Jelentés
a geotermikus energia hasznosításával foglalkozó munkabizottság 2005 február 3 és május 12 közötti tevékenységér l
2005-05-20.
Összeállították Lakatosné Dr. Nemes Sarolta Keller Péter
jelentes
Tartalom 1
Vezet i összefoglaló .......................................................................................................... 3 1.1 Vitatott kérdések ........................................................................................................ 5 2 Emlékeztet k ...................................................................................................................... 6 2.1 Emlékeztet a munkabizottság 2005.04.19-én megtartott ülésér l............................ 6 2.2 Emlékeztet a geotermikus energiahasznosítás helyzetével foglalkozó Munkabizottság 2005. 02. 03-i ülésér l ................................................................................. 7 2.3 Emlékeztet a geotermikus energiahasznosítás helyzetével foglalkozó munkabizottság 2005. január 20-i ülésér l........................................................................... 11 2.4 Emlékeztet a Munkabizottságot létrehozó 2004. december 10-én megtartott ülésr l 13 3 Elkészült dokumentumok ................................................................................................. 14 3.1 MgtE által készített jelentés a különböz vizek esetén felmerül , jelenleg érvényben lév anyagi terhelésekr l (amortizációs költséget figyelembe véve) továbbá a másfajta energiát alkalmazó, hasonló célt szolgáló berendezések üzemeltetési költségeir l (amortizációval együtt) ........................................................................................................ 14 3.1.1 Szennyvízbírság költségek ............................................................................... 14 3.1.1.1 Árpád Agrár Rt. (Szentes) ............................................................................ 14 3.1.1.1.1 A szennyvízbírság várható alakulása ..................................................... 15 3.1.1.1.2 Egyéb üzemköltségek............................................................................. 15 3.1.1.2 Szegedi Egyetem .......................................................................................... 16 3.1.1.2.1 A szennyvízbírság várható alakulása ..................................................... 16 3.1.1.2.2 Egyéb üzemköltségek............................................................................. 17 3.1.1.3 Szarvasi termál közm ................................................................................. 17 3.1.1.3.1 A szennyvízbírság várható alakulása ..................................................... 18 3.1.1.3.2 Egyéb üzemköltségek............................................................................. 18 3.1.1.4 A csornai termálvíz hasznosító rendszer ...................................................... 19 3.1.1.4.1 A szennyvízbírság várható alakulása ..................................................... 19 3.1.1.4.2 Egyéb üzemköltségek............................................................................. 20 3.1.1.5 Termál távftés Makón ................................................................................ 21 3.1.1.5.1 A szennyvízbírság várható alakulása ..................................................... 21 3.1.1.5.2 Egyéb üzemköltségek............................................................................. 21 3.1.2 A termálvízftés versenyképessége a földgázhoz képest................................. 22 3.1.2.1 Áttérés gázftésre ......................................................................................... 23 3.1.2.1.1 Energiapolitika ....................................................................................... 23 3.1.2.1.2 Mszaki és gazdasági megvalósíthatóság .............................................. 23 3.1.2.1.3 Fenntarthatóság, megújuló képesség...................................................... 24 3.1.2.1.4 Környezetvédelem.................................................................................. 24 3.1.2.1.5 Természetvédelem.................................................................................. 25 3.1.3 Hogyan tovább a földh hasznosítással?.......................................................... 25 3.1.3.1 Kevesebb termálvíz kitermelése................................................................... 25 3.1.3.1.1 Kevesebb termálvízzel azonos termelési érték....................................... 25 3.1.3.1.2 Kevesebb termálvízb l ugyanannyi energia .......................................... 26 3.1.3.1.3 Az egyéb termálvíz kitermelések csökkentése....................................... 26 3.1.3.2 Vízvisszatáplálás .......................................................................................... 26 3.1.4 Termálvízfelhasználás csökkentésének lehet ségei......................................... 27 3.1.4.1 Ft felület b vítése a szarvasi termál közmnél ......................................... 27 3.1.4.1.1 Kiindulási adatok: .................................................................................. 27 3.1.4.1.2 Radiátor felületek b vítése:.................................................................... 27
1
3.1.4.1.3 Beruházási költségbecslés ...................................................................... 27 3.1.4.1.4 Értékelés ................................................................................................. 27 3.1.4.2 Az Árpád-Agrár Rt. kertészet energiahatékonysági beruházás terve........... 28 3.1.5 megújuló energiaforrások fajlagos költségei.................................................... 29 3.1.6 Támogatási lehet ségek más minisztériumoknál............................................. 30 3.2 KvVM által készített áttekintés a geotermikus energia hasznosításának jogi környezetér l ........................................................................................................................ 36 3.3 Kompromisszumos javaslatok.................................................................................. 38 3.3.1 A 2005.01.20 és 2005.02.03-i ülés emlékeztet jének kompromisszumos javaslatai 38 3.3.2 Javaslat a FÖLDH program projektjeire ....................................................... 39 4 Egyéb anyagok ................................................................................................................. 41 4.1 VITUKI által készített emlékeztet a 2005.02.03-i üléshez .................................... 41 4.2 MgtE által készített emlékeztet a 2005.02.03.i üléshez ......................................... 42 5 MgtE észrevételek a geotermikus energiahasznosítás helyzetével foglalkozó munkabizottság 2005. február 5-i ülésér l készült emlékeztet höz......................................... 44
2
1 Vezet i összefoglaló 1) Jelenleg a termálvíz energetikai hasznosítása a régóta mköd , gyakorlatilag amortizálódott létesítmények üzemeltetési költségét tekintve a mértékadó földgáz árához képest Magyarországon versenyképes. A fajlagos költségarány kb. 1:3-1:5. A hatályos jogi szabályozások szerint, a költségviszonyok 2008-2009 táján kiegyenlít dnek, 2010-re pedig megfordulnak. A termálvíz által el állított energia költsége 15-70 %-kal meghaladja a földgáztüzelés költségét, amennyiben szennyezés-csökkent intézkedések elmaradása miatt bírságot kell fizetni. Mindez a termálvíz energetikai célú felhasználóinak gazdasági ellehetetlenüléséhez vezet. A jelenlegi rendszerek termálvíz és energiafelhasználását reálisan 20-30%-kal lehet csökkenteni jelent s beruházásokkal. Ezek a beruházások támogatás nélkül nem térülnek meg. A KvVM indokoltnak tarja, hogy a termálvíz energetikai célú hasznosítása esetében az eddigieknél részletesebb gazdasági elemzés készüljön. 2) A felszíni vízkészletek védelmét szolgáló jogszabályok (a 220/2004. (VII. 21.) Korm. és a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletek) a termálvíz hasznosítását 3 csoportba sorolják, és ezekre állapítanak meg határértékeket, illetve írnak el a használt víz elhelyezésére követelményeket. Az energetikai célú felhasználás esetében, a termálvíznek csupán a h tartalmát hasznosítják, így a használat során szennyez anyag nem juthat be a vízbe. Mivel ebben az esetben a víz kémiai és biológiai jellemz i nem változnak a használat során (pl. zárt rendszer üvegházvagy lakás-ftés), ezért a hatályos jogi szabályozás értelmében ez az egyetlen eset, amikor a felhasznált termálvíz visszasajtolható a vízadó rétegbe. A vízvisszasajtolás széleskör alkalmazásának bevezetéséhez még kutatás-fejlesztésre van szükség. A visszasajtolás költségeit új létesítmény esetében (hasonlóan az egyéb, környezetvédelmi költségekhez) be kell építeni a beruházási költségek közé. Indokolt a visszasajtolás állami vagy EU forrásokból történ támogatása, ehhez azonban több érintett tárca egyetértése is szükséges. A környezetvédelmi szabályozás (a 220/2004. (VII. 21.) Korm. és a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletek) 2010-ig türelmi id t biztosít a követelmények teljesítésére. A visszasajtolás támogatásáról kés bbiekben várható döntést l függ en, indokolt lehet a türelmi id esetleges meghosszabbítására vonatkozó egyeztetések indítása. A jogszabályok (a 220/2004. (VII. 21.) Korm. és a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletek) készítése során számos egyeztetés volt. Sajnos valamennyi érintett szervezet bevonása nem történt meg, így elmaradt az egyeztetés – többek között – a Magyar Geotermális Egyesülettel, illetve a Magyar Termálenergia Társasággal, továbbá a JNSzM Termál- és Gyógyturizmus Egyesülettel is.
3
3) A munkabizottság kompromisszumos javaslatokat tett: • Földh program indítása. • Indítványozza a Földh program pénzügyi fedezetének biztosítását a KvVM-t l, Európa Tervt l, EU-tól és a hasznosítóktól. • A geotermikus energia hasznosítása ne csak geotermikus villamos-energia termelés formájában kerüljön be a megújuló energiaforrások körébe, mert ezáltal a támogatási lehet ségek növekedhetnének • A földh hasznosítás esetében nem lehet eltekinteni a szociális, regionális és kistérségi, foglalkoztatási, agrárgazdasági, területfejlesztési, stb. szempontoktól. Ezért célszer megvizsgálni egyéb támogatási lehet ségeket is, mint például: szociális alapú támogatás, régiós támogatás, kistérségi támogatás, közvetlen EU támogatások, stb. • A termálvíz és geotermikus energia felhasználás esetén -hazai források hiányában EU támogatásokat kell igénybe venni. • A növénytermesztés vonatkozásában a mez gazdaság területén rendelkezésre álló hazai és EU forrásokat egyaránt igénybe kell venni. • A támogatásokat az energetikai rendszer korszersítésére is célszer felhasználni. • A hasznosítás komplex szemléletét kell alkalmazni. • Törekedni kell arra, hogy a fizetend bírságot ki lehessen váltani a termálvíz és geotermikus energia hatékonyabb felhasználását, vagy a termálvíz visszasajtolását el készít és megoldó beruházásokkal kapcsolatos költségekkel. 4) Az MgtE által rendezend szakmai fórum id pontja el reláthatólag 2005. június 9. 5) Vitatott kérdések: lásd a vezet i összefoglaló mellékletét
Budapest, 2005. május 12.
Keller Péter Horváth Vera Liebe Pál Kardos Sándor Szita Gábor Hlatki Miklós Nagygál János Dr. Imre András Melléklet: Az MGtE által lezáratlannak tekintett kérdések
4
1.1 Vitatott kérdések Melléklet a vezet i összefoglalóhoz 1. Az MGtE álláspontja szerint nincs kimutatható, tartós környezetkárosító hatása a termálenergia jelenlegi hasznosítási formáinak, amire bizonyítékokat is szolgáltatott. 2. A szennyvízbírság összegének drasztikus megemelésekor a jogalkotók kizárólag a „megel zés” szempontjait vették figyelembe, de nem készültek a termálenergia hasznosításának sajátosságait figyelembe vev gazdaságossági számítások – holott ez kötelez lett volna a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. Tv. alapján - és azt sem vették figyelembe, hogy a termálvíz-hasznosítók jelenlegi felhasználási eljárásaikkal nem okoznak környezetkárosítást. 3. A bírságtételek között - a megel zés szempontjait is figyelembe véve – indokolatlan, alkotmányellenes különbségtétel van az energia hasznosítási felhasználók hátrányára és a balneológiai felhasználók el nyére. Ezt meg kell szüntetni. 4. Mindaddig, amíg a visszasajtolás széleskör alkalmazásának bevezetéséhez további kutatások és fejlesztések szükségesek, valamint addig amíg ezen technológia megvalósításához szükséges EU-s és állami források nem állnak rendelkezésre, indokolatlan és nemzetgazdasági szempontból káros a jelenlegi bírság tételek, illetve a bírságra vonatkozó szabályozás fenntartása. 5. A bizottság minisztériumi oldala érdemben nem reagált az egyesület helyzetértékelésére, az egyesület által feltett kérdésekre csak részben adott szakmailag elfogadható választ. 6. Szükség van azonnali jogszabály-változtatásra, mivel a türelmi id drasztikusan emelkednek a bírságtételek, a felhasználók ellehetetlenülnek.
alatt évente, gazdaságilag
7. Az ún. türelmi id t legalább 2015-re kell módosítani, addig a bírságtételeket a 2010-es maximális bírságtétel 3%-ának megfelel szinten be kell fagyasztani. 8. A kért jogszabály módosítások nélkül, a bizottság munkája eredménytelennek min síthet . Az, hogy a minisztérium képvisel i megértették és részben elfogadták szakmai érveinket, nem oldja meg a felhasználók várható és a közeljöv ben tömegesen bekövetkez gazdasági cs dhelyzetét. 9. A kompromisszumos javaslatok a probléma távlati megoldásához nyújtanak segítséget, ezért egyetértünk velük, de nem helyettesíthetik az azonnal szükséges jogszabálymódosítást. Budapest, 2005. május 12. Szita Gábor
Nagygál János
Hlatki Miklós
dr. Imre András
5
2 Emlékeztet k 2.1 Emlékeztet a munkabizottság 2005.04.19-én megtartott ülésér l Jelen voltak: MgtE részér l:
KvVM részér l
Dr. Szita Gábor elnök, Nagygál János Dr Imre András ügyvéd Hlatki Miklós Lakatosné Dr. Nemes Sarolta szakért Horváth Vera f tanácsos Mádai Sándor szakért Keller Péter szakért
Felek áttekintették a munkabizottság feladatait és meghatározták az Államtitkár Úr számára átadandó jelentés elkészítésének módját, ütemezését és felel seit. 1/Megvizsgálja a különböz vizek esetében felmerül, jelenleg érvényben lév anyagi terheléseket, tekintetbe veszi az amortizációs költségeket MgtE egységes szerkezetbe foglalja az anyagot május 10-ig 2/ Kidolgozza azt az összehasonlító elemzést, amely bemutatja a másfajta energiát (villany, gáz, olaj, biológiai eredet) alkalmazó, hasonló célt szolgáló berendezések üzemeltetésének költségeit az amortizációval együtt MgtE egységes szerkezetbe foglalja az anyagot május 10-ig 3/Áttekinti a jogi helyzetet KvVM a megállapodásokat és a nyitott kérdéseket egységes szerkezetbe foglalja május 2-ig. Ezt az anyagot megkapja MgtE, aki május 10-ig megadja írásos véleményét 4/ kompromisszumos javaslatokat tesz. VITUKI egységes szerkezetbe foglalja a javaslatokat május 2-ig. Ezt az anyagot megkapja MgtE, aki május 10-ig megadja írásos véleményét 5/ szakmai fórumot rendez MgtE április 26-ig megadja azt az id pontot, amikor rendezvényt szervez tagjai számára és megadja a rendezvény tematikáját. Ezen KVvM lehet ség szerint részt vesz, de a munkabizottság által elkészített anyagnál többet nem fog tudni várhatóan el adni Felek megállapodtak, hogy kb. másfél oldalas vezet i összefoglalót készítenek Államtitkár Úr számára, mely pontonként tartalmazza a megállapodások és nyitott kérdések lényegét. Az összefoglaló olyan kell legyen, melyb l Államtitkár Úr számára világos és egyértelm, milyen területen, milyen módon és milyen eséllyel járhat el a nyitott kérdésekben. A vezet i összefoglaló tervezetét KvVM elkészíti május 12-re.
