JELENTÉS. a Budapest Főváros Önkormányzatánál az önkormányzati feladatok és a rendelkezésre álló források összhangjának ellenőrzéséről

JELENTÉS a Budapest Főváros Önkormányzatánál az önkormányzati feladatok és a rendelkezésre álló források összhangjának ellenőrzéséről Az önkormányzati gazdálkodás átfogó ellenőrzésének IV. üteme 0652

2007. január

3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.3. Átfogó Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V-1003-5/20/23/2006. Témaszám: 803 Vizsgálat-azonosító szám: V0260 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Sepsey Tamás főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Németh Gábor igazgató-helyettes Az ellenőrzést végezték: Dr. Karáné Kőszegi Zsuzsanna számvevő tanácsos

Endrődy Péterné számvevő tanácsos

Köllődné Gátai Mária számvevő

Kozma Gábor számvevő

Dr. Csermák Judit számvevő

A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe

sorszáma

Jelentés Budapest Főváros Önkormányzata gazdálkodásának utóvizsgálatáról

0246

Jelentés a helyi önkormányzatok egyes pénzügyi befektetésekkel történő gazdálkodásának ellenőrzéséről

0318

Jelentés a helyi önkormányzatoknak bérlakásépítésre és korszerűsítésre juttatott pénzügyi támogatások ellenőrzéséről

0349

Jelentés a települési önkormányzatok szennyvízközmű fejlesztési és működtetési feladatai ellátásának vizsgálatáról

0416

Jelentés a Budapest Főváros Önkormányzatánál a beruházási rendszer működésének ellenőrzéséről Az önkormányzati gazdálkodás átfogó ellenőrzésének I. üteme

0421

Jelentés a helyi önkormányzatok gyermekvédelmi szakellátási tevékenységének ellenőrzéséről

0430

Jelentés a Budapest Főváros Önkormányzatánál a működési célú pénzeszközátadás rendszerének ellenőrzéséről Az önkormányzati gazdálkodás átfogó ellenőrzésének II. üteme

0450

Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a www.asz.hu címen is olvashatóak.

Jelentés a köztemetők fenntartásának ellenőrzéséről

0504

Jelentés a címzett támogatásból finanszírozott egészségügyi beruházások, rekonstrukciók ellenőrzéséről

0523

Jelentés a helyi önkormányzati fürdők – kiemelten a gyógyfürdők – helyzete, fejlesztésének lehetőségei, hatása az idegenforgalomra és turizmusra

0536

Jelentés a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről

0540

Függelék: – A helyi önkormányzatokat a 2004. évben megillető normatív állami hozzájárulás elszámolása – Kötött felhasználású támogatások 2004. évi felhasználásának ellenőrzése Jelentés a Budapest Főváros Önkormányzatánál a vagyonnal való gazdálkodás szabályszerűségének és tervszerűségének ellenőrzéséről. Az önkormányzati gazdálkodás átfogó ellenőrzésének III. üteme

0569

Jelentés a középiskolai kollégiumok fenntartásának és fejlesztésének ellenőrzéséről

0614

Jelentés a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről

0628

Függelék: – A helyi önkormányzatokat a 2005. évben megillető normatív hozzájárulás igénylésének és elszámolásának ellenőrzése – A kötött felhasználású támogatások 2005. évi felhasználásának ellenőrzése – A helyi önkormányzatok beruházásaihoz és rekonstrukcióihoz nyújtott 2005. évi felhalmozási célú támogatások ellenőrzése

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS

9

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK

11

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK

19

1.

2.

A feladatok meghatározása és szervezeti keretei 1.1. A kötelező és önként vállalt feladatellátás mértékének és módjának meghatározása 1.2. Az egészségügyi feladatok 1.3. A gyermek- és ifjúságvédelemi feladatok 1.4. Az információs- és informatikai feladatok 1.5. A piacokkal, a vásárcsarnokokkal és a turisztikával kapcsolatos feladatok 1.6. A környezetvédelmi feladatok 1.7. A közlekedési feladatok 1.8. A kulturális feladatok 1.9. A lakásgazdálkodási feladatok 1.10. Az oktatási- és ifjúsági feladatok 1.11. A sportfeladatok 1.12. A szociális feladatok 1.13. A városrendezési feladatok 1.14. A városüzemeltetési feladatok 1.15. A védelmi feladatok A költségvetés egyensúlyának helyzete 2.1. A költségvetésben tervezett és teljesített működési célú bevételek és a működési célú kiadások egyensúlya 2.2. A költségvetési források növelése, a kiadások mérséklése érdekében tett intézkedések 2.3. A pénzügyi egyensúly biztosítása a gazdálkodás során 2.4. Az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásoknál az önkormányzati törvényben előírt felső határ vizsgálata, betartása a tervezés során, valamint a gazdálkodási döntéseknél 2.5. A helyi adóbevételek szerepe, arányának változása a költségvetési bevételeken belül a 2003-2005. években 2.6. A felhalmozási, felújítási célkitűzések megvalósítását elősegítő külső források igénybevétele, az erre irányuló döntéseknél a központi és önkormányzati szabályozásban foglalt hatásköri előírások betartása

19 19 20 24 27 28 30 34 36 41 45 49 52 56 60 67 68 68 72 73

76 77

79

1

3.

Az egyes naturális mutatókkal mérhető, valamint az önként vállalt feladatok finanszírozása 3.1. Az egyes, naturális mutatókkal mérhető feladatok mértéke, feltételeinek változása. A jelentős változások okainak, következményeinek elemzése, a megtett intézkedések és ezek hatásának bemutatása 3.2. Az önként vállalat feladatok ellátása pénzügyi feltételeinek biztosítása, s ezen feladatoknak az Önkormányzat kötelező feladatainak teljesítésére gyakorolt hatása

80

80

82

MELLÉKLETEK 1. számú melléklet

Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatok, mutatószámok (1 oldal)

2. számú melléklet

Az Önkormányzat 2005. évi bevételeinek és kiadásainak alakulása (1 oldal)


Az Önkormányzat által ellátott kötelező és önként vállalt ágazati feladatok bevételeinek és kiadásainak alakulása (1 oldal)


Egyes önkormányzati feladatok finanszírozása (1 oldal)


Kimutatás az önként vállalt ágazati feladatok költségvetési súlyáról (1 oldal)


Dr. Demszky Gábor úr, Budapest Főváros Önkormányzat főpolgármesterének észrevétele (2 oldal)

2

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Törvények Áht. Cct.

az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény Étv. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény Eü. tv. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény Evt. az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény Fgytv. a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény forrásmegosztásról szóló a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok törvény közötti forrásmegosztásról szóló 2003. évi CXIV. törvény Gyvt. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény Hatv. a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény Hgt. a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény Htv. a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény Ket. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény Kötv. a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény Közokt. tv. a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény közúti közlekedésről a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény szóló törvény Ksztv. a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény Kvt. a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény Lak. tv. a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény Ltv. a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény Mnyk. a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény Ötv. a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény a 2000. évi CXLV. törvény a sportról Sport tv1 a 2004. évi I. törvény a sportról Sport tv2 Szoc. tv. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény Tftv. a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény a távhőszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. tv. Tszt1

3

Tszt2 Ttv. Tvt. Vátv.

vízgazdálkodási tv. Rendeletek Ámr. Vhr.

Önkormányzati rendeletek közművelődési rendelet SzMSz

2003. évi költségvetési rendelet 2004. évi költségvetési rendelet 2005. évi költségvetési rendelet 2003. évi zárszámadási rendelet 2004. évi zárszámadási rendelet 2005. évi zárszámadási rendelet Szórövidítések ÁSZ BDK Kft. BKSZ Kht. BKSZ BKV Zrt. BTI Rt. EIB Európai Integrációs és Külügyi Iroda FCSM Rt.

4

a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. tv. a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet

a Fővárosi Önkormányzat művelődési feladatairól szóló 43/1998. (IX. 24.) számú önkormányzati rendelet Budapest Főváros Önkormányzata 7/1992. (III. 26.) számú rendelete a Fővárosi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról Budapest Főváros Önkormányzata 10/2003. (III. 14.) számú rendelete a 2003. évi költségvetésről Budapest Főváros Önkormányzata 8/2004. (III. 19.) számú rendelete a 2004. évi költségvetésről Budapest Főváros Önkormányzata 12/2005. (III. 11.) számú rendelete a 2005. évi költségvetésről Budapest Főváros Önkormányzata 32/2004. (VI. 23.) számú rendelete a 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról Budapest Főváros Önkormányzata 32/2005. (V. 20.) számú rendelete a 2004. évi költségvetésének végrehajtásáról Budapest Főváros Önkormányzata 27/2006. (V. 18.) számú rendelete a 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról Állami Számvevőszék Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. Budapesti Közlekedési Szervező Kht. Budapesti Közlekedési Szövetség Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság Budapesti Temetkezési Intézet Rt. Európai Beruházási Bank Főpolgármesteri Hivatal Európai Integrációs és Külügyi Irodája Fővárosi Csatornázási Művek Rt.

FCSM Zrt.

Fővárosi Csatornázási Művek Zártkörűen Működő Részvénytársaság FIMÜV Zrt. Fővárosi Ingatlankezelő és Műszaki Vállalkozói Zártkörűen Működő Részvénytársaság FKF Zrt. Fővárosi Közterület-fenntartó Zártkörűen Működő Részvénytársaság Főgáz Rt. Fővárosi Gázművek Rt. főjegyző Budapest Főváros Önkormányzatának Főjegyzője FŐKERT Rt. Fővárosi Kertészeti Részvénytársaság FŐKÉTÜSZ Kft. FŐKÉTÜSZ Fővárosi Kéményseprőipari Kft. főpolgármester Budapest Főváros Önkormányzatának Főpolgármestere Főpolgármesteri hivatal Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének Főpolgármesteri Hivatala FŐTÁV Zrt. Fővárosi Távhőszolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság FTSZ Kft. Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft. GKM Gazdasági és Közlekedési Minisztérium GUEST Zrt. GUEST Szolgáltató és Idegenforgalmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság Gyermekvédelmi ügyFőpolgármesteri Hivatal Gyermek- és ifjúságvédelmi Ügyosztály osztálya Gyógyfürdő Rt. Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt. ILNET Kht. ILNET Budapesti Illemhely Üzemeltetési Kht. Informatikai ügyosztály Főpolgármesteri Hivatal Informatikai Ügyosztálya Kereskedelmi és turiszti- Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének Kereskai bizottság kedelmi és Turisztikai Bizottsága Kommunális ügyosztály Főpolgármesteri Hivatal Kommunális Ügyosztálya Közgyűlés Budapest Főváros Önkormányzatának Közgyűlése KvVM Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Lakás ügyosztály Főpolgármesteri Hivatal Lakás Ügyosztálya NSH Nemzeti Sport Hivatal Oktatási bizottság Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének Oktatási Bizottsága Oktatási ügyosztály Főpolgármesteri Hivatal Oktatási Ügyosztálya Önkormányzat Budapest Főváros Önkormányzata Pénzügyi bizottság Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének Pénzügyi Bizottsága Programvégrehajtó iro- Főpolgármesteri Hivatal Főpolgármesteri Iroda Programda végrehajtó Irodája Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének EgészSport bizottság1 ségügyi és Sport Bizottsága Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének Ifjúsági Sport bizottság2 és Sport Bizottsága Szociális és lakásügyi Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének Szociábizottság lis és Lakásügyi Bizottsága

5

Védelmi ügyosztály 2005. évi vagyongazdálkodási irányelvek

6

Főpolgármesteri Hivatal Védelmi és Gazdasági Ügyosztálya a Közgyűlés 770/2005. (III. 31.) számú határozata a vagyongazdálkodás 2005. évi irányelveiről

ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR feladatellátási hely

felhalmozás szindikált hitel

a Közokt. tv. 121. § (1) bekezdés 35. és 44. pontjai szerint a közoktatási intézmény székhelye, illetve a székhelyen kívül működő szervezeti egység (tagintézmény, kihelyezett osztály, csoport, műhely, gyakorlóhely, iroda, napközi, tanulószoba, konyha) telephelye fejlesztés, illetve beruházás és felújítás együttesen a szindikált hitel olyan nagy összegű hitel, mely nyújtásának kockázatát egy bank nem tudja, vagy nem akarja felvállalni, ezért a hitel nyújtására egy bankokból álló konzorciumot – szindikátust – szervez. Egy hitelszerződés jön létre, azonban az adóssal szemben több hitelnyújtó áll, megosztva a terheket és a kockázatot.

7

JELENTÉS a Budapest Főváros Önkormányzatánál az önkormányzati feladatok és a rendelkezésre álló források összhangjának ellenőrzéséről. Az önkormányzati gazdálkodás átfogó ellenőrzésének IV. üteme

BEVEZETÉS Az Ötv. 92. § (1) bekezdése, az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 2. § (3) bekezdése, valamint az Áht. 120/A. § (1) bekezdése alapján az önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az ellenőrzésre az Országgyűlés illetékes bizottságai részére is átadott ellenőrzési program alapján került sor. A Budapest Főváros Önkormányzata gazdálkodása több évre ütemezett átfogó ellenőrzésének végrehajtása keretében IV. ütemként, az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatellátásának szervezeti kereteit, megoldásait, azoknak a rendelkezésre álló források változásával összhangban történő módosítását, a költségvetés egyensúlyi helyzetét, a felhalmozási feladatoknál a külső források igénybevételének szabályszerűségét, a fajlagos működési kiadások alakulását, valamint a kialakított rendszer célszerűségét vizsgáltuk az átfogó ellenőrzési programhoz illeszkedően. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy: • a kötelező és önként vállalt feladatokat milyen szervezeti formában látták el, azok hogyan segítették a feladatellátás szabályszerűségét 1 ; • az Önkormányzat által ellátott feladatok és az azokhoz rendelkezésre álló források összhangja biztosított volt-e, különös tekintettel az egyes kiemelt feladatokra; • a Közgyűlés értékelte-e a szervezetalakítási intézkedések hatását a szakmai feladatellátásra és a források hatékonyabb felhasználására vonatkozóan. Az ellenőrzött időszak: a 2003-tól a 2006. I. félévig terjedő időszak.

1

A törvényi előírások betartásának elmulasztásakor a részletes megállapítások fejezetben egységesen a törvénysértés megjelölést alkalmazzuk, mivel az ÁSZ nem tehet különbséget a törvényi előírások között.

9

BEVEZETÉS

A főváros lakosainak száma 2006. január 1-jén 1 690 109 fő 2 volt, ami 6306 fővel kevesebb a megelőző év január 1-jei állapotnál. Az Önkormányzat 66 tagú Közgyűlésének munkáját 22 állandó bizottság segítette. Feladatainak végrehajtása érdekében az Önkormányzat a 2005. évben 253 költségvetési szervet működtetett, amelyből 25 részben önállóan gazdálkodó volt. A közfeladatok ellátásában gazdasági társaságok és közhasznú társaságok is részt vettek. Az Önkormányzat költségvetési szerveinél foglalkoztatottak száma 2005. december 31-én 36 560 fő volt, ebből 1224 fő köztisztviselő és 33 330 közalkalmazott. Az Önkormányzat a 2005. évi költségvetési gazdálkodása során a Magyar Államkincstár adatai szerint 626,3 milliárd Ft bevételt és 467,1 milliárd Ft kiadást teljesített, amelyet a 2005. évi zárszámadásban korrigált. Kiszűrte a költségvetés teljesítési adatokat torzító összegeket, a bevételeket 259,1 milliárd Ft-tal, a kiadásokat 130,7 milliárd Ft-tal csökkentette. A halmozódásoktól mentes teljesített bevételek főösszege 367,2 milliárd Ft, a kiadásoké 336,4 milliárd Ft. A hitelek, értékpapírok bevételeit és kiadásait nem tartalmazó összes költségvetési bevétel 329,6 milliárd Ft, a kiadás 323,5 milliárd Ft. Az ellenőrzés keretében 14 ágazat feladat ellátását tekintettük át, amelyek bevételének összege a 20032005. években az összes költségvetési bevétel 66,8–67,8–72,8%-át és kiadásainak összege az összes költségvetési kiadás 90,8–91,4–91,2%-át jelentette. A számítások során a zárszámadási rendeletek 3. számú táblázatából az intézmények és a Főpolgármesteri hivatal – ellenőrzött ágazatokhoz kapcsolódó – adatait vettük figyelembe. Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatokat, mutatószámokat az 1–5. számú mellékletek tartalmazzák. Az Állami Számvevőszék 2006. évi ellenőrzési tervének készítésekor figyelembe vettük Atkári János főpolgármester helyettesnek a Fővárosi Önkormányzat 2005. évi útfelújítási munkálatai és a kapcsolódó PR-feladatok ellátása ügyével kapcsolatos bejelentésében foglaltakat. A helyszíni vizsgálat előkészítése közben értesültünk arról, hogy a Fővárosi Főügyészség a hozzá intézett azonos tartalmú bejelentés alapján jogszabálysértést nem állapított meg, így az Állami Számvevőszék arra vonatkozó ellenőrzése okafogyottá vált.

2

A BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal személyiadat és lakcímnyilvántartása alapján.

10


I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat feladat- és hatáskörének, működésének, szervezeti felépítésének alapvető szabályait az Ötv. az önkormányzati feladatok ellátását szabályozó ágazati törvények, valamint az SzMSz határozta meg. Az Önkormányzat az Ötv. előírását figyelmen kívül hagyva nem határozta meg a feladatok ellátásának mértékét és módját. Az egy önként vállalt feladatát az SzMSz melléklete tartalmazta, miszerint a pályaválasztási feladatok elvégzésére önkormányzati intézményt tart fenn. Az SzMSz-ben nem vették figyelembe a szakmai törvények kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatokra vonatkozó előírásait. A Közgyűlés 2006. szeptemberben kilenc 3 önként vállalt feladattal kiegészítette az SzMSz mellékletét. Az Önkormányzatnál az egyes feladatok ellátása és annak szervezeti kerete a következők szerint valósult meg. A Közgyűlés rendeletében meghatározta az egészségügyi feladatok ellátásának a főváros és a kerületi önkormányzatok közötti megosztását. Az Önkormányzat kötelező feladatként látta el a fekvőbeteg szakellátást 19 intézményben, valamint a járóbeteg szakellátást hét kerületben teljes egészében, négy kerületben a kerületi önkormányzattal megosztva. A 2003-2005. években négy intézmény működését átalakította, egy intézmény feladatait kerületi önkormányzatnak adta át. Az Eü. tv. előírásának megfelelően biztosította a szúnyogés patkányirtást. A főváros területén lévő gyógyforrásokkal kapcsolatban az Eü. tv. előírása szerint a Közgyűlés dönt a gyógyiszap és gyógyforrástermék kitermeléséről, kezeléséről, az elismert gyógyvíz, a gyógyiszap és a gyógyforrástermék palackozásáról, csomagolásáról, valamint forgalomba hozataláról, illetve engedélyezi e tevékenységeket. A Közgyűlés ezt a hatáskört az SzMSz-ben a főpolgármesterre ruházta át. A Főpolgármester intézkedése alapján a döntés előkészítéséért a Kommunális ügyosztály volt a felelős, amelyet az nem teljesített, ezért az Eü. tv. előírása ellenére a gyógyvizekről döntés nem született. Az Önkormányzat önként vállalt feladatként az egészségügyi bizottsági keretből egészségügyi feladatok ellátását végző civil szervezeteket támogatott, drogbetegek rehabilitációjára és mozgás-egészségügyi rehabilitációra közszolgáltatási szerződést kötött non-profit szervezetekkel. Az egészségmegőrző és beteg-

3

A további önként vállalat feladatok a nappali melegedők fenntartása a szociálisan rászorultak számára, az utcai szociális munkavégzés a hajléktalanok ellátása keretében, az időskorúak gondozóházának fenntartása, a „Budapest Start” támogatás az újszülöttek részére, a fővárosi romák szociális segítése a Cigányház Romano-Kher fenntartásával, a fogyatékkal élők számítógéppel való ellátása pályázat útján, az információtechnológiai eszközök szélesebb körű lakossági hozzáférésének biztosítása pályázati rendszerben, a nagyobb forgalmú helyeken nyilvános internet-elérési helyek biztosítása, a társasházi és szövetkezeti lakóépületek felújításának támogatása.

11


ségmegelőző feladatok ellátására a Pest Megyei Önkormányzattal kht-t alapított. A 2003-2005. években az Önkormányzat költségvetésének meghatározó része volt az egészségügyi ágazat, a 2005. évi bevételei, illetve kiadásai az összes költségvetési bevétel, illetve kiadás 25%-át jelentették. Az Önkormányzat által fenntartott egészségügyi intézmények működését az Országos Egészségügyi Pénztár finanszírozta. Az egészségügyi feladatok ellátásának működési kiadása az összes egészségügyi kiadás 94–95%-a volt. Az Önkormányzat a felhalmozási feladatokhoz a 2003-2005. évben cél- és címzett támogatást vett igénybe. Az intézmények fizetőképességének fenntartása érdekében az Önkormányzat intézményi összevonásokat végzett, és a hatékonyabb működtetés érdekében három esetben kht. formájában történő feladatellátásról döntött. Az Önkormányzat a 2006. év első félévéig 12 kerületi önkormányzatnak adta át teljes mértékben, négy kerületi önkormányzatnak részlegesen a járóbeteg szakrendelést és gondozóintézeti ellátást. A Közgyűlés nem értékelte a szervezeti változások szakmai és gazdasági előnyeit. Az Önkormányzat gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos kötelező feladatként az otthont nyújtó, különleges, speciális, valamint az utógondozói ellátást, a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást, illetve önként vállalt feladatként a többcélú intézményekben óvodai és általános iskolai nevelést, oktatást, kollégiumi ellátást, gyermekek és családok átmeneti otthonát működtetett. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat az Önkormányzat elsősorban intézményeivel – gyermekotthonokban és lakásotthonokban, a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat tevékenységével – látta el, valamint nevelőszülői hálózatot működtetett. Az Önkormányzat a 2006. évtől kezdődően ellátási szerződést kötött speciális gyermekvédelmi szakellátás biztosítására. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok 2005. évi bevételei, illetve kiadásai az összes költségvetési bevétel, illetve kiadás 3%-át jelentették. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok szervezeti megoldásának módját a 2003-2005. évek közötti időszakban elsősorban a szakmai jogszabályok változásainak követése miatt, valamint az otthont nyújtó ellátások színvonalának emelése, illetve megtartása érdekében, továbbá gazdaságossági szempontok alapján változtatták. A 2004. évben jelentős, öszszesen 18 intézményt érintő átszervezést indítottak el, amelynek első lépéseként létrehozták az intézmények gazdálkodási feladatait ellátó gazdasági szervezetet. A végrehajtott szervezeti változások szakmai és gazdasági előnyeit a Közgyűlés rendszeresen értékelte a beszámolók alapján, amelyekben a döntések költségvetésre gyakorolt kiadás csökkentő hatását bemutatták. Az Önkormányzat kötelező feladatként látta el a fővárosi információs rendszer működtetését, illetve a Főpolgármesteri hivatal elektronikus ügyintézési és hatósági szolgáltatási, informatikai feladatait. Önként vállalt feladatként végezte a közterületi információs terminálok üzemeltetését, a közösségi számítógépes központok kialakítását, fogyatékos személyek részére számítástechnikai eszközök beszerzését. Az átfogó jellegű informatikai fejlesztési feladatokat az Informatikai ügyosztály látta el, amely az ágazati informatikai fejlesztési feladatokat az egyes ágazatok szervezeti egységeivel együttműködve végezte. Az informatikai feladatok 2005. évi kiadásai nem érték el az összes költségvetési kiadás 1%-át. Az Önkormányzat az átfogó jellegű informatikai fejlesztési

12


feladatait a Budapesti Információgazdálkodási Program keretében valósította meg. A Közgyűlés rendeletet alkotott a tulajdonában lévő piacokról és vásárcsarnokokról. Az Ötv. előírását figyelmen kívül hagyva a rendelet nem tartalmazta a piacok és vásárcsarnokok fejlesztésével kapcsolatos feladatokat. Az Önkormányzat turisztikai feladatokra vonatkozóan, rendelkezett idegenforgalmi koncepcióval és turisztikai szervezettel. Önként vállalt feladatként idegenforgalmi célra támogatást nyújtott. A kereskedelmi, turisztikai feladatok 2005. évi bevételei, illetve kiadásai az összes költségvetési bevétel, illetve kiadás közel 1%-át jelentették. A 2003-2005. évek között a bevételek 22%-kal, a kiadások 21%-kal csökkentek. Az Önkormányzat a környezetvédelemmel kapcsolatos kötelező feladatok ellátását kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaságával és szolgáltatások vásárlásával oldotta meg. A közcélú zöldterületek fenntartására és fejlesztésére kötött közszolgáltatási szerződést indokoltsága ellenére nem aktualizálták. A védetté nyilvánított helyi jelentőségű természeti értékeket meghatározták. A védett természeti terület őrzésére vonatkozó kötelezettségének az Önkormányzat a Tvt-ben foglaltak ellenére nem tett eleget, valamint az Evt-ben előírt erdőgazdálkodási feladatait nem látta el. A környezetvédelmi feladatok 2005. évi kiadásai az összes költségvetési kiadás közel 1%-át jelentették. Az Önkormányzat közlekedéssel kapcsolatos kötelező feladatok ellátása keretében a tömegközlekedési feladatok végzésére egyszemélyes részvénytársaságot alapított. A tömegközlekedés fejlesztése céljából a 2003-2005. években metró vonal felújítást, villamos járműfejlesztést, forgalomirányítás fejlesztést, zajvédő fal építést, út- és hídjavítást és útépítést végeztek. Az Önkormányzat a tulajdonában lévő utak, országos közutak, közúti hidak, alul- és felüljárók, valamint a kerületi önkormányzatok tulajdonában lévő, a tömegközlekedés által igénybe vett utak üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére, a forgalomtechnikai feladatok ellátására gazdasági szervezettel kötött szerződést. Rendeletében szabályozta a főváros közigazgatási területén a járművel történő várakozás rendjének egységes kialakítását, a várakozás díját és az üzemképtelen járművek tárolását. A személyszállítás érdekében a fővárosban és környékén egységes közlekedési rendszerek kialakításának feladatát látták el egy kht-vel. A helyi közforgalmú vasút működtetését a BKV Zrt. végezte. A közúti közlekedés hatósági feladatainak ellátására gazdasági társasággal szerződést kötött. A közúti közlekedés hatósági feladatok ellátása keretében rendeletben meghatározta a menetrend szerinti személyszállítás díját, valamint a személy taxi szolgáltatás díjszabásának legmagasabb hatósági árát. Az Önkormányzat önként vállalt feladatként látta el a közúti közlekedés biztonságát elősegítő nevelő feladatot, az egységes bérletek bevezetése érdekében szövetséget hozott létre. A főváros több kerületében a parkolási feladatokat saját intézményével látta el, a fővárosi őrzött P+R parkolók működtetésére és üzemeltetésére megbízási szerződést kötött. A Gyermekvasutakért Alapítvánnyal kötött közszolgáltatási szerződés keretében hozzájárult a gyermekvasút működtetéséhez. Az Önkormányzat a Stratégiai Alap létrehozásával a kerületi önkormányzatokat támogatta a kerületi tulajdonú csatornázott földutak szilárd burkolattal történő ellátása céljából. Az Önkormányzat költségvetésének meghatározó része volt a közlekedési ágazat,

13


amelynek 2005. évi bevételei 12%-át, kiadásai 21%-át jelentették az összes költségvetési bevételnek és kiadásnak. A kulturális feladatok keretében az Önkormányzat kötelező feladatként az Ltv. alapján levéltárat, az Mnyk. alapján közgyűjteményi múzeumi szervezetet, könyvtárat, valamint közművelődési szakmai tanácsadással foglalkozó intézményt működtetett. Az Mnyk. előírása szerint az Önkormányzat kötelező feladata a helyi közművelődési tevékenység támogatása, ezek törvényben felsorolt formái közül a törvényi előírás ellenére az Önkormányzat rendeletében nem határozta meg, hogy mit, milyen konkrét formában, módon és mértékben lát el kötelező feladatként. A mulasztás miatt önként vállalt feladatnak minősülő, de ellátott közművelődési és művészeti tevékenységet intézményei végezték és ilyen feladatok ellátására támogatást nyújtott. A kulturális feladatok 2005. évi bevételei, kiadásai az összes költségvetési bevétel, kiadás 6%-át jelentették. A kulturális feladatok felhalmozási kiadásaihoz a 2004. évben minisztériumi támogatásban, a 2005. évben kettő címzett támogatásban részesült. A 2003-2005. években kettő színházi intézményt kht-vá alakítottak, ennek szakmai és gazdasági hatását a Közgyűlés nem értékelte. Az Önkormányzat a lakásgazdálkodással kapcsolatosan alkotott rendeletei alapján végezte lakásgazdálkodási feladatait. Önként vállalt feladatként a Városrehabilitációs Keretből támogatta társasházi és szövetkezeti lakóépületek felújítását, növelte bérlakás állományát és működtette a nyugdíjasházakban a nővérszolgálati ügyeletet. A lakásgazdálkodási feladatok 2005. évi bevételei és kiadásai az összes költségvetési bevétel és kiadás közel 1%-át jelentették. A Lak. tv. alapján elkülönített számlán kezelt forrásokat az előírásnak megfelelően lakások fejlesztéséhez használták fel. Az oktatással kapcsolatos feladatokat az Ötv. és a Közokt. tv. határozta meg, melyek a középiskolai, szakiskolai és kollégiumi feladatok tekintetében ellátási kötelezettséget – amennyiben a feladat ellátását a kerületi önkormányzat nem vállalja –, továbbá ifjúsági feladatokat, a közoktatási tevékenység fővárosi szintű összehangolását, a nemzeti- és etnikai kisebbségek oktatási, nevelési feladatait, valamint pedagógiai szakmai-szolgáltatási, módszertani feladatokat írtak elő az Önkormányzat számára. Az Önkormányzat az oktatási- és ifjúsági feladatait közoktatási intézményeiben látta el, továbbá a 2003-2005. évek közötti időszakban négy közalapítvánnyal, egy alapítvánnyal, a 2003-2004. években egy, a 2005. évben három kht-val kötött ellátási szerződést. Az oktatási- és ifjúsági feladatok 2005. évi bevételei és kiadásai az összes költségvetési bevétel és kiadás 16%-át jelentették. Az oktatási- és ifjúsági feladatok szervezeti megoldásának módját a 2003-2005. évek közötti időszakban részben szakmai megfontolásokból, részben gazdaságossági szempontok alapján változtatták. Az Önkormányzat a közoktatási intézmények finanszírozását a ténylegesen ellátott feladatok változásához kötötte. A finanszírozási rendszer következményeként a közoktatási intézményeknél átszervezéseket hajtottak végre. Az Önkormányzat kerületi önkormányzatok fenntartásában lévő középiskolákat vett át a Közokt. tv-ben előírtaknak, illetve az Önkormányzat és a fővárosi kerületek közötti együttműködési megállapodásnak megfelelően. A végrehajtott szervezeti változások szakmai és gazdasági előnyeit a Közgyűlés rendszeresen értékelte, a beszámolókban a döntések költségvetésre gyakorolt kiadáscsökkentő hatását bemutatták. Az alapfeladatokat ellátó intézmények megszüntetése, át-

