Jegyzőkönyv. Készült Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének április 27-i üléséről

3-1-7/2006.

Jegyzőkönyv

Készült Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 2006. április 27-i üléséről

Jelen vannak: Bókay Endre, dr. Bretter Zoltán, Cservék Ágnes, De Blasio Antonio, Erb József, Fratanolo János, dr. Fekete Éva, dr. Füredi Péter, dr. Gáspár Gabriella, Gonda Tibor, Hering Gyula, Horváth Zoltán, Hódosi Vera, dr. Hudvágner Sándor, Juhász István, Kablár János, Kővári János, Kukai András, dr. Kunszt Márta, Meixner András, dr. Mikes Éva, Mindum Károly, Molnár Ferenc, Molnár Géza, Molnárné Garai Edit, Nagy Csaba, Németh Balázs, Nyőgéri Lajos, Papp Gábor, Pintér János, Sík László Lajos, dr. Schmidt József, Soó László, Staub Ernő, Székely Géza, dr. Toller László, dr. Tóth Bertalan, Tóth Mihályné, Trombitás Károly, Várbíró Péter, Várnai Márton, Weller János

Távollévő képviselő: Kittl János

Jelen vannak továbbá: dr. Papp Judit címzetes főjegyző, dr. Modrovits Sándor aljegyző, dr. Cserép Attila városi rendőrkapitány, Körömi Attila országgyűlési képviselő, Bakos Edit a Német Kisebbségi Önkormányzat képviselője, dr. Kelemen László vezérigazgató, dr. Góra Zoltán városi tűzoltóparancsnok, Gasz Zoltán ügyvezető igazgató, Kerényi János, Brányi Endre vezérigazgató, Lengyelné Piekos Liliana a Temetkezési Vállalat képviseletében, dr. Varga István, Tolnai Márta, dr. Sohár Endre, dr. May Gábor, dr. Berhiday Ilona, Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető, dr. Nász László, Kelemen György, Decsi János, dr. Milter Anna, dr. Vargáné Partos Katalin osztályvezetők, dr. Szűcs Valéria a Gyámügyi Hivatal vezetője, Cseri László az Új Dunántúli Napló, Murányi László a Pécsi Hírek képviseletében, dr. Schmidt Emilia FEB elnök, Pfeiffer Márton mk. tű.ezredes

2 Dr. Toller László: köszönti a jelenlévő képviselőket, kisebbségi önkormányzati képviselőket, érdeklődő állampolgárokat, a városi televízió nézőit. Külön is köszönti dr. Sárközi Ferenc rendőr dandártábornok urat, a Baranya megyei Rendőr - főkapitányság vezetőjét, Pfeiffer Márton mérnök tűzoltó. ezredes urat a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgatóját, dr. Cserép Attila rendőr ezredes urat a Városi Rendőrkapitányság vezetőjét , dr. Góra Zoltán tűzoltó alezredes urat a Városi Tűzoltó parancsnokság vezetőjét. Mielőtt mai munkát megkezdenék, egy korábbi közgyűlési döntésük alapján átadja az „Év rendőre” és az „Év tűzoltója” kitüntetéseket, melyeket Pécs város Önkormányzata alapított. Ez az első alkalom, hogy nem a rendőrség, illetve a tűzoltóság napján kerülnek átadásra ezen kitüntetések a szűk munkahelyi közösség előtt. Úgy gondolták, ezáltal nem kapott kellő publicitást a kitüntettek által végzett kiváló munka, ezért a mai napon itt a testület illetőleg a városi televízió közvetítésével a város lakossága előtt kerüljön sor az elismerések átadására a lehető legszélesebb nyilvánosság biztosításával. Mindkét kitüntetett több mint egy évtizede dolgozik a rendőrség, illetőleg a tűzoltóság állományában. Munkájukat parancsnokaik, feletteseik kiválónak értékelték, és az őket körülvevő közösség is úgy ítélte meg, hogy méltóak a város által adományozott címre. Átadja a szót dr. Kunszt Márta alpolgármesternek. dr. Kunszt Márta: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése Dobos Anett rendőr századosnak több mint egy évtizedes példaértékű szakmai munkája elismeréseként az „Év Rendőre” kitüntetést adományozta. Felkéri dr. Toller László polgármester urat a kitüntetés átadására, Dobos Anettet a kitüntetést átvételére. Dr. Kunszt Márta: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése Bacsa Ferenc tűzoltó főtörzsőrmesternek

3

a közel két évtizedes kiváló szakmai munkájának elismeréseként az „ Év Tűzoltója” kitüntetést adományozta. Felkéri dr. Toller László polgármester urat a kitüntetés átadására, Bacsa Ferencet és feleségét a kitüntetés átvételére. Dr. Kunszt Márta alpolgármester visszaadja a szót Dr. Toller László polgármester úrnak. Dr. Toller László: gratulál a kitüntetettek kiemelkedő munkájához, további eredményes, jó munkát, kíván. Bejelenti a Közgyűlésnek, hogy a Pécsi Rendőrkapitányság a közterületen elkövetett jogsértések visszaszorítására készített komplett modell projekt a Belügyminisztérium pályázatán országosan második lett, melynek eredményeként 2.300.000,- Ft támogatásban részesült a rendőrkapitányság. Ehhez is gratulál, és úgy gondolja, a közösen megkezdett bűnmegelőzési program ezzel is teljesebb lesz. Bejelenti, hogy volt képviselőtársuk Sashalmi György elhunyt, akit nemcsak mint volt képviselőtársukat, hanem a város egyik jeles iskolájának kiváló pedagógusát veszítettek el. Pécs közéletének neves egyénisége volt, és az iskola szeretett oktatója. Kéri képviselőtársait, egy perces néma felállással adózzanak emlékének. Megállapítja, hogy a megjelent 36 fő képviselővel az ülés határozatképes és azt 9.30 órakor megnyitja. Megkérdezi, az írásban kiküldött napirendhez van –e egyéb javaslat ? Juhász István: kéri napirendre venni a „16573/8 hrsz-ú ingatlan (úgynevezett 10-es tömb) tulajdonjogának rendezése” című előterjesztést. Gonda Tibor: kéri napirendre venni az „Ezerszínű Baranya KHT törzstőkéjének visszapótlása” című előterjesztést. Soó László: kéri napirendre venni a „Szociális Intézmények Gazdasági Szolgálata magasabb vezetői (igazgatói) megbízásának meghosszabbítása” című előterjesztést. Dr. Toller László: napirendre kéri a „Pécsi Állatkert és Akvárium Terrárium közhasznú társaság ügyvezető igazgatója lemondása„ valamint az „ÁPV Zrt

4 Zsolnay Cégcsoport részére biztosított tulajdonosi kölcsönének kiváltásáról” című előterjesztéseket. Erb József: javasolja, hogy a meghívó szerinti 12. – A Pécsi Ipari Park ZRt. vezérigazgatójának megválasztása – és a 21. – A Pécsi Ipari Park ZRt. 2005. évi üzleti tevékenységéről szóló beszámolója – napirendi pontokat egymást követően tárgyalja a Közgyűlés. Dr. Toller László: támogatja a javaslatot azzal, hogy „A Pécsi Ipari Park ZRt. könyvvizsgálójának megválasztása” tárgyú előterjesztéssel együtt a három anyagot egy blokkban tárgyalják, külön-külön határozathozatallal. Nagy Csaba: kérdést kíván feltenni Soó László bizottsági elnöknek ismételten az óvodai játszóterek ügyében; mekkora összeget tudnak ez évben a városi költségvetésből az óvodai játszóterek, játékok felújítására, átalakítására fordítani? Molnárné Garai Edit: kérdést kíván feltenni a polgármesternek „Hol a pénz?” címmel a bányakáros épületek megnyugtató rendezése kapcsán. Várbíró Péter: tájékoztatásul elmondja, a Jogi, Igazgatási, úgy döntött, hogy a „Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2006. évi költségvetésének módosítása egységes szerkezetben” című előterjesztést a szakbizottságok egyetértése esetén javasolja a mai ülés napirendjére. Tudomása szerint a Költségvetési Bizottság javasolta, de a Pénzügyi Bizottság nem. Vannak még egyéb kérdései is, amelyeket az első napirendi ponthoz kíván kapcsolni, mivel a pénzügyi helyzettel kapcsolatosak. Dr. Toller László: megjegyzi, hogy az Önkormányzati törvény alapján e téma előterjesztésének kizárólagos joga a polgármesteré. Ettől függetlenül szívesen veszi a bizottságok véleményét, de az a kötelessége, hogy a Közgyűlés elé terjessze, és a Közgyűlésnek kell dönteni a bizottságok álláspontjától függetlenül. Várbíró képviselőtársa a napirendi pont levételére tehet javaslatot. Várbíró Péter: nem a napirendi pont levételét javasolja, csupán azt kívánta jelezni, hogy a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság úgy döntött, hogy akkor javasolja a kérdéses előterjesztés napirendre vételét, ha a szakbizottságok azzal egyetértenek. Csak a Közgyűlés tájékoztatására mondta el, hogy a napirendi elfogadása előtt tudják, hogy csak az egyik szakbizottság javasolta, hiszen a döntést nyilvánvalóan befolyásolja. Dr. Toller László: ez esetben is indifferens a bizottság állásfoglalása, mert úgy tűnik, mintha a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság terjesztené a napirendi javaslatot a Közgyűlés elé, holott az a polgármester hatásköre. Az anyagot előterjesztette, a bizottság véleményét valamilyen mértékben figyelembe veszi a jogszabályi kötelezettségeivel összhangban.

5

További kiegészítés nem lévén, szavazást kér „a 16573/8 hrsz-ú ingatlan (úgynevezett 10-es tömb) tulajdonjogának rendezése” című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 31 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér az „Ezerszínű Baranya KHT törzstőkéjének visszapótlása” című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 32 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 5 tartózkodás mellett az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér a „Szociális Intézmények Gazdasági Szolgálata magasabb vezetői (igazgatói) megbízásának meghosszabbítása” című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 31 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 5 tartózkodás mellett az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér a „Pécsi Állatkert és Akvárium Terrárium Közhasznú Társaság ügyvezető igazgatója lemondása” című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 35 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér az „ÁPV Zrt Zsolnay Cégcsoport részére biztosított tulajdonosi kölcsönének kiváltásáról” című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 35 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér Erb József javaslatáról, mely szerint a meghívóban szereplő 12., 13. és a 21. sz. napirendi pontokat egymás utáni sorrendben tárgyalja a Közgyűlés. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 39 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az ügyrendi javaslattal egyetértett. Szavazást kér az ülés napirendjéről az elhangzott kiegészítésekre figyelemmel. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 34 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 4 tartózkodás mellett elfogadta a mai ülés napirendjét a következők szerint:

6 N a p i r e n d: 1.)

Tisztségviselői beszámoló; beszámoló a lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról, bizottságok átruházott hatáskörű döntéseiről

2.)

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2005. évi költségvetésének végrehajtása

3.)

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2006. évi költségvetésének módosítása egységes szerkezetben

4.)

Az önkormányzat tulajdonában elidegenítéséről szóló rendelet

5.)

Iparosított technológiával épült lakóépületek felújításának támogatásáról szóló 47/2001. (06.29.) sz. Ör. módosítása

6.)

Pécsi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv módosítása

7.)

Dr. Soós Attiláné közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetése

8.)

Dr. Poronyi Gábor közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetése

9.)

Dr. Vonyó Józsefné közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetése

10.)

Bende Zoltán közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetése

11.)

Mezei József közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetése

12.)

Szociális Intézmények Gazdasági Szolgálta magasabb vezetői (igazgatói) megbízásának meghosszabbítása

13.)

Pécsi Állatkert és Akvárium Terrárium közhasznú társaság ügyvezető igazgatója lemondása

14.)

A Pécsi Ipari Park Zrt. vezérigazgatójának megválasztása

15.)

A Pécsi Ipari Park Zrt. könyvvizsgálójának megválasztása

16.)

A Pécsi Ipari Park Zrt. 2005. évi üzleti tevékenységéről szóló beszámolója

17.)

A Pécsi Közlekedési Zrt. Felügyelő Bizottsága tagjának visszahívása, munkavállalói tag megválasztása

18.)

A Koncert- és Konferenciaközpont közbeszerzési eljárásának megindítása (melyről a döntéshozatal a 40.) napirendi pont után, a 197/2006.(04.27). sz. határozattal történt)

lévő

lakások

bérletéről

és

7 19.)

Az iparosított technológiával épült lakóépületek felújításának 2006. évi pályázati kiírása

20.)

Települési önkormányzatokkal társulási megállapodások megkötése

21.)

Hitelfelvétel a Pécs Pogányi Repülőtér fejlesztés befejezéséhez

22.)

A 16573/8 hrsz-ú ingatlan ( ún. 10-es tömb) tulajdonjogának rendezése

23.)

A PVV Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő ZRt. alapító okiratának módosítása

24.)

PANNON Térségi Integrált Szakképző- és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Központ alapító okiratának módosítása

25.)

A Pécsi Távfűtő Kft. 2005. évi üzleti tevékenységéről szóló beszámolója

26.)

A Pécsi Temetkezési Vállalat 2005. évi üzleti tevékenységéről szóló beszámolója

27.)

Beszámoló Pécs Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság 2005. évi tevékenységéről

28.)

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Kft. üzletrészére vonatkozó elővásárlási jog gyakorlása

K é r d é s e k: óvodai játszóterek, játékok felújítására, átalakítására mekkora összeg fordítható a városi költségvetésből

a.)

Nagy Csaba:

b.)

Molnárné Garai Edit: bányakáros épületek rendezése, a biztosított összeg e célú felhasználása

29.)

Világörökségi pályázat tartalmának módosítása

30)

Projekt Előkészítő Alap II. program folytatása

31.)

Déli Autóbusz-pályaudvar kiviteli szerződés módosítása

32.)

Pécs, Kossuth téri mélygarázs pályázati ügye

33.)

Pécs Pogányi közforgalmú repülőtér közszolgáltatási szerződésének kiegészítése

34.)

A Pécsett élő kisebbségek részvétele a „Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2010.” projekt megvalósításában

8

35.)

Szilárd burkolatú belterületi közutak burkolat felújítása II. ütem támogatási és kivitelezői szerződések módosítása

36.)

Pécs Kistérség Foglalkoztatási Paktuma

37.)

A Móricz Zs. u. 8. sz. alatti ingatlan haszonkölcsönbe adása

38.)

Integrált Nappali Szociális számának emelése

39.)

Integrált Nappali Szociális Intézmény Életminőségfejlesztő Szolgáltatások Intézménye nyertes HEFOP 4.2. pályázatához önerő felhasználása

40.)

Ellátási szerződéssel rendelkező civil szervezetek, valamint a Pécs Egyházmegyei Katolikus Caritas támogatása

Intézmény

telephelyein

férőhelyek

Koncert és Konferenciaközpont közbeszerzési eljárásának megindítása (18. napirendi pont tárgyalásának folytatása) 41.)

INDIT Közalapítvány 2005. évi önkormányzati kapcsolatos elszámolási határidő meghosszabbítása

42.)

Nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlők részére történő értékesítésre kijelölése

43.)

Horváth Miklósnak a Pécs, Kálvária u. 12. alagsori 1. sz. alatti lakás megvásárlására vonatkozó kérelme

44.)

Belle Ágnesnek a Pécs, Orsolya u. 8-10. sz. alatti lakások megvásárlására vonatkozó kérelme

45.)

Pécsi Gyermekotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona bérlőkijelölési jog biztosítása iránti kérelme

46.)

Az Európa Centrum Kht-val kötött 6-306/2005/2. sz. támogatási szerződés módosítása

47.)

Alapítványok támogatási szerződéseinek módosítása

48.)

Pécs-Baranya Közbiztonsági módosítási kérelme

49.)

Alapítványok támogatásának jóváhagyása

50.)

Pécsi 336/1 hrsz-ú, Pécs, Szigeti út 35. sz. alatti ingatlan értékesítése

51.)

A Pécs, Csortos Gyula utcai 5255/17 hrsz-ú ingatlan értékesítése

Alapítvány

támogatásával

támogatási

szerződés

9 52.)

Pécs, Hegymeg dűlő 1. sz. alatti ingatlanra vonatkozó rendezési kérelem

53.)

Pécs, Siklósi u. 122. sz. melletti 23891/98 hrsz-ú ingatlan értékesítése

54.)

Pécs, Nagy-Máli úton lévő 81062 hrsz-ú ingatlan értékesítése

55.)

Pécs, Bajcsy Zs. u. 14-16. sz. felépítmény alatti 18913/4 hrsz-ú ingatlan értékesítése

56.)

A PVV Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő ZRt. megbízása a mezőgazdasági haszonbérletekre vonatkozó feladatok ellátására

57.)

A pécsi 17575/A/4 és 17575/A/5 hrsz-ú, Mária u. 9. sz. alatti ingatlanok haszonkölcsönbe adása

58.)

„Jó Pécsnek a Tubesi Lokátor !?”című közmeghallgatás témájának és időpontjának meghatározásáról szóló 62/2006. (02.16.) sz. közgyűlési határozat visszavonása

59.)

Ezerszínű Baranya Kht törzstőkéjének visszapótlása

60.)

Az ÁPV Zrt. Zsolnay Cégcsoport részére biztosított tulajdonosi kölcsönének kiváltása

Zárt ülésen tárgyalt előterjesztések, melyről külön jegyzőkönyv készült a 3-5-5/2006. sz. alatt: 1.)

Gál Ferencné lakásfenntartási támogatási, ügye

2.)

Mozsgai Sándorné lakásfenntartási támogatási ügye

3.)

Siszler Józsefné közgyógyellátási ügye

4.)

Bérces Ferenc Mihály ápolási díj ügye

5.)

Pesti Nikolett rendszeres szociális segély ügye

6.)

Szeitz Mihályné rendszeres szociális segély ügye

Közgyűlési vita anyaga 1–8. kazettán. Dr. Toller László: tájékoztatást ad a 2006. március 30-i zárt ülési határozatokról. A Közgyűlés 156/2006. (03.30.) sz. határozatával döntött az „Év Rendőre kitüntető” cím adományozásáról. Dobos Anett rendőr százados asszonynak a kitüntetés átadása az ülés előtt történt.

10 A157/2006. (03.30.) sz. határozattal döntött a testület az „Év Tűzoltója” kitüntetés adományozásáról, e kitüntető címet ugyancsak a mai ülés elején adtuk át Bacsa Ferenc tűzoltó főtörzsőrmester számára. A 158, 159/2006. (03.30.) számú közgyűlési határozatokkal egyedi ügyekben másodfokon fellebbezéseket utasított el a testület. Napirend tárgyalása: 1.)

Tisztségviselői beszámoló; beszámoló a lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról, bizottságok átruházott hatáskörű döntéseiről Előterjesztő: dr. Toller László polgármester

Dr. Toller László: tisztségviselői beszámoló keretében tájékoztatja a Közgyűlést, hogy a vasárnap lezárult országgyűlési választásokon Baranya megyéből egyéni választókerületben Bókay Endre, a Közgyűlés frakcióvezetője, dr. Szili Katalin az országgyűlés elnöke, dr. Toller László, Páva Zoltán Komlón, Hargitay János Mohácson, Kocsi László Siklóson, Paizs József Szigetváron egyéni képviselői mandátumot nyertek. A megyei listáról szerzett mandátumot Szakács László Komló alpolgármestere, Jón István Mohács képviselője, dr. Tóth Bertalan képviselőtársuk. Az MSZP országos listáján Puch László és Gráf József jelenlegi agrárminiszter. A FIDESZ Magyar Polgári Szövetség megyei listájáról mandátumot szerzett Bánki Erik Mohácsról, Aszódi Pál Pécsről, Kékkői Zoltán Villányból, és Koszorús László a FIDESZ országos listájáról szerzett mandátumot. Baranya megyének még nem volt ennyi országgyűlési képviselője, és az sem volt jellemző, hogy két párt adja valamennyit. Kéri megválasztott képviselőtársait, dolgozzanak együtt a megyéért, a városért, a régióért, érvényesítsék együtt lehetőségeiket és akaratukat a város, a megye és a régió ügyeiben pártra, nemre, vallásra tekintet nélkül. Természetesen a kormánypárti képviselőkre nagyobb felelősség hárul, de számítanak valamennyi képviselőtársukra, akik a közösségért tudnak és akarnak tenni. Gratulál a megválasztott képviselőknek. Várbíró Péter: amint már a bevezetőben jelezte, ezen napirendi pontnál hét észrevételt kíván tenni a munkatervben szereplő, de napirendre nem került előterjesztésekkel kapcsolatosan. Az egyik előterjesztés „A térfigyelő kamerarendszer megvalósításának feltételei” című előterjesztés nem kerül tárgyalásra azzal az indokkal, hogy további szakmai egyeztetés szükséges, illetve az anyagi forrás A következő a Zsolnay szobor rekonstrukciós munkáinak tervezése szintén megteremtése. hasonló indoklással maradt el, mint a városrészek rehabilitációs keret felosztása, tehát bevételfüggő. Utóbbi esetben jobban megfogalmazott, miszerint mindaddig nincs rá lehetőség, amíg a költségvetési bevételi források alakulása nem teszi lehetővé a kiadások növelését. A Zsolnay szobor esetében ezt furcsának tartja, mert április 19-én koszorúzták meg a két éve felavatott Zsolnay emléktáblát is. Az ünnepségen elhangzott, hogy

11 feltehetően egy év múlva lehetőség lesz a szobor felavatására. Amikor a közgyűlési előterjesztésben az szerepel, hogy a tervezéshez biztosítandó összeg bevételfüggő, akkor az a kérdés, egy év múlva hogyan sikerül megvalósítani. A Lyceum templommal kapcsolatban a - költségvetési vitáról szóló jegyzőkönyvben szerepel, hogy térjenek vissza április hónapban arra a plusz 2 M Ft-ra, ami a munka elvégzéséhez feltétlenül szükséges. Miután ma április 27. van, ezért kívánta felhívni a figyelmet erre az ígéretre. Felhívja a figyelmet arra, hogy pénteken volt egy városi demonstráció, amelynek célja az élhetőbb város, tisztább levegőjű belváros megteremtése, illetve a kerékpárosok számára kerékpár utak, a kerekes székkel és a babakocsival közlekedők részére pedig esélyegyenlőséget kívánnak elérni. Ennek kapcsán tájékozódott, és kiderült, hogy öt lehetőség van a kerékpár utak kivitelezésére; egyik a Malömvölgy-Pellérd közötti szakasz, az Orfűre vezető út – amelyek az egyeztetések stádiumában vannak – a Felsővámház utcára tervezett, a Basamalom u. – Sport utca közötti szakasz. Az ötödik lehetőség a Domus Áruház és az Ürögi fasor közötti útvonal kitáblázása, amelyek különösebb anyagi források nélkül is megvalósíthatók. Kérdése, hogy a szeptemberi Autómentes Napon lesz-e lehetőség arra, hogy végig kerékpároznak ezen a szakaszon? A polgármester úr azt mondta, teljesen egyetért a kerékpár utakkal, a városnak megvan az erre vonatkozó terve, és végre fogják hajtani. Ennek ismeretében előre is köszöni a pozitív hozzáállást. A következő észrevétele a nyilvános illemhelyekkel kapcsolatos, ugyanis egyetlen egy üzemel, amely EU-kompatibilis, a Barbakánnál. Ezen kívül még van néhány, amelyek feltehetően a higiéniai körülményeknek sem felelnek meg, nemcsak az uniós elvárásoknak. Amikor a „Kulturális Örökség” évében az Ókeresztény temető együttest át tudják adni, akkor nagyon fontos, hogy felkészüljenek a vendégek fogadására, és feltétezi, hogy nem az alkalmilag kihelyezett mobil blokkal kívánják megoldani. Úgy gondolja, pályázat segítségével előre lehet lépni ezen a területen. Megköszöni a szakbizottságoknak, hogy a mecseki kisvasút üzemeltetéséhez részben már segítséget nyújtottak, és további segítség nyújtását helyezték kilátásba. Tájékoztatásul elmondja, Pécs testvérvárosa Eszék jövő héten nyitja meg az Expoját. Eredetileg erre az alkalomra szánták azokat a CD-lemezeket, amelyeket az önkormányzat pályázatával az Eszéki Népkör, illetve a Kamara Kórus jubileumi évfordulója alkalmából készítettek, de úgy tűnik, erre egy későbbi időpontban kerül sor. A lemez egy példányát átadja a polgármester úrnak, megköszönve az önkormányzat segítségét. Dr. Toller László: a kerékpár utakkal kapcsolatban teljesen pontosan fogalmazott képviselőtársa, de megjegyzi, nem mondta, hogy holnapra elkészülnek. Ennek megvan a megfelelő üteme, és az anyagi teherviselő képesség határa is.

12

Dr. Schmidt József: megköszöni Várbíró képviselőtársának, hogy folyamatosan a figyelem középpontjában tartja a térfigyelő kamerarendszer megvalósításának problémáját, hiszen így van módja tájékoztatást adni a jelenlegi állapotról. Természetesen, kellő időben Közgyűlés elé kerül az anyag, ha szükség lesz a testület döntésére. Jelenleg az előkészítő, és a tervező munka folyik. A tervezői megbízást a PVV ZRt. kiadta a kamerarendszer megvalósítására, a határidő április végén jár le. Ezt követően válik szükségessé a közbeszerzési eljárás kiírása és az anyagi források megteremtése. A tervezési folyamat során helyszíni bejárást tartottak az illetékes szakemberek, néhány kamera áthelyezéséről döntöttek, és néhány szakkérdést megvitattak. Soó László: Várbíró képviselőtársa által felvetett esetek nem a pénzhiányon alapuló problémák közé tartoznak. A Zsolnay-szobor felújításával kapcsolatosan elmondja, a költségvetés semmilyen akadályt nem támaszt a munkálatok elé. Szeretnék tudni, mennyi pénz szükséges a megvalósításhoz. Megjegyzi azonban, hogy a költségvetési háttér biztosításához tervek és költségvetések szükségesek. A szakma jelenleg is vizsgálja a szobor felújításának különböző módját, technológiáját. A közelmúltban a Városvédő Egyesület éves Közgyűlésén pontosan azt vetették fel, hogy meggondolatlanul nem szabad a szobor felújítását elkezdeni. A szakvélemény ismeretében foglalkozhatnak a szobor rekonstrukció ez Amennyiben anyagi az vonzatával. indoklás vonatkozott a városrész rehabilitációs keret felosztására is, úgy az is pontatlan. Tudomása szerint alkufolyamatok zajlanak ebben a témában és a következő Közgyűlés elé beterjesztik a javaslatot. Dr. Toller László: még egy bejelentése van a tisztségviselői beszámoló keretében: A Közgyűlés 311/2004. sz. határozatában felhatalmazta, hogy a későbbiekben járjon el az Európa Kulturális Főváros pályázattal kapcsolatos kérdésekben. A 399/2005. sz. határozatban foglaltak szerint a magyar kormány elé terjesztették Pécs város Európa Kulturális Fővárosa pályázatát, a kormány pedig az Európai Unió Kulturális Bizottsága elé utalta. Mint ismeretes, 2006. április 11-én a szakbizottság Essen és Istambul mellett Pécs város pályázatát is javasolta a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa címre. Idő közben a pályázatban leírt beruházások finanszírozása érdekében további lépéseket tett, melynek eredményeként a magyar kormánnyal 2006. április 6-án aláírta Pécs Megyei Jogú Város és a kormány közötti szerződést, melyet jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztett. Nagy Csaba: a kerékpár utakkal kapcsolatban megjegyzi, mindig érdeklődéssel figyelte a kampány során a pártok ilyen vonatkozású programjait 1998-ban és 2002-ben mindenki megígért mindent a kerékpáros társadalomnak, és nem történik semmi. Legtöbbször a Magyarürögi utat szokta felvetni, mivel kerékpárral gyakorlatilag használhatatlan. Inkább egy szélesebb járdának tekinthető, de arra jó, hogy ezzel érvelni lehet, ha felmerül, hogy nem történt semmi a kerékpár utak ügyében Pécsett. Kérése, hogy a 2007. évi költségvetésben néhány millió forintot különítsenek el erre a célra. Kéri továbbá az illetékes szakbizottságokat, hogy kerékpáros egyesületi vezetők bevonásával folytassák le a tervezést, mivel a jól bevált

13 Nyugat-európai példákat a hazai tervezők nem követik. Példaként említi a malomvölgyi kerékpár utat, melynek tervei a ’90-es évek elején készültek el, azóta semmi nem történt a kerékpározás elősegítésére. Úgy gondolja, képviselőtársa által említett demonstráción résztvevő tömeg bizonyítja, hogy erre társadalmi igény van, és lépni kellene ebben a témában. Kővári János hozzászólása dr. Toller László polgármester kérésére szó szerint kerül jegyzőkönyvezésre. Kővári János: „A Kulturális Fővárossal kapcsolatos szerződéshez szeretnék hozzászólni, hiszen most Ön az előbb ezt említette. Néhány kérdés vetődik fel a szerződés olvasása közben. Kérem, hogyha teheti, akkor válaszoljon ezekre. Mindannyian nagyon örülünk annak, hogy Pécs Európa Kulturális Fővárosa lehet, erről már sokat beszéltünk. Önök azzal is biztattak minket, hogy a kormány jelentősen fogja támogatni majd az Európa Kulturális Főváros létrehozását, beruházásait és működtetését. A szerződésben van néhány pont, ami úgy gondoljuk, hogy bizonytalanságot ébreszthet. Kérem, hogy biztosítson arról, hogy ezek nem bizonytalanok. Az egyik az, hogy ellentétben a kommunikációjukkal – ami arról szólt, hogy a kormány 35 Mrd forinttal támogatja a beruházásokat - a szerződésben az van, hogy a kormány az Európai uniós források hozzáférésében előirányozza, megtervezi, betervezi ezeket a költségeket, azaz, hogy döntően 31,14 Mrd forint tekintetében, döntően EU-s forrásokra számít a beruházások vonatkozásában, ha jól értelmezem a szerződést. Kérem, mondjon erről majd valamit, hogy ezek a források mennyire biztosak, vagy nem, hiszen hallhattuk az elmúlt hónapokban éppen eleget, hogy az Európai Uniónak vannak elvárásai az országgal kapcsolatosan az államháztartási hiány csökkentésével kapcsolatban. Vajon nem késlelteti-e esetleg, vagy kérdőjelezi meg az EU-s források hozzáférését az a pénzügyi helyzet, ami jelenleg van? Tehát ez egy picit bizonytalanná teszi ezeknek a pénzeknek az ideérkezését, illetve, hogy ezek időben ideérkeznek-e, hiszen a beruházások tudjuk, A másik, időigényesek. amit szerettünk volna ezzel kapcsolatban megfogalmazni az egyesületünk véleményét tolmácsolva, hogy a működési költségek tekintetében is egyelőre ismeretlenek azok a számok, hogy kb. milyen működési költsége lesz majd ennek a projektnek. Tehát ebben a szerződésben nyilván nem is tudott szerepelni az, hogy ezeket milyen mértékben tudja a kormány segíteni. Itt elsősorban nem is az Európa Kulturális Fővárosa évre gondolunk, hanem az azt követő évekre. Tehát például a koncert terem esetében mennyire biztos az, hogy majdan mint országos intézményt kezeli a kormány ezt az épületet, illetve ennek a működtetését, hiszen ennek a fenntartása jelentős költségeket ró majd a fenntartóra? Tehát ezek a bizonytalanságok voltak számunkra kiolvashatók a szerződésből. Kérem, hogyha tud ezekre valami biztosabb választ adni, akkor legyen szíves, tegye ezt meg, mert a város hogyha újabb hiteleket kell majd, hogy felvegyen, ez már jelentősen kockáztathatja a város finanszírozásának a biztonságát. Köszönöm.” Dr. Toller László: kéri, hogy szó szerinti jegyzőkönyvben kerüljenek rögzítésre képviselő úr kérdései és állításai, egyben reméli, a Városi TV-ben többször be tudják mutatni ezt a hozzászólást.

14 Ugyanis magyar város a rendszerváltás óta egy összegben nem kapott fejlesztésre ilyen mértékű támogatást. Nem túl sportszerű ez a hozzáállás. Szívesebben vette volna, ha gratulál a Közgyűlésnek, a pályázat íróknak, a magyar kormánynak és Brüsszelnek, hogy ezt a nagy ívű pályázatot A pályázatban szerepel, mire pályáznak, a Közgyűlésen is elmondták – akkor befogadta. Kővári képviselőtársa már a Közgyűlés tagja volt – hogy milyen forrásokból kívánják biztosítani a 36 Mrd forintot. Magában foglalja a 10 %-os kötelező önrészt, továbbá azt is tartalmazza, hogy az Unió 50 %-ot, a magyar kormány pedig 10 %-ot biztosít. Ez is köztudott tény, nem tudja, mire utal képviselőtársa a kérdésével. A forrásmegosztásban a harmadik tétel, hogy a kormány befogadta ezt a programot a Nemzeti Fejlesztési Terv kiemelt programjaként. Erről is tájékoztatták a Közgyűlést, sőt a közvéleményt is. Minden újság hírt adott róla. Miről szól képviselő úr kérdése? Elnézést kér az éles megjegyzésekért, de Pécs város legsikeresebb programjáról van szó, soha nem látott forrás biztosítása mellett. Az elhangzott hozzászólás nem méltó a pécsi Közgyűléshez, a város történelmében ez a legnagyobb program, amit együtt kívánnak végrehajtani. Kővári János: „szeretnék reagálni, én kérdéseket tettem fel, nem malíciózus megjegyzéseket. Semmilyen rosszindulat nem vezet, pusztán azok a kérdések, amik a szerződésben megfogalmazottakból adódóak. A második pont így szól a szerződésben, hogy a szerződő miniszterek vállalják, hogy az Európai Unió strukturális alapjaiból odaítélhető források tervezésénél, - folytatódik a szöveg – előirányozzák ezt az összeget. Tehát a tervezésénél. Így a kérdésem arról szólt, hogy ezek az európai uniós források, amikre számítunk és örülünk, hogyha megjönnek, ezzel kezdtem a mondandómat, hogy örülünk annak, hogy a város elnyerte ezt a címet és minden erőnkkel segíteni is fogjuk. Pusztán azokat a bizonytalanságokat fogalmaztam meg, ami a szerződésben olvasható. Tehát itt tervezésről beszél, hogy forrásokat terveznek az Európai Unió Strukturális alapjaiból megszervezni. A másik része pedig az volt a kérdésemnek, hogy a város a 10 %-ot milyen forrásokból kívánja majd fedezni, hiszen a könyvvizsgálói jelentés például az előző költségvetés vizsgálatánál is jelezte, hogy igen jelentős már a hitel állománya a városnak. Tehát kérdés az, hogy képes lesze még ilyen nagy mértékű hitelek felvételére a város. Tehát ezek teljesen jó indulatú, jó szándékú kérdések voltak. Ne kezelje úgy kérem, hogy ez rosszindulatú, hiszen örülünk még egyszer mondom a címnek, örülünk annak, hogy ez a város újabb lehetőséget kap, de hadd fogalmazzuk meg a kérdéseinket ezzel kapcsolatban, ami másokat is érdekel.” Dr. Toller László: létrehozták az Európa Kulturális Fővárosának teljes irányító szervezetét, ez a Közgyűlés állapította meg a struktúráját. Ha képviselőtársának kérdése van, forduljon hozzájuk. Azért mondta mindezt, mert elfelejtett beszámolni, hogy az 1 Mrd forintot azonnal lehívhatósággal biztosította a kormány. Ez az összeg a tervezés költségeit fedezi, az objektumok megtervezését, a tervezői, bonyolítói, kivitelezői pályázatokat. Megjegyzi, minden egyes uniós forráshoz 10 % önrész biztosításával lehet hozzájutni, kivéve azokat a pályázatokat, amelyeket a Kohéziós Alapból 100 %-os finanszírozással fogadja el az Unió.

15 Kéri képviselőtársát, ezzel nyugtázza a kulturális fővárossal kapcsolatos szerződést. Azt nem tudja, mi fog szerepelni a május 15-ig megkötendő működési szerződésben, mert most van folyamatban a kidolgozása. Éves bontásban fogják megadni az igényelt összeg felhasználási célját, figyelembe véve, mi történik a 2010. évi rendezvénysorozatban. 2011. után az intézmények a város tulajdonában lesznek, és a város felelőssége lesz, hogy ne az álmokat akarják megvalósítani, hanem gazdag és drága tartalommal töltsék ki a működésüket, amely a fenntartásukat biztosítja. A kialakult gyakorlat az, hogy az unió segít a felzárkóztatásban, az infrastruktúra kiépítésében, de az üzemeltetésben nem, hanem mindenkinek magának kell megoldania európai színvonalon. Több hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról, valamint a tisztségviselői beszámolóról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 29 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 9 tartózkodás mellett az előterjesztést, a határozati javaslatot és a tisztségviselői beszámolót elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 160/2006. (04.27.) sz. határozata beszámoló lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról, bizottságok átruházott hatáskörű döntéseiről, tisztségviselői beszámolóról 1.)

A Közgyűlés dr. Toller László polgármester lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról és a bizottságok átruházott hatáskörű döntéseiről szóló beszámolóját tudomásul veszi, és az alábbiak szerint fogadja el: a Népjóléti Főosztály lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtására készített jelentését az előterjesztés 1. számú melléklete szerint; a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság 78/2006. (03.09.) sz., 81, 88/2006. (03. 13.) sz., 99, 100, 105, 108, 116, 118/2006. (03. 27.) sz., és a 123/2006. (04.03.) sz. határozatait az előterjesztés 2. számú mellékletében foglaltak szerint; a Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság 50, 51, 52/2006. (03. 01.) sz., 89, 101/2006. (03. 30.) sz. határozatait az előterjesztés 3. számú mellékletében írtakra figyelemmel; a Költségvetési Bizottság 42, 44, 53, 56, 58, 60, 62/2006. (03. 01.) számú határozatait az előterjesztés 4. számú mellékletében foglaltak alapján;

16 az Ifjúsági és Civil Kapcsolatok Bizottsága 6, 7, 8, 10/2006. (03. 09.) számú határozatait az előterjesztés 7. számú melléklete szerint; a Város- és Környezetfejlesztési Bizottság 18/2006. (03. 06.) számú határozatát az előterjesztés 6. számú mellékletében találhatóak szerint; a Kulturális Bizottság 38, 39, 42/2006. (03. 16.) számú határozatait az előterjesztés 7. számú mellékletében írtakra figyelemmel; az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság 41/2006. (03. 16.) számú határozatát az előterjesztés 8. számú melléklete szerint; a Jogi- Igazgatási Ügyrendi Bizottság 33, 37, 38, 39, 40, 41/2006. (03. 21.) számú határozatait az előterjesztés 9. számú melléklete alapján; a Közlekedési és Kommunális Bizottság 30, 32, 35, 37/2006. (03. 28.) számú határozatait az előterjesztés 10. számú mellékletében találhatóak szerint. Az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság zárt ülésen hozott 35/2006. (03.16.) számú határozatát a képviselőknek rendelkezésre bocsátottak szerint. 2.)

A Közgyűlés dr. Toller László polgármester a Magyar Kormány és Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata közötti, az Európa Kulturális Fővárosa 2010. program megvalósításával kapcsolatos szerződésről szóló írásbeli tisztségviselői beszámolóját elfogadja lóját és a beszámolóhoz mellékelt szerződést jóváhagyja.

3.)

A Közgyűlés dr. Toller László polgármester szóbeli tisztségviselői beszámolóját tudomásul veszi és elfogadja. Kapják:

2.)

dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta alpolgármester, Juhász István, Bókay Endre, Soó László, dr. Tóth Bertalan, Hódosi Vera, Meixner András, Nyőgéri Lajos, dr. Schmidt József, Kukai András bizottsági elnökök, dr. Sohár Endre, dr. Varga István főosztályvezető

Pécs Megyei Jogú Város költségvetésének végrehajtása

Önkormányzata

2005.

évi

Előterjesztő: dr. Toller László polgármester Dr. Toller László: előterjesztőként, az általános vita megnyitásával egyidejűleg két mondanivalója van, az egyik formai, a másik pedig tartalmi. Két konferencia megnyitásán kell részt vennie, ezért az általános vita

17 keretében három mondatot kíván szólni az elmúlt évi zárszámadásról. Pécs város költségvetés minden előzetes ellenzéki jelzés ellenére sem dőlt le, a város nem volt hajlandó csődbe menni. Mindez egy nagyon feszes gazdálkodás eredménye, amelynek végrehajtásában következetes és nagyon jó munkát végzett a Közgazdasági Főosztály, de valamennyi ágazati osztály is. Ez úton köszöni meg dr. Tolnai Márta főosztályvezetőnek és munkatársainak, valamint az Adóirodának a bevételi oldal teljesítésében végzett munkáját. A zárszámadásból nem következik az, hogy minden rendben van, viszont az sem igaz, amit sokan mondanak. A választási kampányban azt hangsúlyozták, hogy 10 Mrd forint hitele van a városnak, ami tényszerűen nem igaz, állításaiban hazug. Tényszerűen azért nem igaz, mert rulírozó hitel felvételére kértek felhatalmazást 6 Mrd forint erejéig a költségvetéshez, amellyel év végén számolnak el. Ennek a hitelnek a felvétele folyamatban van, illetve a keretet biztosította az erre megbízott bank. Ebből gyakorlatilag alig vettek igénybe valamit. A 4 Mrd forintos fejlesztési célú hitelfelvétel tény, de ebből szinte semmit nem kellett felhasználni, mert nem fejeződtek be azok a beruházások – vagy csak egy része – amit eddig a városnak teljesíteni kellett. Az ez évi adósságszolgálat 1.250 MFt a 10 Mrd forinttal szemben. Az általános vitát megnyitja, és megadja a szót Soó László és Nagy Csaba bizottsági elnököknek. Átadja az ülés vezetését Gonda Tibor alpolgármesternek. Soó László: azt szokták mondani, hogy a költségvetés mindig nehéz helyzetben van. Az előterjesztés tulajdonképpen tartalmazza azokat a kötelező tartalmi és formai elemeket is, amelyekről dönteniük kell, mint például az önkormányzat vagyoni helyzetét bemutató összevont könyvviteli és egyszerűsített mérleget, valamint a pénzgazdálkodás ellenőrzéséről szóló jelentést, amely szintén jogszabályi kötelezettség. A zárszámadás tárgyalásának, a rendelet megalkotásának, a gazdálkodás és a vagyoni helyzet jóváhagyásának minden szakmai, jogi feltétele fennáll. Az előterjesztést megtárgyalta a Költségvetési Bizottság és azt a Közgyűlésnek elfogadásra javasolja. Tárgyalta a Pénzügyi Bizottság, és megvitatta az Önkormányzati Érdekegyeztető Fórum április 25-én tartott ülésén, valamint véleményezte az önkormányzat könyvvizsgálója is. Az Önkormányzati Érdekegyeztető Fórumon nem hangzott el olyan érdemi indítvány, amely külön közgyűlési döntést igényelt volna. Ugyanakkor elhangzott, és a tartalmas, részletes pénzügyi gazdálkodási ellenőrzésről szóló beszámoló kapcsán külön hangsúlyozták, hogy az esetleges pénzügyi gazdálkodási hiányosságoknak legyen következménye. Vagyis az esetleges szabálysértések, amelyek komoly szándékosságot is feltételeznek, megfelelő fegyelmi, jogi eljárás alá kerüljenek. Ezen vizsgálatok eredményeképpen nem történt komolyabb súlyú jogi intézkedés. A szakmai hiányosságok számtalan ok miatt felmerülhetnek, ezek kijavítását a polgármester további feladatul szabja. Az önkormányzat könyvvizsgálója részletesen elemezte az önkormányzat 2005. évi költségvetésének végrehajtását, és a pénzügyi folyamatokról szóló jelentést tárgyalhatónak minősíti. A könyvvizsgálói záradék utolsó mondatát idézi, mely az alábbi: "Az éves beszámoló a költségvetés teljesítéséről az önkormányzat és intézményei 2005. december

18 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, valamint a működés eredményéről megbízható és valós képet ad." Az előterjesztés részletes és jól kidolgozott táblázatos mellékleteket tartalmaz. A szöveges előterjesztésben a szokásos gazdálkodási körülmények elemzésén és bemutatásán túl két fő blokk található. Ebből egyik – amely valójában Pécs nevéhez kapcsolódó, szinte szinonim fogalom – a fejlesztés, a beruházás. Ez talán a legjellemzőbb folyamata a város gazdálkodásának. A másik fő blokk a már korábban említett, pénzügyi ellenőrzésekről szóló, kötelező jogszabály által előírt jelentés. A 2005. évi pénzforgalomról szóló táblázatokban, a bevételi, kiadási főtáblák, és valamennyi melléklet a folyó fizetési mérleget a már említett módon mutatja be. Ez a két főtábla – a bevételi és kiadási – a következő számokat tartalmazza: a bevételi oldalon 40.262.930.000 Ft-os a teljesítés, míg a kiadási főtábla főösszege 39.245.680.000 Ft. A két fő szám különbözete 987.875.000 Ft, ún. pozitív pénzmaradvány. Ez a pénzmaradvány még további feladatot ró konkrétan a mai közgyűlési ülésre is. Az önkormányzat könyvviteli mérlege 114.404.570.000 Ft vagyoni helyzetet mutat be, eszköz- és forrásoldalon azonos mértékben. Sokszor felmerülő, gyakran vitatémát jelentő, önkormányzati vagyoni helyzet illusztrációja ez, nevezetesen fölélte-e, vesztette-e a vagyonát az önkormányzat. A hitelesített adatok szerint ez a 114 Mrd Ft-os adat 1,66 %-kal, csaknem 2 milliárd forinttal magasabb, mint az előző évi érték. Ez a zárszámadás az említett pénzfolyamatokról táblázatokon, könyvviteli mérlegen és pénzügyi ellenőrzésekről szóló jelentésen túl tartalmaz összegzésképpen két olyan következményt, amelyet ma meg kell határozniuk. Az egyik a 2005. évi költségvetési rendelet végrehajtásáról szóló önkormányzati rendelet megalkotása, míg a másik az említett pozitív pénzmaradvány felhasználásáról szóló határozat elfogadása. A pozitív pénzmaradványt az előterjesztésben mellékelt határozatban foglaltak szerint javasolják elfogadni, jóval kisebb összegben az általa előbb említettnél. A több mint 900 M Ft pozitív pénzmaradvány két fő blokkra bontható. Az egyik az intézmények pénzmaradványa mintegy 400 M Ft összegben. Ezek korrekciója, pénzügyi rendezése az év végén már megtörtént. Az intézmények ezt a maradványt kötelezettséggel terhelten felhasználhatják. A másik, kb. 500 milliós tétel a Polgármesteri Hivatal pénzmaradványa. Ezek nagy része is olyan szerződésekkel, kötelezettségekkel terhelt, amelyek miatt szabadon nem használható fel. Azonban 79 M Ft-nyi pénzmaradvány felhasználásáról a közgyűlésnek ma kell döntenie. Két blokkra javasolják ezt az összeget felhasználni. 42.313.000 Ft-ot az intézmények célelőirányzatainak korrekciójára, úgymond az őket jogosan megillető többletfinanszírozásra. Tehát a polgármesteri hivatali maradványból ez az összeg is az intézmények finanszírozásához kapcsolódik, míg a fennmaradó 37.194.000 Ft-ot olyan úgymond fedezet nélküli szerződések, kötelezettségvállalások biztosítására javasolják felhasználni, amelyek messzemenően nem valamiféle felelőtlen szerződéskötéseket, számlakifizetéseket takarnak, hanem kényszerű, szükségszerű kifizetések utólagoskét Ezen rendezését dokumentum teszi most elfogadásával lehetővé. teljesíthetők az önkormányzat zárszámadásával kapcsolatos előírások.

19

Az anyag összegzésében megállapítja, hogy az önkormányzat a 2005. évi költségvetés végrehajtása során biztosította mindazokat a kötelező és önként vállalt feladatokat, amelyeket a 2005. évi tervében, költségvetési rendeletében felvállalt, biztosította intézményei működését, és a fejlesztések, beruházások pénzügyi finanszírozását is. Ez utóbbiakhoz természetesen több alkalommal hitelt is igénybe kellett venni. A hitelek többnyire fejlesztési célúak, hosszú távúak, mintegy 20 éves időtartamú visszafizetést jelentenek, amelyek feltétlenül szükségesek voltak a kitűzött célok megközelítéséhez, illetőleg folyamatos megvalósításához. A végrehajtás során szóvá kell tenni azokat a mozzanatokat is, amelyek eltértek az eredeti költségvetési rendelet szándékaitól. Néhány éves gyakorlatként sajnos elmondhatja, egy olyan tétele van a bevételi oldalnak a költségvetés végrehajtása során, a felhalmozás és tőke jellegű bevételek, amelyek mindössze 30 % körüli mértékben valósultak meg. A 2005. évi költségvetés utolsó módosításának bevételi és kiadási főösszege néhány milliárd forinttal magasabb, mint amit a zárszámadási anyagban bevételként, illetőleg kiadásként szerepeltettek. Az elmaradt bevételek miatt a kiadási és bevételi főösszeget nem tudták teljesíteni. A kiadás egyenes következménye a bevétel elmaradásának. A Közgazdasági Főosztálynak folyamatosan figyelnie kellett a bevételi tervek teljesülését, és amint ezekben elmaradást tapasztaltak, a kiadási oldalon igyekeztek visszafogni a kifizetéseket. Végül is folyószámlahitel igénybevételével sikerült egyensúlyos helyzetet biztosítani. Kéri a közgyűlést, az önkormányzati rendeletet és a hozzá kapcsolódó határozatot fogadja el. Nagy Csaba: a polgármester szóbeli kiegészítésében elhangzottakra reflektálva elmondja, a politikai vitákban, a kampány során sok minden elhangzik. Ebben igaza volt, mert az a szám, amit a Fideszes képviselőjelöltek, illetve jó maga is többször használt, az ily módon nem felel meg a valóságnak, hiszen a 10 Mrd Ft nem jó szám. Most már birtokukban vannak azok az adatok, amelyek ezeket a számokat közlik. A vitákban a Fideszes képviselőjelöltek, és ő maga is hangoztatták, hogy a 2006. évi állapotról beszélnek. A 2005. évi zárszámadásról szóló rendeletben 7,9 milliárd forint fölötti hitelállomány szerepel. Ehhez hozzáadva a 2006. évi költségvetési rendeletben foglaltak szerint felvenni szándékozott fejlesztési hiteleket, 12 Mrd feletti összeget kapnak, melyből levonva a város által hitelés kamattörlesztésre fordítandó pénzt az eredmény valóban nem 10, hanem 11 Mrd Ft feletti. A Fidesz tehát tévedett, mivel ez az összeg 2006. végére meghaladja a 11 Mrd Ft-ot. Ezért elnézést kér a pécsi közvéleménytől. Ez a 11 milliárd forint – a 2006. év végi adatot tekintve, és a jelenlegi költségvetési rendelettel összehasonlítva – 29 %-ot meghaladó mértéket tesz ki a költségvetési főösszeghez képest. Ez már olyan számadat, ami jelzi, hogy a városnak súlyos gazdálkodási nehézségei vannak. Az általa elmondottak alátámasztása érdekében elsőként a 2005. évi költségvetési rendelet tárgyalásáról készült jegyzőkönyvből idéz: "Ebben a költségvetési rendeletben soha nem látott mértékű hitelfelvételre kerül sor." Ez a mondat a 2005-ben induló költségvetés készítésénél hangzott el. Véleménye szerint ezek az állítások igazak voltak. 2002-ben 604

20 M Ft-tal 2003-ban 622 M Ft-tal, 2004-ben 866 M Ft-tal, 2005-ben már 3,2 Mrd Ft-tal indult az akkori költségvetés. Ebben az évben már több mint 4 Mrd Ft-nál tartanak, de ezt majd a következő napirendi pont tárgyalásakor fejti ki. Beigazolódott azon feltételezésük is, hogy a tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítésére beállított 3 Mrd forint nem fog teljesülni. Sajnos e tekintetben is igaza lett a költségvetéssel kapcsolatos kritikát megfogalmazó ellenzéknek. A teljesülési adatokat tekintve látható, hogy megközelítőleg 2,4 milliárd forint bevételkieséssel kellett számolnia a városnak. 1990. óta – ami óta önkormányzati képviselő – először nem sikerült a költségvetést oly mértékben "talpon tartani", hogy az teljesüljön. Még nem fordult elő, hogy a költségvetési egyensúlyt év végén csak likvid hitellel lehetett "kibalanszírozni". Ehhez még nagyon sok kritikai elemet lehetne hozzátenni, hogy figyelemre méltó az, amit a könyvvizsgálói rendszerszemlélet miatt a könyvvizsgálónak le kellett írnia, hogy az önkormányzat eladósodottsága folyamatosan növekszik. A legrémisztőbb az egész gondolatkörben - idézi: "Az önkormányzat rövid lejáratú kötelezettségeit a követelések és a pénzeszközök összege 68,23 %-ban fedezi, ami az előző évihez képest 32,37 %-os romlás. A mutatóváltozás összhangban van az eladósodottság A város olyan jellegű anyagi terheket vett magára, hogy a saját növekedésével." intézményhálózatának a fenntartására nem jut elég anyagi forrás. Mivel is szeretné ezt indokolni? Soó László képviselőtársa nagyon fontos mondatát idézi: a kiadási frontot igyekeztek visszafogottan kezelni annak érdekében, hogy a költségvetési egyensúly megtartható legyen. Javasolja, tekintsék át a zárszámadásról szóló rendelet 17. mellékletének "A" tábláját, ahol látható, hogy mekkora összeget költöttek az önkormányzati költségvetésből elkülönítve az egyes ágazatok intézmény-felújítására. Az egészségügyre 5,2 M Ft-ot, a szociális ágazatra 5,2 M Ft-ot, a közoktatásra 50,3 M Ft-ot, a kultúrára 36,6 M Ft-ot, a sportra összességében "0" Ft-ot. Az ágazatokra összesen 97,5 M Ft jutott. Érdemes a különböző döntéseket önkormányzati szinten összevetni egymással. A Pénzügyi Bizottság ülésére kigyűjtették azt, hogy mennyit költöttek az önkormányzat megjelenésére, PR tevékenységére, hirdetéseire az elmúlt évben. Ez az összeg elképesztően magas – meghaladja a 218.600.000 Ft-ot – az előbb említett 97,5 M Ft-hoz képest. Nyilvánvaló lehet érvelni, és egy politikai vitában kell is érvelni a mellett, hogy kinek és milyen módon van igaza. Megpróbálta objektíven, mindkét oldalról megközelíteni ezt a kérdést. A kiemelt intézmény-felújításokat levéve, amelyek programszerűek – pl. a Miroslav Krleža Horvát–Magyar Oktatási Központ fejlesztését, az ANK, a Rácvárosi Általános Iskola rekonstrukcióját – , és hozzáadva azokat az összegeket, amelyeket egyébként fejlesztési tervnek megfelelően ráköltöttek ezekre az intézményekre, akkor még mindig kevesebb összegnél tartanak, mint a 218 M Ft, amit az önkormányzat megjelenésére 2005-ben elköltöttek. Tartalmi kérdésekbe e vonatkozásban nem kíván belemenni, hogy pl. az ellenzék és a kormányzó koalíció hogyan tudott megjelenni ebből a 218 millió forintból a közvélemény előtt, az teljesen más vita, de a mostani zárszámadási rendelet is mindenképpen bizonyítja, hogy a jelenlegi kormánykoalíció részére nem olyan fontos az önkormányzatnál az intézmények fenntartása. A pénzügyi feszültség, amely ebben a költségvetési rendeletben megjelenik – s ami véleménye szerint a tavalyi tervekhez képest megbukott, tarthatatlanná vált – jelzi, hogy már az intézményhálózat fenntartására és üzemeltetésére sem jut elegendő forrás.

21 A 2006. évi költségvetést tekintve ez a tendencia még tovább romlik, de erről majd a következő napirendi pont vitájában kíván szólni. Az ellenzéknek és a Pénzügyi Bizottságnak is igaza volt a 2005. évi költségvetési vitában, az ingatlan-eladási feltételek nem teljesültek, hasonló arányban, mint ahogy azt előre megmondták. Beigazolódott azon állításuk is, hogy az intézményfenntartásra beállított pénz kevés, és ezt az összeget sem erre a szférára költik el. Példaként említi, a költségvetési rendeletben a közoktatásra tervezett összeg 47,9 %-át tudták felhasználni azért, mert a többi célra nem volt forrás az önkormányzatnál. 2005. évben a hitelállomány közel 8 milliárd Ft-ra nőtt, a költségvetés nagy összeggel bukott meg a tavalyi évben, melyre 1990. óta még nem volt példa. De Blasio Antonio: a 2005. évi költségvetés végrehajtásáról szóló szóbeli kiegészítésében az előterjesztő polgármester krízismenedzseri képességeket csillogtatott. Nagyon jól előadta azt, hogy minden rosszban van valami jó, az ellenzék pedig minden jóban keres valami rosszat. Nagy Csaba képviselőtársa előző felszólalásából részben kiderült, hogy nem annyira a jóban keresik a rosszat, hanem igen konstruktív kritikával megpróbálják a rosszat jóvá változtatni. A költségvetés kritikájában eddig mindig azt hangoztatták, mi az, amit meg kellene változtatni, mi az, ami nem lesz jó, és mi az, ami miatt esetleg gondba kerül majd a költségvetés. A legfőbb kritika 2005-ben is – a korábbi évekhez hasonlóan – az volt, hogy a két oldal egyensúlyának megteremtése érdekében a bevételeket és a kiadásokat túl- illetve alultervezik. Néhány példát is említett. Erre szokta mondani, hogy a papír egy nagyon barátságos médium, mert elbír minden olyant, amiről tudják, hogy a gyakorlatban nem fog megvalósulni. A számológépen pedig igen könnyű kihozni az egyensúlyt, hiszen csak meg kell találni azokat a számokat, amelyek a bevételi és a kiadási oldalon is egyeznek. Ehhez pedig csupán egyszerű matematikai képesség szükséges. Az, hogy ez miként valósul meg a költségvetésben, az az ellenzék kritikájának az éle, mert mindig állítják, hogy ezek a bevételek nem jönnek be, a kiadások pedig alultervezettek. A tavalyi évben is pl. az intézményekre bőven "rá kellett még pakolni" ahhoz, hogy ne legyen probléma. Cáfolja a polgármester által elmondottakat, a költségvetés tárgyalásakor kritikájában soha nem mondta, hogy csődbe megy a város. A frakciójuk részéről sem hangoztatták soha, hogy csőd van. Azt mondták, nehéz helyzetbe kerülhet a város, bajok lesznek, ha ezt nem így teszik, vagy tervezik meg, ahogy ezt tették is. Első pillantásra a 2005. évi zárszámadás sikertörténetnek tűnhet, a felületes betekintő számára igen pozitív kép alakulhat ki. Sikeres évnek tűnhet, mert még pozitívummal is zártak. De nézzék meg, mi az a pozitív egyenleg, ami kialakult?! Az a pozitív pénzmaradvány elkötelezettséggel terhelt volt, amely az intézmények, valamint az "önkormányzati hivatal" működésére már előre elköltött pénzként szerepelt a költségvetésben. Valójában tehát nem szabadon felhasználható pénzek maradtak, amiből az idei évi költségvetésben akár plusz feladatokat is meg lehetne oldani. Ami még rosszabb, hogy ezt a nehézségekkel terhelt pozitív pénzmaradványt teljes

22 egészében hitelből kellett fedezni. Úgy néz ki, mintha pozitív pénzmaradvány lenne, amely valójában már lekötött, el van költve, és az elköltés is hitelből fedeződik. Ha belegondolnak abba, hogy folyószámlahitelből fedezték, amely nem januártól december végéig, hanem folyamatosan kerül kiegyenlítésre, de ettől függetlenül ezt a folyószámlahitelt valamiből pótolni kell, és ami folyamatosan, az önkormányzat bevételeiből történik. Ahhoz, hogy a tavalyi év intézményi és önkormányzati hivatali elkötelezettségeinek – a költségvetés elszámolásában pozitív szaldóként megjelenő – kifizetését meg tudják oldani, az idei évben kifizetendő hitelt kellett felvenni. Tehát úgy lehet kezelni, hogy "elkezdték az idei évet megenni tavaly". Ezt szó szerint kell érteni, hiszen a közel 1,9 milliárdos hitelt nem olyan célra fordították, amely pénzt hoz a városba. Minden kritikájában elmondta, nem olyan pénzeket vesznek fel, amelyek jövőre "megfialva" visszajönnek, mint egy jó gazdálkodó. Mutassanak számára egy olyan gazdasági életben résztvevő szereplőt, aki nem azért veszi fel a hitelt, hogy több pénze legyen. Ilyen nincs, mert azonnal tönkremenne. A hitelnek legalább egy részét olyanra veszik fel, ami majd a másik részét – ami nem hoz hasznot – néhány éven belül fedezi. Az, hogy minden hitelt olyan célra fordítsanak, amiből effektíve egy fillér nem jön vissza készpénzben az önkormányzatnak, hogy azt azután újra felhasználhassa a város érdekében, ez tarthatatlan, hosszú távon nem működik. Ma Magyarországon a sikeres városok gazdálkodásának az a célja, hogy befektetéseikből hasznuk származzon. Néhány önkormányzati cég ezt jól végzi, mivel vannak néhány éven belül visszatérülő beruházásaik. Pécs városa sajnos nem ilyen beruházásokról híres. Ehhez képest ezt az 1,9 Mrd Ft, amely összeget a tavalyi egyensúly megteremtéséhez fel kellett venni, példanélküli. A rendszerváltás óta még nem fordult elő, hogy ne "0" szaldóval zárják a költségvetést, ne "0" legyen a zárszámadás. Soha nem fordult elő, hogy az előző év "lyukait" hitelből kellett volna betömni. Ez egyértelműen bizonyítja, hogy amikor az ellenzék megkritizálta azt a bevétel túltervezést, amelynek az ún. immateriális javakból, az ingatlan-eladásokból kellene jönnie, már akkor látták, hogy a 3 milliárd Ft-os nagyságrend erősen túltervezett, akkor úgy gondolja, igazat kell adni abban az ellenzéknek, hogy a város érdekében megpróbálja pozitív irányba befolyásolni a költségvetést, csak a kormányzó koalíció ezt nem hagyja. Hangsúlyozza, nem vezet jó útra az, ha mindent hitelekből próbálnak meg pótolni. Az ellenzéknek mindenképpen igaza volt abban, hogy a bevétel túl lett tervezve, egy olyan gazdasági környezetben, amikor úgy tűnik, hogy nemhogy fizetőképes kereslet, hanem kereslet sincs az ingatlanokra Pécsett. Nem működik olyan tempóban a pécsi gazdaság, mint ahogy azt mondják. Ez számára is szomorú tény. Kéri, a tervezéseknél vegyék figyelembe, hogy ebben a gazdasági környezetben kell élniük. Nem lehet ebből a gazdasági környezetből kiszakadva álmodozni, mert akkor azt fogják elérni, hogy az előző év működését kell hitelekből pótolni. Ez ahhoz hasonlítható, ha pl. egy család azért vesz fel hitelt, hogy vasárnap elmenjen ebédelni, vagy színházba, vagy akár nyaraláshoz, ami nagyon rossz. Más, ha pl. egy család nagyobb beruházáshoz, gépkocsi, ház, stb. vásárlásához vesz fel hitelt, nyilván azt abból tudja fedezni, meg talán még haszna is származik, mert majd az egyik szobát kiadják. De az, hogy a város intézményeinek működési hiányát hitelből fedezzék, ez hosszú távon nem működik, elfogy a hitellehetősége.

23 A tavalyi év költségvetési kritikájában ez a legmeghatározóbb pont, amiről Nagy Csaba képviselőtársa is beszélt. Ha a városvezető koalíció komolyan gondolja, hogy hallgassák meg egymást, akkor kéri, hallgassák meg az ellenzéket ebben a kérdésben, és próbálják meg úgy alakítani a költségvetést, hogy az valóban a jövőt szolgálja. Bókay Endre: a gondolkodásmódjukban alapvető a különbség. Az egyik, hogy az ellenzék elsősorban azt kéri számon a városvezető koalíciótól, hogy az önkormányzat gazdálkodása úgy működjön, mint egy részvénytársaságé. Nyereségorientált legyen, befektetéseket végezzen, ami hasznot hoz a városnak, és ezeket a befektetéseket visszafordítsák. Erre az önkormányzat alkalmatlan. Ezért vannak a gazdasági szervezetek, és ezért van az önkormányzatnak 5 jelentősebb cége, amely a befektetéseket elvégzi. A BIOKOM Kft. – mint ahogy De Blasio képviselőtársa is említette – valóban kitűnően gazdálkodó szervezet, de ugyanígy a PVV Zrt-t is említheti, amelyek nagyon jól gazdálkodnak, de a költségvetési vitában a működésükről nem esik szó, erről nem tudnak. Megjegyzi, 2004-ben az önkormányzat 5 vezető gazdasági társaságának mérleg-főösszege összesen 24 Mrd Ft volt. A kettőt összevetve kb. 60-70 Mrd Ft-os költségvetésről lehet szó. Erre tekintettel a hitelek sem tűnnek olyan veszélyesnek, hiszen ezek a részvénytársaságok legalább 51, vagy 100 %-ban az önkormányzat tulajdonát képezik. A másik kifogásra reagálva elmondja, általában nem a bevételek nem jönnek be, hanem az ingatlanok értékesítése nem valósult meg az előírt módon. Ennek több oka van. A város olyan ingatlanokat kínált eladásra, amelyek rendkívül nagy értékűek, több százmillió forintot jelentenek. Ezen ingatlanok hasznosítása nyilván egy nagy, komoly vállalkozás érdeklődését kell, hogy felkeltse. Olyan irányba kell elindulni – s ehhez véleményük szerint az Európa Kulturális Fővárosa és ehhez kapcsolódó programok alkalmasak –, amiért ezeket az ingatlanokat megveszik. A Munkácsy M. utcai ingatlanra is lett volna vevő, de az önkormányzat úgy döntött, hogy a felkínált összegért nem adja oda. Van érdeklődés az ingatlanpiacon. Klasszikus példaként említi – tudomása szerint bizottság előtt volt – a Szigeti úton lévő, volt Kereskedelmi Iskola épülete, amelyet a korábbiakhoz képest jóval magasabb áron tudnak értékesíteni, liciteljárással, vagy pedig oly módon, hogy bármilyen formában megegyeznek a vevőkkel. A városban megindultak a befektetések, számtalan helyen építkezések zajlanak. Gondol itt pl. a Búza téri Király-házra, a Kis-piac mellett elindult beruházásokra, stb. Sokan látnak fantáziát ebben. A városnak nem profitot hozó tevékenységet kell folytatnia – hiszen erre alkalmatlan –, hanem elsősorban olyan infrastruktúrát kell kiépíteni, ami a költségvetésben is szerepel. Ilyenek az úthelyreállítások, az ISPA program keretében történő szennyvízhálózat bővítés, olyan egészségügyi és szociális szolgáltatások felvállalása, amelyek természetesen nem nyereségesek. A szociális ágazatban, pl. a szociális otthonok fenntartása tekintetében Pécs városa – az ország bármelyik nagyvárosával összevetve – kiemelkedő jelentőséggel bír. Több mint 1 Mrd Ft-ot fordítanak pluszban e tevékenységre. Jelentős hangsúlyt fektetnek a képzésekre is. Ezért nem igen érti Nagy Csaba frakcióvezető fejtegetését, – őszintén bevallja, az indító gondolatot sem egészen értette, ami nem feltétlenül az ő hibája – hogy minden, az oktatás fejlesztésére, az oktatási

24 intézmények állapotának javítására szánt pluszforrást, befektetést levesznek, amit a város pályázati úton nyert meg, és akkor kihoznak egy egészen alacsony számot. Ezt nem tartja korrekt számításnak. Ha mindent figyelembe vesznek, és azt mondják, a Nevelési Központra 1,5 milliárdot költ a város, a Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola felújítására több mint 500 M Ft-ot fordít a tornacsarnok megépítésének folytatására, a Csokonai Általános Iskola bővítésére és teljes felújítására 1 milliárd Ft-ot, az iskolákban a világítás-korszerűsítésekre, akkor már nem lehet elfogadni azt a szemléletet, hogy a város nem támogatja kellő mértékben az oktatási intézményeket. A Térségi Szakképzési Központ ugyancsak 1 milliárd Ft-os, most kezdődő beruházás. A nagyon komoly beruházások folynak. Ezen beruházásokat úgy állították össze, hogy két évvel ezelőtt a pincétől a padlásig felmérték minden önkormányzati iskola, oktatási, egészségügyi és szociális intézmény állapotát. Erre egy ütemtervet készítettek, és jelenleg is e szerint haladnak. A költségvetésről szóló beszámoló bevezető részében található egy előterjesztés, amely felsorolja, hogy a hitel felhasználását milyen beruházásokra fordítják, ami számára nagyon beszédes. Kéri ellenzéki képviselőtársait, ha nem értenek egyet azzal, hogy miért vesznek fel hitelt, akkor tegyék hozzá, mely beruházást kellene elhagyniuk. Az előterjesztés is tartalmazza, hogy egy jelentős fejlesztés indult el a városban. A korábbi 2-3 %-ossal szemben 7-10 %-os fejlesztési forrásokat mozgósítanak, s erről valószínűleg nem mondhatnak le. Törvény szabályozza, hogy egy-egy önkormányzat a költségvetésének hány százalékát veheti fel hitelként. Ez mindenki számára megnyugtató biztosítékot nyújt, hiszen bármilyen többség legyen a közgyűlésben, az adott hitelkeretet nem lehet túllépni. Sok kritikát elfogadnak, hogy a kiadások alultervezettek-e, a bevételek felültervezettek-e, de kéri, mondják meg konkrétan, mily módon képzelik el ezt az egyensúlyt helyreállítani. Hagyjanak el bizonyos beruházásokat, de hangsúlyozza, ezekhez a beruházásokhoz mindig pályázat útján jut a város, milliárdos összegekhez 7-10 %-os önrész ellenében. Példaként említi a Világörökség bemutatására 1.500 M Ft-ot kapott a város, amelyhez mindössze 46 M Ft-ot kellett hozzátenni. Ha lemondanak egy ilyen fejlesztési lehetőségről, akkor lemondanak egy óriási forrásról is, ami nem a város polgárainak a pénzéből, adóforintjaiból, hanem az ország pénzéből, és brüsszeli pénzekből is származik. De Blasio Antonio: sok igazság van abban, amit képviselőtársa elmondott, hiszen nagy részben nem arról beszélt, amit ő kritikaként megfogalmazott, hanem azokat a beruházásokat említette, amelyek valóban működnek a városban. Nem azt kritizálta, hogy miért fejlesztenek, miért teszik, amit tesznek, hanem azt mondta, hogy a beruházásoknak legalább egy részét visszatérülő gazdasági befektetésként kellene kezelni, melyből további, szociális, vagy nem visszatérülő beruházások valósíthatók meg, amelyek sehol a világban nem térülnek meg. Egy tömegközlekedési fejlesztés sehol sem megtérülő beruházás. Politikailag esetleg megtérül, nyilván fontos is, de pénzben nem. Nem térül meg pl. egy szociális lakásépítés sem, abból soha nem fognak meggazdagodni egy városban. Sorolhatná még, hogy mi minden nem megtérülő beruházás, és hogy mik azok, amelyek megtérülő

25 beruházások lehetnének. Ötletként már sok ilyent említett, de ha képviselőtársa úgy gondolja, továbbiakkal is szolgálhat. Szeretné, ha az ötletgazdát is mindig megneveznék, ha ezeket végrehajtják, de a dolog lényege az lenne, hogy vannak lehetőségek a város kezében. Vannak olyan eszközei, amivel beruházásokból hasznot tud elérni, csak akkor ezt is fel kell vállalni. Nem igaz, hogy nem sorolták fel, mely beruházásokat nem tartják szükségesnek. Jó néhány javaslatot fogalmaztak meg, miszerint "x" területet vissza kellene fogni, és több évre eltolni. Az, hogy nem hallgatták meg, az egy másik kérdés. Nem szereti, ha az ellenzéket abban a színben tüntetik fel, hogy csak dobálóznak, vagdalóznak a számokkal, és nem mondanak semmit. Konkrét javaslataik vannak, csak a kormányzó oldal ezt nem fogadja meg. Számtalanszor elmondta már ebben a közgyűlésben, hogy nincs a városnak koncepciója, ami igaz. A város ma minden pályázatot megpályáz, ami az Uraltól a Rajnáig terjedő területre vonatkozik. Elképesztő az, hogy a városnak nincs olyan koncepciója, amely meghatározza, mire pályázzon, mire nem. Annak a bizottságnak a tagja, ahol 5 perc alatt elfogyott a pályázati önrész, mert – koncepció hiányában – mindenki szabadon pályázhat. Példaként említi az Európa Kulturális Fővárosa ügyét. Legalább mondják azt, hogy ezen ügy mentén, koncepcionálisan elsősorban mindent ennek érdekében tesznek; de még ezt sem látja. Ha még marad energiájuk és pénzük, akkor egyéb dolgokat is megoldanak majd, de ha felvállalták 2010-re a Kulturális Főváros programot, akkor azt prioritásként kéri kezelni, és arra "felfűzni" – az útépítéstől kezdve a lakásépítésig – mindent, mert annak érdekét kell, hogy szolgálja, és akkor lesz jó a város 2010. évi programja. Koncepcionális programként kell tehát használni a Kulturális Főváros esetét. Bókay Endre: De Blasio képviselőtársa változatlanul nem említett példaként egyetlen konkrét, jövedelmet hozó beruházásra vonatkozó javaslatot. Ha ezt megtette volna, akkor arról lehetne vitatkozni. A városnak van koncepciója, hiszen nemrég fogadták el a gazdaságfejlesztő, az ún. Pólus programot. Ne tegyenek úgy, mintha nem lenne koncepciójuk. A Kulturális Főváros kapcsán kiépített elképzelésük is egy konkrét fejlesztési program, konkrét beruházásokkal, kijelölt feladatokkal, stb. Nem beszélnek csak úgy általában. A pályázatokról pedig azt tudja mondani, hogy a városnak van lehetősége ilyen típusú pályázatokat megszerezni, amelyek pl. a szociális ágazathoz és egyebekhez kötődnek. A klasszikus gazdaságfejlesztő programokhoz a város nem tudja megszerezni a pályázatokat, azokat az itt működő cégeknek, részvénytársaságoknak kell megszerezniük. Nagy Csaba: Bókay képviselőtársa szerint, ha úgy nézik a zárszámadási hiányt, illetve az ahhoz kapcsolódó hitelfelvételt, hogy hozzáteszik a cégek bevételeit, ill. gazdálkodását, akkor már nem is olyan veszélyes a dolog. Lehet, hogy így van, de a világon soha senki ezt nem nézi. Úgy látja, a társaságok jelentős része számos fejlesztést ugyancsak hitelből hajt végre. A város tavaly, illetve idén eljutott abba az állapotba, hogy jogszabályok korlátozzák a hitel felvételét, ami azt jelenti, hogy a városnak már több a hitelfelvétele, mint amit a magyar törvények lehetővé tesznek. Példaként említi, azért fogják a repülőtér újabb fejlesztését hitelből megoldani, mert a tavalyi évben már az apparátus nem engedte a közgyűlés elé az újabb

26 fejlesztésre vonatkozó elképzeléseket, mert már akkor tudták, hogy egyszerűen nem fér bele abba a törvényi keretbe, ami a város rendelkezésére áll. Az önkormányzat a tavalyi évben mintegy 3 Mrd Ft fejlesztési hitelt vett fel. Polgármester úr megfogalmazása szerint a költségvetés "nem dőlt be", de szerinte igen, mert 1,9 Mrd Ft fölött, majdnem 2 milliárd Ft értékben kellett likvid hitellel finanszírozni azt a költségvetési hiányt, amelyről a költségvetési rendelet elfogadásakor már szó volt. Az elmúlt évben tehát a 40,2 Mrd Ft-ból több mint 12 %-ot finanszíroztak hitelből. A közgazdasági társadalom jelentős része évekkel ezelőtt azt hangoztatta, ha egy költségvetésnek több mint 10 %-át kell — akár fejlesztéssel, akár anélkül – hitelből finanszírozni, az már egy veszélyes folyamat. Ez most már az, ennek meg kell fizetni az árát, amit már el is kezdtek. Mint már említette, 218 M Ft-ot költ el az önkormányzat PR tevékenységre, annak érdekében, hogy a képviseleti munkát, a képviselőket megjelenítsék a sajtó előtt, illetve a Városháza ügyeit. Ehhez képest 3 db intézmény-felújítást emelt ki a közoktatás vonatkozásában: a Miroslav Krleža Horvát–Magyar Oktatási Központot, az ANK-t és a Rácvárosi Általános Iskolát. Ha az ezekre költött, fejlesztési tervek megfelelő összegéhez hozzáadják a végrehajtási összeget látható, hogy lényegesen kevesebb az a pénz, amit az intézményfelújításokra költöttek, mint a PR tevékenységre. Óriási a különbség. Ha csak a felújításokat nézik, akkor 218 M Ft PR tevékenység áll 97,5 M Ft-tal szemben. Lehet ezt is csak egyfajta nézetnek tekinteni. Most csak három intézmény-felújítást emelt ki, és beillesztette, hogy mit költöttek a másik hatvanra. Ez a tragédia, nem az, hogy három intézményre kaptak fejlesztési pénzeket - ugyan sok évre elcsúsztatva -, de mi van a másik hatvannal? Mi van a bölcsődékkel, az óvodákkal, az általános és középiskolákkal? El kell menni és meggyőződni arról, hogy ők, a város költségvetéséért felelős képviselők ezekre az intézményekre keveset költenek, mert annyi anyagi terhet vállalt fel a város. Úgy gondolja, ez a felelőssége az ellenzéknek. Ötletként mondhatná, vegyenek fel még 3-4 Mrd Ft hitelt, és a kétpúpú felüljárót tegyék négysávossá, vagy pl. az elhibázott jelzőlámpás csomópontokra vegyenek fel hitelt, és tegyék körforgalmúvá. Számos ilyen ötletük lehetne, de az ellenzéknek nem ez a feladata, hanem, hogy ezekre a helyzetekre felhívják a köz és a városvezető koalíció figyelmét, mert így lehet majd itt előre lépni. A 2005. évi zárszámadásról és arról van szó, hogy az általuk megfogalmazott kritikák – legnagyobb sajnálatukra – beigazolódtak. 16 év óta nem fordult elő, hogy a költségvetés egyensúlyát 2 milliárd forintos likvid hitellel kellett megteremteni. Kővári János: képviselőtársai közül már sokan említették, hogy a hitelfelvételnek milyen nehézségei, következményei lehetnek, mely igaz. Az sem kétséges, hogy fejleszteni kell, továbbá az sem, hogy döntő részét hitelekből lehet finanszírozni, mert a város lehetőségei az intézmények fenntartására fordítódnak. Az elmondottak tények, amelyekről valóban nehéz lenne vitatkozni. Leginkább a családok helyzetével hasonlítható össze, ha pl. több a gyermekszületések száma, több embernek kell helyet biztosítani, és ilyenkor vélhetően - más lehetőség hiányában - hitelt vesznek fel. Nagyon fontos azonban, hogy miért veszik fel a hitelt; hogy abból elsősorban azt építik, fejlesztik majd, amire a legnagyobb szükség van az adott közösségben.

