonjogának megszerzése, útburkolat felújítás, élelmiszer,- irodaszer

55

A Közbeszerzési Döntőbizottság Elnökének a 2007. március 5-én és a 2006. május 9én kelt tájékoztatása alapján. 56

Az ÁSZ a 2005. évben egy, a 2004-ben kettő esetben a közbeszerzési eljárás mellőzése miatt, a 2003-ban egy esetben a verseny tisztaságát sértő döntés miatt kezdeményezett jogorvoslati eljárást, amelyek során a Közbeszerzési Döntőbizottság összesen hárommillió Ft bírságot szabott ki.

60


beszerzése, banki szolgáltatás megrendelése –, két esetben a szerződések Kbt-be ütköző módosítása miatt. A közbeszerzési eljárások jogtalan mellőzése esetén a jogorvoslati eljárásokkal érintett szerződések összértéke 781,9 millió Ft volt, amelyhez kapcsolódóan a Közbeszerzési Döntőbizottság 13,5 millió Ft összegű bírságot szabott ki. A Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati eljárások 76,5%-nál az ellenőrzésünkkor feltárt tényállás alapján megállapította a jogsértést, 14%-ánál megszüntette az eljárást, 9,5%-ának elbírálása még nem fejeződött be.

A Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárások megszüntetésére vonatkozó döntéseinél a 2006. évben szerepet játszott, hogy a jogsértés tudomásra jutásának időpontjaként nem az ezt alátámasztó összes hiteles dokumentum rendelkezésre állását vette figyelembe, hanem a közbeszerzési eljárás elmulasztására csak közvetten utaló dokumentumok közül legalább egynek az ellenőrzést végző részére történt átadásának időpontját. A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásánál nem vette figyelembe, hogy az ÁSZ részére a Kbt. 327. § (2) bekezdése alapján nyitva álló 15 napos jogvesztő határidő alatt a hiányos dokumentumokból nem állapítható meg teljes bizonyossággal a Kbt. előírásainak a megsértése.

1.6.

A céljelleggel nyújtott támogatások szabályszerűsége A helyi önkormányzatok a 2005. évben 236 milliárd Ft (a 2003. évinél 74 milliárd Ft-tal, a 2004. évinél 56 milliárd Ft-tal több) támogatást adtak működési és felhalmozási célra – nem szociális ellátásként – a saját intézményeiken kívüli költségvetési szerveknek, vállalkozásoknak, háztartásoknak, non-profit szervezeteknek és külföldi közösségeknek. A céljelleggel átadott pénzeszközök a 2005. évi önkormányzati költségvetési kiadások 7%-ának felelt meg, a 2003-2004. évi 6-6%-kal szemben. AZ ÁTADOTT PÉNZESZKÖZÖK TÁMOGATOTT SZERVEZETEK KÖZÖTTI MEGOSZLÁSA (ORSZÁGOS ÖSSZESEN) (%) Működési célú támogatások 54%

Felhalmozási célú támogatások 46%

külföldre 0,2% non-profit szervezeteknek 45,7%

háztartásoknak 1,6%

pénzügyi és egyéb vállalkozásoknak 52,5%

non-profit szervezeteknek 20,3%

háztartásoknak 13,5%

külföldre 0,2%

garancia és kezességvállalás 0,2% pénzügyi és egyéb vállalkozásoknak 65,8%

61


Az összes önkormányzat által államháztartáson kívülre 57 adott támogatás a 2005. évben 180,3 milliárd Ft volt, amelynek 47%-a Budapest Főváros Önkormányzatánál teljesült. A működési célra juttatott 96,6 milliárd Ft több mint egyötödét, a felhalmozási célra átadott 83,7 milliárd Ft több mint felét Budapest Főváros Önkormányzata teljesítette. Az ellenőrzött önkormányzatok 58 98%-a tervezett a 2005. évi költségvetésében speciális célú támogatásokra elkülönített összegeket, és összesen 12,5 milliárd Ft működési célú, illetve 7,6 milliárd Ft felhalmozási célú pénzeszközátadást teljesített 59. A céljelleggel kifizetett támogatások az érintett önkormányzatok költségvetési kiadásainak 4%-át (a 2004. évben 6%-át, a 2003. évben 5%-át) jelentették. A költségvetésben tervezett eredeti előirányzatokhoz viszonyítva a működési célú pénzeszközátadások 22%-kal, a felhalmozási célú pénzeszközátadások 83%kal magasabb összegben teljesültek. A gazdasági társaságot támogatott az önkormányzatok 66%-a, közhasznú társaságok 55%-a, társadalmi szervezetet 97%-a, alapítványokat és közalapítványokat 94%a, egyházakat 71%-a, egyéb szervezeteket 93%-a, magánszemélyeket 73%-a. AZ ÁTADOTT PÉNZESZKÖZÖK MEGOSZLÁSA AZ ELLENŐRZÖTT ÖNKORMÁNYZATOK KÖZÖTT 6 5

felhalmozási célú pénzeszköz átadás

4

működési célú pénzeszköz átadás

(MILLIÁRD FT) 5

4,8

4,5

3 1,8

2 1

1,2

1,4

1,3

0,1

0 megyék



városok

A működési és felhalmozási célú pénzeszköz átadások 6%-át a megyei, 33%-át a megyei jogú városi, 15%-át a Budapest fővárosi kerületi, 46%-át a városi önkormányzatok teljesítették. A költségvetési rendeletekben jóváhagyott pénzügyi támogatási keretek felett a helyi szabályozás alapján a képviselő-testületek, a bizottságok, és a

57

Az államháztartáson kívülre átadott támogatás nem tartalmazza a más költségvetési szerveknek (központi költségvetési szerveknek, fejezeti kezelésű előirányzatoknak, elkülönített állami pénzalapoknak, társadalombiztosítási alapnak, helyi önkormányzatoknak) nyújtott támogatás összegét.

58 59

Budapest Főváros Önkormányzata nélkül.

Az ÁSZ a 2005. évben céljellegű támogatásként átadott pénzeszközök 11%-át, a 2004. évben 15%-át ellenőrizte az önkormányzatoknál.

62


polgármesterek rendelkeztek az ellenőrzött önkormányzatoknál. A hatásköri előírások figyelmen kívül hagyásával nyújtottak támogatást: • az önkormányzatok 60%-ánál (előző évben 55%-nál) a képviselő-testület helyett bizottságok, polgármesterek döntöttek alapítványok, közalapítványok támogatásáról, megsértve az Ötv. 10. § (1) bekezdés d) pontjában előírtakat; • a társadalmi szervezeteket támogató költségvetési intézmények 43%-a (az előző évben 20%-a) az Áht. 94. § (1) bekezdésében előírtakat megsértve a felügyeleti szerv engedélye nélkül nyújtott támogatást; • három önkormányzatnál az Ötv. 9. § (1) bekezdésében előírtakat megsértve a polgármesterek a képviselő-testület hatáskör átruházásának hiánya ellenére hoztak támogatásról szóló döntést; • egy-egy önkormányzatnál az Ötv. 9. § (3) bekezdésének hatáskör átruházási szabályait megsértve, a költségvetési rendeletben meghatározott keretösszeg felett rendelkezési hatáskört biztosítottak önkormányzati képviselőknek, ideiglenesen létrehozott munkacsoportnak, adózóknak. Az ellenőrzött önkormányzatok a céljelleggel juttatott támogatásoknál az Áht. 13/A. § (2) bekezdésében előírtakat megsértve nem határozták meg 8-8%-nál (a 2004. évben 10%, illetve 14%-nál) a támogatás összegét és a támogatott célt, 24%-nál (a 2004. évben 24%, a 2003-ban 63%-nál) a támogatás felhasználásáról való számadási kötelezettség teljesítésének módját, 17%-nál (a 2004. évben 19%, a 2003-ban 60%-nál) a számadás határidejét. A támogatással való elszámolás feltételeit és módját a Ksztv. 14. § (2) bekezdésében foglalt előírást megsértve az ellenőrzött önkormányzatok 42%-a (a 2004. évben 20%-a) nem, 17%-a (az előző évvel azonosan) nem minden támogatott közhasznú szervezet esetében írta elő szerződésben. A támogatott szervezetek nem mindegyike teljesítette a céljellegű támogatásokra vonatkozó számadási kötelezettséget az ellenőrzött önkormányzatok 13%ánál (a 2003. évben 15%-ánál, a 2004. évben 33%-ánál). A számadások ellenőrzését az Áht. 13/A. § (2) bekezdésében előírtakat megsértve az önkormányzati hivatalok 8%-a (a 2003.évben 32%-a, a 2004. évben 20%-a) elmulasztotta, további 40%-a az előző évekhez hasonlóan nem minden támogatott szervezet esetében végezte el. A támogatások cél szerinti felhasználását 81% (a 2003-ban 91%, a 2004. évben 87%) nem ellenőrizte. A számadások ellenőrzése során rendeltetési céltól eltérő felhasználást az ellenőrzött önkormányzatok egynegyede állapított meg. A polgármesterek nem intézkedtek ezen önkormányzatok 65%-ánál a további támogatás felfüggesztése, 63%-ánál a nem rendeltetésszerűen felhasznált támogatások visszafizettetése érdekében, megsértve ezzel az Áht. 13/A. § (2) bekezdésében előírtakat. A mulasztásokhoz hozzájárult, hogy

63


az Áht. nem tartalmazta 60 a céljelleggel juttatott támogatások ellenőrzési szabályait 61. Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 21. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján 17 szervezet részére nyújtott összesen 25,2 millió Ft támogatás felhasználását az érintett önkormányzat képviselőjével közösen a támogatottaknál a helyszínen ellenőriztük. A helyszíni ellenőrzés során összesen három millió Ft jogosulatlan, támogatási céltól eltérő felhasználást állapítottunk meg. A céltól eltérő felhasználás ellenére az érintett önkormányzatoknál 62 a támogatások visszafizetéséről – megsértve az Áht. 13/A. § (2) bekezdésében előírtakat – a helyszíni ellenőrzést megelőzően nem intézkedtek, mivel a számadás helyszíni ellenőrzését megelőző önkormányzati felülvizsgálat nem állapított meg céltól eltérő felhasználást.

1.7.

A költségvetés egyensúlyi helyzete A helyi önkormányzatok teljesített konszolidált bevétele 2003-2006 között 44,7%-kal, 2879 milliárd Ft-ról 3719 milliárd Ft-ra, kiadása 47,5%-kal 2586 milliárd Ft-ról 3410 milliárd Ft-ra növekedett. A kiadások – a 2005. év kivételével – évente nagyobb mértékben emelkedtek a bevételeknél. (A bruttó és konszolidált bevételek-kiadások adatait a 4, 4/a és 5. számú mellékletek részletezik). Az ellenőrzött önkormányzatok konszolidált bevételeiben 2003-2006 között (66,1%-ról 64,6%-ra) csökkent a saját bevételek és a költségvetési támogatás (26,7%-ról 22,2%-ra) aránya. Az előző évi pénzmaradvány igénybevétele és a finanszírozási célú pénzügyi műveletek bevételeinek együttes súlya növekedett (7,3%-ról 13,3%-ra). A saját bevételekből az intézményi működési bevételek részesedése csökkent (13,3%-ról 12,1%-ra), a felhalmozási célú bevételek és az átvett pénzeszközök aránya a 2003-2005. években nőtt (11,3%-ról 16,5%-ra), majd a 2006. évben 13,1%-ra mérséklődött. A helyi adók, adójellegű bevételek és a gépjárműadó együttes súlya a 2003. évi 47,0%-ról a 2006. évben 49,6%-ra változott. A működési célra átvett pénzeszközök összege 31%-kal emelkedett, de ennek ellenére e bevétel forrásokon belüli részaránya (forrásteremtő ereje) 2003-2005 között 26,9%-ról 22,7%-ra mérséklődött. Az önkormányzatok 2003-2005 között teljesített költségvetési bevételeinek a 8686-81%-a működési célú bevétel volt, a költségvetési kiadások 85-85-82%-át

60

Meghatározásának kezdeményezésére a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről szóló 0544. sorszámú ÁSZ jelentésben a pénzügyminiszternek tettünk javaslatot. 61

A helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről szóló 0634. sorszámú jelentésében javasoltak alapján a pénzügyminiszter módszertani útmutatást adott a 2006. év végén az Önkormányzati Belső Ellenőrzési Kézikönyvben a céljelleggel nyújtott támogatások számadása és rendeltetésszerű felhasználása ellenőrzéséhez.

62

Baranya megye, Sopron, Tatabánya, Nyíregyháza, Nagykanizsa megyei jogú városok, valamint Budapest Főváros VII. Kerület Önkormányzatánál.

64


működési célra használták fel. A működési célú költségvetési bevételek a 2005. évben nem bizonyultak elégségesnek a működési célú költségvetési kiadások teljesítéséhez. A felhalmozási célú költségvetési bevételek csak a 2005. évben nyújtottak fedezetet a felhalmozási kiadásokra. A felhalmozási célú költségvetési bevételek az összes forrás 14-14-19%-át, a felhalmozási kiadások a költségvetési kiadások 15-15-19%-át képezték. Az ellenőrzött önkormányzatoknál a működési célú költségvetési kiadásokban továbbra is meghatározóak a személyi juttatások és járulékaik, amelyek részaránya 2003-ban még 50% feletti volt, ezt követően azonban folyamatosan csökkent 63. A felhalmozási kiadásokon belül 2003-2006 között az intézményi beruházási kiadások részaránya 75,8%-ról 70,9%-ra csökkent, a felújítási kiadások részaránya folyamatosan nőtt 64, azonban összege a felhalmozási kiadások között változatlanul nem jelentős, az átadott pénzeszközök részaránya 6,6% és 9,1% között változott. A hitelfelvételből eredő fizetési kötelezettség év végi összege az ellenőrzött önkormányzatoknál 2002-2006 között változó volt, az előző évhez viszonyítva a 2003. év végre 6%-kal nőtt, a 2004. év végére 35%-kal csökkent, a 2005. év végére 6%-kal, a 2006. év végére 88%-kal emelkedett. Az év végi hitelállomány 29%-a, 53%-a, 41%-a, 66%-a 2003-2006 között Budapest Főváros Önkormányzatának hitele volt, az ezen kívüli hitelállomány harmadával a 2003. évben a Budapest fővárosi kerületi önkormányzatok, a 20042006. években a megyei jogú városi önkormányzatok rendelkeztek. A hitelből nyert források 2003-2006 között 143,5%-kal növekedtek. A felvett hitelek összege a tárgyévben visszafizetett hitel összegénél 2003-2006 között 173,0%-69,4%158,0-195,8%-kal voltak magasabbak. A hitel felvétel és visszafizetés közötti különbség, illetve az év végén fennálló növekvő hitelállomány jelzi az ellenőrzött önkormányzatok romló pénzügyi helyzetét. A pénzügyi egyensúly az önkormányzatok egyre nagyobb arányánál (70-73-90%-nál) nem volt biztosított a 2003-2005. évi költségvetésekben, a tervezett költségvetési hiány 161,2%-kal növekedett. A tervezett költségvetési bevételek nem nyújtottak fedezetet a 2005. évben a kiadások átlag 7,6%-ára 65 (Budapest Főváros Önkormányzatánál 18,8%-ára Budapest fővárosi kerületi önkormányzatoknál 8,3%-ára, a megyei jogú városi önkormányzatoknál 9%ára, a megyei önkormányzatoknál 3,9%-ára és a városi önkormányzatoknál 7,6%-ára). A tervezett hiány költségvetésen belüli aránya emelkedett az önkormányzatok 56%-ánál (a megyéknél 70%-kal, a megyei jogú városoknál 118%-kal, a városoknál 151%-kal 66), csökkent a Budapest fővárosi kerületi ön-

63

A személyi juttatások és járulékaik aránya az összes kiadáson belül 2003-ban 52,2%, a 2004-ben 49%, a 2005-ben 48,1% a 2006-ban 46,8% volt. 64

A felújítási kiadások aránya a felhalmozási kiadásokon belül 12,4%-13,9%-15,1%17,2% volt. 65

2003. évben 6,5%-ára, 2004. évben 6,9%-ára, Budapest Főváros Önkormányzatánál a tervezett kiadások 6,9–18,5–18,8%-a volt a tervezett hiány.

66

Budapest Főváros Önkormányzatnál 219,7%-os növekedés volt.

65


kormányzatoknál (31%-kal), meghaladta a tervezett összes kiadás egytizedét az ellenőrzött önkormányzatok 19%-ánál 67. A 2005. évi költségvetésben tervezett hiány önkormányzat-típusonkénti átlagos összege a Budapest fővárosi kerületi önkormányzatoknál 1047,1 millió Ft, a megyei jogú városi önkormányzatoknál 2056,5 millió Ft, a megyei önkormányzatoknál 730 millió Ft, a városi önkormányzatoknál 234,6 millió Ft volt 68. Budapest Főváros Önkormányzatánál a 2005. évi költségvetésben tervezett hiány összege 71 604,5 millió Ft volt. A Budapest fővárosi kerületi önkormányzatok közül legnagyobb összegű költségvetési hiányt – 2795,3 millió Ft-ot, a költségvetési főösszeg 17,6%-át – a Budapest fővárosi XXI. kerületnél terveztek. A megyei jogú városi önkormányzatok közül Hódmezővásárhely, Nyíregyháza és Tatabánya megyei jogú városok önkormányzatainál a költségvetési hiány meghaladta a kettő milliárd Ft-ot, míg Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatánál 3351,5 millió Ft volt.

A működési célú költségvetési bevételek az önkormányzatok 76%-ánál (az előző évben 57%-ánál), a felhalmozási célú bevételek 55%-nál (az előző évben 50%-nál) nem nyújtottak fedezetet az azonos célú kiadásokra. A 2005. évi tervezéskor fennállt belső egyensúly hiányát az önkormányzatok 30%-a (előző évben 15%-a) a felhalmozási célú költségvetési bevételek működési célú kiadásokra történő bevonásával tervezte feloldani, 29%-a (előző évben 27%) működési célú költségvetési bevételt felhalmozási célú kiadásra tervezett fordítani. A hiány az érintettek 40%-ánál kizárólag működési, 17%-ánál felhalmozási célú költségvetési bevételek hiányából származott, 43%-ánál a kettő együttesen volt jelen. A tervezett hiány összegénél az önkormányzatok 56%-ánál szerepet játszott a feladatellátás gazdaságtalan megszervezése, az intézményi kapacitások alacsony kihasználtsága, a teherbíró képességet meghaladó önként vállalt feladatok ellátása. A kiadások túltervezése, a bevételek alultervezése az önkormányzatok 33%-nál 69 járult hozzá a költségvetési egyensúly hiányához. A működési célú költségvetési kiadások működési célú költségvetési bevételeket meghaladó növekedése az önkormányzatok 55%-ánál, az adóbevétel az adó alapjának csökkenése és az adott kedvezmények miatt az önkormányzatok 38%-nál, a növekvő szociális terhek az önkormányzatok 28%-nál hatottak negatívan a költségvetési egyensúlyra. A forráshiányt az azt tervező önkormányzatok 51%-ánál befolyásolta a korábbi évek finanszírozási célú pénzügyi műveleteinek hatása, a többletfeladatok (működési, felhalmozási) megvalósításához felvett hitelek tőke- és kamatterheiből adódó fizetési kötelezettségek. A korábbi évek hitelfelvételeinek kamatterhei az önkormány-

67

Budapest Fővárosi Önkormányzat, Budapest főváros XXI. kerületi, Sopron, Tatabánya megyei jogú városi, 14 városi önkormányzat. A hiány aránya Budaörs és Fonyód város önkormányzatoknál meghaladta a tervezett összes kiadás egyötödét.

68

Budapest Főváros Önkormányzatánál a tervezett hiány a 2003. évben 22 399,9 millió Ft, a 2004-ben 65 210,3 millió Ft, a 2005. évben 71 604,5 millió Ft volt.

69

66

Az arányszám tartalmazza a Budapest Fővárosi Önkormányzat adatait is.


zatok 40%-nál, az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséből származó bevételek csökkenése 13%-nál gyengítették a likviditást. A felhalmozási célú bevételeket meghaladó mértékű beruházási kötelezettségvállalás az önkormányzatok 42%-ánál, felújítási kötelezettségvállalás az önkormányzatok 17%-nál okozott forráshiányt. (Budapest Főváros Önkormányzatánál a forráshiány ellenére a beruházási-felújítási célú költségvetési kiadásokat évente 14%-kal magasabb összeggel tervezték.) A 2003-2005. évi teljesítési adatok szerint a tervezetthez viszonyítva javult az önkormányzatok pénzügyi egyensúlyi helyzete, különösen a működési célú bevételeket-kiadásokat illetően. A költségvetési rendeletekben jóváhagyott hiányt bevételi többlettel és kiadási megtakarítással mérsékelték, tényleges hiányt a 2003. évben az önkormányzatok 25%-ánál, 2004-ben 26%ánál, 2005-ben 31%-ánál mutattak ki. A KÖLTSÉGVETÉSI HIÁNY ELŐFORDULÁSA AZ ELLENŐRZÖTT ÖNKORMÁNYZATOKNÁL ÖNKORMÁNYZAT-TÍPUSONKÉNT A 2003-2005. ÉVBEN 100% 80% 60% 40% 20%

2003. év

2004. év Terv

városok


megyék

városok


megyék

városok


megyék

0%

2005. év Tény

A költségvetés végrehajtása során folyamatosan megőrizte a működési célú költségvetési bevételek-kiadások egyensúlyát az önkormányzatok 61%-a (a megyei jogú városi önkormányzatok 100%-a, a megyei önkormányzatok 60%-a, a városi önkormányzatok 58%-a, a Budapest fővárosi kerületi önkormányzatok 50%-a), a felhalmozási célú költségvetési bevételekkiadások egyensúlyát 28%-a (elsősorban a Budapest fővárosi kerületi önkormányzatok). Mindvégig működési forráshiánya volt 11%-nak, felhalmozási hiánya 30%-nak. A költségvetésében hiányt tervező önkormányzatok 68%-82%-77%-a tett intézkedéseket 2003-2005 között a kiadások csökkentése érdekében a költségvetési szervek gazdálkodását, feladatait érintően, amelyek azonban 74%nál nem szüntették meg a forráshiányt és az önkormányzatok 18%-a egyes feladatok elhagyására is kényszerült. A források növelése érdekében a 2005. évben az ellenőrzött önkormányzatok 60%-a további bevételi forrásokat tárt fel, 95%-a (2003-ban 88%, 2004-ben 92%), vagyonértékesítést hajtott végre, amelyből 144,1 milliárd Ft bevétel származott, 88%-a eredményesen pályázott működési célú, 99%-a

67


felhalmozási célú pénzeszközökre. A tervezett hiányt csökkentette a költségvetési bevételek kiadási előirányzatokat 6%-kal meghaladó teljesítése, valamint az intézményi működési bevételek 15%-os, a kamatbevételek 62%-os, a működési célra átvett pénzeszközökből származó bevételek 10%-os eredeti előirányzatot meghaladó túlteljesítése. A költségvetési egyensúlyt jelentősen javította az előző évi pénzmaradvány tervezettet 328%-kal meghaladó igénybevétele, amely az önkormányzatok tervezéskor kimutatott 35,7 milliárd Ft-os hiányának 64%-át fedezte. Az önkormányzatok mindegyike élt a helyi adó megállapításának lehetőségével, 35%-a gazdasági programjában egyik célként a pénzügyi helyzet stabilizálását, az adómértékek lakossági, vállalkozói érdekek figyelembevételével történő megállapítását határozta meg. Az egyes adónemek 2003-2005 közötti bevezetésekor az önkormányzatok 77%-a vizsgálta a település adottságait, a lakosság teherbíró képességét 70. Az önkormányzatok átlagosan három adónem bevezetését határozták el. Az iparűzési adót a települési önkormányzatok mindegyike, a kommunális jellegű adót 79%-a, vagyontípusú adót 62%-a (közülük 46% építményadót, 25% telekadót) állapított meg. A kommunális jellegű adók közül a magánszemélyek kommunális adójának bevezetéséről 60%, a vállalkozók kommunális adójának bevezetéséről 32%, az idegenforgalmi adóról 42% döntött. Az önkormányzatok az iparűzési adó maximális mértékének átlag 94%-át állapították meg, ezen belül az önkormányzatok 69%-a az iparűzési adónál az adómaximumot vetette ki a 2005. évben Az átlagos adómérték az adómaximumon belül az építményadónál 53%, a telekadónál 50%, a magánszemélyek kommunális adójánál 51%, a vállalkozó kommunális adójánál 90%, az idegenforgalmi adónál 67% volt. A HELYI ADÓT, AZ ADÓMÉRTÉK MAXIMUMÁT KIVETŐ ÖNKORMÁNYZATOK ARÁNYA 100% 80% 60% 40% 20% 0% iparűzési adó

építményadó

kivetők aránya

70

telekadó

magánszemélyek kommunális adó

vállalkozások kommunális adó

idegenforgalmi adó

adómérték maximumát kivetők aránya

Budapest főváros területén – a Hatv. 1. § (2), (3) bekezdése, illetve a 7. § d) pontja alapján – az iparűzési, illetve idegenforgalmi adót a Budapest Fővárosi Önkormányzat állapította meg, amely bevételből a forrásmegosztás keretében juttatott vissza forrást a Budapest fővárosi kerületi önkormányzatoknak.

68


Mentességet, kedvezményt az önkormányzatok 69%-a az iparűzési, 87%-a a vagyoni típusú, 74%-a a kommunális jellegű adó esetében biztosított, amelyek miatt az ellenőrzött kiemelt körbe tartozó ás a városi önkormányzatok 38%nál csökkent a helyi adóbevétel. Ennek ellenére a helyi adó bevételek öszszege 2002-2005 között 34%-kal növekedett miközben a saját bevételeken belüli részaránya nem változott 71, és az összes bevételen beüli aránya 9%-ról 11%ra emelkedett. A 2005. évben a helyi adóbevételen belül az iparűzési adó 84%ot, az építményadó 11,1%-ot, a telekadó 1,3%-ot, a vállalkozók kommunális adója 0,3%-ot, a magánszemélyek kommunális adója 2%-ot, az idegenforgalmi adó 1,3%-ot képviselt. Az iparűzési adóbevételeket folyamatosan csökkentette a vállalkozások helyzetének romlása, az adó alapjának jogszabályi változása és növelte 72 a mentességek, kedvezmények mérséklése. A hiány fedezeteként az önkormányzatok 60%-a működési célra, 62%-a felhalmozási célra vett fel hitelt 73. Emellett az önkormányzatok 80%-a (előző évben 70%) az átmeneti, illetve már tartóssá váló likviditási gondok enyhítésére likviditási hitelt vett fel, amelynek nagysága a hitellel rendelkező önkormányzatok 78%-nál növekedett 74. A HITELFELVÉTELEK ALAKULÁSA CÉLONKÉNT ÉS ÖNKORMÁNYZAT-TÍPUSONKÉNT A 2005. ÉVBEN 100%

működési célra hitelt vett fel felhalmozási célra hitelt vett fel

100

működési és felhalmozási célra is vett fel hitelt

75%

50%

80 63

60

59 49

25%

40

40

40 25

40

25

0% megyék

71



városok

A 2002. és 2005. évben 18-18% volt a saját bevételek között.

72

Budapest Főváros Önkormányzatánál az adóbevételek kedvező alakulását a fokozott behajtási tevékenység is befolyásolta, ugyanakkor az adómentességek és kedvezmények biztosításával 2002-2005 között 1080,9-515,3-251,5 millió Ft bevételkiesést mutattak ki. 73

Budapest Főváros Önkormányzata elsősorban infrastrukturális beruházások finanszírozásához összesen 61 586,6 millió Ft hitelt vett fel 2003-2005 között, a 2006. évben 28 400 millió Ft hitel felvételét tervezte.