14


szervezése előtt, a döntés előkészítése során kikérték az igénybe vevők véleményét. A Közgyűlés rendeletben határozta meg az Önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatait, ezek ellátásában kettő intézménye működött közre. A kötelező testnevelési, ifjúsági és sportszervezési feladatok ellátását sportszervezetek támogatásával biztosította. A 2004. évtől az Önkormányzat támogatta a megrendezésre kerülő kiemelkedő jelentőségű nemzetközi sporteseményeket. Az Önkormányzat 15 sportcélú ingatlannal rendelkezett, amelyek közül hatot saját intézményével üzemeltetett, hat ingatlan használati jogát más sportszervezetnek adta át. Három ingatlan állaga sporttevékenység végzésére alkalmatlan. A 2003. évben az Önkormányzat egy sportcélú ingatlant értékesített. Az Önkormányzat a 2005. évi vagyongazdálkodási irányelvekben értékesítésre kijelölt ingatlan esetében nem jelezte, hogy azt ingyenes vagyonátadással kapta és a Sport tv2 előírásának megfelelően értékesítés előtt be kell szerezni az NSH elnökének egyetértését. A sporttal kapcsolatos feladatok 2005. évi bevételei és kiadásai nem érték el az összes költségvetési bevétel és kiadás 0,5%-át. A szociális feladatok keretében az Önkormányzat kötelező feladatként szakosított szociális ellátást végzett és pénzbeli ellátást nyújtott a hajléktalanoknak. A szakosított szociális ellátási formák közül a Szoc. tv-ben előírt szenvedélybetegek otthonát, fogyatékosok rehabilitációs intézményi ellátását és a speciális intézményi ellátást nem biztosította. A Szoc. tv-ben előírtaknak megfelelően az Önkormányzat rendelkezett szolgáltatástervezési koncepcióval, és ennek keretében ellátta a szociális szolgáltatások területi összehangolását, gondoskodott a módszertani feladatok ellátásáról. A szociális feladatok körében önként vállalt feladatként idősek gondozó házát, családsegítést szolgáló intézményt, utcai szociális munkát, hajléktalanok nappali melegedőjét és krízis fektető-ápolási intézményt működtetett, valamint regionális módszertani feladatokat látott el és támogatást nyújtott a nem kötelező feladatokhoz alapítványoknak, társadalmi szervezeteknek, egyházaknak. A Vhr. előírása ellenére nem megfelelő szakfeladatra számolták el az adott támogatásokat. A szociális feladatok 2005. évi bevételei és kiadásai az összes költségvetési bevétel és kiadás 5%-át jelentették. Az Önkormányzat a városrendezés kötelező feladataként meghatározta a főváros városfejlesztési és városrehabilitációs programját, általános rendezési tervét, továbbá az Étv-ben foglaltak alapján a Közgyűlés rendeleteivel és határozataival megalkotta az Önkormányzat településrendezési eszközeit és rendeletet hozott azok összhangjáról. A Tftv-ben és a Kötv-ben előírt területfejlesztési, műemlékvédelmi feladatokat végzett. Az Ötv. alapján a Közgyűlés rendeletet alkotott a helyi építészeti örökség védelméről, és az Étv. alapján támogatást nyújtott a védelem ellátásához. A városrendezés önként vállalt feladatai körében az Önkormányzat gondozta a Budapest modellt, tervtanácsot működtetett, tervpályázatokat írt ki, egyetemeket támogatott, városrehabilitációs céllal kerületeknek támogatást nyújtott. A városrendezéssel kapcsolatos feladatok 2005. évi bevételei és kiadásai nem érték el az összes költségvetési bevétel és kiadás 0,5%-át. A városüzemeltetéssel kapcsolatos kötelező feladatként gondoskodott az ivóvízellátásról, a szennyvízelvezetésről és kezelésről, a távhőszolgáltatásról, a

15


hulladékgazdálkodásról, a közterületek tisztántartásáról, a köztemetők üzemeltetéséről, a közvilágításról, valamint a kéményseprésről. A feladatok ellátásában meghatározó szerepe volt az Önkormányzat kizárólagos, illetve többségi tulajdonában lévő társaságoknak. Az Önkormányzat önként vállalt feladatként látta el a főváros egyes épületeinek és építményeinek díszvilágítását, valamint támogatásban részesítette a nyilvános illemhelyeket üzemeltető kht-t, továbbá működési és felhalmozási célú támogatást nyújtott a gyógy- és strandfürdőket, uszodákat fenntartó, kizárólagos tulajdonában lévő részvénytársaságnak. A közvilágítás ellátására kötött közüzemi szerződés a közvilágítási (kötelező feladat) és a díszvilágítási (önként vállalt feladat) szolgáltatás ellenértékének elkülönítésére vonatkozó előírást nem tartalmazott. Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő víziközművek használatára a Közgyűlés a vízgazdálkodási tv. előírása ellenére nem kötött szerződést. A gázellátásra közszolgáltatási szerződést nem kötöttek. Az illemhelyeket üzemeltető társasággal nem kötöttek megállapodást a pénzeszközátadásról a Ksztv. előírása ellenére. A városüzemeltetéssel kapcsolatos feladatok 2005. évi bevételei 0,1%-át, kiadásai 7%-át jelentették az összes költségvetési bevételnek és kiadásnak. Az infrastrukturális fejlesztések forrásainak biztosításához az Önkormányzat hiteleket vett fel. Az Önkormányzat védelmi feladatait (a katasztrófamegelőzés és elhárítás, a hivatásos tűzoltóság fenntartása, a közterületfelügyelet) intézményeivel és a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóságnak nyújtott támogatással látta el. A védelmi feladatok 2005. évi bevételei és kiadásai az összes költségvetési bevétel és kiadás 3%-át jelentették. Az Önkormányzat a XIV. kerületi önkormányzattal 2005 novemberében intézményi társulást alapított térfigyelő rendszer létrehozására és működtetésére. Az Önkormányzat a közterület-felügyeleti feladatokat a 2003. évben a X. kerületi önkormányzat részére átadta, valamint a korábban átadott feladatot a XIX. kerületi önkormányzattól a 2003. évben, a XVIII. kerületi önkormányzattól a 2006. évben visszavette. A feladatok átadása-átvétele nem járt vagyonátadással. Az Önkormányzat költségvetésének egyensúlya a 2003-2005. években a költségvetési rendeletben nem volt biztosított, mivel a tervezett költségvetési bevételek egyik évben sem nyújtottak fedezetet a tervezett költségvetési kiadásokra. A tervezett költségvetési hiány előirányzott költségvetési kiadáshoz viszonyított aránya a 2003. évi 7%-ról a 2005. évben 19%-ra emelkedett. A Közgyűlés a felhalmozási célú kiadásokat a forráshiány ellenére évről-évre 14%kal magasabb összeggel tervezte. A hiány finanszírozása céljából fejlesztési célú hitel felvételéről döntött. A költségvetési hiány alakulását a 2004. és 2005. évben érdemben nem befolyásolták a korábbi évek adósságszolgálati kötelezettségével kapcsolatos kiadások. A tervezettől eltérően a 2003-2005. évi teljesítési adatok szerint az Önkormányzatnak bevételi többlete keletkezett, amely a felhalmozási kiadások hiányát csökkentette. A kiadások teljesítése elmaradt a tervezettől. A pénzügyi egyensúly folyamatosan biztosított volt. A Közgyűlés a 2003-2005. években az elért működési forrástöbblet mellett is a működési kiadások tervezésénél takarékossági szempontokat vett figyelembe, döntött az intézmények gazdálkodási rendjének racionalizálásáról (18 gyermekvédelmi intézmény gazdálkodási feladatát ellátó gazdasági szervezet létrehozásáról, kórházak összevonásáról), intézmények átszervezéséről (közok-

16


tatási intézmények összevonásáról, illetve megszüntetéséről), a foglalkoztatottak létszámának csökkentéséről (a közoktatási intézményeknél 234 álláshely végleges megszüntetéséről), a kht. formában történő működtetéséről (színházak, kórházak), illetve feladat szerződés útján történő ellátásáról, egy lakóépület energiatakarékos felújításáról. A bevételek növelése érdekében tárgyi eszközöket, lakásokat, részesedéseket értékesített. Az értékpapír tranzakciókkal biztosította az infrastrukturális fejlesztések folyamatos finanszírozását, az adósságszolgálati kötelezettség teljesítésének biztonságát. A főjegyző az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyának biztosítása érdekében az Ámr. előírásának megfelelően likviditási tervet készített, amelyet folyamatosan aktualizált. Az Önkormányzat a 2003. és a 2006. első félévben egy-egy alkalommal vett fel likvid hitelt, az intézmények költségvetési támogatásának, illetve a BKV Zrt. beruházása támogatásának határidőben történő átutalása érdekében. A likvid hiteleket három, illetve tíz napon belül visszafizették. A Közgyűlés az Önkormányzat stabil pénzügyi helyzetét az évenkénti hitelfelvétellel, a pénzügyi tartalékok igénybevételével tartotta fenn. Az infrastrukturális beruházásokhoz külföldi bankoktól vett igénybe hitelt. A Közgyűlés az Ötv. előírásának megfelelően vizsgálta az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás felső határát, amelyet nem haladott meg az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalások tárgyévben esedékes együttes összege. A Pénzügyi bizottság eleget tett az Ötv. előírásának, vizsgálta a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, amelyről határozatot hozott. Az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalások nem veszélyeztették az Önkormányzat fizetőképességét és működőképességét a kötelezettségvállalás évében és a futamidő további éveiben. Az Önkormányzat a kerületi önkormányzatokkal történt megállapodás értelmében bevezette a helyi iparűzési adót és az idegenforgalmi adót. A helyi adóbevételek a 2003-2005. években folyamatosan emelkedtek, az összes költségvetési bevétel 21–22%-át képezték. Az Önkormányzat bevételi forrásainak növeléséhez külső (címzett és céltámogatás) forrás is hozzájárult, mely az öszszes költségvetési bevétel közel 3%-a volt. Az egyes naturális mutatókkal mérhető feladatok mértékének, feltételeinek változása a következők szerint alakult a 2003-2005. években. Az óvodában nevelt, általános iskolai oktatásban és nevelésben részesülő, továbbá középfokú oktatásban részesülő tanulók létszáma a 2003-2005. évek közötti időszakban összesen 5%-kal növekedett. A növekedést elsődlegesen a kerületi önkormányzatoktól átvett középiskolák tanulólétszáma okozta, a tanulólétszám növekedéséhez az általános iskolai tanulólétszám és az óvodában nevelt gyermekek létszámának folyamatos emelkedése is hozzájárult. Az oktatási feladatokhoz kapcsolódó működési célú kiadások növekedésében az intézmények átvétele mellett meghatározó szerepe volt a közalkalmazotti béremeléseknek. A kiadások növekedését az átfogó bérpolitikai intézkedéseken túlmenően a kötelező előrelépések miatti bérnövekedés és az illetménypótlék változások, a szakképesítés megszerzése miatti bérnövekedés és a minimálbérre történő kiegészítése okozta. Az Önkormányzat az oktatási ágazatban folyamatos intézkedéseket tett a kapacitáskihasználtság javítására a ténylegesen ellátott feladatok finanszírozásához kapcsolódó tervezési rendszer alkalmazásával, illetve – elsősorban a középfokú oktatást végző intézmények körében – a költségvetési szervek ösz-

17


szevonásával és megszüntetésével. Az óvodai nevelést végző intézmények kapacitás kihasználtsága a 2003-2005. évek között öt százalékponttal javult a nevelt gyermekek létszámának 8%-os növekedése miatt. A 2003-2005. évek között az egy tanulócsoportra jutó tanulók átlaglétszáma alapján az általános iskolai oktatást folytató intézmények kapacitás kihasználtsága 9%-kal javult, azonban a középiskolai oktatást végző intézményeké 5%-kal csökkent. Az Önkormányzat nappali szociális intézményi ellátás keretében hajléktalanok ellátására nappali melegedőket működtetett, ahol a kapacitás-kihasználtság 95%-ról 153%-ra növekedett a 2003. évről a 2005. évre. Az egy főre jutó kiadás csökkent 235 737 Ft/főről 100 380 Ft/főre, amely kevesebb volt a központi költségvetésből nyújtott 200 000 Ft/fő normatív hozzájárulásnál. A 2004. és 2005. években az Önkormányzat saját forrásból nem támogatta a feladat ellátását. A bentlakásos intézményi ellátás kapacitás-kihasználtsága 2%-kal csökkent, az egy főre jutó kiadás 12%-kal növekedett a 2003. évről a 2005. évre. A kiadások finanszírozásában a normatív hozzájárulás volt a meghatározó (46-48%), a saját bevételek és az önkormányzati támogatás 20%-ot meghaladó mértéke mellett. Az önként vállalt feladatok nem veszélyeztették az Önkormányzat kötelező feladatainak teljesítését, az ellátásukra az összes költségvetési kiadás 8–7–6%-át fordították a 2003-2005. években, felhasználásuk lakossági igények kielégítését szolgálta és nem kellett miattuk a kötelező feladatellátást korlátozni. Az önként vállalt feladatokra fordított működési kiadások összege a három év alatt öszszességében nem változott, alakulásában meghatározó szerepe a kulturális, az oktatási, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi ágazatnak volt. Az önként vállalt feladatok felhalmozási célú kiadása a három év alatt 25%-kal csökkent. Ezen kiadások közel háromnegyedét a lakásgazdálkodási, a városüzemeltetési és a kulturális ágazat kiadásai tették ki. Az ellenőrzés során megállapított szabálytalanságok megszüntetésére a főpolgármester és a főjegyző intézkedett, az intézkedéseket a részletes megállapítások fejezetben jeleztük. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a főpolgármesternek 1.

terjessze a számvevőszéki jelentést a Közgyűlés elé, a feltárt hiányosságok megszüntetésére készíttessen intézkedési tervet a határidők és a felelősök megjelölésével;

2.

kísérje figyelemmel az ellenőrzés során megállapított szabálytalanságok megszüntetésére tett intézkedéseinek végrehajtását; a főjegyzőnek

1.

18

ellenőrizze a részletes megállapítások fejezetben jelzett intézkedéseik teljesítését.


II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1.

A

1.1.

A kötelező és önként vállalt feladatellátás mértékének és módjának meghatározása

FELADATOK MEGHATÁROZÁSA ÉS SZERVEZETI KERETEI

Az Önkormányzat feladat- és hatáskörének, működésének, szervezeti felépítésének alapvető szabályait az Ötv. 63-65/A. §-ai, az önkormányzati feladatok ellátását szabályozó ágazati törvények, valamint az SzMSz határozta meg. A fővárosnak az országban betöltött különleges szerepe és sajátos helyzete, kétszintű – a főváros és kerületek önkormányzataiból álló – önkormányzati rendszere az általánostól eltérő szabályozást igényel. Az Önkormányzat látja el azokat a települési önkormányzati feladat- és hatásköröket, amelyek a főváros egészét vagy egy kerületet meghaladó részét érintik, valamint amelyek a fővárosnak az országban betöltött különleges szerepköréhez kapcsolódnak.

Az SzMSz a törvényi előírásokat adaptálva általánosságban határozta meg a Közgyűlés által ellátandó feladat- és hatásköröket, melyet folyamatosan aktualizáltak. A Közgyűlés az Ötv. 8. § (2) bekezdésében foglaltakat megsértve nem határozta meg a feladatok ellátásának mértékét és módját 4 . Az Önkormányzat 2006 szeptemberéig csak egy önként vállalt feladatot határozott meg az SzMSz-ben 5 , amely során nem vették figyelembe az ágazati törvények kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatokra vonatkozó előírásait. A Közgyűlés 6 2006 szeptemberében kilenc önként vállalt feladattal kiegészítette az SzMSz 1. számú mellékletét. A további önként vállalat feladatok a nappali melegedők fenntartása a szociálisan rászorultak számára, az utcai szociális munkavégzés a hajléktalanok ellátása keretében, az időskorúak gondozóházának fenntartása, a „Budapest Start” támogatás az újszülöttek részére, a fővárosi romák szociális segítése a Cigányház Romano-Kher fenntartásával, a fogyatékkal élők számítógéppel való ellátása pályázat útján, az információtechnológiai eszközök szélesebb körű lakossági hozzá-

4

A közbenső egyeztetés során a főpolgármester által adott tájékoztatás szerint a főjegyző intézkedett annak érdekében, hogy készüljön az Önkormányzat feladatai ellátásának módját és mértékét meghatározó döntés-előkészítő anyag.

5

Az SzMSz 1. számú melléklete szerint önként vállalt feladatként a pályaválasztási feladatok elvégzésére működtette a Fővárosi Pályaválasztási Tanácsadót. 6

Az Önkormányzat 58/2006. (IX. 18.) számú rendelete egyes önkormányzati rendeletek módosításáról.

19


férésének biztosítása pályázati rendszerben, a nagyobb forgalmú helyeken nyilvános internet-elérési helyek biztosítása, a társasházi és szövetkezeti lakóépületek felújításának támogatása.

A Közgyűlés az önkormányzati feladatok ellátását bizottságaival, a Főpolgármesteri hivatal – növekvő számú 7 – ügyosztályaival, irodáival, csökkenő számú 8 költségvetési intézményeivel, gazdasági társaságaival, közhasznú szervezetekkel, közalapítványokkal és egyéb szervezetekkel kötött ellátási, megbízási és vállalkozási szerződésekkel, valamint támogatások nyújtásával biztosította.

1.2.

Az egészségügyi feladatok Az egészségüggyel kapcsolatos feladatokat az Ötv. 63/A. § n) pontja, az Eü. tv. 152. § (3) bekezdése valamint 153. §-a határozta meg. Az Ötv. előírása szerint az Önkormányzat gondoskodott az alapellátást meghaladó egészségügyi fekvő- és járóbeteg szakellátásról. A Közgyűlés rendeletében 9 meghatározta az egészségügyi feladatok ellátásának a főváros és a kerületi önkormányzatok közötti megosztását. A rendelet szerint a fekvőbeteg szakellátásról az Önkormányzat köteles gondoskodni. A járóbeteg szakrendelőket, a tüdő- és ernyőképszűrő állomásokat, a gondozókat az Önkormányzat – a kerületi önkormányzatok kérelmére – kerületi feladat és hatáskörbe átadta. Hatáskör átadása esetén is fővárosi feladatként kell biztosítani a kórházak osztályos szakambulanciájának működését.

Az Eü. tv. 152. § (3) bekezdése szerint a helyi önkormányzat biztosítja a tulajdonában vagy használatában levő járóbeteg-szakellátást, illetőleg fekvőbetegszakellátást nyújtó egészségügyi intézmények működését, a 153. § alapján a települési önkormányzat a környezet- és településegészségügyi feladatok körében biztosítja a külön jogszabályban meghatározott rovarok és rágcsálók irtását, valamint folyamatosan figyelemmel kíséri a település környezet-egészségügyi helyzetének alakulását, és ennek esetleges romlása esetén – lehetőségeihez képest – saját hatáskörben intézkedik, vagy a hatáskörrel rendelkező és illetékes hatóságnál kezdeményezi a szükséges intézkedések meghozatalát. Az Eü. tv. 153. § (2) bekezdése alapján az Önkormányzat Közgyűlése dönt a gyógyiszap és gyógyforrástermék kitermeléséről, kezeléséről, az elismert gyógyvíz, a gyógyiszap és a gyógyforrástermék palackozásáról, csomagolásáról, valamint forgalomba hozataláról, illetve engedélyezi e tevékenységeket.

7

Az ügyosztályok, irodák száma a 2003. évi 30-ról, a 2005. év július 17-től 32-re emelkedett. 8

9

A költségvetési intézmények száma a 2003. évi 260-ról 252-re csökkent a 2005. évben.

Az Önkormányzat 23/1992. (VII. 30.) számú rendelete az egészségügyi feladatok ellátásának a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti megosztásáról.

20


Az Önkormányzat által ellátott kötelező feladatok: • A fekvőbeteg szakellátást 19 intézményben látta el. A 2003-2005. években négy intézmény működését átalakította, egy intézmény feladatait kerületi önkormányzatnak adta át. A 2003. évben a Csepeli Weiss Manfred Kórházat a Közgyűlés megszüntette, az ellátási területet és az ellátási feladatokat – a traumatológiai ellátás kivételével – a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházhoz csatolta, a traumatológiai ellátást a Szent István Kórházhoz rendelte. A Schöpf-Merei Kórház és a Budai Gyermekkórház és Rendelőintézet a 2005. év óta kht. formájában látta el feladatát. A Madarász Utcai Gyermekkórház a 2005. év decemberében összevonásra került a Heim Pál gyermekkórházzal. Az Önkormányzat az Észak-pesti Kórházat megszüntette, feladatait a XV. kerületi önkormányzat egészségügyi intézménye látja el.

• A járóbeteg szakellátást hét kerületben 10 teljes egészében, négy kerületben 11 a kerületi önkormányzatok által át nem vett feladatokat látta el. • Az Önkormányzat által fenntartott egészségügyi intézmények feladatainak költséghatékonyabb ellátása érdekében a beszerző és szervező feladatok elvégzésére egyszemélyes kft-t hozott létre a 2005. évben 12 . • Az Eü. tv. 153. § (1) bekezdés b) pontjának megfelelően szúnyog- és patkányirtást végzett az ÁNTSZ közreműködésével. A Közgyűlés a főváros területén lévő gyógyforrásokkal kapcsolatos döntési hatáskört az SzMSz-ben a főpolgármesterre ruházta át. A főpolgármester intézkedése 13 alapján a döntés előkészítéséért a Kommunális ügyosztály a felelős. Az Eü. tv. 153. § (2) bekezdés előírása ellenére a gyógyforrásokkal kapcsolatban döntés nem született. A közbenső egyeztetés során a főpolgármester által tett észrevétel szerint: „önmagában az a tény, hogy a gyógyiszap és gyógyforrás termék kitermeléséről, kezeléséről, az elismert gyógyvíz, a gyógyiszap és a gyógyforrás termék palackozásáról, csomagolásáról, valamint forgalomba hozataláról, illetve e tevékenységek engedélyezéséről nem hozott döntést az önkormányzat, nem jelenti a hivatkozott jogszabály megsértését, amenynyiben erre irányuló kérelem az önkormányzathoz nem érkezett.” Az észrevétel nem megalapozott, mert az Eü. tv. 153. § (2) bekezdése egyértelműen a rendeleti szabályozás kötelezettségét írja elő a gyógyiszap és gyógyforrás termék kitermeléséről, kezeléséről, az elismert gyógyvíz, a gyógyiszap és a gyógyforrás termék palackozásáról, csomagolásáról, valamint forgalomba hozataláról,

10

A IV., VII., X., XII., XVII., XX., XXIII. kerületben.

11

Az I., IX., XIII., XIV. kerületben.

12

A Fővárosi Egészségügyi Beszerző és Szervező Kft-t.

13

A főpolgármester 586/2005. számú intézkedése.

21


illetve e tevékenységek engedélyezéséről. A gyógyfürdőkben ezen tevékenységeket rendeleti szabályozás nélkül végzik 14 .

Az Önkormányzat által ellátott önként vállalt feladatok: • a 2003-2005. évi költségvetési rendeletekben jóváhagyott egészségügyi bizottsági keretből egészségügyi feladatok ellátását végző civil szervezeteket támogatott pályázat útján (fogyatékos személyek számára munkaerő-piaci szolgáltatásokat nyújtó civil szervezetnek működési vagy felhalmozási támogatás nyújtása, prevenciós program, egészségügyi szolgáltatások minőségének javítása); • drogbetegek rehabilitációja, mozgás-egészségügyi rehabilitációs feladat ellátása non-profit szervezetekkel kötött közszolgáltatási szerződéssel; • egészségmegőrző és betegségmegelőző feladatok ellátása a Pest Megyei Önkormányzattal 50%-os tulajdoni hányaddal alapított kht-n keresztül 15 ; •

állattartás egészségügyi kockázatának csökkentése.

A 2003-2005. években az Önkormányzat költségvetésének meghatározó része volt az egészségügyi ágazat, a 2005. évi bevételei, illetve kiadásai az összes költségvetési bevétel, illetve kiadás 25%-át jelentették. Az Önkormányzat által fenntartott egészségügyi intézmények működését az Országos Egészségügyi Pénztár finanszírozta. Az egészségügyi feladatok ellátásának működési kiadása az összes egészségügyi kiadás 94,7–94,5–93,8%-a volt a 2003-2005. években. Az egészségügyi ágazat a felhalmozási feladatokhoz a 2003-2005. években cél és címzett támogatást vett igénybe. A 2004. évtől a Bajcsy-Zsilinszky Kórház 6611 millió Ft-os beruházását 5000 millió Ft címzett támogatással valósították meg. A beruházás megvalósításához szükséges önrészt a Közgyűlés 16 határozatában biztosította. A rekonstrukcióhoz 2006. év első félévéig 2897 millió Ft címzett támogatást vettek igénybe. A beruházáshoz kapcsolódóan a közbeszerzési eljárást lefolytatták, a finanszírozási szerződést megkötötték, a kivitelezővel kötött vállalkozási szerződést három alkalommal módosították. A beruházás a finanszírozási szerződés alapján a 2007. évben fejeződik be. Az Önkormányzat a 2003-2005. években az egészségügyi gépműszer beszerzésekhez céltámogatást vett igénybe, melyekhez a 60%-os önrészt a Közgyűlés határozatban 17 hagyta jóvá. A felhasznált céltámogatás 207–438– 1927 millió Ft volt a 2003-2005. években. A beruházásokhoz a közbeszerzéseket lefolytatták, a finanszírozási, szállítási szerződéseket megkötötték, a befejezett beszerzések esetében a szerződés teljesítését igazolták.

14

A közbenső egyeztetés során a főpolgármester által adott tájékoztatás szerint a főjegyző intézkedett annak érdekében, hogy a Kommunális ügyosztály tegyen javaslatokat a gyógyforrásokkal kapcsolatos feladatokra.

22

15

Az Együtt a régió egészségéért Kht-t.

16

A Közgyűlés 45/2003. (I. 30.) számú határozata.

17

A Közgyűlés 154-156/2003. (II. 27.), 152-154/2004. (II. 26.) számú határozata.


Az Önkormányzat a 2003-2005. években változtatott a feladatellátás módján és mértékén. Az intézmények fizetőképességének fenntartása érdekében intézményi összevonásokat végzett 18 és a hatékonyabb működtetés érdekében három esetben kht. formájában történő feladatellátásról 19 döntött. A szakellátási kötelezettség mértékének és módjának megváltoztatása előtt az Önkormányzat előzetesen kikérte a fővárosi tisztifőorvos véleményét az egészségügyi szakellátási kötelezettségről, továbbá egyes egészségügyet érintő törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXIV. törvény 4. § (3) bekezdése előírásának megfelelően. Az Önkormányzat a 2006. év első félév végéig a járóbeteg szakellátást hét kerületben teljes egészében, négy kerületben részben látta el, 12 kerületi önkormányzat teljes egészében átvette, négy kerületi önkormányzat részben vette át a járóbeteg szakellátás feladatait. Az átvevő kerületi önkormányzatok a feladatellátáshoz szükséges tárgyi eszközöket ingyenesen megkapták, az ellátáshoz tartozó ingatlanok tulajdonjogával, illetve használati jogával együtt. A végrehajtott szervezeti változások szakmai és gazdasági előnyeit a Közgyűlés nem értékelte. A közbenső egyeztetés során a főpolgármester által tett észrevétel szerint: „– a Közgyűlés az egészségügyi intézményekkel kapcsolatos szakmai és gazdálkodási értékeléseket a 7/1992. (III. 26.) Főv. Kgy. rendeletével az Egészségügyi Bizottságra ruházta. – A közhasznú társaságok esetében az éves közhasznúsági jelentések tárgyalásakor történt értékelés, ennek alapján került végelszámolásra a Visegrádi Rehabilitációs Szakkórház Kht. – a Heim Pál és a Madarász utcai gyermekkórházak egyesítése jelenleg is folyamatban van, az értékelést célszerűen csak a folyamat befejezésekor lehet megtenni.” Az észrevétel nem megalapozott, mert a Közgyűlés nem értékelte a 2003. évben történt átszervezések tervezett szakmai és gazdasági előnyeinek megvalósulását, melyek a Csepeli Weiss Manfred Kórházat, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházat, valamint a Szent István Kórházat érintették, továbbá a 2005. év óta kht. formában működő Schöpf-Merei Kórház és Budai Gyermekkórház és Rendelőintézet feladatellátásának gazdaságosságáról sem készült előterjesztés. Az Önkormányzat nem adott át olyan dokumentumot, amely a szervezeti átalakítások Egészségügyi Bizottság által történő áttekintését igazolta volna. A közhasznú társaságok esetében az éves közhasznúsági jelentések tárgyalása egy-egy szervezet működéséről szól, nem fogadható el a szervezeti átalakítások célszerűségi és hatékonysági értékelésnek. Ezt bizonyítja, hogy a Visegrádi Rehabilitációs Szakkórház Kht. végel-

18

A Csepeli Weiss Manfred Kórház a Jahn Frenc Dél-pesti Kórházhoz, a Madarász utcai Gyermekkórház a Heim Pál Kórházhoz került. 19

A Budai Gyermekkórház és a Schöpf-Merei Ágoston Kórház a 2005. évtől kht. formájában működik, a 2005. évben megalapította a Visegrádi Rehabilitációs Szakkórház Kht-t.

23


számolása a tervezett befektető hiánya miatt történt meg, az előzőekben említett kettő kórház továbbra is kht. formában működik 20 .

1.3.

A gyermek- és ifjúságvédelemi feladatok Az Önkormányzat gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatait az Ötv. 63/A. § n) pontja, valamint a Gyvt. 95. § (1) bekezdése határozta meg, melyek az otthont nyújtó ellátás, a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás voltak, illetve a Gyvt. 96. § (5) bekezdése alapján a többcélú intézményekben óvodai és általános iskolai nevelés, oktatás, kollégiumi ellátás működött. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat az Önkormányzat elsősorban intézményeivel 21 – gyermek- és lakásotthonokban, a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálattal – látta el, továbbá nevelőszülői hálózatot működtetett. A gyermekvédelmi intézmények száma a 2003. évben 31, a 2004. évben 33, a 2005. évben 32 volt, a gyermekotthonok telephelyeinek száma a 2003. évben 29, a 2004-2005. évben 36 volt, a lakásotthonok a 2003. évben 40, a 2004. évben 43, a 2005. évben 44 telephelyen működtek. A gyermekvédelmi intézményekben a 2003. évben 1565, a 2004. évben 1813, a 2005. évben 1790 gyermeket láttak el 22 . A nevelőszülői hálózatban elhelyezett gyermekek száma a 2003. évben 555, a 2004. évben 508, a 2005. évben 493 fő volt.

Az Önkormányzat a 2006. évtől kezdődően egy ellátási szerződést kötött 10 gyermek speciális gyermekvédelmi szakellátásának biztosítására 23 . Az Önkormányzat a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok közül kötelező feladatként látta el: • a 18. életévüket be nem töltött gyermekek otthont nyújtó ellátását gyermekotthonaiban, lakásotthonaiban és nevelőszülői hálózatában;

20

A közbenső egyeztetés során a főpolgármester által adott tájékoztatás szerint a főjegyző intézkedett annak érdekében, hogy készítsenek testületi megtárgyalásra az egészségügyi intézményeket érintő eddigi szervezeti változások szakmai és gazdaságossági hatását vizsgáló értékelő anyagot, és gondoskodjanak a hatásvizsgálatok jövőbeni folyamatos elkészítéséről. 21

Az Önkormányzat által alapított gyermek- és ifjúságvédelmi intézményeket a gyermekotthonok tekintetében a Gyvt. 57.§, a lakásotthonok tekintetében a Gyvt. 59. § (2) bekezdése alapján hozták létre. 22

A gyermekvédelmi ágazatban elhelyezett létszámon túlmenően az oktatási ágazat intézményeiben helyeztek el sajátos nevelési igényű, különleges gondozást igénylő gyermekeket a 2003. évben 415, a 2004. évben 396, a 2005. évben 386 főt. 23

Az Önkormányzat a Váci Egyházmegyével 2006. januárjában megkötött ellátási szerződésben a Gyvt. 53. § (2) bekezdésében meghatározott speciális ellátásoknak az egyházi fenntartású intézményben történő végzéséről állapodott meg.

24


• a 18. életévüket be nem töltött gyermekek különleges ellátását a tartósan beteg, illetve fogyatékos, továbbá a koruk miatt sajátos szükségletekkel bíró három év alatti gyermekek számára gyermekotthonaiban, lakásotthonaiban és nevelőszülői hálózatában; • a 18. életévüket be nem töltött gyermekek speciális ellátását a súlyos személyiségfejlődési zavarokkal küzdő, illetve a súlyos beilleszkedési zavarokat tanúsító gyermekek számára gyermekotthonaiban, nevelőszülői hálózatában, a 2006. évtől kezdődően ellátási szerződéssel egy egyházi fenntartású intézményben; • a gyermekvédelmi gondoskodásban ellátott, nagykorúvá vált 18-24 éves fiatal felnőttek utógondozói ellátását gyermekotthonainak utógondozó otthoni feladatokat ellátó intézményegységeiben, nevelőszülői hálózatában, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által működtetett külső férőhelyeken; • a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás feladatait, különösen a gondozási hely meghatározásának előkészítését, a nevelőszülői hálózat működtetését, az örökbefogadás előkészítését, eseti gondnokok, gyámi tanácsadók és hivatásos gyámok alkalmazását, ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekeket befogadó otthon kijelölését, gyermekvédelmi szakértői bizottság működtetését, további szakmai-módszertani tevékenységeket a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat intézményben. Az Önkormányzat önként vállalt feladata volt: • gyermekek átmeneti otthonának és családok átmeneti otthonának működtetése kettő intézményben; • oktatási feladatok ellátása a gyermekotthonok intézményi keretei között 12 intézményben, az érintett intézmények önálló szakmai egységeként négy óvodát, hat általános iskolát, illetve kettő általános iskolai kollégiumi ellátást biztosító intézményt működtettek a 2003-2005. évek közötti időszakban; • hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozó alapítvány támogatása. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok 2005. évi bevételei, illetve kiadásai az összes költségvetési bevétel, illetve kiadás 3%-át jelentették. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok összesített kiadásában meghatározó volt a működési célú kiadás aránya, amely a 2003. évi 83,5%-ról a 2005. évi 95,0%ra növekedett. A gyermek- és ifjúságvédelmi célú önkormányzati felhalmozási kiadások a 2003. évi 1381,3 millió Ft-ról a 2005. évi 512,3 millió Ft-ra, 62,9%-kal csökkentek a Gyvt. előírásának megfelelő elhelyezési feltételekhez szükséges átalakítási feladatok lezárulása miatt. A 2005-ben megkezdett új gyermekotthon létesítése okozta a felhalmozási kiadások 2006. első félévi jelentős növekedését, mely 722,5 millió Ft volt.