6
Következ megbeszélés id pontja május 12.10. óra, Zöld Galéria. Témája a dokumentumok szövegeinek véglegesítése.
2.2 Emlékeztet a geotermikus energiahasznosítás helyzetével foglalkozó Munkabizottság 2005. 02. 03-i ülésér l (Tematikus vázlat a Munkabizottság kijelölt feladatai alapján) Jelen lév k: a munkabizottság tagjai és meghívottak (Kovács Péter/ KvVM – f osztályvezet , Dr. László Ferenc / VITUKI) Ezen emlékeztet célja, hogy a Munkabizottság feladataival kapcsolatban elhangzottakat rendszerezze, illetve a javaslatok megfogalmazásával megadja a következ ülés tematikáját. Az egyéb szóba került témákat, egyéni megfogalmazásokat a felek által készített és mellékelt (1 és 2 melléklet) emlékeztet tervezetek tartalmazzák. A munkabizottság feladatainak áttekintése 1/Megvizsgálja a különböz vizek esetében felmerül, jelenleg érvényben lév anyagi terheléseket, tekintetbe veszi az amortizációs költségeket A január 20-i ülésen MGtE átadott egy „Helyzetértékelés” cím dokumentumot. Ebben 3 telephelyre és alapvet en két felhasználási lehet ségre (Szentes-kertészet, Szeged-távftés, Szarvas-távftés) megvizsgálta a vízszennyezési bírság költségeinek jöv beli alakulását. Javasoljuk, hogy • a számításokat arra az esetre is végezzék el, amikor szennyezéscsökkentési intézkedések megtétele esetén, alkalmazásra kerül a 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 39. §. (3) bek. által biztosított 3 %-os kedvezményes bírság • a számítást további felhasználási lehet ségekre és más földrajzi területekre is végezzék el, vagy indokolják meg miért reprezentálja a három számítás a teljes magyar geotermia felhasználást • a bírságokat és az üzemeltetési költségeket ne állandó értékkel vegyék figyelembe, hanem a szentesi kertészet és a szarvasi távftés kapcsán mutassák ki milyen beavatkozásokkal milyen költségmegtakarítások jelentkezhetnek • az amortizációt is vegyék figyelembe, vagy indokolják meg, miért nem veszik figyelembe • komplex hasznosításra vonatkozó példákat, javaslatokat mutassanak be. 2/ Kidolgozza azt az összehasonlító elemzést, amely bemutatja a másfajta energiát (villany, gáz, olaj, biológiai eredet) alkalmazó, hasonló célt szolgáló berendezések üzemeltetésének költségeit az amortizációval együtt A január 20-i ülésen MGtE átadott „Helyzetértékelés” cím dokumentum 2 pontja foglalkozik a termálvíz ftés versenyképességével a földgázhoz képest. Ez a fejezet nem foglalkozik más hasonló berendezésekkel, csak az 1 pontban megadott három telephellyel.
7
KvVM kérte, hogy MGtE az eredeti megállapodásnak megfelel számításokat végezze el. MGtE az olaj és villanyftéssel történ összehasonlítást feleslegesnek tartotta. Javasoljuk, hogy: • MgTe szerezze be a h energia el állítási költségeket különböz tüzel anyagok, energiaforrások esetén 3/Áttekinti a jogi helyzetet KvVM tájékozatta MGtE képvisel it, hogy: • a 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet megjelentetése el tt széleskör szakmai és társadalmi egyeztetés történt, szakmai szövetségek és minisztériumok bevonásával. A termálvizek technológiai kibocsátási határértékeit tartalmazó a korábbi 9/2002. (III. 22.) KöM-KöViM rendelet (jelenleg 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet) szakmai el készítése során egyeztetéseket folytattunk a termálvíz-felhasználókat képvisel fürd szövetséggel és a környezetvédelmi hatóságok szakért ivel. • a 220/2004 (VII.21.)Korm. rendelet meghozatala el tt széleskör társadalmi egyeztetés történt, ezen MgtE meghívás hiányában nem képviselte a szakmát. • 2010-ig, a türelmi id szak végéig lehet ség van arra, hogy a felügyel ség által jóváhagyott "szennyezés-csökkentési ütemterv" esetén a termálvíz felhasználók a rendelet 39.§-ának (3) bekezdése alapján 3%-os bírságtételt fizessenek • az Alkotmány Bíróság 28/1994(V.20.)határozata szerint az állam a már elért védelmi szintt l csak akkor léphet vissza, ha az alanyi jogokat sért • célszer közösen azt szorgalmazni, hogy a geotermikus energia hasznosítása ne csak geotermikus villamos-energia termelés formájában kerüljön be a megújuló energiaforrások körébe, mert ezáltal a támogatási lehet ségek növekedhetnének (pl. zöldbizonyítvány) Az MGtE képvisel i kérték, hogy: • a használt hévizek felszíni elhelyezésének bírságolása a 220/2004 (VII.21.)Korm. rendeletben meghatározott 2010-es türelmi véghatárid t hozzák összhangba a támogatások forrásainak felhasználására megjelölt 2015-ös határid vel. (KvVM válasz: A kérés államigazgatási egyeztetést, illetve politikai döntést igényel, mert ez általános el írás, amely minden szennyvízkibocsátót érinthet.) • az EU-s és az állami támogatások elmaradása esetén, illetve amennyiben a visszasajtolás magyarországi széleskör megvalósíthatósága mszaki, vagy gazdaságossági okból nem lehetséges, enyhüljenek a bírságtételek. (KvVM válasz: A bírság mértéke csökkenthet egyedi határértékek kiadásával, azonban a jelenlegi szabályozás (220/2004. Korm. rendelet) erre nem ad lehet séget. Változtatása államigazgatási egyeztetést, illetve politikai döntést igényel.) • gondolják újra a környezetvédelmi jogi szabályozást a geotermikus energia, mint megújuló energia gazdaságos felhasználásának fenntarthatósága érdekében. (KvVM válasz: A tárgybani jelenlegi termálvízhasználatok nem megújuló geotermikus energia használatok, ezért a környezetkímél geotermikus energiai felhasználás elérése nem jogi szabályozás, hanem gazdasági (támogatási) kérdés.) VITUKI javasolta és MGtE kérte hogy: • legyen lehet ség arra, hogy a kutatási programhoz csatlakozó termálvíz felhasználók a rendelet 39.§-ának (3) bekezdésében meghatározott 3%-os bírságtételt fizessék a támogatások útján megvalósítandó visszasajtolási technológia üzembe helyezéséig, amennyiben ezt a program alátámasztja. 8
(KvVM válasz: A lehet séget a jogszabály jelenleg is biztosítja, azonban a kedvezményes bírságolás alkalmazása jelenleg legkés bb a türelmi id végéig vehet igénybe.) MGtE által február 3-án, délel tt átadott kérdések közül a következ k a válaszok: Kérdés Válasz 1. Melyek azok az EU el írások, amelyek Nincsenek ilyen közösségi jogszabályok, a a termálvíz és a geotermikus energia tagországok a Víz Keretirányelv komplex hasznosítására vonatkoznak? el írásainak figyelembevételével egyedileg dolgozzák ki a vizek (felszíni és felszín alatti vizek ) komplex védelmére vonatkozó szabályozásokat az adott ország helyi viszonyaira tekintettel. 2. Melyek azok az EU-s jogszabályok, Nincsenek ilyen közösségi jogszabályok, a amelyek a szennyvízbírságolás tagországok a Víz Keretirányelv módjára, mértékére, stb. vonatkoznak? el írásainak figyelembevételével egyedileg dolgozzák ki a vizek (felszíni és felszín alatti vizek) komplex védelmére vonatkozó szabályozásokat az adott ország helyi viszonyaira tekintettel 3. Van-e olyan valamennyi tagországra érvényes EU-s jogszabály, amely a szennyvíz kibocsátási határértékeket és a bírságtételeket tartalmazza?
4. Mi indokolta a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendeletben különböz technológiai kibocsátási határértékek megállapítását, a termálvíz különböz hasznosítási módjaira ? 5. Mi indokolta a 3/1984. OVH rendelkezés szerinti, Na egyenérték %ra még valamennyi kibocsátóra egységesen érvényes 45%-os határérték megváltoztatását úgy, hogy a termálvíz gyógyászati felhasználása esetén a kibocsátási határérték 95% lett ? 6. Mi indokolta ugyanígy az összes sóra vonatkozó 2000 mg/l-es határérték 5000 mg/l-re emelését a gyógyászati, és csak 3000 mg/l-re emelését az energetikai felhasználók számára? 7. Mi indokolta azt, hogy a gyógyászati felhasználásra megállapított egyes technológiai határértékek a területi határértékek legenyhébb értékeivel egyeznek meg?
Nincsenek ilyen közösségi jogszabályok, a tagországok a Víz Keretirányelv el írásainak figyelembevételével egyedileg dolgozzák ki a vizek (felszíni és felszín alatti vizek) komplex védelmére vonatkozó szabályozásokat az adott ország helyi viszonyaira tekintettel. A termálvizek elhelyezésére vonatkozó különböz megoldási lehet ségek. Csak a zárt rendszer energetikai célú vízhasználatok használt vizei sajtolhatók vissza. A gyógyvizek vízmin ségi összetételére vonatkozó egészségügyi el írások.
A gyógyvizek vízmin ségi összetételére vonatkozó egészségügyi el írások. Az energetikai felhasználás esetén az elérhet legjobb technika alkalmazásával ez az érték is biztosítható. A határértékek nem a területi határértékek figyelembe vételével, hanem a gyógyvíz min ségi követelményeinek figyelembe vételével kerültek megállapításra.
9
Kérdés 8. Mi indokolta, hogy a 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 19 §. 3. pontja értelmében a termálvíz energetikai felhasználása esetén nincs lehet ség egyedi kibocsátási határértéket kérni és kapni? 9. Mi az a külön jogszabály, amely a vízgazdálkodási törvény 15.§ (3) pontja szerint a kizárólag energetikailag hasznosított felszín alatti vizek kötelez visszatáplálásáról szól?
Válasz A termálvizek energetikai célú hasznosítását követ en a felszíni vizek terhelésével szemben, környezetvédelmi szempontok alapján a felszín alatti vizek mennyiségi védelme érdekében is kívánatos az eredeti vízadó rétegekbe való visszasajtolás A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet
MGtE a válaszokra írásos észrevételeket tesz. 4/ kompromisszumos javaslatokat tesz. A január 20-i és február 3-i ülés alapján megfogalmazott javaslatok: • A termálvíz és geotermikus energia felhasználás esetén hazai források hiányában EU támogatásokat kell igénybe venni • A növénytermesztés vonatkozásában a mez gazdaság területén rendelkezésre álló hazai és EU forrásokat egyaránt igénybe kell venni • A támogatásokat az energetikai rendszer korszersítésére is célszer felhasználni • A hasznosítás komplex szemléletét kell alkalmazni • Törekedni kell arra, hogy a fizetend bírságot ki lehessen váltani a termálvíz és geotermikus energia hatékonyabb felhasználását, vagy a termálvíz visszasajtolását el készít és megoldó beruházásokkal • Támogatni kell a visszasajtolást szolgáló pályázatok eredményessé válását (ld Földh projekt) • A felhasználóknak célszer megvizsgálni egyéb támogatási lehet ségeket is, mint például: szociális alapú támogatás, régiós támogatás, kistérségi támogatás, közvetlen EU támogatások • VITUKI képvisel je konkrét projektjavaslatot ismertetett (ld. 1. sz. melléklet). MgtE kifejezte készségét a programban való együttmködésre. Az ún. Földh program megvalósításának pénzügyi fedezetét Felek a KvVM-t l, Európa Tervt l, EU-tól és a hasznosítóktól remélik.(A programjavaslat a II-III. fázisban az Európa Tervet jelöli meg, de esetleg egyéb támogatási formákat is keresni kell.) • célszer közösen azt szorgalmazni, hogy a geotermikus energia hasznosítása ne csak geotermikus villamos-energia termelés formájában kerüljön be a megújuló energiaforrások körébe, mert ezáltal a támogatási lehet ségek növekedhetnének Javasoljuk: • a tervezett konferencia id pontjának 2005. május közepére történ áthelyezését, a támogatási lehet ségek körének pontosabb ismeretében • hogy MGtE járjon el és adjon tájékoztatást a más minisztériumoknál és szerveknél igénybe vehet támogatásokkal kapcsolatban, • hogy a KvVM tárja fel az általa ismert igénybe vehet támogatások körét • hogy MgtE adja meg a komplex felhasználásra és energetikai megtakarítási lehet ségekre
10
•
a fenti pontok alapján meghatározni a konferencia el adásainak témáit és kijelölni az el adókat
5/ szakmai fórumot rendez A munkabizottság munkájának eredményét bemutató konferencia id pontját célszernek látszik az Európa Tervvel kapcsolatos kormányzati döntés utánra halasztani, illetve áthelyezni 2005. év I. félév végére, a támogatási lehet ségek körének pontosabb ismeretében. •
Javasoljuk a szakmai fórumot 2005 május közepén megrendezni a meghívandókat, az el adókat, a helyszínt egyeztetni és véglegesíteni.
A következ megbeszélés id pontja: 2005. április 4, 10.00, helyszín változatlan.
2.3 Emlékeztet a geotermikus energiahasznosítás helyzetével foglalkozó munkabizottság 2005. január 20-i ülésér l Jelen vannak: Szita Gábor, Nagygál János, Imre András a Magyar Geotermális Egyesület részér l, Liebe Pál, HorváthVera, Keller Péter, Lakatosné Nemes Sarolta a KvVM részér l, mint a munkabizottság tagjai A Magyar Geotermális Egyesület tájékoztatást adott a munkabizottságnak arról, hogy a termálvizet és geotermikus energiát hasznosító valamennyi felhasználási terület érdekeit képviseli. Jelen együttmködés fókusza a jogszabályváltozás következében a jövben hátrányos helyzetben kerül, földh energiát hasznosító agrárvállalkozásokra terjed ki. A Csongrád-megyében érintett, geotermikus energiát és termálvizet hasznosító vállalkozások száma közel 10.000. A kérdéskörrel érintett lakosság lélekszáma közel 40.000 f . A munkabizottság tagjai az alábbi területeken fogalmaztak meg közös álláspontot a geotermia és termálvíz hasznosítás céljára vonatkozóan: Általános célok: 1. A fenntartható, az EU el írásoknak is megfelel komplex termálvíz- és geotermikus energiahasznosítás - a fenntarthatóság hosszú távon azt jelenti, hogy a kitermelt és visszapótlódó termálvíz egyensúlyban van; - az EU el írások a felszíni és a felszín alatti vizek védelmér l rendelkeznek, 2015-re el kell érni a jó min ség vizek unió által pontosabban nem definiált szintjét; - A komplex hasznosítás alatt az alábbiakat értend k: A kutak által biztosított termálvizet nem csak egy felhasználó használja A kutak által biztosított termálvizet több célra is hasznosítják (pl: energetikai és balneológiai hasznosítás egyszerre) 2. Az energetikai hasznosítások esetében a végs cél a termálvizek zárt rendszerben történ visszatáplálása.
