JEGYZİKÖNYV. Készült: Balatonlelle Város Képviselı-testületének július 29.-i rendkívüli nyílt ülésrıl

1 JEGYZİKÖNYV

Készült: Balatonlelle Város Képviselı-testületének 2013. július 29.-i rendkívüli nyílt ülésrıl. Jelen vannak: Kenéz István Somogyvári László Miseta Zoltán Nagy László Országh Zoltán Szentesné Szekér Piroska

polgármester alpolgármester képviselı képviselı képviselı képviselı

Igazoltan távol: Ignácz János Lendvai Attila Szücs Orsolya

képviselı képviselı képviselı

Meghívottak: dr. Kovács Tamás Szászné Boros Krisztina Csöröncsics Zoltán

aljegyzı irodavezetı jkv.vezetı

Megjelent érdeklıdık száma: 0fı A polgármester a rendkívüli nyílt ülést 17:02-kor megnyitja, megállapítja, hogy a képviselıtestület határozatképes, mert 9 tagja közül 5 fı jelen van. Kéri a képviselıket, hogy a meghívó szerinti napirendet aki elfogadja, kézfelemeléssel jelezze. Megállapítja, hogy a képviselı-testület 5 igen szavazattal, egyhangú szavazással az alábbi határozatot hozta: Balatonlelle Város Önkormányzata Képviselı-testületének 174/2013.(VII.29.) számú határozata A 2013. július 29-i rendkívüli ülés napirendjérıl. 1.) Balatonlelle Város Településrendezési Terve átfogó módosításának elfogadása, a Településszerkezeti Terv módosítása és a Helyi Építési Szabályrendelet megalkotása. Elıadó: Kenéz István polgármester (írásos elıterjesztés) 2.) A kéményseprı ipari szolgáltatás helyi igénybevételének szabályozásáról szóló 35/2003.(XII.19.) önkormányzati rendelet módosítása. Elıadó: Kenéz István polgármester (írásos elıterjesztés)

2 1.) Balatonlelle Város Településrendezési Terve átfogó módosításának elfogadása, a Településszerkezeti Terv módosítása és a Helyi Építési Szabályrendelet megalkotása. Elıadó: Kenéz István polgármester (írásos elıterjesztés) Somogyvári László alpolgármester 17:05-kor megérkezett az ülésre, így a jelen lévı képviselık száma 6 fı. Miseta Zoltán a pénzügyi és városfejlesztési bizottság elnöke: A bizottság mind a kiosztott és a felsıbb hatóság által pontosított határozati javaslatot, mind a rendelet tervezetet elfogadásra javasolja a testületnek. Kenéz István polgármester: Két éves elıkészítés után a rendezési tervünk minden törvényi feltételnek megfelel és elfogadható. A szavazóképes képviselık száma 6 fı. A polgármester kéri a képviselıket, aki a kiosztott határozati javaslatot elfogadja, kézfelemeléssel jelezze. Megállapítja, hogy a képviselı-testület 6 igen szavazattal, egyhangú szavazással az alábbi határozatot hozta: Balatonlelle Város Önkormányzata Képviselı-testületének 175/2013.(VII.29.) számú határozata Döntés Balatonlelle Város Településszerkezeti Tervének elfogadása ügyében 1) Balatonlelle Város Önkormányzatának Képviselı-testülete hatályon kívül helyezi a város többször módosított 46/2005. ( IV.28.) számú KT határozattal jóváhagyott Balatonlelle Településszerkezeti Tervét. 2) Balatonlelle Város Önkormányzatának Képviselı-testülete jóváhagyja a jelen határozat 1.sz. mellékletét képezı Balatonlelle településszerkezeti terve - Leírás dokumentumot és a 2.sz. mellékletét képezı T-1 jelő településszerkezeti terv címő 4/2012 tervszámú 2013. június 30. keltezéső tervlapot. Felelıs: Kenéz István polgármester Dr. Kovács Tamás aljegyzı Határidı: értelem szerint

A polgármester kéri a képviselıket, aki az elıterjesztés szerinti rendelet tervezetet elfogadja, kézfelemeléssel jelezze. Megállapítja, hogy a képviselı-testület 6 igen szavazattal, egyhangú szavazással az alábbi rendeletet alkotta: Balatonlelle Város Önkormányzata 11/2013.(VII.30.) önkormányzati rendelete BALATONLELLE VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL Balatonlelle Város Önkormányzatának Képviselı-testülete az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 6/A. § (3) bekezdésében és a 62.§ (6) bekezdés 6.) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a

3 Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában és az Étv. 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következıket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Hatály és értelmezı rendelkezések 1. § (1)

E rendelet hatálya Balatonlelle város (továbbiakban: a város) teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2)

A város közigazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bıvíteni, felújítani, helyreállítani, korszerősíteni és lebontani, elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, (a továbbiakban együtt: építési tevékenységet folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni, az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (továbbiakban OTÉK), valamint az egyéb vonatkozó jogszabályok és jelen rendelet elıírásainak, valamint a mellékletét képezı Szabályozási Terv (továbbiakban: SZT) együttes alkalmazásával lehet. Fogalom meghatározások 2. §. E rendelet alkalmazásában:

1. Antenna: Olyan berendezés, amely elektromágneses jelek vételére és (vagy) sugárzására szolgál. 2. Antennatartó szerkezet: Olyan építmény, melynek födémére, vagy homlokzatára, vagy egyéb tartószerkezetére antennát helyeznek el, vagy olyan sajátos önálló mőtárgy, amely funkcionálisan az antennák elhelyezésére szolgál. 3. Barkácsmőhely: Nem üzemi mérető, a saját szükséglet fedezését, a szabadidı eltöltését szolgáló, nem termelı, illetve nem szolgáltató jellegő tevékenység céljára alkalmas kiegészítı funkciójú épület. 4. Építmény magasság: az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendı építmény kontúrvonalára állított függıleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületifelület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredı érték; melynek kiszámítását a 13. melléklete tartalmazza. 5. Fı rendeltetés szerinti épület: A terület-felhasználási egységben megengedett rendeltetés(ek)nek megfelelı épület. 6. Fı rendeltetést kiszolgáló, vagy kiegészítı funkciójú önálló épület: Az építési övezet elsıdleges rendeltetését kiegészítı, vagy azt kiszolgáló épület. Kiegészítı illetve kiszolgáló épületnek minısül: jármőtároló, csónaktároló, kazánház, a háztartással kapcsolatos nyári konyha, mosókonyha, szárító egyéb tároló építmények (tüzelıanyag, szerszám, továbbá szín, fészer magtár góré, csőr, pajta és más tároló),

4 állattartás céljára szolgáló építmények, barkácsmőhely, a kisipari,- kézmőipari mőhely, árusító pavilon). 7. Kézmőipari épület: Olyan gazdasági célú épület, melyben a fı termelı tevékenység gépesített munkavégzés nélkül történik, elsısorban a hagyományos kézmővesség termékeinek elıállításával. Az épületben hagyományos kézmőipari, gépesítés nélküli termelı tevékenység, kismértékő gépesítéssel folyó, környezetet nem zavaró, jellemzıen kézmőipari tevékenység folytatható. 8. Kisipari épület: Olyan gazdasági célú épület amelyben a fı tevékenység gépesített munkavégzéssel történik, elsısorban ipari-kereskedelmi termékeknek nem saját célra történı elıállítására. 9. Kialakult állapot: Ahol a HÉSZ kialakult állapotra utal, ott az adott utca szakaszon,saroktól sarokig terjedı rész,- legalább 70%-os beépítettsége esetén, és az adott telek legfeljebb 24 méter telekszélességig az alábbiak értendık: - oldalkertre vonatkozóan: az ingatlan-nyilvántartásban szereplı telekhatár és a fıépület-, vagy legalább szerkezet-kész fıépület közötti távolság, - elı- és hátsókertre vonatkozóan: az ingatlan-nyilvántartásban szereplı telekhatár és a fıépület-, vagy legalább szerkezet-kész fıépület közötti távolság, ha ez egyértelmően nem állapítható meg, akkor a szomszédos telkek esetében kialakult méret; - épületmagasságra vonatkozóan a kialakult állapot ott és úgy értelmezhetı, ahol, és ahogy erre a HÉSZ rendelkezést tartalmaz. - Közutak esetében az ingatlan-nyilvántartásban szereplı, a közút hosszanti tengelyével párhuzamos, egymással szemben fekvı telekhatárai közötti távolság. 10. Nem zavaró hatású gazdasági építmény: Azon gazdasági-szolgáltatási tevékenységek végzésére szolgáló építmények összessége, mely a környezetében megengedett zaj, - rezgés, - levegıtisztaság-védelmi, - bőz, - közegészségügyi és egyéb korlátozó elıírásokat nem lépi túl. 11. Sportépítmény: A sportolás építményei, az emberek mozgását szolgáló építmények – függetlenül attól, hogy versenyszerően vagy a szabadidı eltöltése érdekében mővelik, melyek területigényes szabad teret igényelnek, önálló telken kerülnek elhelyezésre, továbbá jelentıs zöldterülettel kerülnek kialakításra. 12. Szálláshely: Kizárólag, vagy túlnyomórészt átmeneti otthon (szállás) céljára szolgáló szobahelyiségeket, valamint közös vagy egyéni használatú mellék- és egyéb helyiségeket tartalmazó épület.

Szabályozási elemek 3. § (1) A SZT kötelezı, tájékoztató és irányadó szabályozási elemeket tartalmaz. A kötelezı érvényő szabályozási elemek módosítása csak jelen rendelet (továbbiakban: HÉSZ) – vonatkozó rendelkezéseinek és az általános érvényő elıírások szerinti – módosításával lehetséges. (2) A SZT kötelezı szabályozási elemei: a.) szabályozási vonal, -szélesség; b.) övezet, építési övezet határa, jele; c.) építési vonal;

5 d.) e.) f.) g.) h.) i.) j.) k.) l.)

építési hely és határa (elıkert, hátsókert); szabályozási elemekre vonatkozó méretek (méterben); közút, vegyes forgalmi út; gyalogút, gyalogos zóna; kerékpárút; megszüntetı jel; megtartandó, kialakítandó zöldfelület; helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény, terület; helyi védelem alatt álló fa.

(3) A szabályozási tervlapon szereplı tájékoztató elemek között, az alábbi elemek más jogszabályokban, elıírásokban, magasabb rendő tervekben kerültek meghatározásra, illetve lehatárolásra, megváltoztatására csak a lehatárolásukat meghatározó jogszabályok megváltoztatása esetén van lehetıség: a) meglévı külterületi határ, meglévı és tervezett belterületi határ; b) mőemlék, mőemlék telke; c) mőemléki környezet határa; d) régészeti lelıhelyek, régészeti érdekő területek; e) védıterületek, védıtávolságok, védısávok határa, Natura 2000 természet-megırzési terület határa; f) ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület határa; g) a környezetvédelmi, táj és természetvédelmi, mőemléki és helyi védelmi szabályok és kikötések h) vízmőkutak védıtávolsága, i) közlekedési és közmőlétesítmények védıterülete, illetve védısávja. (4) A szabályozási terv irányadó szabályozási elemei: a.) a telekhatár; b.) a telekhatár javasolt megszőntetése, változtatásuk az OTÉK és a HÉSZ elıírásainak figyelembevételével történhet. Az építés, létesítés általános feltételei 4. § (1) A beépítési mód meghatározását, az épület magasságát, a beépítettség mértékét, a telek legkisebb kialakítható területét, valamint az újonnan telekosztásra kerülı területeken a telek méreteit a SZT és a HÉSZ különbözı területek vonatkozó részletes elıírásai tartalmazzák

(2) A HÉSZ hatálya alá tartozó területen új beépítés csak akkor létesíthetı, ha: a) a tervezett szabályozási vonalaknak megfelelı telekalakítás átvezetése az ingatlannyilvántartásban megtörtént; b) a SZT-n jelölt belterületi határ módosítása legalább az új beépítéssel érintett telek esetében megtörtént; c) a szükséges közmővesítés az épület használatbavételéig biztosítható; d) a gépjármővel történı megközelítés biztosított. (3) Terepszint alatt építmény: a) csak az építési helyen belül helyezhetı el; b) beépítésre szánt területeken alapterülete legfeljebb a telek 10 %-a lehet; c) beépítetlen építési telek esetén önállóan nem létesíthetı. (4) Beépítésre nem szánt területen a 10 méternél magasabb építményt a környezethez (domborzati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedıen, kell elhelyezni. Az illeszkedést a

6 külön jogszabályban elıírt látványtervvel kell igazolni. Az építményt úgy kell elhelyezni, hogy azt minden oldalról a saját telke vegye körül. Az építmény és a telekhatár között a szabadon hagyandó sáv szélessége legalább az építmény magasságának fele kell legyen. (5) A HÉSZ-ben és a SZT-ben elıírt épület magasság nem vonatkozik a technológia jellegő építményekre és mőtárgyakra, valamint a sajátos építmény fajtákra. Ezeket a technológiai, és sajátos igények, valamint a vonatkozó elıírások figyelembe vételével kell engedélyezni. A megengedhetı legnagyobb épület magasságuk legfeljebb 25 méter lehet. (6) A 250 m2-nél nagyobb beépített alapterülető jogszabályban elıírt látványtervet kell készíteni.

építmény elhelyezéséhez

külön

(7) Kerítés létesítésére vonatkozó szabályok: a) A vasút és a Balaton közötti területen, továbbá az üdülıövezetben legalább 50 %-ban áttört felülető és legfeljebb 1,8 m magasságú utcafronti kerítés építhetı. A település többi részén épülı kerítés esetében a tömör szakasz hossza az 5,0 m-t nem haladhatja meg és az azt követı áttört rész legalább a tömör kerítés szakasz hosszával megegyezı kell legyen. b) Saroktelek esetében - az átláthatóság biztosítása érdekében - a sarokponttól kezdıdıen mindkét irányban áttört szakasszal kell a kerítés építését elindítani. c) Szögesdrót kerítés a kisvárosias (Lk),a településközpont vegyes terület (Vt), az intézményterület (Vi),és az üdülıterületen (Üü, Üh) nem létesítetı, meglévı kerítés ilyen módon nem magasítható. d) Kertes mezıgazdasági területen kerítés csak élı sövénybıl alakítható ki. e) Egyéb mezıgazdasági területen a kerítés 90 %-ban áttört kialakítással építhetı. (8) Az épületekhez, az OTÉK-ban meghatározott számú parkolót kell, saját telken belül biztosítani. Közterületen csak a vegyes- és a különleges területek esetén valósítható meg szükséges parkoló, az OTÉK és az önkormányzat erre vonatkozó rendeletében szabályozottak szerint. (9) Belterületen: a) az országos és a helyi természetvédelmi területeken, b) az ökológiai hálózattal érintett területeken, valamint c) a lakóházak és üdülık 50 m-es körzetén belül terepszintre épített antennatartó szerkezet nem létesíthetı. Az épületen elhelyezett antenna, antennatartó szerkezet, az antennával együtt mért bármely irányú teljes mérete 6,0 m-t-, az antenna tartószerkezet tengelyében a tetısíktól mért magassága a 6,0 m-t nem haladhatja meg (10) Ahol a SZT építési határvonalat nem jelöl, ott az utak mentén a meglévı építési vonalhoz igazodóan, vagy minimum 5,0 m-es elıkert elhagyásával lehet az épületeket elhelyezni, az OTÉK oldal-és hátsókertre vonatkozó elıírásai figyelembevételével. (11) A közterületrıl látható homlokzatokon közmő mőtárgyak csak takart módon (falba süllyeszte) helyezhetık el. (12) A Balaton part és az M7-es út között, valamint az M7-es úttól déli irányban 1500 m-en belül csarnok jellegő kereskedelmi és raktározási rendeltetéső épület nem helyezhetı el. (13) A város területén szélerımő, szélerımő-park, illetve 6,0 m-nél magasabb szélkerék nem létesíthetı.