27 Ellenzéki képviselőtársai főként azt kifogásolták, hogy a felvett hitelek milyen fejlesztésekre fordítódnak, valóban a legfontosabbak-e, egy koncepcióhoz igazodóak-e, vagy vannak közöttük olyanok, amelyek esetleg nem illenek a koncepcióba. Bókay képviselőtársa példák említését kérte. Biztosan lehetne példákat felsorolni, de felmerül a kérdés, hogy pl. az Expo Center és az Európa Kulturális Fővárosa projekt, illetőleg a Pólus program hogyan kapcsolódik egymáshoz? Ha látja ezt az összefüggést, akkor kéri, mondja el. A repülőtér egy másik kérdés. Biztosan szükséges egy idő után ekkora városnak ezt a fajta közlekedési módot is biztosítani, de úgy tűnik, hogy ennél lényegesen fontosabb lenne a város számára – amit már évek óta hangoztatnak – az útfejlesztés. A gazdaság szereplői elsősorban az utakon tudnak megjelenni, idetelepülni, ahogy ezt az ország egyes vidékei is mutatják. Felvetődik a kérdés, hogy minden olyan fejlesztés, amely ezekben az években történik, illeszkedik-e egy koncepcióhoz, és ez a koncepció elég határozottan egy irányba megy-e. A város már valóban eljutott abba a stádiumba – a könyvvizsgálói jelentés és az elemzők szerint is –, hogy alaposan végiggondolja, mennyi hitelt fog még felvenni. Az Európa Kulturális Fővárosa témánál történt hozzászólását sem a rossz szándék vezette, hanem az aggodalom, hogy vajon mennyi hitelt tud még felvenni úgy a város, hogy az nem veszélyezteti intézményeinek a működtetését. Képviselőtársa három iskolát említett, ahol valóban jelentős fejlesztések zajlanak, amit a gyermekek nevében is megköszönnek. Az Oktatási Bizottságban módjában áll meghallgatni az óvodák, iskolák beszámolóit. Jelentős részük megemlíti, hogy sokszor a legalapvetőbb karbantartási feladatokra sem jut pénz. Ha már nem jut elég pénz a gyermekekre, akkor különösen meggondolandó, hogy nem kellene-e megállítani ezt a folyamatot. Azt mondják, azért nem tudják ezeket a problémákat megoldani minden óvodában és iskolában - megjegyzi, ezek még nem fejlesztések, hanem az alapvető feltételek biztosítása -, mert a városnak nincs pénze. Ez elfogadhatatlan. Kéri a város vezetését, alaposan gondolják végig, meddig nyújthatók még a keretek. Erb József: úgy gondolja, teljesen nyilvánvaló, ami Pécs városában pillanatnyilag történik. A kettősség jelen van. Egyrészről – mint ahogy Kővári János elmondta – az iskolákban gyakran a legalapvetőbb javításokra nincs pénz, ugyanakkor Bókay képviselőtársa által említett beruházások kétségtelenül folyamatban lévő projektek, amelyek be is lesznek fejezve. E kettősség mellett jelen van az óriási hitelfelvétel, ami az önkormányzatot, illetőleg cégeit jellemzi. A 2006. évi költségvetés tárgyalásakor már elhangzott, hogy a hitelfelvételek mértéke elérte a törvény által megállapított maximális határt, ami miatt már csak a cégei vesznek fel újabb és újabb hiteleket, amint a repülőtér esetében is történik. Bókay képviselőtársa az ellenzék ötletei iránt érdeklődött; minden egyes hitelt – kamatot és tőkét is – vissza kell fizetni. Ki tudja ezeket a hiteleket visszafizetni? Nyilván az, aki gazdasági tevékenységet folytat, vagy az államtól, Európai Uniótól pénzt kap, és azzal rendezi.

28 A pécsi gazdaság teljesítőképességét az iparűzési adóbevétel nagyságához igazítaná, és az éves bevételt, - a ± 10 % eltérést is beszámítva - 250-300 milliárd forintra becsüli. A feladat az alap, a bázis növelése kell, hogy legyen. Ennek egyik módja a Pólus tervben meghatározott Kulturális Főváros program, amely a bázisbővítés – hangsúlyozza – csak egyik eszköze lehet. Az összes többi eszközt is meg kell ragadni ahhoz, hogy egyáltalán vissza tudják fizetni az eléggé nagyvonalúan felvett összegeket. A fejlesztéseket senki nem vonja kétségbe. Evidens, jó utak kellenek, de felhívja a figyelmet arra, hogy csak a lehetőségek határain belül költekezzenek. Bókay Endre: Nagy Csaba frakcióvezető említette, hogy 218 M Ft-ot fordít a város bizonyos kommunikációs tevékenységre. Feltételezi, hogy elsősorban a Pécs TV Kft-re és a Pécsi Hírek hetilapra gondolt. Számításai szerint az összeg a 42,5 milliárdos éves költségvetés 0,5 %-át jelenti. Úgy gondolja, ennyire szükség van ahhoz, hogy a város lakóinak tudomására hozzanak bizonyos információkat. Nem is ez volt az igazi, lényeges mondanivalója, hanem elsősorban az, hogy az intézmények fejlesztésére kevés pénz jut. Egy pillanatig sem állították, hogy elegendő pénzt biztosítanak az intézmények felújítására, csupán ezt a programot megkezdték. Két lehetőség között kellett dönteniük: vagy egy-egy intézményt újítanak fel és korszerűsítenek oly mértékben, hogy a XXI. század elvárásainak megfeleljen – ez történik a Nevelési Központban, a TISZK, a Csokonai Általános Iskola esetében – vagy nem vállalják, nem használják ki a pályázati forrásokat, lemondanak azokról, és az így megmaradt 10 %-os önrészeket felújításra, kisebb javításokra fordítják. Amellett az intézményeknek strukturális gondjai is vannak, tehát valamilyen formában át kell alakítani ezt a rendszert, megoldást kell keresni. Az épületek rendkívül elavultak, korszerűtlenek, és annak idején nem is iskola, vagy óvoda céljára épültek, hanem a '60, '70, '80as években a szükségletek miatt átalakították azokat. Mára viszont egy másik gonddal küzd a város. Évente több mint 500 gyermekkel kevesebb iratkozik be az általános iskolákba, tehát csökken a létszám. Az önkormányzatnak egy nagyon átgondolt fejlesztési tervet kell készítenie. Tudni kell, melyek lesznek azok a központi intézmények, amelyeket a jelenlegi beruházás során felújítanak, és olyan szintre hoznak, hogy a folyamatosan fogyatkozó gyermeklétszám részére korszerű, jó iskolát tudjanak biztosítani. Vannak épületek, melyekben – ebben a ciklusban – megszűnt az oktatás, s amelyek erre a funkcióra alkalmatlanok voltak. Elfogadja képviselőtársa által említetteket, hogy 2002. óta hány százmillió forinttal növekedett a hitelkeret, de figyelemmel kell lenni a költségvetési össz-keretszám növekedésére is. 2002-ben 26 Mrd Ft, 2005. évben pedig 42,5 Mrd Ft volt a város költségvetése, ami mintegy 40 %-os költségvetési keretnövekedést jelent. Elmondható, hogy természetes változás, átstrukturálódás jelentkezik minden területen. A Sopianae program keretében az utak felújítására 9 Mrd Ft-ot fordítanak. A program most kezdődött, és a szennyvízvezetékek beruházásához kötődő útfelújítások egy részét a beruházás, tehát az ISPA program keretében hajtják végre; a másik részét, az úthálózat felújítását pedig ezt követően, egy éves csúszással folytatják. Szükséges e munkák összehangolása, hiszen a városban egy 270 M Ft-os víziközmű-rekonstrukció folytatódik, amely keretében ugyancsak számos út

29 kerül felbontásra. Az 1 + 1 Ft-os útfelújítási programot is ehhez kellett igazítaniuk. Ezért várnak azzal, hogy előbb történjék meg a Marx úton, pl. a víziközmű felújítása, majd azt követően kezdődhet az úthálózatok korszerűsítése. Ezért teljes mértékben nem ért egyet képviselőtársa által elmondottakkal. Általában az emberek saját otthonukat is hitelből építik fel. Sokszor erejükön felül vállalnak terheket annak érdekében, hogy gyermekeik számára korszerű és szép otthont teremtsenek. Véleménye szerint a város esetében ez a gondolkodás ilyen értelemben elfogadható. Gonda Tibor: még nagyon sok napirendi pont vár megvitatásra, ezzel a megjegyzéssel adja meg a szót Nagy Csabának. Nagy Csaba: eszerint a közgyűlési munka összeállítása nem megfelelő, ha nincs idő arra, hogy a legfontosabb rendeletre, a 2005. évi zárszámadásra nincs 1 vagy 2 óra a testületi ülésen. Nem vitatkozna bizonyos kérdésekben Bókay Endrével, hiszen fejlesztési tervre szükség van. Személy szerint az arányokat kifogásolja. A közoktatásra fordított 50 M Ft a költségvetési főösszeghez viszonyítva 0,1 %, ami rendkívül kevés. Elfogadható az is, ha bizonyos időszakokban a város túlfeszítetten vesz fel hiteleket a fejlesztések érdekében. Csakhogy ez a túlfeszített hitelfelvétel vonatkozik 2004-re, 2005re, 2006-ra, és még csak most áll előttük az Európa Kulturális Fővárosa cím. Már 2007-ben meg kell indulni a fejlesztéseknek; miközben a másik oldalon nem jut elegendő pénz az intézményhálózat fenntartására, üzemeltetésére, és a gyerekek mindennapi életét meghatározó óvodákra, iskolákra, középiskolákra, kollégiumokra. 0,1 %, azaz 50 M Ft volt a fejlesztési, felújítási összeg a közoktatás vonatkozásában, a már előbb említett három nagy beruházáson kívül. Ezt összehasonlítva a 218 M Ft-tal és azzal, hogy az óvodákban a játékok jelentős része veszélyes, átalakítása szükséges, és erre nincs pénz, továbbá azzal, hogy egy ökölvívó gála megrendezését 30 M Ft-tal támogatják, akkor az ellenzék felelősségének érzi mindezt elmondani. Reméli, a lezajlott vita fontos szerepet játszik majd az előrelépésben. Attól tart, hogy a túlzott hitelfelvétel következményei az intézményhálózatot sújtják majd. Ez már most látszik, hiszen már most kevesebb pénz jut erre. Soó László: mindenekelőtt megköszöni azokat az észrevételeket, amelyek többségéből a város iránt érzett közös felelősség, a jobbító szándék, vagy esetleg az aggódás volt érezhető. A városvezető koalíciónak ezeket a folyamatos gazdálkodás során figyelembe kell vennie, hiszen távlati céljaik teljesen azonosak és közösek, hogy ez a város valóban egyensúlyosan gazdálkodjon. Egy fontos elvi körülményt azonban mégis meg kell említenie: egy város gazdálkodása – amint nagyon sok rendszeré – mutathat statikus, de dinamikus egyensúlyt is. Jogos aggodalomként mindenképpen elfogadható, hogy a bevételi forrásoknál többet használnak fel egy évben, ami bizonyos veszélyeket rejt magában. Városvezető koalícióként viszont azt kell tenniük, ha egyszer célul tűzték ki az egyes fejlesztések megvalósítását annak érdekében, hogy egy dinamikusan fejlődő városuk legyen, akkor az ehhez szükséges eszközöket igénybe kell venniük.

30

Amint Nagy Csaba, De Blasio Antonio képviselőtársai is felvetették, valóban az a helyzet, hogy a bevételi oldalon elmaradtak bizonyos források, amit újabb hitellel próbálták egyensúlyban tartani, de csak átmeneti jelleggel. Az eredeti célokat nem csökkentették, és megvalósításukat továbbra is fenntartják. Ilyen formában az átmenetileg igénybe vett hitel eltüntetése valóban erre az évre áthúzódó feladat. A fedezetként rendelkezésre álló ingatlanok értékesítése az elmúlt évben a vártnál kevésbé sikerült, mert áron alul lehetett volna megvalósítani. Ezen ingatlanok értékesítési feladata természetesen áthúzódik 2006. évre, és a városvezetés feladata ennek megoldása, az átmeneti finanszírozás rendezése. Elvileg talán még foglalkozni kell az intézmények kérdésével. Elhangzott, hogy számos intézmény esetében sokkal nagyobb fejlesztésre lett volna szükség. Szerepelt már a testület előtt, hogy mekkora az az intézményrendszer, amelyet a város hatékonyan működtetni tud. Erre vonatkozóan az ez évi költségvetési rendelet mellékleteként a testület határozatot fogadott el, félév tájára valami képet kell kapni arról, hogy ekkora úgymond érintett ellátott létszám mellett mekkora az az intézmény struktúra, amely gazdaságosan működtethető. Fontos információt kaptak az Önkormányzati Érdekegyeztető Fórum legutóbbi ülésén ezzel kapcsolatban, amikor is két filozófia találkozott egymással: a „minden intézmény megtartása” és az „egyenlő szegénység biztosítása”- e a stratégiai cél; vagy a szükséges mértékű, jól működő, jól finanszírozott intézmény struktúra kialakítása. Számára is meglepetés volt, hogy az Érdekegyeztető Fórum szakszervezeti oldala határozottan támogatta azon elképzeléseket, hogy az intézmény struktúrát ésszerűen és nem fűnyíró elvvel alakítsák ki, jelezték, ők partnerek ebben. Itt van egy olyan gazdaságfilozófiai kérdés is, hogy marad minden a régiben, és mindenki egyformán szegény legyen, vagy legyen talán más struktúra, de az jobban finanszírozható. Ami az eladósodottság mértékét illeti, erre a felvetésre reagálva elmondja, valóban ezek az összegek úgy, ahogy vannak annyi forintot jelentenek. Enyhítésként már említette, hogy a visszafizetésük általában 20 éves időtartamú, tehát évente az 1 Mrd Ft körüli törlesztés kezelhető. Mindenképpen fontos, ha az eladósodottságot tudatosan valósítják meg, ellenőrzötten alkalmazzák, akkor ez lehet az az eszköz, amely a célok elérését segíteni tudja. Megköszöni az elhangzott észrevételeket, és az általános vita végén javasolja, - mivel módosítás nem történt – hogy határozzon a közgyűlés a két dokumentum tárgyában. Gonda Tibor: elsőként a testület döntését kéri a rendelet elfogadásáról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 27 igen szavazattal, 6 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül megalkotta 12/2006. (05.05.) számú rendeletét Pécs Megyei Jogú város Önkormányzata 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról.

31 A rendelet a jegyzőkönyv 1. számú melléklete. Gonda Tibor: ezt követően szavazást kér a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a testület 26 igen szavazattal, 7 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta a határozati javaslatban foglaltakat. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 161/2006. (04.27.) sz. határozata a 2005. évi költségvetési felhasználható pénzmaradvány felosztásáról 1.) A Közgyűlés a Polgármesteri Hivatal 2005. évi felhasználható 79.507 eFt pénzmaradványból 42.313 eFt-ot az intézményi célelőirányzatok korrekciójára, 37.194 eFt-ot pedig az intézményi pénzmaradványban fedezettel nem bíró befizetési kötelezettségek, kötelezettségvállalások fedezetére biztosít, a mellékletben szereplő intézményi bontásban. 2.) A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztályt, hogy e döntésnek megfelelően a 2006. évi költségvetés elkövetkező módosításakor a pénzmaradványt és a vele kapcsolatos elkötelezettségeket, valamint az intézményi előirányzat módosításokat vezesse át a költségvetésen. 3.) A Közgyűlés utasítja Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Jegyzőjét, hogy a beszámolót a törvényi szabályozásnak megfelelően tegye közzé, valamint ezzel egyidejűleg küldje meg az Állami Számvevőszéknek. Határidő: Felelős:

1. és 2. pont esetében: a 2006. évi költségvetés következő egységes szerkezetű módosítása dr. Tolnai Márta főosztályvezető

Határidő: Felelős:

3. pont esetében: 2006. május 31. dr. Papp Judit címzetes főjegyző

Kapják:

dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta, Gonda Tibor, Horváth Zoltán alpolgármester, Közgazdasági Főosztály útján valamennyi bizottság elnöke, és az intézményvezetők

A határozat 1.) pontja szerinti táblázat a jegyzőkönyv 2. sz. melléklete.

32

3.)

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2006. költségvetésének módosítása egységes szerkezetben

évi

Előterjesztő: dr. Toller László polgármester Soó László: a 2006. évi költségvetési rendelet első módosítására kerül sor, 130 M Ft-os tételről van szó. A módosítás olyan átvezetéseket jelent, amelyek az éves finanszírozás során az intézmények számára feltétlenül szükségesek. Semmi új körülmény nem merült fel, amely az eddigi költségvetést érdemben érintette volna. A Költségvetési Bizottság javasolja az előterjesztés elfogadását. Nagy Csaba: sajnos – ahogy a Költségvetési Bizottság elnöke is említette – semmilyen új körülmény nem merült fel, tehát változatlanul magas szinten van az ingatlan eladások bevétele, változatlanul magas a tervezett hitelfelvétel, hiszen több mint 4 Mrd Ft-os hitelt vesz fel a város. Ilyen magas összeg felvételére még soha nem került sor. Változatlanul magas a likvidhitel összege, mert a múlt évi 2 Mrd Ft-os hiányt is finanszírozni kell. Ezen az általa felsorolt három ok miatt a Pénzügyi Bizottság úgy döntött, hogy alkalmatlannak nyilvánítja a rendeletet elfogadásra. Véleményük szerint pl. az ingatlan eladások bevétele nem teljesíthető. A rendelkezésre álló adatok – melyet az apparátus készített számukra – is szintén ezeket a gondolatokat, véleményeket erősítették. Nem kívánja megismételni azokat a számadatokat, melyeket az előző napirendi pontnál tett, de egyet mégis megemlít, méghozzá azt, ha ez a költségvetési rendelet teljesül, - már pedig miért ne teljesülne – akkor több mint 11 Mrd Ft lesz a költségvetési rendeleteket terhelő hitelállomány, amit 20 év múlva is nyögni fog a város. Várbíró Péter: a mai napon az egyik szakbizottsági megbeszélésen a szakmai vélemények ellenére is állította, hogy tulajdonképpen az ellátási lehetőségek csökkennek a költségvetési tervek miatt. Konkrétan arról van szó, hogy az ellátási szerződéssel rendelkező civil szervezetek, valamint a Pécsi Egyházmegyei Katolikus Caritas 2005. évi beszámolója, és 2006. évi támogatásáról szóló bizottsági előterjesztésnél a lehetőségek változatlan tartása miatt jelezte, - és úgy gondolja ez városi szinten is igaz – hogy sem a mennyiségi, sem a minőségi munka nem javulhat, pontosan azért, mert a tavalyi évivel azonos az idei év pénzügyi terve is. Ez az oka annak, hogy a minőségi és a mennyiségi munka sérül városi szinten a költségvetés elfogadása esetén is, ezért „nem”-mel fognak szavazni. Gonda Tibor: további hozzászólás nem lévén szavazást kér a rendelet módosításáról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 27 igen szavazattal, 8 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül megalkotta 13/2006. (05.05.) számú rendeletét Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2006. évi költségvetéséről szóló 4/2006. (02.22.) számú rendelet módosításáról.

33

A rendelet a jegyzőkönyv 3. számú mellékletét képezi.

4.)

Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletéről és elidegenítéséről szóló rendelet Előterjesztő: Bókay Endre bizottsági elnök

Bókay Endre: elmondja, 2005. évben a lakástörvény módosításra került. A törvény előírta az önkormányzatok számára, hogy vizsgálják felül eddigi rendeleteit, és a törvénynek megfelelő szellemben módosítsa. Az anyagot megkapta a Kulturális Bizottság, a Sportbizottság, a Költségvetési Bizottság, az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság, valamint az Oktatási Bizottság. A kapott véleményeket köszönik. A felsorolt bizottságokon kívül a civil szervezeteknek is megküldték a rendelettervezetet, amelyek szintén véleményezték, elfogadták és támogatták a benne foglaltakat. Kiemeli, hogy az előterjesztésben részletes indoklás található egy-egy paragrafust illetően. Az ellenőrzésre a törvény korábban nem adott lehetőséget, most azonban kifejezetten előírta az önkormányzat azon kötelességét, hogy ellenőrizze a lakásban lakókat, eleget tesznek-e a lakhatási szerződésben foglalt fenntartási kötelezettségeiknek. Ezt eddig is próbálták megtenni, de így a törvényi megerősítéssel és a rendelet módosításával ez a tevékenység tovább folytatódik. A másik változás: ha valaki két hónapig távol van a lakásából, akkor az önkormányzatnak lehetősége van a lakásbérleti szerződés felmondására, különösen akkor, ha a bérlő a távolmaradást nem jelentette be. Kivételt képez a felmondás alól, ha valaki külföldre, tanulmányútra, betegsége idejére pl. az idős szülő a gyerekeihez megy, és emiatt van távol a lakásból két hónapot, - és mindezt előzetesen bejelenti – akkor annak nyilván semmilyen negatív következménye nincs. Kiemeli továbbá a lakások visszavételével kapcsolatos változást. Eddig az önkormányzat egységesen a piaci érték 50 %-át fizette ki a leadott – határozatlan idejű bérleti jogviszony esetén önkormányzati lakásokért. Ez az összeg rendkívül megterhelte az utóbbi időben a város költségvetését. Megjegyzi, Magyarország egyetlen nagyvárosában sem fizettek ekkora összeget a leadott önkormányzati lakásokért. Mindezek miatt differenciálásra került sor a bérleti jog szerzését illetően, így vannak az 1994. előtti bérleti jogot szerzett, illetve az 1994. után bérleti jogot kapott bérlők, továbbá nézik a lakás komfortfokozatát, és ezek együttes figyelembevételével állapítottak meg különböző százalékokat a lakások visszavétele tekintetében, és ennek megfelelően fizeti ki az önkormányzat a leadott lakásért járó összeget. Az önkormányzati tulajdonú lakások értékesítését leállították abban az esetben, amikor a PVV ZRt. kérte, hogy a beruházás kapcsán ne adjanak el olyan önkormányzati lakást az érintettnek, ami a beruházás költségeit jelentősen megemelné, és plusz terheket jelentene, amit a város sem vállalna szívesen.

34 Az iménti néhány gondolattal kiegészítve tárja a közgyűlés elé a rendeletet. Egyúttal megköszöni dr. Varga-Pál Józsefné csoportvezető és a Szociális és Lakásgazdálkodási Csoport munkatársainak a munkáját, akik igen komoly munkával készítették elő a rendeletet. Molnárné Garai Edit: a Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság ülésén is elmondta, hogy a rendeletben foglaltak több mint 90 %-ával egyetért, kivéve a 27. §-ban leírtakat. Mindenki előtt ismert, sok család vár lakásra, akik nem tudják saját erőből megoldani lakásproblémájukat. Ugyanakkor ezzel a döntéssel hátráltatják azokat, akik szeretnének tovább lépni. Arról van szó, hogy amíg eddig 50 %-ot fizetett a város a leadott lakásért, most viszont differenciálva történik mindez, 10, 15, 25 % a különböző kategóriák alapján. Azoknak, akik tovább szeretnének lépni jelentős segítség lett volna, ha leadják a lakásukat, akkor az 50 %-ot megkapják. Így most kisebb lehetőséget lát. Bár ez utóbbi itt nem hangzott el, de a Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság ülésén Bókay Endre bizottsági elnök ennek hangot adott, és ebben értett vele egyet, de végül is nem ez a döntés született. Jelzi, a bizottsági ülésen tartózkodott ebben a kérdésben. A rendeletet ugyanakkor azokban a kérdésekben módosítani kellett, amit Bókay Endre bizottsági elnök az előbbiekben ismertetett. Bókay Endre: valóban az iménti témát vitatták a bizottságban, és abban maradtak, ha ez nem szolgálja vagy nagyon leállítja a lakásmobilitást, a lakások visszavásárlását, akkor természetesen módosításra kerül a rendelet ezen része. Két számadatra hívja fel a figyelmet: 1999-ben egy lakásra 1.4 M Ft-ot, 2005ben egy lakásra már 3 M Ft-ot fizettek ki. Elterjedt az a gyakorlat, hogy rendkívül drága belvárosi lakásokat próbálnak a bérlők visszaadni, és mindez bizony megterheli az önkormányzat költségvetését. Éppen ezért el kellett gondolkodni, hogyan folytatják ezt tovább. Megjegyzi 2005. évben 100 M Ftot fordított a város önkormányzati bérlakások visszavásárlására, és ez mindössze 32 lakás visszavételét jelenti. Ugyanebben az évben 176 új lakást építettek, összesen 200 lakást fordítottak vissza a bérlők számára. Ezen arányokból is érzékelhető, hogy mint jelent a visszavásárlás. Molnárné Garai Edit: az árak közben növekednek, de mindig abból indul ki, amit dr. Toller László polgármester mond, hogy rendben van a költségvetés, tehát pénz van. Éppen ezért ilyenkor kicsit ellentmondásosak az indoklások. Gonda Tibor: további hozzászólás nem lévén szavazást kér a rendeletről. Megállapítja, hogy a közgyűlés 30 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 4 tartózkodás mellett megalkotta 14/2006. (04.29.) számú rendeletét Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában lévő lakások bérletéről és elidegenítéséről. A rendelet a jegyzőkönyv 4. számú melléklete.

35 Gonda Tibor alpolgármester visszaadja az ülés vezetését dr. Toller László polgármesternek.

5.)

Iparosított technológiával épült lakóépületek felújításának támogatásáról szóló 47/2001. (06.29.) számú Ör. módosítása Előterjesztő: Bókay Endre bizottsági elnök

Bókay Endre: az iparosított technológiával épült lakóépületek felújításának támogatása során egyik fontos változás, hogy pályázati lehetőség nyílik a 10 lakásosnál kisebb, a 4 lakásos tömbök esetében is. Ezen túlmenően a rendelet hatálya alá tartozó, illetve a háztömb körül lévő utak, parkok, játszóterek korszerűsítési támogatásának igénylésére is lehetőséget biztosít az új szabályozás. A közműhálózat – vízhálózat, villanyvezeték – felújítására a továbbiakban nem biztosít forrást a pályázat. Várbíró Péter: megköszöni, hogy – sikerült elérni – a 4 lakásos lakóépületek felújításához is lehetőség lesz pályázati támogatásra. A rendelet hatálya alá tartozik immár a lakóterületek, lakóépületek közvetlen környezetében lévő utak, parkok, játszóterek, parkolók korszerűsítési támogatása. Bízik abban, hogy a következő változtatásba és módosításba nemcsak ezek korszerűsítése, hanem fenntartása is szerepelni fog. Ennek az a jelentősége, hogy egyben át fog alakulni reményei szerint a lakóterületek, telepek környezetvédelmi, köztisztasági rendje is. Dr. Toller László: további hozzászólás nem lévén szavazást kér a rendelet módosításáról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 35 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül megalkotta 15/2006. (04.29.) számú rendeletét az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos felújításának és a környezet korszerűsítésének támogatásáról szóló 47/2001. (06.29.) sz. Ör. módosításáról. A rendelet a jegyzőkönyv 5. számú mellékletét képezi.

6.)

Pécsi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv módosítása Előterjesztő: Hódosi Vera bizottsági elnök

Hódosi Vera: az 1994. évi Építési Szabályzat módosításáról van szó. Ez nem az a módosítás, amelyet minden évben megtesz a testület, amikor a beérkezett kérelmeket bírálja el. Jelenleg csak két területet érintő kisebb módosítás történik. Mindez összefüggésben van a kertvárosi autóbuszpályaudvar megépítésével. Az uránvárosi buszpályaudvaron vannak olyan területek, amelyek a szolgáltatás szempontjából nem szükségesek, itt más

36 hasznosítás lehetséges. A másik terület az, amely a lakosság szempontjából érdekesebb, a Nevelési Központnál lévő buszpályaudvar kiköltözik, így ezt a területet más célra lehet hasznosítani. Ahhoz, hogy elkezdhető legyen a tervezés, szükséges a Szabályozási Terv módosítása. Az előzetes konzultációk alapján – lakossággal, képviselőtársaival – egyértelmű volt az az igény, hogy a buszpályaudvar helyén zöldterületi kialakítás lenne szükséges. Ettől függetlenül a Városfejlesztési Főosztállyal közösen, a Város- és Környezetfejlesztési Bizottság döntése alapján megkérdezték a lakosság véleményét – véleménynyilvánító kérdőív kitöltésével - arról, hogy mit szeretnének ezen a területen. Közel 700 kérdőív érkezett vissza, melyből egyértelműen megállapítható, hogy a Város- és Környezetfejlesztési Bizottság, valamint a kertvárosi képviselők véleményével megegyezően a lakosság is azt szeretné, ha zöldterület, közpark kerülne kialakításra, azzal együtt, hogy mindenképpen szükséges valamekkora parkolóterület kialakítása is, hiszen a Nevelési Központ működését akadályozta már az, hogy szinte nem lehetett ezen a területen A Szabályozási Terv módosítás ezt a két változtatást tükrözi, melyet parkolni. képviselőtársai az anyagban egységes szerkezetben találhatnak meg. Az írott formátumon kívül képviselőtársai CD lemezen is megkapták az anyagot. Felhívja a figyelmet, egyrészt a rendelet módosításáról kell döntenie a közgyűlésnek, továbbá két határozati javaslatról, mivel a településszerkezeti tervet is érinti ez a változtatás, így azt is módosítani szükséges, illetve magát a Szabályozási Tervet. Kéri az elfogadásukat. Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem lévén elsőként a rendelet módosításáról kéri a testület döntését. Megállapítja, hogy a közgyűlés 32 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodás mellett megalkotta 16/2006. (05.15.) számú rendeletét a Pécsi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv módosításáról. A rendelet a jegyzőkönyv 6. számú melléklete. Dr. Toller László: szavazást kér a településszerkezeti terv módosításának jóváhagyásáról szóló határozati javaslatban foglaltakról. Megállapítja, hogy a testület 29 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodás mellett elfogadta a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 162/2006. (04.27.) sz. határozata a településszerkezeti terv módosításának jóváhagyásáról

37 Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése az 1997. évi LXXVIII. tv. 7. §.(3) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi határozatot hozza: 1.) Jóváhagyja az előterjesztéshez csatolt rajzi és szöveges munkarészek szerinti településszerkezeti tervet Pécs Építési Szabályzatának és a Szabályozási tervének megállapításáról szóló 16/2006. (05.15.) számú önkormányzati rendelettel összhangban, egyúttal módosítja a 475/2004. (11.18) számú és az 566/2005. (11.24.) számú határozattal módosított 550/2003. (11.27.) sz. határozatot. 2.) A közgyűlés felkéri dr. Toller László polgármestert, hogy a jelen határozat 1./ pontja szerint módosított tervet küldje meg a véleményezésben részt vetteknek, továbbá a Központi Dokumentációs Tervtárnak. Határidő: Felelős:

2006. május 27. dr. Toller László polgármester

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Hódosi Vera, dr. Schmidt József bizottsági elnök, Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

Dr. Toller László: a rendelet végrehajtásával kapcsolatos határozati javaslatról kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés 31 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodás mellett elfogadta a rendelet végrehajtásával kapcsolatos határozati javaslatban foglaltakat. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 163/2006. (04.27.) sz. határozata a Pécsi Építési Szabályzat és a Szabályozási Terv megállapításáról szóló 16/2006. (05.15.) számú rendelettel összefüggő feladatokról Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése Pécs Építési Szabályzatának (továbbiakban: PÉSZ) és a Szabályozási Tervének (továbbiakban: SZT) megállapításáról szóló 16/2006.(05.15.) sz. önkormányzati rendeletének elfogadásával összefüggésben az alábbi feladatokat határozza meg: 1. A Közgyűlés felkéri dr. Toller László polgármestert és dr. Papp Judit címzetes főjegyzőt, hogy a PÉSZ és a SZT új rendelet szerinti munkarészeit hitelesítse.

38 2. A Közgyűlés felkéri dr. Toller László polgármestert, hogy a szabályozási terv egy-egy példányát küldje meg a véleményezési eljárásban részt vetteknek, a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatalnak, és a Központi Dokumentációs Tervtárnak. 3. A Közgyűlés felkéri dr. Papp Judit címzetes főjegyzőt, gondoskodjon a szabályozási terv tervtárban történő elhelyezéséről, és korlátlan idejű megőrzéséről.

7.)

Határidő: Felelős:

2006. május 27. dr. Toller László polgármester dr. Papp Judit címzetes főjegyző

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Hódosi Vera, dr. Schmidt József bizottsági elnök, Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

Dr. Soós Attiláné közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetése Előterjesztő: Tóth Mihályné bizottsági elnök

Tóth Mihályné: jelzi, a következő öt napirendi pontban magasabb vezetők közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetéséről hoz döntést a testület. Dr. Soós Attiláné az Enyezd utcai Óvoda, dr. Poronyi Gábor az Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola igazgatója, dr. Vonyó Józsefné a Köztársaság Téri Általános Iskola igazgatója, Bende Zoltán a Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola igazgatója és Mezei József a Hajnóczy József Kollégium igazgatója elérték a nyugdíjas korhatárt, és felmentéssel kérik nyugdíjazásukat. Az előterjesztés tartalmazza az időpontokat. A közgyűlés és az Oktatási Bizottság nevében meg köszönetet mond valamennyi intézményvezető munkájáért, kívánva jó egészséget és boldog Kéri, hogy nyugdíjas a napirendi kort. pontokról egyenként szavazzanak. Dr. Toller László: megköszöni a hosszú évek áldozatos munkáját, elmondja a szakma legkiválóbb képviselői vonulnak most nyugállományba. Sok sikert kíván további életükben. Ezt követően szavazást kér arról, hogy a közgyűlés egyetért-e dr. Soós Attiláné közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetéséről szóló határozati javaslattal. Megállapítja, hogy a közgyűlés 34 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta a határozati javaslatban foglaltakat. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 164/2006. (04.27.) sz. határozata

39

dr. Soós Attiláné közalkalmazott jogviszonyának megszüntetéséről 1.) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése dr. Soós Attilánénak az Enyezd Utcai Óvoda óvodavezetőjének közalkalmazotti jogviszonyát 2007. április 30-ai hatállyal felmentéssel megszünteti. Nevezett felmentési idejét 8 hónapban állapítja meg, amelynek kezdete 2006. szeptember 1-je. A Közgyűlés dr. Soós Attilánét 2006. szeptember 1-től, 2007. április 30-ig a felmentési idő teljes időtartamára mentesíti a munkavégzési kötelezettsége alól. 2.) A Közgyűlés az Enyezd Utcai Óvoda vezetői feladatainak ellátásával 2006. szeptember 1-től, 2006. december 31-ig tartó határozott időtartamra, Laufer Marianna 7632 Pécs, Fülep Lajos u. 26. szám alatti lakost bízza meg, jelenlegi alapilletményének és vezetői pótlékának változatlanul hagyása mellett. 3.) A Közgyűlés felkéri dr. Toller László polgármestert és a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály vezetőjét, hogy a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése és a vezetői megbízás miatt felmerülő munkáltatói intézkedéseket tegyék meg. Határidő: 2006. augusztus 31. Felelős: dr. Toller László polgármester Póla József főosztályvezető 4.) A közgyűlés az előterjesztéshez csatolt 1. számú mellékletben írt feltételekkel pályázatot ír ki az Enyezd Utcai Óvoda magasabb vezetői (óvodavezető) feladatainak ellátására. A közgyűlés utasítja a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály vezetőjét, hogy a pályázati kiírást az Oktatási Közlönyben jelentesse meg. Határidő: 2006. május 15. Felelős: dr. Toller László polgármester Póla József főosztályvezető Kapják: dr. Toller László polgármester, Tóth Mihályné bizottsági elnök, Póla József főosztályvezető

8.)

Dr. Poronyi megszüntetése

Gábor

közalkalmazotti

Előterjesztő: Tóth Mihályné bizottsági elnök

jogviszonyának

40 Dr. Toller László: kérdés, észrevétel nem lévén szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a testület 36 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 165/2006. (04.27.) sz. határozata dr. Poronyi Gábor megszüntetéséről

közalkalmazotti

jogviszonyának

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése dr. Poronyi Gábornak az Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola igazgatójának közalkalmazotti jogviszonyát 2007. március 31-ei hatállyal felmentéssel megszünteti. A Közgyűlés nevezett felmentési idejét 8 hónapban állapítja meg, melynek kezdete 2006. augusztus 1-je. A Közgyűlés dr. Poronyi Gábort 2006. augusztus 1-től, 2007. március 31-ig a felmentési idő teljes időtartamára mentesíti a munkavégzési kötelezettsége alól. A Közgyűlés felkéri dr. Toller László polgármestert és a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály vezetőjét, hogy a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése miatt felmerülő munkáltatói intézkedéseket tegyék meg.

9.)

Határidő: Felelős:

2006. július 31. dr. Toller László polgármester Póla József főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Tóth Mihályné bizottsági elnök, Póla József főosztályvezető

Dr. Vonyó megszüntetése

Józsefné

közalkalmazotti

jogviszonyának

Előterjesztő: Tóth Mihályné bizottsági elnök Dr. Toller László: miután kérdés, hozzászólás nem volt, a testület döntését kéri az előterjesztésben és a határozati javaslatban foglaltakról.

41 Megállapítja, hogy a közgyűlés 35 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 166/2006. (04.27.) sz. határozata dr. Vonyó Józsefné megszüntetéséről

közalkalmazotti

jogviszonyának

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése dr. Vonyó Józsefnének a Köztársaság Téri Általános Iskola igazgatójának közalkalmazotti jogviszonyát 2007. március 31-ei hatállyal felmentéssel megszünteti. A Közgyűlés nevezett felmentési idejét 8 hónapban állapítja meg, melynek kezdete 2006. augusztus 1-je. A Közgyűlés dr. Vonyó Józsefnét 2006. augusztus 1-től, 2007. március 31-ig a felmentési idő teljes időtartamára mentesíti a munkavégzési kötelezettsége alól. A Közgyűlés felkéri dr. Toller László polgármestert és a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály vezetőjét, hogy a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése miatt felmerülő munkáltatói intézkedéseket tegyék meg.

10.)

Határidő: Felelős:

2006. július 31. dr. Toller László polgármester Póla József főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Tóth Mihályné bizottsági elnök, Póla József főosztályvezető

Bende Zoltán közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetése Előterjesztő: Tóth Mihályné bizottsági elnök

Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem lévén szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 34 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta az előterjesztésben és a határozati javaslatban foglaltakat. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének

42

167/2006. (04.27.) sz. határozata Bende Zoltán közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetéséről Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése Bende Zoltánnak a Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola igazgatójának közalkalmazotti jogviszonyát 2006. december 31-ei hatállyal felmentéssel megszünteti. A Közgyűlés nevezett felmentési idejét 5 hónapban állapítja meg, melynek kezdete 2006. augusztus 1-je. A Közgyűlés Bende Zoltánt 2006. augusztus 1-től, 2006. december 31-ig a felmentési idő teljes időtartamára mentesíti a munkavégzési kötelezettsége alól. A Közgyűlés felkéri dr. Toller László polgármestert és a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály vezetőjét, hogy a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése miatt felmerülő munkáltatói intézkedéseket tegyék meg.

11.)

Határidő: Felelős:

2006. július 31. dr. Toller László polgármester Póla József főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Tóth Mihályné bizottsági elnök, Póla József főosztályvezető

Mezei József közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetése Előterjesztő: Tóth Mihályné bizottsági elnök

Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás hiányában a közgyűlés döntését kéri az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a testület 33 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 168/2006. (04.27.) sz. határozata Mezei József közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetéséről

43

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése Mezei Józsefnek a Hajnóczy József Kollégium igazgatójának közalkalmazotti jogviszonyát 2007. április 30-ai hatállyal felmentéssel megszünteti. A Közgyűlés nevezett felmentési idejét 8 hónapban állapítja meg, melynek kezdete 2006. szeptember 1-je. A Közgyűlés Mezei Józsefet 2006. szeptember 1-től, 2007. április 30-ig, a felmentési idő teljes időtartamára mentesíti a munkavégzési kötelezettsége alól. A Közgyűlés felkéri dr. Toller László polgármestert és a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály vezetőjét, hogy a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése miatt felmerülő munkáltatói intézkedéseket tegyék meg.

12.)

Határidő: Felelős:

2006. augusztus 31. dr. Toller László polgármester Póla József főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Tóth Mihályné bizottsági elnök, Póla József főosztályvezető

Szociális Intézmények Gazdasági Szolgálata magasabb vezetői (igazgatói) megbízásának meghosszabbítása Előterjesztő: Soó László bizottsági elnök

Dr. Toller László: kiegészítés, hozzászólás nem lévén szavazást kér az előterjesztésben és a határozati javaslatban foglaltakról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 29 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 169/2006. (04.27.) sz. határozata a Szociális Intézmények Gazdasági Szolgálata magasabb vezetői (igazgatói) megbízásának meghosszabbításáról

44 1. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése megtárgyalta a Költségvetési Bizottság előterjesztését és egyetért azzal, hogy a Szociális Intézmények Gazdasági Szolgálata magasabb vezetői (igazgatói) állásának betöltésére irányuló pályázat kiírására a szociális intézményrendszer átvizsgálását követően, legkésőbb 2006. szeptember 30-ig kerüljön sor. 2. A Közgyűlés a Szociális Intézmények Gazdasági Szolgálata jelenlegi igazgatója, Mátyás Tibor (Pécs, Csillagvirág u. 6. sz. alatti lakos) magasabb vezetői megbízását 2006. december 31-ig meghosszabbítja, jelenlegi illetményének változatlanul hagyása mellett, 300 %-os vezetői pótlékkal, összesen 361.300,- Ft illetménnyel. 3. A Közgyűlés felkéri dr. Toller László polgármestert a megbízás meghosszabbításával kapcsolatos munkáltatói intézkedések megtételére.

13.)

Határidő: Felelős:

2006. május 31. dr. Tolnai Márta főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta alpolgármester, Nyőgéri Lajos, Soó László bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta főosztályvezető

Pécsi Állatkert és Akvárium – Terrárium Közhasznú Társaság ügyvezető igazgatójának lemondása Előterjesztő: dr. Toller László polgármester

Dr. Toller László: az igazgató úr lemondását írásban küldte meg, melyet elfogadásra javasol a testületnek, új pályázat kiírásával. Reméli, hogy a vezetés tekintetében is alkalmas igazgatót találnak az Állatkert élére. A szakmai szeretet és elhivatottság eddig is rendben volt mindig, de gazdasági téren a korábbi vezető és az utódja nem nyert megfelelő minősítést a belső ellenőrzés megállapításai szerint sem. Felhívja a figyelmet, a közgyűlés a beérkezett pályázatok véleményezésére szakmai véleményező bizottságot kér fel; s egyidejűleg egy személyi cserét javasol: „Dr. László Antal a Kht. Felügyelő Bizottságának elnöke helyett a szakmai bizottság tagja Sigmond István a Veszprémi Kittenberger Kálmán Növény- és Állatkert Szolgáltató Kht. ügyvezető igazgatója legyen.” Ezzel együtt megkérdezi egyetért-e a közgyűlés az előterjesztésben és a határozati javaslatban foglaltakkal. Megállapítja, hogy a közgyűlés 35 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a módosult határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének

45

170/2006. (04.27.) sz. határozata a Pécsi Állatkert és Akvárium - Terrárium Közhasznú Társaság ügyvezető igazgatójának lemondásáról 1.)

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése Pintér Tibornak a Pécsi Állatkert és Akvárium -Terrárium Kht ügyvezető igazgatójának a Kht. ügyvetői tisztségéről történt lemondását 2006. június 21-ei hatállyal tudomásul veszi. A közgyűlés kötelezi Pintér Tibort, hogy a lemondás hatályossá válásáig a Kht. üzletvezetése szempontjából halaszhatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében vegyen részt. A Közgyűlés felkéri dr. Toller László polgármestert, hogy a közgyűlés döntéséről Pintér Tibor ügyvezetőt és dr. László Antalt a Kht. Felügyelő Bizottságának elnökét értesítse. Határidő: Felelős:

2.)

azonnal dr. Toller László polgármester

A Közgyűlés az előterjesztés melléklete szerinti pályázati kiírásnak megfelelően pályázatot ír ki a Pécsi Állatkert Kht. ügyvezető igazgatói munkakörének betöltésére. A Közgyűlés utasítja a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály vezetőjét, hogy a pályázat közzétételéről legalább egy országos terjesztésű napilapban, a Pécsi Hírekben és az Önkormányzat honlapján (www.pecs.hu) gondoskodjon. Határidő: Felelős:

3.)

azonnal dr. Toller László polgármester

A közgyűlés a Pécsi Állatkert Kht. ügyvezető igazgatói tisztségére kiírt pályázat véleményezésére az alábbiakban felsorolt személyek részvételével 7 tagú szakmai bizottságot kér fel: Gonda Tibor alpolgármester, dr. Kunszt Márta alpolgármester, Meixner András a Kulturális Bizottság elnöke, Juhász István a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság elnöke dr. Tolnai Márta a Közgazdasági Főosztály vezetője, Póla József a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály vezetője,

46 Sigmond István a Veszprémi Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark Szolgáltató Kht. ügyvezető igazgatója. A szakmai Bizottság tegyen javaslatot a Közgyűlésnek a Kht. új ügyvezetőjének személyére és induló díjazásának mértékére. Határidő: 2006. június 22. Felelős: Póla József főosztályvezető Kapják:

14.)

dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta alpolgármester, Meixner András, Juhász István bizottsági elnök, Póla József főosztályvezető

A Pécsi Ipari Park Zrt. vezérigazgatójának megválasztása Előterjesztő: dr. Toller László polgármester

Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem lévén szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a testület 29 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 7 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 171/2006. (04.27.) sz. határozata a Pécsi Ipari Park Zrt. vezérigazgatójának megválasztásáról 1. A Közgyűlés egyetért azzal, hogy Pécsi Ipari Park Zrt. Közgyűlése Brányi Endrét - 2006. június 1. napjával, öt éves időtartamra 2011. május 31. napjáig, 680 000 Ft / hó induló díjazással - a Zrt. cégvezető vezérigazgatójának megválasztja. 2. A Közgyűlés felhatalmazza dr. Toller László polgármestert, hogy a Pécsi Ipari Park Zrt. közgyűlésén ezen határozat 1. pontjában foglaltaknak megfelelően adja le szavazatát. 3. A Közgyűlés felhatalmazza dr. Toller László polgármestert, hogy a Pécsi Ipari Park Zrt. módosult Társasági Szerződését az Önkormányzat nevében aláírja. 4. Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinet vezetőjét, hogy a határozatot küldje meg a Pécsi Ipari Park Zrt. Igazgatósága Elnökének és Felügyelő Bizottsága Elnökének.

47

Határidő: azonnal Felelős: dr. Varga István főosztályvezető Határidő: a Pécsi Ipari Park Zrt. Közgyűlésének 2006. május 3ai ülése Felelős: dr. Toller László polgármester Kapják:

15.)

dr. Toller László polgármester, Gonda Tibor alpolgármester, Juhász István bizottsági elnök, dr. Varga István főosztályvezető

A Pécsi Ipari Park Zrt. könyvvizsgálójának megválasztása Előterjesztő: dr. Toller László polgármester

Dr. Toller László: miután kérdés, vélemény nem hangzott el, szavazást kér az előterjesztésben és a határozati javaslatban foglaltakról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 27 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 9 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 172/2006. (04.27.) sz. határozata a Pécsi Ipari Park Zrt. könyvvizsgálójának megválasztásáról 1.) A Közgyűlés egyetért azzal, hogy a Pécsi Ipari Park Közgyűlése, öt évre - 2006. június 1. napjától 2011. május 31. napjáig, 80 000 Ft + ÁFA / hó (induló) díjazással - Harmat János bejegyzett könyvvizsgálót választja meg a Társaság könyvvizsgálójának. 2.) A Közgyűlés felhatalmazza dr. Toller László polgármestert, hogy a Pécsi Ipari Park Zrt. közgyűlésén ezen határozat 1. pontjának megfelelően adja le szavazatát. Határidő: a Pécsi Ipari Park évi rendes közgyűlése Felelős: dr. Toller László polgármester 3.) A Közgyűlés felhatalmazza dr. Toller László polgármestert, hogy a Zrt. módosult társasági szerződését az Önkormányzat nevében aláírja.

48 Határidő: a társasági szerződés elkészültét követően azonnal Felelős: dr. Toller László polgármester 4.)

A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinet vezetőjét, hogy ezen határozatról értesítse a Pécsi Ipari Park Zrt. Vezérigazgatóját és az Igazgatóság Elnökét. Határidő: azonnal Felelős: dr. Varga István főosztályvezető Kapják:

16.)

dr. Toller László polgármester, Gonda Tibor alpolgármester, Juhász István bizottsági elnök, dr. Varga István főosztályvezető

A Pécsi Ipari Park Zrt. 2005. évi üzleti tevékenységéről szóló beszámolója Előterjesztő: Gonda Tibor alpolgármester

Erb József: célszerűbb lett volna, ha az előterjesztést a közgyűlés a hármas blokk első pontjaként tárgyalja. Véleménye szerint a „Pécsi Ipari Park Zrt.” nevet a „PIP” rövidítése miatt talán meg kellene változtatni, mert összetéveszthető. A szervezetnek komoly előélete volt, 2004-ben válságba került a működése. Ez annál is inkább sajnálatos, mert úgy gondolja a kormányzó koalíció és az ellenzék ugyanazon a véleményen volt, miszerint a Pécsi Ipari Parknak komoly szerepe kellett és kell, hogy legyen Pécs város gazdaságának fejlesztésében. 2004-ben válságba került az Rt., és történt egy kötelezettségvállalás is, ami a működését mind a mai napig igen erősen befolyásolja. Ugyanakkor - 2004. év végén - megtörténtek azok a változások, amelyet már régóta szorgalmaztak; Brányi Endre került a szervezet élére, és ismerve a szakmai tudását, kvalitásait, mindenképpen reményt keltő esemény volt. A 2005. évi üzleti tevékenységről szóló beszámoló igazolja, hogy történtek előrelépések. Igazolja továbbá azt a minimális kapcsolatrendszert, ami a tulajdonossal és a szükséges üzleti körökkel való megértést, egyetértést, együttműködést jelenti, azonban ez nem elég. Még ha pozitív is a cég mérlege, a következő évben már – az előrejelzések szerint – mínusz kategóriába kerül. A Pécsi Ipari Park Zrt. funkciója, hogy Pécs város gazdaságát fejlessze, ezért nagyon fontos a jövőképe. A beszámolóban Brányi Endre a jövőképről néhány igen fontos pontot emelt ki, így pl. a működési költségek csökkentése vagy szinten tartása, a szolgáltatások körének és a bevételek növelése, önkormányzati közművásárlás, Pécsi Ipari Park ZRt. saját infrastruktúrával ellátott telkek eladása, Vállalkozói Falu, valamint kezességvállalásból adódó kötelezettség, stb. Természetesen ezek a pontok mind hozzátartoznak a

49 szervezet működéséhez. Ugyanakkor hiányolja, hogy igazgató úr kreativitása ezekben a pontokban nem mutatkozik meg. Az önkormányzattal mint 100 %os tulajdonossal evidens, hogy jó kapcsolatot tartanak fenn, és az is, ha az önkormányzat kötelezettséget vállal a közművek visszavásárlására, s ezáltal pozitív vagy negatív irányban befolyásolhatja a Zrt. működését. Véleménye szerint az lenne az ideális megoldás, ha nem ezektől a visszavásárlásoktól vagy a tulajdonos jóindulatától függne teljes egészében a Zrt. működése. Az volna kívánatos, hogy nagyon dinamikus, intenzív munkával újabb és újabb beruházókat, cégeket vonzana a Pécsi Ipari Park területére. A jövőkép fejezet utolsó bekezdéseiben erre célzást is tesz a vezérigazgató, de ugyanakkor csak az eddig eladott területek hasznosításáról van szó. Fontos, hogy a Cora vagy a Polus Center ne ingatlanspekulációval foglalkozzon Pécsett. Talán akkor követték el ezt a hibát, amikor eladták és nem kötöttek ki beépítési kötelezettséget jó pár évvel ezelőtt. A beépítési kötelezettség, a „beépítés” a jövőben a szerződésekben feltétlenül fontos lenne. Egyetért azzal, hogy a Pécsi Ipari Park Zrt-nek jelentősebb szerepet kell kivívnia a pécsi gazdaság fejlesztésében, de az ezzel kapcsolatos tevékenységet nem látja a beszámolóban. Részt kellene vennie a vásárokon, beruházókat, befektetőket kellene ide vonzani, és sokkal intenzívebben lenne szükséges ebben az irányban elmozdulni. Pozitívumként kell megemlíteni, hogy azt az elkötelezettséget, amit még az előző vezérigazgató tett meg, - és a Tamcsu Kft-vel kapcsolatosan közel 84 M Ft-os elkötelezettséget jelent semmiképpen nem szabad tényként elfogadni, és netán még ki is fizetni. Vezérigazgató úr ezzel kapcsolatos lépései mindenképpen támogatandók. Úgy gondolja, Brányi Endre vezérigazgató úr személye reményt nyújt arra, hogy a Pécsi Ipari Park Zrt. egyszer majd betölti azt a szerepet Pécs városában, amit a közgyűlés elképzel. Sokkal erőteljesebb piaci, marketing munkát kellene végezni, és akár termelőüzemeket is idehozni. Mindenképpen szükség volna valamilyen fejlesztési tevékenységre. A munkát nem helyettesíti az Integrátor Ipari Park cím. A társadalmi elismerést az Ipari Parkok Szövetségének elnöksége ítélte meg a cég számára. A cím csupán lehetőséget nyújt, amit igen intenzíven ki kell használni. Azt a regionális tevékenységet, amit a PIP elvégezhetne a Balaton déli partjától egészen a határig, megteheti a cím birtokában, ugyanakkor erre még nem lát konkrét lépéseket. Dr. Gáspár Gabriella: kérdést kíván feltenni Gonda Tibor alpolgármesternek. A Pécsi Ipari Park Zrt. 2004. szeptember 2-án kezességi szerződést kötött az Erste Bankkal a Tamcsu Gasztro-Team Kft-nek folyósított, 2010-es lejáratú, 252.000 CHF tőke és járulékai erejéig. Ennek a terheit viselik most is. Kérdése, hogy mitől következhetett ez be? A Tamcsu Gasztro-Team Kft. milyen viszonyban állt a Pécsi Ipari Park Rt-vel, hogy egyáltalán ilyen fajta kezességvállalásra legálisan sor kerülhetett? Tudja, hogy ez a szerződés 2004-ben köttetett, éppen ezért nem Brányi Endre vezérigazgató a kérdés címzettje. A szerződés csak 2010-ben jár le, tehát lesz még ezzel a kezességgel feladata a PIP Zrt-nek, ezért tette fel a kérdését. Gonda Tibor: válaszában elmondja ez a kezességvállalás is az előző menedzsment hibás döntései közé tartozik. A Felügyelő Bizottság, az

50 Igazgatóság előzetes egyetértése hiányzott, döntésével sem támasztotta alá. Ebben az évben, illetve az elmúlt évben nem tudott a cég menedzsmentje és az Igazgatóság mást tenni, mint a korábbi hibás ügyvezetői döntés kárenyhítési folyamatában aktív szerepet vállalni. Nem értek még az ügy végére természetesen, ha teljesen látják ennek a folyamatnak a végét, akkor korrektül tájékoztatni fogják a közgyűlést. Jelen napirend terjedelmét meghaladná ennek a részleteiről szóló teljes tájékoztatás. Bíznak abban találnak egy olyan megoldást, amely nem okoz elviselhetetlen terhet a Pécsi Ipari Park Zrt-nek. Az azonban látszik, hogy a korábbi ügyvezetésnek egy felelőtlen döntése volt a készfizető kezességvállalás. Dr. Gáspár Gabriella: nem kívánja, hogy Gonda Tibor alpolgármester hosszú tájékoztatást adjon erről. Reméli, kérheti, hogy írásban kapjon választ a kérdésére. Gonda Tibor: jelzi ezt a vezérigazgató úr nevében felvállalja. Dr. Toller László: további kérdés, hozzászólás nem lévén szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 29 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 9 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 173/2006. (04.27.) sz. határozata a Pécsi Ipari Park Zrt. 2005. évi üzleti tevékenységéről szóló beszámolójának elfogadásáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a Pécsi Ipari Park Zrt. 2005. évi üzleti tevékenységéről szóló összefoglaló beszámolóját elfogadja. Kapják:

17.)

dr. Toller László polgármester, Gonda Tibor alpolgármester, Juhász István bizottsági elnök, dr. Varga István főosztályvezető

A Pécsi Közlekedési Zrt. Felügyelő Bizottsága visszahívása, munkavállalói tag megválasztása

tagjának

Előterjesztő: dr. Toller László polgármester Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem lévén szavazást kér az előterjesztésben és a határozati javaslatban foglaltakról.

51

Megállapítja, hogy a testület 26 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 7 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 174/2006. (04.27.) sz. határozata a Pécsi Közlekedési Zrt. Felügyelő bizottsága visszahívásáról, munkavállalói tag megválasztásáról

tagjának

1. A Közgyűlés úgy határoz, hogy Galbáts Andrást - eddigi munkájának elismerése mellett - visszahívja a Pécsi Közlekedési Zrt. Felügyelő Bizottságának tagságából. 2. A Közgyűlés úgy határoz, hogy Horváth Gyulát (7762 Pécsvárad, Táncsics Mihály köz 2 / b.) a Pécsi Közlekedési Zrt. munkavállalóját, a Zrt. Üzemi Tanácsának jelöltjét 2006. április 27. napjától, a felügyelő bizottság megbízásának lejártáig 2007. május 31-ig, a jelenleg érvényes díjazással (tag: 53 000 Ft / hó) megválasztja a Pécsi Közlekedési Zrt. Felügyelő Bizottsága tagjának. 3. A Közgyűlés felhatalmazza dr. Toller László polgármestert, hogy a Pécsi Közlekedési Zrt. módosult Alapító Okiratát az Önkormányzat nevében aláírja. Határidő: az alapító okirat elkészültét követően azonnal Felelős: dr. Toller László polgármester. 4. A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinet vezetőjét, hogy ezen határozatról értesítse a Pécsi Közlekedési Zrt. Vezérigazgatóját, Igazgatóságát, Felügyelő Bizottságát és az Üzemi Tanács Elnökét. Határidő: azonnal Felelős: dr. Varga István főosztályvezető. Kapják:

18.)

dr. Toller László polgármester, Juhász István bizottsági elnök, dr. Varga István főosztályvezető

A Koncert- és Konferenciaközpont közbeszerzési eljárásának megindítása Előterjesztő: dr. Toller László polgármester

Dr. Toller László: a határozatban is szerepel a személyi változás: a tervpályázat bíráló bizottsági tagjának - Antti Vihinen helyett – Bagoly Attila

52 építészmérnököt, szakmai titkárnak Domonkos Ádám építészmérnököt javasolják jelölni. Dr. Gáspár Gabriella: a testület a március 9-i ülésén döntött arról, – dr. Toller László befogadta Nagy Csaba javaslatát – hogy a márciusi utolsó közgyűlésen a testület megkapja a tervpályázat kiírását. Tanulmányozta a mellékelt CD-t, azonban „Az épület részletes tervezési programja” – amelyet Horváth Zsolt írt másról szól. Bár ez az anyag paramétereket tartalmaz, és igen fontos, hogy az előterjesztéshez mellékelték, azonban továbbra is hiányolja azt a kiírást, amelyre utal az előterjesztés, miszerint a „bíráló bizottsági tagok által történő egyetértő jóváhagyása folyamatban van”. Még biztosan nem írták alá, ezért nincs a testület előtt. Gondolja, majd megkapják - mert a határozat feltehetően továbbra is fennáll – amikor elkészül. Most azonban mégis megindítják a közbeszerzési eljárást, pedig még nem áll rendelkezésükre a legfontosabb dokumentum. A többi anyag fontosságát nem kívánja méltatni, és nem mondja, hogy azok kevésbé fontosak. Megkérdezi, hogy ezt az anyagot mikor kapják meg, hiszen május 12. a határideje a pályázati hirdetmény megjelentetésének, és addig rendelkezésre áll kettő hét. Dr. Toller László: a CD-n szerepel a nyílt tervpályázat teljes dokumentációja. Dr. Gáspár Gabriella: a CD tartalma a következő: 8 mellékletet tartalmaz, és közülük egyik sem az, amelyet az imént hiányolt. A 7. és 8. számú mellékletet nem tudta megnyitni, ezek azonban animációk, egyik sem a tervpályázat kiírás. „Az épület részletes tervezési programja” című anyag nem az általa hiányolt melléklet. Dr. Toller László: dr. Gáspár Gabriella képviselő asszony által keresett anyagot az Építész Kamara Tervezési Kht-ja fogja május 12-ig elkészíteni, és akkor kerül a közgyűlés elé. Dr. Gáspár Gabriella: köszöni a választ, de megjegyzi, ettől függetlenül az eljárást kiírják. Dr. Toller László: meg kell kezdeni az eljárást. Nagy Csaba: az elmúlt közgyűlésen kérték, hogy a képviselők megismerhessék a pályázati kiírást, és még véleményt is nyilváníthassanak, hiszen a felelősséget viselniük kell e tekintetben. Amennyiben a határozatot elfogadja a testület, ettől a lehetőségtől elesnek, és akkor az ezt megelőző közgyűlésen a közel fél órás vita hiábavaló volt. A határozati javaslatban az szerepel, hogy „a tervpályázat lebonyolításához szükséges intézkedéseket tegye meg és a bíráló bizottságnak a tervpályázatot követő továbbtervezésre vonatkozó, kiíró felé tett ajánlását terjessze a Közgyűlés elé.” Határidőként 2006. november 30. van megjelölve. Ez azt jelenti, hogy a közgyűlés nem fog erről a témáról tárgyalni, a leírtakat nem lehet másképp értékelni. Emlékezete szerint arról volt szó – arról szólt a vita - az elmúlt közgyűlésen, hogy a képviselőknek lesz lehetőségük ezzel a témával érdemben foglalkozni. Most úgy tűnik, hogy idő hiányában erre nem kerül sor.

53

Dr. Toller László: a múltkori – közel egy órás - vita során már elmondta, hogy hiábavaló volt. Most Nagy Csaba megerősítette, miszerint felesleges volt vitatkozni arról, hogy mi lesz a jövőben, hiszen ennek megvan a menetrendje, melynek első lépését most teszik meg. A második lépés folyamatait tartalmazza a határozati javaslat a CD-n lévő 8 melléklettel együtt. Konkrétan a következő lépés – amelyről a testületnek tudni kell, és fog is – a május 12-ig elkészülő anyag. Utána jön még a bonyolítói, kivitelezési pályázat, amikor a konkrét terveket kell majd megvalósítani. A konkrét tervekben tájékoztató jelleggel el tudja képzelni a közgyűlés közreműködését, de ne akarjanak abba beleszólni, hogy milyen épület készül oda. Az egy szakmai kérdés lesz, amit a testület kerettel lát el, továbbá forinttal is biztosítja annak végrehajtását. Nagy Csaba: a közgyűlés határozta meg az elmúlt ülésén a tervpályázati kiírás menetét. Azt a határozatot kérik most számon, felejtsék el, hogy a határidő nem lett betartva, holott akkor megígérték. A határozat tartalmát szeretné számon kérni, mert a határozatot nem helyezték hatályon kívül. A határozatban rögzítették, hogy a szakmai bizottság a kiírást aláírja, ezt követően megtárgyalja a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság, majd a közgyűlés elé kerül. Jelen határozati javaslat az akkori döntést tulajdonképpen negligálja, megkerüli. Gyakorlatilag ki lesz kerülve a képviselőtestület, és semmiféle rálátásuk nem lesz e vonatkozásban az egészre, nem hogy beleszólásuk. Azt gondolja, azért ülnek itt a képviselők, hogy a pécsiek érdekeit képviseljék, és ilyen tekintetben valamilyen szinten beleszóljanak az ügyekbe. Nyilván nem akarnak szakmai kérdésekről vitatkozni, de azért van egy-két olyan dolog, amit a testületnek kell e vonatkozásban eldönteni, vagy legalábbis szembesülnie kell ezekkel a kérdésekkel. Olyat még nem látott, hogy egy testületet így kikerülnek. Mi ennek az oka? Van ebben valami titok vagy egyszerűen a szakmai előkészítés még nincs abban a stádiumban, hogy a közgyűlést és a bizottságokat be lehessen ebbe iktatni? Ezt is érti, csak akkor mondják ki. Bagoly Attila: a MÉK Logisztikai és Koordinációs Kht. készíti elő a hiányolt tervpályázati kiírást, amelyet jogszabályban rögzített forma alapján kell összeállítani a tervpályázati dokumentáció, a programleírás, valamint a mellékletek alapján. Látható a mellékletben a tervpályázat időtáblázatából, hogy május 12-ig kell megtenni mindazt a feladatot, amit a szerződés értelmében a MÉK Logisztikai és Koordinációs Kht. vállalt. Ez egy jogszabályban rögzített forma, amelyet hiányol a képviselőtestület, de meg fogja tenni a pályázat kiírója május 12-ig. Dr. Toller László: semmilyen információtól nincs senki elzárva. Az egész eljárás menetében minden képviselő bármely információt kérhet és megkap. Szervezett módon ezek az információk május 12. utáni közgyűlésen állnak rendelkezésre. Kéri Bagoly Attila főépítészt, hogy valamennyi érintett bizottság – gyakorlatilag a közgyűlés valamennyi bizottsága – folyamatos tájékoztatást kapjon az ügymenetről és az elkészült dokumentációkról. Ennek semmi akadályát nem látja. Kéri ezzel nyugtázni a mai vitát.

54 Nagy Csaba: frakcióvezetőként 5 perc tanácskozási szünetet kér. Dr. Toller László: természetesen elrendeli, csak jelzi ¾ óra múlva ebédszünetet tart a testület. Javasolja, melyről ügyrendi szavazást kér, haladjanak tovább és az ebédszünet után - a tanácskozási szünetet is beleértve - folytassák ennek a napirendi pontnak a vitáját. Térjenek rá a következő napirendi pontra, és ezt a vitát hagyják nyitva az ebédszünet utáni időpontig. Nagy Csaba: bejelenti, elfogadja a javaslatot. Dr. Toller László: ügyrendi javaslatáról kéri a közgyűlés döntését. Megállapítja, hogy a testület 35 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett a napirendi pont tárgyalását felfüggeszti, és azt az ebédszünet után folytatja. A testület a 40.) napirendi pont elfogadását követően tért vissza a „Koncert és Konferenciaközpont közbeszerzési lejárásának megindítása” c. előterjesztés tárgyalására, melyről a 197/2005.(04.27.) sz. alatt hozott határozatot. 19.)

Iparosított technológiával épült lakóépületek felújításának 2006. évi pályázati kiírása Előterjesztő: Bókay Endre bizottsági elnök

Dr. Toller László: kérdés, észrevétel nem lévén szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a testület 35 igen szavazattal, ellenszavazat, és tartózkodás nélkül az előterjesztést, valamint határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 175/2006. (04.27.) sz. határozata az iparosított technológiával épült lakóépületek felújításának 2006. évi pályázati kiírásáról 1.) A Közgyűlés az „Iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítésének, felújításának és a lakóépületek környezete felújításának támogatása” 2006. évi önkormányzati pályázati kiírását elfogadja és úgy dönt, hogy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter által meghirdetett 2006. évi támogatási pályázaton részt vesz.

55

A Közgyűlés utasítja a Városfejlesztési Főosztályt, hogy a „Pályázati felhívást” tegye közzé. Határidő: Felelős:

2006. május 10. Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

2.) A Közgyűlés a beérkező pályázatok értékelésére és a nyertes pályázatokra vonatkozó előzetes javaslatok megtételére, valamint az önkormányzati pályázatok elkészítését végző előkészítő munkacsoport tagjainak a következőket jelöli ki: Kővágó László csoportvezető, munkacsoport vezető Garadnayné Dónát Ágnes beruházási referens Horváth Enikő beruházási referens Csepreginé Szirtes Emőke beruházási referens Borsfai László beruházási referens Temesi Péter beruházási asszisztens A Közgyűlés elrendeli, hogy a munkacsoport a beérkezett pályázatok értékelését és támogatásukra vonatkozó javaslatát a Közlekedési és Kommunális bizottsági, a Lakásfejlesztési és Gazdálkodási bizottsági továbbá a Költségvetési bizottsági előterjesztést követően terjessze Közgyűlés elé.

20.)

Határidő: Felelős:

2006. augusztus 31. Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Kukai András, Bókay Endre bizottsági elnök, ,Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

Települési megkötése

önkormányzatokkal

kistérségi

megállapodások

Előterjesztő: dr. Toller László polgármester Dr. Toller László: több ÁSZ vizsgálat megállapította, hogy sok településnek, amelyeknek diákjait Pécs városa tanítja saját iskoláiban semmiféle megállapodása nincs arra, hogy ezt az önkormányzati alapfeladatot hogyan látja el. Az előterjesztés egy olyan megállapodásról szól, hogy egy formális díjért – 10 E Ft-ért – ellátja Pécs város a jövőben ezt a feladatot azokon a településeken, amelyeknek nincs iskolája, vagy egyházi iskolája van, mint Abaligetnek. Az előterjesztéshez csatolt Társulási Megállapodás erről szól. Észrevétel, kérdés nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról.

56 Megállapítja, hogy a közgyűlés 36 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül fogadta el az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 176/2006. (04.27.) sz. határozata települési önkormányzatokkal társulási megállapodások megkötéséről 1.) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az előterjesztéshez csatolt 1. sz. mellékletben írt feltételekkel 2006. szeptember 1-jei hatállyal, határozatlan időtartamra Társulási megállapodást köt „Feladat-ellátó Mikro-Társulás létrehozására” Abaliget, Husztót, Kovácsszénája, Kökény, Magyarsarlós, Nagykozár, Orfű és Pogány Község Önkormányzata képviselőtestületeivel. 2.) A Közgyűlés az előterjesztéshez csatolt 2 sz. mellékletben írt feltételekkel 2006. szeptember 1-jei hatállyal, határozatlan időtartamra „Feladat-ellátó társulási megállapodást” köt Szentkatalin Község Önkormányzata képviselőtestületével. 3.) A közgyűlés úgy dönt, hogy az 1.) és 2.) pontban felsorolt települési önkormányzatok fizessenek a társulási megállapodásokban átadott feladat-ellátásáért ún. „feladat-ellátási hozzájárulást”, legelőször a 2007/2008 –as tanév első napjától 2007. szeptember 1-től, ennek mértékét a mindenkori költségvetési törvényben a tanulónkénti alap normatíva 5 % -nak 100 Ft/tanulóra kerekített összegében állapítja meg a közgyűlés. 4.) A Közgyűlés felhatalmazza dr. Toller László polgármestert az 1.) és 2.) pontban hivatkozott társulási megállapodások aláírására. 5.) A közgyűlés utasítja a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály vezetőjét, hogy a közgyűlés döntéséről értesítse a megállapodások megkötésében érintett települési önkormányzatok polgármestereit, a Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás elnökét és a kijelölt körzethatárok szerint illetékes közoktatási intézmények vezetőit. Határidő: 2006. május 15. Felelős: dr. Toller László polgármester Póla József főosztályvezető Kapják:

dr. Toller László polgármester, Tóth Mihályné, Soó László bizottsági elnök, Póla József főosztályvezető

57

21.)

Hitelfelvétel a Pécs-Pogányi Repülőtér fejlesztés befejezéséhez Előterjesztő: dr. Toller László polgármester

Dr. Toller László: kérdés, észrevétel nem lévén, kéri a szavazást az előterjesztésről és a kiosztott határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 30 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 6 tartózkodás mellett fogadta el az előterjesztést és a kiosztott határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 177/2006. (04.27.) sz. határozata hitelfelvételről a Pécs-Pogányi repülőtér fejlesztés befejezéséhez 1. A Közgyűlés egyetért azzal, hogy az AIR-HORIZONT Pécs Pogányi Repülőtér Fejlesztéséért Kht. a Pécs-Pogányi Repülőteret Működtető Kft. részére bruttó 406.360 eFt–ot átadjon az alábbi fejlesztések finanszírozására: Repülőtéri informatikai rendszer (szoftver+hardver) (árubeszerzés) Repülőtéri technológiai rendszer installálása (építési beruházás) Gyengeáramú hálózatok telepítése (építési beruházás) Pultok, mobiliák (árubeszerzés) Hangosítás (árubeszerzés) A Közgyűlés felhatalmazza dr. Toller László polgármestert, hogy a Pécs-Pogányi Repülőteret Működtető Kft. és az AIR-HORIZONT Pécs Pogányi Repülőtér Fejlesztéséért Kht. taggyűlésének javasolja, hogy a Kft. és a Kht. a forrás átadásról szóló Megállapodást kösse meg. Határidő: Felelős:

2006.április 30. dr. Toller László polgármester, Ács Gyula és Kőhegyi István ügyvezetők

2. A Közgyűlés egyetért azzal, hogy a Pécs-Pogányi Repülőteret Működtető Kft. 1.137.805 eFt hitel felvételére a nyílt közbeszerzési eljárást írja ki. A Közgyűlés felhatalmazza dr. Toller László polgármestert, hogy a Kft taggyűlésének javasolja, hogy a Pécs-Pogányi Repülőteret Működtető Kft. a hitelfelvételre a nyílt közbeszerzési eljárást folytassa le.

58 A Közgyűlés utasítja a Városfejlesztési Főosztály vezetőjét, hogy a bíráló bizottság által készített szakvéleményt az eredményhirdetést megelőzően jóváhagyásra és a törlesztő részletekre vonatkozó önkormányzati kötelezettség vállalás biztosítására terjessze a Közgyűlés elé. Határidő: Felelős:

2006. szeptember 15. Ács Gyula ügyvezető, Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

3. A Közgyűlés egyetért azzal, hogy az AIR-HORIZONT Pécs Pogányi Repülőtér Fejlesztéséért Kht. 40.000 eFt kölcsönt biztosítson a Pécs-Pogányi Repülőteret Működtető Kft részére a hitelszerződés megkötéséig. A Közgyűlés felhatalmazza dr. Toller László polgármestert, hogy a Kft. és a Kht. taggyűlésének javasolja, hogy a Kft. és a Kht. a 40.000 eFt kölcsön folyósításáról szóló Megállapodást kösse meg. Határidő: Felelős:

2006. április 30. dr. Toller László polgármester, Kőhegyi István és Ács Gyula ügyvezetők

4. A Közgyűlés egyetért azzal, hogy az AIR-HORIZONT Pécs Pogányi Repülőtér Fejlesztéséért Kht. 130.000 eFt rövid lejáratú folyószámla hitelt vegyen fel 2006 évre. A Közgyűlés felhatalmazza dr. Toller László polgármestert, hogy a Kht. taggyűlésének javasolja, hogy a Kht. a rövid lejáratú folyószámla hitelt vegye fel a 130.000 eFt átmeneti finanszírozás érdekében.

22.)

Határidő: Felelős:

2006.április 30. dr. Toller László polgármester, Kőhegyi István ügyvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Juhász István, Soó László bizottsági elnök, Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető, a Városfejlesztési Főosztály útján Ács Gyula, Kőhegyi István ügyvezetők

A 16573/8 hrsz-ú ingatlan (ún. 10-es tömb) tulajdonjogának rendezése Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök

Juhász István: az előterjesztést a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási, valamint a Költségvetési Bizottság megtárgyalta és 5-5 igen, egyhangú szavazattal támogatta.