11
3. Szorgalmazni kell a nem balneológiai célú termálvizek agyagos-homokos talajba történ visszasajtolásának technikai megoldását. A termálvíz és geotermikus energia hasznosításának módja 1. A geotermikus energiahasznosítás a termálvizek jelenlegi kitermelési mennyiségei mellett fenntartható 2. A termálvizek jelenlegi hasznosítási módjai kielégítik az EU vonatkozó és megfogalmazott igényeit 3. Amennyiben a kitermelés és hasznosítás módja nem változik meg fogunk felelni a 2015-re is a teljesítend EU elvárásoknak A termálvíz és geotermikus energia hasznosításának nehézségei 1. A jelenleg érvényes jogszabályok alapján a termálvizet és geotermikus energiát hasznosító területek teherviselése eltér 2. Az energetikai célú hasznosítást nagyobb terhek sújtják, mint a balneológiai felhasználást 3. Az Alkotmány Bíróság határozata szerint az állam a már elért védelmi szintt l csak akkor léphet vissza, ha az alanyi jogokat sért 4. A mez gazdasági és ezen belül a növénytermesztési felhasználók anyagi helyzete rossz 5. Az energetikai felhasználás esetén elvárt és javasolt visszatáplálás még fejlesztéseket igényel a) A visszatáplálásnak jelenleg nincsen kipróbált és kiforrott, piackész mszaki megoldása b) A visszatáplálás mszaki megoldásának kidolgozása fontos, megoldandó feladat, minden résztvev érdeke c) A visszatáplálás kutatási fejlesztési feladat, mert a megoldás nagyban függ a geológiai viszonyoktól d) A visszatáplálással kapcsolatos kutatási fejlesztési feladatra minden létez – hazai és EU - forrást igénybe kell venni és ezeknek megszerzéséért minden félnek aktívan kell dolgozni
1. 2. 3. 4. 5.
6. 7.
A megoldási lehet ségek A termálvíz és geotermikus energia felhasználás esetén hazai források hiányában EU támogatásokat kell igénybe venni A növénytermesztés vonatkozásában a mez gazdaság területén rendelkezésre álló hazai és EU forrásokat egyaránt igénybe kell venni A beruházásokat els sorban az energetikai rendszer korszersítésére célszer felhasználni A hasznosítás komplex szemléletét kell alkalmazni Törekedni kell arra, hogy a fizetend bírságot ki lehessen váltani a termálvíz és geotermikus energia hatékonyabb felhasználását, vagy a termálvíz visszasajtolását el készít és megoldó beruházásokkal Támogatni kell a visszasajtolást szolgáló pályázatok eredményessé válását A felhasználóknak célszer megvizsgálni egyéb támogatási lehet ségeket is, mint például: szociális alapú támogatás, régiós támogatás, kistérségi támogatás, közvetlen EU támogatások
Budapest, 2005. január 27. Lakatosné Nemes Sarolta Keller Péter
12
2.4 Emlékeztet a Munkabizottságot létrehozó 2004. december 10én megtartott ülésr l Ellenjegyezte:……………………… Dr. Gombos András Politikai államtitkár
EMLÉKEZTET Dr. Gombos András Politikai Államtitkár vezetésével a Minisztériumban, 2004. december 10-én megtartott szakmai egyeztetésr l Jelen vannak: Rakics Róbert helyettes államtitkár Dr. Varga Miklós helyettes államtitkár Szita Gábor Geotermikus Egyesület elnöke Dr. Imre András Geotermikus Egyesület, ügyvéd Horváth Vera szakmai f tanácsadó Lakatosné dr. Nemes Sarolta szakért Az egyeztetést a Geotermikus Egyesület (továbbiakban: Egyesület) kezdeményezte a minisztérium vezetéséhez írt levelével. Az Egyesület elnöke rövid tájékoztatást adott céljaikról, jelenlegi aktuális problémáikról, jogszabály - módosító szándékaikról. A 220/2004. (VII.21.) sz. Kormányrendelet kapcsán az Egyesület aggályát fejezte ki a geotermikus energiát felhasználó mez gazdasági termel k nehéz gazdasági helyzetbe kerülése miatt, követend példaként említve a holland állam földgázárakon keresztül történ mez gazdasági „kvázi” támogatási rendszerét. Véleményük szerint 2007. évre olyan megoldásokat kellene találni, amely nem lehetetleníti el a felhasználókat, els sorban a hajtatott zöldségek termel it. Az Egyesület képvisel je felvázolt néhány el remutató javaslatot, mely a felhasználókat a geotermikus energiával történ takarékosságra ösztönözheti (csökkenteni a kitermelhet mennyiséget, növelni a visszasajtolás mértékét, szigetelni a vezetékeket, h szivattyúk alkalmazása, egyéb). A minisztérium jelen lév fels vezet i kifejtették azon álláspontjukat, mely szerint a felmerült kérdésekre közösen képviselhet álláspont kialakítása szükséges, mindamellett ma nem id szer és nem támogatható a közelmúltban elfogadott törvény változtatása. A problémák feltárására és megoldására a politikai államtitkár javaslatára közös szakért i munkacsoport alakul az alábbiak szerint: - a minisztérium Horváth Vera, Liebe Pál, Keller Péter és Lakatosné dr. Nemes Sarolta munkatársait jelöli a munkacsoportba, - az Egyesület 5 napon belül írásos formában jelzi az általa delegálandó két tag nevét, elérhet ségét. A munkabizottság a lehet leghamarabb kezdje meg az együttmködést, fogalmazzon meg koncepciókat, programokat, esetlegesen konkrét projekteket, különös tekintettel az NFT-II folyamatban lév kidolgozására. A munkacsoport 2005. február végére tegyen javaslatot, készítsen ajánlást a megvitatott kérdések vonatkozásában. 2005. márciusában, Szegeden szakmai konferencián kerüljön sor a közös álláspont széles kör ismertetésére, szakmai álláspontok kifejtésére. Az egyeztetést a felek eredményesnek tartották, az Egyesület miniszteri írásos válaszra a fentiek tudomásul vétele mellett nem tart igényt. -kmf-
Készítette: Lakatosné dr. Nemes Sarolta
Kapják: jelenlév k
13
3 Elkészült dokumentumok 3.1 MgtE által készített jelentés a különböz vizek esetén felmerül , jelenleg érvényben lév anyagi terhelésekr l (amortizációs költséget figyelembe véve) továbbá a másfajta energiát alkalmazó, hasonló célt szolgáló berendezések üzemeltetési költségeir l (amortizációval együtt) A feladat: 1. A Munkabizottság megvizsgálja a különböz vizek esetében fennálló, jelenleg érvényben lév anyagi terheléseket, tekintetbe veszi az amortizációs költségeket. 2. A Munkabizottság kidolgozza azt az összehasonlító elemzést, amely bemutatja a másfajta energiát (villany, gáz, olaj, biológiai eredet) alkalmazó, hasonlócélt szolgáló berendezések üzemletetésének költségeit az amortizációval együtt. 3.1.1 Szennyvízbírság költségek A felszín alatti vizek védelmér l 2000-ben, a felszíni vizek védelmér l 2001-ben jelent meg kormányrendelet szint jogszabály. 2004-ben mindkett módosult, jelenleg a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet hatályos. Ezek tartalmazzák a szennyez anyagok határérték fölötti kibocsátásának bírságolási rendjét, a bírságtételeket, valamint a felszíni vizek vonatkozásában a türelmi id szakot. A kibocsátási határértékek két lépcs ben láttak napvilágot. A 9/2002 (III. 22.) KöM–KöViM együttes rendeletben el bb a területi, majd a 25/2003. (XII. 30.) KvVM rendeletben a technológiai határértékeket ismerhettük meg. Ezzel teljessé vált a szennyvízbírságolásra használt 3/1984. OVH elnöki rendelkezést felváltó jogszabályok köre. A legújabb, és jelenleg hatályos jogszabály a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet, amely összefoglalóan tartalmazza a vízszennyez anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékeket, és az alkalmazási szabályokat. E rendelet területi és technológiai határértékeit alapul véve négy dél-alföldi és egy kisalföldi esetre kiszámítottuk a szennyvízbírság várható alakulását. A számításokat a rendelkezésre álló tényadatokkal (vízmin ség, éves felhasznált vízmennyiség) végeztük el. − a szentesi Árpád Agrár Rt. 14 termálkútjára, − a Szegedi Egyetem Orvostudományi Karának jelenleg üzemen kívül álló kútjára, − a szarvasi termál közm termálkútjára − a csornai kertészet és gyógyfürd termálkútjára − a makói termál távftési rendszer kútjára.
3.1.1.1 Árpád Agrár Rt. (Szentes) A 14 termálkút a 1534 - 2401 m-es mélységközb l termel 76-97oC-os kifolyó h mérséklet termálvizeket. Az utóbbi id ben tapasztalt nyugalmi és üzemi vízszintemelkedés miatt már csak 10 kutat kell búvárszivattyúval termeltetni. A termálvizeket egy tároló tartályban összekeverik, majd közvetlenül keresztülvezetik a növényházak, fóliasátrak ftési rendszerén. A lehlt víz két tározó tóba jut, ahonnan szabályozottan, öntözési idényen kívül a Veker csatornába nyomják, További útja a 14
Kurca, majd pedig a Tisza. A rendelkezésre álló vízkémiai adatokból az látszik, hogy a termálvizek alacsony keménységek, közepes sótartalmúak, igen magas Na eé%-úak (95,9 és 98,4 között). A kifolyó vizek ammónium tartalma is kivétel nélkül határérték (10 mg/l) feletti, azonban ez a hasznosítás és a tárolás során lecsökken. Szennyvízbírságot eddig kizárólag a Na eé% miatt fizettek. Felhasznált összes vízmennyiség 2003-ban: 2 970 112 m3. Hasznosított energiamennyiség 2003-ban:
590 897 GJ.
3.1.1.1.1 A szennyvízbírság várható alakulása Az alábbi táblázatban közreadjuk a 45% határérték fölötti Na eé% szennyvízbírság mértékét: Termálkút jele, K-
498
562
563
586
640
641
642
643
644
639
645
666
561
578
Na+ (mg/l)
725
427,5
480
650
537,5
562,5
775
530
575
460
655
535,7
500
625
K+ (mg/l)
12,1
4,8
5,8
12,6
10,7
9,6
16,4
8,8
11,9
5,2
11
18,5
7,8
12
Ca ++ (mg/l)
6
4
4
5,2
3,6
0,56
6,4
5,6
4
4
5,2
7
4,8
5,2
Mg ++ (mg/l)
1,7
1,2
1,45
1,7
1,2
1,45
1,45
1,45
1,45
1,2
1,7
2,2
1,7
1,7
97,7
97,8
97,8
97,5
97,7
98,4
97,5
97,4
97,6
97,9
97,7
95,9
97,4
97,5
710,9
419,5
471,2
636,4
527,1
555,1
758,8
518,2
563,2
451,8
642,1
516,7
489,1
611,7
177, 4
182,4
233,8
229,4
161,6
159,6
186,1
140,2
207,4
181,1
177,2
236,4
371,9
324,8
35,32
21,43
30,84
40,87
23,85
24,81
39,55
20,34
32,72
22,92
31,87
34,21
50,93
55,64
Na egyenérték % Bírság alá es Na+ (mg/l) Éves vízmennyiség. (em3) Bírság (mFt/év)
Szennyvízbírság összesen: 465,35 mFt/év
A 220/2004 kormányrendelet szerinti türelmi idt figyelembe véve a szennyvízbírság a következ képpen fog alakulni: Év Bírság %-a Szennyvízbírság (mFt/év)
2005 5 23,26
2006 5 23,26
2007
2008
2009
25 116,33
50 232,67
75 349,01
2010 100 465,35
3.1.1.1.2 Egyéb üzemköltségek A termálvíz hasznosítással kapcsolatos további költség a vízkészlet járulék (VKJ), a bányajáradék (BJ), valamint az üzemeltetés olyan költségei, mint a szivattyúk hajtására felhasznált villamos energia, a berendezések javításának, karbantartásának költsége, az üzemeltet személyzet munkabére, a környezetvédelmi és vízügyi vizsgálatok díja. Az üzemi költségek: 1 Anyagjelleg költségek Ft Villamos energia 18 387 303 Karbantartási anyagok 8 465 572 Szolgáltatások 394 670 Egyéb anyagjelleg költségek 203 090 2 Bér és járulékai 5 588 711 3 Összesen 33 039 346
15
A 2005 év elején érvénybe lépett árakkal, díjakkal, továbbá a 2004-re vonatkozó tényleges üzemi költségek alapján az egyes egyéb költségtételek az alábbiak:
100% 90%
VKJ
80% 70% 60% 50%
Ért.
40% 30%
BJ
20%
Üzemi ktg.
10% 0% 2005
2006
Szennyvízbírság
2007
2008
2009
2010
1. ábra: Költségszerkezet - Árpád Rt.
- VKJ: 86 876 eFt/év - BJ: 17 727 eFt/év - Üzemi ktg: 33 104 eFt/év - Értékcsökk: 17 331 eFt/év Változatlan árakon az egyes költségtényezk egymáshoz viszonyí-tott arányának alakulását az 1. ábra szemléleti.
3.1.1.2 Szegedi Egyetem Az Orvostudományi Kar (volt SZOTE) területén 1965 -ben lefúrt termálkutat a klinikai épületek ftésére használták el ször a nyolcvanas évek elejéig, amikor a kút elveszítette pozitivitását, majd másodszor 1991-t l 2002-ig, immár búvárszivattyús termeltetéssel. A rendszer jelenleg nem mködik. A termálvizet egy 2000 m talpmélység kút szolgáltatta 92oC-os kifolyó h mérséklettel. A termálvíz részére 1000 m3-es puffer tartályt építetek, és innen szivattyúkkal nyomták a vizet az egyetemi épületek h központjaiba, ahol a termálvíz h cserél kön keresztül adta át energiatartalmát a ftési és használati melegvíz készít rendszereknek. A lehlt víz visszakerült a tartályhoz, ahonnan önálló, zárt vezetéken a közeli Tiszába folyt sodorvonali bevezetéssel. A víz összes oldott anyagtartalma 3000 mg/l fölötti, Na eé%-a 97,7%, ammónium tartalma 19 mg/l. Szennyvízbírságot eddig nem kellett fizetni, mivel a 3/1984 OVH rendelkezés szerint a Tisza szóban forgó szakaszára nem voltak kibocsátási határértékek. Felhasznált átlagos vízmennyiség:
150 000 m3/év.
Hasznosított átlagos energiamennyiség:
29 000 GJ/év.