7 (14) A településen új külszíni mővelési bánya nem alakítható ki, a meglévı külszíni mővelési bányatelek nem bıvíthetı, annak rekultivációja tervezett. (15) A 20 személygépkocsi befogadóképességőnél nagyobb gépkocsi parkolók felületérıl az összegyőjtött csapadékvizeket csak olajfogón átvezetve lehet a csapadékvíz csatornába bekötni. A parkolókba összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethetı. II.FEJEZET A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA, AZ ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK Általános építési elıírások 5. § (1)

Az övezeti elıírásokban szereplı legkisebb teleknél kisebb mérető, meglévı telek is beépíthetı, ha az összes egyéb elıírás betartható és a szomszédos telek beépíthetıségét nem korlátozza

(2)

Balatonlelle város közigazgatási területén lakókocsi, utánfutó és egyéb közlekedési eszköz építményként nem telepíthetı és szállás-, lakó- vagy tároló funkció ellátására még ideiglenesen sem helyezhetı el.

(3)

Konténerépítmény állandó jelleggel csak gazdasági területen helyezhetı el. Egyéb területen konténer, felvonulási építmény csak ideiglenes jelleggel, legfeljebb az építés idejére, és maximum öt év idıtartamra helyezhetı el, kizárólag felvonulási építményként.

(4)

Az elıkert mérete a) már beépült területeken az adott utcában, az érintett ingatlan környezetében lévı fıépülethez igazodóan, (kialakult állapot szerint) biztosítandó; b) az a) pontban jelölt területen kívül legalább 5 m, kivéve a Balaton-partra merılegesen futó kialakult – a 15. mellékletében felsorolt – utcákat, ahol a meglévı építési vonalhoz kell igazodni, vagy minimum 3,0 m-es elıkertet kell elhagyni.

(5)

Az elıkert minimális méretén belül, ha az övezeti elıírások másként nem szabályozzák - az OTÉK szerint megengedett benyúló épületrészeken kívül - csak a) közmő-becsatlakozási mőtárgy b) föld alatt elhelyezett zárt esıvíztároló (ciszterna) c) kerti tó d) kirakatszekrény 2 m2 felülettel, legfeljebb 2 m magassággal e) zászlótartó oszlop f) hulladéktároló legfeljebb 2 m2 alapterülettel, 2 m magassággal g) szolgáltató és gazdasági, valamint a beépítésre szánt különleges övezetben szükség esetén portaépület, legfeljebb 20 m2alapterülettel h) lakóterületen saját tevékenységet reklámozó reklámtábla, legfeljebb 2 m2 felülettel és 2 m magassággal i) gazdasági és szolgáltató területen reklámtábla a 10.§-ban szabályozott módon helyezhetı el oly módon, hogy a szomszédos ingatlan használatát nem korlátozhatja.

(6)

Az oldalkert minimális mérete nem lehet kevesebb: a) oldalhatáros és ikres beépítés esetén az építési telekre elıírt legnagyobb épület magasságnál;

8 b) szabadon álló beépítés esetén az építési telekre elıírt legnagyobb beépítési magasság felénél. (7)

Az oldalkert minimális méretén belül, -ha az övezeti elıírások másként nem szabályozzák, - az OTÉK szerinti benyúló épületrészeken kívül – csak a) közmő-becsatlakozási mőtárgy b) kerti építmények közül a pihenés, játék, szórakozás, kikapcsolódás célját szolgáló mőtárgyak helyezhetık el oly módon, hogy a szomszédos ingatlan használatát nem korlátozhatja.

(8)

A hátsókert minimális mérete – ha az övezeti elıírások másként nem szabályozzák – a tényleges épület magasság, de legalább 6 m.

(9)

A hátsókert minimális méretén belül – az OTÉK szerinti benyúló épületrészeken kívül –csak: a) kerti tó; b) föld alatt elhelyezett zárt esıvíztároló (ciszterna) c) komposztáló, a csatlakozó terepszinttıl 1, 50 m maximális magassággal, a telekhatártól legalább 1, 50 m távolságra d) zöldségverem, legfeljebb 5 m2 alapterülettel, a csatlakozó terepszinttıl 1, 50 m maximális magassággal e) kerti építmények közül a pihenés, játék, szórakozás, kikapcsolódás használatát szolgáló mőtárgyak f) legfeljebb 50 m2 alapterülető, 2, 50 m legnagyobb gerincmagasságú fóliasátor, vagy üvegház helyezhetı el, a szomszédos telekhatártól legalább 1, 50 m távolságban, amennyiben a szomszédos ingatlan használatát nem korlátozza.

(10)

Új fıépületek utcai homlokzatának vonala legalább 50 %-ban az építési vonalra kell, hogy kerüljön. Kivétel ez alól, ha az utcai telekhatárra nem merılegesen csatlakozó oldalhatárokkal kialakított a telek, ez esetben elegendı az építési vonallal történı érintkezés is.

(11)

Oldalhatáron álló beépítési mód saroktelkein: a) az épület szabadon állóan is elhelyezhetı az egyéb elıírások betartásával, de szabadon álló beépítés a szomszédos építési telek építési jogait nem korlátozhatja. b) amennyiben a kialakult építési rend és a telekszélesség indokolja, a saroktelek utcai telekhatára egyben beépítési oldallá válhat, ez esetben elıkertet nem kell tartani.

(12)

Az építési helyen belül több épület is elhelyezhetı, azonban legalább egy fıépületnek az utca felöli építési vonalon kell állnia a (10) bekezdésben foglaltak szerint.

(13)

Beépített telken melléképületet a fıépülethez hozzáépítve, vagy attól különállóan a fıépület mögött, annak takarásában szabad elhelyezni, az adott építési övezetre vonatkozó elı,- oldal,- és hátsókerti elıírások betartása mellett. Kivétel ez alól a személygépkocsik elhelyezését szolgáló tárolóépület, mely az építési helyen belül szabadon elhelyezhetı.

(14)

Oldalhatáron álló beépítési mód esetén 20 m telekszélességig az épület a telekhatártól legfeljebb 1 m-re helyezhetı el, 20 m szélesség felett szabadon álló beépítés is alkalmazható, ha a szomszédos telek oldalhatáros beépíthetıségét a szabadon álló lakóépület oldalkertjének mérete nem korlátozza.

9 (15)

Zártsorú beépítési mód esetén: a) ha a szomszédos telkek nem beépítettek, az épület az elıkert, építési vonal és egyéb elıírások figyelembe vételével helyezhetı el. b) ha a szomszédos épületek zártsorúan, tőzfallal épültek, az új épületet is így kell elhelyezni.

(16)

Ha a meglévı épület a HÉSZ építési övezeti elıírásainak nem felel meg, (a telek túlépített, az adott telken épület nem létesíthetı, az épület az építési helyen kívül áll, vagy az épület magasabb. mint az elıírások által megengedett magasság) szintterületet és épületmagasságot nem eredményezı, tartószerkezetet érintı korszerősítési, felújítási munka végezhetı, de új építés, bıvítés csak a vonatkozó elıírásoknak megfelelıen történhet.

(17)

Településképi véleményezési eljárást, illetve településképi bejelentési eljárást az önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben kell lefolytatni. Építészeti elıírások 6. §

(1)

Oldalhatáros beépítés esetén az épületek fı tetıgerinc vonala jellemzıen az oldalhatárral párhuzamos legyen.

(2)

Zártsorú, hézagosan zártsorú beépítés esetén az épület fı tetıgerincvonala jellemzıen az utcával párhuzamos legyen. Az utcai épület traktusmélységén túl a beépítés az oldalhatáron álló beépítés szabályai szerint történhet.

(3)

Az építési övezeteknél, az épületre meghatározott épületmagasság egyházi és kegyeleti épületek tornyánál figyelmen kívül hagyható.

(4)

Zártsorúan beépült telkeken az épületek tömeg- és homlokzatképzését az utcaszakaszra jellemzı arányrendszerrel, anyaghasználattal és színezéssel kell megoldani.

(5)

Zártsorúan építendı épület építése vagy átalakítása esetén az utcai homlokzatot úgy kell kialakítani, hogy a csatlakozó épület párkánymagassága illeszkedjék a szomszédos zártsorú épületek párkánymagasságához.

(6)

Lakóterületen, vegyes területen és a belterülethez szervesen kapcsolódó különleges területen új épület kialakítása az alábbiak szerint történhet: a) a fıépület esetében a homlokzati felületek anyaga jellemzıen: tégla, kı, fa, üveg, vakolat lehet, b) a fıépületet magastetıvel kell kialakítani, tetıfedésként az alábbi építıanyagok alkalmazhatók: hagyományos égetett agyagcserép, betoncserép, kiselemes fémlemezfedés, cserepes lemez, kiselemes palafedés, bitumenes, valamint korcolt lemezfedés. c) melléképületek és melléképítmények, homlokzati anyagaként sem alkalmazható: pala, pvc és mőanyag, bitumenes lemez és bitumenes hullámlemez. d) melléképületek és melléképítmények magastetıs kialakítása esetén sem alkalmazható: hullámpala, mőanyag hullámlemez, ipari fémlemezfedés.

10 Zöldfelületek kialakítása 7. § (1) (2) (3)

A gyorsan öregedı, törékeny, allergiakeltı pollenő fák közterületi fasor telepítésére nem alkalmazhatók. Légvezetékek alatt csak olyan kisnövéső fák ültethetık, amelyek rendszeres csonkolás nélkül sem érik el a légvezetéket. Új közutak, utcák kialakításánál a) 12 m szabályozási szélesség esetén legalább egyoldali fasor, b) 18 m szabályozási szélességtıl legalább kétoldali fasor telepítésérıl kell gondoskodni.

(4)

Nem létesíthetı közmő- és energia-, táv- és hírközlési vezeték a meglévı fasorok nyomvonalában.

(5)

Telken belül fák és cserjék a telek határától a következı távolságok betartásával ültethetık: a.) Belterületen, a kertterületen és további beépítésre szánt területnek minısített területeken: aa) szılı, valamint 3 m-nél magasabbra nem növı gyümölcs- és egyéb bokor (élı sövény) esetén 0,50 m, ab) 3 m-nél magasabbra nem növı gyümölcs és egyéb fa esetén 1,0 m, ac) 3 méternél magasabbra növı gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcsés egyéb bokor (élı sövény) esetén 2,0 m, b) külterületen, és beépítésre nem szánt területen: ba) gyümölcsfa iskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szılı, köszméte, ribizke és málnabokor esetén 0,80 m, bb) minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró) stb.) esetében 2,0 m, bc)birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetén 2,5 m, bd)törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetén 3,5 m, be)vadalanyra oltott alma- és körtefa, továbbá kajszi fa esetén 4,0 m, bf)cseresznyefa esetén 5,0 m bg)dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,0 m, c) külterületen és beépítésre nem szánt területen, amennyiben a szomszédos földterület szılı, gyümölcsös vagy kertterület, szılıt és gyümölcsfát a b) pontban foglalt ültetési távolságok megtartásával, egyéb bokrot vagy fát az alábbi ültetési távolságok megtartásával lehet ültetni: ca)1 m-nél magasabbra nem növı bokor (élı sövény) esetén 0,80 m cb)2 m-nél magasabbra nem növı bokor (élı sövény) esetében 1,2 m cc)2 m-nél magasabbra növı bokor (élı sövény) esetében 2,0 m cd)fa esetében 8,0 m

(6)

Közút és vasút területén – szılıtıl, gyümölcsöstıl, kertterülettıl és beépítésre szánt területtıl – minden gyümölcs- és egyéb fát, valamint bokrot, legalább 1,5 m, 3 m-nél magasabbra növı gyümölcsfát legalább 2,5 m távolságra szabad ültetni. Helyi értékvédelmi terület TK-val jelölt településkép-védelmi területre vonatkozó speciális elıírások 8. §

(1)

A helyi értékvédelmi terület és a településkép-védelmi terület a szabályozási terven lehatárolt.

11

(2)

A településkép-védelmi területen belül a kialakult településszerkezet megırzendı.

(3)

A helyi értékvédelmi területen az utcakép, a településkép, a környezettel való szerves-, látványbeli kapcsolat,- megırzendı. Új épület elhelyezésekor vagy meglévı épület homlokzatát, tetıformáját megváltoztató bıvítése esetén a történeti településképhez való illeszkedés igazolására látványterv készítendı az érintkezı közterület olyan pontja felöl, ahonnan az utcaképi változás a legdominánsabban észlelhetı.

(4)

A településkép védelmi területen a tetık tömegének (tetıidom) kialakításakor az egyszerő formá(ka)t kell alkalmazni, a környezetre jellemzı helyi karakter figyelembe vételével. Magastetı 30-450 közötti hajlásszöggel, pikkelyes, vagy ehhez hasonló megjelenéső fedéssel létesíthetı – kivéve a közterületrıl nem látható, kiegészítı funkciójú épületeket. A tetıt csillogásmentes felülettel kell kialakítani, a településképbe illı, jellemzıen piros, barna, szürke, vagy az égetett cserép színéhez hasonló (natúr) árnyalatú színben.

(5)

Helyi értékvédelmi területen a melléképületek, melléképítmények esetében is alkalmazandó a 6. § (6) bekezdés b) pontja.

(6)

Hátsókert irányú épületszárnyak, kiegészítı funkciójú épületek, gerincmagassága a közterület felıli épületénél magasabb nem lehet.

(7)

Az épület közterületrıl látható homlokzatán és tetızetén is megjelenı több szintben elhelyezkedı tetıablak új épület építése esetén nem engedélyezhetı.

(8)

A nem zártsorú beépítési módú épületek esetén épületrész kinyúlása a közterület fölé – kivéve az ereszt és az elıtetıt, az erkélyt – 12 méternél keskenyebb szabályozási szélességő utcákon legfeljebb 0, 60 méter lehet. A közterület fölé kinyúló épületrész homlokzati hossza nem haladhatja meg az épület homlokzati hosszának 1/3-át.

