JELENTÉS. $](8WDJiOODPRNpVD](8IHQQWDUWKDWyIHMOGpVVHONDSFVRODWRV stratégiáinak, illetve programjainak vizsgálata, elemzése c

JELENTÉS $](8WDJiOODPRNpVD](8IHQQWDUWKDWyIHMOGpVVHONDSFVRODWRV stratégiáinak, illetve programjainak vizsgálata, elemzése c. kutatásról

Megbízó:

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Megbízott:

Debreceni Egyetem, Alkalmazott Tájföldrajzi Tanszék

7pPDIHOHOV

Dr.Kerényi Attila egyetemi tanár

A jelentést készítették: Dr.Kerényi Attila Dr.Csorba Péter Dr.Szabó György Dr.Fazekas István Szabó Szilárd Szilágyi Zsuzsanna Bodnár Réka

Debrecen 2003. július

Tartalomjegyzék

1.

A kutatás célja és körülményei ............................................................................ 3

2.

A kutatás részletes szempontjai ........................................................................... 4

3.

A vizsgált országok kiválasztása.......................................................................... 5

4.

$YL]VJiOWRUV]iJRNIHQQWDUWKDWyIHMOGpVVWUDWpJLiMiQDNWDUWDOPLPyGV]HUWDQL elemzése ............................................................................................................... 7

4.1.

Németország......................................................................................................... 8

4.2.

Nagy-Britannia................................................................................................... 17

4.3.

Hollandia ............................................................................................................ 29

4.4.

Írország............................................................................................................... 35

4.5.

Görögország ....................................................................................................... 53

4.6.

Lengyelország .................................................................................................... 69

4.7.

Csehország ......................................................................................................... 74

4.8.

Szlovákia ............................................................................................................ 84

4.9.

Svájc................................................................................................................... 92

4.10. Egyesült Államok............................................................................................. 110 4.11. Kanada.............................................................................................................. 129 4.12. Dél-Afrikai Köztársaság .................................................................................. 135 5.

Az OECD és az UNDP ajánlása a nemzeWLIHQQWDUWKDWyIHMOGpVVWUDWpJLiN szerkezetére, tartalmára.................................................................................... 141

6.

0yGV]HUWDQLMDYDVODWXQNDPDJ\DUIHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLD WpQ\H]LQHNpVNHUHV]WNDSFVRODWDLQDNUHQGV]HUHOYHOHP]pVpUH...................... 149

7.

Összefoglalás ................................................................................................... 152

8.

Felhasznált szakirodalom................................................................................. 163

9.

Melléklet

2

1. A kutatás célja és körülményei $ 0HJEt]yYDO YDOy HJ\H]WHWpV DODSMiQ D NXWDWiV I FpOMDLW D] DOiEELDNEDQ fogalmazhatjuk meg. 0HJYL]VJiOMXN KRJ\ D] HOHP]pVUH NLYiODV]WRWW RUV]iJRN IHQQWDUWKDWy IHMOGpV stratégiáinak melyek a specifikus tartalmi elemei. Miután az Európai Unió fenntartható IHMOGpV VWUDWpJLiMD DODSMDLEDQ PHJKDWiUR]]D D] XQLyV WDJRUV]iJRN VWUDWpJLiMiQDN WDUWDOPLHOHPHLWDIFpOD]DGRWWVWUDWpJLDVSHFLILNXPDLQDNIHOWiUiVD $ PiVLN DODSYHW FpONLW]pV D YL]VJiODQGy stratégiák elemzése abból a szempontból, hogy milyen módszereket NtYiQQDN DONDOPD]QL D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV PHJYDOyVtWiVDIHOpYH]HW~WRQ A fenti, iránymutató szempontok alapján részletes szempontokat határoztunk meg (ld. 2. fejezet). A kutatás köUOPpQ\HLYHO NDSFVRODWEDQ NpW WpQ\H]UH NHOO IHOKtYQXQN D Megbízó figyelmét. 1. $] HJ\HV RUV]iJRN IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLiL PLQG WDUWDOPXNEDQ PLQG WHUMHGHOPNEHQ pV IRUPiMXNEDQ LJHQ HOWpUHN HJ\PiVWyO (] Q\LOYiQYDOyDQ befolyásolta az elemzés lehetséges mélységét, így elemzésünk terjedelme is RUV]iJRQNpQWMHOHQWVHQNO|QE|]LN 2. 9L]VJiODWDLQN VRUiQ D QHP]HWL VWUDWpJLiN HOHP]pVH PHOOHWW V]pOHVN|U szakirodalmi feltáró munkát is végeztünk. Ennek során fontosnak ítéltük az OECD és a UNDP ajánlásait a témával kapcsolatban, így ezeket is feldolgoztuk. $] HOHP]pVHNHW KpW I YpJH]WH HO PDMG D WpPDIHOHOV V]HUNHV]WHWWH HJ\VpJHV IRUPiED $ J\RUV iWWHNLQWKHWVpJ pV pUWHOPH]KHWVpJ NHGYppUW D] HJ\HV RUV]iJRNNDO kapcsolatos elemzéseket az alábbiak szerint építettük fel. Minden megvizsgált ország esetében QRUPiOiOOyEHWNNHOV]HGWND]DGRWWVWUDWpJLiEDQWpQ\V]HUHQPHJWDOiOKDWy állításokat, tartalmi elemeket. (Ezek többségükben nem szó szerinti fordítások, hanem WDUWDOPLNLHPHOpVHNW|P|UtWpVHN$V]yV]HULQWLLGp]HWHNHWLGp]MHOEHQN|]|OMN „Megjegyzés:” kifejezéssel vezettük be az adott résztémához kapcsolódó kutatói NRPPHQWiURNDWNLHJpV]tWLQIRUPiFLyNDWVH]WDV]|YHJHWGOWEHWYHOV]HGWN, hogy MyO HONO|QOM|Q D VWUDWpJLD WDUWDOPL HOHPHLWO $ Megjegyzések nemcsak szubjektív értékítéletet, véleményt tartalmaznak, hanem sokszor olyan NLHJpV]tW LQIRUPiFLyNDW is, amely az adott stratégia tartalmi hiányosságára vagy egyéb objektív tulajdonságára utal. Félkövér EHWWtSXVVDO V]HGWN D]RNDW D NXOFVV]DYDNDW HVHWOHJ PRQGDWRNDW amelyek a magyar stratégia kidolgozása szempontjából az átlagosnál fontosabbak lehetnek.

3

A 2. fejezetben 7 pontban részletezzük a kutatás szempontjait. Az egyes RUV]iJRN IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLiLQDN WDUWDOPL pV PyGV]HUWDQL HOHP]pVpW D  fejezetben foglaltak szerint végeztük el. A Megbízóval kötött Megállapodás értelmében a kutatás félidejében ankétot szerveztünk az addig elért eredmények bemutatása céljából. Az ankéton a Megbízó NpSYLVHOL LV UpV]W YHWWHN pV YpOHPpQ\W Q\LOYiQtWRWWDN $] HUUO V]yOy MHJ\]N|Q\YHW jelentésünk végén a Mellékletként helyeztük el.

2. A kutatás részletes szempontjai $ YL]VJiOW iOWDOiQRV V]HPSRQWMDLNpQW D]W W]WN NL KRJ\ D] DGRWW RUV]iJ IHQQWDUWKDWyIHMOGpVVWUDWpJLiMiEDQPHJNHUHVVNDNLW]|WWIFpORNDWD]H]HNHOpUpVpW szolgáló, végrehajtandó feladatokat és azokat a módszereket, amelyekkel mindezeket megvalósítják. Végül megvizsgáljuk: foglalkozik-e a stratégia a megvalósítás biztosítékaival, a monitoringgal? Ezen általános szempontok mellett a nemzeti stratégiákat az alábbi konkrét szempontok szerint elemeztük. 1. Hogyan érvényesült a stratégiában és a stratégia készítése során a IHQQWDUWKDWy IHMOGpV KiURP SLOOpUH D N|UQ\H]HWYpGHOPL D JD]GDViJL pV D szociális szempont? ,WWLViOWDOiEDQLVDN|UQ\H]HWYpGHOHPV]NHEEpUWHOPH]pVpWYHWWN – $JD]GDViJLFpORNHOEEUHYDOyQDNWQQHNHDN|UQ\H]HWYpGHOPLHNQpO" – Figyelembe vettek-e szociális szempontokat? Pl. munkanélküliség csökkentése a környezetvédelmi ipar fejlesztésével, foglalkoztatás a hulladékgazdálkodásban, a természetvédelemben stb. További szociális szempontok: - Szegénység felszámolása - 1HPHNN|]|WWLHJ\HQOVpJEL]WRVtWiVD - 7iUVDGDOPLFVRSRUWRNN|]|WWLHVpO\HJ\HQOVpJ - 7iUVDGDOPL HO|UHJHGpVpEl fakadó szociális szempontok (nyugdíj, betegbiztosítás stb.) – Milyen módon érvényesülnek ezek keresztkapcsolatai? 3O N|UQ\H]HWYpGHOPL LSDU IHMOHV]WpVpYHO Q D QHP]HWL M|YHGHOHP csökken a munkanélküliség. Vagy: A vállalatok bevezetik a környezetirányítási rendszert, csökken a szennyezés kibocsátása, javulnak a hatékonysági mutatók, Q\HUHVpJHV OHV] D YiOODODW D Q\HUHVpJEO QDJ\REE DUiQ\W iOGR]QDN szociális célokra (közhasznú alapítványok számára, az egészségügy fejlesztésére vagy más hasonlóra). 4

2. Milyen módszereket kívánnak alkalmazni az egyes országok a megvalósítás során? Jogi eszközök, piaci eszközök (adó, támogatási rendszer stb.), nyilvánosság szerepe. 3. 0LO\HQ LGWiYODWRNDW |OHO IHO D VWUDWpJLD pV KiQ\ pYUH WHUYH]WpN D] D]W VHJtW programokat? 4. eUYpQ\HVOQHNH D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV SURJUDPMDLEDQ VWUDWpJLiMiEDQ D regionális szempontok? (Egyes földrajzi térségek sajátosságai: települési, megyei, tartományi szinten). - Ha igen, hogyan építették fel a stratégia általános céljait és a regionális sajátosságokat? (Pl. külön tartományi stratégiák készültek, ezeket szövetségi szinten összehangolták.) 5. Milyen biztosítékok látszanak a stratégiában a megvalósításra nézve? - Van-e költségvetési része a stratégiának? Ha igen, mire fordítják az összegeket? 6. Mennyire épül a megvalósítás a szektorális programokra? - Vannak-e a gazdasiJL V]HNWRURNQDN NO|Q IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL SURJUDPMDL" )OHJ HQHUJLDLSDU HJ\pE LSDUiJDN WXUL]PXV PH]JD]GDViJ 7. Milyenek a szektorok keresztkapcsolatai? 3O PH]JD]GDViJ NOWHUMHVtWpVH D környezetileg érzékeny területeken, ennek természetvédelmi következményei, ennek pedig a turizmusra gyakorolt hatásai. Jelentésünkben országonként ebben a sorrendben, ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat. $  IHMH]HWEHQ D V]HU]GpVQNEHQ IRJODOW IHODGDWDLQNRQ W~O NO|Q LV IRJODONR]XQN D PDJ\DU IHQQWDUWKDWy IHMOGpV VWUDWpJLD WpQ\H]LQHN pV NHUHV]WNDSFVRODWDLQDN UHQGV]HUHOY HOHP]pVpYHO 7HVV]N H]W D]pUW PHUW YDODPHQQ\L tanulmányozott országstratégia leggyengébb részének tartjuk a keresztkapcsolatok HOHP]pVpW±KDHJ\iOWDOiQYDQEHQQNV]yHUUODWpPiUyO

3. A vizsgált országok kiválasztása $ WDQXOPiQ\R]iVUD NHUO RUV]iJRN NLYiODV]WiViQDN DODSYHW V]HPSRQWMDLW V D]RNDODSMiQD]RUV]iJRNSRWHQFLiOLVOLVWiMiWD0HJEt]yYDOHOUHPHJEHV]pOWNpVD]WD Megállapodásban is rögzítettük. $YpJVRUV]iJOLVWiWDKR]]iIpUKHWDQ\DJRN FVHNpO\ PpUWpNEHQEHIRO\iVROWiN ugyanakkor a vizsgálandó országtípusok PLQGHJ\LNpEO YiODV]WRWWXQN HOHP]pVUH NHUO VWUDWpJLiW -HOHQWpVQNEHQ D] DOiEEL RUV]iJRN QHP]HWL VWUDWpJLiMiW YDJ\ D]]DO HJ\HQpUWpNIHQQWDUWKDWyIHMOGpVVHONDSFVRODWRVGRNXPHQWXPRW GROJR]WXNIHO

5

Az Európai Unió fejlett tagállamai: 1. Németország 2. Nagy-Britannia 3. Hollandia Az Európai Unió „kohéziós” országa: 4. Írország Az Európai Unió fejletlenebb országa: 5. Görögország Megjegyzés*|U|JRUV]iJQDNQLQFVHOIRJDGRWWIHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLiMDH]pUW a johannesburgi Föld-csúcsra készített jelentésüket értékeltük stratégiaként. Az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozó országok: 6. Lengyelország 7. Csehország 8. Szlovákia Fejlett, nem EU-tag európai ország: 9. Svájc Fejlett tengerentúli országok: 10. Egyesült Államok 11. Kanada )HMOGRUV]iJPiVNRQWLQHQVUO 12. Dél-Afrikai Köztársaság

6

$]RUV]iJRNIHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLiMiQDN tartalmi-módszertani elemzése

• Németország • Nagy-Britannia • Hollandia • Írország • Görögország • Lengyelország • Csehország • Szlovákia • Svájc • Egyesült Államok • Kanada • Dél-Afrikai Köztársaság

7

4.1. Németország (O]HWHVLQIRUPiFLyN $] HJpV] IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLD lényegét talán az oktatási fejezetnél fogalmazzák meg legtágabb értelemben: Ä$ G|QWHQL NpSHV HPEHU DNWtY UpV]WYHYMH D világ változásának”. (QQHN HOIHOWpWHOHNpQW D szakmai ismeretek élethosszig tartó EYtWpVpW OLIHORQJOHDUQLQJ  össze kell kötni a személyiség-fejlesztéssel és a társadalmi aktvitás ösztönzésével. Kreativitás, interdiszciplináris tudás, PXQNDNRRSHUiFLyVpVG|QWpVKR]yLNpSHVVpJD]RNWDWiVIFpOMD $ IHQQWDUWKDWy IHMOGpV OpQ\HJpEHQ folyamatos strukturális változás a társadalomban és a gazdasági életben. $] (8 IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLD nem kerülhet ellentétbe, és nem UHQGHOGKHW DOi D QHP]HWL VWUDWpJLiNQDN MyOOHKHW D PHJYDOyVtWiV W|EE HOHPH ± SO adózás, szociális biztonság megteremtése vagy az oktatás nemzeti hatáskörben marad. $IHQQWDUWKDWyIHMOGpVLNRQFHSFLyPHJYDOyVtWiViQDNPHQHWpWDN|YHWNH]VpPD szerint képzelik el: - alapelvek megfogalmazása, - célok és jelenlegi helyzet (indikátorok) elemzése, HOOHQU]pVPRQLWRULQJ  $ IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLD HJ\HV FpONLW]pVHLQHN HOHP]pVHNRU J\DNUDQ LGp]QHN |VV]HKDVRQOtWy (8VWDWLV]WLNiNDW 7|EEQ\LUH RO\DW DKRO D] LJHQ NHGYH] Németországra nézve!) $ PH]JD]GDViJL WHUPHOpV HVHWpEHQ D WHUPHOpVQ|YHO WiPRJDWiVL UHQGV]HU lebontását, a további liberalizációt és a PXOWLIXQNFLyV PH]JD]GDViJRW WDUWMiN N|YHWHQGVWUDWpJLiQDNAz EU közös agrárpolitikáját (CAP) csak az említés szintjén találjuk meg a stratégiában. Megjegyzés: eUH]KHW KRJ\ D QpPHWHN QHP HOpJHGHWWHN D] (8 DJUiUSROLWLNiMiYDO 7|EE KHO\HQ KDQJV~O\R]]iN KRJ\ DQQDN J\HQJH SRQWMDLW N KRO MDYDVROWiN továbbfejleszteni (pl. aquakultura, Eco-regulációs monitoring rendszer kiépítése, állati takarmányozás stb.). Néhány kiemelt program esetében – pl. a közlekedés –hangsúlyozzák, hogy D VLNHU FVDN (8HJ\WWPN|GpVVHO pUKHW HO 0HJHPOtWLN KRJ\ D] (8 NHOHWHXUySDL EYtWpVH SO KDWDOPDV V]iOOtWiVL LJpQ\EYtWpVVHO MiU pV QHP YiUW PpUWpNEHQ QKHW D Németországon áthaladó tranzitigény. Nélkülözhetetlen egy pan-európai integrált szállítási rendszer megvalósítása.

8

1. A „három pillér” érvényesülése Az anyagban szó esik a QHPHNN|]WLHJ\HQOVpJNpUGpVpUO$]WtUMiNSOKRJ\ az Agenda 21 hálózat adott módot, pl. a Women and Environment programok QpSV]HUVtWpVpUH $ QN PXQNDSLDFL MHOHQOpWpQHN MDYtWiVD szerepel a 7 kulcstéma között is, a GHPRJUiILDL KHO\]HWUO V]yOy UpV]EHQ GH NRQNUpW FpONLW]pVHN QpONO. Talán kevésbé marad az általánosságok szintjén az DNWtYPXQNiEDQW|OW|WWLGV]DNQ|YHOpVpWpULQW elképzelés, ami persze nem csoda, hiszen (nem csak a német) államháztartás hiányának egyik súlyos kérdése a nyugdíjkifizetések mértéke. 2001 márciusában a központi kormányzat kezdeményezésére beindult egy NDPSiQ\Ä$OOLDQFHIRU/DERXU7UDLQLQJDQG&RPSHWLWLYHQHVV´FtPPHODPLD]LGVHN PXQNiEDQ WDUWiViQDN Q|YHOpVpW W]WH NL FpOXO (]W |VV]HN|WLN HJ\  V]DYDNEDQ legalábbis - radikális nyugdíjreformmal. Ennek lényege, hogy a nyugdíjba vonulás életkora marad ugyan 65 év, de 2012 után a korábbi nyugdíjba vonulást korlátozzák. A stratégia azt is megemlíti, hogy amennyiben a szociális gondoskodás bizonyos elemeit – pl. gyerekes családok támogatását - a kormány nem kapcsolja össze más kiadások visszafogásával, az veszélybe sodorhatja a hosszú távú a pénzügyi fenntarthatóságot! (Ez érvényes a tudományos kutatásra is.) A gazdaság felpörgetése, Q|YHOL XJ\DQ D PXQNDKHO\HN V]iPiW GH H]]HO PHJQ D] YHJKi]KDWiV~ Ji]RN kibocsátása is. A megoldás: amennyire lehetséges, egyensúlyba hozni a célokat (pl. ipari szerkezet-átalakítással, hatékonyságnöveléssel el elehet érni, hogy növekedjen a gazdaság, de ne romoljon a légkör állapota). ,O\HQLQWHJUiOWFpOHOpUpVHFVDNLJHQV]pOHVN|UNRRSHUiFLyNHUHWpEHQNpS]HOKHW el. A „Sozialer Stadt” program lényegében a „lakható város” követelményeit fogalmazza meg. 7|EENRQNUpWNLHPHOWFpOSURJUDPHVHWpEHQIRJODONR]LNDVWUDWpJLDDIHOPHUO konfliktusokkal. Pl. hogy a mobilitási szabadság polgári alapelve, ill. az egészséges N|UQ\H]HWKH]YDOyMRJJDUDQWiOiVDVRUiQQDN|]OHNHGpVLNiURVDQ\DJNLERFViWiV )HOYHWLN KRJ\ VUJVHQ NL NHOO DODNtWDQL HJ\ ÄUXUiOLV IHQQWDUWKDWy VWUDWpJLD´ modellt!

2. A megvalósítás tervezett módszerei Indikátorok és prioritások $ IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLD PHJYDOyVXOiViUD D V]|YHWVpJL NRUPiQ\  indikátort jelölt meg. Megjegyzés: 9DOyMiEDQ QHP LV LQGLNiWRUUyO LQNiEE WpPDN|UUO YDQ V]y DPHO\ DONDOPDVPXWDWyMDDQQDNKRJ\HOpUWNHDVWUDWpJLiEDQNLW]|WWFpOW 9

Igen éles viták voltak arról, hogy mi kerüljön ebbe a körbe? A 21-ben limitált indikátor bevallottan csak egy gyors áttekintésre alkalmas. Vannak olyan indikátorok, DPHO\HN FVDN HJ\ EL]RQ\RV V]LQWLJ MHO]LN D IHMOGpV SR]LWtY WHQGHQFLiMiW  SO D szélenergia-felhasználás mértéke, - mert ha ez a mutató igen magas, vagyis rengeteg a V]pOHUPD]PiUWiMNpSURPEROypV|NROyJLDLNiURNDWRNR] $IHQQWDUWKDWyIHMOGpVLQGLNiWRUWDN|YHWNH]NpSSFVRSRUWRVtWRWWiN I.

$JHQHUiFLyNN|]|WWLHJ\HQOHVpO\HNpUGHNpEHQ: – nyersanyag-takarékosság, – klímavédelem, – megújuló energiaforrások, – földhasználat, – biodiverzitás, – nemzeti adósság, – JRQGRVNRGiVM|YEHOLJD]GDViJLVWDELOLWásról, – innováció, – oktatás és továbbképzés.

II. $]pOHWPLQVpJpYHONDSFVRODWRVPXWDWyN: – JD]GDViJLHOUHOpSpV – közlekedés, – táplálkozás, – OHYHJWLV]WDViJ – egészségügy, – EQ|]pV III. Szociális kohézió: – foglalkoztatottság, – családi perspektíva, – HVpO\HJ\HQOVpJ – külföldiek integrálódása. IV. 1HP]HWN|]LIHOHOVVpJ: – IHMOGpVLNRRSHUiFLy – nyitott piac. A stratégiában mind a 21 indikátorról van 2-3 oldalnyi összegzés, néhánnyal kapcsolatban egészen konkrét célokat is megfogalmaztak, pl.: ¾ 2020-ig az 1990-94-es szinthez képest meg kell duplázni az energia- és nyersanyag-hatékonyságot, vagyis ugyanannyi nyersanyagból, ill. energiából 2020UDGXSODDQQ\LWHUPpNHWNHOOHOiOOtWDQLPLQWEHQ ¾ .OtPDYpGHOPL V]HPSRQWEyO D NLW]|WW FpO D &22-kibocsátás 25%-os csökkentése 2005-ig 1990-hez képest.

10

¾ UH D] HOVGOHJHV HQHUJLDIHOKDV]QiOiVEDQ UD NHOO Q|YHOQL D PHJ~MXOy energiaforrások arányát, ezen belül 12,5%-al az elektromos energiafogyasztásban. ¾ Földhasználat: a beépítettség, az ökológiai felszabdaltság csökkentése érdekében 2020-ra napi 30 hektárra kell leszorítani az mai 129 hektárról a lakás és közlekedési célú területhasználat mértékét. ¾ Biodiverzitás mutató javítása érdekében 11 kiválasztott állat egyedszámának változását kísérik figyelemmel. Megjegyzés: Ez elég furcsa válogatás, mert a 11 fajból 10 madár, + az északi-tengeri fóka. ¾ UHUDNHOOHPHOQLD*'3EOD]LQQRYiFLyVWHFKQROyJLDLNXWDWiVIHMOHV]WpV részesedését (most 2,46%). ¾ UH D PDL UyO UH HPHOQL D] HJ\HWHPUH EHOpSN ÄXQLYHUVLW\ entrance”(!) és 4% alá szorítani a 25 éves korosztályban semmiféle V]DNNpS]HWWVpJJHOQHPUHQGHONH]NDUiQ\iW ¾ 2020-ra 5%-kal az áru-, 20%-kal a személyszállítás intenzitásnak csökkentése a cél (1999-es bázisévhez viszonyítva). Támogatandó a környezetbarát vasúti-, tömegés víziközlekedés. Ez utóbbi teljesítményét 2015-re 40%-kal kívánják növelni KH] NpSHVW WyO NO|Q GtMDW NHOO IL]HWQL D] DXWySiO\iNRQ W|UWpQ áruszállításnak a távolság és károsanyag-kibocsátás függvényében. ¾ UD D PH]JD]GDViJL WHUOHW iQ ÄRUJDQLF IDUPLQJ´ OHJ\HQ D QLWURJpQ többletet (N-surplus) pedig 80kg/ha-ra csökkenteni (ez most 116 kg/ha). ¾ 2010-re az 1990-es szinthez képest 70%-ra csökkenteni kell a légszennyezettséget D]~QÄOHJIRQWRVDEE|VV]HWHYN´WHNLQWHWpEHQ622, NOx, VOC és NH3 ). ¾ A foglalkoztatottsági ráta 70%-ra emelése 2010-ig (a mai 65%). (OVOpSpVNpQWD6]|YHWVpJL.RUPiQ\NLGROJR]RWWHJ\UpV]OHWHVNRQFHSFLyW FpONLW]pVpVpUWpNHOpVLUHQGV]HUWDWiYODWRVIHQQWDUWKDWy – energiatermésre, – DN|UQ\H]HWNtPpON|]OHNHGpVUHLOO – DPH]JD]GDViJLWHUOHWHNIRJ\DV]WyYpGHOHPPHO|VV]HNDSFVROW újrahasználatára nézve. $IHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLD SULRULWiVWpOYH]WHUOHWHLEO7 kulcsfontosságú témárólUpV]OHWHNEHPHQHONpS]HOpVHNHWLVPHUWHWQHN,O\HQWHUOHW ¾ az energiafelhasználás, ¾ DN|UQ\H]HWNtPpON|]OHNHGpV ¾ az egészséges táplálkozás, ¾ a demográfiai helyzet, ¾ az oktatás, ¾ a technológiai innováció és ¾ a takarékos földhasználat. 9DJ\LVH]HNUHQp]YHYDQKDWiUR]RWWHONpS]HOpVDNRQIOLNWXVRNNH]HOpVpWLOOHWHQ $VWUDWpJLDOHJYpJpQH]HNN|UpWPpJMREEDQV]NtWYH

11

¾ a klímavédelem és energiatermelés, ¾ DN|UQ\H]HWNtPpON|]OHNHGpVYDODPLQW ¾ az élelmiszertermelés és az egészséges táplálkozás kérdésének adnak abszolút prioritást. $YpJUHKDMWiVWHOVHJtWLQWp]NHGpVHN Energetika és klímastabilitás $ NRPELQiOW FLNOXV~ KHUPYHN IHMOHVztését egy 2002. április 1-jén életbe lépett törvénnyel is megtámogatták (KWK Act). Ugyancsak az energiaipar irányváltását szorgalmazza a Megújuló Energiák Törvény (Renewable Energies Act), SODELRPDVV]DIHOKDV]QiOiVWKR]]DHOQ\|VKHO\]HWEHM~QLXVyWD 2002. február 1-je óta él az Energiatakarékossági Rendelet (Energy Saving 5HJXODWLRQ DPLHOVVRUEDQDKi]WDUWiVL&22-kibocsátás csökkentésére irányul – pl. a MREEKV]LJHWHOpStWNH]pVLWHFKQLNiNWiPRJDWiViYDO 2000. november 9-én a Szövetségi Kormány külön „Klímavédelmi HJ\H]PpQ\W´ &OLPDWH 3URWHFWLRQ $JUHHPHQW  N|W|WW D] pStWDQ\DJ DFpO WH[WLO SDStULSDULI|OGJi]pVYt]HQHUJHWLNDLNiOLVyNLWHUPHOFpJHNNHOYHJ\LSDULHJ\HVOHWWHO stb. Ugyanígy 10-15 oldalnyi anyag van a többi kiemelt témáról is, felsorolva a kampányok, direktívák lényegét. A természetvédelemre nézve, pl. 2002. április 4-én lépett életbe a legújabb V]DEiO\R]iV (] D WHUPpV]HWYpGHOPL RNRN PLDWWL PH] HUG pV KDOiV]DWL NRPSHQ]iFLyNDW D WDUWRPiQ\RN N|WHOHVVpJpYp WHV]L (OtU HJ\ PLQLPiOLV ELRWRS KiOy]DWLVUVpJHW,VPHUWHWLDN|UQ\H]HWNtPpOQHNWHNLQWHWWJD]GiONRGiVLHOMiUiVRNDW 0H]JD]GDViJ $ PH]JD]GDViJL WHUOHWKDV]QiODW PHJ~MtWiViQDN I PRWRUMD HJ\ RUV]iJRV rendszer (GAK), amely – hozzáidomulva az EU támogatási formákhoz – szervezi a modern tájgazdálkodást. „Region in Action – the Countryside Shapes the Future” jelszóval fejezik ki ennek a pilot-projektnek a lényeget; a multifunkcionális WHUOHWKDV]QiODWWDO PLQVpJL pOHWHW EL]WRVtWy QpSHVVpJPHJWDUWy LGHQWLWiVHUVtW NXOW~UWiMYpGYLGpNIHMOHV]WpVW(]DSLORWSURJUDPDV]RNiVRVQiOKRVV]DEE±WO 2005-ig tart, 18 modellterület vesz részt benne, Oktatás $] RNWDWiV WHUpQ VRN D WHQQLYDOy D IHOVRNWDWiVEDQ SHGLJ NLIHMH]HWWHQ fundamentális változást kell elérni. Ehhez képest igen sovány a fejezet további része – szinte csak általánosságok – kreditrendszer, nemzetközi mobilitás, gazdasági élet V]HUHSOLQHNEHYRQiVDDJ\DNRUODWRNED%V&LOO0V&IRNR]DWVWE

12

Innováció Az innovációs technikák vizsgálata a Strategy for Sustainability pilot-projekt keretében részben az oktatási rendszer reformjához nyújtott alapötleteket. Volt ezen kívül több olyan program, amely az innovációról szól: „Technology-oriented Visiting and Information Programme”, „Knowledge creates market opportunities”, 2001 júliusában pedig létrehoztak egy tanácsadó csúcsbizottságot, az Innovation Advisory Board-ot. Hangsúlyozzák, hogy az innováció nem kizárólag technológiai kérdés, KDQHPDM|YEHQD]~QÄVRIWLQQRYDWLRQIDFWRU´RNSOD]RSWLPiOLVNRPPXQLNiFLyD] intelligens, rugalmas szervezeti keretek legalább ilyen fontosak lesznek. „Innovative Job Design – the Future for Work” címmel egy ilyen modern értelemben vett innovációs kutatás is elindítottak. Földhasználat $] XWROVy NXOFVIRQWRVViJ~QDN PLQVtWHWW WpQ\H]MH D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV stratégiának a takarékos földhasználat. A leginkább a közlekedési utak és a lakáscélú EHpStWpVWHUOHWLJpQ\pWV]NVpJHVNRUOiWR]QL$]HJ\LNIVWUDWpJLDLW|UHNYpV KRJ\QH Ä]|OGPH]V´ EHpStWpVHN GRPLQiOMDQDN KDQHP D Äföldterület-reciklálás” (landrecycling). Ez alatt azt értik, hogy korábban más célra használt területeket kell inkább átépíteni lakócélokra, és a korábbiaknál jóval helytakarékosabb módon! Össze kell békíteni a lakóterületi és az ökológiai hálózatot. Már csak a közlekedés intenzitásának csökkentése érdekében is csökkenteni kell a szatellittelepülések, szuburbiák kialakítását, s helyette újra vonzóvá kell tenni a belvárosi életkörülményeket. Súlyos kérdés a volt NDK-ban a belvárosi lakótelepek revitalizálása, ill. az elhagyott ipartelepek funkcióváltása. Ezek a célok némileg módosítják az eddig érvényes területtervezési elveket is. (Ld. Towns of the Future, vagy a City Restructuring East” c. kutatási projekteket.) A zöldövezeti beépítések esetében az ökológiai elvek – zöldfolyosók, pufferzónák – érvényesüljenek.

Nemzetközi feladatok *OREiOLV IHOHOVVpJ WHUKHOL D IHMOHWW RUV]iJRNDW SO D] Äökológiai lábnyom” ökológiailag fenntarthatónak ítélt  KHNWiUI V]LQWMpQHN V]HUHV W~OOpSpVH PLDWW. A JOREiOLV N|UQ\H]HWYpGHOPL JRQGRN ± iUYt] VLYDWDJRVRGiV HUy]Ly ± HJ\pUWHOPHQ MREEDQV~MWMiNDGpOLIHMOGRUV]iJRNDW Megjegyzés: Ezekben a fejezetekben aztán végképp csak az ismert adatokkal, szlogenekkel találkozni – AIDS, éhezés, adósságcsapda, - valamint annak bizonygatásával, hogy Németország a világ egyik legnagyobb szponzora. Ugyanakkor elismeri, hogy Németország még nem teljesíti az EU azon FpONLW]pVpW KRJ\ LJ iWODJ UH QM|Q D *'3EO JOREiOLV problémák megoldására fordított pénz aránya. Még kevésbé teljesül a johannesburgi javaslat, vagyis a 0,5%-ra növelés.

13

Még a „2015 Action Plan” -ben is csak egy konkrétum van: 2002 februárjában megszervezték a Forum for Dialogue 2015 konferenciát, a téma legszélesebb áttekintése érdekében. A stratégia végén a célok megvalósításának NRQNUpW PyGV]HUpUO csak azt írják, hogy abban szerepet kapnak törvényi eszközökDWXGDWIHMOHV]Woktatás és a piaci mechanizmusok egyaránt. ,GWiYODW A 21 indikátor esetében általában 2010-re, azaz 8-10 éves távlatra adják meg az elérni kívánt célt. A klímavédelmi mutatók esetében 2006-ra is vannak pontos elérni NtYiQWFpONLW]pVHN A több elérni kívánt cél esetében – pl. a nyersanyag- és az energiahatékonyság – 2020-as dátumot jelölnek meg. $] |VV]HJ] JRQGRODWRNQiO NLIHMWLN KRJ\ D VWUDWpJLD D] RUV]iJ IHMOHV]WpVpQHN QHPOH]iUWVWDWLNXVJ\MWHPpQ\HKDQHPIRO\DPDWRVDQWRYiEEIHMOHV]WHQGYH]pUIRQDOD, HJ\iOODQGyDQNRUULJiODQGyM|YNpS1pPHWRUV]iJUyOD]HJ\HWOHQ)|OG|Q 4. Regionális szempontok Ilyen leginkább a PH]JD]GDViJL területhasználat adottságai és a közlekedési KHO\]HWNO|QE|]VpJHSONHOHWLpVD]DOSLWUDQ]LW NDSFViQNHUOV]yEDGHDUUyOLVV]y van, hogy az egyes tájegységek rekreációs potenciálja is lényegesen különbözik HJ\PiVWyO DV]HULQW KRJ\ GRPERU]DWLODJ WDJROW LQWHQ]tYHQ YDJ\ H[WHQ]tYHQ PYHOW VUQYDJ\OD]iQEHpStWHWWWiMUyOYDQV]y A  IHQQWDUWKDWy PH]JD]GDViJL SLORWSURMHNWQpO pl. 6 mintaterületet a volt NDK és 12-t a volt NSZK WHUOHWUO jelöltek ki. A 18 között volt elmaradott, szerkezeti JRQGRNNDO N]G UpJLy SO D] 2GHUDWRUNRODWYLGpNpQ &KLHPJDX HJ\ PDJDVDQ IHMOHWW mintaterület Bajorországban, vagy pl. egy vidéki és magasan urbanizált vidék határán IHNYUpJLy%UpPDN|]HOpEHQ:HVWHUODQG  A „From the region for the region” mottó alatt szorgalmazni kell a helyben HOiOOtWKDWytermékek – pl. hús, húsfélék – regionális márkáinak támogatását: a bajor egyen bajor kolbászt, s a hamburgi is megtalálja a helyi specialitásokat. (Ez többek között fogyasztóvédelmi szempont is, hiszen a helyi gyártót a helyi igények, kritikák könnyebben megtalálják.) A földhasználat lakáscélú felhasználásának korlátozása az elmaradott lakásstruktúrájú tartományokban – volt NDK – nyilvánvalóan nem lehet olyan szigorú, mint a nyugati országrészben.

14

5. A megvalósítás biztosítékai A német parlament 2001 okt. 18-án határozatot hozott arról, hogy a kormány kétévenként írásban köteles jelentést tenni D] QHP]HWL IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL stratégia KHO\]HWpUO/HJN|]HOHEEWDYDV]iQ A beszámolónak ki kell térni ¾ magának a Szövetségi Kormánynak, a tartományi, önkormányzati és gazdasági V]HUHSONQHNDPHJYDOyVtWiVLOODWRYiEEOpSpVpUGHNpEHQWHWWHUIHV]tWpVHLUH ¾ a 21 kiválasztott indikátor által jelzett változások értékelésére, és arra, hogy ¾ DWDSDV]WDODWRNDODSMiQDVWUDWpJLDM|YMpUHQp]YHPLO\HQOpSpVHNHWNHOOWHQQL A NLW]|WWFpORNHOpUpVpQHNYLVV]DLJD]ROiViWWHKiWD]LQGLNiWRURNKR]NtYiQMiNN|WQL. Már a nemzeti stratégia összeállításakor nagy viták alakultak ki, hogy melyek OHJ\HQHN H]HN D PXWDWyN" eUWKHW PyGRQ PLQGHQ V]DNPDL Qp]SRQWQDN WiUVDGDOPL csoportnak megvoltak a preferált indikátorai, s kezdetben csak abban volt egyetértés, KRJ\QHPOHQQH My KD D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVW  LQGLNiWRU DODSMiQ PLQVtWHQpN PHUW D] PiU iWWHNLQWKHWHWOHQ YROQD $UUD LV YROW SpOGD KRJ\ HJ\HJ\ FpONLW]pV eléréséhez, pl. „a család- és gyermekbarát társadalom´ PLQVtWpV HOpUpVpKH] QHKp] YROWPHJIHOHOLQGLNiWRUWWDOiOQL$KD]DL|VV]WHUPpN*'3  PXWDWyWSOQHPWDOiOWiN PHJIHOHOLQGLNiWRUQDNDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVHJ\LNHOHPpQHNUHJLV]WUiOiViUDVHP .RQNUpWHUHGPpQ\KRJ\DIHQQWDUWKDWyIHMOGpVHOYHLQDODSXOyegészségügyi és munkaegészségügyi elképzelések a legutóbbi törvénykezési ciklusban bekerültek a Szociális Biztonság Törvénytárba (Social Security Code V.) $ NtYiQDWRV YiOWR]iVRN HOpUpVH pUGHNpEHQ J\DNUDQ KLYDWNR]QDN EHYH]HWHQG LQWp]NHGpVHNUH±SO|NRDGyNHPHOpVHNO|QIpOHSpQ]J\L|V]W|Q]NEHYH]HWpVH A stratégia megvalósításának katalizátora a Sustainable Development Council. 6]HNWRUiOLVV]HPSRQWRNUDW|UWpQpStWNH]pV $ IHQQWDUWKDWy IHMOGpVQHN V]HNWRUiOLV V]HPSRQWRN V]HULQWL |VV]HIRJODOiVD D szóban forgó nemzeti anyagban nem található. Vannak utalások arra, hogy készültek ilyen koncepciók tartományi szinten, pl. Bajorországban. Néhány kiemelt témakört tekintve tulajdonképpen még országos, össz-szövetségi szinten is készültek átfogó koncepciók, - pl. az energiaágazat V]iPiUD D N|UQ\H]HWNtPpO közlekedési, ill. a I|OGKDV]QiODW M|YEHOL iWDODNtWiViQDN NtYiQDWRV LUiQ\DLUyO (]HNUO D]RQEDQ WRYiEEL információt nem sikerült fellelni.

15

7. A szektorok keresztkapcsolatai A bioenergia-termelés, ill. -felhasználás növelése nyilvánvaló kapcsolat a PH]JD]GDViJLpVD]HQHUJLDV]HNWRUN|]|WW $PH]JD]GDViJLWHUPHOpVD]RNWDWiVDWHUPpV]HWYpGHOHPpVDUHNUHiFLyN|]|WW ugyancsak létezik számos közös érdek. Ezek kiegyensúlyozása, területi differenciálása a vidékfejlesztés nagy feladata („Region in Action – Shapes the Future” - pilot projekt). $Q\XJGtMUHIRUPDpYN|]|WWLHNÄILDWDORVLGVHN´ PXQNiEDQWDUWiViQDN egyik indoka, hogy javulnak ennek e korcsoportnak az egészségügyi mutatói, (pl. fizikai kondíció)! $ EHOYiURVL UHYLWDOL]iFLy D V]XEXUELiN EHpStWHWWVpJpQHN YLVV]DIRJiVD MHOHQWV esélyt ad a kerékpáros közlekedés, ill. elektromos tömegközlekedési eszközök kihasználásának növelésére, végül is a közlekedési károsanyag-kibocsátás csökkentésére. $ GLHVHO pV EHQ]LQJ]HPLVV]Ly FV|NNHQWpVUH WHWW W|UHNYpVHNHW W|EEHN N|]|WW D rákos megbetegedések visszaszorításával indokolják. 8J\DQFVDNQ\LOYiQYDOyDNDSFVRODWDPH]JD]GDViJD]pOHOPLV]HUWHUPHOpVpVD természetvédelem között. A stratégiában vannak tehát példák, amikor utalnak az adott intézkedések NHUHV]WNDSFVRODWDLUD GH D GRNXPHQWXP HJpV]pUH QHP MHOOHP]H]HN DODSRVDEE elemzése.

16

4.2. Nagy-Britannia (Egyesült Királyság) $IHQQWDUWKDWyIHMOGpVSLOOpUHLDVWUDWpJLDSULRULWiVDL A stratégia – saját meghatározása szerint – négy pillérre épül: – Szociális fejlesztés PHO\ PLQGHQNL V]NVpJOHWHLQHN NLHOpJtWpVpW W]L NL FpOXO PLQGHQNL UpV]HVH OHKHVVHQ D SURVSHUiOy JD]GDViJEyO V]iUPD]y HOQ\|NQHN pV D tiszta, biztonságos környezetnek; javítani kell a szolgáltatásokhoz való KR]]iIpUKHWVpJHW N]GHQL D V]RFLiOLV NLUHNHV]WHWWVpJ PHJV]QWHWpVppUW FV|NNHQWHQL V]NVpJHV D V]HJpQ\VpJEO V]iUPD]y HJpV]VpJNiURVRGiVW IRO\WDWQL kell a munkanélküliség és szennyezés elleni küzdelmet; – Hatékony környezetvédelem: környezeti veszélyek (mint pl. a klímaváltozás) HOOHQL N]GHOHP URVV] OHYHJPLQVpJ WR[LNXV NHPLNiOLiN YpGHQL D] HPEHUL egészséget; védeni azokat az értékeket, melyek az emberiségnek fontosak, pl. WHUPpV]HWHVpOYLOiJWiMDNpVW|UWpQHOPLpSOHWHN – .|UOWHNLQW HUIRUUiVKDV]QiODW: ez nem azt jelenti, hogy megvonjuk PDJXQNWyO D QHP PHJ~MXOy HUIRUUiVRN KDV]QiODWiW GH EL]WRVtWDQXQN NHOO D KDWpNRQ\ViJRWpVNLYiOWiVXNDWDOWHUQDWtYHUIRUUiVRNNDO – A gazdasági növekedés és foglalkoztatás magas szintjének stabil megtartása: PDJDV V]tQYRQDO~ iUXN V]ROJiOWDWiVRN NpS]HWW PXQNDHU RNWDWiV J\RUVDQ reagáló üzleti szféra és fogadóképes infrastruktúra. Megjegyzés: A fenti négy pillér tartalmilag nem több, mint az EU három pillére. A N|UOWHNLQW HUIRUUiVKDV]QiODW UpV]EHQ D N|UQ\H]HWYpGHOHPKH] UpV]EHQ D gazdasághoz sorolható, tehát lényegében más csoportosításról van szó. $VWUDWpJLiEDQU|J]tWHWWIJD]GDViJLV]RFLiOLVpVN|UQ\H]HWLDODSHOYHNDN|YHWNH]N – 1pKD D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV FVDN D N|UQ\H]HWL SUREOpPiNUD |VV]SRQWRVtW különösen a gazdagabb országokban, azonban fel kell ismernünk a szociális és gazdasági korlátokat is; HJ\ UHFHVV]LyEDQ OpY JD]GDViJ LOOHWYH egy olyan társadalom, ahol társadalmi kirekesztés és szegénység van, nem fenntartható; – Alkalmazni kell az HOYLJ\i]DWRVViJ HOYpW, melyet objektív költség-haszon vizsgálatokra kell alapozni. Az elv nem azt jelenti, hogy csak akkor engedélyezünk egy tevékenységet, ha biztosak vagyunk benne, hogy környezeti kár nem történik, vagy a haszon megér minden kockázatot, mert ez nagyon JiWROQi D] pOHWPLQVpJ MDYtWiViQDN IRO\DPDWiW 1LQFV iOWDOiQRV V]DEiO\ PLQGHQ HVHWHW NO|Q NHOO HOEtUiOQL QDJ\ N|UOWHNLQWpVVHO (OIRUGXOKDW KRJ\ HJ\ UpV]OHJHVQHN WQ NRFNi]DW RO\DQ NRPRO\ KRJ\ QHP pUL PHJ HJ\WW pOQL YHOH EiUPLO\HQ KDV]QRW LV KR]QD $ G|QWpVHNHW IHOO NHOO YL]VJiOQL LGUO LGUH pV D bizonyítékok fényében értékelni szükséges.

17

– A helyi hatóságok és a kormány célja az utak, iskolák, kórházak fejlesztése. – A tudásszint emelése, az egészségi állapot, és a szociális háló javítása: Az elmúlt években bebizonyosodott a városi megújítási programokban (melyek megbuktak), hogy a szociális fejlesztés legalább olyan fontos, mint a fizikailag megvalósuló beruházások. – )RQWRV PHJWDOiOQL D]RNDW D OHKHWVpJHNHW PHO\HN VHJtWHQHN H FpORN HOpUpsében HJ\LGEHQPLQGKiURPWHUOHWHQ úgy, hogy egymás hatását nem rontják. Megjegyzés: $ IHOVRUROiVEDQ NHYHUHGQHN D YDOyGL DODSHOYHN SO HOYLJ\i]DWRVViJ elve) és a konkrét feladatok.

Külön foglalkoznak az „|UHJHGWiUVDGDORP” problémájával. Ez a folyamat a IHQQWDUWKDWy IHMOGpV VRN WHUOHWpW EHIRO\iVROQL IRJMD JRQGRVNRGiV V]iOOtWiV kiskereskedelem, vásárlás, üzleti szolgáltatások. Megjegyzés: (] D WpPD HUVHQ pULQWL KD]iQNDW LV 5pV]OHWHV KD]DL HOHP]pVUH OHV] szükség.

Az egészségügyi helyzetMDYtWiViYDONDSFVRODWEDQDN|YHWNH]IHODGDWRNDWIRJDOPD]]D meg a stratégia. – Egészséges iskolák: javítani az emberek egészségtudatát. Az Egészségügyi Minisztérium és az Oktatási és Foglalkoztatási Minisztérium 1998-ban indította az Egészséges Iskolák Kezdeményezést; – Egészséges munkahelyek: az egészség és biztonság jegyében hozták létre az Egészséges Munkahelyek kezdeményezést. A munkát össze kell hangolni az Egészség és Biztonság Tanácsának munkájával, mely magában foglalja az DONDOPD]RWWDNDWDPXQNiVRNDWNHUHVNHGNHWpVHJpV]VpJVSHFLDOLVWiNDW Our Healthier Nation Green Paper(JpV]VpJHVHEE1HP]HWQN IFpONLW]pVWMHO|O meg: – a V]tYEHWHJVpJHNEO származó halálozási rátát a harmadára csökkenteni a 65 év alatti népesség körében 2010-ig; – a UiNEHWHJVpJHNEO származó halálozási rátát az ötödére csökkenteni a 65 év alatti népesség körében 2010-ig; – öngyilkosságból származó halálozási rátát a hatodára csökkenteni 2010-ig; – a balesetek arányát ötödére csökkenteni 2010-ig. 1999-ben felülvizsgálták az UK Nemzeti Környezeti Egészség Akcióprogramot, és a fenntarthatóság jegyében módosították. Glasgow, Liverpool, Belfast, Camden, Islington, Newcastle, Stoke-on-Trent, Sheffield és Manchaster tagjai a WHO Egészséges Városok Programjának.

18

Megjegyzés: Bár az egészségügyi helyzet javításával kapcsolatban konkrét adatokat is WDOiOWXQN D VWUDWpJLiEDQ D FpONLW]pVHN MHOHQWV UpV]H iOWDOiQRVViJRNDW tartalmaz.

Közlekedés A közúti közlekedés az elmúlt évtizedekben folyamatosan növekedett. %HDYDWNR]iV QpONO W|EE PLQW KiURPV]RURViUD Q|YHNHGKHW D  pYYHO H]HOWWL állapothoz képest. ÒM WHFKQROyJLiN N|UQ\H]HWNtPpOEE DXWyN PiV XWD]iVL szemléletmód V]NVpJHVDM|YEHQ Jó tömegközlekedés, jó útkarbantartás, jobb feltételek a kerékpárosoknak és a gyalogosoknak. Változtatni kell az életstíluson, ne autóval menjünk oda, amit gyalog is HOpUKHWQN6]pWNHOOYiODV]WDQLDQ|YHNYMyOpWHWD]HJ\UHW|EEXWD]iVWyOYDJ\LVDjólét növekedhet úgy is, hogy a lakosság utazási igénye nem növekszik. Megjegyzés: (]PHJNpUGMHOH]KHWiOOtWiV 1998. White Paper Angliában, Skóciában, támogató dokumentumok Wales-ben és Észak-Írországban. Ez tartalmazza az új integrált közlekedéspolitika irányelveit: – csökkenteni az utazás szükségességét, javuló oktatási, munka, pihenési és V]ROJiOWDWiVLHOpUKHWVpJPHOOHWW – FV|NNHQWHQLDN|]OHNHGpVEOV]iUPD]yN|UQ\H]HWLNiURNDWYHJKi]KDWiV~Ji]RN OpJpV]DMV]HQQ\H]pVpOKHO\HNNiURVtWiVD – javítani a közlekedés biztonságosságát; – N|UQ\H]HWNtPpOKHO\LN|]OHNHGpVLWHUYHNNLGROJR]iVD – helyi hatóságok úthasználati díjai, közlekedésszabályozó eszközök;

munkahelyi

parkolási

díjak,

mint

– új Stratégiai Vasúti Hatóság, jobb busz-szolgáltatás, jobb autópálya és törzsúthálózat menedzsment; – új iskolai utazási tervek kidolgozása, az iskolába járás közlekedésszervezésének javítása. Integrált Közlekedési Bizottság felállítása, cél: tanácsadás – tömegközlekedés, közúti közlekedés. Megjegyzés: Ide kapcsolódó intézkedés született 2003-ban Londonban, a közlekedés zsúfoltságának és környezeti hatásainak enyhítésére. Hétköznap reggel 7 és este ½ 7 között benzin-, vagy dízelüzemMiUPYHOFVDNQDSLIRQWHOOHQpEHQ lehet behajtani a központba. Az eredmény 25%-os forgalomcsökkenés lett. A közlekedés felgyorsulását várják többek között, aminek átlagsebessége 16 NPK yUD YROW HGGLJ $ N|U]HWEHQ HPHONHGWHN D ODNiViUDN PHUW D] RWW pON 19

90%-os díjkedvezményt kaptak. 80 fontos bírság, ha valaki nem váltja meg az 5 fontos jegyet. Ha a rendszer beválik, további 30 nagyvárosban is be fogják vezetni. %Q|]pVFV|NNHQWpV $EQ|]pVHUVtWLDV]RFLiOLVNLUHNHV]WHWWVpJHW$]HPEHUHNQHPDNDUQDNVpWiOQL és tömegközlekedési eszközökkel járni, ha nem biztonságos. 1998-ban egy új 250 PLOOLyIRQWRVEQ|]pVFV|NNHQWpVLSURJUDPLQGXOW Szegénység és munkanélküliség elleni harc $MRKDQQHVEXUJLDQ\DJEDQDIHMOGRUV]iJRNUDpVDNDSFVROyGyKD]DLSROLWLNiUD vonatkozóan utalás van arra, hogy a létrehoznak egy Nemzetközi Fejlesztési Hivatalt (Department of International Development). Célja, hogy felülvizsgálják, újra átgondolják a szegénység felszámolására irányuló törekvéseket és azon gazdasági tevékenységek támogatását, melyek haszna a szegényeknél jelentkezik. A szegénység elleni harc eszköze számos új hazai politika, melyet „New Deal” QpYHQ HPOHJHWQHN &pOMD D NO|QE|] WiUVDGDOPL UpWHJHN PXQNDQpONOLVpJpQHN D felszámolása: – fiatal munkanélküliek tanulásának segítése, illetve esélyt adni nekik a munkára, pl. munka a magánszektorban; – azok számára, aki hosszú ideje munkanélküliek, képzéseket szerveznek, és ezt SpQ]]HO LV WiPRJDWMiN D SLDFL HOYiUiVRNQDN PHJIHOHO WXGiV pV NpSHVVpJHN megszerzése érdekében; így jobb esélyekkel tudnak munkát keresni; a munkaadókat támogatásokkal ösztönzik ezen csoportok alkalmazására; – betegek, mozgáskorlátozottak - akik munkavégzésre képesek - munkához juttatása; – HJ\HGOiOOyV]ONVHJtWpVH±NpS]pVJ\HUHNIHOJ\HOHW – Q\XJGtMDVRNWiPRJDWiVDSOKR]]iMiUXOiVDWpOLIWpVV]iPOiNKR]  Nemzeti prioritás az életkörülmények javítása minél szélesebb körben, valamint EL]WRVtWDQL D WDQXOiV pV PXQND OHKHWVpJpW PLQGHQNLQHN 0LQGHUUH  PLOOLiUG IRQW iOO rendelkezésre. 1N $P~OWEHOLQLSROLWLNDLDOXOUHSUH]HQWiOWViJXWiQDN|YHWNH]pYEHQ K|] NpSHVW  Q|YHOQL DNDUMiN D QN DUiQ\iW Women and Equality Unit létrehozása a &DELQHW 2IILFHEDQ H]HQNtYO QL PLQLV]WHUHN VHJtWLN D] pUGHNpUYpQ\HVtWpVW &pOMXN

20

KRJ\D PpUKHW MDYXOiV pUMHQHN HO D] iOWDOiQRV WiUVDGDOPL SR]tFLyN WHUpQ HJ\HQOVpJ nemre és szexuális orientációra való tekintet nélkül; Nemi Diszkriminációs Törvény. A kormány törekvése az, hogy leszorítsa a nemi alapú fizetési megkülönböztetést. 1978-ban a különbség 37%-os volt, 2001-ben ez 18%, további csökkenést akarnak. $VWUDWpJLDNpV]tWLDPLQVpJL gazdasági növekedést az oktatási rendszer és az infrastruktúra modernizálásábanOiWMiN$PLQVpJHWHOpEHKHO\H]LNDPHQQ\LVpJLQHN ami összhangban van az EU stratégiával. Kijelentik, hogy a növekedés bizonyos formái fenntarthatóbbak, mint mások. Egyes gazdasági tevékenységeknek pedig környezeti határai vannak, mint pl. az üvegházhatású gázok termelésével járó tevékenységeknek. A kormány feladata nem a korlátozás, hanem a fenntartható formák támogatása. Nagy szerepet szánnak a modern beruházásoknak (üzemek, géppark, kutatás, fejlesztés), úgy látják, a többi iparosodott országhoz képest a GDP-nek kevés részét fordítják erre (16%), míg Franciaország 17-et, az USA 18-at, Németország pedig 21et. $IHOQWWODNRVViJHDODFVRQ\írás-olvasási-számolási képességekkel bír, az HOpUWHUHGPpQ\HNHOOHQpUHLV$FpOD]KRJ\DM|YEHQNH]HOMpNH]WDSUREOpPiWpVD tudásalapú társadalmi elvárásoknakPHJIHOHOHQMDYtWVDQDNUDMWD A várható élettartam Q GH )UDQFLDRUV]iJ 6YpGRUV]iJ pV 2ODV]RUV]iJ HEEHQ PHJHO]L1DJ\%ULWDQQLiW$]DODFVRQ\DEEWiUVDGDOPLRV]WiO\RNEDQpYYHOU|YLGHEE ideig élnek a férfiak az átlagnál. A cél: javítani az egészségi állapoton, és csökkenteni D]HJ\HQOWOHQVpJHW A lakáspolitika NXOFVHOHPH D] pOHWPLQVpJ MDYtWiViQDN $ J\HQJH PLQVpJ rossz állapotú házak egészségkárosodást okoznak, és gyakran más szociális SUREOpPiNNDO LV HJ\WW MiUQDN $QJOLiEDQ NE  PLOOLy RWWKRQ PLQVtWKHW ODNKDWDWODQQDN&V|NNHQWHQLV]NVpJHVH]HQRWWKRQRNV]iPiWLOOHWYHD]|VV]PLQVpJHW javítani kell felújítással. Emellett szóba kerül az otthonok energiahatékonysága is, mint DIHO~MtWiVRNiWDODNtWiVRNOpQ\HJHVV]HPSRQWMDDPHO\QHNNHGYH]N|UQ\H]HWL KDWiVDL is vannak. Az évi 145 millió t kommunális hulladék 63%-át deponálják, 31%-át újrahasznosítják, 2%-át égetéssel ártalmatlanítják. A háztartási hulladék mennyisége IRO\DPDWRVDQ Q $ KDWpNRQ\ HUIRUUiVJD]GiONRGiV HJ\LN IRQWRV HV]N|]H OHQQH D hulladék minimalizálása.

2. A megvalósítás eszközei (jogi, piaci eszközök és a nyilvánosság) (OVVRUEDQ |NRQyPLDL HV]N|]|NNHO NtYiQMiN HUVtWHQL D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVW adók, díjak alkalmazásával. Innováció, hatékonyság és környezetvédelmi szabványok XJ\DQFVDNVHJtWLNDFpORNHOpUpVpW$V]HQQ\H]IL]HWHOYpQHNEHOWHWpVHDJ\DNRUODWED

21

1999-ben a valaha látott legnagyobb adóreformot hajtották végre a környezet védelmében: – az üzemanyagárak adótartalmának differenciálása, az ultraalacsony kéntartalmú dízel preferálásával; – növelni a benzin és dízel adóját 6%-kal az infláció fölött, hogy csökkentsék a N|]OHNHGpVEOV]iUPD]y&22-kibocsátást – ez 1%-kal magasabb, mint a korábbi kormány kötelezettség-vállalása; – 2001-ben az üzleti célú energiahasználatra vetettek ki adót (Climate Change Levy) az iparral való egyeztetés után; 50 millió font támogatást biztosítottak az új környezeti stratégiák és megújuló energiaforrások bevezetéséhez az üzleti életbe; alacsonyabb adókat vetettek ki az energiahatékony szektorokra, melyek a NRUPiQ\HOtUiVDLQDNPHJIHOHOQHN – hosszú távú adóreformot a társasági autókra, hogy elvegyék a kedvet a felesleges autóhasználattól, és bátorítsák a kisebb fogyasztású autókra való áttérést; –  M~QLXViWyO D JpSMiUP IRJ\DV]WiVL DGy FV|NNHQWpVH  IRQWUD D OHJNLVHEE motorméret esetében, 2001 márciusától ez a CO2-kibocsátástól függ; – landfill tax – 10 font/tonnára emelkedett 1999 áprilisától, és további 1 font/év HPHOpVOHV] LJ D VWDQGDUG KXOODGpN HVHWpEHQ  iSULOLV WO iWDODNtWMiN D] tJ\ OpWUHM|Y DODSED EHIRO\y SpQ] HORV]WiViW PLYHO D IHOOYL]VJiODWRNEyO D] derült ki, hogy nem hozta magával a fenntartható hulladékgazdálkodást, és elég ERQ\ROXOW YROW D] DGPLQLV]WUiFLyMD LV $ M|YEHQ NHYHVHEE SpQ] NE D MXW D jelenlegi rendszer fenntartására és a futó projektek lezárására, a többit pedig a hosszú távú célhoz rendelik, vagyis a hulladékminimalizálás és a visszaforgatás WiPRJDWiViUD$]HO]HNEHQLVKDV]QRVYROWDSURJUDPPN|GpVHGHQHPKR]WD meg a kívánt változást a hulladékgazdálkodásban.) – Green Technology Challenge – környezetbarát beruházások ösztönzése adóval; – támogatások, adócsökkentések. Az 1999-es költségvetés 120 millióra növelte a NRUPiQ\ YLGpNL N|]OHNHGpVL DODSMiW D N|YHWNH]  pYEHQ &pO MDYtWDQL D YLGpNL W|PHJN|]OHNHGpVOHKHWVpJHLW A Department of Trade and Industry az általános energiagazdálkodási kérdésekben, a DETR (Department of Enviroment, Transport and the Regions) a V]iOOtWiVL OpJN|UW pULQW pV HQHUJLDKDWpNRQ\ViJL NpUGpVHNEHQ D] LUiQ\tWy $ FpO KRJ\ FV|NNHQWVpND]HQHUJLDIHOKDV]QiOiVWpVDKXOODGpNNpS]GpVW$]YHJKi]KDWiV~Ji]RN csökkentésének hosszú távú megoldását az emisszió-kereskedelemben látják. A demográfiai problémákkal a Környezetvédelmi Minisztérium (Department of the Enviroment) és a Választási és Népességi Hivatal (Office for Population and Census IRJODONR]LN7HWWHNPiUOpSpVHNHWDQpSHVVpJ±N|UQ\H]HW±IHQQWDUWKDWyIHMOGpV ügyében, de nemzeti népesedési stratégia nincs. Mindemellett a kormány folyamatosan HOOHQU]LDGHPRJUiILDLWUHQGHNHWpVYiOWR]iVRNDW

22

3. A stratégia érvényessége $]HOVNpWVWUDWpJLDpYUHV]yOW$EHQNpV]tWHWWpVjelenleg érvényben OpYIHQQWDUWKDWyIHMOGpVL VWUDWpJLDérvényességi idejét nem határozták meg, de az a EHQQH V]HUHSO KDWiULGNEO NLGHUO KRJ\ OHJDOiEE 2010-ig tervezték. A stratégia LGQNpQWpYHQWHUpV]OHJHVpYHQWHWHOMHV IHOOYL]VJiODWDD]RQEDQOHKHWVpJHWDGD „menet közbeni” módosításra. 7XODMGRQNpSSHQ D MHOHQOHJL VWUDWpJLD VHP J\|NHUHVHQ ~M KDQHP D] HOV NHWW WRYiEEIHMOHV]WpVpEOIRUPiOyGRWW Egy-egy részVWUDWpJLD KRVV]DEE LGWiYRW |OHO IHO D WXUL]PXV IHQQWDUWKDWy IHMOHV]WpVpWLJDKXOODGpNJD]GiONRGiVWLJWHUYH]WpNPHJIYRQDODLEDQ 4. Regionális szempontok a stratégiában Az intézményi mechanizmusok elemzésénél az 1. pontban kitértünk arra, hogy önálló stratégiát készített Skócia, Wales és Észak-Írország is. Nagy-Britannia stratégiája tartalmazza az AngliáraN|]YHWOHQOYRQDWNR]yFpONLW]pVHNHWIHODGDWRNDW $ÄEULW´VWUDWpJLiYDODODSYHW|VV]KDQJEDQYDQQDND]HPOtWHWWUHJLRQiOLVVWUDWpJLiNpV természetesen tartalmazzák a helyi sajátosságokat. Van olyan szektorális stratégia is (Waste Strategy 2000 for England and Wales), DPHO\EHQHUVHQWNU|]GQHNDUHJLRQiOLVVDMiWRVViJRN $VWUDWpJLDYpJUHKDMWiViQDNHOOHQU]pVHDPHJYDOyVtWiVEL]WRVtWpNDL Jelentések, felülvizsgálatok ,GUO LGUH V]NVpJ YDQ DUUD KRJ\ HOOHQUL]]pN D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL stratégia megvalósulását. A kormány WO NH]GYH PLQGHQ pYEHQ elkészíti és publikálja a legújabb információk és az indikátorok alapján a legfontosabb tapasztalatokat. $ SULRULWiVRN YDOyV]tQOHJ YiOWR]QDN ~MDN MHOHQKHWQHN PHJ (KKH] D] átvilágítási folyamatnak átláthatónak és rugalmasnak kell lennie. 5 évente a stratégia teljes felülvizsgálatára kerül sor. (Korábban 4 évente vizsgálták felül.) $IHQQWDUWKDWyIHMOGpVVWUDWpJLiMiQDNHOOHQU]pVHW|EEUpV]EOiOO: – annak érdekében, hogy minél inkább valós célok kerüljenek a középpontba, a dokumentum végén minden olvasóját arra kéri, hogy a véleményét juttassa el YDODPLO\HQIRUPiEDQSRVWDHPDLO DV]HU]NK|] – ezen reakciókat figyelembe véve készítik el az éves felülvizsgálatot. A vizsgálat NLWHUMHG DUUD KRJ\ D] DODSHOYHN SULRULWiVRN PHJIHOHOHNH PLO\HQ VLNHUHV D megvalósulás.

23

0LQGHQHV]N|]W± HOVVRUEDQ D] HOHNWURQLNXV UHQGV]HUHNHW ± IHOKDV]QiOQDN DUUD KRJ\DIHQQWDUWKDWyIHMOGpVJRQGRODWDPLQpOV]pOHVHEEN|UEHQHOWHUMHGMHQ Indikátorok $ VWUDWpJLDL FpONLW]pVHN PHJYDOyVXOiViQDN HOOHQU]pVpEHQ IRQWRV V]HUHSHW töltenek be az alkalmazott indikátorok. Az 1. táblázatban összefoglaltuk a brit VWUDWpJLD HOOHQU]pVL SRQWMDLQDN WHNLQWKHW LQGLNiWRURNDW PHO\HNHW NO|Q SURJUDP keretében (ld. 6. pont) dolgoztak ki 1999-ben. Láthatjuk, hogy a környezeti LQGLNiWRURN GRPLQiOQDN MyYDO NHYHVHEE D JD]GDViJL MHO]V]iP pV D OHJNHYHVHEE D V]RFLiOLVKHO\]HWHWWNU|]SDUDPpWHU(J\HVLQGLNiWRURNEHVRUROiVDNUpGpVHV 1. táblázat. $] (J\HVOW .LUiO\ViJ IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLiMiEDQ DONDOPD]RWW környezeti, szociális és gazdasági indikátorok.

