Jegyzőkönyvi kivonat

Jegyzőkönyvi kivonat Készült: Demecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. szeptember 5. napján a Demecseri Polgármesteri Hivatal „A” épülete (4516. Demecser, Kétezer-egy tér 1.) Polgármester Irodájában megtartott RENDKÍVÜLI NYÍLT ülésének jegyzőkönyvéből. DEMECSER VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 141/2013.(IX.5.) HATÁROZATA Demecser Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programjának felülvizsgálatáról Önkormányzati Képviselő-testület: Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 31.§ (1) bekezdésében biztosított jogkörében 1) Demecser Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programját felülvizsgálja és 2013. szeptember 5. napjától a határozat melléklete szerint fogadja el. 2) Egyidejűleg a 41/2012.(IV.2.) ÖKT határozattal elfogadott Demecser Város Önkormányzata Települési Esélyegyenlőségi Programját hatályon kívül helyezi. K.m.f. Kiss Gyula sk. polgármester

Barabás Jánosné dr. sk. jegyző

A kiadmány hiteléül: Demecser, 2013. szeptember 5. Leíró: Székelyné Szilágyi Júlia

1

ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001

Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása

Helyi Esélyegyenlőségi Program Demecser Város Önkormányzata

2013

Türr István Képző és Kutató Intézet Cím: 1054 Budapest, Széchenyi u. 14. Telefon:06-1-882-3454 email: [email protected] web: www.tkki.hu Felnőttképzési nyilvántartási szám: 01-0790-04 Intézményi akkreditációs lajstromszám: AL 0008

Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ..................................................................................................3 Bevezetés ......................................................................................................................................... 3 A település bemutatása .............................................................................................................. 3 Értékeink, küldetésünk ............................................................................................................... 6 Célok .................................................................................................................................................. 7 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)................................... 9 1. Jogszabályi háttér bemutatása ...................................................................................................... 9 2. Stratégiai környezet bemutatása ................................................................................................. 10 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége.......................................... 11 A szociális intézményrendszer ...............................................................................................................31 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység ................................................ 38 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége.............................................................................................. 53 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége ....................................................................................... 58 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ......................................................................... 63 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása ........................................................................................................ 66 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága ..................................................................... 68 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) .............. 70 Megvalósítás .................................................................................................................................. 72 Elfogadás módja és dátuma ............................................................................................................ 74 A település bemutatása ...................................................................................................................4 A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ............................8 A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység..................................19 A nők helyzete, esélyegyenlősége ............................................................................................38 Az idősek helyzete, esélyegyenlősége.....................................................................................41 A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége...................................................................43

2

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)

Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Demecser Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Demecser Nyíregyházától északkeletre, mintegy 25 km távolságra, a Közép- Nyírség és a Rétköz találkozásának vonalán fekszik. A 4. számú főútvonal Székelynél leágazó alsórendű útvonalon érhetű el. A települést átszeli a Budapest-Záhony vasútvonal. Demecser mai területe nagyszámú lelet tanúsága szerint már az ókorban is lakott hely volt. A régészek és muzeológusok az úgynevezett „alföldi vonaldíszes kerámia" legkorábbi lelőhelyei között tartják nyilván. Az itt talált edények mintázata rendszerint bekarcolt, egyszerű mértani vonalakból áll, de alkalmazták a Késő-Kőrös-Szamosvidéki festett kerámiákról ismert edényfestést is. A helyiség neve egy 1261-1267 körüli oklevélben tűnt fel először, amely szerint Kárászi Sándor bán megvásárolta a Kékkel határos Kendemecher nevű birtokot. Más források szerint 1270-1272 táján bukkan fel először Kemény Demecser néven abban az adományozó levélben, amelyben V. István király a területet Kárászi Sándornak adományozta.

3

A birtok egy részét Kárászi Sándor fia, Miklós 1331-ben nádori ítélettel elveszítette, másik részét egy évre rá testvére, Miklós egy Magyar Pál nevű mesternek szándékozott eladni. Ez ellen a Balogh-Semjén nemzetség Kállay-ágából való István tiltakozást jelentett be és magának mondja a települést. Ennek ellenére bizonyított, hogy a falut Magyar Pál a Rétben lévő szigetekkel és harminc, névvel jelölt halastóval együtt 400 ezüstért megvásárolta. Ekkor már állott benne a Szent György patrónussága alatt lévő kőtemplom. Demecsert 1354-ben úgynevezett leánynegyed fejében Erzsébet, Magyar Pál leánya, kapja meg. A XV. Század fordulatot hoz Demecser történetébe: ettől az időtől rendelkezik vásártartási joggal és lesz mezőváros. A település és környéke 1415-ben a Czudarok birtokába jut. Mezőváros 1460-tól 1886-ig. Vásártartási jogáról 1466-tól emlékeznek meg okiratok. Ez azt jelenti, hogy Demecser e fontos megkülönböztetéseket, illetve előjogokat valószínűleg Mátyás királytól kapta. Demecser mezővároshoz tartozott Bessény-tanya, Bodó-tanya, Borzsova-tanya, Fekete-tanya, Ida-tanya, Kolbárt-tanya, Vár-tanya, Veres-tanya, Fellegvár-tanya, Kis-tanya. A század végén nagyobbik részét már a Váradi és Kállay család birtokolta és mindkettő földesura marad a rákövetkező évszázadban is. Demecsernek az 1556-ból maradt nyilvántartásban szereplő 32 tizedfizető háztartása alapján 160-165 lakosa lehetett. 1588-ban 93 jobbágyán a Váradi család tagjai osztoztak. Az alacsony lélekszám okát a kutatók a földrajzi fekvésében látják, mivel a Rétköz alacsony fekvésű, mocsaras területéből csak a kiemelkedő, vagyis a magasabban fekvő részek voltak alkalmasak letelepedésre. A Váradi család férfi ágának kihalása után 1611-ben Demecsert több nemzetség birtokolta különböző jogcímeken. A XVII. Század közepén a Lónyay István rokonság címén, nádori ítélettel nyert belőle egy részt, mások olykor zálogként jutottak hozzá. Volt idő, amikor még a királyi fiscusnak is volt benne része. Az 1720-ban tartott összeírás szerint 14 jobbágytelke volt, emellett 2 száraz- és 3 vízimalom működött a területén. Az 1774. évi úrbérrendezés idején 29 jobbágy család élt Demecser területén, 13 telken. A jobbágyfelszabadítás idejére csak a Barkóczy és a Jósa család őrizte meg tulajdonosi pozícióját. A többiek -a Pazonyi, Szabó, Győry, Csepey, Vay, és Répássy családok később jutottak a vidéken kisebb-nagyobb birtokrészhez. Lakossága ekkor 839 lélek volt, szántója viszont mindössze 244 hold, a tübbi rét és halászó hely. 1870-ben 220 háza és 1385 lakója volt Demecsernek 6467 kat. h. határnyi területén. 4

1900-ban 226 házban 2021 lelket számláltak a nyilvántartásokban. A község lakossága a századforduló után tovább növekszik, ami az országban beindult polgári fejlődés, kapitalizálódás következményeként értékelhető és összefügg a Tisza szabályozásának, a csatornarendszer kiépítésének, a nyíregyháza-Ungvár vasútvonal megnyitásával, a káposzta savanyítás fellendülésével, a hordógyártás, majd a keményítőgyár beindulásával. A gazdaság élénkülése jelentősen éreztette hatását a helyi társadalom fejlődésében és a környék falvaira gyakorolt hatásában. 1931-ben 538 lakóházat és közel négyezer lakost számláltak Demecserben. Hét tantermes iskola működik, ahol református, római, katolikus és izraelita felekezetű oktatás folyik. A harmincas években épülnek meg azok a kőutak, amelyek Demecsert összekötik a szomszédos településekkel. Demecser háború utáni helyzetére az ismert központosító törekvések és belőlük következő aránytalanságok hatnak. Ebben döntő szerepe volt Nyíregyháza fejlődésének mesterséges felgyorsítása és a Záhonyra hárult különleges szerepkör. A település lakóinak száma ebben a korszakban is növekszik. Mai nagyságát a hatvanashetvenes évekre éri el. Közben a politika is felismeri az erőltetett centralizáció hátrányait, aminek következtében Demecser szerepe is változik a Rétközben, központi fekvése folytán, ami a hetvenes évektől fejlesztések formájában is megnyilvánul. 1973. április 15-ével közös tanácsú nagyközséggé nyilvánítják társközségként Székelyt rendelve a hatáskörébe. E közigazgatási alakulathoz 1977-ben Kék is csatlakozott. 1975-ben a Magyar Gyapjúfonó gyáregységének felépítése és üzembe helyezése tovább növeli az ipari munka arányát Demecserben és megalapozza foglalkoztatási központ szerepét a kistérségben. A két gyár, a tsz és a környéket ellátó szolgáltató szervezetek, illetve intézmények működése a nagyközség jogálláson is túlmutatott: Demecser több mint 10 község, közel 20000 főnyi lakónépesség természetes központjává fejlődött. A politika és a társadalom demokratizálódása, a gazdaság piacorientáltságának megalapozása megnyitotta a polgári fejlődés felé vezető utat. A tulajdonviszonyok teljes átrendeződése azonban napjainkban is érzékelhető problémák leküzdésével megy, illetve mehet csak végbe. A termelőüzemek, gyáregységek, szövetkezetek megszűnése iparban, mezőgazdaságban, kereskedelemben, szolgáltatásban, nehezen kezelhető szociális gondokkal jár.

5

Demecserben is megszűnt a tsz, a két gyár - a szeszipari vállalat és a textilüzem - az önállósulással elveszítette piacait, tevékenységi körük beszűkült, nem találtak olyan terméket, amely versenyképes lett volna a vetélytársakkal szemben. Többszöri tulajdonosváltáson mentek keresztül, de a termelést a kívánt mértékben egyik sem tudta stabilizálni, ami nagyarányú munkanélküliséget és növekvő megélhetési gondokat okozott a községben. 1990-től 1994-ig kiépült a gázhálózat, korszerűsítették az önkormányzati intézmények fűtési rendszerét, gyarapodott a szilárd burkolatú utak hossza. 1994-től 1998-ig megépült az általános iskola új szárnya, elkészült Demecser és vidékének szilárd, kommunális szemétlerakója, korszerűsítették a sportpályát, megkezdődött a faluközpont átalakítása, létrehozták a rendőrőrsöt Demecserben. 1999-ben folytatódott a település parkosítása, befejeződött a községháza rekonstrukciója az eredeti tervek alapján, befejeződtek a szennyvízhálózat kivitelezési munkái. Demecser a városi rangot 2001-ben kapta meg. Értékeink, küldetésünk A mindenki számára egyenlő esélyeket biztosító társadalom megköveteli a társadalmi érvényesülést gátló akadályok elmozdítását, valamint egy olyan légkör kialakítását, melyben a sokféleség a társadalmi-gazdasági életerő forrását jelenti. Az elvárások alapján az országok – régiók, kistérségek, települések – feladata a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése. Az esélyegyenlőség biztosítása és előmozdítása jól elkülöníthető fogalmak, melyek egyben egymást kiegészíthető célokat jelölnek meg: 

az esélyegyenlőség biztosítása olyan, általában passzív cselekedet, amely valamit kinyit, lehetővé tesz az adott védett csoport számára is,



az esélyegyenlőség előmozdítása aktív cselekedet, melynek eredményeként a védett csoport tagjai valóban élni tudnak a számukra is nyitott lehetőségekkel.

Az esélyegyenlőség érvényesüléséről csak akkor beszélhetünk, ha mindkét cél egyszerre teljesül: az adott védett csoport tényleges résztvevővé válik. Ennek érdekében a fogadókészséget fejleszteni kell, ki kell alakítani 

a megkülönböztetés tilalmát,



az egyenlő bánásmódot,



az emberi méltóság tiszteletben tartását,



a társadalmi szolidaritást.

6

Az esélyegyenlőség pozitív befolyásolásához megerősítő intézkedéseket kell kidolgozni, melynek stratégiai terve az esélyegyenlőségi program. A program része 

a körültekintő, részletes helyzetelemzés,



az alapelvek, célok meghatározása,



a továbblépés lehetőségeinek megkeresése a partnerségi megközelítés lehetőségének számba vételével.

Az esélyegyenlőség előmozdítása konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítő intézkedések végrehajtásával érhető el. Ennek érdekében az állami intézkedések keretén belül a területet érintő szabályozás olyan lehetőségeket biztosít, melyek a közösségi erőforrások leghatékonyabb felhasználását teszik lehetővé. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Demecser

település

Önkormányzata

az

Esélyegyenlőségi

Program

elfogadásával

érvényesíteni kívánja:  az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét,  a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét,  a diszkriminációmentességet,  szegregációmentességet,  a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen.

7

E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.

8

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)

1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, 

a

helyi

esélyegyenlőségi

programok

elkészítésének

szabályairól

és

az

esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és 

a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet

alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a 

a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.)



a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.)



a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.)



a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény)



az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.)



a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.)



a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.)

előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. - A szociális ellátások helyi szabályozásáról - A helyi közművelődésről - A köztisztaságról és hulladékkezelésről -A gyermekvédelmi ellátás helyi szabályozásáról

9

2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal - Oktatás esélyegyenlőségi terve - Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció - Demecser Város Közbiztonsági és bűnmegelőzési programja - Gazdasági program 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Demecser, Kék, Gégény és Székely települések létrehozták a Demecseri Szociális Alapszolgáltatási Központot, amely a fenntartó önkormányzatok közigazgatási területén lát el öt szociális alapfeladatot: szociális étkeztetést, házi segítségnyújtást, nappali ellátást, családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást. Demecser, Székely és Berkesz települések közös fenntartásában működik az óvodai ellátás. A Központi Orvosi Ügyelet szintén társulási formában működik és fogadja Demecser, Székely, Berkesz, Gégény betegeit. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyzetelemzés elkészítéséhez a KSH és a TEIR adatbázis, valamint a népszámlálási adatok szolgáltak alapul. Emellett Demecser Város Önkormányzata által szolgáltatott adatok, a településen működő intézményektől gyűjtött adatok és az elektronikus média is hasznos információkkal szolgáltak.

10

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom a mélyszegénység. A mélyszegénység összetett jelenség, amelynek okai többek között a társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai képzettségbeli és foglalkoztatottságbeli deficitekben mutatkoznak meg, és súlyos megélhetési zavarokhoz vezetnek. A gyakorlatban a mélyszegénység fogalmát azonosítják a cigánysággal. Ez nem más mint az etnikai és szociális dimenzió összemosása, és ezzel a társadalmi kirekesztettségből fakadó összes probléma „cigánykérdés” való felfogása. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A mélyszegénységben élők és romák jövedelmi és anyagi helyzete nagyon rossz a településen. Az átlag jövedelmük 22.800 Ft - 49.500 Ft között mozog. A szegénység számos társadalmi tényező által meghatározott, összetett jelenség, okai között szerepelnek társadalmi és kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok, alacsony vagy elavult iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, a családok gyermekszáma, a gyermekszegénység, de a jövedelmi viszonyok mutatják meg leginkább. A mélyszegénységgel kapcsolatos vizsgálatok az egyén illetve háztartás saját jövedelmi helyzetének értékelésén alapulnak. A rendelkezésünkre álló adatok alapján elsősorban a munkanélküliség, a szociális rászorultság, a gyermekek helyzete, a lakhatási viszonyok és az iskolai végzettségek figyelembe vételével készítünk elemzéseket. A lakossági jövedelmi viszonyairól nincs megfelelő adatunk. Gyakran használt fogalom a létminimum, amely egy szerény,, de elfogadható életminőséget tesz lehetővé. Ez jelenleg Magyarországon 62.000 Ft-os átlagot jelent. Az ennél kevesebb jövedelemmel rendelkezőket nevezhetjük szegényeknek. Ez a réteg a népesség 30-35%-át teszi ki. Ennyi embert a szociálpolitika képtelen eltartani, így a mélyszegénység határát a minimum nyugdíj 28.500 forintos havi értéke alatti jövedelemnél húzzák meg. Az alacsony jövedelműek bevételeinek számottevő része származik a pénzbeli juttatások rendszereiből. Az inaktív emberek között nagy arányban fordulnak elő az alacsony is9olai végzettségűek, a megváltozott munkaképességűek és a romák. A településen a tapasztalatok 11

szerint a munkaerő-piacra jutás fő akadályai: az alacsony iskoláztatottság, a tartós munkanélküli létből fakadó motiváltsági problémák, a társadalmi előítélet jelenléte. A roma nők iskolai végzettsége, foglalkoztatottsági szintje, jövedelme még a roma férfiaknál is jelentősen alacsonyabb. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya A Demecseren élő 3019 munkaképes korú személy közül 547-en regisztrált álláskeresők. Ez a munkaképes korú lakosság 12,3 százalékát jelenti, mely csekély mértékben magasabb a 10,6%-os országos átlagnál, de a munkanélküliek aránya ennél valamennyivel magasabb lehet. A kistérség és a megye hasonló méretű településeihez képest Demecser mutatói jónak mondhatóak. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása Demecserben hátrányt szenved. A településen nincs olyan cég, társaság, amely az érzékszervi- látás-, hallásszervi, mozgásszervi fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatását (is) felvállalná. Szükséges

a

megváltozott

munkaképességűeket

foglalkoztató

támogatási

rendszer

kidolgozása. A helyi önkormányzat a Flt. 8.§.-a értelmében külön törvényben meghatározott foglalkoztatási feladatainak ellátása során: a) közfoglalkoztatást szervez, b) figyelemmel kíséri a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását, c) döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai következményeit, d) az állami foglalkoztatási szerv működési feltételeihez és fejlesztéséhez támogatást nyújt.

