B)
KÜLÖNÖS RÉSZ.
A MULT ÉVI ÜNNEPÉLYES KÖZGYŰLÉS JEGYZÖKÖNYVE.
1*
Jegyzőkönyv az E. M. K. E. 1892. év jun. hó 7-én d. e 10 órakor, dicsőségesen uralkodó Apostoli Királyunk I. Ferencz József O Felsége megkoronáztatása X X V - i k évforduló napjának országos örömünnepe alkalmából, Budapesten, a városi vigadó nagytermében tartott ünne pélyes hetedik rendes közgyűlésről. E l n ö k : B e t h l e n Gábor gróf. Előadó: S á n d o r József. Jegyzők: G á s p á r János és S z t e r ó n y i
József.
Jelen vannak a meghivó szerint nemzeti díszruhában vagy sálon öltözékben, a notabilitások és hölgy közönség számára fentartott emelvényen és a teremben : alapitók, hatóságok és testüle tek küldöttei, egyesületi rendes tagok stb-, mintegy ezernél többen. Közelebbről megnevezve: 1. A kormány
részéről:
C s á k y Albin gróf, m kir. vallás- és közoktatásügyi mi niszter; B e t h l e n András gróf m. kir. földmüvelésügyi miniszter, E. M. K E. választmányi t a g ; L u k á c s Béla államtitkár; B e rz e v i c z y Albert államtitkár. 2.
Hölgyek:
K á r o l y i .Tiborné grófnő, az E M. K. E. fővárosi választmá nyának elnöke; U g r ó n Gábornó, az E. M. K. E. udvarhelymegyei választmányának elnöke; K e m é n y Kálmánné báróné, H e g e d ű s Sándorné, B e r z e v i c z y Albertné, H o r v á t h Gyuláné, B i s c h i t z Dávidné, R u p p Zsigmondné, S c h n i e r e r Aladárné, H o s s z ú Józsefné, mint a főv. vál. kerületi elnökei; T ö r ö k Bertalanná, H o r v á t h Mihályné, U g r ó n Istvánné stb. — 5 —
MÚLT ÉVI ÜNNEPÉLYES KÖZGYÜlÉS.
3. Az E. M. K. E. központi
tisztikarából
és
választmányából:
Bethlen Gábor gróf elnök; B é 1 d i Ákos gróf, H o r v á t h Gyula és T e l e k i Domokos gróf alelnökök; S á n d o r József t. alelnök-főtitkár; G á s p á r János és S z t e r é n y i J ó zsef jegyzők; R e m é n y i Antal és R á d l Ödön jogtanácsosok; B e t h l e n Bálint gróf, B i r ó Béla dr. apátkanonok, Id. D á n i e l Gábor, F e j ó r v á r y Jenő, H. G á 1 Domokos, H e g e d ű s Sán dor, J ó s i k a Lajos báró, K á r o l y i István gróf, K o m i s Viktor gróf, K o v á c s Ödön dr., K o v á c s Ferencz apátplébános, R á k o s i Jenő, R é t h i Lajos, K. S á n d o r József, S i m a Ferencz, S z a b ó Samu, S z a t h m á r y György, T ö r ö k Bertalan, U g r ó n Gábor, V á s á r h e l y i Béla választmányi tagok; 4. Tiszteleti
tagok
:
R ö k k Pál és K o r m o s Béla dr. 5. Hatóságok
képviseletében
:
1. B u d a p e s t f ő v á r o s k ö z ö n s é g é t ő l közgyülésileg kiküldve: R ó z s a v ö l g y i Gyula tanácsos vezetése a l a t t : K I é h István, Gelléri S z a b ó János, D e z s é n y i József, S z e l e s t e y Géza és baranyavári U 11 m a n n Pál dr. 2. J á s z - N a g y - K u n - S z o 1 n o k v á r m e g y e : Hajdú Sándor alispán. 3. K i s - K ü k ü l l ő v á r m e g y e : Hilibi G á l Domokos al ispán vezetése alatt 22 tag. 4. A l s ó - F e h é r v á r m e g y e : C s a t ó János kir. tan., alispán. 5. M á r a m a r o s v á r m e g y e : S z a p l o n c z a y Miklósalis pán, K u t k a Kálmán főjegyző. 6. N ó g r á d v á r m e g y e : S c i t o v s z k y János alispán. 7. S z i l á g y v á r m e g y e : W e s s e l é n y i Miklós báró főispán vezetése alatt 6 törvényhatósági bizottsági tag. 8. A r a d s z . k i r . v á r o s : V á s á r h e l y i Béla törvény hatósági bizottsági tag. 9. D e b r e c z e n s z . k i r . v á r o s : S i m o n f f y Imre kir. tan., polgármester, és N e m e s Kálmán törvényhatósági biz. tag. 10 M a r o s v á s á r h e l y sz. k i r . v á r o s : G e r é b Béla polgármester. 11. H ó d m e z ő - V á s á r h e l y sz. k i r . v á r o s : B a k s a Lajos polgármester. 12. P , á p a v á r o s : F e n y v e s s y Ferencz dr., orsz. képv., N é g e r Ágost apátplébános. 13. S z a t h m á r sz. k i r . v á r o s : B ö s z ö r m é n y i Ká roly polgármester vezetése alatt 4 törvényhatósági bizottsági tag. 14. D e é s v á r o s : R ó t h Pál polgármester. — 6 —
UULT ÉVI ÜNNEPÉLYES KÖZGYŰLÉS.
15. E r z s é b e t v á r o s : L e n g y e l Márton polgármester ve zetése alatt 8 bizottsági tag. 16. G y u l a f e h é r v á r sz. kir. v á r o s : N ó v á k Ferencz kir. tanácsos, polgármester. 17. K ö r m ö c z b á n y a sz. kir. v á r o s : A m o n Ede dr., orsz. képv., B a k k m a n n Lajos v. tanácsos. 18. M a k ó v á r o s : M a j o r Miklós polgármester. 19- N a g y-E n y e d v á r o s : K o v á c s Gyula polgármester. 20 R i m a - S z o m b a t v á r o s : S z a b ó György polgár mester vezetése alatt 3 biz. tag. 21. S z e g e d sz. kir. v á r o s : P á l f f y Ferencz polgármester. 22. S z a m o s u j v á r sz. kir. v á r o s : P l a c s i n t á r Dávid polgármester és G o p c s a Joachim városi tanácsos. 23. T o r d a v á r o s : V e l i t s Ödön polgármester és C s o n g v a i Domokos biz. tag. 24- Z i 1 a h v á r o s : É l t e t ő Elek miniszteri osztály-tanácsos25 A v o l t a r a n y o s - s z é k i közbirtokosság'. G á 1 Mór. 26. O r o s s k ö z s é g e : K á l l a y Jenő cs. és kir. kamarás. 27- K a c z k o k ö z s é g e : V o i t h Gergely kir. tanácsos. ő. Testvéregyesületek,
képviseletében:
1. A z O r s z a g o s m a g y a r i s k o l a - e g y e s ü l e t : G e r l ó c z y Károly, Budapest főváros I. alpolgármestere, mint elnök vezetése alatt 49 egyleti tag. 2 Felvidéki közművelődési egyesület:Szal a v s z k y Gyula államtitkár, elnök, R u d n a i Béla ügyvivő alelnök. 3- A m a g y . s z t . k o r o n a o r s z á g a i n a k V ö r ö s-k er e s z t - e g y l e t e : C s e k o n i c s Endre gr., D a r á n y i Ignácz. 4 F)unántuli közművelődési egyesület: S z é l i Kálmán orsz. képviselő vezetése a l a t t : H o l l á n Ernő altábornagy, S z é c h e n y i Béla gróf, H i e r o n y m i Károly, B u sb a c h Péter, P a l l a v i c i n i Ede őrgróf, E r n u s z t Kelemen, M a k f a l v a y Géza, P o r z s o l t K á l m á n , F e k e t e Ignácz dr., tagok. 5. S z é c h e n y i - t á r s u l a t : Ber. K o v á c s Ede kir. tan ácsos vezetése alatt: J a n d r i s i c s J á n o s apát-plébános és S e r l y Gusztáv. 6. E r d é l y r é s z i K á r p á t - e g y e s ü l e t : B e t h l e n Bá lint gróf elnök, K o r n i s s Viktor gróf alelnök és R a d n ó t i Dezső titkár7. M a g y a r t ö r t é n e l m i t á r s u l a t : M á r k i Sándor dr. 8. T e m e s v á r i m a g y a r n y e l v t e r j e s z t ő e g y e s ü l e t : M e n c z e r Rezső elnök vezetése alatt 5 tag. 9. P o z s o n y i m a g y a r k ö z m ű v e l ő d é s i egyesü l e t : P á l f f y István gróf, R i m é 1 y Károly dr. kanonok, N e i s z i d l e r Károly és K l e m p a Bertalan egyesületi elnökök.
MULT ÉVI ÜNNEPÉLYES KÖZGYŰLÉS.
10. P a n c s o v a i m a g y a r n y e l v t e r j e s z t ő e g y e s ü l e t : G r o m o n Dezső államtitkár vezetése alatt küldöttség. 11 V e r s e c z i m a g y a r k ö z m ű v e l ő d é s i egyesü l e t : K o r m o s Béla dr. elnök. 12- M á r a m a r o s i k ö z m ű v e l ő d é s i e g y e s ü l e t : U i á n y i Imre igazgató, S z a b ó Aurél titkár, L a t o r Sándor pénztáros. 13. D e b r e c z e n i C s o k o n a i k ö r : N e m e s Kálmán. 14. O r s z á g o s s z i n é s z e g y e s ü l e t : B é n y e i István igazgató. 15. P á p a i közművelődési e,gyesület: Feny v e s s y Ferencz dr., orsz. képv., N é g e r Ágost apátplébános. 16. B i h a r m e g y e i c u l t u r e g y e s ü l e t : S i p o s Orbán. 7. Egyesületek,
társulatok
és intésetek
képviseletében:
1 B i h a r m e g y e i n e m z e t i k a s z i n ó : T i s z a Kálmán. 2. B e s z t e r e z e i k ö r : B e t h l e n Pál gr. főispán 2 taggal. 3. B r a s s ó i m a g y a r k a s z i n ó : L á z á r Gerő igazgató. 4. C s e r m ő i k a s z i n ó : 3 tag. 5. E g r i k a s z i n ó : S z e d e r k é n y i Nándor orsz. képv. 6 K é z d i - v á s á r h e l y i o l v a s ó e g y l e t : B a l o g h Vend e l dr. ügyvéd és F e j é r Károly járásbiró. 7. M a r o s-v á s á r h e l y i k a s z i n ó : E l e k e s Pál kir. táblai elnök vezetése alatt 3 tag. 8. S z e g s z á r d i k a s z i n ó : Á g o s t o n István alelnök és S c h n e i d e r Gábor jegyző. 9. N a g y v á r a d i i p a r t e s t ü l e t i f j ú s á g a : N a g y Sándor törvényszéki biró. 10 Ó - k a n i z s a i m ű k e d v e l ő t á r s u l a t : R o x e r Gyula dr., főorvos vezetése alatt 3 tag. 11. M a r o s-t o r d a m e g y e i t a n i tó-e g y e s ü l é t : K e r e k e s S a m u tanár. 12. K é z d i v á s á r h e l y i n ő e g y l e t : ö z v N a g y Mózesné. 13. B r a s s ó i p r o t e s t . n ő e g y l e t : K o ó s Ferencz kir. tanfelügyelő 14 N a g y - e n y e d i B e t h l e n - c o l l é g i u m: H e g e d ű s J á nos tanár 15. D e b r e c z e n i I. t a k a r é k p é n z t á r : N e m e s Kálmán. 16. S z e g e d i k a s z i n ó : P á l f f y Ferencz polgármester. 17. A b o n y i k a s z i n ó : A n t o s Béla cs- és kir. kamarás. 18- B e t h l e n i t a k a r é k p é n z t á r : F l o t h J. Adolf. 19. K i s-c z e 11 i t a k a r é k p é n z t á r : R o s e n b e r g Gyula dr., orsz. képviselő. 20. K r a s z n a m e g y e i t a k a r é k p é n z t á r : L a n g Jó zsef igazgatósági tag 2 társával. 21. N a g y v á r a d i ü g y v é d i k a m a r a : R á d 1 Ödön ügyvéd. 22. A r a d v á r o s i i p a r t e s t ü l e t : N i k o l i c s Péter elnök.
MULT ÉVI ÜNNEPÉLYES KÖZGYŰLÉS.
23. M a g y a r o k e g y l e t e B é c s b e n : B e r e g s z á s z y Gyula elnök. 24. B u d a p e s t i ö n k é n t e s t ű z o l t ó - t e s t ü l e t : B á r á n y Ernő főparancsnok és S z i l y József helyettes. 25. C s i k s o m l y ó i j ó t é k o n y n ő e g y l e t : Bethlenfalvi P á l Gábornó. 26. D e b r e c z e n i r e f . e g y h á z : K i r á l y Ferencz dr. 27. D é v a i á l l - f ő r e á l i s k o l a : H a n k ó Vilmos dr. 28. D i c s ő - s z e n t m á r t o n i i p a r t e s t ü l e t : Baumg á r t n e r Ferencz jegyző. 29. N a g y v á r a d i i z r a e l . h i t k ö z s é g : A d l e r J a k a b kereskedelmi tanácsos, elnök. 30. K o l o z s v á r i e g y e t e m i z r a e l . h a l l g a t ó i : W e t t e n s t e i n Mór egyet, hallgató. 31. N a g y v á r a d i o r t h. i z r. h i t k ö z s é g : U l l m a n n Izidor és F r i e d l á n d e r Sámuel dr. 32. N a g y v á r a d i k i r . t ö r v é n y s z é k t i s z t v i s e l ő i n e k ö n s e g é l y e z ő e g y l e t e : K. N a g y Sándor. 33. T o r d a i k a s z i n ó : D a m o k o s Andor dr. 34. S z e g e d i p o 1 g. i s k o l a : S z e m e r j a y Károly dr. 35. S z e n t e s i 48-as n é p k ö r : 3 tag. 36. T u r i n i s z á z a s k ü l d ö t t s é g k é p v i s e l e t e : H e g e d ű s Károly elnök. 8. E. M. K. E. választmányok
és körök
képviseletében
:
1. B u d a p e s t f ő v á r o s i v á l a s z t m á n y : testületileg, élén K á r o l y i Tiborné grófnő és D e s s e w f f y Aurél elnökök k e l : B e r z e v i c z y Albert, J ó k a i Mór, G y ö r g y Aladár, W a g n e r Géza dr. ellenőr, R é n y i Dezső titkár, K h a y l l Elemér pénz táros, B o r o s t y á n i Nándor, D a r á n y i Ignácz, S z o k o l a y Cornél. 2. A r a d m e g y e i v á l a s z t m á n y : V á s á i h e l y i Béla el nök, N i k o l i c s Döme titkár, Ifj. H o r v á t h Mihály főisp. titkár. 3. D e b r e c z e n v á r o s i ó s h a j d ú m e g y e i v á l a s z t m á n y : D e g e n f e 1 d-S c h o m b u r g József gróf főispán elnök, S z ő l l ő s y Imróné és S i m o n f y Imre kir. tan., polgármester. 4 A l s ó f o h é r m e g y e i v á l a s z t m á n y : T ö r ö k Berta lan megyei főjegyző vezetése alatt 4 tag 5. G y u l a - F e h é r v á r v á r o s i v á l a s z t m á n y : N ó v á k Ferencz kir. tanácsos, polgármester elnök vezetése alatt 3 nő s 10 férfi tag 6. N a g y - E n y e d v á r o s i v á l a s z t m á n y : K o v á c s Gyula polgármester vezetése alatt 3 tag. 7. B a l á z s f a l v a v i d é k i k ö r : 2 nő és 7 férfi tag. 8. B e s z t e r e z e - n a s z ó d m e g y e i v á l a s z t m á n y : K e n y e r e s Adolf kir. törvényszéki elnök vezetése alatt 5 tag. 9. B r a s s ó m e g y e i v á l a s z t m á n y : K o ó s Ferencz kir. tanácsos, kir. tanfelügyelő vezetése alatt 2 tag-
9 —-
MÚLT ÉVI ÜNNEPÉLYES KÖZGYŰLÉS.
10. H é t f a l u s i c s á n g ó - k ö r : H e n t e r Gábor főszolgabíró vezetése alatt 2 tag. 11. C s i k m e g y e i v á l a s z t m á n y : M i k ó Bálint főispán vezetése alatt 3 tag 12. G y ö r g y ó v i d é k i v á l a s z t má n y : M i k ó Árpád orsz. képviselő. 13. F o g a r a s m e g y e i v á l a s z t m án y : B a u s z n e r n Guidó főispán vezetése alatt 5 tag, P á n c z é l Károly alelnök, K a b d e b ó Ferencz dr. stb. 14. H á r o m s z é k m e g y e i v á l a s z t m á n y : P o t s a József fő ispán, elnök vezetése alatt: B e k s i c s Gusztáv, N e u m a n n Ár min, N a g y János orsz. képviselők és N a g y Gábor oszt. tanácsos. 15 K e z d i-V á s á r h e 1 y v á r o s i v á l a s z t m á n y : M o l n á r Józsiás orsz. képv., elnök. 16 B o d o 1 a-n y é n i f i ó k k ö r : V é n Árpád és H o n i g b e r g e r András. 17 H u n y a d m e g y e i v á l a s z t m á n y : Bornemisza Tivadar báró vezetése alatt 10 tag. 18. S z á s z v á r o s i f i ó k k ö r : V i t u s Lajos és T o k a j i Aladár tanárok 19. K i s-k ü k ü l l ő m e g y o i v á l a s z t mány: G á l Domokos alispán vezetése alatt 32 tag. 20. K o 1 o z s m e g y c i é s K o l o z s v á r v á r o s i, f é r f i és n ő v á l a s z t m á n y : B a r t h a Miklósnó és B é 1 d y Ákos gróf főispán elnökökkel 70 tag. 21. M a r os-t o r d a m e g y e i é s M a r o s-v á s á r h c 1 y v árosi v á l a s z t m á n y : K o v á c s Ferencz apát-plébános és G y ő r f f y Pető nyug. polgármester alelnökök és N a g y Sándor gyógyszerész pénztáros vezetése alatt 15 nő s 15 férfi tag. 22. N a g y - k ü k ü 11 ő m e g y e i v á l a s z t m á n y : S z ob o s z l a y Károly alispán vezetése alatt 10 tag. 23. K i s - k a p u s i f i ó k k ö r : V a r g a Károly és neje tagok24. S z e b e n m e g y e i választmány: Jánosi Sándor törvényszéki elnök. 25. S z o l n o k D o b o k a m e g y e i v á l a s z t m á n y : K o r n i s Viktor gróf vezetése alatt 12 tag 26. D e é s v á r o s i v á l a s z t m á n y : B ó n i s Árpád dr. veze tése aJatt 10 tag. 27. S z a m o s u j v á r városi választmány: Voith Miklós elnök vezetése alatt 6 tag. 28. S z i l á g y m e g y e i v á l a s z t m á n y : G y ö r f f y Pál br. vezetése alatt 5 tag. 29. To rd a a r a n y o s m e g y e i v á l a s z t m á n y : B e t h l e n Géza gróf főispán vezetése alatt 2 nő és 12 férfi tag. 30. U d v a r h e l y m e g y e i v á l a s z t m á n y : T ö r ö k Albert dr- főispán vezetése alatt 23 tag. — 10 —
MULT ÉVI ÜNNEPÉLYES KÖZGYŰLÉS.
0. Az alapító
és rendes
tagok,
közül
többek
közt:
A p p o n y i Albert gróf, A b o n y i Emil, ifj. Á b r á n y i Cornél, B a k ó Sándor ,dr., B a r a b á s Béla, B á n ó Zoltán, B e r é n y i László, B e t h l e n Árpád gróf, B e r n á t h Béla, B o r s z ó k i Soma, C s i k y Kálmán dr., B é g e n Gusztáv, D e é s i Zoltán, E d v i Illés Balázs, E b e r l i n g Antal lovag, F á b i á n Sándor kanonok, F a r k a s László dr., F a r k a s h á z i Fischer Jenő, G y ö r f f y Gyula, G y ö r g y Endre, H e g e d ű s Károly, H o r v á t h Mihály, I s s e k u t z Győző dr., J a n k ó János dr., K a a s Ivor br.. K á d á r Kálmán, K a m m e r Ernő, K á r o l y i István gróf, K á r o l y i Tibor gróf, K e n y e r e s Balázs dr., K l u p a t h y Jenő dr., Vasvári K o v á c s József, K o v á c s Zsigmond, K o v á c s Albert, L á s z l ó Mihály, L á z á r Árpád, L e n g y e l Lajos, M a t s k á s y Pál, M o h a y Sándor. M o l n á r Antal, M o r e I l i Gusztáv, M ü n n i c h Aurél, N e m é n y i Ambrus, N é m e t h Titusz, P a p p Elek, P o g á n y Károly, P a p p Samu dr., R e i n e r Ignácz dr., R e i n e r János dr., S i m o n Dezső, S á g h y Gyula, S á n d o r László alisp. (Maros vásárhelye, S c h a c h t e r Miksa dr., S c h i l l e r Miklós dr., S i g r a y P á L S t i l l e r M ó r dr.. S z e m e r e Huba, S z e n t é Gyula dr.. S z e n t i v á n y i Kálmán, S z o b o s z l a y Károly alisp. dévai S z ö l l ő s y István, S z ő t s András, T a t i c h Péter, T h a n Károly dr., T h a n Mór, T h e w r e \v k Árpád dr., T e 1 e p y Károly, T ó d o r József kanonok, T ó t h Lőrincz, T ó t i s Adolf. U g r ó n Ákos, U g r ó n János alisp.. U g r ó n Zoltán, V á j n a Vilmos dr., V a 11 e r József, V á r a d y Gábor, W a i z e n k o r n Oszkár, W a h rm a n n Mór, W i t t m a n n János, W e i s z Ignácz, Z a l a György stb. 10. Elmaradásukat
kimentik
és üdvözlik
a
közgyűlést:
K u n Kocsárd gróf, örökös diszelnök, 90 éves korára s vele járó gyengélkedésre való tekintettel; T i s z a Kálmán váratlanul jött gyöngélkedése m i a t t ; J o s i p ov i c h Imre m. kir. horvát miniszter, kijelentvén, hogy meleg érdeklődéssel fogja kisérni az egyesület áldásos m ű k ö d é s é t ; V a y Miklós báró koronaőr, 90 éves korára s gyengélkedő állapotára való tekintettel; L ö n h a r t Ferencz erdélyi róm. kath. püspök betegsége miatt; F e r e n c z József unit. püspök; K u u n Géza gróf közbe jött elháríthatatlan akadály m i a t t ; K e m é n y György br., az E. M. K. E. torda-aranyosmegyei választmányának tiszt, elnöke, agg korára és betegeskedésére való tekintettel; R a c s e k János nagyváradi nagyprépost, aggkorára s bete geskedésére való tekintettel; B u s s e u 1 Henrik gróf, alapitó tag ; M e r z a Lajos E. M. K. E. főpánztáros, hirtelen közbejött betegsége miatt; -
li
-
MULT ÉVI ÜNNEPÉLYES KÖZGYŰLÉS.
K e m p e l e n Imre Székesfehérvárról, alapító, betegeskedése miatt; A z « E l s ő a r a d i h a d a s t y á n - e g y l et» alapító t a g ; A «Debreczeni pinczérek betegsegélyző és á p o l ó e g y l e t e » , alapitó tag. 1. sz. Elnök a gyűlést megnyitván, a következő, nagy figyelemmel hallgatott beszédet intézi a közgyűléshez : «Tisztelt közgyűlés! A midőn az E. M. K. E. hazánk fővárosába egybehívott VH-ik rendes közgyűlését megnyitom, ugv vélem, a közérzületnek adok kifejezést, h a — tekintettel az országos mozgalomra — első sorban is dicsőségesen uralkodó Apostoli Királyunk felkent személye (ki törő éljenzés) iránt rójjuk le hódoló tiszteletünket, hű alattvalói ragaszkodásunknak adunk kifejezést. Ha párját is keresi a magyar nemzet, alkotmányos uralkodója s az uralkodó család iránt táplált hagyományos, őseitől átöröklött hűségben: az ujabb kor történel mében aligha akadna uralkodó, ki alattvalóit hosszas uralkodása alatt nagyobb hálára kötelezhette volna, mint Apostoli Királyunk a ma gyar nemzetet, a mely országosan ép most üli nagyszabású ünne pélyét a koronázás negyedszázados évfordulójának; s az E. M. K. E. nevében, mely kétségen felül egyike a magyar nemzet legma gyarabb alkotásainak, hálás köszönetet kell hogy mondjak egye sületünk fővárosi választmányának, hogy ez országos ünnepnapokra tűzte ki közgyűlésünket s ez által alkalmat nyújtott felséges ural kodónk, Apostoli Királyunk iránt táplált érzelmeinket, hű alattvalói hódoló ragaszkodásunkat ez uton is kinyilatkoztatni. (Éljenzés.) Fogadják most már egyesületünk nevében egyenkint is kö szönetemet, ily nagy számban való megjelenésükért, mert az egye sületi élet eléggé bebizonyította, hogy bármily nemes czélra szö vetkezett egylet is csak addig izmosodik, növekszik, működhetik áldásosán, mig a társadalom, melyből alakult, érdeklődéssel visel tetik iránta. Hála a gondviselésnek, a hazafias magyar társadalom nak s főleg egyesületünk buzgó tagjainak, egyesületünk mai n a p i g fennakadás nélkül növekszik, izmosodik, erősödik, nemcsak erkölcsi súlyban, hanem, a mi hasonczélu egyleteknél elkerülhetetlenül szükséges, anyagilag is. ^Általános hosszas éljenzés.) Eltekintve a nagynevű alapitónk, gróf Kun Kocsárd tiszteletbeli elnökünk által adományozott algyógyi fekvöségektől, melyeket gazdasági tanintézet létesítésére a földmivelósügyi minisztériumnak adtunk át, a mely birtok becsben a 300,000 irtot megközelíti, kész tőke vagyonunk 600,000 forint készpénzre tehető. Nagy összeg, ha számtalan egyleteink vagyoni állásához hasonlítjuk; elenyésző csekély összeg, ha az E. M. K. E. által felölelt munkaprogramm megvalósításáról kell gondoskodni. Elég lesz ennek bebizonyítására felhoznom, hogy a segélyek szét osztásakor—önálló intézmények alkotásánál a kérvények felénél többet kellett megtagadnunk. Mind oly segélyezési kérdések ezek, melyek — 12 —
MULT ÉVI ÜNNEPÉLYES KÖZGYŰLÉS.
— habár szerények az összegben — teljesen indokoltak, magyar szempontból elodázhatlanok, a magyarság fentartása érdekéből sürgősek, a magyar közművelődés terjesztésére elkerülhetlenűl szükségesek: de mert segélyezéseink minden egyes esetben sok évre terjednek ki, önálló alkotásaink örökösek és nagyobb tőke beruházást tesznek szükségessé: egyesületünknek a vagyonkezelés körül ma is a tőkegyűjtést kell folytatnia s bizunk a magyar tár sadalom hazafias áldozatkészségében, hogy ebben minket jövőre is megsegít. Örömmel ragadtuk meg azt a mult közgyűlésünkön megpen dített tervet, hogy ez évi közgyűlésünket itt a fővárosban tartsuk meg és hálás köszönetemet fejezem ki az egyesület nevében is •fővárosi választmányunknak, főleg elnökségének, hogy erélyes közreműködésével ez sikerült, mert régi óhajunk teljesült ez által, az tudniillik, hogy az ország fővárosában egyesületünk itteni buzgó tagjainak közvetlen bemutassuk összes munkálkodásunkat, tevé kenységünket s hogy személyesen meggyőződhessenek azon óriási irodai munkáról, melyet egyletünk kezelése körül végezni kény szerítve vagyunk s melyet csak az által birunk leküzdeni, hogy alkalmazottaink eléggé nem dicsérhető nagy buzgósággal végzik kötelességeiket; de azért is óhajtottuk itt Budapesten tartani köz gyűlésünket, mert erősen hisszük, hogy a fővárosi körök megis merkedve eljárásunkkal, szükségleteinkkel s ezeket helyeselvén, eddig tanúsított jóakaratú támogatásukat fokozni fogják. Nem czélom a részletekbe bocsátkozni. A főtitkári jelentés ből fog a közgyűlés legjobban meggyőződni, mennyire hézagpótló nemzeti intézmény egyesületünk s mily távol áll még attól, hogy ha zafias feladatunknak teljesen megfelelhessünk, mert habár ország szerte dolgoznak fiókköreink, s hálával ismerem be, hogy az ál dozatkészségre még mindig számithatunk: de olyan nagy az anyagi szükség, hogy perczig sem állhatunk meg a tőkegyűjtés körül. Szomorú kötelességet kell teljesítenem, a midőn e helyről egy nagy veszteségről kell megemlékeznem, a mely egyesületün ket érte tiszteletbeli tagjának, B a r o s s Gábornak halálával. Nem feladatom azokat az érdemeit felsorolni, a melyek elhalálozását or szágos veszteséggé emelték; mi benne azt a buzgó tagtársunkat siratjuk, a ki egyesületünket megalakulása óta nemcsak jóindulatú érdeklődéssel figyelte, de a ki igaz magyar érzéssel, kiváló állá sánál fogva is érdekeinket felkarolta, elősegítette és gyakori hiva talos érintkezéseink között egyszer sem tagadta meg kéréseinket. 'Gondolom, a közóhajnak adok kifejezést, a midőn nemcsak jegy zőkönyvileg adunk kifejezést e nagy csapás feletti bánatunknak, hanem a jegyzőkönyvi kivonat csatolása mellett egyszersmind részvétiratot intézünk közgyűlésünkből B a r o s s Gábor özvegyéhez.» Végül áttér az elnök a kormány jelenlevő tagjainak üdvöz lésére, kiemelvén, hogy a képviseltetést annak jeleűl veszi, mikép a kormány az egyesület működését szivén viseli, annak támogatá sára kész, a mire az egyesület a legnagyobb mértekben érdemes is.
MÜLT ÉVI ÜNNEPÉLYES
KÖZGYŰLÉS.
