Jegyzőkönyv. Készült Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének július 2-i üléséről

I.1001-22/1998.

Jegyzőkönyv

Készült Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1998. július 2-i üléséről.

Jelen vannak: Baumgartner Sándor, dr. Bödő László, dr. Erdődy Gyula, dr. Faragó László, Galbáts András, Golob Ferenc, Gonda Tibor, Grisnik Zoltán, ifj. Gömzsik Péter, Helmrich Ferenc, Hódosi Vera, dr. Kádár Géza, Kerényi János, dr. Kékes Ferenc, Koósz Margit, Körömi Attila, Kukai András, Liszkay Teréz, Medvetzky Antal, Meixner András, Mischinger István, Molnár Tamás, Nagy Csaba, Pacur Zsolt, Papp Béla, dr. Páva Zsolt, Petrovits Béla, Péter Pál, dr. Révész Mária, dr. Romváry Ferenc, Sashalmi György, Simonovics Ferenc, Soó László, Staub Ernő, Tillai Aurél, Tomics János, Tóth Mihályné, Traj Ferenc, Troska Gyula, dr. Ujvári Jen, Ursprung János k é p v i s e l ő k. Távollévő képviselő: dr. Kunszt Márta, dr. Szabó László, Szirmai Csaba. Jelen vannak továbbá: Körösi Ferenc Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Fischer Frigyesné Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke, dr. Rákosyné dr. Vass Klára kisebbségi referens, Dán Tibor referens, dr. Modrovits Sándor vezető jogtanácsos, Gömöry János főépítész, dr. Papp Judit, dr. Zalay Buda, dr. Sohár Endre, Spolár János, dr. Kahutek Annamária, dr. Radochay Csongor, dr. May Gábor, dr. Berhiday Ilona, Bagoly Attila irodavezetők, Zalán László, Gyenes Zsuzsanna irodavezető helyettes, Pálvölgyi Csabáné a GESZ gazdasági vezetője, Molnárné Farkas Gabriella a Gyámhivatal képviseletében, Mészáros Endre az Új Dunántúli Napló képviseletében, Szíjártó Ildikó a Városi TV képviseletében, Bársony János a JPTE rektorhelyettese, Somosi László a Pécsi Erőmű Rt. vezérigazgatója.

2 Dr. Páva Zsolt: köszönti képviselőtársait, a megjelenteket. Az ülést 9.00 órakor megnyitja. Megállapítja, hogy a jelenlévő 37 képviselővel a testület határozatképes. Megkérdezi a képviselőket, a napirend kiegészítésére vonatkozóan van-e javaslatuk? Papp Béla: indítványozza, hogy a 3. napirendi ponttal együtt tárgyalják a 11. napirendi pontot, valamint a kiosztásra került, az Önkormányzat és a Pécsi Erőmű Rt. között megkötendő - kiosztott - megállapodás tervezettel, 2/a,b,c. pontként lenne célszerű tárgyalni. Kéri napirendre venni az "Észak-megyer dűlő út rekonstrukciója, forrás biztosítás" a "Vagyonhasznosítási szerződés tervezet az Önkormányzat és az Ipari Park Között", továbbá az "Üszögpusztai autóbusz-forduló létesítése" című előterjesztéseket. Dr. Ujvári Jenő: kéri napirendre venni a "Pécs, Mária u. 9. sz. alatti ingatlan hasznosítása", továbbá a "Javaslat Pécs Város Hangversenyterme Építéséért Közalapítvány titkárának megválasztására" című előterjesztést. Molnár Tamás: kéri napirendre venni a városrendezési tervezés költségfedezetéről szóló - már elfogadott, de költségvetési forrással nem biztosított - 221. sz. határozat tárgyalását kizárólag a költségvetési forrás jóváhagyása végett. Pacur Zsolt: kéri napirendre venni a "Gyermekjóléti Szolgálat meszesi elhelyezése" című előterjesztést. Kerényi János: az "1998. évi jegyzői pályázat értékelése" tárgyú előterjesztés sürgősségi tárgyalását indítványozza. Dr. Páva Zsolt: kérdése, zárt ülési keretek között kéri képviselő úr? Kerényi János: válasza, igen. Dr. Páva Zsolt: kéri napirendre venni a "WHO Egészséges Városok tagság 1998-2002.", valamint a "Vagyonkezelő Kft. könyvvizsgálója megválasztása" című előterjesztést. Kéri a testületet, hogy az eredeti 4. napirendi pont - "Egyetemi Szövetség stratégiája" című előterjesztés - tárgyalását az ebédszünet után folytassák le az érintettek elfoglaltságára való tekintettel. Körömi Attila: Kerényi képviselő úr sürgősségi javaslatát a testület nem veheti figyelembe, mert az SZMSZ 28. §-a szerint "Javaslatot lehet tenni a Közgyűlésnek valamely előterjesztés, vagy önálló indítvány sürgősségi tárgyalására. A javaslatot indokolni kell", azonban nem indokolta meg képviselő úr. Továbbá "A sürgősségi javaslatot az előterjesztéssel, vagy önálló indítvánnyal együtt a Közgyűlés ülését megelőzően 3 nappal a polgármesternél kell benyújtani..." Kérdése polgármester úrhoz, megtörtént-e?

3 Dr. Páva Zsolt: válaszában elmondja, ilyen kérés nem érkezett hozzá. Gonda Tibor: emlékeztet arra, az előző ülésen kérte levenni napirendről a Batthyány tömb belső udvarában a Hanns Seidel Alapítvány Műhelycsarnok felújítása tárgyú előterjesztést, melynek felvételét kéri a mai napirendi sorba. Molnár Tamás: módosítja Kerényi képviselő úr indítványát, és egyben indokolja is. Személyi kérdéseket minden esetben a rendeletek megtárgyalása után tárgyal a testület, a napirend elején. Javasolja, hogy a rendeletek után következő első napirendi pontot cseréljék fel a "Jelentés Pécs Megyei Jogú Város jegyzői pályázata értékeléséről" eredetileg zárt ülésre tervezett napirendi ponttal. Miután ez nem sürgősség, így nem vonatkozik rá a kifogás. Körömi Attila: az elhangzottaknak megfelelően a zárt ülés napirendjén szereplő többi személyi kérdést is tárgyalják közvetlen a rendeletek után zárt ülés keretében. Ha Molnár Tamás indítványa támogatást nyer, akkor a testületnek az ő javaslatait is el kell fogadnia. Dr. Páva Zsolt: szavazást kér az elhangzott javaslatokról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés: • Papp Béla által javasolt 3. és 11. napirendi pont, valamint a kiosztott keretmegállapodás együttes tárgyalását 33 igen szavazattal (egyhangúlag) elfogadta. • az "Észak-megyer dűlő út rekonstrukciója, forrás biztosítás" című előterjesztést 29 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett, • a "Vagyonhasznosítási szerződés tervezetét az Önkormányzat és az Ipari Park Között" tárgyú előterjesztést 29 igen szavazattal, 6 tartózkodással, • az "Üszögpusztai autóbusz-forduló létesítése" című előterjesztést 31 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett, • "Pécs, Mária u. 9. sz. alatti ingatlan hasznosítása" című előterjesztést 30 igen szavazattal, 1 tartózkodással, Város Hangversenyterme Építéséért" Közalapítvány • "Javaslat Pécs titkárának megválasztására" című előterjesztést 30 igen szavazattal, 1 tartózkodással, • a városrendezési tervezés költségfedezete tárgyú előterjesztést 32 igen szavazattal, 2 tartózkodással, • "Gyermekjóléti Szolgálat meszesi elhelyezése" című előterjesztést 27 igen szavazattal, 3 tartózkodással, • "WHO Egészséges Városok tagság 1998-2002." 31 egybehangzó igen szavazattal, • "Vagyonkezelő Kft. könyvvizsgálója megválasztása" 26 igen szavazattal (egyhangúlag) napirendre vette. • zárt ülésen történő tárgyalását 28 egybehangzó igen szavazattal elfogadta. • a 4. napirendi pont "Pécs Egyetemi Szövetség stratégiája és a városfejlesztés rendezés összhangja" tárgyú előterjesztés ebéd szünet utáni tárgyalásával 33 igen szavazattal egyetértett.

4

Dr. Páva Zsolt: emlékeztet arra, hogy a június 4-i Közgyűlésen napirenden szerepelt a Közüzemi Rt. IT tagjainak megválasztása, és két tag esetében nem történt érvényes döntés. Az egyik tagra vonatkozóan konszenzus volt a frakcióvezetői egyeztetésen. Kéri az ülés zárt ülésének napirendjére felvenni. Szavazást kér. Megállapítja, hogy a Közgyűlés: • a "Pécsi Közüzemi Rt-nél tisztségviselők megbízása, díjazásuk megállapítása" című előterjesztést 30 igen szavazattal napirendre vette, • zárt ülésen történő tárgyalását 26 igen szavazattal elfogadta. • a "Batthyány u. 1-3. sz. Oktató Csarnok II. ütem építése" tárgyú előterjesztést 26 igen szavazattal, 1 tartózkodással napirendre vette. Dr. Páva Zsolt: Molnár Tamás ügyrendi indítványáról kéri a testület döntését, a "Jelentés a jegyzői pályázat értékelése" tárgyú előterjesztés rendeletek után közvetlenül történő tárgyalására vonatkozóan. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 24 igen, 5 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett a javaslattal egyetértett. Kérése Körömi képviselő úrhoz, hogy fenntartja-e javaslatát a zárt ülés többi személyi vonatkozású napirendi pontja tárgyalásának sürgősségi tárgyalásra vonatkozóan? Körömi Attila: természetesen visszavonja, csupán az abszurd helyzetre kívánt utalni, hiszen semmilyen igazi indok nem volt arra, hogy a jegyzői pályázat tárgyalását előrehozzák. Dr. Páva Zsolt: szavazást kér a teljes napirendről. Jelzi, hogy Tillai Aurél és Kékes Ferenc képviselők napirend előtti felszólalási szándékáról kapott bejelentést. Megállapítja, hogy a Közgyűlés a kiegészített napirendet 30 igen szavazattal, 7 tartózkodás mellett elfogadta. A képviselőtestület az ülés napirendjét a következők szerint állapította meg: Napirend előtti felszólalás: a.) Tillai Aurél: Szabadság út 17. sz. épület vízdíj hátralék miatt történő kizárása a vízfogyasztásból (lakossági tüntetés) b.) Dr. Kékes Ferenc: az 5 perces időkeret betartatása a képviselői hozzászólások során Tisztségviselői beszámoló:

5 Mária: a közüzemi díjak rendezéséről szóló kormányrendeletről b.) Dr. Ujvári Jenő: UNESCO ülés a világörökség pályázatok megvitatásáról

a.)

Dr.

Révész

1.)

Beszámoló a lejárt határidejű határozatokról, bizottsági döntésekről

2.)

A helyi iparűzési adóról szóló, többszörösen módosított 1991. évi 13. sz. Ör. módosítása

3/a.) A Nagybányaréti külfejtéssel kapcsolatos ÁRT módosítása 3/b.) Szándéknyilatkozat a pécsi távhőrendszer fejlesztése érdekében kifejtett PE Rt. és PÉTÁV Kft. közötti üzleti kapcsolat továbbépítésére 3/c.)

Keretmegállapodás Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Pécsi Erőmű Rt. között

4.)

A Pécsi Egyetemi Szövetség stratégiája és a városfejlesztés- rendezés összhangja

5.)

Pécs város kerékpárút koncepciója

6.)

Bálicsi út és csatornaépítési munkák közbeszerzését véleményező bizottság eseti tagjainak megválasztása

7.)

Területfejlesztési pályázat Pécs-Orfű kerékpáros turizmus programjára

8.)

Tettye-forrás vízminőség védelme

9.)

Kökény II/A. ütem területfejlesztési támogatás módosítása

10.)

Társulati beruházások átvétele és garancianyilatkozatok módosítása, ÁFA visszaigénylés lehetősége

11.)

Városi Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Közalapítvány alapító okiratának módosítása

12.)

Városi Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Közalapítvány induló vagyonának befizetése

13.)

Alapítványok alapító okiratának módosítása

14.)

Pollack Mihály Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola elhelyezése

15.)

Pécs, Anna u. 17. sz. ingatlan ügye

16.)

Pécsi TV Szolgáltató Kft. törzstőke emelése

17.)

Vasváry Ház felújítása

6 18.)

Telekjuttatás szociális lakásépítés céljára

19.)

A Jogi- Igazgatási és Ügyrendi Bizottság részére hatáskör átadása a testület nyári szünete tartamára

20.)

A BAYOU Kft. és az Önkormányzat közötti ingatlancsere

21.)

A 37.992 hrsz-ú telek értékesítése

22.)

Külterületi művelődési házak hasznosítása

23.)

A veszélyeztetett városrészek rehabilitációját elősegítő program végrehajtása

24.)

Gyöngyvirág úti sporttelep nyugdíjas gondnokának elhelyezése

25.). Beszámoló a Pécs Városi Környezetvédelmi Alap 1997. évi felhasználásáról 26.)

Kedvezményezetti körbe tartozó alapítványok munkájáról tájékoztató

27.)

Észak-megyer dűlő út rekonstrukciója, forrás biztosítás

28.)

Vagyonhasznosítási szerződés az Önkormányzat és az Ipari Park Rt. között

29.)

Üszögpusztai autóbusz-forduló létesítése

30.)

Pécs, Mária u. 9. sz. alatti ingatlan hasznosítása

31.)

Javaslat Pécs város Hangversenyterme Építéséért Közalapítvány titkárának megválasztására

32.)

A városrendezési tervezés költségfedezet

33.)

Gyermekjóléti szolgálat meszesi városrészben történő elhelyezése

34.)

WHO Egészséges Városok tagság 1998-2002.

35.)

Batthyány-tömbben lévő Hanns Seidel Műhelycsarnok fejlesztése

36.)

Homlokzati nyílászárók cseréje

A közgyűlési vita hangszalagon rögzítve, 1.- 11. kazetta. Zárt ülésen tárgyalt előterjesztések, melyről külön jegyzőkönyv készült a I. 1028-13/ 1998. sz. alatt: 1.)

Jelentés Pécs M. J. város 1998. évi jegyzői pályázata értékeléséről

7 2..)

Pécsi TV Kft. ügyvezető igazgatói pályázata

3.) Fegyelmi biztos jelentése a Közterület-felügyelet vezetőjének fegyelmi ügyében 4.)Kitüntető címek és szakmai díjak adományozása a Város Ünnepén (kiosztásos) 5.)Lauber Dezső Városi Sportcsarnok pénzügyi vizsgálata (bizottsági elnöki szóbeli kiegészítéssel) 6.)Városi TV és a PIÁR Stúdió Kft. pénzügyi vizsgálata 7.)A belvárosi 10-es tömbre adás-vételi szerződés jóváhagyása 8.)Nyers Anna Pécs, Nagy I. u. 98. sz. alatti lakos önkormányzati kölcsön törlesztési, halasztási és részletfizetési kedvezmény iránti kérelme 9.)Bogdán Jánosné és férje Pécs, Fejlődés u. 9. sz. alatti lakos önkor- mányzati kölcsön törlesztési, halasztási és részletfizetési kedvezmény iránti kérelme 10.)

Szabó Attila és felesége Pécs, Deák F. u. 40. sz. alatti lakos önkormányzati kölcsön törlesztési, halasztási és részletfizetési kedvezmény iránti kérelme

11.)

Szkulszky Izabella és élettársa Pécs, Bánki Donát u. 25. sz. alatti lakos önkormányzati kölcsön törlesztési, halasztási és részletfizetési kedvezmény iránti kérelme

12.)

Miklovich Csilla és férje Pécs, Vas Gereben u. 9. sz. alatti lakos törlesztési, halasztási kérelme

13.)

Stoics Judit és férje Pécs, Polgárszőlő 9. sz. alatti lakos önkormányzati kölcsön hátralékának részletfizetési kérelme

14.)

Ignácz László és felesége Pécs, Eszék u. 33. sz. alatti lakos önkormányzati kölcsön hátralékának részletfizetési kérelme

15.)

A Városi Vagyonkezelő Kft-nél új könyvvizsgáló megbízása

16.)

A Pécsi Közüzemi Rt-nél igazgatósági tag megbízása

17.)

Kiss Béla közterület-felügyelő vezetői megbízásának visszavonása

Napirend előtti felszólalás: a.) Tillai Aurél: tájékoztat arról, hogy a Szabadság út 17. sz. épület előtt tüntetés zajlott. A ház lakói feliratokkal és azokkal a vödrökkel jelentek meg a TV és a sajtó nyilvánossága előtt, amelyekkel egy hete viszik a vizet a lakásukba. Tarthatatlan helyzet, hogy idős - 80 éves - asszonyok saját

8 maguk viszik vödrökkel a vizet, vagy másoktól kérik pénzért, illetve szívességként. Felhívja a figyelmet, hogy a Szabadság út és a Nagy Lajos király út kereszteződéséről, a város egyik központi részéről van szó. Felháborítónak tartja, mert a lakók nagy része becsületesen fizeti a vízdíjat. Véleménye szerint teljesen erkölcstelen, hogy önkormányzati lakásban lakó, nem fizető állampolgárok vízdíját akarja velük kifizettetni a Vízmű. Megkérdőjelezi, szabad-e a privatizáció során oly módon külföldi kézbe adni Vízművet, hogy a város a többségi tulajdonról lemond. A mai újságban is megjelent egy cikk, mely a tüntetésről tájékoztat. Szerepel továbbá egy másik is, amelyben az Országos Fogyasztásvédelmi Egyesület Baranyai Szervezetének elnöke nyilatkozik és a cikk alcíme: "Közel 100 M Ft-os osztalék a Vízműnél". Kérdése, e két dolog hogyan függ össze egymással? Tudomása van továbbá olyan levélről, melyet ezek a lakók 3 évvel ezelőtt írtak az Önkormányzatnak, és az illetékes iroda azóta sem válaszolt rá. A tisztviselők azért kapják fizetésüket, mert a város polgárainak ügyeit intézik, és olyan polgárok, akik eljárnak társaik ügyében pénz nélkül, cinikus választ kapnak, az emberek pedig szenvednek a város közepén. Dr. Kékes Ferenc: elmondja, az újságcikk megjelenése előtt néhány nappal értesült erről a helyzetről. Emlékezete szerint az is szerepel a cikkben, hogy a jövő szerdán a terület parlamenti képviselője, dr. Szili Katalin egyeztetésre hívta össze valamennyi érintett szervezet képviselőit. Egyetértve Tillai képviselő úrral, felháborítónak tartják ezt a magatartást és kérik a Szocialista frakció nevében a Vízmű vezetőit, hogy biztosítsák az ügy rendezéséig a lakók számára a vízellátást. Információi alapján úgy gondolja, nagyon hibás vállalatvezetési politika, amely nem teljes egyértelműséggel a fogyasztó közösség hibájának felróható ügyet így próbál lerendezni az egyoldalú erő eszközét alkalmazva. Helyesbíti Tillai képviselő úr kijelentését, ugyanis a Vízmű nincs többségi külföldi tulajdonban. Bízik abban, hogy az emberi érdekek figyelembevételével és a jogi helyzetek értékelésével az ügy egyaránt lerendeződik. Körömi Attila: cáfolnia kell Kékes képviselő úr állítását, hiszen a Szocialista frakció pontosan tudta, hogy elzárják a vizet az épületben. Ugyanis Szirmai Csaba - a frakció tagja - a Pécsi Vízmű Rt. Igazgató Tanácsának tagja tájékoztatta a frakciót. Úgy véli ezzel az álságos magatartással fel kellene hagyni, mert tudták mi fog történni, majd a Közgyűlés nyilvánosságát felhasználva azt a látszatot keltik, mintha nem lenne ráhatásuk a folyamatokra. "Mi szólítjuk fel Önöket, hassanak oda az Igazgató Tanácson keresztül is, hogy ilyen esetek ne forduljanak elő Pécs városában." Dr. Páva Zsolt: a személyes megszólíttatás okán Kékes képviselő úrnak adja meg a szót. Dr. Kékes Ferenc: megjegyzi, Szirmai képviselő úr több, mint egy hete nem tartózkodik a városban. Körömi képviselő úr figyelmét felhívja, hogy az ellenzék részéről is van tagja a Vízmű Igazgató Tanácsának. Körömi

9 képviselő úr csúsztat, félrevezeti a testületet. Visszautasítja saját nevében, illetve a Szocialista frakció nevében támadásait. Dr. Páva Zsolt: Körömi képviselő úrnak megadja a szót, majd ezt a vitát lezártnak tekinti. Körömi Attila: megjegyzi, a FIDESZ Magyar Polgári Párt frakciója sem Szirmai Csaba, sem Galbáts András IT-tagságát nem támogatta, mert helytelennek tartja, hogy helyi önkormányzati képviselő Igazgató Tanácsokban, illetve Felügyelő Bizottságokban - Kékes Ferenc is a Városi Vagyonkezelő Kft. Felügyelő Bizottságának tagja - történő részvételét. Nem tartják helyesnek az ilyen összefonódásokat, ezért természetesen általuk delegált képviselők nem tagjai az Igazgató Tanácsoknak. Mindenki előtt ismeretes, hogy az IT tagjainak van ráhatása a cégnél történtekre, erre szólítják fel őket. Dr. Páva Zsolt: úgy tűnik, a Tillai képviselő úr által felvetett probléma érdemi részéről már nem esik szó. Kérdése, a felszólalás tárgyában van-e valakinek kiegészítése? Dr. Révész Mária: tudomása szerint az önkormányzati lakásoknál áll fenn a nem fizetés ténye. Úgy véli, a Közüzemi Rt-nek helyt kellene állni a tartozásért, aztán valamilyen formában a lakás bérlőjével szemben eljárni. Ezt a helyzetet semmiképpen nem lehet tartani, hogy rendesen fizető lakókat büntessenek néhány nem fizető miatt. Azokban a lakásokban, ahol mindenki tulajdonos, másként lehet rendezni egy ilyen helyzetet. Kéri a Közüzemi Rt. igazgatóját, tegye meg a szükséges lépéseket. Traj Ferenc: Tillai képviselő úr figyelmét felhívja, hogy nemcsak a belváros közepén fordulnak elő ilyen és hasonló esetek. Példaként említi, az egyik meszesi épület több hétig tartó kizárását. Annak idején szintén felhozta a Közgyűlésen és akkor sem történt érdemi intézkedés. Galbáts András: úgy gondolják, azokban a cégekben, amelyeknél a város kifejezetten tulajdonos, illetve nagyobb hányadban érdekelt, a képviselők tudnak legjobban odafigyelni tulajdonukra. Valóban ketten tagok a Pécsi Vízmű Rt-nél IT-tagok. Elmondja, minden erejükkel arra törekedtek, képviselői és IT-tag minőségükben is járjanak el ez ügyben. Céljuk volt, hogy a Vízmű esetében elsődleges legyen azon problémák megoldása, amelyeket a kizárólagosan városi üzemeltetés időszakából erednek. Ennek lényege, hogy egy fogyasztó egy bekötési vízmérő. E kérdéskörről is hosszas tárgyalások folytak a Pécsi Közüzemi Rt és a Vízmű Rt. között. Elmondja továbbá, a Pécsi Vízmű felkérésére Szirmai képviselő úr mint gépészmérnök, saját maga, mint villamosmérnök részt akartak venni ezen tárgyalásokon, de Papp Béla alpolgármester úr feleslegesnek ítélte meg jelenlétüket. Úgy érzik mindketten - pártállástól függetlenül -, hogy a város vezetésétől nem kapták meg az elvárható támogatást, illetve azokat a feladatokat, melyeket egyértelműen a Vízmű Igazgató Tanácsában kellett végrehajtaniuk.

10 Az elmúlt Közgyűlésen sajnos nem tartózkodott a teremben, amikor képviselőtársai - akiknél lobbizott is - megszavazták, hogy egy fogyasztó egy bekötési vízmérő, és a mondat itt fejeződjön be és saját cégének - ahol ő képviselő - ne legyen módja felülbírálni és megadni a lehetőséget az újabb súrlódások elkerülésére. A cégnek sok pénzébe került volna, nem lett volna nyereség, de egy jelentős probléma megoldódik. Ezt a Közgyűlés nem tette lehetővé, mert bent hagyta azt a mellékmondatot. A későbbiekben több támogatást kérnek. Úgy érzi, - képviselőtársa nevében is mondja - minden tőlük telhetőt megtettek a lakosok érdekében. Papp Béla: Galbáts képviselő úr megjegyzésére elmondja, a tárgyalás közte, kollégái, és a Vízmű vezetői között zajlott. Ebben a szituációban az Igazgató Tanács más hatáskörrel rendelkezik. Természetesen a tárgyalás eredményeiről a Vízmű vezetőinek tájékoztatnia kellett. A probléma lényege, hogy Magyarországon és Pécsett sok helyen nem fizetik a közüzemi díjakat, mely elsősorban az önkormányzati bérlakásban élők esetében gyakoribb a távfűtés, és a vízdíjak tekintetében. A DÉDÁSZ és a DDGÁZ esetében egyszerűbb a helyzet, mert aggályok nélkül - a képviselők tiltakozása ellenére - kizárják a fogyasztót. Számtalan példa van rá, hogy megfelelő jövedelmi viszonyok mellett cinikusan nem fizetnek az önkormányzati lakásbérlők. Felhívja az új parlament tagjainak figyelmét, hogy a magyar jogszabályok e tekintetben álhumánusak. Ez a helyzet tarthatatlan, mert nincs eszköze a városnak a tartozások behajtására. Van olyan bérlő, aki 400 eFt.-tal tartozik a PÉTÁV-nak, olyan, aki 150 eFt-tal a Vízműnek. Természetesen az egyéni képviselő saját szemszögéből közelíti meg a problémát, humánusan kezeli, a társaságnak azonban felelőssége van a gazdálkodásával kapcsolatban. Most örül a cég privatizációjának, mert ellenkező esetben az Önkormányzat igen nagy bajban lenne, mert a képviselői humánum, illetve álhumánum mindig azt eredményezné, hogy bármi áron szolgáltatni kell, a fizetés pedig majd megoldódik. Ez így tarthatatlan, előbb-utóbb az Önkormányzatnak kellene fizetnie, és erre a költségvetés nem ad lehetőséget. A helyzet kialakulásában közrejátszottak a nem fizetők, a PIK és tevékenységének jogutódja, a bérleménykezelő és a Vízmű is a számlázási pontatlanságaival. Az elmúlt évek tekintetében kb. 100 M Ft vitatott. Elkészült egy szakértői vizsgálati anyag, amely az érintettség, vagy a felelősség arányait elemzi. Jövő héten lesz egyeztetés a Vízművel, amelyről tájékoztatják a testületet. Megjegyzi, a Vízmű jogszerűen jár el. A társasházi lét következtében egymáshoz kötődnek, bizonyos felelősség is van egymás iránt. Megemlíti, Budapesten általános a főmérő leszámlázás, így nem alakultak ki hasonló problémák. Dr. Páva Zsolt: felhívja a hozzászólók figyelmét, hogy az SZMSZ szerint 3 perc áll rendelkezésükre. Soó László: alpolgármester asszony hozzászólására kíván reagálni. Olyan látszatot kelthetnek a város lakóiban, hogy a vízdíj problémák azért merülnek fel, mert az Önkormányzat egyik cége nem fizeti ki a bérlők helyett a díjat. Ez a kérdés gyakran felmerült a Vízmű Rt-nél is. Megérti alpolgármester asszony megközelítését, valóban a lakók érdekei a legfontosabbak.

11 Hangsúlyozza azonban, az Önkormányzat problémái a város problémái, amelyeket a város egyik cége nem tudja megoldani. A város gazdasági társasága azt teszi, amit a város mond; ha arra utasítja, hogy fizesse ki az összes kintlevőséget a Vízmű részére, akkor megteszi. A megoldás azonban nem ez lenne. Ismételten hangsúlyozza, a probléma a városé és neki kell a lakosság problémáit megoldani. Papp Béla alpolgármester úr említette, hogy elkészült a független szakértői vizsgálati anyag, jelentős kintlevőséget szakértői körben tisztázni. A Közüzemi Rt. végig azt az álláspontot képviselte - nem mondott le arról, közölte a Vízművel is -, hogy "0"-állapotot kell létrehozni a városban, amely a múltat külön kezeli, majd minden fogyasztó részére külön a mérőóra szerint történik a számlázás. Nincs más megoldás. Bízik abban, hogy a vízdíj felülvizsgálat keretében erre is tudnak megoldási javaslatot tenni. Megemlíti, a Vízműnek 1999. március végéig meg kell kötni a fogyasztói szerződéseket minden fogyasztóval. Jelenleg még a Közüzemi Rt-vel sincs fogyasztói szerződése. Vissza kell térni erre a kérdésre. Megemlíti, a kérdéses épületben 18:2 az önkormányzati lakások aránya, és a kettőbe nincs is bekötve a víz. Lehet, hogy technikailag a fennmaradó egy csapon folyt el az összes víz, de nehezen tudja elfogadni. Aki fizette a díjat, kapjon vizet, de a város feladatát nem tudja egy cég megoldani. Dr. Erdődy Gyula: Papp Béla alpolgármester úr helyzetelemzése teljesen egyértelmű, csupán az a gond, hogy az elmúlt években a felvetett problémák feloldásával az illetékesen nem tudtak foglalkozni. Emlékeztet arra, egy évvel ezelőtt volt már a testület előtt hasonló ügy. Abból okulhattak volna és a helytelen módszereket, amelyek a lakosságot hátrányos helyzetbe hozzák, meg lehetett volna szüntetni. Egyetért azzal, hogy álhumánus a jelenlegi díjfizetési rendszer. Alpolgármester úr felhívta a figyelmet az országgyűlési képviselők kötelezettségére. Megjegyzi, Papp Béla az egyik volt kormányzópárt, - az SZDSZ tagja -, valamint október közepéig a városvezető koalíció egyik pártjának A tüntetéssel tagja.kapcsolatos riportban elhangzott, hogy olyan vizet kellene kifizetni, amelyet nem a lakók fogyasztottak el kb. 500 eFt értékben, mivel egy átvezető cső kiépítése akadályozva van. Évek óta probléma, hogy az almérőket a Vízmű nem ismeri el hitelesnek. Kéri, fél órán belül a Vízmű kapcsolja vissza a vizet és vegyék tudomásul azokat a tényeket, amely vétlen embereket hoz ilyen helyzetbe a nyár közepén. Golob Ferenc: Soó képviselő úrnak teljesen igaza van abban, hogy már korábban kellett volna megtenni. Valóban nem egy cégnek kell megoldani a problémát, nem is ezt mondta alpolgármester asszony, hanem egy reálisnak tűnő lehetőséget próbált felvázolni. Péter Pál: tájékoztatja a testületet és a lakosságot arról, hogy a Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda szervezésében a Közüzemi Rt-vel. és a Vízművel közösen kidolgozásra, összegyűjtésre kerültek bejelentések és a rendelkezésre álló adatok alapján azok a helyek, ahol hasonló jogi, illetve műszaki probléma adódhat. Mintegy 68 ilyen van, nagyon költséges, 100 M Ft-os nagyságrendű beruházást igényel. A Közlekedési és Kommunális Bizottság úgy döntött, hogy az első 15-öt kidolgozzák és még a nyár

12 folyamán elkezdik a tisztázatlan dolgok helyretételét. A többire is természetesen sor kerül, de rendkívül időigényes a műszaki, és a jogi megoldások vizsgálata. A Szabadság utca is a jövő héten sorra kerül. b.) Dr. Kékes Ferenc: az SZMSZ 18. §. (2.) bekezdése biztosít arra lehetőséget az előterjesztőnek, valamint a levezető elnöknek, hogy indítványozza az egyes napirendi pontoknál az 5 perces hozzászólási időkorlátok elfogadását és betartatását. Miután nagyon sok napirendi pontot kell megtárgyalniuk, indítványozza, hogy levezető elnök úr éljen ezzel a lehetőséggel. Körömi Attila: megérti Kékes képviselő úr felvetését és véleménye szerint helyt is lehet adni. Elmondja azonban, nem tartja be ezt a kérést a "Jelentés Pécs M. J. város 1998. évi jegyzői pályázata értékeléséről", a "Pécsi TV Kft. ügyvezető igazgatói pályázata", a "Fegyelmi biztos jelentése a Közterületfelügyelet vezetőjének fegyelmi ügyében", a "Lauber Dezső Városi Sportcsarnok pénzügyi vizsgálata", valamint a "Városi TV és a PIÁR Stúdió pénzügyi vizsgálata" című előterjesztéseknél. A többinél természetesen betartja. Dr. Páva Zsolt: egyetért Kékes képviselő úr indítványával, azonban nem kívánja minden napirendi pont tárgyalására kikötni az 5 perces hozzászólási időkeretet. Csupán azokban az esetekben, amikor érezhetően túl hosszúra nyúlnak a hozzászólások. A személyi kérdéseknél nem alkalmazza. Staub Ernő: célszerűnek tartaná, ha Zalay Buda a Városfejlesztési Iroda vezetője jelen lenne. Dr. Páva Zsolt: tájékoztat arról, hogy saját felkérésére irodavezető úr a Gandhi Gimnázium bővítésére vonatkozó tervpályázati zsűriben vesz részt 10-12 óráig. Ismerteti az előző ülés zárt ülési határozatait. Tisztségviselői beszámoló: a.) Dr. Révész Mária: az adósságrendezésről kíván szólni. Egyrészt közgyűlési tárgyalást igényel és sokak érdeklődésére tart számot. A kormány 1998. május 13-án hozott egy rendeletet, amelyben a szociálisan hátrányos helyzetben lévők adósságterhének enyhítéséről és lakhatási körülményeiről döntött. E rendelet értelmében az Önkormányzatok a központi költségvetésből támogatásban részesülhetnek, ha bekapcsolódnak a programba. Valamilyen módon kezelni kell ezt a problémát. A rendelet nem a legoptimálisabb megoldást kínálja, mert a központi költségvetésből 2 Mrd Ft-ot különítettek el és az Önkormányzat - 23 M Ft - saját forrását hozzátéve 28 M Ft-ot kaphat. Úgy véli, év közben ez nem megoldható egyetlen Önkormányzat számára sem. A másik feltétel önkormányzati rendelet alkotása, melynek különféle feltételeknek kell megfelelnie. Az adósságrendezés módja lehet pénzbeli támogatás, tartozás átvállalás, illetve a lakástulajdon megvásárlása. Nemcsak az elmaradt OTP tartozások, hanem a közüzemi tartozások

13 rendezéséről van szó. Pécset az utóbbi szempontból érintheti leginkább. A PÉTÁV-nak 3.427 fő tartozik, 456 M Ft-tal, a BIOKOM-nak 30.000 fő 45 M Ft-tal, a Közüzemi Rt-nek 1.070 fő 77 M Ft-tal. A Vízműnek 3.200 fő tartozik 63 M Ft-tal, összesen 641 M Ft-ot jelent. Ez 1997. december 31-ig keletkezett - legalább hat havi - adósságot tartalmazza. Az adatok a kormányrendelet előírásainak megfelelően lettek kigyűjtve. A Népjóléti Minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint ez a fajta adósságkezelés Magyarországon eddig nem alkalmazott módszer, 2 M Ft-tal indul és a következő évben 5 Mrd Ft-ot terveznek erre a célra fordítani. További probléma, hogy morális kérdések is felvetődnek az adósságrendezés kapcsán, mert külön kell kezelni minden egyes adóst. Tehát apparátust is igényel a program, mert a jelenlegi állománnyal rendelkező szociális irodák nem tudják vállalni. Minden további döntés feltétele az önkormányzati forrás megteremtése. Tájékoztat arról, levélben kérte a Költségvetési Bizottságot, hogy vizsgálja meg a lehetőséget. A cégekkel két tárgyalás volt arra vonatkozóan, hogyan tudnának bekapcsolódni a programba és pozitív hozzáállást mutattak. A rendelet ellentmondása, hogy az adós részéről 30 %-os önerőt feltételez a program. Azon hátralékosok esetében, akik ezzel rendelkeznek, felvetődik a kérdés, hogy miért nem folyamatosan fizetnek. További probléma, hogy szinte egyenként kell megvizsgálni, kik azok, akik önhibájukon kívül kerültek ebbe a helyzetbe és mégis képesek az adósságuk 30 %-át kifizetni. Feltehetően a szeptemberi Közgyűlésen tudják megalkotni a programban való részvételhez szükséges rendeletet, ha a Költségvetési Bizottság talál forrást. b,) Dr. Ujvári Jenő: tájékoztat arról, hogy a múlt héten az UNESCO ülést tartott, ahol a Világörökség Bizottság elnöksége megvitatta az ez évi pályázatokat. Az összejövetel két kérdés mentén vizsgálta a dolgokat; egyrészről elvi megállapítást tett - részben a kultúra tartalmára, funkciójára vonatkozóan - amelyben hangsúlyozta, hogy nem kincsről, holt anyagról és holt lelkekről van szó, hanem az élő kultúra működéséről, amelyben a helyi emberek és a helyi önkormányzatok számára kitüntető szerepet kell juttatni. A másik elvi természetű megállapítása és megszorítása az volt, hogy az eddig elért - kb. 550 - világörökségi hely földrajzi megosztásán változtatni kellene, hiszen Európa döntő többséget szerzett és fontos lenne, ha a harmadik világ és egyéb földrészek is kellő számban bejutnának. Éppen ezért megszorításokat kívánnak tenni, amely Pécs helyzetét nyilvánvalóan megnehezíti, hiszen menet közben történtek ezek az elvi természetű korrekciók, még a pályázat beadása előtt. Ezért kell igen nagy diplomáciai sikernek tartani azt, hogy Pécs pályázata nem került le a napirendről, hanem a Világörökség bizottsága novemberben tárgyalni fogja. Ez nagy mértékben köszönhető annak, hogy az UNESCO nagykövet - aki egyben a Végrehajtó Bizottság vezetője is Pataki Pál - kiterjedt diplomáciai tevékenységet folytatott, hiszen az elnökség 7 tagja közül 6 nem európai. Az ő befolyása és kapcsolata tette lehetővé ezt a kedvező döntést. Természetesen ez a város számára is feladatokat jelent és két irányú vizsgálódást igényel. Egyrészről újra kell értelmezni a kultúrák egymásra épülése elvet, amivel a pályázatot benyújtották. Ezt részletesebben kellene kifejteni, másrészről pedig módosítani, finomítani azokat a határokat, amelyek fel lettek tüntetve.

14 Ismeretes, hogy a Történelmi belváros ÉNy-i részéről van szó. Itt két irányban is nőnek a lehetőségek: vagy az egész belváros belekerülne a programba, vagy az ún. védelmi zóna kiterjesztésével még a Tettye is valamilyen szerepet kaphatna itt. Kellő idő áll rendelkezésre arra, hogy az "IKOMOS" számára ezek a korrekciók elvégeztessenek.

1.)

