Jegyzőkönyv A Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzés-szervezési Társulás december 15-ei üléséről

Jegyzőkönyv A Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzés-szervezési Társulás 2009. december 15-ei üléséről Készült:

A Szolnoki Műszaki Szakközép- és Szakiskola tárgyalótermében, (Szolnok, Baross u. 37.)

Jelen vannak: - Ferenczné Teleky Éva elnök - Dr. Wirth István alelnök - Karcagi Nagy Zoltán alelnök - Sinka Albert (JNSZ Megye, Műv. és Népj. Iroda) - Nagy Áronné Szlama Éva (Tiszaföldvár képviselő) - Bogdán Péter (Kenderes polgármester) - Dr. Komjáti Katalin (Szolnok MJV Humán Igazgatóság) - Dr. Mezei Imre (Külső szakm. megval.) - Szegő János (Törökszentmiklós alpolgármester) - Tereminé Hanász Judit (Túrkeve képviselő) - Dr. Ducza Lajos (Kisújszállás alpolgármester) - Huber Ferenc (Fegyvernek polgármester) - Cserta Istvánné (Jászberény képviselő) - Dr. Krizsán Józsefné (Mezőtúr képviselő) - Vereb András (Jászárokszállás képviselő) - Vargáné Perjési Edit (Tiszafüred Kistérség Többcélú Társulás képviselő) - Szutorisz-Szügyi Csongor (Humán Igazgatóság igazgató) - Szabó Róza (Szolnok, polgármesteri hivatal) - Dr. Szőke Lajos (Szakmai Tanácsadó Testület elnök) - Dr. Grúberné Kerékgyártó Tünde (Szolnok Megyei Jogú Város) - Szűcs Gyula (JNSZ TISZK igazgató) - Kaló Zsoltné (JNSZ TISZK gazdasági vezető) - Nagy Lajosné (JNSZ TISZK szakmai vezető) - Jánosi László (JNSZ TISZK projektmenedzser) - Keresztes Magda (JNSZ TISZK Pénzügyi vezető) - Göröcs Regina (jegyzőkönyv-vezető)

A jelenléti ívben megjelölt 12 Társulási tag közül a következő személyek adtak le meghatalmazást: • •

Tereminé Hanász Judit Túrkeve oktatási munkatárs (Cseh Sándor Túrkeve polgármester helyett), Nagy Áronné Szlama Éva Hajnóczy József Gimnázium igazgató (Borza Attila Ottó Tiszaföldvár polgármester helyett)

1

Napirendi pontok: 1. Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzés-szervezési Társulás Társulási Tanácsa 2009. december 15-ei ülésére az Irányítási Kézikönyvről Előadó: Menner Ákos, Pangea Petény Kft.; Szűcs Gyula igazgató 2. Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzés-szervezési Társulás Társulási Tanácsa 2009. december 15-ei ülésére a Stratégiai Fejlesztési Tervről Előadó: Szűcs Gyula igazgató 3. Előterjesztés Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzés-szervezési Társulás Társulási Tanácsa 2009. december 15-ei ülésére a Társulás 2010. évi munkatervére Előadó: Ferenczné Teleky Éva elnök 4. Előterjesztés Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzés-szervezési Társulás Társulási Tanácsa 2009. december 15-ei ülésére a 2009-ben a TISZK kapcsolatrendszerén keresztül beérkező szakképzés fejlesztési támogatások felhasználásáról Előadó: Szűcs Gyula igazgató 5. Előterjesztés Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzés-szervezési Társulás Társulási Tanácsa 2009. december 15-ei ülésére a TISZK által szerzett vagyon kezelésére és nyilvántartására vonatkozó szabályozás megtárgyalásáról és elfogadásáról Előadó: Ferenczné Teleky Éva elnök 6. Előterjesztés Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzés-szervezési Társulás Társulási Tanácsa 2009. december 15-ei ülésére a Társulási Tanács 2009. évi kiadási előirányzatainak módosítására Előadó: Kaló Zsoltné gazdaságvezető 7. Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzés-szervezési Társulás Társulási Tanácsa 2009. december 15-ei az átvett fejlesztési támogatások 3%-ának felhasználásáról Előadó: Kaló Zsoltné, gazdaságvezető 8. Beszámoló a TÁMOP projekt szakmai előrehaladásáról Előadó: Nagy Lajosné szakmai vezető 9. Beszámoló a TIOP projekt szakmai előrehaladásáról Előadó: Jánosi László projektvezető 10. Tájékoztató a 2009. II. félévi szakképzés fejlesztési támogatások bekoncentrált 12 %-os részének tervezett felhasználásáról Előadó: Szűcs Gyula igazgató 11. Beszámoló a Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzés-szervezési Társulás Társulási Tanácsa 2009. december 15-ei ülésére a 2009. 09. 28-ai Társulási Tanácsülés óta eltelt időszak legfontosabb eseményeiről Előadó: Szűcs Gyula igazgató

2

12. Egyebek Előadó: Szűcs Gyula igazgató

Ferenczné Teleky Éva: Köszöntötte a jelenlévőket. Megállapította, hogy a határozathozatalhoz szükséges létszám a jelenléti ív alapján együtt van. Szöveges változtatást javasol a napirendi pontokkal kapcsolatban. Az 5. napirendi pont nem előterjesztés, hanem tájékoztató, a 7. napirendi pont nem tájékoztató hanem előterjesztés, a 4. napirendi ponthoz most kerül kiosztásra a melléklet. Kérdés? (Nincs) Kérdezte, ki az, aki elfogadja a napirendi pontokat és változásait. Szavazás: Egyetért: 11 igen szavazat, 79.2 %. Tartózkodott:.∅. Ellenvélemény: ∅. A Társulási Tanács egyhangúlag elfogadta a napirendi pontokat. 1. Napirendi pont Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzés-szervezési Társulás Társulási Tanácsa 2009. december 15-ei ülésére az Irányítási Kézikönyvről Előadó: Menner Ákos, Pangea Petény Kft.; Szűcs Gyula igazgató Menner Ákos: Köszönti a jelenlévőket. Elmondja, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzés-szervezési Társulás minőségirányítási rendszeréről fog előadást tartani, de a hangsúly az irányításon van. A mi feladatunk az volt, hogy ennek a rendszernek az alapjait kimunkáljuk. A mai megbeszélés céljaként a következőket mondanám el, az elkészítés folyamatának bemutatása, az irányítási kézikönyv rendszerének a bemutatása, folyamatok közös értelmezése. Célkitűzés volt egy hatékony irányítási rendszernek a kialakítása. Megköszöni a jelenlévőknek a kézikönyv véleményezését. Ha fenntartói oldalról közelítjük meg a dolgot, akkor a fenntartóknak a közoktatási törvény előír egy ÖMIP-et és tartalmát, amibe tervezési, irányítási, ellenőrzési és értékelési folyamatokat kell Önöknek rendezni. Ha tovább megyünk a TISZK és intézményei szintjén szintén tervezési, irányítási, ellenőrzési és értékelési folyamatokat kell rendezni. Egy előző Társulási Tanács ülésen elmondtuk, hogy mi lesz ennek a folyamata és az előzménye, akkor ez nehezen volt elképzelhető, hogy hogyan is fog ez létrejönni. Szeretném megköszönni az intézmények munkatárainak a munkáját, hiszen végigdolgoztuk ezt az időszakot, velük közösen terveztük meg ezt a folyamatot és néztük végig, hogy hogyan is lehetne a legoptimálisabban kialakítani. Nagyon nehéz helyzetben voltak, mert két szempontból kellett nézniük ezt a dolgot, egyik a saját intézményi érdekeik, a másik az ő fenntartói érdekeik illetve, kelletett egy harmadik szempont, ami eddig nem volt gyakorlat, a TISZK szempontjából nézni ezt a dolgot. Mert nem azt kellett leírni, hogy az intézményekben, hogyan történik a beiskolázás, nem azt kellett leírni, hogy a partneri mérések hogyan történnek, hanem el kellett képzelni egy olyan együttműködést, hogy a 16 fenntartó és a 27 intézmény közösen hozza létre, ezeket a folyamatokat és működteti. Ezért bekértük az

3

IMIP-eket és az ÖMIP-eket, ezeket átnéztük, elemeztük és azt láttuk, hogy a folyamatokat közös folyamatokká lehet tenni. Megvizsgáltuk a pályázati célokat és szeretném hangsúlyozni, hogy ez az irányítási kézikönyv hangsúlyosan a jogszabályi megfelelésről és a pályázati célok teljesüléséről szól. Az a pályázat, amit Önök beadtak a TÁMOP-ba, az előír egy támogatási időszakot, ami lassan véget ér 2010 októberében illetve egy 5 éves fenntartási időszakot, amikor a támogatás időszakban létrehozott funkciókat működtetni kell, aminek humán erőforrás vonzata van, pénzügyi vonzata van, költségvetési vonzata van és eljárás rendi vonzatai vannak. Akkor jön majd az igazi működésnek a bevezetése, amikor a támogatási időszak véget ér és a fenntartóknak kell, ezt a rendszert fenntartani, működtetni, számon kérni, ellenőrizni illetve irányítani. Javaslat készült ezek alapján a közös folyamatokra és szeretném definiálni közös folyamatokat – bár a fogalomtárban megtalálható – azt tekintjük közös folyamatnak, amikor valamely közös cél érdekében több érintettnek is együtt kell működnie ahhoz, hogy az a cél létre tudjon jönni, azaz eredmény teljesülni tudjon. Tehát a pályázat szerint közös felnőttképzési rendszert kell kialakítani, akkor az nem megkerülhető, hogy a felnőttképzést ne hozzuk egy közös folyamata alá, hanem mindenki önállóan csinálja, mint eddig, valamiféle együttműködést ki kellett ebben alakítani. Itt jön a nagy nehézség, mivel el kell dönteni, hogy ennek a szabályozásnak milyen a mélysége. Ez azt jelenti, hogy például a felnőttképzést berendelem a TISZK munkaszervezete alá és ő folytatja a felnőttképzést, ő foglya akkreditáltatni saját magát és ő gyűjti be a pénzeket illetve ő szerzi a felnőttképzésre a pénzt. Vagy koordinatív szerepként értelmezem, a szabad kapacitásokra a TISZK szervezzen további felnőttképzéseket és újabb lehetőségeket nyisson. Nem mindegy, hogy milyen a megközelítésünk ez finanszírozásban és humán erőforrásban és az érdekekben sem mindegy. Majdnem minden olyan folyamata esetében, amit közös folyamatként definiáltunk ezek a dilemmák fenn állnak, ezeket a dilemmákat el kell dönteni első sorban fenntartói szinten. Az intézményeket azért vontuk be hogy meghallgassuk, lássuk az ő hozzállásukat, ott voltak a szakemberek, de azt gondolom, hogy ezt fenntartói szinten kell, hogy eldőljön. Természetesen a munkaszervezet javaslata is benne van ebben, hiszen ők a pályázat alapján elképzeltek egy működést a következő 5-6 évre, ahol szeretnék, ezeket a közös folyamatokat működtetni. A projektnek további feladata volt, az intézmények delegáltjait felkészíteni a folyamatszabályozásra illetve volt egy 2 napos műhelymunka során, csoportokban együtt dolgoztunk velük és kialakult ezeknek a folyamatoknak a váza, amelyet mi később írásba is öntöttünk. A véleményezés - ami a legfontosabb eleme ennek a dolognak – még most is zajlik és ezzel kapcsolatban lesz még egy javaslatom, hogy ne zárjuk le, hiszen még nincs kész az irányítási kézikönyv. Véleményezte a munkaszervezet, véleményezték az intézmények és a fenntartók. Nehéz, mert elolvasás után nem biztos, hogy megjelenik a napi gyakorlat, ezért végig kell elemezni, és végig kell beszélni. A kézikönyv tartalmán fogok végig haladni, ez egy együttműködési modell kialakításáról szól, ami azt jelenti, hogy az összes partnerrel közösen valamiféle működést kell megtervezni legalább 1 év távlatában. Tehát ez a kézikönyve január elsejétől december 31ig szól és minden olyan feladatot beilleszt, ami menetközben, évközben fenntartói szinten illetve intézményi szinten megjelenik és ezzel foglalkozni kell. A másik ilyen feladat a szakképzés hatékony működése és most teszem fel a kérdést, hogy mit tekintenek Önök hatékony működésnek, ez a szabályozások mentén fog kiderülni, milyen együttműködésben tudják ezt elképzelni és hogyan fogjuk mérni a hatékonyságát. Van egy nagyon fontos pont, ez az indikátor táblánk, ami a TÁMOP pályázatban szerepel. Ez az ami első időszakban a legkonkrétabb és a legegyszerűbb mérési pontja a hatékonyságnak, hiszen azokban az indikátorokban vállaltunk különböző számszerű mutatókat. Ha azt a TISZK a 75 %-át nem teljesíti, az már visszafizetési kötelezettséget jelent, de a 75 %-nál is meg szokták kérdezni, hogy mit történt, miért nem sikerül végrehajtani. A másik ilyen

