A magyar borvidékek komplex stratégiai programjainak megalapozása. Balatonfelvidéki Borvidék

A magyar borvidékek komplex stratégiai programjainak megalapozása

Balatonfelvidéki Borvidék

Badacsony, 2004

2

Bevezetés A magyar szőlő-bor ágazat csak akkor tud sikeresen megfelelni az alapvetően megváltozott piaci, társadalmi környezet kihívásainak, ha a szektor és azon belül az egyes borvidékek külön – külön elemzik helyzetüket, megrajzolják jövőképüket, elkészítik stratégiai programjaikat. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának kezdeményezésére, az FVM SzBKI Kecskemét szakmai irányításával 2002. év végén elkészült a Nemzeti Borstratégia (NBS) téziseinek anyaga. Ez a program hosszútávra, 20 évre fogalmazza meg az ágazat legfontosabb fejlődési elemeit. A Nemzeti Borstratégia azonban csak akkor tudja sikerrel szolgálni az ágazat megújulási törekvéseit, ha a borvidékek is elkészítik saját stratégiájukat. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium ezért az „Agrár K+F feladatok megvalósítása” pályázati jogcímen támogatást nyújtott a kecskeméti, pécsi és badacsonyi Szőlészetei és Borászati Kutatóintézeteknek, a magyar borvidékek komplex stratégiai programjainak

megalapozását

célzó

projekt

megvalósítására.

A

programot

a

konzorciumvezető FVM SzBKI Kecskemét irányítja. Intézetünk feladata a Balaton térségében elhelyezkedő borvidékek, így a Balatonfelvidéki borvidék saját stratégiaalkotó munkájának megalapozása. Ehhez a munkához nyújt segítséget ez az anyag, ami egyrészt bemutatja a borvidék helyzetét, erőforrásait, termelési és piaci hátterét, amelynek elemzése alapján általános stratégiai célokat és elemeket fogalmaz meg a jövőre nézve. A KSH, a HNT, az FVM SzBKI és a rendelkezésre álló hegyközségi információk mellett, elsősorban a borvidék termelői körében végzett felmérések (kérdőíves megkérdezés, mélyinterjúk) nyújtottak támpontot a stratégiai javaslat elkészítéséhez. A munkát az FVM SzBKI munkatársai és felkért szakértők végezték el. Utóbbiak közül Németh László, a Balatonfelvidéki borvidék titkára koordinálta a borvidéki szakemberekkel e témában a kapcsolattartást. A helyzetelemzéshez és a stratégiai feladatok megalapozásához rendelkezésünkre álló legfontosabb forrásanyagokat a csatolt mellékletekben közöljük. Reméljük, hogy munkánkkal hozzájárulhatunk a Balatonfelvidéki borvidék megújulásához, jövőképének megfogalmazásához, versenyképességének növekedéséhez. Badacsony, 2004. szeptember 26. Dr. Májer János Lakatos Anita témavezetők

3

1. A Balatonfelvidéki borvidék helyzetelemzése 1.1. A borvidék általános jellemzői, ökológiai háttere A borvidék a Keszthelyi-hegység és a Dél-Bakony lábánál, a hegyek közötti medencék oldalain, köztük a Káli-medence lejtőin terül el. Az eltérő földrajzi, ökológiai és egyéb adottságok miatt a borvidék három körzetre tagolódik, melyek a következők: Káli körzet 6 településsel, Balatonedericsi - Lesencei körzet 7 településsel és a Cserszegi körzet 10 településsel. A borvidék hegyközség szerinti területe: 1.284 ha A 2001-2002-ik évi KSH összeírás szerinti területe: 1.505 ha A borvidékbe tartozó községek száma: 23 db A borvidék termőhelybe sorolt területei: 5.329 ha Az átlagos birtokméret a borvidéken: 0,2458 ha A borvidék legfontosabb fajtái: Fehér borszőlő fajták: Olasz rizling, Chardonnay, Szürkebarát, Zöld veltelíni, Rizlingszilváni, Sauvignon blanc, Tramini, Zenit, Cserszegi fűszeres Vörös borszőlő fajták: Pinot noir, Zweigelt, Cabernet sauvignon, Kékfrankos

A borvidék ökológiai jellemzése: A vidék Balatonra néző szőlőterületeinek klíma-adottságai kiegyenlítettek, más területei védett lankákon helyezkednek el, ezért szélsőséges időjárási hatásokkal nem kell számolni. A domborzatilag gazdagon tagolt tájban kedvező mikroklimatikus viszonyok alakultak ki. A Balaton-parthoz hol lenyúló, hol attól néhány kilométerrel hátrébbhúzódó, meredek profilú dombsorok védett tájékain különleges, a szőlőknek nagyon kedvező mikroklímák alakultak ki. Egyedülálló éghajlati adottságokat teremt a borok termeléséhez az is, hogy a borvidék minden fontos szőlőhegye hatalmas erdőrengeteg környezetébe ágyazott. Ezért a nyári napok mediterrán ízű melegét estétől- a Balaton felé lengedező éjszakai szellő hatására- hűvös erdei

4

levegő váltja fel a szőlősorok között. A nappalok melege tüzessé, testessé, az éjszakai hűvösség különlegesen gyümölcsössé, szépsavúvá, harmonikussá varázsolják a vidék érett szőlőből született, minőségi borait. Az egész borvidék a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része, ezért is csak környezetbarát módon termelhető a szőlő és a bor. A táj mítosza rabul-ejtő. A borvidék klimatikus mutatói:  napfénytartalom: 1950 -2000 óra  évi középhőmérséklet: 11-12 C0  csapadékmennyiség a tenyészidőszak alatt: 420 mm  éves csapadék: 650 mm Geológiai és talajtani viszonyok: A Balatonfelvidéki borvidék változatos földtani szerkezetű. Rétegsorait túlnyomóan triász tengeri karbonátos kőzetek építik fel. Uralkodó a felső triász mészkő és dolomit a Keszthelyihegységben (Rezi, Balatonederics, Balatongyörök). Ezeken az idős kőzeteken pannon agyag és homok települ. A Káli-medence peremén a pliocén bazalt láva és tufakőzetei is megjelennek. Talajai is változatosak: a dolomiton, mészkövön, márgán rendzinatalaj alakult ki, a pannon agyag és homokkő máladékán, valamint a pleisztocén löszön agyagbemosódásos barna erdőtalajok, csernozjomos, barna erdőtalajok, kőzet-lejtőtörmelékes vályogtalajok találhatók. A bazaltláva-bazalttufa felületén köves és földes kopárok, fekete nyirok (erubáz) képződött (pl. Fekete-hegy). Ami a természeti környezetet illeti, a borvidék keletibb fele mállékony, ezért a talajt ásványi anyagokban különösen gazdaggá tevő vulkáni kőzetekre, a nyugatibb fele dolomitra alapozott barna erdőtalajokkal borított. A borvidék három jól körülhatárolható körzetre tagolt: 1. Káli körzet, amely teljes területén vulkáni kőzet a fontos talajalakító elem: Monostorapáti, Hegyesd, Mindszentkálla, Szentbékkálla, Köveskál, Balatonhenye. 2. Balatonederics – Lesencei Körzet, amelyet a Keszthelyi hegység keleti felének dolomit alapú kőzetei jellemeznek: Balatonederics, Lesenceistvánd, Lesencefalu, Lesencetomaj, Nemesvita. Geológiai szempontból azonban Sáska és Zalahaláp már vulkáni jellegű. 3. Cserszeg – Rezi körzet, a Keszthelyi dolomit hegység déli és nyugati fele: Balatongyörök,

Cserszegtomaj,

Gyenesdiás,

Vonyarcvashegy, Sümeg, Csabrendek.