12

Hátrányos megkülönböztetés, előnyben részesítés a foglalkoztatás területén. Előfordulnak olyan speciális helyzetek, amikor indokolt, hogy a munkáltató különbséget tegyen helyzetük, tulajdonságuk, jellemzőjük alapján a munkavállalók között, azért az Ebktv. értelmében nem minősül az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének, ha az a munka jellege vagy természete alapján indokolt az alkalmazásnál számba vehető minden lényeges és jogszerű feltételre alapított arányos megkülönböztetés. A 23.§. biztosítja annak a lehetőségét, hogy törvény, kormányrendelet, illetve kollektív szerződés a munkavállalók meghatározott körére eltérjen az egyenlő bánásmód követelményétől, amennyiben annak a célja valamely hátrányosabb csoporttal kapcsolatban előnyben részesíti szabályok meghatározása, pozitív diszkrimináció alkalmazása. Egy település gazdasági és ezen keresztül népességmegtartó erejének jó fokmérője a települési munkahelyek száma és a településen foglalkoztatottak aránya. 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő)

nyilvántartott álláskeresők száma

nő

nő

férfi

összesen

férfi

összesen

fő

%

fő

%

fő

%

2008

1603

1546

3149

180

17

236

13

416

7,5

2009

1608

1554

3162

127

25

162

20

289

11

2010

1610

1555

3165

167

19

210

15

377

8

2011

1607

1550

3157

249

13

287

11

536

6

2012

1612

1558

3170

209

15

289

11

498

6

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A demecseri munkanélküliségi adatokból egyértelműen látszik a 2008-ban kezdődő és azóta is tartó gazdasági válság hatása. Demecserben a vállalkozások túlnyomó többsége kisvállalkozás, 10 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztat. A kis-és középvállalkozások leginkább a kereskedelemre és a mezőgazdaságra jellemzők. Jelentős részükre elmondható, hogy önfoglalkoztató kényszervállalkozók, néhány alkalmazottal és feketefoglalkoztatással. Tőkehiánnyal küzdenek, nagy részük nem képes lépést tartani a piaccal, a szigorodó hatósági előírásokkal.

A

munkanélküliek

számának

növekedése

együtt

járt

a

különböző

támogatásokban részesítettek- álláskeresési segély, álláskeresési járadék, rendszeres szociális segély – számának emelkedésével.

13

a., Foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya 3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint

nyilvántartott

álláskeresők

száma összesen 20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett

2008

2009

2010

2011

2012

fő

416

289

377

533

498

fő

20

17

21

41

46

%

20,8

17

17,95

13

10,82

fő

64

61

62

78

92

%

6,5

62

60,08

6,83

5,41

fő

66

48

53

79

83

%

6,30

60,02

7,11

6,74

6

fő

60

38

46

72

79

%

6,93

7,60

8,19

7,40

6,30

fő

59

24

37

60

62

%

7,05

12,04

10,18

8,88

8,03

fő

42

29

45

58

63

%

9,90

9,96

8,37

63,67

7,90

fő

47

31

51

56

62

%

8,85

9,32

7,39

9,51

8,03

fő

42

32

45

60

62

%

9,90

9,03

8.37

8,88

8,03

fő

15

8

16

27

30

%

27,73

36,12

23,56

19,74

16,6

fő

1

1

1

5

2

%

416

289

377

106,6

249

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A nyilvántartott álláskeresők számának kiemelkedése figyelhető meg 2008-ban, 2011 és 2012-ben.

14

3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma és aránya nemenként

nyilvántartott/regisztrált

180

munkanélküli összesen

munkanélküli

fő

fő

nő

férfi

összesen

nő

2008

180

165

345

2009

190

173

2010

226

2011 2012

napnál

régebben

regisztrált

% férfi

összesen

Nő

férfi

összesen

130 129

259

3

3

6

363

135 132

267

3

3

6

213

439

156 143

299

3

3

6

256

246

502

182 171

353

3

3

6

241

234

475

163 154

317

3

3

6

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2009. évben a munkanélküliek köre emelkedett 2008-hoz képest, akik 180 napnál hosszabb ideje nem találtak munkát. A vizsgált időszakban összességében elmondható, hogy a tartós munkanélküliek közül magas a nők aránya. 3.2.4. számú táblázat - Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma nemenként

év

18-29 évesek száma

Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma

nő

férfi

összesen nő

Férfi

összesen

fő

fő

fő

fő

%

fő

%

fő

%

2008

156

123

279

23

12

12

23

35

8

2009

165

121

286

29

10

32

9

61

5

2010

158

132

290

25

12

22

13

47

6

2011

148

126

274

23

12

23

12

46

6

2012

142

139

281

21

13

25

11

46

6

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma 2010-ben volt a legmagasabb, amelyből a férfiak aránya 6%, a nők aránya sokkal magasabb 12%.

15

b., alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága 3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség

év

15

éves

és

idősebb

lakosság száma összesen

éves

15-X

legalább általános iskolai végzettséggel

általános iskolát végzettek nem rendelkezők 15-x évesek száma

száma

összesen

nő

férfi

összesen

nő

férfi

Összesen

nő

fő

fő

fő

fő

fő

fő

fő

%

fő

férfi %

fő

%

2001 3456

1921 1535 3402

1894

1508

54

0.01

27 0.5

27 0.5

2011 3368

1826 1542 3321

1802

1519

47

0.01

24 0.5

23 0.5

Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás, Önkormányzati adatgyűjtés

3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint

A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség

nyilvántartott Év

álláskeresők összesen

száma

szerint 8

általánosnál

végzettség

alacsonyabb

8 általános végzettség

Fő

fő

fő

2008

407

48

205

2009

426

52

215

2010

432

56

226

2011

413

49

216

2012

420

50

208

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A munkanélküliek között jellemzően az általános iskolát végzettek száma a magasabb. A településen sok a szakképzetlen munkanélküli. A nyílt munkaerőpiacon foglalkoztatottak béréből az önkormányzatnak nincsenek adatai.

16

3.2.7. számú táblázat - Általános iskolai felnőttoktatásban tanulók létszáma és a 8. évfolyamot eredményesen végzettek

általános iskolai felnőttoktatásban 8.

év

évfolyamot

felnőttoktatásban

résztvevők száma

elvégzők száma

fő

Fő

%

2009

32

28

87

2010

n.a

n.a

n.a

2011

n.a

n.a

n.a

2012

n.a

n.a

n.a

eredményesen

Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)

3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában

középfokú

szakiskolai

szakközépiskolai

gimnáziumi

felnőttoktatásban

felnőttoktatásban

felnőttoktatásban

résztvevők

résztvevők

résztvevők

fő

fő

%

fő

%

fő

%

2009

4

65

n.a

0

n.a

35

n.a

2010

3

57

n.a

0

n.a

22

n.a

2011

6

55

n.a

0

n.a

22

n.a

2012

5

65

n.a

0

n.a

22

n.a

felnőttoktatásban résztvevők összesen

Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) c., közfoglalkoztatás Demecserben a közfoglalkoztatás a Nemzeti Közfoglalkoztatási Program keretében valósul meg. A közfoglalkoztatás közmunka révén valósul meg. Célja új munkahelyek létrehozása és a leghátrányosabb munkanélküliek foglalkoztatása. Az önkormányzat részt vesz a Nemzeti Közfoglalkoztatási Programban.

17

3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma

Közfoglalkoztatásban résztvevők személyek száma

Közfoglalkoztatásban Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a résztvevő település aktív korú romák/cigányok lakosságához képest

száma

Közfoglalkoztatásban résztvevők

romák

aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest

2010

521

16

352

95

2011

452

14

286

95

2012

321

9

252

95

Forrás: Önkormányzat adatai

Demecserben a közfoglalkoztatottak aránya igen magas az aktív korú lakossághoz képest, bár 2012-ben már csökkent. Sok a munkanélküli, foglalkoztató pedig nincs. d., foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői 3.2.10. számú táblázat – A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - vállalkozások állami regisztrált vállalkozások száma településen

a

Kis-

vendég-

kereskedelmi

látóhelyek

üzletek száma

száma

szektorban foglalkozta -tottak száma

foglalkoztat kivetett

befizetett

iparűzési

iparűzési

adó (ft)

adó (ft)

működő

ási

foglalkoztatási

programok

programok

ban

száma helyben

vevők

részt

száma

2008

160

18

6

256

89456

44647

3

521

2009

158

17

6

256

88356

41362

2

511

2010

156

15

6

249

78566

38569

2

452

2011

150

13

6

240

81456

42312

3

389

2012

152

14

5

230

82742

40152

3

321

Forrás: TEIR, T-Star, önkormányzat adatai

A településen a regisztrált vállalkozások száma évről évre csökkent.

18

3.2.11. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - közlekedés

Legköze-

elérhetősé

autóbusz

átlagos utazási

vonat

járatok

átlagos

Kerékpár

átlagos

g átlagos

járatpárok

idő

átlagos száma

utazási

úton

utazási idő

ideje

száma munka-

autóbusszal

munkanapokon

idő

megközelít-

autóval

napokon

vonattal

hetőség

30 perc

-

-

18

30 perc

van

120 perc

30 perc

-

-

18

30 perc

van

120 perc

180 perc

-

-

18

240 perc

-

-

való

kerékpáron

lebbi centrum Megyeszékhely Főváros

Forrás: helyi autóbusz társaság, MÁV, önkormányzat adatai

A város három irányból is megközelíthető közúton, valamint vasúti főútvonalon helyezkedik el. A megyeszékhelyről és oda óránként indul vonat. 3.2.12. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – fiatalok van/nincs fiatalok megkönnyítő

Felsorolás

foglalkoztatását programok

a van

-közmunka

településen fiatalok megkönnyítő

foglalkoztatását programok

a van

TÁMOP 2.1.6

vonzásközpontban az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a

nincs

-

településen

-

az oktatásból a munkaerőpiacra való

-

átmenetet megkönnyítő programok a vonzásközpontban

nincs

-

Forrás: helyi adatgyűjtés

19

f., munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése 3.2.14. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - felnőttek munkaerő-piaci integrációját segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése

felnőttképző programok a településen

Van/nincs

Felsorolás

van

-szakképzések -közfoglalkoztatotti képzés -

felnőttképző programok a vonzásközpontban

van

-munkaviszonyban nem állók képzése --

egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a településen

nincs

--

egyéb

munkaerő-piaci

szolgáltatások

a nincs

vonzásközpontban

--

Helyi foglalkoztatási programok a településen

van

TÁMOP 2.1.6

Helyi foglalkoztatási programok a vonzásközpontban

van

Startmunka


Demecserben a startmunka keretében idén is foglalkoztatnak embereket. Cél a rendszeres munkához való viszony megteremtése, új ismeretek átadása. A szociális jellegű tevékenységeken túl értéket teremtő, főleg mezőgazdasági jellegű munkát végeznek az emberek. g., mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása intézményekben történő foglalkoztatása fő

mélyszegénységben élők

Romák/cigányok

2008

321

152

2009

456

189

2010

389

165

2011

251

126

2012

232

145


20

A szegénység és mélyszegénység fogalmát az alábbiak szerint határozzák meg: A szegénység és társadalmi kirekesztődéssel kapcsolatos mutatószámok 2001-ben határozta meg az Európai Unió. e szerint Európában szegénynek számítanak a medián jövedelmek 60%ánál kevesebből élők. Ennek megfelelően a szegénységben élő, meghatározásánál a háztartások összes nettó jövedelmét kell figyelembe venni úgy, hogy minden egyes háztartástag munkából, társadalmi juttatásból, illetve vagyonból származó jövedelmét összegezni kell, majd csökkenteni szükséges a fizetendő adókkal és járulékokkal. A mélyszegénységgel sújtottak közé azokat sorolják, akiknek különösen alacsony, a medián jövedelmek 40%-a alatti a jövedelme. A munkaerő piaci helyzet szempontjából a munkanélküliség a roma származású embereket nagyobb mértékben sújtja. Nagyok a regionális és még nagyobbak a településtípusok közötti különbségek. Pozitívum, hogy javultak az arányok az általános iskola elvégzését tekintve, illetve az ösztöndíj programoknak is köszönhetően javult a közép és felsőfokú végzettséget szerzők aránya is. Demecserben a romák jelentős része közfoglalkoztatott, illetve ún. „faluzással” (vas, régiségek, stb. gyűjtésével, kereskedésével) foglalkoznak. h., hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A foglalkoztatáspolitikai szempontból hátrányos helyzetű társadalmi csoportok – munkanélküliek, megváltozott munkaképességűek, romák, stb. – egyre tartósabban szorulnak ki a munkaerőpiacról. Ezáltal egyre nagyobb számban kerülnek ki a munkaügyi regisztrációból, így elveszítve a szervezett segítségnyújtás legfontosabb esélyét. Az esélyegyenlőséget megerősítő pozitív intézkedések azért is szükségesek számukra, mert a csoport tagjai a munkaerőpiacon összetett hátrányokkal küzdenek. 3.3

Pénzbeli

és

természetbeni

szociális

ellátások,

aktív

korúak

ellátása,

munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások E területen az Szt. 25.§-a és 47.§-a alapján a szociálisan rászoruló személyek részére a következő pénzbeli és természetbeli ellátási formák adhatók:

21

1. Pénzbeli ellátások: időskorúak járadéka, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély, ápolási díj, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély. 2. Egyes szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egészben bagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók, így lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély, rendszeres szociális segély, foglalkoztatást helyettesítő támogatás. 3.Természetbeni ellátás továbbá a köztemetés, közgyógyellátás, egészségügyi ellátásra való jogosultság, adósságkezelési-szolgáltatás. 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma

Nyilvántartott álláskeresők száma

segélyben részesülők fő segélyben részesülők %

2009. átlag

341

n.a

n.a

2010. átlag

352

n.a

n.a

2011. átlag

573

n.a

n.a

2012. átlag

468

n.a

n.a

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma

nyilvántartott álláskeresők száma

álláskeresési

járadékra

jogosultak

fő

fő

%

2009

341

n.a

n.a

2010

352

n.a

n.a

2011

573

n.a

n.a

2012

468

n.a

n.a

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

22

3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma Azoknak a száma, akik rendszeres

szociális

segélyben részesülők

Foglalkoztatást

30 nap munkaviszonyt

helyettesítő támogatás

nem tudtak igazolni és

(álláskeresési támogatás)

az FHT jogosultságtól elesett

fő

15-64 évesek %-ában

fő

Azoknak

a

száma,

akiktől

helyi

önkormányzati rendelet

alapján

megvonták

a

támogatást

munkanélküliek %-ában

2008 459 n.a

405 n.a

0

0

2009 469 n.a

411 n.a

0

0

2010 473 n.a

412 n.a

0

0

2011 482 n.a

423 n.a

0

0

2012 459 n.a

419 n.a

0

0

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Helyi adatgyűjtés 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Az önkormányzati törvény az önkormányzatok ellátandó feladatai között rögzíti a lakás (és helyiség) gazdálkodást. A törvény rögzíti az önkormányzatok részére a hajléktalanság megelőzésének és a területükön hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának kötelezettségét 2013. január 01-től. A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulást. A lakásfenntartási támogatás alanyi jogon, normatív alapon állapítható meg. 23

3.4.1. számú táblázat - Lakás állomány

db

összes

egyéb

szociális

lakásállomány ebből

bérlakás állomány elégtelen

ebből

használt nem lakáscélú

lakásállomány

elégtelen

ebből

lakáscélra

ingatlanok elégtelen

ebből

elégtelen

lakhatási

lakhatási

lakhatási

lakhatási

körülményeket

körülményeket

körülményeket

körülményeket

biztosító lakások



biztosító

száma

száma

száma

száma

2008

1605

12

36

0

-

-

2009

1606

13

36

0

-

-

2010

1605

13

36

0

-

-

2011

1604

13

36

0

-

--

2012

1603

11

36

0

-

-

lakások

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok

a) bérlakás-állomány Az önkormányzat 36 db bérlakással rendelkezik. b) szociális lakhatás A bérlakásba költözés feltételei a szociális háttérrel szorosan összefügg. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlan nincs az önkormányzat tulajdonában. e) lakhatást segítő támogatások Lakásfenntartási támogatás. f) eladósodottság A település lakosainak 65 %-a rendelkezik valamilyen hitellel. Gondot okoz a rezsiszámlák kiegyenlítése, amelynek következtében aránylag sok az áram és gáz nélkül maradt lakások száma.

