JEGYZŐKÖNYV
Készült: Vilonya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. május 30-án 17 órai kezdettel a Kultúrházban tartott kihelyezett üléséről, közmeghallgatásról. Jelen vannak: Fésüs Sándor Gubiczáné Kocsis Irén Kardos Sándor Devecsery Ildikó Anikó
polgármester alpolgármester képviselő képviselő
Tassi Lászlóné
képviselő
Igazoltan hiányzik:
Tanácskozási joggal részt vevő: Dr. Cseh Tamás Peresztegi Lászlóné
jegyző aljegyző
A lakosság részéről megjelent 26 fő.
NAPIREND ELŐTT Fésüs Sándor polgármester: Sok szeretettel és tisztelettel köszöntöm a mai közmeghallgatásunk alkalmából megjelent vilonyai lakosokat, külön köszöntöm Kőszegi Ilonát, Királyszentistván Község Önkormányzatának polgármester asszonyát. Megállapítom, hogy 4 fővel képviselő-testületünk határozatképes. /Jelenléti ív a jegyzőkönyv mellékleteként csatolva./ Tájékoztatnám a megjelenteket, hogy a közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, a jegyzőkönyvet Cseréné Gelencsér Zsuzsanna vezeti. A napirendi pontok szerint a mai közmeghallgatáson tájékoztatást adnánk a 2010. évi költségvetés teljesítéséről, a 2011. évi bevételek várható alakulásáról, gazdasági lehetőségekről, a lakóhelyi környezet állapotáról, a kistérségi társulásban való
2 részvételről. A 2. napirendi pontban közmeghallgatást tartanánk. Kérem képviselő-társaimat, amennyiben ezzel egyetértetek, kézfeltartással jelezzétek. A testület 4 igen szavazattal, egyhangúlag a következő határozatot hozta: 90/2011.(V.30.) Kt. határozat: a képviselő-testületi kihelyezett ülésének, közmeghallgatásának napirendjéről Vilonya Község Önkormányzata Képviselő-testülete megtárgyalta a kihelyezett ülés napirendjére vonatkozó javaslatot és a következő döntést hozta: A kihelyezett ülés napirendi pontjait az alábbiak szerint fogadja el: I.)
II.)
Tájékoztató a 2010. évi költségvetés teljesítéséről, 2011. évi bevételek várható alakulásáról, gazdasági lehetőségekről, a lakóhelyi környezet állapotáról, a Kistérségi Többcélú Társulásban való részvételről Előadó: Fésüs Sándor polgármester Közmeghallgatás
NAPIREND TÁRGYALÁSA I.)
Tájékoztató a 2010. évi költségvetés teljesítéséről, 2011. évi bevételek várható alakulásáról, gazdasági lehetőségekről, a lakóhelyi környezet állapotáról, a Kistérségi Többcélú Társulásban való részvételről Előadó: Fésüs Sándor polgármester
Fésüs Sándor polgármester: Amennyiben megengedik, az 1. napirendi pont szerinti beszámolómat ülve tartanám meg. A 2010. évi költségvetés végrehajtásáról: A módosított 1992.évi XXXIII. Tv. 79.§ (1) bekezdése alapján a 2010.évi gazdasági program és költségvetési terv végrehajtásáról a következő tájékoztatást adom: Az elmúlt évi gazdálkodásunk kiegyensúlyozott volt, finanszírozási, pénzellátási problémák nem merültek fel. Általánosságban megállapítható, hogy az önkormányzati feladatellátást zökkenőmentesen biztosítani tudtuk. A helyi közszolgáltatások körében az önkormányzati kötelezően ellátandó feladatok
3 elsőbbséget élveztek. Gondoskodtunk az iskola-óvoda eszközbeszerzéseiről, a művelődési intézmény, a közutak, közterületek fenntartásáról, a közvilágításról. Az egészséges ivóvíz ellátás és a szennyvízelvezetés a községben megoldott. A köztisztaság területén még akadnak problémák – a fokozott figyelem ellenére – a helytelen szemételhelyezések miatt. A 2010-es év folyamán több pályázatot bonyolított az Önkormányzat, melyek közül a nagyobbak: komposztáló pályázat, Séd menti kultúrpark kialakítására vonatkozó pályázat. Összefoglalva megállapítható, hogy a költségvetés végrehajtása során az önkormányzat ésszerű, takarékos gazdálkodás folytatott, melynek következtében pénzügyi helyzete eredményes volt. Nem akarok sok adatot mondani, de a főbb számokról tájékoztatnám Önöket. Működési bevételeink 103 %-ban realizálódtak. Az önkormányzati adóbevételek: Az iparűzési adóbevétel , az építményadó bevétel és a gépjármű adó bevétel volt önkormányzatunk jelentősebb bevételi forrása. Az átengedett központi adók közül az SZJA 100 %-ban befolyt. A gépjárműadó bevételünk 110,6 %-ban teljesült a módosított előirányzathoz képest. Az intézményi működési bevételek 13.041 e Ft-ot tesznek ki. Ezen belül jelentősnek mondhatók: a kamatbevételek, illetve a különböző bérleti díj bevételek. A legnagyobb intézményi működési bevételi elem a szomszédos településen épített hulladéklerakóval kapcsolatban folyósított 10 millió Ft-os kompenzáció volt. Támogatásértékű működési bevételek 120,4 %-ban teljesültek, melynek összetétele: közlekedési támogatás, amely az érintett lakosok részére továbbutalásra került, a körjegyzőségi, illetve az oktatási társulással kapcsolatos pénzeszköz visszautalás, a komposztáló pályázat, a mozgókönyvtári pályázat stb. Támogatásértékű felhalmozási bevételek között a kultúrház felújítására 572 ezer Ft pályázatot nyert az Önkormányzat. Az önkormányzat 2009. évi 34.631 ezer Ft-os pénzmaradványának felhasználása 20.571 ezer Ft-ot tett ki, mely 59,4 %-os szintet mutat. A bevételek együtt (a pénzmaradvány és a függő, átfutó tételek kiküszöbölésével) 103,6 %-ban teljesültek a módosított előirányzathoz képest. A 2010. évi kiadások alakulását elemezve megállapítható, hogy döntően a tervezetteknek megfelelően alakult. A módosított előirányzathoz képest az összes kiadás 78,4 %-ban került felhasználásra. Ezen belül a működtetés elsődlegességét a teljesített számadatok is mutatják. A módosított előirányzathoz képest a teljesülési szint a személyi juttatások esetében 95,5 %, a járulékok esetében 93,1 % a dologi kiadások esetében 92,7 %. A módosított kiadáshoz képest kiadási túllépésre nem került sor. Megállapítható,
4 hogy kellő figyelem lett fordítva az előirányzatokon belüli felhasználásra. A szociális támogatások 7.767 ezer Ft-ot tettek ki, 88,8 %-os szinten teljesültek a kifizetések. Ezek közül kiemelkedő a rendelkezésre állási támogatásra kifizetett összeg: 2.609 ezer Ft, illetve a lakásfenntartási támogatás 1.274 ezer Ft, azonban ezeknek az összegeknek jelentős részét az önkormányzat a Magyar Államkincstártól visszaigényelheti. Támogatásértékű működési kiadások nagyrészt előirányzat szinten realizálódtak. 16.625 ezer Ft került átadásra, 96,7 %-os a teljesülési szint. A körjegyzőségi feladatok ellátásához az utolsó negyedévi támogatás az időarányosabb mértéknél alacsonyabb összegben került átutalásra. A zárszámadási feladatok keretében történt elszámolás után Vilonya Község Önkormányzata 6 ezer Ft összegű támogatásértékű pénzeszköz átutalását eszközli. Felújítási kiadásaink 99,4 %- ban realizálódtak, melynek keretében az önkormányzat járdafelújításokat végzett, illetve kicserélésre kerültek az iskola aula ablakai, továbbá a kultúrház felújítása történt meg (Ehhez - ahogy az előbb említettem - pályázati bevétel is realizálódott). Felújításra került még a Kossuth u. 18. raktárhelyiség is. Felhalmozási kiadások 88,9 %-os teljesülést mutatnak, melynek keretében telekkialakítással kapcsolatos kiadások kifizetése történt meg, a kultúrparknál térfigyelő kamera került elhelyezésre, villamos energia vételi hely, illetve ivóvíz bekötés történt a kultúrparkban. Hűtőgép vásárlására került sor a Kultúrházhoz. A zöldségbolthoz vízakna kiépítésére került sor, illetve új járdaszakaszok is kiépítésre kerültek. Összességében megállapítható, hogy a Képviselő-testület által kitűzött fő célok teljesültek, az évet likvid hitelfelvétel nélkül zártuk, pozitív pénzmaradvánnyal. A pénzmaradvány feladatonkénti felosztásáról, a kötelezettségvállalással nem terhelt részének meghatározásáról a képviselő-testület dönt a zárszámadás keretében. A 2009. évi jóváhagyott pénzmaradvány összegéhez képest 10.330 ezer Ft csökkenés tapasztalható, mely a felújítási, felhalmozási feladatok megvalósulásával, illetve a működési kiadások felhasználásának szintjével magyarázható. Összefoglalva megállapítható, hogy az alapfeladatok finanszírozására, az alapellátás fenntartására az elmúlt évben kellő figyelmet fordítottuk, az intézményi működtetést igyekszünk szinten tartani, az egyre növekvő költségek tükrében. A következő beszámoló a 2011. évi bevételek várható alakulásáról szól: A módosított 1992. évi XXXVIII. tv. 68-69. §-ai alapján került elkészítésre a költségvetési tervezet. A 2011. évi költségvetés kialakításánál a központi költségvetés, a kapcsolódó jogszabályokban foglaltakra tekintettel az önkormányzat érdekeit, feladatait és lehetőségeit vettük figyelembe. A bevételi lehetőségek szorításában került megtervezésre a kiadás, az egyensúly az elemi költségvetés adta lehetőségek szűkítésével és a pénzmaradvány egy részének
5 feladatátcsoportosításával volt megteremthető. Az intézményi bevételeket a 2010. év IV. negyedév adatai szerint lehetett figyelembe venni. A biztos bevételeket megvizsgálva kerültek tervezésre az adóbevételek. A bevételi tervben a Képviselő-testületi döntés alapján helyi adóemeléssel nem számoltunk. Az önkormányzatot megillető állami támogatás 2010 évhez képest 15,1 %-os növekedést mutat az alábbiak szerint: A településüzemeltetési, igazgatási, sport és kulturális feladat megnevezésű normatíva fajlagos összege megemelésre került, a településenkénti minimális mérték 1.000.000,- Ft-tal nőtt. A pénzbeli szociális juttatásokra nyújtott állami támogatás összege pedig minimálisan csökkent. A központosított állami támogatás összegével nem számolhatunk terv szinten, tekintve, hogy ezen feladatokhoz a tényleges kifizetések után igényeljük a központi támogatásokat. Ahogy ezt a bevételi oldalon elmondtam: a kifizetések után kerül lehívásra az Államkincstártól a pénz. A támogatásértékű működési bevételeknél a decemberi közcélú foglalkoztatás bevétele, a rövid és a hosszú távú közfoglalkoztatás pályázati bevétele került tervezésre. A kistérségtől várhatóan 750 ezer Ft kerül átvételre a mozgókönyvtári feladatok ellátására, mely előirányzatosításra került. Továbbá a költségvetésbe beemelésre került a komposztáló pályázat 2011 évi elszámolásából adódó várható bevétel. A felhalmozási és tőke jellegű bevételeknél a lakásértékesítés várható törlesztő részleteit vettük figyelembe. A Leader kultúrpark kialakításával kapcsolatos pályázat támogatási része tervezésre került a támogatásértékű felhalmozási bevételek között. A Vilonyai Szennyvízberuházó Viziközmű Társulat 2007. december 31-i hatállyal kimondta megszűnését. Ezen időponttól az Önkormányzat, mint jogutód funkcionál. Be kell szednie a lakossági közmű-hozzájárulások részleteit, fizetnie kell a hitel kamatait. Illetve fizetnie kellett, hiszen 2011. április 1-én az utolsó hiteltörlesztés is megtörtént az OTP felé. A 2011. évi lakossági törlesztések, a lakástakarék-pénztári engedményezés, pénzmaradványként a kapcsolódó elkülönített számla összege bevételi oldalon tervezésre került, mely fedezetet nyújt a hitel és kamatainak kifizetésére, az elkülönített számla költségeire. A közalkalmazotti, köztisztviselői bérfejlesztésekkel a 2011-es év vonatkozásában nem terveztünk, mivel a költségvetési törvény és a kapcsolódó jogszabályok ezt nem teszik lehetővé. Az önkormányzati képviselők tiszteletdíját az elmúlt évben megállapított összegben tartalmazza a költségvetés. A szociális juttatásokra biztosított keretet a tervezésnél figyelembe vettük. A rendszeres szociális segélyezési forma mellé – a munkanélküliek számára – rendelkezésre állási támogatás, illetve bérpótló juttatás került betervezésre. A 2010.