A gyermek- és ifjúságvédelmi intézmények által igénybe vett felhalmozási célú külső források az intézmények felhalmozási kiadásait 3,2-15,5%-ig finanszírozták a 2003-2005. évek közötti időszakban. Az intézmények fel-

25


halmozási célú pályázati döntéseinél az önkormányzati hatásköri előírásokat betartották, a külső forrás igénybevétele szabályszerűen történt. A 2003. évben 12,2 millió Ft, a 2004. évben 50,7 millió Ft, a 2005. évben 32,4 millió Ft felhalmozási célú pénzeszközt vettek át a gyermek- és ifjúságvédelmi intézmények, amelyek a 2004. évben teljes egészében, a 2005. évben 91%ban kettő intézménynek a PHARE program keretében elnyert támogatásából származtak.

A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok szervezeti megoldásának módját a 2003-2005. évek közötti időszakban elsősorban szakmai megfontolásokból (a szakmai jogszabályok változásainak követése miatt, továbbá az otthont nyújtó ellátások színvonalának emelése, illetve megtartása érdekében), továbbá gazdaságossági szempontok alapján változtatták. A 2003. évben az Oktatási bizottság elfogadta az Önkormányzat által fenntartott gyermekek átmeneti otthonainak átalakítására vonatkozó szakmai koncepciót, amely alapján a 2004-2005. években összesen négy intézmény – ebből kettő gyermekotthonná, további kettő kollégiummá történő – átalakítását hajtották végre. Az intézmények átalakítását a Gyvt. szabályainak való megfelelés indokolta. A Főpolgármesteri hivatalon belül 2004. január 1-től végrehajtott átszervezés keretében a gyermek- és ifjúságvédelmi ágazat vette át a különleges ellátást biztosító, csecsemőket, kisgyerekeket és fogyatékosokat befogadó intézményt (az egyesített intézmény összesen hét csecsemőotthonból és négy egészségügyi gyermekotthonból állt). Az átszervezést szakmai, irányítási szempontok indokolták. Kettő utógondozó otthon 2005. január 1-től kezdődő összevonásáról döntöttek, az intézmények átalakítását szakmai szempontok (gondozási munka személyi, tárgyi feltételeinek javítása, minőségi környezet kialakítása a fiatal felnőttek részére) indokolták, továbbá az átszervezés a létszám öt fővel történő csökkentését eredményezte.

A 2004. évben jelentős, összesen 18 intézményt érintő átszervezést indítottak el, amelynek első lépéseként létrehozták az intézmények gazdálkodási feladatait ellátó gazdasági szervezetet. Az átszervezés elsősorban az otthont nyújtó ellátások szakmai színvonalának egységesítésére, emelésére irányult a 300 millió Ft költségvetési főösszeget el nem érő intézmények körében. Az intézmények integrációját kettő ütemben hajtják végre, az első ütemben a 2005. évtől kezdődően 12 intézmény gazdálkodási feladatait vette át a gazdasági szervezet, amely 30 fő végleges létszámleépítését eredményezte. Éves szinten a működési célú kiadások 94 millió Ft-tal történő csökkentését tervezték 24 .

24

A második ütemben, 2007. január 1-től kezdődően további hat intézmény integrációját hajtják végre, az átszervezés további 31 fő létszám végleges leépítésével jár együtt, a tervezett működési célú kiadási megtakarítás éves szinten 75,3 millió Ft.

26


A végrehajtott szervezeti változások szakmai és gazdasági előnyeit a Közgyűlés rendszeresen értékelte 25 a beszámolók alapján, azokban bemutatták a döntések költségvetésre gyakorolt hatását.

1.4.

Az információs- és informatikai feladatok Az Önkormányzat kötelező feladatként látta el a fővárosi információs rendszer működtetésének, illetve a Főpolgármesteri hivatal elektronikus ügyintézési és hatósági szolgáltatatási, informatikai feladatait az Ötv. 63/A. § p) pontja, a 2004. évtől a Ket. 160-169. §-ai, illetve további jogszabályok 26 alapján. Az Önkormányzat átfogó jellegű informatikai fejlesztési feladatait az Informatikai ügyosztály látta el, amely az ágazati informatikai fejlesztési feladatokat az egyes ágazatok szervezeti egységeivel együttműködve végezte.

Az Önkormányzat kötelező feladatként látta el: • a lakosság számára internetes tájékoztatást biztosító, illetve közérdekű adatok közzétételét lehetővé tevő Budapest portál technikai fejlesztését és üzemeltetését; • az elektronikus ügyfélszolgálati rendszer személyes, telefonon történő, elektronikus levelezési szolgáltatásainak számítástechnikai támogatását, annak fejlesztését és üzemeltetését; • a főváros egységes térinformatikai rendszerének fejlesztését, illetve a 2005. évtől kezdődően üzemeltetését is; • a Főpolgármesteri hivatal informatikai hálózatának, gépparkjának átfogó fejlesztésével, a fejlesztés szabványosításával és a működtetés egységesítésével a fővárosi információs rendszer infrastrukturális hátterének biztosítását; • az egyes ágazatok – különösen az oktatás, szociálpolitika, egészségügy, lakásgazdálkodás – informatikai rendszereinek fejlesztését és üzemeltetését; • a hatósági ügyek elektronikus ügyintézési rendszerének fejlesztését 27 .

25

A Közgyűlés 1326/2004. (VI. 24.) számú határozatában döntött a gazdasági szervezet létrehozásáról, a 1326–1339/2004. (VI. 24.), a 2603–2065/2005. XI. 24.), valamint a 1212–1225/2006. (VI. 29.) számú határozataiban tekintette át az átszervezés folyamatát és döntött a további ütemekről. 26

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény, valamint az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény. 27

A Főpolgármesteri hivatal a Ket-ben előírt határidőn belül, 2005. november 1-ig elkészítette az elektronikus hatósági ügyintézés körébe tartozó ügytípusok leírását, az Informatikai ügyosztály kialakította az elektronikus ügyintézést támogató informatikai rendszert, beszerezte az ügyintézők és kiadmányozók számára az elektronikus aláíráshoz szükséges eszközöket.

27


Az Önkormányzat önként vállalt feladata volt: • a lakosság számára ingyenes internet elérést nyújtó közterületi információs terminálok telepítése, üzemeltetése; • közösségi számítógépes központok kialakítása és átadása társadalmi szervezetek részére; • számítástechnikai eszközök beszerzése és átadása fogyatékos személyek részére. Az informatikai feladatok 28 2005. évi kiadásai nem érték el az összes költségvetési kiadás 1%-át. Az Önkormányzat informatikai felhalmozási kiadása a 2003. évi 843,7 millió Ft-ról a 2005. évi 628,3 millió Ft-ra, 25,5%-kal csökkent. Az Önkormányzat az átfogó jellegű informatikai fejlesztési feladatait a Budapesti Információgazdálkodási Program keretében valósította meg.

1.5.

A piacokkal, a vásárcsarnokokkal és a turisztikával kapcsolatos feladatok Az Önkormányzat a piacokkal és a vásárcsarnokokkal, valamint a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos kötelező feladatait az Ötv. 63/A. § j) pontja szabályozta, a turisztikai feladatokat az Ötv. 63/A. § i) pontja és a Htv. 66. § határozta meg. A kereskedelemmel kapcsolatos piacok és vásárcsarnokok létesítésére megfelelő területek kijelölésének feladatát az Önkormányzat teljesítette, meghatározta a fővárosi szabályozási kerettervben a létesítésre megfelelő övezeteket, továbbá rendeletet 29 alkotott a tulajdonában lévő piacokról és vásárcsarnokokról. A rendelet tartalmazta a működtetéssel kapcsolatos feladatokat, de az Ötv. 63/A. § j) pontja előírását megsértve 30 nem tartalmazta a piacok és vásárcsarnokok fejlesztésével kapcsolatos feladatokat. A közbenső egyeztetés során a főpolgármester által tett észrevétel szerint: „Tájékoztatom, hogy bár a többszörösen módosított 37/1994. (VI. 24.) Főv. Kgy. rendeletben szabályozottak nem az Ötv. jelentésben hivatkozott szóhasználatot alkalmazza, mégis eleget tesz az Ötv. előírásainak, figyelemmel arra, hogy a fővárosi rendelet 2. §-ban található a piacok és vásárcsarnokok üzemeltetésére vonatkozó előírások, melynél az „üzemeltetés” és „kezelés” fogalmában benne foglaltatik a fenntartás és fejlesztés is. Tehát az Ötv-ben rögzített fogalomnak (fenntartás, fejlesztés) megfelelő tartalom a fővárosi rendeletben benne van. Tájékoztatom, továbbá, hogy a CSAPI önállóan gazdál-

28

A Fővárosi Önkormányzat Közigazgatás-szervezési és Informatikai Szolgálat adatai nélkül (FŐSZINFORM).

29

30

Az Önkormányzat 37/1994. (VI. 24.) számú rendelete a vásárcsarnokokról, piacokról.

A piacok és vásárcsarnokok fenntartásával és fejlesztésével kapcsolatos feladatokat önkormányzati rendelet helyett az azokat működtető intézmény alapító okirata tartalmazta.

28


kodó, un. maradvány érdekeltségű költségvetési intézmény, amelynek működését, fejlesztéseit saját forrásból valósítja meg.” Az észrevétel részben megalapozott, mert az üzemeltetés és a kezelés fogalma megfelel a fenntartás feladatának, azonban a fejlesztésnek nem. Az a tény, hogy a CSAPI olyan önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény, mely fejlesztéseit saját forrásból valósítja meg nem mentesíti az Önkormányzatot azon kötelezettség alól, hogy az Ötv. 63/A. § j) pontja előírásának megfelelően rendeletben szabályozza a piacok és vásárcsarnokok fejlesztésével kapcsolatos feladatokat is 31 .

Az Önkormányzat a működtetéssel, fenntartással, fejlesztéssel kapcsolatos feladatokat egy önállóan gazdálkodó intézményével 32 , valamint egy piac üzemeltetésével megbízott szervezettel biztosította 33 . Az üzemeltetéssel, kezeléssel kapcsolatos feladatok keretében történt az árusítóhelyek, helyiségek és a piac használójának kijelölése, a helyhasználati szerződések megkötése, a használati díjak beszedése. Az Ötv. 63/A. § j) pontja előírta az Önkormányzatnak a fogyasztóvédelmi feladatok ellátásában való közreműködést. Az Fgytv. 44. §-a tartalmazta az Önkormányzat által ellátható fogyasztóvédelmi feladatokat. A fogyasztóvédelmi feladatok ellátása keretében az Önkormányzat segítette fogyasztóvédelmi társadalmi szervezet helyi érdekérvényesítő tevékenységét, tájékoztatási feladatot teljesített azáltal, hogy az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület budapesti szervezetének képviselője állandó meghívottként részt vett a Kereskedelmi és turisztikai bizottság ülésein. Az Önkormányzat ellátta a turisztikai feladatait, rendelkezett idegenforgalmi koncepcióval, amelyet a Közgyűlés döntésével megújított. A Közgyűlés határozatában döntött a főpolgármester felkéréséről arra, hogy az idegenforgalmi koncepcióban megfogalmazott célokat az érintett szakterületek az éves munkatervükben vegyék figyelembe. A Közgyűlés által elfogadott idegenforgalmi koncepciót a Kereskedelmi és turisztikai bizottság 2003. márciusi döntése alapján kiírt nyílt pályázat nyertese, egy konzorcium készítette el. Az elfogadott idegenforgalmi koncepció 34 meghatározta a főváros turisztikai stratégiáját, célkitűzéseit (minőségi és mennyiségi célok rögzítésével), valamint a turizmus 2010-ig szóló fejlesztési programját. A fejlesztési program négy fő területet fogalmazott meg: a turistafogadás feltételrendszerének továbbfejlesztését, a turisztikai vonzerő növelését, a szervezet-, intézmény- és

31

A közbenső egyeztetés során a főpolgármester által adott tájékoztatás szerint a főjegyző intézkedett annak érdekében, hogy készítsék elő a vásárcsarnokokról, piacokról szóló rendelet módosítását oly módon, hogy az egyértelműen tartalmazza a fenntartási és fejlesztési feladatokra vonatkozó előírásokat. 32

A Fővárosi Önkormányzat Csarnok és Piac Igazgatóságával.

33

Az Önkormányzat autópiacát a Fővárosi Autópiac Kft. működtette.

34

Budapest főváros turisztikai stratégiája és 2010-ig szóló fejlesztési programja, a Budapest mint márka marketingszempont érvényesítésével.

29


humán erőforrás-fejlesztést és a Budapest márka megalkotását, kommunikálását.

A Közgyűlés létrehozta és működtette az Önkormányzat turisztikai szervezetét 35 , kizárólagos tulajdonában lévő kht. formájában. A turisztikai szervezet biztosította az Önkormányzat Ötv-ben előírt feladatának ellátását a közszolgáltatási szerződésben rögzített marketing, promóciós, tudományos, kutatási, nevelési, kulturális tevékenységek végzésével. Az Önkormányzat turisztikai szervezetével a 2003-2005. években határozott idejű (egy évre szóló) közszolgáltatási szerződést kötött, amely alapján határozták meg a kht-nak nyújtott támogatás összegét az Önkormányzat költségvetési rendeleteiben.

Az Önkormányzat önként vállalt feladatként a fővárosi idegenforgalmi célú bizottsági keretből támogatási szerződés alapján támogatást nyújtott alapítványoknak, társadalmi szervezeteknek, vállalkozásoknak az egyes években megvalósuló jelentős turisztikai vonzerővel bíró, nemzetközi rangú fővárosi helyszínű rendezvények, rendezvénysorozatok, garantált programok marketingjére és megrendezésére. A kereskedelmi, turisztikai feladatok 2005. évi bevételei, illetve kiadásai az öszszes költségvetési bevétel, illetve kiadás közel 1%-át jelentették. A kereskedelmi és turisztikai feladatok teljesített bevételei a 2003-2005. évek között 4383,8 millió Ft-ról 3410,3 millió Ft-ra csökkentek, 22,2%-kal. A bevételek az Önkormányzat vásárcsarnokait, piacait működtető és fenntartó intézményének a bevételei voltak. A teljesített kiadások 21,1%-kal csökkentek az időszakban (4502,5 millió Ft-ról 3550,8 millió Ft-ra). A kiadások csökkenését döntően a felhalmozási kiadások 2003. évről a 2005. évre való 76,4%-os csökkenése határozta meg (2206,3 millió Ft-ról 521,1 millió Ft-ra). A működési kiadások 2295,6 millió Ft-ról 3029,8 millió Ft-ra, 32,0%-kal növekedettek.

A feladatellátás módjában nem, de a feladatellátás mértékében történt változás a 2003-2005. évek között. A kereskedelmi tevékenység keretében az Önkormányzat önállóan gazdálkodó intézményéhez kapcsolódó létesítmények száma a 2003. évben 18, a 2004. évben 17, a 2005. évben 16, a 2006. évben 15 volt. Az idegenforgalom mértékében bekövetkezett változást az idegenforgalmi adóbevétel jelezte, amely a 2003. évi 628,4 millió Ft-ról a 2005. évre 992,1 millió Ft-ra növekedett.

1.6.

A környezetvédelmi feladatok Az Önkormányzat a környezetvédelemmel kapcsolatos kötelező feladatairól kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaságával és szolgáltatások vásárlásával gondoskodott a következők szerint.

35

A Közgyűlés 1225/2001. (VI. 28.) számú határozata a BTH Budapesti Turisztikai Szolgáltató Kht. alapításáról.

30


• A Kvt. 48. §-a előírta, hogy az Önkormányzatnak a település rendezési tervével összhangban illetékességi területére önálló települési környezetvédelmi programot kell kidolgozni kétévenkénti felülvizsgálati kötelezettséggel. Budapest Főváros Környezetvédelmi Programját – amelyet szakértő céggel készíttettek el –, valamint felülvizsgálatát a Közgyűlés 36 határozatával fogadta el. A felülvizsgálat eredményeként jóváhagyott módosítást az elfogadást követő jogszabályi változások indokolták. • A Kvt-ben kapott felhatalmazás alapján kormányrendelet 37 határozta meg Budapest és vonzáskörzetére vonatkozóan a stratégiai zajtérkép és intézkedési terv készítési kötelezettséget, amely az Önkormányzat feladata. A véglegesített stratégiai zajtérkép elkészítésének határidejét a szabályozás 2007. június 30-ában rögzítette, annak elkészíttetése pályázaton 38 elnyert támogatásból folyamatban van. A GKM a KvVM-mel közösen kiírt pályázati felhívására 39 benyújtott pályázattal az Önkormányzat 680 millió Ft támogatást nyert, amelynek háromnegyed része az Európai Fejlesztési Alapból származó, 25%-a pedig hazai központi költségvetési forrás. A támogatási szerződést 2006. március 27-én írták alá. Az elnyert támogatási összeg 76%-át kötötték le 2006. június 30-áig. A Budapest és vonzáskörzete 40 stratégiai zajtérképének elkészítésére vonatkozó szerződést a – nyílt közbeszerzési eljárás keretében kiválasztott – vállalkozóval 2006. május 11-én kötötték meg 500 millió Ft összegben, kifizetés 2006. június 30-ig nem volt.

• Az Ötv. 63/A. § l) pontjában foglaltak szerint az Önkormányzat hatáskörébe tartozott a levegőtisztaság-védelmi feladatok ellátása. A levegőtisztaságvédelemmel kapcsolatos mérések és szakvélemények elkészítésére az Önkormányzat szerződéseket kötött, levegőtisztaság-védelmi intézkedési tervet készíttetett. A szolgáltatások ellenértéke a 2003-2005. években átlagosan évi 57 millió Ft volt. A Kvt. 48. § (3) bekezdés a) pontjában előírt – füstködriadó-terv készítési – kötelezettségének az Önkormányzat eleget tett, rendeletet 41 alkotott. A füstködriadó-terv felülvizsgálatáról vállalkozással kötött szerződés útján gondoskodott.

36

A Közgyűlés 735/2002. (IV. 25.), valamint 2692/2005. (11. 24.) számú határozata.

37

A környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/2004. (X. 20.) számú kormányrendelet.

38

A Közgyűlés a 2189/2005. (IX. 29.) számú határozatában döntött a pályázat benyújtásáról. 39

Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból finanszírozott Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program központi projektje a levegőszennyezés és zajterhelés mérésére és Budapest és vonzáskörzete zajtérképének elkészítésére.

40

Dunakeszi, Fót, Csömör, Kistarcsa, Kerepes, Pécel, Vecsés, Gyál, Dunaharaszti, Diósd, Érd, Szigetszentmiklós, Halásztelek, Törökbálint, Budaörs, Budakeszi, Solymár, Üröm, Budakalász, Pomáz és Szentendre.

41

Az Önkormányzat 48/2003. (IX. 19.) számú rendelete a füstködriadó-tervről.

31


• A főváros városképe szempontjából védendő természeti környezet, közcélú zöldterület kijelölését, fenntartását és fejlesztését az Ötv. 63/A. § l) pontja jelölte meg feladatként. A Közgyűlés – az előírásnak eleget téve – a kiemelt közcélú zöldterületekről rendeletet 42 alkotott, amelynek melléklete kerületenként részletezve tartalmazta a városszerkezetben elfoglalt helyük következtében fővárosi jelentőségű zöldterületeket (közparkokat, városi kerteket, sétányokat, játszótereket és utcai fasorokat). A rendeletben rögzítette, hogy a hatálya alá tartozó zöldterületek fenntartásáról és fejlesztéséről az Önkormányzat a kerületi önkormányzatokkal együttműködve gondoskodott. Az Önkormányzat a zöldterületi közszolgáltatási feladatainak végrehajtásáról – ezen célból létrehozott, kizárólagos tulajdonában lévő – FŐKERT Rt. közreműködésével gondoskodott, a feladatellátás módja a 2003-2005. évek közötti időszakban nem változott. A közcélú zöldterületek fenntartásával, védelmével és fejlesztésével kapcsolatos feladatokat az 1997. december 10-én megkötött közszolgáltatási szerződésben határozta meg. Az Önkormányzat a szerződést a 6.) pontban rögzítettek 43 ellenére nem egyeztette a FŐKERT Rt-vel, annak aktualizálása elmaradt 44 . Az Önkormányzatnak a zöldterületekre vonatkozó – az Ötv. 63/A. § l) pontjában előírt – kötelező feladatának végrehajtását szabályozó rendelet 45 helyett a közszolgáltatási szerződés a hatályon kívül helyezett rendeletre 46 hivatkozott, a fenntartási és fejlesztési feladatok meghatározásánál nem követte a hatályos rendeletnek – a parkosításra, zöldterületi szolgáltatásra a részletes szabályok között rögzített – előírását.

A kötelező zöldterület-fenntartási feladatokat a FŐKERT Rt. az Önkormányzattal megkötött éves finanszírozási szerződések alapján végezte. A 2003-2005. években erre a célra fordított összeg 1191 millió Ft, 1445 millió Ft, illetve 1532 millió Ft volt, felhalmozásra a három év alatt összesen 2024 millió Ft-ot fordítottak. A felhalmozási célú pénzeszközöket elsősorban fasor- és parkrekonstrukciókra, játszóterek európai uniós normáknak megfelelő rekonstrukciójára fordították. A FŐKERT Rt. részére különböző fejlesztési (üvegház rekonstrukció, komposzttelep bővítés, kazánrekonstrukció) célokra pénzeszközátadással támogatást nyújtottak.

42

Az Önkormányzat 14/1993. (IV. 30.) számú rendelete a kiemelt közcélú zöldterületekről. 43

A közszolgáltatási szerződés 6.) pontja szerint a felek szükség szerint, de legalább évente egyszer egyeztetik és szükség szerint közös megegyezéssel módosítják azt. 44

A közbenső egyeztetés során a főpolgármester által adott tájékoztatás szerint a főjegyző intézkedett annak érdekében, hogy gondoskodjanak a FŐKERT Rt-vel kötött zöldterületi közszolgáltatási szerződés aktualizálásáról. 45

Az Önkormányzat 10/2005. (III. 8.) számú rendelete a fővárosi zöldfelületi rendszerbe tartozó zöldterületek és zöldfelületek védelméről, használatáról, fenntartásáról és fejlesztéséről.

46

32

Az Önkormányzat 40/1994. (VII. 8.) számú rendelete.


• A Tvt. előírásának megfelelően az Önkormányzat a főváros védelemre érdemes területeiről rendeletet 47 alkotott, amelyben meghatározta a védetté nyilvánított helyi jelentőségű természeti értékeket. A rendeletben meghatározott területek fenntartását, természeti állapotuk fejlesztését vállalkozásokkal kötött szerződéssel végezte. A védett természeti terület őrzésére vonatkozó kötelezettségének – a Tvt. 62. § (2) bekezdésében foglaltakat megsértve – az Önkormányzat nem tett eleget. A védetté nyilvánított értékek őrzését a 2003. évben egy vállalkozás közreműködésével látta el, természetvédelmi őrszolgálatot a 2004. évtől azonban nem működtetett 48 . • Az erdőgazdálkodással kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket az Evt. 14. § (1) bekezdése tartalmazza. Az Önkormányzat a tulajdonában lévő erdőkre vonatkozóan a törvényben előírt erdőgazdálkodási feladatait a 2003-2005. években nem látta el, ezáltal megsértette az Evt. 14. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt – az erdő védelmének, az egyes erdőgazdálkodási munkák elvégzésének, valamint az erdő őrzésének kötelezettségére vonatkozó – előírást, egyedül a XVII. kerületben a Lőrinci út mellett található 71-es erdőtag (40 ha) fenntartására, védelmére kötöttek szerződést 2005. október 28-án a FŐKERT Rt-vel. Az Evt. előírása szerint az erdő tulajdonosa az erdőgazdálkodó. Az Önkormányzat tulajdonában 133 ha erdő van, amelyből 18 ha esetében csak a földterület van értéken nyilvántartva, az erdő értékének megállapítására intézkedtek. Az Önkormányzat a 2003-2005. években nem gondoskodott a tulajdonában lévő erdők védelméről, őrzéséről, valamint az egyes erdőgazdálkodási munkák elvégzéséről 49 .

Az Önkormányzat a környezetvédelem területén önként vállalat feladatként geodéziai felméréseket 50 végeztetett el, környezetvédelmi információs rendszert üzemeltetett, szakértői véleményeket, tanulmányokat 51 készíttetett, illetve rendezvényeket 52 szervezett. A Pilisi Parkerdő Zrt-t a főváros terü-

47

Az Önkormányzat 32/1999. (VII. 22.) számú rendelete Budapest helyi jelentőségű természeti értékeinek védelméről.

48

A közbenső egyeztetés során a főpolgármester által adott tájékoztatás szerint a főjegyző intézkedett annak érdekében, hogy gondoskodjanak a védetté nyilvánított természeti területek őrzéséről. 49

A közbenső egyeztetés során a főpolgármester által adott tájékoztatás szerint a főjegyző intézkedett annak érdekében, hogy az Önkormányzat tulajdonában lévő erdők esetében gondoskodjanak az erdőgazdálkodói feladatok ellátásáról. 50

Az Ördögárok és a Szilas-patak Budapest területére eső szakaszának, a Hosszúréti patak Balatoni út környezetébe eső részének kiegészítő felmérése. 51

Alternatív energia felhasználásának vizsgálata; illegális hulladéklerakók feltárása; a hazai zajvédelmi szabályozás és az új európai uniós direktíva áttekintése.

52

Fővárosi Parlagfű Program, Autómentes Nap megrendezése.

33


letén lévő állami tulajdonú erdők kezeléséhez és fenntartásához, valamint közjóléti funkciójuk erősítéséhez támogatásban részesítette. A környezetvédelmi feladatok 2005. évi kiadásai az összes költségvetési kiadás közel 1%-át jelentették. Ingatlanok tulajdonjog változásához kapcsolódóan a feladatellátási kötelezettség mértékében következett be változás a zöldterület fenntartás területén a 2003-2005. évek között, mivel a tulajdonjoghoz kezelési jog, vagyis fenntartási kötelezettség társult. A 2003. évben 10 fellelt ingatlan került az Önkormányzat tulajdonába összesen 3220,6 millió Ft értékben. A 2004. évben fellelt ingatlanok értéke 5497,3 millió Ftot tett ki, ugyanakkor 1827,9 millió Ft értékű ingatlan került az Önkormányzattól a Magyar Állam tulajdonába és kezelésébe. A 2005. évben fellelt, kerületi önkormányzatoknak ingyenes átadásból adódó, illetve cserével megvalósult tulajdonváltozás egyenlege 2724,1 millió Ft értékű ingatlan növekedés volt az Önkormányzat javára.

1.7.

A közlekedési feladatok Az Önkormányzat az Ötv. 63/A. § g) és h) pontjainak előírása szerint ellátja a tömegközlekedési és forgalomtechnikai feladatait, kijelöli a főútvonalakat, a tömegközlekedés által igénybe vett útvonalakat, ellátja a főváros területén az Önkormányzat tulajdonában levő országos közutak, közúti hidak, alul- és felüljárók – az autópályák és autóutak kivételével – üzemeltetését, fenntartását és fejlesztését, valamint a kerületi önkormányzatok tulajdonában levő, tömegközlekedés által igénybe vett utak üzemeltetését, fenntartását és fejlesztését. Rendeletben szabályozza a főváros parkolási és parkolásgazdálkodási rendszerét, a kiemelten védett és védett parkolási övezeteket, az alkalmazható várakozási díjak megállapítását. Az Önkormányzat által ellátott közlekedéssel kapcsolatos kötelező feladatok ellátására: • a tömegközlekedési feladatok (autóbusz, villamos, trolibusz, fogaskerekű, helyi érdekű vasút, metró közlekedés) ellátására egyszemélyes részvénytársaságot alapított 53 , mellyel a feladat ellátására üzemeltetési, majd – a 2004. évben az európai uniós előírásokkal való összhang megteremtése érdekében – szolgáltatási szerződést kötött; • a tömegközlekedési feladatok fejlesztése keretében a 2003-2005. években a metró vonal felújítást és fejlesztést, villamos járműfejlesztést, forgalomirányítás fejlesztést, zajvédő fal építést, útjavítást és útépítést végzett; • az Önkormányzat tulajdonában lévő utak, országos közutak, közúti hidak, alul- és felüljárók, valamint a kerületi önkormányzatok tulajdonában lévő tömegközlekedés által igénybe vett utak üzemeltetését, fenntartását és fej-

53

34

A BKV Zrt-t.


lesztését, a forgalomtechnikai feladatok ellátását eseti szerződést, valamint az FKF Zrt-vel kötött megbízási szerződést kötött; • az Önkormányzat az 1993. évben 54 elfogadott, majd az ennek helyébe lépő 2005. évi rendeletében 55 a főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakítását, a várakozás díját és az üzemképtelen járművek tárolását, meghatározta a védett övezeteket szabályozta; • a BKSZ Kht. megalapításával a személyszállítás érdekében forgalmi adatgyűjtést és elemzést végzett, a fővárosban és környékén egységes közlekedési rendszerek kialakítását szervezte meg; • a helyi közforgalmú vasutat a BKV Zrt. működteti. A helyi közforgalmi vasút fejlesztési koncepcióját a Közgyűlés határozatban 56 jóváhagyta; • a BKV Zrt-vel kötött közszolgáltatási szerződés alapján a Fővárosi Önkormányzat Közlekedésinformációs Szolgálatát (FŐVINFORM) működtette; • a közúti közlekedési hatósági (gépjármű elszállítás) feladat ellátására gazdasági társasággal szerződést kötött. A közúti közlekedés hatósági feladatainak ellátása keretében rendeletben a menetrend szerinti személyszállítás (villamos, fogaskerekű, troli, metró, földalatti), a helyiérdekű vasút díját, a helyi autóbusz közlekedés díját 57 , valamint a személytaxi szolgáltatás díjszabásának legmagasabb hatósági árát 58 meghatározta. Az Önkormányzat önként vállalt feladat ellátására: • a közúti közlekedés biztonságát elősegítő nevelő feladat 59 ellátására a Közlekedésbiztonsági Társasággal 60 közszolgáltatási szerződést kötött;

54

Az Önkormányzat 38/1993 (XII. 27.) számú rendelete Budapest főváros közterületein és erdőterületein a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról. 55

Az Önkormányzat 19/2005 (IV. 22.) számú rendelete a Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról. 56

A Közgyűlés 830-833/2001. (V. 31.) számú határozata Budapest közlekedési rendszerének fejlesztési tervéről. 57

Az Önkormányzat 72/2002. (XII. 20.), 68/2003 (XII. 12.), 73/2004. (XII. 31.) számú rendelete. 58

Az Önkormányzat 31/1998 (VII. 16.) számú rendelete a személytaxi szolgáltatás díjának legmagasabb hatósági árként való megállapításáról és annak alkalmazási feltételeiről.

59

A főváros forgalmi körülményeinek, közlekedésbiztonsági helyzetének javítása, balesetek számának csökkentése, a közlekedés ember- és környezetbarát feltételrendszerének javítása érdekében szaktáborok, foglalkoztatók, versenyek szervezése.

60

A Közlekedésbiztonsági Társaságot 23 fővárosi kerület alapította.