4

fontos feladat a szakképzés feladatainak részbeni integrálása. Nem kerülte el a figyelmünket a pályázatban az a mondat, hogy az intézmények is fenntartóik szeretnék megőrizni önállóságukat, ami véleményem szerint helyes is, hiszen az önálló arculatunkat meg kell tartani. Viszont ez az együttműködési keret, amiben benne vagyunk, ez előír különböző tartalmakat, mégpedig ilyen a jogszabályi kötelmek, a közoktatási, a szakképzési, a szakképzési hozzájárulási törvény, a 3/2002 OM rendelet és hasonló hozzákapcsolódó rendeletek, gyakorlatilag leverik azokat a cölöpöket, ami között nekünk mozogni kell. A másik fontos elem a pályázati céltartalom és a pályázati tevékenységek, kialakítandó funkciók, amihez igazítani kell folyamatainkat. A harmadik elem, arról szól, hogy hatékonyabb lenne egy-egy folyamat, ha közösen csinálnánk, például a pályakövetési rendszer. Kézikönyv tartalmazza a TISZK céljait, a TISZK bemutatását, maga a szervezet felépítését, fogalom meghatározások illetve a dokumentumok kezelése. Bemutatja a TISZK szervezeti ábráját (Power Point mellékelve). Az én véleményem szerint, gyakorlatilag a jelen állással nem látható el. A támogatási időszakon túl végig kell gondolni, hogy ezek a funkciók, amit vállaltunk a pályázatban és működtetni kell, hogyan lesznek humán erőforrással ellátva, milyen módon fogják, ezt ellátni a jelenlegi létszámmal. Meggyőződésem, hogy semmilyen módon, viszont funkciókat nem lehet lefaragni, mert a 4 éves időszakban ezeket mindenféleképpen fenn kell tartani, és működtetni kell. Amikor ezt a táblát nézik felmerülhet, hogy hatáskörök és felelőségek, hogyan alakulnak, ezért az irányítási kézikönyvben létrehoztunk egy táblázatot, ami a hatásköri és felelősségi mátrix. Leírásra került, hogy az egyes szervezeti egységek, milyen hatáskörrel rendelkeznek Próbáltuk klasszikussá tenni, ezt a rendszert és a társulási megállapodás van a csúcsán, ez az ami, a mi működésünket leírja, ez alatt van az alapító okirat, ezek mind feladatokat, szabályokat állapítanak meg, és ebből jött létre a szervezeti működési szabályzat illetve a TISZK irányítási kézikönyve. Az eddigi átnézett ÖMIPekben a TISZK nincs benne és ha nincs benne, akkor az a kérdés, hogy mi alapján irányítja a fenntartó, ezt a dolgot. Ezért azt javasoljuk, hogy az irányítási kézikönyv elfogadásával együtt az ÖMIP-ekbe épüljön be ez az irányítási rendszer. Még pedig azzal a megkötéssel, hogy az ÖMIP-eknek a célrendszerét kell elsősorban felülvizsgálni, felül kell vizsgálni az intézményekkel kapcsolatos elvárásokat és az irányítási kézikönyvet tegyük a mellékletévé, mégpedig abból a praktikus megfontolásból, hogy ha változás lenne benne, akkor ne kelljen képviselő testületet összehívni, hogy ezt újra elfogadja. Az irányítási kézikönyv olyan melléklete legyen, amelyben a polgármester vagy az alpolgármester kapjon felhatalmazást, hogy módosítást el tudja fogadni, végre tudja hajtani. Amennyiben ez megvan az intézmények szabályozó rendszerében – ha jogszerűen akarunk eljárni – az IMIP-be át kell ültetni ezeket, a feladatokat. És attól lesz egy valós és működő TISZK, hogy az intézmények éves munkatervében, az intézmények pedagógus és vezetői teljesítmény értékelésében meg fognak jelenni a TISZK-kel kapcsolatos feladatok. Tehát addig, amíg az intézmények éves tervében nem látjuk azt, hogy a TISZK működésével kapcsolatos feladatok odarendelődnek valakihez felelősségként, humán erőforrást rendel az intézmény hozzá, feladatot rendel, addig ez a TISZK nem is tudja működtetni, bizonytalanná válik. Mégis a végén mitől lesz ez jó? Illesszék be a fenntartók a pedagógus és vezető teljesítmény értékelési rendszerbe a TISZK-kel kapcsolatos feladatok értékelését. 6. fejezet a felülvizsgálata a működésnek, bizonyára vannak olyan ISO rendszert működtetnek a polgármesteri hivatalba, ott is van egy vezetőségi átvizsgálás. Idén december 20-án kellett volna elkészíteni a TISZK-nek a felülvizsgálatát, de nincs még elfogadott kézikönyv, még ez nem tehető meg. Következő év december 20-ára a felülvizsgálatot meg kell tenni, azért fontos ez, mert nem gondoljuk, hogy ez egy jó rendszer, működés közben derülnek ki a hibák. Ezt a működést úgy tudjuk javítani, megnézzük, hogy sikerült e a céljainkat elérni, indikátorokat tudtuk e teljesíteni, annyi

5

erőforrásba került, mint amennyit terveztük, akkor 20-án lehet erre tenni fejlesztési javaslatokat. Folyamatosan fejlesztendő rendszerről van szó. Akik működtetik ezt, azok a TISZK-en keresztül kell, hogy megközelítsék illetve a napi működésnek a mutatóin. Kinek az értékelése ez? Nem lehet a munkaszervezeté, mert ők egy végrehajtó szerv, nem lehet az intézményeké, mert ők csak részt vesznek ebben. Ez a Társulási Tanács működésének az értékelése. Ami azért fontos, mert Önöknek kell a célokat meghatározni, ők adnak hozzá erőforrásokat. Önöknek kell a végén elmondani, hogy elérték céljaikat. =. Fejezet a kommunikáció. Amikor mi szervezet átvilágítással foglalkozunk, olyan még nem volt, hogy a kommunikáció ne került volna elő problémaként. Első körben leírjuk a belső kommunikációt, hogyan kommunikál a munkaszervezet a Társulási Tanáccsal vagy az intézményvezetőkkel. Az alapdokumentumok alapján került megtervezésre. Megnéztük az alapító okiratot és a társulási megállapodást, és ez alapján kötöttük össze, hogy kinek mi a dolga. A külső kommunikációnál a partnereinket is be kell tervezni. Felül kell vizsgálni, hogy a meglévő partnerünk létezik e és akar e partnerként velünk dolgozni. Ezt a folyamatot a 11. sz. melléklet írja le. Ismertette a dián lévő információkat:

1. SZ. MELLÉKLET: A JNSZ TISZK SZERVEZETI EGYSÉGEI ÉS AZOK HATÁSKÖRE Feladatok A Társulás Munkaszervezete Igazgatójának megválasztása, kinevezése, visszahívása, díjazása, valamint, fegyelmi és kártérítési felelősségi jog gyakorlása. A munkáltatói jogokat a Társulási Tanács Elnöke gyakorolja.

Dönt

Javaslatot tesz

Véleményez

Egyet ért

Társulási Tanács

Társulási Tanács elnöke

-

-

Kialakítása a Társulás feladatainak elemzése és az alapdokumentumokban meghatározott felelősségi és hatáskörök alapján történt.

Javaslatot tesz megfontolásra, hogy hozzon létre a társulás egy elnökséget a Társulási Tanács tagjaiból illetve a területi bizottság elnökeiből döntéshozás céljából, mivel a Társulási Tanácson rengeteg feladat van és nem biztos, hogy ez így optimális.

6

2. SZ. MELLÉKLET: PARTNERKAPCSOLATI RENDSZER Partner Kapcsolatta megnevezése rtó a partner részéről Jász-NagykunSzolnok Megyei Önkormányza t

Elérhetőség

Kapcsolatta Kapcsolatta Kapcsolatta rtó a rtás rtás TISZK gyakorisága dokumentá menedzsme lása nt részéről

Belső partnerek 5000 Szolnok, Kossuth Szűcs Gyula Feladathoz L. u. 2. igazgató kapcsoltan

Levelek, e-mailek, jegyzőkönyv ek

A partnerkapcsolatok rendszeres felülvizsgálata és tudatos koordinált kezelése szükséges. Felülvizsgálata és rendszeres aktualizálása a Kommunikáció folyamatának szabályozásában található.

Közös folyamatok • • • • • • • • • • • • • • • • •

Stratégiai tervezés Éves munkaterv készítése Éves tantárgyfelosztás és gyakorlati képzés tervezése, szervezése Beiskolázás Tananyagfejlesztés Felnőttképzés tervezése Közösségi szolgáltatások HR gazdálkodás és tervezés munkatársak továbbképzése Kommunikáció és PR-tevékenység Partneri igény- és elégedettségmérés Tanulók mérése - kompetenciamérés Önértékelés Tanulói nyomonkövetés Tanulói utókövetés Forrásszerzés és annak nyomon követése, elosztása Vizsgáztatás, vizsgaközpont létrehozása, működtetése

7

Közös folyamatok elemzése. A legfontosabb feladata a Társulási Tanácsnak a stratégiai tervezés, hiszen Önök mondják meg, hogy milyen lesz a TISZK profilja és mik lesznek a funkcióik. Következő az éves munkaterv készítése. Fontosnak tartom, hogy az éves munkaterv készítésébe intézményi szinten, fenntartói szinten illetve a TISZK szintjén kerüljenek be az ehhez kapcsolódó feladatok. Intézményi és fenntartói feladatok alapján lehet ezt a feladatot megoldani. Ami azt jelenti, hogy a TISZK összegyűjti az intézményi igényeket, megkérdezni, hogy ki milyen rendezvényeket szeretne tartani a következő időszakban, milyen fontos elemei lesznek, amit be kell illeszteni. Ezekből készít egy közös éves munkaterv javaslatot, majd visszaküldi a TISZK az intézménynek, hogy ez alapján készítsék el az éves munkatervüket. Az éves tantárgy felosztás és gyakorlati képzés tervezése, szervezésének a célja, hogy a központi képzőhelyek kapacitását ki tudjuk használni. Ez arról szól, hogy az intézmények be jelentkezhetnek a képzőhelyekre óraszám megadásával, a TISZK küld az intézményeknek egy összesítő táblázatot és így alakul ki a tantárgy felosztás. Rosszabbik eset, hogy a TISZK beosztja a mudultérkép alapján, hogy ki, mikor, melyik tanműhelyben lesz.

Beiskolázás folyamata • Cél: Az RFKB előírásai alapján történő beiskolázási egyeztetési rendszer működtetése: munkaerő-piaci igényeket tükröző szakmakínálat kialakítása; erőforrások hatékony kihasználása. • Javaslat az intézmények részéről a következő tanév szakmai kínálatára, létszámra • Intézményi javaslatok összevetése az RFKB döntésével • Döntés a TISZK szintű szakmai kínálatra, intézményekre, csoportokra és indítandó létszámokra vonatkozóan • Intézményi beiskolázási tervek elkészítése • felvételi eljárás után egyeztetés a Területi Munkabizottsági üléseken, majd döntés a TT ülésen • A beiskolázás eredményeinek, folyamatának és eredményeinek értékelése A beiskolázás folyamata a legérzékenyebb feladata, amivel a fenntartóknak és a Tanács tagjainak foglakozni kell. Itt van egy külső feltétel, mivel az RFKB megmondja, hogy mely szakmákban hány tanulót lehet képezni és nekünk ehhez kell igazodni.