6 évi adatok alapján megállapítható, hogy a rendelkezésre állási támogatásban részesülők száma jóval magasabb volt, mint a rendszeres szociális segélyben részesülők száma. A szociális támogatások az elmúlt évek gyakorlatával egyező módon havonta leigénylésre kerülnek. Itt szeretném megemlíteni, hogy közmunka keretén belül foglalkoztatásban csak a bérpótló juttatásban részesülő lakosok vehetnek részt. A körjegyzőségi átvétel összegét a kiadással azonosan együttesen 6.614 ezer Ft összegben vettük figyelembe. Ez fedezi a vilonyai kirendeltségen foglalkoztatott 2 fő köztisztviselő teljes költségét a körjegyzőségi megállapodás szerint. Vilonya község szociális és gyermekjóléti feladataira 997 ezer Ft, míg az oktatási társulásra 8.600 ezer Ft az önkormányzati kiegészítés összege. A költségvetés eredeti előirányzataként együttesen 80.637 ezer Ft bevétel és kiadás vehető figyelembe. A fentiek, illetve az előzőek alapján jól látható, hogy a 2011-es évben az eddigieknél is körültekintőbb, átgondoltabb gazdálkodásra van szükség. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy a Viziközmű Társulat által – a lakossági részlet befizetések miatt – felvett hitel után az Önkormányzat készfizető kezességet vállalt, amit – az óvatosság elvét figyelembe véve – a gazdálkodás során szem előtt kell tartani. A tárgyévi költségvetési tervünk nem nevezhető ugyan „válságköltségvetésnek”, de évközben megfontolt működtetésre, takarékos gazdálkodásra lesz szükség, annak érdekében, hogy az önkormányzati feladatok ellátása zavartalanul biztosítható legyen. A következő beszámoló a ciklus során előterjesztett gazdasági lehetőségekről szólna. Kötelezően meg kell írnunk ezeket a beszámolókat, illetve terveket, akár a gördülőtervezésről is beszélhetnék. Mindemellett úgy gondolom, hogy elég érdekes az ilyenfajta megkeresés a kormány részéről, hiszen napról-napra hallani, hogy szeretnék a kisebb települések önkormányzatait bezárni. Attól függetlenül a tervünket kötelezően elkészítettük. Az előttünk álló ciklus során elsődlegesen a községünk intézményeinek folyamatos és zökkenőmentes működtetését, a kötelezően ellátandó közfeladatok fontosságát kell szem előtt tartanunk. Vilonya Község Önkormányzata életében fokozott figyelmet kell fordítani az alapos, meggondolt, racionális gazdálkodásra, ami úgy gondolom, hogy az utóbbi években az önkormányzatunknál valóban meg is történt. Az évrőlévre csökkenő normatív támogatások a testületünket is arra sarkallják, hogy amennyire lehet, úgy próbáljunk meg olyan beruházásokat, fejlesztéseket megvalósítani, amelyek valóban közösségünk fejlődését, a környezetünk lakhatóbbá tételét szolgálják. Négy évre előre nehéz tervezni, de a kitűzött céljainkat mindig szem előtt kell tartanunk, és amennyire azt lehetőségeink engedik, úgy a lehető legmegfelelőbb feltételekkel végre kell hajtanunk őket.
7 Településünkön fokozott figyelmet kell fordítanunk a már több éve húzódó telekalakítás befejezésére. Mivel a közeljövőben nem tervezhetünk bármiféle komolyabb összegű bevétellel, ezért a telekalakításra fordított összeg önkormányzatunk költségvetésébe történő visszakerülése mindenképpen szükségszerű lenne. A telkek értékesítésével a lakosságszám növekedése magasabb állami normatívát vonna maga után, illetve az állandó gondot okozó óvodai-iskola gyermeklétszám is orvosolható lenne. Amennyiben a kimért telkek értékesítése a várt ütemben történne, úgy akár még ebben a ciklusban érdemes lenne újabb utcát létrehozni. Ehhez persze elengedhetetlen a jelenlegi telkek maximális kihasználtsága. Vilonya belterületi útjainál a járdák sajnos nagyon rossz állapotban vannak. A Papkeszi utcában megkezdett járdaépítési, illetve a Kossuth utcában véghezvitt járda-felújítási munkálatok nagyban hozzájárultak a lakosság komfortérzetének növeléséhez. A település többi részén, elsősorban a Hétvezér és a Petőfi utcákban időszerű lenne a járdák rendbetétele. Ezzel párhuzamosan (pályázati lehetőségeket figyelembe véve) minél hamarabb megoldást kell találnunk a felszíni vízelvezetés problémájának megoldására. Vízelvezető árkaink hol már nem is látszanak, hol a karbantartás hiánya miatt funkciójukat a legkevésbé sem látják el. Önerőből valószínűleg nem lesz fedezetünk a probléma megoldására, ezért az ilyen beruházásra irányuló pályázati lehetőségeket maradéktalanul ki kell használnunk. Itt szeretném megemlíteni, hogy az előzetes tervek szerint augusztusban lesz pályázati lehetőség ilyen jellegű beruházásra. Reméljük, hogy tudunk olyan pályázati anyagot összeállítani, ami megfelel a feltételeknek, hogy támogatásban részesüljön. A tavalyi viharos időjárás sajnos településünket se kímélte, így elengedhetetlen volt a kultúrház tetőszerkezetének felújítása. Sajnos a szigetelésre, újraszínezésre és az elöregedett nyílászárók cseréjére már nem maradt anyagi fedezet. Minden nemzeti ünnepünk, helyi szervezésű rendezvényeink elsődleges színtere a kultúrház, így ennek szigetelése igazi közösségi érdek lenne, mint ahogy ez az önkormányzat épületére is elmondható. Az önkormányzati épület szigetelésénél, a nyílászárók cseréjénél természetesen egyben a háziorvosi, a gyermekorvosi, illetve a védőnői helyiségekre is gondolok. Az elvégzett felújítások lehetőséget adnának egy esetleges fűtéskorszerűsítési pályázaton való részvételre is. Előreláthatóan ősszel írnak ki erre vonatkozó pályázatokat. Községünk legnagyobb történelmi alakja Pap Gábor. Az önkormányzat kezdeményezésére már évek óta minden szeptemberben az ő tiszteletére, születésének évfordulóján emléknapot tartunk. Sajnos egykori szülőháza ma már nincs arra alkalmas állapotban, hogy a megemlékezés rendezvényét ott tarthassuk. Ennek felújítása, egy emlékház kialakítása pályázati úton megoldható lenne. Az emlékház kialakítása során (mivel az épület adottsága lehetővé teszi) egyúttal egy
8 ifjúsági vendégházat is létre lehetne hozni, ahol 10-15 fős csoportok részére tudnánk szállást biztosítani. Minden évben fogadunk vendég csoportokat, a testvértelepülésünkről kétévente érkeznek hozzánk fiatalok. Hasznos lehetne, ha a fogadásukkal, a vendégül látásukkal egybekötve településünk legnagyobb történelmi személyiségéről is átfogó információt kapnának, kihasználva az emlékház adta lehetőségeket. Az emlékház az ifjúsági vendégház kialakításával egybekötve széles körű helytörténeti, történelmi ismereteket nyújtana nemcsak az ide látogató idegen vendégeknek, hanem településünk lakosai számára is. Folyamatos együttműködést kell kialakítanunk a vállalkozásokkal, civil szervezetekkel, egyházakkal. A már megítélt, és folyamatban lévő pályázatainkat az előírásoknak megfelelően be kell fejeznünk. Önkormányzatunk esetében a pályázatokon való részvétel a beruházások, fejlesztések elsőszámú eszköze lehet, ezért a számunkra megfelelőkön részt kell vennünk, amennyiben a kiírt pályázat a testület elképzeléseit tükrözi vissza. Önerőből a ciklus alatt nem tervezhetünk több milliós beruházásokat, azonban ha kellő figyelmet fordítunk a gazdálkodásunkra, akkor úgy gondolom, hogy a pályázatokhoz szükséges önrészek fedezetét biztosítani tudjuk. Nemzeti ünnepeinket a munkatervnek megfelelően megtartjuk, a meglévő hagyományainkat tovább kell ápolnunk. Ehhez kapcsolatosan említhetem a testvértelepülési kapcsolat tovább mélyítését is. Itt szeretném megköszönni a Vilonyai Népdalkör tegnapi fellépését, hiszen ismét üde színfoltjai voltak testvértelepülésünkön, Nyitracsehiben megrendezett kulturális délutánnak. A négy évre felvázolt teendők komoly munkát igényelnek, de lehet, hogy legjobb tudásunk mellett se lesz lehetőségünk mindegyiknek megfelelni. Szeretném, és kívánom a testület tagjainak, illetve a vilonyai lakosságnak, hogy a fent említett beruházásokból minél többet adhassunk át, valósíthattunk meg a számunkra megítélt időszak alatt. A következő részben a lakóhelyi környezet állapotáról szóló beszámolót szeretném ismertetni Önökkel. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 51. § (3) bek. alapján jelen előterjesztésemben ismertetem Vilonya Község környezeti állapotának helyzetét. A levegőminőség állapota: Vilonya Község földrajzilag vegyipari üzemek által erősen szennyezett területen található. Tekintve az uralkodó szélirányt, a községet számottevő légszennyezés nem éri. Az ÁNTSZ jelentése szerint a közigazgatási területen a levegő minősége jó. Ez köszönhető annak is, hogy a szigorodó környezetvédelmi előírások hatására és a Nitrokémia Rt-nél végzett környezetvédelmi beruházások következtében jelentősen csökkent a környék légszennyezettsége. A település belterületén környezetszennyező tevékenységet nem végeznek. A területen csak környezetkímélő gazdasági tevékenység végezhető.
