JEGYZŐKÖNYV
Zsámbék Város Képviselő-testületének 2010. szeptember 15-én (kedden) 17 órakor a Polgármesteri Hivatal Tanácstermében megtartott rendkívüli üléséről. Jelen voltak:
Lovas Lajos polgármester Horváth László alpolgármester Gasparek Ferenc képviselő Heim László képviselő Horgos Zsolt képviselő Keserű János képviselő dr. Legerszki Tamás képviselő Mayer László képviselő Nagy Károly képviselő Szabó Bernadett képviselő Szabó Zoltán képviselő
Távol maradt:
Haraszti Levente képviselő
Meghívottként részt vett:
dr. Malik Dean jegyző Bognár Istvánné a Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke dr. Kocsis Tamás ügyeletvezető főorvos
Lovas Lajos: Tisztelettel köszöntök mindenkit. Megállapítom, hogy a képviselő-testület 8 fő jelenlétével határozatképes. A Képviselő-testület 9 szavazattal az ülés napirendjét az alábbiak szerint fogadja el: 1./ Rendeletalkotás az állattartásról Előterjesztő: dr. Malik Dean jegyző 2./ Egyes önkormányzati rendeletek módosítása Előterjesztő: dr. Malik Dean jegyző 3./ Beszámoló az önkormányzat I. félévi gazdálkodásáról Előterjesztő: Lovas Lajos polgármester 4./ Országgyűlési képviselőhöz benyújtandó nyilatkozat támogatása Előterjesztő: Lovas Lajos polgármester 5./ Piliscsaba csatlakozása Központi Orvosi Ügyelethez Előterjesztő: dr. Malik Dean jegyző 6./ Határozatok visszavonása Előterjesztő: Lovas Lajos polgármester 7./ Csatlakozás a Bursa Hungarica önkormányzati ösztöndíj 2011. évi fordulójához 1
8./
9./ 10./ 11./
Előterjesztő: Lovas Lajos polgármester A Lochberg Regionális Tánccsoport és Ifjúsági Kulturális Egyesülettel megkötött épülethasználati megállapodás felbontása. Előterjesztő: Lovas Lajos polgármester Szent Vendel Népi Lakóház (Tájház) működtetése Előterjesztő: dr. Malik Dean jegyző Megállapodás megkötése Medicontur Kft.-vel Előterjesztő: dr. Malik Dean jegyző Új bölcsőde létesítésével kapcsolatos beszerzés Előterjesztés: Lovas Lajos polgármester
Zárt ülés 12./
1./
Városi Könyvtár és Múzeumok intézményvezetői állására kiírt pályázat elbírálása Előterjesztő: Lovas Lajos polgármester
Rendeletalkotás az állattartásról Előterjesztő: dr. Malik Dean jegyző
dr. Malik Dean: A jelenlegi szigorú szabályozáshoz képest, előkészítettünk egy új állattartási rendeletet. A Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság valamint a Pénzügyi, Ügyrendi Bizottság bizonyos módosításokkal javasolta elfogadni a rendelet-tervezetet. A módosítások a következők. A III. övezetben nagy állat tartására csak az 500 m2-enkénti korlátozás marad, az állatok számára vonatkozó objektív korlátozás megszűnik. Sertés, juh, kecske tartására 200 m2-enkéti korlátozás vonatkozik, baromfi 100 db tartható ugyanebben az övezetben, galamb pedig 100 db. A külterületen szintén megszűnik az objektív határ. A módosító indítvány szerint a külterületen a méhtarásra vonatkozó korlátozás megszűnne. A jelenleg létező és engedélyezett állattartásra vonatkozóan pedig olyan szabály marad érvényben, hogy a meglévő építményekre 30 napon belül a polgármestertől kérhető felmentés a korlátozás alól. A rendeletmódosításnak a legfőbb indoka az, hogy a 2006-ban elfogadott rendelet miatt szabálysértési eljárások elindítása vált szükségessé olyan helyeken, ahol családi gazdálkodásban több állatot tartottak, mint amit a rendelet megengedett. A Képviselő-testület 8 igen szavazattal, 1 ellenszavazat mellett a Pénzügyi, Ügyrendi Bizottság módosító indítványát - miszerint A rendelet-tervezet 4.§. (1) második része - III. övezet : szarvasmarha, ló, szamár: 500 m2-enként 1 db és ezek szaporulata az elléstől számított 1 évig - sertés, juh, kecske: 200 m2-enként 1 db, de ingatlanonként maximum összesen 8 db és ezek szaporulata az elléstől számított 1 évig - baromfi: maximum 100 db - galamb – zárt rendszerben – összesen 100 db, nyitott rendszerben összesen 25 db - házinyúl és egyéb prémes állat maximum 50 db - IV. övezet: - szarvasmarha, ló, szamár: 500 m2-enként 1 db és ezek szaporulata az elléstől számított 1 évig.
2
- sertés, juh, kecske: 200 m2-enként 1 db és ezek szaporulata fél évig - kishaszonállat: maximum 100 db - hatósági engedély alapján kis- és nagyüzemi állattenyésztés folytatható A rendelet-tervezet 6.§. (3) (3) Az (1) és (2) bekezdéssel összhangban, huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiség falától 10 m távolságon belül nem tarthatók méhek, 15 m védőtávolságon belül 20 méhcsalád, 25 m védőtávolságon belül pedig 40 méhcsalád tartható, a IV. övezetben korlátozás nélkül tartható. A 10. §. (2) A rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül a Polgármester külön felhívásban értesíti az állattartókat a rendelet szabályainak bevezetéséről. A meglévő építményekben való állattartásra nézve a rendelet hatályba lépését követő 30 napon belül a polgármestertől a korlátozások alól felmentés kérhető. A Képviselő-testület 8 igen szavazattal, 1 ellenszavazat mellett megalkotta az alábbi rendeletet:
Zsámbék Város Képviselő-testületének 14/2010. (IX.15.) számú önkormányzati RENDELETE az állattartásról Zsámbék Város Önkormányzat Képviselő-testülete az állatok tartásáról az alábbi rendeletet alkotja: 1.§. Általános rendelkezések (1) E rendelet hatálya kiterjed Zsámbék város közigazgatási területéhez tartozó bel- és külterületén állatokat tartó magánszemélyekre, állami, társadalmi és gazdasági szervezetekre; (2) Minden olyan épületre és építményre, ahol állattartás folyik.
3
(3) A rendelet hatálya nem terjed ki: cirkuszra, állatkiállításra, állatvásárokra, lósporttelepre, nagyüzemi állattenyésztő és állattartó telepre. (4) Állatot tartani csak a vonatkozó hatályos állategészségügyi, állatvédelmi és környezetvédelmi jogszabályok előírásainak betartásával szabad. 2.§. Fogalmak E rendelet alkalmazásában: (1) gazdasági haszonállat( kis- és nagyszahaszonállat): - baromfi (tyúk, kacsa, pulyka, liba, stb) - galamb és díszmadár - méh - nyúl - prémes állat (nutria, csincsilla, ezüst- kékróka stb) - ló, - szamár, - öszvér, - szarvasmarha, - bivaly, - sertés, - juh, - kecske (2)Lakásban tartható állat: eb, macska, kedvtelésből tartott díszmadarak, díszhalak, kistestű rágcsálók (tengerimalac, aranyhörcsög stb.), engedélyhez nem kötött hüllők. (3) Zárt rendszerű galambtartás: az állattartó gondoskodik arról, hogy galambjai a tartásukra szolgáló térből kiszállni nem tudnak. (4) Őrző-védő kutya: az az eb, amelyet magán, vagy társas vállalkozásban folytatott őrzővédő szolgálat során alkalmaznak, illetve amelynek ilyen funkcióját az alkalmazó intézmény vezetője igazolja. (5)Vakvezető eb: az az eb, amelyet erre a célra speciálisan kiképeztek, és a Vakok és Gyengén látók Országos Szövetsége igazolvánnyal látott el. (6)Övezeti besorolás(Zsámbék Város hatályos Építési Szabályzata és Szabályozási Terve a) I. övezet: Településközpont vegyes területek (Vt) b) II. övezet: Kisvárosias lakóterület (Lk), tiszti lakótelep (24 tömb Lk-1) pedagóguslakások (14-es tömbLk-2), övezet c) III. övezet: Kertvárosias lakóterület (Lke) d) IV. övezet: Általános mezőgazdasági terület:Má-á), Kertes mezőgazdasági terület (Mk), Átmeneti kertes mezőgazdasági terület (Mk-Lke) e) V. övezet: Központi vegyes terület (Vk – Agrogate) , Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület (Gksz) f) VI. övezet: Különleges területek (K – Romtemplom, Kálvária, Oktatási létesítmények, 41-es tömb, 42-es tömb ) g) VII. övezet: Idegenforgalmi különleges területek (Ki – lovas-klubok, malom-tó melletti területek) h) VIII. övezet: Egyéb különleges területek: Kálvária, Józsefvárosi pincesor, Mélyúti pincesor, Gyurgyalagos, egyéb pincesorok
4
3. §. Az állattartás közös szabályai (1) Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelelő rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenőrzéséről. (2) Az állattartónak biztosítani kell azt, hogy az állattartással senkinek a nyugalmát ne zavarja, kárt ne okozzon. (3) Állat csak oly módon tartható, hogy a közterületet, szomszédos vagy környező ingatlant és azok részeit (pl. ablakpárkány, tető, kerítés, kert) ne szennyezze, ne rongálja. (4) Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról. (5) Az állattartó illetőleg az állat felügyeletével megbízott személy az esetleges szennyeződést, ürüléket köteles haladéktalanul eltávolítani, az állat által okozott kárt köteles megtéríteni. (6) Kiskorú tulajdonában lévő állat által okozott kárért a kiskorú felügyeletével megbízott személy felel. (7) Az állattartó köteles az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni. (8) Az állat életfeltételeinek kialakításánál tekintettel kell lenni korára, nemére és élettani állapotára, az egymásra veszélyt jelentő, egymást nyugtalanító állatok elkülönített tartását az állattartónak biztosítani kell. (9) Ha az állattartó nem kívánja az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni. (10) Amennyiben az állat elhelyezéséről nem tud gondoskodni az állattartó, úgy előzetes bejelentés után a felmerülő költségek megtérítése ellenében az állat elszállításáról az önkormányzat által megbízott szervezet gondoskodik. (11) A gazdátlan, kóbor ebek befogásáról és gyepmesteri telepre történő szállításáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik. (12) Haszonállat csak közegészségügyi, állategészségügyi, építésügyi, környezetvédelmi követelményeknek megfelelő körülmények között istállóban, ólban, ketrecben tartható. (13) Haszonállatot közös udvarban, kertben, közös, illetve idegen tulajdonú ingatlanon tartani csak a tulajdonosok- vagy bérlőtársak írásbeli hozzájárulásával lehet. (14) Közterületen állatot etetni, legeltetni – figyelemmel a természet védelméről szóló, módosított 1996. évi LIII. tv. 57. §. (1) bekezdésével-a jegyző külön engedélyével lehet.