-

Környezeti indikátorok üvegházhatású gázok kibocsátása IUH a klímaváltozás szocio-ökonómiai hatásai energiafelhasználás/háztartás HUIRUUiVIHOKDV]QiOiVWHOMHV anyagszükséglet) madárpopulációk létszáma a Speciális Tudományos Kutatási eOKHO\HNiOODSRWD biodiverzitási akciótervek KXOODGpNWHUPHOpVpVNH]HOpVI háztartásonkénti szemét és visszaforgatás tengeri input (fém, tápanyag, szerves anyag) UK körüli halállomány biztonságos keretek között DNLN|WLNDSDFLWiVpUWpNH agráripari produktivitás valós kiskereskedelmi élelmiszerárindex IRO\yNYt]PLQVpJH heti friss és feldolgozott zöldség és J\P|OFVIRJ\DV]WiVI a farmokon tartott állatok egészségi állapota a rossz körülményeket biztosító

Szociális/gazdasági indikátorok - NHUHVNpSHVNRU~ODNRVViJ PXQNDQpONOLVpJLUiWiMDI - munkanélküli háztartások - HJ\HGOiOOyV]ONWDUWyVEHWHJHN és mozgáskorlátozottak aránya - DODFVRQ\IL]HWpVHNDUiQ\D - túlórázók aránya - betegség és munkahelyi balesetek PLDWWNLHVPXQNDQDSRNDUiQ\D - várható élettartam - YiUKDWyHJpV]VpJHVHQOHpOKHWpYHN száma - YpJ]HWWVpJpYHVNRUEDQI - IHOQWWtUiVV]iPROiVNpSHVVpJ - végzettség nélküliek aránya - lakóhelynek alkalmatlan otthonok száma - EQ|]pVV]LQWMH - közúti közlekedés (utas-km) - beruházások a közéleti, magán és üzleti szférába - fogyasztói információ - fogyasztói kiadások - GDP - inflációs ráta - versenyképesség, termelékenység - export/import

24

-

állatfarmok feltárásához szükséges LG azok a napok, amikor a OHYHJPLQVpJQHPPHJIHOHOI a legrosszabb gazdasági mutatójú vidéki területek gazdasági mutatói DIV]ROJiOWDWiVRN KR]]iIpUKHWVpJHYLGpNHQ DYLGpNPLQVpJLYiOWR]iViQDN mutatói

6. A stratégiai jelentés tartalmi elemei Szektorális programok (Gyakori rövidítések: DETR = Department of Environmental Transport and Regions, DEFRA = Department of Environmental Food and Rural Affarirs. Ez a DETR utódszervezete.) – DETR 1999: Quality of life counts – Indicators for a strategy for sustainable development int he UK: a baseline assessment – DETR 2000: Waste Strategy 2000 for England and Wales – MAFF (Ministry of Agriculture Fisheries and Food) and DETR 2000: Our countryside: the future – a fair deal for rural England – DEFRA 2002: Safeguarding Our Seas: a Strategy for the Conservation and Sustainable Development of Our Marine Enviroment – IPPR 2002: The public perspective on sustainable development (IPPR = Institut for Public Policy Research) – Cabinet Office, Performance and Innovation Unit 2001: Resource productivity: making more with less – Farming and food – A Sustainable future, Report of the Policy Commission on the Future of Farming and Food .O|Q IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLiW D '7, 'HSDUWPHQW RI 7UDGH DQG Industry) esetében találtunk, ami rövidnek, tömörnek, de elég általánosnak tartunk. $ PH]JD]GDViJ HVHWpEHQ The Strategy for Farming and Food néven készült szektorális stratégia. Továbbá készítettek fenntartható stratégiát a turizmusra és a KXOODGpNJD]GiONRGiVUDLVDPHO\QHN LGWiYODWD PHJKDODGMDDNHUHWVWUDWpJLipWLJ WDUWyLGV]DNUDNpV]OW  A Sustainable Tourists – A strategy for the sustainable growth of tourism to Britain a World Tourism Organization ajánlásait figyelembe véve készítették, vagyis a WXUL]PXVHOpJtWVHNLDMHOHQWXULVWiLWpVDIRJDGyWHUOHWHNHQpOHPEHUHNHW PLN|]EHQ YpGLN pV Q|YHOLN D OHKHWVpJHNHW D M|Y QHP]HGpNHNQHN (] DODSMiQ D N|YHWNH] célokat kell, hogy szolgálja a stratégia:

25

– a látogató elégedettsége, – profit (a nyereség egy részét visszaforgatni), – a közösség befogadókészsége, – környezetvédelem. (QpJ\FpONLW]pVPHOOHWWD]RQEDQWRYiEELNpWDODSYHWFpOWIRJDOPD]WDNPHJ – maximalizálni a turizmusból származó hasznot, – fenntartani, növelni a turizmus növekedésének szintjét. Megjegyzés: Hol itt a fenntarthatóság? Hiányoljuk a korábbiakban emlegetett HOYLJ\i]DWRVViJRWPLQWKDFVDNDKDV]RQpVDQ|YHNHGpVOHQQHDOpQ\HJ A célok elérése érdekében, többek között: – egyenletesebbé tenni a turisták évszakos eloszlását, – támogatni a tömegközlekedést. The Strategy for Farming and Food 2002 $ PDL LJpQ\HN pUWpNHV pV JDUDQWiOW PLQVpJ pOHOPLV]HU DPLW EL]WRQViJRV pV Q\RPRQN|YHWKHWPyGRQWHUPHOWHN(ON|WHOH]HWWVpJDPHJIHOHOiOODWWDUWiVLUiQ\iEDQ $] HOP~OW pYHNEHQ HONH]GG|WW PH]JD]GDViJL iWDODNXOiVQDN folytatódnia kell, amihez 500 millió fontot biztosítanak. A cél, hogy partnerségi kapcsolat alakuljon ki a JD]GiONRGyNpVD]pOHOPLV]HUWHUPHOpVEHQUpV]WYHYNPLQGHJ\LNHN|]|WW – $ SpQ]EO D]RNDW D JD]GiONRGiVL IRUPiNDW NtYiQMiN WiPRJDWQL PHO\HN D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVW V]ROJiOMiN HQQHN NHUHWpEHQ  IDUP EHYRQiViYDO SUyED projectet indítanak és siker esetén 2005-ig egész UK területére kiterjesztik. – Csökkenteni a felesleges bürokráciát (beszámolók, vizsgálatok számának FV|NNHQWpVH D SpQ] LGEHQ D PHJiOODSRGiVRNQDN PHJIHOHOHQ pUNH]]HQ D felhasználóhoz). – 7|EEHOLVPHUpVWDWHUPHONQHN±DYiViUOyNQDNOHJ\HQPHJD]LJpQ\HDUUDKRJ\ pUGHNHOMHNHWDWHUPpNHUHGHWH – 7|EESpQ]WDNpS]pVUHÄ/LIHORQJ/HDUQLQJ´ ±$WHUPHONOHJ\HQHNIHONpV]OYH a piac kihívásaira, környezettudatos hozzáállás mellett. – %HPXWDWyIDUPRNKiOy]DWiWKR]]iNOpWUHHOHMpWO – Javítani szükséges az állategészségügyet, küzdeni a betegségek ellen; a száj- és körömfájás elleni harc fontossága; vészhelyzeti akciótervek, harc az illegális húsimport ellen. – Az eddigi lépések mellett folytatni, akár keményebb eszközökkel is a harcot. Futó programok, eredmények: − több, mint 25000 farmer vesz részt környezetvédelmi programokban, − több, mint 78000 gazdálkodó a tagja a farmbiztosítási tervezetnek, mely NO|QE|]ORJyNNDOHOOiWRWWWHUPpNHWWHUPHOSO/LWWOH5HG7UDFWRU  − HJ\WWPN|GpVLSURMHNWHN~MWiPRJDWiVLDODSRN 26

Hulladék (Waste not, Want not – A strategy for tackling the waste problem in England, valamint Waste Strategy 2000 for England and Wales) – $ OHUDNiVUD NHUO LSDUL pV NRPPXQiOLV KXOODGpN UH D] DV iOODSRW 85%-a legyen, ez nemcsak azt jelenti, hogy a hulladékok használata jobb legyen, KDQHPD]WLVKRJ\DNDGiO\R]]XNPHJDKXOODGpNNHOHWNH]pVWLOOHWYHDNHOHWNH] hulladék mennyiségét. – Mostani szinten 9%-át forgatják vissza a háztartási hulladéknak, és további 8%ot égetnek el, energiatermelésre használva. A fenntartható megoldások arányát növelni kell. – A cél az, hogy - 2005-ig legalább a 25%-át forgassák vissza, vagy komposztálják a háztartási szemétnek, - 2010-ig legalább a 30%-át forgassák vissza, vagy komposztálják a háztartási szemétnek, - 2015-ig legalább a 33%-át forgassák vissza, vagy komposztálják a háztartási szemétnek. Ahhoz, hogy ezt a helyi hatóságok is garantálni tudják, a kormány törvényben ír HOEHWDUWDQGyHOtUiVRNDWV]DEYiQ\RNDW ËJ\SODNRUiEELDNEDQPiUHPOtWHWWODQGILOO WD[VHJtWVpJpYHOPLQLPDOL]iOMiNDOHUDNiVUDNHUOKXOODGpNPHQQ\LVpJpW A DTI (Department of Trade and Industry) a kereskedelemre és az iparra vonatkozóan |QiOOyV]HNWRUiOLVVWUDWpJLiWNpV]tWHWW(EEHQDN|YHWNH]SULRULWiVRNDWKDWiUR]WiNPHJ – javítani a termelékenységet, mialatt csökken az üvegházhatású gázok emissziója és a hulladéktermelés; – QDJ\REEWiUVDGDOPLIHOHOVVpJDNHUHVNHGHOHPpVD]LSDUUpV]pUO – fejleszteni és biztosítani a környezetvédelmi és társadalmi indíttatású innovációk és vállalkozások politikai kereteit; – katalizátor szerep: a társadalom befogadóképességének növelése; – a DTI modernizálása. A hosszú távú cél az, hogy növeljék a versenyképességet és a tudományos színvonalat annak érdekében, hogy a fenntartható növekedésnek és termelékenységnek egy magasabb szintjét érjék el. Mindez környezetileg legyen fenntartható, társadalmilag pedig elfogadható. Ez megköveteli, hogy szétválasszuk a gazdasági növekedést és a környezetileg káros hatásokat. (J\WWPN|GpV D '(75UHO D PDL '()5$  D] YHJKi]KDWiV~ Ji]RN csökkentésében.

27

7. A szektorális programok kapcsolódása A stratégia nem foglalkozik a keresztkapcsolatokkal. Ennek nemkívánatos következménye – többek között – az, hogy néha egyetlen szektorális programban/stratégiában is önellentmondásba kerülnekDV]HU]N|QPDJXNNDO 8WDOWXQNDUUDKRJ\DWXULV]WLNDLVWUDWpJLDDFpONLW]pVHNN|]|WWPHJIRJDOPD]]D a környezet védelmét, majd a legfontosabb célként a mennyiségi növekedést jelöli meg. Azzal nem foglalkozik, hogy az intenzív növekedés milyen hatással lesz a természeti környezetre. Ugyancsak szegényes a három pillér közötti kapcsolatok elemzése, ill. az HVHWOHJHOIRUGXOyXWDOiVRNDWQHPWHNLQWKHWMNYDOyGLHOHP]pVQHN

28

4.3. Hollandia $IHQQWDUWKDWyIHMOGpVSLOOpUHLDVWUDWpJLDSULRULWiVDL A FpONLW]pVHN N|]|WW HJ\V]HUUH V]HUHSHO D JD]GDViJL Q|YHNHGpV PpJ D] |UHJHGWiUVDGDORPPHOOHWWLVXJ\DQDNNRUDWHUPpV]HWpVN|UQ\H]HWWHKHUPHQWHVtWpVH VWDYLOiJ|NRV]LV]WpPiMiQDNPHJU]pVHLV A hollandok – saját értékelésük szerint – eljutottak oda, hogy a fenntartható IHMOGpV KiURP SLOOpUpW ÄNLHJ\HQV~O\R]RWWDQ NH]HOMpN´ 0LQG EHOI|OG|Q PLQG nemzetközi szinten a kereskedelem liberalizációja mellett a környezetvédelemre és az emberi jogokra egyaránt nagy figyelmet fordítanak. Belföldön a termelés WHUpQ HOVVRUEDQ D szolgáltató szektor fejlesztését szorgalmazzák. A közismerten rendkívül intenzív PH]JD]GDViJL WHUPHOpVW a fenntarthatóság irányában kívánják módosítani. Számos törvény szolgáOMD D YHJ\V]HUHN PpUVpNHOWHEE pV HOOHQU]|WW körülmények közötti alkalmazását. A holland kormány irányelveket adott ki a PH]JD]GDViJLV]HNWRUV]iPiUD, amely azt célozza, hogy „versenyképes, biztonságos pV IHQQWDUWKDWy´ PH]JD]GDViJ PN|GM|Q +ROODQGLiEDQ $ PH]JD]GDViJQDN IRQWRV szerepe van a vidékfejlesztésben, azaz a társadalmi hatásai is nagyon lényegesek. $] LUiQ\HOYHNHW HJ\PiV XWiQ PHJMHOHQ I]HWHNEHQ WHV]LN N|]]p RO\DQ címekkel mint Memorandum on Quality in Agriculture, Policy Document on Manure and Ammonia, Multi-year Crop Protection Plan, Structure Plan for the Rural Areas, Forestry Policy Plan, Nature Policy Plan. $ FtPHNEO LV OiWV]LN KRJ\ D PH]JD]GDViJ környezeti hatásainak mérséklése játszik domináns szerepet ezekben az anyagokban, és kisebb súlyú a társadalmi oldal. A gazdasági ágazatok közül sokat foglalkoznak az energia-szektorral és a közlekedéssel. ( NpW iJD]DW HOVVRUEDQ D] éghajlatváltozással és annak következményeivel összefüggésben kerül a stratégia homlokterébe. (Hollandiát különösen érzékenyen érinti a tengerszint-emelkedés.) A társadalmi kérdésekN|]ODQNKHO\]HWpYHODGHPRJUiILDLYiOWR]iVRNNDOD szegénység elleni küzdelemmel és a szociális kirekesztéssel foglalkozik részletesebben a stratégia. Egészében véve (a megvizsgált országokkal összehasonlítva, az állapítható meg, hogy a holland stratégia viszonylag kiegyensúlyozottan foglalkozik a fenntartható IHMOGpVKiURPSLOOpUpYHO 2. A megvalósítás módszerei A kormány az eszközök széles tárházát nyújtja a célcsoportok számára, hogy azok beépíthessék a környezeti szempontokat a termelési folyamataikba. Ilyen eszközök például:

29

• 6]RFLiOLV HV]N|]|N NRQV]HQ]XVNHUHVpV pV |QNpQWHV V]HU]GpVN|WpVHN HOVHJtWpVH • Gazdasági eszközök (a környezetbarát technológiák terjedésének támogatása, adók stb.) • Jogi eszközök (törvényalkotás) Fontos módszer Hollandiában, hogy a kormány az összes társadalmi partnerével konzultáljon és az önkéntes megállapodások létrehozására HUIHV]tWpVHNHW WHJ\HQ .|YHWNH]pVNpSSHQ figyelemre méltóan magas a holland JD]GDViJIEEV]HNWRUDLYDOLOOD]RNNpSYLVHOLYHODOitUWV]HU]GpVHNV]iPD (1996-ban több mint 100). A holland vállalatok önként vállalják a környezet szempontjából HOIRJDGKDWyWHUPHOpVWUpV]EHQ|QpUGHNEOUpV]EHQJ\DNRUODWLRNRNPLDWW A gazdasági eszközök közül néhány figyelemre méltó módszert kiemelünk. Teljes adóreform DPHO\EHQ D N|UQ\H]HWL MHOOHJ DGyN QDJ\ DUiQ\EDQ megjelennek: energia-adó, bubble-policy-hez (légtérpolitika = buborékpolitika) kapcsolódó adók, termékadók stb. A jogi eszközök közül a törvények, rendeletek a meghatározók, amelyek azonban általában a gazdasági szabályozó eszközökkel együtt érvényesülnek. Így pl. gáztörvény, villanyáram-törvény, környezeti management törvény stb. Számos program LV VHJtWL D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV pUYpQ\HVOpVpW 3URJUDP IRU Sustainable Safety, Short Trips Project, Project Transport Prevention, Environment and Technology Programme Ways to the Future, Research Programme Economic Effects of Infrastructure, CO2 Reduction Plan Project, Action Programme on Energy Conservation stb. $VWUDWpJLDLGWiYODWDL 1HPMHO|OWHNPHJNRQNUpWLGWDUWDPRWGHD5,90pYHQWHNpV]tWMHOHQWpVWD IHQQWDUWKDWyIHMOGpVDNWXiOLVHUHGPpQ\HLUOpVJRQGMDLUyO1pJ\pYHQWHHOYpJH]LND stratégia átfogó értékelését. $VWUDWpJLiEDQDN|UQ\H]HWWHONDSFVRODWRVLGWiYODWRNLJMHO]LNDYDOyEDQ távlatos gondolkodást.

4. A regionális szempontok érvényesülése Létezik kapcsolat az országos politikai folyamatok és a regionális/tartományi/helyi szint között. Néhány tartománynak saját fenntartható IHMOGpV VWUDWpJLiMD YDQ, vagy éppen kidolgozás alatt áll, melyek az AGENDA 21-et tekintik iránymutatónak. Ugyanez mondható el a helyi önkormányzatok stratégiáira is. $] |VV]HV WHOHSOpVL |QNRUPiQ\]DW HJ\KDUPDGiQDN YDQ KHO\L IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLiMD 8J\DQDNNRU QLQFV KLYDWDORV NDSFVRODW D] iOODPL V]LQW pV D WDUWRPiQ\L illetve önkormányzati stratégiák között, kivéve az egyes szektorok hivatalos

30

kapcsolatait. (Az országos stratégia iránymutatásai azonban fontosak a helyi önkormányzatok számára.) Hollandiában fontos szerepe van a tartományi és települési szintnek, mivel a N|UQ\H]HWWHO NDSFVRODWRV W|UYpQ\NH]pVW HOVVRUEDQ H]HNHQ D GHFHQWUDOL]iOW V]LQWHNHQ KDMWMiN YpJUH +ROODQGLD  WDUWRPiQ\D IHOHOV D WHUOHWpQ D QHP]HWL N|UQ\H]HWL SROLWLNiN PHJYDOyVtWiVipUW D :0QHN PHJIHOHO HQJHGpO\HN NLDGiVipUW YDODPLQW D V]HQQ\Yt] IHOV]tQL YL]HNEH W|UWpQ NLERFViWiViQDN NH]HOpVppUW $ WDUWRPiQ\RN ± IVDSSDUiWXVVDOGROJR]QDNDN|UQ\H]HWWHONDSFVRODWRVWHYpNHQ\VpJHNEHQ A települések valósítják meg a környezeti törvények egy részét és a kisebb üzemek számára ezek állítják ki az engedélyeket a WM értelmében, valamint ezek IHOHOVHN D PiU HQJHGpO\H]HWHWW WHYpNHQ\VpJHN HOOHQU]pVppUW pSS~J\ PLQW D UHJLRQiOLVV]HQQ\Yt]pVKXOODGpNJ\MWUHQGV]HUHNNLpStWpVppUWpVNDUEDQWDUWiVipUW$] XWyEEL pYHN IHODGDWD HOVHJtWHQL D Ki]WDUWiVRN pV NLVHEE ]HPHN V]HOHNWtY KXOODGpNJ\MWpVpQHN PHJYDOyVtWiViW $ WHOHSOpVHN MHOHQWV V]HUHSHW MiWV]DQDN D V]HQQ\H]HWWWHONHNNH]HOpVpEHQPHO\HNV]iPDyWDMHOHQWVHQQ|YHNHGHWW $ VWUDWpJLD UpV]HNpQW D 9520 NLMHO|OW  HUVHQ V]HQQ\H]HWW WHUOHWHW D] RUV]iJEDQH]HND]~Q520UpJLyN,O\HQNLHPHOWMHOHQWVpJ520UpJLy5RWWHUGDP 5LMQPRQG5DQGVWDG DYLOiJOHJQDJ\REENLN|WMHDSHWURONpPLDLLSDUV]tYHDKRO H]HUKDRQW|P|UODW|EEPLQWPLOOLyIVQpSHVVpJ%iUJ\DNUDQHPOHJHWLNDKROODQG gazdaság motorjaként, mégis a munkanélküliek száma eléri a 35 IW 5RWWHUGDP NLN|WMHFVDNLQQRYiFLyYDOpVWRYiEELWHUMHV]NHGpVVHONpSHVIHQQWDUWDQLSR]tFLyMiW $PHJYDOyVtWiVEL]WRVtWpNDLDVWUDWpJLDpVDSURJUDPRNHOOHQU]pVH Maga a miniszterelnök és a környezetvédelmi miniszter, mint koordinátor IHOHOV D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV VWUDWpJLD PHJYDOyVtWiVipUW (OpJ QDJ\ D UpV]WYHYN V]DEDGViJD pV tJ\ D IHOHOVVpJH LV D PHJYDOyVtWiVW LOOHWHQ +ROODQGLD  WDUWRPiQ\D IHOHOVDVDMiWWHUOHWpQDQHP]HWLN|UQ\H]HWLSROLWLNiNPHJYDOyVtWiVipUW A megvalósítás pénzügyi háttere A holland kormány a hivatalos fejlesztési támogatást a GNP 0,8%-ában határozta meg. Ezt az összeget HOVVRUEDQ D V]HJpQ\VpJ PpUVpNOpVpUH HJ\Q\ROFDGiW (0,1%-ot) pedig környezetvédelemre lehet fordítani. Ezen a támogatáson kívül léteznek PpJ NO|QE|] pénzalapok DPHO\HNHW D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV HJ\HJ\ UpV]WHUOHWpQ OHKHW IHOKDV]QiOQL $ WHUPHO V]HNWRURNEDQ D VWUDWpJLD FpONLW]pVHLW D PDJiQWNH finanszírozza. .O|Q iOODPL WiPRJDWiVW pYHQWH  PLOOLy JXOGHQW  NDSQDN NO|QE|] LQWp]PpQ\HNDN|UQ\H]HWLWXGDW IHMOHV]WpVpUH pV D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVVHO NDSFVRODWRV ismeretek terjesztésére, lokális és regionálisprogramok szervezésére. A támogatás kétharmadát a National Commission for International Cooperation and Sustainable 'HYHORSPHQW QHY V]HUYH]HW NDSMD +ROODQGLiEDQ NLGROJR]WDN HJ\ RO\DQ RNWDWiVL pV NpS]pVL UHQGV]HUW DPHO\ QHPFVDN KROODQG UpV]WYHYN V]iPiUD Q\LWRWW KDQHP nemzetközi szinten is.

31

Indikátorok $ IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLiEDQ DONDOPD]RWW MHO]V]iPRN D PHJYDOyVtWiV IRO\DPDWRVNRQWUROOMiWWHV]LNOHKHWYp A WiUVDGDOPLpVJD]GDViJLSLOOpUIEELQGLNiWRUDL – áruk és szolgáltatások exportja és importja, – *'3IpV*13I – GDP-növekedés (százalék/év), – DV]HJpQ\VpJLNV]|EGROOiUQDSI DODWWpONRVDUiQ\D – munkanélküliek aránya, – hivatalos fejlesztési támogatás (a GNP %-ában), – emberi fejlettségi index (HDI), – QLpVIpUILPXQNDEpUHNDUiQ\D – D]DQ\iNKHO\]HWpWMHO]PpUV]iPSDUDPpWHUDODSMiQV]iPROMiN  – HJ\IUHMXWypYLHQHUJLDIRJ\DV]WiV – HJ\IiOWDOPHJWHWW~WDN|]OHNHGpVLPyGRNV]HULQWNPQDS  – a bejeleQWHWWEQFVHOHNPpQ\HNV]iPDI – D]$JHQGDJ\HOUHQGHONH]WHOHSOpVHNDUiQ\D  Környezetvédelmi pillér indikátorai: – környezetvédelmi fenntarthatósági index (Environmental Sustainability Index – Hollandia 12. a világon), – megújuló energiDIRUUiVRNUpV]HVHGpVHD]|VV]HVHQHUJLDWHUPHOpVEO – üvegházgázok kibocsátása, – OHYHJV]HQQ\H] DODSJi]RN 622, NO2, korom) koncentrációja a városok OHYHJMpEHQ – ózonkárosító anyagok kibocsátása, – védett területek aránya az ország teljes területéhez képest, – V]iQWyI|OGpVD]|VV]HVPHJPYHOWWHUOHWDUiQ\D – PWUiJ\DKDV]QiODWWNP2), – ivóvízhasználat (millió m3/év), – ipari vízkivétel (millió m3/év), – biogazdálkodás területi aránya (%), – biotechnológiai kutatásra és fejlesztésre fordított összeg (gulden), – évi halfogás halfajonként, – algakoncentráció a part menti vízben, – Q|YpQ\YpGV]HUHNKDV]QiODWDIDMWiQNpQWNJKD  – veszélyes hulladékok mennyisége (1000 t/év), – radioaktív hulladékok mennyisége (m3/év), – hulladékfeldolgozás fajtánként és a feldolgozás módja szerint (1000 t/év). .|UQ\H]HWYpGHOPLYRQDWNR]iVEDQIRQWRVHOOHQU]pVLPHFKDQL]PXVWMHOHQWHQHND nemzetközi egyezmények, amelyek többségét Hollandia ratifikálta.

32

A nemzetközi kötelezettségeinek folyamatosan eleget tesz. Egyik legkonkrétabb YiOODOiV D NLRWyL MHJ\]N|Q\Y V]HULQW  N|]|WWL LGV]DNUD RV &22emisszió-csökkentést kell elérnie az 1990-es bázisévhez képest. A biogazdálkodás részesedését 2010-re 10%-ra kívánják növelni (2001-ben 1,6% volt). Megjegyzés$IHQQWDUWKDWyIHMOGpVKiURP SLOOpUpQHN IHQWHEE IHOVRUROW LQGLNiWRUDLW ± legalább részben – át kellene vennie a magyar stratégiának. Ugyanakkor IHOWQDN|UQ\H]HWLLQGLNiWRURNW~OV~O\D(]WD]DUiQ\WQHPNHOOHQHN|YHWQL 6. A megvalósítás szektorális programokra épülése $ KROODQG QHP]HWL IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLD HV MyYiKDJ\iVD HOWW PiU  pYYHO NH]GHWW PHJMHOHQQL D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV HOYH D V]HNWRUiOLV SURJUDPRNEDQ $ QHP]HWL VWUDWpJLiYDO SiUKX]DPRVDQ QHP NpV]tWHWWHN DODSYHWHQ ~M szektorális stratégiákat. A IHQQWDUWKDWyIHMOGpVHOYH az alábbi stratégiákban jelenik meg hangsúlyosan: – – – – – – – – –

energiatermelés és –fogyasztás, közlekedésfejlesztés, PH]JD]GDViJpVYLGpNIHMOHV]WpV népesedés és egészségügy, eUGJD]GiONRGiVpVWHUPpV]HWYpGHOHP halászat- és tengervédelem, településfejlesztés, tudományos kutatás és oktatás fejlesztése, kereskedelem.

Hollandiában a szektorális programok sajátossága abban nyilvánul meg, hogy ezeket is W|EE PLQLV]WpULXP N|]UHPN|GpVpYHO közösen készíti el az ágazatilag LOOHWpNHV PLQLV]WpULXP (] D WpQ\ OHKHWVpJHW DG DUUD KRJ\ D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV szellemében tervezzék meg a szakmai programokat. Jó példa erre pl. az energiatermelés -és fogyasztásVWUDWpJLiMD(QQHNIHOHOVHD Gazdasági Minisztérium DPHO\ D]RQEDQ D  N|YHWNH] PLQLV]WpULXPRNDW YRQWD EH D tervezésbe: Építési, Területi Tervezési és Környezeti Minisztérium; Közlekedési, .|]PXQND pV 9t]J\L 0LQLV]WpULXP 0H]JD]GDViJL 0LQLV]WpULXP 2NWDWiVL Minisztérium; Egészségügyi, Jóléti és Sportminisztérium; Védelmi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium. Tekintettel arra, hogy a szektorális stratégia kidolgozásában nyolc minisztérium YHWW UpV]W V]LQWH D QHP]HWL IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLD készítéséhez hasonló egyeztetéseken ment keresztül, így valóban érvényesül a fenntarthatóság elve. Ezt olyan tények is mutatják, mint a megújuló energiaforrások UpV]DUiQ\iQDN Q|YHOpVH DPL D] HQHUJLDSURJUDP DODSYHW FpONLW]pVH $ V]HNWRUiOLV stratégia megvalósíthatóságával is tudományos mélységben foglalkoztak: mind a technológiai oldalról, mind a finanszírozhatóság oldaláról. Ez utóbbi miatt kellett pl.

33

HOYHWQLNDQDSHQHUJLDV]pOHVHEEN|UKDV]QRVtWiViWPLQWFpONLW]pVWPLYHODMHOHQOHJL költségek mellett még nem gazdaságos. Végül az elemzések alapján két megvalósítható energiatermelési formát preferálnak: a szélenergiát és a biomassza hasznosítását. Emellett az energiahatékonyság növelése és a takarékosság DODSYHW FpONLW]pV A szektorális stratégia a fentiek mellett foglalkozik a társadalmi hatásokkal is: D PXQNDKHO\WHUHPWpV D WXGRPiQ\RV NXWDWiV D QHP]HWN|]L HJ\WWPN|GpV pV H]HN társadalmi hatásai. 1HP PLQGHJ\LN V]HNWRUiOLV VWUDWpJLD LO\HQ VRNUpW A fenntartható PH]JD]GDViJL pV YLGpNIHMOHV]WpVL VWUDWpJLD SpOGiXO DUiQ\WDODQXO VRNDW IRJODONR]LN D környezeti kérdésekkel, s ezekhez képest kevesebbet a szorosabb értelemben vett vidékfejlesztéssel, a társadalmi hatásokkal.

7. A szektorok keresztkapcsolatai A szektorális programokban QDJ\RQ HOWpU V~OO\DO MHOHQQHN PHJ D keresztkapcsolatok. A 6. pont alatt bemutatott energetikai stratégia több olyan szektorális kapcsolatra utal, amely más minisztérium felügyelete alá tartozik. Megjegyzés (] YDOyV]tQOHJ |VV]HIJJ D NpV]tWpV PyGMiYDO Q\ROF PLQLV]WpULXP NpSYLVHOLYHWWHNUpV]WDPXQNiEDQ 0DJD D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLD NHYpVEp IRJODONR]LN D V]HNWRURN NHUHV]WNDSFVRODWDLYDO 5pV]OHWHVHQ HOHP]L D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV KiURP SLOOpUpW 8WDO arra, hogy a helyi hatóságoknak is egyszerre, kölcsönhatásaiban kell foglalkozniuk a három pillérrel, ugyanakkor éppen ehhez a kölcsönhatás-elemzéshez nem ad támpontokat.

34

4.4. Írország $IHQQWDUWKDWyIHMOGpVSLOOpUHLDVWUDWpJLDSULRULWiVDL Az nemzeti stratégia OHJHUVHEEpUGHNpUYpQ\HVtWSLOOpUHDJD]GDViJLINpQW D]LSDULpVDPH]JD]GDViJL DOLJPDUDGHOHWWODN|UQ\H]HWYpGHOPLPtJDlegkevésbé kidolgozott a szociális. A stratégia leginkább a környezetvédelmi szempontok gazdasági szektorokba való integrációjának elvét valósította meg. A stratégia szerint ËURUV]iJQDN YHUVHQ\NpSHV HOQ\HL YDQQDN D *UHHQ ,PDJH DODSMiQ PHO\HW NL NHOO aknázni teljes egészében, nem csupán az élelmiszerszektorban, hanem más gazdasági szektorokban is. A munkanélküliség még mindig nagy probléma. Az ország JD]GDViJSROLWLNiMiEDQ HOVGOHJHV V]HPSRQW D PXQNDKHO\WHUHPWpV. Az elmúlt pYWL]HGEHQ D] (8EDQ D N|UQ\H]HWYpGHOHPPHO NDSFVRODWRV V]HNWRURNEDQ QWW D legjobban a foglalkoztatottság aránya (beleértve az újrahasznosítást, víz- és szennyvízszolgáltatást, a környezetmérnöki tevékenységet). Írországban a környezetvédelmi szektorban a növekedés helyenként négyszer nagyobb, mint máshol. $ VWUDWpJLiEDQ YpJLJ pUH]KHW KRJ\ D PXQNDKHO\WHUHPWpV pV D JD]GDViJL Q|YHNHGpV IHQQWDUWiVDNDSRWWHOVGOHJHVSULRULWiVW 1971 és 1996 között a lakosság 21,6%-kal növekedett, 3,62 millióra. 8J\DQDNNRULJMHOHQWVFV|NNHQpVWSURJQRV]WL]iOQDNDILDWDOODNRVViJV]iPiEDQ PtJDpYIHOHWWLODNRVViJHUVQ|YHNHGpVHYiUKDWy. Erre a társadalmi problémára nem ad választ a nemzeti stratégia! Az össznépesség több mint harmada Dublin környékén él, ahol igen HOUHKDODGRWW D V]XEXUEDQL]iFLy A szuburbanizáció új táj és területhasználati igényei esetleg problémát jelenthetnek. A területi és a települési tervezésben keresik a megoldásokat. $PH]JD]GDViJLKDV]QiODWEDQOpYI|OGHNDWHOMHVI|OGWHUOHWiWDONRWMiN $ PH]JD]GDViJL WHUPHOpV LQWHQ]LWiVD D FVDWODNR]iVWyO NH]GYH QWW Ennek káros környezeti hatása leginkább a vízszennyezésben és a biodiverzitás csökkenésében PXWDWNR]LN PHJ $ PH]JD]GDViJL WHUOHWHNQHN FVXSiQ iW PYHOLN N|UQ\H]HWEDUiW PyGRQ $] tU PH]JD]GDViJ HOVVRUEDQ iOODWWHQ\pV]WpVHQ DODSXO $ WDODMpVYt]V]HQQ\H]pVPHOOHWWDPH]JD]GDViJLHUHGHWDPPyQLDPHWiQpVQLWUiWR[LG NLERFViWiV LV QWW $] XWyEEL NpW YHJKi]KDWiV~ Ji] HPLVV]LyMD GXSOiMD D] XQLy átlagának. A mocsarak és lápok a földterület 14%-át alkotják. A természetvédelmi szempontból értékes lápok jelenlegi területe 17,8 ezer hektár, azaz az eredetinek mindössze 5,7%-a. $]HUGVOWVpJLDUiQ\D]|VV]WHUOHWDD]D]DOHJNHYHVHEED](8EDQ $HVpYHNJD]GDViJLIHOOHQGOpVH QHPKDWRWWNHGYH]HQDN|UQ\H]HW iOODSRWiUD $ Környezetvédelmi Ügynökség meg is jegyzi, hogy Írországnak változtatnia kellene D]RQ D KDJ\RPiQ\RV IHOIRJiVRQ DPHO\ V]HULQW D MHOHQOHJL LSDUL IHMOGpV pV D környezetvédelem egymással szemben áll. Az újabb megközelítésben egyszerre kell 35

magas szinten óvni a környezetet és támogatni a versenyképes vállalkozásokat. A gazdasági növekedéssel együtt járó technológiaváltás és a mind eredményesebb WHUPHOpVL HOMiUiVRN FV|NNHQWKHWLN D WHUPpV]HWL HUIRUUiVRN NLKDV]QiOiViW pV D szennyezési szintet. A bevétel növekedésével növekszik a környezetvédelmi intézkedésekre fordított anyagi hajlandóság. A magas környezeti normák inkább EX]GtWyDNPLQWVHPHOUHWWHQWNDPDJDVV]tQYRQDO~LSDUHOKHO\H]NHGpVpUHËURUV]iJEDQ 2. A megvalósítás eszközei (jogi, piaci eszközök és a nyilvánosság) 0LQGHQHNHOWW D VWUDWpJLD U|J]tWL KRJ\ D] tU NRUPiQ\ a jogi szabályozóeszközök jelenlegi túlsúlyát igyekszik csökkenteni a piaci alapú eszközök nagyobb arányú alkalmazásával. A szabályozóeszközök skálájának EYtWpVpWOKDWpNRQ\DEEHUHGPpQ\HNHOpUpVpWUHPpOLN 2.1. Jogi eszközök $ VWUDWpJLiEDQ IRJODOWDN V]HULQW V]iPWDODQ WHUOHWHQ NtYiQMiN D OpWH] jogszabályok felülvizsgálatát és módosítását elvégezni. $ OpWH] MRJV]DEiO\RN áttekintése - fenntarthatósági szempontból - a Környezetvédelmi Ügynökség feladata. A )HQQWDUWKDWy)HMOGpV1HP]HWL%L]RWWViJD ugyancsak rendelkezik ilyen jogkörrel. Megjegyzés D] HOEEL V]HUYH]HW LQNiEE D MRJV]DEiO\RN J\DNRUODWL PN|GpVpW betarthatóságát és eredményeit praktikus szempontból, míg az utóbbi inkább elméleti szempontból tekinti át. $PHQQ\LEHQ D] HOEEL V]HUYH]HWHN D NRUPiQ\QDN MDYDVODWRW WHV]QHN D jogszabályok módosítására, a kormány felkérheti az érintett minisztériumokat a munka elvégzésére. Ugyancsak a minisztériumok végzik a stratégia végrehajtásához szükséges új jogszabályok kialakítását $ MRJV]DEiO\RN WHUYH]HWHLW D )HQQWDUWKDWy )HMOGpV Nemzeti Tanácsa véleményezi. A területileg illetékes HOVVRUEDQ N|UQ\H]HWYpGHOPL  hatóságok HOWpU VDMiWRVViJDLNQDNOHJLQNiEEPHJIHOHOWHUOHWLV]DEiO\R]yHV]N|]|NHWDONDOPD]KDWQDN 2.2. Gazdasági eszközök A gazdasági szabályozóeszközök használatának célja, hogy a környezethasználat N|YHWNH]WpEHQ HOiOOy NOV ± QHP D N|UQ\H]HWKDV]QiOyQiO MHOHQWNH] ± N|OWVpJHN (externáliák) beépüljenek a környezethasználó költségei közé. A környezethasználattal NDSFVRODWRV NiURN WiUVDGDOPL N|OWVpJHN LQWHUQDOL]iOiViYDO D JD]GDViJL pOHW V]HUHSOL közvetlenül anyagilag válnak érdekeltté a környezetet károsító tevékenységük

36

FV|NNHQWpVpEHQ $] tU NRUPiQ\ D VWUDWpJLiEDQ HON|WHOH]WH PDJiW KRJ\ PHJIHOHO JD]GDViJLHV]N|]|NHWIRJNLDODNtWDQLDNOVN|OWVpJHNLQWHUQDOL]iOiViKR] Megjegyzés: Ezt különösen a közlekedéssel kapcsolatos részekben hangsúlyozzák! És OHJLQNiEEDPH]JD]GDViJLUpV]HNEHQKDOOJDWQDNUyOD (OVVRUEDQ D N|YHWNH] WHUOHWHNHQ NtYiQQDN PyGRVtWDQL D] HGGLJL szabályozóeszközökben: − reális árpolitika D] HUIRUUiVRN iUiQDN iWDODNtWiVD HQHUJLDiUDN Yt]GtMDN  D IHQQWDUWKDWyViJNULWpULXPiQDNPHJIHOHOHQ − új környezetvédelmi adók EHYH]HWpVH D PHJOpYN PyGRVtWiVD D IHQQWDUWKDWyViJ NULWpULXPiQDNPHJIHOHOHQ − megvizsgálják a szennyezési jogok kereskedelmének OHKHWVpJHLW HOVVRUEDQ D OHYHJYpGHOHPWHUOHWpQSOV]pQGLR[LGNLERFViWiV  2.2.1. Támogatások $] iOODPL WiPRJDWiVRN iWDODNtWRWW UHQGV]HUH HOVVRUEDQ D] ~M környezetbarát technológiák és gyakorlatok alkalmazását kívánja anyagilag ösztönzi. A stratégia szerint ipari fejlesztések támogatását D N|UQ\H]HWYpGHOPL HOtUiVRN EHWDUWiViKR] fogják kötni. Támogatják a N|UQ\H]HWEDUiWPH]JD]GDViJLJ\DNRUODW bevezetését, a biogazdálkodást, a biotermékek piaci versenyképességét. Megjegyzés: 2O\DW YLV]RQW QHP WDOiOWXQN D VWUDWpJLiEDQ KRJ\ D PH]JD]GDViJL támogatásokat környezet- és természetvédelmi kritériumok betartásához kötnék. Noha erre 1992 óta az EU-ban egy rendelet kötelezi a tagállamokat! A Pénzügyminisztérium a Közlekedési, Energetikai és Hírközlési Minisztériummal közösen olyan intézkedéseket dolgoz ki, amely ösztönzi a megújuló energiahordozók piaci versenyképességét. A hulladék újrahasznosítását rendszeres támogatásokkal kívánják segíteni. Ugyancsak támogatnák az ún. környezetvédelmi ipar beruházásait, fejlesztéseit. Az ír kormány egy környezetvédelmi infrastrukturális befektetési programot állít fel, hogy segítse a fenntartható társadalmi és gazdasági IHMOGpVW $ foglalkoztatáspolitikában alkalmazott támogatásokat is úgy módosítanák, hogy azok egy tisztább termelési rendszer és kiterjedt környezetvédelmi gazdálkodás kialakulását segítsék. Ugyanakkor néhány, a fenntartható IHMOGpVVHO szembenálló támogatást (a nyersanyag-kitermelést és energiafelhasználást szolgáló támogatások) módosítani kívánnak.

2.2.2. Módosított adórendszer, ökoadók, árpolitika $] tU NRUPiQ\ WiPRJDWMD D] DGyNRUOiWRN HOPR]GtWiViW D PXQNDHU LUiQ\iEyO D N|UQ\H]HWV]HQQ\H]N IHOp 0HJYL]VJiOMiN D OHKHWVpJpW KRJ\ EHYH]HWKHWH új ökoadóLOOHWYHGLIIHUHQFLiOKDWyHHJ\OpWH]DGyIHQQWDUWKDWyIHMOGpVV]HPSRQWMDLQDN

37

PHJIHOHOHQ $ N|UQ\H]HWL DGyN EHYH]HWpVpYHO SiUKX]DPRVDQ PiV HOVVRUEDQ D PXQNDHUWWHUKHO N|OWVpJHNHWSOWiUVDGDORPEL]WRVtWiVLMiUXOpN FV|NNHQWHQpNtJ\D N|UQ\H]HWHW WiPRJDWy DGyUHQGV]HU HJ\~WWDO HOVHJtWKHWL D IRJODONR]WDWiVL OHKHWVpJHN EYOpVpW 'LIIHUHQFLiOW DGyUHQGV]HUUO NRQNUpWDQ D JpSMiUPYHN V]pQGLR[LG NLERFViWiViWILJ\HOHPEHYHYDGy]iVsal kapcsolatban írt a stratégia. Az árpolitika módosul a takarékos vízfelhasználás érdekében. (Összességében Q|YHNYYt]iUDN $]~MpStWpVKi]DNUDXJ\DQFVDNúj energia-díjszabási rendszert GROJR]QDN NL gVV]HVVpJpEHQ Q|YHNY Ki]WDUWiVL HQHUJLDiUDN $] HOEEL JD]GDViJL |V]W|Q]NDWDNDUpNRVDEEKi]WDUWiVLIRJ\DV]WiVLUiQ\iEDPR]GtWDQDN 2.2.3. Környezeti menedzsment rendszer $ VWUDWpJLiEDQ FpOXO W]WpN NL KRJ\ D helyi önkormányzatok számára az (0$6QDN PHJIHOHO N|UQ\H]HWL PHQHG]VPHQW UHQGV]HUW fognak kialakítani. Az EMAS az ISO 14001-es szabványhoz hasonló, HUHGHWLOHJ WHUPHO YiOODODWRN N|UQ\H]HWYpGHOPL |QV]DEiO\R]iViW VHJtW ~WPXWDWy a vállalat környezeti menedzsment rendszerének kiépítéséhez. Amennyiben a települési önkormányzatok számára egy hasonló szabványt kidolgoznak, úgy − az önkormányzatok ennek segítségével ki tudják építeni a környezeti irányítási UHQGV]HUNHWNpS]HWW.,5IHOHOV|NNHO  − D.,5IHOHOV|NHWUHQGV]HUHVWRYiEENpS]pVEHQpOHWKRVV]LJWDQXOiV DKLYDWDOEDQ GROJR]y YDODPHQQ\L WLV]WYLVHOW SHGLJ D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVVHO NDSFVRODWRV szakmai oktatásban kell részesíteni; − PHJKDWiUR]RWWLGQNpQWpUWpNHOQLNNHOODN|UQ\H]HWLWHOMHVtWPpQ\NHW − XJ\DQFVDNpUWpNHOLN DIHQQWDUWKDWyIHMOGpVWHOHSOpVL SURJUDPMiEDQNLW]|WW FpORN végrehajtását, megfogalmazzák a javításhoz szükséges változtatásokat, összevetik D]RNDWD]DNWXiOLV(8V]DEiO\R]iVEDQHOtUWN|YHWHOPpQ\HNNHO − rendszeresen értékelik, hogy az önkormányzati rendeletek megfelelnek-e az EU V]DEiO\R]iViEDQHOtUWN|YHWHOPpQ\HNQHN − N|WHOHVHNUHQGV]HUHVN|UQ\H]HWLIHOPpUpVWpVLGV]DNRV.,5iWYLOiJtWiVWYpJH]WHWQL Az auditálás eredményét és az eredmények alapján meghatározott további célokat IJJHWOHQDNNUHGLWiOWN|UQ\H]HWLHOOHQU|NKLWHOHVtWLN 2.2.4. Szennyezési jogok kereskedelme $](J\HVOWÈOODPRNEDQPN|G(PLVVLRQV7UDGLQJUHQGV]HUWDSDV]WDODWDLpVD JOREiOLV NOtPDYiOWR]iV PpUVpNOpVH LUiQWL HON|WHOH]HWWVpJ N\RWyL MHJ\]N|Q\Y  DUUD indította az Uniót, hogy 2005-ig megvizsgálja a szén-dioxid-kibocsátási jogának kereskedelmét OHKHWYp WHY JD]GDViJL PHFKDQL]PXVRN EHYH]HWKHWVpJpW (QQHN kapcsán az írek is hasonló vállalást fogalmaztak meg a stratégiában. (Az írek ugyanis 15%-os kibocsátás-csökkentést vállaltak!)

38

2.2.5. A nyilvánosság szerepe Az ír kormány felkérte a Fogyasztóvédelmi Igazgatóságot, hogy tegyen javaslatot arra nézve, hogyan lehetne a fogyasztókat ellátni a környezetvédelemmel kapcsolatos információkkal. Megjegyzés: )HOWHKHWHQ D] |NRFtPNpzés, a környezetbarát termékjelzés különféle formáinak ösztönzése, elterjesztése, lakossági ismertségük növelése kerül HOWpUEH $]LQIRUPiFLyKR]YDOyV]DEDGKR]]iIpUpVUOV]yOyW|UYpQ\pUWHOPpEHQelkészítik a környezetvédelmi információk kibocsátásának gyakorlati szabályrendszerét az illetékes hatóságok számára. Megjegyzés: Ez Magyarországon is szükséges lenne. %YtWLN D] 2UV]iJRV .|UQ\H]HWYpGHOPL ,QIRUPiFLyV 5HQGV]HUW (1)2  valamint fejlesztik a környezetvédelem intézményes oktatását. $VWUDWpJLDpUYpQ\HVVpJHLGNHUHWH $ QHP]HWL IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLD 1997-ben készült. A stratégia végrehajtásának QLQFV LGNHUHWH D]D] HOYLOHJ PHJKDWiUR]DWODQ LGUH V]yO $ VWUDWpJLiEDQ D]RQEDQ V]iPRV KDWiULGYHO WDOiONR]KDWXQN (]HN W|EEQ\LUH U|YLG pV N|]pSWiY~ FpONLW]pVHNKH] NDSFVROyGQDN Leggyakoribbak az 1, 3 és 5 éves KDWiULGN $ OHJWiYRODEEL KDWiULG  D]D]  pY  YROW $ VWUDWpJLiEDQ WHUPpV]HWHVHQHOIRUGXOWDNKRVV]DEEWiY~DNiULJWHUMHG SURJQy]LVRNLVGHD] D]RNKR]NDSFVROyGyIHODGDWRNKR]PiUQHPUHQGHOWHNKDWiULGNHW Megjegyzés: $NRQNUpWKDWiULGNUHQGV]HUHVHOKDJ\iViWSUREOpPiQDNWDUWMXN(]WPiU az Európai Közösség is megállapította magára nézve 1992-ben, amikor a saját addigi 20 éves tevékenységét elemezte.

4. Regionális szempontok a stratégiában $ WHUOHWLOHJ LOOHWpNHV HOVVRUEDQ N|UQ\H]HWYpGHOPL  KDWyViJRN D IHOHOVHL D nemzeti stratégia regionális (területi) alkalmazásának. Feladatuk a fenntartható IHMOGpV WHUOHWL SULRULWiVDLQDN PHJKDWiUR]iVD, az HQQHN PHJIHOHO (területi) szabályozóeszközökre javaslatot tenni, és a stratégia HOOHQU]pVpQHN WHUOHWL rendszerét kialakítani $]D] UHJLRQiOLVDQ HOWpU OHKHW D VWUDWpJLiKR] NDSFVROyGy SULRULWiVL VRUUHQG 3O HJ\LN WHUOHWHQ D PH]JD]GDViJ D WHUOHWKDV]QiODW fenntarthatósága, míg másutt a fenntartható turizmus és a közlekedés kaphat kiemelt ILJ\HOPHW5HJLRQiOLVDQXJ\DQFVDNHOWpUV]DEiO\R]yHV]N|]|NHWDONDOPD]KDWQDN

39

Megjegyzés: Fontos, hogy országosan nem egységes, hanem helyi sajátosságokhoz igazodik az alkalmazható eszközök vertikuma 3O HOWpU UHJLRQiOLV |NRFLPNpN HVHWOHJ HOWpU MHOOHJ SO LGHJHQIRUJDOPL V]iOOiVKHO\HNUH ~WKDV]QiODWUDHPLVV]LyUD pVQDJ\ViJ~|NRDGyNNLDODNtWiViUDYDQOHKHWVpJ WODKDWyViJRN~Q7HUOHWL)HQQWDUWKDWyViJL)yUXPRNDWUHQGH]QHN $VWUDWpJLDYpJUHKDMWiViQDNHOOHQU]pVHDPHJYDOyVtWiVEL]WRVtWpNDL A stratégia végrehajtásának OHJIEE HOOHQUH D NRUPiQ\. A kormány a stratégia szellemében át kívánja tekinteni valamennyi országos tervet, stratégiát, szektorális programot. A programok értékelésének egységesítése érdekében javasolták egy ún. stratégiai környezeti hatások értékelési rendszerének (SEA) létrehozását. $ 6($ NLGROJR]iViUD (8WiPRJDWiVW NpUWHN $ NRUPiQ\ YpOHPpQ\pQHN HOOHQU] szerepének) szakmai megalapozását a Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) látja el. A stratégia végrehajtásáról az érintett minisztériumok a Környezetvédelmi Ügynökség felé adnak jelentést, aki ezek alapján rendszeresen tájékoztatja a kormányt. Ezt a tájékoztatót, valamint az egyes minisztériumi jelentéseket, továbbá a stratégiához kapcsolódó jogszabályokat a )HQQWDUWKDWy )HMOGpV 1HP]HWL 7DQiFVD véleményezi. Így a Környezetvédelmi Ügynökség, illetve a kormány ennek ismeretében fogadhatja el azokat. $ )HQQWDUWKDWy )HMOGpV 1HP]HWL %L]RWWViJD PLQW iOODQGyDQ OpVH] IyUXP feladataDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVWpULQWRUV]iJRVV]HNWRUiOLV SROLWLNiNIHOOYL]VJiODWD IHOJ\HOHWH pV MDYDVODWWpWHO D]RN IHMOHV]WpVpKH] YDODPLQW HOOHQUL]QL D )HQQWDUWKDWy )HMOGpV1HP]HWL6WUDWpJLiMiQDNYpJUHKDMWiViW A területileg illetékes HOVVRUEDQ N|UQ\H]HWYpGHOPL  hatóságok D IHOHOVHL D stratégia regionális (területi) alkalmazását PN|GpVL WHUOHWN|Q HOOHQUL]QL. pl. regionális fejlesztési programokat, önkormányzatok tevékenységeit stb. $KHO\L|QNRUPiQ\]DWRNIHQQWDUWKDWyIHMOGpVVHONDSFVRODWRVWHYpNHQ\VpJpQHN  HOOHQU]pVpQHN HV]N|]H D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV WHOHSOpVL SURJUDPMD, amelynek tartalmi elemeit a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságok véleményezik a stratégia alapján. A másik fontos eszköz: az (0$6QDN PHJIHOHO N|UQ\H]HWL menedzsment rendszer kialakítása a településeken. Ennek kapcsán a településeknek EHOV |QHOOHQU]pVW YDODPLQW UHQGV]HUHV NOV DXGLWiOiVW .,5 iWYLOiJtWiV  LV végezniük kell. A stratégiának nincs költségvetési része. $ IHQQWDUWKDWy IHMOGpVW |V]W|Q] támogatások pénzügyi eszközeként az Ír kormány létrehozott egy új forrást. Az új Környezeti Partnerségi Alap HOVVRUEDQ a helyi (települési) hatóságok és a civil szervezetek fejlesztési projektjeit támogatja anyagilag.

40

$IHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLDWDUWDOPLHOHPHLV]HNWRUiOLVSURJUDPRN $N|YHWNH]V]HNWRURNEDSUyEiOMD D VWUDWpJLD LQWHJUiOQL D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV PH]JD]GDViJ HUGJD]GiONRGiV WHQJHUJD]GiONRGiV szempontjait: energiagazdálkodás, ipar, közlekedés, idegenforgalom. ,QWp]NHGpVHNDIHQQWDUWKDWyPH]JD]GDViJLJ\DNRUODWpUGHNpEHQ -

-

-

-

-

-

-

-

-

Az 1996 júliusában elindították az ún. Ä+HO\HV PH]JD]GDViJL J\DNRUODW D YL]HN nitrát-szennyezésének megakadályozására” HOQHYH]pV RUV]iJRV SURMHNWHW (EEHQ ~Q QLWURJpQIHOKDV]QiOiVL KDWiUpUWpNHNHW 1PWUiJ\D NYyWiNDW  KDWiUR]WDN PHJ D JD]GiONRGyNV]iPiUD(]DSURJUDPDUUDV]ROJiOKRJ\PHJHO]]pNDYL]HNQLWUiW WDUWDOPiQDN W~O]RWW Q|YHNHGpVpW pV MDYtWViN D] LYyYt] PLQVpJpW $ SURJUDP YpJUHKDMWiViWDWHUOHWLOHJLOOHWpNHVKDWyViJRNV]LJRU~DQHOOHQU]LN 1996 decemberében szabályozták D WDNDUPiQ\WHUP WHUOHWHNHQ D foszfortartalmú PWUiJ\iNKDV]QiODWiW$]RO\DQWHUOHWHNHQDKRODWDODMIRV]IRUWDUWDOPDW~OOpSLD] HOLUiQ\]RWW PpUWpNHW D V]LQWHW |W pY DODWW NHOO D MDYDVROW PpUWpNLJ FV|NNHQWHQL Gyakorlatilag a stratégia célja az, hogy évi 10%-kal csökkenjen a foszforbevitel az HON|YHWNH]pYDODWW $ 0H] eOHOPLV]HU pV (UGJD]GDViJL 0LQLV]WpULXP NLGROJR] HJ\ RO\DQ SURJUDPRW DPHO\ FV|NNHQWHQp D PH]JD]GDViJL WHUOHWHNUO D IHOV]tQL YL]HNEH NHUOIRV]IRUPHQQ\LVpJpWpVmérsékli az eutrofizációt. $0H]eOHOPLV]HUpV(UGJD]GDViJL0LQLV]WpULXPiWIRJyvezetési és tanácsadási programot és médiakampányt indít a IHQQWDUWKDWy PH]JD]GDViJL J\DNRUODW HOVHJtWpVpUH Az ír hulladékgazdálkodásról szóló 1996. évi törvény szabályozza a PH]JD]GDViJL KXOODGpNRN és a hígtrágya-kezelés, valamint a tápanyagpótlás N|YHWHOPpQ\HLW (]HN HOOHQU]pVH pV EHWDUWDWiVD  NO|Q|V WHNLQWHWWHO D] HJ\pQL gazdaságokra - a helyi önkormányzatok és a területileg illetékes hatóságok feladata. $7HDJDVFPH]JD]GDViJLNXWDWyLQWp]HW EL]WRVtWDQiDIHQQWDUWKDWyPH]JD]GDViJL gyakorlattal kapcsolatos képzést és szaktanácsadást a gazdálkodók számára. A tanácsadás szakmai felügyeletét a Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) látja el. eOHWEHOpSHWWD](8,33&GLUHNWtYiMDQ\RPiQDLQWHJUiOWV]HQQ\H]pVPHJHO]pVLpV HOOHQU]pVL MRJV]DEiO\ DPHO\ D PH]JD]GDViJL YiOODONR]iVRN V]iPiUD ~M követelményrendszert támaszt. A környezetbarát agrárgazdaságok támogatására a Kormány 1997 és 1999 között magasabb anyagi támogatások biztosításával segíti a gazdálkodókat a fenntartható PH]JD]GDViJLJ\DNRUODWHOpUpVpEHQ A Természeti Örökség Területein (hasonlóak a hazai tájvédelmi körzetekhez és pU]pNHQ\ WHUPpV]HWL WHUOHWHNKH]  IRO\y PH]JD]GDViJL WHUPHOpV LJD]JDWiVL IHOJ\HOHWL UHQGV]HUpW D 0H] eOHOPLV]HU pV (UGJD]GDViJL 0LQLV]WpULXP YDODPLQW D 0YpV]HWL pV .XOWXUiOLV 0LQLV]WpULXP HJ\WWHVHQ GROJR]]D NL D környezetvédelmi és gazdálkodó szervezetek bevonásával.

41

-

-

-

-

$ 0H] eOHOPLV]HU pV (UGJD]GDViJL 0LQLV]WpULXP LJ\HNV]LN HOpUQL KRJ\ D túllegeltetett gyepek támogatásátD](XUySDL.|]|VVpJUOpYUHQ|YHOMH 1999-re a gazdálkodók 30%-ának bevonását tervezik az Agrárkörnyezet-védelmi Programba (REPS). 1997-ig kialakítják az Országos Biodiverzitás-védelmi Tervet, amelyben PHJKDWiUR]]iNDV]NVpJHVOpSpVHNHWD]pOYLOiJVRNIpOHVpJpQHNPHJU]pVHpVD] D]WHOVHJtWWiMKDV]QiODWpUGHNpEHQ A Környezetvédelmi Minisztérium 1997-ben áttekinti az országban folyó belvízelvezetési és lecsapolási munkálatok hatásait. $0H]eOHOPLV]HUpV(UGJD]GDViJL0LQLV]WpULXPNRRUGLQiOMDDpeszticidekkel KDV]QiODWDWiUROiVD NDSFVRODWRVLVPHUHWWHUMHV]WPXQNiW $ 0H] eOHOPLV]HU pV (UGJD]GDViJL 0LQLV]WpULXP IRO\WDWMD D biogazdálkodás támogatását, beleértve az olyan lépések pénzügyi támogatást, amelyek a biotermékek eladási feltételeit, ismertségét, piaci versenyképességét javítják. EHQLQGXOHJ\PDQ\DJKXOODGpN~MUDKDV]QRVtWiVLRUV]iJRVSURJUDPDPHO\D] LSDUEDQpVPH]JD]GDViJEDQNHOHWNH]PDQ\DJKXOODGpNRNV]HOHNWtYJ\MWpVpUH és újrahasznosítására irányul. 1997-ben létrehoznak egy megújult Élelmiszerbiztonsági Hatóságot, amely a JHQHWLNDLODJ PyGRVtWRWW V]HUYH]HWHNEO *02N  V]iUPD]y pOHOPLV]HUHN HOOHQU]pVppUW LV IHOHOV OHV] -RJV]DEiOO\DO NtYiQMiN N|WHOH]Yp WHQQL KRJ\ D címkéken pontosabban fel kelljen tüntetni az élelmiszerek összetételét.

,QWp]NHGpVHNDIHQQWDUWKDWyHUGJD]GiONRGiVpUGHNpEHQ $ VWUDWpJLD KDQJV~O\R]]D KRJ\ D] HUGVOWVpJL DUiQ\ pYHQWH NE NDO növekszik, és ez egyike a legdinamikusabb változóknak. - RNWyEHUpWO KHNWiUUyOKHNWiUUD FV|NNHQWa környezeti hatásvizsgálatN|WHOHVHUGWHOHStWpVQDJ\ViJD - A Környezetvédelmi Miniszter a helyi önkormányzatokról szóló törvény módosításával nagyobb jogosítványokat kap (a nem hatásvizsgálat köteles - azaz KHNWiUQiONLVHEE HUGWHUOHWHNHQIRO\yWHYpNHQ\VpJHOOHQU]pVpUH - $ 0H] eOHOPLV]HU pV (UGJD]GDViJL 0LQLV]WpULXP iWWHNLQWL D MHOHQOHJL HUGJD]GiONRGiVL V]DEiO\R]iVRNDW .LDODNtWMD WRYiEEi D fenntartható HUGJD]GiONRGiV RUV]iJRV WHUYpW, és olyan eszközöket és monitoring-rendszert, DPHO\HNNHO D WHUY YpJUHKDMWiViEDQ pV D] HUGN iOODSRWiEDQ EHN|YHWNH] YiOWR]iV Q\RPRQ N|YHWKHW 8J\DQFVDN D PLQLV]WpULXP IHODGDWD HJ\  D IHQQWDUWKDWy HUGJD]GiONRGiVWV]ROJiOyJ\DNRUODWL~WPXWDWyNLDODNtWiVD - $0H]eOHOPLV]HUpV(UGJD]GDViJL0LQLV]WpULXPúj jogszabályokat alakít ki D IHQQWDUWKDWy HUGJD]GiONRGiV V]HPSRQWMDLQDN PHJIHOHOHQ  D YDGiOORPiQQ\DO D]pOKHO\HNGLYHU]LWiViQDNPHJU]pVpYHOD]DUDWiVVDODWDUYiJiVVDODSHV]WLFLGHN KDV]QiODWiYDOpVDUHNUHiFLyVOHKHWVpJHNIHMOHV]WpVpYHONDSFVRODWRVDQ - A Környezetvédelmi Minisztérium 1997-ben egy jogszabály-tervezetet bocsátott NL DPHO\EHQ HJ\WW V]HUHSHO D WiMNpSHN YpGHOPH D Yt]PLQVpJYpGHOHP D természeti és régészeti örökség megóvása. A tervezet szerint a területileg illetékes

42

KDWyViJRN NLMHO|OKHWQHN RO\DQ WHUOHWHNHW DPHO\HNHW D] HUGJD]GiONRGiV V]HPSRQWMiEyOpU]pNHQ\QHNPLQVtWKHWQHN 6.1.3. Intézkedések a tengerek védelme (fenntartható tengergazdálkodás) érdekében -

Az EU közös halászati politikájának keretében Írország folytatja a tenger KDONpV]OHWpQHN NH]HOpVpUH pV PHJU]pVpUH LUiQ\XOy HUIHV]tWpVHLW 7HNLQWHWWHO DUUD hogy ez a téma QHP pULQWLD KD]DLIHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLiWLVPHUWHWpVpWO eltekintünk.

6.1.4. Intézkedések a fenntartható energiagazdálkodás érdekében -

-

-

-

-

-

Az energiatakarékosságra és -hatékonyságra irányuló valamennyi programot támogatni kívánja Írország. Az Ír Energiaközpont folytatja energiatakarékossági programjának fejlesztését, beleértve az ipari energiafelhasználás hatékonyságának növelését, technikai tanácsadást, információs kampányokat és támogató intézkedéseket A Közlekedési, Energetikai és Hírközlési Minisztérium Megújítható Energia Stratégiája szerint a megújuló energiahordozók felhasználása 1999-re 10%-ot fog kitenni, a program keretén belüli további emelkedés 2010-re pedig 14%-ot eredményez. A Pénzügyminisztérium a Közlekedési, Energetikai és Hírközlési Minisztériummal közösen olyan intézkedéseket dolgoz ki, amely ösztönzi a megújuló energiahordozók felhasználását, piaci versenyképességüket. $NLRWyLMHJ\]N|Q\YEHQËURUV]iJD]WDFpOWW]WHNLPDJDHOpKRJ\LJDV]pQ dioxid, a metán, és a nitrogén-oxidok kibocsátását az 1990-es szintekhez képest 15%-kal csökkenti. Írország elkészít egy tanulmányt, amelyben értékeli az üvegházhatást kiváltó gázok visszaszorításáraW|UHNYLQWp]NHGpVHLQHNKDWpNRQ\ViJiW ,QWp]NHGpVHN V]OHWQHN D NpQGLR[LG pV QLWURJpQR[LGRN HUPYL NLERFViWiViQDN csökkentésére. Ennek egyik eleme lesz, hogy alacsony nitrogén-oxid-kibocsátású HQHUJLDKRUGR]yNDWIRJQDNDONDOPD]QLV]iPRVHUPEHQD]HQHUJLDV]ROJiOWDWyND] állammal kötött ún. önkéntes megállapodásuk alapján. ËURUV]iJUDWLILNiOQLIRJMDEHQDNpQNLERFViWiVUyOV]yOyRVOyLMHJ\]N|Q\YHW A nitrogén-oxidok kibocsátása tekintetében Írország szigorúbb határértékek megállapítására törekszik, mint az EU. $W]HJHOW]HOpVpYHONDSFVRODWRVKDWiUpUWpNHNHWFV|NNHQWHQLIRJMiN A kormány továbbra is ellenzi a nukleáris energiatermelés terjedését. Írország DOitUWD D 1XNOHiULV %L]WRQViJL (J\H]PpQ\W pV DNWtYDQ N|]UHPN|GLN D UDGLRDNWtY KXOODGpNRNNH]HOpVpUOV]yOy~MQHP]HWN|]LHJ\H]PpQ\NLGROJR]iViEDQ

43

6.1.5. Intézkedések a fenntartható ipar érdekében -

-

-

-

A jogi szabályozóeszközök jelenlegi túlsúlyát igyekszik csökkenteni a kormány a piaci alapú eszközök nagyobb arányú alkalmazásával. A szabályozóeszközök VNiOiMiQDNEYtWpVpWOKDWpNRQ\DEEHUHGPpQ\HNHOpUpVpWUHPpOLN UD D N|UQ\H]HWWHUKHO LSDUL iJD]DWRN W|EEVpJpQpO PiU PN|GQL IRJ D] (8 IPPC direktívájában foglalt egységesített környezetvédelmi engedélyezési rendszer. A hulladékgazdálkodásról szóló 1996-os törvény rövidesen hatályossá válik. Ez megnövekedett hangsúlyt helyez a hulladék újrahasznosítására, az ipari folyamatok VRUiQ NHOHWNH] KXOODGpNRNUD YDODPLQW D KXOODGpNNi YiOy LSDUL WHUPpNHNUH pV csomagolóanyagaikra. Növelni fogják a WHUPHON J\iUWyN  IHOHOVVpJpW a hulladék kezelését és ~MUDIHOKDV]QiOiViWLOOHWHQ$KXOODGpN~MUDKDV]QRVtWiViWUHQGV]HUHVWiPRJDWiVRNNDO segítik, hogy a vállalatok számára biztosítsák a versenyképességet. A Környezetvédelmi Ügynökség 1997-re összeállítja és közzéteszi a legnagyobb LSDULN|UQ\H]HWV]HQQ\H]NUHJLV]WHUpW

Megjegyzés (] (8 N|YHWHOPpQ\ $] ,33& GLUHNWtYD XJ\DQLV N|WHOH]Yp WHV]L D] HXUySDL V]HQQ\H]DQ\DJNLERFViWyN Q\LOYiQWDUWiViW (3(5  DPHO\ V]pOHV körben biztosít hozzáférést a polgárok számára a környezeti adatokhoz. -

-

-

-

ËURUV]iJ WiPRJDWMD D]W D QHP]HWN|]L NH]GHPpQ\H]pVW DPHO\ MRJLODJ N|WHOH] pUYpQ\V]DEiO\R]iVWtUQDHOD]illékony szerves vegyületek csökkentésére. Gazdasági és Foglalkoztatási Minisztérium felülvizsgálja a jelenlegi ipari technológiákat és koordinálja a tisztább gyártási technológiák és mechanizmusok elterjesztését. Az EU EMAS rendeletének önkéntes alkalmazására ösztönzik a fontosabb ipari vállalatokat. $]LSDULIHMOHV]WpVHNWiPRJDWiViWDN|UQ\H]HWYpGHOPLHOtUiVRNEHWDUWiViKR]N|WLN A Környezetvédelmi Ügynökség a Központi Statisztikai Hivatallal és a Közlekedési, Energetikai és Hírközlési Minisztériummal közösen kidolgozza az ipar környezeti teljesítményének (környezeti kibocsátásainak és igénybevételének) értékelési módszerét. A vizsgálat eredményei alapján tanácsokat ad az ipar számára a nagyobb hatékonyság eléréséhez. ÈWWHNLQWLN D] tU OHKHWVpJHNHW D környezetvédelmi ipar területén, beleértve a szennyezést akadályozó technológiák gyártását, valamint szolgáltatásokat. Az ír kormány vállalta az újítások gyors alkalmazását a tudomány és a technológia területén, összhangban az 1996-os Tudományos, Technológiai és Innovációs Fehér Könyvvel (White Paper). A környezetvédelmet és a fenntarthatóságot az ipar területén a kormányhivatalok, PLQLV]WpULXPRNN|]|WWLV]RURVDEEHJ\WWPN|GpVUHQGV]HUHVHJ\H]WHWpVJDUDQWiOMD Ennek érdekében létrehozzák a minisztériumok ún. „Zöld Hálózatát”.