9 Fokozottabban kell vizsgálni a lakóingatlanokon történő állattartás feltételeit, mert az ebből adódó szaghatás okozza a legtöbb problémát. A légszennyezést folyamatosan mérő állomás Várpalotán működik. Vízminőség állapota: Vilonya a fokozottan érzékeny vízbázist üzemeltető települések közé, a B1/1. kategóriába tartozik. A lakosság megfelelő vízellátása a község közigazgatási területén mindenütt megoldott. A közép és hosszú távú biztonságos vízellátás érdekében figyelembe kell venni a Bakonykarszt Rt. által a rendezési tervhez küldött tájékoztatójában foglaltakat. Új lakótelkek parcellázásával bővülni fog az ivóvíz- és csatornahálózat. Vízbázis védelem: Vilonya Papkeszi és Királyszentistván vízellátását a Berhida-Ősi önkormányzatok tulajdonában álló berhidai kutak biztosítják. A vilonyai ásott kút üzemen kívüli tartalék vízbázis, melynek alacsony vízhozama miatt lettek üzembe helyezve a királyszentistváni fúrt kutak. Ezeknek a sérülékeny környezetben lévő kutaknak a nitrát tartalma üzembe helyezésétől kezdve folyamatos emelkedést mutatott, majd 1996-ban a nitrát tartalom a 2. számú kútban ugrásszerűen a határérték többszőrösére emelkedett. Mivel 2002. év végére a Királyszentistván 1. számú kút nitrát tartalma is elérte a 35-40 mg/l-es értéket, vízátvezetés révén a berhidai kutak biztosítják Vilonya vízellátását, és a Királyszentistván 1 számú kút csak időszakosan (nyári csúcsidőszakban) üzemel. Az elmúlt évben elkészültek az üzemelő vízmű-kutak vízbázis-védelmi tervei. A védterületek kialakításának engedélyezése folyamatban van. A csatorna-hálózat üzembe helyezésével jelentősen csökkent a karsztos terület szennyezése. A természetes vízfolyások esetében a Séd- patak mederkotrását el kell végezni, mivel a vízfolyás még mindig tartalmaz szennyező anyagokat és a rendezetlen vízfolyás miatt lerakódnak a mederben. A megváltozott időjárás miatt a hirtelen jelentkező nagymennyiségű csapadék elvezetése is csak rendezett patakmeder esetén lehetséges. Hulladék szennyezettség: Nagy gondot jelent a Községben a különböző hulladékok illegális lerakása. Sajnos ezek megszüntetése igen nehéz feladat, ezért lehetőség szerint ezek megközelítését árkolással, útlezárással is meg kell akadályozni. A Községnek kijelölt hulladéklerakó helye nincs. A települést közvetve érintő problémaként jelentkeztek a királyszentistváni hulladéklerakó környezetvédelmi engedélyezési eljárásával kapcsolatban felmerült kifogások. Jelentős határidőcsúszással, az elmúlt évben befejeződött a hulladéklerakó kiépítése. 2010-ben egy környezetkárosító esemény történt. A település külterületén zártkerti ingatlanra több m3 szennyezett iszap került lerakásra. A csopaki talajvédelmi hatóságra megtett bejelentést követően a hatósági intézkedés folyamatban van.
10 Jelenleg a környezetvédelmi felügyelőségen van tárgyaláson. Az érintett úriember nem vilonyai lakos. A talajvédelmi hatóság döntését megfellebbezte, másodfokon folyik az eljárás a továbbiakban. Zaj, rezgés: A Község életében a környező településekhez hasonlóan rendszeresen visszatérő probléma a nyári kamion és teherforgalomnak a Veszprém – Szabadbattyán útra való terelése. Hiába vannak kitéve a sebességkorlátozó táblák, mert a fokozott ellenőrzések ellenére sem veszik figyelembe a járművezetők. A hatalmas éjjel-nappali zajt tovább fokozza a túlterhelés miatt leromlott útállapot is. A zaj kismértékben csökkent a belterületi útszakasz felújításával. A túlterhelt kamionok közlekedését csak állandó mérőpontok kialakításával és rendszeres méréssel lehetne megakadályozni. Az önkormányzati utakra bevezetett tehergépjármű forgalom korlátozása csökkentette a zajhatást és nem utolsósorban az utak rongálását. A Község környezeti állapotának általános értékelése alapján megállapítható, hogy a felsorolt problémákon kívül – egy kivétellel - környezetkárosítás nem történt, az általános állapot jónak mondható. Az 1. napirendi pont utolsó része a Veszprémi Kistérség Többcélú Társulásában való részvételről szóló beszámoló: A Társulási Tanács 2010. évben 10 ülést tartott, melyen 70 napirendi pontot tárgyalt meg és 77 határozatot hozott. A Pénzügyi Bizottság - melynek magam is tagja vagyok - 5, az Oktatási Bizottság 1, és a Szociális Bizottság 3 ülést tartott. A kötelező megtárgyalandó napirendi pontok mellett a Társulási Tanács tájékoztatót hallgatott meg a Veszprémi Kistérség közbiztonsági helyzetéről, a Megyei Területrendezési Terv módosításáról, a pályázati lehetőségekről. 2010. január 1-jétől társulási határozat alapján az ellenőrzési tevékenységet a Munkaszervezet látja el 2 fő belső ellenőrrel. A kistérség 17 települése létrehozta a jogi személyiséggel nem rendelkező „Belső ellenőrzési megállapodást”. Az önkormányzatoktól kapott visszajelzések pozitívak, megerősítették, hogy külső vállalkozó helyett hosszútávon sikeres lehet a Munkaszervezeten belül e tevékenység ellátása. A Veszprémi Kistérség jobb megismertetése és a települési rendezvények propagálása érdekében Dél-Bakony címmel kistérségi információs kiadványt készítettünk. 2010. májusában a Társulás megalakulásának 5 éves évfordulóját különböző kulturális és szakmai rendezvényekkel ünnepeltük. Az előző évekhez hasonlóan a különböző pályázatokon részt vettünk. Ebben az évben a Közkincs Kerekasztal működtetéséhez nyertünk támogatást. Két pályázatot nyújtottunk be az idősek tartós bentlakásos intézményeinek kiegészítő támogatására, valamint a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz a kistérségi társulás
11 működési költségeihez történő hozzájárulás témában egy pályázatot. A Társulás gazdálkodása megfelelő színvonalú, pénzügyi helyzete stabil. Fizetési kötelezettségeit megfelelő időben teljesíti, likviditási probléma nem jelentkezik. A Társulás módosított bevételi és kiadási főösszege 984.234 ezer Ft, ezen belül a Munkaszervezeté 484.421 ezer Ft, az Egyesített Szociális Intézményé 499.813 ezer Ft. A harmadik negyedévi költségvetési beszámoló alapján a Társulás realizált bevétele 669.686 ezer Ft, kiadási főösszege 664.728 ezer Ft. A Társulás Munkaszervezeténél az előző évben megkezdett költségracionalizálást sikerült befejezni. A működéssel kapcsolatos szerződések felülvizsgálata megtörtént, ahol szükséges volt, új szerződések megkötésére került sor. Augusztusban a társulás áttette székhelyét, így éves szinten közel 2,5 millió Ft megtakarítás érhető el. 2013. június 30-ig a Társulás Helyi Vidékfejlesztési Iroda címbirtokossággal rendelkezik. A támogatási lehetőséget július 1-jétől a Minisztérium megszüntette. Ez évben e döntés negatív pénzügyi kihatása nem jelentkezett, mivel a négyhavi előfinanszírozással az ez évre betervezett támogatás realizálható. Pénzügyi gondot a 2011. évi támogatás elmaradása okozhat. A társulás újjáalakítása 2010. október 27-én történt meg, ahol megválasztották a Társulás új tisztségviselőit, Bizottságok elnökeit és tagjait. Elnök Porga Gyula Veszprém Megyei Jogú Város polgármestere. Elnökhelyettesek Köbli Miklós Hajmáskér és Vajai László Herend polgármestere. Pénzügyi Bizottság elnöke: Magasi János Tótvázsony polgármestere. Oktatási Bizottság elnöke: Schindler László Bánd polgármestere. Szociális Bizottság elnöke. Rákos Margit Vöröstó polgármestere. A Közbeszerzési Bizottság elnöke: dr. Loványi Róbert Benedek Mencshely polgármestere. Meg szeretném kérdezni a tisztelt megjelenteket, hogy az első napirendi ponttal kapcsolatban kérdésük, hozzászólásuk, illetve javaslatuk lenne-e? Amennyiben nincs, a 2. napirendi pontra, a közmeghallgatásra térnénk át.
II.)
