Jegyzőkönyvi kivonat. 15. napirendi pont: Előterjesztés Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának gazdasági programjáról ( ) K.m.f

Jegyzőkönyvi kivonat

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2015. április 30-ai közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből. 15. napirendi pont:

Előterjesztés Sopron Megyei Önkormányzatának gazdasági (2015-2020)

Jogú Város programjáról

61/2015. (IV. 30.) Kgy. határozat: Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a jelen határozat szoros mellékletét képező Sopron Megyei Jogú Város 2015-2020. évekre vonatkozó Gazdasági programját elfogadja. Felelős: Határidő:

dr. Fodor Tamás polgármester folyamatos

K.m.f.

Dr. Fodor Tamás polgármester

Dr. Sárvári Szabolcs jegyző

A 61/2015. (IV. 30.) Kgy. határozat melléklete

Gazdasági Program 2015­2020. Sopron Megyei Jogú Város  Önkormányzata

Tartalomjegyzék oldalszám I. II. III.

IV.

Sopron Megyei Jogú Város jövőképe és stratégiai céljai Összefoglaló helyzetkép város jelenlegi kihívásairól Fejlesztéspolitika, végrehajtásra javasolt következő évi fejlesztési elképzelések bemutatása Fejlesztés politika Gazdaságfejlesztés Közlekedésfejlesztés Energiahatékonyság fejlesztése A város környezetminőségének fejlesztése Turizmusfejlesztési célok Településfejlesztési politikák áttekintése Pénzügyi gazdálkodás Vagyongazdálkodás Önkormányzat forgalomképes vagyona Nem lakáscélú ingatlanvagyon hasznosítása Városüzemeltetés Társasági vagyon Köznevelés - Oktatás Szociális, gyermekjóléti alapellátási és szakellátási feladatok Egészségügy Gazdasági célkitűzések a kultúra – turizmus – sport háromszögében Közigazgatás

3 6 9 9 9 10 12 13 13 18 18 18 19 19 20 23 26 28 34 36 38

2

I. Sopron Megyei Jogú Város jövőképe és stratégiai céljai Jövőkép Sopron földrajzi helyzete geopolitikai és gazdasági szempontok szerint egyaránt kimondottan kedvező, ugyanis közvetlenül érintkezik a közép-kelet-európai térségfejlődést képviselő magterületekkel. Bécs és ma már Pozsony is meghatározó fejlődést generáló központok. Bécs gazdaságának kifejezetten gyors ütemű, folyamatosan terjeszkedő agglomerálódását látva Sopron már ma is az osztrák főváros elővárosi övezetéhez sorolható. A város környezetéből kiemelkedő vonzáscentrum szerepet tölt be. Egyik legnagyobb erőssége, hogy lezárt határ menti helyzetűvé válása, határon átvezető útjainak elvágása ellenére, egy mesterségesen gátolt közegben is megőrizte térségszervező erejét; elérhetőségének javítását követően jelentős fejlődés előtt áll. Sopront természetföldrajzi pozíciója, térségének városhálózata, történelmi hagyományai, települési adottságai egyaránt határon átnyúló térségi központ, a tágabb környezetét tekintve pedig regionális alközpont szerepkörre determinálják. A fejlesztési koncepció átfogó célja, hogy Sopron és a magyar Fertő part Közép-Európa meghatározó központjává váljon. El kell érni, hogy a Sopron-Fertő térség akár Európa egyik legismertebb és leglátogatottabb idegenforgalmi területe legyen. Sopron MJV stratégiai fejlesztési céljai: • Gazdasági potenciál növelése; • Térségi vonzerő és imázs erősítése; • Életminőség, szociális biztonság színvonalának közelítése az EU átlaghoz; • Művi és természeti környezet fejlesztése, örökségvédelem; • Éghajlatváltozás hatásainak mérséklése, környezettudatosság erősítése. A stratégiai célok megvalósulását kitűzött tematikus célok és tematikus részcélok, valamint területi (városrészekhez kötött) célok segítik, melyek belső összefüggéseit célfa teszi áttekinthetővé. A következő szintet a 14 tematikus célkitűzés alkotja. Ezek a stratégiai célokból levezetett középtávú, azaz 2020-ig ható célkitűzések, melyek együttes és összehangolt elérése biztosítja a stratégiai célok érvényesülését. A tematikus célok az alábbi célfa-ábrán olvashatók. Az ábrán nyilak jelölik a közvetlen kapcsolatot az adott tematikus cél és stratégiai cél között. A szaggatott nyilak ugyanezek közvetett kapcsolatát jelentik. Ezzel a jelölési móddal a két célrendszer, illetve szint közötti egymásra hatás, a lehetséges szinergiák is bemutatásra kerültek. Egy példa erre: a 4.1. Épített környezet és energiahatékonyság javítása tematikus cél közvetlenül kapcsolódik a 4. Művi és természeti környezet fejlesztése stratégiai célhoz (egy folyamatos nyíl jelöli); és közvetetten kapcsolódik három másik stratégiai célhoz is, ezek: Gazdasági potenciál növelése, Térségi vonzerő és imázs erősítése, valamint Éghajlatváltozás hatásainak mérséklése, környezettudatosság erősítése (három szaggatott nyíl jelöli). A 4. szinten a tematikus részcélok találhatók, melyek a tematikus célok alá-, illetve kibontását, konkretizálást jelentik. A célrendszer a horizontális célokkal válik teljessé. A horizontális célok a város fejlesztésének és tervezésének egészét meghatározó alapvető megfontolások, elvárások és kritériumok összessége, melyeket a célrendszer egészének meghatározásánál, a megvalósítást szolgáló eszközök és intézkedések kialakításánál, ezek végrehajtásánál egyaránt következetesen érvényesíteni kell 3

Sopron MJV horizontális célja, hogy erőforrásainak fenntarthatóságára építő, dinamikus, intelligens és klímatudatos várossá váljon. Az alapvető cél elérése a horizontális célok megvalósításához éppúgy kötődik, mint ahogy valamennyi stratégiai, tematikus és területi cél és részcél teljesítéséhez. A horizontális célok érvényesítése jelenti a megvalósíthatóság zálogát, a fejlesztések elindításának feltételét. Mindezeket a következő célfa foglalja össze:

4

II. Összefoglaló helyzetkép Az aktuális helyzet bemutatása Fekvés, megközelíthetőség Sopron Magyarország nyugati határa mellett hagyományosan a „nyugati kapu” Ausztria és Nyugat-Európa felé. Gazdasági és turisztikai szempontból egyaránt meghatározóak azok a közlekedési útvonalak, melyek Sopron és a Fertő-táj megközelítését és átmenő forgalmát biztosítják. Sopron már évszázadok óta fontos közlekedési csomópont, közlekedés-földrajzi helyzete a térségen keresztülfutó kelet-nyugati irányú európai korridorok révén felértékelt. A városba együttesen érkező 84-es és 85-ös sz. főutak gépjárműterhelése extrém magas, Sopron gazdasági és turisztikai lehetőségeit egyaránt erősen rontja. Az osztrák autópálya-hálózat ugyanakkor már Soprontól 20 km távolságra elérhető. A térség vasúti elérhetőségét vizsgálva megállapítható, hogy az egyvágányú, villamosított Győr Sopron szakasz mára elérte forgalmi kapacitásának határát. Fejlődik a Sopron-Szombathely reláció, a vasúton érkező turisták közlekedését ugyanakkor nehezíti, hogy Sopronban a vasútállomás és az autóbusz-pályaudvar térben elkülönülten helyezkednek el, jelentősen megnehezítve az átszállást. A Fertő tavon a vízi közlekedés szezonálisan működik. Komp- és sétahajójáratok kötik össze a tóparti településeket, melyek a turistaforgalmat bonyolítják. Magyar oldalon csak Fertőrákosnál van hajóállomás. A térség légi úton Bécs-Schwechat (közúton 75 km távolságra) vagy Pozsony (közúton 105 km) nemzetközi repülőteréről, ill. a kisebb gépek fogadására alkalmas fertőszentmiklósi, valamint a pusztacsaládi és a Fertőrákos-Piuspusztán található sportreptérről közelíthető meg. Társadalmi folyamatok A térségközpont Sopron népességszáma a második világháború befejeződése óta folyamatosan emelkedik. A növekedés összetevőit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a gyarapodás nem a természetes szaporodásnak köszönhető, hanem az osztrák munkaerőpiac földrajzi közelsége gerjesztette magas vándorlási többletnek. A döntően a keleti országrészek felől érkező migráció az elmúlt néhány évben tovább fokozódott: 2013. év végén Sopron regisztrált lakónépessége már meghaladta a 64 ezer főt. Az újonnan beköltözők jellemzően fiatal felnőttek és családok. A város munkaerő-piaci szerkezete stabil. Fontos azonban látni, hogy ez a kedvező állapot döntően nem a helyben rendelkezésre álló munkahelyek nagy számának, hanem az osztrák munkaerőpiac megnyílásának, illetve földrajzi közelségének köszönhető. Ennek egyik oka a fejlett, innovatív, tőkeerős ipari nagyvállalatok hiánya, de emellett nagyon jelentős szerepet tulajdoníthatunk annak is, hogy a határ túloldalán munkát vállaló, általánosságban jóval magasabb keresettel rendelkező több ezer soproni lakos bérjövedelme nem Magyarországon realizálódik. Gazdasági folyamatok Sopron hagyományosan nem tartozik a nagy gazdasági súlyú megyei jogú városok közé: a város jellegének hangsúlyozására hosszú évtizedek, sőt évszázadok óta inkább a kultúr-, iskola-, üdülővagy éppen határvárosi jelző kerül elő. A szocializmus idején betelepített iparvállalatok döntő többsége a rendszerváltást követően előbb-utóbb megszűnt vagy feldarabolódott. Később a gazdasági szuburbanizálódás is gyengítette a város gazdaságát, melynek struktúrája így alapvetően átalakult. Legnagyobb visszaesést a textilipar és az élelmiszeripar szenvedte el, de a fa-, fém- és gépipari vállalatok száma és jelentősége is csökkent. A város gazdasági súlya országos viszonylatban mérsékelt, az önkormányzat saját folyó bevételeiből az iparűzési adó bevétel alacsony, mindössze 43,5%-os súlyt képvisel, amely jelentősen elmarad a regionális riválisok értékeitől, rontva a saját erős fejlesztések megvalósíthatóságának lehetőségeit. Hiányoznak a városból a potens nagyvállalatok. A gyorsan fejlődő burgenlandi középvárosok is Sopron közvetlen riválisaiként jelennek meg. Sopronban mezőgazdaság súlya elenyésző, a nagy múltú borászat néhány pozitív kivételtől eltekintve inkább kulturális, mint gazdasági jelentőségű. A betelepült vállalatok nagy része összeszerelő, vagy más alacsony hozzáadott értékű tevékenységet folytat. 6

A szolgáltatási ágazat részaránya Sopronban meghaladja a 80%-ot, legjelentősebb területei a logisztika, a szálláshely-szolgáltatás/vendéglátás, a kereskedelem, az ingatlanügyletek, valamint az egészségügyi- és wellness-szolgáltatások. Sopron gazdaságában az egészségügyi és szépségipari turizmus átvette az 1990-es évek bevásárló turizmusának helyét. A soproni ipari és szolgáltató vállalatok egyaránt komoly munkaerőhiánnyal küzdenek: az osztrák elszívó-hatással szemben a helyben elérhető bérek nem versenyképesek. A potenciális nagybefektetők számára a szakemberhiánynál is súlyosabb problémát jelent a város nem kielégítő közúti megközelíthetősége. A gazdasági életet a mikro-, kis- és középvállalkozások dominálják. A legnagyobb foglalkoztatók székhelye a Dél-Keleti Ipari Parkban, az északnyugati iparterületen és a belvárosban koncentrálódik, de magas kihasználtsággal működik az Aranyhegyi Ipari Park is. Turisztikai helyzetkép Sopron gazdaságában régóta megkülönböztetett fontossággal bír a turizmus. Ide sorolható a hazai viszonylatban egyedi természeti környezet és éghajlati viszonyok (Soproni Tájvédelmi körzet – Soproni hegység), és az ezeknek köszönhető klimatikus gyógyhely státusz, a Fertő tó és a FertőHanság Nemzeti Park, mint világörökségi kultúrtáj. A folyton átalakuló, formálódó határvárosi szerep a történelem során sokáig tranzit-útvonalként funkcionált, majd zárványterület lett – ezt az időszakot az 1989-es szimbolikus határnyitás zárta le, melynek emlékét a Páneurópai Piknik Emlékpark őrzi. Sopron a múzeumok városa, Magyarország műemlékekben második leggazdagabb városaként – méltán kapta meg 1975-ben a Műemlékvédelmi Európa Díj aranyérmét. Kiváló alapadottságai ellenére a történelmi belváros turisztikai szempontból nem működik tökéletesen: továbbra is a lakófunkció dominanciája (idős lakossággal), lezárt udvarok és nem megfelelően karbantartott épületek jellemzik – a mostanra már évtizedes törekvések a belváros élettel történő megtöltésére. Pozitív példa az elmúlt években megvalósult városrehabilitációs projektek. Megtörtént a Tűztorony szerkezeti megerősítése és általános renoválása, a Múzeumi Információs és Fogadóközpont (Kulcspont), és a Kulcspont kávézó kialakítása, a Fő tér közterület-rehabilitációja, valamint a Várfalsétány kibontása és járhatóvá tétele. A nemzetközi/országos vonzerejű VOLT fesztivál mellett a Soproni Ünnepi Hetek tekinthető jelentősebb rendezvénynek. A VOLT fesztivál kapcsán kezelendő probléma, hogy a Lőver Kemping területe a Natura 2000 terület része, emiatt 2017. után várhatóan új helyszínre kell vinni a rendezvényt. Regionális jelentőségű a Soproni Tavaszi Napok, illetve a Kékfrankos Nyár; emellett a Barlangszínház megújulása is komoly potenciált rejt magában. Speciális turisztikai területnek számít a dinamikusan fejlődő egészségturizmus. Gyakori, hogy nem soproni illetékességű vállalkozások (orvosok) a szolgáltatók, az egészségügyre általánosan jellemző szürkegazdasági elemek továbbra is kontrollálatlanok. A közszféra számára komoly fejlesztési potenciált jelent a Soproni Erzsébet Oktató Kórház és Rehabilitációs Intézet Várisi úti és balfi telephelyeinek modernizációja és bővítése, részben turisztikai célú, bevételtermelő hasznosítása. Az aktív turizmus alapadottságait a Fertő tó és Fertő-Hanság Nemzeti Park, a változatos domborzatú Lőverek erdőségei, valamint az egyre bővülő kerékpárút-hálózat jelentik. A Fertő tavi vízitelep komoly fejlesztési potenciállal bír.

