JEGYZŐKÖNYV Készült Zsámbék Nagyközség Képviselő-testületének 2008. október 7-én, kedden 17 órakor a Művelődési Ház nagytermében (2072 Zsámbék, Etyeki u. 2.) megtartott 2008. évi közmeghallgatásáról. Jelen voltak: Lovas Lajos polgármester Haraszti Levente képviselő Horváth László alpolgármester Gasparek Ferenc képviselő Horgos Zsolt képviselő Keserű János képviselő dr. Legerszki Tamás képviselő Mayer László képviselő Nagy Károly képviselő Szabó Bernadett képviselő Távol maradt: Heim László képviselő Szabó Zoltán képviselő Meghívottként részt vett:
dr. Malik Dean jegyző az intézmények vezetői kb. 60 fő zsámbéki lakos
Lovas Lajos: Tisztelettel köszöntöm Önöket Zsámbék Nagyközség Önkormányzatának éves közmeghallgatásán. Ez formailag egy testületi ülés, melynek egyetlen napirendi pontja a közmeghallgatás. A Képviselő-testület 9 szavazattal, egyhangúlag elfogadja, hogy az ülés napirendi pontja Zsámbék Nagyközség Képviselő-testületének éves közmeghallgatása. Lovas Lajos: A közmeghallgatás megtartása évente egy alkalommal kötelező. 2 percben közérdekű ügyben lehet kérdéseket feltenni a képviselőknek és nekem. Amennyiben nem tudunk most válaszolni, úgy 15 napon belül írásban kötelesek vagyunk azt megtenni. Elsőként néhány szóban beszámolnék azokról az eseményekről, amelyek az elmúlt évben történtek, és azokról, amelyek várhatóan történni fognak. A pénzügyi helyzetünkről annyit szeretnék elmondani, hogy amit a költségvetésben meghatározottakat tartani tudjuk. Némi korrekcióra szükség volt: mind a bevételi, mind a kiadási oldal elmarad a várakozásoktól. 46,5 %-on teljesült a bevételi és a kiadási oldal is. Az adóbevételeink szeptemberben az éves tervezéshez képest 88 %-on állnak, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy jól terveztünk. A hátralévő időszakban a decemberi feltöltésekkel nagyjából 100 %-on fogunk állni. A költségvetésünk megállta a helyét. A tavalyi évhez képest a helyzetünk annyiból javult, hogy amikor az első közmeghallgatást tartottuk, mintegy 90 millió forint kifizetetlen számla tornyosult az asztalomon 2006. októberében. A tavalyi év fordulójával ez az összeg 20 és 30 millió forint közé esett. Ahogy azt már többször elmondtam a várossá válási pályázatunkat formai hibára hivatkozva nem került a döntéshozók elé. Amennyiben a döntéshozók elé kerül, aligha tagadhatták volna meg, hogy Zsámbék megkapja a városi státuszt. Konkrétan az történt, hogy a törvény előírja azt, hogy a kisebbségi önkormányzatok véleményét ki kell kérni. Ezt mi meg is tettük. Kaptunk egy nyilatkozatot a Német Kisebbségi Önkormányzattól, és egy határozatot
1
a Cigány Kisebbségi Önkormányzattól, amelyben támogatják a várossá válási pályázatunkat. Utóbb a Közigazgatási Hivatal arra hivatkozott, hogy a Német Kisebbségi Önkormányzattól kapott nyilatkozatot is határozati formában kellett volna benyújtani. A Német Kisebbségi Önkormányzat még határidőben a pályázat benyújtási határidejének lejárta előtt pótolta a határozatot, a Közigazgatási Hivatal azonban ezt nem továbbította, és amikor kértük tőlük, hogy továbbítsák, ezt nem tették meg. Ezért pályázatunk nem került az elbírálásra kerülő pályázatok közé. A pályázatíróval úgy egyeztünk meg, hogy ebben az évben megismételjük a pályázat benyújtását. A pályázatírás díjának a felét fizettük ki eddig, a második felét pedig a következő évben egyenlő részletekben, sikerdíjat pedig akkor kap, ha sikeres lesz a pályázatunk. Az óvodapályázaton sem nyertünk. Beadtunk egy sikeres pályázatot, elértük a megfelelő pontszámot, és forráshiányra hivatkozva nem kerültünk a nyertesek közé. Ebben a pillanatban úgy tudjuk, hogy nem veszett el minden remény, megpróbálnak forrást átcsoportosítani az így beadott pályázatok részére. Szkeptikus vagyok.. Annyit tudni kell, hogy az ilyen célra adható összegeket átcsoportosították erre az évre, idén kifizetnek mintegy 80 milliárd forintot, a hátralévő 2009-2013 időszakra pedig 3 milliárd forintot tudnak erre a célra az uniós forrásokból biztosítani. A helyzet ilyen szempontból nem túlságosan biztató. A folyamatban lévő pályázatok közül meg kell említeni a Nyárfás utcát, amely pályázathoz a lakosság, az Építőközösség biztosítja az önrészt. Az önkormányzat beadta a pályázatot az utca aszfaltozására. Folyamatban van egy szervezetfejlesztési pályázatunk, amely a Polgármesteri Hivatal informatikai infrastruktúrájának, de elsősorban a szervezeti felépítésének modernizálásról szól. Pályáztunk egy sebességmérő készülék elhelyezésére az iskolához. Ez az a szerkezet, amely, ha valaki túl gyorsan megy, jelzi, hogy lassítson. Ezen kívül most készülünk pályázni mintegy 5-6 gyűjtőedényre a komposztáló kísérleti program keretében. A belterületbe vonásokkal kapcsolatban a Malom dűlő biztosan belterületbe vonásra kerül és még néhány utca- a Hivatalban utána tudnak nézni - amelyek közvetlenül kapcsolódnak a belterülethez. Közterület-felügyelet létrehozásáról döntöttünk. Előzetes tárgyalásokat folytattunk a környező településekkel Szomorral, Gyermellyel, Perbállal, Tökkel, Budajenővel és Telkivel, amely azt jelentené, hogy a közterület-felügyelő bérét közösen finanszíroznánk. Ezzel az a cél, hogy a közterületeinken valóban rendezett állapotok legyenek. Például ne lehessen közterületen kamionnal parkolni, ne lehessen hulladékot, sittet lerakni, és az engedélyköteles tevékenységeket csak engedéllyel végezzék. A parkolási rendeletünk is elfogadás előtt áll. Most készül a második verziója. A parkolási rendelet lényege, hogy saját ingatlana előtt közterületen mindenki parkolhat két autóval, akinek ennél több van, annak fizetnie kell. Törvény egyébként előírja, hogy mindenkinek saját területen ki kell alakítania két autó parkolására alkalmas helyet. A közintézmények előtt a közintézményt használók szintén ingyenesen parkolhatnak. A közterület felügyelő feladata lesz, hogy azokat, akik nem az intézmény használói, elküldje a parkolóhelyekről. A Zeneiskola fenntartását átadtuk a megyének. A megyével kötött megállapodás lényege, hogy mi biztosítjuk a helyiséget, a hangszereket, a megye pedig a pedagógusok bérét. A megállapodás megkötése nehezen ment, de a lényeg az, hogy az iskola működik. Ez nekünk 10 millió forint megtakarítást jelent. A következő év végéig a tanárok bérének felét tudjuk megspórolni. A költségvetésünkben ez egy jelentős tétel. A Zeneiskola működik, igaz, hogy most nem Gungl József Zeneiskolának hívják, és nem egyszerűen telephely lett, hanem a szentendrei Zeneiskola tagintézménye. A civilszervezeteknek kiosztott támogatásokról annyit, hogy a költségvetésünkben 4 millió forintot határoztunk meg erre a célra, ebből 1,1 millió forintot tudtunk kifizetni. A két nagy sportegyesületnek, a tűzoltóságnak 250-250 ezer forintot, és olyan civilszervezetek kaptak még támogatást, amelyek jelentős rendezvényeket szerveztek Zsámbékon. 2,9 millió forintot fogunk még ebben az évben szétosztani, ezért kérem támogatási igényüket juttassák el hozzám. Tisztában vagyok vele, hogy ez nem egy nagy összeg, de évek óta most először sikerült támogatást adni civilszervezeteknek. A mezőőri