Beszámoló a lejárt határidejű határozatokról, bizottsági döntésekről Előterjesztő: dr. Páva Zsolt polgármester

Golob Ferenc: úgy véli, célszerű lett volna a Közterület-felügyelet vezetőjének beszámolóját együtt tárgyalni, a zárt ülés hasonló napirendi pontjával, mivel úgy tűnik számára, hogy a kettő kiegészíti egymást. A másik egy információ - amit valószínűleg a Gazdasági és Vállalkozási Bizottság tudott - a Pécsi Orvosi Termékgyártó Rt. helyi iparűzési adójával kapcsolatos engedély. Úgy gondolja, ez elvi engedély, ugyanis az "elhíresült" Katétergyárról van szó, amely kezdettől fogva nem működött és valószínűleg a jövőben sem fog. Véleménye szerint a Gazdasági és Vállalkozási Bizottság elnöke az általa elmondottakat alá tudja támasztani. Felmerült a kérdés, mire kértek iparűzési adó-kedvezményt, ha ott nem folyik semmiféle tevékenység. Gonda Tibor: Golob Ferenc kérdésére elmondja, hogy a városi Adóiroda tájékoztatása szerint ez a cég konkrét tevékenységet folytat. Számokkal alátámasztották a tavalyi, illetve a várható idei forgalmi adatokat. Ez azonban még nem az a nagy volumenű tevékenység, amit ez a beruházás megcélzott. A bizottságok döntése éppen azért volt támogató, hogy ezzel talán elősegíthető, e tevékenység valódi tartalommal való megtöltése. Hozzáteszi, hogy ez nem visszamenőleges, hanem csak a beadástól számít a megalakítástól kezdve, ami még a három évből visszavan. Golob Ferenc: kiegészítésképpen elmondja, hogy az amerikai fél nem szállította le - többszöri sürgetés és szerződési kötelezettség után sem - azt a gyártó gépsort, ami az üzem működéséhez szükséges lett volna. Nincs tudomása arról, mivel foglalkozik a cég, ezek szerint valamilyen tevékenységet végez, csak nem azt, amire létrejött. Dr. Páva Zsolt - több kérdés, hozzászólás nem lévén szavazást kér a javaslat elfogadásáról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 30 igen szavazattal, 1 ellenszavazat és 3 tartózkodás mellett meghozta döntését. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 383/1998. ( 07. 02, ) sz. határozata Beszámoló a lejárt határidejű határozatokról, bizottsági döntésről

15

1.) A Közgyűlés elfogadja a Közterület-felügyelet vezetőjének 279/1998.(06.04.) sz.határozat 2.) pontjának végrehajtásával kapcsolatos jelentését. 2.) A Közgyűlés tudomásul veszi a Gazdasági és Vállalkozási Bizottság 163/1998. (06.08.) sz. határozatában foglalt átruházott hatáskörben hozott - döntését. Kapják:

2.)

tisztségviselők, Gonda Tibor bizottsági elnök, dr. Varga-Pál Józsefné irodavezető helyettes, Irodavezetők

A helyi iparűzési adóról szóló, többszörösen módosított 1991. évi 13. sz. Ör. módosítása Előterjesztő: Papp Béla alpolgármester

Dr. Páva Zsolt: mivel az előterjesztő még nem érkezett meg, felkéri dr. Radochay Csongort, az Adóiroda vezetőjét, ha van kiegészítése, tegye meg. Dr. Radochay Csongor: elmondja, a Gazdasági és Vállalkozási Bizottság 1998. június 22-én tárgyalta és jóváhagyta az előterjesztést, amelyben az alpolgármester úr javasolta, hogy I. és II. kategóriában, termelő és nem termelő vállalkozások szerint, bizonyos értékarányok figyelembevételével történjen 1999. és 2000. évben az adóztatás. Ennek megfelelően az előterjesztést, és a tegnapi napra egy kiosztásos anyagot is készítettek. Az 1. sz. mellékletben feltüntetett számok alapján, az iroda részletesen kiszámította, mennyi lesz az árbevétel az iparűzési adó vonatkozásában. Mennyi lehet a befolyt összeg, ha ezek a kedvezmények esetlegesen a szavazás során elfogadásra kerülnek, sikerül azokban megállapodni. Számításaik alapján 1999. évre 1 Mrd 455 M Ft, 2000. évben pedig 1 Mrd 542 M Ft volna az a bevétel, amely gyakorlatilag a város bevételét képezhetné. Az arányok megtartásával tehát az önkormányzat jelenlegi bevétele nem lenne veszélyeztetve. Javasolja elfogadását. A Kamara a mai napon (9 órakor) küldött egy faxot, és az anyagban szereplő számok - érdekképviselet - ugyanazok, amelyeket a kiosztásos anyagban is szerepeltettek. Papp Béla: az előterjesztéssel kapcsolatban két dolgot kellene megfontolni: az egyik, egyetért-e a testület azzal, hogy az iparűzési adónál bizonyos tevékenységeket preferáljon a város, a termelő beruházásokat végrehajtó és termelést, nem egyéb kereskedő szolgáltatást végző cégeket juttassa-e előnyhöz, mert a város gazdasági szerkezetét tekintve azt gondolják, hogy ezek a cégek a szükséges mértéknél kisebb arányban vannak jelen. A másik a befektetők biztonsága érdekében most kimondható-e, hogy pl. 10 évre előre ezeket a kulcsokat, illetve %-os arányokat a város szándékozik

16 tartani. Valóban nem tudni, hogy legközelebb a parlament hogy fogja az adótörvényeket módosítani, ennek megfelelően készült a határozati javaslat. Amennyiben az önkormányzat helyi iparűzési adó lehetőségére vonatkozó központi jogszabályok nem változnak, - nem alakul ki pl. egy olyan struktúra, amit sok parlamenti párt a zászlójára tűzött, hogy pl. a helyi iparűzési adó volumene, a helyben beszedett adó nőjön, és a központi költségvetésbe fizetett adó csökkenjen - úgy gondolja, ezeknek az arányoknak a tartása egy város részéről kimondható. Ha változnak, új helyzet áll elő. Ez a módosító indítvány valójában ezt tartalmazza. Még egy fontos elemére hívja fel a testület figyelmét, a most érvényes rendelet szerint most is nagyon sok címen, jogon jár kedvezmény. Nem szeretnék, hogy bárki kibújjon, vagy kikerüljön adófizetési kötelezettsége alól. Ezért olyan módosítási javaslattal élnek, hogy bármely jogcímen adott kedvezmények mértékének összege nem lehet több, mint 50 %. Úgy gondolja, ez is a város adóbevételeinek a szinten tartását és relatív növelésének érdekét szolgálja. Kéri, a testület vitassa meg, majd fogadja el az előterjesztést. Gonda Tibor: a Gazdasági és Vállalkozási Bizottság tárgyalta az előterjesztés. Úgy gondolja, minden képviselő számára elfogadható az a megállapítás, hogy egy város egészséges működéséhez egy egészséges gazdasági szerkezetre is szükség van. A bizottság megítélése szerint Pécs város gazdasági szerkezete nem tekinthető még egészségesnek, az ipari termelő tevékenység súlya rendkívül alacsony. 1970-ben több, mint 60 % volt az össz gazdasági produktumból az iparban előállított, 1995-re ez az arány 25 % körülire csökkent. Önmagában ez a folyamat, ha egy szerves fejlődés részeként megy végbe, hasznos is lehet, hiszen a városfejlesztési koncepciót tekintve az a kitűzött cél, hogy Pécs Dél-Dunántúl fejlett kereskedelmi és szolgáltató központja legyen. Tehát nem az ipari városok sorába szeretnénk visszakerülni, azonban Pécsett ez a folyamat nem egy szerves fejlődésként ment végbe, hanem olyan kísérő jelenségek mentén, mint pl. a munkanélküliség jelentős megjelenése és összességében a gazdasági tevékenység volumenének a csökkenése. Úgy tűnik, a '97. év fordulópont volt ebben a folyamatban, hiszen elsősorban a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara adataira hagyatkozva úgy tűnik, hogy a gazdasági élénkülés jelei vitathatatlanul mutatkoztak megyénkben és városunkban, az export pedig egyenesen megduplázódott. A Gazdasági és Vállalkozási Bizottság ezen előterjesztés támogatásával azt szeretné elérni, hogy ez a konjunkturális kedv a városi Önkormányzat hatáskörében lévő iparűzési adóval, az adó kedvező irányú befolyásolásával is fokozódjon, és tartós, kiszámítható gazdasági környezet legyen biztosított a város iránt érdeklődő befektetők, illetve a már itt dolgozók számára. Ezért a bizottság elfogadja és rendkívül indokoltnak tartja azt a javaslatot, hogy a gazdasági tevékenységet folytatókat szétválasszák ipari és egyéb tevékenység szempontjából. Mivel jelenleg számukra az elsődleges cél, hogy ipari munkahelyek jöjjenek létre, illetve ezek erősödjenek meg, ezért valamiféle preferenciákkal kívánják díjazni az ilyen szándékú befektetőket, és a már itt tevékenykedőket. A bizottság véleménye az volt, hogy a lehetséges maximumtól való eltérítésnek nem szabad drasztikusnak lennie, hiszen a város meglévő bevételeit nem szabad veszélyeztetnie. Ezért fogadta el állásfoglalásként a

17 bizottság, mivel tavaly gesztus értékben nem a lehetséges 1,4 %-ra, hanem csak 1,3 %-ra emelték az iparűzési adó mértékét. Ez a gyakorlat követendő, minden évben további 0,1 % kedvezményt biztosítanának. Eszerint jövőre ne a lehetséges 1,7 %, hanem 1,5 %-ra, 2000-ben pedig ne a lehetséges max. 2 %-ra, hanem 1,7 %-ra kell emelni az iparűzési adó mértékét a termelő tevékenységet folytató vállalkozók körében. Fontosnak tartja elmondani, hogy a város ez irányú adóbevételei folyamatosan megmaradnak, sőt megítélése szerint nőnek, hiszen a dr. Radochay Csongor irodavezető által jelzett helyszíni kiosztású előterjesztéshez még hozzáfűzi, hogy nem számol az infláció jelenlétével. Az infláció akkor is érzékelhető lesz, ha a gazdasági kedv és tevékenység nem fokozódik, az össz gazdasági termelés volumenében, így befolyásolva az iparűzési Nem számol adót is. azonban azzal sem - ami szintén érezhető -, hogy a vállalkozások össz tevékenysége, kibocsátása nő. Ez történt már a tavalyi években is és várhatóan ez a dinamizmus megmarad az idei évben is. Úgy értékeli, nemcsak reál értéken lehet az iparűzési adót megőrizni, hanem számíthatnak arra, hogy reál értéken a következő években emelkedni fog. Megjegyzi továbbá, a nem termelő tevékenység gazdálkodó szervezeteknél valójában egy adónövelő lépés, hiszen az idei nem maximális emeléshez képest azt célozzák meg, hogy esetükben kihasználják a magasabb jogszabályok adta maximális lehetőséget, jövőre 1,7-re, azt követően eddig 2 %-ra emelik. Reméli, sikerült meggyőznie képviselőtársait, arról, hogy oly módon lehet gesztust gyakorolni a termelő tevékenységet folytató vállalkozások irányába, hogy még jól is jár a város költségvetése, és a következő években reál értéken is emelkedni fog az iparűzési adó volumene. Javasolja a módosítások elfogadását a képviselőtestületnek. Dr. Erdődy Gyula: az anyag 1. oldalán szerepel, hogy jelenleg a helyi adókról az 1990. évi törvény rendelkezik 2000-ig, amely kimondja, hogy az Önkormányzat által beszedhető helyi iparűzési adó alapja 1998-ban 1,4 %, 1999-ben 1,7 % és 2000-ben 2 % lehet. Az előterjesztésben megjelenik a vállalkozások megkülönböztetése azzal, hogy a '98-as évben a törvény szerint az 1,4 % helyett mind a termelő, mind a nem termelő vállalkozások 1,3 %-ot fizetnének, '99-ben kezdődne meg a termelő vállalkozások ún. preferálása és a nem termelő vállalkozásoknak a törvény szerinti adószedése. Ez azt jelenti, hogy 1999-ben a termelő vállalkozások adóalapja 1,5 %, a nem termelőké pedig a törvény szerint 1,7 % lenne, míg 2000-ben ez a megkülönböztetés megmaradna, mely szerint a termelő vállalkozásoknál 1,7 %, a nem termelő vállalkozásoknál pedig 2 %. Véleménye szerint nem biztos, hogy szerencsés lenne a vállalkozásokat ebben az értelemben megbontani. Megérti a Gazdasági és Vállalkozási Bizottság elnöke által elmondottakat, miszerint az ipari beruházásokat, az ipari termelést szeretné az önkormányzat minél nagyobb volumenűvé és fejlődőképessé tenni a városban, azonban úgy gondolja, éppen Pécs város esetében a nem termelő vállalkozások fontos tevékenységet látnak el abból a szempontból is, hogy jelentős számú munkaerőt foglalkoztatnak. Ilyen

18 értelemben nem tartja szerencsésnek a nem termelő vállalkozások kivételét a kedvezményekből. Molnár Tamás: hozzáfűzi, hogy az előterjesztés fedlapján még nem szerepelhetett, hogy a Költségvetési Bizottság is megtárgyalta a témát. Ez időközben megtörtént, a bizottság az anyag tartalmával egyetértett azzal a kiegészítéssel, hogy kérte az Adóirodát, számszerűleg, a reális pontosíthatóság mértékében, állapítsa meg, hogy a költségvetési, származtatott bevételek oldaláról éri-e hátrány a várost. Az iroda elvégezte feladatát, és mint Gonda képviselő úr elmondta, nem éri hátrány, a számok ezt látszanak bizonyítani (azóta ezt mellékletként kézhez kapták). Ezzel a kiegészítéssel a Költségvetési Bizottság is támogatja tartalmában az előterjesztést. Papp Béla: Erdődy képviselő urat kívánja emlékeztetni arra az időszakra, amikor a helyi iparűzési adó indult, teljesen egységes kulcsokkal, megkülönböztetés nélkül. Úgy gondolja, bizonyos értelemben az is méltánytalan volt különböző csoportokra nézve, mert pl. nem lehet teljesen együtt kezelni egy magas igényű, "hi-tech"-et termelő beruházást, vagy viszonylag alacsony beruházás igényű kereskedelmi vállalkozást, mint pl. a város K-i részén lévő nagyáruház, ahol évente tízszer megfordul a készlet. Aki valaha kereskedelemmel foglalkozott, az tudja, hogy ez mit jelent. Közben módosítás történt, bevezetésre került az "ELÁBÉ" fogalma (eladott áruk beszerzési értéke) ilyen módon torzult tovább a rendszer. Ekkor kompenzált a központi kormányzat azzal, hogy a termelő vállalatoknál behozta, az anyagköltség levonható részét fokozatosan bevezetve. Nehéz a kettőt összevetni. Gonda Tibor kifejtette, ez igazi városi gazdaságpolitizálás. Ez az, hogy óhajt-e az önkormányzat preferenciát nyújtani azoknak, akik a mai megítélés szerint a szükségesnél kisebb mértékben vannak jelen a városban. A döntés nem arra irányul, hogy ezzel a testület nem kevésbé fontosnak tartja a már meglévő vállalkozásokat, hanem azt szeretné, hogy ez a hiányos szegmens erősödjön meg. Ehhez bizonyos preferenciák szükségesek. Kell egy lehetőség - pl. az Ipari Parkban, egy gazdasági környezet, pl. a városra jutó egyetlen eszköz az iparűzési adó esetleg kedvezményezett megállapítása. Ezek után számítások történtek, de ha valaki azt kérdezi, hogy mi várható, azt tudja felelni: valószínűsíthető, hogy ez alapján növekszik a termelő kapacitások volumene, és fajlagosan kisebb adó mellett az adóvolumen is nő. Nem lehet azonban biztos tényként kezelni, ez egy olyan elképzelés, amely a józan ész és bizonyos gazdasági logika szerint működni szokott. Jelzi, hogy idetelepült és idetelepülni szándékozó cégeknél is elég fontos az iparűzési adó kérdése. Az első három kérdésük, hogy melyek az önkormányzat lehetőségei pl. kedvezmények nyújtására. Az anyag várakozásokról, valószínűségekről szól azzal együtt, hogy valóban konkrét számítást is tartalmaz, amelyhez még kalkulálni kell - amit Gonda Tibor mondott -, hogy a számítások ez évi értéken történtek, amit a termelés volumenének nem csökkenése, vagy növekedése mellett az inflációs hatás legalább is a jelenlegi számításokhoz képest - nominál körülmények között magasabban fog realizálódni.

19 Javasolja, hogy ebben a formában támogassa a Közgyűlés, mert ezzel nem sértik a többieket sem. Egy különbség azonban van, hogy ők már működnek, ezt pedig vonzerőnek, vagy csábító tényezőnek szánják a város gazdaságpolitikájában. Galbáts András: halaszthatatlan elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni a Gazdasági és Vállalkozási Bizottság ülésén, amikor a témát tárgyalták. Most már rájött, hogy teljesen reménytelen azzal a gondolkodásmóddal, nézőponttal küzdeni, amely ezzel kapcsolatosan - sajnos széles körben kialakult. Ezen csak országos rendeletek, az országos szellem megváltoztatása segíthet. Amennyiben ez nem következik be, akkor baj lesz. Önmagában indításként rossznak érzi a törvényalkotóknak gondolkodásmódját, miszerint az önkormányzati adót az árbevételhez köti. Ezt egyes ágazatoknál kedvezően, ahol az ELÁBÉ nagy, más ágazatoknál, ahol kicsi, nagyon kedvezőtlenül veszik figyelembe. Önmagában rossznak tartja, hogy az adózást az árbevételhez és nem a nyereséghez kötik. Adózni minden reálisan gondolkodó ember szerint csak egyféleképpen lehet: azután, amihez valaki hozzájutott, és az övé. A jelenlegi rendszerben vannak bizonyos motívációk, ami miatt egyes embereknek, akár tetszik, akár nem - pl. a mezőgazdaságban is, amely egy exponált terület - vállalkozónak kellett lenniük. Példaként említi, ha valakinek van 50 hektár földje, amelyen a mai árak mellett 2-2,5 M Ft deficitet termel. Talán a városkörnyéki háza elég is lesz arra, hogy ezt fizesse. Emellett az adóhivatalunk, természetesen - mert árbevétel-centrikus, és itt elég magas árbevételről van szó, mert az őszi árpa mázsájáért adnak 800,- Ft-ot megköveteli az adófizetést. Milliós deficitek mellett száz ezres, vagy egy-két száz ezer Ft nagyságú helyi adót akarna még az önkormányzat kérni. Ez lehetetlen. A Gazdasági és Vállalkozási Bizottság mai ülésén tárgyalt egy hasonló ügyet, amelyben a bizottság rugalmas volt. Úgy érzi, ez a probléma tömegméretben fog jelentkezni. Nem lehet csupán a mezőgazdaságra, valamint azokra a területekre terhelni, ahol az ELÁBÉ általában nagyon kicsi. Tudomása szerint van egy újságcikk is erről, a tudományos világ is már felfigyelt. Köztudott, hogy Pécs területén az 1 főre eső üzlet m2-ek száma a legmagasabb. Ezzel szemben gyors ütemben még 5 hatalmas üzletközpont fog Pécsett beindulni. Ez a kisvállalkozók tömegének tönkremenetelét eredményezi. Nem tudja megérteni, hogy ezt a város egyszerűen nem akarja figyelembe venni. Természetesen az adót fejleszteni kell, de nem az itt élő pécsi polgárok rovására. Olyan értelemben kell fejleszteni az adórendszert, hogy az ipari, a termelő vállalkozások legyenek preferálva, de nem az itt élő polgár életterének a megszüntetésével. Végig kellene gondolni - nem hiszi, hogy erre ebben a Közgyűlésben mód van -, hogy az önkormányzati adórendszert is egyértelműen nyereséghez és ne árbevételhez kössék, mert ez végtelen sok mahinációra, kivételezésre, a kérelmek sokaságára, a polgárok megalázására és megalázkodására kényszeríti a pécsi lakosságot. Nem tud ezzel egyetérteni. Nem a számszerűséget, hanem a szellemet nem tudja megszavazni. Gonda Tibor: elmondja, hogy Galbáts András képviselőtársával a bizottsági munka során adókérdésekben tartós véleménykülönbsége van. Úgy véli, ez

20 nem baj, hiszen egymás véleményét figyelembe véve talán tudnak hatni egymásra. Először dr. Erdődy Gyula hozzászólására reflektál. Amit elmondott, az tulajdonképpen igaz. Ő is szolgáltató szektorban dolgozik. Úgy gondolja, tényleg jó lenne, ha a városnak olyan gazdasági lehetőségei lennének, hogy akár egységesen kezelve nemcsak ilyen kis töredék gesztusokat tudna nyújtani, hanem hagyhatná, hogy a gazdasági szféra megerősödjön és nem tartana igényt jelentős adóbevételekre. Jelen helyzetben azonban erre nincs objektív lehetőség. A városnak igenis törekednie kell a béke, az egyensúly fenntartása mellett arra, hogy a lehető legnagyobb adóbevételre tegyen szert. A költségvetés összetételét tekintve sajnos azt kell mondani, hogy csökkenő, fentről leadott normatívák mellett, növekvő, - maguk által előteremtett - erőforrásokból gazdálkodnak, amelynek egyik legdinamikusabban fejlődő része a helyi iparűzési adó volt. A másik, ami miatt indokoltnak látja, hogy különbséget tegyenek az ipari és nem ipari tevékenységet folytatók között, hogy a nem ipariból a legjelentősebb részt a kereskedelem, banki szolgáltatás, idegenforgalom teszi ki. Ezeknél az ágazatoknál érzékelhető, hogy amikor ide beruházni kíván valaki, nem tényező számára, hogy mi az iparűzési adó, rendszerint rá sem kérdeznek. Olyan a gazdasági tevékenység, hogy jól beépíthető, az árban jól érvényre juttatható, míg a termelő tevékenységet folytató cégeknél az 1-2 %-ot - pontosan azért, mert nem a nyereséghez kötődik, hanem a termelés volumenének függvénye - szinte költségként kell kalkulálni, ezért rendkívül fontos. Tehát milliárdos tevékenységet folytató cégeknél 100 milliós lehet ez a tétel. A másik indok; igaz, hogy a nem termelő szférában is vannak olyan kis létszámmal, kis volumennel dolgozó cégek, amelyek nehezen tudják ezt előállítani, de fontos a tevékenységük. Pl. mérnöki irodák, vagy olyan speciális szolgáltatást nyújtó cégek, amelyeknél a normativitásra kell törekedni. Nem lehet megtenni, hogy a nem termelő tevékenységen belül azért ezeknek megadják. Kompromisszumot kell kötni, és a bizottság úgy látta, hogy Papp Béla alpolgármester úr elfogadja a szakemberek által előkészített előterjesztést és vállalják, hogy különbséget tesznek ipari és nem ipari tevékenység között. Galbáts András képviselőtársa által - az adóval kapcsolatban - elmondottak tekintetében úgy gondolja, talán azért speciális a helyi iparűzési adó és azért lehet nem tiltakozni az ellen, hogy ne a nyereséghez, hanem a tevékenység volumenéhez, a nettó bevételhez kötődjön, mert az itt adózó cégek olyan szolgáltatásokat vesznek igénybe, amelyekre a város áldoz. Az önkormányzat, ne csak a nyereséges tevékenykedőktől, hanem mindenkitől visszakapjon valamit, hiszen a szakképzett munkaerő előállítására az első osztálytól a kibocsátásig minden évfolyamon hozzáteszi a maga dotációját. Például egy betanított munkás, dolgozó nő óvodás korú gyermeke mellett munkaerőként megjelent a piacon, a város hozzáteszi dotációját az óvodai férőhelyek fenntartásához és még lehetne sorolni. Tehát attól, hogy ezek a cégek pécsi cégekként dolgozhatnak, az önkormányzatnak ez az éves költségvetésében kimutatható forintokat jelent. Ilyen megközelítésből úgy gondolja, nem etikátlan ez az egész adószabályozás, amellyel az

21 önkormányzatoknak lehetővé teszik, hogy ne a nyereséget, hanem a tevékenység volumenét alapul véve valamit visszakapjon közösségi feladatainak ellátásához. Ezzel, hogy a testület most preferálja az ipari munka megteremtődését, nem a pécsi polgárok rovására teszi, hanem éppen számukra próbál több munkahelyet, jobb jövedelmi viszonyokat teremteni, amelyek vissza fognak csapódni a szolgáltató ágazatba. Tehát a szolgálati ágazat is - annak ellenére, hogy náluk a maximális adó kerül kivetésre - haszonélvezője lehet, ha ez a gazdasági folyamat felgyorsul, és a beruházás az ipari területen is megerősödik. Mischinger István: furcsának találja, hogy Pécs városa a "vas és acél országa", legalább is az "acél városa" akar lenni, és ezt még preferálni is kívánják. Tudni kell - jelen van néhány műszaki szakember -, hogy az ipari termelés szennyezéssel jár. A "hi-tech" technológia pedig még veszélyesebb szennyeződéssel jár, ugyanis a multinacionális cégek tudják, hogy termelésük melyik részét hova telepítik és miért telepítik oda. Véleménye szerint az egyik ok az olcsó munkaerő, az ipari bérrabszolga munka, a másik pedig olyan szennyeződéseknek a kibocsátása, amelyekről talán alpolgármester úr még nem is hallott. Pécs városáról egy európai polgárnak mi jut eszébe? Elsősorban egy mediterrán, történelmi jellegű, kedves, tiszta város. Elindultak ebbe az irányba, mivel a bányák megszűntek. Ezt a jelleget kellene kihangsúlyozni, hasznosítani. Csodálkozik Gonda Tibor képviselőtársán, aki - a Munkaügyi Tanács tagja is, ismeri a munkaerő-helyzetet, tudja, hogy a magas technológiát idehozó cégeknek milyen munkaerőt és milyen áron tud Pécs városa, az állam biztosítani - elfelejti, hogy fontos lenne a turizmus mindenáron való továbbfejlesztése és a minőségi turizmusé. Még egy dolog hiányzik ebből a városból - amelyhez minden feltétel adott -, a művészetek fejlesztése, ezek hozadékának az elérése. Ebben a városban még nagyon jól működik - világszínvonalon is elismert - az oktatás, tehát ennek a fejlesztése is szükséges. Az ipar, munka, egyéb területen mindig azt kellene figyelembe venni, hogy pécsiek, a városnak van egy mediterrán jellege, ahol egyedi termelési kultúrákat, biokultúrákat kellene kialakítani, és a "vas és acél városa" helyett talán helyesebb út lenne, ha Pécsnek az évszázadok alatt kialakult tevékenységét folytatnák, azt próbálnák fejleszteni. Dr. Faragó László: kéri képviselőtársait, hogy az alap-előterjesztést vitassák, azzal kapcsolatban fejtsék ki érveiket, hiszen úgy érzi, amiről Mischinger képviselő úr beszélt, nagyon fontos, sokszor tárgyalt, de nem a helyi iparűzési adóhoz közvetlenül kapcsolódó kérdés. Ugyanezt tudná elmondani Galbáts András képviselőtársa hozzászólásáról is. Nem a pécsi Közgyűlésben van a helye, hogy a közgazdaságtan alapaxiómáit, ill. a központi törvényi jogszabályokat vitassák, hiszen a közgazdaságtan kimondja, hogy különböző típusú adók vannak. Vannak nyereséghez kötött adók. Amennyiben annak emeléséről lenne szó, az egy más kérdés, központi jogszabály, hogy a nyereségadóját emelni kell-e a vállalkozásoknak, vagy sem; véleménye szerint nem kell emelni.

22 Az iparűzési adó más típusú, szükség van a különböző típusú adókra. Ritkaság, de előfordulhat, hogy pl. egy településen egyik vállalkozás sem amely bizonyos nagyságrendet meghalad - nyereséges, ebben az esetben, az ő elve alapján nem fizetnének adót. Ugyanakkor az is nyilvánvaló közgazdasági tény, hogy egy adott vállalkozásnak a nyereségessége külső gazdaságossági tényezőktől is függ. Erre utalt Gonda Tibor bizottsági elnök úr is, hogy a települési környezet, az oktatás, stb. mind közrejátszik abban, hogy itt a vállalkozás működhet. Használja ezeket, ezért ezeken az áttételeken keresztül hozzá is kell járulnia. Nem beszélve arról, hogy Magyarországon a környezethasználatért még nem kell adót fizetni. A nyugati demokráciákban nagyon sok helyen ezért is külön fizetnek, függetlenül az adott vállalkozás nyereségességétől. Idejön valaki, használja az infrastrukturális hátteret, a környezetet, függetlenül az adott tevékenysége gazdaságosságától, nyereségességétől. Egyetért azzal, hogy a Pécsre idetelepültek ilyen szempontból fizessenek iparűzési adót. A másik a kereskedelmi cégekkel kapcsolatos dolog. A Gazdasági és Vállalkozási Bizottság ülésén lefolytatott vitából úgy érezték, hogy a kereskedelmi cégek és elsősorban a multik betelepülése - ami az utóbbi években tapasztalható - során leginkább piacot vesznek, érdekük, hogy idejöjjenek, és ezért nem kívántak preferenciákat biztosítani számukra. Mischinger úr elmarasztalta a külföldi cégeket, hogy bérmunkáért, bérrabszolgaságért dolgoznak itt. Szerencsére az utóbbi időben a konkrét számadatok azt mutatják, hogy a multinacionális cégek a bérszínvonal és az ipari bérszínvonal emelése irányába hatottak. Erre nagyon jó példa Pécsett a NOKIA, hiszen nem sok olyan üzemet lehet mutatni, ahol a takarítónőtől a vezérigazgatóig az átlagbérek 60.000,- Ft felett vannak. Ezután fizetik a jövedelemadót, és így annak Pécsre visszaszármaztatott része után is 100 M Ft-ot kap a város, tehát nemcsak az iparűzési adóból, hanem a jövedelemadóból is, és ilyen alapon nem lehet együtt kezelni ezeket a cégeket sem. Galbáts András: hangsúlyozza, bátran vállalja és büszke arra, hogy mind jobban kibontakozik pártja konzervatív, polgári arculata. Ehhez a polgári, konzervatív arculathoz a konzervativizmus olyan értelemben kapcsolódna, hogyha abszolút konzervatívan gondolkodna, akkor ezt a gondolatmenetet el is kellene fogadnia, hiszen valamikor a középkorban és az újkor egy részében ott álltak a darabontok a Szigeti-, a Budai-vámnál, bejött valaki, lekapdosták a kocsiról az árut, ha valaki nem tudott fizetni, abszolút nem érdekelte őket, hogy ezt nyereséggel, vagy veszteséggel hozták létre. Ha idemerészkedett, akkor fizessen. Ugyanúgy pl. a csizmadia cégnek is valamennyi pénzt "le kellett pengetni" a városkasszába, akár nyereséggel végezte a tevékenységét, akár nem. Úgy érzi, ez a konzervatív gondolkodás megrekedt a közigazgatási területen, de a modern adórendszer - és ez nem jutott be a városokba, a közigazgatásba - a polgárt csak egyféleképpen adóztatja, ha nyereséget ért el. Elismeri, hogy mivel ilyenek a törvények, a városnak ezzel élni kell. Mindennel lehet élni, azonban emberségesen is tehetik. Bizonyos vonatkozásban ezt tapasztalja. Mert annak a vállalkozónak "úgyis van pénze, mert úgyis hazudik, mert úgyis biztos nyeresége van". Csak a vállalkozó is elmondja, aki ezt hozza, annak is van nagy fizetése, biztosan tele van a zsebe dugott pénzzel, csak éppen nem vállalkozó. Ezt a kört egyszer be kellene zárni nem itt, ebben a

23 teremben, reméli kormányzati szinten, felső rendeletekkel fog megszűnni és emberibb irányba terelődni. Petrovits Béla: az iparűzési adóval való foglalkozás kétségkívül rendkívül lényeges, mert az önkormányzatnak a helyi adókból, bevételekből ez a legnagyobb forrása. Ebben az évben 1 Mrd 350 M Ft volt betervezve és reméli, ez az összeg be is folyik. A tegnapi napon, a Költségvetési Bizottság ülésén - ahogy Molnár Tamás is említette -, foglalkoztak a témával és kiegészítést kértek, amelyet ma reggel minden képviselő megkapott. Ezt a kiegészítést tanulmányozva azonban nagyon érdekes számadatok szűrhetők ki. Az igaz, hogy '99-ben is és 2000-re is az előterjesztés szerinti %-okat elfogadva bizonyos növekedés mutatkozik. Azonban, ha elfogadja ezt a két kategóriát és csak az 1-es kategóriát nézi, ennél már 2000-ben 1999-hez viszonyítva lényeges csökkenés van. A 685 milliós bevétel 636 millióra csökken. Ennek két okát látja. Az egyik az, hogy az anyagköltsége teljes mértékben levonásra kerül, tehát ezt figyelembe kell venni. A másik ok az, amit ugyan tegnap a bizottsági ülésen elfogadott, de a mostani számadatok birtokában ezen gondolkodik, hogy az I. kategóriánál a %-ok viszonylag a maximumhoz képest csökkennek. Az igaz, hogy 1998-ban 1,4 % helyett 1,3 % került elfogadásra, ez rendben van, de 1999-ben már a maximum 1,7 % helyett csak 1,5 %-ot tartalmaz a javaslat, ami azt mutatja, hogy az ez évi 0,1 %-kal szemben már 0,2 % a maximumhoz viszonyított különbözet, 2000-ben pedig már 0,3 %. Kérdése, ez miért növekszik? Visszatérve az 1999 és 2000 közöttire, ez belejátszik abban, hogy az I. kategóriánál elég jelentős az árbevétel-csökkenés. Ellensúlyozza ugyan a II. kategóriánál mutatkozó növekedés, ahol minden esetben a maximum kerül alkalmazásra (1,7, ill. 2,0 %-ot). Azt is tudja, hogy az árbevételek kalkulált számok, itt változások lehetnek. Jöhetnek vállalkozók, ipari beruházók, stb. Csak azt nem érti, hogyha ez a csökkenés áll, egy adóárbevétel-csökkenés bekövetkezik - mivel kétségtelen, az anyagköltség csökkenését 100 %-ban figyelembe kell venni , akkor miért nem próbálják az 1,5 és 1,7 %-ot legalább 0,1 %-kal emelni? Körömi Attila: alpolgármester úr elmondta, hogy a városnak ez az egyetlen eszköze, hogy gazdaságpolitikát folytasson. Ebből a mondatból viszont az következik, hogy a helyi iparűzési adóról, vagy az adórendelet módosításáról szóló előterjesztéseket soha nem lehet csak önmagukban vizsgálni. Hiszen ha ez elismerten a helyi gazdaságpolitika egyetlen eszköze, akkor mindig kiterjesztetten kell kezelni és látni az összefüggéseket. Úgy látja, helyénvaló volt mindazon képviselőtársainak az érvelése, akik nem szigorúan és csak az előterjesztés szoros szövegéhez szóltak hozzá. Csatlakozik hozzájuk, ugyanis jelen pillanatban nem tudja megítélni, hogyha a testület ezt elfogadja, jót tesz-e, vagy sem. Általában kialakult véleménye, hogy a Közgyűlési napirendi pontok esetében már az anyag elolvasása után tudja, miképp fog szavazni. Ennél a pontnál azonban nem tudta helyes lenne-e ezt a lépést megtenni, vagy sem. Ennek több oka van; egyrészt teljesen nyilvánvaló, hogy az ország jövő évi költségvetésén belül, vagy ahhoz kapcsolódva a helyi adók, a személyi jövedelemadózás területén is várhatóak jelentős, vagy jelentősnek gondolt változások. Ez óhatatlanul kihathat egy városi gazdaságpolitika

24 kidolgozására is. Ehhez képest a 2007-es évszám elővetítése számára kicsit előreszaladt, mert bármikor lehet módosítani, de mégis úgy látja, hogy ennek a jelentősége csekély. Azt is tudni kell, ha Pécs városa különböző kedvezményeket ad az iparűzési adók területén, ezzel nem egyedi helyzetet állít elő, hiszen csak ebben tudnak a városok versenyezni. Megemlíti, hogy a környéken lévő - Pécsnél kisebb, de mégiscsak jelentős - városok is ugyanezeket az eszközöket használják. Nem kirívó eset, hogy ezzel ide tudnak csalogatni bárkit, hiszen az önkormányzat azt teszi, mint más, ráadásul - miután az országban a gazdasági növekedés is megindult - nem biztos, hogy csak a helyi adópolitikával lehet a befektetési kedvet növelni, vagy akár elriasztani. Felhívja a figyelmet, hogy a Baranya-Somogy-Tolna megyei - tehát országon belüli - régió 1997-ben az 1 főre jutó nemzeti termék esetében a Bács megyei régió mögé sorolódott be. Egyértelmű, hogy amikor országos politikusok azt hangsúlyozzák, hogy Kelet-Magyarországon jelentős fejlesztéseket kell segíteni, ebbe sajnos most már mindig beleértendő a Dél-Dunántúl. Túl sok volt az elmúlt négy évben a túlzott optimista és reklám ízű kijelentés ebben régióban, miközben a Bács megyei régió beelőzése, az észak-magyarországi régióba több működő tőke beáramlása azt mutatja, hogy a gazdasági élet azon helyi szereplői, akiknek komolyabb ráhatásuk lehetett volna a pécsi, Pécs környéki gazdaság fejlesztésére, nem sikeres négy évet tudhatnak maguk mögött. Kifejezetten ez a 4 év ennek a régiónak a leszakadás négy éve volt. Ehhez képest Pécs városának van egy sokkal közvetlenebb oka arra, hogy megfontolja, mit tegyen a helyi iparűzési adórendelet módosításával; a Pécsi Tömegközlekedési Rt. helyzete. Ez a testület akárhányszor is említik, rendre elfeledkezik egyik önkormányzati cégéről. Ismert, hogy a Pécsi Távfűtő Kftnek, és más cégeknek is jelentős kintlévősége van, de nem mérhető a helyzetük a Pécsi Tömegközlekedési Részvénytársaság helyzetéhez, amely 1 Mrd Ft-os tőkehiánnyal küzd. Ezt a társtulajdonosa, a PANNON VOLÁN nem fogja beletenni a cégbe. A testületnek tudomásul kell venni, ha a költségvetésén kívül 1 Mrd Ft-os hiánya van, amit ennek a városnak kell előállítania, mert más város nem fogja megfinanszírozni, hogy a helyi tömegközlekedés ne dőljön össze. Mindezeket figyelembe véve, ezek ellentmondanak Galbáts András érvelésének. Ugyanakkor azt állítja, valószínűsíthető, hogy a megfelelő személyek megfelelő korrekt tárgyalásain túl - amelyeknek nagy hiányát látták az elmúlt 4 évben - valószínű még mindig a helyi iparűzési adópolitika az, ami a vállalkozásokat ide tudja csalni. Azt a mértéket pedig megtalálni, hogy megfelelő kedvezmények megadásával még több adó folyjék be, hogy pl. a helyi tömegközlekedést helyre lehessen tenni, nagyon nehéz megtalálni. Lehet, hogy elfogadható, de a jövő évi Költségvetési Törvény megjelenése után reméli, hogy máris a helyi iparűzési adórendelet jelentős módosításra szorul. Úgy gondolja, ettől az előterjesztéstől túl sokat ez a város és ez a testület most nem várhat, mert annál jelentősebb változások lesznek a következő évek során, minthogy ez segítsen az önkormányzaton. Papp Béla: felhívja Petrovits Béla figyelmét arra, hogy a kulcs ily módon - I., II. kategóriába - a termelő vállalkozásoknál a most már itt ténykedőknek is egyfajta kedvezmény és üzenet. Ezt mondja Galbáts képviselő úrnak is. Nem arról van szó, hogy a most idetelepülők kapnak kedvezményt, hanem a

25 már itt tevékenykedők is, és ennek az a belső logikája, amit Gonda Tibor nagyon szépen kifejtett, hogy 25 %-ra visszaesett ennek a szektornak a termelése, a korábbi 60-70 %-ról. Lehet, hogy tévednek és jobb lenne, ha Pécs csak egy mediterrán város lenne, és a szélén nem kellene teljesen zárt technológiával, légkondicionálóval és patika tisztasággal termelő cég, de reméli, a többség azt gondolja, hogy erre is szükség van, továbbá arra, hogy 20-30 éves kor között, átlagosan 50-60 ezer Ft fizetésért tudjon dolgozni 1000-2000 ember . Körömi Attilának elmondja, hogy mindenki kételyekkel indul neki a döntésnek. Az is világos, hogy mindent lehetett volna jobban csinálni az elmúlt 4 évben kormányzati szinten, de állítja, hogy még az ellenzéki szerepet is lehetett volna jobban csinálni, ebben tehát egyetértenek. Természetesen nehéz megjósolni, hogy adójogszabályok tekintetében milyen központi intézkedések várhatók. Egy biztos, hogy a tavalyi adótörvény 2000-ig az adó maximális mértékét és a levonható anyagköltséget rögzítette. Ezt természetesen a parlament módosíthatja. Abból lehet kiindulni, hogy 2000-ig ismertek a maximális kulcsok és az anyagköltség levonásának mértéke. A PTRT-vel kapcsolatos felvetés jogos. Ügyrendi javaslata - miután fejlemény történt az ügyben -, hogy a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság első nyári ülésére a frakcióvezetők is meghívást kapjanak, mert a pécsi szennyvíztisztító kérdésében is politikai jellegű döntést kell hozni. Egyik központi álláspont sem felel meg annak a Körömi úr által érzékeltetett helyzetnek, hogy bizony Dél-Dunántúl sincs valami kiemelkedő jó helyzetben. Jelzi, hogy mind az ÁPV Rt., mind az Országos Vízügyi Felügyelőség további megszorító intézkedéseket tervez. A lényeget kiemelve újra csak azt mondaná, hogy ez egy olyan preferáló intézkedés lenne a termelőkapacitások, beruházások felé, ami meghozhatja az eredményét. Jelen pillanatban senki sem tudja, hogy mennyit. Valószínűsíthető, hogy kedvezőbb adóztatás mellett nő az idetelepülő beruházások száma, ez lenne a cél. Azt is meg lehet jósolni, hogy a kulcs változtatása nélkül ideig-óráig nominál értéken több adó lehetne beszedhető, de nem biztos, hogy már közép távon a városnak jó lenne az egyenlege. Emellett még szólni kell azokról a járulékról, amelyeket dr. Faragó László képviselő is említett. Csak a NOKIA több, mint 100 M Ft-ot fizet vissza a személyi jövedelemadó visszautalt részére. A legfontosabb azonban az, hogy emberek megélhetést találnak ezeknél az idetelepülő cégeknél. Utána jön az összes többi. Kéri polgármester urat, rendelje el a szavazást, amennyiben nincs több hozzászóló. Kéri a képviselőket, fogadják el az előterjesztést. Hozzáfűzi, a határozati javaslat, - ami 2007. évet, tehát egy tíz éves távlatot fogalmaz meg - valóban nagy mértékben függ a központi adójogszabályok változásától. Amit a rendelet kezel, a '99. és 2000. év. Elhangzott, hogy 1998-ban ennyi lesz, ez most már egy tavalyi közgyűlési döntés alapján ennyi. Az előterjesztés elfogadásával két évről lehet dönteni, a tíz évre vonatkozókat pedig egy szándéknyilatkozat tartalmazza, amely akkor érvényes, ha a központi jogszabályok nem változnak, de erre nagyon kevés az esély.