Hévíz

–

Egregy,

Rezi,

Várvölgy,

5

1.2. A borvidék története A Balatonfelvidéki borvidéket nem egyedül a megkülönböztetésre érdemes, ellenőrzött eredetű borainak sajátosságai, hanem a bennük is megtestesülő természeti környezetének, történelmének, kulturális hagyományainak egyedisége együtt teszik különösen figyelemre méltóvá, Európa kellős közepén. Mint Eötvös Károly írja: „A Balaton és Bakony ez a két fönséges természeti tünemény egymást öleli át, egymásra árasztja fényét és sugarát, hagyományait, költészetét.” A Balatonfelvidéki borvidék szőlőhegyei pedig értékes gyöngyfüzérként mindenhol ott sorakoznak, ahol e két csodálatos tájegység ölelkezik. Apárólfiúra szálló ősi intelem: „A hegyek büszke magasán hagyjátok meg a magyar szőlőt! Szűrjetek a magasban olyan bort, amilyen isteneknek, királyoknak, igaz embereknek való, ünnepet nyújtó italként!” A borvidéken csillog Európa legnagyobb melegvizű tava, Hévíz. A másik végén egy olyan bővizű ásványvízforrás tör fel a föld mélyéből, melyet már Pannónia római lakói is kedveltek. Tehát a természet a mértékletesen fogyasztott Balatonfelvidéki bor egészséget erősítő kedvező hatását további több, egészséget őrző, természetes értékkel is kiegészíti. A régészeket és a történészeket is meglepte- a föld mélyéből kiásott leletek és a történelmi feljegyzések által tanúsítottan- a kultúrák egymásba növő folyamatossága, a békés uralomváltások sorozata 3000 éven át. A földművelés eredete itt is régebbi, 6 évezredes és ebben 2200 éve megszakítatlan, fontos helyet foglal el a szőlőművelés, a borkultúra. A hagyományok tehát rendkívül milyen gyökereznek. Ez az a magyar borvidék, ahol régészeti leletek és a Balaton-fenék pollen üledékei dokumentálják a kelta szőlőtermesztést, annak folyamatosságát a római uralom idején, sőt a népvándorlás teljes időszakában. Ez azért is fontos adat, mert ha a borvidék kelta-, római- és középkori lelő- és lakóhelyeit összevetjük a mával, az a figyelemreméltó bizonyosság derül ki, hogy valamennyi megegyezik valamelyik mostani településsel vagy majorsággal. Az is kiderül, hogy több mint két évezreden át ugyanott voltak a kulturális és hatalmi központok, ahol most. A vidéken a honfoglaló magyarok egyik török eredetű törzse telepedett le. Érdekesen cseng ezzel össze az, hogy az ősi magyar szőlészeti és borászati szakszavak jelentős része ó-török eredetű. Ezt a törzset a honfoglalók papi és jogi fejedelme, a horka vezette. Ő celebrálta a két törzset egy nemzetté egyesítő vérszerződést is, ami egy boráldás volt. A székhelyét is a borvidék területén választotta meg, a Káli-medencében. Itt tehát a hozott magyar, az örökölt római és a térítők által tanított nyugati technológia közvetlenül ötvöződött.

6

Fontos tudni: A borvidék borait 40 éven át más borvidékek borainak javítására használták, így az egykori nagy hírnév elfelejtődött. 5-6 éve indult újra az önálló bortermelés, nagyrészt kis és közepes méretű szőlőbirtokra alapozottan. Az eredetiséget ma már a bortörvény is nagyon szigorúan védi. Ha a tájjal ismerkedő túrázó, az itt nyaraló vendég a bor és felszolgálójának igényes minőségét nem érzékeli, biztos lehet benne, hogy nem itt termett borral, nem itteni boreladóval találkozott. Hagyja ott a rossz bort, a méltatlan borárust és menjen tovább tőle! Érdemes megkeresni a borvidéken a valódit, könnyen lehet találni. Egyre többet. Az itteni emberek nyíltszívűek és a bortermelést becsületbeli ügynek tekintik. Még sajnos nincsenek általában szem előtt, de mindent elkövetnek a régi jó hírnév visszaszerzése érdekében. .

7

1.3. A borvidék termelési-piaci háttere 1.3.1. A szőlőtermesztés helyzetének jellemzése Területi potenciál és annak kihasználása A borvidék ökológiai potenciálját legjobban a szőlő termőhelyi katasztere mutatja meg. A Balatonfelvidéki borvidék termőhelyi kataszterbe sorolt összes területe: 5 329 ha, amelyből 5.122 ha (96,1%) a szőlőtermesztésre kiválóan alkalmas I. kataszteri osztályba., 207 ha (3,9%) II./1. kataszteri osztályba tartozik. A borvidék azonban ennek az ökológiai potenciálnak mindösszesen a 28%-át (1.505 ha) használja ki.

Ültetvényszerkezet, az ültetvények állapotának jellemzése A KSH adatai alapján, a területek döntő többsége (98,6 %) termő ültevény, amelynek 86,8 %-a áruszőlő jellegű. Az országos átlagnál magasabb a nem művelt területek aránya 8,9%, amely valószínűsíthetően abból adódik, hogy a hegyek felső harmadában sok a nem művelt, felhagyott terület. Ültetvények életkora A borvidékre jellemző az elöregedő szőlők nagy aránya, mert a szőlőterületek 57%-a a 20 év feletti életkori kategóriába tartozik. 34,4% a teljes termelésben lévő szőlők aránya (10-19 év). A fiatal ültetvények területi aránya igen kicsi, mivel 8,7 %-a tartozik a 10 évnél fiatalabb csoportba. Mindezek következtében a szőlőterületek közel 60%-a már most, közel 35% pedig az elkövetkező 10-20 évben újratelepítésre szorulna. Tőkehiány Az ültetvények tőkehiánya tekintetében, az országos állapotokhoz képest kedvezőbb a helyzet a borvidéken. Az ültetvények 47,8%-án, a 0-5%-os sávba esik a tőkehiány mértéke, míg országosan a területek 44%-a tartozik ebbe a kategóriába. Ennek a különbségnek az oka feltételezhetően a kedvező klimatikus adottságokban keresendő. Többek között a Balaton kiegyenlítő hatásának köszönhetően, minimális a téli fagykár gyakorisága a borvidéken, ami más vidékeken a tőkehiány kialakulásának egyik fontos tényezője.

8

Az ültetvények kezeltsége A borvidéken az ültetvények többsége jól (54,6%), vagy közepesen (29,4%) kezelt. A borvidéken belül azonban jelentős különbségeket tapasztalhatunk ebben a tekintetben. Az un. „Balaton-parti” sávban, ahol a kárpótlás és a privatizáció telekspekulációs jelleget öltött, ill. később a szőlőbirtokok egyre gyakrabban üdülő, pihenőhely funkciót kezdtek ellátni, az ültetvények kezeltsége helyenként hagy kívánnivalót maga után. Az ültetvények termőképessége A KSH felmérés szerint a Balatonfelvidéki borvidéken az ültetvények termőképessége elmarad az országos átlagtól, hiszen a borvidék szőlőterületeinek 59%-a tartozik a 70%-nál magasabb termőképességgel rendelkező kategóriába, míg országosan a szőlőterületek 66,6 % sorolható ebbe a termőképességi sávba. Ennek oka elsődlegesen az elöregedő szőlők magas aránya. A KSH felmérés óta telepített, ill. termőre fordult ültetvények ugyanakkor valamelyest javítják a helyzetet ezen a területen. Művelésmód A művelésmódok közül meghatározóak a borvidéken a „kordon típusú” tőkeművelések (77,4 %). Közülük a borvidéken meghatározó az egyes függönyök részaránya (46,3%), valamint a középmagas kordonművelés (32,1%). A Balatonfelvidéki borvidéken az országos átlaghoz viszonyítva magas a bakművelésű ültetvények aránya is (13%). Ez utóbbi elsősorban a szőlőhegyek felső régiójában elhelyezkedő, többnyire önellátási célú és egyre jobban elöregedő ültetvényeket jellemzi. Támberendezés Az ültetvények támberendezése jellemzően karbantartott (60,3%). A felújítást igénylő támberendezés aránya 15,1%, míg a nem karbantartott 7,1 %-os nagyságrendet mutat. A támberendezés anyaga jellemzően fa, csak a fiatalabb ültetvényekben jelenik meg a fémtámrendszer. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy ez utóbbi támberendezés típus jelenléte országosan is ezen a borvidéken a legmagasabb. Fajtaszerkezet A borvidék fajtaszerkezetében elsősorban a fehér borszőlő fajták dominálnak (87,6%). Meghatározó fajták: Olasz rizling, Chardonnay, Szürkebarát, Zöld veltelíni, Rizlingszilváni, Sauvignon blanc, Tramini, Zenit, Cserszegi fűszeres.