Sopron és térsége, valamint a szomszédos Burgenland kapcsolata turisztikai szempontból is kiemelten fontos, melyet rivalizálás és együttműködés együttesen jellemez – Sopron gyakran a burgenlandi turizmus kiindulópontja és szállásadója.

7

A helyzetfeltárás során azonosított gazdasági problémák: – Alacsony az iparűzési adó bevétel, ami visszafogja az önkormányzat fejlesztési lehetőségeit. – Hiányoznak a városból a sok embert foglalkoztató, nagy hozzáadott értékű, termelő típusú tevékenységet folytató iparvállalatok. – Nem kielégítő a város közúti (gyorsforgalmi) megközelíthetősége. – Az önkormányzat rendelkezésre álló gazdaságfejlesztési eszközrendszere szűkös. – A gazdasági szereplők és az önkormányzat közötti kommunikáció esetenként akadozó. – A Dél-Keleti Ipari Park meglévő úthálózata leromlott és hiányos, esetleges bővítése komoly infrastrukturális előkészítő beruházásokat (út- és közműfejlesztések) igényel. – Az Aranyhegyi Ipari Park területe számottevően nem bővíthető. – A hagyományos ÉNy-i iparterület elhelyezkedése kedvezőtlen, kizárólag a városon keresztül közelíthető meg. – Hiányzik a szakképzett munkaerő – döntően az ausztriai intenzív munkaerő-elszívás miatt. – Erős burgenlandi konkurencia: gyorsan fejlődő, specializált ipari parkok a határ túloldalán. – A kereskedelem és vendéglátás területén folyamatos keresleti visszaesés tapasztalható. – A szolgáltató szektorban továbbra is magas a szürkegazdaság aránya. – Az egyetem és a gazdasági szereplők kapcsolódása az együttműködési megállapodások ellenére is mérsékelt. – A városnak eddig nem volt ciklusokon átívelő gazdaságfejlesztési stratégiája.

8

III. Fejlesztéspolitika, végrehajtásra javasolt következő évi fejlesztési elképzelések bemutatása Fejlesztéspolitika A 2014-2020-as tervezés hazai fejlesztési alapelveit az 1/2014. (I. 3.) OGY határozattal elfogadott Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) foglalja rendszerbe. Az OFTK rögzíti és összehangolja az ágazati fejlesztési és a területfejlesztési célokat, a gazdasági válság utáni világ kihívásaihoz igazodó új fejlesztéspolitikai irányokat és elveket fogalmaz meg, miközben megerősíti és összeköti velük a továbbra is követendő fejlesztési irányokat. A stratégiai keretdokumentum az eddigiekhez (Nemzeti Fejlesztési Terv 2004-2006, Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013) képest nagyobb fokú integrációt jelenít meg, ugyanis egyaránt magában foglalja az EU Kohéziós Politikájának pénzügyi alapjai (Strukturális Alapok és Kohéziós Alap – SA/KA) által finanszírozott operatív programokat (OP), valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) hazai felhasználásáról szóló programokat. A TOP gazdaságfejlesztési prioritása alá tartozó programcsomag a megyei jogú városok területén megvalósuló releváns beruházási és „szoft” projekteket is tartalmazza, ezzel növelve azok fejlesztési mozgásterét. Az ágazati operatív programok forrásallokációja nagyobbrészt továbbra is pályázati projektkiválasztás útján történik. A Sopron MJV Önkormányzata által megvalósítani tervezett, nem a TOP hatálya alá tartozó projektek várhatóan az alábbi operatív programokból finanszírozhatók: • • •

•

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP); Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP); Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP); Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP).

Lényeges szempont, hogy a hazai szervezetrendszer által kezelt, az operatív programok struktúrájába becsatornázott EU-s források mellett a közvetlen brüsszeli finanszírozású partnerségi projektek is megalapozhatnak egy-egy fejlesztést, továbbá lehetővé teszik más országokban már kialakult szervezeti és működési struktúrák, jó gyakorlatok megismerését és átvételét. Az európai nagyrégiók területi együttműködési programjai és az EU szakapparátusai által irányított partnerségi programok mellett Sopronban kiemelt jelentőséggel bír még az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program (AT-HU CBC). Sopron MJV Önkormányzata számára ez már nem ismeretlen terület: a város a 2007-2013-as tervezési időszakban több partnerségi projektben is részt vett, már vezető partnerként is komoly tapasztalattal rendelkezik – ezt a stratégiailag kiemelt tematikus területeken a következő ciklusban is fontos folytatni. Gazdaságfejlesztés Az önkormányzat több, egymással párhuzamosan futó tevékenysége folytán a gazdasági szféra különböző szintjein próbálja az igényeket felmérni, valamint élénkíteni a gazdaságot. A városfejlesztési elképzelések megvalósításához a magántőke bevonása is szükséges, ezért Sopronnak is befektetés-ösztönző politikára kell törekednie. A befektetők városba vonzása korszerű gazdasági szolgáltatások biztosításával, helyi adókedvezményekkel és az egyablakos ügyintézés továbbfejlesztésével egyaránt támogatható. 2010-től kezdődően Sopron városvezetése a helyi

gazdaság szereplőit a civil szervezetekkel együtt szavazati joggal vonta be a helyi döntéshozatalba. A Közgyűlés munkájához kapcsolódóan aktív szerepük van a döntések előkészítésében, kidolgozásában és ellenőrzésében is.

9

A Kereskedelmi és Iparkamara által kezdeményezett Gazdasági Fórum keretében a Kamara elnöke és a városvezetés között folyamatos és rendszeres egyeztetések zajlanak, emellett a helyi gazdasági élet szereplői közvetlenül is kifejthetik véleményüket, elmondhatják javaslataikat, feltehetik kérdéseiket a város vezetőinek. Sopron volt az a város, amely 1997-ben - szinte elsőként az országban - bevezette a legnagyobb adófizetők köszöntésének hagyományát, a „virilistáknak” a közterhek viselésében vállalt szerepének elismerését. 2002 óta a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara javaslatára a város a mecénásokat is rendszeresen köszönti (Lackner Kristóf díj). Ennek célja társadalmi megbecsülést és elismerést szerezni a várost önzetlenül támogató vállalkozóknak, vállalkozásoknak. A gazdaságfejlesztési tevékenységek között megemlítendő még az ún. Portál Program. Sopron méltán büszke műemléki belvárosára, az Önkormányzat erején felül is próbál eszközöket találni annak méltó használatára, állagának megfelelő színvonalú megóvására. A városközpont hagyományőrző megújítása Sopron Önkormányzatának kitűzött célja. Ennek egyik fontos eleme a Várkerület kereskedelmi arculatának rendezése, a portálok épületszerkezeti és esztétikai állapotának rendbehozatala. A portálfejlesztés célja a történelmi belvárosban a kereskedelem és vendéglátás élénkítése, megtelepedésének ösztönzése, ezáltal a belváros életre keltése, mozgalmasabbá tétele. A funkcióbővítő városrehabilitációs fejlesztésekhez kapcsolódó felújítás és átalakítás az örökségvédelem szempontjainak messzemenő figyelembe vételével történik. Innovációs és Technológiai Centrum kialakítása A közút- és közműfejlesztések elmaradása nehezíti az új befektetők bevonzását. Az elkövetkező években tervezett fejlesztések során megvalósulnak a gazdasági területek leromlott állapotú belső útjainak korszerűsítése, új feltáró és szerviz utak építése, a közműhálózat és környezeti állapot fejlesztése. Sopronban egy modern Innovációs Technológiai Centrum (ITC) jön létre, mely tőkeerős, innovatív nagyvállalatok bevonzására is alkalmas a helyi KKV-szektor erősítése mellett. A fejlesztésben kulcsszerepet játszik a Nyugat-magyarországi Egyetem helyi kutatói bázisa, erősítve a magán- és közszféra üzleti alapú együttműködéseit.

Közlekedésfejlesztés Sopron máig kihasználatlan erőssége földrajzi elhelyezkedése, mely adottság eredményes kiaknázásához a külső infrastrukturális fejlődés előmozdításában, az elérhetőség fokozásában kell szerepet vállalni, főleg a gyorsforgalmi utak hálózatába való bekapcsolódással, valamint a várost tehermentesítő forgalmi gyűrűk kiépítésével. Sopron gazdasági és turisztikai fejlődésének egyik legjelentősebb gátló tényezője a rossz megközelíthetőség. Kiemelt jelentőségű a Győrt és a soproni határátkelőt összekötő M85 gyorsforgalmi út kiépítése. A 1010/2015. (I. 20.) Korm. határozat alapján a központi költségvetés forrásaira alapozva megvalósítani tervezett az M85 autóút Csorna – Sopron, országhatár szakasza: az előkészítés a 2015-2017 közötti időszakban, a megvalósítás pedig a 20182020 közötti intervallumban tervezett. A 2x2 forgalmi sávos gyorsforgalmi út teljes kiépítése nagymértékben javítani fogja a Magyarország központi és távolabbi részeinek elérhetőségét, ami komoly gazdaságfejlesztő hatást indukálhat az egész térségben.

A belterületi úthálózat fejlesztése Sopron földrajzi elhelyezkedéséből adódó jellemzője, hogy rengeteg soproni és Sopron környéki munkavállaló dolgozik a határ túloldalán. Egy részük ingázóként naponta teszi meg járművével a lakóhelye és a határ közötti utat, ilyen módon fokozott terhelésnek és állandó igénybevételnek kitéve a soproni úthálózatot, másik részük pedig – másik ingázó autóba átszállva – személygépkocsiját

10

hátrahagyva utazik ausztriai munkahelyére, jelentős parkolóhely túlterheltséget hozva létre a közterületi parkolókban. Jellemző a városra az is, hogy háztartásonként manapság már nem ritka 2 vagy több személygépkocsi használata, melyek – különösen a délutáni és az esti órákban – a parkolóhelyek telítettségét, és szabálytalan várakozások nagy számát eredményezik. Az elmúlt évtizedekben az úthálózat fejlesztésére, felújítására a szükségesnél kisebb mértékben került sor, a könnyített pályaszerkezetben megvalósított lakossági útépítések is az idő előtti állagromlást eredményezték. A fentiek alapján egyértelmű tehát, hogy az önkormányzatnak elsősorban az úthálózat fejlesztésére, és a parkolási gondok enyhítésére kell fókuszálnia. A jelentős járműszámból következő károsanyagkibocsátás visszaszorítására is sürgős lépések megtétele szükséges, ezért a városnak a tömegközlekedés ösztönzésében, és a nem szennyező egyéni közlekedésben, a kerékpárút-hálózat és az ehhez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésében kell szerepet vállalnia. Továbbra is alapelv, hogy a közlekedésfejlesztés bármely projektjének tervezésekor kötelező a kerékpárral használható utak és járdák kialakítása, a város ezen túlmenően ösztönözni kívánja a kis energiafelhasználású vagy alternatív üzemanyaggal – mint a bioüzemanyag és villamos áram – működő járművek és tömegközlekedési eszközök használatát. További alapelv, hogy a közlekedés megtervezésekor figyelembe kell venni a lakosság azon részének igényeit is, akiknek nincs autójuk, vagy nem tudnak vezetni (különösen az idős embereket, a fiatalokat és a mozgásukban korlátozott személyeket), akiknek a szolgáltatásokhoz való hozzáférését a város előmozdítja, ugyanakkor bátorítja a lakosságot az önálló közlekedési módozatokról a közösségi módozatokra történő áttérésre. A gazdasági program ideje alatt az alábbi közlekedésfejlesztési projektek valósulhatnak meg, vagy indulhatnak el: • A város lakótelepeinek (Jereván, Kőfaragó tér, József A. út, Ibolya út) leromlott állapotú út- és járdahálózatának felújítása. • Új parkolóhelyek kialakítása a lakótelepeken (Jereván, Király Jenő u, Kőfaragó tér). • Közlekedési csomópontok átalakítása ( pld: Patak utca – Uszoda utca – Bécsi út, Sas tér). • A Csengery utca – Kőszegi út kereszteződésében lévő csomópont áteresztőképességének növelése nagyobb sugarú körforgalom kiépítésével és a patak egy szakaszának lefedésével. • Bevezető útjaink fejlesztése (Balfi út felújítás, Győri úti lámpák hangolása stb) • Új lakóterületek útépítései (Kutyahegy, Tómalom, Jánostelep, Aranyhegy) • Ipari parki fejlesztések

11

A tervezett további fejlesztési elképzelésekről az alábbi táblázat ad áttekintést: projekt megnevezése

engedélyezési terv

jogerős engedély

Bánfalvi út páratlan oldali járda Lővér körúti kerékpárút Erdburger dűlő – Mély út útépítés Nyugat major útépítés Táncsics major útépítés Boldogasszony utca út- és csapadék csat. építés Árpád út (volt mentőállomás) parkolóház A Lővér körút – Felsőlővér út összekötése az Ibolya út folytatásában Balfi út – Kálmán I. utca gyalogoshíd

van folyamatban nincs nincs nincs folyamatban nincs nincs

van nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs

nincs

nincs

Komplex közlekedésfejlesztési koncepció A Várkerület megújulásával, a forgalomcsillapított övezet kialakításával az autóbuszos menetrend komplett átalakítása szükséges. A Petőfi tér - Ógabona tér kétirányúsítása lehetővé teszi, hogy a viszonylatokat megosszuk a Várkerület és az Ógabona téri ágak között, jelentős terhet levéve ezzel a Várkerületről. Fejlesztési elképzeléseink részét képezi az ellátatlan területek csökkentése, a kertvárosok bekapcsolása a közösségi közlekedés vérkeringésébe. Távlati elképzelés egy intermodális csomópont kialakítása, melynek megvalósíthatósági tanulmányának elkészítése folyamatban van. Az intermodális csomópont megépítésével az egyetlen decentrum szerepét betöltő Jereván ltp. végállomás tehermentesül és a Lackner K. utcai buszvégállomás is új szerepet kaphat. Ezzel egyidejűleg a menetrend teljes átalakítása és az intermodális csomóponthoz való illesztése szükséges, a jelenleg nagyon csekély átszállási arányok növelésével.