26

Dr. Páva Zsolt: kéri a vita lezárásáról a szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés 32 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal a vita lezárása mellett döntött. Dr. Páva Zsolt: szavazás után megadja a lehetőséget frakciónként egy hozzászólásra. Gonda Tibor: Körömi képviselőtársa hozzászólása olyan dolgokat érintett gazdasági téren, amire úgy érzi, feltétlenül reagálni kell. A lényege az volt, hogy Pécs város tulajdonképpen egy követő magatartást folytat, nem tesz semmi mást, mint amit a környező települések is. Csupa optimizmussal voltak tele az elmúlt négy évben, holott ez az időszak a város leszakadásának négy éve volt. Ezeket a gondolatokat cáfolni kívánja. Ha 1994. óta gazdasági ügyekben történt felszólalásait valaki átolvasná kiderülne, hogy ez volt az első hozzászólása, amelyben optimizmusnak adott hangot. Az 1994. évi költségvetési rendeletnél éppen a város szűkös gazdasági korlátait ecsetelte. Most azonban személyétől függetlenül a Kamara mértékadó gazdasági elemző körei, a MTA, a Regionális Kutatási Központ, az egyetemek elemzői a '90-es évek elejétől folyamatosan arra hívják fel a figyelmet, hogy a város lassú, gazdaságpolitikában keveset tesz, holott több területe, cselekvési tere lenne. Egészen 1995-96-ig Pécs Város Önkormányzata az "elkényeztetett úrigyerek szindrómából" (ez egy pécsi professzor megfogalmazása) nem ébredt fel és nem gondolta azt, hogy valami mást kellene tenni a gazdaság élénkítése érdekében. Ismeretei nem nyúlnak túl az előző 4 éves cikluson, mindössze két dolog ismert számára gazdaságpolitika terén, mégpedig az, hogy volt egy elhibázott trieszti ipari zóna kísérlet, amely nem jutott a megvalósítás stádiumába, valamint, hogy az előző ciklusban kormányzó városi képviselők nem tartották fontosnak, hogy városfejlesztési koncepció mentén valamiféle koncepció irányában tevékenykedjen a város. Úgy véli, nem személy- és nem koalíciófüggő, hogy ez a változás a '95-'96-os évben beérett. Ha nem került volna a Szocialista Párt frakciója hatalomra, akkor is föl kellett volna ismernie a városnak, hogy helyzeti hátrányba kerül a régió más nagyvárosaival, vagy a nyugati régió városaival szemben, ha a gazdaságpolitika, gazdaságösztönzés terén nem nyúl új eszközökhöz és nem kezd egy intenzíven más típusú munkát. Ennek jegyében fogadta el a testület a városfejlesztési koncepciót, dolgozták ki a szakbizottságok a részkoncepcióit - pl. a környezetgazdálkodási, a marketing, az idegenforgalmi koncepciót -, de lehetne még tovább sorolni mindazokat a fontos területeket, amelyek a gazdaságélénkítést direkt, vagy indirekt módon befolyásolják. Jól indult az Ipari Park koncepció, amely vitathatatlanul a város sikerének tudható be, akár egyetértenek az ellenzéki képviselők, akár nem. Úgy gondolja, együtt kellene örülniük az Ipari Park sikerének. A város egy olyan jó munkakapcsolattal rendelkezik a munkaügyi ágazattal - és talán ez is egy eltérő specifikum más környező városokhoz képest -, hogy pl. az ipartelepítésnél, a telephelyválasztásnál fontos szempontként lépett elő, hogy a már meglévő, jó képzési struktúrához továbbképzés illeszthető. Ennek következtében a kvalifikált munkaerő gyorsabban előállítható.

27 Kiemeli, a város kulturális kínálata is olyan, amelyet a megtelepülni szándékozó cégek menedzsmentje figyelembe vesz. Hangsúlyozza, nem ért egyet olyan megközelítésekkel, hogy ami gazdasági problémaként a városban jelentkezik, az a '94-'98-as ciklus problémája. Minden gazdasági elemzés szerint a mélypont a '95-ös évre, legfeljebb '96-ig kitolódva, - de a '80-as évek végétől - a halogató magatartás, a rossz reagálás és a kevés kormányzati támogatás következménye. Nem az önkormányzat és az itt dolgozó szakembereinek a problémája. Ugyanakkor a pozitív folyamatokat, amelyek megindultak és napjainkban érzékelhetők, jelentősen befolyásolta, hogy két-három éve az önkormányzat egy más típusú gazdaságpolitikát folytat, mint korábban. Éppen ebben a más típusú gazdaságpolitikában szerepet vállaló kollégák miatt tartotta szükségesnek, hogy megtegye hozzászólását egyben reagálva Körömi képviselőtársa által elmondottakra. Dr. Erdődy Gyula: kéri polgármester urat, rendeljen el szünetet, ugyanis a helyi iparűzési adó mértékének megállapítására módosító indítványt kíván benyújtani. Dr. Páva Zsolt: ezt írásban kell megtenni. Dr. Erdődy Gyula: egyetért, ezért kért szünetet. Dr. Páva Zsolt: 10 perc szünetet rendel el. Körömi Attila: a legutolsó hozzászólásában Gonda képviselő úr kritizálta az általa elmondottakat, amellyel arra utalt, hogy az elmúlt 4 év ebben a régióban - és ez nem öröm - a leszakadás 4 éve volt. Olyan megjegyzéseket tett, mely szerint egy ilyen védekező álláspontot fogadott el, hogy ez nem igaz, ez és az előző testület volt az oka. Gonda úr nem figyelte meg a mondatait, nem kifele mutogatóan mondta, mert akkor megemlítette volna, hogy kik felelnek leginkább azért, hogy a helyi gazdasági élet szereplői nem tudták sikeresen navigálni ezt a megyét és a gazdasági életnek nem a pécsi közgyűlés a főszereplője. Csupán tényt állapított meg. Hivatkozik az MTA és a Kamara különböző kimutatásaira. Magyarország leghivatalosabb ilyen irányú könyvét ajánlja figyelmébe a Központi Statisztikai Hivatal 1997. évéről tett jelentését. Ehhez képest minden más jelentés elkészülhet ugyan, de semmiképpen nem tekinthető olyan hivatalosnak, mint a KSH 1997. évi jelentése. Ezt át kell tanulmányozni és ez a szomorú kép alakul ki. Ha arra utalt, hogy az előző négy évben az volt a gond, hogy nem volt koncepció, akkor elmondja, hogy ebben a legkönnyebb érvet találják, hiszen Vonyó József volt szocialista párti önkormányzati képviselő úr az 1994. évi utolsó ülések egyikén mondta, most már látja, hogy az akkori FIDESZ frakció nem arra pazarolta az idejét, hogy koncepciókat készítsen, hanem egy világos koncepciót valósított meg. Ezt az akkori jegyzőkönyvek tanúsítják. Ez esetben nem is magukat kell idézniük, elég Vonyó Józsefre hivatkozni, aki által teljesen világos akkori szocialista párti álláspontot kapnak, aki meglehetősen felkészült, rendkívül korrekt és tárgyszerű helyi politikus volt. Úgy gondolja, hogy mondanivalója mindig mérvadó volt számukra.

28 Még egyszer mondja nem kell senkinek védekezni és támadni. Tény, hogy ez a régió rettenetesen rossz helyzetben van, ezen kell segíteni. Csak annyit tett hozzá, hogy a város helyi adórendeletének ily módon történő módosítása miatt elvárható lesz a tapasztalt ipari beruházói kedv, hiszen sajnos az Ipari Park teng. Ott semmi jelentős dolog nem történt. Az adórendelet módosítástól nehéz lesz azt várni, hogy az Ipari Park - ami egy lábon áll - Pécs városában, kiszolgáltatott egy állami cégnek. Ez az adórendelet-módositás olyan sebességgel és olyan jó cégekkel töltse meg a Pécsi Ipari Parkot, mint ahogy az más városokban történik, ahol egyébként az Ipari Park fejlesztés sokkal szélesebb városi érdeken alapul. Dr. Páva Zsolt: a vita során senki nem tett módosító indítványt a rendelethez. A vita lezárása után - amikor minden frakció egyenként szólhatna - érkezett dr. Erdődy Gyula módosító indítvány benyújtására vonatkozó kérelme. Ezt meg is tette. Felhívja a figyelmet, az SZMSZszabályai alapján minden frakcióból egy fő szólhat még a vitához. Megjegyzi, vita nélkül kellene dönteni a módosító indítványról. Molnár Tamás: ügyrendben kér szót. Ha a módosítás előterjesztője megindokolja indítványát és utána az történik, amit levezető elnök úr elmondott, akkor ha a frakciója hozzászól, érdemi hozzászólásnak számít az előterjesztő részéről. Ez esetben ugyanabból a frakcióból a tényleges ügyrendi észrevételét nem lesz módja megtenni. Ezért kér erre lehetőséget még az előterjesztő előtt. Felhívja a figyelmet, ez a módosító indítvány költségvetés módosítást eredményez a tárgyévben, hiszen alpolgármester úr előterjesztésében az 1998. évre beállított százalékos arányokat mindkét kategóriában. Ezzel szemben dr. Erdődy Gyula még azt is megsérti, hiszen az érvényes költségvetési rendelet módosítását is kezdeményezi, ahol egy rögzített bevételi nemként szerepel ez a tétel. Ez a csökkenés költségvetésmódosítást eredményez, és ennek minden következményével számolni kell, ezért a módosító indítványnak ezt a részét javasolja kihagyni. Papp Béla: megjegyzi, az adótörvényt is sérti a módosító indítvány, hiszen tárgyévben nem lehet adót módosítani. Éppen ezért az a kérése dr. Erdődy Gyulához, hogy az 1998. évre vonatkozó indítványtól tekintsen el. A javaslat szerint a törvényi lehetőséghez képest egy visszafogottabb adóztatás legyen a város minden szektorában. Akkor természetesen az Adóiroda vezető számításai kevésbé helytállóak, sokkal több mínusz van, mint az eredeti javaslat szerint. Dr. Erdődy Gyula: felhívja a testület figyelmét, hogy a módosító indítvány szöveges részében lévő második sorban elírás történt, az ott szereplő évszám 1999. helyesen. Tudomásul veszi Molnár Tamás által elmondott érvelést. Tehát az első kategóriában megmarad az 1,3 % . Kéri ezek figyelembevételével tárgyalják indítványát. Az elmúlt év végén tárgyalták a helyi iparűzési adórendelet módosítását. Emlékezete szerint szakemberek nem tudták eldönteni, hogy mit jelent a nettó árbevétel. Tudomása szerint az ÁFÁ-val csökkentett rész, de mások

29 azt mondták, hogy nem így van. Reméli, hogy a gyakorlat azóta már kialakult. Elmondja, a módosító indítványt nem terjesztik be éppen a törvényesség miatt, hogy nyereség alapon történjen a helyi iparűzési adórendelet megállapítása. Elfogadják azt az érvelést, amit alpolgármester úr és Gonda Tibor is mondott, hogy különítsék el a termelő és nem termelő vállalkozásokat. Ugyanakkor elhangzott, hogy a város iparpolitikát, várospolitikát, vagy gazdaságpolitikát a helyi iparűzési adórendelettel tud igazán folytatni. Úgy gondolják, hogy ennek kialakítása során mindenfajta vállalkozás - a termelő és nem termelő szféra - felé valamifajta gesztust kell gyakorolnia a városnak, mert itt dolgoznak, termelnek, ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni. Megítélése szerint az 1999. évre és 2000-re szóló javaslata alapján az előterjesztő által tett indítványhoz képest tovább csökkenne ez az adó, ha a testület ezt a módosító indítványát elfogadja. Tehát preferálnák a városba érkező termelő vállalkozásokat ugyanakkor az eredeti előterjesztéshez képest csökken a nem termelő vállalkozások százalékos adómértéke és feléjük gyakorolnak egy ki nem mondott gesztust, hogy munkájukra szükség van. Galbáts András: a Kisgazdapárt már elmondta álláspontját, talán még egykét kiegészítő elemet kellene hozzátenni. Nem vitatja az adórendelet számszerű adatait. Ismételten és nyomatékosan a szellemét kérdőjelezi meg. Elhangzott Gonda Tibor részéről, hogy a város azért adóztatja az ipari tevékenységet folytatókat, mert igénybe veszik a város infrastruktúráját, a város beruházásait. Ez szépen hangzik, csak a modern adószellemmel nem függ össze, mert ugyan úgy igénybe veszik az állam által létrehozott, sokkal nagyobb beruházásokat, infrastruktúrát is. Ennek ellenére az állam nem középkori módszerek szerint adóztat, hanem az egyes cégek, egyéni vállalkozók teljesítménye, eredménye, haszna alapján. A város még mindig középkori módszerekkel teszi, amikor nem voltak egyértelműen mérhetőek a vállalkozások eredményei. Egy tevékenység volt, amit meg kellett adóztatni, de ez a tevékenység nem volt mérhető szám. Most van mérőszám, ennek ellenére a polgárokat nagyon sokszor sújtó olyan rendeletek vannak érvényben, amit mérsékelni lobbyzással, kérvényekkel lehet. Ez a polgári érdeket sérti, elavult, középkori. Csupán egyféleképpen lehet adózni és ehhez országos alátámasztás szükséges; a városban elért eredmények alapján, mely után szigorúan be kell szedni az adót, mert a haszonból nyilvánvalóan a városnak is részesednie kell, hogy a város egésze, közössége is fejlődni tudjon. A kisgazdák ezen elavult szellem ellen szeretnének fellépni . Az az érzése, hogy lassan beérlelődik a több éve tartó kisgazda küzdelem a tekintetben, hogy a városnak többet kell áldoznia a közbiztonságért és nem elég a központi intézkedésektől várni a "csodát”. Talán ebben a kérdésben is szemléletváltozás lesz, legalább is olyan értelemben, hogy lehetnek rossz törvények - mert ez országosan rossz törvény -, de azt is lehet emberségesen végrehajtani. E rendeletben ezzel a törekvéssel nem találkoznak. Aki veszteséget termelt ne sújtsák tovább, mert nem lehet. Legfeljebb a tönkrement cégtől lehet "hiéna" módjára még egy darabot

30 megpróbálni kivenni. Ezen szellem ellen tiltakoznak és ezért összességében nem szavazzák meg ezt a helyi adórendeletet. Dr. Páva Zsolt: felhívja a szólásra jelentkező Gonda Tibor figyelmét, hogy az MSZP frakció már szólt. Jelezte az előző hozzászólásában, hogy a probléma abból adódik, hogy a módosító indítvány a vita lezárását követő szavazás után érkezett. Ezután az MSZP részéről szólt Gonda Tibor, ezt követte dr. Erdődy Gyula kérése a szünet elrendelése a módosító indítványa beterjesztéséhez. Jelenleg a korábbi döntés visszavonására van lehetőség, hogy mindenkinek módja legyen hozzászólni. A vita lezárására vonatkozó indítvány elvetéséről kéri a testület döntését. Gonda Tibor: jelzi, nem kívánja feleslegesen húzni az időt, ezért visszavonja a hozzászólási szándékát. Furcsának tartja, és a levezető elnök fele jelzi, hogy a Gazdasági és Vállalkozási Bizottság készítette az előterjesztést és mint bizottsági elnöknek nincs módjában a módosító indítványra reagálni, mivel hozzászólása már megtörtént az indítvány beadása Úgy gondolja, előtt. hogy logikus lett volna, hogy a módosító indítványra reflektálhat. Visszalép azonban ettől azzal a megjegyzéssel, hogy kitartanak a bizottság eredeti álláspontja mellett. Petrovits Béla: a módosító indítvány elfogadása 1999-ben 200 millió Ft mínuszt jelent a bevételhez képest, 2000-ben pedig 148 millió Ft bevételkiesést. Az említett két évben ez 350 millió Ft mínusz. Papp Béla: Megköszöni Petrovics Béla számításait, de véleménye szerint ha ezt a módosító indítványt elfogadja a testület az még több kiesést jelent, mert ha minden úgy alakul, ahogy tervezik, legalább 30-40 milliárd Ft-os forgalmú kereskedelmi egységek jelennek meg a jövő és a következő évben, mint adózók. Annak az adóalapjával Petrovics képviselő úr nem is számolhatott, hisz ezek még csak elképzelt számok, a METRO-ból kiindulva világos, hogy 30-40 milliárd Ft realizálható, ennek is hiányozni fog a két tized százalék ponttal csökkentett adója és ez valószínűleg újabb 100 milliókat jelenthet egy adott évben. Az előterjesztő módosító javaslatát tiszteletben tartva kéri, hogy gondolja át - reméli mások is ezt teszik -, adnak kedvezményeket, preferálnak valakit, de teljes kedvezmény megadása nem biztos, hogy mindenki számára indokolt. Egyszerűen arról van szó, hogy a folyamatokat kell figyelni, amely tevékenység jön magától, bővül, tőkét hoz, fejleszt, területet vásárol, ott nem biztos, hogy indokolt a kedvezmény megadása ellentétesen a másik ágazattal. Gonda Tiborhoz hasonlóan kéri, hogy az eredeti javaslatot támogassa a közgyűlés. Dr. Páva Zsolt: Szavazást kér dr. Erdődy Gyula módosító indítványáról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 8 igen szavazattal, 13 ellenszavazattal 15 tartózkodás mellett a módosító indítványt elutasította.

31 Dr. Páva Zsolt: Szavazást kér a rendeletmódosításáról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 27 igen, 4 nem szavazattal valamint 4 tartózkodás mellett az előterjesztést elfogadta, és megalkotta 24/1998. (07.15.) sz. rendeletét a helyi iparűzési adóról szóló, 1991. évi 13. sz. Ör. módosításáról A változtatás nélkül elfogadott rendelet a jegyzőkönyv 1. sz. melléklete. Dr. Páva Zsolt: Szavazást kér a rendeletmódosításhoz kapcsolódó határozati javaslat szövegéről. Megállapítja, hogy a közgyűlés 26 igen, 1 ellenszavazattal 7 tartózkodás mellett a határozati javaslatot elfogadta. .Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 384/1998. ( 07. 02, ) sz. határozata Szándéknyilatkozat a helyi iparűzési adó termelő és nem termelő kategóriái arányának megtartásáról A Közgyülés a helyi iparűzési adórendelet módosításával összefüggésben az alábbi határozatot hozza: Az iparűzési adóról szóló 1991. évi 11. sz. Ör. 5. §. (1) bekezdésében szabályozott és kialakított arányok 2007-ig nem változnak, feltéve, ha a helyi adókra vonatkozó törvények érintett rendelkezései nem módosulnak.

3/a.)

Nagybányaréti külfejtéssel kapcsolatos ÁRT módosítása

3/b.) Szándéknyilatkozat a pécsi távhőrendszer fejlesztése érdekében kifejtett PE RT. és PÉTÁV Kft. közötti üzleti kapcsolat továbbépítésére 3/c.) Keretmegállapodás Előterjesztő: Papp Béla alpolgármester Papp Béla: a napirendi pont tárgyalásához kért két dolgot, melyeket röviden szeretne indokolni. A Keretmegállapodás rögzíti a jelenlegi ÁRT módosítás kapcsán azokat a témákat, tételeket, amelyeket a Pécs Városi Önkormányzat és a Pécsi Erőmű Rt a jövőre nézve vállal. A külszíni bánya nyitással kapcsolatos feladatok, kötelezettségek vannak rögzítve a keretmegállapodás tervezetben. Ezzel természetesen a Pécsi Erőmű Rt. elismeri azt, hogy a gazdasági ténykedése - ami nyilván a városnak is fontos, de az

32 Erőmű Rt-nek is hasznos - a városban folyik, ezzel bizonyos kötelezettségei merülnek fel és ez a keretmegállapodás a jövőre vonatkozóan ezeket rögzíti. A másik egy szándéknyilatkozat, ami a Pécsi Távfűtő Kft. és a Pécsi Erőmű Rt. között köttetne. Ez a közgyűlés elé azért került, mert egy stratégiai kérdést dönt el szándéknyilatkozat szintjén. Ennek lényege, tekintettel a napirendi pontra is a külszíni fejtéssel kapcsolatban a Pécsi Erőmű Rt. középtávon, vagy kicsit hosszabb távon szénalapra tervezi az energiatermelését, amely kölcsönös előnyökkel jár. A Pécsi Erőmű Rt. szándéknyilatkozat szintjén vállalja, hogy a távfűtő cég számára a lehető legalacsonyabb áron biztosítja a hőenergiát, a Pécsi Távfűtő Kft. pedig szintén szándéknyilatkozat szintjén vállalja, hogy a Pécsi Erőmű Rt.-től tartósan energiát vásárol. Nem titok ,hogy a Pécsi Erőmű Rt .egy Energiahivatal által kiirt kapacitáspályázaton indult és a pályázat elbírálásánál, melynek eredményeként, a 2000. utáni években egy blokk épül, amelynek a káros anyag kibocsátása 80 %-kal csökkenti a jelenlegit. Szinte nagyságrendekkel kevesebb lesz a káros anyag kibocsátás, de ahhoz, hogy ez megvalósuljon, az Erőmű Rt.-nek az energiakapacitás pályázaton nyernie kell. A Város és a PÉTÁV Kft. részéről történő szándéknyilatkozat a pályázati pozícióit erősíti azzal, hogy egy megalapozott tervet nyújtott be nemcsak áramtermelésben hanem a hulladék hő hasznosításával a távfűtőrendszer fele történő értékesítésnél. Ez a két dolog hozzátartozik az ÁRT.-hez, mert végül is ez egy csomag. Ha az ÁRT módosul, rendezési terv szintjén meglesz a lehetőség a külszíni bánya nyitására. Az új bányával és a Távfűtő Kft. nyilatkozatával az Erőmű Rt. elnyerheti az energiapályázatot és ekkor reményeik szerint országos viszonylatban olcsóbb szolgáltatás valósulhat meg a távfűtésben. Környezetvédelmi szempontból pedig nagyságrendileg más minőségi helyzet áll elő. Indítványozza, dr. Faragó László visszaérkezéséig kérjék meg Gömöry János főépítészt, hogy az alap-előterjesztéshez tegye meg szóbeli kiegészítését az általános rendezési terv vonatkozásában. Gömöry János: a keret-megállapodásnak kölcsönös előnyökön kell alapulni. Ez az előny az energiatermelés, távhőellátás oldaláról nyilvánvaló és ellentételezése olyan városi környezetalakítási tehervállalás, amely a mai Pécsi Extrában megjelent környezetvédelmi hatástanulmányban van részletesen leírva, ez a Komlói úti lakóterület és Pécsbányatelep közé kerülő külszíni fejtés létesítése. A környezeti terhelést, a külfejtés üzemeltetését, a meddő szállítását, a termelési technológiát, zaj, rezgés és levegőtisztaság védelmi problémákat kívánják a keret-megállapodásban rögzítettek szerint minimalizálni. keret-megállapodás magában foglalja, hogy az Erőmű Rt. a mégis meglévő terhelések miatt a város lakosságát milyen előnyökben részesíti, és milyen kompenzálással segíti elő, hogy ezt az egyébként szükséges lépést a város lakossága elviselje. A keretmegállapodás azt körvonalazza, hogy az érintett városrészek területének lakosságát - a pécsbányaiakat, a pécsszabolcsiakat, a Komlói út mentén lakókat - milyen közművesítési előnyök érhetik a Pécsi Erőmű Rt. beruházásában, illetve hozzájárulásával, szennyvízhálózat kiépítés, illetve környezetvédelmi erdősítés és a már meglévő gyükési, Karolinai úti külszíni

33 fejtésnek a megtervezett és a város részére előnyöket biztosító rekultivációja. Ez pontosabban azt jelenti, hogy a gyükési, Karolinai úti majd 150 hektárnyi terület rekultivációja a város általános rendezési tervében rögzített városszerkezeti és terület-felhasználási céloknak megfelelően történik; a Marx utat normál módon összekötik Pécsbányateleppel, és a Bittner Alajos út felé másik közlekedési összekötést biztosítanak, így a meddőszállítás és a manipuláció már a lakótelepen kívül folyik. Mindezeket a keretmegállapodás alapján a részletes megállapodásban kell rögzíteni. Golob Ferenc: ez a három téma szorosan összefügg egymással. Kérdése, milyen feltételekkel adja meg a környezetvédelmi hatóság az ezzel kapcsolatos engedélyét, illetve megadta-e már, a feltételek teljesültek-e? Továbbá, az engedélyezési eljárás milyen stádiumban van jelenleg? Dr. Páva Zsolt: köszönti az időközben érkezett Somosi László urat a Pécsi Erőmű Rt. vezérigazgatóját, és felkéri adjon választ a feltett kérdésekre. Szavazást kér Somosi úr hozzászólási lehetőségének megadásáról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 28 egyhangú igen szavazattal Somosi László vezérigazgató úr hozzászólásával egyetértett. Somosi László: úgy gondolja, akkor lesz hatékony és azzal segíti a testület munkáját, ha a kérdésekre ad választ. A beruházás garanciáit, elsősorban szakmailag, a hatóságnak kell megadni, mely nagyon szigorúan előirt eljárási rend alapján történik. A környezetvédelmi hatástanulmány természetesen már hónapokkal ezelőtt elkészült, beadták a Környezetvédelmi Felügyelőségnek, amely 8 szakhatóságot bízott meg hatósági álláspontok kialakítására, melyek beérkeztek a Felügyelőséghez. Ismereteik szerint bizonyos feltételek felsorolása mellett egyetértő álláspontok vannak. Az eljárási rendben előírt lakossági tájékoztatás, meghallgatás észrevételek, önkormányzati állásfoglalás után fogja kiadni az engedélyt a Felügyelőség a részhatósági álláspontok tükrében. Dr. Faragó László: a félreértések elkerülése végett elmondja, az előző közgyűlés napirendjén szerepelt a Nagybányaréti külfejtéssel kapcsolatos ÁRT módosítás. Emlékeztet arra, kérte a Közgyűlést, ne tárgyalja, mert egy korábbi közgyűlési határozat kapcsán egyértelmű, hogy előtte az önkormányzatnak megállapodást kell kötnie a Hőerőművel a külszíni fejtéssel kapcsolatban. Ezen megállapodásban lehet utalni arra is, hogy az ÁRT-vel kapcsolatban milyen kötelezettségei vannak az önkormányzatnak. Amikor bizottsági ülésen foglalkoztak a témával, akkor ezen megállapodás részleteit tárgyalták és az általános rendezési tervvel kapcsolatban nincs előterjesztés. Ezt az elmúlt heti közgyűlésen is elmondta. Ma azért nem szólt a napirend megállapítása előtt, mert úgy gondolta, hogy csak tévedésből ugyanaz a cím mint az elmúlt ülésen. A Nagybányaréti ÁRT módosítása a mai napirenden nem szerepel, illetve a Város és Környezetfejlesztési Bizottság nem terjesztett elő ilyen témát. A ma kiosztásra került megállapodás van napirenden. Ennek a fő elveit tárgyalta a Város és Környezetfejlesztési Bizottság és ezzel egyetért. A megállapodás-tervezet kapcsán nincs szó a korábbi közgyűlési határozat

34 módosításáról. Ezért megkérdezi az előterjesztőt, hogy a korábbi közgyűlési határozat - ami a külszíni fejtésekkel kapcsolatos - hatályban van-e, vagy ma ennek bizonyos részeit módosítani kell. Ez azért fontos kérdés, mert ismeretei szerint a Pécsi Erőmű Rt. az új külszíni fejtést részben úgy akarja megvalósítani, hogy a külszíni fejtésnek kb. 10 %-a a belterületre kerül és ennek bizonyos védőterületei is. Ha a mai megállapodás kapcsán nem lesz hatálytalanítva a korábbi közgyűlési határozat, akkor ilyen módon nem tudja a Pécsi Erőmű Rt megvalósítani a beruházást, illetve csak egy szűkített területen, hiszen azt kimondta, hogy a belterületen nem történhet ilyen. Arra hívná fel a közgyűlés figyelmét - ha egyetért a közgyűlés azzal, hogy részben belterületbe is átterjedhet a külszíni fejtés - a korábbi közgyűlési határozatot is módosítani kell a megállapodás-tervezettel párhuzamosan. egyetért dr. Faragó László bizottsági elnök úrral, hogy Papp Béla: félreértés történt. A határozati javaslat nem ÁRT módosításról szól, hanem annak megindításáról, az előkészítés bizonyos feltételeiről. Ilyen szempontból rossz helyen is szerepel, mert a tárgy megtévesztő. A bizottsági elnök korábbi kérése a kiosztásos keret-megállapodással teljesül. Ezért javasolja azt vitassák érdemben majd a szavazás eredményétől függően haladjanak tovább. Ha a keretmegállapodás teljesedésbe mehet, azzal a bizottsági elnök úr múlt heti kérése is teljesül. Dr. Faragó László: úgy gondolja, ha a megállapodás-tervezet ezzel a tartalommal elfogadásra kerül, az eredeti múlt heti napirendet nem kell tárgyalni. Ebben a megállapodás-tervezetben, amelyet most Papp Béla alpolgármester úr előterjesztett, az egyik pont ,hogy az ÁRT-módositással kapcsolatos előkészületeket meg kell tenni. Ez egyértelmű, a bizottság megteszi. Konkrét módosítási javaslat nem áll rendelkezésükre, nem is tárgyalta a Város és Környezetfejlesztési Bizottság. Eszerint csak a megállapodás-tervezetről kell szavazni, illetve - ha a Közgyűlés jónak tartja, akkor - az általa korábban említett közgyűlési határozatot is részben módosítani szükséges. elfogadva azt, hogy az alap-előterjesztés ilyen módon Papp Béla: negligálódott, kéri a Közgyűlést, hogy a keret-megállapodással kapcsolatban mondja el a véleményét, mivel abban nagyon konkrét témák szerepelnek. Ezzel, a bizottság által kért ÁRT megalkotásának, előkészítésének feltétele teljesülne, hogy gazdasági a jellegű infrastrukturális és egyéb dolgok megoldására irányuló keretszerződés létrejöjjön. Meg kellene határozni, hogy a korábbi közgyűlési határozat mely pontjait módosítják. A keretmegállapodás preambulumában szerepel, hogy a közgyűlési határozattal összhangban történik a megállapodás, melynek értelmében a határozat azon pontjai, amelyet a szerződés érint értelemszerűen kikerülnek. Traj Ferenc: örömmel vette tudomásul, hogy ebben a keret-megállapodásban szerepel a Komlói út és Pécsbányatelep szennyvíz hálózatának kiépítéséhez való hozzájárulás a Pécsi Hőerőmű Rt. részéről. Bízik abban,

35 hogy az ott élők azon aggodalma, hogy a közúton történne a szénszállítás némileg kompenzálódik. Simonovics Ferenc: A Nagybányaréti külfejtés témájával kapcsolatban már több tárgyaláson vett részt. Úgy érzi, hogy a részönkormányzat bevonásával korrekt tárgyalás volt . Ezeken a tárgyalásokon is azt kérte, amit továbbra is, hogy a Pécsi Erőmű Rt. vezérkara és annak idején az önkormányzat, az itt élő lakosság felmerülő gondjait kezeljék kiemelten, hiszen ezen a területen élő lakosság naponta áldozatot hoz. Nagy részük csak az áramot tudja használni, a távfűtésben nem részesülhetnek. Egyet kell érteniük azzal, hogy ezt a tevékenységet nem tudják megakadályozni, hiszen a város működését is érinti. Kérésük, hogy rendszeresen kísérjék figyelemmel a lakások állagát. Több olyan lehetőséget ígért a Pécsi Erőmű Rt . vezetősége ami idővel a lakosság aggályait csökkenti. Kéri, hogy a közgyűlés ezt kísérje figyelemmel, hiszen 40 milliárd Ft-os beruházásról van szó. Hangsúlyozza azonban a területen élő lakosságnak sok áldozatot kell vállalnia az itt folyó munkálatok miatt. Golob Ferenc: kérdése, ha a Környezetvédelmi Felügyelőség nem adja ki az engedélyt, a szava teljes mértékben döntő? Papp Béla: természetesen, bizonyos jogszabályi előírásoknak meg kell felelni. A Környezetvédelmi Felügyelőség mint szakhatóság ezeket a szabványokat, előírásokat figyelembe fogja venni az elbíráláskor. Dr.Faragó László bizottsági elnök által elmondottak a korábbi 1997. december 12.-i közgyűlési határozatot egy ponton érintik. A keret-megállapodásban a kettes pontban szerepel, hogy újabb külszíni bánya Pécs belterületén nem nyitható. A kérdés, hogy az új tervezett bánya teljesen kívül esik az belvároson, egy kicsit belenyúlik, vagy nagyon belenyúlik a belterületbe. Somosi László: válasza a jelenlegi tervek szerint az új külszíni bánya belenyúlik a belterületbe, mert a bánya egyfajta geológiai ésszerűség szerint működik, mely e tekintetben nem ismeri a belterület és a külterület határait. Azt gondolja, hogy erre a kérdésre majd a részletes megállapodásban kellene kitérni, mert a keretmegállapodás nem tartalmazz, hogy itt a Pécsi Erőmű Rt. belterületet is igénybe kíván venni. Megvan a lehetőség arra, hogy a konkrét megállapodásban újraszámolva, újragondolva a terveket véglegesen megállapodjanak a belterület esetleges igénybevételét illetően. Papp Béla: úgy gondolja, hogy ez elfogadható, ugyanis van e határozatnak egy pontja, mely szerint a bányanyitás kizárólag a közgyűlés jóváhagyásával történhet. Tehát egy abszolút végső garanciális elem még visszavan. Ezek után javasolja a Közgyűlésnek, hogy a keret-megállapodást fogadja el, illetve a szándéknyilatkozatról is kellene még néhány szót ejteni. Ezt a Pécsi Erőmű Rt. és a PÉTÁV. vezetése elfogadta, sőt azt a Pécsi Erőmű Rt. Igazgatósága is. Az Önkormányzatnak, mint a PÉTÁV Kft. tulajdonosának kell döntenie ez ügyben.

36 Körömi Attila: a FIDESZ Magyar Polgári Párt frakciója támogatja a keretmegállapodás megkötését a Pécsi Erőmű Rt-vel és a részletes megállapodásban az itt leírtakat ki kell majd fejteni. Természetesen a szövegezés majd pontosításra szorul. Ennek egyetlen oka van; mind az anyag áttanulmányozásával, mind pedig a különböző tájékozódó beszélgetések lefolytatása során világossá válik, - noha minden megállapodás utólag méretődik meg - hogy abból a felek mennyit tartanak be. Úgy gondolja, hogy a város nyugodtan, bizalommal mehet bele egy ilyen megállapodás megkötésébe, hiszen világossá vált számukra, hogy a Pécsi Erőmű Rt. az előző években, mint egy kvázi hatóságként működött a városban. Áttörhetetlen falak voltak így nem lehetett semmilyen reális városi igényt átpréselni nem a társaságon, hanem inkább az azt felügyelő trösztön. Úgy látják, hogy a Pécsi Erőmű Rt. felelős piaci szereplő kíván lenni Pécs városában. Az is világos a menedzsment számára, hogy a gazdasági eredményeken túl egy ilyen környezetet terhelő üzem működtetésének, működésének igenis felelősnek kell lennie az adott település polgárai felé. Nem rendelhet mindent a gazdasági érdekei alá. Erre megnyugtató válaszokat kaptak. Úgy látják, hogy ez a megállapodás gond nélkül aláírható. Miután munkahelyeket ment meg a remélt beruházással plusz munkahelyeket teremt és a környezetet kíméli, 80 %-kal csökkenti a környezetszennyezést és emellett még - a tervezetben ugyan nem szerepel, de reméli a részletes megállapodásban valamelyest megemlítésre kerül arra fog törekedni, hogy a távfűtött lakásokban lakó családok számára a mainál kedvezőbb távfűtési árképzés révén kedvezőbb életkörülményeket tudjon teremteni. Mindezek alapján úgy gondolják, hogy a keretmegállapodás támogatható és javasolják a testületnek elfogadásra. Dr. Páva Zsolt: több kérdés és hozzászólás nem lévén, szavazást kér a keret-megállapodásról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 35 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta a keret-megállapodást. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 385/1998. ( 07. 02, ) sz. határozata Pécs M.J. Város Önkormányzata és a Pécsi Erőmű Rt között kötendő, Nagybányaréti külfejtési bánya megnyitásával kapcsolatos keret-megállapodásról A Közgyűlés megtárgyalta a Város- és Környezetfejlesztési Bizottság előterjesztését a külfejtéses bánya nyitásáról Nagybányarét térségében. Áttekintette a Városés Környezetfejlesztési Bizottság és a Közlekedési és Kommunális Bizottság 107/1998. (06.17.) sz. együttes állásfoglalásában javasolt keret-megállapodás tervezetet, az abban foglaltakkal egyetért.

37 Felkéri dr. Páva Zsolt polgármestert a keret-megállapodás megkötésére. Felkéri a Városfejlesztési és Üzemeltetési Irodát, hogy az ÁRT módosítás tervjavaslatát dolgoztassa ki és a szükséges egyeztetések után készítse elő az ÁRT módosítására vonatkozó rendeletet. Felelős: Dr. Páva Zsolt polgármester, a tervmódosítás előkészítéséért: Gömöry János városi főépítész Határidő: a keret-megállapodás aláírására 1998. szeptember 30. az ÁRT módosítás előterjesztésére 1998. december 31. Dr. Páva Zsolt: a meghívóban 11. sorszám alatt szereplő "Szándéknyilatkozat a Pécsi távhőrendszer fejlesztése érdekében" tárgyú előterjesztésről kér szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés 34 igen egyhangú szavazattal elfogadta az előterjesztést, valamint a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 386/1998. ( 07. 02, ) sz. határozata Szándéknyilatkozat a pécsi távfűtőrendszer fejlesztése érdekében kifejtett PE Rt. és a PÉTÁV Kft. közötti üzleti kapcsolat továbbépítésére A Közgyűlés megtárgyalta Papp Béla alpolgármester előterjesztésében a Pécsi Erőmű Rt és a PÉTÁV Kft által megkötött szándéknyilatkozatot, azt jóváhagyja. Felhatalmazza dr. Páva Zsolt polgármestert a szándéknyilatkozat aláírására. Felelős:

dr. Páva Zsolt polgármester

Határidő:

azonnal

Kapják:

tisztségviselők, Péter Pál bizottsági elnök, Irodák vezetői

Dr. Páva Zsolt: ebédszünetet rendel el és bejelenti, hogy 14 órától a testület zárt ülést tart, ahol a jegyzői pályázatokat bírálják el.

38 A zárt ülés után 16,15 órakor tájékoztat arról, hogy a testület dr. Papp Juditot választotta meg Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata jegyzőjévé. Gratulál neki és felkéri a hivatalos eskü letételére. Dr. Papp Judit leteszi az esküt. Az esküokmány a jegyzőkönyv 2. számú melléklete.

4.)