5
(15) Az állatok elhelyezésére szolgáló és tartásukkal kapcsolatos épületek vagy más építmények /továbbiakban: épület /létesítéséhez az építésügyi hatóság engedélye szükséges. (16) Haszonállatot tartani csak lakóépületen kívül, e célra létesített épületben (istállóban, ólban, ketrecben,) lehet, a 32/1999. (III.31.)FVM rendelet 4-8 §-ában foglaltak betartása mellett. (17) Az állattartási épületek elhelyezésénél Zsámbék város közigazgatási területén, az alábbi védőtávolságokat kell betartani: a.) Nagy és kis haszonállat istállója, kifutója esetén a legközelebbi a. lakóépülettől legalább 16 m, b. III-as építési keretövezetben közterülettől legalább 16 m, c. ásott kúttól legalább 15 m, d. fúrt kúttól legalább 5 m e. vízvezetéki kerti csaptól legalább 3 m távolságot kell tartani. b.) Kisállatfajok, díszállatok és galamb elhelyezésére szolgáló ketrec, ól, kifutó, esetén a legközelebbi a. közintézménytől, éteremtől legalább 50 m b. lakó és/vagy üdülő épülettől legalább 8 m c. ásott kúttól legalább 10 m, d. fúrt kúttól legalább 5 m, e. vízvezetéki kerti csaptól legalább 1 m távolságot kell tartani. (18) Trágyalé és trágyatároló nem lehet közelebb a lakóépülethez, a kúthoz, valamint az ingatlanok bekötő vízvezetékétől és közösségi létesítményhez, mint az állattartásra szolgáló építmény. (19) Az állattartó köteles gondoskodni az állattartásra szolgáló épületek szükség szerinti kitakarításáról, rendszeres, de legalább évi egyszeri kimeszeléséről, fertőtlenítéséről, a bűzös gázok áramlásának mesterséges vagy természetes úton magasba tereléséről. (20) Az állattartónak biztosítani kell, hogy a trágyalé a szomszéd telkére, vagy közterületre ne folyhasson át, valamint a saját építésű telkét se szennyezze, és a talajt ne fertőzze. (21) Az ingatlan tulajdonosának (használójának) folyamatosan gondoskodnia kell a legyek, rovarok, rágcsálók rendszeres irtásáról. (22) A város belterületén trágya, trágyalé a kihordásig csak zárt trágyagyűjtő aknában tárolható. A gyűjtőaknának megfelelő nagyságú, szivárgás és résmentesnek kell lennie, amelyet jól záródó fedőlappal kell ellátni. (23) A gyűjtőaknát úgy kell létesíteni, hogy az frissítés céljából járművel megközelíthető legyen. 4.§.
6
A tartható állatok száma (1) Bejelentési kötelezettség mellett tartható az I. (Vt) övezetben: -kishaszonállat maximum 30 db III. övezet : szavasmarha, ló, szamár: 500 m2-enként 1 db és ezek szaporulata az elléstől számított 1 évig - sertés, juh, kecske: 200 m2-enként 1 db, és ezek szaporulata az elléstől számított 1 évig - baromfi: maximum 100 db - galamb – zárt rendszerben – összesen 100 db, nyitott rendszerben összesen 25 db - házinyúl és egyéb prémes állat maximum 50 db IV. övezet: - szarvasmarha, ló, szamár: 500 m2-enként 1 db és ezek szaporulata az elléstől számított 1 évig. - sertés, juh, kecske: 200 m2-enként 1 db és ezek szaporulata fél évig - kishaszonállat: maximum 100 db - hatósági engedély alapján kis- és nagyüzemi állattenyésztés folytatható VII.(Ki) övezetben: mint a IV. övezetben. (2) Nem tartható nagy és kishaszonállat: - a II. (Lk, Lk-1, Lk-2) övezetben, - az V. (Vk, Gksz) övezetben, valamint - a VI. (K.)övezetben. (3) Külön kérelemre a polgármester engedélyével tartható kis- és nagyhaszonállat a VIII. övezetben (4) Külön kérelemre a polgármester engedélyével tartható az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő számú kis- és nagyhaszonállat. Az engedély kiadása előtt a jegyző köteles az állattartás körülményeit megvizsgálni és azt rendszeresen ellenőrizni. (5) A (3) és (4) bekezdésben foglalt engedély kiadását meg kell tagadni, vagy a kiadott engedélyt vissza kell vonni, ha az állattartási hely nem felel meg a jogszabályi és higiéniás előírásoknak, vagy az állattartás zavarja a lakókörnyezet nyugalmát. 5. § Díszállatok: (1) Engedély nélkül tartható I., III.,VI. övezetben telekingatlanonként 10 db alatti mennyisége, ha a telekingatlan szélessége a 10 métert eléri, valamint az ingatlan alapterülete a 400 m2 meghaladja. Számbeli korlátozás nélkül tartható IV. keretövezetekben. (2) Engedéllyel tartható I., III., VI. övezetben a 400 m2 feletti telekingatlanon, ha a telekszélesség a 10 métert eléri, telekingatlanonként maximum 30 db és annak 3 hónapos szaporulata. (3) Az engedély a közvetlen szomszédok legalább 51 %-os többségének írásbeli hozzájárulása esetén adható meg.
7
(4) Nem tartható a : II., és V. keretövezetben. Méhtartás szabályai 6.§. (1) A méhek tartására alapvetően a méhek tartásáról, ill. a méhészet engedélyezéséről és nyilvántartásába vételéről szóló magasabb szintű jogszabályokat kell alkalmazni. (2) Az (1) bekezdés szerinti jogszabályok alkalmazása mellett a méhésznek kell gondoskodni (3) Az (1) és (2) bekezdéssel összhangban, huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiség falától 10 m távolságon belül nem tarthatók méhek, 15 m védőtávolságon belül 20 méhcsalád, 25 m védőtávolságon belül pedig 40 méhcsalád tartható, a IV. övezetben korlátozás nélkül tartható. (4) Ásott kúttól, élővíztől a védőtávolság 15 m. Ez vonatkozik mind az állattartó épületre, mind a trágya- és trágyalétárolóra. (5) Méhet nem lehet lakás céljára szolgáló szomszédos ingatlan mellett tartani, ha annak lakója allergiás, vagy más betegség miatt érzékeny a méhek jelenlétére, vagy azok csípésére. (6) Egynél több lakásos ház udvarán a méhcsaládok telepítéséhez valamennyi lakás bérlőjének /tulajdonosának/kezelőjének hozzájárulása szükséges. (7) Az (5) bekezdésben foglaltakat orvosi igazolással kell alátámasztani. (8) A méhtartó köteles az ingatlana valamennyi oldalkerítésére kihelyezni a „vigyázat, méhek!” feliratú táblát. 7.§. Az ebtartás szabályai (1) Az ebtulajdonos köteles az ebet úgy tartani, hogy az mások testi épségét és egészségét ne veszélyeztesse, anyagi kárt, tartós zajt ne okozzon. Ha az ebtulajdonos e feltételeket nem biztosítja, akkor az eb tartást meg kell szüntetni. (2) Egy háztartásban maximum két db kutya és szaporulata 8 hetes korig tartható. Az ennél több kutya tartása már kutyatenyésztésnek minősül. A kutyatenyésztést a város belterületén az önkormányzat nem engedélyezi. (3) Eb tartását a Polgármesteri Hivatalban a tartás megkezdésétől számított 8 napon belül be kell jelenteni. (4) Harapós vagy támadó természetű ebet nappal biztonságos módon, szükség esetén megkötve kell tartani. Az ilyen eb éjszakára is bekerített és lezárt helyen tartandó. Az kötél, lánc, vagy más, az eb megkötését szolgáló eszköz legalább 3.5 méter hosszú. (5) Harapós vagy támadó természetű eb tartása esetén a lakás, ház, udvar, telek bejáratán figyelmeztető táblát, grafikát kell szembetűnő módon elhelyezni. (6) Az ebtulajdonos, illetve az eb felügyeletével megbízott személy köteles az eb által közterületen okozott szennyezés azonnali eltakarításáról gondoskodni. (7) Kutya futtatására kijelölt hely az ún. "majális terület". Kivétel a majális időpontja.