Energia hatékonyság fejlesztése Az önkormányzati intézmények energiafelhasználása elsősorban fosszilis energiahordozókon alapul. Azok közül is leginkább a földgáz, melynek fűtési célú felhasználása csökken az épületek hőtechnikai korszerűsítésével és a megújuló energiaforrások térnyerésével. A korszerűtlen, régi épületek hőtechnikai adottságainak javítása, hőveszteségük csökkentése legtöbb esetben az épületgépészeti beavatkozásoknál is nagyobb költségigényű. Sopron MJV Önkormányzata az energiahatékonyság kérdéskörét régóta prioritásként kezeli. A növekvő energiaárak miatt egyre nagyobb részarányt képvisel a közvetlen energiaköltség, tehát – ha még a környezetvédelmi szempontokat figyelmen kívül hagyjuk is – a puszta gazdasági érdekek is az energiaracionalizálás felé mutatnak. Ennek megvalósítására az Önkormányzat pályázati források bevonására törekszik. Az energiaracionalizálási beruházások elvégzését motiválja, hogy a technológiai fejlődés eredményeképpen az energetikai rendszerek racionalizálhatók, ezáltal az energiaköltségek csökkenthetők, sőt felhasználóbarátabb és környezetkímélőbb megoldáshoz jutunk.

12

A város környezetminőségének fejlesztése A város környezetminőségének megóvása - az elővigyázatos használat és megelőzés elvei szerint érinti a magas és mélyépített infrastruktúra állapotának fenntartását, javítását és megőrzését, a természetes környezet elemeinek megóvását, valamint olyan feltételek megteremtését a város lakói számára, amellyel a legkevesebb ártalom- és szennyezés kibocsátás érhető el. A rendezett környezet és annak folyamatos fejlesztése, a rendben tartott köz- és magánterületek az életminőség meghatározó elemei. Az önkormányzat támogatja a helyi szervezetek és gazdasági társaságok erre irányuló tevékenységét, az illegális hulladéklerakók felszámolására irányuló civil kezdeményezéseket. Önkormányzatunk rendelkezik 2010 és 2015 között érvényes Környezetvédelmi Programmal. A 2016tól új program kerül kidolgozásra, melynek fedezetét az ez évi költségvetés biztosítja. A környezetvédelmi célkitűzések betartása fontos feladat. Szem előtt tartandó a zöldterületek folyamatos fejlesztése, a hulladékgazdálkodással kapcsolatos szemléletformálás, az illegális hulladéklerakó helyek felszámolása. A város útjai túlterheltek, ami jelentős rezgés- és közepes méretű zajproblémákat okoz, kifejezetten a központi városrészre koncentrálva a terheléseket, de a többi nagy forgalmú út mentén is jelentkezik ez a probléma. A forgalomnövekedés által generált környezetszennyezést ellensúlyozni kell, a probléma kezelését a közlekedésfejlesztési koncepcióban kell kidolgozni.

Turizmus fejlesztési célok A középkori belváros műemlék együttes felújítása Sopron történeti városközpontja műemlékekben, védett épületekben, régészeti emlékekben az ország egyik leggazdagabb, összefüggő, historikus és kompozíciós egységként ránk maradt együttese. A múlt század második felének nagyszabású, koncepciózus, történeti értékeket felmutató átépítése, a „Velencei Charta” műemlék-helyreállítási elvein alapuló rekonstrukciója mára mind eszmei, mind funkcionális, mind pedig műszaki-fizikai értelemben avulttá vált, erodálódott. A megújítás első lépéseként megtörténik a turisztikai szempontból kiemelkedő fontosságú műemléki és régészeti örökség egyes elemeinek felújítása, bemutatása. A történelmi belváros újjáélesztése a kereskedők és vendéglátók megtelepedésének támogatása és az épületek rehabilitációja révén. A történelmi belváros utcáinak, tereinek jelenlegi andezit és gránit nagykockakő burkolati felújításra szorulnak. Egyes utcák aszfaltozottak, kiemelt járdákkal, szintén felújításra szorulnak. A történelmi belvárosi utcák és terek műemléki rekonstrukciójának keretében a tervek szerint megújul a Szent György utca, az Orsolya tér, a Templom utca, a Kolostor utca, a Fegyvertár utca és a Hátsókapu. Az épületek és közterületek felújítási költsége a szigorú műemlékvédelmi erőírások miatt jelentős. A Belváros legfontosabb felújítandó épített örökségi elemei a Lenck palota, a Russ palota, a ZichyMeskó palota, a Szent Mihály templom, az Esterházy-palota. A Várkerület értékmegőrző megújításának I. üteme már megkezdődött, befejezése 2015 nyarán várható. A kialakuló új térszerkezet megnyugtatóan és funkciót bővítő módon biztosítja: – a Várkerület mentén elhelyezkedő intézmények, vendéglátó, szolgáltató, kereskedelmi vállalkozások organikus működését, továbbá – a Várkerület jelenlegi, közlekedési csatorna-rendszer jellegét megszüntetve elősegíti az egykori köztér-jelleg visszaállítását. A várkerületi fejlesztés szakaszolása kizárólag a rendelkezésre álló forrás hiánya miatt történt, a II. ütem megvalósítása is szükséges a beavatkozás jótékony hatásainak maximalizálása érdekében.

13

A II. ütem a Várkerület Torna utcától a Széchenyi térig tartó szakaszának megújításával és a Kisvárkerület rehabilitációjával foglalkozik. A fejlesztés a Széchenyi tér térszerkezetének és zöldfelületeinek megújításával is kiegészül.

Európai Örökség díjas Páneurópai Piknik Emlékhely fejlesztése A Páneurópai Piknik hagyománya a civil polgárság önfejlődésének, a civil Európa önmozgásának emblematikus eseménye. Az emlékhely rövid távú fejlesztési célja, hogy a mai kor kívánalmainak megfelelően látványosabbá, élőbbé tegye a környezetet. Emellett az alapvető infrastrukturális háttér megteremtése is fontos a színvonalasabb vendégfogadás érdekében. A fejlesztés következő ütemének célja egy olyan helyszín kialakítása (interaktív modern épülettel), mely időjárástól független kínálattal, maximális interaktivitás és élmény biztosításával, minőségi vendégfogadó infrastruktúrával rendelkezik, fenntarthatóan működtethető, európai színvonalú és európai szinten is versenyképes attrakcióval gazdagítja Sopron, a régió és az ország turisztikai kínálatát mindezt a természet-közeliség megőrzése mellett.

Fertő – tó világörökség fejlesztése A Fertőrákos melletti vízitelep a Fertő tó egyetlen magyarországi kikötője, mely az osztrák oldalhoz viszonyítva erősen alulhasznosított. Elhelyezkedéséből és adottságaiból adódóan kiváló helyszínt biztosíthat egy korszerű vitorlásközpont kialakításához. A Fertő tavi vízitelep fejlesztésével érintett terület az alábbiak szerint határolható le: – a jelenlegi strandterület és kemping határa északról a bejárat, a büfésor előtt lévő tömbparkoló és a külső sétány (nagyrészt burkolt felülettel); – délről a vitorlás klubházak együttese, nyugatról az ezt feltáró út, keletről a Fertő tó. A kikötőfejlesztés során annak kapacitása a jelenlegi 60-ról 200-250 férőhelyre bővül, és körkörös partvédelem kerül kialakításra. A kikötőmeder kotrását követően a feliszapolódás elleni védelmet védőgát és iszapcsapda szolgálja. A szárazföldi fejlesztés elemei: területen belüli közlekedő- és szervizutak, többfunkciós parkolók (nemzetközi események, versenyek idején kemping-területként is hasznosítható), sporttársadalmi események kiszolgálására alkalmas közösségi terek, sporthajók parti tárolására alkalmas területek, a kyte-ozáshoz alkalmas partszakasz, valamint a pihenést és rekreációs tevékenységet szolgáló zártabb területek kialakítása, továbbá daruzási pontok és sólyák kiépítése. A strandon 1-2 új medence is kialakításra kerül a kor elvárásainak megfelelő, alapvető kiegészítőkkel. Két új épület létrehozása is szükséges: egy többfunkciós feladatok ellátására alkalmas szakmai épület oktató- és előadótermekkel, hajótárolóval, a szakmai feladatok ellátását biztosító irodákkal, vendégszobákkal, ifjúsági szálláshellyel, öltözővel és vizesblokkokkal; valamint egy kikötőépület, amely a kikötőhöz kapcsolódó adminisztrációs, esetleges hatósági, továbbá megfelelő színvonalú vendéglátó feladatok számára tud helyet biztosítani, és egyben fizető szálláshelyként is szolgál. A fejlesztés során megvalósul a leromlott állapotú cölöpházak helyzetének rendezése, igény esetén azok számának bővítése. A fejlesztések a Natura 2000 és a Világörökségi területre vonatkozó előírásoknak figyelembe vételével, a tájhoz illeszkedően tervezettek; megvalósulásuk eredményeként a magyar oldal is intenzívebben bekapcsolódhat a Fertő tavi hajózásba és a sportolni vágyók kiszolgálásába.

Projekt célja: - Az aktív turizmus infrastrukturális feltételeinek javítása, új attrakciók bevezetése a Fertő tavon; - sport- és rekreációs helyszín biztosítása a térségben élők számára.

14

Egységes arculat és tematikus turisztikai csomagok kidolgozása, fejlesztése Sopron gazdasági szövetében megkülönböztetett figyelmet érdemlő ágazat a turizmus: a sokrétű, sokféle vonzerőre épülő, a jelentős szerepet játszó egészségturizmust is magában foglaló szektor foglalkoztatja a lakosság meghatározó részét, biztosítja – a gazdasági fejezetben is bemutatott anomáliákkal együtt – a megélhetést.

A térség kiemelt termékstruktúráit érintő fejlesztések, tudatos termékfejlesztés területei Egészségturizmus: az orvosi szolgáltatásokon alapuló egészségügyi turizmus városi és térségi kínálatának fejlesztése; a Soproni Erzsébet Oktató Kórház és Rehabilitációs Intézet egészségügyi szolgáltatásainak turisztikai termékké fejlesztése és kínálati piacra vitelének segítése; a térség egészségturisztikai kínálatának komplex kínálati csomagban történő megjelenítése. Kulturális és örökségturizmus: a kulturális és örökségturisztikai kínálat komplex desztinációként történő fejlesztése, tematikus termékstruktúra kialakítása és tudatos termékfejlesztés; a vallási turizmus térségi feltételeinek fejlesztése és beépítése a kulturális és örökségturisztikai ajánlatba (kiemelten a Mária út Mariazell – Frauenkirchen ágának Sopron térségében futó szakaszának fejlesztése); a kulturális és örökségi attrakciók egységes módszertanon és helyi adatbázison történő megjelenítése a marketingkommunikációban; komplex és tematikus kínálati csomagok kidolgozása és összekapcsolása (zenei turizmus, kulturális és örökségturizmus, rendezvény- és fesztiválturizmus). Bor- és gasztroturizmus: a kulturális és örökségturizmushoz kapcsolódó borturisztikai és gasztronómiai termékelemek beépítése a kínálatba; borturisztikai és gasztronómiai élményelemeket kínáló gazdanegyed kialakítása Sopronban; Sopron a „borváros”, „a kékfrankos fővárosa” szlogenhez kapcsolódó rendezvények szervezése, borkóstolóhelyek kialakítása, a kulturált borfogyasztáshoz kapcsolódó rendezvények szervezése; Sopronhoz kötődő gasztrokínálat kialakítása az éttermekben, témahetek, vacsoranapok rendezése: poncichter ételek, babos és gesztenyés ételek, szőlőt, bort tartalmazó ételek. Aktív-, öko- és kerékpáros turizmus: az aktív turisztikai, ökoturisztikai és kerékpáros turisztikai termékek komplex desztinációként való megjelenítése, tematikus csomagajánlatok kidolgozása, termékfejlesztés („Vasfüggöny” tematikus út kialakítása); a természeti értékek turisztikai attrakcióként történő élményközpontú bemutatása a terület teherbíró képességének figyelembe vételével; kerékpárosbarát tematikus desztinációk kialakítása; a Bejárható Magyarország Programhoz kapcsolódó fejlesztések megvalósítása Sopron térségében, mind az öt elérhető tématerületen: gyalogos, kerékpáros, lovas, vitorlás és túrakenus fejlesztések. Az egységes turisztikai arculat kialakítása során figyelembe kell venni, hogy egyes érintett területek (Balf, Fertőrákos térsége) a világörökségi terület, és ezzel a világörökségi arculat részei. A 2013 júliusában megkezdte aktív szakmai működését a Sopron Régió Turisztikai Központ Nonprofit Kft.. mint helyi TDM-szervezet, mely működését az egységes turisztikai arculat kialakítása terén tovább folytatja.

15

Kulturális tartalom fejlesztés – 21. sz.-i eszközökkel - A barokk belváros A tervek szerint több városi helyszínen, több városrészt is érintő tartalomfejlesztésre kerül sor, melynek eredményeként a Soproni Múzeum és intézményei megújuló kiállításokat és modern, interaktív, a gyermekek és a fiatalok számára is vonzó programokat kínálnak. Ehhez szervesen kapcsolódik a Soproni Levéltár és a Széchenyi István Városi Könyvtár által megkezdett helytörténeti, kulturális értékmentés, a helyi vagy regionális/országos jelentőségű, eredeti dokumentumok, kiadványok digitalizálásnak folytatása. A „szoft” tartalmakhoz szorosan kapcsolódnak az infrastrukturális feltételrendszert javító beruházási projektek: pl. a Lenck villa felújítása vagy más városi helyszíneken új vagy megújított közösségi találkozóhelyek, közösségi házak, klubszobák stb. kialakítása. A kulturális célú, helyi kötődést erősítő, gazdaságfejlesztési potenciált is magában hordozó projekttervezet tartalmában, szellemiségében és potenciális megvalósítói (önkormányzati intézmények, civil szervezetek, vállalkozók, helyi lakosság stb.) révén alkalmas lehet az ún. Közösségvezérelt Helyi Fejlesztések (CLLD) rendszerébe illesztésére is, amennyiben az ehhez szükséges pályázati feltételek/ jogosultsági kritériumok rendelkezésre állnak.