A hosszas éljenzéssel és gyakori tetszés nyi latkozatokkal fogadott beszéd egész terjedel mében e jegyzőkönyvhöz csatoltatni határoztatott s az egyesület halhatatlan nevü örö kös disztagja, néhai b. e. B a r o s s Gábor öz vegyéhez a részvétirat küldése egyhangúlag kimondatott. 2. sz. A mult 1891. év o k i hó 4-ón M.-Vásárhelyt tartott Vl-ik rendes közgyűlés jegyzőkönyve az évi jelentésben egész terjede lemben közzétéve és a kiküldött biztosok által hitelesítve lévén, e jegyzőkönyv felolvasását a közgyűlés nem kívánja, hanem mint ismertet egész terjedelmé ben tudomásul veszi; egyben elnök javaslatára a közgyűlés a jegyzőkönyv vezetésére G á s p á r János, a szólani kívánók följegyzésére pedig S z t e r é n y i József jegyzőket bízza meg; és ugyancsak elnök javaslatára kiküldetnek : 1. a jegyzőkönyv hitelesítésére: D e s s e w f fy Aurél gróf és S z a t h m á r y György; 2. a pénztárszámadások és számvizsgálói je lentés közgyűlési felülvizsgálására: H e g e d ű s Sándor, K a a s Ivor báró, N ó v á k Ferencz ós W a g n e r Géza dr. ; végül 3. a jelölő bizottság tagjaiul: R ö k k Pál el nöklete alatt K o ó s Ferencz, K o v á c s Ferencz, S á n d o r József, S i m o n f f y Imre, S z e le u 1 a Akos és T ö r ö k Bertalan. 3. sz. S z t e r é n y i József jegyző a titkárság nevében bejelenti a köz gyűlésre jelentkezett hatóságok, testületek, testvéregyesületek, tár sulatok, intézetek és fiók-választmányok ^ t b . képviseleteit, melyek mind a közgyűlés által kitörő éljen zéssel fogadtatva, szolgálnak örvendetes tudo másul. 4. sz. B e r z e v i c z y Albert m. kir. vallás- és közoktatásügyi állam titkár, egyesületi tag, az E. M. K. E. fővárosi választmánya nevé ben a következő lelkes és hazafias szép beszéddel üdvözli az E. M. K. E. egyetemét: « Mélyen tisztelt közgyűlés ! Az E. M. K. E. budapesti választ mányának megtisztelő megbízása folytán nekem jutott a szerencse, hogy a budapesti s a Királyhágón inneni tagtársak nevében szi— H —
MtILT ÉVI
ÜNNEPÉLYES KÖZGYŰLÉS.
vem mélyéből fakadó örömmel és lelkesedéssel üdvözöljem az ezen emlékezetes alkalomra az erdélyi részekből ide az ország főváro sába felsereglett tisztelt honfitársainkat, érzületben ós törekvésben édes testvéreinket. Valóban szebb, emlékezetesebb, törekvéseinkre ós reménye inkre nézve jelentőségteljesebb alkalom nem hozhatott volna ben nünket itt Budapesten össze, mint az, a melynek lélekemelő be nyomása alatt állunk épen e napokban. A mikor az egész nemzeti élet lüktetése itt az ország szivében egyetlen nagy szivdobbanásban egyesül, a mely szívdobbanás kifejezi azt a lángoló szeretetet, melylyel a legjobb király iránt viseltetünk, ebben a szivdobbanásban benne kell, hogy lüktessen a mi egyesületünk élete ós törek vése is, mnrt egyesületünket is az alkotmányhoz és a királyhoz való hűség szelleme vezérli és soha olyat nem akart, soha olyat czélba nem vett, a mi a népet atyailag szerető király helyeslésére nem számithatna. A hazafiúi öröm c napjai, a melyekben mindnyájan csak azt érezzük, a mi bennünket egyesit és semmit nem érzünk mindab ból, a mi bennünket az élet küzdelmeiben elválasztani szokott, az örömben és lelkesedésben való egyesülés e napjai legyenek egy uj erős szövetség kiinduló pontja, a melyet egyesületünk czólja érde kében kötünk s mai ünnepólves közgyűlésünkkel pecsételünk meg. Erre a szövetségre a Királyhágó felett nyújtjuk egymásnak a testvéri jobbot. Öaök odaát, közvetlen rószeszei a küzdelemnek, a fáradságos, de dicső munkának ; mi, az innenső oldalon rokon érzelmünk melegével, közös eszméink terjesztésére irányzott buz galmunkkal s közösügyünk oltárára tett filléreinkkel igyekszünk az önök törekvését támogatni. E szövetségnek meg akarjuk, meg fogjuk hódítani az egész országot. É n remélem, hogy önök, tisztelt erdélyrészi honfitársaink, azzal a meggyőződéssel fognak szűkebb hazájukba munkájuk mellé s a küzdelem sánczaira visszatérni, hogy munkájukban és küzdelmükben az egész magyar nemzet áll önök megett. Világosan látjuk és határozottan akarjuk a czélt, mely ben nünket összehozott és összetart; nem ingathat meg annak köve tésében sem az utunkba gördülő nehézség és akadály, sem a gya núsítás vagy félreértetes veszélye. Mi senkitől semmit elvenni nem akarunk, csak adni akarunk, szellemi kincseket akarunk adni a szellemileg szűkölködőknek, nevelés, oktatás, ismeretterjesztés által. Senkit nem akarunk leigázni, csak magunkkal egyenlővé akarunk tenni mindenkit a haza közös szeretete, a nemzeti összetartozás érzete, nemzeti nyelvünk és mű veltségünk megértése által. A nemzetiségi kérdés Magyarországon rég megszűnt a fajok hatalmi kérdése lenni. Egy nagy czivilizatórius misszió kérdése az, a mely misszió teljesítése körül az államalkotó magyar faj csak kötelességet vindikál magának és ezt a kötelességet teljesí teni fogja, teljesíteni tudja is. Hogy a magyar társadalom megér— 15 —
MCLT ÉVI ÜNNEPÉLYES KÖZGYŰLÉS.
tette a nemzet géniuszának intő szavát: annak fényes tanúbizony ságát szolgáltatják közművelődési egyesületeink s ezeknek élén az E. M. K. E. Hiszen, t. közgyűlés, a kinek ép esze és ép szive van, az le hetetlen, hogy rokonszenvet ne érezzen, — ha még oly távol áll tőlünk — a mi törekvéseink iránt. Lehetne-e egy nemzetnek ma gasztosabb, nagyobb czélja, mint az, hogy magát egy oly szellemi kultúra által örökitse meg, a mely minden mulandó anyagi alko tást túlél és a melyben mindenkorra kifejezve marad az ő nemzti egyénisége, jelleme? Ámde ilyen nemzeti kultúra csak egy nyelv vel állhat kapcsolatban, csak egy faj jellegét, tipusát viselheti magán. Ilyen nemzeti kultúrája van, vagy lehet minden népfajnak, a mely hazánkban képviselve v a n ; megalkotásában, kifejlesztésé ben senki sem hátráltatja őket: de a magyaron kivül minden nép faj a maga kulturális súlypontját más országban találja fel. Az erdélyi szász, a bánáti német soha sem lesz zászlóvivője a nagy német kultúrának; a mi kultúrát a magyarországi román vagy szerb produkál, az mindig csak viszfénye lesz annak a szellemi életnek, a mely Romániában, Szerbiában honos: de a magyar nem zeti kultúrát csak Magyarország alkothatja meg, ez az egyetlen kultúra, a melynek léte vagy nem léte ez ország létéhez vagy nem létéhez van k ö t v e ; oly fa, a mely csupán e földben gyökerezik s a mely azért hivatva van terebélyes lombozatát erre az egész ha zára szétterjeszteni. Ezt a magyar nemzeti kultúrát kifejleszteni, megizmositani és el terjeszteni kötelessége államnak és társadalomnak egyaránt; czéltudatosan és határozottan kell erre törekednie az államnak, menten minden erőszakoskodástól, de a bátortalan tétovázástól is szabadon. É s mig az állam megjelöli az irányt és felállitja a kereteket, a társa dalom a maga munkájával ós áldozatkészségével siet azokat a ke reteket kitölteni. Nyiltan ós büszkén valljuk, hogy mi arra törekszünk, misze rint őzen a magyar földön ne legyen egy talpalatnyi olyan terület, a melyen a magyar ember idegennek kénytelen érezni magát; azt akarjuk, hogy a magyar nyelv tudása és szeretete erős kapocs le gyen, mely hazánk minden, bármily nemzetiségű polgárát nemze tiségből való kivetköztetés nélkül összekösse; azt akarjuk, hogy a magyar szó, a magyar dal fölzendüljön mindenütt a Kárpátok tö vében csak úgy, mint az Alföld délibábos rónáin, hogy tova vigye azt a Quarnero és Adria hulláma ki a nagy világba, hirdetőjéül annak, hogy ez a nemzet, a melyet a történelemből nagynak is mertek harczi erényei miatt, nagynak bizonyult szelleme által s azzal is meg tudta hóditani azt a földet, a melyet hajdan fegyve rével megszerzett. S h a egyszer ez a nagy szellemi küzdelem győzelmes véget ért, akkor a haza nemtője rá fog mutatni önökre, tisztelt erdély részi honfitársaink és azt fogja mondani: ezeknek az érdeme leg-
16 —
MULT ÉVI ÜNNEPÉLYES KÖZGYŰLÉS.
nagyobb, mert ott, a hol ők voltak, volt legnagyobb a veszély és legnehezebb a győzelem. Isten hozta körünkbe szeretett erdélyrészi tagtársainkat!* A nagyhatású és kitörő éljenzésekkel foga dott beszédre, mely egész terjedelmében itt közöltetik, B e t h l e n Gábor gróf elnök meg hatottan mond köszönetet az egyesület ne vében, s hasonlóképen U g r ó n Gábor választ mányi tag — kiemelvén, hogy az E. M. K. E. senkitől semmit elvenni nem akar, hanem adni akar mindenkinek, és miként a magyar szent-korona egysége egyenlő jogot biztosit, ugy az E. M. K. E. is egyenlő műveltséget akar mindenkinek, és az E. M. K. E. azt a gyűlöletet, melylyel iránta némelyek viseltetnek, szeretettel viszonozza — a tagok nevében üdvözli az állam titkárt, mely mindkét utóbbi nyilatkozatot is a közgyűlés zajos éljenzéssel fogadja. ő. sz. Az évi jelentés kinyomtatva és a tagokhoz előre szétküldvc lévén, felolvasottnak tekintetik, a t. alelnök-főtitkár azt csupán a mellékelt alakban kivonatosan ismerteti. •Mélyen tisztelt közgyűlés! A fővárosi választmány közzétett levele szerint azért hivat tunk Budapestre, hogy számot adjunk «müködésünkről, vezéresz méinkről és törekvéseinkről az ország szine előtt.» Abban a hit ben, hogy ez a közönség véleménye is, iparkodom a föltett kér désekre a lehető legrövidebben megfelelni. A 249 nyomtatott oldalra terjedő évi jelentés részletesen adja elő az igazgató választmány munkásságát; közli az összes fiókválasztmányok, E. M. K. E. és E. M. K. E. segélyezte intézmények jelentéseit, s kimerítően számol az egyesület vagyoni állapotáról. Ennek alapján összesítve a végső eredményeket: a következő ál talános képet adhatom. Nem egészen 4 havi előkészület után az 1885-ik év április hó 12-én alakultunk meg ideiglenesen, Kolozsvárt; szervezkedő köz gyűlésünket ugyanazon esztendő augusztus hó 31-én tartottuk meg ugyanott. Azóta az erdélyi rész különböző városaiban tartottunk 6 rendes közgyűlést; ez tehát, Budapesten, a 7-ik. Tényleges kiható működésünket csak később, k. b. 4 esztendő óta kezdettük meg. Az egyesület föladata az alapszabályok értelmében: műkö dése területén, az erdélyi részben: egyházak segélyezése, óvók, nép- és polgári iskolák segélyezése, esetleg létesítése ; népkönyv tárak és olvasó körök alkotása; hazafias iratoknak terjesztése; a föladatok másod sorban közgazdaságiak. -
17 —
2
MULT ÉVI ÜNNEPÉLYES
KÖZGYŰLÉS.
Megindulásunkkor ennek alapján első kötelességünknek tar tottuk számba venni az erdélyi rósz közművelődési, részben köz gazdasági viszonyait, ezek alapján munka-tervezetet dolgozni ki, megállapítani a teendők sorrendjét, irányát, vonalait, s meghatá rozni a segélyző eljárás elveit. A legfontosabb levén ezek között az erőgyűjtés, ennek vég eredménye a következő. Az E. M. K. E. vagyona ez idő szerint: 1. Tiszteleti elnökünk, K u n Kocsárd gróf ajándékából AlGyógyon egy földbirtok, a hozzátartozó szolgálrnányokkal együtt ; értéke hivatalos becslés szerint, ujabban is megerősítve, ±21,557 forint. 2. Kolozsvárt egy bérház, 15 évi szerződéssel a m. kir. állam vasutak kolozsvári üzletvezetősége számára ópitve; került a telek kel együtt 140,944 írt 20 krba; szakértők becslése szerint azonban az egész: 10,000 írttal már most többet ér. 3. Tárgyalás alatt levő ingatlan hagyatékok és ajándékozá sok összértéke 33,508 írt 32 kr. 4. Papírokban, takarókbetétekben és egy pár közintézeti köl csönben f. év. máj. hó 25-ig 440,612 írt 32 kr. 5. Az iskolák, óvók épületei és telkei becsértéke az egyes gondnokságok jelentése szerint 38,000 írt. 6. Kötelezvényeken — iveken —aláirt várandóságok, alapitvánvok, tagsáa'i dijak és amazok kamatai összértéke 114,38!) frt 54 kr. 7. Künlevőségek, némely átmeneti bevételek, fölszerelések és berendezések összértéke, az utóbbiakat 60%-kal leütve, 10,767 frt 63 7 kr. Ha ezekhez tekintetbe vesszük, hogy a künlevő perselyek s filléres aláírások, továbbá bárczakönyvek után összeget nem szá mítottunk; hogy a járandóságok esetleges veszteségeit a tapaszta lat szerint mutatkozó ujabb jelentkezések és aláírások pótolják : hogy az algyógyi birtok E. M. K. E. fent irtotta erdeinek csak Iá jából 8600 irtot lehet bevenni; hogy a bérház jövedelmének mint egy 1 V százaléka 12 évig adóalapul tőkésittetni határoztatott, s ez összeg ez alatt az idő alatt 27,802 frt és 39 krra fogja kinőni m a g á t ; hogy néhai K o v á c s Sándor nagy-enyedi mérnök 43,600 frtos alapítványa jövedelmének minden évi 7.,-de kamatos kama taival addig tőkésítendő, mig az alap 103,000 frt lesz: elmondhat juk, hogy az E. M. K. E. összes értéke ez idő szerint k. b. 1.000,000 frt körül jár. Ebben a nemzeti vagyonban 286,322 frt 48 kr. tőkésitett rendes és pírtoló tagdijakbál, továbbá adományokból jött létre; a várandóságokból rendes és pártoló tagsági díj 66,060 frt 19 kr, ez szintén tőkésittetni fog; a többi mind alapítvány. A legnagyobb alapítványok a már említetteken kívül: a R ö k k Pál sajó-ládi birtokosé, 20,50.) frt; néhai D e r s i János maros-vásár helyi birtokosé és Kis-Küküllő vármegye törvényhatóságáé, utóbbi 2%-os pótadóból, 10—10,000 frt; ugyanennyi körülbelül összesen a báró O r b á n Balázsé; s 40 hold békés-megyei földet és m á s 2
2
— 18
-
MCLT. ÉVI ÜNNEPÉLYES KÖZGYŰLÉS.
félezer frt készpénzt hagyott a mult évben Déva-Ványán elhunyt H a j d ú Mária úrnő. Egy 14,000 frtos ingatlant ajánlott föl Z ak a r i á s Dániel ny. brádi ref. lelkész arra az esetre, ha Brádon egy óvót létesítünk. 6000 frtos alapító néhai P e i e l l e István ko lozsvári kereskedő; 5000 frtos Budapest, Dobreczen és Kolozsvár; 1500-3500 frtos — ezek közt T h a n Mór kisorsolt festménye — 9; 1(100 frtos 2 1 ; 500-1000 frtos — ezek közt K o s s u t h" Laj os levele és J ó k a i Mór kéziratai után — 25; 10-500 frtos 1718. A magyar nők lobogó alapjára kerekszám 14,000 forint gyűlt be. Közel 10,000 forintot küldött be a fővárosi választmány csak bá lok vitán. Mintegy 40,000 forintot gyűjtött ifj. T e l e k i Domokos gróf a budapesti nemzeti easinó urai közt, s tagdijakban mintegy 10,000 forintot K a p á e s y Dezső Egerben. Kiválóan nagyobb gyűj tések még a S i m o n ffy Imre debreczeni és Soltész N a g y Kál mán miskolczi polgármestereké. Legnagyobb tag évi 200 írttal S z á s z Domokosné - N a g y Ilka urnő. És midőn a vagyonról és anyagi erősbödésről van szó, tehetem-e, hogy hódolattal és- mély tisztelettel ne említsem az élünkön járó patronákat, mint K á r o l y i Tiborné, T e l e k i Domokosné, D c s s e w f f y Aurélné, C s á k y Albinné, K á r ó l y i lstvánué, B á n f fy Zoltánné, B á n f f y Györgyné, S z a p á r y G} uláné grófnők, K e m é n y Kálmánné báróné, H e g e d ű s Sándorné, B a r t h a Miklósné, H a u s e r Károlynó úrnők és a többiek? Mi csak kiosztjuk a pénzt, de az áldott női kezek egy begyűjtik. T
Az E. M. K E - b e n tehát a budapesti közgyűléssel, annyi hasonló társadalmi alkotásra, 7 évi munka után e g y — emberileg szólva — mindenesetre örök időkre biztosított ujabb nemzeti intézményt adunk át. Nem fejtegetem a nehézségeket, melyek közt ez az in tézmény jelen sokfelé igénybe vett köz- és magán életünk köze pette létrejöhetett. A jövedelmezőség fölszámitásánál első, a mit tekintetbe kell vennünk, hogy az E. M. K. E. fölhasználandó évi jövedelmének kezdet óta csak a már kész tő ke-vagyon kamatait tekinti, ellen ben minden további várandóságot, tagdíjat vagy adományt először tőkésít s rendszeresen csak ennek kamatait kezdi elkölteni. Tekin tetbe véve, hogy esélyeknek kitett tagdijakra intézményeket épí teni alig lehet: ez intézkedés helyességét bővebben indokolni szükségtelen így t e h á t : az algyógyi birtok jövedelme a f. évre 13,000 frt a birtokkezelő igazgatóság előirányzatában; a várandó ságokat, kintlevőségeket, berendezést és fölszerelést jövedelmező vagyonnak még nem, illetve II'MII vehetjük; megmarad ezek sze rint a bérház, a tőkevagyon, az átmene.i bevétel és a befekteté sek után számított 5%. Ez összesen a f. évre jan. 1-től kezdődőleg 32,615 frt 32 kr az előirányzat szerint. Ha ehez hozzáadjuk az algyógyi birtok jövedelmét, mondhatjuk, hogy az E. M. K. E. ez idő szerinti jövedelme 45,615 frt 35 kr. Megkívánom jegyezni, hogy az algyógyi birtok jövedelmét a következő évre 17, azon— 19 —
2*
MÜLT ÉVI ÜNNEPÉLYES KÖZGYŰLÉS.
túlra pedig az állam befektetései után mindén évre 20—22 ezer frtra teszi a birtok igazgatósága. A bevétellel szemben a szükséglet a következő: 1. Az algyógyi birtok egész jövedelme az algyógyi székely földmives iskoláé; erről alább külön szólandunk. 2. Szükséges: különböző magyar felekezetek 3 lelkészének, 12 körlelkészének, utóbbiak közül 2 tanilássál is foglalkazik, 13 tanitójának, 3 lelkésztanitójának, 2 tanítónőjének, 3 munkaíanitónőjének és 15 iskolájának rendszeres évi járandóságukban 4395 frt, s a f. évre 3 iskolai czélra 185 frt 83 kr rendkívüli, összesen tehát a f. évre 4580 frt 83 kr segély3. Szükséges: 6 E. M. K. E. fiu- és leányiskola, 1 E. M. K. E. leányiskola és 1 E. M. K. E. óvó-iskola, összesen 8 önálló iskola és egy E M. K. E. segélyezte államvasuti elemi iskola központi rendszeres járandóságában 3526 frt 61 kr. 4 Kell: 6 E. M. K. E. óvó, 4 E. M. K. E. létesítette és 2 E. M. K. E. kezdeményezte és segélyezte óvó rendszeres központi járandóságában 2957 frt 24 kr, és 10 E M. K. E. gyermekmenhely f. évi szükségletében 455 frt 20 kr, összesen 3412 frt 44 kr. 5. Népiskolai tápintézetekre előirányozva 500 frt, szegényis kolás gyermekeknek 80 frt; együtt 580 frt. 6 Ösztöndijakra: 1 szövő- és 2 gyermekjátékkészitő tanmű helyhez, 1 női ipariskolához és 1 közép faipariskolához 601 frt. 7. A nagy-enyedi árvaháznak a tavalyért és az idénért 2450 frt, s fizetni kell még 3 éven át megfelelő 5 % kamattal 10001000 forintot. 8. Iskolai jutalmakra Szent-Istváni N e m e s János alapítvá nyából 111 frt. 9. Egy legbuzgóbb tanitó jutalmazására G y e r t y á n ff y István alapítványából 50 frt. 10 Már előfordult 4 E. M- K. E iskola további rendes járan dóságában átmeneti bevételek után 1204 frt 24 k r ; ebből 150 frt ismét tápintézeti összeg11. E. M. K E. népkönyvtárak tovább fejlesztésére és szaporí tására 640 frt. 12. E. M. K. E. olvasókönyv kiadására a f. évben 2000 frt. 13. E. M. K. E. dalos körök alakítására 300 frt. 14. 1 főreáliskolai tápintézetnek, 1 kereskedő iskolának és 1 állami iskolához munkatanitónőnek 550 frt 15 Fiókok 25%-ka után 2000 frt. 16. A magyar nők E. M. K. E. lobogó alapja, mint rendel kezési alap, f. évi jövedelmében fölhasználható segélyekre 621 frt 61 kr. 17. Előre nem látott összegekre fölvettünk 300 Irtot. 18. A Kovács-alap létrehozatalára 545 frt. 19 3 E. M. K. E. iskola, 1 E. M. K. E. óvó és 1 gör. kath. iskola építésére rendkívüli befektetésül előirányozva 15,700 frt. 20. Intézeti beszerzésekre és rendkívüli dologi kiadás 800 frt. — 20
-
MÜLT ÉVI ÜNNEPÉLYES KÖZGYŰLÉS.
Ez együtt 19,461 írt 70 kr rendes, 20,511 frt 3 kr rendkívüli (dologi, egyszersmindenkori), összesen 39,972 írt 73 kr szükséglet, vagy az algvógyit is hozzáadva 52,972 frt 73 kr. Ezekhez járul a bérház adóalapjára évi 2090 frt; tagdijak behajtásában az egész országra nézve 900 frt, lakbérekben s irodahelyiségért, a hol le véltárunk s pénzszekrényeink is vannak, s a hol a directorialis, szakosztályi s bizottsági üléseket szoktuk tartani, 730 frt; továbbá fűtés-világitás, portó, dologiak, szolga, felszerelési kellékek leírá sáért, két alapító olajképeért — a tiszti díjazásról alább szóian dok — összesen 16.176 frt 99 kr különbözet, melyen az alapelvek következetes megtartásával az igazgató választmány akónt hatá rozta segíteni, hogy a nagyobb mérvű rendkívüli szükségletek, építkezések közül az idén csak a legszükségesebbet foganatosítjuk: ellenben buzgalommal folytatjuk tovább a gyűjtést, és a W e k e r l e Sándor p. ü. miniszter ur megígérte és a parlament meg szavazta nagyobb szabású sorsjátékban reménykedünk: A legkö zelebb való szükséglet egyébként, miként tavalyi évi jelenté semben kimutattam volt, nem is további 1 millió, hanem 4 millió frt, tőke és befektetés. Az E. M. K. E. létesítette, támogatásával létesüléshez segített, avagy csak egyszerűen rendszeresen támogatta intézmények száma kölönben 93 községben 101. Ebből leszámítva mintegy 10—15-öt, a többi csak az egyesület hozzájáruló segedelmének biztosításával jött létre s áll fenn. Egy vagy más czimen közvetlen segélyt adott már, az iménti számot is beleértve, az egyesület 139 községben 188 esetben. A körlelkészek gondozása, kiknek E. M. K E. java dalmuk 50—300 frt között van, 136 további községre terjed ki. Az ipari, földmivesiskolai és szakiskolai ösztöndijak száma évente 4 4 ; ezekre székely.és csángó iíjak p á l y á z h a t n a k ; a dévai főreáltanodához 2 hunyadmegyei iíju; a brassói kereskedelmi iskolánál pedig az évi 200 irtot a fen tartásra fordítják. Az összes iskolákba, óvókba és menhelyekbe a lefolyt évben járt 60% magyar, 30°/ oláh, 10% egyéb gyermek, utóbbiak németek és olasz munkások gyermekei, összesen 2874-en. A magyar nyelv elsajátítása jó. A körlelkészek gondozása az t-gyházi főhatóságok jelentése szerint nemzeti szempontból is üdvös. A népkönyvtárak száma eddig 40, s a nép különösen a mezőgazdasági munkákat örömmel olvassa. Egy szépen bekötött, lajstromozott és alapszabályzattal ellátott népkönyvtár értéke 107 frt 25 kr. A daloskörök száma 5, azonban ezek szervezése, minthogy az E. M. K. E. daloskönyve 5000 pél dányban most van nyomás alatt, csak ezután fog egész rendsze rességgel megindulni. Az E. M.K. E. olvasókönyvét felnőttek szá mára az ország első irói írják s képekkel fog megjelenni. A jutal mak közül a N e ' m c s Jánosé évente a magyar nyelvben legna gyobb előhaladást tett 5 gyermek számára van alapítva, a G y e rt y á n f f y é évente egy legbuzgóbb erdélyrészi tanító kitüntetésére; az utóbbit eddig kikapta 4. A népiskolai tápintézetekre fölvett összeg czélja, hogy iskolátlan vidékek gyermekei egy központi is0
21 —
JIULT ÉVI ÜNNEPÉLYES KÖZGYŰLÉS.
kolás helyre gyűjtetvén, ott élelmeztessenek, s ennek alapján ok tatásban részesülhessenek. Ezt a renszert különös sikkerrel foly tatják balázsfalvi iskolánknál, hová a vonalmenti államvasuti al kalmazottak gyermekeit a vonat minden héten díjtalanul be- és hazaviszi. A nagyenyedi árvaházba, K o v á c s Sándor emlékére, az E. M. K. E. segélye erejéig első sorban Nagy-Enyed városi és vidéki árvák jogosultak a fölvételre. A fiókok jövedelmök 25%"át az igazgató választmány előleges hozzájárulása alapján használ hatják föl: a legtöbbje valamely iskola vagy óvó segélyezésére fordítja. Az előfordult összes községek 16 vármegye területén fek szenek. Az egyházi segélyek rendszerint 10 évesek, kivéve 995 frt református évjáradékot, mely 32 éves; ezzel szemben azonban az egyházi főhatóság az illető községek javára ez idő alatt 19.900 irt tőke előállítására kötelezte magát. Az algyógyi birtok egész jöve delmén, az intézmények létrehozásának eljárási és az intézkedések végrehajtási költségein kívül — a közvetlen kezelési költségtől és az agitatiótól eltekintve — járadékban, «gyszersxniadenkoriakban mintegy 100,000 frtot fizettünk ki eddig. Az E. M. K. E.-intézmények közül legnagyobb: a beszterczei óvó, ennek épülete 11.000 frtot é r ; és a balázsfalvi iskola, háza és telke 22,000 Írtra becsül tetett. A legeslegnagyobb azonban .az algyógyi földmives iskola. Ezt az E. M. K. E. aként hozta létre, hogy — a nagy alapító K u n Kocsárd gróf beleegyezésével és hozzájárulásával — szerződést kötött B e t h l e n András gróf m. kir. földmivelésügyi miniszter úrral, mely szerint az egyesület az egész birtokot 40 esztendőre a kir. kincstár kezelésébe adja, ha a földmivelésügyi miniszter kö zösen megállapított elvek és rendszer alapján oda egy földmives isko lát létesít. Az iskola legfőbb czélja, hogy székely ifjak a földműves életmód megtartásával az erdélyrészi birtokviszonyok közepette gyakorlati gazdasági kezelőkké képeztessenek, s igy a kivándor lástól is megóva, befelé nyugatra irányittassanak. Az ifjakat, éven ként 32 ingyeneset, 8 félfizetósest az egyesület veszi föl s az egész iskola vezetése fölött ellenőrzést gyakorol. A megnyitás ideiglenesen f. év tavaszán volt: ünnepélyesen azonban, — s ezzel az alkalom mal remélhetőleg a miniszterhez is szerencsónk lesz, — f. év őszén fog végbemenni. A birtok jövedelmén felül szükséges összegeket mindig a kincstár fedezi. Az iskola számára különben 43,000 frt 5%-os kölcsönt is szavazott meg egyesületünk. Ez az első föld műves iskola az egész erdélyi részben. Ezekhez — a legfőbbeket említve — egyesületünk megalakulása óta rendeztünk 2 iparkiállitást, közvetítettünk mintegy 10,000•> ipari megrendelést, az erdély részi kis-ipar táplálása végett lebonyolítottunk egy 300,000 frtos katonai szij-, bőrnemü- és posztószállitási vállalatot; vidéki pénz intézeteket elhelyezésekkel t á m o g a t t u n k ; az erdélyirész ipari és közgazdasági ujjáteremtóse ügyében terjedelmes emlékiratot dol goztunk ki s terjesztettünk föl B a r o s s Gábor keresk. miniszter hez, elhunyt felejthetetlen tiszteleti tagunkhoz. Levéltárunkon nem egy száz iparos törött magyarságú levele fejezi ki háláját az egye— 22
-
JIULT
Évi
ÜNNEPÉLYES
KÖZGYŰLÉS.
sülét nagylelkű eljárásaért. Az erdélyrészi személyforgalom s a fürdők ügye emelése szempontjából védnöksége alatt dolgozó Er délyrészi Kárpátegyesületet alakított az E. M. K. E. s leírta és térképekkel kiadta az országrész Baedeckerszerü részletes leírását, mely a hazai irodalomban eiső még eddig ily nemben. A Kárpát egyesület már külön fiókokkal szervezi be az erdélyi részt, rende zett egy sikerült fürdőügyi congressust, kiadta az erdélyrészi für dők leírását s «Erdély* ezimrnel saját lapja van. Az ép oly jelentős közvetett aktióképon, megalakulása óta ezerszeres kérelmekkel, megkereséssel, kezdésekkel találta meg az egyesület az államot, egyházat, hatóságot, birtokosokat, egyeseket stb. Az igazgató vá lasztmány hozott eddig 6000 határozatot, a különböző bizottságiakat nem tekintve; a titkári ágban elláttatott 35,000 ügydarab, s a tag sági szorgalmazásokkal együtt közérdekű felhívásokban, köriratok ban, érintkezésekben stb. föladatott eddig a kolozsvári postán közel '/ -ad millió borítékolt küldemény. Fiókkal 55-tel hálóztuk be az egész erdélyi részt, s Aradon, Debreezenben, Szentesen át fölértünk az ország szivéig, Budapestig. A fiókok közül 1 fővárosi, 18 vár megyei a székvárost is beleértve, 8 önálló városi, 28 járási vagy kisebb-nagyobb vidéki. Utóbbiaknak a vármegyeiekhez való vi szonyát ügyrend szabályozza. Mindenik fióknak saját nyilvántar tása és levéltára van. Működésűkről az évi jelentésben külön adnak számot. Mint igaz nemzeti szervezet hatalmasan egészítik ki a köz pont működését. 2 5 % -jókból eddig 15,000 frtot használtak föl. Van olyan, a melyik 25%-át nem veszi igénybe: ellenben önálló óvót létesített; a másik majd minden évben egy történelmi emlé ket jelöl m e g ; egyiknek egy kr hátraléka sincs; a másiknak hölgy — V á s á r h e l y i Ilona k. a. Aradon — a pénztárosa; a harmadik társadalmilag E. M. K. E.-kaszinóvá szerveződött, mások az in tézmények javaslásában, létesítésében, nemzeti ünnepek — márcz. 15-ike s ilyennek rendezésében — és ezzel is a közszellemet táplálják — és az adminisztráczióban erősek ; a színészetnek mű kedvelő osztályokkal törik az útját; az egyesület templomokra segélyt nem adhatván, van olyan, melyik a több ezer forintot ily czélra saját erején gyűjtötte össze stb. Most Szegedre, Szabadkára és Hódmező-Vásárheíyre nézve folynak tárgyalások. Tagjaink száma együtt 78 örökös, 1787 alapító, 10,531 rendes és 4250 pártoló, öszszesen 16,646 kipróbált törzstag, s az egész országban mindenütt iáknak. A fizetés kedve, tekintettel az egyesület szorgalmas után járására is, jó. 3
Az igazgató választmány immár 7-ik esztendeje minden hó 12-én d. u. 3 órakor meghívók nélkül Kolozsvárt a városházán tartja üléseit, s erre mindannyiszor a legtávolabbi vidékekről je lennek meg tagok. Napidij vagy ilyes nincs az egyesületnél. Az összes rendes tiszti kiadások 4 tételen 3370 frt. A közgyűlés immár 4-ik éve megszavazott a főtitkár mellé és rendelkezésére egy titkárt, ezt azonban fedezet hiányában máig sem alkalmazhattuk, az öszszeget pedig a culturalis szükségletektől elvonni nem akartuk. — 23 — I
MULT ÉVI ÜNNEPÉLYES KÖZGYŰLÉS.
íme, mélyen tisztelt közgyűlés, egy legrövidebb vázlat. Mind ezeket az évi jelentés részletesen indokolja. És ezekből leplezetle nül, minden további magyarázgatás szüksége nélkül kitetszik, az irány is, melyet az egyesület követ. Ezt, tehát, valamint az okokat is fejtegetni, melyek az egyesület megalakulását szüksé gessé tették, fölösleges. Az erdélyi rész végzetes fontosságát ismeri ma már minden müveit ember a hazában, s bizonyára nincsenek még elfeledve azok az adatok, melyekkel megindulásunkkor meg ráztuk az országot s felénk fordítottuk a nemzet figyelmét. Az erdélyi rósz magyarságának nagy része elhullott a nemzeti létért folytatott évszázados küzdelmek alatt. Egész vidékek sorozási naplóit birjuk, hol az illető családoknak, de általán magyarság nak ma már nyoma sincs. Az u. n. megyéken megmaradt cse kély magyarságnak a lábai alól kiesik a talaj. Őseik csontját új tulajdonos ekéje szántja föl. Van egész vármegye, hol a helyne vek többsége még mindig magyar maradt, de nem magyar bennök a lakó. A török, tatár, Básta, Hóra, 184S. öldöklései alatt vidékek földszínéről tünt el a magyar. A megritkult sorok pedig elnemzetlenedtek. Mig az európai első állandó katonaság, Mátyás király feketehadseregének is nagyrészét erdélyiek ós székelyek szolgál taták. A székelység maga a történelmi birtokviszonyok következ tében nem birja az új idők átalakulásait. Egy része kiszivárog, odavesz, vagy legalább erejét idegen érdek szolgálatában veszti el. Szász polgártársaink részben még mindig zárkózottak, s a termé szetére szelid és jámbor oláh nép izgatók áldozata. Még az irgal mas egyház egyrósze is hűtlenségre és gyűlöletre tanit. Százával érkeznek a kérelmek a falvak magyarságától egyházi és isko lai szükségletek kielégítése, pótlása végett. Az erdélyi rész nem zeti és közgazdasági újjászervezésére és ujjáteremtése nagy mun kájára milliókra és állami politikánk programmjában egy külön pontra volna szükség. Mert az erdélyi rész nemzeti elestével el esett Magyarország, az erdélyi rész pedig a Balkán és a kelet hadászati kulcsa gyanánt idegen törekvéseknek is czéltáblája. Folytassuk-e tehát a társadalmi munkát, mely a fentiekből is kitetszőleg nem aggressiv, hanem önvédelem, nem gyűlölet, ha nem szeretet, nem erőszak, hanem áldás? A jótékonyság, a népnevelés, a nép anyagi érdekeinek elő mozdítása: van-e az erőhatalom igazságos eszközein kivül ennél biztosabb kapocs, mely felebarátaink, polgártársaink szivét elválhatatlanabbul szivünkbe egyesítse, s van-e az országoknak — az öntudat és a jog erején í'elüL — miradandóbb és biztosabb alapjok, mint az összes lakosok, honpolgárok hazafias erkölcsi érzü lete ? Ezen, az érzületen épiti az isten Ls a maga trónusát. Ez az a szilárd talaj, melyet fáradhatatlanul kell megművelnünk s abból kell csak igazán: bensőleg is és elpusztithatatlanal kikeltenünk az 1843. óv keresztfáján kijelentett egyenlőség és testvériség új Magyarországát. Az árulókat lehetetlenné tenai, az ártatlan és szelid népet irgalommal és szeretettel keblünkre ölelni föl. Ezzel n
— 24 —
t
MÚLT
ÉVI
ÜNNEPÉLYES
KÖZGYŰLÉS.
az erő és jóság hatalmával alkotta meg Szent István királyunk ezer esztendő előtt keresztény h a z á n k a t ; ez a Megváltó evangé liumi szelleme is : az önfeláldozás és az Ítélet; s ez, a bölcsesség és az irgalom, az egek Istenének világkormányzó lelke is. S hadd jőjön aztán az ellen: int a király, s egy nemzet fog ezen a földön villámló szemekkel, nyugodt kezében fegyverével, a rend és biz tonság őreként Európa keletén állani, s minden művelt nemzet rokonérzetével egyetlen imádság és csatakiáltás fogja itt végig reszkettetni a levegőt. A magyar nemzet 1848-al az újabbkori ál lamok ösvényére lépett; szenvedéseivel és elhatározásával a világ rendben a létezéshez és ehhez a földhöz ujabb jogosultságot vívott ki magának, s most a világosság és szeretet Istenországát emelve vállain, ennek irányát és szellemét röpiti szárnyain Erdély felől az E. M. K. E. törekvése is, s a Magasságbéli angyalának trombitazcngésén hirdeti: én a győzelem, mert az igazság, erő, önfeláldozás és a testvériség vagyok. Kövessetek, in hoc signo vinces ! Ez ismertetés után a közgyűlés az évi j e lentésben foglaltakat mindenekben tudomásul veszi, azokat jóváhagyja s a költségvetést, mint az igazgató választmány és a fiók-választmá nyok eljárásait megerősíti és a számvizsgálók nak eljárásukra nézve adott igazgató választ mányi utasítást jóváhagyja. 6. sz. Elnök az előadott jelentéssel, illetve annak az algyógyi «Kun Kocsárd gróf székely földmives iskolá»-ra vonatkozó részével kap csolatban indítványozza, hogy miután az egyesület nagynevű örökös díszelnöke és fejedelmi alapitója 90 éves aggkorával járó gyöngélkedése következtében a közgyűlésen, a mint szándéka volt, nem j e lenhetett m e g : a közgyűlés az E. M. K. E. tiszt, elnökét sürgőnyileg üdvözölje. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel és hoszszas éljenzéssel a sürgönyileg való üdvözlést kimondja és ennek elintézésével az elnökséget bizza meg. 7. sz. R e m é n y i Antal jogtanácsos, az igazgató válaszmány elő leges hozzájárulása alapján a magyar közművelődési egyesületek kongresszusa ügyében indítványt terjeszti a közgyűlés elé. A közgyűlés az indítványt, többek hozzá szólása után, azzal a meghatározásai fogadja el, hogy az ügy előkészítése a választmány — 25
-
MULT ÉVI ÜNNEPÉLYES KÖZGYŰLÉS.