2
szolgálatot megszüntettük, mert nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Rengeteg panasz érkezett gyümölcs- és terménylopásról, miközben a mezőőr a település más részén járt. Ez év második negyedévétől nem kell mezőőri díjat fizetni. A buszvégállomással kapcsolatban szóbeli megállapodást kötöttünk a Kontakt-Busz Kft-vel, területet vásárolnának tőlünk a Ziegler Ostyagyár mellett. Jövő pénteken fogjuk a szerződést összeállítani. Ez azt jelentené, hogy a településről és a központból eltűnnek a parkoló buszok. A buszvégállomáson fognak parkolni, a cég ide jelenti be a központját. Jelentős iparűzési adót várunk a vállalkozástól, amellett, hogy a buszsofőrökkel együtt mintegy 50 embernek adnak munkát. Többször említettük már, hogy járdát fogunk építeni. Ennek a hónapnak a végén 24-étől fog felvonulni a vállalkozó. A járdaépítés az Öregek Napköziotthonától kezdődik el. A Dózsa György útig viacolor burkolat lesz, a templom előtt pedig betonjárda épül. A Kontankt-Busszal kötött megállapodás egyik feltétele, hogy a templom előtti parkolót viacolor burkolattal kell ellátni. A járdaépítés második szakasza a Dózsa György úttól az iskoláig tart majd. Az Alapítvány fogja finanszírozni a költségeket. Ezen kívül pedig még a Magyar utca és a Török-kút tér közötti járda fog elkészülni. Két évvel ezelőtt megígértük, hogy a gallyakat és a fűkaszálékot elszállítjuk. Elég sok panasz érkezett ezzel kapcsolatban. Csak azokat a hulladékokat visszük el, amelyek megfelelően vannak csomagolva. Nem lehet mást kirakni. A gyakorlat azt mutatja, hogy a fűhulladékba megpróbálnak elrejteni egyéb hulladékot is. Ennek pedig az lett az eredménye, hogy a Szennyvíztelep mögött egész nagy szeméthegy gyűlt össze, és valakik úgy gondolták, hogy ez egy szeméttelep, és most már teherautóval hordják oda a szemetet. Szeretném kérni, hogy ha bárki látja, hogy szemetet hordanak a szennyvíztelep mögé, legyenek szívesek jelezni. Át foguk gondolni, hogy ekkora mennyiségű fűkaszálékot tudunk-e kezelni. A gallyak kezelésére van megoldás: lehet belőle mulcsot csinálni, és van olyan vállalkozó, aki ezt meg is tenné. A levágott fű kezelésére a komposztálóprogram keretében próbálunk megoldást találni. A pályázati lehetőség 5 db komposztálóedény kihelyezésére biztosít lehetőséget. Ezekben az edényekben lehet a faágakat gyűjteni, amelyből majd földhöz hasonló anyag keletkezik. A Petőfi Sándor utcában felmérés készül arról, hogy milyen károkat okozott az átmenő forgalom. Ezúton is kérek mindenkit, hogy jelentkezzen, ha csatlakozni kíván a felméréshez. Erősen fontolgatjuk, hogy kártérítési pert indítunk a Magyar Közút ellen. A Romtemplom koncepcióját elfogadta a testület. Célunk, hogy a koncepcióval bekerüljünk a kiemelt projektek közé. Majdnem egy évvel ezelőtt írtam levelet a Kulturális Miniszternek arról, hogy a Romtemplom el fog porladni, ha nem történik valami. Ez sajnos igaz is. A savas esőtől gyakorlatilag gipsszé alakul a templom kövezete. Érdekes módon meghallgatásra találtunk. A Kulturális Bizottság elnökével Keserű úrral mentünk a Nemzeti Vagyonügynökségbe tárgyalni, ahol felajánlották, hogy átadnák nekünk a romtemplom vagyonkezelői jogát. Ez jó dolog lenne, mert birtokon belül sokmindent tehetnénk, például pályázhatnánk, amit eddig nem tehettük, viszont ha ehhez az állam nem biztosítja a forrásokat –tekintve, hogy milliárdos projekt – akkor a kezünk között fog elporladni. Pillanatnyilag az elkészült egy koncepció bejutott azon koncepciók közé, amelyek közül majd kiválasztják azokat, amelyeket kiemelt projektként támogatnak. Egy lépcsőn már túljutottunk, amennyiben a következőn is túljutunk, megvalósíthatósági tanulmány keretében lehet továbblépünk. Próbálkoznunk kell, mert ha semmit sem teszünk, elporlad a romtemplom. A koncepció szerint a templom jellegében megmaradna. Új fogadóépület épülne a mostani kerítésen kívül, az alagúton keresztül lehetne bejutni a templom területére. A kiszélesedő pincerészben készülne az ország első hologram-múzeuma, ahol három dimenzióban láthatnánk azokat a személyeket, akik fontos szerepet játszottak a templom történetében. Például Mátyás királyt, Corvin Jánost, szerzeteseket. Innen kétfelé lehetne továbbmenni, egyrészt a kőtárba, a másik irányba pedig egy vetítőterembe, amely konferenciateremként is szolgálna. Itt nézhetnénk meg egy számítógépes program segítségével, hogy milyen is volt egykor a romtemplom. Virtuális sétát lehetne tenni a szerzetesek életében. A koncepció a romtemplomot lépcső
3
segítségével összeköti a Zárdakerttel. A Zárdakertben különböző látványosságok lennének A mosoda helyén lovagi szálló kerülne kialakításra, a szálló mellett pedig egy kis múzeumban Soltész György nyomán ötvösműhely lenne. Ez a koncepció a Hagyományőrzőktől származik. A kistérség tevékenységéről évente be kell számolni a közmeghallgatáson, ezt most megteszem. Az ügyeleti autó, amelyet a kistérség Budakeszinek vásárolt jó eséllyel hozzánk kerülhet, így az orvosi ügyeletnek lenne egy tartalék autója. Létrehoztuk az első kistérségi intézményt, az Egységes Pedagógiai Szakszolgálatot, amely logopédiai és gyógypedagógiai feladatokat lát el. Ezzel lehívható a feladatellátásra a kistérségi normatíva is, ami az általunk foglalkoztatott logopédusok fizetésének 40 %-át teszi ki. A játszótéri eszközök felülvizsgálatára és felújítására szintén csatlakoztunk a kistérségi pályázathoz. Lehetőségünk lenne a kistérségen belül iskola fenntartási megállapodást kötni Tökkel, amely nem a mi szándékunk miatt nem jön létre. Mint emlékezetes tavaly jelentettem be, hogy Tököt bepereltük az elmaradt 5 év adóssága és kamatai miatt, ami 100 milliós nagyságrendű. Két alkalommal is tárgyaltunk ezzel kapcsolatban. Azt a tényt, hogy tartoznak nekünk, elismerték, de az összeget vitatják. Nem egészen 3 millió forint tartozást ismernek el, ami nagyon messze van az igazságtól, tekintve, hogy a tavalyi évről mintegy 15 millió forinttal tartoznak. A megállapodás, amelyre hivatkozunk, arról szól, hogy az állam finanszírozza a gyerekek képzésének mintegy 45 %-át, a többit pedig az önkormányzatnak kell kipótolni. A megállapodás szerint a töki gyermekek után járó részt Tök kifizeti. A megállapodás 