Lőver uszoda felújítása, klimatikus gyógyhelyfejlesztés A környezeti szempontok figyelembe vétele minden soproni fejlesztés esetén kiemelt jelentőségű, ugyanis Balf településrész országos gyógyhely, míg a Lőverek városrész klimatikus gyógyhely minősítéssel rendelkezik. A Lőverek komplex, rekreációs célú fejlesztése a városrész környezeti – döntően zöldfelületi – minőségének fejlesztését, valamint a fürdőkultúra erősítését foglalja magában. Soproni Gyógyközpont szintén komoly intézményi fejlesztéseket tervez megvalósítani. Ezek közül a legjelentősebb a balfi telephelyen és a Várisi úti telephelyen tervezett rehabilitációs fejlesztési beruházás, mely ingatlanfejlesztést és orvosi technológia beszerzést egyaránt magába foglal. A Soproni Gyógyközpont balfi telephelyén (korábban Soproni Rehabilitációs Intézet) elsősorban mozgásszervi betegségekben szenvedők kezelése, rehabilitációja folyik. A Reumatológiai Rehabilitációs Osztály 220 ágyas. A gyógykezelésben felhasználják az országosan ismert, lítiumban, kalciumban és magnéziumban gazdag, alkáli-hidrogénkarbonátos balfi gyógyvizet, melynek hatása összetett: segíti a gyomorműködést, a csontépítést, a sejtek regenerálódását, valamint az idegrendszeri stabilitás megőrzését. Az 1975-ben telepített gyógyfürdőkórház a balfi gyógyvíz mellett kedvezően használja ki a Fertő tó által módosított, Sopronra jellemző, szubalpin klimatikus tényezőket. A kórház regionális osteoporosis (csontritkulás) központként is működik. A bizonyíthatóan eredményes mozgásszervi rehabilitációra – főként csípő- és térdprotézis beültetését követően – több hónapos várólista alapján, orvosi beutalóval lehet csak bejutni. Előnyösebb helyzetben azok vannak, akik meg tudják fizetni a Gyógy-Kastélyszállóbeli elhelyezést. A balfi gyógyfürdő további korszerűsítése indokolt és régóta tervezett. Jelenleg egy 60 köbméteres, 34-36 fokos fedett gyógymedencéje van a létesítménynek. 2004 januárjában a létesítmény kibővült egy Kneipp-féle vízgyógyászati részleggel – mely jó hatású a vérnyomásra és szívbetegségek utókezelésében – és egy kisebb wellness-szigettel (úszómedence, taposómedence, jakuzzi). A Gyógyközpont Várisi úti telephelye a kardiológiai rehabilitáció, mozgásszervi rehabilitáció/stroke és neurológiai rehabilitáció programok keretében fogad betegeket – a sikeres kezeléseket színvonalas diagnosztikai egységek és uszodával ellátott fizioterápiás osztályok segítik elő. A gyógykezelést kiegészíti a környező parkokban, erdőben elérhető séták, túrák lehetősége. Az intézmény hotelszolgáltatást is nyújt, a benne rejlő gyógyturisztikai potenciál azonban kiaknázatlan. A Soproni Gyógyközpont 2014-ben elkészítette a saját intézményi stratégiáját és akciótervét, mellyel a térségben zajló egészségturisztikai fejlesztéseket el tudja indítani, és azokat koordinálni is képes.

16

Ezek közül a legjelentősebb a balfi telephelyen és a Várisi úti telephelyen tervezett rehabilitációs fejlesztési beruházás, mely ingatlanfejlesztést és orvosi technológia beszerzést egyaránt magába foglal. Amennyiben ez a fejlesztés egy szállodaépítést is tartalmaz (a magyar térségben jelenleg nem található ötcsillagos szálloda), akkor megvalósulna az osztrák egészségturisztikai szolgáltatásokkal versenyképes magyar wellness-hotel, mely kiemelkedő rehabilitációs, medikai és szállodai szolgáltatásokat nyújtana magyar és külföldi vendégek számára. A Soproni Gyógyközpont stratégiája annak érdekében, hogy maximalizálja a fejlesztési források kihasználását, komplex, egymás hatásait erősítő fejlesztésekben gondolkodik. A XXI. századi, térségi és országos rehabilitációs központ megvalósítása mellett tervezi a „Fee for Service” egészségügyi szolgáltatások kialakítását, a foglalkozás-egészségügyi tevékenység fokozását, a catering szolgáltatás piacképessé tételét, és az orvosi és háttérszemélyzet tudatos oktatását és képzését. A „Fee for Service” és a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatások pluszbevételt jelentenek a Gyógyközpontnak, így tehermentesítik a társadalombiztosítási kasszát, és élő vállalati és társadalmi kapcsolatokat hoznak létre. A catering szolgáltatás fejlesztése, a 2.000 adagos modern konyhai beruházás szintén extra bevételeket generálhat a Kórháznak, és gyorsan növeli a betegelégedettséget alapjaiban meghatározó étkeztetés színvonalát. Az orvosi és háttérszemélyzet oktatása és képzése csökkenti a beteg-orvos feszültségek helytelen kezeléséből eredő károkat, és csekély orvos-megtartó erőt is jelent a térség számára. A Soproni Gyógyközpont stratégiája és akcióterve megfelel a hazai betegellátás követelményeinek, és betegturisztikai célokat is szolgál. A stratégiában megfogalmazott komplex fejlesztések közül a szállodai minőségű, országos vonzerővel bíró rehabilitáció megteremtésének, a „Fee for Service” szolgáltatások kifejlesztésének, és a humán erőforrás képzésnek kb. 21 milliárd forintos nagyságrendű fejlesztési költsége van. Ennek biztosítása lehet az első eredményes lépés abba az irányba, hogy a magyar orvosok elvándorlásának folyamata megállítható legyen, és az osztrák egészségiparral valóban versenyképes szolgáltatások jöjjenek létre. A Soproni Gyógyközpontban az utóbbi években lezajlott sikeres intézményi integráció is jelzi a vezetőség és az orvos-szakmai stáb meglévő végrehajtási képességeit a sikeres projektek és nagy átalakulások tekintetében.

17

IV. Település fejlesztés Pénzügyi gazdálkodás A gazdasági program végrehajtásának egyik alapfeltétele a kiszámítható, stabil pénzügyi háttér. Fő célkitűzés a pénzügyi gazdálkodás terén ezekben az években a működőképesség biztosítása, és a költségvetési egyensúly megtartása. Ennek érdekében Sopron városa olyan gazdasági programot kíván megvalósítani, amely elősegíti egy kiegyensúlyozott és versenyképes városi gazdaság kialakulását. A külső feltételek (pl. makrogazdaság, adó és járulékpolitika, önkormányzati feladatellátás, központi támogatás) változásai befolyásolhatják a tervezést, az önkormányzat célja, hogy az előző évek gazdálkodása során végrehajtott, a költségvetési egyensúlyt biztosító intézkedések az elkövetkező években is tovább folytatódjanak. A szigorú költségvetési politika (pl. a kiadások optimalizálása, a reálisan tervezett saját bevételek, a működési célú hitelfelvétel elkerülése, feladatfinanszírozás) alapját képezheti a kiszámítható önkormányzati gazdálkodásnak, s lehetővé teszi a település stratégiai dokumentumaiban megfogalmazott társadalmi, környezeti, gazdasági és városfejlesztési célok, s hozzájuk kapcsolódó fejlesztési elképzelések teljesülését. A pénzügyi gazdálkodás során prioritást élvez a kötelező feladatok ellátása, a város működőképességének fenntartása, az önkormányzati intézmények biztonságos működtetése, a városüzemeltetéssel kapcsolatos feladatok ellátása, valamint a város számára fontos – pl. munkahelyteremtő, gazdaságélénkítő, az ellátottsági szintet és élhetőséget javító, működtetési költségeket csökkentő – beruházások megvalósítása. Mindezen feladatok pénzügyi fedezetét az önkormányzat saját bevételei, a feladatfinanszírozásra épülő kormányzati támogatás, az Európai Uniós pályázati források, és Kormányzati megállapodás alapján a jövőben biztosításra kerülő fejlesztési támogatás teszik lehetővé. A központi költségvetési források mellett az önkormányzat saját bevételei, ezen belül a helyi adókból származó bevételek növelése kiemelkedő jelentőségű. A város adópolitikájával is igyekszik ösztönözni a helyi befektetéseket és gazdasági lehetőségeinek további javítását. A helyi iparűzési adón kívül meghatározó bevételi források: az építményadó, a kommunális adó, az idegenforgalmi adó, a gépjármű adó, továbbá a talajterhelési díj, bírságok és pótlékok. A helyi adók megállapításakor a legfőbb elv, hogy – törvényileg szabályozott keretek között – a helyi adók átláthatók, kiszámíthatók és vonzóak legyenek, illetve ne veszélyeztessék a vállalkozások működését. Az Önkormányzat saját bevételeinek további számottevő részét jelentik az ingatlanértékesítésből származó bevételek. Törekedni kell arra, hogy ezeket a bevételeket az Önkormányzat fejlesztésekre és azok önrészeire fordítsa, és ne működési kiadás finanszírozásával élje fel. A Gazdasági Programban nevesített fejlesztési feladatok megvalósítása elsősorban a pályázati lehetőségek figyelembe vételével és a már elnyert pályázati források felhasználásával történik a rendelkezésre álló saját forrásokkal.

Vagyongazdálkodás A vagyongazdálkodás szűken vett értelmezés szerint a nem önkormányzati alapfeladat ellátását szolgáló vagyonelemekkel kapcsolatos bevételszerző tevékenységet, illetve ezek értékesítését jelenti, a tágabb értelmezés szerint az önkormányzati gazdálkodás komplex, átfogó tevékenység, ami magában foglalja a teljes vagyonelemekkel való gazdálkodást is. 18

A vagyongazdálkodás célja az önkormányzati célokhoz – a feladatellátáshoz – szükséges feltételek biztosítása. A vagyongazdálkodás feladatai, szervezeti felépítése Az önkormányzati vagyongazdálkodás- és hasznosítás szabályait a 3/2013. (III. 4.) önkormányzati rendelet tartalmazza. A tulajdonosi döntések a vagyonrendelet szabályozása szerint megoszlanak a Közgyűlés, és a polgármester között. Az önkormányzati vagyonkezelés, üzemeltetés feladatai megoszlanak a Polgármesteri Hivatal és a Sopron Holding Zrt. között. A Sopron Holding Zrt. feladatai közé tartozik:

– Nem lakáscélú forgalomképes vagyonelemek hasznosítása: döntés-előkészítés, végrehajtás (bérleti szerződés megkötése) és üzemeltetése – Bérlakások üzemeltetése – Piac- és vásárcsarnok hasznosítása – Önkormányzati parkolók üzemeltetése – Kiskertek és egyéb ingatlanok hasznosítása – Bérleményellenőrzés. A Polgármesteri Hivatal által ellátott vagyongazdálkodási feladatokat a Városgazdálkodási Osztály végzi az alábbiak szerint: – megüresedő bérlemények hasznosításával kapcsolatos döntés-előkészítés, majd annak végrehajtása (bérlemények pályáztatása, eladása) – panaszkezelés – cégfelügyelet, részvényértékelés – vagyongazdálkodási koncepciók előkészítése – fejlesztésekhez kapcsolódó ingatlanügyek (kisajátítás, szolgalmi jogok) – állami tulajdonú ingatlan ingyenes önkormányzati tulajdonba vétele (döntés előkészítés, végrehajtás) – A nem bérlet vagy értékesítés jellegű hasznosítási formák döntés előkészítése (apport, vagyonkezelésbe adás), szerződéskötés – Ellenőrző funkció (előterjesztések, vagyonkezelő beszámoltatása)

Az önkormányzat forgalomképes vagyona: Az önkormányzat forgalomképes vagyonába tartoznak mindazok az ingatlanok és ingó dolgok, amelyeket a törvények vagy önkormányzati rendeletek nem soroltak a törzsvagyonba, például: – lakások, nem lakás céljára szolgáló helyiségek – mezőgazdasági, ipari épületek, – építési telkek, – belterületi földterületek, külterületi termőföldek – részvények, részesedések stb. Az ingatlanvagyon-kataszter nyilvántartása szerint 474 db (2015. 04. 01.), összesen 5.485.700.483,- Ft könyv szerinti értékű forgalomképes ingatlannal rendelkezik az Önkormányzat.

Nem lakáscélú ingatlanvagyon hasznosítása A nem lakáscélú ingatlanvagyon (irodák, üzlethelyiségek, garázsok, műhelyek, raktárak, szabad területek) bérbeadása, a Sopron Holding Zrt., értékesítése a Városgazdálkodási Osztály feladata, melyet a vagyonrendeletben meghatározott előírások szerint végez. A bérbeadáson kívül a Sopron Holding Zrt. feladata az ingatlanüzemeltetési tevékenység során a napi működtetés, ellenőrzés, saját erős karbantartás, takarítás mellett feladatuk a nagyobb volumenű javítások, felújítások, beruházások megrendelése, a kivitelezés ellenőrzése és a munkák átvétele is.

19

A költségvetés egyik jelentős saját bevételi forrása az ingatlanértékesítésből és bérbeadásból származó bevétel, mely az alábbiak szerint alakult az elmúlt években (eFt):

Megnevezés

2011. év

2012. év

2013. év

2014. év

Ingatlanért. származó bevétel Bérbeadásból származó bevétel

470.733

797.114

521.906

593.033

485.331

534.617

449.123

326.878

Tudatos, átgondolt vagyongazdálkodással lehet biztosítani a költségvetés számára nélkülözhetetlen bevételt. Az ingatlangazdálkodási stratégiánál figyelembe kell venni, hogy az Önkormányzat abban különbözik az összes többi ingatlantulajdonostól, hogy a maga sajátos eszközeivel (Építési Szabályzat, közművesítések) ingatlan fel- és leértékelődési folyamatokat tud generálni. A gyakorlatból ismert az a tény, hogy egyes ingatlanok értéke megnő azzal, ha a Településszerkezeti és Szabályozási Terv, és az Építési Szabályzat módosításával az adott ingatlan beépíthetővé válik, vagy ha az ingatlant belterületbe vonják. A város saját célú fejlesztései érdekében célirányos területcserékkel és vásárlásokkal ott kell törekedni nagyobb, összefüggő, későbbi fejlesztési célok megvalósítására alkalmas területek kialakítására, ahol az ingatlanok felértékelődése várható. Ezt követően kell az előzőekben említett szabályzásokat elvégezni. Az Önkormányzat, mint tulajdonos a bérelt ingatlan (üzlet) funkciójának kijelölésével, a bérleti díjak kialakításával, esetleg az első időszakban díjkedvezménnyel befolyásolhatja a belváros, mind az itt élők, mind az ide látogatók számára vonzó képének kialakítását. A tulajdonosnak folyamatosan gondoskodnia kell az ingatlan „jókarbantartásáról”, melyhez a megfelelő forrást biztosítani szükséges. Forrás hiányában esetleg megállapodás köthető a bérlővel a feladat elvégzésére, mely alapján a felújítás költsége a bérleti díj összegében beszámításra kerül. Üres helyiségek esetében az önkormányzatunk vonatkozó rendelete lehetőséget biztosít nem piaci alapú hasznosításra, melynek keretében közfeladatok ellátása érdekében társadalmi szervezetekkel kedvezményes bérleti díjú bérleti szerződések megkötését teszi lehetővé. A törvény alapján ingyenesen önkormányzati tulajdonba adható állami tulajdonú ingatlanok megszerzése folyamatos feladat, ahol az elmúlt időszakban a Balfi volt laktanya épület kapcsán értünk el eredményeket. Lehetőség szerint továbbra is folytatni kell az állami tulajdonú ingatlanok megszerzését, pl. Fertő tavi vízitelep, Páneurópai piknik földterülete. Fontos alapelv, hogy a vagyongazdálkodásból származó bevételt, vagy annak egy részét a vagyon értékének megőrzése érdekében szükséges visszaforgatni.