által már kiküldött kongresszusi bizottsághoz utaltatik, mely után az igazgató választmány a testvéregyesületek képviselőit, illetve veze tőit a fővárosban elébb egy bizalmas értekez letre hiyja egybe, és ennek megállapodásához képest intézendők a továbbiak. 8. sz. Olvastatik a Deés városi választmány és Deés város taná csának két rendbeli átirata, mely szerint a fiók-választmány kez deményezésére a város az E. M. K. E.-t jövő évi közgyűlésének tartására Deés városába hivja meg. Az igazgató választmány is ajánlván a meg hívásnak köszönettel elfogadását, az egyhan gúlag határozatba megy és ezek szerint az eg3 esület 1893. évi VIII. rendes közgyűlése Deés városa kebelében fog megtartatni. r
9. sz. Olvastatik a tanítók oszágos bizottsága által tartott értekezlet írásban benyújtott indítványa, mely szerint javasolják, hogy az E. M. K. E. a magyar dal érdekében az iskolákkal ós népkönyvtá rakkal kapcsolatos daloskörök szaporítása végett részletes munkaprogrammot dolgozzon ki, a daloskörök szervezésére külön alapot gyűjtsön, a létesítésnél és vezetésnél érdemeket szerzett tanítókat jutalomban részesítse, általán a hatóságokat, testületeket, az iro dalmat és különösen a fiókköröket a magyar dal terjesztése érde kében mindent megtenni buzdítsa és lelkesítse. A közgyűlés tekintettel, hogy az E. M. K. E. a daloskörökct már rendszeresen szervezi, ezek szervezését munkaprogrammjába fölvette, E. M. K. E.-daloskönyvet 5000 példányban éppen a közgyűléssel egyidejűleg adta ki s a daloskörökre a költségvetésben is rendszeres összeg szerepel: külön határozat hozatalát nem tartja szükségesnek, hanem a benyújtott indítványt az igazgató választmány jóakaratú figyelmébe ajánlja. 10. sz. A számadások és a számvizsgálói jelentés felülvizsgálására kiküldött bizottság megteszi jelentését. E szerint a bizottság is a bemutatott szá madásokat teljesen rendben és pénztári keze— 26 —
1IULT
ÉVI
ÜNNEPÉLYES
KÖZGYŰLÉS.
lési szabályoknak megfelelő módon készültek nek találván: a közgyűlés a fölmentvényt meg adja, s a főpénztárosnak önzetlen eljárásaért jegyzőkönyvi köszönetet, valamint a könyvveze tőnek példás és lelkiismeretes szorgalmaért el ismerést szavaz. 11. sz. A kiküldött kandidáló bizottság megteszi jelentésót. Ezek. szerint a közgyűlés egyhangúlag magáévá tevén a bizottság ja vaslatát, az E. M. K. E. központi tisztikara és igazgató választmánya, a közbejött egy-két jelentéktelen módosulással, az 1893. évre a következőleg állapittatik meg. Ö r ö k ö s t i s z t e l e t i e l n ö k : K u n Kocsárd gróf. Elnök: Bethlen Gábor gróf, orsz. képv., «rd. ev. ref. egyházkerületi főgondnok, az Erdélyrészi Magyar Jelzálog-Hitelbank el nöke stb. A l e l n ö k ö k : B é l d i Ákos gróf, Kolozsvármegye és Kolozsvár sz. kir. város főispánja, H o r v á t h Gyula orsz. képv , szerk., B a r t h a Miklós orsz. képv., szerk., T e l e k i Domokos gróf ifj., orsz. k é p v . ; T. a l e l n ö k f ő t i t k á r (örökös): S á n d o r József. F őp é n z t á r o s : M e r z a Lajos birtokos, mér nök. J e g y z ő k : C s e r n á t o n i Gyula dr. kir. tanfelügyelő; G á s p á r János Alsó-Fehórmegye főjegyzője és I. aljegyzője ; S z t er é n y i József kir. iparfelügyelő; Török István dr. főgymn. igazgató. E l l e n ő r : S z é k ü l a Ákos, az «Adria >> bizt. társaság erdély részi vezérfelügyelője. Jogtanácsosok: H a 11 e r Rezső, kir. tanácsos, a kolozsvári ügyvédi kamara elnöke, Kolozsvárt; R e m én y i Antal ügyvéd, Budapesten; R á d l Ödön ügyvéd, Nagyváradon. S z á m v i z s g á l ó k : S z ő c s Géza az Egyesült Erdélyi Takarék pénztár és a Hitelbank és Zálogkölcsön-tár sulat főkönyvvezetője ; G á m á n Zsigmond a kolozsvári keresk. és iparkamara titkára. Választmányi tagok : 1. A 1 b a c h Géza kir. tanácsos, Kolozsvár sz. kir. város polgármestere. 2. B á n f f y Zoltán báró, birtokos, ny. fő ispán, Maros-Vásárhely. 3. B e n i g n i Samu nagyiparos Kolozsvárt. — 27 —
MULT ÉVI ÜNNEPÉLYES KÖZGYŰLÉS.
4. B e t h l e n András gróf, m. kir. földmü velésügyi miniszter. 5. B e t h l e n Bálint gróf, orsz. képv., Gyéres-Szentkirály. 6. Id. D á n i e l Gábor,nyug. főispán, Olasz telke (Udvarhelyvármegye.) 7. D e g e n f e l d József gróf, Hajduvármegye és Debreezen sz. kir. város főispánja. 8. D o s s o wf f y Aurél gróf, főrendiházi tag, a Magyar Földhitelintézet elnöke,stb., Budape&t. 9. F e j é r v á r y Jenő, birtokos, Sárvárt (Szolnok-Dobokavármegye.) 10. F e r e n c z József unit. püspök, Ko lozsvárt. 11. H. G á l Domokos alispán, Dicső-Szent márton (Ki s-K üküllő vármegye.,) 12. H e g e d ű s Sándor, orsz. képv. Budapest. 18. H o r v á t h László kir. tanfelügyelő, Segesvárt (Nagyküküllővármegye.) 14. Ifj. J ó s i k a Lajos báró, Branyicska (Hunyadvármegye.) 15. K a a s Ivor báró. 16. K á r o l y i István gróf. 17. K o ó s Ferencz kir. tanácsos, tanfel ügyelő, Brassó. 18. K o m i s Viktor gróf, nagybirtokos, Szent-Benedek (Szolnok-Dobokavármegye.) 19. K o v á c s Ferencz apátplébános, MarosVásárhelyt. 20. K o v á c s Ödön dr., theol. tanár, NagyEnyed (Alsó-Fehérvármegye.) 21. L a n g e r B ó d o g . m. kir. áll. vas. üz letvezető-főfelügyelő, Kolozsvárt. 22. L ö n h a r t Ferencz, erd. r. kath. püs pök, Gyula-Fehérvárt. 23. R á k o s i Jenő, szerk. Budapest. 24. R é t h i Lajos, kir. tanácsos, tanfel ügyelő, Déva (Hunyadvármegye.) 25. K. S á n d o r József, kir. közjegyző, Déva. 26. S i g m o n d Dezső, orsz. képv., Ko lozsvárt. 27. S i m a Ferencz, orsz. képv. Szentes. 28. Szabó Samu, főgymnáziumi tanár, Ko lozsvárt. 29- S z a t h m á r y György, min. tanácsos, Budapest. 30. T ö r ö k Bertalan, m. főjegyző, N.-Enyed. 31. V á s á r h e l y i Béla, orsz. képv., Arad. -
28
-
MVLT
ÉVI ÜNNEPÉLYES KÖZGYŰLÉS.
32. U g r o n Gábor. orsz. képv. SzékelyUdvarhelyt. A tagok a megválasztásról értesíttetni határoztatnak. 12. sz. S z t e r é n y i József jegyző olvassa a közgyűléshez érkezett írásbeli és sürgöny-üdvözleteket, melyek névsora a következő: A)
írásban üdvözlik a közgyűlést:
1 Országos Magyar Iskola-egyesület. 2. Szolnok-dobokamegyei gazdasági egyesület. 3. Hódmező-vásárhelyi ref. főgymnázium tanári kara. 4. Segesvári magyar kaszinó. 5. Segesvári ev. ref. hitközség. 6. E. M. K. E. medgyesi köre. 7. E. M. K. E. bürkösi köre. 8. E. M. K. E. Nagy-Küküllő vármegyei választmánya. 9. Halmágyi E. M. K. E. népkönyvtár kezelő gondnoksága. 10. Dévai főreál iskola. 12. Segesvári szász iparosok nevében S c h i m b e r s k y Ferencz és társa, megemlékezve a kincstári munkáról, melyet az E. M. K. E. intézésével szállítottak, kívánják, hogy «a kis ipar érdekében ki mutatott hazafias törekvésekben az Isten segélje az egyesületet és a nem magyar polgártársak iránt is kimutatott jó szándékai minél többször ismétlődhessenek.* 12. Brassómegyei tanítótestület. 13. Brassói protestáns nőegylet. B) Táviratilag üdvözlik a közgyűlést:
1. Almási izr. kerületi hitközség. 2. Alsó-Fehérvármegye közönsége. 3. Alsó-fehérvármegyei E. M. K. E. választmány. 4. Arad város közönsége. 5. Aradi I. hadastyán-egylet nevében, N y á r i Béla elnök. 6. Aradi főgymn. és főreáliskola tanári testülete. 7. Aradi izr. hitközség. 8. Aradi Kölcsey-egyesület. 9. Aradi szabadságharczi-muzeum. 10. Aradi kir. tanfelügyelőség. 11. Aradi Kölcsey-dalkör. 12. Balázsfalvi E. M. K. E. kör. 13. Balázsfalvi E.M.K E. iskola. 14. Besztercze-naszódmegyei ált. tanitóegylet ó-radnai fiókköre. 15. Besztercze-naszódmegyei ált. tanitó egyesület. 16. Besztercze-naszódmegyei E. M. K. E. választmáry. 17. Beszterczei magy. iparosok önképző és segélyző egyesülete. — 29 —
MÜLT ÉVI ÜNNEPÉLYES KÖZGYŰLÉS.
18. Bethleni E. M. K. E. fiókkör. 19. Biharmegyei népnevelési egyesület. 20. Brassó-apáczai társalgási egylet. 21. Brassói keresk. ifjak köre. 22. Brassói keresk. testület. 23. Brassói magyar kaszinó. 24. Brassói magyar polgári kör. 25. Brassói magyar prot. nőegylet. 26. Brassói ref. egyház. 27. Brassómegyei tanítótestület. 28. Brassói torna- és vivó-egylet. 29. Deési kaszinó. 30. Déva város. ' 31. Dévai reáliskola. 32. Dévai ipartestület. 33. Dévai iparos ifjúság. 34. Dévai nemzeti kaszinó. 35. Dieső-szentmártoni ipartestület. 36. » olvasó kör. 37. » áll. iskolák tantestülete. 38. » műkedvelői egyesület. 39. * tűzoltó parancsnokság. 40. Erdélyi Irodalmi Társaság. 41. Erdélyrészi Kárpát-Egyesület. 42. » » » radna-borbereki osztálya. 43. Hétfalusi E. M. K. E. kör. 44. Hunyadvármegye törvényhatósága. 45. Hunyadmegyci E. M. K. E. választmány. 46. Kis-küküllő vármegye tisztikara. 47. Kolozsvár város. 48. Kolozsvári Nemzeti sziuház. 49. » 48-as múzeum. 50. » E. M. K. E. választmány 51. » Márcz. 15-iki állandó bizottság. 52. M.-igeni E. M. K. E. kör. 53. M.-n.-sombori izr. fiók hitközség. 54. Maros-vásárhelyi gyermekjáték-gyár. 55. » iparos önk. és betegsegélyző egylet. 56. » iparos polgári egylet. 57. » kereskedő mint ipartársulat. 58. » szegény tanulókat segélyző egyesület. 59. » «Maros Vidék* szerkesztősége 60. Nagy-sajói E. M. K. E. daloskör. 61. N.-szebeni magyar polgári kör. 62. Naszódi iparos egylet. 63. » magyar dalkör. 64- , » » társalkodó egylet. 65. Ó-radnai E. M. K. E. fiókkör. -
30 —
JIULT
ÉVI
ÜNNEPÉLYES
KÖZGYŰLÉS.
66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. 85. 86.
Ó-radnai olvasó egylet. Szamosujvár városi E. M. K. E. választmány. Szebenmegyei E. M. K. E. választmány. Székely-udvarhely város. Szolnok-Dobokavármegye közönsége. Szolnok-dobokamegyei kékes-járási E. M. K. E. tagok. » » nagy-ilondai E. M. K. E. kör. Torda-aranyosmegyei E. M. K. E. választmány. Torda város. Tordai iparos egylet. » kaszinó. » nőegylet. Udvarholyvármegye központi tisztviselői. » megyei E. M. K. E. választmány. Vajda-Hunyad városi E. M. K. E. választmány. Verespataki E. M. K. E. kör. K u u n Géza gróf. M c r z a Lajos, Kolozsvár. C s e r n á t o n i Gyula dr., Besztereze. S á n d o r Kálmán, Torda. D ö m ö t ö r fi j* György, Zágráb. Mindez üdvözletek felolvastatván lelkesült éljenzéssel fogadtatnak és a jövő évi jelentés ben kiadatni határoztatnak. Ezzel az ünnepélyes közgyűlés tárgysorozata kimeritve lé vén, elnök még egyszer üdvözli a megjelenteket és szívökre köt vén az E. M. K. E. és vele az erdélyi rész ügyét, szavait O Felsége a magyar Király éltetésével végezi, mit is a közgyűlés szűnni nem akaró harsány éljenzéssel kisérvén, a gyűlés véget ért és e jegyzőkönyv lezáratok. K. ni. f.. Hitelesítjük Hzathmáry Gróf
Dessewffy
György. Gáspár
Aurél.
jegyző.
-
:;1
-
János,
AZ IGAZGATÓ VÁLASZTMÁNY MŰKÖDÉSE.
I. Első választmányi gyűlés, 1892. szept. 12-én. Jelen v a n n a k : B e t h l e n Gábor gróf elnök, B é l d i Ákos gr. alelnök, S á n d o r József t. alelnök-főtitkár, M e r z a Lajos főpénztáros; C , s e r n á t o n i Gyula dr. és S z t e r é n y i József jegyzők; S z é k ü l a Ákos ellenőr; F e l m é r i Lajos tiszt, t a g ; K o r n i s Viktor gróf nagybirtokos (Szent-Benedek, Szolnok-Dobokam.), C s a t ó János alispán (Nagy-Enyed, Alsó-Fehérm.), B e t h l e n Pál gróf főispán (Besztercie), K o ó s F e r e n c z k i r . tanfelügyelő (Brassó), B i r ó Béla apátkanonok, K o v á c s Ödön dr. theol. tanár (NagyEnyed), N a g y István bankigazgató (Brassó), B e t h l e n Bálint gr. nagybirtokos (Gyéres-Szentkirály, Torda-Aranyosm.), D á n i e l Gá bor ny. főispán ('Olasztelke, Udvarhelym.), F e r e n c z József unit. püspök, G y á r f á s D o m o k o s , G y ö r f f y P á l b r . (Kraszna, Szilágym.), K. S á n d o r József kir. közjegyző (Déva), B a r c s a y Domokos orsz. képv. (Bánffy-Hunyad), S z a b ó Sámuel, K o v á c s Gyula olgármester (Nagy-Enyed), D i t r ó i József mérnök (Kolozsvár), l e n g y e l Lajos (Erzsébetváros) választmányi tagok. Elnök: az ülés elején B é l d i Ákos gróf alelnök, azután B e t h l e n Gábor gróf elnök. Előadó: S á n d o r József. Jegyző: C s e r n á t o n i Gyula dr. 1. Á legutóbb, május hó 12-én tartott ülés jegyzőkönyve hi telesíttetik. 2. S á n d o r József t. alelnök-főtitkár szokott havi jelentésé ben előadja az egyesület életében a mult ülés óta lefolyt főbb ese ményeket. Ezek szerint a közgyűlés óta iktatóra érkezett 800 ügydarab, melyek mind elintéztettek. Postára tétetett ez idő alatt 5000 borítékolt küldemény, beleszámítva a szétküldött évi jelen tést is. — A budapesti közgyűlésen megválasztott tisztviselőket és választmányi tagokat külön-külön is értesítettük megválasztásuk ról s ezt hirlapilag is közzétettük. — A fővárosi közgyűlés ren dezéséért köszönő leveleket küldtünk D e s s e w f f y Aurél grófnak, a fővárosi választmánynak, és K á r o l y i Tiborné grófnénak. — A f. évi közgyűlésen felolvasott főtitkári jelentést a G o m b o s és S z t u p j á r könyvnyomda czég 5000 példányban i n g y e n nyo matta ki. A jelentós szétküldetett közéletünk jelesebb férfiainak.
E
-
35 —
3*
IGAZGATÓ VÁLASZTMÁNY.
— A fiókokat köriratban felkértük, hogy intézményeinkről a tan felügyelőknek rendes jelentést tegyenek, valamint értesítettük, hogy jövőre az egyházi segélyezéseket a fiókok utján eszközöljük.— Köriratot bocsátottunk ki a fiókokhoz, hogy a népiskolai tápinté zetek ügyében intézkedjenek. — A koronázási ünnep alkalmával a cultus-miniszter felhívására mi is elrendeltük, hogy iskoláink ban és óvóinkban e napokon tanítás ne tartassék, de e nap em lékére iskolai ünnepek rendeztessenek. Iskoláinkban mindenhol igen szép sikerrel megtartották az ünnepeket, miről igen örvendetes je lentéseink vannak.—A Dunántúli Közművelődési Egyesület máj. 12-én tartván Budapesten közgyűlését és erre egyesületünk is meghivat ván, gondoskodtunk, hogy R á k o s i Jenő és R e m é n y i Antal, mint választmányunk képviselői e gyűlésen megjelenjenek. A kópviseltetés a testvéregyesület körében kedvező hatást tett. — Az orvo sok és természetkedvelők brassói vándorgyűlésére egyesületünk is meghivatván, képviseletre felkértük K a n i t z Ágoston, Vájna Vilmos dr. és S z t e r é n y i József tagokat. — Intézeteinket illetőleg a kereskedelemügyi miniszter köszöni a marosvásárhelyi játékkészítő tanműhely részére megszavazott segélyt. A marosvásárhelyi gyer mekjáték készítő tanműhelybe a két ösztöndíjas növendéknek megvá lasztását a nyár folyamán megejtenünk kellvén, a meg} ei választ mány és az erdélyrészi iparfelügyelő ajánlatára a két helyre V a j d a Györgyöt és G á s p á r Dénest választottuk m e g . — A z algyógyi föld műves iskola folyó ügyeinek ellátása folyamán ismételten irtunk K u n Kocsárd gróf t. elnöknek, az igazgatóságnak ós a földmivelési miniszternek. Különösen az erdők eladása végett kellett többször intézkednünk. Időközben egy új tanulót is felvettünk, P i l b á t h Lajost, kinek felvételét a földmivelési miniszterrel is tudattuk. — Iskoláink évi záró vizsgái mindenhol sikerrel és szép ünnepélyek kel kapcsolatban tartattak meg. A. gondnokságok az eredményről részben jelentéseket küldtek be. — Brassói óvóink fentartási költsé geihez a vallás- és közokt. minisztertől valamely hozzájárulást kértünk. A miniszter kérésünknek helyt adván, 600 frtot engedé lyezett e czélra. — A ref. egyházkerülettel a segélyezések ügyeit teljesen rendben hoztuk. Folyósitatlan maradt meg 4 segély, u. m.: Héjasfalva, Magyar-Goroszló, M.-Szent-Anna és Puszta-Kamarás, melyekre vonatkozólag az egyház ker. ig. tanácsa a jövő évben fog előterjesztést tenni. Személyes érintkezés alapján az esedékes öszszegek kifizetése módját is szabályoztuk, ezentúl a pénztár az öszszegeket az egyház ker. előleges nyugtájára fizetvén ki, minden to vábbi átiratozás nélkül. — Kolozsmegye tanfelügyelőjót felkértük, hogy az oláh gyermekeket, kik M.-N.-Somboron a gör. kath. is kolába nem férnek el, a mi iskolánkba való járásra figyelmeztesse. r
— A vallás-és közoktatásügyi miniszterhez felterjesztést intéztünk, hogy Kőfarkán állami iskolát szervezzen.—A D e á k Gerő E.M.K.E. daloskönyve korrekczióját a nyár folyamán végeztük. A könyv már megjelent, — A piskii fiók elnöke Daruvári P a u 1 ó Iván állomás főnök állásából eltávozván, bejelenti az elnökségről való lemondá— 36
-
IGAZGATÓ VÁLASZTMÁNY.
sát és hogy ezzel a fiók is feloszlott. — A fináncziákat illetőlejí a néh. D e r s i János 10,000 frtos hagyatékát az unit. E. K. tanácsa kifizetvén, D e r s i János arczképe lefestése érdekében az érintkezést megkezdettük. — Nagy-Enyed város elfogadván a K o v a c s Sára-féle árvaházra vonatkozó feltételeket és ezt hiteles ok mány alakjában is kiállitván : az esedékes összegeket folyósítottuk. — A b a l á z s f a l v i takarékpénztárnak megszavazott 5000 forint elhelyezést, miután a jótállási nyilatkozat szabályszerűen kiállítva beküldetett, elküldöttük; úgyszintén az Erdélyrészi Kárpát-Egyesü letnek is kifizettük a 10,000 frtos kölcsönt. — A F a r k a s Meny hért-féle 5000 frtos adomány ügyében a helyi bir. végrehajtó ille téktelen rendelvényt adott ki, mely szerint az osztrák császári kincs tár javára az adományozott összeget lefoglalni akarta. Jogtanácso sunk ajánlatára ez ellen tiltakozást adtunk be a kir. járásbíróság hoz. — M o r e I l i Gusztáv a Munkácsy oklevél sokszorosításával annyira előre haladt, hogy a szerződésben kikötött 600 forint első részletet kifizettük.—Kis-küküllőmegyei nő válaszmányunk pénzei nek ügyében ismételten irtunk .az illetékes egyénekhez. Örömmel jelenthetjük, hogy az összeg, 746 frt 50 kr, befolyt. — A buda pesti választmány pénztárkezelésére vonatkozólag tájékoztatót dol goztunk ki, melyet a fővárosi választmány elnökéhez azzal küld tünk meg, hogy a pénzbeszedést ezentúl e tájékoztató értelmében eszközülje. — A fiókválasztmányok részéről a következő adományok folytak be: Alsó-Fehérmegye választmánya 105 frt, Csikmegye vá lasztmánya 39 frt, Kézdivásárhely választmánya 36 frt, Gyulafe jérvár választmánya 48 frt, Szilágymegye választmánya 10 frt 40 kr, Alsó-Fehérmegye választmánya 122 frt 50 kr, Maros-Tordamegye és M.-Vásárhely város választmánya 95 frt 25 kr. Brassómegye választmánya 118 frt, Torda-Aranyosmegye választmánya 59 frt, Szilágymegye választmánya 12 frt 75 kr, Gyergyóvidéki kör 11 frt 25 kr. — Alapító részleteket fizettek: S z á s z Domokosné 1Q0 frt; Id. Z e y k József földbirtokos, Gombás, 600 frt; Szász-Uj-Os község 20 frt; Szász-Máthé község 20 frt; Miskolcz város közön sége (örökös) 100 í r t ; Ősi Marosszék Havas birtokossága 400 frt. — A Soltész N a g y János hagyatéka ügyében a curia a tábla Ítéletét helybenhagyta és így alperes köteles 294 frtot és 6%-os kamatját nekünk megfizetni. Az ügyet mindvégig W e i s z Ignácz dr. ügyvéd képviselte. — F e r y Oszkár csendőrfőhadnagy értesí tett, hogy Budapesten egy tisztekből álló magyar érzelmű társa ság egyetülesühknek 100 frtot gyűjtött. A beküldés módozatait kérdezte, miről rögtön felvilágosítottuk. — Pankotán (Aradmegye) egyesületünk javára f. hó 17-én tánczvigalmat rendeznek. A ren dezőség élén P a i n Antal dr. áll. A jelentés egész terjedelmében tudomásul vétetik. W e i szlgnátznak a Soltész N a g y János-féle hagyaték ügyében kifejtett m u n k á s ságáért jegyzőkönyvi köszönetet; R é n y i Dezső fővárosi választ mányi titkárnak pedig a közgyűlés alkalmával kifejtett fáradozá saiért a köszöneten kivül tiszteletdijat is szavaz meg a választmány. — 37
-
IGAZGATÓ VÁLASZTMÁNY.
3. M e r z a Lajos főpénztáros jelentése szerint az E. M. K. E. készpénz vagyona 1892. augusztus 31-én kitett 616.317 frt 76 krt. A szabályszerű pénztár-vizsgálat megtörtént és minden rendben találtatott. 4. S á n d o r József jelentvén, hogy a dévai óvó megnyilt, az óvóra megszavazott összeg fejében félévenként 100—100 írt utalványoztatik5. A directorium javaslatára kimondatik, történjék érintke zésbe lépés a Csángó-egyesülettel, nem volna-e hajlandó a neve zett testvéregyesület még meglevő vagyonát megfelelő föltételek kel az E. M. K. E- kezelésébe, illetve rendelkezésére bocsátani ? 6. Elnök bejelenti, hogy S a m a s s a József egri érsek az E. M. K. E. tisztelgő küldöttségét betegsége miatt nem fogadhatja, azonban az E. M. K. E. czéljaira 500 frtot küld. C s á s z k a György kalocsai érsek szintén igen rokonszenves levél kíséretében 300 írttal járul az egyesület czéljaihoz. Jelenti továbbá, hogy B á n f f y Zoltán báró, a maros-tordameoyei válaszmány elnöke f. évi június hó 10-én elhalálozván, az elnökség az özvegyhez részvétiratot kül dött, melyet az özvegy meleghangú levélben köszönt meg. Végül kijelenti, hogy K u u n Géza grófnak tudományos elfoglaltsága miatt az alelnökségről történt lemondása csak ideiglenesen fogad tassák el és kéressék föl, hogy az irodalmi szakosztály elnökségét igy is megtartani szíveskedjék. 27. T. alelnök-főtitkár az algyógyi földmives iskolára vonat kozólag jelenti, hogy a második félévre, illetve a rendes tanfolyam megkezdésére az igazgató a pályázatot a központ jóváhagyásával a szerződés értelmében kiirta. Az ideiglenes tanfolyam évzáró vizs gáját szept. hó 15, 16 és 17-én tartják meg. Az algyógyi E. M. K. E. fentartotta erdők becslése végett M i k l ó s Lajos' főerdész október hó 3-ik fog a helyszínére a központ intézkedése alapján kiszállani. Az illető erdők rajz-másolatait a szászvárosi telekkönyvi hivatal nál központunk elkészíttetvén, ezért 40 frt fizetendő. — A szász városi kir. járásbíróság a kir. ügyészség intézkedése alapján az E. M. K. E. felhatalmazása értelmében a szükséges telekkönyvi kiigazításokat eszközölte: hasonlóképen a k i n c s t á r r é s z é r e a h a s z n á l a t i j o g 40 e s z t e n d ő r e b e k e b e 1 e z t e t e 11. S a 1 a-m o n Leopoldnak az algyógyi rév ügyében indított sommás visszahelyezési keresetét a másodbiróság is elutasította, a költsége ket kölcsönösen megszüntette, az ügy védi perköltséget a központ már ki is fizette. Egyben az algyógyi ref. egyházközség folyamodik, hogy vihar és földrengés rongálta temploma és tornya javítására az egyesület 325 frtot utaljon ki, annál is inkább, mert államsegélyt az egyházközség folyamodására nem kapott. — A választmány mind ezekre elhatározza, h o g y : 1. Az évzáró vizsgára a felügyelő-bi zottság tagjain kívül S z t e r é n y i József kir. iparfelügyelőt is ki kéri a m. kir. kereskedelemügyi minisztertől. 2. Az iskola ünne pélyes megnyitása alkalmára, mely őszre van tervezve, mihelyt erről a minisztériumtól értesítés jőn, hírlapi meghívó alapján in— 38 —
IGAZGATÓ
VÁLASZTMÁNY.
tézkedik a választmány, hogy az egyesület alapító földbirtokosai ból, minél többen jelenjenek meg, és a központ is képviseltetendő. A megjelenésre különösen felkérendők: a székely vármegyék főés alispánjai, Hunyadmegye, az Erdélyrészi Gazdasági-egyesület, a Hunyadvármegyei E. M. K. E. választmány, Hunyadmegye gaz dasági előadója, a Hunyadmegyei Gazdasági-egyesület, a kultuszmi nisztérium. 3. Az erdők eladása ügyében tett intézkedés jóváhagyatik és a kiadások a birtok-bevétel számlájára kiutalandók: 4. A ref. templom kijavításának ügye a m. kir. földmivelésügyi mi niszterhez, mint az algyógyi alapítványi birtok kezelősógéhez té tetik át pártoló kérés kíséretében, minthogy a birtokkal együtt a pátronusi jog is a kincstárra szállott át. 8. Az algyógyi «Gróf Kun Kocsárd székely földmives iskola» igazgatója beterjeszti az október havában megnyitandó tanfolyamra jelentkezett növendékek pályázatait. A 16 ingyenes és 4 fizető helyre összesen 13 folyamodó jelentkezett. Ezekből a szabályzat feltételeinek 7 felel meg; udvarhelymegyei 5, háromszóki 5, marostordamegyei 2, kiskükülíőmegyei 1. A felvételre ajánlottak fel is vétetnek. F i r t o s Mózes, M á d i Antal, P á s k a Mihály, B e d ő Ferencz, A d o r . j á n István, M á t h é Gáspár, M á t h é János. A földmivelésügyi miniszter azon leiratával szemben, hogy a növen dékek olyan korúak is lehessenek, a kik katona kötelezettségöknek még eleget nem tettek, kimondatik a szerződéshez ragaszkodás. 9. Az igazgató választmány megbízza B e t h ' l e n Gábor gróf elnököt, hogy a Felvidéki és Dunántúli magyar közművelődési egyesületek, valamint a Széchenyi-társulat és Iskola-egyesület el nökségével érintkezésbe lépvén: a budapesti közgyűlés határozta közművelődési c o n g r e s s z u s rendezése ügyét indítsa meg és az érintkezések alapján a kiküldött bizottság javaslatait tegye meg10. A G y e r t y á n f f y-fóle alapítvány ez évre eső 50 frtja K o n c z József nagy-selyki tanítónak szavaztatik meg, a k i e ju talomra még a tavaly előjegyeztetett. V a j d a István nagy-sajói állami iskolai tanító, mint a kinek okmányai az idei pályázók közül a legkitűnőbbek, jövőre előjegyeztetik. 11. B i r ó Béla apátplébános és V ö r ö s Sándor, a kolozsmonostori gazdasági intézet igazgatója, mint az egyesület fölkért megbízottjai jelentést tesznek a Szentiványi N e m e s János alapít ványából származó jutalomdijak kiosztásáról. Ezek szerint a kolozsmonostori róm. k a t h elemi iskolában, melynek vizsgálatain június hó 3-án személyesen jelen voltak, kiosztottak 105 frtot. A gör. kath, iskolában ezúttal nem oszthattak ki összeget, mert a vizsga már május 22-én megvolt s Papp Miklós gör. kath. lelkész a monos tori zárvizsgálatot a magyar nyelvből azon gyermekekre nézve, a kiket a tanító kijelöl, a kir. tanfelügyelő híre nélkül, mély fájdal mára nem engedhette meg. A fenmaradt 6 frtot a bizottság viszszaszolgáltatta. Kiküldöttek az egyenként 20 írtra tervezett dijakat igen magasaknak találták s kisebb,összegekben többek között osztot ták fel. Jutalmaztak összesen tíz növendéket. Bemutatják a bori— 39 —
IGAZGATÓ
VÁLASZTMÁNY.
tékot, melyben az egyes összegeket a növendékeknek a magyar nyelvben tett előhaladásukért átszolgáltatták. A visszaküldött 6 frt az alapítványhoz csatolandó. 12. A m.-n.-zsombori iskola gondnoksága beterjeszti, hogy 23-án a helyi izr. vallású polgárok közül, a kik az iskola fentartásához összesen é v i 109 frt fizetésére kötelezték magukat, mig Zsomboron l a k n a k : hajlandók e kötelezetttégekért e g y s z e r s m i n d e n k o r r a fizetett 308 frt 50 krral megváltani magukat. A választmány az ajánlatot nem fogadja el. 13. A m.-n.-zsombori iskola számadásai rendben találtatnak. 14. A m.-n.-zsombori görög keleti iskolaszék vonakodván az E. M. K. E. iskolába járó gör. kel. növendékek vallás osztályzatát kiadni, ez ügyben a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszterhez jelentés teendő. 15. A magyar-nagy-zsombori iskola izr. növendékei szomba ton egész napi szünidőt kérvén, a választmány megfelelőleg in tézkedik. 16. F r i e d Ignátz az O r b á n Balázs báró-féle hagyaték bér lője elszámol a két évi haszonbérről. A számadások felülvizsgálás végett S e b e s i Ákos ügyvédhez, az ez ügyben felkért jogta nácsoshoz Székely-Udvarhelyre küldendők. 17. A m. kir. államvasutak kolozsvári üzletvezetőségónek az E. M" K. E. bérház ügyében tett előterjesztésére két szakértőt küldtünk ki, kik az esetleges javításokra nézve költségvetést ter jesszenek elő. 18. T. alelnök-főtitkár kéri a választmányt, hogy tőle, ki ez egyesület megalapítása óta váltakozva, hol a pénztárosi, hol pedig az ellenőri tisztet is viselte, miután S z e k u 1 a ü k o s a budapesti közgyűlésen ellenőrré választatott, az ellenőri kulcsok hivatalosan átvétessenek és a nevezett ellenőrnek átadassanak. A választmány elhatározza, A pénztár megvizsgálására S z a b ó Sámuel ós K o r n i s Viktor választmányi tagok bízatnak meg. 19. A m. kir. adóhivatal az E. M. K. E. és a m. kir. áll. vasúti üzletvezetőséggel kötött bérleti szerződós után 152 frt 04 kr egyszersmimlenkorra szóló illetékkel róván meg és az illetéket nem engedvén el: a culturális intézet ilynemű megadóztatása sajnálat tal vétetik tudomásul. 20. A kolozsvári m. kir. adóhivatal az egyesület ingó és inatlan vagyonáról az illeték egyenérték kiszabása czóljából az 881. évi 31. t. cz. 25. §-a értelmében haladéktalan bevallást kór s e végből bevallási ivet küld. A bevallás megküldendő és egy szersmind az 1881. évi 21. t. ca. 25. §-a alapján az adómentesség igazolandó. 21. A hunyadmegyei választmány kéri, hogy a piskii kör lelkésznek a kis-baresai uj egyházközségbe gyakoribb látogathatásft végett évről-évre megujithatólag megszavazott 50 frt segély ea évre is kifizettessék. Tekintettel, hogy a körlelkészség is-
f
— 40 —
IGAZGATÓ
VÁLASZTMÁNY.