24

g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások,

minőségi

közszolgáltatásokhoz,

közműszolgáltatásokhoz,

közösségi

közlekedéshez való hozzáférés bemutatása A településhez tartozik Borzsova-tanya, Veres-tanya, amelyeknek a közműellátottsága és a közlekedéshez való hozzáférése rendezett, nagyon jónak mondható. A Bodó-tag azonban már sem árammal, sem gázzal nem ellátott, illetve a közlekedése sincs rendesen megoldva. 3.4.2. számú táblázat - Veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság Feltárt

veszélyeztetett

lakhatási

helyzetek Hajléktalanok száma

száma 2008

1

0

2009

0

0

2010

0

0

2011

2

0

2012

0

0

Forrás: önkormányzati adatok

3.4.3. számú táblázat - Lakásfenntartási és adósságcsökkentési támogatásban részesülők

lakásfenntartási támogatásban részesítettek adósságcsökkentési száma

részesülők száma

2008

625

0

2009

635

0

2010

643

0

2011

621

0

2012

619

0

támogatásban

Forrás: TeIR, KSH Tstar

25

3.5 Telepek, szegregátumok helyzete 3.5.1. számú táblázat - Telepek, szegregátumok helyzete Telepek, szegregátumok száma a településen: Telepi lakások száma a településen:

2008

156

2009

156

2010

156

2011

156

2012

156

A telep/ek, szegregátum/ok elhelyezkedése a település Település széle területéhez viszonyítva A telep/ek megközelíthetősége: A

telepek

közelében

lévő

jó egészségtelen

üzemek, nincs

létesítmények (kérjük, sorolja fel, van-e a közelben - és ha igen milyen távolságra - szeméttelep, feldolgozó üzem stb.)


a)

a

telep/szegregátum

mint

lakókörnyezet

jellemzői

(kiterjedtsége,

területi

elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz

való

hozzáférés

lehetőségei,

egyéb

környezet-egészségügyi

jellemzői stb.) Demecser Város Önkormányzata 64/2008. (VI.13.) határozatával fogadta el Integrált Városfejlesztési Stratégiáját (IVS), melynek részét képezi a településen élő alacsony státuszú lakosok integrációját elősegítő beavatkozásokat leíró Anti-szegregációs Terv. A város összes lakosságának 20%-a hátrányos helyzetű, a KSH adatai alapján szegregált területen él. Az IVS a következő területet határozta meg szegregátumként: településhatár - névtelen u. Arany János u. - Ságvári Endre u. - Kodály Z. út - Bajcsy-Zs. E. út - Bartók B. út - Szabolcs vezér út - településhatár - Arany J. út – településhatár.

26

Mutató megnevezése

Szegregátum adatai

Lakónépesség száma

857

Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya

29,6

Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya

61,0

Lakónépességen belül 60- x évesek aránya

9,3

Legfeljebb

általános

iskolai

végzettséggel

rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59

72,1

évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában

0,9

Lakásállomány (db)

235

Alacsony komfort fokozatú lakások aránya

44,3

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb

általános

iskolai

70,9

végzettséggel

rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel

58,5

nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül

27,6

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya

51,6

Állandó népesség száma

854

Legfeljebb

általános

iskola

8

osztályával

rendelkezők aránya a 15-59 éves népesség körében

72,1

Forrás: KSH Népszámlálás, 2001 2002-ben 32 db önkormányzati tulajdonú szociális bérlakás épült a szegregátumban. A kihasználtság 100%-os. A szegregált területeken és a városban tapasztalható lakásállapotok miatt a szociális jellegű bérlakásokra jelentős igény van a városban. A továbbiakban, amennyiben újabb önkormányzati bérlakások építésére lenne forrás, fontos, hogy a bérlakások ne a szegregátumban kerüljenek építésre, hiszen azzal növekszik a szegregátum mértéke, és ha a lakhatási körülmények javulnak is, a társadalmi integráció lehetősége csökken.

27

A város legnagyobb problémája az alacsony foglalkoztatás, magas munkanélküliség. Ez a probléma a város szegregált területén még súlyosabb, itt a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező családok aránya eléri a 70%-t. A szegregált terület mutatói a városi adatoknál lényegesen rosszabb képet mutatnak, az aktív korúak 70%-nak legfeljebb általános iskolai végzettsége van, ez a szám a városban 32%, tehát az integrált területeken a mutató 10% alatt lehet. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 25 évnél idősebbek között a városban 5,1%, a szegregált területen 0,9%. Az itt élő családok lakhatási integrációja és foglalkoztatási esélyeik növelése érdekében szükséges a TÁMOP 5.3.6 pályázati konstrukción való indulás. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a vezető halálokok strukturális arányai az országostól minimálisan térnek el. A megye összes halálozásának több mint fele (mintegy 54 százaléka) a szív-érrendszeri és a daganatos betegségekből származik. A keringési megbetegedések okozta halálozás mindkét nem esetében meghaladja az országos átlagot. E betegségek kialakulásában az életmód szerepe jelentős. Fontos befolyásoló tényezők a helytelen táplálkozás, a dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás és a mozgás hiánya. Alapellátás Demecserben hosszú idő óta két háziorvosi körzet működik. A településen fogorvosi ellátás is több mint 20 éve van. Házi gyermekorvosi rendelés 1997. július óta elérhető Demecserben. 2005-től Demecserben működik Központi Orvosi Ügyelet, Székely, Berkesz, Gégény és Demecser településekre kiterjedő ellátási körzettel. 2010-ben sor került az Egészségház épületének felújítására, korszerűsítésére, bővítésére, melyben

2011.júliusától

járóbeteg-szakellátás:

szemészet,

szülészet-nőgyógyászat

és

gyógytorna- fizikoterápia is működik.

28

Rendelők, praxisok száma,

címe

Akadálymentes-e?

1.számú háziorvosi ellátás

4516 Demecser, Szabolcs vezér út 11.

igen

2.számú háziorvosi ellátás

4516 Demecser, Szent István út 5.

nem

Házi gyermekorvosi ellátás


igen

Fogorvosi ellátás


igen

Védőnői szolgálat


igen

Fizikoterápia-gyógytorna


igen

Általános szemészet


igen

járóbeteg- 4516 Demecser, Szabolcs vezér út 11.

igen

Nőgyógyászati szakrendelés

Központi Orvosi Ügyelet

4516 Demecser, Béke út 2.

igen

Demecseren egy gyógyszertár található, az épület akadálymentes. A legközelebbi éjszakai ügyeletes gyógyszertár a megyeszékhelyen, Nyíregyháza városban található, mely a településtől kb. 30 km-re található. Mentőállomás a 17 km-re található Kemecsén van. A Védőnői Szolgálat a 4516 Demecser Szabolcs vezér út 11. alatt található. Nyitvatartási ideje: Hétfő: 7.30-16.00 Kedd: 7.30-16.00 Szerda: 7.30-17.00 Csütörtök: 7.30-16.00 Péntek: 7.30-12.30 Demecser – Borzsova-tanya területrész a Székely-Berkesz község Védőnői Szolgálatához tartozik. A tanácsadó címe Demecser – Borzsova területrész vonatkozásában: 4534 Székely, Veres Péter u 1. nyitvatartási ideje: Hétfő, Szerda, Csütörtök: 8-10 A Demecser, Szabolcs vezér út 11. szám alatti épület akadálymentes. A Demecser-Borzsova területrész vonatkozásában a Székely, Veres Péter u 1. szám alatti tanácsadásnak helyet adó épület nem akadálymentes.

29

Körzetek: 1. számú védőnői körzet: Bogdányi út, Vörösmarty út, Petőfi út, Hunyadi út, Hunyadi köz, Bessenyei út, Kinizsi út, Földvár út, Kálvin tér, Arany János út 100-ig, Gábor Á. Út, Kossuth út, Nagy út, Béke út, Dózsa Gy. út, Dózsa Gy. tér, Iskola út, Szabadság út, Kodály Z. út, Váci M. út 2. számú védőnői körzet: Ady E. út, Vasvári P. út, Szabolcs vezér út, Esze T. út, Vasút út, Bartók B. út, Árpád út, Arany J. út 101-től, Krúdy Gy. út, Szent L. út, Széchenyi út, Széchenyi köz, József Attila út, Ipartelep, Berkeszi út, Szent I. út

3. Demecser- Borzsova Családok szociális, gazdasági, anyaga helyzete a védőnővel kapcsolatban álló családok körében (becsült arány) Védőnői

Nagyon

jó Jó

Közepes

Szegény

Mélyszegény

körzet

körülmények

körülmények

körülmények

között él

között él

között él

1. körzet

5

40

50

5

0

2. körzet

5

20

60

14

1

Demecser

5

10

35

40

10

- Borzova Forrás: Védőnői adatok

30

A szociális intézményrendszer Demecser város önkormányzatának képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Szt.) kapott felhatalmazás alapján az alapvető szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében az önkormányzat költségvetési teherbíró képességének figyelembevételével a rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni szociális támogatásokra való jogosultság feltételeinek, valamint érvényesítésének helyi szabályainak meghatározása céljából alkotta meg 6/2009. (IV. 10.) számú rendeletét. A szociális alapszolgáltatásokat a Szociális Alapszolgáltatási Központ látja el. Szociális helyzet a településen 2000 Hány háztartás kap rendszeres 163

2005 311

2008 386

2009 595

2010 416

2011 441

szociális segélyt? Hányan kapnak

rendszeres 265

617

423

652

440

490

szociális segélyt? Hány gyermek után igényelnek 963

820

654

699

742

737

273

305

344

357

375

547

349

355

388

362

764

309

281

285

297

rendszeres

gyermekvédelmi

kedvezményt? Azon gyermekek

száma, -

akiknek a szülei nyilatkoztak

Ebből

halmozottan helyzetükről Azon gyermekek akinek

hátrányos száma, -

szülei

nem

nyilatkoztak Természetbeni támogatások, 262 juttatások Forrás: Polgármesteri Hivatal

A foglalkoztatási helyzettel majd a későbbiekben, egy külön fejezetben foglalkozunk. Rendkívül magas, az országos átlagot meghaladó a hátrányos helyzetű gyermekek aránya. A településen élő emberek szociális helyzete a megye településeihez hasonló képet mutat.

31

Ügyfélforgalom a Szociális Osztályon, Irodán Rendszeres

Rendkívüli

támogatások száma

támogatások száma

10454

2556

2280

2006

12224

2670

2232

2007

15720

2651

1725

2008

10786

2507

1133

2009

10454

2506

1257

2010

11050

2016

2040

2011

12198

2481

3509

Év

Ügyfélforgalom/fő

2005

Az önkormányzat szociális osztályán folyamatosan növekszik a kliensek száma. A szociálisan rászorult személyek részére biztosított szociális alapszolgáltatások Az Intézmény hivatalos neve: Szociális Alapszolgáltatási Központ Ellátott települések: Demecser, Kék, Gégény, Székely Az Intézmény címe: 4516 Demecser, Szent István út 2-4. Ügyfélfogadás ideje: hétfő- kedd: 8 – 12 óra; szerda: 8 – 17 óra; péntek: 8 – 13.30 óra Az Intézmény dolgozóinak száma Demecseren: 18 fő (nők) Szolgáltatás

Ellátásban részesülők száma (fő)

megnevezése

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

Házi

NA

NA

NA

26

26

55

108

118

159

178 fő / 332

375

299

577/1226

fő/489

fő/795

899 eset

fő/1025

fő/1140

fő/716

eset

Családsegítés

eset

eset

eset

eset

eset

Szociális

NA

NA

NA

169

171

191

210

Nappali ellátás

NA

NA

NA

16

20

20

15

Gyermekjóléti

42/

826 78/1611

67/1326

77/1962

58/1026

76/1802

79/ 1989

szolgálat

eset

eset

eset

eset

eset

eset

eset

segítségnyújtás

étkeztetés

Az ellátásban részesülők száma folyamatosan emelkedik.

32

A jelzőrendszer tagjai által jelzett problémák: 

a családsegítő szolgálatnak: egészségügyi, lakhatási, anyagi, megélhetési problémák;



a gyermekjóléti szolgálatnak: magatartási problémák, igazolatlan iskolai mulasztások, higiénés problémák, szülői elhanyagolásra utaló jelek, veszélyeztetett kismamák, családi konfliktusok.

A kliensek által jelzett főbb problémák: 

a családsegítő szolgálatnak jelzettek: anyagi-megélhetési problémák, közüzemi tartozások, lakhatási problémák;



a gyermekjóléti szolgálatnak jelzett problémák: gyermekek magatartási problémái, anyagi-megélhetési problémák.

A Családsegítő és Gyermekjóléti 2006

2007

2008

2009

2010

2011

Szolgálat jelzett esetek típusai Anyagi

103

379

486

12

15

28

Párkapcsolati

17

41

25

4

15

9

Egészségügyi veszélyeztetettség

-

-

-

-

-

2

Gyermekelhanyagolás

18

21

169

15

20

38

Idősek magára maradottsága

NA

NA

42

46

75

123

Egyéb Családok anyagi helyzete a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat látókörébe tartozó családok esetében

Családok száma:

Nagyon jó körülmények

Jó

Közepes

között

körülmények

körülmények

becsült száma)

között él

között él

15

50

350

él

(családok

Szegény

Mélyszegény

700

600

Családok káros szenvedélyei a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat látókörébe tartozó családok esetében (családok száma) Túlzott

Erős

Gyermek(ek)

Sivár

Családon

Családon belüli

alkoholfogyasztás

dohányzás

elhanyagolása

érzelmi élet

belüli fizikai

érzelmi,

erőszak

verbális erőszak

3

5

(családok száma) 85

350

38

150

Pénzbeli és természetbeni támogatások A lentebbi táblázatban szereplő támogatásokat nyújtja az önkormányzat.

33

Szociális támogatásokra és fő formáira fordított éves összeg Támogatás

Önkormányzati támogatás összege (ezer Ft)

formája

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011 *

Rendszeres

11477

3381

5713

7867

2151

2132

24796

-

-

-

-

2238

1432

498

Átmeneti segély

28165

35325

34042

17845

20036

12603

9179

Temetési segély

1733

2021

1783

1500

1437

1187

1500

Közgyógyellátás 6125

4137

877

493

196

308

320

Lakásfenntartási

7835

6777

5770

5170

4628

4517

4700

-

-

-

-

-

-

-

Köztemetés

-

50

100

130

-

-

134

Ápolási díj

9650

12507

5142

4918

4635

7520

7923

Időskorúak

-

4

37

33

33

65

65

szociális segély Rendelkezésre állási támogatás

támogatás Adósságkezelési szolgáltatás

járadéka Forrás: Polgármesteri Hivatal

34

Támogatás

Önkormányzati támogatásban részesülők száma (fő)

formája

2005

2006

2007

2008

2009

2010

Rendszeres

311

305

363

386

256

46

61

-

-

-

-

339

370

380 (FHT)

Átmeneti segély

1357

2345

1275

662

1080

615

583 ( nov. 15-ig)

Temetési segély

54

50

48

40

35

35

29( nov. 15-ig)

Közgyógyellátás 823

744

371

119

132

196

133( nov. 15-ig)

Lakásfenntartási

791

799

736

661

601

595

692

-

-

-

-

-

-

-

Köztemetés

-

1

2

2

-

-

3

Ápolási díj

64

78

57

62

64

56

48( nov. 15-ig)

Időskorúak

1

2

2

1

2

2

2

2011

szociális segély Rendelkezésre állási támogatás

támogatás Adósságkezelési szolgáltatás

járadéka Forrás: Polgármesteri Hivatal

35

3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai A helyi közösségi élet megfelelő intenzitású Demecserben. Az Erkel Ferenc Művelődési Ház és Könyvtár megfelelő helyszíne e helyi közművelődésnek. Az intézményben működő szakkörök, csoportok: -

Nyugdíjas Klub

-

Ifjúsági-és Felnőtt Képzőművész Kör

-

Sakk-kör

Minden évben színházi előadásokat, szórakoztató nagytermi rendezvényeket nyújt a közönség számára. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) A településen kifejezett etnikai konfliktusok nincsenek. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005.évi LXXXVIII. törvény megjelenése is elismerte azt, hogy fontossá vált az önkéntes munka a szociálisan hátrányos helyzetű emberek segítésére. A település Szociális Alapszolgáltatási Központja és a Védőnők évi több alkalommal szerveznek adományozást, illetve lehetőséget teremtenek az önkéntes munkára, amelyre idős és fiatal egyaránt jelentkezik. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A települési önkormányzat és a Roma Nemzetiségi Önkormányzat szoros együttműködésben dolgozik együtt napi szinten. A települési önkormányzat a RNÖ-ot pénzbeli és természetbeni segítséggel ösztönzi. A helyi nemzetiségi önkormányzat kötelező feladata többek közt a képviselt közösség érdekképviseletével, esélyegyenlőségének megteremtésével kapcsolatos feladatok ellátása, különös tekintettel a helyi önkormányzatnak a nemzetiségek jogainak érvényesítésével kapcsolatos feladatok körében.

36

A helyi nemzetiségi önkormányzat önként vállalt feladatot láthat el különösen a nemzetiségi oktatási és kulturális önigazgatással összefüggő ügyekben, a társadalmi felzárkózás, a szociális, ifjúsági, kulturális igazgatás és a közfoglalkoztatás területén, valamint településüzemeltetési és településrendezési feladatok körében. A nemzetiségi önkormányzat együttműködését az állam és a helyi önkormányzati szervbekkel a nemzetiségek jogairól szóló 2011.évi CLXXIX. törvény 79-86.§-ai rögzítik. A helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról.

3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Alacsony az iskolázottság

8 általános befejezése, szakképzettség szerzés

Magas a munkanélküliség

Munkahelyhez jutás segítése

Lakásproblémák

Lakáshoz való hozzájutás segítése, életvezetési tanácsok

37

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység

4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) Demecserben a lakóhellyel rendelkezők száma 2012.12.-31-én a népességnyilvántaró adatai szerint – 4368 fő volt. A gyermekek száma

fő, amely életkor szerinti korcsoportos

bontásban az alábbi: -

0-3 éves korú gyermekek száma

fő

-


fő

-


fő

-


fő

-

A fiatal felnőttek száma 19-24 éves korig

fő

A változás az alábbi a 2011. december 31-i állapothoz képest: - a kiskorúak száma - fiatal felnőttek száma a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete A gyermekjóléti szolgálat munkáját az 1997.évi XXXI. törvény (a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról), illetve a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet (a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint a személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről) alapján végzi munkáját. Feladata a gyermek testi és lelki

egészségének,

családban

történő

nevelkedésének

elősegítése,

a

gyermek

veszélyeztetettségének megelőzése, a kialakult veszélyeztetettség megszűntetése, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése.