Közmeghallgatás
Fésüs Sándor polgármester: Pár mondatban szeretném az Önök figyelmét kérni. A vegyes ügyek napirendi pontja alatt az alábbiakról szeretném tájékoztatni a tisztelt megjelenteket: Jelenleg az önkormányzatunknál egy fő nyolc órában foglalkoztatott közalkalmazott, és egy fő részmunkaidőben (négy órában) foglalkoztatott közalkalmazott dolgozik. A közmunka program keretében egy fő hosszabb időtartamú közfoglalkoztatásban, két fő rövidebb időtartamú közfoglalkoztatásban részesül. A pályázatunkat igaz három fő rövid időtartamú közfoglalkoztatásra adtuk be, de idő közben az egyik foglalkoztatott
12 elhelyezkedett, és így jelenleg ketten maradtak. Ezekre a foglalkoztatási formákra az önkormányzatnak pályázatot kell benyújtania, amit a munkaügyi központ bírál el, és ezek után kerülhet sor a bérpótló juttatásban részesülők felvételére. A pályázatunk benyújtásánál figyelembe kell vennünk, a munkaügyi központ által megadott kereteket, hiszen csak ezeken a támogatási összegeken belül tudunk gazdálkodni. Jelenleg csak hölgyek részesülnek ebben a foglalkoztatási formában, ezért is nehéz a falu egész területén a fűnyírást tekintve mindenhol helytállni, minden egyes közterületet az elvártnak megfelelően fenntartani. Ettől függetlenül úgy érzem, hogy a jelenlegi közfoglalkoztatott munkatársak Tassi Lászlóné képviselőtársam vezetésével az idén is sokat tettek azért, hogy a falunk kivirágozhasson, az idelátogatók részére is szép képet mutasson. Terveink szerint július elsejétől lesz rá módunk, hogy két fő férfi közfoglalkoztatottat (igaz csak négy órás foglalkoztatással) felvegyünk. Reméljük ez nagy mértékben segíti majd a közalkalmazottunk Polgár Péter munkáját, egyszerre több helyen ő se tud munkát végezni. Ez persze valahol örvendetes tény, hogy kevés a faluban a regisztrált munkanélküliek száma, de sajnos ez az adat se adhat teljes képet a munkanélküliség arányáról, hiszen vannak olyanok is, akik nem jelentkeznek a munkaügyi központnál, és nem vállalják az együttműködés szabályait, aminek következtében az önkormányzat sem tudja alkalmazni őket. 2011. január elseje óta a könyvtáros, és kultúrház felelős feladatokat Puskásné Devecsery Szilvia végzi el. Nehéz feladat elé nézett, hiszen az előző könyvtárosunk Csillak Jánosné helyét kellett átvennie, aki mind szakmailag, mind emberileg teljes mértékben megfelelt ennek a feladatnak. De örömmel mondhatom, hogy a testület jól választott akkor, amikor a Szilvi személyére esett a döntés, hiszen azóta a könyvtár a látogatók számára mindig érdekes, és változatos szakkörökkel, egyre nagyobb érdeklődési körrel működik. Remélem mindenki elégedett a könyvtár felszereltségével, tárgyi feltételeivel. A fejlesztés záloga az eddigi években átvett (és remélhetőleg a további években is megítélt) mozgókönyvtári támogatás, mely garanciát nyújt a könyvtári állomány részletes nyilvántartására, frissítésére. A könyvtáros feladatok ellátása fejében a Szilvi megbízási díjban részesül, amelyet szintén a fent említett támogatás terhére elszámolhat az önkormányzat. Örvendetes tény, hogy a lakosság között vannak segítő szándékú emberek, akiknek a társadalmi szinten elvégzett munkáját ezúton is köszönöm. A későbbiekben ezekre a segítségekre, amennyiben hajlandóság van rá, minden téren számítunk. Ezekért a munkákért az önkormányzat nem fizetett. Az ilyen jellegű társadalmi munkavégzés egy ilyen kis faluban, mint a miénk összetartó erővel bírhat, reméljük a későbbiekben is lesz majd mit megemlíteni a nyilvánosság előtt. A tavalyi évben megalakult a Vilonyai Polgárőr Egyesület. Tagjai számát tekintve a létszám majdnem eléri a tizenöt főt, de ezek a számok senkit ne tévesszenek meg,
13 mert sajnos a tizenöt főből jó, ha négy-öt fő végez a polgárőr egyesületen belül érdemleges munkát. A korábbi évektől eltérően idén ők is részesültek az önkormányzat által nyújtott közösségi támogatás keretéből, az elszámolási kötelezettség szigorú szabályai mellett. Ez a fajta tevékenység senki számára nem tehető kötelezővé, ezt mindenki a jó szándék, vagy a tenni akarás alapján vállalja el. Ezért is nehéz bárkitől számon kérni a szolgálatadást, de a lelkes tagokkal próbáljuk úgymond megszűrni azokat a polgárőröket, akik valószínűleg már azt sem tudják, hogy mikor adtak utoljára szolgálatot. Sajnos a falun belül sok támadás éri az egyesületet, ami elsősorban azokra nézve kellemetlen, akik az elejétől kezdve komolyan veszik a polgárőrséget. De ezek a tagok minden egyes rendezvényen részt vesznek, segítik a rendőrség munkáját, a társadalmi megmozdulások elsődleges résztvevői. Terveink szerint a közeljövőben úgy alakítjuk a tagok létszámát, hogy az a valóságnak megfeleljen, az legyen polgárőr, aki el is végzi az ezzel kapcsolatos tevékenységeket. Ezúton szeretném felhívni a tisztelt jelenlevők figyelmét, hogy a polgárőr egyesület minden egyes érdeklődőt, a falu biztonságáért tenni akarót sok szeretettel vár a tagságában. Ezt a kis kiegészítést egy-két félreértés elkerülése végett szerettem volna tenni, illetve azért, hogy a költségvetési számadatok, és más tájékoztató témák mellett az önkormányzati működés egyéb területéről is tájékoztatást kapjanak a tisztelt megjelentek. Köszönöm, hogy meghallgattak. Amennyiben bármilyen kérdésük, hozzászólásuk, javaslatuk lenne, kérem tegyék meg. Viasz László: Nekem volna az E.ON-nal kapcsolatban: 16-ára jelezték, hogy jönnek levágni a fákat. Itt is voltak, leparkoltak, aztán azt mondták, hogy várják az emelőkosarat. Nem jött meg az emelőkosár, el is mentek. Ma megint itt voltak a Papkeszi utcában, megint szóltam nekik, megint azt mondták, hogy várják az emelőkosarat. Vártak egy darabig, megint elmentek. Én már múlt évben bejelentettem, mielőtt lehullott a falevél, hogyha egy kis szél van, elmegy a villany. Kérdezték, hol van a fa. Mondtam, hogy közterületen, az utcán. Erre azt mondták benn az irodában, hogy akkor ez az önkormányzat feladata, hogy bejelentse. Fésüs Sándor polgármester: Mindenképpen be fogjuk jelenteni. Sajnos most hét végén is volt ezzel kapcsolatban probléma. Nagyon könnyen elmegy vihar esetén az utcában az áram. Én délelőtt be is mentem a hivatalba és bejelentettem. Igaz, többen jelezték felém szóban és mobiltelefonon, hogy ők már bejelentették az E.ON felé. Én amikor bejelentettem,
14 nekem azt a tájékoztatást adták, hogy még senki nem jelentette be. Ennél többet sajnos én sem tudok tenni az ügy érdekében. Mindenképpen szólni fogok róla a területi referensnek. Stomfai Miklósné: Az E.On-nal, a szombati viharral kapcsolatban: fél hat sem volt, már bejelentettük mobilon. Már előtte áprilisban is jelentettük be, mert szél miatt elment a háromból az egyik fázis. Megmondta a jóember; itt Vilonyán az a probléma, hogy össze-vissza van minden kötözve, kapcsolva. Ezeregy kábel lóg össze-vissza. Az egészet újra kellene nekik csinálni, mert a vihart nem bírják ki. Itt, ha fúj a szél, el fog menni a villany. Fésüs Sándor polgármester: Én ahogy erről tájékoztatást kaptam, egyből bejelentettem. Egy hölggyel beszéltem, úgy kezdtem, hogy bizonyára többen jelezték, hogy a településen bizonyos utcákban nincs áram, illetve kimaradás van, nekem azt mondta a hölgy, hogy bejelentés még nem érkezett. Stomfai Miklósné: Egy úriember volt, lehet, hogy éppen váltásban voltak. Fésüs Sándor polgármester: Minden egyes telefonálást úgy kezdenek, hogy a beszélgetésről felvétel készül, de ha mi egy megkereséssel élnénk feléjük, az Ön, illetve az én beszélgetésemet biztosan nem tudnák előkeresni, sajnos. Pintér Lajos: A favágással kapcsolatban az a véleményem, javaslatom, hogy a Placskó féle ház előtt tavaly csőtörés volt, és az úriemberek szakszerűen elmagyarázták, hogy arra az oldalra, ahol a vízvezeték megy, nem is szabadott volna fákat ültetni. Mivel a diófának lemegy mélyre a gyökere, és száraz időben lehúzódik egész a vezetékig. Mivel víz folyik benne, párásodik, a fa gyökere rácsavarodik a csőre. Mivel azbeszt, illetve eternit cső van, a nagy szélben ezek a nagy fák annyira mozognak, hogy széttépik a csövet. Ezért van rengeteg csőtörés, szinte hetente, kéthetente. Szeretném javasolni az önkormányzatnak, hogy üljenek össze, beszéljék meg a vízügyesekkel, vizesekkel, hogy hozzanak egy határozatot, hogy azon az oldalon, ahol a vízvezeték megy, hogy ne legyen ilyen probléma, meg kellene próbálni ezeket a fákat megszüntetni. Nem azzal kell az embereket büntetni, ha be akarsz egy igényt adni, mert egy fát ki akarsz vágni, hogy kettőezer-ötszáz forintot be kell fizetni. A