3.1.1.2.1 A szennyvízbírság várható alakulása A rendelkezésre álló vízminségi adatok szerint szennyvízbírságot három határérték túllépés miatt kellene fizetni. Az értékeket az alábbi táblázat tartalmazza:
16
Na
+
Összsó
Bírság alá es
Bírság alapja
koncentráció
kg/év
Bírság eFt/év
%
892,0 mg/l
133 803
37 465
92,8
461,92 mg/l
69 288
1 940
4,8
9 mg/l
1 350
945
2,3
40 350
100,0
Ammónium
Összesen
3.1.1.2.2 Egyéb üzemköltségek A VKJ és a bányajáradék (BJ) mellett az egyéb üzemi költségek az alábbiak: Anyagjelleg költségek Villamos energia Karbantartási anyagok Szolgáltatások Egyéb anyagjelleg költségek 2 Bér és járulékai 3 Összesen
1
Ft 3 350 250 1 300 000 0 150 000 983 400 5 783 650
Hasonlóan az elbb tárgyalt esethez, a Szegedi Egyetem termál rendszerének egyéb költségei 2005-ös árszinten a következ képpen alakulnának:
100%
80%
VKJ Ért.
60%
BJ 40%
Üzemi ktg. Szennyvízbírság
20%
0% 2005
2006
2007
2008
2009
2010
2. ábra: Költségszerkezet - Szeged
- VKJ: - BJ:
4 388 eFt/év 745 eFt/év
- Üzemi ktg:
5 783 eFt/év
- Értékcsökk:
1 800 eFt/év (becslés)
A költségnemek egymáshoz vszonyított változását a 2. ábra szemlélteti.
3.1.1.3 Szarvasi termál közm A nyolcvanas évek közepén rövid id re kibontakozott energiaracionalizálási program keretében Szarvason két kutat fúrtak le eredetileg kitermelési és visszasajtolási céllal. 17
(A visszasajtolás, bár két ízben is kísérleteztek vele, talán a leglátványosabb sikertelenséget hozta az összes hasonló próbálkozás közül.) Ugyanakkor a városi intézmények termálvizes ftését csak 1994-ben, újabb beruházással sikerült kiépíteni, ami azóta is folyamatosan mködik. A termel kút szabad kifolyással max. 65 m3/h termálvizet szolgáltat 98oC h mérsékleten. A termálvizet összesen 4,2 km nyomvonal hosszúságú, h szigetelt vezetéken juttatják el 18 fogyasztási helyre. A lehlt víz visszakerül a kutak közelében létesített ht tóba, ahonnan szabályozott átemeléssel nyomják a városi tisztított szennyvízzel együtt a Hármas-Körösbe. A termálvíz hasznosítás minden év május 1. és szeptember 30. között szünetel. A kibocsátás miatt évek óta szennyvízbírságot rónak ki négy komponens miatt: Na eé%, összsó, KOI és fenol. Felhasznált átlagos vízmennyiség:
170 000 m3/év.
Hasznosított átlagos energiamennyiség:
32 000 GJ/év.
3.1.1.3.1 A szennyvízbírság várható alakulása A folyamatos környezetvédelmi ellenrzés és bírságolás miatt pontos adatokkal lehet számolni várható szennyvízbírság értékét:
Na
Bírság alá es
Bírság alapja
koncentráció
kg/év
+
Bírság eFt/év
%
1090,2 mg/l
185 330
51 892
73,7
Összsó
362 mg/l
61 540
1 723
2,4
KOIk
537 mg/l
91 290
12 781
18,1
Fenol
3,4 mg/l
578
4 046
5,7
Összesen
70 442 100,0
3.1.1.3.2 Egyéb üzemköltségek A VKJ és a bányajáradék (BJ) mellett az egyéb üzemi költségek az alábbiak: Anyagjelleg költségek Villamos energia Karbantartási anyagok Szolgáltatások Egyéb anyagjelleg költségek 2 Bér és járulékai 3 Összesen
1
Ft 2 064 996 550 000 156 500 150 000 1 285 200 4 206 696
A szarvasi termál közm egyéb költségei 2005-ös árszinten a következ képpen alakulnának:
18
100% 90%
VKJ
80% 70%
Ért.
60%
BJ
50% 40% 30%
Üzemi ktg.
20%
Szennyvízbírság
10% 0% 2005
2006
2007
2008
2009
2010
3. ábra: Költségszerkezet - Szarvas
- VKJ: - BJ:
4 973 eFt/év 832 eFt/év
- Üzemi ktg:
4 207 eFt/év
- Értékcsökk:
2 638 eFt/év
A költségnemek egymáshoz viszonyított változását a 3. ábra szemlélteti.
3.1.1.4 A csornai termálvíz hasznosító rendszer Csornán 1969-ben létesítettek el ször termálkutat, amely a kútkataszterben a K-47 számot kapta. A kútból kitermelt termálvizet növényházak ftésére, és a kertészettel szomszédos termálfürd ben használták. Az elavult rendszer korszersítését az idén tervezik megvalósítani, melynek keretében a gyógyfürd t téliesítik, a medencéket és a termál gépészeti berendezéseket felújítják. A termálkút kb. 75 m3/h termálvizet szolgáltat 68oC h mérsékleten. A használt termálvíz befogadója egy id szakos vízfolyás. A termálvíz magas sótartalmú (11 400 mg/l), Na egyenértéke 85%. A gyógymedencék felmentést kaptak a kötelez víz-visszaforgatás alól. Az éves vízigény (számított):
250 000 m3
A kertészetben hasznosuló energiamennyiség:
30 TJ/év.
3.1.1.4.1 A szennyvízbírság várható alakulása A termál vízigényt a fürd határozza meg. A kertészet csak annyi energiát kap a termálvízbl, amennyi a fürd biztonságos ellátása mellett megmarad. A hiányzó energiát tartályos gázzal m köd hlégbefúvókkal pótolják.
19
Ennek megfelelen a szennyvízbírságolásnál a gyógyfürdkre érvényes határértékeket kell figyelembe venni, de kiszámítottuk a tisztán energetikai hasznosítás során kiszabható bírságot is.
Gyógyfürd határértékekkel
Bírság alá es
Bírság alapja
mennyiség
kg/év
Na egyenérték Összes só Ammónium
eFt/év
%
0 mg/l
0
0
0,0%
6 416 mg/l
1 604 050
44 913
88,3%
34 mg/l
8 500
5 950
11,7%
50 863
100%
Összesen Energetikai határértékekkel
Bírság
Bírság alá es
Bírság alapja
mennyiség
kg/év
Bírság eFt/év
%
Na egyenérték
2 210 mg/l
552 589
154 725
70,5%
Összes só
8 416 mg/l
2 104 050
58 913
26,8%
34 mg/l
8 500
5 950
2,7%
219 588
100%
Ammónium
Összesen
3.1.1.4.2 Egyéb üzemköltségek A csornai termál rendszer egyéb költségei 2005-ös árszinten a következ képpen alakulnának: - VKJ: 975 eFt/év - BJ: 780 eFt/év - Üzemi ktg: 4 500 eFt/év - Értékcsökk: 3 200 eFt/év (becslés) A költségnemek egymáshoz viszonyított változását az alábbi diagram szemlélteti. 100%
VKJ
90% 80%
Ért.
70% 60%
BJ
50% 40%
Üzemi ktg.
30% 20%
Szennyvízbírság
10% 0% 2005
2006
2007
2008
2009
2010
4. ábra: Költségszerkezet - Csorna
20
3.1.1.5 Termál távf tés Makón Makón a 80-as évek közepei energiaracionalizálási program keretében valósult meg termál távftési rendszer. Az eredeti tervek szerint a városközpontban kellett volna lefúrni egy kett s funkciójú termel -besajtoló kutat, azonban a helyszke ezt meghiúsította. A termálkút ezért a város szélére került, talpmélysége 2300 m. A termálvíz h mérséklete 93 oC, szabadkifolyó mennyisége 50 m3/h. A termálvizet mintegy 2,4 km hosszú, földbe fektetett cs vezetéken juttatják el a városközpont két ft mvébe, ahol h cserél kön adják át a h energiát a távftési rendszernek. A távftésre kapcsolt lakások száma 700, míg a közületi fogyasztók kb. 400 lakásegyenértéket képviselnek. A lehlt termálvíz az egyik ft m közelében egy csapadék csatornába, majd onnan a Nagyéri, Ardicsi, Gacsibai, Gencsháti, SzárazérPorgányi, Kozsdi csatornán át a Tiszába kerül. A termálvíz összes sótartalma 3712 mg/l, Na egyenértéke 97,4%.. Az ammónia- és a fenoltartalom is határérték feletti. A szennyvízbírság összege a 90-es évek végére elérte a több millió Ft-os nagyságrendet. A termál rendszer több ízben is kénytelen volt leállni a vízjogi üzemeltetési engedély lejárta miatt. Jelenleg sem mködik, már kb. két éve. Felhasznált átlagos vízmennyiség:
320 000 m3/év.
Hasznosított átlagos energiamennyiség:
50 000 GJ/év.
3.1.1.5.1 A szennyvízbírság várható alakulása Bírság alá es
Bírság alapja
mennyiség
kg/év
Bírság eFt/év
%
Na egyenérték
952 mg/l
304 675
85 309
83,1%
Összes só
712 mg/l
227 862
6 380
6,2%
3 mg/l
960
6 720
6,5%
19,03 mg/l
6 090
4 263
4,2%
Fenol Ammónium
Összesen
102 672 100%
3.1.1.5.2 Egyéb üzemköltségek A szarvasi termál közm egyéb költségei 2005-ös árszinten a következ képpen alakulnának: - VKJ:
9 360 eFt/év
- BJ:
1 300 eFt/év
- Üzemi ktg:
3 500 eFt/év
- Értékcsökk:
2 500 eFt/év (becslés)
A költségnemek egymáshoz viszonyított változását az alábbi diagram szemlélteti.
21
100%
80%
VKJ
60%
Ért. 40%
BJ Üzemi ktg.
20%
Szennyvízbírság 0% 2005
2006
2007
2008
2009
2010
5. ábra: Költségszerkezet - Makó
3.1.2 A termálvízf tés versenyképessége a földgázhoz képest A közvetlen üzemeltetési költségek és az évente hasznosított geotermikus energia mennyisége ismeretében könny kiszámolni a fajlagos energiaárat jelenleg, illetve a jöv ben. Ezt dolgoztuk föl a következ ábrán, feltüntetve a földgáz árát, illetve az egyes üzemekre kapott geotermikus energia árakat. Látható, hogy a szennyvízbírság (Ft/MJ) okozta költség2 500 Földgáz Árpád Rt. Szeged növekedés igen Szarvas Csorna Makó jelent s még ott 2 000 is, ahol a viszonylag 1 500 kedvez vízmin ségek miatt a 1 000 geotermikus energia ára nem 500 érné el a földgázét. Ahol a 0 termálvíz több 2005 2006 2007 2008 2009 2010 összetev je, és esetleg 6. ábra: A termálvíz f tések fajlagos energiaára üzemköltség alapon jelent sebb mértékben haladja meg a határértékeket, a termálvízftés versenyképessége még rohamosabban csökken, illetve egy id után a hasznosítás egyértelmen és határozottan veszteséges lesz. Megjegyzend , hogy a veszteségesség lényegesen alacsonyabb szinten is bekövetkezhet, ha pl. a termálvíz energiájával el állított valamely termék értékesítési árában a termel az éles piaci verseny miatt nem tudja érvényesíteni a növekv önköltséget. El fordulhat az is, hogy egyéb, pl. pénzügyi kötelezettségek (hiteltörlesztés, kamatfizetés) terhelik a termálvíz felhasználóját, és emiatt válik alacsonyabbá a határköltség. A számításokat a legkisebb és
22
biztos üzemeltetési költségekkel végeztük el, ami alá már nem lehet menni. Az ábra tehát a geotermikus energia legkedvez bb versenyállapotát tükrözi, a tényleges helyzet ett l csak negatív irányban térhet el.
3.1.2.1 Áttérés gázf tésre Fentiek ismeretében érdemes közelebbr l is megvizsgálni, hogy a földgáz alapú h termelésre való áttérés mennyire indokolt, illetve milyen érvek sorakoztathatók föl a földgáz használata mellett és ellen. Vizsgálódásunkat az alábbi területekre terjesztjük ki: − Energiapolitika − Mszaki és gazdasági megvalósíthatóság − Fenntarthatóság, megújuló képesség − Környezetvédelem − Természetvédelem
3.1.2.1.1 Energiapolitika Magyarország primer energiafelhasználásában a földgáz igen jelents szerepet játszik, részesedése jelenleg meghaladja a 40%-ot. A hazai termelés ennek kevesebb mint negyedrészét adja, a többi orosz import. A jövre vonatkozó elrejelzések a földgázfogyasztás további növekedését, a hazai termelés jelents csökkenését, az importfüggség ersödését jósolják A kilencvenes években még támogatták a korszer tlen, környezetszennyez szén- és olajtüzelések átállítását földgáztüzelésre, ez a támogatási forma azonban mára megsz nt. A földgázfelhasználás jelenleg csak piaci alapon nhet tovább, állami eszközökkel nem kívánják sem segíteni, sem korlátozni a folyamatokat. Az európai és a hazai energiastratégia megegyezik abban, hogy a takarékosságot, az energiahatékonysáot, azaz a fajlagos energiafogyasztás csökkentését, illetve a megújuló energiák fokozottabb hasznosítását prioritásként kezeli. Az EU-nak az utóbbira vonatkozóan irányelvbe foglalt programja van, és ez hazánkra is kötelezettséget ró. Ehhez igazodik mind az EU, mind Magyarország energetikai beruházásokat támogató pályázati rendszere, amely a megújuló energiaforrásokat, köztük a geotermikus energiát hasznosítani kívánó intézményeket, vállalkozásokat vissza nem térítend juttatásban részesíti.
3.1.2.1.2 M szaki és gazdasági megvalósíthatóság A kommunális hasznosításoknál termálvízf tés átállítása földgáztüzelésre az esetek dönt többségében m szakilag nehézséget nem okoz, legfeljebb kellemetlenséget, amennyiben a rég nem használt, de meglév kazánokat üzemképes állapotba kell hozni. Nem ritka, hogy a kazánüzemre egyébként is szükség van csúcsidej kiegészít f tés biztosítására, így az átállás elvileg még egyszer bb. Amint a bemutatott két példa (Szeged, Szarvas) mutatja, a gyors átállás a földgáztüzelésre a f tési költség jelents növekedésével járna, amit értelemszer en a hfogyasztók kénytelenek megfizetni függetlenül attól, hogy magánszemélyekrl, vagy intézményekrl van szó. Egészen más a helyzet a termálvíz energetikai hasznosítóinak túlnyomó részét jelent mezgazdasági üzemeknél, azon belül is a kertészeteknél, ahol szinte kizárólag a termálvíz az egyetlen energiaforrás. A földgáztüzeléshez tehát elször valamilyen
23
messzirl ki kell építeni a vezetéket, természetesen ki kell fizetni a hálózatfejlesztési hozzájárulást, és kazánokat kell telepíteni lehetleg új épületekben a kiegészít gépészeti és biztonságtechnikai berendezésekkel együtt. Mindezt 100%-ban saját forrásból, mivel a földgázhasználat bevezetésére semmilyen állami és/vagy uniós támogatás nincs. Példánknál maradva az Árpád Rt-nél legalább 50MW névleges kazánteljesítményre lenne szükség, ami milliárdos nagyságrend beruházást igényelne. Ilyen fejlesztési forrással sem az Árpád Rt., sem más üzem nem rendelkezik.