(9)

A településkép védelem alatt álló területen és a védett épületeken az épület utcafronti homlokzatán lévı nyílászárók felújítása esetén – a teljes homlokzatra kiterjedı felújítás kivételével – csak az eredetivel megegyezı formák, osztások anyaghasználat és színek alkalmazhatók.

(10)

A helyi értékvédelmi területen a meglévı és új épületek közterületrıl látható homlokzatán technológiai létesítmény (ablakklíma berendezés- szellıztetı, hőtı- és főtıberendezés kültéri egysége és szerelvényei) nem helyezhetık el, az csak az adott épület alárendeltebb homlokfalára telepíthetı.

(11)

A területen a mőemlék épületek megtartása, karbantartása a meglévı állapot megırzése elsıdleges feladat.

(12)

A mőemléki környezetbe sorolt területeken csak olyan változtatás lehetséges, amely a mőemléki terület felé nézı és onnan látható homlokzatokon a kialakult állapothoz igazodó, vagy annál kedvezıbb változást eredményez.

(13)

Távközlési és hírközlési önálló adótorony a területen nem helyezhetı el. Az elektromos légvezetékek átépítése esetén az új vezetékeket földkábellel lehet kiépíteni. Helyi építészeti értékek védelme 9. §

építmények

12 (1)

A helyi védelem alatt álló értékekre vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet határozza meg. Az e körbe tartozó épületeket és egyéb objektumokat a HÉSZ 3. függeléke tartalmazza.

(2)

A védett épületeken bármilyen külsı változtatást érintı építési tevékenység, bıvítés, átépítés (homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tetıfelújítás, tetıtér beépítés stb.) csak értékvizsgálat alapján végezhetı.

(3)

A védett épületek korszerősítése, átalakítása, bıvítése során a védelem érdekében elı kell segíteni az épületek mai igényeknek megfelelı használatát, a jellegzetes eredeti épülettömeg, tetıforma, homlokzati nyílásrend, osztások, anyaghasználatának megtartását. A tagozatok, színek lehetıség szerint megtartandók, illetve pótlandók.

(4)

Homlokzati nyílászárók cseréje során az eredetivel azonos anyagú, osztású, profilozású, felületképzéső nyílászárók alkalmazandók. Külsı redınyszekrény nem helyezhetı el.

(5)

Helyi védett épületeken hirdetés, reklám nem helyezhetı el, csak az épületen belül mőködı cég. vagy egyéni vállalkozás felirata (cégére) helyezhetı el, legfeljebb 0, 50 m2 méretben.

(6)

A helyi védelem alatt álló építményeknél a védett épület (H1), védett épület részlet (H2) megóvására kell törekedni, tetıtér beépítés, ráépítés csak a hagyományos értékek védelme mellett, az önkormányzat által jóváhagyott külön rendelet alapján, a településképi véleményezési eljárás keretében, lehetséges.

(7)

A helyi értékvédelmi (- hé -) területeken az engedélyezési eljárás során a még fellelhetı építészeti értékeket figyelembe kell venni.

(8)

A helyi védett építmények védettsége csak a teljes mőszaki avultság és az eredeti állapot helyreállításának ellehetetlenülésének beálltával szüntethetı meg. A mőszaki avultságot és az eredeti állapot helyreállításának elkerülhetetlenségét felmérési terv és foto dokumentációval bizonyítani kell.

(9)

A helyi védett építmény teljes lebontására csak a védelem megszüntetése után kerülhet sor. Reklám, hirdetıtábla elhelyezésére vonatkozó rendelkezések 10. §

(1)

A közterületeken történı reklámelhelyezés feltételeit e tárgyban kiadott önkormányzati rendelet szabályozza. A nem önkormányzati területekre vonatkozóan a (2)-(5) bekezdés elıírásait kell alkalmazni.

(2)

Önálló reklám- és hirdetıtábla lakóterületen csak saját tevékenységre vonatkozóan és legfeljebb 2 m2-, vegyes és gazdasági területen összevontan legfeljebb 12 m2 felülettel helyezhetı el.

(3)

Reklámvilágítás, fényreklám csak olyan módon helyezhetı el, hogy a fényhatás az építmények és helyiségek rendeltetésszerő használatát ne akadályozza, környezete rendeltetésszerő használatát ne zavarja, a közlekedés biztonságát ne veszélyeztesse.

(4)

Mőemléki környezetben fényreklám nem helyezhetı el.

13

(5)

Új épület elhelyezésénél, meglévı épület átalakításánál, funkcióváltásnál, homlokzati felújításnál az intézmények cégéreinek, hirdetıtábláinak méretét és elhelyezését a homlokzattal együtt kell megtervezni és kialakítani. Kulturális örökségvédelem 11. §

(1)

A nyilvántartott régészeti lelıhelyeket - az illetékes örökségvédelmi hivatal adatszolgáltatása alapján a SZT jelöli, a HÉSZ 2. függeléke tartalmazza

(2)

A település mőemlékeit, a mőemléki környezet határát, a mőemlék telkét a SZT jelöli, felsorolásukat a HÉSZ 1. függeléke tartalmazza.

(3)

Régészeti leletek illetve objektumok elıkerülése esetén a munkálatokat haladéktalanul fel kell függeszteni, és az illetékes örökségvédelmi hatóságot soron kívül értesíteni kell. A kulturális örökség védelmérıl szóló törvény elıírásait be kell tartani Táj és természeti értékvédelem 12. §

(1)

Távközlési magasépítmény, adótorony, önálló antenna építmény, önálló reklámépítmény a) országos természetvédelmi területeken b) az ökológiai hálózat övezeteiben, c) közösségi jelentıségő természetmegırzési területeken (Natura 2000 területek), d) tájképvédelmi övezetben, erdıterületeken, nem létesíthetı.

(2)

Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy az: a) a legkisebb mértékő környezetterhelést és igénybevételt idézze elı, b) megelızze a környezetszennyezést, c) kizárja a környezetkárosítást.

(3)

A tájkép-védelem érdekében a külterületi utak menti fasorok, mezsgyék, vízfolyások, csatornák menti galérianövényzet védelmérıl gondoskodni kell.

(4)

A szılıhegyi tájkarakter védelme érdekében a kertes-, a szılıkataszteri területtel érintett mezıgazdasági területek egységes építészeti karakterét, történeti szerkezetét meg kell ırizni.

(5)

Külterületi fásítás, erdısítés esetén törekedni kell ıshonos fafajok telepítésére, és honos erdıállományok kialakítására.

(6)

Országos jelentıségő védett természeti területen, magterületen és ökológiai folyosó területén új külszíni mőveléső bányatelek nem alakítható ki, a meglévı nem bıvíthetı.

(7)

A város közigazgatási területén bányatelek csak az ország más területén fel nem lelhetı ásványi nyersanyag kitermeléséhez állapítható meg,

14 (8)

A vízfolyások melletti 10-10 m-es sávban megtelepedett fásszárú növényzet védelmét a vízfolyások karbantartási munkáihoz szükséges feltételek biztosítása mellett kell megoldani.

(9)

Vízfolyások medrétıl 50 m távolságon belül trágyatároló, 100 m távolságon belül mezıgazdasági területen állattartó telep nem létesíthetı

(10)

A közmő és elektronikus hírközlés nyomvonalas hálózatát és járulékos mőtárgyait, illetve a meglévı hálózatok korszerősítését a táj és természeti értékek védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából: a) Magterületen; b) országos jelentıségő védett természeti területen; c) térségi jelentıségő tájképvédelmi területen; a mőszaki lehetıségek, és a természetvédelmi szempontok mérlegelésével, lehetıség szerint terepszint alatt kell megvalósítani.

(11)

A szennyvízcsatornával még ellátatlan beépítésre nem szánt területen keletkezı szennyvizek zárt győjtıben, illetve a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelı berendezésben kell elhelyezni. A zárt győjtıt, illetve az egyedi szennyvízkezelıt a csatornahálózat kiépítésével meg kell szüntetni. Környezetvédelem 13. §

(1)

A város igazgatási területén kizárólag olyan építmények építhetık, üzemeltethetık, illetve olyan tevékenységek folytathatók, amelyek légszennyezıanyag-kibocsátása a környezetvédelmi hatóság – jogszabály alapján - megállapított kibocsátási határértékét nem haladja meg.

(2)

A város teljes közigazgatási területe felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület, ahol korlátozott vegyszer- és mőtrágyahasználat, környezetkímélı, extenzív mezıgazdasági termelés folytatható. A területen hulladéklerakó, hulladéktároló és kezelı telep, komposztüzem, valamint hulladékátrakó állomás- és vegyszertároló nem létesíthetı

(3)

A levegı védelme szempontjából védelmi övezetet igénylı építmények (légszennyezı források) csak úgy alakíthatók ki, hogy a szomszédos ingatlan beépítési lehetıségét, terület-felhasználását ne korlátozza.

(4)

A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó, vagy rezgést okozó létesítmény csak akkor mőködtethetı, vagy építhetı, illetve ilyen tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj vagy rezgés mértéke a környezetében a jogszabály által elıírt zajterhelési határértéket nem haladja meg.

(5)

A HÉSZ alkalmazásában zajtól védendı terület-felhasználás: a) lakó,- településközpont vegyes, intézményterület; b) különleges területek (kivéve a homokbánya területet KB); c) üdülıterületek; d) zöldterületek; e) gazdasági területnek (kereskedelmi, szolgáltató) azon része, ahol zajtól védendı rendeltetéső épület található.

(6)

Az üzemi és szabadidıs létesítményektıl származó zaj terhelés határértéke nem haladhatja meg a zaj- és rezgésvédelemrıl szóló jogszabályban elıírt határértékeket.

15 (7)

A település közigazgatási területén állattartás a vonatkozó állategészségügyi, higiéniai jogszabályok alapján és a HÉSZ együttes betartásával lehetséges.

(8)

A közigazgatási területen keletkezı, 20 kg-ot állati tetemeket átmeneti, állati tetemgyőjtı konténerbe kell elhelyezni, ahonnan a szakhatóságok által elfogadott megsemmisítı helyre kell elszállítani. ok

(9)

A belterületen a megépült és üzembe helyezett szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés kötelezı.

(10)

Beépítésre nem szánt területen a vezetékes ivóvízhálózatra rákötött teleknek a megépült szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötése a szennyvízhálózat átadását követı egy éven belül kötelezı.

(11)

A mezıgazdaság-, és erdıterületen, valamint a külterületi beépítésre nem szánt különleges területeken, - amennyiben nincs lehetıség a szennyvízcsatorna-hálózatra történı csatlakozásra, - új épületet építeni csak vízzáró szennyvíztároló, illetve a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelı berendezés megléte esetén lehet.

(12)

Szippantott szennyvizek kezelés nélküli elhelyezése nem engedélyezhetı.

(13)

Technológiai eredető szennyvíz, illetve az üzemek területén összegyőjtött csapadékvíz csatornába csak akkor vezethetı, ha elıtisztítása a vonatkozó jogszabályokban és hatósági elıírásokban meghatározott mértékben az üzem területén megtörténik.

(14)

A SZT-ben vízgazdálkodási területként szabályozott vízfolyások, tavak, tározók medrének felsı rézső élétıl számított 15-15 m védıtávolságon belül mezıgazdasági területen új épület nem létesíthetı, meglévı épület e területet érintıen nem bıvíthetı.

(15)

Talajmozgatással járó tevékenység során, továbbá beépítendı területeken a termıréteg védelmét, elkülönített tárolását és újrahasznosítását biztosítani kell.

(16)

A gazdálkodó szervezeteknek gondoskodniuk kell a tevékenységükbıl keletkezı veszélyes és nem veszélyes termelési hulladékok hasznosításáról, ártalmatlanításáról.

(17)

Az üzemi technológia során keletkezı veszélyes hulladék átmeneti tárolása a vonatkozó jogszabályok szerint a talaj, talajvíz szennyezése nélkül történhet.

(18)

A keletkezı kommunális szilárd hulladék szervezett, intézményes elszállítását biztosítani kell. Kommunális szilárd hulladék zárt győjtıedényben tárolható.

(19)

Veszélyes hulladék állandó tárolására szolgáló telephely, hígtrágyás állattartó telep a város közigazgatási területén nem létesíthetı. III. FEJEZET TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT BIZTOSÍTÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS ELİÍRÁSOK Tilalmak és korlátozások 14. §

16 (1)

Az építési tilalom terheli a 14. mellékletben felsorolt ingatlanokat, az ott megjelölt cél érdekében.

(2)

Az építési tilalmat az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni. Telekalakítás 15. §

(1)

Az építési övezetben, illetve övezetekben közmőtelek, illetve a SZT-ben meghatározott közterület szabályozás végrehajtása érdekében, telek az övezet elıírásaitól eltérı nagyságban is kialakítható.

(2)

Az építési övezetekben nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki.

(3)

Amennyiben az övezeti elıírások másképpen nem szabályozzák, új építési telek szélessége a) oldalhatáros és ikres beépítés esetén: min. 14 m, (saroktelek esetén 18 m) b) szabadonálló beépítés esetén: min. 16 m c) zártsorú, hézagosan zártsorú beépítés esetén: min. 12 m (sarokteleknél 16 m)

(4)

Kertvárosias lakóterületen telekegyesítéssel létrehozható új telek szélessége legfeljebb az egyes építési övezetekre elıírt, kialakítható telekméret kétszerese lehet, kivéve, ha a telekalakítás közintézmény, vagy hitéleti épület létesítése céljából szükséges.

(5)

Beépítésre nem szánt területen 3 000 m2-nél kisebb terület a) a közlekedési létesítmények, b) közmő és hírközlési létesítmények, c) véderdı, d) zöldterület létesítéséhez szükséges telek, és az a)-b) pont szerinti létesítmények kialakítása következtében visszamaradó mezıgazdasági- és erdıterület kivételével,- nem alakítható ki. Közterület alakítására vonatkozó elıírások 16. §

(1)

A SZT által javasolt helyi közút létesítése, bıvítése vagy szabályozása érdekében az Étv. elıírásainak megfelelıen,- az eljárás lefolytatására illetékes hatóság,- a telek közút céljára szükséges részét az önkormányzat javára igénybe veheti és lejegyeztetheti.

(2)

Amennyiben a lejegyzéssel érintett, visszamaradó ingatlan a rendeltetésének megfelelı használatra alkalmatlanná válik, úgy a tulajdonos kérelmére az egész telket igénybe kell venni.

(3)

Ha nem önkormányzati kezdeményezésre újonnan beépítésre szánt területen, vagy beépített területen új beépíthetı ingatlanok kialakítása érdekében útépítés, közmővesítés válik szükségessé, akkor a szükséges közterület térítésmentes átadása a tulajdonos, az út-, valamint a közmőépítés költségének megfizetése az érdekeltek kötelezettsége.