A Pécsi Egyetemi Szövetség stratégiája és a városfejlesztés összhangja Előterjesztő: dr. Ujvári Jenő alpolgármester

Dr.Ujvári Jenő: a város nagyon fontos fejlesztési iránynak tartja az egyetemet és megpróbálja a fejlesztését segíteni oly módon, hogy kijelöli a fejlesztési tervekben azokat a helyeket, ahova a terjeszkedés során eljuthat. Tudni kell azt is, hogy a magyar egyetemi rendszer nagyfokú fejlesztés reményében kezd ezen évekhez, ugyanis az európai csatlakozási tervek, elgondolások megnövelik az egyetem, a felsőoktatás fontosságát és mint ilyenek, a vidéki egyetemek is fontos, a vidékiesség ellen ható intézményként fognak a továbbiakban is betölteni olyan szerepet, mint ahogy ezzel korábban is foglalkoztak. Köszönti megérkező Bársony Jánost és hangsúlyozza, hogy jelenléte egyben jelképe is az együttműködési szándék és az egyetem városban betöltött szerepe fontosságának. Javasolja a Közgyűlésnek, hogy az előterjesztésben foglaltakat fogadja el, ezzel elismerve az általa korábban elmondottakat. Petrovics Béla: örömmel veszi az előterjesztésben foglaltakat és az együttműködési szándékot. Felveti azonban, hogy az előterjesztésben két lényeges épület szerepel; a volt Zipernovszky Kollégium és a Szigeti úti, amely az Egyetemmel szemben található. Kérdése, hol tart az ezen ingatlanokkal kapcsolatos tárgyalás? Dr. Páva Zsolt: Indítványozza, a Közgyűlés szavazzon Bársony János hozzászólási lehetőségéről, aki az elhangzott kérdésre pontos választ tud adni. Megállapítja, hogy a közgyűlés 23 egyhangú egyetértett a szólási lehetőség megadásával.

igen szavazattal

Bársony János: megköszöni a lehetőséget, hogy e témakörben szólhat a testület előtt. A Zipernovszky Kollégium ügyében folytatott többszörös tárgyalások eredményeként az Egyetem csupán használó, a Kincstári Vagyonkezelő a tulajdonos. Ezért egy kicsit bonyolultabb a helyzet. A Zipernovszky Kollégium vonatkozásában az Egyetem mindenképpen nyomatékosítja vételi szándékát az ősz folyamán saját eszközeikből. Jelenleg ugyanis az Ifjúság úti beruházások miatt nem használhatók fel, de

39 olyan ígéretet kaptak, hogy befejezése után várhatnak új minisztériumi pénzösszeget. Ez a beruházás várhatóan a jövő év elején befejeződik, eszerint a jövő évben juthatnak újabb beruházási, felújítási pénzeszközökhöz is. Addig is az ősz folyamán valamilyen megállapodott összeggel is megerősíti vételi szándékát az Egyetem és a jövő évben pedig véglegesítik a vétel összegét. A Szigeti úti Kollégiumnál is hasonló a helyzet. Molnár Tamás: korábbi megbeszélésükön elhangzottak alapján - a két Egyetem rektorai részvételével és beleegyezésével - az ingatlanok átmeneti hasznosításáról szóló banki konstrukcióba beleértendő e két jelzett ingatlan is. Természetesen a Közgyűlés szándéka, és a pályázati kiírás feltételrendszere olyan, hogyha az Egyetem kondíciói lehetővé teszik az ingatlanok tényleges megvásárlását és használatbavételét, bármikor rendelkezésére tudják bocsátani, mert eleve olyan konstrukcióba helyezték e két ingatlant. Dr. Páva Zsolt: több kérdés és hozzászólás nem lévén szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 24 igen egyhangú szavazattal elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 388/1998. ( 07.02, ) sz. határozata Az egyetemfejlesztés városrendezési - területgazdálkodási kérdéseiről A Közgyűlés megtárgyalta a Város- és Környezetfejlesztési Bizottság előterjesztését a Pécsi Egyetemi Szövetség (PESZ) stratégiájáról és azokról a városrendezési és területgazdálkodási feladatokról, amelyekkel az önkormányzat a stratégia megvalósítását elősegítheti. A Közgyűlés kinyilvánítja, hogy a PESZ rövid -, közép - és hosszú távú elképzeléseivel, mint a városfejlesztési koncepcióban megfogalmazott cél megvalósítási módjával alapvetően egyetért. Meghatározza azokat a feltételeket, amelyeket, a város közreműködésével lehetséges és célszerű biztosítani a városfejlesztési rendezési és területgazdálkodási tevékenység során. Ennek érdekében: 1./ Az Általános Rendezési Terv (ÁRT) felülvizsgálata ill. az új szerkezeti terv készítése során érvényesíti az egyetemi területfejlesztés prioritásait. 2./ A város és a PESZ közösen értékeli a rendelkezésre álló és az egyetemfejlesztéshez szükséges területek megszerzésének módját. A városi telek- és területgazdálkodás folyamatában az

40 infrastrukturális és egyéb intézményfejlesztéssel összefüggésben kezeli a PESZ igényeit. A Közgyűlés felkéri az illetékes bizottságokat (Város- és Környezetfejlesztési, a Kulturális, a Tulajdonosi, valamint a Gazdasági és Vállalkozási Bizottságokat), hogy a szakirodák tevékenységét a fentieknek megfelelően koordinálják. Felkéri a Városfejlesztési és Üzemeltetési Irodát, hogy az Általános Rendezési Terv (ÁRT) módosítását a PESZ fejlesztési programját figyelembe véve készítse elő. Felelős: Zalay Buda irodavezető Határidő: 1998. december 31. Felkéri a Vagyonkezelő és Hasznosító Irodát, hogy a telek- és területgazdálkodás végrehajtása során az egyetemi igények számára elsőbbséget biztosítson. Felelős: Dr. Kahutek Annamária irodavezető folyamatos Határidő: Kapják:

5.)

tisztségviselők, dr. Faragó László, dr. Kunszt Márta, Hódosi Vera, Gonda Tibor, bizottsági elnök, Irodák vezetői

Pécs város kerékpárút koncepciója Előterjesztő: dr. Faragó László bizottsági elnök

Dr. Faragó László: megjegyzi, Pécs városa földrajzilag nem kifejezetten kerékpározó város, de mégis az utóbbi időben szerencsére egyre nagyobb igény van a kerékpáros közlekedésre. Ez a koncepció a kerékpárút fejlesztését kívánja koordinálni. Nem tudják pontosan ütemezni az egész beruházást, nem tudják, melyik évben, hogyan valósul meg. Mégis egy olyan egységes koncepciót adhat, ami a részleges építések és végül is egy egységes egésszé állhatnak össze. A költségadatok csak becsült értékek, konkrét beruházási terv alapján készült költségszámítások. Ennek ellenére a Város és Környezetfejlesztési Bizottság úgy értékelte, hogy a kerékpárút koncepciót a közgyűlésnek elfogadásra ajánlják. Kerényi János: Ügyrendi hozzászólásában kéri az ülést levezető polgármester urat, hogy tegyen intézkedést annak érdekében, hogy a teremben nem lévők szavazógépei a helyükre kerüljenek. Kéri továbbá hogy vizsgálja felül a testület határozatképességét. Dr. Páva Zsolt: bejelenti, hogy már intézkedett a teremben nem lévő képviselők szavazógépeinek összeszedéséről és elmondja a képviselőtestület határozatképes.

41 Molnár Tamás: a Költségvetési Bizottság is megtárgyalta a koncepciót. A költségek becsültek, az ütemezés nem jelentkezik az előterjesztésben. Az idei évet terhelő forrás költségkihatásai rendelkezésre állnak, ezt külön tárgyalniuk nem kellett. A következő évek elkötelezettség vállalása, azaz a program ütemezése természetesen a mindenkori költségvetés függvénye. Úgy látja az előterjesztésben nincs olyan tartalom, ami olyan pénzügyi vonzatot eredményezne, melynek pillanatnyilag nincs becsülhető forrása. Ugyanakkor azt kell mondania, - ebben meg fogja erősíteni a Közlekedési és Kommunális Bizottság Elnöke is - hogy rendkívül erősek a forrásnyerés lehetőségei kerékpárút építés vonatkozásában. Az önerőhöz 70 % központi forrás pályázható, ez különösen vonzóvá teszi a koncepciót az egészségügyi előnyei mellett. kiegészíti dr. Faragó László által Kukai András: néhány szóval elmondottakat. Úgy érzi nagyon fontos, hogy elkészült a kerékpárút koncepció és Pécsett sokan örülni fognak ennek. Arról nem beszélt sem Faragó László, sem Molnár Tamás, hogy a koncepció elkészülte után minden fejlesztés és felújítás elkerül azokhoz a közútkezelő cégekhez, amelyek felelősek a városban a közutak állapotának fejlesztéséért, javításáért, hogy már a következő évek során ez a koncepció is kerüljön be a tervprogramjaikba. Dr. Páva Zsolt: több kérdés, hozzászólás nem lévén, szavazást kér. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 24 igen, egyhangú szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 389/1998. ( 07. 02, ) sz. határozata Pécs város kerékpárút-hálózatának nyomvonaláról és megvalósításáról A Közgyűlés megtárgyalta Pécs város kerékpárút hálózatának nyomvonal kialakításáról és megvalósíthatóságáról szóló előterjesztést, az abban foglaltakkal egyetért. A Közgyűlés elfogadja a határozat mellékletét képező térképen meghatározott útvonalhálózat kialakítást, egyetért annak ütemezett kialakításával. Felkéri a Költségvetési Bizottságot, hogy a gazdasági lehetőségek függvényében az éves költségvetésekben a kerékpárút-hálózat ütemezett megvalósításához pénzeszközöket biztosítson. Felkéri a Városfejlesztési és Üzemeltetési Irodát, hogy a határozatot, a tanulmány egy példányát, az elfogadott kerékpárúthálózat térképét a fő- és városi közutak kezelőinek küldje meg, kérve a megvalósítás elősegítését.

42

6.)

Felelős: Határidő:

Zalay Buda irodavezető értelem szerint

Kapják:

tisztségviselők, dr. Faragó László, Péter Pál, Molnár Tamás bizottsági elnökök, Környezetünkért Alapítvány, Zalay Buda irodavezető

Bálicsi út és csatornaépítési munkák közbeszerzését véleményező bizottság eseti tagjainak megválasztása Előterjesztő: Hódosi Vera bizottsági elnök

Hódosi Vera: a költségvetésben a belterületi vízrendezés első üteme címszó alatt szerepel a Bálicsi út középső szakaszának korszerűsítése. A közbeszerzési pályázat kiírása megtörtént. Az előterjesztés tárgya a pályázatokat elbíráló bizottság két eseti tagjának megválasztása. A javasolt személyek: Molnár Miklós az UNIBER Kft. ügyvezető igazgatója és Albert Pál a Közüzemi Rt. közterület-igazgatója, a szokásos - 20.000,- Ft díjazásért. Dr. Páva Zsolt: számára teljesen új információ, hogy Molnár Miklós az UNIBER Kft. ügyvezető igazgatójaként dolgozik. Kérdése, mióta ügyvezető igazgató Molnár Miklós? Soó László: válaszában elmondja, hogy mint a Közüzemi Rt. vezérigazgatója tud hivatalosan információt adni. A képviselőtestület előtt ismert, hogy az elmúlt év végén a Közüzemi Rt. - az akkori költségvetési konstrukció keretében - megvásárolta az UNIBER Kft. többségi üzletrészét, így többségi tulajdonosa lett a Kft-nek. A Kft. akkori ügyvezetőjének megbízatása 1997. december 31-én lejárt, ezért a Közgyűlés olyan határozatot hozott, hogy amíg - formailag - többségi tulajdonos az Önkormányzat, addig meghosszabbította a régi ügyvezető megbízatását. Ennek megszűntével új ügyvezetőt kellett választani, mert valamennyi tisztségviselő megbízatása lejárt a Kft-nél. Miután a cégbíróságon az új többségi tulajdonos bejegyzése megtörtént - idén tavasszal - a Közüzemi Rt. Igazgatósága döntött a tisztségek megújításáról és ezt a határozatot érvényesítette az UNIBER Kft. taggyűlésén. Ennek megfelelően 1998. június 1-től került az új ügyvezető kinevezésre. További információként elmondja, hogy Molnár Miklós a Közüzemi Rt. szakmai osztályvezetője volt, tehát belső pályázóként került az UNIBER Kft. élére. Dr. Páva Zsolt: megköszöni Soó Lászlótól kapott tájékoztatást és kérdés, észrevétel, hozzászólás hiányában először szavazást kér Molnár Miklós jelölésének elfogadásáról.

43 Megállapítja, hogy a Közgyűlés 24 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett Molnár Miklós jelölését elfogadta. Ezt követően szavazást kér Albert Pál jelölésének elfogadásáról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 23 igen, egyhangú szavazattal Albert Pál jelölését elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 390/1998. ( 07. 02, ) sz. határozata A Véleményező Bizottság eseti tagjainak kijelöléséről A Kőzgyűlés a Tulajdonosi Bizottság előterjesztését - a Pécs, Bálicsi út középső szakaszának út korszerűsítés és csapadékcsatorna elvezetésének kivitelezésére kiírt közbeszerzési eljárást Véleményező Bizottság eseti tagjainak kijelölését - megtárgyalta. Molnár Miklós UNIBER KFT. ügyvezető igazgatója és Albert Pál Pécsi Közüzemi Rt. Közterület igazgatója személyével egyetért. A Közgyűlés a Bizottság eseti tagjainak egyszeri tiszteletdíját személyenként 20.000 Ft -ban állapítja meg.

7.)

Felelős: Határidő:

Pilaszanovich Iván irodavezető 1998. 08. 31.

Kapják:

tisztségviselők, Hódosi Vera bizottsági elnök, Molnár Miklós ügyvezető igazgató, Albert Pál Közüzemi Rt. közterület igazgató, Irodák vezetői

Területfejlesztési programjára

pályázat

Pécs-Orfű

kerékpáros

turizmus

Előterjesztő: Péter Pál bizottsági elnök Péter Pál: előterjesztése kapcsolódik dr. Faragó László úr által korábban ismertetett kerékpárút koncepcióhoz. Orfű vezetőivel történt egyeztetést követően szeretnék megvalósítani Pécs-Orfű között a kerékpárút kiépítését. Az esélyeket növeli, hogy közös vállalkozásról van szó, területfejlesztési pályázatot lehet beadni, ugyanakkor a támogatottság 70 %-os, tehát nagyon jó kondíciókkal lehet pályázni. További előny, hogy a megvalósítás a költségvetést nem terheli mert erre a pénz már félre lett téve. Az elmondottak alapján kéri az előterjesztés és a határozati javaslat elfogadását.

44

Kerényi János: kérése, hogy Péter Pál bizottsági elnök úr tájékoztassa arról e célra milyen összeg lett elkülönítve a költségvetésben, valamint szóljon arról, hogy az elkülönített összeg az 5.) napirend keretében elfogadott kerékpárút koncepcióit szolgálja-e, vagy az más pénzügyi forrásra vár, a két előterjesztésben foglalt elképzelések megvalósítása együtt megtörténhet-e és ezekre van-e elegendő pénz, mert a kerékpárút koncepciójának megvalósításához kb. 410 M Ft szükséges? Péter Pál: a kérdésre válaszolva közli, hogy a költségvetésben külön sorban, tételként e célra elkülönítetten több, mint 10 M Ft szerepel, amely részét képezi az önerőt jelentő összegnek, de nem kimondottan arra a célra szolgál, amit korábban Faragó képviselő úr ismertetett. A kerékpárút koncepciónak olyan szempontból része, hogy az önerőt képviseli ez az összeg, tehát ebből lehet biztosítani az önerőt és a tervezést. Sajnálatos módon a legutóbb beadott pályázatot nem fogadták el, azonban az akkor félretett 3 M Ft is rendelkezésre áll és ilyen vonatkozásban nem terheli a költségvetést. Ezt az összeget azonban csak akkor szeretnék felhasználni, ha még tudnak további anyagi forrásokat szerezni. A több, mint 10 M Ft a program megvalósításának kb. 30 %-át képezi. Dr. Páva Zsolt: további kérdés, észrevétel, hozzászólás nem lévén szavazást kér. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 23 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 391/1998. ( 07. 02. ) sz. határozata Területfejlesztési pályázat Pécs-Orfű kerékpáros turizmus programjára A Közgyűlés egyetért Pécs-Orfű kerékpárút programjának elkészítésével, melynek költsége 1.750.000 Ft + ÁFA, összesen 2.187.500 Ft. A Közgyűlés egyetért 70 %-os finanszírozási támogatási igény benyújtásával a Baranya Megyei Területfejlesztési Tanácshoz. Biztosítja önrészként az 1998. évi költségvetés kerékpárút címszó alatti összeg terhére 1998-ban 295.313 Ft-ot, 1999-ben pedig 32.812 Ft-ot. A fejlesztésben Pécs gesztori szerepét a Közgyűlés támogatja, az erről szóló megállapodás aláírására a polgármestert felhatalmazza. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a pályázathoz tartozó, a határozat mellékletét képező nyilatkozat aláírására. Felelős:

Zalay Buda irodavezető

45 Határidő:

1998. július 5.

Kapják:

tisztségviselők, Zalay Buda, Pilaszanovich Iván irodavezetők, Péter Pál bizottsági elnök NYILATKOZAT

A pályázatban foglalt adatok, információk és dokumentumok teljes körűek, valódiak és hitelesek, valamint ebben a tárgyban pályázatot korábban és máshol nem nyújtott be az önkormányzat. Tudomásul vesszük, hogy 60 napon túli köztartozás esetén a köztartozás megfizetéséig a támogatás az önkormányzatot nem illeti meg, az esedékes támogatások folyósítása felfüggesztésre kerül, illetve az esedékes támogatás a köztartozások megfizetése érdekében - a támogatás ellenében vállalt kötelezettségeket nem érintő módon - visszatartásra kerülhet. Hozzájárulunk, hogy a köztartozások figyelemmel kísérése érdekében adószámot vagy adóazonosító jelet, társadalombiztosítási folyószámlaszámot a Magyar Államkincstár, illetve a támogatást nyújtó szerv felhasználja a lejárt köztartozások teljesítése, illetve az adósság bekövetkezése tényének és összességének megismeréséhez. Tudomásul vesszük, hogy a támogatás kedvezményezettjének megnevezése, a támogatás tárgya, a támogatás összege, a támogatott program megvalósítási helye nyilvánosságra hozható. Az államháztartás alrendszereiből folyósított támogatásból eredő lejárt és ki nem egyenlített tartozásunk nincs. Hozzájárulunk a pályázat szabályszerűségének és a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzéséhez, az azonnali beszedési megbízás megadásához. Pécs M.J. Város Önkormányzata kijelenti, hogy a pályázatban megjelölt célfeladat megfelel a települési önkormányzat képviselőtestülete által elfogadott Általános Rendezési Tervnek.

8.)

Tettye-forrás vízminőség védelme Előterjesztő: Péter Pál bizottsági elnök

Péter Pál: az előterjesztés részletessége miatt kiegészítésre nincs szükség. Hangsúlyozza, hogy a Tettye-forrás vízminőség védelme különösen fontos a

46 város számára, szeretnének minél több vizet kivételezni Pécs város vízgyűjtőjéből, mert ezáltal kevesebb vizet kell megvásárolni a drágább dunai vezetékes vízből. Íly módon a lakosság számára is olcsóbbá válik a felhasznált víz díja. Kiemeli, hogy nincs közvetlen veszély, a szennyezettségi határértéket még nem érték el, de van olyan trend, amely figyelmeztet a szükséges óvintézkedések időben történő megtételére. Ennek a beavatkozásnak a részleteit tartalmazza az előterjesztés és a 2. sz. melléklet, amelynek a változtatott példányát a délelőtt folyamán osztották ki (a melléklet egy ponttal kibővült), ezért kéri, hogy a jelenlegi 6. oldal helyett a kiosztott 2. sz. módosított mellékletet vegyék figyelembe. Kéri az előterjesztés és a határozati javaslat elfogadását. Molnár Tamás: úgy gondolja, hogy ennél a napirendi pontnál vége lesz annak a dicsérendő együttműködésnek, amely a bizottságok között a korábbi napirendeknél tapasztalható volt. A Költségvetési Bizottság elnökeként aggályát fejezi ki az előterjesztés meghivatkozott melléklete kapcsán, mert problémásnak tartja, hogy költségvetési elkötelezettséget vállalnak olyan közeli - 1999. vagy 2000. évi megvalósítandó beruházásokra, amelyeknek csak az induló önerő igénye 200-300 M Ft (itt az Állatkert kitelepítésére gondol). A valóságban ez csak az első üteme lehet a kitelepített Állatkert létesítési költségeinek (talaj előkészítés, szigetelőréteg, terület csatornázása stb.), mert a költség ennek a többszörösét fogja jelenteni. Akkor amikor a város olyan elkötelezettségeket vállalt és olyan kényszerhelyzetet kell, hogy megoldáshoz segítsen mint az úthálózat javítása, illetve ezzel összefüggésben a tömegközlekedés gondjainak megoldása, vagy a kulturális szférában a hangversenyterem iránt felmerülő igények, most egy állatkerti kitelepítést fogadnak el amely milliárdos nagyságrendű beruházás. Az előterjesztésben szereplő 300 M Ft csak a terület védelméhez elégséges beruházási részre nyújt forrást, mert teljes szigetelőréteget kell készíteni, a csatorna elfolyó vizeknek a gyűjtéséről gondoskodni kell. A mai áron sem elegendő ez az összeg, tehát egy korábban, előzetesen becsült felmérés alapján számított ár semmiképpen sem elegendő, nem beszélve a 2000. vagy a 2001. évi árokról. Jelenleg egy olyan horribilis beruházásba kezdenek bele amely fontos, valóban intézkedések szükségesek a Tettye-forrás vízvédelme érdekében. Az előterjesztés 2. sz. melléklete szerinti elfogadását - ismétli a bizottság tagjai egyhangúlag úgy vélekedtek -, szembeállítva más, a lakosság minden egyes tagját - mind a 170 ezer lakost - közvetlenül érintő úthálózati, tömegközlekedési problémákkal aggályosnak tartja és figyelmezteti a Közgyűlést, hogy milyen előmunkálatokat indít el és milyen kényszerhelyzetbe hozza magát, ha ebben a formájában ezzel a melléklettel elfogadja az előterjesztést. Arra is felhívták társai a figyelmét, hogy a tanulmány nagyon "egyoldalas". Az anyagnak az az idézőjelben mondott hibája, hogy nagyon részletes, ezért bepillantást enged abba a gondolatmenetbe amely a Tettye karsztvíz védelmét nem a hígításos eljárással, vagy csökkentett vízhozammal történő felhasználásával látja megoldhatónak, mellette párhuzamosan mindazon

47 intézkedéseknek a véghezvitelével amelyek az ott élő lakosság vegyszer- és egyéb szennyező forrásainak a csökkentését, ellenőrzését, csatornába kötését stb. szorgalmazza. Nyilvánvaló, hogy ha az a megoszlási arány igaz, amelyet leír a tanulmányterv, akkor önmagában az Állatkert különösebb kitelepítési és védőintézkedések nélkül is csökkenti - vagy legalábbis ezen a szinten megtartja - a nitrát és egyéb szennyező forrásokat. A Vízmű gondolkodásmódját tükrözi az anyag ami nem baj, de úgy gondolja egy másfajta - Duna vízzel való keverés - technológiának a költségvonzatát is meg kellene vizsgálni, mielőtt elkötelezik magukat a várost jelentős mértékben terhelő beruházás mellett. Kérése, az elmondottak figyelembevételével fontolják meg képviselőtársai a döntést. Dr. Faragó László: nem tudja, hogy Molnár Tamás képviselő úr valóban a Költségvetési Bizottság nevében tudott-e beszélni, mert ezt a napirendet tegnap, együttes ülésen fogadta el a Közlekedési és Kommunális, valamint a Város- és Környezetfejlesztési Bizottság. A várható költségeknél az összes többi tételnél jelentéktelen összegekről van szó, valóban egyetlen nagyobb összeget (200-300 M Ft-ot) az Állatkert kitelepítése jelent. Az egyik legnagyobb szennyező forrást az Állatkert jelenti az adott területen és az illetékes bizottságok közgyűlési határozatnak tettek eleget akkor, amikor az Állatkert kitelepítésével foglalkoztak. Mindenki emlékezhet rá az ÁNTSZ felszólította az Önkormányzatot, illetve az Állatkertet, hogy a jelenlegi területen így nem üzemelhet, le kell betonozni és összegyűjteni a szennyvizet, stb. Kiderült, hogy konkrét számítások lettek elvégezve arra vonatkozóan, hogy mi az előnyösebb az Önkormányzatnak, vagy egy új Állatkert létesítésének megkezdése, vagy bezárása - ezt nem vállalta fel a Közgyűlés -, vagy ugyanennyi pénzt a jelenlegi helyen beinvesztálnak és ezzel nem oldják meg a végleges elhelyezést. Ez az oka annak, hogy már most készültek különböző tanulmányok az Állatkert kitelepítésére, a nyári szünet utáni első Közgyűlés elé tudják terjeszteni a bizottsági javaslatot az Állatkert helyszínére vonatkozóan. Sikerült olyan területet találni, ami teljes egészében önkormányzati tulajdonban van és költségkímélő módon meg lehet kezdeni a patásállatok kitelepítését. Ez azt jelenti, hogy 1999. évben kell a teljes tervezést elvégezni - kb. 5 M Ft-os nagyságrendet jelent - és 2000-ben kellene a beruházást megkezdeni, ami az itt jelölt összeget nem múlja felül, mert a kitelepítéseknél még nem szükségesek azok az előírások amelyeket Molnár Tamás úr mondott a szennyvizek gyűjtésével, tisztításával kapcsolatban. Az elképzelések szerint nagy területen, kevés állat elhelyezésére lesz mód ezért javasolja, hogy maradjon benn a vitatott pont, mivel érvényes közgyűlési határozat végrehajtásáról van szó. Ilyen részletesen csak azért szerepel mindez, hogy látni lehessen nem önmagában az Állatkert kitelepüléséről szólnak, hanem Pécs város vízbázis-védelmét is szolgálja ez az intézkedés. Molnár Tamás: nehéz dolog olyan emberekkel vitatkozni, akik egy-egy terület konkrét szakértői, illetve aki történetesen az Állatkertet is magában foglaló választási kerület képviselője. dr. Faragó László bizottsági elnök úr által 1999. évre prognosztizált 5 M Ft nem tudja elég lesz-e a tervezésre, de ha 10 M Ft-ba kerül, akkor sem lépi

48 túl azt a mértéket amit egy éves költségvetés keretében ilyen célra fordítani lehet. A problémát abban látja, hogy az előtanulmány sajátos megállapításait elfogadva egy irányba indul el a Közgyűlés és nem vizsgálja az Állatkert korszerűsítésének lehetőségét. Véleménye szerint ilyen jelentős lépés előtt többirányú tanulmányt kellett volna készíttetni és annak ismeretében dönteni. Az elkészült tanulmány külön kiemeli, hogy milyen építési, csatornázási szigorításokkal kívánja a területen élő lakosság, illetve művelésbe vett permetezett területek szennyező forrását csökkenteni. Hangsúlyozza, hogy ez a lépés is már jelentős mértékben csökkenti az össz szennyező mennyiséget. A tanulmány nem foglalkozik azzal, hogy a pécsiek által régen megszokott és kedvelt kirándulóhelyen működő Állatkertet miként lehetne korszerűbbé tenni. Egy állatkertet nemcsak úgy lehet korszerűbbé tenni, hogy új helyen felépítik és lepusztítják a régit. Úgy gondolja arra törekedtek a tanulmány elkészítésekor, hogy minden érv az új helyen történő Állatkert felépítése mellett szóljon és más megoldás szóba se jöjjön. Véleménye szerint az Állatkert bemutatott állatállományának száma reális csökkentéssel megoldható és a bemutatókertet nem szabad megszüntetni. Az előtanulmányból nem látja indokoltnak, hogy egyetlen megoldás csak a záros határidőn belüli Állatkert megszüntetés lehet az egyik kút vízének védelmében. Véleménye szerint a Közgyűlésnek döntenie kellene a határozati javaslatról azzal, hogy a második bekezdést kiegészíti a következőkkel: "további vizsgálatokat tart szükségesnek az Állatkert, mint szennyező forrás szennyező mértékének csökkentése érdekében teendő intézkedésekről, illetve a részleges áttelepítésről, illetve a Tettye vízminőségének más módszerekkel a.) csökkentett vízhozam b.) dunai vagy más kevésbé szennyezett vízzel keverten való felhasználásáról". Nem érzi magát kompetensnek, de szükségesnek tartotta felsorolni mindazokat a kivizsgálásra méltó dolgokat, amelyeket a - véleménye szerint részrehajló - tanulmány nem kellő súllyal vizsgált, elemzett. Dr. Faragó László: felhívja a figyelmet arra, hogy az Állatkert kitelepítését nem ők találták ki, mert ez már a '70-es években eldőlt, azóta visszatérő téma és mindig csak odáig jutottak el, amit Molnár Tamás képviselő úr is javasolt. A megvizsgálásra pénzeket fordítottak és mindig arra az eredményre jutottak, hogy ez komoly veszélyforrás a Tettye karsztra és így az ivóvíz bázisra. A tervek megszülettek a kitelepítésre, de ez mindig el lett odázva, a tervek elavultak és mindig újakat kell készíteni. Sokan csodálkoznának, ha a testület elé hoznák, hogy az elmúlt 20 év alatt mennyi terv és egyéb anyag készült. A Közgyűlés határozata szerint megszületett a döntés, előterjesztették az alternatívákat. A Közgyűlés felkérte az illetékes bizottságot és irodát, hogy kezdje meg a hely kiválasztását, a tervezést stb. Most ütemezetten ennek megfelelően halad a munka. Abban az esetben, ha megint mindent élőről akarnak kezdeni, akkor soha nem jutnak el a megoldás végére és minden évben csak pénzek kerülnek elfecsérlésre.

49

A Tettye vízbázis a közelmúltban felértékelődött és ez épp a költségmegtakarítás okán is felmerült, hiszen a dunai víz sokkal drágább mint a tettyei vagy a tortyogói. A Vízmű ezért azt tette, hogy megnöveli a kivételt a pellérdi és a tettyei vízbázison is. Mivel több vizet vesz ki a Vízmű, ezért a felszín alatti vízmozgások felgyorsultak és a korábbinál gyorsabban terjed a szennyezés is. Lehet olyan döntést is hozni, hogy nem akarják ezt a megoldást, de akkor évente százmillió forintokkal többet kell fizetni a dunai vízért és ennek költségét vagy az önkormányzat, vagy a polgárok majd megfizetik. Itt arról van szó, hogy elindult egy program és annak eljutnak egy következő fázisába. Abban az esetben, ha az önkormányzatok csak elkészítenek egy koncepciót és a további lépéseket nem teszik meg, akkor a koncepciókat és a tervezéseket is abba kell hagyni, illetve az önkormányzat a saját döntéseit kérdőjelezi meg. Érvényes közgyűlési döntés van ezeknek a lépéseknek a megtételére és ha azt mondják, hogy ez nem igaz, akkor megkérdezi, miért kellett terveztetni, 6-8 helyet megvizsgálni a kitelepítésre? Dr. Kádár Géza: csodálkozik Molnár Tamás hozzászólásán, mert tudnia kellene azt, hogy ez az előterjesztés rendkívül alapos, közel egy éves előkészítést igényelt, amelyben részt vett a Közüzemi Rt., a Vízmű, a Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda szakembergárdája. Ezt az előterjesztést "egy elegáns mozdulattal nagyon nehéz lesöpörni az asztalról", különösen nehéz azt az intézkedési feladattervet, amely a képviselőtársak előtt van. Elmondja, hogy a Tettye vízminősége évtizedek óta fokozatosan romló tendenciát mutat és ezt számos hatósági analízis eredményeként alá lehet támasztani. Különböző megfontolásokból nem véletlen az, hogy pl. az Állatkeret célszerű kitelepíteni és ez 15-20 éves program, mert ezáltal a Tettye-forrás vízminőség romlását meg lehet állítani, meg lehet fordítani a romló tendenciát. Utalni kíván arra, hogy a Tettye vízminősége nemcsak bakteorológiailag, hanem kémiai szempontból is kedvezőtlen tendenciákat mutat, különösen a nitráttartalom koncentráció tekintetében. Úgy véli nem kell Molnár képviselő úrnak azt taglalnia, hogy miért lehet veszélyes az, ha a nitrátkoncentráció emelkedik és ennek a tendenciája teljesen világos, egyértelmű, prognosztizálni lehet, ha ez változatlan marad, akkor mikor éri el a kritikus szintet. Ha esetleg olyan technológiákat kell beállítani a Tettye vízminőség javításának érdekében, amely ezeket a koncentrációkat csökkenti, akkor az több-szászmilliós beruházásokat jelentene egy-egy komponens tekintetében. Véleménye szerint a feladatterv mindezen kérdésekre választ ad, ezért a képviselőtestületnek elfogadásra ajánlja. Mischinger István: nem érti, hogy a jelenlegi szűkös költségvetéssel rendlelkező város mit akar. Javasolja a vállalkozó szféra bevonását, mert olyan állatkertet kellene létrehozni ami szafari-park rendszerű. Az állatkertek működtetésére vannak európai előírások és ezeknek az állatoknak jelenleg

50 biztosított szűk hely biztosan nem felel meg. Ha egy szafari-park rendszerű állatkertet tudnának létrehozni, akkor annak az idegenforgalmi jelentősége is megnőne. Az Állatkert helye a város legértékesebb területe, ha azt rendbe tennék akkor itt rendkívül drága, de szép lakóházas övezetet lehetne létrehozni. Dr. Páva Zsolt: felhívja a figyelmet arra, hogy az előterjesztésben a Tettyeforrás vízminőség védelméről van szó és nem az Állatkert jövőjéről. Kéri, képviselőtársai az eredeti napirendre vonatkozóan tegyék meg észrevételeiket. Simonovics Ferenc: a Közgyűlést megelőző napon tárgyalta a Város- és Környezetfejlesztési Bizottság az Állatkerttel kapcsolatos gondot. Elmondja, hogy a Mecsekszabolcsi Környezet- és Érdekvédő Egyesület 1992-ben a Városfejlesztési és Üzemeltetési Irodához javaslattal fordult. A volt Békeaknai és a 66-os út által határolt terület meglátásuk szerint megfelelő lenne a nagypatájú állatok tartására és szívesen vállalnák ennek patronálását. Nem lehet közömbös, hogy hova kerülnek ezek az állatok még a megközelítés szempontjából sem, mert ha pl. Pécstől 10 km-re lesznek elhelyezve, akkor nem nagyon lehet látogatókra számítani. Megfontolásra ajánlja a Mecsekszabolcsi Környezet- és Érdekvédő Egyesület ismertetett javaslatát. Dr. Páva Zsolt: kéri, hogy a továbbiakban a Tettye-forrás vízminőség védelmére vonatkozóan hangozzanak el hozzászólások. Molnár Tamás: nehéz két szorosan egymással összefüggő dolgot elválasztani. Ha igaz az, hogy jelentős szennyezője a Tettye-forrásnak az Állatkert, akkor nem tudják megkerülni az Állatkert ügyét sem. Az előzőekben elhangzott, hogy már egy 20 éves tervről van szó, - és ezzel nem akarja negligálni azt, hogy a város egykor legtisztább forrása az urbanizáció következtében elszennyeződött - de ha egy 20 éves terv időrőlidőre előjön, az még nem bizonyíték arra, hogy a terv halaszthatatlan és úgy jó, ahogy azt a kitalálói 20 évvel ezelőtt megfogalmazták. Elolvasta azokat a hozzá eljutott és bekért tanulmányokat, amelyek részben az alapját képezik annak a konklúziósornak amely most is előttük van és előttük volt akkor is egy másik változatban, amikor a szoba jöhető területek megvizsgálásáról döntöttek az Állatkert kitelepítése, vagy részleges kitelepítése esetén. Az anyagokat áttekintve tapasztalta, hogy minden olyan csatolt javaslatok is elhangzottak, amit Mischinger képviselő úr is felemlített, ezért nagyon érdekes párhuzamot lehet felfedezni. Tudomása szerint két alkalommal jelentkezett egy olyan tőkeerős beruházásokat bonyolító csoport, amely a ledózerolt Állatkert helyén egyik esetben luxus szállodát akart építeni, a másikban pedig villasort. Volt tehát mindig olyan nyomásgyakorló kívülről, aki éltette ezt a témát. Ezt a 20 éve újra meg újra felmelegített téma motívációja miatt mondja. Az Állatkert létrehozásakor az eredeti funkció a Mecseken honos állatfajok reális létszámban történő bemutatása volt. Minden intézmény törekvése a bővítés, de a szakmai értékek követése is azt eredményezte, hogy

51 oroszlántól tigrisig, barnamedvétől-vizilóig minden van. Ezzel azt akarja mondani, hogy annyira idegen szaunát létesítettek hatalmas számban, hogy a városnak ma már nincsenek megfelelő kondíciói arra, hogy ennyi állatot jó élőhelyen, szépen, rendezett környezetben, tágas kifutókban tarthasson. Véleménye szerint a fajok számát egy reális létszámra vissza lehet szorítani. Egyetért azzal, hogy a nagypatás állatokat - amelyek a legfőbb szennyezők feltétlenül ki kell telepíteni, de meg kell hagyni az eredeti funkciójában - egy bemutatókertben - a törzsmagot és ennek a korlátozott befogadóképességű állatkertnek a környezetvédelmi költségei megítélése szerint töredékei lennének annak, amit ez a komoly tanulmány több százmillió forintban úgy mutat be, hogy mechanikusan a jelenlegi méretekben, a jelenlegi állatlétszámmal képzelte el a megoldást. Véleménye szerint ez a kérdés egy arányosabb megközelítést igényel és nem jelenti azt, hogy dr. Faragó képviselő úr, illetve a Város- és Környezetfejlesztési Bizottság munkája semmit nem ér, vagy nincs szükség a terület kiválasztásra. Megítélése szerint a testület most nincs döntési helyzetben. Dr. Faragó László: javasolja az előterjesztő értsen egyet az Állatkert kitelepítésére vonatkozó 8.) pont elhagyásával, mert így a mellékvágányra terelődött vitát el tudják kerülni és e fontos előterjesztés elfogadható lesz a testület számára. Bizottságuk számára nem Molnár Tamás magánvéleménye a mérvadó, hanem a Közgyűlés érvényes határozata, ezért ennek megfelelően fogják végezni munkájukat. Péter Pál: mint előterjesztő befogadja dr. Faragó László képviselőtársa javaslatát. Nem fogadható el az a hozzáállás, hogy nem tesznek semmit, mert nem tudnak mit kezdeni az Állatkert ügyében. Az anyagban szerepel még másik 10. pont, amelyeknek nincs - az Állatkert kitelepítéséhez hasonló - költségkihatása. Abban az esetben, ha valami probléma lesz, akkor az legyen Molnár képviselő úr lelkiismereti problémája. Helmrich Ferenc: véleménye szerint soha többet nem fognak már a '60-as években volt jó minőségű tettyei, tortyogói vizet inni. Évek óta beszélnek arról, hogy a tettyei forrásvíz teljesen elszennyeződött. Megérti Molnár Tamást, aki a Költségvetési Bizottság elnökeként sajnálja erre a pénzt, de megkérdezné mi lesz akkor, ha bezárják ezt a forrást és nem lehet ívóvízként felhasználni a városban? Elhiszi, hogy sok kiadással járna az Állatkert környékének csatornázása, ezért véleménye szerint olyan helyre kellene telepíteni az Állatkertet, ahol nincsenek ilyen gondok. Több tízezer ember fogyasztja a tettyei forrásvizet, ezért nem szabad elhallgatni a minőségromlással jelentkező problémát. Megítélése szerint ezzel a kérdéssel foglalkozni kell és nem szabad elfogadni Faragó képviselő úr javaslatát, hiszen meg kell oldani, hogy a jelenlegi helyről az Állatkert elkerüljön. Dr. Páva Zsolt: kéri a képviselőtestületet, hogy az Állatkert problémájának tárgyalásától tekintsenek el. Soó László: elnézést kér a polgármester úrtól, de szeretne az Állatkert ügyére visszatérni. Faragó képviselő úrhoz hasonlóan azt javasolja, hogy az Állatkertre vonatkozó beruházás maradjon ki a javaslatból, de a kérdés ne

52 kerüljön ki. A feladattervben az Állatkert kitelepítésének - mint törekvés maradjon meg, de a beruházás és annak megkezdése maradjon ki. Az érvényes közgyűlési határozat lehetővé teszi, hogy a tervezési folyamat változatlanul menjen, de szeretné elkerülni, hogy a mostani elhagyással olyan értelmet kapjon a kérdés rendezése, mintha a korábbi tervezési határozat is hatályát vesztené és így az Állatkert áthelyezése beláthatatlan időre eltolódik. Módosító javaslata tehát arra vonatkozik, hogy a "szorgalmazás" legyen meg, a tervezés címszó maradjon, viszont a beruházás és a 2-300 M Ft kerüljön ki a táblázatból. Dr. Kádár Géza: polgármester úr kérése ellenére az Állatkert ügyében kíván hozzászólni. Azért emeli ki, mert véleménye szerint hangsúlyozottan fontos kérdés. Csatlakozik Soó képviselőtársa indítványához. Staub Ernő: szeretne eleget tenni polgármester úr kérésének, hogy térjenek rá a Tettye-forrás vízminőség védelmének tárgyalására. Ugyanakkor kapcsolódna Helmrich képviselő úr által elmondottakhoz is. Kérdése, milyen tiszta forrásból fog értesülni az Új Dunántúli Napló olvasóközönsége a mai ülésről, mert Dunai Imrét nem látja, Mészáros B. Endrét 9,00-9,30 h. között látta, azóta pedig csak a PÉCS TV közvetítése jelenti a nyilvánosságot. Papp Béla: az Állatkert témájában elhangzott néhány nem éppen szerencsés megállapítás. Szeretné tisztázni, hogy a Tettye-forrás vize és a tortyogói víz is fogyasztásra alkalmas, nem lenne jó, ha pánikot keltenének az emberekben. A Vízműnek felelőssége és kötelessége, hogy a vízminőséget folyamatosan ellenőrizze, bármilyen gond észlelésekor ezeket kizárja a pécsi vízrendszerből. Galbáts András: tárgyaltak már erről a kérdésről akkor is, amikor a város a jelenleginél sokkal jobb anyagi helyzetben volt. Az eltelt időben semmi nem történt, a Tettye-forrás vízminősége tovább romlott, véleménye szerint tovább is fog romlani, mert mindene van ennek a városnak csak pénze nincs, tehát az Állatkertet nem tudja kitelepíteni. Tudomásul kell venni, hogy a Tettye vízbázis romlik és romlani fog, majd kialakul egy olyan veszélyeztetettségi helyzet, amikor valóban meg kell oldani a városnak ezt a kérdést, radikálisan el kell döntenie, hogy vállalja-e a sokkal drágább Duna-víz fogyasztást, vagy megszünteti az Állatkertet. Ha közben egy gazdasági "csoda" lesz akkor ki tudja a város telepíteni az Állatkertet, ha nem lesz, akkor tudomásul veszi, hogy vagy drágább vizet kap a lakosság, vagy nem lesz Állatkert. Dr. Romváry Ferenc: mint ahogy azt Papp Béla alpolgármester úr is mondta, nyilván nincs vészhelyzet mert ez egy vízgyűjtő terület ahova lassan szivárog a szennyeződés. A megoldást elodázni sokáig nem lehet, mert - bár 20 éves tervről beszélünk - 10 évvel ezelőtt a jelenleginél jobb helyzetben volt a város. Nagyon rossz megoldást választanak akkor, ha most kitörlik az Állatkert kitelepítésének programját.