44

6.1.6. Intézkedések a fenntartható közlekedés érdekében -

-

-

-

-

-

A kormány közlekedéspolitikája és a közúti közlekedés fejlesztése hozzájárul a gazdasági növekedéshez. $ NRUPiQ\ WRYiEEL HUIHV]tWpVHNHW WHV] D PiU PHJOpY ~WKiOy]DW hatékonyabb PN|GpVH érdekében. A kormány továbbra is támogatja és fejleszti a tömegközlekedési rendszert és az infrastruktúrát. *D]GDViJL WiUVDGDOPL N|UQ\H]HWYpGHOPL pV UHJLRQiOLV HOQ\HL PLDWW D vasút IHOKDV]QiOyN|]SRQW~pVWDNDUpNRVIHMOHV]WpVHV]LQWpQHOWpUEHNHUO A Környezetvédelmi Minisztérium és a Közlekedési, Energetikai és Hírközlési 0LQLV]WpULXP HJ\WW IRJQDN PN|GQL KRJ\ IHQQWDUWKDWyEE pV N|UQ\H]HWYpGHOPL szempontból elfogadhatóbb alternatívákat szolgáltassanak a személygépkocsiközlekedés helyett. Ez jelenti egyrészt a nem motorizált közlekedés, valamint a tömegközlekedés fejlesztését. Dublin Közlekedési Programjának megvalósítását felgyorsítják. A közúti közlekedés zajártalmának csökkentése érdekében új zajártalmi korlátozások kerülnek kifejlesztésre. A nem motorizált közlekedés OHKHWVpJHLMDYXOQLIRJQDN(QQHNNHUHWpEHQPHJQD kerékpárutak hossza, és növekszik a gyalogosok biztonsága. A Környezetvédelmi Minisztérium és a Dublini Közlekedési Hivatal aktívan tudatformáló munkát folytat annak megértetéséért, hogy D] HJ\UH Q|YHNY MiUPIRUJDORPHJ\UHNHYpVEpIHQQWDUWKDWy A kormány kutatásokat végeztet annak megbecsülésére, hogy a közúti közlekedés PLO\HQ MHOOHJ pV QDJ\ViJUHQG H[WHUQiOLV  NiURNDW RNR] D N|UQ\H]HWEHQ pV D NDSRWW HUHGPpQ\HNHW HOpUKHWYp WHV]L PLQG D N|]YpOHPpQ\ PLQG D 1HP]HWL .|]~WNH]HO+DWyViJ15$ YDODPLQWDKHO\L|QNRUPiQ\]DWRNV]iPiUD$]15$ NO|QE|] WHUYH]HWHNHW GROJR] NL D] H[WHUQiOLiN D N|]OHNHGpV iOWDO RNR]RWW NOV költségek, anyagi károk) kezelésére, és a további úthálózati terveket ezek figyelembevételével dolgozza ki. $NRUPiQ\WiPRJDWMDDN|]OHNHGpVNOVN|OWVpJHLQHNLQWHUQDOL]iOiViW ËURUV]iJ WiPRJDWMD D] (8 MDYDVODWDLW D MiUPYHN V]pQGLR[LGNLERFViWiViQDN FV|NNHQWpVpUH YDODPLQW D KDWpNRQ\ ]HPDQ\DJIHOKDV]QiOiV~ MiUPYHN támogatására. A JpSMiUPYHNDGy]iViYDO kapcsolatos ír politika figyelembe fogja YHQQL D OHYHJ V]pQGLR[LGWDUWDOPiQDN FV|NNHQWpVpYHO NDSFVRODWRV FpORNDW $PHQQ\LEHQ D] (8 MRJV]DEiO\DL PHJHQJHGLN PHJIRQWROMiN D] RO\DQ MiUPYHN piaci támogatását (adókedvezményekkel), amelyek hatékonyabban és N|UQ\H]HWNtPpOEEHQ]HPHOQHN Az 1995-ös költségvetés keretében indított program, amely támogatja az öregebb autók lecserélését új gépkocsikra, LJ IHQQPDUDG $ MiUPSDUN LO\HQ LUiQ\~ kicserélését a program idején anyagi eszközökkel is támogatják. A program hatásait folyamatosan nyomon követik. A Környezetvédelmi Minisztérium támogatja az DXWyLSDUEDQ D]RNDW D IHMOHV]WpVHNHW DPHO\HN D MiUPLSDU KXOODGpNDLQDN újrahasznosítására törekednek. ËURUV]iJWiPRJDWMDD](8*pSMiUPh]HPDQ\DJ3URJUDPMiW

45

-

Írország támogatja a kipufogógázok kibocsátásával kapcsolatos uniós szigorításokat. MDQXiUHOVHMpWODQpJ\pYQpOLGVHEEDXWyNHOOHQU]pVH kiszélesedik. Különös KDQJV~O\WIHNWHWQHNDNLSXIRJyJi]RNHOOHQU]pVpUH A légi közlekedés szén-dioxid- és a nitrogén-oxid-kibocsátásával kapcsolatban Írország ösztönzi az EU keretein belül a kérdés szélesebb nemzetközi összefüggésben való kezelését, tekintettel a nemzeti versenyképességre.

Megjegyzés: Azaz csak akkor tesznek korlátozó intézkedéseket, ha más nemzeti légitársaságok is!

6.1.7. Intézkedések a fenntartható idegenforgalom érdekében -

-

-

-

-

-

A területhasználattal kapcsolatos politika kialakításában a Környezetvédelmi Minisztérium a turizmus fejlesztésének kérdését is figyelembe veszi. $ WHUOHWL WHUYH] KDWyViJRN PHJIHOHO WHUYHNUO gondoskodnak a fenntartható turisztikai fejlesztések érdekében. $] ,GHJHQIRUJDOPL pV .HUHVNHGHOPL 0LQLV]WpULXP UH NLDODNtWMD D] ~Q IHVWL tájak kezelésének új hálózati rendszerét. A Idegenforgalmi és Kereskedelmi Minisztérium elkészíti az idegenforgalmi szektor számára a KHO\HVN|UQ\H]HWLPHQHG]VPHQWUO szóló iránymutatóját. $ 0YpV]HWL pV .XOWXUiOLV 0LQLV]WpULXP JRQGRVNRGLN D KHO\HV N|UQ\H]HWL menedzsment irányelveinek betartásáról, beleértve az energiatakarékosságot a PHPOpNLpSOHWHNEHQpVDWXUL]PXVPiVNHGYHOWKHO\HLQ 0YpV]HWLpV.XOWXUiOLV0LQLV]WpULXPDFVRSRUWRVN|]OHNHGpVWOiWRJDWiVW|V]W|Q]L az egyénivel szemben a nemzeti parkokban. $WHQJHUSDUWRNYpGHOPpUOV]yOyW|UYpQ\WDPHO\PHJWLOWMDpVEQWHWLDVWUDQGRNRQ KRPRNGQpNHQ pV D WHQJHUSDUWL |NRV]LV]WpPiNEDQ D N|UQ\H]HWL NiURNR]iVW továbbra is teljes mértékben betartatják. 0YpV]HWL pV .XOWXUiOLV 0LQLV]WpULXP HOtUMD KRJ\ D WXUL]PXV FpOMDLUD NLMHO|OW IRO\ySDUWLV]DNDV]RNKDMyNLN|WNYt]LW~UDWiERUKHO\HNVWE OHJ\HQHNIHOV]HUHOYHD szennyvíz és a hulladék tárolására alkalmas infrastruktúrával. A helyi hatóságok HOOHQU]LNH]HNPN|GpVpWpVNDUEDQWDUWiViW 0YpV]HWLpV.XOWXUiOLV0LQLV]WpULXPPHJIHOHOLJD]JDWiVLVWUDWpJLiNDWGROJR]NLD folyóvölgyi régészeti objektumok védelme érdekében, amelyben könnyen kárt tehet a vízi turizmus. Megfontolják bizonyos nem fenntartható turisztikai formák megszigorítását, illetve megtiltását. 6]NVpJ HVHWpQ D .|UQ\H]HWYpGHOPL 0LPLV]WpULXP D 0YpV]HWL pV Kulturális Minisztérium, az Idegenforgalmi és Kereskedelmi Minisztérium, valamint a Tengerészeti Minisztérium iránymutatással szolgál a helyi hatóságok számára. Az Idegenforgalmi és Kereskedelmi Minisztérium, valamint a Tengerészeti Minisztérium kutatásokat végez az idegenforgalmi célterületek „kritikus telítettségi szintjének” megállapítására, különös tekintettel az érzékeny tengerparti és

46

-

természeti területekre, hogy alapot szolgáltassanak a fenntartható turistalétszám meghatározásához. $] ,GHJHQIRUJDOPL pV .HUHVNHGHOPL 0LQLV]WpULXP YDODPLQW D 0YpV]HWL pV Kulturális Minisztérium kidolgozza és széles körben terjeszti azokat az ismereteket, amelyek az érzékeny területeken a turizmus lehetséges hatásait tudatosítják a köztudatban.

$IHQQWDUWKDWyIHMOGpVVHONDSFVRODWRVN|UQ\H]HWYpGHOPLWpPDN|U|N $] ))16 NO|Q IRJODONR]LN D N|UQ\H]HWYpGHOHP N|YHWNH] WHUOHWHLYHO vízvédelem, tengerpartok védelme, természetés tájvédelem, KXOODGpNJD]GiONRGiVOHYHJYpGHOHP. 6.2.1. Vízvédelem -

-

-

-

-

-

-

ËURUV]iJ Yt]J\MWUH pSO JD]GiONRGiVW WHUOHWL WHUYH]pVW IRJ IRO\WDWQL (QQHN érdekében elkészíti az új Yt]J\MWJD]GiONRGiVLWHUYHLW (Ez gyakorlatilag az EU 2000-es vízügyi keretdirektívájának a követelménye.) Az 1996-os hulladékgazdálkodási törvény kapcsán új szabályozások és KDWiUpUWpNHN NHUOQHN EHYH]HWpVUH D KXOODGpN HOKHO\H]pVpEO DGyGy Yt]V]HQQ\H]pV PHJHO]pVpUH ÒMYt]PLQVpJLV]DEYiQ\RNDWGROJR]QDNNLDGLII~]V]HQQ\H]pVPHJHO]pVpUH 1997-ben Írország ratifikálja az ENSZ nemzetközi vizek védelmével kapcsolatos egyezményét. Az 1996-os halászati törvény annak érdekében lép érvénybe, hogy a KDOJD]GiONRGiVDPDJDVN|UQ\H]HWYpGHOPLHOtUiVRNNDO|VV]KDQJEDQIHMOGKHVVHQ A Yt]PLQVpJLJD]GiONRGiVLWHUYHN (WQMP-k) kidolgozására és felülvizsgálatára (szintén EU követelmény) a Környezetvédelmi Ügynökség új módszereket dolgoz ki. 1998 végére a Környezetvédelmi Ügynökség átfogó vizsgálatot végez a vizek PLQVpJL iOODSRWiUyO pV EHFVOpVW YpJH] D YL]HNEH MXWy WiSDQ\DJRN pV WR[LNXV anyagok mennyiségére vonatkozóan. A Környezetvédelmi Ügynökség irányításával egy nemzeti talajvízprogram NpV]O KRJ\ IHOPpUMpN D NpV]OHWHNHW LOOHWYH D]RN PLQVpJpW YDODPLQW KRJ\ javaslatok születhessenek a készletek védelmére és fenntartható használatára. $ Yt]PLQVpJL V]DEYiQ\RN pV N|YHWHOPpQ\HN EHWDUWiVD pUGHNpEHQ D] LYyYt] pV szennyvízhálózat fejlesztési programjai folytatódnak. A kormány anyagilag támogat olyan nagy projekteket, mint például a Dublini Vízstratégia. A Környezetvédelmi Minisztérium, valamint a helyi önkormányzatok egy országos, valamit települési vízvédelmi programot dolgoznak ki és vezetnek be. A SURJUDPRNNLWpUQHNDYt]PLQVpJUHQGV]HUHVHOOHQU]pVpUH $GtMV]DEiVLSROLWLNDDYt]WDNDUpNRVViJRWIRJMDV]HPHOWWWDUWDQL~J\D]LSDULPLQW a lakossági vízfelhasználás területén.

47

6.2.2. Természet- és tájvédelem -

-

Az 1976-os természetvédelmi törvény módosításával a törvény által szabályozott eljáráskörbe kerülnek a Természeti Örökség Területei. A nemzeti parkokról szóló törvényt 1997-ben hirdetik ki, annak érdekében, hogy a nemzeti parkokat, nemzeti kerteket, történelmi emlékhelyek kijelölését, védelmüket, a területükön folyó tevékenységet jogilag szabályozzák. 1997-ben jelenik meg az Országos Biodiverzitás-védelmi Terv.

6.2.3. Hulladékgazdálkodás -

-

-

Az 1996-os hulladékgazdálkodási törvény rendelkezései között szerepel többek között: •  PiMXV HOVHMpWO KXOODGpNOHUDNy WHOHSKHO\HN PN|GpVpW D Környezetvédelmi Ügynökség engedélyéhez kötik. • A csomagolási hulladékkal kapcsolatos rendelkezések • A Környezetvédelmi Ügynökség elkészíti a toxikus anyagokat tartalmazó hulladékok leltárát. A hulladékgazdálkodási politika eredményeképpen: • UH D NHOHWNH] NRPPXQiOLV KXOODGpN PHQQ\LVpJpQHN Q|YHNHGpVH PHJiOO 2010-re 20%-kal csökken. • 1999-re újrahasznosításra kerül az eddig lerakással ártalmatlanított hulladékok 20%-a. • UHRVUHOHJDOiEERVPpUWpNOHV]DFVRPDJROyDQ\DJRNEyO származó hulladék újrahasznosítása. Továbbfejlesztett statisztikai módszerek segítik a hulladékgazdálkodás hatékonyságának megbecsülését. ÒMJD]GDViJLOHKHWVpJHNHWWiUQDNIHODKXOODGpNPHQQ\LVpJpQHNFV|NNHQWpVpUHpV az újrahasznosítás hatékonyságának növelésére. 1998-ra a Környezetvédelmi Ügynökség elkészíti a veszélyes hulladékok kezelésének országos tervét. Az újrahasznosítási és más különleges hulladékkezelési eljárásokat az EU N|]UHPN|GpVpYHODQ\DJLWiPRJDWiVEDQUpV]HVtWLN

/HYHJYpGHOHP -

$OHYHJPLQVpJpWDN|UQ\H]HWSROLWLNDLJ\HNV]LNPHJUL]QLLOOHWYHD]LSDURVRGRWW területeken javítani. Írország támogatja a nemzetközi kezdeményezéseket az éghajlat megváltozásának, D] y]RQUpWHJ VpUOpVpQHN LOOHWYH D KDWiURNRQ iWQ\~Oy OHYHJV]HQQ\H]pV megakadályozására.

48

-

Kutatások folynak a savasodást okozó ülepedések, különösen a kén-dioxid és a nitrogén-oxidok terén. ËURUV]iJ WiPRJDWMD V]LJRU~EE OHYHJV]HQQ\H]pVL V]DEYiQ\RN EHYH]HWpVpW D] (8 ban. A Környezetvédelmi Ügynökség kidolgozza a OHYHJPLQVpJPRQLWRULQJRUV]iJRV programját.

6.3. A stratégia társadalmi környezettel foglalkozó munkarészei A nemzeti stratégia részletesen foglalkozik a területi tervezés kérdéseivel, az pStWHWW N|UQ\H]HW INpQW WHOHSOpVL N|UQ\H]HW  IHQQWDUWKDWy IHMOHV]WpVpYHO YDODPLQW D társadalmi környezettudat alakulásával.

6.3.1. A fenntartható területi tervezés -

-

-

-

A területfejlesztési tervek készítésének tartalmi és formai elemeit olyan MRJV]DEiO\RN IRJMiN PHJKDWiUR]QL DPHO\HN N|YHWHOPpQ\NpQW tUMiN HO D WHUYH] KDWyViJRNUpV]pUHDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVV]HPSRQWMDLQDNILJ\HOHPEHYpWHOpW A Környezetvédelmi Minisztérium kidolgozza a területhasználattal kapcsolatos új irányelveit. A területileg illetékes hatóságoknak kiemelt szerepük lesz a helyi önkormányzatok fejlesztési terveihez nyújtott iránymutatás kidolgozásában, valamint azok HOOHQU]pVpEHQ Az 1976-os természetvédelmi törvény módosításával tisztázzák a területfejlesztési OHKHWVpJHNHWD]pU]pNHQ\WHUPpV]HWLWHUOHWHNHQ $NRUiEELHOOHQU]pVDOyOIHOPHQWHWWIHMOHV]WpVHNHWIHOOYL]VJiOMiN Ratifikálják az ENSZ határokon átnyúló környezeti hatások vizsgálatáról szóló egyezményét. Az IPPC direktíva $] (8 LQWHJUiOW V]HQQ\H]pVPHJHO]pV pV HOOHQU]pVUO V]yOy jogszabálya) PN|GpVpW WHUOHWL KDWiVDLW IRO\DPDWRVDQ HOOHQU]LN $] tJ\ V]HU]HWW tapasztalatokat, eredményeket beépítik a területi tervezés folyamatába. $WHUYH]KDWyViJRNDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVVWUDWpJLDLV]HPSRQWMDLEyOUHQGV]HUHVHQ (ötévenként) felülvizsgálják a települések rendezési terveit, a szükséges fejlesztéseket és az infrastrukturális szolgáltatásokat.

6.3.2. A fenntartható településpolitika -

A fenntartható településfejlesztéstDN|YHWNH]NVHJtWLN • 6]RURV HJ\WWPN|GpV D területhasználattal kapcsolatos tervezés és a közlekedésfejlesztési tervezés között. • Bizonyos területeken kívánatos a ODNRVViJ VUVpJpQHN Q|YHOpVH a települések területi terjeszkedésével szemben, a tájak megóvása érdekében.

49

• Az új fejlesztési terveknek határozott különbséget kell tenniük a vidéki és a városi területhasználat között. • A helyi önkormányzatok fejlesztési tervei integrálódjanak a Local Agenda 21ben. - A fenntartható városfejlesztési politika kulcselemei: • integrált gazdasági és társadalmi stratégiai tervezés, • ökológiai alapelvek, • MDYtWRWWHOpUKHWVpJ • N|UQ\H]HWLPLQVpJMDYtWiV • nyílt terek, • SDUWQHULPHJN|]HOtWpVHJ\WWPN|GpV -

Az építészeti örökség védelme érdekében új jogszabályokat alkotnak, amelyek az LQWp]NHGpVLpVSpQ]J\LHV]N|]|NEYtWpVpYHOKDWpNRQ\NHUHWHWEL]WRVtWDQDNDIHQWL célok eléréséhez. - Az építkezésekkel kapcsolatos hatályos szabályozások (1992) nyomán a szigetelési V]DEYiQ\RN V]LJRURGWDN PHO\QHN HUHGPpQ\HNpSSHQ D] pSOHWHNEHQ W|UWpQ HQHUJLDIHOKDV]QiOiVNDOFV|NNHQWUHD]~MV]DEYiQ\RNQDNN|V]|QKHWHQ a háztartások által kibocsátott szén-dioxid mennyisége 2%-kal csökken. A szabályozások felülvizsgálatából adódóan további 5%-os energiamegtakarítás pUKHWHOD]pSOHWHNIWpVHWHUpQ - $]~MpStWpVKi]DNUDúj energiadíjszabási rendszert dolgoznak ki. - A kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a házépítéssel és a városi környezettel kapcsolatos intézkedései összhangban legyenek a HABITAT Agenda-val. - A lakásépítési politika támogatja a fenntartható településszerkezetet, ugyanakkor küzd az olyan szociális jelenségek ellen, mint pl. a szegregáció. - A tapasztalatok tükrében felülvizsgálják a lakóterületi fejlesztési irányelveket az ún. adókedvezményes területeken. − A Város- és Vidékfejlesztési Program települések megújításával (rehabilitációjával) foglalkozó alprogramja ösztönzi, hogy a befektetések továbbra is a falvak és a városok megújulását, a beépített területek rehabilitációját, valamint DPHPOpNLpSOHWHNIHO~MtWiViWLOOHWYHYpGHOPpWV]ROJiOMiN - A Környezetvédelmi Minisztérium hivatalosan kérni fogja az Ír Szabványügyi Hivatalt, hogy módosítsa a vízöblítéses WC-vel kapcsolatos szabványát víztakarékosabb irányba.

6.3.3. A társadalmi tudatformálás, a fogyasztói magatartás befolyásolása -

A kormány felkéri a Fogyasztóvédelmi Igazgatóságot, hogy tegyen javaslatot arra nézve, hogyan lehetne a fogyasztókat ellátni a környezetvédelemmel kapcsolatos információkkal.

Megjegyzés )HOWHKHWHQ D] |NRFtPNp]pV D N|UQ\H]HWEDUiW WHUPpNMHO]pV NO|QIpOH formáinak ösztönzése, elterjesztése, lakossági ismertségük növelése kerül HOWpUEH 50

-

-

-

Ugyancsak felkéri a Fogyasztóvédelmi Igazgatóságot, hogy a Gazdasági és Foglalkoztatási Minisztériummal, illetve Környezetvédelmi Minisztériummal együtt készítsen egy gyakorlati szabályzatot az ún. zöld kereskedelem számára. $]LQIRUPiFLyKR]YDOyV]DEDGKR]]iIpUpVUOV]yOyW|UYpQ\pUWHOPpEHQHONpV]tWLND környezetvédelmi információk kibocsátásának gyakorlati szabályrendszerét az illetékes hatóságok számára. Az ENFO (Olyan, mint a mi 1995. évi LIII. törvényünk szerint létrehozott Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerünk.) V]HUHSHWRYiEEEYO Az Oktatási Minisztérium segíti és fejleszti a környezetvédelmi oktatást a hivatalos intézményes oktatási rendszeren belül.

6.4. A stratégia globális kérdésekkel foglalkozó munkarészei Az ír stratégia a globális problémák megoldásához szükségesnek véli a nemzetközi kereskedelem terén és nemzetközi szervezetekben, fórumokon - a IHQQWDUWKDWyIHMOGpVpUGHNpEHQNLIHMWHWWDNWLYLWiVWtJ\H]HNNHONO|QIRJODONR]LN 6.4.1. A nemzetközi kereskedelem fenntartható fejlesztése -

-

-

A kereskedelmi intézkedéseket felülvizsgálják annak érdekében, hogy azok |VV]KDQJEDQ OHJ\HQHN D] $JHQGD EHQ HOLUiQ\]RWW Q\LWRWW GLV]NULPLQiFLyWyO PHQWHVpVSiUWDWODQNHUHVNHGHOPLUHQGV]HUUHONO|Q|VILJ\HOPHWV]HQWHOYHDIHMOG országok szükségleteinek. Írország támogatja az olyan többoldalú kereskedelmi megállapodásokra irányuló (8FpONLW]pVWDPHO\HNFpOMDDN|UQ\H]HWYpGHOPHLOOHWYHDIHQQWDUWKDWyIHMOGpV szempontjainak integrálása a kereskedelmi elvekbe és gyakorlatba. $ 0YpV]HWL pV .XOWXUiOLV 0LQLV]WpULXP NpV] EiUPLO\HQ V]NVpJHV W|UYpQ\L kiegészítést megtenni annak érdekében, hogy Írország még 1997-ben aláírhassa a YDGRQpOYHV]pO\H]WHWHWWIDMRNQHP]HWN|]LNHUHVNHGHOHPUOV]yOyHJ\H]PpQ\W

 ËURUV]iJ V]HUHSH D QHP]HWN|]L V]HUYH]HWHNEHQ D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV érdekében -

Írország aktívan részt vesz az ENSZ Agenda 21 programjában. A kormány kész a hivatalos fejlesztési hozzájárulást éves szinten 0,05%-kal emelni DQQDNpUGHNpEHQKRJ\H]HOpUMHD](16=iOWDOHOLUiQ\]RWWRWD*'3EO Írország 1998-ban OECD környezetvédelmi felülvizsgálatot kért. ËURUV]iJWiPRJDWMDD](XUySDL8QLyWDEEDQKRJ\DIHQQWDUWKDWyIHMOGpVDN|]|VVpJ szektorális politikáinak alkotmányos alapelvévé váljon.

51

7. A szektorális programok kapcsolatai -

-

/HJNHYpVEp D WHUPpV]HWYpGHOPL V]HPSRQWRN pV D PH]JD]GDViJL FpORN N|]|WW IHGH]KHW IHO D] |VV]KDQJ A stratégia csak csekély mértékben mozdítaná el a PH]JD]GDViJRW D IHQQWDUWKDWyViJ LUiQ\iED ,QNiEE FVDN D MHOHQOHJL WHUPHOpVL V]HUNH]HWHN PHJU]pVpYHO D] D]RN iOWDO RNR]RWW N|UQ\H]HWYpGHOPL SUREOpPiNDW próbálja kezelni. pl. komoly gondnak ítélik az intenzív állattenyésztés megoldatlan szennyvíz- és hulladékkezelési problémáit, de még véletlenül sem gondolnak H[WHQ]LILNiFLyUD ,GQNpQW PHJHPOtWLN KRJ\ D OiSRN pV D YL]HV pOKHO\HN WHUOHWH az eredeti 5-6%-ára zsugorodott a belvízelvezetés, valamint a talajvíz süllyesztése folytán. Miközben arról írnak, hogy ezt a rendszert teljesen felül kell vizsgálni, QpKiQ\ROGDOODONpVEESHGLJKDQJV~O\R]]iNKRJ\IHMOHV]WHQLNHOOpUWVGEYtWHQL a drénrendszert az intenzív állattenyésztés belvizes, ill. magas talajvízállású területein, mert különben nagyon leromlana a talajvizek állapota. $ OHJV]RURVDEE HJ\WWPN|GpV D WHUOHWKDV]QiODWWDO NDSFVRODWRV WHUYH]pV pV D közlekedésfejlesztési politika között mutatható ki. Bár a közlekedéspolitikai IHMH]HWHQ EHOO QpKiQ\ HOOHQWPRQGiVW pV OHJINpSSHQ D WHUPpV]HWYpGHOPL szempontokkal való szembenállást tapasztaltunk.

Összességében véve csak néhány helyen lehetett érzékelni a szektorális programok közötti, a fenntarthatóság irányába mutató kapcsolatokat.

52

4.5. Görögország 1. A feQQWDUWKDWyIHMOGpVKiURPSLOOpUpQHNpUYpQ\HVOpVH A johannesburgi dokumentumban kimondják, hogy Görögország a fenntartható IHMOGpV PHJYDOyVtWiVD pUGHNpEHQ DUUD W|UHNV]LN KRJ\ D N|UQ\H]HWL D JD]GDViJL pV D szociális kérdéseket mindig integráltan egymással összefüggésben tárgyalják meg. Olyan kiegyensúlyozott gazdaságot szeretnének kialakítani, ahol a fejlett és a fejletlen UpJLyN N|]|WWL NO|QEVpJHN IRNR]DWRVDQ HOWQQHN DKRO D N|]SRQWSHULIpULD SUREOpPD PHJV]QLN DKRO HUV|GLN D V]RFLiOLV EL]WRQViJ DKRO HUV|GLN D QDJ\YiURVRN pV D kistelepülések környezeti és kulturális identitása. Szociális pillér $ MRKDQQHVEXUJL DQ\DJEDQ PHJOHSHQ kevés szó esik a szegénység elleni N]GHOHPUO. Annyi derül ki, hogy melyek az illetékes minisztériumok és szervezetek (Környezetvédelmi és Munkaügyi, Egészségügyi és Népjóléti, valamint a .OJ\PLQLV]WpULXPpVD]eStWpVJ\L6]HUYH]HW (]HNHJ\WWIHOHOVHNDlakáskérdés kezeléséért is. Ilyen programok pl. a hajléktalanok, a szegények, a cigányok, az emigránsok és a kisebbségek ODNiVKR] MXWWDWiViW VHJtW SURJUDPRN. Emellett WiPRJDWMiNDURVV]ODNyN|UQ\H]HWEHQpOQpSHVVpJHWDODNiVN|UOPpQ\HNMDYtWiViEDQ Görögországban 1973 óta törvény mondja ki, hogy az arra rászoruló állampolgárokat szociális védelemben kell részesíteni. Ilyen pl. a minimális, illetve egyéb típusú szociális nyugdíjak folyósítása. Görögország elfogadta az EU által bevezetett relatív szegénység fogalmát. Ez HJ\EHQ D]W LV MHOHQWL KRJ\ D PXQNDHUSLDF YRQDWNR]iViEDQ D N|YHWNH] LQWp]NHGpVHN közül egyet, esetleg többet is alkalmaznak: • szociális, vagy más támogatási rendszerek, • munkanélküli segély bevezetése, • átképzési programok alkalmazása. Demográfiai viszonyok $GHPRJUiILDLNpUGpVHNHOVVRUEDQDGazdasági Minisztériumhoz, azon belül a Népességügyi-, a Foglalkoztatási-, valamint a Szociálpolitikai Osztályhoz tartoznak, emellett az Egészségügyi és Népjóléti Minisztérium is érdekelt a kérdésben. *|U|JRUV]iJ ODNRVDLQDN V]iPD  PLOOLy I DPL DOLJ W|EE PLQW 0DJ\DURUV]iJp $] RUV]iJ QDJ\REE WHUOHWH PLDWW D QpSVUVpJ DODFVRQ\DEE PLQG|VV]H  INP2. A népesség növekedése évente mindössze 0,5%-os, ami egyre FV|NNHQWHQGHQFLiWPXWDW$YiUKDWypOHWWDUWDPQ|YHNHGpVHDWHUPpV]HWHVV]DSRURGiV visszaesése miatt az ország öregszik, aminek igen súlyos társadalmi-gazdasági

53

N|YHWNH]PpQ\HL YDQQDN OHV]QHN (OVVRUEDQ D nyugdíjrendszer és az egészségügy KHO\]HWHNULWLNXV6DMQRVDWHUYH]HWWLQWp]NHGpVHNUOD]DQ\DJEDQQLQFVVHPPL Megjegyzés: Ez a probléma Magyarország esetében is fennáll. A nemzeti fenntartható IHMOGpVL VWUDWpJLiEDQ NLHPHOWHQ NHOOHQH NH]HOQL D Q\XJGtMUHQGV]HU NpUGpVpW PHUW D WiUVDGDORP HO|UHJHGpVpYHO HJ\ PXQNDNpSHV NHUHVUH HJ\UH W|EE eltartott fog jutni, ami hosszabb távon a jelenlegi rendszer összeomlásához vezethet. Sajnos a kérdés megnyugtató kezelésére a görög anyagból ötleteket nem tudunk meríteni. Lakáshelyzet, lakókörnyezet A várostervezés az 1983-ban elfogadott Városfejlesztési törvény alapján történik. Törvényi és adminisztratív intézkedéseket hoztak a súlyosan szennyezett ipari WHUOHWHNHQpOODNRVViJYpGHOPpUH Görögország is bevezette a Local Agenda 21 programot. A Nemzeti Akcióprogram a Városokért és az 1996-2000 között megvalósított Lakásprogram I FpONLW]pVHL • Olyan városok építése, melyek biztonságosak, egészséges környezetet nyújtanak D] RWW pON V]iPiUD IHQQWDUWKDWy pOHWN|UOPpQ\HNHW pV PHJIHOHO ODNiVRNDW biztosítanak mindenkinek. • Külön lakástámogatási programok D] DODFVRQ\ M|YHGHOHPPHO UHQGHONH]N D EHYiQGRUOyN INpQW D YROW 6]RYMHWXQLyEyO pUNH]N  pV D KiURPQiO W|EE J\HUHNHWQHYHOFVDOiGRNV]iPiUD Megjegyzés: 0DJ\DURUV]iJRQ D] XWyEEL LGEHQ MHOHQWVHQ IHOJ\RUVXOW D] ~M ODNiVRN pStWpVpQHN WHPH QHP XWROVy VRUEDQ D MHOHQWV PpUWpN iOODPL WiPRJDWiVRNQDN N|V]|QKHWHQ $  pYYHO H]HOWW pStWHWW V PiUD WHOMHVHQ leromlott állapotú panellakások felújításának kérdésben viszont nem sok haladás történt. Ki kellene dolgozni egy támogatási programot, mert ezek a ODNiVRN W|EE V]i]H]HU ± G|QWHQ URVV] DQ\DJL N|UOPpQ\HN N|]|WW pO ± családnak adnak otthont, s ha nem történik semmi, a lakások pár éven belül használhatatlanná válhatnak. $QNKHO\]HWH Görögországban 1982 óta törvény tilt mindenfajta diszkriminációt D QNNHO V]HPEHQ $] (J\HOVpJ W|UYpQ\H SHGLJ EL]WRVtWMD D QN UpV]YpWHOpW D G|QWpVKR]DWDOL mechanizmusban.

54

Foglalkoztatási helyzet A Fejlesztési törvényben komoly figyelmet szentelnek az elmaradott térségek felzárkóztatásáraPHO\D]DGRWWWHUOHWHQpONV]iPiUD~MPXQNDKHO\HNOpWUHKR]iViWLV MHOHQWLH]iOWDOFV|NNHQWKHWDPXQNDQpONOLVpJ Beindítottak egy pilot projektet, melyben a turisztikai infrastruktúrát fejlesztik, LOOHWYH D KDJ\RPiQ\RV WHUPpNHN HOiOOtWiViW WiPRJDWMiN 7|EEHN N|]|WW D]W LV YL]VJiOMiN KRJ\ H]HN D] LQWp]NHGpVHN KRJ\DQ KDWQDN D] DGRWW WpUVpJ PXQNDHUSLDFL helyzetére. Egészségügy (JpV]VpJJ\L pV 1pSMyOpWL 0LQLV]WpULXP IHOHOV D  UpJLyEyO  NHUOHWEO álló Nemzeti Egészségügyi RendszerPN|GWHWpVppUW(]DUHQGV]HUIHOHOVDODNRVViJ egészségi állapotának nyomon követéséért, különösen a környezeti faktorokkal NDSFVRODWRV PHJEHWHJHGpVHNUH NRQFHQWUiOQDN GH D IHUW] EHWHJVpJHNUH pV D higiéniára is odafigyelnek. Minden régióban van legalább 1 regionális kórház, mely gyakran egyetemi klinikákat jelent, emellett minden kerületben van kerületi kórház is, VW D PLQLV]WpULXP PpJ V]iPRV HJ\pE QpSHJpV]VpJJ\L N|]SRQWRW IHOJ\HO PHO\HN autonóm szervezetként funkcionálnak. A megvalósítandó programok IFpONLW]pVHLDN|YHWNH]N • Meghatározni a népesség egészségügyi állapotának értékeléséhez használandó faktorokat. • Az információszolgáltató rendszer fejlesztése. • $IHUW]EHWHJVpJHNIHOLVPHUpVpQHNpVPHJIpNH]pVpQHNIHMOHV]WpVH • A népesség egészségi állapotának javítása az oktatás, az egyéb felvilágosító SURJUDPRNYpGROWiVRNKHSDWLWLV%PDOiULDNDQ\DUypVWXEHUNXOy]LVHOOHQ  NRUV]HUJ\yJ\V]HUHNJ\yJ\PyGRNVHJtWVpJpYHO • 1DJ\V]DEiV~ILJ\HOHPIHONHOWUiNHOOHQHVNDPSiQ\LQGtWiVD • Az alumínium-terhelés csökkentése, ezáltal a bélrendszeri megbetegedések visszaszorítása. • Intézkedési tervek kidolgozása környezeti katasztrófák esetére (mobil PRQLWRULQJ UHQGV]HU NLpStWpVH ILJ\HOHPIHONHOW NDPSiQ\RN D KHO\L pV D regionális hatóságok technikai támogatása, stb. által). • Az oktatási és a kutatási feltételek biztosítása. A Környezetvédelmi Minisztérium által támogatott programok közül említést pUGHPHOQHNDN|YHWNH]N • $] HJpV]VpJUH iUWDOPDV pStWDQ\DJRN KHO\HWW D N|UQ\H]HWEDUiW pStWDQ\DJRN használatának támogatása. • Zajvédelmi programLGV]DNRVIRUJDORPNRUOiWR]iV]DMYpGIDODNIHOiOOtWiVDD My KDQJV]LJHWHO DQ\DJRN DONDOPD]iVD pV D] DODFVRQ\ ]DMV]LQWHQ PN|G berendezések gyártása segítségével). 55

A magánszférát is bevonták a Nemzeti Egészségügyi Rendszerbe, melynek egy LJHQIRQWRVHOHPHDN|WHOH]betegbiztosítás. Az állampolgárok kb. 40 biztosítási típus közül választhatnak, mintegy 300 biztosítótársaság körében. A magánbiztosítási UHQGV]HUDQpSHVVpJQHNFVDNPLQWHJ\iWpULQWL(]IOHJNyUKi]LV]ROJiOWDWiVRNUD vonatkozik. $EL]WRVtWiVVDO QHP UHQGHONH] UiV]RUXOyN MRJRVXOWDN D N|]NyUKi]L HOOiWiVUD D MiUyEHWHJHOOiWiVUDpVD]HJpV]VpJJ\LFHQWUXPRNEDQW|UWpQHOOiWiVUDLJD]FVDNWpUtWpV ellenében. Görögországban kb. 500 ezer legális és illegális bevándorló él, akik ingyen hozzájuthatnak a közkórházak szolgáltatásaihoz. $] HJpV]VpJJ\ ILQDQV]tUR]iVD W|EE IRUUiVEyO W|UWpQLN HOVVRUEDQ D] DGyNEyO valamint a biztosítási díjakból, másodsorban pedig privát forrásokból. Megjegyzés: Az egészségügy jelenleg is súlyos válságban van Magyarországon, s várhatóan a napokban elfogadott egészségügyi törvény sem oldja majd meg a problémákat. A nemzeti stratégiánkban biztosítékokat kellene megfogalmazni DUUDYRQDWNR]yDQKRJ\D]DODFVRQ\DEEM|YHGHOHPPHOUHQGHONH]HPEHUHNVH V]RUXOMDQDNNLDPHJIHOHOV]tQYRQDO~HJpV]VpJJ\LHOOiWiVEyO(UUHPiUFVDN azért is szükség lenne, mert a magyar népesség egészségi állapota jelenleg is a legrosszabbak között van Európában, s az egészségügyi ellátás színvonalának csökkenése ezt a helyzetet tovább súlyosbíthatja. A görög példákhoz hasonlóan nálunk is komolyan kellene foglalkozni a felvilágosító programokkal, a EHWHJVpJHNPHJHO]pVpYHOD]HJpV]VpJHVpOHWPyGUDYDOyQHYHOpVpYHO Környezetvédelmi pillér A Görög Alkotmány 24. cikkelye kimondja, hogy a természeti és a kulturális N|UQ\H]HWYpGHOPppUWD]iOODPIHOHOV %iU *|U|JRUV]iJEDQ D] HOV NLPRQGRWWDQ N|UQ\H]etvédelmi tartalmú törvényt már 1976-ban meghozták, a környezetvédelmi beruházások mértékének növekedése FVDN D] HV pYHN HOV IHOpEHQ LQGXOW PHJ HUWHOMHVHQ HNNRU N|YHWNH]HWW EH HJ\ szemléletváltás, melynek következtében a döntéshozók is ráébredtek a N|UQ\H]HWYpGHOHP NLHPHONHG IRQWRVViJiUD .O|Q|VHQ D WHOHSOpVL N|UQ\H]HW védelmét és fejlesztését tartják fontos feladatnak. A Környezetvédelmi Minisztérium már 1980-ban kísérletet tett arra, hogy valamennyi környezeti vonatkozású kérdés egyetlen adminisztratív egység (természetesen a Környezetvédelmi Minisztérium) kezében összpontosuljon. A környezetvédelmi és a szociális pillér közötti összhang megteremtésének fontos állomását jelentette a környezetvédelmi és a munkaügyi tárca egyesülése 1985ben. ÒJ\ JRQGROWiN KRJ\ HJ\V]HUEEHQ OHKHW LQWHJUiOQL D V]RFLiOLV pV D környezetvédelmi szempontokat a döntési mechanizmusba, ha nem kell minden

56

esetben a minisztériumok közötti egyeztetésekkel bajlódni, hanem egy minisztériumon belül megoldhatók a legfontosabb problémák. Megjegyzés:  1HP YDJ\XQN DUUyO PHJJ\]GYH KRJ\ D N|UQ\H]HWYpGHOPL pV D munkaügyi tárca összevonása jó megoldás. Ez azt a veszélyt is magában rejti, hogy a minisztériumon belül tolódik el a hangsúly valamelyik irányba, az pSSHQ KLYDWDOEDQ OpY PLQLV]WHU V]HPpO\HV EHiOOtWyGiVD YDJ\ HJ\pE WpQ\H]N N|YHWNH]WpEHQ -REEDQ PN|GKHW HJ\ RO\DQ UHQGV]HU DKRO D NpW WiUFD NO|Q dolgozik, viszont a lényeges kérdésekben rendszeresen egyeztetnek. Nagyon fontos lépés volt az is, hogy valamennyi minisztérium esetében megkövetelték azt, hogy a döntések meghozatalakor minden esetben vegyék figyelembe a környezetvédelmi vonatkozásokat is. A johannesburgi anyag példaként említi a Yt]JD]GiONRGiV KHO\]HWpW PHO\ NpUGpVN|U HVHWpEHQ  NO|QE|] PLQLV]WpULXPQDN valamint számos nem kormányzati szervnek kell egyeztetnie. A gazdasági és a környezetvédelmi szempontok összehangolását jól példázza a Fejlesztési Minisztériumnak az a törekvése, hogy a Nemzeti Energiapolitikát úgy alakítsa ki, hogy az DN|UQ\H]HWYpGHOPLV]HPSRQWRNQDNLVPHVV]HPHQHQPHJIHOHOMHQ, LO\PyGRQDJD]GDViJLpVDN|UQ\H]HWLV]HPSRQWRNHJ\HQOV~OO\DOpUYpQ\HVOQHN /HYHJYpGHOHP A Nemzeti Energiaprogramban, valamint a közlekedés-fejlesztési programban PHJIRJDOPD]RWW LQWp]NHGpVHN NRPRO\ MDYXOiVW IRJQDN HUHGPpQ\H]QL D OHYHJ PLQVpJpEHQ (]HN PHOOHWW *|U|JRUV]iJ FVDWODNR]RWW D IRQWRVDEE QHP]HWN|]L HJ\H]PpQ\HNKH] LV NLRWyL MHJ\]N|Q\Y PRQWUHiOL MHJ\]N|Q\Y J|WHERUJL MHJ\]N|Q\YRVOyLMHJ\]N|Q\Y  Vízvédelem '|QWHQpJKDMODWLRNRNPLDWW*|U|JRUV]iJEDQDfelhasználható édesvíz gyakran nem ott és nem akkor áll a felhasználók rendelkezésére, ahol és amikor a legnagyobb V]NVpJ OHQQH Ui $ Q\iUL V]iUD] IRUUy LGV]DNEDQ D NLVHEE IHOV]tQL Yt]IRO\iVRN teljesen ki is száradhatnak, de a nagyobb folyók vízhozama is minimálisra csökken. (]pUW iOO HO D] D KHO\]HW KRJ\ D] RUV]iJEDQ D Yt] PHJIHOHO PHQQ\LVpJpQHN EL]WRVtWiVDMyYDOQDJ\REEJRQGRWMHOHQWPLQWDPHJIHOHOYt]PLQVpJJDUDQWiOiVD $ PH]JD]GDViJ D OHJQDJ\REE Yt]IHOKDV]QiOy D D WHOMHV IRJ\DV]WiVQDN . 0DPiUDPHJPYHOWWHUOHWHNiW|QW|]LN Görögországban kiépítettek egy Nemzeti Monitoring Hálózatot, mely IRO\DPDWRVDQHOOHQU]LDIHOV]tQLpVDIHOV]tQDODWWLYL]HNDKDWiURQiWQ\~OyIRO\yND] LYyYt]pVDIUGYL]HNPLQVpJpW Az LYyYt] PLQVpJpQHN YpGHOPpW D] pUYpQ\EHQ OpY EU Direktíva alapján YpJ]LN3RQWRVDQPHJKDWiUR]]iNDMyPLQVpJLYyYt]WXODMGRQViJDLWD]WKRJ\PLO\HQ 57

J\DNUDQNHOOD]WHOOHQUL]QLKRJ\KRJ\DQNHOOD]LYyYL]HWWLV]WtWDQLKRJ\PLO\HQWiYRO NHOOOHQQLHDYt]Ei]LVQDNDNO|QE|]V]HQQ\H]IRUUiVRNWyO $ 1HP]HWL .|UQ\H]HWYpGHOPL 3URJUDPEDQ HOtUWiN KRJ\ D  H]HU IQpO népesebb települések esetében meg kell építeni a szennyvíztisztító berendezéseket. Athén körül kialakítottak egy külön vízvédelmi zónát, mely a város vízellátásának biztonságát szolgálja. Megjegyzés: $PHJIHOHOPHQQ\LVpJpVPLQVpJYt]EL]WRVtWiVD0DJ\DURUV]iJRQLV HJ\UH QHKH]HEEHQ PHJROGKDWy IHODGDWRW MHOHQW 1iOXQN HOVVRUEDQ D Yt] PLQVpJH MHOHQWL D QDJ\REE SUREOpPiW $ QHP]HWL VWUDWpJLiEDQ NO|Q NHOOHQH IRJODONR]QL H]]HO D NpUGpVVHO (OV]|U LV D PHJOpY PRQLWRULQJKiOy]DWRW NHOOHQH EYtWHQL (PHOOHWW IRQWRV OHQQH NLGROJR]QL HJ\ RO\DQ SURJUDPRW PHO\ HOVHJtWHQp D]W KRJ\ D] LYyYt] PLQVpJ YL]HW QH KDV]QiOMiN RO\DQ FpORNUD DKROJ\HQJpEEPLQVpJLVHOHJHQGOHQQHSpOGiXONRFVLPRViV|QW|]pVVWE  (UGYpGHOHP *|U|JRUV]iJ WHUOHWpQHN FVDNQHP iW ERUtWMD HUG $ OHJMHOHQWVHEE veszélyt az HUGW]HN MHOHQWLN PHO\HN ± D NRPRO\ HUIHV]tWpVHN HOOHQpUH LV ± pYHQWH átlagosan 300 km2HUGWHUOHWHWHPpV]WHQHNIHO6]iPRV ~M WHFKQROyJLiW DONDOPD]QDN D]HUGWHUOHWHNYpGHOPHpUGHNpEHQSpOGiXO~MV]DSRUtWiVLPyGV]HUHNHWDONDOPD]QDN az erózió és az elsivatagosodás elleni védekezést fejlesztik. A nemzeti parkok segítségével és az ökoturizmus WHUMHGpVpYHO D] HUGN V]RFLiOLV MHOHQWVpJpUH OHKHW felhívni a figyelmet. A Pan-Európai Erdészeti Tanács ajánlása alapján Görögországban nemzeti szinten olyan HUGJD]GiONRGiVW próbálnak megvalósítani, mely gazdaságilag NLIL]HWGXJ\DQDNNRUDN|UQ\H]HWYpGHOPLV]HPSRQWRNQDN PHJIHOHOVDMyOpWLHUGN UpYpQ MHOHQWV V]RFLiOLV UHNUHiFLyV  IXQNFLyYDO LV EtU (EEHQ D J\DNRUODWEDQ D IHQQWDUWKDWyIHMOGpVKiURPSLOOpUHHJ\V]HUUHQDJ\MiEyOHJ\HQOV~OO\DOYDQMHOHQ, ami hosszú távon is garanciát jelenthet a fenntarthatóságra. Megjegyzés: $ PDJ\DURUV]iJL HUGWHUOHWHN SULYDWL]iFLyMD MHOHQWVHQ URQWRWWD D] HUGJD]GiONRGiV KHO\]HWpW eUGHPHV OHQQH D OHJpUWpNHVHEE WHUOHWHNHW YLVV]DYiViUROQL INpQW DNNRU KD D]RN WHUPpV]HWN|]HOL iOODSRWEDQ YDQQDN $ PiVLNOHKHWVpJD]OHKHWQHD]HUGNiOODSRWiQDNMDYtWiViUD~MHUGNV]DNV]HU WHOHStWpVpUHVKRQRVIDIDMRNNDOKDDWXODMGRQRVRND]DJUiUN|UQ\H]HWYpGHOPL program keretén belül juthatnának támogatáshoz. Ennek érdekében szükség lenne arra, hogy az agrár-környezetvédelmi programban foglaltaknak PHJIHOHOHQ NLpSOMHQHN D] DJUiUN|UQ\H]HWYpGHOPL WiMN|]SRQWRN (]HN szaktanácsadással segíthetnék a tulajdonosokat a támogatások elnyeréséhez szükséges programok, pályázatok kidolgozásában.

58

Sivatagosodás elleni védekezés A sivatagosodás iOWDO OHJLQNiEE YHV]pO\H]WHWHWW WHUOHWHN N|]p HOVVRUEDQ D] pOpQNHEE UHOLHI PH]R]RLNXV PpV]N pV PiUJD WpUV]tQHN WDUWR]QDN $ VLYDWDJRVRGiV elleni védekezés keretében többféle projektet indítottak be: • • • • • •

DOHpJHWWHUGN~MUDWHOHStWpVH öntözés beindítása, talajerózió elleni védekezés, a talajvízbázis visszapótlása, gátépítések, kisebb víztározók létesítése.

Hegyvidéki területek védelme Valamennyi hegyvidéki területen külön-külön vizsgálják és értékelik a terület természeti és történelmi adottságait. A hegyvidéki térségekben végrehajtott legfontosabb intézkedések a közlekedési és a vízellátási infrastruktúra fejlesztése, valamint az elektromos hálózat kiterjesztése. (]HN PHOOHWW QDJ\ ILJ\HOPHW V]HQWHOQHN D] HUGN YpGHOPpUH D] HUGWHUOHWHN NLWHUMHGpVpQHN Q|YHOpVpUH .RPRO\ HUIHV]tWpVHNHW WHV]QHN D QpSHVVpJ NO|Q|VHQ D ILDWDO QpSHVVpJ KHO\EHQ WDUWiViUD RO\ PyGRQ KRJ\ EYtWLN D PXQNDOHKHWVpJHNHW például fejlesztik az ökoturizmust, a hegyi turizmust és az agroturizmust. Megjegyzés: 0DJ\DURUV]iJRQ LV YDQQDN RO\DQ KiWUiQ\RV KHO\]HW WpUVpJHN DKRQQDQ LJHQ MHOHQWV D] HOYiQGRUOiV HQQHN N|YHWNH]WpEHQ D WHOHSOpVHN HO|UHJHGQHN HOQpSWHOHQHGQHN 1iOXQN LV PHJ NHOOHQH WDOiOQL D]RNDW D OHKHWVpJHNHW melyekkel a munkaképes korú lakosságot ott lehetne tartani. Ebben is komoly szerepe lehet az agrár-környezetvédelmi programoknak, melyek keretében MHOHQWV WiPRJDWiVW NDSKDWQDN D KDJ\RPiQ\RV LOOHWYH HJ\pE N|UQ\H]HWEDUiW gazdálkodási módok, valamint az ökoturizmus és a falusi turizmus fejlesztése. A tengerpartok és a tengerek védelme Görögországhoz 15 ezer km partszakasz tartozik, körülbelül 3000 kisebbnagyobb sziget található az országban. A népesség 60%-a, az ipari telephelyek 70%-a WDOiOKDWy D WHQJHUSDUWL ]yQiEDQ $ WXULVWiN D LV LGH pUNH]LN (EEO N|YHWNH]LN hogy az országban különös figyelmet szentelnek ezen területek védelmének. A partvidéki területek védelme a környezetvédelmi tárcához tartozik, a tengerek védelme viszont a Tengeri Kereskedelmi Minisztérium és a Tengeri Környezetvédelmi 2V]WiO\KDWiVN|UpEHWDUWR]LN(]HNPHOOHWWD.HUHVNHGHOPL+DMy]iVL)HOJ\HOVpJpVD NLN|WLLJD]JDWyViJRNLVMHOHQWVHOOHQU]V]HUHSSHOEtUQDN Tengeri Kereskedelmi Minisztérium beindított egy nemzeti akcióprogramot, PHO\QHN FpOMD D SDUWYLGpNL WHUOHWHNHW IHQ\HJHW YHV]pO\HN IHOPpUpVH YDODPLQW D PHJIHOHOYpGHNH]pVNLGROJR]iVD$SURJUDPIRQWRVUpV]HDszennyezés elleni védelem, 59

az állat- és növényfajok védelme, környezetbarát termelési módszerek alkalmazása az LSDUEDQ pV D PH]JD]GDViJEDQ D WHQJHU YL]pQHN WLV]WiQ WDUWiVD D WHUOHWHQ QHP PHJIHOHO WHYpNHQ\VpJHN EHWLOWiVD $ Yt]PLQVpJUO HJ\pENpQW pYHQWH N|]]pWHV]LN D PpUpVLHUHGPpQ\HNHW$]XWyEELpYHNEHQMHOHQWVMDYXOiVN|YHWNH]HWWEHDSDUWYLGpNL WHOHSOpVHN pV D] LWW PN|G LSDUL WHOHSKHO\HN V]HQQ\Yt]NH]HOpVEHQ PLYHO V]iPRV NRUV]HU V]HQQ\Yt]WLV]WtWy WHOHSHW iOOtWRWWDN ]HPEH 0D D OHJQDJ\REE YHV]pO\W D KDMyEDOHVHWHN VRUiQ D Yt]EH NHUOW V]HQQ\H]pVHN IOHJ RODM  MHOHQWLN YDODPLQW D hajókról engedély nélkül a vízbe bocsátott szennyvizek. $ELRGLYHU]LWiVPHJU]pVH Görögországban az ország méretéhez képest kivételesen magas a biodiverzitás foka. Eddig legalább 5500 növény és 900 állatfajt írtak itt le. A fajgazdagság HOVVRUEDQ D YiOWR]DWRV WHUPpV]HWL YLV]RQ\RNQDN N|V]|QKHW $] HOV QHP]HWL SDUNRW 1938-ban alapították, jelenleg 10 található az országban. Görögország minden, a témához kapcsolódó nemzetközi egyezményt ratifikált, úgy mint a Párizsi, Ramsari, Barcelonai, Berni, Bonni, Washingtoni és a Riói Egyezményt. A %LRGLYHU]LWiVPHJU]pV 1HP]HWL 6WUDWpJLiMiQDN tervezetét 2001-ben készítették el. A johannesburgi anyag elkészítésekor még a módosítási fázisban volt, azóta minden bizonnyal elkészült a végleges változat. Azt, hogy a biodiverzitás kérdését valóban komolyan veszik, mi sem bizonyítja MREEDQ PLQW D] KRJ\ D .+9 HOYpJ]pVH XWiQ D ELRGLYHU]LWiVW YHV]pO\H]WHW KDWiVD miatt számos projektet tiltottak már be 1990 óta. A Környezetvédelmi Minisztérium irányításával 1995-1999 között egy nagyszabású projektet valósítottak meg, melybe bevonták a helyi önkormányzatok az 1*2ND]HJ\HWHPHNNXWDWyLQWp]HWHNNpSYLVHOLW$SURMHNWOHJIRQWRVDEEHUHGPpQ\HL DN|YHWNH]NYROWDN • • • •

pUWpNHVV]iUD]I|OGLpGHVYt]LpVWHQJHULpOKHO\WtSXVRNIHOWpUNpSH]pVH YpGHWWIDMRNpVpOKHO\HNPHJyYiVD MHOHQWVWHUPpV]HWYpGHOPLWHUOHWNLDODNtWiVD a 15 legnagyobb védett területen információs központok létesítése.

Hulladékgazdálkodás A hulladékgazdálkodás esetében jó példát találhatunk arra, hogy a környezetvédelmi pillér és a gazdasági pillér milyen HUVHQ IJJ HJ\PiVWyO. Görögországban a turizmust néhány helyen már komolyan veszélyezteti a hulladékokkal szennyezett tengerparti környezet. Ha sikerülne megoldani a turisztikailag frekventált területek megtisztítását, az nemcsak környezetvédelmi V]HPSRQWEyOOHQQHNtYiQDWRVKDQHPDWXUL]PXVV]iPiUDLVNHGYH]OHQQH

60

Az Integrált Nemzeti Hulladékgazdálkodási Programot az EU StrukturálispV .RKp]LyV $ODSMiEyO YDODPLQW QHP]HWL IRUUiVRNEyO ILQDQV]tUR]]iN $ I FpONLW]pVHN • • • • • •

a felhagyott lerakók rekultiválása, ~MNRUV]HUOHUDNyNNLDODNtWiVD DV]HOHNWtYKXOODGpNJ\MWpVIHMOHV]WpVH a hulladékok minél nagyobb arányú visszaforgatásának megvalósítása, komposztáló üzemek építése, NRUV]HUEE KXOODGpNJ\MWpVL NH]HOpVL OHUDNiVL WHFKQROyJLiN NLGROJR]iVD alkalmazása, • a partvidéki területek megtisztítása, • a kórházi és egyéb veszélyes hulladékok elhelyezésére, kezelésére alkalmas létesítmények kialakítása.

A veszélyes hulladékok mennyiségét 1988 és 1998 között sikerült 33%-kal csökkenteni, ami igen szép eredmény. A veszélyes hulladék 76,14%-át biztonságos és HOOHQU]|WW N|UOPpQ\HN N|]|WW OHUDNMiN iW YLVV]DIRUJDWMiN iW kezeléssel stabilizálják, és mindössze 0,12%-át viszik ki az országból. Megjegyzés: A hulladékgazdálkodás terén Magyarországnak is van tennivalója. Az HOtUiVRNQDN QHP PHJIHOHO OHUDNyN EH]iUiVD UHNXOWLYiOiVD LOOHWYH NRUV]HU UHJLRQiOLV OHUDNyN PHJpStWpVH D] HOV IHODGDW  (]XWiQ YDJ\ LQNiEE H]]HO SiUKX]DPRVDQ Q|YHOQL NHOO D V]HOHNWtYHQ J\MW|WW KXOODGpNRN DUiQ\iW (QQHN HOHQJHGKHWHWOHQ IHOWpWHOH D V]HOHNWtYHQ J\MW|WW KXOODGpNRN IRJDGyEi]LViQDN megteremtése. Tudjuk, hogy ezeket a feladatokat elkezdtük megvalósítani. &VXSiQ DUUD KtYMXN IHO D ILJ\HOPHW KRJ\ D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV stratégiánkban külön fejezetként kellene szerepeltetni a hulladékgazdálkodási programunkat. Gazdasági pillér $ JD]GDViJL MHOOHJ LQWp]NHGpVHNUO D  SRQWEDQ WHKiW D V]HNWRUiOLV programokat bemutató alfejezetben van szó.

2. Módszerek alkalmazása a stratégia megvalósítása során *|U|JRUV]iJEDQ PN|GLN D] ökocímke rendszere, bevezetését a Környezetvédelmi és a Munkaügyi Minisztérium kezdeményezte. Számos ipari szervezet, egyesület, nem kormányzati szervezet, valamint fogyasztói csoport vesz UpV]WD]|NRFtPNpNRGDtWpOpVpWYpJ]pUWpNHOEL]RWWViJPXQNiMiEDQ$]|NRWHUPpNHN PWUiJ\iN SHV]WLFLGHN pV HJ\pE NHPLNiOLiN QpONO HOiOOtWRWW WHUPpNHN  HOiOOtWiVD NLW|UpVLSRQWRWMHOHQWKHWDKiWUiQ\RVKHO\]HWWpUVpJHNV]iPiUD

61

Átfogó kampányt szerveztek a közvélemény tájékoztatása érdekében az HQHUJLDFtPNpNUO. Ilyen címkékkel látják el a háztartási eszközöket. Elmagyarázzák a címkék jelentését, bemutatják, hogy mennyi energiát lehet megtakarítani az energiatakarékos gépekkel, s hogy ez mekkora gazdasági hasznot eredményezhet. Gyakran alkalmazzák a pilote-projektek módszerét egy-egy módszer EHYH]HWpVpQHN HOOHQU]pVpUH 3pOGiXO D KDWpNRQ\ HQHUJLDIHOKDV]QiOiV PyGV]HUHLW W|EE V]LQWHQ LV YL]VJiOMiN HJ\UpV]W YiURVL V]LQW SURMHNWHNHW LQGtWRWWDN PiVUpV]W D] HJ\HV épületek szintjén is vizsgálják a módszerek hatékonyságát. Környezetvédelmi oktatási pilote-programokat szerveznek az iskolákban. Például 50 kiválasztott iskolában a napenergia felhasználásának környezeti hatásaira hívják fel a tanulók figyelmét. A Greenpeace és az oktatási tárca vizsgálja a program tudatformáló hatását. Emellett az általános- és a középiskolákban olyan oktatási programokat indítottak be, melyek a jelenlegi fogyasztási szokásokat próbálják meg átalakítani egy fenntartható fogyasztási struktúra kialakítása érdekében. A Környezetvédelmi Minisztérium szervezésében több tucat környezetvédelmi V]DNpUWXWD]LNV]HUWHD]RUV]iJEDQ/iWYiQ\RVHODGiVRNDWWDUWDQDND]LVNROiNEDQ egyéb nyilvános programok keretében arról, hogy hogyan kell, hogyan lehet védeni a N|UQ\H]HWHW 7iMpNR]WDWMiN D WDQXOyNDW D WDQiURNDW pV D N|]YpOHPpQ\W D NO|QE|] SiO\i]DWLOHKHWVpJHNUO Olyan kutató és kutatás-fejlesztési (K+F) központokat akarnak létrehozni, ahol a technológiai innovációk, a technológiai know-how könnyen eljuthatnak a JD]GDViJpUGHNHOWV]HUHSOLKH] A görög adórendszert az utóbbi években úgy alakították át, hogy az egyre jobban támogatja a környezetvédelmi intézkedéseket. Ilyen például az új JpSMiUPDGyUHQGV]HU PHO\HW EHQ OpSWHWWHN pUYpQ\EH (] HJ\UH Q|YHNY PpUWpNDGyNNDOV~MWMDDQDJ\REENDSDFLWiV~MiUPYHNHWFVDN~J\PLQWDNDWDOL]iWRUW QHPKDV]QiOyMiUPYHNHW6]HPpO\DXWyNHVHWpEHQH]DWyOKLEULGDXWyN D LJWHUMHGQDJ\WHOMHVtWPpQ\NDWDOL]iWRUQpONOLDXWyN  1990-ben bevezettek egy adókedvezményt D UpJL JpSMiUPYHN ~MUD FVHUpOpVH esetén, de gazdasági okok miatt a kedvezményt röviddel a bevezetése után vissza kellett vonni. $N|UQ\H]HWEDUiWPH]JD]GDViJLPyGV]HUHNHOWHUMHV]WpVHpUGHNpEHQNpV]tWHWWHN egy kiadványt „Codes of Good Agricultural Practices” címen, melyben a környezetet OHJLQNiEE NtPpO PH]JD]GDViJL WHUPHOpVL PyGV]HUHNHW PXWDWMiN EH $ PyGV]HUHN PHJLVPHUpVH pV DONDOPD]iVD N|WHOH] PLQGHQ WHUPHOQHN DNL DQ\DJL WiPRJDWiVEDQ részesül. Létrehoztak egy alapítványt (Blue Fund) néven, mely anyagi elismerésben UpV]HVtWL D]RNDW DNLN D OHJW|EEHW WHV]LN D WHQJHUHN HOV]HQQ\H]GpVpQHN megakadályozásában. Megjegyzés: Az itt felsorolt módszerek – természetesen az ország sajátosságait figyelembe véve – kivétel nélkül használhatók Magyarországon is.