1997-ben született, és van egy melléklete, amelyben a szerződéskötés évére kiszámolja, hogy mennyivel tartozik Tök Zsámbéknak. Évről évre meg kellett volna állapodnunk a szerződés szerint, amely többször nem történt meg. A tökiek azt állítják, hogy mindig annyit fizettek, amennyit Zsámbék kért, azonban ez nem így volt, és ezt tanúkkal is tudjuk bizonyítani. Még annyit sem fizettek ki, amennyiben megállapodtak. Ha most intézményfenntartó szerződést tudnánk létrhozni, akkor az állam minden gyermek után fizetne még 20.000,- Ft-ot kistérségi normatívaként. Tök viszont azt a feltételt szabta a megállapodást létrejöttéhez, hogy álljunk el a pertől. Erre mi nem vagyunk hajlandóak. A tavalyi közmeghallgatáson is szóba került a víz magas díja. A beszerzési ára magas a víznek, és törekszünk arra, hogy olcsóbb legyen. Ennek érdekében elkezdtük bevizsgáltatni a Csap utcai kutat, amelynek vízhozama kielégítheti a Zsámbéki vízigény 90 %-át. A bevizsgálás közben az történt, hogy 120 méteres mélységnél, amely a kút mélységének kb. a fele, valamibe beleütköztek. Valószínűleg beleszakadt valamikor egy szivattyú a kútban. Ennek kiemelésére a Vízmű tárgyalásokat folytat a vállalkozóval, mivel ez nem volt benne a szerződésben. A kutat kiszabadítjuk, pontosan megmérjük, hogy milyen a vízminősége, mennyi a vízhozama, és ha lehetséges rácsatoljuk a vízhálózatra. Attól kezdve víz beszerzési ára jelentősen csökkeni fog. A zsámbéki kastély kérdéséről sokmindent olvashattak, és még többet olvashatnak csütörtökön, ha megjelenik a Zsámbéki Hírek, az új tájékoztató újság, amely a Zsámbéki Polgár utódja. A kastélyt a keresztes nővérek 1904-ben ajándékba kapták, azzal a céllal, hogy benne keresztény oktatást folytassanak. A nővérek felépítették a második szintet, és az összes többi létesítményt, amely a kastély területén most található. Az épületet államosították, majd 1993-ban törvény alapján a nővérek visszakapták a kastélyt, és a főiskola elkezdett benne működni, egészen 2004-ig, amikor az épület leégett. Tudomásom szerint 2003-ban –szerződést még nem láttam- olyan feltétellel kapott 770 millió forintot a keresztes nővérek rendje, hogy legkésőbb 2012-ig el kell kezdeni az oktatást. A nővérek felkérték a premontrei rendet, hogy vegyék át az általános iskolát, amit a premontrei rend meg is tett. Aláírt szerződést erre vonatkozóan nem láttunk, de fenntartóként belépett a premontrei rend. Szerződésük arról szól, hogy 2010. augusztus 31-ig ingyenesen használhatja az iskola a kastély bizonyos területeit. Azok után pedig, ha külön megállapodást kötnek a szerződés 2015-ig meghosszabbodik, amennyiben nem, és ezt előre jelzik a nővérek, akkor el kell hagyni az épületet. Időközben a nővérek bérbeadták egy bérlőnek a kastély teljes területét, azt is ahol az általános iskola és a gimnázium is működik.
4
Azt a szerződést szintén nem láttuk, de a bérlő megígérte, hogy betekinthetek a szerződésbe. Az új bérlő főiskolát, egyetemet, és közelebbről meg nem jelölt akkreditált szakokat kíván idehozni. A jövő évtől kezdve nulladik évfolyamtól indulna a képzés, az akkreditált képzés pedig 2010. szeptember 1-ével indulna el. Ha megtelik az épület a főiskolai és egyetemi karon 500 és 1000 diákra lehet majd számítani, azon kívül pedig felső tagozatos általános iskolát és nyolc osztályos gimnáziumot szeretne létrehozni. Mindegyik fizetős lenne. Arra a kérdésre, hogy a nem tehetős, de tehetséges gyerekek tanulhatnak-e az intézményben, azt a választ kaptuk, hogy egyrészt van államilag finanszírozott képzés, ami a mostani egyetemi karon 20 %-os, azon kívül pedig ösztöndíjjal tudnának ingyenes képzést biztosítani. Az önkormányzat a Zichy kastéllyal kapcsolatban két nyilatkozatot adott ki: az egyikben a premontrei rend oktatási tevékenységével kapcsolatban azt fejezi ki, hogy kívánatosnak tartja a rend által folytatott oktatási tevékenységet Zsámbékon. A keresztes nővérektől az 1904-es levél szellemiségére hivatkozva visszakértük az épület tulajdonjogát, amely levélre választ még nem kaptunk. Az 1904-es szerződés azt is tartalmazza, hogy amennyiben a rend hibájából megszűnik a keresztény oktatás az épületben, húszezer korona kártérítést köteles a rend fizetni. A húszezer korona most nem hangzik olyan nagy értéknek, de viszonyításként, a kastélyt annak idején 14 ezer koronáért kínálták megvételre, és tízezerért ajánlat is érkezett az egyszintes történelmi szárnyra, amely felújításra szorult. Ez nagyjából olyan milliárdnyi összeg lehet most. Ebből a pénzből – amely Zsámbék nettó költségvetését 30-40%-kal haladja meg, sokmindenre lehetőség nyílna. Például az oktatás támogatására is, amelyből az általános iskolát és a gimnáziumot is lehetne segíteni. Új havilap fog megjelenni Zsámbéki Hírek címmel, megújult formával és tartalommal. Igyekszik mindenkit megszólaltatni, aki tesz valamit Zsámbékon Zsámbék érdekében. Ezúttal az újság be fog kerülni a postaládákba. Rengeteg panasz érkezett, hogy a Zsámbéki Polgárt nem lehet kapni, nem lehet olvasni, a terjesztésével gondok vannak. Eddig a hirdetési bevétel teljes egészében a vállalkozót illette, most pedig fele-fele arányban osztozik az önkormányzat és a vállalkozó ezen az összegen. Havi lap lesz, és az első szám október 10-én jelenik meg. Röviden ennyi tájékoztatást adnék, most pedig várjuk kérdéseiket. A szót én fogom megadni, de el is veszem, ha valaki túlszalad a két percen. Rácz Sándor, zsámbéki lakos (Petőfi S. u.): Az átmenő forgalommal kapcsolatban most meg lehet nézni, nagyon szépen látszanak a házakon repedések. Elkészült a Megyeri híd, az M0-s folytatását kelet felé az elkövetkezendő 20 évre ígérik. A 10-es út forgalma változatlanul itt megy. Kérdésem, hogy a megtervezett elkerülő úttal kapcsolatban van-e új fejlemény? Lovas Lajos: A felmérésre azért van szükség, hogy adott esetben bíróságon is tudjuk bizonyítani a károkozást. A múlt hónap végén érkezett volna hozzánk a közlekedési miniszter bejelentést tenni az elkerülő úttal kapcsolatban, mely tudomásom szerint pozitív tartalmú lett volna, dehát őt a tegnapi napon leváltották. Tudomásom szerint burkolatjavításra nyert pályázatot a Közút. Budavári Zsuzsa, zsámbéki lakos: Számít-e, hogyha aláírásokat kezdünk gyűjteni az iskola érdekében? Keserű úrtól szeretném megkérdezni, hogy van-e bizonyítéka arra, hogy százmillió forintot elsikkasztottak a főiskola helyreállításakor, amit később 80 millióra módosított? Szeretném tudni, hogy konkrétan van-e rá bizonyítéka? Lovas Lajos: Nyilván van valamilyen hatása az aláírásgyűjtésnek. Mi nem vagyunk peres fél egyik rend oldalán sem. Az aláírásgyűjtésnek jogi relevanciája valószínűleg nincs.