35


• a főváros több kerületében a parkolási feladatok ellátását saját intézményével 61 , a fővárosi őrzött P+R parkolók működtetését és üzemeltetését megbízási szerződést kötött 62 ; • a Gyermekvasutakért Alapítvánnyal kötött közszolgáltatási szerződés keretében a gyermekvasút működtetéséhez 63 hozzájárult; • a Stratégiai Alap létrehozásával a kerületi önkormányzatokat a kerületi tulajdonú csatornázott földutak szilárd burkolattal történő ellátása céljából támogatta; • résztvett a közlekedés irányítás szervezési struktúra kialakításában (PRECO project), amely költségének 75%-a vissza nem térítendő európai uniós támogatás volt; • létrehozta a Budapesti Közlekedési Szövetség Előkészítő Irodáját, majd 2005ben a BKV Zrt-vel, Volánbusz Zrt-vel és a MÁV Zrt-vel a Budapesti Közlekedési Szövetséget; • a 2003-2005. években 3494 fm kerékpárutat építtetett; • a 2003-2006 I. félévének időszakában a P+R parkolóit összesen 395 férőhelylyel bővítette. Az Önkormányzat költségvetésének meghatározó része volt a közlekedési ágazat, amelynek 2005. évi bevételei 12%-át, kiadásai 21%-át jelentették az összes költségvetési bevételnek és kiadásnak. A 2004. évi működési kiadások növekedését a BKV Zrt-nek nyújtott – 2003. évhez viszonyítva – 5937 millió Ft-tal megnövekedett tömegközlekedési hozzájárulás okozta, melyet az Önkormányzat központi költségvetésből pályázat útján nyert el. A felhalmozási kiadások a 2003. évhez viszonyítva a 2004. évben 35,7%-kal csökkentek, 2005. évben 66,6%-kal nőttek, amelyet a 2. számú metróvonal felújítása, a 4-es metróvonal építésének elkezdése, valamint a villamos járműfejlesztés kiadása eredményezett. Az ágazat saját bevételei egyik évben sem fedezték a kiadásokat, a hiányt hitelből és önkormányzati bevételekből fedezte.

A közlekedési ágazat feladatellátásának módja a 2003-2005. évek alatt nem változott.

1.8.

A kulturális feladatok Az Önkormányzat kulturális feladatait (beleértve a közgyűjteményi, nyilvános könyvtári, közművelődési, levéltári, művészeti tevékenységet) az Ötv. 63/A. § n) és o) pontjában, az Ltv-ben, az Mnyk-ban, valamint a Kötv-ben előírtak szabályozták.

36

61

A Fővárosi Közterületi Parkolási Társulással.

62

Az FKF Zrt-vel kötött megbízási szerződést.

63

A gyermekvasutasok foglalkoztatása során a gyermekek nevelését látták el.


Az Önkormányzat kötelező feladatként látott el levéltári, közgyűjteményi, nyilvános könyvtári, közművelődési feladatokat. A levéltári feladatok a Htv. 108. § (2) bekezdés b) pontja alapján az Önkormányzat területén működő, illetőleg működött települési önkormányzati szervek és nem központi állami szervek, valamint a saját történeti értékű iratok, továbbá egyéb helyi jellegű levéltári anyag átvétele, gyűjtése, őrzése, feldolgozása és kutathatóságának biztosítása. Az Ltv. 3. § m) pontja előírása alapján a nem selejtezhető köziratokkal kapcsolatos levéltári feladatok ellátása saját önállóan gazdálkodó intézmény 64 fenntartásával történt. Az intézmény feladata bővült az elektronikus iratokra, az azok átvételére vonatkozó Ltv. 3. § c) és f) pontjának módosítása 65 alapján. A fővárosi közlevéltár területi általános levéltárként működött a Htv. 108. § (3) bekezdésében előírt levéltári szervezeti formában. A közgyűjteményi feladatok keretében a kulturális javak gyűjtését, őrzését, tudományos feldolgozását és bemutatását a Htv. 108. § (2) bekezdés a) pontja és (3) bekezdése alapján saját intézmény – múzeumi szervezet 66 – működtetésével látta el. Az Mnyk. 2. számú mellékletében az Önkormányzat intézményét országos múzeumként határozta meg. A Kötv. 7/A. § a)-c) pontja alapján a régészeti örökség felkutatására, értékelésére, számbavételére, nyilvántartására, a kiemelten vagy fokozottan védendő területek meghatározására, védetté nyilvánítására, a régészeti örökség megőrzésére vonatkozó feladatokat is biztosította a szervezettel (ásatások végzése, nyilvántartása). A múzeumi szervezetre a Kötv. 16. §-a a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyekkel kapcsolatban teljesítette az ellenőrzésben való közreműködési kötelezettséget 67 . A könyvtári ellátást az Önkormányzat az Mnyk. 64. § (3) bekezdésében, valamint 67. § (1) bekezdésében előírt önállóan gazdálkodó nyilvános könyvtár intézményi formában 68 biztosította, a 2003. évben 66 tagkönyvtár működtetésével, amelyek száma a 2005. évben 61-re csökkent. Az Mnyk. 3. számú melléklete a könyvtárat országos szakkönyvtárként határozta meg, amely meghatározás alapján az intézmény – a nyilvános könyvtár Mnyk. 55. § (1) bekezdésében előírt alapfeladatain túl – tudományos és szakkönyvtári ellátást is biztosított szakirodalmi és információs szolgáltatások végzésével, közvetítésével, a nyilvános könyvtári ellátás rendszerének működtetését és fejlesztését segítő központi szolgáltatások ellátásával az Mnyk. 60. § (1) bekezdése előírása

64

Budapest Főváros Levéltára.

65

Az Ltv. módosítása 2006. január 1-től, a 2005. évi CXLIX. törvény 1. § (1) bekezdése c) pontjában az irat-, f) pontjában az irattár fogalmát bővítette, ami az Önkormányzat levéltárának feladatbővülését jelentette. 66

Budapesti Történeti Múzeum.

67

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal ellenőrzéseiben.

68

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár.

37


alapján. Az alapfeladatokon túl az Mnyk. 65. § (2) bekezdése a)-d) pontjában és a 66. § a)-f) pontjában előírt feladatokat is teljesítette. Az Mnyk. 65. § (2) bekezdés a)-d) pontja alapján az intézmény gyűjteményét és szolgáltatásait a helyi igényeknek megfelelően alakította ki, közhasznú információs szolgáltatást végzett, helyismereti információkat és dokumentumokat gyűjtött, szabadpolcos állományrésszel rendelkezett. Az Mnyk. 66. § a)-f) pontjában előírtak alapján ellátta a köteles példányokkal és a könyvtárközi dokumentumellátással kapcsolatos feladatokat, szervezte a területén működő könyvtárak együttműködését, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó lakosok könyvtári ellátását, könyvtárakat segítő szolgáltatást nyújtott, szervezte a nyilvános könyvtárak adatszolgáltatását, végezte az iskolán kívüli könyvtári továbbképzést és szakképzést.

A közművelődési tevékenység törvényi szabályozása, valamint fogalmainak meghatározása ellentmondásos. Az Mnyk. 76. § (1) bekezdése kötelező feladatként határozta meg a helyi közművelődési tevékenység támogatását. A Htv. 121. § a) pontja önként vállalt feladatként szabályozta a művelődés támogatását. Az Ötv. 63/A. § n) pontjában művészeti és közművelődési tevékenységet, a Htv. 121. § a) pontja kulturális célokat fogalmazott meg, a b) pontban művészeti tevékenységet szabályozott. Az Önkormányzat a közművelődési rendeletében az Mnyk. 77. § előírását megsértve nem határozta meg, hogy az Mnyk. 76. § (2) bekezdésében felsorolt közművelődési feladatokból mit, milyen konkrét formában, módon és mértékben lát el a helyi társadalom művelődési érdekeinek és kulturális szükségleteinek figyelembe vételével a helyi lehetőségek és sajátosságok alapján. A feladatellátás módjának változása miatt indokolt módosítása elmaradt 69 . A közművelődési feladatokat ellátó saját fenntartású intézményként nevesítették a Petőfi Csarnok Fővárosi Ifjúsági Szabadidőközpontot, a Trafó-Kortárs Művészetek Házát, amelyeket már kht. formában működtettek.

Az Mnyk. 84. § (2) bekezdésében előírt közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás működési feltételeinek biztosítása feladatot az Önkormányzat egy önállóan gazdálkodó intézménye 70 végezte. Az intézmény feladatait a humánerőforrás fejlesztő munka, szakmai képzések, nemzetközi projektekben való részvétel, regionális feladatok ellátása, internetes tájékoztató portálok kialakítása elvégzésével teljesítette.

69

A közbenső egyeztetés során a főpolgármester által adott tájékoztatás szerint a főjegyző intézkedett annak érdekében, hogy rendeletben határozzák meg kötelezőként az ellátandó közművelődési feladatokat, az ellátás módját, azok mértékét és aktualizálják a feladatellátás formáit. 70

38

Budapesti Művelődési Központ.


Az Önkormányzat önként vállalt kulturális feladatokat is ellátott: a közművelődési tevékenység keretében • kisebbségi közművelődési feladatokat ellátó intézményt működtetett; • támogatta a közösségi színtér biztosítását szolgáló kht-t ; • működtette az állat- és növényvilágot bemutató intézményt 71 ; a művészeti tevékenység keretében működtetett • kilenc önállóan gazdálkodó színházi intézményt a 2003. évben; • egy önállóan gazdálkodó intézményt kiállítások szervezésére, amely intézmény ellátta a művészeti alkotások közterületen való elhelyezésének és eltávolításának véleményezési, valamint fenntartási és felújítási feladatát is. Az Önkormányzat önként vállalt feladatként a művészeti és közművelődési tevékenységhez támogatást nyújtott: • nyolc többségi tulajdonában lévő (hat színházi és kettő egyéb kulturális tevékenységet végző) kht. működtetéséhez; • a Közgyűlés által jóváhagyott közszolgáltatási, valamint a színházi és a kulturális célú bizottsági, a nagyrendezvények keretéből támogatási szerződések alapján alapítványok, társadalmi szervezetek közművelődési és művészeti feladataihoz. A kulturális feladatok 2005. évi bevételei, kiadásai az összes költségvetési bevétel, kiadás 6%-át jelentették. A kulturális feladatok ellátásában a 2003-2005. években a 2003. évben nem, azonban a 2004-2005. évben a bevételek fedezték a kiadásokat. A működési kiadások változását 8,5%-os növekedés (a 2003. évben 16 307,3 millió Ft, a 2005. évben 17 701,5 millió Ft), míg a felhalmozási kiadásokét 62,5%-os csökkenés (a 2003. évben 5466,1 millió Ft, a 2005. évben 2051,6 millió Ft) jellemezte.

A kulturális feladatok felhalmozási kiadásainak forrásait a 2004. évben 17,5 millió Ft minisztériumi támogatás bővítette. A támogatás nyújtására kormányhatározat alapján – a Milleniumi Emlékmű helyreállításának folytatására – az Önkormányzat és a minisztérium között az 1999-ben megkötött megállapodás 2004. évi módosítása alapján történt. A beruházás teljes összege 426,0 millió Ft volt, amelynek megvalósításához az önrészt az Önkormányzat biztosította 213,0 millió Ft értékben a Közgyűlés döntésével. A közbeszerzési eljárás lefolytatása megtörtént. A 17,5 millió Ft 2004. évi kifizetése az elhúzódó megvalósítás része volt, a kivitelezővel kötött vállalkozási szerződésben a teljesítés határidejét módosították. Az elvégzett munka értékét aktiválták.

71

Fővárosi Állat- és Növénykert.

39


Az Önkormányzat a 2005. évben felhalmozási kiadásainak finanszírozását címzett támogatásból származó forrással bővítette, amelyet Közgyűlési döntés alapján, megfelelően nyújtott be a Cct. 1. § (1) bekezdés a) pontja alapján. Az Önkormányzat állat- és növénykertet bemutató feladatához kapcsolódó 2517,3 millió Ft értékű beruházás önrészét (517,3 millió Ft-ot) a Közgyűlés határozatával biztosította. A közbeszerzési eljárást lefolytatták a beruházási munkák lebonyolítására és kivitelezésére. A címzett támogatásból a 2005. évben történt 6,8 millió Ft kifizetés. Az Önkormányzat felhalmozási kiadásai pénzügyi forrásait bővítette ugyancsak – a 2004. év decemberében beadott igénybejelentés alapján – a 2005. év júliusban elnyert címzett támogatás egy fiókkönyvtár létesítésére 26,1 millió Ft összegben.

Az ellátott kulturális feladatok (levéltár, múzeum, könyvtár, közművelődési szakmai tanácsadás) mértéke a 2003-2005. évek között növekedett. A levéltári tevékenységet jellemző mutatók közül az átvett anyagok terjedelem iratfolyóméter mutatója a 2003. évről a 2005. évre 246,8-ről 229,7-ra csökkent (amelyet befolyásolt az a tény, hogy a tevékenységet ellátó intézmény a 2004. évben új épületbe költözött). Jelentős növekedést mutatott a kiadott másolatok száma, a 2003. évben 2835, a 2005. évben 4596 példány volt, míg a kutatási esetek száma nem változott jelentősen 15 086 esetről 15 014 esetre. A közgyűjteményi feladatokat ellátó múzeum bevételi forrásainak növekedése mellett a feladatellátás mértékében történt változás a 2003. évről a 2005. évre. Az ásatások száma 70-ről 100-ra növekedett (2006. I. félévében már 65 ásatás volt), a látogatók száma 299 807 főről 245 653 főre csökkent. A könyvtári ellátás bevételi forrásai növekedése mellett a feladat mértékét jellemző beiratkozott olvasók száma a 2003. évről a 2005. évre 208 483 főről 232 616 főre növekedett, míg az informatikai fejlesztés hatásaként a kölcsönzött dokumentumok száma 6 132 596-ról 4 743 375-ra csökkent. A kötelezően ellátandó szakmai tanácsadás és szolgáltató feladatnál – a bevételi források növekedése mellett – a 2003. évről a 2005. évre a látogatók száma 119 963 főről 147 843 főre, a honlapok látogatóinak száma 27 000 főről 260 000 főre növekedett. Az önként vállalt közművelődési (közösségi színteret biztosító) feladatot ellátó kht. által szervezett rendezvények száma 520-ról 610-re emelkedett, a rendezvények látogatottsága 653 459 főről, 695 658 főre növekedett a 2003. évről a 2005. évre.

A feladatellátás módjának változása a művészeti tevékenység keretében történt. A Közgyűlés döntéseivel 72 a 2003. és 2004. években egy-egy színházi intézményt szüntetett meg, amelyek helyett – a hatékonyabb feladatellátás érdekében – döntéseivel 73 száz százalékos tulajdonában lévő kht-t alapított. Az Önkormányzat színházaiban (intézmények és kht-k) az előadások száma a

72

A Közgyűlés 668/2003. (IV. 24.) számú határozata az Új Színház, 824/2004. (IV. 29.) számú határozata a Madách Színház megszüntetéséről.

73

A Közgyűlés 669/2003. (IV. 24.) számú határozata az Új Színház Kht., 825/2004. (IV. 29.) számú határozata a Madách Színház Kht. létrehozásáról.

40


2003. évről a 2005. évre 4312 előadásról, 4962 előadásra, a nézők száma 1 627 915 főről 1 786 590 főre növekedett. A színházi intézmények kht-vá alakításának szakmai és gazdasági hatását a Közgyűlés nem értékelte 74 .

1.9.

A lakásgazdálkodási feladatok A lakásgazdálkodással kapcsolatos feladatokat az Ötv. 63/A. § b) pontja, valamint a Lak. tv. határozta meg, amelyek keretszabályozó jellegű koncepció- és rendeletalkotási, valamint – a Vátv. alapján az Önkormányzat tulajdonába került – lakásvagyonnal való gazdálkodási kötelezettséget írtak elő. Az Önkormányzat az Ötv. alapján a lakásépítési és lakásrehabilitációs terv elkészítését és összehangolt megvalósítását a városrehabilitációs program keretében végezte, amelynek felülvizsgálata és módosítása során a Közgyűlés elfogadta 75 Budapest hosszú távú lakáskoncepcióját és középtávú lakásprogramját. A Közgyűlés rendeleteiben meghatározta a lakásépítés támogatásának rendszerét, az önkormányzati tulajdonú lakásokra vonatkozó lakbérövezeteket, a lakbér megállapítás és a lakásfenntartási támogatás elveit 76 , szabályozta az önkormányzati lakáshoz jutás 77 és az önkormányzati tulajdonú lakások cseréjének feltételeit 78 , valamint a Városrehabilitációs Keretből juttatható támogatás feltételeit 79 . A Városrehabilitációs Keret összegének növelése érdekében lehetővé

74

A közbenső egyeztetés során a főpolgármester által adott tájékoztatás szerint a főjegyző intézkedett annak érdekében, hogy készítsenek testületi megtárgyalásra a kulturális intézményeket érintő eddigi szervezeti változások szakmai és gazdaságossági hatását vizsgáló értékelő anyagot és gondoskodjanak a hatásvizsgálatok jövőbeni folyamatos elkészítéséről. 75

A Közgyűlés 2454/2005. (X. 27.) számú határozata a Budapest hosszú távú lakáskoncepciója és középtávú lakásprogramja elfogadásáról.

76

Az Önkormányzat 50/1995. (X. 20.) számú rendelete az önkormányzati tulajdonban álló lakások lakbérövezeteiről, a lakbér megállapítás és a lakásfenntartási támogatás elveiről, valamint a lakásépítés támogatásának rendjéről (a Lak. tv. módosítása alapján hatályon kívül helyezve és helyette a 17/2006. (IV. 14.) számú rendelet van hatályban). 77

Az Önkormányzat 35/1993. (XI. 15.) számú rendelete a fővárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában lévő lakások bérbeadása során érvényesítendő szociális, jövedelmi, vagyoni feltételekről (a Lak. tv. módosítása alapján hatályon kívül helyezve és helyette a 17/2006. (IV. 14.) számú rendelet van hatályban). 78

Az Önkormányzat 36/1993. (XI. 15.) számú rendelete a fővárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában lévő lakások cseréje esetén a hozzájárulás, illetőleg a megtagadás feltételeiről (a Lak. tv. módosítása következtében hatályon kívül helyezve). 79

Az Önkormányzat 62/2000. (XI. 30.) számú rendelete a Fővárosi Városrehabilitációs Keretből juttatható támogatás feltételeiről és a pályázati eljárás rendjéről (a Lak. tv. módosítása alapján hatályon kívül helyezve és helyette a 2/2005. (II. 10.) számú rendelet van hatályban).

41


tette a kerületi önkormányzatok részére, hogy a Lak. tv. 63. § (1) bekezdése szerinti befizetési kötelezettségüket az Önkormányzattal kötött szerződésben rögzített ütemezés szerint is teljesíthetik oly módon, hogy az első ütem befizetésének határideje a támogatási programra benyújtandó pályázatot megelőző év november 30-a. A Közgyűlés a Lak. tv. felhatalmazása alapján szabályozta az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletét 80 , valamint a bérlakások eladásának feltételeit 81 .

Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakásokkal való gazdálkodás kötelező feladatait a következők szerint látta el: • a főváros különböző kerületeiben található társasházakban lévő főváros tulajdonában lévő lakások üzemeltetését közvetlenül a Lakás ügyosztály végezte; • a lakóépületekben 82 lévő lakások üzemeltetését az Önkormányzat gazdasági társaságával – a FIMÜV Zrt-vel, a nyugdíjasházak lakásainak üzemeltetését vállalkozóval – a GUEST Zrt-vel – kötött szerződés alapján végeztették; • a kerületi önkormányzatok által befizetett privatizációs bevételeknek – a kerületi önkormányzati tulajdonú lakóépületek felújítására – pályázat útján történő felhasználását a Lakás ügyosztály bonyolította. A Lak. tv. 63. § (1) bekezdése által előírt privatizációs bevételek 50%-ából fennálló tartozás átutalása érdekében a Közgyűlés döntése alapján 83 a főpolgármester kettő kerülettel megállapodást kötött, mely által lehetővé vált, hogy a kerületi önkormányzatok a rehabilitációs programokra pályázatot 84 nyújtsanak be. Az Önkormányzat önként vállalt feladata volt • a városrehabilitációs keretből a társasházi és szövetkezeti lakóépületek felújításának támogatása;

80

Az Önkormányzat 19/1998. (IV. 15.) számú rendelete a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő önkormányzati lakások bérletéről, a lakbérek mértékéről, valamint a Fővárosi Önkormányzatot megillető bérlő kiválasztási jogok hasznosításának szabályairól (a Lak. tv. módosítása alapján hatályon kívül helyezve és helyette a 29/2006. (VI. 12.) számú rendelet van hatályban).

81

Az Önkormányzat 33/1994. (VI. 10.) számú rendelete a Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában lévő önkormányzati bérlakások eladásának feltételeiről (a Lak. tv. módosítása alapján módosította a 30/2006. (VI. 12.) számú rendelet). 82

Négy épületben (a VIII., XI., XIII. és a XIV. kerületben).

83

A Közgyűlés 2436/2005. (X. 27.) és 2693/2005. (XI. 24.) számú határozata.

84

A XIII. és a XIX. kerületi önkormányzat a 2006. évi pályázat alapján 150 millió Ft, illetve 172 millió Ft támogatásban részesült.

42


• a nyugdíjasházakban lakó idős bérlők részére ingyenesen igénybe vehető 24 órás nővérszolgálati ügyelet működtetése a GUEST Zrt-vel, illetve négy kerületi önkormányzattal kötött megállapodás alapján; • a bérlakás állomány növelése 15 használt lakás vásárlásával a gyermekgondozási intézményekből, anyaotthonokból kikerülők lakásproblémája megoldásának segítése érdekében, valamint a XXI. kerületi önkormányzattal kötött megállapodás alapján 43 új építésű lakásra a folyamatos bérlőkijelölési jog megszerzésével; • az integrált szociális városrehabilitációs program modellkísérletének megindítása a 2005. évben 85 . A lakásgazdálkodási feladatok 2005. évi bevételei és kiadásai az összes költségvetési bevétel és kiadás közel 1%-át jelentették. Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakásokhoz kapcsolódó bevételek 86 folyamatosan növekedtek a 20032005. években (212,4–281,7–293,2 millió Ft) 87 , amely bevételek 55,8–66,0– 59,4%-ban fedezték a működési kiadásokat. A működtetés további és a felhalmozási kiadások fedezetét az Önkormányzat bevételéből biztosították. Az Önkormányzat a szociális helyzet alapján megállapított alaplakbér mértékét a 2001., a 2004. és a 2005. évben emelte, amely következtében a nem szociális helyzet alapján bérbe adott lakások esetében az alaplakbér háromszorosaként megállapított bérleti díj is arányosan növekedett. A Lak. tv-t módosító 2005. évi CXXXII. törvény előírásának megfelelően kialakították a bérbeadás módja szerinti lakbérmértékeket, amelybe beépítették a 2006. évi bérleti díjemelést 88 .

A Lak. tv. 62. § (1) bekezdése, illetve a 63. § (1) bekezdése alapján elkülönített lakásértékesítési, valamint a városrehabilitációs számlán kezelt forrásokat 89 a Lak. tv. 62. § (3), 62/B. § (1), illetve a 63. § (3) bekezdésében foglaltaknak meg-

85

Az együttműködési megállapodást a Budapest Józsefvárosi Önkormányzattal 2005. október 26-án kötötték meg Józsefváros Magdolna-negyed 2005–2008. évek közötti szociális város-rehabilitációjára. A végrehajtáshoz az Önkormányzat – a hat alprogramra vonatkozóan – összesen 690 millió Ft – vissza nem térítendő támogatást biztosított a 2005. december 29-én aláírt megállapodás alapján. 86

A lakásokhoz kapcsolódó bevételek a lakbér, valamint a szerződésben meghatározott külön szolgáltatások (felvonó használati, kapunyitási díj) díja. 87

Ebből a lakbérbevétel 156,9–233,4–249,3 millió Ft volt.

88

A szociális alapú lakbér az alaplakbérhez viszonyítva 60,5%-kal növekedett, a költségelvű lakbért az alaplakbér 108,9%-kal növelt összegében állapították meg, a piaci alapú lakbér a nem szociális helyzet alapján meghatározott bérleti díjnál 40,1%-kal magasabb. Az új lakbér mértékeket az új szerződések esetében alkalmazzák, a meglévő szerződéseknél a 2006. december 31-ig történő felülvizsgálatot követően 2009. december 31-ig fokozatosan vezetik be. 89

A lakásértékesítésekből származó bevétel a 2003. évben 731,1 millió Ft, a 2004. évben 749,6 millió Ft, a 2005. évben 1206,0 millió Ft és a 2006. év első félévében 331,4 millió Ft volt.

43


felelően az Önkormányzat, illetve a kerületi önkormányzatok tulajdonában lévő lakások fejlesztésére használták fel. Az Önkormányzat a Széchenyi-terv keretében a bérlakás állomány növelésére pályázatot nyújtott be 39 használt lakás vásárlására és felújítására 150 millió Ft vissza nem térítendő támogatásra, amelyet megnyert. A támogatási szerződés szerinti lakásszám nem teljesült, ezért az akadályokról a támogató szervet tájékoztatták. A vásárolt 15 lakáshoz tartozó arányos támogatás igénybevétele az előírásoknak megfelelt, a támogatási szerződést a megváltozott körülmények figyelembevételével módosították. A támogatott cél teljesülését a támogatást nyújtó szervezet képviselője 2006. január 25-én a helyszínen ellenőrizte és megállapította, hogy a módosított támogatási szerződés szerinti műszaki tartalom megvalósult.

A 2003-2005. években 13 bérlakást idegenítettek el a bentlakó bérlő részére. A rendelkezésre álló források változása – a központi támogatás elnyerése – következtében 15 lakással növekedett a bérlakás állomány, mellyel hátrányos helyzetű családok lakáshoz jutását biztosították. A feladatellátásban szervezeti változás nem történt. A 2003-2005. évek alatt kettő kerületi önkormányzat részére történt feladatváltozással járó vagyonátadás, a XIV. kerületi önkormányzat részére ingatlan csere-szerződéssel, a XXIII. kerületi önkormányzattal megállapodás alapján. A 2005. május 6-án aláírt csereszerződés szerint az Önkormányzat a XIV. kerületi önkormányzat tulajdonába adott beépítetlen ingatlanokat, ennek ellentételezéseként a XIV. kerületi önkormányzat ingyenes, 35 évre szóló használati jogot biztosított egy, a tulajdonában lévő ingatlanra, valamint az Önkormányzat tulajdonába adott kettő ingatlant. A csereértékek azonosak voltak. A 2006. január 10én megállapodással 1/1 tulajdoni arányban ingyenesen a XXIII. kerületi önkormányzat tulajdonába kerültek a XXIII. kerület Szentlőrinci lakótelepen elfogadott térrajz alapján kialakított közterületek. Tulajdonrendezés címén kötött megállapodást az Önkormányzat a Fővárosi Vízművek Rt-vel, illetve az FKF Zrt-vel. A Fővárosi Vízművek Rt. részére a 2005. július 26-án aláírt megállapodással 203 lakást adtak át 680 millió Ft, az FKF Zrt-vel 2004. szeptember 2-án aláírt megállapodással 12 lakást adtak át 31,9 millió Ft ellenérték fejében.

A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az FCSM Zrt-vel kötöttek megállapodást, amely következtében az Önkormányzat bejegyzett tulajdonosává vált az összes lakóingatlannak. A XIX. kerületi önkormányzat kezdeményezésére a kispesti strandfürdő területén lévő kettő önkormányzati tulajdonú lakást cseréltek el egy lakásra, értékkülönbözet címén a XIX. kerületi önkormányzat 3,5 millió Ft vételárat fizetett. A 2003-2005. években bentlakó bérlő részére 13 lakást értékesítettek, amellyel megszűnt az Önkormányzat üzemeltetési feladata.

44


1.10.

Az oktatási- és ifjúsági feladatok Az oktatással kapcsolatos feladatokat az Ötv. 63/A. § n) és o) pontjai, valamint a Közokt. tv. határozta meg 90 , melyek a középiskolai, szakiskolai és kollégiumi feladatok tekintetében ellátási kötelezettséget – amennyiben a feladat ellátását a kerületi önkormányzat nem vállalja –, továbbá ifjúsági feladatokat, a közoktatási tevékenység fővárosi szintű összehangolását, a nemzeti és etnikai kisebbségek oktatási, nevelési feladatait, valamint pedagógiai szakmai-szolgáltatási, módszertani feladatokat írtak elő az Önkormányzat számára. Az Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok a Közokt. tv. 89. §-ban foglalt felhatalmazás alapján az 1997. évben együttműködési megállapodást kötöttek, amelyben meghatározták az egynél több kerületet érintő körzeti jellegű oktatási feladatok szervezési feladatait, illetve rögzítették az Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok között az oktatási feladatok elosztását.

Az Önkormányzat oktatási és ifjúsági feladatait egyrészt közoktatási intézményeinek szervezeti keretei között kialakított feladatellátási helyeken biztosította. A közoktatási intézmények száma 2003. januárban összesen 151 volt, az intézmények száma a 2003-2006. évek között jelentősen nem változott (2004. januárban 150, 2005. januárban 151, 2006. januárban 147, 2006. szeptemberben 149). A közoktatási intézményekből 13 részben önálló gazdálkodóként működött a 2003-2005. években.

A közoktatási intézmények mellett a 2003-2005. évek közötti időszakban négy közalapítvánnyal 91 , egy alapítvánnyal, a 2003-2004. években egy, a 2005. évben három kht-val 92 látták el az Önkormányzat oktatási és ifjúsági feladatait. Az Önkormányzat egyes oktatási és ifjúsági feladatokra pályázatokat írt ki, és közalapítványokat, alapítványokat, társadalmi szervezeteket, más önkormányzatok által fenntartott intézményeket támogatott. Az Önkormányzat az oktatási és ifjúsági feladatok közül a 2003-2005. évek között kötelező feladatként látta el: • az általános műveltséget megalapozó, valamint érettségire és a felsőfokú tanulmányok megkezdésére felkészítő gimnáziumi nevelés, oktatás feladatait intézményeiben, illetve többcélú intézményeiben, a 2003. évben 29, a 2004. évben 30, a 2005. évben 33 feladatellátási helyen; • az érettségire és szakmai vizsgára, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésére felkészítő, továbbá a szakképzésbe történő bekapcsolódást előkészítő szakközépiskolai nevelés, oktatás feladatait intézményeiben, illetve

90

Az Önkormányzat oktatási feladatainak ellátását a Közokt. tv-ben a 86. § (3) és (4) bekezdései, továbbá a 87. § (1)-(4) bekezdései határozták meg.

91

A közalapítványokat az Önkormányzat többoldalú szerződésekkel hozta létre.

92

A kht-téknak az Önkormányzat 100%-ban tulajdonosa.

45


többcélú intézményeiben a 2003. évben 89, a 2004. évben 86, a 2005. évben 82 feladatellátási helyen, továbbá kettő közalapítvány és egy alapítvány három intézményében; • a szakiskolai nevelés, oktatás feladatait intézményeiben, illetve többcélú intézményeiben 38 feladatellátási helyen; • a diákotthoni, kollégiumi szálláshelynyújtás feladatait intézményeiben, illetve többcélú intézményeiben 26 feladatellátási helyen; • a nemzeti és etnikai kisebbségi oktatási, nevelési feladatokat négy nemzetiségi 93 többcélú intézményben; • az ifjúsági feladatokat (ifjúsági munka, az ifjúságsegítés, a szabadidőszervezés) valamennyi közoktatási intézményében, továbbá az ifjúsági feladatok koordinációját, a diáktanácsadói látogatások szervezését, a diák önkormányzatok szakmai támogatását, tanfolyamok szervezését egy intézményében; • a felnőttoktatás feladatait intézményeiben, illetve többcélú intézményeiben 125 feladatellátási helyen (ebből 16 gimnáziumi, 71 szakközépiskolai, 38 szakiskolai keretek között szervezett képzés); • a tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek oktatását egy, erre a célra kialakított intézményében; • azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt intézményeiben, illetve többcélú intézményeiben, az óvodai nevelését öt, az általános iskolai nevelését 15, a diákotthoni és kollégiumi ellátását 10, a speciális szakiskolában történő oktatását, nevelését nyolc feladatellátási helyen; • a korai fejlesztést, feladatellátási helyen;

gondozást

közszolgáltatási

szerződéssel

egy

• a konduktív pedagógiai ellátást egy intézményében; • az integráltan nevelt sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók oktatásának, nevelésének fővárosi szintű szakmai támogatását, illetve a gyógytestnevelési feladatok ellátásának szakmai támogatását utazó szakember hálózat biztosításával összesen 10 intézmény szervezeti keretében, a 2003. évben 41, a 2004-2005. években 59 pedagógus bevonásával; • a gyógypedagógiai tanácsadást egy intézmény keretében; • a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenységet intézményeiben, három feladatellátási helyen; • a fogyatékosság megállapításához szükséges országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet intézményeiben, négy feladatellátási helyen;

93

46

Horvát, szlovák, szerb és német nemzetiségi többcélú intézmény.