9

A fő fehérbor szőlőfajtának hagyományosan az Olasz rizling számít, amelyet a Chardonnay és a Szürkebarát követ. A hungarikumnak számító Kéknyelű fajtát az elmúlt évek telepítéseinek köszönhetően már e borvidéken is újra termesztik. A vörös borszőlőfajták aránya a Balatonfelvidéki borvidéken, a KSH adatok szerint 2,2 %. Az utóbbi évek telepítései folytán nagy felületű vörös borszőlő ültetvények létesültek, így ez az arány már nem tükrözi a valóságot. A vörös borszőlőfajták közül a Pinot noir, a Cabernet sauvignon, a Zweigelt mellett, a Kékfrankos is előfordul, sőt az újabban divatfajtának számító Syrah fajta is megjelent a telepítésekben. Az elmúlt 5 évre vonatkozó adatok szerint új telepítés 73 ha-on történt. A telepített fajtákat tekintve ennek nagyobbik része fehér borszőlőfajta, meghatározóan Szürkebarát (30 ha), Chardonnay (5 ha), Olasz rizling, Juhfark és Cserszegi fűszeres. Jelentős felületen telepítettek vörös borszőlőfajtákat is, közülük a Pinot noir (15 ha) és a Cabernet sauvignon (7 ha) a meghatározó. 1.3.2. Termelési és üzemi szerkezet Területi szerkezet A borvidéken az 1.505 ha-t, 6.124 db ültetvény fedi le. Így az átlagos ültetvényméret a borvidéken 0,2458 ha, ami nagyjából fele az országos átlagnak (0,61 ha). A belső területi szerkezet tehát erőteljes elaprózottságot mutat. Ez egyrészt köszönhető a borvidék sajátos domborzati viszonyainak, valamint annak, hogy pihenő-, üdülőövezet révén sok a kis területtel rendelkező birtokos. Ez utóbbi szőlőterületek a borvidék területének közel 20%-át is kiteszik. Az ezeken a területeken művelt szőlőknek ugyan nincs árutermelési jelentőségűk, de statisztikailag rendkívüli mértékben erősítik az elaprózottságot. Az árnyaltabb megközelítéshez hozzátartozik még, hogy az elmúlt években néhány borászati nagyvállalkozás (Varga Kft, ALTO INVEST), ill. néhány közepes méretű pincészet telepítéseinek köszönhetően megindult egy területi koncentrálódás. A meghatározó birtokméret azonban a 0,1 -3 ha közötti, amelyeken többnyire őstermelők folytatják a szőlőtermelő tevékenységet.

10

Termelési szerkezet: A borvidéken 4.800 nyilvántartott termelő van, ebből 10%-a főállásban, 90%-a kiegészítő tevékenységként végzi a termelést. A borvidéken a termelők:  25%-a szőlőt termel és kizárólag szőlőt ad el  55%-a szőlőt termel, bort készít és bort értékesít felvásárlónak, vagy közvetlen értékesítéssel a fogyasztónak 5%-a szőlőt termel, bort készít és a bort kizárólag közvetlenül értékesíti a fogyasztóknak  5%-a nem termel szőlőt , csak vásárol és bort készít ill. értékesít 10%-a kizárólag saját fogyasztásra termel A szőlőtermesztés 80%-a saját, 20%-a pedig bérelt területen történik. Az éves szőlőtermés a borvidéken átlagosan 9.500 t körül alakul. A megtermelt szőlő több mint egyharmad részét, 3.500 t-át felvásárlók felé értékesítik. Ennek döntő többsége, 2.500 t/év a borvidéken kívülre kerül. Technológiai háttér A

szőlőtermesztés

technológiai

színvonalát

a

termésátlagokkal,

az

alkalmazott

szőlőtermesztés-technológiai irányokkal jellemezhetjük legjobban. A borvidék szőlőültetvényein a termésátlagot az elmúlt évek viszonylatában, 7,0 t/ha mérőszámmal jellemezhetjük. Ez a borvidék adottságait (ültetvények életkora, ökológiai adottságai) figyelembe véve elfogadható színvonalat feltételez. A termésátlag mellett azonban legalább olyan fontos, hogy a lehetséges szőlőtermesztés technológiai irányok közül a borvidék termelői milyen orientációt választottak. A borvidéken elmozdulás tapasztalható a környezetbarát, integrált termesztéstechnológiák alkalmazásának irányába. Az „önköltség minimalizálási stratégiát” követő néhány nagyüzem az új ültetvényein az elérhető legnagyobb gépesítésre törekszik, így már a gépi szüret is megjelent a borvidéken. A Balatonfelvidéki borvidéken a borászati technológiai háttér jónak mondható. A borvidéken 82.000 hl bor készül éves átlagban, a közel 110.000 hl feldolgozó és tároló kapacitáshoz képest. A borvidék 12 db palackozóval rendelkezik, tehát technológiai oldalról nincs korlátozva a magasabb értéket képviselő palackozott kiszerelésű termékek arányának növelése.

11

Az elmúlt évek borászati technológiai fejlesztésének köszönhetően, a nagy- és közepes méretű borászatoknál rendkívül korszerű borászati technológiák kerültek beépítésre, ami megalapozhatja ezek sikeres piaci szereplését. A borvidékre hagyományosan jellemző, hogy a szőlőhegyeken elhelyezkedő présházakban, pincékben, saját szőlőtermésükből bor készítő kistermelőknél azonban nincs meg a korszerű szőlőfeldolgozás és erjesztés technológiai háttere (kíméletes feldolgozás, irányított erjesztés). A borkezelési technológiák tekintetében ugyan a derítési és egyszerű szűrési folyamatok alkalmazásáig eljutottak, de ezen továbblépni csak néhány termelő tudott. 1.3.3. Piac- és marketingelemzés A borvidékről piacra kerülő borok helyzetét nagyban befolyásolja a borvidéki méret, a fajtaszerkezet, valamint a technológiai háttér. A borvidéken a bortermelés éves szinten átlagosan 82.000 hl. A

piacon

megjelenő

borok

a

borvidéki

fajtaszerkezetet

tükrözik.

A

borvidék

termékszerkezetében 90% a fehérborok, 10% a vörös borok aránya. A borválasztékban így megjelennek a fehér-, vörös- és rosé borok is, valamint a védett eredetű termékek. Ez utóbbira egyre nagyobb hangsúly tevődik, mivel ezekkel a magas minőséget képviselő tételekkel, egy magasabb árat lehet realizálni a piacon. A belföldi piacon a termékkibocsátás szerkezetét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a borok 15%-a palackos, 50%-a kannás, 25%-a hordós formában kerül eladásra. Az értékesítés területén elég magas a helyi (borvidéken belüli) eladás aránya (25%), amely köszönhető annak, hogy a borvidéki területek nagy része üdülő és pihenőövezet. Export tekintetében a borok 15%-át palackozott, 85%-át hordós –ként értékesítik. Az eladott borok 35%-a közvetlenül a pincékből vagy saját üzletből, 35%-a felvásárlókon, viszonteladókon, 25%-a kiskereskedelmi üzleteken keresztül jut el a fogyasztókhoz. A borvidéki borok 85%-a a belföldi piacon realizálódik, 15%-a külföldi piacon kerül értékesítésre. A meghatározó piac Olaszország. A vállalkozási formák közül meghatározó az őstermelői tevékenység és egyéni vállalkozás. A vállalkozás formáját tekintve a hegyközségi nyilvántartási adatok nem tükrözik megfelelően a borvidéki állapotokat, ugyanis a borvidékre belépő felvásárlóknak is be kell jelentkezniük tagként a hegyközségi rendszerbe.

12

A termelők az árképzésnél elsősorban a borvidéki versenytársakat veszik figyelembe. Piaci szempontból a borvidék termelői egyaránt figyelik a belső és külső versenytársakat. Az import borok árainak figyelése nem jellemző (csekély piaci jelenlét miatt). A borvidék borainak pozícionálása árképzés szempontjából, átlagos minőség közepes árfekvésben. A reklámeszközök igénybevételénél főként a szóróanyagokat, a vásárokon és fesztiválokon való megjelenést preferálják. Egyedi arculat megjelenítésében elsősorban a saját, egyedi címkét veszik igénybe, valamint a rendezvények adta lehetőségeket használják ki. Mivel a borvidék önmagában kicsinek számít, ezért sikeres, átütő erejű közösségi marketingmunkát, a részsikerek ellenére eddig nem sikerült megvalósítaniuk.