(4)

Az ingatlan helyi közút céljára igénybe vett részért járó kártalanítás összegénél figyelembe kell venni a helyi közút megépítésébıl, illetve az ezzel összefüggı

17 közmővesítésbıl eredı ingatlanérték-növekedés összegét, az Étv. elıírásainak megfelelıen. (5)

Közterületen pavilon csak ideiglenes jelleggel a városképbe illıen, a közlekedésbiztonsági elıírások figyelembevételével, valamint a közterület kezelhetıségének, tisztántarthatóságának, és a pavilonban dolgozók számára megfelelı illemhely használati lehetıség biztosításával létesíthetı, a közterület tulajdonosának külön engedélyével. Útépítési és közmővesítési hozzájárulás 17. §

(1)

Újonnan kialakításra kerülı telektömbök beépítése során a tervezett közmőveket úgy kell kiépíteni, hogy azok az egyes ingatlanok használatbavételéig megvalósuljanak és azokra az ingatlanok rácsatlakozhassanak. Az utak szilárd burkolattal történı ellátását legkésıbb a területen felépült építmények 75 %-nak a használatbavételéig kell megvalósítani.

(2)

A helyi közutat illetıleg közmővet, amennyiben a település önkormányzata létesítette, úgy annak költségét részben vagy egészében az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja az Étv. vonatkozó elıírása szerint. IV. FEJEZET A KÖZMŐVEKRE ÉS A KÖZMŐVESÍTÉSRE VONATKOZÓ ELİÍRÁSOK 18. §

(1)

A meglévı és tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energia ellátás (villamos energia ellátás, távhıellátás, földgáz ellátás), valamint az elektronikus hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati elıírások szerinti biztonsági-, védıtávolsága számára közterületen, vagy közmőterületen kell helyet biztosítani.

(2)

A meglévı közmővek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, továbbá egyéb okból funkciót vesztett, feleslegessé vált közmővet el kell bontani, az indokoltan földben maradó vezeték tömedékelését, felhagyását szakszerően kell megoldani.

(3)

A közmővezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében, az utak alatt a közmővek elrendezésénél mindig a távlati összes közmő elhelyezésére kell helyet biztosítani. A beépítésre szánt területeken a közmővezeték helyét úgy kell kijelölni, hogy a zöldterületi elıírásokban meghatározottak szerint, utcai fasorok telepítését ne akadályozzák.

(4)

A közigazgatási területen lévı, illetve azt érintı közmővezeték hálózatok, azok mőtárgyai és létesítményei biztonsági övezetein belül a rájuk vonatkozó tilalmakat és korlátozásokat be kell tartani. Vízellátás 19. §

(1) Házi vízbekötés csak a szennyvízcsatorna hálózatra történı rákötést követıen lehetséges.

18

(2) Beépítésre szánt területen, új építményre használatbavételi engedély csak a szennyvízcsatorna hálózatra történı rákötést követıen adható. (3) Kiépített szennyvízcsatorna hálózattal rendelkezı területen az ivóvízbekötés feltétele a szennyvízcsatorna hálózatra történı rákötés. Csapadékvíz elvezetés 20. § (1) Csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethetı. (2) A településkép-védelmi területen törekedni kell a zártrendszerő elvezetés kiépítésére. Energia, hírközlés 21. § (1) Belterületen új közép-, kisfeszültségő, közvilágítási villamos energia ellátási, valamint hírközlı hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni. (2) Belterület már beépített területén, valamint a külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamos energia ellátás hálózata föld feletti vezetéső, új elosztási, közvilágítási vezetéket és elektronikus hírközlési hálózatot a meglévı oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell felszerelni. Közös oszlopsorra való telepítés bármely akadályoztatása esetén az építendı hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni. (3) Beépítésre nem szánt területen egy oldali közös oszlopsoron kell a villamos energia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpatestek is elhelyezhetık. A közös oszlopsoron történı elhelyezésrıl csak érintésvédelmi okból lehet eltérni. (4) A (2) és (3) bekezdésben említett elıírások a meglévı hálózat rekonstrukciójára is vonatkozik. (5) Beépítésre szánt területen új villamos energia ingatlan-bekötést – ezzel együtt a hírközlési bekötést is – csak földalatti kiépítéssel szabad kivitelezni még akkor is, ha közhálózat oszlopsoron halad. (6) Középnyomású gázellátású területen telkenként egyedi nyomásszabályzókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályzók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetık el. A berendezés a telkek elıkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára helyezhetık. (7) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhetı. (8) Elıkerttel rendelkezı épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhetı. (9) Az egyes közmővezetékek védıtávolságát az ágazati szabványok, és a vonatkozó jogszabályok tartalmazzák, melyet a hatósági eljárások során figyelembe kell venni.

19

V. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETI ELİÍRÁSAI 22. § A város beépítésre szánt területe a következı terület-felhasználási egységekbe sorolt:

Általános használat szerinti megnevezés 1

Lakóterületek

2

Üdülıterületek

3

Vegyes területek

4

Gazdasági terület

5

Különleges terület

Sajátos használat szerinti megnevezés Kisvárosias Kertvárosias Üdülıházas Hétvégi házas Településközpont terület Intézményterület Kereskedelmi, szolgáltató terület Sportterület Kempingterület Kikötı terület Strandterület Turisztikai fejlesztési terület Gazdasági terület

jele Lk Lke Üü Üh Vt Vi Gksz KSp KKp KK KSt KTu KG

LAKÓTERÜLETEK Kisvárosias lakóterület 23. § (1) A kisvárosias lakóterület sőrő beépítéső, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló 5,0, illetve 7,5 méter épületmagasságot meg nem haladó, elsısorban lakó rendeltetéső épület elhelyezésére szolgál. (2) A kisvárosias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhetı épület a következı rendeltetéseket tartalmazhatja: a) lakó; b) kereskedelmi, szolgáltató; c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális; d) kulturális, közösségi szórakoztató; e) szállás; f) igazgatási, iroda; g) sport rendeltetést; (3) Az Lk építési övezet beépítési elıírásai a következık: 1

Övezet jele

1

Beépítési megengede megengedet Legkiseb mód tt t b telek legnagyobb legnagyobb területe

Rövidítések magyarázata: Beépítési mód: Z: zártsorú, csoportházas beépítés

20 épületmagasság (m)

(m2)

beépítettség e (%) Lk1 Z 7,5 60 150 Lk2 Z 7,5 50 700 Lk3 Z 5,0 50 180 (4) Az övezeten belül biztosítandó legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 20 %-a. (5) Új épület csak részleges közmővesítettséggel építhetı, amennyiben a szennyvízelhelyezés és tisztítás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással történı ellátása is biztosítható. (6) Az építési övezetben a melléképítmények közül kizárólag: a) közmő-becsatlakozási mőtárgy; b) hulladéktartály-tároló; c) épülettıl különálló – építménynek minısülı – kirakatszekrény; d) kerti építmény; e) 6 m-nél nem magasabb építménynek minısülı antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop; f) mosókonyha, nyári-konyha, nem zavaró hatású kisipari és barkácsmőhely; g) fóliasátor, kerti növényház (üvegház) legfeljebb 50 m2 alapterülettel; h) komposztáló; i) csapadékvíz győjtı ciszterna; j) zöldségverem; k) gépjármő, és háztartással kapcsolatos egyébtároló tárolóépület, helyezhetı el. Kertvárosias lakóterület 24. § (1)

A kertvárosias lakóterület laza beépítéső, összefüggı nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 5,0 m-es épületmagasságot meg nem haladó, elsısorban lakó rendeltetéső, legfeljebb négylakásos épületek helyezhetık el.

(2)

A kertvárosias lakóterület építési övezetben elhelyezhetı épület a következı rendeltetéseket tartalmazhatja: a) lakó; b) kiskereskedelmi, szolgáltató; c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális; d) kulturális; e) 8 vendégszobát meg nem haladó szállásjellegő; f) sport.

(3)

Az Lke építési övezet beépítési elıírásai a következık:2

Övezet jele

2

Beépítési megengede megengedet Legkiseb mód tt t b telek legnagyobb legnagyobb területe (m2) épületmagasság beépítettség e (m)

Rövidítések magyarázata: Beépítési mód: O: oldalhatáros, IKR:ikres

legkisebb telek szélesség (m)

legkisebb Telekmélys ég (m)

21

Lke1 Lke2 Lke3 Lke4 Lke5 Lke6 Lke7 Lke8 Lke9 Lke10 Lke11

O O O O O O IKR IKR O O O

5,0 5,0 5,0 5,0 5,0 5,5 5,0 5,0 5,0 5,0 5,0

(%) 30 30 30 30 30 30 30 30 30 30 30

550 750 900 550 700 700 500 300 900 700 650

18 14 16 16 -

40 55 40 -

(4)

Az övezeten belül biztosítandó legkisebb zöldfelület mértéke a telek területének 50%.

(5)

Új épület csak részleges közmővesítettséggel építhetı, amennyiben a szennyvízelhelyezés és tisztítás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással történı ellátása is biztosítható.

(6)

A kertvárosias lakóterületen az alábbi melléképítmények helyezhetık el: a) közmő-becsatlakozási mőtárgy b) hulladéktartály-tároló, c) épülettıl különálló – építménynek minısülı – kirakatszekrény, d) kerti építmény, e) ól, állatkifutó, f) 6 m-nél nem magasabb építménynek minısülı antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop, g) mosókonyha, nyári-konyha, nem zavaró hatású kisipari és hobbimőhely, h) fóliasátor, kerti növényház (üvegház) legfeljebb 50 m2 alapterülettel, i) komposztáló j) csapadékvíz győjtı ciszterna, k) zöldségverem, l) gépjármő, és háztartással kapcsolatos egyébtároló tárolóépület, helyezhetı el. ÜDÜLİTERÜLETEK 25. § Üdülıházas üdülıterület

(1)

Az üdülıházas terület elsısorban kettınél több üdülı egységet magába foglaló, üdülıépület elhelyezésre szolgál.

(2)

Az üdülıházas építési övezetben elhelyezhetı épület a következı rendeltetéseket tartalmazhatja: a) kemping; b) üdülıtábor; c) szállásjellegő.

(3)

A kialakult területeken a minimum 12 m széles telek építhetı be.

(4)

Az Üü építési övezet beépítési elıírásai a következık: 3

3

Rövidítések magyarázata: Beépítési mód: SZ: szabadonálló

22

Övezet jele

Üü1 Üü2 Üü3 Üü4 Üü5 Üü6 Üü7 Üü8

Beépítési megengede megengedet Legkiseb mód tt t b telek legnagyobb legnagyobb területe (m2) épületmagasság beépítettség e (m) (%) SZ 7,5 15 5000 SZ 7,5 20 2000 SZ 7,5 20 1000 SZ 11,0 20 2000 SZ 5,5 20 550 SZ 5,5 20 2000 SZ 14 15 5000 SZ 10,5 20 2000

(5) Az övezeten belül biztosítandó legkisebb zöldfelület mértéke a telek területének 40 %-a. (6) Az Üü1-4 és Üü8 építési övezetben, a beépített telken az épületmagasság az épület bontása esetén az elbontott épület magassága, de legfeljebb 12,5 m lehet. Ez az elıírás a területre elıírt épület magasságot meghaladó építmény, illetve építmény részlet beépített alapterületének mértékéig alkalmazható. (7) Az üdülıházas üdülıterületen az alábbi melléképítmények helyezhetık el: a) b) c) d) e)

közmő-becsatlakozási mőtárgy hulladéktartály-tároló, kerti építmény, a funkcióhoz kapcsolódó tároló (kerti kisgép, kerti bútor, kerékpár stb.) 6 m-nél nem magasabb építménynek minısülı antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop, f) a fıépülettel egytömegő gépjármő, és egyéb vízi jármő (csónak, szörf, stb.) tároló. (8) Új épület,- melléképületek és alárendelt, kiegészítı funkciójú épületeken kívül,- csak részleges közmővesítettséggel építhetı, amennyiben a szennyvízelhelyezés és tisztítás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással történı ellátása is biztosítható. (9) Az Üü 8-as övezetben lévı telek közúti megközelítése négy egységet meghaladó beépítés esetén kizárólag a Honvéd utca felıl történhet. Hétvégi házas üdülıterület 26. § (1) A hétvégi házas területen elsısorban a 6,0 m beépítési magasságot meg nem haladó, legfeljebb két üdülıegységet magába foglaló üdülıépületek helyezésére szolgál. (2) A hétvégi házas építési övezetekben elhelyezhetı épület – az (1) bekezdésen túl a terület rendeltetését szolgálva- a következı rendeltetéseket tartalmazhatja: a) kereskedelmi, szolgáltató b) hitéleti, c) szállásjellegő, d) sport

23

(3) Az Üh építési övezet beépítési elıírásai a következık:4

Övezet jele

Üh1 Üh2 Üh3 Üh4

megengedet megengede t Legkiseb tt legnagyobb b telek Beépítési legnagyobb mód területe épületbeépítettség (m2) magasság e (m) (%) SZ 4,5 20 550 O 5,5 20 550 IKR 4,5 20 300 SZ 6,0 20 550

(4) Az övezeten belül biztosítandó legkisebb zöldfelület mértéke a telek területének 60 %-a. (5) Üdülıházas üdülıterületen a melléképítmények közül kizárólag: e) közmő-becsatlakozási mőtárgy f) hulladéktartály-tároló, g) kerti építmény, h) a funkcióhoz kapcsolódó tároló (kerti kisgép, kerti bútor, kerékpár stb.) i) 6 m-nél nem magasabb építménynek minısülı antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop, j) a fıépülettel egytömegő elhelyezéssel gépjármő, és egyéb vízi jármő (csónak, szörf, stb.) tároló. (6) Új épület,- melléképületek és alárendelt, kiegészítı funkciójú épületeken kívül,- csak részleges közmővesítettséggel építhetı, amennyiben a szennyvízelhelyezés és tisztítás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással történı ellátása is biztosítható. VEGYES TERÜLETEK 27 §. Településközpont terület (1)

A településközpont terület elsısorban lakó és olyan települési szintő egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

(2) A településközpont területen elhelyezhetı épületek - a lakóépületeken kívül az alábbi rendeltetéseket tartalmazhatja: a) kereskedelmi, szolgáltató; b) szállásjellegő; c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális; d) kulturális, közösségi szórakoztató; e) igazgatási, iroda; f.) sport.