tentisztelet, vallástanítás és egyszerű látogatás ezéljából Kis-Barcsára a mult év folyamán összesen csak 30-szor szállott ki, holott az E. M. K. E. a maga részéről 50 frt segélyt hetenként egyszeri kiszállásért szavazott meg, az összeget a választmány ez úttal még a folyó évre folyósítja: kiköti azonban, hogy ha jövőre a heten kénti egyszeri kiszállás, a hunyadmegyei választmány részéről nem igazoltatnék, az .összeget megvonja. 22. A segesvári E. M. K. E. óvó-állomás S ü k ö s d Gizella megvá lasztott óvónő távozása következtében megürülvén, utasittatik a nagy-küküllőmegyei választmány, illetve az óvó felügyelő bizott sága, hogy a szabályszerű pályázatot haladéktalanul irja ki. 23. Csertés-Hondolra a róm kath. iskolához, melyben koráb ban a pap tanított, az igazgató választmány évi 200 frt segélyt szavazott meg, ha az egyházi főhatóság 2 tantermű iskolát épít tet és rendes kántortanitói állást szervez. Ki is fizettünk 400 fo rintot. Azonban a róm. kath. püspök, az állammal is tárgyalva, nem tudta az iskola építését kieszközölni, sőt a növendékek lét száma is csökkent. Ennek következtében az ig. választmány f. év végéig még egyelőre előjegyzésbe vette az összeget, és azután törleni határozta, ha időközben a feltótelek nem teljesíttetnének. Most a nagy-ági fiók jelenti, hogy a kath. hivek hajlandók az E. M. K. E. évi 200 írtja pótlásával évi 95 frtot fizetni; ez összeghez, h a még a püspök is hozzájárulna, a lelkész tanítón kívül még egy róm. kath. kántort is lehetne alkalmazni. A választmány a hunyadme gyei választmány ajánlatára, előzőleg hozott elvi határozata fentartásával, a kérdésnek még egyszer a püspökhöz való előterjeszté sét határozza. 24. Özv. P o i l l e Istvánné elhunyt b. e. férje nevére tett 5000 frt alapítványa ügyében megfelelő határozat hozatik. 25. L ö n h a r t Ferencz róm. kath. püspök ajánló előterjesz tésére F 1 ó r i József hosszuaszói róm. kath. lelkésznek az évi 50 frt segély, melyet az igazgató választmány esetről-esetre megujithatólag szavazott meg, a 92—93 évre is megadatni, illetve kiutal tatni határoztatik. 26. Az ördögkúti «K o r m o s Béla dr. óvó-iskola» ügyé ben a szilágymegyei Wesselényi-egyesület előterjesztései alapján, az E. M. K. E. mint iskola fenntartó részéről kimondatik, hogy a tá vozni készülő tanitó, M á k János helyére a pályázat kiírandó ; a nagy-károlyi m. kir. pónzügyigazgatóság 87—91 évekre utólag ki vetette 42 frt tanítói nyugdíj és 63 frt iskola féntartói illeték pe dig rendkivülileg kifizettetik. 27. A népiskolai konviktusok ügyében a fi ók-választmány ok hoz küldött köriratra a nagy-küküllőmegyei választmány Segesvárt jelzi alkalmas pontnak, tekintettel az újonnan épült áll. iskolára is. A segesvári ref. hitközség kész szép és nagy belső kertjében egy internátust külön építtetni és rendezni be, ha annak 30—40 évig leendő állandó bérbevételét a vallás- és közoktatásügyi, illet ve tekintettel a vonalmenti vasúti alkalmazottak gyermekeire, a — 41 —
IGAZGATÓ
VÁLASZTMÁNY.
kereskedelemügyi miniszter biztosítaná, és az E. M. K. E. a tápinté zet fentartásához a felmerülő szükséghez képest járulna hozzá. Vidéki növendékre 20—25-re lehetne számítani. A választmány először is kidolgozott költségvetést kér be a megyei választmány tól, és ennek alapján indokolt felterjesztést intéz az illető szakmi niszterekhez. 28. A vajda-hunyadi E. M. K. E. óvó felügyalő bizottságának előterjesztése, hogy az óvó államosittassék, nem fogadtatik el. 29. R i e g l e r József Ede budapesti ezég ajánlatát 100,000 drb. E. M. K. E. könyvecske kiadása ügyében, elfogadja a vá lasztmány. 31. Andrásfalva bukovinai csángó közönség tanítója M o l n á r János «Volksschule Andrásfalva» pecséttel a beadványon, 600 drb. magyar irkát, 200 drb. rajzfüzetet, 30 drb. Gönczi abc-t és néhány köteg iront, tollat és tollnyelet kér. Egyszersmind jelentést tesz azon könyvekről, a miket az E. M. K. E. a 90—91 tanévre juttatott. — A igazgató választmány a kért, tanszereket megadja. 31 Toroczkó-Szent-György iskoláját az állam vette át egy tanerő beállitásával, azon kötelezettség alapján, hogy az iskola-he lyiséget a község adja. A község most a helyiség haszonbérét az egyesüléttel kéri fedeztetni. A tanfelügyelőnek az egyesület k é résére adott válasza szerint az iskola helyiség haszonbére 80—100 frt. Ezzel szemben azonban a község 200 frtot kérelmez. Tekintet tel, hogy itt lényegében állami intézmény egyesületi segélyezésé ről volna szó, a mi az egyesület feladatával ellenkezik : indokolt felterjesztés mondatik ki a vallás- és- közoktatásügyi miniszterhez a helyiségnek is államilag szolgáltatása érdekében. 32. Gróf B e t h l e n Gábor elnök, — miután a-t. alelnök-főtitkárt az ülés elhagyására kérte föl — hivatkozva S á n d o r József t. alelnök-főtitkárnak az E. M. K. E. megalakítása körül kifejtett ér demeire és meleg szavakkal emlékezvén meg az egyesület érdekében véghez vitt rendkívüli munkásságáról, a következő határozati javas latot olvassa fel és ajánlja az igazgató választmánynak elfogadásra: "Tekintettel S á n d o r József t. alelnök és főtitkárnak egy részt az egyesület megalakítása körül kifejtett rendkívüli m u n k á s ságára ; másfelől az egyesület megalakítása óta végzett minden erejét, idejét igénybe vevő tevékenységére : az igazgató választmány mél tányosnak találja nemcsak jelen helyzetéről gondoskodni, mely benteljes erejét az egyesület ügyeinek kell szentelnie, hanem jövőjét is biztosítani azon esetre, ha vagy szolgálat-képtelenné válnék vagy előre nem látható, tőle nem függő körülmények miatt az egyesü lettől megválnia kellene. Ugyanekkor kimondandónak tartja az igazgató választmány, hogy az egyesület érdekei megkívánják, m i szerint S á n d o r József állása rendszeresittessók s mint ilyennek jövőben nem túzteletdij, hanem rendszeresített illetmény »járjon, melynek szabályozását is sürgős szükségnek tekinti. Éz ügyek előkészítésére illetőleg szabályozására az igazgató választmány á l tal egy bizottság küldendő ki.» — 42 —
IGAZGATÓ VÁLASZTMÁNY.
Az igazgató választmány a határozati javas latot éljenzéssel fogadván, egyhangúlag m a gáévá teszi és az ügy előkészítésére B e t h l e n Gábor gróf elnöklete• alatt B a r t h a Miklós, M e r z a Lajos, F e l m é r i Lajos dr., S z t er ó n y i József, C s e r n á t o n i Gyula dr., T ö r ö k István dr., B e t h l e n Bálint gróf, B é l d i Ákos gróf és B i r ó Béla igazgató választmá nyi tagokból álló bizottságot küld ki azon utasítással, hogy az ügyet lehetőleg még az október havi igazgató választmányi ülésre előkészítse.
II. Második választmányi gyűlés, 1892. okt. 12-én. Jelen vannak: B e t h l e n Gábor gróf elnök, B é l d i Ákos gróf alelnök, S á n d o r József t. alelnök-főtitkár, M e r z a Lajos főpénztáros, T ö r ö k István dr. jegyző, B e t h l e n Bálint gr. (GyéresSzentkirály), D e á k y Albert, D i t r ó i József, F e l m ó r i Lajos dr., G ó t h Manó dr., H o r y Béla, J ó s i k a Lajos br. (Branyicska), K o m i s Viktor gr. (Szent-Benedek), K u u n Géza gr. (MarosNémeti), L e n g y e l Lajos (Erzsébetváros), M a g y a r y Mihály, G y ö r f f y Pál br. (Kraszna), S z a b ó Sámuel, M e r z a Gyula, V ö r ö s Sándor választmányi tagok. Elnök: B e t h l e n Gábor gr. Előadó: S á n d o r József. Jegyző: T ö r ö k István dr. 33. Elnök bejelentvén, hogy az erdélyi magyar szinészet 100 éves jubileumát rendező bizottság meghívta az E. M. K. E.-t az ünnepélyre; a választmány tagjai fölkéretnek, minél számosabban vegyenek részt az ünnepélyen. 34. Ugyancsak elnök bejelenti, hogy a c o n g r e s s u s ügyé ben értekezett Budapesten H e g e d ű s Sándor és R e m é n y i Antal választmányi tagokkal, de megállapodásra még nem jutottak. 35. K u u n Géza gr. elfogadta az irodalmi szakosztály el nökségét. 36. G á s p á r János jegyző családi ügyekkel menti ki a gyűlésről elmaradását. 37. T. alelnök-főtitkár előterjeszti havi jelentését. Kiemeli mindenek előtt, hogy Ő Felsége a király okt. 4-én lefolyt neve napja alkalmából a kolozsvári r. kath. templomban isteni tisztelet tartatván, ezen az egyesület mint meghívott képviseltette m a g á t . — Az elnök Budapesten személyesen látta el B e t h 1 e n András gróf földmivelésügyi miniszterrel s a szakreferensekkel az algyógyi — 43
-
IGAZGATÓ
VÁLASZTMÁNY.
földműves iskolára vonatkozó sürgős és fontos ügyeket. A minisz ter kijelentette, hogy betegsége miatt az iskolát csak tavaszszal nyithatja meg ünnepélyesen s erről az egyesületet Írásban is ér tesítette. Megígérték, hogy az egyesülettől az iskolához befekte tésre 5°/ -kal kölcsönt kért 50,000 frtot lehetőleg mielőbb felveszik s egyszersmind az algyógyi ref. egyház pátronusaképen az ala pítványi birtok jövedelméből az ottani ref. templomot, mintegy 356 frt erejéig, kijavíttatják. Erről az egyház értesítendő.—A köz pontban tartatott a lefoíyt időközben: B e t h l e n Gábor gróf elnök lete alatt okt. l l - é n 1 directoriumi, s okt. 8. és folytatólag 9-ón 1—1 bizottsági ü l é s ; K u u n G. gróf elnök alatt pedig okt. 12-én egy irodalmi szakosztályi ülés. — A közgyűlésből a vidékre 1 kiszállás történt és pedig az ellenőrző bizottság tagjakónt S á n d o r József tiszteletbeli alelnök-főtitkár, és S z a k a t s Péter gazdasági egye sületi titkár tagok részéről Algyógyra a földmives iskola első fél évi vizsgájára. — A fiókok életére vonatkozólag kiemelendő, hogy az aradi és szentesi választmányokat értesítettük, mikóp az ügyrend értelmében a számadások átvizsgálására központi könyv vezetőnket ki fogjuk küldeni. — A piskii fiókot B a l á z s Árpád uj áll. főnök újra szervezni hajlandó lévén, erre hazafias levélben felkértük és gyüjtőiveket küldöttünk rendelkezésre. — A mult gyűlésből kiküldött pénztárvizsgáló bizottság vizsgálatát a köz pontban megejtette s mindent a legszebb rendben talált, a mit a számadásokra záradékkal reá vezetett. — A kolozsvári kir. adóhi vatal illetékkel akarván megróvni egyesületünket, az egyesületi ingók és ingatlanok bevallását kérte. A bevallást a jelen álla potnak megfelelőleg megadtuk, azonban hivatkozva a törvényre, kértük, hogy egyletünket, mint jótékonysági egyesületet, az illeték egyenérték alól felmenteni szíveskedjék. — Az E. M. K. E. alapító oklevelek metszetét pár hét alatt elkészítendőnek jelezvén M or e l l i Gusztáv, köriratban kérjük föl az összes örökös és alapító tagokat, hogy neveiket és czimöket hibátlan orthographiával és pontosan küldjék be, hogy eként nyomattassanak az okmányokra s egyszersmind az előállítás, nyomatás, kifogástalan csomagolás, portomentes küldés stb. fejében 2 frt utalványos beküldését kér jük, minek alapján, ha fölös összeg maradna, azt M u n k á c s y Mi hály nevére alapítványul kezelendjük. — Ozv. P e i e 11 e Istvánná lefizetett az 5000 frt alapítványból 2500 frt készpénzt és egy 100 frtos tornavivói részvényt. — Tekintettel arra, hogy iskoláink gond nokságai ismételten fordulnak hozzánk taneszközökért: kérést in téztünk a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz, hogy az állam tulajdonát képező ilyen kiadványokból bizonyos számú példányt rendelkezésünkre boesátani szíveskedjék. — Kis-sebesi iskolánk gondnoksága bejelentette, hogy a tanévet 55 beiratkozott növen dékkel szept. 5-én megkezdette. A telek és iskolaház bekeblezése végett az intézkedéseket megtettük. — A m . - n . - z s o m b o r i iskola 1890—91 évi és 91—92 évi számadásait és a pótépitkezésekről szóló elszámolást felülvizsgáltuk és a felmentvényt a gondnoknak meg0
-
44
-
IGAZGATÓ
VÁIASZTMÁNY.
adtuk. Köszönetünket fejeztük ki ez alkalomból M a y e r Ignácz gondnoknak és S z e r e d a y Gyula gondnok-alelnöknek a végzett munkáért. — Tudomásunkra jutván, hogy a m . - n . - z s o m b o r i község az iskolai 5%-a- pótadót a b.- hunyadi iskolának fizeti, ho lott most a községben E. M K. E. iskola van, kérést intéztünk Kolozsmegye törvényhatóságához, hogy a mennyiben a törvények engedik, eszközölje ki, hogy a pótadó a mi iskolánk költségeire fordittassék. — Hunyadmegyei választmányunkat a d é v a i óvó részérc adott évi 200 frt segély fejében felkértük, hogy az egye sület viszonyát az óvóhoz állapítsa meg és javaslatképen terjeszsze fel az igazgató választmányhoz. — A n d r á s f a l v a kath. nép iskolája az elküldött tanszerekért hálás köszönetét fejezte ki- — S.-A.-Ujhely város f ő g y m n a s i u m o t akarván szervezni, segé lyünket kérte; felvilágosítottuk, hogy a város nem fekszik műkö désünk körében, és gymnasiumokat elvileg nem segélyezhetünk. — G y e r t y á n f f y Istvánt értesítettük, hogy alapítványa 50 frtos kamatját K o n c z Józsefnek szavazta meg az igazgató választmány; a pályázatokat áttettük az Eötvös-alap kezelő bizottsághoz és az 50 frt kifizetését kértük- — A naszódi r. kath. lelkészség ügyében a beszterczei főispánhoz irtunk. — A hunyadmegyei választmány is a n é p i s k o l a i konviktusok eszméjét örömmel üdvözli és jelenti, hogy a fiókköröket javaslattételre felszólította; megemlíti, hogy Piskiben ilyen tápintszetet P a u l é Iván volt állomási főnök saját erején tartott f ö n - — - E s t e r h á z y Sándor dr. kassai jogakadémiai tanár indítványozván, hogy a n é v m a g y a r o s í t á s o k ügyé ben indítson az egyesület mozgalmat: megírtuk, hogy e kérdésben a választmány már korábban határozott, köriratot küldvén szét az összes fiókválasztmányokhoz ez ügyben. — Az E. M K E. dalos könyv megjelenvén D e á k Gerő szerkesztőnek köszönetünket fe jeztük ki a gondos szerkesztésért, elküldvén neki a kiadótól be vett 200 frt tiszteletdijat. A szerződés értelmében az egyesületnek adott 600 példányért kifizettük a 300 frtot. Külön körirattal meg küldtük a könyvet az összes megyei választmányokhoz, kérve, hogy most a dalosköröket megalakítani siessenek; megküldtük az összes E. M K. E. népkönyvtáraknak és iskoláknak. Külön felter jesztéssel figyelmébe ajánlottuk a vallás- és közoktatásügyi minisz ternek, B e r z e v i c z y Albert államtitkárnak és S z a t h m á r y György miniszteri tanácsosnak. Tiszteletpéldányt küldtünk a ta nítók orsz. bizottságának. — Nagy-teremi népkönyvtárunk 13 frt 90 kr jövedelemmel mulatságot rendezvén, ez összeget beküldte könyvek rendelése végett. A kijelölt könyveket megrendeltük és bekötve elküldtük A 13 frt 90 krért majdnem 30 frt áru könyvet szerezhettünk be. — K e n y e r e s Adolf kir. törvényszéki elnök, beszterczei óvónk felügyelő bizottsági elnöke, besztercze-naszódme gyei választmányunknak sokáig vezetője, szept. 26-án elhunyt; a választmány részvétét tolmácsoltuk a gyászoló család elíjtt. Az óvó felügyelő bizottsági elnöki tiszt elfogadására L á z á r Árpád gróf kir. ügyészt kértük fel. — A földmivelésügyi miniszter távirati ké— 45 —
IGAZGATÓ VÁLASZTMÁNY
résére az algyógyi iskola m e g n y i t ó ü n n e p é r e a meghívan dók névsorát valamint programjavaslatunkat közöltük. — K u n Koesárd g r ó f i elnök jelezvén, hogy algyógyról eltávozik, kérte, hogy az E. M K. E. e r d ő k k e z e l é s é t tőle végkép vegyük át. Rög tön intézkedtünk. — Az algyógyi gróf Kun Koesárd földmives isko lába időközben még 3 növendék jelentkezett és minthogy okmá nyaik rendben voltak, a direetorium ezeket is felvette; neveik: ifj. D u k a Mihály, V é n Elek és S z ő k e Lajos. 38 M e r z a Lajos főpénztárnok előterjesztése szerint a szep tember havi készpénz-növekvés 2400 frt. 39. T. alelnök-főtitkár az algyógyi «Gróf Kun Koesárd szé kely földmives iskola» első félévi zár vizsgálatáról előterjeszti az ellenőrző bizottság jelentését, mely szerint az iskolában a tanítás sikeres és eredményes volt. A külső gazdaság helyes berendezése megkezdődött. A számadásokat teljes rendben találták Gáspár József igazgató helyesen tölti be hivatását. A jelentós felterjesz tetik a földmivelésügyi miniszterhez. 40. Az algyógyi E. M. K. E. fentartotta erdők becslését S á g h y Kálmán kir. erdőfelügyelő megejtvén, a gyűlés az el adással az igazgatót bizza meg. 41. Ugyancsak az algyógyi földmives iskola czimében «állami» jelző használtatván az E. M. K. E. említése nélkül, az E. M. K. E. czimnek is fölvétele kimondatik 42. S e b e s i Ákos ügyvéd Sz-Udvarhelyről a néhai O r b á n Balázs tövisi birtoka bérlőjének elszámolását rendben találta. Egyszersmind ajánlattal terjeszti be az általános örökösök egyez kedési ajánlatát. A gyűlés a végrendelet tartalmához ragaszkodván, az ajánlatot nem fogadja el. 43. A dévai előlegezósi szövetkezet az egyesületi betétek után az igazgatósági és felügyelő bizottsági jótállást nem adván meg, huzamosb elhelyezésre a választmány nem kötelezi magát. 44. A kissebesi E. M. K. E. iskola ügyében kérés megy a G l a s n e r és E i b e s c h i t z ezóghez a szolgalmi jog bekebelezé sének engedélyezése végett ós egyszersmind itt egy róm. kath. templom épitése érdekében a róm. kath. püspökhöz folyamodás intéztetik. A helyet és építési anyagot a czég adni ígért. 45. A nagyküküllőmegyei választmány beküldi a segesvári E. M. K. E. óvó pályázati felhívását. 46- A magyar-igeni E. M. K. E. leány iskola ügyének rende zésére az alsó-fehérmegyei választmány felkóretik 47. A balázsfalvi E. M. K. E. iskola tanítója P a l l ó s Veronka Sárospatakra neveztetett k i ; a direetorium a pályázati hirdetést m á r kiadta s jóváhagyás reményében ez az állás még a novem beri választmányi gyűlés előtt betöltendő. 48. Az erdélyi ev. ref. egyházkerület igazgató tanácsa aján lattal terjeszti be a hadrévi ev. ref. egyházközség kérését az iránt, hogy az egyesület segélyével, de gyengén épített iskola imaházzá, a jókarban levő imaház pedig iskolává cseréltessenek át. A vá— 46
-
IGAZGATÓ VÁLASZTMÁNY.
lasztmány felkéri B e t h l e n Bálint grófot helyszíne szemlére és kedvező jelentése esetében a cserét megengedi. 49. A direktórium tekintettel arra, hogy a valuta-rendezéssel a pénzintézetekben a kamatláb leszállítása valószínü; tekintettel arra, hogy az egyesületnek pénzintézetekben összesen 310.373 frt 64 krja van elhelyezve, melyből csak 20,097 frt 77 kr után adatott meg a kivánt garanczia; tekintettel továbbá arra, hogy az igaz gató választmány 1888 ós 1889- folyamán többször adott felhatal mazást a directoriumnak, illetve az elnökségnek a készpénz jöve delmező elhelyezésére (pl. értékpapírokban): indítványozza, hogy hatalmaztassék fel az elnökség az igazgató választmány részéről a 300 ezer frtot meghaladó készpénz W a d á n a k legalább 5%-ot jövedelmező óvadékképes biztos tőzsdei értékpapírba elhelyezésére s egyszersmind bizassék meg, hogy egyébb ingatlan elhelyezésekre vonatkozólag is tegyen előkészítő lépéseket, illetve javaslatot. A direetorium indítványa elfogadtatik és határozattá emeltetik. 50. A Fehéregyház községében levő H a l l e r gr. féle birtok felerészének megvásárlását czélzó javaslatot a választmány nem fogadja el. 51. A S á n d o r József t. alelnök-főtitkár állása rendszeresítésének előkészítésére kiküldött bizottság—miután S á n d o r József t. alelnök főtitkár elhagyja a gyüléstermet — megteszi jelentését s a következő javaslatok elí'02'adását kéri: mondja ki az igazgató választmány : 1. Hogy S á n d o r József t. alelnök-főtitkár mostani állását rendszeresiti. 2. Hogy nyugdij-igényét illetőleg az egyetemi tanárok szá mára érvényben levő szabályzatot fogadja el. 3. Hogy az eddig lefolyt szolgálati idejét a nyugdíj élveze tére vonatkozólag kétszeresen számítja, vagy is az eltöltött 8 évet 16 évnek. 4. Hogy szükségesnek tartja a t. alelnök-főtitkár javadalmá nak felemelését s ez iránt a részletes javaslat előkészitésérj a fel emelés alapjának kimutatására kiküldi a jelen bizottságot azon utasítással, hogy jelentését a november 12-én tartandó választ mányi gyűlésen tegye meg. 5. Hogy S á n d o r József t. alelnök-főtitkár javadalmának, nyug díjigényének, szolgálati évei számának megállapításánál a t. al elnök-főtitkár fáradhatatlan munkásságát s elvitázhatatlan érdemeit tartotta szem előtt; ezeket csak az ő s z e m é l y é r e és szolgálata idejére állapította meg s hivatali utódjára nézve fentartja az újabb határozat hozatalának jogát, A direetorium ajánlatára e javaslatokat az igazgató választmány egyhangúlag fogadja el és határozattá emeli. 52. A hunyadmegyei választmány kérésére és az irodalmi szakosztály javaslatára L o z s á d községnek egy népkönyvtár megszavaztatik. —
47
-
IGAZGATÓ VÁLASZTMÁNY.
53. A nagyselyki és naszódi népkönyvtárak alapszabályai megerősíttetnek. 54. A fogarasi, nagysajói dalosköröknek és a beszterczei ipa rosok daloskörének daloskönyvek küldetnek. 55. R i e g l e r E. papírkereskedő czég E. M. K. E. könyvecs kéinek az irodalmi szakosztály a szöveget megírja. III. Harmadik választmányi gyűlés, 1892. nov. 12-én. Jelen v a n n a k : B e t h l e n Gábor gróf elnök; B é l d i Ákos gróf és B a r t h a Miklós alelnökök; K u u n Géza gróf (Maros-Németi), az irodalmi szakosztály elnöke; S á n d o r József t alelnök-főtitkár, M e r z a Lajos főpénztáros, C s e r n á t o n i Gyula dr., G á s p á r J á iios, S z t e r é n y i József és T ö r ö k István dr.jegyzők; S z e k u l a Ákos ellenőr; A l b a c h Géza polgármester, B a r t ó k Lajos orsz. képviselő (Budapest), C s i k i Viktor dr., D e á k y Albert, D i t r ó i Mór, F e r e n c z József unitárius püspök, H. G á l Domokos alispán, G e r g e l y Sámuel dr., H o r y Béla, I n s t i t o r i s Kálmán (Arad), I n c z e József. J ó s i k a Lajos báró, K á l d y Gyula (Budapest), K. S á n d o r József (Déva), K e r e k e s Sámuel (Maros-Vásárhely), K o v á c s Ödön dr. (Nagy-Enyed), L e n g y e l Lajos (Erzsébetváros ) M a g y a r y Mihály, M e r z a Gyula, P á l f f y Ferencz, S a 1 a cz Gyula polgármester (Arad), S e b e s i Ákos (Székely-Udvarhely), S z a b ó Sámuel, S z e n k o v i c h Márton, T ö r ö k Bertalan megyei főjegyző (Nagy-Enyed), U g r ó n Gábor (Székely-Udvarhely), U g r ó n István, V a l l e r József (Mákó), V e l i t s Ödön polgármester (Torda) választmányi és alapitó tagok. E l n ö k : B e t h l e n Gábor gróf. Előadó: S á n d o r József. Jegyző: G á s p á r János. 56. A gyűlés lelkes éljenzéssel fogadja elnök a felett való öröme nyilvánítását, hogy egyik legnagyobb vidéki körünk területének fejét, S a l a c z Gyula Arad város polgármesterét a választmány ez ülésén üdvözölheti. 57. A mult ülés jegyzőkönyve hitelesíttetik. 58. K o r n i s Viktor gróf táviratilag egészségi okból menti ki elmaradását. 59. A lefoly hóról t. alelnök-főtitkár jelenti, hogy időközben tartatott egy bizottsági és egy directoriumi ülés B e t h 1 e n Gábor gróf elnöklete alatt, további egy irodalmi szakosztályi ülés K u u n Géza gróf elnöklete alatt. Az összes választmányi határozatok, a mennyiben az ügy természete máskép nem kívánta, elláttattak. — Az országos magyar iskolaegyesület elnökéhez, G e r l ó c z y Ká roly polgármesterhez a F . M. K. E. átiratot intézett, S z a l a v s z k y államtitkár elnök és R u d n a y főispán alelnök aláírásával, mely— 48
-
IGAZGATÓ VÁLASZTMÁNY.
ben értesitik, hogy egyesületüknek Lőcsén tartott közgyűlése i s mét a kulturegyesületek országos szövetkezése mellett nyilatkozott. Egyúttal felkérik az iskolaegyesület elnökét, hogy országos érte kezletet hiyjon egybe a javaslat és a módozatok megvitatására. — Az iroda a lefolyt hóban megkezdte az incassót. Felszóllittattak első sorban a hátralékos alapítók, kik részéről befolyt k. b. 700 frt. — A Munkácsy-féle okmányrajz metszetére eddig 800 frt jött be. — K u n Koesárd gróf értesítvén, hogy az algyógyi egyesületi erdőket egy franczia bányatársulat megvenni szándékozik, felhatalmazást adtunk G á s p á r József igazgatónak, hogy a nagy alapitóval egyetértőleg a vásárt ejtse meg és a szükséges adásvevési szerződéseket kösse meg. Az algyógyi földműves iskolába utólagos felvételre L á s z l ó Ferencz és B e n k ő Sándor jelentkezvén, minthogy ok mányaik rendben voltak, felvettük. — A balázsfalvi iskolához 3 pályázó közül a direetorium S z a b ó Ilonát, m.-igeni iskolánk ta nítónőjét választotta meg, s egyszersmind a m.-igeni iskola taní tónői állására pályázatot hirdetett. — Segesvári óvónőnek a beér kezett 3 pályázó közül a direetorium U j v á r o s s y Annát válasz totta meg. — A vallás- és közoktatásügyi miniszter elrendelvén, hogy m. n.-zsombori iskolánkkal kapcsolatban óvó is szerveztessék, gondnokságunkat fölszólítottuk ez irányban javaslat tételére. — A m.-kereki iskola ügyében a «Pesti Hirlap»-ba és «Ellenzék»-be panaszos hírlapi nyilatkozatok küldetvén be, mindkét lap szer kesztőségét felvilágosítottuk, hogy az iskola-épités nem tőlünk függő akadályok miatt maradt el. Különben ismételten intézkedtünk, hogy az akadály, az iskolatelekül ajándékozott hely telek könyvi átíratása, elhárittassék. — A Wesselényi-egyesületnek az ördögkuti iskolára vonatkozó 1890/91. számadásait átvizsgáltuk és a felmentvényt megadtuk. — Alsó-fehórmegyei választmányunkat értesítettük, hogy a vallás- és közoktatásügyi minisztertől a m.-igeni iskola részére taneszközöket eszközöltünk ki. — Nagyküküllőmegyei választmányunk a vámos-udvarhelyi iskola ügyében sürgős intézkedésre kérvén fel, értesíttettük, hogy S z e k u 1 a Ákos ellenőr legközelebb ez ügyben ki fog szállani. — Az iro dalmi szakosztály határozata következtében T é g l á s Gáborral tu dattuk, hogy az E. M. K. E.-útikalauz 2-ik kiadásának kérdése m é g nem időszerű, miután az első kiadás még nem fogyott el. — Több rendes tagunkat, kik a II. cyklus alól felmentésöket kérték, felvilá gosítottuk, hogy az alapszabályok értelmében ezt nem tehetjük. — Néhai H i n t z György dr. és néhai S z o m b a t h e l y i Gusztáv dr., b. e. alapitóink alapitványaikat életükben nem törlesztvén, felkértük özvegyeiket, hogy ezt teljesitsék. Özv. S z o m b a t h e l y i Gusztávné a kérésnek már eleget is tett. — Uj alapítványt tett B o r b é l y Lajos s.-tarjáni vezérigazgató, ki meglevő 600 frt ala pítványához újólag 100 frtot küldött, és G ó t h Manó dr. Kolozsvárt 100 frtot. — Nov. 7-én K o m i s Viktor gróf és H o r y Béla a pénztárt megvizsgálták és a legnagyobb rendben találták, a mit tanúsító záradékkal igazoltak. — 49 —
4
IGAZGATÓ
VÁLASZTMÁNY.
A jelentés tudomásul vétetik s kapcsolato san U g r ó n Gábor indítványára elhatároz tátik, hogy jövőre a róm. kath. egyházi ós iskolai ügyekben a róm. kath. püspökhöz intézendő megkeresések az ügykezelés gyorsítása tekin tetéből egyúttal a róm. kath. status igazgató tanácsához is megküldessenek. 60. M e r z a Lajos í'őpónztáros jelentése szerint az október havi bevétel 6539 írt 02 krt tett ki, melyből 4560 írt tőkésittetett. 61. K. S á n d o r József N á b r á c z k y Gyula körösbányai ügy védet alapító tagnak jelenti be. 62. Az Országos Magyar Iskola-egyesület október hó 15-ről 2507BZ. alatt kelt átiratával felkéri az E. M. K. E.-t, hogy arokonogyesületek működéséről egy együttes kimutatás szerkeszthetése és kiadása végett, az egyesület élete, vagyona, fejlődése, irányeszméi és elért eredményei felől az 1887. évtől kezdve felvilágosító képet nyújtó adatokat szolgáltasson. Ezen átiratában utal arra, hogy «a tervezett congressus előmunkálatait más egyesület vette kezébe, ki azonban azt nem hívta egybe», s így mind kevesebb az érint kezés a rokonogyesületek közt. A kért adatok készségesen meg adatni határoztatnak, azonban a testvér-egyesület felvilágosítandó, miszerint a tervezett congressust épen 1:93-ban kívánjuk rendezni és ennek czélja épen az lesz, hogy megállapítsa a testvér-egyesü letek közti érintkezésnek módozatait, annak határait és a közös teendőket, 63. M o r e I l i Gusztáv megküldi az E. M. K. E. díszokleve lének első próbalenyomatát, mely T e l e p y Károly véleménye szerint is igen sikerült, A választmány a nyomtatást 3000 példány ban rendeli el. 64. A besztercze-naszódmegyei zálogkölcsön- és hitelintézetnek 5 % kamat mellett 50,000 frt szavaztatik meg azon feltétellel, hogy a jótállási nyilatkozatot ne csak az igazgatósági tagok, hanem a felügyelő bizottság tagjai is aláírják. 65. A balázsfalvi takarókpénztár-részvénytársaságnak, tekin tettel arra, hogy már 10,000 frt oda elhelyeztetett, ujabb betét nem adható. 66. Az O r i o l d és E n d s t r a s s e r czégnek az E. M. K. E.palota építése óvadéka kiadatik. 67. A kolozsvári kereskedelmi és iparkamara a B a r o s s szobor bizottság megbízásából gyűjtőivel küld Tekintettel arra, hogy B a r o s s Gábor feledhetetlen emlékű disztagunk épen azon érdekeket szolgálta és a legnagyobb sikerrel, melyeket egye sületünk kitűzött: az egyesület részéről a szoborra 100 frt hozzájá rulás szavaztatik meg a rendkívüli rendelkezési alapból, s a fiók választmányok felszólittatnak az adakozásra, 68. Az alsó-fehérrnegyei választmány javaslatára C s u k a Domokos a m.-igeni E. M. K. E. leányiskola gondnoksága elnö kévé választatik. — £0 —
IGAZGATÓ
VÁLASZTMÁNY.