3.1.2.1.3 Fenntarthatóság, megújuló képesség A földgáz, mint fosszilis energiahordozó nem megújuló. Kitermelésével a készletek fogynak, és elre jelezhet az az idpont, amikor már nem fog a rendelkezésünkre állni, ha csak addig nem csökkentjük és nem szüntetjük meg teljesen a felhasználást. A geotermikus energiára azt mondják, hogy korlátozottan megújuló energiaforrás. Ez valóban így is van, mint ahogy a többi megújuló energiafajta (biomassza, nap, szél, víz) is ilyen. Ezen nincs semmi meglep, hiszen a véges Földön semmi nem lehet korlátlan. A kérdés tehát az, hogy a felhasználás és a folyamatos megújulás milyen arányban áll egymással. Erre vonatkozóan a Magyar Geológiai Szolgálat végzett számításokat, meghatározva Magyarország statikus és dinamikus (megújuló) geotermikus energiakészletét. A kapott értékeket összehasonlították a felhasználás tényszámaival, és arra a megállapításra jutottak, hogy „a geotermikus energia hasznosításának növeléséhez a forrás földtani oldalról biztosított, a termelés fenntartható módon akár nagyságrenddel is növelhet ”. A földh hasznosításhoz azonban közvetít közegre is szükség van, és amint a világon szinte mindenhol, ez nálunk is a termálvíz. Így ennek megújuló képességét is meg kell vizsgálni. Természetesen ez sem korlátlan, és a tartós kitermelés hatására a nyomásszintek általában csökkennek úgy Magyarországon, mint bárhol a világon. Hazánkban például a több évtizede termeltetett hévíztárolók nyomásszintje kisebb vagy nagyobb mértékben csökkent. A folyamat azonban 6-8 éve megállt, st megfordult. S bár a termálkutak nyugalmi szintjének emelkedése még messze nem olyan mérték , mint amilyen korábban a csökkenés volt, a jelenségbl arra következtethetünk, hogy a kitermelés és az utánpótlódás egyensúlyba került, illetve az utóbbi némileg meg is haladta az elbbit. Megkockáztatható az a kijelentés, hogy a jelenlegi kitermelési ütem fenntarthatónak tekinthet.
3.1.2.1.4 Környezetvédelem A földgáz eltüzelésével a levegt szennyezzük, még ha a legkisebb mértékben is az összes fosszilis tüzelanyag közül, a visszasajtolás nélküli termálvíz hasznosítással a felszíni vizeket és a talajt szennyezzük. Kérdés: melyiket válasszuk inkább, melyik ujjunkat harapjuk? A válaszadáshoz az almát kell összehasonlítani a körtével – objektívan. Az MGtE még nem találkozott olyannal, akinek ez sikerült volna. Igaz, próbálkozást sem igen tapasztaltunk. Így nem marad más hátra, mint annak számba vétele, amit biztosan tudunk. A fosszilis energiaforrások eltüzelésével – az egyéb káros anyagoktól eltekintve – biztosan keletkezik széndioxid, ami a földi üvegházhatást fokozó gáz. A CO2 kibocsátás globális csökkentése olyan jelentség , hogy több igen magas szint nemzetközi konferencia is foglalkozott vele, a Kiotói Jegyzkönyv pedig országokra lebontva meg is határozta a csökkentés szükséges mértékét. A széndioxid kibocsátás csökkentése tehát korunk egyetemes emberi törekvése. A víz hasonlóan fontos környezeti elem, mint a leveg. Védelme a szennyezésektl
24
ugyan olyan fontos, mint a levegé. Lényeges különbség azonban, hogy amíg a légszennyezés természeténél fogva nem ismer határokat, addig a felszíni (vagy felszín alatti) vizekben bekövetkezett szennyezések területileg korlátozottak. (A világtengereket most figyelmen kívül hagyhatjuk.) Az emlékezetes tiszai ciánszennyezés értelem szer en nem érintette pl. a Bodrogot, a Sajót, a Zagyvát, a Körösöket, vagy a Marost, sem a Dunát Titeltl a Fekete erdig. A vizek szennyezését mindig helyileg kell vizsgálni. A szennyvizekre vonatkozó kibocsátási határértékek a felszíni vizek védelmét szolgálják. A határértékek azonban nem adnak támpontot arra, hogy túllépésük esetén az adott befogadót milyen károsodás éri. Ez – részben – azért is van így, mert a felszíni vizek nagyon sokfélék lehetnek. Egy biztos: ahhoz, hogy a használt termálvizek felszíni elvezetésének hatásait, esetleges károkozásait vizsgáljuk, adott a lehetség. Nem szükséges elméleti fejtegetésekbe bocsátkoznunk, hiszen a több évtizedes felszíni vízelhelyezés miatt elég csak méréseket végeznünk az érintett vízfolyásokon. Véleményünk szerint a termálvizek több évtizedes felszíni elhelyezése gyakorlatilag semmilyen kimutatható károkozással nem járt, ezért nem indokoltak a jelenlegi szigorú kibocsátási határértékek.
3.1.2.1.5 Természetvédelem A földgáztüzelés természetre gyakorolt pozitív vagy negatív hatásáról nincs információnk. Van azonban példa arra, hogy az elfolyó termálvíz védelemre érdemes természeti értéket hozott létre. Egerszalókon két medd olajkutató fúrásból feltör termálvíz évtizedek óta épít egy sódombot. A 2001-ben kiadott vízjogi üzemeltetési engedélyben kötelezen elírják napi 290 m3 termálvíz felhasználását (értsd: elfolyatását) „természetvédelmi célra mésztufa domb fenntartásához”. Egerszalókon a természetvédelmi cél nem egyéb, mint egy emberi hanyagságból létrejött, az eredeti flórát elpusztító esztétikai látványosság fenntartása. Ennél valóságosabb természeti érték az, amikor a nagyobb kiterjedés termál h ttavak vizes élhelyként kezdenek el m ködni, és költöz madarak számára szolgálnak pihen helyként.
3.1.3 Hogyan tovább a földh hasznosítással? Különböz tanulmányokban találkozni lehet olyan javaslatokkal, hogy a magyarországi földh hasznosítás mértékét 2010-ig a jelenlegi szint kb. háromszorosára lehetne és/vagy kellene emelni. E célkitzés realitásával most nem kívánunk foglalkozni. Az el z ekben azt bizonyítottuk, hogy a jelenlegi jogszabályi környezet változatlanul maradása a meglév hasznosítók többségét – még 2010 el tt - gazdaságilag el fogja lehetetleníteni. Így viszont még nehezebb elképzelni, hogy egy igen jelent s visszaesés ellenére az óhajtott növekedés meg fog valósulni. S bár az eddig elmondottak azt is alátámasztották, hogy a jogszabályi szigor indokolatlan, érdemes elgondolkodni azon, hogy miként tudnánk még jobban gazdálkodni a termálvízzel, még kevésbé használni a természeti t két.
3.1.3.1 Kevesebb termálvíz kitermelése Mindenki számára a legjobb megoldás.
3.1.3.1.1 Kevesebb termálvízzel azonos termelési érték Ez elssorban a kertészeteknél lenne alkalmazható, ahol a termeszt berendezések általában elavultak. A legkorszer bb növényházak, fóliasátrak 20-30%-kal kevesebb
25
energia felhasználásával képesek ugyan azt a növénykultúrát kiszolgálni. A termál gépészeti berendezések korszer sítése is csökkentheti a termálvíz igényt.
3.1.3.1.2 Kevesebb termálvízb l ugyanannyi energia Ez – korszer hasznosító berendezéseket feltételezve - csak a víz fokozottabb leh tésével érhet el. Az épületf téseknél korlátot jelent, hogy olyan meglév f tési rendszerekhez kell alkalmazkodni, melyeket eredetileg nem termálvízf tésre terveztek. Ezért a leh lt termálvizek viszonylag jelents htartalommal bírnak, azonban ritkán adódik lehetség arra, hogy alacsony hmérséklet szint fogyasztót lehessen a folyamat végére kapcsolni. A kertészetek általában igen jól kihasználják a termálvíz htartalmát, ezért itt csak a mesterséges további hkinyerés képzelhet el. Ez a hszivattyúzás, ami ismert technológia, azonban a hazai energia árarányok jelenleg gátolják a szélesebb kör elterjedést. Meglév rendszerek utólagos átalakításának m szaki és gazdasági elemzését mutatjuk be jelen tanulmány 4. fejezetében.
3.1.3.1.3 Az egyéb termálvíz kitermelések csökkentése Az ugyancsak termálvizet használó fürdk lényegesen kedvezbb helyzetben vannak, mint az energetikai felhasználók: a vízkészlet járulék sokkal kevesebb, a szennyvízbírságra vonatkozó határértékek magasabbak, és lehetség van egyedi határértékre is, kifejezetten nem kell bányajáradékot fizetniük még akkor sem, ha másodlagosan energetikai hasznosítást is folytatnak, nem kell tartaniuk a visszasajtolási kötelezettségtl. Ez környezet nem ösztönöz annyira a víztakarékosságra, mint az energetikai felhasználóknál. Nem állítjuk, hogy van ilyen, de elképzelhet, hogy egyes fürdmedencék hntartását is termálvízzel oldják meg az üzemeltetk, amihez több vizet használnak, mint amennyit a fürdési technológia feltétlenül igényelne. A medencéken keresztül vezetett termálvíz felszíni befogadóba kerül, tehát a felszín alatti vízkészletet mindenképpen csökkenti.
3.1.3.2 Vízvisszatáplálás Nem szabad abbahagyni a próbálkozást a pannon homokk be való visszasajtolásra, de nyilvánvalóan egészen más alapokon kell a dologhoz hozzáállni, mint eddig. Mivel nem ez az egyetlen mód az energetikailag használt termálvizek felszíni elfolyatásának csökkentésére, tisztázni szükséges, hogy a visszasajtolás általánossá tétele − mekkora ráfordítást igényel, és ehhez mennyi állami támogatás szükséges, − a ráfordítás arányban lesz-e a környezeti állapot javulásával. A hasadékos tárolóba történ visszatáplálás a kis üzemviteli bizonytalanság miatt támogatandó. Ugyanakkor a vízfeltárás általában nagyobb kockázattal valósítható meg, mint a homokköves tárolóknál, ami fölveti az állami szerepvállalás szükségességét a kezdeti kockázat viselésében. A fenti felsorolás természetesen nem teljes. A helyt l, a felhasználási és a vízelhelyezési módtól függ en sok egyéb megoldás képzelhet el vízgazdálkodási, környezetvédelmi célok megvalósítására. Egy azonban biztos: a terhek drasztikus növelésével a termálvíz energetikai felhasználói többségének nem marad más választása, mint a felhagyás a tevékenységgel. Most még nincs veszve minden. A kibontakozáshoz világos célokra, büntetés helyett támogatásra és türelemre van szükség.
26
3.1.4 Termálvízfelhasználás csökkentésének lehet ségei
3.1.4.1 F t felület b vítése a szarvasi termál közm nél 3.1.4.1.1 Kiindulási adatok: F tési h teljesítmény igény: F tési elremen hmérséklet: F tési visszatér hmérséklet: Radiátor közepes h mérséklet: Termálvíz térfogatárama: Termálvíz h mérséklete: Éves hasznos termál energia: Éves termálvíz felhasználás:
4300 80 60 70 65 95 32 170 170 359
kW o C o C o C m3/h o C GJ m3
3.1.4.1.2 Radiátor felületek b vítése: Irányozzuk el, hogy az épületek f tési rendszereinek hlépcsje 80/60 oC helyett 55/35 oC legyen. Ez kb. kétszeres radiátorfelületet igényel. Az éves hasznos termál energia értékét azonos szinten tartva az alábbi vízmennyiség értékek adódnak: Éves hasznos termál energia: Termálvíz térfogatárama: Éves termálvíz felhasználás:
32 179 GJ 42 m3/h 127 578 m3
A termálvíz igény egy átlagos hmérséklet f tési idszakban csaknem 43 000 m3–rel, 25,1%-kal csökken.
3.1.4.1.3 Beruházási költségbecslés Átlagosan 2 kW-os radiátorokkal számolva 2150 db radiátort kell kicserélni. A rendszer jó szabályozhatósága érdekében szükséges felszerelni termosztatikus radiátorszelepeket is. A beruházási költségeket a következ táblázatban foglaljuk össze. (A rezsióradíjat 2500 Ft-tal vettük figyelembe.) Munka megnevezése Bontási munkák Radiátorok Radiátor szelepek Összesen
Egység anyagár normaid 35 000 4 000
1 3,2 0,7
Teljes ár (Ft) anyag munkadíj 5 375 000 75 250 000 17 200 000 8 600 000 3 762 500 110 187 500
3.1.4.1.4 Értékelés A kapott beruházási költség nagyságrendileg összemérhet egy visszasajtoló rendszer becsült költségével, bár valószín leg annál kevesebb. Kiindulva abból a tapasztalatból, hogy egy termel kúthoz kett, esetleg három visszasajtoló kút szükséges, továbbá figyelembe véve, hogy a ki nem termelt víz nem okoz sem visszasajtolási kockázatot, sem többlet üzemköltséget, az elképzelés nem t nik eleve reménytelennek. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy támogatás nélkül ilyen beruházást senki nem fog elindítani, mert önmagában a VKJ-ban jelentkez megtakarítás kevés a gazdaságossághoz.