74

Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatalánál a folyószámlahitelkeret összege 2003-2006 között 1500-5000- 5000-10 000 millió Ft volt, likvid hitelt a 2003. és a 2006. évben vett fel. A 2003. évben egy alakalommal, 3 napra történt likvid hitel felvétel 367,7 millió Ft összegben, a 2006. évben egy alkalommal 12 napra történt 6499,6 millió Ft likvid hitel felvétele

69


Az önkormányzatok 61%-a (előző évben 46%), ezen belül a megyei önkormányzatok háromnegyede, a megyei jogú városi önkormányzatok egyharmada, a Budapest fővárosi kerületi önkormányzatok fele, a városi önkormányzatok 38%-a nem tudta az év végén fennálló likvid hitelét a 2005. év végén visszafizetni, így az a következő év gazdálkodását terhelte. Az önkormányzatok 24%-ánál 100 millió Ft-ot meghaladó hitel-visszafizetési kötelezettség állt fenn 75 a 2005. év végén. A likvid hitelt felvett önkormányzatok 20%-a 2003-2006 között egyik évben sem fizette vissza annak teljes összegét, így az három éven át folyamatosan szolgálta a fizetőképesség fenntartását. A közbenső egyeztetés során az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára által adott észrevétel szerint „A javaslat már a korábbi ÁSZ Je-

lentésekben is szerepelt, az ezzel kapcsolatban tett korábbi észrevételeimet továbbra is fenntartom. Az Ötv. 2005. évi módosítása során okkal javasoltuk, hogy a likvid hitelek ne számítsanak bele a rövid lejáratú kötelezettségekbe. E hitelek – köztük elsősorban a folyószámla hitelek – ugyanis jellegüknél fogva csak átmeneti finanszírozási problémák pénzügyi kezelésére szolgálnak, és nem testesítenek meg az önkormányzat tekintetében tartós hosszú, illetve rövid lejáratú kötelezettséget (ezt nem befolyásolja az sem, ha egy önkormányzat esetleg újabb likvid hitelt vesz fel). Ezeket a hiteleket az önkormányzatok a közszolgáltatási feladatok folyamatos működtetéséhez veszik igénybe. Az ÁSZ javaslatát azzal együtt kell mérlegelni, hogy egy ilyen jellegű módosítás legrosszabb esetben a közszolgáltatási feladatok ellátását is veszélyeztetheti, emellett csökkentheti az önkormányzatok fejlesztési célra felvehető hiteleinek nagyságát is. Felhívom a figyelmet arra, hogy az ÖNHIKI szabályozásban új elemként jelent meg, hogy a tárgyévet megelőzően felvett és ugyanezen év december 31-éig vissza nem fizetett működési célú hitel 30%-a az önkormányzat elismerhető kiadásait csökkenti. A százalékos arány – a költségvetési törvény alapján – 2008. évben 100%-ra növekszik. Ez a szabályozás véleményem szerint hozzájárul az ÁSZ által is elérni kívánt célhoz, ezen esetek csökkenéséhez.„ Az észrevétel nem meglapozott, mivel a közszolgáltatási feladatok ellátását nem veszélyezteti, sőt a feladatellátás feltételeinek reális megítélését elősegíti, ha az önkormányzatok által felvett hiteleket nem a megnevezésük, hanem tartalmuk, céljuk a gazdálkodási folyamatban betöltött szerepük alapján értékeljük. Javaslatunkban szerepel, hogy a forgalmilag folyamatosan megújuló folyószámlahitelek figyelembevételét kezdeményezzük az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás Ötv. 88. § (2) bekezdése szerinti felső határának megállapításánál. A folyószámla-hitelfelvétel folyamatos megújítása az önkormányzatoknál az állandósult forráshiányt jelenti, ily módon jelzi, hogy ezen hitel nélkül nem tudják közszolgáltatási feladataikat ellátni. Az évközben állandósult likvid-hitelfelvétel következménye, hogy az év végén sem tudják azt visszafizetni, vagy formális jelleggel megtörténik az év utolsó napján a visszafizetés és a következő év első napján az ismételt likvid-hitelfelvétel.

75

Sopron és Nyíregyháza megyei jogú városok önkormányzatainál meghaladta az egymilliárd Ft-ot.

70


A folyószámla-hitelfelvétel állandósulása miatti eladósodásnak megítélésem szerint ugyanolyan következménnyel kell járnia, mint a felhalmozási célú feladatok megvalósításához felvett hitel miatti eladósodásnak. A LIKVID HITELT FELVEVŐ ÖNKORMÁNYZATOK ARÁNYA ÉS A HITEL ÁTLAGOS NAGYSÁGRENDJÉNEK ALAKULÁSA A 2003-2005. ÉVEKBEN 67

78 231

60%

240

220

214 30%

millió Ft

85

90%

200

203

0%

180 2003. év

likvid hitelt felvevők aránya

2004. év

2005. év

fevett hitel átlagos összege

A fizetőképesség biztosításához szükséges likviditási tervet a jegyzők az ellenőrzött önkormányzatok 18%-ánál az Ámr. 139. § (1) bekezdésében előírtak ellenére nem készítették el. A likviditási tervet készítők 99%-ánál figyelemmel voltak a helyi adók beérkezésére, 95%-ánál megalapozottan történt az egyes sajátos bevételek ütemezése. A likviditási tervek 45%-ának aktualizálása az indokoltsága ellenére elmaradt. A pályázatok személyi és szervezeti feltételeit az önkormányzatok 84%ánál biztosították. A szervezeti kereteket kialakító önkormányzatok 29%-a (előző évben 47%) a pályázatok figyelését, előkészítését, megvalósításának koordinálását az önkormányzati hivatalok szervezetén belül, elkülönült szervezeti egység létrehozása nélkül oldották meg, rendszerint a szakmai irodák egy-egy dolgozója végezte, a megfelelő szakosztályok, esetenként külső szakértők bevonásával. Az önkormányzatok 12%-ánál (előző évben 22%) külön e célra létrehozott iroda, illetve munkacsoport feladata volt a pályázati előkészítő munka végrehajtása. Az önkormányzatok 53%-ánál (előző évben 31%) pályázati referenseket alkalmaztak, 6%-ánál a helyi megbízások mellett külső vállalkozások segítségével végezték a feladatot 76. A működési forráshiányt tervező önkormányzatok 53%-a kért, és azok háromnegyede, a működési forráshiányos önkormányzatok 40%-a 77 (ezen belül a városok 63%-a, megyék 33%-a) kapott ÖNHIKI támogatást, amely a működési forráshiány összegének 47%-ára 78 nyújtott fedezetet. Az ellenőrzött forráshiányos önkormányzatok 48%-a (előző évben 37%) a működés-

76

Budapest Főváros Önkormányzatánál a Programvégrehajtó Iroda, valamint az Európai Integrációs és Külügyi Iroda látta el a pályázatfigyelési és pályázatkészítési feladatokat. 77

Az előző évvel azonos arányban.

78

A 2002. évben 72%-ra, a 2003. évben 42%-ára, 2004-ben 25%-ára nyújtott fedezetet.

71


képtelen önkormányzatok egyéb támogatási előirányzatból is részesült. A támogatás átlagos mértéke 9,5 millió Ft volt. Adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásról az ellenőrzött kiemelt körbe tartozó és a városi önkormányzatok 63%-a (a 2003. évben 30%, 2004-ben 66%,) döntött, amelyek 90%-a hitelfelvétel volt. Lízingszerződést 32% kötött, garanciát vállalt 6%, kezességvállalási döntést hozott 43%. A pénzügyi bizottságok az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalások 89%ánál vizsgálták meg annak indokoltságát és gazdasági megalapozottságát. Az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalások Ötv. 88. § (2) bekezdésében meghatározott felső határát a kötelezettségvállalást megelőzően az önkormányzatok 83%-a vizsgálta, azonban azok 4%-a az előírást megsértve túllépte a felső határt. Az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalások az önkormányzatok 4%-ának fizető- és működőképességét, 2%-ának működőképességét veszélyeztették. Az önkormányzatok 2%-a az elismert tartozásokat az esedékességet követő 60 napon belül nem fizette vissza, ennek ellenére nem kezdeményezett adósságrendezési eljárást. Az Ötv. az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás éves felső határának meghatározásakor nem veszi figyelembe a több éven keresztül fizetési kötelezettségként jelentkező, szállítókkal szembeni, mérleg fordulónapján fennálló tartozások hatását, és figyelmen kívül hagyja a likvid hiteleket, annak ellenére, hogy rendszerint tartós likviditási problémák kezelésére szolgálnak. Ezek a kötelezettségek az önkormányzatok költségvetését éveken át terhelik, az eladósodottságot, a fizetőképességet a jogszabály által figyelembe vett kötelezettségvállalásokkal azonos módon befolyásolják.

1.8.

A zárszámadás szabályszerűsége A 2005. évi zárszámadási rendelettervezetet a polgármester – az Áht. 82. §-ában előírt határidőn belül 79 – az önkormányzatok 98%-ánál (az előző évben 100%-ánál) terjesztette a képviselő-testület elé. A zárszámadási előterjesztések 21%-át (2005. évben 26%-át) megsértve az Áht. 18. §-ában foglaltakat, nem a költségvetési rendelettel összehasonlítható módon készítették el. A zárszámadási rendeletben szereplő eredeti előirányzatok fő- és részösszegei az önkormányzatok 2%-ánál (2005. évben 8%-ánál) nem egyeztek meg a költségvetési rendelet vonatkozó adataival. A bevételek és kiadások módosított előirányzata az önkormányzatok 10%-ánál (2005. évben 16%-ánál) eltért a költségvetési rendelet legutolsó módosításakor elfogadott előirányzattól. A zárszámadási előterjesztések nem, vagy hiányosan tartalmazták: • a működési-fenntartási előirányzatok önkormányzati szintű teljesítését (7%), ezen belül a kiemelt előirányzatok közül elmaradt az ellátottak pénzbeli juttatásainak (9%), a speciális célú támogatásoknak (7%) és a tényleges költségvetési létszámkereteknek (16-nál) a bemutatása;

79

A zárszámadási rendelettervezet képviselő-testület elé terjesztésének határideje az Áht. 82. §-a szerint a költségvetési évet követő 4 hónapon belüli időpont.

72


• a működési, fenntartási előirányzatok költségvetési szervenkénti teljesítését az önkormányzatok 12%-ánál, ezen belül a kiemelt előirányzatok közül nem mutatták be az önkormányzatok 16%-a az ellátottak pénzbeli juttatásait, 13%-a a speciális célú támogatásokat, és 71%-a a tényleges létszámkereteket; • a felújítási előirányzatok teljesítését célonként, a felhalmozási kiadásokat feladatonként, az önkormányzati hivatalok feladatonkénti kiadásainak teljesítését az önkormányzatok 11%-ánál; • a működési és felhalmozási bevételek, kiadások mérlegszerű bemutatását az önkormányzatok 17%-ánál. Az önkormányzatok 54%-ánál (a 2005. évben 52%-nál) a zárszámadás előterjesztésekor az Áht 118. §-ának akkor hatályos előírását megsértve, a képviselőtestületek részére tájékoztatásul nem mutatták be az Áht. 116. § 6. és 8. pontjában 80 előírt mérlegeket és kimutatásokat, valamint az Áht. 116. § 9. és 10. pontjában előírt kimutatásokat szöveges indoklással együtt. A zárszámadási rendelettervezetek előterjesztésekor elmaradt az önkormányzatok • 5%-ánál a helyi önkormányzat, 20%-ánál elkülönítetten a kisebbségi önkormányzat összevont mérlegeinek bemutatása (a 2005. évben 2%-nál, illetve 17%-nál); • 30%-ánál a többéves kihatással járó döntések számszerűsítése évenkénti bontásban, valamint összesítve, szöveges indoklással együtt (előző két évben 44, illetve 54%-ánál); • 34%-ánál a közvetett támogatások (adókedvezmények, adóelengedések) bemutatása és 39%-ánál annak szöveges indoklása (a 2005. évben 41%-nál, illetve 66%-nál, a 2004. évben ellenőrzötteknél 57, illetve 73%-ánál). A zárszámadási rendeletben az önkormányzatok 15%-ánál (a 2005. évben 16%-ánál) nem a Vhr. 38-39. §-ai és az Ámr. 65-67. §-aiban foglaltak alapján hagyták jóvá a pénzmaradványt. Az előterjesztésekben nem vagy téves öszszegben mutatták be a módosított pénzmaradvány összegét a záró pénzkészletből kiindulva, az aktív és passzív elszámolásokkal, a finanszírozási tételekkel korrigálva. Nem költségvetési szervenkénti részletezésben hagyták jóvá a pénzmaradványt az önkormányzatok 21%-ánál (a 2005. évben 22%-ánál) az Ámr. 66. § (4) bekezdésében előírtak ellenére. Az önkormányzatok 49%-a (a 2005. évben 45%-a) élt az Ámr. 66. § (6) bekezdés g) pontjában biztosított jogkörével, az intézményeknél keletkezett pénzmaradvány egy részét, vagy egészét elvonta. Vállalkozási tevékenységet az ellenőrzött (kiemelt körbe tartozó és városi) önkormányzatok közül négy önkormányzati hivatalnál végeztek (Dévaványa,

80

A 2007. január 1-től az Áht. 118. § (2) bekezdés 1. és 2. a)-e) pontjai tartalmazzák a zárszámadás előterjesztésekor bemutatandó mérlegeket, kimutatásokat.

73


Kistelek, Nádudvar, Abádszalók városok). A vállalkozási tevékenység eredményének megállapításánál és felhasználásánál szabályszerűen jártak el. A jegyzők a költségvetési szervek elemi beszámolója felülvizsgálatának rendjét, tartalmát – az Ámr. 149. § (2) bekezdésének b) pontjának előírása ellenére – az önkormányzatok 53%-ánál (az előző évivel azonos arányban) nem határozták meg. Ennek ellenére 81%-nál (2005. évben 89%-nál) az intézmények 2005. évi költségvetési beszámolóit– a felügyeleti szerv hatáskörében eljárva – felülvizsgálták az Ámr. 149. § (3) bekezdésében foglaltak alapján. Az intézmények vezetőit az Ámr. 149. § (5) bekezdésében foglaltak ellenére 37%-nál (2005. évben 49%) írásban nem értesítették az éves beszámolójuk és működésük elbírálásáról, jóváhagyásáról. Az önkormányzati hivatalok 18%-nál (a 2005. évben 10%-ánál) indokoltsága ellenére nem biztosították a Vhr. 10. § (1) és (5) bekezdésében előírt határidőben elkészített és adatszolgáltatásra megküldött költségvetési beszámoló és a zárszámadási rendelet (eredeti és módosított előirányzatok, teljesítések) adatainak összhangját. A helyi önkormányzatok központi költségvetési támogatásokkal, hozzájárulásokkal történő elszámolását – mely a költségvetési beszámolásuk részét képezi – az ÁSZ a központi költségvetés végrehajtását tartalmazó zárszámadás ellenőrzéséhez kapcsolódóan mintavételekkel ellenőrzi. Ezen vizsgálatok a helyi önkormányzatok részére nyújtott hozzájárulások, támogatások jogszabályi előírásoknak megfelelő igénylésére, felhasználására és elszámolására terjedtek ki. A 2006. évben 867,1 milliárd Ft központi költségvetési hozzájárulás, támogatás, valamint 460,7milliárd Ft személyi jövedelemadó részesedése együttesen 1327,9 milliárd Ft illette meg az önkormányzatokat. A zárszámadáshoz kapcsolódó ellenőrzés során évek óta a jogszabályi előírások közötti összhang kialakítására, a támogatási követelmények, feltételek pontosítására, valamint az ellenőrzött önkormányzatok által jogtalanul igénybe vett hozzájárulások, támogatások visszafizetésére, illetve a részükre jogosan járó összegnek pótlólagos kiutalására tettünk javaslatot.

1.9.

A pénzügyi-számviteli feladatok ellátásának informatikai támogatottsága Az ellenőrzött önkormányzatoknál a pénzügyi-számviteli tevékenység informatikai támogatottsága egyre elterjedtebb, azonban jellemzően még nem épült ki az integrált, rendszerezett elveken nyugvó, komplex információs rendszer. Ennek hiányában a pénzügy-számviteli feladatok ellátására számítógépes programokat és manuális analitikus nyilvántartást egyaránt használtak. Az analitikus nyilvántartások számítógépen történő vezetése az önkormányzatok tizedénél (az előző évben 5%-nál) volt teljes körű. Az ellenőrzött önkormányzatok a MÁK által térítésmentesen biztosított analitikus nyilvántartást végző programokat és vásárolt, vagy készített szoftvert használtak. A programok fejlesztői gondoskodtak a jogszabályi változások átvezetéséről, frissítéséről és az oktatásáról is. A főkönyvi könyvelés az előző évhez hasonlóan számítógépen történt. A költségvetési beszámolók szintén számítógépes támogatással, a főkönyvi programhoz kapcsolódó program segítségével készültek.

74


Az analitikus nyilvántartó programok nem alkottak teljes körűen zárt rendszert a főkönyvi programmal, azok az önkormányzati hivataloknak csak 25%-nál illeszkedtek egymáshoz. A pénzügyi, gazdasági területen használt egyéb alkalmazói rendszerek száma eltérő mennyiségi és minőségi jellemzőkkel növekedett, háttérbe szorítva a manuális nyilvántartási tevékenységet. Az önkormányzati hivatalok informatikai eszköz ellátottsága eltérő, és változó volt az ügyintézőkre jutó számítógépek aránya is. Informatikai rendszer-fejlesztés az előző évi 81%-kal szemben az önkormányzatok 71%-ánál történt, mivel az elsődleges cél nem a géppark bővítése, hanem az elavult gépek cseréje volt. A fejlesztések 83%-a a hardver területet érintette. A szoftverfejlesztés az önkormányzatok 54%-ánál beszerzéssel, 20%-ánál saját fejlesztéssel történt. INFORMATIKAI RENDSZER FEJLESZTÉSE A 2006-BAN ELLENŐRZÖTT ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 100%

100

100

100%

100

50%

75%

67

67

80

82

75

0%

50%

Hardver fejlesztés

25%

100% 50%

0%

Informatikai fejlesztés megyék


20

80 50

0%

81

Szofver fejlesztés Budapest fővárosi kerületek

városok

Az önkormányzati hivatalok hiányosan rendelkeztek az informatikai környezettel kapcsolatos legfontosabb szabályzatokkal: • nem rendelkezett a hosszú távú célkitűzéseket tartalmazó informatikai stratégiával 57%, a számítógépek számának növekedésével a spontán fejlesztések váltak jellemzővé; • nem készítettek katasztrófa elhárítási tervet indokoltsága ellenére 55%-nál, nem készültek fel a váratlan események bekövetkezésekor történő intézkedésekre, veszélyeztetve a folyamatos munkavégzést és az adatok megbízhatóságát, sértetlenségét; • elmaradt a hozzáférési jogosultsági rendszer szabályozása 55%-nál, az erre vonatkozó adatok a gyakorlatban a hálózatos rendszer adminisztrációjában rendelkezésre álltak; • nem alakították ki és nem szabályozták az adatbiztonsági rendszer követelményeit 43%-nál; • nem rendelkeztek a működő informatikai rendszer üzemeltetési leírásával 22%-nál.

75


AZ INFORMATIKAI KÖRNYEZET SZABÁLYOZOTTSÁGA 2002-2005. ÉVEK KÖZÖTT 100% 75% 50% 25%

informatikai stratégia

készült

katasztrófa elhárításiterv

hozzáférési jogosultsági rendszer

nem megfelelő

adatbiztonsági eljárás

2006

2005

2004

2003

2006

2005

2004

2003

2006

2005

2004

2003

2006

2005

2004

2003

2006

2005

2004

2003

0%

üzemeltetési leírás

nem készült

A pénzügyi-számvitel területen számítógépet használó dolgozók informatikai képzettségét legalább alapfokon az önkormányzati hivatalok 43%-ánál nem biztosították. Az európai számítógép-használói jogosítványnyal (angol rövidítése ECDL) rendelkezők száma az önkormányzati hivatalok 40%-ánál bővült 2005-2006-ban. A munkakörhöz szükséges informatikai rendszer használatával és működtetésével kapcsolatos feladataikat a felhasználók 42%-ának munkaköri leírása tartalmazta.

2.

AZ

ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK ÉS A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ FOR-

RÁSOK ÖSSZHANGJA

2.1.

Az önkormányzati feladatok meghatározása és szervezeti keretei A 2003-2006 között ellenőrzött önkormányzatok mintegy fele SzMSz-ben, szakmai koncepciókban, éves költségvetésben rögzítette, hogy mely feladatokat tekint kötelezően ellátandónak, vagy önként vállaltnak. Az évenkénti költségvetési rendeletekben a kiemelt kiadási előirányzatok kötelező és önként vállalt feladatra történő megosztásánál a költségvetési koncepcióban, vagy a költségvetési rendelettervezet előkészítésnél helyileg kialakított szempontokat vettek figyelembe. A települési önkormányzatok az Ötv. 8. § (2) bekezdésében foglaltak ellenére nem határozták meg, hogy a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeiktől függően, mely feladatokat, milyen mértékben és módon látnak el. A helyszíni ellenőrzések során erre vonatkozóan tett megállapításunkra érkezett észrevételekből kitűnt, hogy az Ötv. ezen előírását tévesen, az évenkénti költségvetés készítésére, abban a kiadások meghatározására vonatkoztatják annak ellenére, hogy a kiadások mellett nem szerepel a költségvetésben a feladatok ellátásának mértékét jelző természetes mutatószám, valamint a feladatellátás módjának (pl. saját intézményeivel, vállalkozásba adás vagy alapítvány útján) a meghatározása.

76


Az önkormányzatoknál a feladatok ellátásában 2002-2006 között meghatározó szerepe a költségvetési intézményeknek volt, emellett közhasznú szervezetekkel, gazdasági társaságokkal, egyéb szervezetekkel kötött ellátási szerződések alapján gondoskodtak a feladatok megoldásáról. A kötelező szociális feladatok közül a szakosított ellátások körébe tartozó hajléktalanok otthona ellátásról 81 és a hajléktalanok rehabilitációs intézményi ellátásról a Szoctv. 88. § (1) bekezdés a) pontjának előírása ellenére nem gondoskodott a Békés és a Zala megyei önkormányzat, és ezt ellátási szerződés megkötésével sem biztosították. A mulasztásban közrejátszott, hogy a Szoctv. nem tartalmazta nevesítetten a megyei önkormányzatok kötelező feladatait 82. A gazdaságosabb és hatékonyabb feladatellátás érdekében a 2002-2006 között az önkormányzatok 2047 racionalizálási intézkedést hoztak, amelyek különböző arányban érintették az önkormányzati feladatokat ellátó szervezeteket (költségvetési szerv alapítása, gazdálkodási jogkörének módosítása, intézmények összevonása, megszüntetése, közalkalmazotti létszámcsökkentés, ellátási kötelezettség átadása közhasznú szervezeteknek, gazdasági társaságoknak, társuláshoz csatlakozás, abból kilépés). A 2002-2006. ÉVEKBEN MEGTETT INTÉZKEDÉSEK SZERVEZETENKÉNTI MEGOSZLÁSA társulás 24%

gazdasági társasági feladat vállalkozásban 16%

közhasznú szervezet 13% költségvetési szerv 39% feladat átadás-átvétel 8%

A szervezeti intézkedések kétötöde költségvetési intézmények alapítására, átszervezésére, összevonására, megszüntetésére irányult, amelyek céljait, valamint a megvalósulás eredményességét 2002-2006 között a következő folyamatábra szemlélteti.

81

A hajléktalanok otthona ellátást 1999. október 1-ig, rehabilitációs intézményi ellátását 2004. december 31-ig kellett a megyei önkormányzatoknak megszervezniük. 82

A helyi és helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről a 2006. évben készített 0634. sorszámú ÁSZ jelentésben tett javaslatunk alapján a szociális törvény 88. §-a 2007. január 1-től tartalmazza a megyei önkormányzatok kötelező feladatait.

77


A költségvetési intézményekben a 2002-2006. években végrehajtott szervezeti intézkedések célja, eredménye

Szervezeti intézkedés

Célmeghatározás

Eredményesség

Kötelező feladatellátás szervezeti keretének biztosítása

Ellátás színvonala javult, a szociális ellátásban az elhelyezésre várakozók száma csökkent*2

Gazdálkodási jogkörök módosításával költségkímélő, centrális gazdálkodás bevezetése és kiskincstári rendszer működtetése

Gazdasági szervezetek száma csökkent, létszám és kiadási megtakarítás, gazdasági szervezet egységes szakmai irányítása valósult meg*3

Összevonás (szociális 17,9%, egészségügy 5,5%, közoktatás 64,8%, közművelődés-sport és egyéb feladatok*1 ellátására vonatkozott 11,8%)

A közoktatásban a gyermeklétszám csökkenése miatt az intézmény-hálózat racionalizálása, a párhuzamos feladatellátás megszűnése indokolta. Egységes szakmai munka és irányítás

Kiadási megtakarítást értek el*4

Megszüntetés (szociális 17,0%, egészségügy 8,0%, közoktatás 39,6%, közművelődés-sport 12,7%, és 22,7% egyéb feladatok*1 ellátására vonatkozott)

Feladatátadás civil szervezeteknek, más önkormányzatnak, amely hatására a működtetési kiadások csökkenthetők

Tárgyi feltételek és ellátási színvonal javult*5

Költségvetési szerv alapítás (szociális 27,5%, egészségügyi 2,9%, közoktatási 16,7%. Közművelődés-sport 26,1%, 26,8% egyéb feladatok *1 ellátására vonatkozott)

Átszervezés, átalakítás (szociális 26,5%, egészségügy 9,3%, közoktatás 43,4%, közművelődés-sport és egyéb feladatok*1 ellátására vonatkozott 20,8%)

Megjegyzés: 1. Az útkezelési és köztisztasági feladatok ellátását tartalmazza. 2. A Vas megyei Önkormányzat gazdálkodási rendszerének átfogó ellenőrzéséről készült 0545. sorszámú jelentés 51. oldal. 3. Az ellenőrzött kettő megyei, hat megyei jogú városi, kettő Budapest fővárosi kerületi, 40 városi önkormányzat esetében. 4. Az ellenőrzött öt megyei jogú városi, kettő Budapest fővárosi kerületi és 14 városi önkormányzat esetében. 5. Ehhez kapcsolódnak a 0317. sz., „helyi önkormányzatok tartós szociális ellátás feladatainak ellenőrzéséről az idősek otthonairól” jelentés

78


Az önkormányzati feladatok ellátásában közreműködő közhasznú szervezetek száma 2002-2006 között 192-vel bővült, azok közel egytizedét az egészségügyi-szociális alap és szakellátás, több mint egynegyedét a közművelődés és a sport tevékenység, 60%-át a településüzemeltetési feladatok gazdaságosabb és célszerűbb működtetése érdekében hozták létre a képviselő testületek. A kötelező feladatok ellátásában az ellenőrzött önkormányzatoknál 2002-2006 között 106-tal több gazdasági társaság kapott szerepet. A gazdasági társaságok létrehozása 89%-ban az ivóvíz szolgáltatás, szennyvíztisztítás, településüzemeltetési feladatok, 7%-ban a közművelődési és sportfeladatok ellátására, valamint 4%-ban a szociális 83 és járóbeteg-szakellátás biztosítására irányult. A gazdasági társaságok létrehozásakor az önkormányzatok az Ötv. 80. § (3) bekezdésében előírt korlátot betartották, a társaságokban viselt anyagi felelősségük nem haladta meg a vagyoni hozzájárulásuk mértékét. Az önkormányzatok társulásban való részvétele az Ötv. 41-43. §-aiban, valamint a Társ. tv. által biztosított lehetőséggel élve 2002-2006 között 84 444-gyel bővült, amelyek egyötöde a szociális alap és szakosított, egytizede az egészségügyi ügyeleti alapellátás, egynegyede a közoktatás magasabb szakmai szintű biztosítását, közel egyharmada a településfejlesztések összehangolását és belső ellenőrzését célozta. A 2004. és a 2005. években megalakultak a többcélú kistérségi társulások az önkormányzatok oktatás-nevelési, szociális és gyermekjóléti, terület- és térségfejlesztési, belső ellenőrzési, közszolgáltatási feladatai gazdaságosabb ellátása, a források célszerű felhasználása érdekében. Az ellenőrzött önkormányzatok körében megyei és városi, Budapest fővárosi kerületi önkormányzatok, valamint egyházi és civil szervezetek között 155 esetben feladatátadásokra és átvételre is sor került 2002-2006 között, amelyek feltételeit az érintettek megállapodásban rögzítették. Az alapfeladatokat ellátó intézmények megszüntetése, átszervezése előtt az önkormányzatok kikérték az igénybevevők véleményét. A képviselő-testületek a végrehajtott szervezeti változásokat az egyes részterületek szakmai beszámolóihoz kapcsolódóan értékelték. Az ellenőrzött önkormányzatok az önként vállalt feladatok ellátására 2002-2006 között költségvetési kiadásaik 2,5%-17% közötti részarányát 85 fordították. Nem kötelező feladatként a megyei önkormányzatok nemzetközi kapcsolatok kiépítését, óvoda működtetését, a megyei jogú városi

83

Bentlakásos szociális intézményi ellátás biztosítása.

84

A társulásban való részvétel bővülését a helyi és helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről szóló 0634. és a 0544. sorszámú jelentésünkben (80. és 55. oldalon) is megállapítottuk. A helyi és helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről szóló 2004. évben a 0436. sorszámú jelentésben (63. oldal) közigazgatási kategóriánként, ágazati feladatonként és célonként bemutattuk, hogy az ellenőrzött önkormányzatok 65%-a élt a társulás lehetőségével.

85

A kiadásokat a helyszíni ellenőrzések során a számviteli nyilvántartásokból az önkormányzati hivatalok munkatársaival közösen végzett kigyűjtésekkel határoztuk meg.