8

Felnőttképzés folyamata • Cél: A TISZK szintű felnőttképzési kínálat összehangolása; a munkaerő-piaci igények magas színvonalú kielégítése. Egységes megjelenés a felnőttképzési piacon • Munkaerő piaci visszacsatolások eredményeinek elemzése • Felnőttképzési igények összegyűjtése • Intézményi Felnőttképzési tervek készítése, beküldése a TISZK felé • Tájékoztatás, koordináció

Ebben a folyamatban a TISZK egy koordinatív szerepet lát el. A TISZK összegyűjti a szabad kapacitású humán erőforrásban, tanműhelyekben, eszközökben és ezekre próbál meg saját maga felnőtt képzési tevékenységet létrehozni, erre van egy külön kiemelt projekt, ami kapcsán a felnőttképzési rendszer ki fog alakulni. Ha a TISZK erős felnőttképzési tevékenységet folytat, akkor az ő költségvetését javítja, amennyiben nem tud ilyen tevékenységet folytatni, akkor ezt a költségvetést fenntartói szinten kell kipótolni, hozzárakni azokat a forrásokat, amivel működtetni tudják a TISZK-et. Nagy kérdés, hogy a költségvetés, hogy fog kialakulni, hogyan fog létrejönni és milyen szempontok alapján. Egy költségvetés összeállításában, ez az irányítási kézikönyv nagy segítséget jelent, hiszen ott vannak a feladatok, a funkciók, amiket pénzre lehet váltani, amiből meg lehet mondani a munkaszervezet létszámát, milyen funkciói vannak a TISZK-nek és ezek mennyibe kerülnek. Ha a közösségi szolgáltatások folyamatát nézzük, akkor azt vállaltuk a pályázatban, hogy lesz pályaorientáció, ami közös, lesz pályaválasztási tanácsadás, hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése illetve lesz családpedagógiai tanácsadás, ha ezt mindenféleképpen működtetni akarjuk, akkor ez azt jelenti, hogy pénzbe kerül a TISZK-nek hosszútávon. A HR gazdálkodás és tervezéssel kapcsolatban elvégeztünk egy másik intézményben egy kutatást, ahol megnéztük, hogy milyen célokkal rendelkeznek különböző területeken, – például oktatás, nevelés – van e saját humán erőforrás fejlesztésük, milyen indikátorokat rendelnek hozzá és ugyanezt megnéztük fenntartói szinten is. Elképesztő volt az eredmény. Azt láttuk, hogy az intézmények nagyon sok céllal rendelkeznek az oktatás területén, a neveléssel kapcsolatban is van céljaik, viszont minimális indikátor hozzá, nem mérik, hogy céljaik teljesülnek e. Megnéztük ugyanezt a gazdálkodás területén, az intézmények nem rendelkeznek gazdálkodás területén célokkal és indikátorokkal sem. Megnéztük, hogy a humán erőforrás gazdálkodás területén rendelkeznek e célokkal és indikátorokkal, és azt láttuk sajnos, hogy nem. Ami azért gond, mert ma az intézmény legnagyobb értéke a humán erőforrás, a pedagógus kollégák, az oktatás. A fenntartóknál kicsit javult a helyzet. A gazdálkodásnál és a humán erőforrásnál is vannak célok és indikátorok, de közel sem annyi, mint amennyit feltételezhetnénk fontosságában.

9

HR gazdálkodás és tervezés folyamata •

• • • • • • •

Cél: TISZK működéséhez, stratégiájához illeszkedő HR gazdálkodás, továbbképzési rendszer kialakítása, működtetése és fejlesztése, a teljesítményértékelés összehangolása HR nyilvántartás Pedagógus erőforrás igények bejelentése a TISZK felé (felvétel és elbocsátás) Javaslat bemutatása, megismertetése a döntéshozókkal Továbbképzési igények összegzése, TISZK szintű koordinációjára javaslattétel Döntés a TISZK éves továbbképzési tervére, a TISZK továbbképzési forrásaira vonatkozóan Megvalósult képzések értékelése, döntés a belső képzésekről, a tudás továbbadásáról Teljesítmény-értékelés rendjének egyeztetése, javaslattétel a közös elemekre

A HR gazdálkodás és tervezésnél legyen egy HR nyilvántartás, ami gyakorlatilag kiterjed az összes intézményre és az összes munka vállalójára, fontos a pedagógus erőforrás igények bejelentése a TISZK felé, mivel a TISZK javaslatot tehet a döntéshozók felé munkavállaló szempontjából. Partner igény- és elégedettségmérés folyamata, minden intézmény végez elégedettség mérést, itt nagyjából egyeznek a kérdések, hiszen azonos a működés. Hisszük, hogy kialakítható egy közös partner igény- és elégedettségmérés rendszer, ami egy online eszközre vihető át. A mérés szempontjainak az összehangolása, a célcsoportok összehangolása, a kérdőívek összehangolása, ami az a folyamatban megjelenik feladatként. Az egy lehetetlen állapot, hogy különböző intézmények különböző szempontok alapján végzik a pedagógusi és vezetői teljesítményi értékelést, ha van legalább 2-3 intézmény, ezeket össze kell hangolni. Éppen ezért a TISZK szintjén is legalább azt érdemes elindítani, hogy hangolódjanak össze a szempontok első körben, vegyék figyelembe azt, hogy a TISZK milyen ajánlást tesz ezzel kapcsolatban, így építsék fel a saját értékelési rendszerüket. Amiért ezt csináljuk, hogy a fejlesztéseket el tudjuk dönteni, ez a mérés fog segíteni abban, hogy amikor dönteni kell beiskolázásról, fejlesztésekről, akkor ez a partneri igény- és elégedettségmérés információt szolgáltat, hogy az az intézmény a partnerek megítélése szempontjából milyen, és hogyan működik. Ez a minőségirányi rendszer számos olyan támogatást ad, amely segítséget nyújt majd a döntéseknél. Az egyik ilyen, a partneri igény- és elégedettségmérés. A tanulói mérés folyamata, ami szintén összehangolandó feladatként jelenik meg a pályázatban, nem vállal túl sokat, hiszen közösen kell kidolgozni a mérésnek a területeit, közösnek kell lennie a mérőeszközöknek, kell lenni egy közös mérési ütemtervnek, hiszen akkor lehet ezekkel a mérésekkel kezdeni valamit, ha ezek azonos időben jelennek meg, és megtörténik ezeknek a közös összehangolása.

10

Senki semmilyen nagyobb követelményt ezzel szemben nem támaszt, gyakorlatilag a TISZK egy szolgáltatást nyújt az intézményeknek a mérőeszközök kifejlesztésével, illetőleg a méréseknek a lebonyolításával, és az abban való támogatással. Az önértékelési folyamat a mi esetünkben vonatkozik a Társulásra és a TISZK tagintézményeire is. Önértékelés, intézmények önértékelése. Felteszi a kérdést, hogy a jelenlévők figyelembe szokták-e venni az intézmény valamikori értékelésénél? Vagy ez hogyan történik? Mihez hangolják össze? Mikor van az intézmény önértékelése? Menner Ákos: Közoktatási törvény 40 §. – intézmény önértékelése, ezt mihez igazítják? Dr. Wirth István: Van egy minőségirányítási program, és abban meg van határozva, hogy ez négy évente van. Menner Ákos: Tehát ebben vannak eltérések, van, ahol két évente, van, ahol a vezetőváltáshoz igazítják, van, ahol három évente, tehát megy ez mindenféle módon. Nagyjából ha megnézzük az intézményeket, akkor hasonló területeket találunk, ezért azt lehet gondolni, hogy ez összehangolható, tehát lehet egy egységes önértékelési rendszert összehozni, és amiért ez fontos, az Európai Parlament ez év áprilisában elfogadta az európai szakképzési biztosítási keretrendszert, és minden tagállam számára kötelezővé tette a bevezetését. Ez azt jelenti, hogy a következő évben, azaz 2010-ben meg lehet kérdezni, hogy „Te Magyarország, mit tettél ezzel kapcsolatban, hány intézményben működik ez a rendszer”? Ha a szakiskolai programban lévő szakiskolai önértékelési modellt veszik birtokba, akkor gyakorlatilag ennek meg tudnak felelni. Néhány gondolat tanulóink nyomon-követéséről: Ha tisztába akarjuk rakni a fogalmakat, akkor a nyomonkövetés azt jelenti, hogy amikor a tanuló belép az első évfolyamba, a 9. osztályba, levizsgázott és kiment. Az a kérdés, hogy a fenntartóknak van-e erről pontos információjuk, hogy a tanuló hogyan halad előre? Egyénileg nincs. Nagyjából azt látjuk, hogy 5-6 % az intézményeknél, ahol föl van töltve a tanügyi szoftver, nagyjából 2 %, ahol használják is. Tehát van egy szoftver, ami a nyomonkövetésre alkalmas, ami elvileg a fenntartó oldaláról megközelíthető lenne, hiszen beleláthatna ebbe a dologba, nem kellene az intézményeket lecsapásszerűen adatokat kérni, hogy erről vagy arról adjon adatokat, hanem közvetlenül lehetne lekérni az adatokat. Arra tesznek kísérletet, hogy ezt a rendszer vegyék birtokba, elsősorban azért, hogy ez a diákoknak az előrehaladását segítené, abból a szempontból, hogyha ő kilóg valamelyik irányból az életútból, akkor ez a rendszer jelzést tud adni a támogató környezetnek. Azok a közösségi szolgáltatások, amiket a TISZK szervez, családsegítés, iskolapszichológus, stb., ha ezek nem kapnak jelzést, hogy hol kell beavatkozni, akkor ezt nem is tudják, márpedig ez papír alapon, naplóból dolgozva viszonylag nehezen megvalósítható.

11

Utókövetés. Itt arra vagyunk kíváncsiak, hogy hogyan helyezkedtek el a mi tanulóink. Gyakorlatilag az utókövetés olyan szinten felpuhult az RFKB döntésével, hogy nekünk statisztikai szempontból információkat nem fog hozni, egyrészről lesz egy központi rendszer, ahonnan megmondják, hogy melyik helységben hánya, milyen szakmában helyezkedtek el, másrészt pedig azt gondoljuk, hogy az RFKB úgy is megmondja, hogy mennyit vehetünk föl, melyik szakmákban, tehát az utókövetésnek nem sok értelme van. Kivétel, ha arra vagyunk kíváncsiak, ami számunkra fontos információ. Tehát azt mondjuk mi, hogy az információt szolgáltassák oktatásszervezés, képzési kínálat, tananyagfejlesztés, és a TISZK szolgáltatásai tekintetében. Ha ezt akarjuk a rendszertől, akkor másfajta módon kell megközelíteni, mint ahogy eddig. Eddig nem szólt másról, mint hogy az osztályfőnökök versenye, hogy ki milyen sebességgel érik utól a végzett diákjait. Ezt el kellene felejteni, ennek nincs értelme. Mi azt mondjuk, hogy olyan rendszert kell építeni, ami gyakorlatilag a szakmai tartalomhoz ad információt az intézményeknek, illetve a fenntartóknak. Forrásszerzés, nyilvántartás, elosztás. Ez a folyamat még kidolgozás alatt van. Egy dolgot mindenféleképpen javasol, hogy minden évben a Társulási Tanács hozza meg a döntését, hogy hogyan osztja el a szakképzési hozzájárulást. Ha a Társulás tagjai valóban stratégiában gondolkodnak, és együttműködésben, akkor el kell érni azt a pontot, amikor célok alapján, feladatok alapján fognak dönteni e pénzekről. Ha nincs pedagógus továbbképzési normatíva, oda kell rendeli a pénzt hozzá, ha fontosnak tartják. A jó döntésekhez minden honnan jöhetnek az információk. Kérdés, hogy össze lehet-e rendezni ezt olyan folyamattá, ami ezeket támogatja. Azt gondolja, hogy az Irányítási Kézikönyv jelen állapotában is segítség lehet, ki lehet belőve venni, hogy mikor milyen információt kapnak, mely döntésekhez fog információt adni. Az elfogadással kapcsolatban a következő javaslatot szeretné tenni: Véleményeket eddig is kaptak és továbbra is várják azokat. Legyen egy fenntartói egyeztetés, amikor tényleg részletesen bele tudnak nézni a folyamatokba. Javasolja, hogy január 7-én szánjanak erre két órát, hogy a Társulási Tanács tagjai kijelölik a számukra legfontosabb folyamatokat. Ezeket végig kellene beszélni, és utána meg lehetne hozni a döntést, mint Társulási Tanács. A Társulási Tanács döntése arról fog szólni, hogy ez az az Irányítási Kézikönyv, amit a saját képviselő testületük elé fognak terjeszteni. Jól elő kell készíteni az Irányítási Kézikönyvet, mert ha valamelyik testület „megakasztja” ezt a dolgot, és nem hoz pozitív döntést, akkor lehet elölről kezdeni az egyeztetés folyamatát. Ezért 7-én végig kellene nézni a kulcsfontosságú folyamatokat, és utána hozza meg a Társulási Tanács a döntését. Ezután kellene helyi döntéshozatalra kerülnie, szerint ennek az Irányítási Kézikönyvnek el kellene fogadódni Társulási Tanács és fenntartói szinten, hiszen el kell indítani a folyamatokat ahhoz, hogy októbertől működőképes legyen. Várja az észrevételeket, kérdéseket, javaslatokat. Ferenczné Teleky Éva: sok gondolat felmerült, első benyomásban azt gondolja, hogy nagyon jó volt, és köszöni szépen Menner Úrnak ezt az átfogó bemutatót, annak ellenére, hogy mindenki átfutott és végig tanulmányozta az anyagot, de mélységében megállni egy-egy