8
(8)A veszélyes ebek tartására a 35/1997./II.26./ Korm. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. (9) Közös udvarban az ebet- bármely tulajdonos kérésére elkerített helyen, vagy megkötve kell tartani. (10) Az eb által a közös udvarban okozott szennyeződés eltakarításáról az eb tulajdonosa köteles gondoskodni. (11) Tilos az ebet vakvezető és szolgálati /őrző-védő, rendőri kutya kivételével bevinni: a.) játszótérre, b.) vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe, kivéve, ha az elhelyezés külön feltételei biztosítva vannak, c.) élelmiszerárusító üzletbe, élelmiszer raktárba, piac területére, d.) oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, sportintézmény területére, közösségi épületbe, e.) ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe. (12) Közterületen nyakörv, póráz és eb oltási biléta nélküli ebet kóbor ebnek kell tekinteni. 8.§. Veszélyes állat tartása (1) Veszélyes állat tartását a jegyző engedélyezi a vonatkozó magasabb szintű jogszabályok mellett a természetvédelmi hatóság, valamint az ÁNTSZ, illetve az egyéb szükséges szakhatóságok szakmai véleménye alapján. (2) A veszélyes állatok közül a tengeri kígyókra tartási engedély nem adható. (3) A veszélyes állat tartójának gondoskodnia kell arról, hogy az állat közterületre vagy más magánterületére ne juthasson be. Ennek hiányában tartási engedély nem adható. (4) Veszélyes állatot zárt helyen úgy kell tartani, hogy emberi életet, testi épséget és egészséget ne veszélyeztessen. (5) A veszélyes állat tartási helyéül szolgáló ingatlanon, ingatlanrészen az állat fajának feltüntetésével a veszélyre felhívó jól látható tartós jelzést kell elhelyezni. (6) Az állattartó veszélyes állatát közterületen csak átmenetileg, közvetlen és állandó felügyelettel, ember és állat életét, testi épségét nem veszélyeztetve tarthatja. 9. §. Tilalmak (1) Tilos az állatok kínzása, tartós nyugtalanítása, bármilyen módon történő bántalmazása.
9
(2) Tilos az állattartó által megunt vagy egyéb ok miatt nem tartható állatot szabadon engedni, elhagyni. (3) Tilos a város területén lévő egészségügyi, oktatási, nevelési, művelődési, sportintézmény, élelmiszert gyártó üzem, vendéglátó ipari egység, sporttelep területén és ennek telekhatárától számított 30 méteren belül haszonállatot tartani. (4) 720 m2-nél kisebb ingatlanon haszonállatot tartani tilos. (5) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. (6) Ebet nyakörv, póráz és eb oltási biléta nélkül közterületre kivinni tilos. (7) Közforgalmat lebonyolító járművön ebet szállítani szájkosár és póráz nélkül tilos. 10.§. Járványügyi előírások (1) A beteg, illetve betegségre gyanús állatot a tulajdonos köteles a tartás helyén elkülöníteni és az állatorvosnak haladéktalanul bejelenteni. (2) Az állattartó köteles gondoskodni az előírt védőoltások beadásáról. (3) Állatbetegség esetén az állattartó köteles bejelentést tenni az állatorvosnak. (4) Az állat tulajdonosa az állathullát, annak elszállításáig köteles zárt helyen tartani. Az állathulla megsemmisítése csak az állategészségügyi szabályok betartásával történhet. (5) Eb, macska, baromfi, továbbá három hetesnél fiatalabb szopós bárány, kecskegida, malac és borjú hulláját az állattartó saját telkén eláshatja, a szomszédos ingatlan határától mért 5 mes távolságra. Az állati hullát fertőtlenítő szerrel (mész, mésztej) kell leönteni és legalább 1 m vastag földréteggel kell befedni. (6) Közterületen elhullott állatok elszállítása a belterületen az Önkormányzat feladata. 11.§. Eljárási szabályok (1) Amennyiben az állattartó e rendelet szabályait megszegi, a polgármester előzetes figyelmeztetés után az állattartást megtilthatja, korlátozhatja, illetve szabálysértési eljárást kezdeményezhet, ha magasabb szintű jogszabály másként nem rendelkezik. (2) Szabálysértést követ el, és maximum 20.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki e rendelet 3.§. (1),(2),(3),(4),(5),(7),(8),(9),(12),(13),(15),(16), (17), (18), (19), (20), (21), (22), (23),(24) bekezdésében, 4.§-ában, 5.§.(1),(2),(3),(4),(5),(6),(9), (10), (11), (12) bekezdésében,
10
6.§. (3),(4),(5),(6) bekezdésében, 7.§-ában, 8.§.(1),(2),(3),(4),(5) bekezdésében foglalt kötelezettségeket és tilalmakat megszegi. Szabálysértést követ el, és 30.000 Ft.-ig terjedő szabálysértési bírsággal sújtandó, aki a 9.§.-ban írt különös tilalmakat megszegi. (3) A jegyző hatáskörébe tartozik a magasabb szintű jogszabályokban meghatározott – állatvédelmi, járványügyi – hatósági intézkedések megtétele. (4) Az állattartást – e helyi szabályozás alapján – megtiltó jogerős határozat végre nem hajtása esetén a polgármester – az állattartó költségére – elrendelheti az állat elszállítását, szükség esetén kényszer-értékesítését, ha az állat nem értékesíthető, a kiirtását. 12.§. Záró rendelkezések (1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. (2) A rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül a Polgármester külön felhívásban értesíti az állattartókat a rendelet szabályainak bevezetéséről. A meglévő építményekben való állattartásra nézve a rendelet hatályba lépését követő 30 napon belül a polgármestertől a korlátozások alól felmentés kérhető. (3) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgája. (4) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Zsámbék Város Képviselő-testületének az állatok tartásáról 17/2006.(IX.29.) számú rendelete hatályát veszti. (5) E rendelet alkalmazásában: a) eb biztonságos tartása: az eb tartása helyén az eb elzárása az ingatlanon belül, lakásban, vagy zárt ketrecben, illetőleg kennelben, amely megakadályozza elsősorban a gyermekek, de bármely más illetéktelen személy bejutását, és alkalmas arra, hogy meggátolja az eb kijutását, illetve felügyelet nélküli közterületre kerülését. A ketrecnek, kennelnek tetővel kell rendelkezni, és védelmet kell nyújtania az eb számára az időjárás ellen; b) tenyésztés: legalább két tenyésznősténnyel folytatott kereskedelmi, haszonszerzési célú, céltudatos szaporítás; c) jó gazda gondossága: az az emberi tevékenység, amely arra irányul, hogy az állat számára olyan életkörülményeket biztosítson, amely az annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemző fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztán tartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet); d) őrző-védő kutya: az-az eb, amelyet magán, vagy társas vállalkozásban folytatott őrzővédő szolgálat során alkalmaznak, és amelynek ilyen funkcióját az alkalmazó intézmény vezetője igazolja; e) vakvezető kutya: az-az eb, amelyet erre a célra speciálisan kiképeztek és a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége igazolvánnyal lát el, f) haszonállat: haszonszerzés céljából tartott állat, g) kedvtelésből tartott állat: nem haszonszerzés céljából, hobby jelleggel tartott állat, h) állattartó: az a személy, aki az állattal rendelkezni jogosult, i) Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és
11
j)
2./
az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére - az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között - a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), a közművek elhelyezése. közvetlen szomszéd: több lakásos lakóházban az állattartással közvetlenül közös fallal, vagy közösen használt előtérrel, kerttel, közös helyiséggel rendelkező, valamint az alatta és felette lévő lakásokban lakók, tömbházban a szemközti szomszéd is, kertes családi házban a közvetlen telekhatáros szomszéd, Egyes önkormányzati rendeletek módosítása Előterjesztő: dr. Malik Dean jegyző
dr. Malik Dean: A rendelet 5 részből áll. Az első rész az ún. Településtisztasági Napok bevezetéséről szól, amely évente 2 alkalommal pályázat keretében kerül megrendezésre. Ennek keretében a közterületek gondozottsága, ápoltsága az épületek homlokzatainak esztétikája kerülne elismerésre. A második rész az önkormányzat és a lakosság közötti együttműködés lehetőségét szabályozza felszíni vízelvezetés megoldásában. A harmadik rész az ingatlan fogalmát, valamint az ingatlanok bérletéről szóló rendelet kiegészítését tartalmazza a pályázatokban feltüntetendő legalacsonyabb ár tekintetében. A tegnapi bizottsági ülésen elfogadásra került az, hogy a rendeletbe kerüljön bele az alkalmi árusítás. A negyedik rész a közterületek tisztán tartására vonatkozó magasabb szintű jogszabályi hivatkozást tartalmazza. Az ötödik rész a Tájház forgalomképtelen vagyoni körbe történő visszasorolására vonatkozik, a hatodik rész pedig a záró rendelkezéseket tartalmazza. A tegnapi napon a bizottságok véleményezték a rendelet-tervezetet, és az általam korábban említett módosításokkal elfogadásra javasolták. A Képviselő-testület 10 szavazattal, egyhangúlag meghozta az alábbi rendeletet:
Zsámbék Város Képviselő-testületének 15/2010. (IX. 15.) számú önkormányzati RENDELETE egyes önkormányzati rendeletek módosításáról Zsámbék Város Képviselő-testülete a közterületek használatáról szóló 22/1999.(XI.29.) számú rendeletét, a köztisztaságról és környezetvédelemről szóló 13/2006.(II.24.) számú rendeletét, az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának, valamint elidegenítésének feltételeiről szóló 25/2009.(XI.11.) számú rendeletét (továbbiakban: Lkr.), a köztisztaságról és környezetvédelemről szóló 13/2006.(VII.24.) számú rendelet, valamint az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodási szabályairól szóló 19/2000.(XI.23.) számú rendeletét az alábbiak szerint módosítja. I. rész
12