59 Dr. Toller László: további kiegészítés, kérdés nem lévén, kéri a testület szavazatát az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 28 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 5 tartózkodás mellett fogadta el az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 178/2006. (04.27.) sz. határozata a 16573/8 hrsz-ú (ún. 10-es tömb) tulajdonjogának rendezéséről 1. A Közgyűlés úgy dönt, hogy a pécsi 23996/2 hrsz-ú ingatlan 2006. 05. 02-i árverésén, ahol (236.045.000.-Ft + 20 % ÁFA az induló ár) a Pécsi Kapu Kft. nyertessége esetén a kialakult vételárba a pécsi 16573/8 hrsz-ú ingatlan visszavétele miatt a Kft. részére visszajáró 244.325.070.-Ft + 20 % ÁFA-t beszámítja, és a különbözet megfizetésére a 2007. évi költségvetésben elkötelezettséget vállal, valamint a vételárkülönbözet összegének erejéig a 16573/8 hrsz-ú ingatlan terhére a Pécsi Kapu Kft. javára jelzálogjogot alapít. 2. A Közgyűlés utasítja a Városfejlesztési Főosztályt, hogy az árverési eljárást bonyolítsa le, és a Pécsi Kapu Kft. nyertessége esetén a konkrét vételár ismeretében a 2007. évi költségvetésben történő kötelezettségvállalás és a jelzálogjog alapítása tárgyában az ügyet ismételten terjessze a Közgyűlés elé. Határidő: 2006. június 02. Felelős: dr. Toller László polgármester Juhász István, Soó László bizottsági elnök, Balázsné Donáth Aranka, dr. Tolnai főosztályvezető Kapják:

23.)

Márta

dr. Toller László polgármester, Juhász István, Soó László bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

A PVV Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Zrt. alapító okiratának módosítása Előterjesztő: dr. Toller László polgármester

60 Dr. Toller László: kérdés, észrevétel hiányában szavazást kér az előterjesztés és a határozati javaslat elfogadásáról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 30 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 6 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 179/2006. (04.27.) sz. határozata a PVV Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Zrt. alapító okiratának módosításáról 1. A Közgyűlés úgy határoz, hogy a PVV Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Zrt. Alapító Okiratának alábbiak szerinti módosítását jóváhagyja: A III. A társaság tevékenységi köre (TEÁOR szerinti bontásban) című fejezet 2. bekezdése: módosítás előtt: A társaság főtevékenysége: 45.23’03 Autópálya, út, repülőtér, sport játéktér építése, módosítás után: A társaság főtevékenysége: 70,12’03 Ingatlanforgalmazás. 2. A Közgyűlés felhatalmazza dr. Toller László polgármestert, hogy a módosítással egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratot az Önkormányzat nevében aláírja. Határidő: Felelős:

az alapító okirat elkészültét követően azonnal dr. Toller László polgármester

3. A Közgyűlés felkéri a PVV Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Zrt. Vezérigazgatóját, hogy az alapító okirat ezen határozat szerinti módosítását a cégbíróságnál jelentse be. Határidő: Felelős:

2006. május 27. dr. Kelemen László vezérigazgató

4. A Közgyűlés felkéri a Tisztségviselői Kabinet vezetőjét, hogy a határozatban foglalt tulajdonosi döntésről értesítse a PVV Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Zrt. Vezérigazgatóját, Igazgatóságát, Felügyelő Bizottságát. Határidő: Felelős:

azonnal dr. Varga István főosztályvezető

61

Kapják:

24.)

dr. Toller László polgármester, Juhász István bizottsági elnök, dr. Varga István főosztályvezető, a Tisztségviselői Kabinet útján dr. Kelemen László vezérigazgató

PANNON Térségi Integrált Szakképző - és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Központ alapító okiratának módosításáról Előterjesztő: Tóth Mihályné bizottsági elnök

Dr. Toller László: a TISZK-kekkel kapcsolatos tanácskozás ebben a pillanatban is zajlik Pécsett, a Papnövelde utcában kormányzati részvétellel. Kiegészítés, kérdés, észrevétel nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 38 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett, tartózkodás nélkül fogadta el az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 180/2006. (04.27.) sz. határozata PANNON Térségi Integrált Szakképző- és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Központ alapító okiratának módosításáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a PANNON Térségi Integrált Szakképző - és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Központ alapító okirata 1./ Az intézmény neve pontját a következő szövegrésszel egészíti ki: Telephelye: 7625 Pécs, Citrom u. 2-6. A közgyűlés felhatalmazza dr. Toller László polgármestert a módosítással egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat aláírására és utasítja a Közgazdasági Főosztály vezetőjét, hogy az alapító okirat módosítását a törzskönyvön vezettesse át. A Közgyűlés utasítja a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály vezetőjét, hogy a közgyűlés döntéséről az érintett középfokú oktatási intézmény vezetőjét értesítse. Határidő: Felelős:

2006. május 10. dr. Toller László polgármester

62 dr. Tolnai Márta, Póla József főosztályvezető Kapják:

25.)

dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta alpolgármester, Tóth Mihályné, Juhász István bizottsági elnök, Póla József, dr. Tolnai Márta főosztályvezető

A Pécsi Távfűtő Kft. 2005. évi üzleti tevékenységéről szóló beszámoló Előterjesztő: Gonda Tibor alpolgármester

Erb József: úgy gondolja, a Pécsi Távfűtő Kft-vel kapcsolatosan mindig érdemes pár dolgot elmondani. Néhány éve a társaság és a problémakör helyzetében lényeges változás nem történt. 2004. volt az első, amikor a cég igen jelentős veszteséget mutatott ki év végén a gazdálkodásában. Ennek számos oka volt, amit annak idején meg is beszéltek. 2005-ben több jelentős áremelést hajtott végre a társaság, többek között a nem lakossági melegvizes felhasználók 25 %-kal többet fizettek, augusztus 1-jétől pedig a gőzfelhasználók 2,6 %-kal. A legkomolyabb a november 1-jei 9,7 %-os, előre be nem tervezett áremelés volt. Ezen áremelések egy részét a gáz árának és általában az energia árának emelkedésével indokolták. Ugyanakkor látható, a termelői ár nem változott ilyen radikálisan, illetve egyszer volt módja a melegvíz szállítójának az áremelésre. Ezt azért fontos megemlíteni, mert a társaság összes anyagi jellegű ráfordítása 77,7 % és ezen belül 65,2 % a vásárolt hő költsége. 2004-ben 120 M Ft-os veszteséget könyvelt el a társaság és 2005-ben 175 M Ft-ot tervezett eredetileg a PÉTÁV Kft., ebből – az előbb említett áremelések hatására – lecsökkent a veszteség 13 M Ft-ra. Ez az összeg természetesen lényegesen kevesebb, mint az eredetileg tervezett, ugyanakkor a város kihasználta az összes áremelési lehetőségeit. Ha tovább nézik a számokat, kiderül, a nem fizető felhasználók sokan vannak, ezen belül is a szociális bérlakásban lakók nem fizetése miatt alakul ki a kintlévőség túlnyomó része, mely számszerűleg 501 M Ft. Az összes bérlőt figyelembe véve az előbb említett csoport a bérlők 73,4 %-át képezi, tehát az összes bérlők háromnegyed része nem akar, vagy nem tud fizetni. Véleménye szerint a „nem akar fizetni” csoport kisebbségben van a „nem tud fizetni” csoport javára. Ebből látható, hogy erőteljes szociális problémáról van szó. Ezt a félmilliárd forintot az összes lakossági felhasználók 7,1 %-a produkálta, tehát kicsi rétegről van szó, amelynek igen nagy tartozást sikerült akkumulálnia. Olyan nagyot, hogy nem tudta pozitív irányba billenteni a PÉTÁV gazdálkodását még a drasztikus áremelés sem. Semmi probléma nem merült fel a szakmai vezetéssel, a dolgozók hozzáállásával, számtalanszor voltak tanúi annak, hogy például elpattant egy fűtési cső és a fűtés 10-12 óra múlva már ismét megindult. Rámutat arra, hogy továbbra is fennáll a tulajdonos, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának felelőssége két irányban. A PANNONPOWER Rt. felé a megoldatlan problémák végrehajtása és a szindikátusi szerződések

63 módosítása mindenképpen szükséges, hogy milyen módon, arra a polgármester biztos tudja a választ. A szindikátusi szerződésben a városi Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Közalapítvány felé be nem fizetett 140 M Ft-ra az önkormányzat kötelezettséget vállalt, amit rendezni kell. A legnagyobb súllyal esik latba annak a szociális problémának a kezelése, melyet a nem fizető bérlők okoztak. Nyőgéri Lajos, az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság elnöke kezdeményezésére lakáskísérési, családkísérési program indult, ami még mindig nem elég, mert látható, hogy évente több tízmillióval növekszik a kintlévőség, a kamatokról már nem is szólva. Nincs mit tenni, mint emelni az árat, vagy valamilyen módon másképp kell finanszírozni a kintlévőséget, ha nem akarja a város, hogy a kiválóan működő és magas szakmaiságot képviselő társaság ne lehetetlenüljön el. Dr. Toller László: a FEB álláspontja 3 és fél sorban ugyanazt rögzítette, amit Erb József képviselőtársuk most elmondott. A 2005. évet a társaság 12.896 E Ft veszteséggel zárta, amely 162 M Ft-tal kedvezőbb a tervezettnél és 105 M Ft-tal jobb az előző évi adózás előtti eredménynél. Juhász István: a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság ülésein hosszasan megbeszélik és értékelik a város cégeinek tevékenységét, a lényegre fókuszálva, röviden elmondja véleményét. A polgármester által említett mondatot megismétli, mert annak igen nagy jelentősége van és további három dolgot szeretne még megemlíteni. A városvezető koalíció nevében köszönetet mond a társaság menedzsmentjének, mert azon körülmények között, amit a beszállító, a PANNONPOWER Holding Rt. és a jogszabályok, a piaci árakban kialakult változások jelentenek, ők minden maguktól telhetőt megtesznek. A tartozások és a kintlévőségek behajtása tekintetében alapvetően mindent megtett a cég, ám ezen a területen még van javítani való, de az, az önkormányzattal közös tevékenység lesz. Ismétli, 175 M Ft-os veszteséget terveztek a 2005. évre. Ehelyett csak 12,8 M Ft vesztesége lett a cégnek. Ez jelentős mértékű javulás, hiszen 105 M Fttal több az eredménye, mint a 2004-es évi. A társaság fejleszti szolgáltatási körét, hiszen további vevőkre tudott szert tenni, nem csökkent a vevőköre, hanem 6 megawattnyi új felhasználó kapcsolódott a rendszerre. Ez a tendencia is nagyon fontos, mert a szolgáltatást egyrészt bővíteni kell, másrészt javítani kell a minőségét. Olyan cégek kapcsolódtak a fűtési rendszerre, mint az Expo Center, a Janus Pannonius Gimnázium, a Fellbach utcai lakótelep stb. A pénzeszközökkel való kiegyensúlyozott gazdálkodás eredménye, hogy az elmúlt évben saját, önálló lehetősége alapján sikerült a társaságnak a működését és a fejlesztését is finanszírozni. Fontos arról is szólni, hogy egy olyan innovációs minőségi díjat kapott a PÉTÁV Kft., ami önmagáért beszél, ez azt jelenti, hogy nemcsak a tulajdonos, hanem a külső környezet is elismeri azt a minőségi munkát, amit a vállalat végez. Bízik abban, hogy az alapvető strukturális átalakítások – melyekről Erb József képviselőtársa már beszélt – közül az azonnal, illetve az egy-két hónap alatt megoldhatók nem is nehéz feladatok. A menedzsment és a tulajdonostársak közreműködésével be fog következni az a változás, amelyet Erb képviselőtársa folyton hiányol.

64 Fontos, hogy a szolgáltatás minősége megmaradjon, próbálja megtartani azt a kategóriában elfoglalt helyét a társaság országosan, ahol a szolgáltatási díjai vannak, törekedjen arra, hogy reálértékében ne emelkedjenek a távfűtő díjak, növelje vevőkörét, melyben minden tevékenységet pozitívnak gondol a menedzsment részéről. Még egyszer megköszöni Gasz Zoltán ügyvezető igazgató és munkatársai munkáját. Kéri, hogy a konkrét számok ismeretében fogadja el a közgyűlés a társaság 2005. évi beszámolóját. De Blasio Antonio: gratulál a cég menedzsmentjének az eredményhez, hiszen nem könnyű gazdasági környezetben kellett elérniük. Amikor néhány évvel ezelőtt a PANNONPOWER Rt. tulajdonszerzésének vitája folyt ebben a teremben, akkor elég sokan próbáltak érvelni amellett, hogy gondolja meg azt a város. Most eljutottak oda, hogy talán nem is volt annyira jó üzlet, hogy a PANNONPOWER Rt-t beengedték tulajdonosnak, hiszen monopolhelyzetben van a gőz szolgáltatója, a saját érdekeit megfelelően szolgálja, a városét azonban nem biztos. Ezt érdemes felülvizsgálni és választ adni arra a kérdésre, valóban jó üzlet-e a városnak az, hogy a PANNONPOWER Rt. tulajdonos a cégben. A jelenleg hatályos lévő szindikátusi szerződésben megfogalmazottak nem minden esetben valósulnak meg. Úgy gondolja, a szerződéseket be kell tartani, ez vonatkozik a PANNONPOWER Rt-re is, hiszen elég nagy hiányosságok mutatkoznak részükről a teljesítések vonatkozásában. Amit szeretne felajánlani a városvezető koalíciónak az, hogy a FIDESZ frakciója kidolgozott módszerrel rendelkezik arra, hogyan lehet a közüzemi díjakat a szociális támogatási rendszerbe beépítve csökkenteni. Úgy gondolja, ezt főleg a város cégeire nézve alkalmazni kellene, hiszen ezek azok a cégek, amelyek kintlévőségei a várost is szegényítik és a cég eredményeit is rontják. A társaság „önmagát megfeszítve” ebben az esetben is nagyon jó eredményt ért el, amihez még egyszer gratulál. Amennyiben szükség van frakciója által kidolgozott módszerre, rendszerre, nagyon szívesen átadja, csak a forrást kéri majd megemlíteni, ha alkalmazásra kerül. Mindum Károly: az SZDSZ frakciója is támogatja, és elfogadásra javasolja az előterjesztést. A pénzügyi mutatók önmagukért beszélnek és a szolgáltatás színvonalával is elégedettek a városlakók. A beszámoló egy aspektusát emeli ki. Úgy tűnik, a cég gazdasági érdekei messzemenően egybeesnek a környezetvédelmi szempontokkal is. Örömére szolgál, hogy célul tűzte ki a társaság a távhőellátás piacának bővítését, mert ez nagyon fontos a környezetvédelem szempontjából, ugyanis a leginkább környezetbarát fűtési mód a távfűtés és ez a város szándékaival is egybeesik. Ezt a célt szolgálta többek között az ebben a ciklusban elfogadott levegőtisztaság-védelmi Az energiaellátással kapcsolatban rendelet is. megemlíti, úgy tudja, a cég arra is törekszik, hogy a PANNONPOWER Rt-től való függőségét csökkentse, vagyis a későbbiekben megpróbál saját fűtőműveket is létrehozni, ami támogatandó a jövőt illetően. Erb József: úgy érzi, az általa és a koalíció által is elfogadott problémák megoldása nélkül a PÉTÁV Kft. nem fog pozitív irányba átlendülni. Ezzel

65 semmiképpen sem az ottani dolgozókat kívánja kritizálni. Sem a polgármester, sem Juhász István nem negálták az általa felvetett problémákat, ezt kéri figyelembe venni abban a tevékenységben, amikor a PÉTÁV Kft. jövőjét mindannyiuk kívánságára az egész város érdekében stabilizálják, és megfelelő alapokra helyezik. A FEB elnökének javaslataiban ezek teljesen világosan megfogalmazódnak. Úgy gondolja, a legelső lépést a gőz üzletágban lehetne megtenni, annak kiváltásával, de ez most már részletkérdés, amit most nem kíván kifejteni. Nagy Csaba: úgy gondolja, nagyon jó az előterjesztés és számos kérdésre választ ad. A FEB elnökének, Bölcsházy Évának van egy javaslata a beszámolóhoz. Idézi: „Az önkormányzati bérlakásokban élők tartozásának növekedése miatt a szindikátusi szerződés alapján az önkormányzatnak fizetési kötelezettsége keletkezett a városi Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Közalapítvány felé, melynek megoldása további rendezést igényel.” A kérdés, hogy ezt hogyan kívánja rendezni a város, vagy hol tart ez a folyamat? Írja tovább a FEB elnöke, hogy „javasoljuk, hogy a lehetőségekhez mérten több,mint 140 M Ft-os fizetési kötelezettség teljesítése mellett egy hatékony adósságkezelési koncepció kerüljön kidolgozásra alapul véve a folyamatban lévő adósságkezelés, illetve családkísérési rendelet érvényben lévő változatát. (A kintlévőségek miatt a PÉTÁV Kft. tehervállalása már folyamatos, félmilliárd forintos nagyságrendű, ami finanszírozásban rendkívül terhet jelent.)” Kérdése, hogy a FEB elnök felvetésére történt-e valami intézkedési terv, vagy javaslatcsomag a Városháza falain belül, vagy ez a javaslat „lóg a levegőben” és tulajdonképpen nem történik semmi. Kérdése, mi fog történni? Dr. Toller László: szavazást kér. Nagy Csaba: jelzi, volt egy kérdése, amire még nem kapott választ. Dr. Toller László: a kérdésre nem történik reagálás, az életben van ilyen. Nagy Csaba: az életben elő szokott fordulni, hogy feltesz kérdéseket, és nem kap rá választ, de hogy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának testülete előtt a Pécsi Távfűtő kft. üzleti tevékenységéről szóló beszámoló vonatkozásában, a FEB elnöke által felvetett gondra feltesz egy kérdést, s erre nem érkezik válasz, ez azért több,mint furcsa. Juhász István: vannak népi bölcsességek, hogy például: Válaszolni csak jó kérdésre lehet. A kérdés igazából kapcsolódik a PÉTÁV Kft-hez, de csak abban a szellemben, ahogy az előbbi hozzászólásában is elmondta már, hogy előre kell lépni és meg kell oldani a problémát. Alapvetően az egy következő feladat, ami nem a napirendi pont része. Olyannyira összetett feladatról van szó, hogyha egy 2005-ös számviteli beszámolónak, egy könyvvizsgálói jelentésnek, vagy egy felügyelő bizottsági jelentésnek a része frakcióvezető szerint, akkor saját magát ez irányban tovább kellene képeznie. Összefügg valóban és ezért nem született rá válasz, mert nem függ össze a 2005. évi eredmények elfogadásával, illetve nem elfogadásával. Egy feladatról van szó, amit meg kell tenni. Ezt a feladatot a

66 tulajdonosok a menedzsment segítésével ki fogják dolgozni, de erre a válaszolni a közgyűlésben azért nem lehet, mert rossz kérdésre nincs válasz. Nagy Csaba: érdekes felvétés, amit Juhász István képviselőtársa mondott. Maga részéről szeretné gyakorolni képviselői jogait és lehetőségeit. Azt gondolja, hogy a Pécsi Távfűtő Kft. 2005. évi üzleti tevékenységéről szóló beszámolójához, a FEB elnöke által tett javaslatokhoz szólt hozzá és ráadásul olyan kérdést tett fel, ami arra vonatkozik, hogy a 140 M Ft-os fizetési kötelezettséget hogyan kívánja teljesíteni a város, hiszen ez a kötelezettség a szindikátusi szerződés alapján terheli most az önkormányzatot. Örült volna, ha foglalkoznak ezzel a kérdéssel és megtisztelik a pécsi polgárokat és azokat, akik nem tudják kifizetni a távfűtési számlákat azzal, hogy legalább azt mondják: Tisztelt Képviselő Úr! Foglalkozunk a kérdéssel és az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság, vagy a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság egy hónapon belül a napirendjére tűzi és a megoldási javaslatot a nyár előtti utolsó közgyűlés elé terjeszti. Valamiféle hasonló választ várt volna, mert úgy gondolja, egy képviselőhöz vagy egy bizottsági elnökhöz ez lett volna méltó. Erb József: olyan válasz jó lett volna, hogy – a FEB elnök asszonya által említett – a gőz üzletág kiváltásához szükséges 380 M Ft-nak a forrását megpróbálja a város megkeresni, kiváltását esetleg energiaracionalizálással vagy más pályázat útján biztosítani. Ez tökéletes válasz lett volna. Juhász István: természetesen a közgyűlés foglalkozni fog a kérdéssel, de mintha ezt már említette volna. A kérdés kidolgozása nem a 2005. évi eredmény elfogadásának a feltétele, hiszen ez már a 2006. évi üzleti stratégiának és a működésnek a ténye. Elfogadja Erb József képviselő tanácsát, de azzal egészíti ki, hogy dolgozza ki a FIDESZ frakció a koncepcióját a maga részéről, mert több ember több véleménye biztos, hogy előrébb viszi az ügyet. A közgyűlési hozzászóláson kívül sokat jelentene, ha egyszer valaki le is írná azt a koncepciót, aminek a címe elhangzik, nagyon szívesen venné, mert az is segíthet. Dr. Toller László: további észrevétel, hozzászólás nem lévén, kéri a szavazást a Pécsi Távfűtő Kft. 2005. évi üzleti beszámolója elfogadásáról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 30 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 7 tartózkodás mellett a beszámolót és a határozatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 181/2006. (04.27.) sz. határozata a Pécsi Távfűtő Kft. 2005. évi üzleti tevékenységéről szóló beszámolójának elfogadásáról

67 Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a Pécsi Távfűtő Kft. 2005. évi üzleti tevékenységéről szóló összefoglaló beszámolóját elfogadja. Kapják:

26.)

dr. Toller László polgármester, Juhász István bizottsági elnök, dr. Varga István főosztályvezető

A Pécsi Temetkezési Vállalat 2005. évi üzleti tevékenységéről szóló beszámolója Előterjesztő: dr. Toller László polgármester

Dr. Toller László: kérdés, észrevétel nem lévén, kéri a szavazást az előterjesztés és a határozat elfogadásáról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 27 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 5 tartózkodás mellett fogadta el az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 182/2006. (04.27.) sz. határozata a Pécsi Temetkezési Vállalat 2005. évi üzleti tevékenységéről szóló beszámolójának elfogadásáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a Pécsi Temetkezési Vállalat 2005. évi üzleti tevékenységéről szóló összefoglaló beszámolóját elfogadja. Kapják:

27.)

dr. Toller László polgármester, Juhász István bizottsági elnök, dr. Varga István főosztályvezető

Beszámoló Pécs Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság 2005. évi tevékenységéről Előterjesztő: dr. Toller László polgármester

Erb József: frakciója támogatja az előterjesztés elfogadását. Köszönetét fejezi ki a tűzoltóság vezetésének és a tűzoltóknak az elvégzett munkáért s azért, hogy sokszor az információjuk alapján, segítségükkel elnyert pályázati

68 pénzekből sikerült az eszközöket fejleszteni. A nem rögtön működőképes bevetés irányítási rendszer nem a társaság hibája folytán nem működött. Dr. Góra Zoltán: az elmúlt évben a tűzoltóság legfontosabb feladatai voltak a személyi változások következtében megüresedett beosztások betöltése, a nyugállományba helyezettek miatt kialakult létszámhiány kezelése és az új vezetésnek a személyi állománnyal való zökkenőmentes munkakapcsolat kialakítása. Nagy hangsúlyt fektettek a megfiatalodott személyi állomány elméleti és gyakorlati képzésére. Céljaik között kiemelt helyet foglalt el a fenntartó önkormányzattal és a szakmai felügyeleti szervvel való hatékonyabb együttműködés, egymás munkájának kölcsönös segítése és a lakossággal való közvetlenebb kapcsolattartás. Az elmúlt évben a működési körzetben tűzoltói szempontból kiemelkedő esemény nem történt. Megköszöni a közgyűlésnek a pályázatokhoz nyújtott támogatását. Az önkormányzat a meglévő szerállomány, a technikai eszközök cseréjére, korszerűsítésére, három különleges szerre: egy magasból mentőre, egy gyors beavatkozóra és egy vízszállítóra pályázott. Ezen kívül nagyértékű tűzoltási, műszaki mentési felszerelésekre, illetve a belvízi és árvízi védekezés érdekében 12 db szivattyú beszerzésére pályázott sikeresen. Nagy segítséget jelentett, hogy a társaság megkapta három önkormányzati bérlakás térítésmentes bérlőkijelölési jogát 10 évre. A tűzoltólaktanya műszaki állapotával kapcsolatban véleményük szerint a most folyó statikai vizsgálatok mellett az épület egészére vonatkozó felülvizsgálat lenne indokolt, így a felújítási lehetőséget számba tudnák venni, ehhez kéri a közgyűlés támogatását. Végezetül összességében elmondja, a tűzoltóság eredményes évet zárt 2005. évben. Ezúton megköszöni valamennyi kollégája elmúlt évi munkáját és a város támogatását. Dr. Schmidt József: a tűzoltóság 2005. évben folytatott tevékenységéről nem kíván szólni, mert az előterjesztés, illetve a szóbeli kiegészítés azt tartalmazta. Ez az első év, amikor dr. Góra Zoltán alezredes az általa vezetett egy éves tevékenységről számol be. A tűzoltóság ellátja a feladatát, felkészült, az eszközállománya fejlődik, amiben némi része van az önkormányzatnak, hiszen a pályázataikat támogatta. Azt, hogy viszonylag csendes évet zárt a társaság annak is köszönhető, hogy a parancsnokságon folyó tűzmegelőző munka jó színvonalú, eredményes. Már elhangzott, hogy az önkormányzat a lehetséges eszközeivel támogatja a munkát. Kiemeli még a parancsnok úr által is említett statikai vizsgálatot. A Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság kihelyezett ülés keretében állapította meg azt az ismert tényt, hogy az épület statikai állapota igen rossz. A kihelyezett ülés eredményeként az épülettulajdonos, Baranya Megyei Közgyűléssel közösen rendelte meg a város a statikai vizsgálatot, melynek eredménye nem kétséges. Ezt követően kezdeményezni kell kormányzati szinten az elhelyezési probléma megoldásához való segítséget. Végezetül megköszöni a tűzoltóság munkáját és a következő évre is hasonló jó munkát kíván. Javasolja a beszámoló elfogadását. Dr. Toller László: köszönetét fejezi ki a parancsnok úrnak és a személyi állománynak a munkáért, az elhangzottak erőt adnak a további munkássághoz, melyhez sok sikert kíván.

69 További észrevétel nem lévén, kéri a szavazást a beszámoló elfogadásáról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 34 igen szavazattal, ellenszavazat, tartózkodás nélkül, egyhangúlag elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 183/2006. (04.27.) sz. határozata beszámoló Pécs Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság 2005. évi tevékenységéről A Közgyűlés Pécs Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága parancsnokának a Tűzoltóság 2005. évi tevékenységére vonatkozó beszámolóját elfogadja, és köszönetét fejezi ki a 2005. évi munkájáért. Kapják:

28.)

dr. Toller László polgármester, dr. Modrovits Sándor aljegyző, dr. Schmidt József bizottsági elnök

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Kft. üzletrészére vonatkozó elővásárlási jog gyakorlása Előterjesztő: dr. Toller László polgármester

Erb József: az előterjesztést a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság is megtárgyalta, ahol szintén feltett egy kérdést, melyre nem kapott kielégítő választ. Ezért itt is megkérdezi, a 4,7 %-os tulajdonrész szükséges az önkormányzat részére? Dr. Toller László: vannak olyan cégek, ahol azért érdemes jelen lennie a városnak, hogy betekintést nyerjen a cég munkájába. A Pécsi Geodéziai és Térképészeti Kft. tevékenysége szervesen érinti Pécs egész térinformatikai rendszerét, a folyamatos szabályozási tervekkel kapcsolatos felméréseket stb. A cég üzleti alapon is dolgozik a városnak. Összefoglalva: igen, szükséges a 4,7 %-os tulajdonrész. További észrevétel nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 32 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 4 tartózkodás mellett fogadta el az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének

70 184/2006. (04.27.) sz. határozata Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának a Pécsi Geodézia Kft. üzletrészére vonatkozó elővásárlási jog gyakorlásáról 1. A Közgyűlés úgy határoz, hogy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata ne éljen az ÁPV Zrt.-nek a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Kft-ben lévő – a Kft. jegyzett tőkéje 36,4 %-át, 46 040 000 forintértékű törzsbetétet megtestesítő - üzletrészére vonatkozó elővásárlási jogával. 2. A Közgyűlés felkéri dr. Toller László polgármestert, hogy a határozat 1. pontjában foglaltakról értesítse az ÁPV Zrt. vezérigazgatóját. Határidő: azonnal Felelős: dr. Toller László polgármester Kapják:

dr. Toller László polgármester, Juhász István bizottsági elnök, dr. Varga István főosztályvezető

Dr. Toller László: ebédszünetet rendel el és bejelenti, hivatali elfoglaltsága miatt az ebédszünet után visszaérkezéséig Horváth Zoltán alpolgármester vezeti az ülést. K é r d é s e k: a.) Nagy Csaba: március 30-án hasonló, vagy szinte ugyanazt a kérdést tette fel, amit most fog. Az akkor kimerítő válasz értelmezésekor az volt a meggyőződése, hogy Soó László, a Költségvetési Bizottság elnöke a PVV Zrt. kezelésében álló játszóterekről beszélt. Kérdése arra irányul, hogy az óvodákban található játszóterek és játszóeszközök felújítására, átalakítására mekkora összeg áll rendelkezésre a költségvetésben. Ezt azért kérdezi, mert egy kormányrendelet előírta, hogy az Európai Uniós előírásoknak megfelelően felül kell vizsgálni az összes játékot. A vizsgálat – bár a törvényi határidőn túl, de – megtörtént. A jegyzőkönyveket megkapták az óvodavezetők és ezentúl az ő felelősségük, hogy mit tesznek a kérdéskörben. Sok olyan játék van Pécsett, ami balesetveszélyes és a mostani szabályozásnak nem felel meg. Egy részük átalakítható, hiszen különböző, úgynevezett „beszorulási” helyek találhatók a játékokon, melyeket át lehet alakítani úgy, hogy a gyerekeket ne érje baleset. Egy részüket le kell bontani, más részüket pedig pótolni kellene valamiből. A tagintézmények, intézmények nagyon szoros költségvetéssel rendelkeznek. Egy-egy óvoda sokszor 3-4, illetve 500 ezer forintból kénytelen a teljes felújítását elvégeztetni, miközben egy, az uniós előírásoknak megfelelő játék minimum 500 ezer és 1 M Ft közötti összegbe kerül nettó áron telepítési

71 költség nélkül. Az óvodavezetőké a felelősség és az önkormányzat nem tesz semmit, hogy a kialakult helyzetet kezelje. Ezért az intézményvezetők az önkormányzati képviselőket keresik meg, hátha sikerül a képviselői keretükből pár százezer forintot a játékok átalakítására fordítani. A másik megoldás, hogy a játékokat leszerelik. Véleménye szerint ez nem lehet cél az óvodákban és az iskolákban, inkább a tagóvoda-vezetőket ez irányban tehermentesíteni kell és programot elindítani annak érdekében, hogy az óvodákban megfelelő minőségű, mennyiségű és balesetveszély-mentes játékok legyenek. A Kormány erről hozott egy jogszabályt, melyet be kell tartani az önkormányzatnak és az óvodavezetőknek egyaránt. Kérdése, mekkora összeget tud az önkormányzat ebben az évben a célra elkülöníteni, mert az óvodáskorú és az általános iskola alsó tagozatán tanuló gyerekek testi épsége pár millió forintot mindenképpen meg kell, hogy érjen a város költségvetésének. Soó László: a témakör általánosságban már valóban szerepelt a közgyűlés előtt hangsúlyozottan a közterületi játszóterekre vonatkozóan. Jogos a kérdés, hogy a nem közterületen, hanem a gyermek-, illetve oktatási intézményben lévő játszóterekkel mi lesz. Amint képviselőtársa említette, a felmérések elkészültek és sejthető a következménye. Minden vizsgálatnak három útja is lehet: az egyik – ami ritkább – hogy minden harmadik-negyedik játszóeszköz megkapja a szükséges tanúsítást, de a többség felújításra, vagy megszüntetésre ítélt, hiszen semmiképpen nem lehet a szükséges előírásoknak megfeleltetni. Az intézmények költségvetési szempontból meglehetősen önállóan gazdálkodnak. Ez az önállóság az önkormányzat kiskapuja, az intézményeknek viszont kényszer, hiszen ilyen címen nincs külön keret a költségvetésben. Intézményi karbantartás címen azonban 50 M Ft szerepel az ez évi költségvetésben, melyet mindig az ISZ és a SZIGSZ részére biztosít a város negyedévente. Az első negyedév esetében is így történt, hiszen a Költségvetési Bizottság 15-5 M Ft arányban a két szolgálatnak adta át az összeget. Így az önkormányzat az Iskolaszolgálatra vagy a Szociális Intézmények Gazdasági Szolgálatára bízza, hogy melyik fontos karbantartási feladatra használja fel a pénzt. Használhatnák az egészet játszótérre is, ez benne az önállóság; de akkor ablakra, ajtóra, kerítésre stb. sokkal kevesebb pénz jutna. Az biztos, hogy 2008-ig a városnak rendeznie kell ezeket az ügyeket. Az is valószínű, hogy a Városfejlesztési Főosztály által készítendő programban – akár elkülönített blokként is – meg kell jelennie egy összesítő jelentésnek az önkormányzati intézményeknél található eszközökre vonatkozóan. Személyesen fogja felkérni az ISZ és a SZIGSZ vezetőjét, hogy a rendelkezésükre álló adatokból készítsenek egy olyan összesítést, amely csak az intézmények játszóeszközeire vonatkozik, és javasolni fogja, hogy az őszi ülésszak elejére a város erről tájékoztatást tudjon adni és láthatóvá tenni költségvetési igényeit. Kéri válasza elfogadását. b.) Molnárné Garai Edit: elég sokáig lehetett hallani a szocialisták kampányszlogenjét, hogy „megcsináltuk”. Most egy kérdésben azt szeretné felvetni, hogy mit nem valósítottak meg, mert abban igen hosszú ideje nem történik előrelépés.

72 Több éve téma a bányakárok kérdése. A volt Szabadságharc utcai épületről szól, ami régen iskolaként működött és a jelenleg is működő Török István utcai épületről. A sajnálatos módon bezárt iskolát másik funkcióval látták el, de felmerül a kérdés, hogy a bányakáros összeggel mi történt? Úgy gondolja, ha a törvény kötelezi a várost, hogy a megfelelő épületre kell fordítani a pénzt, akkor nem lehet megkerülni a kérdést azzal, hogy közben funkcióváltás történt. Mindkét épület a Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskolához és Szakiskolához tartozik. 5 M Ft-os összegről van szó. Már régebben feltette a kérdést, hogy hol a pénz? Hosszú ideje nincs kifizetve az iskola jogos járandósága, pedig nem kevés a problémája, hiszen fel kellene újítani az épületet és más forrás nem áll rendelkezésére. Kéri, tovább már ne őrizze az önkormányzat a pénzt. Úgy tudja, 2,5 M Ft-ot elkülönített számlán kezelnek. 5 M Ft pedig már az előző ciklust érintette, tehát eljött az ideje annak, hogy az összegek a helyükre kerüljenek. Kéri a Költségvetési Bizottság elnökét, az ügyben tegye meg a szükséges lépéseket. Hamarosan vége ennek a választási ciklusnak, ebben az ügyben már nem szeretne több kérdést feltenni, de ha kell, akkor addig teszi fel a kérdéseit, amíg megoldás nem születik. Soó László: azzal a lehetőséggel él, hogy 30 nap haladékot kér és azután ad írásban választ a kérdésre. A kérdéskörről természetesen van tudomása. Az iskola felszabaduló épületeinek hasznosítását illetően a városvezető koalíciónak is sok elképzelése van. A költségvetés kapcsán már elfogadtak egy olyan határozatot, hogy félévre az intézmények létszámára és az ingatlan együttesére vonatkoztatóan készüljön egy felmérés, hogy melyeket javasolják tartósan, hosszabb távon az oktatási hálózat részeként megtartani, illetve más módon hasznosítani. Logikusan felmerülhet egy összefüggés, ha egy intézményt más célra kívánnak hasznosítani, értékesíteni, akkor arra kár volna a bányakár által befolyt összeget ráfordítani. Ez elsősorban attól függ, hogy az adott intézményt milyen célra fogják hasznosítani, ha egyáltalán hasznosítják. Ezért kéri, hogy írásban válaszolhasson a kérdésre. Horváth Zoltán: a kérdések végére értek, a közgyűlés a napirendi pontok tárgyalásával folytatódik. A 18. napirendi pontra vonatkozó - a koncert- és konferenciaközpont közbeszerzési eljárásának megindításáról szóló - pályázati kiírásnak a CD-n kellett volna lennie, de technikai hiba miatt nem volt megtalálható, melyért elnézést kér. A képviselők az anyagot fénymásolatban hamarosan megkapják, és majd folytatódhat az említett napirendi pont tárgyalása. Most azonban a 29. napirendi pont következik.

29.)

Világörökségi pályázat tartalmának módosítása Előterjesztő: dr. Toller László polgármester

Erb József: a pályázati projektnek 1,53-1,54 Mrd forintos a költségvetése. Az előterjesztés szerint bizonyos műszaki változtatások célszerűek lennének:

73 a Civil Közösségek Háza fejlesztéséből kimaradna a tetőtér-beépítés, a Lánc utcában lévő telken 40 db parkoló kerülne kialakításra, a Cella Septichora beruházásánál szükséges parkolókat alakítanának ki a Lánc utcában stb. A változások műszakilag megalapozottak, de a műszaki tartalmat és annak vonzatát is az előterjesztéshez kellett volna csatolni. Úgy gondolja, így egy biankót állít ki a város és nem tudja, hogy az újonnan feltárt műemlékegyüttes bemutatására a pénzből mennyit fognak majd elkülöníteni. Első áttekintésre úgy tűnik, hogy el lehet fogadni az előterjesztést; de amíg nem látja a részleteket, illetve a hozzá csatolt forintösszegeket, addig kétségeit fejezi ki, hiszen nem tudható, mennyi pénzt, honnan és hová csoportosítanak át. Várbíró Péter: a felvetés másik aspektusával kíván foglalkozni. Érti és elfogadja, hogy szükséges a változtatás tekintettel arra, hogy az új leletegyüttes bemutatásához a pénzügyi hátteret biztosítani kell. Amíg a problémát az önkormányzat nem oldja meg, addig nem tudható, mi lesz azokkal a most megszüntetendő és kiváltandó projektekkel, amelyekre előbb-utóbb szükség lesz. Nemcsak a parkolósávot, a parkolót említi, hanem az érintett várfal melletti zöldfelületet is. Ha a város el is fogadja az előterjesztést, akkor hogyan tovább és mikor tér vissza a kérdés, hiszen a feladatokat el kell végezni. Hódosi Vera: a Város- és Környezetfejlesztési Bizottság tárgyalta az előterjesztést, ebből következően szól hozzá a napirendhez. A két nagy változás: a parkoló kiváltása, másik a Civil Közösségek Házához kapcsolódó beruházás műszaki tartalmának csökkentése, illetve az ott felszabaduló pénzek átcsoportosítása. Az utóbbiról elmondja, az előterjesztés II. pontja részben a sétányok műszaki tartalmában bekövetkező csökkenést takar, amely a növényzet mennyiségét érinti. A Civil Közösségek Háza tetőtere most nem épül be, a pénzt más területre kell átcsoportosítani; de ugyanúgy folytatható, ha egyéb forrásból biztosítható. Az előterjesztésben pénzösszegek valóban nem szerepelnek. A pályázati támogatás lesz átcsoportosítva, melynek felhasználásáról nagyon részletes elszámolást kell készíteni. A másik módosítás a parkolóhely kiváltás. Az eredeti tervek szerint az Aradi vértanúk útján kell kialakítani a 40 parkolót, amely elég nagy ellenállást váltott ki. Helyette azt javasolták, hogy lehetőség szerint ott ne legyen parkoló, viszont a pályázathoz mindenképpen szükséges. Ezért egy másik helyszín kijelöléséről kellett gondoskodniuk; s így a 40 parkoló átkerül a Lánc u. elé. Információik szerint ez még indokolható, és elfogadják a kialakítását. Bár a rendelőintézettel kapcsolatos problémákon is segít, de valóban nem ideális a Világörökség szempontjából. Több alkalommal vizsgálták a lehetséges, közelebb lévő helyszíneket de úgy gondolták, nem lenne célszerű az Aradi vértanúk útján kialakított zöldövezetet megbontani. A beterjesztett javaslat kompromisszumos megoldás, amely talán mindenki számára elfogadható. Várbíró Péter: az elmondottak azt jelentik, hogy a Barbakán térségében pl. az autóbuszos módszer változatlanul megálló jelleggel működik? A buszok, vagy a személygépkocsik parkolója kerül a Lánc utcába? Az előterjesztés alapján az utóbbira gondol, viszont ott alapvetően nagy a távolság.

74 Érti, hogy a felvetett témák egy részére még visszatérnek, ha az anyagi lehetőség adott lesz, de ezt kicsit konkrétabban kellene megfogalmazni Erb József: az előterjesztésben, és a II. pontban foglaltakat érti. Hozzászólását is azzal kezdte, a műszaki racionalitását el tudja fogadni. Hiányolta azonban, hogy nem mutatták be a Lánc utcai kialakítással milyen mértékű megtakarítás várható; és ezt átteszik a Cella Septichora Úgy gondolja, ha erről nem döntenek, egy biankót adnak a beruházás feltárásához. bonyolítójának. Tény, valóban el kell számolni a pályázati pénzek felhasználásáról, de a döntés mögötti konkrétumot is szükségesnek tartja. Dr. Gáspár Gabriella: kérdést intéz jegyző asszonyhoz: tudomása szerint a 1,5 Mrd Ft-tal kapcsolatban jegyzői vizsgálat indult. Erről kéri a tájékoztatást. Dr. Papp Judit: a jegyzői vizsgálat elrendelésének oka és alapja, hogy az önkormányzat itt elég hatalmas mennyiségű jelzálogot és más kezességet vállalt. Ezért szükségesnek tartották dr. Toller László polgármester egyetértésével a vizsgálat elrendelését. Az ellenőrzés bizonyos szabálytalanságokat tárt fel, de konkrétumokról még nem tud beszámolni. Amint a vizsgálat lezárul az illetékes bizottságok, és a testület tagjai megkapják az anyagot. Nagyon fontos, hogy a jelentést áttekintsék. Pontosan olyan beruházási és pénzügyi elszámolási programok vannak, amelyek a vizsgálatot indokolttá tették. Nagy Csaba: kérdése, a határozati javaslat 5.) pontjában megfogalmazott „nyugati és az északi várfalsétányok növényesítési tartalmának csökkentése” mekkora összeget jelenthet? Hódosi Vera: az utóbbi kérdésre nem tud válaszolni. Várbíró Péter képviselő kérdésére elmondja, mindenképpen személygépkocsi parkolót jelent, a várfalsétányhoz az volt tervezve. A parkolóhely módosítás elsősorban nem anyagi kérdés volt. A bizottság is úgy ítélte meg, hogy nem lesz jó megoldás; de amint említette lakossági körből szintén érkeztek észrevételek; nem szeretnék, ha a szép zöldövezeti sétányt megbontanák, és 40 férőhelyes parkolót alakítanának ki. A döntés célja nem az volt, hogy csökkentsék a költségeket, hanem a parkoló más helyre kerüljön, és maradjon meg a zöld sétány. Nagy Csaba: örömmel fogadja, hogy a parkoló elkerül a tervezett helyről, megvalósítását kifejezetten rossznak tartotta volna. A nyugati és északi várfalsétányok növényesítéséről kíván szólni. A tervezők – ez ügyben tartott prezentációján részt vett. A megvalósítás érdekében javaslata: „egészüljön ki a határozati javaslat azzal, a Költségvetési Bizottság vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a növényesítésre ebben a költségvetési évben sor kerüljön. Ha nem, akkor tegyenek javaslatot arra, hogy a következő költségvetési évben ez mindenképpen valósuljon meg.” Úgy gondolja, a tervezői koncepció és a tervezői elképzelések csak így lehetnek egészek. Attól tart, ha idén befejeződik a program, akkor elmarad a megvalósítása. Indítványát a határozati javaslatban próbálják meg rögzíteni, talán sikerül megoldani a következő költségvetési évben.

75 Megismétli indítványát: a határozati javaslati pont egészüljön ki azzal, hogy a nyugati és északi várfalsétányok növényesítési programjának végrehajtása érdekében a Költségvetési Bizottság vizsgálja meg azt a lehetőséget, hogy idén erre sor kerülhet-e vagy sem. Erb József: a bizottsági elnök asszony válasza teljesen korrekt volt. Továbbra is fenntartja véleményét – jegyző asszony tájékoztatása alapján különösen – hogy egyfajta műszaki tartalomváltozást kísérő legalább irányárat feltétlenül indokolt lenne megkérni, mivel a tartalom nem változik. A csökkentés azt jelenti, hogy a bemutatandó lelet-anyag gyarapodik. A kettőnek ki kellene egészítenie egymást. Kővári János: kérdése, mi az indoka, hogy Civil Közösségek Háza felső szintjének beépítése maradt ki a programból? Tudomása szerint ez egy nagyon komoly, mintegy 1,5Mrd Ft-os program, s ebben, illetőleg a városban is a Civil Közösségek Háza szerepe rendkívül fontos. Több mint ezer civil szervezet van a városban. Nagyon kevés a lehetőségük, ahol programjaikat lebonyolíthatják. Mi az oka annak, hogy a programból pontosan ez kerül ki megtakarítás okán. Molnár Géza: a parkolóval kapcsolatban elmondja, a bizottsági ülésen azért nem tárgyalták, hogy mennyibe kerül a zöldövezet, mert mindannyian azt az álláspontot képviselték, nem engedhető meg, hogy a szépen kialakított területet tönkretegyék, és ezért a városnak még fizetnie is kell. A növényesítés tartalmának csökkentése annyit jelent, - megkérdezték a szakértőket – növényesítés lesz, de nem biztos, hogy azzal a tartalommal és olyan növényekkel oldják ami a legdrágább, hanem esetleg olcsóbb fajtával. Dr. Kunszt Márta: mivel a kht. FEB tagja, részletesebb választ tud adni, amely szintén tárgyalta az előterjesztést a műszaki tartalmával együtt. A Civil Közösségek Háza felújítása és tetőtér kialakítása eleve járulékos elemként került be a programba, mivel a Világörökség helyszínekhez szervesen nem kapcsolódik. Ugyanakkor, hogy a teret méltóvá tegyék a rangjához, megpróbálták betervezni úgy, hogy a tetőtéri terekben fogadótérség alakult volna aki.jelenlegi funkciót bővítették volna, hanem egy új funkciót alakítottak Nem volna ki; de ugyanez a fogadótéri helyiség kialakítható a Cella Septichorában is. A házat fel fogják újítani, a jelenlegi tereket is, csupán a tetőtér beépítésére nem kerül sor, amely a későbbiekben esetleg kialakítható. A beruházás tartalma ettől nem sérül, csak az a többlet, amit a Civil Közösségek Házában terveztek, nem fog megvalósulni, mert a régészeti feltárások költsége lényegesen nagyobb volt, mint amire eredetileg számítottak. A forrásokat felhasználták, így át kellett csoportosítani. Ugyanez a helyzet a kertészeti tervezésnél is, bizonyos összegeket szintén át kellett csoportosítani a régészeti feltárásokra. Kompromisszumként azonban próbálják a tartalmakat megtartani és az összes teret használhatóvá tenni, csak egy kicsit kevesebb összeg ráfordításával tudják megoldani. Úgy gondolja, még kezelhető a program, mindenki tudja használni, amit eltervezett volna, és lesznek még ott továbbfejlesztendő feladatok is.

76 Hódosi Vera: a Civil Közösségek Házával kapcsolatban dr. Kunszt Márta alpolgármester asszony részletes tájékoztatást adott. A határozati javaslat módosításához észrevétele: bár nem előterjesztő, de úgy gondolja, elfogadható, hogy a Költségvetési Bizottság vizsgálja meg a lehetőséget. Kiemeli, semmiféle megtakarításra nem törekednek, hiszen a pályázati pénzt fel kell használni, csupán – akik az anyagot előkészítették, úgy döntöttek, hogy - a Dóm téren folyó ásatásokra, és egyéb emlékhelyek láthatóvá tételére több pénz kellene, ezért az legyen befejezve, hogy látogatható legyen. A szakaszosan biztosítható keretekből vettek el meghatározott összegeket, de minden pénzt fel fognak használni, és a város is kiegészíti a saját önrésszel. Erb József: elnök asszony álláspontját el tudja fogadni, ugyanakkor elmondja, a Belvárosi Plébánia süllyed, az egyik oldalfalán ujjnyi repedések találhatóak, tehát újabb váratlan költségek jelentkezhetnek. Horváth Zoltán: további hozzászólás nem lévén - az előterjesztő távollétében - a módosító indítványt bocsátja szavazásra. Előtte Nagy Csaba frakcióvezetőt kéri fel javaslatának ismertetésére. Nagy Csaba: a kiegészítés lényege: a Költségvetési Bizottság vizsgálja meg annak a lehetőségét, hogy a nyugati és északi várfalsétányok növényesítési programja végrehajtható legyen, hogy ne csökkentsék. Ha idén nem fér be, akkor az volt a javaslata, hogy próbálják meg a következő költségvetési évben ezt végrehajtani. Indoklásként elmondja, látta a tervezői elképzelést s úgy gondolja, akkor lenne világörökségi helyszínhez méltó, ha úgy valósulna meg. Szerinte érdemes erre költségvetési forrásokat keresni. Horváth Zoltán: a szavazás előtt felhívja a figyelmet, az eredeti határozathoz képest egy kiosztásos anyagot kaptak, amely a 8.) ponttal bővül, illetve a 6.) pontban a polgármester kap egy felhatalmazást. Erről a határozatról szavaznak majd. Elsőként Nagy Csaba frakcióvezető - 5.) pontra vonatkozó - kiegészítő indítványáról kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a testület a határozat 5.) pontjának kiegészítésére vonatkozó indítványt 21 igen szavazattal, 7 nem és 4 tartózkodás mellett elfogadta. Ezt követően a teljes határozati sorról kéri a döntést. Megállapítja, hogy a közgyűlés az előterjesztést, valamint határozati javaslatot 26 igen szavazattal, ellenvélemény nélkül, és 3 tartózkodás mellett elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 185/2006. (04.27.) sz. határozata

77

Világörökségi pályázat tartalmának módosításáról A Közgyűlés a Pécs világöröksége, turisztikai vonzerő fejlesztése című ROP projekt keretében vállalt műszaki tartalomra vonatkozó projektmódosítását az alábbiak szerint, jóváhagyja: 1. Az Aradi Vértanúk útjára tervezett parkolósáv megépítése kikerül a projektből. 2. A Pécs-Sopianae Örökség Kht. a Civil Közösségek Háza, valamint a Cella Septichora beruházásaihoz szükséges, építési hatóságilag előírt parkolómennyiséget a helyi parkolórendelet előírásai szerint megváltsa. 3. A Lánc utcában levő 40570/13 hrsz-ú ingatlanon kerüljön kialakításra a projekthez szükséges 40 darab parkoló az 1. sz. mellékletben foglalt elrendezés szerint. 4. A Civil Közösségek Háza fejlesztésének, felújításának műszaki tartalmából a tetőtérbeépítés kikerüljön. 5. A Nyugati és Északi várfalsétányok növényesítési tartalma csökkentésre kerüljön. 6. Közgyűlés úgy, dönt, hogy a 4. és az 5. pontokban bekövetkezett tartalmi csökkentés során felszabaduló forrásokból a Dóm téren folyó ásatás eredményeként feltárt új leletegyüttes bemutathatóvá tételének megvalósítását kell finanszírozni. A Közgyűlés egyúttal felhatalmazza a polgármestert, hogy a régészeti feltárásra vonatkozó vállalkozási szerződések előzőek miatt szükséges módosításait aláírja. 7. A Közgyűlés úgy dönt, hogy a módosítás, illetve a tervezési előkészületek a főkedvezményezett és egyben a projekt lebonyolításáért felelős Pécs-Sopianae Örökség Kht. feladata, és a projektmódosítással kapcsolatosan esetlegesen felmerülő többletköltségek a Pécs-Sopianae Örökség Kht-t terhelik. 8. A Közgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy a határozati javaslat 1.-7. pontjában szereplő módosításokat figyelembe véve a projekt lebonyolításáért felelős projektmenedzsment kezdeményezze a VÁTI Kht-nál a támogatási szerződés módosítását. Határidő: azonnal Felelős: dr. Toller László polgármester dr. Ujvári Jenő ügyvezető igazgató

78 9. A Közgyűlés felkéri a Költségvetési Bizottságot, vizsgálja meg és adjon javaslatot arra, hogy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a 2006. évi, vagy a 2007. évi költségvetésében milyen módon, és milyen keret terhére tud fedezetet biztosítani az északi és nyugati várfalsétány eredeti, a kivitelezési tervben foglalt növényesítésének megvalósításához. Határidő: 2006. június 31. Felelős: dr. Soó László bizottsági elnök dr. Tolnai Márta főosztályvezető Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető Kapják:

dr. Toller László polgármester, Hódosi Vera, Kukai András, Soó László bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető, a Városfejlesztési Főosztály útján dr. Ujvári Jenő ügyvezető igazgató

Horváth Zoltán: jelzi, kiosztásra került a konferenciaközpont tervpályázati dokumentációja. Kéri képviselőtársait, tekintsék át az anyagot, melyre még visszatérnek.

30.)

Projekt Előkészítő Alap II. program folytatása Előterjesztő: dr. Toller László polgármester

Pintér János: a Balokány ezáltal egy újabb lehetőséget kap a Világörökségi Program mellett, bár kissé más oldalról közelít, de a városrész egykori hírnevét, külsejét e pályázaton keresztül is megpróbálja visszaadni. Remélik, a Balokányt a város méltatlanul elhanyagolt területét a helyben lakók ismét birtokba vehetik. Személyesen mindent megtesz annak érdekében, hogy a projekt és a megvalósításra irányuló erőfeszítések is sikerrel záruljanak. Horváth Zoltán: mivel az előterjesztéshez kapcsolódó kérdés, egyéb hozzászólás nem hangzott el, szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés az előterjesztést 30 igen szavazattal ellenvélemény nélkül – és 1 tartózkodás mellett elfogadta, és a következő határozatot hozta: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 186/2006. (04.27.) sz. határozata a PEA II projekt-előkészítő program folytatásáról

79

A Közgyűlés úgy dönt, hogy a Balokány rehabilitációs projektjének kibővítését megvalósítja és megtervezteti a Tüskésréti utat a Sport utcával összekötő utat. A tervezés pénzügyi alapját az előterjesztés mellékletében levő PEA II. támogatási szerződés képezi, melyet az Önkormányzat 2006-ban nyert el. A Közgyűlés a projekt 5,5 millió forint összegű előfinanszírozását visszapótlási kötelezettséggel a Városgazdálkodási Keret terhére kívánja biztosítani. A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztályt, hogy a 2006. évi költségvetésben a szükséges módosításokat elvégezze. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert az előterjesztés mellékletében levő támogatási szerződés aláírására. Határidő: 2006. május 31. Felelős: dr. Toller László polgármester dr. Tolnai Márta főosztályvezető Kapják:

31.)

dr. Toller László polgármester, Hódosi Vera, Kukai András, Soó László bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

Déli Autóbusz-pályaudvar kiviteli szerződés módosítása Előterjesztő: dr. Toller László polgármester

Várbíró Péter: az előterjesztés tartalmazza, hogy a közel 46 M Ft kártérítési igényt a kiviteli szerződésen kívül rendezi a város. A részleteiről kér információt. Juhász István: a Déli Autóbusz-pályaudvar ügyeinek rendezése megtörtént már a Közgyűlés által; amely összegszerűségében, határidejében és mértékében sem változik. A közbeszerzésen meghatározott összeg nem növekedhet - a múltkori közgyűlési határozatnak megfelelően - ami a kártérítésre vonatkozik. Az előző testületi döntést annyiban kell módosítaniuk, hogy nem egyben fut a beruházással, hanem csak a forintösszeg van átcsoportosítva, amelyről a kiosztott új határozati javaslat rendelkezik a 3.) pontjában. Megismétli, nem többletköltséget jelent, hanem a már mindenki által megismert összeget, de külön kellett bontaniuk. Más lesz a jogcím, amely alapján kifizetésre kerül. Horváth Zoltán: mivel kérdés, észrevétel nem fogalmazódott meg, szavazást kér az előterjesztésről.

80 Megállapítja, hogy a testület az előterjesztést, valamint határozati javaslatot 25 igen szavazattal, 3 ellenvélemény és 5 tartózkodás mellett elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 187/2006. (04.27.) sz. határozata Déli Autóbusz Pályaudvar szerződésének módosításáról 1.

kiviteli

és

Műszaki

ellenőri

A Közgyűlés úgy dönt, hogy a Déli Autóbusz Pályaudvar építésére megkötött kivitelezői szerződést módosítja az előterjesztés 1. sz. mellékletében levő 2. sz. szerződésmódosítás szerint. A Közgyűlés a 2. sz. szerződésmódosítás hatályba lépésével a 2006. február 27-én köttetett 1. sz. szerződésmódosítást hatályon kívül helyezi. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert az előterjesztés 1. sz. mellékletében szereplő szerződésmódosítás aláírására.

2.

A Közgyűlés úgy dönt, hogy a Déli Autóbusz Pályaudvar építésére megkötött műszaki ellenőri szerződést módosítja az előterjesztés 2. sz. mellékletében levő 2. sz. szerződésmódosítás szerint. A Közgyűlés a 2. sz. szerződésmódosítás hatályba lépésével a 2006. február 27-én köttetett 1. sz. szerződésmódosítást hatályon kívül helyezi. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert az előterjesztés 2. sz. mellékletében szereplő szerződésmódosítás aláírására. Határidő: azonnal Felelős: dr. Toller László polgármester

3.

A Közgyűlés úgy dönt, hogy a kivitelező Debmut Rt.- Strabag Rt. konzorcium által a munkálatok átmeneti leállítása miatt keletkezett nettó 45.904.031.-Ft összegű kártérítési igényét a kiviteli szerződésen kívül rendezi. A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztályt a kártérítéssel kapcsolatos kifizetés teljesítésére. Határidő: 2006. május 15. Felelős: dr. Toller László polgármester dr. Tolnai Márta főosztályvezető

81 Kapják:

32.)

dr. Toller László polgármester, Juhász István bizottsági elnök, Balázsné Donáth Aranka, dr. Tolnai Márta főosztályvezető

Pécs, Kossuth téri mélygarázs pályázati ügye Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök

Erb József: napirenden lévő előterjesztéssel már többször foglalkozott a testület, mert olyan döntéseket hoztak, amelynek következtében a pályázat – mely két változatban készült – nem volt eredményes. Egy sikerrel kecsegtető pályázat van előttük; s úgy gondolja egy korrekt feltételrendszerrel, ami 20 M Ft+Áfa befizetését, valamint versenyfeltételként a kieső parkolók kompenzálását, nyilvános tervpályáztatást és a Konzum Áruház árufeltöltésének megoldását tűzte ki célul. Reméli, hogy a pályázat sikeres lesz, és a Kossuth téren mielőbb egy kétszintes parkoló fog működni. Dr. Mikes Éva: emlékeztet, több alkalommal kérte, hogy próbáljanak meg elmozdulni a kialakult helyzetből. Reméli, még az Európa Kulturális Fővárossal kapcsolatos – várhatóan nagy tömegeket idevonzó – projektek megkezdése előtt a mélygarázs ügy megoldódik, mert a belváros égető problémája, mind a parkolóhely, a közlekedési állapotok, és a külalak szempontjából. Reméli, a sikertelen próbálkozások után egy olyan program indulhat el, amit belátható időn belül be is tudnak fejezni. Várbíró Péter: a napirendi pont kapcsán ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy feltételezhetően nem ez a projekt lesz a következő megvalósuló intézmény–műtárgy helye. Rendkívül fontosnak érzi, hogy a turistaszezon beindulásával Pécsett a nyilvános illemhelyekre anyagi erőket kell átcsoportosítani, és a témára vissza kell térni, hiszen az 1.) napirendi pontnál felvetett kérdésére érdemi választ nem kapott. Úgy tűnik, ha sikeres lesz a tervpályázat, akkor itt egy megvalósul, és feltehetően EU kompatibilis lesz. Horváth Zoltán: további vélemény nem lévén, a napirendi pontról kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a testület az előterjesztést 30 igen szavazattal ellenvélemény nélkül – és 4 tartózkodás mellett elfogadta, és az alábbi határozatot hozta: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 188/2006. (04.27.) sz. határozata Pécs, Kossuth tér alatti kétszintes mélygarázs pályázatáról

82 A Közgyűlés úgy dönt, hogy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzat tulajdonában álló, pécsi 17452 hrsz-ú, és 17451 hrsz-ú ingatlanok (természetben: a Kossuth tér) alatt kialakítható kétszintes, térszín alatti mélygarázs megépítésére pályázatot ír ki, az előterjesztéshez mellékelt részletes pályázati felhívásban foglalt feltételek mellett. A Közgyűlés utasítja a Városfejlesztési Főosztályt, hogy a pályázatot tegye közzé, a benyújtási határidőt követően az ajánlatokat a Város-és Környezetfejlesztési Bizottság, valamint a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság állásfoglalásával terjessze a Közgyűlés elé.

33.)

Határidő: Felelős:

2006.június 22. Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Hódosi Vera, Kukai András, Juhász István bizottsági elnök, Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

Pécs-Pogányi közforgalmú szerződésének kiegészítése

repülőtér

közszolgáltatási

Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök Juhász István: az 1. sz. melléklet 4.) pont alatti szövegrészben lévő rész a 20.) napirendi pont elfogadásával válik teljessé, mert a közszolgáltatási kompenzáció pénzügyi fedezetét a 20.) napirendi pontban rendezték. Jelen szerződésbe a 20.) napirendi pont határozatának számát majd be kell írni. Így válik értelmezhetővé a forrásoldala; a közszolgáltatási szerződés kiegészítése a működési támogatás oldalról. A közszolgálati jelleg azért szükséges, mert a nemzetközi minősítésnek elengedhetetlen és alapvető feltétele. Horváth Zoltán: miután az előterjesztéshez kapcsolódó kérdés, hozzászólás nem volt, döntést kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés az előterjesztést 25 igen szavazattal és 7 tartózkodás mellett - ellenvélemény nélkül – elfogadta, és a következő határozatot hozta: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 189/2006. (04.27.) sz. határozata a Pécs-Pogányi közforgalmú szerződésének kiegészítéséről

repülőtér

közszolgáltatási

83

1. A Közgyűlés a Pécs-Pogányi Repülőteret Működtető Kft. és Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, illetve a Baranya Megyei Önkormányzat között létrejött közszolgáltatási szerződés 1. számú mellékletét az előterjesztett szövegezéssel jóváhagyja. 2. A Közgyűlés kinyilvánítja, hogy a repülőtéri közszolgáltatás pénzügyi kompenzációjának mértékéről szóló előírások érvényességéhez a költségvetési rendelet módosítása, a kompenzáció mértékének és megosztásának arányáról szóló rendelkezések érvényességéhez pedig a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének jóváhagyó határozata is szükséges. 3. A közforgalmú repülőtér közszolgáltatásának 2006. és 2007. évi pénzügyi fedezetét a Közgyűlés 177/2006. (04.27.) számú határozata által jóváhagyott bankhitel biztosítja, melynek visszafizetését a közszolgáltatás ellátásáért felelős önkormányzat teljesíti. A 2006. évi fedezet közszolgáltatásért felelős önkormányzatot terhelő része 120 millió Ft, amelyet a PécsPogányi Repülőteret Működtető Kft. mint közszolgáltató a felvett hitelből megelőlegez és ezt az összeget az önkormányzat a 20072017-ig terjedő költségvetési években az éves költségvetési rendeletében foglaltak szerint visszapótolja.

34.)

Határidő: Felelős:

2006. május 1. Baranya Megyei Közgyűléssel folytatott tárgyalások végrehajtásáért: Juhász István, a GATUVÁB elnöke költségvetési rendelet előkészítéséért: dr. Tolnai Márta főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Juhász István, Kukai András bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

A Pécsett élő kisebbségek részvétele a „Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2010.” projekt megvalósításában Előterjesztő: Kablár János tanácsnok

Kablár János: a Pécsett élő nemzetiségiek, kisebbségek, az itt működő kisebbségi önkormányzatok az Európa Kulturális Fővárosa 2010 pályázat szellemében kifejezték igényüket, hogy részt kérnek és vállalnak a program tervezésében és végrehajtásában. A Kisebbségi Társulási Tanács elmúlt év őszén levélben kereste meg a kisebbségi önkormányzatokat, adjanak egy javaslatsort, hogy milyen

84 elképzeléseik vannak, mind a felvezető éveket, mind a 2010-es évet illetően, továbbá milyen programokkal kívánnak hozzájárulni a projekt sikeréhez. A beérkezett javaslatokat összegezték, megvitatta a Társulási Tanács és kérte a Közgyűlést, tűzze napirendre; ezzel mintegy súlyt adva az itt élő kisebbségek, nemzetiségek igényeinek. Amint az előterjesztésből megállapítható, néhány javaslatukat már túlhaladta az idő; (a Közgyűlés elé kerülő napirendi pontok sokasága, az országgyűlési választások miatt) mindez azonban csak néhány esetben rontja az előterjesztésük időszerűségét. A Közgyűlés elé került javaslatsor egyrészt választék, melyből a projekt vezetői, szervezői, testületei válogathatnak, hogy melyek azok a rendezvények, kiállítások, tanácskozások, melyek legjobban beleillenek az adott év programjába, vonzóak lehetnek az idelátogatók számára, és természetesen finanszírozhatóak. Másrészt a kínálatsor idővel bővíthető, amint jelenleg is újabb-és újabb ötletek érkeznek a szervezőkhöz, amely a jövőben is kívánatos lehet. Kéri a Közgyűlést, hogy az előterjesztést és határozati javaslatot fogadja el. Dr. Gáspár Gabriella: örömmel fogadja az előterjesztést, hogy a Pécsett élő kisebbségek, a kisebbségi önkormányzatok összegyűjtötték azokat a terveket, melyeket elképzelhetőnek tartanak az Európa Kulturális Főváros felvezető, és fő évei tekintetében. Nem érti azonban, bár örül, hogy látható a kínálat, de nem a Közgyűlés feladata eldönteni, hogy jó, vagy nem; hiszen a határozati javaslat is csupán annyit fogalmaz meg, hogy a Közgyűlés javasolja a Programtanácsnak ezen javaslatokat. Kérdezi, e nélkül a Programtanács nem venné figyelembe? Az Európa Kulturális Fővárost mozgató, irányító, szervező szervezet anomáliáira mutat rá ez az előterjesztés is. Szemmel láthatóan a Pécsett élő kisebbségek, kisebbségi önkormányzatok és a tanácsnok úr sem biztos abban, ha a javaslatot egyszerűen benyújtják a Programtanácsnak, igenlő választ kapnak programjaik Nem érti, a Közgyűlésnek jó részére. mi a feladata ezzel kapcsolatban? Ha holnapután a Pécsi Tudományegyetem nyújt be egy ilyen javaslatsort, azt is tárgyalják azzal, hogy a Programtanács majd tekintse át, és válasszon belőle? Úgy gondolja, az előterjesztést tájékoztatóként is ki lehetett volna adni. Nem érti, miért kell erről dönteniük, hiszen a Programtanácsnak önálló jogköre, hatásköre van, melyet nem rögzítettek pontosan. Megismétli, komplex kérdést kíván feltenni: ezután ez lesz a rendszer, a Programtanácsot mire tartják, avagy a Programtanács milyen szempontok szerint választja ki az Európa Kulturális Főváros programba illeszkedő projekteket? Mit értenek projekt alatt, mi projekt, és mi nem az, mi lesz finanszírozva és mi nem? Mi az az érték és prioritássor, amely mentén kiválasztják, hogy melyek az értékes programok, és melyeket nem kíván a város 100%-ban, 50-ban, 10 %-ban finanszírozni? Úgy érzi, még egy sor döntésnek, preferenciakérdések megválaszolásának, elvek lefektetésének kellene megelőznie azt, hogy a testület elé kerüljenek ilyen típusú előterjesztések. Az előterjesztés számára nem okoz problémát, de a szervezet funkcionalitására kíván rávilágítani; továbbá arra, amiben a Közgyűlésnek

85 kellene dönteni, hiszen az irányítótanács vezetője a polgármester, aki az üléseken többségében jelen van. Az elvekben kellene megállapodniuk, és nem az egyes programokkal kapcsolatban. Erb József: úgy gondolja, ismét visszatérő téma, amely a Közgyűlés egyik nagy hiányosságára mutat, hogy nincs kisebbségi bizottságuk. Már a ciklus elején elhangzott, és komoly vitát eredményezett, hogy a 9 kisebbségi önkormányzat városának kisebbségi bizottságot létre kellett volna hozni. Az előterjesztés jó programokat sorol fel, de azt a feladatot, amit a kisebbségi bizottságnak el kellett volna látnia, ez annak egyik pótléka. Érdekes, hogy a kisebbségi bizottság hiánya miatt a tanácsnok nyújt be és nem a kisebbségi bizottság által megtárgyalt anyagot. Ugyanis meggyőződése, a mai napig újabb-és újabb programok merültek fel a kisebbségi önkormányzatoknál, melyeket szintén be lehetne építeni ebbe a Konkrét javaslata: a határozatba illesszék be, hogy a felsorolt programpontok programsorba. egy keret, és ezt minden további nélkül lehet bővíteni, vagy csökkenteni az előterjesztő döntése alapján. Úgy gondolja, mivel nem alakult meg a kisebbségi bizottság ezért a testületnek – gesztusként a kisebbségek felé – illő lenne elfogadni, ugyanakkor a hiányosságokat nem lehet nem szóvá tenni. Várbíró Péter: dr. Gáspár Gabriella hozzászólása alapján el is állhatna gondolatai megfogalmazásától, hiszen ugyanezen ív mellett kívánta felszólalását megtenni, azzal kiegészítve, hogy a nemzetiségek házával kapcsolatos információt indokoltnak tartana. Megismétli, dr. Gáspár Gabriella szavaival ért egyet. Bókay Endre: Erb József felvetésére reagálva elmondja, amennyiben kisebbségi bizottságot kívánnának létrehozni, akkor a jelenlegi rendelkezések szerint a 9 kisebbség mellé 10 önkormányzati képviselőt kellene megválasztaniuk. Ezzel olyan bizottságot hoznának létre, amely kvázi közgyűlést, vagy lényegesen nagyobb bizottságot jelentene az eddig megszokottól. A bizottság19 fővel működne, tevékenysége ellehetetlenülne különösen, ha figyelembe veszik még a szakértők létszámát is. Ezért volt olyan döntés, hogy tanácsnok fogja össze a kisebbségek működését. Képviselőtársa azon felvetésével, hogy a jövőben nagyobb súlyt kapjanak az Európa Kulturális Fővároshoz kötődő programokban, egyebekben, teljesen egyetértenek. Nem gondolják azonban úgy, hogy ez bizottság függvénye; tehát ha felállítanának fel egy újabb szervezetet, akkor sikeresebb lenne. Többet segítséget kell nyújtaniuk a kisebbségek számára ahhoz, hogy részt tudjanak venni a programokban. Ez az üzenete Pécs város Kulturális Főváros programjának, hogy az itt élő nemzetiségek felhalmozott kulturális örökségeit bemutassák, s éljenek ezzel a lehetőséggel. Megismétli, sokkal többet kell tenniük az eddigieknél, mellyel teljesen egyetértenek, de hangsúlyozza, ez nem egy kisebbségi bizottság felállításának a kritériuma.

86 Várnai Márton: az előterjesztést támogatni kívánja. A b.) pontban lévő megfogalmazásra utal, mely szerint „állandó képviseletet kapjon a kisebbségek összessége a testületben, amely dönt bizonyos kérdésekben”. Véleménye szerint ez újabb vitát indít a kisebbségek között, hogy milyen módon, struktúrában, mechanizmusban történjen a képviselet ellátása? Úgy gondolja, az Európa Kulturális Főváros repertoárját gazdagítják az előterjesztésben felsorolt programok. Számára sem egyértelmű, hogy milyen módon lesznek elfogadva az előterjesztésben vázolt, évekre bontott programok, illetve milyen módon realizálódnak? Úgy gondolja, célszerű lenne az anyagot a kisebbségekkel közösen még egyszer megvitatni, egyeztetni. A kisebbségi bizottsággal kapcsolatban nem kíván állást foglalni, mert időnként már megtette. Meixner András: az előterjesztést részben támogatni kívánja, melyet úgy kell tekinteni, mint egyfajta lobby levelet, amit a kisebbségek képviselői a város vezetéséhez írnak, és abban kérik a támogatásukat, garanciákat, hogy a kisebbségi programok megjelennek az Európa Kulturális Fővárosa projektben. Érthető a javaslatok megfogalmazása, de kissé korai, hiszen a Programtanács olyan érdemi munkát még nem végez, amellyel a nyilvánosság elé lépve kérte volna a különböző programcsomagokat; illetve a közeljövőben lesz ebben előrelépés. Erb József kisebbségi bizottsággal kapcsolatos elképzelését illetően ugyanaz a véleménye, mint Bókay Endre frakcióvezetőnek. Nem feltétlenül egy bizottság tudja megoldani a kisebbségek ügyeit. A kisebbségi önkormányzatok önálló szervezetek, melyek összefogására, képviseletére a tanácsnoki rendszer is megfelelő volt eddig. Olyan helyen lehet kisebbségi bizottságot létrehozni, ahol lényegesen kevesebb számú kisebbség él. Dr. Kunszt Márta: arra szeretne magyarázatot adni, hogy az előterjesztés hogyan került a testület elé, illetve a tartalma miért nem idevaló? A Kisebbségi Társulási Tanács alapszabályában szerepel, hogy kérésükre tárgyalniuk kell az általuk kért előterjesztéseket. Dr. Gáspár Gabriella képviselő felvetése jogos, hiszen az anyag tartalmában abszolút a Programtanács elé tartozó tematikát tár fel. A Programtanács feladata a legjobb programok kiválasztása, illetőleg megvalósíthatóságuk vizsgálata. A kisebbségi képviselők, vagy a kisebbségi kulturális egyesületek is bármilyen javaslattal élhetnek. Feltehetően úgy gondolták, ha a Közgyűlés megerősíti, nagyobb a súlya, de elsősorban nem az a cél. A Közgyűlés megerősítésével is a Programtanács elé kerülnek az anyagok. A jelenlegi eset nagyon jól bemutatja az Európa Kulturális Főváros kapcsán várható gondokat; hiszen a város, és annak minden aktív személyisége szeretné támogatni a programot, és megpróbál befolyást gyakorolni, vagy elképzelését érvényesíteni. Mindez nagyon helyes, de nehéz lesz megtalálni azt a koordinációs mechanizmust, amely mindenki megelégedettségét elnyeri. Másrészt, valóban olyan programok alakulnak ki, amelyek méltóak a Kulturális Fővárosához, és nem a különböző körök elképzeléseinek, törekvéseinek megvalósítását jelentik. Türelmet kér mindenkitől, mert nagyon sokszínű, és többféle kapcsolódási pontot kell vizsgálni. Az idei még próbaév

87 lesz, de elképzelhető, hogy olyan alakulatok lesznek, melyek a próba után nem állják meg a helyüket, és akkor újra kell kezdeni a munkát. Már lát néhány ilyen pontot, és előfordulhat, hogy majd módosítani kell. Elég nehéz lesz a programokat oly módon összeegyeztetni, hogy mindenki úgy gondolja, színvonalas, és tartalmas. Megjegyzi, ugyanez várható a fejlesztési projektekkel kapcsolatban is. Mindenki segítségét, de egyúttal a türelmét is kéri a megvalósítandó feladatokhoz annak érdekében, hogy 2007-ben elkezdjenek jól működni. Dr. Mikes Éva: maximálisan egyetért alpolgármester asszony gondolataival, az általa felvetett problémákkal. Ha jól értette, egyfajta eljárás kidolgozása, vagy bevezetése - hogy hogyan történjen – még megoldandó feladat. Pontosan ezért felveti, gondoltak-e arra, milyen nem kívánatos precedenst teremtenek azzal, ha az előterjesztést elfogadják? Elfogadja Meixner András álláspontját, hogy ez egy lobby levél, de ezekről nem döntenek a testületek. Érti, ha a kisebbségek úgy gondolják, hogy a Programtanács előtt egy közgyűlési döntés erősebb, azonban Várnai képviselő is utalt a várható gondokra. Támogatná, hogy a Programtanács lássa el a feladatát, és válassza ki a programok közül ami fontos; továbbá a város több nemzetiségi jellegére és a kisebbségi programokra tekintettel lényeges. Viszont, ha a kérdést úgy teszik fel, hogy adja a szavazatát ehhez a programsorhoz, akkor kénytelen végigmenni, mert vannak közte olyanok, melyeket nem szívesen támogatna ilyen hangsúllyal. Úgy gondolja, ha ezt a precedens helyzetet ily módon elfogadják, akkor később nem mondhatják, nem kívánnak foglalkozni, ha az egyetem, amatőr művészeti társulások, stb. - nemcsak lobby levelet írnak, megkeresik a képviselőket, hanem ragaszkodnak ahhoz, hogy a Közgyűlés döntsön. Kérdezi, mit tesz akkor a Programtanács? Abszolút funkciótlan erről most szavazniuk, akkor lenne funkciója, ha kiválogatnák, hogy milyen programokat támogatnak. Ezt viszont nem szívesen tenné, mert nincs felhatalmazva, és nem is ért hozzá. Kővári János: hasonló a gondolatmenete, mint dr. Mikes Éva képviselőé, de mégis másként árnyalná. Ez az előterjesztés is rámutatott arra, nem jó ha nincs kidolgozva a programok kiválasztásának rendszere, milyen jellegűeket kívánnak befogadni, közülük esetleg az önkormányzat majd támogatni. Kedvező, hogy a város egésze rámozdul erre a programra, hiszen feltételezhető, ez volt a cél; csak nem ilyen módon, hogy ha bármelyik közösség javaslata eléjük kerül, kap egy támogatást, amely üzenet a Programtanács számára, hogy ez fajsúlyosabb, mint amit hozzájuk nyújtanak Ezt a módszert mindenképpen ki kellene venni a rendszerből, mert a be. programok nagyon különböző színvonalúak lehetnek; másrészt kezelhetetlen lesz pénzügyileg is az a halmaz, ami így fog jelentkezni. Természetes, nem arról szól ez a hozzászólás és a többi sem, hogy a kisebbségek programjait ne támogassák. Mindenki programját támogassák, aki egy irányelvek alapján, előre felállított rendszerben működik. Várnai Márton: bizottságról beszélnek akkor, amikor a két jelenlévő kisebbség képviselője is ebben a Közgyűlésben dolgozik, de a Kisebbségi Társulási Tanács ülésére nem kapnak meghívást. Kittl János képviselővel

88 együtt megtiszteltetésnek vették volna a meghívást, ha ilyen fajsúlyos kérdésről tárgyalnak. Kéri tanácsnok urat, fontolja meg ennek lehetőségét, és vonja be a munkába a testületben jelenlévő két képviselőt is. Emlékeztet kérdésére: a 3/b. alpontja szerint a különböző testületekbe képviselőt küldenek a kisebbségek részéről. Megismétli, ez számottevő újabb problémát vet fel, és vitát fog gerjeszteni a kisebbségek között. Tanácsnok úr válaszát várja, másrészt úgy gondolja, jó lenne erről egy újabb megbeszélést folytatni a kisebbségekkel, ahol egy kicsit konkrétabban fogalmaznák meg a jövőbeni igényüket e tekintetben. Dr. Kunszt Márta: az előterjesztésen két ponton szeretne módosítani: az egyik, nem szavaznának a tartalmáról, hanem arról határoznak, hogy továbbítják a Programtanácsnak a kisebbségek javaslatait. A másik indítványa: a szövegben szerepel egy olyan kérés, hogy az Európa Kulturális Fővárosa állandó testületeibe képviseletet kapjanak a kisebbségek – megjegyzi, nem érti, hova szeretnék delegáltatni magukat. Megemlíti, több ilyen törekvés volt már, hogy valakik, valamilyen módon képviseltessék magukat, döntési, vagy előkészítési fórumon. Eddig még mindig abban állapodtak meg, hogy szakmai alapon a kulturális szférával foglalkozó szakemberekre bízzák az ügyet. A kisebbségeket sem szeretné ilyen alapon beemelni, hanem kisebbségi kulturális szakértőket keresnek, akik értenek ehhez. Nem lenne jó, ha mint kisebbségi képviselők lennének delegálva, mert többször elhangzott, akkor a politikára helyeződik a hangsúly, holott a kultúra a fontos. Dr. Gáspár Gabriella: egyet tud érteni dr. Kunszt Márta indítványával, hogy csak továbbítsák az anyagot, bár még ezt sem tenné, hanem javasolná, tegyék meg a kisebbségek, ugyanis annak is lenne súlya. Előző felszólásánál nem említette, az egyetem minden tanszéke kapott a Programtanácstól egy kérdést, hogy ebben az évben mit szándékoznak tenni, ami az Európa Kulturális Főváros része lehet. Minden projektre ki kellett tölteni egy adatlapot, a Kisebbségi Társulási Tanács figyelmébe ajánlja ezeket a projekteket. Példaként említi: a horvátok találkozója menyibe kerül, hol lesz a helyszín, mikor rendezik? Nem tartja elfogadhatónak, hogy az előterjesztés csak azért élvezzen előnyt, mert a kisebbségek kezdeményezték. A multikluturizmust személyében is támogatja, amely a városra jellemző elv. Tudomása szerint a Kulturális Központ programjaiban mindig szerepelnek nemzetiségi együttesek. Nem érzi azt, hogy a kisebbségek háttérbe lennének szorítva, bár érti, hogy a lobbyerejük ebben kíván megnyilvánulni, de akkor minden egyes programpontról szóljanak. A delegáció elve – úgy tűnik - nem működik ezekben a bizottságokban, sem a kisebbségeké, sem az ellenzék delegálása. A DOZSO birtokba vétele elég nagy ívű program. A város egyik legszebb épülete, melynek felújítása után bárki szívesen használatba veszi. Felhívja azonban a figyelmet, hogy fenn is kell tartani. Nem tudja elképzelni, hogy a kisebbségek erről miként tudnának gondoskodni. A Rácz Aladár Művelődési Ház is megszűnik, és mindenki ott lesz? Lehet, hogy jó lesz, de e felől nem biztos. A sokszínűség, az hogy különböző épületekben vannak, nem jelent szétszakítottságot, hiszen attól még lehetne, és kellene is együttműködni.