69. A magyar-ige ni tanítónői és az ördögkuti óvótanitói ál lásokra kiirt pályázat alapján a betöltéssel a direetorium megbizatik. 70. A választmány szükségét látván, hogy az összes tanítói és óvói állások fizetése az állami intézetekéhez hasonlóan, az ötöd éves fizetési pótlék rendszere behozatalával javíttassák : a segélyező bizottság javaslattételre felhivatik. 71. Az «Eötvös-alap» országos bizottságával a Gy e r t y á n ff y~ alapitvány 50 frtos jutalma kiosztását illetőleg az a megállapodás történtik, hogy jövőre az E. M. K. E bevárja a pályázatnak az «Eötvös-alap» bizottsága által kiírását s csak az ajánlás jogával fog élni: azonban az odaítélt jutalmazási összeget az illetőnek az E. M. K. E. kézbesiti. 72. Az irodalmi szakosztály javaslatára: az «Országos Köz egészségügyi egyesület* 1893. évi naptárából mindenik népkönyvtár számára 1—1 példány megreudeltetik; a barcza-ujfalusi daloskörnek daloskönyvek küldetnek; úgy az andrásfalvi-bukovinai róm. kath. és ref. tanítónak is ; a pipei daloskör és népolvasókör alapszabályai megerősíttetnek. 73. Előterjesztetik — miután a t. alelnök-főtitkár a gyűlésből tá vozott— S á n d o r J ó z s e f i alelnök-főtitkár javadalmazásának rendsze resítése és nyugdíj ügye tárgyában a szeptember 12-iki ülésből 51.jegy zőkönyvi szám alatt adott elvi utasítás alapján eljárt bizottság véle ményes javaslata, melynek beható tárgyalása és minden oldalú megvi tatása után igazgató választmányunk a következő határozatot hozza: 1. S á n d o r József t. alelnök-főtitkár más köz- vagy magán hivatalt nem vállalhat, azon ban megbízatást elfogadni jogosult; állása 1892. év november hó 1-től kezdve rendszeresített nek tekintetik és ezzel egyidejűleg az eddig élvezett tiszteletdíj helyébe rendszeresített ja vadalmazás lép. 2. Ezen javadalmazás évi 2000 írtban és 400 írt lakbérben állapittatik meg. 3. Teljes nyugdíj-igénye 30 évi szolgálat után következik be olyképen, hogy az 1884. decz. 27-től 1892. decz 27-ig terjedő idő, mint a mely a kezdeményezéssel és szervezéssel való ban rendkívüli és sok önmegtagadással járó munkát igényelt, mely idő alatt a titkári teen dőkön kivül éveken át a pénztárosi és ellenőri állásokat is betöltötte — kétszeresen számít tatik. Ezen idő előtt nyugdíjba lépése esetén, nyugdija 10 évi szolgálat után fizetése 40%-ában áilapittatik meg, mely minden további évvel az illetmény 3°/ -ával növekedik, mig harmincz beszámított év után teljes javadalmát éri el, melynél magasabb nyugdijat nem élvezhet. 0
— 51 —
4*
IGAZGATÓ VÁLASZTMÁNY.
4. Az előbbi pont szerint felszámítandó nyugdij-igénye a 30 év betelése előtt is érvényes akár munkaképtelensége esetére, akár pedig azon előre nem látható esetre, ha tőle nem függő körülmények miatt az egyesülettől meg válnia kellene; mely esetek bekövetkezését az igazgató választmány, illetőleg a közgyűlés ál lapítja meg. 5. Elhalálozás esetén özvegye és gyermekei együtt élvezik fizetésének 5 0 % - á t ; ezek nem létében esetleg még életben levő özvegy any ját ugyanannyi kegydij illeti meg. 6. Ugyanezen összeg illeti meg özvegye el halálozása esetén együtt törvényes gyermekeit, tekintet nélkül azok számára, 18 éves korukig. Az özvegy és gyermekek nyugdija folyósítása felett az igazgató választmány határoz. Ezen határozat k i z á r ó l a g S á n d o r J ó zsef s z e m é l y é r e vonatkozván az egyesület érdekében eddig teljesített szolgálatai elisme réséül: ebből esetleges hivatalbeli utódjára semminemű jogi következtetés nem vonható. Választmányunk ezen határozata utólagos jóváhagyás végett a legközelebbi közgyűlés elé terjesztendő. 74. C s e r n á t o n i Gyula dr. indítványára a vallás-és közok tatásügyi m. kir. miniszterhez az E. M. K. E. óvókban nyári me nedékházakat vezető dajkák képzésére tanfolyamok nyithatása ügyében felterjesztés intéztetik.
IV. Negyedik választmányi gyűlés, 1892, decz. 12-én. Jelen voltak: B a r t h a Miklós alelnök, S á n d o r J ó z s e f i alelnök-főtitkár, M e r z a Lajos főpénztáros, S z e k u 1 a Ákos el lenőr, D e á k y Albert, D i t r ó i Mór, D o b á l Antal, Id. H or ov i t z Sámuel, K o r n i s Viktor gróf (Szent-Benedek), K o v á c s Ferencz apátplébános. (Maros-Vásárhely), M e r z a Gyula, S z a b ó Sámuel és V e 1 i t s Ödön polgármester (Torda). E l n ö k : B a r t h a Miklós. Előadó : S á n d o r József. Jegyző: S z e k u.l a Ákos. 75. Elnök az ülést megnyitván,,bejelenti, hogy B e t h l e n Gábor gróf elnök, valamint B é l d i Ákos gróf alelnök a megje lenésben akadályozva v a n n a k ; bejelenti továbbá, hogy K u u n Géza — 52 —
IGAZGATÓ VÁLASZTMÁNY.
gróf sürgönyileg, R é t h i Lajos, K. S á n d o r József, S z t e r é n y i József és C s e r n á t o n i Gyula dr. levélileg mentették ki elma radásukat; T ö r ö k István dr. betegség által van akadályozva. Egyszersmind, minthogy, mindenik jegyző távol van, a jegyzőkönyv vezetésére S z e k u 1 a Ákos ellenőrt kéri fel. 76. A mult ülés jegyzőkönyve hitelesíttetik. 77. Alelnök főtitkár havi jelentése kiemeli, hogy a congreszszus ügyében B e t h l e n Gábor gróf elnök megindította a fővá rosban a tárgyalásokat; különösen S z é l i Kálmánnal, a Du nántúli testvér-egyesület elnökével sikerült eddig érintkeznie. — Tar tatott a lefolyt időközben 1 direetorium és 1 irodalmi szakosztályi ülés. mindkettő f. hó 12-én, amaz B a r t h a Miklós alelnök, ez S z a b ó Sámuel elnöklete alatt, — A Dugonics-társaság Szegeden nyilvá nos működését nov. 22-én irodalmi ünneppel kezdvén meg, erre egye sületünket is meghívta. Képviselésünkre felkértük N a g y ' Gyula alapító és K a c s ó h Lajos rendes tagot, kik az ünnepélyről kü lön jelentést küldtek be. Képviselőink melegen fogadtattak s a díszemelvényén helyeztettek el. — A Szigligeti-társaság NagyVáradon decz..4-ikén tartván első irodalmi ünnepélyét, erre képviseselőűl R á d l Ödön ottani jogtanácsosunkat kértük fel. — A mult hó folyamán a felszólítások kapcsán számba vettük az alapitókat, ennek alapján kitűnt, hogy számosan elhunytak, a kikről nem volt tudomá sunk. Az elhunyt hátralékos alapitókra nézve külön-külön meg keresést intéztünk az örökösökhöz, hogy a befizetést eszközöljék. — Fizetésre felszólittattak az összes magyarországi rendes ós pár toló tagok, s a tagdijak meglehetős eredménynyel küldetnek is. A I. cyklus lejártával, de annak határán belül is, több tag törlé sét kérte. Valamennyit véleményadás végett áttettük az illetékei fiókokhoz. A kik részéről a felmondás szabályszerű volt, töröltük. A kilépő nyilatkozatokat előbb a direetorium elbírálása alá bocsá tottuk. — Az igazgató választmányi tagok részére engedélyezett kedvezményes jegyeket bekértük, és megújításuk végett a kereske delmi miniszterhez felterjesztést intéztünk. — B e t h l e n András gróf földmivelési miniszter folyó hó 3-án kelt leiratában megköszönte az egyesület jelentésót az algyógyi földműves iskola vizsgájáról. — A vallás- és közoktatásügyi miniszter értesített, hogy a toroczkó-szentgyörgyi leányiskola tantermének helyiség-bérét az ál lam nem veheti magára, mivel a közoktatásügyi tárcza nagyon sok oldalról van igénybe véve s mivel a község e költség fedezé sére magát kötelezte. — Ugyancsak a vallás- ós közoktatásügyi miniszterhez felterjesztést intéztünk, hogy Naszódon állami iskolát állitson fel. — A minisztérium a kiadásában megjelent tankönyvek ből több példány bocsátott rendelkezésünkre. — Az ev. ref. igaz gató tanácsot értesitettük, hogy a hadróvi iskolaháznak az ima házzal való kicserélését engedélyezzük. Azonban felkértük, hogy jövőre gondoskodjék, mikép a segélyünkkel épitett iskolák a kö vetelményeknek megfeleljenek. Az áthelyezést B e t h l e n Bálint gróf, ki megbízásunkból kiszállott, szintén ajánlotta, — A vajda— 53
-
IGAZGATÓ VÁLASZTMÁNY.
hunyadi óvó számadásait felülvizsgáltuk és a felmentvényt meg adtuk. — Rodakovszky Józsefné Meránból két telket ajánlott fel, hogy azokon iskolát épitsünk. Az egyik telek (Fejérd) Erdélyben feküdvén, annak elfogadását kilátásba helyeztük, ha iskola épitésre alkalmas lesz. A másikra (Aranyos-Maróth) nézve közvetitésünket ajánlottuk fel a szatbmármegyei Széchenyi-társulatnál. — C s e rn á t o n i Gyula dr. Besztercze-Naszódmegyo tanfelügyelője olvasó köröket szándékozván tankerülctében felállitani, népies iratokat kért. A meglevő készletből küldtünk megfelelő számú példányt. — A M u n k á c s y Mihály-féle díszoklevélre eddig 650 alapitótól be érkezett 1300 frt. — A pénzügyek állapotára nézve kiemeli, hogy az e l n ö k s é g az igazgató választmány f. év október hó 12-én 49. jegyzőkönyvi szám alatt kelt határozata értelmében folyó év decz. hó 1-én 99 frt árfolyommal 99,000 forinton 1000 darab " E r d é l y r é s z i m a g y a r j e l z á l o g-h i t e 1 b a n k »-i záloglevelet vásá rolt s az esedékessé vált, de február 1-én visszatérülendő szelvény °/ -ok fejében 1.666 frt 67 krt, összesen tehát 106,666 frt 67 krt kifizetett. Az egész jelentés szolgál tudásul, különösen pedig az elnök ség azon intézkedése, hogy 99,000 írton 100 drb 1000 fitos «Erdélyrészi magyar jelzálog-hitelbank»-i záloglevelet vásárolt a di rektórium azon felvilágosítása után, hogy a papírok tőzsdeileg je gyezve vannak, az állam által óvadékul elfogadtatnak, s kár nélkül akármikor eladhatók: jóváhagyó tudomásul vétetik. A jelentés kapcsán a közművelődési egyesületek congresszusa ügyében a direetorium javaslatára nemkülönben kimondja az igazgató vá lasztmány azt is, hogy tekintettel az ügy nagy fontosságára vala mint a budapesti közgyűlés rendezésénél felmerült tapasztalatokra, az egész kérdés bevezetésére, intézésére, a tárgysorozat és ügyrend mikénti elkészítésére nézve stb., foganatosítás előtt tájékozással akar b í r n i ; e végből utasítja a kiküldött congresszusi bizottságot, hogy az ügy sürgősségére is tekintettel, az egész modus procedendire és a tervre vonatkozó részletesen kifejtett véleményes javas latát a következő 1893. január 12-iki választmányi ülésben terjeszsze elé, az intézkedések aztán a szükséghez képest mindannyi szor leendő koronkénti jelentéstételek és utasítás-kérések alapján ennek megfelelőleg lévén foganatositandók. 78. M e r z a Lajos főpénztáros jelentése szerint a november havi bevétel 2690 frt 20 kr. 0
79. T S á n d o r József t. alelnök-főtitkár részletes jelentésben kegyelettel emlékezik meg, hogy özvegy T a p p e n b u r g Károlynó született B r e n c s á n Eliza, a ki végrendeletét még 1889-ben az egyesületnél helyezte el, folyó hó 8-án Kolozsvárt elhunyt, Mint hogy egyetlen leányát, örökösét, néhai dr. V e r e s s SándornéT a p p e n b u r g A r a n k á t még életében elvesztette: végrendeletében, melyet két egyenlő hiteles példányban hagyott hátra, az egyesü-
54
IGAZGATÓ
VÁLASZTMÁNY.
letet nevezte meg általános örökösévé a vigasztalhatatlan anya, és meghagyta, hogy temetéséről is a végrendeletben körülirt módo zatok szerint az egyesület gondoskodjék, hült tetemeit elhunyt leánya hamvai mellé Nagy-Ajtára szállittassa, ott az önmaga ké szítette sírhattál nyugvó helye fölé kőemléket emeltessen. Halála után az E. M. K. E. azonnal értesittetvén, S á n d o r József t. alel nök-főtitkár, H a l l e r Rezső jogtanácsos és S z e k u l a Ákos ellenőr haladéktalanul megjelentek az elhunyt nemeslelkü alapító lakásán, intézkedtek mind a található tárgyak lepecsételéséről, mind pedig a végtisztesség megtételéről, mely utóbbi folyó hó 10-ón a szintén önmaga fogalmazta és az egyesület kiadta gyászjelentés alapján, B é l d i Ákos gróf alelnök vezetése alatt testületi megjelenéssel nagy részvét mellett díszesen és ünnepélyesen ment végbe. H a l l e r Rezső jogtanácsos a kir. törvényszékhez a hagyatéki végtárgya lás iránt a beadványt már el is készítette. A hagyaték körülbelül mintegy 10,000 frt készpénz, papir és ingatlan, továbbá az ingósá gok. A végrendeletben foglalt különböző jótékonyczélu és magánhagyakozások kielégítése, valamint a temetés stb költségeinek levo nása után — kifizetendő többek közt a nyilvános intézetek közül: el hunyt leánya emlékére a kolozsvári állami nőtanitó-képző önképző körének 1000 frt, a kolozsvári siket-néma intézetnek 300 frt, a kolozsvári Mária-Valéria árvaháznak 300 frt, a kolozsvári nemzeti színház alapjának 300 frt, a kolozsvári rongyos-egyletnek 300 frt — az egyesületet körülbelül 5—6000 frt illetendi. Az igazgató választmány midőn egyfelől őszintén érzett fájdalmának és kegyeletes há lájának jegyzőkönyvileg ad kifejezést, másfe lől a tett összes intézkedéseket jóváhagyja, a költségeket kiutalja és mindenben a végaka rat értelmében való eljárást elhatározza, illet ve elrendeli. 80. Az Országos Ipar-egyesület folyó hó 18-án tartván fenállásának félszázados emlék-ünnepét és erre egyesületünket is megh í v á n : képviselőkül felkéretnek, illetve kiküldetnek: B e t h l e n Gábor gróf elnök, R á k o s i Jenő, H e g e d ű s Sándor és U g r ó n Gábor választmányi tagok. 81. A hunyadmegyei választmány folyó hó 18-án tartandó ünnepélyes közgyűlésére esetleges kiszállás végett S á n d o r József t. alelnök-főtitkár kér,etik föl, illetve küldetik ki. 82. B a r a b á s Árpád magyarókereki ref. pap folyamodására, hogy az E. M. K. E. rendes tanítói sorába fölvétessék s az 1892. év szept. 1-től az egyesület költségvetésébe fölvett 150 frt tanítói il— 55 —
IGAZGATÓ VÁLASZTMÁNY.
letek kifizetésében részesittessék: a választmány kimondja, hogy a tanítói állomás szervezéséről csak akkor gondoskodhatik, a mi kor az iskola tényleg megépíthető lesz, s egyszersmind örömmel vétetik tudásul D o b á l Antal választmányi tag azon szóbeli be jelentése, hogy az iskola-telek ügye nemsokára tisztázva lesz. Tanítói illeték pedig az egyesület részéről szabályszerű megválasz tás és dijlevél alapján vele szolgálati viszonyban nem állott egyé nek részére nem folyósítható. 83. A maros-illyei róm. kath. kántor-tanitónak a róm. kath. mspök és a hunyadmegyei választmány előterjesztése alapján 50 rt a folyó 1892/93. tanévre is folyósittatik. 84. A csertés-hondoli róm. kath. iskola segélyezésére koráb ban megszavazott és a feltételek nem teljesítése miatt folyó év végéig függőben tartatni határozott évi 200 frt segély, minthogy a róm. kath. püspök értesítése szerint, a feltételeknek eleget tenni a viszonyok következtében nem képes, a költségvetésből töröltetik. 85. N i e d e r h o f e r Etelka k. a., ki a munkatanitást CsertésHondolon, szívességből végezte, a nagy-ági fiók utján lemond az egyesület megszavazta 50 írt jutalomról. 86. A beszterczei óvó gondnoksága az óvónő fizetését 1893-tól havonként 3 írttal megjavította. A választmány, h a a gondnokság ezt a maga jövedelmeiből fedezheti, jóváhagyja, s egyszersmind a központ költségére óvó jelzőtáblát küld. 87. A hunyadmegyei választmány beterjesztése, hogy 2 5 % ából 60 frtot hunyadmegyei magyar tannyelvű iskolák szegénysorsú tanulói között könyvek vételére szándékozik kiosztani, jóváhagyatik. 88. A dévai E. M. K. E. segélyezte városi óvó és az E. M. K. E. közt való viszony a hunyadmegyei választmány javaslatára a kö vetkezőkben szabályoztatik : 1., Az óvó bizottság tagjai Vs rész ben, mig az évi 200 frt segélyezés tart, az E. M. K. E. hunyadme gyei választmányának tagjai közül választandók; 2., köteles a vá ros az óvó szellemi és anyagi állapotáról a segélyezés tartama alatt évenként jelentést tenni és azt a megyei választmány utján az igazgató választmányhoz számadási kivonat melleit felküldeni; 3., az óvónői állomás betöltésére a szabályszerüleg kiirt pályázatok alapján beérkezett folyamodványok ós a hely betöltése iránti ha tározat eldöntés, illetve hozzájárulás végett a gondnokság részéről az igazgató választmányhoz beterjesztendők. 89. A segesvári óvó nyugdíj illetéke fejében 1892-től 12 frt a központi költségvetésbe felvétetik. 90. Az ördögkuti óvóiskolához, melynek óvótanitója eltávo zott, a Wesselényi-egyesület véleménye alapján is óvónő is lévén alkalmazható, a kiirt pályázat következtében szabályszerűen fo lyamodott T ó t h Lila, F ü s y Ida, W é r e s s Ilona, és N a g y Ilona óvónők közül 8 szavazattal 4 ellenében, T ó t h Lila választatik meg egy esztendőre. 91. A magy ar-igeni E. M. K. E. leányiskolához kétszeri pá-
Í
r
— 56 —
IGAZGATÓ
VÁLASZTMÁNY.
lyázatra sem jelentkezvén tanítónő: megyei választmány saját ha táskörében intézkedéssel megbízatott. 92. Szentistváni N e m e s János irásbelileg nyilatkozik, h o g y 2 ( 0 ) frtos alapítványa kamatainak legutóbb történt kiosztási eljá rása ellen kifogása nincs ós hasonló kiosztás ellen akadályt gör díteni jövőben sincs szándéka. 93. A brassómegyei választmány területére adott összesen 900 frt segély 1893-tól is akadálytalanul folyósittatik. 94. Az irodalmi szakosztály javaslatára a választmány népkönyvtári könyveket szavaz meg a császári és királyi 22. számú nagyszebeni helyőrségi kórháznak; daloskönyveket a brassómegyei választmány területén levő dalosköröknek, továbbá a Szász-Sebesen és Magyar-Nemegyén alakítandó dalosköröknek, nemkülönben a besztercze-naszódmegyei állami iskoláknak. 95. A hírlapok közlései szerint H i r s c h báró magyarországi kulturális és jótékony czélokra évi állandó nagy összeget bocsát ván B i s c h i t z Dávidné úrnő rendelkezésére: S z a b ó Samu in dítványára gróf elnök felkéretik, tegyen lépéseket, hogy e segély jótéteményeiben az E. M. K. E. i s részesitessék.
V.
Ötödik választmányi gyűlés, 1893. jan. 12-én. Jelen vannak: B e t h l e n Gábor gróf elnök, B é l d i Á k o s gr. alelnök, S á n d o r József t. alelnök-főtitkár, M e r z a Lajos főpénztáros, T ö r ö k István dr. jegyző, C s i k y Viktor dr., D e á k y Albert, G a z s i József, H o r y Béla, K o r n i s Viktor gr., L e n g y e l I,>ajos, M e r z a Gyula, R e i l Dániel, S z a b ó Sámuel, S z e k u l a Ákos, V á s á r h e l y i Béla (Arad). P é t e r f i Zsigmond. Elnök: B e t h l e n Gábor gróf. Előadó: S á n d o r József. Jegyző: T ö r ö k István dr. 96. Elnök bejelenti, hogy L a n g e r Bódog választmányi tag a városról eltávozott, de megígérte, hogy az egyesület érdekeit bárhol lesz, szivén viseli 97. S á n d o r József t. alelnök-főtitkár jelentése szolgál ör vendetes tudásul. A jelentés kiemeli, hogy a lefolyt időközben tartatott folyó hó 12-én d. e. 11 órakor B e t h l e n Gábor gróf elnöklete alatt egy direetoriumi ülés. — Az uj év alkalmával a direetorium sürgönyileg üdvözölte K u n Koesárd gr. t, elnököt, ki szintén sürgönyileg köszönte meg a megemlékezést. Ug.v szintén üdvözölte a direetorium B e t h l e n Gábor gr. elnököt is. — K u u n Géza gróf választmányi tag jelezte, hogy hosszabb időre Berlinbe utazik. Az irodalmi-szakosztály vezetését tőle S z a b ó Sá muel vette át. — Fiókjaink életéből kiemeli, hog\ a fővárosi választr
— 57 —
IGAZGATÓ
VÁLASZTMÁNY.
mány az idén is rendez E. M. K. E. bált. — A Debreezen városi és hajduvármegyei választmány szintén tartott gyűlési, melyen szóba került a c o n g r e s s u s kérdése is. E választmánytól 1000 frton felüli összeg érkezett be tagdijakban. A választmány február havában a nőegylettel kapcsolatban nagy bált rendez. — A Deés városi választmány, valamint a Szolnok-Doboka megyei választ mányt folyó hó 15-én együttes gyűlést tart, melynek egyetlen tár gya az évben megtartandó központi közgyűlés miként rendezése lesz — A vajda-hunyadi választmány deczember havában tartotta közgyűlését- A tisztikar egészen új erőkből szerveztetett. Elnök lett S c h a l á t József magyar királyi bányatanácsos, titkár S z i l á g y i János dr. — A vajda-hunyadi magyar királyi va«gyári tisztikar január 28-án javunkra bált rendez. — Fogarasmegye választmánya deczember 27-én közgyűlést tartott, melyen B a u s z n e r n Guidó főispán elnök nagy hatású beszédet tartott az E. M. K. E. ethikai jelentőségérői. A beszédet a napi sajtó meleg kommentárral ki sérte. — Közgyűlést tartott decz. 18-án a brassómegyei választmány; úgyszintén ugyancsak e napon a hunyadmegyei választmány is. Utóbbi nemzeti ünnepet rendezett ez alkalomból, érdekes és jelen tős felolvasásokkal. — A hétfalusi kör e hó elején megtartván közgyűlését, a hátralékosoktói begyült 54 írt 75 krt beküldte. — A kolozsvári választmány tagjainak incassoját a központi pénztár megkezdette és szép eredménynyel folytatja. — A brádi óvó ügyében a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez indokolt fölterjesztést in téztünk, hogy a szervezésben egyesületünket segítse. Z a k a r i á s Dániel alapító személyesen fennjárván, vele is több kérdést elin téztünk. — A vallás- és közoktatásügyi minisztertől kapott nyom tatványokat az iskolák részére kiosztottuk és minthogy az állam nyomda csak nyomtatványokat küldött, megkerestük, hogy tan könyveket is küldjön, mert a miniszter ityeneket is engedélyezett. — A kereskedelmi minisztertől a vidéki választmányi tagok ré szére kedvezményes jegyeik megújítását kértük. -- Folyó ügye inkre nézve legfontosabb, hogy az algyógyi E. M. K. E. fentartotta er dőkre G á s p á r József földmives iskolai igazgató vásárlót találván, az adásvevési szerződést beküldötte. V vásárló a kis-ahnás-porkurai arany és ezüst bánj atársulat, mely a porkurai erdőt 9365 írtért szándékozik megvenni. A jogtanácsos véleménye alapján az adás vevési szerződésbe még 2 pontot bevettünk és így aláírva elküldöttük..az iskola igazgatójához, ki a pénzt legközelebb beküldendi. — Ozv. T a p p e n b u r g Károlynó hagyatékát hatósági kikül dött jelenlétében leltároztuk és a végleges lebonyolítás végett a szükséges intézkedéseket megtettük. Az örökösödési eljárás ke resztülvitele végett a végrendelet a törvényszék által D o r g ó Albert királyi közjegyzőhöz tétetett át. — Az év végével a tőkéink és papírjaink után járó kamatokat felvettük. A 8334 frt 33 kr kamattal a vagyonkimutatás összege jelentékenyen emelkedett. — L ö n h a r t Ferencz róm. kath. püspöknek elküldtük a maros-illyei róm. k a t h tanítónak megszavazott 50 frt segélyt és felkértük, T
— 58 —
IGAZGATÓ
VÁLASZTMÁNY.
hogy az iskolában szedett túlmagas tandijt szállítsa le. A püspök válaszában kijelentette, hogy a szegény szülők gyermekei után ezentúl tandijt nem fognak szedni.—A hunyadmegyei választmányt értesttettük, hogy a róm. kath. püspök válasza következtében a csertós-hondoli segélyt visszavontuk, illetve a költségvetésből töröl tük. — A dévai óvóra vonatkozó határozatról értesitettük a várost, megnevezvén képviselőinket a felügyelő bizottságba. — A m.-n.sombori iskola gondnoksága P a p p Gábor tanitó részére 100 frt se gély kieszközlését kérte a vallás-ós közoktatásügyi minisztertől; a kérést ajánlattal felterjesztés végett áttettük a megyei tanfelügye lőhöz. — A magyar-nemegyei E. M. K. E. daloskör és népkönyvtár részére szintén 10 daloskönyvet és kottapapirt küldöttünk. Az ala kítást C s e r n á t o n i Gyula dr. tanfelegyelő eszközölte. — A Szászsebesen megalakult E. M. K. E. daloskör részére a megsza vazott 10 daloskönyvet elküldöttük. Az alakítást W e i n h o l d Károly ottani népkönyvtárunk kezelője vezette és a kör nagyobb részt magyar iparosokból állott össze. — Besztercze-naszódmegyei választmányunk területén E. M. K. E. daloskörök szervezésére a leg élénkebb mozgalom indult meg. — A brassómegyei választmány nak daloskönyveket küldtünk a megyei daloskörök közt való kiosztás végett, kijelentvén, hogy ha E. M K. E. daloskörökké szerveződnek, többet is adunk. — A «Magyar vasúti hivatalnokok takarék-előlegező és biztosító egylete» feloszolván, a felszámolásá ból fenmaradt 53 frt 27 krt egyesületünknek adományozta. — Ör vendetes jelenség, hogy P e l í i o n Mihály Besztercze város szász polgármestere az E. M. K. E. rendes tagjai közé lépett — A k o lozsvári tagoktól központi incassó utján behajtatott 200 frt. — F e l vétettek az összes helyi és vidéki takarékpénztáraktól az 1892. febr. 1-én esedékes %-ok 8280 frt 89 kr értékben. —Kolozsvár szabad királyi város visszafizetett 5000 frtot és 900 frt 7
ot
2
98. M e r z a Lajos főpónztárnok jelentése tudomásul vétetik. 99- K. S á n d o r József levélbclileg menti ki az ülésről el maradását. 100. A direetorium jelentésére, hogy az algyógyi földmives is kola czimének használatára nézve az állami közegek nem követik a szerződés ide vonatkozó meghatározását, a választmány kimondja a m. kir. földmivelési miniszter megkeresését, rendelje el a szer ződésszerű «Algyógyi gr. Kun Koesárd földmives iskola» czim használatát. 101. L ö n h a r t Ferencz erdélyi róm. kath püspök az 1892-ik évi folyó segélyekről beadván szabályszerű elszámolását és az el számolás rendben lévén, az 1893. évre esedékes 1770 frt kiutalta tik; egyúttal azonban közöltetni fog az egyesület azon elvi h a t á rozata, mely szerint az egyesület az egyházi segélyeket jövőre az — 59 —
IGAZGATÓ VÁLASZTMÁNY.
egyházi főhatóság tudtával és ajánlatára ugyan, de a fiókválaszt mányok utján kívánja kiosztani 102. Az 1893. évi segélyező időszakra vonatkozólag a fiók választmányok felszólittatnak, hogy tegyenek jelentést a területü kön levő mindenfajta segélynek felhasználásáról, melynek alapján a segélyező bizottság vegye vizsgálat alá újból az összes egyházi és másnemű segélyezéseket. A felszólításban hangsúlyozandó, hogy ujabb segélyjavaslatok tárgyában a fi ók választmányok a legóvatosabban és az önálló alkotások szem előtt tartásával járjanak el, mert az egyesület pénzügyi viszonyai a kamatláb lászálása követ keztében nagyobb megszavazásokat a folyó évben nem enged nek meg. 103 A Wesselónyi-egyesületat — az ördögkuti óvó számadá sainak jóváhagyása kapcsán — felkérjük, hogy jövőre a község által megszavazott 80 frtot is vegye föl az elszámolásba. 104. B e t h l e n Gábor gróf elnök előadja, hogy a t. alelnök főtitkár elkészítette a kongresszus tervvázlatát; ezt közölni fogja a nagyobb egyesületek vezetőségével és az így elért eredmények alapján egybehivatván a congressusi bizottság, a február 12-iki választmányi ülésre a végleges javaslat elő fog terjesztetni. 105. A magyar-igeni leányiskola tanítónői állására bejött két pályázat szabálytalan lévén : a folyamodványok megfelelő ellátás végett az alsófehérmegyei választmányhoz tétetnek át. 106. A szolnok-dobokavármegyei és Deés városi választmányok jan. 15-ére a f. évi Deósen tartandó egyesületi közgyűlés érdeké ben együttes közgyűlést tűzvén ki, erre a t. alelnök-főtitkárt meg hívta, hogy a gyűlést előkészítsék. Az előjoggal bíró kézdi-vásárhelyi választmány reklamáló jogával nem élvén: a választmány véglegesen D e é s városában állapodik meg és az időt pünkösd körül tűzi ki. 107. A váczi siket-néma-intézet igazgatója adakozásra szólít fel és gyüjtőiveket küld- Az E. M. K. E. alapszabályai értelmében, e czélra alapítványt nem tehetvén, szétküldi a gyüjtőiveket a fiókválasztmányoknak pártolás végett s a begyült összeget a siket néma intézet igazgatóságához juttatandja. 108. Az irodalmi-szakosztály javaslatára népkönyvtárak sza vaztatnak meg Nagy-Sajó, Pipe, Lozsád, Kide és M.-Nemegye községek számára 109. A nagy-küküllőmegyei fiókválasztmány elnökének kezé hez 30 darab daloskönyv küldetik. 110. A m.-nemegyei alakuló félben levő daloskör alapszabályai megerőssittetnek 111. S á n d o r József t. alelnök-főtitkár indítványára a diree torium javaslata alapján kimondatik, hogy az E. M. K. E. részt vesz a millenium megünneplésében és az összes közművelődési egyesületek valamely idevonatkozó közös intézkedésére nézve a kongresszus tárgysorozatába egy pont felvétele javasoltatik. -
60 —
IGAZGATÓ
VÁLASZTMÁNY.
VI. Hatodik választmányi gyűlés, 1893. febr. 12-én. Jelen v a n n a k : B é l d i Ákos gróf alelnök, S á n d o r József t. alelnök-főtitkár, M e r z a Lajos főpénztáros, T ö r ö k István dr. jegyző, B o g a Károly (Déva), D o b á l Antal, F a r k a s Lajos dr., F e r e n c z József unitárius püspök, G y á r f á s Benedek, M e r z a Gyula, R é t h i Lajos királyi tanácsos, tanfelügyelő (Déva), választ mányi tagok. Elnök : B é 1 d i Ákos gróf. Előadó: S á n d o r József. Jegyző : T ö r ö k István dr. 112. C s e r n á t on i Gyula dr. és G á s p á r János jegyzők levélbelileg mentették ki elmaradásukat. 113. Elnök bejelentvén, hogy R ö k k Pál az egyesület 20.000 frtos alapitója és örökös tiszteleti tagja, február 13-án tölti be 84-ik születése napját: javaslatára a választmány sürgönyileg föl kéri B e t h l e n Gábor gr. elnököt és H o r v á t h Gyula alelnököt, hogy ez alkalomból Sajó-Ládra utazzanak és egyszersmind a vá lasztmány sürgönyileg is üdvözli a nagy alapitót. 114. Elnök bejelenti, hogy R é t h i "Lajos királyi tanácsos, t a n felügyelő ez úttal, mint a vallás- és közoktatásügyi miniszter megbizotíja van jelen a brádi óvó-ügyében. 115. T. alelnök-főtitkár havi jelentésében kiemeli, hogy a lefolyt hónapban a legérdekesebb két mozzanat, a folyó hó 7-én Budapesten tartott congressusi értekezlet és a mult hó 15-én Deésen tartott közgyűlési nagygyűlés volt. — Directoriumi ülés tartatott folyó hó 12-én délelőtt 11 órakor B é l d i Ákos gróf elnöklete alatt. —Á d e é s i k ö z g y ű l é s ügyében a t. alelnök-főtitkár január 15-én kiszállt Deésen és részt vett az előkészitő nagy gyűlésben. — B u d a p e s t e n február 7-én az idén is volt E. M. K. E. bál, mely a legfényesebben sikerült. — A S z i l á g y m e g y e i választmány február hóban igen szép hangversenyt rendezett. Felolvasott G á sp á r Ferencz főorvos. — A v a j d a - h u n y a d i vasgyári tisztikar ottani fiókválasztmányunk támogatásával javunkra január 28-án tánczvigalmat rendezett, melynek 284 forint jövedelmét már be küldték a pénztárnak. — Az e r d é l y i e v. r e f. egyházkerület igazgató tanácsa elszámolván az 1892. évi segélyekről, néhány nak kivételével, a folyó év első felére folyósítottuk a szerző dés értelmében kiutalható segélyeket. — A z u n i t á r i u s e g y h á z k e r ü l e t i tanács szintén elszámolt az 1892. évi segélyekről, mi nek következtében a .folyó évi segélyeket kiutalták. — A nagyenyedi Kovács Sára-féle árvaház f. évi 1000 frtos részletét és a 100 frt kamatot kifizettük. —• Az 1893. évi segélyző cyklusra be adványaik beküldésére a választmányokat köriratilag felh vtuk. — ;
-
61 —
IGAZGATÓ VÁLASZTMÁNY.
A vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélyezte, hogy a brassói, segesvári, vajda-hunyadi, szászvárosi E. M. K. E. óvókban dajkaképző tanfolyam rendeztessék be. A tanfelügyelóségek a tanfo lyamba belépésre már kibocsátották felhívásaikat. — A brassó megyei választmány az ottani két E. M. K. E. óvóra a vallás- és közoktatásügyi minisztertől 600 frt segélyt kért. Kérését beter jesztette egyesületünhöz is felterjesztés végett. Ily értelemben a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez felirtunk. — A kolozsvári magyar királyi adóhivatal az algyógyi birtok után 439 forint 60 krajczár évi illetékkel róván meg, ez ellen a jogtanácsos javaslatára felebbeztünk.— A kolozsvári kincstári ügyészség az algyógyi szer ződésből kimaradt, de a kormánynak tényleg átadott telkek bekebelezhetóse végett nyilatkozatot kért, mit bélyeggel ellátva megfelelőleg kiállítottunk. — Gyulafehérvárt nagy lelkesedés közepette E. M. K. E. daloskör alakult, mely már L rendezett igen szép mu latságot.— Acsik-szentgyörgy-báukfalvi népkönyvtár szabályait az irodalmi szakosztály módosításaival megerősítettük. — A nagy-sajói E. M. K. E. daloskör február 14-óri hangversenyt rendez. — Az er délyi nemzetiségi kérdésre vonatkozólag szakkönyvtárt akarván irodánkban fclállitani, kérdést intéztünk az Erdélyi Múzeum-Egy let könyvtára igazgatójához, hogy ezek a könyvek ott gyüjtetnek-e ? mely esetben a külön könyvtár felállítása szükségtelen lenne. — R é t h y László drt, ki Szolnok-Dobokamegye monográfiáját írja, felkértük, hogy Szolnok-Dobokamegye elmagvartalanodására nézve adjon nekünk adatokat, hogy azokat a közgyűlésre felhasz nálhassuk. — Említésre méltóbb adományok voltak : a Fővárosi egyesülettől 40 frt; a Magyar vasúti hivatalnokok takarék-, előlegező és biztosítási egyletétől, mint szövetkezettől, Budapestről, 33 frt 07 kr; Öcsöd község testülettől 10 frt; Horváth Vilmostól, Margittá (egy kellemesen eltöltött oláh karácsony alkalmával közbeszólásokért t e g y ü k büntetés pénze zimen) 12 frt 10 kr; a v.-hunyadi bányatiszti kar által rendezett báljövedelem 284 frt 92 k r ; hódmező-vásárhelyi református népiskola tanítóitól 10 frt 27 k r ; V á g ó Pál festőmű vész ajándéka 5 frt; topánfalvai olvasó kör persely-gyűjtése 36 frt 90 kr.—Választmányoktól befolyt: Debreczen városi és Hajdumegyei választmánytól 1059 frt 91 k r ; Hunyadmegyei választmány tól 181 frt 90 k r ; Maros-Tordamegyei választmánytól 24 frt 01 és 78 frt 34 k r ; Szilágymegyei választmánytól 8 frt 70 k r ; Nagy-Küküllőmegy i választmányból 147 frt 25 k r ; Hétfalusi fiók-körtőí 54 frt 75 k r ; Arad városi és megyei választmánytól 233 frt 75 kr. Az algyógyi (porkurai) erdő eladásából bejött 9365 frt. 116 M e r z a Lajos főpénztáros előterjesztése a vagyonról és legutóbbi forgalom állásáról örvendetes tudásul szolgál. 117. S á n d o r József t. alelnök-főtitkár jelenti, hogy a congressus ügyében egy előórtekezlet volt február 7-én Budapesten. Az értekezlet tagjai ugy nyilatkoztak, hogy a congressus szük ségtelen. Egyébként az ülésről jegyzőkönyv vétetett föl; azt — liitelesitése után — a következő ülésen be fogja mutatni. — 62 —
IGAZGATÓ VÁLASZTMÁNY.
118. A szolnok-doboka vármegyei és Deés városi fiókválasztmány 100-as bizottsága február 5-én gyűlést tartott s a YIII-ik évi rendes közgyűlés napjául május 28-ikát tűzvén ki, megállapí totta a közgyűlés progranmiját. 119. L ö n h a r t Ferencz erdélyi római katholikus püspök nyugtatványozza az 1893-ra megküldött 1770 frtnyi segélyt és egy úttal kijelenti, hogy a római katholikus lelkészi és tanítói segé lyeknek a jövő 1894-ik évi január 1-től kezdve, a fiókválasztmá nyok útján való kiosztásába beleegyezik. A kézbesítés módozatai nak és idejének előzetes megállapítása érdekében a segélyző bi zottság egy szabályzat dolgozására utasittatik. 120. Az erdélyi ev. ref. egyházkerület igazgató tanácsa 392— 1893 szám alatt kijelenti, hogy a szerződéses ref. segélyeknek a fiókválasztmányok útján való kiosztásába nem egyezhetik belé. Nem válaszol azonban a nem szerződéses segélyek kiosztása mód jára nézve. Ez iránt új kérdés intézendő. 121. A direetorium jelentése, hogy 43,800 frt értékű m. papirjáradék kötvényt 101 írt 85 kr árfolyommal eladott s a befolyt összeget a szokott arányban takarékpénztárba tétette, szolgál tu dásul. 122. Z a k a r i á s Dániel ny. brádi ref. lelkész az általa kilá tásba helyezett alapítvány következtében Brádon egy emeletes épület létrehozatalát kívánja, melynek földszintjén egy E. M. K. E. fenntartotta óvó, emeletén pedig, ha t. i az állam bérbe venné, állami leányiskola lenne Utóbbi űgy előkészítésére az igazgató választmány kérésére a vallás- ós közokt. miniszter R é t h i Lajos kir. tanácsos, tanfelügyelőt küldötte ki biztosul, a ki kijelenti, hogy Brádon van leányiskola a ref. fiúiskola emeletén és mind a fiu, mind a leányiskola fejlesztésre vár. A fiúiskola fejlődésével a leány iskola kiszorul mostani helyéről A leányiskolának hatvan-hatvan növendékre számított 2 tanterem szükséges. Készséggel tesz javas latot a miniszternek a leányiskola áthelyezése és fejlesztése tár gyában. A választmány kimondja, hogy ezek alapján mielőtt a miniszter és az E. M. K. E. közt a szerződés megköttetnék ós ál talán az épület létrehozatnék: az alapitványtevő ur végérvényes nyilatkozattételre, illetve ajándékozási szerződés kiállítására kéres sék föl. 123 A m.-igeni E. M. K. E. leányiskola gondnoksága jelenti, hogy S z a b ó Etelka tanítónő elfoglalta állását; az iskola állapo táról rövid idő alatt jelentést ad az uj gondnokság. 124. Az algyógyi földmives iskola cziméül a választmány egy nagyobb és kisebb czimet állapit meg. A nagyobb czim: «Algyógyi K u n Koesárd gróf székely földmives iskola. E. M. K. E. alapítás állami kezelésben.* A kisebb czim: «Algyógyi K u n Koesárd gróf székely földmives iskola.» Fölterjesztendő a földmivelés ügyi mi niszterhez. 125. Az ev. ref. egyházkerület igazgató-tanácsát, az időközben eltávozott és E. M. K. E. segélyezte csomafái tanitó, K i r á l y Mi— 63 —
IGAZGATÓ VÁLASZTMÁNY.
hály föl nem vett fizetés-különbözete visszaszolgáltatására kér jük föl. 126. Ugyancsak ezen egyházi főhatóságot hasonlólag értesít jük a sz.-récsei tanitó számára kiutalt 75 írtra vonatkozólag, mint hogy ez állomás 1891. jul. 1. óta van ürességben. 127. A magyar-nemegyei daloskör alapszabályait megerősít jük s a kért daloskönyveket és kottapapirt megadjuk. 128. A beszterczei óvó 1891—92-ik évi számadásait rendben találjuk. 129. S á n d o r József t. alelnök-főtitkár indítványára kimondatik, hogy a főtitkári hivatal vezessen nyilvántartást az eladó nagyobb földbirtokokról, vegyen be megbízható jelentéseket ezek nek minőségéről, ára felől és az anyaállambeli vásárolni szándé kozóknak az egyesület szempontjai szerint szolgáljon felvilágo sítással.
VII. Hetedik választmányi gyűlés, 1893. márcz. 12-én. Jelen v a n n a k : B é l d i Ákos gróf alelnök, S á n d o r József t. alelnök-főtitkár, M e r z a Lajos főpónztáros, T ö r ö k István dr. jegyző, S z e k u l a Ákos ellenőr, J ó s i k a Lajos báró (Branyicska), H. G á l Domokos (Dicső-Szentmárton), K. S á n d o r József (Déva), B e t h l e n Bálint gróf, K o r n i s Viktor gróf (Szent-Benedek), D. D e á k József, S z a b ó Sámuel, S z e n k o v i c h Márton, M e r z a Gyula, W a s s Béla gróf (Qzege), L e n g y e l Lajos (Erzsébetváros). E l n ö k : B é l d i Ákos gróf. Előadó : S á n d o r József. Jegyző : T ö r ö k István dr. 130. B e t h l e n Gábor gróf elnököt betegség akadályozza az elnöklésben; betegséggel menti ki elmaradását H o r v á t h László választmányi tag is. 131. R ö k k Pál köszönő levele a hozzáintézett születésnapi üdvözletre éljenzéssel fogadtatik. 132. A congresszus ügyében tartott értekezlet lefolyásáról hitelesített jegyzőkönyv tudomásul vétetik és a választmány az ügyet leveszi napirendről. 133. T. alelnök-főtitkár előterjeszti jelentését a befolyt havi időközről. A jelentés főbb pontjai: A lefolyt havi időközben tartatott 1 directoriumi ülés B é l d i Ákos gróf elnök és egy irodalmi szakosztályi ülés S z a b ó Sámuel elnöklete alatt. A közművelődési congressus ügyében folyó évi február hó 7-én Budapesten tartott értekezlet jegyzőkönyve elké szíttetvén, a kiküldött biztosok által hitelesíttetett. — A Fely. Magyar Közművelődési Egyesület nyitravármegyei választmánya ügykeze— 64 —
IGAZGATÓ VÁLASZTMÁNY.
lésére tekintetbe óhajtván venni az E. M. K. E.-t, nyomtatvány mintákat és utasítást kért. Részletes utasítással megküldtük köny veink egy-egy mintaivét, a könyebb megérthetés végett kitöltvón annak több rovatát is. — B e s s e n y e y Sándor a közművelődési mozgalom történetét akarván megírni, egyesületünkre vonatkozó adatokat kért. Összes eddigi jelentéseinket megküldtük, felajánl ván, hogy a mű megírásában mindenben készséggel szolgálunk adatokkal. — B e t h l e n Gábor gróf elnök és H o r v á t h Gyula alelnök február 13-án a választmány nevében megjelentek R ö k k Pál tiszteleti tagnál, a kitől nagy örömmel fogadtattak. — A deési közgyűlés ügyében a százas bizottság megtartotta első ülését, me lyen megválasztotta a különböző bizottságokat. Erről szóló jelen tését beterjesztette. — Márczius 15-ike megünneplése egyre inkább programm fiókjaink és intézményeink között. A brassói fióknak tudvalevőleg állandó márczius 15-iki bizottsága van. Most a gyula fehérvári E. M. K. E. dalegyesület és a kissebesi iskola rendeznek márczius 15-iki ünnepet, ugy a bodolanyéni fiók-kör is. — A szász városi királyi járásbíróság hivatalos végzésen értesít, hogy az algyógyi birtok ama részére is bekebelezte a kincstár használati jogát, mely nyilatkozatunk értelmében utólag íratott egyesületünkre. — Az algyógyi birtokra kirótt illeték ügyében a pénzügyigazgató ság felobbezésünknek nem adván helyet, felebbezésünket most már a pénzügyminisztériumhoz terjesztettük fel. — Közeledvén a se gélyző beadványok tárgyalására kitűzött határidő, számba vettük az összes beérkezett kéréseket, ugy szintén előkészítettük azokat a kéréseket, melyek a mult segélyző cyklusról jöttek át. A segélyző bizottság által tárgyalandó beadványokról részletes kimutatást ké szítettünk, bevévén azokba azokat az elvi intézkedéseket is, me lyek az igazgató választmány által a segélyző bizottsághoz utal tattak. — B e t h l e n Pál gróf Besztercze-Naszódmegye főispánjának szüksége lévén az E. M. K. E kitelepítési bizottságának ama mun kálatára, mely a telepítés módozatait részletesen előadja, készség gel megküldtük azt, csatolván még hozzá a tiszteletbeli alelnök főtitkárnak a székelyekről irt memorandumát is. — Az alvinczborbereki óvó a részére megszavazott 150 frt segélyt már 1890. év óta nem vévén fel, felszólítottuk az alsófehérmegyei választmányt, hogy tegyen részletes jelentést, szükséges-e a segély vagy nem, hogy esetleg a törlés iránt a segélyző bizottság javaslatát benyújt h a s s a ? — A z 1891. X L . törvényczikk értelmében minden iskolával biró község gyermekmenhelyet is tartozván szervezni, ez iránt ba lázsfalvi gondnokságunk javaslatot terjesztett központunk elé. Nem lévén azonban a javaslat kellőleg indokolva és felszerelve, utasí tottuk gondnokságunkat, folyó hó 20-ig kérését szerelje fel, hogy segélyző bizottságunk tárgyalhassa. — Besztercze-naszód megyei választmányunk a Baross szoborra 14 frt 50 krt gyűjtvén, áttettük azt a kolozsvári kereskedelmi és iparkamarához. — Valaki Kecskemétről egy 36 ezer frtos követelését bizonyos feltételek mellett felajánlotta egyesületünknek. Az ügyet áttettük a jogta— 65 —
5
IGAZGATÓ VÁLASZTMÁNY.
nácsoshoz, kinek véleménye alapján felkértük Kecskemét város polgármesterét, hogy a felajánlott peres követelések miben létéről és behajthatóságáról adjon nekünk részletes és kimerítő jelentést. — H e r c z o g Gábor Orosházán elhalván, két végrendeletet hagyott hátra. Az elsőben 500 frtos hagyománynyal egyesületünk is sze repel, azonban a másodikban, mely később kelt és mely érvényes, e hagyomány nincs benne. Tekintettel a hazafias czélra, felkértük Mikolay István ügyvédet, hogy barátságos érintkezés alapján esz közölje ki az örökösöknél, hogy az alapítvány legalább részben kifizettessék. — Néhai W a h r m a n n Mór alapító tagunk jótókonyczélu hagyatékából 1000 frtot határozott nekünk a kiosztó bizott s á g . — N e m e s Péter kolozsvári iparos egy hazafias levél kísére tében, kiemelvén, mikép az K. M. K. E. mintaszerű kezeléséről meggyőződött, 100 frt alapítványt küldött be. - F r a n k János ellen Pakson az egyesületünknek gyűjtött összeg be nem szol gáltatásaért az adakozók részéről bünfenyitő jelentés tétetvén, a magunk képviseletében F ö r d ő s Géza ügyvédet kértük fel, hogy az ügyet figyelemmel kísérje és érdekeinket védelmezze. — A kezdivásárhelyi járás főszolgabírója egy feg\ elmi ügyben irodánkkal hosszasabban levelezett. — Az alapító okleveleket alapitóink ismé telten sürgetvén, felkértük Moreili Gusztáv metszőt, hogy az elké szítést siettesse- Moreili Gusztáv már értesített is, hogy az okle velek elkészítését a kiállító nyomda hátráltatja, a mennyiben az egész kivitelt Magyarországon akarván teljesíteni, ezt csak némi késéssel tehette meg. Különben az okleveleké hó folyamán elké szülnek. 134. M e r z a Lajos főpénztáros jelentése szolgál tudásul. 135. Olvastatik az 1892. évi zárszámadást vizsgáló bizottság je lentése, mely szerint a pénztárt és annak kezelését teljesen rend ben találták. Az igazgató választmány a jelentést tudomásul veszi, a pénztár kezelőit a közgyűlésnek fölmentésre ajánlja; az igazgató választmány részéről a pénztár megvizsgálására kiküldi J ó s i k a La jos báró, K. S á n d o r József és D. D e á k József választmányi tagokat. 136 A t. alelnök-főtitkár bemutatja a segélykéréseket, vala mint a költség előirányzat vázlatát a végett, hogy a segélyező bizottság tájékozva legyen az egyesület pénzerejéről s ajánlatait lehetőleg ehez alkalmuzza A kérvények, valamint a költségelő irányzat áttétetik a segélyző bizottsághoz azon utasítással, hogy javaslatait az ápril hó 12-iki gyűlésben terjeszsze elő. 137. Olvastatik L u k á c s Béla kereskedelemügyi miniszter leirata, melyben kéri az egyesületet, hogy a milleniumi kiállítás ügyiét karolja föl és támogassa. Az igazgató választmány a diree torium javaslatára értesiti a kereskedelemügyi minisztert, hogy nem csak támogatni kész a milleniumi kiállítást, hanem résztvenni is óhajt benne, s kéri, hogy egyesületünk részéről nevezze ki kép viselőidül az országos bizottságba B e t h l e n Gábor gróf elnököt, Rá n d o r József t, alelnök-főtitkárt és K o m i s Viktor gróf vá lasztmányi tagot. T
— eo —
IGAZGATÓ VÁLASZTMÁNY.
138. Az unitárius egyházközönség tanácsa kinyilatkoztatja, hogy a segélyeknek fiókjaink utján való kiosztásába beleegyezik. 139. Az országos nőképző egyesület márczius 25-ón tartandó negyedszázados jubileumára való képviseletre B e t h l e n Gábor gróf, H o r v á t h Gyula, B a r t h a Miklós, K á r o l y i Tiborné grófnő, B e r z e v i e z y Albertné és H e g e d ű s Sándorné személyében bizottság küldetik ki. 140. Az aradi ereklyemuzeum márczius 15-iki ünnepélyes megnyitására képviselőkül V á s á r h e l y i Béla, B a r a b á s Béla orsz. képviselők és K- S á n d o r József küldetnek ki. 141. S á n d o r József t. alelnök-főtitkár, M e r z a Lajos főpénztáros és K ö l e s z á r Lajos kalotaszegi köri titkár márczius 4-en kiszállván Magyaró-Kerokére, sikerült az iskola építése 5000 frtos költségvetését 3200 írtra leszállítaniuk. Minthogy a költség így is több 200 írttal, mint az előirányzatban volt, mit is a vá lasztmány pótlólag megszavazván, az iskola ópitósónek haladékta lan megkezdése kimondatik, hogy őszre a megnyitás megtörtén hessék. 142. Az ördögkuti óvónál 4 hóig 'nem lévén óvónő, a Wesse lényi-egyesület kezéhez ez időre kiutalt óvónői fizetés a következő hónapokra beszámittatik. 143. K. S á n d o r József közjegyző, mint az egyesület meg bízottja jelenti, hogy Z a k a r i á s Dániel ny. ref. lelkésznek az E. M. K. E. számára felajánlott háza csak felerészben van az ő nevére telekkönyvezve és 2000 frt teher van rajta. A választmány kimondja, hogy mielőtt e kérdésben tovább menne, alapítványajánló végérvényes szerződéssel tegye mag ajánlatát és követe léseit, 144. Az irodalmi szakosztály javaslatára a nagy-teremi és hal mányi E. M. K. E. daloskörök alapszabályai megerősíttetnek és megfelelő számú daloskönyv szavaztatik meg 145. Ugyancsak ezen szakosztály ajánlatára további 300 pél dány daloskönyvet rendel meg a választmány. 146. A gyulafehérvári E. M. K. E. daloskör szabályait meg erősítjük. 147. A Teremi-Ujfaluban alakult erkölcs-nemesitő egyesület az E. M. K. E. támogatását kéri. A választmány kész erre, ha a «zélok közé a nemzeti szellem erősítését fölveszik. 1^8. Szükség levén, hogy az egyesület használatára egy erdelyrészi és nemzetiségi kézi könyvtár álljon, F e r e n c z i Zoltán dr., az Erdélyi Muzeum-egyesület könyvtárának igazgatója, a ki hez véleményért folyamodott az E. AÍ. K. E., azt a választ adja, hogy az egyesület részére egy ily könyvtár szervezését szükséges nek tartja, mert a Muzeum-ogyesület könyvtára minden idevonat kozó munkával nem rendelkezik. Egyébként az Erdélyi Muzeumegyesület hajlandó a könyvtárában hiányzó munkákat az E. M. K. E. jelzésére beszerezni és a kézi könyvtárt ezzel pótolni. A n u m — 67
-
IGAZGATÓ VÁLASZTMÁNY
kák kiválasztására az igazgató választmány készséggel nyújt se gédkezet a Muzeum-egyesületnek, az irodalmi szakosztály utján. 149. AZ ülés G a j z á g ó Manó ügyvédnek a M u c s i Józsefféle hagyaték ügyében teljesitett munkálataiért 250 frtot kiutal. 150. Az algyógyi tagositáshoz a választmány képviselőül F a r k a s Béla dr. dévai ügyvédet kéri föl, illetve küldi ki. 151. A kolozsvári gazdák hitelszövetkezetének, B i r ó J á n o s és K o l e s z á r Sándor beadványára, a szokásos föltételekkel 5000 frt elhelyezés engedélyeztetik.
VII. Hetedik választmányi gyűlés, 1893. ápr. 12-én. Jelen v a n n a k : B e t h l e n Gábor gróf elnök, B , é l d i Ákos gróf alelnök, M e r z a Lajos főpénztáros, S z e k u l a Ákos ellenőr,, B e t h l e n Aladár gróf, B e t h l e n Bálint gróf (Gyéres-Szentkirály), B i r ó Béla apát-plébános, D. D e á k József, D e á k y Al bert, E ő r y Ernő, H. G á l Domokos (Dicső-Szentmárton,), H o r y Béla, H o r v á t h László (Segesvár), K o r n i s Viktor gróf (SzentBenedek), L e n g y e l Lajos (Erzsébetváros), N a l á c z y Géza, K. S á n d o r József (Déva) és S z a b ó Sámuel. E l n ö k : B e t h l e n Gábor gróf. Előadó: M e r z a Lajos. Jegyző h.: R a d n ó t i Dezső. 152. Elnök az ülést megnyitván, mély fájdalommal emléke zik meg arról a súlyos csapásról, mely S á n d o r József t. alelnök főtitkárt édes anyja elhunytával érte. Indítványozza, fejezze ki a választmány a t. alelnök-főtitkárt ért nagy és pótolhatlan veszte ség felett mélyen érzett részvétét és fájdalmát. — Választmány megilletődéssel értesülvén a t. alelnök-főtitkár gyászáról, elhatá rozza, hogy mély részvétét jegyzőkönyvébe igtatja és erről a t. al elnök-főtitkárt részvétiratban értesiti. 153. Elnök, minthogy egy jegyző sincs jelen, a jegyzőkönyv felolvasására és a jelen gyűlés jegyzőkönyvének vezetésére R a d n ó t i Dezső irodatisztet rendeli be, ki a jegyzőkönyvet felolvas ván, azt a választmánya minden megjegyzés nélkül hitelesiti. 154. Elnök jelenti, hogy az E. M. K. E. fentartotta algyógyi erdők közül 2 erdő a választmány' megelőző határozata értelmében eladatott, a vételárból körülbelül 10,000 frt a pénztárba már be is fizettetvén. Minthogy az erdők eladását K u n Koesárd gr. t. elnök volt kegyes engedélyezni és az eladás is az ő utasításai alapján tör tént, indítványozza, fejezze ki a választmány ez összeg bevéte lezése alkalmával is köszönetét a fejedelmi alapitónak, hogy az eladás engedélyezésével ily nagy összeghez juttatta az egyesületet. r
T
— 68
-
IGAZGATÓ
VÁLASZTMÁNY.
— Választmány magáévá tevén elnök indítványát, K u n Koesárd gróf t. elnök iránt érzett háláját és köszönetét ez alkalommal is örömmel kifejezi. 155. Az algyógyi «Kun Koesárd gróf földmives iskola» félévi vizsgája márczius 25-én tartatott meg, melyen az ellenőrző bizott ság részéről S z a k á t s Péter gazdasági egyleti titkár vett részt, ki a vizsga eredményes lefolyásáról szóbeli jelentést tett, megígér vén, hogy ezt írásban is be fogja nyújtani. Az iskola igazgatója a vizsga napjáról az egyesületet későn értesítvén, nem lehetett gondoskodni arról, mikép a vizsgára az ellenőrző bizottság részé ről több tag is kiszálljon, épen ezért a választmány elhatározza, hogy ezentúl a vizsgák napjáról az igazgató megelőzőleg 2 héttel az egyesületet értesíteni tartozik. — A vizsgákról szóló jelentés másolatban közlendő a nagy alapitóval és a magyar kir. földmi velésügyi miniszterrel, valamint megfelelőleg a sajtó utján is köz hírré teendő. 156. A V a s z a r y Kolos biboros-herczegprimás ellen terve zett merénylet meghiúsulta alkalmából a választmány örömét fe jezi ki és erről a herczegprimást H. G á l Domokos szövegezésé ben sürgönyileg értesiti. 157- M e r z a Lajos főpénztáros a családi gyász miatt távol levő t. alelnök-főtitkár helyett felolvassa a havi titkári jelen tést. Kiemeli a jelentés többek közt a következőket: A d e é s i k ö z g y ű l é s ügyében ismételten érintkeztünk a rendező bizott sággal és a mint az előjelek mutatják, e közgyűlés is a legsike rültebb lesz. — A z O r s z á g o s I p a r e g y e s ü l e t jubileumi év könyvét megküldte egyesületünknek, több helyt is megemlékezvén abban az E. M. K. E. képviseletéről. — A z é v i j e l e n t é s öszszeállitását megkezdettük. Felkértük első sorban az összes fióko kat, hogy jelentéseiket küldjék be, azután az összes önálló E M. K. E. alkotásokat és segélyezett intézményeket, hogy egyszerű értesitésöket április 15-ig küldjék be. — A s e g é l y z ő beadványo kat áttettük H. G á l Domokos előadóhoz, ki folyó hó 11-én m u n kálatát a segélyző bizottság elé terjesztette és a bizottság az anya got feldolgozta. — B a r c s a y Kálmánná a h u n y a d m e g y e i nőválasztmány elnökségéről lemondván, köszönő átiratot küldöt tünk és felkértük, hogy utódja iránt egy összehívandó gyűlésben gondoskodjék. — A m a g y a r ó - k e r e k i iskola építését megkez dettük, kifizetvén első részletül 1000 frtot. — Néhai T a p p e n b u r g Károlyné hagyatékának tárgyalását a kolozsvári kir. tör vényszók befejezvén, a végrendelet értelmében kiosztottuk a ha gyományozok részére kijelölt tárgyakat és pénzösszegeket. U g y szintén intézkedtünk, hogy a hagyatékkal átvett peres ügyek bé kés uton elintéztessenek. Mihelyt a kir. adóhivatal az illeték ki rovást megteendi, abban a helyzetben leszünk, hogy a hagyaték nak egyesületünkre eső részét a pénztárba, illetve a törzsvagyonba felvehetjük. — F o g a r a s m e g y e i v á l a s z t m á n y u n k a hát ralékos tagokat beperelni akarván, elküldtük az eredeti aláírási — 69 —
IGAZGATÓ VÁLASZTMÁNY.
iveket, hogy a követelések jogosságát ezekkel igazolja.— A tordaaranyosmegyei választmány részére elküldtük a h á t r a l é k o s tagok számláit, ugy Szintén a v a j d a - h u n y a d i választmánynak is kezelési nyomtatványokat küldtünk. — • A ref. egyházkerület igazgató tanácsa igazolván a p u s z t á k a m a r á s i tőkebefekte tést, részére a folyó év első felére eső segélyt folyósítottuk. — A b r a s s ó i ó v ó k 90—92. évi számadásait átvizsgáltuk és minthogy rendben voltak, jóváhagytuk. — Megelőző köriratunk értelmében a v á c z i s i k e t n é m á k részére a gyergy ó-vidéki kör 5 frtot kül dött. Illetékes helyére juttattuk. — A k i s - s e b e s i iskola moz galmat indított meg, hogy ez iskola a vasúti üzletvezetőség támo gatásával megnagyobbittassék és tápintézettel berendeztessék. — A v a j d a - h u n y a d i ó v ó b i z t o s í t á s a ügyében felebboztük a az E l s ő m a g y a r b i z t o s í t ó t á r s a s á g által magasan számí tott díjtételeket, azonban a társaság korábbi ajánlata értelmében nem akarja a dijakat számítani. Tehát más intézethez fogunk fordulni. — A g y e r g y ó - s z e n t m i k l ós i gyermekjáték készítő tanműhely részére, minthogy elszámolása rendben találtatott, a folyó évre eső 160 frt segélyt elküldöttük. — A n é p k ö n y v t á r a k szétküldését megkezdettük. A lefolyt hóban elküldettek L o z s á d község részére a hunyadmegyei választmány utján, P i p e község részére a nagy-küküllőmegyei választmány utján és N a g y S a j ó község részére az ottani E. M. K. E. daloskör utján. A többi könyvtárak expediálása is most foly.— M . - n . - z s o m b o r i iskolánk tanítója is a földmivelési miniszter által a kolozsmonostori gyümölcsészeti tanfolyamba beválasztatván, helyben hagytuk a gond nokságnak amaz intézkedését, bogy a 10 napra terjedő tanfolyam idejére az iskolában szünet tartassák. — A mult gyűlés határoza tához képest Z a k a r á s Dániel részére elküldöttük K. S á n d o r József kezéhez a 2000 frt kölesönt. Minthogy azonban Z a k a r i á s a megállapított feltételeket nem teljesítette, a 2000 frt kifizetését betiltottuk és a zálogjogi bekeblezést töröltettük. — L u k á c s Béla kereskedelmi miniszterhez felirtunk, hogy a kiállítási bizottságba egyesületünk részéről 3 tagot beválasztani szíveskedjék- A minisz ter válaszában értesített, hogy kérésünknek eleget tett. — A B ar o s s-s z o b o r r a hozzánk befolyt összegeket, u. m. a gyergyóvidéki körtől 5 frtot, a szebenmegyei választmánytól 9 frtot a ko lozsvári kereskedelmi kamarához áttettük. — M ó z sa Attila aranykuti birtokos atyja emlékére 200 frtot alapítványt küldött, mit ha zafias levélben megköszöntünk. — A M ü l l e r Adolf 100 frtos hagyatéka ügyében, minthogy a hagyaték letárgyaltatott, felkér tük S z o l n o k város tanácsát, mint végrendeleti végrehajtót, hogy az összeg kifizetése iránt intézkedjék — Az egész terje delmében e jegyzőkönyvhöz csatolt jelentést a választmány tu dásul veszi, köszönetét fejezvén ki W a h r m a n n Mór örö köseinek, hogy a hagyatékból az egyesületnek 1000 frtot jut tattak és M ó z s a Attilának atyja emlékére tett 200 forintos alapítványáért és felhatalmazván a directoriumot, hogy a vajda;
-
70 —
IGAZGATÓ
VÁLASZTMÁNY.
hunyadi megüresedett óvónői állást időközben szabályszerűen töltse be. 158. A mult gyűlés által kiküldött választmányi tagok a pénztárt megvizsgálták és mindent a legnagyobb rendben találtak, mit is a vagyon kimutatásra és mérlegre vezetett és aláirt zára dékkal ismertek el. A márczius havi bevétel 943 frt 79 kr volt. 159. Kolozsvár szab. kir. város törvényhatósága az egyesü lettől 23,000 frt sürgős kölcsönt kért, melyet az elnökség a vá lasztmánynak a pénz elhelyezésekről szóló megelőző elvi határozatai értelmében 5 % mellett már ki is fizetett.—Választmány a köl csön kiadását jóváhagyja és a bemutatott szerződést a maga részé ről is megerősiti. 160. Direetorium indítványára a Z a k a r i á s Dániel-féle ala pítvány ügyét a választmány leveszi napirendről, minthogy az ala pítvány tevő feltételei teljesíthetetlenek. 161. A direetorium javaslatára a választmány kimondja, hogy Algyógyon egy állandó vashid létesítése ügyében feliratot intéz a m. kir. kereskedelmi miniszterhez és ugyanekkor ennek támoga tását kéri a m. kir. földmivelésügyi minisztertől. 162—190- H. G á l Domokos a segélyző bizottság előadója a bizottság nevében beterjeszti véleményes javaslatát a VII. segélyző t u r n u s r a beérkezett segélykérésekről. A javaslatok megkészitésénél a bizottságot a legnagyobb takarékosság vezette. A bizott ság ezek következtében revisió alá vette az összes már folyósított segély-eket is, és ujabb segélyeket csak a legfontosabb helyekre hoz javaslatba. A bizottsághoz áttett ügyeket és kéréseket három csoportba osztotta: Elvi intézkedések; L'j segély kérések és Régi segély kérések czimón. 1 Az egyesület alkalmazottaira (tanitó, tanítónő, óvó, óvónő) vonatkozólag a rendszer nélküli fizetés felemelés helyett a vá lasztmány az 5-öd éves pótlék behozatalát mondja ki és pedig elfogadván az e tárgyban a vallás- és közoktatásügyi miniszter által kiadott 32,944 számú szabályrendeletet, mely az 5-öd éves pótlékot részletesen körülírja és szabályozza. 2. Az egyházi főhatóságok beleegyezvén abba, hogy a nem szerződéses rendszeres évjáradékok és segélyek ezután a fiók-vá lasztmányok utján kózbesittessenek, ennek mikénti kiszol gáltatására n é z v e — a z egyházi főhatóságokkal és fiók választmá nyokkal közlendőleg — a következő szabályzat állapittatik m e g : a) Felekezeti segélyeket az E. M. K. E mindig az illetékes egyházi főhatóság hozzájáruló nyilatkozata alapján szavaz meg. b) A megszavazott segélyösszeget a segélyezett tanitó, vagy lelkész kezéhez az illető E. M. K. E. fiók-választmány utján szol gáltatja ki az egyesület és arról az egyházi főhatóságot értesiti. c) Több évre nyújtott összeg megszavazásáról tudomásvétel és meglelő intézkedés végett, csak a megszavazás alkalmával ér tesiti az egyesület az egyházi főhatóságot, azután csak az esedé kes összeg időnkénti elküldéséről tudósítja. — 71
-
IGAZGATÓ VÁLASZTMÁNY.
d) A segélyezett tanitó, vagy pap az összeg átvételét Írásban igazolni tartozik. e) A fiókválasztmány a segélyezett tanitó, vagy lelkész E. M. K. E. szempontból vett működése iránt való kifogásait az igaz gató választmány közvetítésével az egyházi főhatóság utján érvé nyesiti és a netalán felmerült nehézségek ezen uton orvosoltatnak. 3. A vallás- ós közoktatásügyi miniszter az igazgató választ mány kérésére engedélyezvén, hogy a királyi tanfelügyelősógek által az E. M K. E . óvókban gyermekmenedékhelyek vezetésére alkalmas vezetőnők képeztessenek ki, illetve e czólból a vallás és közoktatásügyi miniszter költségén tanfolyamok nyittassanak, kimondatik, hogy az E. M. K. E. ellenőrzési joga e tanfolyamokkal szemben akként gyakoroltassék, hogy a tanfolyamokra felveendő növendékek kérelmei véleményes javaslattal és táblázatos kimuta tással az igazgató választmányhoz eldöntés végett terjesztessenek. — Az új segélykérések ellátása után a régiek közül egy se töröl tetett. 159. Elnök indítványára a választmány II. G á l Domokos előadónak a végzett munka lelkiismeretes és pontos teljesítéséért jegyzőkönyvi köszönetet szavaz.
