Jegyzőkönyv Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága 2014. május 14-ei nyilvános üléséről. Jelen vannak: Szentistványi István, a bizottság elnöke Juhász Gyula, a bizottság alelnöke Dr. Kenyeres Lajos, a bizottság képviselő tagja Kosik Dénes Pál, a bizottság képviselő tagja Makovi Mária, a bizottság nem képviselő tagja Dr. Rákos Tibor, a bizottság nem képviselő tagja Dr. Börcsök Judit, Jegyzői Iroda Hegedűs Ágnes, Fejlesztési Iroda Nagy-Benkő Dóra, Fejlesztési Iroda Nagy Ödön, Fejlesztési Iroda Giláné Danka Ildikó, Városüzemeltetési Iroda Nieszner György, Városüzemeltetési Iroda Makrai László, Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. Hüvös László, önkormányzati képviselő Virág István, Ballagi-tó sori lakos Fodor Gábor, Ballagi-tó sori lakos Vilmos Péter, Ballagi-tó sori lakos Szabó C. Szilárd, Délmagyarország újságírója Szentistványi István: A bizottság nevében minden jelenlévőt köszöntök, és most lettünk 5 taggal határozatképesek, rögtön bele is csapunk. Jó lenne ezeket a mára tervezett napirendi pontokat megtárgyalni, mivel érintettek is jelen vannak. Nem lenne szerencsés őket ismét beinvitálni. Azt kérem a bizottság tagjaitól, hogy lehetőleg a határozatképességet az ülés végéig biztosítsuk. Az eredetileg kiküldött napirendhez két javaslatot teszek. A Fejlesztési iroda kérésére a partfalrekonstrukciós pontot napirendre vennénk, amely újabb bejárásra tesz javaslatot a Stefánia területén. Ez lenne az első pontunk. A Vértói úti paneles pontunk az viszonylag rövid, az lenne a második, és két olyan pont van, amely a legutóbbi közgyűlésen Hűvös képviselő úr interpellációjához fűződik. Ezek valamelyest részletesebb megtárgyalásra kerülnének; a Ballagi-tó sor melletti bombatölcsérek feltöltése kapcsán felmerülő problémák valamint a Szentháromság utcai fasorral kapcsolatos tervek és lehetőségek. Egyebek alatt még egy pontra tennék javaslatot: érintenénk azt a dilemmát, ami az újszegedi liget közterületeivel kapcsolatosan a majális után felmerült. Itt majd egy konkrét javaslatot szeretnék tenni, hogy egy közös bejárás keretében ezt pontosan mérjük föl az érintett cégekkel közösen. Ha a bizottság egyetért a javaslatommal, akkor kérem, ezt kézfeltartással jelezzük. A bizottság 5 igen szavazattal egyhangúlag meghozta az alábbi határozatot: 9633-54/2014. (V. 14.) VKB sz. határozat A bizottság a soros, nyilvános ülésének napirendjét az alábbiak szerint határozta meg:
1
Nyilvános ülés: 1. ,,Szeged belvárosi árvízvédelmi rendszer fejlesztése” c. projekthez kapcsolódó helyi védelem alatt álló terület kezelési előírásaitól eltérő használata – kivitelezési munkálatokhoz ideiglenes bejáró létesítése Előterjesztő: Fejlesztési Iroda 2. Vértói út 7.sz. társasház elismerhető bekerülési összegének és önkormányzati támogatásának módosítása Előterjesztő: Fejlesztési Iroda 3. A Ballagi-tó sor melletti bombatölcsérek feltöltése kapcsán felmerülő problémák Előterjesztő: Szentistványi István 4. A Szentháromság utcai fasorral kapcsolatos tervek és lehetőségek Előterjesztő: Szentistványi István 5. Egyebek – Újszegedi liget közterületeinek használata Erről a tisztségviselőket, a címzetes főjegyzőt, az aljegyzőt és a Jegyzői Irodát értesíti. Szentistványi István: Annyit szeretnék még, hogy az elején szavazzunk arról, hogy a jelen lévő vendégeknek az őket érintő pontokban a hozzászólás lehetőségét megadjuk-e? Aki egyetért a hozzászólás lehetőségével, kérem, kézfeltartással jelezze! A bizottság 5 igen szavazattal egyhangúlag megszavazta a vendégek harmadik és negyedik napirendi ponthoz való hozzászólását. 1. napirendi pont ,,Szeged belvárosi árvízvédelmi rendszer fejlesztése” c. projekthez kapcsolódó helyi védelem alatt álló terület kezelési előírásaitól eltérő használata – kivitelezési munkálatokhoz ideiglenes bejáró létesítése Nagy Ödön: A partfal-rekonstrukciója folyamán az árokszivárgók kiépítése folyik a Stefánián és a Korányi fasoron. A Stefánián a partfal megközelítéséhez újabb felvonulási utat kért a kivitelező, hogy a park területén keresztül tudjon beközlekedni. Ez azért is lenne előnyös, mert így sokkal rövidebb lenne a fák közötti közlekedési út, és a tapasztalat szerint is nagyobb kárral jár, ha hosszanti irányban közlekednek ezekkel a gépekkel a fák között. A mostani tervek szerint egy meglévő bejárót már engedélyezett a tisztelt bizottság az Arany János utcánál. Most ezzel párhuzamosan a Kazinczy utcánál, a Kossuth Lajos sugárútnál a környezetgazdálkodási irodával szemben és a múzeum előtt is lenne egy-egy bejáró. Ezek mind kavicsolt vagy aszfaltos felületűek. Ezek kibírnák ezt a teherforgalmat, és utána könnyen helyreállíthatóak. Zöld felületet nem érintene a bejáróút. Ezeken csak átjárás lenne, se anyagtárolás, se várakozás nem. Kérnénk a bizottságot, hogy hagyja jóvá, hogy a védett parkon keresztül ezek a bejáróutak ideiglenes jelleggel kiépüljenek. Szentistványi István: A múltkor tárgyaltunk ezzel kapcsolatosan egy hasonló kérdést, s felmerült, hogy a kivitelező ezeket a problémákat ne saját hatáskörben, esetleg még a város tudtán kívül próbálja kezelni, hanem az érintettek bevonásával végezze. Az az április 25-ei bejárás már ezt 2
követően történt, vagy ezt megelőzően? Nagy Ödön: Előzőleg. Szentistványi István: Mert volt az a bizonyos bejárás, amikor szinte nem volt senki a város részéről, csak a kivitelező és a környezetgazdálkodás szakmunkatársa. Azt viszont – mivel az ennyire szűk körben történt meg – célszerű lett volna szélesebb körben megismételni. Nagy Ödön: A kooperáció épp most kezdődött, elviszem a bizottsági határozatot, amiben ez benne van. Szentistványi István: Jó, azt mindenképpen jelezze az összes érintett felé, hogy a továbbiakban is ehhez ragaszkodnánk, hogy az ilyen bejárások kapcsán az információ jusson el minden érintettnek időben. Nem tudom, van-e valakinek elvi vagy egyéb fenntartása ezzel kapcsolatban? Makrai László: Ha a nyomvonalra nem adunk lehetőséget, és nem alakítjuk ki annak a rendszerét, akkor keresztül-kasul közlekednek. Már most is látszik, a Roosevelt téren a játszótéren át közlekednek a munkagépek – attól függetlenül, hogy a bejárás meg van tiltva, ugyanis a burkolt út le van zárva. Nem csak a teherautók, hanem a múzeumnak is a szállítójárművei keresztül járnak a játszótér zöld parktükrén. Ezt jeleztem is az igazgató úrnak. A kőtárnak és a mellette kialakított kávézónak a megközelítése lehetetlen. Az igazgató erre vonatkozóan már korábban is kérdést tett fel, hogy miként lenne megoldható ezek megközelítése. Most csak ehhez csatlakozik a partfalrekonstrukciónak a munkája. Amint ez utóbbi lezajlik, át kell gondolni, hogy az említett objektumok megközelítése hogyan oldható meg. Én azt javasoltam, s a kollégáim dolgoznak rajta, hogy a színház és a Port Royal Étterem között lehetne kialakítani egy burkolt beközlekedőt, ahonnan a kőtár megközelíthető lenne. Ugyanúgy tovább lehetne vinni a Stefániának a díszburkolatát, ennek a költségvetése jelenleg zajlik. Nyilván, erre forrást majd a városnak kell adnia, akárcsak a megbízást a vállalkozó felé. Ha ez a burkolt út létezne, akkor félig-meddig megoldott lenne a kérdés, amiről most beszélünk partfal-rekonstrukció kapcsán. Tehát adni kell egy konkrét nyomvonalat, amely a legkisebb kárral jár egy ilyen védett objektumnál. Szentistványi István: Ha most ezeknek a bekötőutaknak a létesítése megtörténik, akkor a kaotikus közlekedésnek meg kellene szűnnie. Én is azzal egyetértek, hogy jelen helyzetben így lehet talán a legkisebb károkozással megoldani ezt a dolgot. Azon a bejáráson szívesen részt vettem volna én is. Nem tudom, a Városüzemeltetési Irodának mi a véleménye, mi az, ami ezekben a sávokban esetlegesen problematikus lehet? Giláné Danka Ildikó: Mi voltunk egy közös bejáráson a kivitelezővel és a Környezetgazdálkodási Nkht.-val. Egyértelműen azért jelöltük ki ezeket a szakaszokat, mert itt a leginkább helyreállítható a burkolat. A növényzettel kapcsolatban pedig azt kértük, hogy ahol mozgatják ezeket a gépeket, ott az nkht.-tól rendeljék meg a fák nyesését. Szentistványi István: Akkor konkrétan mit tudunk ezekről a nyomvonalakról? Mert Ödön azt mondta, hogy a fa- és cserjeállományt nem érinti. Giláné Danka Ildikó: Elvileg, ha azzal a géppel megy be, akkor nem érinti. Szentistványi István: De nem elvileg.