1.§. A közterületek használatáról szóló 22/1999.(XI.29.) számú rendeletét az alábbi 3/A.§-al egészül ki: „3/A. §. Környezetszépítő elemek (1) A településkép javítása valamint a környezet szépítése érdekében az ingatlan tulajdonosa vagy használója az ingatlana előtti közterületen engedély nélkül helyezhet el a környezetbe illeszkedő utcabútorokat, virágtartókat, amennyiben az a közúti gépjármű és gyalogos közlekedést nem akadályozza. (2) Az ingatlan tulajdonosa a Polgármesteri Hivatallal történő egyeztetést követően az ingatlana előtti közterület pormentesítése érdekében a járdát, a gépkocsibejárót, a csapadékvíz-elvezető árkot burkolattal láthatja el. (3) A Polgármester felhívására a település egészére köztisztasági program vagy pályázat indítható. (4) A pályázat nyerteseinek járó díjazást és a pályázati eljárással kapcsolatos kiadásokat a település mindenkori költségvetésébe kell tervezni. (5) A Településtisztasági Nap vagy Napok program keretében a településfejlesztéssel foglalkozó önkormányzati bizottság a polgármester javaslatára összeállítja a zsűri 5 tagját, melynek tagja a mindenkori polgármester, a főépítész és a településfejlesztéssel foglalkozó bizottság elnöke. A további két tagot a településfejlesztéssel foglalkozó bizottság választja meg a polgármester javaslatára. (6) Egy évben legfeljebb 2 pályázat indítható és egy pályázaton legfeljebb 5 díjazás adható az alábbiak szerint: - ingatlan előtti közterület rendezettsége, ápoltsága I-II-III helyezés - közterületre kihelyezett díszítőelem, tárgy különdíj - épülethomlokzat különdíj - épületesztétikai különdíj (7) A Településtisztasági Napok pályázati eljáráson értékelni kell az ingatlan közterületi homlokzatának, az ingatlanok előtti közterületek rendezettségének illetve a pályázó által a közterületre kihelyezett dísztárgyaknak az település látképére és összképére nézve előnyös esztétikai állapotát és a hozzáadott esztétikai értéket. (8) A részletes pályázati szabályokat a pályázati felhívás közzétételekor a polgármester állapítja meg.” II. rész 2.§. A köztisztaságról és környezetvédelemről szóló 13/2006.(II.24.) számú rendeletet 3.§-a az alábbiakkal egészül ki: (10) Az ingatlan tulajdonosa/használója/kezelője az Önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás alapján, közterületen esővíz-elvezető árkot, gépkocsibejárót, járdát létesíthet. III. rész 3.§. Az Lkr. 1.§-a az alábbiakkal egészül ki: 11./ ingatlan: az ingatlan-nyilvántartásban önálló egységként kezelt terület
13
4.§. Az Lkr. II. fejezetének címe az alábbiak szerint módosul: „Az önkormányzat tulajdonában lévő helyiségek és ingatlanok bérlete” 5.§. Az Az Lkr Rendelet 15.§. (2) bekezdésének harmadik franciabekezdése az alábbiak szerint módosul: „- a bérleti díjra vonatkozó alsó határt, (amely e rendelet 5. számú mellékletében meghatározott irányáraknál kevesebb nem lehet)” 6.§. Az Lkr. Rendelet jelen rendelet 1. számú mellékletével egészül ki. IV. rész 7.§. Zsámbék Város Képviselő-testületének a köztisztaságról és környezetvédelemről 13/2006.(VII.24.) számú rendeletének 3.§. (2) bekezdése az alábbiak szerint változik
szóló
„(2) Az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni - az ingatlan előtti közterület gondozásáról a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986. (II.21.) ÉVM-EüM együttes rendeletben foglaltak szerint, - az ingatlanról a járda és az úttest fölé nyúló ágak és bokrok megfelelő nyeséséről.” V. rész 8.§. Zsámbék Város Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodási szabályairól szóló 19/2000.(XI.23.) számú rendelete 3. számú mellékletének 21. pontja az 1. számú mellékletbe kerül át. VI. rész 9.§. Záró rendelkezések (1) A közterületek használatáról szóló 22/1999.(XI.29.) rendelet preambulumában, 1.§-ában, 2.§.a.) pontjában, 2.§.(2) bekezdésében és az 1. számú mellékletben a „nagyközség” szó „város” szóra cserélődik. (2) Az Lkr. rendelet címe az alábbiak szerint módosul: „az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek valamint egyéb ingatlanok bérbeadásának és elidegenítésének feltételeiről” (3) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. (4) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgája. (5) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, és rendelkezéseinek alaprendeletekbe történő beépülését követő 30 napon belül hatályát veszti. Zsámbék, 2010. szeptember 14.
14
1. számú melléklet 5. számú melléklet Irányárak
„- üzlethelyiség, iroda
12.500,- Ft/m2/év
- raktárhelyiség
9.000,- Ft/m2/év
- ipari terület
6.300,-Ft/m2/év
- mezőgazdasági terület
450,-Ft/m2/év
- gazdasági, üzleti célra alkalmas ingatlanok bérleti díja
60,- Ft/m2/hó
Mezőgazdasági terület bérlete: 1 nap Mezőgazdasági célra Egyéb célra Rendezvény céljára Üzleti célra
x 50.000,- Ft/ha 600.000,- Ft/ha 100.000,- Ft/ha
minimum 1 hónaptól 6 hónapig 5.000,- Ft/ha
6 hónaptól 24 hónapig 2.500,- Ft/ha
24 hónaptól 120 hónapig
120 hónaptól
2.000,- Ft/ha
x
1.000.000,Ft/ha x
x
x
x
x
x
x
1.500.000,Ft/ha
1.000.000,- Ft/ha
x
x
Egy terület részbeni használata esetén területarányosan számítandó ki a bérleti díj. - sportterület
30,-Ft/m2/nap
- piacterület
100,-Ft/m2/nap
- laktanya
400,-Ft/m2/év
- egyéb
9.500,- Ft/m2/év
- tornaterem
6,-Ft/m2/óra
- aula
6,-Ft/m2/óra
- tanterem - alkalmi árusítás
3./
1.000,-Ft/óra 340,- Ft/m2/alkalom
Beszámoló az önkormányzat I. félévi gazdálkodásáról Előterjesztő: Lovas Lajos polgármester 15
dr. Malik Dean: A tájékoztató a szakbizottsághoz be lett nyújtva, és azt a bizottság elfogadásra javasolta. A külső forrásból származó bevételek elmaradása miatt a költségvetést módosítani kell, a módosítást a képviselő-testület következő rendes ülésére terjesztjük be. A kiadási oldal első féléves terhelése nagyon magas, de azért mert új óvodát építettünk. A külső forrásból származó bevételek elmaradásánál elsősorban a Tök településtől várt és elmaradt bevételekre - mint az iskolaper, vagy a jövő évre áthúzódó csatornaberuházás és egy felszámolási eljárás végrehajtásából elmaradó bevételre gondolok. A végrehajtásból elmaradó bevétel 35 millió forintot tesz ki. A Képviselő-testület 10 szavazattal, egyhangúlag meghozta az alábbi határozatot: 101/2010.(IX.15.) számú Határozat Zsámbék Önkormányzata helyi Önkormányzat Képviselő-testülete az Államháztartásról szóló -többször módosított- 1992. évi XXXVIII. törvény 79. §-a alapján a helyi önkormányzat 2010. évi gazdálkodásának első félévi helyzetéről szóló tájékoztatót, beszámolót az alábbiak szerint hagyja jóvá. 1. Az önkormányzat 2010. évi gazdálkodásának első félévi helyzetéről szóló tájékoztató az önkormányzat, valamint az önkormányzat költségvetési szerveinek adatait - a helyi önkormányzat 3/2010. (II.05.) számú költségvetési rendeletében meghatározott címrend szerint - tartalmazza. Az önkormányzat és költségvetési szervei 2010. évi költségvetési előirányzatainak első félévi alakulása 2. A képviselő-testület az önkormányzat 2010. évi költségvetési előirányzatainak első félévi teljesítését az alábbiak szerint fogadja el:
Előirányzat megnevezése Kiadások főösszege Bevételek főösszege
2010. első Teljesítés féléves alakulása teljesítés 1 782 356 632 446 35,5 % 1 782 356 474 670 26,6 %
Eredeti Módosított előirányzat előirányzat 1 750 238 1 750 238
3. Az önkormányzat 2010. évi költségvetési bevételei: - eredeti előirányzatait, - a módosított előirányzatokat, - a első félévi teljesítést, valamint - a teljesítés alakulását az 1. számú melléklet bevételi forrásonkénti bontásban tartalmazza. A bevételek forrásonkénti részletezését az 1. pontban meghatározott előirányzatok és teljesítés tagolásban az 1./A/1 - 1.E/3. számú mellékletek tartalmazzák az önkormányzatra összevontan, valamint az önkormányzat költségvetési szerveire vonatkozóan külön-külön részletezésben is.
16
4. Az önkormányzat 2010. évi költségvetési kiadásai: - eredeti előirányzatait, - a módosított előirányzatokat, - a első félévi teljesítést, valamint - a teljesítés alakulását a 2. számú melléklet kiadási jogcím szerinti bontásban tartalmazza. 5. Az önkormányzat működési, fenntartási kiadási előirányzatainak 2010. első féléves teljesítését a képviselő-testület a következők szerint hagyja jóvá:
Előirányzat megnevezése Összesen:
2010. első Teljesítés féléves alakulása teljesítés 1 516 368 417 019 27,5 %
Eredeti Módosított előirányzat előirányzat 1 486 788
Ebből: - személyi jellegű kiadások (02/49) - munkaadókat terhelő járulékok (02/56) - dologi jellegű kiadások (03/70-03/63-03/65) - speciális célú támogatások (04/100)
413 752 105 311 252 961 0
429 781 109 639 257 738 0
169 514 44 975 125 426 612
39,4 % 41,0 % 48,7 %
A képviselő-testület az önkormányzat és a költségvetési szervei működési kiadásainak teljesítését és a teljesítés alakulását kiemelt előirányzatonként a 2/A/1. - 2/F/3. számú mellékletek szerint fogadja el. 6. Az önkormányzat felújítási és felhalmozási kiadásainak 2010. első féléves teljesítését és a teljesítés alakulását az alábbiak szerint hagyja jóvá:
Előirányzat megnevezése Összesen:
263 450
2010. első Teljesítés féléves alakulása teljesítés 265 988 215 427 81,0 %
23 278 240 172
23 278 240 172
1 513 212 134
0
0
0
Eredeti Módosított előirányzat előirányzat
Ebből: - felújítások (05/6) - felhalmozási kiadások összesen (05/33) - egyéb felhalmozási célú kiadások, támogatások (05/34+06/16+06/42+06/59)
6,5 % 88,3 %
7. Az önkormányzat és költségvetési szervei felújítási előirányzatainak teljesítését és a teljesítés alakulását célonként a 4. és a 4/1. - 4/3. számú mellékletek rögzítik. 8. Az önkormányzat és költségvetési szervei felhalmozási kiadásainak teljesítését és a teljesítés alakulását feladatonként az 5. és az 5/1- 5/6 számú mellékletek tartalmazzák.