62

$VWUDWpJLDpVDSURJUDPRNLGWiYODWDL Görögországban – Magyarországhoz hasonlóan – a Nemzeti Környezetvédelmi Program (The Operational Environmental Programme of Greece) 6 éves peridusokra V]yO$]HOVKDWpYHVLGV]DNN|]|WWWDUWRWWD PiVRGLNSHULyGXVWO 2005 végéig fog tartani. Jelenleg ez a legátfogóbb, a környezetvédelem valamennyi WHUOHWpWpULQWWHYpNHQ\VpJLSURJUDP A kapcsolódó egyéb programok túlnyomó részében nem jelöltek meg pUYpQ\HVVpJLLGWDUWDPRW(QQHND]DYDOyV]tQRNDKRJ\DPHJOpYGRNXPHQWXPRN még nem egy jóváhagyott stratégia részei. 4. A regionális szempontok érvényesülése a stratégiában Görögország arra törekszik, hogy nemzetközi szinten is részt vegyen a IHQQWDUWKDWy IHMOGpVVHO NDSFVRODWRV SURJUDPRNEDQ .O|Q|VHQ D N|YHWNH] WpUVpJHN HVHWpEHQWDUWMiNIRQWRVQDND]HJ\WWPN|GpVW • • • • •

Balkán régió Közel-Kelet Fekete-tengeri régió Törökország Észak-Afrika

$] (16= .|UQ\H]HWYpGHOPL 3URJUDPMiQDN NHUHWpEHQ *|U|JRUV]iJ YH]HW szerepet játszik a Mediterrán Akció Terv (Mediterran Action Plan) végrehajtásában. Az 1997-es közigazgatási reform után lényegesen javult a regionális- és a helyi önkormányzatok szerepe a döntések meghozatalában. A környezetvédelmi W|UYpQ\NH]pV VRUiQ D UHJLRQiOLV pV D KHO\L V]HUYH]HWHNQHN LV OHKHWVpJN YDQ D] pUGHNHLN pUYpQ\HVtWpVpUH $ W|UYpQ\HONpV]tW PXQND ~J\ W|UWpQLN KRJ\ HJ\ V]DNpUWNEO iOOy FVRSRUW HONpV]tWL D W|UYpQ\WHUYH]HWHW (]W HOV]|U D Környezetvédelmi Minisztériumon belül vitatják meg, majd elküldik a többi érdekelt PLQLV]WpULXPQDN DNLN NLHJpV]tWLN PHJMHJ\]pVHNHW I]QHN D WHUYH]HWKH] $ megjegyzések értékelésében és a törvénytervezet végleges változatának elkészítésében D UHJLRQiOLV pV D KHO\L |QNRUPiQ\]DWRN NpSYLVHOL LV UpV]W YHV]QHN MDYDVODWDLNDW EHpStWLNDSDUODPHQWHOpWHUMHV]WHQGW|UYpQ\WHUYH]HWHNEH Görögország nyugati része jóval elmaradottabb a keleti régiónál HEEO fakadóan fokozott elvándorlással és egyéb regionális problémákkal kell megküzdeniük. A Nemzeti és a Regionális Területi Tervek DGMiN D I ~WPXWDWiVW D nyugati területek felzárkóztatásához. A 2000-2006 között futó Regionális Fejlesztési Program növelni kívánja a JD]GDViJL HUIRUUiVRNDW D] RUV]iJ HOPDUDGRWWDEE INpQW Q\XJDWL  WHUOHWHLQ ~M

63

EHYpWHOL IRUUiVRN PHJWHUHPWpVpYHO MDYtWDQL NtYiQMD D] RWW pON V]RFLiOLV pV JD]GDViJL helyzetét. A mezJD]GDViJ LQWHJUiOW IHMOHV]WpVL SURJUDPMiQDN PHJYDOyVtWiVD VRUiQ D regionális szemlélet kiválóan érvényesül. $ 0H]JD]GDViJL 0LQLV]WpULXP irányításával, a regionális és a helyi szervezetek egyaránt részt vesznek a munkában. Megjegyzés: A fenntartható fejOGpVLVWUDWpJLiEDQDUHJLRQiOLVV]HPSRQWRNQDNNLHPHOW hangsúlyt kell kapniuk. Magyarországon a régiók között komoly különbségek YDQQDN V EiU PiU YROWDN HUWOHQ SUyEiONR]iVRN H]HQ NO|QEVpJHN FV|NNHQWpVpUH D YDOyViJEDQ D V]DNDGpN FVDN QWW D IHMOHWW pV D IHMOHWOHQ térségek között. A stratégiában komplex programcsomagokat kell megfogalmazni, melyek alkalmasak az elmaradott régiók felzárkóztatására. 5. A stratégia megvalósításának biztosítékai Most dolgozzák ki azokat a regionális indikátorokat, melyek segítségével pUWpNHOQL WXGMiN D WHUOHWL WHUYHN PHJYDOyVtWiVD VRUiQ D]W KRJ\ D IHMOGpV YDOyEDQ fenntartható-e, s hogy a környezeti hatások tényleg csökkennek-e. A környezetvédelmi vonatkozású programok megvalósításának biztosítása nagyban függ attól, hogy az anyagi források rendelkezésre állnak-e. Az 1998-ban elfogadott Fejlesztési törvény teremtette meg a pénzügyi forrásokat az olyan környezetvédelmi vonatkozású programokhoz, mint például a szennyezések FV|NNHQWpVH D PHJ~MXOy HQHUJLDIRUUiVRN IHOKDV]QiOiViQDN HOVHJtWpVH D KXOODGpNRN YLVV]DIRUJDWiViQDN HOVHJtWpVH D] HODYXOW WHFKQROyJLiNDW DONDOPD]y V HPLDWW D N|UQ\H]HWUH iUWDOPDV YiOODODWRN VHJtWpVH D NRUV]HUEE N|UQ\H]HWEDUiW WHFKQROyJLiNUD való átállásban, az elmaradott régiók, területek felzárkóztatása. Megjegyzés: Mivel az általunk elemzett dokumentum nem valódi stratégia, nem YiUKDWyHOWOHDYpJUHKDMWiVHOOHQU]pVpQHNHV]N|]UHQGV]HUH 6. A szektorális programok szerepe a stratégiában Ipari szektor Az iparral kapcsolatos kérdésekben a FejOHV]WpVL 0LQLV]WpULXP D OHJIEE döntéshozó szervezet. A Környezetvédelmi Minisztérium hatáskörébe tartoznak az LSDUL HUHGHW V]HQQ\H]pVHN YDODPLQW D] LSDUL EHUXKi]iVRNUD YRQDWNR]y N|UQ\H]HWL hatásvizsgálatok koordinálása. 1994-ben W|EE |WpYHV LGWDUWDP~ SURJUDP is indult az akkori Ipari Minisztérium kezdeményezésére. Ezen programok legfontosabb FpONLW]pVHL a N|YHWNH]NYROWDN 64

• • • •

tiszta termelési technológiák fejlesztése, elterjesztése, DWHUPHOYiOODODWRNHV]N|]SDUNMiQDNPRGHUQL]iFLyMD környezetbarát energiatermelési technológiák fejlesztése, DNXWDWiVLpVDWHUPHOpVLV]IpUDN|]|WWLNRRSHUiFLyHUVtWpVH

A NOX-kibocsátási értékekkel Görögországnak nincs problémája, az 20%-al alacsonyabb a megengedett értéknél, a SO2NLERFViWiV EHQ ± D NRUiEEL WUHQGWO HOWpUHQ±PiUQHPQ|YHNHGHWWVEHQPiUNLVPpUWpNEHQDPHJHQJHGHWWV]LQWDOi csökkent. Energiaszektor (mint az ipari szektor része) Görögországban a kormányzat komoly hangsúlyt fektetett a fenntartható HQHUJLDJD]GiONRGiV EL]WRVtWiViUD (OVVRUEDQ D PLQpO KDWpNRQ\DEE HQHUJLDIHOKDV]QiOiVL OHKHWVpJHNHW NHUHVLN YDODPLQW D PHJ~MXOy HQHUJLDIRUUiVRN NLDNQi]iVL OHKHWVpJHLW $ .|UQ\H]HWYpGHOPL 0LQLV]WpULXP iOWDO HOIRJDGRWW Nemzeti Energiaprogramban kimondják, hogy a jelenlegi energiafelhasználási szerkezetet át kell alakítani, egyrészt fejlettebb technológiák alkalmazásával az energiaszükségletet akarják csökkenteni, másrészt a fosszilis energiahordozók helyett egyre inkább a megújuló források NLDNQi]iVL OHKHWVpJHLW NHUHVLN $ WHUYHN V]HULQW D] energiaigényt 50%-al akarják csökkenteni (azt nem mondják meg, hogy mikorra). A csökkenés az LSDUL D PDJiQ pV D N|]V]IpUiEDQ LV pU]pNHOKHW OHV] $] ~MRQQDQ pSO Ki]DN energiafelhasználását igen pontosan nyomon fogják tudni követni, tervezik az úgynevezett energiacímkék bevezetését is. $] RUV]iJ HQHUJLDV]HNWRUiEDQ D OHJMHOOHP]EE YiOWR]iV D napenergiaIHOKDV]QiOiV HOUHW|UpVH mind arányaiban, mind pedig a felhasználás növekedési ütemét tekintve. Tervezik a szélenergiaHJ\UHV]pOHVHEEN|UDONDOPD]iViWNLVPpUHW Yt]HUPYHN pStWpVpW D biomassza QDJ\REE PpUWpN IHOKDV]QiOiViW IWpVUH pV elektromos energiatermelésre, valamint a fosszilis energiahordozók közül a földgáz HOWpUEHiOOtWiViW eUGHPHV PHJHPOtWHQL KRJ\ *|U|JRUV]iJEDQ QLQFV DWRPHUP következésképpen az országnak nem kell szembenéznie a radioaktív hulladékok elhelyezésének problémájával. Görögország részt vesz az EU 5. és 6. keretprogramjaiban, melynek részét képezi egy Energia Alprogram is, 1,04 milliárd eurós költségvetéssel. Az új épületek építésekor komoly hangsúlyt fektetnek az energiatakarékos megvalósítási formákra, valamint a megújuló energiaforrások használatára. $] HQHUJLDV]HNWRUEDQ WHUYH]HWW LQWp]NHGpVHN MHOHQWV PpUWpNEHQ KR]]iMiUXOQDN PDMGDOHYHJPLQVpJpQHNMDYXOiViKR] Megjegyzés: Magyarországon is törekedni kell a megújuló energiaforrások mind QDJ\REE DUiQ\EDQ W|UWpQ IHOKDV]QiOiViUD .O|Q|VHQ D QDSHQHUJLD pV D ELRPDVV]D HQHUJHWLNDL FpO~ IHOKDV]QiOiVD WHUpQ MyN D OHKHWVpJHLQN GH

65

érdemes lenne a geotermikus energia hasznosítását is alaposan felmérni. A QHP]HWLVWUDWpJLiEDQH]HNPHOOHWWDWDNDUpNRVHQHUJLDIHOKDV]QiOiVOHKHWVpJHLW LVHOWpUEHNHOOKHO\H]QLPHUWH]HQDWpUHQLVPpJEYHQYDQQDNNLDNQi]DWODQ OHKHWVpJHLQN 0H]JD]GDViJLV]HNWRU $ PH]JD]GDViJJDO pV D YLGpNIHMOHV]WpVVHO NDSFVRODWRV G|QWpVHN D 0H]JD]GDViJL 0LQLV]WpULXP KDWiVN|UpEH WDUWR]QDN $ PH]JD]GDViJL pV vidékfejlesztési politikaOHJIEEFpONLW]pVHLDN|YHWNH]N • D UpJLyN YHUVHQ\NpSHVVpJpQHN PHJU]pVH D UpJLyN N|]WL NO|QEVpJHN mérséklése, • foglalkoztatás biztosítása a vidéki területek népességének, • DWHUPpV]HWLHUIRUUiVRNIHQQWDUWKDWyKDV]QiODWiQDNEL]WRVtWiVD • a gazdaságos termelés biztosítása, • DPHJPYHOWWHUOHWHNWHUPNpSHVVpJpQHNPHJU]pVH • környezetbarát termelési módszerek elterjesztése, • a termelési módszerek modernizálása, • a háztáji gazdálkodás fejlesztése, • a szociális és a környezeti pillér közötti megbomlott egyensúlyi helyzet visszaállítása. $PH]JD]GDViJLV]HNWRUD*'3iWDGMD*|U|JRUV]iJEDQVPHJiOODStWKDWy hogy az ágazat versenyképessége kicsi $ PDJiQWNH D] iJD]DWRQ EHOO FV|NNHQ WHQGHQFLiW PXWDW V D PH]JD]GDViJEyO pON M|YHGHOPH LV ODVVDQ FV|NNHQW D] XWyEEL pYHNEHQ H]pUW D ÄW|EE OiERQ iOOiV´ ± WHKiW D] KRJ\ D PH]JD]GDViJL PXQND PHOOHWW más munkát is vállalnak – igen elterjedt az ágazatban. $ 0H]JD]GDViJL 0LQLV]WpULXP V]iPRV XQLyV SURJUDPEDQ YHV] UpV]W W|EEHN között azokban, melyek a ritka növény- és állatfajok védelmét, valamint a termesztett növények közül a veszélyeztetett fajok védelmét biztosítják. Külön program fut a termesztett növények genetikai állományának védelmére. Görögország részt vesz a ELRGLYHU]LWiVPHJU]pVpWFpO]ySURJUDPRNEDQLV Bevezették az Integrált Pest Management programot is, melynek lényege, hogy csökkentsék a peszticidek használatát. Megjegyzés: $PLQW D] D IHQWLHNEO LV NLGHUO *|U|JRUV]iJEDQ LV ± D] (XUySDL 8QLy W|EELRUV]iJiKR]KDVRQOyDQ±V]RURVDQ|VV]HNDSFVROyGLNDPH]JD]GDViJLpV a vidékfejlesztési politika. Magyarország sem járhat külön utakon ebben a NpUGpVEHQVEiUMHOHQSLOODQDWEDQ~J\WQLNKRJ\QHPKDV]QiOMXNNLHOpJJpD] Unió által felajánlott vidékfejlesztési támogatásokat. A nemzeti stratégiában is kiemelt hangsúlyt kell kapnia a vidékfejlesztésnek, világosan meg kell jelölni azokat az irányokat (környezetbarát termelési módok, hagyományos gazdálkodási módok, falusi turizmus, ökoturizmus, stb.), amelyek hosszútávon LVNpSHVHNEL]WRVtWDQLDYLGpNHQpOODNRVViJPXQNiKR]MXWiViWPHJpOKHWpVpW 66

Turizmus A turizmussal kapcsolatos kérdések Görögországban a Fejlesztési Minisztériumhoz, a Görög Nemzeti Turisztikai Szervezethez (Greek National Tourism Organisation), valamint a Környezetvédelmi Minisztériumhoz tartoznak. $ *|U|J 1HP]HWL 7XULV]WLNDL 6]HUYH]HW OHJIEE FpOMD KRJ\ NLDNQi]]D D] RUV]iJRQ EHOO PHJOpY SRWHQFLiOLV OHKHWVpJHNHW PLN|]EHQ NRPRO\ HUIHV]tWpVHNHW tesz annak érdekében, hogy a fenntarthatóság eszméjét integrálja a turisztikai fejlesztési stratégiákba. Felismerték, hogy a természeti és a kulturális környezet PHJYpGpVHDODSYHWHOIHOWpWHOHDWXUL]PXVIHMOHV]WpVpQHN A turisztikai fejlesztéseknél környezeti hatásvizsgálatot végeznek, s arra W|UHNHGQHN KRJ\ D EHUXKi]iV XWiQ QH V]HQQ\H]]pN D OHYHJW D YL]HNHW YDODPLQW QH okozzon problémát a túl nagy zaj sem. 6]iPRV SURMHNWHW LQGtWRWWDN PHO\HN HVHWpEHQ NLDODNtWRWWiN D PHJIHOHO infrastruktúrát a hegyi-, a gyógy-, a kulturális-, a falusi és az ökoturizmushoz, melyek D]DGRWWWHUOHWWHUPpV]HWLpVKXPiQHUIRUUiVDLWDNQi]]iNNL Megjegyzés: Magyarországnak – Görögországhoz hasonlóan – igen fontos bevételi forrást jelent a turizmus, azt is mondhatjuk, hogy stratégiai ágazatnak WHNLQWKHW 1iOXQN LV IHO NHOOHQH PpUQL KRJ\ KRO YDQQDN PpJ D WXUL]PXV V]iPiUD NLDNQi]DWODQ OHKHWVpJHN V H]HN V]iPEDYpWHOH XWiQ NRQNUpW megvalósítási programokat kellene beindítani. Az infrastrukturális beruházások mellett nálunk nagyon fontos feladat kell, hogy legyen a turisztikai ágazatba bekapcsolódó személyek felkészítése is. Ehhez testre szabott képzési programokra, jól kiépített tanácsadó hálózatra van szükség, ezek nélkül nem lehet komoly haladást elérni az olyan turisztikai ágazatok esetében, mint például a falusi turizmus. Közlekedési szektor A közlekedés környezeti hatásainak csökkentése érdekében Görögországban a N|YHWNH]LQWp]NHGpVHNHWYH]HWWpNEH • a közlekedési eszközpark (személygépkocsi, teherautó, kamion, busz, stb.) megújítása, • DOWHUQDWtY]HPDQ\DJRNKDV]QiODWiQDNIRNR]iVDDJpSMiUPYHNEHQ • DJpSMiUPYHNWHFKQLNDLIHOMDYtWiVD • a tömegközlekedési infrastruktúra fejlesztése (busz, vasút, troli, metró, stb.). A fenti intézkedések lényegesen csökkentik az ágazat energiaigényét. A régi JpSMiUPYHNNLYRQiViYDOMHOHQWVHQMDYXODPRGHUQWHFKQROyJLiYDOIHOV]HUHOWMiUPYHN DUiQ\D $ NLSXIRJyJi] |VV]HWpWHOpQHN pYHQNpQWL N|WHOH] PpUpVpYHO FV|NNHQQL IRJ D JpSMiUPYHN iOWDO RNR]RWW N|UQ\H]HWV]HQQ\H]pV Bevezették a kipufogógáz kibocsátási adatait tartalmazó kártyarendszert. Az évenkénti egyszeri vizsgálat

67

PHOOHWW YpOHWOHQV]HU HOOHQU]pVHNHW LV HOYpJH]QHN D .|UQ\H]HWYpGHOPL pV D Közlekedési Minisztérium megbízott szakemberei. A legkritikusabb helyzet a közlekedés szempontjából Athénban alakult ki, ahol HJpV]HQ V]LJRU~ LQWp]NHGpVHNHW NHOOHWW pOHWEH OpSWHWQL ,WW PiU D DV pYHN N|]HSpWO közlekedési korlátozásokat vezettek be, mely szerint személyautóval hétköznap reggel WO HVWH LJ QHP OHKHW D YiURVN|]SRQWEDQ N|]OHNHGQL $ KHO\]HW NH]HOpVpUH H]HQ NtYODN|YHWNH]LQWp]NHGpVHNHWKR]WiNPHJ • .pW ~M PHWUyYRQDODW OpWHVtWHWWHN  iOORPiVVDO PHO\ PiU D] HOV pYEHQ  millió utast szállított, •  HOHNWURPRV EXV]W  KLEULG WUROLEXV]W  Ji]]HP EXV]W KHO\H]WHN üzembe. Az athéni beruházásokon kívül említést érdemel még az Athén és Thesszaloniki közötti vasútvonal esetében a második nyomvonal megépítése, s a pálya elektromosítása. Megjegyzés: Az athéni állapotokkal azért érdemes foglalkozni, mert Budapesten is NULWLNXVDN|]OHNHGpVMHOHQOHJLKHO\]HWH%XGDSHVWQHN pJHW V]NVpJH OHQQH D] 0iV DXWySiO\iUD GH IpO KRJ\ D SUREOpPiNDW D] HONHUO J\U WHOMHV megépítése sem oldja majd meg, csak mérsékelni fogja. 7. A szektorok keresztkapcsolatai Az egyes szektorok ismertetésekor számos olyan program és intézkedés szerepelt, melynek komoly hatása lehet más szektorokra. Például a közlekedési infrastruktúra fejlesztése jótékony hatással van a gazdaság több ágára is (ipar, kereskedelem, turizmus stb.). A turisztikai és az energiaszektor kapcsolatát mutatja az a példa, mely szerint Görögországban 75 hotel kapott támogatást arra, hogy a hagyományos energiahordozók helyett megújuló energiaforrások használatára térjenek át. $N|]OHNHGpVLHV]N|]SDUNNRUV]HUVtWpVHHOVVRUEDQDN|UQ\H]HWiOODSRWiWIRJMD HOQ\|VHQPHJYiOWR]WDWQLGHN|]YHWHWWKDWiVDOHKHWPiVV]HNWRURNUDLV $ PH]JD]GDViJL V]HNWRUEDQ WHUYH]HWW SURJUDPRN PLQW SpOGiXO D N|UQ\H]HWEDUiWWHUPHOpVLPyGV]HUHNUHW|UWpQiWiOOiVDKi]WiMLJD]GDViJRNIHMOHV]WpVH amellett, hogy kisebb környezeti terhelést jelentenek, a vidéki területek foglalkoztatási KHO\]HWpUH LV MyWpNRQ\ KDWiVVDO YDQQDN $ PH]JD]GDViJL pV YLGpNIHMOHV]WpVL SROLWLNiEDQDIFpONLW]pVHNN|]|WWV]HUHSHOÄDV]RFLiOLVpVDN|UQ\H]HWLSLOOpUN|]|WWL megbomlott egyensúlyi helyzet visszaállítása.” Megjegyzés: A fenti tények ellenére a görög orszgájelentés – más országok IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLiMiKR] KDVRQOyDQ ± QHP IRJODONR]LN NHOO mélységben a keresztkapcsolatokkal.

68

4.6. Lengyelország

A stratégia sajátosságai Lengyelországban a „Poland 2025” c. dokumentumot tekintik „keretstratégiának”. $OHQJ\HO IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLiEDQ KiURP NLHPHOW UpV]WHUOHWQHN YDQ prioritása: az energiatermelésnek, a közlekedésnek és a népesedésnek. Energetika: Számos programra hivatkoznak, kulcsszavai: privatizálás, szénfelhasználás csökkentése, gáz, elektromosáram-felhasználás arányának növelése, alternatív energiaforrások szerepének növelése, EU jogszabályok adaptálása. Kiemelt cél az energia árának csökkentése. Megjegyzés(WWOKRJ\OHV]IHQQWDUWKDWyDUHQGV]HU"

Közlekedés: Létezik egy 2001-2015 közötti stratégiai elképzelés Demográfiai gondok$WHUPpV]HWHVV]DSRURGiVFV|NNHQpVHHO|UHJHGWiUVDGDORP A közegészségügyi helyzet és a környezetvédelmi gondok kapcsolatát tüzetesen vizsgálják, van ilyen orvosképzés is („environmental doctor”) és kísérleti jelleggel 14 középiskola tananyagában szerepel a WHO „Health Promoting Schools” téma! A klasszikus környezetvédelmi témákra – pl. a légszennyezés csökkentésére – PiU D] IHQQWDUWKDWy IHMOGpV V]HOOHPpEHQ HONpV]OW |V ~M Nemzeti Környezetvédelmi Cselekvési Program nagy figyelmet fordított. Már 1990-99 között MHOHQWVHQNDO YLVV]DHVHWWDSRU622-, ill. NO2-szennyezettség. /HQJ\HORUV]iJ pOHQMiU D] IHQQWDUWKDWy HUGJD]GiONRGiV WHUpQ ,JHQ MHOHQWV WXGRPiQ\RV pV J\DNRUODWL HUNHW EHYRQYD PHJKDWiUR]WiN D IHQQWDUWKDWy HUGJD]GiONRGiVNULWpULXPDLWpVLQGLNiWRUDLW$]HUGWXODMGRQRVRNPiUPRVWEL]RQ\RV kompenzációt kapnak a nem piaci környezeti értékek megóvásáért. A hagyományos lengyel ipar igen sok hulladékot halmoz(ott) fel, ezért kiemelt FpONLW]pV D hulladékszegény technológiák meghonosítása a bányászatban, a IHOGROJR]yLSDUEDQ $] RUV]iJ D]RQ DODSYHW VDMiWRVViJD KRJ\ D] HQHUJLD EDQ V]pQHUPYHNEO V]iUPD]LN FVDN ODVVDQ PyGRVXO $ V]pQEiQ\iV]DW MiUXOpNRV NiUWpWHOHLDIHOV]tQLYL]HNHOVyVRVRGiVDpVD]yULiVLW|PHJPHGGDQ\DJQHPHQ\KO problémája az ország környezetvédelmének. A Poland 2025 dokumentumban megfogalmazott elveket a Második Nemzeti Környezetvédelmi Cselekvési ProgramDN|YHWNH]NLHPHOWWpPDN|U|NNHOIRJODONR]LN 69

¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

ipar (különösen az energetika), szállítás-közlekedés, PH]JD]GDViJ HUGJD]GiONRGiV beépítések-kommunális ügyek (pl. hulladék), turizmus, egészségügy, kereskedelem és nemzetvédelem.

.RQNUpWFpONLW]pVHN – –

– –

a vízfelhasználás hatékonyságának növelése, a hulladékmennyiség csökkentése tekintetében az 1990-es szinthez képest 50%-os javulást kívánnak elérni 2010-re, 2025-re pedig „full implementation of the concept of sustainable development” DFpONLW]pV az energiaigényt, ill. energiahatékonyság/GDPmutató adatát 2010-re 25%-al, 2025-re pedig felére akarják csökkenteni a 2000-es szinthez hasonlítva, zajvédelem: 2025-re 55 dB éjszakai városi zajszint elérése.

A talajvédelemnek külön fejezetet szentel a Második Nemzeti Környezetvédelmi Cselekvési Program. Rövid távon a „Good Agricultural Practise Code” (1999) alkalmazása a cél, 2010-ig pedig a Cd- és Hg-szennyezett talajok NLYRQiVD D WHUPHOpVEO LOO ÄVXFFHVVIXO UHFODPDWLRQ´ D YROW V]RYMHW NDWRQDL Ei]LVRN talajának megtisztítása, és a talajtól elzárt hulladéklerakásDFpONLW]pVUHSHGLJ egy olyan általános célt fogalmaz meg, hogy akkorra ne legyen kevesebb az évente UHNXOWLYiOW ÄUHFODLPHG´  WHUPI|OG DQQiO DPLW PH]JD]GDViJL KDV]QRVtWiVD PLDWW D NpVEELHNEHQ XJ\DQFVDN UHNXOWLYiOQL NHOO $ WDODMWLV]WtWiV N|OWVpJHLW DNNRUUD WHOMHV egészében a korábbi használónak kell állnia. A tájvédelemmel kapcsolatban érdekes, hogy a középnagyságú farmtípus fenntartását±PLQWD]RUV]iJUDMHOOHP]YiOWR]DWRVPH]JD]GDViJLWiMWtSXVPHJU]pVpW szorgalmazzák.

1. A „három pillér” érvényesülése A gazdasági, társadalmi és környezeti témakörök aránya és súlya nem a Pland 2025 c. dokumentumban hanem a Második Környezetvédelmi Cselekvési Programban WNU|]GLN MREEDQ$IHQQWDUWKDWyIHMOGpV HOYHLQHN iWIRJy DONDOPD]iVD az ökológiai, gazdasági és társadalmi célok megvalósítása terén csak a hosszú távú; LJWHUMHG LGV]DN YpJpUH OHKHW UHiOLV cél. Ennek alkotmányos hátterének kidolgozását, a N|UQ\H]HWL WXGDW PHJIHOHO IHMOGpVpW HJ\ fenntartható életstílus, egy fenntartható fogyasztói magatartás kialakulását, de a szektorális programok elkészítését is 2025-re prognosztizálják.

70

A stratégia ezen a téren rendkívül általánosan fogalmaz. A Második Környezetvédelmi Cselekvési Programban a gazdasági és a kulcsszektorokkal |VV]HIJJN|UQ\H]HWLNpUGpVHNKDQJV~O\RVDEEDNPLQWDWiUVDGDOPLWpPDN|U|N 2. A megvalósítás tervezett módszerei A középtávú célok között szerepel, hogy meg kell teremteni annak a jogi hátterét, hogy az állam és az iparvállalatok között a környezetszennyezés tekintetében Ä|QNpQWHV  YiOODOiV´ DODSMiQ V]HU]GpVHN jöjjenek létre („voluntary agreements”). A célok érdekében szükség van gazdasági és piaci mechanizmusok NLGROJR]iViUD (OVVRUEDQ NO|QIpOH pótdíjak, büntetések, ill. az ISO és EMAS rendszerek alkalmazása jöhetnek számításba. Az EU emisszió büntetési gyakorlatának, QpKiQ\NLYpWHOWOHOWHNLQWYH±SODQpPHWV]HQQ\Yt]NLERFViWiVpVD VYpG kén-dioxidemisszió – nincs visszatartó ereje. Készült egy „szégyenlista” D Ä/LVW RI ´ ± D  OHJLQNiEE OHYHJ pV Yt]V]HQQ\H]LSDUYiOODODWUyO Hosszú távú alapelv, hogy minimálisra szorítsák a környezetvédelmi kiadások társadalmi költségrészét. A megvalósítás eszközeként itt is központi szerepet játszanak az indikátorok, YDJ\LV D]RN D PXWDWyN DPLYHO PpUKHWQHN YpOLN KRJ\ N|]HOtWQNH D NLW]|WW FpORN felé? Az indikátorok négy csoportra oszthatók: ¾ DV]HQQ\H]GpVHNpVDWXGRPiQ\iOWDOPHJKDWiUR]RWWNULWLNXVWHUKHOpVN|]WL %-os különbség ¾ energia-, anyag- és vízfelhasználás ill. a hulladéktermelés adatainak GDP egységre vetített mértéke ¾ költség/haszon (cost/benefit) arány értékelése a környezeti hatások szempontjából ¾ DQ\DJRNHOMiUiVRNWHUPpNHNWHFKQLNDLpVN|UQ\H]HWYpGHOPLMHOOHP]LSOD V]iUD]HOHPHNKLJDQ\WDUWDOPDJpSMiUPYHN]DMV]LQWMHVWE $ IHQWL ÄI LQGLNiWRURNRQ ´  NtYO YDQQDN HJ\pE ±  szociális és gazdasági mutatók – mint pl. a társadalom egészségügyi állapota, földhasználati változások SDUODJRN N|UQ\H]HWYpGHOPLRNRNPLDWWQ|YHNYPXQNDKHO\HNV]iPD $ IHQWLHNEO OiWKDWy KRJ\ D] LQGLNiWRURN WHUpQ D KiURP SLOOpU N|]O meghatározó a környezetvédelem, a szociális és gazdasági mutatók alárendelt szerepet játszanak.

71

3. A stratégia érvényességi ideje $]IHQQWDUWKDWyIHMOGpVVWUDWpJLDFtPpEHQLV2025-öt jelöli meg, azaz az egyik OHJKRVV]DEE LGWiYRW |OHOL IHO D YL]VJiOW RUV]iJRN N|]O $ 0iVRGLN 1HP]HWL Környezetvédelmi Cselekvési Programban rendre 2002, 2010 és 2025 szerepel a rövid, N|]pSLOOKRVV]~WiY~FpONLW]pVHNKDWiULGHMHNpQW UH NtYiQQDN OpQ\HJHVHQ HOUHOpSQL D] IHQQWDUWKDWy IHMOGpV WiUVDGDOPL modell gyakorlati alkalmazásában. Az indikátorok esetében éves és 3 évenkénti felülvizsgálatot tanácsolnak, de EHQ D N|]pS pV KRVV]~ WiY~ WHUYLGV]DN IRUGXOySRQWMiQ PLQGHQNpSSHQ DODSRV felülvizsgálatot terveznek. $0iVRGLN1HP]HWL.|UQ\H]HWYpGHOPL&VHOHNYpVL3URJUDPLGEHOLWHPH]pVpW össze kell hangolni az EU Környezetvédelmi Akcióprogramjával.

4. Regionális szempontok érvényesülése EHQ D Ä3RODQG ´ V]HPSRQWMDLW V]HP HOWW WDUWYD HONpV]OW D ÄLongterm Strategy for Regional Development” program. Ennek tartalmáról nem szól a IHQQWDUWKDWyIHMOGpVVWUDWpJLD A Második Nemzeti Környezetvédelmi Cselekvési Programban megjelenik a regionalizáció $] RUV]iJRW DQWURSRJpQ KDWiVRNWyO HUVHQ N|]HSHVHQ pV PpUVpNHOWHQ OHWHUKHOW UpJLyNED VRUROWiN V HQQHN PHJIHOHOHQ UHJLRQiOLV |NRDGyN HOtUiVRN követelmények foganatosítását a regionális szervek hatáskörébe utalják. Ezek az ökorégiók illeszkednek az európai ökológiai hálózathoz – pl. balti-tengeri parti ökoszisztémához, a hegyvidékek, a folyó menti rendszerek kontinentális hálózatához. A Második Nemzeti Környezetvédelmi Cselekvési Program hangsúlyos részfeladatainál – pl. a víz felhasználásnál – rendszeresen megjelenik, hogy azt „country and provincial programmes for sustainable development” formájában képzelik el.

5. A megvalósítás biztosítékai Kontrol és monitoring rendszerek segítsége: − nyilvánosság szerepe, − National Environmental Monitoring, − |VV]KDQJ D V]HNWRUiOLV FpONLW]pVHN pV D N|UQ\H]HWYpGHOPL FpORN YDODPLQW D KHO\LUHJLRQiOLVRUV]iJRVLOOQHP]HWN|]LHOtUiVRNN|]|WW $V]HNWRUiOLVV]HPSRQWRNUDW|UWpQpStWNH]pV A Johannesburg/WS anyag különösebb konkrétumok nélkül bizonygatja, hogy D N|]HOM|YEHQ HONpV]O ~M 1HP]HWL (UGpV]HWL 3URJUDP KDUPRQL]iOQL IRJ D 72

N|UQ\H]HWYpGHOHPDPH]JD]GDViJD]HQHUJLDV]HNWRUDV]iOOtWiVpVDYLGpNIHMOHV]WpV FpONLW]pVHLYHO A stratégiában azonban nincs szisztematikus építkezés a szektorális programokra.

7. A szektorok keresztkapcsolatai Csak kevés példát lehet találni a stratégiában a szektorok keresztkapcsolataira. A lég- és vízszennyezési bírságok már ma is világszinten a legmagasabbak /HQJ\HORUV]iJEDQ (QQHN WRYiEEL Q|YHOpVH D N|OWVpJHNEHQ W|UWpQ PHJMHOHQpVH D lengyel termékek piacképességét veszélyes mértékben csökkentené. Ebben az esetben tehát nyilvánvaló a környezetvédelmi intézkedések és a gazdaság közötti kapcsolat. Az oktatási programok esetében utalnak leggyakrabban ilyen kapcsolatokra. Szinte teljesen hiányzik a szociális pillérrel való kapcsolatok DNiU XWDOiVV]HU megjelenése is.

73

4.7. Csehország (O]HWHVLQIRUPiFLyN A megvizsgált, $ &VHK .|]WiUVDViJ )HQQWDUWKDWy )HMOGpVL 6WUDWpJLiMD *D]GDViJL Q|YHNHGpVEO IHQQWDUWKDWy IHMOGpV FtPHW YLVHO EHQ HONpV]OW VWUDWpJLDDN|YHWNH]IHMH]HWHNEOLOOHWYHDOIHMH]HWHNEOpSOIHO &pORNPyGV]HUHNLGNHUHWHNpVLUiQ\HOYHN $IHQQWDUWKDWyIHMOGpVQHP]HWN|]LJOREiOLV NLLQGXOiVLiOODSRWD 1. A világ globális állapotának elemzése 2. A fenntarthatatlanság okainak elemzése – $IHQQWDUWKDWyWiUVDGDORPiOWDOiQRVM|YNpSH – $ IRUUiVRN pV D WHUPHOpV N|]|WWL NDSFVRODW D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV M|YNpSpQHNQp]SRQWMiEyO 3. Kiindulási állapot a Cseh Köztársaságban 1. A „november utáni állapot” a Cseh Köztársaságban 2. A Cseh Köztársaság kiindulási helyzetének pozitív és negatív szempontú elemzése 3. (UV pV J\HQJH ROGDODN OHKHWVpJHN pV YHV]pO\HN D &VHK .|]WiUVDViJ iOODSRWiUDpVIHMOGpVpUHQp]YH 4. $IHQQWDUWKDWyIHMOGpVM|YNpSHD&VHK.|]WiUVDViJEDQ 5. )HQQWDUWKDWyIHMOGpVLLQGLNiWRURN±iOODSRWHOHP]pV $&VHK.|]WiUVDViJIHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLiMD 1. A fenntarthatósági célok azonosításának kiindulási feltételei a Cseh Köztársaságban $IHQQWDUWKDWyViJHOpUpVpQHNIEEVWUDWpJLDLFpOMDL 3. A stratégiai célok eléréséhez szükséges eszközök csoportosítása – )RO\DPDWRVWiUVDGDOPLpVJD]GDViJLIHMOGpVDJD]GDViJLIRO\DPDWRNpV D] |NRV]LV]WpPiN PHJU]pVpQHN YDODPLQW D PHJ~MXOy HJpV]VpJHV ökoszisztémák kialakításának összehangolása – $N|UQ\H]HWLV]HPSRQWRNJD]GDViJLUHQGV]HUEHW|UWpQLQWHJUiOiVD – Az energia és anyag újrahasznosításnak, valamint a megújuló energiapVHUIRUUiVRNIHOKDV]QiOiViQDNIHQQWDUWKDWyLUiQ\tWiVLUHQGV]HUH – A környezetbarát irányítás támogatása – +DUPRQLNXV pV WHUOHWNtPpO WHOHSOpVV]HUNH]HWHN PHJU]pVH pV kialakítása, a tömegközlekedési eszközhasználat arányának növelése a települések közlekedési rendszerében, a közúti közlekedés ellenében a vasúti közlekedés részesedésének növelése a teherszállításban – A társadalmi döntéshozás demokratikus és részvételi formáinak támogatása, kialakítása, ideértve a közigazgatás reformját, a stratégiai tervezés bevezetését, valamint a helyi Agenda 21-ek támogatását – -yO LQIRUPiOW NpS]HWW IHOHOVVpJWXGDWRV pV FVHOHNY WiUVDGDOPL részvétel 74

,QWp]PpQ\LiWDODNtWiVRNDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVFpOMDLQDNHOpUpVHpUGHNpEHQ $FpORNHOpUpVpQHNHV]N|]HLDNLHPHOWSULRULWiVVDOUHQGHONH]WHUOHWHNHQ – Környezeti adóreform – A társadalom aktiválása ±(UIHV]tWpVHND](8FVDWODNR]iVHOpUpVHpUGHNpEHQ 5. A végrehajtandó lépések $FVHKIHQQWDUWKDWyIHMOGpVL VWUDWpJLD D OHJW|EE QHP]HWL IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL stratégiához hasonlóan sorba veszi a problémákat, elemzi azok okait, végül pedig útmutatást ad a megoldásukhoz. Elkészítésekor a stratégiai irányítás módszerét alkalmazták, amely a stratégiai célok teljesítése érdekében, a társadalmi folyamatokon NHUHV]WOOHKHWYpWHV]LD]HV]N|]|NKDV]QiODWiQDNNRRUGLQiOiViW$VWUDWpJLDLLUiQ\tWiV DODSMD D NLLQGXOiVL iOODSRW EHOV pV NOV WpQ\H]LQHN D IHOPpUpVH 6:27 DQDOt]LV segítségével. Az elkészített stratégia alapját ugyanakkor a fenntarthatatlanság RNDLQDNHOHP]pVHDGWDPHJDPHOO\HOHJ\WWPHJKDWiUR]WiNDM|YNpSHWYDODPLQW a stratégiai célokat. A dokumentum jellemzi a mai nemzeti és nemzetközi állapot IHQQWDUWKDWDWODQViJiW pV RO\DQ DODSYHW VWUDWpJLDL FpORNDW KDWiUR] PHJ DPHO\HN elérésével a cseh társadalom a fenntarthatóság útjára léphet. Mindezek mellett azt is megmutatja, hogy a cseh társadalom miként járulhat hozzá a nemzeti és globális problémák megoldásához. $ &VHK .|]WiUVDViJ IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLiMD D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV GHILQtFLyLQDN pUGHNHV NULWLNiMiYDO NH]GGLN $ FVHKHN V]HULQW D GHILQtFLyN QHP PHJIHOHOHN PLYHO D MHOHQUH pV D M|YUH NRQFHQWUiOYD  ILJ\HOPHQ NtYO KDJ\MiN D P~OWEHOLW|UWpQpVHNHWNRQNUpWDQSHGLJD]WKRJ\QpKiQ\|NRV]LV]WpPDWUNpSHVVpJpW PiUW|EEpYWL]HGGHOH]HOWWPHJKDODGWXN $ VWUDWpJLD D] (8 IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLiMiKR] KDVRQOy LUiQ\HOYHNHW D WiUVDGDORPSROLWLNDL LUiQ\HOYHNHW NLYpYH  pV KRVV]~ WiYRQ HOpUHQG VWUDWpJLDL FpORNDW illetve azokhoz kapcsolódó tevékenységi programokat határoz meg. Az EU stratégiához képest viszont a cseh stratégia nagyobb hangsúlyt fektet a kiindulási iOODSRW HOHP]pVpUH D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV iOWDO HOpUHQG M|YNpS IHOYi]ROiViUD valamint a megvalósítás eszközeinek a meghatározására. A fenntarthatóság EU-s környezetvédelmi prioritásai közül a cseh stratégiában a közlekedés és a természeti HUIRUUiVRNNDOYDOyIHOHOVHEEJD]GiONRGiVpUKHWQ\RPRQOHJLQNiEE A jelenleg vizsgálatunk másik forrása az egységesen rögzített tartalomjegyzék alapján megírt johannesburgi országjelentés volt. Ennek számos fejezetében a Cseh Köztársaság nem közölt magáról információt. Nagy hangsúlyt fektettek viszont az állapotfelmérésre, illetve az eddig elért eredményeikre, a célokról és azok elérésének módjáról viszont ebben a dokumentumban legtöbbször homályosan fogalmaznak SpOGiXO Ä$ &VHK .|]WiUVDViJ PHJ IRJMD WDOiOQL D N|]OHNHGpVW MHOOHP] QHP kívánatos folyamatok megállításának eszközeit.”). $IHQQWDUWKDWyIHMOGpVKiURPSLOOpUpQHNpUYpQ\HVOpVH $] (8 IHQQWDUWKDWy VWUDWpJLiMiKR] KDVRQOyDQ D FVHK IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLiEDQ LV D FpORN N|]|WW KDQJR]WDWMiN D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV KiURP SLOOpUpQHN

75

IRQWRVViJiW VW D]W LV NLPRQGMiN KRJ\ D QHP]HWL SROLWLNiQDN LOOHWYH D SROLWLNDL G|QWpVHNQHN WiPRJDWQLXN NHOO D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV KiURP SLOOpUpQHN D] érvényesülését), azonban a továbbiakban (leginkább a programok meghatározásánál) már NHYpVVp W|UGQHN D JD]GDViJL pV OHJNHYpVEp D V]RFLiOLV V]HPSRQWRN érvényesülésével. 6]HPHOYpQ\HN D QHP]HWL IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLD IEE D KiURP SLOOpUW HJ\DUiQWILJ\HOHPEHYHYVWUDWpJLDLFpOMDLEyO • A ODNRVViJ DODSYHW V]NVpJOHWHLW (különösen oktatás, az emberi egészség és az DODSYHWWiUVDGDOPLEL]WRQViJYpGHOPHpVWiPRJDWiVD EL]WRVtWyWDUWyVWiUVDGDOPL pV JD]GDViJL IHMOGpVQHN új politikai-gazdasági stratégián kell alapulnia, elválasztva a gazdasági növekedést és a környezetet ért hatásokat, illetve a JD]GDViJL IRO\DPDWRNDW D] HJpV]VpJHV |NRV]LV]WpPiN PHJU]pVpQHN pV megújításának szükségleteihez igazítva. • A környezeti szempontokat integrálni kell a gazdasági rendszerbe, továbbá V]NVpJHV D JD]GDViJ PDJDV V]LQW |QHOOiWiViQDN D IHQQWDUWiVD D OpQ\HJHV gazdasági ágazatok támogatásán keresztül, az import csökkentésével. • A természetközeli, tájhoz igazodó gazdálkodást kell támogatni, adott területeken a természetes állapot visszaállításával, illetve a természetes ökoszisztémák DODSYHWpOHWHWWiPRJDWyIXQNFLyLQDNPHJ~MtWiViYDO • Olyan harmonikus lakóstruktúrák PHJU]pVH pV NLDODNtWiVD szükséges, amelyek nem terpeszkednek (méreteikkel és funkcionális különbségeikkel megfelelnek a WHUPpV]HWL N|UQ\H]HWQHN LOOHWYH D N|UQ\H]HW IRUUiVDLQDN PHJIHOHO JD]GDViJL SURILOODOUL]YHPHJDKHO\VDMiWRVViJiW DW|PHJN|]OHNHGpVDUiQ\iQDNQ|YHOpVH a vasúti közlekedés támogatása. $VWUDWpJLiEDQNO|Q|VHQDNpVEELHNEHQOHJLQNiEEDN|UQ\H]HWLV]HPSRQWRNRQ van a hangsúly: Ä$KKR] KRJ\ D JOREiOLV IHMOGpVEHQ IHOHOVHQ YiOODOMXQN UpV]W D M|YEHQ mindenképp figyelembe kell venni a környezeti rendszert, illetve integrálni kell azt a társadalmi-gazdasági rendszerbe. A természet törvényei és a Föld NRUOiWR]RWWWHKHUEtUyNpSHVVpJHGHWHUPLQiOMDPLQGHQQHPWHUPpV]HWHVYDJ\ WiUVDGDOPLJD]GDViJLUHQGV]HUEHQYpJEHPHQIHMOGpVIL]LNDLNRUOiWMDLW´ 5pV]OHW D &VHK .|]WiUVDViJ QHP]HWL IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLiEyO

Az egyes szempontok keresztkapcsolatainak érvényesülése csak nagyon kezdetlegesen jelenik meg a stratégiában QHP JRQGROMiN WRYiEE D OHKHWVpJHNHW  Például a nemzeti parkokban törekednek az ökoturizmus kialakítására, de ennek M|YHGHOHPWHUHPWIXQNFLyMiUDPiUQHPJRQGROQDN

76

2. A megvalósítás során alkalmazott módszerek $ &VHK .|]WiUVDViJ QHP]HWL IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLiMD NLHPHOWHQ KDQJV~O\R]]DDIHMOGpVPHJYDOyVtWiViQDNUpV]EHQPiUDNRUiEELDNEDQLVDONDOPD]RWW PyGV]HUHLW HV]N|]HLW GH KLiQ\]LN H]HN UpV]OHWHNEH PHQ NLIHMWpVH $ IRUUiVGRNXPHQWXPRNEDQ D N|YHWNH] PyGV]HUHNUO LOOHWYH HV]N|]|NUO HVLN V]y D IHQQWDUWKDWyIHMOGpVHOpUpVHpUGHNpEHQ • .|UQ\H]HWEDUiWWHFKQROyJLiNHOMiUiVRNN|UQ\H]HWNtPpODQ\DJRNEHYH]HWpVH – Új technológiák bevezetésével kívánják csökkenteni az anyagi fogyasztást, illetve növelni az anyagfelhasználás intenzitását. – Az iparban az ún. IRUUiVQiO W|UWpQ YpGHNH]pVQHN nagy szerepe van a N|UQ\H]HWV]HQQ\H]DQ\DJRNNLERFViWiViQDNFV|NNHQWpVpEHQ –

A Környezetvédelmi Minisztérium is támogatja a VUtWHWW Ji] KDV]QiODWiW különösen a személyszállításban, illetve a településeken belüli teherszállításban (pl. városi buszok, városi teherautók).

– $ IHQQWDUWKDWy IHMOGpVW WiPRJDWy MiUPYHNUH YDOy iWWpUpV WiPRJDWiVD (kerékpár, gyaloglás). – A szántóföldeken pOV|YpQ\HNHW ERNURNDW pV ]|OGWHUOHWHNHW alakítottak ki, amelyek menedékként szolgálnak a vadak számára, és ezzel az erózióra KDMODPRVWHUOHWHNHWLVFV|NNHQWHWWpN.|YHWNH]pVNpSSPHJQWWDYDGDNV]iPD Megjegyzés: A módszer bizonyos területeken Magyarországon is hatékony lehetne. El NHOOpUQLKRJ\DPH]JD]GDViJQHFVDNWHUPHOWHYpNHQ\VpJOHJ\HQ – A OHYHJYpGHOHP érdekében számos új technológiát vezettek be. – Hulladékszegény, valamint az energiatakarékos, illetve energiahatékony technológiák megvalósítása. – Védett természeti területek hálózatának kialakítása, – .|UQ\H]HWEDUiWPH]JD]GDViJLWHYpNHQ\VpJHN támogatása. – 6U LQWHJUiOW tömegközlekedési hálózat kialakítása, nagyvárosok zsúfoltságának csökkentése külvárosi parkolók építésével, illetve a külvárosok és a belváros közötti integrált tömegközlekedési hálózat megteremtésével, környezetbarát közlekedési eszközök használata. Megjegyzés: A fenntartható közlekedésfejlesztés megvalósítása érdekében mindez Magyarországon is célként szerepelhetne. • Indikátorok alkalmazása – Az ökológiai lábnyom meghatározása.

77

– A fenntartható energiatermelés nagyon energiafogyasztás HJ\IUHYHWtWHWWpUWpNH.

fontos

indikátora

az

éves

– A környezetvédelmi kiadások a GDP %-ában. Megjegyzés: Csak példákat találunk az indikátorokra. Szisztematikusan nem foglalkozik velük a stratégia. • Monitoring-rendszerek kiépítése – A három legszennyezettebb régióban (Észak-Csehország, Prága, Ostrava) PRQLWRULQJUHQGV]HUW V]HUHOWHN IHO DPHO\ D  OHJIRQWRVDEE V]HQQ\H] DQ\DJ koncentrációját (kén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén-oxidok) méri. – $Yt]PLQVpJLPRQLWRULQJR]iVNLWHUMHV]WpVH • (J\WWPN|GpVHN – (J\WWPN|GpVDmédiával. – Nemzetközi, bilaterális, KDWiURNRQiWQ\~OyHJ\WWPN|GpVHN a közös problémák megoldására. – $M|YEHQHJ\WWPN|GpVV]NVpJHVDkutatási és oktatási intézmények között, a közigazgatás testületei között, a politikai pártok között, civil szervezetek között, a V]DNpUWLFVRSRUWRN között, az üzleti szféraNpSYLVHOLN|]|WWYDODPLQW a lakosság körében. – $ IHQQWDUWKDWy IHMOGpV VWUDWpJLiMiQDN YpJUHKDMWiViKR] QpONO|]KHWHWOHQ D minisztériumokN|]|WWLHJ\WWPN|GpVLV – A városoknak és a régióknak D VDMiW IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLiMXN NLDODNtWiViEDQ HJ\WW NHOO PN|GQLN D JD]GDViJL pOHW V]HUHSOLYHO D FLYLO szervezetekkel és a lakossággal. • Információs rendszerek, számítógépes adatbázisok kialakítása – $ PiU PN|G /HYHJPLQVpJL ,QIRUPiFiós Rendszer hozzáférést biztosít a fontosabb mért adatokhoz. – PHARE támogatásból 2002-ben kezdték kialakítani a Környezeti Indikátorok Információs Rendszerét. • Támogatások – Nagyobb arányú nemzetközi támogatások felhasználását energiagazdaság fenntartható pályára való állításánál.

tervezik

– Az Állami Környezetvédelmi Alap direkt támogatásokat OHYHJV]HQQ\H]pVWPpUVpNOEHIHNWHWpVLSURMHNWHNKH]

nyújt

az a

– Az EU által nyújtott támogatásokbólLVILQDQV]tUR]]iNDPH]JD]GDViJRWpULQW DIHQQWDUWKDWyIHMOGpVWFpO]yEHUXKi]iVRNDW

78

– Világbanki támogatásDV]pQW]HOpVHUPYHNNLERFViWiViQDNFV|NNHQWpVpUH • Gazdasági eszközök bevezetése – $WHUPHOLpVDIRJ\DV]WyLPLQWi]DWRNPHJYiOWR]WDWiVDpUGHNpEHQ – 1995-ben 90 termék kapta meg a jogot az ökocímke használatára. Az ökocímke programot harmonizálni kívánják az EU tagállamok hasonló programjával. – A környezetromboló termelést kibocsátási díjakkal és más gazdasági eszközökkel (pl. adódifferenciálással) büntetik. – gV]W|Q]N nyújtása az energiatakarékosság, illetve a modern, az energiát hatékonyan felhasználó technológiák elterjesztése érdekében. – Környezeti adóreform bevezetése, amely adó kivetésére jogosítana fel a N|UQ\H]HWHW V]HQQ\H] WHYpNHQ\VpJHN IRO\WDWiVDNRU LOOHWYH D QHP PHJ~MXOy energiaforrások kiaknázásakor. Az adó bevezetése hozzájárulna a N|UQ\H]HWNtPpOWHFKQROyJLiNDONDOPD]iViKR]LV – .O|QE|] díjakat szednek be, amelyek az Állami Környezetvédelmi Alapba   YiQGRUROQDN V]HQQ\Yt] IHOV]tQL Yt]EH W|UWpQ ERFViWiVDNRU D OHYHJW NiURVtWy DQ\DJRN NLERFViWiVDNRU KXOODGpN I|OGEH W|UWpQ HOKHO\H]pVHNRU D WDODMYt]NLWHUPHOpVHNRUPH]JD]GDViJLWHUOHWLJpQ\EHYpWHOHNRU – $ N|UQ\H]HWNtPpO WHUPHOpVW LOOHWYH WHYpNHQ\VpJHN IRO\WDWiViW D] adókedvezményekpVD]ÈOODPL.|OWVpJYHWpVEOYDOyMXWWDWiVRNLVHOPR]GtWMiN – A magánszektor környezeti befektetéseinek a növelése érdekében, közép és hosszú távú hitelek kialakítása a cél. – $]iOODPLN|UQ\H]HWSROLWLNiWNpWIHV]N|]]HOV]HUHWQpNWiPRJDWQL a) Az Állami Környezetvédelmi Alap bevételei között a környezetkárosítók által befizetett díjak olyan mértékben szerepeljenek, amilyen mértékben D]RNNiURVtWRWWiNDOHYHJWYL]HNHWWDODMWVWE b) A környezetkárosítókra büntetéseket rónak ki, amennyiben WHYpNHQ\VpJNQHPIHOHOWPHJDV]HNWRUiOLVW|UYpQ\EHQHOtUWDNQDN – Speciális díjak (adók) bevezetése az életfenntartó természeti értékek károsításáért, illetve ezek kifejezése az árrendszerben és a gazdasági döntéshozásban. – A helyi forrásokból helyi használatra gyártás támogatása. – Az LPSRUWIJJVpJFV|NNHQWpVHLOOHWYHDQDJ\NLWHUMHGpVH[SRUWNRUOiWR]iVD – Szelektívebb politika alkalmazása a közvetlen külföldi beruházások területén. (A tervezett beruházás importra és exportra gyakorolt hatásainak elemzése). – Állami szinten a vasútfejlesztés támogatása a közútfejlesztéssel szemben, LOOHWYH D N|]~WL SiO\DGtMDN Q|YHOpVH D  WRQQiQiO QHKH]HEE MiUPYHN szigorúbb büntetése.

79

Megjegyzés: Magyarországon is a vasútfejlesztést (csomópontok, pályaszakaszok IHO~MtWiVDpStWpVHLOOHWYHPHJiOOyNpStWpVHNRUV]HUVtWpVH NHOOHQHWiPRJDWQLD jelenleginél legalábbis nagyobb mértékben. – 1DJ\REE |VV]HJ EQWHWpVHN NLV]DEiVD D N|]OHNHGpVEL]WRQViJ MDYtWiVD érdekében. • Segélyek felhasználása – 1HP]HWN|]L VHJpO\HNEO beruházásokat.

ILQDQV]tUR]]iN

D

PH]JD]GDViJRW

pULQW

• Jutalmak odaítélése – Újrahasznosítási prémiumok adása. • Törvényi szabályozás – Törvényben határozták meg a kibocsátási határértékeket, ami szükségessé teszi, KRJ\D]LSDULWHUPHONIRO\DPDWRVPpUpVHNHWYpJH]]HQHNLOOHWYHEHUXKi]]DQDN DN|UQ\H]HWHWYHV]pO\H]WHWSUREOpPiNOHN]GpVHpUGHNpEHQ – Például tervezik a használt autók importjának szabályozását. Meg szeretnék WLOWDQLD]pYQpOLGVHEEKDV]QiOWJpSNRFVLNEHKR]DWDOiW – $OHYHJYpGHOPLEU direktívák átvételét is tervezik. – MDQXiUWOtiltják az ólmozott benzin használatát. – A tervek között szerepel a Q|YpQ\YpG szerek és PWUiJ\iN alkalmazásának szigorú szabályozása. – WO EHWLOWRWWiN D +&)& DQ\DJRN HOiOOtWiViW pV LJ IRNR]DWRVDQ PHJ akarják szüntetni ezeknek az anyagoknak a felhasználását is. • Tudatformálás, oktatás, képzések beindítása, konferenciák – Fontos a holisztikus, interdiszciplináris oktatás visszaállítása. – A Cseh Környezeti Intézet workshop-okat és szemináriumokat szervez a N|]SRQWLpVDKHO\LN|]LJD]JDWiVEDQGROJR]yNQDNtJ\VHJtWYHHOD]$JHQGD programok teljesítését. A civil szervezetek, valamint a környezeti tanácsadó N|]SRQWRN D .|UQ\H]HWYpGHOPL 0LQLV]WpULXPPDO HJ\WWPN|GYH IHOYLOiJRVtWy projekteket szerveznek (versenyek, workshop-ok). – )HQQWDUWKDWy IHMOGpVUO V]yOy nemzetközi konferenciák szervezése, illetve vendégül látása. – A társadalom környezeti tudatának NLDODNtWiVDNRU I FpOFVRSRUWRNDW pV DOFVRSRUWRNDW FpOV]HU NLMHO|OQL $ OHJIRQWRVDEE célcsoportok D N|YHWNH]N SHGDJyJXVRNDPpGLiEDQGROJR]y V]HUNHV]WNDN|]LJD]JDWiVEDQGROJR]yN D QRQSURILWV]HUYH]HWHNV]DNpUWLD]HJ\Ki]LJ\OHNH]HWHNpVD]]OHWHPEHUHN

80

– A Környezetvédelmi Minisztérium 1998-tól évente két alkalommal szemináriumokat szervez, hogy a Helyi Agenda 21 programok teljesítésében UpV]WYHYWHOHSOpVHNNLFVHUpOKHVVpNLVPHUHWHLNHWpVWDSDV]WDODWDLNDW – A rádióban és a tv-ben lehetnének rendszeres környezetvédelmi oktató programok. – Az energiatakarékosság, illetve a megújuló energiahasználat elterjesztésében nagy szerepet szánnak a nevelésnek és oktatásnak. Megjegyzés: $ IHQQWDUWKDWy IHMOGpVUH W|UWpQ QHYHOpVW PiU D] yYRGiEDQ HO NHOO kezdeni, és az eszközök (közszolgálati média, sajtó, könyvek, iskolák, NO|QE|]NpS]pVLIRUPiN,QWHUQHWNRQIHUHQFLiNVWE PLQpOV]pOHVHEEVNiOiMiW alkalmazva minden társadalmi csoportban folytatni kell azt. Ugyanakkor PHJJRQGRODQGy HJ\HV IHQWHEE HPOtWHWW FVRSRUWRN HOVGOHJHV PHJFpO]iVD DKRQQDQ WRYiEEJ\U]KHW D ÄIHQQWDUWKDWyViJL´ WXGDW HOWHUMHGpVH $ tudatformálást és oktatást kiemelt fontosságú területként kell kezelni! • Kutatási programok kivitelezése – ÈOODPL WiPRJDWiVEyO ILQDQV]tUR]WDN NO|QE|] NXWDWiVRNDW erózió elleni védelem, biodiverzitás PHJU]pVH pV HUVtWpVH D I|OG HOWDUWy NpSHVVpJpQHN növelése. – A Charles Egyetemi Környezetvédelmi Központban szinte kizárólag a fenntarthatóság végrehajtásának problematikájával foglalkoznak. – A N|UQ\H]HWLHUIRUUiVRN értékelését célzó kutatások támogatása. – Hulladékszegény, valamint az energiatakarékos, illetve energia hatékony technológiák kidolgozását célzó kutatások támogatása. • Tájékoztatás – A Cseh Környezeti Intézet e-mailben küld hírlevelet a Környezetvédelmi 0LQLV]WpULXP D] 1*2N D] HJ\HWHPHN pV ILVNROiN YDODPLQW PLQGHQ IHQQWDUWKDWyIHMOGpVVHOIRJODONR]yV]HUYH]HWUpV]pUH+HO\L$JHQGDD&VHK .|]WiUVDViJEDQFtPPHO(]LQIRUPiFLyNDWWDUWDOPD]DIHQQWDUWKDWyIHMOGpVUO LOOHWYH D] $JHQGD  GRNXPHQWXP WHOMHVtWpVpUO pV D QHP]HWN|]L HJ\WWPN|GpVHNUO • ,QWp]PpQ\UHQGV]HUWpULQWPyGRVtWiVRN – Például a Környezetvédelmi Minisztérium egy tanácsadó testületet, a Fenntartható )HMOGpVL 7DQiFVRW állított fel, amelynek célja a gazdasági, szociális szférák, valamint a környezeti ügyek közötti kapcsolat megteremtése, D NO|QE|] WiUVDGDOPL FVRSRUWRN N|]|WWL HJ\WWPN|GpV WiPRJDWiVD D Q\LOYiQRVViJ WHUYNpV]tWpVEH W|UWpQ EHYRQiVD YDODPLQW D KHO\L IHQQWDUWKDWy IHMOGpVYpJUHKDMWiViQDNHOVHJtWpVH – )HQQWDUWKDWyIHMOGpVLEL]RWWViJRN felállítása, új ügynökségek létrehozása.

81

– A stratégia szerint egy központi adminisztratív testületnek kell koordinálni a IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL stratégia végrehajtását. Csehországban ez a testület a kormány egy tanácsadó bizottsága lehetne. – Kialakították a Cseh Tisztább Termelési Központot: független, non-profit szervezet, fontos szerepe van a tisztább termelési módok elterjesztésében, képzést nyújt, bemutató projekteket készít, pénzügyi, politikai tanácsokat ad, információt szolgáltat. Megjegyzés: $ IHQQWDUWKDWy IHMOGpV PHJYDOyVtWiViW NRRUGLQiOy WHVWOHW IHOiOOtWiVD Magyarországon is nélkülözhetetlen. Mindemellett szükséges a hazai intézményrendszer átgondolt átalakítása, kiegészítése is. • (ODYXOWWHUPHOHJ\VpJHNEH]iUiVD • Helyi Agenda 21 programok bevezetése

$VWUDWpJLDpVD]D]WVHJtWSURJUDPRNLGNHUHWHL $ IHQQWDUWKDWy IHMOGpV YpJV PHJYDOyVtWiViQDN LGSRQWMiW QDJ\RQ KHO\HVHQ nem határozza meg a stratégia. A stratégiai célok eléréséhez szükséges eszközök meghatározásánál a célok eléréséhez viszont 10-15 évvel számolnak.

4. Regionális szempontok érvényesülése, regionális programok 0DJiEDQ D QHP]HWL IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL SURJUDPEDQ nem érvényesülnek a regionális szempontok, VWLQNiEEHJ\IDMWDIRUGtWRWWKHO\]HWILJ\HOKHWPHJPLQWKRJ\ D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV LUiQ\HOYHLQHN D UHJLRQiOLV VWUDWpJLDL WHUYHNEH pV D V]HNWRUiOLV N|]pSWiY~VWUDWpJLiNEDW|UWpQLQWHJUiOiVDYDQMHOHQOHJIRO\DPDWEDQ1DJ\SUREOpPiW jelent azonban az olyan törvények, szabályozások, illetve direktívák hiánya, amelyek LUiQ\W DGQiQDN D V]XEUHJLRQiOLV LOOHWYH UHJLRQiOLV V]LQWHQ W|UWpQ D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV HOpUpVpW FpO]y HJ\WWPN|GpVHNQHN $ IHQQWDUWKDWy IHMOGpV UHJLRQiOLV dimenzióinak teljesítésében a regionális programok mellett a Helyi Agenda 21 programoknak szánnak kiemelt szerepet.

5. A megvalósítás biztosítékai $VWUDWpJLD NLPRQGMDKRJ\ DIEEVWUDWpJLDLFpORNUHDOL]iOyGiViQDN PpUpVpUO vizsgálatáról gondoskodni kell. Ennek két legtöbbet emlegetett eszköze az indikátorok használata (különösen fontos azoknak az indikátoroknak az alkalmazása, amelyek a gazdasági outputok és a környezeti terhelések különválasztásában nyújtanak segítséget), valamint a hatékonysági monitoringok PN|GWHWpVH $PHQQ\LEHQ D] 82

eredmények gyenge végrehajtani.

hatékonyságról

tanúskodnak,

úgy

változtatásokat

kell

Megjegyzés: 1pONO|]KHWHWOHQ D] HOOHQU]pV NHUHWHLQHN LGHMpQHN HV]N|]HLQHN PpJ elfogadható eredményeinek dokumentálása, illetve nyilvánosságra hozatalának pontosabb meghatározása, mert e nélkül az elhatározás csak elhatározás marad.

6. A stratégia szektorális programokra való épülése $ IHQQWDUWKDWy IHMOGpV LUiQ\HOYHLQ DODSXOy szektorális programok kidolgozása még nagyrészt várat magára pV LQNiEE MHOOHP] KRJ\ D VWUDWpJLD HOHPHLW NtYiQMiN H]HNEH EHpStWHQL D M|YEHQ $ NRUiEEDQ HONpV]OW NRQNUpWDQ D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV irányelveit még nem integráló) szektorális programokat viszont a nemzeti fenntartható IHMOGpVL VWUDWpJLD IRUUiVDQ\DJDNpQW KDV]QRVtWMiN 8J\DQDNNRU D NRUiEEL V]HNWRUiOLV VWUDWpJLiNPpJQHPDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVHOYpQDODSXOQDN )RQWRV IHODGDW WHKiW D N|]HOM|YEHQ D QHP]HWL VWUDWpJLD pV D V]HNWRUiOLV stratégiák összehangolása.

7. A szektorok keresztkapcsolatai &VHKRUV]iJEDQ IRQWRVQDN WDUWMiN D N|UQ\H]HWNtPpO KHO\L WHUPHOpVW D hagyományos helyi áruk termelésének támogatása), illetve a megtermelt áruk OHKHWVpJ V]HULQW PLQpO V]pOHVHEE N|UEHQ W|UWpQ KHO\L IRJ\DV]WiViW WRYiEEi D] HJpV]VpJHVHEE N|UQ\H]HWUH pSO N|UQ\H]HWNtPpO WXUL]PXV SO DJURWXUL]PXV ökoturizmus) támogatását. Ezen kívül a stratégiában nem foglalkoznak a szektorok keresztkapcsolataival.

83

4.8. Szlovákia (O]HWHVLQIRUPiFLyN $QHP]HWLVWUDWpJLDG|QWUpV]pWROGDO HJ\QDJ\RQDODSRViOODSRWIHOPpUpV teszi ki, melyben a kulturális, szociális, gazdasági, környezeti és intézményi YLV]RQ\RNDW YDODPLQW D UpJLyN KHO\]HWpW WHNLQWLN iW $ NRQNUpW IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLD PLQG|VV]H  ROGDOW WHV] NL DKRO  SRQWED IRJODOWiN D IEE VWUDWpJLDL irányokat. Ezek alapján készülhetnek majd el a szektorális stratégiák, melyeknél már minden bizonnyal szerepelni fognak a megvalósítás pénzügyi feltételei is. $IHQQWDUWKDWyIHMOGpVSLOOpUHLDVWUDWpJLDSULRULWiVDL $V]ORYiNIHQQWDUWKDWyIHMOGpVVWUDWpJLDVDMiWRVViJDKRJ\QHPKiURPSLOOpUUO beszél, hanem HJ\HQUDQJ~WHUOHWUO Ezekkel kapcsolatban megfogalmazza az elérni kívánt IFpORNDWaz alábbiak szerint. Kulturális és történelmi terület • )HQQWDUWKDWy UHJLRQiOLV WHOHSOpVL pV N|]|VVpJL IHMOGpV PHJWHUHPWpVH ± D WHOHSOpVHNPLQVpJpQHNMDYtWiVDpVDN|UQ\H]HWVpUWHWOHQVpJpQHNPHJWDUWiVD • Fenntartható történelmi környezet és a táj hagyományos szerkezetének megtartása, védelmük növelése. • 7UDGtFLyNKRVV]~WiY~PHJU]pVHDQHP]HWLLGHQWLWiVpVNXOW~UDIHQQWDUWiVD • $ SROJiURN PLQVpJL RNWDWiViQDN pV NpS]pVpQHN PHJWHUHPWpVH WXGiVXN pV gyakorlatuk fejlesztése. • $ WiUVDGDORP V]pOHVN|U IHMOGpVH DPHO\ PDJiEDQ IRJODOMD D EHOV pV NOV biztonságot.