79


önkormányzatok színházak működtetését, rendezvények, kiadványok megjelenésének támogatását biztosították. Budapest Főváros Önkormányzata nem kötelező feladatai között a színházak, az Állatkert, a társasházi, szövetkezeti lakóépületek rehabilitációjához, gyógyfürdők rekonstrukciójához nyújtott támogatások szerepeltek. Önként vállalt feladatként a Budapest fővárosi kerületi és városi önkormányzatok középfokú oktatást, alapfokú művészeti oktatást, bentlakásos szociális otthoni ellátást, járó- és fekvőbeteg szakellátást nyújtottak a lakosság részére. Az önként vállalt feladatok körét az ellenőrzött önkormányzatok jellemzően alapítványok, non profit szervezetek, gazdasági társaságok, egyéb szervezetek működési és felhalmozási célú támogatásával bővítették. ÖNKÉNT VÁLLALT FELADATOK MÉRTÉKE A KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOKBÓL ÖNKORMÁNYZAT-TÍPUSONKÉNT 20%

2003. év 2004 .év

15%

2005. év

10% 5% 0% megyék


Budapest főváros


városok

Az önként vállalt feladatok a 2002-2006 között nem veszélyeztették a kötelező feladatok ellátását, azonban egy megyei, kettő Budapest fővárosi kerületi és 47 városi önkormányzatnál hozzájárultak a pénzügyi egyensúly hiányához. Az önként vállalt feladatok csökkenő mértéke a költségvetési kiadásoknál is jelzi az önkormányzati alrendszer gazdasági helyzetének rosszabbodását. A középületekben az akadálymentes közlekedés feltételeinek biztosítása érdekében szükséges feladatokat a 2003-2005 között az ellenőrzött kiemelt körbe tartozó és városi önkormányzatok – kettő Budapest fővárosi kerületi és nyolc városi önkormányzat kivételével – felmérték. Az akadálymentesség biztosítására a kiemelt körbe tartozó és a városi önkormányzatok 47%-a a 20032005. évi költségvetésében 1227 millió Ft kiadást tervezett, amelyet 14%-kal magasabb összegben teljesítettek. Az épület felújítások esetén jellemzően külön költségvetési előirányzat nélkül, a felújítás kiadásaiba beépítetten végezték el az akadálymentesítési feladatokat.

80


AZ AKADÁLYMENTES KÖZLEKEDÉS BIZTOSÍTÁSÁNAK KIADÁSAI AZ ELLENŐRZÖTT ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 2003-2005 ÉVEKBEN (MILLIÓ FT) TERVEZETT KIADÁSOK

TELJESTETT KIADÁSOK

320

320

240

240

160

160 2005. év 2004. év 2003. év városok

0 fővárosi kerületek

városok

fővárosi kerületek


megyék

0

80 megyei jogú városok

2005. év 2004. év 2003. év

megyék

80

A Fot. 29. § (6) bekezdésében meghatározott 2005. január 1-i határidőre 86 – Kisköre és Zalakaros Város Önkormányzata kivételével – az önkormányzatok nem oldották meg valamennyi középület akadálymentes megközelíthetőségét.

2.2.

Egyes kötelező önkormányzati feladatok finanszírozása Az önkormányzatok által ellátott kötelező feladatok közül – az államháztartás pénzügyi információs rendszerének a 2003-2006. évi adatai alapján – a szociális ellátás és a közoktatás egyes feladataira fordított kiadásokat és azok forrásait tekintettük át önkormányzat-típusonként. A szociális és a közoktatási feladatok naturális mutatókkal mérhető ellátásaira fordított kiadások 2003-2006 között közel 20%-kal nőttek. A működtetési kiadások emelkedésében valamennyi feladatnál meghatározó volt a közalkalmazotti bérintézkedés éves szintű hatása és a dologi kiadások áremelkedése, amelyen belül legjelentősebb az energia áremelkedés 87, valamint a közüzemi díjak áfa-kulcsának változása volt 88. A közalkalmazotti alapilletmények a 2004. évben 3%-kal, a 2005. január 1-jétől 7,5%-kal, szeptember 1-jétől további 4,5%-kal, valamint a pótlékok a 2005. évtől 11%-kal emelkedtek. Ennek hatására a közalkalmazottak bruttó keresete 89 az előző évinél az oktatásban a 2005. évben 13,5%-kal, a 2006. évben 5,3%-kal, a szociális ellátásban 12%-kal, illetve 4,7%-kal volt magasabb, míg a 2004 évben

86

A Fot-ról szóló törvény módosítása alapján – 2007. évi XXIII. törvény 3. §-a – a közszolgáltatások típusától függően differenciáltan, a 2008. december. 31. és 2013. december. 31. között kell az akadálymentes közlekedés feltételeit biztosítani. 87

Forrás: www.ksh.stadat a 2003. évben 107,3%, a 2004. évben 114,1%, a 2005. évben 106,2%, a 2006. évben 6,4% volt a háztartási energia fogyasztói árindexe. 88

Az áfa-ról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 28. § alapján.

89

Bruttó kereset: a személyi jövedelemadót, az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, valamint a munkavállalói járulékot is tartalmazó alapbér és egyéb jogcímen fizetett kereseti elemek (bérpótlék, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés) összege. (Forrás: www.ksh.stadat-Módszertan).

81


1,6% és 0,9%-kal csökkent 90. A 2004. évben a közalkalmazottak bruttó átlagkeresetének csökkenését a 13. havi illetmény kifizetésének elmaradása okozta 91. A oktatási és szociális ellátásban a bruttó átlagkeresetek emelkedése a 2004. évben alatta maradt a nemzetgazdaság költségvetési területén történt 0,4%-os, a 2005. évben 12,8%-os, a 2006. évben 6,4%-os – oktatás kivételével – növekedésének. A dologi kiadások körében 2003-2006 között a fogyasztóár-index 92 4,7%-6,8%3,6%-3,9%-os emelkedése éreztette hatását.

A 2003. évi 457 milliárd Ft-ról a 2006. évre 544 milliárd Ft-ra növekedett önkormányzati működési célú kiadások több mint 80%-a a közoktatás, közel 20%-a a szociális ellátó hálózatot szolgálta. A közoktatásra fordított működési kiadások 2003-2006 között 21,3%-kal, a szociális feladatokra fordított kiadások 15,7%-kal emelkedtek. A reálértéken számított működési célú kiadások a 2003. évi bázisidőszakhoz viszonyítva a 2004. évben 0,2%kal, a 2005. évben 10,7%-kal, a 2006. évben 14,9%-kal csökkentek. A működési célú kiadások több mint 80%-át a személyi juttatások és járulékai képezték 2003-2006 között. A személyi juttatások és járulékaik kiadása a 2003. évihez viszonyítva a 2006. évben a közoktatásban 12,7%-kal, a szociális ellátásban 27,3%-kal nőtt, azonban reálértéke a 2006. évben 15%-kal csökkent. A bölcsődei ellátásra fordított egy főre jutó kiadások 2003-2006 közötti 11,2%-os emelkedése ellenére a kiadások 2003. évi szinten számított reálértéke a 2004. évben 2,2%-kal, a 2005. évben 10,4%-kal, a 2006. évben 14,4%kal alacsonyabb összegű fajlagos kiadást jelentettek, amelyet önkormányzat típusonként a következő grafikon szemléltet. Ft/fő

A BÖLCSŐDEI ELLÁTÁS FAJLAGOS KIADÁSAI ÉS AZOK REÁLÉRTÉKÉNEK ALAKULÁSA ÖNKORMÁNYZAT-TÍPUSONKÉNT

1 600 000 1 200 000 800 000 400 000 0 2003 2004 2005 2006 2003 2004 2005 2006 2003 2004 2005 2006 2003 2004 2005 2006 megyei jogú városok

Budapest fővárosi kerületek Egy ellátottra jutó kiadás

városok

Országos átlag

Egy ellátottra jutó kiadás reálértéke

90

Forrás: www.ksh.stadat az alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a nemzetgazdaságban.

91 92

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 68. § alapján.

A fogyasztói árindex jelzi az infláció, a „pénzromlás” mértékét. Forrás: www.ksh stadat-módszertan.

82


Az egy bölcsődés korú ellátására fordított kiadás országos átlaga a 2003. évi 1 092 693 Ft/főről a 2006. évre 1 218 598 Ft/főre emelkedett, amelyet a működési célú kiadások 21,8%-os és az ellátottak számának 9,2%-os emelkedése okozott. Az országos átlagnál Budapest fővárosi kerületi önkormányzatok több mint 15%kal magasabb, a városi önkormányzatok közel egytizeddel alacsonyabb összeget fordítottak 2003-2006 között egy bölcsődés korú ellátására. Az egy bölcsődés korú ellátására fordított kiadás országos átlagának reálértéke a 2004. évben 24 083 Ft/fő, a 2006. évben 174 846 Ft/fővel volt kevesebb a 2003. évi bázisnál. Az egy ellátottra fordított kiadás reálértéke legmagasabb mértékben – 200 295 Ft/fővel – Budapest fővárosi kerületi önkormányzatoknál csökkent a 2006. évben, legkevesebb összegű reálérték csökkenés – 158 943 Ft/fő – a városi önkormányzatoknál volt. A bölcsődei ellátás egy ellátottra jutó működési kiadásának forrását a 2003. évben átlagosan egyharmad részben, a 2006. évben 37,7%-ban a normatív hozzájárulás biztosította. A normatív hozzájárulás összege több mint egynegyeddel emelkedett 2003-2006 között, ennek ellenére reálértéke ugyanezen időszakban 13%-kal csökkent. Az egy ellátottra jutó kiadások finanszírozásában az önkormányzati támogatás 50%-feletti részarányt képviselt 2003-2006 között.

A nappali szociális intézményekben az egy ellátottra fordított kiadás 2003-2006 között közel egyharmaddal emelkedett. Országos átlagban az önkormányzatok egy ellátottra fordított kiadás a 2003. évi szinten számított reálértékben a 2004. évben 1,8%-kal, a 2006. évben 14,6%-kal csökkent. A NAPPALI SZOCIÁLIS ELLÁTÁS FAJLAGOS KIADÁSAI, VALAMINT AZOK REÁLÉRTÉKÉNEK ALAKULÁSA ÖNKORMÁNYZAT-TÍPUSONKÉNT Ft/fő 500 000 400 000 300 000 200 000 100 000

Budapest f őv áros

megy ék

Egy ellátottra jutó kiadás

megy ei jogú v árosok

Budapest f őv árosi kerületek

v árosok

2006

2005

2004

2003

2006

2005

2004

2003

2006

2005

2004

2003

2006

2005

2004

2003

2006

2005

2004

2003

2006

2005

2004

2003

0

országos átlag


A nappali szociális intézményi ellátás kiadásának egy főre jutó országos átlaga a 2003. évben 326 624 Ft/fő volt, amely a 2006. évben 427 843 Ft/főre növekedett, a működési kiadások 17,5%-os emelkedése, és az ellátásban részesülők számának 10,3% csökkenése hatására. Az országos átlagnál a 2003. évben Budapest fővárosi kerületi önkormányzatok 2%-kal, a 2004-2006 között a megyei jogú városi önkormányzatok 4%,-3,3%-11,9%-kal magasabb összeget fordítottak egy ellátottra. Budapest Főváros Önkormányzatánál az egy ellátottra jutó kiadás 2003-2006 között 36%-kal csökkent, a működési kiadások 161,8%-os, és az ellátottak számának 252,6%-os emelkedésé hatására. Az egy ellátottra jutó kiadás 2003-2005 között fokozatosan csökkent, mivel a működési kiadások 19%-15%-kal történt emelkedése elmaradt az ellátottak számának 92%-67%-os növekedésétől. Az ellátottak számának növekedése meghaladta az engedélyezett férőhelyek számának növekedési ütemét, így a kapacitás kihasználtság a 2004. évben 129,4%, a 2005.

83


évben 153,3% volt. A 2006. évben az egy ellátottra jutó kiadás 75%-os növekedése ellenére az egy főre jutó kiadás az országos átlagnál 60%-kal kevesebb volt, amely a legalacsonyabb fajlagos kiadást jelentette. A nappali szociális intézményi ellátásban az egy főre jutó kiadások reálértéke országos átlagban a 2003. bázis évhez képest a 2004. évben 6597 Ft/fővel, a 2006. évben 62 551 Ft/fővel csökkent. A megyei jogú városi önkormányzatoknál egy ellátottra fordított kiadás reálértékének csökkenése a 2004. évben országos átlag alatti összegű, 5950 Ft/fő volt, míg a 2006. évben 67 305 Ft/fő értékkel a legmagasabb mértékű volt. A nappali szociális ellátás fajlagos kiadásainak finanszírozásában a normatív hozzájárulás részaránya a 2003. évi 59,2%-ról a 2006. évre 53%-ra csökkent, az önkormányzati támogatás 27,7%-ról 33,4%-ra emelkedett. A normatív hozzájárulás összege 2003-2006 között 17,4%-kal emelkedett, a 2003. bázisidőszakon számított reálértéke azonban egytizeddel csökkent.

A bentlakásos szociális intézményekben 2003-2006 között az egy ellátottra fordított kiadás összegének 27%-os emelkedése ellenére a kiadás 2003. évi szinten számított reálértéke a 2004. évben 1,4%-kal, a 2005. évre 11,4%-kal, a 2006 évben 15,3%-kal csökkent.

Ft/fő 2 500 000

A BENTLAKÁSOS SZOCIÁLIS ELLÁTÁS FAJLAGOS KIADÁSAI ÉS AZOK REÁLÉRTÉKÉNEK ALAKULÁSA ÖNKORMÁNYZAT-TÍPUSONKÉNT

2 000 000 1 500 000 1 000 000 500 000

Budapest f őv áros

megy ék


megy ei jogú v árosok

Budapest f őv árosi kerületek

v árosok

2006

2005

2004

2003

2006

2005

2004

2003

2006

2005

2004

2003

2006

2005

2004

2003

2006

2005

2004

2003

2006

2005

2004

2003

0

országos átlag


A bentlakásos szociális intézményi ellátásban az egy főre jutó kiadás országos átlaga a 2003. évben 1 033 374 Ft/fő volt, amely a 2006. évben 1 312 721 Ft/főre növekedett a működési célú kiadások 45,2%-os és az ellátásban részesülők számának 14,3%-os emelkedése hatására. Budapest fővárosi kerületi önkormányzatai az országos átlagnál több mint 50%-kal magasabb 93, a megyei önkormányzatok egyötöddel alacsonyabb egy főre jutó kiadás mellett működtették a bentlakásos szociális intézményeket a 2006. évben. A bentlakásos szociális intézményi ellátás esetében az egy főre jutó kiadások reálértéke országos átlagban a 2003. bázis évhez viszonyítva a 2004. évben 14 789 Ft/fővel, a 2006. évben 200 783 Ft/fővel csökkent. Az egy ellátottra fordított kiadás reálértékének csökkenése országos átlag alatti a megyei önkormányzatok-

93

A 2005. évben 2 182 079 Ft/fő, a 2006. évben 2 028 437 Ft/fő, amely az országos átlagnál a 2005. évben 83,2%-kal, a 2006. évben 54,5%-kal volt magasabb.

84


nál (a 2004-ben 12 365 Ft/fő, a 2006. évben 151 947 Ft/fő), az országos átlagnál magasabb Budapest fővárosi kerületi önkormányzatainál (a 2004. évben 29 581 Ft/fő, a 2006. évben 289 424 Ft/fő) volt 94. A bentlakásos szociális intézményi ellátás fajlagos kiadásainak finanszírozásában a normatív hozzájárulás részaránya a 2003. évhez viszonyítva a 2006. évben országos átlagban 13,6 százalékponttal csökkent 95, amely hatására a működési kiadások finanszírozásban az önkormányzati támogatás forrásképző szerepe 9,6%-kal, az intézményi működési bevételek 3,0%-kal emelkedtek. A normatív hozzájárulás összege 2003-2006 között 3,0%-kal nőtt, amelynek reálértéke 15,6%-kal csökkent.

Az egy óvodás korú nevelésére fordított kiadások abszolút értékének 2003-2006 közötti 14,3%-os emelkedése ellenére a kiadás 2003. évi szinten számított reálértéke a 2006. évben 15%-kal alacsonyabb összegű fajlagos kiadást jelentett. AZ ÓVODAI NEVELÉS FAJLAGOS KIADÁSAI, AZOK REÁLÉRTÉKÉNEK ALAKULÁSA ÖNKORMÁNYZAT-TÍPUSONKÉNT

Ft/fő 1 000 000 750 000 500 000 250 000

megyék




városok

2006

2005

2004

2003

2006

2005

2004

2003

2006

2005

2004

2003

2006

2005

2004

2003

2006

2005

2004

2003

0

országos átlag


Az egy óvodás korú nevelésére fordított kiadás országos átlagban a 2003. évi 418 895 Ft/főről a 2006. évre 478 724 Ft/főre emelkedett a működési célú kiadások 14,6%-os és a neveltek, ellátottak számának 0,3%-os emelkedése hatására. A megyei önkormányzatok az óvodák működtetésénél az országos átlagnak közel kétszeresét fordították az egy sajátos nevelési igényű gyermek ellátására, a városi önkormányzatok közel egytizeddel alacsonyabb összeget fordítottak az egy óvodás korú nevelésére 2003-2006 között. A 2006. évben az egy óvodai neveltre fordított kiadás reálértéke országos átlagban a 2003. évi bázishoz viszonyítva 71 591 Ft/fővel volt alacsonyabb. A megyei önkormányzatoknál az országos átlagot meghaladó (134 267 Ft/fő), a városi önkormányzatoknál az átlag alatti (67 952 Ft/fő) volt az egy főre jutó kiadás reálérték csökkenése.

94

A reálérték csökkenésben Budapest fővárosi kerületi önkormányzatoknál közrejátszott, hogy a személyi kiadások és járulékok aránya az országos átlagnál nagyobb. 95

A 2003. évben 72%, a 2006. évben 58,4% volt.

85


A fajlagos kiadások finanszírozásában 2003-2006 között 55,4%-ról 56,6%-ra emelkedett az önkormányzati támogatás részaránya 96. A normatív hozzájárulás összege a 2003. évhez képest a 2006. évben országos átlagban közel egytizeddel emelkedett, míg a reálértéke egynegyeddel csökkent a 2006. évben.

A közoktatási feladatok bevételeinek és kiadásainak többségét a „nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás” elnevezésű szakfeladaton 97, míg az oktatásnak helyet adó intézményi vagyon (épület vagyon) működtetésének bevételeit és kiadásait 98az oktatási intézmények országosan egységes, az „intézményi vagyon működtetése” elnevezésű szakfeladaton tervezték meg és számolták el az önkormányzatok 99. A fajlagos kiadások országos értékelése során az alap- és középfokú oktatás kiadásainak alakulását együttesen elemeztük, mivel a működési kiadások megosztásához nem állt rendelkezésünkre objektív mutató. Az egy tanulóra fordított kiadások nominálértékének 2003-2006 közötti 21,6%-os emelkedése ellenére a kiadások 2003. évi szinten számított reálértéke a 2004. évben 0,1%-kal a 2005. évben 10,6%-kal, a 2006. évben 14,8%kal alacsonyabb összegű fajlagos kiadást jelentett. Az egy tanulóra fordított kiadás országos átlagban a 2003. évi 282 313 Ft/főről a 2006. évre 343 170 Ft/főre emelkedett, a működési célú kiadások 16%-os emelkedése, valamint az oktatottak számának 4,6%-os csökkenése hatására. Az országos átlagnál Budapest fővárosi kerületi önkormányzatok egyharmaddal magasabb, a városi önkormányzatok közel 5%-kal alacsonyabb összegű kiadást fordítottak egy tanuló oktatására 2003-2006 között. Az egy tanulóra jutó kiadások reálértéke országos átlagban a 2003. évi bázishoz viszonyítva a 2004-ben 314 Ft/fővel, a 2006. évben 50 855 Ft/fővel volt alacsonyabb. Az országos átlagot meghaladó mértékű 3046 Ft/fő volt a csökkenés a 2004. évben a megyei önkormányzatoknál, valamint a 2006. évben a Budapest fővárosi kerületi önkormányzatoknál (71 640 Ft/fő).

96

A 2003. évben 55,4%, a 2006. évben 56,6% volt.

97

Egy szakfeladat tartalmazta: az általános iskolai, a gimnáziumi oktatásban, az oktatási törvény alapján működő szakközépiskolai oktatásban, továbbá a közoktatási törvény szerinti nappali rendszerű iskolai oktatás általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakaszának évfolyamain a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokkal, az iskola pedagógiai irányításával, vezetésével, a szakmai feladat ellátásához kapcsolódó további tevékenységekkel és a tanulókkal kapcsolatos bevételeket és kiadásokat. 98

Jellemzően ide tartozó kiadások a vagyon és infrastruktúra üzemeltetésével, fenntartásával kapcsolatos gazdálkodás, pénzügyi, számviteli, gondnoki tevékenység, takarítás, karbantartás, gépjármű üzemeltetés, szállítás, portaszolgálat, éjjeliőri és egyéb működtetési célú tevékenység.

99

Az elszámolás független volt attól, hogy az intézmény milyen és mennyi szakmai feladatot, szolgáltatást látott el. A számviteli elszámolásokra vonatkozó szabályok közül azok a mutatók nem kerültek rögzítésre, amelyek a közös ellátással kapcsolatos kiadások egységes – oktatást jellemző – megosztási szempontjai lehetnek, ezáltal az ellátásra fordított kiadások összehasonlításának eredményét jelentősen befolyásolta az önkormányzati hivatalokban egyedileg kialakított elszámolási rendszer.

86


Az oktatási feladatokhoz biztosított normatív hozzájárulás összege a 2003. évihez viszonyítva 2006-ra 7,5%-kal emelkedett, ennek ellenére annak reálértéke a 2006. évben 13%-kal csökkent AZ EGY TANULÓRA JUTÓ KIADÁS ÉS AZOK REÁLÉRTÉKÉNEK ALAKULÁSA ÖNKORMÁNYZAT-TÍPUSONKÉNT

Ft/fő 500 000 400 000 300 000 200 000 100 000

megyék


Egy tanulóra jutó kiadás


városok

2006

2005

2004

2003

2006

2005

2004

2003

2006

2005

2004

2003

2006

2005

2004

2003

2006

2005

2004

2003

0

országos átlag

Egy tanulóra jutó kiadás reálértéke

Az egyes feladatoknál a fajlagos kiadások önkormányzatonként jelentősen eltértek egymástól, mivel a közel azonos lakosságszámú településeken is 20032006 között azonos szakfeladaton elszámolt kiadások adatai eltérő feladatstruktúrát jelentettek, amely miatt a személyi-dologi jellegű kiadások aránya eltérhetett. Ezen okok miatt a feladatokra fordított kiadások és az elért bevételekről központi pénzügyi információs rendszer nyilvántartásaiból nem nyerhetők olyan adatok, amelyek mélyebb elemzésre, összehasonlításra, a feladatellátás értékelésére és a jelenleginél reálisabb következtetések levonására alkalmasak lennének. A szakfeladat-rend ehhez szükséges módosítása a pénzügyminiszternek 2003-2004. években tett javaslataink ellenére csak részben történt meg 100.

3.

A BELSŐ ELLENŐRZÉSI RENDSZER MŰKÖDÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE

3.1.

Az ellenőrzési rendszer kialakítása, működése Az önkormányzatok 87%-a (a 2003. évben 34%, a 2004. évben 73%) kialakította a belső ellenőrzési feladatok végrehajtásához szükséges szervezeti kereteket, és a Ber. 4. § (1) bekezdésének megfelelően biztosította a belső ellenőrzési rendszer működéséhez szükséges forrásokat. A javuló tendencia részben az ÁSZ következetes számonkérésének tudható be.

100

Pénzügyminiszter tájékoztató a költségvetési szervek 2005. évi részletes költségvetési előirányzatainak összeállítására szolgáló nyomtatvány garnitúra kitöltéséhez (5. számú melléklet). Megtörtént az általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás, a nappali rendszerű gimnáziumi nevelés, oktatás, valamint a szakközépiskolai nevelés oktatás szakfeladatainak elkülönítése. Továbbra is egy szakfeladaton (a 75176-8 számjelű) kell azonban szerepeltetni az intézményi vagyon működtetésével kapcsolatos bevételeket és kiadásokat, a felosztásának módjára központi szabályozás nem született.

87


Az önkormányzati hivatalok SzMSz-ében 52%-nál (a 2003-ban 62%-nál, a 2004ben 54%-nál) nem rögzítették a belső ellenőrzési kötelezettséget, 73%-nál (a 2003-ban 76%-nál, 2004-ben 71%-nál) nem jelölték meg az ellenőrzést végző személy, egység jogállását, 72%-nál (a 2003-ban 79%-nál, 2004-ben 73%-nál) nem határozták meg az ellenőrzést végzők feladatait.

A 2006. évben ellenőrzött önkormányzatok 20%-a az önkormányzati hivatalon belül alakította ki a belső ellenőrzés szervezeti feltételeit, azonban ezen önkormányzatok fele társulást, vállalkozást, vállalkozót is megbízott belső ellenőrzési feladatok elvégzésével. További 68% társulás útján, 16% pedig vállalkozás, vállalkozó megbízásával biztosította a belső ellenőrzés megoldásának feltételeit. Míg a 2003-ban ellenőrzött önkormányzatoknak csak mintegy felénél gondoskodtak a feladatok megszervezéséről, addig a 2006-ban ellenőrzött önkormányzatoknak csupán 4%-a nem alakította ki ennek feltételeit. A BELSŐ ELLENŐRZÉSI SZERVEZET KIALAKÍTÁSA ÖNKORMÁNYZAT-TÍPUSONKÉNT A 2005. ÉVBEN polgármesteri hiavatallal

megyék


önkormányzati társulással


szerződéses jogviszonyban

városok

vállalkozás megbízásával

nagyközségek

községek

0%

egyéb módon 20%

40%

60%

80%

100%

A belső ellenőrzés részletes eljárási és végrehajtási rendjét nem alakították ki az önkormányzatok 32%-ánál. A foglalkoztatott belső ellenőrök létszámát nem kapacitás felmérés alapján határozták meg a belső ellenőrzést végző ellenőrzött önkormányzati hivatalok 48%-ánál (a 2003. évben 77%-ánál, 2004. évben 63%-ánál). A foglalkoztatott belső ellenőrök tizede nem felelt meg a Ber. 11. §-ának iskolai végzettségre és képesítési követelményekre vonatkozó előírásainak. A foglalkoztatott belső ellenőrök 88%-a (előző évben 72%-a) közvetlenül a jegyzőnek alárendelten látta el feladatát, a belső ellenőrzést végzők 8%-át (a 2003. évben 19%-át, a 2004. évben 11%-át) azonban más irányítási, végrehajtási tevékenység ellátásával is megbízták. Belső ellenőrzési kézikönyvvel az önkormányzatok 13%-a (a 2003. évben 89%-a, a 2004. évben 33%-a) nem rendelkezett, 2003-2006 között lényegesen emelkedett a kézikönyvet elkészítő önkormányzatok aránya. Az ellenőrzés tervszerűbbé, hatékonyabbá tétele érdekében stratégiai tervet az önkormányzatok 47%-ánál (előző évben 24%-ánál) készített a belső ellenőrzési vezető. Éves ellenőrzési tervet az önkormányzatok 21%-ánál (előző évben 46%-

88


nál) nem készítettek 101. Az elkészült tervek 95%-ának tartalma megfelelt a Ber. 21. § (2) bekezdésben foglalt előírásoknak. Az éves ellenőrzési tervek 25%-ában határoztak meg kapacitást a soron kívüli feladatokra is. A belső ellenőrzés társulásos formában történő megszervezésénél az önkormányzatok 27%-ánál nem biztosították a társulás éves munkaterve és az önkormányzat éves belső ellenőrzési igénye közötti összhangot. A BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYVVEL, A STRATÉGIAI ÉS AZ ÉVES ELLENŐRZÉSI TERVVEL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK ARÁNYA A 2005. ÉVBEN 100%

megyék, Budapest főváros

80%


60%


40%

városok

20%

nagyközségek

0% belső ellenőrzési kézikönyv

stratégiai terv

éves ellenőrzési terv

községek

Az önkormányzatok által alapított költségvetési szervek ellenőrzési feladatainak végrehajtásáról a jegyzők növekvő arányban (86%-a, az előző évben 69%-a) gondoskodtak. Ellenőrzési program az önkormányzatok 91%-ánál (előző évben 80%) készült a Ber. 23. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. A végrehajtás az ellenőrzöttek 90%-ánál az éves ellenőrzési terveknek megfelelően történt, a tervben foglaltakon felül 18%-nál végeztek ellenőrzést. A tervezett ellenőrzések elmaradásának oka rendszerint az ellenőri kapacitáshiány, továbbá a tervezéskor még nem ismert, év közben aktuálissá vált soron kívüli ellenőrzési feladat végrehajtása volt.

