Jegyzőkönyv Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága 2013. május 22-én megtartott, 7. soros, nyilvános üléséről. Jelen vannak: Szentistványi István, a bizottság elnöke Juhász Gyula, a bizottság alelnöke Dr. Gyimesi László, a bizottság képviselő tagja Kosik Dénes Pál, a bizottság képviselő tagja Dr. Rákos Tibor, a bizottság nem képviselő tagja Hegedűs Ágnes, Fejlesztési Iroda Dr. Igaz Ágnes, Fejlesztési Iroda Gorzó Laura, Fejlesztési Iroda Sz. Fehér Éva, Fejlesztési Iroda Dénes Ágnes, Fejlesztési Iroda Horváthné Mézes Ágnes, Fejlesztési Iroda Kósa János, Városüzemeltetési Iroda Dr. Kozák Péter, Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság Szentistványi István: Köszöntöm a megjelent bizottsági tagokat, szakirodai munkatársakat és önkormányzati cég vezetőjét. Megállapítom, hogy öt jelenlévő taggal a bizottság határozatképes. Makovi Mária és Szénási Róbert, külsős bizottsági tagok jelezték akadályoztatásukat. Juhász Gyula, bizottsági alelnöknek rövidesen el kell mennie, ezért a meghirdetett napirend módosítását javasolom úgy, hogy a 2., 4. és az 5. pontok megtárgyalását a következő bizottsági ülésre halasztjuk, a hármas szám alatt szereplő ATIVIZIG tájékoztatót pedig az elejére vennénk, hogy Kozák Péter igazgató úr idejét feleslegesen ne raboljuk. Van-e valakinek egyéb javaslata? Amennyiben nincs, kérem, kézfeltartással szavazzunk a módosult napirendről! A bizottság 5 igen szavazattal, egyhangúlag meghozta az alábbi határozatot: 26392-53/2013. (V. 22.) VKB sz. határozat A Bizottság a soros, nyilvános ülésének napirendjét az alábbiak szerint határozta meg: Nyilvános ülés: 1. Az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság tájékoztatója a szegedi Tisza szakasz hullámtéri területeinek használatáról 2. Panelpályázati határozat hatályon kívül helyezése 3. Közgyűlési előterjesztés: 4. Pályázatok közgyűlési döntést igénylő kérdései 4. Egyéb
1
A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az aljegyző és a Jegyzői Iroda. 1. napirendi pont Az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság tájékoztatója a szegedi Tisza szakasz hullámtéri területeinek használatáról Szentistványi István: Annyit szeretnék elmondani, hogy ennek az volt az előzménye, hogy különböző kérdések, észrevételek, lakossági megkeresések kapcsán összegyűlt néhány olyan pont, ami a Tisza szegedi szakaszának hullámterét is érinti, s erre vonatkozóan egy korábbi bizottsági határozatban kértünk tájékoztatót az ATI-VIZIG-től. Ezt előkészítendő, jártam igazgató úréknál, és egy részletes beszélgetést folytattunk. Megpróbáltam a felmerült szempontokat tolmácsolni. Ennek szellemében született ez az írásos anyag, amit a bizottság tagjaival is szeretnék megismertetni. Dr. Kozák Péter: Tisztelettel köszöntök mindenkit. Kozák Péter vagyok, a Vízügyi Igazgatóság vezetője. A tájékoztatónkat elkészítettük, és megküldtük. Röviden összefoglalnám. A Tisza teljes belterületi szakaszát érintőleg állami tulajdonú területekről beszélünk egy kis kivétellel, erre majd még visszatérek. Ennek a vagyonkezelői jogait és feladatait a Vízügyi Igazgatóság látja el. Az egyetlen terület, amely magántulajdonban van, az a régi mederőr-telep, az Admiralitás székhelye volt legutóbb. Arról nincs információm. Az összes többi terület vonatkozásában kompetensek vagyunk. Ha elfogadják, talán menjünk végig területi egységenként. A Partfürdő meglévő fölépítményekkel rendelkezik. Megoldandó problémának a szennyvíz kérdésének a tisztázását és a hosszú távú kiépítését szeretnénk javasolni. Egy ideiglenes átvezetéshez hozzájárultunk 2012 szeptemberéig, ezt követően nálunk jelentkezett a Szegedi Víziközmű Működtető és Fejlesztő Zrt., akik a végleges szennyvízhálózat kiépítésének a nyomvonalát vizsgálják. Ismereteink