5
Keserű János: Annak idején a főiskola felújítására a biztosító 80 milliót fizetett tudomásom szerint, a nővérek 30 milliót fizettek, a lakosság is jelentős összeggel hozzájárult a felújításhoz és az állam 750 milliót fizetett. Az akkori gazdasági vezető a felújítás elszámolásakor összesen az utóbbi 750 millióval számolt el, hogy a többi pénz hová lett, mire fordították, erről nincs tudomásunk. Feljelentést ebben az ügyben annak idején a székesfehérvári egyház tehetett volna, de nem kívánt élni a lehetőséggel. Én ennyit tudok. Miklósvölgyi József, zsámbéki lakos (Táncsics M. u. ): Márciusban adtunk be egy épület átalakítási kérelmet, ma október 7-e van, azóta se kép, se hang. Mikor kaphatok erre bármilyen írásos választ, mert addig nem tudok továbblépni, mindenhonnan visszaküldenek. Lovas Lajos: Ez személyes kérdés. A közérdekű részének megválaszolására szót adok a főépítész úrnak. Bánhidi László: Nem a közigazgatásban dolgozom, hanem mint főépítész szakmai segítséget nyújtok az önkormányzat számára. Az említett ügy az építéshatóságra tartozik. Az építéshatóság Budakeszin található. Rengeteg panaszt hallok és magam is érzékelem, hogy a Budakeszi Építéshatóság ügyintézési határideje jóval hosszabb a megengedettnél. Például az önkormányzat által kezdeményezett óvodaépítési eljárás is több mint kétszer annyi ideig tartott, mint ami a szabályzatban elő volt írva. Szomorú tény, hogy személyesen kellett közbenjárnom, hogy egyáltalán a folyamat lezajlódjék. Egyszerűen elakadt. Ez egy sajnálatos tény. A településvezetés is, jegyző úr is tudomást szerzett erről, és lépéseket tett annak érdekében, hogy normális mederbe tereljük az építéshatósági eljárásokat. Lovas Lajos: Nagyon nehéz visszaszerezni az építéshatósági jogkört, mert 1000 ügyiratot kellene hozzá egy évben produkálni, amit nem tudunk teljesíteni. Bognár Istvánné: Budavári Zsuzsának szeretném mondani, hogy érdemes aláírást gyűjteni. 2003-ban, amikor leégett a zárda műemlékrésze, a Műemlékeket és Hagyományokat Őrző Kör indított egy aláírásgyűjtést. 1266 aláírás gyűlt össze, aminek eredményeként egész éjszaka dolgoztunk Mátyás Irénnel, és faxon elküldtük az Egyházügyi Hivatalnak, és Meggyesi miniszterelnök úrnak. Annyi eredménye volt, hogy elkezdtek foglalkozni a leégett épületrésszel, majd utána a parlamentben Keller úr javaslatára megszavazták a 750 millió forint támogatást. Zsámbékon akkor koncert is volt. Szóba került a pénz elszámolása. A Zsámbéki Krónikában volt egy cikk arról, hogy milyen levelet írtam az egri érsek úrnak, amelynek eredményeként a püspöki kar is felajánlott százmilliót. Úgy tudom, hogy amikor itt az építkezés folyt, ez az állami pénz jött elsősorban szóba, és úgy tudom, hogy a Kastély Kft máig sem számolt el, holott rengeteg pénz gyűlt össze. Harcos úr szervezett egy találkozót olyan jeles embereknek, akik itt végezték egykor az agrárfőiskolát, és lettek valakik, tehát foglalkoztak az üggyel. Az előző témához annyit szeretnék szólni, hogy borzasztó nagy hiányosságunk, hogy minden kis építési ügyben a budakeszi hatósághoz kell menni, ami nagyon kellemetlen, és sokszor rosszindulattal találkozik az ember. Ha város leszünk, reméljük, ez megszűnik. Lovas Lajos: Szívesen hallgatjuk, de még nem kérdezett semmit. Bognár Istvánné: Tegnap ülést tartottunk és megírtuk indokainkat, hogy Zsámbék igenis pályázza meg a várossá válási rangot a települési önkormányzat. Ehhez nagyon fontos volna, hogy mindenki jól ismerje meg történelmi múltunkat, hiszen még a XVIII. században Zsámbék város volt. Meg kellene tartani a második általános iskolát is, mert az is jellemző
6
egy városra. Tudjon a szülő és a gyerek választani. Nekünk nagyon fontos az iskolaügy. Azt kell szem előtt tartani, hogy milyen volt Zsámbék, és milyen lehet, ha várossá válik. Nyilván akkor lesz közrendészetünk, nagyobb lesz a közbiztonság, és sok-sok előnnyel jár. Arra kérek mindenkit, aki egy kicsit is gondol a jövőre, hogy ne legyen ellene, szavazzon mellette, mert igazi fejlődés lehet, ha várossá válunk. Fülöp György, zsámbéki lakos (Magyar utca): Mikor fog megoldódni a Magyar utcai csapadékvíz elvezetés? Az Orvosi Rendelő előtt teljes szélességében folyik a víz, elmossa az újonnan épített járdát. dr. Malik Dean: Az önkormányzat csapadékvíz-elvezetési koncepciójának felülvizsgálata most van folyamatban. Nem csak ez az utca, hanem a település egésze érintett ebben a kérdésben. Matesz István:(Kálvária utca) 2004 óta vagyok Zsámbéki lakos. A kiköltözők közül sokan szeretnénk, hogy legyen Zsámbékon még egy iskola. Nem aláírást kell gyűjteni, hanem polgári, önkormányzati, egyházi összefogásra van szükség. Mondom ezt azért is, mert a kiköltöző családokkal általában nem két ember jött, hanem két-három gyermek is. Az nem lenne egy jó koncepció, ha ezek a gyermekek nem férnének be az általános iskolába, és esetleg vissza kellene menni Budapestre, vagy Budakeszire. Másik az óvodarendszer. Túlzottan sok a gyermek Zsámbékon. Várható-e, hogy objektív módon történjenek meg a felvételik. Úgy érzem, hogy a sokgyerekes családok eleve hátrányos helyzetben indulnak az óvodai felvételin. A zsámbéki Romtemplom koncepcióból, ha megvalósul Zsámbék sokat profitálhat. Úgy látom, hogy azok a települések, amelyek néhány évvel ezelőtt hátrányban voltak Zsámbékkal szemben, most valahogy elhúznak, nyilván az ipari parkok miatt. Várhatjuk-e azt, esetleg a várossá válással, hogy Zsámbék visszakapja a régi központi szerepét. Lovas Lajos: Az önkormányzatnak is az a célja, hogy a Keresztelő Szent János Általános Iskolát és Gimnáziumot, ha nem is feltétlenül a mai helyén, de mindenképpen megőrizze. Egyébként az általános iskolában elférnek a falu gyermekei, ahová valamikor 650 gyerek járt. Az a létszám egykor befért az iskolába, és azóta bővítették is, tehát kapacitás van. Az óvodába egy csoporttal több gyermek jelentkezett, mint amennyit fel lehet venni. A tervezett új óvodába mindenki elfért volna, sőt némi létszámemelkedéssel is számoltunk. Nem tettünk még le teljesen arról, hogy új óvodát építsünk. Ehhez vannak eszközeink: például rendelkezünk egy