15 közterületet mi gondozzuk, nem az önkormányzat. Adja meg az engedélyt, sőt örüljenek annak, ha azt a diófát onnan kiveszem, mert azzal a községnek hasznot hozok, nem kárt. Ezt át kellene gondolni. Nem azért, mert a Laci bácsi diófája, de valahol veszélyt jelent, ezért vannak a problémák körülötte a vízzel, villannyal, mert belenőtt a villanyvezetékbe. Mert ott van körülötte, tönkreteszi a villanyvezetéket. Ezt át kéne gondolni, le kell beszélni, mert ez továbbra is ezzel fog járni. Fésüs Sándor polgármester: Igazából a Bakonykarszttól ilyenfajta megkeresést még nem kaptunk, de semmi akadálya. Pintér Lajos: Nekem elmondták személyesen a szerelők. Mert ott nálunk rövid időn belül négyszer fordult elő. Igaz nem mind a négy probléma ebből volt, de az utolsó kettő ebből az volt. Azokat a fákat onnan egyszerűen ki kell venni. Ha valaki fát akar ültetni, van telke, lehet ott ültetni. Ha az se elég neki, menjen át az utca másik oldalára, de ahol vízvezeték van, oda nem is lehetne. Vagy legalábbis olyan fát lehetne engedni, aminek nem nagy a lombja és nem mennek mélyre a gyökerei. Kardos Sándor: A beszámolóból az nem derült ki, hogy tavaly, amikor elkezdődött az új utcának a kiépítése, le lett rendesen vágva, most valószínűleg már újra kell kaszálni. Az nem volt a beszámolóban, hogy az E.ON mikor vonul ki, csinálja vagy nem csinálja. Ez kimaradt, ez biztos. A másik: itt van a falunak az ékszerdoboza, ez a szabadidő eltöltő központ. Ha jól emlékszem, tavaly szeptemberben ki lett ásva két vezetéknek a helye; egy ivókútnak és egy villanykábelnek. Ha jól láttam, egy hónapja még nem volt betemetve. Lassan itt lesz a falunap, meg kellene oldani. Annak örülök, hogy a virágosítás megvolt. Egyetlen hátránya van; a fű eltakar mindent, nemcsak az út szélén. Egy közhasznú munkás van, aki gépes ember. Az igaz, hogy reggelente lehet látni, hogy a két leányzót viszi, mint Rambó fénykorában, akik öntözgetnek, de azt lehetne másként is. Van itt közkút, lehetne arról öntözgetni. Akkor tudná vágni a füvet. Így nagyon kevés ez. Egyelőre köszönöm, majd lesz még. Pintér Lajos: Ott van előttem a park, az a gyerek tényleg "Rambózik" itt a faluban. Csak azt nem értem meg, egy délelőtt miért kell négyszer följönni a faluba? Van a falunak ennyi pénze benzinre? Négyszer! Lejön húsz percig kaszál, azt' eltűnik. De este kilenckor
16 még itt a faluba "Rambózik". Ez most hogy van? Ki fizeti ki? Azon kívül már elmondtam, hogy még a fűkaszának is - mivel közterületen közlekedik - vezetői engedélyre lenne szüksége, és nincs. Azért, mert az ember egy féldeci után kijön a kocsmából és tolja a biciklit, a rendőr megbünteti. Vagy az ember kistraktorral megy a kertbe dolgozni, hasznos munkát végez, azt is lekapcsolja a rendőr, de ezzel az emberrel nem foglalkozik. Én föl fogom jelenteni. Föl fogom jelenteni és az önkormányzat fog fizetni, mert én nekiállok a Papkeszi utcában önkényesen levágni a füvet, ez meg ellavírozik valahol. A temetőben én valamikor egyedül egy nap alatt lenyírtam az egész füvet öt éven keresztül. Most őneki három hét kellett, és elmentem a temető előtt, ekkora fű van a temetőben, akkor mit vágott három hétig? Ki ellenőrzi a munkáját? Az ilyen ember kárt csinál. Négyszer lejön a Papkeszi utcába, lejön a vizes hordóval, a csapról hozza a vizet, amit a falunak ki kell fizetni, ott van a folyó, utánfutó, vizes hordó, úgy nyírja a füvet. Mit gondoltok, meddig fogja az a traktor bírni? Kétévente új traktort vesztek? Az fűnyírásra van használva, nem futkározásra. Erről csak ennyit. Fésüs Sándor polgármester: Ha megengedik, válaszolnék. Az E.ON-nal, illetve az új utcával kapcsolatban annyit tudok mondani, hogy május végére, június elejére ígérték a villamosítással kapcsolatos terveket. Pontosan az E.ON-nál áll egyelőre ez a dolog. A Navracsics úrral is felvettük a kapcsolatot, amennyire tudja, segíti Ő is ennek a mielőbbi befejezését. A következő testületi ülésen már konkrét adatokkal szeretnék a képviselő-társaim elé állni. Remélem, meg is fog valósulni. Az ivókút megoldásához valóban szeptemberben ki volt ásva a gödör. Én akkor a Bakonykarszttal felvettem a kapcsolatot, az egyik területi referensünkkel beszéltem, az Ő javaslata alapján maradtunk annyiban, hogy idén tavasszal nézik meg újra ennek a lehetőségét. Múlt héten volt itt nálam, megígérte, hogy árajánlatot küld az ivókút kiépítésére vonatkozóan. Az öntözéssel kapcsolatban: biztos máshogy is meg lehet oldani, akár a folyó útján ezeket az öntözéses dolgokat, de sajnos nincs minden park, illetve minden olyan részen lehetőségük a jelenlegi közfoglalkoztatottaknak, hogy akár kannával a fél falut körbejárva öntözzenek. Ez egy átmeneti, illetve úgy gondolom, hogy szükségszerű megoldás. Hogyha már arra fordítunk pénzt, hogy szép, virágosabb legyen a településünk, úgy gondolom, hogy erre sem kell sajnálnunk azt a pár kört, illetve azt az üzemanyag mennyiséget, amivel biztosítani tudjuk ezeknek a virágoknak az öntözését. A Séd parttal kapcsolatban még annyit szeretnék mondani, teljes mértékben igazad van Sanyi bácsi. Sajnos a legutóbbi időben, pontosan ebből adódóan, hogy
17 egyetlenegy közalkalmazottal tudtunk dolgoztatni, a parkban elmaradt a fűnyírás, de úgy gondolom, hogy szerencsére utol tudta magát érni. Nem tudom, mikor jártál arra, ma is ott volt és holnap végez a park fűnyírásával. Kardos Sándor: Egy hete voltam. Fésüs Sándor polgármester: A Polgár Péter munkájával kapcsolatban annyit szeretnék mondani, hogy bármennyire is nem értenek velem egyet, illetve úgy gondolják, hogy nem végzi felelősségteljesen a munkáját, én teljes mértékben kiállok mellette. Lehet, hogy Önök azt látják, hogy este kilenc órakor "Rambózik", de akkor is megbízásból teszi, illetve tisztában vagyok vele, hogy este kilenc órakor jár azzal a kistraktorral. A földet szállítja el az út mellől, illetve most is hét végén - többször is előfordult ezalatt a két hónap alatt, mióta itt dolgozik nálunk, hogy hét végén végzi a munkáját. Nem én kérem meg rá, nem én kötelezem, Ő önszántából úgy gondolja, amennyiben lehetősége van rá, hét végén is dolgozik. Tudom, hogy biztos lehetne jobb embert is találni, lehetne több embert is foglalkoztatni, reméljük lesz rá lehetőségünk, szeretnénk is ezt megoldani. Sajnos nem tudok hölgyekből férfiakat csinálni és sajnos nem tudok egy olyan kalapból öt embert elővenni, amiben nincsenek emberek. Meg van kötve a kezem. Megvan egy lista, akikből úgymond válogathat az önkormányzat, hogy kiknek a foglalkoztatását támogatja az állam 95 %-ban, közülük tudok választani. Egyelőre sajnos ez a megoldás van életben. Pintér Lajos: Ehhez csak annyit szeretnék hozzámondani, hogy a Szilvi felajánlotta, hogy ott a parkban azt a hat tégelyt beülteti, gondozza, locsolgatja azzal a feltétellel, hogy előttünk a tuskóhoz - amit a Kekkné gondozgat - hoztok egy kis virágot. A virág nem került oda. Arra meg egyáltalán nincs szükség, hogy hat személy egy kannával lesétál oda, elácsorognak, hoznak nekik vizet, kiborítsák oda. Az pénzbe kerül gyerekek, így kell gazdálkodni. Ha valaki fölajánlja, hogy segít, azt el kell fogadni. Van azoknak a személyeknek más dolguk, nem győzitek. De ha az ember azt látja, mikor segíteni akar, nem fogadjátok el, sőt azt látja, hogy pazaroljátok a pénzt, akkor el fognak tőletek fordulni. Ez így alakul ki, és megint nemhogy közelítenétek a faluhoz, mint az előző korszakban, hanem távolodtok tőlük. Sajnos ez a valóság. Fésüs Sándor polgármester: Amikor tetszett mondani, hogy a Szilvi készséggel áll rendelkezésünkre ezzel kapcsolatban, én azt továbbítottam is a - nem szép dolog így a Mariannt felhozni,
18 vagy mondani, - én mondtam, hogyha úgy van, csöngessen be hozzá, biztosan menni fog segíteni. Meg tudták oldani. Ott volt a két lány, segített neki. Köszönjük szépen ezúton is. Égerházi László: Azt szeretném mondania vízzel kapcsolatban: Én láttam azt a fiatalembert, nem tudom honnan, lehet, hogy az önkormányzattól vitte a vizet. Van erre egy megoldás. Tisztelt Polgármester úr ír egy kérelmet a székesfehérvári vízügyhöz. Vízkiemelési engedélyt meg fogja kapni a polgármester. Ezt csak azért mondom, mert van ilyen lehetőség. Onnan a vizet ki lehet venni, vannak olyan szerkezetek - ha a Sándort érdekli, majd adok tanácsot, hogy milyen kellene nagyon olcsón - amikkel lehet locsolni. A másik: már hallani mindent, hogy ez meg az bérli ezt a folyószakaszt. Hogyha valakinek - én csak javaslom - 3900 Ft-ot megér 10 km-es szakasz, kérdezem én a Polgármester urat, tisztelt képviselő asszonyokat és az intézményvezetőt is, a falunak nem érne meg egy forinttal többet ajánlani és akkor a falué lenne, mert ezt állítólag a lakosok ásták ki anno, és akkor idejön egy jöttment - már elnézést, nem akarom lefokozni az illetőt, és akkor azt mondja, hogy itt horgász nem lehet vízen? Mikor én ideköltöztem, én ebből az 50 m-es szakaszból kihúztam legalább 4 mázsa vasat, húszezer nylonzacskót én nem tudom mennyi zsineget, meg ami benne volt. Én azt megtisztítottam. Idegen nem, inkább szerezze meg a falu, én azt javaslom. Szépen ki lehetne alakítani akár sétánnyá is padokkal, pláne most már hal is van benne. Szépen meg lehetne csinálni. A másik: ezt az Intézményvezető Asszonynak mondom, hogy a kerítést, jó volna már azt az öt éves dolgot rendbe rakni, mert nem olyan nagy dolog. Én úgy vagyok, hogyha egy olyan ember megy át a telkemen, vagy olyan telken, amiért én vagyok felelős, mert gondolom, hogy Ön azért a területért felelős, nem is falusi, hanem idegen átjön, és ott vihogunk, hogy már megint lerúgja a mi kertünket. Egész utat vágtak oda. Meg kell kérdezni, először is, hogy engem keres? Mert én vagyok az intézményvezető. Vagy valamelyik munkatársamat? Ha nem, akkor mit keres itt? Ott jár át, és Önök ott csak vihorásznak. Elnézést, magánügyön nevetgél, örülök, hogy jókedvűek, de azért azt a szakaszt már rég meg kellett volna csinálni. Ott szépen átjönnek magánterületen. Én sem járok át az Ön területén, se a másikén. Ezt is rendbe kéne tenni. Most mivel gyűlés van, megint elmondom tizedszer, hogy innen a saroktól az iskoláig nem jut a falunak szemetes. Rakjuk ki. Minden nap lehet látni, mit kapnak az iskolában. A csokis papírt eldobják, a banánt, mindent. Tessék ide legalább erre a szakaszra kirakni. Nem az a válasz, hogy úgysem dobják bele a gyerekek, mert én azt már megkaptam.