3
Giláné Danka Ildikó: Eső hatására a korona lejjebb ereszkedik, ilyenkor előfordulhat, hogy ágat leszakít. Szentistványi István: Jó. Azt a Városüzemeltetési Irodának is határozottan szeretném mondani, hogy van egy ilyen bizottsági határozat, hogy ezekre a bejárásokra az érintett felek közösen mennének. Ez azt jelenti, hogy a Fejlesztési Iroda is és a bizottság elnöke is. Jó lenne, ha ezt próbálnánk tartani. Akkor tudnánk erre is nyugodt lelkiismerettel rábólintani, ha látnánk az esetleges kockázatokat, amiket nem láttunk. Giláné Danka Ildikó: Minimális kockázattal járhat. Azért jelöltünk ki olyan nyomvonalakat. Szentistványi István: Jó. Azt majd akkor megnézzük utólag. Reméljük, hogy tényleg így történik. Nyilvánvaló, hogy a kivitelező abban érdekelt, hogy a számára legegyszerűbb és legcélravezetőbb megoldást választja. Ha nincs más hozzászólás, azt javasolom, hogy most ezt a kérést vagy határozati javaslatot akceptáljuk vagy fogadjuk el, ennek szellemében fogjuk látni, hogy ott mi történik. Kérem, szavazzunk! A bizottság 5 igen szavazattal egyhangúlag meghozta az alábbi határozatot:
9633-55/2014. (V. 14.) VKB sz. határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága megtárgyalta a Fejlesztési Iroda vezetője 1541/2014. számú „Helyi védelem alatt álló terület kezelési előírásaitól eltérő használata –kivitelezési munkálatok tárgyú előterjesztését, és az alábbi határozatot hozza: 1. A Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság Szeged belvárosi árvízvédelmi rendszer fejlesztését kiemelt közérdeknek minősítette a 483-215/2012. (VIII.2.) VFB sz. határozatával. Ennek ismeretében a Városkép- és Környezetvédelmi Bizottság Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Szeged város helyi jelentőségű természeti területeinek és emlékeinek védelméről szóló 35/2009. (XI. 11.) Kgy. számú rendeletének 7. § (3) bekezdése alapján hozzájárul a Várkert-Móra park kezelési előírástól eltérő, az 1. sz. mellékleten jelölt területeinek kivitelezés ideje alatt felvonulási útként történő használatához. 2. Kivitelező a munkálatok befejezését követően köteles a tárgyban érintett felvonulási utak eredeti állapotban történő helyreállítására a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. kezelői nyilatkozatának figyelembevételével. A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, a Jegyzői Iroda, a Városüzemeltetési Iroda, Fejlesztési Iroda, Városi Főépítész, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. A határozat melléklete a jegyzőkönyvhöz csatolva.
4
5
6
2. napirendi pont Vértói út 7.sz. társasház elismerhető bekerülési összegének és önkormányzati támogatásának módosítása Nagy-Benkő Dóra: Erről a Vagyongazdálkodási Bizottság már döntött, a határidő szűkössége miatt, mivel az épületeknek május 25-ig el kell számolniuk. Az önök bizottsága javasol, tehát ha mást javasolnának, akkor visszavinnénk a nevezett bizottsághoz. Bízom benne, hogy elfogadják a javaslatunkat. Arról van szó, hogy a pályázatban 14 lakásnál nem jól lett megállapítva az önkormányzati támogatás összege, és ezt szeretnénk módosítani. Megpróbáltam levezetni, hogy emiatt mi lesz a végső összeg. Volt lakó, aki utólag kért önkormányzati támogatást. Újra kiszámoltam mindent. Szentistványi István: Két alapvető típusú változás van; van aki támogatásra jogosult, és nem kért, ez általában növeli, a másik tétel pedig amikor valaki kicserélte a pályázat előtt, ez pedig csökkenti. (Dr. Rákos Tibor megérkezett.) Nagy-Benkő Dóra: Nem, ez amiatt van, hogy a pályázatban rosszul nyújtották be a kérelmüket. Mondjuk egy lakásnál leírta, hogy 33%-os támogatást kér, és közben nem azt az összeget írta be, ami megfelelt volna ennek az aránynak, hanem mondjuk kevesebbet, vagy többet. Ez most tárult így elénk, hogy téves számokat szerepeltettek. Ez látszik is a táblázatból. Összességében így nagyobb összeget kap az épület, mint 2009-ben a pályázat benyújtásakor volt. Szentistványi István: Tehát erről lenne szó. Ha ezzel kapcsolatban van valakinek kérdése, akkor azt tegye fel. Ha nincs, akkor javasolom, hogy támogassuk ezt a határozati javaslatot. Most már hat taggal vagyunk jelen. A bizottság 6 igen szavazattal egyhangúlag meghozta az alábbi határozatot: 9633-56/2014. (V. 14.) VKB sz. határozat A Bizottság a Fejlesztési Iroda 2394-69/2014 számú előterjesztését megtárgyalta és módosítja a Szeged, Vértói út 7. sz. alatti társasházra vonatkozóan 7940-46/2014. (03.10.) PB sz. határozatának 3., 4., 7. pontját és 6. pontjának az első mondatát az alábbiak szerint módosítja: 3. 4.