Szociális terület • Demográfiai indikátorok kijelölése. • 0LQVpJL HJpV]VpJJ\ pV V]RFLiOLV HOOiWiV PHJWHUHPWpVH D] HJpV]VpJL iOODSRW indikátorainak tökéletesítése – szociális alap fejlesztése. • $ V]HJpQ\VpJ pV D PXQNDQpONOLVpJ NLNV]|E|OpVH PHJIHOHO SURJUDPRN pV szociális politika megvalósítása révén). • Szociálisan káros jelenségek kiküszöbölése. • $ QpSHVVpJ PLQGHQ FVRSRUWMD pOHWPLQVpJpQHN MDYtWiVD NO|Q|VHQ D veszélyeztetett csoportoké).

84

• A lakosok fenntartható értékorientációjának megteremtése, a fogyasztói szokások változása.

Gazdaság területe • $ IHQQWDUWKDWy IHMOGpV DODSHOYHLQHN pV NULWpULXPDLQDN LQWHJUiFLyMD D JD]GDViJ teljes átalakításának és szerkezeti változásainak keretében. • A gazdaság hagyományos modelljének megváltoztatása és az új, fenntartható gazdaság fejlesztése. • $ N|UQ\H]HWEDUiW JD]GDViJ DONDOPD]iVD DPHO\ PLQLPDOL]iOMD D] HUIRUUiVRN használatát, csökkenti a gazdaság energia- és nyersanyag-fogyasztását. • eVV]HUJD]GDViJLUHJLRQiOLVIHMOHV]WpVPHJYDOyVtWiVDLQWHUUHJLRQiOLVJD]GDViJL kapcsolatok fejlesztése.

Környezet területe • $N|UQ\H]HWLpSVpJEL]WRVtWiVDDWHUPpV]HWLHUIRUUiVRNKRVV]~WiY~EL]WRVtWiVD WHUPpV]HWLHUIRUUiVRNPHJU]pVHpVUHJHQHUiOiVD  • A globális klímaváltozás következményeinek tényleges kiküszöbölése (a szükséges gazdasági lépések megtétele). • $V]ORYiNWiMpVDN|UQ\H]HWHOHPHLPDJDVV]LQWPLQVpJpQHNPHJWHUHPWpVH LQWHJUiOW WHUYH]pV DONDOPD]iViQDN HOVHJtWpVH D • 6]pOHVN|U környezetgazdálkodási törvényhozásban és a közigazgatás gyakorlati PN|GpVpEHQ • $ N|UQ\H]HWYpGHOPL N|]LJD]JDWiV PHJIHOHO IRUUiVDLQDN PHJWHUHPWpVH pV D hatékony forrásfelhasználás megvalósítása. • 0HJIHOHO V]LQW N|UQ\H]HWYpGHOPL RNWDWiV PHJYDOyVtWiVD pV D SROJiURN tudatosságának fejlesztése.

Intézményi terület • $] LQWp]PpQ\L HV]N|]|N UHQGV]HUpQHN NLpStWpVH D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV eszméjének gyakorlati megvalósítása céljából. • A közigazgatás fejlesztésének véghezvitele (hatékonyság, szakértelem, átláthatóság, integrált megközelítés). • A törvényhozás, a bírói és közigazgatási eljárás gyakorlatának tökéletesítése, a IHOHOVVpJpVDQ\LOYiQRVViJHOOHQU]V]HUHSpQHNQ|YHOpVH • $ SROJiURN pV D V]ROJiOWDWy V]HNWRU YH]HWpVEHQ pV D WiUVDGDORP IHMOGpVpEHQ YDOypVV]HUUpV]YpWHOpQHNPHJYDOyVtWiVD • A jogi vonatkozással nem bíró eszközök hatékony alkalmazása, kiváltképp az RNWDWiVWXGRPiQ\NXWDWiVpVD]LQIRUPiFLyKR]]iIpUKHWVpJWHUOHWpQ

85

• $ IHQQWDUWKDWy IHMOGpV UHJLRQiOLV V]LQWHQ W|UWpQ LQWp]PpQ\L DONDOPD]iViQDN biztosítása. • $ WHUYH]pV pVV]HU V]LQWMpQHN PHJYDOyVtWiVD NRRUGLQiFLy pV HJ\WWPN|GpV D társadalom minden szegmensével.

Nemzetközi kapcsolatok területe • 6]ORYiNLD IHMOHWW QHP]HWN|]L V]HUYH]HWHNEH INpQW D] (8ED  W|UWpQ integrációjának befejezése. • Nemzetközi kötelezettségek teljesítése, aktív munka a nemzetközi szervezetekben. • 6]ORYiNLDEHYRQiVDDIHMOGRUV]iJRNV]iPiUDW|UWpQVHJtWVpJQ\~MWiVED • A nemzetközi kooperáció fejlesztése (határokon átnyúló kooperáció, a régiók IHQQWDUWKDWyIHMOGpVLSURJUDPMDLpVSURMHNWMHL  2. A megvalósítás eszközei $ V]ORYiN IHQQWDUWKDWy IHMOGpV VWUDWpJLiEDQ DONDOPD]WiN D SWOT analízist HUVVpJHN J\HQJHVpJHN OHKHWVpJHN pV YHV]pO\HN U|YLG PHJIRJDOPD]iVD  (]W D] alábbiakban részletesen ismertetjük. 6]ORYiNLDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVpQHNHUVVpJHLpVOHKHWVpJHL • modern parlamentáris demokrácia fejlesztése, az intézmények reformja, a törvényi eszközök (törvények, stratégiai és politikai dokumentumok, a Szlovák Köztársaság Alkotmánya) módosítása, • D WiUVDGDORP DODSYHW UHIRUPIRO\DPDWiQDN HOLQGtWiVD ± NLYiOWNpSS D közigazgatás, az oktatás reformja és szociális reformok, • D KDWiVN|ULOOHWpNHVVpJ ÄIHQWUO OHIHOp´ W|UWpQ IRNR]DWRV iWDODNtWiVD ± D] államtól az önkormányzatokig, a polgárokkal bezárólag, • D V]ROJiOWDWy V]HNWRU IHMOGpVH NO|Q|VHQ D] 1*2N V]HUHSH  ± V]iPRV érdekszervezet létrehozása és fejlesztése, a polgárok, az üzleti szektor és a települések által létrehozott hálózatok, • D JRQGRONRGiV pV W|UYpQ\NH]pV NROOHNWtY PyGMiQDN D] HJ\pQL IHOp W|UWpQ fokozatos változtatása, • piacgazdaság építése – a gazdasági környezet teljes liberalizációja, amely az iOODPLWXODMGRQNLWHUMHGWSULYDWL]iFLyMiYDOpVDPDJiQYiOODONR]iVRNIHMOGpVpYHO jár együtt (jelenleg a magánszektor termelése adja a GDP 80 %-át), • D] LQIOiFLy pV D PRQHWiULV SROLWLND YLV]RQ\ODJ PHJIHOHO IHMOGpVH ± D] ±  N|]|WWL SHULyGXVEDQ D ODNRVViJ UHiOEHYpWHOHLQHN HUWHOMHV ]XKDQiVD XWiQ IRNR]DWRV VWDELOL]iOyGiV N|YHWNH]HWW PDMG D] ±HV LGV]DNEDQ D IL]HWpVHNUHiOpUWpNHPHJKDODGWDD]HOWWLPpUWpNpW

86

• D WHUPpV]HWL HUIRUUiVRN pV WiM PLQVpJpQHN IHQQiOOy SR]LWtY IHMOGpVH ± D OHYHJ PLQVpJpQHN MDYXOy KHO\]HWH D WHUPpV]HWHV HUIRUUiVRN NLDNQi]iVD D PH]JD]GDViJpVHUGpV]HWiOWDORNR]RWWWHUKHNFV|NNHQpVH • 6]ORYiNLD (XUySDL 8QLyKR] W|UWpQ FVDWODNR]iVL IRO\DPDWD iOWDO HOLGp]HWW változások, különösen az intézményi szféra változásai, • 6]ORYiNLD2(&'WDJJiW|UWpQYiOiVDDPHO\PHJHUVtWLD]RUV]iJQHP]HWN|]L SR]tFLyMiW WRYiEEi D JD]GDViJ pV D] HJpV] WiUVDGDORP SR]LWtY IHMOGpVpQHN HOIHOWpWHOHOHKHW 6]ORYiNLDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVpQHNJ\HQJHVpJHLpVYHV]pO\HL • NHGYH]WOHQ KHO\]HWHN D WiUVDGDORPEDQ ± D PRUiO pV D W|UYpQ\L WXGDWRVViJ alacsony szintje (a diktatúra hatására kialakult deformáltság), • az értékek és prioritások téves hierarchiája – a fogyasztói életmód kiterjedése és D]DQ\DJLpUWpNHNHOEEUHYDOyViJDDV]HOOHPLHNQpO • IHONpV]OHWOHQVpJ NLYiOWNpSS D SROJiUL KDMODQGyViJ KLiQ\D D] DODSYHW YiOWR]iVRNYpJUHKDMWiViUD±Q|YHNYEL]RQ\WDODQViJDPHO\DV]HPpO\HVpOHWpV D] HJpV] WiUVDGDORP VRUVipUW YDOy IHOHOVVpJ PHJRV]WiViYDO V]HPEHQ iOOtWRWW követelmények növekedésével jár együtt, melynek negatívumait a szlovák lakosság nagy része érzékeli, • DG|QWpVKR]DWDOQHPPHJIHOHOiWOiWKDWyViJDDN|]LJD]JDWiVEDQDNRUUXSFLypV kliensizmus állandósulása, • D V]HNWRULiOLV PHJN|]HOtWpV WDUWyVVi YiOiVD pV D IHMOGpV U|YLGWiY~ WHUYH]pVH D társadalom tartós, hosszú távú prioritásainak tiszteletben tartása nélkül, • általános lassúság és a reformok alacsony hatékonysága, amelyek nem hatnak pozitívan a polgárokra és a társadalomra (szkepticizmus és az utóbbi tíz évben iOODQGyVXOWQHJDWtYKR]]iiOOiVDIHMOGpVKH]pVD]HUHGPpQ\HNKH]  • D NO|QE|] SROJiUL FVRSRUWRN pOHWPLQVpJpQHN URPOiVD ± NLYiOWNpSS D kisgyermekek, a hosszú ideig munkanélküliek, csonka családok, nyugdíjasok köre, • D] LQGXV]WULiOLV WiUVDGDOPDNUD MHOOHP] JD]GDViJ QHP PHJIHOHO V]HUNH]HWH pV általános alacsony hatékonysága, • D] LSDU PRGHUQL]iFLyMiQDN pV IHMOHV]WpVpQHN KDQJV~O\R]iVD INpQW D hagyományos iparágak: kohászat, atomenergia, gépgyártás, vegyipar stb. preferálása), • nagyvállalatok megmentésének hiábavaló kísérlete, a hagyományos PH]JD]GDViJNRQ]HUYiOiVDDEDQNV]HNWRUSUHIHUiOiVD • PiV QHP WHUPHO iJD]DWRN V]RFLiOLV V]HNWRU NXOW~UD RNWDWiV pV WXGRPiQ\ egészségügy, környezet) fejlesztéséhez elégtelen források, • D NRUV]HU WHFKQROyJLiNRQ KDWpNRQ\ PXQND pV IRUUiVIHOKDV]QiOiVRQ DODSXOy SHUVSHNWLYLNXViJD]DWRNQHP PHJIHOHO NpSYLVHOHWH D] LQIRUPiFLyV WiUVDGDOPL struktúrák fejlesztésének elégtelen támogatása, • a gazdaság magas energiafogyasztása és a megújuló energiaforrások alacsony V]LQWIHOKDV]QiOiVD

87

• WDUWyV WDODMYt]V]HQQ\H]pV WDODM pV DOWDODMV]HQQ\H]GpV DPHO\ iUWDOPDV D] HUGNHJpV]VpJLiOODSRWiUD • 6]ORYiNLiEDQ D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV NLLQGXOiVL KHO\]HWH EL]RQ\WDODQ pV ellentmondásos. A fentebb említett tényekre alapozva nyilvánvaló, hogy 6]ORYiNLD PRGHUQ IHMOGpVpQHN Wt] pYH XWiQ D WiUVDGDORP IHMOGpVpQHN V]pOHVN|U VWUDWpJLDLHONpS]HOpVH PpJ KLiQ\]LN Szlovákia nemzeti fenntartható IHMOGpVVWUDWpJLiMDNpSH]KHWQHHJ\LO\HQWtSXV~GRNXPHQWXPRW 8J\DQFVDN D VWUDWpJLD PyGV]HUWDQL VDMiWRVViJD KRJ\ NpV]tWL NLGROJR]WiN D szlovák WiUVDGDORPIHMOGpVpQHNNpWIRUJDWyN|Q\YpW az alábbiak szerint. A Nulla SzcenárióDV]ORYiNWiUVDGDORPHJ\IDMWDÄIHMOGpVHNpQW´pUWHOPH]KHW amely a jelenlegi negatív trendek fennállásán alapul DPL D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV V]HPSRQWMiEyOIRQWRVUL]LNyNDWLGp]HO$Nulla Forgatókönyv alkalmazása a polgári társadalom nem PHJIHOHO IHMOGpVpWMHOHQWHQp, tartós problémákat, amelyekkel együtt járna a közigazgatás hatástalansága, mélyülnének a gazdasági és szociális problémák, HOOHQWPRQGiVRN$V]ORYiNJD]GDViJOHPDUDGQDDIHMOGpVEHOVPyGR]DWDLPLDWWQHP OHQQHPHJIHOHOD]iWDODNXOiVQ|YHNHGpVHDYHUVHQ\NpSHVVpJDPXQNDSURGXNWLYLWiV a reáljövedelmek és a létfeltételek, valamint növekedne a technológiai elmaradottság. $ JD]GDViJ pV D WiUVDGDORP IHMOGpVL VWUDWpJLiMiQDN KRVV]~ WiY~ NLOiWiVDLQDN KLiQ\D tartóssá válna. A hosszú távú perspektívától sem csökkenhetne a munkanélküliségi UiWD QQpQHN D UHJLRQiOLV NO|QEVpJHN pV PHJMHOHQQpQHN D NULWLNXVDQ DOXOIHMOHWW marginális régiók. Az oktatás, az egészségügy, a kultúra és a környezet forráshiánytól V]HQYHGQH EHOHpUWYH D KXPiQ HUIRUUiVRNDW LV  pV DOipUWpNHOGQH IRQWRVViJXN )RO\DPDWRVDQIHMOGQpQHND]iUWDOPDVV]RFLiOLVMHOHQVpJHNV~O\RVEQFVHOHNPpQ\HN NRUUXSFLy GURJIRJ\DV]WiV LGHJHQJ\O|OHW UDVV]L]PXV pV PiV V]RFLiOLVDQ NyURV jelenségek). Gazdasági kiegyensúlyozatlanság, növekedne a szociális és politikai IHV]OWVpJ PHJVRNV]RUR]yGQiQDN D V]RFLiOLV NRQIOLNWXVRN $ N|UQ\H]HW IHMOGpVH bizonytalanná válna, állandóan mélyülnének a negatívabb jelenségek és trendek. A törvényi tudatosság stagnálna, vagy még esetleg csökkenne is. Szlovákia 1XOOD 6]FHQiULy V]HULQWL M|YMH HJ\pUWHOPHQ QHJDWtY LUiQ\~ OHQQH. Az integrációs törekvések és az általános hitelesség kérdésessé válnának, a szlovák társadalom légüres térben és az értékek káoszában maradna, a morális alapelvek és a IHQQWDUWKDWyIHMOGpVHOYHLPHOO]|WWpYiOQiQDNgVV]HVpJpEHQ6]ORYiNLDLO\HQLUiQ\~ IHMOGpVHQHPNtYiQDWRVpVHOIRJDGKDWDWODQ Az Integráció Forgatókönyve D V]ORYiN WiUVDGDORP OHKHWVpJHV IHMOGpVHNpQW pUWHOPH]KHWD]RUV]iJ(XUySDL8QLyKR]W|UWpQV]NVpJHVFVDWODNR]iVDHVHWpQ. Ez a szcenárió egy törvényes állam, polgári társadalom, hatékony és versenyképes gazdaság DODSMiQDN UHiOLV OpWUHKR]iViW PXWDWMD EH PLQW DKRJ\DQ D PLQVpJL RNWDWiV egészségügy és környezet, valamint a tudomány és kultúra támogatása is ide VRURODQGy $ WiUVDGDORP IHMOGpVH HOVVRUEDQ D SR]LWtY pUWpNHNUH pV PRUiOLV DODSHOYHNUH pSOQH 6]ORYiNLD (XUySDL 8QLyKR] W|UWpQ FVDWODNR]iVD HUVtWHQp D] ország nemzetközi helyzetét és presztizsét, amely hozzájárulna a gazdasághoz, javulnának a létfeltételek és a törvényi rendszer. Egyrészt, az alapértékeket elfogadná az EU, Szlovákiában is megvalósulna – magába foglalva a tartós béke biztosítását – a problémák megoldására egyesített megközelítés, a polgárok és a tagállamok

88

PpOWiQ\RVViJD D] DODSYHW V]DEDGViJMRJRN JDUDQWiOiVD D V]ROLGDULWiV pV D szubszidiaritás elvei, továbbá a gazdaság alapjainak és a polgárok szociális szükségleteinek biztosítása. Másrészt, az Integráció Szcenárió alkalmazása fenyegetheti a fenntartható IHMOGpV QpKiQ\ FpOMiW 6]ORYiNLiEDQ, konkrétan a gazdaság területén: általános felkészületlenség – több gazdasági ágazat válhat versenyképtelenebbé az EU-hoz W|UWpQ FVDWODNR]iVW N|YHWHQ D V]ORYiN JD]GDViJ iWDODNXOiViQDN N|YHWNH]WpEHQ PDJDV iUDNUD OHKHW V]iPtWDQL D NpS]HWW YH]HW V]HPpO\HN KLiQ\D MHOHQWNH]KHW $ szociális szférában D SROJiURN HOpJWHOHQ LQIRUPiFLyL pV D YiOWR]iVRNUD W|UWpQ IHONpV]OWVpJKLiQ\DQ\HOYLpVV]HOOHPLNRUOiWRNDNpS]HWWPXQNDHUNOI|OGUHW|UWpQ kiáramlása, a fogyasztói szokások felé orientálódó magatartás, magas materiális IRJ\DV]WiV Q|YHNY LQGLYLGXDOL]PXV pV Q|YHNY Q\LWRWWViJ D V]RFLiOLVDQ NyURV jelenségek felé. A környezeti szférában D PH]JD]GDViJ LQWHQ]LILNiOiVD pV specializációja a biodiverzitás csökkenéséhez vezethet, a környezetet romboló projektek lehetséges támogatása. Az EU-hR] W|UWpQ FVDWODNR]iV pV D UHiOLV YHV]pO\HNNHO V]HPEHQ IHOKR]RWW számos érv ellenére a szlovák államnak szüksége van az integrációra, hogy PHJWHUHPWKHVVHDPHJIHOHOIHOWpWHOHNHWDIHQQWDUWKDWyWiUVDGDORPNLDODNtWiViUD 9DOyV]tQ KRJ\ D V]ORYiN WiUVDGDORP WRYiEEL IHMOGpVpW – a jelenlegi trendek folytatódása esetén – a Nulla és az Integráció Szcenáriók kombinációja jellemzi majd, 6]ORYiNLD (8KR] W|UWpQ FVDWODNR]iViQDN pV D FVDWODNR]iVW HONpV]tW IRO\DPDW világos megfogalmazása ellenére is. Megjegyzés: $ V]ORYiN IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLiW PHJOHKHWVHQ VRN KHO\HQ jellemzi a sematizmus. „Ha nem csatlakozunk, minden rossz lesz, ha csatlakozunk, csaknem minden jóra fordul.” „A szocializmusban minden rossz volt, most minden jóra fordul” – és ehhez hasonló megközelítések. Ennek ellenére a forgatókönyvek módszere hasznos lehet. $VWUDWpJLDLGWiYODWDL $V]ORYiNIHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLiQDNQLQFVKDWiUR]RWWLGWDUWDPUDV]yOy érvényessége. $V]|YHJEHQLVFVDNHOYpWYHWDOiOXQNNRQNUpWLGWDUWDPUDLOOWiYODWRNUD XWDOiVW /HJW|EE HVHWEHQ D N|]HOM|YW N|]pSWiY~ WHUYHNHW LOO KRVV]~ WiY~ elképzeléseket említenek. $ VWUDWpJLD V]HULQW ÄD QHP]HWL IHQQWDUWKDWy IHMOGpV VWUDWpJLD PHJYDOyVtWiVD nagyon nehéz és hosszú folyamat lesz.” Másutt ez olYDVKDWy Ä$ IHQQWDUWKDWy IHMOGpV SULRULWiVDLQDN pV LQWHJUiOW céljainak szempontjából szükséges Szlovákiában az egyedi szempontú stratégia, N|]pSpVU|YLGWiY~FpORN|VV]HiOOtWiVD´0LQGH]DUUD XWDOKRJ\DVWUDWpJLDDODSYHW FpOMDLQDNPHJYDOyVtWiViUDPpJQHPNpV]OWLGEHOLWHPH]pV/HJW|EEHVHWEHQDU|YLG és középtávú célok megvalósítását említik.

89

4. A regionális szempontok érvényesülése $ V]ORYiN IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLiYDO SiUKX]DPRVDQ V]iPRV V]DNPDL terv, program és/vagy koncepció készült, amely magában foglalja a fenntartható IHMOGpVHOYpW(]HNN|]|WWW|EEUHJLRQiOLVMHOOHJ Ilyenek pl. a Regionális Fejlesztés Nemzeti Terve, a Szlovák Köztársaság Vidékfejlesztési Terve a SAPARD Program Megvalósítására (1999), a Szlovák Köztársaság Regionális és Szociális Fejlesztésének Integrált Terve a PHARE Program 2000 Megvalósítására, Szlovákia Területi Fejlesztésének Koncepciója (2001), a Közigazgatás Decentralizációjának és Modernizációjának Koncepciója 2000. $ UHJLRQiOLV IHMOGpV MHOHQWV Nlönbségeinek mérséklésében nagy MHOHQWVpJHNOHV]QHNDregionális és lokális AGENDA 21-ek. Megjegyzés: (]HN MHOHQOHJL iOOiViUyO QHP VRNDW WXGXQN PHJ /HJIEE FpOMXN D UHJLRQiOLVpVKHO\LIHMOGpVLSULRULWiVRNPHJIRJDOPD]iVD$M|YUHYDOyXWDOiV azt sejteti, hogy ezek még nem készültek el.

5. A stratégia megvalósításának biztosítékai A stratégia megvalósítását a még csak elkészíteni szándékozott akciótervek fogják garantálni. Ennek érdekében a stratégia szerint szükséges: – 6]ORYiNLD 1HP]HWL )HQQWDUWKDWy )HMOGpV $NFLyWHUYpQHN HONpV]tWpVH amely mind a központi, mind az ágazati hatóságok számára konkrét intézkedéseket IRJ WDUWDOPD]QL VW D WiUVDGDORP PiV FVRSRUWMDL V]iPiUD LV PHJKDWiUR]]D D feladatokat. – $ UHJLRQiOLV pV KHO\L $*(1'$ HN NLGROJR]iViUD W|UWpQ PyGV]HUWDQL IYRQDODN HONpV]tWpVH YDODPLQW H]HN UHJLRQiOLV pV WHOHSOpVL IHQQWDUWKDWy IHMOGpV GRNXPHQWXPRN DNFLy WHUYHLQHN WRYiEEi H]HN NDSFVRODWDLQDN HONpV]tWpVH – $ .RUPiQ\ )HQQWDUWKDWy )HMOGpV 7DQiFViQDN ± PLQW D WiUVDGDOPL IHMOGpV kérdéseivel foglalkozó kulcsfontosságú tanácsadó szervezet – pozíciójának HUVtWpVHDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVUHJLRQiOLVWDQiFVDLPN|GpVpQHNEL]WRVtWiVD – Az ágazatok közötti szakmai és módszertani munkahely felállítása (a )HQQWDUWKDWy)HMOGpVpV6WUDWpJLDL7HUYH]pV1HP]HWL.|]SRQWMD  – $ IHQQWDUWKDWy IHMOGpV WHUOHWpQ ]DMOy kutatások fejlesztését, a társadalom egyes szféráiban – INpQW D JD]GDViJL D WiUVDGDORP pV D természettudományok eredményein alapuló új tudás alkalmazása, a IHQQWDUWKDWy IHMOGpV WHUOHWpQ ]DMOy oktatás támogatása (az iskolák WDQPHQHWHL PLQGHQ V]LQWHQ WDUWDOPD]]iN D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV NpUGpVHLW D] oktatás ennek szellemében zajlik).

90

– $ IHQQWDUWKDWy IHMOGpV NRQFHSFLyMiQDN D PpGLiEDQ W|UWpQ IRO\DPDWRV N|]OpVpW6]ORYiNLDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVSURMHNWMHLQHNSXEOLNiOiViUDpVV]pOHV N|UEHQW|UWpQWHUMHV]WpVpUHLUiQ\XOyWiPRJDWiVEL]WRVtWiVD $ .|UQ\H]HWYpGHOPL 0LQLV]WpULXP D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV LQGLNiWRUDLW NLGROJR]y iOODPL KDWyViJRNNDO HJ\WWPN|GYH D] $JHQGD  GRNXPHQWXP IHMH]HWHL alapján évente elkészítik azt az országjelentést, amit a ENSZ részére is benyújtanak. (EEHQpUWpNHOLNDQHP]HWLVWUDWpJLiEDQNLW]|WWFpORNIHODGDWRNPHJYDOyVXOiViW A stratégiában költségvetés nem szerepel GH H] QHP PHJOHS KLV]HQ D konkrét tevékenységi programok, az ágazati stratégiák még nem készültek el.

6. A stratégia és a szektorális programok kapcsolata Külön szektorális stratégiák nem készültek, mindössze azt hangsúlyozzák, KRJ\NO|QNO|QHONHOONpV]tWHQLDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLiNKiURPDODSSLOOpUpW NpSH] V]RFLiOLV JD]GDViJL pV N|UQ\H]HWL SROLWLNiN VWUDWpJLiLW D] $JHQGD  GRNXPHQWXPpVDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVLQGLNiWRUDLDODSMiQ A nemzeti stratégia 3. fejezetében, ahol a jelenlegi állapot felmérését találjuk meg, a I JD]GDViJL V]HNWRURNDW közel 30 oldal terjedelemben tárgyalják, azonban itt IOHJ D MHOHQOHJL KHO\]HW pUWpNHOpVpUO YDQ V]y V FVDN QpKiQ\ M|YEH PXWDWy JRQGRODWWDO WDOiONR]KDWXQN (] WHKiW QHP WHNLQWKHW V]HNWRUiOLV VWUDWpJLiQDN Szlovákiában az egyes ágazati programok a nemzeti stratégia iránymutatásai alapján a M|YEHQIRJQDNHONpV]OQL 7. A szektorok keresztkapcsolatainak elemzése A nemzeti stratégia nem foglalkozik az ágazati intézkedések, lehetséges tevékenységek keresztkapcsolatainak elemzésével. A legtöbb nemzeti stratégiához KDVRQOyDQOHJIHOMHEEXWDOiVRNIRUGXOQDNHOLO\HQMHOOHJNDSFVRODWRNUD

91

4.9. Svájc )HQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLDNXOFVIRQWRVViJ~VDURNSRQWMDLDODSHOYHLD három pillér érvényesülése $ VWUDWpJLD HOV KHO\HQ HPOtWL D KiURP SLOOpUUHO NDSFVRODWRV DODSHOYHW NpVEE többször visszatér erre. Az alapelveket az alábbiakban fogalmazza meg. – $IHQQWDUWKDWyIHMOGpVSLOOpUpQHNHJ\HQV~O\DJD]GDViJWiUVDGDORPN|UQ\H]HW – A hazai és külpolitikára egyaránt hangsúlyt fektetni. – Amennyire csak lehet, gyakorlati és eredmény-orientált megközelítés: konkrét akcióterv készítése. – $ODSYHWHQátfogó stratégia, azaz nincs korlátozva néhány szakpolitikai területre. – Az egyes területeken belül az intézkedéseket szigorúan az alábbi kritériumok szerint választották: a) új intézkedések (nem olyan politikák, amelyek már hatályban vannak vagy jóváhagyott a Szövetségi Tanács), b) több generációra NLWHUMHG SHUVSHNWtYD D] LQWp]NHGpVHN KRVV]~ WiY~ problémák megoldására, nemkívánatos trendek módosítására irányulnak), c) fontosság (olyan súlyú intézkedések, amelyekhez a Szövetségi Tanács tevékenységére van szükség), d) integráció (környezeti, gazdasági és szociális dimenzió). .LIHMWL KRJ\ D N|UQ\H]HW LUiQWL IHOHOVVpJ a gazdasági hatékonyság és a V]RFLiOLV V]ROLGDULWiV D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLD OpQ\HJH $] pOKHO\HNHW D] HPEHUHNiOODWRNpVQ|YpQ\HNV]iPiUDLVPHJNHOOUL]QL A legrosszabb forgatókönyv esetén sem okozhatunk tartós károsodást a WHUPpV]HWEHQQHPV]NtWKHWMNDM|YJHQHUiFLyHVpO\HLW )HQQWDUWKDWy)HMOGpVL3ROLWLNDLUiQ\HOYHL Az irányelvekben nincs lényeges különbség az 1997-es stratégiához képest. Fontos azonban, hogy a V]LJRU~ YpJUHKDMWiVW HOWpUEH KHO\H]WpN, programokat dolgoztak ki, amelyek HJ\HQO V~OO\DO YHWWpN ILJ\HOHPEH D WiUVDGDOPL JD]GDViJL pV környezeti dimenziót. 7HOMHVtWHQLN|WHOH]HWWVpJQNHWDM|YJHQHUiFLyLV]iPiUD $ %UXQGWODQG EL]RWWViJ GHILQtFLyMiEyO NLLQGXOYD iOODQGyDQ V]HPQN HOWW NHOO WDUWDQL D M|Y JHQHUiFLyN LJpQ\HLQHN NLHOpJtWpVpW (] D GHILQtFLy HWLNDL pV ILOR]yILDL tartalmú: generációk és régiók közötti méltányosságon alapul. Az |VV]HV QHP]HW V]iPiUD N|WHOH] DODSHOY H] (OUHWHNLQW IHQQWDUWKDWy SROLWLNiWLJpQ\HOHOVVRUEDQHWLNDLDODSRQ+D]DLWHUOHWHNHQ6YiMFQDNEL]WRVtWDQLNHOO D] LSDU IHOYLUiJ]iViW ODNKDWy RWWKRQRNDW D IHMOGpV OHKHWVpJpW PLQGHQ ODNRVD számára. 92

$ IHQQWDUWKDWy IHMOGpV ~J\ pUWHOPH]KHW PLQW D NXWDWiV D WDQXOiV pV D szerkezetátalakítás társadalmi folyamata. (J\HQOILJ\HOHPDN|UQ\H]HWUHDJD]GDViJUDpVDWiUVDGDORPUD $ IHQQWDUWKDWy IHMOGpV FpOGLPHQ]LyMD D N|UQ\H]HWL IHOHOVVpJ, a gazdasági hatékonyság és a társadalmi szolidaritás. A környezet iránt akkor fejezzük ki IHOHOVVpJQNHW KD D] HPEHUHN D] iOODWRN pV D Q|YpQ\HN pOKHO\HLW PHJUL]]N pV ILJ\HOHPEHYHVV]NDM|Y JHQHUiFLyNLJpQ\HLWDWHUPpV]HWLHUIRUUiVRNKDV]QiODWiUD Ez azt jelenti, hogy – DIRQWRVWHUPpV]HWLWHUOHWHNHWpVDELRGLYHU]LWiVWPHJNHOOUL]QL – DPHJ~MXOyHUIRUUiVRNIRJ\DV]WiViWDUHJHQHUiFiós szint alatt kell tartani, – D QHP PHJ~MXOy HUIRUUiVRN IRJ\DV]WiViW D PHJ~MXOy SRWHQFLiO Q|YHNHGpVL szintje alatt kell tartani, – az emissziók és a toxikus anyagok mennyiségét az emberi egészség szempontjából biztonságos szintre kell csökkenteni, – a környezeti ártalmakat és kockázatokat csak olyan mértékben fogadhatjuk el, hogy még a legrosszabb forgatókönyv esetén sem okozhatnak maradandó NiURNDWDPHO\HNNLKDWQDNDN|YHWNH]JHQHUiFLyUD A gazdasági hatékonyság WHUpQDIHMOGpVDNNRUIHQQWDUWKDWyKDDIHOYLUiJ]iVpV DJD]GDViJLIHMOGpVNDSDFLWiVDPHJUL]KHW(]D]WMHOHQWLKRJ\ – D M|YHGHOHP pV D] DONDOPD]iVRN PXQNDOHKHWVpJHN  V]LQWMH Q|YHOKHW amennyire szükséges, – DWiUVDGDOPLpVKXPiQHUIRUUiVRQDODSXOySURGXNWtYWNHPLQVpJLjavulást tesz OHKHWYp – a gazdasági versenyképesség és az innovációra fordítható kapacitás javítható, – DSLDFLPHFKDQL]PXVRNDJD]GDViJHOVGOHJHVPHJKDWiUR]yLILJ\HOHPEHYpYHD V]N|VWpQ\H]NHWpVD]H[WHUQiOLiNDWNOVN|OWVpJHNHW  A társadalmi szolidaritás WHUpQDIHMOGpVDNNRUIHQQWDUWKDWyKDD]HOVHJtWLD] HPEHUHNN|]|WWLV]ROLGDULWiVWDMyOpWHWpVDIHMOGpVW(]D]WMHOHQWLKRJ\ – D]HPEHULHJpV]VpJHWpVEL]WRQViJRWV]pOHVN|UHQYpGHQLNHOO – az oktatásnak, nevelésnek biztosítanLDNHOOD]HJ\pQLIHMOGpVWpVD]LGHQWLWiVW – DNXOW~UiQDNHONHOOPR]GtWDQLDDWiUVDGDOPLpUWpNHNpVHUIRUUiVRNPHJU]pVpQ pVIHMOHV]WpVpQNHUHV]WODWiUVDGDOPLWNHJ\DUDSRGiViW – D]HJ\HQOMRJRNpVDMRJEL]WRQViJJDUDQWiOMiNPLQGHQHNHOWWDQNpVIpUILDND kisebbségek védelmét és az emberi jogokat, – a szolidaritásnak meg kell valósulnia generációkon belül és generációk között és globális szinten. Megjegyzés: A svájci stratégia az irányelvek megfogalmazásában a vizsgált országok közül az egyik legkiegyensúlyozottabb: a 3 pillért valóban azonos súllyal kezeli.

93

2. A stratégia megvalósítása során alkalmazott módszerek $VYiMFLIHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLDgerincét azoknak a tevékenységi területeknek és intézkedéseknek a sora teszi ki, amelyek a stratégia megvalósítását szolgálják. Tíz tevékenységi területet sorol fel, s ezeken belül 1-3 intézkedést fogalmaz meg az alábbiak szerint: Tevékenységi területek és intézkedések I. Tevékenységi terület: Gazdaságpolitika és közszolgáltatások 1. intézkedés: :72pVIHQQWDUWKDWyIHMOGpV 2. intézkedés: A közszolgáltatások fogalma az infrastrukturális szektorban II. tevékenységi terület: Pénzügyi politika 3. intézkedés: $] HUIRUUiVRN JD]GDViJL KDV]QRVtWiViUD YRQDWNR]y SpQ]J\L |V]W|Q]N 4. intézkedés: Integrált termékpolitika bevezetése III. tevékenységi terület: Oktatás, kutatás, technológia 5. intézkedés: A köztudat javítása az oktatási rendszeren keresztül 6. intézkedés:  $ WXGRPiQ\RV HJ\WWPN|GpV VHJtWpVH D IHMOG pV D UHQGV]HUYiOWy országokkal IV. tevékenységi terület: A társadalmi kohézió 7. intézkedés: Elhárítani a szegénység új kockázatait V. tevékenységi terület: Az egészség 8. intézkedés: Nemzeti „Egészséges Étkezési Gyakorlat” program 9,WHYpNHQ\VpJLWHUOHW.|UQ\H]HWpVWHUPpV]HWLHUIRUUiVRN 9. intézkedés: Az energia- és a klímavédelmi politika finomítása 10. intézkedés: $WLV]WD]HPDQ\DJ~MiUPYHNWiPRJDWiVD 11. intézkedés: gV]W|Q]VWUDWpJLDDWHUPpV]HWpVDYLGpNpUGHNpEHQ 12. intézkedés: (UVtWHQLDQHP]HWN|]LN|UQ\H]Hti szabályozás rendszerét VII. tevékenységi terület: Terület- és településfejlesztés (Térség- és településfejlesztés) 13. intézkedés: Fenntartható térségfejlesztési/tervezési program 14. intézkedés: Új stratégia a regionális politikában VIII. tevékenységi terület: Mobilitás 15. intézkedés: A fenntartható mobilitás alapelvei 16. intézkedés: (UVtWHQLDW|PHJN|]OHNHGpVW 17. intézkedés: A közutak biztonságának új politikája ,;WHYpNHQ\VpJLWHUOHW$]HJ\WWPN|GpVIHMOHV]WpVHpVDEpNHHOVHJtWpVH 18. intézkedés: Részvétel a multilaterális fenntarthatósági politika formálásában és megvalósításában 19. intézkedés: A fejlesztési alap új formái

94

20. intézkedés: $WiUVDGDOPLEpNHHOVHJtWpVHNRQIOLNWXVPHJHO]pVpVUHNRQVWUXNFLy 3.10. X. tevékenységi terület: Módszerek és eszközök 21. intézkedés: $IHQQWDUWKDWyIHMOGpVPRQLWRUR]iVD 22. intézkedés: A fenntarthatóság becslése

Megjegyzés: A tevékenységi területek és intézkedések széles skálája azt jelzi, hogy a VWUDWpJLD MyO iWJRQGROW V D] HO] VWUDWpJLD PHJYDOyVXOiViQDN YDJ\ pSSHQ hiányosságainak tapasztalatait felhasználták a jelenlegi készítésénél. Az egyes tevékenységi területek részletesebb tanulmányozása azonban némi csalódást okoz: túlnyomórészt kívánalmakat fogalmaz meg, s még a számozott LQWp]NHGpVHNHQ EHOO LV NHYpV D NRQNUpWDQ PHJIRJDOPD]RWW WHHQG ËJ\ SO D Gazdaságpolitika és közszolgáltatások c. tevékenységi terület feladatai között olyan általánosságokat olvashatunk, mint ÄMDYtWDQXQN NHOO 6YiMF YHUVHQ\NpSHVVpJpW pV H]]HO HJ\LGEHQ LQWHQ]tYHEEp kell tenni a vitákat a svájci gazdaságpolitika fenntarthatóságáról...” vagy ÄD PH]JD]GDViJL SROLWLND DODSYHW UHIRUPMiUD YDQ V]NVpJ D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVHOYHLV]HULQW´ Az 1. intézkedés alatt azt a kinyilatkoztatást találjuk, hogy Svájc továbbra is támogatja a Világkereskedelmi Szervezet NHUHWpEHQ PN|G kereskedelem liberalizálását és a globális gazdaság integrációját. Ugyanakkor hozzáteszik, hogy a globális gazdasági és pénzügyi rendszer csak akkor lesz hosszú távon fenntartható, ha a szociális és környezeti igények kielégítését is szolgálja. A környezeti szféráEDQD6]|YHWVpJL7DQiFVFpOXOW]WHNLKRJ\megteremti az összhangot a kereskedelmi szabályozások és a nemzetközi környezetvédelmi egyezmények között. Fontosnak tartja az információk biztosítását a fogyasztók számára pVD]ÄHOYLJ\i]DWRVViJ´HOYHYDODPLQWDÄV]HQQ\H]IL]HW´HOYpUYpQ\HVtWpVpWD:72 n belül. A szociális szférában a multilaterális szervezetekkel és az NGO-kkal való V]RURVDEEHJ\WWPN|GpVWW]WpNNLFpOXO Megjegyzés: ÒJ\ WQLN KRJ\ 6YiMFEDQ J\DNRUODWLODJ QLQFVHQHN RO\DQ V]RFLiOLV SUREOpPiNPLQWDKDMOpNWDODQRNYDJ\DPHJpOKHWpVLNV]|EDODWWpONJRQGMDL Bár a 7. intézkedéssel kapcsolatban a szegénység új kockázatainak PHJMHOHQpVpUO tUQDN H] D V]HJpQ\VpJ QHP D]RQRV D QiOXQN WDSDV]WDOKDWy V]HJpQ\VpJJHO/GPpJNpVEE A 2. intézkedés a szolgáltatások új politikai definíciójának bevezetését jelenti, amely gondoskodik a környezeti keretek szabályozásáról és az extenzívebb V]DEDGSLDFLHOHPHNEHYH]HWpVpUO(QQHND]DFpOMDKRJ\HJ\VHUHJNHUHV]WV]HNWRUiOLV LUiQ\HOYHWDODSR]]DQDNPHJDPHO\DIHQQWDUWKDWyIHMOGpVKiURPÄFpOGLPHQ]Ly´MiQDN pUYpQ\HVOpVpWVHJtWLHO

95

$] DODSYHW FpO D] KRJ\ HJ\ GLQDPLNXV V]DEiO\R]iVL NHUHWHW KR]]DQDN OpWUH amely nyitott az új fejlesztésekre, magában foglalja az eljárási elveket, és szabályozza a megkívánt standarokat. A pénzügyi politikaDODSYHWFpONLW]pVpWDN|YHWNH]NpSSHQIRJDOPD]]DPHJ D VWUDWpJLD D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV D]W LJpQ\OL KRJ\ D MHOHQOHJL JHQHUiFLy QH D M|Y generációk kárára éljen, azaz ne halmozzon fel adósságokat. El kell kerülni a javak QHP NtYiQDWRV HORV]WiViW D NO|QE|] JHQHUiFLyN N|]|WW $] iOODPL EHYpWHOHN pV NLDGiVRN WNU|]]pN D] RUV]iJ JD]GDViJL pV WiUVDGDOPL OHKHWVpJHLW $ EHYpWHOHN pV kiadások összetétele és azok hatása a gazdaságra, a társadalomra és a környezetre DODSYHWHQ IRQWRVDN D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV SROLWLNiMiQDN VLNHUH V]HPSRQWMiEyO A pénzügyi politika kulcsszerepet játszik a többi szövetségi politikával való interakcióban. $N|YHWNH]NRQNUpWLQWp]NHGpVHNHWWHUYH]LNDSpQ]J\LSROLWLNDWHUpQ 3. intézkedés: A környezetszennyezés jelenlegi problémái – különösen a globális felmelegedés – szoros összefüggésben vannak a nem megújuló energia- és egyéb források túlzott felhasználásával. Ezek mérséklésében szerepe van a CO2törvénynek, az „EnergieSchweiz” programnak és a NLRWyL MHJ\]N|Q\YQHN. A környezeti és |V]W|Q] adók hatékonyabbak és kevésbé költségesek, mint a hagyományos szabályozó eszközök. 2003-ban tervezi a Szövetségi Tanács egy olyan helyzetjelentés elkészítését, amelyben az adórendszerben a környezetvédelmi |V]W|Q]pVHN Q|YHNY DUiQ\iQDN V]iQGpNiW fogalmazzák meg, és számításba veszik a CO2-adó lehetséges bevezetését. Egy integrált termékpolitika bevezetését is tervezik (integrated product policy = IPP). A fogyasztói igényeket olyan termékek (áruk és szolgáltatások) irányába LJ\HNH]QHN WHUHOQL DPHO\HN PHJIHOHOQHN D PDJDV V]LQW JD]GDViJL N|UQ\H]HWL pV társadalmi standard-ekenek. (Ehhez fontos a termékek életciklus-elemzése.) Az oktatás-nevelés, a kutatás és a technológia terén (5. és 6. intézkedés) a VWUDWpJLD D OHJDODSYHWEE FpONLW]pVQHN D tudásalapú társadalom megteremtését WDUWMD (]HQ EHOO NLHPHONHGHQ IRQWRV D társadalom, a politika, a gazdaság és a természeti környezet kapcsolatrendszerének megértése ökológiai szempontból, YDODPLQWH]HNDODSMiQDPHJIHOHOFVHOHNYpVHNNLGROJR]iVD Fontos a folytonos változások folyamatos beépítése az oktatásba, az élethosszig tartó tanulás PHJYDOyVtWiVD $ IHQQWDUWKDWy IHMOGpV FVDN D N|WHOH] RNWDWiVRQ NHUHV]WO YDOyVtWKDWy PHJ H]pUW DODSYHW D N|]RNWDWiV IHMOHV]WpVH LOO D] oktatás általános IHMOHV]WpVHD]DODSIRN~RNWDWiVWyODIHOVIRN~RNWDWiVLJ. Szövetségi szinten a „Schools on the Net” fejlesztése fontos, valamint az információs és telekommunikációs technológiát is fejleszteni szükséges a fenntarthatóság megalapozása érdekében. Ez a ILDWDODEE JHQHUiFLyNQDN W|EE OHKHWVpJHW EL]WRVtW pV szinergikus hatásokat gerjeszt a privát szektor, a Szövetségi Kormány és a kantonok között. $ IHQQWDUWKDWy IHMOGpV PHJYDOyVtWiVD D OHKHW OHJV]pOHVHEE WiUVDGDOPL HJ\WWPN|GpVWLJpQ\OL7LV]WHOHWEHQNHOOWDUWDQLDszubszidiaritás elvét és a kantonok önállóságát. A társadalom általános tudati szintjét az oktatási rendszeren keresztül kell HPHOQL D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVVHO NDSFVRODWRV QHYHOpVL pV J\DNRUODWL SURJUDPRNDW szövetségi és kantonális szinten is hatékonyabban kell szervezni és publikálni.

96

Vitafórumon a Szövetségi Kormány és a kantonok kicserélik tapasztalataikat az iskolákkal, az érintett társaságokkal és pártokkal, hogy a nevelési és képzési programokat továbbfejlesszék és megalkossák az oktatási szektorban a Nemzeti Agenda 21-et. A svájci Szövetségi Kormány nagy fontosságot tulajdonít a IHMOG pV D] iWDODNXOy RUV]iJRNNDO YDOy WXGRPiQ\RV HJ\WWPN|GpVQHN. 1960 óta egyetemi KDOOJDWyNpVILDWDONXWDWyNNDSQDN|V]W|QGtMDWH]HNEOD]RUV]iJRNEyOKRJ\6YiMFEDQ NpSH]]pN NL NHW 0HJ IRJMiN YL]VJiOQL V]NVpJHVHNH HJ\pE LQWp]NHGpVHN D KHO\]HW további javítására. $IHQQWDUWKDWyWiUVDGDOPLIHMOGpVDszolidaritáson és az igazságosságon alapul. (A társadalmi kohézió tevékenységi területe.) A Szövetségi Tanács már számos intézkedést hozott a társadalmi kohézió érdekében, mint pl.: – $ IpUILDN pV QN egyenjogúságát célozza pl. az a jogszabály, amely szerint az anyáknak jár a fizetés az anyaság ideje alatt. – TizenegyedszerPyGRVtWRWWiND]LGVHNpVKiWUiQ\RVKHO\]HWHNbiztosítását. – A „UHQGV]HUHV JHQHUiFLyV HOOHQU]pV´ EHYH]HWpVH OHKHWYp WHV]L D MHOHQ pV M|Y generációi érdekében folytatott pénzügyi és szociálpolitika hatásainak vizsgálatát. – $ IpUILDN pV QN HJ\HQO jogainak biztosítására való törekvést bizonyítja a foglalkozással kapcsolatos nyugdíj és a rokkantsági biztosítás hasonló elbírálása. – Az 1996-ban bevezetett egészségbiztosítási törvény PLQVpJL HJpV]VpJJ\L ellátást biztosít minden svájci állampolgárnak. Ez javította a biztosítottak közötti szolidaritást. – A jelenlegi törvénykezési periódusban modernizálják a nyelvtörvényt. Ennek lényege: a nyelvi közösségek közötti kommunikációt és megértést segíteni, ezzel növelni a nemzeti kohéziót. – 2000-ben hatályba lépett egy új rendelet, amely a külföldiek integrációját segíti. (]MDYtWMDDVYiMFLiOODPSROJiURNpVD6YiMFEDQpO NOI|OGLSRSXOiFLyNN|]|WWL kölcsönös megértést. A szegénység új kockázatainak elhárításában (7. intézkedés) fontos szerepe van a hatékony szociális biztosítási rendszernek. A szegénység azonban még így sem V]QW PHJ WHOMHVHQ 3O V]HUpQ\ M|YHGHOP FVDOiGRNEDQ DKRO FVDN HJ\ V]HPpO\ dolgozik, a gyerekek különösen hátrányos helyzetbe kerülhetnek. A Szövetségi Tanács H]pUW V]|YHWVpJL QHP]HWL  V]LQW LQWp]NHGpVHNHW WiPRJDW DPHO\HN D J\HUPHNHNNHO NDSFVRODWRV N|OWVpJHN HJ\ UpV]pW EL]WRVtWDQi D FVDOiGRNQDN WHNLQWHW QpONO D V]ON fizetett alkalmazására. Az egészséggel kapcsolatban (V. tevékenységi terület DIHQQWDUWKDWyIHMOGpVD QpSHVVpJ pOHWPLQVpJpW helyezi középpontba, amely magában foglalja a fizikai egészséget és a pszichológiai jólétet. Az új veszélyekkel szemben a PHJHO]pV politikáját kell folytatni: a szivacsos DJ\YHOJ\XOODGiV%6( D]$,'6DILDWDORNIHMOGpVLUHQGHOOHQHVVpJHL

97

1997-ben elkészült Svájcban a „Környezet és Egészség´ FtP DNFLyWHUY (] magában foglalja az Agenda 21 egészségügyi fejezetét. Olyan témákkal foglalkozik, mint a „természet és a jólét”, a „mozgás és a jólét”, a „háztartás és a jólét.” Az „Egészséges étkezés gyakorlata” c. nemzeti program (8. intézkedés) a IHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLDIRQWRVFVDWODNR]ySURJUDPMD$]RQD]LVPHUHWHQDODSXO hogy az étkezési szokások és hagyományok nagyban befolyásolják az emberek egészségét. A helyes étkezés különösen a kardiovaszkuláris betegségek PHJHO]pVpEHQMiWV]LNV]HUHSHW $] pOHOPLV]HU HOiOOtWiViQDN PyGV]HUHL pV D IRJ\DV]WyL V]RNiVRN HJ\DUiQW fontosak az egészséges étkezés kialakításában. A célok elérése érdekében az illetékes kormányzati és nem-kormányzati V]HUYH]HWHNEO HJ\ hálózatot alakítottak, hogy összehangolják a már meghozott intézkedéseket és új, innovatív programokat vezessenek be. A lakosságot széles körben informálni NHOO D] HJpV]VpJHV pWNH]pV D IHQQWDUWKDWy PH]JD]GDViJL WHUPHOpV és testmozgás (sportolás) közötti pozitív interakciókról. Ez szükségesé teszi a nevelés folytonosságát és a tanárok számára motivációs programok szervezését, valamint a tervékek védjeggyel való ellátásnak javítását. $ N|UQ\H]HW pV D WHUPpV]HWL HUIRUUiVRN KDV]QiODWD terén (VI. tevékenységi terület) vitathatatlan eredményeket ért el Svájc, mégis szükségesnek látják (különösen D]HUIRUUiVKDV]QiODWWHUpQ DIHMOHV]WpVW$QDJ\QpSVUVpJpVD]LQWHQ]tYJD]GDViJL tevékenység együtt képezi az alapját a természeti környezetre gyakorolt nyomásnak. Különösen a kereskedelem, a szállítás, a (bio)technológia és a turizmus terén lehet javítani a jelenlegi helyzetet. A következetes V]HQQ\H]pVHOOHQU]pVL VWUDWpJLD eredményeként már eddig is VLNHUHVHQ FV|NNHQWHWWpN D OHJIRQWRVDEE OpJV]HQQ\H] DQ\DJRN NLERFViWiViW 62X, NOX, illékony szerves vegyületek, CO2, szilárd részecskék, nehézfémek), s ennek PHJIHOHOHQOpQ\HJHVHQMDYXOWDOHYHJPLQVpJH 1pKiQ\ V]HQQ\H] HVHWpEHQ 1+3, NOX, VOC-k, szilárd részecskék) (egyes körzetekben" DNLERFViWiVNiURVPpUWpNPDUDGWD]HPEHULHJpV]VpJUHLVYHV]pO\HV és a CO2-növekedés továbbra is problematikus. Megjegyzés: Itt a stratégia teljes mértékben ellentétbe kerül önmagával. Nem WHNLQWKHW XJ\DQLV VLNHUHVQHN D OpJV]HQQ\H]pV FV|NNHQWpVH KD D] HPEHUL egészségre nézve káros koncentráció marad a légkörben. Ráadásul ezt általánosan fogalmazza meg a stratégia, s az „egyes körzetekben?” kérdést csak mi tettük hozzá. 1HPNtYiQDWRV IRO\DPDWQDN PLQVtWL D VWUDWpJLD D WHOHSOpVHN pV D szállítási infrastruktúra terjeszkedését D ]|OGWHUOHWHN pVYDJ\ D PH]JD]GDViJLODJ KDV]QRVtWRWW talajok rovására. Problémaként fogalmazza meg a nehezen bomló vegyületek talajba kerülését, a biodiverzitás csökkenését D Q|YHNY YpGHOHP HOOHQpUH  pV D Yt]Ei]LVRN YHV]pO\H]WHWpVpWDPHO\EHQNO|Q|VHQD]~MV]HQQ\H]YHJ\OHWHNMiWV]DQDN V]HUHSHW A zajszennyezés csökkentése a közúti és a légi közlekedésben indokolt. A meghozott, ill. tervezett intézkedések:

98

–2000-ben életbe lépett a szén-dioxid csökkentését szolgáló törvény. Ez rendelkezik a CO2-adó EHYH]HWpVpUO DPHQQ\LEHQ D] LSDUUDO N|W|WW önkéntes egyezmények nem vezetnek eredményre. – $]Ä(QHUJLH´SURJUDPEHQNpV]OW D]WDFpOWW]WHNLKRJ\UH stabilizálják a CO2NLERFViWiVW $] H]W N|YHW SURJUDP (QHUJLH6FKZHL]  D]W W]WH NL FpOXO KRJ\ D VYiMFL energiapolitika és a klímavédelmi politika összhangba kerüljön és a „fenntartható energiaellátó rendszer útját egyengesse”. – Az 1991-ben hozott HUGW|UYpQ\D]HUGNpVIiVWHUOHWHNWiUVDGDOPLpV|NROyJLDL funkcióit rögzítette, emellett meghatározta szerepüket a haszonfa-termelésben. – A természet- és tájpolitikában a Szövetségi Tanács 1997-es vidékfejlesztési koncepciója adta meg a kereteket a természet- és tájvédelem számára. – A települések védelme a természeti katasztrófák ellen a Szövetségi Tanács és a kantonok közös feladata. – A vízbázisok és a vízkészletek fenntartható kezelése érdekében vízmérnöki intézkedéseket terveznek. – )HQQWDUWKDWy IHMOGpV JOREiOLV V]LQW VHJtWpVH pUGHkében Svájc hosszú távon is támogatja a nemzetközi környezetvédelmi intézeteket és intézményeket. A Szövetségi Tanács tovább kívánja finomítani az energia- és a klímavédelmi politikáját. A CO2-emisszió csökkentése prioritást élvez, mivel a globális felmelegedés veszélyes következményekkel jár globális, regionális és helyi szinten egyaránt. A már említett programokon kívül a Szövetségi Tanács tovább dolgozik egy olyan nemzetközi egyezmény létrehozásán, amely FV|NNHQWHQp D OpJL N|]OHNHGpVEO V]iUPD]y kibocsátást. Tervezik, hogy 2010-re megvalósítják a „2000 wattos társadalom” forgatókönyvét. Ez azt jelenti, hogy a CO2NLERFViWiVWWIUHNtYiQMiNFV|NNHQWHQL (]~J\OHKHWVpJHVKRJ\ZDWWV]iUPD]KDWIRVV]LOLVW]HODQ\DJRNEyOpVZDWW megújuló energiaforrásokból. A Szövetségi Tanács egy munkacsoportot támogat, hogy készítsen tanulmányt D]LGN|]LIHODGDWRNUyOpVKDWiUR]]DPHJD]RNLGNHUHWHLW – $ WLV]WD]HPDQ\DJ~ MiUPYHN D] HONpS]HOpV V]HULQW ]HPDQ\DJKDWpNRQ\ pV csendes motorokkal, KDQJHOQ\HO JXPLN|SHQ\HNNHO OHV]QHN IHOV]HUHOYH $] HOV Wt] pYEHQ  H]HU MiUP PN|GQH DODFVRQ\IRJ\DV]WiV~ PRWRURNNDO pV  PLOOLy MiUPUH V]HUHOQpN IHO D NLV ]DMNLERFViWiV~ JXPLN|SHQ\HNHW $ SpQ]J\L szabályozásban a „V]HQQ\H]IL]HW” elvet kívánják követni. Kérdés azonban, hogy a Szövetségi Tanács saját rendelkezéseket bocsát-e ki a fentiekkel kapcsolatban vagy nemzetközi jogi szabályozást kezdeményez. – A Szövetségi Tanács nagyobb támogatást kíván biztosítani a nemzeti és a tájvédelmi parkoknak (countryside parks), mivel úgy ítéli meg, hogy azok OHQGOHWHWDGQDNDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVPLQGKiURPGLPHQ]LyMiQDN *D]GDViJLODJ pUWpNQ|YHO KDWiVW J\DNRUROQDN D UHJLRQiOLV SROLWLNiUD D „lágy turizmus” és a helyi termékek értékesítése révén. Ugyanakkor segítik a vidékfejlesztést pV D JRQGRV WHUOHWKDV]QiODWRW D ELRGLYHU]LWiV PHJU]pVH pUGHNpEHQ LV $ UHNUHiFLyV WHUOHWHNQ|YHOpVH~MOHKHWVpJHNHWEL]WRVtWDWiUVDGDOPLNXOWXUiOLVIHMOGpVV]iPiUD

99

A nemzeti parkok és más védett természeti területek számára bevezetik a ÄPLQVpJLYpGMHJ\HW´DPHO\HWEL]RQ\RVLGWDUWDPUDtWpOLNRGD A stratégia foglalkozik a környezetvédelem nemzetközi irányításával is: azt HUVHQ V]pWWDJROWQDN PLQVtWL pV KLiQ\ROMD D QHP]HWN|]L LQWp]PpQ\UHQGV]HU PN|GpVpEO D NRKHUHQFLiW WRYiEEi QHP DNQi]]iN NL D QHP]HWN|]L LQWp]NHGpVHNEHQ UHMONHGYH]SRWHQFLiOLVV]LQHUJL]PXVW$6]|YHWVpJL7DQiFVH]pUWWiPRJDWMDD]RNDWD W|UHNYpVHNHW DPHO\HN PHJHUVtWLN pV PRGHUQL]iOMiN D JOREiOLV N|UQ\H]HWYpGHOPL intézményrendszert, és javítják ennek pozícióját a gazdasági és a társadalmi szféra egyéb rendszereivel szemben. Különösen fontosnak tartja az ENSZ Környezeti Programját (UNEP), mint a globális környezeti intézmények politikai, intézményi és szervezeti központját. Támogatja a nemzetközi környezetvédelmi projektek finanszírozását, a környezetvédelmi intézmények szerkezeti és földrajzi koncentrálását ±NO|Q|VHQD*HQIEHQOpWUHKR]RWWYHJ\LV]DNpUWLN|]SRQWRW A térség- és településfejlesztés (VII. tevékenységi terület) szoros |VV]HIJJpVEHQYDQDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVKiURPGLPHQ]LyMiYDO A térségfejlesztés politikájában azonos súllyal kell szerepelnie az ipar térigényének, a hatékony infrastruktúrának, a gazdaságos tájhasználatnak, a természeti HUIRUUiVRN YpGHOPpQHN YDODPLQW D WiUVDGDOPL pV I|OGUDM]L NRKp]LyQDN $] pStWLSDU NO|QOHJHVHQ IRQWRV D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV V]HPSRQWMiEyO PHUW D] pSOHWHN UpYpQ DODSYHWHQEHIRO\iVROMDDWiUVDGDORPpOHWpW $ ÄPHWURSROLWDQL]iFLy´ YLOiJYiURVVi IHMOGpV  HOOHQWPRQG D GHFHQWUDOL]iOW településszerkezetnek: a központban a munkahelyek, a perifériákon a lakhelyek WDOiOKDWyN $] DJJORPHUiFLyNEDQ D WiUVDGDOPL SUREOpPiN HUV|GQHN XJ\DQDNNRU D gazdasági növekedés és az innováció motorjai maradnak. A beépített területek állandóan növekednek, mégpedig nagyobb mértékben, PLQW D QpSHVVpJ (J\UH QHKH]HEE D N|]OHNHGpVW WHUPpV]HWL HUIRUUiVRNDW NtPpO PyGRQIHMOHV]WHQLpVIHQQWDUWDQLYDJ\MDYtWDQLDYiURVLWHUOHWHNPLQVpJpW0LQGH]D] ország nemzetközi versenyképességére visszahúzó hatással van. A Szövetségi Tanács már eddig is hozott intézkedéseket e folyamat mérséklésére: – 1996-ban a „Svájci tervezési politika irányelvei” címmel elkészült az általános stratégiai keret a svájci területfejlesztési politika számára. A területi (tér-) és regionális tervezés törvényeNLIHMH]HWWHQÄIHQQWDUWKDWyIHMOGpVRULHQWiFLyM~´$ végrehajtása azonban nem problémamentes. – 8J\DQFVDN EDQ NH]GG|WW HJ\ irányváltás a regionális politikában, amelynek céljai közé „emelték” a környezeti, a társadalmi és a gazdasági célokat is. – 2001-ben a Szövetségi Tanács úgy döntött, hogy elindít egy aktív agglomerációs politikát DPHO\ D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV HOHPHLQ DODSXO $ városok és a helyi közösségek az agglomerációkban fontos szerepet játszanak a társadalmi és a gazdasági tevékenységek ösztönzésében. – 2002-ben a Szövetségi Tanács a lakástámogatási törvényben csökkentette a támogatást a gazdaságtalan építkezésekhez, és a hangsúlyt a renoválási és a

100

ÄVUtWpVL´ SURJUDPRNUD KHO\H]WH $] XWyEEL QHP ~M WHUOHWHN LJpQ\EHYpWHOpYHO W|UWpQpStWNH]pVHNUHXWDO A fenntartható terület (térség)fejlesztési program (13. intézkedés) az alábbi részintézkedéseket tartalmazza. Megjegyzés: Az angol, de a német szöveg is térfejlesztést ír, ugyanakkor a magyar nevezéktanban csak a területfejlesztés honosodott meg. A térségfejlesztés felelne meg leginkább a magyar nyelvben, de ennek nincs elfogadott definíciója. $]LJpQ\EHYHWWI|OGWHUOHWHWD]IUHMXWyEHpStWHWWWHUOHWWHOMHOOHP]LNpV m I N|UO V]HUHWQpN VWDELOL]iOQL $ 6]|YHWVpJL 7DQiFV D SURJUDP NHUHWpEHQ D N|YHWNH]LQWp]NHGpVHNHWWHUYH]L – Hatályba helyezi a „Svájci tervezési politika irányelvei” c. dokumentumot, NO|Q|VWHNLQWHWWHODWHOHSOpVHNPHJ~MtWiViUDpVEHOVIHMOGpVpUH – A szövetségi koncepciókat és a szektorális terveket igyekszik szorosabban a IHQQWDUWKDWy IHMOGpVKH] LJD]tWDQL -DYtWDWQL NtYiQMD D V]HNWRUiOLV WHUYHN koordinációját, valamint a szövetségi hivatalok és a kantonok közötti HJ\WWPN|GpVW – A NDQWRQRN N|]|WWL HJ\WWPN|GpVEHQ is nagyobb súlyt kívánnak adni a IHQQWDUWKDWyIHMOGpVQHN – Felül kívánja vizsgálni a földhasználat-tervezés jelenlegi rendszerét a IHQQWDUWKDWy IHMOGpV V]HPSRQWMiEyO pV HQQHN V]HOOHPpEHQ ~M NULWpULXPRNDW fogalmaz meg. – gV]W|Q]LDKDWiURQiWQ\~OyHJ\WWPN|GpVWDWHUOHWLWHUYH]pVWHUpQ – ,QWHQ]tYHEEp NtYiQMD WHQQL D] HJ\WWPN|GpVW D WHUOHWL WHUYH]pV D lakástámogatás és a lakásépítési, valamint az általános építési szektor között. – Befolyásolni kívánja a nagyobb beruházások helykiválasztását. – Támogatja a beépített területek fejlesztését, sportolásra, kikapcsolódásra alkalmas területek létrehozását. – Kidolgozza a területfejlesztési politika HOOHQU]pVpWIHOOYL]VJiODWiW. 2

Az új regionális politikában (14. intézkedés) paradigmaváltást hajtott végre 6YiMF $ M|YEHQ D JOREiOLV JD]GDViJL IHMOGpV HUHGPpQ\HNpQW H] D SROLWLND D] igényeket nemcsak a perifériák felé fogalmazza meg, hanem a központi területek felé is, amelyek különösen ki vannak téve a nemzetközi versenynek. A regionális politika eszközei azonban még nem találkoztak az új igényekkel. Ezeket az új eszközöket NtYiQMD NLGROJR]QL DPHO\HN V]iPtWiVED YHV]LN D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV pV WiUVDGDOPL szempontjait: – (OV]|U is új jogi alapokat kell megteremteni a regionális politika számára. Rugalmas válaszokat kell adni a regionális kihívásokra, mégpedig egy jól PHJKDWiUR]RWWLGLQWHUYDOOXPUDIXWySURJUDPRNHVHWpEHQQpKiQ\ pYUH $FpO HUVtWHQL EL]RQ\RV WHUOHWHN YHUVHQ\NpSHVVpJpW QDJ\REE UHJLRQiOLV összefüggésben, és több figyelmet fordítani a környezeti és társadalmi WpQ\H]NUH

101

– Másodszor: támogatni a hegyvidéki régiókat, mivel azoknak speciális igényeik vannak. A szövetségi kormány egy kohéziós alapot hoz létre, amely a hegyvidéki régiók infrastruktúrájának fejlesztését támogatja. Ennek az alapnak az lenne a célja, hogy a hegyvidéki területek kisrégióinak hosszú távú YHUVHQ\NpSHVVpJpW VHJtWVH NpSHVVp WHJ\H NHW VSHFLILNXV IHODGDWRN megoldására, mint pl. az életképes hosszú távú turisztikai szolgáltatások biztosítására. A közlekedés (VIII. tevékenységi terület  IRO\WRQ Q|YHNY YROXPHQH D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV NXOFVWHUOHWH $ VYiMFL N|]OHNHGpVSROLWLND DODSYHW FpOMD D fenntartható közlekedés megteremtése. Az ország minden régiója és a lakosság minden rétege hozzá kell jusson a közlekedési szolgáltatáshoz, és a szükséges közlekedést N|UQ\H]HWNtPpO PyGRQ NHOO PHJROGDQL (QQHN pUGHNpEHQ 6YiMF D V]RPV]pGRV RUV]iJRNNDOLVHJ\WWPN|GLN Fontos cél, hogy a tömegközlekedés és a nemmotorizált szállítás részaránya növekedjen a közlekedés teljes volumenén belül. Nagyobb figyelmet kell fordítani az agglomerációkra és a V]DEDGLGVN|]OHNHGpVUH Mindezek mellett a gazdaságosság is fontos szempont és a biztonságot is javítani kell (különösen a közutakon). Számos lépés született már Svájcban a fenntartható közlekedés érdekében. – 1998-ban a választók jóváhagyták a vasút-modernizációs programot, ezen belül az új transzalpin vasúti tengely létrehozását, a vasutak integrációját az európai QDJ\VHEHVVpJKiOy]DWEDpVDYDV~WL]DMFV|NNHQWpVpUHKR]RWWLQWp]NHGpVHNHW – A vasúti reform, amely 1999. január 1-jén jött hatályba, a Svájci Szövetségi 9DV~WQDN 6%%  QDJ\REE YiOODONR]yL V]DEDGViJRW pV W|EE OHKHWVpJHW biztosított, hogy termelékenyebb és attraktívabb legyen. – EHQHJ\NpWROGDO~HJ\H]PpQ\WN|W|WWHND](8YDOD]iWPHQIRUJDORPUyO NO|Q|VKDQJV~OO\DODWHKHUiUXNUDpVDQHKp]WHKHUMiUPYHNGtMiUD – A 2001. január 1-jén bevezetett, távolsággal arányos QHKp]WHKHUMiUPGtM (Heavy Vehicle Fee = HVF) egy fontos, piac-alapú eszköz a teheráru-forgalom vasútra tereléséhez. – $6]|YHWVpJL7DQiFVDM|YEHQQ|YHOQLV]iQGpNR]LNDN|]SRQWLKR]]iMiUXOiVWD szuburbán szállítási alaphoz. $ IHQWLHNHQ NtYO D 6]|YHWVpJL 7DQiFV D] DOiEEL NLHJpV]tW LQWp]NHGpVHNHW szándékozik bevezetni a szállítás terén. – A fenntartható közlekedés megvalósításához egy sor további alapelvet kell kidolgozni. – (UVtWHQL NHOO D tömegközlekedést. $] HOVGOHJHVHQ NLHPHOW IHODGDW D YDV~W fejlesztése: a „Bahn 2000” vasútfejlesztési programban a 2. fázis, a nemzetközi QDJ\VHEHVVpJKiOy]DWKR]NDSFVROyGiVYDQQDSLUHQGHQ7RYiEELIRQWRVIHODGDW a tömegközlekedés intézményi szerkezetének javítása. Ezt a Szövetségi Tanács és a kantonok közösen finanszírozzák. Ezek hozzájárulnak majd a szállítással foglalkozó vállalatok gazdaságosságának javításához.