Az ellenőrzések – a belső szabályozottság, az előirányzatok megalapozottsága, az eszköz- és készletgazdálkodás, a számviteli elszámolások, a pénzforgalom, a pénz- és értékkezelés, a vagyongazdálkodás területeit érintették – a jogszabályoknak és a belső szabályzatoknak való megfelelésére terjedtek ki. Az elvégzett ellenőrzésekről 73%-ban a Ber. 27. § (2) és (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalommal készültek jelentések. Jellemzően kimaradt a jelentésekből az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi felhatalmazás, az ellenőrzés célja, feladata, az alkalmazott ellenőrzési módszerek, eljárások, az önkormányzati hivatalban lévő vezetők neve, beosztása és az összefoglaló értékelés.

101

Az éves ellenőrzési tervek 43%-át hagyták jóvá a képviselő-testületek az előző év november 15-ig.

89


A belső ellenőrzési jelentések 88%-a tartalmazott megállapításokat, ajánlásokat az ellenőrzöttek részére. Az ellenőrzöttek egytizede (2004-ben 10%, 2003ban 14%) vitatta a belső ellenőrzés megállapításait. A belső ellenőrzések során az ellenőrzött önkormányzatok 2%-ánál tártak fel büntető, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekményt. A belső ellenőrzések megállapításait, ajánlásait az érintett polgármesterek közel egyharmada a képviselő-testületek soron következő ülésére előterjesztette. A feltárt hiányosságok megszüntetéséről az önkormányzati hivatalok 51%ánál, az önkormányzatok felügyelete alá tartozó költségvetési szervek 58%ánál győződtek meg (31%-ban utóellenőrzéssel, 25%-ban intézkedési terv végrehajtásáról szóló beszámoló készítéssel, 44%-ban egyéb módon). A hiányosságokat részben számolta fel az érintettek 54%-a, nem szüntették meg az önkormányzatok tizedénél. A belső ellenőrzés és a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés működésének tapasztalatiról az összegzést a jegyzők 36%-a készítette el az éves költségvetési beszámoló keretében 102. A képviselő-testületek 45%-a (2004ben 48%, a 2003. évben 42%) – előterjesztés hiányában, megsértve a Htv. 138. § (1) bekezdés g) pont előírásait – nem tekintette át az általa alapított és fenntartott költségvetési szervek ellenőrzésének tapasztalatait. Az ellenőrzési tapasztalatokat tárgyaló képviselő-testületek a beszámolókat elfogadták, és 8%-a az ellenőrzések továbbfejlesztésével, a munka színvonalával összefüggő követelményeket határozott meg. A BELSŐ ELLENŐRZÉSI TAPASZTALATOK ÉRTÉKELÉSE A 2005. ÉVBEN a jegyző készített a belső ellenőrzéssel összefüggésben beszámolót

községek nagyközségek városok Budapest fővárosi kerületek megyei jogú városok

a képvselő-testület az ellenőrzések tapasztalatait áttekintette

megyék 0%

20%

40%

60%

80%

100%

Az ellenőrzött önkormányzatoknál a belső ellenőrzés kialakításának jellemzőit a következő folyamatábra szemlélteti:

102

A jegyzők a megyei és a megyei jogú városi önkormányzatok 100%-ánál, a Budapest fővárosi kerületi önkormányzatok 50%-ánál, a városi önkormányzatok 60%-ánál, a nagyközségi önkormányzatok 56%-ánál, a községi önkormányzatok 29%-ánál készítettek összegző beszámolót.

90


A BELSŐ ELLENŐRZÉS KIALAKÍTÁSÁNAK FOLYAMATA AZ ELLENŐRZÖTT ÖNKORMÁNYZATOKNÁL

• SzMSz-ben rögzített az ellenőrzési kötelezettség 48% • Belső ellenőrzési kézikönyv rendelkezés állt 87%

• Ellenőrzési létszámot kapacitás felméréssel állapította meg 52% • Képesítési követelménynek megfelelt 52%

Ellenőr: • a jegyzőnek alárendelt 88% Társulás • munkaszervezetéhez tartozott 72% • által megbízott szervezet tagjaként dolgozott 28%

Ajánlást tettek: • ellenőrzötteknek 88% • jegyzőnek 56% • polgármesternek 29%

Intézkedési tervet készítettek 55%

• Hiányosságok felszámolása megtörtént 51% Realizálás ellenőrzése: • utóellenőrzéssel 31% • intézkedési terv végrehajtásáról beszámolóval 25% • Egyéb módon 44%

Kialakították az ellenőrzés szervezeti kereteit 87 %

Ellenőrzés megszervezése: • hivatalon belül 20% • társulás útján 81% • vállalkozóval, szerződéssel 29%

Az ellenőrzést végző szervezet kijelölése megtörtént 87%

• Stratégiai terv készült 47% • Éves ellenőrzési terv készült 79% • Soron kívüli feladatra kapacitást biztosított 25%

Végrehajtás összehangolt, ütemes 90% • Ellenőrzési jelentés készült 98% • Tartalma a Ber-nek megfelelő 73% • Hiányzott a jogszabályi hivatkozás, ellenőrzési cél, feladat, vizsgálati módszer, hivatalban lévő vezetők neve, beosztása, összefoglaló értékelés 25%

• Az ellenőrzést végző funkcionális függetlensége biztosított 99% • A függetlenített belső ellenőrt más feladattal is megbízták 8%

• Ellenőrzési program készült 91% • Megbízólevéllel rendelkezett 91%

Értékelést tartalmazott a jelentések 86%

Büntető, kártérítési, fegyelmi eljárás indult az ellenőrzötteknél 2%

• Képviselő-testület áttekintette az ellenőrzési tapasztalatokat 55% • Követelményeket határozott meg 8% • Jegyző éves beszámolót készített 36%

91


A könyvvizsgálati kötelezettség teljesítése A kiemelt körbe tartozó ellenőrzött önkormányzatok az Ötv. 92/A. § (1) bekezdésében előírtaknak eleget téve könyvvizsgálót bíztak meg folyamatos könyvvizsgálói feladattal az egyszerűsített tartalmú éves pénzforgalmi jelentés, könyvviteli mérleg, pénzmaradvány és eredmény kimutatás felülvizsgálatával. Az Ötv. 92/A. § (2) bekezdése (hitel felvétel és 300 millió Ft-ot meghaladó költségvetési kiadás) alapján fennálló könyvvizsgálati kötelezettségnek az ellenőrzött városi önkormányzatok eleget tettek. Három városi önkormányzat (Polgár, Aszód és Lengyeltóti város) nem volt kötelezett, de megbízott könyvvizsgálót ezen feladatok ellátására. A könyvvizsgáló kiválasztásakor az önkormányzatok az Ötv. 92/B. § (1) bekezdésében előírt szakmai követelményekre vonatkozó előírásokat betartották. A megbízásakor figyelemmel voltak az Ötv. 92/B. § (2) bekezdésében előírt, a könyvvizsgálóval kapcsolatos összeférhetetlenségi követelményekre. A költségvetési beszámolókat – három kivétellel – a könyvvizsgálók korlátozás nélküli hitelesítő záradékkal látták el, mivel azok megítélésük szerint „valós, megbízható képet mutattak az önkormányzatok vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről”. Korlátozott záradékkal látta el a könyvvizsgáló a költségvetési beszámolót a következő indokok alapján: Fonyód Város Önkormányzatánál a főkönyvi könyvelésben nem könyvelték az előirányzatokat, nem történt meg az immateriális javak értékvesztésének elszámolása, a pénzintézettől felvett beruházási és fejlesztési hitel meghaladta a kötelezettség vállalás Ötv. 88. § (2)-(3) bekezdése szerinti felső határát. Martonvásár Város Önkormányzatánál hiányosak voltak a számviteli rendszerhez kapcsolódó belső szabályzatok, nem működött a belső ellenőrzési rendszer, illetve pénzintézettől felvett hitel meghaladta a kötelezettség vállalás Ötv. 88. § (2)-(3) bekezdése szerinti felső határát. Kemecse Város Önkormányzatánál a könyvviteli mérleget alátámasztó egyes analitikus nyilvántartások vezetése nem volt folyamatos, így az analitikus nyilvántartás és a főkönyv egyezősége nem volt biztosított.

A könyvvizsgálók kilenc önkormányzatnál auditálási eltérést állapítottak meg az önkormányzati szintű pénzmaradvány összegében, a rövid- és hosszú lejára92


tú kötelezettségek, a készletek, befektetett pénzügyi eszközök értékében, továbbá helytelen értékcsökkenés elszámolásából, értékvesztés elszámolás elmaradásából, szellemi termékek tárgyi eszközként történő nyilvántartásából, éven túli használatú tárgyi eszközök dologi kiadásként történő elszámolása miatt.

3.2.

A korábbi számvevőszéki hasznosulása

ellenőrzések

javaslatainak

ÁSZ ellenőrzés 103 2003-2006 között a Budapest főváros, továbbá valamennyi megyei, megyei jogú városi, Budapest fővárosi kerületi, városi, nagyközségi és községi önkormányzatnál volt. Az Állami Számvevőszék megvalósította a 2002-2006. évekre szóló stratégiájában meghatározott feladatait és teljesítette a 35/2003. (IV. 9.) OGY határozatban foglaltakat, így a 2006. évvel bezárólag megvalósult a jelentős pénzösszeggel és vagyonnal gazdálkodó önkormányzatok átfogó ellenőrzése, és minden helyi önkormányzatot érintett számvevőszéki ellenőrzés az elmúlt négy évben.

A 2003-2006 között vizsgált önkormányzatoknál ellenőriztük a 2000-2005. évek között lefolytatott ÁSZ vizsgálatok megállapításainak, javaslatainak hasznosulását. Ellenőrzési megállapításaink szerint az önkormányzati gazdálkodás szabályozottsága és végrehajtásának szabályszerűsége javult. A zárszámadáshoz kapcsolódó vizsgálatoknál tett javaslatok háromnegyedét az önkormányzatok megvalósították, ennek során a jogosulatlanul igénybevett támogatásokat visszafizették, szociális rendeletüket kiegészítették, módosították az intézmények alapító okiratait, felülvizsgálták a rendszeres szociális segélyezettek jogosultsági feltételeit. A belső ellenőrzés vizsgálata kiterjedt az intézmények normatív hozzájárulás igénylésére, elszámolására és ellenőrizték ezek alapdokumentumait, az önkormányzati hivatalok vezették a közműfejlesztési támogatások elkülönített analitikus nyilvántartását, intézkedtek az igényelt támogatás 15 napon belüli kifizetéséről. A témaellenőrzéseknél tett javaslatok mintegy kétharmadát végrehajtották, a képviselő-testületek elfogadták a szociális szolgáltatástervezési, gyermekvédelmi, településfejlesztési koncepciókat, a közoktatás minőségirányítási programját, összehangolták a középtávú megyei és városi intézményfejlesztési tervet, áttekintették a középfokú oktatási intézmények képzési struktúráját, törekedtek a párhuzamos képzések megszüntetésére, rendeletet alkottak a talajterhelési díjról. A jegyzők meghatározták a köztemetők fenntartásával kapcsolatos pénzügyi elszámolás rendjét, a bevételeket és kiadásokat az előírt szakfeladaton számolták el, a választások, a népszavazásra biztosított pénzeszközök elszámolását a helyszínen ellenőriztették, szennyvízközmű hálózatra történő lakossági rákötések számát növelték. Kettő városi önkormányzatnál a lakásértékesítésből származó bevételek elszámolására az elkülönített számlát nem nyitották meg, öt Budapest fővárosi kerületi önkormányzat nem intézkedett a lakóépületek elidegenítéséből származó bevételek 50%-ának Budapest Főváros Önkormányzata elkülönített számlájára történő átutalásáról. 104

103

A 47/2006. (X. 27.) OGY határozat az ÁSZ tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáról. 104

A lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésére vonatkozó egységes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 63. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségüket nem teljesítették.

93


A helyi és helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának átfogó ellenőrzése során tett javaslatok közel kétharmadának realizálásaként az önkormányzatok elfogadták a gazdasági programot, a vagyongazdálkodási rendeletet, az önkormányzati hivatalok SzMSz-ét, az intézmények alapító okiratait. A jegyzők elkészítették a számviteli politikát és a kapcsolódó szabályzatokat, a számlarendet, aktualizálták az operatív gazdálkodási jogkörök szabályozását, biztosították az ingatlankataszter és a számviteli nyilvántartások egyezőségét. Kidolgozták az informatikai rendszerek biztonságos működését szolgáló szabályzatokat, a költségvetési rendelettervezeteket egyeztették a költségvetési szervek vezetőivel. A képviselő-testületek azonban nem határozták meg az Áht. 118. §-ában foglaltak ellenére a költségvetés előterjesztésekor, illetve a zárszámadáskor a képviselő-testület tájékoztatása céljából bemutatandó mérlegek, kimutatások tartalmi követelményeit, valamint továbbra is kedvezményes helyiségbiztosítással közvetett támogatást nyújtottak a pártok részére. A polgármesterek a képviselő-testület tájékoztatása céljából a zárszámadási rendelet előterjesztéséhez nem csatolták a közvetett támogatások kimutatását és szöveges értékelését, valamint a vagyonkimutatást.

A gazdálkodási rendszer átfogó ellenőrzését a 2003-2006. években az önkormányzatok 63%-ánál végeztünk el. A számvevői jelentések megállapításainak alapján a hiányosságok megszüntetése érdekében 47 924 javaslatot tettünk. A javaslatok 78%-a a jogszabályokban és az önkormányzatok rendeleteiben, az önkormányzati hivatalok szabályzataiban előírtak betartására, a szabályszerű működésre hívta fel a figyelmet, 22%-a az önkormányzati feladatok hatékonyabb ellátásának elősegítését, az önkormányzati hivatalok munkájának célszerűbb megszervezését, a munka színvonalának emelését szolgálta. Az önkormányzatok gazdálkodásának a 2003-2006. évi átfogó ellenőrzéséről készült összefoglaló jelentésekben 41 javaslatot tettünk a kormánynak és a minisztereknek, amelyeknek közel háromnegyede teljesült. Javaslatunkra az Országgyűlés meghatározta a gazdasági program tartalmi követelményeit, a 2005. évtől a költségvetési törvényben a vagyon értékesítések, hasznosítások versenyeztetési kötelezettsége egységes értékhatárát, kiegészítette a Kbt-t a helyben központosított közbeszerzésekre vonatkozó szabályokkal, teljessé tette az Ötv-ben a helyi önkormányzatoknál a közösségi vívmányoknak és a nemzetközi standardoknak megfelelő pénzügyi ellenőrzési rendszer szabályait és összhangot teremtett az Áht-val az önkormányzatok külső és belső ellenőrzése tekintetében, meghatározta a Szoctv-ben a megyei önkormányzatok kötelező feladatait. Az Áht. előírásait kiterjesztette a nem normatív céljellegű működési támogatások kedvezményezettjei közzétételi kötelezettségére, kiegészítette a kisebbségi önkormányzatokkal kötött megállapodás tartalmi követelményeivel és az ehhez kapcsolódó feladatellátás jogosultjaival. A Kormány az Ámr. módosításával megszűntette a községi, nagyközségi önkormányzatok által fenntartott intézményekben az érvényesítést végzők képesítési előírás alóli mentesítésének lehetőségét, meghatározta a költségvetési és zárszámadási előterjesztésekben a közvetett támogatások bemutatásának részletezettségét, a szakmai teljesítés igazolására vonatkozó előírásokat a feladatok végrehajtási sorrendjét figyelembe véve módosította. Előírták a Vhr-ben a jegyző döntési jogkörét a számviteli politika és a kapcsolódó szabályzatok előírásainak az önkormányzati hivatalhoz tartozó részben önállóan gazdálkodó és a részjogkörű költségvetési szervekre történő kiterjesztése esetére. Kiegészítették a belső ellenőrzési kézikönyv mintát a céljelleggel nyújtott támogatások ellenőrzésére vonatkozó egységes szempontokkal. A Belügyminisztérium a pályázatok kiírásának, az egységes könyvviteli nyilvántartási rendszerhez kapcsolódó számítástechnikai programok kiadásának támogatásával elősegítette az önkormányzatok informatikai felkészültségének javítását. A Földművelődési és Vidékfejlesztési Minisztérium körlevélben felhívta a földhivatalok figyelmét arra, hogy az Ötv. 79. § (2) bekezdés a) pontja alapján forgalomképtelen ingatlanok esetében ne jegyezzék be

94


a tulajdonos változást. Az Önkormányzati és Területfejlesztési miniszter jelezése szerint, várhatóan 2007. évben az Ötv. módosításakor sor kerül az önkormányzati rendelettel korlátozottan forgalomképes kategóriába sorolt vagyonelemek rendelettel történő (törzsvagyonon kívüli egyéb forgalomképes kategóriába) átsorolására vonatkozó kötelezettség előírására. Nem történt intézkedés az Önkormányzati és Területfejlesztési miniszter által az önkormányzatok kötelező feladatai, az ellátásukat szolgáló költségvetési források egyértelmű meghatározására, a folyamatosan megújított folyószámlahitelek figyelembe vételére az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalások felső határának megállapításánál. A pénzügyminiszter nem kezdeményezte a hiány számításánál a hitel figyelembevétel módjának meghatározását, de arra az Áht. módosítása során lehetőséget lát. Nem történt meg a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásával összefüggő pénzügyi-számviteli nyilvántartási követelmények, az operatív gazdálkodási és belső ellenőrzési feladatok sajátos rendjét összefoglaló kézikönyv megjelentetése. 105

4.

A TELEPÜLÉSI KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK GAZDÁLKODÁSA Az elmúlt négy évben az ellenőrzött települési önkormányzatok mellett működő kisebbségi önkormányzatok közül 705 településen, az országban működő kisebbségi önkormányzatok 39%-ánál vizsgáltuk a kisebbségi önkormányzat gazdálkodását. Az ellenőrzések érintették a Nek. tv. 61. § (1) bekezdésében szereplő valamennyi nemzetiséget 106. A települési kisebbségi önkormányzatok feladat- és hatáskört a 20032006. években nem vettek át a települési önkormányzatoktól, intézményt egy kivétellel – 2003-tól egy napközi otthonos óvoda – nem tartottak fenn. Tevékenységük az önkormányzati, illetve testületi működés feltételeinek biztosítását, a településükön élő kisebbségek érdekeinek képviseletét tartalmazta. Ennek megfelelően a költségvetési bevételeiket és kiadásaikat döntően a működést szolgáló pénzeszközök képezték, amelyben meghatározó volt az állami költségvetésből nyújtott központosított támogatás, valamint a helyi önkormányzatok támogatása. A bevételek és kiadások alakulását 2003-2006 között a jelentés 8/a. és 8/b. számú mellékletei ismertetik. Az ellenőrzött települési és kisebbségi önkormányzatok az együttműködésük helyi szabályozását évente növekvő arányban (79-96%-nál) és egyre több területre kiterjedően rögzítették megállapodásban. A megállapodások növekvő hányadában (2003-ban 84%-ában, 2004-ben 80%-ában, 2005ben 93%-ában) szerepelt, hogy a gazdálkodás végrehajtó szerve az önkormányzati hivatal, 87%-ában (az előző években 77%, illetve 66%) a jegyző felkérése a költségvetési, előirányzat-módosítási és zárszámadási határozattervezetek előkészítésére. A megállapodások 70%-ánál azonban (2003-ban 49%, 2004-ben 66%) a jogszabályi előírások és gazdálkodási feltételek változása miatt indokolt módosítást az Ámr. 29. § (11) bekezdésében foglalt határidőre nem végezték el, így azok egyre nagyobb része nem felelt meg a feladatellátás követelményeinek.

105

A 2003-2005. években a belügyminiszter

106

Bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán.

95


A GAZDÁLKODÁSI FELADATOK SZABÁLYOZOTTSÁGA A 2003-2006. ÉVEKBEN ELLENŐRZÖTT KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 100%

50%

0%

költségvetés jóváhagyása

ellenjegyzés

előirányzatmódosítás

zárszámadás

2003.

74%

88%

58%

68%

2004.

55%

68%

35%

46%

2005.

66%

78%

51%

47%

2006.

69%

86%

68%

61%

A szakmai teljesítés igazolás módjának az Ámr. 135. § (3) 107 bekezdésében előírt szabályozását, valamint az azt végző személyek kijelölését évek óta a legnagyobb arányban (33%-72%) mulasztották el a jegyzők. Az érvényesítést végzők Ámr. 135. § (2) 108 bekezdésének megfelelő végzettségű megbízása 82%-70%-nál megtörtént, de közel egyharmadnál még hiányzott. Így a gazdálkodás folyamatában nem működhetett a szakmai teljesítés igazolása és az érvényesítés kontrolljai, nem volt biztosított az utalvány Ámr. előírásainak megfelelő ellenjegyzésének feltételei. A szabályozások elmulasztásához hozzájárult, hogy az Áht. 66. § előírásai alapján kötendő együttműködési megállapodásnak nem volt kötelező tartalmi eleme a gazdálkodás végrehajtási feladatainak meghatározása 109. Éves költségvetését az Áht. 65. § (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően a 2002-2004. évi 93%-97%-97%-ával szemben a kisebbségi önkormányzatok 99%-a állapította meg a 2005. évben önkormányzati testületi határozattal. A jóváhagyott határozatoknak a korábbi mintegy kétharmadnál nagyobb aránya, 79%-a felelt meg az Áht. 69. § (2) bekezdésében, illetve az Ámr. 29. § (2) bekezdésében előírtaknak. A költségvetési előirányzatok Ámr. 53. § (7) bekezdésében foglaltak szerinti módosításáról jóval kisebb arányban (59%nál, az előző években 35-51%-nál) döntöttek határozattal a testületek. A költségvetési előirányzatokról határozattal nem döntő kisebbségi önkormányzatok nem biztosították annak feltételét, hogy a gazdálkodás folyamatában a kötelezettségvállalás és az utalványozás az előirányzatok mértékéig történjen. Ez is közrejátszott abban, hogy a kisebbségi önkormányzatok 17%-ánál a 2005. évben túllépték a jóváhagyott előirányzatot. A kisebbségi önkormányzatok elnökei a költségvetési határozatok 79%-át (az előző években 69%-88%), az előirányzat módosító határozatok 90%-át (az előző években 92%-94%-át) továbbították olyan időben a települési önkormány-

107

A 2007. január 1-től Ámr. 135. § (2) bekezdés.

108


109

Az Áht. 66. § 2007. január 1-től hatályos előírásai szerint az együttműködési megállapodásnak tartalmaznia kell a gazdálkodás végrehajtásának rendjét, az ehhez kapcsolódó feladatellátás jogosultjainak, kötelezettjeinek kijelölését.

96


zatok polgármesteréhez, hogy azok az Ámr. 53. § (8) bekezdésének megfelelően a költségvetési rendeleten átvezethetők voltak. A kötelezettségvállalásokat szabálytalanul végezték a bizonylatok 40%-ánál (az előző években 27%-29%), mivel elmaradt az 50 ezer Ft alatti kötelezettségek írásba foglalása. Az utalványozás során nem tartották be az Ámr. 136. § (1)-(5) bekezdés és a belső szabályozás előírásait a bizonylatok 23%-ánál (az előző években 29%-43%-ánál). A kisebbségi önkormányzatok 10%-ánál (az előző évben 16%-ánál) részben vagy teljes egészében a polgármester, a jegyző, önkormányzati hivatali köztisztviselő, illetve a kisebbségi önkormányzat elnökének felhatalmazása nélkül kisebbségi önkormányzati képviselő-testületi tag, további 10%-ánál (az előző évben 9%) az elnök saját maga javára is utalványozott kifizetést. A hiányosságok között szerepelt, hogy az utalványozás nem szabályszerűen érvényesített okmányon és ellenjegyzés nélkül történt, illetve nem felelt meg az Ámr. 136. § (4)-(5) bekezdésében előírt tartalmi követelményeknek. Az önkormányzatok 3%-ánál a költségvetésben nem szereplő feladatra, 17%-ánál előirányzatot meghaladóan történt a kötelezettségvállalás és utalványozás (az előző évben 7-7%-nál).

A szabálytalan kötelezettségvállalásoknak és utalványozásoknak is okozója volt, hogy az önkormányzati hivatalok 58%-nál (az előző évben 83%, illetve 72%-nál) az Ámr. 134. § (13) bekezdésében foglaltak ellenére nem vezettek analitikus nyilvántartást a kötelezettségvállalásokról. A kötelezettségvállalás és az utalvány ellenjegyzését a bizonylatok 61%-ánál az Áht. 74/A. § (2) bekezdés előírásainak megfelelően a jegyzők, a továbbiaknál a kisebbségi önkormányzati testületek tagjai végezték az Áht. 74/A. § (3) bekezdésében lehetővé tett megbízás alapján. A kötelezettségvállalások nem jegyző által végzett ellenjegyzésének 57%-ánál megsértették az Áht. 74/A. § (2)-(3) bekezdésében foglalt előírásokat az igazolások elmaradása, a testület felhatalmazása, illetve előirányzat hiányában történt igazolása esetén. Az ellenjegyzők nem végezték el hiánytalanul az Ámr. 134. § (9) bekezdésében meghatározott feladataikat, mivel nem győződtek meg arról, hogy a jóváhagyott költségvetés kiadási előirányzata biztosítja-e a fedezetet és a kötelezettségvállalás nem sérti-e a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat. Változatlanul jellemző hiányosság a szakmai teljesítés igazolás és érvényesítés hiányában, illetve az adott feladatra szóló megbízás nélküli, jogosulatlan ellátása ellenére annak észrevételezése nélkül történt utalvány ellenjegyzés. A kisebbségi önkormányzatok 89%-a (az előző években 75%-76%-79%-a) a 2005. évi gazdálkodásáról szóló zárszámadását határozattal jóváhagyta. A továbbiaknál nem biztosították, hogy a helyi önkormányzatok a kisebbségi önkormányzatok zárszámadásának adatait a testületi határozatok alapján építsék be a zárszámadási rendeletükbe. A zárszámadási határozatok tartalma 72%-nál (a 2003-ban 64%, a 2004-ben 63%), az összes jóváhagyott határozat 81%-a (az előző évben 80%-a) volt összehasonlítható a költségvetéssel.

97


A jóváhagyott határozatok 82%-át (a 2003-ban 76%, a 2004-ben 89%-át) továbbította az elnök a települési önkormányzat polgármesteréhez olyan időben, hogy az a zárszámadási rendeletbe beépíthető volt. A kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának részletes ellenőrzési megállapításait a jelentés 8. számú melléklete tartalmazza.