12

területnél, és végig nézni, hogy ez majd mit jelent fenntartói szemmel, erre szánták ezt a mai bevezető tájékoztatót. Kérdések? Dr. Mezei Imre: Felkeltette a figyelmét az egységes erőforrás gazdálkodás. Azt gondolja, hogy ez manapság egy kiemelt jellegű kérdés. Mit ért ez alatt a rendszer? E mögött valamiféle információs rendszer működik-e, tehát amivel lehet követni a folyamatokat. Sok feladat, folyamat fogalmazódott itt meg, és szerencsés lenne, hogyha ennek valamiféle nyomonkövető rendszerét el tudnánk találni. Az önkormányzatok számára nagyon sok egyéb információs rendszert kell vezetni, tehát felmerült ez a Taninform rendszer, de van az oktatási statisztikától kezdve a pénzügyi kapcsolatokig, ezeknek a kapcsolatrendszerével mennyire foglalkozik az Irányítási Kézikönyv, mert a vezető, vagy a TISZK számára adott esetben ezeknek az összehangolása egy normatív hozzájárulások igénylése kapcsán. Menner Ákos: Van egy vezetői rendszer irányítása a TISZK-en belül, aminek része ez a humán erőforrás gazdálkodás, egy ilyen modulja van, ehhez a modulhoz kell a folyamatot hozzáilleszteni. Ahhoz, hogy ez a folyamat kezelhető legyen, alapvetően egy korrekt nyilvántartásnak kell lennie, hogy akkor mely intézményben, hány fő, milyen beosztásban, stb., és majd a TISZK határozza meg, hogy ez a nyilvántartás miket kell, hogy tartalmazzon. Attól kezdve, hogy ki mikor vett részt továbbképzésen, milyen kompetenciái vannak, milyen hobbija van, tehát nagyon sok minden beleférhet ebbe a dologba, hiszen akkor lehet irányítani, hogyha ezeket látják. Maga a minőségirányítási résznek nincs kifejezetten ilyen szoftverje, azért nem, mert hogy ez folyamatosan alakul. Azt gondolja, hogy a következő három évben ez az irányítási rendszer évente folyamatos fejlesztésnek lesz kitéve a menedzsment által. Az a vezetői irányítási rendszer, ami tervezve van, az képes arra, hogy támogassa a döntéshozatalt, és hogy az adatokat ne kelljen mindig újra és újra összeszedni. Lehetetlen állapotnak tartja, hogy az intézmények azzal vannak megnyomorítva, hogy folyamatosan adatokat szolgáltatnak ide-oda-amoda, miközben meg lehetne egy olyan rendszert építeni, amiből bárki leírhatná a neki megfelelő adatokat. Tehát ezek az adatok nyilvánosak. Minden fenntartót arra biztat, hogy lépjenek föl megrendelőként. Ferenczné Teleky Éva: További kérdések, észrevételek? Dr. Ducza Lajos: Elég bonyolult, és összetett ez a Kézikönyv. Föl vannak írva rövidítések, nehéz kitalálni, hogy melyik micsoda. Kéri a rövidítések pontosítását és kiírását. Menner Ákos: Pontosítani fogják a rövidítéseket, hogy melyik micsoda. Ferenczné Teleky Éva: További kérdések? Huber Ferenc: Kérdezi, hogy az Irányítási Kézikönyvet kinek kell elfogadni? Menner Ákos: Az Irányítási Kézikönyvet a Társulási Tanács és a Képviselő Testület fogadja el. Huber Ferenc: Javasolja, hogy határozzák meg az időpontokat, hogy mikor kell a Tanács elé vinni, illetve a Képviselő Testületek elé.

13

Ferenczné Teleky Éva: Egy határozat le fogja zárni a preambulumot, és valóban erről is szól a bevezető, miszerint két fordulóban lesz megtárgyalva. Ehhez kapcsolódik az az időpont, hogy 2010. január 7-én lesz egy munkanap, amikor a második forduló előtt az önkormányzatok hivatalának szakembereivel, szakképzéssel foglalkozó szakembereivel együtt a fenntartók is előkészítenek. Huber Ferenc: Tudomásul veszi a tájékoztatást. Menner Ákos: Január 7-e szükséges, vagy nem szükséges? Ferenczné Teleky Éva: Legyen 2010. január 6-a, de. 9,00 óra. Menner Ákos: A héten el fogják küldeni az Irányítási Kézikönyvet táblázattal együtt. A táblázat azt fogja tartalmazni, hogy milyen észrevételeket kaptunk az egyes fejezetekhez, és arra milyen válaszokat adtunk. Ferenczné Teleky Éva: Amikor megfogalmazzuk, hogy melyek a közös feladataink, akkor a finanszírozás oldaláról is kell gondolkodni. Ferenczné Teleky Éva: Kérdések, vélemények? Huber úr szövegszerű módosítási javaslatát Menner úr befogadta, tehát erről külön nem fogunk szavazni, be fog kerülni a jegyzőkönyvbe, és tulajdonképpen döntünk arról, hogy megismertük ezt a tájékoztatót, erről szavazunk most. Szavazás: Egyetért: 11 igen szavazat, 79,2 %. Tartózkodott:.∅. Ellenvélemény: ∅. A Társulási Tanács egyhangúlag az alábbi határozatot hozta: A Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzés-szervezési Társulás Társulási Tanácsa 112/2009. (XII.15.) számú határozata a Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzés-

szervezési Társulás Irányítási Kézikönyvről szóló tájékoztató elfogadásáról 1. A Társulási Tanács elfogadja Szűcs Gyula igazgató által nyújtott tájékoztatót. Határidő: Felelős:

azonnal Szűcs Gyula igazgató

2. napirendi pont Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzés-szervezési Társulás Társulási Tanácsa 2009. december 15-ei ülésére a Stratégiai Fejlesztési Tervről Szűcs Gyula: A Társulási Tanács tagjainak kiküldött tájékoztatóban feltételezték a január 7i dátumot, hiszen ez is egy nagy horderejű dokumentum, ez összemérhető az Irányítási Kézikönyvvel, és úgy gondolja, hogy itt is minimum kétfordulós eljárásról lesz szó. Kéri a január 7-ét kijavítani január 6-ra. 14

Amennyiben eredményes lesz a január 6-i szakmai előkészítő fórum, akkor a 2010. évi első Társulási Tanács ülésen, ami január 19. – a tervek szerint – akkor el tudnák fogadni nem csak az Irányítási Kézikönyvet, hanem a Stratégiát is. Tehát ez lenne a szövegszerű javaslat a határozati pontra, amit a tájékoztatóban így nem szerepelt, tehát január 6-án tartják meg szakemberek bevonásával ezt a munkanapot, és 19-én pedig döntsön a Tanács az elfogadásáról. Megköszöni mindazoknak a közreműködését, akik több hónap óta, több alkalommal a különböző műhelymunkákon, akár a jövőkép megalkotásával, akár az interjúk adásával hozzájárultak ahhoz, hogy az anyagnak az elemei kikristályosodjanak, és létrejöhetett ez a munkaanyag. Ferenczné Teleky Éva: Kérdések, vélemények? Szegő János: Mennyire kell egy ilyen tervnek általánosnak, illetve részletesnek lennie? Észrevételezi, hogy a Stratégiai Fejlesztési Terv 9. oldalon, 3. sz. táblázatban egy szakma (földmérő és térinformatikai mérnök) kétszer szerepel különböző adattal. Ferenczné Teleky Éva: További kérdések, vélemények? Időközben megjelent a Társulási Tanács ülésén Szutorisz-Szügyi Csongor igazgató úr, akinek átadja a szót. Szutorisz-Szügyi Csongor: Helyesli a 2 fordulós tárgyalást. Kéri, hogy minden Társulási Tanács tag tegye meg írásban is a véleményét, amit összesíteni lehet, és bekerülnek a 6-i anyagba. Ferenczné Teleky Éva: Az bizonyos, hogy egy nagyon jó vitaanyag, tehát az a fajta igény, hogy konkrétabban le kell bontani, ez mindenkiben megfogalmazódik, és erre szolgál gyakorlatilag ez az egyeztető folyamat, és bízik abban, hogy január 6-án tényleg mindenki konkrétan és aktívan fogja előadni a saját települése érdekeit szolgáló és egyébként együttműködésre képes alternatíváit, mert mind a kettő fontos, hiszen az együttműködést akartuk, amikor létre lett hozva a TISZK. Ferenczné Teleky Éva: Kell-e most szavazni, hiszen el kell fogadni ezt a napirendünket, azt, hogy megismertük, a tájékoztató megtörtént, és a tovább tárgyalása az előzőekben ismertetett, itt nem leírt, de kiegészítésre kerülő határozati pont szerint fog megtörténni. Huber Ferenc: A Stratégiára a TISZK-ből minden egységet meg kellene szólaltatni, a Stratégiában látni kellene mindenkinek a véleményét. Ferenczné Tereky Éva: A Szakmai Tanácsadó Testület elnöke azért is van jelen, illetve mindenféleképpen folyamatosan számítanak a véleményekre, mert ez mindenkinek feladatot jelent, hiszen azért van ilyen Tanácsadó Testület, hogy a munkaadói véleményt is be tudják csatolni. Szűcs Gyula: A tervek szerint, hogyha 6-án lezárul ez a munkanap, akkor 11-én pedig Szakmai Tanácsadó Testületi ülés lesz, ahol szintén ez napirenden van, és már akkor a 11-e utáni postázási időszakig az ő véleményük ismeretében tudjuk a végső anyagot kialakítani.

15

Szavazás: Egyetért: 11 igen szavazat, 79,2 %. Tartózkodott:.∅. Ellenvélemény: ∅. A Társulási Tanács egyhangúlag az alábbi határozatot hozta: A Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzés-szervezési Társulás Társulási Tanácsa 113/2009. (XII.15.) számú határozata a Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzés-

szervezési Társulás Stratégiai Fejlesztési Tervéről szóló tájékoztató elfogadásáról 1. A Társulási Tanács elfogadja Szűcs Gyula igazgató által nyújtott tájékoztatót. Határidő: Felelős:

azonnal Szűcs Gyula igazgató

Közben kiegészült a létszám, mert Cserta Istvánné megjelent az ülésen. Ferenczné Teleky Éva elnök 14 óra 10 perckor szünetet rendel el, és 14 óra 25-kor folytatják a napirendi pontok megtárgyalását. 3. napirendi pont Előterjesztés Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzés-szervezési Társulás Tanácsa 2009. december 15-ei ülésére a Társulás 2010. évi munkatervére

Társulási

Ferenczné Teleky Éva: Kérdések, vélemények? Szavazás: Egyetért: 12 igen szavazat, 88,7 %. Tartózkodott:.∅. Ellenvélemény: ∅. A Társulási Tanács egyhangúlag az alábbi határozatot hozta: A Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzés-szervezési Társulás Társulási Tanácsa 114/2009. (XII. 15.) számú határozata a Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzés-szervezési Társulás 2010. évi munkatervéről A Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzés-szervezési Társulás Társulási Tanácsa elfogadja, a Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzés-szervezési Társulás 2010. évi munkájára vonatkozó munkatervet az 1. számú mellékletben tervezett időpontokkal és napirendekkel. Határidő: Felelős:

azonnal a Társulási Tanács elnöke Szűcs Gyula igazgató

16

1. sz. melléklet a 114/2009. (XII. 15.) sz. határozathoz A TÁRSULÁSI TANÁCS 2010. ÉVI MUNKATERVE Időpont

Várható napirendi témák

1.

2010. január 19. (kedd)

2.

2010. március 2. (kedd)

3.

2010. május 18. (kedd)

1. Előterjesztés a JNSZ TISZK (minőség) Irányítási Kézikönyvének elfogadására Előadó: Ferenczné Teleky Éva, a Társulási Tanács elnöke 2. Előterjesztés a JNSZ TISZK Stratégiai Fejlesztési Tervének elfogadására Előadó: Ferenczné Teleky Éva, a Társulási Tanács elnöke 3. Előterjesztés a 2009. évi kiadási előirányzatok módosítására Előadó: Kaló Zsoltné gazdasági vezető 4. Előterjesztés a 2010. évi költségvetés és kötelező előirányzataira Előadó: Kaló Zsoltné gazdasági vezető 5. A munkaszervezet beszámolója a két ülés között eltelt időszakról Előadó: Szűcs Gyula, a munkaszervezet igazgatója 6. Beszámoló a Szakmai Tanácsadó Testület 2009. évi szakmai munkájáról Előadó: Dr. Szőke Lajos, a Testület elnöke 7. Beszámoló a szakmai bizottságok feladatteljesítéséről Előadó: Szakmai Bizottságok elnökei / Nagy Lajosné szakmai vezető 8. Egyebek 1. Előterjesztés a 11. és a 13. évfolyamosok és az előrehozott szakképzésben részt venni kívánó 9. évfolyamosok beiskolázására a 2010/2011-es tanévre az egyes szakképző intézményekben az RFKB döntéseinek megfelelően Előadó: Szűcs Gyula, a munkaszervezet igazgatója 2. A munkaszervezet beszámolója a két ülés között eltelt időszakról Előadó: Szűcs Gyula, a munkaszervezet igazgatója 3. Beszámoló az ESZA Kht.-nak benyújtott II. szakmai projekt előrehaladási jelentésről (TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0005. projekt) Előadó: Nagy Lajosné szakmai vezető 4. A Társulás soros elnökének megválasztása Előadó: Ferenczné Teleky Éva, a Társulási Tanács elnöke 5. A munkaszervezet beszámolója a két ülés között eltelt időszakról Előadó: Szűcs Gyula, a munkaszervezet igazgatója 6. Egyebek 1. A munkaszervezet beszámolója a két ülés között eltelt időszakról Előadó: Szűcs Gyula, a munkaszervezet igazgatója 2. Előterjesztés a Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzés-szervezési Társulás 2009. évi költségvetés teljesítéséről és az erről szóló határozat elfogadásáról Előadó: Ferenczné Teleky Éva, a Társulási Tanács elnöke 3. Beszámoló az ESZA Kht.-nak benyújtott II. szakmai projekt előrehaladási jelentésről (TIOP-3.3.1.-08/1-2008-0007 projekt) Előadó: Jánosi László TIOP projektvezető 4. A Szakmai Tanácsadó Testület beszámolója szakmai munkájukról Előadó: Dr. Szőke Lajos, a Testület elnöke 5. Tájékoztató az önkormányzatok Társulás számára történő befizetéseiről 17

4.