53 Soó László képviselő úrral ért egyet, az Állatkert kitelepítésének szorgalmazása kardinális kérdés, legfeljebb azt kell kihúzni, hogy 1999-ben a tervezés meginduljon. Bármikor bekövetkezhet egy olyan romlási állapot, amikor gyorsan, rapid megoldásokat kell követni. Ha ilyen helyzetben már lesz egy koncepció, akkor meg lehet szerezni a szükséges anyagi forrásokat és meg lehet kezdeni az állatok kitelepítését. Péter Pál: a konfliktus enyhítése érdekében javasolja, a 8.) pontot hagyják ki olyan kiegészítéssel, hogy szeptemberre a bizottság és az iroda tekintse át az Állatkert témáját, tájékoztassa a Közgyűlést és akkor döntsenek. Dr. Páva Zsolt: az előterjesztőtől érkezett a javaslat, ezért arról külön nem szavaztat. Szavazást kér az előterjesztés elfogadásáról az elhangzott módosítás figyelembevételével. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 29 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta a módosított előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 392/1998. ( 07. 02, ) sz. határozata A tettyei vízbázis vízminőségével kapcsolatos feladatokról A Közgyűlés megtárgyalta az előterjesztést és egyetért azzal, hogy a tettyei vízbázisból származó víz minőségét meg kell óvni, minőségromlását meg kell akadályozni. 1. Ennek érdekében a határozat mellékletét képező feladattervet elfogadja, megvalósítását fontosnak tartja. 2. Felkéri a Városfejlesztési és Üzemeltetési Irodát, hogy az illetékes bizottságok bevonásával az Állatkert kitelepítésének ügyét tekintse át, az erről szóló előterjesztést az 1998. szeptemberi közgyűlésre készítse el. Felelős:

Zalay Buda Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda vezetője, Soó László, Közüzemi RT vezérigazgatója, Hainess Jenő Pécsi Vízmű vezérigazgatója

Határidő:

feladatterv szerint

Kapják:

tisztségviselők, Faragó László, Péter Pál bizottsági elnök, Soó László, Hainess Jenő vezérigazgató, Irodák vezetői Melléklet

54 Intézkedési és feladatterv Tettyei vízbázis és az innen szolgáltatott ivóvíz vízminőségének védelmére Feladat Közvetlen: 1./ Mennyiségarányos klórozás 2./ Keménység csökkentési technológiák vizsgálata, megvalósíthatósági tanulmány készítése 3./ Keménység csökkentési technológia megvalósítása Közvetett: 1./ Együttműködési megállapodás Pécsi Vízmű Pécsi Közüzemi RT. Önkormányzat vízbázisvédelemi feladatairól 2./ A védőterületen belül és a védőidommal határos területeken a tényleges csatornahasználat számbavétele 3./ A vízvédelmi védőterületen és közvetlen környezetében csatornázási tervek készíttetése 4./ Folyamatban lévő csatornázási munkák folytatása 5./ A vízjogi engedélyekben szabályozott üzemeltetői feladatok betartása 6./ Hatósági feladatként a csatornázott és csatornázatlan területeken a szennyvíz elhelyezés ellenőrzése 7./ A védőterületen az építkezések részbeni korlátozása 8./ Vízvédelmi területen közutak vízelvezetésének

Finanszírozá si forrás Pécsi Vízmű Közüzemi Rt.

Felelős

Várható költség (mFt) Pécsi Vízmű 15 Közüzemi (ajánlatok Rt. bekérése folyamatos) 2 Pécsi Vízmű Önkormányz tulajdonosai at Pécsi Vízmű

Határidő 1999.06.30 . 2001.12.31 .

Tanulmányterv megállapításainak függvényében Pécsi Vízmű Közüzemi Rt. Önkormányz at

Pécsi Vízmű Közüzemi Rt. Önkormányz at

Pécsi Vízmű Pécsi Vízmű Közüzemi Közüzemi RT. RT Önkormányz Önkormányz at at Önkormányz Önkormányz at at

-

1999 03.31.

üzemeltetés 1998.10.31 en belüli .

5

1999.12.31 . folyamatos

Pécsi Vízmű Pécsi Vízmű

üzemeltetés 1998.10.31 en belüli és folyamatos. Önkormányz Önkormányz 1-2 1999.12.31 at at .

Önkormányz Önkormányz at at

3 év múlva folyamatos korlátozás függvényébe n Ökormányza Önkormányz 1 1999. t at június 30.

55 felülvizsgálati tanulmányterve 9./ Vízvédelmi területen fedetlen víznyelők feltárása

Közüzem RT.

Közüzemi RT.

1 MFt

1999. június 30.

Dr. Páva Zsolt: javasolja, hogy a nyílt ülés további napirendi pontjainak tárgyalásakor 5 percben maximálják a hozzászólások időtartamát. Javaslatának elfogadásáról szavazást kér. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 28 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett a javaslatot elfogadta. Dr. Páva Zsolt: megjegyzi, hogy az 5 perc nem kötelező penzum, nem kell mindenkinek 5 percig beszélni, de ennyi ideig lehet csak hozzászólni.

9.)

Kökény II/A. ütem területfejlesztési támogatás módosítása Előterjesztő: Péter Pál bizottsági elnök

Péter Pál: az előterjesztés lényege, hogy 20 M Ft vissza nem térítendő, valamint 10 M Ft visszatérítendő támogatást ítéltek meg e célra. Érkezett egy olyan kérés, hogy a 10 M Ft visszatérítendő támogatásról mondjon le az önkormányzat, mert ezt az összeget más célra felhasználná az odaítélő, a Pécs környéki települések részére. Ezt a kérést akceptálva tartalmaz az anyag egy olyan jellegű táblázatot, hogy e célra pénz van, az önkormányzatnak ez többletköltségbe nem kerül, a más módon nyert pályázatok összegéből lehet fedezni az önrészt. Tulajdonképpen egy gesztusértékű döntésről van szó, amely alapján a 10 M Ft visszatérítendő támogatást nem felvéve támogatáshoz juttatunk kistelepüléseket. Kerényi János: bizonyára úgy van, ahogy Péter Pál bizottsági elnök úr mondja. Számára a gondot az okozza, hogy más van leírva, ezért felolvassa, az anyagban az szerepel, hogy "A Baranya megyei Területfejlesztési Tanács Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata T-F21/97. számú Települési szilárd hulladéklerakó, Kökény tárgyú pályázatára 20 millió Ft vissza nem térítendő, valamint 10 millió Ft visszatérítendő támogatást ítélt meg." "A Tanács az Önkormányzattal" támogatási szerződést kötött. "A Magyar Államkincstár felülvizsgálva a támogatási szerződésben foglaltakat jelezte, hogy vissza nem térítendő támogatásra a területfejlesztési célelőirányzat felhasználásának 1997. évi részletes szabályairól szóló 81/1997. (V.16.) Kormányrendelet nem nyújt lehetőséget." Tehát a 20 M Ft-ra nem nyújt lehetőséget a Kormányrendelet. A Tanács és az Önkormányzat ezért módosította a támogatási szerződést oly módon, hogy a beruházás forrásai közül a támogatás 20 millió Ft vissza nem térítendő támogatásra korlátozódik, az Önkormányzat saját forrása pedig 196 M Ft-ra nő. Javasolja a Közgyűlésnek, hogy a 10 M Ft visszatérítendő támogatásról mondjon le.

56 Abban az esetben, ha most lemondanak a 10 M Ft-ról, a 20 M Ft pedig nem jár, akkor szeretné megkérdezni, hogy mennyi pénz van? Kérdésére várja az előterjesztő válaszát. Papp Béla: nem tudja Kerényi képviselő úr jól olvasta-e az előterjesztést, mert szerinte 20 M Ft-ra korlátozódik, és az ő verziójában nincs leírva az, hogy ez az összeg nem jár. Szerinte a 20 M Ft marad, 10 M Ft pedig visszamegy, ha jól értelmezi a leírtakat. Kerényi János: valóban olvassák az előterjesztést, amelyben az van leírva, hogy "A Magyar Államkincstár felülvizsgálva a támogatási szerződésben foglaltakat jelezte, hogy vissza nem térítendő támogatásra a területfejlesztési célelőirányzat felhasználásának 1997. évi részletes szabályairól szóló 81/1997. (V.16.) Kormányrendelet nem nyújt lehetőséget." A vissza nem térítendő támogatás összege 20 M Ft, ha 20 M Ft a Kormányrendelet szerint nem jár, a 10 M Ft-ról pedig lemondanak, akkor ismét kérdezi, hogy mi marad? A határozati javaslat arról szól, hogy az "1997. évre kapott 10.000 e Ft kamatmentesen visszatérítendő támogatásról " lemond az Önkormányzat és "azt saját erőként biztosítja 1998. évi költségvetésében". Kéri a választ arra a kérdésére, hogy mennyi pénze van az Önkormányzatnak? Dr. Páva Zsolt: javasolja, hogy ebben az ügyben most ne hozzanak döntést, mert ez valóban ellentmondásosnak tűnik. Zalay Buda: igaza van Kerényi képviselő úrnak, mert a fogalmazásban valóban hiba van. A nem visszatérítendő támogatásra vonatkozik a 10 M Ft, ami Kormányrendelet szerint sajnos nem kapható meg. Szeretné megnyugtatni a T. Közgyűlést, hogy a 10 M Ft önrész vállalása nem jelent terhet a költségvetésnek, mert a KK Alapból a százalékos lehetőség alapján azt meg tudják nyerni. Ilyen értelemben a szaldó a végén nulla. Molnár Tamás: azért nem szólt közbe, mert meghagyta a lehetőséget az irodavezető úrnak, hogy korrigálja saját tévedését. Véleménye szerint a határozati javaslat nem arról szól amiről az előterjesztés. A határozati javaslatban az szerepel, hogy lemond az Önkormányzat az őt meg nem illető 10 M Ft vissza nem térítendő támogatásról és azt saját erőként biztosítják az Önkormányzat 1998. évi költségvetésében. Zalay Buda irodavezető úr ehhez azt fűzte hozzá, hogy ez különböző variációkban a KK pályázatok alapján, abból megnyerhető. Véleménye szerint ami megnyerhető az egy dolog, majd később eldől, hogy megnyertük-e vagy sem, konkrét tény az, hogy 10 M Ft-tal csökkenthetik az önrészt ezen beruházás kapcsán. Kérdés, van-e garancia arra, hogy a KKA-ra való hivatkozás beállítható a költségvetés megfelelő rovatába, mint többletbevételi forrás. Ha ezt felelősen tudja valaki, mármint irodavezető úr vállalni, akkor a szövegbe be kell emelni azt, hogy a bevételi előirányzat valamelyik sora egyszersmind 10 M Ft-tal

57 megemelésre kerül. Ezt felelősen ki kell nyilatkozni, amennyiben kijelentik, hogy nem igényel többlet költségvetési forrást. A másik, nem tudja, összefügg-e, mert itt nem KKA van, hanem az előterjesztés első lapján a szövegben felülről a 7. bekezdésben fogalmazza meg , hogy amennyiben a hiányzó forrást - amit jelez 10 M Ft értékéig - saját erőből, ill. más forrásból nem tudja megteremteni, úgy területfejlesztési támogatási kérelemmel fordulhat a Baranya Megyei Területfejlesztési Tanácshoz. Ez sem szerepel a határozati javaslatban. A Költségvetési Bizottság tagjai a tegnapi tárgyaláson kifogásolták is, hogy ezt a saját erő csökkentő támogatási kérelmet be kell nyújtani, illetve felszólítani az irodát a határozati javaslatban, hogy ezt tegye meg, amennyiben a KKA-ból, vagy más hivatkozott pályázati pénzekből nem tudja kielégíteni. Továbbá, ha a kiegyenlítés ezt követően sem sikerül, egyik saját erő növelő eszköz sem vezet célra, akkor javasolja, egészítsék ki azzal, ha egyik sem tud fedezetet biztosítani, a Polgármesteri Hivatal bevételi előirányzatai között az "Átvett pénzeszközök" főrovatból a BIOKOM Kft.-től átvett pénzeszközt 10 M Ft-tal emeljék meg a következő költségvetés-módosításkor. Ezekkel a kiegészítésekkel, vagy ha esetleg irodavezető úrnak jobb ötlete van, azzal valahogy fel kellene javítani ezt az előterjesztéssel nem egészen szinkronban lévő határozati javaslatot. Papp Béla: kérdése a Költségvetési Bizottság elnökéhez, hogy a KKA-n elnyert pénz már beépült-e a költségvetésbe, mert amire az irodavezető úr célzott, az a pénz megvan, megérkezett a város felé a hivatalos értesítés. Amennyiben idézve van a Területfejlesztési Tanács levele, akkor a két szomszédos szakasz valóban egymással ellentmondásban van, amelyet a határozati javaslat - ha az a jó - úgy tudna föloldani, hogy a kettő közül egyik a jó, de mindkettő együtt biztos nem. A levélben sajnos ez érkezett, és sajnos úgy tűnik, idézve van. A lényeg, hogy a KKA-ból már elnyert, a depóhoz szükséges pénz, amely fedezi a 10 M Ft hiányát. A kérdés az, hogy ez már beépült-e a költségvetésbe, mert ha nem, akkor azzal együtt kell rendezni a 10 milliót is. Molnár Tamás: az irodavezető-helyettes asszony jelezte, hogy igen, az összeg már beépült a költségvetésbe, azaz annak bevételi oldalán egy fix összegként szerepel. Ebből nem lehet pénzt kivenni, mert már eleve a bevétel részét képezi, a kiadási rovaton pedig 10 M Ft-tal meg kell emelni. Természetesen 10 M Ft hiány keletkezik. Örömmel állapítja meg, hogy a KKA-tól különböző, szinte követhetetlen címeken nyertek el pénzeket. Péter Pál bizottsági elnök úr azt mondja, hogy beleérthető. Véleménye szerint túl sok a bizonytalanság ahhoz, hogy fenntartások nélkül el tudják fogadni. Kérdése, nagy érdeksérelem érné-e az önkormányzatot, ha a támogatási források pontosítása ügyében egy későbbi ülésre elnapolnák? Dr. Páva Zsolt: egyetért Molnár Tamás javaslatával. Körömi Attila: ez nem stílus. Érthetetlen, hogy a Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda - nem hogy néha - nem képes egy előterjesztést úgy a testület elé hozni, hogy ne itt kellene értelmezniük, a kifelé is érthetetlen pénzügyi manővereket felvetíteniük. Ennél már csak az érthetetlenebb,

58 hogyha egy iroda ezt megteheti, akkor csak azért teheti meg, mert aktuálisan, mindig valamelyik bizottsági elnöknek nem tetszik, de óhatatlanul, más érdekek miatt megtámogatják a háttérből. Kéri polgármester úrtól, valóban adják vissza az ügyet újratárgyalásra, de most már végre legyen valaminek személyi konzekvenciája is. A testületben nem lehet úgy munkát végezni, hogy egy irodavezető sorozatosan félrevezeti a képviselőket. Papp Béla: az előtte szóló képviselővel természetesen nem ért egyet, ugyanis ha tudná, hogy egy ilyen projektet hogy kell pénzügyileg összerakni, akkor nem lenne ilyen kíméletlenül szókimondó, de nyilván nem tudja, mert nem tudhatja, nem ez a dolga. Számtalanszor elmondta azt, amikor különböző pályázatokra kerül sor hogy Magyarországon nincs kidolgozva a rendszer. Pl. egy vizes beruházásra legalább 5 helyről kell pályázni pénzt. Ezeket ritkán sikerül időben és forintálisan is úgy összerakni, ahogy Körömi úr elképzeli. Ez is egy ilyen beruházás. A KKA-ból az önkormányzat több pénzt kapott, tehát a megoldás megvan rá. Igaz, hogy ezt az előterjesztés nem hozza vissza tiszta logikával, de ilyen általános következtetést, nem mondana az ő helyében. Kéri, gondolja meg, amit mondott. Kérdése az irodavezető úrhoz, ez a téma elhúzódhat-e szeptember elejéig, avagy kér egy szünetet a történtek tisztázására? Péter Pál: módosító indítványt kíván tenni, miszerint visszahoznák a napirendi pontot a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság döntésétől számítva úgy, hogy egyértelmű legyen, valamint kéri, hogy a bizottsági ülésre a téma tárgyalásához Körömi urat is hívja meg. Dr. Páva Zsolt: véleménye szerint ez nem lehetséges megoldás, mivel költségvetést alapvetően érintő tétel, tehát erről bizottság nem dönthet. A közgyűlés legközelebb a nyár végén ülésezik. A kérdés az volt - és ez világosan elhangzott -, tűrhet-e annyi halasztást, hogy augusztus végén tárgyalja a testület. Molnár Tamás: amennyiben az idevonatkozó költségvetés-módosításra történik utalás, jogtiszta formában nyilván a szeptemberi, remélhetőleg elfogadásra kerülő költségvetés-módosítás lehet az, amely ennek alapjait tisztázza. Akkor a lehetséges forrás, az összes homályos körülmény tisztázása után a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság átadott hatáskörben hozhat olyan döntést - amennyiben ezzel megbízza a testület -, hogy a következő költségvetés-módosításra ilyen értelemben utasítja a bizottságot, irodát, a másik irodáknál pedig úgymond felszabadítja a különböző tartalékon, célokon lévő pénzek egymás közötti átmozgását. Felhasználható az egyik pályázati pénz egy másik célra, ha valóban van benne egy mögöttes fel nem használt összeg, így egyenlegek keletkeznek. Ha az előterjesztés szerinti változat lép életbe, akkor megteheti, a költségvetés tevőleges módosítása pedig nem lesz feladata. Probléma akkor lesz, ha kiderül, hogy az összes forrás sem elég a fedezetnyújtáshoz. Papp Béla: módosító indítványa, hogy a középső szakasz utolsó sora kerüljön elhagyásra, tehát "a Közgyűlés mondjon le erről a 10 M Ft-ról, amit

59 a Kincstár megállapított". Ezt udvarias formában kellene megtenni, mielőtt elveszik. Utána - amit Molnár Tamás is említett - ennek a költségvetési szituációját tisztázni lehet. A levelet el kell küldeni a Területfejlesztési Tanácshoz, erről a közgyűlésnek most kellene határoznia. Dr. Páva Zsolt: megkérdezi az előterjesztőt, elfogadja-e alpolgármester úr által megfogalmazott indítványt? Péter Pál: válasza, igen. Dr. Páva Zsolt: ez esetben nem szükséges külön szavazás. Az elhangzottak figyelembevételével kéri a Közgyűlés döntését. Megállapítja, hogy a képviselőtestület 24 igen szavazattal, 6 tartózkodással fogadta el a határozati javaslatban foglaltakat. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 393/1998. ( 07. 02, ) sz. határozata a szilárd települési hulladék lerakó Kökény II/A üteme tárgyú területfejlesztési támogatási szerződés módosításáról A Közgyűlés a szilárd települési hulladék lerakó Kökény II/A ütem tárgyában a Baranya Megyei Területfejlesztési Tanáccsal kötött támogatási szerződés módosításáról szóló előterjesztést megtárgyalta. Pécs M.J. Város Önkormányzatának Közgyűlése lemond a szilárd települési hulladék lerakó Kökény II/A ütem beruházásához 1997. évre kapott 10.000 eFt kamatmentesen visszatérítendő támogatásról. Utasítja a Városfejlesztési- és Üzemeltetési, valamint a PénzügyiGazdasági Irodát, hogy az önkormányzati költségvetési hátteret tisztázzák. A Közgyűlés a támogatási szerződés ilyen irányú módosításának kezdeményezésére, a módosított szerződés aláírására a polgármestert felhatalmazza. Felelős: Zalay Buda, Pilaszanovich Iván irodavezető Határidő: értelemszerűen Kapják:

10.)

tisztségviselők, Péter Pál bizottsági elnök, Zalay Buda, Pilaszanovich Iván irodavezetők

Társulati beruházások átvétele és garancianyilatkozatok módosítása, ÁFA visszaigénylés lehetősége

60 Előterjesztő: Péter Pál bizottsági elnök Péter Pál: emlékeztet a két évvel korábbi közgyűlésre, amelyen javasolta, hogy bizonyos cégeket meg kellene keresni ÁFA visszaigénylés céljából, a társulati beruházásoknál. Természetesen ezt nem tették meg. Most erre lehetőség nyílt. Gyakorlatilag ezzel az önkormányzati társulati beruházásoknál az ÁFÁ-t vissza lehet igényelni, ezáltal 20 %-kal egyötödével - megnő a az önkormányzat gazdasági lehetősége. Az előterjesztés szerint meg kellene újítani a garancia- és kezességvállalási nyilatkozatokat, illetve az önkormányzatnak társberuházói szerződést kell kötnie a működő közmű-, víz- és csatornamű társulatokkal. Pillanatnyilag kettőről van szó. A szerződés szövegét az iroda előkészítette. A folyamatban lévő beruházásoknál át lehet állni erre a rendszerre. A most működő két társulatnál a rendszer már komoly eredményt nem hozhat, hiszen tavaly előtt decemberben döntött a Közgyűlés a két társulat munkáiról, amelyek teljesítési határideje általában ez év végéig szól. Munkájuk nagy részét elvégezték, de az előzetes számítások szerint úgy tűnik, hogy kb. még 5 M Ft ÁFA visszaigénylést lehet végrehajtani. Sajnálatos módon azoknál a munkarészeknél, ahol részszámlát, vagy egyebeket kibocsátott a társulat, ill. a kivitelező, arra ez a rendszer már nem érvényes. de a még meg nem kezdett utcák beruházásain, amit a két közműtársulat fog végezni ez év végéig, még ez a rendszer alkalmazható. Ennek figyelembevételével kéri a T. Közgyűlést, hogy az előterjesztést fogadja el. Ez példaértékű lesz a majdani, remélhetőleg a jövő évben megkezdett közműberuházásoknál is. Golob Ferenc: kérdése, az önkormányzat a kapott támogatások jogszerű felhasználásának a felelősségét átveszi, nála volt eddig is, vagy ezzel a módosítással veszi át? Egyrészt a támogatások jogszerű és konkrét felhasználását, másrészt a saját erőből történő finanszírozási rendszert, amelyet eddig is folytatott. Ezért igen kiemelten fontos kérdés, hogy a különböző szerveződések, felmérések, számlák ellenőrzése, karbantartása, figyelemmel kísérése megtörténik-e a Városházán? Ki foglalkozik azzal, és foglalkozik-e egyáltalán azzal a Városháza, hogy ezeknek a támogatásoknak és a város által adott összegeknek a konkrét és korrekt felhasználását ellenőrizze? Ezzel az előterjesztéssel, a felelősség átvételével még inkább fontosabbá válik ez a kérdés. A társberuházói szerződésekben van erre kitétel. Az Önkormányzat feladata a kivitelezés folyamatos részletes ellenőrzése, az Önkormányzat és a lebonyolító által kollaudált számlák kiegyenlítése. A kollaudált számlákat az önkormányzatnak is ellenőriznie kell, e szerint a társberuházói szerződés szerint. Eddig vajon nem így volt? Ellenőrizte-e valaki, hogy ezen összegek mire fordítódnak és az eredeti célra fordítódnake? Péter Pál: a társulatok önálló gazdasági személyek, Cégbíróságnál bejegyezve. Felettes hatóságuk az Ügyészség, a Cégbíróság. Ez azt jelenti, hogy ugyanúgy kell kezelni, csaknem 100 %-osan, mint egyéb gazdasági társaságokat. Ennek a szervezetnek, azaz gazdasági egységnek van minden olyan, kötelezően előírt szervezete - Ellenőrző Bizottsága -, akik az ellenőrzést végzik teljes felelősséggel, beszámolási kötelezettséggel. Azon kívül annyiból közvetlenebb az ellenőrzés, mint az egyéb gazdasági

61 társaságoknál, hogy a lakók - azaz az érintett lakosság képviseletéből alakult Intéző Bizottság - foglalkoznak az operatív ügyekkel és a műszaki tartalommal is. Ez az Intéző Bizottság általában havonta, de szükség szerint összeül. Vitás esetekben dönt arról, hogy a műszaki tartalom ellenőrzésében külön műszaki ellenőr is közreműködjön, aki ellenőrzi a munkák teljesítését és a rendszerben így teljesen bezárul a kör olyan vonatkozásban, hogy a műszakilag le nem ellenőrzött munkákat nem fizeti ki a társulat. A műszaki ellenőr csak olyan munkák elvégzését írja alá, amelyekre a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően összehívott műszaki átadás-átvételi eljárás keretén belül megjelent bizottság hivatott. Tehát ha a Vízmű, mint üzemeltető, a Közüzemi Rt., mint közműtulajdonos, vagy útkezelő, vagy a Vízügyi Igazgatóság, illetve a társulat, vagy a lakosok részéről felmerül, hogy a munka nem elvégzett, vagy nem megfelelő minőségű, akkor természetesen a számla kifizetésére nem kerülhet sor. Hangsúlyozza, hogy Pécsett működik az ország legnagyobb ilyen közműtársulata, amelynek működése óta soha semmilyen szabálytalanság nem fordult elő, a Számvevőszék vizsgálatát is kiállta. Zalay Buda: Golob képviselő úr kérdésére konkrét, korrekt válasz úgy fogalmazható meg, hogy a társulat által megbízott műszaki ellenőr a munka napi ellenőrzésével felhatalmazott személy. Természetesen a számla beérkezik a Városházára, ahol az irodán belül a számla ún. szuperellenőrzése is megtörténik. Ez a jelenlegi, új rendszerben az iroda részéről a Beruházási csoportba integrált személy útján történik. A másik, az új társberuházói témával kapcsolatban Péter Pál bizottsági elnök úr bizonyára kifelejtette, hogy van még egy lényeges nyereség az önkormányzat számára, - sokkal tekintélyesebb, mint az ÁFÁ-nak 5-6 M Ftos nagyságrendje a folyó beruházások tekintetében - a címzett támogatás lehívási lehetősége, amely a folyamatban lévő munkákat figyelembe véve kb. 30 milliós nagyságrendű, nem beszélve még az indítandó mecsekoldali beruházások további ütemeiről. Dr. Páva Zsolt: előterjesztésről.

több

hozzászólás

nem

lévén

szavazást

kér

az

Megállapítja, hogy a közgyűlés 21 igen, 2 ellenszavazattal, 4 tartózkodás mellett az előterjesztést, valamint a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 394/1998. ( 07. 02, ) sz. határozata A társulati beruházások átvételéről 1. A Közgyűlés az ÁFA és a címzett támogatás visszaigénylése és lehívása érdekében megfogalmazott, Városi Víz- és Csatornamű Társulattal és a Tettye Csatornamű Társulattal kötendő társberuházói szerződéseket jóváhagyja.

62 Felkéri a Társulatokat, hogy a beruházásokkal kapcsolatos szerződések átcedálását (a megbízó társulatok mellett megbízóként Pécs M.J. Város Önkormányzata is fellép) készítse elő.

. 2. A Közgyűlés az 1. pontban jelzett társulatok hitelfelvétele érdekében tett önkormányzati "Garancia és kezességvállalási nyilatkozatok" módosítását jóváhagyja.

3. A Közgyűlés felkéri a Polgármester és a Jegyző Urakat, hogy a társberuházói szerződéseket, a garancianyilatkozatok módosítását, valamint a társulatok által kötött - beruházással kapcsolatos - szerződéseket átcedálás után írják alá.

11.)

Határidő: Felelős:

azonnal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda vezetője

Kapják:

tisztségviselők, bizottsági elnök, Irodák vezetői Pécsi Vízmű RT, Városi Víz és Csatornamű Társulat, Tettye Csatornamű Társulat, Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda.

Városi Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Közalapítvány alapító okiratának módosítása Előterjesztő: dr. Páva Zsolt polgármester

Dr. Páva Zsolt: formai módosítást szükséges végrehajtani, a Baranya Megyei Bíróság, mint Cégbíróság döntése alapján. Kéri, hogy a közgyűlés fogadja el az előterjesztést. Kérdés, hozzászólás nem lévén szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 27 igen, egyhangú szavazattal az előterjesztésben foglaltakat és a határozati javaslatot elfogadta Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 395/1998. ( 07. 02, ) sz. határozata Városi Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Közalapítvány alapító okiratának módosítása 1.) A Közgyűlés az alapítvány alapító okiratát a melléklet szerinti tartalommal módosítja. 2.) Utasítja a Jegyzői Irodát, hogy a módosítás nyilvántartásba vételét kérje a Baranya Megyei Bíróságnál.

63

Felelős: Határidő: Kapják:

a 2.) pont végrehajtásáért Dr. Modrovits Sándor vezető jogtanácsos l998. június 30. tisztségviselők, dr. Kékes Ferenc bizottsági elnök, dr. Modrovits Sándor vezető jogtanácsos, Irodák vezetői Melléklet

A Városi Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Közalapítvány alapító okiratának módosítása. Az alapító okirat II. fejezet 1. következőképpen módosul:

pontja első mondata

a

"Az alapítvány közhasznú szervezet." Az alapító okirat II. fejezet 2. pontja a következőképpen módosul: "Az alapítvány közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot lát el, amelyről a helyi önkormányzatokról szóló 1990. év LXV. tv. 8. §. (1) bekezdése alapján illetve a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 1. §. (2) bekezdése, valamint a környezetvédelemről szóló 1995. évi LIII.tv. 46. §. (1) bekezdése szerint a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia." Az alapító okirat IV. fejezet 6.8. pontja kiegészül az alábbiakkal: "A kuratórium döntéseiről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás elkészítéséről a kuratórium elnöke gondoskodik. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: - a döntés számát, időpontját, hatályát, - a döntés tartalmát, - a szavazati arányt, - a döntés közlésének, nyilvánosságra hozatalának módját." Az alapító okirat IV. fejezet 9.) pontja a következőkkel egészül ki: " A közhasznúsági jelentést a kuratórium elnöke készíti el és jóváhagyásra a kuratórium elé terjeszti. Az éves közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet és abból saját költségére másolatot készíthet."

12.)

Városi Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Közalapítvány induló vagyonának befizetése

64 Előterjesztő: dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Páva Zsolt: az előterjesztéshez kiegészítés, illetve a képviselők részéről hozzászólási szándék nincs. Szavazást kér. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 25 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodással az előterjesztést elfogadta és a következő határozatot hozta: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 396/1998. ( 07. 02, ) sz. határozata Városi Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Közalapítvány induló vagyonának befizetéséről A Közgyűlés megtárgyalta a Költségvetési Bizottság előterjesztését a Városi Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Közalapítvány induló vagyonának befizetéséről. A Közgyűlés az alapítói vagyon fedezetéül 1,5 MFt-ot az energiagazdálkodási céltartalékból, 1,5 MFt-ot a Batthyány és Építők úti iskola beruházására beadott pályázatok ajánlati dokumentáció díjának bevételét jelöli meg. Felelős: Határidő: Kapják:

13)

Pilaszanovich Iván Pénzügyi és Gazdasági Iroda vezetője azonnal tisztségviselők, Molnár Tamás bizottsági elnök, Irodák vezetői

Alapítványok alapító okiratának módosítása Előterjesztő: dr. Páva Zsolt polgármester

Dr. Páva Zsolt: kérdés, észrevétel nem lévén, szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 28 igen, egyhangú szavazattal az előterjesztést, valamint a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 397/1998. ( 07. 02, ) sz. határozata alapítványok alapító okiratának módosításáról 1.)A Közgyűlés a

65

-

Pécsi Térinformatikai Alapítvány Pécs Története Alapítvány Középkori Egyetem Alapítvány Egészséges Városért Alapítvány For Life Alapítvány Kulturált Közlekedéssel a Gyermekekért Alapítvány Pécsi Kisvállalkozásfejlesztési Alapítvány Pécs Karácsonyi Ünnepi Hangulatáért Alapítvány Martyn Ferenc Alapítvány Önkormányzati Üdülő Alapítvány

alapítványok alapító okiratának utolsó fejezetét, illetve pontját az alábbiakkal egészíti ki: "Ha a közhasznú szervezet éves bevétele meghaladja az 5 millió forintot, a kuratórium ezt köteles jelezni az alapítónak, amely létrehozza az alapítvány Felügyelő Bizottságát". 2.)A Közgyűlés kéri a Jegyzői Irodát, hogy az alapítványok alapító okirata módosításának a Megyei Bíróságnál vezetett nyilvántartáson történő átvezetését kezdeményezze.

14.)

Felelős: Határidő:

dr. Modrovits Sándor vezető jogtanácsos 1998. június 30.

Kapják:

tisztségviselők, dr. Kékes Ferenc bizottsági elnök, Irodák vezetői

Pollack Mihály Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola elhelyezése Előterjesztő: Troska Gyula bizottsági elnök

Troska Gyula: megjegyzi, nem neki kellene előterjeszteni a témát, de megteszi. Gondjai a következők: az előző közgyűlésen kérte a testületet, bármely megoldással egyet tud érteni, de az ágazatban nem lát olyan pénzeszközt, amelyet ennek kompenzálására fel lehetne használni. Ma ismételten előttük van az előterjesztés. Tudomása van róla, hogy az elmúlt néhány héten a következő anyagok kerültek a Pénzügyi-Gazdasági Irodához pl. - a Szieberth Róbert Általános Iskola zenetermének tetőszerkezete életveszélyessé vált, ennek kijavítására 2-2,4 M Ft szükséges; - az Egészségügyi Szakiskola vezetője szintén benyújtotta igényét, miszerint szeptember 1-jével nem tudja indítani a 40 fős kollégiumot, mert az épület életveszélyes és ennek következménye mindez; - a Belvárosi iskola uszoda- és fűtésproblémája, stb.

66 Ennek következményeként nem talál forrásokat. Amikor alpolgármester asszony megkérdezi, hol van a takarékosság, akkor ő ezt mérhetetlen pazarlásnak tartja, hogy van helyük, ugyanakkor bérleményre 1.200 E Ft-ot fizetnek. Szeretné figyelmeztetni a képviselőtársakat arra, hogy az alapszerződésben egyéb kötelezettségeket is fel kell vállalni. Ismételten egy elkapkodott, a döntés elől menekülő helyzetnek tartja ezt, ugyanakkor pedig nem oldja meg az eredeti problémát. Kéri a képviselőket, döntsenek saját belátásuk szerint. Dr. Romváry Ferenc: nem kíván az ágazat anyagi gondjaiba beleavatkozni, viszont nagy megnyugvással és örömmel szeretné a nagy nyilvánosság előtt kijelenteni, hogy a speciális tagozat, amely Istenkútra került volna, nem kerül oda, hanem sikerült a Pécsi Zsidó Hitközséggel megállapodást kötni, így a Fürdő u. 1. sz. alatt fognak ezek a gyerekek tanulni az átépítés ideje alatt. Megköszöni mindazoknak, akik belátták, hogy nagyon nagy kárt okoznának azzal, hogyha Istenkútra helyeznék az osztályt, mivel az egész iskola struktúrája fölbillenne, és tényleg "zsákutca" lenne az az iskola. Kerényi János: az 5.) pontot idézi: "A bérleti díj forrásául az 1998. évi költségvetésben nevesített Batthyány és Építők úti ingatlanok átalakítása előirányzatot jelöli meg." Ez mit jelent? Az ajánlat és a tényleges ár közötti különbséget, vagy kivitelezési ár közötti különbséget? Honnan tudható, hogy olyan szerződést kötött-e az önkormányzat a vállalkozókkal, mely szerint az ajánlati ár nem lehet magasabb, nem lehetnek pótköltségvetési tételek, tehát ennek az összegnek a fedezetéről szeretne hallani valamit. Molnár Tamás: szintén ezt szerette volna hallani, ezért a PénzügyiGazdasági Irodával készíttetett egy összeállítást az ilyen című előirányzatot eddig terhelő különböző kiadásokról. Nem hinné, hogy a testület százezres pontosságú számadatokat igényel - természetesen ezt is össze lehet állítani. A költségvetés beruházási rovatában az Építők útja és Batthyány úti beruházás teljes fedezetéül 425 M Ft van nevesítve. A két kivitelezési tender elbírálása után, a jóváhagyott beruházások ajánlati összegének együttese 400 M Ft. Ehhez jönnek még a járulékos költségek 5 M Ft-tal, amelyek a lebonyolítási szerződésekben jelentkeznek, azaz a kivitelezés lebonyolítási munkáit tartalmazzák. A tavalyi évet terhelte a tervezési költség. 1,6 M Ft ebben az előterjesztésben a költöztetés összköltsége. Hajlik arra, hogy egyetértsen Troska Gyula elvi felvetésével, sőt gyakorlatilag is egyetért, hogy valami csoda lehet Istenkúton, ami nem engedi, hogy avatatlan szemek bepillantsanak a belső működésükbe. Ezt azonban most nem kívánja elemezni, azonban tény, hogy a Fürdő utcai bérlet 1,2 millió Ft-ja is belefér az általuk biztosított és a ténylegesen felmerülő költségek közti résbe. Ezután is marad még néhány millió forint, ami az előre nem látható költségekre tartalékul szolgál. Természetesen a 425 milliót semmilyen idegen célra, csak a két beruházás között felmerülő többletköltségek fedezetéül szeretnék megőrizni. Amennyiben a testület elfogadja az elvi döntést, mely szerint az Istenkúti Iskola helyett a Fürdő utcai Iskolába elhelyez 5 osztályt, akkor ez a pénzösszeg rendelkezésre áll.