szerint két alternatívát vizsgálnak: egyik a hullámtéren elvezetve egészen az újszegedi szennyvízátemelő vízoldali aknájáig. Ennek előnye az lehetne, hogy fővédműveknek a keresztezésében menne, a másik pedig szerintünk egy kicsit egyszerűbb megoldás, a Torontál téren csatlakoznak a szennyvíz-hálózathoz, és kiépítenek egy állandó, töltést keresztező műtárgyat. Másik rendkívül érdekes területi egység a Lapos. Tudni kell azt, hogy amit a köznyelv Lapos néven emleget, az több helyrajzi számra van bontva. A 2287/2-es helyrajzi számú ingatlan tekintetében volt korábban is bérleti szerződésünk, azonban ezt fölbontottuk, mert az akkori partnerünk nem teljesítette a feladatait. Most a Laposnak ezt a részét meghirdettük, s a nyertes a NOD 2001. Catering Kft. lett, amely öt évre kérte ezt a bérleti jogviszonyt. A területbérleteztetéssel kapcsolatosan a hozzánk intézett legutolsó államtitkári szintű szabályozás arról szól, hogy két évnél hosszabb időre csak kivételes esetben pályázati célok megvalósításához adjuk bérbe az állami területeket, ennél hosszabb időre nincs fölhatalmazásunk bérbe adni. Így a bérlő pályázott turisztikai fejlesztésre. Vállalásai között szerepel a terület teljes körű fenntartása, a bekötőút karbantartása, s vállalta, hogy amennyiben kijelölésre kerül a szabad strand, annak a szükséges teljes személyzetét biztosítja. Ezeket a munkálatokat tavaly el is végezte. Úgy ítéljük meg, hogy a változás szembeötlő. Tényleg az oda nem illő növényzetet eltávolították, s ismereteink szerint a Partfürdővel közösen akarják hasznosítani ezt a területet. Belvárosi Élménypark vagy Újszegedi Kalandpark néven van ennek a tőszomszédságában egy terület. Itt Gasztro-Head Kft. adott be igényt, hogy ezen a területen turisztikai fejlesztést hajt végre. Lombkoronára függesztett elemek révén kalandpark létesítéséhez kért területet. Mivel a terület bérbeadása kapcsán nem volt más igénylő, a bérleti szerződést megkötöttük
2
vele. Természetesen ebben kikötjük, hogy a bérlő nem kerítheti le ezeket a területeket. Ez a kalandpark esetében okozott némi fejtörést, hiszen az építés idején ezt rögtön lekerítették. Mi eljártuk, s a kerítés lebontására sor került. Úgy tűnik, hogy a kalandpark kezelői a régi termálvíz bevezetést is munka alá fogták. Ez a termálfürdő használt csurgalékvizének az elvezetését szolgálja. A Tisza palota előtti terület a másik sűrűn látogatott hely. Itt kisebb bérbeadások vannak. Az egész terület vonatkozásában felelősségünk és kötelességünk a balesetveszélyes fák eltávolítása. Itt is ez történt erdészeti szakvélemény alapján. Az aljnövényzet tisztítását az egész területen az igazgatóságunknál alkalmazott közfoglalkoztatott munkatársakkal végeztetjük. Úgy ítélem meg, és az általános vélemény is az, hogy javul a helyzet. Természetesen van még mit tenni, de ennek a belterületnek a karbantartása eredményes. A rakpart tekintetében az illetékességi határok elég vegyesek; ami vízszintes, az a városé, ami függőleges, az a Vízügyé. Így elég nehéz elkülöníteni a területeket. A belterületi lépcsősornál is két brigád folyamatosan dolgozik annak a karbantartásán. A tavalyi év során nagyon jó együttműködés alakult ki a városgazdálkodási vállalattal; ami szemetet mi összeszedtünk, ők elvitték. Mivel változott a hulladéktörvény, ez ebben az évben egy megoldandó feladat, hogy annak a költségét honnan biztosítsuk, de talán az a tonnánként pár ezer forint nem képvisel olyan volument. Parthasználati megállapodás Szeged belterületére vonatkozóan számos van, körülbelül 200300. Ez azért ilyen nagy, mert a Szeged feletti részen, a tápéi, a Tiszavirág és a Sárga üdülőtelep részén sok kisebb úszómű van, a nagyobbak pedig a belvárosi szakaszon találhatók. A terület-bérbeadásoknál