laktanyával, amely elég sokat ér. Magam is látom Páty és Herceghalom helyzetét, de nem feltétlenül az épített környezet az, ami vezető szerepre predesztinál egy települést. Zsámbék minden más tekintetben jobban áll. Van két általános iskolánk, két középiskolánk, éppen most készül ehhez csatlakozni egy főiskola és egy egyetem. Azon kívül itt van a Zsámbéki Szombatok Nyári Fesztivál, a Színházi Bázis, kulturális rendezvények sorozata. Épített környezet tekintetében kétség kívül jobban állnak, de azért itt ok és okozatról kell beszélnünk. Az, hogy Herceghalom most gyakorlatilag kap egy új faluközpontot, az annak az eredménye, hogy a Talentis Herceghalmon találta meg az otthonát. Zsámbéknak is lett volna lehetősége a Talentis-szel megállapodás megkötésére, de nem tette. Az, hogy most nem Zsámbék központja újul meg ebben a formában, egy korábbi döntés következménye, amit visszacsinálni nem tudunk. Mi odáig jutottunk, hogy a DAF csarnok felépült az autópálya közelében, ami most kezd el majd működni, és jelentős építményadót fog nekünk fizetni, amelyből tudunk majd fejlesztésekre fordítani. Mi is próbálkoztunk az épített környezet szépítésével. A Török-kút nagyjából fél év alatt készült el. Elkészülhetett volna két hónap alatt is kb. tízszer ennyiből. Az építőanyag gyakorlatilag semmibe sem került, az
7
alapítvány és az önkormányzat ráfordított összege nem érte el a kétmillió forintot. Amit tudunk, azt megtesszük, igyekszünk az épített környezetet szépíteni, és valóban, ha város leszünk, újabb források nyílnak meg előttünk. Tavaly is elmondtam, hogy most a településközpont pályázaton maximum 9 millió forintot nyerhetünk, városként pályázva pedig egymilliárdot. Nem érzem úgy, hogy bárki elhúzna mellettünk. Klajkó Jánosné, zsámbéki lakos (Magyar utca): Nagyon örülnék, ha Zsámbék város lenne, de ahhoz nagyon sok mindent kellene tenni. Elhangzott az utak javítása, hát azt érdemes megnézni. Barbárkodás amit a Nádas közben csináltak. Az üzemek, és vállalatok által megvett épületek állapota is borzalmas. Az Alex megvette a Márta-féle házat. Már több mint egy éve levették a tetejét, omlik a fal, életveszélyes, rámegy a szép burkolatra, nem takarítják le. A mellette lévő kis háznak, amelyben az Alex egyik dolgozója lakik, lóg a teteje. Senki nem csinál semmit. Az utca végén állandóan kint vannak a mezőgazdasági gépek. Most is szalmabálával volt teli az egyik. Ott egy vendéglő, elég egy cigaretta, és nem csak a bála fog leégni, hanem az egész vezeték, mert ott vannak a nagy fák. Ezt nem csak nekem kellene meglátni. A FO-VILL megvette a Jákfalvi-féle házat, az udvarra ledobtak egy nagy követ, és az épület megy tönkre. A szemben lévő oldalon a járdát nem takarítják le. Azelőtt felszólították az embereket, hogy tegyék rendbe környezetüket. A Somogyi Béla utcai kertekben esténként nagy tüzeket csinálnak, füstölnek. Lovas Lajos: A várossá válás minden feltételének megfelelünk. Ez elsősorban infrastruktúrát és szolgáltatást jelent. Zsámbék már most többet tud nyújtani, mint egy kisváros. A Mentőállomás, Orvosi Ügyelet, Tűzoltóság, Általános Iskola, középiskolák, ez egy teljes városi intézményhálózat. Most nem csak arról van szó, hogy szeretnénk a város címet Zsámbék neve mellet látni, hanem arról, hogy több lehetőséghez juthatunk. Másik része pedig az, hogy szeretnénk, ha Zsámbéknak megmaradna a közigazgatása, ugyanis valószínűleg ezt a kistelepülésektől el fogják venni, és ahogy Németországban, központosítani fognak. A városokkal ezt nem fogják megtenni. A kérdező által felvetett összes problémára a közterületfelügyelet a megoldás, amit az elmúlt ülésen létrehoztunk. A közterület felügyelői állást novembertől töltjük be, amely az említett problémák 80 %-ára megoldást adhat. Nem parkolhat kombájn közterületen, nem tarthatnak ott bálát, nem törhetik le a fák ágait. Ezért büntetést fognak kiszabni. Annak, hogy a kertekben mit lehet eltüzelni, annak is vannak szabályai, műanyagot és veszélyes hulladékot biztosan nem lehet. Ilyenkor bejelentést kell tenni az önkormányzatnál. Az önkormányzat alkalmazottai jórészt a hivatalban dolgoznak, de ha bejelentés érkezik, kiszállnak, és jegyzőkönyvet vesznek fel. Ilyenkor is bírságot lehet kiszabni. Kárpáti Tamás, zsámbéki lakos (Józsefváros utca): Három rövid kérdésem lenne. A 12,5 tonnánál nagyobb gépjárműveket kitiltották az útról. Az elkerülő út megépítése jó vízió. Mit tudna segíteni az önkormányzat, hogy ráhatással legyen a teherautók behajtására. Szerintem jó megoldás lenne, ha egy hétig a rendőrség ellenőrizne, és jól megbüntetnék a kamionokat. Lovas Lajos: Semmilyen civil tiltakozásnak nem tudunk gátat szabni. Született egy megállapodás az öt érintett település között, hogy a 12,5 tonnás korlátozást betartja. Minden teherautónak minden érintett településtől engedélyt kell kérnie a behajtásra, azonban, ha az egyik település engedélyt ad, akkor a Magyar Közút megadja a behajtási engedélyt. Ezek a papírok sorban járnak a települések között, és általában hozzám hozzák utolsóként, ugyanis én senkinek sem adok engedélyt az áthaladásra. Mindezek ellenére minden egyes általam megtagadott engedélyre kapom a közútkezelőtől, hogy ők viszont engedélyezték az áthaladást. A többi polgármesterrel együtt kell tiltakoznunk, mert engedély birtokában a
8