• a közoktatási tevékenység összehangolását, az óvodai jelentkezések és a tanköteles korba lépő tanulók beiratkozási időpontjának fővárosi szintű egységes kitűzésével, az általános iskola elvégzését követően az iskolaváltás biztosításával, a középiskolai és szakiskolai felvételekkel összefüggő tájékoztató tevékenységgel és útmutató készítésével, a fel nem vett tanulók átirányításának, elhelyezésének koordinációjával az Oktatási ügyosztály szervezeti keretén belül, illetve egy intézmény tevékenységén keresztül; • a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadást egy intézményének szervezeti keretében; • a pedagógiai szakmai-szolgáltatás nyújtását az Önkormányzat, illetve a fővárosi kerületek közoktatási intézményei részére az Oktatási ügyosztály szervezeti keretén belül, illetve intézményeiben három feladatellátási helyen, továbbá kettő közalapítvány tevékenységének keretében, valamint pályázatok kiírásával és pénzügyi támogatások nyújtásával szakmai szervezetek és szakértők részére; • a pedagógusok fővárosi szintű állandó helyettesítési rendszerének fenntartását állásközvetítő adatbank létrehozásával, illetve a fővárosi közoktatási információs rendszer működtetését informatikai fejlesztések segítségével, közhasznú társaságának szervezeti keretei között. Az Önkormányzat önként vállalt feladata volt: • általános iskolai oktatás egy intézményében 94 ; • pedagógus- és nővérszálló intézmény fenntartása; • a fővárosi gyermekek részére iskolatej akció finanszírozása a 2003-2004. években; • alapfokú művészetoktatási intézmények szövetsége által ellátott pedagógus szakmai tevékenység pénzügyi támogatása a 2004-2005. években. Az oktatás és ifjúsági feladatok 2005. évi bevételei és kiadásai az összes költségvetési bevétel és kiadás 16,4%-át jelentették. A oktatási ágazat költségvetésében meghatározó volt a működési kiadások aránya, amely a 2003. évi 87,4%-ról a 2005. évi 92,0%-ra növekedett, ugyanakkor a felhalmozási célú kiadások 31,4%-kal csökkentek. A közoktatási intézmények által igénybe vett felhalmozási célú külső források az intézmények felhalmozási célú kiadásait 33-55%-ig finanszírozták a 2003-2005. évek közötti időszakban. Az intézmények felhalmozási célú pályázati döntéseinél az önkormányzati hatásköri előírásokat betartották, a külső forrás igénybevétele szabályszerűen történt.

94

Az intézmény az 1997-ben megkötött együttműködési megállapodás előtt került az Önkormányzathoz. (A főváros és a kerületek közötti együttműködési megállapodásban rögzítettek szerint gimnáziumok átvételére akkor kerülhet sor, ha az középfokú oktatási feladatokat lát el.)

47


A 2003. évben 1470,8 millió Ft, a 2004. évben 1239,5 millió Ft, a 2005. évben 1490,1 millió Ft felhalmozási célú pénzeszközt vettek át a közoktatási intézmények, amelynek 71-79%-a az államháztartáson kívülről, szakképzési hozzájárulásként érkezett, a fennmaradó rész az államháztartáson belülről származó pénzeszköz (decentralizált támogatások).

A közoktatási intézmények fejlesztéseihez a 2005. évtől kezdődően felhalmozási célú hitelfelvétel is kapcsolódott, amely 11 közoktatási intézmény kialakítási, bővítési, átalakítási, illetve rekonstrukciós munkáinak finanszírozására szolgált. Az oktatási- és ifjúsági feladatok szervezeti megoldásának módját a 2003-2005. évek közötti időszakban részben szakmai megfontolásokból (az ellátás szakmai színvonalának emelése, illetve megtartása, továbbá a szakmai jogszabályok változásainak követése miatt), részben gazdaságossági szempontok alapján változtatták. Az Önkormányzat a 2003. évben egy szakközépiskola jogutóddal történő megszüntetéséről, illetve egy kollégium és egy szakközépiskola összevonásáról döntött. Az intézkedések gazdasági és igazgatási megfontolások alapján történtek, 19 fő végleges leépítésével jártak és 44,3 millió Ft működési kiadás megtakarítását eredményezték. A 2004. évben kettő szakközépiskola és egy gimnázium megszüntetéséről, összevonásáról, általános jogutódként új intézmény alapításáról döntött. Az átszervezés 20 fő létszám végleges leépítésével járt, éves szinten 34,9 millió Ft működési kiadás megtakarítását eredményezte. A 2004. évben egy pedagógus szakmai-szolgáltatást nyújtó intézmény átszervezéséről, feladatai egy részének más intézmények, illetve egy szakmai szervezet részére történő átadásáról döntött, az intézkedés 26 fő leépítésével járt, éves szinten 115,3 millió Ft működési kiadás megtakarítását eredményezte. A 2005. évben döntött egy speciális szakiskola és egy gyermekvédelmi intézmény összevonásáról a hátrányos helyzetű fiatalok szakképzésének biztosítása érdekében, az intézmények összevonása öt fő létszámleépítéssel járt. A 2005. évben öt szakközépiskola jogutóddal történő megszüntetéséről döntött, a megszüntetett intézmények tevékenységéről kettő meglévő intézményben gondoskodott. Az átszervezés 76 fő végleges létszámleépítésével járt, a működési kiadás megtakarítás éves szinten 178,7 millió Ft volt.

Az Önkormányzat a közoktatási intézmények finanszírozását a ténylegesen ellátott feladatok változásához kötötte 95 . A szakmai jogszabályok változásából, a pedagógiai programok indokolt változtatásából, a tantárgyfelosztás alapján kalkulálható indokolt pedagógus álláshely-számból határozták meg a finanszírozható pedagógus létszámot. A finanszírozási rendszer következményeként a közoktatási intézmények szervezetén belül átszervezéseket hajtottak végre. A 2003. évben a 2003/2004. tanévi feladatváltozások következményeként 11 intézmény részéről 30 álláshelyet véglegesen megszüntettek, a működési kiadás megtakarítás éves szinten 45,4 millió Ft volt. A 2004. évben a 2004/2005-ös tanév feladatváltozásainak hatásaként 11 intézménynél összesen 51 fő végleges leépítéséről döntöttek, a működési kiadás megtakarítás éves szinten 86,3 millió Ft volt.

95

A feladatok változásához kötött intézményfinanszírozási rendszert az 1999/2000. tanévtől vezette be az Önkormányzat.

48


A 2005. évben a 2005/2006-os tanév feladatváltozásainak hatásaként négy intézménynél összesen hét fő végleges leépítéséről döntöttek, a tervezett működési célú kiadási megtakarítás a 2006. évben 10,2 millió Ft.

Az Önkormányzat a szakképzést is folytató közoktatási intézményeiben (szakközépiskoláiban, szakiskoláiban) a 2005. évtől kezdődő intézményi átszervezések részeként a szakmai gyakorlati képzés igényeinek racionális kiszolgálására kettő közhasznú társaságot hozott létre. A közhasznú társaságok megalapításával az Önkormányzat térségi integrált szakképző központok létrehozását kezdte meg. A szakmai gyakorlati képzés kettő központban történő összevonása összesen 17 közoktatási intézményt és közel 12 000 tanulót érint. Az Önkormányzat a szakképző központok megvalósítására európai uniós forrásból 1878,9 millió Ft támogatást nyert el.

Az Önkormányzat a fővárosi kerületi önkormányzatok fenntartásában lévő középiskolákat vett át a Közokt. tv. 88. § (9) bekezdésében előírtaknak, illetve az Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti együttműködési megállapodásnak megfelelően. A feladatok átvételét az intézmények fenntartói jogának egyidejű átadásával, továbbá az önkormányzati vagyon tekintetében az intézmények által használt ingatlanok tulajdonjogának, valamint a feladatellátást szolgáló ingó vagyon megállapodásba foglalt ingyenes átadásával hajtották végre. A 2003. évben az Önkormányzat egy gimnáziumot, a 2004. évben három gimnáziumot vett át a fővárosi kerületi önkormányzatoktól. A 2005. évben nem történt feladat átvétel.

A végrehajtott szervezeti változások szakmai és gazdasági előnyeit a Közgyűlés rendszeresen értékelte 96 , a beszámolókban a döntések költségvetésre gyakorolt hatását bemutatták. Az alapfeladatokat ellátó intézmények megszüntetése, átszervezése előtt kikérték az igénybe vevők véleményét a döntés előkészítése során.

1.11.

A sportfeladatok A sporttal kapcsolatos feladatokat az Ötv. valamint a Sport tv1 határozta meg. Az Ötv. 63/A. § n) bekezdése alapján az Önkormányzat gondoskodik a testnevelési, a sportszervezési és az ifjúsági sportfeladatokról, valamint azok fővárosi összehangolásáról. A Sport tv1 9. §-a kötelező és önként vállalt feladatokat határozott meg a települési önkormányzatok számára. A Sport tv1 alapján az önkormányzat meghatározza a helyi sportfejlesztési koncepciót, és gondoskodik annak megvalósításáról. Együttműködik a helyi sportszervezetekkel, sportszövetségekkel, fenntartja és működteti a tulajdonát képező

96

A Közgyűlés 1346-1358/2004. (VI. 24.) számú határozata az oktatási intézményracionalizálásról, az 1227/2006. (VI. 28.) számú határozata a Fővárosi Szakképzési Terv elfogadásáról, valamint a 909-916/2003. (V. 29.), az 1176–1178/2003. (VI. 26.), a 813– 820/2004. (IV. 29.), a 883–900/2005. (IV. 27.), a 79–81/2006. (I. 26.) számú határozatok az intézmények átalakításáról.

49


sportlétesítményeket, megteremti az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlásának feltételeit. Biztosítja az önkormányzati iskolai sportkörök működéséhez szükséges feltételeket, segíti a területén tevékenykedő sportszövetségek működését, közreműködik a sportszakemberek képzésében és továbbképzésében. Segíti a sportági és iskolai területi versenyrendszerek kialakítását, illetve az e körbe tartozó sportrendezvények lebonyolítását, különös tekintettel a családok sportjára, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, valamint a fogyatékosok sportjára. Adottságainak megfelelően részt vesz a nemzetközi sportkapcsolatokban, ellátja az állami sportinformációs adatszolgáltatással összefüggő területi feladatokat. Közreműködik a sport népszerűsítésében, a mozgásgazdag életmóddal kapcsolatos sporttudományos felvilágosító tevékenység szervezésében és a sportorvosi tevékenység feltételeinek biztosításában.

A Sport tv2 97 nem kötelező és önként vállalt feladatként határozta meg az ellátandó feladatokat, hanem az 55. § (6) bekezdés szerint a tízezernél több lakosú helyi önkormányzatok rendeletben állapítják meg a helyi adottságoknak megfelelően a sporttal kapcsolatos részletes feladatokat és kötelezettségeket, valamint a költségvetésükből a sportra fordítandó összeget. A Sport tv2 64. § (5) bekezdésébe alapján 98 az önkormányzat az ingyenesen vagy kedvezményesen tulajdonba kapott, a tulajdonátruházás időpontjában az ingatlan-nyilvántartásban sporttelepként nyilvántartott ingatlant a tulajdonszerzést követő 15 évig köteles elsődlegesen sportcélokra használni, és ezt az ingatlan másodlagos jellegű hasznosítása sem veszélyeztetheti. Az ingyenesen vagy kedvezményesen történt tulajdonszerzést követő 15 évig az önkormányzat az ingatlant csak az NSH elnökének egyetértésével idegenítheti el, illetve terhelheti meg. A Közgyűlés rendeletben 99 határozta meg az Önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatait, a sportfeladat ellátásának elemeit és intézményeit, továbbá a tulajdonát képező sportlétesítmények, sportcélú ingatlanok működését, fenntartását, fejlesztését, sportlétesítmények építésének feladatát. Az Önkormányzat által ellátott kötelező feladatok. Az Önkormányzat a sporttal kapcsolatos feladatainak ellátásával kettő intézményét 100 bízta meg. A Városligeti Műjégpálya a saját sporttevékenységén túl az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok közül öt 101 , sportcélú ingatlan fenntartásáról és őrzéséről is gondoskodott.

97

A Sport tv2 hatálybalépésének ideje 2004. III. 13-a volt.

98

A Sport tv2. hatályba lépése előtt az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. tv. 5. § b) pontja írta elő a 15 éves elidegenítési és terhelési tilalmat tulajdonjog átruházás esetén. 99

A Közgyűlés 35/2002. (VI.21.) számú rendelete a sportról.

100

101

A Margitszigeti Atlétikai Centrummal és a Városligeti Műjégpályával.

A Sujtás utcai Sport telep, a Népszigeti Csónakház, az Esztergomi Ifjúsági és Természetjáró Kemping, a Zágrábi úti Sport lőtér és a Zugligeti Lőtér őrzéséről gondoskodott.

50


A 2003-2005. években az Önkormányzat 15 sportcélú ingatlannal rendelkezett, melyek közül egyet saját intézményén keresztül üzemeltetett és hat ingatlan használati jogát más sportszervezetnek adta át, amelyeken a sportfeladatot üzemeltetési szerződés alapján látták el. Az Önkormányzat ingatlan-nyilvántartása szerint három ingatlanon nem végeztek sportcélú tevékenységet, mert nem voltak arra alkalmas állapotban. A Budapest X. kerület Zágrábi úti sportlőtér engedélyét a X. kerületi önkormányzat 4/2002. (I. 22.) számú rendeletében visszavonta, három éven belüli megszüntetését rendelte el. Az ingatlanon – a 2001. évi birtokbavétel óta – sporttevékenységet nem végeztek, a 2005. évi vagyongazdálkodási irányelvekben az ingatlant értékesítésre jelölték ki. Az Esztergom, Vaskapu utcai ingatlan üzemeltetését a 2004. évben a Természetbarát Szövetség visszaadta az Önkormányzatnak, amit az Önkormányzat kettő alkalommal próbált értékesíteni, eredménytelenül. A Hajógyári szigeten lévő sportingatlan felépítményét a XIII. kerületi önkormányzat térítésmentesen átadta az Önkormányzatnak 40%-os készültségi fokban. Az ingatlan az átadott állapotában sporttevékenységre alkalmatlan, az Önkormányzat nem biztosított forrást a sporttevékenység feltételeinek kialakítására. Az ágazat egy multifunkcionális szabadidős sportközpont kialakítását tervezi a jelenleg szerkezetkész felépítmények befejezésével, illetve továbbfejlesztésével.

A Budapest III. kerület Sujtás utcai sportingatlanon csak egy sportpályát üzemeltetett az Önkormányzat, az ingatlan 28%-án sportcélú tevékenységet nem végzett. A 2005. évi vagyongazdálkodási irányelvekben az ingatlant – a rajta lévő szállóval együtt – értékesítésre jelölték ki azzal a feltétellel, hogy az ingatlan csak sportcélú fejlesztéshez adható el. Az Önkormányzat a 2003. évben egy nem ingyenes vagyonátadás útján tulajdonába került sportcélú ingatlant értékesített. Az Önkormányzat a 2005. évben a vagyongazdálkodási irányelvekben értékesítésre kijelölt ingatlan esetében nem jelezte, hogy azt ingyenes vagyonátadással kapta és a Sport tv2 64. § (5) bekezdése előírásának megfelelően értékesítés előtt be kell szerezni az NSH elnökének egyetértését 102 . Az Önkormányzat egyes sportfeladatok ellátására megbízási szerződést kötött, illetve támogatást nyújtott: • a Sport bizottság2 meghatározta az egyedi elbírálás alapján nyújtható támogatás keretösszegét és döntött a támogatásokról. Az Önkormányzat az Ötvben és a Sport tv1-2-ben előírt testnevelési-, ifjúsági- és sportszervezési feladatokat a támogatott sportszervezeteken keresztül látta el; • a Budapest Sportegyesület fenntartását, működését támogatási szerződés alapján látta el;

102

A közbenső egyeztetés során a főpolgármester által adott tájékoztatás szerint a főjegyző intézkedett annak érdekében, hogy a vagyongazdálkodási irányelvek összeállítása, módosítása során csak olyan ingyenes vagyon átadással kapott sportcélú ingatlan értékesítésére tegyenek javaslatot, amely megfelel a Sport tv2-ben foglalt feltételeknek.

51


• a prevenciós sportcélú tevékenységre, valamint a rekreációs és sport feladatok ellátására biztosított keretösszeg felhasználásáról a Sport bizottság2 döntött és kötötte meg a támogatási szerződést a non-profit szervezetekkel a sportfeladat ellátására; • a 2003-ban létrehozott Iharos Sándor Közalapítvánnyal évente kötött sportszakmai megállapodás alapján sportegyesületi utánpótlás nevelés, szabadidős sporttevékenység, diáksport szervezetek támogatásának feladatát látta el; • a 2004. évtől támogatta a fővárosban megrendezésre került kiemelkedő jelentőségű nemzetközi sporteseményeket, amelyekről a Közgyűlés a 2005. évben rendeletet alkotott 103 . A sporttal kapcsolatos feladatok 2005. évi bevételei és kiadásai nem érték el az összes költségvetési bevétel és kiadás 0,5%-át. A 2003-2005. években sportfeladatok ellátására hitelt nem vett fel, pályázaton támogatást nem nyert az Önkormányzat. A 2003-2005. években kettő esetben történt tulajdonváltozással járó kötelezettségnövekedés. A Budapest III. kerület Királyok útja 297. szám alatti ingatlant a 2003. évben az Önkormányzat ingyenes vagyonátadással kapta, ezért feladatellátási kötelezettsége keletkezett. A 2005. évtől, az ingatlan átvételét követően a sportfeladatokat az ingatlant addig is használó Ganz Villamossági és Evezős Klub látta el a Tulajdonosi bizottság határozata, illetve szerződés alapján. Az Önkormányzat 1998. évben a Kincstári Vagyonigazgatóságtól vette át a Budapest XII. kerület Zugligeti úti sportlőteret, amelyet több éves kiürítési per után a 2005. évben vett birtokba és azóta a sportlőtér üzemeltetését intézményével látja el.

1.12.

A szociális feladatok Az Önkormányzatnak a szociális feladatok közül az Ötv. 63/A. § n) pontja alapján a szakosított szociális ellátást kell biztosítania. A Szoc. tv. a szakosított ellátás feladatait, formáit szabályozta, valamint bővítette az Ötv. alapján ellátandó kötelező feladatokat. A Szoc. tv. 2005. január 1-től hatályos módosításával 104 beiktatta a speciális egyéni ellátást igénylő személyek részére a speciális intézmény kialakítási kötelezettséget. A következő módosításával 105 ,

103

Az Önkormányzat 57/2005 (IX. 16.) számú rendelete a Budapesten megrendezésre kerülő kiemelkedő jelentőségű nemzetközi sportesemények Fővárosi Önkormányzat általi támogatásának szabályairól. 104

A 2003. évi IV. törvény 82. § (5) bekezdése, illetve a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. tv. 104. § (1) bekezdése. 105

A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. CXXXV. törvény 25. § (1) bekezdése.

52


amely 2005. január 1-től hatályos megváltoztatta a szakosított ellátás körét, a nappali ellátás feladatát a szociális alapszolgáltatások közé sorolta. A pénzbeli ellátások nyújtására a Szoc. tv. 32/E. §-ában, 37/G. § (2) bekezdésében és 45. § (5) bekezdésében előírtak alapján az Önkormányzat hajléktalanok részére időskorúak járadékának, rendszeres szociális segélynek, átmeneti segélynek a folyósításáról gondoskodott. Az Önkormányzat teljesítette a Szoc. tv. 92. § (1) bekezdésében előírt rendeletalkotási kötelezettségét, mivel rendeleteiben 106 meghatározta a szakosított szociális ellátások formáit, azok igénybevételét és a térítési díjakat. A szakosított szociális ellátás a Szoc. tv. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a szakosított ellátásokból a Szoc. tv. 57. § (2) bekezdésében előírt ellátást intézményeivel biztosította: • az ápolás, gondozás nyújtását önállóan gazdálkodó intézményeivel (16 idősek otthona, négy pszichiátriai betegek otthona, hat fogyatékos személyek otthona); • az átmeneti elhelyezést nyújtó ellátást egy önállóan gazdálkodó intézményével, amely a Szoc. tv. 85/B. §-ában szabályozottak alapján integrált formában éjjeli menedékhelyeket és hajléktalan személyek átmeneti szállását működtetett. A Szoc. tv. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapjában szabályozott szakosított ellátási formák közül a Szoc. tv. 67. § (2) bekezdése előírását megsértve az ápolást, gondozást nyújtó intézményi ellátásból az Önkormányzat a szenvedélybetegek otthona ellátását nem biztosította 107 . Az Önkormányzat a Szoc. tv. 57. § (2) bekezdés b) pontjában – a pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint a hajléktalanok számára – előírt rehabilitációs intézményi ellátásról közszolgáltatási szerződések alapján alapítványoknak és kht-nak nyújtott támogatással gondoskodott. A Szoc. tv. 88. § (1) bekezdés a) pontjában előírtak alapján a Szoc. tv. 72. § (2) bekezdés c) pontjában foglalta-

106

Az Önkormányzat 30/1993. (VIII. 1.) számú rendelete a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában lévő személyes gondoskodást nyújtó szakosított szociális személyes gondoskodást nyújtó szakosított szociális intézmények térítési díjairól és a térítési díjakkal kapcsolatos eljárási rendről és az Önkormányzat 12/1997. (III. 20.) számú rendelete a fenntartásában lévő intézmények formáiról, azok igénybevételéről. 107

A közbenső egyeztetés során a főpolgármester által adott tájékoztatás szerint a főjegyző intézkedett annak érdekében, hogy döntés-előkészítő anyag készüljön a szenvedélybetegek otthona intézményi ellátás biztosításának lehetőségeiről.

53


kat megsértve a fogyatékos személyek részére nem biztosította a rehabilitációs intézményi ellátást 108 . Az Önkormányzat támogatást nyújtott szociális feladatok végzésére három közalapítványának, társadalmi szervezeteknek és alapítványoknak. Ezen támogatotti körnek a kötelező (hajléktalanok átmeneti ellátása) és nem kötelező (családsegítés, hajléktalanok nappali ellátása) feladatokkal kapcsolatosan nyújtottak támogatást. A támogatások elszámolásánál azonban, – függetlenül attól, hogy azt milyen célra adták – minden támogatást az átmeneti elhelyezést biztosító kötelezően ellátandó feladat szakfeladat-számra számoltak el. Ugyanígy számolták el az egy elkülönített keretből nyújtott támogatásokat. Az Önkormányzatnál nem tartották be a Vhr. 10. § (3) bekezdésében előírtakat, mivel az adott támogatásokat nem az előírt pénzügyminisztériumi tájékoztatóban foglaltak szerint, nem a megfelelő szakfeladaton számolták el 109 . Az Önkormányzat megsértette a Szoc. tv. 85/C. § (5) bekezdésében előírtakat, mert nem rendelkezett az intézményi keretek között gondozható, de speciális egyéni ellátást igénylő személyek részére speciális intézménnyel 110 az egyes ellátotti (különösen a súlyos pszichés vagy diszociális, magatartászavart mutató egyének számára) csoportokra. Az Önkormányzat teljesítette a Szoc. tv. 92. § (3) bekezdésében foglaltakat, mivel elkészítette szolgáltatástervezési koncepcióját, amelyet – az előírt véleményeztetési, egyeztetési eljárás lefolytatása után – a Közgyűlés határozatával jóváhagyott, kétévente felülvizsgált és aktualizált. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmazta a Szoc. tv. 92. § (4) a)-d), valamint (6) bekezdésében foglaltakat: a lakosságszám alakulását, korösszetételét, a szolgáltatások iránti igényeket, az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, ütemtervet a szolgáltatások biztosításáról, a szolgáltatások működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, az esetleges együttműködés kereteit, az egyes ellátotti csoportok sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét. Továbbá a fenntartott intézményrendszer struktúráját, szerkezetét, legfontosabb jellemzőit, a szakosított ellátások iránti igények alakulását, a várakozók számát, korösszetételét, legfontosabb szociális jellemzőit, az intézményrendszer korszerűsítésének irányait, a módszertani feladatok ellátására vonatkozó koncepciót.

108

A közbenső egyeztetés során a főpolgármester által adott tájékoztatás szerint a főjegyző intézkedett annak érdekében, hogy döntés-előkészítő anyag készüljön a fogyatékos személyekre vonatkozó rehabilitációs intézményi ellátás biztosításának lehetőségeiről. 109

A közbenső egyeztetés során a főpolgármester által adott tájékoztatás szerint a főjegyző intézkedett annak érdekében, hogy a szociális feladatok végzéséhez nyújtott támogatásokat a megfelelő szakfeladatra számolják el. 110

A közbenső egyeztetés során a főpolgármester által adott tájékoztatás szerint a főjegyző intézkedett annak érdekében, hogy döntés-előkészítő anyag készüljön a speciális intézményi ellátás biztosításának lehetőségeiről.

54


Az Önkormányzat a szakosított szociális szolgáltatások területi összehangolását a Szoc. tv. 88. § bekezdés (1) bekezdése b) pontja alapján a kerületi szolgáltatástervezési koncepciók kialakításának folyamatában látta el, módszertani segítség, illetve támogatás nyújtásával, a kerületi koncepciók véleményezésével. A módszertani feladatok ellátására a Szoc. tv. 88. § (1) bekezdése c) pontja alapján, egy ápolást-gondozást nyújtó intézményt jelölt 111 ki. Az intézmény a szociális intézmények szakmai munkáját információszolgáltatással, szakmai programok, továbbképzések szervezésével, elemzésekkel segítette. A módszertani feladatok végzésére kijelölt intézmény részt vett a szociális intézmények szakmai ellenőrzésében. Az Önkormányzat önként vállalt feladatként végezte: • a szakosított szociális ellátást, integrált formában idősek gondozóháza működtetésével; • a családsegítés ellátását a szociális alapszolgáltatások köréből egy önállóan gazdálkodó intézmény működtetésével (Szoc. tv. 57. § (1) bekezdés e) pontja); A szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.

• az utcai szociális munka ellátását a szociális alapszolgáltatások köréből (2005. évtől új szolgáltatási forma Szoc. tv. 57. § (1) bekezdés i) pontja) három szolgálat törtévi működtetésével az utcán tartózkodó hajléktalan személyek helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését, illetve az ellátás biztosításához kapcsolódó intézkedés megtételét integrált formában a kötelező feladatot ellátó átmeneti elhelyezést nyújtó intézményében oldotta meg; • a hajléktalanok nappali melegedője működtetését a kötelező feladatot ellátó hajléktalanok átmeneti elhelyezését nyújtó intézményében; • a hajléktalan személyek részére krízis fektető–ápolási részleg fenntartását; • a regionális módszertani feladatok ellátását a hajléktalan ellátásra a régióban a Szoc. tv. 88/A. § (1) bekezdése alapján a hajléktalanok átmeneti elhelyezését biztosító intézményében; Az intézményt az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter 2004. június 1től elnyert pályázat alapján öt éves időtartamra jelölte ki a hajléktalan-ellátás regionális módszertani feladataira.

111

A Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona, Budapest XVII. kerület Pesti út 117. alatti intézményben. Az intézmény kijelölését a Szociális és lakásügyi bizottság 495/2003. (XII. 16.) számú határozata alapján a Közgyűlés újabb öt évi időtartamra meghoszszabbította.

55


• a támogatás nyújtását elkülönített keretekből támogatási szerződés alapján. Ezen keretekből a kerületi önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatait (támogató szolgálat, szociális információszolgáltatás), a kisebbségi önkormányzatokat és a kisebbségi értékeket képviselő társadalmi szervezeteket, alapítványokat, egyházakat (kisebbségi konferencia, klub, ismeretterjesztő előadások, illetve fogyatékosok és rehabilitációra szorulók szabadidőeltöltésének támogatása) támogatott. A szociális feladatok 2005. évi bevételei és kiadásai az összes költségvetési bevétel és kiadás 5%-át jelentették. A teljesített bevételek a 2003. évről a 2005. évre 19,7%-kal, míg a teljesített kiadások 20,1%-kal nőttek. A bentlakásos intézményi ellátás feladat mértéke a 2003. év 6741 főről 6570 főre csökkent a 2005. évre. A 2003-2005. években nem adtak át más önkormányzatnak feladatot. A 2004. évben egy 1997. évi feladatátadáshoz kapcsolódóan történt rendezés. A Budapest XI. kerületnek az 1997. évben idősek háza – nyugdíjas ház és emelt szintű otthona működtetésére átadott feladathoz kapcsolódóan közigazgatási hivatali vizsgálat alapján a feladat ellátását is magában foglaló megállapodást kötött az Önkormányzat.

1.13.

A városrendezési feladatok A városrendezéssel (ideértve a városrendezést, városfejlesztést és a településértékvédelmet) kapcsolatos feladatokat az Ötv., az Étv., a Kötv. és a Tftv. határozta meg. Az Önkormányzat az Ötv-ben előírt városrendezéssel és -fejlesztéssel kapcsolatos kötelező feladatát a főváros városfejlesztési és városrehabilitációs programjának meghatározásával, az általános rendezési terv (az Étv. alapján Budapest településszerkezeti terve és Fővárosi szabályozási keretterv) és Budapest városrendezési szabályzatának megalkotásával teljesítette. A Közgyűlés által elfogadott 112 városfejlesztési koncepció az Ötv. 63/A. § a) pontja alapján, mint településpolitikai dokumentum az Étv. 2. § 27. pontja alapján 15 évre jelölte ki a városfejlesztés legfontosabb stratégiai céljait. A célokat nemcsak szorosan térhez kötött fejlesztési célokban, hanem tágabban a kultúra, oktatás, szabadidő eltöltése szempontjainak figyelembe vételével határozták meg. A hosszú távú városfejlesztési koncepcióhoz kapcsolódóan a 2005. évben a Közgyűlés döntött 113 a középtávú városfejlesztés programjáról („Podmaniczky program”).

112

A Közgyűlés 406/2003. (III. 27.) számú határozata Budapest Városfejlesztési Koncepciójáról. 113

A Közgyűlés 1451/2005. (VI. 29.) számú határozata Budapest Középtávú Fejlesztési Programjáról.

56


A városrehabilitációs programban a Közgyűlés meghatározta 114 azokat a célterületeket, amelyeken a városrehabilitációs tevékenységet fontosnak tartotta: belső városrészek, Duna-menti területek, átmeneti zóna kiemelt projekttérségei (rozsdaövezetek), infrastrukturális fejlesztés területei. A Közgyűlés döntött a főpolgármester felkéréséről a főváros városfejlesztési koncepciója szerinti szociális városrehabilitációs modell kidolgoztatására, hogy az a 2004. évben elindulhasson. A szociális városrehabilitációs modell kidolgozását egy vállalkozás végezte el, amely tanulmányt készített a többszörösen hátrányos és leszakadt területek leromlását okozó folyamatok megállítására és megfordítására, az adott területen lakók életminőségének és életlehetőségeinek javítására.

A Közgyűlés döntött a városrehabilitációs program felülvizsgálatának szükségességéről, amely elvégzésére szerződést kötöttek. (A feladat elvégzésének határideje 2006. év vége). A 2006. évben a város-rehabilitáció feladatát érintően a Közgyűlés döntött a kerületi önkormányzatok kérelme alapján a városrehabilitáció súlyponti területein kívüli városrehabilitációs akcióterületek kijelöléséről. A főváros egy területének rehabilitációjára és fejlesztési programjának koordinálására önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaságot alapítottak 115 . Az Önkormányzat megalkotta a településrendezési eszközöket: • megállapította és többször módosította a fővárosi építési keretszabályzatot az Étv. 14. § (2) bekezdése alapján, az Étv. 7. § (3) bekezdés c) pontjában előírt rendelettel 116 ; • elkészítette és jóváhagyta a főváros településszerkezeti tervét az Étv. 14. § (4) bekezdés a) pontja alapján, az Étv. 7. § (3) bekezdés b) pontjában előírt határozattal 117 és azt a 2005. évben felülvizsgálta; • elkészítette és jóváhagyta a fővárosi szabályozási kerettervet az Étv. 14. § (4) bekezdés b) pontja alapján, az Étv. 7. § (3) bekezdés c) pontjában előírt rendelettel 118 . A fővárosi építési keretszabályzat tartalma a főváros területé-

114

A Közgyűlés 1037/1994. (IX. 15.) számú határozata Budapest Városrehabilitációs Programjáról. 115

A Közgyűlés 685/2006. (IV. 27.) számú határozata a Budapest Fejlesztési és Városrehabilitációs Részvénytársaság megalapításáról, amelynek feladata az Óbudai Gázgyár területére vonatkozik. A cégbejegyzés 2006. június 30-ig nem történt meg. 116

Az Önkormányzat 47/1998. (X. 15.) számú, 1/2003. (II. 12.) számú és 17/2005. (IV. 22.) számú rendelete a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról. 117

A Közgyűlés 1125/2005. (V. 25.) számú határozatával módosította az l997. januárban jóváhagyott Budapest Településszerkezeti tervét, amelyet megelőzően 1994-ben elfogadta Budapest Főváros Általános Rendezési Tervének Programját. 118

Az Önkormányzat 46/1998. (X. 15.) számú rendelete a Fővárosi Szabályozási Kerettervről.