27
3.1.4.2 Az Árpád-Agrár Rt. kertészet energiahatékonysági beruházás terve A terv magában foglalja a kertészet 23 ha üvegházának a h központ termálvízkormányzás és üvegház szabályozás átalakítását a korszer igényeknek megfelel en. A terv nem érinti az üvegházak – mint építmények – átalakítását. Feladatok: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Termálvíz kitermelés szabályzása a mindenkori h mennyiség igénynek megfelel en 14 db termálkút szabályozása a meglév motoros szelepek segítségével A kitermelt termálvíz optimális elosztása a mindenkori h mennyiség igénynek megfelel en Tartalék vízmennyiség képzése a f t teljesítmény növelése érdekében a kritikus id szakokban Üvegházak klímaszabályzásának korszer sítése Szociális létesítmények vízh fok szabályzása a mindenkori h mennyiség igénynek megfelel en 4.5 és 7.5 m-es fóliatelep vízh fok szabályzása az új üvegháztelep elhasznált vizének felhasználásával Termálvíztartályok vízszint szabályzása és az elhasznált víz továbbítása a h t tóba Energiaerny felszerelése
Részletezés: -
-
-
-
3 db Integro Spectra klímakomputer 3 db meteorológiai állomás 42 db mér doboz 108 db vízh fok érzékel 72 db ablakpozíció érzékel 42 db adatátviteli szekrény Priva OFISZ program 3 db P IV-es PC Számítógépes adatkapcsolat program 51.537.500,- + Áfa 18 db ultahangos vízszintérzékel 3 db vízszint érzékel vezérlés beállító adapter 3 db központi vezérl szekrény Vezérl szekrény érzékel k és motoros szelepek m ködtet kábelei Kommunikációs kábel az üvegházak és a klímakomputer között 9.852.500,- + Áfa Szerelés díja 8.750.000,- + Áfa 12 + 6 + 5 ha energiaerny és mozgat berendezés 1.012.000.000,- + Áfa Szerelési díja + Áfa 14 db 100m3-es puffertartály 14 db puffertartály szigetelése Alapozás elkészítéséhez beton (525 m3) Tartályok összekötéséhez szüks. cs vezetékek és szerelvények 43.750.000,- + Áfa Szerelési díj + Áfa
35.700.000,-
13.125.000,-
28
-
28 db NA 200 motoros szelep 18 db Grundfos keringet szivattyú Vízgépészeti szerelvények és csövek 25.252.500,- + Áfa
-
Bontási munkák Szivattyúk és motoros szelepek beépítése Cs vezetékek és szerelvények beépítése 9.852.500,- + Áfa
-
Vízgépészeti tervek elkészítése Kapcsolódó építészeti tervek elkészítése Er sáramú villamos és vezérlési tervek elkészítése 6.350.000,- + Áfa Összesen:
1.216.170.000,- +
Áfa
3.1.5 megújuló energiaforrások fajlagos költségei Egy német szakirodalomra támaszkodva tudjuk a mellékelt táblázatos összehasonlítást közreadni. Megjegyezzük, hogy a földh hasznosítás egységnyi energiamennyiségre jutó költsége különböz helyszíneken nagyon különböz ek lehetnek, és akár jelent sen eltérhetnek a közölt adatoktól.
29
Befektetési és energia el állítási költségek különféle megújuló energiaforrásoknál Beépített Éves kapacitás üzemóraszám
Éves energiatermelés
Beruházási ktsg. Mködési ktsg.
Energia kiterm. ktsg.
Szélenergia
part menti szél park
1 MW 1 500 1 MW 1 900
1 500 000 1 900 000
kWh kWh
5 MW 3 750
1 875 000
kWh
260 000 eFt 273 eFt
7 613 eFt/év 10 875 eFt/év
22 Ft/kWh 22 Ft/kWh
18 Ft/kWh
Fotovoltaikus
Kis teljesítmény Közepes teljesítmény
.2-3 kWp
*
800 kWh/kWp
1 725 eFt
0
210 Ft/kWh
>50 kWp
*
800 kWh/kWp
1 325 eFt
0
160 Ft/kWh
300 kW
5 000
1 500 000 kWh
575 000 eFt
14 000 eFt/év
38 Ft/kWh
1 MW 5 500
5 500 000 kWh
1 342 500 eFt
33 250 eFt/év
25 Ft/kWh
1 175 000 eFt 1 925 000 eFt
47 050 eFt/év 167 250 eFt/év
38 Ft/kWh 8 Ft/kWh
2800000 eFt
89500 eFt/év
3 Ft/kWh
5500000 eFt
450000 eFt/év
24 Ft/kWh
125000 eFt
12500 eFt/év
25 Ft/kWh
125000 eFt
14000 eFt/év
17 Ft/kWh
Vízier mvek
Geotermikus energia f t f t Kapcsolt h - és vill. Energia term
2 MW 2 000 20 MW 2 000 10 MW 2 000 h/h
4 000 000 40 000 000 30 000 000
1,5 MW 8000 h/vill. 12000000
kWh kWh kWh kWh
Biomassza 5 MW 22 MW 150 kW Biogáz 232 kW Szennyvíz- 200 kW gáz 330 kW Fa-f tés
7 000 h/vill. 48 300 000 3 000 h/h 67 000 000 7 000 h/vill. 1 050 000 290 h/h 67 000 7 000 h/vill. 1 400 000 2 000 h/h 660 000
kWh kWh kWh kWh kWh kWh
Napenergia 5 m2
500 kWh/m2
230 eFt/m2
2
2
2
200 m
2
2000 m
500 kWh/m
2
300 kWh/m
102 eFt/m
2
179 eFt/m
4 eFt/m2/év
48 Ft/kWh
2
20 Ft/kWh
2
60 Ft/kWh
2 eFt/m /év 3 eFt/m /év
3.1.6 Támogatási lehet ségek más minisztériumoknál A Munkabizottság tevékenysége során felmerült az a kérdés, hogy a földh hasznosításban bármilyen módon érintett vagy érdekelt minisztériumok a felmerült problémák megoldásához
30
milyen segítséget tudnának nyújtani. Itt els sorban a pályázati lehet ségek jöhetnek számításba mind a 2005-2006 években, mint a 2007-2013 közötti id szakban. Március közepén levelet küldtük az FVM-be, a GKM-be, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumba, a Regionális Fejlesztések Hivatalába és a Miniszterelnöki Hivatalba. Válasz az FVM-b l (2. melléklet) és a GKM-b l (3. melléklet) érkezett. Budapest, 2005. május
Szita Gábor MGtE elnök
31
32
33
34
35
3.2 KvVM által készített áttekintés a geotermikus energia hasznosításának jogi környezetér l A geotermikus energia hasznosítását különböz szempontok szerint lehet értékelni, többek között energetikai, mez gazdasági, környezetvédelmi (vízvédelmi) és egyéb szempontok szerint is. Ezek közül a jelen tanulmány els sorban a vízvédelmi szempontokat tekinti át, de ezek sok esetben nem választhatók el élesen az egyéb kihatásoktól sem. A felszíni vízkészletek védelmét szolgáló jogszabályok (a 220/2004. (VII. 21.) Korm. és a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletek) a termálvíz hasznosítását 3 csoportba sorolja, és ezekre állapít meg határértékeket, illetve ír el a használt víz elhelyezésére követelményeket. A csoportosítás alapvet en a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, illetve a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény el írásaira támaszkodik.1 1. csoportba tartoznak a gyógyászati célú hasznosítást szolgáló létesítmények (gyógyfürd k), melyek esetében a jogszabályok figyelembe veszik a hasznosítást kiemelt nemzetgazdasági jelent ségét, a jelenlegi és a korábbi gazdaság-fejlesztési programokban (Nemzeti Fejlesztési Terv, Széchenyi-terv) az ágazat részére biztosított forrásokat. A környezetvédelmi szempontokat gyógyfürd k esetében a jogszabályok alárendelik a gazdasági és egészségvédelmi el nyöknek, így a szennyez anyag kibocsátást nem kötik szigorú feltételekhez. 2. csoportba sorolják a jogszabályok a termálfürd kben való hasznosítást, mely a gyógyászati célnál kisebb prioritást élvez, bár jelent sége nem elhanyagolható. Az e csoportba tartozó hasznosítás esetében már mérlegelni kell a szolgáltatásból származó haszon és a környezetvédelmi károkozás egyensúlyát. 3. csoportba sorolt, energetikai célú felhasználás esetében, a termálvíznek csupán a h tartalmát hasznosítják, így a használat során szennyez anyag nem juthat be a vízbe. Mivel ebben az esetben a víz kémiai és biológiai jellemz i nem változnak a használat során (pl. zárt rendszer üvegház- vagy lakás-ftés), ezért a hatályos jogi szabályozás2 1
1995. évi LIII. tv. 20. § Az a) ivóvízellátást biztosító, b) az ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló, c) a természet védelme szempontjából jelent s, d) az üdülési, sportolási és terápiás hasznosításra kijelölt vízkészleteket fokozott védelemben kell részesíteni. 21. § (1) A vizek igénybevétele, terhelése, a vizekbe használt- és szennyvizek bevezetése - megfelel kezelést követ en - csak olyan módon történhet, amely a természetes folyamatokat és a vizek mennyiségi, min ségi megújulását nem veszélyezteti. (2) A kitermelt víz felhasználásáról gondoskodni kell. A kitermelést és a használt víznek a vizekbe történ visszavezetését, valamint a vizek átvezetését úgy kell végezni, hogy a vízadó és -befogadó közeg készleteit, min ségét és él világát kedvez tlenül ne változtassa meg, öntisztulását ne veszélyeztesse. 1995. évi LVII. tv. 5. §. (3) Az ásvány-, gyógy- és termálvizek felhasználásánál el nyben kell részesíteni a gyógyászati, illetve gyógyüdülési használatot. A kizárólag energia hasznosítás céljából kitermelt termálvizet - a külön jogszabályban megfogalmazottak szerint - vissza kell táplálni. 2 A felszín alatti vizek védelmér l szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet szerint alapvet en tilos szennyez anyagot tartalmazó víz közvetlen bevezetése felszín alatti vízbe. Ez alól kivételt képez a 9.§ (5) bekezdése, amely szerint „a 13. §-ban foglaltak figyelembevételével engedélyezhet
36
értelmében ez az egyetlen eset amikor a felhasznált termálvíz visszasajtolható a vízadó rétegbe. Az 1. és 2. csoport esetében a törvények szerinti részleges prioritását ismerik el a környezetvédelmi jogszabályok azzal, hogy - ellentétben a szabályozás általános alapelveivel – fürd vizek esetében lehet vé teszik a nem-termálvizes medencékb l elfolyó vízzel való keverést a kibocsátás el tt, és ezáltal a termálvizek f szennyez anyagainak tekinthet összes só és nátrium-egyenérték százalék értékeinek csökkentését, kezelés nélkül is. A 3. csoport, azaz az energetikai célú hasznosítás esetén természetesen számolni kell a visszasajtolás költségeivel is. Ezeket viszont szembe kell állítani azokkal a költségekkel (és közvetlenül nem számszersíthet egyéb környezeti károkkal is), amelyet a magas só- és egyéb szennyez anyag tartalom okoz, vagy okozhat a jelenlegi vagy a jöv ben megjelen egyéb környezet-használók részére. A visszasajtolás költségeit új létesítmény esetében (hasonlóan az egyéb, környezetvédelmi költségekhez) be kell építeni a beruházási költségek közé. Meglév létesítmény esetén esetleg indokolt az állami vagy EU forrásokból történ támogatás, ehhez azonban több érintett tárca egyetértése is szükséges. A környezetvédelmi szabályozás (a 220/2004. (VII. 21.) Korm. és a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletek) azzal segíti el a probléma megoldását, hogy 2010-ig türelmi id t biztosít a követelmények teljesítésére. Miután a jogszabályok 2002. óta ismertek, így összesen körülbelül 7 év áll a termálvíz hasznosítók rendelkezésére a szükséges fejlesztések megvalósításához. (Ez több más, szigorodó környezetvédelmi el írással összehasonlítva nem irreális követelmény.) A visszasajtolás támogatásáról kés bbiekben várható döntést l függ en, indokolt lehet a türelmi id esetleges meghosszabbítására vonatkozó egyeztetések indítása a 2006. év folyamán. A fürdési célú hasznosítás esetében egyébként a 2000/60/EK „Víz-Keretirányvvel” harmonizáló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet nem mszaki okok miatt tiltja a használt víz tisztítás utáni visszasajtolását, hanem a környezetvédelmi megelzés elve miatt. A fenti szabályozási alapelvek kidolgozásánál figyelembevételre kerültek a vonatkozó EU irányelvek, illetve az azokkal harmonizáló magyar törvények, Magyarország vízgazdálkodási sajátosságai (beleértve a termálvizek gazdasági életben betöltött jelent ségét, a használt vizek elhelyezésének lehet ségeit és korlátait), a mez gazdasági és turisztikai kihatások, és számos egyéb szempont is.
a)
a felszín alatti vízdúsítás, azaz a víz közvetlen vagy közvetett bevezetése a felszín alatti vízbe a kitermelhet felszín alatti víz mennyiségének szennyezés nélküli növelése érdekében, b) a kitermelt felszín alatti vizek ugyanazon vagy azonos célra használt rétegbe történ visszajuttatása, ha biztosított, hogy a visszasajtolt víz nem tartalmaz a kitermelt vízt l eltér anyagot és nem okoz kedvez tlen min ségváltozást ba) geotermikus energia hasznosítás céljából zárt rendszer technológiával, bb) a szilárd ásványi nyersanyagok bányászatához kapcsolódó, az ásványi nyersanyagok kitermelését l elkülönül rendszerben, bc) a mélyépítési, illetve fenntartási munkák során.„
37
A jogszabályok (a 220/2004. (VII. 21.) Korm. és a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletek) készítése során számos egyeztetésre került sor. Az államigazgatási egyeztetéseket megel z en több társadalmi és szakmai szervezettel folyt részletes konzultáció. Sajnos valamennyi érintett szervezet bevonására nem kerülhetett sor a jogalkotás folyamatában, a szabályozás által érintett szakterületek, iparágak jelent s száma miatt. Így els sorban a nagyobb érdekképviseleti szervek (pl. MAGYOSZ) kerültek bevonásra a tárgyalásokba. Így elmaradt az egyeztetés – többek között – a Magyar Geotermális Egyesülettel, illetve a Magyar Termálenergia Társasággal, továbbá a JNSzM Termál- és Gyógyturizmus Egyesülettel is. A KvVM indokoltnak tarja, hogy a termálvíz energetikai célú hasznosítása esetében az eddigieknél részletesebb gazdasági elemzés készüljön. A vizsgálat terjedjen ki a különböz energia-hordozók felhasználásának költség-elemzésére, az egyéb, járulékos költségek (környezeti károk, hasznosító berendezések üzemeltetése és karbantartása, stb.) meghatározására is, komplex hasznosításra vonatkozó, konkrét példák alapján.
3.3 Kompromisszumos javaslatok 3.3.1 A 2005.01.20 és 2005.02.03-i ülés emlékeztet jének kompromisszumos javaslatai A január 20-i és február 3-i ülés alapján megfogalmazott javaslatok: • A termálvíz és geotermikus energia felhasználás esetén hazai források hiányában EU támogatásokat kell igénybe venni • A növénytermesztés vonatkozásában a mez gazdaság területén rendelkezésre álló hazai és EU forrásokat egyaránt igénybe kell venni • A támogatásokat az energetikai rendszer korszersítésére is célszer felhasználni • A hasznosítás komplex szemléletét kell alkalmazni • Törekedni kell arra, hogy a fizetend bírságot ki lehessen váltani a termálvíz és geotermikus energia hatékonyabb felhasználását, vagy a termálvíz visszasajtolását el készít és megoldó beruházásokkal • Támogatni kell a visszasajtolást szolgáló pályázatok eredményessé válását (ld Földh projekt) • A felhasználóknak célszer megvizsgálni egyéb támogatási lehet ségeket is, mint például: szociális alapú támogatás, régiós támogatás, kistérségi támogatás, közvetlen EU támogatások • VITUKI képvisel je konkrét projektjavaslatot ismertetett (ld. 1. sz. melléklet). MgtE kifejezte készségét a programban való együttmködésre. Az ún. Földh program megvalósításának pénzügyi fedezetét Felek a KvVM-t l, Európa Tervt l, EU-tól és a hasznosítóktól remélik.(A programjavaslat a II-III. fázisban az Európa Tervet jelöli meg, de esetleg egyéb támogatási formákat is keresni kell.) • célszer közösen azt szorgalmazni, hogy a geotermikus energia hasznosítása ne csak geotermikus villamos-energia termelés formájában kerüljön be a megújuló energiaforrások körébe, mert ezáltal a támogatási lehet ségek növekedhetnének
38
3.3.2 Javaslat a FÖLDH 1. A
régóta
mköd ,
program projektjeire termál-kutakból
származó
termálvizek
környezetkímél
hasznosításával kapcsolatos bizottság szakmai háttérfeladatainak ellátása keretében a VITUKI Kht. a KvVM által jóváhagyott 2005. évi közhasznú feladatai között lássa el a következ ket:
–
kérd íves felmérés a geotermikus energiahasznosítás keretében üzemeltetett kutakra, illetve hévízmvekre kiterjed en.