98

1. számú melléklet a V-1003/2006. számú jelentéshez

AZ ELLENėRZÖTT ÖNKORMÁNYZATOK JEGYZÉKE

Sorszám

Megye / fĘváros

1 Bács-Kiskun 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 1 Baranya 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29

Önkormányzat / település neve

APOSTAG BALLÓSZÖG BALOTASZÁLLÁS BÓCSA CSÓLYOSPÁLOS DÁVOD DUSNOK FELSėLAJOS IMREHEGY KISKUNHALAS KINKUNMAJSA LADÁNYBENE LAJOSMIZSE MADARAS PÁLMONOSTORA PETėFISZÁLLÁS SZABADSZÁLLÁS SZALKSZENTMÁRTON SZANK TASS ABALIGET BAKONYA BARANYA MEGYE BESENCE BODOLYABÉR CSÁNYOSZRÓ CSARNÓTA CSERKÚT DRÁVAIVÁNYI DRÁVASZTÁRA FELSėEGERSZEG GARÉ GERESDLAK KÁKICS KėVÁGÓTėTTėS MAGYARHERTELEND MARÁZA MARÓCSA MEZėD NAGYCSÁNY OKORÁG OROSZLÓ PALÉ SÁSD SELLYE SÓSVERTIKE TÚRONY VARGA VÁZSNOK

1. oldal

megye/ fĘváros

Az önkormánymegyei város / nagyzatok 2006. évi jogú fĘvárosi község község bruttó kiadásai város kerület (millió Ft)

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

259 278 196 221 183 266 463 106 125 6 153 2 106 203 1 518 516 240 290 975 468 524 622 113 65 16 889 37 47 310 40 107 42 105 24 37 161 43 48 230 30 32 24 37 55 45 16 859 960 51 74 27 28

Sorszám

Megye / fĘváros

1 Békés 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 1 Borsod-Abaúj-Zemplén 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30


BÉKÉSCSABA BIHARUGRA CSABACSĥD CSABASZABADI CSÁRDASZÁLLÁS CSORVÁS DÉVAVÁNYA GÁDOROS GERENDÁS GESZT HUNYA KARDOS KASZAPER KÖTEGYÁN MAGYARBÁNHEGYES MÉHKERÉK MEZėGYÁN MEZėKOVÁCSHÁZA NAGYBÁNHEGYES NAGYKAMARÁS OROSHÁZA PUSZTAFÖLDVÁR SARKADKERESZTÚR SZABADKÍGYÓS ÚJSZALONTA ALSÓSZUHA ARKA BAKTAKÉK BÁNHORVÁTI BERET BOLDOGKėÚJFALU BOLDOGKėVÁRALJA BÜTTÖS FILKEHÁZA FÜZÉRKAJATA FÜZÉRRADVÁNY GAGYAPÁTI GALVÁCS HOLLÓHÁZA IROTA KÁNY KÉKED KERESZTÉTE KISHUTA KRASZNOKVAJDA MARTONYI NAGYHUTA PÁLHÁZA PERECSE SAJÓSZENTPÉTER SÁROSPATAK SÁTORALJAÚJHELY SZAKÁCSI SZENDRė SZUHAFė

2. oldal

megye/ fĘváros


x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

21 977 228 328 66 111 1 379 1 777 515 162 217 119 96 384 335 364 470 253 1 421 330 341 12 128 362 356 434 24 95 28 389 236 64 87 369 79 23 63 88 10 27 259 53 14 113 12 42 256 81 17 611 10 2 477 3 947 6 307 49 1 335 97

Sorszám

31 32 1 2 3 4 5 6 7 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 1 2 3 4 5 6 7 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23

Megye / fĘváros

Csongrád

Fejér

FĘváros

GyĘr-Moson-Sopron


TOKAJ ZÁDORFALVA AMBRÓZFALVA CSANÁDALBERTI HÓDMEZėVÁSÁRHELY KISTELEK MAROSLELE ÓPUSZTASZER SÁNDORFALVA ADONY ALAP CECE CSėSZ ENYING ERCSI FELCSÚT KISAPOSTAG KISLÁNG LAJOSKOMÁROM MAGYARALMÁS MARTONVÁSÁR MÓR ÓBAROK PERKÁTA SZABADEGYHÁZA BUDAPEST FėVÁROS BUDAPEST VII. KERÜLET BUDAPEST XII. KERÜLET BUDAPEST XIV. KERÜLET BUDAPEST XVII. KERÜLET BUDAPEST XXI. KERÜLET BUDAPEST XXIII. KERÜLET ÁSVÁNYRÁRÓ BAKONYPÉTERD BEZENYE BEZI BOGYOSZLÓ CSIKVÁND DARNÓZSELI DUNAREMETE EGYHÁZASFALU FERTėD FERTėENDRÉD GYALÓKA GYARMAT GYÖMÖRE GYėR-MOSON-SOPRON GYėRSÖVÉNYHÁZ HARKA HIDEGSÉG KAJÁRPÉC KISBABOT KISBODAK KISFALUD LÁZI

3. oldal

megye/ fĘváros



2 516 170 98 182 22 924 4 052 278 305 1 006 601 437 1 055 83 1 372 1 419 240 185 409 375 229 1 527 4 126 73 529 435 538 621 13 576 12 794 22 850 12 751 20 736 5 296 195 21 197 59 130 35 255 38 120 574 75 12 226 173 21 459 120 142 43 256 28 64 68 59

Sorszám

Megye / fĘváros

24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 1 Hajdú-Bihar 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 1 Heves 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13


LEVÉL MAGYARKERESZTÚR MÉRGES MIHÁLYI MÓRICHIDA MOSONSZENTMIKLÓS MOSONSZOLNOK NAGYLÓZS OSLI PINNYE POTYOND PÜSKI RÁBACSÉCSÉNY RÁBASEBES RÁBASZENTANDRÁS RÁBASZENTMIHÁLY RÁBASZENTMIKLÓS ROMÁND SOPRON SOPRONHORPÁCS SOPRONNÉMETI SZILSÁRKÁNY TÁPSZENTMIKLÓS TARJÁNPUSZTA ÚJRÓNAFė UND VADOSFA VÁRBALOG BÁRÁND FÖLDES HAJDÚSÁMSON NÁDUDVAR NYÍRADONY POLGÁR PÜSPÖKLADÁNY SÁP SÁRÁND TÉGLÁS ÚJSZENTMARGITA BÉLAPÁTFALVA BÜKKSZÉK BÜKKSZENTMÁRTON DETK DORMÁND FÜZESABONY HEVES KISKÖRE KOMPOLT MÓNOSBÉL OSTOROS PARÁDSASVÁR SIROK

4. oldal

megye/ fĘváros


x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

236 34 14 183 207 278 448 116 130 64 8 158 91 20 42 68 24 41 22 659 161 39 86 176 216 80 50 10 53 504 763 2 398 2 338 2 154 2 015 4 367 261 453 1 592 935 940 167 40 66 436 1 589 18 311 812 513 54 307 103 434

Sorszám

Megye / fĘváros

1 Jász-Nagykun-Szolnok 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 1 Komárom-Esztergom 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 1 Nógrád 2 3 4 5 6 7 8 9 10


ABÁDSZALÓK JÁSZBOLDOGHÁZA JÁSZDÓZSA JÁSZSZENTANDRÁS KUNMADARAS KUNSZENTMÁRTON MARTFĥ MEZėTÚR PUSZTAMONOSTOR TISZAFÖLDVÁR TISZAJENė TISZAROFF TISZASÜLY TISZASZENTIMRE TISZASZėLėS TISZATENYė ÁCSTESZÉR AKA BAKONYBÁNK BAKONYSÁRKÁNY BAKONYSZOMBATHELY BANA BÁRSONYOS BOKOD CSATKA DAD DÖMÖS DUNASZENTMIKLÓS ETE GYERMELY KERÉKTELEKI KOMÁROM KÖMLėD MOCSA NAGYSÁP PILISMARÓT RÉDE SÜTTė SZÁRLIGET SZOMÓD TATABÁNYA VÁRGESZTES VÉRTESKETHELY VÉRTESSOMLÓ BALASSAGYARMAT CSERHÁTSZENTIVÁN IPOLYTARNÓC KARANCSKESZI KÉTBODONY PÁSZTÓ PATVARC SZENTE TAR TOLMÁCS

5. oldal

megye/ fĘváros


x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

1 707 231 386 370 1 013 2 627 1 367 6 445 214 2 514 284 354 367 567 293 298 135 36 52 198 308 182 218 332 29 127 114 62 88 247 71 6 586 140 295 207 349 241 490 624 244 16 067 106 50 192 8 922 48 95 462 49 3 608 131 62 403 85

Sorszám

Megye / fĘváros

1 Pest 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 1 Somogy 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28


ASZÓD BUDAÖRS DABAS DÁNY DÉLEGYHÁZA FELSėPAKONY FÓT GÖD NAGYKÁTA NYÁREGYHÁZA PILIS PILISSZENTIVÁN POMÁZ PÜSPÖKHATVAN REMETESZėLėS SOLYMÁR SZÁZHALOMBATTA SZENTENDRE SZIGETBECSE SZėD TÁBORFALVA TÁPIÓSÁG TÓALMÁS TÖRTEL TURA ÜLLė VASAD BALATONSZENTGYÖRGY BATÉ BÜSSÜ CSOMA FELSėMOCSOLÁD FONÓ FONYÓD GADÁCS GADÁNY GIGE GÖLLE GYUGY HÁCS HENCSE HOLLÁD HOSSZÚVIZ KADARKÚT KAPOSHOMOK KAPOSKERESZTÚR KAPOSMÉRė KAPOSÚJLAK KERCSELIGET KISBAJOM KISBERÉNY KISGYALÁN KISKORPÁD KėKÚT KUTAS

6. oldal

megye/ fĘváros



1 304 12 679 3 905 505 437 387 4 034 3 541 5 229 842 1 445 605 3 230 207 50 1 506 10 901 5 844 358 381 528 299 493 696 1 075 1 957 205 384 120 83 41 139 35 1 097 16 49 51 238 48 53 43 119 14 1 106 45 54 420 78 101 89 23 18 105 62 344

Sorszám

Megye / fĘváros


29 LENGYELTÓTI 30 MAGYAREGRES 31 MESZTEGNYė 32 NÁGOCS 33 NAGYBERKI 34 NAGYSZAKÁCSI 35 NEMESVID 36 PAMUK 37 PATCA 38 SOMODOR 39 SOMOGY 40 SOMOGYASZALÓ 41 SOMOGYSIMONYI 42 SOMOGYSZIL 43 SOMOGYVÁR 44 SZABADI 45 SZENNA 46 SZENTGÁLOSKÉR 47 SZILVÁSSZENTMÁRTON 48 TAPSONY 49 TASZÁR 50 TIKOS 51 VISNYE 52 VÖRS 53 ZICS 54 ZSELICKISFALUD 1 Szabolcs-Szatmár-Bereg APAGY 2 DEMECSER 3 EPERJESKE 4 FÉNYESLITKE 5 HERMÁNSZEG 6 KEMECSE 7 KISVARSÁNY 8 NAGYCSERKESZ 9 NAGYKÁLLÓ 10 NAPKOR 11 NYÍRBÁTOR 12 NYÍRCSÁSZÁRI 13 NYÍREGYHÁZA 14 NYÍRTÉT 15 PÁTYOD 16 RÉTKÖZBERENCS 17 SZABOLCS 18 SZAMOSANGYALOS 19 SZAMOSSÁLYI 20 SZÉKELY 21 TISZACSÉCSE 22 TISZAESZLÁR 23 TISZAKÓRÓD 24 TISZALÖK 25 TISZASZALKA 26 TISZAVID

7. oldal

megye/ fĘváros


x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

1 146 68 324 128 363 60 632 45 13 84 22 206 120 29 101 466 34 285 121 31 109 403 33 34 71 86 52 424 1 177 212 564 49 876 165 291 2 855 540 4 858 215 32 050 229 189 262 61 189 203 193 162 553 302 1 762 298 64

Sorszám

Megye / fĘváros

1 Tolna 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 1 Vas 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 1 Veszprém 2 3 4 5 6 7 8 9 10


DOMBÓVÁR DÖBRÖKÖZ ÉRTÉNY FELSėNYÉK FÜRGED IREGSZEMCSE KOCSOLA KOPPÁNYSZÁNTÓ NAK OZORA PAKS TAMÁSI TOLNANÉMEDI ÚJIREG BEJCGYERTYÁNOS DARABOSHEGY GYANÓGEREGYE GYÖNGYÖSFALU HALOGY HEGYHÁTHODÁSZ HEGYHÁTSÁL ISPÁNK JÁKFA KATAFA KENÉZ KÖRMEND KėSZEG KėSZEGPATY LUKÁCSHÁZA MEGYEHID MIKOSSZÉPLAK NÁDASD NAGYRÁKOS NEMESCSÓ NEMESKOLTA NYėGÉR ėRISZENTPÉTER PECÖL PUSZTACSÓ SORKIFALUD SZALAFė SZATTA VASSZILVÁGY VASVÁR ZSÉDENY APÁCATORNA BAKONYKOPPÁNY BAKONYSZÜCS BALATONFĥZFė BALATONHENYE BALATONVILÁGOS BÁND BARNAG BORSZÖRCSÖK CSAJÁG

8. oldal

megye/ fĘváros



6 981 291 138 119 202 514 226 60 76 385 7 118 2 193 268 48 41 11 17 213 28 26 18 21 50 26 22 3 063 2 721 20 123 27 27 295 58 27 49 55 510 113 15 149 47 18 35 1 413 28 21 37 45 1 198 22 449 65 14 55 89

Sorszám

11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 1 Zala 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23

Megye / fĘváros


CSOPAK DEVECSER EPLÉNY HAJMÁSKÉR HALIMBA HEGYESD HEGYMAGAS KISBERZSENY KOLONTÁR KÖVESKÁL LOVAS MENCSHELY MINDSZENTKÁLLA MONOSTORAPÁTI NAGYVÁZSONY NOSZLOP OROSZI ÖCS PALOZNAK PÁPATESZÉR PAPKESZI PULA PUSZTAMISKE RÉVFÜLÖP SÓLY SZENTBÉKKÁLLA SZIGLIGET SZėC TÜSKEVÁR VESZPRÉM VÖRÖSTÓ ZIRC ALIBÁNFA ALSÓNEMESAPÁTI ALSÓRAJK BELEZNA CSERTALAKOS FELSėRAJK GARABONC GUTORFÖLDE HOMOKKOMÁROM KÁNYAVÁR KERECSENY KISTOLMÁCS LETENYE LISZÓ MÁROKFÖLD MURARÁTKA NAGYKANIZSA NAGYRADA NEMESAPÁTI ORTAHÁZA OZMÁNBÜK PÁKA PETHėHENYE

9. oldal

megye/ fĘváros



634 1 224 53 347 197 23 36 11 92 100 49 55 75 271 431 228 16 22 105 196 215 29 82 490 29 36 251 37 218 22 195 12 2 216 49 162 44 101 8 196 133 193 28 22 46 29 963 40 31 54 20 963 75 77 28 8 224 42

Sorszám

24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 Összesen

Megye / fĘváros


PÖRDEFÖLDE PÖTRÉTE SORMÁS SZENTGYÖRGYVÖLGY SZENTPÉTERFÖLDE VASPÖR ZAJK ZALABÉR ZALASZENTIVÁN ZALASZENTLėRINC ZALAVÉG 493

10. oldal

megye/ fĘváros

5


6

79

9

x x x x x x x x x x x 394

9 78 104 101 20 33 38 1 835 311 25 42 1 150 570


AZ ELLENŐRZÖTT TELEPÜLÉSI KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK JEGYZÉKE Sorszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34

Megye/főváros Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Baranya Baranya Békés Békés Békés Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Csongrád Fejér Fejér Fejér Főváros Főváros Főváros Főváros Főváros Főváros Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Heves Heves

Önkormányzat / település neve bolgár cigány görög Kiskunhalas Kiskunmajsa x Lajosmizse x Szabadszállás x Sásd Sellye x Békéscsaba mjv. Csorvás Mezőkovácsháza x Orosháza Pálháza Sajószentpéter x Sárospatak Sátoraljaújhely Szendrő Hódmezővásárhely mjv. Kistelek x Adony Ercsi x Mór Budapest VII. kerület x Budapest XII. kerület Budapest XIV. kerület Budapest XVII. kerület x Budapest XXI. kerület Budapest XXIII. kerület x Sopron mjv. Hajdúsámson x Nádudvar x Nyíradony x Polgár x Püspökladány x Bélapátfalva x Füzesabony x

Nemzetiség / etnikai kisebbség megnevezése horvát lengyel német örmény román ruszin szerb szlovén szlovák ukrán x

1. oldal

x x x x x x x x x x x x x x x

Sorszám 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71

Megye/főváros Heves Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom Nógrád Nógrád Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Tolna Tolna Vas Vas Vas Vas Veszprém Veszprém Zala Zala Összesen:

Önkormányzat / település neve Kiskőre Abádszalók Kunszentmárton Mezőtúr Tiszaföldvár Komárom Tatabánya mjv. Balassagyarmat Pásztó Aszód Budaörs Dabas Fót Göd Nagykáta Pilis Pomáz Százhalombatta Szentendre Kadarkút Demecser Kemecse Nagykálló Nyírbátor Nyíregyháza mjv. Tiszalök Dombóvár Paks Tamási Körmend Kőszeg Őriszentpéter Vasvár Devecser Zirc Letenye Nagykanizsa mjv. 71

bolgár cigány görög x x x x x

Nemzetiség / etnikai kisebbség megnevezése horvát lengyel német örmény román ruszin szerb szlovén szlovák ukrán

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x 1

39

1

2. oldal

x 3

2

14

1

1

2

1

5

0

1


A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ESZKÖZEIRėL ÉS AZOK FORRÁSAIRÓL

2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év

Változás Változás Változás 2003/2002 2006/2002 2006/2005

milliárd Ft

%

Eszközök I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök

8,9 11,3 15,8 21,0 24,9 4 350,3 6 832,6 7 021,3 7 238,3 7 575,9

127,0 157,1

279,8 174,1

118,6 104,7

161,2

174,6

103,5

EbbĘl: Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékĦ jogok Beruházások, felújítások

3 925,8

6 326,9

6 502,9

6 623,7

6 854,5

250,6

244,7

249,1

310,6

397,1

97,6

158,5

127,8

Beruházásra adott elĘlegek

2,2

2,4

3,1

3,3

11,2

109,1

509,1

339,4

564,7

566,5

574,8

555,8

557,6

100,3

98,7

100,3

486,2

491,8

490,9

477,0

479,9

101,2

98,7

100,6

26,6

22,6

19,3

16,2

15,6

85,0

58,6

96,3

929,8 1 253,7 1 396,4 1 482,3 1 586,9

134,8

170,7

107,1

5 853,7 8 664,1 9 008,3 9 297,4 9 745,3

148,0

166,5

104,8

III. Befektetett pénzügyi eszközök EbbĘl: Egyéb tartós részesedés Tartós hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapír

IV. Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. Készletek II. Követelések

15,8 172,1

14,3 193,4

13,1 203,5

12,4 169,5

12,3 167,8

90,5 112,4

77,8 97,5

99,2 99,0

Adósok

124,7

143,7

155,0

115,6

115,2

115,2

92,4

99,7

III. Értékpapírok

84,2

63,0

81,5

69,6

57,1

74,8

67,8

82,0

6,2

4,6

5,5

5,8

6,9

74,2

111,3

119,0

78,0

58,4

76,0

63,8

50,2

74,9

64,4

78,7

218,2

210,4

236,4

237,2

245,5

96,4

112,5

103,5

79,3

89,4

75,1

74,8

71,6

112,7

90,3

95,7

569,6 570,5 609,6 563,5 554,3 6 423,3 9 234,6 9 617,9 9 860,9 10 299,6 5 770,2 8 541,1 8 832,2 8 967,0 9 178,2 163,1 175,8 197,0 197,0 196,0

100,2 143,8 148,0 107,8

97,3 160,3 159,1 120,2

98,4 104,4 102,4 99,5

EbbĘl:

EbbĘl: Egyéb részesedés Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok

IV. Pénzeszközök V. Egyéb aktív pénzügyi elszámolások B) FORGÓESZKÖZÖK ESZKÖZÖK ÖSSZESEN D) SAJÁT TėKE E) TARTALÉKOK I. Hosszú lejáratú kötelezettségek II. Rövid lejáratú kötelezettségek III. Egyéb passzív pénzügyi elszámolások F) KÖTELEZETTSÉGEK FORRÁSOK ÖSSZESEN

174,8

201,4

233,8

286,0

411,3

115,2

235,3

143,8

181,9

191,2

234,9

295,6

392,9

105,1

216,0

132,9

133,3

125,1

120,0

115,3

121,2

93,8

90,9

105,1

490,0 517,7 588,7 696,9 925,4 6 423,3 9 234,6 9 617,9 9 860,9 10 299,6

105,7 143,8

188,9 160,3

132,8 104,4

Forrás: Magyar Államkincstár éves költségvetési beszámoló "01" számú Ħrlap adatai

3/a. számú melléklet a V-1003/2006. számú jelentéshez

A BUDAPEST FėVÁROSI ÉS KERÜLETI ÖNKORMÁNYZATOK ESZKÖZEIRėL ÉS AZOK FORRÁSAIRÓL 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év


milliárd Ft

%


2,6 3,1 3,3 3,4 3,9 1 909,0 2 363,1 2 413,0 2 485,8 2 571,0

119,2 123,8

150,0 134,7

114,7 103,4

121,7

129,8

102,8


1 830,6

2 228,4

2 281,8

2 311,3

2 375,6

50,0

45,1

35,5

46,9

58,4

90,2

116,8

124,5


1,0

1,2

1,1

1,3

8,5

120,0

850,0

653,8

355,1

352,1

361,0

345,8

334,3

99,2

94,1

96,7

324,8

327,3

326,3

311,8

303,3

100,8

93,4

97,3

4,8

0,5

1,1

0,8

0,5

10,4

10,4

62,5

562,8

579,7

588,8

556,5

577,0

103,0

102,5

103,7

2 829,5 3 298,0 3 366,1 3 391,5 3 486,2

116,6

123,2

102,8



3,0 73,8

3,4 80,6

3,0 83,5

2,8 55,8

2,9 47,2

113,3 109,2

96,7 64,0

103,6 84,6

Adósok

62,1

68,5

68,9

43,4

35,9

110,3

57,8

82,7


54,2

34,5

49,5

35,4

30,2

63,7

55,7

85,3

6,0

4,4

5,2

5,4

6,6

73,3

110,0

122,2

48,2

30,1

44,3

30,0

23,6

62,4

49,0

78,7

82,5

76,0

80,4

85,0

80,8

92,1

97,9

95,1

19,0

19,5

18,7

20,4

20,2

102,6

106,3

99,0

232,5 214,0 235,1 199,4 181,3 3 062,0 3 512,0 3 601,2 3 590,9 3 667,5 2 826,6 3 274,2 3 327,4 3 289,1 3 286,0 74,2 68,8 76,3 79,4 73,2

92,0 114,7 115,8 92,7

78,0 119,8 116,3 98,7

90,9 102,1 99,9 92,2

EbbĘl:



85,2

90,9

100,7

113,8

159,2

106,7

186,9

139,9

49,3

51,5

71,2

82,7

121,2

104,5

245,8

146,6

26,7

26,6

25,6

25,9

27,9

99,6

104,5

107,7

161,2 169,0 197,5 222,4 308,3 3 062,0 3 512,0 3 601,2 3 590,9 3 667,5

104,8 114,7

191,3 119,8

138,6 102,1


3/b. számú melléklet a V-1003/2006. számú jelentéshez

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ESZKÖZEIRėL ÉS AZOK FORRÁSAIRÓL, A BUDAPEST FėVÁROSI ÉS FėVÁROSI KERÜLETI ÖNKORMÁNYZATOK ADATAI NÉLKÜL 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év


milliárd Ft

%


6,3 8,2 12,5 17,6 21,0 2 441,2 4 469,5 4 608,3 4 752,5 5 004,9

130,2 183,1

333,3 205,0

119,3 105,3

195,6

213,8

103,9


2 095,2

4 098,5

4 221,1

4 312,4

4 478,9

200,6

199,6

213,6

263,7

338,7

99,5

168,8

128,4


1,1

1,2

2,0

2,0

2,7

109,1

245,5

135,0

209,6

214,4

213,8

210,0

223,3

102,3

106,5

106,3

161,4

164,5

164,6

162,2

176,6

101,9

109,4

108,9

21,8

22,1

18,2

15,4

15,1

101,4

69,3

98,1

367,1

674,0

807,6

925,8 1 009,9

183,6

275,1

109,1

3 024,2 5 366,1 5 642,2 5 905,9 6 259,1

177,4

207,0

106,0

9,4 120,6

85,2 114,8

73,4 122,7

97,9 106,1



12,8 98,3

10,9 112,8

10,1 120,0

9,6 113,7

EbbĘl: Adósok

62,5

75,2

86,1

72,2

79,3

120,3

126,9

109,8


30,0

28,5

32,0

34,2

26,9

95,0

89,7

78,7

0,2

0,2

0,3

0,4

0,3

100,0

150,0

75,0

29,8

28,3

31,7

33,8

26,6

95,0

89,3

78,7

135,7

134,4

156,0

152,2

164,7

99,0

121,4

108,2

60,3

69,9

56,4

54,4

51,4

115,9

85,2

94,5

337,1 356,5 374,5 364,1 373,0 3 361,3 5 722,6 6 016,7 6 270,0 6 632,1 2 943,6 5 266,9 5 504,8 5 677,9 5 892,2 88,9 107,0 120,7 117,6 122,8

105,8 170,2 178,9 120,4

110,6 197,3 200,2 138,1

102,4 105,8 103,8 104,4



89,6

110,5

133,1

172,2

252,1

123,3

281,4

146,4

132,6

139,7

163,7

212,9

271,7

105,4

204,9

127,6

106,6

98,5

94,4

89,4

93,3

92,4

87,5

104,4

328,8 348,7 391,2 474,5 617,1 3 361,3 5 722,6 6 016,7 6 270,0 6 632,1

106,1 170,2

187,7 197,3

130,1 105,8


3/c. számú melléklet a V-1003/2006. számú jelentéshez

AZ ELLENėRZÖTT HELYI ÖNKORMÁNYZATOK* ESZKÖZEIRėL ÉS AZOK FORRÁSAIRÓL 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év


milliárd Ft

%

Eszközök I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök EbbĘl: Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékĦ jogok Beruházások, felújítások Beruházásra adott elĘlegek

III. Befektetett pénzügyi eszközök

2,8 3,5 4,3 4,5 5,2 1 635,5 1 976,4 1 962,6 2 005,9 2 125,2

125,0 120,8

185,7 129,9

115,6 105,9

1 524,7

1 859,6

1 853,0

1 870,9

1 953,3

122,0

128,1

104,4

69,7

62,6

52,1

69,6

90,1

89,8

129,3

129,5

0,1

0,6

0,5

0,2

7,5

600,0

7500,0

3750,0

361,4

356,5

365,6

346,9

335,6

98,6

92,9

96,7

334,3

335,6

334,5

319,3

309,2

100,4

92,5

96,8

9,1

5,1

4,6

3,3

3,6

56,0

39,6

109,1

479,3 519,2 599,6 653,0 682,6 2 479,0 2 855,6 2 932,1 3 010,3 3 148,6 5,0 5,5 4,9 4,7 4,6 74,6 84,7 82,7 58,7 52,0

108,3 115,2 110,0 113,5

142,4 127,0 92,0 69,7

104,5 104,6 97,9 88,6

EbbĘl: Egyéb tartós részesedés Tartós hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapír

IV. Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök A) BEFEKTETETT I. Készletek II. Követelések EbbĘl: Adósok III. Értékpapírok

62,3 51,2

71,4 35,2

72,9 57,1

46,5 45,5

39,4 39,7

114,6 68,8

63,2 77,5

84,7 87,3

6,0

4,4

5,2

5,5

6,6

73,3

110,0

120,0



45,2

30,8

51,9

40,0

33,1

68,1

73,2

82,8

89,8

77,7

79,0

86,6

91,7

86,5

102,1

105,9

20,9 23,5 20,9 21,4 20,1 241,5 226,6 244,6 216,9 208,1 2 720,5 3 082,2 3 176,7 3 227,2 3 356,7

112,4 93,8 113,3

96,2 86,2 123,4

93,9 95,9 104,0

2 453,3 2 812,5 2 873,5 2 878,1 2 899,5 74,6 66,0 70,1 75,0 76,1

114,6 88,5

118,2 102,0

100,7 101,5

92,5

98,3

114,5

131,9

196,9

106,3

212,9

149,3

64,3

69,8

85,0

108,8

148,4

108,6

230,8

136,4

35,8 35,6 33,6 33,4 35,8 192,6 203,7 233,1 274,1 381,1 2 720,5 3 082,2 3 176,7 3 227,2 3 356,7

99,4 105,8 113,3

100,0 197,9 123,4

107,2 139,0 104,0

* Budapest fĘvárosi, megyei, megyei jogú városi, Budapest fĘvárosi kerületi és városi önkormányzatok adataival Forrás: Magyar Államkincstár éves költségvetési beszámoló "01" számú Ħrlap adatai


A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK 2002-2006. ÉVI TELJESÍTETT BRUTTÓ ÉS KONSZOLIDÁLT BEVÉTELEINEK ÉS KIADÁSAINAK ALAKULÁSA Adatok: millió Ft-ban Megnevezés

2002. év Teljesítés Teljesítés bruttó nettó összege összege



2005. év Teljesítés Teljesítés nettó bruttó összege összege

2006. év Teljesítés Teljesítés nettó bruttó összege összege

Bevételek Intézményi működési bevételek Kamatbevételek Gépjárműadó Helyi adók és kapcsolódó pótlékok, bírságok Illetékek Személyi jövedelemadó Egyéb átengedett adók, adójellegű bevételek Önkorm. megillető bírságok és egyéb sajátos bevételek Működési célra átvett pénzeszközök Költségvetési kiegészítések, visszatérülések Felhalmozási és tőkejellegű bevételek ebből: Tárgyi eszköz, immateriális javak értékesítése Önkorm. lakások, egyéb helyiségek ért., cseréje Részesedések értékesítése Felhalmozási célra átvett pénzeszközök Kölcsönök visszatérülése Saját bevételek összesen Önkormányzat költségvetési támogatása Előző évi pénzmaradvány igénybevétele Költségvetési bevételek Hitelek bevételei Értékpapírok bevételei Egyéb finanszírozás bevételei BEVÉTELEK ÖSSZESEN

228 854 24 214 14 584 300 324 39 772 333 006 2 550 22 835 376 843 110 231 105 929

228 854 24 214 14 584 300 324 39 772 333 006 2 550 22 835 359 849 900 105 929

228 149 16 603 30 009 327 074 54 256 405 449 1 456 24 447 448 754 132 656 111 375