A tervezett korszerűsítés, felújítás teljes felújítási költsége: 69.100.339,-Ft A tervezett felújításnak, korszerűsítésnek a támogatás szempontjából elismerhető bekerülési költsége: 67.521.448,-Ft 6. Az önkormányzati támogatás összege: 13.411.106,-Ft, forrása: hitel. 7. A pályázó lakások tulajdonosai által az önkormányzati pályázatban vállalt saját erő összege: 21.474.976,-Ft Az igényelt állami támogatás összege: 32.635.366,-Ft A Bizottság az eredeti határozat egyéb rendelkezéseit változatlanul fenntartja. A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, a 7
Jegyzői Iroda, a Közgazdasági Iroda, a Fejlesztési Iroda és a lakóépület képviselője. 3. napirendi pont A Ballagi-tó sor melletti bombatölcsérek feltöltése kapcsán felmerülő problémák Szentistványi István: Most jön az a két pontunk, ami a közgyűlésen már interpelláció formájában elhangzott. Jeleztem is ott, hogy egyáltalán nem baj, ha a közgyűlésen ilyen kérdések is elhangzanak, mert itt legalább nyilvánosságot kapnak. Mindenképpen az ilyen típusú párbeszédnek híve vagyok. Hüvös László: Egy lakossági megkeresést kaptam, amely nyomán benyújtottam az interpellációmat a május 5-ei közgyűlésre. Ennek a lényege az volt, hogy az 1944-es bombázások során bombatölcsérek keletkeztek a rendező-pályaudvar melletti területen, s mivel az elmúlt hetven évben a város nem igazán foglalkozott ezzel a területtel, ezek megmaradtak, és szép lassan birtokba vette a természet, és egy olyan ökológiai sajátosság alakult ki, amely mindenképpen figyelmet érdemel, mert ilyen azért kevés van a városban. Tekintettel arra, hogy a Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. saját hatáskörben egyéb feladatait ellátandó, megkezdte ennek a területnek a feltöltését. Lakossági észrevételt kaptam. Itt van Vilmos Péter, aki írta ezt az anyagot. Én jeleztem, hogy én úgy gondolom, hogy ha van egy ilyen érték a városban, akkor azt jó lenne úgy megőrizni, hogy van fölötte valamilyen szakmai felügyelet, vagy valamilyen környezetvédelmi szempont, amit érvényesítünk. Átadnám a szót Vilmos Péternek, s ő elmondja, hogy mit tapasztalt, s utána megkezdhetjük a vitát. Vilmos Péter: Azért kerestem meg a képviselő urat, és azért írtam neki levelet, mert az elmúlt hetekben észrevettem – mivel ott lakom -, hogy elkezdték feltölteni a bombatölcséreket. Aztán kiderült, hogy ezt a város intézi. Azért tartottam aggályosnak, mert elég rég óta lakunk ott, és azóta biológusként figyelem ezt a foltot. Ez tényleg egy kinccsé kezdett válni. A természet olyannyira birtokba vette, hogy – aztán a levél miatt össze is számoltam – 10 vagy 11 védett gerinces állatfaj lakik azon a területen. Ez egy vizes élőhely, amely állandó vízzel rendelkezik, tehát elsősorban kétéltűek meg hüllők laknak ott. Most már ragadozó madarak is. Az volt a kérésem a képviselő úr felé, hogy tolmácsolja, hogy ha lehet, akkor ezt a feltöltést állítsák meg. Én biológusként annak örülnék, ha vissza is lehetne csinálni. A természetvédelem annyit jelent, hogy a természetet az embertől kell megvédeni. Tehát egyszerűen csak békén kellene hagyni azt a területet, legalább állítsuk meg, és legalább ami megmaradt, azt hagyjuk békén. Szentistványi István: Ezzel kapcsolatban azt szeretném javasolni, hogy ezt az anyagot, amit a Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. készített, gyorsan fussák át, mert így tudunk érdemben beszélni bármiről is. Igazgató úr nyilván elmondja majd a cég álláspontját, de közben a hivatalos verziót is tudják olvasni. Makrai László: Társaságunk az önkormányzat megbízásából végzi a szúnyoggyérítési feladatokat. Ez a munka, amit elvégeztünk, befejeződött már hetekkel ezelőtt. Miért kell a tenyészőhelyeket megszüntetni? Társaságunk az országban egyedülálló módon 2011-től áttért a biológiai szúnyogirtásra, ami azt jelenti, hogy nem vegyszerrel permetezzük a város több százezer hektárját, hanem egy biotechnológiai készítményt juttatunk el több mint 150 szegedi víztestbe annak érdekében, hogy az ott tenyésző kizárólag csípő szúnyoglárvákra ható anyag elpusztítsa azokat. A nyári szúnyoginvázióra a szegedi lakosság igen érzékeny. Számos olyan tapasztalatunk van, hogy a lakosságot nem érdekli, hogy a Tisza vagy egy tó közelében él, vagy a saját kertjében 8
gumiabroncsban vagy egy vizes hordóban ő tenyészti a szúnyogokat, akkor is szúnyogmentes nyarat akar magának és a gyerekeinek biztosítani. Ezért ezt a módszert úgy alkalmazzuk, hogy minél hatékonyabban és az emberi egészségre nem ható módon érjünk el eredményt. Mint mondtam, az országban egyedülálló, pillanatnyilag hozzánk jönnek tanulni a rendszer kialakítását. Ennek ára van. Ennek az az ára, hogy meg kell közelíteni rendszeresen az április és október közötti időszakban az összes olyan víztestet, amelyben csípőszúnyog-lárva tenyészik. Így a kollégáink heti rendszerességgel járnak ki ezekhez a víztestekhez, és ellenőrzik az ott lévő viszonyokat. Ezzel összhangban kerül ez a biológiai szer kijuttatásra. Ugyanis egy kisebb víztestből, de akár egy vizes hordóból is egy teljes utcának a szúnyogellátását lehet biztosítani, nem pedig ilyen több tíz vagy száz köbméteres víztestből, amiről most éppen szó van. Ennek kapcsán a biológus szakértőink – jómagam is az vagyok – azt javasolták, hogy ezt a néhány olyan tenyésző helyet, ami kimondottan problematikus (A lakosság részéről abból a városrészből rendszeresen jelzett probléma.), azokat próbáljuk meg körbe járni, és amennyiben nem védett, akkor ezt próbáljuk meg rekultiválni, és a tenyészőhelyet szüntessük meg. Ennek a munkálatai zajlottak le az elmúlt időszakban. További munkálatokat nem tervezünk a területnek a spontán visszaerdősödése várható. Amennyiben nem, akkor erdősítést fogunk végezni, és hazai fákkal egy liget jellegű területet alakítunk ki, ami a környékbelieknek örömére fog válni. Szentistványi István: Most már hallottuk és láttuk a Környezetgazdálkodási Kft. írásbeli és szóbeli válaszát. Az érintettek ennek tükrében reagálhatnak. Makrai László: Még annyit tennék hozzá, amit utolsó soraimban le is írtam, hogy az elmúlt évtizedekben Szeged területén ilyen jellegű rekultivációs munkálatok nagy tömegben zajlottak, gondoljunk csak a Holt Maros minden ütemének a rekultivációjára és rekonstrukciójára, ami ennek ezerszeres mérete volt. Mindig felmerül a kérdés, hogy kinek is adjunk elsőbbséget. Utolsó mondatomban a kérdést fel is teszem, és válasz nélkül hagyom, hogy mi az elsődleges ilyenkor, melyik lakossági csoport igényeit kell ilyenkor szem előtt tartani. Folyamatosan felmerül a kérdés, hogy egy nagyváros sűrűn beépített belterületi részén egy adott terület mely funkciója is élvezzen prioritást? És kinek a számára élvezzen prioritást? Annak a lakosnak, aki ott lakik, és szereti az ott lévő békakuruttyolást - amit magam is kedvelek, nyilván nem magamból indultam ki, ezt a munkát én ilyen szempontból árnyaltan kezelem -, vagy pedig annak a szempontjából, aki azért hív fel bennünket minden nyáron többször, hogy jól tudja, hogy onnan származik a szúnyog, miért nem teszünk valamit, miért nem irtjuk a szúnyogot rendszeresebben, miért nem repül a repülőgép a vegyszerrel, és miért nem végezzük a feladatunkat úgy, hogy ki lehessen menni este a gyerekkel játszani anélkül, hogy tömegesen ne csipkedjék össze a szúnyogok. Örök kérdés marad. Vilmos Péter: Köszönöm. Nyilván, hogyha az őszinte véleményemet elmondanám, nagyon népszerűtlen lennék itt ez ügyben. Szerintem a természetet is kell valakinek védeni. Ez nem egy fekete-fehér kérdés, hogy a szúnyogokat irtjuk, vagy a természetet védjük. Elhangzott, hogy ez a talajfeltöltés nélkül is lehet szúnyogokat irtani. Itt van egy olyan mondat, ami megütött, hogy egyáltalán nem találtak olyan fajokat, amiket én leírtam. Vannak. Több is, mint amit a levelemben megfogalmaztam. Körülbelül két hete kikelt mocsári teknősöket is találtam. Tehát egész biztos, hogy a költési időszakhoz nagyon közel vagy akkor történtek ezek a feltöltések. Szerencsére nem az egész lett feltöltve, hanem egy része. Illetve a nádas lett föltöltve, mert ennek két része van; az egyik fás-mocsaras, a másik pedig nádas. A nádas tűnt el, és az szűnt meg. Maradt valamennyi, még mindig vannak olyan fajok, amelyek jelzik, hogy ott vannak kétéltűek és hüllők. Én csak annyit mondok, hogy szerintem azokat meg kellene védeni. Igenis érték. Egyre kevesebb ilyen vizes élőhely van. Ez egy kincs. A Vadasparkban fizetünk azért, hogy állatokat lássunk, ott pedig mellettünk élnek. Az a mennyiségű denevér, ami ott esténként röpköd, az kincs. Csak az emberek nem tudják, hogy mi az, és nem értik. Én még azt is vállalom, hogy ott túrát viszek körbe 9