19 Stomfai Miklósné: Pedig az a válasz, nem dobja bele sajnos. Égerházi László: A másik pedig; a Polgármester úr, egyszer ha ráér menjen arra föl. Pintér Lajos: A hodályok fele. Égerházi László: Hát az borzasztó. Az nem is balkáni. most mindegy, hogy annak van gazdája, le kell vele ülni. Annyi pénzt ad a falunak? Nem is ide adózik. Hát mi az, ami ott fönt van? Hát az nem igaz. Azok a hulladékok hogy kerülnek egy építési telekre? Végig kell menni a hodályoknál. Mi az az építési törmelék, vagy mit bontott el? Azt én meg elmondom, hogy termőföldre nem is szabad lerakni, hatóságilag tilos. Azt is meg kell szüntetni, és ott kint is. Ott van az a szép kis rét, benn az erdő előtt. Ott, hogy mi van! Megérne az is egy misét, hogy mik kerültek azokba a gödrökbe. Ki hordta oda, kinek lett abból pénze, haszna. Stomfai Miklósné: Magánterület, kérem tisztelettel. Égerházi László: Pont a Sándor olvasta a természetvédelmet. Azon a murván átszivárog a víz, ha mossa az eső. Hova fog az jönni? A falu fele. Meg kellene mondani a Sipőcz úrnak, hogy nézze uram, ez a falut zavarja, polgárok bejelentették. Odavitték a szemetet, le kell takarni. Vagy várjuk meg, míg a szél elviszi? Fésüs Sándor polgármester: Válaszolnék a feltevéseire, a kérdéseire. A horgászattal, illetve hol tilos, hol nem tilos horgászattal kapcsolatban annyit szeretnék mondani a tisztelt megjelenteknek, hogy valóban egy úriember, a Kövi Gábor pisztrángot telepített a Séd ezt a szakaszt érintő részébe. Azzal sajnos nem számolt, hogy ez a pisztráng át fog kerülni a Malomcsatorna szakaszára is. Mivel három évvel ezelőtt ez az úriember a vízügyi felügyelőséggel egy 15 évre szóló bérleti szerződést kötött. Az anyagi feltételeivel nem vagyok tisztában, én is azt hallottam, hogy olcsón jutott ehhez hozzá, nem az én dolgom ezt megítélni. Mindenesetre 15 évre a horgászati jog az Ő tulajdonában van. A halak, amiket a folyóba telepített, szintén az ő tulajdonát képezik, így az élővilágra és a horgászati jogra van bejegyzett joga – az Ő elmondása alapján. Szeretném elmondani, hogy ez
20 az úriember járja ezt a szakaszt, és előszeretettel büntet, mert mint halőr meg is teheti. A Séd fővonalára gondolok ebben a kijelentésemben. Igazoltathat, tehát jogában áll bárkitől elkérni a lakcímkártyáját és személyi igazolványát. Ezt ma a testületi ülésen a körzeti megbízottunktól megkérdeztem. Azt mondta, hogy igen, az már más kérdés, hogy rendőri erő jelenléte híján elég ritkán adják át a kért igazolványokat. A lényeg az, hogy a Séd – Malomcsatorna szakaszára is kezdeményezte a tulajdoni jog, illetve a halászati, horgászati területté való átminősítést. Égerházi László: Én nem azt firtattam, hogy a Sédre kötött egy szerződést. Ha ilyen hülye államunk van, hogy a Dunát bérbe adja, meg a Váci utcáig felszedjük majd a parkettát, ez egy dolog. De az, hogy a falunak ez egy része, csak azt szerettem volna mondani, hogy legyünk észnél. Valahogy az önkormányzat mondja azt, hogy a falu népe ásta ki, menjen el innen az úr. Nem kell, , menjen, ezt a falu gondozza. Azt, hogy a Séd csatornát megkapta 15 évre, az egy dolog, de hogy megkapja itt a falu szakaszát, nem kellene engedni, mert 3.900 Ft-ot gondolom, ki tud az önkormányzat gazdálkodni. Ezt már ne engedjük megszerezni, jó? Hogy a hal átment, ez az ő pechje, ehhez semmi közünk. Még egyet szeretnék mondani, hogy itt van a tisztelt Polgármester Asszony. Tudom, hogy mint vendég van itt, de akkor a Sándortól kérdezném, mivel érintett a falu abban, hogy az a létesítmény elkészül-e, nem készül-e? Hivatalosan nem értesültünk, nem is beszéltünk erről, de engem érdekel. Felhívnám a tisztelt Polgármester Asszony figyelmét, hogy hallottam olyat, hogy Simontornyán is rendbe teszik a környezetet. Ott volt Magyarország legnagyobb bőrgyára, és azt a szennyező iszapot ide akarják hozni. Nem Vilonyára, de Vilonya mellé, ott van egy nagy terület, minden nap más a tulajdonosa, ez szokás kis hazánkban, és oda akarják vinni a szemetet. Nagyon észnél kell itt lenni mindannyiunknak, a környezetünket igenis nagyon kell figyelni, és ne engedjük azt, hogy az úriember, rátegye erre a szakaszra a kezét. Ebben én látnék rációt, megcsinálni szépen ott akár sétánynak. Ez nagyon szép szakasz és tiszta. Bizonyítja az, hogyha már pisztráng van benne, akkor eléggé minőségi a víz, egész jó. Tehát ne engedjük ezt. 3.900 Ft-ot, ha más nem, összeszedem a faluban. Annyira bérli, rakunk rá egy forintot. Nem kell senki ide be, ezeket a nyerészkedő embereket, borzasztó. Még jó, hogy nem megveszi a levegőt itt a faluban. Kardos Sándor: Mondanék egy nagyon jó ötletet, hogy magántulajdonba került a folyó. Tehát innentől jelenlegi állapotba az árokpartot is neki elméletileg kötelező lenne levágni. Minekután
21 magántulajdon lett a folyó, úgy néz ki ez a szakasz, mint egy zöld lagúna, nem a kék, hanem tiszta zöld, szinte szintbe folyik. Akkor takarítsa ki a folyót, jogában áll. A másik, ha már vízparton vagyunk: a tavalyi évben volt, hogy a Leader program keretében lett egy híd tervezve rá. A tervek meg is vannak. Most két hete néztem az újságban, hogy volt ilyen pénz-osztás. Nem akarok megsérteni senkit, nem személyeskedni, de ahogy elnéztem, szinte boldog-boldogtalan kapott szépen pénzt. Ezt idézőjelbe teszem, nem sértésként, hogy nem tudott volna-e a falu is ebben pályázni, hogy legalább felkerült volna ide a helyre, minimum. Az már csak emelte volna az esztétikáját is, nemcsak a megközelítést. Egyelőre megint köszönöm. Pintér Lajos: Csak azt szeretném elmondani, hogy az úriember azt közölte a Vincze Zoliékkal, hogy az övé a bérelt víz, meg a meder. A parthoz semmi köze nincs. Annyit kellene az önkormányzatnak lépni, hogy felajánlja a vízügynek, hogy mi, a falu lakosai gondozzuk a partot, de őneki ne adják oda a vizet, ezt a szakaszt. Fésüs Sándor polgármester: Már volt egy megkeresés a faluból ezzel kapcsolatban, egy személy keresett meg, hogy egy szakaszon nagyon szívesen átvenné a vízügytől azt a terhet, hogy azt a szakaszt kezeli, rendben tartja, levágja. Megkértem, hogy várjon, nehogy esetleg olyan gallyat, füvet vágjon le, ami a vízügynek nem tetszene. Én ezzel kapcsolatban felhívtam a vízügyet, a mai napra ígérték, hogy kijönnek megnézni. Így rábólintani nem akartak, teljesen elzárkóztak, nem voltak segítőkészek, holott én úgy gondolom, hogy nekik is egy könnyebbség lenne, hogyha valaki ezt a szakaszt, vagy akár egy kisebb részt rendben tartana. A vízügy hozzáállásához ennyit szerettem volna hozzátenni. Az Égerházi úr hozzászólását is szeretném kiegészíteni, illetve szeretnék neki válaszolni. A kerítéssel kapcsolatban az iskolánál annyit szeretnék mondani, hogy a pénteki nap során hoztam el a kerítést, a vezérdrótot, illetve minden olyan jellegű eszközt, ami a kijavításához kell. Megmondom őszintén, csak arra az oldalra koncentrál ez a felújítás, ahol jogosulatlanul járnak át a falubeli, illetve idegen személyek. Ezt záros határidőn belül meg fogjuk szüntetni. Devecsery Ildikó Anikó képviselő: Annyit szeretnék még ehhez hozzátenni; örülök, hogy mindent észrevesz és azt is hallja, hogy nevetgélünk. Én szóltam már annak az úriembernek, aki ott átjár. Sajnos az időmet nem tölthetem a kerítés mellett, nem állhatok ott. Pont beszéltük nem is olyan régen, hogy Ön jött be az udvarba és szólt neki, hogy ne mászkáljon ott át. Én
22 ugyanúgy szóltam neki, de nem állhatok ott minden nap - mert a gyerekekkel kell foglalkoznom - , hogy uram bocsá’-, fáradjon már vissza és menjen körbe. Sajnos ez gond. De nagyon jól tudja Égerházi úr, mert pont Pintér úr segített felmérni, és orvosoljuk ezt a problémát záros határidőn belül. Fésüs Sándor polgármester: Én is úgy gondolom, legalábbis azon az oldalon mindenféleképpen. Hogy a következő lépés mi lesz, az majd kiderül. Égerházi László: Bocsánat, én nem szóltam az úriembernek, csak odamentem és fölment egy kiskapun, valaki csinált egy kiskaput, a gyerekek most arra mennek. Ez arra jó, hogy a gyerekek a kertben hamarabb leszedik a cseresznyét. Örülök neki, hogy ennyi idő után kész lesz az a kerítés, mert ha az anyagot megveszi a falu, én is szívesen segítek kihúzni, mert nem egy nagy munka. Fésüs Sándor polgármester: Köszönjük szépen. Égerházi László: Még egy kérdés van, amire nem kaptam választ. Fésüs Sándor polgármester: A szeméttel kapcsolatban: Jártam arra, én is láttam, hogy sajnos ilyen áldatlan állapotok vannak. Nem szeretnék azzal védekezni, hogy ez valóban magánterület. Én annak a területnek a tulajdonosát is megkerestem. Tisztában van vele a jelenlévők nagy többsége, hogy a Sipőcz úrról van szó. Vele is voltam kint, figyelmeztettem, hogyha bármiféle bejelentés érkezik, valószínűleg Ő fog érte felelősséget vállalni, hiszen az ő magánterülete. Próbálok, illetve ahogy tudok én is a környezetvédelem érdekében támogatást és segítséget nyújtani annak érdekében, hogy az ott eltűnjön, illetve valamilyen formában rendezésre kerüljön. Sipőcz úr korábban már próbált ott – esetleg ha valaki korábban arra járt, szemmel is látható – egy védőfalat felhúzni. De sajnos ilyen a leleményes magyar ember, vagy teljesen mindegy, legyen az külföldi, sajnos ilyenek vagyunk, - tisztelet a kivételnek - hogy kiviszik oda. Megtalálják a módját annak, hogy ilyen vagy olyan módon lerakják. Teljesen mindegy, hogy hova, teljesen mindegy, hogy mennyire árkolnák el, milyen védőfalat húznánk. Sajnos tényleg nagyon csúnya az a környék, de folyamatban van a kártalanítása. Ezzel kapcsolatban csak ennyit szerettem volna mondani. A másik felvetés a Királyszentistvánon építendő krematóriummal kapcsolatos. Annyit