–
a geotermikus energiahasznosítás fejlesztésével kapcsolatos megvalósíthatósági tanulmány készítése.
–
a KvVM vezetésével mköd , a tárgykörrel foglalkozó bizottság tevékenységének támogatása.
–
kapcsolattartás a témakörrel foglalkozó külföldi szakcégekkel.
–
a geotermikus energiával és a termálvizekkel kapcsolatos kiadványok összeállítása, támogatása.
Ez a tevékenység megalapozza az ún. FÖLDH programot, annak I. fázisaként tekinthet . A megvalósíthatósági tanulmány csak akkor érheti el a célját, ha létezik egy szakmai konszenzussal elfogadott geotermikus stratégia, amely egyebek mellett kijelöli azokat a kulcsfontosságú területeket, elemeket, amelyeket fejleszteni kell. (Itt már nem elegend általában a visszasajtolásról beszélni, mert a stratégia részeként konkrét akciókat kell megfogalmazni a visszasajtolásra vonatkozóan. A megvalósíthatósági tanulmány a kijelölt akciók mszaki-gazdasági el terve. Ezen alapul majd a kiviteli tervezés.) Mivel ilyen stratégiát nem ismerünk, kíváncsian várjuk a megvalósíthatósági tanulmányt. Ismételten kérjük, hogy az elkészült megvalósíthatósági tanulmányt bocsássák szakmai vitára. 2. A Bizottság megállapítja, hogy a visszasajtolási technológia üzemszer alkalmazásához további kutatások végzése szükséges a 2006-2008 id szakban:
–
az eddigi kísérletek és üzemi tapasztalatok összegyjtése, értékelése,
–
félüzemi kísérletek végzése a technológia fejlesztésére,
39
–
a visszasajtolással végzend termál energiahasznosítás gazdaságosságának vizsgálata, figyelembe véve a geotermikus energiának, mint megújuló energiaforrásnak adható támogatást,
–
javaslattétel a
geotermikus energiahasznosítás további megoldására ott, ahol a
visszasajtolás az el bbiekben vizsgált és fejlesztett technológia, valamint a támogatások figyelembevételével sem valósítható meg gazdaságosan, –
a geotermikus ftési rendszerek korszersítése lehet ségeinek vizsgálata.
Ez képezi a FÖLDH
program II. fázisát. A szükséges ráfordítás várhatóan 0,5 Mrd Ft.
Fedezetét a kutatás-fejlesztésre különböz pályázatokon elnyerhet összegek jelenthetik. Az itt felvázolt program teljesítésére nem elegend
a 2006-2008 közötti id szak. A
vízbesajtolásnál a félüzemi kísérlet önmagában 2-3 év. 3. A régóta mköd , visszatáplálás nélküli termálvíz-használatok környezetbarát átalakítása EU támogatással a 2007-2013 id szakban történhet a FÖLDH program III. fázisaként. A visszasajtolás alkalmazására, a ftési rendszerek korszersítésére vonatkozó munkálatok kiviteli terveinek készítéséhez a Nemzeti Fejlesztési Terv II. keretében mintegy 1,0 Mrd Ft kormányzati támogatás szükséges, a munkálatok végrehajtása mintegy 50 hévízhasznosításnál várhatóan 20 Mrd Ft ráfordítással történik EU támogatás, illetve a termálenergia-hasznosítók önrészeinek fedezetével. 2005-öt írunk. Vegyük figyelembe az el z pontokban vázolt programot. Tartható a 2007-2013 ütemterv? Véleményünk szerint nem. Ezt elmondtuk már többször is, ezért további részletekbe itt nem bocsátkozunk.
4. A Bizottság javasolja, hogy a FÖLDH
programhoz kapcsolódó hévízhasznosítók
(csatlakozás kritériumai?)a jogszabályban megengedett szennyvíz bírság mérséklésére vonatkozóan 2006-ban kezd djenek ismételt tárgyalások. vehessék igénybe. Nem tudjuk elfogadni, mert a kompromisszumos javaslatainkból semmit nem vettek figyelembe. Ez a pont más szempontból is egészen egyszeren komolytalan. 5. A FÖLDH
program megvalósításába a szakintézményeken (MGSZ, MÁFI, ELGI,
VITUKI Kht.), valamint szakcégeken kívül az érintett hévízhasznosítókat és érdekvédelmi, szakmai egyesületeiket be kell vonni. Figyelemmel kell lenni a hazai olajipari és a külföldi tapasztalatokra, a termálvizek balneológiai használatára, a felszín alatti vízkészletekkel és a környezettel való összefüggésekre.
40
4 Egyéb anyagok 4.1 VITUKI által készített emlékeztet a 2005.02.03-i üléshez A Geotermikus Bizottság 2005. február 3-i ülésér l készítend Emlékeztet höz Liebe Pál tájékoztatása és javaslata alapján jelenlév k egyetértettek abban, hogy a régóta mköd , energetikai célú, visszatáplálás nélküli termálvíz-használatok környezetbarát átalakítása érdekében egy nagyobb projekt indítására van szükség (FÖLDH -program), amely három fázisból áll:
–
FÖLDH
I. (2005): a geotermikus energiahasznosítás keretében mköd
hévízmveknél kérd íves felmérést kell végezni a jelenlegi mszaki és gazdaságossági információkra vonatkozóan, össze kell gyjteni a néhány helyen mköd visszatáplálásra vonatkozó tapasztalatokat, valamint néhány helyen reprezentatív felmérést kell végezni, különös tekintettel a visszatáplálandó hévizek fizikai-kémiai paramétereire. Az el bbiek, valamint nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével meg kell fogalmazni a visszatáplálással kapcsolatos technológiai, fejlesztési igényeket, gazdaságossági számításokat kell végezni. Ennek alapján – a KvVM által létrehozott jelen Geotermikus Bizottsággal egyeztetve – el kell készíteni az Európa Tervhez kapcsolódó horizontális projekt (FÖLDH
II.) megvalósíthatósági tanulmányát.
Várható ráfordítás: 7 MFt, finanszírozó: KvVM, vállalkozó: VITUKI Kht. –
FÖLDH
II. (2005-2006): a projekt az Európa Terv keretében 2007-2013 között EU
támogatással végzend , mintegy 50 régóta mköd , visszatáplálás nélküli termálvízhasználat környezetbarát átalakítását (FÖLDH FÖLDH
III.) alapozza meg. A projekt a
I. projektben kidolgozandó megvalósíthatósági tanulmány alapján részletes
vizsgálatokat irányoz el
a visszatáplálás technológiájának fejlesztésére, s ennek
figyelembevételével gazdaságossági számítások készülnek. Ezek alapján eldönthet a visszatáplálás adott helyen történ megvalósíthatósága és konkrét helyekre kiviteli tervek készülnek, amelyek tartalmazzák a hévízm energetikai rendszerének korszersítését is. A kiviteli tervek felhasználhatók az EU felé történ pályázatokhoz, amelyeket a hévízhasznosítók, vagy azok csoportjai nyújtanak be. A várható ráfordítás: 1,8 Mrd Ft, finanszírozó: Európa Terv horizontális projektjeinek fedezete (az el zetes megvalósíthatósági tanulmány 2004-ben benyújtásra került).
41
–
FÖLDH
III. (2007-2013): az el z fázisokban tervezett munkálatok végrehajtása
mintegy 50 hévízhasznosítónál. Várható ráfordítás: 20 Mrd Ft. Fedezete: EU támogatás, a hévízhasznosítók önrészei.
Javasolható, hogy a FÖLDH
programhoz kapcsolódó hévízhasznosítók a jogszabályban
megengedett szennyvíz bírság-mérséklést a FÖLDH II. projekt kezdetét l igénybe vehessék.
Budapest, 2005. február 7.
(Liebe Pál) VITUKI Kht., projekt igazgató
4.2 MgtE által készített emlékeztet a 2005.02.03.i üléshez Emlékeztet tervezet A termálvizek felszíni befogadóba történ elhelyezésével kapcsolatban elhangzott, hogy − az összes sótartalomra és a Na egyenérték %-ra vonatkozó határértékeket az öntözés érdeke indokolja, − az energetikára használt termálvizek zömmel öntözési idényen kívül folynak el, − pl. az Árpád Rt. termál tavainak leeresztését az illetékes vízügyi igazgatóság végzi. Az MGtE átnyújtott egy 1996-ban készült tanulmányt, amely a Kurca állapotát vizsgálta abból a célból, hogy a tervezett meder rekonstrukciót az évtizedes termálvíz elvezetés nem teszi-e lehetetlenné. A vizsgálat a Kurca iszapjában termálvízb l ered káros anyag felhalmozódást nem tudott kimutatni. Az MGtE által írásban feltett 9 kérdés közül 4-re az alábbi válaszok érkeztek: Kérdés 10. Melyek azok az EU el írások, amelyek a termálvíz és a geotermikus energia komplex hasznosítására vonatkoznak? 11. Melyek azok az EU-s jogszabályok, amelyek a szennyvízbírságolás módjára, mértékére, stb. vonatkoznak? 12. Van-e olyan valamennyi tagországra érvényes EU-s jogszabály, amely a szennyvíz kibocsátási határértékeket és a bírságtételeket tartalmazza? 13. Mi az a külön jogszabály, amely a vízgazdálkodási törvény 15.§ (3) pontja szerint a kizárólag energetikailag hasznosított felszín alatti vizek kötelez visszatáplálásáról szól?
Válasz Nincsenek ilyen el írások. Nincsenek ilyen jogszabályok Nincs.
A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet
42
A KvVM képvisel i elmondták, hogy a meglév hévíztermel kutakból származó víz visszasajtolásának megoldása érdekében a 2007-2013 közötti id szakot lefed NFT-2 részeként 20Mrd Ft támogatási keretet terveztek új vízbesajtoló kutak létesítésére. Ennek - a jelenlév k által Földh -1-nek elnevezett - projektnek az el készítésére, a megfelel technológia kidolgozására pedig 1 Mrd Ft-ot szánnak. A KvVM képvisel i jelezték, hogy az NFT-2 jelenleg tervezés alatt áll, még nem fogadták el. Teljes egyetértés mutatkozott a KvVM és az MGtE között abban, hogy a magyarországi földh hasznosítók saját er b l, jelent s állami támogatás nélkül nem képesek megoldani a kitermelt hévíz visszasajtolását. Az MGtE elnöke igennel válaszolt a KvVM azon kérdésére, miszerint az MGtE hajlandó-e közremködni a Földh -1 projekt el készítésében, és a visszasajtolási kutatásokban. Az MGtE az egyesület súlyának és kiterjedt szakért i bázisának megfelel részvételt tart szükségesnek a projekt minden szakaszában. A Földh -1 programmal párhuzamosan lehet ség van egyéb, a termálvíz felhasználását csökkent beruházások el készítésére, megkezdésére, illetve elvégzésére, de ehhez is állami támogatás szükséges. Az MGtE részér l ehhez azt kérik, hogy az országban az ilyen jelleg beruházásokat kezeljék egységesen a hatóságok úgy, mint amely beruházások megfelelnek a rendelet 39.§.(3) bekezdésében megfogalmazott "szennyezéscsökkentési ütemterv" követelményeinek, mivel csökken termálvíz kivétel mellett a kibocsátás is csökken. A minisztérium képvisel i ezen beruházásokhoz kedvezményes kamattámogatású hitelek igénybevételét ajánlották. Az egyesület képvisel i jelezték, hogy a hitelek önmagukban nem jelentenek megoldást. Az MGtE képvisel i kérték, hogy a használt hévizek felszíni elhelyezésének bírságolása a 220/2004 (VII.21.)Korm. rendeletben meghatározott 2010-es türelmi véghatárid t hozzák összhangba a támogatások forrásainak felhasználására megjelölt 2013-as határid vel, azaz az NFT-2 és a Földh -1 projekt forrásainak tervezett rendelkezésre állásával. Ezen túlmen en legyen lehet ség arra, hogy a kutatási programhoz csatlakozó termálvíz felhasználók a rendelet 39.§-ának (3) bekezdésében meghatározott 3%-os bírságtételt fizessék az állami támogatások útján megvalósítandó visszasajtolási technológia üzembe helyezéséig. Az EU-s és az állami támogatások elmaradása esetén, illetve amennyiben a visszasajtolás magyarországi széleskör megvalósíthatósága mszaki, vagy gazdaságossági okból nem lehetséges, az MGtE a visszasajtolásra vonatkozó jogszabályi el írások jelent s enyhítését tartja szükségesnek, illetve célszer tartja újragondolni a környezetvédelmi jogi szabályozást a geotermikus energia, mint megújuló energia gazdaságos felhasználásának fenntarthatósága érdekében. Minderre az ad alapot, hogy a termelés és a visszapótlódás a magyarországi hévíztárolókban egyensúlyban van. Ezt a tényt a KvVM képvisel je is meger sítette. A bizottság az eredeti munkatervet értékelve megállapította, hogy az MGtE által az els tárgyalásra elkészített helyzetértékelésb l a jogszabályok várható hatása ismert. A KvVM kéri az egyéb üzemi költségek pontosítását a bemutatott három példára. A földgáztüzelés és a termálvízzel való ftés összehasonlítása megtörtént, az olaj és villanyftéssel történ összehasonlítás felesleges. A jogszabályok vizsgálata folyamatos. A munkabizottság munkájának eredményét bemutató konferencia id pontját célszernek látszik a Nemzeti Fejlesztési Tervvel kapcsolatos kormányzati döntés utánra halasztani.
43
5 MgtE észrevételek a geotermikus energiahasznosítás helyzetével foglalkozó munkabizottság 2005. február 5-i ülésér l készült emlékeztet höz 1.
Az emlékeztet 2. oldal „KvVM tájékoztatta… „ 2.bekezdéshez: Az MGtE azért nem képviselte a szakmát az el zetes társadalmi egyeztetésen, mert arra nem kapott meghívást
2.