Városüzemeltetés Lakásgazdálkodás 1993 óta a bérlakások zöme értékesítésre került. Jelenleg 1099 db bérlakással rendelkezik az Önkormányzat, melyből 1063 szociális, 35 költségelvű, 1 piaci alapon bérbe adott. A bérlakások üzemeltetését a Sopron Holding Zrt. látja el.

20

Az elmúlt években a bérleti díjak és a közüzemi díjak esetében is megnövekedett a bérlők részéről a felhalmozott hátralék, miközben az üzemeltetési költségek is növekedtek: Megnevezés Bérlakások üzemeltetési költsége Bérlakásokból származó bérleti díj

2011. év 161.496

2012. év 128.655

2013. év 97.426

2014. év 149.403

273.429

309.475

286.247

195.428

Sopronban az elmúlt években a tömeges lakásépítések következtében a lakáspiac átalakult, a kis alapterületű, társasházi lakások piacán túlkínálat figyelhető meg. Ennek ellenére még mindig jellemző, hogy vidéki viszonylatban magasak az ingatlanárak. Az első lakáshoz jutók támogatásáról szóló rendeletet felülvizsgálata 2013-ban megtörtént, az Önkormányzat szigorított a hozzájutás feltételein.

Kommunális feladatok A városüzemeltetés egyik fontos kérdésköre a lakosság számára nyújtandó kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatok, a kommunális közszolgáltatások biztosítása. Ezen feladatokhoz a jogszabályi környezet egy minimumszintet meghatároz, azonban nyilvánvalóan a lakosság igényeit szem előtt tartva az ezt meghaladó szinten szükséges teljesíteni. Az elmúlt években játszótereink nagy része felújításra került. A játszóterek száma folyamatosan nő, a lakossági igényekhez igazodva. Ezeket a kisebb volumenű közterületi beavatkozásokat az önkormányzat folyamatosan végzi, és alapfeladatának tekinti. A Soproni Vízmű Zrt. látja el a víziközművekkel kapcsolatos üzemeltetési feladatokat. Az elmúlt években az uniós pályázatnak köszönhetően a víziközművek egy része felújításra került, azonban – a város adottságaiból kifolyólag – nagyon sok feladat áll előttünk. A város belterülete folyamatosan bővül, így új területek csatlakoztak a soproni rendszerhez. A részvénytársaság folyamatos működését (a szolgáltatás folytatását, a közművek fenntartását, karbantartását) az úgynevezett működtető vagyon biztosítja. Mind a közművek, mind a társaság tulajdonosi körét a térség önkormányzatai alkotják (40 önkormányzat), a felújítással, fenntartással és működtetéssel szerződéses alapon a Részvénytársaságot bízták meg. Az ivóvíz-szolgáltatás teljes körű, a csatornaszolgáltatás tekintetében a város lakosságának közel 100 %-a él csatornaszolgáltatással ellátott területen. A Sopron és Térsége Hulladékgazdálkodási Rendszer fejlesztése projekt az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap társfinanszírozásával és a 39 érintett önkormányzat, 105 ezer lakos együttműködésével valósult meg. A projekt kivitelezése 2013. márciusa és a 2014. októbere között valósult meg. A jogszabályi előírásokat – a megelőzés mellett – főként a hasznosítható hulladékok szelektív gyűjtésre alapozva – hulladékudvarok kialakításával -teljesítjük. A lerakási előírás teljesítéséhez a vegyes hulladékáramokra mechanikai válogatót létesítettünk. Megvalósult létesítmények: cséri hulladékkezelő központ (lerakó, MH, kiszolgáló létesítmények), soproni szelektív központ (szelektív válogató, átrakó, biohulladék komposztáló, kiszolgáló létesítmények), fertőendrédi térségi központ (átrakó, biohulladék komposztáló, kiszolgáló létesítmények), hulladékudvarok (6 db, Fertőd, Fertőszentmiklós, Kapuvár, Nagycenk, SopronPozsonyi út, Sopron-Harkai út), hulladékgyűjtő szigetek 114 db . Sopron közigazgatási területén a közterület tisztán tartásáról a Sopron Holding Zrt. gondoskodik. A környezet védelme érdekében az illegális hulladéklerakó pontok beazonosítása, majd azok felszámolása és ártalmatlanítása folyamatos feladat. Az illegális hulladéklerakó pontok felderítését a 21

város közterület-felügyelete, valamint a mezőőri szolgálata végzi, de a lakosság bejelentéseinek is nagy szerepe van. A felszámolást a lehetőségekhez mérten a Sopron Holding Zrt. közmunkaprogram keretei között végzi. Sopron közigazgatási területén 2 db köztemető található, melyek kezelését az Írisz Temetkezési Kft. folyamatosan végzi. A sopronbánfalvi köz- és hősi temetőben állandó problémát jelentettek a vadkárok az erdő közelsége miatt, ezért 2012-ben megállapodás született az Önkormányzat és a Német Háborús Sírokat Gondozó Népi Szövetség között a probléma közös megoldására. A hősi temető esetében a Német Háborús Sírokat Gondozó Népi Szövetség hozzájárulásán túl a Honvédelmi Minisztérium is részt vállalt a terhekből. A kerítésépítési munkálatokat magyar és német katonák végezték. 2015-ben sor kerül a hősi temetőben található I. világháborús emlékmű felújítására. Tekintettel az Önkormányzati tulajdonú temetők telitettségére – a köztemetés folyamatos biztosítása érdekében – együttműködési megállapodás született az Evangélikus Egyházközséggel, miszerint az Ő tulajdonukban lévő temető is köztemetőként funkcionálhat. Az Önkormányzat közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött közszolgáltatási szerződés alapján biztosítja a kéményseprő ipari közszolgáltatást, melynek átalakítása a közeljövőben várható.

22

Társasági vagyon Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának nincs tőzsdén jegyzett részvénye. Az önkormányzat jelenleg 15 gazdasági társaságban rendelkezik tulajdonrésszel, ebből 5 korlátolt felelősségű társaság, 6 nonprofit korlátolt felelősségű társaság és 4 zártkörűen működő részvénytársaság formájában működik: Gazdasági társaság megnevezése

Részesedés mértéke

1.

PRO KULTÚRA SOPRON Nonprofit Kft.

38.410 E Ft

2.

STKH Sopron és Térsége Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. Sopron Holding Vagyonkezelő Zrt.

FORENO Foglalkoztatási és Rehabilitációs Nonprofit Kft.

194.380 E Ft

3.

4.

Társaság alaptőkéje (jegyzett tőkéje) Törzstőke: 38.410 E Ft, ebből 13.000 E Ft készpénz, a többi tárgyi apport

Tul. hányad

Feladata

100,00 %

137.550 E Ft

Törzstőke: 137.550 E Ft (apport)

100,00 %

723.600 E Ft

Alaptőke (jegyzett tőke): 7235 db 100 E Ft névértékű névre szóló törzsrészvény, 1 db 100 E Ft névértékű névre szóló – határozat hozatalt kizáró – szavazatelsőbbségi részvény Törzstőke: 194.380 E Ft, ebből 3.000 E Ft pénzbeli betét, a többi nem pénzbeli betét

100,00 %

Működteti az állandó társulattal rendelkező Petőfi Színházat, mint a város kőszínházát. Szervezi a Tavaszi Napok és az Ünnepi Hetek programjait. Működteti a Festőtermet és az Önkormányzat használatában, de Fertőrákos község tulajdonában lévő Barlangszínházat. A Turinform Sopron Iroda és a Turisztikai Központ és GYIK KHT. működtetése. Kommunális és inert hulladékkezelést végez, valamint műhelyében a saját és a Sopron Holding Vagyonkezelő Zrt. gépparkját javítja Távhő szolgáltatás Zöld- és sportterület gazdálkodás Út- és közterület fenntartás Ingatlan gazdálkodás Szolgáltatás

100,00 %

A megváltozott munkaképességű (MMK) munkavállalók számára a munkalehetőség biztosítása, alapvető célja a foglalkoztatási rehabilitáció. 23

5.

Soproni 3.000 E Ft Városfejlesztési Kft.

Törzstőke: 3.000 E FT (készpénz)

100,00 %

6.

SOPRONTISZK Szakképzésszervezési Nonprofit Kiemelekedően Közhasznú Kft.

2.670 E Ft

3.340 E Ft

80,00%

7.

Soproni Vízmű Zrt.

330.532 E Ft

510.865 E Ft

64,70%

8.

F.K.L. Sportszolgáltató Kft. Raabersport Sporttevékenységet Végző és Szolgáltató Kft. Pannon Sopron Regionális TV Műsorgyártó és Szolgáltató Kft. Bormarketing Műhely Nonprofit Kft.

5.000 E Ft

9.250 E Ft

54,05%

5.000 E Ft

11.610 E Ft (kizárólag pénzbetét)

43,00%

Egyéb sporttevékenység

40.000 E Ft

Törzstőke: 190.000 E Ft

19,66%

Rádió-televízió műsorszolgáltatás

600 E Ft

Törzstőke: 3.700 E Ft

16,20%

Sopron Régió Turisztikai Központ Nonprofit Kft.

1.000 E Ft

10.000 E Ft

10,00%

A Ny-Mo-i régióban a szőlőtermesztéssel és borászattal foglalkozó őstermelők és vállalkozások szakmai segítése a szőlő és bor minőségének fejlesztéséhez, a régió borászatának piaci elismeréséhez kapcsolódó kutatásokkal, kiemelten a magyar borok EU-s piaci helyzetének erősítése érdekében. Sopron és térsége turisztikai érdekeinek előmozdítása, versenyképes turizmus megteremtése. Tagjai hatékonyan segítsék elő, hogy Sopron a térség turisztikai központja legyen, megfelelő hatékonysággal tudjon pályázni az idegenforgalommal és turizmussal kapcsolatban.

9.

10.

11.

12.

Épületépítési projekt szervezése, városrehabilitációs projektmenedzsment ellátása szak- és felnőttképzés struktúrájának, szervezésének és irányításának átalakítása, szakmai képzés hatékonyságának növelése, az oktatás tárgyi feltételeinek javítása Víztermelés-, kezelés-, ellátás. Sportlétesítmény működtetése

24

13.

14.

15.

SNAP-ON EQUIPMENT HUNGARY Termelési és Kereskedelmi Kft. Nyugat Pannon Fejlesztési Zrt.

21.530 E Ft

Törzstőke: 688.930 E Ft, ebből a mi részünk apport

3,12%

Emelő és anyagmozgató gépek gyártása

20.800 E Ft

1.329.055 E Ft

1,56%

Pátria Nyomda Zrt.

1.200 E Ft

Alaptőke: 881.650 E Ft

0,14%

Profitérdekeltségi alapon tőkerészesedés vállalása új, elsősorban kis- és középvállalkozások alapításában, tőkeemelésekben. Fejlesztési projektek kidolgozása, pénzügyi, üzletviteli, fejlesztési tanácsadási tevékenység végzése. Térségi fejlesztési programokban való részvétel az önk.-kal együttműködve Nyomdaipar, kis- és nagykereskedelem

25

Köznevelés - Oktatás A megyei jogú városok nagy részénél megfigyelhető fogyó népesség Sopronra nem jellemző, ellenkezőleg: a város lakónépessége az utóbbi két népszámlálás (2001, 2011) adatait tekintve 7%-os növekedést mutat. Megállapítható, hogy a fenntartói háttér 2013. évi változásával Sopron arányaiban óvodái működtetésére költi a legtöbb saját forrást. Az óvodák teljes kapacitás-kihasználtsággal működnek. A város folyamatosan törekszik a férőhelyek bővítésére. 2013-ban a Rozália u. 3. sz. alatti kurucdombi óvoda 1 csoporttal, illetve a Gesztenyés körúti tagóvoda 2 csoporttal, összesen plusz 75 férőhellyel bővült. A 2015-ben megvalósult projekt, a Bánfalvi Óvoda - Kindergarten Wandorf bővítésével. Míg 2001-ben 18 feladatellátási helyen, addig 2012-ben már csak 15 helyen folyt a városban középiskolai oktatás. A középiskolák térségi, regionális beiskolázással bírnak, sok a más településekről bejáró tanuló. A faipari képzése (Handler SZKI) még szélesebb, dunántúli hatókörű. A város középiskoláiban a tanulói létszám vegyes képet mutat: a gimnáziumokban mérsékelt növekedés, a szakközépiskolában mérsékelt csökkenés, míg a szakiskolákban hullámzó létszám mutatkozik. Az 5 KLIK által fenntartott középfokú intézmény mellett a Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium, Kollégium és Szakképző Iskola, az Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola, valamint a Szent Orsolya Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium egyházi; a Lippai János Kertészti Szakképző Iskola és Kollégium a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Roth Gyula Gyakorló Szakközépiskola és Kollégium pedig a Nyugat-magyarországi Egyetem fenntartásában működik. A Danubius Hotels is működtet Szakképző Iskolát és Kollégiumot. Továbbá, egy önálló, 250 fő befogadására képes, koedukált Középiskolai Kollégium is működik, mely jól kihasznált. Három intézményben működik speciális szakképzés azon diákok számára, akik szakértői vélemény alapján integrált formában nem nevelhetők. Az utóbbi évek fokozatosan megvalósuló korszerűsítései mellett további olyan köznevelési intézmények találhatók Sopronban, melyek infrastrukturális fejlesztése időszerű. Az akadálymentesítés – ezen belül különösen a komplex, info-kommunikációs – hiánya és az oktatást segítő eszközállomány folyamatos bővítésének igénye szinte minden intézményben aktuális; legalább projektarányosan. Emellett az épületek egy részének modernizáló, energiahatékony rekonstrukciója, valamint a 21. századi korszerű technológiák (IKT) fogadására alkalmas intézményi környezet kialakítása is időszerű még. Ezeket a szükségleteket a fenntartók – a korlátozott saját források és a fejlesztési költségeket növelő műemléki környezet miatt – várhatóan csak a 2014-2020 európai uniós (társ)finanszírozású regionális operatív program(ok) akciótervei szerint, a pályázati körökhöz igazított ütemezéssel, fokozatosan tudják csak orvosolni. A helyi szakemberek szerint a szakképzés tág spektrumú és magas színvonalú Sopronban, de mégsem lehet megfelelő helyi szakembereket találni. A sajátos határközeli elhelyezkedés miatt, főleg a szolgáltatásban (szakács, pincér, fodrász stb.) és építőiparban (ács-állványozó, burkoló, villanyszerelő stb.) szakképzettséggel rendelkező soproni fiatalok jelentős része Ausztriában vállal munkát. A TÁMOP 2.2.3. pályázat keretében, 2008-tól került sor a TISZK rendszer továbbfejlesztésére. A soproni szakképzés 6 fő szakmacsoportot fed le: vendéglátás-idegenforgalom, mezőgazdaság (borászat, kertészet), faipar, gépészet-automatizálás, közgazdasági, egyéb szolgáltatások (fodrász stb.).