23 tudok jelen pillanatban hozzáfűzni, hogy az építési engedély kiadása nem történt meg a mai napig. Ezt mielőtt elkezdődött volna a közmeghallgatás, a Müller József úrtól telefonon direkt meg is kérdeztem. Úgymond, mondvacsinált okokkal szeretnének időt nyerni, amennyire lehet, elhúzni ennek az engedélynek a kiadását, de bizonyos kereteken kívül ők sem tudnak a kákán is csomót keresni, de amennyire tudom, és úgy gondolom, hogy a szentistváni Polgármester Asszony nevében is nyugodtan mondhatom, és biztosíthatom Önöket arról, hogy miden követ az országos szinttől elkezdve, a Navracsics Úron át elkezdve mindenkiig ellenzi a kezdeményezést, hogy ez a létesítendő szolgáltatás ne tudjon megindulni. Ezzel kapcsolatban ennyit tudtam volna tájékoztatásul közölni Önökkel. Dr. Cseh Tamás jegyző: Azzal egészíteném ki, hogy nincs abban a helyzetben az építésügyi hatóság, hogy megtagadja az engedély kiadását. Különös tekintettel arra, hogy a környezetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulását adta hozzá. Fésüs Sándor polgármester: A környezetvédelmi hatóság és az ÁNTSZ, mint szakhatóságuk, mindketten hozzájárulásukat adták. Égerházi László: Természetes, ha nem ütközik jogszabályba az épület technikai felépítése, vagy akár vegyük a villanyt, vizet, vagy akármit, ez alól nem lehet kibújni, mert akkor soha nem épülne semmi. De ennek van egy inkább morális oldala, hogy az ilyen helyeket – az volt bennem mindig, hogy ott van a Videotonnak az épületei, száz éves fákkal eltakarva, ott van víz, villany. Akár a Nitro-ban a lőszergyár mellett is ott vannak az épületek. Miért kell ezt ide rakni szem elé? Ahányszor megy az ember Veszprémbe, na, ég a nagypapa. Szóval nem való, és egy játszótér mellé. Miért nem tudják eldugni? Az országban bárhol. Az első krematóriumot 1936-ban építették, de azt is már fák közé rakták. Fésüs Sándor polgármester: Teljes mértékben igaza van ezzel a felvetéssel Égerházi úrnak. Sajnálatos, hogy bizonyos érdekcsoportoknak nem érdeke az, hogy a lakosság elégedettségét nézzék. A lehető legrövidebb idő alatt, illetve a legkedvezőbb módon szeretnének meggazdagodni. Biztos vagyok benne, hogy nem egy, nem kettő olyat, akár régebbi iparterületet, bármilyen más területet lehet találni, sokkal kedvezőbb és megfelelőbb helyen. Még annyit hozzátennék, hogy elég nagy támogatottságot élvez a pályázat. De nagyon reméljük, hogy lesz kiskapu, amit igazából nem mi, hiszen akár a Vilonya
24 Község Önkormányzata, akár a vilonyai testület illetékességi jogkörrel ebben a kérdésben nem rendelkezik. Égerházi László: Nem tartom valószínűnek, hogy az érdekcsoport 200 főből áll, mert tudtommal több, mint 200 aláírás van ez ellen Szentistvánon. Itt is, hogyha kell, biztos lesz egypár darab. Ez egy szűk kapzsi kör, akik ráteszik a kezüket a Sédre, a Dunára, az egész országra. Nem, ez nem ide való. Ott vannak az üres épületek, legyen az, még fel se kell építeni, csak kipofozni. Kardos Sándor: A játszóteret meg át kell helyeztetni. Palotán meg megcsinálják ott kint. Égerházi László: Palotán is szerették volna a temető mellé, de az se valami nagyszerű hely. Ez itt abszolút nem Szenistvánon. Már lassan az lesz, ha valami van, ami máshol nem tetszik, akkor jó lesz Szentistvánon meg a környékén. Nem tetszik ez. Dr. Cseh Tamás jegyző: Nem nagyon lehet megakadályozni. Népszavazást sem lehet ebben a kérdésben tartani, magánterületen van. Kőszegi Ilona Királyszentistván polgármestere: És nem önkormányzati beruházás. Elnézést kérek, hogy hozzászólok a kérdéshez. Válasszuk külön, hogy magánberuházás és önkormányzati beruházás. Az önkormányzatnak semmi köze nincs ehhez a beruházáshoz. Magánterületen kezdeményezték ennek a beruházásnak az eljárását. Fésüs Sándor polgármester: Pontosan azért, mert magánterületről van szó, innentől kezdve nagyon meg van kötve a szentistváni önkormányzat keze is. Én nem irigylem a Polgármester Asszony helyzetét, mert tisztában vagyok vele, hogy ezzel kel, ezzel fekszik és próbál tenni ellene. De higgyék el nekem, hogy nagyon nehéz helyzetben van. Égerházi László: Így van, azt is tudom, hogy magánterület. Csak még annyit szeretnék, aztán én többet nem szólok: a Sándor azt mondta, hogy szeretnék kertbe építeni, Nagyon szép, nagyon jó, de azt is figyelembe kell venni, ha ez a krematórium itt megépül, nem fogja eladni a telkeket. Most két eset van: megvárja, amíg ez odaépül, aztán
25 nem nyit telket és örül, ha ezt is el tudja adni. Mert itt a házaknak, az ingatlanoknak az értéke le fog menni. Fésüs Sándor polgármester: Amennyiben bármi olyanfajta megoldás vagy segítség lenne a kezemben, amivel én ez ellen legyek, hogy ez az épület itt megépüljön, megtenném, de sajnos nincs olyan hatósági jogköre akár az önkormányzatnak, akár a képviselő-testületnek, ami alapján fel tudnánk lépni egy magánterületen egy magánberuházás ellen. Következő lépésben a környezeti hatástanulmányban reménykedünk. Esetleg majd az ad erre lehetőséget, de Dr. Cseh Tamás jegyző: Teljesen egyetértek Önnel. A jogszabály ilyen kategóriát nem ismer. Több ilyet láttam már. Gyakorlatilag a környezetre semmilyen szennyező hatása nincs, ezért nem is lehet ezt ilyen oldalról megközelíteni. Nincs annyi égéstermék kibocsátva, mintha otthon begyújtok a vaskályhába. Tehát a környezetre káros hatása egy ilyen létesítménynek nulla. Morális, pszichológiai oldala az, ami - én magam is így éreznék, meg így is érzek, hogy nem az való a vasárnapi húsleves mellé, hogy azt találgassam, most a csövön a Pista bácsi vagy a Mari néni jön ki. De ez ellen nincs jogszabály. Nem is gondol a jogalkotó arra, hogy ilyen összetevője is lehet egy építkezésnek, beruházásnak. Az az oldal, hogy környezetkárosító, nem járható, mert semmi módon nem károsítja a környezetet. Ez olyan, mint egy panzió. Égerházi László: De azt is vegyék figyelembe, hogy a magyar gáznak a fűtőértéke, amit az E.ON kiad, a multi, az állapítja meg, hogy hány megajoule. Ahhoz, hogy egy tetem elégjen, ahhoz bizonyos hőfok kell. Ez a gáz, ami nálunk itt van, - reggel néha a vizet nem tudom fölforralni - tudja, mit fog csinálni? Az bűzölögni fog. Nem kell nevetni, ezt át kell gondolni. Ez épp olyan, mikor... Nem akarok visszatérni a szemétégetőre, én kint voltam Ausztriában. Ott volt egy körforgalom. Képzelje el, pálmafa volt benne, szökőkutak. Átjöttünk Jánoshalmán, eddig ért a parlagfű. Az is körforgalom, meg ez is. Kinn is van egy hullaégető, meg itt is lesz, csak tudja az a lényeg, hogy mindig a lényeget elsikkasztják. Ez sem úgy sikerült, ez a szemétégető - most ne térjünk ki rá -, mert innen is egy csomó minden elment. Van ebben afrikai háncs például szűrőnek? Nincs. Van ipari víz? Nincs, mert drága. Az hogy ez panzió? Várjuk meg tényleg, amíg fölépül. Nem lesz az, ami lesz, mert a magyarok mindjárt úgy kezdik, hogy hol lehet lenyúlni a pénzt? Aztán majd valamit összetákolunk. Itt sincs se zömítő, itt sincs olyan teherautó, ami idehordja a 14 m3-es teherautókra, már nem jutott pénz. Mert előtte egymilliárd forintot szétosztottak, most meg fölgyulladt
26 valamilyen módon, azt' várják biztosítótól a pénzt, azt' mennek az Európába az ócskavasat összevenni, mert nem merik kihívni az Európát, hogy átvegyék. Vida Katalin: Kérdeznék valamit, mert most úgy érzem, minthogyha kettészakadt volna ez a társaság, aki itt összegyűlt, meg az Égerházi úr. Itt a képviselő-testület, a polgármester úr, mindenki pontosan ugyanazt mondja, amit Ön. Mi is tudjuk, hogy morálisan ez nem megengedett lenne. Égerházi László: Én arra reagáltam, csókolom, elnézést, hogy itt panzió szintű épület lesz. Nem lesz az panzió szintű. Ezt most megmondom. Velegi Sándor: Arra gondolunk, oda jutunk. Égerházi László: Nem szakadtunk szét, csak az nem lesz panzió. Az krematórium lesz. Kardos Sándor: Saját dogunkkal foglalkozzunk, ezzel ráérünk majd, ha elkészül. Velegi Sándor: Elnézést kérek, de nem tudom, hogy volt-e egyáltalán valaki ilyen krematóriumban. Én elvoltam kétszer, Balatonkiliti meg Sárvár között van. Ez a demokrácia, valaki valamit akar, a másik nem, de nem tudná megmondani azt, hogy miért nem. Abból esetleg az önkormányzatnak, a falunak előnye lenne, egy kis kommunális témában. Fésüs Sándor polgármester: Királyszenistváni önkormányzatnak biztosan. Velegi Sándor: Sólyban is elvetették. Szentistvánon úgy néz ki, hogy meglesz. Én végrendeletben kértem, hogy égessenek el, nem kell ezen meglepődni. De most miért nem jó? Kilitinél úgy néz ki, mint egy szálloda körül, fákkal körülvéve. Stomfai Miklósné: Ez lesz a jövő.