gyerekekkel. A környékbeli gyerekekkel szoktunk járni a beton árkokba, a víznyelő árkoknak a víznyelő rácsai alá esnek be ezek az állatok, onnan nem tudnak kimászni, és van, hogy fél vödör különféle állatot szedünk össze a gyerekekkel. Hihetetlen, hogy milyen élet van ott, csak nem tudnak róla az emberek. A szúnyogot érzik egyedül. Szentistványi István: Ez a szempont azért nagyon fontos, ami most Péter és a környékbeli lakosság részéről felmerült, mert akkor mindig csak a hivatalos dokumentáció alapján az egyik oldalára látunk rá, hogy zajlik a szúnyoggyérítési program, és ennek óhatatlanul is áldozatul esnek különböző dolgok. A szúnyoggyérítési programnak az a pozitív oldala, amit az igazgató úr is elmondott, megkérdőjelezhetetlen. Egy ilyen dilemma azért nehéz, mert nyilván mind a két szempontból nagyon sok igazság van, és mégis valahogy úgy kell dönteni, hogy egyik se sérüljön végzetesen. Azért nagyon fontos az imént elhangzott megközelítés, mert ez pedig arra világít rá, ami a központból nem látszik. Az anyagban tényleg van az a mondat, ami bennem is megragadt, hogy amikor a Környezetgazdálkodási Nkft. ezeket a vizsgálatokat a biológus kollégák révén a terepen végzik, az lenne az optimális, ha ezekkel az élővilágot érintő dolgokkal is szembesülni lehetne. Az egy segítség, ha olyan ember lakik a környéken, aki képes ezt artikulálni, és el is juttatja visszafelé. Az lenne az optimális, ha a munkálatok során a város vagy a cég vagy a kezelő részéről ez már alapból megtörténne, és az látszana, hogy mi az, aminek tétje van, vagy milyen veszélyeket rejt az adott beavatkozás. Makrai László: Tagja voltam annak a bizottságnak, amely előkészítette Szeged város helyi jelentőségű védett területeinek jegyzékét, és a kezelési tervek kidolgozásában is részt vettem a kilencvenes évek végén, kétezres évek elején. Nem érkezett ilyen jellegű kezdeményezés. Ha tényleg akkora érték van, akkor pontosan kellene tudni, hogy ennek van egy jogszabályi háttere. Ha ez átmegy, és bármilyen kezdeményezést kapunk Molnár Gyulával, Margóczi Katalinnal, Paulovics Péterrel és Gallé Lászlóval – nem kis nevek ezek –, akkor bekerült volna a listára, és helyi védettséget élvezne. Szentistványi István: Ez folyamatosan változik. Vilmos Péter: Akkor nem volt arról szó, hogy föl lesz töltve. Makrai László: Ha van értéke, akkor meg kell védeni. Vilmos Péter: A védett állatok azok mindenütt védettek szerintem. Makrai László: Rendben, de az élőhelyet kell védeni. Most már élőhelyvédelemről beszélünk. A természetvédelemben a konzervációs biológia legfontosabb vívmánya, hogy fölismerte, hogy nem állatokat védünk, hanem élőhelyet védünk. Ahol a hely védett, ott az állat is védett státuszt fog kapni. Ha ilyen jellegű kezdeményezés lett volna, akkor az már régen védett lenne, sőt a városnak kellene költenie rá, akár a vízpótlására, akár ennek a területnek a gondozására. Minden egyes területnek vannak kezelési tervei, ami szerint rá kell költeni a pénzt. Én javasolnám, ha ilyenről van szó, akkor javasolják a helyi védettséget. Akkor hivatali védettséget fog kapni, ki lesz téve a tábla, és a városnak erre gondozási tervet kell készítenie, és fenn kell tartania az állapotot. Szentistványi István: Erre folyamatosan van lehetőség. A lista folyamatosan bővül. Vilmos Péter: Igen, mert ezek élőhelyek. Ez föl fog töltődni. Egy száz év múlva már nem lesz semmi valószínűleg. Attól függ, a talajvíz hogyan alakul. Ez most érdekes.
10
Makrai László: Pont erről beszéltem; a konzervációs biológiának az a lényege, hogy megtartsa azt az állapotot, ami kialakult, és nem hagyni a szubszessziót nem hagyni tovább működni, nem hagyni tovább az állapotot romlani. Vilmos Péter: Szerintem meg a természetvédelem az, hogy ne nyúljunk hozzá. Makrai László: Nem. Ez most már az aktív természetvédelmi részéből van. Vilmos Péter: Nekem más a véleményem. Ez egy irányzat. Makrai László: Más az, ha te ezzel foglalkozol, de az aktív természetvédelem az elsődleges. Tehát az, hogy elárasztunk területeket, vizet pótolunk a hortobágyi kiszáradt szikeseken, a tórendszerekben és a többi. Azért konzervációs biológia. Fodor Gábor: Én nem állnék egyik oldalra sem, igazából egy másik, kisebb problémát vetnék fel. Ugye, a cél a szúnyogok élőhelyének a csökkentése volt. Miközben megtörtént az elhangzottakat egy rész feltöltése, ezzel együtt a többi víz szintje emelkedett. Ez egy természetes fizikai dolog, viszont nem állt meg a vízszint emelkedése. Azaz a forrás, amely táplálja, nem tudom, hogy hívják ezt hivatalosan, talán túlfolyó, az folyamatosan adagolja a vizet, és ez tartja ezt a lápos, mocsaras vidéket víz alatt tulajdonképpen. Néztem, körülbelül olyan 30 centimétert emelkedett a víz szintje. A víz egy részét kirekesztették, de ugyanakkor emelkedett, és oldalra is folyt. Tehát vizes terület csökkentése terén nem sokat sikerült elérni, ezért én javasolnék egy bizonyos vízszintcsökkentést egy túlfolyó beiktatásával, ami esetleg egy vízelvezető árokba vezetődne. Hüvös László: Én csak összefoglalva az elhangzottakat, hogy mozduljon el a bizottság valamilyen megoldás irányába, az egyik és legfontosabb, amit le kell szögezni, és amit elmondott igazgató úr, hogy a munkálatok lezárultak. Ami megtörtént, az sajnálatosan megtörtént. Egyrészről rá van bízva természetre, hogy az elvégzett munkálatok után hódítsa vissza ezt a területet. Viszont igazgató úr – én úgy vettem ki a szavaiból -, ígéretet tett arra, amennyiben ez nem történne meg a megfelelő módon, abban az esetben a Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. be fog avatkozni itt, és a terület helyreállításában rész fog venni. Ami ugyancsak elhangzott a helyi védelemmel kapcsolatban, nyilván a kilencvenes évek végén, kétezres elején az akkori lakosság nem feltétlenül látta ennek jelentőségét, vagy lehet, hogy nem is értesült az akkori döntéshozatali folyamatról. Én azt mindenképpen hasznosnak találnám, ha a bizottság hozna egy olyan állásfoglalást, hogy az önkormányzat vizsgáltassa meg a terület helyi védettség alá helyezésének az indokoltságát. Ennek megfelelően indítsuk el a döntéshozatalt. Ahogy elnök úr is mondta, ez egy mozgó lista. Itt lenne még egy fontos szempont, ez a gondozási terv. Szerintem ezt Virág István el fogja mondani. Itt van egy viszonylag nagy terület, amivel láthatóan nem tud mit kezdeni az önkormányzat a volumene miatt, mert nyírni kellene, meg történt ott egy fásítás, de a ritkítás meg nyesés már kevésbé. Azért ne felejtsük el, hogy valaki Szegedre jön vonattal, az első benyomás erről a városról ott éri. Turisztikai meg városrendezettségi szempontból is fontos lenne ezzel foglalkozni. Virág István: Arról van szó, hogy a Ballagi-tó sort két részre lehet tagolni; van egy körülbelül 500 méteres terület, amelynek a negyed része ez a lápos terület, a másik pedig valamikor védett erdőként lett nyilvántartásba véve a hatvanas évek vége felé. Ott valóban telepítettek egy erdőt, de az másfél méterrel lejjebb volt a mostani szinttől, és ez folyamatosan láposodott, iszaposodott, nádasodott. A város felől kifelé nézve a bal oldalát teljesen feltöltötték, tehát szintbe hozták az úttal. Erre a területre nyomódott ki az a víz, ami a Boszorkánysziget utca csatornázásával kiszorult. Ezt a területet egy pár éve újra fásították volna, de ebből az erdő ötven százaléka maradt meg. Ezt a területet kellene úgy gondozni, hogy a fák nyesésére sor kerüljön. A közöket művelni lenne 11