26

A Nyugat-magyarországi Egyetem karainak általános vonzáskörzetét a telephelyenkénti közvetlen megyék és a határoló megyék jelentik (ilyen pl. a soproni közgazdász és óvodapedagógus), az unikális képzések, szakok (pl. erdészeti és faipari mérnöki) esetében viszont országos a beiskolázás. Idegen nyelvű képzések is működnek Sopronban, és számuk az elmúlt években szaporodott, azonban ez a terület további lehetőségeket rejt pl. a faipari és erdőmérnöki alap- és mesterképzések terén. A NYME soproni karainak nemzetközi szerepvállalása, hallgatók beiskolázása (pl. Ausztriából) lényegileg nem erősödött meg. Az egyetem központi épülete a Lőverekben található, az újabb intézetek a Belvárosban kaptak helyet, mely szempont elősegíthetné az egyetem, a diákok jobb városi integrációját, ennek mértéke azonban napjainkban is javítható még. Az autonóm egyetem szakmai együttműködése a gazdasági szereplőkkel még sok kiaknázatlan lehetőséget rejt magában. Különösen a műszaki karokra érvényes, hogy a gazdaság igényeihez kapcsolódva alkalmazott kutatásaikkal a K+F+I folyamatban aktívabban részt vállalhatnának. Az Alkalmazott Művészeti Intézet (AMI) – szakmai profiljából adódóan is – részt vett a 2008-2013 közötti funkcióbővítő városrehabilitációs fejlesztésekben (pl. a Portál Programban), és jelen tervezési folyamatnak is aktív részesei kreatív, a város lakosságát is megmozgató programjaikkal. Ezen kívül környezetvédelmi területeken is van együttműködés az önkormányzat és az egyetem között. Mindazonáltal, kölcsönös szándékok esetén a kooperációs lehetőségek spektruma tovább bővíthető.

27

Szociális, gyermekjóléti alapellátási és szakellátási feladatok A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 86. §-a értelmében az a települési önkormányzat, melynek területén 50.000-nél több állandó lakos él, az alábbi szociális ellátásokat köteles biztosítani.

Sopron Megyei Jogú Város kötelezően ellátandó szociális, valamint gyermekjóléti alapellátási és szakellátási feladatai Feladat

A feladat ellátását biztosító intézmény

Megoldásra váró feladatok

Szociális szolgáltatások I. Szociális alapszolgáltatások Étkeztetés Házi segítségnyújtás Családsegítés

Utcai szociális munka 1. Speciális alapellátási feladatok Közösségi pszichiátriai ellátás Támogató szolgálat

Nappali ellátás Fogyatékosok nappali intézménye Pszichiátriai betegek nappali intézménye Nappali melegedő II. Szakosított ellátási formák 1. Ápolást, gondozást nyújtó intézmények Idősek otthona Szenvedélybetegek otthona Fogyatékos személyek otthona Hajléktalanok otthona

Soproni Szociális Intézmény, Szociális Alapellátások Intézete Soproni Szociális Intézmény, Szociális Alapellátások Intézete Sopron és Környéke Család és Gyermekjóléti Ellátás Intézete (Sopron és Környéke Szociális - Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás fenntartásában működik 2013. július. 01-től) Soproni Szociális Intézmény, Hajléktalanokat Ellátó Intézet

Soproni Szociális Intézmény, Szociális Alapellátások Intézete Sopron és Környéke Család és Gyermekjóléti Ellátás Intézete (Sopron és Környéke Szociális - Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás fenntartásában működik 2013. július. 01-től) Soproni Szociális Intézmény, Szociális Alapellátások Intézete Soproni Szociális Intézmény, Szociális Alapellátások Intézete Soproni Szociális Intézmény, Szociális Alapellátások Intézete Soproni Szociális Intézmény, Hajléktalanokat Ellátó Intézet

Soproni Szociális Intézmény, Idősek Otthona x x x

28

Feladat 2. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények Időskorúak gondozó háza Fogyatékos személyek gondozó háza Pszichiátriai betegek átmeneti otthona Szenvedélybetegek átmeneti otthona Hajléktalan személyek átmeneti szállása Éjjeli menedékhely Gyermekjóléti szolgáltatások I. Alapszolgáltatások Gyermekjóléti szolgáltatás

A feladat ellátását biztosító intézmény

Megoldásra váró feladatok

Soproni Szociális Intézmény, Idősek Otthona x Flandorffer Ignác Szociális Intézmény Sopron (Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fenntartásában működik 2013. január 01-től) x Soproni Szociális Intézmény, Hajléktalanokat Ellátó Intézet Soproni Szociális Intézmény, Hajléktalanokat Ellátó Intézet Sopron és Környéke Család és Gyermekjóléti Ellátás Intézete (Sopron és Környéke Szociális - Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás fenntartásában működik 2013. július. 01-től)

Gyermekek napközben ellátása Sopron Megyei Jogú Város Egyesített Bölcsődék bölcsődei ellátás II. Szakosított ellátások Gyermekjóléti Központ Sopron és Környéke Család és Gyermekjóléti Ellátás Intézete (Sopron és Környéke Szociális - Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás fenntartásában működik 2013. július. 01-től) Helyettes szülői hálózat Sopron és Környéke Család és Gyermekjóléti Ellátás Intézete (Sopron és Környéke Szociális - Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás fenntartásában működik 2013. július. 01-től) Családok Átmeneti Otthona Sopron és Környéke Család és Gyermekjóléti Ellátás Intézete (Sopron és Környéke Szociális - Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás fenntartásában működik 2013. július. 01-től) Gyermekek Átmeneti otthona Sopron és Környéke Család és Gyermekjóléti Ellátás Intézete (Sopron és Környéke Szociális - Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás fenntartásában működik 2013. július. 01-től)

29

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata által biztosított személyes gondoskodást nyújtó, valamint gyermekjóléti feladatokat ellátó intézmények Soproni Szociális Intézmény

Időskorúak ellátása Az idősek kiemelt társadalmi célcsoportot jelentenek Sopronban, tekintettel a növekvő korfára is. 2012-ben még öt intézményi idősek klubja működött a városban, 2013-tól két telephelyen, a Lila akác (Major köz 3.) és Ciklámen (Kossuth u. 10.) Idősek klubjában, összesen 65 engedélyezett férőhelyen működik nappali ellátás. Mindkét klub Sopron Belvárosában működik, és ugyanazon tartalmú szolgáltatást nyújt, beleértve a demensek ellátását is. A szakemberek szerint kiemelten fontos a minél aktívabb élet időskorban, mely elősegíti azt is, hogy az idős ember saját lakókörnyezetében élje az életét. Az elöregedő Sopronban az idős nappali ellátás jelenlegi férőhely-kapacitása már rövid távon sem elegendő, és jelenleg területileg teljesen a Belvárosra korlátozódik. Ennek megfelelően támogatandó az egyházi és saját kezdeményezésű civil idősklubok létrehozása, működtetése, illetve az intézményi szolgáltatási kör városi téren történő, megfelelő területi eloszlású bővítése. Kiemelt fejlesztési terület lehet e vonatkozásban például a Jereván lakótelep. A bentlakásos idősek otthonai ellátás formái alapján átlagos, emelt szintű, és átmeneti típusokat különböztetnek meg. A Balfi út 80. alatti intézmény 174 fő átlagos és 11 fő számára emelt szintű ellátást nyújt, de jelenleg átmeneti elhelyezést nyújtó feladatokat is ellát, mivel 2012 novemberétől az 30

Idősek Gondozóházát a Gesztenyés körútról ide helyezték át, és a 15 férőhely 8-ra csökkent, a Gesztenyés körúton pedig két csoportszobás óvoda nyílt városi beruházás keretében. A demens időseket elsősorban a Balfi úti demens részlegén látják el 2010-től, de tekintettel nagy számarányukra, minden részlegen találhatók elkülönített helyen demens lakók. A József Attila u. 5. alatti Ikva Otthon 37 főnek nyújt emelt szintű ellátást. Az idősotthon szolgáltatásai iránt továbbra is nagy az igény, jelenleg is közel 180 várakozót tartanak nyilván. A várakozók között nő az alacsony jövedelemmel rendelkezők száma, akik magasabb térítési díjat nem tudnak kifizetni. Országos jelenség, mely Sopronban is jellemző, hogy idősellátási feladatokat egészségügyi intézményekben, kórházakban látnak el, mely hosszú távon nem fenntartható állapot, s így a tartós ápolásra szorulók potenciális számának meghatározása is alaposabb felmérést igényel. Az idősellátási intézmények szakképesítési aránya megfelel a törvényi minimális előírásoknak. Ugyanakkor, ezek a szakmai létszámok nem elégségesek a lakók gondozási szükségleteinek kielégítéséhez, ezért a dolgozók nagyon túlterheltek, nagy a fluktuáció, érződik a szomszédos Ausztria szakembereket elszívó hatása is. Kiemelt feladat ennek megfelelelően a dolgozók megtartása, lakhatásuk, képzésük támogatása, segítése. Elengedhetetlen a szociális életpálya modell mielőbbi bevezetése, amely kormányzati, állami feladat. A humán-erőforrás fejlesztés mellett az intézményi infrastruktúra folyamatos fejlesztése is fontos feladat az ellátási színvonal megfelelő biztosítása, a körülmények megfelelő garantálása érdekében.

Hajléktalanok ellátása Sopronban a hajléktalanok ellátását az önkormányzati fenntartásban működő SOSZI Hajléktalanokat Ellátó Intézete biztosítja, mely önálló szakmai egység. Az Intézet szociális alapszolgáltatásokat és átmeneti elhelyezést nyújtó ellátásokat nyújt kötelező önkormányzati feladatként. A 2001-es népszámláláskor Sopronban 29 fő lakóhely nélküli hajléktalant írtak össze, míg 2011-ben 111 főt. Sopronban az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények a Belvároshoz közel, műemléki környezetben helyezkednek el, a célra kevéssé alkalmas épületben. Az intézmény elhelyezése más, alkalmasabb helyszínre régóta tervezett. Készült elfogadott terv is a sörgyárhoz közel eső területen való elhelyezésre, de eddig nem került sor a megvalósításra. Az Éjjeli Menedékhely engedélyezett férőhelyszáma 23 fő, az ellátás kizárólag férfiakat fogad be, de a téli krízisben 6 fő női férőhelyet is biztosít. Az Átmeneti Szállás 37 engedélyezett férőhelyen nyújt ellátást, amiért térítési díjat kell fizetni. Megállapítható, hogy egy ellátottra jutó lakóterület az Átmeneti Szállás egyik szobájában sem éri el a jogszabályban előírt mértéket (4 m 2/fő), az aktuális infrastrukturális állapot ennél a szolgáltatásnál a legrosszabb. Évszaktól függően 9-16 fő veszi igénybe ezt az ellátást. Sikeres projektként kell említeni 10 fő esetében az uniós finanszírozásból 2014/2015-ben megvalósuló, a hajléktalanok társadalmi reintegrációját elősegítő programot. E program szakmai tapasztalatait is felhasználva rövid távon az átmeneti szállás férőhelyei egyrészének kitagozása indokolt, a mostani sikeres modellnek megfelelően. A hajléktalan ellátásra integrált és a szakmai követelményeknek megfelelő megoldást kell találnia a városnak. Ehhez a szükséges forrásokat pályázati forrásból és saját erőforrásból biztosítani kell.

Sopron és Környéke Család és Gyermekjóléti Ellátás Intézete A Sopron-Fertőd Többcélú Kistérségi Társulás keretein belül jött létre Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata, Ágfalva, Fertőrákos, Harka, Kópháza községek önkormányzataival 2007. január 01.

31

napjával kezdődő hatállyal a „Sopron és Környéke Szociális - Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás” (Továbbiakban: Társulás), melyben a társult tagok vállalták, hogy a családsegítés, támogató szolgáltatás, gyermekjóléti ellátási feladatokat közösen szervezik meg. A feladat ellátása a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának fenntartásában működő intézményeken keresztül valósult meg, ami 2013. július 1-jével módosult, mivel a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Továbbiakban: Mötv.), valamint a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény úgy rendelkezett, hogy kiegészítő normatíva társulásban történő feladatellátás esetén csak akkor jár, ha a szolgáltatásokat ellátó intézmény a társulás fenntartásában működik. Ennek megfelelően a feladatok pénzügyileg előnyös ellátása érdekében az eddig a Soproni Szociális Intézmény keretein belül működő Család és Gyermekjóléti Ellátás Intézete – annak kiválásával, az Áht. 8. § (3) bek. szerint – a Társulás fenntartásába került, a Szociális Alapellátások Intézete keretein belül működő Támogató szolgálattal együtt, a Védőnői szolgálat pedig a Család és Gyermekjóléti Ellátás Intézetétől a Szociális Alapellátások Intézetéhez integrálódott. Az új – a Társulás intézményeként 2013. július 1-jével létrejövő – önálló költségvetési szerv, a „Sopron és Környéke Család és Gyermekjóléti Ellátás Intézetének” fenntartója maga a jogi személyiségű társulás lett, amely az önkormányzatokra vonatkozó szabályok alkalmazásával működik. A társulás döntéshozó szerve a Társulási Tanács, amelynek tagjait a képviselő-testületek delegálják. A társulás munkaszervezeti feladatait Sopron Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala látja el, ahol komoly mértékű gazdálkodási és testületi többletfeladatok jelentkeztek. A társulási fenntartásban működő intézmény a családsegítés, támogató szolgáltatás, gyermekjóléti szolgálat, családok- és gyermekek átmeneti otthona szolgáltatásokat biztosítja a társulás területén élő lakosságnak. A folyamatos törvényi és szervezeti változások miatt a szakmai munka feltételei, és tartalma is változott az áttekintett időszakban több alkalommal, de a szakmai alapelvek változatlanok maradtak. Továbbra is legfontosabb a gyermekek legjobb érdeke szerinti megoldások keresése, a tőlünk telhető legmagasabb szakmai színvonalon végzett, pontos munka, a kliens személyiségének, önrendelkezésének tiszteletben tartása, a prevenció, mint alapelv figyelembe vétele a munka minden területén. Fontos továbbá, hogy szakmai csapatként tudjunk dolgozni, hogy az önálló szakmai egységek partnerként tekintsenek egymásra, tudják egymás munkáját segíteni a kliensek és a dolgozók érdekében egyaránt. Az intézményi ellátás terén a humán-erőforrás megtartása fontos feladat. Az informatikai fejlesztések és a jogszabályi módosítások együtt segíthetik a jelző-rendszer fejlődését is. A családok átmeneti otthonánál a férőhelybővítés indokolt, például külső férőhelyek létrehozásával. A családgondozásnak a város teljes szinterén meg kell jelennie, így ésszerű lenne több telephely létesítése a város különböző pontjain (Kuruc-domb, Jereván ltp.), igazodva a város életéhez, fejlődéséhez.