228 149 16 603 30 009 327 074 54 256 405 449 1 456 24 447 297 336 132 656 111 375

250 065 24 050 45 941 367 184 63 169 455 765 289 32 583 447 234 122 906 113 530

250 065 24 050 45 941 367 184 63 169 455 765 289 32 583 301 044 122 906 113 530

258 655 18 131 49 177 397 923 67 288 439 932 359 37 034 471 491 157 245 137 111

258 655 18 131 49 177 397 923 67 288 439 932 359 37 034 439 049 2 534 137 111

264 792 15 652 51 266 448 936 71 097 459 973 641 38 477 493 931 150 972 144 845

264 792 15 652 51 266 448 936 71 097 459 973 641 38 477 457 250 142 979 144 845

46 313 29 770 7 037 132 988 13 683 1 705 813 620 643 253 813 2 580 269 293 502 366 558 42 136 3 282 465

46 313 29 770 7 037 114 682 13 683 1 561 182 620 643 252 469 2 434 294 79 442 56 465 0 2 570 201

51 577 33 484 4 579 124 139 13 218 1 917 585 748 948 281 974 2 948 507 415 943 329 397 -405 3 693 442

51 577 33 484 4 579 110 245 13 218 1 752 273 748 948 280 649 2 781 870 62 766 34 339 0 2 878 975

48 926 23 375 8 658 129 457 11 413 2 063 586 768 672 278 386 3 110 644 114 162 27 197 -6 535 3 245 468

48 926 23 375 8 658 117 230 11 413 1 905 169 768 672 277 311 2 951 152 82 641 27 197 0 3 060 990

63 680 28 574 15 565 167 899 11 955 2 214 200 880 902 328 477 3 423 579 143 208 35 718 -3 809 3 598 696

63 680 28 574 15 565 150 519 11 955 2 009 667 880 902 327 188 3 217 757 110 246 35 718 0 3 363 721

70 613 34 336 15 228 223 239 14 320 2 378 141 868 179 312 396 3 558 716 207 575 44 512 4 534 3 815 337

70 613 34 336 15 228 210 280 14 320 2 320 508 868 179 311 116 3 499 803 175 171 44 512 0 3 719 486

1. oldal

Megnevezés

Kiadások Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok Dologi kiadások Egyéb folyó kiadások Ellátottak pénzbeli juttatása Működési célú pénzeszköz átadás Társadalom- és szociálpolitikai juttatások Tervezett maradvány, eredmény, tartalék Felújítás Intézményi beruházási kiadások Részesedések vásárlása Felhalmozási célú pénzeszköz átadások Kölcsönök nyújtása, törlesztése Költségvetési kiadások Hitelek törlesztése Értékpapírok kiadásai Egyéb finanszírozás kiadásai KIADÁSOK ÖSSZESEN

2002. év Teljesítés Teljesítés bruttó nettó összege összege 743 168 259 885 560 693 146 949 6 586 97 658 103 401 1 344 65 946 354 307 6 761 72 369 12 857 2 431 924 235 747 315 710 23 324 3 006 705

743 168 259 885 451 362 146 949 6 586 80 664 103 401 0 65 946 354 307 6 761 54 064 12 857 2 285 950 21 687 4 806 0 2 312 443

2003. év Teljesítés Teljesítés bruttó nettó összege összege 953 393 317 364 604 599 163 520 8 159 91 592 105 653 1 326 57 969 309 650 4 558 70 598 13 643 2 702 024 399 417 300 260 10 199 3 411 900

953 393 317 364 604 599 32 488 8 159 71 208 105 653 0 57 969 309 650 4 558 56 704 13 643 2 535 388 46 240 4 025 0 2 585 653

2. oldal

2004. év Teljesítés Teljesítés bruttó nettó összege összege 986 085 324 015 667 960 162 663 8 541 112 244 114 097 1 075 65 535 322 507 4 710 68 213 11 810 2 849 455 62 349 41 521 -14 240 2 939 085

986 085 324 015 667 960 40 086 8 541 88 632 114 097 0 65 535 322 507 4 710 55 986 11 810 2 689 964 30 828 41 521 0 2 762 313

2005. év Teljesítés Teljesítés nettó bruttó összege összege 1 066 138 346 625 704 538 195 045 8 973 133 169 130 749 1 289 98 863 372 567 5 514 102 836 11 934 3 178 240 76 503 20 492 -307 3 274 928

1 066 138 346 625 704 538 40 334 8 973 100 727 130 749 0 98 863 372 567 5 514 85 455 11 934 2 972 417 43 542 20 492 0 3 036 451

2006. év Teljesítés Teljesítés nettó bruttó összege összege 1 113 502 351 427 750 810 201 708 9 256 156 088 109 421 1 279 127 397 437 645 7 834 122 173 15 582 3 404 122 85 607 11 370 -3 197 3 497 902

1 113 502 351 427 750 810 193 715 9 256 119 406 109 421 0 127 397 437 645 7 834 109 214 15 582 3 345 209 53 203 11 370 0 3 409 782

Bevételek

Intézményi mĦködési bevételek Kamatbevételek GépjármĦadó Helyi adók és kapcsolódó pótlékok, bírságok Illetékek Személyi jövedelemadó Egyéb átengedett adók, adójellegĦ bevételek Önkorm. megilletĘ bírságok és egyéb sajátos bevételek MĦködési célra átvett pénzeszközök Költségvetési kiegészítések, visszatérülések Felhalmozási és tĘkejellegĦ bevételek ebbĘl: Tárgyi eszköz, immateriális javak értékesítése Önkorm. lakások, egyéb helyiségek ért., cseréje Részesedések értékesítése Felhalmozási célra átvett pénzeszközök Kölcsönök visszatérülése Saját bevételek összesen Önkormányzat költségvetési támogatása ElĘzĘ évi pénzmaradvány igénybevétele Költségvetési bevételek Hitelek bevételei Értékpapírok bevételei Egyéb finanszírozás bevételei BEVÉTELEK ÖSSZESEN

Megnevezés

37 140 2 610 2 770 52 431 7 522 47 506 197 3 852 63 156 0 17 200 8 143 5 524 1 579 20 516 3 945 258 845 96 648 20 893 376 386 8 848 4 749 0 389 983

37 140 2 610 2 770 52 431 7 522 47 506 197 3 852 64 562 2 997 17 200 8 143 5 524 1 579 21 257 3 945 263 989 96 648 21 285 381 922 26 977 53 991 6 977 469 867

Teljesítés nettó összege

2002. év Teljesítés bruttó összege

1. oldal

8 131 5 445 317 17 379 2 250 291 646 115 157 19 149 425 952 48 361 54 295 -86 528 522

37 852 1 851 5 397 56 212 10 550 57 526 118 4 067 78 514 3 944 15 986 8 131 5 445 317 16 330 2 250 285 173 115 157 18 625 418 955 9 972 2 778 0 431 705

37 852 1 851 5 397 56 212 10 550 57 526 119 4 067 76 543 490 15 986



9 250 4 507 3 049 16 976 2 460 320 682 117 227 23 868 461 777 20 932 5 904 -1 281 487 332

40 816 2 694 8 021 65 197 11 981 65 740 22 5 819 76 892 4 524 19 540 9 250 4 507 3 049 16 011 2 460 313 199 117 227 23 399 453 825 17 234 5 904 0 476 963

40 816 2 694 8 021 65 197 11 981 65 740 22 5 819 74 898 0 19 540



19 611 4 884 5 511 24 164 2 801 356 616 133 025 29 964 519 605 27 628 5 004 -331 551 906

45 421 2 736 8 408 70 759 12 928 63 785 40 6 324 79 557 5 255 34 438

19 611 4 884 5 511 22 774 2 801 347 586 133 025 29 230 509 841 19 183 5 004 0 534 028

45 421 2 736 8 408 70 758 12 928 63 785 40 6 324 77 173 0 34 438



12 068 6 189 3 793 24 216 1 998 366 676 124 329 33 660 524 665 30 254 20 101 1 292 576 312

43 657 3 058 8 712 81 645 13 886 66 987 82 7 579 84 624 6 108 24 124

Teljesítés bruttó összege

12 068 6 189 3 793 23 227 1 998 362 002 124 329 32 822 519 153 21 549 20 101 0 560 803

43 657 3 058 8 712 81 645 13 886 66 987 82 7 579 82 197 4 850 24 124


2006. év

Adatok millió Ft-ban

AZ ELLENėRZÖTT HELYI ÖNKORMÁNYZATOK* 2002-2006. ÉVI TELJESÍTETT BRUTTÓ ÉS KONSZOLIDÁLT BEVÉTELEINEK ÉS KIADÁSAINAK ALAKULÁSA


Kiadások 125 011 43 669 91 952 7 370 1 330 12 788 12 909 391 8 025 59 903 431 6 223 2 739 372 741 23 345 49 611 3 068 448 765

125 011 43 669 91 952 4 373 1 330 11 382 12 909 0 8 025 59 903 431 5 481 2 739 367 205 5 216 369 0 372 790

Teljesítés nettó összege 160 314 53 291 99 939 8 270 1 667 12 899 13 175 524 7 441 45 407 795 5 005 2 322 411 049 42 042 52 716 2 165 507 972

Teljesítés bruttó összege 160 314 53 291 99 939 4 816 1 667 10 928 13 175 0 7 441 45 407 795 3 956 2 322 404 051 3 653 1 199 0 408 903


2003. év

2. oldal

* megyei, megyei jogú városi, Budapest fĘvárosi kerületi és városi önkormányzatok adataival

Személyi juttatások Munkaadókat terhelĘ járulékok Dologi kiadások Egyéb folyó kiadások Ellátottak pénzbeli juttatása MĦködési célú pénzeszköz átadás Társadalom- és szociálpolitikai juttatások Tervezett maradvány, eredmény, tartalék Felújítás Intézményi beruházási kiadások Részesedések vásárlása Felhalmozási célú pénzeszköz átadások Kölcsönök nyújtása, törlesztése Költségvetési kiadások Hitelek törlesztése Értékpapírok kiadásai Egyéb finanszírozás kiadásai KIADÁSOK ÖSSZESEN

Megnevezés


2002. év

166 156 54 619 110 088 11 967 1 759 13 547 14 548 468 9 529 49 318 990 6 559 2 954 442 502 13 869 5 528 -2 933 458 966

Teljesítés bruttó összege 166 156 54 619 110 088 7 442 1 759 11 554 14 548 0 9 529 49 318 990 5 594 2 954 434 551 10 171 5 528 0 450 250


2004. év

178 750 58 208 116 156 11 778 1 838 15 129 16 530 734 13 315 63 261 1 281 9 406 2 477 488 863 15 878 5 928 -508 510 161

Teljesítés bruttó összege 178 750 58 208 116 156 6 522 1 838 12 745 16 530 0 13 315 63 261 1 281 8 016 2 477 479 099 7 433 5 928 0 492 460


2005. év

186 762 59 026 127 031 14 988 1 857 15 711 13 680 839 17 321 71 228 1 154 8 154 3 646 521 397 15 989 2 348 -1 283 538 451


186 762 59 026 127 031 13 730 1 857 13 283 13 680 0 17 321 71 228 1 154 7 165 3 646 515 883 7 285 2 348 0 525 516


2006. év

Adatok millió Ft-ban


AZ ELLENėRZÖTT HELYI ÖNKORMÁNYZATOK* 2005. ÉS 2006. ÉVI BRUTTÓ BEVÉTELI, KIADÁSI ELėIRÁNYZATAINAK ÉS TELJESÍTÉSÉNEK ÖNKORMÁNYZAT-TÍPUSONKÉNTI ALAKULÁSA Adatok: millió Ft-ban

Önkormányzat típusa

2005. évi teljesített bevételek

2006. évi teljesített

kiadások

bevételek

kiadások

2005. évi megoszlás (%) bevétel kiadás

2006. évi megoszlás (%) bevétel kiadás

megyék megyei jogú városok Budapest fĘvárosi kerületek városok

102 816

99 080

104 681

101 058

18,6

19,4

18,1

18,8

133 398

125 428

150 226

136 642

24,2

24,6

26,1

25,4

97 141 218 551

78 872 206 781

95 063 226 342

88 002 212 749

17,6 39,6

15,5 40,5

16,5 39,3

16,3 39,5

Összesen:

551 906

510 161

576 312

538 451

100

100

100

100

2005. év BEVÉTELEK

KIADÁSOK

megyék 18,6%

városok 39,6%

megyei jogú városok 24,2%

Budapest fĘvárosi kerületek 17,6%




2006. év

BEVÉTELEK

városok 39,3%

megyék 19,4%

városok 40,5%

KIADÁSOK

megyék 18,1% városok 39,5% megyei jogú városok 26,1%


* megyei, megyei jogú városi, Budapest fĘvárosi kerületi és városi önkormányzatok adataival

megyék 18,8%


Földterület értékesítése

Gépek, berendezések és felszerelések értékesítése

JármĦvek értékesítése

Immateriális javak értékesítése

Egyéb felhalmozási célú bevétel

Tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése (01+...+06)

Önkormányzatok sajátos felhalmozási és tĘkebevételei

Osztalék- és hozambevétel

Részvények, részesedések értékesítése

Kárpótlási jegyek értékesítése

Államkötvények, egyéb értékpapírok értékesítése

Egyéb pénzügyi befektetések bevételei

Pénzügyi befektetések bevételei (09+...+13)

Felhalmozási célú pénzeszköz átvétel államháztartáson kívülrĘl

Felhalmozási és tĘke jellegĦ bevételek (07+08+14+15)

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

186,4

50,5

42,9

0,8

28,7

0,4

7,1

5,9

46,7

46,3

0,0

0,3

0,5

0,4

20,0

25,1

2002. év

188,7

43,9

44,3

1,2

32,1

0,1

4,6

6,3

48,9

51,6

0,0

0,7

0,6

0,4

23,5

26,4

2003. év

181,8

56,2

27,6

1,4

10,6

0,0

8,7

6,9

49,1

48,9

0,0

0,3

0,5

0,8

16,7

30,6

milliárd Ft

2004. év

217,7

73,6

31,1

1,1

6,1

0,0

15,6

8,3

49,3

63,7

0,0

1,5

0,7

2,8

26,1

32,6

2005. év

235,6

79,2

33,9

0,7

10,9

0,0

15,2

7,1

51,9

70,6

2,7

0,7

0,6

0,4

20,5

45,7

2006. év

101,2

86,9

103,3

150,0

111,8

25,0

64,8

106,8

104,7

111,4

0,0

233,3

120,0

100,0

117,5

105,2

126,4

156,8

79,0

87,5

38,0

0,0

214,1

120,3

111,1

152,5

0,0

233,3

120,0

100,0

102,5

182,1

%

108,2

107,6

109,0

63,6

178,7

0,0

97,4

85,5

105,3

110,8

0,0

46,7

85,7

14,3

78,5

140,2


Megjegyzés: az adatokban az értékpapírokkal kapcsolatos finanszírozási célú pénzügyi mĦveletek bevételei is szerepelnek. Forrás: Magyar Államkincstár éves költségvetési beszámoló "08" számú Ħrlap adatai, kiegészítve a "80" számú Ħrlap összevont adataival

Ingatlanok értékesítése (föld kivételével)

Megnevezés

1

Sorszám

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK FELHALMOZÁSI ÉS TėKE JELLEGĥ BEVÉTELEI


Földterület értékesítése

Gépek, berendezések és felszerelések értékesítése

JármĦvek értékesítése

Immateriális javak értékesítése

Tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése (01+...+05)

Önkormányzatok sajátos felhalmozási és tĘkebevételei

Osztalék- és hozambevétel

Részvények, részesedések értékesítése

Kárpótlási jegyek értékesítése

Államkötvények, egyéb értékpapírok értékesítése

Egyéb pénzügyi befektetések bevételei

Pénzügyi befektetések bevételei (08+...+12)

Felhalmozási célú pénzeszköz átvétel államháztartáson kívülrĘl

Felhalmozási és tĘke jellegĦ bevételek (06+07+13+14)

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

68,6

6,4

23,5

0,0

17,4

0,1

2,5

3,5

21,1

17,6

0,1

0,1

0,1

8,1

9,2

2002. év

71,7

6,3

27,9

0,0

23,4

0,1

0,9

3,5

19,5

18,0

0,1

0,1

0,1

6,5

11,2

2003. év

54,1

6,1

11,4

0,0

4,4

0,0

2,7

4,3

19,1

17,5

0,0

0,1

0,1

5,7

11,6

milliárd Ft

2004. év

66,5

7,5

11,3

0,0

1,3

0,0

5,2

4,8

19,0

28,7

0,6

0,1

0,1

15,4

12,5

2005. év

65,7

7,1

14,0

0,0

5,5

0,0

3,7

4,8

21,8

22,8

0,0

0,1

0,1

6,4

16,2

2006. év

104,5

98,4

118,7

0,0

134,5

100,0

36,0

100,0

92,4

102,3

100,0

100,0

100,0

80,2

121,7

95,8

110,9

59,6

0,0

31,6

0,0

148,0

137,1

103,3

129,5

0,0

100,0

100,0

79,0

176,1

%

98,8

94,7

123,9

0,0

423,1

0,0

71,2

100,0

114,7

79,4

0,0

100,0

100,0

41,6

129,6


Megjegyzés: az adatokban az értékpapírokkal kapcsolatos finanszírozási célú pénzügyi mĦveletek bevételei is szerepelnek. Forrás: Magyar Államkincstár éves költségvetési beszámoló "08" számú Ħrlap adatai, kiegészítve a "80" számú Ħrlap összevont adataival

Ingatlanok értékesítése (föld kivételével)

Megnevezés

1

Sorszám

A BUDAPEST FėVÁROSI ÉS KERÜLETI ÖNKORMÁNYZATOK FELHALMOZÁSI ÉS TėKE JELLEGĥ BEVÉTELEI


JármĦvek felújítása

Felújítás elĘzetesen felszámított általános forgalmi adója

3

4

Ingatlanok vásárlása, létesítése (föld kivételével)

Földterület vásárlás

Gépek, berendezések és felszerelések vásárlása, létesítése

7

8

9

376,1

318,1

8,4

1,0

2,8

4,6

309,7

57,8

0,6

57,2

251,9

5,3

31,3

3,7

205,9

5,7

58,0

11,1

0,1

1,0

395,8

330,3

7,8

0,8

2,3

4,7

322,5

57,7

0,0

57,7

264,8

5,1

32,9

5,3

214,0

7,5

65,5

12,7

0,1

0,9

51,8

485,4

386,5

13,9

0,5

7,9

5,5

372,6

67,3

0,2

67,1

305,3

8,6

33,8

4,5

247,6

10,8

98,9

19,0

0,1

1,0

78,8

577,2

449,8

12,2

0,0

4,3

7,9

437,6

67,8

0,0

67,8

369,8

12,6

40,8

4,6

301,6

10,2

127,4

20,8

0,1

0,9

105,6

Megjegyzés: az adatokban az értékpapírokkal kapcsolatos finanszírozási célú pénzügyi mĦveletek kiadásai is szerepelnek. Forrás: Magyar Államkincstár éves költségvetési beszámoló "05" számú Ħrlap adatai

431,4

Felúlítások, felhalmozási kiadások és pénzügyi befektetések együtt (05+20)

21

365,5

20 Felhalmozási kiadások és pénzügyi befektetések összesen (15+19)

11,2

0,1

Pénzügyi befektetések kiadásai (16+17+18)

18 Egyéb pénzügyi befektetések

19

4,3

17 Államkötvények, egyéb értékpapírok vásárlása

354,3 6,8

Felhalmozási kiadások összesen (11+14)

15

66,2

16 Részvények és részesedések vásárlása

Beruházások általános forgalmi adója (12+13)

14

0,5

65,7

13 Beruházásokhoz kapcsolódó általános forgalmi adó befizetés

288,1

Intézményi beruházási kiadások (06+...+10)

5,0

34,6

4,0

239,5

5,0

65,9

12,7

0,2

0,9

45,8

87,2

87,0

75,0

1000,0

65,1

67,6

87,4

87,3

120,0

87,1

87,4

106,0

90,5

92,5

86,0

114,0

88,0

87,4

50,0

111,1

87,9

133,8

123,1

108,9

0,0

100,0

116,2

123,5

102,4

0,0

103,2

128,4

252,0

117,9

115,0

125,9

204,0

193,3

163,8

50,0

100,0

202,7

118,9

116,4

87,8

0,0

54,4

143,6

117,4

100,7

0,0

101,0

121,1

146,5

120,7

102,2

121,8

94,4

128,8

109,5

100,0

90,0

134,0

%

milliárd Ft 52,1


2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év

12 Intézményi beruházások általános forgalmi adója

11

10 JármĦvek vásárlása, létesítése

Immateriális javak vásárlása

6

Felújítás összesen (01+...+04)

Gépek, berendezések és felszerelések felújítása

5

Ingatlanok felújítása

2

Megnevezés

1

Sorszám

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK FELHALMOZÁSI KIADÁSAI ÉS PÉNZÜGYI BEFEKETETÉSEI


JármĦvek felújítása

Felújítás elĘzetesen felszámított általános forgalmi adója

3

4

Ingatlanok vásárlása, létesítése (föld kivételével)

Földterület vásárlás

Gépek, berendezések és felszerelések vásárlása, létesítése

7

8

9

0,0 6,2

18 Egyéb pénzügyi befektetések

19

75,5

56,1

0,8

0,0

0,0

0,8

55,3

9,5

0,0

9,5

45,8

0,4

7,8

0,1

36,0

1,5

19,4

3,8

0,0

0,3

75,6

55,9

1,0

0,0

0,4

0,6

54,9

9,5

0,0

9,5

45,4

0,5

7,3

0,2

35,9

1,5

19,7

3,9

0,0

0,2

15,6

87,6

61,6

6,4

0,0

5,8

0,6

55,2

9,9

0,0

9,9

45,3

0,5

7,0

0,1

36,1

1,6

26,0

5,1

0,0

0,1

20,8

103,8

70,1

1,0

0,0

0,0

1,0

69,1

11,1

0,0

11,1

58,0

0,5

8,5

0,7

46,6

1,7

33,7

5,6

0,0

0,2

27,9

Megjegyzés: az adatokban az értékpapírokkal kapcsolatos finanszírozási célú pénzügyi mĦveletek kiadásai is szerepelnek. Forrás: Magyar Államkincstár éves költségvetési beszámoló "05" számú Ħrlap adatai

96,1

Felúlítások, felhalmozási kiadások és pénzügyi befektetések együtt (05+20)

21

72,1

20 Felhalmozási kiadások és pénzügyi befektetések összesen (15+19)

Pénzügyi befektetések kiadásai (16+17+18)

2,6

17 Államkötvények, egyéb értékpapírok vásárlása

65,9 3,6

Felhalmozási kiadások összesen (11+14)

15

11,7

16 Részvények és részesedések vásárlása

Beruházások általános forgalmi adója (12+13)

14

0,0

11,7

13 Beruházásokhoz kapcsolódó általános forgalmi adó befizetés

54,2

Intézményi beruházási kiadások (06+...+10)

0,5

10,4

0,1

41,6

1,6

24,0

4,7

0,0

0,2

15,3

78,6

77,8

12,9

0,0

0,0

22,2

83,9

81,2

0,0

81,2

84,5

80,0

75,0

100,0

86,5

93,8

80,8

80,9

0,0

150,0

80,1

108,0

97,2

16,1

0,0

0,0

27,8

104,9

94,9

0,0

94,9

107,0

100,0

81,7

700,0

112,0

106,3

140,4

119,1

0,0

100,0

146,1

118,5

113,8

15,6

0,0

0,0

166,7

125,2

112,1

0,0

112,1

128,0

100,0

121,4

700,0

129,1

106,3

129,6

109,8

0,0

200,0

134,1

%

milliárd Ft 19,1


2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év

12 Intézményi beruházások általános forgalmi adója

11

10 JármĦvek vásárlása, létesítése

Immateriális javak vásárlása

6

Felújítás összesen (01+...+04)

Gépek, berendezések és felszerelések felújítása

5

Ingatlanok felújítása

2

Megnevezés

1

Sorszám

A BUDAPEST FėVÁROSI ÉS KERÜLETI ÖNKORMÁNYZATOK FELHALMOZÁSI KIADÁSAI ÉS PÉNZÜGYI BEFEKTETÉSEI



Tájékoztató a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatos ellenőrzési megállapításokról Az ellenőrzött települési önkormányzatok mellett működő kisebbségi önkormányzatok gazdálkodását a helyi önkormányzatok gazdálkodási rendszerének átfogó ellenőrzésével együtt, településenként egy-egy megyei jogú városi, a városi és Budapest fővárosi kerületi kisebbségi önkormányzatnál ellenőriztük részletesesen. Az elmúlt négy évben összesen 415, az országban működő kisebbségi önkormányzatoknak 23%-ánál vizsgáltuk a feladatellátást és a gazdálkodást a Nek. tv. 61. § (1) bekezdésében szereplő valamennyi (13) nemzetiséget érintően. Az ellenőrzött kisebbségi önkormányzatok a 2003-2006. években feladat- és hatáskör átruházását a települési önkormányzatok képviselő-testületeinél – 2003ban egy napközi otthonos óvoda kivételével – nem kezdeményezték és feladatot nem vettek át a Nek. tv. 30/B. § (1) bekezdésében1 foglalt felhatalmazás alapján. Intézményt nem létesítettek és nem vették át más kisebbségi önkormányzat által létesített intézmény fenntartói jogát sem a Nek. tv. 47. § (2)-(3) bekezdésében foglalt lehetőség alapján. Feladatellátásuk döntően az önkormányzati, illetve képviselő-testületi működés feltételeinek biztosítására irányult. Tevékenységük kiterjedt a nemzetiségi, kulturális, nyelvi hagyományok őrzésére, ápolására, fejlesztésére, a településeken élő kisebbségek érdekeinek képviseletére, tárgyi és szellemi kultúrájuk megőrzésére. A kisebbségi önkormányzatok 2003-2006. évi költségvetésének bevételeit, az ellátott feladatokkal összhangban, a működésüket szolgáló pénzeszközök képezték. Ezen belül meghatározó volt az állami költségvetésből nyújtott központosított és egyéb támogatás, valamint a székhelyükön működő települési önkormányzat által nyújtott támogatás. Az állami támogatások, hozzájárulások részaránya az országban működő települési kisebbségi önkormányzatok 2003-2006. évi költségvetésében 33-35%, a saját bevételek költségvetésen belüli részaránya 26-27%, volt.

1

A 2005. november 24-ig Ötv. 102/C. § (2) bekezdése.

1

A KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK 2006. ÉVI KÖLTSÉGVETÉS FORRÁSAINAK ÖSSZETÉTELE saját bevételek 26%

egyéb bevételek 13%

felhalmozási bevételek 2%

állami támogatások 34%

egyéb támogatások, átvett pénzeszközök 25%

A kisebbségi önkormányzatok működésének egységes, azonos összegű bevételi forrása a központosított állami támogatás. Ennek összege országos szinten a 2001. évi 829,3 millió forintról 1299,1 millió forintra (57%-kal) nőtt a 2005. évre, amelyet a 2006. évre tervezett támogatás 41%-kal, a 2007. évre tervezett összeg 61%-kal haladott meg. A támogatás összegének alakulását a következő grafikon mutatja (2001-2005. év tény, 2006-2007. év terv adatai alapján): A KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK MŰKÖDÉSÉNEK KÖZPONTOSÍTOTT TÁMOGATÁSA (2001-2007. ÉVEKBEN)

Adatok: millió Ft-ban 1 500 1 200 900 600 300 0

2001. év

2002. év

2003. év

2004. év

2005. év

2006. év

2007. év

Az ellenőrzött kisebbségi önkormányzatok a 2006. évi gazdálkodáshoz 569,7 millió Ft bevétellel rendelkeztek, amely 16,3%-kal volt több a 2003. évben ellenőrzöttekénél. Ebből finanszírozták a képviselő-testületi működéssel kapcsolatos, illetve a település kisebbségét érintő feladatokat. Költségvetésükben a működési kiadások évek óta döntő súlyt (a 2003. évben 90%-ot, a 2004-ben 89,9%-ot, a 2005-ben 93,6%-ot, a 2006-ban 91,8%), és azon belül a dologi kiadások meghatározó részarányt (45,8%-46%-48,3%-60,8 %-ot) képviseltek. A felhalmozási célú kiadások részaránya ennél sokkal kisebb, 7,4%7,6%-3,3%-6,3% volt2.

2

Országos szinten 2003-2006 között a kisebbségi önkormányzatok felhalmozási célú kiadásainak részaránya 11,8%-13,4%-18,4%-21,1% volt.