célszerű, mert ott talán már kinőtt a fű. Azt szeretnénk, ha ezt a területet a fás terület között kaszálnák. Tehát megvolna az a rendszeressége, hogy ne egy évben kétszer, hanem amikor úgy adódik, hogy nagy a fű. És akkor úgy vágnák le ezt a füvet, hogy nem csak végigszalad egy traktor a sorok között, és akkor egy méter a fák között ott marad, hanem azt mondanák, hogy rendszeresen, mondjuk másfél havonta vagy az időjárási viszonyoktól függően, ütemezve folyamatosan vágnák ezt a területet, és rendben tartanák a fák közét. A másik rész pedig elmondták a többiek, hogy az milyen. Nem azt mondom, hogy olyan gyakorisággal nyírják, mint a Széchenyi teret, de meghatározott időnként vágni, és a fák között is. Ez a terület valamikor kaszáló volt, ott szarvasmarhák is legeltek attól függetlenül, hogy voltak bombatölcsérek. (Dr. Kenyeres Lajos távozott.) Vilmos Péter: Egyetlen gondolat, mert ide kapcsolódik. Azt örömmel hallom, és tényleg örülnék is, hogyha az a terület hazai fajokkal lenne beültetve. Én a tölgyet javasolom, mert ott elég magas a talajvíz. Makrai László: Tölgy és szil. Nagyon érdekes volt, hogy a kultúrtáj iránti igény és a természeti táj iránti igény párhuzamosan jelent meg. Nekünk ezt mint városnak mindkettőt teljesítenünk kell. A közterület-fenntartónak mindkét igényt együtt kell szem előtt tartani, ami nem egyszerű. Hasonlóképpen csapott össze a szúnyog vagy nem szúnyog igény. És így csap össze, hogy ki, mit tolerál. Vilmos Péter: Ha itt megállunk, akkor mindkettő; kecske is jóllakik, és a káposzta is megmarad. Mert lesz valamennyi vizes és fás terület is. Makrai László: Ha még pénz sincs hozzá, nem látom, miből, s itt térnék az úr kérésére. Mi nem akkor kaszálunk, amikor éppen kedvünk támad, hanem amikor az önkormányzat előír számunkra a fenntartási programjainkban, és minden terület be van sorolva egy A-tól E kategóriáig tartó kataszteri rendbe. A kataszteri rend pedig azt takarja, hogy mennyire frekventált az ott lévő terület, mekkora az a kitettség – akár forgalomnak, akár másnak -, amihez kapcsolható. Az A kategóriás park a Széchenyi tér és a hozzá tartozó díszterek. A D vagy E kategóriás a legutolsó helyen van, ahol évente kétszer kell megjelennünk azon a helyen. Ennyi forrást kapunk az önkormányzattól. Amit tetszett kérni, az azt jelenti, hogy mondjuk egy Lechner tér vagy Szent György tér gondozási programját kellene megvalósítani a Ballagi-tó soron. Pillanatnyilag nekünk nincs rá forrás, de ha kapunk az önkormányzattól, és módosítják a programunkat, akkor mi szívesen rendelkezésre állunk. Pillanatnyilag ezt a sűrűséget nem tudjuk teljesíteni. Fodor Gábor: A két álláspont között valahol rendezhető lenne a dolog. Egyszerre kellene lekaszálni, és a füvet összegyűjtve elvinni, mert ami jelenleg folyik, csúnyábbá teszi a területet. Levágják, és otthagyják középen, amitől alatta nem nő a fű. Hetekkel később jön a következő csapat, akik a maradékot szegélynyírózzák. Makrai László: Teljesen más gépekkel kell kivonulni, ha fűgyűjtésről is beszélünk. Egyszerű fűkasza ahhoz nem elég, annak nincs gyűjtő része. Tárolós gépből összesen tizenkettő van, s ezek kizárólag parkokban dolgoznak, illetve összefüggő zöld területen. A körtöltésen olyan géppel dolgozunk, ami zúz is. Korábban volt igény a szénára, most már nincs. Látható, hogy a Vízügy is egyszer vagy kétszer kaszáltat az alvállalkozójával, mert nagy igény nincs a fűre. Giláné Danka Ildikó: Annyit szeretnék elmondani, talán az ott lakók nem tudják, hogy 2008-ban 12
ennek a teljes területnek a lőszermentesítését elvégeztettük. Akkor történt meg erdészeti módszerrel ezeknek a fáknak a telepítése, pontosan véderdő telepítés gyanánt, mert a Környezetvédelmi Felügyelőség a cégünket többször megbüntette. A telepítés úgy történt, hogy géppel egyszerűen kaszálható legyen. Az ott élők elég erőteljesen elkezdték a saját lakossági növénytelepítésüket, ezáltal a kezdetben kialakított egység megbomlott. Sokkal nehezebben nyírható. Ez egy külvárosias rész, van egy keretünk, két kaszálás van előírva. A véderdőket pedig nem szoktuk nyírni még egyszer sem vagy talán csak egyszer egy évben. Dr. Rákos Tibor: Jó volt ez a vita olyan értelemben, hogy rengeteg aspektus megjelent. Így legalább a városlakók is szembesülnek azzal, hogy mi nap mint nap mivel találjuk magunkat szemben. Én szívesen látok bárkit vendégül, hogy egy napot üljön mellém, amikor a fűnyírási szezon beindul, hogy lássa, hogy milyen igények merülnek fel. Az idei év az elmúlt több tíz év legesősebb tavaszát hozta. Mi minden egyes alakalommal megmérettetünk. Örömmel vettem azt az irányt, amit az úr megfogalmazott, hogy ne azt keressük, hogy mi választ szét, hanem mi köt össze minket. Gondolom, hogy meg lehet találni azokat a metszéspontokat, amelyekben el tudunk úgy mozdulni, hogy értelemszerűen a többség érdeke ne csorbuljon a kisebbségéért, de a kisebbség is megtalálja a helyét a többségi működési rendben. Tehát azt gondolom, hogy például a természetvédelmi működési rendben azt lehetne vállalni, hogy nézzük meg, hogy hogyan lehetne ezt életképessé tenni, a gyerekeknek láthatóvá. Igazgató úr is bebizonyította, hogy nyitott ezekre a dolgokra. Gondolom, cégünk képes lenne abban közreműködni, hogy nézzük meg, hogy hogyan tudjuk ezt az értéket megmenteni, mit tudunk mi ebben vállalni. Pénzügyileg nem vagyunk egyszerű helyzetben, de jóakaratból sok mindent lehet tenni. Utána következő lépés, hogy megnézzük, a véderdő működési területét hogyan tudnánk összehangolni. Ez már kicsit problémásabb. Ha jól emlékszem, ezt a területet az erdészeti szakközépiskolások vágják alvállalkozásban. Konkrétan meg fogjuk nézni. A vízellátással kapcsolatosan szakértőkkel kell kimenni. Szentistványi István: Akkor most abba az irányba kerekítenénk a dolgot, amiben itt a bizottság segíteni tud, az Hüvös képviselő úr javaslata. Azt javasolom, hogy még egyszer mondja el, és utána aki akar, erre reagálhat. Hüvös László: Szerintem egy három pontból álló határozati javaslatot lenne jó ezzel összefüggésben elfogadni. Az egyik az, ami a vita első részét tartalmazta, ez a helyi védelemnek a kérdése. Úgy gondolom, hogy ebben a Fejlesztési Iroda illetékes. Azt szeretném kérni, hogy a bizottság kérje fel az irodát, hogy a terület helyi védelem alá helyezésének feltételeit vizsgálja meg, hogy azok fennállnak-e. Amennyiben igen, úgy augusztus 30-ig tegyen javaslatot. Nem tudom, hogy egy ilyen vizsgálatra elég-e az idő? Szentistványi István: Azt nyilván nem tudjuk megmondani, hogy ennek mennyi az átfutása, de azt lehet, hogy a lehetőség szerint a legrövidebb időn belül ezt a vizsgálatot folytassa le. Hüvös László: Gondolom, ez az augusztus 30. elfogadható. Azt szeretném kérni, hogy Vilmos Péter urat vagy a helyi lakosságot bevonni, a Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.-t bevonni ebbe a folyamatba, s akkor akár rendeleti szinten is valami megnyugtató megoldás születhet. A második pont a Városüzemeltetési Irodához tartozik. A Szegedi Vízműhöz történne megkeresés ezzel a túlfolyóval kapcsolatban, ami jelenleg árasztja a területet, vagy emeli a vízszintet. Hogy ha ott valóban van valami műszaki hiba, akkor ennek az elhárításáról gondoskodjanak. A harmadik pedig a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.-nek szólna, hogy egy gondozási terv felülvizsgálatot folytasson le, hogy valóban hatékonyan történik-e a munkavégzés, ami itt elhangzott, hogy külön van a kaszálás, hogy hogyan lehetne ezt optimalizálni. 13