67 A két kivitelezési tender folyamatában felmerülő esetleges többletköltségeket illetően elmondja, a megkötött szerződések szerint a vállalkozó kockázata, ha gondosan felmérve, megfelelő szintű tanulmányok készítése és a pályázati anyag benyújtása után rosszul kalkulált és valamiféle vesztesége lesz. Ez nem érdekli az önkormányzatot. Egyszerűen pályázatot nyújtottak be, a testület elfogadta, ő lett a nyertes, köteles kivitelezni a megjelölt összegért. Erre nem tenne félre semmiféleképpen tartalékot, ellenkezőleg, műszaki hiba felmerülése esetén vissza kell tartani az összeg 10 %-át, amely a féléves műszaki bejárás és ellenőrzés után lesz csak kifizetve. Forrás oldalról tehát az előterjesztés be van biztosítva. Golob Ferenc: véleménye szerint éppen azért került az előterjesztés a testület elé, mert az ezt megelőző Közgyűlésen erős kételyeiket fejezték ki azzal kapcsolatosan, hogy ez a speciális tagozat Istenkútra kerüljön. Mindenféle érvet, fizikai, szellemi, anyagi szempontot felhoztak. Ezért került ismét a testület elé valóban jó megoldással ez az előterjesztés. Megvan a forrásoldala, kikerülhetnek egy csomó csapdát. Kéri a Közgyűlést az előterjesztés elfogadására. Dr. Páva Zsolt: több kérdés, észrevétel nem lévén szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 21 igen szavazattal, 7 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 398/1998. ( 07. 02, ) sz. határozata a Pollack Mihály Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola elhelyezéséről A Közgyűlés: 1.)

hatályon kívül helyezi a 302/1998. (06.18.) sz. határozatát,

2.)

elfogadja a Pollack Mihály Szakközépiskola és Szakiskola elhelyezésének tervét az alábbiak szerint : - a Speciális tagozat valamennyi osztálya az Egyetem utcába kerül, - a szakmunkásképző részleg 5 osztálya Vörösmarty és Batthyány utcába 3 osztálya a Szabadság utcába 5 osztálya a Fürdő utcai bérleménybe 4 osztálya a Kodolányi Gimnázium épületébe kerül,

68 - a szakközépiskolai osztályok a Vörösmarty utcában maradnak. Felkéri az érintett intézmények vezetőit az elhelyezési terv megvalósítására. Felelős : Határidő : 3.)

jóváhagyja az átköltözéshez szükséges 1686 e Ft céltartalékkénti kezelését

Felelős : Határidő : 4.)

Pilaszanovich Iván irodavezető értelem szerint

felkéri Durucz István és Veres Jánosné igazgatókat, hogy a közös épületműködtetés idejére állapodjanak meg a terhek fizetéséről. Vegyék figyelembe az előző év azonos időszakának kiadásait és az azóta bekövetkezett díjemeléseket.

Felelős : Határidő : Kapják:

15.)

dr. Páva Zsolt polgármester 1998. július 31.

a bérleti díj forrásául az 1998. évi költségvetésben nevesített Batthyány és Építők úti ingatlanok átalakítása előirányzatot jelöli meg.

Felelős : Határidő : 6.)

Pilaszanovich Iván irodavezető értelem szerint

jóváhagyja a Pécsi Zsidó Hitközséggel kötendő bérleti szerződést, felhatalmazza Dr. Páva Zsolt polgármestert annak aláírására.

Felelős : Határidő : 5.)

érintett intézményvezetők Spolár János irodavezető 1998. szeptember 1.

Durucz István, Veres Jánosné igazgatók, Spolár János irodavezető 1998. szeptember 30. tisztségviselők, Troska Gyula, Molnár Tamás bizottsági elnök, Irodák vezetői

Pécs, Anna u. 17. sz. ingatlan ügye Előterjesztő: dr. Páva Zsolt polgármester

Dr. Páva Zsolt: tájékoztatásul elmondja, hogy a Horvát Színház épületéről van szó. Ez év márciusi önkormányzati határozat 2.) pontja kimondta, hogy

69 az Anna utcai ingatlant az Önkormányzat az Egyház számára nem kívánja visszaadni természetben. A Közgyűlés csereingatlan, vagy pénzbeli kompenzálással tartja megoldhatónak. Időközben az egyház jelezte, hogy ragaszkodik a természetbeni visszaszolgáltatáshoz. Ezt követően több érintett fórum is foglalkozott ezzel az üggyel. Így pl. a Kulturális, a Gazdasági és Vállalkozási, a Kisebbségi Bizottság, valamint a Pécsi Horvát Kisebbségi Önkormányzat. Ezek alapján az a javaslat látszott körvonalazódni, hogy a közgyűlés fenntartja korábbi szándékát, azonban az inkriminált korábbi határozata 2.) pontját kiegészíti annyival, amennyiben nincs lehetőség az ingatlanigénynek a kormány által más módon történő kielégítésére az egyház felé, akkor az önkormányzat bejelenti, hogy vagy csereingatlanra, vagy pénzbeli kártérítésre, kártalanításra tart igényt. Molnár Tamás: a mellékletben szereplő - Pécsi Egyházmegyei Hatóság által az önkormányzathoz írt - levél három sorára hivatkozik. Kérdése, igaz-e az az állítás, amelyet az egyházmegyei vagyonkezelő tett, hogy: "Tudomásunk szerint Pécs Város Közgyűlése bizottságai által egy ízben már elfogadott állásponthoz képest változás történt, és úgy értesültek, hogy a funkciókiváltáshoz megjelölt kártalanítási összeg ellenében az önkormányzat nem ellenzi az Anna u. 17. sz. alatti ingatlan átadását." Kérdése, hogy ez a kijelentés valami inkompetens személytől hangzott el, vagy hivatalos, emlékezetében fel nem idézhető közgyűlési döntésen alapult, avagy a felelős tisztségviselő részéről hangzott-e el, vagy ilyen irányú kompetenciával nem bíró bizottságtól, vagy irodavezetőtől? Először ezekre kér választ, hogy igaz-e ez, tudja-e valaki tanúsítani, hogy mi a kijelentés valóságtartalma, és ha mégis igaz, akkor ki tett idő előtt ilyen nyilatkozatot? Dr. Páva Zsolt: az a gyanúja, amikor a leíró részben a GAVÁB erről nyilatkozott - az 1. oldalon, alulról a 2. bekezdésre utal - lehet, hogy ezt értette alatta az egyház jeles képviselője. Ez elképzelhető, mert nem mond ellent ennek a dolognak. Valószínű, a több bizottsági döntés közül lehetett olyan, amelyiket az egyház ilyennek minősít, hogy elmozdulás történt a korábbi közgyűlési állásponthoz képest. Emlékezete szerint tisztségviselői szinten ilyen nem történt, legalább is ő nem tett ilyen kijelentést. Több kérdés, észrevétel nem lévén, kéri a közgyűlést, döntsön a korábbi közgyűlési határozat kiegészítéséről. Megállapítja, hogy a közgyűlés 24 igen, egyhangú szavazattal elfogadta a korábbi döntése kiegészítését, melyet a következő határozatban rögzít: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 399/1998. ( 07. 02, ) sz. határozata a Magyar Katolikus Egyház által visszaigényelt Janus Pannonius u. 8 és 6., az Anna u. 17., a Megye u. 22. sz. alatti volt egyházi

70 ingatlanok tulajdonjogának rendezéséről szóló 144/1998. (03. 26.) számú határozata 2.) pontjának módosításáról. A Közgyűlés a 144/1998. (03. 26.) sz. határozata 2.) pontjában foglalt rendelkezést az alábbiak szerint módosítja: A Közgyűlés álláspontja, hogy az Anna u. 17. sz. alatti ingatlan jelenlegi funkciójának betöltésére (Horvát Színház, Pécsi Horvát Önkormányzat székhelye) szükség van, nem ért egyet az ingatlannak az Egyház részére történő természetbeni visszaadásával. Kéri, hogy a Katolikus Egyház ezen ingatlanra vonatkozó igényét a Kormány más csereingatlannal, illetőleg pénzbeli kártalanítással elégítse ki. Amennyiben a Kormány Katolikus Egyház Anna u. 17. sz. alatti ingatlan igényét természetben mégis ezzel az ingatlannal elégíti ki, a Közgyűlés kéri a Kormányt, hogy a Horvát Színház és a Kisebbségi Önkormányzat működési feltételeinek megteremtéséhez mai áron 250 millió forintot, ezt követő években történő visszaadás esetén ennek az áremelésekkel növelt összegét biztosítsa az önkormányzat számára. Felelős: Határidő: Kapják:

16.)

dr. Páva Zsolt polgármester a Tárcaközi Bizottság és a Katolikus Egyház tájékoztatására: 1998. július 10. tisztségviselők, Gonda Tibor, dr. Kunszt Márta bizottsági elnök, Irodák vezetői

Pécs TV Kft. törzstőke emelése Előterjesztő:

dr. Ujvári Jenő alpolgármester

Dr. Ujvári Jenő: a témát kéri levenni napirendről, mert a folyamatok nem teszik szükségessé és lehetővé sem, hogy ebben a kérdésben most döntsön a testület. Ezt egy szeptemberi időpontban kell elvégezni. Dr. Páva Zsolt: úgy véli, a Közgyűlés folyamatában a levételről már csak szavazás révén lehet dönteni. Kéri, a testület erősítse meg Ujvári alpolgármester úr kérését egy szavazással. Megállapítja, hogy a közgyűlés 27 igen, 1 tartózkodó szavazattal a napirendi pont elnapolásával egyetértett. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 400/1998. ( 07. 02, ) sz. határozata

71 Pécs TV Szolgáltató Kft. törzstőke emelése előterjesztés elnapolásáról A Közgyűlés dr. Ujvári Jenő alpolgármester indítványa alapján Pécs TV Szolgáltató Kft. törzstőke emelésével kapcsolatos előterjesztés megtárgyalását a szeptemberben tartandó Közgyűlésre elnapolja.

17.)

Felelős: Határidő:

dr. Ujvári Jenő alpolgármester szeptemberi Közgyűlés

Kapják:

tisztségviselők, bizottsági elnök, Irodák vezetői

Vasváry Ház felújítása Előterjesztő: Gonda Tibor bizottsági elnök

Gonda Tibor: elmondja, a Beruházási csoport kérésére a Gazdasági és Vállalkozási Bizottság foglalt állást a különböző pályázók közül eldöntendő, hogy ki kapja a munkát. Az előterjesztés a bizottság javaslata, kéri, hogy a Közgyűlés támogatását. Dr. Romváry Ferenc: tájékoztatja a jelenlévőket arról, hogy a Vasváry Ház felújítása 15 éve folyik. Eddig kb. kétszer annyi pénzbe került, mint amennyibe normál körülmények között került volna. Az épületet félig szétverték. A mostani munkák nagy része a megismételt munkák pótlása, illetve újrakészítése. A parkett az egyik oldalon 2 cm-rel feljebb van, a másikon 2 cm-rel lejjebb. Újból kell festeni, a kivitelező úgy javította meg a tetőt, hogy közben az beázott, a már elkészült mennyezet-freskót újra kellett csinálni. A parketta szétrothadt, az udvaron szétverték a teljes ballusztrált sort, az udvari homlokzat-, szoborcsoportot, ezek mind úgy történtek, hogy mindig volt ellenőr, volt, aki átvette a munkát, és aki kifizette ezeket. Most is van egy pályázat. Egy dologra koncentrálna: eldőlt, hogy a parkettát fel kell újítani. Amikor a mennyezet és a tapéta átvétele megtörtént, a műemlékesek legfőbb restaurátorai vették át a munkát, akkor jött szóba, hogy a parkettát restaurálni kell. A mennyezetrestaurátor adott be egy nagyon szakszerű és korszerű, szakmailag kifogásolhatatlan tervet. Tény, hogy nem olcsó sok száz m2-nyi 100 éves műemlékparkettát restaurálni, hiszen itt csak erről lehet szó. Az 1880-as években épült az épület és csodával határos módon egyetlen olyan polgári objektum, amely szinte tökéletesen megmaradt 100-egynéhány év alatt. Zselezny Károly udvari fényképész összes fotója hitelesíti ezt. Talán annak köszönhető, hogy a 80 évet megért Vasváry Ferenc professzor agglegény volt és semmit nem változtatott a szülei idejében - 1880/1990-es években - kialakult enterieren. Ezért született meg ez a terv 15 évvel ezelőtt, amikor a múzeumnak felajánlotta az akkori tulajdonos Vasváry unoka. A múzeum készített egy koncepciót, annak idején még dr. Ujvári Jenő megyei múzeumigazgató nyújtotta be a városnak. Évek múltak el, nem történt

72 semmi. Pitti Zoltán tanácselnöksége idején gyorsult fel a dolog, terv készült, amely a helyreállítás mellett szólt. A kezdet kezdetén, mint az épület monográfusa ő maga kapott megbízást az akkori tanácstól, a múzeumigazgatótól, később a megyei önkormányzattól, segédkezzen a dolgok fölött. A parkettára három terv érkezett be. A Gazdasági és Vállalkozási Bizottság nem várta meg azt, hogy a Kulturális Bizottság felkérésére - egy tévedést említ, ugyanis nem a Beruházási csoport kérte fel a Gazdasági és Vállalkozási Bizottságot, hanem a Kulturális Bizottság -, amely úgy döntött, hogy őt delegálja a bizottsághoz, terjessze be az ügyet. Mint már említette, három terv érkezett be. Az első, akit a műemlékes restaurátor főemberek kértek fel, a másik kettő esetében nincs tudomása arról, hogyan, milyen társadalmi kapcsolat révén került megbízásra. Egyébként egyik sem restaurátor, a Restaurátor Kamara pontos névjegyzékén nem szerepelnek. Sőt az ajánlatokban hamis adatok szerepelnek. Míg az első pályázó egy nagyon korrekt ajánlatot adott, a másik pedig - nevezhetik "C" variánsnak, mivel nem kíván nevet említeni, a képviselő urak látják, kiről van szó - pl. ilyen kifejezéseket használ, hogy "többszáz éves használatú a parketta koptatórétege". Nincs koptatóréteg, mert tömör fából van, négyféle elemből áll. Gombásodás-, korhadás-elleni gátlást nem tervezett. Ilyen százegynéhány éves épületnél ez mindig előfordulhat. Dr. Páva Zsolt: közbevetőleg figyelmezteti a képviselő urat, hogy letelt a hozzászólási ideje. Dr. Romváry Ferenc: kéri, hogy ez esetben további lehetőséget.

szólásra kapjon

Dr. Páva Zsolt: a lényegre törekedjen képviselő úr, javaslatát ismertesse. Dr. Romváry Ferenc: az árajánló abban sem mondott igazat, amikor a referenciájáról volt szó. Utána érdeklődött a Műemlékek Országos Központjánál. Koppány Zsolt volt az, aki a Gödöllői Királyi Kastély 500 m2-ét csinálta, asztalosmunka alvállalkozója volt Bottheim Zsolt, és az ő sógora, mint al-alvállalkozó volt ez a bizonyos "C" variáns. Ugyanez a nádasdladányi kastély referenciája. Koppány Zsolt az ő alvállalkozója volt, aki az asztalosmunkát végzett. Szakmailag teljesen hibás dolgok vannak, amelyből kitűnik, hogy egyszer végigsétált az épületen, és benyújtott egy 2-3 M Ft közötti hozzávetőleges árat. A "B" variánsnál csak a hibákat említi: 5 cm fenyőfaléces parkettáról beszél, 40x40 cm-es táblákról. Helyesen: középen 46,5x46,5 cm, K-Ny-i részen 50x50 cm, nem fenyőfaléc az alapzata, hanem egyik helyen feltöltés nélküli, a másik helyen homok-feltöltés van. Kályhákról beszél, ahol hiányzó parketta van, egy kályha hiányzik csak mindössze. A Kulturális Bizottságnak benyújtott mintája döbbenetet keltett, mert olyan csónaklakkal kente le, ami soha nem volt. Szakmailag tehát teljesen kifogásolható. Birtokában van az 1. sz. pályázónak a szakmai véleményezése. Hozzá kell tenni, hogy az iroda nem tette lehetővé, hogy a szakmai véleményezésre a Műemléki Felügyelőség Restaurátor Központjába felküldjék a pályázatot. Deák Klára

73 főrestaurátor asszony és Szentirmay Zoltán a kamara elnöke, a Szépművészeti Múzeum főrestaurátora messzemenően pozitív véleményt mondott az első pályázóról és abszolút tagadót a másik kettőről. Hangsúlyozza, nem restaurálásról, hanem felújításról van szó, árban pedig ugyanannyi. Amennyiben módjában állt volna a Gazdasági és Vállalkozási Bizottság ülésén részt venni, akkor közölhette volna azt, hogy az 1. számú, tehát az "A" jelű vállalkozó, aki a mennyezetet is magas szinten megcsinálta, 3.750 E Ft - ÁFÁ-val együtt - adta be az ajánlatot. A "C" variánsnál, ahol 3,5 M Ft van feltüntetve + ÁFA, tehát az a bizonytalan árajánlat nem is olyan kedvező. Ő az, aki két éven keresztül ebben az épületben dolgozott, tehát a parketta minden csínját-bínját és a különbözőségeit ismeri. Azt kéri, hogy a 3.750 M Ft-os a 3.600 E Ft-os - ami teljesen szakszerűtlen, ráadásul csalárd és nem tisztességes - árajánlattal szemben szavazza meg a közgyűlés. Dr. Páva Zsolt: tisztázásképpen rákérdez, hogy az első személyről, tehát a P. T. monogramú versenyzőről van-e szó? Dr. Romváry Ferenc: válasza igenlő. Papp Béla: úgy gondolja, Romváry képviselő úr hibázott, mert "csalárd"-nak nevezett valakit - amit nem tud igazolni. Az általa nem ismert úr nevében is szeretné azt visszautasítani és kérni, legyen szíves korrektül "játszani", mert ez így nem szerencsés. Ilyen minősítéseknek ebben a közgyűlésben nincs helye. Dr. Romváry Ferenc: véleménye szerint ha valaki hamis adatokat mond, akkor nevezhető csalárdnak. Nem tudja pontosan megmondani a zsűri jegyzőkönyve számát Koppány Zsolt nevén, aki tényleges restaurátor. Az ő vállalkozása volt, és ő volt, aki a gödöllői és nádasdladányi kastélyt csinálta. Tehát az a pályázó, akiről nem tudja, hogyan került be a képbe, mert nem restaurátor, nincs a restaurátori szervezetben, semmiféle szakképesítéssel nem rendelkezik, és aki ráadásul egy olyan felületes 2-3 M Ft közötti körülbelüli árajánlatot adott le, munkafázis megjelölése nélkül, akkor ezt a kijelentését nem kell visszavonnia, mert ezek tények. Koppány Zsolttól tudja pontosan, mert odavezettek a szálak és ő volt, aki ezeket az adatokat számára megadta. Molnár Tamás: a Romváry képviselő által elmondottakban annyi igazság van, - csak monogramokat említ - az előterjesztésből is az derül ki, hogy R. Z., aki a parketta restaurálására a pályázat nyertese lenne, koptatórétegnek nevezi, pedig abban az időben nem koptatóréteges parkettákat készítettek. Azt mondja, hogy erősen kopott és csak a későbbi, felbontás utáni állapotában tudja megállapítani, hogy érdemes-e restaurálni, vagy újat kell legyártani helyette. Az előterjesztésben lévő szöveg azért magában foglalja a megbízásnak azt a vonzatát, - és ráadásul az árat 800 E Ft-tal magasabban jelöli meg a teljes legyártásnál - miszerint előfordulhat, hogy az illető a könnyebb utat választja. Feltételezi, hogy a restaurálásból újragyártás lesz, tehát egy olyan típusú, mint régen. Ebben a házban a díszítésektől a freskókig már semmi nem az eredeti, vagy a restaurálás befejezéséig nem marad semmi eredeti. Egy eredetihez hasonló díszlet lesz. Annyiban igaza

74 van Romváry úrnak, hogy benne van az, hogy nem restaurálás lesz a vége a munkának. Gonda Tibor: érdeklődve és némiképp megdöbbenve hallgatta, amit dr. Romváry Ferenc úr elmondott, mert ha igaz az, hogy az ár az egyik vállalkozónál nettó, a másiknál bruttó módon van feltüntetve, akkor a bizottsági döntés nem lett megfelelően szakmailag előkészítve és a bizottság megtévesztő adatokat kapott. Kéri ennek utánanézni, mert a bizottság abszolút jószándékkal járt el, olyannyira, hogy nemcsak az ártól hatódott meg, és ezért szavazta meg S. Z.-t, mert 1 M Ft-tal minimum olcsóbb a másik pályázónál, hanem bekért egy mintadarab parkettát, egy egységet, amelyből az egész intarziát lehetett látni, és laikusként próbálták megítélni, hogy itt művészi munkára, vagy jó iparos munkára van szükség. A bizottság úgy gondolta, hogy itt egy magas fokú, jó iparos munkát kell ellátni, amelyhez feltétlenül restaurátorra nincs szükség, és aki a Gödöllői Királyi Kastély termeinél képes volt egy ilyen munkát elvégezni, az feltételezhetően el tudja végezni a Vasváry Háznál is. Ha azonban igaz, amit Romváry úr mondott, hogy az árajánlat nettó összeg és ehhez még ÁFA értendő, míg a másik esetben bruttó, akkor a kettő közötti különbség máris pár százezer forintra csökken, valamint igaz az, hogy nem ő csinálta a Gödöllői Királyi Kastélyokat, akkor a GAVÁB nem a megfelelő információkra alapozva döntött. Adott esetben nem zárkózik el attól, hogy a bizottság javaslatától visszalépjen és Romváry úr javaslata legyen a mérvadó. Reméli, hogy nyílászáró ügyben összhang van közöttük és a bizottság javaslatát el tudja fogadni Romváry képviselő úr. Dr. Romváry Ferenc: az árajánlat utolsó sorában az szerepel, hogy az árak az ÁFÁ-t nem tartalmazzák. Ez számára egyértelmű, feltételezhető, hogy ez így van. Ismételten hangsúlyozza, hogy nem tud mást felhozni, csak Koppány Zsolt közlését, hogy az ő neve alatt van, akár ellenőrizhető a zsűrijegyzőkönyv száma, ezt ő készítette. A nyílászárókkal kapcsolatban egyetlen dolgot tart fontosnak, hogy tisztességes munkát kell végezni, bár a második és harmadik árajánlat között minimális volt a különbség, de itt jön be az az igazság, amit Molnár Tamás mond, hogy a 15 év alatt, a beázások miatt annyira tönkrement az udvari nyílászáró rendszer, hogy azokat ki kell cserélni. 5 évvel ezelőtt, amikor a bizonyos vállalat megcsinálta, akkor a korhadt, gombás részre ráfestettek. Megdöbbentő, hogy ezt a munkát valaki átvette és kifizette, amelyek most cserére szorulnak. A freskó-restaurálás nem azt jelenti, hogy ráfestenek és kicserélik. Ez egy tökéletes, ép állapotban volt, a család módszeresen, rendkívüli módon vigyázott rá, olyannyira, hogy csak a '20-as években vezették be az áramot, de nem fúrták ki a mennyezetet, hanem a mennyezetről rézcsövön keresztül vezették be az áramot. Tehát az enterier vonatkozásában minden eredeti, teljesen hiteles, bútorostól, függönyöstől együtt. Az, hogy pl. a gyönyörű mahagóni ablakkeretet valaki ellopta és bizonyos részei nem kerültek elő, ez is azt példázza, hogyha lett volna gazdája, aki tételesen veszi át a tolvajtól a rendőrségen keresztül ezeket a konzolokat, akkor kiderült volna, hogy

75 hiányos, mert az ifjú, szipós pár, aki fényes nappal megrendelésre csinálta ezt a betörést és a rablást, voltak annyira ügyesek, hogy valahol eladták. Erre faszobrászoktól kért árajánlatot, mely szerint 500 E Ft-ba kerül ezeknek az elemeknek a pótlása. Ezért hangsúlyozza, ha valami gazdátlan, akkor "ebek harmincadjára" kerül és előbb-utóbb Molnár Tamás jóslata beválik, hogy semmi nem lesz eredeti. Papp Béla: módosító, illetve ügyrendi javaslata van: kéri az előterjesztés elnapolását, mert dr. Romváry Ferenc színes előadása teljesen megzavarta és tart attól, hogy vannak még a teremben néhányan, akik ugyanezt gondolják. Ha igaz az állítása, akkor főleg kéri a téma irodához, vagy bizottsághoz történő visszaadását újratárgyalás végett, mert ez a vád súlyosnak tekinthető. Egy pályázatban tisztázni kell, hogy valaki inkorrekt pályázatot adott-e be. A dolgok tisztázása után a közgyűlés felelősen fog dönteni. Kérdés, neki most miért higgyen, ha ilyeneket mond és ilyen Javaslatát megismételve kéri a napirendi pont elnapolását, amennyiben az hevülettel. SZMSZ szerint erre lehetősége van. Dr. Páva Zsolt: egyetért, azonban be kell látni, hogy a nyílászárók tekintetében tisztábbnak tűnik a helyzet. Erről mindenképpen lehet szavazni. Ugyanakkor két javaslat forog fenn, egyrészt Romváry úr kérte, hogy az egyik helyett a másik iparos végezze a munkát, a legeltérőbb javaslat pedig az alpolgármester úré, ezen rész napirendről való levétele. Ily módon fog szavaztatni. Dr. Ujvári Jenő: közbeveti, hogy ha már ekkora munkába belefognak és erre ennyi időt szánnak, akkor a minőségre és a szakszerűségre kell törekedni. Támogatja dr. Romváry Ferenc javaslatát és kéri az előterjesztőt, hogy azt fogadja be, az említett indokok alapján. Dr. Páva Zsolt: megkérdezi az előterjesztőt, befogadja-e a javaslatot? Gonda Tibor: befogadja Romváry képviselő úr javaslatát, mert úgy gondolja, hogy ha S. Z. ajánlatát felbruttósítják, akkor a két ajánlat között pár-százezer forint különbség van. A Közgyűlés talán helyesebben jár el, a helyi referenciával rendelkező - az épületben már dolgozó, restaurátor minősítéssel bíró - vállalkozó javára dönt. Az eredeti Gazdasági és Vállalkozási bizottsági javaslattól visszalép és Romváry képviselőtársa javaslatát támogatja. Dr. Révész Mária: kéri a közgyűléstől, akceptálja dr. Romváry Ferenc képviselő úrnak a javaslatait és véleményét, hiszen nála jobban senki nem ismeri Pécs városában a Vasváry Ház történetét és szükségleteit is a felújítás tekintetében. Ezért támogatja a javaslatot és örömmel vette, hogy ezt a Gazdasági és Vállalkozási Bizottság is befogadta. Dr. Páva Zsolt: alpolgármester úr jelezte, hogy lemond azon javaslatáról, miszerint az előterjesztésnek ezt a részét utalják vissza bizottsági tárgyalásra. Ily módon csak egy szavazás szükséges a módosított előterjesztésről.

76 Megállapítja, hogy a közgyűlés 22 igen, 2 nem szavazattal, 5 tartózkodás mellett elfogadta a módosított előterjesztést és a következő határozatot hozta: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 401/1998. ( 07. 02, ) sz. határozata Vasváry-ház felújítása A Közgyűlés a Gazdasági és Vállalkozási Bizottság elöterjesztését a Vasváry-ház nyílászáróinak gyártását és parkettarestaurálását megtárgyalta és azzal egyetért. - Nyílászárók gyártása vonatkozásában Novák Ferenc vállakozó 1.833.750.- Ft ajánlatát fogadja el. - Parketta restaurálásra Pfeiffer Tibor restaurátor ajánlatát fogadja el 3.750.000.- Ft értékben. A Közgyűlés felhatalmazza Dr. Páva Zsolt polgármester urat, hogy a szerződéseket aláírásával lássa el.

18.)

Felelős: Határidő:

Zalay Buda irodavezető 1998. 07. 15.

Kapják:

tisztségviselők, Molnár Tamás, Gonda Tibor bizottsági elnök, Zalay Buda, Pilaszanovich Iván Irodák vezetői

Telekjuttatás szociális lakásépítés céljára Előterjesztő: dr. Kékes Ferenc bizottsági elnök

Kerényi János: idézi a határozati javaslat 1.) pontját: "A közgyűlés egyetért azzal, hogy az önkormányzat a Pécs 46017 hrsz.-ú, 1125 m2 területű beépítetlen terület megjelölésű ingatlant elidegenítse 2.000,- Ft, azaz Kettőezer forint vételárért azzal, hogy azon kétlakásos lakóépületet létesítsenek." A 2.) pont a következő: "A közgyűlés átruházza a vevők személyének meghatározását a GAVÁB hatáskörébe azzal, hogy fogadja el vevőként a Cigány Kisebbségi Önkormányzat által jelölt személyeket." Kérdése, miért kell a GAVÁB-ot megbízni? Akkor mondja meg a Cigány Kisebbségi Önkormányzat, ha úgy is el kell fogadni az ő javaslatát. A 6.) pontban a következő áll: "A közgyűlés kötelezettséget vállal a Lakásgazdálkodási Alap terhére '98. évre, 3 M Ft erejéig a Cigány

77 Kisebbségi Önkormányzat által szervezett szociális lakásépítési program során történő lakótelek vásárlások fedezetére." Ez azt jelenti, hogy az előterjesztésben a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság azt javasolja, hogy abban az esetben, ha az önkormányzat részéről történik a telekértékesítés, a bizottság azzal tudna egyetérteni, hogy ezen értékesítési folyamat liciteljáráson kívül, alap-telekáron valósuljon meg. Ennek fedezetére a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság javasolja a közgyűlésnek, hogy a Lakásépítési Alapon rendelkezésére álló szabad pénzeszközök terhére 3 M Ft-ot különítsen el a Cigány Kisebbségi Önkormányzat részére. Ezt értelmezni kívánja. Ez azt jelenti, hogyha az önkormányzattól vásárolnak területet, akkor odaadják a pénzt a Cigány Kisebbségi Önkormányzatnak, aki az általunk adott pénzből visszafizeti az összeget? Akkor nem érti a 3 M Ft-ot, miért kell pénzmozgás? Ha pedig a szabadpiacon vásárolja, vásárolhat-e a 3 M Ft-ból, vagy csak akkor, ha az Önkormányzattól vásárol? A 2000,- Ft-os vételár véleménye szerint jelképes, nem kell, adják oda Megjegyzi, a Cigány Kisebbségi Önkormányzat kivette elnevezéséből a cigány jelzőt, a pályázatban szociális lakásépítési program szerepel. Ez esetben szociális lakásépítési program, vagy a Cigány Kisebbségi Önkormányzat programja - cigány jelző nélkül -, vagy a város szociális lakásépítési programja? Dr. Kékes Ferenc: Kerényi képviselő úr valószínűleg nem tette volna fel ezeket a kérdéseket, ha elolvassa az előterjesztést, illetve alaposan végigkísérte volna a folyamatot, amely a GAVÁB, a Jogi- Igazgatási, Ügyrendi Bizottság és a Közgyűlés előtt történt. A telekjuttatásról, a lakásépítési programról döntött a Közgyűlés, megalapította a LORENZO KhT-t lehetőséget biztosítva a Cigány Kisebbségi Önkormányzatnak arra, hogy saját erőforrásait, közmunka lehetőségeit, más támogatási forrásait is figyelembe véve építsen a városban szociális szempontból hátrányos helyzetűek részére bérlakásokat, illetve személyi tulajdonba kerülő lakásokat. A GAVÁB feladata volt, hogy, megkeresse az alkalmas telkeket. Ismeretes, hogy ez nem járt sikerrel, mert nem tudtak megegyezni az érintett terület lakosaival Vasason a Liget utcában, és Pécsbányatelepen. A vasasi fórum a két lakás megépítésére lehetőséget látott, ezért maradt az eredeti konstrukció szerint a két Liget utcai telek. A program továbbvitele mindennél fontosabb, ezért úgy gondolták, hogy a piaci alapon történő telekvásárlás lehetőségét célszerű biztosítani akár magánszemélytől, akár jogi személytől., vagy az Önkormányzattól vásárol telkeket a, kisebbségi önkormányzat. A Lakásépítési Alap fedezetet nyújt. A cél az, hogy az említett két telek kivételével vásároljanak telkeket. Ha az eladó az Önkormányzat, akkor szintén GAVÁB hatáskör, illetve közgyűlési döntést igénye. Ha liciteljáráson kívül, kívánnak telket értékesíteni, közgyűlési döntés szükséges. Úgy tartottak jónak, hogy licit eljáráson kívül, piaci áron kerüljön értékesítésre, ha e program céljára vásárol a kisebbségi önkormányzat telket. Kéri a határozati javaslat elfogadását.

78 Simonovics Ferenc: javasolja, kerüljön be a határozat 2. pontjába, hogy kikérik a részönkormányzatok véleményét és lehetőség szerint a lakóterületen élő emberek részesüljenek ezekből a lakásépítési lehetőségekből. A lakossági fórumokon ugyanis az jelentette a legnagyobb problémát, hogy esetleg idegenek kerülnek oda. A részönkormányzatoknak is legyen véleményezési joga. Molnár Tamás: tudja, hogy a részönkormányzatoknak vannak speciális problémái, de ha az Önkormányzat bárkinek juttat 3 M Ft-ot telekvásárlás céljára, csupán a vásárlást igazoló számIákat kérheti számon. Ebben az esetben, ha szabadpiacon vásárol senkinek nincs joga korlátozni a telekvásárlásban kisebbségi, illetve személyi jogai megsértésével. Ezek a feszültségek a Világon mindenütt léteznek, együtt kell élni vele. Olyan megoldást kell találni, amely nem ütközik a kisebbségek érdekeiről és védelméről szóló törvényekkel. Helmrich Ferenc: úgy véli Molnár Tamás félreértette Simonovics úr által mondottakat. A Pécsbányán lévő romos lakásokban élő cigány családokat igenis el kellene helyezni. Nem tudták elfogadni, hogy a részönkormányzat ne szóljon bele. Tehát ne más területekről hozzanak cigány családokat, mert az ott élők vannak rászorulva. Nem abba kívánnak beleszólni, hol vásárolnak telket, akik 3 M Ft-ot kapnak, hanem, ha liciteljárás nélkül telekjuttatást kapnak 1000,- Ft-ért. Elsősorban az ott élőket szeretnék patronálni. Körösi Ferenc: a Cigány Kisebbségi Önkormányzat május 6-án részt vett egy lakossági fórumon, amelyen az ügy nagy ellenállásba ütközött. Helmrich képviselő urat emlékezteti arra, hogy a kisebbségi önkormányzat tett egy olyan ajánlatot, hogy ez nemcsak cigány lakásépítési program, hanem 30-40 %-ban a hátrányos helyzetű egyének is részt vehetnek. Arról is szóltak amennyiben konszenzusra jutnak - nem állt szándékukban más megyékből idetelepíteni cigány családokat. Olyan embereket szeretnének elhelyezni, akik be tudnak illeszkedni a társadalomba. Felajánlották, hogy ebbe a döntésbe bevonják a részönkormányzat egyik tagját. Vasason is elmondta, hogy a részönkormányzat bevonása nélkül nem fognak dönteni abban, hogy ki fog odaköltözni. Természetesen elsősorban a pécsi cigány lakosság problémáját kell megoldaniuk. Pacur Zsolt: a határozati javaslat 1. pontja és az előterjesztés utolsó bekezdése számára némileg ellentmondásos. Kérdése, a határozati javaslat 1. pontja szerint két magánszemély részére adnak 2000,- Ft-ért telket, amelyet majd ő beépít? Ugyanakkor a program összes többi eleméhez már a CKÖ részére biztosítanak 3 M Ft-ot, amelyen a CKÖ vásárol telket a program folytatásához? Nem érti a kettő közötti különbséget. Értelmezése szerint a CKÖ valamilyen telektulajdont szerez, ahol utána a LORENZO KhT bevonásával lakásokat épít, ahova bérlő kijelölés történik szociális lakásról lévén szó, és a bérlő kijelölési jogot adja át az Önkormányzat. A határozati javaslat azonban számára nem ezt az elképzelést tükrözi, azzal, hogy a Liget utcában két magánszemély részére 2000,- Ft-ért juttatnak telket, a 6. pontban pedig 3 M Ft-ot biztosítanak a CKÖ-nek.

79 Kíváncsi lenne a döntés módjára, milyen szempontok alapján jelölték ki a két személyt a Liget utcai telekre, mert ma 2000,- Ft-ért magántulajdonhoz juttatni valakit szociális lakásépítés címszó alatt egész jó program. Kerényi János: kérdéseire nem kapott kimerítő választ. Tudomásul veszi, hogy benne van a hiba, ezért bejelenti, hogy tartózkodik a szavazástól. Dr. Páva Zsolt: szavazást kér az előterjesztésről. Megállapítja, hogy a képviselőtestület 12 igen szavazattal, 11 tartózkodással az előterjesztést, valamint a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 402/1998. ( 07. 02, ) sz. határozata Telekjuttatás Szociális lakásépítés céljára A Közgyűlés megtárgyalta a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság előterjesztését a Cigány Kisebbségi Önkormányzat által előterjesztett lakótelkek juttatása iránti kérelmét. 1./

A Közgyűlés egyetért azzal, hogy az Önkormányzat a pécsi 46017 hrsz-ú (Pécs, Liget u.) 1125 m2 területű beépítetlen terület megjelölésű ingatlant elidegenítse 2.000.-Ft-os azaz Kétezer forint vételárért azzal, hogy azon kétlakásos lakóépületet létesítsenek.

2./ A Közgyűlés átruházza a vevők személyének meghatározását a GAVÁB hatáskörébe azzal, hogy fogadja el vevőként a Cigány Kisebbségi Önkormányzat által jelölt személyeket. 3./

A Közgyűlés az ingatlan eladáskor kiköti a három éven belüli beépítési kötelezettséget és a használatbavételi engedélytől számított 10 évi elidegenítési tilalmat.

4./

Felkéri a Vagyonkezelő és Hasznosító Irodát, értesítse a határozatról a Cigány Kisebbségi Önkormányzatot, majd készítse el az adásvételi szerződéseket.

5./

A Közgyűlés felhatalmazza dr. Páva Zsolt polgármestert az adásvételi szerződés aláírására.

6./

A Közgyűlés kötelezettséget vállal a Lakásgazdálkodási alap terhére 1998 évre 3.M. Ft erejéig a Cigány Kisebbségi Önkormányzat által szervezett szociális lakásépítési program során történő lakótelek vásárlások fedezetére. Felelős: Határidő:

dr. Páva Zsolt dr. Kahutek Annamária folyamatos

80 tisztségviselők, dr. Kékes Ferenc, Molnár Tamás bizottsági elnök, Irodák vezetői

Kapják: Rövid szünetet rendel el.

19.)