4

Rövidítések magyarázata: Beépítési mód: O: oldalhatáros, IKR: ikres, SZ: szabadonálló

24 (3) A Vt építési övezet beépítési elıírásai a következık:5

Övezet jele

Vt1 Vt2 Vt3 Vt4 Vt5 Vt6 Vt7 Vt8 Vt9 Vt10 Vt11 Vt12 Vt13 Vt14 Vt15 Vt 16 Vt 17 Vt 18 Vt 19 Vt 20 Vt21

megengedet megengede t Legkiseb tt legnagyobb b telek Beépítési legnagyobb mód területe épületbeépítettség (m2) magasság e (m) (%) Z 5,5 50 600 SZ 7,5 50 1200 SZ 7,5 50 Nem oszt. SZ 11,0 60 1600 Z 7,5 80 400 SZ 7.5 50 400 SZ 7,5 25 Nem oszt. SZ 7,5 35 2.000 SZ 5,5 50 550 Z 7,5 80 300 Z 5,5 50 Nem oszt. Z 11,0 70 1600 SZ 11,0 60 1600 O 7,5 60 400 O 5,5 60 400 SZ 7,5 50 2000 SZ 12.5 40 2000 SZ 8,0 40 1000 Nem Z 6,0 80 osztható Z 12,5 50 1500 Nem Z 7,5 50 osztható

legkisebb telek szélesség (m)

legkisebb telekmélysé g (m)

25 -

60 -

-

-

-

-

-

-

(4) Az övezeten belül biztosítandó legkisebb zöldfelület mértéke a telek területének 10 %-a, a vízpart-rehabilitációs területeken 30 %. (5) Új épület csak részleges közmővesítettséggel építhetı, amennyiben a szennyvízelhelyezés és tisztítás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással történı ellátása is biztosítható. (6) Településközpont területen a melléképítmények közül kizárólag a) közmő-becsatlakozási mőtárgy; b) hulladéktartály-tároló, c) kerti építmény; d) 6 m-nél nem magasabb építménynek minısülı antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop; e) gépjármő, és az épület rendeltetésszerő használatával kapcsolatos egyéb tárolóépület, helyezhetı el. Intézményi terület 28. §

5

Rövidítések magyarázata: Beépítési mód: O: oldalhatáros, Z: zártsorú, SZ: szabadonálló

25 (1) Az intézményi terület több önálló rendeletetési egységet magába foglaló, elsısorban igazgatási, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál. (2) Az intézményi területen elhelyezhetı épületek - a lakóépületeken kívül az alábbi rendeltetéseket tartalmazhatja: a) b) c) d)

kereskedelmi, szolgáltató, hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, igazgatási, iroda; sport.

(3) A Vi építési övezet beépítési elıírásai a következık:6 Övezet jele

Vi1 Vi2 Vi3 Vi4 Vi5 Vi6 Vi7 Vi8 Vi9

Beépítési megengede megengedet Legkiseb mód tt t b telek legnagyobb legnagyobb területe (m2) épületmagasság beépítettség e (m) (%) SZ 7,5 55 1000 SZ 5,5 55 800 Nem Z 5,0 80 osztható SZ 7,5 55 400 SZ 7,5 25 1000 SZ 10,5 40 5000 SZ 5,0 50 500 Nem SZ 7,5 35 osztható SZ 10,5 55 1600

legkisebb telek szélesség (m)

legkisebb Telekmélys ég (m)

32

25

-

-

-

-

-

-

-

-

(4) Az övezeten belül biztosítandó legkisebb zöldfelület mértéke a telek be nem épített területének 50 %. (5) Új épület csak részleges közmővesítettséggel építhetı, amennyiben a szennyvízelhelyezés és tisztítás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással történı ellátása is biztosítható. (6) Az intézményterületen a melléképítmények közül kizárólag a) közmő-becsatlakozási mőtárgy b) hulladéktartály-tároló,, c) kerti építmény, d) 6 m-nél nem magasabb építménynek minısülı antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop, e) gépjármő, és az épület rendeltetésszerő használatával kapcsolatos egyéb tárolóépület, helyezhetı el.

6

Rövidítések magyarázata: Beépítési mód: Z: zártsorú, SZ: szabadonálló

26

GAZDASÁGI TERÜLET Kereskedelmi, szolgáltató terület 29. § (1)

A kereskedelmi szolgáltató terület elsıdlegesen a környezetre jelentıs zavaró környezeti hatást nem gyakorló, gazdasági tevékenység céljára szolgáló épületek helyezhetık el.

(2)

Az építési övezetekben csak olyan rendeltetéső épület létesíthetı, amelyben folytatott tevékenység: a) nem tartozik a külön jogszabály szerint meghatározott környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedély, illetve környezetvizsgálat köteles tevékenységek közé b) védıövezet, védıtávolság igénye saját telkén belül biztosítható c) a szomszédos telek rendeltetésszerő használatát nem korlátozza.

(3)

A kereskedelmi szolgáltató területen önálló lakó rendeltetéső épület nem helyezhetı el, de a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó, és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható.

(4)

A Gksz építési övezet beépítési elıírásai a következık:7

Övezet jele

Gksz1 Gksz2 Gksz3 Gksz4 Gksz5 Gksz6 Gksz7 Gksz8

megengedet megengede t Legkiseb tt legnagyobb b telek Beépítési legnagyobb mód területe épületbeépítettség (m2) magasság e (m) (%) SZ 7,5 60 1000 O 5,5 60 650 SZ 7,5 60 1500 SZ 10,5 60 3000 SZ 7,5 40 1200 SZ 7,5 30 3000 Nem SZ 7,5 30 osztható SZ 7,5 30 2000

legkisebb telek szélesség (m)

legkisebb telekmélysé g (m)

30 25 20 -

50 40 40 -

-

-

-

-

(5)

Az övezeten belül biztosítandó legkisebb zöldfelület mértéke Gksz1-Gksz5 övezetekben a telekterület 20 %, a Gksz6 - Gksz8 építési övezetekben 50%-a.

(6)

Az övezetben a teljes telekméret minden 200 m2-e után 1 db, elınevelt lombos fa ültetendı. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni; használatbavételi engedély csak az ültetés után adható ki.

(7)

Ahol a gazdasági terület telke lakóterülettel közvetlenül határos, a lakóterület telek határától mért 15 m-en belül üzemi épület, tehergépjármővek tárolója, parkolója nem helyezhetı el, a teherszállítást bonyolító kapubehajtó nem alakítható ki.

(8)

Az építési övezetben elhelyezésre kerülı technológiai építmény (kémény, siló, stb.) magassága meghaladhatja az övezetben meghatározott épületmagasságot, ha az

7

Rövidítések magyarázata: Beépítési mód: O: oldalhatáros, SZ: szabadonálló

27 alkalmazott üzemi technológia szempontjából az szükséges, figyelemmel a HÉSZ 4.§ (5) bekezdésében foglaltakra.. (9)

Új épület csak részleges közmővesítettséggel építhetı, amennyiben a szennyvízelhelyezés és tisztítás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással történı ellátása is biztosítható. KÜLÖNLEGES TERÜLETEK 30. §

(1)

A különleges területek közé a város területén beépítésre szánt területként a sportterületek, (KSp), a kempingek (KKp), a kikötı (KK), a strand (KSt), a turisztikai fejlesztési terület (KTu), és a különleges gazdasági terület (KG) soroltak, a beépítési elıírásokat a szabályozási terv illetve a HÉSZ tartalmazza. A különleges területeket teljes közmővesítéssel ellátott telken lehet megvalósítani.

(2)

A sportterület „KSp” - a sportolással kapcsolatos építmény, kereskedelmi és vendéglátó, szolgáltató építmény, sportszálló, a közintézményhez közvetlenül kapcsolódó, vagy azzal együtt épülı szolgálati lakás elhelyezésére szolgál. A telek legnagyobb beépítettsége 20 %, a beépítési módja szabadon-álló, az épület magassága legfeljebb 6,0 m. lehet. Meglévı épületeknél a kialakult épületmagasság megtartható, bıvítése azonban csak 6 méterig engedélyezhetı. Az övezeten belül biztosítandó zöldfelület mértéke a telek területének 60 %.

(3)

A kemping „KKp” szállásférıhely, sportlétesítmény, kereskedelmi és vendéglátó, szolgáltató épületek, a közintézményekhez közvetlenül kapcsolódó, vagy azzal együtt épülı szolgálati lakás elhelyezésére szolgál. A telek legnagyobb beépítettsége 25 %, a beépítési módja szabadon-álló, az épület magassága legfeljebb 6,0 m. lehet. Meglévı épületeknél a kialakult épületmagasság megtartható, bıvítése azonban csak 6 méterig engedélyezhetı. Az övezeten belül biztosítandó zöldfelület mértéke a telek területének 70 %.

(4)

A kikötı „KK” a hajózással és vitorlázással kapcsolatos építmény, valamint vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató épület, szállásférıhely elhelyezésére szolgál. A telek legnagyobb beépítettsége 10 %, a beépítési módja szabadon-álló, az épület magassága legfeljebb 6,0 m. lehet. Meglévı épületeknél a kialakult épületmagasság megtartható, bıvítése azonban csak 6 méterig engedélyezhetı. Az övezeten belül biztosítandó zöldfelület mértéke a telek területének 40 %.

(5) A strand „KSt” a területén a strandolás, sportolás létesítménye és a strandot kiszolgáló kereskedelmi, vendéglátó építmény elhelyezésére szolgál. A telek legnagyobb beépítettsége 10 %, a beépítési módja szabadon-álló, az épület magassága legfeljebb 6,0 m. lehet. Meglévı épületeknél a kialakult épületmagasság megtartható, bıvítése azonban csak 6 méterig engedélyezhetı. Az övezeten belül biztosítandó zöldfelület mértéke legalább a telek területének 65 %.. (6)

A parti sávban kijelölt szabadstrandok „KSt 1” területén a strandolás, sportolás létesítményei és a strandolást kiszolgáló kereskedelmi és vendéglátó építmények helyezhetıek el, kizárólag a SZT-en kijelölt építési helyen belül. A telek legnagyobb beépítettsége 5 %, a beépítés módja szabadonálló, az épület magassága legfeljebb 6,0 m lehet. Meglévı épületeknél a kialakult épületmagasság megtartható, bıvítése azonban csak 6 méterig engedélyezhetı. Az övezeten belül biztosítandó zöldfelület mértéke legalább a telek területének 75 %.

(7) A turisztikai fejlesztési terület „KTu” területén csak az 5 ha-nál nagyobb terület építhetık be, legfeljebb 10 %-os beépítettséggel. Az épület beépítési módja szabadonálló, épület

28 magassága legfeljebb 6,0 m lehet . Az övezeten belül biztosítandó zöldfelület mértéke a telek területének 50%-a. A területen alábbi rendeltetéső épületek építhetık: a) a legeltetést biztosító állatállomány szállásául, a lovas turizmus bázisául szolgáló hagyományos istállóépület; b) egyéb turisztikai és sportépítmény; c) kereskedelmi szállásférı-helyek; d) vendéglátó, szolgáltató-; e) igazgatási-; f) kereskedelmi építmény; g) a tulajdonos, használó és a személyzet részére lakások; h) esıbeállók 4,5 m-es épületmagassággal; i) tőzrakóhely. (8) A különleges gazdasági terület „KG” területén csak az 5000 m2-nél nagyobb terület építhetı be és alakítható ki, szállítmányozási, raktározási, kereskedelmi és környezetet nem zavaró üzemi épületek helyezhetık el. A telek legnagyobb beépítettsége 40 %, a beépítési módja szabadon-álló, az épület magassága legfeljebb 7,5 m lehet.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETI ELİÍRÁSAI 31. § A város területén a beépítésre nem szánt területek az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következı terület-felhasználási egységekbe sorolhatók:

1. Közlekedési és közmőterületek: a) közutak b) vasútterület c) közmő és hírközlési létesítmény területe 2. Zöldterületek: a) közparkok területe b) közkertek területe 3. Erdıterületek: a) védelmi erdı területe b) gazdasági erdı területe c) kiváló termıhelyi adottságú erdı területe 4. Mezıgazdasági területek: a) általános mezıgazdasági terület b) kertes mezıgazdasági terület c) szılı termıhelyi kataszteri terület -általános mezıgazdasági területen -kertes mezıgazdasági területen d) be nem építhetı általános mezıgazdasági terület 5. Vízgazdálkodási területek: 6. Különleges, beépítésre nem szánt területek a) temetık területe b) kegyeleti park terület c) homokbánya terület

KÖu, KÖk, KÖ Zkp, Zkk Ev, Eg, Eg-k Má, Mk Má-C1 Mk-C1 Má0 V KT, KTk, KB

29 KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŐ TERÜLET 32.§ (1) Közlekedési területek az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a közterületi gépjármő várakozóhelyek, (parkolók), a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közforgalmú vasútvonal területe. (2)

A közlekedési területeket, létesítményeket, azok szabályozási szélességét és védıtávolságát a vonatkozó szabvány elıírások alapján a SZT tünteti fel.

(3) A közutak (KÖu) elhelyezésére szükséges területeket a kialakult állapot figyelembe vétele mellett a SZT tartalmazza. (4)

Közlekedési célra területet kialakítani, felhasználni csak a vonatkozó ágazati szabványoknak, az OTÉK elıírásainak és a HÉSZ-nek megfelelıen szabad.

(5)

A közforgalom elöl el nem zárt magánutak kialakítását telekalakítási és útépítési terv készítése során kell meghatározni, a vonatkozó jogszabály szerint a közútnak megfelelı paraméterekkel.

(6)

A közlekedési, területen belül: a) bármely építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység, illetve reklámcélú berendezések telepítése csak a vonatkozó jogszabály elıírása szerint történhet, b) az (1) bekezdésben leírt létesítmények, valamint utcabútorok, a közmővek létesítményei és berendezései helyezhetık el.

(7)

A közút kezelıjének hozzájárulása szükséges a közút mellett, a vonatkozó jogszabály szerinti területsávban, a jogszabályban meghatározott tevékenységekhez.

(8)

A parkolást/rakodást az OTÉK elıírásainak megfelelıen kell megoldani. A saját telken kívüli parkolóhely kialakításának feltételeit önkormányzat helyi parkolási rendeletben határozza meg.

(9)

Az újonnan nyitott utcákban a közmőveket a felszín alatt kell vezetni. Utcai fásítás telepítése kötelezı. ZÖLDTERÜLETEK 33. §

(1)

A város igazgatási területén a zöldterületek a SZT-ben, közpark (Zkp) és közkertek (Zkk) funkcióval jelöltek.

(2)

A közparkok és a közkertek a város növényzettel fedett közterületei, amelyeknek közútról, köztérrıl közvetlenül – kerekesszékkel és gyermekkocsival is – megközelíthetınek és használhatónak kell lennie.

(3)

A közkert területén épület nem létesíthetı. Az övezetben elhelyezhetık a szabadidı eltöltését szolgáló, épületnek nem minısülı, pihenési, sportolási, játszótéri létesítmények, sétautak, kerékpárút, utcabútorok és egyéb köztárgyak.

30 (4)

A közpark területén a (3) bekezdés szerinti építményeken kívül a közpark funkciójához illeszkedı, a szabadidı eltöltését, a játékot, a sportolást és a kultúrát szolgáló épületek, továbbá vendéglátó épületek helyezhetık el, a telekterület legfeljebb 3 %ig. A zöldterületen épület csak akkor létesíthetı, bıvíthetı, ha a keletkezı szennyvíz a közcsatornára ráköthetı.

(5)

A zöldfelület nagysága közpark esetén a telek területének 70 %-a, a közkertekben a telekterület 60 %-a.