2

A KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK 2006. ÉVI KIADÁSAINAK ÖSSZETÉTELE egyéb kiadás 8%

személyi juttatás 28%

működési támogatás 6%

munkaadói járulék 8%

felhalmozás,felújítás 16%

pénzeszköz-átadás 6%

dologi kiadás 28%

Az ellenőrzött kisebbségi önkormányzatok az elmúlt négy évben a feladataik ellátásához felhasználták a tárgyévi bevételek 85-89%-át3. A költségvetés 2006. évi teljesített kiadása 21,6%-kal, a tárgyévi működési kiadások 7,5%-kal voltak magasabbak a 2003. évinél. A kiadások kiemelt előirányzatai közül figyelemre méltó a dologi kiadások alakulása, amelyre 61,4%-kal számoltak el nagyobb kiadást, mint három évvel korábban. A felhalmozási célú kiadások 2,3%-kal haladták meg a 2003. évit. A kisebbségi önkormányzatok részére a települési önkormányzatok használatba adták a feladataik ellátásához szükséges vagyontárgyakat a Nek tv. 59. § (3) bekezdés4 előírásainak megfelelően. A képviselő-testületek tevékenységéhez szükséges irodai helyiséget és eszközöket többségében térítés nélkül bocsátották a települési önkormányzatok a rendelkezésükre. Az önkormányzati hivatalok – néhány kivételtől eltekintve – a Nek. tv. 27. § (1)-(2) bekezdésének5 előírásaival összhangban, ingyenesen biztosították a kisebbségi önkormányzati képviselő-testületek működésének feltételeit és végezték a szükséges irodai – gépelési, sokszorosítási, postai, kézbesítési – feladatokat. A települési és a kisebbségi önkormányzatok együttműködésük helyi szabályait évente növekvő arányban (a 2002. évben 79%, a 2003. évben 87%, a 2004. évben 93%, a 2005. évben 96%) foglalták megállapodásba. A megállapodások megkötésének elmulasztása esetén nem történt meg a gazdálkodás végrehajtásának az Áht. 66. §-ában, valamint a költségvetési tervezés Áht. 68. § (3) bekezdésében előírt feladatainak rögzítése. A kisebbségi önkormányzatok 6%-a (a 2002. évben 9%, a 2003. évben 37%, a 2004. évben 27%) nem kötötte meg a megállapodást a település önkormányzatával az Ámr. 29. § (11) bekezdésében előírt január 15-i határidőre. A megállapodások előterjesztésének elmulasztása miatt nem biztosították az elnök és a polgármester által aláírt megállapodások kisebbségi és telepü-

3

Országos szinten 2003-2006 között átlag 93%-át.

4

2005. november 24-ig a Nek. tv. 59. § (1) bekezdése.

5

2005. november 24-ig a Nek. tv. 57 § (6) bekezdése 3

lési képviselő-testületi jóváhagyását 15%-nál (az előző években 13-13%-nál) annak ellenére, hogy az Ötv. 9. § (1), illetve a Nek. tv. 30. § (1) bekezdésében6 foglalt előírások szerint a helyi önkormányzat képviselőtestületét, illetve a kisebbségi önkormányzat testületét illetik meg az önkormányzati feladat-és hatáskörök, ezen belül döntés a más önkormányzattal való együttműködésről. A képviselő-testületek jóváhagyásának elmaradása esetén a megkötött megállapodások érvényességét nem biztosították. A kisebbségi önkormányzatok 21%-a (az előző évben 25%-a) végezte el az együttműködési megállapodások felülvizsgálatát. A megállapodások felülvizsgálata – amelyet döntően a 2003. évi megkötést követően megváltozott jogszabályi előírások és feladat ellátási körülmények, gazdálkodási feltételek indokoltak – nem történt meg 65%-nál (az előző évben 59%-nál), részben végezték el a több kisebbségi önkormányzattal érintett települések 1%-ánál (az előző évben 15%-ánál). Mindezek következtében a megállapodások 41%-a (az előző évben egyharmada) nem volt alkalmas arra, hogy megalapozza a települési és a kisebbségi önkormányzatok együttműködését, illetve biztosítsa, hogy a feladatellátás a jogszabályi követelményeinek és a helyi sajátosságoknak megfelelő legyen. A gazdálkodási feladatok meghatározása, illetve rögzítése az előző éveknél nagyobb arányban és több feladatkörre kiterjedősen megtörtént. A szabályozás elmaradása, részleges teljesítése (6-41%-nál) következtében az önkormányzati hivatali, jegyzői közreműködés a kisebbségi önkormányzati gazdálkodás nem minden területén volt biztosított, és nem felelt meg mindenben a jogszabályi elírásoknak. Nem rögzítették a megállapodások: • 7%-ában az Áht. 66. § előírásai ellenére (2003-ban 16%-ában, 2004-ben 20%-ában), hogy az adott kisebbségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve az önkormányzati hivatal; • 13%-ában az Ámr. 29. § (3) bekezdés előírásai ellenére (2003-ában 23%, 2004-ben 34%-ában) a jegyző felkérését a költségvetési, előirányzat módosítási és zárszámadási határozat tervezetek előkészítésére; • 23%-ában a költségvetési, 32%-ában (a 2002. évben 33%-ában, 2003-ban 35%-ában, 2004-ben 39%-ában) a zárszámadási határozat benyújtási határidejét; • 6%-ában (2002-ben 26%-ában, 2003-ban 28%-ában, 2004-ben 23%-ában) az éves költségvetés tervezésének feladatait az Áht. 68. § (3) bekezdés előírása ellenére; • 7%-ában (2002-ben 13%-ában, 2003-ban 17%-ában, 2004-ben 16%-ában) az ellenjegyzési jogosultságot; • 41%-ában (az előző években 40%-ában) a költségvetési előirányzat módosításáról szóló határozat települési önkormányzat részére történő átadásának határidejét.

6

4

A 2005. november 24-ig Ötv. 102/C. § (1) bekezdésében.

A 2004. évtől növekvő arányban határozták meg az együttműködési megállapodásokban a költségvetés tervezésének, az előirányzatok módosításának és a zárszámadásnak rendjét, feladatait. A megkötött megállapodások 70%-ának azonban (2003-ban 49%-ának, 2004-ben 66%ának) a jogszabályi előírások és gazdálkodási feltételek változása miatt indokolt módosítását nem végezték el. Így azok egyre nagyobb része az előírásaik aktualizálásának elmaradása miatt nem felelt meg mindenben a feladatellátás követelményeinek. A megállapodások elmulasztása, a jogszabályi előírásoktól eltérő tartalmú megállapodások, illetve a feladatok és konkrét határidők rögzítésének elmaradása következtében hiányosságok fordultak elő a gazdálkodási feladatok ellátásában, így a képviselő-testületek gazdasági döntéseinek előkészítésében, a hozott határozatok tartalmában, illetve azok települési önkormányzati rendelet-alkotáshoz történő továbbításában. Az ellenőrzött kisebbségi önkormányzatok gazdálkodása feltételeinek meghatározottságát az alábbi grafikon mutatja: A GAZDÁLKODÁSI FELADATOK SZABÁLYOZOTTSÁGA 2003-2006 KÖZÖTT AZ ELLENŐRZÖTT KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 100%

50%

0%

költségvetés jóváhagyása

ellenjegyzés

előirányzatmódosítás

zárszámadás

2003.

74%

88%

58%

68%

2004.

55%

68%

35%

46%

2005.

66%

78%

51%

47%

2006.

69%

86%

68%

61%

A kisebbségi önkormányzatok számára az önkormányzati hivatalok végezték a gazdálkodás végrehajtásának feladatait az együttműködési megállapodások és a Nek. tv. 28. §7, illetve az Áht. 66. § előírásainak megfelelően. Kissé csökkent a hivatali közreműködés a kisebbségi önkormányzati készpénzkezelésben, amelyet a 2003. évi 5%, illetve a 2004. évi 3%-kal szemben 6%-nál láttak el az önkormányzati hivatalon kívül. Az önkormányzati hivatalok kisebbségi önkormányzati gazdálkodás segítésével kapcsolatos feladatait növekvő arányban (2003-ban 40%-nál, a 2004-ben 61%-nál, 2005-ben 66%-nál) szabályozták a Nek. tv. 27. § (1) bekezdésében8 előírtaknak megfelelően, részben végezték el a szabályozást az előző évivel azonos arányban, 4%-nál (a 2003-ban 8%-nál). A 2003. évihez viszonyítva javult a szabályozottság a pénzgazdálkodási hatásköröknél,

7

2005. november 25-ig

8

2005. november 24-ig a Nek. tv. 28. §-ban. 5

csökkent, majd a 2005-től növekedett a folyamatba épített ellenőrzés területein is. Ennek adatait az alábbi grafikon szemlélteti: A GAZDÁLKODÁSI JOGKÖRÖK ÉS A FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELLENŐRZÉS SZABÁLYOZOTTSÁGA A KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 100%

50%

0%

kötelezettségvállalás

teljesítés igazolás

teljesítés igazoló

érvényesítő megbízása

utalványozás

2003. év

77%

67%

67%

82%

85%

2004. év

90%

13%

14%

56%

90%

2005. év

97%

18%

23%

70%

97%

A szakmai teljesítés igazolás módjának az Ámr. 135. § (3) bekezdésében9 előírt szabályozását, valamint az azt végző személyek kijelölését évek óta a legnagyobb arányban mulasztották el a jegyzők. Az érvényesítést végzők Ámr. 135. § (2) bekezdésének10 megfelelő megbízása nagyobb arányban megtörtént, de közel egyharmadnál még hiányzott. Mindezek következtében a gazdálkodás folyamatában hiányosan működött a belső ellenőrzés két fontos eleme, a szakmai teljesítés igazolása és az érvényesítés, továbbá nem volt biztosított az utalvány Ámr-ben előírtaknak megfelelő ellenjegyzésének feltételei. A kisebbségi önkormányzati gazdálkodás végrehajtásában a konkrét feladat meghatározás, illetve az írásbeli megbízások, kijelölések elmulasztása a pénzgazdálkodási jogkörök szabálytalan gyakorlásához, valamint a folyamatba épített ellenőrzés rendszertelen működéséhez vezettek. A szabályozások elmulasztásához hozzájárult, hogy az Áht. 66. § előírásai alapján kötendő együttműködési megállapodásnak nem volt kötelező tartalmi eleme a gazdálkodás végrehajtásának feladata, ezen belül a kötelezettségvállalás és az utalványozás, illetve azok ellenjegyzésének az Áht. 74/A. § (1)-(3) bekezdés előírásain alapuló, valamint a szakmai teljesítés igazolás és az érvényesítés Ámr. 135. § (1)-(5) bekezdés11 előírásain alapuló ellátásának rendje és a kijelölések, megbízások alapján a jogosultságok, illetve kötelezettségek rögzítése. Az előző évben tett javaslatunk alapján az Áht. 66. §-ának a 2007. január 1-től hatályos előírásai szerint az együttműködési megállapodásnak tartalmaznia kell a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának végrehajtási rendjét, az ehhez kapcsolódó feladatok jogosultjainak, kötelezettjeinek kijelölését.

9

6


10

A bekezdés számozása 2007. január 1-től (4)-re módosult

11

A 2007. január 1-től Ámr. 135. § (1)-(6) bekezdés

Éves költségvetését az Áht. 65. § (2) bekezdés előírásainak megfelelően az előző évek 93%-97%-97%-ával szemben a kisebbségi önkormányzatok 99%-a állapította meg képviselő-testületi határozattal. A költségvetési határozatok képviselő-testületi jóváhagyásával évente növekvő arányban biztosítottak előirányzatot a gazdálkodás végrehajtásához. A képviselő-testületek által jóváhagyott költségvetési határozatoknak csak 79%-a (az előző években 69%, 64%, 70%-a) felelt meg az Áht. 69. § (1) bekezdésében, illetve az Ámr. 29. § (2) bekezdésében előírtaknak. A határozatok tartalmi, szerkezeti hiányossága változatlanul a kiadások kiemelt előirányzatonkénti részletezésének, a bevételek és kiadások teljes összegű figyelembe vételének, az éves létszámkeret tervezésének elmulasztása, a költségvetési egyensúly hiánya és a végrehajtási feladatok szabályozásának elmaradása volt. A költségvetési előirányzatok évközi módosításáról az Ámr. 53. § (7) bekezdésében előírtaknak megfelelően határozattal döntött a képviselő-testületek 59%-a (2003-ban 35%-a, 2004-ben 51%-a). A költségvetési határozatok 30%-ának (2003-ban 52%-ának, a 2004. évben 32%-ának) indokolt módosítására a jegyzők nem készítettek, az elnökök nem nyújtottak be előterjesztést a képviselőtestületeknek. Előterjesztések a legtöbbször azért nem készültek, mert arra vonatkozó igény, illetve jegyzői felkérés nem szerepelt az önkormányzatok megállapodásában. A módosítások elmulasztása miatt az előző évekhez hasonlóan kimaradtak az előirányzatokból év közben elnyert pályázati támogatások, pótlólag megállapított önkormányzati támogatások, előző évi pénzmaradványok, átvett pénzeszközök, illetve kiadások szerkezetének, kiemelt előirányzatainak változásai. Ezekben az esetekben nem biztosították annak feltételeit, hogy a gazdálkodás folyamatában a kötelezettségvállalás és az utalványozás az Áht. 12/A. § (1) bekezdésében foglaltaknak12 megfelelő lehessen, így a kisebbségi önkormányzatok 17%-ánál történt előirányzatot meghaladó kötelezettségvállalás és utalványozás. A jóváhagyott határozatokat a települési önkormányzat polgármesteréhez az Ámr. 53. § (8) bekezdés előírásainak megfelelően a költségvetések 79%-a, (2003-ban 69%-a, 2004-ben 88%-a) és az előirányzat módosítások 90%-a (2003-ban 92%-a, 2004-ben 94%-a) esetében továbbították a kisebbségi önkormányzatok elnökei olyan időben, hogy a költségvetési rendeleten átvezethetőek voltak. A határozatok továbbításának elmaradása azzal a következménynyel járt, hogy a települési önkormányzatok a kisebbségi önkormányzatok költségvetését és előirányzatainak módosításait nem, illetve szabályszerűen nem építhették be, vezethették át a költségvetési rendeleten. A kisebbségi önkormányzatok 89%-a (az előző években 85%-83%-94%-a) pénzgazdálkodásának folytatásához az Ámr. 103. § (1)-(2) bekezdéseinek előírásaival összhangban rendelkezett egy-egy költségvetési elszámolási számlával, amelyet a székhelye szerinti helyi önkormányzat hitelintézeténél vezettek. A megnyitott számlák 16%-át azonban (az előző években 21%-át, 14%át, illetve 9%-át) nem alkalmazták a gazdálkodásban. A gazdálkodásra

12 Áht. 12/A. § (1) bekezdése szerint: a költségvetés végrehajtása során tárgyévi fizetési kötelezettség a jóváhagyott előirányzatok mértékéig vállalható és kifizetések is ezen összeghatárig rendelhetők el (utalványozás). 7

bankszámlát egyáltalán nem használó kisebbségi önkormányzatok aránya a 2003. évi 26%-ról, a 2004-ben 10%-ra csökkent, a 2005. évben pedig 25%-ra nőtt. A számla feletti rendelkezési jogosultságot, a számlát vezető kisebbségi önkormányzatok 78%-ánál (az előző években 99%-85%-ánál) szabályozták. Ebben a számla feletti rendelkezést az érintett kisebbségi önkormányzatok 93%-ának (az előző évben 93-90%-ának) biztosították. Évente csökkenő arányban fordult elő, hogy a kisebbségi önkormányzatok számláján kezelt pénzforgalomról szabálytalanul (a kisebbségi önkormányzatok elnöke helyett) a települési önkormányzatok tisztségviselői, illetve hivatalának dolgozói rendelkeztek (2003-ban 34%-ánál, 2004-ben 13%-ánál, 2005-ben 10%-nál). A kisebbségi önkormányzatok pénztári bevételeit és kiadásait a 2002-2004. években növekvő (39%-46%-61%-ban), a 2005-ban pedig csökkenő arányban (45%) kezelték a települési önkormányzatétól elkülönítetten az önkormányzati hivatalokban. Az önkormányzati hivatalok a kisebbségi önkormányzatok vagyoni és számviteli nyilvántartásait a kisebbségi rendelet13 15. § (1) bekezdés előírásai alapján vezették. A kisebbségi önkormányzati gazdálkodás részletes adatainak települési önkormányzatokétól elkülönített főkönyvi és analitikus nyilvántartása, illetve a több kisebbségi önkormányzattal érintett településeken a kisebbségenkénti nyilvántartása a 2003. évben ellenőrzöttekhez képest nőtt. A kisebbségi önkormányzatok működéséhez nyújtott központi és települési önkormányzati támogatást az adott kisebbségi önkormányzat bevételeként 86%-nál, a teljesített kiadásokat 100%-ánál elszámolták és kimutatták az előző évek 82-90%, illetve 91-99%-ával szemben. A vagyoni nyilvántartások elkülönített vezetését 87%-nál (az előző évben 44%-73%-nál) biztosították az önkormányzati hivatalok. A számviteli nyilvántartások bővítésének, pontosabb vezetésének eredménye, hogy a kisebbségi önkormányzati költségvetésről, illetve annak végrehajtásáról évente megbízhatóbb adatok álltak rendelkezésre az éves beszámolók és a zárszámadási határozatok összeállításához, jóváhagyásához. Ezzel javult, de továbbra sem volt kielégítő az operatív gazdálkodás szabályszerű ellátásának, az előirányzatokon belüli kötelezettségvállalásnak és utalványozásnak a feltételrendszere.

A kötelezettségvállalásokat szabálytalanul végezték a bizonylatok 40%-ánál (az előző években 27%-29%-ánál), amelyet jellemzően továbbra is az Ámr. 134. § (8) bekezdésében előírt írásba foglalás elmaradása, az 50 ezer forint alattiak esetében a kötelezettségvállalás rendjének és nyilvántartási formájának szabályozási mulasztása okozott. Az utalványozás során nem tartották be az Áht. 74/A. § (1) bekezdés, valamint az Ámr. 136. § (1)-(5) bekezdés és a belső szabályozás előírásait a bizonylatok

13

A kisebbségi önkormányzatok költségvetésének, gazdálkodásának, vagyonjuttatásának egyes kérdéseiről szóló a 20/1995. (III. 3.) Korm. rendelet 8

23%-ánál (az előző években 29%-43%-ánál). Nem biztosították a kisebbségi önkormányzat elnöke részére utalványozási jogkörének gyakorlásának lehetőségét a kisebbségi önkormányzatok 10%-ánál (az előző évben 16%-ánál), ahol részben vagy teljes egészében a polgármester, a jegyző, önkormányzati hivatali alkalmazott utalványozott, illetve a kisebbségi önkormányzat elnökének felhatalmazása nélkül gyakorolta az utalványozást kisebbségi önkormányzati képviselő-testületi tag. A személyes érintettség esetére szóló belső szabályozás elmulasztása következtében a kisebbségi önkormányzatok további 10%ánál (az előző évben 9%-ánál) az elnök saját maga javára is utalványozott kifizetést. A hiányosságok között szerepelt, hogy az utalványozás nem érvényesített okmányon valamint ellenjegyzés nélkül történt, nem előzte meg a kiadás teljesítését, illetve nem felelt meg az Ámr. 136. § (4)-(5) bekezdésében előírt tartalmi követelményeknek. A szabálytalan kötelezettségvállalások és utalványozások okozója volt, hogy az önkormányzati hivatalok 18%-ánál (az előző években 49%, illetve 30%-ánál) nem vezették az Áht. 103. § (1) bekezdésében előírt nyilvántartást az előirányzatokról, valamint 58%-nál (az előző évben 83%, illetve 72%-nál) az Ámr. 134. § (13) bekezdésében előírt nyilvántartást a kötelezettségvállalásokról. Ennek következtében nem álltak rendelkezésre az operatív gazdálkodás folyamatában azok az információk, amelyek a kötelezettségvállalásokat és az utalványozásokat, továbbá mindezek ellenjegyzését megalapozzák és az önkormányzatok 3%-ánál a költségvetésben nem szereplő feladatra, 17%-ánál előirányzatot meghaladóan történt a kötelezettségvállalás és utalványozás (az előző évben 7-7%-nál). A kötelezettségvállalás és az utalvány ellenjegyzését a bizonylatok 61%-án az Áht. 74/A. § (2) bekezdés előírásainak megfelelően a jegyzők, a továbbiaknál a kisebbségi képviselő-testületek tagjai végezték/végezhették az Áht. 74/A. § (3) bekezdésében lehetővé tett megbízás alapján. A kötelezettségvállalások nem jegyző által végzett ellenjegyzésének 57%-ánál megsértették az Áht. 74/A. § (2)(3) bekezdésében foglalt előírásokat a feladat elvégzés igazolásának elmaradása, a képviselő-testület felhatalmazása, illetve előirányzat hiányában történt igazolása esetén. Az ellenjegyzők nem végezték el az Ámr. 134. § (9) bekezdésében meghatározott feladataikat, mert nem győződtek meg arról, hogy a jóváhagyott kiadási előirányzat biztosítja-e a fedezetet és a kötelezettségvállalás nem sérti-e a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat. Feladatuk ellátását csökkenő arányban, de még mindig közel kétharmadnál nehezítette, hogy nem álltak rendelkezésre az önkormányzati hivatalokban az előírt nyilvántartások a kötelezettségvállalásokról és az előirányzatok alakulásáról. A 2006. évben ellenőrzött kisebbségi önkormányzatoknál a kötelezettségvállalás ellenjegyzésének működését a következő grafikon mutatja:

9

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS ELLENJEGYZÉS MŰKÖDÉSE AZ ÖSSZES BIZONYLAT %-ÁBAN

nem jegyző végezte 39%

jegyző végezte 61%

nem szabályos 56% szabályos 44%

Az utalványok nem jegyző által végzett ellenjegyzésének 30%-ánál nem látták el az ellenjegyzés feladatait az Áht. 74/A. § (3) bekezdésében és az Ámr. 137. § (3) bekezdésében előírtak ellenére. Változatlanul jellemző hiányosság volt a szakmai teljesítés igazolás és érvényesítés hiányában, illetve az adott feladatra szóló megbízás nélküli, jogosulatlan ellátás ellenére végzett ellenjegyzés, amely nem észrevételezte a szabálytalanságokat, nem kezdeményezte azok megszüntetését. Az utalvány ellenjegyzés elvégzésének megoszlását, működését a 2006. évben ellenőrzött kisebbségi önkormányzatoknál a következő grafikon mutatja: UTALVÁNY ELLENJEGYZÉS MŰKÖDÉSE AZ ÖSSZES BIZONYLAT %-ÁBAN

jegyző végezte 61%

nem jegyző végezte 39%

szabályos nem 69% szabályos 31%

Az operatív gazdálkodás hiányosságai a belső ellenőrzés működésének hiányát és zavarait mutatták a kisebbségi önkormányzati gazdálkodásban. A helyi szabályozás elmulasztásából, a meglévők előírásainak be nem tartásából következett, hogy kötelezettségvállalást és utalványozást végeztek előzetes, folyamatba épített ellenőrzés nélkül. Az igazolt ellenőrzések esetében nem végezték el hiánytalanul azokat a feladatokat, amelyeket a jogszabályok előírtak, ezért azok nem voltak hatékony eszközei a hibák megelőzésének, időbeni feltárásának és kijavításának. Mindezek következménye volt, hogy a gazdálkodási jogkörök gyakorlásában nem mindig tartották be a hatásköri előírásokat és szabálytalan kifizetéseket is teljesítettek. 10

A kisebbségi önkormányzatok 89%-a (az előző években 75-76-79%-a) a 2005. évi gazdálkodásáról szóló zárszámadását határozattal jóváhagyta. A határozatok tervezetét a megállapodásban foglaltak szerint a jegyzők 13%-a (a 2004-ben 56%, a 2005-ben 52%-a) készítette el. A képviselő-testületi döntés előkészítésében a jegyzői közreműködés hiányának legfőbb oka az volt, hogy a megállapodások nem tartalmazták a jegyző felkérését a zárszámadási határozat-tervezetek előkészítésére (a 2006. évben 32%-nál). A zárszámadási határozat képviselő-testületi jóváhagyását az előterjesztések elmaradása miatt elmulasztó kisebbségi önkormányzatoknál megsértették a Nek. tv. 25. § (1) bekezdés k) pontjának előírásait, amely szerint a kisebbségi önkormányzat saját hatáskörében határozza meg zárszámadását. Nem biztosították, hogy a helyi önkormányzatok szabályszerűen eleget tudjanak tenni a saját zárszámadásuk jóváhagyásával kapcsolatos kötelezettségnek, illetve, hogy a kisebbségi önkormányzatok zárszámadásának adatait a képviselő-testületi határozatok alapján építsék be a zárszámadási rendeletükbe. Az elfogadott zárszámadásokban szereplő előirányzatok az ellenőrzött kisebbségi önkormányzatok 72%-ánál összehasonlítható volt a költségvetéssel (2003-ban 64%-ánál, 2004-ben 63%-ánál), amely az összes jóváhagyott zárszámadás 81%-a (az előző évben 80%-a) volt. A jóváhagyott zárszámadások 19-20%-a nem, vagy csak részben tartalmazta az összehasonlíthatóságot biztosító eredeti és módosított előirányzatokat, valamint a kisebbségi önkormányzatok bevételeinek és kiadásainak alakulását. Hiányzott, illetve pontatlanul szerepelt a zárszámadásokban a kiadások kiemelt előirányzatonkénti és a bevételek forrásonkénti részletezése, a kapott állami és települési önkormányzati támogatások adatai, az előző évi pénzmaradványok összegei. A képviselő-testület által jóváhagyott zárszámadási határozatot a kisebbségi önkormányzatok 72%-ánál (2003-ban 57%-ánál, 2004-ben 70%-ánál) továbbította az elnök a települési önkormányzat polgármesteréhez olyan időben, hogy az a zárszámadási rendeletbe beépíthető legyen. A beépíthetőséget a jóváhagyott határozatok 81%-ánál (2003-ban 76%-ánál, 2004-ben 89%-ánál) biztosították határidőben történő továbbítással.