102

1DJ\RQ IRQWRV D V]iOOtWiVL NDSDFLWiV Q|YHNY NLKDV]QiOiVD (] KR]]iMiUXO D környezet kíméléséhez.) A tömegközlekedés szállítási arányainak növelése csökkenti a környezetszennyezést. A tömegközlekedés javítása növeli a szolgáltatásba bevonható fogyasztók arányát, s ez hozzájárul a társadalmi fenntarthatósághoz. Az országúti közlekedés biztonságának javítása új biztonságpolitikát igényel. A biztonságot anélkül kell fokozni, hogy a közúti közlekedést korlátoznánk. $ N|YHWNH]  pYEHQ RO\DQ LQWp]NHGpVHN EHYH]HWpVpW WHUYH]LN DPHO\HN D balesetek okozta halálesetek arányát legalább 50%-kal csökkentik (évi 600-ról 300-ra). 6]iPRV NLSUyEiOW pV HOOHQU]|WWHQ VLNHUHV LQWp]NHGpVW YH]HWQHN EH IOHJ sebességkorlátozásokat). $IHQQWDUWKDWyIHMOGpVPHJYDOyVtWiViQGROJR]yNQDNV]HPEHNHOOQp]QLNRO\DQ kihívásokkal, mint a YLOiJV]HUWH Q|YHNY JD]GDViJL pV WiUVDGDOPL HJ\HQOWOHQVpJHN, valamint az Észak-Dél egymásrautaltsága (IX. tevékenységi terület), amely összekapcsolódik a környezeti degradáció jelenségével. Nemzetközileg elfogadott VWUDWpJLiNDW ~J\ NHOO NLDODNtWDQL KRJ\ D]RN HOVHJtWVpN PLQGHQ HPEHU pV QHP]HW V]iPiUDDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVW 6YiMF PLQW N|]HSHV PpUHW Q\LWRWW JD]GDViJ DODSRVDQ pULQWHWW D JOREiOLV IRO\DPDWRN iOWDO ËJ\ D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVW FVDN QHP]HWN|]L HJ\WWPN|GpVEHQ WXGMD PHJYDOyVtWDQL 0LQG PXOWLODWHUiOLV PLQG SHGLJ ELODWHUiOLV HUIHV]tWpVHNHW WHV] D szegénység és az éhezés felszámolására, hogy hosszú távon megbirkózzon a migráció okainak megszüntetésével. $IHMOHV]WpVLFpOD]HJ\WWPN|GpVHNVRUiQD]KRJ\DEEDQVHJtWVHQHNDSDUWQHU országoknak, hogy képesek legyenek önmagukon segíteni. Mivel a béke és biztonság D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV DODSYHW HOIHOWpWHOH 6YiMF polgári és katonai hozzájárulása a NRQIOLNWXVPHJHO]pVKH], a békefenntartáshoz, a béke HOVHJtWpVpKH] pV KHO\UHiOOtWiViKR] D OHKHWVpJHNKH] PpUWHQ Q|YHOHQG $] XWyEEL években a Szövetségi Tanács több változást hozott ezen a téren. – Az külpolitikában D N|YHWNH] VSHFLILNXV FpORNDW pV SULRULWiVRNDW IRJDOPD]WiN meg (2000. november 15-i jelentés): a) a nemzetek békés együttélése, b) az emberi jogok tiszteletben tartása és a demokrácia támogatása, c) DVYiMFLJD]GDViJLpUGHNHNPHJU]pVHNOI|OG|Q d) a szükség és a szegénység enyhítése a világon, e) DWHUPpV]HWLHUIRUUiVRNPHJU]pVH – A Szövetségi Tanács jelentése a svájci biztonságpolitikáról (1999. június 7.) a biztonság széles értelmezésén alapul, magában foglalva nem csupán a katonai, hanem a nem katonai és a természeti kockázatokkal kapcsolatos biztonságot is. E politika alkalmazásának egyik aspektusa volt a IHJ\YHUHV HUNUO V]yOy törvény módosítása 2001-ben (népszavazás hagyta jóvá). Ez növelni kívánja a EpNHWHUHPWpVKH] YDOy NDWRQDL KR]]iMiUXOiV KDWpNRQ\ViJiW (]]HO HJ\LGEHQ D civil szférában a biztonságpolitikának nagyobb súlyt adtak, és a végrehajtásra DONDOPDVHV]N|]|NHWEYtWHWWpN – Svájc vLV]RQ\D D IHMOG pV D] iWDODNXOyEDQ OpY RUV]iJRNKR] DEEyO D V]HPSRQWEyO KRJ\ HUIHV]tWpVHNHW WHJ\HQHN D V]HJpQ\VpJ IHOV]iPROiViUD 103

N|]SRQWL IRQWRVViJ~ PLYHO D] D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVW VHJtWL $] HPOtWHWW NOSROLWLNDL MHOHQWpVEHQ D 6]|YHWVpJL 7DQiFV PHJHUVtWHWWH D Q|YHNY PpUWpN WiPRJDWiVWD*13iLJHVKDWiULGYHO Megjegyzés(]DQ|YHNYPpUWpNWiPRJDWiVWiYROUyOVHPPRQGKDWyJiOiQVQDNKLV] DHVMRKDQQHVEXUJLDNFLyWHUYRWW]|WWNLFpONpQW Az utóbbi években a QHP]HWN|]LV]HUYH]HWHNHJ\UHQ|YHNYIRQWRVViJ~YiYiOWDN, mint olyan fórumok, ahol a globális és regionális megoldási módokat kidolgozzák. A 6]|YHWVpJL 7DQiFV V]HULQW D PXOWLODWHUiOLV HUIHV]tWpVHNQHN W|EE HOQ\N YDQ D NpWROGDO~ NDSFVRODWRNNDO V]HPEHQ HJ\ iWIRJy IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLD meghatározásában. A multilateralitás többek között könnyebbé teszi a civil társadalom EHYRQiViW D V]iPXNUD PHJIHOHO IRO\DPDWRNEDQ WRYiEEi Q|YHNY IRQWRVViJ~ D nemzetközi tudományos, ipari és társadalmi partnerekkel való dialógusban és a partnerségi kapcsolatokban. A Szövetségi Tanács a multilaterális politikai eszközöket EYtWHQL NtYiQMD pV hatékonyabban akarja integrálni a külpolitikába úgy, hogy nagyobb hangsúlyt KDJ\MDQDN D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV V]HPSRQWMDL pV D] ~M LQQRYDWtY PHJROGiVRN (]HN megvalósítását három szinten tervezik. – Nyomást kívánnak gyakorolni a nemzetközi szervezetek politikacsinálóira, hogy DIHQQWDUWKDWyIHMOGpVWWHOMHVPpUWpNEHQYHJ\pNV]iPtWiVED – Speciális támogatástIRJQDNQ\~MWDQLDOHJV]HJpQ\HEEIHMOGRUV]iJRNQDN – $EEyO D FpOEyO KRJ\ D PXOWLODWHUDOL]PXVQDN Q|YHNY SROLWLNDL pV WiUVDGDOPL elfogadottsága legyen Svájcban, a Szövetségi Tanács támogatni fogja a partnerségi viszonyt D PHJIHOHO V]HUYH]HWHNNHO D SROLWLNDL D WiUVDGDOPL D SULYiWpVDWXGRPiQ\RVV]IpUDNpSYLVHOLYHO Az OECD országokban a hivatalos fejlesztési támogatás (ODA) arányát a GNPhez viszonyítva 0,33%-ról 0,22%-ra csökkentették 1992 és 1997 között. 1998-ban és 1999-ben ezen az alacsony szinten stabilizálódott, majd 2000-ben 0,34%-ra emelkedett Svájcban. Az ENSZ javaslata ugyanakkor 0,7%. Svájc 2010-re is csak 0,4%-ra akarja növelni a hivatalos (állami) fejlesztési támogatást. Ennek az az oka, hogy a Szövetségi Tanács figyelembe veszi, hogy a PDJiQWNH LV MHOHQWV PHQQ\LVpJEHQ iUDPOLN D legszegényebb országokba. Svájc újabb forrásokat is meg kíván nyitni az alap számára multilaterális keretekben. Végül: fontosnak tartják, hogy a nemzetközi fejlesztési törekvések hatékonyságát javítsák. Ehhez szükséges, hogy a partner országok mozgósítsák JD]GDViJL HUIRUUiVDLNDW VDMiW IHMOGpVN pUGHNpEHQ SO PHJIHOHOHQ VWUXNWXUiOMiN D] adórendszerüket. A WiUVDGDOPL EpNpYHO pV D NRQIOLNWXVRN PHJHO]pVpYHO kapcsolatban (20. intézkedés) a stratégia megállapítja, hogy az utóbbi évtizedekben csökkenni látszik a KDJ\RPiQ\RVKiERU~VNRQIOLNWXVRNV]iPDDNO|QE|]QHP]HWHNN|]|WWXJ\DQDNNRU D EHOV YDJ\ D KDWiU PHQWL HUV]DNRV HVHPpQ\HN V]iPD QWW 6RN HVHWEHQ a NRQIOLNWXVRNN|]YHWOHQNDSFVRODWEDQiOOQDNDWHUPpV]HWLHUIRUUiVRNELUWRNOiViYDOYDJ\ használatával (pl. vízhasználattal), esetleg D WiUVDGDOPL HJ\HQOWOHQVpJHNNHO. Ez

104

gyakran kapcsolatban van a kormányzati és a társadalmi struktúrák szétesésével, a MRJEL]WRQViJHOYHV]WpVpYHOpVDFLYLOQpSHVVpJQHNMHOHQWVV]HQYHGpVWRNR] 0LYHODEpNHpVDEL]WRQViJDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVDODSMDD6]|YHWVpJL7DQiFV törekszik olyan viszonyokat teremteni mind globálisan, mind pedig regionálisan, DPHO\ N|UOPpQ\HN N|]|WW D SUREOpPiNDW HUV]DNPHQWHVHQ OHKHW PHJROGDQL $ politikai és a diplomáciai szférában a hangsúlyt a közvetítésre, a bizalomépítésre és a NRQIOLNWXVPHJHO]pVUHNHOOKHO\H]QL(QQHNPHJIHOHOHQDOHKHWVpJHNKDWiUiQEHOOD 6]|YHWVpJL 7DQiFV WiPRJDWMD D KDWpNRQ\ pV SURIHVV]LRQiOLV V]DNpUWL LQWp]PpQ\HN alapítását Svájcban. A 6YiMFL6]DNpUWL 6]|YHWVpJD7iUVDGDOPL%pNHeStWpVpUH(Swiss Expert Pool IRU &LYLOLDQ 3HDFH %XLOGLQJ  DNFLySURJUDPMDL pV WDJMDL VHJtWHQHN PHJJ\]QL D legtekintélyesebb pártokat a krízissújtotta régiókban, hogy békésen kezeljék a konfliktusokat, a politikai és jogi szabályok/irányelvek szerint, azzal a céllal, hogy PHJHUV|GMHQHN D GHPRNUDWLNXV LQWp]PpQ\HN pV D FLYLO WiUVDGDORP VWUXNW~UiL $ Szövetségi Tanács prioritásai ezen a téren: a konfliktusok strukturális okainak PHJV]QWHWpVH D VUJV KXPDQLWiULXV VHJpO\HNUO YDOy JRQGRVNRGiV pV D V]RFLiOLV D gazdasági és a környezeti rekonstrukció. Megjegyzés: Bár az utóbbi néhány bekezdés is a stratégia konkrét intézkedései között V]HUHSHO J\DNRUODWLODJ HOYHN pV V]iQGpNRN J\MWHPpQ\H 1HKp] PHJPRQGDQL pl., hogy mit értenek a konfliktusok strukturális okain, és hogyan fogják azokat megszüntetni. A stratégia X. tevékenységi területe magának a IHQQWDUWKDWy IHMOGpVQHN D monitoringjáról és a IHQQWDUWKDWyViJ EHFVOpVpUO szól. Ezzel kapcsolatban megfogalmazza a tudományosság igényét. Abból a célból, hogy a fenntartható IHMOGpVW KDWpNRQ\DEEDQ LQWHJUiOMiN D] |VV]HV PiV SROLWLNiED D 6]|YHWVpJL 7DQiFV PHJ NtYiQMD EHFVOQL D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVVHO NDSFVRODWRV ~M MRJV]DEiO\RN WHUYHN NRQFHSFLyN pV SURJUDPRN KDWiViW (KKH] V]NVpJHVQHN WDUWMD D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV folyamatának becslésére alkalmas indikátorrendszer kidolgozását. A Szövetségi Tanács ezek alapján rendszeresen tájékoztatni kívánja a közvéleményt és a döntéshozókat a gazdasági, a környezeti és a társadalmi folyamatok aktualitásairól. Ez OHKHWYpWHV]LKRJ\DSRWHQFLiOLVSUREOpPiNDWLGEHQIHOWiUMiNpVVLNHUUHONHFVHJWHW intézkedéseket hozzanak azok megszüntetésére. A szövetségi hivatalokban ezeknek az indikátoroknak nagy részét kidolgozták, ill. definiálták. Megjegyzés: Sajnos, a stratégiából nem lehet megtudni, hogy mik ezek az indikátorok. Ezekkel kapcsolatban is csak olyan általánosságokat tartalmaz a szöveg, hogy ÄUHQGV]HUHVHQ DNWXDOL]iOQL NHOO D] DGDWRNDW´ D OpWH] DGDWRNUD NHOO támaszkodni stb. A továbbiakban a stratégia a IHQQWDUWKDWyViJ EHFVOpVpUO szól. Megállapítja, hogy számos projekt, program, koncepció létezik, amely magában foglalja a IHQQWDUWKDWy IHMOGpV HOHPHLW GH QLQFV PHJIHOHO HV]N|] DPHO\ DONDOPDV OHQQH HJ\ projekt ilyen aspektusának specifikus becslésére.

105

E helyzet javítása érdekében a Szövetségi Tanács meg kívánja vizsgálni egy sereg módszertani eszköz használhatóságát. Az a cél, hogy olyan módszereket WDOiOMDQDNDPHO\HNNHODIHQQWDUWKDWyIHMOGpVPLQGKiURPGLPHQ]LyMiWYL]VJiOQLOHKHW és amely jelzi a potenciális hiányosságokat: Megjegyzés: 6DMQRVLWWVLQFVV]yHJ\HWOHQNRQNUpWPyGV]HUUOVHP 3. $VWUDWpJLDpUYpQ\HVVpJHLGWiYODWDL $ VWUDWpJLD pUYpQ\HVVpJpQHN LGWDUWDPD  YDJ\LV 6 évre tervezték. (QQHN HOOHQpUH HJ\NpW HVHWEHQ W|UWpQLN XWDOiV WiYRODEEL LGWiYODWRNUD LV ËJ\ SO D CO2-emisszió csökkentésével kapcsolatban 2010-re konkrét kibocsátási értéket NtYiQQDNHOpUQLPLQWD]WD]HO]SRQWEDQOHtUWXN A közlekedésbiztonság növelése terén Wt]pYHVKDWiULGWjelölnek meg a halálos balesetek 50%-os csökkentésének eléréséhez. $ IHMOG pV iWDODNXOyEDQ OpY WiUVDGDOPDN KLYDWDORV IHMOHV]WpVL WiPRJDWiViW 2010-re kívánják a GNP 0,4%-ára növelni. $] HJpV] VWUDWpJLiEDQ PpJLV LQNiEE D] WNU|]GLN KRJ\ D PHJOpY SURJUDPRNDWPRGHUQL]iOMiNEYtWLNOHJW|EEV]|USHGLJDUUDW|UWpQLNXWDOiVKRJ\PHO\ W|UYpQ\HN UHQGHOHWHN SURJUDPRN D]RN DPHO\HN PiU D] HO] VWUDWpJLD LGHMpQ megszülettek, és továbbvitelüket tartják szükségesnek az új stratégia érvényességi ideje alatt. 4. 5HJLRQiOLV V]HPSRQWRN D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLiEDQ pV D FVDWODNR]y programokban A svájci stratégia sajátossága, hogy számos esetben megfogalmazza a 6]|YHWVpJL 7DQiFV pV D NDQWRQRN HJ\WWPN|GpVpQHN V]NVpJHVVpJpW GH DOLJ IRUGXO HOEHQQHRO\DQNRQNUpWXWDOiVKRJ\HJ\DGRWWUpJLyQDNPLNOHKHWQHNDVSHFLILNXPDL PLO\HQ HOWpU PyGV]HUHNHW NHOOHQH DONDOPD]QL D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV PHJYDOyVtWiVD érdekében. Tulajdonképpen csak egyetlen helyen, az infrastruktúra fejlesztésének szükségességével kapcsolatban foglalkozik a hegyvidéki területek hátrányos helyzetével. Itt sem fogalmaz meg azonban olyan speciális feladatokat, nem ajánl sajátos eszközrendszert, amellyel a hátrányos helyzetet fel lehetne számolni. A stratégia utal arra, KRJ\ D] FVDN D NHUWHNHW DGMD PHJ D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV elvének országos alkalmazására, amelynek érvényesülnie kell „határokon át, kantonális, regionális és lokális szinten”. Nem esik azonban szó arról, hogy pl. a kantonok készítenek-e „kantonális”, vagy egymással összefogva regionális IHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLiWDV]|YHWVpJLVWUDWpJLDV]HOOHPpEHQ

106

5. A stratégia a megvalósításának biztosítékai $ VWUDWpJLD HEEO D V]HPSRQWEyO FVDNQHP PLQWDV]HU 0HJIRJDOPD]]D D]W D NtYiQDOPDWKRJ\D]HOVpYEHQ HO NHOO NpV]tWHQL D VWUDWpJLD PHJYDOyVtWiViQDN LGEHOL ütemezését. Már 2003 végére egy LGN|]L MHOHQWpVW készítenek az addig teljesített IHODGDWRNUyOEHQ~MYiODV]WiVLFLNOXVYHV]LNH]GHWpWDKDWiULGH]pUWLVIRQWRV A stratégia végrehajtásának SROLWLNDLIHOHOVHa Szövetségi Tanács. Általában nem hoztak létre új szervezeti struktúrát a végrehajtás érdekében, hanem a PHJOpYiOODPDSSDUiWXVUDbízták azt. A riói konferencia után egy évvel, 1993-ban létrehoztak egy interszektorális szervezetet, az IDARioW DPHO\ NO|QE|] V]|YHWVpJL V]LQW LQWp]PpQ\HN NpSYLVHOLEO DODNXOW $] ,'$5LR IHOHOVVpJH DEEDQ iOO KRJ\ EL]WRVtWVD D NO|QE|] szövetségi hivatalok, szektorális intézmények közötti koherenciát, elemezze a NO|QE|] WHYpNHQ\VpJHN KDWpNRQ\ViJiW NpV]tWVHQ ~M MDYDVODWRNDW KD V]NVpJHV határozza meg a közös elveket. $] ,'$5LR LQIRUPiFLyV NRRUGLQiFLyV pV YLWDIyUXPNpQW PN|GLN PLQGHQ V]|YHWVpJL V]LQW WHYpNHQ\VpJJHO pV IRO\DPDWWDO NDSFVRODWEDQ DPL D fenntarthatósággal függ össze. Az egyes állami hivataloknak évente kell beszámolót készíteniük a WHYpNHQ\VpJHNKHO\]HWpUO Megjegyzés: A problémát abban látjuk, hogy a stratégia elkészítésekor még nem elég NLIRUURWWDN D] LQGLNiWRURN tJ\ D YpJUHKDMWiV HOV V]DNDV]iEDQ DONDOPD]iVXN hatékonysága kétséges. Lényeges, hogy a stratégia foglalkozik a végrehajtás financiális kérdéseivel is. Bár konkrét költségeket nem jelöl meg, meghatározza a forrást. Ez a költségvetés. Kevésbé elismerésre méltó, hogy a prioritások meghatározása után a pénzügyi keretek újraelosztásával kívánják megteremteni a financiális alapokat.

6. A megvalósítás szektorális programokra épülése A svájci stratégiára egyáltalán QHP MHOOHP] D V]HNWRUiOLV V]HPOpOHW. Csak QpKiQ\ HVHWEHQ WHV] HPOtWpVW HJ\HJ\ V]HNWRU ÄIHOHOVVpJpUO´ ËJ\ SO D] HQHUJLDLSDU V]HUHSpUO D &22NLERFViWiV FV|NNHQWpVpEHQ D N|]OHNHGpVUO D WXUL]PXVUyO pV D ELRWHFKQROyJLiUyO D WHUPpV]HWYpGHOHPPHO LOO D WHUPpV]HWL HUIRUUiVRNNDO kapcsolatban. A stratégia azonban DODSYHWHQLQWHJUiOyÄKROLV]WLNXV´V]HPOpOHW Megjegyzés: A gazdasági szektorokkal szemben támasztott követelmények korlátozott YROWD QHP NLIHMH]HWWHQ HOQ\|V +DWpNRQ\DEE OHWW YROQD KD D IHQQWDUWKDWy IHMOGpViOWDOiQRVHOYHLEOOHYH]HWYHW|EEpVNRQNUpWDEEIHODGDWRWIRJDOPD]WDN volna meg az egyes szektorok számára. Bár a 7. pontban találkozunk a szektorok keresztkapcsolataival, a szektorális programokról keveset tudunk meg.

107

7. A szektorok és a stratégia három pillére közötti keresztkapcsolatok A stratégia direkt módon nem foglalkozik sem a szektorok, sem a három pillér (gazdaság, társadalom, környezetvédelem) keresztkapcsolataival. A szövegben azonban többször is utalnak ezekre. Kiemelik a pénzügyi politika interakciós hatását, a társadalom-gazdaság-politika-természet négyes kapcsolatrendszerét, az információk szinergikus szerepét és egyéb interakciós hatásokat is. A stratégia mellékleteként közölnek egy táblázatot, amelynek részletét mi is bemutatjuk (2. táblázat). (EEHQ HJ\UpV]W D NRUiEEL HV  IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLD EHQ elvégzett felülvizsgálatának esszenciális megállapításait (mint egyfajta hatékony NRQWUROOW  PiVUpV]W V]HNWRUiOLV NHUHV]WNDSFVRODWRNUD W|UWpQ XWDOiVRNDW LV WDOiOXQN $ WiEOi]DW  RV]ORSiEDQ D HV IHQQWDUWKDWy IHMOGpV VWUDWpJLD LQWp]NHGpVHL  D] intézkedések számai azonosak a 2. fejezetünk elején bemutatott, intézkedések számaival. A keresztkapcsolatok a 2. táblázatból ~J\ pUWHOPH]KHWN KRJ\ SO  tevékenységi terület (Nemzetközi kötelezettség) 1. intézkedését a felülvizsgálat során további öt intézkedéssel egészítették ki (3. oszlop: 10, 12, 18, 19, 20). Ezek közül pl. a 10. érinti a közlekedéspolitikát, a 19. a pénzügyi szektort stb. Megjegyzés: Alapjában véve mindez nem felel meg a keresztkapcsolatok szisztematikus elemzésének sem a gazdasági szektorok tekintetében, sem a IHQQWDUWKDWy IHMOGpV KiURP SLOOpUpYHO NDSFVRODWEDQ GH D W|EEL országstratégiához képest átgondoltabb tervezésre utal.

108

2. táblázat. 3pOGDDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLD kontrolljára és a keresztkapcsolatok

bemutatására (Svájc) Tevékenységi terület / intézkedés 1997

Megállapítások (Szövetségi Tanács 2000. december 11.)

Tevékenységi terület 1.: Nemzetközi kötelezettség Intézkedés 1. A FF nemzetközi Az 1. intézkedést teljesítették. SROLWLNiMiQDNPHJIHOHON|]|V Az alapdokumentum elvi alapok kidolgozása. (A vezérfonalként szolgál és kantonok számára) állandó kötelezettségeket tart napirenden.

A 2002-es fenntartható IHMOGpVLVWUDWpJLD intézkedései

Mivel teljesítették, további intézkedést nem igényel. Ennek ellenére a 2002-es FFS QpKiQ\ WRYiEEL D] HO]NEO fakadó intézkedést tartalmaz (10, 12, 18, 19, 20).

Tevékenységi terület 2.: Energia Intézkedés 2. Az energiával kapcsolatos Az intézkedés végrehajtása A 3. és 9. intézkedés a korábbi tevékenység folytatása és folyamatban van. Az energia- LQWp]NHGpVEON|YHWNH]LN PHJHUVtWpVH és CO2-törvény hatályban van. Az „EnergieSchweiz” SURJUDP HONpV]tWpVH folyamatban van. Tevékenységi terület 3.: Közgazdaság Intézkedés 3. Az ügyviteli irányelvek Az intézkedést meghozták, a PHJHUVtWpVH feladatot teljesítették. Annak a tudatosodása, hogy a környezetvédelem és a fenntarthatóság kritériumai az ügyintézések során HUV|GMHQHN D KLYDWDOQRNRN körében elterjedt.

Intézkedés 4. Olyan programok kiterjesztése, amelyek segítik a gazdasági és az üzleti tevékenységet.

Az intézkedést teljesítették, GH D OHKHWVpJHN QHP merültek ki a fenntartható IHMOGpV WiPRJDWiViUD Továbblépés szükséges.

Az intézkedés a 2002-es stratégiától függetelnül PN|GLN WRYiEE D QRUPiOLV adminisztratív tevékenységek során. Az integrált termékpolitikával összefüggésben egy kapcsolódó intézkedést vezettek be a FFS-2002-ben (Intézkedés 4.)

Az intézkedést nem folytatják a korábbi formában. Általában véve a 22. intézkedés tartalmazza a FFhez való hozzájárulás elemzését

109

4.10. Egyesült Államok (O]HWHVLQIRUPiFLyN Az Egyesült Államok nem rendelkezik a hagyományos értelemben vett QHP]HWL IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLiMiYDO. Ellenben rendelkezik ebben a témakörben 2 kvázi stratégiai dokumentummal (hivatalosan jelentéssel!), amelyek lényegüket és eredeti szándékukat tekintve az amerikai elnöknek szóló ajánlások. Mi D WRYiEELDNEDQ H]HNHW IRJMXN IHQQWDUWKDWy IHMOGpV VWUDWpJLDNpQW NH]HOQL U|YLGHQ stratégiaként említeni. Megjegyzés: A stratégiában az egyes javaslatokhoz gyakran csatoltak egy rövid esettanulmányt YDODPLO\HQ KHO\L SURMHNW U|YLG SpOGDV]HU EHPXWDWiViYDO (]]HOD]ROYDVyV]iPiUDVRNNDONp]]HOIRJKDWyEEipUWKHWEEpYiOQDNDOHtUWDN pVOHJINpSSHQcselekvési mintákatLVOiWPDJDHOWWDUUDQp]YHKRJ\PLNpQW lehet a javaslatokat átültetni a gyakorlatba! Pl. a stratégia sok példát mutat be D IHQQWDUWKDWy WHOHSOpVIHMOHV]WpVW |V]W|Q] NO|QIpOH KHO\L HV]N|]|N |WOHWHN közül. $IHQQWDUWKDWyIHMOGpVSLOOpUHLDVWUDWpJLDSULRULWiVDL A stratégiai jelentések javaslatai környezeti, gazdasági, szociális szempontokat egyaránt mérlegeltek. $]D] D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV VWUDWpJLDL javaslatai mindhárom pilléren egyszerre nyugszanak. A három közül OHJHUVHEEDJD]GDViJL SLOOpU, leggyengébb pedig a szociális pillér volt. A jelentés alkotói között a gazdasági szektor jóval nagyobb arányban NpSYLVHOWHWWH PDJiW PLQW D PiVLN NHWW 'RPLQiOQDN D JD]GDViJL HV]N|]|N ugyanakkor a vállalatokat még véletlenül sem köteleznék semmire, csak önkéntes alapon, bizonyos gazdasági mechanizmusok révén terelnék a kívánt irányba. (Ez SHUV]HDN|UQ\H]HWLN|OWVpJHNLQWHUQDOL]iOiVDV]HPSRQWMiEyOPpJNHGYH]LVOHKHW $ zöld ipar hazai fejlesztésében, és az ehhez kapcsolódó technológia kereskedelemben is HOVVRUEDQ QHP]HWN|]L SLDFRN PHJV]HU]pVH D FpO $ VWUDWpJLDL MHOHQWpVHN V]iPRV javaslata kifejezetten arra irányult, hogy az egyes érintettekkel, célcsoportokkal (állampolgároktól a vállalatokig) meg kell értetni, hogy bizonyos intézkedések megtétele számukra gazdaságilag megéri, anyagilag megtérül. A nemzeti szinten megfogalmazott javaslatok csupán az önálló regionális stratégiák IEE LUiQ\YRQDODLW NHUHWHLW MHO|OLN NL GH D]RN mind prioritásaikat, DOSURJUDPMDLNDW DONDOPD]RWW HV]N|]HLNHW WHNLQWYH MHOHQWVHQ HOWpUKHWQHN egymástól. $ IHQQWDUWKDWy IHMOGpVUO V]yOy QHP]HWL VWUDWpJLDL MHOHQWpVEHQ D N|YHWNH] célok megvalósítását látta a Tanács a legfontosabbnak az Egyesült Államokban:

110

1. cél: Egészség és környezet %L]WRVtWDQL PLQGHQ iOODPSROJiU V]iPiUD D WLV]WD OHYHJW D WLV]WD YL]HW D] HJpV]VpJHVRWWKRQLPXQNDKHO\LpVV]DEDGLGVN|UQ\H]HWHW 2. cél: Gazdasági haladás (UVtWHQL D] DPHULNDL JD]GDViJ HJpV]VpJHV IHMOGpVpW DPHO\EHQ D Q|YHNHGpV HJ\WWMiU~MPXQNDKHO\HNOpWUHM|WWpYHODV]HJpQ\VpJFV|NNHQpVpYHODPLQVpJL pOHWOHKHWVpJHLQHNQ|YHNHGpVpYHO 3. cél: Méltányosság Azonos feltételeket biztosítani minden állampolgár számára az igazságszolgáltatásban, a gazdasági életben, az egészséges környezet és a társadalmi jólét területein. 4. cél: Természeti környezet védelme +DV]QiOQL PHJUL]QL YpGHQL pV KHO\UHiOOtWDQL D WHUPpV]HWL HUIRUUiVRNDW ~J\PLQW I|OG OHYHJ Yt] ELROyJLDL VRNIpOHVpJ ~J\ KRJ\ H]iOWDO KRVV]~ WiYRQ EL]WRVtWVXN PDJXQN pV D M|Y QHP]HGpNHN V]iPiUD D WiUVDGDOPL JD]GDViJL pV N|UQ\H]HWLHOQ\|NHW 5. cél: Gondoskodás Olyan etikai alapokat teremteni, amely arra ösztönzi az egyéneket, az LQWp]PpQ\HNHW pV YiOODODWRNDW KRJ\ WHOMHV IHOHOVVpJHW YiOODOMDQDN WHWWHLN gazdasági, környezeti és társadalmi következményeiért. FpO)HQQWDUWKDWypOKHWWHOHSOpVHN Arra ösztönözni az embereket, hogy együtt munkálkodjanak olyan egészséges települések kialakításán, amelyben a természeti és történelmi emlékeket védik, YDQQDN HOpUKHW PXQNDOHKHWVpJHN D WHOHSOpV WHUMHV]NHGpVH EL]WRVtWRWW D szomszédok odafigyelnek egymásra, a tanulás élethosszig tart, a közlekedés és az abból származó környezeti terhelés elfogadható, és minden polgár számára OHKHWVpJHVD]pOHWPLQVpJpQHNMDYtWiVD 7. cél: Polgári részvétel 0HJWHUHPWHQLDSROJiURND]]OHWLpOHWV]HUHSOLpVDN|]|VVpJHNV]iPiUDD]NHW pULQWJD]GDViJLWiUVDGDOPLN|UQ\H]HWLNpUGpVHNNHONDSFVRODWRVG|QWpVHNEHYDOy EHOHV]yOiVOHKHWVpJpW 8. cél: Népesedés Az Egyesült Államok népességének stabilizálása. FpO1HP]HWN|]LIHOHOVVpJYiOODOiV 9H]HW V]HUHSHW MiWV]DQL D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVVHO NDSFVRODWRV JOREiOLV SROLWLND kialakításában, végrehajtásában. 10. cél: Oktatás %L]WRVtWDQLPLQGHQiOODPSROJiUV]iPiUDD]HJ\HQO KR]]iIpUpVWD]RNWDWiVpVD] élethosszig tanulás területén.

2. A megvalósítás eszközei (jogi, piaci eszközök és a nyilvánosság) A stratégiai jelentések nem sorolják fel a végrehajtás során alkalmazható, illetve alkalmazandó eszközöket. Többnyire - a teljesség igénye nélkül - csak PLQWDpUWpN SpOGiNDW HPOtWHQHN D NO|QIpOH  W|EEVpJpEHQ KHO\L pV UHJLRQiOLV 

111

programok végrehajtása során sikeresen alkalmazott eszközök közül. Túlnyomórészt tehát a )HQQWDUWKDWy )HMOGpV 5HJLRQiOLV 7DQiFVDLUD Et]]iN D YpJUHKDMWiVW VHJtW |V]W|Q]PyGV]HUHNHV]N|]|NNLGROJR]iViWpVDONDOPD]iViW0LQGHEEON|YHWNH]HQ D PHJYDOyVtWiV HV]N|]HL UHJLRQiOLVDQ HOWpUHN OHKHWQHN. A nemzeti stratégiai MHOHQWpVHNEHQ HOVVRUEDQ a piaci alapú szabályozóeszközök és a gazdasági mechanizmusok preferálására hívják fel a figyelmet. Kiemelik azt is, hogy az ösztönzés alapú szabályozást tartják kívánatosnak a büntetés alapú (szankcionáló) eszközökkel szemben. Hangsúlyozzák továbbá, hogy a szabályozásnak igazodnia kell DJD]GDViJIHMOGpVpKH]LUiQ\YRQDODLKR]pVEHOVPHFKDQL]PXVDLKR] 2.1. Jogi eszközök 0LQGHQHNHOWW NL NHOO HPHOQQN HJ\ UHQGNtYO IRQWRV V]|YHWVpJL W|UYpQ\W a NRUPiQ\]DWL WHOMHVtWPpQ\UO pV HUHGPpQ\HVVpJUO V]yOy  pYL W|UYpQ\t (GPRA). Ez a törvény ugyanis megköveteli valamennyi kormányzati hivataltól, hogy WHYpNHQ\VpJpEHLQWHJUiOMDDN|UQ\H]HWYpGHOHPpVDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVV]HPSRQWMDLW A stratégiai jelentések többször javasolnak jogszabály-alkotást, vagy MRJV]DEiO\PyGRVtWiVW D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVW pULQW SUREOpPDN|U|N PHJROGiViQDN OHKHWVpJHV HV]N|]HL N|]|WW 3O D] HUPYHN PN|GpVL HQJHGpO\pYHO NDSFVRODWRV MRJV]DEiO\PyGRVtWiVDD]pStWLSDUUDONDSFVRODWRVV]DEYiQ\RNHOtUiVRNPyGRVtWiVD $ IHQQWDUWKDWy IHMOGpVVHO NDSFVRODWRV NO|QIpOH V]|YHWVpJL V]LQW |QiOOy programok többsége közvetlenül valamilyen jogszabály által kialakított követelmények, meghatározott célok végrehajtását, elérését szolgálja. Azaz az egyes nemzeti programokat a különféle szövetségi törvények végrehajtására alakították ki. A MRKDQQHVEXUJLMHOHQWpVD]HJ\HVSURJUDPRNDODSMiXODN|YHWNH]fontosabb törvényeket jelöli meg: Ivóvízvédelmi törvény, a fogyasztási termékek biztonságáról szóló törvény, DWLV]WDYt]W|UYpQ\DWLV]WDOHYHJW|UYpQ\DWHQJHUSDUWLWHUOHWHNUOV]yOyW|UYpQ\D veszélyeztetett fajokról szóló törvény, a veszélyes anyagokról szóló törvény, a nemzeti HUGJD]GiONRGiVL W|UYpQ\ D] pOHOPLV]HUPLQVpJYpGHOPL W|UYpQ\ D] HUIRUUiVRN PHJU]pVpUOpV~MUDIHOKDV]QiOiViUyOV]yOyW|UYpQ\DPpUJH]DQ\DJRNHOOHQU]pVpUO V]yOy W|UYpQ\ D] iWIRJy N|UQ\H]HWYpGHOPL IHOHOVVpJYiOODOiVUyO pV NiUWpUtWpVUO V]yOy törvény.

2.2. Gazdasági eszközök 2.2.1. Támogatások, kedvezményes hitelek A piaci alapú szabályozóeszközök közül a támogatásokra hívja fel a stratégia legtöbbször a figyelmet. A támogatásokat részben központi alapok, részben pedig a magánszektor biztosítja. Egyebek mellett, támogatásokat javasoltak pl. a klímavédelmi FVHOHNYpVL SURJUDP IEE FpOMDLQDN PHJYDOyVtWiViKR] $ MDYDVODW V]HULQW D] iOODPL szubvenciókat úgy kell átalakítani, hogy azok az energiatakarékosságot és a NOtPDEDUiW PyGRQ HOiOOtWRWW HQHUJLDWHUPHOpVW ösztönözzék. Támogatni kívánják a klímabarát ipari fejlesztéseket, a klímabarát termékek WHUYH]pVpW pV HOiOOtWiViW

112

illetve az ilyen eljárások alkalmazását, továbbá az energiatakarékosságra és a megújuló energiahordozókra irányuló tudományos kutatásokat és azok gyakorlati alkalmazását. Ugyancsak támogatni fogják a jelenlegi épületek energiatakarékosabbá alakítását. Támogatni kívánják a közlekedési infrastruktúra fejlesztését, a helyi közlekedésszervezést, a fenntartható településtervezést. Fejleszteni fogják a földgáz vezetékes hálózatát, és támogatással ösztönzik az ipari és lakossági gázfogyasztás növekedését. Támogatni kívánják a termékek és hulladékok energiatakarékos visszaforgatását, újrahasznosításátDPH]JD]GDViJL WHUPpNHNEO pV PHOOpNWHUPpNHNEO KDWpNRQ\DQ HOiOOtWKDWy SO biogáz) energia felhasználását. Exporttámogatásra számíthatnak a tiszta technológiák kivitelével foglalkozó cégek. $ )HQQWDUWKDWy )HMOGpV (OQ|NL 7DQiFVD MDYDVROWD KRJ\ iOOtWVDQDN IHO HJ\ nemzeti bizottságot, amely áttekintené a jelenleg alkalmazott szubvenciókat olyan szempontból, hogy azok PHQQ\LUHIHOHOQHNPHJDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVFpOMDLQDN. 2.2.2. Módosított adórendszer, ökoadók $ VWUDWpJLDL MHOHQWpV D] DGy]iVW LOOHWHQ ~M |NRDGyN EHYH]HWpVpW QHP KR]WD szóba, ellenben javasolta, hogy az adópolitikát olyan irányba kell mozdítani, hogy a YiOODONR]iVRNDW WHUKHO DGyN |VV]HVVpJpEHQ QH Q|YHNHGMHQHN pV a foglalkoztatást WHUKHO MHOHQOHJL DGyNDW FV|NNHQWHQpN, miközben a V]HQQ\H] DQ\DJRN DGyLW növelnék. Egyebek mellett javasolták, hogy az adópolitikát úgy kell átalakítani, hogy azok D]HQHUJLDWDNDUpNRVViJRWpVDNOtPDEDUiWPyGRQHOiOOtWRWWHQHUJLDWHUPHOpVW ösztönözzék. Javasolták, hogy állítsanak fel egy nemzeti bizottságot, amely áttekintené a jelenleg alkalmazott adókat olyan szempontból, hogy azok mennyire felelnek meg a globális klímaváltozás elleni hatékony küzdelem céljainak. Adókedvezményekkel ösztönöznék a klímabarát technológiák DONDOPD]iViW D] pStWLSDUEDQ ,GHLJOHQHV pV célzott adókedvezményt helyeztek kilátásba azoknál az új lakóház-építéseknél, ahol D] HQHUJLDKDWpNRQ\ViJL V]DEYiQ\EDQ HOtUWDNQiO NDO MREE HUHGPpQ\W pUQHN HO valamint azoknál a lakásfelújításoknál, amelyek az energiatakarékosság irányába PR]GXOQDN HO 0HJKDWiUR]RWW LGWDUWDP~ DGyNHGYH]PpQ\W NDSQiQDN D] LSDUL energiafogyasztók, ha megújuló energiahordozót felhasználó technológiára térnek át. Adókedvezmények szolgálnák a EDUQDPH]VEHUXKi]iVRN ösztönzését. 2.2.3. Környezeti menedzsment rendszer Az Egyesült Államokban nincs az európai EMAS-hoz hasonló nemzeti szabvány a vállalatok környezeti teljesítményének egységes értékelésére. Az elmúlt 30 évben számos szervezet, társaság, vállalat, illetve állami kormányzat alakított ki valamiféle KMR szabványt országszerte. (Pl. a Vegyipari Vállalatok Szövetségének saját KMR szabványa van.) 1997 óta gyakori az ISO 14001-es szabvány alkalmazása, de napjainkban is számos környezeti auditor cég ad ki különféle tanúsítványokat. A stratégiai jelentés környezetgazdálkodással foglalkozó fejezetében javasolják a V]HU]N KRJ\ ösztönözni kell a vállalatok környezeti menedzsmentjének

113

kialakítását, valamint teljesítményének növelését. Utalnak az Európai Unió EMAS rendeletére, de kifejtik azt, hogy egy vállalati környezeti menedzsment rendszer a cég WHYpNHQ\VpJpWO pV PpUHWpWO HJ\DUiQW IJJ $]D] a KMR-rel szembeni N|YHWHOPpQ\HNHW iJD]DWRQNpQW pV YiOODODWL PpUHWWO IJJHQ GLIIHUHQFLiOWDQ NHOO kialakítani. Ugyanakkor törekedni kell a KMR-ek követelményeinek egységesítésére. Túlságosan sokféle KMR, illetve tanúsítvány létezik párhuzamosan az országban. Az egységesítésre mintának az ISO 14001 szabványt javasolják. A javaslatok között V]HUHSHO KRJ\ D NLHPHONHG YiOODODWL WHOMHVtWPpQ\HNHW YDODPLO\HQ IRUPiEDQ jutalmazni kell. A vállalati jutalmazás (díjak, emblémahasználat, nyilvánosság stb.) KDWpNRQ\ UHQGV]HUpW NL NHOO DODNtWDQL KRJ\ D] NHOO PRWLYiFLyW MHOHQWVHQ $ VWUDWpJLD EHPXWDW HUUH HJ\ NRQNUpW SpOGiW D .05|V]W|Q] 2UHJRQ iOODPL SURMHNWHW $ stratégia hangsúlyozza, hogy adminisztratív és egyéb eszközökkel kell motiválni a N|]HSHVHQ WHOMHVtW YiOODODWRNDW KRJ\ pUGHNHOWWp YiOMDQDN DEEDQ KRJ\ D OHJMREE környezeti teljesítményt nyújtók közé kerüljenek.

2.2.4. Szennyezési jogok kereskedelme A stratégia a szennyezési jogok kereskedelmét - mint lehetséges piaci alapú szabályozóeszközt - a klímaváltozással kapcsolatosan megfogalmazott javaslatai között veti fel. Ennek a fajta gazdasági mechanizmusnak (a SO2-ra) az Egyesült ÈOODPRNEDQ PN|G J\DNRUODWD YDQ $ VWUDWpJLiEyO pU]GLN KRJ\ D] YHJKi]Ji]RN NLERFViWiViQDN FV|NNHQWpVpEHQ HWWO D SLDFL DODS~ V]DEiO\R]yHV]N|]WO YiUMiN D legtöbbet. Javasolják ugyanis, hogy alakítsanak ki egy olyan módszert, amellyel a JD]GDViJL pOHW V]HUHSOL YiOODODWRN pV YiOODONR]iVRN  |VV]HVtWHQL WXGMiN D] energiahatékonysági intézkedéseik következtében csökkentett üvegházgázNLERFViWiVXNDW YDODPLQW D] pStWLSDUL YiOODODWRN YiOODONR]yN XJ\DQFVDN J\MWHQL pV nyilvántartani tudják azt az üvegházgáz-csökkenést, amelyet úgy érnek el, hogy a helyi szabványoknál jobb energiahatékonysági mutatókat produkálnak. Az így megtakarított V]iPV]HUVtWHWW pV KLWHOHVtWHWW  NYyWiLNNDO EHNDSFVROyGKDWQDN D V]HQQ\H]pVL MRJRN kereskedelmébe.

2.2.5. A nyilvánosság szerepe A nyilvánosság szerepe kiemelten fontos a stratégia sikeres megvalósítása V]HPSRQWMiEyO$ )HQQWDUWKDWy)HMOGpV(OQ|NL7DQiFVDKDQJV~O\R]WDKRJ\ PXQNiMD során a nyilvánosság fórumait igyekszik megragadni, hogy a társadalmi-gazdasági pOHW V]HUHSOL önkéntes vállalásuk alapján a stratégiai dokumentumok minél több javaslatát befogadják. A stratégia javaslatai között szerepel - egyebek mellett - az állampolgárok és a társadalmi szervezetek hatékonyabb bevonása a környezetvédelembe. Az állampolgárok tájékoztatásának és képzésének fejlesztése, hogy javuljon a környezettudatos magatartásuk. (Ennek kapcsán az ún. Energia Csillag ökocimkézési program fejlesztését külön is megemlítették.) Felhívják a figyelmet arra, hogy javítani kell az információáramlást az állampolgárok és a hivatalok között, azért hogy a

114

IHQQWDUWKDWy IHMOGpVVHO NDSFVRODWRV NRUPiQ\]DWL FpONLW]pVHN SURJUDPRN PLQpO szélesebb körben váljanak ismertté. Többször merül fel a stratégiában a lakosság tájékoztatását szolgáló nyilvántartások, adatbázisok IHMOHV]WpVpQHN V]NVpJHVVpJH 3O D UpJLyEDQ PN|G HOpUKHW PHJ~MXOy HQHUJLDIRUUiVRN D WLV]WD WHFKQROyJLiM~ HUPYHN D] energiatakarékos termékek nyilvántartása.) Hangsúlyozzák a fogyasztói tájékoztatás EYtWpVpW SO KRJ\ D] HQHUJLDWDNDUpNRVViJXN N|YHWNH]WpEHQ HOpUW DQ\DJL megtakarításaikról és tevékenységük klimatikus hasznáról értesüljenek. Megjegyzés: Az állampolgárok és társadalmi szervezetek bevonását bizonyos N|UQ\H]HWSROLWLNDL LOOHWYH D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVVHO NDSFVRODWRV döntéshozatalba sokkal kevésbé hangsúlyozták, mint egyes európai stratégiák.

3. A stratégia érvényessége A stratégiai jelentésben HJ\HWOHQ NRQNUpW KDWiULGW VHP WDOiOXQN. A OHJJ\DNUDEEDQHOIRUGXOyLGWiYpY Általában ugyanis ennyi ideig javasolja a stratégiai jelentés a szövetségi kormány számára az egyes problémakörök kiemelt területként való kezelését, illetve ehhez kapcsolódva ennyi ideig javasolják bizonyos állami kedvezmények, támogatások fenntartását. Egy ízben olvashatunk - mint MDYDVODWRW  HJ\  pYHV KDWiULGW LV (]W EL]RQ\RV NRUPiQ\]DWL DGPLQLV]WUDWtY OpSpVHN PHJWpWHOpKH]OiWMiNHOHJHQGQHNDV]HU]N 4. Regionális szempontok a stratégiában A stratégiai jelentés javaslatainak végrehajtására - egyebek mellett - két új fórumot hoztak létre: a Fenntartható Közösségek Központját és a Fenntartható )HMOGpV 5HJLRQiOLV 7DQiFVDLW (Ezek a szervezetek regionális, megyei és települési szinten segítik a végrehajtást.) Az HOVV]HUYH]HW az Egyesült Államok Polgármestereinek Konferenciájából és D 0HJ\pN 1HP]HWL 7iUVDViJiEyO DODNXOW PHJ D]D] WHOHSOpVL pV PHJ\HL YH]HWN D WDJMDL D V]HUHSH SHGLJ D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVVHO NDSFVRODWRV LQIRUPiFLyFVHUpEHQ D] ötletek és hasznos tapasztalatok átadásában van. A második szervezet szerepe fontosabb! A )HQQWDUWKDWy )HMOGpV 5HJLRQiOLV Tanácsai ugyanis azok, amelyek a stratégia javaslatait ültetik át a gyakorlatba, adoptálva azt a regionális sajátosságokhoz. Azaz a stratégia gyakorlati végrehajtásának irányítása valójában regionális szinten folyik. A régiók két vagy több államot ölelnek fel egyszerre. (Pl. Missouri és Illinois állam közösen alkot egy régiót.) Mivel a stratégia javaslatainak végrehajtását, az egyes programokban való UpV]YpWHOW DODSYHWHQ |QNpQWHVHQ YiOODOKDWMiN D UpV]WYHYN YiOODODWRN YiOODONR]yN LQWp]PpQ\HN WiUVDGDOPL V]HUYH]HWHN VWE  D] XWyEEL IyUXP V]HUHSH HOVVRUEDQ D regionális DODS~ |V]W|Q]UHQGV]HU NO|QIpOH  D PRWLYiFLyW V]ROJiOy  MXWDOPDN G|QWHQSLDFLDODS~V]DEiO\R]yHV]N|]|N NLDODNtWiViEDQYDQ(QQHNPHJIHOHOHQWHKiW

115

regionálisan akár teljesen HOWpU OHKHW D] DONDOPD]RWW V]DEiO\R]iV 3O HOWpU |NRFtPNpN HOWpU WiPRJDWiVRN HOWpU UHJLRQiOLV SURJUDPRN NDPSiQ\RN $] üvegházgázok kibocsátási kvótáival kapcsolatos szennyezési jogok kereskedelmét is YDOyV]tQOHJ UHJLRQiOLV V]LQWHQ IRJMiN PHJROGDQL 'H regionálisan eltérhetnek a stratégia prioritásai, alprogramjai és a végrehajtás során alkalmazott eszközei. A stratégiai jelentés javaslatai között számos regionális fogalmazódott meg: − Regionális nyilvántartás kialakítása arra vonatkozóan, hogy a fogyasztók WiMpNR]yGKDVVDQDN D UpJLyMXNEDQ PN|G HOpUKHW PHJ~MXOy HQHUJLDIRUUiVRN pV WLV]WDWHFKQROyJLiM~HUPYHNIHOO − Regionális környezeti monitoring (környezetvédelmi eredmények, teljesítmények, valamint a környezeti folyamatok mérése) kiépítése, valamint az ehhez kapcsolódó informatikai rendszer kiépítése, hogy az alkalmas legyen lokális és regionális hatások jelzésére. − $UHJLRQiOLVHJ\WWPN|GpVHNHOVHJtWpVH a környezetvédelemben (pl. a közlekedés WHUOHWpQ  *D]GDViJL HJ\WWPN|GpV D Yt]J\MWN WHUOHWpQ H]]HO ~Q HJ\VpJHV Yt]J\MWPHQHG]VPHQWNLDODNtWiVD

$VWUDWpJLDYpJUHKDMWiViQDNHOOHQU]pVHDPHJYDOyVtWiVEL]WRVtWpNDL Az DPHULNDL HOQ|N D )HQQWDUWKDWy )HMOGpV (OQ|NL 7DQiFViW NpUWH IHO D stratégiai jelentésben megfogalmazott javaslatok végrehajtására (]W N|YHWHQ D Tanács javaslatára létrehozták régiónként a )HQQWDUWKDWy )HMOGpV 5HJLRQiOLV Tanácsait DNLN IHOHOVHN D V]|YHWVpJL VWUDWpJLD YpJUHKDMWiViQDN UHJLRQiOLV irányításáért. Azaz a stratégia gyakorlati végrehajtásának irányítása valójában regionális szinten folyik. Regionális szinten fogalmazzák meg a konkrét feladatokat, dolgozzák ki a programokat, alakítják ki a szabályozóeszközöket, biztosítják az információszolgáltatást. A regionális tanácsok munkáit számos információterjesztéssel foglalkozó non-profit szervezet, hálózat segíti. Ilyen pl. a fenntartható WHOHSOpVIHMOHV]WpVVHO NDSFVRODWRV MDYDVODWRN YpJUHKDMWiViQDN HOVHJtWpVpUH OpWUHKR]RWW Fenntartható Települések Hálózata (SCN). $ UHJLRQiOLV WDQiFVRN D] HOOHQU]pV NO|QE|]IRUPiLWLQWp]PpQ\LKiOy]DWiWDODNtWKDWMiNNL A UHJLRQiOLVWDQiFVRND)HQQWDUWKDWy)HMOGpV(OQ|NL7DQiFVDIHOpWHV]QHN jelentéseket, míg ez a testület az amerikai elnököt tájékoztatja ~Q HOUHKDODGiVL jelentésben (mindezidáig két ilyen jelentést készített) a stratégia végrehajtásáról. A stratégia végrehajtásának, pontosabban az abban megfogalmazott javaslatok LQWHJUiOiViQDN PiVLN V]|YHWVpJL V]LQW LQWp]PpQ\L IHOHOVH D )HQQWDUWKDWy )HMOGpV Szövetségi Hivatalok Közötti Munkacsoportjai, DPHO\HNHW D .|UQ\H]HWPLQVpJ Elnöki Tanácsa, a Nemzeti Gazdasági Tanács és az Alelnöki Hivatal munkatársaiból DODNtWRWWDN NL $ PXQNDFVRSRUWRN D N|YHWNH] WpPiNNDO IRJODONR]QDN D IHQQWDUWKDWyViJRW V]ROJiOy RNWDWiV D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV YiURVRNNDO NDSFVRODWRV YRQDWNR]iVDLDQ\DJpVHQHUJLDiUDPOiVYDODPLQWDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVLQGLNiWRUDL$ PXQNDFVRSRUWRN V]RURV HJ\WWPN|GpVEHQ WHYpNHQ\NHGQHN D] HJ\HV minisztériumokkal, kormányhivatalokkal. Ezek a munkacsoportok IHOHOVHN D 116

Tanács javaslatainak a – többségében szövetségi minisztériumok által irányított – |QiOOy QHP]HWL SURJUDPRNED W|UWpQ LQWHJUiOiVipUW. A munkacsoportok iWWHNLQWHWWHNYDODPHQQ\LV]|YHWVpJLV]LQWSURJUDPRWDEEyODV]HPSRQWEyOKRJ\D]RN PHQQ\LUH IHOHOQHN PHJ D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV QHP]HWL VWUDWpJLDL GRNXPHQWXPDLEDQ javasoltaknak. Továbbá a programok végrehajtását és eredményeit is e szempont szerint értékelik. A 2002-es johannesburgi jelentésben hangsúlyozta az Egyesült Államok, hogy valamennyi minisztérium, hivatal által azóta készített hosszú távú VWUDWpJLDLSURJUDPDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVMHJ\pEHQV]OHWHWW 6. A stratégiai jelentés tartalmi elemei, a szektorális koncepciók egymásra épülése A Fenntartható Amerika (1996) c. dokumentum lényegében öt kérdéskörben ,QIRUPiFLy pV RNWDWiV WHOHSOpVIHMOHV]WpV D WHUPpV]HWL HUIRUUiVRNNDO NDSFVRODWRV gazdálkodás, népességpolitika, nemzetközi szerepvállalás), míg a Fenntartható Amerika felé (1999) négy kérdéskörrel kapcsolatosan fejti ki a javaslatait részletesebben (éghajlatváltozás, környezetgazdálkodás, város és vidékfejlesztési stratégiák, nemzetközi szerepvállalás). A korábbi jelentés településfejlesztéssel foglalkozó javaslatai az új dokumentum város- és vidékfejlesztési fejezetébe, a WHUPpV]HWLHUIRUUiVRNNDONDSFVRODWRVJD]GiONRGiVUyO V]yOyN DN|UQ\H]HWJD]GiONRGiVL fejezetbe kerültek. A nemzetközi szerepvállalás javaslatai önálló fejezetként megmaradtak. Az információ és oktatás fejezet javaslatainak többsége az 1999-es dokumentumban nem önálló fejezetként elkülönülve, hanem az egyes témakörökhöz társítva jelent meg. Az átszerkesztéssel a javaslatok konkrétabbá YiOWDN GH HJ\V]HUVPLQG OH LV V]NOWHN 3O D] RV GRNXPHQWXP iOWDOiEDQ javasolta a tudományos kutatások ösztönzését a döntéstámogatás segítésére, ezzel szemben az 1999-es jelentés az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, a fenntartható környezetgazdálkodás kialakításához és a településfejlesztés témakörében javasolta a tudományos kutatások támogatását. A korábbihoz képest, az átszerkesztett stratégiából teljesen kimaradtak a népességpolitikai elképzelések (pl. kiterjeszteni D FVDOiGWHUYH]pVL SURJUDPRNDW HOpUKHWYp WHQQL D J\HUPHNYiOODOiVVDO NDSFVRODW HJpV]VpJJ\L V]ROJiOWDWiVRNDW NLWHUMHV]WHQL D QN WiUVDGDOPLPXQNDYiOODOiVL OHKHWVpJHLW|V]W|Q|]QLDEHYiQGRUOiVSROLWLNDUHIRUPMiW  A továbbiakban a Fenntartható Amerika felé (1999) c. stratégiai jelentés lényegesebb tartalmi elemeit ismertetjük. 6.1. A klímaváltozás elleni küzdelem Az 1999-es stratégiai jelentés egyik fontos ajánlása, a klímaváltozással kapcsolatos nemzeti politika kialakítására irányult. A jelentésben megfogalmazták a OHHQG NOtPDSROLWLNDL DODSHOYHNHW YDODPLQW D]W KRJ\ D]RQQDO szükséges egy klímavédelmi cselekvési program kidolgozása. A program szükségességét úgy LQGRNROWiN KRJ\ D] HPEHUL KDWiVUD D OHYHJEH NHUOW YHJKi]Ji]RN HGGLJL pV D továbbiakban várható mennyisége komoly hatást fog gyakorolni a természetre és az emberi jólétre".

117

Megjegyzés: Elismerik, hogy az USA 1995-ben a világ CO2-kibocsátásának 16%-át, 2035-re pedig várhatóan 22%-át adja, azaz a kibocsátási aránya rosszabb más ipari országokkal összevetve. Dicsérik id. George Bush-t, a riói Klímaváltozási Egyezmény aláírásáért, és komoly feladatnak tartják a kiotói MHJ\]N|Q\Y  D V]HU]N V]iPiUD DNNRU PpJ EL]WRVQDN WQ DOitUiViEyO N|YHWNH]RVHPLVV]LyFV|NNHQWpVUHLUiQ\XOyDPHULNDLYiOODOiViW Azt is leszögezik, hogy egy ilyen programnak mind környezeti, mind pedig társadalmi és gazdasági haszna is volna. A programban való részvételt önkéntes DODSRQ NpS]HOLN HO pV NO|QIpOH JD]GDViJL HOQ\|N EL]WRVtWiViYDO |V]W|Q|]QpN $ programnak széles társadalmi részvételen kell alapulnia, amelynek kialakításában a V]|YHWVpJL NRUPiQ\ MiWV]DQD YH]HW V]HUHSHW $ SURJUDPQDN KDUPRQL]iOQLD NHOO D WRYiEEL N|UQ\H]HWYpGHOPL FpORNNDO UXJDOPDVQDN NHOO OHQQLH WiPRJDWQL D] ~MV]HU megoldásokat, valamint az oktatásra és a (klímabarát) technológiákkal kapcsolatos NXWDWiVUD WRYiEEi D] LQQRYiFLyN PLQpO HOEEL DONDOPD]iViUD LV NL NHOO WHUMHGQLH $ stratégiai jelentés klímavédelemre vonatkozó javaslata három pontban fogalmazza meg az azonnali cselekvés irányát: − ösztönzés-alapú, önkéntes részvételen alapuló azonnali klímavédelmi cselekvési program kidolgozása, amelynek a célja az üvegházgázok kibocsátásának csökkentése; − olyan klímavédelmi politika kialakításaDPHO\DN|YHWNH]pYEHQ|V]W|Q]L a klímabarát technológiák fejlesztését és alkalmazását; − olyan szektorális nemzeti stratégiák kidolgozása, amelyek számolnak a NOtPDYiOWR]iVHOOHQLIHOOpSpVV]pOHVHEEHQYHWWKDV]QiYDOpVJOREiOLVOHKHWVpJHLYHO A klímavédelmi cselekvési programIEEFpOMDLDN|YHWNH]NOHQQpQHN − $ SURJUDPKR] V]NVpJHV PHJIHOHO |V]W|Q]N NRPELQiOW VRNV]tQ szabályozóeszközök kialakítása (piaci alapú eszközök, központi szubvenciók, jogszabályi rendelkezések, nyilvánosság bevonása). $ SURJUDP WiJ OHKHWVpJHW biztosítana a regionális tanácsok, a területileg illetékes hatóságok és az önkormányzatok számára az alkalmazott szabályozóeszközöket tekintve, azoktól kizárólag csak a rugalmasságot várva el. − Széles társadalmi részvétel a gazdasági szféra, a települési önkormányzatok, a kormányhivatalok, az akadémia, a civil szervezetek és az állampolgárok bevonásával. Az információáramlás módjait ki kell alakítani. − $ SURJUDPQDN DEED D] LUiQ\ED NHOO WHUHOQLH D JD]GDViJL IHMOGpVW RNWDWiVVDO LQQRYiFLyNNDO D NXWDWiV IHMOHV]WpVpYHO  KRJ\ D] |V]W|Q]OHJ KDVVRQ D] YHJKi]Ji]FV|NNHQW WHFKQROyJLiN IHMOHV]WpVpUH DONDOPD]iViUD A program UpV]WYHYLQHN NpS]pVW NHOO EL]WRVtWDQL D] YHJKi]Ji] FV|NNHQWpV PyGMDLUyO lehetséges technológiájáról stb. − Ki kell alakítani egy olyan nyilvántartást, amelyben rögzítik a programban UpV]WYHYNYHJKi]Ji]NLERFViWiVFV|NNHQWpVEHQHOpUWHUHGPpQ\HLW − Biztosítani kell az emisszió-csökkentés átszámíthatóságát (pénzzé) és elszámolhatóságát. − %L]WRVtWDQLNHOODSURJUDP|VV]HIpUKHWVpJpWPiVN|UQ\H]HWYpGHOPLFpORNNDO

118

− $ NRUPiQ\]DWQDN YH]HW V]HUHSHW NHOO MiWV]DQLD D SURJUDPEDQ LOOHWYH WHYpNHQ\VpJpYHOSpOGiWNHOOPXWDWQLDDUpV]WYHYNV]iPiUD A program megfogalmazott néhány javaslatot az üvegházgáz-kibocsátásért IHOHOVágazatokra vonatkozóan. (]HNDN|YHWNH]NYROWDNenergetika, közlekedés, LSDUpStWLSDUPH]pVHUGJD]GiONRGiV. Ezeken túl ágazatközi intézkedéseket is tartalmazott a stratégiai jelentés. Javaslatok az energetika számára: − Az energiatermelésben a nagy szén-dioxid-kibocsátó technológiák helyett az alacsony szén-dioxid-kibocsátók, a szén-dioxid-mentesek, valamint a nagy energiahatékonyságú technológiák preferálása (kombinált ciklusú földgáz, PHJ~MXOyHQHUJLDKRUGR]yNMREEPLQVpJWLV]WDV]HQHNVWE  − Az energetikai fejlesztések, támogatások a klímabarát technológiák irányába haladjanak. − Az energiakereskedelmet abba az irányba terelni, hogy az alacsony szén-dioxid NLERFViWiV~LOOHWYHV]pQGLR[LGPHQWHVHQHOiOOtWRWWYLOODPRVHQHUJLiWSUHIHUiOMiN − 9DODPLO\HQPyGRQHOLVPHUQLKRQRUiOQLDV]pQGLR[LGPHQWHVHQHOiOOtWRWWHQHUJLiW WHUPHONN|UQ\H]HWYpGHOPLWHOMHVtWPpQ\pW Feladatok: − $] HQHUJLDWHUPHO OpWHVtWPpQ\HN WXODMGRQRVDLQDN LOOHWYH ]HPHOWHWLQHN NL NHOO dolgozniuk (önkéntes alapon) az üvegházgáz kibocsátásának csökkentésére irányuló vállalati környezetpolitikájukat. − -DYtWDQL NHOO D] HUPYHN N|UQ\H]HWYpGHOPL WHOMHVtWPpQ\pW KRJ\ D V]NVpJHV emisszió-csökkentést elérjék, illetve az egészségügyi határértékeket is be tudják tartani. − ÒJ\ DODNtWDQL D] HUPYHN PN|GpVL HQJHGpO\pYHO NDSFVRODWRV MRJV]DEiO\RNDW hogy az engedélyezési eljárásnál figyelembe kelljen venni az energiahatékonyság pVD]HUIRUUiVPHJU]pVV]HPSRQWMDLW − 2O\DQYLOODPRViUDPGtMV]DEiVWNHOONLDODNtWDQLDPHO\PLQGD]HQHUJLDWHUPHONHW mind a nagy ipari fogyasztókat a tisztább energetikai technológiák irányába mozdítja. − Fejleszteni kell a földgáz vezetékes hálózatát. A földgáz-felhasználást gátló jogszabályokat módosítani kell, és gazdaságilag kell ösztönözni az ipari és lakossági fogyasztás növekedését. − -DYtWDQL NHOO D] iUDPIRJ\DV]WyN WiMpNR]WDWiViW LQIRUPiOYD NHW DUUyO KRJ\ D] energiahatékonyság egyszersmind költségmegtakarítást is eredményez. − $] HUPYHN N|UQ\H]HWL SDUDPpWHUHLYHO YDODPLQW D] iOWDOXN NLERFViWRWW V]HQQ\H]DQ\DJRN PHQQ\LVpJpYHO NDSFVRODWRV N|UQ\H]HWYpGHOPL DGDWV]ROJiOWDWiV követelményeit egységesíteni kell. − Az adópolitikát, az állami szubvenciókat úgy kell átalakítani, hogy azok az HQHUJLDWDNDUpNRVViJRW pV D NOtPDEDUiW PyGRQ HOiOOtWRWW HQHUJLDWHUPHOpVW ösztönözzék.