38

4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 18 év alattiak száma a népességben

Védelembe vett 18 év alattiak száma

Megszűntetett esetek száma a Veszélyeztetett 18 év alatti védelembe vettek kiskorú közül

gyermekek száma

2008 1017

17

2

51

2009 1022

15

2

45

2010 1010

21

0

63

2011 1004

23

0

69

2012 1003

28

0

84


b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma

Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásban

Ebből

tartósan

beteg fogyatékos gyermekek száma

részesítettek száma

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítettek száma

2008 648

11

12

5

225

2009 646

10

10

4

236

2010 651

12

5

3

241

2011 649

11

9

4

251

2012 659

10

3

2

221

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma a vizsgált időszak minden évében nagyon magasnak mondható.

39

c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás: A gyermekvédelem elsődleges szempontja, hogy a gyermek minden olyan támogatást (mind szellemi, erkölcsi, mind pedig anyagi oldalon) megkapjon, amely egészséges fejlődéséhez elengedhetetlen. Óvodáztatási támogatás: A település önkormányzat jegyzője annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére, aki - a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá - gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és - akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága áll fennáll pénzbeli támogatást folyósít. A pénzbeli támogatás folyósításának feltétele, hogy a gyermek felett a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő a gyámhatósági eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya 4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma, aránya Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda

Ingyenes

50

százalékos Ingyenes

étkezésben

mértékű

tankönyv-

résztvevők

kedvezményes

ellátásban

száma iskola étkezésre

jogosultak részesülők

1-8. évfolyam száma 1-13. évfolyam száma

Óvodáztatási

Nyári

támogatásban étkeztetésben részesülők

részesülők

száma

száma

2008

100

259

39

165

2009

98

262

40

192

2010

109

278

37

2011

107

283

48

2012

117

294

44

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok Kedvezményes

gyermek-étkeztetés:

A

rendszeres

gyermekvédelmi

kedvezmény

megállapítása esetén a gyermek jogosult a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének igénybevételére. A gyermekek egészséges fejlődésének alapfeltétele az egészséges étkezés. A

40

mélyszegénységben élő gyermekek közül otthon sokan nem jutnak megfelelő mennyiségű egészséges táplálékhoz. Ezért nagy jelentőségű az önkormányzat által szervezett intézményekben történő közétkeztetés. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő óvodás és általános iskolás korú gyermek térítésmentesen, a rászoruló középiskolások 502%-os kedvezményben részesülnek az étkezés igénybevétele esetén. e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Elsősorban a menedékjogról szóló 2007.évi LXXX. törvény szerinti menedékjogot kérő, menekült, menedékes, oltalmazott vagy humanitárius tartózkodási engedéllyel rendelkező gyermekek helyzetére szükséges kitérni. A menedékes – rászorultsága esetén – jogosult a befogadás anyagi feltételeire, valamint ellátásra és támogatásra. A menekültügyi hatóság valamint a jegyző az ellátásra, támogatásra vonatkozóan határozattal dönt. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége A szegregátumban élő gyermekek majdnem mind hátrányos helyzetű, illetve ezen gyermekek szülei kétszer akkora eséllyel aluliskolázottak, mint a település egyéb körülmények között élők. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) A településen 2 fő védőnő látja el a feladatot, átlag ellátott 30 fő/ védőnő. 4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma védőnői álláshelyek száma

Egy védőnőre jutó gyermekek száma

2008

2

23-26

2009

2

23-22

2010

2

24-25

2011

2

28-20

2012

2

18-12

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

41

b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) A településen 2 fő felnőtt háziorvos, illetve 1 fő gyermekorvos látja el a feladatokat, ezen felül járóbeteg szakellátás, illetve orvosi ügyelet van a településen, amely 4 település betegeit látja el. 4.3.2. számú táblázat – Gyermekorvosi ellátás jellemzői Betöltetlen

felnőtt Háziorvos által ellátott Gyermekorvos

által Felnőtt házi orvos által

háziorvosi praxis/ok száma

esetek száma

ellátott esetek száma

ellátott esetek száma

2008

-

-

8635

-

2009

-

-

9632

-

2010

-

-

10265

-

2011

-

-

10896

-

11321

-

2012

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok A településen a gyermekek korai fejlesztésére lehetőség van, amelyet az óvoda és az iskola szervez és végez. d) gyermekjóléti alapellátás A gyermekek számára nyújtott gyermekjóléti szolgáltatás, szociális ellátások: A hatályos jogi szabályozás alapján a gyermekjóléti szolgáltatás olyan gyermekek érdekeit védő speciális személyes

szolgáltatás,

amely

a

szociális

munka

módszereinek

és

eszközeinek

felhasználásával szolgálja a gyermek testi lelki, egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszűntetését, illetve a családjából kiemelet gyermek visszahelyezését. A településen a gyermekjóléti szolgáltatást a fenntartó gyermekjóléti szolgálat által biztosítja. e) gyermekvédelem A településen a gyermekvédelmi tevékenységet a gyermekjóléti szolgálat végzi jelzőrendszeri tagok bevonásával és együttműködésével. A gyermekvédelem fontos színterei a prevenciós tevékenységek, a veszélyeztetettség észlelése, megszűntetése érdekében végzett családgondozás, valamint a gyermekvédelmi gondoskodás más formái.

42

f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások A családsegítő szolgáltatás célja a társult településeken a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzetekhez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszűntetése, valamint az életvezetési képességek megőrzése. Cél, hogy csökkenjen a kliensek és csoportok kiszolgáltatottsága és periférikus helyzetre sodródása. Veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő és jelző rendszert működtet, elősegíti a jelzőrendszer tagjainak rézvételét a megelőzésben, beérkezett jelzésekre megteszi a szükséges intézkedéseket. g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés A városban az általános és középiskola, a gyermekjóléti szolgálat, művelődési ház, védőnők és a Roma Nemzetiségű Önkormányzat szervez szabadidős és sport, szünidős és egészségvédelmi prevenciós programokat. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv Demecser Városban a gyermekétkeztetés ingyenes, illetve 50%-os az arra jogosultak részére. i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások

nyújtásakor

járási,

önkormányzati

adat,

civil

érdekképviselők

észrevételei Demecser Város Önkormányzatához nem érkezett bejelentés s hátrányos megkülönböztetés és az egyenlő bánásmód követelményének megsértésére vonatkozóan a szolgáltatások nyújtásakor.

j)

pozitív

diszkrimináció

(hátránykompenzáló

juttatások,

szolgáltatások)

az

ellátórendszerek keretein belül Bursa Hungarica 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége Az óvoda és iskola, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi, továbbá a családsegítő szolgáltatások és juttatások segítik a hátrányos helyzetbe került és SNI gyermekek, gyermekes családok életkörülményeinek mielőbbi javulását és a gyermekek egészséges fejlődését, a

43

gyermekek érdekeit és esélyegyenlőségét tartva szem előtt. A szükséges esetekben a gyermekek és a tanulók megkapják a szükséges szakmai támogatást. 4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG

db

Az óvoda telephelyeinek száma

3

Hány településről járnak be a gyermekek

3

Óvodai férőhelyek száma

230

Óvodai csoportok száma

8

Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig):

7-17

A nyári óvoda-bezárás időtartama: ()

08.01.-08.20.

Személyi feltételek

Fő

Hiányzó létszám

Óvodapedagógusok száma

17

-

Ebből diplomás óvodapedagógusok száma

16

-

Gyógypedagógusok létszáma

-

-

Dajka/gondozónő

8

-

Kisegítő személyzet

1

-

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés A városban egy óvoda működik nyolc csoporttal 230 férőhellyel működik. 4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3. 3-6

éves

korú

Óvodai gyermek-

gyermekek

csoportok száma

száma

Óvodai

Óvodai feladat- Óvodába

férőhelyek

ellátási

száma

száma

száma

helyek gyermekek

beírt

Óvodai gyógypedagógi ai

csoportok

száma

2008

161

7

200

1

161

-

2009

153

7

200

1

153

-

2010

150

6

200

1

150

-

2011

144

5

200

1

144

-

2012

149

5

150

1

149

-

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés

44

A településen a 3-6 éves korú gyermekek száma 2008-tól 2012-ig fokozatosan csökkent, ezért ennek következtében az óvodába beíratott gyermekek száma is. 4.4.4. számú táblázat - Az óvodai ellátás igénybevétele 2012-2013. év

3 éves

4 éves 5 éves 6 éves 7 éves Összesen

Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma

30

36

44

34

3

149

Más településről bejáró gyermekek létszáma

1

-

-

2

-

3

hiányzott gyermekek száma (az adott évből -

-

-

-

-

-

24

31

31

28

1

117

15

19

17

16

-

68

Székhely

Az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan eltelt időszakra vetítetten) A beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma A beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma Tagóvoda Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma Az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) A beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma A beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés Az óvodába járó hátrányos helyzetű (HH) és halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyerekek száma magas, ami nagyon súlyos szociális háttérre enged következtetni. 2012/2013-as nevelési évben 117 HH óvodás és 68 HHH gyermek jár a helyi óvodába. a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása

45

4.4.5. számú táblázat - A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátása

Székhely az intézménybe

az intézménybe

beíratott,

beíratott, 20%-

20%-ot beíratott hátrányos helyzetű gyermekek létszáma

meghaladóan hiányzott

részesülő

hátrányos

helyzetű

helyzetű

gyermekek adott

foglalkozásba n

hátrányos

(az

száma

fejlesztő

évből

gyermekek száma

ot meghaladóan fejlesztő beíratott

hiányzott

foglalkozásban

halmozottan halmozottan

részesülő

hátrányos

hátrányos

halmozottan

helyzetű

helyzetű

hátrányos

gyermekek

gyermekek

helyzetű

létszáma

száma (az adott gyermekek évből

eltelt

időszakra

időszakra

vetítetten)

eltelt száma

vetítetten) Csoport1

22

-

22

14

14

Csoport 2

25

-

25

14

14

Csoport 3

22

-

22

12

12

Csoport 4

25

-

25

14

14

Csoport 5

23

-

23

14

14

Csoport 6

-

-

-

-

Összesen

117

-

117

68

68

-

-

28

-

28

16

16

1

-

1

-

A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel)

Tagóvoda Csoport1 Csoport 2 Csoport 3 Csoport 4 Csoport 5 Csoport 6 Összesen A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel)


46

Az intézmény évek óta komoly erőfeszítéseket tesz a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai felzárkóztatása érdekében. 4.4.6.a. számú táblázat - Óvodai körzethatár A körzetbe Óvodai körzetenkénti létszám és hh/hhh gyermekek megoszlása

A

A

körzetbe

körzetbe

felvehető

felvehető

(ott élő)

(ott élő)

összes

összes hh

gyerme-

gyerme-

kek száma kek száma

A

A körzetbe járó

körzetbe

A körzet

felvehető

óvodáiba

A körzetbe

(ott élő)

járó

járó hh

összes

gyermekek

gyermekek

hhh

össz-

létszáma

gyerme-

létszáma

hh gyermekek aránya a körzet óvodásainak összlétszámához viszonyítva (%)

kek száma

járó hhh A

gyermekek

körzetbe

aránya a

járó hhh

körzet

gyerme-

óvodásainak

kek

össz-

létszáma

létszámához viszonyítva (%)

Körzet 1

149

117

68

Körzet 2 Körzet 3 Körzet 4 Körzet 5 Körzet 6 Körzet 7 Összesen Forrás: Önkormányzati adatok

A lentebbi táblázatban szereplő támogatásokat nyújtja az önkormányzat.

47

4.4.6.b. számú táblázat - Óvodai létszám-megoszlás hh

hh Székhely:

Létszám

hh fő

arány

hhh fő

%

hhh %

arány

arány gyermekek összlétszámához viszonyítva

a

hhh arány a gyermekek összlétszámához viszonyítva

sajátos nevelési igényű gyermekek létszáma

sajátos

nevelési

gyermekek

aránya

30

22

73

14

46

14,7

9,3

-

-

Csoport 2

31

25

80

14

45

16,7

9,3

-

-

Csoport 3

30

22

73

12

46

14,7

8

-

-

Csoport 4

29

25

86

14

56

16,7

9,3

1

0,67

Csoport 5

29

23

79

14

48

15,4

9,3

1

0,67

Összesen A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek

a

csoport

összlétszámához viszonyítva

Csoport1

Csoport 6

igényű

149

117

78

68

48

78,5

45,6

2

1,37

34

28

82

16

47

18,7

10,7

-

0

1

1

100

-

0

0,67

-

0

0

A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel) Tagóvoda vagy telephely Csoport1 Csoport 2 Csoport 3 Csoport 4 Csoport 5 Csoport 6 Összesen A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped.

!

szakszolgálat véleménnyel)

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés 48

4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma

Általános iskola 1-4 Általános iskola 5-8 általános

napközis

évfolyamon

tanulók

tanulók évfolyamon

tanulók iskolások

száma

száma

száma

száma

fő

fő

fő

fő

%

2010/2011 222

295

517

240

46

2011/2012 209

287

496

108

22

2012/2013 188

298

486

108

22

Forrás: TeIR, KSH Tstar Az oktatási infrastruktúra fejlettsége, valamint a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatására kidolgozott program ellenére az iskola tanulóinak száma az elmúlt 3 évben folyamatosan csökkent. 4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai általános általános iskolai osztályok

általános iskolai osztályok száma a

száma

gyógypedagógiai oktatásban

iskolai feladatellátási helyek száma

1-4

5-8

évfolyamon évfolyamon

összesen

1-4

5-8

évfolyamon évfolyamon

összesen

db

2010/2011 11

13

24

1

2011/2012 10

13

23

1

2012/2013 9

13

22

1

Forrás: TeIR, KSH Tstar Az általános iskolában a jelenlegi tanévben összesen 22 osztályba járnak diákok. A vizsgált időszakban az 1-4 évfolyamon az osztályok száma csökkent, azonban az 5-8 évfolyamon az osztályok száma nem változott.

49

4.4.9. számú táblázat - Általános iskolások adatai – el- és bejárás A

helyben

Létszám (fő) összes

élő

gyerekhez

képest az arányuk A településen élő általános iskolás korú gyermekek létszáma

X

Más településről bejáró általános iskolások

63

Más településről bejáró hh gyerekek

48

Más településről bejáró hhh gyerekek

40

Más településre eljáró általános iskolások Más településre eljáró hh gyerekek Más településre eljáró hhh gyerekek Általános iskolás korúak közül a hh gyerekek

336

Általános iskolás korúak közül a hhh gyerekek

221

Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

Az általános iskolába Székely településről is járnak be gyerekek 5-8 évfolyamokra. A hátrányos helyzetű gyermekek aránya ezeknél a gyermekeknél is igen magas.

4.4.11. számú táblázat - Iskola személyi feltételek

Nem szaktanítást végző tanító

14

Szaktanítást végző tanítók száma

2

Szaktanítást végző tanárok száma

17


1

Gyermekvédelmi felelős

-

Iskolaorvos

-

Iskolapszichológus

-


11


50

Az iskola személyi feltétele megfelelő. 4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban 8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban Fő / % 2010/2011

71/100%

2011/2012

60/100%

2012/2013

65/100%

Forrás: TeIR, KSH Tstar Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

Az általános iskolában a 8. évfolyamot eredményesen befejezők aránya 100%. b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) Az iskola rendelkezik logopédiai foglalkoztatóval, ill. egyéni fejlesztő szobával. Mindezek alapján elmondható, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek oktatásának és ellátásának a feltételei az intézményben adottak, de további fejlesztések és humánerőforrás bővítés indokolt. c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs Hátrányos megkülönböztetésről és a gyermekek jogellenes elkülönítéséről nincsenek információk, óvoda, iskola, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi, továbbá a családsegítő szolgáltatások és juttatások segítik a hátrányos helyzetbe került és SNI gyermekek, gyermekes családok életkörülményeinek mielőbbi javulását és a gyermekek egészséges fejlődését, a gyermekek érdekeit és esélyegyenlőségét tartva szem előtt. Szükséges estben a gyermekek és tanulók megkapják a szükséges támogatást. d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések Tekintettel arra, hogy Demecserben egy iskola van, a fenti kérdés számunkra nem releváns. e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Demecser Város Önkormányzatának Képviselő-testülete rendszeresen csatlakozik az évente meghirdetésre kerülő „Bursa Hungarica” Felsőoktatási Ösztöndíjrendszerhez.

51

A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat létrehozásának a célja, hogy a szociális támogatási rendszerben azon a szinten történjen a döntéshozás, ahol a legtöbb ismeret birtokában képesek a rászorultságot elbírálni. Ennek megfelelően az önkormányzat által évente kiírt Bursa Hungarica pályázat helyben kerül elbírálásra. A támogatás havi összegét pályázóként állapítja meg az önkormányzat. 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák


Sok hátrányos helyzetű gyermek

A szolgáltatás bevezetése az intézményekben (óvoda, iskola)

Beilleszkedési nehézségek, tisztasági problémák

A gyermekek helyzetén való enyhítés

Magatartási nehézségek, tanulási nehézségek

Életvezetési tanácsadás

Továbbtanulás anyagi nehézségei

Tanévkezdési támogatások, ingyenes tankönyv

Magánélet: családi kapcsolatok felbomlása

Gyermekek érdek-és jogvédelme

52

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége Jogi alapvetések a nők esélyegyenlőségéhez: -

Az Alaptörvény XV. cikke rögzíti, hogy a nők és férfiak egyenjogúak, vagyis mind a nőket, mind a férfiakat azonos jogok kell, hogy megillessék minden polgári, politikai, gazdasági, szociális, kulturális jog tekintetében.