89 Egyetért a Nemzetiségi Múzeum létrehozásával a felújított tetőtérrel bővített Néprajzi Múzeumban. Sok problémát vet fel, hogy Galéria legyen a városháza tornyában. Egyrészt, hogyan lesz nyilvános; másrészt statikailag nem biztonságos. Erre vannak elhagyott gyárépületek a város szélén melyek legalább ilyen rossz állapotúak, és szintén alkalmasak Galériának. A brüsszeli jelenlét dicséretes, Magyarországnak meg kell mutatni magát minden lehetséges módon, természetesen nemzetiségeivel együtt. Nem igazán szerencsés, hogy ez ebben az előterjesztésben szerepel, az anyag végén mint egy kívánságlista, amit a kisebbségek szeretnének. Hangsúlyozza, a multikulturalizmus elve rendkívül fontos, lennie kell jelentős számban kisebbségi programoknak, de a formáját be kellene tartani úgy, ahogyan a többiek is teszik. Erb József: úgy gondolja az egész problematika egyik lehetséges megoldását vázolta fel alpolgármester asszony. Maximálisan egyet tud érteni azzal, hogy a javaslatokat továbbítsák a Programtanácsnak. Annál is inkább, mert a programpontokról még igazán nem is beszéltek. Bízzák a Programtanácsra, mert el tudják dönteni melyek azok a programpontok, amelyek az Európa Kulturális Főváros programjaiba beleillenek. Horváth Zoltán: úgy látja, az előterjesztő tanácsnok úr utolsó gondolata nem valósult meg maradéktalanul, mert azt írta, hogy „Javaslatainkkal igényeinkkel nem megnehezíteni, inkább megkönnyíteni szándékozunk a szervezők dolgát.” Úgy látszik, ez nem igazán teljesült. Kablár János: valóban nem gondolta, hogy ekkora vitát vált ki az előterjesztés, amely teljesen jó szándékkal készült, és terjesztették a közgyűlés elé. Úgy gondolja, Bókay Endre képviselőtársa megválaszolta Erb József képviselő úr felvetését a kisebbségi bizottság kérdéséről. Egy igen régi téma, amely a Társulási Tanács működése óta probléma. Képviselőtársa elfelejti, hogy a Társulási Tanácsnak ugyanolyan a jogosítványa, munkája, mint egy közgyűlés mellett működő szakbizottságnak. Ugyanolyan döntéseket is hozhat, sőt kérésére – ahogyan alpolgármester asszony is mondta – a közgyűlésnek meg kell tárgyalnia a témát. Meixner András képviselőtársa kiegészítését köszöni abban a vonatkozásban, hogy valóban garanciát vártak, várnak arra, hogy ötleteik közül minden évben néhány megvalósul a Kultúra Fővárosa 2010 évben, illetve a felvezető években. Garanciát várnak arra, a közgyűlés biztosítsa, hogy ezen programok, kiállítások közül néhány megvalósulhat. Amint bevezetőjében is mondta, súlyt szerettek volna kapni a közgyűléstől arra vonatkozóan, hogy a Programtanács valóban figyelembe vesz néhány általuk javasolt programot és témát. Hangsúlyozza, nem azt kérik a közgyűléstől, hogy válogasson ezekben a témákban és helyettesítse a Kultúra Fővárosa Programtanácsot. Megjegyzi, amikor az anyag elkészült, a Programtanács még nem is létezett; tehát, nem volt a javaslatnak címzettje. A Kultúra Fővárosa projektben szerepel az „Örökség Éve”, ezért feltételezték, - hiszen a 2006-os év a felvezető évek egyike - hogy valamikor év elején programokkal valójában be is indul. Ezért már év elejétől javasoltak kisebbségi témákat is erre az évre.

90 Kicsit érdekes felvetés, hogy mindenki idehozhatja a javaslatot. Úgy gondolja, aki felvetette nem így értette. A kisebbségi önkormányzatok nem civil szervezetek, hanem a közgyűlés, a pécsi önkormányzat társszervei, komoly jogosítványaik, helyzetük van a városban. Nem szabad a kisebbségi önkormányzatokat úgy tekinteni, mint egy „akárkit” aki javaslatokat tehet a Kultúra Fővárosa projekthez. Várnai Márton képviselő úr kérését természetesen teljesítik, de mind a két kisebbségi képviselő állandó meghívottja a Kisebbségi Társulási Tanácsnak, más kérdés, hogy nem mindig tudnak az ülésen részt venni. A ciklus elején elosztották a szakértőket a szakbizottságokba. Úgy gondolja, hogy a Programtanácsban valamilyen formában vagy a Kisebbségi Tanácsnak, vagy a nagyobb kisebbségeknek képviseltetniük kell magukat, hogy biztosítottnak látsszon, és láthatóvá váljon kért programjaik megvalósulása. A Kisebbségi Társulási Tanács ellátogatott Szegedre, ahol már megvalósult a Kisebbségi Ház. Már korábban Pécsett is felvetődött ez a gondolat, és akkor néhány kisebbség ellenállásán múlott, hogy nem tudott megvalósulni. Nem biztos, hogy a szegedi példa követendő számukra, de fölvetődött vizsgálják meg ennek lehetőségét, és ha van 2010-es Kultúra Éve, Európa Kulturális Fővárosa, akkor ez jó alkalom lehet arra, - ha a kisebbségek és a közgyűlés is úgy dönt – hogy 2010-re megvalósuljon a Kisebbségek Háza. Ha ez nem jó ötlet – elképzelhető, hogy nem, mint ahogy a Galéria, vagy a Városháza tornyának berendezése sem – akkor természetesen nem kell megvalósítani. Megköszöni a hozzászólásokat, észrevételeket. Szeretné, ha a közgyűlés olyan határozatot hozna, hogy ezt az anyagot – mint kínálatot – felajánlaná a Programtanácsnak, és annak illetékese felvenné a kapcsolatot a különböző kisebbségekkel, akik a programokat javasolták. Beszéljenek róla, vizsgálják meg a megvalósítás lehetőségeit, és ha megoldható mind kulturális mind financiális szempontból, akkor valósuljanak meg ezek a programok. Horváth Zoltán: megkérdezi Kablár János tanácsnok urat, hogy dr. Kunszt Márta alpolgármester asszony által javasolt módosítást elfogadja-e? Ez arról szólt, hogy a határozati javaslatban nem lenne semmi más csak az, hogy továbbítják a listát a Programtanácsnak, és az döntsön belátása szerint. Kablár János: jelzi, a módosítást elfogadja. Horváth Zoltán: kéri a közgyűlést, szavazzon az előterjesztés és a határozati javaslat elfogadásáról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 24 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett az előterjesztést és a módosított határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 190/2006. (04.27.) sz. határozata

91

a Pécsett élő kisebbségek részvételéről a „Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2010.” projekt megvalósításában 1.) A Közgyűlés a Kisebbségi Társulási Tanács a „Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2010” projekt programjára vonatkozó előterjesztését továbbítja a Programtanács számára. 2.) A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinet vezetőjét, hogy a Pécsett élő kisebbségek részvétele a „Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2010” projekt megküldése érdekében intézkedjen.

35.)

Határidő: Felelős:

2006. május 15. dr. Varga István főosztályvezető

Kapják:

Horváth Zoltán, dr. Kunszt Márta alpolgármester, dr. Papp Judit címzetes főjegyző, Kablár János tanácsnok, dr. Varga István főosztályvezető

Szilárd burkolatú belterületi közutak burkolat felújítása II. ütem támogatási és kivitelezői szerződések módosítása Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök

Erb József: egyrészt látható, hogy egy sikeres pályázat volt, hiszen a tervezett programot 3 M Ft-tal kevesebb összegért lehetett megvalósítani. Ugyanakkor jelzi a 3 M Ft-ból nagyon sok kátyút, lyukat lehetett volna kijavítani jobb szervezéssel. Tény, most a Regionális Tanácsnál marad 3 M Ft, amit az önkormányzatnak biztosítottak. Horváth Zoltán: további hozzászólás hiányában szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 29 egybehangzó igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az előterjesztéssel és a határozati javaslattal egyetértett. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 191/2006. (04.27.) sz. határozata szilárd burkolatú belterületi közutak burkolat-felújítása II. ütem támogatási és kivitelezői szerződések módosításáról

92 1. A Közgyűlés úgy dönt, hogy a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanáccsal az SZBK/DD/2005-261 és -262 iktatószámú pályázatra megkötött támogatási szerződések módosításra kerüljenek. A módosítás után a két pályázat végösszege 73.507.100.Ft-ról 70.464.000.Ft-ra csökken, így a lehívható támogatás ennek arányában változik. 2. A Közgyűlés úgy dönt, hogy az SZBK/2005/DD-261 iktatószámú pályázatra megkötött támogatási szerződés befejezési határideje a Pécsi Vízmű Zrt. 2006. június-július hónapban tervezett vízvezeték-rekonstrukciós munkálatai miatt 2006. június hónap helyett 2006. november 15-re változzon. 3. A Közgyűlés úgy határoz, hogy a STRABAG Zrt-vel kötött vállalkozói szerződés 3. pontjában szereplő befejezési határidő a Pécsi Vízmű Zrt 2006. június-július hónapban tervezett vízvezetékrekonstrukciós munkálatai miatt 2006. június 15-ről 2006. november 15-re módosul. 4. Felhatalmazza aláírására. Határidő: Felelős: Kapják:

36.)

a

polgármestert

a

szerződés

módosítások

2006. április 27. dr. Toller László polgármester Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető dr. Toller László bizottsági elnök, főosztályvezető

polgármester, Juhász István Balázsné Donáth Aranka

Pécs Kistérség Foglalkoztatási Paktuma Előterjesztő: Fratanolo János albizottsági elnök

Fratanolo János: bejelenti, hogy a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság 4 igen szavazattal támogatta az előterjesztést. A módosítás arról szól, hogy törzsvagyonban kell tartani azokat az ingatlanokat, amelyeket nevesítenek a pályázat során. Erre feltehetően nem lesz szükség, mert nem visznek be a pályázatba olyan ingatlanokat, amelyeket ebben a körben kellene tartani. Ettől függetlenül jogszabályi előírás, hogy erről nyilatkozni kell. Erb József: az előterjesztés „Pécs Kistérség Foglalkoztatási Paktuma” címet viseli. A 4 M Ft-ról szóló pályázat összege 4 konferencia megrendezésére elegendő, melyek egyfajta állásbörzét jelentenek a kistérségben lévő önkormányzati társulások helyszínein, mint pl. Szentlőrinc, Mecsekalja, Orfű. A foglalkoztatási paktum kifejezést valamikor Hidvégi Péter találta ki a Baranya Megyei Munkaügyi Központ igazgatójaként. A tervezet „halovány” változata annak a foglalkoztatási paktumnak amelyek Nyugat-Európában

93 kiválóan működnek. A „Szövetség a Munkáért” programok nagyon eredményesen dolgoznak. Természetesen örülni kell annak, hogy e célra 4 M Ft felhasználásra kerül, illetve a támogatást megítélik. Ugyanakkor a foglalkoztatást kismértékben fogja javítani, hiszen pillanatnyilag Pécsen 7,8 %-os a munkanélküliség, Baranya megyében pedig 14 % fölött van. Fratanolo János: Hidvégi Péternek nagyon sok érdeme van abban, hogy a megyei foglalkoztatási paktumot megtervezték, és létre fog jönni. Ez a paktum éppen arról szól, hogy próbálják meg a munkanélküliséget csökkenteni, lehetőséget teremt Pécs városának és kistérségeinek, hogy ebben a programban együttműködjenek, és a foglalkoztatást bővítsék. Tehát, előre azt mondani, hogy nem lesz eredményes, nem jó sem a közgyűlésnek, sem a város közvéleményének. Ez egy lehetőség arra, hogy Pécs kistérsége fölzárkózzon Pécshez, és Pécsett, valamint környékén emelkedjen a foglalkoztatottság. A 4 konferencia igen fontos állomása lehet a programnak. Erb József: helyesbíteni kíván, nem mondta, hogy eredménytelen lesz a program, hanem ez egy „halovány” változata annak a programsorozatnak, azoknak a Nyugat-Európában bevált módszereknek, amelyek többé-kevésbé eredményesek. A probléma nagyságához képest a 4 M Ft nem sok, ugyanakkor azok számára, akik e konferenciák keretén belül munkát találnak, pozitívum. Az is pozitívum, hogy egyáltalán ez létezik, ahhoz képest, mintha nem lenne. Ilyen értelemben el lehet fogadni, de mindig azt kell átgondolni, hogy mihez képest? Kővári János: 2 éven keresztül a Foglalkoztatáspolitikai Albizottságban szakértőként dolgozott. Látta az előző Foglalkoztatási Paktum előkészítésének folyamatát. Elkészült a Foglalkoztatási Koncepció, ami rendkívül jó anyag és ebben fogalmazódott meg a Foglalkoztatási Paktum szükségessége. Véleménye szerint erről érdemtelenül keveset tudnak a közgyűlésben. A fejlettebb nyugati országokban az a fontossága, szükségessége, eredménye, hogy a gazdaság, a civil szféra szereplői, a foglalkoztatás, a munkaerőpiac világában munkáltatóként megjelenő szervezetek közösen készítenek terveket arra vonatkozóan, hogy milyen módon kívánják kezelni a munkanélküliséget, hogyan kívánnak munkahelyeket teremteni, a szakképzésre vonatkozóan milyen elvárásaik vannak. Egy évről-évre történő helyzet felmérés alapozza meg ezeket a Kérdezi, a már 1 évvel ezelőtt megkötött Foglalkoztatási Paktum paktumokat. következtében milyen eredményeket sikerült elérni? Érzése szerint egy kicsit formális, érdemes volna tartalommal felölteni. Az elmúlt 16 évben foglalkoztatásra vonatkozó konferenciákból igen sok volt, és ezek közül csak kevés eredményezett valódi előrelépést. Most már olyanokat kellene kidolgozni, amelyek valóban elősegítik azoknak a rétegeknek a foglalkoztatását is, akik tartósan munkanélküliek, hiszen elsősorban őket kell segíteni abban, hogy munkát találjanak. Kérdezi tehát, az 1 évvel ezelőtt megkötött paktum milyen eredményeket hozott, milyen értékelést tudnak mondani?

94 Nyőgéri Lajos: örülne neki, ha mindig az adott témáról beszélnének. A paktum szó, ahogy képviselőtársa is mondta, nem magyar találmány, és nem Magyarországon készítettek először foglalkoztatási paktumokat. Tisztelte, és pozitív a hozzáállása Hidvégi Péter volt igazgató úrhoz, de ez nem az ő találmánya. Magyarországon már folyamatban volt a foglalkoztatási paktum, nem kellett kitalálni. Annak kellene örülni, hogy a folyamat Baranya megyében, illetve Pécsett is elindult. Semmiképpen nem hozná össze az 1 évvel ezelőtt elfogadott Foglalkoztatási Paktummal. Ha képviselő úrnak kérdése van erről, akkor a megfelelő bizottsági ülésen kellene feltenni, ugyanis ez nem tartozik a napirendi ponthoz. Ilyen alapon megkérdezhetnék még, hogy miért annyi a munkanélküliség, a tőlünk fejlettebb nyugati országokban ez hogyan alakul stb. Úgy véli Magyarország semmiképp nem panaszkodhat, más kérdés, hogy mindenki szeretné ha a foglalkoztatottság növekedne. Magyarország elég erőteljesen ott van az európai átlagban, tehát vannak nálunk fejlettebb országok nagyobb munkanélküliséggel. Személyesen nem a negatívumokat nézné, hogy ebből a pénzből konferenciákat szerveznek, vagy nem; hiszen a pályázatokat nem azért írták ki, hogy konferenciaszervezésről, és konferenciákról szóljon. Ezt a Baranya Megyei Munkaügyi Központ megteszi minden évben, és nemcsak állás-, hanem továbbtanulási börzét is tart, amely lényeges egy paktumnál; hiszen itt pontosan a munkáltatók, a munkavállalók, illetve minden olyan szervezet összehangolt munkáját feltételezhetik, amivel a munkanélküliség problémaköre kezelhető. Ez a pályázat is arra készül. Nem azt kell nézni, hogy 4 M Ft-ról van szó, vagy sem, hiszen ez az összeg pontosan arra való, hogy jó hozzáállással, megfelelő munkával megsokszorozzák, olyan programokat hozzanak létre, illetve elképzeléseket tudjanak megvalósítani, amivel a 2007-től megnyíló európai uniós források segítségével akár munkahelyeket is tudjanak teremteni. A paktumnak azt a célt kell szolgálnia, hogy megfelelő előkészültség álljon rendelkezésre az említett források lehívásához. Fontos továbbá, és ezt szeretné kiemelni, hogy a pécsi kistérségre irányul, tehát nem a megyei, nem a városi, hanem a Pécs Kistérségi Foglalkoztatási Paktumról beszélnek. 39 települést érint, amelynek tagja Pécs városa. Nem szabad elfelejteni, hogy a legnagyobb foglalkoztató a kistérségben Pécs. Nem lehetne tehát csak Pécsről beszélni, vagy a megyéről, mert a kistérségben kezdődik el egy olyan együttműködési folyamat, amelyik említésre méltó, és ezt kell kiemelni. Ennek kapcsán reméli, hogy mind a gazdaságpolitikában, mind a szociálpolitikában ez az együttműködés megjelenik majd, és a kistérséggel együtt a paktumot sikerül érvényesíteni. Horváth Zoltán: egyéb hozzászólás, észrevétel, kérdés nem lévén szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 26 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 3 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 192/2006. (04.27.) sz. határozata

95

a Pécs Kistérségi Foglalkoztatási Paktum projektről 1. A Közgyűlés úgy dönt, hogy a Pécs Kistérség Foglalkoztatási Paktuma ROP-3.2.1.-2004-12-0006/33 számú projekt megvalósulása esetén, az által érintett vagyontárgyakat a projekt befejezéséig (az előírt után követési idő végéig) az önkormányzat törzsvagyonában tartja, és tudomásul veszi, hogy a fejlesztéssel érintett vagyontárgynak az önkormányzat törzsvagyonából történő kikerülése szerződésszegésnek minősül, amely a támogatónak a szerződéstől való elállását eredményezi. 2. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a projekt szerződéskötést előkészítő iratokat, és - nyertes pályázat esetén a Pécs Kistérség Foglalkoztatási Paktum projekt szerződését aláírja. 3. A Közgyűlés utasítja a Népjóléti Főosztályt, hogy a szerződéskötéshez szükséges dokumentumokat készítse el.

37.)

Határidő: Felelős:

azonnal dr. Sohár Endre főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta alpolgármester, Juhász István bizottsági elnök, Fratanolo János albizottsági elnök, dr. Sohár Endre főosztályvezető

Móricz Zsigmond u. 8. sz. alatti ingatlan haszonkölcsönbe adása Előterjesztő: Nyőgéri Lajos bizottsági elnök

Horváth Zoltán: az előterjesztőnek szóbeli kiegészítése nem volt, a napirendi ponttal kapcsolatban kérdés nem hangzott el ezért kéri, szavazzanak az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 30 egyhangú igen szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot jóváhagyta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 193/2006. (04.27.) sz. határozata a Pécs, Móricz Zsigmond haszonkölcsönbe adásáról

utca

8.

szám

alatti

ingatlan

96 1) A Közgyűlés az előterjesztés mellékleteként csatolt haszonkölcsön szerződést megköti a Vakok és Gyengénlátók Baranya Megyei Egyesületével. 2) Felkéri a polgármestert, hogy a haszonkölcsön szerződést írja alá.

38.)

Határidő: Felelős:

2006. május 2. dr. Toller László

Kapják:

dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta alpolgármester, Nyőgéri Lajos, Juhász István bizottsági elnök, dr. Sohár Endre főosztályvezető

Integrált Nappali Szociális Intézmény telephelyein férőhelyek számának emelése Előterjesztő: Nyőgéri Lajos bizottsági elnök

Horváth Zoltán: kérdés, észrevétel nem hangzott el így kéri, szavazzanak az előterjesztés és a határozati javaslat elfogadásáról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 25 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett az előterjesztéssel és a határozati javaslattal egyetértett. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 194/2006. (04.27.) sz. határozata Integrált Nappali Szociális Intézmény telephelyein férőhelyek számának emeléséről 1.)

A Közgyűlés - az intézményi férőhelyek számának 5 %-ot meg nem haladó mértékű emelésére - kérelmet nyújt be Komló Város Jegyzőjéhez az Integrált Nappali Szociális Intézmény három telephelyére vonatkozóan, az alábbi férőhelyszámra történő bővítésekre: • 11. sz. Idősek Klubja Pécs, Polgárszőlő u. 32-34. • 30-ról 31 férőhelyszámra módosul, • 13. sz. Idősek Klubja Pécs, Littke J. u. 10. • 40-ről 42 férőhelyszámra módosul, • Mozgáskorlátozottak Nappali Intézménye Pécs, Krisztina tér 9. 30-ról 31 férőhelyszámra módosul.

2.) A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert engedélyek módosítása iránti kérelem aláírására.

a

működési

97

3). A Közgyűlés utasítja a Népjóléti Főosztályt, hogy a működési engedély módosítása érdekében szükséges intézkedéseket tegye meg. Határidő: azonnal Felelős: dr. Sohár Endre főosztályvezető Kapják:

39.)

dr. Kunszt Márta alpolgármester, Nyőgéri Lajos, Soó László bizottsági elnök, dr. Sohár Endre főosztályvezető

Integrált Nappali Szociális Intézmény, Életminőség-fejlesztő Szolgáltatások Intézménye nyertes HEFOP 4.2 pályázatához önerő felhasználása Előterjesztő: Nyőgéri Lajos bizottsági elnök

Horváth Zoltán: a bizottság elnökének kiegészítése nincs, észrevétel, hozzászólás nem hangzott el így kéri, szavazzanak az előterjesztés és a határozati javaslat jóváhagyásáról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 28 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 195/2006. (04.27.) sz. határozata az Integrált Nappali Szociális Intézmény és az Életminőségfejlesztő Szolgáltatások Intézménye HEFOP 4.2. nyertes pályázatához önerő felhasználásáról 1.) A Közgyűlés az Integrált Nappali Szociális Intézmény és az Életminőség-fejlesztő Szolgáltatások Intézménye számára a nyertes HEFOP 4.2 pályázatuk lebonyolításához, a 4/2006. (02.22.) sz. költségvetési rendeletben, céltartalékok közt rendelkezésre álló pályázati önrész alap terhére 6.389.732.-Ft-ot biztosít az alábbi célokra: • 3.530.260.-Ft-ot a projekt management bér és járulékai kifizetésére • 2.859.472.-Ft-ot a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos kiadásokra. 2.) A Közgyűlés felkéri a Közgazdasági Főosztályt, hogy az elkülönített 6.389.732.-Ft-ból az Integrált Nappali Szociális

98 Intézmény költségvetését 66.000.-Ft-tal emelje meg, a projekt management bér és járulékai kifizetése céljából. 3.) A Közgyűlés felkéri a Közgazdasági Főosztályt, hogy az elkülönített 6.389.732.-Ft-ból az Életminőség-fejlesztő Szolgáltatások Intézménye költségvetését 6.323.732.-Ft-tal emelje meg, a projekt management bér és járulék költségeinek valamint a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos költségek kifizetése céljából. Határidő: azonnal Felelős: dr. Tolnai Márta főosztályvezető 4.) A Közgyűlés felkéri a Népjóléti Főosztályt, hogy a döntésről az érintetteket értesítse. Határidő: azonnal Felelős: dr. Sohár Endre főosztályvezető Kapják:

40.)

dr. Kunszt Márta alpolgármester, Nyőgéri Lajos, Soó László bizottsági elnök, dr. Sohár Endre, dr. Tolnai Márta főosztályvezető

Ellátási szerződéssel rendelkező civil szervezetek, valamint a Pécs Egyházmegyei Katolikus Caritas támogatása Előterjesztő: Nyőgéri Lajos bizottsági elnök

Nyőgéri Lajos: Várbíró Péter képviselőtársa kérdését megelőzendő elmondja, hogy ma reggel az Ifjúsági és Civil Kapcsolatok Bizottsága 3 egyhangú, igen szavazattal – képviselő úr szavazatával is – támogatta a napirendi pontot. Ezen kívül, mint az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság elnöke szeretné megköszönni annak a 8 szervezetnek a munkát, akiknek az önkormányzattal ellátási szerződésük van szociális ellátásokra. A szervezetek mindent megtesznek azért, hogy a rászorultak a megfelelő szintű ellátásban részesüljenek, és ezzel is bővítik az önkormányzat által nyújtható lehetőségeket. Sok olyan ellátási forma van közöttük, amelyeket az önkormányzat is megvalósít saját intézményeiben, amellett ezeket a civil, illetve non profit szervezeteket is támogatja. A televízió nyilvánossága előtt megköszöni a Fogd a Kezem Alapítvány, az Ifjúságért Egyesület, az INDIT Közalapítvány, a Kerek Világ Alapítvány, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Támasz Alapítvány, a UWYTA Kht. és a Pécs Egyházmegyei Katolikus Caritas dolgozóinak a munkát. Az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadásra ajánlja. Várbíró Péter: Nyőgéri Lajos képviselőtársa jól érezte, hogy ennél a napirendi pontnál mondandója van a ma reggeli párbeszédet követően. Az előterjesztést megszavazta, most is meg fogja szavazni, egyetért vele. Fontosnak érzi, hogy a jegyzőkönyvben mindenképpen szerepeljen, mivel az

99 összeg az előző évihez, illetve a korábbihoz viszonyítva nem növekedett, hanem azonos szinten maradt, tudomásul veszi ezen napirendi pont elfogadásával az önkormányzat, hogy a minőségi és a mennyiségi színvonal mindenképpen romlani fog. Kővári János: bejelenti, hogy nem kíván szavazni e napirendi pontról, miután érintett a Kerek Világ Jóléti Szolgálat Alapítvány kuratóriumi Külön megköszöni Nyőgéri Lajosnak az Egészségpolitikai és Szociális titkáraként. Bizottság elnökének, hogy köszönetét fejezte ki a szervezetek tevékenységéért. Az előterjesztésben lévő szervezetekhez hasonlóan a Kerek Világ Jóléti Szolgálat Alapítvány is már 10-12, vagy 16 éve ellátja a szerződésben foglalt önkormányzati feladatokat. Ezen idő alatt azonban nem sikerült igazán kitalálni az optimális együttműködés kereteit, ezt mutatja az is, hogy a mostani támogatási összeg a tavalyihoz hasonló minden szervezet esetében. A tavalyi összeg pedig fele volt, az azt megelőző összegnek. A támogatás mértéke tehát nehezen kiszámítható, és éppen ezért sok gondot okoz a szervezeteknek, hogy a folyamatos működést teljesíteni tudják ilyen, kicsit kiszámíthatatlan támogatás mellett. A támogatás szó talán azért nem megfelelő, mert ez igazából közös finanszírozását jelenti a feladatoknak, hiszen ezek a szervezetek mind közfeladatot látnak el. Kérése a jövőben próbálják megtalálni azt a módszert, ami mind a civil szervezeteknek, mind az önkormányzatnak megfelelő garanciákat biztosít a működéshez. Ha a finanszírozás ingadozó, akkor az azt jelenti, hogy egy-egy fogyatékos, vagy idős ember mellett dolgozók kevesebben vannak, kevesebb időt, munkát tudnak a rászorultakra fordítani, tehát az érintettek szenvedik meg, ha nem megfelelő a finanszírozás. Miután a szervezetek az idei évben 35 M Ft-ot kapnak, ezen összeg mellé egyetlen számot szeretne példaként említeni, mégpedig az előző ülésen a boksz meccsre megszavazott 30 M Ft-ot. Miután a szervezetek több száz ember ellátásáról gondoskodnak, végig kellene gondolni tevékenységüknek megfelelő súlya van-e a közgyűlésben. A többi civil szervezet is úgy érzi, nagyobb súlyt kellene, hogy kapjon támogatásuk, és nem a szervezetek, hanem az ellátottak miatt. Kérését megismétli, az előterjesztésben megjelölt szervezetek támogatása kiegyensúlyozottabb legyen a jövőben, és a jelenleginél nagyobb mértékű, mert ekkora összegből sokszor problémát jelent a működtetés. A korábbi években az volt a gyakorlat, hogy amíg az új szerződést nem kötötték meg a szervezetek, addig a korábbi évek támogatásának arányában megkapták az első négy hónapra a részösszegeket. Ebben az évben ez nem történt meg, szeretné tudni ennek az okát. Nyőgéri Lajos: az utolsó kérdés megválaszolásához az apparátus segítségét kéri, mivel egy rendeletmódosításról van szó a kifizetést illetően. Az elhangzottakra reagálva emlékeztet arra, hogy az önkormányzatnak 1994 óta van ellátási szerződése a civil szervezetekkel. 12 évvel ezelőtt 3 szervezettel kötöttek szerződést, majd az azt követő években fokozatosan növekedett számuk nyolcra.

100 Jogos felvetés, hogy a támogatás talán nem helyes kifejezés, inkább a feladatellátás közös finanszírozásáról érdemes beszélni. Felhívja azonban a figyelmet arra, hogy a támogatás egy lehetőség, tehát nem kötelező feladat; hiszen az önkormányzat ezt a feladatot ellátja. Lehetőséget biztosít azonban arra is, hogy alternatív formában segítséget nyújtson a civil szervezeteken keresztül. A támogatási összegek sem olyanok, melyekkel kapcsolatban panaszkodni kellene, mert a megyei jogú városok önkormányzatait tekintve Pécs előkelő helyen van az ellátási szerződéssel rendelkező civil szervezetek támogatásában. Nem felel meg teljesen a valóságnak, hogy megfelezték a tavalyi év támogatását a tavalyelőttihez képest, hiszen 2004-ben 60 M Ft, 2005-ben pedig 40 M Ft volt az összege; 2006-ban ugyancsak 40 M Ft, ami megfelel az előző évinek. Ha a támogatás összegét az ellátotti létszámra vetíti, akkor az önkormányzat saját intézményi ellátotti rendszeréhez képest azt kell mondania, hogy hasonló az összeg, tehát a finanszírozásnak elegendőnek kell lennie. Amikor szociális finanszírozásról beszélnek, biztosan mindenki egyetért azzal, hogy nem szervezetekről, hanem az ellátottakról van szó, és mindenki a rászorulók érdekében cselekszik. Szeretné azt is megemlíteni, hogy a meglévő önkormányzati intézményekkel együtt az állami normatíván felül Pécs városa több mint 1 milliárd 260 millió forintot fordít évente a szociálisan rászorulókra, és ez az intézményi ellátást jelenti. E fölött még százmilliós nagyságrendben van a segély kifizetés. Tehát Pécs városa nem kell szégyenkeznie, hogy „csak” ennyit ad, hiszen az ellátottak számát tekintve a dobogó legtetején áll a megyei jogú városok között, akik ennyi támogatást biztosítanak a rászoruló embereknek. Kéri a kifizetési rend változásával kapcsolatos kérdésre az apparátus adja meg a választ. Fratanolo János: Nyőgéri Lajos bizottsági elnök úr sok mindenre választ adott, de nem szabad elhallgatni azt a tényt, hogy az önkormányzati támogatás a normatíván felüli támogatás, illetve annak kiegészítése. Fontos, hogy ezek a civil szervezetek állami normatívát kapnak. Arra a kritikai megjegyzésre, miszerint nem tudták kidolgozni, hogy igazságos legyen a támogatás mértéke, el szeretné mondani, hosszú éveken keresztül próbáltak többféle megoldást keresni, pl. állami támogatás százalékában, az ellátottak százalékában stb. Tisztelet a kivételnek, de a civil szervezetek egy része mindig a másik szervezet pénzét tartotta soknak, és a sajátját kevésnek, ezért nem lehetett megegyezni. Olyan év is volt, amikor az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság kérte, hogy a civil szervezetek tegyenek javaslatot a pénz felosztására; de ők sem tudtak megegyezni. Úgy véli, hogy a mostani elosztási rendszer a legigazságosabb, mert figyelembe veszi a civil szervezetek ellátotti létszámát. Dr. Fekete Éva: sajnálatosnak tartja, hogy az említett szervezetek egy éven keresztül hátrányos szociális helyzetben lévő embertársaikon segítenek. Gyakorlatilag egy teljes évben 40 M Ft-tal támogatja az önkormányzat ezt a tevékenységet. Nem örül annak, hogy ezt hozzák fel példaként, mégis azt

101 mondania, ehhez képest egy boksz gálát 30 M Ft-tal támogatnak egyszeri alkalommal. Ezen el kellene gondolkodni. Horváth Zoltán: további észrevétel, hozzászólás nem volt, ezért szavazást kér az előterjesztés és a határozati javaslat jóváhagyásáról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 26 igen szavazattal, 1 nem szavazattal, és 7 tartózkodással az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 196/2006. (04.27.) sz. határozata ellátási szerződéssel rendelkező civil szervezetek, valamint a Pécs Egyházmegyei Katolikus Caritas támogatásáról 1.) A Közgyűlés az ellátási szerződéssel rendelkező civil szervezetek, továbbá a Pécs Egyházmegyei Katolikus Caritás Alapítvány számára - a város 2006. évi 4/2006.(02.22.) számú költségvetési rendelete 10/b. számú melléklete, Pénzeszköz átadás - Egyéb működési pénzeszköz átadás 28-35. sorain rögzítettek alapján az alábbi összegű támogatásokat nyújtja: Fogd a Kezem Alapítvány Ifjúságért Egyesület INDIT Közalapítvány Kerek Világ Alapítvány Magyar Máltai Szeretetszolgálat Támasz Alapítvány UWYTA Kht. Pécs Egyházmegyei Katolikus Caritas

1.750.000.-Ft 3.900.000.-Ft 1.850.000.-Ft 1.650.000.-Ft 2.300.000.-Ft 25.000.000.-Ft 2.500.000.-Ft 750.000.-Ft

2.) A Közgyűlés elfogadja a Fogd a Kezem Alapítvánnyal, az Ifjúságért Egyesülettel, az INDIT Közalapítvánnyal, a Kerek Világ Alapítvánnyal, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesületével, a Támasz Alapítvánnyal, a UWYTA Kht-val, valamint a Pécs Egyházmegyei Katolikus Caritas Alapítvánnyal kötendő támogatási szerződéseket, az előterjesztés mellékeltét képező Felhatalmazza a polgármestert a támogatási szerződések tartalommal. aláírására. 3.) A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztályt, hogy a támogatási szerződéseknek megfelelően utalja a szervezeteknek az önkormányzati támogatást. Határidő: Felelős:

azonnal dr. Sohár Endre, dr. Tolnai Márta főosztályvezető

102 Kapják:

dr. Kunszt Márta alpolgármester, Nyőgéri Lajos, Soó László, dr. Tóth Bertalan bizottsági elnök, dr. Sohár Endre, dr. Tolnai Márta főosztályvezető

18.) A Koncert- és Konferenciaközpont közbeszerzési eljárásának megindítása c. napirendi pont tárgyalásának folytatása Horváth Zoltán: bejelenti, hogy a testület a 18.) sorszámú, „A Koncert- és Konferenciaközpont közbeszerzési eljárásnak megindítása” c. előterjesztés tárgyalásával folytatja munkáját. Megkérdezi, a képviselőknek kiadott tervpályázati dokumentáció ismeretében kinek van észrevétele? Dr. Gáspár Gabriella: köszöni, hogy kiosztásra került az anyag az ebédszünet utáni időben; amely mégsem volt a CD-n, de hogy miért, nem lehet tudni. Az anyagot áttanulmányozva véleménye, – bár nem építész de november-december hónapban látta az előzetes próbálkozásokat – hogy a korábbihoz képest ez egy nagyon korrekt anyag; intelligens megfogalmazásban és szakzsargonban írt pályázat. Véleménye, hogy ez egy nyílt pályázat, a nemzetközi jelleg is benne van. Bizottsági ülésen tárgyalták, hogy ez egy nemzetközi pályázat is legyen. Ez pontosan így van benne, hogy lehetséges minden EU tagországban letelepedett építésznek a pályázata, amennyiben a megfelelő kategóriába tartozik, illetve az utolsó évben legalább regisztrálva van a Magyar Építész Kamaránál. Ez kiváló, azonban mégis előállhat olyan helyzet, hogy a külföldi pályázó nem tud magyarul. Viszont a pályázatot magyar nyelven kérik. Ha már nemzetközi a pályázat, javasolja fontolóra venni, hogy magyar vagy angol nyelven fogadják el tervpályázat A a pályázatot.11. oldalán szerepel a terület adottságai között az a probléma, ami a novemberi és decemberi bizottsági ülésen is hangsúllyal került előtérbe, jelesül a környezet és a megközelíthetőség problémája mind a gyalogos forgalom, mind a gépkocsival történő megközelítés. Leírásra került, hogy a gépkocsival történő megközelítés nem megoldott, és jelenleg kiesik a gyalogos útvonalból, továbbá a pályázatban ezekre ki kell térni, ahogy a vasút jelenlétére is. Örül annak, hogy mindezek le vannak írva, ugyanakkor az nincs leírva az erről adott valamiféle koncepció beleszámít-e a pályázat értékelésébe. Annak idején elhangzott, hogy ezt valamilyen módon beszámítják, de nem tudja ezzel kapcsolatban most mi az álláspont. Személy szerint nem ragaszkodna ehhez, csak kiemeli, hogy ez is le van írva. Mivel a Horváth Zsolt igazgató által leírt anyag is elég korrekt módon kitér a paraméterekre, a tervpályázatban nem hiányolja ezeket a leírásokat. Egészében véve az a véleménye, hogy ez egy nagyon korrekt kiírás, amit el tud fogadni azzal együtt, hogy nem lesz könnyű feladata annak, aki megtervezi ezt az emblematikus épületet, ráadásul továbbra is fenn kell állnia a „ház a házban” elképzelésnek. Ennek a vasút negatív hatását valamilyen módon korrigálni kell. A bíráló bizottság tagjai még nem írták alá ezt az anyagot tekintettel arra, hogy a Bagoly Attila urat és az új titkárt a közgyűlés mai ülésén választották

103 meg. Feltehetően ez május 12-ig megtörténik. Örömére szolgál, hogy a pályázat kiírásra kerül, és remélhatőleg az elbírálásuk is megtörténik ősszel. Horváth Zoltán: dr. Gáspár Gabriella képviselő asszony nem ragaszkodik a pályázat angol nyelven történő elfogadásához? Ennek jelentős költségvonzata van. Mindenképpen terhet jelentene az önkormányzatnak. Nagy Csaba: nem frakcióvezetőként, hanem mint képviselő kíván hozzá szólni a témához, hiszen most kapták kézhez az anyagot és a frakció álláspontját nem volt módjuk százszázalékosan kialakítani. Már érti, miért nem értették délelőtt az apparátus részéről azt amit a képviselők mondtak. Az apparátus dolgozói abban a hiszemben voltak, hogy a képviselők megkapták ezt az anyagot; a képviselők pedig abban, hogy nem kapták meg, és végül is nekik lett igazuk. De az a lényeg, hogy az anyag itt van. A bírálati szempontokat illetően kérdezi, van egy olyan önkormányzati rendelet, hogy az új építésű épületeknél ha lehet akkor a távhő ellátást kell igénybe venni. Úgy gondolja erre az épületre is vonatkozni fog ez a feltétel. Azt gondolja az anyagokban ezt fel kellene tüntetni, mert nem biztos, hogy egy budapesti építész iroda figyelme a tervezéskor egészen a helyi rendeletek szintjéig kiterjed. Ha közlik ezt az információt, akkor az épület tervezését nyilván ennek megfelelően fogják végig gondolni. Mindezt azért mondja, mert a bírálati szempontok között van a gazdaságos megépíthetőség és üzemeltetés, energiatakarékos építészeti és műszaki megoldások alkalmazása. Javasolja, hogy a pályázati anyagban az említett információ szerepeljen. A pályázóktól kérni kellene egy olyan számítást, hogy az általuk tervezett épület üzemeltetés szempontjából milyen költséget jelent. Ha komolyan gondolják, hogy ez bírálati szempont, akkor egy tervpályázatnál ilyen előzetes üzemeltetési költségszámítást kérhetnek a pályázóktól. Ezt megfontolás tárgyává tenné. Amikor nagy középületek tervezéséről van szó, - főleg ha az üzemeltetésre költségvetési pénzeket költenek – akkor azt gondolja ez is szempont kell, hogy legyen, hiszen éves szinten sok millió forintot jelenthet. Ha már szempont az, hogy üzemeltetés szempontjából energiatakarékos legyen az épület, akkor ezt is végig kellene gondolniuk a pályázatot benyújtóknak. Horváth Zoltán: kérdezi Nagy Csaba frakcióvezető urat, hogy javaslatát a tervpályázati dokumentációra vonatkozó módosításként kezeljék? Nagy Csaba: a rendelkezésére álló rövid idő alatt javaslatát mérnökileg nem fogja tudni egzaktul megfogalmazni. A pályázat kiírás is egy szakma, nem szeretne rögtönözni ebben. Ha most lehetne valakivel arról polemizálni, hogy ez egy olyan ötlet ami befogadható, akkor a kiírók felelősségévé tenné a megfogalmazást. Bagoly Attila: a javaslat megfogalmazására lehetőség van, a Kht-val egyeztetnek e tekintetben. Volt is szó arról, hogy bővebben kifejtik ezt a bírálati szempontot. A távfűtéssel kapcsolatban megjegyzi, nem biztos, hogy ebben a kiírásban meg kellene nevezni, hiszen a városnak van egy hatályos

104 önkormányzati rendelete, és ha majd odajut az engedélyezés, hogy ezt figyelembe veszi valaki, akkor meg fog történni. A tervpályázatba nem javasolja belefogalmazni. Nagy Csaba: ő sem javasolná, de a pályázathoz tartozik egy információbázis amit átadnak. Javasolná abban térjenek ki arra, hogy van egy ilyen helyi rendelet. Magába a kiírásba nem javasolná betenni. Viszont úgy gondolja, amit a számításra vonatkozóan mondott, érdemes lenne megfontolni. Horváth Zoltán: ezt a kérdést meghagyhatják a döntés után, a szakemberekre? Nagy Csaba: úgy javasolná - nyilván most folyik ennek az aláírása és kiírása – a megfogalmazást, hogy kérjék fel a szakembereket a javaslat végig gondolására, és ha az a döntésük, akkor tüntessék fel a pályázatban. Úgy gondolja, érdemes lenne belefogalmazni a kiírásba, mert az üzemeltetés szempontjából nyilván előbbre vinné a megoldást, és előhozna több olyan gondolatot, számítást, törődést a pályázat ezen részével, ami hasznos. Horváth Zoltán: további javaslat, észrevétel, hozzászólás hiányában szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 35 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett az előterjesztéssel és a határozati javaslattal egyetértett. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 197/2006. (04.27.) sz. határozata a Pécsi Koncert és Konferenciaközpont nyílt tervpályázati eljárásnak megindításáról A Közgyűlés úgy dönt, hogy a Pécsi Koncert és Konferenciaközpont épületére, a nyílt építészeti tervpályázatával kapcsolatos közbeszerezési eljárást megindítja. A tervpályázatot Bíráló Bizottság tagjának Antti Vihinen igazgató helyett Bagoly Attila építészmérnököt és szakmai titkárnak, Domonkos Ádám építészmérnököt jelöli. A Közgyűlés utasítja a Városfejlesztési Főosztályt, hogy a tervpályázat lebonyolításához szükséges intézkedéseket tegye meg, és a bíráló bizottságnak a kiíró felé tett ajánlását terjessze a Közgyűlés elé. Határidő: Felelős:

2006. november 30. Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető Bagoly Attila főosztályvezető helyettes

105 Kapják:

41.)

dr. Toller László polgármester, Juhász István bizottsági elnök, Balázsné Donáth Aranka, Póla József főosztályvezető, Bagoly Attila főosztályvezető-helyettes

INDIT Közalapítvány 2005. évi önkormányzati támogatásával kapcsolatos elszámolási határidő meghosszabbítása Előterjesztő: Nyőgéri Lajos bizottsági elnök

Horváth Zoltán: mivel szóbeli kiegészítés, kérdés, hozzászólás nem hangzott el, kéri a testület tagjait, szavazzanak az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 32 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 3 tartózkodással az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 198/2006. (04.27.) sz. határozata az INDIT Közalapítvány 2005. évi önkormányzati támogatásával kapcsolatos elszámolási határidő meghosszabbításáról 1.)

A Közgyűlés az INDIT Közalapítvány (7623 Pécs, Szendrey J. u. 6.) 7-588/2005/15. számú támogatási szerződésében szereplő elszámolási határidőt 2006. március 31.-ig meghosszabbítja.

2.)

A Közgyűlés utasítja a Népjóléti Főosztályt, hogy a támogatási szerződést módosító szerződés elkészítéséről gondoskodjék.

3.)

A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a módosító szerződés aláírására.

4.)

A Közgyűlés felkéri a Népjóléti Főosztályt, hogy döntéséről tájékoztassa az INDIT Közalapítványt. Határidő: Felelős:

azonnal dr. Sohár Endre főosztályvezető

Kapják:

dr. Kunszt Márta alpolgármester, Nyőgéri Lajos bizottsági elnök, dr. Sohár Endre főosztályvezető, dr. Nász László főosztályvezető-helyettes

106

42.)

Nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlők részére történő értékesítésre kijelölése Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök

Horváth Zoltán: az előterjesztő szóbeli kiegészítést nem kíván tenni. Kérdés, észrevétel hiányában szavazásra bocsátja az előterjesztést és a határozati javaslatot. Megállapítja, hogy a közgyűlés 27 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, és 7 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot jóváhagyta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 199/2006. (04.27.) sz. határozata nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlők részére történő értékesítésre kijelöléséről A Közgyűlés - a 44/2005. (11.29.) önkormányzati rendelet. 6. §-a alapján - az alábbi nem lakás célú helyiségeket értékesítésre kijelöli. garázsok József A. u. 32/1 18. Bokor u. 70. Enyezd u. 15-17. 33. Szeptember 6. tér 61. Bokor u. garázssor 65. Vadász u. 5. 12 számú. Feketegyémánt tér 103. Maléter P.u.18. Fsz. 1. Vadász u. 5. 11.szám Kolónia u. 5. Garai u. 32. 2. Szeptember 6.tér 46. Illyés Gy. u. 52. Feketegyémánt tér 51. Nagy I. u. 136. 2. Király u. 79. Felsővámház u. 40-42. Uitz B. u. 8. Dr. Veress E. u. 9-13. Enyezd u. 21. Népfront u. 16.

hrsz. 4284/4/A/10 35214/3/A/ 20912/8/A/31 36275/7/A/3 35214/3/A 40183 36268/16/A 23912/156/A/35 40183 36799/3 4340/2/A/2 36275/7/A 22174/36/A/4 36268/16/A 23913/28/A/31 26563/A/3 40434/A/19 23912/41/A 533/13 20912/9/A/34 36759/2/A/3

107 egyéb helyiség hrsz. Szent Mór u. 9. - 19 m2 nagyságú raktár-tároló 17630/A5 Szövetkezet u. 40.- 150 m2 vegyesbolt 46088/1

A Közgyűlés utasítja a Szociális Lakásgazdálkodási Csoportot, hogy az értékesítési eljárást folytassa le. A Közgyűlés felhatalmazza dr. Toller László polgármestert az adásvételi szerződések aláírására.

43.)

Határidő: Felelős:

2006. augusztus 31. dr. Sohár Endre főosztályvezető, dr. Varga-Pál Józsefné csoportvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Juhász István bizottsági elnök, dr. Sohár Endre főosztályvezető, dr. Varga-Pál Józsefné csoportvezető

Horváth Miklósnak a Pécs, Kálvária u. 12. alagsori 1. sz. alatti lakás megvásárlására vonatkozó kérelme Előterjesztő: Bókay Endre bizottsági elnök

Horváth Zoltán: szavazást kér az előterjesztés és a határozati javaslat elfogadásáról, miután az előterjesztőnek szóbeli kiegészítése nem volt, továbbá hozzászólás, kérdés, észrevétel nem hangzott el. Megállapítja, hogy a közgyűlés 33 egyhangú igen szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot jóváhagyta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 200/2006. (04.27.) sz. határozata Horváth Miklósnak a Pécs, Kálvária u. 12. sz. alagsor 1. sz. alatti lakás megvásárlására vonatkozó kérelméről A Közgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy Horváth Miklós Pécs, Kálvária 12. szám alatt lakos 650. 000,- Ft vételárért - 2006. június 15.-ig - megvásárolja a Pécs, Kálvária u. 12. alagsor 1. szám alatti (hrsz. 17.017/A/1) lakást. A Közgyűlés felhatalmazza dr. Toller László polgármestert az adásvételi szerződés aláírására. Határidő:

2006. június 15.

108

44.)

Felelős:

dr. Sohár Endre főosztályvezető, dr. Varga-Pál Józsefné csoportvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Bókay Endre bizottsági elnök, dr. Sohár Endre főosztályvezető, dr. Varga-Pál Józsefné csoportvezető

Belle Ágnesnek a Pécs, Orsolya u. 8-10. sz. alatti lakások megvásárlására vonatkozó kérelme Előterjesztő: Bókay Endre bizottsági elnök

Horváth Zoltán: a bizottság elnöke jelezte, hogy nincs kiegészítése. Kérdés, észrevétel nem volt így kéri, szavazzanak az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 26 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodással elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 201/2006. (04.27.) sz. határozata Belle Ágnesnek a Pécs, Orsolya u. 8-10. sz. alatti lakások megvásárlására vonatkozó kérelméről A Közgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy Belle Ágnes Pécs, Orsolya u. 8-10. sz. alatti lakos az alábbiak szerint megvásárolja a Pécs, Orsolya u. 8-10. sz. alatt található önkormányzati tulajdonú lakásokat: - a 16.498/A/4. hrsz-ú udvari lakás ellenértékeként 2006. december 31-ig egy legalább 5.600.000,- Ft forgalmi értékű kettő szobás komfortos lakást kell visszapótolnia ingatlancserével az önkormányzatnak. - a 16.498/A/1. hrsz-ú 11 m2 nagyságú alagsori helyiséget 2006. június 15.-ig 740.000,- Ft vételár megfizetése mellett vásárolhatja meg. A Közgyűlés felhatalmazza dr. Toller László polgármestert az adásvételi és csereszerződés aláírására. Határidő: 2006. június 15. illetve 2006. december 31.

109

45.)

Felelős:

dr. Sohár Endre főosztályvezető, dr. Varga-Pál Józsefné csoportvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Juhász István bizottsági elnök, dr. Sohár Endre főosztályvezető, dr. Varga-Pál Józsefné csoportvezető

Pécsi Gyermekotthon és Gyermekek bérlőkijelölési jog biztosítása iránti kérelme

Átmeneti

Otthona

Előterjesztő: Bókay Endre bizottsági elnök Dr. Fekete Éva: megkérdezi Bókay Endre bizottsági elnököt, ha lejár az idő, amit a fiatalok ezekben a lakásokban töltenek, utána mi történik velük? Bókay Endre: a kérdés nem a bizottságra tartozik. A Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság a lakások gazdálkodásával foglalkozik, bérlőket jelölnek ki. Van egy szervezet, ők törődnek a gyerekekkel, hogyha a lakásokból kiköltöznek utána milyen gondozásban részesüljenek. Horváth Zoltán: egyéb kérdés, észrevétel nem lévén szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 30 igen szavazattal, 1 nem szavazattal, tartózkodás nélkül az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 202/2006. (04.27.) sz. határozata a Pécsi Gyermekotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona részére térítésmentes bérlőkijelölési jog biztosításáról A Közgyűlés a Pécsi Gyermekotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona részére öt éves időtartamra – 2011. április 30. napjáig - 2 db egy szobás összkomfortos 19 m2 alapterületű garzonházi lakásra térítésmentesen bérlőkijelölési jogot biztosít. A Közgyűlés utasítja a Szociális Lakásgazdálkodási Csoportot, hogy a Pécsi Gyermekotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona által jelölt személyekkel a bérleti szerződést kösse meg. Határidő: Felelős:

2006.május 31. illetve 2011. április 30. dr. Varga-Pál Józsefné csoportvezető

110 Kapják:

46.)

dr. Toller László polgármester, Juhász István bizottsági elnök, dr. Sohár Endre főosztályvezető, dr. Varga-Pál Józsefné csoportvezető

Az Európa Centrum Kht-val kötött 6-306/2005/2. sz. támogatási szerződés módosítása Előterjesztő: Meixner András bizottsági elnök

Horváth Zoltán: szóbeli kiegészítés, kérdés, hozzászólás hiányában szavazásra bocsátja az előterjesztést és a határozati javaslatot. Megállapítja, hogy a közgyűlés 24 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 9 tartózkodás mellett az előterjesztéssel és a határozati javaslattal egyetértett. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 203/2006. (04.27.) sz. határozata az Európa Centrum KhT-val kötött támogatási szerződés módosításáról

6-306/2005./2.

számú

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a közte és az „Európa Centrum” Regionális Európai Információs és Oktatási Központ Kht. között 2005. február 10. napján, 6-306/2005/2. szám alatt kötött támogatási szerződést módosítja akként, hogy a 2.) pontban felsoroltakat a következő mondattal egészíti ki: 2.5. Programköltségek (étkezés, szállás, ajándékok, reprezentációs költségek, egyéb).

belépők,

üzleti

A Közgyűlés felhatalmazza dr. Toller László polgármestert az előterjesztés mellékletét képező támogatási szerződést módosító szerződés aláírására. Határidő: 2006. május 15. Felelős: dr. Toller László polgármester Póla József főosztályvezető Kapják:

47.)

dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta alpolgármester, Meixner András bizottsági elnök, Póla József főosztályvezető, dr. Nász László főosztályvezető helyettes

Alapítványok támogatási szerződéseinek módosítása Előterjesztő: dr. Tóth Bertalan bizottsági elnök

111

Horváth Zoltán: szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról, mivel szóbeli kiegészítés, észrevétel, hozzászólás nem hangzott el. Megállapítja, hogy a közgyűlés 27 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 204/2006. (04.27.) sz. határozata alapítványok támogatási szerződés módosítási kérelméről 1. A Közgyűlés az Egyházmegyei Katolikus Caritassal kötött 218/2006 sz. támogatási szerződést az alábbiak szerint módosítja: A támogatási szerződés 4. pontja helyébe az alábbi lép: „A támogatási összeg elszámolási határideje 2006. március 15.” 2. A Közgyűlés a Hármas Egység Pedagógiai Alapítvánnyal kötött 11306/2005/3 sz. támogatási szerződést az alábbiak szerint módosítja: A támogatási szerződés 4. pontja helyébe az alábbi lép: „A támogatási összeg elszámolási határideje 2006. január 6.” 3. A Közgyűlés a Művészet/Kér/ Alapítvánnyal kötött 1-1617/2005/3 sz. támogatási szerződést az alábbiak szerint módosítja: A támogatási szerződés 4. pontja helyébe az alábbi lép: „A támogatási összeg elszámolási határideje 2006. március 13.” 4. A Közgyűlés a Kulturált Közlekedéssel a Gyermekekért Alapítvánnyal kötött 1-1290/2005/3 sz. támogatási szerződést az alábbiak szerint módosítja: A támogatási szerződés 4. pontja helyébe az alábbi lép: „A támogatási összeg elszámolási határideje 2006. január 20.” 5. A Közgyűlés a Kulturált Közlekedéssel a Gyermekekért Alapítvánnyal kötött 1-1291/2005/3 sz. támogatási szerződést az alábbiak szerint módosítja: A támogatási szerződés 4. pontja helyébe az alábbi lép: „A támogatási összeg elszámolási határideje 2006. január 20.” 6. A Közgyűlés a Művészeti Nevelésért Alapítvánnyal kötött 11281/2005/3 sz. támogatási szerződést az alábbiak szerint módosítja:

112 A támogatási szerződés 4. pontja helyébe az alábbi lép: „A támogatási összeg elszámolási határideje 2006. 01. 17.” 7. A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinet vezetőjét, hogy a támogatási szerződéseket módosító szerződések elkészítéséről gondoskodjék. 8. A Közgyűlés felhatalmazza dr. Toller László polgármestert a támogatási szerződéseket módosító szerződések aláírására.

48.)

Határidő: Felelős:

2006. május 15. dr. Varga István főosztályvezető

Kapják:

dr. Kunszt Márta alpolgármester, dr. Tóth Bertalan bizottsági elnök, dr. Varga István főosztályvezető, dr. Nász László főosztályvezető helyettes

Pécs-Baranya Közbiztonsági Alapítvány támogatási szerződés módosítási kérelme Előterjesztő: dr. Schmidt József bizottsági elnök

Horváth Zoltán: a bizottság elnöke jelezte, hogy szóbeli kiegészítése nincs. Kérdés, észrevétel, hozzászólás hiányában szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 31 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot jóváhagyta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 205/2006. (04.27.) sz. határozata a Pécs-Baranya Közbiztonsági Alapítvány támogatási szerződés módosítási kérelméről 1.) A Közgyűlés a Pécs-Baranya Közbiztonsági Alapítvánnyal kötött 1-1621/2005/16 sz. támogatási szerződést az alábbiak szerint módosítja: A támogatási szerződés 4. pontja helyébe az alábbi lép: „A Támogatott a támogatást 2006.március 15-ig használhatja fel. A támogatási összeg elszámolási határideje 2006. március 31.”

113 2.) A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinet vezetőjét, hogy a támogatási szerződést módosító szerződés elkészítéséről gondoskodjék. 3.) A Közgyűlés felhatalmazza dr. Toller László polgármestert a támogatási szerződést módosító szerződés aláírására. Határidő: Felelős:

2006. május 15. dr. Varga István főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Juhász István, Kukai András, dr. Tóth Bertalan bizottsági elnök, dr. Varga István főosztályvezető, dr. Nász László főosztályvezető helyettes

Horváth Zoltán alpolgármester visszaadja az ülés vezetését dr. Toller László polgármesternek.

49.)

Alapítványok támogatásának jóváhagyása Előterjesztő: dr. Tolnai Márta főosztályvezető

Dr. Toller László: az előterjesztőhöz kérdést nem intéztek, észrevétel sem hangzott el, így szavazásra bocsátja az előterjesztést, valamint a határozati javaslatot. Megállapítja, hogy a közgyűlés 28 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodással az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 206/2006. (04.27.) sz. határozata alapítványok támogatásának jóváhagyásáról A Közgyűlés elfogadja a Közgazdasági Főosztály előterjesztését az alapítványok támogatásának jóváhagyásáról. A Közgyűlés a város költségvetéséről szóló 4/2006.(02. 22.) sz. Ör.12. § (2) bekezdése alapján jóváhagyja az alábbi alapítványok támogatását: 2006.évi polgármesteri keretből: Dél-Dunántúl a Tudomány Támogatásáért Alapítvány

114

-

PAB működési területén tudományos kutatások ösztönzése

100.000,-Ft

Pécsi Szemle Várostörténeti Alapítvány -

Tüskés Tibor Írók Pécsről második kötet nyomdai költségeihez 100.000,- Ft Pro Pannónia Kiadói Alapítvány

-

Vonyó Tamás könyvének kiadásához

100.000,- Ft

A Közgyűlés felkéri a Jogi és Önkormányzati Főosztály Személyzeti Csoportját a támogatási szerződések előkészítésére, és felhatalmazza a polgármestert azok aláírására.

50.)

Határidő: Felelős:

azonnal dr. Tolnai Márta Főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, dr. Tolnai Márta főosztályvezető, dr. Nász László főosztályvezető helyettes, Walter Terényi Mária csoportvezető

Pécsi 336/1 hrsz-ú Pécs, Szigeti út 35. sz. alatti ingatlan értékesítése Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök

Dr. Toller László: kiegészítés, kérdés, észrevétel az előterjesztőhöz nincs, ezért kéri képviselőtársait, hogy szavazzanak az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 24 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 7 tartózkodás mellett fogadta el az előterjesztés és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 2072006. (04.27.) sz. határozata a pécsi 336/1 hrsz-ú Pécs, Szigeti út 35. sz. alatti ingatlan értékesítéséről

115 1. A Közgyűlés úgy dönt, hogy a Pécs, Szigeti út 35. sz. alatti ingatlan árverési eljárás során, 105.000.000.-Ft + ÁFA induló vételáron kerüljön értékesítésre. 2. A Közgyűlés utasítja a Városfejlesztési Főosztályt az eljárás lefolytatására, és felkéri a Polgármestert, hogy az árverés nyertesével az adásvételi szerződést megkösse.

51.)

Határidő: Felelős:

2006. december 31. dr. Toller László polgármester Juhász István bizottsági elnök Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László bizottsági elnök, főosztályvezető

polgármester, Juhász István Balázsné Donáth Aranka

Pécs, Csortos Gyula utcai 5255/17 hrsz-ú ingatlan értékesítése Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök

Dr. Toller László: az előterjesztőnek nincs kiegészítése, kérdés, észrevétel nem hangzott el kéri képviselőtársait, szavazzanak. Megállapítja, hogy a közgyűlés 27 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 4 tartózkodás mellett az előterjesztéssel és a határozati javaslattal egyetértett. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 208/2006. (04.27.) sz. határozata a Pécs, Csortos értékesítéséről

Gyula

utcai

5255/17

hrsz-ú

ingatlan

1.) A Közgyűlés úgy határoz, hogy a Pécs, Csortos Gyula utcában található 5255/17 hrsz-ú 720 m2 nagyságú beépítetlen terület megnevezésű ingatlant árverésen értékesíti. Az árverés induló árát 7.750.000.-Ft + ÁFA összegben állapítja meg. 2.) A Közgyűlés utasítja a Városfejlesztési Főosztályt az árverési eljárás lebonyolítására. 3.) A Közgyűlés felkéri a polgármestert az árverés nyertesével kötendő adásvételi szerződés aláírására. Határidő: Felelős:

2006. június 01. dr. Toller László polgármester

116 Juhász István bizottsági elnök Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető Kapják:

52.)

dr. Toller László bizottsági elnök, főosztályvezető

polgármester, Juhász István Balázsné Donáth Aranka

Pécs, Hegymeg dűlő 1. sz. alatti ingatlanra vonatkozó rendezési kérelem Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök

Dr. Toller László: szóbeli kiegészítés, észrevétel nem lévén, a határozatról kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés 26 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 209/2006. (04.27.) sz. határozata Pécs, Hegymeg dűlő 1. sz. alatti ingatlanra vonatkozó rendezési kérelemről 1. A Közgyűlés a 81198/3 hrsz-ú ingatlan tulajdonosának telekhatár rendezési kérelmét megtárgyalta és mivel az a közutat érinti, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az „Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló” 29/2002./05.10./ sz. rendelete 17. § /3/ és 18. § /1/ bekezdése alapján úgy dönt, hogy az előterjesztés mellékletét képező vázrajznak megfelelően a cserével vegyes adásvételt jóváhagyja. A hatósági engedélyezést követően, a változási vázrajznak megfelelően, a pécsi 81198/3 hrsz-ú ingatlanból 43 m2 nagyságú ingatlanrész csere jogcímén kerül a pécsi 81184 hrsz-ú ingatlanhoz, míg a pécsi 81184 hrsz-ú közútból 43 m2 nagyságú rész csere, 66 m2 nagyságú ingatlanrész pedig adásvétel jogcímén kerül a pécsi 81198/3 hrszú ingatlanhoz csatolásra. A Közgyűlés a 66 m2-es területrész vételárát 470.-Ft/m2-ben határozza meg, mely összeg a cserével érintett ingatlanrészek ellenértékével megegyezik. 2. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert az előterjesztés mellékletét képező szerződés – a hatósági engedély jogerőssé válását követő - aláírására.

117 3. A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinetet, hogy a törzsvagyont érintő változások átvezetéséről – az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 29/2002./05.10./ sz. önkormányzati rendelet módosítása során – gondoskodjon.

53.)

Határidő: Felelős:

2006. december 31. Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László bizottsági elnök, főosztályvezető

polgármester, Juhász István Balázsné Donáth Aranka

Pécs, Siklósi u. 122. sz. melletti 23891/98 hrsz-ú ingatlan értékesítése Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök

Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 26 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 210/2006. (04.27.) sz. határozata Pécs, Siklósi út 122. sz. melletti 23891/98 hrsz-ú ingatlan értékesítéséről 1. A Közgyűlés úgy dönt, hogy a 23891/98 hrsz-ú közterületi ingatlan 2038 m2 nagyságú részét a közterületből kivonja. A Közgyűlés közterületből kivont 2038 m2 nagyságú telekrészt árverésen értékesíti. Az árverés induló árát 10.000.-Ft/m2 + ÁFA, összesen: 20.380.0000.-Ft + ÁFA összegben állapítja meg. 2. A Közgyűlés utasítja a Városfejlesztési Főosztályt az árverési eljárás lebonyolítására. 3. A Közgyűlés felkéri a polgármestert az árverés nyertesével kötendő adásvételi szerződés aláírására. 4. A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinetet, hogy a törzsvagyont érintő változások átvezetéséről – az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 29/2002./05.10./ sz. önkormányzati rendelet módosítása során – gondoskodjon.

118

54.)

Határidő: Felelős:

2006. május 31. dr. Toller László polgármester Juhász István bizottsági elnök Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László bizottsági elnök, főosztályvezető

polgármester, Juhász István Balázsné Donáth Aranka

Pécs, Nagy-Máli úton lévő 81062 hrsz-ú ingatlan értékesítése Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök

Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem lévén szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 26 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 211/2006. (04.27.) sz. határozata Pécs, Nagy-Máli úton lévő 81062 hrsz-ú ingatlan értékesítéséről 1. A Közgyűlés úgy határoz, hogy a Pécs, Nagy-Máli út 81062 hrsz-ú „vízmosás” megnevezésű önkormányzati tulajdonú ingatlan telekalakítási eljárása során leválasztott 291 m2 nagyságú részét a 29/2004. /11.26./ sz. önkormányzati rendelettel jóváhagyott Pécsi Építési Szabályzat alapján a forgalomképtelen törzsvagyoni körből kivonja, és jogerős telekalakítási határozat birtokában 146.000.-Ft vételáron értékesíti Berta Nóra 7635 Pécs, Donátusi u. 24. sz. alatti lakos részére. 2. A Közgyűlés felkéri a polgármestert az előterjesztés mellékletét képező adásvételi szerződés aláírására. 3. A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinetet, hogy a törzsvagyont érintő változások átvezetéséről – az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 29/2002./05.10./ sz. önkormányzati rendelet módosítása során – gondoskodjon. Határidő: 2006. május 01. Felelős: dr. Toller László polgármester Juhász István bizottsági elnök Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

119 Kapják:

55.)

dr. Toller László bizottsági elnök, főosztályvezető

polgármester, Juhász István Balázsné Donáth Aranka

Pécs, Bajcsy Zs. u. 14-16. sz. felépítmény alatti 18913/4 hrsz-ú ingatlan értékesítése Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök

Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem lévén szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 23 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 3 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 212/2006. (04.27.) sz. határozata Pécs, Bajcsy Zs. u. 14-16. sz. felépítmény alatti 18913/4 hrsz-ú ingatlan értékesítéséről 1. A Közgyűlés úgy dönt, hogy az Önkormányzat tulajdonában lévő 18913/4 hrsz-ú beépített terület megnevezésű ingatlan Pécsi Építési Szabályzat szerinti telekalakítás során leválasztott, a rajta elhelyezett épület földhasználati jogával terhelt 3552 m2 nagyságú részét a közterületből kivonja, és azt árverésen értékesíti. Az árverés induló árát 8.686.-Ft/m2 + ÁFA, összesen: 30.852.672.-Ft + ÁFA összegben állapítja meg, azzal a feltétellel, hogy az eljárás lefolytatásához szükséges telekalakítás költségeit a vevő vállalja. 2. A Közgyűlés utasítja a Városfejlesztési Főosztályt az árverési eljárás lebonyolítására. 3. A Közgyűlés felkéri a polgármestert az árverés nyertesével kötendő adásvételi szerződés aláírására. Határidő: Felelős:

2006. május 31. dr. Toller László polgármester Juhász István bizottsági elnök Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László bizottsági elnök, főosztályvezető

polgármester, Juhász István Balázsné Donáth Aranka

120 56.)

A PVV Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Zrt. megbízása a mezőgazdasági haszonbérletekre vonatkozó feladatok ellátására Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök

Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem lévén szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 25 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 213/2006. (04.27.) sz. határozata a PVV Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Zrt. megbízásáról a mezőgazdasági haszonbérletekre vonatkozó feladatok ellátására 1. A Közgyűlés úgy határoz, hogy a mezőgazdasági haszonbérletre kijelölt önkormányzati tulajdonú telekingatlanokkal kapcsolatos feladatok ellátásával a PVV Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Zrt. legyen megbízva bruttó 3,5 millió forint évenkénti megbízási díj ellenében 2006. május 1-től 2008. április 30-ig, két éves időszakra. A díjazás fedezete a haszonbérleti szerződésekből befolyó haszonbérleti díj. Az ezen összegen felül beszedett bérleti díjakból a megbízott köteles a haszonbérbe nem adott területeken a gyomirtási, kaszálási és egyéb vagyonkezelői feladatokat elvégezni a megbízási szerződésben foglaltak szerint. A feladat elvégzéséről és az árbevételről, valamint annak felhasználásáról a megbízott évenként köteles beszámolni az Önkormányzatnak. 2. A Közgyűlés úgy határoz, hogy a mezőgazdasági haszonbérbe adandó területek bérleti díja, mely a 2004-2005. mezőgazdasági évben Belterületi kert művelés esetében 8,40 Ft/m2 Külterületi szántó esetében 1,93 Ft/m2, mezőgazdasági évenként az inflációs rátával növelten kerüljenek megállapításra. 3. A Közgyűlés utasítja a Városfejlesztési Főosztályt, hogy Pécs Város Szabályozási Terve alapján a bérbe adott ingatlanok címjegyzékét a piaci hasznosíthatóság tekintetében folyamatosan vizsgálja, azt szükség szerint módosítsa, és a módosított címjegyzéket a mezőgazdasági év kezdetére minden év október 15-ig biztosítsa a PVV Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Zrt. részére.

121 4. A Közgyűlés felkéri a polgármestert a megbízási szerződés aláírására.

57.)

Határidő: Felelős:

2006.május.10. dr. Toller László polgármester Juhász István bizottsági elnök Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Juhász István, Soó László bizottsági elnök, Balázsné Donáth Aranka, dr. Tolnai Márta főosztályvezető

A pécsi 17575/A/4 és 17575/A/5 hrsz-ú, Mária u. 9. sz. alatti ingatlanok haszonkölcsönbe adása Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök

Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem lévén szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 22 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 4 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 214/2006. (04.27.) sz. határozata a pécsi 17575/A/4 és 17575/A/5 hrsz-ú, Mária u. 9. sz. alatti ingatlanok haszonkölcsönbe adásáról 1. A Közgyűlés úgy határoz, hogy a pécsi 17575/A/4 és 17575/A/5 hrsz-ú, kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló ingatlanok – szerződésmódosítás útján - haszonkölcsönbe adásra kerülnek az Európa Centrum Kht. számára. 2. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a – jelen előterjesztés mellékletét képező – szerződés aláírására. 3. A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinetet a MOBILITAS elhelyezésével kapcsolatos további feladatok végrehajtására, és ennek keretében a PVV Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Zrt-vel folytatandó tárgyalások lebonyolítására. Határidő: Felelős:

2006. május 15. dr. Toller László polgármester

122 Juhász István bizottsági elnök Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető Kapják:

58.)

dr. Toller László polgármester, Juhász István, dr. Tóth Bertalan bizottsági elnök, Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

„Jó Pécsnek a Tubesi Lokátor !?”című közmeghallgatás témájának és időpontjának meghatározásáról szóló 62/2006. (02.16.) sz. közgyűlési határozat hatályon kivül helyezése (szóbeli előterjesztés) Előterjesztő: dr. Toller László polgármester

Dr. Toller László: a közmeghallgatásra már sor került, így a határozatban szereplő májusi közmeghallgatás oka fogyottá vált. Kéri, hogy az ülés elején kiosztott határozati javaslatban foglaltakat fogadja el a testület. Nagy Csaba: úgy érzi, nem lehet szó nélkül elmenni ezen közgyűlési határozat hatályon kívül helyezése mellett. A határozat arról szól, hogy a választások után Jó-e Pécsnek a Tubesi lokátor címmel kerüljön sor egy közmeghallgatásra. A határozatot 2006. február 16-án hozták, amikor a FIDESZ frakció kezdeményezte a rendkívüli közgyűlés összehívását a Tubesi lokátor ügyében. Akkor sajnálatosan nem ismerhették meg a szocialista képviselők véleményét erről a témakörről. Azt gondolta, hogy a város lakosságától összegyűjtött 9000 aláírás ezt megváltoztatja, sajnos ezen a közmeghallgatáson sem sikerült a szocialista képviselők véleményét megismerniük. Azt gondolja, hogy nagyon méltánytalan volt a város polgáraival szemben az a közmeghallgatás több okból is. Az egyik ilyen ok: azért kellett befejezni a közmeghallgatást, hogy a városi képviselő-testület megőrizze a szavazáshoz szükséges határozatképes létszámot. Igazából nem az jelentette a közmeghallgatás végét, hogy meghallgatták az embereket, hanem az a kényszer, ha nem fejezték volna be a közmeghallgatást, akkor nem tudtak volna dönteni arról a javaslatról, amit a Civilek a Mecsekért Egyesület képviselői benyújtottak. Az önkormányzatiság fennállása óta ez volt az első alkalom, amikor civilek összegyűjtöttek több mint 9 ezer aláírást és kezdeményeztek egy adott témában közmeghallgatást. Sajnálja, hogy Pécs TV nem változtatta meg a műsorrendjét, és nem közvetítette élőben ezt az eseményt. Úgy gondolja, hogy ezzel hibát követtek el. 16 év alatt ez volt az első eset, hogy közmeghallgatást így kényszerített ki a képviselőtestülettől egy civil egyesület. Ezen a közmeghallgatáson ebben a vitában előre lehetett volna lépni. Ez nem történt meg. Úgy érzi, hogy ezt a hibát ki lehet, és ki kellene küszöbölnie a testületnek, a kormányzó koalíciónak. Itt lenne az alkalom, hogy politikai téren is tisztázzák a helyzetet, ki mit gondol a lokátor ügyéről.