A Jogi- Igazgatási és Ügyrendi Bizottság hatáskör átadása a testület nyári szünete időtartamára Előterjesztő: dr. Kékes Ferenc bizottsági elnök

Dr. Kékes Ferenc: az előző évekhez hasonlóan a Közgyűlés nyári szünete ideje alatt a Jogi- Igazgatási és Ügyrendi Bizottság átruházott hatáskörében dolgozik. Hangsúlyozza, az Ötv-ben foglalt egyéb tiltó feltételek figyelembe vételével és az Önkormányzat vagyonát érintő kérdésekben döntést nem hozhat. Molnár Tamás: a testület által nem elfogadott költségvetés módosítás egyik része lett volna, hogy megfogalmazza azokat a költségvetési előirányzat változásokat, amelyek átruházott hatáskörben végrehajthatók a nyári szünet ideje alatt a Jogi- Igazgatási, Ügyrendi Bizottság által. Ezt be kellene emelni a határozati javaslatba. Hitelesítésére az Államháztartási törvény 73. §. (3.) és a 74. §. (2.) bekezdése ad felhatalmazást. "A tartalékokkal való rendelkezés, valamint az előirányzatok átcsoportosításának jogával." Dr. Páva Zsolt: javaslatot.

megkérdezi az előterjesztőt, befogadja-e az elhangzott

Dr. Kékes Ferenc: a polgármester úr kérdésére igennel válaszol. Dr. Páva Zsolt: szavazást kér az íly módon kiegészült határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 27 igen szavazattal, 3 tartózkodással az előterjesztést, valamint határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 403/1998. ( 07. 02, ) sz. határozata A Jogi- Igazgatási és Ügyrendi Bizottság részére hatáskör átadása a testület nyári szünete tartamára 1./

A Közgyűlés nyári szünetében (1998. július 3-tól - 1998. augusztus 31-ig terjedő időszakban) a folyamatos testületi munka biztosítása érdekében a Jogi- Igazgatási és Ügyrendi Bizottságra ruházza - a képviselőtestület nevében eljárva - utólagos beszámolási kötelezettség mellett azon ügyekben való érdemi döntés meghozatalát, melyek elhúzódása a város

81 működőképességét veszélyeztetik, illetve sérelmet okoznak, kivéve az Önkormányzati törvény és az SZMSZ szerint át nem ruházható hatásköröket. A Közgyűlés a Jogi- Igazgatási és Ügyrendi Bizottságot a fent megjelölt időszakban felruházza a költségvetési tartalékokkal való rendelkezés, valamint az előirányzatok átcsoportosításának jogával. 2./

A Jogi- Igazgatási és Ügyrendi Bizottság átruházott hatáskörben a város vagyonát érintő kérdésekben döntést nem hozhat. A bizottság üléséről előzetesen írásban tájékoztatni kell a frakciók vezetőit, akik állandó meghívottként tanácskozási joggal rendelkeznek. dr. Kékes Ferenc bizottsági elnök Felelős: Határidő: azonnal Kapják:

20.)

tisztségviselők, dr. Kékes Ferenc bizottsági elnök, frakcióvezetők, Irodák vezetői

BAYOU Kft. és az Önkormányzat közötti ingatlancsere Előterjesztő: Gonda Tibor bizottsági elnök

Dr. Páva Zsolt: kérdés, hozzászólás hiányában szavazást kér. Megállapítja, hogy a képviselőtestület 28 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 404/1998. ( 07. 02, ) sz. határozata A Bayou Kft. és az Önkormányzat közötti területcseréről Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadja a Gazdasági és Vállalkozási Bizottság előterjesztését és az alábbi döntést hozza. A Közgyűlés jóváhagyja, hogy Pécs M. J. Város Önkormányzata elcserélje a tulajdonát képező, az ingatlan-nyilvántartásban 01557/2 hrsz-ú ingatlanból a megosztás után kialakuló 01557/13 hrsz-ú 3 ha 3117 m2 területű ingatlanát, a BAYOU Kft. tulajdonát képező 01557/1 hrsz-ú ingatlanból a megosztás után kialakuló 01557/8 hrsz-ú 2 ha 5337 m2 területű ingatlannal, valamint a 01557/9 hrsz-ú ingatlanból 6866 m2 (Keleti összekötő út) területtel azzal, hogy BAYOU Kft. az értékkülönbözetként jelentkező 82.000,- Ft vételárat, valamint 650.391,- Ft földvédelmi járulék különbözetet Pécs M. J. Város Önkormányzatának megfizeti.

82

21.)

Határidő: Felelős:

azonnal Dr.Kahutek Annamária Vagyonkezelő és Hasznosító Iroda Zubán Ilona Városi Vagyonkezelő Kft.

Kapják:

tisztségviselők, Gonda Tibor bizottsági elnök, Zubán Ilona ügyvezető igazgató, Irodák vezetői

A 37.992. hrsz-ú telek értékesítése Előterjesztő: dr. Kahutek Annamária irodavezető

Dr. Páva Zsolt: a képviselők részéről hozzászólási szándékot nem jeleztek. Szavazást kér. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 28 igen szavazattal (egyhangúlag) elfogadta az előterjesztést valamint a határozati javasltat. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 405/1998. ( 07. 02, ) sz. határozata A 37.992 hrsz-ú telek értékesítése A Közgyűlés a Vagyonkezelő és Hasznosító Iroda előterjesztését megtárgyalta.

22.)

1./

A Közgyűlés 37992 hrsz-ú 10.233 m2 önkormányzati tulajdonú telekingatlanból kialakításra került 4750 m2 beépítetlen terület értékesítését jóváhagyja Vesely Ferenc pécsi lakos részére 1.187.500.-Ft-os vételáron.

2./

A Közgyűlés felhatalmazza dr. Páva Zsolt polgármestert az adásvételi szerződés aláírására, s egyben a Vagyonkezelő és Hasznosító Irodát a szükséges intézkedések megtételére. Felelős: Határidő:

dr. Kahutek Annamária irodavezető folyamatos

Kapják:

tisztségviselők, Gonda Tibor, dr. bizottsági elnök, Irodák vezetői

Külterületi művelődési házak hasznosítása

83

Előterjesztő: Spolár János irodavezető Dr. Páva Zsolt: kérdés, hozzászólás nem lévén, szavazást kér. Megállapítja, hogy a képviselőtestület 26 igen szavazattal az előterjesztést, valamint a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 406/1998. ( 07. 02, ) sz. határozata A külterületi művelődési házak hasznosításáról A Közgyűlés a fenti tárgyban benyújtott megtárgyalta és az alábbi döntést hozta :

előterjesztést

1.)

A Közgyűlés egyetért a Kulturális Bizottság azon korábbi állásfoglalásával, hogy a külterületi művelődési házak felmerülő igény esetén - kerüljenek a helyi önkormányzatok, közösségek kezelésébe.

2.)

A Hirden található épület ( Hirdi u. hrsz. 01148/6 ) és a Nagyárpádi Művelődési Ház ( Kultúrház u. 1. hrsz. 22993 ) kulturális célokra nem alkalmas, így a Közgyűlés a Pécsi Kulturális Központ alapító okiratából törli mindként ingatlant és kivonja a korlátozottan forgalomképes vagyonkörből. A Közgyűlés az ingatlanok értékesítésével a Vagyonkezelő és Hasznosító Irodát bízza meg.

3.)

A Patacsi Művelődési Házat ( Fő u. 2. hrsz. 1594/2), a Közgyűlés a Patacsi Művelődési Egyesület használatába adja, és a Pécsi Kulturális Központ alapító okiratából, mint telephelyet törli. A Közgyűlés felkéri a Vagyonkezelő és Hasznosító Irodát, hogy az épület használatára vonatkozóan kössön szerződést a Patacsi Művelődési Egyesülettel.

Felelős: Határidő: Kapják:

Dr. Kahutek Annamária irodavezető Spolár János irodavezető folyamatos tisztségviselők, dr. Kunszt Márta bizottsági elnök, Irodák vezetői, Laknerné Brückler Andrea igazgató

84 23.)

A veszélyeztetett városrészek rehabilitációját elősegítő program végrehajtása Előterjesztő: dr. Kékes Ferenc bizottsági elnök

Dr. Páva Zsolt: kérdés, hozzászólás hiányában a testület döntését kéri. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 27 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést, valamint a határozati javaslatot Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 407/1998. ( 07. 02, ) sz. határozata A veszélyeztetett városrészek rehabilitációs programjáról A Közgyűlés a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság valamint Szociális és Foglalkoztatási Bizottság előterjesztését megtárgyalta. A veszélyeztetett városrészek rehabilitációjára vonatkozó a DélDunántúli Regionális Forrásközpont által készített program tervezetet a melléklet szerinti tartalommal elfogadja. Az előterjesztés mellékletét képező szerződést, - mely megbízza a Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Szolgáltató Közhasznú Társaságot a szerződésben előírt feladatok elvégzésével jóváhagyja. A Közgyűlés a megbízási szerződésben megállapított munkadíj (400.000.-Ft + ÁFA) forrásául a lakásgazdálkodási alapot jelöli meg. A Közgyűlés szerződés aláírására felhatalmazza dr. Páva Zsolt Polgármestert.

24.)

Felelős:

Dr. Páva Zsolt polgármester, Pilaszanovich Iván Pénzügyi Gazdasági Iroda vezetője

Határidő:

1998. július 15, illetve értelemszerűen

Kapják:

Tisztségviselők, Pacur Zsolt. dr. Kékes Ferenc bizottsági elnökök, irodák vezetői, dr. Varga-Pál Józsefné irodavezető helyettes

Gyöngyvirág elhelyezése

utcai

Sporttelep

nyugdíjas

gondnokának

Előterjesztő: dr. Kékes Ferenc bizottsági elnök Dr. Páva Zsolt: kérdés, hozzászólás nem lévén, a testület döntését kéri.

85

Megállapítja, hogy a Közgyűlés 27 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 408/1998. ( 07. 02, ) sz. határozata Gyöngyvirág utcai sporttelep gondnokának elhelyezése A Közgyűlés a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság, valamint Szociális és Foglalkoztatási Bizottság előterjesztését megtárgyalta. Hozzájárul ahhoz, hogy a Gyöngyvirág utcai Sport-telep gondnoki szolgálati lakásában lakó Kiss József és családja részére kettő szobás összkomfortos önkormányzati tulajdonú lakás bérbeadásra kerüljön határozatlan időtartamra. A Közgyűlés felkéri a Lakás és Helyiséggazdálkodási Egységet, hogy Kiss József gondnok és családja részére önkormányzati bérlakás bérbeadásáról gondoskodjon.

25.)

Felelős:

Dr. Varga-Pál Józsefné irodavezető helyettes

Határidő:

1998. augusztus 31

Kapják:

Tisztségviselők, dr. Bödő László, Pacur Zsolt, dr. Kékes Ferenc bizottsági elnökök, dr. Varga-Pál Józsefné irodavezető helyettes, irodák vezetői

Beszámoló a Pécs Városi Környezetvédelmi Alap 1997. évi felhasználásáról Előterjesztő: dr. Faragó László bizottsági elnök

Dr. Páva Zsolt: kérdés, hozzászólás hiányában szavazást kér. Megállapítja, hogy a képviselőtestület 28 igen szavazattal, 2 tartózkodással az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 409/1998. ( 07. 02, ) sz. határozata a Pécs Városi Környezetvédelmi Alap 1997. évi felhasználás beszámolójáról

86 Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése megtárgyalta a Város- és Környezetfejlesztési Bizottság beszámolóját a Pécs Városi Környezetvédelmi alap 1997. évi felhasználásáról, és az abban foglaltakat elfogadta. Kapják:

26.)

Kedvezményezetti tájékoztató

tisztségviselők, dr. Faragó László bizottsági elnök, Irodák vezetői

körbe

tartozó

alapítványok

munkájáról

Előterjesztő: dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Páva Zsolt: kérdés, hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről. Megállapítja, ha a Közgyűlés 30 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést, valamint a határozati javaslatot elfogadta Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 410/1998. ( 07. 02, ) sz. határozata az iparűzési adó szempontjából kedvezményezetti körbe tartozó alapítványok listájáról. A Közgyűlés tudomásul veszi a - Mecseki Szénbányák Nyugdíjas Alapítvány - Középkori Egyetem Alapítvány - Alapítvány az Ókeresztény Sírkamrák Alapítvány - Pécs Története Alapítvány - TÁMASZ Alapítvány - Martyn Ferenc Alapítvány - Kerek Világ Jóléti Szolgálat Alapítvány - Fogd a Kezem Alapítvány tevékenységéről szóló tájékoztatót.

Megmentésére

Indokoltnak tartja, hogy a fenti alapítványok az iparűzési adó szempontjából kedvezményezetti körbe tartozó alapítványi listán továbbra is szerepeljenek. Felelős: Határidő:

dr. Páva Zsolt értelem szerint

Kapják:

tisztségviselők, dr. Kunszt Márta, Pacur Zsolt bizottsági elnök, Irodák vezetői

87

27.)

Észak-megyer dűlő út korszerűsítése Előterjesztő: Papp Béla alpolgármester

Papp Béla: elmondja, naponta 40-50 kamion érkezik a NOKIÁ-hoz a Szilva utcán és a Móra Ferenc úton keresztül a Siklósi útra. A helyzet kezd tarthatatlanná válni, mert a nagyméretű kamionok a szűk utcákban sok esetben eltévedve bonyodalmakat okoznak. Indokoltnak tűnik az elképzelés, hogy az Észak-megyer dűlőben a most is meglévő keskeny betonút kiszélesítése megtörténjen és a kamion forgalom a lakótelep kikerülésével érje el a NOKIA telephelyét. Keresték a lehetséges megoldásokat, és forrás hiányában a NOKIÁ-val folytatott tárgyaláson elvi lehetőség merült fel, hogy a NOKIA ez évben megelőlegezi a szükséges összeget, majd a jövő évben a Piac- és Vásárigazgatóság bevételének átvett részéből vissza lehetne adni. Az útszakasz itt nem érne véget, tovább kellene folytatni a Megyeri útig és amint a közlekedési koncepció is tartalmazza - egy nagyon fontos városi belső útnak kell elismerni. Emlékeztet arra, hogy az Önkormányzat és a NOKIA közötti területcserével kialakított kamionparkoló kapcsán fellebbezés van, a szükséges építési engedély még nincs meg. A hitel ügylet akkor lépne hatályba, ha a parkolóra érvényes építési engedély lesz. Kukai András: megerősíti alpolgármester úr által elmondottakat. Mióta a NOKIA idetelepült, gyakran érkeznek panaszok a kamionforgalom tarthatatlansága miatt. Amikor a parkolóhoz szükséges cseretelket megkapta, azonnal a Közüzemi Rt-hez fordult, hogy vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy a Siklósi útról be tudják vezetni a kamionokat a parkolóba. Egy bizottság próbálta vizsgálni ennek lehetőségét, hatástanulmány készült azzal, hogy az Észak-megyer dűlőt át kellene vezetni a Megyeri útig. Bízik abban, sikerül megvalósítani és talán át lehet terelni a nagy kamionokat a Móra Ferenc utcából. Kéri a Közgyűlés támogatását. Dr. Páva Zsolt: a testület döntését kéri. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 32 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést, valamint a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 411/1998. ( 07. 02, ) sz. határozata Észak-megyer dűlő út rekonstrukciója, forrás átvételről Az Önkormányzat befogadja a NOKIA KFT által az Észak-megyer dűlő út keleti szakasza rekonstrukciójára felhasználandó 20 M Ft forrást.

88 A megjelölt összeg visszafizetésére az Önkormányzat 1999. IV. 30-ig kötelezettséget vállal. A visszafizetés forrása a Piac- és Vásárigazgatóság elvont bevétele. Felelős: a megállapodást előkészíti Papp Béla alpolgármester Határidő: megállapodásra a NOKIÁ-val 1998. július 20 tisztségviselők, Molnár Tamás bizottsági elnök, Kapják: Irodák vezetői

28.)

Vagyonhasznosítási szerződés az Önkormányzat és az Ipari Park Rt. között Előterjesztő: Papp Béla alpolgármester

Papp Béla: az Ipari Park éves beszámolója alkalmával már említette, hogy a szindikátusi szerződés - amelyet az alapítók kötöttek - előirányozta egy területhasznosítási szerződés megállapodás megkötését is. Ezen túl azok a pályázatokhoz - amelyeket az Önkormányzat, illetve a tulajdonosok állami forrásokra adtak be - olyan nyilatkozat szükséges, amely igazolja, hogy ezen területek felett az Ipari Park rendelkezik tulajdon, bérlet, vagy más formában. A helyzet áttekintésével készült a vagyonhasznosítási szerződéstervezet. Az Ipari Park területén különböző befektetési szándékok jelennek meg a területeket illetően, melyeket közművesíteni kell. A probléma, hogy amíg a telkek vegyes tulajdonban vannak - az Önkormányzat és az Ipari Park - csak körülményesen értékesíthetők. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a keleti érintő út miatt a telekalakítás még mindig késedelemben van. Arra gondoltak, hogy a területeket lépcsőzetesen - lehívási rendszerrel biztosítaná a város az Ipari Park részére, amely úgy működne, hogy a keretszerződés alapján praktikusan egy-egy rendezési területi egységre adás-vételi szerződést kötnének - azért, hogy a társaság közművesítési igényének a tőkeszükséglete is biztosítva legyen, illetve az Önkormányzat részére fizetendő összegeket ne az értékesítés előtt kelljen kifizetni. A szerződések 10 %-os előleggel köttetnének, a vételár pedig azonos lenne azzal az összeggel, amellyel a társtulajdonosok az apportálást elvégezték. Elkészült az értékbecslés és emlékezete szerint 800-1300,- Ft. közötti négyzetméter árakkal történne a vásárlás. Fontos, hogy az Önkormányzat visszalévő területei a művelési ágból nincsenek kivonva, a korábbiakhoz hasonlóan az Ipari Park Rt. megelőlegezné. Ezek után már saját területén megtörténhetne az közművesítés, amely leegyszerűsítené a pályázatokat és egyéb tulajdonjogi kérdéseket. Majd az Önkormányzattal akkor történne az elszámolás, amikor értékesíti egy befektető számáram a 90 % vételár különbözet akkor kerülne megfizetésre. Hangsúlyozza, előnye, hogy a közművesítés elől nem von el pénzt az Ipari Park Rt-től az Önkormányzat részére történő vételár megfizetése. A hatósági engedélyezési eljárás egyszerűsödik, mert egy tulajdonos van. Golob Ferenc: erről a témáról tárgyaltak a Tulajdonosi Bizottság ülésén is. Ott is elmondta, ez is egy lehetőség arra, hogy a város az ingatlanával

89 rendelkezzék. A vagyonhasznosítási szerződés kötelező részükre, mivel a szindikátusi szerződésben kötelezettséget vállaltak erre. Jelen tervezet első öt pontja valóban ezt tartalmazza. A 6. pontja szerint az ingatlan érték 10 %áért az Ipari Park Rt. tulajdonába adnának egy nagyobb ingatlan részt és ezután az Ipari Park Rt. rendelkezne ezzel az ingatlannal, szervezné a befektetőket. A bizottság ülésén felvetett két másik lehetőséget is tekintettel arra, hogy a Közgyűlés egy korábbi döntésével - 1997. őszén - kötelezte saját magát, hogy 1998. május végéig felemeli az Ipari Park Rt. tőkéjét az általa 100 M Ft értéken bevinni szándékozott ingatlannal. Ez azonban nem történt meg. Közben volt egy olyan lehetőség, hogy a finn cég számára eladott ingatlan befolyt értékéből tőkét emel a város és hozzáteszi a hiányzó ingatlan részt is. Nem történt meg a művelési ágból a kivonás. Alpolgármester úr említést tett arról, hogy a keleti érintő úttal kapcsolatos telekrendezések sem történtek meg, továbbá nem érkezett be a finn cég vásárlásának ellenértéke sem. Úgy tűnik, mindezek ősszel realizálódnak. Tehát ősszel rendelkezésükre állhat egy másik megoldás is, amely nem érintené ebben a formában az ingatlanok bevitelét az Rt-be, hanem alaptőke-emeléssel oldanák meg, amellyel eleget tesznek korábbi vállalásuknak részben készpénzzel, részben ingatlannal. A harmadik változat, hogy a szóban forgó ingatlanrésszel a város önmaga rendelkezik, próbálja kiajánlani, befektetőket szerezni és az infrastruktúrákat fejleszteni. Ezek a lehetőségek most azért nem hangzottak el, mert a Tulajdonosi Bizottság a közgyűlési előterjesztést támogatta. Javasolja, hogy ezt az előterjesztést most ne tárgyalja a testület, hanem halasszák őszre, amikor más lehetőségük is lesz az ingatlanokkal kapcsolatos problémák és kezelési módok, meghatározására. Papp Béla: az elhatározott tőkeemelés valóban késik. Amikor megtörténik, akkor áll elő az Ipari Park részére megtervezett kb. 500 M Ft-os alaptőke. A jelen területhasznosítási szerződés nem ezt tartalmazza, az itt jelzett területeket nem kellene bevinni az alaptőkébe. Lényege, ha a keretmegállapodás létrejön és a jövő héten jelentkezik egy vásárló, az Ipari Park Rt. üzletet tud kötni vele, ahhoz nem szükséges közgyűlési döntés. Nem szerencsés arról beszélni, hogy a visszalévő területeket az Önkormányzat saját hatáskörbe vonja, mert az Ipari Parknál ma már olyan adatbázis van, amellyel az Önkormányzat nem tud versenyezni. Golob képviselő úr harmadik változatra tett javaslata visszalépés lenne a jelenlegei helyzetből is. A tulajdonjog átadása eseti szerződéssel történne a keretszerződés alapján, tehát lehívná az Ipari Park Rt. azokat az egységeket, melyeket logikusan rendezési tervi egységként lehet kezelni. Elkezdhetné a közművesítését, természetesen akkor, amikor már ajánlatok vannak rá és a visszalévő területeket már közművesített állapotban tovább tudja ajánlani. A 10 %-ot azért tervezték, hogy a vételár különbséget is közművesítésre tudja fordítani, vagyis az Önkormányzat a késleltetett fizetéssel forrás eszközt enged át az Ipari Parknak a közművesítésre a vételár Kéri a testületet, beérkezéséig. hogy Golob képviselő úr módosító ajánlatát ne támogassa, mert azt jelentené, hogy az új választásokig az Ipari Park nem tud olyan gyorsan üzletet kötni, mint például januárban sikerült.

90 Körömi Attila: az információk teljessége végett tájékoztatja a testületet, hogy Székesfehérváron, Kaposváron is az Önkormányzat irányítja az Ipari Parkot és nagy lendülettel halad előre. Nem önkormányzat függő, hanem egyéb szándékok és a szervezésre rakódó érdekek, amelyek megmozdítják, gyorsítják, vagy lassítják a folyamatot. Papp Béla: Székesfehérvár sokkal kedvezőbb helyzetben van, az ottani gyorsabb fejlődést nem lehet az Önkormányzat eredményeként feltüntetni. Kaposváron pedig tudomása szerint egy amerikai céget bízott meg az Önkormányzat az iparterület fejlesztésével. Ennyire nem pontos képviselő úr információja. Úgy gondolja, vannak eredményei a Pécsi Ipari Parknak és a jövő évben, illetve ez év második felében már sokkal inkább látható lesz a fejlődés, és ha ez a kis létszámú Ipari Parknak tudható be, ez igazolja a létjogosultságát. Dr. Páva Zsolt: Golob képviselő úr által tett módosító javaslatról - az új testület időszakára történő halasztás - kér szavazást. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 10 igen, 15 nem szavazattal, 7 tartózkodás mellett a javaslatot elutasította. Az alap előterjesztésről kéri a testület döntését. Megállapítja, hogy a képviselőtestület 26 igen, 2 nem szavazattal, 6 tartózkodással az előterjesztést, valamint a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 412/1998. ( 07. 02, ) sz. határozata Vagyonhasznosítási szerződés az Önkormányzat és az Ipari Park között 1./

A Közgyűlés úgy határozott, hogy a 485/1997. (10.30.) sz. közgyűlési határozat 3.) pont határidejét "Hi.: folyamatos"-ra módosítja.

2./

A Közgyűlés az Önkormányzat és az Ipari Park közötti - mellékelt - "Vagyonhasznosítási szerződést" elfogadja. Felelős:

Papp Béla alpolgármester

Határidő:

értelemszerű

Kapják:

tisztségviselők, Gonda Tibor bizottsági elnök, Irodák vezetői Vagyonhasznosítási szerződés

91

mely létrejött egyrészt Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (7601 Pécs, Széchenyi tér 1.) másrészről a Pécsi Ipari Park Részvénytársaság (7630 Pécs, Buzsáki u. 22.) között az alulírott napon és helyen az alábbi feltételek mellett: 1. Szerződő felek egybehangzóan megállapítják, hogy a jelen vagyonhasznosítási szerződés a szerződő felek között 1997. novemberében megkötött szindikátusi szerződésmódosítás 2/d. pontja alapján jön létre, mely szerint a felek az Ipari Park területének apportba nem kerülő telkei, illetve földterületei vonatkozásában egymással vagyonhasznosítási szerződést kötnek. 2. Szerződő felek a jelen szerződés mellékletében szereplő és ott meghatározott ingatlanokra nézve kötik meg a vagyonhasznosítási szerződést. 3. Szerződő felek egyezően megállapítják, hogy a 2. pontban, illetve a szerződés mellékletében meghatározott ingatlanok vonatkozásában a Pécsi Ipari Park Részvénytársaság részére kizárólagos értékesítési jogot biztosít Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata. 4. Szerződő felek egyezően megállapítják továbbá, hogy jelen szerződés mellékletében meghatározott négyzetméter árban megjelölt forgalmi értéket mindkét fél elfogadja, és azt magára nézve 1998. december hó 31. napjáig kötelezőnek ismeri el. Az értékesítendő ingatlanok forgalmi értékét 1998. január 1. és 1999. december 31-e között az előző naptári év KSH által megállapított ipari árindexével emelik meg a megállapodást kötő felek. 5. A Pécsi Ipari Park Részvénytársaság kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben a szerződés tárgyát képező ingatlanok közül értékesítésre kerül sor, úgy az általa kézhez vett vételárból a 4. pontban meghatározott négyzetméterárnak megfelelő becsült forgalmi értéket a tulajdonos az önkormányzat felé a pénzügyi teljesítéstől számított 5 banki munkanapon belül megfizeti. 6. Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a vagyonhasznosítási szerződés 4. pontjában meghatározott vételárért az Ipari Park Rt. saját részére is jogosult megvásárolni a jelen szerződés mellékletében felsorolt ingatlanokat, vagy azok bármely részét. Saját tulajdonba vásárlás esetében a vevő Ipari Park Rt. az adásvételi szerződés aláírásakor a vételár 10 %-át, azaz tíz százalékát köteles megfizetni az eladó számára. A fennmaradó vételárhátralékot köteles a vevő megfizetni legkésőbb a továbbértékesítés időpontjáig. Az önkormányzat, mint eladó az adásvétel tárgyát képező ingatlan értékesítésekor 10 %-os vételár részlet kifizetésével egyidejűleg a tulajdonjog átszállás földhivatali bejegyzéséhez hozzájárul.

92 7. A mezőgazdasági művelési ágból való kivonás költségét az Ipari Park Rt. ezen szerződés tárgyát képező földterületekre vonatkozóan megelőlegezi. 8. A Pécsi Ipari Park Rt. jogosult és köteles a jelen szerződés mellékletében meghatározott ingatlanok közműfejlesztési munkálatait saját költségére elvégezni. A közműfejlesztést az Ipari Park Rt. az ipari parki cél figyelembevételével köteles végrehajtani. A jelen megállapodás a két szerződő fél aláírásával egyidejűleg lép hatályba a szerződő felek között. Pécs, 1998. június Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata

29.)

Pécsi Ipari Park Rt.

Üszögpusztai autóbusz-forduló létesítése Előterjesztő: Papp Béla alpolgármester

Papp Béla: az előterjesztésben ingyenes terület átvételről van szó, amelyet a Pécsi Állami Gazdaság felszámoló biztosa megígért, hogy teljesít. Üszögpusztának nincs városi buszmegállója és a városi hálózatba történő becsatlakozásnak ez a feltétele. Ehhez sikerült egy optimális területet találni. Miután a jogszabály szerint az Önkormányzatnak nyilatkoznia kell az átadott vagyon átvételéről, ezért került a Közgyűlés elé. Dr. Páva Zsolt: kérdés, hozzászólás hiányában szavazást kér. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 33 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést, valamint a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 413/1998. ( 07. 02, ) sz. határozata Üszögpusztai autóbusz-forduló létesítése

1./

A Közgyűlés megtárgyalta Papp Béla alpolgármester előterjesztését a Pécs-Üszögpusztán tervezett autóbusz-forduló ügyében. A Közgyűlés kinyilvánítja azon szándékát, hogy amennyiben a Pécsi Mezőgazdasági Kertészeti Termelő és Szolgáltató Rt. felszámolója, a Kossuth Holding a pécsi 43852 hrsz-ú ingatlanból a térképmásolaton megjelölt kb. 800 m2 - telekalakítás során pontosan meghatározandó - nagyságú ingatlanrész tulajdonjogát

93 térítésmentesen az Önkormányzat tulajdonába adja, azt az Önkormányzat tulajdonába veszi és a szükséges engedélyek alapján azon autóbusz-fordulót létesít. 2./

Felhatalmazza a Polgármester urat a térítésmentes tulajdonba adásról szóló megállapodás aláírására.

3./

Felkéri a Vagyonkezelő és Hasznosító Irodát tájékoztassa a Kossuth Holdingot az előzetes elfogadó nyilatkozatról.

4./

Felkéri a Városfejlesztési és Üzemeltetési Irodát az autóbuszforduló létesítéséhez szükséges intézkedések megtételére.

5./

Felkéri a Vagyonkezelő és Hasznosító Irodát, hogy a tulajdonba adásról rendelkező szerződést készítse el. Felelős: Határidő: Kapják:

30.)

Papp Béla alpolgármester Zalay Buda irodavezető dr. Kahutek Annamária irodavezető 3. pont tekintetében azonnal folyamatos tisztségviselők, Péter Pál bizottsági elnök, Irodák vezetői

Pécs, Mária u. 9. sz. alatt ingatlan hasznosítása Előterjesztő: dr. Ujvári Jenő alpolgármester

Golob Ferenc: az alapítvány bérbeadás útján hasznosíthatott helyiségeket a Mária u. 9-ben. Kérdése, a bérlő az Önkormányzat számára fizeti-e a bérleti díjat, illetve az alapítvány által megállapított díjat fizeti-e, továbbá mivel önkormányzati tulajdon - van-e jogosultsága a két társaságnak az ott tartózkodásra anélkül, hogy az Önkormányzat tárgyalt volna a bérbeadásról, a bérleti díjról? Dr. Ujvári Jenő: amikor az Önkormányzat átvette az épületet, a jogi szakértők a korábbi megállapodásokat felülvizsgálták, úgy állapodtak meg, hogy fokozatosan megszűnnek. Így nem kerülnek tartósan bérbe, és az új szervezet tiszta lappal indul. Jelenleg ennél pontosabb választ nem tud adni. Molnár Tamás: a határozati javaslat 5. pontja az általános tartalékkeretet nevesíti, ám a Költségvetési Bizottság tárgyalása során más, korábbi jogos indokok alapján, amelyek csak a sorrendben térnek el a kívánatostól bizonyos általános tartaléki kereteket majdnem teljesen kimerített a városrendezési tervezés költségfedezete biztosítása. Az eredeti forrás gyakorlatilag elapadt. Ezért azt a javaslatot vetették fel, hogy a dologi kiadásokat - hiszen átmeneti kiadásról van szó, ugyanakkor ezek a költségek hosszú távon a 2. pontban részletezett együttműködés hosszú távú

94 előkészítés költségeit jelenti az ingatlannak, amelyek a béke, társadalmi, államok közötti és kulturális kapcsolatok fejlesztését szolgálná, amely együttgondolásra késztet. Csatlakozik ahhoz a gondolathoz, amelyről polgármester szólt a Békedíj elnyerése alkalmával; azt mondta, hogy a nemzetközi kapcsolatok fórumául szolgáló ingatlan működésére kívánja fordítani az összeget, amelyet ilyen címen kapott a város. Ez az összeg teljes egészében fedezi a számlák becsült összegét és tudomása szerint felhasználására még nem tett elkötelezettséget a Közgyűlés. Tehát ez évben az szabad forrásként nevesíthető. Hozzáfűzi, egyes költségnemek nagyságrendjét vitatják a szakemberek, ezért úgy gondolják, hogy a költségek kifizetésének nem az a kívánatos módja, hogy a Kulturális Központhoz átutalják és a többit az ő rendelkezésükre bízzák, hanem a Polgármesteri Hivatalnál jelzett forrásról minden igazolt számla - amelyet a Kulturális Központ átad - kifizetésre kerül, és a számlák valódiságának felügyeletét a Pénzügyi Iroda vállalja. A személyi juttatás és járulékainak költségét illetően az a javaslatuk - mivel ideiglenes működtetésről van szó -, hogy az igen magas létszámmal dolgozó Pécsi Kulturális Központból történő átcsoportosítással oldják meg. Dr. Erdődy Gyula: több esetben szerepelt a Kulturális Bizottság napirendjén is ez a téma. A bizottság kérése az volt, hogy az ideiglenes működtetés költségeit a Kulturális Központ - mint ideiglenes használó - tárja fel és az illetékes szerveknek juttassa el. Furcsának tartja, hogy ismételten egy kulturális intézmény részére kell megelőlegezni a számlákat, amelyek az infrastruktúrára vonatkozóan jelentkeznek. Kifogásolja Molnár Tamás kijelentését, miszerint a Pénzügyi Iroda a számlák valódiságát megállapítja. A kulturális ágazatban dolgozókat még a gyanúsítás szintjén se tüntessék fel úgy a nyilvánosság előtt, hogy esetleg valótlan számlákat produkálnának, ha nem kellene ellenőrzésre beadni a Közgyűlésnek. A határozati javaslat utolsó pontjával egyetért és bízik abban, hogy nemcsak a költségvetés, hanem a házban folyó tevékenységet is folyamatosan szintre hozzák. Tehát az üres helyiségeket - amíg Európa Házként nem funkcionál a Kulturális Központ használja ki. Említést tesz arról, a Megyei Közgyűlésen felvetette azt a kérdést, a Megyei Közgyűlés az Egyetemmel és Pécs Város Önkormányzatával Európa Ház létrehozása napirendi pont tárgyalásakor hogy a két Önkormányzat tárgyal-e ez ügyben. Ekkor azt a választ kapta, hogy a Mária utcában lévő épület nem is Európa Ház lesz, hanem Európai Tanulmányok Központja. Úgy véli ebben a témában egyeztetni kellene a Megyei Önkormányzattal, mert meggyőződése, hogy a város jelenlegi anyagi helyzetében két Európa Házat nem tud működtetni. Dr. Ujvári Jenő: válaszában elmondja, a tárgyalások során Európa Központ néven merült fel a gondolat, amely a hagyományos funkciókat szélesebben értelmezné. Egy információs központ jellegű részleg közhasznú, gazdasági az élet minden területére kiterjedő - gyűjtést végezne. A másik egy képzési funkció lenne részben az egyetemek, különösen a jogi fakultáson meglévő gyűjteményre támaszkodva, de azokra a továbbképzésekre is, amelyek szükségesek, pl. a hivatalnokok átképzését illetően. Tehát lenne egy képzési és egy gazdasági iránya is, amelyet a

95 Gazdasági és Iparkamara töltene meg tartalommal. Az előzetes megbeszélésbe bevonták az egyetemeket is, illetve a Megyei Önkormányzat is jelen volt. Egy idő után azonban kilépett, és amikor szándéknyilatkozatot kértek a helyekről, a Megyei Közgyűléstől azt a választ kapták, hogy nem lát együttműködési lehetőséget ez ügyben és úgy tűnt, hogy kéri a város csatlakozását az általa kialakított elképzeléshez. Úgy véli a Békedíj működési célokra történő felhasználása már szimbolikus okokból sem lehetséges, mert méltatlan lenne hozzá. A díj felhasználásának sokkal jelképesebben kell megjelenni. Egyébként vannak erre már határozott elgondolások, természetesen a civilek működésével, azok támogatásával függne össze. A technikai működtetésre a már működő intézményt tartja célszerűnek felkérni. Nem gondolja, hogy az ott dolgozó személyi állomány tovább terhelhető lenne egy ilyen kiterjesztéssel is. Megjegyzi, a létszám a funkciók ellátása miatt szaporodott. Úgy gondolta, hogy a feltárására a Költségvetési Bizottság jobb javaslatot ad. Dr. Páva Zsolt: szintén szerencsétlen ötletnek tartja, hogy az elnyert pénzdíjat működési célok kiadásaira költsék. Konkrét tárgyalások kezdődtek a Nevelők Háza Egyesülettel az ottani bővítés tekintetében ezen pénzösszegre alapozva, amely jó alapot képezne a későbbiek során elnyerendő pályázati összegekhez. Molnár Tamás: hangsúlyozza, nem tartós elvonásra, hanem kölcsönre kérte az összeget, mert jelenleg más lehetőség nincs. Ugyanakkor van egy hónapok óta fel nem használt szabad pénzeszköz, amely még rendelkezésre áll. Tehát a költségvetés következő módosításáig forrást biztosíthat a dologi kiadásokra. Saját bevételként prognosztizálható rendezvényeket tarthatnak szabadon, annyi többletbevételt produkálva, amely legalább az egy- vagy másfél fő személyi juttatása és járulékai fedezetére elégséges. Amíg el nem dől, hogy ki lesz a gazdája, valamilyen fedezetből biztosítani kell. Az általános tartalék elfogyott és más forrást az átmeneti időre nem tudott találni. Fogalmazzanak úgy, hogy ez az alap szolgál kölcsönként ideiglenesen, a végleges financiális háttér megteremtéséig. Dr. Páva Zsolt: megkérdezi lehet-e olyan módon fogalmazni, hogy a költségvetés soron következő módosításáig veszik ezt a pénzt igénybe? Molnár Tamás: a kérdésre válasza igen, mert gondolja, hogy utána el akarja költeni a polgármester úr és sokáig nem lesz olyan helyzetben a Közgyűlés, hogy még az idei évben újabb forrásokat tárjon fel. Ez lesz az utolsó és egyben az első költségvetési módosítás is. Dr. Ujvári Jenő: egyetértve polgármester úrral elfogadja a javaslatot, de azzal a pontos jegyzőkönyvi rögzítéssel, amit Molnár Tamás bizottsági elnök úr megfogalmazott (tehát kölcsönről van szó az első költségvetés módosításig), mert ez az összeg ami a "Béke-díj"-jal együtt járt az nem használható föl ilyen dolgokra.