VIII. Nyolczadik választmányi gyűlés, 1893. máj. 12-én. E jelentés ezen részének kinyomatásakor az ülés még nem tartatott meg. A tárgysorozatra ki van tűzve az E. M. K. E. jövő évi köz gyűlése helyére vonatkozólag T o r d a város képviselőtestüle tének következő meghívója: Sz. 2 7 8 2 - 8 9 3 . Városunk képviselő testületének jegy alatt hiteles kiadvány ban zárt 21. szám alatti határozatát van szerencsénk előleges tá jékozás végett azon tiszteletteljes kéréssel megküldeni, miszerint a határozat érvényesülhetése érdekében az illetékes körök hangu latát előkészíteni s ez által hazafias törekvéseink sikerét biztosí tani méltóztassék. Torda város tanácsától, 1893. április 3. Jakab János, aljegyző.
Velits Ödön, polgármester
Kivonat Torda város képviselő testületének 1893. évi április hó 5-én tartott közgyűlése jegyzőkönyvéből. — 72 —
IGAZGATÓ VÁLASZTMÁNY.
21. Előadatik a 2403—893 számú tanácsi előterjesztés, mely mellett az E. M. K. E. Szol nok-Doboka vármegyei és Deés városi választ mányának f. évi február 8-ról 29. sz. a. kelt, az É. M. K. E. folyó évi május hó 28-án Deésen megtartandó évi rendes közgyűlésére vonat kozó meghívóját azon vélemény kíséretében terjeszti be, hogy tekintettel arra, miszerint az évi nagy gyűlések sikere és hatása legfőképpen a mentől impozánsabb számban való megjele néstől függ, a város közönségének, mint alapító tagnak hazafias kötelessége, főleg a jelenleg dívó politikai áramlatokat tekintve — a siker érdekében mindent megtenni, a nagy nemzeti czélok érvényesítését elősegíteni, hogy a ma gyar állameszme szolgálatában 0I3" nemesen küzdő egyesület messze kiható működésével és irányzatával való teljes egyetértésünk mi nél fényesebben nyilvánuljon : határozza el a képviselet, hogy a deési nagy gyűlésen kellő számú küldöttek által képviselteti magát. Ezzel egyidejűleg Tanács még a követ kező indítványt terjeszti be. Tudvalevőleg a Jósika-emléktábla lelep lezésének ideje is közeledik s annak 1894ben, mint az iró születésének 100-dos évfor dulóján meg kell történnie. Az is nyilvánvaló dolog, hogy mivel az E. M. K. E. évi rendes közgyűléseit, az illetők meghívására mindig más és más városban szokta megtartani, előbbutóbb nekünk is erkölcsi és hazafias köteles ségünkké váland, hogy az évi közgyűlés meg tartására városunk falai közé hivjuk meg. Ugy vélekedünk tehát, hogy az emlék tábla leleplezési ünnepélye -fényének emelése érdekében is czélszerü és szükséges volna az E. M. K. E.-t jövő évi közgyűlésének ugyan azon időben Tordán leendő megtartására fel kérni, mert hazánk tudományos intézeteinek, megyéi és városai képviselőinek tömeges meg jelenése a kettős ünnepély fényét kölcsönösen annyira emelné, hogy azt külön-külön egyik sem volna képes megvalósítani. Ezen kettős ünnepély kölcsönös egymásra hatásának erkölcsi nagy jelentősége érdeké ben határozza el a képviselet, hogy : a Jósikaemléktábla 1894-ben végbemenendő leleplezési ünnepélye és az E. M. K. E. ugyanazon évi — 73
-
IGAZGATÓ
VÁLASZTMÁNY.
közgyűlése egyidejűleg tartassák meg s ennél fogva az idei deési nagy gyűlésre megválasz tandó küldöttség utasíttassák éshatalmaztassék fel, hogy az E. M K. E.-t jövő évi közgyűlésé nek Tordán leendő megtartására kérje fel és igaz magyar vendégszeretettel hivja meg. Az általános helyesléssel fogadott mindkét indítványt a kép viselet lelkesedéssel teszi magáévá ás elhatározza, hogy az E M. K. E. folyó évi deési közgyűlésén a jelentkező egyleti tagokból alakí tandó küldöttség által magát képviselteti; elhatározza továbbá, hogy az E. M. K. E -t felkéri, miszerint jövő évi közgyűlését a Jósika-emléktábla leleplezési ünnepélyével egy időben és kapcso latosan városunkban tartsa meg, minél fogva utasítja és felhatal mazza az alakítandó küldöttséget, hogy az erre vonatkozó meg hívást a május 28-iki deési közgyűlésen tcrjeszsze elő. Ezen határozatról az E. M. K. E. választmánya jegyzőkönyvi kivonatban eleve értesítendő. Kiadta: X e s s e l f o l d Miklós, főjegyző. Mint az utolsó pillanatban értesülünk, hasonló meghívót fog beterjeszteni a május 12-iki választmánya gyűlésre a torda-aranyosmegyei fiókválasztmány is. A május 12-ki választmányi gyűlésen egyebekben bejelenti a direetorium, hogy időközben az illető fiókválasztmányok, illetve gondnokságok előterjesztése alapján a vajdahunyadi óvónői állo másra P a p p Irma, az alvincz-b'orbereki óvóhoz pedig S z a b ó Anna képesített óvónőket nevezte ki. V a s z a r y Kolos herezegprimás sürgönyileg köszönte meg a hozzá intézett üdvözletet A M u n k á c s y féle alapító-levelek az államnyomdában el készülvén, az expediezió megkezdetett. B e t h l e n András gróf értesítette az egyesületet, hogy az algyógyi iskola ünnepélyes megnyitását az őszre halasztotta.
-
74
A FIÖKVÁLASZTMÁNYOK JELENTÉSEI.
I.
Budapest fő- és székvárosi választmány. Választmányunk hatodik évi működéséről van szerencsénk immár alapszabályszerü jelentésünket beterjeszteni. Ezúttal sem teszszük ezt a nélkül, hogy mindenekelőtt álta lánosságban ne jelezzük azt, vájjon választmányunk a h a l a d á s utján van-e, avagy számos egyesületünk sorsában osztozik, abban a sorsban, mely h a nem is tengődóst, de legalább is megállást, sok szor hanyatlást jelent? Ha számba vesszük az elért eredményeket, örömmel kell konstatálnunk, és talán több joggal még mint egy évvel ezelőtt, hogy működésünket a lefolyt évben kielégítő eredmény kisérte. Bizonysága ez annak, hogy a főváros közönsége, daczára a nagy távolságnak, mely bennünket ama harcztól elválaszt, a hol az Emiké fórfiai perczig sem lankadó lelkesedéssel és fáradhatlan buzgalom mal küzdenek a béke és czivilizáczió fegyvereivel, együtt érez a harczosokkal, tud felbuzdulni a hazafias czélok iránt, és méltá nyolja ama nehéz munkát, melynek még mindig csak kezdetén állunk ugyan, de a meggyarapodott erőből merített bizalommal nézünk immár annak folytatása s majdan szerencsés befejezése elé. A mi feladatunk nem is lehet más, mint a központot nagy feladatainak megoldására irányuló törekvéseiben erkölcsileg és anyagilag támogatni, és tőlünk telhető erőt gyűjteni oda, a hol a nagy nemzeti munka folyik, a tettek színhelyére. Működésünk tehát a lefolyt egyesületi évben is e két irány ban mozgott, hogy minő eredménynyel, arról az alábbiakban szá molunk be. A lefolyt egyesületi év emlékezetes időszaka marad választ mányunk történetének. Emlékezetes azért, mert régi óhaj tásunkat láttuk megvalósítva az által, hogy az Emke évi közgyű lését a fővárosban tartotta meg, s hogy eként az egyesület ünne pélyes alkalmat vehetett magának arra, hogy eddig kifejtett mű ködéséről, vezéreszméiről, törekvéseiről az ország színe előtt s annak központjából kifejezést adjon. S hogy ebbeli czélját az egyesület teljes,mértékben elérte, a fölött kétség nem foroghat fennÉs éppen azóst mivel az ünnepélyes közgyűlésnek a főváros ban választmányunk közreműködése mellett törtónt megtartása — 77 —
FIÓKVÁLASZTMÁNYOK.
ilyen horderővel birt, arról ez alkalommal részletesen ós behatób ban kell megemlékeznünk. Mint mult évi jelentésünkben emliteni szerencsénk volt, mult évi február hó 14-én, közéletünk kitűnőségeinek jelentékeny rész vétele mellett az uj városháza közgyűlési termében tartottuk meg azt a nagy értekezletet, a hol az ünnepélyes közgyűlés programmját és a kivitelre hivatott albizottságokat megállapítottuk. Miután ugy voltunk értesülve, hogy 0 Császári és Apostoli királyi felsége megkoronáztatásának mult év június hó 8-ára esett 25-ik évfordulója nyilvános ünnepélyességekkel összekötve nem leend, kezdetben a közgyűlésnek napját június hó 8-ára tettük, egyrészt ezáltal is kifejezést adni óhajtván azon alattvalói szeretetnek és törhetlen ragaszkodásnak, melyet koronás királyunk fölkent sze 1 élye iránt az Emke is benső érzelemmel táplál, másrészt pedig azon törekvés által vezéreltetvén, hogy a koronázási évforduló napján nyilvános ünnepélyességekre a fővárosban alkalom nyujtassék. Később lett köztudomásúvá az, hogy a koronázási jubileum napjára ugy a magas kormány, mint a fő- ós székváros nagyobb szabású ünne pélyességeket tervez, minek következtében választmányunk a köz ponttal abban állapodott meg, hogy a közgyűlést a koronázási évforduló ünnepének e l ő n a p j á n és b e v e z e t é s e k é p e n , június író 7-én tartjuk meg. Ez a változás a kezdetben megállapított programm lényeges módosítását kellett hogy maga után vonja. A hatóságok által ren dezett ünnepélyek folytán elejtendő voltak : a népünnepély terve, a kivilágításra való tekintettel a Margitszigeten tervezett tánczmulatság ós végre a színházakban tervezett díszelőadások, ugy, hogy a végleges programm a június 6-iki i s m e r k e d ő e s t é l y r e , a 7-iki k ö z g y ű l é s r e , b a n k e t t r e és az ugyanazon napon este a n é p s z í n h á z b a n rendezett díszelőadásra szorítkozott. A közgyűlésre szóló meghívókat, a melyek kapcsán a fen tebbiekben megállapított programm is közölve lett és a melyek .szövegét m u h évi jelentésünkben volt szerencsénk közzé tenni, 4000 példányban küldtük szót. Meghívókat küldöttünk j e l e s ü l : az országban időző főherczegek részére, továbbá az egyházak, a kormány tagjai, a főrendiház, képviselőház, közhivatalok és hatóságok fejei, a tudomány, iroda lom, művészet, ipar, kereskedelem képviselői, az egyesület örökös, alapító és rendes tagjai, a testvér és rokonegyesületek stb. részére. Ezek után nyomban kezdetüket vették a közgyűlésre való előké születek. E czélra választmányunk külön irodahelyiséget rendezett be, az Írásbeli teendők ellátására egy írnokot alkalmazott és egyúttal felszerelte az irodát mindazon könyvekkel, a melyek a jelentke zők és megkeresések kellő nyilvántartása és pontos számbavétele szempontjából szükségeseknek mutatkoztak. Minthogy a központból vett értesítések szerint a közgyűlésre feljövő résztvevők száma körülbelül 300-ra volt előirányozható, en— 78 —
FIÚK VÁLASZTMÁNYOK.
nélfogva a választmány, tekintettel azon körülményre, hogy a ko ronázási jubileumi ünnepélyek alkalmából a vidéki közönség tö meges feljövetele előre látható v o t és igy méltán felmerülhetett: azon aggodalom, hogy vendégeink számára szállást előleges intéz kedés nélkül nem biztosithatunk: nyomban a programm megál lapítása után a legszélesebb körben fogtunk hozzá a gondoskodás hoz az iránt, hogy a szükséges szállások előre biztosítva legyenek. Daczára ennek a főváros területén csupán egy szálló tulajdonos, a József-főherczeg szállóé vállalkozott arra, hogy 23 szobát szer ződésileg rendelkezésünkre bocsásson. Ily körülmények között, mi után a lapok utján közzétett ama kérelmünk, hogy egyesek el szállásolásra vendégeket fogadjanak be. eredményre nem vezetett a főváros által berendezett lakásiroda, valamint személyes utánjá rások utján kellett magánlakásokat a szükséges számban biztosi tanunk. Ez, bár mint az alábbiakból kitűnik, nem jelentéktelen áldozatok árán, sikerült is. Messze vezetne és talán nem is volna e jelentés keretében elérhető, ha mindazon intézkedések részletes felsorolásába bocsát koznánk, a melyeket a közgy ülés s az azzal kapcsolatos ünnepé lyességek érdekében választmányunk ezúttal megejtett. Csupán általánosságban emiitjük meg, hogy a rendező bizottsági irodához az ország minden részéből kétszáznál több megkeresés, tudakozó dás és jelentkezés érkezett, a melydknek gyors és kielégítő elin tézésére nagy suly lőn fektetve. A bankett sikere érdekében felkértük a nemzeti és országos kaszinók igazgatóságait, a magyar Tisztviselő egyletet s azonkívül az országgyűlési pártok vezéiíérfiait az iránt, hogy a kiosztott : aláírási ivekre a részvételi jegyek ,azonnali kiosztása mellett alá írásokat gyűjteni szíveskedjenek. És bár a koronázási ünnep or szágos jellegéből kifolyólag é p p m a kérdéses időben közéletünk nek úgyszólván összes tény ezői ez irányban voltak elfoglalva, e kérelmünk készséges meghallgatásra talált. Nem kisebb hazafias készségre talált ama kérelmünk is, me lyet a népszínház igazgatójához, E v v a Lajos úrhoz a díszelőadás ügyében intéztünk és csakis az igazgatóság áldozatkészségének és legnagyobb előzékenységének köszönhető, hogy a koronázási dísz előadások, a kivilágítás és tűzijáték ünnepélyei mellett ezek közé az Emke díszelőadást oly módon.beillesztenünk sikerült, hogy az nemcsak fényes erkölcsi, hanem kiváló anyagi sikerrel is járt. Ezekután röviden a közgyűlés alkalmából megállapított programm lefolyásáról kívánunk megemlékezni. Az Erdélyből a közgyűlésre feljövő vendégeink 1892. évi június hó 6-án Brassóból k ü 1 ön-v o n a t o n indultak el, és az előre megállapított terv szerint szálltak fel e vonatra a közbeeső állomásokon mindazok, a kik a részvételre jelentkeztek. A köz gyűlésre, bankettre, színházi előadásra, ismerkedési estólyre, vala mint a szállásokra szóló jegyek a vonaton berendezett irodában r
r
— 79 —
FIÓKVÁLASZTMÁNYOK.
választmányunk jegyzője részéről, ki e czélból az indulást meg előzőleg egy nappal Kolozsvárra utazott, lőnek kiosztva. A külön vonat, mely közel 300 vendéget hozott ünnepélyünkre, a jelzett napon d. u. 1 órakor é r k e z e t t m e g a központi sze mély pályaudvarba. A megérkezéshez választmányunk tisztikarán kivül többen jelentek meg és érkező vendégeinket a választmány nevében D e s s e w f f y Aurél elnök gróf üdvözlő rövid beszéddel, melyre B e t h l e n Gábor elnök gróf az egyesület nevében vá laszolt. Vendégeink ezután az állomáson rendelkezésre bocsátott ko csikon kijelölt lakásaikra hajtattak, hogy a megérkezés után nyomban a megállapított helyen, a k o r o n á z á s i d i s z m e n e t h e z v a l ó k i v o n u l á s végett összegyűljenek. 0 Császári és Apostoli királyi felségének e napon d. u. 3 órakor történt megér kezése alkalmából ugyanis a nyugati pályaudvartól a körúton, Andrássy-uton, Fürdő-utczán és Albrecht-uton megállapított be vonulási út mentén mindkőt oldalon a testületek, hatóságok, inté zetek stb. küldöttségei képeztek sorfalat olyan sorrendben, a hogy az előre kijelöltetett. A hatóság jóindulata és előzékenysége foly tán az Emke tagjai a sorfalat képező küldöttségek között a legel ső helyen, közvetlenül a körútnak a pályaudvarral szemben fekvő részén foglaltak az Emke lobogó alatt és az egyesület külön jelvényével, a havasi gyopárral ellátva állást, s eként az Emke volt az, mely ünneplő nemzete körébe érkező uralkodója felé az első éljent kiálthatta Június 7-én d. e. 10 órakor nyitotta meg az ü n n e p é l y e s k ö z g y ű l é s t a redoute nagy termében B e t h l e n Gábor gróf elnök. A közgyűlés lefolyásának képét az egyesületi naplók van nak hivatva adni, s mi csupán annak fölemütésére szorítkozha tunk, hogy a közgyűlésen ugy a magas kormány, mint egyéb hatóságok, testületek, rokonegyesületek stb. fényesen voltak kép viselve és hogy a megjelent különféle küldöttségek tagjai száma meghaladta az ezerét. A közgyűlést d. u. 2 órakor b a n k e t t követte, melynek czéljára a főváros hatósága kivételesen a redoute nagy termét átengedni szives volt. Itt is kiváló sikerről számolhatunk be; köz életünk kitűnőségei nagy számban vettek abban részt és a meg jelentek száma megközelitette a háromszázat. Az emelkedett hangulatban lefolyt díszebéd folyamán B e t h l e n Gábor gróf elnök király ő Felségére, D e s s e w f f y Aurél gr. az Emké-ve, J ó k a i Mór az erdélyrészi vendégekre, S á n d o r József a magas kormányra, K o v á c s Ferencz apát-plébános a női elnökre ürítettek poharat, és ezenkívül pohárköszöntőket mondottak még A p p o n y i Albert gróf, B e r z o v i c z y Albert, J a n d r i s i c s János apát, K o r n i s Viktor gróf, K o v á c s Albert és még többen. Június 7-én este / 8 órakor tartatott meg a n é p s z í n h á z b a n a díszelőadás, mely alkalommal a «Tündérlak Magyar honban* került szinre; ezt megelőzőleg R á k o s i Jenő alkalmi l
2
-
80 —
FIÓKVÁ1ASZT1IÁNY0K.
prologja: «Az E. M. K. E. Budapesten* szavaltatott el, erre allego rikus csoportozatban volt a néző elé tárva az Emke eszméje, a népszínház összes személyzete pedig a szózatot énekelte el. A díszelőadás sikere mi kívánni valót sem hagyott fenn, a meny nyiben daczára annak, hogy az előadással összeesett az ünnepé lyes koronázási kivilágítás ós tűzijáték, a színházat teljesen meg töltötte a közönség, tekintélyes összeget juttatva ez által is az egyesületi czélokra. Ezekben volt szerencsénk a közgyűlési ünnnepólyekről r ö v i den számot adni. És ha tekintetbe vesszük, hogy ezek rendezésénél a koroná zási ünnepélyek következtében a programm elkészítésénél előre nem látott, s részben nem is sejtett, gyakran súlyos természetű nehézségekkel és akadályokkal kellett a programm minden egyes pontjánál megküzdenünk : mondhatjuk, hogy az eredmény vára kozáson felülinek bizonyult, fényes bizonyságául annak, hogy az Emke eszméje sokkal mélyebb gyökeret vert immár, semhogy az, hasonló viszonyok daczára is, a benne rejlő erőnél fogva érvénye sülni no tudjon. A mi a közgyűlési ünnepélyek pénzügyi oldalát illeti, meg kell vallanunk, hogy a rendezés jelentékeny anyagi áldozattal járt, a mennyiben e czimen összesen 1,638 frt 41 krt kellett igénybe vennünk. Itt azonban nem vettük figyelembe azon összeget, melyet a népszínházi díszelőadás jövedelmezett és meby 862 frtot tevén ki, ezen összegnek leszámítása esetén a mérleg jelentékenyen kedve zőbben ütne ki. A fenti szükségleti összeg részletes indokolását találja a számadásokban, itt csak arra vagyunk bátrak utalni, hogy éppen azon nehézségekre való tekintettel, a melyeket fen tebb említettünk, rúgott fel a kiadás is az emiitett jelentékeny összegre. A kiadási tótelek főbb alkatrészeit, jelesül: az irodahelyiség fentartása, az abban alkalmazott egyén illetményei, a jegyzőnek két ízben Kolozsvárra tett útja: de főleg a lakásbérek teszik ki. A választmány ugyanis a lakások kibérlését a tett jelentkezések hez képest volt kénytelen eszközölni, miután az érkező vendége ket e részben kellemetlenségeknek, illetve azon veszélynek, hogy a koronázási jubileum alkalmából felrándult idegenek óriási száma mellett lakáshoz egyáltalán ne jussanak, kitenni nem lehetett. Mint hogy pedig a lakásért jelentkezettek száma jóval felülmulta a la kást tényleg igénybe vett vendégek számát, a bérbeadók pedig csaknem kivétel nélkül megkövetelték a kártérítést, e czimen je lentékeny kiadás merült fel. Ehhez járul a teendők nagy mérve ós az idő rövidsége mellett a lakáskereséseknél felmerült bérkocsi kiadás is, mely, mint az a számadásokból kitűnik, szintén jelenté keny összegre rug. Ezzel áttérünk működésünk más irányaira s k ü lönösen a lefolyt egyesületi évben elért eredmények feltüntetésére. Ezúttal is p e r s e l y j e k segélyével eszközöltük a pénzgyüj— 8L —
G
FIÓK VÁLASZTMÁNYOK.
tést, mint a mely mód a fővárosi viszonyok mellett legczélszerübbnek mutatkozik a gyűjtési módozatok mellett. E czimen befolyt: Az elmúlt évben 966 frt 80 / kr. Tagsági dij czimen befolyt 2015 frt — kr. Adományok czimen,és pedig a) József főherczeg O fenségétől 50 frt. b) Egyesült budapesti fővá rosi takarékpénztártól . 50 frt. c) W a h r m a n n Mór hagyománya 1000 frt. 1100 frt. Emke levélpapírból 25 frt. Khayll Elemérnek öt évi pénztárnoki mű ködése emlékére tett alapítványa 100 frt Emke bál tiszta jövedelme 1587 frt 24 kr. • Pénztári maradvány a mult évről . . . . 250 frt 52V kr. Emke díszelőadás tiszta jövedelme . . . . 862 frt — kr. Gyümölcsözőleg elhelyezett készpénz utáni kamatok ._ 124 frt 88 kr. Összes bevétel" 7031 frt 45 kr. Kiadások: Pénzbeszedő fizetésére . . . . 720 frt. Pénztárnok tiszteletdijára . . . 500 frt Jegyző tiszteletdija . . . 100 frt. Dologi kiadás 45 frt 75 kr. Összesen: 1365 frt 75 kr. Levonva ezen összeget a fentebb kitüntetett bevételi összeg ből, tiszta jövedelem, illetve készpénzmaradvány 5665 frt 70 kr, melyből a központba 3574 frt 45 kr beszállittatott, a fenmaradó rész pedig a legközelebbi napokban fog a központi igazgatás pénztárába beszáílittatni. Ez alkalommal is meg kell emlékeznünk azon tényezőkről, a melyeknek az Emke-hh\ rendkívüli sikerét köszönhetjük. És itt épp ugy, mint eddig, első sorban a választmány női elnökének K á r o l y i Tiborné grófnőnek kell hálás köszönetet mondanunk azon odaadó fáradozásokért, a melyeket a bál érdekében ugy a je gyek elárusittatása körül, mint egyéb tekintetben is kifejteni ke gyes volt. Köszönettel tartozunk továbbá lovag P a 1 k Zsigmond kir. tanácsos urnák, ki az összes báli nyomtatványokat dijtalanul bo csátotta rendelkezésünkre; a légszesz társulatnak az általa tett en gedményekért; K a m m e r Ernő urnák a rendezőségi iroda átenge déseért; végre S z e l n á r virágkereskedő urnák a virágdiszitós díjtalan elkészítéséért. A bál jövedelméből 615 frt 42 kr felüladakozást képez, mely hez az alább következő felüladakozók j á r u l t a k : Andrássy Gyula gróf 100 frt, V a s z a r y Kolos herczegprimás 0 Eminencziája 50 frt, K á r o l y i Tiborné grófné 50 frt, B r i i l l Ignáczné 50 frt, A t z é 1 Béla báró 45 írt, D e s s o w f f y Sándor és C s á s z k a 1
2
2
— 82
-
FIÓKVÁLASZTMÁNYOK.
György egyenként 30 írt, D e s s e \v f fy Aurélné grófné, K á r o l y i Viktorné grófné, H e g e d ű s Sándorné, A lm á s s y Dénesné grófné, D á n i e l Érnőné egyenkint 25 frt, K á r o l y i Istvánné grófné 20 frt, H o r v á t h Gyula, id. A l m á s s y Kálmán gróf, K á r o l y i Sándor gróf, K á r o l y i Zichy grófné, I n k e y Szemző Ödönné egyenkint 10 frt; herczeg L o b k o v i t z Rudolf, R é d l Lajos b., F o r s t e r Gyula, P u c h e r Józsefné, H a r k á n y i Frigyes, É d e sk u t h y Jenő, T i s z a Lajos gróf ós N. K. egyenként 5 frt; ifj. M é r ő János 3 frt; légszesztársulat 22 frt 42 kr. Mult évi jelentésünkben volt szerencsénk említeni, miszerint tanácskozások tárgyát képezte az, hogy választmányunk pénztári kezelése és ügyvitele uj alapokra fektettessék. E részben f. év február hó 3-án tartott ülésében a választ mány oly értelmű határozatot hozott, miszerint tekintettel arra, hogy az eddig elé alkalmazásban volt rendszer tetemes kia dásokkal volt összekötve, a melyek a bevételekkel kellő arányban nem állottak, a választmány kimondotta, hogy az eddigi rendszer elejtésével a jövőben a pénzkezelést bizonyos átalány összegért fő városi pénzintézetre kivánja bizni. W a g n e r Géza dr. ellenőr ur közbenjárása folytán sikerült is a választmánynak a belvárosi ta karékpénztárral oly értelmű megállapodásra jutni, mely szerint ezen intézet a választmány pénztár-kezelését, gyűjtő perselyek kiürítését stb. 600 frt átalány összeg ellenében magára vállalta. Ezen intézkedés a személyi kiadásoknál évi 620 frt megtakarítás sal jár pénztárunk javára. A választmányi pénztárnok ur és a pénzbeszedő működését ennélfogva a választmány már f., óv márczius hó végével meg szűntnek volt kénytelen tekinteni. És midőn a választmány K h a y l l Elemér pénztárnok urat ebbeli teendőinek ellátása alól felmentette, kedves kötelességének ismerte egyúttal, hogy benső köszönetét nyilvánítsa azon fáradozásokért, melyeket pénztárnok ur ebbeli minőségében kiváló pontossággal, lelkiismeretes buzgalommal és odaadással öt éven át kifejteni szives volt Hasonlókép mély köszönettel és elismeréssel adózik a vá lasztmány' W a g n e r Géza dr. ellenőr urnák is e minőségben a választmány fennállása óta tanúsított hazafias és buzgó fárado zásaiért. Női választmányunk, illetve a kerületi elnöknők névsorát a következőkben van szerencsénk közölni. Választmányi elnök : K á r o l y i Tiborné grófné; az I-ső kerületben elnöknő O r s z á g h Sándorné ; alelnöknők S c h w a r t z e r Ottóné és S z e l e s t e y Gézáné; a II. kerületben elnöknő R u p p Zsigmondné ; a 111. ke rületben elnöknők W e is e n b a c h e r Endrénó és T a t a y Adolfné ; a IV. kerületben elnöknő K em é n y Kálmánná báróné, alelnükuők H o s s z ú Józsefné, dr. T a k á c s Lajosnó és B i s c h i t z Dávidné ; az V. kerületben elnöknő B r ü l l Iguáczné, alelnöknő N y i r y Lajosné ; a VI. kerületben elnöknő dr. B e r z e v i c z y Albertné, alelnöknők megyeri K r a u s z Izidornó és özv. B á n f f y Béiáné — 83 —
FIÓKVÁLASZTMÁNYOK.
grófnő; a VII. kerületben alelnöknő T r u x Hugóné; a VIII. kerü letben elnöknő H a m p e 1 Józsefné, alelnöknők H e g e d ű s Sán dorné és K a d a Mihályné ; a IX. kerületben elnöknő S c h n i e r e r Aladárné, alelnöknők P o r d á n Imréné, S z i l a s s y Aladárné és C s i k y K á l m á n n á ; a X., kerületben elnöknő N a t t e r Ferenczné, alelnöknők F á c z á n y i Árminné, dr. B e r e c z k y Endréné. A választmány ez idő szerint következő tagokból áll. Elnök : D e s s e w f f y Aurél gróf, alelnökük K a m e r m a y e r Károly és H o r v á t h . Gyula J e g y z ő : R é n y i Dezső. T a g o k : N é m e t h Imre, T e l e k i József gróf, E m ic h Gusztáv, He 1 f fy Ignácz, D a r á n y i Ignácz, B á n ó István, F e n y v e s s y Adolf, 0 rs z á g h Sándor, J ó k a i Mór, B e k s i c s Gusztáv, K a a s Ivor báró, A e b l y Adolf, B r á z a y ; Kálmán, P u c h e r József, R a d o c z a János, S c h ö n b e r g Ármin, M e n d l István, R é m i Róbert, S c h w e i g e r Márton, L é g r á d y Károly, W o d i á n e r Béla, S z o k o 1 y Gyula, C s á v o l s z k y Lajos, N a g y Miklós, N em é n y i Ambrus dr., G y ö r g y Aladár, T ó t h Béla, S z o k o l a y Kornél, B o r o s t y á n i Nándor, S z a t h m á r y György, H e g e d ű s Sándor, Z i c h y Antal, S z á s z Károly, L á z á r Jenő gróf. K i r á l y i Pál választmányi tag a közélet és egyesületünk súlyos veszteségére a mult'óv folyamán elhunyt. Ezekben adván képét mult évi működésünknek, lehetetlen, hogy jelentésünk bezárása előtt a fővárosi sajtónak, mely a lefolyt évben is, különösen a közgyűlés és az azzal kapcsolatos ünnepé lyek rendezése alkalmával, számos tanújelét adta annak, hogy ügyünk érdekeit szivén viseli, benső köszönetünknek kifejezést ne adjunk. S a midőn ezt tesszük, egyúttal ama várakozásunk nak adunk kifejezést, hogy a sajtó jóindulatú támogatását és rokon szenves érdeklődósét, melyekre előrehaladásunk szempontjából fel tétlenül utalva vagyunk, hazafias törekvésünktől a jövőben sem fogja megvonni. Kelt Budapesten, az Emke fővárosi választmányának 1893. évi április hó 14-én tartott üléséből. Menyi Dezső,
Dessetvffy
jegyző.
Aurél
gróf,
elnök.
II.
Debreczen városi és Hajdú vármegyei választmány. — Székhely: Debreczen. — Száin 11—93.