17
A költségvetési kiadások és bevételek teljesítése szakfeladatonként 9. Az önkormányzat költségvetésének előirányzatait, előirányzat-teljesítését, a teljesítés alakulását feladatonként (szakfeladatonként) a 3. számú melléklet tartalmazza.
A költségvetési szervek költségvetésének teljesülése 10. Az önkormányzat költségvetési szerve(i) költségvetésének teljesülését a 3/A/1. - 3/E/1. számú mellékletek tartalmazzák.
A tartalék, illetve a hiány/többlet összegének alakulása 11. Az önkormányzat képviselő-testülete a tartalék felhasználását az alábbiak szerint hagyja jóvá:
Előirányzat megnevezése
Tartalék
2010. első féléves Teljesítés Eredeti Módosított teljesítés alakulása előirányzat előirányzat (tartalék felhasználás) 543 067 535 831 0 0,0 %
Ebből: - általános tartalék - céltartalék
0 543 067
0 535 831
0 0
0,0 %
12. Az önkormányzat a költségvetési hiány, illetve többlet összegét az alábbiak szerint hagyja jóvá:
Megnevezés Hiány Többlet
2010. első Teljesítés féléves alakulása teljesítés 0 0 0 0 0 0
Eredeti Módosított előirányzat előirányzat 0 0
Határidő: azonnal Felelős: Lovas Lajos polgármester
18
4./
Országgyűlési képviselőhöz benyújtandó nyilatkozat támogatása Előterjesztő: Lovas Lajos polgármester
Lovas Lajos: A Budakeszin működő Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Bizottság ülése kérte a nyilatkozat aláírását. Az államtól a Gagarin utcai körházat rendőrőrs kialakítása és a Budakeszi rendőrőrs áthelyezése céljából kaptuk meg. Kezdeményeztük, hogy a Budakeszi rendőrőrsöt helyezzék Zsámbékra. Most már csak a belügyminiszteren múlik a kérdés. Ezzel szemben az előttünk lévő nyilatkozat - amit Budakeszi és Zsámbék országgyűlési képviselője nyújtana be a miniszterhez - azt tartalmazza, hogy Budakeszin létesüljön rendőrkapitányság, Zsámbékon pedig rendőrőrs, és amíg ez nem történik meg, addig Zsámbékon egy körzeti megbízotti csoport kezdje meg működését. Azért terjesztettem ez a levelet a testület elé, mert egy körzeti megbízotti csoport nem azonos egy rendőrőrssel, annak pedig kevés esélyét látom, hogy Budakeszin a közeljövőben rendőrkapitányság létesüljön. Szakmailag sem tudják megindokolni, tekintve, hogy Budakeszi nagyon közel van Budaörshöz. Arra vonatkozóan kérem szavazatukat, hogy ezt a levelet aláírjam-e vagy sem? dr. Malik Dean: A Gagarin utcai ingatlant az önkormányzat kifejezetten rendőrőrs létesítése céljából kérte és kapta meg. Ez a célkitűzés nincs összhangban a vállalással, sőt ellentétes azzal, hiszen Budakeszin egy mostaninál nagyobb szervezet - rendőrkapitányság létesülne, a Zsámbékon létesülő szervről - amire egyéként igen nagy szükség van, nem is tesz említést. Gasparek Ferenc: A múlt héten folytattam megbeszélést Budakeszi őrsparancsnokával, és megkérdeztem, hogy mi ennek a realitása. Jelenleg 20 fővel működik Budakeszin a rendőrőrs, de legalább 30 főre lenne szükség. Az őrsparancsnok nem tartja reális esélyét annak, hogy szakmailag ebben a kérdésben pozitív döntés szülessen. Piliscsabán 40 fővel működik a szervezet, mégsem kapitányság. Jó gondolat a KMB-s csoport bővítése, de azzal, amiről az elmúlt időszakban tárgyaltunk, nincs összhangban a kérdés. Lovas Lajos: A Körházat a rendőrség szakmai indoklásával kaptuk meg, amelynek lényege az volt, hogy Zsámbékon jobb és központibb helyen van a rendőrség, mint Budakeszin. Számunkra az nem lenne megoldás, hogy Budakeszin továbbfejlesztik az őrsöt, mi meg kapjunk két rendőrt. A körzeti megbízotti csoport akkor is járna Zsámbéknak - miután várossá vált - ha nem kaptuk volna meg a körházat. Mivel megkaptuk, ennek a levélnek az aláírása azt jelentené, hogy lemondunk a korábbi törekvéseinkről. Horváth László: Ki fogalmazta meg a nyilatkozatot? Tagai István, polgármester úr, vagy a bizottság? Lovas Lajos: A bizottság döntése alapján készült a levél. Horváth László: És a bizottság ülésén nem hangzott el, hogy ez ellentétes Zsámbék érdekeivel? Lovas Lajos: Úgy tűnik, hogy Zsámbék érdeke ebben a kérdésben indifferens a többiek számára, Budakeszié pedig kifejezetten ellentétes. A két országgyűlési képviselő- Gulyás Dénes és Csenger-Zalán Zsolt - ebben a kérdésben hasonló értelemben nyilatkozott, azaz az áthelyezés ellen. Heim László: A mi országgyűlési képviselőnk is? Neki pedig a mi érdekeinket kellene szem előtt tartani.
152
Lovas Lajos: Egészen pontosan az áthelyezés ellen, de úgy, hogy Zsámbékra is létesüljön egy rendőrőrs. Horgos Zsolt: Ameddig van reális esélye e rendőrőrsnek, addig érdemes küzdeni érte. Gondolom, utána is lehet a körzeti megbízotti csoportja Zsámbéknak. Nagy Károly: Összefoglalhatjuk úgy, hogy Budakeszin és Zsámbékon is legyen rendőrőrs. Ez nem ellentétes az érdekeinkkel. Ez a levél ezt a megközelítést sem segíti. dr. Legerszki Tamás: Mi a határidő a válaszadásra? Lovas Lajos: Kb. 2 héttel ezelőtt volt a határidő, de nem volt testületi ülés. dr. Legerszki Tamás: Azért kérdeztem, mert elhangoztak szóbeli információk arról, hogy hogyan vélekedik a kérdésről budakeszi őrsparancsnoka. Szívesen meghallgattam volna személyesen a véleményét és a magasabb rendőri vezetők véleményét is. Egyetértek azzal, hogy nem lenne szerencsés, ha a körházat nem arra hasznosítanánk, amire megigényeltük, hanem egészen más célra. Az lenne a kérdésem, hogy lehetne-e még várakozni ezzel a kérdéssel. Akár országgyűlési képviselőnk is megérdeklődhetné, hogy változott-e a dolog. Lovas Lajos: Gyanítom a mi válaszunkra várnak. A korábbi budakeszi parancsnok a költözés mellett volt, és hasonlóképpen támogatta a kérdést a budaörsi kapitány és a megyei főkapitány. Ennél magasabb rendőri vezető már csak a Belügyminiszter, akit, ha szükséges szívesen megkérdezek. Az országgyűlési képviselőt megkérdezhetjük a kérdésről. Számomra az is megoldás, ha nem most, hanem egy későbbi időpontban döntünk. Keserű János: A megbeszélésen képviselte valaki Zsámbék érdekeit. Lovas Lajos: Ezen a megbeszélésen nem voltunk jelen. dr. Malik Dean: Az önkormányzat felvette napirendjére a kérdés, ezért dönteni kell. Ez a levél a vagyontanácshoz benyújtott kérelmünkhöz olyan, mintha egy baráti társaság kívánná megváltoztatni az önkormányzat határozatait. Itt nem egy hivatalos szervezetről van szó. Ugyanakkor, amit az önkormányzat indítványozott, az jogi kötőerővel bír. Lovas Lajos: Ebben az esetben a nyilatkozat nem támogatását javaslom elfogadásra. A Képviselő-testület 8 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi határozatot: 102/2010.(IX.15.) számú Határozat A Képviselő-testület a Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Bizottság a közbiztonság és bűnmegelőzés érdekében tett nyilatkozatában foglaltakkal nem ért egyet és azt nem támogatja. Határidő: 2010. szeptember 30. Felelős: Lovas Lajos polgármester
153
5./
Piliscsaba csatlakozása Központi Orvosi Ügyelethez Előterjesztő: dr. Malik Dean jegyző
Lovas Lajos: Ez számunkra egy örvendetes esemény, mert bővül a szolgáltatásunk köre, és finanszírozhatóbbá válik az ügyelet. A frekventált időponttól két orvossal működik az orvosi ügyelet. dr. Kocsis Tamás: Mivel a teljes betegforgalom 70 %-a zajlik hétvégén és ünnepnapokon, úgy gondoljuk, hogy ezekben az időszakokban két orvos - egy ambuláns és egy kijáró - végez szolgáltatást, ami a pluszbevételből finanszírozható is. A másik dolog, ami szakmailag indokolja a változtatást, az az, hogy jelenleg is előfordult, influenzaszezonban, vagy ha több beteget jelentettek területen, hogy a közben beérkező betegeknek fél órát, vagy akár egy órát kellett várni orvosra. Ha feltételezem, hogy ez a 70 % megmarad és van egy orvos, aki ezeket a betegeket ellátja, akkor ez a várakoztatás megszüntethető, ami szakmailag is egy előrelépést jelentene. dr. Malik Dean: Az önkormányzat korábban ezt a csatlakozást már elfogadta. Azért vált szükségessé az ismételt tárgyalás, mert Piliscsaba önkormányzata egy éves határozott idejű megállapodást kíván kötni, míg a korábbi megállapodás határozatlan időre szólt. Horváth László: Engem aggaszt az, hogy a terület jelentősen megnövekedik. Ez téli, havas időszakban jelentősen hosszadalmassá teheti egyik végről a másikra történő átjutást. Ha mondjuk ez hétköznap történik, amikor egy orvos van szolgálatban, nem vagyok biztos abban, hogy ez valóban javítja a szolgáltatás színvonalát a zsámbéki polgároknak. Nem lenne megoldható folyamatosan a két orvos jelenléte? dr. Kocsis Tamás: Jelenleg nem tudnánk két orvost elhelyezni, mert nincs helyünk. És jelenleg is a hétvégi napokon jelentősebb a terhelés. Természetesen lehetnek olyan vis major esetek, amikor Piliscsabáról kell Gyermelyre menni a kocsinak. A számokból kiindulva kb. 2200-as betegforgalom volt. Ebből kb. 1500 az, amit az ambulancia lát el, a többi egy-két hívást jelent 16 óra alatt. Természetesen nem zárható ki a párhuzamosan két helyen történő feladatellátás igénye, de ennek kicsi az esélye. Mi megpróbálunk a lehető legmagasabb színvonalon működni. Az orvosi ügyelet alapvetően ügyelet lázas betegek, hasmenéses betegek és egyéb betegek ellátására, mi nem vehetjük át a mentőszolgálat szerepét és ez nem is feladatunk, de természetesen készen kell állnunk bármilyen feladat ellátására. Sokkal fontosabbnak tartanám - és ez ügyben már tettünk lépéseket - és a minisztérium már 2008-ban támogatta, hogy esetkocsi szolgálat indulhasson mielőbb Zsámbékon, mert onnantól kezdve ez nagy biztonságot jelent. Nem zárom ki azt, hogy ha a megfelelő támogatást megkapjuk országgyűlési képviselőn, vagy más fórumon keresztül, akkor ez fél éven belül megindulhatna. Ezt fontosabbnak tartom, mint azt, hogy két orvossal próbáljunk működtetni egy olyan ügyeletet, amely jelenleg is forráshiánnyal küzd. A pluszforrások, amelyek Tinnye és Piliscsaba csatlakozásával beszerezhetők csökkentik a forrásigényt, de nem szünteti meg azt teljesen a 24000 lakos részére, akiknek így szolgáltatást fogunk biztosítani. Kb. 45000 fő az, amely rentábilissá teszi önkormányzati támogatás nélkül a szolgáltatást. Én a 90-es években Budapesten ügyeltem, ahol egyszerre két kerületet láttunk el kb. 160000 lakossal, ennek ez a 24000 fő csak az 1/8-ada. Lehetnek olyan helyzetek, amelyet alpolgármester úr említett, de ennek kicsi az esélye, főleg a hétközi napokon.