27 Fésüs Sándor polgármester: Úgy gondolom, hogy mindnyájan, ahányan itt vagyunk, közös cél felé nézünk, de erről holnap reggelig is vitázhatnánk, egy mondattal nem leszünk előrébb. A vilonyai önkormányzatnak, illetve képviselő-testületnek semmiféle hatásköre nincs, beleszólása nincs ebbe. A legnagyobb baj az, hogy még a királyszentistváni önkormányzatnak sincs igazán. Amit az előbb mondtam, elnézést kérek, ha esetleg valaki félreértett volna, hogy a királyszentistváni önkormányzat ebből olyan szinten tudna a közeljövőben hasznot hajtani, az iparűzési adóbevételre gondoltam egyértelműen. Innentől kezdve úgy gondolom, - amit a Kardos Sanyi bácsi mondott nekünk is van nem egy, nem kettő problémánk. Velegi Sándor: Azt szeretném megkérdezni, hogy most a Fejér Megyei Halastó Zrt. lemondott a használatról? Mert az volt egészen a szentistváni tó végéig. Fésüs Sándor polgármester: A használatról nem mondott le, csak a halászati jogot adta ki ennek az úriembernek bérbe. Velegi Sándor: Akkor vágja le mind a két partot. Fésüs Sándor polgármester: Ez a baj, eddig egyik sem tette, valószínűleg ezután sem fogja. Mivel, ha bármiféle megkeresés érkezik feléjük az önkormányzattól, egyből a pénzhiányra hivatkozva melegebb éghajlatra küldenek minket - hogy szebben fogalmazzak. Dr. Cseh Tamás jegyző: A halászati jog megszerzése nem kapcsolódik ahhoz, hogy egyébként a partot a tulajdonos köteles rendben tartani. Velegi Sándor: A horgászással kapcsolatban: én nem tudom elképzelni, hogy azok a pisztrángok megszöktek volna. Fésüs Sándor polgármester: Úgy lettek telepítve Sanyi bácsi. Annyit szeretnék még ehhez hozzáfűzni, hogy nekem már volt kétszer szerencsém találkozni ezzel az úriemberrel. Ő olyan szinten természetvédő, hogy ha esetleg arra
28 kérnénk meg, hogy ezt a partszakaszt tartsa rendben az önkormányzat területén belül, a település területén belül, Ő még ebbe sem menne bele, mert őt még az is zavarja, ha a partszakasz szélén valaki levágja a gazt. Ezt komolyan mondom Önöknek, Ő ilyen szinten elhivatott környezetvédő. Dr. Cseh Tamás jegyző: A meder és a part rendben tartása a vízügynek a dolga, mint tulajdonosé. Kekk Istvánné: Ha benövi a gaz az egészet, hogy majd a Séd patak, ami előttünk van, most 3-4 m széles, aztán majd lesz fél méter, mert a környezetvédőnek a hülyesége, hogy nem szabad azt levágni, akkor mi lesz? Papkeszi felé pl. nagyon sokszor mentem biciklivel, a malmon túl már csak egy méter a vízfolyása a Sédnek, mert annyira benőtte a gaz meg a nád. Veszprémben kezdik kitisztítani a Sédet, erre meg nem tisztítják? Fésüs Sándor polgármester: Ő ennek örülne igazából, de ehhez neki joga nincs. A Jegyző úr is mondta, a patakmeder tisztántartása továbbra is a vízügy feladata. Sajnos évente csak egyszer látják el. Égerházi László: Tavaly nem volt. Kardos Sándor: A 80-as években volt. Kekk Istvánné: A lakókkal egyszer ki lett kotorva a Séd, az meg már hány éve volt? Dr. Cseh Tamás jegyző: Kevés a pénz. Kéne tízmillió forint, hogy a járdák rendben legyenek, aztán van rá kétszázezer forint. Több száz kilométeres folyószakasz, amit rendben kell tartani ennek az igazgatóságnak, meg tópart és ehhez képest van egy tizedére sem elég pénzügyi forrás. Ha munkaerő-kapacitás meg pénz lenne, akkor nem lenne gond, mert meg lehetne adni. Kekk Istvánné:
29 Ha sohasem kezdik el rendbe rakni, akkor csak romlani fog. Égerházi László: Amikor szóltam a polgármester úrnak, hogy a víz bejött hozzánk, mert a medernek van egy áteresztő képessége - fizika - ha annak a 30 %-án nád meg sás van, meg mindenféle más növényzet, akkor nyilvánvaló, a víz megemelkedik. Nem tud átmenni, hiába szabályozzák a zsilipet Királyszenitstvánnál. Én akkor szóltam is, odajött a vízügyes és gumicsizmában nálunk bent volt a kertben. Annak is van haszna, természetesen nem kell a védett állatokat és növényeket pusztítani, de nem tavaly volt a patak kikotorva, legalább öt éve volt az kitakarítva. Kardos Sándor: Az a kis szakasz csak. Fésüs Sándor polgármester: A Papkeszi utcában lévő részre emlékszem hogy ki volt takarítva. Úgy emlékszem, hogy amit kiszedtek, odarakták a szélére. Dr. Cseh Tamás jegyző: Remény van arra, hogy előrébb helyeződnek a dolgok, ugyanis kiemelt közmunka programok lesznek a gát-, víz- belvíz-védekezési dolgok, tehát várható, remélhető, hogy a vízügyi igazgatóság is több munkaerő-lehetőséget kap ahhoz, hogy ezeket a feladatait ellássa. Bízzunk benne, hogy valóban megvalósul ez a program. Úgy kétezer ember fog majd a vízügynek dolgozni. Ezt finanszírozzák. Pintér Lajos: Ez a program már megvan. Mivel már hónapokkal ezelőtt mutogatták a TV-ben, hogy árvízzel érintett területen már dolgoznak az emberek. Ez a program már él, és ezért kéne belekapaszkodni az önkormányzatnak, hogy a falu... Dr. Cseh Tamás jegyző: Nem a falunak, a Vízügyi Igazgatóságnak... Pintér Lajos: Hogy a falu ezt a szakaszt gondozza. Árvízveszély, akármi, mindent bele lehet írni, csak tudni kell a cseleket, hogy mit kell belevenni ebbe a szerződésbe, hogy megkapjuk. Fésüs Sándor polgármester:
30 Az a baj, hogy a pályázati rendszer ugyanúgy működik a Vízügyi Igazgatóságnál, mint ahogy az önkormányzat tud pályázni. A vízügyi igazgatóság is csak azokat az embereket tudja felvenni, akik bérpótló juttatásban részesülnek. Ennek feltétele, hogy egy évig együttműködik a munkaügyi központtal az illető, utána jön az önkormányzathoz, megmondja, hogy bérpótló juttatásra jogosult, elkezdik neki folyósítani, az lehet egy nap, akár egy hét, utána felvételre jogosult. Ilyen a településen talán ha nyolc fő van, abból hat hölgy. Kettő férfi egészségügyileg sajnos nem alkalmas munkavégzésre. Ennyit szerettem volna hozzátenni, hogy ezekből az emberekből kellene a vízügynek is az ilyen jellegű munkákra embert találnia, legalábbis nálunk, Vilonyán. Pintér Lajos: Félreérted, én azt akarom, hogy mi, lakosok elvállaljuk. Van sok embernek kertje, ott vannak a folyóparton, ők elvállalják. Nem kell a közmunkásoknak semmit sem ott csinálni. Mi, a falu lakói elvállaljuk, hogy a vilonyai részt gondozzuk. Velegi Sándor: Örülök annak, hogy megy a vita, hogy lassan folyik a Sédben a víz. Az 1970-es években megvolt a terv, hogy az összes vizet a másik ágba viszik, és mielőtt bele nem megy a szennyvíz, a Ríger-malom alatt visszahozzák ebbe. Ha valaki emlékszik, a Varga Lali bácsira meg a Miklós Dezsőre, meg jómagam, a Fock Jenő volt a miniszterelnök - bizonyos közvetve ismeretség útján - kértünk kihallgatást. Elmentünk, és azt kérdezte a miniszterelnök, hogy néz ki? Papíron mutattuk, hogy itt megy ketté a folyó, itt a község és itt akarják visszahozni. "Hát elvtársak, hát itt a falut akarja a vízügy kikerülni. Míg én miniszterelnök leszek, nem lesz." Ha akkor mi ezt nem csináljuk, nem volna probléma, de víz sem volna. Ezelőtt 7-8 évvel, ha valaki visszaemlékszik, milyen gyorsan jöttek a halastavak tulajdonosai meg alkalmazottjai, gyorsan vágták, mert olyan lassú volt a víz, nem kaptak vizet. Persze, hogy lassabban ment kevesebb víz, aztán ment amarra. De most elég jól meg van csinálva, most nem tud erre több jönni. Szabályozva van, ha több van, megy a másik ágba. Fésüs Sándor polgármester: Ez a lehetőség adott az önkormányzat kezében. Pont az Égerházi úr példáját említhetném, aki megkeresett engem is a hivatalnál a tavalyi évben, amikor náluk elég jól kijött a víz és annyit tudtam segíteni záros határidőn belül, és meg is oldották, hogy a zsilipnél tudtak bizonyos szinten változtatni. Kardos Sándor:
31 Akkor mondjál az utolsó kérdésemre is választ. Fésüs Sándor polgármester: Elnézést kérek, a Leader pályázattal kapcsolatban? Úgy tudom, hogy azok a pályázatok korábbi projektötletek voltak. Múlt héten voltam Leader közgyűlésen, ahol a végleges projektötleteket fektetik le, ezután kerül kiírásra és ezután lehet az idei évben pályázni. Azokat, amiket az újságban olvastál, valószínűleg tavalyi évi kiírt pályázatok voltak. Kardos Sándor: Elméletileg még lehet. Még bízhatunk a hídban is. Fésüs Sándor polgármester: A hídban mindenképpen, köti a kezünket a határidő. Az megnyert pályázat. A híddal kapcsolatban a vízüggyel kapcsolatban volt a legnagyobb szélmalom-harcunk, ugyanis a Nemzeti Vagyonkezelővel, illetve a Vízügyi Felügyelőséggel egy háromoldalú megállapodást kellett kötnünk, hogy mi azt a hidat arra a szakaszra elhelyezhessük. Természetesen ez se került kevés pénzbe, de sajnos kötelezően ki kellett fizetnünk. Most vannak az ügyvéd úrnál azok a papírok, amikkel a hivatalos földhivatali bejegyzést el tudja intézni, utána lehet nekiállni. Addig természetesen büntetés mellett nekiállhattunk volna, de az senkinek sem lett volna érdeke. Kekk Istvánné: A Vízügyi Igazgatóság egyből tudta, hogy az övé a partszakasz. De az, hogy rendbe tegye a vízpartot, akkor nem tudja. Amikor pénzt lát belőle, tudja, hogy az övé, ha rendbe kell tenni, akkor nem az övé. Fésüs Sándor polgármester: Más hozzászólás, vagy kérdés, javaslat? Amennyiben nincs, mindenkinek nagyon szépen megköszönöm a figyelmet, köszönöm szépen a hozzászólásokat, a javaslatokat. Azon leszünk, hogy a lehető legjobb módon kielégítsük a lakosság ez irányú igényeit. Mivel több kérdés, hozzászólás, javaslat nem volt, Fésüs Sándor polgármester mindenkinek megköszönte a megjelenést és a közmeghallgatást 18 óra 30 perckor berekesztette. k.m.f.
32 Fésüs Sándor polgármester
Dr. Cseh Tamás jegyző