2010. augusztus.... (kedd)

5.

2010. október…. (kedd)

6.

2010. november … (kedd)

7.

2010. december … (kedd)

Előadó: Kaló Zsoltné gazdasági vezető 6. Tájékoztató a TÁMOP-projekt végrehajtási időszaka utáni 5 éves fenntartási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos feladatokról Előadó: Szűcs Gyula, a munkaszervezet igazgatója 7. Egyebek 1. A munkaszervezet beszámolója a két ülés között eltelt időszakról Előadó: Szűcs Gyula, a munkaszervezet igazgatója 2. Előterjesztés a 9. évfolyamosok beiskolázásáról a 2010/2011-es tanévre (pontosítás, a változások aktualizálása) Előadó: Szűcs Gyula, a munkaszervezet igazgatója 3. Előterjesztés a 11-13. évfolyamosok beiskolázásáról a 2010/2011-es tanévre (pontosítás, a változások aktualizálása) Előadó: Szűcs Gyula, a munkaszervezet igazgatója 4. Beszámoló a JNSZ Szakképzés-szervezési Társulás féléves mérlegéről Előadó: Kaló Zsoltné gazdasági vezető 5. Egyebek 1. Előterjesztés a 9. évfolyamosok beiskolázásáról a 2011/2012-es tanévre Előadó: Szűcs Gyula, a munkaszervezet igazgatója 2. Tájékoztató a 11-13. évfolyamosok beiskolázásáról a 2011/2012-es tanévre Előadó: Szűcs Gyula, a munkaszervezet igazgatója 3. Tájékoztató az intézményi szakmai programok véleményezéséről, és javaslat a szakképzés szerkezetének esetleges módosítására Előadó: a Szakmai Tanácsadó Testület elnöke 4. A munkaszervezet beszámolója a két ülés között eltelt időszakról Előadó: Szűcs Gyula, a munkaszervezet igazgatója 5. Egyebek 1. Az Ellenőrző Bizottság beszámolója a Társulás munkájáról Előadó: az Ellenőrző Bizottság elnöke 2. A munkaszervezet igazgatójának beszámolója a két ülés között eltelt időszakról Előadó: Szűcs Gyula, a munkaszervezet igazgatója 3. Beszámoló TÁMOP projekt lezárásáról Előadó: Szűcs Gyula, TÁMOP projektvezető 4. Beszámoló a TIOP projekt lezárásáról Előadó: Jánosi László TIOP projektvezető 5. Egyebek 1. Beszámoló a szakmai bizottságok feladatteljesítéséről Előadó: Szakmai Bizottságok elnökei 2. Beszámoló a TÁMOP záró Projekt Előrehaladási Jelentés benyújtásáról Előadó: Kaló Zsoltné, TÁMOP pénzügyi vezető 3. A Szakmai Tanácsadó Testület beszámolója éves munkájukról Előadó: a Szakmai Tanácsadó Testület elnöke 4. Előterjesztés a Társulás 2011. évi munkatervére Előadó: Ferenczné Teleky Éva, a Társulási Tanács elnöke 5. A munkaszervezet igazgatójának beszámolója a két ülés között eltelt időszakról Előadó: Szűcs Gyula, a munkaszervezet igazgatója 6. Egyebek

18

4. napirendi pont Előterjesztés Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzés-szervezési Társulás Társulási Tanácsa 2009. december 15-ei ülésére a 2009-ben a TISZK kapcsolatrendszerén keresztül beérkező szakképzés fejlesztési támogatások felhasználásáról Szűcs Gyula: Amikor kipostázásra került az előterjesztés, akkor azért nem lett mellékelve a táblázat, mert folyamatban volt két szerződésnek a megkötése, amelynek az aláírása befolyásolta az összeget, ami elosztható. További szerződések is folyamatban vannak, de szerették volna ezt a blokkot így lezárva behozni a Tanács elé. A legutóbbi Társulási Tanácsülésen elkezdődött egy folyamat, az előterjesztésben is említett informatikai hálózatot telepítő és üzemeltető, mint kiemelten támogatott szakma, a megye több iskolájában oktatva van, és most a sor a két múltkori iskola után most Törökszentmiklósra, a Lábassy iskolába jutott, és ezáltal a fejlesztésre ők is ki tudják alakítani a tárgyi feltétel rendszerét ennek a szakmának. Az iskolával konzultáltunk, az ő szakembereik állították össze a listát, és a központi közbeszerzési eljárás keretében kerültek kiválasztásra ezek az eszközök, amik most ebben a mellékletben olvashatóak. Ferenczné Teleky Éva: Kérdések, vélemények? Huber Ferenc: Mi a forrása ennek a pénznek? Szűcs Gyula: Ennek a forrása az, ami a TISZK kapcsolatrendszerén keresztül beérkező pénz. Az eddigi szakképzési fejlesztési források nagy része a régi iskolai kapcsolatrendszeren keresztül érkezett, de csak mi fogadhattuk, ezt viszont mi hajtottuk föl, nem pedig az iskolák. Erre most van először példa, és reményeik szerint egyre nagyobb hányadot fog majd képviselni a későbbiekben, és nem az iskolák által becsatornázott rovására, hanem az eddig még kiaknázatlan, tehát olyan területekről nyerve a pénzt, akikkel az iskoláknak eddig még nem volt kapcsolatuk. Ferenczné Teleky Éva: További kérdések? (Nincs.) Vélemények? (Nincs.) Szavazás: Egyetért: 12 igen szavazat, 88,7 %. Tartózkodott:.∅. Ellenvélemény: ∅. A Társulási Tanács egyhangúlag az alábbi határozatot hozta: A Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzés-szervezési Társulás Társulási Tanácsa 115/2009. (XII.15.) számú határozata a TISZK kapcsolatrendszeren keresztül az ülés időpontjáig beérkező szakképzés-fejlesztési támogatások felhasználásáról 1./ A Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzés-szervezési Társulás Társulási Tanácsa elfogadja, hogy az 1. sz. mellékletben részletezett eszközök a jogszabályi előírásoknak megfelelően beszerzésre kerüljenek az informatikai hálózati jellegű képzések tárgyi feltételrendszerének javítása céljából. Határidő: azonnal Szűcs Gyula igazgató Felelős:

19

2./ A Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzés-szervezési Társulás Társulási Tanácsa hozzájárul, hogy az 1. pontban meghatározott eszközöket a TISZK beszerzés után használatra átadja a Törökszentmiklósi Lábassy J. Szakközép- és Szakiskolának. Határidő: Felelős:

azonnal Szűcs Gyula igazgató

115/2009. (XII.15.) sz. határozat 1. sz. melléklete

Megnevezés

Tip.

Egys.ár db

össz

D-Link DWL-2100AP

13 655,00

3

40 965 Ft

Intel Endicott PRO/1000MT Gigabit Server PCI Ethernet kártya (PWLA8490MT, 10/100/1000Base-TX)

37 168,00

1

37 168 Ft

54 264,00 10 037,00 37 290,00 110 901,00 39 063,00

1 6 3 6 6

54 264 Ft 60 222 Ft 111 870 Ft 665 406 Ft 234 378 Ft 1 204 273 Ft

Intel Double BarrowPRO/1000MT Dual-Port Gigabit Server PCI Ethernet kártya (PWLA8492MT, 2x10/100/1000BaseTX) 3Com 8 port 10/100 Switch EtherFast Cable/DSL Router with 10/100 8-Port Switch FEFO Scienic 3605 m2v4 PC + Vista Home Basic Samsung SyncMaster 723N LCD monitor

5. napirendi pont Tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzés-szervezési Társulás Társulási Tanácsa 2009. december 15-ei ülésére a TISZK által szerzett vagyon kezelésére és nyilvántartására vonatkozó szabályozás megtárgyalásáról és elfogadásáról Szutorisz-Szügyi Csongor: Gyakorlatilag, formailag jól leköveti a jelenlegi helyzetet, próbál igazodni, egyféle mintát és lehetőséget nyújt, viszont nem biztos, hogy ez jelen pillanatban mindenkinek az igényeit kielégíti. Ezért érdemes lenne a Stratégiával ezt jól összemetszeni, hiszen a fejlesztések során vagyonok keletkeznek, ingó- és ingatlan vagyonok, tehát a szakképzési fejlesztési tervbe megfogalmazottakból talán körvonalazódik, hogy az elkövetkezendő években milyen fejlesztések lehetségesek, milyen szakmákban, szakmacsoportokban, hol, ami azért nagyban meghatározza, hogy milyen vagyonok, hol fognak keletkezni. Szegő János: Amikor a vagyonnal foglalkozunk, ennek a kezelésével kapcsolatos szabályokat rögzíteni kell, ez döntően és alapvetően megfelelő keretek között rögzítésre került ebben a tervezetben. Tulajdonképpen a vagyon nevesítése az, amit különbözőképpen közelítünk meg, és ítélünk meg. Szeretné elmondani, hogy Törökszentmiklósnak nincs olyan szándéka, hogy a Társulást otthagyja, tehát továbbra is részt kíván venni a Társulás munkájában. A törvény rendelkezik arról, hogy a Társulás vagyona az közös vagyon, megszűnéskor a vagyon a Társulás tagjait illeti meg. A tervezet ezt megelőzné, mert tulajdonképpen nevesítené is az aktiválást követően a vagyont, és ezzel tulajdonképpen a kötelezettséget is vállalja. Az alapvető dilemma az, hogy nem látják a jövőt. Nem tudják, hogy mi lesz 3 év múlva, 5 év múlva, 8 év múlva, amikor esetleg előfordul egy ilyen helyzet. Ha nem látják a jövőt, akkor célszerű volna egy olyan szabály szerint működtetni ezt a vagyont, ezzel kapcsolatos

20

tulajdonosi teendőket elnapolná arra az időre. Miért most kell nevesíteni, mert nem lehet majd akkor nevesíteni? Az álláspont az, hogy a Társulási törvényhez igazodva kerüljön ez a vagyon osztatlan közös tulajdonként nevesítve, hasznosítása ott történik, ahol telepítve van. A felmerülő költségeket, fenntartási költségeket ebben az esetben is a felhasználó kör biztosítaná, és tulajdonképpen ezzel nem rögzítünk egy mostani állapot szerinti vagyonszerkezetet, hanem rögzítjük osztatlan közös tulajdon formájában, és esetleges kiválás, vagy a Társulás megszűnése esetén lenne elég csak azzal a kérdéssel foglalkozni, hogy az osztatlan közös tulajdont hogyan kezelik egymással a résztulajdonosok. Vannak alternatívák, ezzel most nem kíván foglalkozni. Az utolsó pontra viszont felhívja a figyelmet, hogy amennyiben nem sikerülnek az álláspontokat egymáshoz közelíteni, akkor más módon, a szakképzési stratégia elfogadásával, annak olyan kimunkálásával lehetne olyan mozgásteret nyitni, amellyel egyfajta kiegyenlítődés végrehajtható lenne e téren. Túrkeve polgármestere révén egyfajta önkormányzati szemlélet is jelen volt az egyeztetésen, amely sok szempontból értette az érvelését, partner volt ebben. Ferenczné Teleky Éva: A harmadik tag az Előkészítő Bizottságban Túrkeve város volt, megkérdezi, hogy a megbízással jelen lévő Tereminé Hanász Judit asszonyt, hogy ezzel kapcsolatosan kíván-e információt megosztani a jelenlévőkkel? Tereminé Hanász Judit: Nem kaptam külön meghatalmazást arról, hogy Cseh Sándor polgármester úr véleményét ezzel kapcsolatban tovább adjam. Ferenczné Teleky Éva: Elfogadja-e a Társulási Tanács, hogy itt most megismerve az álláspontokat, vágjuk félbe, hiszen január 6-án találkozunk, a Stratégiához illeszkedően további finomításra kerül a dolog, és még egyszer fogunk erről ennek megfelelően tárgyalni. Dr. Wirth István: A szövegtervezetben van egy érdekes mondat, amit kér most átalakítani. „A 2.3.5 pontjában módosított november 10.-i ülésen tárgyalt előterjesztés. (Ebben az esetben azon önkormányzatok szereznek a Társulás vagyonán tulajdoni hányadot, amelyek a szakképzésük fejlesztése érdekében a beruházáshoz, pályázathoz saját forrást biztosítottak, illetve amelyeknek a szakképzését – saját erő hiányában – a beruházás érinti”. A „saját erő hiányában” helyett a „saját erő igénybevétele nélküli” szöveg lenne a célszerű. A saját erő hiánya nem azt jelenti, hogy a pályázónak nincsen pénze, hanem egy olyan szituációt, amikor nem kell bevinni saját erőt. Ferenczné Teleky Éva: Elfogadjuk a szövegszerű módosító javaslatot, erről nem kell szavazni, korrigálni fogjuk ennek megfelelően. Huber Ferenc: Véleménye szerint a vagyoni rész egy kicsit túl van bonyolítva, végeredményben 3 formatulajdon lesz. Lesz egy, aki kint lesz az önkormányzatoknál, azok eleve önkormányzati tulajdonok lesznek. Lesz egy közös TISZK tulajdon, ami a munkaszervezethez kapcsolódik, és ami itt elhangzott, lesz egy 100 %-ban támogatott, illetve van ez az ominózus, amiben a problémát az okozta, hogy nem született döntés arról, hogy a 10 % -ot, tehát az önrészt ki állja. A vagyon egyik forrása a pályázati pénz, a másik a szakképzési alap, amiből vagyon keletkezik. Az lenne a kompromisszumos javaslata, hogy rögzítve legyen a megállapodásban, hogy a feléig le kell neki mondani a szakképzési alapról, és el kellene felejteni azt a 15 %-ot, vagy 12 %-ot, és így kerüljön azsúrba. Tehát a vagyon oldaláról megközelítve, hiszen a szakképzési pénzből is vagyon lesz.