154
dr. Legerszki Tamás: Valóban nagynak látom ezt a távolságot, és ismerve a Perbál-Tinnye közötti útszakaszt, problémásnak látom ezt, főleg a téli napokon. Az én megítélésem szerint alkotmányellenes, hogy a hétvégi betegellátás biztonságosabb, mint a hétközi. A statisztika egy dolog, de nem tiszteli a betegséget. Egy beteg elvesztése megmagyarázhatatlan. Budapestet azért nem tudom mérni ehhez a helyzethez, mert Budapesten a mentőellátás is teljesen más. Én a magam részéről akkor tudom ezt elfogadni, ha hét közben is két orvost tudunk biztosítani. dr. Kocsis Tamás: Amikor egy szolgáltatást tervezünk, egyrészt elsősorban a betegek ellátását kell szem előtt tartani. Az általam előbb említett adatok alapján jutottunk arra a következtetésre, hogy a hétvégi ügyelet alatt indokolt a két orvos biztosítása. Kórházakban is dolgozhatna két orvos, de általában csak ketten vannak ügyeletben. Nálunk is lehetne két orvos, de akkor az kihasználatlan lenne. Az, hogy két ügyeletes autó van, az csak azt jelenti, hogy meghibásodás, vagy javítás esetén az orvos be tud ülni a másik autóba. Attól még csak egy gépkocsivezetőnk van. A két kijáró orvoshoz személyzetet is kellene biztosítani, ami a jelenlegi finanszírozás mellett lehetetlen olyannyira, hogy a jövő évben 6-8 millió forint hiánya lenne az orvosi ügyeletnek, ami kb. a fele annak az összegnek, amelyet az idei évben kénytelen az önkormányzatok szövetsége az ügyeletre fordítani. Reális számítás szerint most ez valósítható meg. Gasparek Ferenc: Én picit megfordítanám a kérdést. Ha a 24000 lakosra egy orvos elegendő, sőt országos átlagot tekintve kedvező is, akkor azt kell nézni, hogy - figyelembe véve a hétvégi 70 %-os forgalmat - a két orvos biztosítása a hétvégi betegellátás színvonalának emelését jelenti. dr. Kocsis Tamás: Így van. 25000 ember ellátására egy orvos - ha figyelembe veszem egyéb területek, akár kerületek adatait- elegendő. Annyiban valóban más egy kerületi ügyelet, hogy ott állandóan sózott utakon közlekedik az ügyeletes orvos, és megint más az az ügyelet, ahol 28 kilométert kell megtenni. De Tatabánya térségében 100000 lakosra ugyanilyen két orvosos ügyelet működik, amely nem csak Tatabányát látja el, hanem a környező héregi települést is. Nyilvánvaló, hogy minél kisebb területen működik egy ügyelet, annál gyorsabb reagálási időt jelent, viszont van egy szint, ahol optimalizálni kell a kiadásokat, és betegforgalmat figyelembe kell venni. Hétvégén szükség van a két orvosra, mert bár egy orvos is elegendő lenne, de nagy lehet a várakozási idő. Lovas Lajos: Az orvosi ügyelet eddigi kiváló működése számomra garanciát jelent szakmai szempontból is. Az alkotmányosság kérdése pedig éppen most merült fel több országgyűlési határozat tekintetében. Az alkotmánybírók egybehangzóan azt mondták, hogy az alkotmányra hivatkozni lehet, de nem feltétlenül érdemes, ugyanis az alkotmány egy olyan magasabb rendű jogszabály, amelyik közvetlenül nem tartalmaz állásfoglalást ilyen jellegű egyedi esetekre. Az útviszonyokat illetően pedig annyit, hogy összkerék-meghajtású járművekkel rendelkezünk. Ha azok nem tudnak átkelni az utakon, akkor valószínűleg más sem, ez a piliscsabai betegek ellátását nem feltétlenül veszélyezteti. Azon kívül pedig az életveszélyes esetekben valóban mentőt hívunk és nem az orvosi ügyeletet. Az orvosi ügyelet olyan betegek ellátására szolgál, akik súlyosabb influenzában szenvednek, nem pedig életveszélyes állapotban vannak. dr. Kocsis Tamás: Az orvosi ügyelet az egyszerűbb esetek ellátásáról szól. Természetesen minden ügyeletnek rendelkeznie kell olyan felszereléssel és szakmai személyzettel, hogy akár az újraélesztés vagy balesetek ellátására is alkalmas legyen. A mi ügyeletünk erre alkalmas.
155
Az orvosi ügyelet nem egy mentőszolgálat, és nem is lehet a mentőszolgálat feladatait ráhárítani. Amennyiben olyan jelzés érkezik az orvosi ügyeletre, legyen szó balesetről vagy közterületi ellátásról - ami egyébként a mentőszolgálat feladata lenne - mi ugyanúgy el fogjuk látni a feladatunkat, segítve a mentőszolgálat munkáját. De ez kb. húsz esetből egy. Szabó Bernadett képviselő asszony megérkezik a Tanácsterembe. dr. Legerszki Tamás: A gazdasági kérdés összemérhetetlen azzal, ha egy embert elveszítünk. Az orvos jelenléte a sürgősségi ügyeleten garancia az ellátásra. Ehhez két orvos a megfelelő ellátás. Mint zsámbéki képviselő, nekem Zsámbék érdekeit kell szem előtt tartanom. Belátom, ha Piliscsabára elmegy az autó és Gyarmatpusztán is van egy probléma, rendkívül nehéz eldönteni, hogy ha Zsámbékon is történik valami, ki lássa el. Ha két orvos van, és egy a helyszínre megy, egy pedig az ügyeleten marad, még mindig van esély nevezetesen a mentő meghívására. Az én tapasztalatom is, hogy ez még a régi ügyeletnél is problémát okozott. Vesztettünk el beteget is, és nem azért mert az orvos nem akart, hanem mert nem tudott. Egyetértek azzal, hogy lehetne 10 orvost is alkalmazni, de figyelembe kell venni, hogy a téli időszakban mennyire nehéz a betegek ellátása. Én azt mondom, hogy ha lehet, erre készüljünk fel, és adott esetben akár a polgári védelem segítségét is igénybe lehet venni. Javaslom, hogy tegyünk meg mindent a két orvos jelenlétére hét közben is- ha anyagi áldozatot is jelent - hogy mindenki egyenlő elbánást kapjon. Az együttműködési megállapodásban benne van, hogy a szerződés mellékletét képezi a szervezeti és működési szabályzat és a szakmai program ezt most nem látom. A határozati javaslatban van egy olyan lehetőség, amely kiegészítésre ad lehetőséget. dr. Malik Dean: Ez a csatlakozási megállapodás a területi ellátásról szól, legközelebb az ügyelet költségvetéséről is fogunk tárgyalni, ami egy hét múlva lesz. Biztos vagyok abban, hogy erre vonatkozóan van olyan szabályozás, amely meghatározza, hogy egy orvosi ügyelet a betegszám tekintetében hány orvossal működjön. Úgy gondolom, erre tudnak iránymutatást adni. dr. Legeszki Tamás: Nem. Mert most vagyunk abban a helyzetben, hogy a puding próbája az evés lesz, tehát kipróbáljuk, hogy működik-e? És, ha ebben valaki károsodik, akkor a szerződést meg fogjuk változtatni. Én ezért nem vállalnám a felelősséget. dr. Malik Dean: Megítélésem szerint a próba lehet fordított kimenetelű is. A Képviselő-testület 7 igen szavazattal, 2 ellenszavazat és 2 tartózkodás mellett meghozta az alábbi határozatot:
103/2010.(IX.15.) számú Határozat A Képviselő-testület Piliscsaba település Központi Orvosi Ügyelethez történő csatlakozására vonatkozó együttműködési megállapodást - 2010. október 16-i hatállyal, 1 éves időtartamra - elfogadja. A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a megállapodás aláírására.