rendőr sem tudja megbüntetni a járműveket. Itt volt a budaörsi és budakeszi rendőrparancsnok is, és megígérték, hogy szigorúan fogják ellenőrizni az áthaladásokat. Sőt még helyet is kértek, ahová le tudják állítani az autókat. Évente egyszer el kell fogadni a rendőrség beszámolóját, tehát vannak eszközeink. Tudomásom szerint, ha nem fogadjuk el a beszámolót, akkor fegyelmi vizsgálatot kell indítani az ügy kivizsgálására. Ha a többi polgármester sem adná meg a behajtásra az engedélyt, a forgalom kisebb lehetne. Úgy gondolom, hogy ebben az esetben a civil fellépésnek komoly ereje lehet a forgalom csökkentésére. Olyan úton, ahol rendszeresen és bizonytalan időpontokban félpályás útlezárások vannak, nem biztos, hogy áthaladásra választják. Kárpáti Tamás: Nem beszéltünk még a Zeneiskola jövőjéről. Ha városról beszélünk, ez is az infrastruktúra fontos része. Mi az a garancia, hogy a 2010-es évtől visszakerüljön a Zeneiskola az önkormányzathoz, hogy ne fenyegesse a bezárás veszélye, ami lebeg felettünk. Sok zenetanárnak el kellett innen mennie. Lovas Lajos: Nem kellett. Kárpáti Tamás: Egy jelentős részének igen, ez tény- Közel egymilliárd forintos költségvetésű településnél 16-20 millió forintos a megtakarítás. A közfeladat fontos része a zeneoktatás. Lovas Lajos: A tanároknak nem kellett elmenni. Elmondtam az év elején, hogy lesz Zeneiskola megyei fenntartásban, várjanak türelemmel. Most is keresnek tanárokat a Zeneiskolába. Például a fiam népi hegedűre jár, de nem tudott elindulni a kurzus, mert a tanár elment máshová dolgozni, nem bízva abban, amit mondtunk. Várni kellett volna, és ha vár egy hetet, most is itt dolgozhatna nálunk. Mellesleg egyébként eddig nem kértük vissza azt az állami támogatást, ami a létszámleépítéshez társul, abból a megfontolásból kiindulva, hogy ha a megye nem tudná biztosítaná a zeneoktatást, akkor a későbbiekben tudjuk ezeket a tanárokat alkalmazni. A megye egy évig nem nyúlhat a zeneoktatáshoz, jelen pillanatban 231 gyermek tanul a zeneiskolában, amit a megye tart fenn. Mi olyannyira lojálisak voltunk, hogy a saját érdekünket sem vettük figyelembe ott, hogy visszakérjük a végkielégítést. Mert, ha visszakérjük, akkor a tanárokat a következő öt évben nem tudjuk alkalmazni. Tehát készültünk vészforgatókönyvvel. Azt, hogy Zsámbékon lesz zeneoktatás, én a következő két évre tudom megígérni, ugyanis eddig szól a képviselő-testület mandátuma. Tehát a következő két évben biztosan lesz zeneiskola és zeneoktatás. Kárpáti Tamás: Ha az intézmény visszakerül, akkor az nyilván már a következő ciklust is érinti. Lovas Lajos: Nagyjából 300 millió forint mínusszal vettük át az önkormányzatot, és azon kívül még 90 millió forint kifizetetlen számlával. Pontosan meg sem tudom mondani a kamatos kamat miatt, hogy ez mennyire rúg a futamidő kifutásáig. Abban a helyzetben, amikor ebben a pillanatban 16 millió, - Zeneiskolával egyébként 17-18 millió forint volt- a 170 önkormányzati alkalmazott bére, bizony rengeteget számít. Az egymilliárdos költségvetés nagyon jól hangzik, de ebben duplán szerepel az iskola. Megkapjuk az állami költségvetést, ami egyszer bekerül a költségvetésünkbe, és mivel az iskola önállóan gazdálkodó intézmény, az általános iskola költségvetésébe is bekerül. Nagyjából 700 millió forint marad, amiből a közterheket levonják, tehát kb. félmilliárd forintból gazdálkodik az önkormányzat. Saját bevételekre kell szert tennünk, vagy pedig adóztatni kellene. Erre van egyébként az önkormányzatnak lehetősége. Azt gondolom, hogy nagy dolog, hogy nem kellett semmit sem
9
bezárni, mert nagyon sok településen ezt tették. Bezárták a zeneiskolát, sőt van olyan, ahol az általános iskolát is bezárták, vagy átadták megyei kezelésbe, mert a törvény szerint négyévente erre is lehetőség van. A megye azonban csak feladatot vesz át, és az, hogy a mi iskolánkat tagintézményként vették át, nagyon nagy dolog. Kárpáti Tamás: Nagy kockázat is. Lovas Lajos: Nem olyan nagy kockázat. A teljes egyhavi bér megtakarítása. Szabó Mihály, zsámbéki lakos (Józsefváros utca):. Legtöbbünk előtt ismert, hogy a Józsefváros utca a Terv utcától a Tüzép telepig meglehetősen keskeny. Itt a Tüzép telepre szeretnék kitérni, hiszen belterületen van, és rendkívül komoly zajterhelést jelent. Nincs egyáltalán megfelelő sebességkorlátozás az utcában, a Tüzép telepről kiszállító kisteherautók elég nagy sebességgel száguldanak. Az út megroppant, rendkívüli a zaj és a balesetveszély. Ezen a keskeny részen, még két személyautó is alig tud egymás mellett elhaladni. Lehetne-e Tüzép telep ügyben önkormányzati intézkedés, szerintem a telepnek nem feltétlenül kellene belterületen lenni. Az utat lehetne-e 30 km-es sebességkorlátozással védeni? A Terv utca és a Petőfi Sándor utca sarkán nincs elsőbbségadás kötelező tábla. Aki a Terv utcából jön, és nem ismeri a környéket, az úgy gondolhatja joggal, hogy egyenrangú kereszteződésben van. Rendkívül komoly balesetveszélyt jelent, mindenképpen táblával lenne célszerű védeni a kereszteződést. Lovas Lajos: Most készül a település közlekedési koncepciója. Észrevételeit figyelembe fogjuk venni. A Tüzép-teleppel kapcsolatban elmondanám, hogy újonnan nem lehet Tüzéptelepet létesíteni belterületen. A már meglévő működési engedélyét ilyen alapon visszavonni nem lehet. Szabó Mihály: Közel van az iskola, nagyon sok gyerek jár az úton, miközben száguldanak a teherautók. dr. Malik Dean: Miután a kérdéses létesítmény már azon a helyen van, nem lehet jogszabályt visszamenőlegesen rá alkalmazni és emiatt megszüntetni a tevékenységét. A forgalomkorlátozó lehetőségek bevezetésére van az önkormányzatnak lehetősége. Amennyiben a település forgalomtechnikai vizsgálata lezárul, látni fogjuk, melyek azok a területek, ahol a forgalmi rend megváltoztatása indokolt. A település belső részein több esetben felmerült a forgalom egyirányúsítása, a sebességre vonatkozó szabályok módosítása. Amikor a koncepció elkészül, interneten meg fogjuk jelentetni, és lakossági véleményeket fogunk rá várni 30 napig. Lovas Lajos: A Józsefváros utca és a Terv utca sarkával nekem az a bajom, hogy úgy gondolom, ha a Józsefváros utcából jövök, nekem elsőbbségem van a balról jövő járművekkel szemben, azonban a jobbról jövőknek elsőbbségük lenne, és elég nagy sebességgel is jönnek, de egyszerűen nem lehet a kereszteződést belátni. Klajkó Jánosné: A körfordulóval és a kátyúzással kapcsolatban várok választ. Lovas Lajos: A gyógyszertárnál a Mányi út, Etyeki út és Bicskei utca sarkára tervezünk körforgalmat. Ezzel most annyi a bajunk, hogy nincs rá pályázat. Mindenki pályázhat körforgalomra, csak az agglomerációs települések nem. Úgy tűnik, hogy 2009 és 2013 között nem is fognak ilyen pályázatot kiírni. Most készülök levelet írni a közútkezelőnek, hogy
10