119

− $ WLV]WiEE HQHUJLDIRUUiVRNEyO V]iUPD]y YLOODPRV HQHUJLD XWiQ IL]HWHQG KiOy]DWL díjat meg kell szüntetni, vagy csökkenteni kell. − .LNHOODODNtWDQLHJ\RO\DQQ\LOYiQWDUWiVWDPHO\EODIRJ\DV]WyNWiMpNR]yGKDWQDND UpJLyMXNEDQ PN|G HOpUKHW PHJ~MXOy HQHUJLDIRUUiVRN pV WLV]WD WHFKQROyJLiM~ HUPYHNIHOO$]HQHUJLDWDNDUpNRVWHUPpNHNQ\LOYiQWDUWiViWYDODPLQWD]H]HNNHO kapcsolatos fogyasztói tájékoztatást fejleszteni kell. − A kormány a magánszektorral közösen ösztönözni kívánja a megújuló energiahordozókra és az alternatív energetikai technológiákra (üzemanyagcellák, mikroturbinák stb.) irányuló tudományos kutatásokat. Javaslatok a közlekedés számára: − $N|]OHNHGpVLMiUPYHNYHJKi]Ji]NLERFViWiViWFV|NNHQWHQLNHOO − A tisztább üzemanyagok és motorok gyorsított fejlesztése és elterjesztése. − &V|NNHQWHQLD]HJ\IUHMXWyVDMiWMiUPYHOPHJWHWWXWDVNLORPpWHUHNpUWpNpW Feladatok: − A kormányzatnak és a gazdasági szférának siettetnie kell a tisztább üzemanyagok és motorok fejlesztésének és elterjesztésének folyamatát. − ÒM GLIIHUHQFLiOW DGy]iVW NHOO IHOiOOtWDQL D MiUPYHNUH pV ]HPDQ\DJRNUD KDWpNRQ\ViJXNWyOpVWHFKQROyJLiMXNWyOIJJHQ − 2O\DQ N|]OHNHGpVSROLWLNDL VWUDWpJLD NLDODNtWiVD DPHOO\HO |V]W|Q|]QpN D] HJ\ IUH MXWyVDMiWMiUPYHOPHJWHWWXWDVNLORPpWHUHNFV|NNHQWpVpW3ODW|PHJN|]OHNHGpVW V~MWyDGyWHUKHNPpUVpNOpVHRNWDWiVLSURJUDPD]HQHUJLDKDWpNRQ\MiUPKDV]QiODWpV a tömegközlekedés érdekében, kutatási program arra vonatkozóan, hogy a távközlési és informatikai – benne az internet – rendszerek elterjedése hogyan hat D] YHJKi]Ji] NLERFViWiVUD $] HJ\ IUH MXWy VDMiW MiUPYHO PHJWHWW XWDVNLORPpWHUHN DODNXOiViW NpVEE HJ\ |QiOOy NXWDWiVL SURJUDPEDQ YL]VJiOQiN $]D]PLO\HQiUSROLWLNiYDOpUKHWHODFV|NNHQpV − A közlekedési infrastruktúra fejlesztése (kerékpárutak, autóbusz-váróhelyek, vasútállomások). − Az államok és az önkormányzatok alakítsanak ki olyan úthasználati díjakat, amellyel csökkenthetik a forgalmi zsúfoltságot és az üvegházgázok kibocsátását. − Azok a települések, amelyek a helyi közlekedésszervezésben olyan lépéseket WHWWHN DPHO\QHN HUHGPpQ\HNpQW EL]RQ\tWRWWDQ V]iPV]HUHQ LJD]ROKDWyDQ csökkent az üvegházgáz-kibocsátás kedvezményekhez juthassanak a továbbiakban a rendezési tervük elkészítéséhez. − $ NXWDWiVIHMOHV]WpV LUiQ\iW D] HQHUJLDWDNDUpNRV MiUPYHN IHOp WHUHOQL SO elektromos motorok, könnyebb súlyú anyagok, tiszta motorok és üzemanyagok, energiatakarékos rendszerek). − Az intelligens közlekedési rendszerekkel kapcsolatos kutatásokat ösztönözni kell, és abba az irányba kell fejleszteni ezeket a rendszereket, hogy az az üvegházgázkibocsátás csökkentését szolgálja. − $] DOWHUQDWtY ]HPDQ\DJ~ MiUPYHNKH] NDSFVROyGy LQIUDVWUXNW~UD IHMOHV]WpVH prioritást kapjon.

120

Javaslatok az ipar számára: − ÈWDODNtWDQL D PDJDV V]pQIHOKDV]QiOiV~LSDULW]HOEHUHQGH]pVHNHWWHFKQROyJLiNDW energiatakarékos és szénmentes technológiákká. − gV]W|Q|]QL D NOtPDEDUiW WHUPpNHN WHUYH]pVpW pV HOiOOtWiViW LOOHWYH D] LO\HQ eljárások alkalmazását. − Ösztönözni a termékek és hulladékok energiatakarékos visszaforgatását, újrahasznosítását. Feladatok: − 0HJKDWiUR]RWW LGWDUWDP~ HQJHGPpQ\SURJUDPRW NLDODNtWDQL D] LSDUL energiafogyasztók számára, amikor kedvezményesen térhetnének át (illetve vásárolhatnának) megújuló energiahordozót felhasználó technológiára. − Információkkal, speciális szabályozással (pl. az engedélyezési eljárással kapcsolatos) segíteni az önkormányzatokat, hogy ún. null üvegházgáz-kibocsátású |NRLSDUL SDUNRNDW WXGMDQDN OpWUHKR]QL $] HOUHKDODGiVL MHOHQWpV V]HULQW PiU  ilyen ipari park jött létre országszerte!) − Ösztönözni a klímabarát ipari fejlesztéseket. − A könyvelési rendszereket abba az irányba fejleszteni, hogy azok ösztönözzék az energiatakarékosság érdekében tett beruházásokat. − Kialakítani egy olyan módszert, amellyel elszámolható a technológiaváltásból származó üvegházgáz-kibocsátás csökkenés. − Az adópolitikát, az állami szubvenciókat úgy kell átalakítani, hogy azok az energiatakarékosságot és a klímabarát technológiai megoldásokat ösztönözzék. − Gazdaságilag ösztönözni kell az ipari energiafelhasználáson belül a földgázfogyasztást. Javaslatok D]pStWLSDUV]iPiUD: − Ösztönözni a jelenlegi épületek energiatakarékosabbá alakítását. − Abba az irányba terelni az új épületek tervezését és kivitelezését, hogy azok - az pStWNH]pVV]DNDV]iEDQpVDNpVEELHNEHQHJ\DUiQWNLVHEEHPLVV]LyWERFViVVDQDND környezetükbe. − $] pStWLSDUEDQ KDV]QiOW EHUHQGH]pVHN pV WHUPpNHN HQHUJLD KDWpNRQ\ViJiW fejleszteni kell. Feladatok: − Az adózással és kedvezményekkel ösztönözni a klímabarát technológiák DONDOPD]iViWD]pStWLSDUEDQ − A pénzügypolitikát és a jogszabályalkotást arra ösztönözni, hogy folyamatosan IHMOHVV]HD]pStWLSDUUDONDSFVRODWRVV]DEYiQ\RNDWHOtUiVRNDW − A kormánynak meg kell fontolnia egy ideiglenes és célzott adókedvezményt, vagy valamilyen egyéb gazdasági ösztönzést azoknál az új lakóház-építéseknél, ahol az HQHUJLDKDWpNRQ\ViJL V]DEYiQ\EDQ HOtUWDNQiO NDO MREE HUHGPpQ\W pUQHN HO valamint azoknál a lakásfelújításoknál, amelyek az energiatakarékosság irányába mozdulnak el.

121

− Úgy módosítani a kormányzati közbeszerzési gyakorlatot, hogy követelmény legyen az építkezéseknél használt anyagok és technológiák számára az energiatakarékosság. − A szövetségi és állami kormányzatok, valamint az önkormányzatok jó példával MiUMDQDN HOO DEEDQ KRJ\ D VDMiW WXODMGRQ~ pSOHWHLNEHQ D] HQHUJLDWDNDUpNRV megoldásokat preferálják. − )HMOHV]WHQL NHOO D] RO\DQ SURJUDPRNDW SO (QHUJLD &VLOODJ ÒMMipSO $PHULND amelyek az energiatakarékosságot szolgálják. − .LDODNtWDQLD]WDPyGV]HUWDPHOO\HODJD]GDViJLpOHWV]HUHSOL|VV]HVtWHQLWXGMiND] energiahatékonysági intézkedéseik következtében csökkentett üvegházgázNLERFViWiVXNDW(]WV]iPV]HUVtWYHpVKLWHOHVtWYHEHNDSFVROyGKDWQDNDV]HQQ\H]pVL jogok kereskedelmébe. − .LDODNtWDQL HJ\ RO\DQ PyGV]HUW DPHOO\HO D] pStWLSDUL YiOODODWRN YiOODONR]yN J\MWHQLpVQ\LOYiQWDUWDQLWXGMiND]WD]YHJKi]Ji]FV|NNHQpVWDPHO\HW~J\pUQHN el, hogy a helyi szabványoknál jobb energiahatékonysági mutatókat produkálnak. Az így megtakarított kvótáikkal pedig ugyancsak bekapcsolódhassanak a szennyezési jogok kereskedelmébe. − 7iMpNR]WDWQL D IRJ\DV]WyNDW pStWLSDUL YiOODONR]yNDW WHUYH]NHW D] energiatakarékosságuk következtében elért anyagi megtakarításaikról és tevékenységük klimatikus hasznáról. − (J\WWPN|GYH D PDJiQV]IpUiYDO D NRUPiQ\]DW |V]W|Q]L D]RNDW D WXGRPiQ\RV kutatásokat, amelyek az építkezéseknél alkalmazható energiatakarékos PHJROGiVRNUDpVDPHJ~MXOyHQHUJLiYDO]HPHOWHFKQROyJLiNUDLUiQ\XOQDN Javaslatok DPH]pVHUGJD]GiONRGiVV]iPiUD: − gV]W|Q|]QL D V]iQWyI|OGL D J\HS YDODPLQW D] HUGJD]GiONRGiVEDQ D] DOWHUQDWtY üzemanyagok használatát a fosszilis energiahordozók helyett. − 7iPRJDWQLDV]pQGLR[LGPHJN|WI|OGKDV]QiODWLIRUPiNDW − &V|NNHQWHQLPH]JD]GDViJLHUHGHWYHJKi]Ji]RNNLERFViWiViW Feladatok: − A földtulajdonosoknak (köztük az állami és szövetségi kormányzat, önkormányzatok stb.) ki kellene jelölniük azokat a földeket, amelyek hasznosítását DEED D] LUiQ\ED PR]GtWDQiN KRJ\ Q|YHNHGMHQ D WHUOHW V]pQGLR[LGPHJN|W szerepe. − $ PH]JD]GDViJL WXGRPiQ\RV NXWDWiVRN N|]pSSRQWMiED D] HQHUJLDQ|YpQ\HN D V]HUYHV KXOODGpNRN ~MUDKDV]QRVtWiVD D PWUiJ\DKDV]QiODW pV D WiSDQ\DJ gazdálkodás kerüljenek. − $WXGRPiQ\RVNXWDWiVRNNLHPHOWWHUOHWHDNO|QIpOHI|OGKDV]QiODWLPyGRNHUGN J\HSHN V]iQWyN  V]pQGLR[LGPHJN|W V]HUHSH YDODPLQW D WDODMRN pV HUGN iOWDOL szén-dioxid-megkötés bizonyítása és monitoringja. − $ PH]JD]GDViJL WHUPpNHNEO pV PHOOpNWHUPpNHNEO KDWpNRQ\DQ HOiOOtWKDWy SO biogáz) energia felhasználásának ösztönzése.

122

− 3UHFt] PyGV]HU NLGROJR]iVD DQQDN PpUpVpUH V]iPV]HUVtWpVpUH  KRJ\ D WHUOHWKDV]QiODWYiOWR]iVN|YHWNH]WpEHQDWDODMRNpVD]HUGNPHQQ\LV]pQGLR[LGRW nyeltek el. Ágazatközi javaslatok: − 1|YHOQL D] ~Q WLV]WD WHFKQROyJLiN  INpQW D IHMOG RUV]iJRNED LUiQ\XOy  kereskedelmét. − A klímabarát technológiák elterjesztésére egy akcióprogram kidolgozása. − Támogatni a területhasználat tervezésben azt a fajta megközelítést, amely ösztönzi D] DQ\DJRN ~MUDKDV]QiODWiW D] ~Q EDUQDPH]V EHUXKi]iVRNDW pV D EHpStWHWW WHUOHWHNQ|YHOpVpYHOV]HPEHQD]|OGWHUOHWHNPHJU]pVpWSUHIHUiOMD Feladatok: − A hatósági intézményrendszerek fejlesztése azért, hogy az üvegházgázok FV|NNHQWpVpYHO NDSFVRODWRV HOpUKHW WiPRJDWiVRN YDODPLQW D NOtPDEDUiW technológiákkal kapcsolatos információk valamennyi érdekelthez eljussanak. − Olyan exportpolitikát folytatni, amely ösztönzi a tiszta technológiák kivitelét a kevésbé fejlett országokba, növelve ezzel a hazai gazdaság teljesítményét. − $] DGySROLWLNiW RO\DQ LUiQ\ED PR]GtWDQL KRJ\ D] YiOODONR]iVRNDW WHUKHO DGyN |VV]HVVpJpEHQ QH Q|YHNHGMHQHN pV D IRJODONR]WDWiVW WHUKHO MHOHQOHJL DGyN D M|YEHQLQNiEEN|UQ\H]HWYpGHOPLFpORNDWV]ROJiOMDQDN − Állítsanak fel egy nemzeti bizottságot, amely áttekintené a jelenleg alkalmazott adókat és szubvenciókat olyan szempontból, hogy azok mennyire felelnek meg a globális klímaváltozás elleni hatékony küzdelem céljainak. − Ösztönözni az önkéntes alapú szennyezési jogok kereskedelmét az üvegházgáz kibocsátásban. − A kormányzatnak támogatnia kell az energiatakarékosságra és a megújuló energiahordozókra irányuló tudományos kutatásokat és azok gyakorlati alkalmazását. − Kifejleszteni egy olyan módszert, amellyel a kisvállalkozók és az otthoni fogyasztók is mérhetik és nyilvántarthatják saját tevékenységük során - az üvegházgáz-kibocsátás csökkentése terén - elért eredményüket. − A kormánynak kutatásokat kell végeznie arra vonatkozóan, hogy a városok terjeszkedése mekkora költségnövekedéssel jár, és milyen hatással van az üvegházgázok mennyiségének alakulására. − $ NRUPiQ\]DWQDN  HJ\WWPN|GYH D] LSDUUDO  |V]W|Q|]QLH NHOO D]RNDW D kereskedelmi kutatásokat, amelyek a klímabarát technológiák gazdasági hatására irányulnak. A klímavédelmi alprogramot több kampány, mozgalom is kiegészíti. Az egyik ezek közül a "Városok a klímavédelemért" mozgalom, melynek céljait (jobb közlekedésszervezés, a városi zöldfelületek növelése, áttérés a megújuló energiaforrásokra, a városvezetés hivatalos gépkocsiparkját alternatív üzemanyaggal PN|GWHWQL MREE YiURVWHUYH]pVL WHFKQLNiN DONDOPD]iVD D NRPPXQiOLV KXOODGpNEyO D 123

biogáz kinyerése és hasznosítása, települési hulladék-újrahasznosítási programok kezdeményezése, energiatakarékossági követelmények kialakítása az új lakóházaknál stb.) és remélt eredményeit a stratégia részletezi. Megjegyzés: A teljesség kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy a stratégiai jelentésben javasoltakból - a 2001. júniusában kinyilvánított kormányzati szándék alapján - HJ\HOUH FVDN D NXWDWiVL SURJUDPRN LQGXOWDN HO. A 2002-es johannesburgi jelentés közli, hogy Bush elnök egy klímaváltozással kapcsolatos kutatási programot indított, amelynek két részterülete az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kutatások fejlesztése, illetve az ugyancsak ahhoz kapcsolódó technológiák fejlesztése. Emlékeztetünk arra, hogy a stratégia eredetileg egy rendkívül összetett cselekvési programban gondolkodott, amelynek csak egy eleme volt a tudományos kutatás.

6.2. A környezetgazdálkodás új keretei $] ~M N|UQ\H]HWJD]GiONRGiVL UHQGV]HUUO V]yOy IHMH]HWEHQ D V]HU]N KDQJV~O\R]]iN KRJ\ V]DNtWDQDN D NLIHMH]pV V]NHEE pUWHOHPEHQ YHWW KDV]QiODWiYDO azaz a környezetgazdálkodást gazdasági, szociális és környezeti keretek között szemlélik. Az új (fenntartható) környezetgazdálkodás 7 legfontosabb alapelvét a N|YHWNH]NEHQOiWMiN − A környezeti teljesítmény növelése, tekintettel annak gazdasági és társadalmi hatásaira. − A környezettel való gondos bánásmód. (Etikus magatartás a környezetünkkel V]HPEHQDJ\iUWyNpVDIRJ\DV]WyNQDJ\REEIHOHOVVpJYiOODOiVDD]iOWDOXNKDV]QiOW anyagokért, termékekért és energiáért.) − Széles társadalmi részvétel. (Vállalatok, kormányzati szervek, hivatalok, |QNRUPiQ\]DWRN N|]|VVpJHN iOODPSROJiURN PHJQ\HUpVH D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV gondolatának.) − A munkavállalók környezeti elkötelezettségének növelése. − Hatékonyabb információszolgáltatás. − Integrált megközelítés alkalmazása. − $N|UQ\H]HWLHUHGPpQ\HN WHOMHVtWPpQ\HN PpUpVH V]iPV]HUVtWpVH YDODPLQW SLDFL alapú szabályozóeszközök, mechanizmusok alkalmazása. Javaslatok: − $ IHQQWDUWKDWy IHMOGpVVHO |VV]HIJJ indikátorok kialakítása, fejlesztése. A környezetvédelmi eredmények, teljesítmények, valamint a környezeti folyamatok PpUpVH V]iPV]HUVtWpVH $ PpUpVHNHW W|EE V]LQWHQ QHP]HWL iOODPL UHJLRQiOLV WHOHSOpVLYiOODODWLpVDPHQQ\LEHQHUUHOHKHWVpJYDQHJ\pQL NHOOHOYpJH]QL − Fejleszteni a környezeti monitoringgal kapcsolatos informatikai rendszert, hogy az DONDOPDVOHJ\HQORNiOLVpVUHJLRQiOLVYDODPLQWKDWiURQiWtYHOKDWiVRNMHO]pVpUH − A vállalatok szintjén kidolgozni egy a környezeti teljesítmények V]iPV]HUVtWHWW mérésére alkalmas módszert.

124

− Financiális szempontból is el kell végezni a teljesítményértékelést, információkat NHOOJ\MWHQLKRJ\YDODPHQQ\LG|QWpVKR]yV]iPiUDHJ\pUWHOPOHJ\HQD]KRJ\D IHQQWDUWKDWyIHMOGpVVHONDSFVRODWRVNLDGiVRNEHUXKi]iVRNLQWp]NHGpVHNDQ\DJLODJ is megtérülnek. − Egységes környezeti teljesítmény-indexek meghatározása. A környezeti teljesítmények egységes mérése, a környezeti jelentésekkel szembeni egységes követelmények kialakítása. − A környezeti teljesítménybe integrálni kell a gazdasági és társadalmi szempontokat is. − Az egyes termékek teljes életciklusára vonatkozó információkkal kapcsolatos DGDWJ\MWpVpVV]ROJiOWDWiVUHQGV]HUpWIHMOHV]WHQLNHOO − Ösztönözni a vállalatok (önkéntes alapú) környezeti menedzsmentjének kialakítását, YDODPLQW WHOMHVtWPpQ\pQHN Q|YHOpVpW $ NLHPHONHG YiOODODWL WHOMHVtWPpQ\HNHW valamilyen formában jutalmazni kell. A vállalati jutalmazás (díjak, emblémahasználat, nyilvánosság stb.) hatékony rendszerét ki kell alakítani, hogy az NHOO PRWLYiFLyW MHOHQWVHQ $GPLQLV]WUDWtY pV HJ\pE HV]N|]|NNHO NHOO PRWLYiOQL D N|]HSHVHQ WHOMHVtW YiOODODWRNDW KRJ\ pUGHNHOWWp YiOMDQDN DEEDQ KRJ\ D OHJMREE környezeti teljesítményt nyújtók közé kerüljenek. − ,JD]RGiVDJD]GDViJIHMOGpVpKH]LUiQ\YRQDODLKR]pVEHOVPHFKDQL]PXVDLKR]$ piaci alapú szabályozóeszközökHOWpUEHKHO\H]pVH − A UHJLRQiOLVHJ\WWPN|GpVHNHOVHJtWpVHDN|UQ\H]HWYpGHOHPEHQSODN|]OHNHGpV WHUOHWpQ  *D]GDViJL HJ\WWPN|GpV D Yt]J\MWN WHUOHWpQ H]]HO ~Q HJ\VpJHV Yt]J\MWPHQHG]VPHQWNLDODNtWiVD − Olyan piaci mechanizmusok NLDODNtWiVD KRJ\ D EHIHNWHWL WNH V]iPiUD YRQ]yYi váljanak a EDUQDPH]VEHUXKi]iVRN. − $ IHQQWDUWKDWy IHMOGpV WiML HUIRUUiV WiMSRWHQFLiO  leltárainak kialakítása, DPHO\HN VHJtWVpJpYHO PLQGHQ UpV]OHWUH NLWHUMHGHQ pUWpNHOKHWYp iWV]iPtWKDWyYi YiOQiQDNDN|UQ\H]HWLKDWiVRNDJD]GDViJLOHKHWVpJHNDWHUPpV]HWLHUIRUUiVRN − Arra ösztönözni a JD]GDViJL pOHW V]HUHSOLW és a helyi önkormányzatokat, hogy együtt alakítsák ki a helyi fenntartható gazdasági növekedés és területhasználat környezetvédelmi prioritásait. − Az állampolgárok és a társadalmi szervezetek hatékonyabb bevonása a környezetvédelembe. (A stratégia szerint ez az egyik legnehezebb feladat!) − Fejleszteni kell az állampolgárok tájékoztatását és képzését, azért hogy javuljon a környezettudatos magatartásuk (háztartásuk, életmódjuk, az általuk fogyasztott termékek). − Javítani kell az információáramlást az állampolgárok és a hivatalok között, azért KRJ\ D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVVHO NDSFVRODWRV NRUPiQ\]DWL FpONLW]pVHN SURJUDPRN minél szélesebb körben váljanak ismertté. − Elhárítani D NO|QE|] WiUVDGDOPL V]HUHSONHW N|]|VVpJHNHW YHV]pO\H]WHW kockázatokat pV D] NHW V~MWy DUiQ\WDODQViJRNDW SO D IDOYDNYiURVRN JD]GDViJL IHMOGpVHN|]WLDUiQ\WDODQViJRNLOOHWYHDJD]GDViJLIRJODONR]WDWiVLpVDN|UQ\H]HWL szempontok gyakori összeütközése). − Az adatbázisok és a vizsgálati módszerek fejlesztése a különféle környezeti NRFNi]DWRNLOOHWYHD]RNHJpV]VpJJ\LKDWiViQDNPHJHO]pVHpUGHNpEHQ

125

− Stratégiák kialakítása az olyan problémák megoldására, amelyekre a jelenlegi rendszerek és programok nem figyelnek eléggé, vagy nem képesek megoldást Q\~MWDQLSOGLII~]IRUUiVEyOV]iUPD]yYt]pVOHYHJV]HQQ\H]pV  6.3. Város- és vidékfejlesztési stratégiák A stratégia harmadik kiemelt kérdésköre a településfejlesztés $ V]HU]N D N|YHWNH]NpSS IRJDOPD]QDN $ M|YEHQ D] pOKHW WHOHSOpVHN NpSH]LN PDMG D gazdasági növekedés alapját". A fenntartható településfejlesztés öt stratégiai területe: a "zöld infrastruktúra", területhasználat és -fejlesztés, települési revitalizáció, rurális PH]JD]GDViJL MHOOHJ YLGpNL  WpUVpJHN pV YiOODONR]iVRN IHMOHV]WpVH D] DQ\DJRN ~MUDKDV]QiODWDpVD]HUIRUUiVRNKDWpNRQ\IHOKDV]QiOiVD $]HOEELVWUDWpJLDLWHUOHWHNKH]DN|YHWNH]MDYDVODWRNDWIRJDOPD]WDPHJDVWUDWpJLDL jelentés: − Helyi és regionális hosszú távú stratégiák kidolgozása a természeti és környezeti HUIRUUiVRNKiOy]DWiQDNzöld infrastruktúra PHJU]pVpUHYpGHOPpUH Megjegyzés: Zöld infrastruktúra alatt az amerikai stratégia mást ért, mint az európaiak az ökológiai hálózat alatt! A zöld infrastruktúra hálózatának ugyanis a természeti területek mellett részei lennének az egyéb nyílt területek, IDUPRNJD]GDViJLKDV]QRVtWiV~HUGNYiURVL]|OGIHOOHWHNNHUWHNUHNXOWLYiOW területek stb. − Támogatni azokat a területhasználatiPHJN|]HOtWpVHNHWDPHO\HNEHQDPHJU]pV védelem jól kiegészíti a területfejlesztési elképzeléseket. − Ösztönözni a települések "ökoszisztéma-menedzsment" elképzeléseit. − Ösztönözni a településeket, hogy a település és gazdaságfejlesztési terveikbe LQWHJUiOMiN D WHUPpV]HW pV WiMYpGHOHPPHO D] HUIRUUiVRN IHQQWDUWKDWy használatával és a települési zöldfelületekkel kapcsolatos szempontokat. − Fejleszteni a kisvállalkozások OHKHWVpJHLW D] HUIRUUiVRN IHQQWDUWKDWy használatában, a természetvédelemben, a rekultivációban, a hulladékok ~MUDKDV]QRVtWiViEDQDV]HQQ\H]pVPHJHO]pVpEHQpVDN|UQ\H]HWYpGHOHPEHQ − Támogatni az olyan növekedési stratégiákat, amelyek javítják a városokban és N|]VpJHNEHQD]pOHWOHKHWVpJHNHWpVDIHQQWDUWKDWyViJRW − Ösztönözni az olyan területhasználatot, amely nem jár ökológiai degradációval. 0HJUL]QLDIDUPD]HUGpVDOHJHOWHUOHWHNHW − Megállítani a népesség elvándorlását D] LGV EHOV YiURVUpV]HNEO pV D EHOV V]XEXUEiQODNy|YH]HWEO0HJIHOHOpUWpNpQPHJEHFVOQLD]UHVYDJ\EHpStWHWOHQ területeket. − Ösztönözni azokat az eljárásokat, amelyek segítenek a helyi és regionális gazdasági, társadalmi környezetet a települési revitalizációs folyamatban. − Fenntartható beruházásokat vonzani a városokba és községekbe. − A fenntarthatóság szempontjait integrálni a gazdaság- és a településfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységekbe. 126

− 2O\DQ HUV pV W|EE OiERQ iOOy helyi gazdaságok kialakítása, amelyek bekapcsolódnak a regionális és a globális piaci folyamatokba. − 7iPRJDWQL RO\DQ PyGV]HUHNHW DPHO\HN VHJtWVpJpYHO IHOWpUNpSH]KHWHN D WHOHSOpVHNJD]GDViJLWiUVDGDOPLN|UQ\H]HWLVDMiWRVViJDLSOKHO\LYiViUOyHUVWE − Olyan innovatív gazdasági vállalkozások WiPRJDWiVD DPHO\HN PHJHUVtWLN pV GLYHU]LILNiOMiNDPH]JD]GDViJLWpUVpJHNJD]GDViJiW − Javítani a rurális térségek termékeinek piacra jutási feltételeit. − Stratégiai szövetség kialakítása a vidéki és a városi piacok között. − Azokat a stratégiákat támogatni, amelyek hozzájárulnak a rurális térségek változatos gazdasági tevékenységeinek (hagyományos haszonvételi módok, tájhasználati formák) fenntartásához. − A családi farmgazdaságok támogatása. − gV]W|Q] MHOOHJ VWUDWpJLiN NLDODNtWiVD D] HUIRUUiVRN PHJU]pVH pV D KXOODGpN újrahasználata, újrahasznosítása érdekében. − Megteremteni a hulladék újrahasznosításának, feldolgozásának infrastrukturális IHOWpWHOHLW(]DWHYpNHQ\VpJ~MPXQNDOHKHWVpJHNHWWHUHPWDWHOHSOpVHNHQ − ,QWHJUiOQL D] DQ\DJRN PHJU]pVpQHN ~MUDIHOGROJR]iViQDN V]HPSRQWMDLW D szövetségi, az állami és a települési gazdaságfejlesztési tervekbe. (Ehhez kapcsolódóan oktatási és kutatási javaslatokat is megfogalmazott a stratégia.) − Ösztönözni az ún. öko-ipari fejlesztéseket, amelyeken minimális a szennyezés és DNHOHWNH]KXOODGpNPHQQ\LVpJ 6.4. A nemzetközi szerepvállalás 5|YLGHQ|VV]HIRJODOYDD](J\HVOWÈOODPRNQHP]HWN|]LV~O\iQDNPHJIHOHOHQ YH]HW V]HUHSHW NtYiQ MiWV]DQL D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVVHO NDSFVRODWRV QHP]HWN|]L SROLWLND NLDODNtWiViEDQ 1HP]HWN|]L V]LQWpUHQ LJ\HNV]LN HOPR]GtWDQL D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV VLNHUpW $ VWUDWpJLiEDQ KDQJV~O\R]]iN KRJ\ $PHULNiQDN Q\LWRWWQDN NHOO PDUDGQLD PLQGHQ ~MV]HU NH]GHPpQ\H]pVUH WDQXOQLD NHOO PiV RUV]iJRN tapasztalataiból. Ehhez a nemzetközi fórumokon javítani kell az információ- és WDSDV]WDODWFVHUH OHKHWVpJHLW $ QHP]HWN|]L PHJiOODSRGiVRNEDQ D JD]GDViJ pV D környezetvédelem szempontjait együttesen "és méltányosan" kell figyelembe venni. 2O\DQ QHP]HWN|]L HJ\WWPN|GpVUH YDQ V]NVpJ DKKR] KRJ\ NLDODNtWViN D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVW |V]W|Q] YiOWR]iVRNDW DPHO\EHQ QLQFVHQHN YHV]WHV pV Q\HUWHV országok. Azaz olyan eszközöket nem hajlandóak támogatni, amelyet valamely RUV]iJRN JD]GDViJLNHUHVNHGHOPL HOQ\V]HU]pVUH WXGQDN PiVRNNDO V]HPEHQ kihasználni. Az Egyesült Államok általi külföldi beruházásokban, segélyekben és egyéb kormányzati tevékenységben meghatározó lesz, hogy ezzel hozzájáruljanak az pULQWHWWRUV]iJIHQQWDUWKDWyIHMOGpVpKH] 7. A szektorális programok kapcsolódása $] HJ\HV V]HNWRUiOLV LOOHWYH QHP]HWL V]LQW SURJUDPRN WHOMHV |QiOOyViJJDO W|EEVpJNEHQ NO|QE|] PLQLV]WpULXPRN iOWDO LUiQ\tWRWWDQ PN|GQHN 1996-ban 127

hozták létre a )HQQWDUWKDWy )HMOGpV 6]|YHWVpJL +LYDWDORN .|]|WWL Munkacsoportjait DPHO\HN V]RURV HJ\WWPN|GpVEHQ WHYpNHQ\NHGQHN D] HJ\HV minisztériumokkal, kormányhivatalokkal. (]HN D PXQNDFVRSRUWRN IHOHOVHN D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV V]HPSRQWMDLQDN NRUPiQ\KLYDWDORN PN|GpVpEH pV D  többségében szövetségi minisztériumok által irányított - önálló nemzeti SURJUDPRNED W|UWpQ LQWHJUiOiVipUW. A munkacsoportok áttekintették valamennyi V]|YHWVpJLV]LQWSURJUDPRWDEEyODV]HPSRQWEyOKRJ\D]RNPHQQ\LUHIHOHOQHNPHJD IHQQWDUWKDWyIHMOGpVQHP]HWLVWUDWpJLDLGRNXPHQWXPDLEDQMDYDVROWDNQDN A stratégiai jelentésben kizárólag az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel foglalkozó fejezet tartalmazott szektorális bontásban javaslatokat. Megjegyzés: .|]|WWNNO|Q|VHEEEHOVHOOHQWPRQGiVRNDWQHPWDOiOWXQN Ellenben az |QiOOy QHP]HWL V]LQW SURJUDPRN pV D VWUDWpJLDL MHOHQWpV MDYDVODWDL N|]|WW D legkomolyabb ellentmondás épp a globális klímaváltozással kapcsolatban volt. A javaslat ugyanis egy összetett cselekvési programban gondolkodott, helyette azonban csak egy nemzeti kutatási program indult.

128

4.11. Kanada

1. $ IHQQWDUWKDWy IHMOGpV KiURP SLOOpUH a környezetvédelmi, a gazdasági és a szociális szempont .DQDGiEDQQDJ\RQNRPRO\DQYHV]LNDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVNpUGpVpW$NDQDGDL kormány hivatalosan is felkérte a minisztériumokat, hogy a döntéshozatali eljárások során próbáljanak meg olyan döntéseket hozni, melyek a környezeti, szociális és a gazdasági szempontokat egyforma súllyal kezelik. Megjegyzés 1HP DUUyO YDQ WHKiW V]y KRJ\ HOVVRUEDQ D N|UQ\H]HWL V]HPSRQWRNDW KHO\H]WpN HOWpUEH KDQHP DUUyO KRJ\ D]RN OHJDOiEE DNNRUD V~OO\DO szerepelnek, mint a gazdasági szempontok. A szociális szempontok fontosságát jelzi, hogy abban a felhívásban, melyben a PLQLV]WpULXPRNV]iPiUD PHJIRJDOPD]WiNDSULRULWiVWpOYH]WHUOHWHNHW D Q\ROF SRQW egyike a szociális és a kulturális szempontok figyelembevételére szólította fel a stratégiák kidolgozóit. Ennek eredményeként valamennyi minisztériumnak a saját stratégiájának elkészítésekor prioritásként kellett kezelni a szociális és a kulturális szempontokat. $N|YHWNH]NEHQMHO|OLNPHJDIEEIHODGDWRNDW • 3RQWRVDQ PHJ NHOO KDWiUR]QL D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV NXOWXUiOLV pV V]RFLiOLV dimenzióit. • Jobban meg kell érteni a kulturális és szociális intézkedések környezeti és gazdasági hatásait. • Valamint jobban meg kell érteni a környezeti és gazdasági intézkedések kulturális és szociális hatásait. • -REEDQ RGD NHOO ILJ\HOQL D NXOWXUiOLV pV V]RFLiOLV WpQ\H]N PHJIHOHO V~O\~ figyelembe vételére az integrált döntéshozatali mechanizmusokban. • Esettanulmányokat kell végezni, illetve pilot projekteket kell beindítani, mint például a fenntartható közösségek project (Sustaninable Communities initiative), melyek segítségével az elméleti elképzeléseket a gyakorlatban is tesztelni lehet, biztosítva a döntések kulturális és szociális aspektusainak jobb megértését. • A szociális kérdésekben hozott döntések jelenleg a legtöbb esetben HONO|QOQHNDJD]GDViJLpVDN|UQ\H]HWLG|QWpVHNWO$M|YEHQVRNNDOMREEDQ kell figyelni arra, hogy a három szempont egyszerre érvényesüljön. $IHOKtYiVEDQDN|]|WWLLGV]DNSDS II.) legfontosabb feladataiként azt jelölték meg, hogy:

129

• Ki kell dolgozni egy munkatervet, melynek célja, hogy a fenntartható IHMOGpVVHONDSFVRODWRVLQWHJUiOWG|QWpVHNV]RFLiOLVpVNXOWXUiOLVKDWiVDLWMREEDQ megértsék. • Fel kell kérni az akadémiai kutatókat a kormányzati és a nem kormányzati V]HUYH]HWHN NpSYLVHOLW HJ\ NXWDWiVL SURJUDP NLGROJR]iViUD PHO\EHQ D V]RFLiOLV pV D NXOWXUiOLV NpUGpVHN pV D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV NDSFVRODWiW HOHPH]QpNDWiUVDGDORPV]HPV]|JpEO • Meg kell határozni azokat az indikátorokat, amelyek alkalmasak szövetségi NRUPiQ\LQWp]NHGpVHLQHNKDWiViUDEHN|YHWNH]IHMOGpVPpUpVpUHDV]RFLiOLVpV a kulturális szféra területén. Megjegyzés: A fenti feladatokból arra lehet következtetni, hogy a kanadai kormánynak még elképzelése sem nagyon van arról, hogy miként lehet a szociális és NXOWXUiOLVV]HPSRQWRNDWDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLiNEDLQWHJUiOQL(QQHN tudható be, hogy egyetlen olyan konkrét kérdéssel sem foglalkoznak, mint SpOGiXO D V]HJpQ\VpJ IHOV]iPROiVD D QpSHVVpJ NRU|VV]HWpWHOpEO DGyGy SUREOpPiN D WiUVDGDOPL FVRSRUWRN N|]|WWL HVpO\HJ\HQOVpJ VWE KRORWW D KDMOpNWDODQRN V]iPD Q pV D V]HJpQ\VpJ PiV IRUPiL VHP LVPHUHWOHQHN  $ magyar stratégiának mindenesetre színvonalasan kell foglalkoznia a társadalmi problémákkal. Megvizsgáltuk a +XPiQHUIRUUiVIHMOHV]WpVL 0LQLV]WpULXP (Human Resources Development Canada  IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLiMiW DEEDQ D reményben, hogy konkrét intézkedési terveket találunk benne. A minisztériumoknak V]iQW DQ\DJEDQ XJ\DQLV ± KLiED MHO|OWpN PHJ D V]RFLiOLV V]IpUiW D SULRULWiVW pOYH] területek között –, gyakorlatilag semmiféle konkrét stratégiai javaslat nem szerepelt. Bár az anyag elején D PLQLV]WpULXP PHJiOODStWMD PDJiUyO KRJ\  D OHJIRQWRVDEE „szociális” minisztérium, s hogy D]VWUDWpJLiMiEDQ kulcsszerepet kapnak a szociális NpUGpVHN D IHQWHEE IHOVRUROW iOWDOiQRV FpONLW]pVHNHQ NtYO FVDN QpKiQ\ NRQNUpW ± D V]RFLiOLVSUREOpPiNDWIHOWiUypVD]RNDWNH]HO±SURJUDPWDOiOKDWyDVWUDWpJLiEDQ,WWLV HOVVRUEDQ D kutatásokat szorgalmazzák, melyek segítségével – reményeik szerint – NpVEEPHJIRJMiNWXGQLPRQGDQLPLYHOLVNHOOHQHIRJODONR]QLXNYDOyMiEDQ 0HJHPOtWHQHNQpKiQ\DODSYHWW|UYpQ\WpVSURJUDPRWPHO\HNQHND]pUWMHOHQWV szociális vonzatai vannak. Ilyenek például az „Employment Insurance Act” (Foglalkoztatás-biztosítási Törvény), a „Canada Pension Plan” (Kanadai Nyugdíj Terv), az „Old Age Security Act” (,GVNRUL %L]WRQViJ 7|UYpQ\H) és az „Employment Equity Act” ()RJODONR]WDWiVL (J\HQOVpJ 7|UYpQ\H). Fontosnak tartjuk a „The National Children’s Agenda” (Nemzeti Gyermekvédelmi Program) QHY NH]GHPpQ\H]pVW PHO\ D NDQDGDL J\HUHNHN MyOpWpW KLYDWRWW EL]WRVtWDQL $ SURJUDPEDQ NO|Q|VHQ IRQWRV V]HUHSHW NDS D NRUDL J\HUPHNNRUL IHMOGpV ]DYDUWDODQ EL]WRVtWiVDDUiV]RUXOyV]ONWiPRJDWiVDDFVDOiGRNDQ\DJLEL]WRQViJiQDNIRNR]iVD YDODPLQWD]HUV]DNPHQWHVN|]|VVpJHNNLDODNtWiVD A „Canada Jobs Found” (Kanadai Munkahelyek Alapítvány) pénzügyi támogatásban részesíti a munkaadókat új álláshelyek létesítésére. Az „Aboriginal Human Resources Development Strategy” ($] VODNRVViJ +XPiQHUIRUUiV fejlesztési Stratégiája  NLPRQGRWWDQ D] VODNRVViJRW SUyEiOMD VHJtWHQL D PXQNiKR] 130

jutásban. Saskatchewanban egy HUGIHMOHV]WpVL SURJUDPEDQ HOVVRUEDQ D] LQGLiQ VODNRVViJRWIRJODONR]WDWMiNtJ\DNpWWHUOHWHUVtWLHJ\PiVW A HumáneUIRUUiVIHMOHV]WpVL 0LQLV]WpULXP YH]HWpVpYHO EHQ PHJDODNXOW egy munkacsoport „Social and Cultural Sustainable Development Working Group”, melynek legfontosabb feladata az volt, hogy a szociális kérdésekben érintett minisztériumokkal közösen dolgozzák ki a PiVRGLN IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLiW 6'6,, .LHPHOWKDQJV~O\WNDSWDNDN|YHWNH]WHUOHWHN • • • •

DVHEH]KHWN|]|VVpJHNEHOHpUWYHDJ\HUHNHNHWLV NpUGpVH D]VODNRVRNKHO\]HWH D]DODFVRQ\M|YHGHOPHPEHUHNYDODPLQW D]LGVHNSUREOpPiL

2. Módszerek alkalmazása a stratégia megvalósítása során A kanadai kormány alkalmazott politikáival, az általa hozott törvényekkel és szabályozással, az adókkal, támogatásokkal és a kifizetésekkel alapozott meg egy RO\DQWiUVDGDOPLJD]GDViJLN|UQ\H]HWHWDPHO\EHQDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVV]HPSRQWMDL gyakorlatilag minden szinten érvényre juthatnak. A módszerek igen széles skáláját alkalmazzák, ugyanakkor az egyes szektorális stratégiákban nem foglalkoznak részletesen ezekkel. 3. $VWUDWpJLDLGNHUHWHL .DQDGiEDQ D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLiNDW KiURP pYHV LGV]DNRNUD GROJR]]iN NL $] HOV LGV]DN  pV  N|]|WW WDUWRWW MHOHQOHJ D PiVRGLN FLNOXV tart 2003 végéig. 2003 decemberéig a minisztériumoknak be kell nyújtaniuk a SDUODPHQWQHNDKDUPDGLNKiURPpYHVLGV]DNUDV]yOyVWUDWpJLiMXNDW Megjegyzés: Kétségtelen, hogy ilyen rövid ciklusok esetén sokkal gyakrabban van OHKHWVpJ D WDSDV]WDODWRN pUWpNHOpVpUH V H]HN DODSMiQ D V]NVpJHVQHN WDUWRWW iránymódosításokra, az esetleges zsákutcák elhagyására. Szükség lenne azonban egy olyan stratégiára is, amely valóban hosszú távra – legalább 15 pYUH ± KDWiUR]Qi PHJ D IHMOGpV I LUiQ\DLW .DQDGiEDQ LO\HQ VWUDWpJLiW HGGLJ QHP NpV]tWHWWHN V XWDOiVW VHP WDOiOWXQN DUUD KRJ\ D M|YEHQ LO\HW terveznének. 4. 5HJLRQiOLVV]HPSRQWRNDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVSURJUDPMDLEDQ .DQDGiEDQ QDJ\ KDQJV~O\W IHNWHWQHN DUUD KRJ\ D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL stratégiák valamennyi kormányzati szinten elkészüljenek, és egymással összhangban

131

legyenek. Egy konkrét példa erre a „Canadian Council of Ministers of the Environment” (Kanadai Környezetvédelmi Miniszterek Tanácsa = CCME). Ebben a tanácsban a szövetségi (federal), regionális (provincial) és a területi (territorial) kormányok környezetvédelmi miniszterei foglalnak helyet. Feladatuk a cselekvési programok összehangolása, mind országon belül, mind nemzetközi szinten. Quebec kivételével valamennyi kormány aláírta a „Canada-wide Accord on Environmental Harmonization´ gVV]NDQDGDL .|UQ\H]HWL +DUPRQL]iFLyV (J\H]PpQ\  QHY egyezményt. Ennek égisze alatt számos, nagyon fontos környezeti kérdésben sikerült egyezségre jutniuk. A szövetségi kormány alapelvként rögzítette azt, hogy a meghozatalakor a UpJLyNQDNHJ\HQOHOEiQiVEDQNHOOUpV]HVOQLN.

döntések

$ V]|YHWVpJL NRUPiQ\ HJ\WWPN|GYH D UHJLRQiOLV pV D WHUOHWL NRUPiQ\RNNDO arra törekszik, hogy minél hatékonyabbá váljon a kormányzati szintek közötti HJ\WWPN|GpVVH]WDW|UYpQ\NH]pVLV]LQWHQLVPHJDNDUMiNYDOyVtWDQLSzámos példa van arra, hogy a regionális környezetvédelmi törvények nincsenek összhangban a szövetségi környezetvédelmi törvényekkel. A szövetségi kormány arra törekszik, hogy a regionális szinten alkalmazott szabályok, törvények összhangban legyenek a szövetségi szabályozással, törvényekkel. A IHQQWDUWKDWyIHMOGpVLQGLNiWRUDLQDNNLDODNtWiVDNRU is törekednek a nemzeti és a regionális szintek közötti összhang PHJWHUHPWpVpUH$UHJLRQiOLVV]LQWLQGLNiWRURN kijelölésekor a nemzeti indikátorokat veszik alapul, de annak érdekében, hogy minden régió alkalmazni tudja a nemzeti szinten kialakított rendszert, azt szükség esetén HJ\V]HUVtWKHWLN 5. A stratégia megvalósításának biztosítékai EHQ D] (16= )HQQWDUWKDWy )HMOGpV %L]RWWViJD MyYiKDJ\RWW HJ\ SURJUDPRW PHO\QHN D] YROW D IHODGDWD KRJ\ NLGROJR]]D D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV LQGLNiWRUDLW0HJNHOOHWWWDOiOQLXND PHJIHOHOLQGLNiWRURNDW D] pUWpNHOpV PyGV]HUHLW Egy hároméves tesztelési szakasz után – melyben a Föld sok országa részt vett – NLGROJR]WiNDYpJOHJHVYiOWR]DWRW.DQDGiQDNHEEHQDYpJVV]DNDV]EDQNXOFVV]HUHSH volt. Az Agenda 21. negyvenedik fejezetében arra hívja fel az egyes országokat, KRJ\ GROJR]]iN NL D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV LQGLNiWRUDLW D G|QWpVKR]DWDOL IRO\DPDWRN megkönnyítése érdekében. $ IHQQWDUWKDWy IHMOGpV LQGLNiWRUDL QDJ\RQ IRQWRVDN PHUW H]HN PXWDWMiN PHJ hogy jó irányba halad-e az ország, vagy nem. Három szinten is (gazdasági, társadalmi és környezeti) figyelik a rendszerek fenntarthatóságát. Az indikátorokkal szemben támasztott legfontosabb követelményeket így fogalmazták meg:

132

• Tudományos alapokon álljanak, s a szakemberek által legyenek elfogadottak. • Legyenek politikailag relevánsak, s a laikusok, politikusok és más döntéshozók V]iPiUDLVN|QQ\HQpUWKHWHN • Legyenek figyelemre érdemesek a média és a közvélemény számára. • Legyenek alkalmasak a folyamatos továbbfejlesztésre. 1HP]HWL V]LQWHQ .DQDGiQDN V]iPRV PyGV]HUH YDQ D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL stratégiában foglaltak nyomon követésére. Ilyen például a „The National Environmental Indicator Series” (Nemzeti környezeti indikátor sorozat). Ez vizsgálja az ökológiai rendszereket, az emberi egészség alakulását, a természeti HUIRUUiVRNIHQQWDUWKDWyViJiW A „The National Agri-Environmental Indicators” (Nemzeti agrár-környezeti indikátorok  D] |NROyJLDL JD]GiONRGiV KHO\]HWpW D WDODM pV D YL]HN PLQVpJpW D] üvegházhatású gázok emisszióját, az agro-ökoszisztémák biodiverzitását és a termelés intenzitását vizsgálják. Összesen 14 indikátort határoztak meg, melyek segítségével SRQWRVDQQ\RPRQN|YHWKHWDPH]JD]GDViJN|UQ\H]HWUHJ\DNRUROWKDWiVD A szövetségi költségvetés 2000-ben egy három évre szóló támogatást (9 millió   LUiQ\]RWW HO D Nemzeti Környezeti és Gazdasági Kerekasztal (National Round Table on the Environment and the Economy) számára. Felismerték, hogy milyen fontos a környezeti és a gazdasági információk integrálása. Összesen 10 környezetigazdasági indikátort határoztak meg. A kulcskérdés az, hogy megtalálják-e az egyensúlyt a gazdasági fellendülés és a környezet védelme között. Az indikátorok segítségével a kormányok, vállalatok, civil szervezetek a gazdasági döntéseik meghozatalakor figyelembe tudják venni a döntések környezeti és szociális hatásait is. Megjegyzés: Sajnos a konkrét indikátorokat az internetes anyagokban nem ismertették, s további kereséssel sem akadtunk rájuk. Minden minisztériumnak évenként be kell számolnia D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLiMiEDQ PHJIRJDOPD]RWW IHODGDWRN WHOMHVtWpVpUO (]HN D EHV]iPROyN „Development Strategy Progress Report” néven felkerülnek az internetre, s bárki KR]]iI]KHWLDVDMiWYpOHPpQ\pWPHJMHJ\]pVHLW Megjegyzés: Ezek a beszámolók alkalmasak arra, hogy nyomon kövessék az HOUHKDODGiVWKRJ\NLGHUOMHQHNDIHOPHUOWSUREOpPiNVD]KRJ\DSURJUDP PHJYDOyVtWiVDPHJIHOHOWHPEHQIRO\LNH Ilyen HOUHKDODGiVL MHOHQWpVHNHW PDMG D PDJ\DURUV]iJL VWUDWpJLiQiO LV FpOV]HU OHQQH EHpStWHQL. Talán az évenkénti jelentés túlságosan gyakorinak WQLNINpQWDNNRUKDYDOyEDQKRVV]~WiY~±pYUHV]yOy±VWUDWpJLDIRJ készülni. Az is megoldás lehetne, ha évenként csak egy rövidebb összefoglaló MHOHQWpVW NHOOHQH NpV]tWHQL V D EYHEE EHV]iPROyNDW FVDN KiURP YDJ\ négyévenként kellene benyújtani. 133

6. A stratégia és a szektorális programok kapcsolata Kanadában gyakorlatilag ezek a szektorális stratégiák jelentik az ország IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLiMiW Olyan egységes, átfogó nemzeti stratégiája Kanadának nincsen, mint sok másik országnak. Megjegyzés: Talán azért nincs átfogó stratégia, mert úgy gondolták, egy ilyen stratégia túlságosan általános lenne. Minden bizonnyal ezért nem olvasható az (16=KRQODSMiQVHP.DQDGDQHP]HWLIHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLiMDSHGLJ szinte a Föld valamennyi országának stratégiája megtalálható. Függetlenül DWWyO KRJ\ H]HN D QHP]HWL VWUDWpJLiN ± D] HVHWHN G|QW W|EEVpJpEHQ ± PHJPDUDGQDND]iOWDOiQRVViJRNV]LQWMpQPpJLVIRQWRVDNOHKHWQHNKLV]HQDI irányvonalakat ezeknek kellene kijelölniük, s az ágazati stratégiáknak lenne az D IHODGDWXN KRJ\ UpV]OHWHNEH PHQHQ NLGROJR]]iN D PHJYDOyVtWDQGy NRQNUpW programokat. Magyarország esetében is ezt a felépítést kellene preferálni, legyen egy átfogó stratégia és készüljenek szektorális stratégiák is azt hangsúlyozva, hogy a nemzeti stratégia önmagában nem sokat ér, igazán csak akkor van értelme, ha az ágazati stratégiák is elkészülnek, azok összhangban vannak az átfogó stratégiával és egymással. 9DODPHQQ\LPLQLV]WpULXPHONpV]tWHWWHDVDMiWIHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLiMiW. Ezek megtalálhatók az interneten. Szerkezetükben megegyeznek, tartalmi YRQDWNR]iVEDQ SHGLJ D] N|WL |VV]H NHW KRJ\ valamennyi stratégiában megjelennek D]RN D SULRULWiVW pOYH] WHUOHWHN DPHO\HNHW  SRQWED V]HGYH D V]|YHWVpJL NRUPiQ\ fogalmazott meg. (Ezeket a pontokat a „Nemzeti intézményi mechanizmusok YL]VJiODWD´FtPMHOHQWpVSRQWMiEDQLVPHUWHWWN 7. A szektorok keresztkapcsolatai Természetesen nagyon sok esetben a szektorok érdekei ütköznek, s nagyon QHKp]PHJWDOiOQLD]HJ\HQV~O\WN|]|WWN3pOGDNpQWHPOtWKHWD]YHJKi]KDWiV~Ji]RN FV|NNHQWpVH pUGHNpEHQ WHWW HUIHV]tWpVHN 0LN|]EHQ N|UQ\H]HWL V]HPSRQWEyO H] HJ\ rendkívül fontos feladat, a gazdaságra – különösen rövid távon – igen komoly terheket ró. Rendkívül költséges ugyanis az újabb technológiák bevezetése, különösen akkor, KD HJ\pENpQW D UpJL WHFKQROyJLiN LV PHJIHOHOHN OHQQpQHN V D JRQGRW HJ\HGO D túlságosan magas üvegházgáz-kibocsátás jelenti. A problémát tovább fokozhatja, hogy a magas beruházási költségeket gyakran úgy próbálják meg finanszírozni, hogy – a takarékosság jegyében – a munkahelyek számát csökkentik, ami viszont szociális feszültségeket indukál. Ennek és az ehhez hasonló problémáknak a megoldási MDYDVODWDL QLQFVHQHN PHJ D VWUDWpJLiEDQ LOO D] D]W KHO\HWWHVtW NRUPiQ\]DWL útmutatóban. Gyakorlatilag nem foglalkoznak a konkrét intézkedések keresztkapcsolataival, elvi síkon azonban találkozunk utalásokkal. Ilyeneket találunk pl. jelentésünk 1. pontja alatt. 134

4.12. Dél-Afrika 1. $IHQQWDUWKDWyIHMOGpVSLOOpUpQHNpUYpQ\HVOpVH $] (8 IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLiMiKR] KDVRQOyDQ D  SLOOpU ILJ\HOHPEHYpWHOH MHOOHP] 'pO$IULND HVHWpEHQ LV PiU D QHP]HWL VWUDWpJLD HONpV]OWH HOWW 6]iPRV SpOGD YDQ D N|UQ\H]HWYpGHOPL JD]GDViJL pV V]RFLiOLV V]HPSRQWRN együttes érvényesülésére. Pl. Az 1998-as Energiapolitikában az energia szektor befektetéseire és fejlesztéseire nézve a legfontosabb követelmény, hogy azok társadalmilag, környezetileg és gazdaságilag fenntarthatóak legyenek. A fenntartható emberi településfejlesztést célzó programokban, szabályozásokban egyaránt fontos FpONLW]pVNpQW V]HUHSHO D JD]GDViJL IHMOGpV D N|UQ\H]HWYpGHOHP pV D WiUVDGDOPL IHMOGpV YDODPLQW D V]HJpQ\VpJ IHOV]iPROiVD $ IHQQWDUWKDWy IHMOGpV PHJROGiVDLQDN megtalálásában a vízgazdálkodási intézkedések egyaránt figyelembe veszik a WHUPpV]HWL JD]GDViJL pV V]RFLiOLV WpQ\H]NHW D JD]GDViJL FpORN SHGLJ QHP WQQHN egyáltalán fontosabbnak a környezetvédelmieknél (pl. Alternatív atomreaktor WHFKQROyJLiN NLGROJR]iViQ IiUDGR]QDN DPHO\HNQpO D] HOVGOHJHV V]HPSRQW D környezetbarátság és a versenyképesség). Megjegyzés: $ IHQQWDUWKDWy IHMOGpV  SLOOpUpQHN LO\HQ V]LQW KHO\L WDUWRPiQ\L pV QHP]HWL V]LQW  PiU D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLD NLDODNtWiVD HOWWL HJ\WWHV pUYpQ\HVOpVH D NO|QE|] SURJUDPRNEDQ pV V]HNWRUiOLV VWUDWpJLiNEDQ0DJ\DURUV]iJV]iPiUDLVN|YHWHQGOHKHW Dél-Afrikában igen nagy hangsúlyt fektetnek a szociális szempontok figyelembe vételére. Pl. a fenntartható fogyasztást és termelést támogató programok kulcsfontosságú elemei közé tartozik a szegénység csökkentése, illetve a munkahelyteremtés. A legfontosabb szociális szempontok (amelyek egybeesnek az EU-s szempontokkal), valamint a teljesítésük érdekében eddig tett lépések a N|YHWNH]N: − Munkanélküliség csökkentése: Észak-Dél Turisztikai Útvonal Kezdeményezés, DPHO\ OHKHWYp WHV]L D NRUiEEDQ PHOO]|WW WiUVDGDOPL FVRSRUWRNQDN pV vállalkozásoknak a turisztikai iparban való részvételét. (Azt írják, hogy a turizmus PXQNDKHO\WHUHPWV]HUHSHHUV|GQLIRJGHUpV]OHWHNHWQHPN|]|OQHN

− A szegénység felszámolása kulcsfontosságú nemzeti prioritás Dél-Afrika esetében. Mbeki elnök aláírta a Millennium Nyilatkozatot, amely 2015-re a szegények V]iPiQDN PHJIHOH]pVpW LUiQ\R]]D HO $ 5HNRQVWUXNFLy pV )HMOGpV 3URJUDPEDQ DODSYHW FpONLW]pV D] pOHWPLQVpJ MDYtWiVD $ V]HJpQ\VpJ HOOHQL N]GHOHP D N|YHWNH] VWUDWpJLiNEDQ LV WHWWHQ pUKHW ,QWHJUiOW )HQQWDUWKDWy 9LGpNIHMOHV]WpVL Stratégia (ISRDS), Városmegújítás Program (URP). Ezekkel a programokkal a gazdasági és társadalmi infrastruktúra-beruházások gyakoriságának növelését, az HPEHUL HUIRUUiVRN IHMOGpVpW D YiOODONR]iVRN V]iPiQDN Q|YHNHGpVpW D KHO\L |QNRUPiQ\]DWRNHUV|GpVpWYDODPLQWDEQOG|]pVFV|NNHQpVpWV]HUHWQpNHOpUQL 135

− 1HPHN N|]|WWL HJ\HQOVpJ EL]WRVtWiVD QN PXQNDYiOODOiViQDN WiPRJDWiVD D QpSHVVpJSROLWLNiEDQLVQDJ\KDQJV~O\YDQDQNWiPRJDWiViQ − 7iUVDGDOPLFVRSRUWRNN|]|WWLHVpO\HJ\HQOVpJ: 1994 óta elérték a szociális segélyek pUWpNpQHNHJ\VpJHVtWpVpWWRYiEELFpODNLVJ\HUPHNHVPXQNDQpONOLQNWiPRJDWiVD Mozgássérültek számára képzéseket tartanak tartományi szinten. Megjegyzés: Ez utóbbira Magyarországon is sor kerülhetne a jelenleginél nagyobb arányban. − A WiUVDGDORP HO|UHJHGpVpEO IDNDGy V]RFLiOLV V]HPSRQWRN D] HOWpU nyugdíjrendszerek egységesítése megtörtént 1994-ben. Több példa van már a 3 pillér közötti keresztkapcsolatok érvényesülésére is. Pl.: Észak-Fokföld tartományban számos, a szegénység mérséklésére irányuló projekt a hulladékgazdálkodásra koncentrál, továbbá országos szinten számos, a szegénység HOW|UOpVpW FpO]y SURJUDP D ZHWODQGHN KHO\UHiOOtWiViW LUiQ\R]]D HO (1. ábra). )HOLVPHUWpND]WLVKRJ\D]HUGJD]GDViJpVD]|NRWXUL]PXVPXQNDOHKHWVpJHWQ\~MWKDW a szegény lakosság számára.

Hulladékgazdálkodás

Újrafeldolgozás

Szegények részvétele

Wetland−ek helyreállítása

Ökoturizmus

Természetvédelem

Energiagazdálkodás

1. ábra. Példa a keresztkapcsolatokra Dél-Afrika Észak-Fokföld tartományában (magyarázat a szövegben)

136

2. A megvalósítás során alkalmazott módszerek (GGLJDN|YHWNH]PyGV]HUHNHWKDV]QiOWiNIHOLOOHWYHNpV]OQHNIHOKDV]QiOQLD IHQQWDUWKDWyIHMOGpVHOVHJtWpVpUH − Jelentések, esettanulmányok készítése: 2002. márciusában Makrogazdaság és IHQQWDUWKDWy IHMOGpV 'pO$IULNiEDQ címmel elkészült az addigi tanulmányok összefoglaló jelentése a WWF kezdeményezésére. A jelentés további kutatási irányvonalak meghatározásával is foglalkozik. Az energia-szektorban érdekelt felhasználók éves környezeti és költségvetési jelentést készítenek. 2001. PiUFLXViEDQ HONpV]OW D] HOV IRO\yN iOODSRWiW IHOPpU QHP]HWL MHOHQWpV DPHO\ D KiURPOHJIRQWRVDEEYt]J\MWWHUOHWHQpUWpNHOWHDYt]NpV]OHWHNIHQQWDUWKDWyViJiQDN aktuális állapotát. − Monitoring-rendszerek kiépítése: Környezeti monitoring-rendszer kiépítése folyamatban van. környezetbarát technológiák − Környezetbarát technológiák bevezetése: A EHYH]HWpVpUHV]NVpJYDQW|EEHNN|]|WWDEiQ\iV]DWEDQDPH]JD]GDViJEDQDNLV pV N|]pSPpUHW J\iULSDUEDQ YDODPLQW IHOGROJR]yLSDUEDQ D KiWUiQ\RV KHO\]HW csoportok körében a folyékony üzemanyag felhasználás területén, a gazdaság vízfelhasználásában, az energiaiparban, közlekedésben, turizmusban, a part menti olaj- és gázszennyezések csökkentésében, a kisvállalkozásokban, a magán, városi és falusi energiafelhasználásban. − (J\WWPN|GpVHN$QHP]HWLIHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLDHONpV]OpVHXWiQLJHQ nagy szerepe lesz a NpW pV W|EEROGDO~ HJ\WWPN|GpVHNQHN. A nemzetközi HJ\WWPN|GpVHNEHQ UHMO OHKHWVpJHN NLDNQi]iVD pUGHNpEHQ  DXJXV]WXViWyO partnerkapcsolatban van az EU és Dél-Afrika. A program célja a szakemberNpS]pV$](8pV'pO$IULNDN|]|WWL.HUHVNHGHOPL)HMOHV]WpVLpV(J\WWPN|GpVL Egyezményben a partnerek egyetértenek a környezeti állapot javításában, valamint a globális környezeti problémák közös megoldásában. Különösen nagy szerepet kap a környezetirányítás kapacitásának fejlesztése. Megjegyzés: 0DJ\DURUV]iJ V]HPSRQWMiEyO LV KDV]QRV OHKHW D] HJ\WWPN|GpVL OHKHWVpJHNPLQpOV]pOHVHEEN|UNLKDV]QiOiVD − Információs rendszerek, számítógépes adatbázisok kialakítása: Dél-Afrika rendelkezik Nemzeti Környezeti Információs Rendszerrel (SA-ISIS), amely a döntéshozásban jelent segítséget. Az integrált döntéshozatal megkönnyítésére V]iPtWyJpSHQ HOpUKHW Környezeti potenciál térképsorozatot készített a Környezeti Ügyek és Turizmus Minisztérium. 1997-ben ki is adták ennek nemzeti atlasz változatát, illetve CD is készült róla. − Támogatások nyújtása6]iPRV|V]W|Q]VHJtWLDQHP]HWLLQIRUPiFLyVUHQGV]HUHN WHFKQROyJLiMiQDN IHMOHV]WpVpW $ .HUHVNHGHOPL pV ,SDUL 0LQLV]WpULXP |V]W|Q]NHW  SURJUDPRQ NHUHV]WO  Q\~MW D V]HJpQ\VpJ IHOV]iPROiViUD PXQNDKHO\WHUHPW beruházások támogatása a gyáriparban, turizmusban, szolgáltató szektorban, kisvállalkozások ösztönzése). A kormány az Innovációs Alap segítségével szeretné ösztönözni az ökológiailag fenntartható fakitermelésen alapuló kisvállalkozásokat.