21

Ferenczné Teleky Éva: Ezek megszülettek javaslatokként, és olyan szerencsés helyzetben vagyunk, hogy gyakorlatilag mindet rögzítettük a jegyzőkönyv számára, és nem kell döntést hoznunk ebben. Tehát az alternatívákat rögzítettük, és további egyeztetés fog történni január 6-án első lépcsőben. Dr. Komjáti Katalin: Az, hogy nem kell dönteni ebben a dologban, ez azért nem egészen így van. Valóban, jogszabály szerint, hogyha a Társulás nem dönt a vagyonkérdésekben, akkor egységes közös tulajdon marad, de nem csak a szétváláskor okoz ez problémát, ha felbomlik a TISZK, hanem akkor is, ha valaki kilép. Akkor hogyan fogjuk a közös vagyont rendezni, ki fogja kifizetni a kilépőnek, azt, ami mondjuk tanuló létszám arányosan neki jár? Melyik önkormányzat rendelkezik annyi plusz anyagiakkal, hogy ezt így össze tudja dobni? Szeretné, ha mindenki látná, hogy nem kell elkapkodni ezt a döntést, mert ez egy nagyon fontos és súlyos döntés, de nem lehet elodázni, mert kerülhet olyan szituációba a TISZK, amikor igenis, hogy szükség van arra, hogy ez a kérdés rendezve legyen. Az abszurdum, hogyha a TISZK a feloszlása mellet dönt, és a feloszláskor nincsen ez rendezve, akkor marad a jogszabály. És akkor el lehet ezen veszekedni, meg vitatkozni, hogy a közös tulajdoni arányokkal ki, hogyan, kit tud kifizetni, és egyebek. Tehát ezt egy belátható időn belül, valamilyen módon muszáj rendezni. Huber Ferenc: Úgy tudja, hogy az egyik pontban benne van a vagyonfelosztás módja. Az is döntés, hogyha nem döntenek. Jelzi a törvényalkotó, hogy ez probléma lehet, tehát mindenféleképpen dönteni kell. Szegő János: Ennek az előterjesztésnek ez csak egy része, a többi még szükséges ahhoz, hogy a vagyont úgy kezeljük, ahogy a szabályok előírják. A másik az, hogy van egy olyan megoldás, mint ahogy az önrésznél is felmerült, hogy mindenki hozzájárul az önrész biztosításához, itt a Társulás tagjainak kell a kilépő tagot kielégíteni, vagyis a vagyonának ellentételét szolgáltatni. Van olyan szabály, hogy 4 évig nem lehet kivinni, díjat kérhet érte. A Társulás úgy működik alapból, hogy közösen biztosítja a forrásokat, és közös az eredmény is, amit elér. Ha ettől eltérő megoldásokat alkalmazunk, akkor ehhez az eltérő megoldáshoz is kell valamilyen választ találni. Szutorisz-Szügyi Csongor: Mindenkinek az az érdeke, hogy valamerre eldőljön ez a kérdés, és döntés szülessen. A Szolnok Megyei Jogú Városnak nyilvánvalóan meg vannak a saját érdekei. Eddig egy nagy együttműködésben képviselte azt, hogy a megye szakképző rendszere együtt alkosson egy egészet, együtt, ésszerűen, a gazdasági igények szerint fejlesszenek. Nem jó szemmel nézték az elmúlt egy-két év működését, amikor is – magán véleménye szerint – nem igazából felelt meg annak, mint amiért létrejött ez a Társulás. A beiskolázások között a jelenlegi rendszer fenntartása, amikor alakult az egész TISZK, akkor egyértelmű állásfoglalás történt, hogy a „mű TISZK-nek” senki nem híve. Mindenki úgy gondolja, hogy igenis a Társulásban mindenkinek meg lehet a szerepe. Nem biztos, hogy pont az, ami most van, nem biztos, hogy mindenütt, mindenféle szakképzéseket kell csinálni, ennek ellenére mindegyik iskolának meg lehet találni a nagy rendszeren belül a szerepét. Nyilvánvalóan a fejlesztéseknél ez nagyon fontos, hogy hol, milyen beruházások, ingóingatlan vagyonok, szakmák fejlesztése történik meg. A Társulás fog dönteni, de nyilvánvalóan Szolnok városnak a magatartását ez alapvetően befolyásolni fogja, nem mindegy, hogy ez ésszerűen, gazdaságosan úgy történik, ami mindenkinek érdeke hosszú távon, vagy partikuláris érdekek fogják szétszaggatni ezt az egészet, és fent marad a jelen helyzet, ami évtizedek óta megy. Szolnok városnak egyébként teljesen mindegy, mert különböző stratégiákat tud alkalmazni, mint jelen pillanatban a megye szakképzésének az

22

egyharmadát alkotó intézményhálózattal és rendszerrel működtető, fel tud arra készülni, hogyha ez a vagyoni rendelet van elfogadva, egy megfelelően hozzá illesztett stratégiával, így egy jó működést tud biztosítani. Lehet úgy is, hogy mindenki minden évben vagyont fog szerezni, és százfelé mindenkinek tulajdonában lesznek vagyonok, de akkor ki fogjuk mi is azt kötni, hogy akkor a működtetésben is mindenki vegyen részt, - ez egyébként Szolnoknak a legideálisabb állapot lenne, hogyha a szakképző rendszerekbe mindenki beszállna – de egyéb, más variációk is elképzelhetők. Nem elképzelhető, hogy egy nem tudatosan, józan ész szerint történő fejlesztések valósuljanak meg, pusztán azért, mert bizonyos pénzek úgymond „kiegyenlítsük azt, hogy ő most kapott pénzt, ő meg nem kapott pénzt”. Hogyha az ő szerepének meg van a helye – és erről szól ez a stratégia – és ehhez ő pénzeket és fejlesztéseket kap, ez normális és józan ész szerint van, mindig meg fogjuk szavazni, és reméli, hogy elnök asszony részéről is, ha viszont nem ebbe az irányba mennek a dolgok, akkor nyilván egy másfajta stratégiát kell a városnak alkalmazni. Ahhoz, hogy ez jól működhessen, ahhoz mindenki érdekében valahol találkozni kell. A megye szakképzéséből továbbra sem kívánnak egyharmadnál többet kihasítani. Összefoglalva: bárhogy dől el, legalább három-négy féle variáció elképzelhető, a városnak azért szükséges, hogy ez minél hamarabb eldőljön, hogy annak megfelelően alakítsák a továbbiakban a saját stratégiájukat, ami viszont nyilvánvalóan az egészre valamilyen hatással lesz. Huber Ferenc: Ahogy az eredeti előterjesztésben szerepel, hogy a vagyon azé legyen, ahol a pályázat van, annak annyi logikája van, hogy minden vagyon egyébként az önkormányzatoké lesz. El tudja azt fogadni, hogy ami Túrkevén vagy Szolnokon volt, az maradjon itt, mert nem tudja, hogy hogyan tudnák bejegyezni az ingatlan-nyilvántartásba Szolnokon a tulajdont, amikor nincs is átadva. De azt is be kell látni, hogy valamiféle kompenzálást kérnének, mert nekik a probléma az, hogy ígérve volt 15 %., és csodák-csodája rögtön 12 % lett. Nincs biztosíték, hogy ezt a plusz forrást mennyi ideig kapják. Nyilván ennek is van egy korlátja, tehát csak azt szeretnék, hogy ez legyen szabályozva a megállapodásban. Alapjában egyetért azzal, hogy minden vagyon, amit megszereznek, az önkormányzati lesz. Azt is látni kell, hogy ebben a Társulásban vannak, akik emiatt most rosszul jártak, mert nem kaptak elég fejlesztési forrást. Részéről kompromisszumos, hogy fele körül legyen ez, legalább addig, amíg a négyszáz millió forintot a többi meg nem kapja, addig maradjon ez a százalék. Ferenczné Teleky Éva: Amikor a Társulást a települések alapították, akkor a vagyoni kérdésről már kellett volna beszélni. Huber úr pont az élharcosa volt, minden ülésen felvetette ezt a problémát. Ez valóban fontos. És még egy dolog, hogy ha tetszik, ha nem, a TISZK célja, hogy átalakítsa a szakképzési rendszert, és a minőségi szakképzés nyerjen megerősítést. Ezzel ha egyetértenek, ha nem, mégis olyan szabályzók vannak, és mégis olyan kevés lesz a forrás, hogy ebbe az irányba el kell, hogy menjenek. Ezért is nagyon fontos a stratégia. Az elhangzott gondolatok a különböző érdekvonalakat jól mutatják, ebből kell egy olyan alternatívát kialakítani, amely mindenkit sért egy kissé, és senkinek nem ad jelentős többletet. Szolnok szakképzése már eddig is tanúbizonyságát adta, és a fenntartó is, hogy el tudja engedni a forrásai egy részét. Meg tudja előlegezni, és el tudja engedni. Szolnok város részéről megtörténtek ezek a gesztus értékű operatív felmutatások. Ezt minden településnek végig kell gondolni, ezt a fajta működési képességét, mert csak akkor tud együttműködni ez a Társulás.

23

Szutorisz-Csügyi Csongor: Hosszú évek óta ez volt az első olyan év, hogy nem volt kiírva decentralizált alap. Véleménye szerint ekkor a TISZK-nek minimum egy-kétszáz milliót nyerni kellett volna. Szeptember végén lejár a két pályázat, és itt lesz a TISZK forrás nélkül. Azt gondolja, hogy minden önkormányzat, amikor most tervezi a költségvetését, és valamikor jövő év elején elfogadja, egy rá jutó valamekkora összeget elfogad. A 15 %-ból, amikor a 3 % le lett vágva, lehetett volna fölötte is a 3 %-ot, de ez a 3 % azért van, hogy a TISZK működni tudjon. Ferenczné Teleky Éva: Kérdés, vélemények? Dr. Wirth István: Szeptemberre véget érnek a pályázatok. Jönnek az önkormányzati választások, lejárt ezen 4 éves ciklus. Mi következik ezután? Minden önkormányzat átgondolja azt, hogy milyen önként vállalt feladatokat óhajt megoldani. A középfokú tanintézetek fenntartása, az ÖTV szerint egy érdekes szövegezési formulában, miszerint a megyei önkormányzat köteles gondoskodni a középiskolai képzés lehetőségéről, különféle paraméterek szerint. Mi következhet ebből, és mi következhet ezután? Vissza kell gondolni az előző ciklus kezdetére. Az önkormányzatok döntenek úgy, hogy nem akarnak önként vállalt feladatokat vállalni. Vajon kinek adja át? Könnyű kitalálni, a megyei önkormányzatra. Hiszen a megyei önkormányzat kapott vissza intézményeket, Kunhegyes, Tiszafüred, stb. Jön a következő választás. Mit fognak tenni azok az önkormányzatok, amelynek iparűzési adóját az APEH szedi be? Senki nem hiheti, hogy az APEH annyit fog visszaadni, amennyit beszedett. Abból le fog vonni, az jóval kevesebb lesz. Egy ésszerű szabályozást kellene adni. Közeli a szeptember, lejárnak a pályázataink, fönt kell hogy tartsuk az apparátust. Ferenczné Teleky Éva: Miért tárgyaljuk a stratégiával együtt a vagyont? Amikor a pályázatok lefutnak, akkor itt különböző, az Irányítási Kézikönyv bemutatásával felvázolt folyamatokat és szolgáltatásokat kell működtetni. A teherviselő képesség az nem csak a vagyonnál fog megméretni a települések döntésében, hanem a további fenntartásban is. Ezeknek a folyamatoknak a működtetéséhez a jelenlegi létszám kevés. Tehát ez azt jelenti, hogyha és amennyiben a kulcsfolyamatokat jóváhagyjuk január 6-án, akkor oda majd mellé humán erőforrásokat kell rendelni, és ez 5 éven keresztül tart. Tehát nem csak a vagyonnal kapcsolatos teherviselés lesz az egyik döntési pontunk, hanem a projekt továbbvitele a következő 5 évre, ezért ezt az egészet egyben a fenntartóknak át kell gondolni, és hogyha ma Magyarországon senki nem lát a jövőbe, de a mi fenntartóinknak kell, hogy valamilyen szinten tudjanak egy stratégiát megfogalmazni a szakképzés irányítás területén. Ez kötelezettségeket fog jelenteni a kicsiknek is, meg a nagyoknak is. Nyilvánvaló, hogy a települések között is van egy versenyképességi helyzet, de más régiókban, más megyékben működő TISZK-ek meg a mi TISZK-ünk között is van. Az is egy településfejlesztési hatásrendszer, hogy a mi TISZK-ünk versenyképessége a minőségben milyen. Van-e versenyképességünk a többi megyei szakképzési ponttal szemben. Szegő János: Amikor folyt a TIOP-os fejlesztésről az egyeztetés, akkor valóban a regionális pályázatokon az esetleges forrás megszerzése számításba lett véve, csak sajnos a szándékaink ellenére, akik ezt felvetették, az ő tisztességük ellenére nem realizálódott, mert nem voltak ilyen pályázatok. Ferenczné Teleky Éva: További kérdés? (Nincs.) Észrevétel?