57


nek felhasználását és beépítését szabályozta, valamint a kerületek számára a kerületi szabályozási tervek és városrendezési és építési szabályzatok készítésére vonatkozó rendelkezéseket. A fővárosi szabályozási keretterv megfelelt az Étv. 14. § (5) bekezdésében előírtaknak. A 2003-2005. években a kerettervet 157 területet érintően módosították. A fővárosi településrendezési eszközök összhangjához szükséges követelményekre az Ötv. 63/C. § (3) bekezdése alapján, valamint az összehangolt nyilvántartásának szabályaira az Étv. 14. § (7) bekezdése alapján az Önkormányzat megalkotta az előírt rendeletet 119 . A rendelet alapján a kerületek és a főváros összhangjának biztosítására a kerületeknek a fővárosi szabályozási kerettervről keretterv kivonat szolgáltatást teljesített az Önkormányzat, a kerületi szabályozási tervek felett egyetértési jogot gyakorolt, településrendezési eszközöket véleményezett. A rendelet tartalmazta az Ötv. 63/C. § (3) bekezdésében foglaltakat, azt hogy a kerületi és a fővárosi önkormányzatot a tervezési folyamatban, mely esetekben illeti meg véleményezési, egyetértési jog és mely esetekben kötelező a kölcsönös tájékoztatási, illetve tervezési együttműködés.

A területfejlesztés, területrendezés Tftv. 3. § (2) bekezdésében rögzített, – valamint a 15/A. § (1)–(2) bekezdése szerinti, megyei területfejlesztési, illetve kistérségi fejlesztési tanács feladatait, – amelyeket a törvény a Közgyűlés hatáskörébe utal egy száz százalékos önkormányzati tulajdonú kht-val kötött közszolgáltatási szerződés alapján nyújtott támogatás nyújtásával oldották meg. A kht. ellátta alapító okiratban rögzített feladatát, összehasonlító kutatásokat végzett a térségben zajló társadalmi, gazdasági és környezeti folyamatok vizsgálatára, regionális összehangolására, a városi környezet interdiszciplináris összefüggéseinek feltárására, európai uniós előírásokkal összhangban lévő regionális irányítási rendszer kidolgozására. A Közgyűlés teljesítette a Tftv. 15/B. § (1) bekezdésében foglaltakat, a KözépMagyarországi Régió Fejlesztési Tanácsával létrehozta a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanácsot. A létrehozást az Tftv. módosítása 2004. szeptember 1től rendelte el 120 . A település-értékvédelmi kötelező feladatok keretében az Önkormányzat gondoskodott a tulajdonában álló műemlékek fenntartásáról a Kötv. 41. § (1) bekezdése alapján. A Főpolgármesteri hivatal megbízási szerződéseket, valamint vállalkozási szerződéseket kötött szakértői munkák elvégzésére, a műemlékek karbantartására. A 2003-2005. években a margitszigeti domonkos apácakolostor helyreállítási munkái folytak, folyamatos karbantartás a Nagyszombat utcai Amphiteátrumnál, Aquincumban, műemlékkataszter és világörökség kezelési

119

Az Önkormányzat 48/1998. (X. 15.) számú rendelete a Budapest Településszerkezeti Terve, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzat (BVKSZ), valamint a Fővárosi Szabályozási Keretterv (FSZKT), illetve a Kerületi Szabályozási Tervek (KSZT), Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatok (KVSZ) összhangjához szükséges követelményekről. 120

58

A 2004. évi LXXV. törvény 12. § (2) bekezdésében.


terv készült, köztéri szobrok, kutak karbantartását, állagmegóvását végezték, OWHC 121 konferenciát és kiállításokat szerveztek.

Az Önkormányzat gondoskodott az Ötv. alapján a helyi építészeti örökség kijelöléséről és védetté nyilvánításáról rendeletében 122 . A műemlékek fenntartását és a helyi építészeti értékek megőrzésének támogatását biztosították a műemléki célú bizottsági keretből nyújtott támogatások (társasházak, alapítványok, társadalmi szervezetek) számára és az Étv. 57. § (3) bekezdése alapján a település értékvédelmi bizottsági keretből vissza- és vissza nem térítendő támogatás formájában társasházaknak, alapítványoknak. A műemléki fenntartási és helyi védettségi feladatokat egyaránt szolgálta egy egyesület támogatása. A városrendezés feladatot az Önkormányzat vállalkozási, megbízási szerződések megkötésével és támogatások nyújtásával biztosította. A városrendezés területén az Önkormányzat önként vállalt feladatokat is ellátott • karbantartotta és fejlesztette a városrendezés dokumentációjaként megjelenő Budapest modellt 123 ; • az Étv. 6. § (7) bekezdése alapján az Önkormányzat szakmai véleményezésre tervtanácsot működtetett a főépítész vezetésével, amelynek működési rendjét rendeletben állapította meg 124 ; • tervpályázatok kiírására és lebonyolítására került sor (Budapest Építészeti Nívódíja 2005., Budapest szíve 2006.); • egyetemek 125 támogatását vállalta fel (tervezési gyakorlat, bejárás, diplomadíjak, konzultációk támogatása); • élt az Ötv. 64. § (7) bekezdésében részére biztosított jogkörrel és a főváros különböző térségei közötti fejlettségi különbségek mérséklésére Fővárosi Stratégiai Alapot hozott létre rendeletével 126 . A rendelet alapján támogatást biztosítottak város-rehabilitációra (tervezési költségekre és kivitelezésre) a főváros kerületei részére. A város-rehabilitációra elkülönített keret 2722,2 millió Ft

121

Világörökség Városok Szervezete Közép- és Kelet-Európai Régió Tagvárosainak konferenciája. 122

Az Önkormányzat 54/1993. (1994. II. 1.) számú rendelete a főváros városképe és történelme szempontjából meghatározó épített környezet védelméről.

123

A fából készített makettet a városrendezés bemutatása céljából.

124

Az Önkormányzat 29/2000. (V. 30.) számú rendelete a Fővárosi Tervtanácsról.

125

A Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem, a Corvinus Egyetem, a Szent István Egyetem Ybl Miklós Műszaki Kar támogatásával. 126

Az Önkormányzat 60/2000. (XI. 30.) számú rendelete a Fővárosi Stratégiai Alap működési rendjéről.

59


volt, amelynek 91,5%-át fizette ki az Önkormányzat a 2006. év júniusáig a kerületeknek támogatásként. A városrendezéssel kapcsolatos feladatok 2005. évi bevételei és kiadásai nem érték el az összes költségvetési bevétel és kiadás 0,5%-át. A városrendezés feladatán belül az egyes feladatok mértéke változott. A kerületi szabályozási tervek készítéséhez a 2003. évi 113-ról a 2005. évben 153 fővárosi szabályozási keretterv kivonatot szolgáltattak. A rendelethez 127 kapcsolódóan a Közgyűlés egyetértési jogkört gyakorolt a fővárosi szabályozási kerettervben megjelölt, kiemelt szabályozást igénylő fővárosi érdekű területeken a kerületi szabályozási tervek jóváhagyásához. Egyetértési jogkörében eljárva a Közgyűlés a 2003. évben 6, a 2005. évben 8 határozatot hozott. A főépítész vezette tervtanács 55-57 fő szakértővel működött a 2003. évben 103, a 2005. évben 130 tervet véleményezett.

1.14.

A városüzemeltetési feladatok Az Önkormányzat városüzemeltetéssel kapcsolatos kötelező feladatait az Ötv. 63/A. § a)-f) pontjai írják elő, a teljesítésükre vonatkozó további követelményeket az ellátásukra vonatkozó törvények tartalmazzák. A feladatok ellátásában meghatározó szerepe volt az Önkormányzat kizárólagos, illetve többségi tulajdonában lévő társaságoknak. Az Ötv 63/A. § d) pontja a közvilágítás biztosításában való közreműködést ír elő az Önkormányzat számára. A közvilágítási közfeladat ellátására közüzemi szerződést kötöttek az Önkormányzat nem többségi tulajdonában lévő 128 BDK Kht-val 2000. december 20-án határozatlan időre. A közszolgáltatási szerződésben meghatározták többek között a társaság üzemidőre és üzemmódra vonatkozó üzemeltetési kötelezettségét, a díjszámítási és fizetési feltételeket, a közvilágítási (kötelező feladat) és a díszvilágítási (önként vállalt feladat) szolgáltatás ellenértékének elkülönítésére vonatkozó előírást azonban a szerződés nem tartalmazott 129 . A szerződés szerint a közszolgáltatás ellenértékének megfizetése a szolgáltató által minden hónap utolsó munkanapjáig kiállított közvilágítási számla alapján történt. A fővárosi dísz- és közvilágítási berendezések teljesítményéről és főbb jellemzőiről készített összesítőt, a közvilágítási díjak egységárait, valamint a közvilágítási szolgáltatás minőségének ellenőrzésére és a díjvisszatérítés megállapítására vonatkozó előírásokat a szerződés mellékletei tartalmazták. Az Önkormányzat a közvilágítási feladatának teljesítésére a 2003-2005. években évente átlagosan 4730 millió Ft-ot fordított.

127

Az Önkormányzat 48/1998. (X. 15.) számú rendelete.

128

Az Önkormányzatnak a BDK Kht-ban lévő részesedése 47%.

129

A közbenső egyeztetés során a főpolgármester által adott tájékoztatás szerint a főjegyző intézkedett annak érdekében, hogy a BDK Kht-val a közvilágítási közfeladat ellátására kötött közüzemi szerződést módosítsák a közvilágítási és a díszvilágítási szolgáltatás ellenértékének elkülönítésére vonatkozóan.

60


Az Ötv. 63/A. § d) pontjának előírása értelmében az egy kerületet meghaladó ivóvíz- gáz-, távhőszolgáltatási, szenny- és csapadék-vízelvezetési feladatokról az Önkormányzat gondoskodik. A vízgazdálkodási tv. 4. § (2) bekezdés a) pontja szerint a települési önkormányzat közszolgáltatásként köteles gondoskodni az ivóvízellátásról. Az Önkormányzat ezen kötelező feladatát a többségi részesedésével működő Fővárosi Vízművek Rt. közreműködésével látta el. A társasággal 1997. április 11-én kötött szindikátusi és menedzsmentszerződésben rögzítették a társaságnak a vízszolgáltatásra vonatkozó kötelezettségét. Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő – a víz szolgáltatás céljára szolgáló – víziközművek használatára a Közgyűlés a vízgazdálkodási tv. előírását, miszerint az önkormányzati törzsvagyonban lévő közcélú vízilétesítmények használatba adásáról az önkormányzat a vízgazdálkodási tv. 10. § (2) bekezdésében előírt tartalmú szerződést köt, megsértve nem kötött szerződést 130 . A főváros közigazgatási területén szolgáltatott ivóvíz legmagasabb hatósági díjának megállapítását, valamint a díjalkalmazás feltételeit rendeletben 131 szabályozták a díj mértékének évenkénti módosításával. A főváros közigazgatási területén a szennyvízelvezetést az Önkormányzat a többségi tulajdonában lévő FCSM Rt. közszolgáltatási szerződés alapján végezte. A közüzemi szolgáltatási szerződést a társasággal 1997. november 3án kötötték meg határozatlan időre, amelyben meghatározták az Önkormányzat és a társaság közüzemi szolgáltatással kapcsolatos jogait és kötelezettségeit. A szerződésben rögzítették, hogy a társaság a szerződésben vállalt kötelezettségeinek teljesítéséért díjat nem számít fel az Önkormányzatnak, valamint meghatározták a felek kártérítési felelősségét. A felhasználók által fizetendő csatornadíjat – az ivóvízdíjat is meghatározó – rendeletben szabályozták. A kerületi önkormányzatok beruházásában megépített csatorna közmű vagyon a 2003-2005. években összesen 9724 millió Ft nettó értékben került átadásra az Önkormányzat részére. Az Önkormányzat tulajdonát képező – önkormányzati pénzeszközökből folyamatosan megvalósított – szennyvízközmű vagyon üzemeltetésére az FCSM Rt-vel bérleti és üzemeltetési keretszerződést kötöttek 2001. szeptember 7-én – a közüzemi szolgáltatási szerződés érvényességi idején belül – határozatlan időre. A bérleti díj kialakítására, megfizetésére, elszámolására és felhasználására vonatkozó előírásokat a keretszerződésben meghatározták. A bérleti díjból az Önkormányzatnak a 2003-2005. években átlagosan évi 1910 millió Ft bevétele származott.

130

A közbenső egyeztetés során a főpolgármester által adott tájékoztatás szerint a főjegyző intézkedett annak érdekében, hogy kössenek szerződést az Önkormányzat közvetlen tulajdonában lévő viziközművek használatba adására vonatkozóan. 131

Az Önkormányzat 4/1995. (II. 13.) számú rendelete az önkormányzati tulajdonú víziközműből szolgáltatott ivóvíz, valamint az önkormányzati tulajdonú víziközmű által biztosított szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás és –kezelés legmagasabb hatósági díjának Budapest főváros közigazgatási területén történő megállapításáról, továbbá a díjalkalmazás feltételeiről.

61


A központi szennyvíztisztító telep és gyűjtőrendszere fejlesztésének technikai és gazdasági előkészítő munkálataira az ISPA 132 előcsatlakozási alapból az Önkormányzat 1,6 millió euró támogatást kapott. A program az Európai Bizottság és a Magyar Köztársaság között létrejött Pénzügyi Megállapodás alapján került végrehajtásra. A támogatási szerződést a Környezetvédelmi Minisztériummal, mint ISPA végrehajtó szervezettel 2003. május 14-én kötötték meg. A programhoz nyújtott közösségi támogatás mértéke a teljes kiadás 75%-a, a társfinanszírozás 25%-os mértékét a Magyar Állam bocsátotta rendelkezésre.

A központi szennyvíztisztító telep és gyűjtőrendszere beruházásának finanszírozására az Önkormányzat a Kohéziós Alapból is támogatásban részesült 133 . A Kormány a 2061/2004. (III. 12.) számú határozatával döntött a projektjavaslatnak és a Kohéziós Alap támogatási kérelemnek az Európai Unió Bizottságához történő benyújtásáról, a kérelem benyújtására 2004. március 31-én került sor. Az Európai Közösségek Bizottságának döntése értelmében a Kohéziós Alapból való támogatás maximális összege 134 304,7 millió euró. A 2010-ig tartó beruházásra a KvVM-al, mint közreműködő szervezettel a támogatási szerződést 2004. december 2-án kötötték meg, amely szerint az állami finanszírozási hányad 20%, az Önkormányzat, mint kedvezményezett önrésze pedig 15%.

A gázszolgáltatást a főváros területén az Önkormányzat résztulajdonában lévő Főgáz Rt. végezte, a társasággal a gázellátásra közszolgáltatási szerződést nem kötöttek. Jogszabály ezt a kötelezettséget nem írja elő, azonban így a gázellátás teljesítésének nincs garanciális biztosítéka, a Főgáz Rt-t nem kötelezi semmi az ellátás szabályozott feltételek közötti teljesítésére 135 . A távhőszolgáltatásról az Önkormányzat a kizárólagos tulajdonában lévő FŐTÁV Zrt. útján gondoskodott. A távhőszolgáltatásra vonatkozóan az ellenőrzött időszak alatt új törvény lépett hatályba. A Tszt1,2 előírásának megfelelően az Önkormányzat rendeletben 136 határozta meg a távhőszolgáltató és a fel-

132

A Csatlakozást Előkészítő Strukturális Politikai Eszköz.

133

A Közgyűlés a 625/2004. (III. 25.) számú határozatával tudomásul vette, hogy a Kormány határozata alapján a főpolgármester benyújtotta a pályázati anyagot a KvVM-nek. 134

A projekt részére odaítélt közösségi támogatás a figyelembe vehető kiadások 468,7 millió euró maximális összegének 65%-a.

135

A közbenső egyeztetés során a főpolgármester által adott tájékoztatás szerint a főjegyző intézkedett annak érdekében, hogy készüljön döntés-előkészítő anyag a gázszolgáltatás kötelező feladatellátására vonatkozó közszolgáltatási szerződés megkötésére vonatkozóan. 136

Az Önkormányzat 42/1999. (IX. 23.) számú rendelete a Tszt1 egyes rendelkezéseinek Budapest főváros területén történő végrehajtásáról. Az Önkormányzat 83/2005. (XII. 16.) számú rendelete a Tszt2 egyes rendelkezéseinek Budapest főváros területén történő végrehajtásáról.

62


használó közötti jogviszony részletes szabályait, az áralkalmazási és díjfizetési feltételekről külön rendeletet 137 alkotott. A távhőszolgáltatási feladatok ellátására a FŐTÁV Zrt-vel kötött együttműködési megállapodás 2003. szeptember 1től volt hatályos, amelyben meghatározták a szolgáltató és az Önkormányzat feladatait, a díjjavaslat beterjesztésére és jóváhagyására vonatkozó előírásokat. Szabályozták a rászoruló lakossági távhőfogyasztók megsegítésére vonatkozó együttműködést, amely szerint kölcsönösen kötelezettséget vállaltak, hogy díjkompenzációs rendszert működtetnek. Az Ötv. 63/A. § d) pontja előírja, hogy a főváros ár- és belvízvédelméről, ennek keretében különösen a főváros ár- és belvízvédelmi létesítményei fenntartásáról, fejlesztéséről az Önkormányzat gondoskodik. A vízgazdálkodási törvény 4. § (1) bekezdés f) pontja szerint a települési önkormányzat feladata a helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, az árvíz- és belvízelvezetés, a feladat ellátása a 4. § (3) bekezdés értelmében a főváros esetében a Közgyűlés hatáskörébe tartozik. Az Önkormányzat – az előírásnak eleget téve – rendeletben 138 határozta meg ezen feladatokkal kapcsolatos előírásokat, amely szerint a megelőzést szolgáló fejlesztések kivételével a védekezéshez az anyagi és a személyi feltételeket az FCSM Rt. megbízás alapján biztosítja. Az ár- és belvízvédekezéssel kapcsolatos megbízási szerződést az FCSM Rt-vel 1997. november 3-án kötötték meg. A szerződés aktualizálását nem végezték el, ugyanis az a feladat ellátási kötelezettség meghatározásánál a vízgazdálkodási törvény helyett hatályon kívül helyezett törvényi 139 hivatkozás tartalmazott 140 . A szerződésben rögzítették az ár- és belvízvédekezéssel kapcsolatos feladatokat, a fenntartási keretösszegre és fenntartási díjra vonatkozó előírásokat, az ár- és belvízvédekezés operatív feladatait, valamint a megbízott felelősségét és a szerződésszegés következményeit. Az operatív ár- és belvízvédelmi feladat ellátására az Önkormányzat a három év alatt évente átlagosan 276 millió Ft-ot fordított. Ezen kívül a Budapest XXII. kerületi, Duna-telepi elsőrendű árvízvédelmi mű megépítésével kapcsolatban 215 millió Ft kiadás merült fel a 2003-2005. években, amelynek fele a KvVM által nyújtott támogatás volt. A KvVM 225 millió Ft pénzeszköz átadására kötött szerződést az Önkormányzattal 2004. december 28-án a Budapest XXII. kerületében a Duna-telepi gát építésére. A szerződés 2006. április 20-i módosításával a támogatási összeg 102 millió Ft-

137

Az Önkormányzat 43/1999. (IX. 23.) számú rendelete a Budapest főváros területén érvényesülő távhőszolgáltatási díjak megállapításáról, valamint ár(díj)alkalmazási feltételeiről. Az Önkormányzat 84/2005. (XII. 16.) számú rendelete a lakossági távhőszolgáltatási díjakról, az áralkalmazási és díjfizetési feltételekről, valamint a távhőszolgáltatási csatlakozási díjakról. 138

Az Önkormányzat 47/1994. (VIII. 1.) számú rendelete az árvíz- és belvízvédekezés, valamint a helyi vízkárelhárítás egyes kérdéseiről. 139

A fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatokról 1991. évi XXIV. törvény.

140

A közbenső egyeztetés során a főpolgármester által adott tájékoztatás szerint a főjegyző intézkedett annak érdekében, hogy az FCSM Rt-vel megkötött szerződés módosítását készítsék elő.

63


ra módosult, mert az árvízvédelmi mű – nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatását követő – kivitelezése az eredetileg tervbe vett összegnél alacsonyabb áron történt.

Az Ötv. 63/A. § e) pontja alapján a főváros területén az Önkormányzat biztosítja a településtisztaságot. A Hgt. 31. § (2) bekezdés előírásának megfelelően a közterület tisztántartási feladatait a Közgyűlés rendeletben 141 határozta meg. A köztisztasági rendelet értelmében a burkolt közutak, valamint a közjárdák 142 tisztán tartásáról, síkosság mentesítéséről és hóeltakarításáról az FKF Zrt., a kiemelt közcélú zöldterületek, továbbá az ezek körüli és az ezekhez átvezető szilárd és burkolatlan gyalogjárók és sétányok tisztán tartásáról a FŐKERT Rt. gondoskodott. A közszolgáltatás ellátására az Önkormányzat a rendelet előírásainak megfelelő tartalmú közszolgáltatási szerződést kötött az FKF Rt-vel 2001. április 24-én. Az ellátandó feladatok pénzügyi forrásait az éves finanszírozási szerződésekben rögzítették, feladatonként részletesen meghatározva a társaság szolgáltatási kötelezettségét és árkalkulációk alapján az ellenszolgáltatás mértékét. A FŐKERT Rt-vel kötött közszolgáltatási szerződés a kiemelt közcélú zöldterületek tisztántartására vonatkozó – a köztisztasági rendeletben előírt – kötelezettséget nem tartalmazta, azt a parkosítási és zöldterületi szolgáltatásra kötött éves szerződésekben rögzítették. A köztisztasági feladatok ellátására a három év alatt évente átlagosan 5539 millió Ft-ot fordítottak. A kommunális szilárd és folyékony hulladék gyűjtéséről, elhelyezéséről, ártalmatlanításáról és hasznosításáról, mint kötelező feladatról az Önkormányzat az Ötv. 63/A. § e) pontja alapján gondoskodott. A Közgyűlés a Hgt. felhatalmazása alapján a települési hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatokról rendeleteket 143 alkotott. A rendeletekben rögzítették a hulladékkezelési közszolgáltatás tartalmát, meghatározásra került, hogy a közszolgáltatás a főváros közigazgatási területére terjed ki, és a feladatot a szilárd hulladék vonatkozásában a kizárólagos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet útján látja el. A hulladékkezelési közszolgáltatás díját 144 a rendeletek melléklete tartalmazta. A szilárdhulladék kezelési közszolgáltatás teljesítésére a társvállalkozásokkal együttesen pályázatot nyert FKF Zrt. jogosultságát határozta meg.

141

Az Önkormányzat 48/1994. (VIII. 1.) számú rendelete a főváros köztisztaságáról.

142

Az ingatlanokhoz nem csatlakozó burkolt járdák.

143

Az Önkormányzat 60/2002. (X. 18.) számú rendelete a települési folyékony hulladék gazdálkodással összefüggő önkormányzati feladatokról, különösen a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról. Az Önkormányzat 61/2002. (X. 18.) számú rendelete a települési szilárd hulladék gazdálkodással összefüggő önkormányzati feladatokról, különösen a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról. 144

A hulladékok elkülönített szelektív begyűjtésének, hasznosításra való előkészítésének ellátásához szükséges indokolt költségek és ráfordítások megtérülését a közszolgáltatási díjban biztosították. A főváros területén 14 hulladékudvart és 600 hulladékszigetet alakítottak ki.

64


A települési szilárd hulladék gyűjtését, elszállítását és ártalommentes elhelyezését biztosító komplex közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó közszolgáltatási szerződést a pályázók képviseletében az FKF Zrt-vel 10 éves határozott időszakra 1998. július 31-én kötötték meg, majd 2002. október 30-én a Hgt. előírásának 145 megfelelően módosították azt. Az FKF Zrt. – a hulladék szelektív gyűjtése és újrahasznosítása tárgyában készített alapkoncepciónak megfelelően – az 1996. évtől kezdte kiépíteni a hulladékudvarok fővárosi hálózatát, a 2001. évtől pedig hulladékgyűjtő szigeteket létesített a szelektív hulladékgyűjtés növelése érdekében. A feladat ellátásának a 2003-2004. évi – pénzeszközátadás formájában felmerült – kiadása összesen 99 millió Ft-ot volt. Az FKF Zrt. tulajdonában lévő Fővárosi Hulladékhasznosító mű rekonstrukciójára, ezen belül kiemelten a füstgáztisztító berendezés megvalósítására ugyanezen időszak alatt évente átlagosan 3496 millió Ft-ot fordítottak. A települési folyékony hulladék összegyűjtésére, elszállítására és ártalommentes elhelyezésére – a 12 nyertes pályázó képviseletében eljáró – FTSZ Kft 146 -vel az Önkormányzat ugyancsak 1998. július 21-én kötött szerződést. A szerződés módosítása 2002. október 18-án megtörtént. A helyi hulladékgazdálkodási tervet az Önkormányzat elkészíttette, és a Hgt. 35. § (3) bekezdés előírásának megfelelően rendeletben 147 hirdette ki. Budapest Főváros Hulladékgazdálkodási tervének a 2005-2008. évekre vonatkozó intézkedési tervét a Közgyűlés határozatával 148 elfogadta. Az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. törvény 1. § (1) bekezdés előírása alapján a főváros területén a kéményseprőipari közszolgáltatás biztosítása az Önkormányzat kötelező feladata. A Közgyűlés a törvény előírásának megfelelően rendeletben 149 állapította meg a közszolgáltatás ellátásának rendjét és módját, a szolgáltató és a tulajdonos ezzel összefüggő jogait és kötelezettségeit, a tulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettséget és a díj mértékét. A rendeletben rögzítette, hogy a főváros közigazgatási területén a kéményseprő-ipari közszolgáltatás teljesítésére kizárólagos jogot szerzett szolgáltató az Önkormányzat által alapított FŐKÉTÜSZ Kft. A társasággal 1997. december 30-án kötötte meg a közszolgáltatási szerződést 10 évre, amely tartalmazta a szolgáltató által ellátandó feladatokat, valamint a kötelező közszolgáltatás teljesítés igazolásának és ellenőrzésének a módját.

145

A Hgt. 56. § (9) bekezdése előírja, hogy a törvény hatálybalépéséig létrejött, települési hulladékkezelési közszolgáltatás ellátására irányuló szerződések 2003. január 1. napján megszűnnek, kivéve, ha azt a szerződő felek e törvényben, illetve külön jogszabályban meghatározott feltételeknek és tartalomnak megfelelően módosították. 146

Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonú társasága.

147

Az Önkormányzat 49/2004. (X. 26.) számú rendelete a Főváros Hulladékgazdálkodási Tervéről. 148

A Közgyűlés 1488/2005. (VI. 30.) számú határozata.

149

Az Önkormányzat 74/1997. (XII. 30.) számú rendelete a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatásról.

65


A fővárosi köztemetők fenntartására, üzemeltetésére vonatkozó feladat ellátási kötelezettséget az Ötv. 63/A. § f) pontja tartalmazza. A köztemető használatának rendjét a Ttv. előírásának eleget téve a Közgyűlés rendeletben 150 szabályozta. A rendelet értelmében a köztemető fenntartási feladatok ellátására kötelezett szerv az Önkormányzat által e célra létrehozott BTI Rt., mint a köztemető ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonosa. A köztemetőkre (létesítésére, bővítésére, lezárására, infrastruktúrájára) és a temetési helyekre vonatkozó előírásokat a rendeletben határozta meg. A köztemetők fenntartására és üzemeltetésére 2001. március 30-án – 10 éves időtartamra – az Önkormányzat köztemetői megállapodást és kegyeleti közszolgáltatási szerződést kötött a BTI Rt-vel a rendelet előírásaival összhangban. A köztemetői megállapodással, valamint a kegyeleti közszolgáltatási szerződéssel érintett temetőterületek jegyzékét a mellékletekben rögzítette. A szerződés szerint a szolgáltatás ellátásáért az üzemeltetőt az Önkormányzattól ellenérték nem illette meg. A közszolgáltatás szerinti feladatok ellátására a külön rendeletben 151 megállapított kegyeleti közszolgáltatási díjak nyújtottak fedezetet, amelyeknek felülvizsgálatát az üzemeltető – a tevékenységgel kapcsolatos költségek önköltségelemzéssel alátámasztott változása mértékének függvényében – évente kezdeményezhette. A Közgyűlés határozatával 152 150 millió Ft pénzeszközátadással megvalósuló támogatást hagyott jóvá a BTI Rt. 2002. évi beruházásainak megvalósítására, amely öszszegből 50 millió Ft – a csepeli temető bővítésére – a 2003. évben került kifizetésre. Évente kötött vállalkozási szerződést az Önkormányzat a BTI Rt-vel a főváros köztemetőiben lévő emlékparcellák, neves- és hősi sírok fenntartási munkálatainak elvégzésére, valamint a Fiumei úti sírkertben és a Cinkotai temetőben található emlékparcellák, neves- és hősi sírok gondozására, amelyet önként vállalt feladatként végeztetett. A főváros egyes épületeinek és építményeinek díszvilágítását az Önkormányzat önként vállalt feladatként látta el. A Közgyűlés a főváros díszvilágításáról rendeletet alkotott, amelynek mellékletében határozták meg a főváros területén működő díszvilágítási berendezéseket, és azok üzemeltetési idejére vonatkozó kötelezettséget. Az Önkormányzat önként vállalt feladatként az ILNET Kht-t nyilvános illemhelyek üzemeltetésére a 2003-2005. években évente átlagosan 60 millió Ft támogatásban részesítette. A társasággal határozatlan időre kötött közszolgáltatási szerződés 2000. július 6-i módosítása szerint „a szolgáltatás támogatására az Önkormányzat által fizetett tőkejuttatás összegét” a mindenkori éves költségvetési rendeletben határozták meg, amely összeget az Önkormányzat negyedéves ütemezésben utalt a társaság számlájára. A társasággal a pénzesz-

150

Az Önkormányzat 58/2000. (X. 26.) számú rendelete a temetőkről és a temetkezésről. 151

Az Önkormányzat 65/2000. (XII. 19.) számú rendelete a kegyeleti közszolgáltatás díjairól. 152

66

A Közgyűlés 1310/2002. (VIII. 29.) számú határozata.


közátadásokról szerződést nem kötöttek, az Áht. 13/A. § (2) bekezdésének, valamint a Ksztv. 14. § (2) bekezdésének előírását megsértve a támogatással való elszámolás feltételeit és módját nem határozták meg 153 . Az Önkormányzat önként vállalt feladatként a kizárólagos tulajdonában lévő Gyógyfürdő Rt. által üzemeltetett gyógyfürdők, strandfürdők, uszodák működésére támogatást nyújtott, a 2003-2005. években évente 173– 175 millió Ft összeggel. A társasággal kötött közfürdői közszolgáltatási megállapodás melléklete tartalmazta a szolgáltató által kötelezően ellátandó szolgáltatásokat. Az önkormányzati hozzájárulás összegét a Közgyűlés az éves költségvetési rendeletekben határozta meg, illetve hagyta jóvá. A fővárosi gyógyfürdők felújítására, rekonstrukciójára a három év alatt évente átlagosan 500 millió Ft-ot fordítottak. A városüzemeltetéssel kapcsolatos feladatok a 2005. évi bevételei 0,1%-át, kiadásai 7%-át jelentették az összes költségvetési bevételnek, illetve kiadásnak.

1.15.

A védelmi feladatok Az Önkormányzat védelmi feladatait az Ötv. 63/A. § c) és h) pontjai, valamint ágazati jogszabályok 154 határozták meg, melyek elsődlegesen a katasztrófamegelőzés és elhárítás önkormányzati feladatait, továbbá a közterületfelügyelet szervezetének és feladatainak szabályozását 155 tartalmazták. Az Önkormányzat védelmi feladatait kettő intézményével és a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság támogatásával látta el. Az Önkormányzat védelmi feladatait kötelező feladatként végezte: • hivatásos önkormányzati tűzoltóságot tartott fenn az Önkormányzat önállóan gazdálkodó intézményeként; • biztosította a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő feladatok, illetve a polgári védelmi feladatok – különösen a katasztrófaelhárítási tervek elkészítése, rendvédelmi szervek együttműködése, a riasztási rendszer működtetése, lakosság és az anyagi javak kimenekítése, óvóhelyi védelem

153

A közbenső egyeztetés során a főpolgármester által adott tájékoztatás szerint a főjegyző intézkedett annak érdekében, hogy készítsék elő az ILNET Kht. részére nyújtott támogatás szerződésbe foglalását. 154

Az Önkormányzat védelmi feladatainak ellátását a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 28. §, a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény 9. § (1) bekezdése, a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény 19-20. §-ai, valamint a közterületfelügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 1. § határozták meg. 155

Az Önkormányzat a közterület-felügyelet szervezetét és feladatait 74/1999. (XII. 30.) számú rendeletében szabályozta.