123 Javaslata, hogy ezt a közgyűlési határozatot ne vonják vissza, próbálják meg még egyszer meghallgatni a civilek véleményét és szavazni arról a javaslatról, amiben kérik a testület véleményét. Úgy gondolja, hogy ez lenne korrekt azokkal szemben, akik ezt az aláírásgyűjtő ívet aláírták. Ismétli javaslata, ne fogadják el ezt a most benyújtott határozati javaslatot, és ne vonják vissza a 62/2006. (02.16.) számú közgyűlési határozatukat. Dr. Toller László: ebben a témakörben egy közmeghallgatásra már sor került, ugyanabban a tárgykörben nem indokolt az újabb közmeghallgatás, így azt nem kívánja megtartani. Ajánlja mindenki figyelmébe a Pécsi Hét vezércikkét, melyet örömmel olvasott, nála az a mérce. További hozzászólás nem lévén szavazást kér a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 25 igen szavazattal, ellenszavazattal hatályon kívül helyezte a korábbi döntését.

13

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 215/2006. (04.27.) sz. határozata közmeghallgatás időpontjának és témájának meghatározásáról szóló 62/2006. (02.16.) számú közgyűlési határozat hatályon kívül helyezéséről A Közgyűlés dr.Toller László polgármester szóbeli előterjesztését megtárgyalta, melynek alapján a közmeghallgatás időpontjának és témájának meghatározásáról szóló 62/2006.(02.16.) számú határozatát hatályon kívül helyezi, mert az abban szereplő – „ Jó Pécsnek a tubesi lokátor !? - témakörben 2006. március 9.- én megtörtént a közmeghallgatás. Kapják:

59.)

dr. Toller László polgármester, dr. Papp Judit címzetes főjegyző, dr. Schmidt József bizottsági elnök

Ezerszínű Baranya KhT. törzstőkéjének visszapótlása Előterjesztő: Gonda Tibor alpolgármester

Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem lévén szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról.

124 Megállapítja, hogy a közgyűlés 27 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, 8 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 216/2006. (04.27.) sz. határozata Ezerszínű Baranya KhT törzstőkéjének visszapótlásáról 1. A Közgyűlés úgy határoz, hogy a 4/2006.(02.22.) számú 2006. évi költségvetési rendelete 10/b mellékletében szereplő Ezerszínű Baranya Kht. 4 millió Ft-os működési támogatásának terhére, önkéntes törzstőke visszapótlása címen 2.668.966 Ft kerüljön átadásra a Kht. részére, a közgyűlési döntést követően egy összegben. 2. A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztály vezetőjét, hogy utaljon át 2.668.966 Ft-ot az Ezerszínű Baranya Kht. bankszámlájára, önkéntes törzstőke visszapótlása címen. Határidő: 2006. május 2. Felelős: dr. Toller László polgármester Kapják:

60.)

dr. Toller László polgármester, Gonda Tibor alpolgármester, Juhász István, Soó László bizottsági elnök, dr. Varga István, dr. Tolnai Márta főosztályvezető

Az ÁPV Zrt. Zsolnay Cégcsoport részére biztosított tulajdonosi kölcsönének kiváltása Előterjesztő: dr. Toller László polgármester

Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem lévén szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 32 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 5 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 217/2006. (04.27.) sz. határozata

125 az ÁPV Zrt. Zsolnay Cégcsoport részére biztosított tulajdonosi kölcsönének kiváltásáról A Közgyűlés megtárgyalta és elfogadja a polgármester előterjesztését a Zsolnay Cégcsoport gazdasági társaságainak hitelkiváltásával kapcsolatban. A Közgyűlés az ÁPV Zrt. felé fennálló fenti hitelek kiváltása érdekében felhatalmazza a polgármestert arra, hogy – a testület nevében eljárva – a Zsolnay Porcelángyár Rt. részére korábban felvett 185 M Ft összegű, valamint a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Rt. részére korábban felvett 232 M Ft összegű tulajdonosi kölcsön kiváltására a szükséges intézkedéseket megtegye, és a hitelek felvételét a társaságok felé engedélyezze. Határidő: azonnal Felelős: dr. Toller László polgármester Kapják:

dr. Toller László polgármester, Juhász István bizottsági elnök, dr. Varga István főosztályvezető

Dr. Toller László: több napirendi pont nem lévén megköszöni a jelenlévők munkáját, és az ülést 17,55 órakor bezárja azzal, hogy a testület rövid szünet után zárt ülésen folytatja a munkáját.

K. m. f.

Dr. Toller László polgármester

Dr. Papp Judit címzetes főjegyző

1. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 12/2006. (05. 05.) számú rendelete a 2005. évi költségvetés végrehajtásáról Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetését meghatározó 2004. évi CXXXV. törvény, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény alapján Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének - többször módosított - 3/2005. (02. 15.) számú önkormányzati rendeletével megállapított 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról az alábbi rendeletet alkotja: 1. §. A Közgyűlés Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata költségvetésének bevételi-kiadási főösszegét 42.455.049 eFt előirányzattal, a rendelet végrehajtását 40.262.936 eFt 39.245.680 eFt kiadással, továbbá 987.875 eFt pénzmaradvánnyal jóváhagyja. 2. §.

2005. évi módosított bevétellel, módosított

(1) A Közgyűlés az önkormányzat önállóan és részben önállóan gazdálkodó intézményeinek bevételeit és kiadásait a 9/a., a 9/b. és a 14. sz. mellékletekben foglaltaknak megfelelően elfogadja és jóváhagyja. (2) A Közgyűlés a Polgármesteri Hivatal bevételeit a 7. sz. mellékletben, kiadásait a 8. sz. mellékletben foglaltak szerint fogadja el. (3) A Közgyűlés az önkormányzat felhalmozási kiadásait a 17/a-b-c. sz. mellékletekben szereplő címenkénti és feladatonkénti bontásban és főösszegben fogadja el. 3. §. A Közgyűlés megállapítja, hogy a költségvetési év lezárását követően Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2005. évi normatív állami hozzájárulás elszámolása a tervezett és a tényleges mutatók alapján a 20. sz. mellékletben részletezett módon megtörtént. 4. §. A Közgyűlés megállapítja, hogy a költségvetési év lezárását követően Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2005. évi normatív, kötött felhasználású támogatásainak az elszámolása a tervezett és a tényleges mutatók alapján a 22. sz. mellékletben, valamint a 2005 évi jövedelemkülönbség mérsékléssel való teljes körű elszámolása a 23. sz. mellékletben részletezett módon megtörtént.

127

5. §. Az önkormányzat 2005. december 31-i állapot szerinti vagyonát a 2. sz. melléklet szerint 114.404.570 eFt-ban állapítja meg. 6. §. A Közgyűlés a.) Az önállóan és részben önállóan gazdálkodó intézmények 2005. évi felülvizsgált, az intézmény által - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben szabályozottak szerint - felhasználható költségvetési pénzmaradványát a 19/a. sz. melléklet szerint állapítja meg. b.) A Polgármesteri Hivatal 2005. évi költségvetési pénzmaradványát a 19/a. sz. mellékletben foglaltaknak megfelelő összegben hagyja jóvá. 7. §. Az önkormányzati intézmények pénzmaradványának felhasználására a Közgyűlés rendelkezései a következők: a.) Az intézményi pénzmaradványokból olyan tartós kötelezettség - beleértve a beruházási ráfordításokat is - nem vállalható, amely a későbbiekben az önkormányzat költségvetési támogatásának emelési igényével járhat. b.) Amennyiben a tárgyévben jutalmazásra fordítható összeggel (személyi juttatásokkal és azok járulékaival) csökkentett pénzmaradvány az elkötelezettségek teljes összegére nem nyújt fedezetet, az intézménynek a pénzmaradványból jutalmazásra fordítható összeg előirányzatát olyan mértékben kell csökkentenie, hogy az elkötelezettségek fedezete biztosítva legyen. 8. §. A Közgyűlés Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2005. évi egyszerűsített beszámolóját a 25/a.-25/d. sz. mellékletek szerinti tartalommal elfogadja és egyetért annak közzétételével. 9. §. A rendelet részét képezik az alábbiakban felsorolt, a rendelethez csatolt mellékletek: 1. sz. melléklet 2. sz. melléklet 3. sz. melléklet 4. sz. melléklet

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának címrendje Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2005. évi könyvviteli mérlege Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata összevont bevételei Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata összevont kiadásai

128 5. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal összevont bevételei (Polgármesteri Hivatal + GESZ és DD-i ÖRT) 6. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal összevont kiadásai (Polgármesteri Hivatal + GESZ és DD-i ÖRT) 7. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal bevételei 8. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal kiadásai 9/a. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata GESZ bevételei és kiadásai 9/b.sz. melléklet Dél-Dunántúli Önkormányzati Regionális Társulás bevételei és kiadásai 10. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal „Működési célú pénzeszköz átadás” kiadásai 11. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal „Tartalékai és keretei” 12. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal szakfeladatonkénti kiadásai 13. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal „Társadalom- és szociálpolitikai juttatások” kiadásai 14. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Intézményeinek bevételeikiadásai 15. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata fejlesztési hitelei, hiteltörlesztései és hitelállományának adatai 16. sz. melléklet

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata „Adósságrendezési kötelezettségei”

17/a. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2005. évi „Felhalmozási kiadások tervezetének végrehajtása” 17/b.sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2005.évi „Intézmény felújítási tervének végrehajtása” 17/c.sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata intézményei 2005.évi felhalmozási kiadásainak végrehajtása 18. sz. melléklet Kisebbségi önkormányzatok pénzügyi adatai 19/a. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város 2005. évi pénzmaradványa 19/b. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város 2005. évi pénzmaradvány korrekciója 20. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2005. évi normatív állami támogatás igénybevétele 21. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata központosított támogatások részletezése 22. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata kötött felhasználású állami támogatások elszámolása 23. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2005.évi jövedelemkülönbség mérsékléssel való teljeskörű elszámolás

129 24. sz. melléklet 25. sz. melléklet 26/a. sz. melléklet 26/b. sz. melléklet 26/c. sz. melléklet 26/d. sz. melléklet 27. sz. melléklet 28. sz. melléklet 29. sz. melléklet

Pécs Megyei Jogú Város 2005. évi zárszámadásának összevont működési mérlege Pécs Megyei Jogú Város 2005. évi zárszámadásának összevont fejlesztési mérlege Egyszerűsített mérleg Egyszerűsített pénzforgalmi jelentés Egyszerűsített pénzmaradvány kimutatás Egyszerűsített eredmény-kimutatás Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közvetett támogatások Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Címenkénti létszámadatok Könyvvizsgálói záradék 10.§.

A rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

Dr. Toller László polgármester Záradék: a Közgyűlés 2006. április 27-i ülésén elfogadta Kihirdetve: 2006. 05. 05.

Dr. Papp Judit címzetes főjegyző

130 2. sz. melléklet 2006. évi intézményi előirányzat módosítás a Polgármesteri Hivatal pénzmaradványa terhére Intézmény

Szociális Intézmények Gazdasági Szolgálata Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Életminőség-fejlesztő Szolgáltatások Intézménye Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Xavér u.i Egyesített Szociális Intézménye Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Tímár utcai Idősek Otthona Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Integrált Szociális Intézménye Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Integrált Nappali Szociális Intézménye Pécsi Gyermekotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona Szociális Intézmények Gazd. Szolgálata mindösszesen Iskolaszolgálat Pécs Megyei Jogúő Város Iskolaszolgálata Siklósi Úti Óvoda Anikó Utcai Óvoda Enyezd Utcai Óvoda Esztergár Lajos Úti Óvoda Mezőszél Utcai Óvoda Teleki Blanka Utcai Óvoda Belvárosi Általános Iskola Felső-vámház Utcai Általános Iskola Mezőszél Utcai Általános Iskola Mátyás Király Utcai Általános Iskola Liszt Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Liszt Ferenc Zeneiskola Pécsi Testnevelési Általános Iskola és Középiskola, Sportiskola Miroslav Krleza Horvát Óvoda, Általános Iskola , Gimnázium és Diákotthon Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola Kodály Zoltán Gimnázium és Szakközépiskola Széchenyi István Gimnázium Szakközépiskola Zipernowsky Károly Műszaki Szakközépiskola Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Pécsi Művészeti Szakközépiskola Hajnóczy József Kollégium

2006. évi intézményi előirányzat módosítás a Polgármesteri Hivatal pénzmaradványa terhére (eFt) célelőirányzatok "+" az intézményi összesített korrekciói pénzmaradványban fedezettel nem bíró befizetési kötelezettségek, kötelezettség- vállalások fedezetére

5 692 19 422 964 179 388 1 264

1 712 22 098

510 422 549 1381 290 1 704 188 1 753 4 292 507

361 82 592

148 1 600 2 993 1 082 192 2 406 9 583

4 023

5 415 64

4 028

131 Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola Iskolaszolgálat mindösszesen

1 344 30 676

14 833

132

Intézmény

Önálló intézmények Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központ Középiskolai Központi Menza Pécs Megyei Jogú Városi Könyvtár Pécs Megyei Jogú Város Pécsi Kulturális Központ Pécs Megyei Jogú Város Nemzeti Színháza Bóbita Bábszínház Pécsi Horvát Színház Pannon Filharmonikusok – Pécs Pécsi Ifjúsági Központ Pécs Megyei Jogú Város Sportlétesítmények Igazgatósága Intézmények összesen:

2006. évi intézményi előirányzat módosítás a Polgármesteri Hivatal pénzmaradványa terhére (eFt) célelőirányzatok "+" az intézményi összesített korrekciói pénzmaradványban fedezettel nem bíró befizetési kötelezettségek, kötelezettség- vállalások fedezetére 3 098 778 539 2 766 89 62 112 487 1 031 1 674 42 313

37 194

133

3. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2006. évi 13/2006. (05. 05.) számú önkormányzati rendelete a város 2006. évi költségvetéséről szóló 4/2006.(02. 22.) számú rendelet módosításáról Az önkormányzat közgyűlése az államháztartás működési rendjéről szóló, többször módosított 217/1998.(12. 30.) számú Kormányrendelet 53. §. alapján a város 2006. évi költségvetésről szóló 4/2006.(02. 22.) számú önkormányzati rendelet (a továbbiakban: költségvetési rendelet) módosítására az alábbi rendeletet alkotja: 1.§. (1) A Közgyűlés a város költségvetési rendeletével elfogadott 2006. évi költségvetésének 37.001.702 eFt költségvetési kiadási összegét és 37.979.000 eFt kiadási főösszegét, valamint 33.616.499 eFt költségvetési bevételi összegét és 37.979.000 eFt bevételi főösszegét 180.303 eFt-tal megemeli. (2) A Közgyűlés Pécs Megyei Jogú Város 2006. évi költségvetésének összevont mérlegét az (1) bekezdésben foglalt bevételi-kiadási növekménnyel (a költségvetési rendelet 2 - 3. sz. melléklete módosításával) 37.182.005 eFt költségvetési kiadási összegben és 38.159.303 eFt kiadási főösszegben, valamint 33.796.802 eFt költségvetési bevételi összegben és 38.159.303 eFt bevételi főösszegben állapítja meg. 2.§. A Közgyűlés az önkormányzat önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézményeinek bevételi-kiadási előirányzatait a költségvetési rendelet 14. sz. melléklete módosításával 21.769.541 eFt-ban határozza meg. 3.§. A Közgyűlés a Polgármesteri Hivatal és a részben önállóan gazdálkodó, részjogkörrel rendelkező, hozzárendelt Gazdasági Ellátó Szervezet és DélDunántúli Önkormányzati Regionális Társulás bevételi és kiadási előirányzatait összesítetten a költségvetési rendelet 4 - 5. sz. mellékletei módosításával 34.211.632 eFt-ban határozza meg. 4.§. A Közgyűlés a 2006. évben megvalósuló költségvetési felhalmozási kiadások bruttó összegét 5.259.146 eFt-ban határozza meg a felhalmozási

134 mérlegtáblában, valamint a költségvetési rendelet 3. sz. mellékletében részletezettek szerint jelzett feladatok megvalósítására. 5.§. A Közgyűlés az Önkormányzat tartalékát a költségvetési rendelet 11. sz. melléklete módosításával 2.955.568 eFt-ban állapítja meg. 6.§. Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

Dr. Toller László polgármester

Dr. Papp Judit címzetes főjegyző

Záradék: A Közgyűlés a 2006. április 27.-i ülésén elfogadta. Kihirdetve: 2006. 05. 05.

135 4. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 14/2006 (04.29.) rendelete az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletéről és elidegenítéséről A lakások és helyiségek bérletére vonatkozó 1993. évi LXXVIII. törvényben (továbbiakban: Lt.) kapott felhatalmazás alapján Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az alábbi rendeletet alkotja. ELSŐ RÉSZ A rendelet hatálya

1.§ A rendelet hatálya kiterjed Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő lakásra ideértve a garzonházakban, a nyugdíjasházban, a fecskeházban lévő lakást, az önkormányzat vállalata, intézménye rendelkezése alatt álló lakásokat illetőleg lakrészt és a szükséglakást is (továbbiakban együtt: lakás).

I. Fejezet A Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság hatásköre és feladatai 2.§ A Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottságnak (továbbiakban: bizottság) a lakásokkal kapcsolatosan az alábbi hatáskörei és feladatai vannak: a) javaslatot tesz a szociális lakások bérlőlistájára, b) dönt rendkívüli élethelyzetben szociális bérlakás bérleti szerződésének soron kívüli megkötéséről, c) dönt átmeneti elhelyezés alapján bérleti szerződés megkötéséről, bérbe adott lakás helyett másik lakás bérbeadásáról d) dönt szociális bérlakás cseréjéről, e) dönt átmeneti elhelyezés biztosításáról, szociális bérlakás bérleti jogának határozott idejű meghosszabbításáról, f) dönt a jogcímnélküli lakáshasználók lakáshasználati jogának rendezéséről, g) javaslatot tesz a Közgyűlésnek pályázatok kiírásának feltételeire, elbírálására, h) előkészíti a Közgyűlés hatáskörébe tartozó előterjesztéseket,

136 i) javaslatot tesz a Közgyűlésnek az üresen álló felújításra szoruló lakások pályázati feltételeinek kidolgozására, j) javaslatot tesz a Közgyűlésnek az önkormányzati tulajdonú lakások hasznosításának formáira és eszközeire, k) javaslatot tesz a Közgyűlésnek az önkormányzati tulajdonú lakások éves felújítási címlistájára, l) javaslatot tesz a Polgármesternek az önkormányzatot megillető elővásárlási jog gyakorlásáról, m) javaslatot tesz a Polgármesternek, illetőleg a Közgyűlésnek önkormányzati tulajdonú lakások értékesítésére, értékesítésre kijelölésre illetve, lakások visszavásárlására, n) javaslatot tesz a Közgyűlésnek a lakások lakbérének (piaci, költségelvű, szociális) mértékére, o) dönt az értékesítési eljárás során beérkező igazolási kérelmekről p) dönt nyugdíjasházi lakás bérbeadásáról A bérbeadói jogok gyakorlása

3.§ (1) A Közgyűlés a bérbeadói jogok gyakorlásával és kötelességek teljesítésével a Polgármesteri Hivatal erre feljogosított szervezeti egységét a Népjóléti Főosztály Szociális Lakásgazdálkodási Csoportját (továbbiakban: bérbeadó), az üzemeltetési feladatokkal a Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (továbbiakban: üzemeltető) bízza meg. (2) Az (1) bekezdés nem érinti a Közgyűlés azon jogát, hogy a tulajdonosi jogát közvetlenül gyakorolja. (3) A bérbeadói jogokat és az üzemeltetési feladatokat gyakorló szervek – külön megállapodás alapján - kötelesek egymással együttműködni. A LAKÁSBÉRLET SZABÁLYAI II. Fejezet A lakások bérbeadásának jogcímei

4.§ (1) Az Önkormányzati tulajdonú lakások az alábbiak szerint adhatók bérbe: a) szociális jelleggel, b) nem szociális jelleggel, c) üresen álló felújításra szoruló lakások pályázat útján történő hasznosítása, d) bérlőkiválasztás, bérlőkijelölés alapján,

137 e) lakásgazdálkodási feladatok keretében (bérlőtárssá nyilvánítás , megüresedett társbérleti lakrész bérbeadása, bérleti jogviszony folytatása, lakáscsere szerződés jóváhagyása, tartási szerződés létesítése, nem lakás céljára történő bérbeadása, albérletbeadás), f) átmeneti elhelyezés céljára, g) közérdekű feladatok megoldására, h) garzonházi lakás bérbeadása, i) fecskeházi lakás bérbeadása, j) nyugdíjasházi lakás bérbeadása, k) jogszabályi kötelezettség, hatósági határozat, bírói ítélet alapján történő bérbeadás. Szociális jellegű bérlakás bérletére való jogosultság 5.§ (1) Az a pécsi 5 éve bejelentett lakcímmel rendelkező nagykorú magyar, európai uniós illetve állandó letelepedési engedéllyel rendelkező egyéb külföldi állampolgár jogosult szociális helyzete alapján szociális jellegű bérlakás bérbevételére, akinek az egy főre jutó havi - jövedelemadóval csökkentett - átlagjövedelme a bérbeadást megelőző 12 hónap alatt -egyedülálló esetében nem éri el a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíjminimum két és félszeresét, -közös háztartásban élők esetében a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíjminimum kétszeresét. (2) Nem jogosult szociális bérlakás bérletére az a személy, illetve család: a) aki a mindenkori sajátjogú öregségi nyugdíjminimum ötvenszeresét meghaladó értékű ingatlantulajdonnal, vagyontárggyal vagy vagyoni értékű joggal rendelkezik, b) aki a tulajdonát képező ingatlanát 5 éven belül elidegenítette, ide nem értve a jogerős bírósági ítélet alapján házassági tulajdonközösség megszüntetése címén történő elidegenítést, c) aki önkormányzati lakásbérletét közös megegyezéssel szüntette meg és ezért ellenszolgáltatásban részesült. (3) Szociális jellegű bérlakás bérletére való jogosultság megállapításánál a szociális helyzetet és a vagyoni viszonyokat együttesen kell figyelembe venni. A jövedelmi viszonyokat munkáltatói igazolással, az ingatlanvagyont 1 évnél nem régebbi ingatlanforgalmi értékbecsléssel kell igazolni, vagyontárgyról vagy vagyoni értékű jogról nyilatkozatot kell tenni. Az eljárás során a szociális helyzet kivizsgálásánál a Népjóléti Főosztály Területi Szociális Központjai és a bérbeadó együttműködnek. (4) Szociális jellegű bérlakást az erre irányuló bérbevételi kérelmek alapján a bizottság által meghatározott elosztási irányelvek figyelembevételével, a

138 Közgyűlés határozata szerint, a bérlőlistára felvettek részére meghatározott időre, legfeljebb 5 évre lehet bérbe adni. A szociális bérlakásra való jogosultság meglétét 5 évenként, de legkésőbb a bérleti szerződés lejárta előtt 90 nappal a bérbeadónak felül kell vizsgálnia. (5) A (4) bekezdésben foglalt feltételek megléte esetén a bérlő kérelmére a bérbeadó a bizottság javaslata alapján a lakásbérleti szerződést 5 évre meghosszabbítja. (6) Szociális helyzet alapján a bérbe adható lakás szobaszámának felső határa: 1-3 fő esetén 2 szoba, 4-6 fő esetén 3 szoba, minden további költöző személy esetén további 1/2 szoba. Nem szociális jellegű bérlakás

6.§ (1) A bizottság javaslata alapján a Közgyűlés évente meghatározhatja a pályázati eljárással, piaci lakbérért bérbe adható lakások (nem szociális bérlakások) számát és körét, valamint a bérbeadás feltételeit. (2) A beérkezett ajánlattevők közül az eredményes pályázóval a bérbeadó bérleti szerződést köt. Üresen álló, felújításra szoruló lakások pályázat útján történő hasznosítása

7.§ (1) Az üresen álló és az üzemeltető által a műszakilag gazdaságosan fel nem újítható lakásokról készült címjegyzék alapján a Közgyűlés pályázatot hirdet. (2) Ezen lakásokra azok pályázhatnak, akik saját költségükön vállalják a műszaki hatóság által előírt átalakítási, felújítási munkálatok elvégzését. (3) Az eredményesen pályázóval a bérbeadó 1 évi időtartamú bérleti szerződést köt, mely időtartam alatt a bérlő teljes összegű szociális lakbért fizet. Az elvégzett munkák igazolt és elfogadott értéke a lakbér 50%-áig beszámítás alapját képezi. A felújítás alapján megkötött határozott idejű bérleti szerződés olyan időtartamú lesz, amit az elvégzett munkák értéke alapján a bérbeszámítás időtartama indokolttá tesz. (4) A Közgyűlés a pályázati eljárás részletes szabályainak kidolgozására a bizottságot hatalmazza fel. Bérbeadás bérlőkijelölési és bérlő-kiválasztási jog alapján

8.§

139

(1) Az önkormányzati lakásra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) 685. § c.) pontjában megjelölt szervezetek és önkormányzati intézmények részére pénzbeli térítésért bérlő-kiválasztási jog biztosítható. A pénzbeli térítés mértéke a lakás mindenkori forgalmi értéke alapján számítandó. A lakás forgalmi értékét ingatlanközvetítői névjegyzékbe felvett értékbecslővel kell megállapíttatni. A lakás forgalmi értékének 30%-a ellenében, legfeljebb 5 évre, a lakás forgalmi értékének 20%-a ellenében legfeljebb 3 évre biztosítható bérlő-kiválasztási jog. (2) A Közgyűlés mint tulajdonos, egyedi kérelem alapján - ha a város gazdasági vagy kulturális érdeke megkívánja - az (1) bekezdésben foglalt fizetési feltételektől eltérhet. (3) A bérlő-kiválasztási jog biztosításáról a bizottság javaslatára a Közgyűlés dönt. (4) Amennyiben a bérlőkijelöléssel, bérlőkiválasztással terhelt lakás a jogosultsági idő alatt megüresedik, a bérbeadó a jogosultat e jogának 30 napon belüli gyakorlására szólítja fel. (5) Ha a bérlőkijelölés, bérlőkiválasztás jogosultja a (4) bekezdés szerinti jogával nem élt, úgy a lakás új bérlőjét e rendeletben foglaltaknak szerint a bérbeadó jelöli ki. (6) A felszólítás eredménytelensége esetén a lakás üresen állásának ideje alatt felmerülő bérleti és közüzemi díjak a bérlőkijelölés, bérlő-kiválasztás jogosultját terhelik. Lakásgazdálkodási feladatok keretében történő bérbeadás esetei

9.§ Lakásgazdálkodási feladatok keretében történő bérbeadás alapján létesülő jogviszonyok: a) bérlőtárssá nyilvánítás, b) megüresedett társbérleti lakrész bérbeadása, c) bérleti jogviszony folytatása, d) tartási szerződés létesítése, e) nem lakás céljára történő bérbeadás. Bérlőtárssá nyilvánítás

10.§ Önkormányzati lakásra a bérlő és a vele legalább 1 éve állandó jelleggel életvitelszerűen együttlakó házastársa, gyermeke, befogadott gyermekének a gyermeke, valamint szülője a bérbeadóval közös kérelmükre bérlőtársi szerződést köthetnek.

140

Megüresedett társbérleti lakrész bérbeadása

11.§ (1) Megüresedett társbérleti lakrész a visszamaradó társbérlő részére abban az esetben adható bérbe, amennyiben az egész lakás az e rendeletben a szociális bérlakás bérbeadása esetén meghatározott jogos lakásigény mértékének felső határát legfeljebb - 5.§ (5) bekezdés - 1 szobával lépi túl, és a visszamaradó társbérlő legalább két éve a lakásban lakik (2) Amennyiben a 11.§ (1) bekezdésben foglaltak alapján a megüresedett lakrész nem adható bérbe, úgy a visszamaradó társbérlő részére az általa használt lakrésszel azonos szobaszámú és komfortfokozatú másik lakás bérbeadását kell felajánlani a társbérleti szerződés megszüntetésével egyidejűleg. A bérleti jogviszony folytatása

12.§ (1) A bérlő halála esetén a lakásbérleti jogviszonyt azon személy folytathatja, akit a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba, ha a bérlő a lakásba befogadta és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakik. (2) Nem folytathatja a lakásbérleti jogviszonyt az a személy, akinek Pécs városában lakástulajdona van, illetve aki önkormányzati lakás bérlője. (3) A bérleti jog folytatása szempontjából életvitelszerű a lakás használata, ha a kérelmezőnek nincs másik lakása, amelyet ténylegesen rendeltetésszerűen használ és az általa kérelmezett lakás az otthona. Tartási szerződés jóváhagyása

13.§ (1) A lakásbérleti jogviszony folytatására megkötött tartási szerződéshez a bérbeadó csak akkor járul hozzá ha, a következő együttes feltételek fennállnak: a) az eltartó nagykorú magyar vagy európai uniós állampolgár, rendszeres jövedelemmel rendelkezik és a lakás fenntartásához semmiféle önkormányzati támogatást nem vesz igénybe, és b) az eltartott jövedelmi, vagyoni és egészségi állapota a tartást indokolttá teszi, továbbá c) az együttlakás feltételei biztosítottak.

141

(2) A bérbeadó köteles megtagadni az írásbeli hozzájárulást amennyiben az eltartó Pécs városában lakástulajdonnal, önkormányzati lakás bérleti jogával, illetve már megkötött, a lakásbérleti jog folytatására irányuló tartási szerződéssel rendelkezik. Nem lakás céljára történő bérbeadása

14.§ (1) Önkormányzati lakás nem lakás céljára a helyi közfeladatok (oktatási, egészségügyi, szociális, művelődési) ellátása céljából adható bérbe a Közgyűlés eseti döntése alapján, lakáspótlási kötelezettség előírása mellett. (2) A lakáspótlási kötelezettség másik lakás tulajdonának önkormányzat részére történő tulajdonba adása, vagy a felhasznált lakás értékének a megfizetése útján teljesíthető. Az albérletbeadás szabályai

15.§ (1) A bérlő a bérbeadó hozzájárulásával a lakás egy részét, írásbeli szerződéssel, albérletbe adhatja. (2) Szociális jelleggel bérbe adott lakás, garzonházi, nyugdíjasházi és fecskeházi lakás albérletbe nem adható. (3) Amennyiben a bérbeadó tudomására jut, hogy a bérlő lakását vagy annak egy részét hozzájárulása nélkül albérletbe adta, a bérlővel kötött bérleti szerződést jogosult felmondani. Átmeneti elhelyezés biztosítása

16.§ (1) Kérelem alapján, indokolt esetben, az 5.§ (1) bekezdésében előírt feltételek megléte esetén a bizottság dönthet úgy, hogy bérlőlistára kerülésükig átmeneti elhelyezést biztosít az arra rászorulók részére. (2) Átmeneti elhelyezés biztosítására lakást csak meghatározott időre legfeljebb 3 évre - lehet bérbe adni. (3) Az átmeneti elhelyezés alapján a bérleti jogviszony háromévenként legfeljebb 3 év időtartamra hosszabbítható. A bérleti szerződés addig hosszabbítható meg, amíg a kérelmező:

142 a) bérlőlistára nem kerül, b) lakásgondját önerőből megoldani nem tudja. (4) Az átmeneti elhelyezés céljából bérbe adott lakás bérlőivel az erre irányuló kérelem alapján - a Népjóléti Főosztály Területi Szociális Központjának véleményét is kikérve - a bizottság döntése alapján a bérbeadó köti meg a bérleti szerződést. (5) Az átmeneti elhelyezés céljára a más célra fel nem használható egy – két szobás komfortnélküli, félkomfortos vagy komfortos lakás adható bérbe. Bérbeadás közérdekű feladatok megoldására 17.§ (1) A Közgyűlés költségelvű lakbér megállapítása mellett művészlakás, sportolói lakás, vendégtanári lakás lakásokat biztosít. (2) A lakások bérlőire meghatározott – legfeljebb 3 éves - időtartamra az illetékes szakbizottságok tesznek javaslatot a Közgyűlésnek. A bérbeadásról a Közgyűlés határoz. (3) A bérlő a lakásba a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadható személyeken kívül más személyt nem fogadhat be. (4) A 17.§ rendelkezései alapján lakást csak olyan személynek lehet bérbeadni aki Pécs városában lakóingatlan tulajdonjogával nem rendelkezik. A garzonházi lakások bérbeadása

18.§ (1) A garzonházi lakások fiatal családok átmeneti elhelyezésére szolgáló lakások. (2) Garzonházi elhelyezésre olyan érvényes bérbevételi kérelemmel rendelkező fiatal család jogosult, ahol az egy főre jutó jövedelem ezen rendelet 5.§ (1) bekezdésében meghatározott jövedelemhatárt meghaladja. (3) A garzonházi lakásokra bérleti szerződés legfeljebb 5 évre köthető, melyet a bizottság egy alkalommal legfeljebb 2 évre meghosszabbíthat. (4) A bérlő 5 év eltelte után köteles saját elhelyezéséről gondoskodni. (5) A bérleti jogviszony megszűnése után a bérlő minden elhelyezési igény nélkül köteles a lakást kiüresíteni.

143 (6) A garzonházi lakásba a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával csak házastársát és kiskorú gyermekét fogadhatja be. (7) A garzonházban lévő lakások bérlői a lakást nem cserélhetik el. (8) A megüresedő garzonházi lakásokat pályáztatni kell. A pályázati feltételeket a bizottság javaslatára Közgyűlés határozza meg. (9) A benyújtott pályázatokat a bizottság javaslatára a pályázati idő lejártát követő 30 napon belül a Közgyűlés bírálja el. (10) Az eredményes pályázókkal a bérbeadó bérleti szerződést köt. A pályázatok elbírálása során előnyben kell részesíteni az 5 évnél rövidebb garzonházi elhelyezést igénylő és a régebb óta nyilvántartott kérelmezőket. A fecskeházi lakások bérbeadásának különös szabályai

19.§ (1) A fecskeház olyan garzonház, melynek bérbeadásáról az erre vonatkozó külön megállapodás alapján a Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban: egyetem) és az önkormányzat intézkedik (továbbiakban: fecskeház). A Pécsi Tudományegyetem fecskeházi lakások bérlőkijelölésére vonatkozó szabályok

20.§ (1) Bérlőül jelölhető az egyetemmel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló 35. életévét be nem töltött oktató, aki házastársi vagy igazolt élettársi kapcsolatban él és vállalja, hogy évente a részére bérbe adott lakás előállítási költsége 5 %-ának megfelelő összegű készpénzt előtakarékossági betétben elhelyez. (2) Bérlőül jelölhető továbbá az egyetem házastársi vagy élettársi kapcsolatban élő nappali tagozatos hallgatója is, akiknek az (1) bekezdésben előírt előtakarékosságot vállania nem kell. (3) Amennyiben az (1) illetve (2) bekezdésben meghatározott feltételek mellett az egyetem nem tud kellő számú bérlőt jelölni, a fennmaradó lakásokra költségelvű lakbér fizetése mellett az egyetemmel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy is bérlőnek jelölhető. (4) A bérlőkijelölés legfeljebb 5 évi határozott időtartamra történhet. A lakásbérleti jogviszony az 5 év elteltével megszűnik.

144 (5) Ha a bérlő munkaviszonya, illetve a nappali tagozatos hallgató hallgatói jogviszonya az 5 év eltelte előtt szűnik meg, a munkaviszony, illetve a hallgatói jogviszony megszűnésének napján a lakásbérleti jogviszony is megszűnik. (6) A bérlő a lakásbérleti jogviszony megszűnésének napján, de legkésőbb a lakásbérleti jogviszony megszűnését követő 6 hónapon belül köteles a lakást kiüresítve, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó részére visszaadni. Az önkormányzat rendelkezése alatt álló fecskeházi lakások bérbeadásának szabályai

21. § (1) A fecskeházi lakásra érvényes bérbevételi kérelemmel rendelkező munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló 35. életévét be nem töltött személy jogosult, aki házastársi vagy igazolt élettársi kapcsolatban él, az egy főre jutó jövedelme e rendelet 5.§ (1) bekezdésében meghatározott jövedelemhatárt meghaladja és vállalja, hogy évente a részére bérbe adott bérlakás előállítási költsége 5 %-ának megfelelő összegű készpénzt előtakarékossági betétben elhelyez. (2) A fecskeházi lakás határozott időtartamra legfeljebb 5 évre adható bérbe. A lakásbérleti jogviszony az 5 év elteltével megszűnik. A bérlő 5 év eltelte után köteles saját elhelyezéséről gondoskodni. (3) A bérleti jogviszony megszűnése után a bérlő minden elhelyezési igény nélkül köteles a lakást kiüresíteni. (4) Az üres fecskeházi lakásokat évente egyszer pályáztatni kell. A pályázati feltételeket a bizottság javaslatára Közgyűlés határozza meg. (5) A benyújtott pályázatokat a bizottság javaslatára a pályázati idő lejártát követő 30 napon belül a Közgyűlés bírálja el. (6) Az eredményesen pályázókkal a bérbeadó bérleti szerződést köt. A pályázatok elbírálása során előnyben kell részesíteni az 5 évnél rövidebb fecskeházi elhelyezést igénylő és a régebb óta nyilvántartott kérelmezőket. A fecskeházi bérlőkre vonatkozó különös szabályok

22. § (1) A fecskeházi lakás bérleti jogviszonya nem hosszabbítható meg. A bérlő a bérleti jogviszony megszűnésekor elhelyezésre igényt nem tarthat. (2) A bérlő a fecskeházi lakást nem cserélheti el.

145 (3) A fecskeházi lakásba a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával csak házastársát és kiskorú gyermekét fogadhatja be. (4) A bérbeadó e rendelet 29.§ (1) bekezdésében leírt feltételeken túl is jogosult a bérleti jogviszonyt a határozott idő eltelte előtt felmondani, a) ha a bérlő a lakbérfizetési kötelezettségét elmulasztja és kéthavi lakbérhátraléka keletkezik, vagy b) a bérlő a 20.§ (1) illetve a 21.§ (1) bekezdésében foglalt előtakarékossági követelményeknek nem tesz eleget. (5) A lakásbérleti jogviszony felmondását követően a bérlő köteles a lakást harminc napon belül kiüresítve, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadni. A nyugdíjasházi lakások bérbeadásának különös szabályai

23.§ (1) A nyugdíjasházi nyugdíjkorhatárt elért szolgálnak.

lakások nyugdíjasok, illetőleg személyek határozatlan idejű

az öregségi elhelyezésére

(2) Nyugdíjasházi lakás bérlője az a magyar és európai uniós állampolgár lehet, akinek tekintetében az alábbi együttes feltételek fennállnak : a) nyilvántartott bérbevételi kérelemmel rendelkezik, b) önmaga ellátására képes, c) pécsi önkormányzati bérlakás bérlője és az arra megkötött szerződést közös megegyezéssel megszünteti, d) a lakással kapcsolatos fizetési kötelezettségének teljesítését maga vállalja, e) és a bérlővé jelölésével egészségügyi szempontból a Népjóléti Főosztály egyetért. (3) A (2) bekezdésben foglaltakon felül az ott írt feltételek mellett, nyugdíjasházi elhelyezést kaphat az a jogosult, is aki nem önkormányzati lakás bérlője, de a tulajdonában álló lakását értékesítette és az ingatlan értékesítéskori forgalmi értékének 50 %-át, de legalább 1.200.000.- Ft-ot mely összeg e rendelet hatálybalépését követően évente 2 %-kal növekszik a bérbeadóval kötött megállapodás alapján használati értékként megfizet. (4) A bérlő a nyugdíjasházi lakásba - a házastársa kivételével - más személyt állandó jelleggel a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be. (5) A nyugdíjasházban lévő lakás bérlője lakását csak abban az esetben cserélheti el, amennyiben a leendő bérlő megfelel e rendelet 23.§ (1)-(2) bekezdésében foglaltaknak.

146 III. Fejezet A FELEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A bérbeadó jogai és kötelezettségei

24.§ (1) A bérbeadó a bérlővel írásbeli bérleti szerződést köt, melyről a szerződés másolatának megküldésével az üzemeltetőt értesíti. (2) A bérbeadó az üresen álló lakást - az üzemeltető útján - a komfort fokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt, a szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles átadni. (3) A lakás rendeltetésszerű használatra akkor alkalmas, ha az épület központi berendezéseinek a lakásban lévő részei és a lakásberendezések üzemképesek, valamint a falak tisztasági festése megtörtént. (4) A bérlő a lakást az üzemeltető által aláírt leltár és a műszaki szemlét rögzítő jegyzőkönyv alapján veszi át. (5) A bérbeadó a bérleti jogviszony fennállása alatt - az üzemeltető útján köteles gondoskodni az épületben a tulajdoni hányada mértékéig: a) az épület karbantartásáról, b) az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról, c) a közös használatra szolgáló helyiségek állagának megőrzéséről, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről. (6) A lakás bérbeadása esetén, a bérbeadó és a leendő bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. A bérleti szerződés megkötésekor létrejött ilyen megállapodás esetén tételesen rögzíteni kell az elvégzendő munkákat, a kezdés, a befejezés időpontját és a mindkét fél által elfogadott költségvetést. (7) A bérlő igazolt és elfogadott költségeit vagy a lakbér fizetésének szüneteltetésével, vagy a lakbérének e költséggel arányos meghatározott idejű mérséklésével számítja be a bérbeadó (8) A bérbeadó jogosult a rendeltetésszerű lakás használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente egyszer az üzemeltető képviselőjével - a bérlő szükségtelen háborítása nélkül – ellenőrizni. Az ellenőrzés időpontja előtt 5 nappal az ellenőrzés tényéről a bérlőt írásban tájékozatni kell. A bérlő jogai és kötelezettségei

147 25.§ (1) A bérlő a lakásba házastársán, gyermekén, befogadott gyermekének a gyermekén, valamint szülőjén kívül más személyt nem fogadhat be. (2) A bérlő és a vele együtt lakó személyek a lakást és a közös használatra szolgáló helyiségeket kötelesek rendeltetésszerűen használni. (3) A bérlő a lakásbérleti szerződésben meghatározott összegben és időpontban köteles a bérbeadó részére lakbért fizetni. (4) A bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak, valamint berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, cseréjéről. (5) A bérlő a (4) bekezdésben előírt kötelezettségét olyan időpontban és módon köteles teljesíteni, ahogy azt a lakás, illetőleg a lakásberendezések állapota szükségessé teszi. (6) Amennyiben a bérlő a (4) bekezdésben előírt kötelezettségét a bérbeadó által írásban megjelölt határidőben nem teljesíti, úgy a bérbeadó a lakásbérleti szerződést felmondhatja. (7) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhat abban, hogy a bérlő a lakást átalakítsa, korszerűsítse. A bérbeadó a megállapodást abban az esetben köti meg, amennyiben a bérlő a szükséges műszaki, hatósági engedélyeket beszerzi. (8) A bérlő által kezdeményezett átalakítási, korszerűsítési munkálatok költségei a bérlőt terhelik. (9) Amennyiben a (7) bekezdésben említett munka elvégzése következtében a lakás komfortfokozata is megváltozik, az eredeti szerződés módosítására akkor kerülhet sor, ha az átalakítás költségeit a bérbeadó viseli. (10) A bérlő köteles a lakáshoz kapcsolódó és igénybevett közüzemi szolgáltatásokért a szolgáltatónak fizetni, és azokkal szolgáltatási szerződést kötni. (11) A bérlő a lakásbérleti szerződés fennállása alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. Az életvitelszerű lakáshasználat megszűnése után 2 hónappal a bérbeadó a lakásbérleti szerződést felmondhatja. (12) A bérlő a lakásból történő 2 hónapot meghaladó távollétét, annak okát és időtartamát, köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni. (13) A 24. § (8) bekezdésben foglaltak esetén, a bérlő arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles; ez a rendelkezés megfelelően irányadó a rendkívüli káresemény, illetőleg a veszélyhelyzet fennállása miatt a lakáson belül

148 szükséges hibaelhárítás elvégzésének biztosítása, valamint a közüzemi fogyasztásmérők cseréjének esetén. IV. Fejezet A LAKÁSBÉRLET MEGSZŰNÉSÉNEK SZABÁLYAI Lakáscsere a bérbeadó közreműködésével

26.§ (1) A bérbeadó és a bérlő a határozatlan idejű lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntetheti úgy, hogy a bérbeadó a bérlő részére a) másik lakást ad bérbe, vagy b) másik lakás bérbeadása mellett pénzbeli térítést fizet, vagy c) másik lakás bérbeadása helyett pénzbeli térítést fizet. (2) A (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján a bérlő a) kisebb alapterületű, vagy kevesebb szobaszámú, vagy alacsonyabb komfortfokozatú, b) azonos szobaszámú, alapterületű, komfortfokozatú, de a városon vagy az épületen belüli eltérő fekvésű, illetőleg c) nagyobb szobaszámú, nagyobb alapterületű, vagy magasabb komfortfokozatú lakás bérbeadását kérheti. (3) A határozott idejű bérleti szerződéssel rendelkező szociális bérlakásban lakó bérlő kérelmére igényjogosultságának indokolt megváltozása esetén (család létszámának növekedése) - a bizottság döntése alapján - bérbeadó nagyobb szobaszámú, vagy alapterületű lakást adhat bérbe az eredeti bérleti szerződésben meghatározott ideig. Bérleti jogviszony megszüntetése pénzbeli térítés ellenében

27.§ (1) Ha a bérlő a határozatlan időre kötött lakásbérleti szerződése közös megegyezéssel történő megszüntetését kéri, és az általa bérelt lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, kiüresítve a bérbeadónak visszaadja 26.§ (1) bekezés c.) pontja alapján pénzbeli térítésre tarthat igényt. A pénzbeli térítés mértéke - a lakás komfortfokozata és a bérleti jogviszony időtartama alapján – a visszaadott lakás forgalmi értékének az alábbi táblázat alapján számított értéke: A lakás komfortfokozata

A bérbeadás időpontja

149 1994. január 1. előtt bérbe adott

1994. január 1. után bérbe adott

komfortos, félkomfortos

15%

10%

összkomfortos

25%

15%

(2) Komfort nélküli lakás bérleti jogának (1) bekezdés szerinti megszüntetése esetén pénzbeli térítés nem jár. (2) Amennyiben a bérlő Pécs város területén saját erőből építkezik, úgy a neki járó pénzbeli térítés 80%-át a bérleti jogviszonyának megszüntetésével egyidejűleg, további 20%-át a lakásból történő végleges kiköltözéskor a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas, üres állapotú átadásakor kapja kézhez. A bérlő és a bérbeadó megállapodhatnak abban, hogy a fenti feltételek fennállása esetén a bérlő a lakást legfeljebb 2 évig költségelvű lakbér fizetése mellett tovább használhatja. Bérleti szerződés megszűnése elemi csapás illetve életveszély miatt

28. § Ha a lakás elemi csapás vagy más ok következtében megsemmisült, illetve az építésügyi hatóság életveszély miatt annak kiürítését rendelte el és az ideiglenes vagy végleges elhelyezés az Önkormányzat feladata, úgy a bérlő, illetve használó részére az általa használt lakással azonos szobaszámú és komfortfokozatú lakás adható bérbe. A bérbeadó részéről történő felmondás

29.§ (1) A bérbeadó a bérleti szerződést az alábbi esetekben jogosult írásban felmondani: a) a Lt. 24.§ (1) bekezdés a) pontja alapján 6 havi folyamatos, vagy azt meghaladó lakbértartozás esetén, b) a Lt. 24.§ (1) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott esetekben, c) önkormányzati lakásnak nem lakás céljára az e rendelet 14.§ (1) bekezdésben jelzett hozzájárulás nélküli hasznosítása esetén, d) az e rendelet 15.§ (3) bekezdésében említett tilalom megszegése esetén, e) az e rendelet 17.§ (4) bekezdésében foglaltak fennállása esetén. (2) A bérbeadó jogosult továbbá a bérleti szerződést felmondani, ha a bérlő e rendelet 25.§(11) bekezdésében foglaltak szerint, a lakását életvitelszerűen 2 hónapot meghaladó ideig nem lakja, és távollétét megfelelően igazolni nem tudja.

150 (3) A bérlő által bejelentett - különösen: egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása miatt történő - távolléte alatt, erre hivatkozással felmondani nem lehet. Nem lehet felmondani a szerződést abban az esetben sem, ha a bérlő a bejelentést menthető okból mulasztotta el, és erről a bérbeadót - felhívására - írásban tájékoztatja. Állampolgárok közötti csere

30.§ (1) Önkormányzati lakás bérleti joga – a bérbeadó hozzájárulásával kizárólag másik lakás bérleti vagy tulajdonjogára cserélhető. (2) Amennyiben a bérlő határozott idejű bérleti szerződéssel, vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig bérbeadott lakást másik lakásra cseréli el, ezen másik lakásra csak a cserélendő lakásra fennálló szerződéssel azonos idejű, illetve a meghatározott feltétel bekövetkeztéig köthető új szerződés. Egy lakás több lakásra is cserélhető. (3) A cseréhez a hozzájárulást meg kell tagadni, ha a bérlőkijelölésre vagy az ismételten gyakorolható bérlőkiválasztásra jogosult, illetőleg az eltartó a cseréhez nem járul hozzá. (4) A bérbeadói hozzájárulás megadássásának feltétele, hogy a cserélő fél a csereszerződés érvényes megkötését megelőzően az alábbi iratokat a bérbeadó rendelkezésre bocsássa: a) a lakásbérleti szerződésének, illetőleg a lakásbérleti jogviszonya fennállását tanúsító bérbeadó írásbeli nyilatkozatának, b) lakástulajdonra történő csere esetén a tulajdonában álló lakóingatlanra vonatkozó tulajdoni lap 30 napnál nem régebbi hiteles másolatának az iratokhoz történő benyújtását. (5) A bérbeadó a cseréhez történő hozzájárulását megtagadja, ha a cserepartner a (4) bekezdésben leírt feltételeket nem teljesíti, vagy a benyújtott okiratok, illetőleg - szükség esetén - a cserelakás helyszínen történő megtekintése alapján kétség merül fel a cserepartner lakásbérleti vagy tulajdonjogának fennállása kérdésében. (6) A lakáscsere szerződésben név szerint fel kell sorolni a bérlővel együttlakó valamennyi személyt, ezek lakáshasználati jogcímét, továbbá külön-külön fel kell tüntetni azt, hogy a lakáscsere folytán közülük - a felek megállapodásának megfelelően - kik költöznek el a bérlővel együtt a lakásból.

151 (7) Ha a cserélő felek a lakáscsere szerződésben másként nem állapodtak meg, a bérlővel együttlakó valamennyi személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni. (8) Ha a bérlő a lakását kettő vagy több lakásra cseréli el, a lakáscsere szerződésben fel kell tüntetni, hogy melyik lakásnak ki lesz a bérlője. A lakáscsere szerződést mindazoknak a személyeknek alá kell írni, akik a cserét megelőzően bérlők voltak, valamint a csere folytán bérlővé válnak. (9) Köteles megtagadni a bérbeadó a hozzájárulást az olyan lakáscsere szerződésnél ahol bármelyik szerződő fél szándéka nem lakáscserére, hanem a lakásbérlet jogellenes átruházására irányul. (10) A lakáscseréhez kért hozzájárulás megtagadható, ha a lakáscsere folytán a bérlő és a vele együttlakó személyek lényegesen rosszabb körülmények közé kerülnének. (11) Amennyiben a bérbeadó megállapítja, hogy valamelyik cserélő fél a hozzájárulás megadását követően önkormányzati bérlakásra vonatkozó bérleti szerződést az előírt határidőben nem kötötte meg, a feleket nyilatkozattételre szólítja fel. Ha ennek során valamelyik fél kijelenti, hogy a lakáscserét nem kívánja végrehajtani, a bérbeadó ezt a többi cserélő fél tudomására hozza és felhívja őket, 30 napon belül igazolják, hogy a lakáscsere-szerződés teljesítése érdekében a bírósághoz fordultak. Az igazolási kötelezettség elmulasztása esetén a bérbeadó hozzájárulását visszavonja, ha pedig a felek az igazolást benyújtják, az eljárást a bírósági eljárás befejezéséig felfüggeszti. A jogcím nélküli lakáshasználat

31.§ (1) A lakást jogcím nélkül használó személyt a bérbeadó írásban felszólítja a lakás 30 napon belül történő elhagyására. (2) A felszólítás eredménytelensége esetén a bérbeadó a lakás kiüresítése iránt bíróságon polgári peres eljárást kezdeményez. (3) A bérbeadó a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 2 hónap elteltét követő hónap első napjától a lakáshasználati díjat a lakásra megállapított lakbér háromszorosára felemelheti, vagy legfeljebb 2 szoba komfort nélküli másik lakást adhat bérbe illetve használatba határozott időre a jogcím nélkülivé vált használó részére. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a jogcím nélküli használó másik lakásra tarthat igényt. Lakáshasználati megállapodás

32.§

152

(1) A lakás jogcím nélküli használójával a bizottság döntése alapján meghatározott időre de legfeljebb 2 évre lakáshasználati megállapodás is köthető. (2) A lakáshasználati megállapodás a meghatározott idő elteltével 2 alkalommal további legfeljebb 2-2 évvel meghosszabbítható. (3) A lakás használója a lakás használatáért a használati díjat köteles fizetni, melynek mértéke megegyezik a lakásra fizetendő szociális lakbér összegével. (4) A lakáshasználati megállapodásra a Ptk 165.§-ában foglalt rendelkezések az irányadóak. A lakás visszaadása bérleti jogviszony megszűnésekor 33.§ (1) A bérlő a bérleti jogviszony megszűnésekor a lakást és lakásberendezéseket köteles a bérbeadónak tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaadni. (2) A lakás visszaadásakor a lakás és berendezéseinek állapotáról az üzemeltető szemle alapján jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvben a bérlő nyilatkozik a hibák és hiányosságok megszüntetésének módjáról és idejéről. A lakás átadása a bérlő halála esetén

34.§ (1) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnik meg, és nincs olyan személy, aki a bérleti jogviszonyt folytathatja, az örökös a) köteles a lakásban maradt hagyatékot az örökhagyó halálát követő 90 napon belül elszállítani. b) nem köteles a lakás karbantartásáról, felújításáról gondoskodni. (2) A lakás fenntartási költségei az örököst terhelik mindaddig, amíg a hagyatéki tárgyakat a lakásból nem szállítja el. (3) Mindaddig amíg az örökös a lakást a kitűzött határidőre üresen át nem adja a bérbeadónak a lakbér kétszeresének megfelelő összeget köteles fizetni. Nyugdíjasházból, elhelyezése

valamint

szociális

intézményből

távozó

személyek

153 35.§ (1) Ha a nyugdíjasházban lévő lakásra fennálló bérleti szerződést a bérlő felmondja, a lakást üresen, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadja pénzbeli térítésre tarthat igényt, vagy részére legalább olyan lakást kell bérbe adni, amilyent a nyugdíjasok házába költözésekor a bérbeadónak átadott. (2) Amennyiben a bérlő a 23.§ (3) bekezdésben foglaltak szerint nyert nyugdíjasházi elhelyezést, az általa befizetett használati érték után a Ptk 232. §-a szerinti kamattal növelt összegét a bérbeadó részére visszatéríti. (3) Amennyiben a szociális intézményből elbocsátott bérlő az intézménybe utaláskor lakásbérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés ellenében mondott le és elhelyezést kér, a korábban térítésként felvett összeget vissza kell fizetnie. Ennek megtörténte után egyszobás, a leadottal azonos komfortfokozatú lakásra tarthat igényt. Önkormányzat bérbeadása

vállalata,

intézménye

rendelkezése

alatt

álló

lakások

36.§ Az Lt. hatálybalépése előtt az önkormányzat vállalata, intézménye rendelkezése alatt álló lakások esetében e szervek, illetve jogutódaik jogosultak az új bérleti szerződés megkötése esetén a bérlő személyét kijelölni, illetve a bérleti szerződés időtartamát meghatározni. Bérleti szerződés megkötésére egyebekben a bérbeadó jogosult az alábbi feltételek szerint: a) az önkormányzat vállalata, intézménye rendelkezése alatt álló lakásra bérleti jogviszonyt csak a munkakör betöltésének feltételéhez kötötten, határozott időre szólóan lehet létesíteni, b) az önkormányzat vállalata, intézménye rendelkezése alatt álló lakásra bérlőtársi jogviszony akkor létesíthető, ha a leendő bérlőtársak mindegyike munkaviszonyban áll a lakással rendelkező szervvel. c) a bérlő halála esetén az önkormányzat vállalata, intézménye rendelkezése alatt álló lakásban lakók a bérleti jogviszony folytatására nem jogosultak. V. Fejezet Az önkormányzati lakások lakbérének mértékéről és a lakbér megállapításának feltételeiről 37. §

154

(1) A lakások lakbérét a) szociális helyzet alapján, vagy b) költségelven, vagy c) piaci alapon történő bérbeadás figyelembe vételével e rendelet állapítja meg. (2) A lakásbérleti illetve lakáshasználati jogviszony fennállása esetén a lakás (a lakás helyiségei) használatáért a bérlő lakbért, a használó használati díjat köteles fizetni (továbbaikban: lakbér) (3) A bérlő a bérleti jogviszony keretében a lakáshoz tartozó helyiségeken és területeken kívül a közös használatra szolgáló helyiségeket és területeket a tulajdoni hányad alapján térítés nélkül jogosult használni. A szociális helyzet alapján bérbeadott lakások lakbére

38.§ (1) A havi lakbért a használati érték számszerűsített mértéke és az alapterület szorzata adja. A lakás használati értéke a legjobb önkormányzati lakáshoz képest az adott lakás használati értékét fejezi ki. A lakás használati értékének alapvető jellemzői: a) a lakás komfortfokozata, b) a lakás minősége, c) a lakóépület állapota, d) a lakóépület településen belüli fekvése, e) a lakás épületen belüli elhelyezkedése. (2) A lakás használati érték számszerűsített mértékét, valamint a havi lakbér nagyságának meghatározását a lakás adottságainak figyelembe vételével e rendelet 2. számú melléklete alapján kell számítani. A használati érték számszerűsített mértékének számítási módját külön Közgyűlési határozat szabályozza. (3) A lakás és helyiségei alapterületének megállapításánál a Lt. rendelkezéseit kell figyelembe venni. A lakbér mértékének módosítása

39.§ (1) A lakbér mértékét évente egyszer felül kell vizsgálni. (2) A megállapított lakbért módosítani kell, ha a lakás alapterületében, használati értékében a bérbeadó költségén változás következik be.

155 (2) Ha a bérlő a lakást bérbeszámítási igény nélkül úgy alakítja át, vagy korszerűsíti, hogy a lakás használati értéke megváltozik, e címen a lakbér a lakásbérleti jogviszony megszűnéséig nem módosítható. A költségelven bérbeadott lakások lakbére

40.§ (1) A költségelven bérbe adott lakás lakbérének mértékét a) a lakás komfortfokozata, alapterülete, minősége, b) a lakóépület állapota, településen, illetőleg a lakóépületen belüli fekvése, c) a szerződés keretében nyújtott külön szolgáltatások, d) és a Lt. 10. § és a Lt. 13. § (1) bekezdésének rendelkezései, figyelembe vételével, az üzemeltető és a bizottság javaslata alapján a Közgyűlés állapítja meg. (2) Az (1) bekezdésben túlmenően a lakbért úgy kell megállapítani, hogy a bérbeadónak az épülettel, az épület központi berendezéseivel, a lakással, és a lakásberendezésekkel kapcsolatos ráfordításai valamint az üzemeltetőnek az egy lakásra jutó általános költségei is megtérüljenek. A piaci alapon bérbe adott lakások lakbére

41. § (1) A bizottság javaslata alapján a Közgyűlés évente meghatározhatja a pályázati eljárással, piaci lakbérért bérbe adható lakások számát és körét, valamint a bérbeadás feltételeit és a fizetendő lakbér összegét. (2) A piaci alapon bérbeadott lakások lakbére a 40.§ (1) - (2) bekezdéseiben szabályozott lakbér kétszerese: A társbérleti lakások lakbére és megállapításának módja

42.§ (1) A társbérletben használt lakások esetében a lakbért az egyes társbérlők között megosztva – a (2) bekezdés szerint kiszámított terület alapján – kell megállapítani. (2) A társbérleti lakrészek alapterületének magállításánál az egyes társbérlők által kizárólagosan használt helyiségek teljes területét, továbbá a közösen használt helyiségek területét az egyes társbérlők által kizárólagosan használt helyiségek területének arányában kell számításba venni.

156 (3) A társbérleti lakrészt az egész lakás fűtési módja, melegvíz ellátása és közművesítettsége, valamint a társbérlő által kizárólagosan és más társbérlőkkel közösen használt (főző és egészségügyi) helyiségek figyelembe vételével megállapítható komfortfokozathoz tartozó használati érték számszerűsített mértékét kell figyelembe venni, legalább azonban komfort nélkülinek kell tekinteni. (4) Ha a társbérleti lakrészhez főzőhelyiség használata nem biztosított, a lakrészt ilyen esetben is komfort nélkülinek kell tekinteni a használati érték meghatározásánál. Külön szolgáltatás

43.§ (1) Külön szolgáltatások köre: a) takarítás b) felvonó használatának biztosítása (2) A külön szolgáltatások díját társasházaknál a társasházi törvény szerint a közgyűlés, egyéb helyeken a 3.sz. melléklet határozza meg. (3) A bérlők a közüzemi vízfogyasztásért és csatornahasználatért – a lakbéren felül – díjmegtérítést kötelesek fizetni. A bérlő a díjmegtérítést megkötött szolgáltatási szerződés esetében a közüzemi szolgáltató részére, egyéb esetben a bérbeadó részére köteles megfizetni. Lakbértámogatás

44.§ A lakbértámogatás jogosultság rendjét az önkormányzati pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól szóló önkormányzati rendelet határozza meg. VI. Fejezet A lakásbérletre vonatkozó vegyes rendelkezések Bérbevételi kérelem

45.§ (1) E rendelet alapján a jogosult, az arra rendszeresített nyomtatványon szociális bérlakásra, garzonházi, nyugdíjasházi fecskeházi lakásra bérbevételi kérelmet (továbbiakban: kérelem) nyújthat be bérbadóhoz. (2) Házastársak és élettársak a kérelmüket csak együttesen nyújthatják be.

157

(3) A kérelemhez mellékelni kell a nyomtatványon feltüntetett adatok igazolására, valamint az együtt költöző hozzátartozókra vonatkozóan a) a foglalkozást és a jövedelmi viszonyokat bizonyító munkáltatói igazolást, nyugdíjszelvényt, egyéb jövedelemigazolást, b) indokolt esetben orvosi igazolást. (4) A bérbeadó a kérelem benyújtásakor ellenőrzi a kitöltött adatok helyességét, ha szükséges, hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt és igazolja a kérelem átvételét. (5) A bérbevételi kérelmet 5 évenként meg kell újítani. A megújításra az új kérelem benyújtására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (6) Megújítás iránti kérelem esetén, amennyiben a kérelmező bérlakás bérbevételére jogosult, a bérbeadó a kérelmet folyamatosnak elismeri, és ismételten nyilvántartásba veszi. (7) Ha a kérelmező e rendelet alapján nem jogosult bérlakás bérbevételére, a bérbevételi kérelmét, illetve megújítás iránti kérelmét a polgármester elutasítja. (8) A bérlakás iránti bérbevételi kérelmeket a bérbeadó nyilvántartásba veszi és az alábbiak szerint sorolja: a) a kérelem benyújtásának ideje, b) a kiskorú gyermek, illetve eltartásra, gondozásra szoruló együttlakó személyek száma, c) családtagjaikat egyedül eltartók, d) tartós betegségben szenvedők, vagy csökkent munkaképességűek, e) rossz műszaki állapotban lévő lakásban lakáshasználó, illetve albérletben lakók. Bérbevételi kérelmek külön választása

46.§ A házasság jogerős bírói ítélettel történt felbontását, illetve az életközösség megszüntetését követően a korábban benyújtott lakásigénylést, illetve bérbevételi kérelmet az alábbiak szerint lehet folyamatosnak elismerni, ha a házasság felbontása illetve az életközösség megszűnése után is megfelel a kérelem e rendelet 5.§ (1) - (2) bekezdés rendelkezéseinek: a) ha a házasság megkötése illetőleg az életközösség létesítése előtt mindkét fél rendelkezett kérelemmel, akkor a felek kérelme a benyújtásuk időpontjától, b) ha a házasság megkötése illetőleg az életközösség létesítése előtt csak az egyik fél rendelkezett kérelemmel, akkor a kérelem ezen fél vonatkozásában a benyújtás időpontjától, a másik fél

158 vonatkozásában a házasságkötés illetve az életközösség létesítése napjától, c) ha a kérelmet a felek a házasságkötés illetve életközösség létesítése után nyújtottak be, akkor a kérelem mindkét fél vonatkozásában a benyújtás időpontjától tekintendő folyamatosnak.

159 Szociális jellegű lakásokra vonatkozó bérlőlista 47.§ (1) A nyilvántartott kérelmek alapján, az elosztási irányelvek figyelembevételével a Bizottság javaslata alapján a Közgyűlés a felhasználható lakások számától függően bérlőlistát készít. (2) A Közgyűlés által jóváhagyott bérlőlistát a bérbeadó hirdetőtábláján – 60 napra - közszemlére kell tenni. (3) A Közgyűlés a bérlőlistáról törli azon kérelmezőket: a) akik a részükre felajánlott két lakás bérleti jogát visszautasították, b) lakáshelyzetüket önerőből megoldották, c) a bérbeadó két felhívására nem válaszoltak. A lakások forgalmi értéke

48.§ (1) Amennyiben e rendelet alapján a bérlő pénzbeli térítésre tarthat igényt, a pénzbeli térítés összegét a lakás forgalmi értéke alapján kell meghatározni. (2) Ha a lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése során a bérbeadó a másik lakásjuttatás mellett pénzbeli térítést is fizet, ennek összege a két lakás forgalmi értéke különbözetének 50%-a. (3) A 48.§ (1) bekezdésben meghatározott szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a bérbeadó a bérlőnek e rendeletben szabályozottak szerint cserelakás helyett pénzbeli térítést fizet. (4) A lakás forgalmi értékére vonatkozó lakás ingatlanforgalmi értékbecslését hivatalból indult eljárásnál a bérbeadó, a bérlő kérelmére indult eljárásnál a bérlő köteles beszerezni. Az értékbecslés 6 hónapnál régebbi nem lehet. (5) A lakásbérleti jogviszony folytatásának elismerésénél a bérleti jog folytatására jogosult személy a lakás forgalmi értékének egy évnél rövidebb együttlakás esetén 10%-át, 1-5 év közötti együttlakásnál 5%-át köteles a bérbeadó részére egy összegben megfizetni. Öt év elteltével pénzbeli térítést fizetni nem kell. A biztonsági letét szabályozása

49.§ (1) Nem szociális lakbérrel bérbe adott lakások esetén a bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg a bérlő köteles a bérbeadónak

160 biztonsági letétet fizetni. A biztonsági letét a lakásbérlet megszűnése után a lakás és lakásberendezések tiszta és a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot megvalósításának, illetve hátralékos közüzemi díjak fedezetéül szolgál. (2) A biztonsági letét összege a lakás bérbeadásakor megállapított forgalmi értékének 3%-a, melyet a bérleti szerződés megkötéséig kell egy összegben a bérbeadó számlájára megfizetni. A bérbeadói hozzájárulás eljárási szabályai

50.§ (1) E rendelet alapján előírt bérbeadói nyilatkozat, hozzájárulás megtételére a bérbeadó a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül köteles, a határidő egy alkalommal további 30 nappal meghosszabbítható. (2) A nyilatkozatot, hozzájárulást sérelmező fél a kézhezvételtől számított 15 napon belül a jogorvoslat iránt kérelemmel fordulhat a bírósághoz. (3) A nyilatkozatra, hozzájárulásra irányuló kérelmeket a bérbeadóhoz kell benyújtani. Első lakáshoz jutók támogatási feltételei

51.§ Az első lakáshoz jutók támogatási rendszeréről az évi költségvetés függvényében a Közgyűlés külön rendeletet alkothat. MÁSODIK RÉSZ A LAKÁSOK ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI VII. Fejezet Az elővásárlási joggal érintett lakások értékesítésének feltételei 52. § Az Önkormányzat jelen fejezetben foglalt feltételek szerint értékesíti a bentlakó – egyébként elővásárlási joggal rendelkező - bérlő részére a tulajdonában álló azon lakásokat, amelyet a bérlő egyedi kérelme alapján a bizottság javaslata alapján Közgyűlés eladásra kijelöl.

161

Elővásárlásra jogosultak

53.§ (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakásra más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg a legalább 5 éve bérleti szerződéssel rendelkező a) b) c) d)

bérlőt, bérlőtársakat, egyenlő arányban, társbérlőt az általa kizárólagosan használt lakóterület arányában, az a)-c) pontban felsoroltak hozzájárulásával, azok egyenes ági rokonát, valamint örökbe fogadott gyermekét. (továbbaikban együtt: elővásárlásra jogosult)

Elővásárlási joggal nem rendelkezők

54.§ (1) Nem áll fenn elővásárlási jog: a) az 1990. szeptember 30. napját követően kizárólag önkormányzati eszközökből létesített, vagy szerzett, illetőleg az 1990. évi LXV törvény 107. § (2) bekezdése alapján az Önkormányzat tulajdonába került önkormányzati lakásra, b) az olyan bérbeadott önkormányzati lakásra, amelyre az Önkormányzat 1994. január 1-jét megelőzően hozott döntése alapján átalakításra, korszerűsítésre, felújításra, bontásra kijelölt épületben van, illetőleg a település rendezési terve alapján rehabilitációra kijelölt területen van, c) a bérlőkijelölési és az ismételten gyakorolható bérlő-kiválasztási joggal érintett lakásra, d) jogszabály alapján szolgálati, vagy vállalati bérlakásnak minősülő lakásra, e) az elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt lakásra, f) a nyugdíjasok házában, a garzonházban valamint a fecskeházban lévő lakásra, a műteremlakásra, továbbá a szobabérlők házában lévő lakrészre, g) a művészlakásra, sportolói lakásra és a vendégtanárok által bérelt lakásra. (2) Az (1) bekezdésben felsoroltakon túlmenően nem áll fenn elővásárlási jog: a) azon lakásra, mely az Lt. mellékletében felsorolt értelmező rendelkezésnek megfelelően lakásnak nem minősülő építményben helyezkedik el (szükséglakás) b) azon lakásra, amely elidegenítése városrendezési érdeket sértene, illetve értékesítése közérdekű cél megvalósítását meghiúsítaná. c) azon lakásra melyre lakbér, illetve közüzemi díj tartozás áll fenn.

162

Az eladásra kijelölés

55.§ (1) A Közgyűlés az önkormányzat tulajdonában álló lakásokat e rendelet feltételei szerint értékesítésre a 53.§-ban meghatározott jogosultak részére határozatban jelöli ki. Az önkormányzat az értékesítés lebonyolításával a Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (továbbiakban: lebonyolító) bízza meg. (2) Az értékesítéshez szükséges értékbecslés és adásvételi szerződés elkészíttetésének költségei a bérlőt terhelik, melyet a lebonyolítónak köteles megfizetni. (3) Az értékesítésre kijelölt lakások listáját e rendelet 6. számú melléklete tartalmazza. A lakás vételárának megállapítása

56.§ (1) A lakás vételárát: a) az épület településén belüli fekvése, b) az épületben levő lakások száma, az épülethez tartozó földterület, a közös használatra szolgáló helyiségek és a közös használatra szolgáló területek nagysága, c) az épület felszereltsége, műszaki állapota, építése, a felújítás óta eltelt idő, d) a lakás alapterülete és komfortfokozata, e) a lakottság tényének figyelembevételével kell megállapítani. (2) A vételár megállapításakor a forgalmi értékből le kell vonni a bérlőnek az általa a lakásra fordított, igazolt és meg nem térített értéknövelő beruházásainak értékét. (3) A határozatlan idejű bérleti szerződéssel rendelkező bérlő részére bérbeadott lakás vételára a forgalmi érték 90 %-a (4) A határozott idejű bérleti szerződéssel rendelkező bérlő részére bérbeadott lakás vételára a forgalmi érték 95 %-a. A vételár megfizetése

57.§

163

(1) A lakás a vételárnak egyösszegben, készpénzben történő megfizetése, vagy részletfizetés ellenében idegeníthető el. (2) Részletfizetésre történő eladás esetén a szerződéskötéskor egyösszegben kell megfizetni.

vételár

20

%-át

a

(3) A fennmaradó vételárhátralékot 15 év alatt, havonta egyenlő részletekben kell megfizetni. A vételár hátralékra a Ptk 232. §-a szerinti kamatot kell megfizetni. (4) Ha az elővásárlásra jogosult a vételárat az adásvételi szerződés megkötésekor, vagy a vételárhátralékot a részletfizetés időtartama alatt egyösszegben, készpénzben fizeti meg, a vételárra vagy a vételárhátralékra 40 %-os engedményt vehet igénybe. A szerződés teljesítésének biztosítékai

58.§ (1) Ha az elővásárlásra jogosult a lakást a 57.§ (2) bekezdése szerint részletfizetéssel vásárolta meg, a vételárhátralék és járulékai erejéig az Önkormányzat javára az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjogot, és ennek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. (2) Részletfizetésre történő vásárlás esetén a vevő köteles a megvásárolt lakásra lakásbiztosítást kötni. Az adásvételi eljárás

59.§ (1) Az önkormányzat vagy megbízottja az eladásra kijelölés hatályba lépését követő 30 napon belül értesíti - az e rendelet melléklete szerint- az elidegenítésre kijelölt lakás bérlőjét az elidegenítésre történt kijelölésről. (2) A bérlő az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül nyilatkozhat, hogy a lakást maga vagy az 53.§-ban felsorolt jogosult vásárolja meg. (3) A (2) bekezdésben megjelölt határidő után beérkezett nyilatkozat akkor fogadható el, ha a határidő elmulasztása miatt a bérlő az elmulasztott határidőt követő 60 napon belül megalapozott igazolási kérelmet terjeszt elő. (4) Az igazolási kérelmet a bizottság bírálja el. (5) A (3) és (4) bekezdésekben felsorolt esetek kivételével a határidő elmulasztása jogvesztő.

164 (6) Az önkormányzat a bérlőnek a (2) bekezdés szerinti nyilatkozata kézhezvételét követő 60 napon belül szerződési ajánlatot tesz. A szerződési ajánlat tartalmazza: a) a lakás adatait: cím, helyrajzi szám, alapterület, szobaszám, komfortfokozat, b) a vételár kialakításánál figyelembe vett tényezőket , c) a vételár megfizetésére vonatkozó feltételeket, d) a lakóház, és az abban fekvő lakás lényeges műszaki állapotára vonatkozó írásbeli tájékoztatást, e) a lakásról készített ingatlanforgalmi szakvéleményt. (7) A elővásárlásra jogosult a szerződési ajánlat kézhezvételétől számított 30 napon belül jogosult elfogadó nyilatkozatot tenni és egyben köteles igazolni, hogy a lakásra lakbér és közüzemi díjtartozás nem áll fenn. (8) Az (7) bekezdésben megjelölt határidő után beérkezett nyilatkozat akkor fogadható el, ha a határidő elmulasztása miatt a bérlő az elmulasztott határidőt követő 30 napon belül megalapozott igazolási kérelmet nyújt be. (9) Az igazolási kérelmet a bizottság bírálja el. (10) A (8) és (9) bekezdésekben felsorolt esetek kivételével a határidő elmulasztása jogvesztő. (11) Az Önkormányzat a szerződési ajánlat elfogadásának kézhezvételét követő 30 napon belül adásvételi szerződést köt a vevővel. (12) A közös tulajdonú – társasházzá még nem alakított – lakóépületet az első lakás értékesítését megelőzően társasházzá kell alakítani. (13) Amennyiben a bérlő a (2) és (7) bekezdés szerinti nyilatkozatait az ott megjelölt határidőre nem tette meg, a lakás elidegenítésére kijelölés hatályát veszti, és a lakást 3 évig értékesítésre ismételten kijelölni nem lehet. VIII. Fejezet Üresen álló, valamint vételi és elővásárlási joggal nem érintett egyéb lakások értékesítésének feltételeiről 60.§ (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő – vételi és elővásárlási joggal nem érintett, üresen álló - lakás értékesítéséről a bizottság javaslata alapján a Közgyűlés dönt. (2) Az (1) bekezdés szerinti lakásokat árverés útján, lakásvisszapótlással vagy ingatlanforgalmi értéken adásvételi szeződéssel lehet értékesíteni.