156
Határidő: 2010. szeptember 30. Felelős: Lovas Lajos polgármester
6./
Határozatok visszavonása Előterjesztő: Lovas Lajos polgármester
dr. Malik Dean: A ciklus során születtek olyan határozatok, amelyek érdekmúlás okán nem tudtak teljesülésbe menni, vagy pedig a szerződéskötés a szerződést kötő fél akarata hiányában meghiúsult. Ezekek a határozatokat vissza kell vonni. A Képviselő-testület 11 szavazattal, egyhangúlag meghozta az alábbi határozatot: 104/2010.(IX.15.) számú Határozat Zsámbék Város Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a 49/2007.(III.20.) számú határozatát, a 77/2007.(IV.17.), a 111/2007. (VII.06.)számú határozatát, a 117/2007.(VII.30.) számú határozatát, a 201/2007.(XII.04.) számú határozatát és a 33/2008.(IV.15.) számú határozatát hatályon kívül helyezi. Felelős: Polgármester Határidő: 2010. szeptember 30.
7./
Csatlakozás a Bursa Hungarica önkormányzati ösztöndíj 2011. évi fordulójához Előterjesztő: Lovas Lajos polgármester
Lovas Lajos: Minden évben csatlakozunk a pályázathoz, ami minimális összegű kiadást jelent. A Képviselő-testület 11 szavazattal, egyhangúlag meghozta az alábbi határozatot: 105/2010.(IX.15.) számú Határozat A Képviselő-testület a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat 2011. évi fordulójához csatlakozik. A csatlakozási szándéknyilatkozat aláírásával Zsámbék Város Polgármesterét bízza meg. A pályázat pénzügyi fedezetét a 2011. évi költségvetésbe betervezi. Felelős: Polgármester Határidő: 2010. szeptember 30.
8./
A Lochberg Regionális Tánccsoport és Ifjúsági Kulturális Egyesülettel megkötött épülethasználati megállapodás felbontása. Előterjesztő: Lovas Lajos polgármester
Lovas Lajos: A műszaki csoport olyan képeket mutatott, amely szerint az egyesület a bontásba belekezdett, de semmilyen építés nem történt.
157
dr. Malik Dean: A tegnapi napon a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság tárgyalta a napirendet és nem támogatta a határozati javaslat elfogadását, ami miatt a Pénzügyi Bizottság határozatáról is szavazni kell. Szabó Bernadett: A következő - szeptember 21-i ülésen - az Ifjúsági Házzal kapcsolatban lesz egy előterjesztésem. A Képviselő-testület 4 igen szavazattal, 6 ellenszavazat és 1 tartózkodás mellett a Pénzügyi, Ügyrendi Bizottság határozati javaslat elutasítására vonatkozó javaslatát - nem támogatja. A Képviselő-testület 6 igen szavazattal és 5 ellenszavazat mellett meghozta az alábbi határozatot: 106/2010.(IX.15.) számú Határozat A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a 252/2006.(VII.8.) Ö.K. határozatát visszavonja, továbbá a Lochberg Regionális Tánccsoport és Ifjúsági Kulturális Egyesülettel 2008. február 14-én megkötött Együttműködési megállapodást felbontja. Felelős: Polgármester Határidő: 2010. szeptember 30.
9./
Szent Vendel Népi Lakóház (Tájház) működtetése Előterjesztő: dr. Malik Dean jegyző
dr. Malik Dean: A Szent Vendel Ház eddig az önkormányzattal kötött megállapodás alapján egy civilszervezet kezelésében volt. A Német önkormányzat elnök-asszonyával történt megbeszélés szerint az önkormányzat visszavenné saját kezelésébe és működtetésébe az ingatlant és saját múzeumaihoz hasonlóan gondoskodna a látogathatóságáról, fenntartásáról, karbantartásáról. Ehhez szükség van az eddigi feladatátadásról szóló megállapodás felmondására, és a további működtetés megoldására. A Pénzügyi, Ügyrendi Bizottság a tegnapi napon tárgyalta az előterjesztést, és azzal egyetértett. Bognár Istvánné: A Szent Vendel Népi Lakóház egy ritkaság, országos viszonylatban is. Nem volt eddig probléma, amióta a Szent Vendel Ház, Tájházként működik és látogatható. A megállapodás megkötése az előző ciklusban történt. Egyszer megkérdeztem jegyző urat, hogy egy határozat meddig érvényes? A törvényes válasz az, hogy addig, amíg azt vissza nem vonják. Tehát amit mi az előző testülettel megkötöttünk, az most is él. A megállapodást Horváth Gellértné polgármestersége idején kötöttük. Ha megnézik a megállapodást, az abban foglaltakat az egyesület mindenben teljesítette, de sajnos a képviselő-testület nem. A forgalomba helyezés teljesen törvénytelen volt. Más településeken alig várják, hogy valaki értékesítsen egy olyan épületet, amelyből tájházat lehet kialakítani, Zsámbéknak pedig egy ilyen értékes kincs van a kezében, és megdöbbentő, hogy a testület szabadulni akar tőle. Nem mindenki, de úgy vettem észre, hogy a testület néhány tagja teljesen közömbös, sőt egy kicsi ellenszenvet is éreztet a német közösséggel szemben. Van, aki azt mondja, hogy hál’ Istennek, hogy a németek ki lettek innen telepítve. Ez a történelmi ismeretek hiánya. Zsámbékon lehet, hogy a rom is romosabban állna, ha a XVII. század végén és a XVIII. század elején - amikor a 158
törököket kiűzték innen - nem hívják be a németeket. Az ősi Zsámbék képe akkor alakult ki, csak mi elrontjuk lassacskán, mert nem törődünk vele eleget. Ez a tájház a XVIII. század derekán épült, és ritkaságszámba megy. Szentendrének kellene. Le akarták bontani és elvinni a skanzenbe. Most várossá váltunk. Minél több látnivaló van egy városban, annál többet ér. Azt tartom helyesnek, hogy a községi vagyonról a község soha ne mondjon le. Hiányosságot láttam, amikor ez a testület megkezdte működését, hiszen azt hitték, hogy csak két múzeum van: a Romtemplom és a Lámpamúzeum. Bizony a Tájház is múzeum, arra ugyanúgy költeni kell, mint a többire. Nem volt igaza annak a képviselőnek, aki nekem egyszer azt mondta, hogy kapitalizmusban élünk. Mikor tudta a kultúra fenntartani magát? Soha. A kulturális élet mindig kapott pénzt más forrásokból, amelyek pénzt termelnek. Természetesen ilyen nézettel szemben nagyon nehéz felvenni a harcot. Heim László nevét meg kell említenem, hiszen ő rengeteget dolgozott azon, hogy ne dőljön össze. Mátyás Irén, a pályázatok szakértője rengeteg pénzt szerzett. Pályázat útján kaptuk meg azt a két és fél millió forintot, amellyel a település vagyonát gyarapítottuk. Én tudom, mert itt éltem, hogy amikor a második világháborúban a megszállás történt, azon a napon - 1944. szentestéjén- egy bombatalálat érte. Egyetlen bombatalálatot kapott akkor Zsámbék, és az ezt a házat érte. Az az érdekessége, hogy nem volt besötétítve, mert aznap beszállásolt katonák voltak az épületben, akik éppen vacsoráztak, és meg is haltak szegények. Ezt a házat meg kell óvni, meg kell becsülni. Nem tudjuk a következő ciklusban milyen képviselő-testületet kapunk, de ezt a gondot le kell venni az egyesület válláról. Nekünk a fenntartás még anyagi erőbe is került. A harc, a küzdelem a Műemlékeket védő Hivatallal, hogy építési engedélyt kapjunk a tönkrement részek helyretételére. Ha most a szívügyet csinál belőle a testület, és ugyanúgy kezeljük, mint a többi múzeumot, talán a többi részt is fel tudjuk építeni. Csak azt kérem, hogy néhányan, akik a legtöbbet tettük érte eddig - hárman -, és gyarapítottuk a település vagyonát, továbbra is figyelemmel kísérhessük ezt, mert ennek a szobának a felépítésére úgy kaptunk engedélyt, hogy tároló lesz. Rengeteg anyag áll rendelkezésünkre. Mindenkinek véges az élete, és birtokunkban van rengeteg tárgyi emlék és dokumentum, amit ott el lehet helyezni. Természetesen ahhoz, hogy a kultúrát fenn tudjuk tartani, ahhoz pénz kell. Ezt mindenkinek tudomásul kell venni. Lovas Lajos: Köszönöm a hozzászólást. Most arról kell szavaznunk, hogy az önkormányzat felmondja a megállapodást, és maga működteti tovább a tájházat. A kötelezettségvállalás természetesen él, amivel az önkormányzat tartozik, azt ki kell fizetni a Hagyományőrző Körnek. Az előbb visszavettük forgalomképtelen vagyoni körbe a tájházat, amit korábban azért vettünk ki onnan, mert jelzés érkezett a Német Önkormányzat részéről, hogy saját tulajdonba vennék. Senki nem akarta értékesíteni a tájházat. Ezt később a Német Önkormányzat cáfolta. Bognár Istvánné: Melyik Német Önkormányzat? Eddig én álltam a Német Önkormányzat élén. Ezek, akik utánam jönnek, nem is zsámbékiak. Egy jelölt van közöttük. dr. Malik Dean: Az önkormányzat képviselői indítványra döntött arról, hogy a Német Önkormányzat használhatná és vehetné tulajdonba a tájházat. Erre született később a Német Önkormányzat döntése arról, hogy nem kívánják átvenni az ingatlant. A jelenlegi előterjesztés az, hogy az önkormányzat visszaveszi a használat, a kezelés és gondozás jogát és kötelezettségét is, beleértve azt is, hogy a saját tulajdonában lévő múzeumokkal azonos látogatottság elérése céljából bevonja a saját kulturális körébe. Bognár Istvánné: Ez a lényeges.