137

−

−

− − − −

(]]HONHWWVFpOYDOyVXOPDMGPHJIHQQWDUWKDWyPyGRQWiPRJDWMiNDN|]|VVpJHNHW LOOHWYHHOVHJtWLNDGHJUDGiOWHUGNKHO\UHiOOtWiViW Támogatások megvonása $ 0H]JD]GDViJL LOOHWYH D 9t]J\L pV (UGpV]HWL Minisztérium számos politikának a reformját kezdeményezte, hogy kiküszöbölje a környezeti szempontból fenntarthatatlan föld- és vízgazdálkodással kapcsolatos támogatásokat (pl. a nagy kereskedelmi farmok korábban annyi támogatást és |QW|]YL]HW NDSWDN KRJ\ D] PiU YHV]pO\H]WHWWH D IDUPHUHNHW pV D N|UQ\H]HWHW HJ\ LGXWiQ  Gazdasági eszközök bevezetése: A Nemzeti Vízpolitikához kapcsolódva gazdasági |V]W|Q]N sorát léptetik majd életbe, hogy a kevés hulladékú és hulladékmentes WHFKQROyJLiNDW WiPRJDVViN LOOHWYH FV|NNHQWVpN D Yt]IRUUiVRN HOV]HQQ\H]GpVpW $ 1HP]HWL 9t]W|UYpQ\ NpWIDMWD JD]GDViJL HV]N|]UO UHQGHONH]LN $] egyik: a vízdíjaknak a víz tényleges költségeihez és rendelkezésre álló mennyiségéhez való igazítása, a másik KXOODGpNGtMUHQGV]HUHN EHYH]HWpVH D] pOYL]HNEH |PO hulladékok esetén. Segélyek odaítélése: Különféle segélyek is rendelkezésre állnak a fenntartható IHMOGpVHOPR]GtWiViUD Törvényi szabályozás: Egyes környezetvédelmi törvényeket (pl. nemzeti Yt]W|UYpQ\   QHP]HWL HUGW|UYpQ\    PyGRVtWRWWDN D IHQQWDUWKDWy kereskedelem érdekében. Képzések beindítása: Léteznek a fenntartható fogyasztással és termeléssel foglalkozó képzések. Az Ipar és Üzlet a Környezeti Képzésben IyUXP IOHJ D] LSDUEDQKDV]QRVtWKDWyV]HPLQiULXPRNDWWDUWDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVUO Iskolai oktatási módszerek alkalmazása: Az iskolákban felhívják a figyelmet a N|]OHNHGpV iOWDO RNR]RWW N|UQ\H]HWL KDWiVRNUD WO LVNRODL WDQDQ\DJ OHV] D IHQQWDUWKDWyIHMOGpVpVN|UQ\H]HWWpPD

Megjegyzés: Nálunk is be kellene indítani, és hatékonnyá kellene tenni a fiatal korban HONH]GHWWIHQQWDUWKDWyIHMOGpVVHONDSFVRODWRVWpPiNWDQtWiViW(]WDN|UQ\H]HWL oktatás továbbfejlesztésével lehetne elérni. − Tájékoztatás: Gauteng és Mpumalanga tartományok dokumentumokat tettek közre D N|UQ\H]HWL KDWiVpUWpNHOpVUO .|Q\YHFVNpW DGWDN NL $ MiUPYHN ]HPDQ\DJ felhasználása 1997/98-ban" címmel, hogy a tulajdonosok körében szorgalmazzák az üzemanyag hatékonyabb felhasználását. A Környezeti Ügyek és Turizmus 0LQLV]WpULXP N|UQ\H]HWL NpUGpVHNNHO IRJODONR]y D KHO\L $JHQGD UO LOOHWYH HQQHN KHO\L pV QHP]HWL WHOMHVtWpVpUO V]yOy  PDJD]LQW DG NL D KHO\L V]HUYH]HWHN számára. − Intézményrendszer-módosítások: Környezeti Koordinációs Bizottság felállítása PDJDV V]LQW PLQLV]WpULXPRN N|]|WWL EL]RWWViJ, amely az államszervezetek N|UQ\H]HWL PN|GpVHLQHN |VV]HKDQJROiVipUW IHOHOV  $ /HJMREE J\DNRUODW NLIHMH]pVW YDJ\ RO\DQ WHYpNHQ\VpJHNUH KDV]QiOMiN DPHO\HN SpOGDpUWpNHN PiVRN számára, vagy olyan kezdeményezésekre és projektekre alkalmazzák, amelyek Np]]HOIRJKDWyDQPpUKHWHQIHQQWDUWKDWyPyGRQMDYtWMiND]pOHWV]tQYRQDODWLOOHWYH az emberek életfeltételeit. Ehhez kapcsolódóan egy „Legjobb gyakorlat” forráscentrum felállítása van folyamatban. Az átfogó Tanulás és Megfigyelések a 138

−

−

−

− − −

Környezetért (GLOBE) Központok NO|QE|] LVNROiNEDQ D N|UQ\H]HWYpGHOHP pV  monitoring fontosságára irányítják a figyelmet. Pénzjutalom odaítélése: Az Eskom Energiaszolgáltató nagyvállalat szponzorálja az ún. ETA Jutalmak SURJUDPRW DPHO\QHN FpOMD KRJ\ HOVHJtWVH D hatékonyabb energiafelhasználást $ GtMDNDW KDW NDWHJyULiEDQ RV]WMiN NL PH]JD]GDViJ LSDU NHUHVNHGHOPLpVPDJiQpStWNH]pVHNQNpVD]HQHUJLDLOOHWYHD]RNWDWiV Kezdeményezések, programok indítása: A Hatékony Világítás Kezdeményezés célja az energiafelhasználás csökkentése, a hatékonyság növelése, a kibocsátások csökkentése kompakt fénycsövek használatával. Az Ásványkincsek és Energia Minisztérium kezdeményezésének eredményeként a dízel kéntartalmát 0,55%-ról 0,33%-ra fogják csökkenteni. Reklám és marketing eszközök használata: Az energiahatékonysági projektet hirdetik a rádióban, valamint röpcédulák segítségével. Az Eskommal HJ\WWPN|GYHQHP]HWLWHOHYt]LyiOORPiVRNKLUGHWLND]HQHUJLDWDNDUpNRVViJRWpVD] energiahatékonysági projekteket. Adók bevezetése (ún. zöldadók, üzemanyagadók) Kutatási programok kivitelezése Helyi Agenda 21HN EHYH]HWpVH $ QHP]HWL IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLD KHO\L V]LQWWHOMHVtWpVpWVHJtWLHO

Megjegyzés: Hazánkban a települési környezetvédelmi programok továbbfejlesztésével lehetne elérni a WHOHSOpVL IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL stratégiák kidolgozását. Ehhez azonban fejlesztenünk kellene a szakemberképzést is. 3. $VWUDWpJLDpVD]D]WVHJtWSURJUDPRNLGNHUHWHL 7HNLQWHWWHODUUDKRJ\YDOyGLIHQQWDUWKDWyIHMOGpVVWUDWpJLDPpJQHPNpV]OWDQQDN érvényességi idejére nem található utalás a vizsgált forrásanyagokban. Egyedül a &RDO7HFK  NXWDWiVL SURJUDPEDQ IHGH]KHW IHO WiYODWRV LGNHUHW $ .|]~WL Közlekedésigazgatási Stratégia ezzel szemben mindössze 2004-ig szól.

4. Regionális szempontok érvényesülése, regionális programok Dél-Afrikában települési és tartományi IHQQWDUWKDWy IHMOGpVVHO NDSFVRODWRV SURJUDPRN HJ\DUiQW YDQQDN(]HNEHQpUYpQ\HVOQHN D PHJIHOHO QHP]HWL SULRULWiVRN (pl. Észak-Fokföld tartományban a projektek integrált, a szegénység megszüntetését célzó stratégiát alkalmaznak). Minden helyi önkormányzatnak rendelkeznie kell Integrált Fejlesztési Tervvel (IDP),DPHO\HND]HON|YHWNH]HQGpYEHQHJ\UHQDJ\REEMHOHQWVpJHWQ\HUQHNPDMG H]HNHW DODNtWMiN PDMG iW D QHP]HWL VWUDWpJLiQDN PHJIHOHOHQ  8J\DQDNNRU D tartományi kormányok, pl. Integrált Fenntartható Vidékfejlesztési Politikákat DODNtWDQDNNLIRO\DPDWEDQYDQ DPHO\HNHWYpOKHWHQILJ\HOHPEHNtYiQQDNPDMGYHQQL a nemzeti stratégiában. 139

A tartományi környezeti tagozatokból, a minisztériumokból és a dél-afrikai helyi önkormányzatok V]|YHWVpJpEO iOOy Környezeti Koordinációs Bizottság PHJN|QQ\tWL D NO|QE|] NRUPiQ\V]LQWHN N|UQ\H]HWL WHYpNHQ\VpJpQHN összehangolását. Megjegyzés (J\ HKKH] KDVRQOy |VV]HWpWHO D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVVHO IRJODONR]y koordinációs bizottság Magyarországon is fontos szerepet tölthetne be.

5. A megvalósítás biztosítékai $QHP]HWLIHQQWDUWKDWyIHMOGpVVWUDWpJLiYDONDSFVRODWEDQQLQFVYiODV]HEEHQD kérdésben, viszont arra vannak utalások, hogy a 5HNRQVWUXNFLy pV )HMOGpV 3URJUDP SULRULWiVDLQDN HOOHQU]pVH több esetben is megtörténik (információs rendszerek kialakításával). Érdekes fejlemény, hogy pl. a turizmus esetében hiányzik a fenntartható IHMOGpVL VWUDWpJLD XJ\DQDNNRU D PRQLWRULQJ PN|GLN e téren. Az Integrált .|UQ\H]HWJD]GiONRGiVpVD.|UQ\H]HWL+DWiVpUWpNHOpV3URJUDPIRO\DPDWRVDQHOOHQU]L DWXULV]WLNDLIHMOGpVWKRJ\DIHQQWDUWKDWyViJpUGHNpEHQPyGRVtWiVRNDWWHKHVVHQHN 6. A stratégia szektorális programokra való épülése $] HJ\HV JD]GDViJL V]HNWRURN IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL SURJUDPMDL HOWpU V]LQWHQ állnak: néhány már elkészült, többségük azonban még készül. Mivel átfogó nemzeti IHQQWDUWKDWyIHMOGpVVWUDWpJLDPpJQLQFVDszektorális programok összehangolása sem teljes. $  SRQW DODWW HPOtWHWW .|UQ\H]HWL .RRUGLQiFLyV %L]RWWViJ ±PLQW QHYpEO LV pU]pNHOKHW ± D N|UQ\H]HWL WHYpNHQ\VpJHN |VV]HKDQJROiViUD M|WW OpWUH (]W NHOOHQH WRYiEEIHMOHV]WLDNpVEELHNEHQ 7. A szektorok keresztkapcsolatai A környezeti kérdéseket figyelembe veszik a szektorális programok kialakítása során (pl. a környezetgazdálkodási tervekkel a kormány célja az, hogy a környezeti NpUGpVHNHW PLQGHQ WpUHQ LQWHJUiOMD D G|QWpVL PHFKDQL]PXVRNED  pV PHJILJ\HOKHW D NO|QE|] PLQLV]WpULXPRN N|]|WWL HJ\WWPN|GpV LV D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV HOpUpVH érdekében. A szektorális keresztkapcsolatok mélyebb elemzésére,VHQQHNPHJIHOHOHQ hatékony érvényesülésére eddig még nem került sor. (Az 1. pont alatt utaltunk egy ilyen típusú konkrét kapcsolatra, de ez csak esetlegesnek számít.) Az EU fenntartható stratégiájához való hasonlítás reálisan nem oldható meg egy olyan ország esetében, amelynek még nincs kész nemzeti stratégiája. Azonban annyi PHJMHJ\H]KHWKRJ\'pO$IULNDLVD]RNDWDYHV]pO\HNHWWDUWMDDOHJIHQ\HJHWEEQHND IHQQWDUWKDWyIHMOGpVUHQp]YHPLQWD](8(]pUWSODVDMiWJpSNRFVLKDV]QiODWKHO\HWWD tömegközlekedésre való áttérés mindkét esetben célként jelenik meg.)

140

5. Az OECD és a UNDP ajánlás a nemzeti fenntartható IHMOGpVVWUDWpJLDV]HUNH]HWpUHWDUWDOPiUD $] DOiEELDNEDQ HUVHQ W|P|UtWHWW YiOWR]DWEDQ EHPXWDWMXN D] 2(&' pV 81'3 N|]|VDMiQOiViWDQHP]HWLIHQQWDUWKDWyIHMOGpVVWUDWpJLiNV]HUNH]HWpUHpVWDUWDOPiUDD „Sustainable Development Strategies” c. könyv alapján. 1. $] RUV]iJ N|UQ\H]HWL iOODSRWYiOWR]iVDLW pV D IHMOGpV HGGLJL WUHQGMHLW iWWHNLQWHQL (Közelmúlt vizsgálata) A jelentésünkben elemzett nemzeti stratégiák közül a szlovák foglalkozik a OHJQDJ\REEWHUMHGHOHPEHQDNRUiEELLGV]DNKHO\]HWHOHP]pVpYHO Az arányosabb szerkezet érdekében a múlt elemzését külön kiadványban helyesebb részletesen elemezni, és magában a stratégiában már csak azokat a tényeket NHOO U|J]tWHQL DPHO\HN D M|YEHOL WHUYHN N|]YHWOHQ DOiWiPDV]WiViW NLLQGXOySRQWMiW jelentik. 2. $]RUV]iJOpWH]QHP]HWLV]LQWVWUDWpJLiLQDNWHUYHLQHNiWWHNLQWpVH – – – –

Nemzeti fejlesztési terv Szektorális és keresztszektorális tervek és stratégiák Nemzeti környezet- és természetvédelmi program (J\pEQHP]HWLV]LQWVWUDWpJLiNWHUYHN

Ezeket a stratégiákat és terveket abból a szempontból kell megvizsgálni és értékelni, hogy – PHQQ\LUHpUYpQ\HVOEHQQNDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVHOYH – ha nem érvényesül, módosítható-e ebben az irányban, – KD HOOHQWpWHV D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV HOYpYHO J\|NHUHVHQ ~M VWUDWpJLiW WHUYHW kell készíteni. 3. .RUPiQ\V]LQWIHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLDLEL]RWWViJYDJ\H]]HOD]RQRVV]LQW IyUXPPHJDODNtWiVD0HJIHOHOMRJRVtWYiQ\RNNDOIHOKDWDOPD]QL – 0HJKDWiUR]QL D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLiEDQ érdekelt felek körét és szerepüket a stratégia kialakításában ∼SROLWLNXVRNpViOODPLYH]HWN ∼ önkormányzatok, ∼ magán/vállalati szektor, ∼ társadalmi szervezetek.

141

– .LGROJR]QLD]IHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLDNpV]tWpVPHQHWUHQGMpW A 3. táblázat és 2. ábra segítséget nyújthat az érdekelt felek áttekintéséhez, egy NRUPiQ\]DWL V]LQW IHQQWDUWKDWy IHMOGpV VWUDWpJLDL EL]RWWViJ |VV]HWpWHOpQHN meghatározásához. A nemzeti stratégiák elemzése alapján is úgy látjuk helyesnek, ha ez a bizottság ÄSDUWQHUVpJL IyUXPNpQW´ PN|GLN pV QHPFVDN D VWUDWpJLD NpV]tWpVpEHQ MiWV]LN V]HUHSHW KDQHP WDUWyV V]HUHSHW NDS DQQDN PN|GpVpEHQ LV HOVVRUEDQ HOOHQU] NRRUGLQiOyLQIRUPiFLyN|]YHWtW funkciója révén. 4. Analízis – Meghatározni az érdekelt felek érdekeit, kapcsolatrendszerét és energiáit – A fenntarthatóság egzakt mérése és elemzése: ∼ ökológiai lábnyom, ∼ Human Development Index, ∼WHUPpV]HWLHUIRUUiVRNDQ\DJpVHQHUJLDV]iPtWiVRN  ∼ probléma-fák és oksági diagramok, ∼ fenntartható megélhetés elemzése, ∼ stratégiai környezeti hatásbecslés/vizsgálat. El kell dönteni, mit mérünk és hogyan mérünk (az indikátorok kiválasztása)! – (OHPH]QLDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVPHFKDQL]PXVDLWpVIRO\DPDWDLW ∼ elemezni a jogi kereteket, ∼ elemezni a gazdasági összefüggéseket, ∼ leírni, hogy a mechanizmusok hogyan kapcsolódnak egymáshoz, ∼ rendszerelemzés – keresztkapcsolatok. – )HQQWDUWKDWyIHMOGpVforgatókönyveket készíteni A nemzeti stratégiák elemzésénél számos indikátorral találkoztunk. Ezek az (8RUV]iJRNEDQ VHP HJ\IRUPiN $ PDJ\DU VWUDWpJLD NpV]tWLQHN ILJ\HOPpEH ajánljuk a brit és a hollandIHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLDLQGLNiWRUDLW Ugyancsak fontosnak tartjuk a stratégia megvalósításához szükséges módszerek OHtUiViW (EEO D V]HPSRQWEyO D OHJW|EE N|YHWHQG SpOGiW D svájci és az ír IHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLiEDQ találjuk. $NHUHV]WNDSFVRODWRNHOHP]pVpUODIHMH]HWEHQtUXQN $] 2(&' pV D 81'3 IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL IRUJDWyN|Q\YHN NpV]tWpVpW LV ajánlja. Ilyen csak a V]ORYiNIHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLiEDQIRUGXOHOGHD]LV HOpJJpHUOWHWHWW $±IHQQWDUWKDWyIHMOGpV(8LQWHJUiFLyQpONO %±IHQQWDUWKDWyIHMOGpV(8LQWHJUiFLyYDO 0LYHODGRORJHOGOWDNpWIpOHIRUJDWyN|Q\YQHNQLQFVpUWHOPH 142

Parlament

- Független akadémiák és kutatóintézetek - NGO-k és NGO-koalíciók Elnök - Egyéb közösségi szervezetek, csoportok - Kabinet  =iUWN|U& |QNpQWHV V]HUYH]HWHN - Szövetségi minisztériumok  (UIRUUiVKDV]QiODWUD WiUVXOW HJ\HVOHWHN szövetségek (farmerek, vadászok stb.) - Kormányhivatalok - Szubnacionális hatóságok - Környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos szervezetek minden szinten  (PEHUL IHMOGpVVHO pV MRJJDO NDSFVRODWRV Kormány által támogatott szervezetek testületek - Helyi lakosság szervezetei - Kutatóintézetek - Szakmai társulások - Oktatási intézmények - Politikai pártok és csoportok  )HJ\YHUHV HUN  6HJpO\H] pV MyOpWL V]HUYH]HWHN - Bíróságok  ,VNROiN WDQiURN pV V]ON V]HUYH]HWHL  (UIRUUiVNH]HO KDWyViJRN - Egyházi és vallási csoportok, intézmények és hivatalok - Szakszervezetek - Kvázi autonóm NGO-k  1V]|YHWVpJHN pV ±FVRSRUWRN - Kampány-csoportok

Civil társadalom - Bankok és pénzügyi intézmények - Ipari társulások, egyesületek - Kicsi és középvállalkozások - Informális vállalkozások - Kereskedelmi kamara - Üzleti kerekasztalok - A média - Vállalkozásfejlesztési ügynökségek

Magánszektor

$QHP]HWLIHQQWDUWKDWyIHMOGés stratégiájában a legfontosabb érdekeltek listája

Kormányzati szint Törvényhozás

3. táblázat.

- Multilaterális fejlesztési bankok  .pWROGDO~ IHMOHV]WpVW VHJtW kooperációs ügynökségek - Multinacionális/globális szervezetek (pl. ENSZ-hivatalok) - Nemzetközi NGO-k - Regionális segélyszervezetek - Országok regionális koalíciói (pl. EU, ASEAN stb.)

Regionális és nemzetközi szervezetek

A többi stratégia legfeljebb részkérdésekben vet fel lehetséges forgatókönyveket (pl. CO2-emisszió csökkentésével kapcsolatban.) 5. 5pV]YpWHODIHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLiEDQ – A stratégia megalkotásában érdekelt felek feladatainak megfogalmazása. – $VWUDWpJLDYpJUHKDMWiViEDQHOYiUKDWyWHYpNHQ\VpJHND]pUGHNHOWIHOHNWO – A nemzeti és a helyi stratégiák összehangolása A stUDWpJLD PHJDONRWiViEDQ pUGHNHOW IHOHN IHODGDWDLW HJ\pUWHOPHQ PHJ NHOO határozni. Ennek tervezéséhez segítséget nyújthat a 4. táblázat. A fenntartható IHMOGpV KiURP SLOOpUpQHN WpQ\H]L D NLGROJR]DQGy UpV]IHODGDWRNDW D OHKHWVpJHV partnerek pedig az adott részfeladatok kidolgozásában potenciálisan alkalmas HJ\WWPN|GPXQNDFVRSRUWRNDWMHOHQWLN $ QHP]HWL pV D KHO\L VWUDWpJLiN |VV]HKDQJROiViEDQ D VWUDWpJLiN NpV]tWL IRQWRV szerepet játszhatnak. A 3. ábra MyO PXWDWMD D KHO\L pV D UHJLRQiOLV NpSYLVHON fontosságát ebben a feladatban.

6. Kommunikáció – Információs, oktatási és kommunikációs stratégia és cselekvési terv kidolgozása. (Fontos a társadalom minél több csoportjának tájékoztatása, aktivizálása.)

7. Stratégiai döntések – Közép-és hosszú távú célok, ezekkel kapcsolatos döntések – Akciótervek ±$IHQQWDUWKDWyIHMOGpVWVHJtWLQWp]PpQ\HNIHMOHV]WpVH $ IHQQWDUWKDWy IHMOGpVVHO NDSFVRODWRV VWUDWpJLDL G|QWpVKR]iVUyO D] LQWp]PpQ\L mechanizmusok vizsgálata során az 5. fejezetben adtunk tájékoztatást.

8. A stratégia financiális alapjai Piaci PHFKDQL]PXVRNHOWpUEHKHO\H]pVH A nemzeti stratégiák közül különösen a brit, a svájci, az ír és az Egyesült Államok stratégiájában találunk példákat a piaci mechanizmusokra, a stratégia ILQDQV]tUR]iViQDNVRNUpWPyGV]HUHLUH

145

4. táblázat.

A fenntarthaWyIHMOGpVVWUDWpJLDNLGROJR]iViEDQpUGHNHOWSDUWQHUHNpV munkacsoportok (UNDP és OECD 2002 nyomán, módosítva) A táblázat a feladatok tervezéséhez nyújthat segítséget.

$ IHQQWDUWKDWy IHMOGpV WpQ\H]L Környezet- és 7iUVDGDOPL IHMOGpV *D]GDViJL IHMOGpV természetvédelem Lehetséges partnerek

- Lakásépítés - Társadalmi szolgáltatások - Közbiztonság - Környezetbiztonság

- Közlekedés - Munkahelyteremtés - Turizmus - Ipari technológiák fejlesztése  0H]JD]GDViJ - Szolgáltató szektor

- Szennyezés mérséklése - Zöldterületek fejlesztése - Hulladékkezelés - Ökológiai hálózat - Tájvédelem és rehabilitáció

A) Helybeli lakosság  VSHFLiOLV HPEHUFVRSRUWRN QN

fiatalok, bennszülött emberek)

 D N|]|VVpJHN YH]HWL

- családok - tanárok B) Helyi szervezetek - szövetkezetek, szövetségek - vallási csoportok  QV]|YHWVpJHN  VSHFLiOLV pUGHNOGpV& FVRSRUWRN C) Független szektor - nem kormányzati szervezetek - akadémiá(k) - média - politikai pártok - szakszervezetek D) Magán/vállalkozói szektor - környezeti szolgáltatási ügynökségek - kisvállalkozások, szövetkezetek, - bankok E) Helyi önkormányzatok és társulások  YiODV]WRWW WLV]WVpJYLVHON  YH]HW WLV]WYLVHON - a végrehajtásban dolgozók - regionális társulások F) Nemzeti/regionális kormányzat  WHUYH] LQWp]HWHN - közszolgáltatások - szolgáltató ügynökségek - pénzügyi szervezetek

146

147

9. Monitoring és értékelési rendszer %HOVpVNOVPRQLWRULQJ %HOVD]pUGHNHOWIHOHNiOWDOYpJ]HWWPRQLWRULQJ .OVIJJHWOHQV]DNHPEHUHN/ testületek által végzett monitoring)

148

0yGV]HUWDQLMDYDVODWDPDJ\DUIHQQWDUWKDWyIHMOGpVL VWUDWpJLDWpQ\H]LQHNpVNHUHV]WNDSFVRODWDLQDN UHQGV]HUHOYHOHP]pVpUH 0LQW D]W D  NLYiODV]WRWW RUV]iJ IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLiMiQDN elemzésekor megállapítottuk, a stratégiák túlnyomó részében legfeljebb utalások V]LQWMpQ WDOiONR]XQN D KiURP SLOOpU LOO D] HJ\HV V]HNWRUiOLV WpQ\H]N LQWp]NHGpVHN keresztkapcsolataival. Ugyanakkor a valóságos társadalmi, gazdasági és környezeti N|OFV|QNDSFVRODWRN HUVtWKHWLN YDJ\ J\HQJtWKHWLN HJ\PiVW H]iOWDO VHJtWKHWLN YDJ\ pSSHQDNDGiO\R]KDWMiNDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVpUYpQ\HVOpVpW $] DOiEELDNEDQ U|YLG PyGV]HUWDQL SpOGiW PXWDWXQN EH D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV VWUDWpJLDWpQ\H]LQHNpVNHUHV]WNDSFVRODWDLNQDNUHQGV]HUHOYHOHP]pVpUH A 4. ábrán OiWMXN D IEE WpQ\H]N KiURP V]LQWMpW $ OHJPDJDVDEE V]LQW D] DODSYHWFVHOHNYpVLLUiQ\RNDWPHJKDWiUR]ypolitika,DN|]YHWtWV]LQWHWD]eszközök és módszerek képviselik, míg a cselekvési szinten a társadalmi, a gazdasági és környezeti folyamatok sokaságát találjuk. A rendszer irányítója a politika, ugyanakkor a WpQ\H]NQHNYDQEL]RQ\RV|QPR]JiVXNLV 0LYHODIHQQWDUWKDWyIHMOGpVDtársadalmi, a gazdasági és a környezeti WpQ\H]N kölcsönhatásainak HUHGPpQ\HNpQW YDOyVXO PHJ D] H]HNKH] N|]YHWOHQO UHQGHOKHW politikák: a szociálpolitika és biztonságpolitika a társadalmi folyamatokat befolyásolja; a népesedés- és gazdaságpolitika D QpSHVHGpVUH pV D JD]GDViJL iJD]DWRN PN|GpVpUH fejti ki hatását; míg a környezetpolitika a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos tevékenységeket határozza meg. Ezek a politikák egymással is kölcsönkapcsolatban vannak. Nem nehéz belátni, hogy pl. a gazdaságpolitika valamennyi más politikára hatással van és viszont: azok is módosíthatják a gazdaságpolitikát. $ SROLWLNiN pV D WiUVDGDOPL IRO\DPDWRN N|]|WW D N|]YHWtW HV]N|]UHQGV]HU PHJKDWiUR]y HOHPH D] DGRWW WiUVDGDORPEDQ PN|G intézményrendszer, amelyet támogat a tudomány és az oktatás. Ez utóbbiak közvetlenül is hatnak a társadalomra. A közgazdasági szabályozók és az információs rendszerek ugyancsak az eszközök, PyGV]HUHNWiUKi]iWJ\DUDStWMiND]LQWp]PpQ\UHQGV]HUPN|GpVpWVHJtWKHWLN A tényleges folyamatok a harmadik szinten az ábra alsó felében játszódnak le. Ha pl. egy helyes gazdaságpolitikai döntés születik a PH]JD]GDViJWiPRJDWiViUD az nemcsak a PH]JD]GDViJ WiPRJDWiViUD D] QHPFVDN D PH]JD]GDViJL WHUPHOpV PHQQ\LVpJpUH pVYDJ\ PLQVpJpUH J\DNRUROKDW KDWiVW KDQHP SO ~M PXQNDKHO\HN létesítése révén csökkentheti a munkanélküliséget. $ WiPRJDWiV MHOOHJpWO IJJHQ segítheti vagy akadályozhatja a nemzeti ökológiai hálózat kialakítását, hozzájárulhat a tájvédelemhez vagy éppen a tájromboláshoz. Vagyis mindezek elemzése szükséges PpJ D JD]GDViJSROLWLNDL G|QWpVKR]iV HOWW  KRJ\ HOUH HOG|QWKHVVN D] DGRWW LQWp]NHGpVPHJIHOHOHDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVHOYpQHN

149

150

Vizsgáljunk meg egy másik esetet. Ha a lakásépítés WiPRJDWiViQDN D] D] DODSYHW FpOMDKRJ\DILDWDOKi]DVRNDWPLQpOHOEEODNiVKR]MXWWDVVXNH]KRVV]~WiYRQNHGYH] hatást fog gyakorolni a népesedési folyamatra. (Közismert hazánk gyorsan fogyó QpSHVVpJH pV D] HEEO DGyGy WiUVDGDOPL JRQGRN D] HOWDUWRWW QpSHVVpJ DUiQ\iQDN növekedése, a társadalom- és egészségbiztosítás problémái stb.) Nem mindegy azonban, milyen új lakások épülnek: energiatakarékosak vagy -pazarlók. Ez utóbbi HVHWEHQ Q D környezetszennyezés PpUWpNH $] VHP N|]|PE|V KRJ\DQ PN|GLN D] pStWLSDU N|UQ\H]HWV]HQQ\H] YDJ\ N|UQ\H]HWNtPpO PyGRQ $] ~M ODNiVRN építési helyszínének PHJIHOHO NLYiODV]WiVD pV D N|UQ\H]HWEDUiW pStWNH]pV D ]|OGWHUOHWHN fejlesztését vonhatja maga után: ez a fenntarthatóság irányába hat. Ha azonban az új építkezés a zöldterületek rovására terjeszkedik, és nem pótolják a hiányokat, az hosszú távon fenntarthatatlan folyamatot táplál. A fellendül pStWNH]pVHN NHGYH]N D PXQNDKHO\WHUHPWpV D] pStWLSDU M|YHGHOPH]VpJH D EHIL]HWHWW DGyN UpYpQ D OHJiWIRJyEE WiUVDGDOPL FpORNKR] Q\~MWRWW támogatás a fenntartható társadalom megvalósulását segíti. Az ábra és a bemutatott két példa FVDN MHO]pV pUWpN $ WpQ\H]N N|]|WWL kapcsolatrendszer a valóságban sokkal bonyolultabb, de a szükséges elemzések jellege az itt leírtakhoz hasonló kell, legyen. (UUH NXWDWyNEyO pV J\DNRUODWL V]DNHPEHUHNEO iOOy FVRSRUWRN WQQHN D legalkalmasabbaknak. A nemzeti fenntarWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLD NpV]tWpVpKH] MDYDVROMXN LO\HQ munkacsoportok összeállítását. A munkacsoportok szakmai összetételéhez támpontot DGKDW D]  IHMH]HWEHQ WiUJ\DOW D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVEHQ pUGHNHOW IHOHN OLVWiMD (4. táblázat).

151

7. Összefoglalás

Az alábbiakban oly módon foglaljuk össze az egyes országok fenntartható IHMOGpVVWUDWpJLiMDWDUWDOPLPyGV]HUWDQLHOHP]pVpQHNOHJOpQ\HJHVHEE PHJiOODStWiVDLW hogy azok a 0HJEt]yV]iPiUDJ\RUVDQiWWHNLQWKHWpUYUHQGV]HUOV]ROJiOMDQDNa PDJ\DUVWUDWpJLDWDUWDOPLPyGV]HUWDQLHONpV]tWpVpYHONDSFVRODWEDQ

1. $ IHQQWDUWKDWy IHMOGpV KiURP SLOOpUpQHN pUYpQ\HVOpVH D QHP]HWL stratégiákban Németország A stratégia viszonylag sokat foglalkozik a társadalmi pillérrel. Kiemelt témák N|]p WDUWR]LN D IRJODONR]WDWRWWViJ D] |UHJHG WiUVDGDORP SUREOpPiMD D külföldiek integrálódása, a családok perspektívája. A környezet és a gazdaság kölcsönhatásait kiegyensúlyozottan tárgyalja. Nagy-Britannia $ VWUDWpJLD  SLOOpUUO V]yO V]RFLiOLV IHMOHV]WpV N|UQ\H]HWYpGHOHP N|UOWHNLQW HUIRUUiVKDV]QiODWJD]GDViJLQ|YHNHGpV(]WDUWDOPLODJQHPW|EEPLQWD](8 SLOOpUH $] HUIRUUiVKDV]QiODW UpV]EHQ D JD]GDViJKR] UpV]EHQ D környezetvédelemhez tartozik.) Kiemelt prioritások: D] |UHJHG WiUVDGDORP SUREOpPiL HJpV]VpJJ\L KHO\]HW WXGiVV]LQWHPHOpVHW|PHJN|]OHNHGpVIHMOHV]WpVHEQ|]pVFV|NNHQWpVV]HJpQ\VpJ pV PXQNDQpONOLVpJHOOHQL KDUFQNKHO\]HWHODNiVSROLWLND PLQVpJL JD]GDViJL növekedés. Hollandia Nagy hangsúlyt fektetnek a környezeti kérdésekre, de a másik két pillérrel is PHJIHOHO PpUWpNEHQ IRJODONR]QDN $ YLV]RQ\ODJRV NLHJ\HQV~O\R]RWWViJ MHOOHP]DVWUDWpJLiUD Írország $] (8 IHQQWDUWKDWy IHMOGpV VWUDWpJLiMiQDN PHJIHOHOHQ  SLOOpUUO V]yO Leghangsúlyosabb a gazdaság, legkevésbé kidolgozott a szociális pillér. A környezetvédelmi szempontok integrálása a gazdasági stratégiába többnyire PHJIHOHOHQVLNHUOW Kiemelt prioritások: PXQNDKHO\WHUHPWpV D WiUVDGDORP HO|UHJHGpVpEO DGyGy SUREOpPiN NH]HOpVH PH]JD]GDViJL WHUPHOpV LQWHQ]LILNiOiVD H] HOOHQWPRQG D N|UQ\H]HWYpGHOHPQHN DJD]GDViJYHUVHQ\NpSHVVpJpQHNPHJU]pVH

152

Görögország A nem végleges stratégiában 3 pillér, amelyek közül a szociális pillér hangsúlyos. Kiemelt prioritások: ODNiVKHO\]HW Q\XJGtMDN HO|UHJHG WiUVDGDORP  HJpV]VpJJ\ Yt]YpGHOHP HUGYpGHOHP WHQJHUSDUWRN pV WHQJHUHN YpGHOPH ELRGLYHU]LWiV IHQQWDUWKDWy HQHUJLDJD]GiONRGiV WXUL]PXV PH]JD]GDViJ pV vidékfejlesztés. Lengyelország A stratégia 3 pillérrel foglalkozik, a bevezetésben nem tesz különbséget közöttük. .pVEEDJD]GDViJLpVDN|UQ\H]HWLWpPiNNDSQDNQDJ\REEKDQJV~O\W Kiemelt prioritások: energiagazdálkodás, közlekedés, demográfiai gondok megoldása. A fentieken kívül a stratégia hangsúlyosan foglalkozik több gazdasági ágazattal: PH]JD]GDViJHUGJD]GiONRGiVWXUL]PXVNHUHVNHGHOHP Továbbá: egészségügy, hulladékgazdálkodás. Csehország A 3 pillér közül a környezetvédelmi a leghangsúlyosabb, legkevésbé foglalkoznak a szociális problémák megoldásával. Kiemelt prioritásokat nem határoznak meg. Ugyanakkor a csatlakozó programok a degradált környezet rehabilitását, a fenntartható területgazdálkodást, a nyersanyag- és energiafelhasználás csökkentését, a társadalom „fenntarthatósági tudatának” fejlesztését, a gazdasági szabályozóeszközök szerepének növelését célozzák. Szlovákia $ VWUDWpJLD VDMiWRVViJD KRJ\ QHP  SLOOpUUO KDQHP  HJ\HQUDQJ~ WHUOHWUO szól: – kulturális és történelmi terület, – szociális terület, – gazdasági terület, – környezeti terület, – intézményi terület, – nemzetközi kapcsolatok területe. Egyesült Államok $SLOOpUN|]ODJD]GDViJDOHJHUVHEEDV]RFLiOLVDOHJJ\HQJpEE Kiemelt prioritásokat nem határoznak meg. A legfontosabb témaköröknek az DOiEELDNDWPLQVtWLN – egészség és környezet, – gazdasági haladás, – természeti környezet védelme, – fenntartható, élheWWHOHSOpVHN

153

– polgári részvétel a feladatok megoldásában, – népesedési kérdések, ±QHP]HWN|]LIHOHOVVpJYiOODOiV – oktatás, ±JRQGRVNRGiVHWLNDLDODSRNHUVtWpVH  Kanada $KiURPSLOOpUQHNN|]HOHJ\HQOV~O\WLJ\HNH]QHNDGQLDVWUDWpJLiEDQ Kiemelt prioritások: szociális és kulturális szempontok. (A kormány valamennyi PLQLV]WpULXPQDN N|WHOH] IHODGDWNpQW DGWD H V]HPSRQWRN pUYpQ\HVtWpVpW D V]HNWRUiOLVVWUDWpJLiEDQ 7|EESURJUDPH]WDNpWSULRULWiVWHUVtWL Dél-Afrika Az ország viszonylagos elmaradottsága miatt a szociális kérdések a leghangsúlyosabbak. Kiemelt prioritások: D V]HJpQ\VpJ FV|NNHQWpVH D] pOHWPLQVpJ MDYtWiVD QHPHN pVWiUVDGDOPLFVRSRUWRNN|]|WWLHJ\HQOVpJ  $ QHP]HWL IHQQWDUWKDWy IHMOGpV VWUDWpJLiN PHJYDOyVtWiViQiO KDV]QiOW módszerek Az alkalmazott módszerek változatossága és sokasága miatt az alábbiakban RUV]iJRQNpQWFVDNQpKiQ\MHOOHP]PyGV]HUWHPHOQNNL Németország $ QpPHW VWUDWpJLiEDQ QDJ\ MHOHQWVpJHW WXODMGRQtWDQDN D] indikátoroknak, a prioritások meghatározásának, a törvényeknek és rendeleteknek, a kormány és a gazdasági ágazatok közötti egyezményeknek. Emellett szerveznek programokat, NDPSiQ\RNDWNpV]tWHQHNNO|QE|]iJD]DWLWHUYHNHW Nagy-Britannia .XOFVV]DYDN LQQRYiFLy KDWpNRQ\ViJ DGyUHIRUP V]HQQ\H] IL]HW HOY szabványok, emisszió-kereskedelem. .HGYH]WHYpNHQ\VpJHNWiPRJDWiVDDGyFV|NNHQWpVVHON|OFV|Q|NNHOYLVV]DQHP WpUtWHQGWiPRJDWiVVDO Írország Jogi eszközök: új jogszabályok bevezetése. Gazdasági eszközök: támogatások, ökoadók, árpolitika. Környezeti menedzsement-rendszer. Nyilvánosság szerepe. (Mindezeket elég részletesen tárgyalja a stratégia.)

154

Görögország Ökocímkék rendszere Pilot-projektek módszere Adónövelés nemkívánatos hatások elérésére Alapítványok: pénzügyi támogatások.

Lengyelország gQNpQWHVV]HU]GpVHND]iOODPpVLSDUYiOODODWRNN|]|WW Ä6]pJ\HQOLVWD´$OHJV]HQQ\H]EEYiOODODW Kritikus terhelések határértékei Költség/haszon elemzés a környezeti hatások figyelembevételével Csehország Környezetbarát technológiák bevezetése Monitoring-rendszerek kiépítése (J\WWPN|GpVHNDN|]|VSUREOpPiNPHJROGiViEDQ Információs rendszerek kialakítása Segélyek felhasználása .HGYH]PpQ\HVKLWHOHNNHGYH]IRO\DPDWRNWiPRJDWiViUD Támogatások rendszerének kidolgozása Tudatformálás (oktatás, képzés, média) Intézményrendszer fejlesztése Szlovákia SWOT-analízist alkalmaznak. .pWIRUJDWyN|Q\YHWLVPHUWHWQHNDWiUVDGDORPIHMOGpVpUH 1. a negatív trendek túlsúlyával: Nulla Forgatókönyv, 2. az EU-csatlakozással: Integrációs Forgatókönyv. Svájc Összhang megteremtése a kereskedelmi szabályozások és a nemzetközi környezetvédelmi egyezmények között, .|UQ\H]HWL|V]W|Q]NDGyN Integrált termékpolitika, Oktatás és informatika fejlesztése ,GVHNpVKiWUiQ\RVKHO\]HWHNEL]WRVtWiVD +DQJHOQ\HOJXPLN|SHQ\HNPLOOLyMiUPUH 0LQVpJLYpGMHJ\YpGHWWWHUPpV]HWLWHUOHWHNV]iPiUD „Lágy turizmus” –helyi termékek értékesítése Nemzetközi környezetvédelmi intézmények támogatása Regionális tervezés törvénye Lakástámogatási törvény Tervezési polLWLNDLUiQ\HOYHLDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVV]HOOHPpEHQ Kohéziós alap az elmaradott régiók számára Vasútfejlesztési program (kamionok vasútra terelése)

155

Biztonságpolitika széles értelmezése Multilaterális politikai eszközök Egyesült Államok Jogi eszközök: új jogszabályok alkotása Gazdasági eszközök: – támogatások, kedvezményes hitelek, – módosított adórendszer, ökoadók, – szennyezési jogok kereskedelme Környezeti menedzsment-rendszer Nyilvánosság szerepe Kanada Következetes környezetpolitika Adók, támogatások Törvényi szabályozás Dél-Afrika Jelentések, esettanulmányok készítése Monitoring-rendszerek kiépítése Támogatások nyújtása Támogatások megvonása Segélyek odaítélése Intézményrendszer fejlesztése Reklám és marketing eszközök Kutatási programok Helyi Agenda 21-ek kidolgozása, bevezetése $VWUDWpJLiNpUYpQ\HVVpJLLGHMHLGWiYODWRN Németország $VWUDWpJLDLFpONLW]pVHNPHJYDOyVtWiViWW|EEQ\LUHUHWHUYH]LN Nagy-Britannia $] HOV NpW VWUDWpJLD  pYUH V]yOW D MHOHQOHJ pUYpQ\EHQ OpY 2010-ig határoz PHJFpONLW]pVHNHWpYXWiQIHOOYL]VJiOMiN  Hollandia 1LQFV KDWiUR]RWW LGNHUHW WiYODWL FpORN 2030-ig (évente jelentések, négyévente nagyobb felülvizsgálat). Írország 1997-benkészült a stratégia, KDWiUR]DWODQ LGUH V]yOW a legtávolabbi konkrét KDWiULG

156

Görögország Nincs stratégia, FVDN HO]HWHV WHUYHN $ 1HP]HWL .|UQ\H]HWYpGHOPL 3URJUDP 6 éves periódusokra szól (1994-1999, 2000-2005). Lengyelország +RVV]~WiY~IHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLDPoland 2025). Ebben rövid (2002), N|]pS pVKRVV]~WiY~ KDWiULGNHWDGQDNPHJ Csehország Nincs konkrét érvényességi ideje, de 10-15 éves távlatban jelölnek ki megvalósítandó célokat. Szlovákia Nincs konkrét érvényességi ideje,VWDNRQNUpWKDWiULGNHWLVNHUOLN Svájc $ IHQQWDUWKDWy IHMOGpV VWUDWpJLD pUYpQ\HVVpJpQHN LGWDUWDPD 6 év, de vannak távlati utalások Egyesült Államok Nincs konkrét érvényességi ideje,DOHJJ\DNUDEEDQHPOtWHWWLGWiYODW10-15 év. Kanada 3 éves periódusokat IRJ iW $] HOV VWUDWpJLD pUYpQ\HVVpJH  $ második stratégia érvényessége: 2001-2003. Dél-Afrika -yYiKDJ\RWW VWUDWpJLD PpJ QLQFV $] HO]HWHV DQ\DJEDQ V]HUHSO OHJJ\DNRULEE LGWiYODW4 év.

4. A regionális szempontok érvényesülése a nemzeti stratégiákban Németország )OHJDPH]JD]GDViJLFpONLW]pVHNpVPyGV]HUHNN|]|WWV]HUHSHOQHNUHJLRQiOLV szempontok, de a közlekedési fejlesztéseknél is kitérnek a volt NDK és NSZK adottságaira. Nagy-Britannia $ EULW VWUDWpJLiYDO |VV]KDQJEDQ OpY nemzeti stratégiát készített: Skócia, Wales és Észak-Írország. Anglia IHQQWDUWKDWy IHMOGpV VWUDWpJLiMD UpV]H D EULW stratégiának. Néhány szektorális stratégiának is vannak regionális sajátosságai.

157

Hollandia Tartományi és települési V]LQW IHQQWDUWKDWy IHMOGpV VWUDWpJLiN LV NpV]OWHN D nemzeti stratégiával összhangban. A regionális stratégiákban nagy hangsúlyt kapnak a környezetvédelmi szempontok. A települések egyharmadának van IHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLiMD Írország Külön regionális stratégiák nem készültek. A területileg illetékes hatóságok IHODGDWD D QHP]HWL VWUDWpJLD UHJLRQiOLV WHUOHWL  DONDOPD]iVD WO Területi Fenntarthatósági Fórumokat rendeznek. Görögország 6WUDWpJLD PpJ QLQFV $] HO]HWHV GRNXPHQWXPRNEDQ D UHJLRQDOLWiV QDJ\REE léptékben (nemzetközi szinten, pl. Balkán régió) érvényesül, mintsem országon belül. A regionalitás belföldön a Regionális Fejlesztési Programban (2000-2006) pUYpQ\HVO(QQHNYDQQDNIHQQWDUWKDWyIHMOGpVLHOHPHL Lengyelország $QHP]HWLIHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLDPHOOHWWHONpV]OWD„Longterm Strategy for Regional Development” program. A 2. Nemzeti Környezetvédelmi Cselekvési Programban ugyancsak foglalkoznak a regionális kérdésekkel (pl. UHJLRQiOLV|NRDGyNNO|QE|]WHUOHWHNUHpUYpQ\HVHOtUiVRNVWE Csehország $ QHP]HWL IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLiEDQ QHP pUYpQ\HVOQHN D UHJLRQiOLV V]HPSRQWRN eU]pNHOKHW D]RQEDQ D] D W|UHNYpV KRJ\ D PHJOpY regionális stratégiai terveket D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV V]HOOHPpEHQ PyGRVtWViN $ NpV]O helyi Agenda 21. programoknak is fontos szerepet szánnak a regionalitás érvényesülésében. Szlovákia $ IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLiYDO SiUKX]DPRVDQ W|EE WHUY SURJUDP koncepciókészült, amely az ország regionális sajátosságait figyelembe veszi: Regionális Fejlesztés Nemzeti Terve, Vidékfejlesztési Terv (1999), Szlovákia Területi Fejlesztésének Koncepciója (2001), A Közigazgatás Decentralizációjának és Modernizációjának Koncepciója (2000). Svájc $ IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLD FVDN XWDOiVRN V]LQWMpQ IRJODONR]LN D UHJLRQiOLV NpUGpVHNNHO )RQWRVQDN PLQVtWL D Szövetségi Tanács és a kantonok HJ\WWPN|GpVpW D] LQIUDVWUXNW~UD IHMOHV]WpVpYHO NDSFVRODWEDQ foglalkozik a hegyvidéki területek hátrányos helyzetével. A stratégiában nem szerepel, hogy a kantonok készítenek-e regionális IHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLiNDW

158

Egyesült Államok A stratégiai jelentés javaslatainak végrehajtására két új fórumot hoztak létre: a Fenntartható Közösségek Központját, és a )HQQWDUWKDWy )HMOGpV 5HJLRQiOLV Tanácsát(]HNDV]HUYH]HWHNVHJtWLNDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVHOYpQHNUHJLRQiOLVpV KHO\L V]LQW pUYpQ\HVOpVpW .O|Q|VHQ D )HQQWDUWKDWy )HMOGpV 5HJLRQiOLV 7DQiFVDLVHJtWLNDVWUDWpJLDUHJLRQiOLVV]LQWJ\DNRUODWLYpJUHKDMWiViW Kanada A Kanadai Környezetvédelmi Miniszterek Tanácsában a tartományi (provincial) és a területi (territoral) kormányok környezetvédelmi miniszterei is teljes jogú WDJRN )OHJ N KLYDWRWWDN pUYpQ\HVtWHQL D UHJLRQiOLV V]HPSRQWRNDW pV |VV]HKDQJROQLDQHP]HWLpVDUHJLRQiOLVV]LQWW|UYpQ\HNHWWHYpNHQ\VpJHNHW Dél-Afrika -yYiKDJ\RWW VWUDWpJLD QLQFV GH YDQQDN D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVVHO NDSFVRODWRV tartományi és települési programok. Helyi önkormányzatok készítettek Integrált Fejlesztési Tervet, a tartományi kormányok pedig kialakítják az Integrált Fenntartható Vidékfejlesztési Politikájukat. $IHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLiNPHJYDOyVtWiViQDNEL]WRVtWpNDL Németország A kormány kétévenként írásban köteles jelentést tenni a parlament (Bundestag) V]iPiUDDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLDPHJYDOyVtWiViQDNKHO\]HWpUO A jelentés alapja: 21 meghatározott indikátor alapján elemezni kell a változásokat és javaslatokat kell tenni az esetleges problémák megoldására. Nagy-Britannia A kormány minden évben értékeli a tapasztalatokat több, mint 40 indikátor alapján. Az értékelést publikálják, V HUUO EiUNL YpOHPpQ\W MXWWDWKDW HO D kormányhoz e-mailen vagy postán. A véleményeket hasznosítják a stratégia megvalósításakor. Hollandia A kormány, ill. a mindenkori PLQLV]WHUHOQ|NIHOHOV a stratégia megvalósításáért. Meghatározott indikátorok segítségével rendszeresen felülvizsgálják az HOUHKDODGiVW (a RIVM évente, a kormány négyévente). A stratégia PHJYDOyVtWiViUDD*13iWEL]WRVtWMiNWRYiEEi D PDJiQWNpQHN LV NRPRO\ szerepe van a finanszírozásban. Írország $IHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLDPHJYDOyVtWiViQDNOHJIEEHOOHQUHDNRUPiQ\. $ VWUDWpJLD pV D FVDWODNR]y SURJUDPRN HOOHQU]pVpKH] NLGROJR]iV DODWW YDQ D stratégiai környezeti hatásvizsgálat alkalmazásának módszere. A minisztériumok rendszeresen (a gyakoriság nem ismert) jelentést készítenek a Környezetvédelmi

159

Ügynökség számára, az pedig tájékoztatja a kormányt. A IHQQWDUWKDWy IHMOGpV Nemzeti Bizottsága is rész vesz az országos (szektorális) politikák felülvizsgálatában, és a módosításokra javaslatot tehet. Görögország $VWUDWpJLDpVHOOHQU]pVpQHNPyGV]HUHLMHOHQOHJNLGROJR]iVDODWWYDQQDN Lengyelország A PHJOpY HOOHQU] pV PRQLWRULQJUHQGV]HUHNHW KDV]QiOMiN H]HN HOVVRUEDQ N|UQ\H]HWYpGHOPL MHOOHJHN  D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLD PHJYDOyVXOiViQDN HOOHQU]pVpKH]1HPV]yOQDNHQQHNPyGMiUyOJ\DNRULViJiUyO Csehország A stratégia kimondja, hogy annak PHJYDOyVXOiViW LGQNpQW PHJ NHOO YL]VJiOQL Ehhez az indikátorok használatát és hatékony monitoring-rendszerek PN|GWHWpVpW WDUWMD V]NVpJHVQHN $] HOOHQU]pV J\DNRULViJD pV D PyGV]HUHN pontosabb körvonalazása hiányzik.) Szlovákia $ VWUDWpJLD NpV]tWL V]HULQW D PpJ NpV]OEHQ OpY DNFLyWHUYHN garantálják a IHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLD megvalósítását. Évente országjelentést készítenek, H]W D] (16=KH] LV HONOGLN $ IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLiYDO NDSFVRODWRV intézményeket és a tudományos kutatást fejleszteni kívánják. A média és az iskolák támogatását szükségesnek tartják. Svájc A Szövetségi Tanács számára UHQGV]HUHV LGN|]L MHOHQWpVHNHW készítenek a VWUDWpJLDFpOMDLQDNPHJYDOyVXOiViUyOOHJN|]HOHEEYpJpQ $],'$5LRQHY interszektorális szervezet folyamatosan figyelemmel kíséri D NO|QE|] tevékenységek hatékonyságát, s szükség esetén új javaslatokat tesz a módosításokra. Az egyes állami hivataloknak évente kell beszámolót készíteniük WHYpNHQ\VpJHLNUO Egyesült Államok A stratégia gyakorlati megvalósítása regionális szinten folyik. A fenntartható IHMOGpV regionális tanácsai D] HOOHQU]pVHN NO|QE|] IRUPiLW DONDOPD]]iN HOUHKDODGiVL MHOHQWpVHLNHW a )HQQWDUWKDWy )HMOGpV (OQ|NL 7DQiFVD felé továbbítják, s ez utóbbi testület tájékoztatja az elnököt a stratégia végrehajtásáról. Fontos szerepet töltenek be a megvalósításban a )HQQWDUWKDWy )HMOGpV Szövetségi Hivatalok Közötti Munkacsoportjai: a programok, tervek végrehajtását, eredményeit értékelik, segítenek a megvalósításban. Kanada Minden minisztériumnak évente kell beszámolnia D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV WHUpQ HOpUW HUHGPpQ\HNUO D IHODGDWRN WHOMHVtWpVpUO pV D KLiQ\RVViJRNUyO -yO meghatározott indikátorok alapján.) A 3 évre szóló stratégia a befejezéskor külön

160

elemzés alá kerül. A megvalósításban NRRUGLQiOy V]HUHSHW EHW|OW V]HUYH]HWHN költségvetési támogatásban részesülnek. Dél-Afrika 1LQFV VWUDWpJLD QpKiQ\ PRQLWRULQJ HJ\HV WHUOHWHNHQ D NpVEELHNEHQ D IHQQWDUWKDWyIHMOGpVKDWpNRQ\ViJiQDNPpUpVpUHDONDOPDVOHV]

6. A stratégiák szektorális programokra épülése Németország Néhány kiemelt témakörben (pl. energia, közlekedés, földhasználat) a IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLD WiPDV]NRGRWW PHJOpY V]HNWRUiOLV SURJUDPRNUD de szisztematikus „ráépülés” nem történt. Nagy-Britannia Több szektorális stratégia készült, amelyek egy része címében is megjeleníti a IHQQWDUWKDWy IHMOGpV HOYpW 7DUWDOPXNEDQ LV IHOIHGH]KHWN D IHQQWDUWKDWyViJL W|UHNYpVHNEiUHJ\NpWHVHWEHQDQQDNHOOHQWPRQGyFpONLW]pVVHOLVWDOiONR]WXQN Hollandia A korábban készült szektorális stratégiában, programokban is igyekeztek pUYpQ\HVtWHQL D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV HOYpW $ NXOFViJD]DWRN SURJUDPMDLEDQ jelenleg is érvényesül a fenntarthatóság elve. A szektorális programok készítésének sajátossága, hogy azok W|EE PLQLV]WpULXP HJ\WWPN|GpVpYHO NpV]OQHNLOONpV]OWHN(QQHN PHJIHOHOHQMyOpSOQHNHJ\PiVUDD V]HNWRUiOLV SURJUDPRNpVMyD]|VV]KDQJDQHP]HWLIHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLiYDOLV Írország A szektorális programok és stratégiák a QHP]HWL IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL stratégiával összhangban készültek. A szektorális programok konkrétabban fogalmazzák meg a feladatokat. Az egymásra-épülés az országok közül a legjobbak közé tartozik. Görögország 1pKiQ\V]HNWRUiOLVSURJUDPWDUWDOPD]IHQQWDUWKDWyIHMOGpVLHOHPHNHW$QHP]HWL stratégia még nem készült el. Lengyelország $IHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLiEDQ nincs szisztematikus építkezés a szektorális programokra. Csehország $ NRUiEEDQ NpV]OW V]HNWRUiOLV VWUDWpJLiN PpJ QHP D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV szellemében készültek, így ezekre nem épülhetett a nemzeti stratégia. A

161

stratégiával párhuzamosan készültek ~M V]HNWRUiOLV IHQQWDUWKDWy IHMOGpV programok, amelyek összhangban vannak a nemzeti stratégiával. (Ld. az „intézményi mechanizmusok” jelentésünk mellékletében!) Szlovákia Külön szektorális stratégiák nem készültek. Hangsúlyozzák azonban, hogy külön el kell készíteni a nemzeti stratégia alappilléreinek stratégiáit. 0HJMHJ\H]]N KRJ\ D QHP]HWL VWUDWpJLiEDQ HOpJ KRVV]DQ WiUJ\DOMiN D I JD]GDViJL V]HNWRURN MHOHQOHJL KHO\]HWpW pV HQQpO MyYDO U|YLGHEEHQ D M|YEHOL feladatokat. Svájc $VYiMFLVWUDWpJLiUDQHPMHOOHP]DV]HNWRUiOLVV]HPOpOHW1HPNpV]tWHWWHNiJD]DWL SURJUDPRNDWDVWUDWpJLDDODSYHWHQLQWHJUiOyKROLV]WLNXVV]HPOpOHW Egyesült Államok $ VWUDWpJLDL MHOHQWpVEHQ IRJODONR]QDN D I JD]GDViJL V]HNWRURNNDO )OHJ javaslatokat fogalmaznak meg D M|YUH YRQDWNR]yDQ )RQWRVDN D] ágazatközi javaslatok is. Végül is: nem a nemzeti stratégia épül a szektorok programjaira, hanem a szektoroktól várják el, hogy a stratégiában megfogalmazott javaslatokhoz igazodjanak. Kanada Ebben az országban a V]HNWRUiOLV IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLiN MHOHQWLN D QHP]HWL IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLiW Ezek összehangolására a kormány készített egy útmutatót, amelynek prioritásait és egyéb instrukcióit a szakminisztériumoknak követniük kellett. Így a szektorális stratégiák között elég jó összhang alakult ki. Dél-Afrika 0LQG D QHP]HWL PLQG D V]HNWRUiOLV IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLiN D NpV]tWpV Ii]LViEDQYDQQDNtJ\HJ\PiVUDpSOpVUOHJ\HOUHQHPEHV]pOKHWQN $V]HNWRURNNHUHV]WNDSFVRODWDLDQHP]HWLIHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLiEDQ Ez valamennyi nemzeti stratégia leggyengébb területe: vagy egyáltalán nem foglalkoznak a keresztkapcsolatokkal, vagy több-kevesebb utalással „oldják meg” ezt a feladatot. (]DKLiQ\QHPYpOHWOHQDOHJN|UOWHNLQWEEHOHP]pVHNUHH]HQDWHUOHWHQOHQQH V]NVpJ ,WW NO|QE|] IRUJDWyN|Q\YHNHW LV NpV]tWHQL NHOOHQH KRJ\ D OHJNHGYH]EEHW NL OHKHVVHQ YiODV]WDQL D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV PHJYDOyVtWiVD pUGHNpEHQ ,O\HQ WtSXV~ N|UOWHNLQW HOHP]pVVHO D]RQEDQ HJ\LN QHP]HWL VWUDWpJLiEDQ VHP WDOiONR]WXQN $ szlovák stratégiában a forgatókönyvek nem ezt a célt szolgálták, nem foglalkoztak keresztkapcsolatokkal.)

162

8. Felhasznált szakirodalom 1. Könyvek Dalal-Clayton, B. –Bass, s. eds. (2002) Sustainable Development Strategies, A Resource Book – OECD, UNDP – Earthscan, London, 358p. Dodds, F. ed. (2001) Earth Summit 2002 – A New Deal – Earthscan, London, 364p. Fischer, Th. B. (2002) Strategic Environmental Assessment in Transport and Land Use Planning – Earthscan, London, 284p. Markandya, A. – Halsnaes, K. eds. (2002) Climate change and Sustainable Development – Earthscan, London, 291p. Swiss Federal Council: Sustainable Development Strategy 2002, report dated 27 March 2002, Bern 2002

2. Internetes források

Németország http://www.nachhaltigskeitsrat.de (Perspectives for Germany, Our Strategy for Sustainable Development) Lengyelország http://www.poland-canada.org/publications/ (The Second National Environmental Policy) http://www.un.org/esa/agenda21/natlinfo/wssd/poland.pdf 2002, Poland, Country Profile)

(Johannesburg

Summit

http://www.zb.eco.pl/gb/20/institut.htm (Institute for Sustainable Development) http://www.mos.gov.pl/mos/publikac/Raporty (Strategia Zrównowazonegno Rozwoju Polski do 2025 Roku) http://www.ncsdnetwork.org/regional/eurpoe/reports/hungary/ceereport.htm (Report of the Meeting on Sustainable Development in Central and Eastern Europe) Dél-Afrika http://www.un.org/esa/sustdev/natlinfo/cp2002.htm (Johannesburg Summit 2002 South Africa - Country profile)

163

http://www.egs.uct.ac.za/la21/about.htm (Department of Environmental & Geographical Science) http://www.nrf.ac.za/jhbsummit/docs/erasmus-screen.pdf (Exploring policy interventions for sustainable development in South Africa: a modelling approach) Cseh Köztársaság http://www.ceu.cz/eng/SUR.htm ýHVNê (NRORJLFNê ÒVWDY  &]HFK (QYLURQPHQWDO Institute) http://www.un.org/esa/sustdev/natlinfo/cp2002.htm (Johannesburg Summit 2002 Czech Republic - Country profile) http://www.radio.cz/en/article/34130 (Floods and sustainable development in Czech Republic) http://www.hhh.umn.edu/centers/cnt/indicators/czech_re/czh_rep.htm Republic - State of the Environment Summary)

(The

Czech

http://www.vyzkum.cz (Research and Development in the Czech Republic) Kanada http://www.sdinfo.gc.ca/reports/en/monograph16/decision.cfm Decision Making in Sustainable Development)

(Information

for

http://strategis.ic.gc.ca/epic/internet/insd-dd.nsf/vwapj/Sustainable_development.pdf/ $FILE/Sustainable_development.pdf (Industry Canada – Sustainable Development Strategy II.) http://www.hrdc-drhc.gc.ca/dept/sds/2001.pdf (Human Canadas’ - Sustainable Development Strategy II.)

Resources

http://www.ec.gc.ca/sd-dd_consult//pdf/sds2001_2003_final_e.pdf Canada - Sustainable Development Strategy II.)

Development (Environment

http://www.ec.gc.ca/press/2001/010214_b_e.htm (Government of Canada - Highlights of Updated Sustainable Development Strategies) http://www.ec.gc.ca/sd-dd_consult/dpr2002table_e.html (Environment Canada's Sustainable Development Strategy 2001-2003, Implementation Progress Report) http://www.un.org/esa/agenda21/natlinfo/wssd/canada.pdf 2002 - Canada - Country profile)

(Johannesburg

Summit

http://www.nrtee-trnee.ca/eng/programs/Current_Programs/SDIndicators/ESDIReport/ESDI-Report-E.pdf (Environment and Sustainable Development Indicators for Canada) http://www.sdinfo.gc.ca/reports/en/ggg/guide_I.cfm (Government of Canada - A Guide to Green Government) 164

Görögország http://www.un.org/esa/agenda21/natlinfo/wssd/greece.pdf 2002 - Greece - Country profile)

(Johannesburg

Summit

http://www.mtnforum.org/resources/library/kouta02b.htm (Sustainable rural development and innovative mechanisms in greece) http://www.acci.gr/trade/No25/30_33.pdf (Community support framework III for Greece and Sustainable development) http://www.meteo.noa.gr/ (The Institute of Environmental Research and Sustainable Development) Amerikai Egyesült Államok http://www.un.org/esa/agenda21/natlinfo/wssd/usa.pdf (Johannesburg Summit 2002 United States of America - Country profile) http://www.epa.gov/epahome/programs.htm http://clinton2.nara.gov/PCSD/ http://clinton2.nara.gov/PCSD/Publications/tsa.pdf (Towards a Sustainable America) http://clinton2.nara.gov/PCSD/Publications/TF_Reports/amer-top.html (Sustainable America A New Consensus for the Prosperty, Opportunity and a Healthy Environment for the Future) http://clinton2.nara.gov/PCSD/Publications/Progress_Report.html Consensus: A Progress Report On Sustainable America)

(Building

On

http://clinton2.nara.gov/PCSD/Publications/Snapshot.html (The Road to Sustainable Development: A Snapshot of Activities in the United States) http://clinton2.nara.gov/PCSD/Publications/TF_Reports/eco-top.html (Eco-Efficiency Task Force Report) http://clinton2.nara.gov/PCSD/Publications/TF_Reports/energy-top.html (Energy and Transportation Task Force Report) http://clinton2.nara.gov/PCSD/Publications/TF_Reports/pop-toc.html (Population and Consumption Task Force Report) http://clinton2.nara.gov/PCSD/Publications/TF_Reports/ag-top.html Agriculture Task Force Report)

(Sustainable

http://clinton2.nara.gov/PCSD/Publications/suscomm/ind_suscom.html Communities Task force Report)

(Sustainable

Írország http://www.un.org/esa/agenda21/natlinfo/wssd/ireland.pdf 2002 - Ireland - Country profile)

(Johannesburg

Summit

165

www.environ.ie/environ/Sustainable_Development_Strategy.pdf Development: A Strategy for Ireland)

(Sustainable

Nagy-Britannia (Egyesült Királyság) http://www.defra.gov.uk/ (Department for Environment Food and Rural Affairs) http://www.sustainable-development.gov.uk/ (Sustainable Development - the UK Government's approach) http://www.sd-commission.gov.uk/pubs (Sustanaiable Development Commission) http://www.drdni.gov.uk/ (Department for Regional Development) http://www.un.org/esa/agenda21/natlinfo/countr/uk/ Information on The United Kingdom)

(Sustainable

Development

http://www.dti.gov.uk/sustainability/strategy/1a.htm Industry, Strategy)

(Department

of

http://www.un.org/esa/sustdev/natlinfo/natlinfo.htm Sustainable Development, Country Profiles)

(United Nations Division for

Trade

-

and

http://www.un.org/esa/agenda21/natlinfo/wssd/uk.pdf (Johannesburg Summit, Country Profiles, United Kingdom) http://www.sustainable-development.gov.uk/uk_strategy/content.htm (Sustainable Development - the UK Government’s approach, A strategy for sustainable development for the United Kingdom) www.defra.gov.uk/farm/sustain (Strategy for Sustainable Farming and Food) www.strategy.gov.uk/2002/waste/report.pdf (Waste not, Want not, A strategy for tackling the waste problem in England) Szlovákia http://www.un.org/esa/agenda21/natlinfo/wssd/slovakia.pdf (Johannesburg 2002 – Country Profile)

Summit

http://www.lifeenv.gov.sk/minis/ (Környezetvédelmi Minisztérium honlapja) http://www.tur.sk (NSDS of Slovak Republic) http://www.arcchip.cz/w01/w01_appendix3.pdf (NSDS Summary of Slovakia) http://www.undp.sk/Reg_progs/Human_dev.asp Report)

(National

Human

Development

Hollandia http://www.un.org/esa/agenda21/natlinfo/wssd/netherlands.pdf Country Profile)

(Netherlands

–

http://www.unep.org/unep/envmin.htm (UN Environment Programme)

166

http://www.vrom.nl (Ten Years After: Implementing Sustainability In The Netherlands Since 1992 – Építésügyi, Vidékfejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium) http://www.nsdo.nl (Környezetvédelmi Minisztérium holland honlapja) http://www.rivm.nl/environmentaldata (National Institute of Public Health and Environment) http://www.rivm.nl/milieuennatuurcompendium/nl Svájc http://www.bbl.admin.ch/bundespublikationen (Swiss Federal Office for Buildings and Logistics) http://www.are.admin.ch (The Federal Council’s Sustainable Development Strategy 2002) http://www. johannesburg2002.ch (Johannesburg Summit 2002 - Swiss - Country profile)

167