24

Karcagi Nagy Zoltán: Az anyagban van némi elírás, az előterjesztést „elfogták”, ugyan ezen oldal legalján, „tulojdonosok”. Ezek a kis elírások ne maradjanak már benne. Szavazás: Egyetért: 12 igen szavazat, 88,7 % Tartózkodott:.∅. Ellenvélemény: ∅. A Társulási Tanács az alábbi határozatot hozta: A Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzés-szervezési Társulás Társulási Tanácsa 116/2009. (XII.15.) számú határozata a Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzés-szervezési Társulás Társulási Tanácsa 2009. november 10-i ülésén a TISZK által szerzett vagyon kezelésére és nyilvántartására vonatkozó szabályozással kapcsolatos előterjesztés pontosítására, lehetőség szerint egységes álláspont kialakítására létrehozott munkabizottság javaslatáról szóló tájékoztatóról A Társulási Tanács elfogadja Szűcs Gyula tájékoztatóját a Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzés-szervezési Társulás Társulási Tanácsa 2009. november 10-i ülésén a TISZK által szerzett vagyon kezelésére és nyilvántartására vonatkozó szabályozással kapcsolatos előterjesztés pontosítására, lehetőség szerint egységes álláspont kialakítására létrehozott munkabizottság javaslatáról. Határidő: Felelős:

azonnal Szűcs Gyula igazgató

6. napirendi pont Előterjesztés Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzés-szervezési Társulás Társulási Tanácsa 2009. december 15-ei ülésére a Társulási Tanács 2009. évi kiadási előirányzatainak módosítására Kaló Zsoltné: Az előterjesztést nem kívánja szóban kiegészíteni. Ferenczné Teleky Éva: Kérdések? Huber Ferenc: Szolnok Megyei Jogú Város mikor fogadja el a költségvetés módosítását? Az a problémája, hogy egy önálló jogi személyű intézményt hoztak létre, ebben van tizen egynéhány önkormányzatnak tulajdona, azt Szolnok Megyei Jogú Város nem szerepeltetheti a mérlegében. A TISZK vagyona nem szerepelhet Szolnok Megyei Jogú Város vagyonában. Dr. Mezei Imre: Ez most egy előirányzat módosítás, tehát saját bevételt szerzett a TISZK, illetve kapott kívülről pót-előirányzatokat, saját hatáskörben megemeli a bevételét, kiadási előirányzatát, erről a Társulási Tanácsnak van jogköre dönteni. Természetesen év végén, amikor a Társulási Tanács határozattal lezárja az előző évi beszámolóját, ez a határozat épül be a székhelyi önkormányzat zárszámadási rendeletébe, egy az egyben úgy, ahogy a Társulási Tanács jóváhagyta, és így épül be az államháztartási információs rendszerbe. Ez erre az évre igaz, mert ebben még a Társulás, mint jogi személy, költségvetési szerv. Jövő évtől változik a helyzet.

25

Huber Ferenc: Akkor is költségvetési szerv, csak a Többcélú Kistérségi Társulásoknak volt joga közvetlen számlavezetést a MÁK-nál kérni. Ez a tavalyi 105-el módosult, hogy 2010. január 1-től jogosult lesz bármilyen önkormányzati Társulás közvetlenül. Ferenczné Teleky Éva: Mi most erről nem döntünk, mert ez az előterjesztésnek nem része. Az előterjesztés arról szól, hogy mi a saját előirányzatunk módosításával kapcsolatos döntést meghozzuk, vagy elfogadjuk, vagy nem fogadjuk azt el, ebben van lehetőségünk. Ferenczné Teleky Éva: Kérdések? (Nincs.) Vélemény? (Nincs.) Szavazás: Egyetért: 12 igen szavazat, 88,7 %. Tartózkodott:.∅. Ellenvélemény: ∅. A Társulási Tanács egyhangúlag az alábbi határozatot hozta: A Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzés-szervezési Tárulás Társulási Tanácsának 117/2009. (XII.15.) számú határozata a 2009. évi előirányzatának módosításáról A Társulási Tanács a 2009. évi költségvetési előirányzatok módosítását elfogadja, és az alábbiakban határozza meg. Egyéb saját bevétel

+

1.355 e Ft

Kamatbevétel

+ 15.572 e Ft

Támogatásértékű működési bevétel

+

Támogatásértékű felhalmozási bevétel Bevételek összesen:

+ 9.167 e Ft + 113.254 e Ft

Személyi jellegű kiadások

+

8.079 e Ft

Járulékok

+

2.297 e Ft

Dologi kiadások

+

18.302 e Ft

Vállalkozásoktól kapott továbbadási célú pénzeszközátvétel

+

75.209 e Ft

Felhalmozási kiadások Kiadások összesen:

+ 9.367 e Ft + 113.254 e Ft

87.160 e Ft

2009. évi költségvetés módosított előirányzatai

Megnevezés

Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzés-szervezési Társulás 2009. évi 2009. évi Módosítás Módosított előirányzat előirányzat

26

Személyi juttatás Munkáltatókat terhelő járulékok Dologi kiadások Felhalmozási kiadások Működési c. tám. Kölcsön önkorm. Vállalkozásoktól kapott pénzeszköz. Kiadások összesen Működési célú támogatási értékű bevétel helyi önkormányzatoktól Működési célú támogatási értékű bevétel EU-s pályázatból Felhalmozási célú támogatási értékű bevétel EU-s pályázatból Beruházási célú támogatási célú bevétel Egyéb saját bevétel Kamatbevétel Bevételek összesen: Létszám (fő)

62634

8079

70713

18199 252713 670435

2297 18302 9367

20496 271015 679802

75209

72296 75209

1076277

113254

1189531

6108

87160

93268

72296

399234

670435 100 400 1076277 10

408401

9167

9167

1355 15572 113254

670435 1455 15972 1189531 10

Határidő: azonnal. Felelős: Ferenczné Teleky Éva a Társulási Tanács elnöke 7. napirendi pont Előterjesztés a Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzés-szervezési Társulás Társulási Tanácsa 2009. december 15-ei az átvett fejlesztési támogatások 3%-ának felhasználásáról Kaló Zsoltné: Az előkészítés előterjesztésekor úgy gondolkodtunk, és egyeztettünk, hogy lehetőség szerint a szakképzési hozzájárulás 3 %-ából minél többet beforgatni majd a munkaszervezet működési életébe, majd amikor a pályázatok lezárulnak. Azért van eleve két részre osztva, és két mellékletben hozzá rakva. Ez egy tervezet, de hogy mennyit fogunk tudni december 31-ig szakképzési hozzájárulásból realizálni, nem tudjuk. Illetve a végrehajtási rendelet sem jött még ki, annak a megjelenését követően ezt felül kell vizsgálni. A fentiek figyelembe vételével kéri elfogadni a tervezetet. Ferenczné Teleky Éva: A 3 %-ra ráerősítve az előző napirendi ponthoz kapcsolódóan is, annyit meg kell jegyezni, hogyha ezt nem a jövőbeni felhasználásra tervezzük, mint fenntartók, ezt csak a szakképzés fejlesztési támogatások bonyolítására lehet elszámolni ezt az összeget. Tehát ha a későbbi fenntarthatóságban van az a gondolat, hogy majd a 3 % finanszírozza, nem lehet jogszerűen felhasználni a szolgáltatások működtetésére. A szolgáltatások bonyolításának ez nem lehet forrása. Ehhez mindenféleképpen további fenntartói támogatások kellenek majd. Kérdések? (Nincs.) Vélemények? (Nincs.) 27

Szavazás: Egyetért: 11 igen szavazat, 87,9 %. Tartózkodott:.1 tartózkodás - Fegyvernek (0,/8 %) Ellenvélemény: ∅. A Társulási Tanács az alábbi határozatot hozta: A Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzés-szervezési Társulás Társulási Tanácsa 118/2009. (XII.15.) számú határozata az átvett fejlesztési támogatások 3%-ának felhasználásáról 1./ A Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzés-szervezési Társulási Tanácsa egyetért a fejlesztési támogatások 3%-ának az előterjesztés 1. számú 2. számú melléklete szerinti tervezett felhasználásával. 2./ A végrehajtási rendelet megjelenését követően a határozat felülvizsgálatra - módosításra kerül. 3./ A fenti számok beépülnek a 2010 évi költségvetésbe. Határidő: azonnal Felelős: Szűcs Gyula igazgató 118/2009. (XII. 15.) sz. határozat 1. sz. melléklete

NÉV + 1 fő Kereset-kiegészítés

Beosztás Asszisztens 5 fő

Bér 100 %-a Járulékok 1.136.700,- Ft 323.328,- Ft 1.800.000,- Ft 576.000,- Ft

Dologi Kiadások részletezve: Postaköltség Irodaszerköltség: papír, boríték, festékpatron, irattartó dossziék Útiköltség,

600.000,- Ft 1.200.000,- Ft 300.000,- Ft

28

118/2009. (XII. 15.) sz. határozat 2 sz. melléklet

NÉV Balogh Ilona Göröcs Regina + 1 fő Zajacz Lászlóné

Beosztás Bér 2/3-a Járulékok Titkárnő (3 hó) 261.600,- Ft 83.912,- Ft Adminisztrátor (5 hó) 298.333,- Ft 95.467,- Ft Asszisztens (3 hó) 378.900,- Ft 121.248,- Ft Gazdasági ügyintéző 167.900,- Ft 53.728,- Ft (2hó) Keresztes Pénzügyi ügyintéző 206.000,- Ft 65.920 ,- Ft

Gulyásné Magda Kaló Zsoltné

Gazdaságvezető

319.000,- Ft

Dologi Kiadások részletezve: Postaköltség Irodaszerköltség: papír, boríték, festékpatron, irattartó dossziék Útiköltség,