1.3.4. Intézményi háttér, kulturális és ágazati kapcsolatok Intézményrendszer A borvidéken a köztestületi jelleggel működő hegyközségek tekinthetők a legfontosabb ágazati intézményeknek. Szerencsés helyzetben van a borvidék a szakoktatás tekintetében, hiszen a régióban lévő Balatonfüredi Széchenyi Ferenc Kertészeti Szakképző Iskola a középfokú, a borvidéken lévő VE Georgikon kara a felsőfokú szakemberképzés bázisát jelenti. A szőlészeti-borászati szaktanácsadás iránt felmerülő igények kielégítésére a borvidéki Hegyközségi Tanács együttműködési megállapodást kötött a badacsonyi SzBKI-val. Ezen kívül a falugazdász hálózat- és az agrárkamara szakembereihez fordulhatnak a termelők. Közösségi bormarketing szervezete nincs a borvidéknek, de borút egyesületből hármat is magáénak mondhat. A régió civil szerveződései közül feltétlenül meg kell még említeni a Borbarát Hölgyek Egyesületét. A borminősítést, minőségellenőrzést jelenleg kizárólag állami intézmények (OBI, Fogyasztóvédelmi Felügyelőség) végzik, de az egyedi szabályzatok elkészítésével, az eredetvédett termékek tekintetében, szeretnék azt borvidéki szinten is kialakítani.

13

Kulturális és ágazati kapcsolatok A borvidéken a szőlő-bortermelés több mint 2000 éves múltra tekint vissza, ezért jelentős az ágazat kultúra hordozó szerepe a térségben. Kulturális örökségünkben jelentős értéket képviselnek azok a borvidéken megtalálható építészeti emlékek, amelyek ezer szállal kötődtek a borhoz, a borkultúrához. Ezek közül kiemelkedő értéket képvisel Monostorapáti határában a Scheller szőlőbirtok (Birkás kúria) épülete, a barokk építészet remekének számító sümegi Püspöki Palota pincerendszere, az utóbbi időben jelentős idegenforgalmat is vonzó cserszegtomaji Festetics Pince és a keszthelyi Georgikon Múzeum pincéje. Hagyományosan a borvidék szellemi, közigazgatási és kulturális központjának Tapolca városa számított. A II. világháború előtt virágzó borkereskedelmi központ volt, Szőlészeti-borászati Felügyelőség és vincellérképző is működött itt. A második világháború után fokozatosan háttérbe szorult a borászati szerepvállalása a városnak, de napjainkban kezdi újra betölteni ezt a szerepet, amit borhoz kapcsolódó rendezvények, a „Sándor Napi Bormustra”, a Pelion Hotelben szervezett szakmai konferenciák is jól fémjeleznek. Újabban Sümeg városa is igyekszik betölteni a borvidék szellemi központjának szerepét, így külön borlovagrendet is létrehoztak sümegi székhellyel. A szőlő-, borkultúrához kapcsolódó rendezvényekre is igen nagy hangsúlyt fektetnek. Ezek közül az évente hagyományosan megrendezett „Lesencétől a Balatonig Szüreti Felvonulás”, a Káli-napok, a Cserszegi fűszeres borverseny és szakmai konferencia, a borvidéki településeken szervezett szüreti és bornapok mind - mind a borkultúra népszerűsítését szolgálják. Örömteli, hogy a térség egyik legnagyobb kulturális eseményén, a „Művészetek Völgye” rendezvénysorozaton az utóbbi években a borkultúra népszerűsítése is helyet kapott. Jól tükrözik ezek a rendezvények azt a szándékot, hogy a Balaton, a Káli-medence, és a többi idegenforgalmi célterülete a borvidéknek, mint turisztikai termék a bor nélkül nem lehet sikeres és mindez fordítva is igaz.

14

2. Stratégiai célok

•A borvidék fejlődési irányainak lefektetése -a termelés értékbeli növekedése -a meglévő ültetvényfelület megtartása és rekonstrukciója -hatékonyabb területi szerkezet kialakítása -helyi erőforrások koncentrálása -a termelés egyes elemeinek megváltoztatása -szemléletmód átformálása -korábbi sikeres stratégiák eredményeinek figyelembe vétele

•A borvidék ismertségének, elismertségének növelése •A bortermelés jövedelmezőségének javítása •Termékpozícionálás fejlesztés •Értékesítési csatornák fejlesztése •Termelési és fogyasztási kultúra összhangjának megteremtése •A borvidéki borok fogyasztásának ösztönzése, a fogyasztói kapcsolatok javítása •Szaktanácsadási rendszer kialakítása •Együttműködési formák fejlesztése borvidéken belül és kívül •Önszabályozó borvidéki rendszer kialakítása •A fenntartható fejlődés lehetőségeinek megteremtése (belső és külső erőforrások megadása) •A borvidék jövőképének megadása

15

3. Stratégiai alapelemek, javaslatok 3.1. Szerkezeti és termelési elemek 3.1.1. A borvidék szerkezeti sajátosságai A borvidéki szőlőtermelési potenciál mérete Bár a Balatonfelvidéki borvidéken a kiváló ökológiai potenciálnak mintegy 1/3 használják ki, a jelenlegi és a várható piaci, gazdasági és borjogi viszonyok között reálisan nem tűzhető ki stratégiai célként a borvidék ültetvénypotenciáljának területi növelése. A meglévő ültetvényfelület nagyságának megőrzése mellett, törekedni kell azonban egy területi átstrukturálódásra, ami a magasabb ökológiai értéket képviselő területek arányának növelésében testesülhet meg. Ehhez, a jelenleg nem művelt, de elsőrangú termőhelyi adottsággal rendelkező területek egy részének művelésbe vonása jelentheti a területi hátteret, bár a domborzati sajátosság és az üdülőövezeti jelleg erősen korlátozza ennek lehetőségét. Területi szerkezet A helyzetelemzésből láthattuk, hogy a birtokszerkezet elaprózottsága jellemzi e borvidéket, hiszen az átlagos birtoknagyság 0,24 ha. Ugyancsak láthattuk ebből az elemzésből, hogy ez a sajátosság részben az üdülőövezeti jellegből ered. Sajnálatos módon egyre több terület kerül ki így a termelésből. Világosan kell látnunk, hogy az üdülési-, pihenési célú, önellátásra termelő szőlőparcellák sorsának alakulására az ágazatnak minimális lesz a befolyásolási lehetősége. Az árutermelő gazdaságok esetén azonban stratégiai célként megfogalmazható a területi koncentráció növelése (ahol ezt a domborzati lehetőségek engedik). A következő 5 évben a jelenlegi átlagos méret megkétszerezése lenne ideális, hogy legalább az országos borvidéki átlagot elérje ez a mutató. Mivel a szőlőültetvény-állomány jelentős mértékben elöregedett, így a borvidék versenyképességének

megőrzése

szempontjából

szükségszerű

ültetvényrekonstrukció

keretében, a birtokkoncentráció is könnyebben megvalósítható. Ez a folyamat elősegíthető az újratelepítési engedélyek megfelelő szabályozásával. A területi koncentrációnak azonban a domborzati viszonyok mellett korlátot szab az a sajátosság, hogy a borvidéki termelők többsége a 0,1-3 ha-os területi kategóriába esik és saját