(6)

A területek kialakítása, teljes felújítása, átalakítása csak szaktervezı (táj- és kertépítész) által készített kertépítészeti terv alapján történhet.

(7)

A parkolóhelyek, közmő létesítmények kialakítása során a meglévı és tervezett zöldfelületi elemek károsodását el kell kerülni. Amennyiben ez lehetetlen, úgy azok pótlásáról gondoskodni kell. ERDİTERÜLET 34. §

A város igazgatási területén védelmi erdı (Ev), gazdasági erdı (Eg) és kiváló termıhelyi adottságú erdı (Eg-k) kerültek szabályozásra. Védelmi erdıterületek 35.§ (1) A védelmi rendeltetéső erdıterület (Ev) övezeteiben épületet elhelyezni nem lehet. (2) A Balaton Kiemelt Üdülıkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló törvény (továbbiakban: Btsz). A védelmi erdık területét több, a Btsz.-ben részletesen szabályozott védelmi övezetek érintik. Ennek alapján az alábbi övezetekbe sorolhatók, az övezeteket a SZT is tartalmazza: Övezet jele Ev/1 Ev/2 Ev/3 Ev/4 Ev/5 Ev/6 Ev/7 Ev/8

Ev/9

(3)

Érintettsége a Btv. alapján

Ökológiai magterület (Ö-1) Felszíni vízminıség-védelmi terület (F-1) Ökológiai magterület (Ö-1) Térségi jelentıségő tájképvédelmi terület (T-1) Ökológiai folyosó (Ö-2) Térségi jelentıségő tájképvédelmi terület (T-1) Térségi jelentıségő tájképvédelmi terület (T-1) Földtani veszélyforrás területe (P-1) Vízeróziónak kitett terület (P-2) Térségi jelentıségő tájképvédelmi terület (T-1) Vízeróziónak kitett terület (P-2) Földtani veszélyforrás területe (P-1) Térségi jelentıségő tájképvédelmi terület (T-1) Földtani veszélyforrás területe (P-1)

A Btv. védelmi övezeteinek elıírásait a védelmi erdık területén érvényesíteni kell.

31

Gazdasági erdıterületek 36.§ (1) A gazdasági rendeltetéső erdıterület (Eg) övezetében az erdıgazdálkodással, vadgazdálkodással összefüggı építmény létesíthetı. Az övezet területén épületek a következı feltételekkel létesíthetık: a) a beépíthetı telek területe a 10 ha-t meghaladja, b) a beépítettség mértéke a telekterület legfeljebb 0, 3 %-a, c) az épületek épületmagassága legfeljebb 4, 50 m, d) az épület a telekhatártól való távolsága legalább 20 m. (2) A gazdasági erdıterületeket, az alábbi Btv védelmi övezetek érintik, mely alapján a gazdasági erdıterületek az alábbi övezetekbe sorolhatók: Övezet jele Eg/1 Eg/2 Eg/3 Eg/4 Eg/5 Eg/6 Eg/7

Érintettsége a Btv. alapján

Ökológiai magterület (Ö-1) Térségi jelentıségő tájképvédelmi terület (T-1) Térségi jelentıségő tájképvédelmi terület (T-1) Vízeróziónak kitett terület (P-2) Földtani veszélyforrás területe (P-1) Ökológiai folyosó területe (Ö-2) Földtani veszélyforrás területe (P-1) Térségi jelentıségő tájképvédelmi terület (T-1) Földtani veszélyforrás területe (P-1)

(3) A Btv. védelmi övezeteinek elıírásait a gazdasági erdık övezeteiben érvényesíteni kell. (4) A gazdasági erdıterületen – amennyiben nincs lehetıség a szennyvízcsatorna hálózatra történı csatlakozásra – új épület csak akkor létesíthetı, ha a keletkezı szennyvíz tisztítása és elhelyezése a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelı berendezéssel, vagy idıszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik. (5) A területen csak magastetıs, 35-50º tetıhajlással kialakított nyeregtetıs épület létesíthetı. A tetıfedés természetes anyagú és természetes színő, égetett cseréppel, vagy azzal harmonizáló formájú és színő betoncseréppel, továbbá fazsindellyel és náddal történhet. (6) Kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási illetve erdıgazdasági célból szabad. (7) A meglévı erdıterületek mővelési ága nem változtatható meg, az erdıterület nem csökkenthetı. Kiváló termıhelyi adottságú erdıterületek 37.§ (1) A kiváló termıhelyi adottságú erdıterületek (Eg-k) egyben gazdasági erdıterületek, melynek beépítési , kezelési feltételei a 36.§.-ban szabályozott gazdasági erdıterületével megegyeznek. (2) A kiváló termıhelyi adottságú erdıterületeket az alábbi Btv. védelmi övezetek érintik:

32 Övezet jele Eg/1-k Eg/2-k Eg/3-k Eg/4-k Eg/5-k Eg/6-k Eg/7-k Eg/8-k

Eg/9-k Eg/10-k Eg/11-k

Érintettsége a Btv. alapján

Ökológiai magterület (Ö-1) Ökológiai folyosó (Ö-2) Ökológiai folyosó (Ö-2) Térségi jelentıségő tájképvédelmi terület (T-1) Ökológiai folyosó (Ö-2) Földtani veszélyforrás területe (P-1 Ökológiai folyosó (Ö-2) Felszíni vízminıség-védelmi terület (F-1) Földtani veszélyforrás területe (P-1) Ökológiai magterület (Ö-1) Felszíni vízminıség-védelmi terület (F-1) Térségi jelentıségő tájképvédelmi terület (T-1) Térségi jelentıségő tájképvédelmi terület (T-1) Földtani veszélyforrás területe (P-1) Vízeróziónak kitett terület (P-2) Ökológiai folyosó (Ö-2) Térségi jelentıségő tájképvédelmi terület (T-1) Földtani veszélyforrás területe (P-1) Vízeróziónak kitett terület (P-2)

(3) A Btv. védelmi övezeteinek elıírásait a kiváló termıhelyi adottságú erdık övezeteiben érvényesíteni kell. MEZİGAZDASÁGI TERÜLETEK 38. § (1)

A mezıgazdasági területek az azonos tájkarakter, a hagyományos mezıgazdasági használat, a sajátos építési használat, továbbá a táji és természeti értékek védelme, az ökológiai hálózat egységének megırzése érdekében a következı területfelhasználási egységekre tagolódik: a) általános mezıgazdasági terület (Má) b) általános mezıgazdasági, szılı termıhelyi kataszteri terület (Má-C1) c) kertes mezıgazdasági terület (Mk) d) kertes, szılı termıhelyi kataszteri terület (Mk-C1) e) be nem építhetı általános mezıgazdasági terület (Má0)

(2)

A 10 m-nél magasabb, vagy a 250 m2-nél nagyobb beépített alapterülető építmények építéséhez, továbbá tájképvédelmi területre esı mezıgazdasági területen épületek elhelyezéséhez külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell készíteni.

(3)

Mezıgazdasági területen terület rendeltetésszerő használatát szolgáló, a lakófunkciót is kielégítı épület csak akkor létesíthetı, ha: a) az állandó ott tartózkodást a gazdálkodási körülmények indokolttá teszik, b) a lakás, vagy lakóépület rendeltetésszerő használatához szükséges ivóvizet, villamos energia ellátást, a keletkezı hulladék és szennyvíz elszállítását vagy ártalommentes elhelyezését, c) a gépjármővel történı állandó megközelítést a tulajdonos, vagy használó biztosítani tudja. Mezıgazdasági területen – amennyiben nincs lehetıség a szennyvízcsatorna hálózatra történı csatlakozásra – új épület csak akkor létesíthetı, ha a keletkezı szennyvíz tisztítása és elhelyezése a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi

(4)

33 szennyvízkezelı berendezéssel, szennyvíztárolóban történik.

vagy

idıszakos

tárolása

egyedi

zárt

Általános mezıgazdasági terület 39. § (1)

Az általános mezıgazdasági terület az „Má” jelő övezetet foglalja magába.

(2)

Általános mezıgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás, állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termék feldolgozás és tárolás építményei, továbbá az OTÉKban és a Btv.-ben meghatározott lakás létesíthetı.

(3)

Az általános mezıgazdasági területek egyes övezeteit az alábbi Btv. védelmi övezetek érintik: Övezet jele Má/1 Má/2 Má/3 Má/4 Má/5 Má/6 Má/7 Má/8 Má/9 Má/10 Má/11 Má/12 Má/13

Érintettsége a Btv. alapján

Ökológiai magterület (Ö-1) Ökológiai magterület (Ö-1) Felszíni vízminıség-védelmi terület (F-1) Ökológiai folyosó (Ö-2) Térségi jelentıségő tájképvédelmi terület (T-1) Ökológiai folyosó (Ö-2) Földtani veszélyforrás területe (P-1 Ökológiai folyosó (Ö-2) Felszíni vízminıség-védelmi terület (F-1) Ökológiai pufferterület (Ö-3) Felszíni vízminıség-védelmi terület (F-1) Térségi jelentıségő tájképvédelmi terület (T-1) Földtani veszélyforrás területe (P-1) Vízeróziónak kitett terület (P-2) Vízeróziónak kitett terület (P-2) Térségi jelentıségő tájképvédelmi terület (T-1) Földtani veszélyforrás területe (P-1) Földtani veszélyforrás területe (P-1) Ökológiai folyosó (Ö-2) Földtani veszélyforrás területe (P-1) Vízeróziónak kitett terület (P-2)

(4)

A Btv. védelmi övezeteinek elıírásait az általános mezıgazdasági terület övezeteiben érvényesíteni kell.

(5)

A szántóföldi mővelési ágban lévı, legalább 20 ha-nál nagyobb területen, annak rendeltetésszerő használatát szolgáló és a lakófunkciót is kielégítı épület építhetı. A beépített alapterület a telek 0,3 %-át és az 1.000 m2-t nem haladhatja meg. Az épület magassága a terület rendeltetésszerő használatát szolgáló, lakófunkciót is kielégítı épület esetén legfeljebb 5, 5 m, gazdasági épületeknél legfeljebb 7,50 m lehet.

(6)

Gyep mővelési ágú, 5,0 ha-nál nagyobb telken, hagyományos, almos állattartó és lakófunkciót kielégítı épület építhetı. A beépített alapterület a telek 1,0 %-át és az 1.000 m2-t nem haladhatja meg. Az épület magassága a terület rendeltetésszerő

34 használatát szolgáló, lakófunkciót is kielégítı épület esetén legfeljebb 5, 5 m, gazdasági épületnél legfeljebb 6,0 m lehet. (7)

Szılı mővelési ágban lévı területen a 2 ha alatti telekméret esetén – a Btv.-ben meghatározott eset kivételével – épület nem létesíthetı. A 2 ha-nál nagyobb telken a termelést és a borturizmust szolgáló és lakófunkciót is kielégítı épület építhetı. A beépített alapterület a telek 2 %-át, illetve a 800 m2-t nem haladja meg. Az épület magassága a terület rendeltetésszerő használatát szolgáló, lakófunkciót is kielégítı épület esetén legfeljebb 5, 50 m gazdasági épületeknél legfeljebb 6,0 m lehet.

(8)

Gyümölcsös mővelési ágban lévı területen 3 ha alatti területen épület nem létesíthetı. A 3 ha és azt meghaladó telekméret esetén a termelést, feldolgozást szolgáló, lakó funkciót is kielégítı épület építhetı. Legfeljebb a telek 1 %-a építhetı be, az egyes épületek alapterülete az 1.000 m2-t nem haladhatja meg.

(9)

Épületet létesíteni csak a legalább 80 %-ban mővelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a mővelési ág fogadható el, amely a telek mővelt területének 60 %-ban meghatározó. Vegyes mőveléső telken, ahol az egyik mővelési ág sem éri el a 60 %-ot a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkezı mővelési ágra vonatkozó elıírásokat kell érvényesíteni.

(10) Állattartó telepet, a család szükségletét meghaladó állattartást szolgáló épületet – a lovasturizmus céljait szolgáló épület kivételével – tómedertıl legkevesebb 1000 méter, egyéb felszíni vizektıl legkevesebb 200 méter távolságra lehet elhelyezni. (11) Birtokközpont legalább 2 ha összterülető telken alakítható ki, amennyiben a birtokközponthoz legalább 50 ha összterülető, szintén a város területén lévı birtok tartozik. (12) A birtokközpont beépítésre szánt területébe beszámított (beépítésre nem került) telkekre telekalakítási és építési tilalmat kell az építésügyi hatóság megkeresésére az ingatlan nyilvántartásba feljegyezni. (13) Ökológiai magterülete, ökológiai folyosó területén és térségi jelentıségő tájképvédelmi területen birtokközpont nem alakítható ki. (14) Épületek a telek határától minimum 10 m-re létesíthetık. (15) Az általános mezıgazdasági terület tájképvédelmi területén az (1)-(11) bekezdés elıírásai mellett a következı külön elıírásokat is alkalmazni kell: a) csak 30-50º hajlásszögő magastetıs épületek létesíthetık b) a tetıhéjazat természetes anyagú, természetes színő cserép, vagy azzal színben és formában harmonizáló egyéb cserép, nád lehet, c) az övezet területén antennatartó szerkezet, csarnokjellegő épület nem létesíthetı. d) az épületek építésügyi hatósági engedélyéhez a tájba illesztést igazoló látványtervet kell készíteni. Kertes mezıgazdasági területek. 40. § (1)

A kertes mezıgazdasági terület „Mk” jelő övezetet foglalja magába.