165

Az árverési értékesítés alapelvei

61. § (1) Árverés útján kell értékesíteni azokat a – vételi és elővásárlási joggal nem érintett, üresen álló – lakásokat, amelyeknek ingatlanforgalmi szakértő által megállapított forgalmi értéke a tízmillió forintot meghaladja. (2) A kikiáltási ár a lakás - ingatlanforgalmi szakértő által megállapított beköltözhető forgalmi értéke. A kikiáltási ár alatti összegért a lakás nem értékesíthető. Az árverés részletes szabályait e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. (3) Az adásvételi szerződést a legmagasabb vételi ajánlatot tevővel kell megkötni. (4) Vételárkedvezmény és részletfizetési kedvezmény nem adható. A lakásvisszapótlással történő értékesítés szabályai

62.§ (1) A vételi és elővásárlási joggal nem érintett egyéb lakások - ide értve a határozott idejű vagy meghatározott feltétel bekövetkezéséig tartó szerződéssel hasznosított lakásokat is - értékesítése legalább az ingatlanforgalmi szakértő által megállapított beköltözhető forgalmi értéken történhet, lakásvisszapótlási kötelezettség mellett csereszerződés útján. (2) Az (1) bekezdés szerint értékesítendő lakás helyett az önkormányzat részére legalább ugyanolyan forgalmi értékű, szobaszámú, komfortfokozatú és elhelyezkedésű lakást kell visszapótolni. (3) Az (1) bekezdésben megjelölt lakásokban lakó bérlők elhelyezéséről - az Lt. 26.§ (2) bekezdésében megfogalmazott feltételeknek megfelelően - a bérbeadó gondoskodik. 63.§ A vételi és elővásárlási joggal nem érintett egyéb lakások eladása felől a Közgyűlés eseti döntést hoz és az eladás egyéb feltételeit esetenként határozza meg. IX. Fejezet Értelmező rendelkezések

166 64.§ E rendelet alkalmazásában: 1. Egyeneságbeli a rokonság azok között, akik közül az egyik a másiktól származik. 2. Eladásra kijelölés hatályba lépése: kijelölést elrendelő Közgyűlési határozat hatályba lépése. 3. Jogcím nélküli használó az, aki a lakást (helyiséget) a bérbeadónak bérlőkijelölési vagy bérlő-kiválasztási jog fennállása esetén e jog jogosultjának - a hozzájárulása vagy a vele való megállapodás nélkül használja. 4. Életvitelszerű a lakás használata a bérleti jog folytatása szempontjából, ha a kérelmezőnek nincs másik lakása, amelyet ténylegesen rendeltetésszerűen használ és az általa kérelmezett lakás az otthona. 5. Fiatal család – garzonházi lakások esetében - a 35. életévét be nem töltött, legfeljebb két kiskorú gyermeket nevelő, házaspár illetve legfeljebb két kiskorú gyermeket nevelő egyedülálló személy. 6. Fecskeház a Pécs Koller u. 4-6. szám alatt található, 61 lakást tartalmazó, olyan garzonház, melyben az erre vonatkozó megállapodás alapján, 30 lakás bérlőit a Pécsi Tudományegyetem jelöli ki, 31 lakás bérleti jogával Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata rendelkezik. 7. Garzonház a Pécs, Lánc u. 2.-4.-6.-8. és a Nagy Ferenc tér 9-10. szám alatti ingatlan. 8. Nyugdíjasház a Pécs, Felsőbalokány u. 1. alatt található ingatlan. IX. Fejezet Vegyes és Záró rendelkezések 65.§ A bérbeadó a rendelet hatálybalépésével egyidejűleg levélben, valamint a sajtó és a tömegkommunikációs eszközök útján felhívja a nyilvántartásában szereplő lakásigénylőket igénylésük 2006. augusztus 31-ig történő megújítására. A megújítás iránti kérelmet szociális bérlakásra, garzonházi, nyugdíjasházi és fecskeházi lakásra lehet benyújtani. Az e határidő után beérkezett megújítás iránti kérelmek akkor fogadhatók el, ha a kérelmező a határidő elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelmét 2007. január 1-ig benyújtotta és azt a bérbeadó elfogadta. Egyéb esetben a határidő elmulasztása jogvesztő. 66.§

167

(1) E rendelet 2006. május 1.-én lép hatályba, kivéve 17.§ alapján bérbeadott lakások költségelvű lakbér megállapítását amely rendelkezés 2007. január 1.-én lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidőben hatályát veszti Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének „az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletéről” szóló 1994. évi 8. számú rendelete valamint a módosítása tárgyában kiadott az 1995. évi 16. sz., az 1995. évi 58. sz., az 1996. évi 59. sz., a 11/2001.(03.08) sz., a 8/2002.(03.05)., a 4/2005 (02.15) sz., a 27/2005.(09.29.) sz. rendelet, továbbá Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének „Az önkormányzati lakások lakbérének mértékéről és a lakbér megállapításának feltételeiről” szóló 1996. évi 12. számú rendelete valamint a módosítása tárgyában kiadott 9/1998.(03.19.) sz., a 20/1999.(04.20.) sz., a 73/2000.(12.20) sz., a 19/2001.(05.05.) sz., a 23/2003.(05.10.)sz., a 38/2004. (10.17.) sz. rendelet, valamint Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése „az Önkormányzat tulajdonában lévő elővásárlási joggal érintett lakások értékesítésének feltételeiről” szóló 4/2003. (02.21). sz. rendelet valamint a módosítása tárgyában kiadott, a 45/2003. (10.22.) sz., a 8/2004(03.10.) sz., a 28/2004. (11.05.) sz., a 21/2005 (06.23.) sz. rendelet és Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése „az Önkormányzat tulajdonában lévő üresen álló, valamint vételi és elővásárlási joggal nem érintett egyéb lakások értékesítésének feltételeiről” szóló 66/2001.(11.24.) sz. rendelete valamint a módosítás tárgyában kiadott a 20/2005. (06.29.) sz. rendelet. (3) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

Dr. Toller László polgármester Záradék: Megtárgyalta: A Közgyűlés 2006.április 27.-i ülésén Kihírdetve: 2006. április hó 29. napján.

Dr. Papp Judit címzetes főjegyző

168 1. számú melléklet Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 14/2006 (04.29.) rendeletéhez Az üresen álló lakások értékesítésének árverési eljárás szabályai 1. Az értékesítési eljárást a Népjóléti Főosztály Szociális Lakásgazdálkodási Csoportja (továbbiakban: csoport) folytatja le. 2. A csoport az értékesítésre kijelölt lakásokról hirdetményt tesz közzé a „Pécsi Hírek” címmel megjelenő lapban legalább két alkalommal. A hirdetmény legalább az alábbiakat tartalmazza: - a lakás címe, helyrajzi száma, alapterülete, komfortfokozata, - a lakás kikiáltási ára, - a lakás megtekinthetőségének lehetőségei, - az árverésen való részvétel feltételei a 4.pontban foglaltak szerint, - az árverés eredménytelenségének esetei, meghatározva, hogy egy jelentkező esetén is eredményes az árverés. 3. Az árverésen személyesen vagy közokiratba, illetve teljes bizonyítóerejű magánokiratba foglalt meghatalmazással lehet részt venni. 4. Az árverésen az vehet részt aki személyazonosságát hitelt érdemlően igazolta, illetve jogi személy esetén 30 napnál nem régebbi cégkivonatot vagy a bírósági nyilvántartásba vételt igazoló okiratot bemutatta, az árverés megkezdéséig a kikiáltási ár 20 %-ának megfelelő összeget a Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala költségvetési elszámolási számlájára megfizette, és igazolta, hogy nincs helyi adótartozása. 5. Az árverést legalább három tagú bizottság folytatja le. A bizottság tagjait és elnökét esetenként a jegyző jelöli ki. 6.

Az árverést a bizottság elnöke (továbbiakban: elnök) vezeti.

7. Az elnök az árverés megnyitását követően ellenőrzi, hogy az 2. pontban foglalt előírások megvalósultak-e. 8.

Az elnök eredménytelenné nyilvánítja az árverést ha: a) nem teljesültek az 2-4. ponban foglalt előírások, b) az árverés megkezdéséig vételi szándékot nem jelentettek be.

9. Az elnök kizárja az eljárásból azt, aki a 4. pontban foglalt feltételeket nem teljesítette.

169 10. Az elnök ismerteti az árverési eljárás szabályait, a lakás jellemzőit, a kikiáltási árat és válaszol az árverési eljárással, valamint a lakással kapcsolatban feltett kérdésekre. 11. Az árverésen résztvevők egyenként tesznek ajánlatot a vételár összegére a többi résztvevő jelenlétében. 12. Ilyen feltételek mellett az árverésen résztvevők egymás után akár több ajánlatot is tehetnek. 13. Az árverésen résztvevők újabb ajánlatot csak akkor tehetnek, ha az magasabb összegű az előző ajánlatnál. 14. A magasabb összegű ajánlat megtételével a korábbi ajánlatból eredő ajánlati kötöttség azonnal megszűnik. 15. Az árverés akkor ér véget, amikor már egyetlen résztvevő sem ajánl az utolsóként elhangzott ajánlatnál magasabb összeget tartalmazó ajánlatot. 16. Az árverés végén ha az elnök felhívása ellenére magasabb vételárat tartalmazó ajánlatot nem tesznek, az elnök az addigi legmagasabb vételárat ajánlót nyilvánítja a lakás vevőjének. A lakás vételára azonos a legmagasabb ajánlat összegével. 17. Az adásvételi szerződés azzal jön létre, hogy a legmagasabb összegű ajánlatot az elnök elfogadja. 18. Az árverésről hangfelvétel és annak alapján öt munkanapon belül jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság tagjai és a vevő írnak alá. 19. Az elnök elrendeli hogy – a vevő kivételével – valamennyi résztvevő részére az általa befizetett összeg 15 munkanapon belül visszafizetésre kerüljön. 20. A vevő által befizetett összeg foglalónak minősül és beszámít a vételárba. 21. Ha az árverés a 8. pontban foglaltak alapján eredménytelen vagy az adásvételi szerződés megkötésére nem kerül sor, az eredménytelenség időpontjától számított hat hónapon belül ismételt árverést kell tartani. 22. A megismételt árverés szabályai megegyeznek az e 5-21.pontjaiban foglalt szabályokkal. 23. Két eredménytelen árverés esetén a Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság javaslatára a Közgyűlés dönt az e rendelet szerinti elidegenítési eljárás további folytatásáról, vagy visszavonja az értékesítésre kijelölést.

170 24. Az árveréstől számított hatvan napon belül a Népjóléti Főosztály Szociális Lakásgazdálkodási Csoportja elkészíti az adásvételi szerződést. A szerződést a felek az árveréstől számított hatvan napon belül aláírják. 25. A vevő az adásvételi szerződés általa történő aláírásáig köteles a vételár teljes összegét megfizetni. 26. Az Önkormányzat nevében az adásvételi szerződés megkötésére a polgármester jogosult. 27. Amennyiben a vevő a teljes vételárat az 25. pontban foglalt határidőig nem fizeti meg, a 20.pont szerinti foglalót elveszíti. 28. Ha az adásvételi szerződést az 24. pontban foglalt határidőig az önkormányzat nem köti meg, a foglaló kétszeres összegét köteles a vevőnek visszafizetni.

171 2. számú melléklet Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 14/2006 (04.29.) rendeletéhez Lakbér számítás módja A lakások lakbérét meghatározó használati érték szempontjait a Közgyűlés 273/1995. (10.19.) sz. határozata alapján létrehozott Bizottság állapította meg. A használati érték számszerűsített mértéke alapján alkalmazandó lakbérek az alábbiak: I.

A lakás komfort fokozata

1. Összkomfortos, központi fűtés móddal (táv-egyedi központi vagy etage fűtéssel) 2. Komfortos gázfűtéssel 3. Komfortos egyéb fűtéssel 4. Félkomfortos gázfűtéssel 5. Félkomfortos egyéb fűtéssel 6. Komfortnélküli gázfűtéssel 7. Komfortnélküli egyéb fűtéssel 8. Szükséglakás gázfűtéssel 9. Szükséglakás egyéb fűtéssel

II. A lakás, épület minősége, építési módja

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Használati érték számszerűsített értéke L I = k x H I Ft/m2/hó k= 1,9691 88,61 78,76 59,07 39,38 29,54 19,69 11,81 7,88 3,94

Használati érték számszerűsített mértéke L II = k x H II Ft/m2/hó

Hagyományos szerkezetű 1983 után épült Hagyományos szerkezetű 1950 és 1983 között épült Hagyományos szerkezető 1950 előtt épült Hagyományos szerk. 1949 előtt épült és felújított Hagyományos szerk. 1949 előtt épült felúj. nélkül Blokkos szerkezetű felújított Blokkos szerkezetű felújítás nélkül Panelos szerkezetű 1983 után épült Panelos szerkezetű 1975 és 1983 között épült Panelos szerkezetű 1975-ig épült

19,69 13,78 9,85 5,91 1,97 15,75 11,81 15,75 9,85 7,88

172 Használati érték számszerűsített mértéke L III = k x H III Ft/m2/hó

III.

Lakóépület állapota

1. 2. 3. 4. 5. 6.

15 éven belül épült vagy teljesen felújított 30 éven belül épült és teljesen felújított 30 éven belül épült és részlegesen felújított 30 évnél régebben épült és teljesen felújított 30 éven belül épült és részlegesen felújított Épület rekonstrukcióra szorul

IV.

Lakóépület településen belüli fekvése

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Történelmi belváros Belváros környéke Uránváros, Rácváros, Nyugati Mecsek-oldal Keleti Mecsek-oldal, Meszes, Gyárváros, Újhegy Somogy-Vasas, Hird, Pécsszabolcs, Bánom Kertváros, Megyer, Málom

V.

A lakás épületen belüli elhelyezkedése

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

I-II emelet Földszint III-IV emelet lifttel III-IV emelet lift nélkül V-X emelet lifttel IV emelet felett lift nélkül Tetőtér Alagsor

19,69 15,75 9,85 11,81 7,88 1,97

Használati érték számszerűsített mértéke L IV = k x H IV Ft/m2/hó 49,23 39,38 35,44 19,69 3,94 29,54

Használati érték számszerűsített mértéke L V = k x H V Ft/m2/hó 19,69 15,75 15,75 11,81 11,81 3,94 5,91 1,97

A havi lakbérek nagyságát az I-V táblázaton szereplő használati értékek számszerűsített mértékének összege adja meg: L = LI + LII + LIII + LIV + LV (Ft/m2/hó)

173 3. számú melléklet Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 14/2006 (04.29.) rendeletéhez Külön szolgáltatások díja

Az önkormányzati bérlakásoknál a bérbeadó a bérlő részére külön szolgáltatásokat biztosít. Ezek igénybevétele esetén, ha azt nem a társasházi közösség nyújtja, illetve a bérlő nem a közös képviselővel számol el, az alábbi díjakat köteles a lakbérrel együtt megfizetni.

a) az épület közös használatú területeinek tisztántartása: 360 Ft/hó/lakás + Áfa azaz 432 Ft/hó/lakás. b) felvonó használat díja I. emelet feletti lakásoknál -kivéve a Felsőbalokány úti Nyugdíjasházat: 380 Ft/hó/lakás + 20% Áfa azaz 456 Ft/hó/lakás.

174 4. számú melléklet Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 14/2006 (04.29.) rendeletéhez A pályázati eljárások általános szabályai 1. A bérbeadó az e rendeletben meghatározott esetekben köteles pályázatot hirdetni. 2. A pályázatot legalább két alkalommal a „Pécsi Hírek” címmel megjelenő hetilapban közzé kell tenni, valamint a bérbeadó hirdetőtábláján 15 napra kifüggeszteni illetve Pécs Város honlapján meg kell jelentetni. 3. A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell: a. a meghirdetett lakás főbb jellemzőit szobaszám, alapterület, komfortfokozat b. a lakás épületen és városon belüli fekvését, pontos címét, c. nem szociális lakásnál az induló lakbért d. garzonházi lakásnál e rendelet 18.§ (2) bekezdésében foglaltakat, fecskeházi lakásnál e rendelet 21.§ (1) bekezdésében foglaltakat e. a felújításokra szoruló lakásoknál az elvégzendő munkák megjelölését, várható költségeit, f. a pályázat benyújtásának határidejét. 3. A bérbeadó a pályázati hirdetményt a lakások megüresedésétől függően közzéteszi.

175 5. számú melléklet Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 14/2006 (04.29.) rendeletéhez A rendelet 55.§ (1) bekezdésében foglaltak szerint értékesítésre kijelölt lakások címlistája CÍM

NÉV

HELYRAJZI SZÁM

Ajtósi D. u. 8/a.II/8 Athinay u. 6/a.I 6. Diana tér 2. VIII. 31. Hajnóczy u. 13/c.fsz.1. Maléter P. u. 74.I. 5. Páfrány u. 21. I.15.

Szalafai Endre Pinics Zsuzsanna Oravecz Lászlóné Török Mónika Schnobel Béláné Ácsné Tompa Nikoletta

529/54/A/8 69/5/A/6 20827/1/A/35 598/4/A/33 23912/86/A/5 558/6/A/15

CÍM

Acsády I. u. 10. IV. 4. Alkotmány u. 11 fsz. 6 Anikó u. 10. IV. 14. Anikó u. 6. fsz. 3. Athinay u.4/a fsz.3 Bethlen I. u. 31 Bihari J. u. 3/a III 1 Bihari J.u. 5/b III 11 Corvin u. 6. Fsz. 6/4. Csók I. u. 8. Endre u.16/1 II. e. 14. Esztergár L. u. 8/2 Esztergár L.u. 9/c VIII 1 Fankel L. u. 21. Al. 2.

NÉV

Wittmer Brigitta Szilágyi Omerné Németh Gábor Balogh Zoltán Szabó Károly József Papp Ilona Mátyás Lajos Máj Lajos Kodermanné Marsics E. Földesi Zoltánné Birta Károly Kajsza Tihamér Taubner Attila Kuld László Feketegyémánt tér 21. fsz.1. Kövesi Jánosné Feketegyémánt tér 8. II 3. Kapusi Józsefné Ferencesek u. 39. Tóth Lajos Forbáth A. u. 20 Bodor Zsuzsanna Frankel L. u. 28.I.1 Pilisi Mária Fülep L. u. 18. III. 12. Auth Antalné Gosztonyi u.12/b IV 12 Horváth Mónika István akna 37 Vati Z. és Orsós J Jedlik Á. 1/c Papp Ádámné Jedlik Á. u. 1/d II. 10. Vilutitye Jolanta József A. u 15. I 4. Krámos Gábor Kálvária u. 20/2 Raszterné Kovács Ilona Károly tér 1. Végh László Károly tér 3. Horváth István Komlói u. 235 Skerlecz József Komlói u. 9. III.6. Balogh Anna Krisztina tér 12 III 9. Balogh János Littke J. u. 7. II. 7. Frazon Zsoltné

HELYRAJZI SZÁM

621/70/A/16 4484/A/11 21155/A/46 21049/ÍA/3 69/9/A/3 46173 526/5/A/10 526/6/A/24 36270/4/A/25 40172/A/14 604/9/A/13 579/5/A/99 36287/3/A/2 36267/5/A/? 36267/10/A/4 18681/A/1 4552/A/4 36293/3/A/7 23912/200/A/12 524/22/A/29 44524/A/1 529/48/A/31 529/48/A/55 4074/A/4 17091/A/2 505 0504/6/A/1 . 37647/A 36167/5/A/30 20935/A/40 23891/62/A/22

176 Melinda u. 59.III 10. Móra F. u. 44. I/1. Nagy I. u. 34. II.7. Nagy I. u. 37 III.8 Népfront 16 Őz u. 3/a IV 11 Petőfi u. 35. fsz. 4. Rét u. 1. Szeptember 6 tér 5. Ie. 1. Szigeti u. 10/a IX 4 Szigeti u. 10/a VII.2. Szigeti u. 31. II. 3. Szigeti u. 4/a I.4. Szigeti u. 4/a. VII 3. Tildy Z. u. 47. VIII 26. Török I. u. 6. Uitz B. u. 6. IV 13. Uitz B. u. 8. III 11 Uitz B. u. 8. III10 Varsány u. 16. III.11 Varsány u. 20. VIIII30 Varsány u. 4 .II 6 Varsány u. 6. II 8. Veres P. u. 6. Wallenstein u. 7. I.5. Wallenstein Z. u. 2. VI 19 Wallenstein Z. u. 21.fsz.2. Ybl 5/a.

Kálóczi József Orsós János Paunász Csilla Tünde Kakuk Lászlóné Schetl Zsolt Müllerné Papp Jolán Balatonyi Márta Flóris Gézáné Berta László Ficzek ferenc Bódis László Horváth Tamás Klotzné Bartos Anett, Mészáros Tamás Márkus Erzsébet Reseterics Zoltán Balogh Mihály Deák Julianna Bedecs Csilla Szabó Zoltán Lévai Margit Bognár Hajnalka és Balogh Edit Boczka Istvánné

21195/A/18 19529/5/A/4 21194/A/20 23912/5/A/38 36759/2/A/4 3433/17/A/11 4243/4/A/4 18701/A/2 32273/12/A/1 3265/17/A/76 3265/17/A/66 3211/6/A/7 3265/19/A/5 3265/19/A/28 23913/38/A/56 36763/1 23912/41/A/13 23912/41/A/26 23912/41/A/25 21034/A/50 21035/A/70 21029/A/10 21030/A/52 3265/4/A/39 Raatzschné Orbán Eszter 23891/29/A37 Faragó Csaba 23891/30/A/42 Orsós György 23891/25/A/17 Nagy Ferenc 526/20/A/1

177 5. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 15/2006. (04. 29.) sz. rendelete az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos felújításának és a környezet korszerűsítésének támogatásáról szóló 47/2001. (06. 29.) sz. Ör. módosításáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a 12/2001. (I. 31.) sz. Kormányrendelet rendelkezéseinek figyelembevételével a 47/2001. (06. 29.). sz. rendeletét (a továbbiakban: rendelet) az alábbiak szerint módosítja. 1. § A rendelet 1. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „1. § (2) Az önkormányzati támogatásra az önkormányzat évente nyilvános pályázatot ír ki.” 2. § A rendelet 2. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „2. § (1) Az önkormányzati támogatásra pályázatot nyújthatnak be a Pécs Megyei Jogú Város közigazgatási területén lévő, az 1. § (1) bekezdésében meghatározott technológiával épült, legalább 4 lakásos lakóépületekre a lakásszövetkezeti és társasházi közösségek.” 3. § A rendelet 3. § helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: (1.) Önkormányzati támogatás az iparosított technológiával épített lakóépületek energiatakarékos felújítása során elvégzendő alábbi munkálatokra igényelhető: a.) Utólagos hőszigetelési feladatok : aa.) nyílászárók szigetelése, cseréje, tető illetve pincefödém szigetelése ab.) homlokzatok hőszigetelése. b.) Épületgépészeti rendszerek felújítása, korszerűsítése: ba.) meglévő fűtési berendezések és rendszerek korszerűsítése, energiatakarékos berendezésekre történő cseréje,

178

bb.) hálózati melegvíz-ellátási rendszerek korszerűsítése, berendezésekre történő cseréje

berendezések és energiatakarékos

bc.)épületek közös részei világításának korszerű berendezésekre történő cseréje. bd.) felvonó korszerűsítése, ill. cseréje energia-megtakarítás esetén, be.) szellőző rendszerek felújítása, korszerűsítése. c.) a rendelet hatálya alá tartozó lakóépületek közvetlen környezetében lévő utak, parkolók, játszóterek és parkok korszerűsítésére, felújítására. (2) Pályázat minimum 4 lakást tartalmazó iparosított technológiával épült teljes épületre illetve dilatációval határolt épület részre nyújtható be, pályázni lakóépületenként lehet. (3) A pályázat benyújtása előtt megkezdett beruházáshoz támogatás nem igényelhető. (4) A lakóépületben elhelyezkedő, nem lakáscélú helyiségek felújítására, korszerűsítésére önkormányzati támogatás nem igényelhető az ehhez szükséges munkák teljes költsége a tulajdonosokat terheli, a nem lakás célú helyiségek felújítási költségeinek meglétét a pályázónak a (6) bekezdésben foglaltak szerint igazolnia kell. (5) 60 napon túli helyi adó és közműdíj-hátralékkal rendelkező lakóközösségek és lakástulajdonosok részére támogatás nem nyújtható. (6) Pályázónak a szükséges saját erő biztosítását elkülönített számla banki bizonylatával igazolnia kell. (7) Pályázó a benyújtott pályázatát utólag nem módosíthatja. Ha módosítani kívánja a benyújtott pályázatát vissza kell vonnia , és új pályázatként kell benyújtania a pályázati kiírásokhoz igazodóan. 4. § A rendelet 5. § (1) bekezdése és (7) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „5. § (1) Az önkormányzati támogatás feltétele, hogy a lakóépület felújítása az illetékes minisztérium által kiírt pályázat keretében állami támogatásban részesüljön, erre vonatkozóan az önkormányzat és a pályázatot kiíró minisztérium között a támogatási szerződés megkötésre kerüljön.

179 (7) A támogatásban részesített beruházás befejezési határideje a pályázatban szereplőhöz képest csak rendkívül indokolt esetben az önkormányzat és az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal engedélyével módosítható. Az engedély nélküli eltérés a támogatás elvesztését vonja maga után.”

180

5. § A rendelet 6. § (2) és (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek. „6. § (2) A pályázónak a pályázat benyújtásakor 30.000 Ft pályázati díjat kell fizetnie, amit az illetékes minisztériumhoz benyújtott pályázat esetén az önkormányzat nem térít vissza. (3) A pályázati felhívást a Pécsi Hírek c. hetilapban közzé kell tenni.” 6. § A rendelet 7. § (1), (2) és (6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek, a 7. § (4) bekezdésében „a Gazdasági Minisztériumhoz” megjelölés helyébe „az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatalhoz” megjelölés lép: „7. § (1) A pályázatok feldolgozását és értékelését az önkormányzat közgyűlése által kijelölt munkacsoport végzi. (2) A munkacsoport javaslatát a Közlekedési és Kommunális, valamint Lakásfejlesztési és Gazdálkodási, illetve Költségvetési Bizottságainál terjeszti elő. (6) A tartalmi vagy formai szempontból súlyosan hiányos pályázatokat a pályázatértékelésből ki kell zárni, a hiányosan benyújtott pályázatok benyújtóját – határidő megjelölésével – hiánypótlásra kell kötelezni. A hiánypótlást követően a pályázatot ismételten el kell bírálni, a pályázót azonban ezen a jogcímen díjfizetésre kötelezni nem kell.” 7. § E rendelet 2006. május 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

Dr. Toller László polgármester Záradék: Megalkotta a Közgyűlés 2006. április 27-i ülésén. Kihirdetve: 2006. április hó 29. nap

Dr. Papp Judit címzetes főjegyző

6. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/2006. (05.05.) sz. rendelete Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban: Étv.) 7. § (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazása alapján az Étv. 9. § (2)-(6) bekezdésében előírt véleményeztetési eljárás lefolytatását követően a Pécsi Építési Szabályzat (továbbiakban: PÉSZ) és a Pécsi Szabályozási Terv (továbbiakban: PSZT) megállapításáról az alábbi rendeletet alkotja:

I. fejezet ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK A RENDELET HATÁLYA 1. § (1) A PÉSZ és PSZT hatálya kiterjed Pécs Megyei Jogú Város (a továbbiakban a város) közigazgatási területére. (2) A város közigazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni az országos előírások és a jelen rendelet előírásainak együttes alkalmazásával szabad. A SZABÁLYOZÁSI ELEMEK TÍPUSAI 2. § (1) A szabályozási tervlap felületként, határvonalként, vonalként, pontszerűen vagy jelképesen megjelenő szabályozási elemeket rögzít. A rajzi és szöveges kötelező szabályozási elemek egyrészt I., másrészt II. rendűek. (2) I. rendű kötelező szabályozási elemek: − a zónahatárok és a zónaelőírások, kivéve az építési övezetek betűjelén és első két számkódján túli előírásokat, − az I. rendű közterületek, − az I. rendű közlekedési célú közterületen belül a szabályozási tervlapon jelölt szabályozási elemek (úttengelyek, szabályozási szélességek stb.). (3) II. rendű kötelező szabályozási elemek: − a (2) bekezdésben nem említett kötelező szabályozási elemek. (4) Az irányadó szabályozási elemek az irányadó telekhatárok és a magánutak, valamint a bontandó épület. (5) Településszerkezeti terv módosítása nélkül az építési övezetek határai egy telek mélységig szabályozási terv készítésével igazoltan, és az önkormányzati tervtanács pozitív véleménye alapján módosíthatók, ha a határmódosítással érintett szomszédos építési övezet legalább 2 telekre kiterjedő marad. (6) A szabályozási tervlapon jelölt építési helyek határai csak akkor módosíthatók, ha a módosítások elvi építési engedélyezési eljárás keretében igazolhatók. Az elvi építési engedélyezési tervben elemezni kell az építési hely változtatásának építészeti, ökológiai, gazdasági következményeit. (7) a) Az I. rendű kötelező szabályozási elemek módosítására csak a településszerkezeti terv felülvizsgálata és módosítása keretében kerülhet sor.

182 b) A II. rendű kötelező szabályozási elemek módosítása belterületen és külterületi beépítésre szánt területen legalább a tömb egészére, külterületen beépítésre nem szánt területen vagy a tömb egészére, vagy a terület felhasználási egységre kiterjedő szabályozási terv készítésével történhet meg. c)

Az irányadó szabályozási elemek betartása ajánlott.

II. fejezet TERÜLETHEZ KÖTHETŐ ELŐÍRÁSOK TERVEZETT BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI 3. § (1) A területek lehatárolását az 1. sz. melléklet tünteti fel. (2) A szabályozási terv a város közigazgatási területén - beépítésre szánt területet, - tervezett beépítésre szánt területet, - beépítésre nem szánt területet jelöl ki. (3) Tervezett beépítésre szánt (az 1/b zónalapon lehatárolt) területeken – az Országos Településrendezési és Építési Követelmények a továbbiakban: OTÉK) 32. §-ában felsorolt építményeket kivéve – építést engedélyezni a) csak a teljes közmű kiépítése esetén szabad, kivéve a 35. § (10) d. pontjában foglalt ingatlanoknál. b) az a) pontban előírt kötelezettségek teljesüléséig 1. a volt zártkertek területén csak a jelen rendelet 13. § (1) bekezdésének 2. az egyéb 1. pontban nem említett területen csak a jelen rendelet 13. § (3) bekezdésének előírásai szerint szabad. ZÓNAELŐÍRÁSOK FAJTÁI 4. § A város területén a szabályozási terv a) rendeltetési b) építési (a beépítésre szánt területek építési előírásait rögzítő zónák) c) környezetvédelmi d) értékvédelmi e) korlátozási zónákat jelöl ki.

A RENDELTETÉSI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI A RENDELTETÉSI ZÓNÁK 5. § (1) A 2. sz. melléklet a város közigazgatási területén az alábbi rendeltetési zónákat jelöli ki: 1. a beépítésre szánt területen 2.) lakó:(L) − vegyes:(V) − gazdasági:(G) − különleges:(K) 2. a beépítésre nem szánt területen − közlekedési és közmű:(Kö) − közpark:(Z) − erdő:(E) − mezőgazdasági:(M) − vízgazdálkodási: (Vg)

183 LAKÓZÓNÁK 6. §

(1) Nagyvárosias lakózóna (Ln) a) A zónába jellemzően nagy laksűrűségű telkek tartoznak, ahol több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, jellemzően lakóépületek helyezhetők el. b) A területen 1. lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, (kivéve többszintes parkolóház) vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi szociális épület, sportlétesítmény, 2. kivételesen szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági építmény, többszintes parkolóház és a parkolóházhoz kapcsolódó üzemanyagtöltő helyezhető el. c) A 2. pontban felsorolt épületek, építmények az OTÉK 31. § (2) és a rendelet 5. § (2) bekezdésében előírtak betartása mellett csak akkor helyezhetők el, ha a szomszédos telekhatár mellett 10 m széles sávban háromszintes növénytelepítés megtörtént. d) A területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. (2) Kisvárosias lakózóna (Lk) a) A zónába jellemzően közepes laksűrűségű telkek tartoznak, ahol több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, jellemzően lakóépületek helyezhetők el. Egy lakóépületben az összes nettó szintterület nem haladhatja meg a 900 m2 –t. Zártsorú beépítés esetén, és ahol telkenként csak egy épület helyezhető el, és ha 2000. előtt telekösszevonás történt, az összevonás előtti telekállapot szerint vehető figyelembe az elhelyezhető épület szintterülete. b) A zónában 1. lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportlétesítmény, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület, 2. kivételesen szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület, üzemanyagtöltő, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró egyéb gazdasági építmény helyezhető el. c) A 2. pontban felsorolt épületek, építmények az OTÉK 31. § (2) és a rendelet 5. § (2) bekezdésében előírtak betartása mellett csak akkor helyezhetők el, ha a szomszédos telekhatár mellett 10 m széles sávban háromszintes növénytelepítés megtörtént. d) A területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. (3) Kertvárosias lakózóna (Lke) a) A zónába jellemzően alacsony laksűrűségű telkek tartoznak, ahol legfeljebb négy önálló rendeltetési egységet magába foglaló, jellemzően lakóépületek helyezhetők el. b) A területen 1. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, 2. A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület helyezhető(k) el. c) Egy épület összes nettó szintterülete nem haladhatja meg a 300 m²-t. d) A területen nem helyezhető el szálláshely szolgáltató épület egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

184 VEGYES ZÓNÁK 7. § (1) Településközpont vegyes zóna (Vt) a) A terület jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. b) A területen 1. lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület; egyéb közösségi szórakoztató épület a terület azon részén, ahol a gazdasági célú használat az elsődleges; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, parkolóház, üzemanyagtöltő 2. kivételesen nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény helyezhető el. c) A 2. pontban felsorolt épületek, építmények az OTÉK 31. § (2) és a rendelet 5. § (2) bekezdésében előírtak betartása mellett csak akkor helyezhetők el, ha a szomszédos telekhatár mellett 10 m széles sávban háromszintes növénytelepítés megtörtént. d) A területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. (2) Központi vegyes zóna (Vk) a) A terület jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál. b) A területen elhelyezhető 1. igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, többszintes parkolóházhoz kapcsolódó üzemanyagtöltő, nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, más lakások, de csak az I. emelet feletti szinteken, és csak akkor, ha az épületben elhelyezett összes lakószint-terület nem lépi túl az épület összes szintterületének 50%-át, 2. kivételesen olyan üzemanyagtöltő is, mely nem többszintes parkolóházhoz kapcsolódik. c) A 2. pontban felsorolt épületek, építmények az OTÉK 31. § (2) és a rendelet 5. § (2) bekezdésében előírtak betartása mellett csak akkor helyezhetők el, ha a szomszédos telekhatár mellett 10 m széles sávban háromszintes növénytelepítés megtörtént. d) A területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. GAZDASÁGI ZÓNÁK 8. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági zóna (Gksz) a) A terület a nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célokat szolgáló építmények befogadására kijelölt terület. b) A területen 1. mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági célú épület, gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások; igazgatási épület, parkolóház, üzemanyagtöltő, sportépítmény, 2. kivételesen egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, helyezhető el. c) A 2. pont alatti funkciók az OTÉK 31. § (2) és a rendelet 5. § (2) bekezdésében előírtak betartása mellett csak meglévő épületek felhasználásával, funkcióváltással telepíthetők. Ilyen funkciójú meglévő épületek bővíthetők.

(2) Zavaró hatású ipari zóna (Gip) a) A terület a környezetét erősen zavaró gazdasági célú ipari építmények, valamint védőtávolságot igénylő mezőgazdasági majorok elhelyezésére szolgál. b) A területen a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzésveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági építmények helyezhetők el. (3) Egyéb ipari zóna (Ge) a) A terület a jellemzően ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodási telephelyek, kereskedelmi szolgáltatási épületek, továbbá védőtávolságot nem igénylő mezőgazdasági majorok elhelyezésére szolgál. b) A területen az a) pontban felsoroltakon túlmenően kivételesen elhelyezhetők gazdasági célú épületeken belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek; továbbá 10 000 m2 épület-szintterületet nem meghaladó kereskedelmi és szolgáltató épületek, valamint épületnek minősülő közlekedési építmények, ha az OTÉK 31. § (2) és a rendelet 5. § (2) bekezdésében előírtak betartása mellett azok meglévő épületek funkcióváltásával jönnek létre. Ilyen funkciójú meglévő épületek bővíthetők. KÜLÖNLEGES ZÓNÁK 9. § (1) Különleges kereskedelmi célú zóna (Kke) a) A terület elsősorban a 10 000 m2 hasznos bruttó szintterületet meghaladó bevásárlóközpontok és nagykiterjedésű kereskedelmi célú létesítmények, vásárok, kiállítások, kongresszusi létesítmények számára kijelölt terület. A hasznos bruttó területbe a gépkocsi tároló szintterülete nem tartozik bele. b) A területen kivételesen elhelyezhető 1. a különleges rendeltetést hordozó épületeken kívül szállás jellegű, iroda, továbbá 2. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális, szórakoztató és vendéglátó épület. c) A területen az a) bekezdésben meghatározott építmény elhelyezését engedélyezni csak környezeti hatástanulmány alapján szabad. (2) Különleges közhasználatú építményi zóna (Ki) a) A terület különleges célokat szolgáló közhasználatú építmények elhelyezésére szolgál. b) A területen csak a szabályozási tervlapon megnevezett funkciójú építménycsoportok és az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el. c) A szabályozási tervlap az egyes telkeken belül az egyes építési helyekre eltérő, kizárólagos használatot is rögzíthet. (3) Bányászati zóna (Kb) a) A terület a nyersanyag lelőhelyek (bányák) telkeinek, építményeinek zónája. b) A területen csak a bányászattal kapcsolatos üzemi építmény helyezhető el. c) Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak érvényes bányászati, ill. külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhető. Ezen tevékenységek végzéséhez a Bányakapitányság engedélye, ill. más hatóság engedélye esetén a Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges. (4) Honvédelmi és belbiztonsági zóna (Kho) a) A terület a honvédség és a belbiztonság számára kizárólagosan igénybevett területeket foglalja magába. b) A területen csak honvédelmi, ill. belbiztonsági célokat szolgáló építmény helyezhető el. (5) Hulladék elhelyezésére szolgáló zóna (Kh) A területen a hulladékok kezelésére, tárolására szolgáló telephely, építmény létesíthető.

(6) Városüzemeltetési célokat szolgáló kertészeti zóna (Kk) a) A terület városüzemeltetési célokat szolgáló kertészet számára fenntartott terület. b) A területen csak városüzemeltetési kertészettel kapcsolatos építmény helyezhető el. c) A területen a tulajdonos, a használó és a személyzet számára kivételesen telepíthető lakás is. (7) Különleges közlekedési zóna (Kkö) a) A terület csak a szabályozási tervlapon megnevezett közlekedési célokra vehető igénybe. b) A zónában csak az épületnek minősülő közlekedési építmény (pl. parkolóház, autóbusz-pályaudvar stb.) területe és telkei, illetve nagykapacitású parkolók, - ha azok nem közterületek tartoznak - helyezhetők el. KÖZLEKEDÉSI ZÓNÁK 10. §

(1) Közúti közlekedési zóna (KÖu) a) A közúti közlekedés céljára kijelölt terület. b) A területen a vasutak, a légi közlekedés építményeit kivéve - az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű-várakozóhelyek (parkolók), járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közművek és a hírközlés építményei, továbbá - a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények, terepszint alatti garázsok, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, pavilonok, szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület, gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás, valamint - hirdető berendezések, szobrok, díszkutak, távbeszélő fülkék, parkolóóra, jegykiadó. helyezhető el. c) Az elhelyezhető építmények által elfoglalt terület a közlekedési és közműterület 2%át, az újonnan elhelyezendő építmények magassága a pavilonokat kivéve a 7,5 m-t nem haladhatja meg. A pavilonok építménymagassága legfeljebb 3,0 m lehet. (2) Kötöttpályás közlekedési zóna (KÖk) a) A területen a vasutak és azok működéséhez kapcsolódó közlekedési építmény(ek), kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület, a gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás helyezhetők el. b) Az elhelyezhető építmények által elfoglalt vasúti közlekedési és közműterület legfeljebb a telekterület 2%-a lehet. KÖZPARK ZÓNA (Z) 11. § (1) Közpark céljára kijelölt terület min. 75%-át zöldfelülettel, ill. vízfelülettel fedetten kell kialakítani, amennyiben részletes szabályozási terv ettől eltérően nem rendelkezik. A közparkon belül felszíni víztározók, dísztavak létesíthetők. (2) Az 1500 m2 vagy annál nagyobb közparkban a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), vendéglátó épület, a terület fenntartásához szükséges épület elhelyezhető. (3) II. rendű közparkban, ha annak területe 1500 m2-t nem éri el építmény nem helyezhető el. (4) Az újonnan elhelyezhető épület építménymagassága legfeljebb 6,0 m lehet és az általa elfoglalt terület nem haladhatja meg a telekterület 2%-át.

187 (5) A területnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie. (6) Az I. rendű közpark területen terepszint alatti garázsok elhelyezhetők a közpark területének legfeljebb 50%-án, ha a meglévő értékes fák fennmaradását az építés nem veszélyezteti és a földtakarás mértéke eléri az 1,5 m-t. (7) A területnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie. ERDŐZÓNÁK 12. § (1) Védelmi rendeltetésű erdőzóna (Ev) a) A terület elsődlegesen védelmi (környezet-védelmi, rendeltetésű célokat szolgál. b) A területen épület újonnan nem helyezhető el, kivéve kilátó.

ill.

természetvédelmi)

(2) Egészségügyi-szociális-turisztikai rendeltetésű erdőzóna (Ee) a) A terület elsődlegesen a közcélú egészségügyi-szociális-turisztikai rendeltetésű erdőhasználat céljára szolgál. b) A 100 000 m2-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 5%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. A beépített területekhez legfeljebb 2-szer nagyobb közhasználat elől elzárt terület tartozhat. Az így igénybevett telekrészen kívüli területek tulajdoni állapottól függetlenül a közhasználat elől nem zárhatók el. c) Az újonnan elhelyezendő építmények magassága - kivéve kilátóépületnél - nem haladhatja meg a 4,5 m-t. (3) Gazdasági rendeltetésű erdőzóna (Eg) a) A terület elsődlegesen gazdasági erdőhasználat céljára szolgál. b) A 100 000 m2-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. c) Az újonnan elhelyezendő építmények magassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t. d) Az egészségügyi-szociális-turisztikai rendeltetésű, ill. a gazdasági rendeltetésű erdőzónák esetében az erdőterületek igénybevételével kapcsolatos előírásokban az engedélyező minden esetben az erdészeti hatóság. MEZŐGAZDASÁGI ZÓNÁK 13. § (1) Mezőgazdasági kertes zóna (Mke) a) A zónába a jellemzően kistelkes, kisüzemi művelésű, hagyományosan kertgazdálkodású területrészek (zömmel volt zártkerti területek) tartoznak. b) A zónába eső telkeken a növénytermesztés és ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei (gazdasági épületek) építhetők, illetve földdel borított pince is elhelyezhető a jelen előírásokban rögzített feltételeknek megfelelően. Méhészetet kivéve állattartást szolgáló építmény, valamint állattartó telep a zónákban nem létesíthető. c) A telken újonnan létesülő épület szabadon állóan, az épület homlokvonala előtti út tengelyétől legalább 12,0 m távolság és 3,0 m oldalkert biztosításával helyezendő el. d) Az építmény-elhelyezés feltételei a zónába eső telkeken: 1. Gazdasági épülettel beépíthető az a telek: 1.1 amelynek a telekszélessége az építési helyen: min. 10 m 1.2 amelynek alábbi művelési ágú területrésze megfelelő nagyságú: • kert művelési ág esetén: min. 3000 m2 • szőlő és (vagy) gyümölcsös és intenzív hasznosítású kert (pl. üvegházas, fóliás virág és zöldségkertészet) művelési ág esetén: min. 1000 m2

188 2. 720-1000 m2 közötti területű, a fenti művelésű ágakba tartozó telken csak egy földdel borított pince építhető. 3. 720 m2-t el nem érő nagyságú, telkeken függetlenül a művelési ágba sorolástól építmény (az OTÉK 32.§ 1., 2. pont alattiakat kivéve) nem építhető. 4. A beépítés szempontjából nem megfelelő művelési ágú telekrész területe a beépíthetőség számításánál nem vehető figyelembe. 5. Beépítettség: max. 3%, de maximum egy 90 m2-es alapterületű épület (+földdel borított pince) építhető. Kivétel, ha a telek szőlő művelési ágban min. 1 ha, gyümölcsös művelési ágban min 2 ha nagyságú, ez esetekben a beépítettség max. 1,5 %,de az épület(ek) alapterülete telkenként max. 500 m 2 lehet. 6. Építménymagasság: max. 4,5 m. 7. Új épületnek, pincének forrástól, élő vízfolyástól, vízfelülettől min. 30 m távolságra kell lennie, kivéve a természeti területeken ahol a természet védelméről szóló 1996. évi LVII. törvényben foglaltak szerint helyezhetők el új épületek. 8. Lakóépület nem építhető. (2) Mezőgazdasági általános zóna (Má) A zónába a jellemzően nagytelkes, árutermelő hasznosítású, mezőgazdasági területek tartoznak. a) A zónában a mezőgazdasági hasznosítást (növénytermesztést és állattenyésztést) szolgáló gazdasági épület illetve földdel borított pince helyezhető el. Lakóépület nem építhető. b) A telken újonnan létesülő épület szabadonállóan, az épület homlokvonala előtti, a telket kiszolgáló út tengelyétől legalább 15 m-re és 3 m oldalkert biztosításával helyezendő el. Szomszédos telkeken álló épületek között legalább 15 m távolságot kell megtartani. Az épületnek, pincének forrástól, élő vízfolyástól, tóparttól min. 30 m távolságra kell lennie, kivéve a természeti területeken, ahol a természet védelméről szóló törvényben1 foglaltak szerint helyezhetők el új épületek. c) Az építmény-elhelyezés feltételei a zónába eső telkeken: 1. Beépíthető az a telek, amelynek szántó, kert művelési ágba tartozó területe legalább 5 ha (50 000 m2) vagy szőlő, gyümölcsös, intenzív hasznosítású kert (pl. üvegházas, fóliás virág és zöldségkertészet)művelési ágba tartozó része min. 2 ha (20 000 m2) 2. Beépítettség: max. 3%, de az épület(ek) összes alapterülete telkenként max. 1200 m2, lehet. Azon a telken, melynek csak egy része tartozik olyan művelési ágba, mely a beépítés szempontjából megfelelő, az egyéb művelési ágú telekrész területe (pl. gyep, nádas, erdő) a beépíthetőség számításánál nem vehető figyelembe. 3. Építménymagasság: max. 5,5 m, kivéve, ha a gazdasági épület sajátos funkciója miatt ennél nagyobb építménymagasságot igényel, de akkor sem lehetne több mint 12,0 m. 4. A zónában nagy létszámú állattartó telep (Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló2 FM rendelet meghatározása szerinti értelmezésben) belterülethez, lakó-, és üdülőterülethez, egészségügyi- szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterülethez, természeti területhez 300 m-nél, forráshoz, vízfolyásokhoz, vízfelületekhez 100 m-nél közelebb, valamint hidrogeológiai védőövezetben nem létesíthető. Hígtrágyás állattartás csak úgy folytatható, hogy az ne járjon együtt szabadtéri trágyalégyűjtő létesítésével és ne veszélyeztesse a talaj és a vizek minőségét.

1 2

az 1996. évi LIII. tv. 18. § (3) bekezdésében

41/1997. (V. 28.) FM rendelet 1. számú melléklete 2 § (1), (2) bekezdéseiben

189 (3) Mezőgazdasági korlátozott használatú zóna (Mko) a) A zónába jellemzően a természetes és természetközeli állapotú, a felszíni és felszín alatt vizek védelmét, valamint a tájképvédelmet is szolgáló, ökológiai hálózati elemként is funkcionáló és részben természeti, vagy természetvédelmi területként is védettség alá eső mezőgazdasági művelésű ágú területek tartoznak. b) A zónában a gyep (rét, legelő), nádas, mocsár, vízállásos földhivatali besorolású telkek művelési ága nem, illetve csak természetes beerdősülés után (erdőre) változtatható meg. c) Elhelyezhető épületek (funkció alapján): 1. lakóépület nem építhető 2. gazdasági épületként gyepeken csak a gyepterületek művelésével (pl. szénatároló), a legeltetéses állattartással (istálló, karám) kapcsolatos építmény építhető 3. kivételesen elhelyezhető a természetvédelmi bemutatást és kezelést szolgáló épület és a sportolási célú állattartást szolgáló istállóépület is. 4. nagy létszámú állattartó telep nem létesíthető, hígtrágyás rendszerű állattartás nem folytatható. d) Beépítés és telekalakítás, felosztás részletes előírásai: 1. A gazdasági ill. természetvédelmi célokat szolgáló épülettel beépíthető telek nagysága min. 5 ha (50 000 m2) 2. Beépítettség: telkenként max. 200 m2 /5 ha összalapterületű épület(ek) építhető,a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájbaillő, magastetős, földszintes kialakítással. 3. Építménymagasság: max. 3,5 m 4. Beépítési mód: szabadonálló 5. előkert: min. 10 m, oldalkert min. 3 m. 6. Természetvédelmi és természeti területen és ökológiai hálózati területen elvi építési engedélykérelem benyújtása kötelező. 7. Az épületnek forrástól, vízfolyástól, vízfelülettől min. 50 m távolságra kell lennie, kivéve a természeti területeken, ahol a természet védelméről szóló törvényben3 foglaltak szerint helyezhetők el új épületek. (4) Mezőgazdasági zónák közös előírásai a) A mezőgazdasági zónák a város mezőgazdasági termelés (növénytermesztés, állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás) és annak építményei elhelyezése céljára szolgáló területrészei, ahol a termőföldvédelem mellett a hagyományos tájhasználati jellegzetességek és a természeti értékek megőrzését is figyelembe kell venni. Mezőgazdasági területen csak tájbaillő épület létesíthető. Épületcsoportnál azonos jellegű tetőkialakítást kell alkalmazni, korlátozott használatú mezőgazdasági zónában. b) Má mezőgazdasági zónákban - ha azok nem esnek védett területbe - kialakítható anyagnyerő bányatelek, amennyiben annak területe nem haladja meg a 10 000 m2-t. A 10 000 m2-t meghaladó bányatelkek csak különleges területbe tartozó bányászati zónákban alakíthatók ki. A kialakítási eljárásba minden esetben be kell vonni a bányakapitányságot, továbbá a környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi hatóságokat. c) A nyersanyag-kitermeléshez ily módon kialakított telkeken 1. a bányászattal kapcsolatos üzemi épületek nem építhetők, csak a bányászatot kiszolgáló felvonulási épületek helyezhetők el. 2. A felvonulási épületek által elfoglalt terület a telekterület 5%-át, és építménymagassága a 7,5 m-t nem haladhatja meg. Az építményeket a bányászat befejezése után azonnal el kell távolítani. 3. A felhagyott anyagnyerő helyén a bányászatot felváltó területhasználat és építés csak a terület egészére kiterjedő tájrendezési terv alapján végrehajtott rekultiváció után, a rendezési tervnek megfelelően engedélyezhető. 3

az 1996. évi LIII. tv. 18. § (3) bekezdésében

190 4.

A mezőgazdasági zónákban az OTÉK 29. § (5)-(8) szerint, ill. az OTÉK 1. sz. melléklet 55/A pontja szerinti birtokközpontok és kiegészítő központok nem alakíthatók ki.

MEZŐGAZDASÁGI ÉS ERDŐZÓNÁK KÖZÖS ELŐÍRÁSAI 14. § A mezőgazdasági ill. erdő zónákban a terv jóváhagyása előtt már meglévő épületek a kialakult beépítettségtől függetlenül megtarthatók és felújíthatók (amennyiben egyéb hatósági előírásoknak megfelelnek). Ha jelen előírásokban foglaltak és a megengedett beépítési százalék azt lehetővé teszi – alapterületük bővíthető, illetve az érintett telken új épület is létesíthető. VÍZGAZDÁLKODÁSI ZÓNA (VG) 15. §

(1) A területbe − az állandó és időszakos vízfolyások medre és parti sávja, − az állóvizek medre és parti sávja, − a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja, − a vízbeszerzési területek, tartoznak. (2) A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint és az alábbi feltételek teljesülése esetén szabad: a) egyéni horgásztanyák nem építhetők, b) Az építmény által elfoglalt terület a telekterület 0,1%-át, és az új építmény építménymagassága a 3,5 m-t nem haladhatja meg.

ÉPÍTÉSI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI ÉPÍTÉSI ZÓNÁK KATEGÓRIÁI 16. § (1) A szabályozási terv a város közigazgatási területén - belvárosi (1. jelű) - városi zárt (2. jelű) - társasházas (3. jelű) - hegyoldali kertes (4. jelű) - szabályos kertes (5. jelű) - átalakuló falusias (6. jelű) - vegyes (7. jelű) megnevezésű építési zónacsoportokat határol le. Az építési zóna területeit a 3. sz. melléklet ábrázolja. (2) Építési zónát csak beépítésre szánt területen szabad kijelölni. NEM KIALAKULT SZABÁLYOZÁSI KATEGÓRIÁBA SOROLT ZÓNÁK KÖZÖS ELŐÍRÁSAI (TÁBLÁZATOK „T” OSZLOP ALATTI ÉRTÉKEI) 17. § (1) A 17. § (1) bekezdésben felsorolt zónákon belül kijelölt még nem, vagy jellemzően nem beépített vagy átalakításra szánt nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt (továbbiakban nem kialakult) területeken az új építési telkek kialakításának szabályait, a beépítettség és zöldfelület fedettség mértékét, az újonnan elhelyezendő építményekkel kapcsolatos előírásokat – beépítési módot, építménymagasságot – az 1.-3. sz. táblázatok értékei határozzák meg.

191 A választható a beépítési módok és telekméretek építési zónacsoportok

szerint Beépíté si mód

1 szabadonál ló telepsz erű 2 szabad oálló általáno s

3 oldalhatáron álló

Telek-

Belvárosi

Városi

Társasházas

Hegyoldali

Szabályos

Átalakuló

nagysá g

1.

zárt 2.

3.

kertes 4.

kertes 5.

falusias 6. K T 0 1

Kód 7 8

K 0

T 1

K 0

T 1

K 0

T 1

K 0

T 1

K 0

T 1

3 4 5

X X

6 7

X X

8 9

X X

X

X X X

X X

X X

X X

X X

X X

X

X X

X X X X X

X

X

3 4 5 6 7 8

X X X X X

X X

5 zártsorú általáno s

1 2

X

X X

X X

3

X

X

X

4 5 6 7 3 4

X X X X X X

X

5 6 7 8 9

X X X X X

0

T 1 X X X

3 4 5 6

0 adottsá g tól függő

7. K 0

9

4 ikres

6 zártsorú keretes

Vegyes

X X X X

X

X X X X X X X X X X X

X

1/a táblázat

X

X

X

X

X

192 1/a táblázat kódjainak értelmezése 1/b táblázat Legkisebb telekmélység (m

Legkisebb telek– nagyság (m2) Kód 1 2 3

180 m2 2 300 m 2 450 m

15 ≤ 25 25

600 m2

30

2

30 720 m 35 900 m2 35 1100 m2 50 2500 m2 2 50 4000 m Adottságtól függő

Újonnan kialakítandó legkisebb közbenső telekméretek m-ben beépítési mód szerint szabad szabad Oldal– Ikres Zártsor Zártsor Adottságtól on álló- on álló- határon úúFüggő telep– általáno álló általáno keretes szerű s s 1 2 3 4 5 6 0 6 X 8 X 14 12 9 10 15 X

4

18

14

10

12

15

X

5 6 7 8 9 0

18 20 20 25 40 X

14 16 16 16

12 12

14 16 16

X

X

X

15 20 20 25 35 X

X X X X X X

30 35 40 X

A saroktelek legkisebb mérete: • 20 m alatti telekszélesség esetén a közbenső telekméret + 2,0 m • 20 m, ill. 20 m feletti telekszélesség esetén nincs különbség a közbenső és saroktelek között.

A választható beépítettség és zöldfelületi fedettség építési zónacsoportok szerint 2/a táblázat Belvárosi

Városi zárt 2.

1. Kód 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0

K 0

X X X X

T 1

K 0

X X X X X X X

X X X

Társasházas 3. T 1

X X X X X X

K 0

X X X X

T 1

X X X X

Hegyoldali kertes 4. K T 0 1 X X X

X X X

Szabályos kertes 5. K T 0 1

X X X

X X X

Átalakuló falusias 6. K T 0 1 X X

X X

Vegyes 7. K 0 X X X X X X X X X

T 1 X X X X X X X X X

X

2/a táblázat kódjának értelmezése 2/b táblázat Kód

Beépítési %

1 2 3 4 5

≤5 ≤ 15 ≤ 20 ≤ 30 ≤ 40

Előírt zöldfelületi fedettség % 80 ≤ 70 ≤ 65 ≤ 55 ≤ 45 ≤

6

≤ 50

35 ≤

7

≤ 60

25 ≤

8 9 0

≤ 80 10 ≤ 100 Az adottságoktól függő.

---ha a telek saroktelek kisvárosias lakózónába tartozik és a telek beépítési módja zártsorú (általános és keretes) a táblázat szerinti beépítettség további 20%-kal növelhető. Az így megnövelt beépítettség azonban nem haladhatja meg lakózóna esetén a 80%-ot. --- ha az építési övezet gazdasági vagy különleges kereskedelmi területbe tartozik a zöldfelület 5%-kal csökkenthető ----a belvárosi(1), és zárt városi(2) építési zónák kivételével a táblázatban előírt zöldfelületi fedettség betartása mellett telken belül a lakásonkénti legalább 20 m² zöldfelületi normát is biztosítani kell --A településközpont vegyes (Vt) terület felhasználás esetében, ha 50%-nál nagyobb mértékben csak lakások épülnek közösségi létesítmények nélkül -, legalább 10 m2 zöldfelületet kell lakásonként biztosítani.

193 A választható építménymagasság építési zónacsoportok szerint 3/a táblázat Belvárosi

Városi zárt 2.

1. Kód 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0

K 0

T 1

X X X X X

X X X X X

X

Társasházas 3.

K 0

T 1

K 0

X X X

X X X

X X X X

X

X

T 1 X X X X

Hegyoldali kertes 4. K T 0 1 X X X X X X

Szabályos kertes 5. K T 0 1

X

X

X X X

X X X

Átalakuló falusias 6. K T 0 1 X X X X X X

X

Vegyes 7. K 0 X X X X X X X X X X

T 1 X X X X X X X X X

A 3/a táblázat kódjainak értelmezése 3/b táblázat Kód 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0

Építménymagasság m-ben ≤ 4,5 ≤ 6,0 ≤ 7,5 szabadon álló - telepszerű beépítési mód esetén csak a felső 6,0-10,0 értékre vonatkozó előírásokat kell betartani 8,5-12,5 12,5-15,0 15,0-20,0 20,0-30,0 20,0-35,0 Az adottságoktól függő.

Megjegyzés: a táblázatokban az „X” jelzés a választható kategóriát jelzi. KIALAKULT SZABÁLYOZÁSI KATEGÓRIÁBA SOROLT ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI (TÁBLÁZATOK „K” OSZLOP ALATTI ÉRTÉKEI) 18. § Az építési zónákon belül kijelölt, már kialakult és átalakításra nem szánt kialakult szabályozási kategóriába sorolt (továbbiakban: kialakult) területeken a beépítési módot, az előkert szükségességét és mértékét, ha szükséges az építési hely területét, a hátsókert mértékét és a telek beépítésének feltételeit sajátos előírások (jelen rendelet IV. fejezetében rögzített előírások) hiányában a szomszédos telkeken kialakult adottságok és az egyéb országos érvényű előírások alapján és az 1. sz. táblázatban meghatározott keretek között, az adottságok figyelembevételével az építési hatóság határozza meg a városi főépítész vagy területi főépítész által vezetett tervtanács állásfoglalásának ismeretében. Az építtető elvi építési engedély dokumentációval kérheti az építési hatóságtól az adottságok szerinti szabályok meghatározását. Az elvi építési engedélyezési dokumentációban az adottságok vizsgálata alapján javaslatot kell tenni a szabályokra. A legnagyobb beépítettséget, építménymagasságot az építési zóna előírásokban minden esetben számszerűen 17. § 2-3. sz. táblázat keretei között meg kell határozni. KIALAKULT ÉS NEM KIALAKULT SZABÁLYOZÁSI KATEGÓRIÁBA SOROLT ZÓNÁK KÖZÖS ELŐÍRÁSAI 19. § Ha a telek jelenlegi jellemzői az építési zóna előírásainak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, az alább felsorolt szabályok szerint lehet építési munkát, ill. telekalakítást végezni.

194 a)

Ha a telek jelenlegi beépítettsége nem felel meg az építési előírásoknak, sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, építménymagassága nem növelhető, kivéve a meglévő tetőtér-beépítését, ill. lapostető esetén – ha az építési előírások megengedik magastető építését, amely esetben az építménymagasság és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése megengedhető. Ha az épület(ek) lebontásra kerül(nek) 1. és a telek területe az építési előírásokban meghatározott legkisebb érték alatti, akkor a korábbi az építési előírásokban meghatározott megengedett értéket meghaladó beépítettség visszaállítható, Azonban az építési előírások szerinti épülettömeg, azaz a beépítési % szerinti m2 és építménymagasság szorzatával kapott érték ez esetben sem lehet nagyobb. 2. és a telek területe az építési előírásokban meghatározott legkisebb érték szerinti, vagy annál nagyobb, a telket beépítetlennek kell tekinteni és az építési előírások szerinti beépíthetőséget kell alkalmazni. b) Ha a telek jelenlegi méretei nem felelnek meg az építési előírásoknak, akkor a telekméretek - a szabályozási tervlapon jelölt közterületi határrendezést kivéve - tovább nem csökkenthetők. Ha a telekre vonatkozó egyéb országos és építési előírások betarthatók, a telek beépíthető. c) Ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásoknak az előírástól eltérő beépítési mód bővítésnél, átalakításnál megtartható, az egyéb országos és helyi építési előírások betartása mellett. Ha az építési hely szélessége 6,0 m-nél kevesebb, akkor a beépítési mód az adottságok figyelembevételével határozható meg, az egyéb országos és helyi előírások megtartásával. d) Ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az építési előírásokban előírt értéket, a meglévő építmények bővíthetők, de a bővítmények építménymagassága az előírt értéket nem haladhatja meg. Ha a meglévő építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a vonatkozó építmény magassági előírásokat kell érvényesíteni. BELVÁROSI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI (1. JELŰ) 20. § (1) Az építési hely utcai határvonalán magastetős épületek helyezhetők el, zártsorúáltalános, vagy zártsorú-keretes beépítési módhoz tartozó építési helyen belül. Az épület utcai homlokvonala az utcai telekhatár 1/3 hosszán a telek irányába visszaléphet, de ez esetben az utcai telekhatár és az épület közötti területeken a közterületi építési szabályokat kell alkalmazni. A visszalépés azonban nem engedélyezhető az oldalhatárokkal érintkező 3 m-en belül az utcavonalon, csak abban az esetben, ha a szomszédos telkeken, ill. telken a visszalépés már megtörtént. (2) Nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt építési zónában, ha a szabályozási tervlap másként nem intézkedik újonnan előkert nem alakítható ki. (3) Az egyes építési zónákban a) az újonnan kialakítható építési telkek legkisebb 1. területe 300-4000 m2 között 2. mélysége 25-50 m között 3. szélessége 8-35 m között b) a beépítettség legnagyobb értéke 60-100% között c) a zöldfelületi fedettség legkisebb értéke 25-0% között d) az épületek építménymagasságának felső értéke 10,0-20,0 m között választható.

195 (4) A zónába eső a) beépített telkeken, új rendeltetési egység létrehozásánál a használatbavételi engedély, b) beépítetlen telkeken az építési engedély, kiadásának feltétele a teljes közművesítettség. (5) Új építés, bővítés esetén a mindenkori helyi önkormányzati parkolási rendeletben előírt gépjármű-elhelyezési igényt kell kielégíteni. A helyi önkormányzati parkolási rendelet hiányában az országos előírásokat kell betartani. (6) A melléképítmények közül elhelyezhető: közműcsatlakozási műtárgy, kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es szélességgel és közterületi kiállással) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1,0 m-nél nem magasabbra emelkedő, lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabad lépcső (tereplépcső) és lejtő, antennaoszlop, zászlótartó oszlop. (7) A szabályozási vonalon kerítés csak a sajátos előírások szerint létesíthető. VÁROSI ZÁRT ÉPÍTÉSI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI (2. JELŰ) 21. § (1) Az építési hely utcai határvonalán magastetős épületek helyezhetők el, zártsorúáltalános, beépítési módhoz tartozó építési helyen belül. Az építmény akkor helyezkedik el az építési hely utcai határán, ha az utcai homlokvonal legalább 2/3 hosszban érintkezik az utca felöli építési hely határával. Udvari szárny határfala telekhatáron az utcavonalától mért 20 m mélységig csak tűzfalként alakítható ki. (2) Nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt építési zónában újonnan előkert nem alakítható ki. (3) Az egyes építési zónákban a) az újonnan kialakítható építési telek legkisebb 1. területe 180-600 m2 között 2. mélysége 15-30 m között 3. szélessége 6-12 m között b) a beépítettség legnagyobb értéke 30-100% között c) a zöldfelületi fedettség legkisebb értéke 55-0% között d) az épületek építménymagasságának felső értéke 6,0-10,0 m között választható. (4) A zónába eső a) beépített telkeken, új rendeltetési egység létrehozásánál a használatbavételi engedély, b) beépítetlen telkeken az építési engedély, kiadásának feltétele a teljes közművesítettség.

(5)

Új építés, bővítés és építményrendeltetés megváltoztatása esetén a mindenkori helyi önkormányzati parkolási rendeletben előírt gépjármű-elhelyezési igényt kell kielégíteni. A helyi önkormányzati parkolási rendelet hiányában az országos előírásokat kell betartani.

(6) A melléképítmények közül elhelyezhető:

közműcsatlakozási műtárgy, kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel és közterületi kiállással) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1,0 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakó hely,

196 kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, háztartási célú kemence, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, antennaoszlop, zászlótartó oszlop. (7) A szabályozási vonalon legfeljebb 1,8 m magas tömör kerítés létesíthető. TÁRSASHÁZAS ÉPÍTÉSI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI (3. JELŰ) 22. § (1) Az építményeket újonnan szabadonálló-általános beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni. (2) Nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt építési zónában, újonnan, ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik 5,0 m előkert létesítése kötelező. (3) Az egyes építési zónákban a) az újonnan kialakítható építési telek legkisebb 1. területe 600-4000 m2 között 2. mélysége 30-50 m között 3. szélessége 18-40 m között b) a beépítettség legnagyobb értéke 20-50% között c) a zöldfelületi fedettség legkisebb értéke 65-35% között d) az épületek építménymagasságának felső értéke 7,5-12,5 m között választható. (4) A zónába eső a) beépített telkeken, új rendeltetési egység létrehozásánál a használatbavételi engedély b) beépítetlen telkeken az építési engedély kiadásának feltétele a teljes közművesítettség. (5) A mindenkori helyi önkormányzati parkolási rendeletben előírt gépjármű-elhelyezési igényt kell kielégíteni. A helyi önkormányzati parkolási rendelet hiányában az országos előírásokat kell betartani. (6) A melléképítmények közül elhelyezhető: közműcsatlakozási műtárgy, kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel és közterületi kiállással) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakó hely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, antennaoszlop, zászlótartó oszlop. (7) A szabályozási vonalon legfeljebb 1,50 m magas áttört kerítés, vagy sövény létesíthető. HEGYOLDALI KERTES ÉPÍTÉSI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI (4. JELŰ) 23. § Hegyoldali kertes karakterű építési zónát a szabályozási terv csak a Mecsek lejtőin jelölhető ki. Az építményeket újonnan szabadonálló-általános, vagy oldalhatáron álló beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni. Nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt építési zónában újonnan, ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik legalább 5,0 m előkert létesítése kötelező.

197 Az egyes építési zónákban a) az újonnan kialakítható építési telkek legkisebb 1. területe 1100-2500 m2 között 2. mélysége 35-50 m között 3. szélessége 18-30 m között b) a beépítettség legnagyobb értéke 15-30% között c) a zöldfelületi fedettség legkisebb értéke 70-55% között d) az épületek építménymagasságának felső értéke 4,5-7,5 m között választható. (5) A zónába eső a) beépített telkeken, új rendeltetési egység létrehozásánál a használatbavételi engedély, b) beépítetlen telkeken az építési engedély, kiadásának feltétele a teljes közművesítettség, kivéve a 35§ (10) bek. d) pontja szerinti eseteket. (6) A mindenkori helyi önkormányzati parkolási rendeletben előírt gépjármű-elhelyezési igényt kell kielégíteni. A helyi önkormányzati parkolási rendelet hiányában az országos előírásokat kell betartani. (7) A melléképítmények közül elhelyezhető: közműcsatlakozási műtárgy, kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel és közterületi kiállással) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1,0 mnél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, antennaoszlop, zászlótartó oszlop. (8) A szabályozási vonalon támfal-kerítés létesíthető. A támfal feletti kerítés magassága nem haladhatja meg az 1,0 m-t. Nem támfal-kerítés esetén legfeljebb 1,8 m magas tömör kő, vagy kőlábazatos tömör fa, ill. áttört faanyagú kerítés létesíthető. A magassági méreteket a támfal-kerítés közterület felőli oldalán kell figyelembe venni. SZABÁLYOS KERTES ÉPÍTÉSI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI (5. JELŰ) 24. § (1) Építményeket újonnan szabadon álló általános, vagy oldalhatáron álló, vagy ikres, vagy zártsorú-általános beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni. (2) Nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt építési zónában újonnan, ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik 5,0 m előkert létesítése kötelező. (3) Az egyes építési zónákban a) az újonnan kialakítható építési telkek legkisebb 1. területe 300-1100 m2 között 2. mélysége 25-35 m között 3. szélessége 8-25 m között b) a beépítettség legnagyobb értéke 20-40% között c) a zöldfelületi fedettség legkisebb értéke 65-45% között d) az épületek építménymagasságának felső értéke 4,5-10,0 m között választható.

198 (4) A zónába eső a) beépített telkeken, új rendeltetési egység létrehozásánál a használatbavételi engedély, b) beépítetlen telkeken az építési engedély, kiadásának feltétele a teljes közművesítettség, kivéve a 35. § (10) bek. d) pontja szerinti eseteket. (5) A mindenkori helyi önkormányzati parkolási rendeletben előírt gépjármű-elhelyezési igényt kell kielégíteni. A helyi önkormányzati parkolási rendelet hiányában az országos előírásokat kell betartani. (6) A melléképítmények közül elhelyezhető: közműcsatlakozási műtárgy, kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel és közterületi kiállással) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1,0 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, antennaoszlop, zászlótartó oszlop. (7) A szabályozási vonalon legfeljebb 1,5 m magas áttört kerítés vagy sövény létesíthető. ÁTALAKULÓ FALUSIAS ÉPÍTÉSI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI (6. JELŰ) 25. § (1) Az építményeket újonnan szabadon álló-általános, vagy oldalhatáron álló beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni. (2) Nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt építési zónában, újonnan, ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik 5,0 m előkert létesítése kötelező. (3) Az egyes építési zónákban a) az újonnan kialakítható építési telek legkisebb 1. területe 600-2500 m2 között 2. mélysége 30-50 m között 3. szélessége 14-30 m között b) a beépítettség legnagyobb értéke 15-20% között c) a zöldfelületi fedettség legkisebb értéke 70-65% között d) az épületek építménymagasságának felső értéke 4,5-7,5 m között választható. (4) Amennyiben a telek mélysége a 40 m-t meghaladja úgy az építési hely mélységét a szabályozási vonaltól merőlegesen mért 40 m-en belül kell kijelölni kivéve, ha az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelettel összhangban állattartó épület elhelyezhető, akkor az építési hely mélysége további 15 m-rel növelhető. (5) A zónába eső 900 m2, ill. annál kisebb telkek esetén a) beépített telkeken új rendeltetési egység létrehozásánál a használatbavételi engedély, b) beépítetlen telkeken pedig az építési engedély kiadásának feltétele a teljes közművesítettség, kivéve a 35§ (10) bek. d) pontja szerinti eseteket. (6) A zónába eső 900 m2-nél nagyobb telkek esetén a használatbavételi engedély kiadásának feltétele a zárt szennyvíztároló megépítése. (7) A mindenkori helyi önkormányzati parkolási rendeletben előírt gépjármű-elhelyezési igényt kell kielégíteni. A helyi önkormányzati parkolási rendelet hiányában az országos előírásokat kell betartani.

199 (8) Valamennyi melléképítmény elhelyezhető, kivéve ha az állattartási rendelet ettől eltérően nem rendelkezik. Állattartó épület csak a szabályozási vonaltól utcára merőlegesen mért 30 m-en túl helyezhető el. (9) A szabályozási vonalon legfeljebb 1,5 m magas tömör kőanyagú kerítés, vagy kőlábazatos áttört kerítés létesíthető. VEGYES ÉPÍTÉSI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI (7.JELŰ) 26. § (1) A zónába az előzőekbe nem besorolható – általában szabadon álló-telepszerű, kivételesen zártsorú-keretes, zártsorú általános, ill. szabadon álló általános beépítési móddal beépített, ill. beépíthető kialakult, ill. nem kialakult területek tartoznak. (2) Nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt építési zónában, újonnan, ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik legalább 5,0 m előkert létesítése kötelező. (3) A központi települési területre eső valamennyi és a nem központi települési területre eső 900 m2, ill. annál kisebb telek esetében a) beépített telken, új rendeltetési egység létrehozásánál a használatbavételi engedély, b) beépítetlen telken az építési engedély kiadásának feltétele a teljes közművesítettség. (4) Nem központi települési területre eső 900 m2-nél nagyobb telkek esetén közműves szennyvízelvezetés kiépítéséig a használatbavételi engedély kiadásának feltétele a zárt szennyvíztároló megépítése. (5) A helyi önkormányzati parkolási rendeletben előírt gépjármű-elhelyezési igényt kell kielégíteni. (6) A zónába eső meglévő lakótelepeken a szabályozási tervlapon jelölt szabályozási vonalakkal ill. építési övezethatárral határolt területre kell értelmezni az építési előírásokat. Az így lehatárolt területen a) építési telket alakítani csak telekalakítási terv alapján lehet. Az úszótelek nem tekinthető építési teleknek; b) további építési telek csak akkor alakítható ki, ha az építési zóna zöldfelületi fedettségére vonatkozó előírások teljesíthetők, mind az újonnan kialakuló, mind a visszamaradó telkeken; c) úszótelek határait túllépő vagy azon kívüli építés, ill. a szintterület növelés szabályainak tisztázására a szabályozási tervlapon szabályozási vonalakkal körülhatárolt lakótelepi tömbterületre kiterjedő elvi építési engedélyezési tervet kell készíteni; d) melléképületek csak a térszín alatt, valamint az úszótelkeken kívül helyezhetők el, és csak az esetben, ha az előírt zöldfelületi fedettség biztosítható. (7) A zóna területén a 4000 m2-t meghaladó telkeken (meglévő lakótelepi telektömböket kivéve), az egységes építészeti megjelenés biztosítása és az ésszerű telekhasználat érdekében építést engedélyezni csak az építési helyeket rögzítő, elvi építési engedély alapján szabad.