16

jövőjét a helyi eladásra, a borturizmusra építi, ami megfelelő eredményesség mellett is felülről korlátozza a birtokméret növekedését. 3.1.2. Termelési háttér Ültetvényrekonstrukció Az ültetvények kor szerinti összetétele, egyik fontos jellemzője a szőlőtermelési potenciálnak. A helyzetelemzésből láthattuk, hogy a Balatonfelvidéki borvidéken az ültetvényállomány erőteljes elöregedése figyelhető meg. Az ültetvények jelenlegi korösszetétele alapján az elkövetkező években, a borvidéken az ültetvények közel 60%-a jelentős mértékű rekonstrukcióra szorul, hosszabb időszakot tekintve ez elérheti a 90%-ot is. Az ágazat jövőbeni fejlődésének alapvető feltétele ezért, hogy a jelenleginél intenzívebb mértékben létesüljenek korszerű, új szőlőültetvények. Mivel azonban ennek beruházásigénye a borvidéken 5-7 millió Ft/ha körül alakul, jelen költség és jövedelem viszonyok mellett nélkülözhetetlen lenne a szőlőtelepítések támogatása, külső források bevonása. Mivel EU tagként, a szőlőtelepítésekhez felhasználható szerkezetátalakítási és átállítási támogatás alatta marad a korábbi években beruházási támogatásként igénybe vehető telepítési támogatásoknak, az eredményes ültetvényrekonstrukcióhoz jelentős mértékű, egyéb külső forrás bevonására lenne szükség a borvidéken. Természetvédelmi, tájesztétikai és marketing értéke miatt fontos borvidéki érdek is fűződne a szőlőhegyek felső régiójában a szőlőkultúra megőrzéséhez, megújításához. Mivel ez nemcsak ágazati szempontból fontos, ezért természetvédelmi, vidékfejlesztési, esetleg turisztikai forrásokat is mobilizálni kellene a program megvalósításához. Fajtaszerkezet átalakítása A fajtaszerkezetet vizsgálva megállapítható, hogy a térség ökológiai adottságaival összhangban a fehér borszőlő fajták dominálnak a termesztésben. Bár a borvidéki statisztikákat elemezve, szembeötlően magas a termelésben lévő fajták száma (37), ezek közül az első nyolc (Olasz rizling, Chardonnay, Szürkebarát, Zöld veltelini, Rizlingszilváni, Sauvignon blanc, Tramini, Pinot noir) aránya 90%-ot tesz ki, de az első 5 területi részesedése is eléri a 87%-ot. Mindez azt jelenti, hogy a hatékony piaci szerepléshez szükséges fajta koncentráció, ezen a borvidéken már megvalósult, nagy vonalaiban kialakult a „borvidéki arculat”.

17

Stratégiai szempontból a jelenlegi arculat megtartása mellett, az alábbi átalakítási szempontokat javasoljuk figyelembe venni a fajtapolitika formálásánál. A fajtaszerkezet átalakításánál megítélésünk szerint figyelembe kellene venni a „balatoni szintű” régiós arculat erősítését (Olasz rizling, Szürkebarát), amelyhez javasoljuk a borvidék esetében, a világfajtákon belül a Szürkebarát fajta arányának további erősítését. Törekedni kellene azonban a borvidéki sajátosságok megőrzésére is (Chardonnay, Rizlingszilváni, Zöld veltelíni). Az utóbbi évek telepítéseinek köszönhetően a vörösbor szőlőfajták aránya jelentősen növekedett. Úgy gondoljuk azonban, hogy a vörösbor szőlőfajták termesztésére kedvező ökológiai feltételek ellenére sem szabad ezek arányát 20 % feletti szintre engedni. A borvidék fehérboros karakterét tehát feltétlenül meg kellene őrizni. A hungarikum jellegű fajták közül a Káli körzetben a Kéknyelű (esetleg a Furmint), a Cserszeg-Rezi körzetben a Cserszegi fűszeres exponálása látszik célszerűnek. Megfontolandónak tartjuk még a Rajnai rizling fajta arányának növelését is. Ez utóbbi javaslatunkat nem elsősorban a fajta jelenlegi „újra divatba jöttével” indokoljuk, hanem azzal, hogy e borvidék geológiai, talajtani adottságai okán (dolomit, ill. olovinben gazdag vulkáni kőzetek), a fajta termesztésénél feltehetően kevésbé okoz problémát a magnéziumtáplálkozási zavarokra visszavezethető kocsánybénulás jelensége. Szőlőtermesztés technológiai elemei A szőlőtermesztés technológiai szintje emelhető a nagyobb tőkeszámú (4-5.000 tő/ha), közepes sortávolságú, intenzívebb ültetvények létesítésével. A tőke-művelésmódok közül a középmagas kordon és az ernyőművelés ajánlható. A Balaton közelsége, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park létrejötte és a természetvédelmi oltalom alatt álló szőlőterületek nagysága megköveteli a környezetközpontú szemléletű termesztéstechnológia alkalmazását. A szóba jöhető környezettudatos termesztéstechnológiai irányok közül, az un. Integrált (környezetbarát) szemléletű technológia elterjesztése lehet a borvidéken stratégiai cél. Ehhez nélkülözhetetlen az előrejelző rendszerek borvidéki kiépítése, és a hatékonyabb növényvédelem biztosítása precízebb permetezőgépek alkalmazásával. A borvidék környezeti állapota lehetőséget adna a „bio” irányzatú szőlőtermesztéstechnológiák eredményes alkalmazására is. Megítélésünk szerint azonban ennek a technológiának az elterjesztését stratégiai célként nem szabad megfogalmazni, mert a piaci és

18

termelési kockázatai 4-5 %-nál nagyobb részarányt, jelen és várható viszonyok között nem valószínűsítenek. A borvidéken lévő ültetvények nagy része fa támaszrendszerrel rendelkezik. A borvidéken stratégiai célként megjelölhető a fémtámrendszer építésének az elősegítése, mivel korszerű és hosszú élettartamú rendszerről van szó. A közepes sortávolságú, intenzív ültetvények mellett, jelentős borvidéki érdek fűződik a hegyek legfelső régiójában, a szőlőtermesztés rekonstrukciójához. Itt a régi, hagyományos és a korszerű, modern szőlőtermesztés-technológia ötvözetének legjobb megvalósítására lehet csak törekedni. Borászat technológiai elemei Külön kell választani a néhány nagy- és középüzem borászati technológia színvonalát és a szőlőterületek zömét birtokló, árubort előállító kis borászatok színvonalát. Előbbiekben a folyamatban lévő fejlesztések eredményeképpen, a legkorszerűbb technológia került beépítésre. Itt a folyamatos szinten tartás a feladat. A kis árutermelő borászatok esetében viszont a feldolgozás technológiájától, a pincetechnika megújításáig, technológiai váltásra van szükség. Piaci oldalról, a Balatonfelvidéki borvidék sajátosságai adják meg ezeknek a pincészeteknek a létjogosultságát, hiszen turisztikai szempontból kiemelt célterületről van szó. Ezekben a borászatokban törekedni kellene a szőlőben megtermelt magas minőség megőrzésére, felhasználva a hagyományos érlelési technológiákat. Mindehhez a korszerű szőlőfeldolgozási és erjesztési technológia megteremtése mellett, a klímatizált palackos és hordós tárolóterek kialakításával lehetne megteremteni a nagy értékű borok hosszabb érlelési lehetőségét. Az új borászati technológiák és eljárások bevezetése elkerülhetetlen a piaci igények kielégítése végett. A feldolgozás területén alkalmazható a korszerű fajélesztős és pektinbontásra alapozott irányított erjesztés. A szőlőtermesztési és borászati háttér fejlesztéséhez nélkülözhetetlen a külső források bevonása, amelyeket pályázatok útján lehetséges elérni. Termelői integrációs lehetőségek A borvidéken a vertikális integráció jeleit felfedezhetjük ugyan (Balatonedericsi Pinceszövetkezet), de ez messze nem elégséges mértékű és színvonalú. Korábban a szakcsoporti típusú integrációk jelentették a horizontális integráció meghatározó formáját. Ezeknek az újraélesztése sokat javíthatna a szőlőtermesztés eredményességén.

19

Nagy gondot jelent a borvidéken a szőlőhegyek középső, felső régióját művelésben tartó, így a Balaton idegenforgalmi értékében óriási szerepet betöltő kistermelői réteg integrálásának megoldatlansága.

Korábban

az

un.