(2)

A kertes mezıgazdasági terület egyes övezeteit, az alábbi Btv. védelmi övezetek érintik:

35 Övezet jele Mk/1

Mk/2 Mk/3

Mk/4 Mk/5

Érintettsége a Btv. alapján Ökológiai folyosó (Ö-2) Földtani veszélyforrás területe (P-1) Vízeróziónak kitett terület (P-2) Térségi jelentıségő tájképvédelmi terület (T-1) Térségi jelentıségő tájképvédelmi terület (T-1) Földtani veszélyforrás területe (P-1) Ökológiai folyosó (Ö-2) Térségi jelentıségő tájképvédelmi terület (T-1) Ökológiai folyosó (Ö-2) Térségi jelentıségő tájképvédelmi terület (T-1) Földtani veszélyforrás területe (P-1)

(3) A Btv. védelmi övezeteinek elıírásait a kertes mezıgazdasági terület övezeteiben érvényesíteni kell. (4) A kertes mezıgazdasági területen a szerszámok és a termények tárolását, a borturizmust szolgáló gazdasági épület, présház, és terepszint alatti építmény (pince) létesíthetı. (5) Épület csak mővel telken létesíthetı. Mőveltnek az a földrészlet tekinthetı, amelynek legalább 80 %-án intenzív kertészeti kultúra – szılı, gyümölcsös, gondozott veteményes, kertészeti telep található. (6) A beépíthetı telek területe legalább 1500 m2. (7) Gazdasági épület - a mőveléssel összefüggı - legfeljebb 3 %-os beépítettséggel, 35-450 nyeregtetıs hajlásszöggel, és 4,0 m-es épületmagassággal, természetes anyagú, természetes színő cserép, vagy azzal színben és formában harmonizáló egyéb cserép, nád fedéssel építhetı oly módon, hogy az épület legmagasabb pontja sem haladhatja meg a 6,0 m-t. (8) Szakrális építmény (kápolna, kereszt, kıkép stb.) a telek méretétıl függetlenül elhelyezhetı. Az épület toronymagassága 15 m lehet. Szılı termıhelyi kataszteri területek 41. § A szılı termıhelyi kataszteri terület általános mezıgazdasági területen (Má-C1) és kertes mezıgazdasági területen (Mk-C1) lehet, melyet a SZT jelöl. Az általános mezıgazdasági területen lévı szılıkataszteri terület 42. § (1) A terület övezeteiben a szılımővelést, szılıfeldolgozást, bortárolást és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is magába foglaló épület létesíthetı. (2) Az általános mezıgazdasági területen lévı szılıkataszteri terület az egyes övezeteit az alábbi Btv. védelmi övezetek érintik:

36

Övezet jele Má/1-C1 Má/2-C1 Má/3-C1 Má/4-C1 Má/5-C1

Má/6-C1

Má/7-C1 Má/8-C1 Má/9-C1

Érintettsége a Btv. alapján

Ökológiai folyosó (Ö-2) Ökológiai folyosó (Ö-2) Térségi jelentıségő tájképvédelmi terület (T-1) Térségi jelentıségő tájképvédelmi terület (T-1) Térségi jelentıségő tájképvédelmi terület (T-1) Földtani veszélyforrás területe (P-1) Vízeróziónak kitett terület (P-2) Térségi jelentıségő tájképvédelmi terület (T-1) Földtani veszélyforrás területe (P-1) Térségi jelentıségő tájképvédelmi terület (T-1) Vízeróziónak kitett terület (P-2) Földtani veszélyforrás területe (P-1) Földtani veszélyforrás területe (P-1) Vízeróziónak kitett terület (P-2)

(3)

A Btv. védelmi övezeteinek elıírásait az általános mezıgazdasági területen lévı szılıkataszteri terület övezeteiben érvényesíteni kell.

(4)

Az (1) bekezdés szerinti épületek – a birtokközpont kivételével – csak akkor létesíthetık, ha: a telek területe legalább 2 ha, telek területének 80 %-a szılımőveléssel hasznosított.

(5)

A telek beépített alapterülete legfeljebb a telek 2 %-a és legfeljebb 800 m2 lehet.

(6)

Ha a tulajdonos egy borvidéken lévı szılımőveléssel hasznosított telkeinek összterülete 5 ha-nál nagyobb, akkor a szılı mőveléssel, feldolgozással, a borászattal, illetve ehhez kapcsolódó nem szállodai célú borturizmussal összefüggı építési tevékenysége engedélyezhetı csak az egyik, a nemzeti park területének és kezelt övezetén kívül esı, legalább 1 ha-t elérı telkén, birtokközpontként.

(7)

A birtokközpont beépítettsége a beszámított telkek összterületének legfeljebb 1%-a, a birokközpont telkének legfeljebb 25%-a lehet.

(8)

Az épületmagasság legfeljebb 7,5 m lehet. Az épületeket a telekhatároktól számított legalább 10 m távolságra lehet elhelyezni.

A kertes mezıgazdasági területen lévı szılıkataszteri területet 43. § (1)

A kertes mezıgazdasági területen lévı szılıkataszteri terület egyes övezeteit az alábbi Btv. védelmi övezetek érintik:

37

Övezet jele Mk/1-C1 Mk/2-C1 Mk/3-C1

Mk/4-C1

Mk/5-C1

Érintettsége a Btv. alapján Térségi jelentıségő tájképvédelmi terület (T-1) Térségi jelentıségő tájképvédelmi terület (T-1) Vízeróziónak kitett terület (P-2) Ökológiai folyosó (Ö-2) Földtani veszélyforrás területe (P-1) Vízeróziónak kitett terület (P-2) Térségi jelentıségő tájképvédelmi terület (T-1) Földtani veszélyforrás területe (P-1) Vízeróziónak kitett terület (P-2) Ökológiai folyosó (Ö-2) Térségi jelentıségő tájképvédelmi terület (T-1) Földtani veszélyforrás területe (P-1) Vízeróziónak kitett terület (P-2)

(2)

A Btv. védelmi övezeteinek elıírásait a kertes mezıgazdasági területen lévı szılıkataszteri terület övezeteiben érvényesíteni kell.

(3)

A területen csak a 80%-ban szılımőveléssel hasznosított telken kizárólag a szılımővelést, szılıfeldolgozást, bortárolást vagy a borturizmust szolgáló épület (présház, borház, borpince)helyezhetı el.

(4)

A területen lévı szılıkataszteri területen állattartó építmény, birtokközpont nem létesíthetı.

(5)

A beépíthetı terület nagysága legalább 1500 m2 kell legyen, az épületmagasság legfeljebb 4,0 méter, az épület legmagasabb pontja legfeljebb 6 m lehet. A telek beépítettsége a 3%-ot nem haladhatja meg. Szakrális épület 1500 m2nél kisebb telken is elhelyezhetı.

(6)

Az épületek 9 m átlagos telekszélességig a telekhatáron, e felett a kialakult állapothoz igazodóan a telekhatáron, vagy szabadon állóan is elhelyezhetık. Be nem építhetı mezıgazdasági területek 44. §

(1) A be nem építhetı mezıgazdasági területek a természetvédelem és vízvédelem érdekeit szolgálják. A SZT-en Má0-val jelölt. (2) A mővelési ág erdısítés és gyepesítés céljára megváltoztatható.

(3) A területen csak köztárgyak, közutak, közterek, nyomvonal jellegő vezetékek, közmő és közmőpótló berendezések, vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadász-lesek és a természetvédelem kutató, bemutató építményei helyezhetık el. (4) A be nem építhetı mezıgazdasági terület, az egyes övezeteit, az alábbi Btv. védelmi övezetek érintik:

38 Övezet jele Má0/1 Má0/2 Má0/3

Érintettsége a Btv. alapján Ökológiai magterület (Ö-1) Felszíni vízminıség-védelmi terület (F-1) Ökológiai folyosó (Ö-2) Ökológiai folyosó (Ö-2) Felszíni vízminıség-védelmi terület (F-1)

(5) A Btv. védelmi övezeteinek elıírásait a be nem építhetı mezıgazdasági terület övezeteiben érvényesíteni kell. VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET 45.§. (1)

A vízgazdálkodási területek a SZT-en „V”-vel jelöltek.

(16)

A Balaton, patakok, csatornák, vízelvezetı árkok területén a vízgazdálkodással összefüggı építmények létesíthetık.

(17)

A Balaton tómedrében a Btv, tómeder övezetére érvényes elıírásait kell betartani.

(18)

A vízfolyások partszélei mentén mindkét oldalon a karbantartás részére 6-6 m-es sávot szabadon kell hagyni.

(19)

A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetık, amennyiben a terület természet-közeli állapotát nem sértik, annak a visszaállítását elısegítik. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK 46. §

(1)

A különleges területek közé a város területén beépítésre nem szánt területként a temetık (KT), kegyeleti parkok (KTk) és a homokbánya (KB) területe soroltak.

(2)

A temetı (KT) és a kegyeleti park (KTk) területein csak a temetı üzemeltetésével kapcsolatos létesítmények, és egyházi építmények helyezhetık el. A lezárt területeket kegyeleti parkká kell nyilvánítani és e szerint kell kezelni.

(3)

Az övezet beépítési elıírásai a következık: Övezet jele KT, KTk

(4)

Beépítési mód SZ

Legnagyob legnagyobb Legkiseb b épület- beépítettség b telek területe magasság e (m) (m2) (%) 5,00 5 3 000

Minimális zöldfelületi arány (%) 30

A (KB) homokbánya területén a bányászati és építési tevékenység a területileg illetékes Bányakapitányság hozzájárulásával végezhetı, és a bányászat befejezése után a terület rekultiválásáról gondoskodni kell. A területen a természet- közeli állapot visszaállítását, módozatait és szabályait az ásványi vagyon tekintetében illetékes hatóság elıírásai szerint kell teljesíteni. A terület nem osztható és nem növelhetı.

39 A rendelet szabályozási terv mellékletei 47.§. 1. számú melléklet: Belterületi Szabályozási Terv 1. tervlap M = 1: 2 000 2. számú melléklet: Belterületi Szabályozási Terv 2. tervlap M = 1: 2 000 3. számú melléklet: Belterületi Szabályozási Terv 3. tervlap M = 1: 2 000 4. számú melléklet: Belterületi Szabályozási Terv 4. tervlap M = 1: 2 000 5. számú melléklet: Belterületi Szabályozási Terv 5. tervlap M = 1: 2 000 6. számú melléklet: Belterületi Szabályozási Terv 6. tervlap M = 1: 2 000 7. számú melléklet: Belterületi Szabályozási Terv 7. tervlap M = 1: 2 000 8. számú melléklet: Belterületi Szabályozási Terv 8. tervlap M = 1: 2 000 9. számú melléklet: Belterületi Szabályozási Terv 9. tervlap M = 1: 2 000 10. számú melléklet: Belterületi Szabályozási Terv 10. tervlap M = 1: 2 000 11. számú melléklet: Belterületi Szabályozási jelmagyarázata 12. számú melléklet: Külterületi Szabályozási Terv (SZK) M = 1 : 10.000 13. számú melléklet: Kertterület Szabályozási Terv (SZKe) M = 1 : 4 000 VI. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 48.§ (1) E rendelet a kihirdetés napjától számított 30. napon lép hatályba. (2) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követıen indított ügyekben kell alkalmazni. (3) A rendelet hatálybalépésével egyidejőleg hatályát veszíti a Balatonlelle Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 7/2005.(IV.29.) önkormányzati rendelet és az ezt módosító 23/2005.(XII.23.) 1/2007.(I.26.), 14/2008.(X.31.) 11/2009.(V.29.), 19/2009.(VIII.28.), 23/2009.(VIII.28.), 11/2010.(V.28.) 11/2012.(III.30.) önkormányzati rendelet, valamint a Kishegy és környéke szabályozásáról szóló 11/2003 ( VIII.29.) önkormányzati rendelet. (4) E rendelet a belsı piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

A rendelet 1. számú melléklet- 13. számú mellékleti a Polgármesteri Hivatal Mőszaki irodáján megtekinthetı valamint a http://balatonlelle.info.hu/index.php/dokumentumok/cat_view/141varosrendezes oldalon megtalálható. 14. sz. melléklet a 11/2013 (VII.30.) önkormányzati rendelethez

Építési tilalmak cím

hrsz

Arany János 3976/1, 3975/2 u.5 Vágóhíd utca 3743/3 Fácános utca 4453/2-5, 4450

igénybevétel igénylı tervlap célja száma utcanyitás Önkormányzat 5 utcanyitás gázvezeték

Önkormányzat 6 gázszolgáltató 8

40 Fácános utca Május 1. utca

4452 101, 4426, 4427

utcanyitás 103,105, M 7-es út 4425,

Önkormányzat 8 Magyar Állam 8,9

15. melléklet a 11/2013 (VII.30.)önkormányzati rendelethez Elıkerti eltérés lehetıségével érintett utcák Tervlap száma

Utcák neve Virág Mályva Mályva és Margaréta közötti 3127 hrsz-ú utca

1. Vasút és a vízpart körött

Margaréta köz Tátika Tó Boglárka

1-2. Vasút és a Rákóczi utca között

Nyár

Lepke Lehel Szt. István és Dr Kiss Károly u. közötti 3209 hrsz Dr Kiss Károly 3168/4 hrsz-ú utca nyugati oldalán 4. Vasút és a vízpart között

Napsugár u.3192/5hrsz-ú utca közötti szakaszon Móló sétány nyugati oldala a Napospart utcától északra Vitorlás utca keleti oldala Akácvirág Hullám utca keleti oldala Árvácska utca nyugati oldala

7. Csendes köz

41 Százszorszép Muskátli utca nyugati oldala Csöpi köz Diófa köz Nádas utca nyugati oldala Becsali Nyárfás köz

1. függelék a 11/2013. (VII.30.) önkormányzati rendelethez Mőemlékek :

Megnevezés

Cím

HRSZ

1./ MASPED-üdülı 2./ Múvelıdési ház, volt Álgya-Papp, azelıtt Szalay kúria 3./ Ált. iskola, és napközi otthon, volt Jankovich kúria 4./ Lakatosmőhely, népi 5./ Nepomuki Szt. János szobor 6./ Templom rom 7./ Lakóház, népi 8./ R.kat. kápolna 9./ R.kat. templom

Honvéd u. 46 Kossuth u. 2

3131 4085/2

Nyilvántartási szám 10346 4407

Petıfi u 1-3

4159

4409

Szövetség u. 52 Szövetség u

3938/1,/2 4410 026/2 4411

Rádpuszta Tabán u 19 Kishegy Kossuth L.u. 81

9027 4648 0110/2 4662/1

4433 10126 6698 11302

Mőemléki környezet : 1./ MASPED - üdülı: 3128, 3129, 3132, 3133, 3134, 3135/2, 3130/4 hrsz 2./ Mővelıdési ház volt Álgya-Papp, azelıtt Szalay kúria : 3460/14, 4083, 4084, 4087/2, 4723/2, 4916/3, 4032-4036, 5071, 5070,1 5067, 5068/2, 4724, 4722/1, 4713-14, 4712/3, 4711/4 4916/15 hrsz 3./ Ált. iskola, volt Jankovich kúria: 4141, 4142/2, /3, 4144, 4146, 4147, 4150, 4152-58, 4160-4171/1, 4657/5, 4171, 4174, 4772/2, 4141, 4138, 4654-56, 4208-11 hrsz 4./ Lakatosmőhely : 3937, 4059, 4062, 4111, 4061, 3939, 4059 hrsz 5./ Nepomuki Szt. János szobor : 042, 038/3, 3777/14-16, 3777/4, 4155, 045/3, 045/25, 044 hrsz 6./ Templom rom: 9025, 9026/1, /2, 9028, 0167/2, 0182/49 hrsz 7./ Lakóház: 4646, 4649, 4645, 4177, 41,80-81, 4622, 4623,/1, 4624 hrsz 8./ Rk kápolna: 0110/6-8, 0110/25-28, 0133/7 hrsz 9./ Rk templom: 46632-4, 4723/1, /2, /4, 4124, 4127-4128, 4130, 4661/1-2, 659/11, /18, 4659/1, 4662/4-8 hrsz

42

2. függelék 11/2013. (VII.30.) önkormányzati rendelethez Régészeti lelıhelyek :

tervlap

1.