200 (8) A melléképítmények közül elhelyezhető: közműcsatlakozási műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel és közterületi kiállással), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető, legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő. ÉPÍTÉSI ZÓNÁK KÖZÖS ELŐÍRÁSAI 27. § (1) Ha a tervezett szabályozási vonal meglévő épületen keresztül halad: a) és az épület nem lakóépület, akkor az új épület ill. a tervezett szabályozási vonallal nem érintett épület 25 m² beépített területet meghaladó bővítése használatba vételi engedélyének feltétele a telek tervezett szabályozási vonal szerinti rendezése, és a tervezett szabályozási vonallal kettévágott épület bontása. b) és az épület lakóépület, akkor az új épület ill. a tervezett szabályozási vonallal nem érintett épület 25 m² beépített területet meghaladó bővítése használatba vételi engedélyének feltétele a telek tervezett szabályozási vonal szerinti rendezése, azzal a kivétellel, hogy a meglévő lakóépület közterületi kontúrját kell szabályozási vonalnak tekinteni. A szabályozási vonallal érintett meglévő lakóépületet nem kell elbontani, az felújítható. Amennyiben a meglévő lakóépületet elbontják, úgy a szabályozási tervlap szerinti szabályozási vonalat kell telekhatárként kialakítani és ettől a vonaltól mért előkerten belül épület nem helyezhető el. c) és a meglévő épület bővítésre kerül, akkor a bővített épületrész a tervezett szabályozási vonaltól mért előkertekbe nem eshet. (2) Ha a tervezett szabályozási vonal nem érint meglévő épületet, akkor új épület, illetve 40,0 m² bővítés használatbavételi engedélyének feltétele a telek tervezett szabályozási vonal szerinti rendezése. (3) A tervezett szabályozási vonallal érintett telkeken, az ha az ingatlantulajdonos ingatlanának tervezett közterületi részét ellenérték nélkül Pécs MJ Város Önkormányzatának tulajdonába adja, és a felajánlását az önkormányzat elfogadja, a) akkor az építési telkek beépítettsége az alábbi képlet szerint számítható. A telek megengedett beépítettsége= %

Tc Tk

Ahol %=az övezetre érvényes, szabályozási tervlapon szereplő beépítési százalék Tc =eredeti, telekmegosztás előtti telekméret m²-ben Tk=kialakult, telekmegosztás utáni telekméret m²-ben b) akkor az építési telek megosztásánál a figyelem bevehető legkisebb telekméret az alábbi képlet szerint számítható A telekmegosztásánál figyelem bevehető legkisebb telekméret= tm Ahol

Tk Tc

tm=a szabályozási tervlapon szereplő legkisebb telekterület m²-ben Tc =eredeti, telekmegosztás előtti telekméret m²-ben Tk=kialakult, telekmegosztás utáni telekméret m²-ben

(4) A szabályozási tervlapon jelölt a közterület felől rögzített, általános előírásoktól eltérő hátsókert terület 50%-át a beépítettség számításánál figyelmen kívül kell hagyni.

201 (5) Az általános előírásoktól eltérő hátsókert területeken újonnan nyeles telkek nem alakíthatók ki. A közúttal vagy magánúttal megközelíthető meglévő nyeles telkek beépíthetők, de a telekterület beépítési %-ának számításánál csak a telek 50%-a vehető figyelembe. (6) A lakó, gazdasági, különleges zónák építési telkein terepszint alatti építményei csak az építési helyen belül engedélyezhetők, kivéve a támfal-garázst, mely az előkertben is elhelyezhető. (7) A terepszint alatti építmények feletti zöldfelületek a zöldfelületi fedettség számításánál a 23. sz. melléklet szerint vehetők figyelembe. (8) Az egyes zónákban előírt legnagyobb építménymagasság - ha a sajátos előírások másként nem rendelkeznek - az épület utcai homlokzatánál nem léphető túl. (9) Ha a sajátos előírások, ill. egyéb védelemre vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek: a. az építési telken elhelyezendő építmény bármely része, ill. hirdető berendezése az épület járdaszintjétől mért 3,0 m magasság felett közterületi járda, vagy zöldfelület fölé legfeljebb 1,5 m-re, és a közterület szabályozási szélességének legfeljebb 1/20 mértékéig nyúlhat be; b) épületrész kinyúlása közterületi járda vagy zöldfelület fölé – kivéve az ereszt, az előtetőt és az áttört korlátú erkélyt – 12 m-nél keskenyebb utcákon nem engedélyezhető, 12-20 m közötti szélességű utcákon legfeljebb 0,6 méter, míg a 20 m-nél szélesebb utcában legfeljebb 0,9 méter lehet. A közterület fölé kinyúló épületrész homlokzati hossza nem haladhatja meg az épület utcai homlokzati hosszának 1/3-át; c) a telken belül a szabad területeken, ill. az épületeken reklámokat, információs táblákat csak Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata hirdetmények elhelyezésének rendjéről szóló rendelete alapján szabad. d) reklámok, hirdetések csak akkor és úgy helyezhetők el, ha azok az épület(ek) építészeti karakterét nem változtatják meg. (10) Zártsorú (általános és keretes) beépítés esetén a) az épület utcai beépítési vonalra merőlegesen mért vetületi hossza 30,0 méternél nagyobb nem lehet, és nem lépheti túl az építési helyet. Az épületet a telekhatáron tűzfalként kell kialakítani. b) a második önálló nem melléképület építése mindaddig nem engedélyezhető, míg az utcavonalon elhelyezett épület magassága az építési zónára előírt alsó értéket nem éri el; c) ha a telek sarok elhelyezkedésű és kisvárosias lakózónába tartozik a telek beépítettsége (a kódként megjelölt beépítési %) további 20%-kal növelhető. A megnövelt beépítettség azonban ez esetben sem haladhatja meg a 80%-ot. (11) Nem zártsorú építési mód szerint elhelyezett épület utcai építési vonalra merőlegesen mért vetületi hossza lakóépület esetén legfeljebb 30 m lehet. Saroktelek esetén a vetületi hosszra vonatkozó előírást mindkét közterület felől be kell tartani. (12) Az egyes építési zónákban a beépítettség mértéke új lakóépület elhelyezése, ill. 25 m2 beépített területet meghaladó lakóépület-bővítés esetén a) belvárosi, városi zárt, társasházas karakterű építési zónákban 75%-nál b) hegyoldali-kertes, szabályos-kertes és átalakuló-falusias karakterű építési zónákban 40%-nál több nem lehet. E rendelkezés szempontjából az számít lakóépületnek, melyben legalább egy lakás kialakításra kerül.

202 (13) A 25 m vagy annál kisebb telekmélységű telkeknél épületek a hátsó telekhatáron is elhelyezhetők. Ez esetben a hátsó telekhatáron az építményeket tűzfallal kell kialakítani. (14) Az építési hely közterület felőli határát, ha a szabályozási tervlap másként nem intézkedik – kivéve a hegyoldali és az egyéb építési zónákba sorolt telkek közterület felőli határát – kötelező beépítési vonalnak kell tekinteni az alábbiak figyelembevételével a) a beépítési vonal az építési hely közterületi határvonalának 1/3 hosszán a telekirányban visszaléphet, b) amennyiben előkert nem alakítható ki, úgy a telekirányban az a) pontban szabályozott módon kialakítható építési vonal és a szabályozási vonal közötti területet a közhasználat elől nem szabad elzárni, és a területre a közterületi építési szabályokat kell alkalmazni. (15) Az építési engedélyezési tervekhez készítendő helyszínrajzok (1:500-as vagy 1 :200-as méretarányban) tartalmaznia kell a tervezett tereprendezési és kertépítészeti megoldást. (16) Melléképületek építménymagassága legfeljebb 3,5 m, gerincmagasság legfeljebb 5,0 m lehet. (17) Tetőtérben kettőnél több szintes lakás, továbbá tetőtér második szintjén önálló lakás nem alakítható ki. (18) Újonnan nyeles telek - kivéve ha a terepadottságok indokolják - nem alakítható ki. Terepadottságok akkor indokolják nyeles telek kialakítását, ha a telek csak 15%-nál meredekebb köz, vagy magánúttal lenne megközelíthető. (19) Az építési hatóság az építési zóna kódjai szerinti teleknagyság előírástól telekmegosztás ill. telekhatár rendezés engedélyezése esetén a -3% mértékéig eltérhet, ha az adottságok azt szükségessé teszik.

KÖRNYEZETVÉDELMI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI ZAJ ELLENI VÉDELEM ZÓNÁI 28. § (1) A zaj- és rezgésvédelmi területek lehatárolását a 4. sz. melléklet tünteti fel. (2) A város igazgatási területén csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek által kibocsátott zajterhelés mértéke nem haladja meg a védendő létesítményeknél a környezetvédelmi zónákra vonatkozó határértékeket. (3) A zónaelőírások megtartásáról az építési engedély kérelemben a kérelmezőnek nyilatkoznia kell. (4) A zaj elleni védelmi zónák körébe a következők tartoznak: a) a fokozottan érzékeny, b) az átlagos érzékenységű I., c) az átlagos érzékenységű II., d) a nem érzékeny, zónák. (5) A (4) bekezdésben megjelölt zónákban megengedett egyenértékű hangnyomásszinteket (zajterhelési határértékeket) a következő táblázatok tartalmazzák:

203 Üzemi létesítményekben folytatott tevékenységtől származó zaj terhelési határértékei Megengedett egyenértékű A-hangnyomás-szint Laeq, dB nappal 6-22 óráig éjjel 22-6 óráig 45 35 50 40 55 45 60 50

Zóna neve Fokozottan érzékeny Átlagos érzékenységű I. Átlagos érzékenységű II. nem érzékeny

Építőipari határértékei

Fokozottan érzékeny Átlagos érzékenységű I. Átlagos érzékenységű II. Nem érzékeny

kivitelezési

tevékenységtől

származó

zaj

terhelési

Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB) Ha az építési munka időtartama 1 hónap vagy kevesebb 1 hónap felett 1 évig 1 évnél több nappal éjjel nappal éjjel nappal éjjel 6-22 óra 22-6 óra 6-22 óra 22-6 óra 6-22 óra 22-6 óra 60 45 55 40 50 35 65

50

60

45

55

40

70

55

65

50

60

45

70

55

70

55

65

50

A közlekedésből származó zaj terhelési határértékei üdülő-, lakóépületek és közintézmények közötti forgalomtól elzárt területeken; pihenésre kijelölt közterületeken

Fokozottan érzékeny Érzékeny I. Érzékeny II. Nem érzékeny

(6)

Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB) kiszolgáló út; gyűjtőút; összekötő út, átmenő forgalom nélküli út bekötőút, egyéb közút, mentén vasúti mellékvonal és pályaudvara, repülőtér, illetve helikopterállomás, -leszállóhely mentén

nappal 6-22 óra 45

éjjel 22-6 óra 35

nappal 6-22 óra 50

éjjel 22-6 óra 40

nappal 6-22 óra 55

éjjel 22-6 óra 45

50 55 60

40 45 50

55 60 65

45 50 55

60 65 65

50 55 55

Autópálya, autóút, I. rendű főút, II. rendű főút, autóbusz-pályaudvar, vasúti fővonal és pályaudvara, repülőtér, illetve helikopterállomás, -leszállóhely mentén nappal 6-22 óra 60 50 65 65 65

55 55 55

Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesíthet.

LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELMI ZÓNÁK 29. § (1) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata levegő minőségének védelmével kapcsolatos helyi szabályokról szóló rendeletének előírásai mellett az alábbi (2)-(6) bekezdések zónaelőírásait is meg kell tartani. (5. sz. melléklet) (2) Kiemelten érzékeny zóna A zónában a tárgykörben intézkedő rendeletben4 az ökológiailag sérülékeny területekre érvényes előírásokat, ill. határértékeket kell alkalmazni. A zónában csak nem terhelő hatású, védelmi övezet kijelölését nem igénylő létesítmény alakítható ki. (3) Átlagos érzékenységű – I. zóna A zónában az (1) bekezdésben felsorolt rendeletekben foglalt előírásokat kell érvényesíteni (kivéve az ökológiailag sérülékeny területekre vonatkoztatottakat). A 4

21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 2. sz. melléklet „C,D” pontok

204 zónában levegőterhelést okozó tevékenységek közül csak a. csekély mértékben levegőterhelést okozó létesítmények alakíthatók ki (a tárgykörben intézkedő rendeletben)5. Meglévő, határértéket túllépő források esetében legkésőbb 2005. október 30-ig el kell érni a határérték alatti kibocsátást. (4) Átlagos érzékenységű – II. zóna A zónában a (2) pont alatti előírások érvényesek azzal a módosítással, hogy a meglévő, határértéket túllépő légszennyező források esetében 2007. október 30-ig kell elérni a határérték alatti kibocsátást. (5) Átlagos érzékenységű III. zóna A zónában levegőterhelést okozó tevékenységek közül csak a közepes mértékben levegőterhelést okozó létesítmények alakíthatók ki.6 (6) Nem érzékeny zóna A zónában jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös hatással járó működésű létesítmények is kialakíthatók a tárgykörben intézkedő rendelet7 szerint). (7) Egyedi eljárás keretében a védelmi zónák előírásai módosíthatók az országos előírások figyelembevételével.

ÉRTÉKVÉDELMI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI 30. § TELEPÜLÉSI ÉRTÉKVÉDELEM ZÓNÁI A fokozottan és kiemelten védett régészeti lelőhelyen, a nyilvántartott régészeti lelőhelyen, valamint a régészeti érdekű területen a 2001. évi LXIV. Tv. és a kapcsolódó rendeletek előírásait kell betartani. A világörökség területén, a műemléki jelentőségű területen, a műemléki környezet területén a 2001. évi LXIV. Törvény és kapcsolódó rendeletek előírásait kell betartani.

(1) A területek lehatárolását az 6/a-d. sz. mellékletek tüntetik fel. (2) A helyi települési értékvédelmi zónába eső telkeket a 6/a sz. melléklet határolja le. A zónában építés, felújítás, átalakítás csak Pécs megyei Jogú Város Közgyűlésének az építészeti örökség helyi védelméről szóló rendeletének előírásai alapján végezhető. TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM ZÓNÁI 31. § Országos jelentőségű táj és természetvédelem zónák: A tervezett Mecsek Tájvédelmi Körzet − Meglévő és tervezett országos jelentőségű természetvédelmi − − Természeti területek Országos jelentőségű védett természeti terület (tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület) állapotának, jellegének megváltoztatása csak a természetvédelmi célokkal összhangban történhet az 1996. évi LIII. törvény (a természet védelméről) előírásainak, a védetté nyilvánítási rendeleteknek és a természetvédelmi kezelési terveknek megfelelően. Országos jelentőségű védett természeti területekre közvetlen kihatással lévő, vagy azt közvetlenül érintő hatósági eljárás során az első fokú természetvédelmi hatóság (Dél –Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) szakhatóságként működik közre. Természeti területeken az első fokú természetvédelmi hatóság (Duna-Dráva NP Igazgatósága) az 1996. évi LIII. törvény (a természet védelméről) előírásai szerint ad engedélyt vagy hozzájárulást a terület állapotát befolyásoló tevékenységekhez. A NATURA 2000 területeken a vonatkozó kormányrendelet élőírásait kell alkalmazni

(1) A területek lehatárolását a 7/a-b. sz. mellékletek tüntetik fel. (2) Helyi jelentőségű táj és természetvédelmi zóna: 5

21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 2. sz. melléklet „B” pontok 21/2001. (II. 14.) Korm r. 2. sz. melléklet „B” pont szerint 7 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 2. sz. melléklet „B” pontok 6

205 Helyi jelentőségű természetvédelmi területen a természet védelméről szóló törvényben előírtak8 előírásai szerint és a védett területekre vonatkozó helyi rendeletekben és természetvédelmi kezelési tervekben foglaltak alapján lehet tevékenységeket végezni. A területeket érintő ügyekben az első fokú természetvédelmi hatóság (a település jegyzője) az eljáró szerv. KORLÁTOZÁSI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI 32. § (1) A bűzös, fertőzés-veszélyes telephely védőterületének korlátozási zónáját a 8. sz. melléklet ábrázolja. A zónába eső a szabályozási tervlapon jelölt telkeken, ill. telekrészeken szállásjellegű, pihenési célú, intézményi, továbbá élelmiszer-feldolgozás és élelmiszer-raktározás céljait szolgáló építmény nem helyezhető el. (2) A vasút védőterületének korlátozási zónáját a 9. sz. melléklet tünteti fel. A zónában - a szabályozási tervlapon jelölt telkeken, ill. telekrészeken - a vasút védőterülete miatt építmény csak az OTÉK 36. § (7) bekezdésében, valamint a vasútról szóló törvény9 előírásainak figyelembevételével helyezhető el. (3) A közmű védőterületének korlátozási zónáját a 10. sz. melléklet határolja le. A zónában a telkek szabályozási tervlapon jelölt részén - közmű védőtávolsága miatt - építmény csak hatásvizsgálat alapján helyezhető el. (4) Országos közút védőterületének korlátozási zónáját 11. sz. melléklet tünteti fel. A zónában - a szabályozási tervlapon jelölt telkeken, ill. telekrészeken - országos közút védőtávolsága miatt - építmény csak az OTÉK 36. § (7) bekezdésében valamint a közúti közlekedésről szóló törvényben10 előírt feltételek szerint helyezhető el. (5) A tömbfeltárás korlátozási zónáját a 12. sz. melléklet ábrázolja. A zónába eső, a telkek szabályozási terven jelölt része csak a tömb egészére kiterjedő módosított szabályozási terv szerint építhető be. Kivéve a melléképítmény építését, amelyre a korlátozás nem vonatkozik. (6) Az elővásárlási korlátozás zónáját a 13. sz. melléklet tünteti fel. A zónában a telkeken közcélú intézmények létesítésének, ill. közterületek kialakulásának biztosítása érdekében az önkormányzat elővásárlási jogot tart fenn. (7) Beültetési kötelezettség zónáját a 14. sz melléklet határolja le. A zónában a telkeken a szabályozási tervlapon jelölt védőfásítások végrehajtása érdekében - amennyiben a telekrész nem beépített, a használatba vételi engedély kiadásáig a telepítést be kell fejezni; - ha a jelölt telekrész jelenleg beépített, a fásítással érintett telekrészre eső épületek nem bővíthetők, nem újíthatók fel. Az épületek bontását követő egy éven belül a védőfásítás telepítését be kell fejezni. a) A védőfásítás legalább két fasor telepítését jelenti, ha a szabályozási tervlap másként nem jelöli; b) Ha a védőfásítás szélessége a szabályozási tervlapon jelölt 10 m, vagy annál több, úgy háromszintes növénytelepítést kell megvalósítani; c) Amennyiben a telepítés által elfoglalt terület a telekterület 15%-át meghaladja, a külön önkormányzati rendeletben meghatározott mértékben a tulajdonost költségtérítés illeti meg. (8) Alábányászott területek és ásványvagyon védelmi területeit a 15. sz melléklet tünteti fel. A zónában új épületeket csak olyan épületszerkezetekkel szabad kialakítani, amelyek 8

a az 1996. évi LIII. tv. 15. § az 1993. évi XCVI. törvény 10., 13. § 10 az 1988. évi I. törvény 42. §/A 9

206 megakadályozzák, hogy az esetleg bekövetkező talajmozgásokból épületkárok keletkezzenek. A bányahatóság telekalakítási és építési korlátozást is elrendelhet. Az építési engedélyhez geotechnikai és mérnökgeológiai szakvéleményt kell mellékelni. (9) Ásványvagyon védelmi zónát a 15. sz. melléklet tünteti fel. A zónában az építési engedélyezési eljárásban a Magyar Geológiai Szolgálatot közreműködőnek kell tekinteni. (10) Hidrogeológiai és nyílt karszt terület védőzónáját a 16/b. sz. melléklet ábrázolja. A zónában újonnan építést engedélyezni, ill. meglévő épületet bővíteni csak szennyvíz elvezető közcsatorna kiépítését követően a hatályos jogszabályokban foglalt korlátozások szerint szabad. Közcsatorna kiépítettsége esetén az építési engedélyezési eljárás során a környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulását be kell szerezni. (11) Forrás, kút, védőterületét a 16/a sz. melléklet ábrázolja A zónában csak vízellátást szolgáló létesítmények, ill. a vonatkozó rendelet11 szerinti létesítmények helyezhetők el a környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával. (12) A csúszásveszélyes területeket a 17/a. sz. melléklet tünteti fel. Csúszásveszélyes zónában építést engedélyezni csak közcsatorna kiépítését követően szabad. 20 m2-nél nagyobb beépített területű építés esetén az építési engedélyhez geotechnikai és mérnökgeológiai szakvéleményt kell mellékelni, amely kitér a csúszásveszély elleni védekezés épületszerkezeti követelményeire. Az épületeket csak olyan épületszerkezetekkel szabad kialakítani, amelyek megakadályozzák a talajmozgásokból keletkező épületkárokat. (13) A meddőhányók, ill. vastag antropogén feltöltéses területek zónáját a 17/b. sz. melléklet tünteti fel. A zónában építést engedélyezni csak részletes talajmechanikai szakvélemény ismeretében szabad. Az építési engedélyezési eljárásban a Magyar Geológiai Szolgálat Szakhatóságot közreműködőnek kell tekinteni. VÁROSPOLITIKAI ZÓNA ELŐÍRÁSAI 33. § (1) A zónát a 18. sz. melléklet ábrázolja. (2) A bónusz zónába eső telkeken a funkcióváltás ösztönzésére az építési zóna előírásaiban rögzített beépítési % legfeljebb további 5%-kal túlléphető, ha a tervezett építmények szintterületének legalább 50%-a közösségi, ill. idegenforgalmi célokat szolgál.

III. Fejezet EGYÉB ELŐÍRÁSOK KÖZLEKEDÉSI ELŐÍRÁSOK 34. § (1) A közutak és közterek számára a szabályozási tervlapon meghatározott építési területet kell biztosítani. (2) A szabályozási szélességen belül a nem közúti közlekedésre kialakított sávokon helyezhetők el a 10. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt létesítmények, építmények függetlenül attól, hogy a közlekedési célú közterület I. vagy II. rendű kategóriába tartozik. Az építmények kialakításának és elhelyezésének szabályait a 10. § (1) bekezdés c) pontja, valamint a mindenkor hatályos Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata közterület-használat engedélyezéséről szóló önkormányzati rendelete

11

a 123/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 11. § - 15. §

207 rögzíti. A szabályozási szélességen belül kialakított zöldsávokon a 38. § (4) bekezdés szerinti előírások betartásával lehet növényzetet telepíteni.

208 (3) Az építési zónákban a telkeken belül, ill. kívül elhelyezendő parkolóhelyek számáról és a telkeken kívül elhelyezhető parkolóhelyek megváltási díjáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata helyi parkolási rendelete intézkedik. (4) Gépkocsi tároló használatváltozása akkor engedélyezhető, ha az előírt gépkocsielhelyezési igény saját építési telken belül kielégíthető. (5) Gépjárműforgalomra igénybevett magánutak legkisebb telekszélessége teljes közművesítettség esetén 6,0 m. Nem teljes közművesítettség esetén a szükséges telekszélességet telekrendezési terv keretében kell meghatározni. (6) Gépjármű parkolóhely, ha a szabályozási tervlap nem jelöli – vegyes használatú utat kivéve – csak a forgalmi sávok zavarása nélkül alakítható ki. Parkolóhelyenként legalább egy lombos fát kell telepíteni. KÖZMŰ ELŐÍRÁSOK 35. § (1) Az előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulásával engedélyezhető. (2) Útépítésnél, útrekonstrukciónál a csapadékvizek elvezetéséről és rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, a a meglevő közművek szükséges egyidejű

(3) Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét figyelembe kell venni. A szabályozási tervlapon jelölt fásított, ill. fásítandó utcaszakaszokon a közművek elrendezésénél az utcák fásítási igényét is figyelembe kell venni, ill. a meglévő fák védelmét biztosítani kell. (4) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az illeszkedés szabályait az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény12 szerinti városképi megjelenítésre, a környezetvédelmi (zaj, rezgés, szag) és az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni. (5) Mindennemű építési tevékenységnél a meglevő és megmaradó közművezetékek vagy közműépítmények védelméről gondoskodni kell. (6) A közműhálózatok és építményeik, valamint azok ágazati előírások szerinti védőterületei számára közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben a közmű és védőterületének a helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Közművek számára új szolgalmi jog bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű építési tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető. A szolgalmi jogot az illetékes földhivatalnál be kell jegyeztetni. (7) Az ingatlanok közműellátásának biztosítására a közterületi hálózathoz közvetlen önálló bekötésekkel ill. mérési helyekkel kell csatlakozni. Azoknál a telkeknél, amelyeknél a közvetlen rákötés az érintett közműhálózatra nem biztosítható, a csatlakozáshoz a közműhiányos ingatlant ellátó, más telkén átvezetett bekötővezetéket szolgalmi jog igénybevételével -az ágazati előírások figyelembe vételével lehet megoldani. A szolgalmi jogot az illetékes földhivatalnál be kell jegyeztetni. (8) Közműkiváltások csak a szabályozási tervlapon jelölt közterületekre engedélyezhetők. 12

az 1997. évi LXXVIII. törvény 18. §

209 (9) Vízellátás

Az ivóvízellátó gerincvezetékek védőtávolsága az MSZ 7487-es szabványban rögzített előírások szerint az adott vezeték-keresztmetszet mellett: - 300 mm átmérőig 3 m, - 600 mm-ig 5 m,

a) A védőtávolságon belül újonnan építés nem engedélyezhető. b) A tervezett és a rekonstrukcióra kerülő vízvezeték hálózatra csak föld feletti tűzcsapok szerelhetők fel. c) Azokban a létesítményekben, ahol az oltóvíz szükséglet mennyisége meghaladja a hálózatból kivehető vízmennyiséget, az építmények oltóvíz ellátását a meglevő vezeték keresztmetszetének a bővítésével, illetve helyi megoldással kiegészítve, oltóvíztároló építésével kell megoldani a vonatkozó jogszabály (OTSZ) alapján. d) A Pellérd-Tortyogói és a Tettyei vízbázis védőterületét kimondó határozat jogerőre emelkedését követően az érintett telkekre szóló korlátozással a településrendezési tervbe át kell vezetni. e) Külterületen lakás céljául szolgáló vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése és meglevő épület felsorolt célra történő funkcióváltása csak akkor engedélyezhető, ha az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható. f) Vízellátó hálózatok kiépítését tervezett beépítésre szánt területen csak akkor szabad engedélyezni, ha a szennyvíz-elvezető hálózat már kiépült, ill. egyidejűleg az is kiépíthető. (10) Szennyvíz elvezetés és tisztítás a) A szennyvíztisztító telep védőtávolsága 500 m. A szennyvíztisztító technológiája a tárgykörre vonatkozó tájékoztatóban13 előírtaknak feleljen meg. b) A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért nyílt árkokba, egyéb időszakos vagy állandó vízfolyásba és a csapadékvíz elvezető hálózatba, valamint felhagyott kutakba szennyvizek bevezetése tilos. c) A szennyvízcsatornázásra kerülő utcákban a telek tulajdonosokat kötelezni kell a közcsatorna kiépítését követő egy éven belül 1. a telkek a közcsatornába való bekötésére, 2. a hálózatépítést támogató pályázatokban meghatározott feltételek szerint részvételre. d) Azokon a 4.-es, 5-ös, 6.-os jelű építési zónacsoportokba tartozó telkeken, ahol a vízellátás már megoldott, átmeneti jelleggel engedélyezhető szennyvíz közműpótló berendezés építése. Vízvédelmi területen ilyen berendezés építése még átmeneti jelleggel sem engedélyezhető. A szennyvízcsatornázás megvalósítása után az ingatlant be kell kötni a csatornahálózatba. A csatornázás feltételeit az építési engedélyben rögzíteni kell. e) Az ingatlanokról kibocsátott szennyvíz minőségének meg kell felelnie a közcsatornára rákötés rendeletben meghatározott feltételeinek, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel – a megengedett szennyezettség mértékéig – elő kell tisztítani. f) A közcsatornába vezethetőség kritériumait a közműves ivóvízellátásról és közműves szennyvízelvezetésről szóló rendelet14 tartalmazza. g) Iparterületek és szennyvíztisztító kisberendezések tisztított szennyvize élővízfolyásba csak a hatóságok által előírt, megfelelő kezelés után engedhető be. Közvetlen élővízbe szennyvizet bevezetni csak vízjogi létesítési engedéllyel – az abban előírtak betartásával – szabad. h) A vízjogi engedélyeztetés a tárgykörről intézkedő rendeletek15 vízügyi hatóságok hatáskörébe tartozik (46/1997 KTM rendelet 1.§ h), az építésügyi hatóság csak szakhatóságként jár el. Élővízbe történő ipari szennyvíz kibocsátáskor az irányadóak. 13

8001/1994. (K. Ép. Ért. 11.) KTM tájékoztatója 205/2001. (X. 26.) Korm. rendelettel módosított 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet 3. § (7), valamint a 2004/2001. (X. 26.) Kormányrendeletek 15 15 a 46/1997. KTM rendelet 1. § h), a felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól 14

210

15

a 46/1997. KTM rendelet 1. § h), a felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól szóló 203/2001. (X. 26.) Korm. rendelet előírásai és a 9/2002. (III. 22.) KöM-KöViM e.r. kibocsátási határértékei

211 i) A tárgykörről intézkedő rendelet előírásai16 vonatkoznak új üzem kötelező szennyvíz előtisztítására és a szennyvíz elvezetőmű káros szennyezésére. j) Külterületi beépítésre nem szánt területeken, ahol a telkek gazdaságosan nem csatornázhatók, a szennyvízkezelési módját talajmechanikai szakvélemény meghatározása (zárt gyűjtőtároló illetve szennyvíz előkezelés és tisztítás, vagy szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása) alapján kell megoldani. (11) Felszíni vízelvezetés a) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer kiépítésére építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető az útkezelői hozzájárulás figyelembevételével a befogadóig. b) A csapadékvíz elvezető hálózattal szállított esővíz élővízbe történő bevezetése előtt, a telken belül hordalékfogó, olaj- és uszadékfogó műtárgyat kell. c) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó, kiemelt szegéllyel építendő parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól az összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a befogadó csatornába. d) A már lakóépülettel beépült területeken a közterületi csapadékvíz elvezető rendszer kiépítéséig a telekről a csapadékvízek csak csillapítottan vezethetők ki a közterületre. Ennek érdekében minden 10,0 m² újonnan engedélyezett beépített terület után legalább 0,6 m³ csapadékvíz-tározókapacitást kell létesíteni. e) A központi települési területeken a zárt csapadékvíz elvezető rendszer kiépítéséig az útburkolatok szegélye menti, ill. a középső vápa menti csapadékvíz-elvezetés is elfogadható, ha a felszíni vizek a befogadóig biztonságosan, károkozás nélkül elvezethetők. Csapadékvízgyűjtő ciszterna hidraulikai méretezés alapján, mint vízbefogadó elfogadható. Csapadékvíz szivárgó csak biztonságos mérnökgeológiai adottságok és a megfelelő hidrogeológiai viszonyok mellett alkalmazható. A csapadékvizek biztonságos elvezetését az építési engedélyezési tervdokumentációban közműnyilatkozattal megerősített módon igazolni kell. f) A vizek természetes lefolyását, ill. áramlását csak a vízügyi hatóság engedélyével, az általa meghatározott előírások megtartása mellett szabad megváltoztatni. g) A Pécsi víz, a Patacsi, a Keszű-Kökény vízfolyás, a Málomi, az Ürögi és a Nagyárpád-Postavölgyi, a Lámpási, a Meszesi, a Szabolcsi, a Tettyei, a Füzes árkok és a Vasas-Belvárdi vízfolyás partélétől 3-3 m, külterületen 6-6 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó. Nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1 m széles sáv biztosítandó. Ugyanezen célból a tavak mentén 3-3 m beépítés mentes sávot kell biztosítani. Ettől eltérni a kezelő egyedi hozzájárulása esetén szabad. A szabályozási tervlapon jelölt telken belüli beültetési kötelezettséget a fenti előírások megtartásával kell alkalmazni. A hullámterek, parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról a 46/1999. (III. 18.) Korm. rendelet intézkedik.

(12) Villamosenergia-ellátás A villamos művek biztonsági övezetét a 122/2004.(X.15) GKM számú rendelet, az MSZ 151 és az MSZ 172 számú szabvány előírásai szerint kell biztosítani. Nagyfeszültségű föld feletti vezeték esetén a védőtávolság: 400 kV-on 28-28 m, 120 kV-on 13-13 m 20 kV-on külterületen 5,0-5,0 m, belterületen 2,5-2,5 m. Kisfeszültségű föld feletti vezeték esetén 1,0-1,0 m. Földben elhelyezett villamos kábel biztonsági övezete mindkét oldalon 35 kV-ig, 1,0 m, 35 kV-120 kV között 1,5 m. A villamos alállomások biztonsági övezetét 120-400 kV-ig a létesítmény kerítésétől, ill. a kisajátított terület szélétől vízszintesen mért 10 m-es sáv.

16

a 205/2001. (X. 26.) Korm. rendelettel (6. §) módosított 38/1995. (IV. 5.) Korm rendelet 21. § (5), (6) bekezdései

212 a) A villamos energia hálózat és építményeik védőtávolságán belül épület, építmény elhelyezése nem engedélyezhető. Mindennemű tevékenység – a mezőgazdasági művelés kivételével – csak az ágazat hozzájárulásával végezhető. b) Az erdős területen áthaladó villamos vezeték tartóoszlopainak dőléstávolságát figyelembe vevő erdőirtást kell fenntartani. c) Városképvédelmi szempontból az újonnan kiépítendő villamos energia – közép-, kisfeszültségű és közvilágítási – hálózatokat a központi belterületen földkábelbe kell fektetni, kivéve, ha műszaki és gazdaságossági tényezők a földfeletti építést indokolttá teszik. Ez esetben az építtetőnek gazdaságossági számításokkal, vagy műszaki szakvéleménnyel igazolnia kell a földfeletti elhelyezés indokoltságát. d) A központi belterületen meglévő föld feletti hálózatok rekonstrukciója, bővítése során a földkábeles elhelyezésre kell áttérni, kivéve, ha a föld feletti építési mód megtartásának indokoltságát az építtető gazdaságossági számításokkal, vagy műszaki szakvéleménnyel igazolni tudja. e) A nem központi belterületen, ill. a külterületi beépítésre szánt területeken az újonnan kiépítendő villamos energia hálózatok föld felett vezethetők. A villamos energia- és a távközlés-hálózatokat közös, egyoldali oszlopsorra kell helyezni. f) A transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan kell kijelölni. A város központi belterületén az új házas transzformátorokat a tervezett épületekben, azok földszintjén, vagy a pincetérben vagy süllyesztett megoldással a környezetbe illesztve kell megoldani, alkalmazhatók kis helyigényű kompakt transzformátorok is. Az ingatlanokon belül elhelyezett transzformátorok megközelítését a szolgáltató számára biztosítani kell. Föld feletti hálózatok esetén oszloptranszformátor is elhelyezhető g) Új közvilágítási hálózat létesítésekor és a meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos fényforrású lámpatestek elhelyezése engedélyezhető. (13) Földgázellátás

A nagynyomású gáz- és kőolajüzemű létesítmények biztonsági övezetét a 6/1982. (V. 6.) IpM sz. rendelet szabályozza.

a) A gázátadó állomások biztonsági övezete a létesítmény kerítésétől, ill. a kisajátított terület szélétől vízszintesen 15 m, az átadó borítható szerelvényeitől 26 m az építési tilalmi sáv. b) A Szank-Pécs I. gázátadó, valamint a Pécs I. és a Pécs II. gázátadók között megépített nagynyomású földgázvezeték biztonsági övezete a földgázvezetékfalsíkjától 23-23 m és a Pécs-Százhalombatta termékvezeték védőtávolsága 10-10 m a vezeték szélétől mérve. A „Körzeti gázellátó rendszerek” védőtávolsága az MSZ 7048/1. 2. és 3. – 83. illetve az azt módosító Szabványügyi Közlöny 8. számában (2002. augusztus ) meghatározottak szerint módosul. A nagyközépnyomású vezetékek biztonsági övezete 5-5 m, a középnyomású vezetékeké 4-4 m és a kisnyomású vezetéké 2-2 m. A kisnyomású gázvezeték védőtávolsága védelemmel építve 1-1 m-re csökkenthető.

b) Középnyomású földgázellátású területeken, az ingatlanokon kell az egyedi nyomásszabályozókat elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezések a telkek előkertjében, udvarán föld felett illetve földbe süllyesztett megoldással, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők. (14) Távhőellátás a) A meglevő föld feletti távhővezetékeket a szükséges rekonstrukció során föld alá kell áthelyezni. b) Új távhővezetéket csak föld alatti vezetéssel szabad elhelyezni. (15) Hírközlés a) Városkép-védelem szempontból hírközlési és a kábel TV hálózatokat a központi belterületen 1. újonnan csak földkábelbe vagy alépítménybe helyezve szabad létesíteni. 2. meglévő föld feletti hálózatok rekonstrukciója, bővítése során a földkábeles elhelyezésre kell áttérni.

213

b) c) d)

e)

Mindkét esetben kivétel tehető, ha a föld feletti építési mód megtartásának indokoltságát az építtető gazdaságossági számításokkal, vagy műszaki szakvéleménnyel igazolni tudja Azokon a területeken, ahol a hírközlési hálózatok föld felett vezethetők, a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetékeket közös oszlopsoron kell vezetni. A mikrohullámú összeköttetés biztosítása érdekében bázisállomások közötti összekötő sávokban az előírt magassági korlátozás betartandó. A város közigazgatási területén üzemelő, a műsorszórást szolgáló adók védőtávolsága: 1. a Pécs-Misina TV-URH rádióállomás és az OTH projekt telephely R=500 m, 2. a Pécs-Diána átjátszó állomás: R=100 m. A távközlés-ellátás fejlesztéséhez szükséges további antennatornyok létesítése csak városképi hatásvizsgálat és az önkormányzati településrendezési és építési tervtanács állásfoglalása alapján engedélyezhető.

ZÖLDFELÜLETI ELŐÍRÁSOK 36. § (1) A szabályozási tervlapon jelölt lakótelepi közhasználatú kertek nem csökkenthetők. (2) A tervezett épületek alaprajzi kialakításánál alkalmazkodni kell a meglévő utcai sorfákhoz. Hiányos fasor esetén a pótlás lehetőségét biztosítani kell. (3) A telkek gondozásáról, gyomtalanításáról a tulajdonos köteles gondoskodni. (4) A 16 m vagy annál nagyobb szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken kétoldali, a 12 m, ill. annál kisebb szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken legalább egyoldali fasort kell telepíteni, ill. a meglévők védelméről gondoskodni kell. (4) A közművek létesítése nem károsíthatja a meglévő és tervezett zöldfelületeket. (5) A jelentős zöldfelületekkel rendelkező intézmények kertjeit felújítani vagy újat létesíteni csak táj- és kertépítész által készített kertrendezési terv alapján szabad. ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK 37. § (1) A város területén állattartás céljára szolgáló építmény elhelyezése csak az állatok tartásáról szóló módosított helyi önkormányzati és a jelen rendelet előírásai együttes figyelembevételével engedélyezhető. (2) A város igazgatási területén csak olyan állattartó telepet szabad üzemeltetni, ahol a keletkező trágya kezelése, ártalmatlanítása a szakhatóságok által elfogadott módon megoldott. (3) Kommunális szilárd és folyékony hulladék elhelyezése csak a települési szilárd, valamint a települési folyékony hulladék elszállításáról és kezeléséről szóló helyi önkormányzati rendelet figyelembevételével engedélyezhető. (4) Veszélyes hulladék az üzemek, intézmények területén csak átmeneti jelleggel, a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások betartásával tárolható. (5) Az építési törmeléket, valamint a kikerülő földfelesleget a kommunális hulladéktól elkülönítve kell deponálni, mind az építkezések során az építési telken, mind a hulladék elhelyezésére szolgáló zónán belül.

214 (6) A csapadékvíz elvezetéséről a telek (telkek) tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni. (7) Az élővizek partjától számított külterületen – nem beépítésre szánt területen – 50 m, belterületen és külterületi beépítésre szánt területen 25 m védőtávolságon belül gazdasági építmény és lakóépület nem építhető. (8) Pécs a területek szennyeződés érzékenységi besorolása szerint fokozottan érzékeny, érzékeny és kevésbé érzékeny területen (1. sz. függelék) helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében az A érzékenységű területen a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vizekbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve kizárólag engedély alapján történhet. VÁROSKÉPI, TÁJKÉPI ILLESZKEDÉSI ELŐÍRÁSOK 38. § (1) A városképi követelmények a meglévő környezethez, az adottságokhoz történő illeszkedés szabályának meghatározásánál a városi főépítész által vezetett Tervtanács, ill. a területi főépítész által vezetett Területi Tervtanács szakvéleményét érvényre kell juttatni. Ennek érdekében I. rendű közterületekkel - gyűjtő utakat kivéve - érintkező építési telkeken, ill. korlátozott használatú mezőgazdasági területeken 300 m2-nél nagyobb terepszint feletti új építést és épületbővítést, a városképi, városépítészeti igényesség biztosítása, ill. a tájba illesztés érdekében, az építési hatóság csak a városi főépítész által vezetett Tervtanács állásfoglalásának ismeretében engedélyezhet. (2) A 4 m2-t meghaladó reklámtáblák, cégtáblák a belterületi beépítésre szánt területeken, ill. azokkal határos közterületeken nem helyezhetők el. Homlokzat felújításhoz közvetlen kapcsolódó ideiglenes reklámfelületek kialakíthatók.

(3)

Köztéri szobrok, emlékművek csak építési engedélyezési eljárás keretében helyezhetők el. Az építési engedélyezési tervet környezeti illeszkedést igazoló vizsgálatokkal, látványtervvel kell megalapozni. IV. fejezet A VÁROS EGY-EGY RÉSZÉRE ÉRVÉNYES SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK

39. § (1) A sajátos előírások területeit a 19/a-c) sz. melléketek tüntetik fel. A sajátos előírások e rendelet II-III. fejezetének előírásait módosíthatják, ill. kiegészíthetik. Azonos témában mindig a sajátos meghatározást kell alkalmazni. (2) PÉCS BELVÁROS TERÜLETÉRE (B) VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK a) A sajátos előírások hatálya. a 19/a sz. mellékletben 2. jelű lehatárolt területre terjed ki. b) Az a) pontban lehatárolt területen az alábbi sajátos előírásokat is meg kell tartani.

215 c) Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló jogszabályban17 meghatározott építési munkákon túl az alábbi építési munkák is engedélykötelesek: 1. Melléképítmény létesítése. 2. Mindenfajta kerítés létesítése. 3. Bontási engedély csak bontási dokumentáció alapján adható. 4. Homlokzatszínezés, homlokzatokat érintő nyílászáró csere, redőny, redőnyszekrény-, antenna-,védőrács-, riasztó-, légkondicionáló közmű berendezések. 5. Mindenfajta hirdetési és reklám célú építmény, reklámszerkezet és reklám-, cég-, vagy címtábla, fényreklám felszerelése illetve elhelyezése. 6. Önálló antenna elhelyezése. 7. Közterületek kialakítása. d) Az építési engedélykérelmekhez a tárgykörben intézkedő jogszabályokban18 meghatározottakon túlmenően az alábbi műszaki munkarészeket is csatolni kell: 1. A Területi Tervtanács állásfoglalását, kivéve a c) 1-3. pont szerinti építmények esetén. 2. KÖH által elfogadott bontási dokumentáció az MJT és MK területén. 3. A tervezett ingatlan legalább 2-2 szomszédját bemutató utcaképi fotómontázst, közterület esetében a határoló térfalakat is tartalmazó, legalább két jellemző irányú fotómontázst, a teljes műemléki jelentőségű területen, a műemléki környezetben továbbá a műemlékek védett környezetében, kivéve ha az építési tevékenység utcai homlokzatot, vagy közterületre néző homlokzatot nem érint, illetve közterület felől az új építés nem látható. 4. A terület alápincézettségét és alapozási adottságait bemutató geotechnikai és mérnökgeológiai értékelést tartalmazó talajmechanikai szakvéleményt. e) A c) pont szerinti építési engedélyhez kötött építési munkák esetén az engedélykérelemhez csatolni kell: 1. Melléképítmény és kerítés létesítése esetén M = 1 : 500-as helyszínrajzot, M = 1 : 100-as méretarányú alaprajzot, legalább 1 jellemző metszetet, minden eltérő homlokzatot, fotómontázst, műszaki leírást a szerkezetről, anyaghasználatról, színtervről. 2. Bontási dokumentáció: meglévő állapotot bemutató, utcaképi fotó, M = 1 : 100as méretarányú felmérési dokumentáció, legalább az utcai és udvari homlokzattal és egy jellemző metszettel. OMvH részletrajzok, ill. további fotó(k) készítését is kérheti, külső-belső részletekről. 3. Mindenfajta homlokzatot és tetőzetét érintő beavatkozás esetén: 3.1. homlokzat színezésnél – legalább két-két szomszédos épületet is bemutató homlokzat színterv M = 1 : 100-as méretarányban, beazonosítható színkártya megjelöléssel; 3.2. nyílászáró cserénél – M = 1 : 100-as méretarányú rajzot a csere előtti, és utáni állapotot egyaránt bemutatva, legalább a cserével érintett, továbbá minden közterületre néző és nem oldalhatáron álló homlokzatról. Meg kell határozni az új nyílászáró anyagát, szerkezetét, színezését. 3.3. Redőny, redőnyszekrény-, antenna-, védőrács-, riasztó-, közmű berendezések felszereléséhez, loggiák beüvegezéséhez, parabolaantennák, légkondicionálók elhelyezéséhez be kell mutatni a szerkezet minden eltérő nézetét M = 1 : 50-es méretben, továbbá M = 1 : 100-as homlokzati rajzot, fotómontázst, az érintett homlokzatról, műszaki leírást a szerkezet anyagáról, színéről, felszerelésének módjáról. 17

Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §-ában

18 Az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről szóló 45/1997. (XII. 29.) KTM rendeletben, illetve a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §-ában

216 3.4. Mindenfajta hirdetési és reklám célú építmény, reklámszerkezet és reklám-, cég-, vagy címtábla, fényreklám felszerelése illetve elhelyezése esetén – a szerkezet minden eltérő nézetét M = 1 : 50-es méretben, továbbá a környezetet bemutató fotómontázst, műszaki leírást a szerkezet anyagáról, színéről. 3.5. Önálló antenna létesítése esetén fotómontázs nyújtandó be, az ingatlannal szemközti utcavonalról vagy az ingatlan 20 méteres környezetében legalább két jellemző irányból. 3.6. Közterületek kialakítása esetén benyújtandó M = 1 : 200-as helyszínrajz, amelyen fel kell tüntetni: a közterületet határoló térfalak épületeit, szintszámmal, bejáratokkal (gyalogos, gépkocsi, üzlet egyaránt), az utak, szegélyek, lépcsők stb. szintjét, anyagát, burkolat rajzolatát, növényesítés foltjait, továbbá épületek, köztéri szobrok, esetleg térplasztika, szökőkút, utcabútorok, közvilágítás oszlopainak, egyéb közmű berendezések helyét. 3.7. Épület (újságos pavilon, telefonfülke, buszmegálló) elhelyezése esetén a tárgykörről intézkedő jogszabályban19 meghatározott dokumentációt. 3.8. Köztéri szobor, térplasztika elhelyezés esetén a művészeti zsűri által véleményezett dokumentációt. 3.9. M = 1 : 20-as méretarányú rajzot az elhelyezendő utcabútorokról (padok, székek, növényládák, szemétgyűjtők stb.), közvilágítás oszlopairól, közmű fedlapokról. f) Az építési engedélyezési eljárások során az alábbi esetekben ki kell kérni a Magyar Geológiai Szolgálat véleményét: 1. négy beépített szintnél magasabb vagy 7 m-nél nagyobb fesztávú előregyártott, illetve vázas tartószerkezetek alkalmazása, 2. 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezések esetén, 3. minden esetben, amikor a lakosság, az önkormányzat vagy a tervezők kedvezőtlen, az altalajjal összefüggő jelenségeket észlelnek. g) A szabályozási tervlap az alábbi sajátos építési övezeti előírásokat jelöli: Lk1000X4(B) Lk1000YX(B) Lk1000YY(B) Vt1000XX(B) Vt10007Y(B) Vt 711784(B) Vk1000XX(B) Vk1000YY(B) Vk1000ZZ(B) Vk100000(B) h) Az Lk1000X4(B) építési övezet sajátos előírásai: 1. Az övezetben a lakóépületek legfeljebb 6 lakásosak lehetnek. 2. A zártsorú keretes építési helyen belül az épületek zártsorúan, ill. hézagosan zártsorúan helyezhetők el. 3. A beépítettség mértéke közbenső teleknél legfeljebb 70%, sarokteleknél legfeljebb 75% lehet. 4. Telkenként csak egy épület helyezhető el. 5. Az elhelyezhető épület magastetős legyen, égetett agyagcserép héjazattal. 6. A megengedett utcai homlokzatmagasság a kialakult párkánymagasság, de legfeljebb 10,0 m, az udvari homlokzatmagasság legfeljebb 6,0 m lehet. 19

Az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről szóló 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 3-8. §-ában, illetve az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 12. § és 17. §-ában

217 i) Lk 1000YX(B) jelű építési övezet sajátos előírásai: 1. Az övezetben zártsorú–keretes építési helyen belül az épületek zártsorúan, ill. hézagosan zártsorúan helyezhetők el. A zártsorú hézagos beépítés esetén az oldalkert legalább 4,0 m lehet. Zártsorú beépítés esetén az udvari szárnyak és az oldalhatár, valamint két oldalszárny között tartandó a 4,0 m. 2. A beépítettség mértéke közbenső teleknél legfeljebb 75%, sarokteleknél legfeljebb 85% lehet. 3. A megengedett utcai homlokzatmagasság a kialakult párkánymagasság, de legfeljebb 11,5 m, az udvari homlokzatmagasság a kialakult párkánymagasság, de legfeljebb 6,5 m. 4. Az elhelyezhető épület magastetős, cserépfedéses legyen. Torony, tetőfelépítmény esetén fém, ill. üveg fedés is alkalmazható. A tető hajlásszöge 38-45o között változhat. j) Lk1000YY(B) jelű építési övezet sajátos előírásai: 1. Az övezetben a zártsorú-általános építési helyen belül egy épület és zártsorúan helyezhető el. 2. Az épületet magastetős kialakítás esetén égetett cserépfedéssel kell fedni. 3. A beépítettség mértéke közbenső teleknél legfeljebb 75%, sarokteleknél legfeljebb 85% lehet. 4. Az udvari szárnyak és az oldalhatár, valamint két oldalszárny között legalább 4,0 m távolságot kell megtartani. 5. A megengedett utcai homlokzatmagasság a kialakult párkánymagasság, de legfeljebb 12,5 m, az udvari homlokzatmagasság legfeljebb 7,5 m. k) Vt1000XX(B) jelű építési övezet sajátos előírásai: 1. Az övezetben zártsorú-keretes építési helyen belül az épületek zártsorúan vagy hézagos zártsorúan helyezhetők el. 2. Az épületet magas tetősen kell kialakítani, égetett agyagcserép-fedéssel. Torony tetőfelépítmény fémmel, ill. üveggel is fedhető. A tető hajlásszöge 38 és 45o közötti lehet. 3. A beépítettség mértéke közbenső teleknél általában legfeljebb 60%, a Király utca mentén és a Jókai térre néző teleknél legfeljebb 75%, saroktelkek esetében legfeljebb 80% lehet. 4. Zártsorúan elhelyezett épület esetén az udvari szárnyak és az oldalhatár között, valamint a két oldalszárny között legalább 4,0 m távolságot kell tartani. 5. A megengedett utcai homlokzatmagasság a kialakult párkánymagasság, de legfeljebb 11,5 m, az udvari homlokzatmagasság a kialakult párkánymagasság, de legfeljebb 7,5 m. l) Vt10007Y(B) jelű építési övezet sajátos előírásai: 1. Az övezetben zártsorú-keretes építési helyen belül az épületek szabadon állóan, vagy oldalhatáron állóan, vagy zártsorúan helyezhetők el. 1000 m2 vagy annál kisebb telekterületű telken csak egy épület helyezhető el. 2. Az épületet magas tetősen kell kialakítani, égetett agyagcserép-fedéssel. Torony tetőfelépítmény fémmel, ill. üveggel is fedhető. A tető hajlásszöge 38 és 45o közötti lehet. 3. Zártsorú épület elhelyezés esetén az udvari szárnyak és oldalhatár között, valamint a két oldalszárny között legalább 6,0 m távolságot kell tartani. 4. A megengedett utcai homlokzatmagasság a kialakult párkánymagasság, az udvari homlokzatmagasság a kialakult párkánymagasság, de legfeljebb 5,5 m. m) Vt 711784(B) jelű építési övezet sajátos előírásai: Az övezetben a telken elhelyezett épületfunkciók igényelte gépjármű-elhelyezési igényen túlmenően további legalább 150 gépkocsi elhelyezéséről gondoskodni kell.

218 n) Vk1000XX(B) jelű építési övezet sajátos előírásai: 1. Az övezetben zártsorú-keretes építési helyen belül az épületek szabadon állóan, vagy oldalhatáron állóan, vagy zártsorúan helyezhetők el 2. Az épületek tetőkialakítása magas tető legyen. 38-45o-os hajlásszöggel, égetett agyagcserép fedéssel. Torony tetőfelépítmény fémmel, ill. üveggel is fedhető. 3. A beépítettség mértéke közbenső teleknél legfeljebb 70%, sarokteleknél legfeljebb 85% lehet. 4. Zártsorú épület elhelyezés esetén az udvari szárnyak és oldalhatár között, valamint a két oldalszárny között legalább 6,0 m távolságot kell tartani. 5. A megengedett utcai homlokzatmagasság a kialakult párkánymagasság, udvaron a kialakult párkánymagasság, de legfeljebb 6,5 m. o) Vk1000YY(B) jelű építési övezet sajátos előírásai: 1. Az övezetben zártsorú-keretes építési helyen belül az épületek szabadon állóan, vagy zártsorúan helyezhetők el. 2. Az épületek tetőkialakítása magastető legyen. 38-45o-os hajlásszöggel, égetett agyagcserép fedéssel. Torony tetőfelépítmény fémmel, ill. üveggel is fedhető. 3. A beépítettség mértéke közbenső teleknél legfeljebb 60%, sarokteleknél legfeljebb 75% lehet. 4. Zártsorú épület elhelyezés esetén az udvari szárnyak és oldalhatár között, valamint a két oldalszárny között legalább 6,0 m távolságot kell tartani. 5. A megengedett utcai homlokzatmagasság a kialakult párkánymagasság, de legfeljebb 9,5 m, udvaron legfeljebb 7,5 m. p) Vk1000ZZ(B) jelű építési övezet sajátos előírásai: 1. Az övezetben zártsorú-keretes építési helyen belül az épületek szabadon állóan, vagy zártsorúan helyezhetők el. 2. Az épületek tetőkialakítása magas tető legyen. 38-45o-os hajlásszöggel, égetett agyagcserép fedéssel. Torony tetőfelépítmény fémmel, ill. üveggel is fedhető. 3. A beépítettség mértéke közbenső teleknél legfeljebb 60%. 4. Zártsorú épület elhelyezés esetén az udvari szárnyak és oldalhatár között, valamint a két oldalszárny között legalább 6,0 m távolságot kell tartani. 5. A megengedett építménymagasság a kialakult párkánymagasság, de legfeljebb 8,5 m. r) Vk100000(B) jelű építési övezet sajátos előírásai: 1. Az övezetben vallási célú épületek helyezhetők el, szabadonálló építési helyen belül. 2. Az épületek tetőkialakítása kialakult szerinti lehet, égetett agyagcserép, vagy fémfedéssel. 3. A legnagyobb megengedett beépítettség a meglévő érték. 4. Az udvari szárnyak és az oldalhatárok között, valamint két oldalszárny között legalább 6,0 m távolságot kell tartani. 5. A megengedett építménymagasság a kialakult párkánymagasság. s) A sajátos építési övezetekre vonatkozó közös előírások: 1. Nem műemléki épületekre, továbbá helyi (települési) értékvédelmi zónába eső épületekre önkormányzati szakbizottság kérésére is elrendelhető helyrehozatali kötelezettség. A helyrehozatali kötelezettségnek 3 éven belül eleget kell tenni. 2. Az építési övezetekben jelölt magas tető hajlásszög 38-45o-os előírását részletes műemléki vizsgálat hiányában az építési kor, ill. képviselet stílus alapján az alábbiak szerint kell differenciálni: 2.1. 1865-ös térképen regisztrálható (XIX. sz. közepéig felépült) barokk, klasszicizáló, romantikus stílusú épületeknél cca. 42-45o hajlásszög tartandó; 2.2. 1865-ös térképen nem regisztrálható (XIX. sz. második felében épült) eklektikus stílusú épületeknél cca. 38-40o hajlásszög tartandó;

219 2.3. 1925-os térképen regisztrálható (XX. sz. első évtizedeiben épült) szecessziós stílusú épületek eredeti tervek szerinti hajlásszög tartandó; 2.4. Új beépítések, foghíjak tetőszerkezete 38-45o közötti hajlásszöggel alakíthatók ki. Lapos tető csak zöldtetőként létesíthető. A környezetet figyelembe véve, városképi szempontból a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal esetenként eltérő értékeket is meghatározhat. 3. A tetőszélesség új beépítésnél, utcai épület esetén (két szabad homlokzattal rendelkező) legfeljebb 12,0 m, oldalhatáron vagy hátsó határon álló épületszárnynál (egy szabad homlokzattal rendelkező) legfeljebb 9,0 m lehet. Meglévő, megmaradó utcai épülethez csatlakozó udvari szárny szélessége (traktusmélysége) az utcai épület szélességét nem haladhatja meg. 4. Az utcai oldalon csüngő eresz nem létesíthető. 5. Lapos tető újonnan csak kivételes esetben, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal állásfoglalásával létesíthető. t) A közlekedési célú közterületek sajátos előírásai: 1. A közutak közterületnek minősülő építési területein minden esetben elhelyezhetők: - hirdető berendezések, - köztisztasággal kapcsolatos építmények, - szobor, díszkút, - távbeszélő fülke. 2. A tervben külön jelölt utak, terek felületét egyedi tervek alapján kőburkolattal kell kiépíteni. 3. A szabályozási tervben jelölt térszín alatti garázsokon kívül, igény esetén továbbiak is létesíthetők ha - megvalósulását régészeti leletek előkerülése meg nem akadályozza, - annak megvalósulása műemlékvédelmi értékeket nem veszélyeztet, - kialakítása során védett növényzet nem semmisül meg. 4. A térszín alatti garázsok felületét minden esetben kertészeti tervek alapján kell kialakítani, kiselemes térburkolattal illetve növényesítéssel. Kivételt azon térszín alatti garázsok jelentenek, melyek sportpálya alatt létesülnek. Itt a sportpálya visszaépítendő. 5. A tervezési területen OTÉK-ban meghatározott személygépkocsi parkolási igény a következőképpen biztosítandó: 5.1. Lakófunkcióhoz 100%-os ellátás biztosítandó, elsősorban telken, közterületen vagy közösségi parkolóban. 5.2. Kereskedelmi szállásférőhelyek – szállodák, panziók stb. – legalább 80%os parkolási igénye biztosítandó elsősorban telken közterületen vagy közösségi parkolóban. A fennmaradó 20% Pécs város parkolási koncepciójában meghatározott helyeken, a tervezési területen és közvetlen szomszédságában létesítendő. 5.3. Egyéb létesítmények parkolási igényének legfeljebb 20%-a biztosítható telken, közterületen vagy közösségi parkolóban. A fennmaradó 80% vagy 100%-os parkolási igény Pécs város parkolási koncepciójában meghatározott helyeken, a tervezési területen és közvetlen szomszédságában biztosítandó. 6. Az 5. pontba foglalt létesítmények engedélyezési kérelméhez mellékelni kell az egyéb területen elhelyezendő személygépkocsi parkolási igény biztosítására vonatkozó szerződést. 7. A parkoló megváltás összegéről külön önkormányzati rendelet intézkedik. 8. Az 5. pontba foglalt létesítmények esetén minden esetben biztosítani kell a tehergépjárművel történő megközelítési, rakodási lehetőséget. 9. Autóbusz várakozóhely a tervezési terület közvetlen szomszédságában biztosítandó, a terv határától számított legfeljebb 150 m-es távolságon belül

220 10. A szabályozási tervlapon jelölt többlet gépkocsi elhelyezési igény közhasznú vagy nem közhasznú célokat szolgál. A gépjármű tárolók építése egyrészt lehetőség, másrészt önkormányzati fedezet biztosítása esetén kötelezettség. (3) PÉCS DONÁTUS ÉS KÖRNYÉKÉRE (D) VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK

ki.

a) A sajátos előírások hatálya a 19/a sz. mellékleten lehatárolt 3. jelű területre terjed b) Az a) pontban lehatárolt területen az alábbi sajátos előírásokat is meg kell tartani. c) A tárgykörre vonatkozó jogszabályban20 meghatározott építési munkákon túl az alábbi építési munkák is engedélykötelesek: 1. a 1,5 m-t meghaladó oldalhatáron álló kerítés létesítése, 2. reklám-hirdetés létesítése. d) Az építési engedélykérelemhez a tárgykörben intézkedő jogszabályban21 meghatározottakon túlmenően, az alábbi műszaki munkarészeket is csatolni kell: 1. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzati Településrendezési és Építészeti Tervtanácsának állásfoglalását, kivéve: 1.1. a c/1 pont szerinti építmények létesítésének 1.2. a bővítés nélküli korszerűsítés, felújítás esetét. 2. A tervezett állapotot [épület(ek), tereprendezés] a szomszédos telkekkel együtt bemutató fotómontázst minden olyan ingatlan esetében, amelynek átlagos lejtési viszonyai a 10%-ot meghaladják. 3. Helyszínrajzot kell készíteni: 3.1. minden olyan esetben, amikor a zónára előírt minimális zöldfelület nem biztosítható, 3.2. minden olyan telek esetében, amelynek lejtési viszonyai bárhol a 15%-ot meghaladják, 3.3. táji és vízügyi szempontból érzékeny területrészeken, 3.4. Lke jelű zónában, 3.5. a beépítésre nem szánt területeken bármilyen építési engedélykérelemhez. 4. Jegyző által engedélyezett Favédelmi tervet minden olyan építés engedélyezéséhez, amely meglévő – mellmagasságban mért 15 cm törzsátmérőjű fát is érint. Amennyiben az építési tevékenység során fa kivágás is szükséges, a favédelmi terv egyben fakivágási kérelem is. e) A c) pontban felsorolt további engedélyköteles építési munkák esetében az építési engedélyhez kell csatolni: 1. 1,5 m-t meghaladó oldalhatáron álló kerítés létesítése esetén M = 1 : 500-as helyszínrajzot, M = 1 : 100-as méretarányú alaprajzot, legalább 1 jellemző metszetet, fotómontázst, műszaki leírást a szerkezetről, anyaghasználatról, színtervről. 2. Reklám-hirdetés létesítése esetén M = 1 : 50-es méretben minden eltérő nézetet, 1 : 100-as homlokzati rajzot, fotómontázst, műszaki leírást a reklám anyagáról, színéről, felszerelésének, elhelyezésének módjáról.

20

Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §-ában 21 Az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről szóló 45/1997. (XII. 29.) KTM rendeletben, illetve az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 12. és 17. §-aiban

221 f) Az a) pont alatt megjelölt területen 1. Az építési telek nem közterület felé eső határvonalain, terepszint felett csak áttört kerítés max. 2,5 m nagyságig vagy élő sövény létesíthető. Amennyiben a telek határvonalán támfal építése is szükséges, a támfalhoz csatlakozó magasabb terepszint felett csak áttört kerítés vagy élő sövény létesíthető. A támfal és a kerítés alapozása során a felszíni vizek átvezetésére alkalmas folyókákról gondoskodni kell. 2. Az építési telek közterület felé eső határvonalán, végleges kerítés csak a szabályozási vonalon létesíthető. A közterület rendezését megelőzően ideiglenes kerítés létesítése kártalanítási igény kizárásával engedélyezhető. 3. Haszonállat számára állattartó épület nem létesíthető. 4. Különálló gépjárműtároló csak támfal-garázsban létesíthető. 5. A közmű csatlakozási műtárgyakat a szabályozási előírásoknak megfelelően a szabályozási vonaltól számítottan az ingatlan területén kell elhelyezni. g) A szabályozási tervlap az alábbi sajátos építési övezeteket jelöli: Lk 21X74X(D) Lke41374Y(D) Lke41372Z(D) Lke41272Y(D) Lke412X21(D) Lke4127X3(D) Ki7000Y0(D) h) Az Lk 21X74X(D) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatok előírásait kell alkalmazni, a beépítési módot és az építménymagasságot kivéve. 2. Az építménymagasság legfeljebb 9,5 m lehet, kivéve szabadonálló beépítésnél, ahol legfeljebb 5,0 m engedélyezhető. 3. Az utcafronton magas tető létesíthető. A tető hajlásszöge 40-45o-os között engedélyezhető. Kolostor cserépfedés esetén kisebb hajlásszög is engedélyezhető. A tető szélessége legfeljebb 12,0 m lehet. Héjalásként hullámpala nem alkalmazható. 4. Az épületek elhelyezhetők oldalhatáron álló, ikres ill. szabadon álló építési helyen belül. 5. előkert újonnan legalább 5,0m legyen. 6. hátsókert új beépítés esetén legalább 6,0 m. legyen, ha a szabályozási tervlap másként nem intézkedik 7. Az építési telken csak egy épület helyezhető el. i) Az Lke41374Y(D) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatok előírásait kell alkalmazni az építménymagasságot kivéve. 2. Az építménymagasság legfeljebb 6,5 m, nyeles telek esetén legfeljebb 5,5 m lehet. 3. Magastető létesíthető. A tető hajlásszöge utcafronton 40-45o, tömbbelsőben 3540o között változhat. Kolostor cserépfedés esetén kisebb hajlásszög is engedélyezhető. A tető szélessége legfeljebb 12,0 m lehet. Hajlásként hullámpala nem alkalmazható. 4. Az oldalhatáron álló építési helyen belül az épületek elhelyezhetők oldalhatáron állóan, ikresen, ill. szabadon állóan. 5. Előkert újonnan legalább 5,0 m, ha a szabályozási tervlap másként nem intézkedik. 6. Az épületek száma 1200 m2 teleknagyság alatt egy, 1200 m2, ill. annál nagyobb teleknagyság esetén legfeljebb kettő lehet.

222 j) Az Lke41372Z(D) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatok előírásait kell alkalmazni, az építménymagasságot kivéve. 2. Az építménymagasság legfeljebb 5,5 m lehet. A tető szélessége 12,0 m-nél nem lehet több. Héjalásra hullámpala nem alkalmazható. 3. Az oldalhatáron álló építési helyen belül az épületek elhelyezhetők oldalhatáron állóan, ikresen, ill. szabadon állóan. 4. Előkert újonnan legalább 5,0 m legyen, ha a szabályozási tervlap másként nem intézkedik. 5. Csak egy épület helyezhető el építési telkenként. k) Az Lke41272Y(D) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatok előírásait kell alkalmazni, az építménymagasságot kivéve. 2. Az építménymagasság legfeljebb 6,5 m lehet. Kivétel oldalhatáron álló épület elhelyezés és 1200 m2-nél kisebb teleknagyság esetén. Ez esetben nem lehet több mint 5,5 m. 3. Az oldalhatáron álló építési helyen belül az épületek elhelyezhetők oldalhatáron állóan, ikresen, ill. szabadon állóan. 4. Magastető létesíthető. A tető hajlásszöge 35-40o között legyen. Kolostor cserépfedés esetén kisebb hajlásszög is engedélyezhető. A tető szélessége ne haladja meg a 12,0 m-t. Héjalásként csak cserépfedés alkalmazható. 5. Előkert újonnan legalább 5,0 m, legyen kivéve, ha a szabályozási tervlap másként nem intézkedik. 6. Hátsókert nem lehet kevesebb, mint 12,0 m. 7. Az épületek száma 1200 m2 teleknagyság alatt egy, 1200 m2, ill. annál nagyobb teleknagyság esetén legfeljebb kettő lehet. l) Az Lke412X21(D) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatok előírásait kell alkalmazni, kivéve az újonnan kialakítható építési telek nagyságát. 2. Újonnan kialakítható építési telek nem lehet kisebb, mint 1800 m2. 3. Magastető létesíthető, 35-40o-os tetőhajlással, cserépfedéssel. Kolostor cserépfedés esetén kisebb hajlásszög is engedélyezhető. A tető szélessége legfeljebb 9,0 m lehet. m) A Ki7000Y0(D) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. A meglévő épületekben csak idegenforgalmi, vendéglátó funkció helyezhető el. 2. Az építési telek legfeljebb 280 m2 mértékéig építhető be, de a beépítettség legfeljebb 7% lehet. 3. A tető héjalására csak cserép alkalmazható. n) Az Lke 4127X3(D) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázat előírásait kell alkalmazni, a beépítettség mértékét és a legkisebb telekszélességet kivéve. 2. A legkisebb telekszélesség 20 m 3. Az építési telek legfeljebb 160 m2 mértékéig építhető be. 4. A zöldfelületi fedettség legalább 70%-os legyen. 5. Előkert újonnan 8,0 m legyen. Az Önkormányzat településrendezési és építészeti tervtanácsa állásfoglalása alapján ettől eltérő érték is meghatározható.

223 6. Magastető létesíthető. A tető hajlásszöge 35-40o közötti tetőhajlással. Kolostor cserépfedés esetén kisebb hajlásszög is engedélyezhető. A tető szélessége nem lehet 12,0 m-nél több. Héjalásként csak cserépfedés alkalmazható. 7. Az épületek száma legfeljebb kettő lehet. o) Rendeltetési, ill. tereprendezési sajátos előírások: 1. A fő funkciót kiegészítő épületek csak a kert művelését és a pihenést szolgáló építmények lehetnek, amelyek kialakítása, anyaghasználata, a fő funkciót tartalmazó épületével összhangban legyen. 2. A terepalakítás során rézsű vagy legfeljebb 2,20 m magas támfal létesíthető. 3. Amennyiben a terep több támfal építésével rendezhető, úgy a két-két támfal közötti felület legalább 60% növényborítottsággal alakítandó ki. 4. Egy telken belül az össz támfal magasság legfeljebb 10 m lehet. 5. A 1,5 m-nél magasabb támfalakon felületük legalább 60%-ában zöld-homlokzat létesítendő. 6. Meglévő utcafronti sövény kivágása esetén azt pótolni kell. 7. Utcafronton meglévő élő sövény kivágása esetén azt úgy kell pótolni, hogy kifejlett állapotában az út építési területét nem szűkítheti. 8. Telekhatártól való minimális telepítési távolságok: 8.1 sövény, cserje esetén: 1,0 méter 8.2 fa esetén: a fa 20 éves korban várható koronaátmérőjének 2/3 része 8.3 erősen sarjadzó tövű cserje esetén: 2,0 m. p) A beépítésre nem szánt területek sajátos előírásai: 1. Az egészségügyi, turisztikai, oktatási rendeltetésű erdőben a helyi lakosság, a helyben üdülő és kiránduló népesség pihenésére, kikapcsolódására, testedzésére szolgáló építmények – sétaút, pihenőhely, tornapálya – továbbá a terv szerinti övezetben legfeljebb 5%-os beépítettséggel oktatási-kutatási, egészségügyi-szociális, vendéglátó, szállásférőhely rendeltetésű épület is elhelyezhető. 2. Az erdőtelek területe tovább nem osztható. 3. Az erdőterületen létesíthető építmények a következő paraméterek betartása mellett engedélyezhetők: 3.1 előkert min. 15,0 m, 3.2 az építménymagasság legfeljebb 6,5 m magas lehet, lejtő felőli homlokzatmagassága nem haladhatja meg a 7,5 m-t. 4. A létesítendő épület engedélyezési tervéhez csatolni kell a Településrendezési és Építészeti Tervtanács véleményét is. r) A szabályozási tervlapon jelölt védett tájértékű területeken újonnan épületek nem helyezhetők el és 1,5 m-nél nagyobb bevágás és feltöltés nem létesíthető. A terület 20%-ánál nagyobb felületen az eredeti lejtésviszonyokat megváltoztatni nem szabad. s) 40%-nál nagyobb lejtésű területrészeken az eredeti lejtésviszonyokat meg kell tartani. t) A településrész zöldfelületeinek védelme érdekében – mellmagasságban mért – 15 cm törzsátmérőt elérő vagy meghaladó fa kivágása – a gyümölcsfák kivételével – kizárólag jegyzői engedéllyel történhet. (4)

PÉCS SZIGETI VÁROSRÉSZRE (SZ) VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK

a) A sajátos előírások hatálya a 19/a sz. mellékletben lehatárolt 4. sz. területre terjed ki.

224 b) Az a) pontban lehatárolt területen az alábbi sajátos előírásokat is meg kell tartani. b) Minden építési övezetre vonatkozó sajátos előírások. 1. Építési tevékenységet csak a beépítendő terület alápincézettségének vizsgálata után szabad kezdeni. Az ennek megtörténtét igazoló dokumentumokat az építési engedélykérelemhez mellékletként csatolni kell. 2. A telkeken 1,5 m-nél nagyobb támfal, rézsű nem létesíthető. 3. Használatbavételi engedélyt kiadni csak az építési engedélyben előírt kertépítés befejezése után szabad. 4. Az egyes homlokzatokra számított építménymagasság külön-külön sem haladhatja meg az építési övezetre előírt maximum értéket. d) A szabályozási tervlap az alábbi sajátos építési övezeteket jelöli: Lk2050X2(SZ) Lk20506Y(SZ) Lk2050XZ(SZ) Lk20506Y(SZ) Lk200052(SZ) Lk2000Y2(SZ) Ln70505X(SZ) Ln70105Y(SZ) Vt715XXX(SZ) Vt70507Y(SZ) Vt700060(SZ) Ki70005X(SZ) Ki70005Y(SZ) Ki70050(SZ) Kkö7118XX(SZ) e) A sajátos kisvárosias lakózónában a PÉSZ 6. § (2) bekezdésében felsorolt építmények közül: 1. nem helyezhető el termelő kertészeti építmény, üzemanyagtöltő, egyéb gazdasági építmény, 2. szálláshely szolgáltató épület csak 25 férőhelyes nagyságig helyezhető el. f) A sajátos nagyvárosias építési övezetekben: 1. Különálló új épülettel csak a 4324 hrsz-ú telek (Garay u.) építhető be, egyéb helyeken új épületek közül csak gépjárműtároló építhető, max. 4,0 m-es építménymagassággal. A gépjármű-tárolók tömbtelken történő elhelyezési lehetőségét elvi építési engedélyezési eljárás keretében kell meghatározni. 2. A PÉSZ 6. § (1) bekezdésében felsorolt elhelyezhető építmények közül nem helyezhető el többszintes parkolóházhoz kapcsolódó üzemanyagtöltő. g) A sajátos településközponti vegyes építési övezetekben 1. a PÉSZ 7. § (1) bekezdésében felsorolt elhelyezhető építmények közül nem helyezhető el sportépítmény, üzemanyagtöltő; 2. kettőnél több telek összevonásával járó építés esetén építési engedély csak jogerős elvi építési engedély alapján adható. h) Az Lk2050X2(SZ) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Beépítési mód zártsorú-általános. 2. Újonnan építési telek nem alakítható ki, kivéve, ha a szabályozási tervlap irányadó telekhatárai új telekalakításra utalnak. 3. Beépítési % közbenső teleknél legfeljebb 60%, sarokteleknél legfeljebb 75% lehet. 4. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 75%-ot.

225 5. A zöldfelületi fedettség közbenső teleknél legalább 25%, sarokteleknél legalább 10% legyen. 6. Az építménymagasság 6.1. utcafronton legfeljebb 6,0 m, 6.2. tömbbelsőben legfeljebb 4,5 m lehet. 7. A tető kialakítása: a szomszédos épületekhez igazodó magas tető oldalhatáron álló épületszárny esetén félnyereg tető. i) Az Lk20506Y(SZ) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Beépítési mód zártsorú-általános. 2. Újonnan építési telek nem alakítható ki, kivéve, ha a szabályozási tervlap irányadó telekhatárai új telekalakításra utalnak. 3. Beépítési % közbenső teleknél legfeljebb 50%, sarokteleknél legfeljebb 70% lehet. 4. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 70%-ot. 5. A zöldfelületi fedettség közbenső teleknél legalább 35%, sarokteleknél legalább 15% legyen. 6. Az építménymagasság 6.1. utcafronton legfeljebb 8,0 m, 6.2. tömbbelsőben legfeljebb 6,0 m 6.3. oldal, vagy hátsó határon különálló épületnél legfeljebb 4,5 m lehet. 7. A tető kialakítása: a szomszédos épületekhez igazodó magas tető oldalhatáron álló épületszárny esetén félnyeregtető. j) Az Lk2050XZ(SZ) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Beépítési mód zártsorú-általános. 2. A lakótelkek legfeljebb 2500 m2 nagyságig vonhatók össze. 3. Beépítési % közbenső teleknél legfeljebb 60%, sarokteleknél legfeljebb 70% lehet, de a beépített bruttó terület nem haladhatja meg a 250, ill.. 300 m2-t. 4. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 70%-ot. 5. A zöldfelületi fedettség közbenső teleknél legalább 25%, sarokteleknél legalább 15% legyen. 6. Az építmény magassága 6.1. utcafronton legfeljebb 9,0 m, 6.2. tömbbelsőben legfeljebb 6,0 m 6.3. oldal, vagy hátsó határon különálló épületnél legfeljebb 4,5 m lehet. 7. A tető kialakítása: a szomszédos épületekhez igazodó magas tető oldalhatáron álló épületszárny esetén félnyereg tető. k) Az Lk20506Y(SZ) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Beépítési mód zártsorú-általános. 2. A lakótelkek legfeljebb 2000 m2 nagyságig vonhatók össze. 3. Beépítési % és zöldfelületi fedettség a PÉSZ 2/b táblázat 6-os jelű kódja szerinti lehet. 4. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 70%-ot. 5. Az építmény magassága 5.1. utcafronton legfeljebb 10,0 m, 5.2. tömbbelsőben legfeljebb 6,0 m 5.3. oldal, vagy hátsó határon különálló épületnél legfeljebb 4,5 m lehet. 6. A tető kialakítása: a szomszédos épületekhez igazodó magas tető oldalhatáron álló épületszárny esetén félnyereg tető.