5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében 5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Munkavállalási korúak száma

Foglalkoztatottak

Munkanélküliek

férfiak

nők

férfiak

nők

férfiak

nők

2008

1805

1705

1425

1398

380

307

2009

1802

1699

1398

1325

404

374

2010

1798

1698

1405

1365

393

333

2011

1799

1699

1356

1342

443

357

2012

1800

1702

1389

1356

411

346

Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

A munkanélküli nők száma 2009-ban volt a legmagasabb. Arányuk a munkavállalási korúak számához viszonyítva csökkent. b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban Foglalkoztatást segítő és képzési

résztvevők

programok száma adott évben

száma

2008

0

2

36

36

2009

0

2

45

45

2010

0

3

65

62

2011

0

3

45

45

2012

0

2

35

35

résztvevő nők száma

Forrás: Helyi adatgyűjtés

53

c) ala5.1.2. számú táblázat - Nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei 5.1.4. számú táblázat - Alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei munkanélküli nők száma

8 általánosnál alacsonyabb

szakiskola/ 8 általános

végzettségű

gimnázium

érettségi

főiskola

egyetem

szakmunkásképző

2008

307

51

156

48

40

3

5

4

2009

374

68

174

73

41

10

6

2

2010

333

65

145

69

35

8

7

4

2011

357

39

136

78

42

26

25

11

2012

346

71

165

68

28

9

3

2


A településen problémát jelent az alacsony iskolai végzettséggel és szakképzettséggel nem rendelkező nők foglalkoztatása, akik a gyermekvállalás után nem tudnak elhelyezkedni. d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) Demecser Város Önkormányzatának nem áll rendelkezésére olyan adat, amely a nők munkaerő-piaci hátrányos megkülönböztetésről tájékoztatást adna. 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) A településen napközi otthonos óvoda és iskola található, bölcsőde a 7 km-re lévő szomszéd településen van. Az óvoda reggel 6.30-tól fogadja a gyermekeket délután 16.30-ig, az óvoda a nyári időszakban is nyitva tart, bár összevont csoportokkal működik. A városban nincs bölcsőde és családi napközi sem, a családoknak sok esetben gondot okoz a gyermekük felügyeletének megoldása a tanítási szünetben. Vannak szerencsés helyzetben lévő családok, akik gyermekeiket a szintén helyben élő nagyszülőkre tudják bízni, míg ők dolgoznak.

54

5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe 5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe védőnők száma

0-3 év közötti gyermekek száma

2008

2

223

2009

2

189

2010

2

221

2011

2

178

2012

2

198

átlagos gyermekszám védőnőnként


A településen a vizsgált időszakban évről évre csökkent a 0-3 éves korú gyermekek száma. 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak 5.4. számú táblázat - A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak rendőrök

riasztása

családi viszályhoz

tényleges feljelentések

bírósági ítélet

száma

2008

12

5

5

2009

26

4

3

2010

18

6

5

2011

21

7

6

2012

16

7

7


A családon belüli erőszak esetén alkalmazható legfontosabb rendelkezéseket a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009.évi LXXII.tv. és a Büntető törvénykönyv tartalmazza. A családi erőszakról nincs önálló tényállás, a párkapcsolati

erőszakra

jelenleg

a

Büntető

törvénykönyv

különböző

tényállásai

vonatkoznak, lsd. testi sértés, zaklatás, távoltartás. A nők elleni erőszak különböző formáira, vagy ugyanezeknek nem a párkapcsolaton belül megnyilvánuló formáira is a Büntető törvénykönyv releváns paragrafusai vonatkoznak. A városban a rendőrök riasztása családi viszályokhoz 2009-ben és 2011-ben volt magas, majd 2012-re csökkent. 55

A fentiekkel kapcsolatban elmondható, hogy a rendőrségnek jelentős szerep jut, mivel elsődlegesen a kiérkező rendőrök tudnak segítséget nyújtani a családon belüli erőszak megtörténtekor, illetve ők az elsők akik segíteni tudnak a sértetteknek. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) 5.5. számú táblázat - Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások önkormányzati Férőhelyek

anyaotthon

száma

településen

a

Nem

önkormányzati

önkormányzati

anyaotthon a település (egyházi,

alapítványi)

50 km-es körzetében

anyaotthon a településen

Nem (egyházi,

önkormányzati alapítványi)

anyaotthon a település 50 km-es körzetében

2008

-

Van

-

Van

2009

-

Van

-

Van

2010

-

Van

-

Van

2011

-

Van

-

Van

2012

-

van

-

Van


A

településen

nincs

önkormányzati,

alapítványi

vagy

egyházi

anyaotthon.

A

vonzáskörzetben Nyíregyházás található. A krízis helyzetbe kerülő nőket a településen a gyermekjóléti szolgálat, családsegítő szolgálat munkatársai segítik. 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben 5.6. számú táblázat - A nők szerepe a helyi közéletben

Képviselőtestület

Városi bíróság és

tagja

ítélőtáblák vezetői

Közgyűlések tagjai

Férfi

Nő

Férfi

Nő

Férfi

Nő

2008

9

3

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

2009

9

3

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

2010

4

3

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

2011

4

3

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

2012

4

3

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

A településen jellemző a nők szerepvállalása a közéletben.

56

5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések A településen nem voltak a nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések. 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Várandóság

során

a

fejlesztési lehetőségek tanácsadásokon

részvétel sok esetben elmarad

való Felelősségtudatos gyermekvállalás kialakítása, tanácsadáson,

szűrővizsgálatokon

való

részvétel elősegítése, egészségesebb életmódra nevelés

57

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők vonatkozásában az alábbi jogszabály rendelkezések az irányadók: A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997.évi LXXXI. törvény értelmében a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer -

saját jogú és

-

hozzátartozói

nyugellátásokat biztosít. A saját jogú nyugellátások körébe tartozik: -

az öregségi nyugdíj,

-

a rehabilitációs járadék.

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó hozzátartozói nyugellátás: -

az özvegyi nyugdíj,

-

az árvaellátás,

-

a szülői nyugdíj,

-

a baleseti hozzátartozói nyugellátások, valamint

-

özvegyi járadék.

6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) 6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban

összes nyugdíjas

részesülő férfiak száma

részesülő nők száma

2008

358

259

617

2009

369

276

645

2010

346

289

635

2011

378

298

676

2012

369

302

671


58

A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülőket nemek szerint vizsgálva elmondhatjuk, hogy a férfiak többen vannak, akik nyugdíjban, vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülnek. 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága 6.2.3. számú táblázat - Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén Regisztrált munkanélküliek száma

55

év

feletti

regisztrált munkanélküliek száma

Tartós

55 év feletti tartós

munkanélküliek

munkanélküliek

száma

száma

fő

fő

fő

fő

2008

578

165

358

189

2009

448

156

365

208

2010

552

150

349

216

2011

548

165

387

235

2012

498

148

369

221

%

%

Forrás: Helyi adatgyűjtés, TeIR

b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) A településen az idősek részére létrejött egy népdal kórus, valamint számítógép és internet oktatás is folyik a részükre. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Demecser Város Önkormányzatához nem érkezett a hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó bejelentés a foglalkoztatás területén.

59

6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés 6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma

64 év feletti lakosság nappali száma

száma

fő

fő

2008

598

20

2009

569

20

2010

603

20

2011

569

15

2012

578

11

ellátásban

részesülő

időskorúak

%

Forrás: TeIR, KSH Tstar Demecserben évről évre csökkent a nappali ellátást igénybevevők száma, mivel a házi segítségnyújtást igénybevevők száma pedig rohamosan emelkedett. a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése 6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma

időskorúak

járadékában

részesülők

száma 2008

59

2009

69

2010

49

2011

89

2012

78

Forrás: TeIR, KSH Tstar A településen az időskorúak száma évről évre emelkedett, így nőtt azoknak a száőma is, akik nem rendelkeztek megélhetést biztosító jövedelemmel.

60

b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés 6.3.3. számú táblázat - Kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés Mozielőadás

Színházelőadás

látogatása

látogatása

Közművelődési

Múzeumi kiállítás megtekintése

Könyvtár

intézmény

Vallásgyakorlás

látogatása

rendezvényén

templomban

részvétel

Sportrendezv ényen részvétel

alkalom

alkalom

alkalom

alkalom

alkalom

alkalom

alkalom

2008

0

6

2

15

15

25

2

2009

0

6

2

10

9

30

3

2010

0

5

3

11

13

28

10

2011

2

6

4

16

16

32

12

2012

1

3

6

22

18

33

12


A településen az idősebb korosztály számára a szabadidő eltöltéséhez a művelődési ház nyújt lehetőséget, azáltal, hogy különböző előadásokat, kiállításokat és programokat szerveznek. c) idősek informatikai jártassága 6.3.4. számú táblázat - Idősek informatikai jártassága Összes megkérdezett

Számítógépet

használni

tudók száma

Internetet használni tudók száma

fő

fő

%

fő

%

2008

100

3

33,3

0

0

2009

100

5

20

1

1

2010

100

22

4.54

18

5.55

2011

100

38

2,63

32

3,125

2012

100

52

1.92

45

1.155


A megkérdezett idősek igen magas aránya tudja a számítógépet használni.

61

6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Demecser idős lakosságának művelődési és szórakozási igényeinek kielégítésére minden évben színházi előadásokat, egészségmegőrző prevenciós programokat, kirándulásokat, bálokat, versenyeket szerveznek a helyi civil szervezetek bevonásával. 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák


Elmagányosodás, önálló életvitel fenntartásának Megfelelő szociális ellátás nyújtása nehézsége Bűncselekmények szenvedő alanyává válás

Figyelemfelhívó

kiadványok,

szórólapok

készítése közreadása

62

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A fogyatékkal élő személyeknek az elhelyezkedésük során számos akadállyal kell megküzdeniük. A munkáltató előítélete mellett a közlekedés eszközök használata is nehezíti helyzetüket. A megváltozott munkaképességűek esélye az integrált foglalkoztatási lehetőségek tekintetében kedvezőtlen, azaz a fogyatékos munkavállalók foglalkoztatását a piaci szféra nem vállalja fel. A munkahelyek jelentős része fizikai szempontból és problémaérzékenysége alapján is alkalmatlan fogyatékos munkavállalók fogadására. c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok 7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű és egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma

megváltozott munkaképességű személyek egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma

ellátásaiban részesülők száma

2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar Demecserben a megváltozott munkaképességűek ellátásaiban részesülőkről nincs adat. 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei Ellátási formák:

63

- fogyatékossági támogatás. - rokkantsági járadék, - közlekedési kedvezmény - parkolási igazolvány, - fogyatékos személyek részére biztosított alap. és szakosított ellátási formák. 7.1.2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma önkormányzati fenntartású

egyházi fenntartású

civil fenntartású

intézményben

intézményben

intézményben

2008

1

-

-

2009

1

-

-

2010

1

-

-

2011

1

-

-

2012

1

-

-

Demecserben nincs a fogyatékos személyek önálló életvitelét támogató intézmény. 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége A városban az alapfokú oktatási intézmény, a járóbeteg szakellátás épülete, az alapellátást biztosító rendelők épülete, a művelődési ház épületet és az önkormányzat épülete van ellátva rámpával. b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége Megoldott. c) munkahelyek akadálymentesítettsége Jogszabály által előírt feltétel az akadálymentesítés, amelynek betartása az építésügyi hatóság feladata.

64

d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége A településen a járdák egy rész akadálymentes, valamint a buszváró is. e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) A településen a fogyatékos személyek részére nem állnak rendelkezésre speciális közlekedési megoldások és nincsenek fogyatékosok nappali intézménye sem. f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) A településen a fogyatékosok nem részesülnek hátránykompenzáló juttatásokban. 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Közszolgáltatásokhoz,

fejlesztési lehetőségek közösségi

közlekedéshez,

akadálymentesítés

információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférési lehetőségek akadálymentesítésének hiánya

65

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása a) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) Az önkormányzat látókörébe főleg azok a civil szervezetek kerültek, amelyek együttműködnek a településsel, támogatást kérnek és/vagy valamely programokban együttműködnek az önkormányzattal vagy intézményeivel. Az önkormányzat támogatja a szervezeteket, azok alapszabályban szerepló tevékenységével kapcsolatos programjai, rendezvényei költségeit. A városban működő civil szervezetek: -

Polgárőr Egyesület

-

Önkéntes Tűzoltó Egyesület

-

Nyugdíjas Klub

-

Sport Egyesület

-

Segítő Kezek Egyesülete

-

Szivárvány Közművelődési Egyesület

-

Óvodai, Iskolai, egyházi alapítványok

b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása A városban Római Katolikus Plébánia, Református és Görög katolikus plébánia működik, valamint a Katolikus Karitász helyi szervezete. c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség Szociális és Gyermekjóléti Társulás Demecser, Kék, Gégény és Székely településekkel. Oktatási-nevelési társulás Demecser, Székely, Berkesz településekkel. Egészségügyi társulás a Központi Orvosi ügyeletre Demecser, Székely, Gégény, Berkesz településekkel.

66

d) a nemzetiségi

önkormányzatok

célcsoportokkal

kapcsolatos

esélyegyenlőségi

tevékenysége A Demecserben megalakult Roma Nemzetiségi Önkormányzat szorosan együttműködik a város intézményeivel, akítvan részt vesz a közösségi programok szervezésében. e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. Ilyen kapcsolata nincs a településnek.

67

9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába A helyzetelemzésben részt vettek a városban dolgozó egészségügyi, gyermekjóléti, köznevelési, közművelődési és szociális szakemberek. b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. Az elfogadott dokumentum Demecser város honlapján hozzáférhető lesz, amely alapján az állampolgárok megismerik az esélyegyenlőségi programot, intézkedéseket és így biztosított lesz a megvalósítás folyamatos ellenőrzése.

68

A helyzetelemzés megállapításának az összegzése Célcsoport Romák

Következtetések és/vagy

-

iskolai végzettség megszerzése

általános, szakma)

-

munkához segítés

-

magas a munkanélküliek száma

-

megfelelő lakóhelyhez való hozzájutás segítése

-

lakáshelyzet megoldatlansága

-

sok a hátrányos helyzetű gyermek

-

gyermekek felkeresése

-

beilleszkedési

-

nevelési, gondozási feladatok meghatározása,

-

életvezetési tanácsadás, segítő beszélgetések felajánlása, egészségügyi

-

mélyszegénységben élők

gyermekek

iskolai

végzettség

hiánya

(8

nehézségek,

hiányzások, tisztasági problémás -

szociálisan

rászoruló

gyermekek

tanácsadás

továbbtanulásának nehézsége

-

tanévkezdési támogatások, ingyenes tankönyv ellátás

magánélet:

kapcsolatok

-

gyermekek érdekvédelme

elmagányosodás, egészségi állapot

-

szociális szolgáltatások biztosítása,

romlása

-

létbiztonság növelése

-

tanácsadáson való rendszeres megjelenés

-

akadálymentesítés

családi

felbomlása idősek

nők

-

bűncselekmények áldozatává válása

-

várandós anyák tanácsadáson való részvételének hiánya

fogyatékkal élők

-

közszolgáltatásokhoz,

közösségi

közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférési

lehetőségek

akadálymentesítésének hiánya

69

2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez

A Intézkedés sorszáma

Az intézkedés megnevezése

B

C

A helyzetelemzés címe, következtetéseiben feltárt Az intézkedéssel esélyegyenlőségi elérni kívánt cél probléma megnevezése

D

Lakásproblémák enyhítése

Rossz lakhatási Lakhatási körülmények körülmények javítása

… II. A gyermekek esélyegyenlősége 1 0-3 éves korosztály Sok a hátrányos hátrányos helyzetű gyermek helyzetének enyhítése

Gyermekek hátrányos helyzetének megszűntetése

G

H

I Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés szükséges megvalósításána eredményességét mérő erőforrások k határideje indikátor(ok) (humán, pénzügyi, technikai)

J Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága

iskolai végzettség megszerzése

családse gítő

1 év

végzettség megszerzők száma

A munkanélküliek munkahelyhez jutás segítése

Önkormán yzat, családsegít ő

2 év

A szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló rendelete

Rossz lakhatási körülmények javítása, tiszta és egészséges életmód megvalósítása érdekében

Önkormán yzat, családsegít ő, védőnő,

1 év

Közfoglalkoztatásban Pályázati, 5 év résztvevők száma, önkormányzati nyílt munkaerőpiacon erőforrás elhelyezkedettek száma Pénzügyi és 5 év Szociálisan emberi forrás

Nemzeti stratégiában részvétel

A gyermekek helyzetének fokozott figyelemmel kísérése Az elvárható színvonalú „jóléthez” való hozzájutás segítése Életvezetési, egészségügyi tanácsadás

családgond ozók

2 év

Védelembe vett Humán gyermekek száma erőforrás

5 év

családgond ozó

2 év

gondozásba vett humán erőforrás gyermekek száma

5 év

családgond ozó

2 év

védelembe száma

5 év

2

Óvodai munkához Beilleszkedési A gyermekek Nemzeti való kapcsolódás nehézségek, hátrányainak stratégiában hiányzások, tisztasági leküzdése részvétel problémák

3

Iskolai munkához Magatartási való kapcsolódás nehézségek, tanulási nehézségek, érzelmi, erkölcsi, testi fejlődés nehezítettsége Tanévkezdési, A településen sok a továbbtanulási szociálisan rászoruló támogatások (ingyen gyermek, nehézkes a

4

F

A célkitűzés Az összhangja egyéb Az intézkedés intézkedés stratégiai tartalma felelőse dokumentumokkal