KÖH szám

30971

Lelıhely neve

M7-S 20 lh.

3.

30973

4.

44962

5.

44964

6.

44969

Megjegyzés, érintettség

nyomvonalon Felsı-Gamász A kívüli helyrajzi 43333 lelıhely ennek 2. a lh-nek a része számok: M7-S 17 lh. 058/26-39, 50-56, 135, 138, 141, 145, 149, 153, 156, 159, 162, 165, 167 Kenderföldek

2. belterület 30972 i része: 2/A 51240 külterületi : 2/B

hrsz

A nyomvonalon kívüli helyrajzi számok: 0160/4, 15-18, 2425, 31-32, 51, 55, 58, 63, 66, 69-71 belterület: 4424/15, 22 út, 23, 25, 28-50, 53-54

Összetartozik az 51240. lelıhellyel. A lh. érinti a tervezett temetı és iparterület területét.

Országúti-dőlı A nyomvonalon M7-S16 kívüli jelenlegi helyrajzi számok: 093/1-8, 28-33, 5157, 68-71, 75, 79102, 113, 115, 122, 129, 132, 135-143, 146 Úszó utca 74. 2907, 2908/1-2, A KÖH koordináta a lh2909, 2975, 2979, et az Erdısor utcába tette, ezt javítottuk az 2980, 2930út adattári adat szerinti Úszó u-ra. Arany J. u. 4. 3672 Szentháromsá 4659/11-17, g templom 4661/1-2, 4662/2, környéke 4, 4662 út, 4663/34 4723/1-2, 4 út

43

7.

44971

Irma-puszta

0162/12

Mészégetı

Nyomvonalon kívüli jelenlegi hrsz-ok: 0158/10, 14-20, 23út, 35-47, 57-58, 60, 70-72, 74-76, 84-87, 94 belterület: 4424/1, 5, 6, 7, 9 utak, 4428-4443, 4444/1-2, 4445, 4446/1-2, 44474449

8. belterület i része: 44976 8/A külterületi : 8/B

9.

10.

11.

44979

Lellekúti-dőlı

67-es út nyomvonalán kívül: 0180/1-11, 0181 út 0186/53, 58, 61, 65, 69, 73, 77, 81, 85, 89, 121, 125, 127, 129, 131, 133, 137, 139, 141, 143

43-344

Lenkút, Trafó

0186/145, 149, 151, 155, 157, 161, 0185/1 út

147, 153, 159, és 3

43-344

Hosszú-domb

Nyomvonalon kívül: 0182/11-17, 98-99, 101-102, 104-105, 107-108, 110-111, 113-114, 116-117, 119-120, 122-123, 125-126 0184/12-18, 20-26, 32-36, 38-39, 4142, 44-45, 47-48, 50-51, 53-54, 5657, 59-60, 63-64, 68, 70, 72-74, 76, 78

43-344

44996

44997

67/3. lh.

44998

33-122

Csillagpuszta

Rádi-domb

12.

Nyomvonalon kívül: 0151/3, 3039, 118-156

44 Rád-Temetıidőlı 13. Belterület i rész 44999 13/A külterületi 13/B

0182/18, 24-26, 44, 45, 49, 50-51, 54, 59-60, 61, 68=út, 71, 82-83, 85-87, 89-90, 9293, 95-96 128, 134, 136, 138, 0169/1

43-344 33-122

9008-9015 belterület

14.

44980

15.

44986

16.

44987

17.

44988

18.

19.

20.

21.

Csapás-dőlı

A jelenlegi AP nyomvonalon kívüli hrsz-ok: 053/10, 054/9-29.

33-122

Alsógamás

0102/3

33-122

AlsógamásGémeskút

090, 087/9, 093/72

33-122

Gémeskúti-út

090, 062/42-45.

33-122

Forró-árok

028/9, 10, 14;

33-122

44989

060/1-27, 055/1 út, Trafó-telep

028/11-12, 032/1517, 055/1, 060/127, 031/2 út

33-122

Középkori út

038/16-17, 055/1, 042

33-122

Felsı-Gamás

026/2 út, 026/4-18, 37-38, 42-43, 51, 52, 055/1. út, 058/26-35

44990

44991

44992

22.

44993

23.

44994

Összefügg a nyugatra lévı KÖH 44993 lh-el. A nagy kiterjedéső lh. teljes külterületi része maradt a 21. számon. GamásBelterület: Összefügg 44992 emelkedı 2802/31-52, 55-63, lelıhellyel, a nagy kiterjedéső lh. 75-83 belterületi része maradt ezen a számon. Volt 014, 015, 016, szennyvíztelep 017/55-63, 018

33-121

33-121

43-343

45

24.

44995

25.

45000

26.

51240

27. belterület i része 51090 27/A külterületi 27/B 28.

43333

29.

42458

30.

nincs

31.

nincs

Szemesi-berek 0186/121, 125, 127, 129, 131, 133, 135, 137, 139 Rádpuszta, 9023, 9024, 9025, Romtemplom 9026/1-2, 9027, mellett 67/5. 9028, 9029, 9030, lelıhely 9031, 9033/22-23, 0170/66 út Kenderföld M7 Lásd a 30972 KÖH lelıhelyet! Part 026/2 közút, 028/11-13, 18-22, 29-30, 23b, 030 út, 031/2 út, 032/3-14, 033/1-27, 035/1, 037/1-12, 036/710, 12-17 Római út Az út hrsz-a 061/1. Balatonmeder

43-344

Kiemelten védett lelıhely Külterületi része összefügg a 44999. lelıhellyel.

33-122

33-122 Összeér a KÖH 44990 33-122 lelıhellyel. Érinti a belterületbe vonás.

A 30971 része!

KÖH

lh. 33-122

-

-

Rádi út mellett 0184/63-64, 74, 76, 67/2. lelıhely 78, 185/3,5 út 0186/77, 81, 85, 89, 93, 97, 101, 105, 109, 116, 117, 141, 143, 145, 147, 149, 151, 153, 155, 157, 159, 161 Irmapuszta 2, 0162/1, 12 A lh. többi része a látrányi határban van. lh.

43-344

33-122

3. függelék a 11/2013.(VII.30.) önkormányzati rendelethez Helyi védett építmények H1 = teljes körő védelem, H2 = épület, építmény részlet

Megnevezés 1./ Múzeum, lakóház 2./ Lakóház, üzlet

cím volt Kossuth L.u.35

hrsz 4704/2

védettség H1

Kossuth L.u.39

4703

H2

3./ Lakóház és üzlet

Kossuth L.u.43

4696

H2

4./ Lakóház

Kossuth L.u.55

4679/3

H2

46 5./ Kıfeszület 6./ Ország zászló 7./ Lakóház-üdülı 8./ Lakóház, zeneiskola 9. / Kıfeszület 10./ Kıfeszület 11./ Üdülı épület 12./ Üdülı épület 12a./ Üdülı épület 13./ Üdülı épület 14./ Rk. kápolna 15./ Üdülı épület 15a./ Üdülı épület 16./ Üdülı épület 17./ Üdülı épület 18./ Üdülı épület 19./ Üdülı épület 19a./ Üdülı épület 20./ Üdülı épületek 21./ Kaszinó 22./ Üdülı épület 23./ Üdülı épület 24./ Csárda 25./ Kıfeszület 26./ Posta épület 27./ Kıfeszület 28./ Kıfeszület 29./ Kúria 31,32./ Temetı 33. Kishegy 34./ Kishegy 35./ Kishegy

Kossuth u.60 elıtt Kossuth u 64 elıtt Szövetség u 37 Szövetség u. 27 Petıfi u isk. elıtt Úszó u. 7 Honvéd u. Honvéd u. 29 Honvéd u 25 Honvéd u. 30 Honvéd u. Honvéd u. 60 Honvéd u. 65 Honvéd u. 86 Honvéd u. 97 Szent István u Szent István u Szent István u Köztársaság u. Napospart u Köztársaság u Köztársaság u Rákóczi u. 54 Rákóczi u Ady Endre u. 2. Külterület Külterület Irma puszta Mauzóleumok Vendéglı Présház Présház

4723/4

H1

4723/4

H1

4066/1 4070 4159 3054/2 3149/1 3242 3236 3142 3265 3119/1 3282 3103/1 3090 3210/7 3187 3184/5 5142/1 5098/2 5136/8 5187 5391 4916/14 5048 044 026/2 5971 3646 0113/7 6048/2 6054

H1 H2 H1 H1 H1 H2 H1 H1 H1 H2 H1 H2 H1 H2 H2 H2 H1 H1 H1 H1 H2 H1 H1 H1 H1 H1 H1 H1 H1 H1

helyi értékvédelmi terület : 30./Rád puszta majorsági területe

9033/ 10, /12, /14, /15, /16, /17, /18, /19, /20, /21, 27-29, és 0170/46, /47, /48, /49, /61, /62, /63 hrsz

31, 32./Régi temetın belül lehatárolt XVIII. és XIX. századi síremlékek

3646 hrsz

helyi természetvédelmi terület : Irma puszta 5972 hrsz-u telken

2 db páfrányfenyı (Ginko biloba)

Kishegy , 0117/1, /4 hrsz

Védendı érték: tájkép, kilátás

47 2.) A kéményseprı ipari szolgáltatás helyi igénybevételének szabályozásáról szóló 35/2003.(XII.19.) önkormányzati rendelet módosítása. Elıadó: Kenéz István polgármester (írásos elıterjesztés) Kenéz István polgármester: A 10%-os csökkentés miatt kell a rendeletet módosítani. Miseta Zoltán a pénzügyi és városfejlesztési bizottság elnöke: A bizottság a rendelet módosítást elfogadásra javasolja a testületnek. A szavazóképes képviselık száma 6 fı. A polgármester kéri a képviselıket, aki az elıterjesztés szerinti rendelet tervezetet elfogadja, kézfelemeléssel jelezze. Megállapítja, hogy a képviselı-testület 6 igen szavazattal, egyhangú szavazással az alábbi rendeletet alkotta: Balatonlelle Város Önkormányzata 12/2013.(VII.30.) önkormányzati rendelete a kéményseprı-ipari szolgáltatás helyi igénybevételének szabályozásáról szóló 35/2003. (XII.19.) Önkormányzati rendelet módosításáról Balatonlelle Város Önkormányzata az egyes helyi közszolgáltatások kötelezı igénybevételérıl szóló 1995. évi XLII. törvény 2.§-ában foglalt felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a szippantott szennyvízre vonatkozó rezsicsökkentésrıl, valamint egyes törvényeknek további rezsicsökkentéssel összefüggı módosításáról szóló 2013 évi CXIV tv.15.§ (2) bek. alapján a kéményseprı-ipari szolgáltatás helyi igénybevételének szabályozásáról szóló 35/2003. (XII.19.) Önkormányzati rendeletét az alábbiak szerint módosítja: 1.§ A rendelet 1. számú melléklete helyébe ezen rendelet 1. sz. melléklete lép.

2.§ (1) E rendelet a kihirdetést követı napon lép hatályba. (2) E rendelet rendelkezéseit 2013. július 01.napja után indult kéményseprı-ipari közszolgáltatási tevékenységek során kell alkalmazni. (3) E rendelet a hatályba lépést követı napon hatályát veszti. 1. számú melléklet a 12/2013.(VII.30.)önkormányzati rendelethez

I. Kötelezı ellenırzés, tisztítás 4 évenkénti mőszaki felülvizsgálat (vegyes kémény) Új jel: ENHS; ENTS; EZHS; EZTS 1. Szabványkémény lakossági: közületi: 2. Győjtıkémény lakossági: Új jel: GNHS; GZHS; GZTS; közületi II.

Kötelezı ellenırzés, tisztítás, visszaáramlás mérés, 4 évenkénti kötelezı felülvizsgálat ( gázkémény )

791 Ft/alkalom 1514 Ft/alkalom 791 Ft/szint 1514 Ft/szint

48

1. Szabványkémény lakossági: Új jel: ENHG; ENTG; EZHG; EZTG közületi: 2. Győjtıkémény lakossági: Új jel: GNHG; GZHG,;GZTG közületi: III. Tartalék kémények használhatóságának ellenırzése évente egyszer Új jel: ET; GT; KT; NT IV. Központi és üzemi vegyes tüzeléső kémény tisztítása, 4 évenkénti mőszaki felülvizsgálat lakossági:* Új jel: KNHS; KNTS; KZHS; KZTS közületi: V. Központi és üzemi gázkémény évente egyszeri felülvizsgálata, tisztítása, huzatmérés lakossági:* Új jel: KNHG; KNTG; KZHG; KZTG közületi: VI. Évente egyszer kötelezı ellenırzés, tisztítás 1. Gyárkémény, gyári jellegő kémény egyszeri tisztítása lakossági:* Új jel: NNHS; NNHG; NNTS; NNTS; NNTG közületi:

791 Ft/alkalom 1514 Ft/alkalom 791 Ft/szint 1514 Ft/szint 338 Ft/alkalom

27 Ft/m 392 Ft/fm

27 Ft/m 392 Ft/fm

79 Ft/m 1615 Ft/fm

Az eddigi munkákhoz kiszállási pótlék számítandó nem számítható fel. VII. Megrendelésen alapuló munkák: 1. Szabványkémény vizsgálata: lakossági: közületi:

4462 Ft/db 4958 Ft/db

2. Győjtıkémény vizsgálata: lakossági: közületi:

3100 Ft/szint 3444 Ft/szint

3. Üzemi, központi kémény vizsgálata: lakossági: közületi:

6198 Ft/db 6198 Ft/db

4. Építési terv felülvizsgálata: lakossági: közületi:

1984 Ft/db. 2205 Ft/db.

49 5. Szakvélemény készítés: lakossági: közületi:

3968 Ft/db. 4409 Ft/db.

6. Kéményméret ellenırzés lakossági: közületi:

1861 Ft/db 2068Ft/db

7. Kéményégetés

díjmentes

8. Soron kívüli kéménytisztítás

díjmentes

9. Összekötı elem ( füstcsı ) szétszerelése, ellenırzése, tisztítása, összeszerelése: 10. Cserépkályha tisztítása:

681 Ft 7569 Ft

A díjakat a munkavégzéssel egy idıben a munka elvégzése után számla ellenében kell fizetni. A számla a gyakoriság szerinti éves díj arányos részét tartalmazza. Díjmentes az Önkormányzat intézményeinél a tüzelıberendezések tüzeléstechnikai mőszeres mérése, valamint az önkormányzat közigazgatási területén állandó lakosként élı, saját háztartást vezetı 70 év feletti lakosok egy kéményére vonatkozóan kötelezıen elvégzendı közszolgáltatása. A díjak bruttó díjak. * Gyakorlatilag ma nem létezık, de mivel elvi lehetıségük fennáll, az árjegyzékben szerepeltetni kell. Több napirend nem lévén az alpolgármester a rendkívüli testületi ülést 17.07 órakor bezárja. k.m.f.

Dr. Kovács Tamás s.k. aljegyzı

Kenéz István s.k. polgármester