102.080,- Ft

400.000,- Ft 800.000,- Ft 300.000,- Ft

8. napirendi pont Beszámoló a TÁMOP projekt szakmai előrehaladásáról Nagy Lajosné: Az előterjesztést nem kívánja szóban kiegészíteni. Ferenczné Teleky Éva: Kérdések? (Nincs.) Vélemények? (Nincs.) Szavazás: Egyetért: 12 igen szavazat, 88,7 %. Tartózkodott:.∅. Ellenvélemény: ∅. A Társulási Tanács egyhangúlag az alábbi határozatot hozta: A Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzés-szervezési Társulás Társulási Tanácsa 119/2009. (XII.15.) számú határozata az TÁMOP projekt szakmai előrehaladásáról A Társulási Tanács elfogadja Nagy Lajosné beszámolóját a Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzés-szervezési Társulás TÁMOP projekt szakmai előrehaladásáról. Határidő: Felelős:

azonnal Szűcs Gyula igazgató

9. napirendi pont Beszámoló a TIOP projekt szakmai előrehaladásáról

29

Jánosi László: Kiegészítésképpen elmondja, hogy az eszköz beszerzéseknél rögzítve volt, hogy az autógépészeti és garázsipari berendezések esetében a második rangsorban lévő M.E.T. Kft. jogorvoslati kérelemmel élt a Közbeszerzési Döntőbizottság irányába. A Döntőbizottság megvizsgálta az eljárást, és megállapította, hogy a nyertesként kihirdetett Ajánlattevő nem maradéktalanul felel meg a műszaki specifikációban rögzített kiírásoknak. A jóhiszeműséget nem kérdőjelezte meg a Döntőbizottság, így birság kiszabását nem határozta meg. Az eljárást lezáró döntés megsemmisítése mellett a M.E.T. Kft. részéről az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére kötelezte a Társulást. Elmondja, hogy a Bíráló Bizottság a TIOP projektvezető, az ERFA menedzser és a Közbeszerzési Tanácsülés jogi tanácsadó előkészítése alapján döntött az eszközbeszerzések eljárásában, és úgy gondolja, hogy elsősorban az anyagi felelősség az előkészítésben résztvevőket terheli, természetesen ezt fel is vállalják. A döntőbizottsági határozat következő lépése, hogy 30 napon belül el kell dönteniük, hogy ennek a 3-as részterületnek új közbeszerzési ajánlati felhívását fogják elkészíteni és kezdeményezni, hogy elfogadják a 2. helyen rangsorolt M.E.T. Kft.-t nyertes ajánlattevőnek. Ennek a 30 napos határidőnek az ismeretében 2010. január első hetének a második felében terveznek egy Bíráló Bizottsági ülést, és akkor kívánják ezt az eljárásrendet rögzíteni. Ferenczné Teleky Éva: Kérdések? (Nincs.) Vélemények? (Nincs.) Szavazás: Egyetért: 12 igen szavazat, 88,7 %. Tartózkodott:.∅. Ellenvélemény: ∅. A Társulási Tanács egyhangúlag az alábbi határozatot hozta: A Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzés-szervezési Társulás Társulási Tanácsa 120/2009. (XII.15.) számú határozata az TIOP projekt szakmai előrehaladásáról A Társulási Tanács elfogadja Jánosi László beszámolóját a Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzés-szervezési Társulás TIOP projekt szakmai előrehaladásáról. Határidő: Felelős:

azonnal Jánosi László projektvezető

10. napirendi pont Tájékoztató a 2009. II. félévi szakképzés fejlesztési támogatások bekoncentrált 12 %-os részének tervezett felhasználásáról Szűcs Gyula: Két kiegészítést tesz a leírtakhoz, az egyik egy szempont, amely nem került bele a tájékoztatóba leírásra, hogy március 15-ig az NSZFI felé beszámolási kötelezettségük van a 2009. évi szakképzés fejlesztési támogatások fogadásával kapcsolatosan, és ebben a beszámolóban már meg kell jeleníteni azt, hogy ezek a pénzek hol kerültek felhasználásra, vagy hol kerülnek, még akkor is, hogyha fizikailag a beszerzések nem történtek meg. Éppen ezért akár pályázatos, akár az I. félévre érvényes elosztási rendszer szerint kapják majd meg a koncentrált részt az iskolák, úgy kell a határidővel majd előrehaladni, hogy a március 15-i beszámolási kötelezettséget az NSZFI felé teljesíteni tudják. Úgy gondolja, hogy az itt jelzett ütemezés szerint, nevezetesen január 19-én döntést hoz a Társulási Tanács. A március 15-i

30

beszámolási kötelezettségük ugyan tartható, de feszített munka mellett, tehát a pályáztatás önmagában nem gátolja azt, hogy esetleg ezt a kötelezettségüket ne tudnák teljesíteni. A másik kiegészítés, hogy nagyon megnehezíti a tervezést, pl. egy pályázatnak a megfogalmazását, hogy nem tudják pontosan, hogy mekkora összeg áll rendelkezésre, hiszen ha tudnák, az a stratégiához illeszkedve is legalább 3-4 féle variációt enged meg, az összeg ismeretében azonban ez a variáció lecsökkenne 1-2-re. Jövőre már könnyebb dolguk lesz. Ferenczné Teleky Éva: Kérdések? Huber Ferenc: Mikor született döntés, hogy ezt a bekoncentrált részt pályázat úján lehet elnyerni? Szűcs Gyula: Nem született döntés, ez most egy döntést előkészítő tájékoztató anyag, ezt Kisújszállás képviselője vetette föl még egy korábbi társulási ülésen, amikor még az I. féléves anyagról döntöttek, és a jegyzőkönyv szerint többen csatlakoztak hozzá, hogy valóban jó volna pályáztatni és nem pedig a most követett gyakorlat szerint tanulói létszám arányosan szétosztani, az azóta, az eltelt időszakban többen megerősítették ezt a véleményüket különböző információs csatornákon. Ezért vázolták fel a tájékoztató során ezt az elképzelést, hogy ilyen irányba is mozog az elképzelés, de természetesen a Társulási Tanács fog dönteni, január 19-én, hogy melyik formát követik majd az elosztásnál. Szegő János: Támogatja a pályázatokat, de kérdés, hogy a rendelkezésre álló idő mit tesz le, meg kell vizsgálni, és 19-én ennek ismeretében kell majd a végleges álláspontot kialakítani. Ferenczné Teleky Éva: További vélemények? Kaló Zsoltné: Ezzel kapcsolatban hozzáteszi, hogy ez kb. 600-700 db szerződésnek a szerződés kiegészítését érinti, azért kellene ezt a döntést minél hamarabb meghozni, mert ezeket a szerződés-módosításokat a cégek felé ki kell küldenie, a cégeknek alá kell írnia, és hogyha ez már él, csak akkor tudja betenni a továbbadásba az iskolák felé. Úgy gondolja, hogy kb. 35-40 millió forint lesz a II. félévből ez a 12 %. Ferenczné Teleky Éva: Most az a dolgunk, hogy ezt a tájékoztatót átolvassuk, megismerjük a benne lévő szándékokat, és akkor a januári Társulási Tanácsülésre két alternatívát kapunk, egy eredeti elképzelés szerinti leosztást tanulói létszám szerint, és egy pályázati formában történő elosztási szisztémát, amely alapján januárban fogunk tudni dönteni. Huber Ferenc: Ez egy vagyoni kárpótlás, tulajdonképpen a közös vagyon része. Ferenczné Teleky Éva: Azért fogjuk egyben kezelni januárban. Mindegyik témában jött most egy első forduló, és lesz egy második forduló. Most decemberben ennél többet nem tudunk tenni, minthogy egymást helyzetbe hozzuk. Szavazás: Egyetért: 11 igen szavazat, 87,9 % Tartózkodott:.∅. Ellenvélemény: 1 ellenvélemény – Fegyvernek (0,8 %) A Társulási Tanács az alábbi határozatot hozta:

31

A Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzés-szervezési Társulás Társulási Tanácsa 121/2009. (XII.15.) számú határozata a 2009. év II. félévi szakképzés fejlesztési támogatások bekoncentrált 12 %-os részének tervezett felhasználásáról szóló tájékoztatóról A Társulási Tanács elfogadja Szűcs Gyula tájékoztatóját a 2009. év II. félévi szakképzés fejlesztési támogatások bekoncentrált 12 %-os részének tervezett felhasználásáról. Határidő: Felelős:

azonnal Szűcs Gyula igazgató

11. napirendi pont Beszámoló a Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzés-szervezési Társulás Társulási Tanácsa 2009. december 15-ei ülésére a 2009. 09. 28-ai Társulási Tanács-ülés óta eltelt időszak legfontosabb eseményeiről Szűcs Gyula: Több szakmai konferencián is jártunk az elmúlt időszakban, és szinte mindenütt egybehangzó vélemény az volt, hogy nagyon jó dolog az előrehozott szakképzésnek a lehetősége, bíznak benne, és reménykednek, hogy az iskola-fenntartók, a TISZK-ek minden eszközzel elősegítik majd az előrehozott szakképzésnek a beindulását. Ehhez csatlakoztak bizonyos fenntartók is, akik kinyilvánították, hogy nekik ez a lehetőség egy ajándék, mert bizonyos költségmegtakarításokat tudnak elérni, mert 4 vagy 5 év helyett akár 3 év alatt folyhat le abban a bizonyos 80 szakmában a szakképzés. Ferenczné Teleky Éva: Kérdések? (nincs.) Vélemények? Szegő János: Szkeptikus, mert szerint felmelegítünk dolgokat, visszahozunk, és még olyanra sem sikeredik, mint régen. Kérdése: A legutóbbi Munkabizottsági ülésről a jegyzőkönyv elkészült-e már? Szűcs Gyula: Aki készíti, jelenleg szabadságon van, de tudomása szerint befejezés előtt áll. Szegő János: Volt el nem döntött kérdés a beiskolázással kapcsolatban, az már eldőlt, volt rá felhatalmazás? Volt néhány szakma, amikor a kvóta meg a megegyezés nem jött össze. Szűcs Gyula: Igazgató úr és néhány önkormányzat észrevételezte azt, hogy nem lenne szerencsés a lehető maximális határig tágítani a kereteket, és tulajdonképpen ezzel felhatalmazva minden iskolát a kiemelten támogatott szakképzés esetében, hogy korlátlanul beiskolázhasson, vagy a támogatottnál, hogy maximális létszámig menjen el, mert ezzel tulajdonképpen egy másik iskola versenyhelyzetét rontja, hiszen ugyan arra a tanulói bázisra vadásznak ezzel az iskolák. Ez a vélemény nem került elő akkor, amikor a Társulási Tanácsülésen megfogalmazódott az, hogy éljünk a kvóta adta lehetőségekkel, és bővítsük föl az adott iskoláknál a létszámot. Ez valóban érdekes kérdés, mert ily módon akár versenyhelyzet is kialakulhat. A jobb érdekérvényesítő képességgel rendelkező iskolák akkor magukhoz vonzzák ezzel a maximális létszám adta lehetőségig a gyerekeket, és ezáltal a szomszéd iskolától vonódik el a keret, ahol esetleg veszélybe kerül az általa engedélyezett képzésnek a beindítása, hiszen netán törvényi létszám alá csökken ezáltal a jelentkezők létszáma. Ez megfontolandó.

32

Szegő János: Vissza kerül még egyszer a Testülethez? Szűcs Gyula: Az RFKB január közepén összeül az előrehozott szakképzés vonatkozásában, és gyakorlatilag újra kell tárgyalni az évfolyamokkal kapcsolatos szakképzési döntésünket, és Javasolja, hogy akkor térjenek vissza erre a kérdésre. Ferenczné Teleky Éva: Vélemények? (Nincs.) Szavazás: Egyetért: 12 igen szavazat, 88,7 %. Tartózkodott:.∅. Ellenvélemény: ∅. A Társulási Tanács egyhangúlag az alábbi határozatot hozta: A Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzés-szervezési Társulás Társulási Tanácsa 122/2009. (XII. 15.) sz. határozata a munkaszervezet igazgatójának beszámolójáról A Társulási Tanács elfogadja Szűcs Gyula igazgató beszámolóját. Határidő: Felelős:

azonnal Szűcs Gyula igazgató

12. napirendi pont Egyebek Ferenczné Teleky Éva: Kérdezi igazgató urat, hogy ezzel az „egyebeket” megoldották-e? Szűcs Gyula: Részéről nem kíván hozzátenni ehhez semmit. Huber Ferenc: A minőségirányítási rendszernél elhangzott, hogy felül kell vizsgálni mindenféleképpen a Társulási Szerződésünket, vagy pedig a működésünkkel kell valamit csinálni, mert igazából az egyik legfontosabb pontja nem érvényesül, az, hogy a területi munkabizottságok állást tudnak foglalni benne. Rendszeresen elmarad, későn jön az anyag, annak ellenére, hogy elmarad a munkabizottsági ülés, vagy felül kell vizsgálni, hogy van-e erre szükség. Ha viszont marad, akkor az előterjesztéseknél külön kéri, hogy a szolnoki térséget külön ismerjük meg, különösen a vagyoni kérdésekben. Sinka Albert: December 1-én Debrecenben az Észak-alföldi Regionális Oktatási Hivatal és a NSZFI szervezete is konferencia értekezletet tartott, és itt az előrehozott szakképzés is szóba került. A jászapáti iskola gyakorlati oktatási vezetője megkérdezte Polonkai Máriát, hogy az RFKB mikor kíván az előrehozott szakképzés vonatkozásában döntés hozni. Ezen rendkívül meglepődött, hogy már többször, több helyen, többen kérdezték tőle, és nem is érti, hogy hogyan hozakodnak ilyen kérdéssel elő, hiszen az RFKB szeptemberben meghozta a döntését, a szakképzési beiskolázással kapcsolatosan, és nincs szándékában, hiszen ő döntött. Ekkor tájékoztattam, hogy Polonkai Mária osztályvezető asszony több fórumon elmondta, hogy januárban az RFKB igenis dönt a szakképzések létszámát illetően. Azt mondta, hogy utána néz a forrásnak, megköszönte az információt, mire közöltem, hogy jó lenne, ha az oktatási

33

hatóságok egyeztetnének egymással. Azért tartotta ezt fontosnak elmondani, mert márciusban a munkatervben szerepel, hogy az RFKB döntései tekintetében dönt a TISZK. Ferenczné Teleky Éva: További hozzászólások az egyebek kapcsán? (Nincs.) Ferencné Teleky Éva: Egyéb kérdés? (Nincs.) Lezárta az ülést.

Kmf.

………………………………… Ferenczné Teleky Éva a Társulási Tanács elnöke

34