Szentistványi István: Az első pontnál kívánatosnak tartanám mindenképpen, hogy amikor a természeti értékek mérlegelésére sor kerül, Vilmos Pétert vonják be a folyamatba. Másokat is be lehet vonni, akik ilyen ökológiai rendszerszemléletben gondolkodnak, hogy minél szélesebb spektrumban szemlélődjenek. Néha a város részéről azt tapasztaljuk, hogy nagyon szűk kertészeti szempontok azok, amik érvényesülnek. Láttunk már példákat erre, hogy pont amikor ment ez a helyi védettségi dolog, akkor azt láttuk, hogy az az anyag, amit készített az iroda, az túlságosan a kertészeti szövegen keresztül nézte, és ezek a nagyobb összefüggési rendszerek elvesztek a folyamat közepette. Az elmúlt éveknek ez az egyik nagy tanulsága számomra. Jó, erre reagálhatnak még, hogy ez így kinek megfelelő ebben a formában, és ha nem, akkor miért nem. A határozati javaslat bármelyik pontjához szólhatnak. Vilmos Péter: Nekem megfelel. Fodor Gábor: Némi pontosítást szeretnék, hogy a Vízműnek valószínűleg ez egy túlfolyója. Nehogy az süljön ki belőle, hogy az itt a baj, hogy a Vízműnek van egy túlfolyója, hanem az, amit föltölt területet, annak a vízszintjét lehet-e normalizálni úgy, hogy azt továbbereszteni egy betonvályún keresztül, mert hogy az ott van is, adott, csak azt esetleg egy összekötő csővel össze kellene kötni. Szentistványi István: Hűvös képviselő úrnak ez a javaslata akkor elfogadható az érintetteknek is meg a Környezetgazdálkodási Nkft. részéről is. Tehát amikor az eredeti határozatot, amelyben elfogadjuk a beszámolót, ezekkel a pontokkal egészítjük ki, akkor úgy tűnik, hogy minden érintett részére egy kompromisszumos csomag, ami felöleli a problémák teljes tárházát, és a megoldás irányába tesz lépéseket. Ha ezzel egyetértünk, kérem a bizottság tagjait, hogy ezt kézfeltartással jelezzék! A bizottság jelen lévő 5 tagja egyhangúlag meghozta az alábbi határozatot:
9633-57/2014. (V. 14.) VKB sz. határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága megtárgyalta a Városüzemeltetési Iroda vezetője által előterjesztett, 35785/2014. számú Szeged, Ballagi-tó sor feltöltése tárgyú előterjesztését, és az alábbi határozatot hozta: 1. A bizottság tudomásul veszi a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. készítette Szeged, Ballagi-tó sori hulladékudvar melletti területen végzett munkákról szóló tájékoztatót. 2. A bizottság a polgármester útján felkéri a Fejlesztési Iroda főépítészét, hogy vizsgálja meg a Ballagi-tó sortól a sínpárokig fekvő terület helyi védelem alá helyezésének feltételeit, és készítsen írásos tájékoztatót erről. 3. A bizottság a polgármester útján felkéri a Városüzemeltetési Iroda vezetőjét, hogy a Szegedi Vízművel egyeztetve a Ballagi-tó sortól délre fekvő területet árasztó, illetve vízszintet emelő túlfolyóval kapcsolatban az esetleges műszaki hiba elhárításáról gondoskodjanak. 4. A bizottság a polgármester útján felkéri a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.-t, hogy folytasson le egy gondozási terv felülvizsgálatot arra vonatkozóan, hogy valóban hatékonyan történik-e a fűkaszálás a Ballagi-tó sortól délre fekvő területen, illetve vizsgálja meg, hogyan 14
lehetne ezt optimalizálni. Határidő: 2014. augusztus 30. A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a címzetes főjegyző, a Jegyzői Iroda, a Városüzemeltetési Iroda, a Fejlesztési Iroda városi főépítésze és a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. Hüvös László kérte a bizottságot, hogy tartson rövid szünetet, amíg a párhuzamosan ülésező Oktatási Bizottságon is jelen kell lennie. Szentistványi István a szünet elrendelése helyett az egyéb napirendi pont alatt előre jelzett újszegedi liget közterületeinek használatának tárgyalására tért. 5. napirendi pont Egyebek – Újszegedi liget közterületeinek használata Szentistványi István: Az a dilemma, ami nálunk már többször fölvetődött, hogy elvileg van egy olyan pont, ami alapján a Szegedi Városkép Kft. felé tudja jelezni a Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. a közterületi rendezvények során keletkezett károkat. Gyakorlatban ezt nehéz kivitelezni, illetve érvényt szerezni. Ilyenkor, amikor arra kerülne a sor, hogy ténylegesen bejárás van, és szembesülni lehetne ezzel, akkor ez nem mindig történik úgy, ahogyan kellene. Erre lenne egy olyan része a határozati javaslatnak, hogy holnapra vagy holnaputánra kellene szervezni egy bejárást azokkal az anyagokkal, amiket Rákos Tibor jelzett is, hogy készültek valami jegyzőkönyvek, fényképek. Azért bővítenénk a dolgot háromszöggé, hogy jobban lehessen közelíteni a dolgokat. Makrai László: Vagy a következő bizottsági ülésen vegyük napirendre. Szentistványi István: Jó. Tehát akkor a következő bizottsági ülésen egy napirendi pontként jelenjen meg ez, de ott már teljesen egzakt módon, a tényekkel szembesülve. Dr. Rákos Tibor: Attól azért még az elnök úrral lehet egy bejárás, hogy lássa maga is a tényeket. Itt az esős időben nem kis károk keletkeztek a felületeken. Nem is zárkózik el tevőlegesen a Városkép, hogy bejárjuk, csak most a borfesztivál miatt tolódik az ügy. Több lakossági panasz is érkezett; a sarat fölhordták az aszfaltra, mély nyomvályúk keletkeztek. Felmérésünk szerint olyan hétszázezer forint körüli kár keletkezett. Ugye, fel volt ázva a talaj, nagy dömperekkel ott közlekedtek. Az extrémebb dolgokat már nem is mondom; a rendőrség is ott ralizott, néhányan élvezték, hogy kézi fékkel lehet ott forgolódni. Ezeknek konkrét nyomai vannak. Semmi mást nem szeretnénk, csak a károk rendezését. Mert az úgy nem működik, hogy övék a bevétel, a kárt pedig viseljük mi. Szentistványi István: Az elmúlt három és fél évben ezt a jelenséget bőven megtapasztaltuk. Dr. Rákos Tibor: Furcsa, hogy mindig az a pont marad ki az éves rendezvényekre vonatkozó határozatból, ami a rendeletre utal. De most pont azért raktuk bele, hogy holt biztos legyen. A helyi rendelet szerint megvan, hogy hogyan használható egy közterület, átadás-átvétel hogyan történik. Juhász Gyula: A területnek ti vagytok a kezelői? 15