226 l) Az Lk200052(SZ) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatának előírásait kell alkalmazni, kivéve az építménymagasságot. 2. Az építmény magassága 2.1. utcafronton legfeljebb 6,0 m, 2.2. tömbbelsőben legfeljebb 4,5 m lehet. 3. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg az 50%-ot. 4. A tető kialakítása: a szomszédos épületekhez igazodó magas tető oldalhatáron álló épületszárny esetén félnyereg tető. m) Az Lk2000Y2(SZ) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. A beépítési mód: kialakult. 2. A lakótelkek legfeljebb 1000 m2-ig vonhatók össze. 3. Beépítési % közbenső teleknél legfeljebb 70%, sarokteleknél legfeljebb 75% lehet. 4. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 75%-ot. 5. A zöldfelületi fedettség közbenső teleknél legalább 15%, sarokteleknél legalább 10% legyen. 6. Az építmény magassága a szomszédos épületekhez igazodó, de legfeljebb 6,0 m legyen. 7. A tető kialakítása: a szomszédos épületekhez igazodó magas tető. Tetőtér beépítésnél utcafronton csak tetősíkban fekvő ablakok helyezhetők el. n) Az Ln70505X(SZ) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve az építménymagasságot. 2. Az építmény magassága: 2.1. utcafronton legfeljebb 10,0 m, 2.2. tömbbelsőben legfeljebb 4,0 m lehet. 3. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 70%-ot. o) Az Ln70105Y(SZ) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírását kel alkalmazni, kivéve az építménymagasságot. 2. Újonnan csak gépjárműtároló építhető legfeljebb 4,0 m építménymagassággal. 3. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 60%-ot. 4. Magastető csak sátortetővel vagy kontyolt nyeregtetővel létesíthető elvi építési engedély alapján. p) A Vt715XXX(SZ) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatának előírásait kell alkalmazni, kivéve 1.1. teleknagyságot, mely újonnan legalább 350 m2 legyen, 1.2. beépítettséget, mely legfeljebb 75% lehet, 1.3. zöldfelületi fedettséget, mely legalább 10% legyen, 1.4. az építmény magasságát, mely 1.4.1. a Kodály Z. utcai homlokzatokon és a 4823/31 hrsz-ú telek Barbakán tér felőli homlokzatán legfeljebb 12,0 m 1.4.2. a Barbakán tér felőli egyéb homlokzatoknál legfeljebb 10,0 m 1.4.3. az Attila utcai (és a Barbakánt tér 1-ig tartó beforduló) homlokzatoknál legfeljebb 7,0 m 1.4.4. az udvari homlokzatoknál legfeljebb 16,0 m legyen. 2. Az épületeket (az Attila utca felőli homlokzat kivételével) legalább 30o-os hajlásszögű magas tetővel kell kialakítani. A tetőhéjalás anyaga csak cserép lehet.

227 r) A Vt70507Y(SZ) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatának előírásait kell alkalmazni, kivéve az építménymagasságot, mely legfeljebb 8,0 m lehet. Az előírást minden homlokzaton külön-külön is meg kell tartani. 2. Az épületeket 35-45o közötti tetőhajlásszögű magas tetővel és cseréppel fedve kell kialakítani. s) A Vt700060(SZ) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatának előírásait kell alkalmazni, kivéve az építménymagasságot. 2. A meglévő irodaház földszintes toldaléka bontandó. Magastető, a jelenlegi építménymagasság növelése nélkül kialakítható és beépíthető. 3. A szabályozási tervlapon jelölt zöldfelületet meg kell tartani, azon belül építmény nem helyezhető el. t) A Ki70005X(SZ) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az övezetben csak egészségügyi, illetve azt kiszolgáló funkciójú épületek helyezhetők el. 2. Az 1-3. táblázatának előírásait kell alkalmazni, kivéve az építménymagasságot. 3. Új épületek építménymagassága legfeljebb 14,0 m lehet. 4. A terület legalább 30%-át növényzettel fedetten kell kialakítani. 5. Új épület vagy épületszárny építésére engedélyt adni csak a teljes területre készített közlekedési vizsgálat alapján lehet, melyben tisztázni kell a terület és az egyes épületek megközelítésének módját (gyalogos és gépjárműforgalom, dolgozó és látogató forgalom, mentő és tűzoltó járművek útja, stb.) és a gépjárművek elhelyezésének lehetőségét. A területen belül a gépjárművek elhelyezésére a felszíni parkoló mellett többszintes parkolóház, vagy mélyparkoló is építhető. u) A Ki70005Y(SZ) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az övezetben oktatási célú építmények és lakások helyezhetők el. 2. Az 1-3. táblázatának előírásait kell alkalmazni, kivéve az építménymagasságot. 3. Az építménymagasság: 3.1. az Attila u. 1. sz. alatti telken legfeljebb 8,0 m 3.2. az Attila u. 3. sz. alatti telken legfeljebb 7,5 m 3.3. egyéb helyen a jelenlegi építménymagasság lehet. 4. Az Attila u. 1. és 3. sz. alatti ingatlanok zártsorú beépítési móddal építhetők be, az utcával párhuzamos gerincű 35-40o közötti hajlásszögű magas tetővel. v) A Ki700050 (SZ) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az övezetben csak strandfürdő-uszoda funkcióval összefüggő épületek helyezhetők el. Az uszodaszárny bővítésével egy időben legalább 75 férőhelyes parkolóház létesítéséről is gondoskodni kell. 2. Az építmények magassága a kapcsolódó épületszárnyakhoz illeszkedő legyen. z) A Kkö7118XX(SZ) Az övezet parkolóházak építésére kijelölt terület. Kialakításukat elvi építési engedéllyel kell tisztázni. zs) Egyéb sajátos előírások 1. Lakóterületen elhelyezendő nem lakáscélú építmény építési engedélyezési eljárásában az I. fokú építési hatóság környezeti hatásvizsgálat elkészítését írhatja elő. Ebben az új létesítményt vizsgálni kell a 1.1. meglévő művi értékekre hatása 1.2. meglévő táji, természeti értékekre hatása

228 1.3. közlekedés változásaiból eredő hatások 1.4. létesítmény működéséből eredő hatások szempontjából. 2. A forgalmi zaj elleni védelem érdekében 2.1. a József Attila utcában 2.2. a Szabadság úton 2.3. a Rákóczi úton 2.4. a Klimó utcában 2.5. a Kodály Zoltán úton 2.6. a Petőfi utcában és 2.7. a Hungária úton az utcafrontot érintő minden új beépítésnél, átalakításnál és felújításnál az MSZ 18151/1-82 jelű szabvány beltéri határértékeinek teljesülését az építési engedélyezési eljárás során akusztikai számítással igazolni kell. 3. Építési, közmű- és útépítési munkák engedélyezéséhez – ha azok 15 cm törzsátmérőt meghaladó fát érintenek – favédelmi tervet kell benyújtani. 4. A védendő érték megőrzése érdekében az I. fokú építési hatóság a beépítettség mértékének 75%-ig történő növelésével és a gépjármű elhelyezési kötelezettségének 50%-os csökkentésével a telekre vonatkozó szabályozási előírásoktól eltérő szabályokat érvényesíthet – az OMvH és az illetékes tervtanács javaslata alapján. (5) PÉCS BUDAI VÁROS DÉL VÁROSRÉSZRE (BD) VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK a) A sajátos előírások hatálya a 19/a sz. mellékletben lehatárolt 5. sz. területre terjed ki. b) Az a) pontban lehatárolt területen az alábbi sajátos előírásokat is meg kell tartani. c) A szabályozási tervlap az alábbi sajátos építési övezeteket jelöli: Ln71274X(BD) Ln700040(BD) Lk2152X3(BD) Lk 5151X1(BD) Vt70507X(BD) Vt20507X(BD) Vk702090(BD) Vk7020XX(BD) Vk70209Y(BD) Vk70209Z(BD) Ki7129XX(BD) Gksz705073(BD) Gksz715565(BD) Gksz715755(BD) d) A sajátos kisvárosias lakóépítési övezetek közös előírásai: 1. Az épületekben a lakófunkciójú terület 1/3-át nem meghaladó mértékben olyan funkciók is elhelyezhetők, amelyek a szomszédos lakásokra nem zavaró hatásúak. 2. Az Lk2151X1(BD) építési övezetet kivéve, önálló épületben elhelyezhető a helyi lakosság alapellátását szolgáló, 300 m2 bruttó szintterületet meg nem haladó, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális, valamint az 1 pontban megfogalmazott feltételeknek is megfelelő gazdasági tevékenységet szolgáló épület.

229 e) Az Ln71274X(BD) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatának előírásait kell alkalmazni, kivéve az építménymagasságot. 2. Az építmény magassága legfeljebb 14,0 m lehet. 3. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 80%-ot. f) Az Ln700040(BD) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatának előírásait kell alkalmazni. 2. Az építmény magassága legfeljebb 14,0 m lehet. 3. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 80%-ot. g) Az Lk2152X3(BD) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatának előírásait kell alkalmazni, kivéve a beépítettség mértékét. 2. A beépítési % közbenső teleknél legfeljebb 40%, sarokteleknél legfeljebb 75%. 3 .A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 80%-ot. h) Az Lk 5151X1(BD) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatának előírásait kell alkalmazni, kivéve a beépítettség mértékét. 2. A beépítési % legfeljebb 75%. 3. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 80%-ot. i) A Vt 20507X(BD) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve az építménymagasságot. 2. Az építménymagasság legfeljebb 9,5 m lehet. 3. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 80%-ot. j) A Vt705073(BD) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni. 2. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 80%-ot. k) A Vk702090(BD) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni. 2. Terepszint alatti beépítés nem engedélyezhető. l) A Vk7020XX(BD) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve a beépítettség mértékét és építménymagasságot. 2. Beépítettség legfeljebb az építési hely területe. 3. Építménymagasság legfeljebb 14,0 m lehet. 4. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 80%-ot. m) A Vk70209Y(BD) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve az építménymagasságot. 2. Építménymagasság legfeljebb 15,5 m lehet. 3. A terepszint alatt a telek teljes területe beépíthető. 4. A telkek területének 25%-án zöldtető alakítható ki. n) A Vk70209Z(BD) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve az építménymagasságot. 2. Az építménymagasság legfeljebb 16,5 m lehet. 3. A terepszint alatt a telek teljes területe beépíthető. 4. A telkek területének 25%-án zöldtető alakítható ki. o) A Ki7129XX(BD) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve a beépítettség mértékét és építménymagasságot.

230 2. 3. 4. 5.

Beépítettség legfeljebb 35% lehet. Építménymagasság legfeljebb 10,5 m lehet. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg az 55%-ot. A területen új épület és épület bővítés építésének engedélyezése csak a teljes területre készített, a beépítés rendszerét, az épülettömegek felső korlátját, a be nem épített területek használatát, a gépjármű elhelyezést bemutató elvi engedély alapján történhet.

p) A Gksz705073(BD) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni. 2. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 80%-ot. 3. A terület elsősorban kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál, de elhelyezhető minden nem jelentős zavaró hatású gazdasági építmény, és a Zsolnay utcai front kivételével lakás. Nem helyezhető el egyházi, oktatási, művelődési, szociális, sport, egészségügyi létesítménye. r) A Gksz715565(BD) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni. 3. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 75%-ot. s) A Gksz715755(BD) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni. 2. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg az 55%-ot. t) Egyéb sajátos előírások: 1. A Zsolnay utcáról a Gksz705073(BD) építési övezet telkeire behajtó út kialakítása csak akkor engedélyezhető, ha a telkeknek nincs másik utcára néző határa. 2. A Zsolnay utca Gksz705073(BD) építési övezet telkei előtti szakaszán leállósáv alakítandó ki a parkoló megváltások céljaira. 3. A közpark területeken épület nem helyezhető el. A jelölt építési hely közterület föléépítési szolgalmat jelent a csatlakozó telek számára. A talajfedettség nem haladhatja meg a 25%-ot, lombkorona fedettségének pedig el kell érnie a 35%-ot. 4. A területre eső rendeltetési zónát érintő távfűtési vezetéket az érintett telkek beépítése során közterületre kell helyezni. 5. A telek területének 15%-át meg nem haladó vízáteresztő burkolatot, amennyiben lombkorona-fedettsége eléri az 50%-ot, zöldfelületként kell figyelembe venni. 6. A telekterület 20%-át meg nem haladó nagyságú zöldtetővel kialakított épületrész beépített területének a felét nem kell a beépítés számításánál figyelembe venni, és a telek zöldfelületébe be kell számolni. 7. A parkoló állásokban 50% lombkorona-fedettséget kell biztosítani. 8. A területen lévő fákat kivágásuk esetén pótolni kell. A pótlási értéket a Radó-féle módszer alapján kell kiszámolni. 9. A telekre előírt zöldfelületnek legalább az 1/3-át egybefüggően kell kialakítani. 10. A Vk7020XX(BD), a Vk70209Y(BD) és a Vk70209Z(BD) építési övezetek telkeinek beépítését megelőzően az építészeti megoldás és a tervező kiválasztására az építtetőnek tervpályázatot kell lebonyolítani. A területre építési, elvi építési engedély csak eredményes tervpályázat szerint adható ki. Kivétel a rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott jogerős elvi építési engedély. 11. Az építési engedélyezési terv részeként kertészeti engedélyezési terv készítendő a Vk jelű építési övezetekben. A kertészeti engedélyezési tervnek tartalmaznia kell: 11.1. a kiinduló állapot felvételét (terepszintek és növényzet), 11.2. a durva tereprendezési munkákat (pl. szintvonalas ábrázolással), 11.3. a be nem épített telekrész tervezett funkcionális egységeit, 11.4. az épített elemeket (támfal, burkolatok, lépcsők, stb.), 11.5. a fontosabb telepítendő növényzetet és annak lombkoronáját,

231 11.6. a tervezett tetőkertet és zöldhomlokzatot, 11.7. a növényszintek meglévő és tervezett borítottságát, 11.8. a fapótlási, vagy favédelmi tervet, 1:200-as (1:500-as) léptékben, 11.9. az esetleg szükséges fakivágási, valamint 11.10. műszaki leírást, amely a további tervezési szempontokat ismerteti. 12. A Farkas István, Alsóbalokány, Halász, Major és Zsolnay utak által határolt területen, valamint a Felsőbakolány utcától induló mélyvezetésű csatorna nyomvonalában a 45/1997. KTM rendeletben meghatározott eseteken túl is minden a teherhordó szerkezetet, vagy annak terhelését megváltoztató építési engedélyezési tervhez talajmechanikai szakvéleményt kell csatolni. 13. A nem közterületre eső távfűtési vezetéket az érintett telkek beépítése során az építtető költségére közterületre kell áthelyezni. (6) PÉCS TETTYE-HAVI HEGY VÁROSRÉSZRE (T) VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK a) A sajátos előírások hatálya a 19/a sz. mellékletben lehatárolt 6. sz. területre terjed ki. b) Az a) pontban lehatárolt területen az alábbi sajátos előírásokat is meg kell tartani. c) A hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §ában meghatározott engedélyköteles építési munkákon túl az alábbi építési munkák is csak engedéllyel végezhetők. 1. Melléképítmény létesítése. 2. Mindenfajta kerítés létesítése. 3. Bontási engedély csak bontási dokumentáció alapján adható. 4. A Műemléki jelentőségű területbe (továbbiakban: MJT) és a Műemléki környezetbe (továbbiakban: MK) eső, védett területeken homlokzatszínezés, nyílászáró csere, redőny-, redőnyszekrény-, reklám-hirdetés-, antenna-, védőrács-, riasztó-, közmű berendezése felszerelése. 5. Egyéb utcai reklám-hirdetés – megállító tábla – elhelyezése. 6. Önálló antenna elhelyezése. 7. Közterületek kialakítása. d) Az építési engedélykérelem tartalmi követelményei, feltételei. 1. Az építési engedélykérelmekhez a tárgykörben intézkedő jogszabályban22 meghatározottakon túlmenően, az alábbi műszaki munkarészeket is csatolni kell: 1.1. Az illetékes tervtanács állásfoglalását, a 38. § előírásai szerinti témákban, ill. a jelen bekezdés c/4-7 pontjaiban felsorolt építmények és közterületek kialakítása esetén figyelembe kell venni. 1.2. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (továbbiakban KÖH) által elfogadott bontási dokumentációt az MJT és MK védettségű területeken. 1.3 A tervezett ingatlan legalább 2-2 szomszédját bemutató utcaképi fotómontázst, közterület esetében a határoló térfalakat is tartalmazó, legalább két jellemző irányú fotómontázst a teljes műemléki jelentőségű területen, a műemléki környezetben továbbá a műemlékek védett környezetében. 1.4 Tereprendezési tervet az Lke jelű építési övezetekben minden esetben, továbbá közterületeken. 2. A c) pontban építési engedélyhez kötött építési munkák esetében az építési engedélyhez csatolni kell: 2.1. Melléképítmény és kerítés létesítése esetén M = 1 : 500-as helyszínrajzot, M = 1 : 50-es méretarányú alaprajzot, legalább egy jellemző metszetet, minden eltérő homlokzatot, fotómontázst, műszaki leírást a szerkezetről, anyaghasználatról, színtervről. 22

Az építési-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről szóló 45/1997. (XII. 29.) KTM rendeletben, illetve az egyes építményeket, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 12. § és 17. §-aiban

232

3.

4. 5.

6.

2.2. Bontási dokumentáció: meglévő állapotot bemutató, utcaképi fotó, M = 1 : 100-as méretarányú felmérési dokumentáció, legalább az utcai és udvari homlokzattal és egy jellemző metszettel. A KÖH részletrajzok, ill. további fotó(k) készítését is kérheti. A c/4. pont szerinti területeken, homlokzatot és tetőzetet érintő beavatkozás esetén az építési engedélykérelemhez csatolni kell: 3.1 Homlokzat színezésnél legalább két-két szomszédos épületet is bemutató homlokzati színtervet m = 1 : 100-as méretarányban, beazonosítható színkártya megjelöléssel. 3.2 Nyílászáró cserénél M = 1 : 100-as méretarányú rajzot vagy fotót a csere előtti, és utáni állapotot egyaránt bemutatva, legalább a cserével érintett, továbbá minden közterületre néző és nem oldalhatáron álló homlokzatról. Meg kell határozni az új nyílászáró anyagát, szerkezetét, színezését. 3.3 Redőny, redőnyszekrény, reklám-hirdetés, antenna, védőrács, riasztó, közműberendezések felszereléséhez a szerkezet minden eltérő nézetét M = 1 : 50-es méretben, továbbá M = 1 : 100-as homlokzati rajzot, fotómontázst, az érintett homlokzatról, műszaki leírást a szerkezet anyagáról, színéről, felszerelésének módjáról. Egyéb utcai reklám-hirdetés, megállító tábla elhelyezéséhez a szerkezet minden eltérő nézetét M = 1 : 50-es méretben, továbbá a környezetet bemutató fotómontázst, műszaki leírást a szerkezet anyagáról, színéről. Önálló antenna létesítése esetén fotómontázs nyújtandó be, az ingatlannal szemközti utcavonalról vagy az ingatlan 20 méteres környezetében legalább két jellemző irányból felvéve. Sugárzás céljára is felhasználni kívánt antenna (adóantenna) a tervezési területen nem létesíthető. Közterületek kialakítása esetén benyújtandó: 6.1. M = 1 : 200-as helyszínrajz, amelyen fel kell tüntetni a közterületet határoló térfalak épületeit, szintszámmal, bejáratokkal (gyalogos, gépkocsi, üzlet egyaránt), az utak, szegélyek, lépcsők, stb. szintjét, anyagát, burkolat rajzolatát, növényesítés foltjait, továbbá épületek, köztéri szobrok, esetleg térplasztika, szökőkút, utcabútorok, közvilágítás oszlopainak, egyéb közműberendezések helyét. 6.2 Épület (újságos pavilon, telefonfülke, buszmegálló) elhelyezése esetén a tárgykörről intézkedő jogszabályban23 meghatározott dokumentáció. 6.3. Köztéri szobor, térplasztika elhelyezés esetén a művészeti zsűri által véleményezett dokumentáció. 6.4. M = 1 : 20-as méretarányú rajz az elhelyezendő utcabútorokról (padok, székek, növényládák, szemétgyűjtők stb.), közvilágítás oszlopairól, közmű fedlapokról.

e) A Magyar Geológiai Szolgálat Területi Hivatalától szakvéleményt kell kérni az egyes építményekkel, építési tevékenységekkel kapcsolatos engedélyezési eljárás során az alábbi esetekben: 1. 6,5 m-nél nagyobb építménymagasság esetén, 2. 5,0 m-nél magasabb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél, 3. 3,0 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezés esetén. f) Minden 2,0 m-nél nagyobb támfal építése csak mérnökgeológiai és geotechnikai vizsgálat alapján engedélyezhető.

23

Az építési-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről szóló 45/1997. (XII. 29.) KTM rendeletben, illetve az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 12. § és 17. §-aiban

233 g) Használatbavételi engedély: 1. a szennyvízhálózat kiépüléséig csak zárt szennyvíztározó meglétének igazolásával adható, 2. a szennyvízhálózat kiépülése után csak a hálózatra való rácsatlakozással adható. h) A szabályozási tervlap az alábbi sajátos építési övezeteket jelöli: Lk3026XX(T) Lk1050XX(T) Lk2050XY(T) Lk2050YY(T) Lk2000ZZ(T) Lk2000ZY(T) Lke413721(T) Lk 500032(T) Lke50504X(T) Vk7000X3(T) Ki7000XX(T) i) Az Lk3026XX(T) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve a beépítettség mértékét és az építménymagasságot. 2. Az építési telkek beépítettsége legfeljebb 250 m2 nagyságú beépítettségig, garázs célú hasznosítás esetén növelhető. 3. Telekosztás, telekhatár rendezés engedélyezhető. 4. A zöldfelületi fedettség legalább 50% legyen. 5. Építménymagasság legfeljebb 9,5 m lehet. Magastető nem létesíthető. 6. Az építési telken elhelyezkedő, közterületre nyíló garázsokat érintő mindenfajta építés, felújítás, átépítés, rekonstrukció engedélyezésének feltétele, azok egységes kapuzattal való ellátása, valamint a szerkezet fölött tetőkert létesítése. j) Az Lk1050XX(T) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve a beépítettség mértékét és az építménymagasságot. 2. A megengedett beépítettség 2.1. 300 m².vagy annál nagyobb telkeknél legfeljebb 45% lehet 2.2. 300 m²-nél kisebb telkeknél a beépítettséget az alábbi képlet szerint kell meghatározni: % = 45 +0,15(300-T) ahol a T = telekterület m2-ben. A beépítettség azonban nem haladhatja meg a 80%-ot. 3. A legkisebb zöldfelületi fedettség: % = 85-B ahol a B = a megengedett legnagyobb beépítettség. 4. A zártsorú építési helyen belül az épületek elhelyezhetők zártsorúan, hézagos zártsorúan és oldalhatáron állóan. 4.1. A beépítés zártsorú legyen, ha a tervezett telek és attól legalább két-két szomszédos ingatlan utcai homlokvonalai mentén az átlagos tereplejtés kisebb mint 8%. 4.2. A beépítés hézagosan zártsorú legyen, ha a tervezett telek és attól legalább két-két szomszédos ingatlan utcai homlokvonalai mentén az átlagos tereplejtés nagyobb mint 8%. 4.3. A kialakult hézagosság tartandó: a Kálvária utca, Zöldfa utca, Virág utca, Hatház utca, Nap utca, Ignác utca és Tinódi utca mentén. 4.4. A hézagosság a terv szerint tartandó: a Szőlő utca, Gergely utca, Ótemető utca, Mihály utca, Mandula utca, Antal utca, Kálmán utca, Derkovits utca mentén.

234 5. Az építési telken elhelyezhető épületek száma teleknagyságtól függően 5.1. 450 m2-ig csak egy épülhet 5.2. 450 m2 felett legfeljebb két épület. 6. Ha mindkét oldalhatáron, oldalszárny létesül, közöttük legalább 6,0 m távolság biztosítandó. 7. Építménymagasság 7.1. zártsorú épület elhelyezésénél legfeljebb 6,0 m 7.2. hézagos zártsorú, ill. oldalhatáron álló épület elhelyezésénél legfeljebb 7,0 m lehet. 8. Magastető kialakítható cserépfedéssel, a tető hajlásszöge 38-40o közötti legyen. A tetőszélesség legfeljebb 9,0 m lehet. 9. Az egymáshoz zártsorúan csatlakozó épületek tűzfalait „macskalépcsővel” kell lezárni. 10. Az eredetileg hézagosan zártsorú beépítésnél zártsorúvá válás esetén a kapcsolatot biztosító egyszintes építményrész (lapos)tetőzetén tetőkert alakítandó ki. 11. Ha az övezetben tetőkert, ill. zöld homlokzat létesül, a területhasználati egységekre előírt legkisebb zöldfelület mértékébe a tetőkert, ill. zöld homlokzat egy része az 1. sz. függelék szerint zöldfelületként beszámítható. k) Az Lk2050XY(T) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve a beépítettség mértékét és az építménymagasságot. 2. A megengedett beépítettség 2.1 300 m²,vagy annál nagyobb telkeknél legfeljebb 45% lehet 2.2 300 m²-nél kisebb telkeknél a beépítettséget az alábbi képlet szerint kell meghatározni: % = 45 + 0,15 (300-T) ahol a T = telekterület m2-ben. A beépítettség azonban nem haladhatja meg a 80%-ot. 3. A legkisebb zöldfelületi fedettség: % = 85-B ahol a B = a megengedett legnagyobb beépítettség. 4. A zártsorú építési helyen belül az épületek elhelyezhetők zártsorúan, hézagos zártsorúan és oldalhatáron állóan. 4.1. A beépítés zártsorú legyen, ha a tervezett telek és attól legalább két-két szomszédos ingatlan utcai homlokvonalai mentén az átlagos tereplejtés kisebb mint 8%. 4.2. A beépítés hézagosan zártsorú legyen, ha a tervezett telek és attól legalább két-két szomszédos ingatlan utcai homlokvonalai mentén az átlagos tereplejtés nagyobb mint 8%. 4.3. A kialakult hézagosság tartandó: a Kálvária utca, Zöldfa utca, Virág utca, Hatház utca, Nap utca, Ignác utca és Tinódi utca mentén. 4.4. A hézagosság a terv szerint tartandó: a Szőlő utca, Gergely utca, Ótemető utca, Mihály utca, Mandula utca, Antal utca, Kálmán utca, Derkovits utca mentén. 4.5. A kialakult állapot szerint a zártsorú csatlakozás hátsó telekhatáron is létrehozható, de ilyen esetben közterület felé a beépítés az oldalhatáron álló beépítés feltételeit teljesítse, oldalkert legalább 6,0 m legyen. (Tettye u. 1-29., 31-65. 14/1-24-ig, Karmelita köz 2. – Vince u. 23-ig. Ótemető 38-40-ig.) 5. Az építési telken elhelyezhető épületek száma teleknagyságtól függően 5.1. 450 m2-ig csak egy épülhet 5.2. 450 m2 felett legfeljebb két épület. Épületenként legfeljebb négy lakás alakítható ki. 6. Ha mindkét oldalhatáron, oldalszárny létesül, közöttük legalább 6,0 m távolság biztosítandó.

235 7. Építménymagasság 7.1. általában legfeljebb 5,5 m 7.2 Tettye u. 14/1-24-ig, Karmelita köz 2. – Vince u. 23-ig 5,0 m lehet. 8. Újonnan előkert kialakítható. 9. Magastető kialakítható cserépfedéssel, a tető hajlásszöge 38-40o között legyen. A tető szélesség legfeljebb 8,0 m lehet. 10. Az övezetben az egymáshoz zártsorúan csatlakozó épületek tűzfalait „macskalépcsővel” kell lezárni. 11. Lejtő irányában futó gerincvonalú épület végfala a lejtő magas pontján „macskalépcsővel” lezárt tűzfalas kialakítású; a lejtő mélypontján, ha az saroktelek, kontyolt is lehet. 12. Ha az övezetben tetőkert, ill. zöld homlokzat létesül, a területhasználati egységekre előírt legkisebb zöldfelület mértékébe a tetőkert, ill. zöld homlokzat egy része a 23. sz. melléklet szerint zöldfelületként beszámítható. l) Az Lk2050YY(T) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve a beépítettség mértékét és az építménymagasságot. 2. A megengedett beépítettség 2.1. 250 m², vagy annál nagyobb telkeknél legfeljebb 60% lehet 2.2. 50 m²-nél kisebb telkeknél a beépítettséget az alábbi képlet szerint kell meghatározni % = 60 + 0,15 (250-T) ahol a T = telekterület m2-ben. A beépítettség azonban nem haladhatja meg a 90%-ot. 3. A legkisebb zöldfelületi fedettség: % = 85-B ahol a B = a megengedett legnagyobb beépítettség. 4. A zártsorú építési helyen belül az épületek elhelyezhetők zártsorúan, hézagos zártsorúan és oldalhatáron állóan. 4.1. A beépítés zártsorú legyen, ha a tervezett telek és attól legalább két-két szomszédos ingatlan utcai homlokvonalai mentén az átlagos tereplejtés kisebb mint 8%. 4.2. A beépítés hézagosan zártsorú legyen, ha a tervezett telek és attól legalább két-két szomszédos ingatlan utcai homlokvonalai mentén az átlagos tereplejtés nagyobb mint 8%. 4.3. A kialakult hézagosság tartandó: a Kálvária utca, Zöldfa utca, Virág utca, Hatház utca, Nap utca, Ignác utca és Tinódi utca mentén. 4.4. A hézagosság a terv szerint tartandó: a szőlő utca, Gergely utca, Ótemető utca, Mihály utca, Mandula utca, Antal utca, Kálmán utca, Derkovits utca mentén. 4.5. A kialakult állapot szerint a zártsorú csatlakozás hátsó telekhatáron is létrehozható, de ilyen esetben közterület felé a beépítés az oldalhatáron álló beépítés feltételeit teljesítse, oldalkert legalább 6,0 m legyen. (Tettye u. 1-29., 31-65. 14/1-24-ig, Karmelita köz 2. – Vince u. 23-ig. Ótemető 38-40-ig.) Kálvária, Majorossy Imre és Szikla utcák mentén zártsorú, ill. hézagosan zártsorú lehet. 4.6. Ahol a kialakult beépítettség a táblázat adatait meghaladja, ott új építés a kialakult beépítés mértékéig engedélyezhető. 5. A telkeken csak egy, legfeljebb kétlakásos épület helyezhető el. 6. Építménymagasság legfeljebb 5,5 m lehet. 7. Magastető kialakítható égetett agyagcserép fedéssel, 38-40o közötti tetőhajlásszöggel. A tető szélessége legfeljebb 8,0 m lehet. 8. Az övezetben az egymáshoz zártsorúan csatlakozó épületek tűzfalait „macskalépcsővel” kell lezárni.

236 9. Lejtő irányában futó gerincvonalú épület végfala a lejtő magas pontján „macskalépcsővel” lezárt tűzfalas kialakítású; a lejtő mélypontján, ha az saroktelek, kontyolt is lehet. 10. Ha az övezetben tetőkert, ill. zöld homlokzat létesül, a területhasználati egységekre előírt legkisebb zöldfelület mértékébe a tetőkert, ill. zöld homlokzat egy része a 23. sz. melléklet szerint zöldfelületként beszámítható. m) Az Lk2000ZZ(T) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve a beépítettség mértékét és az építménymagasságot. 2. A megengedett beépítettség 2.1. 650 m².vagy annál nagyobb telkeknél legfeljebb 50% lehet 2.2. 650 m²-nél kisebb telkeknél a beépítettséget az alábbi képlet szerint kell meghatározni % = 50+0,05(650-T) ahol a T = telekterület m2-ben A beépítettség azonban nem haladhatja meg a 70%-ot. 3. A legkisebb zöldfelületi fedettség: % = 85-B ahol a B = a megengedett legnagyobb beépítettség. 4. Az építési telken elhelyezhető épület száma teleknagyságtól függően 4.1. 450 m2-ig csak egy épület 4.2. 450 m2 felett több épület. 5. Ha mindkét oldalhatáron oldalszárny létesül, közöttük legalább 6,0 m távolság biztosítandó. 6. Építménymagasság legfeljebb 6,5 m lehet. 7. Magastető kialakítható égetett agyagcserép fedéssel. A tető szélessége az utcával párhuzamos gerincű tető esetén legfeljebb 10,0 m, utcára merőleges gerincű tető esetén 8,0 m lehet. 8. Az övezetben az egymáshoz zártsorúan csatlakozó épületek tűzfalait „macskalépcsővel” kell lezárni. 9. Lejtő irányában futó gerincvonalú épület végfala a lejtő magas pontján „macskalépcsővel” lezárt tűzfalas kialakítású; a lejtő mélypontján, ha az saroktelek, kontyolt is lehet. 10. Ha az övezetben tetőkert, ill. zöld homlokzat létesül, a területhasználati egységekre előírt legkisebb zöldfelület mértékébe a tetőkert, ill. zöld homlokzat egy része a 23. sz. melléklet szerint zöldfelületként beszámítható. n) Az Lk2000ZY(T) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve a beépítettség mértékét és az építménymagasságot. 2. A megengedett beépítettség 2.1. 450 m² vagy, annál nagyobb telkeknél legfeljebb 45% lehet 2.2. 450 m²-nél kisebb telkeknél a beépítettséget az alábbi képlet szerint kell meghatározni % = 45 + 0,10 (450 – T) ahol T = teleknagyság m2-ben A beépítettség nem haladhatja meg a 70%-ot. 3. A legkisebb zöldfelületi fedettség: % = 85-B ahol a B = a megengedett legnagyobb beépítettség. 4. Az építési telken csak egy épület helyezhető el. A lakások száma nem lehet kettőnél több. 5. Építménymagasság legfeljebb 5,5 m lehet. Kivétel 5.1. a Majtényi u. 1-39. útszakasz Ny-i oldala, 5.2. és a Felsőhavi úttól keletre eső telkek, ahol legfeljebb 5,0 m lehet. 6. Magastető kialakítható, égetett agyagcserép fedéssel. A tető szélessége legfeljebb 7,0 m lehet.

237 7. Az övezetben a tetőfelületeken fém, műanyag, üvegszerkezetű tetőfelépítmény nem alkalmazható. 8. Az övezetben a tetőfelépítmények a tetővel azonos cserépfedést kaphatnak, elhelyezésük a következők szerint lehet: utcafronttól legalább 2,0 m-re helyezhető el tetőfelépítmény, innen tovább 6,0 m-es épülethosszonként legfeljebb egy tetőfelépítmény létesíthető. 9. Az övezetben az egymáshoz zártsorúan csatlakozó épületek tűzfalait „macskalépcsővel” kell lezárni, szabad végfalai, ha az saroktelek kontyolt kialakításúak is lehetnek. 10. Az övezet kertjei pihenőkertek legyenek (ld. I/1. sz. melléklet). 11. Ha az övezetben tetőkert, ill. zöld homlokzat létesül, a területhasználati egységekre előírt a legkisebb zöldfelület mértékébe a tetőkert, ill. zöld homlokzat egy része a 23. sz. melléklet szerint zöldfelületként beszámítható. o) Az Lke413721(T) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatának előírásait kell alkalmazni, az alábbi kiegészítésekkel. 2. Az oldalhatáron álló építési helyen belül az épületek oldalhatáron állóan és ikresen helyezhetők el. 3. A telken elhelyezhető épületek száma teleknagyságtól függően: 3.1. 720 m2-ig csak egy épület 3.2. 720 m2 felett két épület. A lakások száma épületenként legfeljebb kettő lehet. 4. Az előkert újonnan 8,0 m legyen. 5. Magastető kialakítható. A tetőfedés hullámpala nem lehet. A tető szélessége nem haladhatja meg a 12,0 m-t. 6. Ha az övezetben tetőkert, ill. zöld homlokzat létesül, a területhasználati egységekre előírt legkisebb zöldfelület mértékébe a tetőkert, ill. zöld homlokzat egy része a 23.sz. melléklet szerint zöldfelületként beszámítható. 7. Az övezetben csak áttört kerítés létesíthető. p) Az Lk 500032(T) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatának előírásait kell alkalmazni, az alábbi kiegészítésekkel. 2. A telken elhelyezhető épületek száma teleknagyságtól függően: 2.1. 720 m2-ig csak egy épület 2.2. 720 m2 felett két épület. A lakások száma épületenként legfeljebb kettő lehet. 3. Az előkert újonnan 6,0 m legyen. 4. Magastető kialakítható. A tetőfedés hullámpala nem lehet. A tető szélessége nem haladhatja meg a 12,0 m-t. 5. Ha az övezetben tetőkert, ill. zöld homlokzat létesül, a területhasználati egységekre előírt legkisebb zöldfelület mértékébe a tetőkert, ill. zöld homlokzat egy része a 23. sz. melléklet szerint zöldfelületként beszámítható. 6. Csak olyan terepszint alatti építmény létesíthető, melynek nagysága legfeljebb a teleknagyság 10%-ával haladhatja meg a telek megengedett legnagyobb beépítettségét. r) Az Lke 50504X(T) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve az építménymagasságot. 2. A zártsorú-általános építési helyen belül az épületek elhelyezhetők oldalhatáron állóan, hézagos zártsorúan és zártsorúan. 3. A telken csak egy épület helyezhető el. A lakások száma kettőnél több nem lehet. 4. Előkert újonnan sem létesíthető.

238 5. Az építménymagasság: 5.1. A Böckh J. u. és Hegyalja u. keleti oldala menti telkeken a Felsőhavi utcáig legfeljebb 6,0 m 5.2. a Hegyalja u. 122. sz. (16248 hrsz.), 116. sz. (16251 hrsz.), 114. sz. (16253/1 hrsz.), 108. sz. (16257 hrsz.), 106. sz. (16258 hrsz.), 68. sz. (16322 hrsz.), 64. sz. (16321 hrsz.), 52. sz. (16314 hrsz.) telkein legfeljebb 5,0 m, 5.3. egyéb területeken legfeljebb 7,0 m lehet. 6. Magastető kialakítható cserépfedéssel, fém, ill. üveg kiegészítéssel. A tető szélessége legfeljebb 12,0 m lehet. 7. Az övezetben az egymáshoz zártsorúan csatlakozó épületek tűzfalait „macskalépcsővel” kell lezárni. 8. A hézagosan zártsorú kapcsolatot biztosító építményrész (lapos)tetőzetén tetőkert alakítandó ki. s) A Vk7000X3(T) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve a beépítettség mértékét. 2. A kialakult beépítettség legfeljebb 10%-kal növelhető. Kivétel a Majorossy I. u. 36. (16962 hrsz.) telke, ahol a kialakult beépítettség legfeljebb 5%-kal növelhető. 3. Magastető kialakítható cserépfedéssel, fém, ill. üveg kiegészítéssel. A tető szélessége legfeljebb 12,0 m lehet. t) A Ki7000XX(T) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve a beépítettség mértékét és az építménymagasságot. 2. Az arborétum területén kutatással, oktatással kapcsolatos, a terület ellátását biztosító, valamint igazgatási építmény, a használó(k) számára legfeljebb egy lakás létesíthető. 3. Új beépítés a védendő Pintér villától jól elkülönítetten létesüljön. 4. A kialakult beépítettség legfeljebb 350 m2 bruttó alapterület mértékéig növelhető. 5. Építménymagasság legfeljebb 5,0 m lehet. u) A sajátos építési övezetek közös előírásai: 1. A kialakult állapotnak megfelelően lapos és magastetős épületek létesíthetők, a tető hajlásszöge a közvetlenül szomszédos épületek tetőhajlásszögétől legfeljebb ± 5o-kal térhet el. Ezt fotómontázzsal igazolni kell. 2. A főfunkciót kiegészítő épületek csak a kert művelését és a pihenést szolgáló építmények lehetnek, amelyek kialakítása, tömege, anyaghasználata, a főfunkciót tartalmazó épületével összhangban legyen, tömegarányait kövesse, annak építmény és gerincmagasságát ne haladja meg. 3. Tettye-Havihegy védetté nyilvánításáról szóló 1996. évi 68. számú önkormányzati rendelettel érintett telkek esetében a maximális beépíthető alapterületet a szabályozási tervlapon ábrázolt nem beépíthető telekrész figyelmen kívül hagyásával kell számítani. 4. Terepszint alatti építmény alapterületi kiterjedése legfeljebb a teleknagyság 10%ával haladhatja meg a megengedett legnagyobb beépítettség mértékét. 5. Haszonállat számára állattartó épület nem létesíthető. 6. Utcai kerítés és támfal az utcai homlokzattal egységesen létesíthető, anyaghasználat és színezés tekintetében egyaránt. Kapuzat közterület felé fa burkolatot kapjon. 7. Utcai homlokzaton műanyag nyílászáró, külső redőnyszerkezet nem kerülhet beépítésre.

239 v) Beépítésre nem szánt területek sajátos előírásai: 1. Közlekedési célú közterületeken az OTÉK 26. § (3) bekezdés 1. pontja szerinti építményeken kívül elhelyezhetők még hirdető berendezések, közúti közlekedés várakozóhelyei, köztisztasággal kapcsolatos építmények, szobor, díszkút, távbeszélő fülke. 2. A szabályozási tervlapon jelölt 2.1. Zo jelű közparkokban építmények nem helyezhetők el 2.2. Z1 jelű közparkban a beépítettség mértéke 0,5% 2.3. Z2 jelű közparkban a beépítettség mértéke 2% lehet. 3. A Tettye téren, a városi főépítész által vezetett településrendezési és építészeti tervtanács véleménye alapján kivételesen elhelyezhető ideiglenes jellegű, szerelt szerkezetű építmény, meghatározott időre, az előírt beépítettséget meghaladó mértékben is. (7) BF 210 M FELETTI TERÜLETEKRE (BF) VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK a) A sajátos előírások hatálya a 19/a sz. mellékletben lehatárolt 7. jelű területre terjed ki. b) Az a) pontban lehatárolt területeken az alábbi előírásokat is meg kell tartani: 1. a 40%-nál kisebb lejtésű építési telek területeken 1.1. 1,5 m-nél nagyobb bevágás, feltöltés nem létesíthető. A telkek 20%-ánál nagyobb felületen az eredeti terepviszonyokat megváltoztatni nem szabad, kivéve ha a teraszozás szőlőtelepítés miatt szükséges, 1.2. a 40%-nál nagyobb lejtésű építési telekterületeken az eredeti lejtésviszonyokat meg kell tartani. 2. A Bf 210 m-es rétegvonallal érintett kertvárosi és hegyoldali kertes karakterbe sorolt (Lke4…) építési telkeken telkenként csak egy épület és legfeljebb két lakás létesíthető. 3. Az építménymagassági előírás a lejtős terepre tekintettel 1,0 m-rel túl léphető. 4. Új épület tetőszélessége a lejtő felőli oldalon nem lehet több mint 9,0 m. 5. A zöldfelületek védelme érdekében a mellmagasságban mért 15 cm törzsátmérőt elérő vagy meghaladó fa – gyümölcsfa kivételével – kivágása csak jegyzői engedéllyel történhet. 6. 1,5 m-nél magasabb támfal nem létesíthető, kivéve, a szabályozási vonalon létesítendő támfalat, mely elérheti a 2,5 m magasságot. A szabályozási vonalon létesített támfal mögött garázsok kialakíthatók. 7. Egy telken belül az össztámfal magasság legfeljebb 6,0 m lehet. A szabályozási vonalon létesített, ill. létesítendő támfal figyelmen kívül hagyható. Az össztámfal magasságába az épület alépítménye nem számít bele. 8. A 210 Bf magasság hivatalos rögzítéséig, a szabályozási terven jelölt 210 Bf magassági határtól, mint a sajátos előírások határától el lehet tekinteni, ha a telektulajdonos bizonyítani tudja, hogy telkének telekhatárai menti töréspontok egyike sem esik a 210 Bf magasságra, illetve a 210 Bf magasság fölé. PÉCSI IPARI PARK TERÜLETÉRE (IP) VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK a) A sajátos előírások hatálya a 19/a sz. mellékletben lehatárolt 8. jelű területre terjed ki. b) Az a) pontban lehatárolt területen az alábbi sajátos előírásokat is meg kell tartani. c) A szabályozási tervlap az alábbi sajátos építési övezeteket jelöli: Gksz711775(IP) Gksz711875(IP) Gksz711X55(IP) Ge711756(IP) Ge711X56(IP)

240 d) A sajátos építési övezeteken belül a PÉSZ 1-2. táblázatok szerinti előírásokat kell megtartani, kivéve az X-el jelölt telekméreteket. 1. A Gksz711X55(IP) építési övezetben az X kód legalább 20 000 m2 teleknagyságot és legalább 80 m telekszélességet jelent. 2. A Gip 711X56(IP) építési övezetben az X kód legalább 10 000 m2 teleknagyságot és legalább 60 m telekszélességet jelent. e) Minden építési övezeten belül 1. Az oldalkert szélessége nem lehet kisebb az OTÉK 36. § (2) bekezdés szerint meghatározott legkisebb távolság felénél, sem 6,00 m-nél. 2. A hátsókert szélessége nem lehet kisebb az OTÉK 36. § (2) bekezdés szerint meghatározott legkisebb távolság felénél, 6,00 m-nél, sem az építmény hátsókertre néző tényleges építménymagasságának mértékénél. 3. Az építési engedélyezési tervet geotechnikai dokumentációval kell megalapozni f) A gazdasági célú építési övezetben 1. Az utca felőli telekhatárokon csak beton, kő, vagy tégla lábazatos „áttört” jellegű kerítés létesíthető. 2. 10 járműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó – parkoló – helyet fásítani kell. 3. A tervezett gazdasági területen lévő – távlatban megszűnő – lakóépületeken karbantartási, állagmegóvási és – a kártalanítási igény kizárásával, továbbá a későbbi átalakítás, vagy lebontás kötelezettségének előírása mellett – bővítéssel nem járó korszerűsítési, vagy egyszeri, de új lakást nem eredményező, a lakás alapterületét legfeljebb 25 m2-rel növelő lakásbővítési munkák végezhetők. 4. Nem helyezhető el: 4.1. egészségügyi, szociális épület, 4.2. roncsautó tároló és bontó telepek. g) (9)

Az I. rendű közlekedési célú közterületek felé útról látható reklámfeliratokat csak építési engedély alapján szabad elhelyezni. PÉCS, BUZSÁKI IMRE ÚT KÖRNYÉKÉRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK

a) A sajátos előírások hatálya a 19/a sz. mellékletben lehatárolt 9. jelű területre terjed ki. b) Az a) pontban lehatárolt területen az alábbi sajátos előírásokat is meg kell tartani. c) A terület változatos geológiai felépítése és morfológiai jellege miatt az építési engedélyezési eljárás során 1. a Magyar Geológiai Szolgálat közreműködése szükséges az 5 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó, a 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezéseknél, továbbá a lakosság, Önkormányzat, vagy tervezők által észlelt kedvezőtlen mérnökgeológiai adottságok esetén; 2. területre vonatkozó földtani, talajmechanikai, geotechnikai adatokat a tárgykörről intézkedő rendelet24 alapján a Magyar Geológiai Szolgálattól adatszolgáltatásként meg kell kérni; 3. a talajvíz magas szulfáttartalma miatt a mélyépítési munkák tervezésénél, kivitelezésénél az agresszív hatást figyelembe kell venni.

24

A Magyar Geológiai Szolgálat részére szolgáltatandó földtani kutatási adatok köréről és forgalmazásának rendjéről szóló 4/1997. (III. 5.) IKIM-KTM-KHVM együttes rendelet 3. §, valamint 1. számú melléklete szerint

241 d) Azokon a területeken, ahol az építés feltételei terület előkészítés, vízrendezés, előközművesítés hiánya miatt nem biztosítottak, építési engedély csak a szükséges teendők elvégzése után, az építési feltételek rendelkezésre állását követően adható meg. e) A telekalakítással kapcsolatos sajátos előírások: 1. A tömbökre –amennyiben a tervezett beruházás a tömb (területegység) teljes területét nem veszi igénybe – telekalakítási tervek készítendők. A telekalakítási tervet minden beruházási szándék előtt el kell készíteni. A tervezés során folyamatosan biztosítani kell, hogy az előírt minimális teleknagyságnál kisebb területrész ne maradjon vissza. 2. A telekalakítási terv készíttetése, továbbá a felmerülő költségek a telekalakítás kezdeményezőjét terhelik. f) Városépítészeti sajátos előírások: 1. A főútvonalak menti területekre csak városképi szempontból is igényesen kialakított építmények telepíthetők. 2. Az épületet, vagy épületeket telken belül úgy kell elhelyezni, hogy azok a főforgalmi, a forgalmi, illetve a határoló utak felé ne alárendelt homlokzattal jelenjenek meg. 3. A területen bódé, faház, selejtes jármű, stb. csak ideiglenesen, felvonulási épületként (az építkezés időtartamára) telepíthető. 4. Az utca felőli telekhatáron csak beton, kő, vagy tégla lábazatos „áttört” jellegű kerítés létesíthető. g) Járművek elhelyezésével kapcsolatos sajátos előírások 1. A létesítmények rendeltetésszerű használatának biztosítása érdekében legalább az OTÉK 42. §-ában előírt mennyiségű járművek részére saját telken belül várakozó – parkoló – helyeket kell létesíteni. 2. A 10 járműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó – parkoló – helyet fásítani kell. h) Zöldfelületek kialakításával kapcsolatos sajátos előírások: 1. A telkeken belül kialakítandó összefüggő zöldfelületeket kertépítészeti terv alapján többszintes növényállomány telepítésével kell létrehozni. A telekre előírt zöldfelület minden 150 m2-re számítva legalább egy darab nagy, vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fa, és legalább 40 darab lombhullató, vagy örökzöld cserje telepítendő. A telekre vetített zöldfelület mértéke csökkenthető az OTÉK 25. §ában rögzített feltételek alapján. 2. A telkek előkertjében, valamint az egyéb telekhatárok mentén minimum egy sor fa telepítése számára helyet kell biztosítani. 3. Az építési engedélyezési tervnek – a jelenlegi lejtési viszonyoktól függetlenül – tartozéka kell legyen a tereprendezési és kertépítészeti terv. 4. Közpark területre kertépítészeti terv készítendő. 5. Az új kialakítású utcákban az utcák mindkét oldali fásítását ki kell alakítani. i) Tűzvédelemmel kapcsolatos sajátos előírások 1. A tűzcsapoknál a tűzoltó gépjárművek részére úgy kell felállási helyet biztosítani, hogy azok mellett legalább egy nyomsávú közlekedési út szabadon maradjon. 2. A tűzoltóság vonulása és működése céljára – ha arról jogszabály, illetve nemzeti szabvány másként nem rendelkezik – az építményekhez olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére.

242 j) Rendeltetéssel kapcsolatos sajátos előírások A kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági zónában nem helyezhetők el: 1. egészségügyi, szociális épület, 2. roncsautó tároló- és bontó telepek, 3. önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek telephelye, 4. önálló gépkocsijavító telepek. k) Környezetvédelemmel kapcsolatos sajátos előírások: 1. A beruházások, fejlesztések, létesítések engedélyezéséhez 20/2001. (II. 14.) Korm. rendeletben foglaltak alapján környezeti hatásvizsgálatokat és/vagy a környezetvédelmi munkarészeket, szakvéleményeket kell készíteni, melyeket az engedélyezési tervhez kell csatolni. 2. A főút melletti szakaszokon csak a közúti zajra nem vagy kevésbé érzékeny kereskedelmi, szolgáltatási funkciók helyezhetők el. (10) PÉCS, NYÍL UTCA ÉS KÖRNYÉKÉRE, ILL. AZ ADY ENDRE UTCA KÖRNYÉKI TERÜLETRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK a) A sajátos előírások hatálya a 19/a sz. mellékletben lehatárolt 10. jelű területre terjed ki. b) Az a) pontban lehatárolt területen az alábbi sajátos előírásokat is meg kell tartani. c) Telekmegosztások és összevonások nem engedélyezhetők. Kivéve a 2000 m2-t meghaladó telkeket. A telek területébe nem számít bele a szabályozási tervlapon jelölt általános előírásoktól eltérő hátsókert területe. d) Kisvárosias lakózónán belül telkenként legfeljebb három önálló rendeltetési egységet magába foglaló egy lakóépület építhető. e) Vegyes zónákban újonnan csak olyan közösségi célú építmények helyezhetők el, ill. újonnan csak olyan funkciók alakíthatók ki melyekhez 4-nél több gépkocsi elhelyezési igény nem tartozik. f) Saroktelkek és zártsorú beépítési mód esetén a beépítettség mértéke a 2/b táblázattal szemben a kódszám szerinti értéket további 10%-kal haladhatja meg. g) A kódszám szerinti építménymagasságot az alábbi előírások megtartásával kell alkalmazni: 1. a Nyíl utcával, valamint az Antónia utca Nyíl utca és Mecsek utca közé eső déli oldalával határos homlokzatokon a kódszám szerinti magasságok új épületeknél, ill. bővítésnél 1,0 m-rel kell csökkenteni, 2. a Nyíl köz észak- déli vonalával határos homlokzatokon új épületeknél, ill. bővítéseknél 2,0 m-rel kell csökkenteni. (11) PÉCS SZIGETI ÚT – ACSÁDY IGNÁC UTCA – STADION UTCA – SZÁNTÓ KOVÁCS JÁNOS UTCA ÁLTAL HATÁROLT TERÜLETRE (ST) VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK a) A sajátos előírások hatálya a 19/a sz. mellékletben lehatárolt 11. jelű területre terjed ki. b) Az a) pontban lehatárolt területen az alábbi sajátos előírásokat is meg kell tartani.

243 c) A Ki 711848 (St), valamint a Ki 711856 (St) építési övezetekben a PÉSZ 1-2. táblázatok szerinti előírásokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a Szigeti út menti épületek út menti homlokzata csak 8,0 m lehet. (12) VÁROSKAPUK ÉS VÁROSRÉSZKÖZPONTOK TERÜLETÉRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK A sajátos előírások a 19/a sz. mellékletben lehatárolt 12. jelű területre terjed ki. Az e pontban lehatárolt területen építést engedélyezni csak a városkapu, ill. a városrészközpont területére kiterjedő elemzéssel igazolt elvi építési engedélyt követően lehet. Elvi építési engedély keretében kell tisztázni a PÉSZ és szabályozási terven túli további építési követelményeket. Elvi építési engedélyt az építési hatóság csak a városi főépítész által vezetett Tervtanács állásfoglalásának ismeretében engedélyezhet. (13) I. RENDŰ NEM GYŰJTŐÚT BESOROLÁSÚ KÖZTERÜLETTEL ÉRINTKEZŐ TELKEKRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK a) A sajátos előírások hatálya a 19/c sz. mellékletben lehatárolt 13. jelű területre terjed ki. b) A zóna területén újonnan létesítendő épületek földszintjén a közterület felőli homlokvonalon közhasználatú funkciókat kell telepíteni. c) A közhasználatú épületrészek és a közterület között a telekhatáron újonnan kerítés nem létesíthető. d) Közterületekről kisgarázs közvetlenül nem nyitható. Épületenként egy behajtási lehetőség engedélyezhető. Az épületen kialakított behajtó nyílása legfeljebb 4,0 m lehet. e) Homlokzatok karakterét megváltoztató színezés, hőszigetelés, 4 m2-t nem meghaladó reklámok, információs táblák elhelyezése csak építési engedélyek alapján végezhető. (14) I. RENDŰ GYŰJTŐUTAKKAL ÉS II. RENDŰ KÖZTERÜLETEKKEL ÉRINTKEZŐ TELKEKRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK a) A sajátos előírás hatálya a 19/c sz. mellékletben lehatárolt 14. jelű területre terjed ki. b) A zóna területén közterületről telkenként legfeljebb kettő kisgarázs nyílhat vagy behajtási lehetőség engedélyezhető. Az épületen kialakított behajtó nyílása kisgarázsonként legfeljebb 4,0 m széles lehet. (15)

SIKLÓSI ÚT-FELLBACH UTCA-SZTÁRAY MIHÁLY ÚT-AIDINGER JÁNOS ÚT ÉS KÖRNYÉKÉRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK.

a) A sajátos előírás hatálya a 19/c sz. mellékletben lehatárolt 15. jelű területre terjed ki. b) A szabályozási terv a területen a Vt715777(M) sajátos építési övezetet jelöli Az övezetben a 3. sz.-ú táblázatokban meghatározott kódok szerinti előírások érvényesek, kivétel a zöldfelületi fedettség. A megengedett legkisebb zöldfelületi fedettség 20%, és figyelmen kívül hagyható a 20 m² zöldfelület lakásonkénti előírása. c) Az előírások szerint szükséges gépjármű-elhelyezési lehetőség 25 %-át közterületen is ki lehet alakítani.

244 (16) PÉCSI VÍZ MENTI BŐRGYÁRI IPARTERÜLET ÉS KÖRNYÉKE HRSZ TELKEKRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK

245 a) A sajátos előírások hatálya a 19/a mellékletben lehatárolt 16. jelű területre terjed ki b) Az a) pontban lehatárolt területen a PÉSZ 27.§ (1) bekezdés előírásait nem kell alkalmazni. PÉCS, HÍRD 48482 HRSZ TELEKRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK

A telken az építés feltétele a környezetkárosítás mértékét feltáró szakvélemény készítése. V. fejezet VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK FOGALMAK 40. § A rendelet alkalmazása tekintetében: - Adottságoktól függő beépítési mód: A kialakult karakterű építési zónákban alkalmazott szabályozási fogalom, mely az építési zónára jellemző beépítési módra, módokra utal. - Áttört kerítés: Olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10%-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 50 cm-t. - Építési övezet: OTÉK fogalom, a beépítésre szánt területek területfelhasználási egységein belüli egyes területrészeken a felhasználás (rendeltetés) és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás. A jelen rendelet szempontjából az építési övezet azonos az építési zóna és a rendeltetési zóna együttes előírási területével. Jele tartalmazza a rendeltetési zóna betűjelét és az építési zóna számkódjelét egymásmellé írva. - Építési zóna: Az építéssel kapcsolatos homogén előírások területei, ahol az építés feltételeit és módját meghatározó szükséges előírások azonosak. Az építési zónák kategóriái az építési előírások paraméterei alapján csoportosíthatók, amelyek az alábbiak: i. belvárosi ii. városi zárt iii. társasházas 4. hegyoldali kertes 5. szabályos kertes 6. átalakuló falusias 7. egyéb zónacsoportok. Az építési övezet annyiban tér el az építési zóna fogalmától, hogy az előbbi az építési zóna előírásain túl tartalmazza a rendeltetési zóna előírásait is. - Épülettömeg: A beépítési % szerinti m2 és az építménymagasság szorzatával kapott érték. - Építmény-szintterület: nettó: valamennyi építményszint valamennyi helyiségének összes alapterülete, bruttó: valamennyi építményszint külső falsíkok által határolt területe. - Értékvédelmi zóna: Az értékvédelemmel kapcsolatos előírások homogén területei. Típusai a szerint különböztethetők meg, hogy a települési értékvédelemre, vagy a táj- és természetvédelemre vonatkoznak.

246 - Félig (hézagosan) zártsorúan elhelyezett épület: Az építési helyen belül az épület olyan elhelyezése, amelynél az épület az egyik oldalhatáron áll és az utcavonalon elhelyezkedő épületszárny magastetős gerincvonala az utca tengelyével párhuzamos. Az utcavonalon elhelyezkedő épületszárny és a nem beépített oldalkert közötti legkisebb távolság az előírt tűztávolság, de legalább3,0m és a szabadon maradó oldalkert utcavonalán tömör kerítés létesül. - Főépület: Az építmények azon csoportja, melyek a rendeltetési zóna előírásokban megnevezett funkciók befogadói. A főépületektől a jelen rendelet megkülönbözteti a melléképületeket (lásd a fogalom meghatározást). - Helyi jelentőségű természetvédelmi zóna: A természeti értékek helyi védelméről szóló rendeletben használt helyi védelmi kategória. - Háromszintes növényállomány: Olyan fásított terület, ill. területsáv, ahol legalább egy nagy vagy közepes lombtömegű fa és legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje telepített 15 m-ként, és a többi felület a talajszinten gyeppel vagy talajtakaró növényzettel borított. - Homlokzatok karaktere: A homlokzatok legfontosabb jellegzetességét adó építészeti elemek összessége. Ilyenek a párkányok, nyílászárók, lábazatok, tagozatok, rusztikus vakolat, tetőformák, attika falak, ereszkiugrások. - Hulladékudvar: a hulladékkezelés, elszállítás számára kialakított terület, ahová a lakosság a feleslegessé vált háztartási eszközeit, tárgyait szelektív módon elhelyezheti, és ahonnan rendszeres időközönként elszállítják azokat. - Ideiglenes kerítés: olyan közterület felé eső kerítés, mely engedéllyel épült, de nem a tervezett szabályozási vonalra esik, és a közterület szabályozás végrehajtása során bontásáért kártalanítás nem jár. - Ikres beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol újonnan építmény csak ikres építési helyen belül helyezhető el. Az ikres építési hely a telken belül úgy helyezkedik el, hogy az - vagy elő- és hátsókerttel, valamint egy oldalról oldalkerttel, - vagy hátsókerttel és egy oldalról oldalkerttel határos és szomszédos telkek építési helye az egyik oldalhatáron érintkezik egymással. - Kézműipari építmény: Olyan építmény, ahol nem gépi technológiával állítanak elő termékeket, ahol a kézi munka a jellemző. - Kialakult szabályozási kategóriájú terület: Az építési zónák csoportosításánál használt fogalom. Olyan építési zóna, amelynek építészeti karaktere pozitív módon kialakult és ahhoz történő további igazodás követelmény. Ilyen helyen a normatív építési szabályozás kevesebb elemet tartalmaz, mint a nem kialakult területen. - Kisgarázs: Gépkocsi tárolására szolgáló épület vagy épületrész, melyben legfeljebb 2 gépkocsi állás alakítható ki. - Közhasználatú kert: A szabályozási tervlapon lehatárolt szabadonálló-telepszerű beépítési módon vagy közhasználatú építményi telkeken belüli zöldfelület. E zöldfelület területe lehet önkormányzati, ill. nem önkormányzati tulajdonú. - Közlekedési célú közterület: Az a közterület, amely általában gépkocsi-közlekedés célját szolgálja. De ilyen terület a gyalogos közlekedés célját szolgáló közterület is. - Különleges zónák: A rendeltetési zónák egyik csoportja, melyek csak a településszerkezeti tervben jelölt különleges terület megnevezésű területfelhasználási egységen belül jelölhetők ki. Az ilyen zónákban a szabályozási tervlap rögzíti a kizárólagos használat jellegét. - Kötelező erejű szabályozás (kötelező szabályozási elemek): A szabályozás tervben alkalmazott jogi eszköz, amely építéssel összefüggő jogokat, kötelezettségeket rögzít. - Közhasználatra szánt terület: A közterület fogalmába nem tartozó, de a közhasználatban nem korlátozott területek tartoznak. Ilyen pl. az egészségügyi-szociális-turisztikai erdő, vagy a belterületi véderdő, ahol a tulajdoni állapotoktól függetlenül a közhasználat nagyobbrészt nem korlátozható. A 12. § (2) bekezdés b) pontja a korlátozás mértékét az egészségügyi-szociális-turisztikai erdő esetében szabályozza.

247

248 - Közhasználatú építmény: Az építmények olyan csoportja amelyek használata a köz számára nem korlátozott, és közösségi célokat szolgál. A szabályozási tervlap jelöli a különleges közhasználatú építményi zónákat, ahol a közhasználatú építmény funkciója kötött (pl. oktatás, sport stb.) - Központi belterület: Pécs történelmi város összefüggő belterülete, ahol az igazgatási szervek és általában az ellátó intézmények többsége található. - Központi települési terület: A központi belterület és a közvetlen hozzá csatlakozó külterületi beépítésre szánt területek együttes területe. A nem központi települési terület az ezen kívüli belterületek és külterületi beépítésre szánt területek. - Közösségi cél: A település közösségének közös érdekeit szolgáló célkitűzés. A közösségi célok érdekében lehet közcélú tilalmakat, korlátozásokat elrendelni. Ilyen közösségi célt szolgáló tilalom pl. a közutak, a zöldfelületek létesítése, vagy a közösségi intézmények építése érdekében elrendelt területbiztosítás. Az építési hatóság határozatban értesíti ki az érintett telektulajdonosokat. - Külterület: Étv fogalom. A település közigazgatási területének belterületnek nem minősülő, elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési, illetőleg különleges (pl. bánya, vízmeder, hulladéktelep) célra szolgáló része. Az OTÉK megengedi, hogy a településrendezési terv külterületen beépítésre szánt területet kijelöljön. - Lakótelepi telektömb területe: A szabályozási tervlapon a meglévő lakótelepek szabályozási vonallal vagy övezethatárral lehatárolt területe. Az így lehatárolt területre kell értelmezni az építési övezet előírásait. - Melléképületek: Az építmények azon csoportja, amelyek a rendeltetési zóna előírásaiban megnevezett építmények használatát kiegészítik, különállóan épülnek és nem minősülnek melléképítménynek. A melléképületeket csak építési helyen belül szabad elhelyezni. - Mezőgazdasági építmény: A növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építménye. - Mezőgazdasági major: Új birtokközpont nem létesíthető, ezért csak a korábban kialakult mezőgazdasági birtokközpontok tartoznak ide. E későbbi birtokközpontok, majorok mezőgazdasági funkciója megszűnt vagy megszűnőben van. Ezért ezeket a szabályozási terv gazdasági zónákba sorolja. - Mecsek lejtői: a 6. sz. főúttól északra eső beépítésre szánt területek. - Nem kialakult szabályozási kategóriájú terület: Az építési zónák csoportosításánál használt fogalom. Olyan építési zóna, amely vagy beépítetlen, vagy a kialakult építészeti karakter jobbításra, illetve változtatásra szorul. Az utóbbi általában a beépítési mód, a beépítési % és/vagy építménymagasság változásával jár. Ilyen helyen a normatív építési szabályozás több elemet tartalmaz, mint a kialakult területen. - Nem központi települési terület: A központi települési területen kívüli belterületek és külterületi beépítésre szánt területek együttvéve. - Oldalhatáron álló beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol újonnan építmény csak oldalhatáron álló építési helyen belül helyezhetők el. Az oldalhatáron álló építési hely a telektömb utcavonalán jellemzően a jobb vagy baloldali telekhatárhoz csatlakoztatva úgy helyezkedik el, hogy - vagy elő- és hátsókerttel, valamint egy oldalról oldalkerttel - vagy hátsókerttel, és egy oldalról oldalkerttel határos, és a szomszédos telek építési helyével nem érintkezik. - Ömlesztett anyag tároló: Az ömlesztett anyagtárolás céljára létesített olyan melléképítmény, amelynek területe a 2,0x2,0 m alapterületet és a 2,5 m magasságot nem haladhatja meg. - Összes nettó szintterület: Az építmény-szintek összes nettó - falak nélküli -, területe, kivéve a terepszint alatti helységek területe, ha azok rendeltetése az építmény jellemző rendeltetéséhez közvetlen kapcsolódik. (pl. előírások szerinti gépkocsi tárolók) Az építmény fő rendeltetéséhez közvetlen nem kapcsolódó helységek területét az összes nettó szint területbe be kell számítani.

249 - Övezet: OTÉK fogalom. A beépítésre szánt területek területfelhasználási egységein belüli egyes területrészeken a felhasználás és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás. Jelen rendelet szempontjából az övezet OTÉK fogalma azonos a beépítésre nem szánt területek rendeltetési zóna fogalmával. - Pavilon: Olyan építmény, amely huzamos tartózkodásra alkalmas helyiséget foglal magában, épületszerkezete könnyűszerkezetű, továbbá egy-egy rendeltetési egysége nem nagyobb mint 20 m2, valamint építmény magassága legfeljebb 3,0 m. - Rendeltetési zónák: az olyan telkek összessége, ahol a telkek használatára vonatkozó előírások minden telekre azonosak. A rendeltetési zónák lehetnek horizontálisak és vertikálisak, aszerint, hogy előírásai horizontális, vagy vertikális előírásként értelmezendők. - Rekreáció: A különleges közhasználatú építményi zónánál rögzített egyik különleges használati mód, mely alatt olyan tevékenységek értendők, melyek a mindennapi pihenéssel függnek össze. Ilyenek a sporttal, szabadidő eltöltésével kapcsolatos tevékenységek. Rekreációs célú különleges közhasználatú építményi zónában olyan építmények helyezhetők el, melyek a sportolást, az aktív (azaz fizikai erőfeszítést is igénylő) szabadidő eltöltést szolgálják. - Saroktelek: Az a telek, amely a közterülettel egynél több, egymással 120o-nál kisebb szöget bezáró határvonallal érintkezik. - Siló: Takarmány tárolására szolgáló, légmentesen elzárt tartály vagy verem. - Szabadon álló beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol újonnan az építmény csak szabadon álló építési helyen belül helyezhető el. A szabadon álló építési hely vagy helyek a telken belül úgy helyezkednek el, hogy azok - vagy az elő- és hátsókerttel, valamint mindkét oldalról oldalkerttel, - vagy a hátsókerttel és mindkét oldalról oldalkerttel határosak. A jelen rendelet a szabadonálló beépítési mód két típusát különbözteti meg: - szabadonálló-általános - szabadonálló-telepszerű. A szabadonálló-általános beépítési módnál egy építési hellyel meghatározható a telek beépíthetősége. A szabadonálló-telepszerű beépítési módnál egy építési hellyel nem határozható meg a telek beépíthetősége. - Szabályozási elem: A rendelet előírásainak egységei (elemei). A szabályozási elemek csoportosíthatók témakörönként, illetve aszerint, hogy szövegben, vagy csak rajzilag rögzíthetők. A szöveges szabályozási elemeket a PÉSZ, a Pécsi Építési Szabályzat, a rajzi szabályozási elemeket pedig a szabályozási terv részét képező szabályozási tervlap és zóna tervlapok rögzítik. - Szabályozási szélesség: Az utca két oldalán az egymással szemben lévő telkek között megengedett legkisebb távolság; a közút építési területének megengedett legkisebb szélessége, a közterület szélessége a nem közterületek között. - Szabályozási terv: Étv. fogalom. A szabályozási tervbe tartoznak a zóna tervlapok és a szabályozási tervlapok. A szabályozási terv a PÉSZ (Pécsi Építési Szabályzat) rajzi kiegészítése (melléklete) és így annak elválaszthatatlan része. - Tanyaudvar: Mezőgazdasági területbe sorolt telken kialakított, albetétben elhatárolt telekrész, amelyet a mezőgazdasági művelésből kivontak. - Támfal-kerítés: A szabályozási vonalon létesült, ill. létesítendő 1,0 m magasságot meghaladó kerítés, melynek terepet megtámasztó funkciója is van. - Telek homlokvonala: Az utca vagy közterület felőli telekhatár. - Telektömb: A telkek olyan csoportja, amelyet minden oldalról közterület vagy részben más beépítésre nem szánt terület határol. - Települési terület: A belterület és a külterületi beépítésre szánt területek együttes területe.

250 - Tetőszélesség: Az épület tető alaprajzi kontúrjának lejtő felőli hossztengelyére (a rétegvonalak esésvonalára) állított merőleges vonal menti legnagyobb szélessége. - Tervezett beépítésre szánt terület: A területbe azok a telkek tartoznak, melyek a jelen előírás jóváhagyása előtt külterületbe és beépítésre nem szánt területbe tartoztak és a jelen PÉSZ beépítésre szánt területbe sorolja. - Utcai épület, épületrész: A telek homlokvonalától 15,0 m-en belül álló épület, ill. épületrész. - Úszótelek: Az épület kontúrjával vagy attól 1,0 m-re meghúzott határvonallal határolt terület, amely általában nem felel meg az építési telek kritériumainak (pl.: a közterülettel való közvetlen kapcsolat, a telekméretek, a beépítettség mértéke stb. alapján), és amelyet a tulajdoni lapra önálló helyrajzi számmal bejegyeztek. - Várospolitikai zóna: Általában támogatás (bonusz) típusú, fejlesztésre ösztönző előírások vonatkozási egysége. Az előírások közösségi jellegű fejlesztést támogatnak rendezési eszközökkel (pl. többlet építés engedélyezésével). - Védőterület, védősáv: A védelmet igénylő építmények védelmére és a környezeti károk mérséklésére szolgál. A védőterületet valamely építmény körül, míg a védősávot valamely építmény, objektum mentén kell kialakítani. Az előbbiek kiterjedését a védőtávolság határozza meg. - Zártsorú beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol újonnan építmény csak zártsorú építési helyen belül helyezhető el. A zártsorú építési hely a telken belül úgy helyezkedik el, hogy a telek oldalhatáraival érintkezik és a hátsó kerttel vagy a hátsó telekhatárral határos. A jelen rendelet a zártsorú beépítési mód két típusát különbözteti meg: - zártsorú-általános - zártsorú-keretes. A zártsorú-általános beépítési módnál hátsókert alakítandó ki. A zártsorú-keretes beépítési módnál az építési hely megegyezik a telek területével. - Zóna: Olyan területegység, ahol egy-egy előírás témában a telkekre vonatkozó előírások azonosak. A zónák közül a beépítésre szánt területekre eső rendeltetési zónák és építési zónák összemetszésével (egymásra vetítésével) alakulnak ki a szabályozási tervlapon jelölt OTÉK fogalom szerinti építési övezetek. A beépítésre nem szánt területekre eső rendeltetési zónák a szabályozási tervlapon jelölt OTÉK fogalom szerinti övezetek. - Zóna tervlap: Egy-egy szabályozási előírás érvényességi területét rögzítő tervlap. A RENDELET MELLÉKLETEI 41. § (1)

Zóna tervlapok 1/a. sz. melléklet: 1/b. sz. melléklet: 2. sz. melléklet: 3/a-f sz. mellékletek: 4. sz. melléklet: 5. sz. melléklet: 6/a-b sz. melléklet: 7. sz. melléklet: 8. sz. melléklet: 9. sz. melléklet: 10. sz. melléklet: 11. sz. melléklet: 12. sz. melléklet: 13. sz. melléklet: 14. sz. melléklet:

Belterület-nem belterület Beépítésre szánt – nem szánt terület Rendeltetés Építés Zaj- és rezgésvédelem Levegőtisztaság-védelem Települési értékvédelem – Régészeti védelem Táj- és természetvédelem Bűzös, fertőzésveszélyes telephely védőterülete Vasút védőterülete Közmű védőterülete Országos közút védőterülete Tömbfeltárás miatti korlátozás Elővásárlási jog érvényesülése Beültetési kötelezettség

251 15. sz. mellékletek:

Alábányászott terület és ásványvagyon korlátozás 16. sz. melléklet: Vízbázisvédelmi korlátozás 17. sz. melléklet: Felszínmozgás veszély miatti korlátozás 18. sz. melléklet: Bonusz előírások 19/a-c sz. mellékletek: Sajátos előírások

védelem

miatti

(2)

Szabályozási tervlapok 20. sz. melléklet: A települési területen kívüli területek szabályozási tervlapjai 21. sz. melléklet: A települési terület szabályozási tervlapjai 22. sz. melléklet: A sajátos előírások területeinek szabályozási tervlapjai

(3)

23. sz. melléklet:

A zöldfelületi fedettség számításnál figyelembe vehető előírások

(4)

24. sz. melléklet:

Út-mintakeresztszelvények ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 42. §

(1) E rendelet 2006. május 15-én lép hatályba. (3)

E rendeletet a hatálybalépése napján folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(4)

Ha az ügyben jogerős és végrehajtható építésügyi határozat van, és az építtető a határozat módosítását kéri, vagy fennmaradási engedély iránti kérelmet nyújt be, a kérelem akkor engedélyezhető, ha a módosított épülettömeg nem nagyobb a korábban engedélyezettnél. A kérelem elbírálása során e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5)

E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 29/2004.(11.26.) sz. rendelet Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról, valamint annak módosításáról szóló 48/2005.(11.29.) sz. rendelet.

Dr. Toller László s.k. polgármester

Záradék: Elfogadta a Közgyűlés 2006. április 27.-i ülésén. Kihirdetve: 2006. május 05. napján.

Dr. Papp Judit s.k. címzetes főjegyző

252 23. sz. melléklet:

A zöldfelületi fedettség számításánál figyelembe vehető előírások Többszintes növényállomány létesítése esetén a szintszámnak megfelelően az építési zónában előírt legkisebb zöldfelület mértéke szintenként legfeljebb a mértékszám 10%-ával csökkenthető. A többszintes növényállomány elfogadható zöldfelületi minimumértékei (OTÉK, ÉTKjegyzet): A területre előírt zöldfelület minden 150 m2-ére számítva három szintesnek minősül, ha - legalább 1 db nagy vagy közepes lombtömeget nevelő lombos fa - legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje a többi, nem burkolt felületen gyep, vagy talajtakaró telepítése történik. Tetőkert, ill. zöldfelület alatti építmények létesítése esetén az építési övezetekben előírt legkisebb zöldfelület mértékébe a tetőkert, ill. a zöldfelületek alatti építmények összterületéből zöldfelületként számítható értékek: Az épített szerkezet feletti termőföldterítés vastagsága

A telepítendő növényállomány szerkezete

20-40 cm

egyszintes, gyepszinten borított kétszintes: gyepszinten zárt, cserjeszinten legalább 60%-ban zárt kétszintes: gyepszinten és cserjeszinten zárt háromszintes telepítés, 100 m2-enként min. 1 db fa telepítésével

41-60 cm 61-100 cm 100 cm felett

A tetőkert, ill. zöldfelület alatti építmény összterületéből zöldfelületként számításba vehető 25% 35% 45% 75%

Zöldfelülettel befuttatott homlokzat 6,0 m magasságig, felületének 25%-ával beszámítható a z előírt minimális zöldfelületi fedettségbe, ha a kúszó kapaszkodó növények telepítési távolsága legalább 4,0 m.