159
Lovas Lajos: Nem csalárd szándékkal minősítettük át, mint ahogy most sem azzal tesszük. Horgos Zsolt: Én azt szerettem volna kérdezni, amire már időközben választ is kaptam, hogy van-e tartozásunk, és ha igen, kiegyenlítjük-e. Bognár Istvánné: Van még tartozás, aminek egy részét kiegyenlítették. A megállapodás szerint mi az egyesületi pénzből fizettünk költségeket, amit négy részletben kaptunk vissza. Viszont kb. másfél éve semmit sem fizettek. Meg vagyok döbbenve azon, hogy a Pénzügyi Bizottság az idén a mi egyesületünknek egy fillért sem szavazott meg. A Képviselő-testület 11 szavazattal, egyhangúlag meghozta az alábbi határozatot: 107/2010.(IX.15.) számú Határozat Zsámbék Város Képviselő-testület a Szent Vendel Népi Lakóház (Tájház) működtetésére a Zsámbéki Műemlékeket és Hagyományokat Őrző Egyesülettel a 406/2005.(VII.26.) határozat alapján megkötött együttműködési megállapodást felmondja. Felkéri a polgármestert, hogy a működtetésre és az épület látogathatóságának biztosítására nyújtson be javaslatot a Képviselő-testület 2010. szeptember 21-i ülésére Határidő: 2010. szeptember 30. Felelős : Lovas Lajos polgármester
10./
Megállapodás megkötése Medicontur Kft.-vel Előterjesztő: dr. Malik Dean jegyző
Lovas Lajos: Ez egy régi ügy, még a ciklus elejéről származik és a Medicontur járdaépítéséről szól. Annak idején szóbeli megállapodást kötöttünk Kontur László úrral, mely 9 millió forintról szólt, amelyet három részletben kellett volna kifizetni. A harmadik részletet a Zichy Miklós Általános Iskola Alapítványának utalt volna át Kontur úr. Ez régóta húzódik, aminek a legfőbb oka elsősorban, hogy a beérkezett számla 18 millió forintról szólt. dr. Malik Dean: Tegnap a bizottság tárgyalta az előterjesztést, melyen jelen volt Kontur László úr is. Ő elmondta, hogy ezt a megállapodást 9 millió forint plusz ÁFA összeggel tartja elfogadhatónak. Háromszor 3.750.000,- Ft lesz az az összeg, amit az önkormányzatnak meg kell fizetnie. Két módosító indítvány született, az egyik az, hogy az összeg nem nettó, hanem bruttó 9 millió forint, a másik pedig, hogy ezt három részletben, október 31, 2011. március 31, és 2011. május 31. fizetési határidőkkel fizetjük vissza. Ezzel a tartalommal javasolta a bizottság elfogadásra a határozati javaslatot. A szerződésnek még egy fontos része az, hogy Kontur úr felajánlotta, hogy az összeg harmadát felajánlja az iskola alapítványának. Horváth László: Szó volt egy emlékeztetőről is. Lovas Lajos: Az emlékeztetőben ez szerepel, csak nem volt összeg meghatározva. Horváth László: Tehát ettől lett az összeg vitatott. És milyen munka az, amit kifizetünk Kontur úrnak?
160
Lovas Lajos: A járda megépítése és a kandeláberek elhelyezése. Horváth László: Mi megrendeltük tőlük ezt a munkát? Gasparek Ferenc: Mindkettő önkormányzati feladat és a korábbi képviselő-testület ígéretet tett arra, hogy ezeket a munkálatokat Kontur úr előfinanszírozza, és a későbbiek során ki lesz egyenlítve. Horváth László: Az is egy szóbeli ígéret volt valószínűleg. Lovas Lajos: Igen. Szóbeli ígéret volt. Horgos Zsolt: A befektetett összeg nagyobb volt, de Kontur László úr ezt a 9 millió forintot elfogadhatónak tartotta. Lovas Lajos: Miután a szóbeli megállapodásunk erről szólt. Kétségtelen, hogy azt, hogy bruttó vagy nettó, ezt akkor nem tárgyaltuk. Ő nagyobb összegről hozott számlát, mert valószínűleg több munkát elvégeztetett. A Képviselő-testület 11 szavazattal, egyhangúlag a Pénzügyi, Ügyrendi Bizottság módosító javaslatát miszerint a határozati javaslat az alábbiakkal egészüljön ki: a megállapodás tervezetben bruttó 11.250.000,- Ft szerepeljen három részletben történő kiegyenlítéssel az alábbi fizetési határidőkkel: 2010. október 31., 2011. március 31. és 2011. május 31, továbbá a Medicontur Kft. a három részlet ÁFA-ját a Zichy Miklós Általános Iskola Alapítványa részére felajánlja- elfogadja. A Képviselő-testület 11 szavazattal, egyhangúlag meghozta az alábbi határozatot: 108/2010.(IX.15.) számú Határozat A Képviselő-testület úgy dönt, hogy felhatalmazza a polgármestert a Medicontur Kft-vel a megállapodás aláírására az alábbiak szerint: A Képviselő-testület bruttó 11.250.000,- Ft összegű számla befogadását megalapozottnak tartja, mivel a munkálatokat a közterületen elvégezték. A képviselő-testület a számla 3 részletben történő kiegyenlítéséhez járul hozzá, az alábbi fizetési ütemezés szerint: I. részlet: 2010. október 31. II. részlet: 2011. március 3., III. részlet: 2011. május 31. A Medicontur Kft. vállalja, hogy a III. részlet ÁFA-ját a Zichy Miklós Általános Iskola Alapítványa részére utalja át. A Képviselő-testület egyidejűleg a 21/2009.(II.12.) számú határozatát visszavonja.
161
Határidő: a megállapodás megkötésére a határozati javaslat elfogadását követő 3 napon belül Felelős: Lovas Lajos polgármester
11./
Új bölcsőde létesítésével kapcsolatos beszerzések Előterjesztés: Lovas Lajos polgármester
dr. Malik Dean: Az első határozati javaslat a közbeszerzési szakértő beszerzésére vonatkozik, amely az önkormányzat Beszerzési Szabályzata szerinti eljárással kerül kiválasztásra. A Képviselő-testület 11 szavazattal, egyhangúlag meghozta az alábbi határozatot: 109/2010.(IX.15.) számú Határozat A Képviselő-testület úgy dönt, hogy az új 40 férőhelyes Bölcsőde építése Zsámbékon projekt megvalósításával kapcsolatban közbeszerzési szakértő kiválasztása ajánlattételi felhívást a melléklet szerint elfogadja. A 32/2010.(IV.15.) számú határozattal jóváhagyott, Zsámbék Város Önkormányzatának és intézményeinek beszerzési rendjéről szóló szabályzat II. fejezet 1. pontja alapján a kiválasztást meghívásos eljárás útján kell lebonyolítani. A meghívást az alábbi szakértőknek, vagy szakértői szervezeteknek kell megküldeni: - Deák Ügyvédi Iroda - Deák Krisztina dr. 7100 Szekszárd, Jókai u. 22. fsz. 1-2. - dr. Kardkovács és Társai Ügyvédi Iroda - Kardkovács Kolos dr. 1027 Budapest, Frankel Leó u. 9. I/5. - Bűrös és Gombocz Ügyvédi Iroda - dr. Bűrös László 1092 Budapest, Kinizsi u. 21-25. B épület 1/2. Felelős: Polgármester Határidő: szabályzat szerint
dr. Malik Dean: A következő határozati javaslat a műszaki ellenőr kiválasztására vonatkozik. A Képviselő-testület 11 szavazattal, egyhangúlag meghozta az alábbi határozatot: 110/2010.(IX.15.) számú Határozat A Képviselő-testület úgy dönt, hogy az új 40 férőhelyes Bölcsőde építése Zsámbékon projekt megvalósításával kapcsolatban műszaki ellenőr kiválasztása ajánlattételi felhívást a melléklet szerint elfogadja.
Horgos Zsolt: Napirend után szeretném elmondani, hogy a Zsámbéki Hírek című lapban van egy cikk a Tarka Paletta Egyesület vezetőjétől. Ezzel kapcsolatban szeretném elmondani, 162
hogy az önkormányzat egy polgárőrséggel köthet megállapodást. Zsámbékon már évek óta működik a Zsámbéki Bűnmegelőzési és Polgárőr Egyesület. Velük fogunk megállapodást kötni. Nincs szó arról, hogy az iskola környékén a gyermekek közlekedését, vagy a települést nem védi senki. A másikat pedig Keserű Jánosnak mondanám. Nem gondolom, hogy ez a négy év politikai csatározásokkal telt el. Kicsit méltatlannak érzem a cikket, különösen annak a fényében, hogy a testületi üléseken kb. 95 %-ban együtt szavaztunk. A másik 5 % nem gondolom, hogy pártpolitikai szempontok szerint működött volna. Keserű János: Mivel megszólítottak, elmondanám, hogy én fenntartom, amit leírtam. Lovas Lajos: Köszönöm szépen. Megköszönöm a részvételt, a nyílt ülést bezárom. k.m.f.
Lovas Lajos polgármester
dr. Malik Dean jegyző
163