Dr. Rákos Tibor: Így van. Juhász Gyula: Ti ezt nem szerződéssel adjátok át a rendezvényre? Dr. Rákos Tibor: Nem, csak átadás-átvételi jegyzőkönyvvel. Juhász Gyula: Akkor a közterület-használatra vonatkozó rendeletünket kellene úgy módosítanunk, hogy amennyiben a területen kár keletkezik, annak a helyreállítási költségeit a fenntartó felé rendezni kell. Ha ez szabályozva van, akkor mi a kérdés? Dr. Rákos Tibor: Figyelmen kívül hagyja. Részben értem az ő problémáját is. Azok az emberek, akik odamennek, nem kevés pénzt fizetnek, és úgy gondolják, hogy ez akkor benne van. De nem, sosincs felelőse az ügynek, mindig elúszik az egész. Szentistványi István: Tibi kedvéért akkor legyen egy bejárás, gyorsan meghozzuk ezt a határozatot, és akkor visszatérünk Hüvös képviselő úr pontjára. Kosik Dénes: Ilyen esemény után a Környezetgazdálkodási Nkft. részéről nem készül a Városkép felé egy ilyen igény? Írásban leadjátok neki? Dr. Rákos Tibor: Leegyeztetjük, lebeszéljük, hogy igen, és utána egy vasat sem látunk. Makovi Mária: De miért nem? Kosik Dénes: Hogy nem tudja behajtani? Benne van a szerződésben, hogy meg kell térítenie a kárt a bérlőnek, akkor miért nem tudja behajtani? Készül egy följegyzés térképekkel, fényképekkel, videóval alátámasztva, azt benyújtod a Városkép Kft.-nek, onnantól kezdve majd ő eldönti, hogy saját maga kifizeti a kárt, vagy behajtja a bérlőjén. Makovi Mária: Emlékezzél, hogy többször volt olyan javaslatom, hogy a Városképet 3-4 alkalommal idehívattam, hogy jelenjenek meg, mert a belvárosban is ez van. Különösebben nem reagáltak, megtéríteni nem akartak, és akkor kértem egy olyant, hogy számolja már ki valaki, hogy a közterület-felügyelet minek van bent az irodában, mert területen ügyeletet nem tartanak, semmiféle kárigényt föl nem mérnek, miért a rendőrséget terheljük azzal, hogy följelentsünk bármiféle károkozót? Szerintem vagy egy közgyűlési határozattal, vagy valamivel biztos, hogy rá lehetne kényszeríteni a közterület-felügyeletet is, és ki kell számolni, hogy mekkora kárt okoznak a kht.-nak, ezáltal a városnak ahol rendezvényeket szerveznek, ezt ki kell számolni, és ki kell számolni, hogy fölveszünk-e ezekre az alkalmakra tíz embert, és akkor azt kifizetjük, és konkrétan lefényképezi, és be tudják bizonyítani azzal, hogy ki volt maga a károkozó. És igenis be kell hajtani. Szentistványi István: A közterület-felügyelet dilemmáját évek óta érzékeljük. Makovi Mária: Most itt is mekkora károkat okoznak, mire a borfesztiválnak vége lesz! Szentistványi István: Jó, tehát két pontja lenne a határozatnak, az egyik a ligettel kapcsolatos dilemmák. Először meg fogjuk tenni azt a bejárást, erre határidőt akarunk nevesíteni? Mi legyen a határidő? Legkésőbb május 21-ig a bejárásra sor kerül. A következő VKB ülésre ezt a témát akkor már konkrét adatokkal visszahozzuk. Ez egy ilyen próbája az egész folyamatnak, és Mária ezt az egészet egy általánosabb síkra szeretné terelni - teljes joggal. De akkor már ennek tükrében akár a júniusi közgyűlés kapcsán ezt a kört ki tudjuk bővíteni. 16
Dr. Börcsök Judit: Ezt a bejárást ki hívja össze? Szentistványi István: Ezt a bejárást én hívom össze, pont azért, hogy közvetítsünk a Városkép és a Környezetgazdálkodás között. Én ezt a bejárást megszervezem vagy koordinálom. Én vagyok a felelőse. Ezt a határozati javaslatot ezzel a két ponttal a bizottság 5 igen, egyhangú szavazattal elfogadta. 9633-58/2014. (V. 14.) VKB sz. határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága megtárgyalta a bizottság elnökének szóbeli előterjesztését az Újszegedi liget közterületeinek használata témában, és az alábbi határozatot hozta: 1. A bizottság elnöke 2014. május 21-ig a Szegedi Városkép Kft. és a Szegedi Környezetgazdálkodás Nonprofit Kft. részvételével bejárást szervez az újszegedi ligetbe. 2. A Városkép- és Környezetvédelmi Bizottság következő ülésére ezt a témát akkor már konkrét adatokkal napirendre veszi. A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a címzetes főjegyző, a Jegyzői Iroda, a Városüzemeltetési Iroda, a Szegedi Városkép Kft. és a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. Szentistványi István: Hüvös képviselő úr második interpellációjára és egyúttal az utolsó napirendi pontunkra térünk. Itt is egy rövid expozéval indítsunk! 4. napirendi pont A Szentháromság utcai fasorral kapcsolatos tervek és lehetőségek Hüvös László: Interpellációmnak alapgondolatát az jelentette, hogy szemet szúró az, amennyire a Szentháromság utcán a fasor megritkult. Úgy gondoltam, hogy ezt érdemes számokba is önteni. Ha az ember az Aradi vértanúk terétől megnézi a Mátyás térig a fasor állapotát, akkor azt látja, hogy a járdában 53 olyan fahely van kialakítva, ahol nincs fa, mert valami történt vele. Nem csak az ott élőket zavarja ez, hanem a belváros szívében turisztikai szempontból sem szívderítő látvány. Valamilyen megoldási javaslatot ki kellene dolgozni, ami kezelni tudná ezt a problémát. Kérném a Környezetgazdálkodási Nkft. javaslatát, hogy mit lehetne e téren tenni. Szentistványi István: Nagyon sokszor anyag vagy gazdasági természetű a probléma lényege. Makrai László: 2011 óta, amióta lehetőséget kaptam, vizsgáljuk a kérdés megoldását. Tapasztalataim szerint olyan tíz éve, a kétezres évek elejétől erősen pusztulnak bizonyos fafajok Szegeden. A Szentháromság utca kapcsán is elmondható, hogy azért kellett kivágni a fákat, mert lábon elpusztultak, kiszáradtak. Volt olyan év, hogy ezer száraz fát kellett kivágnunk, mert kiszáradtak. Ez a vadgesztenyét, a kislevelű hárs több alfaját, a nyír és a szil fafajtákat érinti. Ezek feltételezéseink szerint jórészt olyan klimatológiai problémák miatt pusztulnak ki, ami azt mutatja, 17
hogy sorfaként már nem tarthatók fönn egy városban. Ezt megvizsgálandó, és gyanúnkat igazolandó, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Tanszékének talajtani laboratóriumát kértem föl, hogy vizsgálják meg a talajtani viszonyokat a város több pontján, és kontroll méréseket is végezzenek, hogy milyen víztartalmak vannak, és milyen talajtani problémák. Kiderült, hogy egy-egy közép nyári időszakban már egy de akár két méteren is olyan minimális vízviszonyok alakulnak ki, amit már a több tízéves fák sem tudnak tolerálni. Ez azt jelenti, hogy a talaj víztartalma annyira leesik, hogy a talajkolloidoktól a gyökér szívóhatása sem tudja elvenni már a hozzá kötött vizet. Ezért gyakorlatilag a növény víz nélkül marad. Ez azért alakult ki, mert az elmúlt évtizedekben olyan fatükröket alkalmaztak, ami 40X40-es vagy 50X50-es felületet hagyott a csapadékvíz talajba való szivárgásához. Ráadásul a csatornázási munkákkal kapcsolatos technológia addig fejlődött, hogy a csatornavízből a talajba történő filtráció a műanyag csövek miatt már teljesen megszűnt. Így ezek a növények nem bírják azt a stresszt, amit a belvárosi klíma, levegő és emberek okoznak. A belvárosi emberek koccanásig parkolnak egy-egy fa kérgéhez. A vadgesztenye kiváltképp érzékeny erre. A probléma megoldása nem is annyira egyszerű, mint ahogyan gondolnánk. Az elmúlt évtizedekben a cég azt a gyakorlatot követte, hogy ahol kiszáradt egy fa, azt kivágta, és a helyére ültetett egy ugyanolyan fajt vagy fajtájú fát. Ennek vagyunk a tanúi a Kossuth Lajos sugárúton. Hasonlóképpen pusztulnak a fák a Tisza Lajos körútnak a klinikák felőli oldalánál. A vizsgálatból eredően arra jutottam, hogy kénytelenek vagyunk ezeket a járdaszakaszokat megnyitni, sőt a tapasztalataink szerint intenzív burkolás mellett növényeket öntözés nélkül fenntartani képtelenség. Eljutottunk a Szentháromság utcai első ütemnek a rekonstrukciója kapcsán a járdabontás engedélyezéséhez, és decemberben kaptunk rá engedélyt, most már a járási hivatal engedélyezi ezt, és most már egy sávon az Aradi vértanúk tere és a Bécsi körút között megkezdhetjük a járdabontást, amennyiben lesz rá forrás. Ez azt jelenti, hogy egy sávban összekötjük a fatükröket, és egy minimális csővezetéket húzunk bele öntözés céljából. Ezzel együtt a fatükrök legalább egy vagy másfél köbméteres talajcseréjét meg kell oldani. Ezzel együtt jutunk oda, hogy meggondoljuk, hogy milyen fafajt helyezzünk vissza. Mert enélkül az egész nem ér semmit. Arra jutottunk, hogy egy faj van, ami megtartja a fasornak a stílusát, és egyben városi klímát tűrő fajról van szó, ez egy hibrid faja a vadgesztenyének, a vörös virágú vadgesztenye, ami az aknázómolyra és egyéb betegségekre