I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége 1 Iskolai végzettség Általános iskolai 8 általános EU2020 stratégia megszerzéséhez való végzettség, szakma befejezése, hozzájutás segítése hiánya szakképzettség szerzése 2 Munkához segítés Sok a munkanélküli Munkanélküliség EU 20250 stratégia csökkentése

3

E

A testi, érzelmi, Közoktatási erkölcsi fejlődés esélyegyenlőségi elősegítése terv

A településen élő Nemzeti stratégia, Segélye, Önkormán gyermekek Esélyegyenlőségi továbbtanulási yzat támogatása terv, Szociális támogatások. A

megfelelő iskolai programok

5 év

rászoruló családok

vételek humán erőforrás

Minden évben, Szociálisan rászoruló Pályázati, 5 év 5 éven gyermekek önkormányzati, keresztül. pénzügyiés

70

tankönyv, Bursa továbbtanulás Hungarica Ösztöndíj biztosítása a szülőknek pályázat, stb.) biztosítása

ellátások helyi rászoruló szabályozásáról gyermekek szóló rendelet tanulásához szükséges anyagi hozzájárulás. Továbbtanulás ösztönzése, msikeres iskolai tanulmányok. 5 Családi kapcsolatok elvált szülők esetében A veszélyeztetett Nemzeti stratégia Páratlan a családgond erősítése, a gyermekeket érintő családok, gyermekek ozó kiegyensúlyozása, a problémák gyermekek érdekeire gyermekek érdek- és megoldásának hiánya számának hangsúlyt fektető jogvédelme csökkentése esetkezelés. III. A nők esélyegyenlősége 1 Felelősségtudatos rossz szociális és tanácsadáson és Nemzeti stratégia Egészséges védőnők gyermekvállalás, anyagi körülmények szűrővizsgálatok életmódra szűrővizsgálatokon on való nevelés való részvétel megjelenés elősegítése IV. Az idősek esélyegyenlősége 1 A városban élő Egyedül élő emberek A szociális Demecser Város tudatosítani a szociális idősek egyenlő önálló életvitelének szolgáltatások Önkormányzat szolgáltatásokho intézmény esélyű fenntartása biztosítása szociális z való hozzáférés vezetője, hozzáférésének ellátásokról szóló lehetőségét szociális biztosítása a szociális rendelete gondozók szolgáltatásokhoz 2 az idős lakosság Az idős emberek biztonságérzet Demecser Város bűncselekmény szociális létbiztonságának gyakran erősítése Közbiztonsági és áldozatává intézmény növelése bűncselekmény bűnmegelőzési válásának vezetője szenvedő alanyává cselekvési kizárása válik programja V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 1 A Közszolgáltatásokhoz, Akadálymentes Demecser város az önkormány közszolgáltatásokhoz kulturális, környezetre építési akadálymentesíté zat , közösségi sportprogramokhoz, történő törekvés szabályzatának s ütemterv közlekedéshez, közlekedéshez való egyenlő esélyű terve szerinti információhoz és hozzáférés. hozzáférés megvalósítása közösségi élet biztosítása az gyakorlásához való önálló hozzáférés életvitelben lehetőségének akadálymentesítése

humán erőforrások.

1 év

veszélyeztetett gyermekek száma

pénzügyi, humán erőforrás

1 év

tanácsadáson, pénzügyi, vizsgálatokon személyi megjelent várandós erőforrás anyák száma

5 év

1 év

magányosan élő, idős humán lakosság erőfforrás

5 év

1 év

bűncselekmények pénzügyi, száma az idős humán erőforrás emberek körében

5 év

1 év

akadálymentesített önkormányzati intézmények száma

5 év

pályázati források igénybevétele, önkormányzati erőforrás

5 év


71

Megvalósítás Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozásáért a és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP fórumot hozunk létre.

HEP Fórum feladatai: -

az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása,

72

-

annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az eszen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása,

-

a

HEP

IT-ben

lefektetett

célok

megvalósulásához

szükséges

beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, aktualizálása, -

az estleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése a képviselő-testületi döntésre

-

az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása

-

a HEP IT elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása.

Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

HEP Fórum

Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

tagjai: munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek képviselője

Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

73

Elfogadás módja és dátuma I. Demecser város Helyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája megtörtént. Az itt született észrevételeket a megvitatást követően a HEP Intézkedési Tervébe beépítettük. II. Ezt követően Demecser város képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és 141/2013.(IX.5.) ÖKT számú határozatával elfogadta. Mellékletek:

Demecser, 2013. szeptember 5.

Kiss Gyula polgármester

74

ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása

HEP SABLON 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

Az alábbi adattáblák Demecser város önkormányzata HEP HE-éhez készültek. A táblák kitöltésének dátuma: …………………………………………. A táblák számozása a helyzetelemzés adott fejezetére utal.

Türr István Képző és Kutató Intézet Cím: 1054 Budapest, Széchenyi u. 14. Telefon:06-1-882-3454 email: [email protected] web: www.tkki.hu Felnőttképzési nyilvántartási szám: 01-0790-04 Intézményi akkreditációs lajstromszám: AL 0008

1

Táblák A település bemutatása .................................................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2. számú táblázat - Állandó népesség Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3. számú táblázat - Öregedési index Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások Hiba! A könyvjelző nem létezik. 5. számú táblázat - Természetes szaporodás Hiba! A könyvjelző nem létezik. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége .............. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek számaHiba! A könyvjelző nem létezik. 3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma és aránya nemenként Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3.2.4. számú táblázat - Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma nemenként Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerintHiba! A könyvjelző nem létezik. 3.2.7. számú táblázat - Általános iskolai felnőttoktatásban tanulók létszáma és a 8. évfolyamot eredményesen végzettek Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolábanHiba! A könyvjelző nem létezik. 3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3.2.10. számú táblázat – A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - vállalkozások Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3.2.12. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – fiatalok Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3.2.13. számú táblázat – A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – programokon részvevő fiatalok száma Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3.2.14. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - felnőttek munkaerő-piaci integrációját segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezéseHiba! A könyvjelző nem létezik. 3.2.15. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – programokon részvevő felnőttek száma Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3.2.16. számú táblázat – Mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3.4.1. számú táblázat - Lakás állomány Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3.4.2. számú táblázat - Veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3.4.3. számú táblázat - Lakásfenntartási és adósságcsökkentési támogatásban részesülőkHiba! A könyvjelző nem létezik. 3.5.1. számú táblázat - Telepek, szegregátumok helyzete Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3.5.2. számú táblázat - Telepek, szegregátumok helyzete - lakásállomány Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3.5.3. számú táblázat - A telepeken, szegregátumokban élők Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma Hiba! A könyvjelző nem létezik. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység ...................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4.1.1. számú táblázat nem létezik. 4.1.2. számú táblázat könyvjelző nem létezik. 4.1.3. számú táblázat könyvjelző nem létezik. 4.1.4. számú táblázat könyvjelző nem létezik.

- Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek számaHiba!

A

könyvjelző

- Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek számaHiba!

A

– Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma, arányaHiba!

A

– Magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, arányaHiba!

A

2

4.2.1. számú táblázat – A településen szegregált lakókörnyezetben élő gyermekekHiba! A könyvjelző nem létezik. 4.2.2. számú táblázat – Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzeteHiba! A könyvjelző nem létezik. 4.2.3. számú táblázat – Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4.2.4. számú táblázat – Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4.3.3. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4.3.4. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4.4.2. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 2. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4.4.4. számú táblázat - Az óvodai ellátás igénybevétele Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4.4.5. számú táblázat - A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátásaHiba! A könyvjelző nem létezik. 4.4.6.a. számú táblázat - Óvodai körzethatár Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4.4.6.b. számú táblázat - Óvodai létszám-megoszlás Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4.4.9. számú táblázat - Általános iskolások adatai – el- és bejárás Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4.4.10. számú táblázat – Iskolai körzethatár Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4.4.11. számú táblázat - Iskola személyi feltételek Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásbanHiba! A könyvjelző nem létezik. 4.4.13. számú táblázat - Iskolai ellátás igénybevétele - telephelyi bontásban Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4.4.14. számú táblázat – Kompetenciamérési adatok Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4.4.15. számú táblázat – Továbbtanulási mutatók középfokra nappali tagozatonHiba! A könyvjelző nem létezik. 4.4.16. számú táblázat – Lemorzsolódási mutatók az általános iskolában Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4.4.17. számú táblázat – Hátránykompenzáló programok Hiba! A könyvjelző nem létezik. A nők helyzete, esélyegyenlősége ................................................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. 5.1.1. számú táblázat 5.1.2. számú táblázat nem létezik. 5.1.3. számú táblázat létezik. 5.1.4. számú táblázat létezik. 5.2 számú táblázat -

- Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Hiba! A könyvjelző nem létezik. - Nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokbanHiba! A könyvjelző - Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területénHiba!

A

könyvjelző

nem

- Alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségeiHiba! A könyvjelző nem

A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások Hiba! A könyvjelző nem létezik. 5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe Hiba! A könyvjelző nem létezik. 5.4. számú táblázat - A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak Hiba! A könyvjelző nem létezik. 5.5. számú táblázat - Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások Hiba! A könyvjelző nem létezik. 5.6. számú táblázat - A nők szerepe a helyi közéletben Hiba! A könyvjelző nem létezik. 5.7 számú táblázat - A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések Hiba! A könyvjelző nem létezik. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége ........................................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. 6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerintHiba! A könyvjelző nem létezik. 6.2.1. számú táblázat - Idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága Hiba! A könyvjelző nem létezik. 6.2.2. számú táblázat - Tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei közintézményekben, foglalkoztatásukat támogató egyéb programok a településen) Hiba! A könyvjelző nem létezik. 6.2.3. számú táblázat - Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén Hiba! A könyvjelző nem létezik. 6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma Hiba! A könyvjelző nem létezik. 6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma Hiba! A könyvjelző nem létezik. 6.3.3. számú táblázat - Kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférésHiba! A könyvjelző nem létezik. 6.3.4. számú táblázat - Idősek informatikai jártassága Hiba! A könyvjelző nem létezik.

3

6.4. számú táblázat - Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Hiba! A könyvjelző nem létezik. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ...................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű és egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma Hiba! A könyvjelző nem létezik. 7.1.2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek számaHiba! A könyvjelző nem létezik. 7.1.3. táblázat - Fogyatékos személyek részvétele a foglalkoztatásban Hiba! A könyvjelző nem létezik. 7.1.4. táblázat - A településen élő fogyatékos személyek önálló életvitelét támogató helyi intézmények, szociális szolgáltatások Hiba! A könyvjelző nem létezik. 7.2.1. táblázat - Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményekHiba! A könyvjelző nem létezik. 7.3.1. táblázat – Akadálymentesítés 1. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 7.3.2. táblázat – Akadálymentesítés a foglalkozatóknál Hiba! A könyvjelző nem létezik. 7.3.3. táblázat - Fizikai és infokommunikációs akadálymentesítettség a közlekedésbenHiba! A könyvjelző nem létezik. 7.3.4. táblázat - Fogyatékos személyek rendelkezésére álló helyi szolgáltatások (nincs)Hiba! A könyvjelző nem létezik.

4

A település bemutatása 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén lakónépesség 2007 (fő)

4440 fő

2008 (fő)

4368 fő

Lakónépesség számának változása (%)

-1,01 %

2009 (fő)

4345 fő


-1,00 %

2010 (fő)

4304 fő


-1,00 %

2011 (fő)

4280 fő


-1,00 %

2012 (fő)

4247 fő


-0,99 %

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

5

2. számú táblázat - Állandó népesség állandó népesség száma nő férfi 0-2 évesek 0-14 éves nők 0-14 éves férfiak 15-17 éves nők 15-17 éves férfiak 18-54 éves nők 18-59 éves férfiak 60-64 éves nők 60-64 éves férfiak 65 év feletti nők 65 év feletti férfiak Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

6

4368fő 2265 fő 51,8 % 2103 fő 48 % 120 fő 0.27 % 353 fő 0,8 % 370 fő 0.84 % 110 fő 0.25 % 115 fő 0,26 % 1176 fő 2,69 % 1333 fő 30,51 % 149 fő 0,34 % 108 fő 0.24 % 311 fő 0,71 % 176 fő 0,40 %

3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 2001 225 2008 682 2009 446 2010 467 2011 469 2012 465 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) 1019 858 823 795 781 785

Öregedési index (%) 22 79 54 59 60 59

4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás

elvándorlás

2008 133 2009 142 2010 118 2011 154 2012 145 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

208 201 216 198 213

7

egyenleg -75 -59 -98 -44 -68

5. számú táblázat - Természetes szaporodás Élve születések száma 2008 50 2009 42 2010 56 2011 49 2012 45 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

halálozások száma 61 36 58 63 58

8

természetes szaporodás (fő) -11 6 -2 -14 -13

A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség nyilvántartott álláskeresők száma (fő) nő férfi összesen nő férfi összesen fő % fő % fő % 2008 1603 1546 3149 180 17 236 13 416 7,5 2009 1608 1554 3162 127 25 162 20 289 11 2010 1610 1555 3165 167 19 210 15 377 8 2011 1607 1550 3157 249 13 287 11 536 6 2012 1612 1558 3170 209 15 289 11 498 6 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 nyilvántartott álláskeresők fő 416 289 377 száma összesen fő 20 17 21 20 éves és fiatalabb % 20,8 17 17,95 fő 64 61 62 21-25 év % 6,5 62 60,08 fő 66 48 53 26-30 év % 6,30 60,02 7,11 fő 60 38 46 31-35 év % 6,93 7,60 8,19 fő 59 24 37 36-40 év % 7,05 12,04 10,18 fő 42 29 45 41-45 év % 9,90 9,96 8,37 fő 47 31 51 46-50 év % 8,85 9,32 7,39 fő 42 32 45 51-55 év % 9,90 9,03 8.37 fő 15 8 16 56-60 év % 27,73 36,12 23,56 fő 1 1 1 61 év felett % 416 289 377 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

2011

2012

533

498

41 13 78 6,83 79 6,74 72 7,40 60 8,88 58 63,67 56 9,51 60 8,88 27 19,74 5 106,6

46 10,82 92 5,41 83 6 79 6,30 62 8,03 63 7,90 62 8,03 62 8,03 30 16,6 2 249

3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma és aránya nemenként nyilvántartott/regisztrált 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli összesen munkanélküli fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen 2008 180 165 345 130 129 259 3 3 6 2009 190 173 363 135 132 267 3 3 6 2010 226 213 439 156 143 299 3 3 6 2011 256 246 502 182 171 353 3 3 6

9

2012 241 234 475 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

163

154

317

3

3

6

3.2.4. számú táblázat - Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma nemenként év 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 156 123 279 23 12 12 23 35 8 2009 165 121 286 29 10 32 9 61 5 2010 158 132 290 25 12 22 13 47 6 2011 148 126 274 23 12 23 12 46 6 2012 142 139 281 21 13 25 11 46 6 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

10

3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15 éves és idősebb lakosság 15-X éves legalább általános év száma összesen iskolát végzettek száma összesen nő férfi összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő 2001 3456 1921 1535 3402 1894 1508 2011 3368 1826 1542 3321 1802 1519 Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás, Önkormányzati adatgyűjtés

általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma Összesen nő férfi fő % fő % fő % 54 0.01 27 0.5 27 0.5 47 0.01 24 0.5 23 0.5

3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint nyilvántartott A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint Év álláskeresők száma 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános végzettség összesen Fő fő fő 2008 407 48 205 2009 426 52 215 2010 432 56 226 2011 413 49 216 2012 420 50 208 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

3.2.7. számú táblázat - Általános iskolai felnőttoktatásban tanulók létszáma és a 8. évfolyamot eredményesen végzettek év

általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma

8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma

fő Fő 2009 32 28 2010 0 0 2011 0 0 2012 0 0 Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)

% 87 0 0 0

3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában középfokú szakiskolai szakközépiskolai gimnáziumi felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban résztvevők összesen résztvevők résztvevők résztvevők fő fő % fő % fő % 2009 4 65 0 35 2010 3 57 0 22 2011 6 55 0 22 2012 5 65 0 22 Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)

11

3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban Közfoglalkoztatásban Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a résztvevő résztvevők személyek település aktív korú romák/cigányok száma lakosságához képest száma

Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest

2010

521

16

352

95

2011

452

14

286

95

2012

321

9

252

95

Forrás: Önkormányzat adatai

3.2.10. számú táblázat – A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - vállalkozások regisztrált vállalkozáso k száma a településen