Bölcsődei ellátás A bölcsőde a gyermekjóléti alapellátás része, a családban nevelkedő – 20 hetes – 3 éves korú – gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését végzi. A jelenlegi társadalmi helyzetben létfontossága van a bölcsődéknek. A legtöbb családban a család fenntartásához mindkét szülő keresetére szükség van. A családok minden rétege igénybe veszi a bölcsődei ellátást: munkás, értelmiségi – pedagógus, orvos, mérnők – vállalkozó, munkanélküli családok. Jelentősen megnőtt az újonnan ideköltöző családok száma is. A családtámogató szolgáltatások a bölcsődei alapellátás prioritása mellett szervezhetők. A szolgáltatások személyi és tárgyi feltételeinek kialakításánál a kisgyermekre irányadó nevelésgondozás elveit és gyakorlatát kell követni az egyes szolgáltatási formák eltérő jellegét figyelembe véve.

32

A bölcsőde az alapellátáson túli, a családi nevelést támogató szolgáltatásként gyermeknevelési tanácsadással, és időszakos gyermekfelügyelettel segíti a családokat.

Egyesített Bölcsődék A városban a Sopron Megyei Jogú Város Egyesített Bölcsődék Intézménye látja el a feladatot 6 bölcsődében, összesen 347 férőhellyel. A megelőző években az 5 intézményben mutatkozó túlzsúfoltság a 6. bölcsőde, a 44 férőhelyes, 4 új csoportszobával rendelkező Csodaország Bölcsőde (Kőműves köz 4.) 2013. szeptemberi átadásával megszűnt. A várólistán szereplő gyermekek az üres (megüresedő) férőhelyekre folyamatosan kerülnek be. Összességében megállapítható, hogy jelenleg Sopronban a bölcsődei ellátás megoldott, és a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő.

A bölcsődei ellátás telephelyei: 9400 Sopron, Deák tér 25. – Kuckó Bölcsőde 9400 Sopron, Király J. u. 1. – Bóbita Bölcsőde 9400 Sopron, Soproni H. J. u. 6. – Zöld Ág Bölcsőde 9400 Sopron, Vasvári P. u. 2. – Napraforgó Bölcsőde 9400 Sopron, Szarvkői u. 1. - Százszorszép Bölcsőde 9400 Sopron, Kőműves köz 4. – Csodaország Bölcsőde

35 férőhely 66 férőhely 100 férőhely 24 férőhely 78 férőhely 44 férőhely

Összegzés Összegezve megállapítható, hogy Sopron szociális ellátórendszere összességében magas színvonalú országos szinten és a megyei jogú városokkal összehasonlítva is. A város törekszik arra, hogy a törvényileg előírt kötelezettségeket teljesítse, és a már elért ellátási színvonalat szinten tartsa, illetve fejlessze, ahol szükséges. Kiemelt feladat az elöregedő városban az idősellátás színvonalának és férőhely-kapacitásának emelése – mind a még aktív, mind pedig a demens, ápolásra szoruló idős emberek esetében. Az alapellátás terén legsürgetőbb feladat a hajléktalan személyek ellátásának, elhelyezésének hosszabb távú megoldása, a nők számára is a megfelelő ellátás megteremtése, integrált, komplex ellátás kialakítása. Egyes speciális célcsoportokra a pszichiátriai és szenvedélybetegekre, a fogyatékossággal élőkre is több figyelmet és erőforrást kell fordítani. Új kihívást jelent Sopron számára mind a szociális, mind pedig a gyermekjóléti, -védelmi ellátórendszerben az a pozitív folyamat, hogy nő a gyermekszám, de ezzel együtt számos családi probléma is a felszínre kerül, melynek csak egyik oka a munkahelykeresés miatti ideköltözésből, letelepedésből fakadó problémák, így az egyéb okok közé sorolhatóak az olyan kihívások, mint a megfelelő életcélok megtalálása, a szenvedélybetegségek, deviáns életmód elkerülése. Kiemelt városi célkitűzés a következő 5 évben az intézményi felújítások jelentős mértékű megvalósítása, amely elsősorban a leromlott állapotú, még nem felújított bölcsődéinket jelenti a szociális-gyermekjóléti területről, a hajléktalan ellátásból fakadó kötelezettségek, feladatok megoldása, az idős-otthonok fejlesztése, felújítása, esetleg bővítése mellett.

33

Egészségügy Az ÁNTSZ adatai szerint a soproni férfiak átlagosan 71,3 évet, míg a nők 80 évet élnek. Ez mindkét nem estében hosszabb élettartamot jelent a magyarországi átlaghoz képest, mely a férfiaknál 70 év, míg a nők esetében 78,3 év. Az Európai Unió tagországainak átlagához viszonyítva már jóval kedvezőtlenebb a kép: az Unióban a férfiak 5,1 évvel, míg a nők 2,3 évvel élnek várhatóan hosszabb ideig, mint a soproniak. A 65 év alattiak körében elhalálozást a leggyakrabban valamilyen rosszindulatú daganatos megbetegedés okoz. A helyi férfiak közel harmada, a nők majdnem fele emiatt halt meg. Kiemelve, hogy a nők körében a bőr rosszindulatú betegsége miatti mortalitás Sopronban az országos átlagot meghaladó, míg a férfiaknál az alkoholos májbetegség vezeti a negatív statisztikát. Emellett a vezető halálokok között a keringési és az emésztési rendszer betegségei szerepelnek előkelő helyen. A prevencióval megelőzhető betegségek miatti halálozást vizsgálva a férfiak dohányzással összefüggésbe hozható korai halálozása 41%-os, a nőké 29%-os csökkenést mutat Sopronban. A járási csecsemőhalálozás másfél évtized alatt a felére csökkent, jelenleg a hazai átlag alatti. Sopronban jelenleg is szervezett népegészségügyi prevenciós és szűrőprogramok működnek (pl. mammográfiás emlővizsgálat, méhnyak-szűrés, vastagbél-szűrés stb.), melyekbe a háziorvosi rendelők 16%-a, 4 szolgálat kapcsolódott be 2013-ban. Ennek az aránynak a javítása, a prevenciós célú szűrőprogramok kiterjesztése a közeljövő egyik fő feladata. Az önkormányzat a lehetőségeihez képest támogatja a különböző prevenciós célú, helyi civil, vagy egyházi karitatív kezdeményezéseket: helyet ad, megjelenési felületet biztosít, pályázati támogatást nyújt stb. Van Kábítószerügyi Egyeztető Fórum, megújult a városi Drogstratégia, működnek különböző közösségi klubok (pl. diabéteszes és daganatos betegek számára stb.), melyeket helyiség biztosításával, programok támogatásával segít az önkormányzat is. A lakosság egészségügyi állapotának vizsgálata során kiemelten fontos tényező, hogy a lakosság jelentős hányada időskorú (2013-ban a 60 év feletti lakosság aránya 22,7%). Az országos összehasonlításban magas életszínvonalon élő népesség a jó minőségű ellátórendszer által biztosított modern gyógykezelési módszereknek és eszközöknek köszönhetően is magasabb kort ér meg, ugyanakkor természetes módon egyre inkább rászorul az ellátórendszerre. Jelenleg nincs Sopronban egy olyan komplex idősügyi ellátást biztosító központ, mely együttesen foglalkozna a különböző életszakaszukban levő idősek egészségügyi és szociális szükségleteinek kezelésével. Ez a megoldás napjainkban még hazánkban nem elterjedt, viszont az elöregedési mutatók indokolják a kérdés középtávú kezelését. Összegezve megállapítható, hogy Sopron lakosságának egészségi állapotát általánosan, az ország teljes lakosságához viszonyítva jelentősen kedvezőbb helyzet jellemzi, ami egyértelműen összefüggésbe hozható az itteni magasabb életminőséggel, illetve az egészségügyi ellátórendszer jó minőségével. Sopronban az egészségügyi alapellátást: – 25 felnőtt háziorvosi szolgálat, – 9 gyermek háziorvosi szolgálat, – 16 vegyes fogorvosi körzet, – 15 iskolafogászati körzet, – 20 alap- és 1 szakellátási foglalkozás-egészségügyi szolgálat, – 17 területi védőnői körzet – iskolai védőnői körzet, – 1 házi ápolást és szakápolást végző szolgálat, valamint – 17 gyógyszertár biztosítja.

34

Az egészségügyi alapellátást biztosító, területi ellátási kötelezettségű körzetekbe szervezett szolgáltatásokat az önkormányzat szinte teljes egészében privatizálta, az orvosok vállalkozási formában praktizálnak. Az önkormányzat tulajdonában lévő, belvárosi Lenkey utcai rendelő állapota leromlott, átfogó korszerűsítése régóta esedékes. Ezen kívül az intézmények akadálymentes elérése több esetben nem biztosított. A szétterülő városban nagy kiterjedésű területeket kellene egységes színvonalon lefedni, melynek biztosítása esetenként problémát okoz. Ugyanakkor a város egészségügyi alapellátó-rendszere a megyei jogú városokkal összehasonlítva kedvezőbb általános képet mutat. 2007-ben 246, 2013-ban 267 a regisztráltan működő szakorvosi magánpraxisok száma, melyek összesen közel 30 szakterületet fednek le. Nem véletlenül nevezik Sopront a „fogorvosok városának”, 2013-ban 125 bejegyzett praxis működött hivatalosan. A magánrendelők többsége korszerű és kiválóan felszerelt. A helyi magánrendelők számára fontos kérdés, hogy milyen módon tudják vállalkozásaikat hosszabb távon is nyereségesen fenntartani, mivel jelentős a regionális konkurencia (pl. Mosonmagyaróvár, Pozsony stb.). Egyesek a legmodernebb technológia és szolgáltatások, illetve kényelmi feltételek biztosításával szilárdítják meg térségi üzleti pozícióikat. Az egészségturizmus kiemelt szerepű Sopronban. A városban oktatókórház működik, mely 2013-tól állami fenntartású lett, és az év során szervezeti átalakításon, racionalizáláson is átesett. A Győri út 15. alatti központi telephely (Kurucdomb városrész) mellett 2013. áprilistól két új telephely – a Soproni Rehabilitációs Intézet (Várisi út 2. – Lőverek városrész), valamint a Balfi Gyógyfürdőkórház és Gyógy-Kastélyszálló – tartozik a helyi kórházhoz. Az integrált intézmény neve: Soproni Erzsébet Oktató Kórház és Rehabilitációs Intézet, rövidített neve Soproni Gyógyközpont. A fekvőbeteg-ellátás Sopron-Fertőd kistérség területén 92.842 fő, továbbá Sopron, Fertőd és Kapuvár területén 118.336 fő, valamint 120.000 járóbeteg ellátását jelenti. A Soproni Gyógyközpontban az elmúlt években 11 különböző léptékű és típusú fejlesztési projekt megvalósítása volt folyamatban. A két új telephely mozgásszervi, szív és keringési rehabilitációt biztosít a régió lakosságának. Az elmúlt években óriási léptékű fejlődésen ment át a kórházi infrastruktúra, mintegy 7 mrd-os értékű beruházás valósult meg. A Sopron-Balfi Gyógyfürdőkórház fejlesztése pedig régóta esedékes és tervezett a Soproni Rehabilitációs Intézet (Várisi út 2. – Lőverek városrész) prevenciós, rekreációs célú gyógyturisztikai fejlesztésével együtt. Kiemelendő tehát a Lővereki városrész rekreációs jelentősége és az egészségügyi fejlesztéssel páhuzmosan a sportturizmus és szállodai infrastruktúra fejlesztése is kiemelt cél, mint a város gazdasági fejlődésének egy szerves eleme, motorja. Szeretnénk, ha ez a városrész ezekkel a célkitűzésekkel és azok megvalósításával méltán vonzaná Sopronba belföldről és külföldről a gyógyulni, sportolni, kikapcsolódni vágyó családokat, sportolókat, időseket és fiatalokat egyaránt. A városban minden adottság (képzett szakembergárda, szakintézmények, hegy, gyógyvíz, szubalpin klíma, kiterjedt zöldfelületek stb.) megvan ahhoz, hogy a meglévő mozgásszervi és szív rehabilitációs profil kiemelkedő prevenciós, rekreációs központ is legyen, melyhez azonban jelentős infrastrukturális beruházások szükségesek. A fejlesztések volumene és hosszabb távú megtérülése miatt az állami, önkormányzati és uniós pályázati források mellett magántőke bevonása is feltétlenül szükséges. Az Európai Unió tagországai vonatkozó, jobb átlag-mutatói csak fejlesztő beavatkozásokkal és a megelőzést, a rekreációt célzó, középtávú programokkal érhetők utol.

35

Gazdasági célkitűzések a kultúra – turizmus – sport háromszögében Kultúra Sopron kulturális élete gazdag, mindazonáltal tovább fejleszthető. A Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft., mely működteti a Soproni Petőfi Színházat, a Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központot, a balfi József Attila Művelődési Házat, a Fertőrákosi Barlangszínházat és a Festőterem kiállítótermet. Szervezi továbbá a Soproni Tavaszi Napok, a Soproni Ünnepi Hetek és a Liszt Fesztivál programsorozatát. A Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar a város kulturális arculatának egyik meghatározó eleme, Magyarország egyik legrégibb zenekara, melyet 2013-tól szintén a Pro Kultúra működtet. A magyarországi városok közül lakosság-arányosan a legtöbbféle múzeum Sopronban található. A Soproni Múzeum – melynek jogelődje 1867-ben alakult –, az ország egyik legrégibb műtárgyállományával rendelkezik. 2013. jan. 1-jétől 8 muzeális intézmény fenntartója Sopron MJV Önkormányzata. A városban működik a Széchenyi István Városi Könyvtár, melyhez a Helytörténeti Gyűjtemény és a Bánfalvai Fiókkönyvtár, valamint Gyermekkönyvtár és eMagyarország Pont is kapcsolódik; továbbá Győr-Moson-Sopron megye Soproni Levéltára, mely digitális szolgáltatásokat is nyújt.