és a parthasználati megállapodások megkötésénél versenyeztetnünk kell, tehát ez azt jelenti, hogy meg kell hirdetni, azaz megjelentetni. Ezeknek a helyeknek a megjelentetési díja nem kerül többe, mint a bérleti díj maga. A mi tapasztalatunk az, hogy nagy kereslet nem lép fel ezen kikötési helyek kapcsán. Tehát ha meghirdetünk egy helyet, gyakorlatilag csak az jelentkezik rá, aki már eddig is használta. Ezeket a szerződéseket kizárólag két évre kötjük, hogy kizárjuk azt, hogy bárki több területet saját hatáskörbe vigyen, és utána azt plusz haszonért esetleg kiadja. A bérleti díjak tekintetében 3000, 2000 és 1500 forint/folyóméter/év az a díj, amit fizetni kell egy ilyen parthasználatért. Ez nem nagy összeg. Azok többsége, akikkel kapcsolatban vagyunk, egy kis négyszemélyes úszó tagot kötnek ki, tehát nincs lehetőségünk, hogy jobban differenciáljunk a díjakban, és nem is indokolt. Aki akar, az talál magának kikötőhelyet, mi csak a parthasználatot biztosítjuk számára. Utána neki az összes egyéb engedélyt be kell szereznie. A nagyobb kikötési helyek tekintetében ugyanolyan parthasználati megállapodást kötöttünk. Egy valamihez ragaszkodunk, nevezetesen ahhoz, hogy a Felső Tisza part előtti hullámtéri területen nem engedjük a szilárd burkolatú út kialakítását. Még mielőtt a Felső Tisza parti partfal-rész megépült, volt egy olyan városfejlesztési elképzelés, hogy utak visznek a hullámtérbe. Ez mára már lekerült a napirendről. Az igazgatóság részéről nincs is ilyen szándék, hogy ehhez hozzájáruljon. A hullámtér használatának vannak feltételei, és ezek a hullámtér adottságaihoz igazodnak. Aki ezekhez az úszóművekhez le kíván menni, tud fönt parkolni, és a lépcsőkön keresztül meg tudja közelíteni. Azoknál a kikötött úszóműveknél, ahol folyamatos az üzem, fölmerült az, hogy a bejáróhidakat megemeljék. A mi álláspontunk az, hogy amit a katasztrófavédelem elfogad, azt mi is elfogadjuk, de nem engedjük lealapozni ezeket a bejáróhidakat. Minden esetben a város illetékes irodáinak vétó joga van, tehát a működésre az engedélyt a jegyző és az illetékes hivatalok adják ki. A Vízügyi Igazgatóság ebbe nem szól bele. Ugyanúgy a kikötött művek tekintetében is azt, hogy azok mennyire illeszkednek a városképbe, ahhoz előzetesen a főépítészi iroda hozzájárulását be kell szerezni. Ha a bérlő a szerződésben meghatározott ideig nem teljesíti ezeknek az engedélyeknek a beszerzésével
3
kapcsolatos kötelezettségeit, akkor felmondjuk a szerződést, és kereshet magának másik helyet. A hullámtér fejlesztésével, beépítésével kapcsolatos jogszabályok folyamatosan változtak, legjelentősebben 2010. január elsejével, amelyek jelenleg semmilyen építési beruházást nem engednek, ami nem a nagyvízi mederkezelési terveknek megfelelően épül, vagy ami nem a legnagyobb vízszint vagy a mértékadó árvízszint fölött helyezkedik el. Számos kisebb értékű ingatlan tekintetében merült föl kérdés, átépítések, fejlesztések, ez mind engedélyköteles. Jelenleg ezen engedélyezési eljárásoknál nincs lehetőség arra, hogy építési engedélyt kapjanak, ha nem emelik föl a beépítés szintjét. Azonban azért, hogy ez a szigorú tiltás valamelyest kezelhető legyen, az ország összes folyóparti részére el kell, hogy készüljön a nagyvízi mederkezelési mintaterv, amely vizsgálja azt, hogy a különféle beépítéseknek milyen hatása van az árvízi vízelvezető képességekre. Három mintaterv készül, s ezek közül az első Szeged belterületére. Itt az összes hullámtéri ingatlan minden jellemzőjét fölmérték, ez alapján egy hidromechanikai modell-futtatásával a különböző beépítési terepfeltételeket vizsgálták, és ez alapján készül arra javaslat, hogy mely területen milyen szintű szigorításra van szükség. Ez a mintaterv jelenleg lezárásra került, az Országos