Kiskereskedelm i üzletek száma

vendéglátóhelye k száma

200 8

160

18

6

200 9

158

17

6

201 0

156

15

6

201 1

150

13

6

201 2

152

14

5

állami szektorban foglalkozta -tottak száma 256 256 249 240 230

kivetett iparűzés i adó (ft)

befizetet t iparűzési adó (ft)

működő foglalkoztatá si programok száma helyben

foglalkoztatás i programokba n részt vevők száma

89456

44647

3

521

88356

41362

2

511

78566

38569

2

452

81456

42312

3

389

82742

40152

3

321

Forrás: TEIR, T-Star, önkormányzat adatai

elérhetősé g átlagos ideje autóval

autóbusz járatpárok száma munkanapokon

átlagos utazási idő autóbusszal

vonat járatok átlagos száma munkanapoko n

átlagos utazási idő vonattal

Kerékpár úton való megközelíthetőség

átlagos utazási idő kerékpáron

Legközelebbi centrum

30 perc

-

-

18

30 perc

van

120 perc

Megyeszékhely

30 perc

-

-

18

30 perc

van

120 perc

Főváros

180 perc

-

-

18

240 perc

-

-

Forrás: helyi autóbusz társaság, MÁV, önkormányzat adatai

3.2.12. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – fiatalok van/nincs Felsorolás fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a településen

van

-közmunka

12

fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a vonzásközpontban

van

TÁMOP 2.1.6

az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen

nincs

-

az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a vonzásközpontban

nincs

-


3.2.13. számú táblázat – A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – programokon részvevő fiatalok száma fő

fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a településen férfi

fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a vonzáskörzetben

nő

férfi

az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen

nő

férfi

az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a vonzáskörzetben

nő

férfi

nő

2008

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

2009

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

2010

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

2011

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

2012

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a


3.2.14. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - felnőttek munkaerő-piaci integrációját segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése Van/nincs Felsorolás felnőttképző programok a településen

van

-szakképzések -


van

-szakképzések -

egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a településen

nincs

-

egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a vonzásközpontban

nincs

-

13

Helyi foglalkoztatási programok a településen

van

-

Helyi foglalkoztatási programok a vonzásközpontban

van

-


3.2.15. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – programokon részvevő felnőttek száma

fő

felnőttképző programok a településen


férfi

férfi

nő

egyéb munkaerőpiaci szolgáltatások a településen

nő

férfi

egyéb munkaerőpiaci szolgáltatások a vonzáskörzetben

nő

férfi

nő

helyi foglalkoztatási programok a településen férfi

nő

helyi foglalkoztatási programok a vonzáskörzetben férfi

nő

2008

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

2009

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

2010

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

2011

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

2012

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a


3.2.16. számú táblázat – Mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása fő mélyszegénységben élők Romák/cigányok 2008

321

152

2009

456

189

2010

389

165

2011

251

126

2012

232

145


3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma Nyilvántartott álláskeresők segélyben részesülők fő száma

segélyben részesülők %

2009. átlag

341

n.a

n.a

2010. átlag

352

n.a

n.a

2011. átlag

573

n.a

n.a

2012. átlag

468

n.a

n.a

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

14

3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma nyilvántartott álláskeresők száma álláskeresési járadékra jogosultak fő fő % 2009

341

n.a

n.a

2010

352

n.a

n.a

2011

573

n.a

n.a

n.a

n.a

2012 468 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás)

rendszeres szociális segélyben részesülők

fő

15-64 évesek %-ában

fő

Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett

Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást

munkanélküliek %-ában

2008 459 405 2009 469 411 2010 473 412 2011 482 423 2012 459 419 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Helyi adatgyűjtés

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

3.4.1. számú táblázat - Lakás állomány

db

összes lakásállomány ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

bérlakás állomány

szociális lakásállomány

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

2008 1605 12 41 0 2009 1606 13 41 0 2010 1605 13 41 0 2011 1604 13 41 0 2012 1603 11 41 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

-

15

egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

--

3.4.2. számú táblázat - Veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság Feltárt veszélyeztetett lakhatási helyzetek száma

Hajléktalanok száma

2008

1

0

2009

0

0

2010

0

0

2011

2

0

2012

0

0

Forrás: önkormányzati adatok

3.4.3. számú táblázat - Lakásfenntartási és adósságcsökkentési támogatásban részesülők lakásfenntartási támogatásban részesítettek adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma száma 2008 625 0 2009 635 0 2010 643 0 2011 621 0 2012 619 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar

3.5.1. számú táblázat - Telepek, szegregátumok helyzete Telepek, szegregátumok száma a településen: Telepi lakások száma a településen:

2008

156

2009

156

2010

156

2011

156

2012

156

A telep/ek, szegregátum/ok elhelyezkedése a település területéhez viszonyítva

Település széle

A telep/ek megközelíthetősége:

jó

A telepek közelében lévő egészségtelen üzemek, nincs létesítmények (kérjük, sorolja fel, van-e a közelben - és ha igen milyen távolságra - szeméttelep, feldolgozó üzem stb.) Forrás: helyi adatgyűjtés

3.5.2. számú táblázat - Telepek, szegregátumok helyzete - lakásállomány

száma

komfort nélküli lakások a belterületen

komfort nélküli lakások a külterületen

komfort nélküli lakások a nem szegregált lakóterületeken

komfort nélküli lakások a szegregált lakóterületeken

356

5

186

165

alapozással nem rendelkező lakások a belterületen

alapozással nem rendelkező lakások a külterületen

alapozással nem rendelkező lakások a nem szegregált lakóterületeken

alapozással nem rendelkező lakások a szegregált lakóterületeken

aránya az összes lakásállományhoz viszonyítva

16

száma aránya az összes lakásállományhoz viszonyítva szilárd falazattal nem rendelkező lakások a belterületen

szilárd falazattal nem rendelkező lakások a külterületen

szilárd falazattal nem rendelkező lakások a nem szegregált lakóterületeken

szilárd falazattal nem rendelkező lakások a szegregált lakóterületeken

vezetékes ivóvízzel ellátott lakások a belterületen

vezetékes ivóvízzel ellátott lakások a külterületen

vezetékes ivóvízzel ellátott lakások a nem szegregált lakóterületeken

vezetékes ivóvízzel ellátott lakások a szegregált lakóterületeken

árammal ellátott lakások a belterületen

árammal ellátott lakások a külterületen

árammal ellátott lakások a nem szegregált lakóterületeken

árammal ellátott lakások a szegregált lakóterületeken

1608

123

1443

165

vezetékes gázzal ellátott lakások a belterületen

vezetékes gázzal ellátott lakások a külterületen

vezetékes gázzal ellátott lakások a nem szegregált lakóterületeken

vezetékes gázzal ellátott lakások a szegregált lakóterületeken

csatornával ellátott lakások a belterületen

csatornával ellátott lakások a külterületen

csatornával ellátott lakások a nem szegregált lakóterületeken

csatornával ellátott lakások a szegregált lakóterületeken

száma aránya az összes lakásállományhoz viszonyítva





Forrás: Önkormányzati adatok, TeIR, KSH adatbázis

3.5.3. számú táblázat - A telepeken, szegregátumokban élők összes fő a telepen/szegregátumokban élők száma és változása

2008 2009 2010 2011

17

férfi

nő

2012 0-6-éves 7-14 éves 15-30 éves 31-45 éves 46-64 éves 65< éves az aktív korúak (15-64 év) közül foglalkoztatott munkanélküli Inaktív eltartott segélyezettek száma hátrányos helyzetű gyermekek száma halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Forrás: Önkormányzati adatok

18

3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás

2008 2009 2010 2011 2012

Felnőttek és gyermekek részére szervezett háziorvosi szolgálatok száma 3 3 3 3 3

Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma 2 2 2 2 2


3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 2008 237 2009 245 2010 243 2011 243 2012 245 Forrás: TeIR, KSH Tstar

3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma ápolási díjban részesítettek száma 2008 51 2009 50 2010 52 2011 51 2012 51 Forrás: TeIR, KSH Tstar

19

házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma 1 1 1 1 1

A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 18 év alattiak Megszűntetett esetek Védelembe vett 18 Veszélyeztetett kiskorú száma a száma a 18 év alatti év alattiak száma gyermekek száma népességben védelembe vettek közül 1017 2008 17 2 51 1022 2009 15 2 45 1010 2010 21 0 63 1004 2011 23 0 69 1003 2012 28 0 84


4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből Ebből tartósan Rendszeres tartósan Kiegészítő beteg Rendkívüli gyermekvédelmi beteg gyermekvédelmi fogyatékos gyermekvédelmi kedvezményben fogyatékos támogatásban gyermekek támogatásban részesítettek gyermekek részesítettek száma száma részesítettek száma száma száma 2008 648 11 12 5 225 2009 646 10 10 4 236 2010 651 12 5 3 241 2011 649 11 9 4 251 2012 659 10 3 2 221

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma, aránya

Ingyenes 50 százalékos étkezésben mértékű résztvevők kedvezményes száma étkezésre iskola 1-8. jogosultak száma évfolyam 1-13. évfolyam 2008 100 259 39 2009 98 262 40 2010 109 278 37 2011 107 283 48 2012 117 294 44 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda

20

Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma

Nyári Óvodáztatási étkeztetésb támogatásban en részesülők részesülők száma száma 165 192

4.1.4. számú táblázat – Magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya

Ebből Ebből Magyar Magyar Magyar hátrányos hátrányos állampolgársággal Ebből állampolgársággal állampolgársággal helyzetű helyzetű nem rendelkező, hátrányos nem rendelkező nem rendelkező 18 év alatti helyzetű általános óvodások száma középiskolások iskolások száma száma 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: Önkormányzati adatok, BM-BÁH

21

4.2.1. számú táblázat – A településen szegregált lakókörnyezetben élő gyermekek

A településen élő 0-6 éves gyermekek száma

A településen óvodai ellátásban részesülő gyermekek száma

A településen bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek száma

Ebből Ebből Összesen szegregátumban Összesen szegregátumban él él 149 42 Megközelítés, elérhetőség perc

15

15

-

A településen Biztos Kezdet Gyerekház szolgáltatásaiban részesülő gyermekek száma

-

Ebből szegregátumban él -

-

-

Összesen

-

Forrás: Önkormányzati, intézményi adatok

4.2.2. számú táblázat – Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete A település szegregált lakókörnyezetben élő, sajátos nevelési igényű tanulók

A településen élő SNI általános iskolás tanulók száma

A településen élő általános iskolás tanulók száma

összesen

128

ebből szegregátumban él 86

SNI tanulók ellátásának települése (helyben vagy más település ahol tanulnak)

helyben

578 Forrás: Önkormányzati, intézményi adatok

4.2.3. számú táblázat – Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Intézmény OM azonosítója

Iskola / Feladatellátási hely neve:

Feladat-ellátási helyen tanulók száma (összes tanuló)

A feladat-ellátási helyen tanulók közül az 1. szegregátum(ok)ban lakó tanulók száma

A feladat-ellátási helyen tanulók közül a 2. szegregátum(ok)ban lakó tanulók száma

A feladat-ellátási helyen tanulók közül a 3. szegregátum(ok)ban lakó tanulók száma

Forrás: Járási tankerületi, intézményfenntartói, Önkormányzati adatok

4.2.4. számú táblázat – Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Otthont nyújtó ellátásba került gyermekek száma a szegregátumban település egésze

szegregátum 1.

Átmeneti nevelésbe vétel

2010 2011 2012

0 0 0

0 0 0

Tartós nevelésbe vétel

2010 2011

0 0

0 0 22

szegregátum 2.

Szegregátum 3.

Ideiglenes hatályú elhelyezés

Családi pótlék/ iskoláztatási támogatás felfüggesztése iskolai hiányzás miatt

2012

0

0

2010

0

0

2011 2012 2010 2011 2012 2011 2012

0 0 2 2 8

0 0 2 2 6

Forrás: Önkormányzati adatok

4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma védőnői álláshelyek száma Egy védőnőre jutó gyermekek száma 2008 2 23-26 2009 2 23-22 2010 2 24-25 2011 2 28-20 2012 2 18-12


23

4.3.2. számú táblázat – Gyermekorvosi ellátás jellemzői Betöltetlen felnőtt Háziorvos által ellátott háziorvosi praxis/ok esetek száma száma 2008 2009 2010 2011 2012

Gyermekorvos által ellátott esetek száma

Felnőtt házi orvos által ellátott esetek száma

8635 9632 10265 10896 11321

-


4.3.3. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma Szociális szempontból felvett Bölcsődébe beírt gyerekek száma (munkanélküli Bölcsődék száma gyermekek száma szülő, veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő)

Működő összes bölcsődei férőhelyek száma

2008 2009 2010 2011 2012

Forrás: TeIR, KSH Tstar, helyi adatgyűjtés 4.3.4. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma Családi napköziben Családi napköziben a térítésmentes Családi napközeiben gondozott engedélyezett férőhelyek férőhelyek száma gyermekek száma száma 2008 2009 2010 2011 2012

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi adatok 4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG

db

Az óvoda telephelyeinek száma

3

Hány településről járnak be a gyermekek

3

Óvodai férőhelyek száma

230

Óvodai csoportok száma

8

Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig):

7-17

A nyári óvoda-bezárás időtartama: ()

08.01.-08.20.

24

Személyi feltételek

Hiányzó létszám

Fő

Óvodapedagógusok száma

17

-

Ebből diplomás óvodapedagógusok száma

16

-


-

-

Dajka/gondozónő

8

-


1

-


25

4.4.2. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 2.

Helyhiány miatt elutasított gyermekek száma

Ebből hátrányos / halmozottan hátrányos helyzetű

Fő

2008.

0

0

2009.

0

0

2010.

0

0

2011.

0

0

2012.

0

0

2013.

0

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati, intézményi adatgyűjtés

4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3.

Óvodai Óvodai Óvodai gyermekfeladatférőhelye csoportok ellátási k száma száma helyek száma 2008 161 7 200 1 2009 153 7 200 1 2010 150 6 200 1 2011 144 5 200 1 2012 149 5 150 1 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés 3-6 éves korú gyermekek száma

26

Óvodába beírt gyermekek száma 161 153 150 144 149

Óvodai gyógypedagóg iai csoportok száma -

4.4.4. számú táblázat - Az óvodai ellátás igénybevétele 2012-2013. év

3 éves

4 éves

5 éves 6 éves 7 éves Összesen

30 1

36 -

44 -

34 2

3 -

149 3

-

-

-

-

-

-

24

31

31

28

1

117

15

19

17

16

-

68

Székhely

Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma Az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) A beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma A beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma Tagóvoda

Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma Az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) A beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma A beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés

27

4.4.5. számú táblázat - A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátása

Székhely

beíratott hátrányos helyzetű gyermekek létszáma

az intézménybe beíratott, 20%-ot fejlesztő meghaladóan foglalkozásban hiányzott hátrányos részesülő helyzetű gyermekek hátrányos helyzetű száma (az adott gyermekek száma évből eltelt időszakra vetítetten)

beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek létszáma

az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten)

fejlesztő foglalkozásban részesülő halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma

Csoport1

22

-

22

14

14

Csoport 2

25

-

25

14

14

Csoport 3

22

-

22

12

12

Csoport 4

25

-

25

14

14

Csoport 5

23

-

23

14

14

Csoport 6

-

-

-

-

Összesen

117

-

117

68

68

-

-

28

-

28

16

16

1

-

1

-

A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel)

Tagóvoda Csoport1 Csoport 2 Csoport 3 Csoport 4 Csoport 5 Csoport 6 Összesen A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel)


28

4.4.6.a. számú táblázat - Óvodai körzethatár

Óvodai körzetenkénti létszám és hh/hhh gyermekek megoszlása

A A körzetbe körzetbe felvehető felvehető (ott élő) (ott élő) összes összes hh gyermegyermekek száma kek száma

Körzet 1 Körzet 2 Körzet 3 Körzet 4 Körzet 5 Körzet 6 Körzet 7 Összesen Forrás: Önkormányzati adatok

A körzetbe felvehető (ott élő) összes hhh gyermekek száma

A körzet óvodáiba járó gyermekek összlétszáma

A körzetbe járó hh gyermekek létszáma

149

117

29

A körzetbe járó hh gyermekek aránya a körzet óvodásainak összlétszámához viszonyítva (%)

A körzetbe járó hhh gyermekek létszáma

68

A körzetbe járó hhh gyermekek aránya a körzet óvodásainak összlétszámához viszonyítva (%)

4.4.6.b. számú táblázat - Óvodai létszám-megoszlás Székhely:

Létszám

hh fő

hh arány %

hhh fő

14

hhh arány %

hh arány a gyermekek összlétszámához viszonyítva

hhh arány a gyermekek összlétszámához viszonyítva

46

14,7

9,3

sajátos nevelési igényű gyermekek létszáma

sajátos nevelési igényű gyermekek aránya a csoport összlétszámához viszonyítva

Csoport1

30

22

73

-

-

Csoport 2

31

25

80

14

45

16,7

9,3

-

Csoport 3

30

22

73

12

46

14,7

8

-

-

Csoport 4

29

25

86

14

56

16,7

9,3

1

0,67

Csoport 5

29

23

79

14

48

15,4

9,3

1

0,67

-

Csoport 6

-

Összesen

149

117

78

68

48

78,5

45,6

A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek

2

1,37

34

28

82

16

47

18,7

10,7

-

0

A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel)

1

1

100

-

0

0,67

-

0

0

Tagóvoda vagy telephely Csoport1 Csoport 2 Csoport 3 Csoport 4 Csoport 5 Csoport 6 Összesen A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel)

!