Turizmus Sopron gazdaságában régóta megkülönböztetett fontossággal bír a turizmus, melyben több tényező együttes hatása érvényesül: • hazai viszonylatban egyedi természeti környezet és éghajlati viszonyok (klimatikus gyógyhely státusz); • a Fertő tó és a Fertő-Hanság Nemzeti Park mint világörökségi kultúrtáj (kedvező adottság a komplex turisztikai kínálat aktív, ill. öko-elemeihez); • a folyton átalakuló, formálódó határvárosi szerep (a történelem során: tranzit-útvonal, zárványterület, szimbolikus határnyitás; a rendszerváltást követően a bevásárló-, majd szolgáltatás-turizmus célpontja, belföldi viszonylatban a nyugat-közeliség szimbóluma); • a környező településeken (Fertőrákos, Fertőd, Nagycenk) található kiegészítő vonzerők; • Burgenland és Sopron szoros kapcsolata (rivalizálás és együttműködés párhuzamosan; Sopron gyakran a burgenlandi turizmus kiindulópontja); • a belföldön unikális épített környezet (történelmi belváros és műemléki épületegyüttesei). Probléma ugyanakkor, hogy ezek az adottságok inkább csak hazai viszonylatban érdekesek, a nemzetközi turizmus nagyobbrészt az egészség- és wellness-turizmushoz, illetve újabban a VOLT fesztiválhoz kapcsolódik. Az 1990-es években még kiemelt jelentőséggel bíró bevásárló turizmus számottevően visszaesett, az elmúlt évek törekvései nyomán azonban új egyetemes tematika lehet a Páneurópai Piknik öröksége. A szolgáltatók között továbbra is alacsony az együttműködési hajlandóság, azonban megjelentek pozitív kezdeményezések; ilyen a pénzhelyettesítőként működő Kékfrank utalvány, a Védnöki Táblás éttermek hálózata, a Bormarketing Műhely Nonprofit Kft., a Soproni Borút Egyesület és a Kulturális Örökségturisztikai Klaszter. Sopron turisztikai potenciáljához képest viszonylag kevés a városi nagyrendezvény és a korszerű, élményközpontú múzeumok is hiányoznak. A programkínálat látszólag jelentős, ám ezek – részben a műemléképületek korlátozott helykihasználhatósága miatt – nem mozgatnak nagyobb tömeget és a rendezvények marketingje sem tökéletes. A Belváros gyakran üres, turisztikailag kitalálatlan.

36

A nemzetközi/országos vonzerejű VOLT fesztivál mellett a Soproni Ünnepi Hetek tekinthető jelentősebb rendezvénynek. A részletesen kidolgozott és potenciális húzó termék, a Lisztiáda mérsékelt jelentőségű, a Liszt-tematikában professzionális osztrák kezdeményezéseknek nem jelent valódi konkurenciát. A VOLT fesztivál kapcsán kezelendő probléma, hogy a Lővér Kemping területe a Natura 2000 terület része, melyhez kapcsolódóan 2012-től szigorúbb szabályozás lépett életbe – 2017. után valószínűsíthetően új helyszínre kell vinni a rendezvényt. Regionális jelentőségű programsorozatot jelent a Soproni Tavaszi Napok, illetve a Kékfrankos Nyár; emellett a Barlangszínház megújulása és a konferenciaturizmus további fellendülése is komoly potenciált rejt magában. Említésre érdemesek még az MKB Aréna musical előadásai, a Tündérfesztivál, a Fertő Party, az innoLignum Faipari Kiállítás és Vásár és az év zárásaként a Soproni Adventi Vásár.

Sport Sopront a „Nemzet Sportvárosa” címhez méltóan igen sokrétű sportélet jellemzi. A város a versenysport mellett a diáksportra, az utánpótlás-nevelésre és a szabadidősportra is nagy hangsúlyt fektet. Sopronban 83 sportegyesület működik, melyek a lehetőségek széles palettáját nyújtják a sportolni vágyóknak. A Sopron Holding Zrt. által üzemeltetett, modern Városi Stadion 5.000 néző befogadására alkalmas. A stadion keleti lelátójának lefedésére a város 400 millió forintot nyert a Nemzeti Stadionfejlesztési Program részeként – a beruházás folyamatban van. Az Anger réti Sporttelepen egy villanyvilágításos és egy világítás nélküli labdarúgó pálya, baseball pálya, továbbá egy atlétika pálya található, mellette minősített kispuska és pisztolylőtér. A Papréti Tornacsarnok az ország legrégibb, sportcélra épített épülete, ipari műemlék. Az erősen elavult állapotú Halász Miklós Sportcsarnok teljes megújítására a kurucdombi szociális városrehabilitációs projekt keretében kerül sor. Az épület energiahatékonyságát is jelentős mértékben javító fejlesztéssel párhuzamosan két új aszfaltburkolatú sportpálya is kialakításra kerül a sporttelepen. A jelenleg 2.000 néző befogadására alkalmas MKB Arénát a Raabersport Kft. üzemelteti, mely 2013ban a TAO Program keretében 550 millió forintos támogatást kapott sportfejlesztési programjának megvalósításához (melyből 135 millió Ft az önkormányzati önrész). A beruházás során az Ikva-patak irányába egy 24 m hosszú toldással, két szinten összesen 1.600 m2 térrel bővül a létesítmény, befogadóképessége 3.000 főre emelkedik. A Soproni Vízmű Zrt. által üzemeltetett Lővér Fürdő sem áraiban, sem szolgáltatási színvonalában nem versenyképes a közeli burgenlandi (élmény)fürdőkkel. A kapcsolódó Csik Ferenc Uszodában rendelkezésre álló vízfelület a helyi igények kielégítésére sem elegendő, bővítése elodázhatatlan. A mindennapos testnevelés infrastrukturális feltételei a jelenlegi korosztályoknak adottak, azonban mivel az átállás felmenő rendszerben kerül bevezetésre, ezért évről évre több iskolai osztálynak kell teret biztosítani – ehhez a sportinfrastruktúra fejlesztése, bővítése elengedhetetlen.

A helyzetfeltárás során azonosított főbb sportügyi problémák: Kiemelt probléma a mindenki számára elérhető uszodai vízfelület hiánya, a Csik Ferenc Uszoda két medencéje nem képes kielégíteni az egyre növekvő igényeket. Az Anger réti és az Ágfalvi úti Sporttelep egyaránt elavult, korszerűtlen. A Lőtér elhelyezkedése az Apácakert és a Lehár Ferenc utcai lakóparkok közelsége miatt kedvezőtlen.

37

Közigazgatás A Magyary Program 2014-2020 iránymutatásával összhangban célunk a hatékony és ügyfélközpontú helyi közigazgatás megvalósítása, amellyel csökkenteni kívánjuk a közigazgatással kapcsolatba kerülő ügyfelek adminisztratív terheit és a kapcsolattartás széles lehetőségeivel biztosítani kívánjuk a szolgáltatások kényelmes elérését és magas színvonalát, ugyanakkor a rendelkezésre álló erőforrások költség-hatékony felhasználása mellett tervezzük elvégezni feladatainkat. Továbbá felülvizsgáljuk a közigazgatási eljárások folyamatait annak érdekében, hogy a hivatalunkban az ügyintézés egyszerű, gyors és gazdaságos, valamint mindinkább ügyfélközpontú és ügyfélbarát legyen. A hatékony és ügyfélközpontú közigazgatás alapvető feltétele a megfelelő szaktudású és jó képességű emberi erőforrás rendelkezésre állása. Ennek megfelelően nagy hangsúlyt fektetünk azon kompetenciák, képességek, készségek fejlesztésére, amelyek segítségével a közigazgatásban dolgozók mindennapi munkája eredményesebb, hatékonyabb és ezzel együtt az általuk nyújtott szolgáltatások színvonala magasabb lehet. A kompetenciafejlesztés alapvető eszköze a Nemzeti és Közszolgálati Egyetem által működtetett közszolgálati továbbképzési rendszer, amely költség-hatékony formában (blended-learning, e-learning) teszi elérhetővé köztisztviselőink számára – több más szakmai és kompetencia fejlesztést szolgáló képzés mellett – az alábbi képzéseket, amelyeken köztisztviselőink 2015-ös évben is nagy számban vesznek részt: – Ügyfélkapcsolatok, ügyfél-elégedettség, – Egyszerűsítési Program, – Az e-közigazgatás alapjai, – Innovációs készség és kezdeményező kommunikáció a közigazgatásban, – Integritás, közigazgatási hivatásetika, antikorrupció. Köztisztviselőink teljesítményét évente kétszer értékeljük az előre megadott szempontok alapján. A kiváló, illetve hosszú időn keresztül (10 év, 20 év) kiváló teljesítményt nyújtó köztisztviselőket különféle elismerésekben részesíthetjük, ill. részesítjük: – Jutalmazás, – Százalékosan magasabb alapilletmény (max.: 50 % ) megállapítása, – Személyi illetmény megállapítása, – Címadományozás, – Közigazgatási oklevél adományozása, – A Közgyűlés által alapított „Thurner Mihály emlékgyűrű” elismerésben való részesítés. A közigazgatási pálya megismertetése, vonzóvá tétele céljából a pályakezdők részére a Közgyűlés 2014. évben Lackner Kristóf ösztöndíj programot hozott létre, amelyben jelenleg hat fő vesz részt. Eddigi tapasztalataink alapján sikeresnek tekinthető ez a program, amelyet az elkövetkező években is folytatni kívánunk. A „nyitott hivatal” kialakítása elsődleges szempont, hiszen ezen keresztül mérhető le a Polgármesteri Hivatal működésének hatékonysága. A megfelelő színvonalú hivatali munka biztosítása érdekében mindenképpen szükséges: – a szolgáltató és ügyfélbarát közigazgatás megteremtése, – ügyfelek várakozási idejének csökkentése, kulturált várakozási feltételek megteremtése, – az elektronikus ügyintézés lehetőségének megteremtése, – az információs szolgáltatás működtetésének kiterjesztése, – a városfejlesztésre alkalmas közigazgatás személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása, – a közintézmények akadálymentesítése. Az Önkormányzati Hivatallal kapcsolatos konkrét fejlesztési elképzelések: – elhasználódott számítógépek, fénymásolók cseréje, – iroda-berendezések pótlása, cseréje, ergonomikus munkakörnyezet kialakítása, – a hivatal épületeinek felújítása.

38

Az elavult műszaki állapotok miatt a hivatal épületeiben a felújítások folytatása fontos lenne, akár több ütemben is /tetőszerkezet, egészségügyi blokkok felújítása, fűtés és világítás korszerűsítése, nyílászárók cseréje/. A hivatal a használatába adott ingó és ingatlan vagyonnal az államháztartási törvényben és végrehajtási rendeletében, valamint az önkormányzat rendeleteiben foglaltak szerint gazdálkodik alaptevékenysége ellátása érdekében. A Polgármesteri Hivatal alkalmazkodva a megváltozott jogszabályi környezethez, tovább folytatja a már megkezdett informatikai háttér továbbfejlesztését, az e-ügyintézési modell bevezetését. Az elektronikus közigazgatás kiterjesztésével kapcsolatos feladatokról szóló 1743/2014. (XII. 15.) Korm. határozatban a kormány az elektronikus közigazgatás kiterjesztése, az elektronikus közigazgatás előtt álló akadályok lebontása mellett foglalt állást. A határozat 11. pontja a belügyminiszter és a nemzetgazdasági miniszter feladatává tette az Önkormányzati ASP központ felállítása című kiemelt projekt keretében megvalósuló fejlesztés országos kiterjesztésének előkészítését (a továbbiakban ASP 2.0 projekt). A kialakítandó Önkormányzati ASP központhoz csatlakozva, felhasználva annak műszakiinformatikai hátterét, a nagyvárosok számára a kötelezően választható moduláris csomagnak megfelelően az ASP ADÓ mellett moduláris integrációval további saját szakrendszereket von be az integrált elektronikus ügyintézés folyamatába. Tovább bővíti az elektronikus ügyintézésbe bevonható ügytípusok körét, és a rendszereit úgy alakítja ki, hogy azok maradéktalanul megfeleljenek a KET által megkövetelt ügymodellnek, azaz az ügyfelektől a lehető legkevesebb adat bekérésével – inkább az egymás közötti elektronikus adatcserével – szolgálja ki az állampolgárokat. A rendszernek rugalmasan kell alkalmazkodnia a kormány-ablakhoz, szorosan együttműködve az ott kialakított rendszerekkel úgy kell megvalósítani az átállást, hogy az a lehető legkevesebb kényelmetlenséget okozza az állampolgárok részére. A Hivatalban már kialakított térinformatikai rendszer újabb és újabb funkciókkal bővül. Térinformatikai alapon megjelenítésre kerülnek a már meglévő közművek mellé az ingatlan adatvagyonnal kapcsolatos információk, környezetvédelmi, közút igazgatási (jelzőlámpák, táblák, útfestések) is. Az ügyfélközpontú közigazgatás megvalósítása érdekében ingyenesen hívható zöld-számot működtetünk, ahol a lakosság elmondhatja a hivatal munkájával kapcsolatos véleményét, bejelentéssel élhet, illetve panaszt tehet. Munkánk során az elhangzottakat figyelembe vesszük, illetve a panaszokat igyekszünk minél előbb orvosolni. Sopron város portálja, mint legfontosabb kommunikációs felület alkalmas arra, hogy az állampolgárok, valamint a civil társadalom rajta keresztül tudjon információt cserélni. Ezzel hatékonyan elősegíti a helyi közéleti demokrácia kiteljesülését, és segíti Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatát abban, hogy a testület a soproni polgárok akaratát tükröző, megalapozott döntésekkel alakítsa Sopron város jövőjét. A városi portál részeként az Elektronikus ügyintézési alportál az Önkormányzati ASP központ (ELÜGY PORTÁL) moduljára cserélhető, ezáltal biztosítva az integrációt a további ASP szakrendszerekkel, valamint a központi nyilvántartásokkal.

39