„hegyközségi,

szakcsoporti”

pincészetek,

pinceszövetkezeti jelleggel működő szervezetek többé-kevésbé ellátták ezeket a feladatokat. Megszűnésükkel óriási űr keletkezett ezen a területen. Ezeknek a termelőknek a vertikális és horizontális integrálása egyik legfontosabb stratégiai cél kellene, hogy legyen. A horizontális integrációval a szőlőültetvények átgondolt megújítását (fajta, művelésmód stb.), és szakszerű művelését (növényvédelem, tápanyag-gazdálkodás) lehetne megvalósítani. A vertikális integrációnak pedig az lenne a feladata, hogy ezeknek a termelőknek a termékéből a piacokon sikerrel versenyezni képes árut állítson elő. Bár vannak jelei a borvidéken kívüli integrációnak is (Varga Kft.), úgy ítéljük meg, hogy a borvidéken belüli integráció fejlesztését tekinthetjük elsődleges stratégiai célnak. Ennek jegyében kívánatos lenne a Lesence Rt. borvidéken belüli integrációs tevékenységének az erősítése is. Fontos stratégiai cél persze a közvetlen értékesítés, a borturizmus fejlesztése, de világosan látni kell, hogy ezeknek a termelőknek csak egy része tudja ezt az utat eredményesen végigjárni. 3.1.3. Termékstratégia A borvidéken alapvetően fehérbort (90%-ban) állítanak elő. A vörösborok aránya a termékszerkezeten belül általában 10%. Az elmúlt évek telepítései miatt elképzelhető, hogy ez az arány még tovább nő. A borvidéken a fehérbor jelleg megőrzése a célszerű, de a választékbővítés és a kiváló ökológiai alkalmasság miatt helye van a termékszerkezetben a vörösboroknak is. Ennek a mértékét azonban megítélésünk szerint nem szabad 20 % fölé engedni. A borvidéken célként javasolható viszont, hogy a meglévő fehérbor előállításra alapozott technológiával, a kék szőlőből a rosé típusú borok előállítását növeljék. Mivel a borvidéken elsősorban a fehérbor technológiának vannak meg hagyományosan a feltételei, így a termelők a kékszőlő feldolgozás során eredményesebben választhatják ezt a termék előállítási irányt. Ez utóbbi irányt erősíti, hogy a borvidéken a kék szőlőfajták közül a Pinot noir vált a meghatározóvá, amely fajtáról közismert, hogy vörös-, rosé-, és még fehérborok előállítására is alkalmas.

20

Terméktípus tekintetében, az un. „normál” kategóriába tartozik a borok 90 %-a. Kitörési pont lehet helyi hagyományokon alapuló specialitások termesztése, a késői szüretelésű tételek előállítása. Ezek közül a spätlese típusú borokat és az aszú technológiával készített termékeket tartjuk perspektivikusnak. A minőségi kategória szempontjából, a borvidéken előállított borok nagy része asztali és tájbor kategóriában kerül piacra, annak ellenére, hogy érzékszervi és analitikai minőség szempontjából magasabb kategóriára is predesztinálva lehetnének ezek a termékek. Stratégiai célként megfogalmazhatjuk a m. t. minőségi borok arányának növelését, s ezen belül a magasabb értéket jelentő típusok előtérbe helyezését (főbor, kései szüretelés stb.). A minőségi borok mellett ugyanakkor, egy jól felépített termékpiramisból kiindulva a tájborok határozott arányának is meg kellene maradni. A kérdés borvidéki szintű tisztázása azonban előbb feltételezné a minőségis kategóriák hierachiájának (borpiramis) országos és régiós szinten történő felépítését is. Fontos ezen kívül, hogy a már meglévő eredetvédett térmékelőállítási lehetőségek (Áldozódűlő, Táltos-hegy eredetvédett termőhelyek) mellett, újabb védett eredetű termékeket tudjon a borvidék felmutatni. Ehhez helyi eredetvédelmi szabályzatokat kell megalkotni. Ezek kidolgozása alapvetően a helyi termelő szervezetek feladata. A kiszerelés tekintetében a palackozott kiszerelési forma növelése fogalmazható meg célként. A jelenleg viszonylag magas arányt képviselő kannás és Pet palackos kiszerelés helyett, a 2 literes

üvegballonokban

vagy

KEG kiszerelésben

történő

értékesítés

elterjesztése

javasolható. Termőhely

stratégia

szempontjából,

kívánatos

lenne

egy

területi

átstrukturálódás.

A kataszteri besorolásban magasabb pontszámmal rendelkező területek bevonását a kevesebb pontszámmal rendelkező területek helyett. Cél a jó fekvésű, kedvező kitettségű hegyoldalak szőlőkultúrájának a megőrzése. A termékek elnevezésében a termőhely – fajta - márka hármasból a Káli körzet estén a termőhelyre célszerű a hangsúlyt fektetni, a másik két körzet esetén lehetséges, hogy a fajta középpontba állítása szerencsésebb lenne.

21

A családi hagyományok felidézésével márkaépítésre („Várbor”) is lehetőség nyílik a borvidéken, de mivel egy márka bevezetése rendkívül költséges dolog, tőkeerős, megfelelő üzemméretű termelőt, vagy termelői csoportot feltételez, ezért ennek az iránynak megítélésünk szerint kisebb lehet csak a súlya. 3.2. Piaci stratégia Valószínűsíthető, hogy a jelenlegi termékszerkezet alapján a belföldi értékesítés meghatározó marad a borvidék esetében, így a piaci stratégia fő iránya a belföldi piac marad. Az itt tevékenykedő nagyüzemek révén azonban az export kisebb mértékű növelésére is van lehetőség. Célnak tekinthető a jelenlegi 16-18 %-ról, 20% feletti exportszintet elérni. A borértékesítés csatornáit tekintve, a borvidéken belüli értékesítés aránya 25% körül alakul. Stratégiai célnak tekintendő az 50% feletti értékesítés elérése a térség esetében. A borturizmus és a szervezett borutak erősítésével ez az arány nagymértékben növelhető lenne, a vendéglátás és gasztronómia összekapcsolásával. A borszaküzletekben történő értékesítés 3% körül alakul, ennek az aránynak a növelése is fontos cél. Mindezek teljesülése esetén a fennmaradó termékhányad a közepes- és nagy elosztási csatornákon keresztül már könnyebben találná meg a piacát. Stratégiai szempontból fontos lenne, hogy a kisebb volumenű középüzemek is megjelenjenek ezen a piacon, egy magasabb minőségű, magasabb árkategóriájú termékkel. Árkialakítás - pozícionálás tekintetében, megítélésünk szerint, az érzékszervi és analitikai értékükhöz viszonyítva alulpozícionáltak a borvidék termékei a piacokon. Célnak tekinthető az ár-érték arány javítása. A borok árainak alakulásában azonban a hazai piacon teljesen kiszolgáltatottak a termelők. Általános jelenség, hogy a megközelítés megfordulni látszik és borok árainak erőteljesen csökkenése gyakran a „minőség kényszerű leértékelődéséhez” vezet. 3.3. Gazdaság- és vállalkozásfejlesztési programok A gazdasági- és vállalkozásfejlesztési programok kialakításánál követendő: - Kis és közepes vállalkozások technológiai és humán-erőforrásainak fejlesztése.

22

- Integrált vállalkozási formák kialakulásának és tevékenységének elősegítése (termelői csoportok, pinceszövetkezetek). - A borvidék működőképességének javítása, a szélesebb szakmai tájékoztatás eszközével. -

Komplex

borvidékfejlesztés

végrehajtása

infrastruktúra

fejlesztéssel,

alternatív

foglalkoztatási lehetőségek biztosításával. -Versenyképesség növelése a technológiai környezet modernizálásával. -Környezettudatos termesztéstechnológia elterjesztése. -Komplex kínálatot nyújtó borturizmus fejlesztése, kapcsolódva a térségi idegenforgalmi programokhoz. -Helyi szakmai szervezetek működőképességének javítása (hegyközség). 3.4. Intézményi és szabályozási háttér A borvidéken a különleges minősítésű borok esetében, csak az előminősítés szintjén működött helyi borminősítés. A védett eredetű termékek kialakításával, az ehhez kapcsolódó szabályzatok elkészítésével, hosszabb időtáv után várható a helyi minősítés jelentőségének a felértékelődése. Célként fogalmazhatjuk meg a minősítéshez elengedhetetlenül szükséges analitikai vizsgálatok, legalább „régiós” szinten (badacsonyi SzBKI) történő megvalósításának megoldását. A minőség-ellenőrzés állami feladat, amely a jelenlegi intézményrendszerrel (OBI, Fogyasztóvédelmi Felügyelőség) működik tovább minden borvidéken. Tekintettel arra, hogy Balaton part nyáron egy koncentrált borértékesítési helynek is számít, az állami minőség ellenőrzési rendszerbe a helyi hegyközségi szervezetek bekapcsolódása is célravezető lehet, amely elősegítheti egyes tradicionális termőhelyek jó hírnevének megőrzését ill. visszaállítását. A borvidék jelentős oktatási, kutatási, szaktanácsadási háttérrel rendelkezik. A régióban lévő Balatonfüredi Szakiskola a középfokú szakképzés területén, míg a Keszthelyi Georgikon Kar a felsőfokú szakemberképzéssel szolgálhatja az ágazatot. A régióban elhelyezkedő badacsonyi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet kutatási oldalról és egy egységes szaktanácsadási rendszer kialakításával segíthet az ágazati feladatok megoldásában. Mivel a régióban az integrált termesztéstechnológia elterjesztése lehet stratégiai cél, ezért a térségben létre kell hozni egy egységes, a technológia minden elemére kiterjedő (növényvédelmi, talajerő-gazdálkodási, biológiai stb.) szaktanácsadási rendszert. A szaktanácsadási rendszer felépítéshez és működtetéséhez, napjaink jövedelmezőségi