Vízügyi Főigazgatóság hagyja jóvá, és amikor az ország összes ilyen mintaterve elkészül, azt a belügyminiszter fogja rendelet formájában jóváhagyni. Mi úgy látjuk, hogy a mostani állapotokat célszerű javítani, az új engedélyek kiadásával körültekintően kell eljárni, de ilyen urbanizált folyószakaszoknál tekintettel kell lenni arra, hogy a lakosság valós és élő igénye, hogy a folyót el tudja érni. A tiltások helyett inkább a lehetőségeket kell szabályozni. Az utolsó terület a Boszorkány sziget. Ott folyamatos problémák vannak a terület használójával, birtokosával, amely céget hol fölszámolják, hol rendőrségi eljárás van ellene. Az a hajótemető, ami ott van, már többszöri felszólítások után is ilyen állapotban van. Az én legutóbbi, tulajdonossal egyeztetett ismereteim szerint, a tulajdonos ezeket a roncshajókat Szerbiába akarja eladni. A probléma az, hogy sajnos, több hajót már elsüllyesztett ott, és ezek kiemelése gondot okoz. Az egymás mellé kikötött több hajó pedig már szinte beleér a hajózó útba. Oda valami megoldást ki kell találni. Erről a szakaszról tudni kell azt, hogy 4. osztályú minősítésű nemzetközi vízi út. A törökbecsei duzzasztás hatása egészen Csongrádig elér. A végére hagytam a medencés kikötőt, ami állami tulajdonban van, 2010. óta állami kezelésben is. Az igazgatóság saját forrásait fölhasználva igyekszik minél jobb állapotokat biztosítani. A fő probléma a bejárati csatornájának a karbantartása. Ezt az igazgatóság úgy kívánja kezelni, hogy immár több pályázatot is készítettünk egy úszó-kotró vásárlására, amivel az igazgatóság kotorná ezt ki. Úgy gondoljuk, hogy így lenne a legolcsóbb. Két pályázatunk van folyamatban, egyik az Országos Rendőr-főkapitánysággal közösen a schengeni határátlépési pont kialakítására teherkikötőként. A tartalék lista első helyén vagyunk a magyar-szerb pályázati források között. Ez a térség szempontjából is jelentős lenne, főleg azért, mert kiépített vasúti csatlakozás van a szegedi medencés kikötőig. A másik pályázat az egy kicsit nagyobb lehetőségeket tartalmaz, ott a kikötőbeli mederszomszédunkkal, a Tartalékgazdálkodási Igazgatósággal szeretnénk a kikötő infrastruktúrájának fejlesztésére pályázatot benyújtani. Úgy gondoljuk, s a hajós szakma is ezt eismeri, hogy ma Magyarországon az egyetlen állandóan hajózható teherkikötő, az a szegedi medencés kikötő. Érdemes és indokolt ide forgalmat generálni. A Vízügyi Igazgatóság a járműparkját ilyen vonatkozásban fejleszti. Ez azt jelenti, hogy a korábban leselejtezésre kijelölt hajókat, úszóműveket sorra újítjuk föl, helyezzük újra forgalomba, és ezzel kívánjuk ezt a vízi életet egy kicsit fölpezsdíteni. Az úszóművekről még annyit szeretnék elmondani, hogy mindegyiknek az engedélyében benne van, hogy a jégzajlás időszakára veszteglő helyre kell elvonulni, azonban a korábbi üzemeltetője a kikötőnek ezt csak horribilis összegért volt hajlandó garantálni. Mi ezen
4
változatni szeretnénk, úgy gondoljuk, hogy télen nincs helye ezeknek a kis úszóműveknek a folyón, hiszen a jég ezeket fokozatosan rongálja. Úgy gondoljuk, hogy ha magánszemélyeknek megéri ilyen veszteglő helyeket üzemeltetni, akkor az állam is képes arra, hogy az engedélyben meghatározott feltételeket reális feltételek mellett biztosítsa. Egy jégtörő hajónk van. Most már egy kisebb hajót is üzemképes állapotba hoztunk. Ezek mentén a medencés kikötő hosszútávú üzemeltetését szeretnénk megnyugtatóan biztosítani állami szerepvállalókkal. Szentistványi István: Igazgató úrnak köszönjük a beszámolót, s ha a mai ülésen nem lesz hosszabb disputa, az annak köszönhető, hogy a határozatképesség nem sokáig tart, mivel alelnök úrnak rövidesen el kell mennie. Nagyjából azok a kérdések szerepelnek itt, amelyekről már korábban beszéltünk. Van-e hozzászóló? Amennyiben nincs, javasolom, hogy a bizottság vegye tudomásul a tájékoztatót. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfeltartással szavazzon! A bizottság 5 igen szavazattal, egyhangúlag meghozta az alábbi határozatot: 26392-54/2013. (V. 22.) VKB sz. határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága megtárgyalta a Városüzemeltetési Iroda Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság tájékoztatója tárgyú, 400-178/2013. számú előterjesztését, és meghozta az alábbi határozatot: A Bizottság tudomásul veszi az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóságnak a szegedi Tisza szakasz hullámtéri területeinek használatáról szóló tájékoztatóját. A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a címzetes főjegyző, a Városüzemeltetési Iroda, az ATI-VIZIG és a Jegyzői Iroda. 2. napirendi pont Panelpályázati határozat hatályon kívül helyezése Szentistványi István: A paneles előterjesztéssel kapcsolatban kérném irodavezető asszonyt, hogy csak két mondatban mondja el, mi a lényeg. Dr. Igaz Ágnes: Ahhoz, hogy adminisztratíve ki tudjuk vezetni azt a két épületet a 2008-as paneles pályázatokból, hatályon kívül kell helyezni a korábbit. Szentistványi István: Ha ezzel egyetértünk, akkor kérem, hogy kézfelemeléssel szavazzunk a Szeged, Pósz Jenő u. 3/A-B. sz. alatti társasházra vonatkozóan a bizottságnak a 19098-250/2008 (08.01.)VKVCSB számú és a Szeged, Nyitra u. 15/A-B sz. alatti társasházra vonatkozóan a bizottságnak a 19098-249/2008 (08.01.) VKVCSB számú határozatai hatályon kívül helyezéséről.
A bizottság 5 igen szavazattal, egyhangúlag meghozta az alábbi határozatot: 26392-55/2013. (V. 22.) VKB sz. határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága megtárgyalta a Fejlesztési Iroda 20498-22/2013 számú előterjesztését, és a
5
A Bizottság a Fejlesztési Iroda 20498-22/2013 számú előterjesztését megtárgyalta és a - Szeged, Pósz Jenő u. 3/A-B. sz. alatti társasházra vonatkozóan a Bizottság a 19098-250/2008. (08.01.) VKVCSB számú - Szeged, Nyitra u. 15/A-B sz. alatti társasházra vonatkozóan a Bizottság a 19098-249/2008. (08.01.) VKVCSB számú határozatot hatályon kívül helyezi.
A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a címzetes főjegyző, a Jegyzői Iroda, a Közgazdasági Iroda, a Városüzemeltetési Iroda, a Fejlesztési Iroda és a lakóépület közös képviselője. 3. napirendi pont 4. Pályázatok közgyűlési döntést igénylő kérdései Gorzó Laura: Most nem sok anyag szerepel benne; összegyűjtöttük a polgármesteri hivatal pályázatait, a szociális nyári gyermekétkeztetésre vonatkozót, amely ugyanaz, mint az előző években, a Szegedi Zsidó Hitközség kérelme egy tavalyi támogatás elszámolási idejének a meghosszabbítására vonatkozik, utólagos hozzájárulás a Móra Ferenc Múzeum pályázataihoz. És egy partnerségi megállapodás a partfalhoz CSEMETE Egyesülettel. Szentistványi István: Azt hiszem, ezekkel kapcsolatban különösebb kérdés nem merült föl. Kérem, aki egyetért azzal, hogy a pályázatos előterjesztést a közgyűlésnek megtárgyalásra javasoljuk, szavazzon! A bizottság 5 igen szavazattal, egyhangúlag meghozta az alábbi határozatot: 26392-56/2013. (V. 22.) VKB sz. határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága megtárgyalta a polgármester által előterjesztett, Pályázatok közgyűlési döntést igénylő kérdései tárgyú, 032/13874/2013. iktatószámú előterjesztést, és meghozta az alábbi határozatot: A Bizottság az előterjesztést a közgyűlésnek megtárgyalásra javasolja. A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az aljegyző, a Jegyzői Iroda és a Fejlesztési Iroda. K. m. f. Szentistványi István, a bizottság elnöke
Juhász Gyula, a bizottság alelnöke
Hegedűs Ágnes, a bizottság ügyviteli titkára
6