is toleránsabb, mint a fehér virágú. Ha az elmondottak alapján mindent összeszámolunk, akkor olyan 7 millió háromszázezer forint körül van a bontási munkálat, a kertészeti munkák, illetve a talajcsere és a cserjebeültetés 23,5 millió, és az öntözőgerinc kiépítése csepegtető fölállásokkal és a csővel – nyilvánvalóan egy megfelelő forrásról, amire leginkább alkalmasak a tűzi vízcsonkok - ez még olyan kilenc millió körüli összeget jelent. Ez nincs benne az anyagban, ezt a harmadik tételt most áraztuk be. Így ez a három forrás garantálja, hogy a fasor stílusa ne változzon meg. Nyilvánvalóan abban az 53 fának a pótlása az első szakaszban fele részben megtörténhet, és ezáltal a fasor élettani helyzete, jövője biztosítva lesz. Egy vegyes vadgesztenye sor fog kialakulni. Szentistványi István: Igen, mert ugye, a szakértői vélemény a teljes fasor cseréjét nem javasolta, szerinte a megmaradó fák még hosszú ideig tarthatók, viszont a többit kellene cserélnünk. Azok a később telepített piros virágúak már ez a faj. Itt most van egy szerintem eléggé komplex javaslat, hogy általában lehetne megoldásokat találni, de sokszor pénzügyi meg egyéb korlátok vannak. Ezt érzékeljük, és ilyenkor vagy félmegoldások születnek, vagy van, aminek kontraproduktív hatása van. Makrai László: Engedéllyel rendelkezünk a bontásra, a többi munkák forrástól függenek. Szentistványi István: Szerintem ez egy korrekt anyag. És arra a kérdésre is választ ad, hogy mit lenne érdemes csinálni. 18
Makrai László: Ez szükségképpen a teljes szegedi pusztuló faállományra érvényes lesz. A Tisza Lajos körúton, a Kossuth Lajos sugárúton lévő hársfasorok problémáira ezzel lehet válaszolni. Általában meg kell gondolni azt, hogy az öntött aszfaltot, faltól, falig járdákat előbb-utóbb fel kell számolni. Vagy akkor nem kell rá fát tervezni, mert nem fog megélni. Szentistványi István: Ezeken a helyeken ráadásul meg is van a bontásra meg összenyitásra a lehetőség. Ez is nagyon jó példa, hogy egy felmerült kisebb probléma egy nagyobb problémára világít rá. Ha ezen a ponton sikerül valahová eljutni, akkor azt lehet látni, hogy a jövő iránya is szélesebb értelemben is megoldódhat. Fenntartható módon sikerülne a problémát megoldani. Az egyetemen klímakutatással és egyéb tudományos munkákkal foglalkozó kis kutatócsapatokat is be lehetne vonni, és akkor nem az van, hogy a város egyik irodája, két, három embere vagy egy, két tervező gondolja azt, hogy ő mindent tud mindenről. Vannak oktatók, akik évtizedek óta ezt csinálják, rendkívül értékes terepanyagok készülnek, de erre a városnak semmifajta nyitottsága, érdeklődése nincs, hanem ők a saját szakértőikkel – az a néhány ember dolgozik vagy jól, vagy rosszul – dolgoznak. Ez botrányos dolog, hogy a XXI. században a város részéről erre nincs igény. Ha lenne időm, összegyűjteném, hogy hány olyan témájú ilyen anyag született az egyetemen az elmúlt években. Makrai László: Lehet, hogy a rektor úrtól lehetne kérni egy ilyen menüt, hogy a várossal kapcsolatosan milyen munkák készültek. Szentistványi István: Igen, egy szakdolgozat teljesen nyilvános. Én nem arról beszélek, hogy mennyi pénzért adnak el egyetemi kurzus keretében készített anyagokat a városnak vagy bárkinek, hogy azt akár politikai propaganda célra felhasználják. Mert ezt azért nem tartom túl tisztességes dolognak. Csak azért mondom, hogy a kettő között húzzunk éles határvonalat. Ez most egy olyan bizottsági ülés, amilyennek normális helyen egy ilyen típusú szakbizottságnak majdnem mindig lennie kellene. Nem arról szól, hogy a kötelező közgyűlési pontokon végig galoppozunk, aminek egy része nem is hozzánk tartozik, hanem szigorúan a legszorosabban ide tartozó pontok, méghozzá nagy horderejű kérdésekről érdemben beszélünk. Hüvös László: Bízom benne, hogy itt elhangzottak azok az érvek, hogy miért kellene helyreállítani a fasort. Nem tudom, szó esett- e a fák fizikai sérülése elleni védelemről. Juhász Gyula: Igen. Hüvös László: Én határozati javaslatként azt szeretném kérni, hogy mindenképpen a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. készítsen egy átfogó szakmai tervet, ami párosulna egy pénzügyi tervvel, s ez magába foglalná a későbbi dolgokat. Egy gondozási terv is kellene hozzá, hogy ami elkészül, meg is maradjon. Alapvetően látszik, hogy szakaszosan kellene elkészíteni az árajánlatot. Én két nagyobb szakaszt látok; az egyik az Aradi vértanúk terétől a Bécsi körútig, a másik a Bécsi körúttól a Mátyás térig. Konkrétan fel kellene mérni, mert van egy, két fahely, aminél garázsbeálló van. Meg kellene nézni, hogy mi maradhat, mi nem, és akkor kompletten talajcserével egy átfogó ajánlat készüljön. Nekem az öröm volna, ha ez megszületne júliusig. Makrai László: Azzal nincs gond, csak jelenleg negyed milliónál tartunk. És még a karók nincsenek benne.
19
Szentistványi István: Akkor ahhoz képest mit fogalmazzunk meg a határozatban, ami most megvan. Mert ez kiindulópontnak jó, amit az nkft. küldött, de amit Laci javasol, az a szakaszolás. Makrai László: Ha teljesen megcsináljuk, akkor kalodázás nem kell, mert akkor nem hajtanak fel az útpadkán. 50 centis cserjébe nem hajtja bele e szép kocsiját. Hüvös László: Erre az anyagra 40 valahány millió forinttal lehet ráerősíteni. Ezért mondtam, hogy minimum szakaszolva lehetne megvalósítani. Bár engem az egész is érdekelne, mert az ember úgy vág bele valamibe, ha ismeri az egészet. Nézzük már meg egyben is, hogy mibe kerül. Szentistványi István: Jó, akkor fogalmazzuk meg, hogy te mire gondolsz! Hüvös László: A Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. két szakaszban készítsen szakmai és pénzügyi tervet az Aradi vértanúk terétől a Bécsi körútig, és a Bécsi körúttól a Mátyás térig terjedő szakaszra, ami magában foglalja a későbbi gondozást is. Ha megoldható, akkor július 30-ig. Szentistványi István: Az is legyen benne, hogy a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. által készített anyagból kiindulva. Jó így? Esetleg a Városüzemeltetési Irodának van-e hozzáfűzni valója? Ha nincs, akkor szavazunk a határozati javaslatról. A bizottság 5 igen szavazattal egyhangúlag meghozta az alábbi határozatot: 9633-59/2014. (V. 14.) VKB sz. határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága megtárgyalta a Városüzemeltetési Iroda vezetője által beterjesztett 01/35788/2014. számú, Tájékoztatás a Szentháromság utcai vadgesztenyék állapotáról és a fasor tervezett rekonstrukciójáról tárgyú előterjesztését, és az alábbi határozatot hozta:
1. A bizottság a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.-nek a Szentháromság utcai vadgesztenyék állapotáról és a fasor tervezett rekonstrukciójáról készített tájékoztatóját elfogadja. 2. A bizottság a polgármester útján felkéri a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.-t, hogy a feni tájékoztató alapján két szakaszban készítsen szakmai és pénzügyi tervet az Aradi vértanúk terétől a Bécsi körútig, és a Bécsi körúttól a Mátyás térig terjedő szakaszra, ami magában foglalja a későbbi gondozási tervet is. Felelős: a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója Határidő: 2014. július 30. A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, a Jegyzői Iroda, a Városüzemeltetési Iroda és a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.
20
Szentistványi István: Köszönöm a szakirodák és a sajtó képviselőinek, valamint a bizottság tagjainak a jelenlétet. Ezennel hivatalosan is berekesztem a mai bizottsági ülésünket. K. m. f.
Szentistványi István, a bizottság elnöke
Juhász Gyula, a bizottság alelnöke
Hegedűs Ágnes, a bizottság ügyviteli titkára
21