Az emlékezet 3. oldalán a 4.-8. kérdésekre adott minisztériumi válaszokkal kapcsolatosan szükségesnek vélte az alábbi állásfoglalás kiadását:
A Magyar Geotermális Egyesület állásfoglalása a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendeletben meghatározott ún. technológiai határértékekr l a termálvíz-hasznosítás területén A korábban hatályos 3/1984. OVH rendelkezés valamennyi szennyvíz kibocsátóra egységesen határozta meg a nátrium egyenértéket 45 %-os határértékkel. A 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet mellékletében a Na egyenérték % gyógyászati célú hasznosítás esetén 95 % lett, míg energetikai célú hasznosításnál ez 45 %. A termálfürdk esetében ugyancsak 45 % került meghatározásra. Az összes sótartalom a korábban hatályos 2000 mg/l határértékrl a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendeletben az energetikai célú felhasználás esetében 3000 mg/l-re, míg gyógyászati célú hasznosításnál 5000 mg/l-re változott. Termálfürdk esetében ez a határérték 2000 mg/l. A Magyar Geotermális Egyesület és a Minisztérium által felállított munkabizottság ülésén az Egyesület kíváncsi volt a fenti határértékek eltér meghatározásának okára. A Minisztérium válaszában azt közölte az Egyesülettel, hogy a gyógyvizek vízminségi összetételére vonatkozó egészségügyi elírások azok a szabályok, amelyek indokolták a Na egyenérték 95 %-ban történ megállapítását gyógyászati célú hasznosítás esetén. Ugyancsak a gyógyvizek vízminségi összetételére vonatkozó egészségügyi elírásokkal indokolta a Minisztérium az összes sótartalomra vonatkozó 5000 mg/l határérték megállapítását. A Minisztérium azt is közölte, hogy az energetikai felhasználás esetén az elérhet legjobb technika alkalmazásával a 45%, illetve a 3000 mg/l biztosítható. Az Egyesület azon kérdésére, hogy mi indokolta azt, hogy a gyógyászati felhasználásra megállapított egyes technológiai határértékek a területi határértékek legenyhébb értékeivel egyeznek meg, a Minisztérium ugyancsak azt a választ adta, hogy a határértékeket nem a területi határérték, hanem a gyógyvíz min ségi követelményeinek figyelembe vételével állapították meg. Az Egyesület véleménye szerint a gyógyvíz vízmin ségi összetételére vonatkozó egészségügyi el írások nem indokolhatják a határértékek különböz ségét. A természetes gyógytényez kr l szóló 74/1999. (XII.25.) EüM. rendelet 2. sz. melléklete szól az elismert természetes ásványvíz, gyógyvíz jellemz ir l, és a törzsadatlapok tartalmáról. A melléklet meghatározza az ásványvíz szerves ásványi anyag tartalmára el írt min ségi paramétereket, ugyanakkor a gyógyvizet akként aposztrofálja, hogy „gyógyvíz az olyan természetes ásványvíz, amelynek bizonyított gyógyhatása van”.
44
Az ásványvizek esetében – más feltételek mellett – ásványvíznek az a természetes ásványvíz min síthet , amelynek oldott összes ásványi anyag tartalma literenként legalább 1000 mg vagy az oldott összes szilárd ásványi anyag tartalma 500-1000 mg/l között van és tartalmazza a mellékletben felsorolt aktív biológiai anyagok valamelyikét. A Vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. is akként határozza meg a gyógyvíz fogalmát, hogy „olyan ásványvíz, amelynek bizonyítottan gyógyhatása van és gyógyászati felhasználásának engedélyezése külön jogszabályok szerint történik”. Sem a 273/2001. (XII.25.) Korm. rendeletben, mely a természetes fürd vizek min ségi követelményeir l szól, sem pedig a 37/1996. (X.14.) NM rendeletben, mely a közfürd k létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeir l szól, nem találtunk olyan határértékeket, amelyek összefüggésben állnának a már hivatkozott 28/2004. KvVM rendeletben megfogalmazott határértékekkel. A fentiek alapján az Egyesület a Minisztérium által adott azon választ, mely szerint az eltér kibocsátási határértékeket a gyógyvizek vízmin ségi összetételére vonatkozó egészségügyi el írások indokolják, elfogadni nem tudja. A határértékekben megnyilvánuló különbségtétel a vízvédelem szempontjából is indokolatlan. A 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet célja a vizek min ségének védelme. Ezért önmagában az a tény, hogy a gyógyászati, illet leg fürd célra felhasznált termálvíz visszasajtolása nem kötelez , még nem indokolja az eltér határértékeket, és így az alacsonyabb összegben történ bírságolást sem. Megítélésünk szerint nem lehet alkotmányos eszköz a jogalkotó kezében az eltér bírságtétel alkalmazása annak érdekében, hogy az energetikai célú termálvíz-felhasználókat sokkal súlyosabb bírsággal próbálják meg ösztönözni a visszasajtolás elérésére, mint azokat a felhasználókat, akiknél a visszasajtolás nem kötelez . Álláspontunk szerint nincs olyan alkotmányos indok és érdek, amelyre hivatkozva a természetvédelem egy adott szintjét a különböz felhasználók, de végs soron valamennyien, a felhasznált termálvizet szennyvízként kibocsátók között eltér en szabályoznák. Véleményünk szerint indokolatlan a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet 34. fejezetében az egy technológián belüli különbség tétel a termálvíz használatok különböz céljára hivatkozva. Pedig a termálvíz felhasználása ugyanazzal a (kitermelési, vízkezelési, szállítási, elhelyezési) technológiával oldható meg függetlenül attól, hogy mi a hasznosítás célja. Ilyen, azaz a felhasználási cél szerinti megkülönböztetést a rendelet a többi technológia esetében nem alkalmaz. Nyilvánvaló ugyanis, hogy pl. a szárazelem gyártás (33.fejezet - Fémmegmunkálás és fém felületkezelés), mint technológia kibocsátási határértékei nem függhetnek attól, hogy az elemeket milyen célra használják. Egyébiránt álláspontunk szerint nincs m szaki akadálya annak, hogy a fürdésre használt hévizet oly mértékben tisztítsák meg, hogy az már visszasajtolható legyen a vízadó rétegbe. (Annyira nincs, hogy ez engedélyezett gyakorlat is volt már.) Nem igaz tehát az az állítás, hogy a visszasajtolás csak a termálvíz energetikai felhasználói részére a legjobb elérhet technológia. Ebb l az is következik, hogy a vízgazdálkodási törvényben (1995. évi LVII. Tv.) sem lehetett volna egyoldalúan csak az energetikai felhasználókat kötelezni a használt hévizek visszasajtolására azzal az indoklással, hogy az csak számukra jelenti az elérhet legjobb technológiát, a fürd knek nem.
45
Ráadásul a hévizek fürdési, illet leg gyógyászati felhasználása esetén a felszíni vízelhelyezéssel számos egyéb olyan anyag is a felszíni vizekbe kerülhet, amelyeknek szennyez hatása lehet a termálvízben szerepl összetev kön túl is. Véleményünk szerint a vizek védelme érdekében joga van a jogalkotónak bírságokat kiszabnia. Ugyanakkor ezen bírságtételek kiszabása során alkotmányos indokok nélkül nem alkalmazhat hátrányos megkülönböztetést egyes felhasználók hátrányára, illetve más felhasználók el nyére. Nincs ugyanis alkotmányos indoka annak, hogy az azonos technológiát alkalmazó, adott esetben ugyanolyan vízmin ségi értékekkel rendelkez , de különböz célú felhasználáson keresztül folyó termálvizek esetében eltér legyen a szennyvízbírság mértéke. Az Egyesület álláspontja szerint a hivatkozott 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet megalkotásakor elmaradt a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. tv. által el írt széleskör elemzés, valamint nem került sor arra, hogy a geotermikus energia felhasználók közül a zömmel energetikai célú felhasználókat tömörít Magyar Geotermális Egyesületet bevonják a jogszabály el készítésébe. A jogalkotásról szóló törvény 18.§-a szerint a jogszabály megalkotása el tt – a tudomány eredményeire támaszkodva – elemezni kell a szabályozni kívánt társadalmi, gazdasági viszonyokat az állampolgári jogok és kötelezettségek érvényesülését, az érdek összeütközések feloldásának a lehet ségét, meg kell vizsgálni a szabályozás várható hatását, és a végrehajtás feltételeit. A 20.§. szerint a jogalkalmazó szerveket, a társadalmi szervezeteket és az érdekképviseleti szerveket be kell vonni az olyan jogszabályok tervezetének elkészítésébe, amelyek az általuk képviselt és védett érdekeket, illet leg társadalmi viszonyokat érintik. Az eddigi tárgyalások során megállapítást nyert, hogy – valószín leg – a jogszabály el készítésére kizárólag a gyógy- és fürd víz felhasználók kerültek bevonásra. Figyelemmel arra, hogy az energetikai célú felhasználókat képvisel Magyar Geotermális Egyesülettel konzultáció a jogszabály el készítése során nem történt, így nem történt meg a szabályozással elérni kívánt társadalmi, gazdasági viszonyok elemzése sem. Ezt a folyamatot jelenleg a munkabizottság végzi el. Megállapítást nyert az is, hogy az ún. visszasajtolási technológia magyar viszonyok közötti gazdaságos megvalósítása er sen kétséges, állami támogatást és további kutatásokat igényel. A fentiek ismeretében álláspontunk szerint a munkabizottság feladata lehet az, hogy a jogszabály el készítése során meg nem történt egyeztetések lefolytatása után javaslatot tegyen a jogszabály módosítására. Álláspontunk szerint a termálvíz felhasználás kapcsán a vízszennyez anyagok kibocsátására vonatkozó határértékek megalkotásánál a következ alapelveket kellene figyelembe venni: 1. A vízvédelem els dleges fontossága miatt azonos szennyezettségi kibocsátás esetén a különböz felhasználók azonos szennyvízbírságot fizessenek. 2. Mindaddig, amíg a visszasajtolás széleskör , magyarországi megvalósíthatóságát megfelel elemzések, tanulmányok és vizsgálatok, illetve gazdasági számítások alá nem támasztják, valamint, amíg ezen technológia megvalósításához szükséges állami támogatás nem biztosítható, a felhasználók szennyvízkibocsátását alacsonyabb összeg bírság megállapításával kell szankcionálni. 3. Az energetikai célú termálvíz-felhasználók esetében a szennyvízkibocsátás során a bírság mértéke csak akkor emelkedhessen drasztikusan, ha a visszasajtolási
46
technológia magyarországi gazdaságos meghonosítását megalapozó tanulmányok és vizsgálatok elkészültek, illet leg az ehhez szükséges támogatás a költségvetésben rendelkezésre áll akár EU forrásból, akár hazai forrásból. 4. Mind a Földh I., mind a Földh II., mind a Földh III. program megvalósítása során az Egyesület felajánlja szakmai segítségét a program lebonyolításában. Megítélésünk szerint a bírságtételt, illetve a kibocsátási határértékeket megállapító jelenlegi jogszabályok több alkotmányossági aggályt is felvetnek. − Egyrészt – mint láttuk – elmaradt a széleskör társadalmi, gazdasági viszonyokat érint elemzés a jogszabályok megalkotása el tt, valamint elmaradt a társadalmi egyeztetés is, legalábbis az energetikai célú felhasználókat tömörít Magyar Geotermális Egyesülettel. − Másrészt álláspontunk szerint indokolatlan az a fajta különbségtétel, amely a különböz célú termálvíz-felhasználók azonos mérték szennyvízkibocsátása esetén eltér határértékeket alkalmaz. Az Alkotmány 9.§ (1) bekezdése szerint Magyarország piacgazdasága olyan gazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú, és egyenl védelemben részesül. A (2) bekezdés szerint a Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát, és a gazdasági verseny szabadságát. Véleményünk szerint indokolatlan a szabályozás, tekintettel arra, hogy azonos szennyvízkibocsátási határérték esetén is megkülönböztetést tesz a felhasználók között. Így pl. azon energetikai felhasználó, akinek a felhasználást követ en a termálvize még gyógycélú felhasználású fürd n is keresztülfolyik, már lényegesen alacsonyabb bírságot fog fizetni, mint a többi energetikai célú felhasználó. Az ilyen felhasználónak nem kell tartania a visszasajtolási kötelezettségt l sem. A szabályozás ilyenfajta rögzítése felveti annak a jöv beni lehet ségét, hogy az energetikai felhasználók megkísérelnek minimális méret fürd t, vagy gyógyfelhasználást kieszközölni az energetikai felhasználási technológiai folyamat végén, amelynek eredménye képpen a visszasajtolás, mint megvalósítandó technológia már nem lehet cél, ugyanakkor a lényegesen alacsonyabb bírsággal indokolatlan gazdasági el nyt élvez majd az energetikai célú felhasználó, aki azonos összetétel szennyvizét a felszíni vizekbe engedi. JAVASLAT Álláspontunk szerint nincs akadálya annak, hogy a bírság mértékét a fentiek figyelembe vételével a jogalkotó újraszabályozza. A 28/1994. (V.20.) AB határozat elvi éllel szögezte le, hogy a természetvédelem jogszabályokkal biztosított szintjét nem csökkentheti a jogalkotó, kivéve, ha ez más alapjog vagy alkotmányos érték érvényesítéséhez elkerülhetetlen. A védelmi szint csökkentésének mértéke az elérni kívánt célhoz képest ekkor sem lehet aránytalan. A munkabizottság legutóbbi ülésén a jelenlév k egyetértettek abban, hogy ezen mondat nem értelmezhet akként, hogy a bírság mértéke ne lenne csökkenthet egy korábban megszabott mértékhez képest. A fentiek alapján álláspontunk szerint módosítani kellene a 220/2004. (VII.21.) Korm. rendeletet, valamint a már hivatkozott 28/2004. (XII.25.) KvVM rendeletet is. Javasoljuk, hogy a 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 38.§ (1) bekezdése az alábbi második mondattal egészüljön ki:
47
„A termálvíz energetikai felhasználása esetén a türelmi id 2015. december 31., amennyiben a termálvíz felhasználó csatlakozik a külön jogszabály szerinti Földh II. és a Földh III. projekthez. Ezen felhasználók részére a Földh projektekhez való csatlakozás a rendelet 39. § (3) pontban ismertetett jóváhagyott szennyezéscsökkentési ütemtervnek minsül. ” Ugyanakkor álláspontunk szerint a kibocsátási határértéket a már hivatkozott 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet mellékletében azonos szintre kell hozni valamennyi termálvíz-felhasználó esetében. Megítélésünk szerint a drasztikus bírságemelésnek a jelenlegi társadalmi, gazdasági viszonyok között csak akkor van létjogosultsága, ha az energetikai célú felhasználás gazdaságos technológiai meghonosítására már széles körben van lehet ség az országban, és ehhez a megfelel állami források is rendelkezésre állnak. Addig azonban a szabályozás – jelenlegi formájában – a termálvíz energetikai célú felhasználásának jelent s mérték csökkentését, illet leg számos felhasználó gazdasági tönkremenetelét jelenti!
Budapest, 2005. március 29.
Szita Gábor MGtE elnök
48