11

Kiadások MĦködési kiadások EbbĘl: személyi juttatások munkaadókat terhelĘ járulékok Dologi kiadások Végleges pénzeszközátadások Felhalmozási kiadások Felújítások Hitelek, értékpapírok, kölcsönök, pénzforgalom nélküli kiadások Tárgyévi kiadások összesen Bevételek MĦködési bevételek EbbĘl: Inzézmények mĦködési bevételei Sajátos mĦködési bevételek Felhalmozási és tĘkejellegĦ bevételek Állami támogatások és hozzájárulások Egyéb támogatások, kiegészítések, átvett pénzeszközök Hitelek, értékpapírok, kölcsönök, pénzforgalom nélküli bevételek Tárgyévi bevételek összesen

Megnevezés 80,8 29,1 9,2 29,7 12,6 8,8 3,0 7,4 100,0 26,0 5,9 20,1 2,8 33,2 26,2 11,9 100,0

7 625,8 2 745,2 871,3 2 804,7 1 192,1 832,6 286,3 696,8 9 441,5 2 652,5 602,5 2 050,0 281,0 3 384,7 2 674,2 1 212,5 10 204,9

2003. év millió Ft arány %

1 294,8 11 045,1

2 739,8

689,6 2 330,1 182,3 3 808,5

3 019,7

199,7 10 093,3

3 128,0 971,2 3 230,9 1 200,8 1 029,2 320,5

8 543,9

11,7 100,0

24,8

6,2 21,1 1,7 34,5

27,3

2,0 100,0

31,0 9,6 32,0 11,9 10,2 3,2

84,6


1 582,3 12 558,5

3 544,0

722,4 2 289,7 196,6 4 223,5

3 012,1

306,5 11 739,4

3 526,2 1 087,5 3 187,8 1 466,6 1 479,3 676,3

9 277,2

12,6 100,0

28,2

5,8 18,2 1,6 33,6

24,0

2,6 100,0

30,0 9,3 27,2 12,5 12,6 5,8

79,0


1 520,1 11 561,1

2 878,3

730,3 2 235,3 251,7 3 945,4

2 965,6

269,0 10 734,7

2 965,0 876,3 3 096,3 680,7 1 728,4 537,5

8 199,8

13,1 100,0

24,9

6,3 19,3 2,2 34,1

25,7

2,5 100,0

27,6 8,2 28,8 6,3 16,1 5,0

76,4


125,4 113,3

107,6

121,2 109,0 89,6 116,6

111,8

38,6 113,7

108,0 100,6 110,4 57,1 207,6 187,7

107,5

2006/2003. %

A KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK 2003-2006. ÉVI BEVÉTELEINEK ÉS KIADÁSAINAK ALAKULÁSÁRÓL (TELJESÍTÉSI ADATOK)

TÁJÉKOZTATÓ


Kiadások MĦködési kiadások EbbĘl: személyi juttatások munkaadókat terhelĘ járulékok Dologi kiadások Végleges pénzeszközátadások Felhalmozási kiadások Felújítások Hitelek, értékpapírok, kölcsönök, pénzforgalom nélküli kiadások Tárgyévi kiadások összesen Bevételek MĦködési bevételek EbbĘl: Inzézmények mĦködési bevételei Sajátos mĦködési bevételek Felhalmozási és tĘkejellegĦ bevételek Állami támogatások és hozzájárulások Egyéb támogatások, kiegészítések, átvett pénzeszközök Hitelek, értékpapírok, kölcsönök, pénzforgalom nélküli bevételek Tárgyévi bevételek összesen

Megnevezés 90,0 25,8 7,0 45,8 11,4 7,3 0,1 2,5 100,0 3,0 2,7 0,3 0,1 22,2 64,0 10,8 100,0

374,2 107,1 29,2 190,4 47,4 30,5 0,6 10,5 415,8 14,6 13,1 1,5 0,4 108,7 313,5 52,7 489,9


115,9 640,3

344,0

46,7 0,3 0,7 132,7

47,0

14,8 572,3

154,2 46,4 263,0 50,4 29,1 14,1

514,3

18,1 100,0

53,7

7,3 0,0 0,1 20,7

7,3

2,6 100,0

26,9 8,1 46,0 8,8 5,1 2,5

89,9


123,7 604,7

293,0

55,1 0,8 0,0 132,1

55,9

16,7 550,2

152,4 43,4 266,0 53,4 15,6 2,7

515,2

20,5 100,0

48,5

9,1 0,1 0,0 21,8

9,2

3,0 100,0

27,7 7,9 48,3 9,7 2,8 0,5

93,6


105,4 569,7

244,0

13,6 81,5 0,2 125,0

95,1

9,8 505,6

95,4 25,8 307,3 30,7 16,2 15,6

464,0

18,5 100,0

42,8

2,4 14,3 0,0 21,9

16,7

1,9 100,0

18,9 5,1 60,8 6,1 3,2 3,1

91,8


200,0 116,3

77,8

103,8 5433,3 50,0 115,0

651,4

93,3 121,6

89,1 88,4 161,4 64,8 53,1 2600,0

124,0

2006/2003. %

AZ ELLENėRZÖTT KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK 2003-2006. ÉVI BEVÉTELEINEK ÉS KIADÁSAINAK ALAKULÁSÁRÓL (TELJESÍTÉSI ADATOK)

TÁJÉKOZTATÓ

8/b. számú melléklet a V-1003/2006. számú jelentéshez


A 2003-2006 között készített számvevői jelentésekben a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok szabályszerű és célszerű működése érdekében tett javaslatok A helyi önkormányzatok gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről készült számvevői jelentések megállapításainak hasznosítása mellett a hiányosságok megszüntetése érdekében közel ötvenezer javaslatot tettünk. A javaslatok négyötöde a törvényekben, kormányrendeletekben és a helyi önkormányzatok rendeleteiben, az önkormányzati hivatalok szabályzataiban előírtak maradéktalan betartására, a szabályszerű működésre hívta fel a figyelmet. A javaslatok egyötöde az önkormányzati feladatok célszerűbb, színvonalasabb ellátásának elősegítése, az intézményrendszer és az önkormányzati hivatalok munkájának célszerűbb megszervezése, szabályozottságának javítása érdekében született.

1.

A jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében a helyi önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzéséről készített számvevői jelentésekben tett szabályszerűségi javaslatok

1.1. A költségvetés tervezése és a költségvetési rendelet alkotása során, a jóváhagyás rendjére, valamint az éves költségvetés tartalmára, szerkezetére, összeállítására a törvényekben, kormányrendeletben előírtak betartása, a jóváhagyott költségvetési előirányzatok módosítása, nyilvántartása során a központi és az önkormányzati rendelkezések érvényre jutását a javaslatok több mint 10%-a szolgálta: •

a Htv. 140. § (1) bekezdés a) pontja alapján az önkormányzat több évre szóló gazdasági programját fogadják el a képviselő-testületek az Ötv. 91. § (1) bekezdésében előírtak betartása érdekében;

•

az Áht. 118. §-ában előírt mérlegek, kimutatások tartalmáról önkormányzati rendeletben döntsenek a képviselő-testületek;

•

az Ámr. 28. §-a alapján a költségvetési koncepciót a helyben képződő bevételek, valamint az ismert kötelezettségek figyelembevételével állítsák össze, az előterjesztéséhez csatolják a helyi önkormányzatoknál működő bizottságok és a kisebbségi önkormányzatok véleményét;

•

a költségvetési rendeletben az Áht. 67. § (3) bekezdése alapján határozzák meg a címrendet;

1

2

•

a költségvetési rendelettervezetet az Áht. 71. §-ában előírt határidőben, a javasolt előirányzatok megalapozottságát biztosító rendelettervezetekkel, valamint a többéves elkötelezettséggel járó kiadási tételek későbbi évekre vonatkozó kihatásainak bemutatásával terjesszék a képviselő-testület elé;

•

a költségvetési rendelet az Áht. 69. § (1) bekezdésében foglaltak alapján tartalmazza a működési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat, ezen belül költségvetési szervenként a személyi jellegű kiadásokat, a munkaadókat terhelő járulékokat, a dologi jellegű kiadásokat, az ellátottak pénzbeni juttatásait, a speciális célú támogatásokat, a költségvetési létszámkeretet, illetve a helyi önkormányzat által kijelölt felhalmozások előirányzatait;

•

az Ámr. 29. § (1) bekezdésében előírt szerkezetben készüljön a költségvetési rendelettervezet, amelyben legalább az Ötv.-ben előírt részletezettséggel mutassák be a bevételeket, az önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek bevételeit, kiemelt előirányzatonként részletezve a kiadásokat, a felújítási előirányzatokat célonként, a felhalmozási kiadásokat feladatonként, az önkormányzati hivatal költségvetését feladatonként, valamint külön tételben az általános és céltartalékot, a létszámkeretet, az év várható bevételi és kiadási előirányzatainak teljesüléséről előirányzat-felhasználási ütemtervet, elkülönítetten az európai uniós támogatással megvalósuló programok projektek bevételei, kiadásai, valamint az önkormányzaton kívüli projektekhez történő hozzájárulást;

•

a költségvetési rendelettervezet előkészítésekor az Áht. 8. § (1) bekezdése és az Áht. 8/A. § (7) bekezdése alapján a költségvetési bevétel és kiadás ne tartalmazzon finanszírozási célú bevételeket és kiadásokat, valamint azok különbségeként a tervezett hiányt a költségvetési rendelettervezetben mutassák be;

•

a költségvetési és zárszámadási rendeletek előterjesztésekor az Áht. 118. §-a alapján a képviselő-testületeket tájékoztassák az Áht. 116. § 6. pontja szerint az önkormányzat összevont mérlegeiről és elkülönítetten a helyi kisebbségi önkormányzatok mérlegeiről, a 9. pontja alapján a többéves kihatással járó döntések számszerűsítéséről évenkénti bontásban, valamint összesítve, a 10. pontja szerinti közvetett támogatásokról szöveges indoklással együtt;

•

a költségvetési rendeletben rögzítsék a költségvetés végrehajtásának szabályait, az előirányzatok évközi módosításának eljárási rendjét, a tartalékkal való rendelkezés jogosultjait, a költségvetés hiányának finanszírozásával összefüggő hitelműveleti hatásköröket, a költségvetési többletbevételek felhasználásának szabályait, a vagyonnal kapcsolatos tárgyévi teendők végrehajtásának jogosultjait és felelőseit;

•

az önkormányzatok a költségvetési rendeletet az Ámr. 53. § (2) bekezdésében foglalt határidőn belül (negyedévente) módosítsák, az utolsó rendeletmódosításra a költségvetési beszámoló felügyeleti szervhez tör-

ténő megküldésére a Vhr. 10. § (1) bekezdésében meghatározott (a tárgyévet követő év február 28.) határidőn belül kerüljön sor; •

az önkormányzat önállóan gazdálkodó költségvetési szervei saját hatáskörében végrehajtott előirányzat-változtatásáról a jegyző előkészítésében 30 napon belül kapjon tájékoztatást a képviselő-testület az Ámr. 53. § (6) bekezdése alapján.

1.2. A gazdálkodás szervezeti rendjének kialakítására, a gazdálkodás szabályozottsága, a bizonylati rend és fegyelem, az előirányzatok nyilvántartása és betartásának szabályszerűsége érdekében több mint húszezer (a szabályszerűségi javaslatok több mint fele) javaslat született. A gazdálkodás és a pénzügyi-számviteli feladatok szabályozása tekintetében: •

az önkormányzati hivatalok szervezeti és működési szabályzatait egészítsék ki az Ámr. 10.§ (4) bekezdésében foglalt tartalmi előírásoknak megfelelően;

•

a gazdasági szervezetek ügyrendjét vizsgálják felül, az Ámr. 17. § (5) bekezdésében előírtaknak megfelelően tartalmazza a szervezet és egységei, a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátásáért felelős személyek által, valamint a hozzájuk rendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek ellátandó feladatait, a vezetők és más dolgozók feladat-, hatás- és jogkörét,

•

a gazdálkodás szabályszerű lebonyolítása érdekében a kötelezettségvállalás, utalványozás, valamint az ellenjegyzés, érvényesítés, teljesítés szakmai igazolás ellenőrzésének jogosultjai meghatározásánál érvényesítsék az Ámr. 134-138. §-aiban foglaltakat;

•

a Htv. 140. § (1) bekezdés c) pontja alapján a jegyzők alakítsák ki a költségvetési szervek egységes számviteli rendjét;

•

a számviteli politikát aktualizálják és egészítsék ki, hogy a számviteli elszámolás és a terven felüli értékcsökkenés elszámolásánál mit tekintenek jelentős összegnek, illetve lényeges szempontnak a Vhr. 8. § (5) bekezdés a) és g) pontjában foglaltak betartása érdekében, valamint a Vhr. 8. § (8) bekezdés alapján határozzák meg a mérlegkészítés időpontját, valamint a (17) bekezdése alapján értékelési szabályzatban rögzítsék a követelések év végi értékelésének elveit;

•

a számlarendben a Vhr. 49. §-ában előírtaknak megfelelően rendelkezzenek a 9. számú melléklet szerinti könyvviteli számlák további tagolásáról, a könyvviteli számlákhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartások vezetésének módjáról, formájáról, tartalmáról, a kapcsolódó főkönyvi nyilvántartásokkal való egyeztetésről és annak dokumentálásáról. A főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolatának szabályozása keretében határozzák meg az adataiból készült feladások határidejét;

3

•

az eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzatában a leltározás módjának és gyakoriságának meghatározásánál a Vhr. 37. §-ban foglaltakat vegyék figyelembe, amely alapján végezzék el a könyvviteli mérlegben kimutatott eszközök és források leltározását;

•

az előzetes írásbeli kötelezettségvállalást nem igénylő, 50 000 Ft-ot el nem érő kifizetések nyilvántartási rendjét és formáját az Ámr. 134. § (3) bekezdésében foglaltak alapján belső szabályzatban rögzítsék, az Ámr. 134. § (13) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a kötelezettségvállaláshoz kapcsolódóan olyan analitikus nyilvántartást vezessenek, amelyből az évenkénti kötelezettségvállalás összege megállapítható legyen;

•

az Ámr. 135. § (3) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve a szakmai teljesítés igazolásának módját határozzák meg, és az azt végző személyek kijelöléséről belső szabályzatban rendelkezzenek;

•

a pénzügyi-számviteli munkakört betöltő dolgozók munkaköri leírását egészítsék ki az egyeztetési kötelezettségek, a munkafolyamatba épített ellenőrzési teendők meghatározásával a Ktv. 11. § (6) bekezdésében foglalt előírások szerint.

A költségvetési gazdálkodás és az ellenőrzési jogkörök gyakorlása szabályszerűségének biztosítása érdekében: • minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja a Számv. tv. 165. § (1)-(2) bekezdése alapján a bizonylatokat állítsák ki, amely alapján lehet az adatokat a számviteli nyilvántartásokba bejegyezni;

4

•

a könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylatok feleljenek meg a Számv. tv. 167. § (1) bekezdésében előírt alaki és tartalmi követelményeknek;

•

a költségvetési pénzforgalmat érintő gazdasági események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, a készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait a gazdasági események megtörténte után, de legkésőbb a tárgynegyedév utolsó hónapjának végéig rögzítsék a könyvekben, a Vhr. 51. § (1) bekezdés a) és b) pontjaiban foglaltak betartása érdekében;

•

az Ámr. 134. § (2) bekezdésében foglaltak érvényre jutása érdekében biztosítsák, hogy kötelezettségvállalás a jegyző vagy az általa felhatalmazott személy ellenjegyzése után, írásban történjen meg;

•

az Ámr. 135. § (1) bekezdésében előírtakat tartsák be, a kiadások teljesítésének és a bevételek beszedésének elrendelése előtt az okmányok alapján ellenőrizzék, szakmailag igazolják azok jogosultságát, összegszerűségét, a szerződés, megrendelés, megállapodás teljesítését, valamint az érvényesítő tegyen eleget a munkafolyamatba épített ellenőrzési feladatainak, a szakmai teljesítés igazolás alapján el-

lenőrizze az összegszerűséget, a fedezet meglétét és az előírt alaki követelmények betartását; •

a munkafolyamatba épített ellenőrzési feladatokat az ellenjegyzők az Ámr. 134. § (9) bekezdésében meghatározottak szerint végezzék el, az ellenjegyzést megelőzően győződjenek meg arról, a jóváhagyott költségvetés fel nem használt, illetve le nem kötött, a kötelezettségvállalás tárgyával összefüggő kiadási előirányzat biztosítja-e a fedezetet, az előirányzat-felhasználási terv szerint a kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll-e, a kötelezettségvállalás nem sérti-e a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat, a kötelezettségvállalás célszerűségét megalapozó eljárás megtörtént-e;

•

az Áht. 103. § (1) bekezdésének megfelelően a költségvetés végrehajtása során a jóváhagyott előirányzatokat és azok teljesülésének alakulását folyamatosan tartsák nyilván, a (2) bekezdés előírása alapján a rendeletben szabályozott módon történő nyilvántartás terjedjen ki a bevételi előirányzatok teljesítését előrejelző – a teljesülés várható időpontja szerint rögzített – bevételi előírások folyamatos nyilvántartási kötelezettségére;

•

a költségvetés végrehajtása során az önkormányzati hivatalok és az intézmények az Áht. 93.§ (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a jóváhagyott előirányzatokon belül gazdálkodjanak, valamint az Áht. 12/A. § (1) bekezdésében foglaltakat betartva a tárgyévi fizetési kötelezettséget a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig vállaljanak;

•

az önkormányzat pénzállományának alakulásáról készítsenek likviditási tervet, amely folyamatos aktualizálásáról gondoskodjanak az Ámr. 139. §-ában foglaltak alapján.

1.3. A szabályszerűségi javaslatok közel 5%-a az önkormányzati vagyon nyilvántartása, a vagyonnal való gazdálkodás szabályszerűsége, nyilvánossága biztosítását segítette elő: •

a számviteli nyilvántartásokban gondoskodjanak a főkönyvi számlák további bontásával, vagy részletező analitikus vezetésével a Vhr. 9. számú melléklet 1. k) pontja alapján arról, hogy abból kitűnjön a törzsvagyon (ezen belül a forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes) nem törzsvagyon részét képező eszközök értéke;

•

a mérleg fordulónapján fennálló követelések, értékpapírok és meglévő részesedések év végi értékelési feladataihoz intézkedjenek, hogy az adatok rendelkezésre álljanak, vizsgálják meg az értékvesztés elszámolásának szükségességét a Számv. tv. 54. § (1) bekezdése és a (2) bekezdés c) pontjában és (4) bekezdésében, valamint a Számv. tv. 55. § (1) bekezdésében előírtaknak megfelelően;

•

az Ötv. 79. § (2) bekezdése és a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 6. § (3) bekezdése előírásának megfelelően a térítésmentesen átadott víziközművek önkormányzati tulajdonba kerüljenek és a térítésmentes átadásokra a vagyongazdálkodási rendeletben rögzített ese-

5

tekben kerüljön sor az Áht. 108. § (2) bekezdésében foglaltak betartása érdekében; •

az államháztartás alrendszereiből nyújtott céljellegű, fejlesztési támogatások kedvezményezettjeinek nevére, a támogatás céljára, összegére, továbbá a támogatási program megvalósítási helyére vonatkozóan az Áht. 15/A. §-a, a vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő – nettó ötmillió Ft-ot elérő vagy azt meghaladó – árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyon kezelői jog átadásra az Áht. 15/B. §-a hatálya alá tartozó szerződések folyamatos közzétételéről gondoskodjanak;

•

az önkormányzati ingatlanok pártszervezetek részére történő bérbeadásánál a kedvezményeket szüntessék meg, az Ötv. 78. § (6) bekezdésében foglaltak végrehajtása érdekében;

•

az Ltv. 63. § (1) bekezdésében előírtaknak megfelelően a jegyzők intézkedjenek az önkormányzati lakások elidegenítéséből származó bevételből az Ltv. 62. § (5) bekezdése alapján a Budapest Fővárosi Önkormányzatot megillető bevételrésznek a Fővárosi Közgyűlés számlájára történő befizetéséről.

A vagyongazdálkodás szabályszerűségének biztosítása érdekében:

• az Áht. 108. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel az értékhatár feletti vagyon értékesítésénél, használatának, hasznosítási jogának átengedésénél a versenyeztetési szabályok mellőzését lehetővé tevő előírások módosítását kezdeményezzék, valamint a versenyeztetéssel történő vagyonértékesítés értékhatárát – figyelemmel a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 7. § (1) bekezdésére – az érintett vagyontárgy forgalmi értékében állapítsák meg; • az Áht. 108. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően határozzák meg a vagyon tulajdonjoga és a vagyonkezelési joga ingyenes átruházásának, továbbá a követelésről való lemondásnak módját és eseteit; • a rendelet hatályát terjesszék ki a teljes vagyoni körre, rendelkezzenek a forgalomképesség szerinti besorolás megváltoztatásának módjáról, határozzák meg a vagyonnal való gazdálkodás képviselő-testület felé történő beszámolás rendjét. 1.4. Az önkormányzatok céljelleggel – nem szociális ellátásként – szervezetek, magánszemélyek számára támogatást nyújtottak, mely szabályszerűségének javítását javaslataink közel négy százaléka kívánta elősegíteni: • az Áht. 13/A. § (2) bekezdése alapján juttatott összegek rendeltetésszerű felhasználásáról írjanak elő számadási kötelezettséget, működtessék a számadások, felhasználások ellenőrzési rendszerét, intézkedjenek a céltól eltérő, nem rendeltetésszerű felhasználás esetén a visszafizetésre, illetve a számadási kötelezettség elmulasztása esetén a kötelezettség teljesítéséig a további támogatás felfüggesztésére; 6

• a közhasznú szervezetek részére megállapított támogatások folyósítására szerződés alapján kerüljön sor, melyben határozzák meg az elszámolás feltételeit és módját, a Kszt. tv. 14. § (2) bekezdésének megfelelően; • az Ötv. 10. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltak alapján a képviselőtestület határozza meg a közösségi célú alapítványok támogatását. 1.5. A közbeszerzési eljárások lebonyolításának szabályai betartására tettük a szabályszerűségi javaslataink közel egy százalékát: • a Kbt.2 2. § (2) bekezdésében előírtak alapján a közbeszerzési értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű beszerzések, megrendelések esetében gondoskodjanak a közbeszerzési eljárás lefolytatásáról; • a közbeszerzési eljárás előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, szervezetek felelősségi körét és a közbeszerzés dokumentálási rendjét a Kbt.2 6. §-ában foglaltak alapján határozzák meg; • a Kbt.2 10. § (1) bekezdésében előírtaknak megfelelően a közbeszerzési eljárásban az önkormányzat nevében eljáró személyek írásban nyilatkozzanak, hogy velük szemben nem áll fenn összeférhetetlenség; • A Kbt.2 16. § (1) bekezdésében előírtaknak megfelelően az éves beszerzésekről éves statisztikai összegzést készítsék el, melyet a Közbeszerzési Tanács részére legkésőbb a tárgyévet követő év május 31. napjáig küldjék meg; • a Kbt.2 35-40. §-aiban foglaltakat vegyék figyelembe a közbeszerzés becsült értékének kiszámításánál; • a Kbt.2 99. § (1)-(2) bekezdéseinek előírása szerint a szerződéskötésre a közbeszerzés ajánlati felhívásában meghatározott időpontban, az ajánlati dokumentáció és az ajánlat tartalmának megfelelően kerüljön sor; • a Kbt.2 307. § (1) bekezdése alapján a szerződés módosításáról, valamint a szerződés teljesüléséről készítsenek tájékoztatót, amelyet hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben tegyék közzé; • a Kbt.2 308. § (1) bekezdésében foglaltakat betartva a közbeszerzési eljárásokat a közbeszerzési szabályzatban rögzítetteknek megfelelően ellenőrizzék. 1.6. A zárszámadási kötelezettség teljesítésére, a pénzmaradvány elszámolás és felülvizsgálat rendjére, tartalmára vonatkozó jogszabályi előírások betartásával függött össze a szabályszerűségi javaslataink mintegy 5%-a: • a költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadást az elfogadott költségvetéssel összehasonlítható módon, – az eredeti és módosított költ-

7

ségvetési előirányzatokkal együtt –, az Áht. 18. §-ában foglaltaknak megfelelően készítsék el; • a zárszámadási rendeletet az Áht. 69. §-ában és az Ámr. 29. § (1) bekezdésében meghatározott szerkezeti rendben és tartalommal terjesszék a képviselő-testület elé, melyhez tájékoztatásul csatolják az Áht. 118. §ában előírtaknak megfelelően az önkormányzat összes bevételét, kiadását, finanszírozását és pénzeszközének változását, vagyonkimutatását, valamint szöveges indoklással a többéves kihatással járó kiadások számszerűsítését és a közvetett támogatásokat tartalmazó kimutatást; • az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv pénzmaradványát az Ámr. 66. § (4) bekezdésében foglaltak szerint a felügyeleti szerv vizsgálja felül és hagyja jóvá; • a költségvetési szervek beszámolóját az Ámr. 149. § (3) bekezdésében foglalt tartalommal és határidőig vizsgálják felül, továbbá az (5) bekezdés alapján a költségvetési beszámoló számszaki felülvizsgálatának eredményéről a költségvetési intézmények vezetőit írásban értesítsék. 1.7. Az önkormányzati hivatalok kisebbségi önkormányzatok gazdálkodását elősegítő tevékenységét a szabályszerűségi javaslataink közel 2%ával segítettük: • a Nek. tv. 28. §-a alapján a önkormányzati hivatal szervezeti és működési szabályzatában határozzák meg, hogy a kisebbségi önkormányzat munkáját milyen módon köteles segíteni; • az önkormányzattal kötött megállapodásokat, illetve a hatályban lévők felülvizsgálatát, módosítását az Ámr. 29. § (11) bekezdésben foglaltak alapján január 15-ig végezzék el; • az Áht. 68. § (3) bekezdése és az Ámr. 29. § (10) bekezdésében foglaltak alapján a megállapodásokat egészítsék ki a költségvetési és zárszámadási határozatok benyújtási határidejével, valamint a költségvetési előirányzat-módosítások rendjével; • az Áht. 74/A. § (2)-(3) bekezdésében foglaltak alapján a kötelezettségvállalás, valamint az utalvány ellenjegyzését a helyi kisebbségi önkormányzat gazdálkodását végrehajtó szervének vezetője, illetve a helyi kisebbségi önkormányzat megbízása alapján a helyi kisebbségi önkormányzat testületének tagja végezze; • a gazdálkodást végrehajtó hivatal belső szabályzatában a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodása tekintetében az Ámr. 135. § (3) bekezdése alapján rendelkezzenek a teljesítés szakmai igazolásának módjáról, és az azt végző személyekről; • a helyi kisebbségi önkormányzatok jóváhagyott előirányzatának és azok teljesülésének alakulását, valamint a kiadási előirányzatokat terhelő kötelezettségvállalásokat az Áht. 103. § (1)(2) bekezdésében foglaltak alapján folyamatosan tartsák nyilván. 8

1.8. Az önkormányzati ellenőrzési rendszer kialakítását és működését érintette a javaslatok több mint egytizede: • az Áht. 120/A. § (2) bekezdés b) pontjában előírt belső ellenőrzési tevékenység az önkormányzati hivataloknál is kerüljön végrehajtásra, gondoskodjanak az Áht. 121/A. § (3) bekezdése alapján a önkormányzati hivatal belső ellenőrzésének szervezeten belüli kialakításáról, annak keretében intézkedjenek az ellenőrök funkcionális függetlenségét biztosító feltételek megteremtésére az Áht. 121/A. (4) bekezdésében részletezetteknek megfelelően; • a Ber. 4. § (2) bekezdése alapján az önkormányzati hivatalok SzMSzében határozzák meg a belső ellenőrzést végző szervezet jogállását és feladatait; • a Ber. 8. §-a alapján határozzák meg a belső ellenőrzés feladatait, a 18. §-ában foglaltak szerint készítsék el a stratégiai tervet, középtávú és éves ellenőrzési tervet, melyeket a költségvetési szervek vezetői hagyjanak jóvá; • az ellenőrzés lefolytatásához a Ber. 23. §-ában előírt tartalmú ellenőrzési programot készítsenek, a 24. § szerinti megbízólevéllel lássák el a belső ellenőröket, az ellenőrzés végrehajtása során a 25. §-ban foglaltakat érvényesítsék, valamint a 27. §-ban meghatározott tartalmú ellenőrzési jelentést készítsenek; • a képviselő-testületek a Htv. 138. § (1) bekezdés g) pontjában előírt gazdálkodási feladat és hatáskörükben meghatározott időszakonként tekintsék át az általuk alapított és fenntartott költségvetési szervek ellenőrzésének tapasztalatait; • a jegyzők a Htv. 140. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott gazdálkodási feladat és hatáskörük keretében lássák el az önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek pénzügyi és gazdasági ellenőrzését; • a belső ellenőrzést végző által a jegyző és/vagy polgármester számára megfogalmazott megállapításokat és ajánlásokat a polgármester az Ötv. 92. § (9) bekezdése alapján terjessze a képviselő-testület elé. 1.9. A költségvetési és vagyongazdálkodás, az intézményi szervezeti rendszer kialakítása és működtetése, a költségvetés egyensúlyának helyzete áttekintése alapján tettük a szabályszerűségi javaslatok közel 3%-át: • az Ötv. 8. § (2) bekezdésében foglaltak alapján az önkormányzatok határozzák meg – a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeiktől függően –, mely feladatokat, milyen mértékben és módon látnak el; • az adósságot keletkeztető éves kötelezettségvállalások során tartsák szem előtt az Ötv. 88. § (2) bekezdésében előírt felső határt;

9

• a középületek akadálymentessé tételéről gondoskodjanak, a Fot. 29. § (6) bekezdésében előírtak végrehajtása érdekében. 2. A munka színvonalának javítása érdekében a helyi önkormányzatoknál készített számvevői jelentésekben tett célszerűségi javaslatok A gazdálkodás egyes területeire vonatkozó szabályozási kérdésekkel, a pénzügyi-számviteli feladatok informatikai támogatottságával, az önkormányzati hivatalok működésével, az önkormányzati feladatellátással és egyéb kérdésekkel összefüggésben több mint tízezer javaslatot tettünk, melyek közül a legtöbbször a következők ismétlődtek::

10

•

a pénzügyi-számviteli területen dolgozó köztisztviselők munkaköri leírásaiban határozzák meg a hatás és jogköröket, valamint egészítsék ki az informatikai rendszerek használatához kapcsolódó feladatokkal;

•

a pénzkezelési szabályzatban határozzák meg az ügyfélterminál használatára vonatkozó rendet, illetve azok jogosultjait, a pénztárellenőr feladatait, valamint a bankkártya használatára vonatkozó szabályokat;

•

a gazdálkodási és ellenőrzési jogkörök gyakorlásáról a felhatalmazottakat számoltassák be;

•

az önkormányzati hivatalok informatikai rendszereivel történő biztonságos munkavégzés érdekében a váratlan események esetére dolgozzanak ki katasztrófa elhárítási tervet, továbbá készítsék el az informatikai fejlesztésekhez kapcsolódó informatikai stratégiát;

•

a céljelleggel nyújtott támogatások egységes nyilvántartási feladatait, a számadások ellenőrzésének módját, feltételeit, feladatait, hatásköri és felelőségi rendjét határozzák meg;

•

az ÁSZ ellenőrzés tapasztalatait képviselő-testületi ülésen tárgyalják meg, a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében készítsenek intézkedési tervet.

JELENTÉS. a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodási rendszerének évi átfogó és egyéb szabályszerűségi ellenőrzéséről

Recommend Documents