akkor csinálják meg ők, ha erre módjuk van, mert a kereszteződés életveszélyes. Lehet, hogy ez a buszok fordulását is megoldaná, és az Akadémia utcából a buszok megállóit ki lehetne rakni a kis oldalsó parkolóba. Ez négy megállót jelent. A kátyúzásra a költségvetésben 300.000 forint volt elkülönítve. Az Ön által említett módon történő kátyúzásra volt ajánlatunk 2,5 millió forintért, 50 méter hosszan. Anyagi lehetőségeink egyelőre nem engedik meg a kátyúzás más formáját. Ennek most tavaszig ki kell tartani. Amennyiben újra lesz lehetőség belterületi utakra pályázatot benyújtani, megteszzük. Ez most a Nyárfás utcával kifutott. Ez a munka most garanciális. Klajkó Jánosné: Már most mállik. Lovas Lajos: Akkor meg fogják csinálni. Azonban a probléma gyökere messzebbre nyúlik. Az útnak nem csináltak rendes alapot és nincs szegélye sem. A sóder sem jó szegélynek. Klajkó Jánosné: A nagy gépek egyszerűen lenyomják az út széléről az aszfaltot. A körforgalmat azért kérdeztem meg, mert megépült a CBA, és a kereszteződés rendkívül veszélyes. Lovas Lajos: Oda is tervezünk körforgalmat. A településen összesen három helyre terveztünk körforgalmat. De egy körforgalom, kb. 80 millió forintban kerül. Nem tudjuk kifizetni, de ha lesz pályázati lehetőség, pályázni fogunk. A buszgarázs telkének értékesítéséből felhalmozzuk a tőkét pályázati önrésznek. Ebből fogunk pályázni, ha lesz pályázat. Körforgalmat három helyen: a CBA előtt, a benzinkútnál és a Bicskei utcához tervezünk. Haraszti Levente: Pusztán pénzkérdés az útépítés. Abból kell főznünk, amink van. Klajkó Jánosné: Itt van a kőbánya, valamikor össze lehetett fogni. Így tönkremennek az utak. Haraszti Levente: Az összefogás egy másik dolog. Nyilván össze lehet fogni és meg lehet teremteni egy közösség számára fontos fejlesztésnek, vagy beruházásnak az alapjait, de ez ettől még pénz kérdése marad. Kalmár Pál: A tűzrakással kapcsolatban szeretnék szólni. Van egy önkormányzati rendeletünk, amely arról szól, hogy mikor szabad tüzet rakni. Aki ezt nem tartja be 30.000,forint büntetéssel sújtható. Évek óta ádáz harcot folytatunk a tüzelés ellen. A rendelet szerint október és november, február és március kivételével nem lehet tüzelni, különösen nyáron, hétvégén pedig soha. Hétköznap pedig délután 4-től 8-ig lehet tüzelni. Lovas Lajos polgármester 5 perc szünetet rendel el. Lovas Lajos: A közmeghallgatást újra megnyitom. Fodor Károlyné, zsámbéki lakos (Honvéd u.): Miért csak szeptember 15-ig viszik a zöld hulladékot? Szerintem ez nagyon kevés idő. Még az október is. Akinek kertje van, az tudja, hogy még virágoznak a virágok. Az úr az előbb elmondta, hogy októberben lehet tüzelni, de a zöld csak füstöl. A falevelet fogják-e szállítani? Polgármester úr elmondta, hogy komposztálóprogram lesz, de a diófalevél mérgező, és sokunknak van diófája a községben. Nagyon sok a kutya a településen. Mindig azt mondják, hogy összeszedik a kutyákat, de én még soha nem láttam. Van-e körzeti megbízott a faluban? Nyáron az iskola előtt nagyon sok
11
fiatal rajcsúrozik. Malomárok nincs kitisztítva, felhőszakadáskor az iskola konyhájától egészen a Honvéd utca sarkáig zúdul le a víz. A Török-kút térrel kapcsolatban egy megjegyzés: elhiszem, hogy kevésbe került, de ahogy az le van rakva, egyenesen gusztustalan. Lovas Lajos: A zöldhulladékot november 3-án és 10-én még egyszer el fogják szállítani, a faleveleket is. Kéthetente viszik el a kutyákat, egy évben ötvenet. A fő gond, hogy a lakosok esténként kiengedik a kutyákat, a sintér pedig általában napközben tartózkodik itt. Ha ilyet látnak, tegyenek bejelentést, mert ez szabálysértés. Most először kb. 4-5 héttel ezelőtt az önkormányzat munkatársai kutyát foglaltak le, amely rendszeresen ijesztgette az embereket. Erre valószínűleg az a megoldás, hogy azonosítóval kell ellátni a kutyákat. Szeretném, ha az erre vonatkozó rendeletet kidolgozná a hivatal. Körzeti megbízott van. A most megjelenő újság hátsó oldala információs oldal lesz, ahol a közérdekű telefonszámok olvashatók majd. A Malomárok utca vízelvezetésével kapcsolatban: jegyző úr is említette már, most készül egy csapadékvíz-elvezetési terv, amelyből megtudjuk, hogy mit kell pontosan csinálnunk. A Török-kút térrel kapcsolatban nem értünk egyet. Nekem ugyanis tetszik. Annál biztosan jobb, mint ami előtte ott volt. Nem volt tízmillió forintunk arra, hogy szakemberekkel végeztessük el a munkát. De több történelmi város főtere hasonló állapotban van. Vannak még a kövezett területen szintkülönbségek, amin döngölővel még lehet javítani. Igaz a döngölőt most ellopták. Fodor Károlyné: Az hogy lehet? Lovas Lajos: Feltörték a lakatok és elvitték, ahogy már több alkalommal a fűkaszákat is. Most nem tudják ellopni, mert a tárolóhelyiségre riasztót szereltettünk. Fodor Károlyné: Zink Imre koszorúzásakor az emberek nagyon fel voltak háborodva: várták, hogy a polgármester úr egy-két megemlékező szót mond. Lovas Lajos: Tiszteletben tartottam az özvegy kérését. Toma Krisztina, zsámbéki lakos (Bicskei utca): Időnként járok busszal, és mivel bezárták az autóbuszforgalmi irodát, szeptemberben nem tudtam, hol bérletet venni. Később megtudtam, hogy a lottózóban lehet kapni. Emberbarátságból legalább egy tájékoztató táblácskát el lehetett volna helyezni. A kihelyezett menetrendek nehezen értelmezhetők. Lovas Lajos: Ez nem az önkormányzat feladata, hanem a Volánbuszé. Jelezni fogjuk a problémát. Mohácsi Jánosné: Az, hogy riasztóval el van látva egy helyiség nem jelent semmit. Nemrégiben is volt egy betörés, szólt a riasztó, de senki sem ment oda. Mikor lesz rendőrség, vagy hol található? Négyszer mentek neki a házamnak, az utolsó alkalommal a tettest elkaptam, de a mai napig nem tudtam zsámbéki rendőrrel beszélni. Akik Budaörsről kijöttek, azt mondták, hogy értesítsem a zsámbéki rendőrt. Semmilyen dokumentumot nem kaptam azóta sem a házam károsodásáról. Mikor lesz újból polgárőrség, akik járőröznének a faluban? Rengeteg betörés van Zsámbékon. Említették, hogy a Petőfi utcában tönkrementek a házak. Ugyanúgy az enyém is a Piac közben, hiszen ott is mennek a teherautók. A járda, az legyen járda, ne parkoljanak ott a teherautók. A gyermekkocsival le kell menni az úttestre. A parkoló autóktól nem tudok kimenni az utcára.