67


biztosítása, polgári védelmi gyakorlatok lebonyolítása, polgári védelmi szervezetek létrehozása, felkészítése, tájékoztatása – ellátását a Védelmi ügyosztály tevékenységével és a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatósággal kötött szolgáltatási szerződés szerint nyújtott pénzügyi támogatással; • a közterületi rend és tisztaság védelméről az Önkormányzat önállóan gazdálkodó intézményével (Fővárosi Közterület-felügyelet) gondoskodott. A védelmi feladatok 2005. évi bevételei és kiadásai az összes költségvetési bevétel és kiadás 3%-át jelentették. A védelmi intézmények költségvetésében meghatározó volt a működési célú kiadások aránya, amely a felhalmozási célú kiadások növekedése miatt mérséklődött a 2003-2005. évek közötti időszakban. A Tűzoltóparancsnokság költségvetésében a működési célú kiadások aránya a 2003. évi 95,2%-ról a 2005. évi 92,5%-ra csökkent. A Fővárosi Közterületfelügyelet költségvetésében a működési célú kiadások aránya a 2003. évi 98,4%-ról a 2005. évi 95,1%-ra csökkent. A Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság pénzügyi támogatása 73,4–92,1%-ban működési célokat szolgált a 20032005. évek közötti időszakban. A Tűzoltóparancsnokság vett igénybe felhalmozási célú külső forrást a 2004-2005. években. A tűzoltó-technikai eszközök beszerzéseit a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Igazgatósága pályázatain elnyert támogatásokkal a 2004. évben 43,5%-ig, a 2005. évben 27,3%-ig finanszírozták. A felhalmozási célú pályázati döntéseknél az önkormányzati hatásköri előírásokat betartották, a külső forrás igénybevétele szabályszerűen történt. Az Önkormányzat a XIV. kerületi önkormányzattal 2005. novemberében intézményi társulást alapított térfigyelő rendszer létrehozására és működtetésére. Az Önkormányzat a közterület-felügyeleti feladatokat a 2003. évben a X. kerületi önkormányzat részére átadta, valamint a korábban átadott feladatot a XIX. kerületi önkormányzattól a 2003. évben, a XVIII. kerületi önkormányzattól a 2006. évben visszavette. A feladatok átadása-átvétele nem járt vagyonátadással. A Közgyűlés az ágazati koncepciók felülvizsgálatával egyidejűleg, az éves zárszámadási rendeletek előterjesztésében, valamint eseti döntései során – az ágazati feladatellátásnál bemutatottak szerint – értékelte a végrehajtott szervezeti változások szakmai és gazdasági hatását.

2.

A

2.1.

A költségvetésben tervezett és teljesített működési célú bevételek és a működési célú kiadások egyensúlya

KÖLTSÉGVETÉS EGYENSÚLYÁNAK HELYZETE

A Főpolgármesteri hivatal és az önkormányzati intézmények 2005. évi költségvetési beszámolóinak önkormányzati szintre összesített adatait mutatja be a 2. számú melléklet, amely szerint a teljesített bevételek összege 626 282,3 millió Ft, a kiadások összege 467 091,2 millió Ft. Az Önkormányzat a 2005. évi zárszámadásában korrigálta az önkormányzati szintű adatokat, kiszűrte a hal-

68


mozódásból eredő, a költségvetés teljesítési adatainak torzítását eredményező pénzforgalom nélküli és pénzforgalmi adatokat. A pénzforgalom nélküli adatokat a Főpolgármesteri hivatal és az önkormányzati intézmények közötti pénzmaradvány elszámolás miatti halmozódással, a pénzforgalmi adatokat az egyéb finanszírozás bevételével, illetve kiadásával korrigálták, a teljesített bevételeket 259 050,0 valamint 30,0 millió Ft-tal, a kiadásokat 129 525,0 , valamint 1102,5 millió Ft-tal csökkentették. Az Önkormányzat korrigált, halmozódásoktól mentes teljesített bevételeinek, valamint kiadásainak főösszege 367 202,2 , valamint 336 463,6 millió Ft. A hitelek, értékpapírok bevételeit 156 és kiadásait 157 nem tartalmazó összes költségvetési bevétel, illetve kiadás 329 579,3 , illetve 323 496,7 millió Ft. Az Önkormányzat költségvetésének egyensúlya a 2003-2005. években jóváhagyott költségvetési rendeletek szerint nem volt biztosított, mivel a tervezett költségvetési bevételek egyik évben sem nyújtottak fedezetet a tervezett költségvetési kiadásokra. A tervezett hiány mértéke a 2003. évben 22 399,9 millió Ft, a 2004. évben 65 210,3 millió Ft, a 2005. évben 71 604,5 millió Ft volt, ami a tervezett költségvetési kiadások 6,9–18,5–18,8%-ának felelt meg. A tervezett költségvetési hiány összege és aránya a 2004-2005. években emelkedett a 2003. évhez viszonyítva. A 2003-2005. évekre tervezett költségvetési hiány a működési célú bevételek-kiadások tervezett többletének és a felhalmozási célú bevételek-kiadások tervezett hiányának egyenlege. Az Önkormányzatnál a költségvetési bevételeket számításokkal alátámasztottan, de alultervezték, ugyanakkor a kiadásokat túltervezték. A 2003. évben tervezett 18 699,7 millió Ft összegű működési többlet a 2004. évben 24%-kal csökkent, a 2005. évben 37 966,3 millió Ft volt, ami az előző évi összeghez viszonyítva 167%-kal növekedett, amely a működési kiadások óvatos tervezéséből származott. A tervezett felhalmozási célú kiadásokhoz a 2003-2005. években 41 099,6–79 422,6–109 570,8 millió Ft forrás hiányzott. A forráshiány ellenére a beruházásokra-felújításokra tervezett kiadásokat évről-évre 14%-kal magasabb összeggel tervezték.

156

A 2005. évben 37 622,9 millió Ft-ot.

157

A 2005. évben 12 966,9 millió Ft-ot.

69


Az éves költségvetési rendeletek szerint a Közgyűlés a költségvetési egyensúly megteremtése céljából a költségvetési hiány fedezetét értékpapírok bevételeiből 158 , valamint fejlesztési célú hitel 159 felvételéből biztosította.

A tervezett és a teljesített összes költségvetési bevételek és kiadások 2003 - 2005. évi alakulása Adatok: milliárd Ft-ban

71,6

400

65,2

22,4 300

299,9

322,3

bevétel

kiadás

200

302,4

351,8 272,4

286,6

380,3 311,5

273,4

329,6 323,5

308,7

100

tervezett

tervezett

teljesített 2004. év Hiány

tervezett

kiadás

bevétel

kiadás

bevétel

kiadás

bevétel

kiadás

bevétel

kiadás

teljesített 2003. év

Bevétel

bevétel

0

teljesített 2005. év Kiadás

A tervezettől eltérően a 2003-2005. évi teljesítési adatok szerint az Önkormányzatnak bevételi többlete volt, ez évente 29 978,0–38 050,0– 6082,6 millió Ft-ot jelentett. A költségvetési kiadások teljesítése elmaradt (84,5–77,7–85,1%) a tervezettől. Az összes költségvetési kiadáson belül a felújítási és beruházási célú kiadási előirányzatoknak az eredeti előirányzathoz viszonyított teljesítése 57,4–38,0–53,4% volt 160 . Az Önkormányzatnak a hosszú lejáratú hitelek törlesztésével kapcsolatos kötelezettsége az összes költségvetési kiadáshoz viszonyítva 9,0–0–2,5%, a 2003. évben 24 488,2 millió Ft, a 2005. évben 7999,4 millió Ft volt. A 2003. évben az 1998. évben kibocsátott euró-kötvény beváltása okozta a nagyobb kiadást, a 2004. és a 2005. évben a hosszú lejáratú hiteltörlesztési kiadást érdemben nem befolyásolták a korábbi évek finanszírozási célú pénzügyi műveletei. A forráshiány kialakulásának nem volt tartós, általános, központi szabályozás módosítását igénylő oka.

158

Az értékpapír bevételek tervezett összege a 2003-2005. években 35 633–22 675– 42 275 millió Ft volt. 159

A tervezett hitelfelvétel összege a 2003-2005. években 34 011–42 535–48 342 millió Ft volt. 160

A felhalmozási feladatok alacsony pénzügyi teljesítésében jelentős szerepe volt az elhúzódó közbeszerzési eljárásoknak.

70


Az Önkormányzat 2003-2005. évi működési és felhalmozási célú teljesített bevételeinek és kiadásainak alakulását a következő táblázat mutatja be: Adatok: millió Ft-ban 2003. év tény

2004. év tény

2005. év tény

243 203,6

264 080,7

289 420,7

59 161,1

47 408,4

40 158,6

302 364,7

311 489,1

329 579,3

Működési célú költségvetési bevétel az összes költségvetési bevétel %-ában

80,4

84,8

87,8

Felhalmozási célú költségvetési bevétel az összes költségvetési bevétel %-ában

19,6

15,2

12,2

202 210,0

219 894,0

237 977,8

70 176,7

53 545,0

85 518,9

272 386,7

273 439,0

323 496,7

Működési célú költségvetési kiadások az összes költségvetési kiadás %-ában

74,2

80,4

73,6

Felhalmozási célú költségvetési kiadás az összes költségvetési kiadás %-ában

25,8

19,6

26,4

Megnevezés Működési célú költségvetési bevételek Felhalmozási célú költségvetési bevételek Összes költségvetési bevétel

Működési célú költségvetési kiadások Felhalmozási célú költségvetési kiadások Összes költségvetési kiadás

A tényleges működési célú bevételek részaránya folyamatos emelkedés mellett 80,4–87,8% között, a tényleges működési célú kiadások részaránya 73,6–80,4% között, míg a csökkenő összegű felhalmozási célú bevételek, illetve a változó összegű kiadások részaránya 19,6%–26,4% között alakult. A 2005. évben a 2003. évhez viszonyítva az összes költségvetési bevétel 9,0%-kal, az összes költségvetési kiadás 18,8%-kal emelkedett. A működési és a felhalmozási célú teljesített költségvetési bevételek és kiadások alakulása 2003 - 2005. években Adatok: milliárd Ft-ban 360 300

243,2

240

219,9

202,2

100

289,4

264,1

45,3 80

238,0

11,0

6,1

60 180

60

20

2003. év

Működési célú

Bevétel

53,5

40,2

2004. év

kiadás

bevétel

kiadás

bevétel

2005. év

kiadás

2004. év

47,4

0

bevétel

2003. év

kiadás

bevétel

kiadás

bevétel

0

85,5

70,2

kiadás

59,2

bevétel

40

120

2005. év

Felhalmozási célú Hiány

Kiadás

71


A teljesítési adatok szerint a működési célú bevételek 120,3–120,1– 121,6%-os mértékben, míg a felhalmozási célú bevételek 84,3–88,5–47,0%os mértékben biztosítottak fedezetet az azonos célú kiadásokra. Az Önkormányzat felhalmozási kiadásaihoz rendelkezésre álló forrásait fejlesztési célú hitellel 161 egészítette ki, amely a 2003-2005. években 19 285,3–23 189,6– 19 111,7 millió Ft volt.

2.2.

A költségvetési források növelése, a kiadások mérséklése érdekében tett intézkedések A Közgyűlés a 2003. évet megelőzően elrendelte az intézményi kör teljes átvilágítását a feladatfinanszírozás megvalósításának érdekében, valamint figyelemmel arra, hogy a reálértékben csökkenő forráslehetőség mellett színvonaljavulás, valamint hosszabb távon fenntartható fejlődés akkor érhető el, ha további jelentős szervezeti és intézményi racionalizálás valósul meg. Az ezen cél érdekében megvalósított szervezeti racionalizálás kezdetben a megtakarítás mellett többletköltségekkel járt, amelyhez a forrást az éves költségvetési rendeletekben biztosította, a kiadást mérséklő hatás csak a későbbi években jelentkezik. A Közgyűlés a működési kiadások tervezésénél a 2003-2005. években a biztonságos gazdálkodásra való törekvés mellett takarékossági szempontokat vett figyelembe. Az intézmények működése területén a gyermek- és ifjúságvédelmi intézmények gazdálkodási rendjének racionalizálása a 2003. évben megkezdődött, mely során a 2004. évben létrehozta 12 intézmény pénzügyi-gazdasági feladatainak ellátására a gazdasági szervezetet, amely intézkedés 30 fő létszámcsökkentéssel járt. Az átszervezés következtében csökkent a fenntartásra, karbantartásra fordított összeg, azonban megtakarítás nem volt, mert a gazdasági szervezet telephelye még nem készült el, az ideiglenes helyen tartózkodásért bérleti díjat kellett fizetni. Megvalósult a 2005. évben az iskolák működtetésének racionalizálása, egy megszüntetésével, egy egyháznak történő átadásával, egy szakiskola oktatási ágazatba történő átsorolásával. A feladatellátás racionálisabb megszervezése érdekében a Főpolgármesteri hivatal 162 és az intézményekben foglalkoztatottak engedélyezett létszámát a 2003-2005. években csökkentette, melyhez pályázat útján 65,2–179,3–317,7 millió Ft létszámcsökkentési támogatásban részesült. A 2004. évtől az Önkormányzat által finanszírozott intézményekben a költségvetési rendeletben szabályozott technikákkal (előrehozott támogatás, eseti tá-

161

A hitelfelvétel mértékét a működési többletbevétel, valamint a felhalmozási kiadásokhoz rendelkezésre álló forráshiány egyenlege határozta meg. 162

A Főpolgármesteri hivatalban foglalkoztatottak létszáma a 2003. évi, illetve 2005. évi zárszámadási rendeletben 1584 fő, illetve 1501 fő volt, az intézmények létszáma 38989 fő, illetve 38059 fő volt.

72


mogatások az általános tartalék, a rendkívüli karbantartási kiadások céltartaléka terhére, az ágazati céltartalékok felhasználása) biztosította a működőképesség megőrzését, a határidőn túli fizetési kötelezettség elkerülését. Egy lakóépület energiatakarékos felújítását határozta el a 2005. évben, amelyhez pályázaton 32 millió Ft támogatást nyert. A tetőszigetelés, a nyílászárók és a fényforrások energiatakarékos típusra történő cseréjével, a távfűtési rendszer korszerűsítésével a fűtési energiaszükséglet várhatóan 33%-kal csökken, melyből származó megtakarítás elsősorban a bérlőknél jelentkezik. Az Önkormányzat a bevételek növelése érdekében forrásbővítő intézkedéseket is tett, mert tárgyi eszközöket, lakásokat, részesedéseket értékesített. Az eseti bevételek lökésszerű hatásának tompítására pénzügyi tartalékot képeztek. Az értékpapírok értékesítéséből származó pénzeszközök összes bevételhez viszonyított részaránya a 2003. évi 9,9%-ról a 2004. évben 1,2%-ra csökkent 163 , a 2005. évben 5,0%-ra növekedett. Az értékpapír tranzakciókkal biztosították a pénzügyi stabilitást, az adósságszolgálati kötelezettségek teljesítésének biztonságát, az eseti bevételek felhasználásának időbeni szétterítését, az infrastrukturális fejlesztések folyamatos finanszírozását.

Az Önkormányzatnál a pénzügyi befektetés szempontjából átmenetileg szabad pénzeszköz a kiadások ütemét jelentősen meghaladó, adott időpontban koncentráltan jelentkező bevétel (adóbefizetések, privatizációból származó bevétel) folyamatos gazdálkodáshoz szükséges összeget meghaladó része. A pénzügyi befektetések másik forrása a több hétre előre számításba nem vehető, folyamatosan realizálódó bevételek és kiadások eltérő üteméből adódó átmeneti pénztöbblet. A pénzügyi befektetés kezdeményezésének alapja a likviditási mérleg. A kamatbevételek a 2003. évi 5685,7 millió Ft-ról a 2004. évben 8642,9 millió Ft-ra emelkedtek, a 2005. évi teljesített bevétel 6056,6 millió Ft-ra csökkent a felhalmozási kiadásokhoz igénybe vett pénzeszközök miatt.

2.3.

A pénzügyi egyensúly biztosítása a gazdálkodás során Az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyának biztosítása érdekében a főjegyző elkészítette az Ámr. 139. § (1) bekezdése előírása alapján a likviditási tervet, amelyet folyamatosan aktualizált. A likviditási terv kialakításánál figyelemmel voltak a helyi adó bevételek befizetési határidejére. A költségvetési elszámolási számla várható bevételeit és kiadásait naponta figyelemmel kísérték. A fizetőképesség megőrzése és a folyamatos finanszírozás fenntartása érdekében minden év IV. negyedévében felmérték a felhalmozási kiadá-

163

A 2003. évben vásárolt éven belül lejáró értékpapírokból a 2004. évben 18 468,1 millió Ft realizálódott. A 2004. január 1-jétől hatályos pénzügyi és számviteli jogszabályi előírások alapján az éven belüli értékpapír vásárlással összefüggő bevételek és kiadások miatt jelentkező halmozódás kiszűrése érdekében év végén az egyenlegüknek megfelelően kerültek kimutatásra a bevételek vagy a kiadások között. Az éven belüli értékpapír vásárlás a 2004. évben meghaladta a lejárat alapján befolyt bevételt, így az egyenlege, a 25 869,5 millió Ft a kiadások között került elszámolásra.

73


sok várható összegét. Az Önkormányzat rendelkezésére álló tartalékok 164 várható csökkenése miatt a 2005. évi költségvetés első félévi alakulásáról szóló beszámoló pénzügyi bizottsági és közgyűlési tárgyalása során kiemelt hangsúlyt kapott a főváros költségvetése likviditásának megőrzése. Az év hátralévő részében várható bevételek és kiadások összevetésével október 17-ei határidővel kimutatást készítettek, melyet a későbbiekben folyamatosan aktualizáltak. A 2005. évi költségvetés finanszírozásának aktuális kérdéseiről tájékoztatták a Pénzügyi bizottságot 165 , amely határozatában 166 a tájékoztatót tudomásul vette és felkérte a főpolgármestert, hogy „a 2006. évi költségvetési koncepció és majd a költségvetési tervezet előkészítése során a továbbiakban is fordítsanak kiemelt figyelmet az érvényben lévő hét éves finanszírozási prognózisban szereplő – a hitelképességünket reprezentáló – mutatók betartására.” A Pénzügyi bizottság részére készített tájékoztatóban foglaltaknak megfelelően 2005. október 5-én megkezdődtek a költségvetésben szereplő 25 milliárd Ft szindikált hitel felvételével kapcsolatos előkészítési munkálatok. A közbeszerzési eljárás időigénye miatt a hitelfelvétel a 2006. évben realizálódott. A költségvetési gazdálkodás aktuális helyzetéről történő tájékoztatás érdekében a Főpolgármesteri hivatalt érintően elkészítették a 2005. év végére, illetve a 2006. év első felére vonatkozó likviditási számításokat is, amely alapján a Főpolgármesteri hivatal likviditása a 2005. év végén és a 2006. év elején biztosított volt. Ugyanakkor a 2005. év végére prognosztizált 42 milliárd Ft pénzeszköz teljes mértékben kötelezettséggel terhelt volt, mely a 2006. évre áthúzódó működési, felújítási, fejlesztési kiadások fedezetére szolgált, ezért az év végi pénzeszközállományt újabb kiadásokkal nem lehetett terhelni. Az előrejelzés szerint a 2006. évi várható teljesítések, valamint a 2007-re áthúzódó kiadások és bevételek teljesülését követően a szabad pénzeszközállomány várhatóan 1 milliárd Ft lesz. A biztonságos gazdálkodás érdekében javasolta a részvényeladás I. ütemének mielőbbi realizálását annak érdekében, hogy 2007. év elején elegendő tartalékkal rendelkezzen az Önkormányzat, különös tekintettel arra, hogy jelentősebb működési bevételre a 2007. évben a márciusi iparűzési adóból számíthatnak először.

A 2003-2005. évi költségvetési rendeletek a likviditási hitel felvétellel kapcsolatosan a főpolgármester számára biztosították a döntés jogát esetenként a jóváhagyott költségvetési kiadások 3%-a erejéig, a Közgyűlés tájékoztatása mellett. Az Önkormányzat által a 2003-2005. években megkötött folyószámlahitelkeret szerződéseiben a rendelkezésre tartott hitelkeret összege a 2003. évben 1500 millió Ft, a 2004. és 2005. évben 5000 millió Ft volt. A 2006. évre vonatkozóan a hitelkeret összege 10 000 millió Ft.

164

A 2005. év december 31-én a pénzeszközállomány egyenlege 27 456,7 millió Ft, az értékpapírok állománya 28 408,6 millió Ft volt, amely összesen 55 865,2 millió Ft kötelezettséggel terhelt tartalékot jelentett a 2004. évi 89 051 millió Ft tartalékkal szemben.

74

165

A 07-813/4/2005. számú előterjesztés a Pénzügyi bizottság részére.

166

A Pénzügyi bizottság 820. és 821/2005. (X. 19.) számú határozata.


Az Önkormányzat a 2003. és a 2006. évben vett fel likvid hitelt: • a főpolgármester 2003. augusztus 29-től augusztus 31-ig 367,7 millió Ft likviditási hitel igénybe vételéről döntött az intézmények szeptember havi költségvetési támogatásának határidőben történő kiutalása érdekében. A hitel visszafizetése 2003. szeptember 1-én megtörtént, a fizetett kamat összege 0,3 millió Ft volt; • a 2006. évben a 6499,6 millió Ft folyószámla hitel igénybevétele a Közgyűlés 2006. február 23-ai döntésének teljesítése miatt vált szükségessé. A Közgyűlés a BKV Zrt. 2006. évi társasági beruházásainak önkormányzati támogatásáról döntött 10 000 millió Ft összegben, és egyben felkérte a főpolgármestert az erre vonatkozó pénzeszköz átadás-átvételi megállapodás aláírására, majd ezt követően a támogatás egyösszegű utalására február 28-ai határidővel. A 2006. év első két hónapjában realizált önkormányzati források nem nyújtottak teljeskörű fedezetet a 10 000 millió Ft támogatás egyösszegű utalásához, így a hiányt a likvidhitellel biztosították. A 2006. március 6-tól a 2006. március 16-ig fizetett kamat összege 10,9 millió Ft volt. Az Önkormányzat pénzügyi helyzete – a 2003-2005. években – stabil, amelyet a Közgyűlés az évenkénti hitelfelvétel és a pénzügyi tartalékok egyidejű tervezése és igénybevétele mellett tartott fenn. A felhalmozási célú, ezen belül az infrastrukturális beruházások finanszírozásához külső forrásként külföldi bankoktól hitelt vett igénybe. A 2003. évi 19 285,3 millió Ft tényleges hitelfelvételből 6242,2 millió Ft a célhitel. Az egyes kiemelt beruházások részbeni fedezetét nyújtó EIB I. hitel 6221 millió Ftnak felelt meg, valamint 21,2 millió Ft világbanki hitelt hívtak le. A 2003. évi fejlesztések részbeni forrását képező szindikált II. hitelre decemberben kötötték meg a 100 millió euró összegű szerződést. A keret felét kitevő 50 millió euró lehívása 2003-ban megtörtént, 13 043,0 millió Ft összegben. A 2004. évben a ténylegesen felvett hitelek összege 23 189,6 millió Ft volt. Ebből 715,1 millió Ft a szennyvízcsatorna beruházások megvalósítását szolgáló világbanki hitel, 10 843,1 millió Ft a 2-es metróvonal felújítását szolgáló EIB II. hitel, valamint 12 346,5 millió Ft összegben történt lehívás a szindikált II. hitelszerződés alapján. A 2005-ös 19 111,7 millió Ft tényleges hitelfelvételből 566,2 millió Ft a szennyvízcsatorna-beruházások megvalósítását szolgáló világbanki hitel, 8 817,7 millió Ft EIB II. hitel (villamos jármű fejlesztés II. ütem, 2-es metróvonal felújítása, oktatási fejlesztések), és 9727,8 millió Ft a 4-es metró beruházás korábban fővárosi saját forrásból megelőlegezett hitelösszegének visszapótlása. A 2005. évi költségvetésben betervezett forint devizanemű, 25 000 millió Ft összegű, általános finanszírozási célokat szolgáló hitelszerződést 2006. március 24-én írták alá. Lehívására év közben, a fejlesztési kiadások teljesítésének függvényében kerül sor. A 2006-ra tervezett 28 400 millió Ft célhitelből 400 millió Ft a szennyvízcsatorna beruházások megvalósítását szolgáló világbanki hitel, 19 700 millió Ft EIB II. hitel (infrastrukturális, egészségügyi, oktatási, villamos jármű beszerzés, 2-es metróvonal rekonstrukciója), 5300 millió Ft a 4-es metró finanszírozását szolgáló EIB hitel, 3000 millió Ft a csepeli központi szennyvíztisztító telep finanszírozását biztosító EIB hitel.

75


2.4.

Az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásoknál az önkormányzati törvényben előírt felső határ vizsgálata, betartása a tervezés során, valamint a gazdálkodási döntéseknél A 2003-2005. évre szóló költségvetések előterjesztésekor a Közgyűlés vizsgálta az Ötv. 88. § (2) bekezdésében foglaltak betartása érdekében az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás felső határát, amely a bemutatott, és az Önkormányzat könyvvizsgálója által felülvizsgált számítások szerint a 2003. évben 34 727,0 millió Ft, a 2004. évben 56 125,9 millió Ft, a 2005. évben 55 794 millió Ft, illetve a 2006. évben 57 335 millió Ft. Az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalások tárgyévben esedékes együttes összege az éves költségvetések elfogadásakor az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás adott évi felső határához képest a 2003. évben 95,7%-ot, a 2004. évben 23,2%-ot, a 2005. évben 44,8%-ot, illetve a 2006. évben 43,6%-ot tett ki. A 2003. évi részarány növekedés oka az volt, hogy az 1998. évben kibocsátott euró-kötvény beváltása a 2003. évben volt esedékes 167 . A 2004. évi tervezett adósságszolgálat teljes összegét a kamatkiadások tették ki, mivel a hitelszerződések a 2004. évre tőketörlesztést nem írtak elő. Ennek oka, hogy a BKV Rt. részére felvett világbanki hitel teljes összegének lejárat előtti visszafizetése a 2003. évben megtörtént. A hitelszerződések szerint a 2005. évben elkezdődött a szindikált I., az EIB I., és az FCSM Rt. világbanki hitelek törlesztése. A tőketörlesztések tárgyévre előirányzott összege 8202,4 millió Ft, a kamatkiadásokra tervezett összeg 2453,6 millió Ft volt. A hitelszerződések szerint a 2006. évben tovább folytatódott a szindikált I., az EIB I., és az FCSM Rt. világbanki és elkezdődött a szindikált II. hitelek törlesztése. A tőketörlesztések tárgyévre előirányzott összege 15 062,6 millió Ft, a kamatkiadásokra tervezett összeg 3897,5 millió Ft volt.

A Közgyűlés betartotta az Ötv. 88. § (2) bekezdésében előírtakat, mert az Önkormányzat adósságot keletkeztető éves kötelezettségvállalásának összege a korrigált saját folyó bevételt nem haladta meg. A 2003. és a 2005. évben a hitelen túl garancia- és kezességvállalással, kötvénykibocsátással kapcsolatos adósságot keletkeztető kötelezettséget nem vállalt. Az Önkormányzat kibocsátói, illetve adósságminősítését 168 a 2002. évre két vezető nemzetközi hitelminősítő ügynökség végezte el. Az Önkormányzat külföldi pénznemre vonatkozó hitelminősítése megegyezett a Magyar Állam részére meg-

167

A központi költségvetés a BKV Rt., illetve annak kizárólagos tulajdonában lévő társaságai 2002. december 31-én fennálló adósságából 25 millió USA dollár, valamint 31 067,0 millió Ft értékű hitelt járulékaival együtt, ellenérték nélkül átvállalta. 168

A hitelminősítés a nemzetközi tőke- és pénzpiacok szereplői által széles körben elfogadott, erre szakosodott független hitelminősítő ügynökségek által alkotott vélemény arról, hogy mekkora a nem fizetés valószínűsége egy adósságot megtestesítő instrumentum élettartama alatt (adósságminősítés), illetőleg, hogy egy adós milyen valószínűséggel lesz képes és kész arra, hogy pénzügyi kötelezettségvállalásainak időben és maradéktalanul eleget tegyen (kibocsátói vagy adósminősítés). A minősítés vonatkozhat rövid, éven belüli, illetőleg hosszú lejáratra, valamint helyi, illetőleg külföldi pénznemre.

76


határozott minősítésekkel. Ez azért jelentős eredmény, mert a minősítő ügynökségek által alkalmazott módszertan szerint az adott állam minősítésénél magasabb fokozatú minősítést egy önkormányzat általános szabályként nem érhet el. Az Önkormányzat minősítését a hitelminősítő ügynökségek rendszeresen felülvizsgálták. E felülvizsgálatok során eddig kettő alkalommal került sor az Önkormányzat minősítéseinek megváltoztatására. A Standard & Poor’s a 2003. évi felülvizsgálat során az Önkormányzat helyi pénznemre vonatkozó kibocsátói minősítéseit a pénzügyi teljesítmény kedvezőtlen alakulása és az adósságállomány növekedése miatt leminősítette egy fokozattal, az Önkormányzat külföldi pénznemre vonatkozó minősítéseivel azonos szintre (A-/A2), ugyanakkor a külföldi pénznemre vonatkozó minősítést megerősítette. A Moody’s a 2006. év márciusában két fokozattal A3-ról A1-re felminősítette az Önkormányzat hitelminősítésének besorolását. Az Önkormányzat minősítése jelenleg A1 (Moody’s), illetve A/A2 (S&P) azzal, hogy a Magyar Állam minősítésének megfelelően az Önkormányzat minősítései is negatív kilátást hordoznak.

A Pénzügyi bizottság az Ötv. 92. § (3) bekezdés c) pontjában foglalt előírásnak megfelelően vizsgálta a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, melyről határozatot 169 hozott. Az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalások nem veszélyeztették az Önkormányzat fizetőképességét és működőképességét a kötelezettségvállalás évében és a futamidő további éveiben.

2.5.

A helyi adóbevételek szerepe, arányának változása a költségvetési bevételeken belül a 2003-2005. években A sajátos fővárosi kétszintű önkormányzati rendszer működőképességének fenntartása, valamint az Ötv. azon rendelkezése, amely szerint az Önkormányzat képviseli a főváros egészének érdekeit, kiemelkedő fontosságúvá teszi a főváros és a kerületi önkormányzatok közötti együttműködést. A forrásmegosztásról szóló törvény az Önkormányzatot és a kerületeket osztottan megillető bevételek megosztását a 2004. évtől a fővárosi és a kerületi önkormányzatok által ténylegesen gyakorolt feladat- és hatáskör arányának figyelembevételével szabályozta. A forrásmegosztásról szóló törvény szerint a megosztott források egyike a helyi adókból származó bevételek és az idegenforgalmi adóhoz kapcsolódó üdülőhelyi normatív hozzájárulás. Az Önkormányzat esetében a helyi adók bevezetését, valamint az egyes adók bevezetésére jogosultak körét a Közgyűlés rendeletben, a kerületi képviselő-

169

A Pénzügyi bizottság 796/2003. (XII. 10.) számú határozata a 100 millió euró összegű szindikált II. hitel felvételéről, 750/2004. (XI. 24.) számú határozata az EIB II. oktatási intézményfejlesztésekhez, 694 és 695/2005. (VIII. 31.) számú határozatai a 4-es metró és a csepeli központi szennyvíztisztító telep beruházáshoz kapcsolódóan, 168/2006. (III. 8.) számú határozata a 25 000 millió Ft hosszú lejáratú hitel biztosításáról általános önkormányzati finanszírozási célra, 195/2006. (III. 29.) számú határozata az EIB II. egészségügyi fejlesztésekhez, valamint a 235/2006. (IV. 26.) számú határozata a 2-es metróvonal járműállományának cseréje céljából történő hitel felvételéről.