23

viszonyai mellett azonban elengedhetetlenül szükséges egy célzott támogatási rendszer is. Ennek a szaktanácsadási rendszernek a központja, a régió szőlészeti és borászati kutatását szolgálni hivatott badacsonyi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetben lehetne. Ahhoz azonban, hogy az Intézet ezt a feladatot el tudja látni, még további labor és létszámfejlesztéseket kellene végrehajtania. A technológia folyamatos fejlesztésében a Kutatóintézet mellett, a térségben található szakmai műhelyekre lehetne még alapozni (Veszprémi Egyetem, Georgikon Kar, Növény- és Talajvédelmi Szolgálatok, Nemzeti Park stb.). E szemléletnek az elterjedéséhez fontos környezetvédelmi (a Balaton vízminőség-védelme) érdekek fűződnek, így közvetett módon a sikeres bevezetése az idegenforgalomra is pozitív kihatással lehet. Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen technológia elterjesztése önmagában is marketing értékkel bír. A hegyközségi rendszer a legfontosabb intézménye a borvidéknek. A hegyközségi munka hatékonyságának, minőségének javítása megkívánná, az arra alkalmas területek esetében az egységes hegyközségek, vagy a kör-hegybíróságok létrehozását. Javasoljuk a borvidéknek, hogy ezt stratégiai célként fogalmazzák meg maguknak. A hegyközségi rendszeren kívül 3 borút egyesület, valamint 3 borrend (legfontosabb a sümegi) is működik, ill. érdekelt a borvidéken. Mindezek mellett az agrárkamara és a falugazdász hálózat is segíti a termelőket. Az idegenforgalmi fejlesztések terén, egyik kitörési pont lehetne a Borút Egyesületek hatékony működtetése. Sokat javítana ezeknek az egyesületeknek a hatékony működésén, ha tevékenységüket, egy a Balatoni régiós szinten létrehozott, borturizmussal foglakozó, "profi" idegenforgalmi szakembereket foglalkoztató, közhasznú szervezet segítené. A Balatoni Borutak Szövetsége már létrejött, de még nem tudja betölteni ezt a feladatot.

24

3.5. Marketingstratégia A borvidék önmagában túl kicsi ahhoz, hogy egy hatékony, átütő erejű marketing programot dolgozzon ki és hajtson végre. Sokkal célszerűbb lenne ezért, ha a Balatoni Borrégió létrejöttével egy „Balatoni szintű” bormarketing program kerülne megfogalmazásra és végrehajtásra. A borvidéken ki kellene alakítani és működtetni egy olyan információs pontot, ahol a borászattal, borturizmussal kapcsolatban széleskörű információkhoz lehetne jutni. Mivel a borvidéken a turizmussal, az idegenforgalommal és az arra épülő gasztronómiával a legszorosabb az ágazat kapcsolata, ezért a borút egyesületekkel együttműködve, folyamatosan aktualizált, nyomtatott, ill. digitalizált tájékoztató - promóciós kiadványokat kellene megjelentetni és terjeszteni. Rendkívül fontosnak tartanánk az Interneten történő, a jelenleginél szélesebb körű megjelenést. A borturizmus, a borutak fejlesztésénél, fontos lenne egy Balatoni szinten egységes tájékoztató táblarendszer kialakítása. Ezen kívül célszerű lenne megbízni egy, a témában jártas marketing irodát akik a borvidéki szintű marketingstratégiát kidolgoznák (értékesítési csatornák, promóciós lehetőségek feltárása,

piackutatás,

termékfejlesztés,

egyediséget

-

borvidéki

arculatot

tükröző

termékjellemzők kialakítása, termékpozícionálás stb.).

3.6. Borvidéki integrációs stratégia A borvidéki integrációs stratégia lehetséges alternatívái:

I.

A Balatonfelvidéki borvidék a Balaton térségében elhelyezkedő borvidékekkel egy borvidéket (Balatoni borvidék) alkot.

II.

A Balatonfelvidéki borvidék önálló marad.

III.

A Balatonfelvidéki borvidék önálló marad és a Balaton térségében elhelyezkedő borvidékekkel borvidéki régiót hoz létre (Balatoni Borrégió).

A Balatonfelvidéki borvidék területét tekintve kis borvidéknek számít. Különösen kicsinek tekinthető, ha figyelembe vesszük a kereskedelemben lezajló változásokat. A boripari

25

termékek piacán is egyre inkább a nagy elosztási csatornák, áruházláncok, multinacionális kereskedelmi cégek dominálnak. Ezeken a piacokon azonban a borvidéken megtermelt szőlő, ill. bor, éppen a borvidéki méretből adódó korlátok miatt versenyhátrányba kerülhet. Ebből a szempontból az első változatot lehetne megoldásként javasolni. A térség alapvető érdeke azonban, minél nagyobb mértékben megmaradhasson és fejlődhessen a termelői feldolgozáson alapuló, a Balaton közelségét, idegenforgalmi lehetőségeit kiaknázó, alapvetően helyi borértékesítés. Erre, a "hozzáadott érték típusú stratégiára" a térség adottságai az országos átlagnál sokkal jobbak. Ez utóbbi fejlődési iránynak a II. változat felel meg a legjobban. Mivel a borvidéken magas a szőlőt értékesítő termelők aránya, és a borvidék fejlődése megkívánja, hogy mindkét stratégiát választó termelői csoport fejlődhessen a borvidéken, ezért optimális megoldásnak a III. változatot tartjuk, azaz a borvidék önállóságának a megőrzését és a borvidéki régió létrehozását. Javasoljuk tehát a borvidéki vezetésnek, hogy ezt a változatot tekintse stratégiai célként. A borvidéki integrációs stratégiánál meg kívánjuk jegyezni, hogy a javasolt Balatoni Borvidéki Régió létrehozásával párhuzamosan célszerűnek tűnne, a Káli-medence földrajzi határaihoz igazítani a jelenlegi Káli körzet lehatárolását. Jelenleg ugyanis a két szomszédos borvidékhez is tartozik egy-egy települése e földrajzi kistájnak (Monoszló, Kővágóőrs). Úgy ítéljük meg, hogy a borvidéki régió létrehozásával párhuzamosan kezdeményezni lehetne a borvidéki határok ezirányú módosítását is.

26

MELLÉKLETEK

27

Balatonfelvidéki borvidék szőlő termőhelyi kataszterének adatai körzetenként, településenként Település

Összes terület ha

Káli körzet Balatonhenye 145 Hegyesd 54 Köveskál 365 Mindszentkálla 223 Monostorapáti 369 Szentbékkálla 290 Balatonederics-Lesencei körzet Balatonederics 354 Lesencefalu 306 Lesenceistvánd 211 Lesencetomaj 212 Nemesvita 151 Sáska Zalahaláp 276 Cserszegi körzet Balatongyörök 215 Csabrendek 60 Cserszegtomaj 698 Gyenesdiás Hévíz-Egregy 15 Rezi 480 Sümeg 192 Sümegprága 90 Várvölgy 623 Vonyarcvashegy Összesen:

5 329

Átlag pontszám

Kataszteri osztály ha

342 348 330 327 339 314

I. ha 145 54 365 223 369 290

% 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

II/1. -

-

II/2. ha -

335 348 343 348 338 290

354 306 211 212 151 259

100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 93,8

17

6,2

-

330 270 320 343 330 316 286 353 -

215 698 15 480 152 623 -

100,0 100,0 100,0 100,0 79,2 100,0 -

60 40 90 -

100,0 20,8 100,0 -

-

328

5.122

96,1

207

3,9

-

ha

%

28

Balatonfelvidéki borvidék fajtaszerkezete és termelése Fajtanév Olasz rizling Chardonnay Szürkebarát Zöld veltelíni Rizlingszilváni Sauvignon Tramini Pinot noir Zenit Ezerfürtü Zweigelt Cserszegi fűszeres Cabernet sauvignon Kékfrankos Piros veltelíni Juhfark Nektár Turán Ottonel muskotály Bánáti rizling Ezerjó Leányka Királyleányka Rozália Merlot Zöld szilváni Zala gyöngye Kékoportó Hárslevelű Zengő Medina Semillon Jubileum 75 Badacsony 36 Lakhegyi mézes Furmint Zefir Egyéb fehér Egyéb vörösborsz. Csemege Direkttermő Összesen:

Terület (ha) Termő (ha) 798,2820 146,1356 79,9529 59,2330 41,0153 19,6283 14,0748 13,7500 12,9656 11,2019 7,1983 6,6556 5,8749 3,8858 2,4670 2,3228 2,0500 2,0300 1,4074 1,3816 1,0243 0,7208 0,6891 0,5300 0,4810 0,4741 0,4561 0,4314 0,4000 0,2082 0,1500 0,1500 0,1210 0,1000 0,0988 0,0500 0,0400 21,0516 0,2734 15,9825 9,5337 1284,4788

795,8398 139,2626 76,6576 59,2330 41,0153 17,6243 14,0748 9,7500 12,9656 11,2019 6,9835 5,6256 0,5233 3,8858 2,4670 1,9958 2,0500 1,0300 1,4074 1,3816 1,0243 0,7208 0,6891 0,5300 0,2810 0,4741 0,4561 0,3314 0,4000 0,2082 0,1500 0,1500 0,1210 0,1000 0,0988 0,0500 0,0400 21,0516 0,2734 12,1265 9,5337 1253,7849

Termés átlag 67 75 77 83 79 51 63 100 70 110 69 57 77 64 0 107 96 51 83 75 89 77 65 75 71 70 80 73 75 70 68 100 72 30 79 45 70 71 80 45 75 70

Mennyiség (q) 53530,56 10454,09 5903,43 4944,95 3227,23 904,99 879,97 975,00 912,54 1228,37 482,74 320,84 40,16 249,96 0,00 214,47 197,75 52,25 116,39 103,62 90,90 55,86 44,86 39,64 19,83 33,19 36,31 24,28 30,00 14,57 10,27 15,00 8,71 3,00 7,81 2,25 2,80 1493,64 21,87 545,72 718,52 87958,34

29

Területi jellemzők Terület összes termő áruszőlő nem művelt Forrás: KSH

Balatonfelvidéki borvidék ha % 1 505 1 484 1 307 134

100,0 98,6 86,8 8,9

Ország összesen ha % 91 421 100 86 585 94,7 79 038 86,5 5 328 5,8

A szőlőültetvények kora Kor 3 évnél fiatalabb 3-5 év 6-9 év 10-19 év 20-29 év 30 éves és több Forrás: KSH

Balatonfelvidéki borvidék ha % 34 2,3 60 4,0 36 2,4 518 34,4 410 27,2 448 29,8

Ország összesen ha % 5 445 5,9 3 612 3,9 2 501 2,7 33 864 37 25 269 27,6 20 730 22,7

A szőlőültetvények termőképessége Termőképesség 40 % és kisebb 41-50 51-70 71-90 90%-nál nagyobb Forrás: KSH

Balatonfelvidéki borvidék ha % 172 11,4 120 8,0 324 2,3 511 34,0 377 25,0

Ország összesen ha % 9 364 10,2 5 195 5,7 15 914 17,4 33 116 36,2 27 831 30,4

30

A szőlőültetvények kezeltsége Balatonfelvidéki borvidék ha % 821 54,6 442 29,4 85 5,6 157 10,4

Kezeltség jó közepes gyenge nem kezelt Forrás: KSH

Ország összesen ha % 54 953 60,1 24 295 26,6 5 445 5,9 6 728 7,4

A szőlőültetvények megoszlása fajtacsoportonként Fajtacsoport fehér borszőlő fajták vörös borszőlő fajták csemegeszőlő fajták egyéb szőlőfajták Forrás: KSH

Balatonfelvidéki borvidék ha % 1 318 87,6 33 2,2 2 0,1 98 6,5

Ország összesen ha % 59 651 65,3 20 392 22,3 1 036 1,1 7 489 8,2

A szőlőültetvények művelésmódja Művelésmód fej bak kordon ernyő egyéb Forrás: KSH

Balatonfelvidéki borvidék ha % 27 1,8 196 13,0 1 165 77,4 104 6,9 13 0,9

Ország összesen ha % 14 356 15,7 4 822 5,3 62 057 67,9 7 106 7,8 3 080 3,3

31

A szőlőültetvények támrendszerének állapota Támaszrendszer karbantartott átépítésre szorul felújítást igényel nem karbantartott Forrás: KSH

Balatonfelvidéki borvidék ha % 908 60,3 55 3,7 227 15,1 107 7,1

Ország összesen ha % 58 516 64 2 818 3,1 13 341 14,6 6 880 7,5

A szőlőültetvények területi jellemzői Jellemzők összes terület termő terület nem művelt ültetvények száma (db) Forrás: KSH

Balatonfelvidéki borvidék ha % 1 505 100,0 1 484 98,6 134 8,9 6 124

Ország összesen ha % 91 421 100 86 585 94,7 5 328 5,8 226 952

A szőlőültetvények tőkehiánya Tőkehiány 0-5 % 6-10 % 11-20 % 21-30 % 31-40 % 41-50 % 50 % felett Forrás: KSH

Balatonfelvidéki borvidék ha % 719 47,8 319 21,2 274 18,2 94 6,2 37 2,5 28 1,9 34 2,3

Ország összesen ha % 40 218 44 22 053 24,1 16 393 17,9 5 878 6,4 2 440 2,7 1 597 1,7 2 841 3,1

32

A szőlőültetvények térállása Térállás szabályos kötésben telepített szórt térállású Forrás: KSH

Balatonfelvidéki borvidék ha % 1 503 0,99 2 0,1

Ország összesen ha % 89 684 98,1 1 737 1,9

A szőlőültetvények alanyhasználata Balatonfelvidéki borvidék ha % 40 2,7 1 412 93,8

Alanyhasználat gyökérnemes oltványszőlő Forrás: KSH

Ország összesen ha % 34 420 37,7 54 147 59,2

A szőlőültetvények növényállománya Növényállomány csak szőlő szőlő és gyümölcsfa Forrás: KSH

Balatonfelvidéki borvidék ha % 1 386 92,1 119 7,9

Ország összesen ha % 82 320 90 9 100 10

A szőlőültetvények sorvezetése Jellemzők a lejtő irányával azonos a lejtő főirányára merőleges fennsík egyéb Forrás: KSH

Balatonfelvidéki borvidék ha % 1 064 70,7 370 24,6 30 2,0 1

Ország összesen ha % 29 133 31,9 12 850 14,1 5 548 6,1 729 0,8

33

A szőlőültetvények támrendszer oszlopának anyaga Támaszrendszer fa beton fém egyéb Forrás: KSH

Balatonfelvidéki borvidék ha % 1 134 75,3 88 5,8 52 3,5 2 0,1

Ország összesen ha % 66 831 73,1 7 520 8,2 1 375 1,5 113 0,1

A szőlőültetvények törzstámasza Támaszrendszer fakaró fakaró és oszlop idomacél vagy fémhuzal egyéb Forrás: KSH

Balatonfelvidéki borvidék ha % 1 217 80,9 182 12,1 40 2,7 1

Ország összesen ha % 59 249 64,8 18 738 20,5 3 931 4,3 1 809 2

34

Tartalomjegyzék

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.3.1. 1.3.2. 1.3.3. 1.3.4. 2. 3. 3.1. 3.1.1. 3.1.2. 3.1.3. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5. 3.6.

Bevezetés A Balatonfelvidéki borvidék helyzetelemzése A borvidék általános jellemzői, ökológiai háttere A borvidék története A borvidék termelési-piaci háttere A szőlőtermesztés helyzetének jellemzése Termelési és üzemi szerkezet Piac- és marketingelemzés Intézményi háttér, kulturális és ágazati kapcsolatok Stratégiai célok

Stratégiai alapelemek, javaslatok Szerkezeti és termelési elemek A borvidék szerkezeti sajátosságai Termelési háttér Termékstratégia Piaci stratégia Gazdaság- és vállalkozásfejlesztési programok Intézményi és szabályozási háttér Marketingstratégia Borvidéki integrációs stratégia Mellékletek

2 3 3 5 7 7 9 11 12 14 15 15 15 16 19 21 21 22 24 24 26