30

4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma Általános iskola 1-4 évfolyamon tanulók száma Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók száma általános iskolások száma napközis tanulók száma fő fő fő fő % 2010/2011 222 295 517 240 46 2011/2012 209 287 496 108 22 2012/2013 188 298 486 108 22


4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai általános iskolai általános iskolai osztályok általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban feladatszáma ellátási helyek száma 1-4 évfolyamon 5-8 évfolyamon összesen 1-4 évfolyamon 5-8 évfolyamon összesen db 2010/2011 11 13 24 1 2011/2012 10 13 23 1 2012/2013 9 13 22 1


4.4.9. számú táblázat - Általános iskolások adatai – el- és bejárás Létszám (fő) A településen élő általános iskolás korú gyermekek létszáma

A helyben élő összes gyerekhez képest az arányuk X

Más településről bejáró általános iskolások

63

Más településről bejáró hh gyerekek

48

31

Más településről bejáró hhh gyerekek

40

Más településre eljáró általános iskolások Más településre eljáró hh gyerekek Más településre eljáró hhh gyerekek Általános iskolás korúak közül a hh gyerekek

336

Általános iskolás korúak közül a hhh gyerekek

221


32

4.4.10. számú táblázat – Iskolai körzethatár Hány körzet van db a településen Iskolai körzetenkénti létszám és hh/hhh tanulók megoszlása

A körzet általános iskoláiba járó tanulók összlétszáma

A körzetbe járó hh tanulók létszáma

A körzetbe járó hh tanulók aránya a körzet tanulóinak összlétszámához viszonyítva (%)

A körzetbe járó hhh tanulók tanulók létszáma

A körzetbe járó hhh tanulók aránya a körzet tanulóinak összlétszámához viszonyítva (%)

A körzetbe járó hh tanulók létszáma a település hh tanulóinak összlétszámához viszonyítva

A körzetbe járó hhh tanulók létszáma a település hhh tanulóinak összlétszámához viszonyítva

Összesen Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

4.4.11. számú táblázat - Iskola személyi feltételek Fő

Nem szaktanítást végző tanító Szaktanítást végző tanítók száma Szaktanítást végző tanárok száma Gyógypedagógusok létszáma Gyermekvédelmi felelős Iskolaorvos Iskolapszichológus Kisegítő személyzet

Hiányzó létszám

14 2 17 1 11


33

4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban

2010/2011 2011/2012 2012/2013

8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban Fő / % 71/100% 60/100%

Forrás: TeIR, KSH Tstar intézményfenntartói, tankerületi adatok

Forrás: Önkormányzati és

4.4.13. számú táblázat - Iskolai ellátás igénybevétele - telephelyi bontásban 2012-2013. tanév

Létszám

Napközis

Bejáró

Hátrányos helyzetűek létszáma

HH tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva

1. évfolyam A osztály

22

22

2

15

68

8

36

1. évfolyam B osztály

22

22

18

81

11

50


24

5

18

75

11

46


24

4

19

79

9

37


24

6

17

71

11

46


21

4

1

12

57

7

33


15

3

1

6

40

3

20


18

4

2

9

50

7

39

4. évfolyam C osztály

18

5

2

13

72

7

39


25

1

4

19

76

12

48

Telephely1 (szükség szerint, töröljön vagy szúrjon be plusz sorokat)

Tagozat megnevezése

3

Halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma

HHH tanulók Sajátos SNI tanulók aránya az nevelési aránya az osztály igényű osztály létszámához tanulók létszámához viszonyítva létszáma viszonyítva

1

4,1

1

4,1

1

6

SNI tanulók számából a hhh tanulók száma

Évismétlők száma

3

10

2

14

1

1

Létszám, amelynek alapján integrációs normatívát igényelnek

Magántanulók száma

11 3

11

4

13

1

9 4 8 8

2

14

34


26

3

9

19

73

16

62


26

5

6

18

69

15

58


21

2

2

15

71

10

48

12


22

5

13

59

10

45

11


21

5

4

11

52

10

48

4

19

4


23

5

2

14

61

10

43

2

8,6

2


23

2

3

19

83

12

52

3

13

1

1

14


22

5

15

68

13

59

5

22,7

4

3

14


28

7

14

50

9

32

4

14

3

11


22

21

95

10

45

2

9

1

12


25

7

19

76

13

52

2

8

14

8. évfolyam D osztály

20

3

10

50

7

35

2

1

9

1

1

2

7,6

2

17

3

17

1

10 1

11

Összesen:

Forrás: Önkormányzati, intézményi adatok, KIR

35

4.4.14. számú táblázat – Kompetenciamérési adatok

ISKOLA NEVE 2010 Országos Iskola Országos kompetencia- átlaga átlag mérés eredménye Szövegértés 6. évfolyam 298 1483 8. évfolyam – – 10. évfolyam Matematika 6. évfolyam 1311 1498 8. évfolyam – – 10. évfolyam

2011 2012 2013 Iskola Országos Iskola HHH Országos Iskola HHH átlaga átlag átlaga tanulók átlag átlaga tanulók átlaga átlaga

1309 1424

1465 1342 1577 1370

1472 1567

1289 1360

1486 1407 1601 1409

1482 1612


36

4.4.15. számú táblázat – Továbbtanulási mutatók középfokra nappali tagozaton Szakközépiskola (érettségit Gimnázium (%) Szakiskolai képzés (%) adó képzés) (%) HHHHHHHHHösszlétszámon összlétszámon összlétszámon tanulók tanulók tanulók belül belül belül körében körében körében 2008/2009 59 36 26 44 15 27 2009/2010 62 41 22 13 13 24 2010/2011 70 67 7 37 20 25 2011/ 2012 42 30 25 22 27 39 országos átlag: 34,00% 35,00% 29,00% 2011/2012 Forrás: KIR, Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

Speciális szakiskola (%) összlétszámon belül 3 3 3 3

HHHtanulók körében 10 11 4 9

Nem tanult tovább (%) HHHösszlétszámon tanulók belül körében

2,00%

37

4.4.16. számú táblázat – Lemorzsolódási mutatók az általános iskolában

Évfolyamismétlők aránya (%)

Magántanulók aránya (%)

Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya (%)

HHHHHHösszlétszámon összlétszámon összlétszámon tanulók tanulók belül belül belül körében körében 2008/2009 2,7 2,5 1,2 3,3 0,4 2009/2010 1,8 4 1 2,6 0,4 2010/2011 2 3,4 0,2 0,5 0,4 2011/2012 országos átlag 2011/2012

1,8 34,00%

2,8

0,4

0,9 35,00%

0,6

HHH-tanulók körében 0,6 1,2 1 1

0,%

Forrás: KIR, Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

4.4.17. számú táblázat – Hátránykompenzáló programok

tanév 2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012

HH/ HH/ HH/ tanodai HHH HHH HHH program tanulók tehetséggondozó tanulók nyári tanulók Alapfokú létszám létszáma program létszáma tábor létszáma művészetoktatás 346 326 350 342

HH/ HHH tanulók létszáma 170/2 200/92 227/107 244/124

Forrás: KIR, Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

38

A nők helyzete, esélyegyenlősége 5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Munkavállalási Foglalkoztatottak Munkanélküliek korúak száma férfiak nők férfiak 2008 1805 1705 1425 2009 1802 1699 1398 2010 1798 1698 1405 2011 1799 1699 1356 2012 1800 1702 1389 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

nők 1398 1325 1365 1342 1356

férfiak 380 404 393 443 411

nők 307 374 333 357 346

5.1.2. számú táblázat - Nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban Foglalkoztatást segítő és képzési résztvevők résztvevő nők száma száma programok száma adott évben 2008 0 2 36 36 2009 0 2 45 45 2010 0 3 65 62 2011 0 3 45 45 2012 0 2 35 35 Forrás: Helyi adatgyűjtés

5.1.3. számú táblázat - Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Esetszám 2008 0 2009 0 2010 0 2011 0 2012 0 Forrás: Helyi adatgyűjtés

5.1.4. számú táblázat - Alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei munkanélk 8 általánosnál szakiskola/ gimnázi érettségi um üli nők alacsonyabb 8 általános szakmunkásvégzettségű képző száma 2008 307 51 156 48 40 3 2009 374 68 174 73 41 10 2010 333 65 145 69 35 8 2011 357 39 136 78 42 26 2012 346 71 165 68 28 9 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

főiskola

egyetem

5 6 7 25 3

4 2 4 11 2

39

5.2 számú táblázat - A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások bölcsődei férőhelyek működő családi férőhelyek 3 év alatti férőhelyek száma családi működő napközik száma összesen gyermekek száma napközikben bölcsődék száma 0 száma önkoregyéb a településen

mányzati

2008 223 0 2009 189 0 2010 221 0 2011 178 0 2012 198 0 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe 0-3 év közötti gyermekek száma átlagos gyermekszám védőnőnként védőnők száma 2008 2 223 2009 2 189 2010 2 221 2011 2 178 2012 2 198 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés 5.4. számú táblázat - A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak tényleges rendőrök riasztása bírósági ítélet feljelentések száma családi viszályhoz 2008 12 5 5 2009 26 4 3 2010 18 6 5 2011 21 7 6 2012 16 7 7 Forrás: Helyi adatgyűjtés 5.5. számú táblázat - Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások Nem önkormányzati önkormányzati önkormányzati Férőhelyek anyaotthon a anyaotthon a (egyházi, alapítványi) száma település 50 km-es anyaotthon a településen településen körzetében 2008 Van 2009 Van 2010 Van 2011 Van 2012 van Forrás: Helyi adatgyűjtés

Nem önkormányzati (egyházi, alapítványi) anyaotthon a település 50 km-es körzetében Van Van Van Van Van

40

5.6. számú táblázat - A nők szerepe a helyi közéletben Városi bíróság és Képviselőtestület ítélőtáblák vezetői tagja Férfi Nő 2008 9 3 2009 9 3 2010 4 3 2011 4 3 2012 4 3 Forrás: Helyi adatgyűjtés

Férfi

Nő

Közgyűlések tagjai Férfi

Nő

5.7 számú táblázat - A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések Intézkedessek, Más állami szerv pályázatok, programok Önkormányzati Civil Összes által támogatott száma a településen 2008 2009 2010 2011 1 1 1 2012 1 1 1 Forrás: Helyi adatgyűjtés

41

Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban összes nyugdíjas részesülő férfiak száma részesülő nők száma 2008 358 259 617 2009 369 276 645 2010 346 289 635 2011 378 298 676 2012 369 302 671


6.2.1. számú táblázat - Idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága 6.2.2. számú táblázat - Tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei közintézményekben, foglalkoztatásukat támogató egyéb programok a településen) Intézkedések, Munkaügyi pályázatok száma a Önkormányzati Központ által Civil Egyéb Összesen településen támogatott db

db

db

db

db

2008

-

-

-

-

-

2009

-

-

-

-

-

2010

1

-

-

-

1

2011

2

-

-

-

2

2012

2

-

-

-

2


6.2.3. számú táblázat - Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén 55 év feletti Regisztrált Tartós regisztrált munkanélküliek munkanélküliek munkanélküliek száma száma száma fő

2008 2009 2010 2011 2012

fő

%

fő

55 év feletti tartós munkanélküliek száma fő

%

578

165

358

189

448

156

365

208

552

150

349

216

548

165

387

235

498

148

369

221

Forrás: Helyi adatgyűjtés, TeIR 6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma 64 év feletti lakosság száma nappali ellátásban részesülő időskorúak száma fő fő % 2008 598 20 2009 569 20

42

2010 2011 2012

603 569 578

20 15 11


6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma időskorúak járadékában részesülők száma 2008 59 2009 69 2010 49 2011 89 2012 78 Forrás: TeIR, KSH Tstar

6.3.3. számú táblázat - Kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés Mozielőadás látogatása

Színházelőadás látogatása

Múzeumi kiállítás megtekintése

Könyvtár látogatása

Közművelődési intézmény rendezvényén részvétel

Vallásgyakorlás templomban

Sportrendezvényen részvétel

alkalom

alkalom

alkalom

alkalom

alkalom

alkalom

alkalom

2008

0

6

2

15

15

25

2

2009

0

6

2

10

9

30

3

2010

0

5

3

11

13

28

10

2011

2

6

4

16

16

32

12

2012

1

3

6

22

18

33

12


6.3.4. számú táblázat - Idősek informatikai jártassága Összes megkérdezett

Számítógépet használni tudók száma

Internetet használni tudók száma

fő

fő

%

fő

%

2008

100

3

33,3

0

0

2009

100

5

20

1

1

2010

100

22

4.54

18

5.55

2011

100

38

2,63

32

2012

100

52

1.92

45

3,125 1.155

Forrás: Helyi adatgyűjtés 6.4. számú táblázat - Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Az idősebb célcsoport igényeit célzó programok száma 2008 2009 2010 2011

2 2 4 6

43

2012 Forrás: Helyi adatgyűjtés

8

A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű és egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma megváltozott munkaképességű személyek egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma ellátásaiban részesülők száma 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar

7.1.2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma önkormányzati fenntartású egyházi fenntartású civil fenntartású intézményben intézményben intézményben 2008 1 2009 1 2010 1 2011 1 2012 1 Forrás: TeIR, KSH Tstar; a központi adatokat célszerű bontani a helyi adatszolgáltatók segítségével. 7.1.3. táblázat - Fogyatékos személyek részvétele a foglalkoztatásban Fogyatékos személyek részvétele a foglalkoztatásban, a különféle típusú foglalkoztatásban résztvevők száma az alkalmazók szerinti megoszlásban Közszférában Non profit Gazdasági foglalkozatott szervezet vállalkozás (pl. önkormányzat, kormányhivatal, állami vagy önkormányzati fenntartású intézmény)

Szociális foglalkozatásban alkalmazottak

fejlesztő-felkészítésben résztvevők száma munka rehabilitációban foglalkoztatottak száma Védett munkahelyen foglalkoztatottak száma -

-

-

-

-

-

-

Támogatott foglalkoztatásban résztvevők száma

-

-

-

Nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatásban résztvevő fogyatékos személyek száma

-

-

Forrás: helyi adatgyűjtés több forrás segítségével.

44

7.1.4. táblázat - A településen élő fogyatékos személyek önálló életvitelét támogató helyi intézmények, szociális szolgáltatások Állami/önkormányzati

Egyházi

Civil

2010

2011

2012

2010

2011

2012

2010

2011

2012

falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás

-

-

-

-

-

-

-

-

-

étkeztetés

3

3

3

-

-

-

-

-

-

házi segítségnyújtás

1

1

1

-

-

-

-

-

-

jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

-

-

-

-

-

-

-

-

-

családsegítés

3

3

3

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

támogató szolgáltatás

-

-

-

-

-

-

-

-

nappali ellátás

1

1

1

-

-

-

-

-

közösségi ellátás szenvedélybetegek részére közösségi ellátás pszichiátriai betegek részére

Forrás: helyi adatgyűjtés,

45

7.2.1. táblázat - Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezmények 1993. évi III. tv. (Szt.) alapján Pénzbeli ellátás Időskorúak járadéka Aktív korúak ellátása Rendszeres szociális segély Lakásfenntartási támogatás Ápolási díj Temetési segély Átmeneti segély Természetbeni ellátás: Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság Itt azokra a fogyatékos személyekre kérdezünk, akik az önkormányzat javaslatára, rászorultsági alapon kapnak TAJ kártyát az OEP-től. Közgyógyellátás. Ez a fogyatékos személyeknek alanyi jogon jár, nem fogyatékos személyek rászorultsági alapon vehetik igénybe. Mivel a településen élő fogyatékos személyek számának megállapítása nehéz, ez az adat is fontos mutató lehet. Adósságkezelési szolgáltatás Energia felhasználási támogatás

Fogyatékos személyek száma 3

3

-

Más jogszabályok alapján nyújtott ellátások

Fogyatékossági támogatás Rokkantsági járadék Személygépkocsi átalakítási támogatás Közlekedési kedvezmény Személygépkocsi szerzési kedvezmény Parkolási igazolvány Forrás: helyi adatgyűjtés

46

7.3.1. táblázat – Akadálymentesítés 1.

Igen/nem

Rám -pa

Hango s tájéko z-tatás

Indu kciós huro k

Tapi ntható infor máci ó

igen

igen

-

-

-

-

igen

igen

igen

-

-

igen

-

-

igen

igen

igen

-

-

igen

-

-

-

-

igen

-

-

-

-

-

igen

igen

igen

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

igen

igen

-

-

-

-

Vakvezető sáv

Mozgáskorlátozottak részére mosdó

igen

-

-

Lift

alapfok oktatá si középfok intéz mény felsőfok ek fekvőbeteg Egész- ellátás ségüg járó beteg yi szakellátás intéz mény alapellátás ek kulturális, művelődési intézmények önkormányzati, közigazgatási intézmény igazságszolgáltatási, rendőrség, ügyészség szociális ellátást nyújtó intézmények

Jelnyel vi segít -ség

Egyé b

Forrás: helyi adatgyűjtés, személyes tapasztalat, fogyatékos ügyi referens információi, fogyatékosok civil szervezetei 7.3.2. táblázat – Akadálymentesítés a foglalkozatóknál

Igen/nem

Lift

A foglalkoztató neve és a foglalkoztatás jellege:

nem

Vakvezető sáv

nem


nem

Rámpa

nem

Hangos tájékoztatás

nem

Indukciós hurok

Tapintható információ

Jelnyelvi segítség

nem

nem

nem

Egyéb

Forrás: helyi adatgyűjtés, a vizsgált területen foglalkoztatást végző vállalkozásoknál.

47

7.3.3. táblázat - Fizikai és infokommunikációs akadálymentesítettség a közlekedésben

Igen/nem

Rám -pa

Hango s tájéko z-tatás

Indu kciós huro k

Tapi ntható infor máci ó

nem

igen

nem

nem

nem

nem nem nem

nem

igen

nem

nem

nem

nem

nem

igen

nem

nem

nem

nem

nem

nem

igen

igen

igen

nem

nem

nem

Lift

Közterület (utca/járda, park, tér) Helyi és távolsági tömegközlekedés Buszpályaudvar, buszvárók Vasútállomás

nem

Vakvezető sáv


nem

Jelnyel vi segít -ség nem

Egyé b

nem

Forrás: helyi adatgyűjtés, a vizsgált területen az önkormányzat szociális ügyekkel foglalkozó munkatársától és az érdekvédelmi szervezetek vezetőitől.

7.3.4. táblázat - Fogyatékos személyek rendelkezésére álló helyi szolgáltatások (nincs) Az adott évben a szolgáltatást igénylő fogyatékos személyek száma 2010 2011 2012 ápolást, gondozást nyújtó intézmény rehabilitációs intézmény lakóotthon -támogatott lakhatás* átmeneti ellátást nyújtó fogyatékosok gondozóháza Forrás: helyi adatgyűjtés

48

Jegyzőkönyvi kivonat

Recommend Documents