77


testületek véleményének kikérését követően határozta meg. A Közgyűlés által bevezetett adót annak hatályon kívül helyezése időpontjáig a kerületi önkormányzat nem működtetheti. Budapest területén a kerületi önkormányzatokkal történt megállapodás értelmében az Önkormányzat a helyi iparűzési adót 170 és az idegenforgalmi adót 171 vezette be 172 . Az Önkormányzat gazdasági programjának megfelelő hét éves finanszírozási prognózis és hét éves fejlesztési terv nem tartalmazott újabb helyi adónem bevezetésére vonatkozó elképzelést. A helyi adóbevételek a 2003-2005. években folyamatosan emelkedtek, a 2003. évben 63 219,7 millió Ft, a 2004. évben 66 034,8 millió Ft, a 2005. évben 72 127,4 millió Ft bevételt jelentettek. A helyi adóbevételek a 2003-2005. években az Önkormányzat költségvetési bevételeinek 20,9–21,2–21,9%-át, a saját bevételeknek 29,3–28,9–30,9%-át képezték. A helyi iparűzési adót 1991. szeptember 1-jétől vezették be, mértéke a 2000. évtől kezdődően 2%-os, amely azonos a törvényi maximummal. Az idegenforgalmi adóról szóló rendelet 1994. július 1-jétől hatályos, mértéke 3%, ami a törvényi 4%-os maximum 75%-a. Adómentességet biztosítottak a helyi iparűzési adó fizetése alól a 2,5 millió Ft vállalkozási szintű adóalapot meg nem haladó vállalkozásokon kívül azon vállalkozásoknak, amelyek csökkentett évi nettó árbevétele a 700 ezer Ft-ot nem haladta meg. Adókedvezményben részesült a szakmunkástanulót képző, a megváltozott munkaképességű dolgozót vagy nyilvántartott munkanélkülit legalább hat hónapon keresztül foglalkoztató, az alapítványt támogató, a társasági adó alanyaként nemzetközi szerződés alapján adómentességet élvező, a beépítetlen telkek beépítésével vállalkozást létrehozó, illetve bővítő, az akadálymentesítést megvalósító vállalkozó. A mentességet és kedvezményt 2007. december 31-ig vehetik igénybe a vállalkozások. Az idegenforgalmi adó esetében a Hatv-ben meghatározott mentességeken túlmenően mentességet nem állapítottak meg.

Az Önkormányzat az adómentességek és adókedvezmények biztosításával kieső adóként a 2003. évben 1080,9 millió Ft-ot, a 2004. évben 515,3 millió Ft-ot és a 2005. évben 251,5 millió Ft-ot mutatott ki a zárszámadási rendeleteiben. Az adóbevételek alakulását a fokozott behajtási eljárás is befolyásolta. A 2003. évben a fokozott behajtási eljárás keretében a második félévben inkasszó alá vont adóalanyok száma 3,7-szerese volt az első félévben kezdeményezetthez viszonyítva. Az adóellenőrzésekkel feltárt adókülönbözet a 2002. évi adatokhoz viszonyítva 5,6-szeresére emelkedett. Mindezek eredményeként a hátralékból befolyt bevétel év végén 12 000 millió Ft volt az első félévi 4000 millió Ft-tal szemben. A 2004. évben a fokozott behajtási eljárás keretében 11 200 millió Ft folyt be

170

A Közgyűlés 21/1991. (IX. 5.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról.

171

A Közgyűlés 31/1994. (VI. 14.) számú rendelete az idegenforgalmi adóról.

172

A fővárosi kerületek döntő többsége bevezette az építmény-, a telekadót és a magánszemélyek kommunális adóját.

78


adóhátralékra, melyből azonnali beszedési megbízással 5100 millió Ft teljesült – közel 18 700 inkasszó kibocsátása révén. A 2005. évben a fokozott behajtási eljárás keretében 9700 millió Ft folyt be adóhátralékra, melyből azonnali beszedési megbízással mintegy 4000 millió Ft teljesült – közel 21 000 inkasszó kibocsátása révén.

2.6.

A felhalmozási, felújítási célkitűzések megvalósítását elősegítő külső források igénybevétele, az erre irányuló döntéseknél a központi és önkormányzati szabályozásban foglalt hatásköri előírások betartása Az Önkormányzat bevételi forrásainak bővítéséhez külső források is hozzájárultak. Az átvett forrásokból a 2003. évben 7839,3 millió Ft, a 2004. évben 8129,6 millió Ft, a 2005. évben 8857,2 millió Ft külső forrást vettek igénybe. A külső források jellemzően felhalmozási célú pályázatokból származtak. Az átvett források részaránya az Önkormányzat költségvetési bevételeiben a 2003. és a 2004. évben 2,6%, a 2005. évben 2,7% volt. A felhalmozási bevételekhez viszonyított arány a 2003-2005. évek között növekvő mértékű 13,3– 17,1–22,1% volt. A beruházási és felújítási kiadásoknak a 2003. évben 20,3%át, a 2004. és 2005. évben 26,6%-át finanszírozták a pályázati forrásokból és átvett pénzeszközökből. Az Önkormányzat a 2003-2005. években címzett és céltámogatásban is részesült. Címzett támogatással valósult meg a Bajcsy Zsilinszky Kórház rekonstrukciója. Céltámogatás segítette a kórházak egészségügyi gépműszerbeszerzéseit, valamint az Állatkert részleges rekonstrukcióját. Az Észak-pesti szennyvíztisztító telep korszerűsítése a 2003. évben PHARE, KvVM, valamint a Világbank által nyújtott, a 2004. évtől csak világbanki támogatással valósul meg. A csepeli központi szennyvíztisztító telep építését a 2004. évtől ISPA, Kohéziós Alap, KvVM támogatás segítette. Különböző szervezetektől származó támogatás kapcsolódott a 4-es metró építéséhez, az útfelújításokhoz, az árvízvédelmi mű megépítéséhez, felújításához, a szociális bérlakás-vásárláshoz, a gyermekotthonok, szakközépiskolák kiváltásához, az emlékmű fejújításokhoz, a díszvilágításokhoz. Az Önkormányzat a bevételei növelése érdekében a pályázatok személyi, szakmai és szervezeti feltételeit a Főpolgármesteri hivatalon belül biztosította. A Programvégrehajtó iroda, valamint az Európai Integrációs és Külügyi iroda hangolta össze a hazai, valamint az európai uniós támogatások figyelésével, pályázatainak előkészítésével, a programok lebonyolításával kapcsolatos feladatokat. A pályázatok benyújtása összhangban volt az éves költségvetésekben foglalt célkitűzésekkel. A külső források igénybevételénél, a pályázatok esetében a központi és a helyi szabályozásban előírt hatásköri előírások figyelembe vételével hozták meg a határozatokat.

79


3.

AZ

EGYES NATURÁLIS MUTATÓKKAL MÉRHETŐ, VALAMINT AZ ÖN-

KÉNT VÁLLALT FELADATOK FINANSZÍROZÁSA

3.1.

Az egyes, naturális mutatókkal mérhető feladatok mértéke, feltételeinek változása. A jelentős változások okainak, következményeinek elemzése, a megtett intézkedések és ezek hatásának bemutatása Az Önkormányzat óvodai neveléssel, általános iskolai oktatással, középiskolai oktatással, nappali, illetve bentlakásos szociális intézményi ellátással összefüggő feladatainak gazdálkodási adataiból képzett fajlagos mutatóinak a 20032005. évek közötti változását a 4. számú melléklet tartalmazza. A közoktatási intézmények óvodában nevelt, általános iskolai oktatásban és nevelésben részesülő, továbbá középfokú oktatásban részesülő tanulólétszáma a 2003-2005. évek közötti időszakban összesen 5%-kal növekedett. A növekedést elsődlegesen a kerületi önkormányzatoktól átvett középiskolák tanulólétszáma okozta, a tanulólétszám növekedéséhez az általános iskolai tanulólétszám és az óvodai nevelt létszám folyamatos növekedése is hozzájárult. A 2003-2005. évek közötti időszakban a létszám meghatározó része, 92%-a középfokú oktatási intézményekben tanult, az általános iskolai nevelésben, oktatásban részesülők aránya 7%, óvodai nevelést 1% vett igénybe 173 . Az Önkormányzat oktatási feladataihoz kapcsolódó működési célú kiadások növekedésében az intézmények átvétele mellett meghatározó szerepe volt a közalkalmazotti béremeléseknek. A kiadások növekedésében az átfogó bérpolitikai intézkedéseken túlmenően a kötelező előrelépések miatti bérnövekedés és az illetménypótlék változások, a szakképesítés megszerzése miatti bérnövekedés és a minimálbérre történő kiegészítés hatott közre. Az Önkormányzat az oktatási ágazatban folyamatos intézkedéseket tett a kapacitáskihasználtság javítására a ténylegesen ellátott feladatok finanszírozásához kapcsolódó tervezési rendszer alkalmazásával, illetve – elsősorban a középfokú oktatást végző intézmények körében – a költségvetési szervek összevonásával és megszüntetésével. Az óvodai nevelést végző intézmények kapacitás kihasználtsága a 20032005. évek között öt százalékponttal javult a nevelt létszám 7,5%-os növekedése miatt. A javuló kihasználtság kedvező hatása következtében, továbbá a működési célú kiadások 2003-2005. évek közötti 2%-os csökkenése miatt az egy nevelt gyermekre jutó kiadás 8,8%-kal, a 2003. évi 814 000 Ft/fő értékről a 2005. évi 742 100 Ft/fő értékre csökkent. A finanszírozás szerkezetében meghatározó volt az önkormányzati támogatás aránya, amely kis mértékben csök-

173

Az óvodai nevelés, illetve az általános iskolai nevelés, oktatás az Önkormányzat nemzetiségek részére alapított intézményeiben, illetve sajátos nevelési igényű gyermekek gondozását végző intézmények szervezeti keretében, valamint módszertani tevékenységet folytató intézményében történt.

80


kent (64,6%-ról 58,4%-ra) a központi költségvetés normatív hozzájárulásának a 2003-2005. évek közötti 14,3%-os növekedése miatt. Az általános iskolai oktatást folytató intézmények kapacitás kihasználtsága az egy tanulócsoportra jutó tanulók átlaglétszáma alapján a 2003-2005. évek között 9,4%-kal javult (a 2003. évben 10 fő, a 2004-2005. években 11 fő). Az átlaglétszám alakulását a sajátos nevelési igényű gyermekek oktatásánál, nevelésénél alkalmazható kisebb csoportlétszámok, illetve a nemzetiségi oktatásban résztvevő tanulók átlagosnál kisebb csoportlétszámai határozták meg. A kihasználtság alakulását a tanulólétszám a 2003-2005. évek közötti 2,4%-os növekedése kedvezően befolyásolta, a tanulócsoportok számát az Önkormányzat fokozatosan, a 2003-2005. évek között 6,4%-kal csökkentette. A kihasználtság javulásának hatására, a működési célú kiadások 2003-2005. évek közötti 21,4%-os növekedése mellett az egy tanulóra jutó kiadás kisebb mértékben, 18,6%-kal növekedett a 2003. évi 435 103 Ft-ról a 2005. évi 515 907 Ft-ra. A finanszírozás szerkezetében meghatározó volt a központi költségvetés normatív hozzájárulása (67,8–63,2%). Az önkormányzati támogatás aránya növekedett (24,6–25,7%) a 2003-2005. évek között. A középiskolai oktatást végző intézmények kapacitás kihasználtsága az egy tanulócsoportra jutó tanulók átlaglétszáma alapján a 2003-2005. évek között 5,3%-kal romlott. A középfokú oktatási intézmények kerületi önkormányzatoktól történő átvétele miatt a 2003-2005. évek között a tanulólétszám 5,2%-kal, a tanulócsoportok száma 11,1%-kal emelkedett. A gyermeklétszám növekedése nem járt együtt a kapacitás kihasználtság javulásával, annak ellenére, hogy az Önkormányzat folyamatosan intézkedéseket tett a középfokú oktatási intézmények tevékenységének átszervezésével, összevonásával, megszüntetésével, illetve az egyes intézmények feladatfinanszírozásával a tanulócsoportok számának optimális meghatározására. A tanuló létszám emelkedése miatt, illetve a kihasználtság javítására tett intézkedések hatására a működési célú kiadások 2003-2005. évek közötti 13,7%-os növekedése mellett az egy tanulóra jutó kiadás kisebb mértékben, 8,1%-kal növekedett a 2003. évi 371 529 Ft-ról a 2005. évi 401 607 Ft-ra. A finanszírozás szerkezetében a központi költségvetés normatív hozzájárulásának aránya meghatározó volt (63–67,8%). Az önkormányzati támogatás aránya fokozatosan csökkent (24,4–19,1%) a 2003-2005. évek között. Az Önkormányzat a nappali szociális intézményi ellátás szakfeladaton belül hajléktalanok részére nappali melegedőket működtetett. A feladat kapacitás kihasználtsága változó volt a 2003-2005. években (95–129–153%), amit befolyásolt az engedélyezett férőhelyek számának növekedése (41,7%-kal) a 2003. évi 120 férőhelyről a 2004. évre 170 férőhelyre, és a 2005. évben az előző évihez viszonyított 41,2%-os növekedés (240 férőhelyre). Továbbá befolyásolta a tényleges ellátottak számának az engedélyezett férőhelyek számának növekedését meghaladó ütemű növekedése az előző évhez viszonyítva 93,0%-os (2003. év 114 főről 2004. év 220 főre), illetve 67,2%-os növekedése (a 2005. évre 368 főre). A 2004. és 2005. év magas kapacitás-kihasználtságát lehetővé tette az ellátási forma igénybevételének szabályozása. Az egy főre jutó kiadás az előző évhez viszonyítva jelentősen csökkent (38,2%-kal), a 2003. évről a 2004. évre (235 737 Ft/főről 145 755 Ft/ főre). A tendencia folytatódott a 2004. évről a 2005. évre, mivel a csökkenés 31,1%-os volt (100 380 Ft/főre). Az egy főre jutó

81


kiadás összegének változását befolyásolta az ellátottak számának növekedése, valamint a kiadások finanszírozásában jelentkező önkormányzati döntés. A 2003. évben az állami hozzájárulás a kiadások 74,7%-át, míg az önkormányzati támogatás azok 16,7%-át finanszírozta. A 2004. és 2005. években az állami hozzájárulás egy főre jutó összege (177 300 Ft/fő, illetve 200 000 Ft/fő) meghaladta az Önkormányzatnál az egy főre jutó teljesített kiadások összegét (145 755 Ft/fő, illetve 100 380 Ft/fő), az Önkormányzat ezen feladat ellátását nem támogatta. A saját bevételek aránya a 2003. évről a 2005. évre 6,1%-kal növekedett (8,6%-ról 14,7%-ra). A bentlakásos szociális intézményi ellátást az Önkormányzatnál a Szoc. tv. alapján ellátott szakosított intézményi ellátás (idősek otthonai, pszichiátriai betegek otthonai, hajléktalanok átmeneti elhelyezést nyújtó intézményei, idősek gondozóháza), valamint a Gyvt. alapján ellátott gyermekek – családok átmeneti otthonai adatai határozták meg. A feladat kapacitás-kihasználtsága a 2003. évről a 2005. évre 2%-kal csökkent, amit az ellátottak számának csökkenése 0,2%-kal (6702 főről 6688 főre) és az engedélyezett férőhelyek számának növekedése 1,4%-kal (6790 férőhelyről 6882 férőhelyre) befolyásolt. Az egy főre jutó kiadás a 2003. és 2005. évek között 11,9%-kal növekedett (1 414 279 Ft/főről 1 582 065 Ft/főre), a minimálisan csökkenő létszám mellett. A kiadások növekedésében a személyi juttatások növekedését (9,7%) meghaladó mértékű dologi kiadásnövekedés (18,1%) játszott szerepet a 2003. évről a 2005. évre. A kiadások finanszírozásában az állami hozzájárulás, támogatás volt a meghatározó 47,5–46,3–46,2%-os részaránnyal. A támogatási részarányok meghatározó szerepét döntően az adott év költségvetési törvényében a feladathoz kapcsolódó normatív hozzájárulások mértékének növekedése okozta a növekvő fajlagos kiadások mellett. A normatív hozzájárulások, támogatások és saját bevételek meghatározták az Önkormányzat támogatásának arányát a működési kiadások finanszírozásában, ami jelentősen nem változott a 2003. évről a 2005. évre (28,6%-ról 29,5%-ra). Ezen részarány-változást az egy főre jutó önkormányzati támogatás összegének 15,6%-kal való növekedése (403 891 Ft/főről 467 033 Ft/főre) befolyásolta.

3.2.

Az önként vállalat feladatok ellátása pénzügyi feltételeinek biztosítása, s ezen feladatoknak az Önkormányzat kötelező feladatainak teljesítésére gyakorolt hatása Az önként vállalt feladatok ellátásának pénzügyi forrásait mutatja be az 5. számú melléklet. Az önként vállalt feladatokra fordított működési kiadások összege a három év alatt gyakorlatilag nem változott, 15 098–15 090 millió Ft közötti szinten alakult. Az összes költségvetési kiadáshoz viszonyított aránya a 2003-2005. években folyamatosan csökkenő tendenciát mutatva 7,5–6,7–6,3% volt. Az önként vállalt feladatok kiadásának alakulására meghatározó hatása volt a kulturális, a gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint az oktatási ágazatnak, amelyek a működési kiadások 90,9–92,4–89,5%-át tették ki A kulturális kiadások döntő többségét mindhárom évben az intézményeknek nyújtott támogatások – azon belül is a színházak részére adott támogatások – összege jelentette. Az Állatkertnek nyújtott intézményi támogatás összege a 2003. évi 1213 millió Ft-ról a

82


2005. évre 1402 millió Ft-ra emelkedett. Ezen kívül az előadó-művészeti alapítványok és közhasznú társaságok részére nyújtott támogatás volt még számottevő. Az oktatási ágazatban az önként vállalt feladatok működési kiadásai a 2003-2005. években – az ingyenes iskolatej önkormányzat részéről történő finanszírozásának megszűnése miatt – 72%-kal csökkentek. A gyermek- és ifjúságvédelmi ágazatban a gyermekek és családok átmeneti otthonának, valamint az oktatási feladatokat ellátó gyermekotthonok intézményeinek működési költsége 1295–1144 millió Ft közötti összegével volt a meghatározó. Az önként vállalt feladatok felhalmozási célú kiadása a 2003. évi 5386 millió Ft-ról 4016 millió Ft-ra, 25,4 %-kal csökkent. Az összes költségvetési kiadáshoz viszonyított aránya a 2003-2005. években 7,7–8,8–4,7% volt. A 2004. évi emelkedést a felhalmozási kiadások költségvetési kiadásokon belüli jelentős (70 177 millió Ft-ról 53 545 millió Ft-ra) csökkenése okozta. Az önként vállalt feladatok kiadása folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott. Az önként vállalt feladatok felhalmozási célú kiadásának alakulásában a 20032005. években a következő három ágazatnak volt meghatározó szerepe, amelyre fordított kiadás az éves felhalmozási kiadások 71,6–62,7–72,5%-át jelentette. A lakásgazdálkodáshoz kapcsolódóan a kerületi önkormányzatok tulajdonában lévő, valamint társasházi, szövetkezeti lakóépületek rehabilitációjához pályázat útján nyújtottak 937-1082 millió Ft támogatást. A városüzemeltetési ágazaton belül a gyógyfürdők rekonstrukciójára fordított kiadások képviseltek jelentős nagyságrendet. A kulturális ágazati kiadások meghatározó szerepét a Állatkert és a színházak államháztartáson belüli támogatása okozta. Az előző három ágazaton kívül a közlekedés fejlesztéshez kapcsolódóan a kerületekben lévő csatornázott földutak szilárd burkolattal történő ellátását támogatták a 2003. évben az Önkormányzat által létrehozott Stratégiai Alapból 750 millió Ft-tal. A jelentős kiadást igénylő önként vállalt feladatok nem veszélyeztették az Önkormányzat kötelező feladatainak teljesítését, az ellátásukra fordított kiadások a költségvetési kiadások 7,5–7,1–5,9%-át jelentették a 2003-2005. években.

83

1. számú melléklet a V-1003-5/20/2006. számú jelentéshez Budapest Főváros Önkormányzata

Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatok, mutatószámok

Megnevezés A főváros állandó lakosainak száma (fő) 2006. év január 1-jén

2005. év 1 690 109

A Közgyűlés tagjainak a száma (fő)

66

A Közgyűlés munkáját segítő állandó bizottságok száma (db)

22

A Főpolgármesteri hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők száma (fő) Az összes vagyon értéke, a 2005. december 31-i számviteli mérleg szerint (millió Ft)

1 224 1 963 391

Az adósságállomány értéke 2005. december 31-én (millió Ft)

96 944

Az egy lakosra jutó adósságállomány (Ft)

57 360

Az összes költségvetési bevétel (millió Ft)

329 579

Ebből: saját bevétel (millió Ft), melyből

233 463

helyi adóbevétel (millió Ft)

72 127

Az egy lakosra jutó összes költségvetési bevétel (Ft)

195 004

Az egy lakosra jutó saját bevétel (Ft)

138 135

Az egy lakosra jutó helyi adóbevétel (Ft)

42 676

Saját bevétel/Összes költségvetési bevétel (%)

70,8%

Helyi adó bevétel/Összes költségvetési bevétel (%)

21,9%

Az összes teljesített költségvetési kiadás (millió Ft)

323 497

Ebből: felhalmozási célú kiadás (millió Ft) Az összes költségvetési kiadásból a felhalmozási kiadás részaránya (%)

85 519 26,4%

Az egy lakosra jutó költségvetési kiadás (Ft)

191 406

Az egy lakosra jutó felhalmozási kiadás (Ft)

50 600

Az Önkormányzat által fenntartott költségvetési intézmények száma (db) Ebből: részben önállóan gazdálkodó (db) Az Önkormányzat által fenntartott költségvetési intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak száma (fő)

252 25 33 330

2. számú melléklet a V-1003-5/20/2006. számú jelentéshez

Budapest Főváros Önkormányzata

Az Önkormányzat 2005. évi bevételeinek és kiadásainak alakulása Adatok: ezer Ft-ban Mérlegsor megnevezése

Eredeti

Módosított

előirányzat Bevételek Intézményi működési bevételek 21 466 952 25 394 061 Kamatbevételek 6 474 451 6 634 115 Gépjárműadó Helyi adók és kapcsolódó pótlékok, bírságok 72 600 743 72 468 131 Illetékek 10 104 000 10 104 000 Személyi jövedelemadó 26 338 338 26 440 916 Egyéb átengedett adók, adójellegű bevételek Önkorm. megillető bírságok és egyéb sajátos bevételek 1 271 441 1 284 324 Működési célra átvett pénzeszközök 69 425 855 72 195 092 Költségvetési kiegészítések, visszatérülések Felhalmozási és tőkejellegű bevételek 12 907 269 14 388 130 ebből: Tárgyi eszköz, immateriális javak értékesítése 2 589 440 2 688 604 Önkorm. lakások, egyéb helyiségek ért., cseréje 414 000 1 094 000 Részesedések értékesítése 4 000 375 4 000 375 Felhalmozási célra átvett pénzeszközök 19 798 008 15 509 529 Kölcsönök visszatérülése 382 062 432 937 Kölcsönök igénybevétele 1 740 400 1 740 400 242 509 519 246 591 635 Saját bevételek összesen Önkormányzat költségvetési támogatása 50 496 522 70 539 804 Előző évi pénzmaradvány igénybevétele 15 715 447 46 929 773 Hitelek bevételei 48 342 100 22 999 600 Értékpapírok bevételei 42 275 393 42 275 393 Egyéb finanszírozás bevételei BEVÉTELEK MINDÖSSZESEN 399 338 981 429 336 205 Kiadások Személyi juttatások 88 851 766 97 892 528 Munkaadókat terhelő járulékok 29 066 114 31 509 629 Dologi kiadások 73 118 730 95 125 747 Egyéb folyó kiadások 2 908 657 6 464 299 Ellátottak pénzbeli juttatása 597 650 713 403 Működési célú pénzeszköz átadás 8 292 991 25 899 196 Társadalom- és szociálpolitikai juttatások 63 821 489 354 Tervezett maradvány, eredmény, tartalék 56 164 152 14 285 512 Felújítás 15 624 563 18 268 491 Intézményi beruházási kiadások 34 176 234 43 078 084 Részesedések vásárlása 6 000 96 000 Felhalmozási célú pénzeszköz átadások 70 110 726 79 174 610 Kölcsönök nyújtása 1 344 577 3 169 352 Kölcsönök törlesztése Hitelek törlesztése 8 202 400 8 202 400 Értékpapírok kiadásai 10 810 600 4 967 600 Egyéb finanszírozás kiadásai KIADÁSOK MINDÖSSZESEN 399 338 981 429 336 205 Forrás: Magyar Államkincstár Fejlesztési Igazgatóság éves költségvetési beszámoló "80" számú űrlap adatai

Teljesítés

25 473 742 6 056 648 72 127 360 11 571 935 23 302 347 586 2 187 713 71 616 314 129 524 986 11 130 471 2 374 578 1 205 997 437 822 8 857 188 546 638 592 392 362 988 320 57 900 977 167 740 003 19 111 736 18 511 218 30 005 626 282 259 92 845 645 29 955 568 84 403 026 133 629 096 668 146 25 559 648 429 261 12 418 11 804 294 21 551 200 96 000 50 458 227 1 609 225 7 999 365 4 967 556 1 102 543 467 091 218



Az Önkormányzat által ellátott kötelező és önként vállalt ágazati feladatok bevételeinek és kiadásainak alakulása Adatok: millió Ft-ban 2003. év ágazat megnevezése egészségügy feladatok gyermek- és ifjúságvédelemi feladatok információs és informatikai feladatok piacokkal, vásárcsarnokokkal és turisztikával kapcsolatos feladatok környezetvédelmi feladatok közlekedési feladatok kulturális feladatok lakásgazdálkodási feladatok oktatási és ifjúsági feladatok sportfeladatok szociális feladatok városrendezési feladatok városüzemeltetési feladatok védelmi feladatok ellenőrzött ágazati feladatok összesen összes költségvetési bevétel, illetve kiadás ágazati feladatok összesen/összes költségvetési bevétel, illetve kiadás (%)

bevétel 79 939 7 873

2004. év bevétel

kiadás működési 73 142 7 001

felhalmozási 4 091 1 381

összesen 77 233 8 382

8

844

852

4 384

2 296

2 206

4 502

1 14 050 20 319 1 927 50 953 703 13 897 67 14 7 893 202 020

1 450 8 496 16 307 388 42 801 767 12 908 302 10 162 7 382 183 410

819 29 397 5 466 1 767 6 186 411 1 944 434 8 629 335 63 910

302 365

202 210

66,8

90,7

81 232 9 818

2005. év bevétel


felhalmozási 4 287 837

összesen 78 457 9 775

81 950 10 537


felhalmozási 5 022 512

összesen 81 424 10 156

16

730

746

1

102

628

730

3 329

2 399

347

2 746

3 410

3 030

521

3 551

2 269 37 893 21 773 2 155 48 987 1 178 14 852 736 18 791 7 717 247 320

17 392 20 240 2 086 52 349 485 15 388 67 13 8 750 211 149

1 704 14 433 17 094 435 45 723 812 13 938 320 10 804 8 159 198 945

232 18 888 2 867 2 005 5 449 88 3 011 1 085 10 849 410 51 085

1 936 33 321 19 961 2 440 51 172 900 16 949 1 405 21 653 8 569 250 030

39 636 20 114 2 687 54 329 727 16 629 75 1 9 955 240 051

1 732 19 813 17 702 501 48 834 897 15 045 402 11 803 9 094 215 001

974 48 973 2 052 1 807 4 245 246 2 428 596 11 351 706 80 061

2 706 68 786 19 754 2 308 53 079 1 143 17 473 998 23 154 9 800 295 062

70 177

272 387

311 489

219 894

53 545

273 439

329 579

237 978

85 519

323 497

91,1

90,8

67,8

90,5

95,4

91,4

72,8

90,3

93,6

91,2



Egyes önkormányzati feladatok finanszírozása

Megnevezés

Óvodai nevelés: Kapacitás kihasználtsága (%) Egy neveltre jutó kiadás (Ft/fő) Egy neveltre jutó kiadás változása (előző év = 100%) A kiadások forrásának megoszlása (%) - állami hozzájárulás, támogatás - önkormányzati támogatás - intézményi saját bevétel Általános Iskolai oktatás: Egy csoportra jutó tanulók száma (fő) Egy oktatottra jutó kiadás (Ft/fő) Egy oktatottra jutó kiadás változása (előző év = 100%) A kiadások forrásának megoszlása (%) - állami hozzájárulás, támogatás - önkormányzati támogatás - intézményi saját bevétel Középiskolai oktatás: Egy csoportra jutó tanulók száma (fő) Egy oktatott jutó kiadás (Ft/fő) Egy oktatottra jutó kiadás változása (előző év = 100%) A kiadások forrásának megoszlása (%) - állami hozzájárulás, támogatás - önkormányzati támogatás - intézményi saját bevétel Nappali szociális intézményi ellátás: Kapacitás kihasználtsága (%) Egy ellátottra jutó kiadás (Ft/fő) Egy ellátottra jutó kiadás változása (előző év = 100%) A kiadások forrásának megoszlása (%) - állami hozzájárulás, támogatás - önkormányzati támogatás - intézményi saját bevétel Bentlakásos szociális intézményi ellátás: Kapacitás kihasználtsága (%) Egy ellátottra jutó kiadás (Ft/fő) Egy ellátottra jutó kiadás változása (előző év = 100%) A kiadások forrásának megoszlása (%) - állami hozzájárulás, támogatás - önkormányzati támogatás - intézményi saját bevétel

2003. év

2004. év

A finanszírozási források megoszlásának változása (+/- százalékpont) 2004-2003. 2005-2004. év év

2005. év

80

80

85

814 000

745 337

742 100

91,56

99,57

30,60 64,65 4,75

36,43 61,66 1,91

38,60 58,40 3,00

10

11

11

435 103

468 175

515 907

107,60

110,20

67,84 24,58 7,58

65,61 21,51 12,88

63,20 25,74 11,06

24

25

23

371 529

409 881

401 607

110,32

97,98

66,00 24,43 9,58

63,01 23,64 13,34

67,75 19,11 13,14

95

129

153

235 737

145 755

100 380

62

69

74,70 16,70 8,60

121,60 -21,80 0,20

199,20 -113,90 14,70

99

100

97

1 414 279

1 518 992

1 582 065

107,40

104,20

46,30 29,30 24,40

46,20 29,50 24,30

47,50 28,60 23,90

5,83 -2,99 -2,85

2,16 -3,26 1,09

-2,23 -3,06 5,30

-2,41 4,23 -1,82

-2,99 -0,78 3,77

4,74 -4,54 -0,20

46,90 -38,50 -8,40

77,60 -92,10 14,50

-1,20 0,70 0,50

-0,10 0,20 -0,10

5. számú melléklet a V-1003-5/20/2006. számú melléklet


Kimutatás az önként vállalt ágazati feladatok költségvetési súlyáról

ágazat megnevezése egészségügyi feladatok gyermek- és ifjúságvédelemi feladatok információs és informatikai feladatok piacokkal, vásárcsarnokokkal és turisztikával kapcsolatok feladatok környezetvédelemi feladatok közlekedési feladatok kulturális feladatok lakásgazdálkodási feladatok oktatási és ifjúsági feladatok sportfeladatok szociális feladatok városrendezési feladatok városüzemeltetési feladatok ellenőrzött önként vállalt feladatok összesen: összes költségvetési kiadás összesen/összes költségvetési kiadás (%)

Adatok: millió Ft-ban 2003. év 2004. év 2005. év működés felhalmozás összesen működés felhalmozás összesen működés felhalmozás összesen 350 33 383 282 98 380 327 100 427 1 295 72 1 368 1 144 43 1 187 1 217 89 1 306 7

117

124

9

96

106

7

1

8

151 116 27 11 690 80 737

4

104 121 17 11 821 65 589

1 467 1 210 1 178 25

153 146 15 12 084 97 206

22 15 647 1 402 961 29

232 129 78

43 975 556

105 121 484 13 031 1 243 614 0 275 1 104 634

428 152 258

201 2 548

175 161 662 13 486 1 058 235 0 629 153 806

14 674 219 894

4 692 53 545

19 365 273 439

15 090 237 978

4 016 85 519

19 105 323 497

269 115 260

329 677

155 116 777 13 473 1 474 858 105 269 444 938

15 098 202 210

5 386 70 177

20 484 272 387

7,5

750 1 783 1 394 121 105

7,7

7,5

6,7

8,8

7,1

6,3

4,7

5,9

JELENTÉS. a Budapest Főváros Önkormányzatánál az önkormányzati feladatok és a rendelkezésre álló források összhangjának ellenőrzéséről

Recommend Documents