12
Lovas Lajos: A zsámbéki rendőr telefonszáma a Zsámbéki Hírek hátoldalán megtalálható lesz. Azzal kapcsolatban, hogy a házába autó ment, javaslom, tegyen feljelentést. Mohácsi Jánosné: Megtettem a feljelentést. Egyszer hajnal háromkor volt egy randalírozó, beszóltam Budaörsre, ki is jöttek délután fél háromkor a rendőrök, megmutattam a gépjárművet, amit le is fényképeztem, de azóta sem történt semmi. Lovas Lajos: Ismételten azt mondom, hogy feljelentést kell tenni. Holnap összehozzuk a hivatalban a rendőrrel. A Piac közben felvetett problémára is közterület-felügyelet jelent megoldást. A közterület-felügyelő bírságot fog kiszabni. Ha egy közterület-felügyelő nem lesz elég, akkor meghirdettünk egy második, vagy akár egy harmadik állást is. A közterületfelügyelőnek a rendőrhöz hasonló jogköre van. Torma Péter, zsámbéki lakos (Csillagerdő utca): Az iskolával kapcsolatban mikorra várható, hogy az egyetemmel és a Keresztelő Szent János iskolával kapcsolatban tisztán látunk. Van-e valami akcióterv, aminek van olyan nyilvános része, ami elmondható. Lovas Lajos: Az utolsó előtti testületi ülésre meghívtuk a kastély bérlőjének képviselőjét, akitől lehetett kérdezni. Elhangzottak érvek, amit én igyekeztem összefoglalni. Az önkormányzat nincs jogviszonyban egyik féllel sem. Nem vagyunk a kastély tulajdonosai, bérlői, nem mi adtuk bérbe az épületet, hanem a Keresztes Nővérek, és a birtokjog is a Premontrei Rendet illeti meg. Jogvita a két rend között folyhat. Amit mi megtehettünk az annyi, hogy az 1904-es ajándékozási szerződésre hivatkozva kiadtunk egy szándéknyilatkozatot, mely szerint érvényesíteni fogjuk azokat a jogainkat, amikre lehetőségünk van. Konkrétan mondjuk a húszezer koronának a visszakérését. Ebben a pillanatban nem tudom megmondani, hogy mi lesz ennek a folyamatnak a vége. A tekintetben, hogy mikor indul főiskolai oktatás, - ami egyébként Zsámbéknak nagyon fontos, meg az is fontos, hogy legyen Keresztelő Szent János Iskola- van elképzelésünk. Szeretnénk tájékoztatást kapni a lehetőségekről, azután majd az újságban beszámolok arról, hogy mi is ez az akcióterv. Torma Péter: Az egyik legfontosabb lenne, hogy pontos tájékoztatást lehessen kapni, a jövőre első osztályba menő gyermekeknek. Lovas Lajos: Nagyjából fél évünk van addig, amíg a gyermekek beíratásáról döntenünk kell. Ez alatt a fél év alatt minden el fog dőlni. Dános György, zsámbéki lakos (Terv u.): Azt szeretném kérdezni, hogy hol a falu rendőre? Fontos dolga lenne a kisvárosi rendőrnek, hogy jelenlétével demonstráljon. Mikor van munkaideje, és köteles-e elszámolni vele? Van-e kötelező feladata, amelyet el kell látnia. A közterületek állapota nagyon le van romolva, ami magával hozza, hogy, a lakosok hozzáállása is romlik. Nincs járda, égig ér a gaz. Ha lekaszálják akkor is hogy? A motoros kasza szétcsapja tízméteres körzetben, azután ott marad a főúton, a járdán. Ez elsősorban szerintem nem pénzkérdés. Lovas Lajos: A rendőr munkaidejét a Budakeszi őrsparancsnok osztja be. Egyébként dolgozik, és rendszeresen beszámol, hogy milyen bűncselekményeket derített fel, milyen intézkedéseket tett. Be fogjuk vezetni a rendőr hetenkénti fogadóóráját, amikor személyesen is találkozhatnak vele. A közterület rendjére a közterület-felügyelő a megoldás. A fűnyírásról azt tudom mondani, hogy mindenkinek a saját portája előtti közterületet és az árkot le kell
13
nyírni. A közterület-felügyelő ez ügyben is cselekedni fog. Az önkormányzati területen lenyírt fűvel kapcsolatban több alkalommal halljuk, hogy nem szépen nyírják le. Majd ha ismét olyan anyagi helyzetben lesz az önkormányzat, hogy tízmillió forintot tud erre a célra áldozni, nyilván szebben fogják nyírni. Füvet gyűjteni ekkora területről, pedig vállalhatatlan. A kertészek szerint a legjobb megoldás az, ha a fűkaszálék ott marad, és magától komposztálódik. Dános György: De nem a járdán. Mayer László: Egy ekkora településen, mint Zsámbék, sok tízmillió forintot el lehetne költeni a közterületek fenntartására. Abban egyetértek, hogy a járdát le lehet takarítani a fűkaszáléktól. Bízunk benne, hogy az elkövetkezőkben módunk és lehetőségünk nyílik arra, hogy a közterületeinket rendezzük. Hellenpárt Istvánné: A Petőfi utcai házunknál nem vállalom, hogy az árokban a füvet lenyírom. Másodpercenként húznak el az autók, a szomszédasszonyt majdnem elütötték, és még rá is szóltak, hogy mit keres ott. Képtelenség a forgalomtól rendben tartani, talán este lehetne, de akkor meg nem lehet látni. A ház előtt nagyon szívesen lenyírom a füvet, de az árkot nem vállalom el. Lovas Lajos: Ha az önkormányzatnál bejelentést tesz, munkatársaink megvizsgálják az árok helyzetét. Dévényi Lászlóné, zsámbéki lakos (Bicskei utca): Nem tudom, hogy a halottasház kinek a hatáskörében van, de életveszélyes állapotban van. Kevesebb pénzből meg lehet úszni, ha a tél előtt rendbehozzák. Lovas Lajos: A ravatalozó tulajdoni kérdése tisztázatlan. A terület a katolikus egyház tulajdonában van. Az önkormányzat építette az épületet, de semmilyen dokumentáció nem található róla. Bánhidi László: Az épület története nem teljesen tisztázott. Ezennel személyesen is meghívnék mindenkit 2008. november 3-án a Keresztelő Szent János iskolába, ahol lesz egy kiállítás, és egy beszélgetés arról, hogy milyen formában lehetne egy ravatalozót ezen a területen létesíteni. Több kérdés is felmerült a temetővel kapcsolatban. Egyébként a ravatalozó nem felel meg a szabályoknak. Dévényi Lászlóné: De a cserepek most lógnak. Lovas Lajos: Az épület nem a mi használatunkban van. A Gyertyaláng Kft használatában van, és az ő kötelességük a kúpcserepet helyreállítani. Amennyiben nincs több kérdés, köszönöm, hogy megjelentek és meghallgattak. A közmeghallgatást bezárom. k.m.f. Lovas Lajos polgármester
dr. Malik Dean jegyző
14