96

Pacur Zsolt: hivatkozik az előterjesztés a 138/1998. (03.26.) sz. határozatra amely azt mondja, hogy a kávéház és étterem is eladásra kerül. Szeretné megkérdezni, hogy valóban a kávéház rész is eladásra került-e, vagy csak az étterem? Dr. Páva Zsolt: a kérdésre adott válaszában közli, hogy csak az étterem került eladásra. Pacur Zsolt: Golob Ferenc említette, hogy a CKÖ és a FACT Alapítványnak bérleti szerződése van, feltételezi Molnár Tamás erre gondolt amikor azt mondta, hogy ez némi bevételt jelent az ingatlan kezelőjének. A kávéház bérleti szerződésével kapcsolatban szeretne tájékoztatást kérni, mert információja szerint ez a bérleti szerződés az Alapítvány és a kávéházat működtető vállalkozó között köttetett. Ha így van akkor jó, de ha nem így van, akkor valóban jogos a kérdés, hogy ezekkel a bérleti szerződésekkel a továbbiakban mi a helyzet? Dr. Ujvári Jenő: mint azt korábban már elmondta, tájékozódik ebben az ügyben és a kérdésre pontos választ fog adni. A Jegyzői Iroda folyamatosan felülvizsgálta a szerződéseket, amelyeknél indokolt volt azokat megszüntette, de vannak folyamatban lévő ügyek is. A bérleti szerződések alapján járó bevételek a várost illetik, de arra nem tud válaszolni, hogy ezek a bérleti díjak milyen összegűek. Dr. Erdődy Gyula: elvi kérdés, nem tartja etikusnak és ízlésesnek, hogy erre a célra a bérleti díj összegét felhasználják bármennyire szükség van erre, ezért ezt nem tudja támogatni. Ha jól értette, akkor Molnár Tamás azt mondta, hogy a takarító, a gondnokportás évi bérét TB-vel gazdálkodja ki a Kulturális Központ. Valamennyire ismeri ennek az intézménynek a működését, de nem merné biztosra mondani, hogy ennek a fedezete a Kulturális Központnál rendelkezésre áll, de abban biztos, hogy ezt Molnár Tamás sem tudja. Abban az esetben, ha a Közművelődési Iroda sem tud erről nyilatkozni, akkor ilyen értelmű döntést biztosan nem hozhatnak. Dr. Ujvári Jenő: a Kulturális Központ nem tudja kigazdálkodni ezeket a béreket, de ha ki tudná gazdálkodni, akkor sem lenne jogszerű hozzájuk utalni, mert ilyen alapon bármelyik intézményhez lehetett volna csatolni az ingatlant és akkor attól az intézménytől kellene elvárni a működtetését. Előterjesztőként befogadja, hogy ideiglenesen az a pénz ami a városnál keletkezett, ebben a dologban így szerepeljen. Az összeg kigazdálkodására vonatkozó felvetéseket nem tudja elfogadni. Körömi Attila: bízik abban, hogy a "Béke-díj" odaítéléséről döntő bizottságból egyetlen egy magyar ember sem nézi a pécsi közgyűlést, mert ez a "Twest Olivér-i hangulat" igaz Pécs városában. Ma gondolta végig, hogy ezeket a költségvetési előterjesztéseket olyan belenyugvással fogadja a

97 testület, ami azt sugallja, hogy nincs is nagy baj, holott óriási gond van a pécsi költségvetéssel. Nem tudja hogyan fogja tovább folytatni ősszel a következő testület, gyanítja, hogy rájuk lesz testálva minden felelősség. Ennek ellenére egy "Béke-díj"-at alku tárgyává tenni méltatlan helyzet. Ha ennyire nem lehet megvalósítani az előterjesztésben foglaltakat, akkor attól vissza kell lépni és ez a legfontosabb tanulsága a mai napnak. Úgy látja, hogy még mindig a "szemezgetés" folyik, a Költségvetési Bizottság elnöke hol átenged előterjesztéseket, hol nem, két napirenddel előbb még van pénz, két napirenddel később már nincs. Ez nagyon csúnya eljárás, mert azt sugallja mintha ennek a testületnek még mindig lenne bármi szabadsága, holott semmilyen szabadságuk nincs. Kár felkelteni bármiféle reményt és hitegetni az abban érintetteket, hogy a Mária u. 9. sz. alatt majd egy jól működő intézmény lesz, mert nem tud az intézmény miből működni. Kéri, alpolgármester úr fontolja meg szabad-e olyan helyzetet teremteni, hogy a Költségvetési Bizottság elnöke a "Béke-díj"-ra apelláljon még akkor is, ha nagyon rossz helyzetben van a város. Molnár Tamás: a pénzeket különféle címeken kapják, azok vagy irányítottak, mint a központi támogatások egy része, vagy szabad felhasználásúak és akkor azt tesz vele a testület, amit józan belátása alapján tenni óhajt. A "Béke-díj" tudomása szerint nem tartozik az előbbi Polgármester úr által mondott cél felhasználása szolgálja azt az ügyet, kategóriába. amelyet ez a szerény összeg szimbolikusan fejez ki pénzügyi elismerésként Pécs város honorált magatartásaként. Ugyanakkor nem lát semmi sértőt abban, hogy egy rendelkezésre álló és ideiglenesen még fel nem használt összeget átmenetileg igénybe vegyenek. Mivel a testület nem fogadta el a rendelet-módosítást, nem tud szabad pénzeszközöket biztosítani erre a célra a biztosan várható tartalékokból. Lehetne nevesíteni átmenetileg mást is. Az előterjesztés vezette tévútra, mert úgy tűnt számára, hogy itt egy igazi Európa Ház lesz, ahol egy többfunkciós, a kulturális kapcsolatok fejlesztését szolgáló, a nemzetközi kapcsolatokat javító intézményként működtetett házról lesz szó, amelynek az átmeneti finanszírozási nehézségei fedezetére nevezték meg ezt a forrást. Arra gondoltak, hogy ez szektorsemleges, nyugodtan fel lehet használni, mert még úgy sem került felhasználásra. Most kiderült, hogy megkapták az ingatlant, nem tudják, hogy a bérletek milyen terheket jelentenek és nem tudják, hogy a bérbe adott területek mennyi bérleti díjat hoznak. Véleménye szerint az előterjesztésben ezt rendezni kellett volna, főként akkor ha pénzügyi többletforrásokra apellál. Az előterjesztés kimondja, hogy a Kulturális Központot bízza meg az ideiglenes működtetéssel. Ettől kezdve a Kulturális Központ rendelkezhet az épületben tartott összes rendezvény bevételével, de még csak számolni sem tudja, hogy egy jól irányított intézmény működtetés során mennyi üzleti és egyéb tevékenységet lehet a Mária u. 9. sz. alatt bevételfokozóként rendezni. Ez egy kurrens ingatlan, amely a belváros szívében van és nemrég lett felújítva.

98 Erdődy úr segített megvilágítani, hogy a Megyei Közgyűlés másként döntött, tehát egy hasonló funkciójú épületet a Búza téren a MTESZ Székház és csatolt részei környékén akar létrehozni. Ebben az esetben már sérül a 2.) pontban hangoztatott Megyei Közgyűléssel való együttműködés. Felvetődik ezek után a kérdés, hogy Pécsett két Európa Ház funkciójú létesítmény lesz? Ha így van, akkor megkérdezi milyen célt fog szolgálni a Mária utcai nagy értékű belvárosi ingatlan, amit per- és tehermentesen megnyertek? Ha azt mondják, hogy ezt az ingatlant el kell adni, akkor üzleti alapon megnevezhetik az átmeneti finanszírozás forrásait, mert annak több forrása van, többek között a Polgármesteri Hivatalnál az ingatlanok értékesítéséből keletkező költségek fedezésére szolgáló jelentős összeg. Abban az esetben, ha üzleti alapú értékesítésről van szó, akkor meg tud nevezni forrást. A problémát az jelenti, hogy nem mondják ki az üres épületet intézménnyé akarják-e átalakítani, egy már meglévő intézményhez akarják-e csatolni, üzleti alapon akarják-e értékesíteni vagy bérbeadni, illetve milyen konkrét funkcióra, mettől-meddig kívánják a költségeket biztosíttatni amíg el nem dől, hogy ki lesz az ingatlan gazdája és amíg a finanszírozás nem lesz egyértelmű. Ugyanakkor egy pontos költségbecslést kértek, amit megadtak. Ennek egyes tételei olyan eltúlzottnak tűntek a szakemberek szemében, hogy ezért vitatják a tétel nagyságát és ezért kérték, hogy a summa összeg ne kerüljön át a Kulturális Központhoz, hanem mutassák be a számlákat és az ellentételezést majd megoldják. A határozati javaslat utolsó mondata vészjósló, mert úgy szól, hogy "A fenti összegek az 1999. évi költségvetés összeállításánál szintre hozás tárgyát képezik" és ez azt jelenti, hogy a jövő évre kötelezettséget vállalnak. Képviselőtársainak nem tetszik, hogy egy kulturális típusú bevételt kulturális célokat szolgáló háznak a működési költségeire használjanak, ezért kéri mondják meg konkrétan, mi a cél ezzel az épülettel és ki lesz a konkrét gazda. Papp Béla: módosító javaslatként fogalmazza meg, hogy a határozati javaslat a 4.) pontnál fejeződjék be, az 5.) pont maradjon el. Indokai, hogy a Pécsi Kulturális Központ éves költségvetési összege 115 M Ft, ebből az Önkormányzat 70 M Ft-ot támogatásként ad úgy, hogy nem mondja meg a 70 M Ft minden egyes forintjára, hogy abból mit kell csinálni. Ha a költségvetés 1,5 %-át érintő tételt hasonló profilban nem tud kigazdálkodni úgy egy intézmény, hogy még az új intézménynél bevételi lehetőségei is vannak, akkor adják oda a Pécsi Kulturális Központnak azzal, hogy oldja meg a problémát. Nem hiszi, hogy az intézményvezető ezt nem tudja kigazdálkodni. A legegyszerűbb pénzt kérni és 20 ember között vitát idnukálni az egy mondattal elintézhető dologról. Furcsának tartja, hogy hosszasan arról beszélnek, milyen módon lehet ezt megoldani és akkor olyan méltatlan dolgok merülnek fel, hogy az elnyert pénz esetleg átmeneti forrásként szerepeljen. Erre nincs szükség, "töröljék el az 5.) pontot" kíváncsian várja, hogy az intézményvezető meg tudja-e oldani, reméli igen, de ha nem, akkor nem is akarja.

99

Kéri az ülést levezető elnök urat szavaztasson, jó az előterjesztés és a határozati javaslat, csak az 5.) pontot kell elhagyni. Dr. Páva Zsolt: megjegyzi, hogy valószínűleg Papp Béla alpolgármester úr javaslata szerint fog történni az ügy lezárása, de előbb megadja a szót az alpolgármester asszonynak. Dr. Révész Mária: jó lett volna, ha az MSZP-s alpolgármester és az SZDSZes Költségvetési Bizottság elnöke korábban lefolytatja ezt a vitát és közös frakcióülésen tisztázzák, hogy kinek mire van pénze, van-e költségvetési fedezet, vagy netán ez a tiszteletreméltó előterjesztés megjárja azokat az utakat, amelyeket általában a költségvetést érintő előterjesztéseknek meg kell járni és a Költségvetési Bizottság esetleg korábban ki tudja alakítani véleményét. Ebben az esetben nem kellene 30 embernek az esti órákban egy ilyen vitát végighallgatni. Javasolja dr. Ujvári Jenő alpolgármester úr fogadja el Papp Béla indítványát és eszerint szavazzanak, vagy fontolja meg az előterjesztés napirendről való levételét. Dr. Páva Zsolt: megkérdezi mi az álláspontja dr. Ujvári Jenő alpolgármester úrnak Papp Béla alpolgármester úr által tett javaslatról? Dr. Ujvári Jenő: Papp Béla alpolgármester úr módosító javaslatát elfogadja. Dr. Páva Zsolt: az előterjesztő által befogadott módosító indítvány figyelembevételével szavazást kér az előterjesztés és a határozati javaslat elfogadásáról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 36 igen, egyhangú szavazattal az előterjesztést és a módosított határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 414/1998. ( 07. 02, ) sz. határozata Pécs Mária u. 9. sz. alatti ingatlan hasznosítási ügyéről A Közgyűlés a Pécs Mária u. 9. sz. alatti ingatlan ügyében benyújtott előterjesztést megtárgyalta és az alábbi döntést hozta : 1.)

A Közgyűlés egyetért azzal, hogy a Mária u. 9. sz. alatti épület hosszú távon Európa Ház céljaira kerüljön felhasználásra.

100

31.)

2.)

Pécs M.J.Város Önkormányzata az Egyetemekkel, a Baranya megyei Közgyűléssel és a Kereskedelmi és Iparkamarával közösen kívánja működtetni és fenntartani az Európa Házat.

3.)

A Közgyűlés felkéri dr. Ujvári Jenő alpolgármester urat, kezdje meg a felekkel a tárgyalásokat a konzorciális szerződés előkészítésére.

4.)

A Közgyűlés az átmeneti időszakra a Pécsi Kulturális Központot bízza meg az ideiglenes működtetéssel.

Felelős : Határidő:

Dr.Ujvári Jenő alpolgármester értelem szerint

Kapják:

tisztségviselők, Gonda Tibor, dr. Kunszt Márta bizottsági elnök, Irodák vezetői

Javaslat "Pécs város Hangversenyterme Közalapítvány titkárának megválasztására

Építéséért"

Előterjesztő: dr. Ujvári Jenő alpolgármester Dr. Ujvári Jenő: ezt a napirendi pontot kettős értelemben kérte elfogadni. Egyrészről visszatérő módon az előző Közgyűlés napirendjének egy pontját idézve, másrészről abból kimaradva a titkári funkció betöltését. Nem tudja elfogadni, hogy egy ilyen zenei múlttal rendelkező városnak a kultúrát egyébként támogató Közgyűlése ne fogadja el az 1.) pontot, amelyet felolvas azért, hogy az abban foglaltakat a testület támogassa. "Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése a Kulturális Bizottság előterjesztése alapján szándéknyilatkozatban kötelezi el magát Pécs Megyei Jogú Város Hangversenyterme megépítésére. A Közgyűlés a Hangversenyterem megvalósítása érdekében felkéri a Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Beruházási Csoportját, írjon ki meghívásos pályázatot tervezői ajánlattételre a Park mozi hangversenyteremmé történő átalakítása céljából". Kardinális kérdésnek tartja a pécsi kultúra ügyében ennek a pontnak az elfogadását, nemcsak azért, mert ezzel egy olyan szándékot fejeznek ki ami méltó a városhoz és a testület működéséhez, hanem azért is, mert erre hivatkozva nélkülözhetetlen fejlesztési lehetőségekhez jutnak. Kérése, hogy a felolvasott 1.) pontot a Közgyűlés kiegészítésként szavazza meg és ebből következik a második kérés, hogy a Közalapítvány kuratóriuma titkárának Foki Józsefnét bízzák meg az előterjesztésben leírtakat méltányolva. Dr. Révész Mária: egy héttel ezelőtt a Közgyűlés komoly vitát folytatott e rendkívül fontos és tiszteletreméltó szándék körül. A többség megszavazta a méltatlanul kevés összeggel induló Közalapítványnak a létrejöttét. Ő maga

101 nem szavazta meg éppen azért, mert ugyan a célt rendkívül fontosnak és nemesnek ítéli, de úgy gondolja, hogy a 100.000,- Ft-tal induló Közalapítvány nem fejezi ki a hangversenyterem építésének szándékát Pécs város Közgyűlése részéről. Mindaddig, ami az MSZP és az SZDSZ frakció nem tud megállapodni abban, vagy a költségvetésből nem tudnak erre jelzés értékében is nagyságrendekkel nagyobb összeggel indítani a Közalapítványt, addig úgy gondolja, hogy ez a lépés jóakaratú szándék, óhaj, de nem igazi lépés. Azt szeretné kérni, hogy egy nagyobb összeg kiharcolásával aktivizálja magát az alpolgármester úr, hogy valóban szándékként lehessen értékelni a hangversenyterem tervezésének megindulását. Az előzőekben véleménye szerint ez volt az, ami elbizonytalanította a Közgyűlést, mert egyrészt nem tudta, hogy milyen forrásból fejezze ki ezt a szándékot, és ha kifejezi akkor mellé kell tenni valamit. A Közgyűlés tehát nem tudta megjelölni a forrást és ebben megosztott is volt. Ő azok közé tartozik, akik szeretnék ha Pécsett hangversenyterem lenne, de úgy gondolja, hogy a város ne 100.000,- Ft-tal indítsa a Közalapítványt e cél érdekében. Dr. Romváry Ferenc: 100.000,- Ft az a minimális összeg, amivel létre lehet hozni egy Közalapítványt. Két közalapítvány létrehozásánál már "bábáskodott", ezért tapasztalatból tudja 1-1,5 évig tart amíg a Közalapítvány legálissá válik. Számtalan alkalom lesz az elkövetkezendő másfél évben arra, hogy sok-sok pénz jöjjön ehhez a 100.000,- Ft-hoz. A jelenlegi helyzetben nincs nagyobb összeg és a 100.000,- Ft elég a beinduláshoz. Tájékoztatásul szeretné elmondani, hogy a kuratóriumi titkári funkció nem tiszteletdíjas foglalkozás, a titkári teendő sok munkával jár pénz nélkül. Ha nincs a kuratóriumnak titkára, akkor nem fog menni a dolog, mert pályázatokat kell írni, pénzeket kell szerezni, különböző feladatokat kell koordinálni, stb. Javasolja fogadják el a Közalapítvány létrehozását a 100.000,- Ft összeggel, továbbá a kuratórium titkárának Foki Józsefnét. Dr. Ujvári Jenő: köszöni a hozzászólásokat, de nem a Közalapítvány létrehozására tett indítványt, mert azt a Közgyűlés előző ülésén már elfogadta. Ismételten kéri az 1.) pont elfogadását, amit a korábbi Közgyűlés nem tett meg. A szándéknyilatkozat jóváhagyását kéri annak érdekében, hogy a testület meg kívánja valósítani a hangversenytermet és egyetért a tervezői ajánlattételre vonatkozó meghívásos pályázattal. Ezen túlmenően kéri fogadják el a Közalapítvány kuratóriumi titkárának megválasztására vonatkozó javaslatot. Dr. Páva Zsolt: további hozzászólás, kérdés nem lévén először szavazást kér az 1.) pontban megfogalmazott szándéknyilatkozat elfogadásáról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 29 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett a szándéknyilatkozatot elfogadta.

102 Ezt követően szavazást kér a kuratórium titkárának személyére vonatkozó határozati javaslat elfogadásáról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 27 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett Foki Józsefnét a kuratórium titkárának megválasztotta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 415/1998. ( 07. 02, ) sz. határozata Pécs Megyei Jogú Város hangversenyterme megépítéséről és a Pécs Város Hangversenyterme Építéséért Közalapítvány létrehozásáról 1.) Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése a Kulturális Bizottság előterjesztése alapján szándéknyilatkozatban kötelezi el magát Pécs Megyei Jogú Város Hangversenyterme megépítésére. A Közgyülés a Hangversenyterem megvalósítása érdekében felkéri a Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Beruházási Csoportját, írjon ki meghívásos pályázatot tervezői ajánlattételre a Park Mozi hangversenyteremmé történő átalakítása céljából. Határidő: 1998. július 31. Felelős: Zalay Buda irodavezető 2.)

A Közgyülés "Pécs Város Hangversenyterme Építéséért" Közalapítvány kuratóriuma titkárának Foki Józsefné, 7632. Pécs, Krisztina tér 1. sz. alatti lakost határozatlan időre megválasztja.

3.)

A Közgyülés felkéri Pécs M. J. Város aljegyzőjét, hogy a Közalapítvány bírósági bejegyzéséhez szükséges intézkedéseket jelen döntésnek megfelelően tegye meg. Felelős: Határidő: Kapják:

32.)

Dr. Pozsárkó István aljegyző 1998. július 31. tisztségviselők, dr. Kunszt Márta bizottsági elnök, Irodák vezetői

Városrendezési tervezés költségfedezete Előterjesztő: Molnár Tamás bizottsági elnök

Molnár Tamás: időben is és dátum szerint is későn sorra kerülő pénzügyi realizálásáról van szó a május 14-én hozott közgyűlési határozatnak. A 221/1998. (05.14.) sz. határozat tartalmazza, hogy milyen feladatok pénzügyi forrását szükséges a Költségvetési Bizottságnak és a Pénzügyi Gazdasági Irodának a következő költségvetési módosításig elkészíteni.

103 Előterjesztették a költségvetési módosítást, amely nem került elfogadásra. Ennek egyik tétele az általános tartalék felhasználásáról szólt volna, kiegészítő határozati javaslattal, amelynek célja e feladathoz a forrást Az előterjesztés határozati javaslatot tartalmazó oldalán röviden részletezi a biztosítani. túloldali érvényes határozat forrásigényeit a három első pontban. A határozati javaslat túloldalára azért másoltatta a Közgyűlés május közepén megfogalmazott határozatát, mert az kötelezi őt arra, hogy ha keletkezik forrás, akkor azt azonnal erre a célra fordítsa. A 221/1998. (05.14.) sz. határozat 4.) pontja az általános tartalék "elemésztődése" miatt jelenleg nem kerülhet kielégítésre, ezért kéri a testület türelmét amíg a költségvetési rendelet módosítás megszavazásra kerül. Kéri az előterjesztés és a határozati javaslat elfogadását. Dr. Páva Zsolt: kérdés, észrevétel, hozzászólás nem lévén szavazást kér az előterjesztés és a határozati javaslat elfogadásáról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 27 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 416/1998. ( 07. 02, ) sz. határozata A városrendezési tervezés költségfedezetéről A Közgyűlés megtárgyalta a Költségvetési Bizottság előterjesztését a városrendezési tervezés költségfedezetének biztosításáról. A Közgyűlés a jóváhagyott 221/1998. (05.14.) sz. határozat költségfedezeteként az általános tartalékot nevezi meg 29 M Ft summa összegben. Részletezve: Az 1.) pontban foglaltak fedezetéül 13 M Ft-ot 2.) pontban: 2 M Ft-ot 3.) pontban: 14 M Ft-ot biztosít. A Közgyűlés utasítja a Pénzügyi és Gazdasági Irodát a fedezet biztosítására.

33.)

Határidő: Felelős:

folyamatos Pilaszanovich Iván irodavezető

Kapják:

tisztségviselők, dr. Faragó László, Péter Pál, Molnár Tamás bizottsági elnök, Irodák vezetői

Gyermekjóléti elhelyezése

Szolgálat

meszesi

városrészben

történő

104

Előterjesztő: Pacur Zsolt bizottsági elnök Pacur Zsolt: mint ahogy azt az előterjesztés is tartalmazza, június 4-én döntött a testület a négy létrehozandó gyermekjóléti szolgálat közül háromnak az elhelyezéséről, illetve ezek biztosításául szolgáló ingatlanok felújításáról. A Közgyűlés június 4-i ülésére még nem tudtak előterjesztést készíteni a meszesi területen elhelyezendő gyermekjóléti szolgálat ingatlan igényének megoldására. A mai testületi ülésen eleget téve annak az ígéretének, amit Staub Ernőnek tett két-három közgyűléssel ezelőtt egy kérdésével kapcsolatban, elmondja, hogy áttekintették a lehetőségeket. Az üresen álló önkormányzati ingatlan alapterülete és jelenlegi állapota miatt alkalmatlan, illetve csak igen nagymértékű pénzügyi ráfordítással tehető alkalmassá a feladat befogadására. Ez azonban két telephelyen történő működtetést okozna, amely sem gazdaságilag, sem szakmailag nem lenne kívánatos az Önkormányzat számára. Ezek után a korábban intézményként is működő, - jelenleg a területen üresen álló, az OTP tulajdonában lévő volt meszesi OTP fiók - Komját A. u. 2. sz. alatti ingatlan hasznosítása lehetőségként merült fel. A korábbiak során az ingatlan hasznosítására vonatkozóan tisztségviselői szinten már folytak tárgyalások az OTP Baranya megyei Igazgatóságával. Ezek alapján az volt megállapítható, hogy az OTP nem zárkózik el - esetlegesen - egy ingatlancserétől sem annak érdekében, hogy ez az ingatlan az Önkormányzat tulajdonába kerülhessen. Az előterjesztés tartalmazza annak indokát, miért lenne kívánatos ezt az ingatlant "megszerezni" a cél megvalósítására, kihangsúlyozva azt is, hogy egy ingatlancserés megoldás esetén a költségvetést semmilyen plusz forrásigénnyel nem kell terhelni. Ugyanakkor a gyermekjóléti szolgálat a családsegítő központ átköltöztetésével együtt a továbbiakban egy ingatlanban működhet. A határozati javaslat 1.) pontját kéri kiegészíteni azzal, hogy a Vagyonkezelő és Hasznosító Iroda értékbecslése a Vöröskereszt u. ingatlanon és a Komlói u. 65. sz. alatti lakáson túl a Komját A. u. 2. sz. épületre is terjedjen ki. Az értékbecslés költségeinek forrásául a gyermekjóléti szolgálatok céltartalékot nevezi meg. Kéri a Közgyűlést, hogy a határozati javaslatot II. ponttal kiegészítve fogadja el, amely a következőket tartalmazza: amennyiben a csereszerződés elsősorban Önkormányzaton kívül álló okokból mégsem jöhetne létre, akkor lépjen életbe az előterjesztés I. pontja, miszerint a Közgyűlés a gyermekjóléti szolgálat elhelyezésére az Apaffy u. 99. sz. alatti ingatlant biztosítja. Ennek érdekében felkéri a Közoktatási, Közművelődési és Sportirodát, a Népjóléti Irodát valamint a Vagyonkezelő és Hasznosító Irodát, hogy az ingatlan átadásáról-átvételéről gondoskodjon. A II. pont 2.) pontjaként értelemszerűen belépne az eredeti határozati javaslat 3.) pontja, mely szerint felkéri a Városfejlesztési és Üzemeltetési Irodát, hogy a Népjóléti Iroda közreműködésével tegye meg az átalakítások megkezdéséhez szükséges intézkedéseket.

105 A határozati javaslat II. pontja csak abban az esetben lépne életbe, ha az első variáció nem teljesülhetne. Kéri a Közgyűlést a határozati javaslat elfogadására. Traj Ferenc: az elmúlt év augusztusában neki és Simonovics Ferenc képviselőtársának tudomására jutott, hogy az OTM meszesi fiókja megszűnik. Felkeresték dr. Horváth László igazgató urat, hogy a lakosság érdekében próbálják megtartani ezt a lehetőséget, mivel a területen élők részéről igény mutatkozott az OTP fiók további üzemeltetésére. Az igazgató úr válaszában közölte, hogy ennek a fióknak nagyon kevés a forgalma és ezért Budapesten a fiók megszüntetéséről döntöttek. Tekintettel arra, hogy a Komját A. u. 2. sz. alatti épület alkalmas orvosi rendelőnek, megkérte a polgármester urat írjon levelet dr. Horváth László igazgató úrnak, amennyiben eladásra kerülne az épület akkor legyen lehetőség ebben az épületben a meszesi egészségügyi centrum kialakítására (ez magába foglalna két társasházban lévő orvosi rendelőt és a későbbiek egy fejlesztési lehetőséggel - emeletráépítéssel - az ideggondozót). A levél elküldését követően úgy gondolták, ha az ingatlan eladására kerül sor, akkor ők lesznek az elsőszámú vevők és megteremtődik a lehetőség az orvosi rendelő létrehozására. Megdöbbenve látta ma reggel az előterjesztést és a határozati javaslatot. Látva, hogy ezt megtárgyalta a Szociális és Foglalkoztatási Bizottság megkérdezte képviselőtársait tudtak-e korábban erről az előterjesztésről. Kiderült, hogy bizonyos okokból a Szociális és Foglalkoztatási Bizottság csak a mai Közgyűlés szünetében tárgyalta meg az előterjesztést, amelyre őt is meghívták. Megjegyzi, amikor tudomást szerzett róla, hogy ebben az épületben kívánja a Népjóléti Iroda elhelyezni a gyermekjóléti szolgálatot, akkor levelet írt a Szociális és Foglalkoztatási, valamint a Gazdasági és Vállalkozási Bizottságnak. A levélben leírta, hogy az ötlet tőle származik és reméli ezt az ötletet nem fogják "ellopni" azaz nem fogják ebbe az épületbe áthozni a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatot. Ma reggel az előterjesztést elolvasva rájött arra, hogy ugyanazzal a variációval szereznék meg az épületet a gyermekjóléti szolgálat céljára, mint amit ő is elképzelt. A Szociális és Foglalkoztatási Bizottság tagjai meggyőzték arról, hogy először a két orvosi rendelőt ki kellene költöztetni jelenlegi helyéről, csak ezután válnának eladhatókká az ingatlanok, mert ebből a pénzből lehetne felújítani a Komját A. u. 2. sz. épületet és csak ezt követően lehetne itt orvosi rendelőt létrehozni. Ugyanakkor a gyermekjóléti szolgálat létrehozására van bizonyos pénzügyi lehetőség amelyből az átalakítás elvégezhető. Tudomásul vette a Szociális és Foglalkoztatási Bizottság egyhangú döntését. A határozati javaslathoz módosító indítványként fogalmazza meg, hogy a második mondatba az "ideiglenes" szó kerüljön be és a mondat a következők szerint szólna: "Egyetért azzal, hogy a meszesi városrészben létrehozandó gyermekjóléti szolgálat a családsegítő központtal együtt a

106 Pécs, Komját A. u. 2. sz. alatti volt OTP fiókban kerüljön ideiglenes elhelyezésre." Tudomása szerint a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat csak szűkösen fér el ebben az épületben, ezért csak átmenetileg alkalmas az elhelyezésre. A határozati javaslat 3.) pontjának utolsó mondatát javasolja bővíteni, ....az átalakítások megkezdéséhez szükséges intézkedéseket, továbbá az átalakítást csak olyan mértékben szabad végrehajtani, hogy a későbbiekben ne lehetetlenítse el az orvosi rendelőkre történő visszaállítását." Amennyiben az előterjesztő befogadja módosító indítványait, abban az esetben ő is támogatni tudja az előterjesztést és a határozati javaslatot. Dr. Páva Zsolt: kéri, az előterjesztő nyilatkozzon befogadja-e a módosító indítványt. Pacur Zsolt: egyetértve Traj képviselő úr elképzelésével, miszerint jó lenne, ha az ingatlan orvosi rendelő célját szolgálná, be tudja fogadni az "ideiglenességre" vonatkozó javaslatát. Mindketten tudják, hogy az ideiglenesség addig tart, amíg a meszesi területen más ingatlan lehetőség nincs, ezért ennek a határnapja ma nem határozható meg. A 3.) pontra vonatkozó javaslattal kapcsolatban szól arról, hogy ő nem tudja megítélni - mert nem szakember - ezt az átalakítást hogyan kell úgy elvégezni, hogy később visszaalakítható legyen az épület orvosi rendelő céljára. Úgy gondolja - ismerve az orvosi rendelőre vonatkozó átalakítási szándékokat - túl nagy különbséget nem okozhat a dolog, mert kis- és nagy helyiségeknek váltakozva ugyanúgy lennie kell ebben az ingatlanban, ha orvosi rendelő, vagy ha családsegítő és gyermekjóléti szolgálat céljára alakítják ki. Természetesen ezt az indítványt is be tudja fogadni azzal, hogy az átalakítást műszaki dolgok befolyásolják amelyek mindkettejükön kívülálló okokat vethetnek fel és nem jelentenek most megvitatható tartalmi kérdéseket. Dr. Páva Zsolt: további kérdés, észrevétel, hozzászólás hiányában szavazást kér a módosított határozati javaslat elfogadásáról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 31 igen, egyhangú szavazattal az előterjesztést és a módosított határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 417/1998. ( 07. 02, ) sz. határozata Gyermekjóléti elhelyezéséről

Szolgálat

meszesi

városrészben

történő

A Közgyűlés megtárgyalta a Szociális és Foglalkoztatási Bizottság előterjesztését és az alábbi határozatot hozta: I.)

107 Egyetért azzal, hogy a meszesi városrészben létrehozandó gyermekjóléti szolgálat a családsegítő központtal együtt a Pécs, Komját A. u. 2. sz. alatti volt OTP fiókban kerüljön ideiglenes elhelyezésre. A fentiek megvalósítása érdekében 1.)

Felkéri a Vagyonkezelő és Hasznosító Irodát, hogy a Vöröskereszt u.-i ingatlan (volt Idősek Klubja), a Komlói u. 65. sz. alatti lakás, valamint a Komját A. u. 2. sz. alatti OTP ingatlan értékbecslését követően, az OTP Baranya megyei Igazgatóságával illetve az OTP Ingatlan Rt-vel az ingatlanok cseréjét célzó tárgyalásokat kezdje meg, az ingatlan csereszerződést készítse el. Az értékbecslés költségeinek forrásául a Gyermekjóléti Szolgálatok céltartalék szolgál. Felelős: Dr. Kahutek Annamária irodavezető Határidő: 1998. július 31.

2.)

Felhatalmazza a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottságot, az ingatlan csereszerződés átruházott hatáskörben történő jóváhagyásra és a Polgármester urat a szerződés aláírására. Felelős: Dr. Páva Zsolt polgármester Határidő: értelemszerűen

3.)

Felkéri a Városfejlesztési és Üzemeltetési Irodát, hogy a szerződés aláírását követően a Népjóléti Iroda közreműködésével tegye meg az átalakítások megkezdéséhez szükséges intézkedéseket. Az átalakítást oly módon kell végrehajtani, hogy a későbbiekben lehetővé váljék orvosi rendelők működtetése. Felelős: Zalay Buda irodavezető, Dr. Sohár Endre irodavezető Határidő: értelemszerűen.

II.) 1.)

Abban az esetben, ha a csereszerződés elsősorban Önkormányzaton kívül álló okból nem jöhet létre, a Közgyűlés a gyermekjóléti Szolgálat elhelyezésére az Apaffy u. 99. sz. alatti ingatlant biztosítja. Ennek érdekében felkéri a Közoktatási, Közművelődési és Sportirodát, a Népjóléti Irodát, valamint a Vagyonkezelő és Hasznosító Irodát, hogy az ingatlan átadásárólátvételéről gondoskodjon. Felelős: Spolár János, dr. Sohár Endre, dr. Kahutek Annamária irodavezető Határidő: értelemszerűen

2.)

Felkéri a Városfejlesztési és Üzemeltetési Irodát, hogy a Népjóléti Iroda közreműködésével tegye meg az átalakítások megkezdéséhez szükséges intézkedéseket. Felelős: Határidő:

Zalay Buda, dr. Sohár Endre irodavezető értelemszerűen

108

Kapják:

34.)

tisztségviselők, Pacur Zsolt, Baumgartner Sándor bizottsági elnök, Irodák vezetői

WHO Egészséges városok tagság 1998-2002. Előterjesztő: dr. Páva Zsolt polgármester

Dr. Páva Zsolt: az előterjesztés kiegészítéseként elmondja, hogy a Költségvetési Bizottság a tagsággal járó, nem jelentős kiadásokat tisztázta és ez rendben lévőnek tűnik. Az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadásra javasolja, melyről szavazást kér. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 26 igen, egyhangú szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 418/1998. ( 07. 02, ) sz. határozata a WHO Egészséges Városok tagság 1998-2002 időszakról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése egyetért az előterjesztésben foglaltakkal és kifejezi a város részvételi szándékát az Egészséges Városok Európai Projektében az 19982002 közötti időszakban.

35.)

Felelős:

Dr. Páva Zsolt polgármester

Határidő:

értelem szerint

Kapják:

Tisztségviselők, Molnár Tamás bizottsági elnök, De Blasio Antonio a WHO Egészséges Városért Alapítvány titkára, irodák vezetői.

Batthyány-tömbben lévő Hanns Seidel műhelycsarnok fejlesztése Előterjesztő: Gonda Tibor bizottsági elnök

Gonda Tibor: tájékoztatásul elmondja, hogy az elmúlt hét óta e témát a Költségvetési valamint a Gazdasági és Vállalkozási Bizottság is megtárgyalta. Úgy gondolja, ilyen nehéz anyagi helyzetben a város nem engedheti meg magának, hogy 6 M Ft-tal drágább pályázatot elfogadjon. Annak érdekében, hogy a Batthyány-tömb felújítása ne késlekedjen és ne adjon ürügyet az ott

109 dolgozó vállalkozónak arra, hogy más vállalkozó zavarja tevékenységét, a Költségvetési valamint a Gazdasági és Vállalkozási Bizottság is a beruházás elhalasztását javasolja. Egyúttal kezdeményezi mindkét bizottság, hogy az év vége felé nyílt pályázaton döntsék el ki legyen az Alapítvány műhelycsarnokának beruházója. Szeretné megnyugtatni az illetékes ágazatot is, hogy a Költségvetési Bizottság megerősítette, az e célra rendelkezésre álló 10 M Ft-ot nem kívánja más célra felhasználni, továbbra is eleget tesz elkötelezettségének és a jövő évi felhasználásra biztosítja a 10 M Ft-ot, kiegészítve az 1999. évben esedékes összegekkel. Ily módon várhatóan az elkövetkezendő évben a teljes műhelycsarnok elkészül. Kéri a T. Közgyűlés fogadja el a Költségvetési Bizottság, valamint a Gazdasági és Vállalkozási Bizottság javaslatát, amely azt jelenti, hogy nem hirdetnek eredményt a meghívásos pályázatra. Dr. Páva Zsolt: megkérdezi mit szól ehhez az Alapítvány, mert gyakorlatilag ők a mentorai ennek a programnak, tudnak-e erről az elképzelésről és mi a véleményük? Gonda Tibor: véleménye szerint az Alapítványnak tudomása van az elmondottakról, mert a Költségvetési Bizottság tárgyalása előtt lett az illetékes ágazattal egyeztetve. A szakemberek ott is úgy látták, sokkal fontosabb, hogy a Batthyány-tömb a vállalt határidőre elkészüljön és oda beköltözhessen a téli szünetet követően az építőipari szakképzés. Véleménye szerint ezt nem szabad most veszélyeztetni egy volumenében tizedannyit sem jelentő műhelycsarnok felújítással. Dr. Páva Zsolt: további kérdés, észrevétel, hozzászólás hiányában szavazást kér. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 25 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett a javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 419/1998. ( 07. 02, ) sz. határozata Pécs, Batthyány u. 1-3. sz. alatti oktatócsarnok II. ütemének kivitelezéséről 1./

A Közgyűlés megtárgyalta a Gazdasági és Vállalkozási bizottság előterjesztését a Batthyány u. 1-3. sz. alatti oktatócsarnok II. ütemének kivitelezésével kapcsolatban.

2./

A Közgyűlés a Gazdasági és Vállalkozási Bizottság elnökének javaslatára egyetért azzal, hogy a felmerült problémák miatt a beruházás kezdési időpontja tolódjon ki 1999. év elejére. A testület utasítja a Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda

110 Beruházási Csoportját nyilt eljárásos pályázat kiírására. 3./

A Közgyűlés tudomásul veszi, hogy az Oktatócsarnok II. ütemének építésére a költségvetésben ez évben biztosított 10 M Ft az 1999. évben is rendelkezésre áll. A beruházás befejezéséhez szükséges további források biztosításáról - az Önkormányzat és a Hanns Seidel Alapítvány között megkötött szerződésben vállalt elkötelezettség szerint - a testület az 1999. évi költségvetés elfogadásakor dönt. Felelős:

Zalay Buda irodavezető

Határidő:

értelem szerint

Kapják:

tisztségviselők, Gonda Tibor és Molnár Tamás bizottsági elnök, Irodák vezetői

Gonda Tibor: ügyrendben kér szót, mert a mai nap során jelezték az illetékes apparátusi dolgozók, hogy egy előterjesztést elfelejtett napirendre Ahhoz, hogy a Radnóti Szakközépiskolában a nyár során a munkát el kérni. lehessen végezni, kéri a Közgyűlés szavazza meg a "Homlokzati nyílászárók cseréje" tárgyú előterjesztés napirendre vételét. Dr. Páva Zsolt: szavazást kér az előterjesztés napirendre vételének elfogadásáról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 30 igen, egyhangú szavazattal a "Homlokzati nyílászárók cseréje" tárgyú előterjesztés napirendre vételét elfogadta.

36.)

Homlokzati nyílászárók cseréje Előterjesztő: Gonda Tibor bizottsági elnök

Gonda Tibor: köszöni képviselőtársai megértését, az előterjesztés napirendre vételét. A Gazdasági és Vállalkozási Bizottság egyhangúan foglalt állást az előterjesztésben szereplő Tábori Villamosság Kft. mellett, mert lényegesen kedvezőbb ajánlatot adott, mint a többi. Dr. Páva Zsolt: kérdés, hozzászólás, észrevétel nem lévén szavazást kér az előterjesztés és a határozati javaslat elfogadásáról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 28 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett a elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének

111

420/1998. ( 07. 02, ) sz. határozata A Pécs, Esztergár L. u. 6. sz. alatti Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola homlokzati nyílászárók cseréjéről A Közgyűlés megtárgyalta és elfogadta az előterjesztést, mely szerint a kivitelezést a Tábori Villamosság Kft. nyerte el 12.500.310.-Ft bruttó értékben. A Közgyűlés utasítja a Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Beruházási Csoportját a kivitelezési szerződés elkészítésére.

A Közgyűlés felhatalmazza dr. Páva Zsolt polgármestert, hogy a kivitelezési szerződéseket aláírásával lássa el. Felelős: Határidő: Kapják:

szerződés elkészítéséért: Garadnayné Ágnes csoportvezető szerződés elkészítésére: azonnal aláírásra: 1998. augusztus 1.

Dónát

tisztségviselők, Gonda Tibor bizottsági elnök, Garadnayné Dónát Ágnes csoportvezető Irodák vezetői

Dr. Páva Zsolt: 20.40 órakor a Közgyűlés nyílt ülését bezárja és bejelenti, hogy rövid szünet után a testület zárt ülésen folytatja munkáját.

K.m.f.

A távollévő dr. Pozsárkó István aljegyző helyett: Dr. Páva Zsolt polgármester

Dr. Makucz Mária irodavezető helyettes

1. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlésének 24/1998. (07.15.) számú rendelete az iparűzési adóról szóló 1991. évi 11. számú önkormányzati rendelet módosításáról 1.§. A rendelet 2. §-a az alábbi (8) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (8) bekezdés (9) bekezdésre módosul: " 2. § (8) Az adókedvezmény együttes jogcímen a megállapításra kerülő éves adó maximum 50 %-áig adható." 2. §. A rendelet 5.§. (1) bekezdés hatályát veszti és helyébe az alábbi rendelkezés lép: " 5.§ (1) Az adó mértéke: a./ 3 millió forintig az adóalap 0 %-a. b./ 1999-ben az I. kategóriában ( termelő vállalkozás) 3 millió forint feletti rész 1,5 %-a, II. kategóriában ( nem termelő vállalkozás) 1,7 %-a, 2000-ben az I. kategóriában 1,7 %-a, illetve a II. kategóriában 2,0 %-a, 3.§ A rendelet 7. §-a az alábbi ( 17 ) bekezdéssel egészül ki: " 7 § (17) I. kategória: azok a vállalkozások, melyek árbevételének legalább 60 %-a kizárólag termelő tevékenységből származik. II. kategória: az összes vállalkozás, amely nem tartozik az I. kategóriába." 4.§. E rendelet 1999. január 1-i napján lép hatályba. A távollévő dr. Pozsárkó István aljegyző helyett: Dr. Páva Zsolt polgármester

Dr. Makucz Mária irodavezető helyettes

Elfogadta az 1998. július 2-án tartott közgyűlés. Kihirdetve: 1998. július 15-én