F . évi márcz. 30-án 577. sz. a. kelt nagybecsű megkeresésére van szerencsénk fiókválasztmányunk jelentését tisztelettel a kö vetkezőkben felterjeszteni. -
84
-
FIÓKVÁLASZTMÁNYOK
Fiók választmányunk lefolyt évi életéből a legjelentősebb mozzanat a f. év 11-én a nőegylettel együttesen megtartott Emke bál ós a következő napon megtartott évi rendes közgyűlés volt. A Bika-vendéglőben megtartott és fényesen sikerült bálon az Emke részéről K o r n i s Zsigmondné grófné, a nőegylet részéről V e r e s s Lászlóné voltak a bálanyák. Jelen volt a város ós vidék legelőkelőbb hölgyközönsége; a város előkelősége és értelmisége majdnem kivétel nélkül, közte W o l a f k a Nándor vál. p ü s p ö k ; a katonaság képviselete R e v i c z k y István tábornokkal; továbbá Budapestről H o r v á t h Gyula alelnök, T h a i y Kálmán, S z e m e r e Huba, K i s s Albert országgyűlési képviselők. Katona ós czigány zenekar működött közre és a négyeseket 74 pár járta. A másnap délelőtt a városháza nagytermében tartott közgyű lésen a választmány részéről a következő jelentés terjesztetett e l é : »Debreczen város közönsége mindenkor élénk figyelemmel s meleg rokonszenvvel kisérte az Emke működését már megalakulása pillanatától fogva. Azon nemes jelszó, melyet az Emke lobogójára irt: » h a z a f i s á g n a k f e j l e s z t é s e n e m z e t i i r á n y ú m ű v e l ő d é s á l t a l « élénk viszhangra talált városunkban is s mihelyt megindultak az aláirások, itt és a vidéken tömegesen léptek be az egylet kebelébe. Azon körülmény, hogy városunkból és vidékünkről oly szép számmal jelentkeztek a tagok, mindinkább megérlelte az eszmét, hogy meg kellene alakitani Debreczenben is az Emke fiókját. Ha talmas lökést adott ezen eszmének a «Debreczeni dalegylet», mely az 1889-ik évben, az erdélyi részekben az Emke javára hangverseny-körutat rendezett s hazajötte után a maga részéről is meginditotta az agitácziót a fiók megalakítása érdekében. Már 1889. nov. 17-én megtartatott egy előértekezlet, melyben a fiók megalakítá sának szüksége kimondatott s az ügyrend kidolgozására, valamint az alakuló közgyűlés összehívására bizottság választatott. Ezen bizottság olyan gyorsan oldotta meg feladatát, hogy még azon évi deczember 9-én az ügyrend megalkottatott s már 1890. január 19-re az alakuló közgyűlés is összehivható volt. Ezen időben fiókunk tagjainak létszáma következő volt : örökös tag 2, alapitó tag 54, rendes tag 454, pártoló tag 140, összesen 650 tag. A nagy közönség részvéte mellett lefolyt alakuló közgyűlés megválasztván tisztikarát, még 70 tagu választmányt is alakított 20 nő és 50 férfiből állót. Hogy mikép felelt meg ez a tisztikar és választmány felada tának, azt legjobban elmondják a számok, melyekben alább kife jezve lesz működésének eredménye. Megragadtunk minden alkal mat, a hol gondoltuk az Emke ügyét előbbre vihetni. Mindjárt az alakulás napján tánczvigaloin tartatott, mely 545 frt 90 krt jöve delmezett. Felhivást bocsátottunk ki, ugy Debreczen, m i n t a h a j d u megyei közönséghez, buzdítván az egyletbe való belépésre Az igazgató választmányi és választmányi ülések szabályszerű idők— 85 —
FIÓKVÁLASZTMÁNYOK.
ben megtartattak, melyeken az egylet belügyein kivül a központi rendeletek is elintéztettek. Az 1891. évben nagy csapás érte választmányunkat, mert egyik legbuzgóbb és legtevékenyebb tagja, Bethlen-Mikó Róza grófnő azon évi június hó 8-án elhunyt. Fájdalmasan éreztük a veszteség súlyát s az elköltözött nemes lélek érdemeit választmányunk jegyzőkönyvben örökítette meg. Ezen csapást még el sem feledtük jól s már új gyász érte választmányunkat, nem kevésbé fájó mint amaz, de mindenesetre lesújtóbb, megdöb bentőbb, mert váratlanabb. D é g e n f o l d Józsefné grófné- S z il a s s y Irma úrhölgy az 1892. év január hó 8-dikán váratlanul elhunyt. Egyik buzgó apostola volt ő az Emké-nek, s vele bizo nyára erős oszlopa dőlt ki a hazafias szent ügynek. Időközben eltávozások folytán jegyzővé M e d v e Zoltán, ellenőrré pedig R o n c s i k Lajos városi tisztviselő választat tak meg. A lefolyt három év alatt fiókunknál következő összegek folytak b e : Alapító tagoktól 2519 frt 36 kr. Rendes tagoktól 2397 frt. Pártoló tagoktól 375 frt. Adományokból 394 frt 69 kr. Perselv gyűjtésekből 1184 frt 73 kr. Kamatokból 150 frt 78 kr. Mulatsá gokból 1112 frt 31 kr, összesen befolyt 8134 frt 34 kr. A három év alatti kiadás volt: Központi pénztárba 6740 frt 50 kr. írnok és eljáró fizetése 599 frt. Irodaszerek és vegyes 48 frt 98 kr. Pénztárunkban van 745 frt 83 kr, összesen 8134 frt 31 kr. Fiókunk területén van összesen ez idő szerint: 2 örökös, 64 alapitó, 484 rendes, 152 pártoló egyleti tag. A mi, ha tekintetbe vesszük, hogy időközben elköltözött 38, elhalt 35, és kilépett 55 tag — szép emelkedést mutat.» — Ezután a tisztikar választatott meg és tagok lettek ismét az eddigiek. E l n ö k : D é g e n f e l d-S c h o m b e r g József gróf főispán. A l e l n ö k - S i m o n f f y Imre kir. tanácsos, Debreczen szab. kir. város polgármestere; K a r a p Móricz Hajdú vármegyei birtokos. J e g y z ő k : M e d v e Zoltán dr. főispáni titkár és P é t e r Gábor. T i t k á r : M á r k Endre ügyvéd. P é n z t á r n o k : B é s z l e r Ká roly. E l l e n ő r : R o n c s i k Lajos. Debreczen, 1893. április 14-én. Medve
Zoltán
dr.,
Dégenfeld
jegyző.
József
gróf,
elnök.
III.
Aradvármegyei és városi választmány. -• S z é k h e l y : Arad. —
Az 1888. év decz. 7-én alakult választmány a mult év folya mán szervezte magát újra. — Az egyletből elköltözés folytán a ta— 86
-
FIÓKVÁLASZTMÁNYOK.
gok közül többen kiléptek ugyan, de a választmány buzgó tagjai által ujjak nyerettek meg. Nemcsak a központban, de a vidéken is élénk érdeklődés és mozgalom indult meg a mult év folyamán az egylet érdekében, a mit bizonyít az a körülmény, hogy több helyről részben tánczmulatságokból, részben pedig magán gyűjté sekből befolyt jövedelmekből szaporították a vagyont, mely kivéte lek annyival is inkább fogadtattak örömmel, mert ezek nemzeti ségi vidékről bocsájtattak rendelkezésre. így Elek és Szt.-Anna német községek. A tisztviselők közül többen áthelyezés miatt állásukról már a mult évben lemondottak. A lemondott tisztviselők helyett pénz tárosnak V á s á r h e l y i Ilona úrhölgy, az aradi társadalom egyik kedves és bájos tagja, ellenőrnek S z e n t p é t e r i Antal, az első aradi takarékpénztárnak 25 éven át érdemes és nyugalmazott pénztárosa, ós titkiírnak N i k o 1 i t s Döme ügyvéd lett megvá lasztva. Az 1892. évi jövedelméből az anyaegyletnek 233 frt 75 kr bocsájtatott rendelkezésére. Segélyezte a fiók a következő iskolákat: Szentleányfalvi iskola 25 frt, Nagyhalmágyi magyar iskolának . 200 » Arad-gáji óvó 50 » Gurahonczi iskola 50 » Szintyei iskola • 50 » Soborsini iskola 50 » Kovásinczi iskola 100 » Csermői iskola 40 »
IV.
Szentes városi és vidéki választmány. — Székhely: Szentes. —
Lefolyt évi életének legjelentősebb mozzanata volt a tél folyamán tartott ós fényesen sikerült hangversenye és bálja, melyen Budapestről H o c k János tartott felolvasást. A választmányt és ezzel egyesületünket is nagy veszteség érte, a mennyiben Sarkadi N a g y Mihály, Szentes város volt pol gármestere, a fiókválasztmánynak megalakulása óta elnöke és a megalakulás vezetője, f. év tavaszán, férfi kora delén, 44 éves ko rában elhunyt. Az Emke benne egyik legbuzgóbb barátját és zászló vivőjét vesztette el. A fiókválasztmány tisztikara egyebekben a régi. — 87 —
FIÓKVÁLASZTMÁNYOK.
V.
Alsó-fehérvármegyei választmány. — Székhely: fíagy-Enyed. — Szám 11—93.
Egyesületünk intézményei a lefolyt időben is teljesítették kötelességeiket. Tagjaink — fájdalom — nem szaporodtak a lefolyt évben, sőt nagyszámú halálozás miatt apadtak. Az elhaltak közül kiemel jük B e n k ő Elek földbirtokost, S p l é n y i Henrik bárót, R á k o s i Bálintot. A fiókkörök tevékenységéről következőkben számolunk b e : 1. A l v i n c z i k ö r az óvó fenntartása ós segélyezése ügyében buzgólkodott. 2. A b a l á z s f a l v i k ö r jelentését külön csatoljuk. 3. A m a g y a r - i g e n i k ö r a m.-igeni iskolához S z a b ó Etelkában egy igen képzett tanítónőt nyert. Az iskolai gondnokság C s u k a Domokos gondnoksági elnökből, V e r e s s Sándor ev. ref. lelkész, S á n t h a János róm. kath. lelkész, D o b o z i Vilmos dr. járás-orvos tagokból és S ü k ö s d Gerő jegyzőből áll. A tanítónő fizetésének felemelése szükséges. 4. A m a r o s u j v á r i k ő r jelentéséből kiemeljük, hogy a m a r ó s-sz e n t-b e n e d e k i ol v a s ók ö r igen tevékenyen működik; a m a r o s - g e z s e i ev. ref. i s k o l a segélyezésre teljesen érdemes; a h a r i i ref. iskola helyisége és berendezése teljesen hiányos, a tanulók iskoláztatása rendetlen, főleg a szülők mulasztásából. Az iskola kiépítése, taneszközökkel ellátása szükséges. A tanitó igyekezik hivatásának megfelelni, de a jelzett hiányok nehezítik munkáját. Nagyobb segélyre volna szükség. 5. A n a g y - e n y e d i v i d é k i körben, Fel-Enyeden felállított népkönyvtár a lefolyt télen jól megfelelt hivatásának. 6. A v e r e s p a t a k i k ö r az óvó felállítását munkálja, mit Ve respatak község az által segített elő közelebbről is, hogy e czélra egy kis telket adományozott, melynek eladásából nyerendő pár száz forint emelni fogja az alap tőkéjét. Nagy-Enyed, 1893. ápril hó 24-én. Csató János, alelnök
Török
Bertalan, titkár.
1. Balázsfalva vidéki kör. Szám 1 6 - 9 3 .
Ha alkotás számba mehet a magyar társadalom ezen elszigetdlt helyén annak a megmentése, a mi a miénk és e jogon is megmentendő: fiókkörünk nyugodt önérzettel tekint vissza rö-
88 —
FIÓKVÁLASZTMÁNYOK.
vid múltjára. így a szorosan vett egyleti működésben. A több nyelvű és ellentétes érdekű társadalomba ^aló belevegyülés ós tü relem nemes példája pedig már is megteremtette azt az eredményt, hogy az idén specziális nemzeti czéljaink érdekében rendezett mu latságaink a legkülönbözőbb ajkú polgáraink fesztelen találkozási helyeivé váltak. Ez ugyan csak társadalmi összesimulás, de mindenesetre kellemes alkalom a minket kölcsönösen és külön-külön vezérlő eszmék utógondolat nélküli kicserélésére ós egymás kölcsönös megismerésére. Működésünk végeredményében pedig felhozhatjuk, hogy sikerült meggyőznünk a nem magyar ajkuakat, hogy őrei vagyunk e ponton a nemzeti érdekeknek. Fiókkörünk tagja jelenleg 56. Ezen gyér magyar lakosságú vidéken a fiókköri tagok szá mának növekedésére nagyon számitni nem igen lehet, mert fiók körünkbe mindenki bevonatott, a ki csak bevonható volt. Elnök: E n y e d y Lajos, alelnök: L á z á r Albert, jegyző : S z t u p j á r Samu, pénztárnok: S c h i s z l Károly. A választ m á n y tagjai a régiek. A megyei választmányba k i k ü l d ö t t 3 képviselő: S i m o n f f y Alajos, P o n g r á c z Géza ós N a g y Albert dr. Az Emuké iskoláról és kölcsönkönyvtárról külön teszünk je lentést. A lefolyt egyleti évben 3 választmányi gyűlés tartatott. Balázsfalván, 1893. április 10-én. Enyedy
Lajos,
Sztupjár
elnök.
Samu,
jegyző.
2. Verespataki kör. Szám 5 8 - 9 3 .
A verespataki kör választmánya az Emke czéljainak megva lósítását Verespatakon leginkább az által véli elérhetőnek, h a mielébb egy óvó létesíttetnék körében. E végre mind a város, mind a bányásznép és a kör választmánya mindent megtett, hogy az Emke által régebben megajánlott segély igénybevételével az óvó mielébb felépíttessék. U g y a n i s : 1. V erespatak község e czélra 700 frt tőkét kamatoztat, egy 300 írtra becsülhető belső tel két a rajta levő épülettel az óvónak ajándékozta, ezenkívül évenkint az óvó részére 100 frt segélyt költségvetésileg biztosított. 2. A bányászok tulajdonát képező orlai bányapónztár választmánya évi 20Ö frt segélyt szavazott meg. 3. A választmány a városnál és bányahivatalnál tett közbenjárásán kivül, több rendben folya modott az Emke igazgató választmányához, hogy az óvó létesí tésére már korábban előirányzott 500 frtnyi építkezési segély és egy óvónő fizetésére évi 300 frtnyi összeg kiutalványoztassék. Az egyesületnek volt az év elején 39 tagja, kik közül B öj t h e Kálmán szolgabíró eltávozott, H e n z o l Károly pedig kilépett. T
— 89 —
FIÓKVÁLASZTMÁNYOK.
A tisztviselők és választmány névsora: Elnök: S n e f f József; alelnök; I m r e h Károly; titkár: J á n k y Kálmán; pénztáros: A á r o n Bálint; választmányi tagok: A j t a y János, B l á h a Gábor dr., D r é g á n János, E b e r g é n y i Mózes, M o l d o v á n Lajos, S z á n t ó György, T ó t h Kálmán. Verespatakon. 1893. április hó 5-én. Sneff
József,
Játilcy
einök.
Kálmán, titkár.
VI.
Gyula-Fehérvár városi választmány. Sz. .0—9!.
Fiók-egyesületünknek az 1892-ik évben volt: 9 alapító, '26 ren des 10 frtos és 131 rendes évi 2 frtos, összesen 166 tagja. A tisztikar a következőképen alakult: Elnök: N ó v á k Ferencz királyi tanácsos, alelnökök: Z s a k ó István és E l e k e s Viktor dr., titkár: I s s e k u t z János, jegyzők: G á l Béla dr. és T é r i Ödön, pénztárnok : C s e c s k e d y József, ellenőr: R o s k a József, ügyész: M o h a y Sándor dr. A női választmány elnöke: J o k s m a n Nándornó, alelnök női : J ó n á s Adolfné és B a r t h a Győzőné. A felemiitett tisztikar közül Z s a k ó István a kolozsvári kir. itélő táblához kir. itélő bírónak neveztetvén ki, a városról eltá vozott. Ennek következtében a megürült alelnöki állás a meg tartott közgyűlés egyhangú választása alapján A v é d Jákó gymn. igazgató személyében lett betöltve. Választmányunk tagjai a régiek. A női választmány tagjai mindazok, a kik a fiókkör tagjaiként beiratkoztak. Tartottunk 1 k ö z - é s 5 választmányi ülést, melyekben beható figyelmünket különösen az képezte, hogy részben a társadalom széles körében, részben az eddig már megalkotott és a fiókkör felügyelete alatt álló intézetekben előforduló hiányok, a társada lomban mutatkozó hézagok betöltéséhez a fiókkör alapszabályai meghatározták feladat szerint társadalmi uton, minő eszközökkel és mi módon juthatunk ? így sikerült a folyó évben az Emke d a l - e g y e s ü l e t felál lítása, mely által hisszük, hogy azon eddig némi tekintetben si mulékony társadalmi élet városunkban egyöntetűbbé, tartósabbá fog átalakulni, mit tanusit az, hogy aj'olyó év márcz. 15-én meg tartott első ünnepélyén a dalárdának," nemzet és vallásfelekezet nélkül együtt láttuk a város értelmiségét. Legfőbb törekvésünket képezte az újonnan felálitott daloskö— 90 —
FIÓKVÁEASZTMÁNYOK.
rön kivül a helyi k i s d e d ó v ó intézet anyagi és szellemi támo gatása ; ezen kivül az i p a r o s o l v a s ó k ö r segélyezése. Szükségét érezzük egy Emke k ö n y v t á r n a k , mely által alkalmat adhatnánk az egylet szegényebb sorsú polgárainak a mivelődés fejlesztésére. Az Í893-ik év végéig összes hátralékunk 530 frt, melynek felhajtása tekintetében az 1893 márcz. hó 5-én megtartott közgyű lésünk hathatós intézkedéseket tett. Gyulafehérvárt, 1893. ápril hó 15-én. Nóvák Ferencz, kir. tanácsos, elnök.
Issekntz János, titkár.
VII.
Besztercze-naszódvármegyei választmány. — Székhely: Besztercze. — Sz. 47—93.
Súlyos veszteség érte a lefolyt egyesületi évben a b e s z t e r c z e i Emke-ó v ó t s vele eg} ütt egyesületünket K e n y e r e s Adolf kir. törvényszéki elnöknek, mint az Emke-óvó felügyelő bizottsága elnökének s egyik leglelkesebb tagtársunknak halálával. Az óvó létesülése elválaszthatlanul az ő nevéhez van forrva; a központ hazafias áldozatkészsége csak az ő zajtalan, tapintatos közremű ködésével érhetett czélt. Hogy az intézet immár általános népsze rűségnek örvend, az részben az ő társadalmi buzgólkodásának, részben pedig annak az eredménye, h o g y , a vezető erőket min denkor leghelyesebben tudta kiszemelni. Áldott legyen emléke! Utódja a felügyelő bizottság élén L á z á r Árpád gr. kir. ügyész, a ki az óvóról a bizottság nevében külön tesz jelentést. Az Emke hozzájárulásával fentartott n a s z ó d i r ó m . k a t h . l e l k é s z s é g e t illetőleg a lefolyt évben oly mozzanat, mely e jelentés kapcsán külön felemlítendő volna, nem fordult elő. Saj nos, hogy Naszódon még mindég nem sikerült i M c e - f i ó k o t ala kítani, pedig az -EWfce-tagok száma elérte már ott azt a minimu mot, melyet az alapszabályok fiók szervezhetésre megszabnak. Sajnos az is, hogy az odavaló m a g y a r d a l k ö r S z e l k e J ó zsef Ernke-lelkész, dalköri karnagy lemondása miatt, más, a kar nagyságra alkalmas egyén hiányában működését kénytelen volt beszüntetni. Fájlaljuk ezt annál inkább, mert az egyesület tavaly húsvétkor nyilvános, jótékonyczélu hangversenyén bebizonyította életrevalóságát és igen alkalmas összekötő kapocsa volt a naszódi magyarság kisded csapatának. Örvendetesebben állanak a dolgok a n a g y s a j ó i Emke-á a1 o s k ö r n é 1. Örvendetes továbbá, hogy C s e r n á t o n i Gyula dr., r
— 91 —
FIÓKVÁLASZTMÁNYOK.
vármegyénk kir. tanfelügyelőjének közbenjárása folytán a télen új Emke-á a 1 o s k ö r létesült M a g y a r-N e m e g y é n. A h e l y b e l i m a g y a r i p a r o s o k d a l á r d á j a márczi u s hóban tartott nyilvános hangversenyét, részben az Emke-óvó javára rendezte, igy akarván az Ernké-nek többször tapasztalt jóakaratát viszonozni. Az emiitett dalkörök mindegyikét, rajtuk kivül pedig vármegyénk összes magyar tannyelvű iskoláját egye sületünk központi igazgató választmánya iíwifce-daloskönyvekkel volt szives ellátni. A nagysajói azonfelül szükségleteinek beszer zésére a 25°/ -ból 10 frtnyi adományban részesült. Az Emke-Y ö n y v t á r a k n a k úgy B e s z t e r c z é n , mint Naszódon elég nagy és elég buzgó olvasó közönsége van. Most már N a g y - S a j ó n a sor, hogy — a központ Ígéretéhez képest — őszre szintén kapjon egy ilyen könyvtárt *), melyet magának dal köri szereplésével már tényleg ki is érdemelt. T á m o g a t á s b a n részesült a folyó tanévben is a k i sb u d a k i állami iskola, melynek a választmány a 25%-ból sze gény növendékek részére 42 tankönyvet és 5 palatáblát juttatott összesen 7 frt 35 k r értékben. Hasonló czélra 10—10 frtnyi öszszegek fognak a h e l y b e l i állami elemi és községi polgári fiúis kolának rendelkezésre állani. Magáévá tette a választmány a n é p i s k o l a i c o n v i c t u s o k létesítésének eszméjét és a szükséges előmunkálatok végzésére K e l l n e r I. és S z e n t p é t e r i J. tagtársakat nyerte meg. T a g s á g i d i j a k fejében 108 írt 75 krt, a B a r o s s-e ml é k s z o b o r javára pedig, beleéitve az ó-radnai fiókkör gyűjté sét is, 14 frt 50 krt szállítottunk a központbaS z e l k e József, H o r o v i t z , I n c z e , J a n c s ó és B r e c h e r dr. tagtársak utánjárása folytán az idén sokkal számosabban iratkoztak be u j t a g o k egyletünkbe, mint más években, köztük vármegyénk főjegyzője K u a l e s z Godofréd ós városunk polgár mestere P e l l i o n Márton, a kiknek belépését már azért is öröm mel kell üdvözölnünk, mert azt látszik bizonyítani, hogy az a ferde felfogás, mely szerint, h a idegen ujku honfitárs tagjává lesz az Emké-nek, árulást követ el saját nemzetisége ellen, lassan-las san oszladozni kezd. K ö z g y ű l é s ü n k e t jan. 15-én tartottuk. A á l a sz t m á n y i ü l é s ü n k az alólirt napig 3 volt. A t i s z t i k a r b a n annyiban történt változás, hogy' B r e c h e r József személyében végre ügyészt kaptunk, s hogy városunkból elköltözött ellenőrünk, S o m b o r y Gy. helyére W e i s z J. kir. mérnök lépett. Beszterczén, 1893. ápril 9-én. 0
T
Incze Oerő, elnök.
Kramer Gyula, titkár-jegyző.
*) M j . Már a t a v a s z o n m e g k a p t a . — 92 —
r
FIÓKVÁLASZTMÁNYOK.
1. Ó-Radna vidéki kör. Szám 6 6 - 9 3 .
Fiókkörünk részéről jelentjük, hogy ez évben a s z e g é n y i s k o l á s g y e r m e k e k ruhával való felsegélyezésónéi szép ered ményt mutathatunk fel. A kohótelepi fiókiskolánál 48 gyermek kapott egy-egy rend ruhát (nadrágot és kaputot.) Az anya-iskolá nál szintén 50 tanuló részesült ruhasegélyben. A hazafias magyar érzelem fejlesztése érdekéből előmozdittatott egy d a l á r d a fölállítása. Ezen, már alapszabálylyal is biró dalárda tagjainak nagyobb része félig eloláhosodott bányászok és iparosok, s igy olyanok, kiknél a hazafiság fejlesztése — a r a d n a i viszonyok szerint — igen nagy fontossággal bír. A mi a befolyt pénzeket illeti 1892. évről deczember 25-én kelt jelentésünkkel elküldöttünk volt 28 frt 90 krajczárt. Az 1893. évi tagsági dijakat csak ezután fogjuk felszedni. O-Radna, 1893. ápr. 15-én. Guzmáii János, elnök.
Bedő
Dénes, titkár.
VIII.
Brassóvármegyei választmány. — Székhely: Brassó. — Szám 27—93.
Választmányunk, mint a köztevókenység egyik tényezője, a hazafias és erkölcsi érzület ápolása mellett, a mivelődés terjesz tése körül kifejtett munkásság által igyekezett feladatát meg oldani. Mivel az üm/ce-óvók fennállását a központi igazgatóság 400frt segélye, a havidijak, valamint a vallás- és közokt. minisztérium 600 frt segélyével biztosítva nem találta, indokolt és a központ fölterjesztette kérése folytán a közokt. minisztérium folyó évre 1000 frtot utalványozott, azon kikötéssel, hogy ily tetemes segélyezést jövőre csak azon esetben hajlandó eszközölni, ha az óvók, a fenn álló segélyek mellett államivá nyilváníttatnak. Választmányunk az ügyet a központi igazgatósághoz tette át. Az óvók felügyelő bizott ságába az eltávozott tagok hetyébe mások választattak. Választmányunk területén működő dalárdák részére az »Emke dalos könyve« több példányban megküldetett s ez ideig az »Emke daloskör« név felvétele iránt a tatrangi és barcza-ujfalusi daloskö rök jelentkeztek. A tagsági dijak beszedése oly módon szabályoztatott, hogy — 93 —
FIÓKVÁLASZTMÁNYOK.
az I-ik részlet a tavaszi, a Il-ik részlet az őszi hónapokban szedes sék be. Az óvói dajkák képzése tárgyában kiadott szabályrendelet értelmében folyamodott választmányunk a vallás- és közoktatás ügyi minisztériumhoz az iránt, hogy óvóink a dajka képzés jogá val ruháztassanak fel, a mi meg is adatott. Az Emke által a brassói magyar polgári körnek, az iparos ifjak önképző-egyletének, valamint Apácza és Zajzon községek nek adományozott könyvtárak szép pártfogásban részesülnek. Választmányunk területén folyó évre a központi igazgatóság a következő segélyeket szolgáltatta k i : 1. A két Emke óvó segélye 400 frt. 2. A magyar kereskedelmi társulat által fentartott alsó fokú kereskedelmi iskola 200 frt. 3. A brassói m. kir. közép faipariskola tápinté zete javára 100 frt. 4. A brassói ág. evang. magyar egyház segélye . 200 frt. összesen : 900 frt. A mely összegek — mint nélkülözhetlenek — czóljaikra szép sikerrel használtattak fel. Választmányunk a központi igazgatóság intézkedéseit végre hajtotta s a mult év ápril 10-től a mai napig 6 választmányi és 1 közgyűlést tartott, melyeken 32 határozatot hozott. Brassó, 1893. ápril 8-án. Koós
Ferencz,
Jánó
kir. t a n á c s o s , elnök.
Lajos,
jegyző.
1 Hétfalusi kör. — K ö z p o n t : Csernátfaln. —
Az Emke hótfalusi köre 1891. év május havában alakult s jelenleg 62 rendes, 3 pártoló, összesen 65 tagja van. A választmány tisztviselői: G ö d r i János ügyvéd és H e nt e r Gábor főszolgabíró társelnökök; K i s s Árpád ág. hit. ev. lel kész és B o r c s a Mihály ág. hit. ev. lelkész alelnökök; R u s z János körjegyző, pénztáros; S i p o s János körjegyző, ellenőr; P a p p János igazgató-tanitó, titkár. A választmány 1892. évben 4 rendes gyűlést tartott, melynek nevezetesebb tárgyait képezték: kebli ügyek, a hét községben községenként ifjúsági egyletek és ezekkel kapcsolatosan Emkedaloskörök szervezése, egy iSmfce-dalárda létesitése szoros kapcso latban a vélasztmánynyal; 1848. márczius 15-ke emlékének körünk ben való megünneplése stb. Az -Emke-daloskör már létesitve van, működik is s több jótékony czélra már 3 előadást tartott. Határo-
91
-
FIÓKVÁLASZTilÁXVOK.
zattá emelte választmányunk azt is, hogy márczius 15-ét minden évben megünnepeli s évi közgyűléseit is állandóan a nemzeti ün nepélyt megelőzőleg, tehát mindcsak március 15-én tartja meg. A jelzett erkölcsnemesitő, ifjúsági egyletek még szervezve nincse nek, de a szervezésre vonatkozó lépések már minden irányban megtétettek. Márczius 15-ét 1892. és 1893 évben is megünnepel tük impozáns közönség részvétele mellett. Az i?r»fce-népkönyvtárról külön teszünk jelentést. Az 1892. évről tagsági dijaink még teljesen nem folytak be és igy a 65 tag után eső 127 frt nem is küldetett a központba. Pénztári állapotaink megvilágítására szolgáljon útmutatóul az e jelentéshez mellékelt számadás, melyből kiviláglik, hogy 50 rendes tagunk után bevételeztetek 100 frt; 3 pártoló tag után 3 frt; gyűjtésekből befolyt 3 frt; és igy összes bevételünk 106 frt. Ezen bevételből leüttetett 2 5 % , vagyis 26 frt 50 kr, a többi meg maradó összeg: 79 frt 50 kr az Emke központi pénztárába külde tett. Hátralók gyanánt szerepel 12 rendes tag után 24 frt. Csernátfalu, 1893 ápril hó 15-én. Gödri
János,
Papp
elnök.
János, titkár.
IX.
Csikvármegyei választmány. — Székhely: Csik-Szereda. — S z á m 3—93.
Csikvármegye területére az Emke által nyújtott folyó egyházi és iskolai segélyek : A g y e r g y ó-t ö l g y e s i r. k. l e l k é s z n e k évi 200 frt, a g y e r g y ó - t ö l g y e s i r. k. t a n í t ó n ő n e k évi 300 frt, Mindkettőről külön jelentés lévén beterjesztve, csak az utób bira nézve emiitünk meg annyit, hogy ezen iskola működése a nyilvánosság, nevezetesen a szülők ellenőrzése és ezenfelül hiva talos ellenőrzés alatt is áll, a mennyiben a kir. tanfelügyelő a kö telességéből folyó felügyelet mellett, tekintettel az Emke segélye zésére és arra a körülményre, mely szerint ezen iskola a vegyes lakosság között missiót is teljesít — saját nyilatkozata szerint — figyelmét fokozottabb mértékben kiterjeszti és az elért eredménye ket idáig megfelelőnek találta. Ezeken kivül megyénk területén állandó segélyezésben ré szesül a g y e r g y ó-s z e n t-m i k 1 ó s i g y e r m e k j á t é k - t a n m ű h e l y , melynek segélye miként történő felhasználása a központtal közvetlen érintkezésben álló gyergyó-vidéki fiók ellenőrzése alatt áll. E vármegyére eső egyéb adományozások a csik-szent-györgybánkfalvi, gyergyó-békási és bélbori -Emfce-népkönyvtárak. A mi — 9=> —
FIÓKVÁLASZTMÁNYOK.
az elsőt illeti, az olvasókör, melynek kérésére a könyvtár adományoztatott, az alapszabályokat a használatra vonatkozólag elkészí tette és a központ által megerősíttetvén, azok szabványai betartá sával a könyvtár használat és gondos kezelés alatt áll. A két utóbbi, t. i. a békási ós bélbori a gyergyó-vidóki fiók ellenőrzése alá tartozik. A megyei választmány tisztikara a mult 1892-ik évi decz. 30-án tartott közgyűlésben újra alakíttatott. Elnök M i k ó Bálint főispán; alelnök B e c z e Antal alispán; titkár P á l Gábor gymn. t a n á r ; pénztárnok A d o r j á n Imre nyugalm. gymn. tanár; ellenőr G l ó s z M k s a gymn. t a n á r ; ügyész N a g y Sándor ügyvéd. Csik-Somlyón, 1893. márcz. 22-én. :
Pál
Gábor, titkár,
1. Gyergyóvidéki kör. — Székhely : Cfyergyó-Szent-Miklós. — Szám 9 - 9 3 .
Választmányunk a lefolyt évben is, bár zajtalanul, de teljes igyekezettel azon munkálkodott, hogy vidékünk is mind erkölcsi leg, mind anyagilag járuljon kellőképen az Emke azon magasztos czéljához, mely hivatva van nemzeti izmosodásunk és művelődé sünk fejlődését elősegíteni. Főtörekvésünk volt tehát, hogy vidé k ü n k ö n az Emke iránti érdeklődést és pártolást állandóan ébren tartsuk, s a mennyire szerény viszonyaink megengedték, ezt fokozzuk. Az erőgyűjtés czéljából mult évben is behatóan foglalkoztunk a tagsági dijak és kötelezettségek rendezésének az ügyével. Pénz tárosunk valóban ritka pontosságai és lelkiismeretességgel járt el a mult évben is a tagsági dijak beszedése s a központi pénztárba való beszolgáltatása körül. Habár nem hiányzik bennünk az Emke nagyszerű feladata iránti lelkesedés és jóakarat, azt mégis meg kell vallanunk, hogy a mi vidékünk támogatása nem áll megfelelő arányban azon jóté teményekkel, melyekben az Emke bennünket részesít. Hálásan kell feljegyeznünk, hogy a gyergyó-tölgyesi lelkész évenkint 200 frtot, a tölgyesi tanítónő 300 frtot, a gyergyó-szentmiklósi gyermek-játékszer készítő tanműhely ösztöndijképen 160 frtot k a p ; ezeken kivül Gyergyó-Békás és Bélbor községek szá mára népkönyvtár küldetett s még egyéb jótékony czél is részesült segélyben. Mindez azt mutatja, hogy az Emke kiváló figyelmére méltatta vidékünket. Ezen adományok mind nemzeti művelődési czélra használtat ván fel, mint a választmány közvetlen tapasztalatból meggyőző dött, dúsan meghozzák gyümölcsüket s azon községekben már eddig is szép eredmények mutatkoznak. Valóban minden fillér, mely a határszéli vegyesajku községeknek nemzeti művelődésére fordittatik, sokszorosan térül meg. — 96 —
F1ÓKVÁIASZTMÁNY0K.
Fel kell említenünk, hogy Gyergyó-Békáson választmányunk közreműködésével egy róm. kath. kápolna építtetett és szerelte tett fel, melyről mult évi jelentésünkben is megemlékeztünk. E kápolna mult évi június 6-án felszenteltetvén, czéljának át adatott. Utóbb pedig a legnagyobb örömmel arról értesültünk, hogy a megyei kir. tanfelügyelő ur ugyanezen kápolna mellé egy állami népiskola felállításán munkálkodik, melynek megvalósításában vá lasztmányunk is segédkezni fog. Fiókkörünk székhelyén, Gyergyó-Szt.-Miklóson jobbára sze gényebb sorsú iparosokból és segédekből megalakult az Emkepolgári dalegyesülot is. Saját pénztárunkból boldogult B a r o s s Gábor miniszter szobrára, továbbá a váczi siket-némák intézetének 5—5 frtot utal ványoztunk. Végül választmányi gyűlésünket a központból leérkezett ügyek elintézése is fogklkoztatta. Fiókkörünknek jelenleg 88 tagja van. A bevétel az előző év ről maradt pénztárálladékkal együtt 240 frt 31'A krt tesz k i ; a kiadás pedig a központi pénztárba küldött összeggel együtt 85 frt 7 krra m e n t ; marad tehát a pénztárban 155 frt 24'/ kr. Tisztviselőink névsora a régi. Gyergyó-Szent-Miklós, 1893. április 1-én. 2
Fereuczy Károly, elnök.
Hochschild titkár.
Lajos,
X.
Fogarasvármegyei választmány — Székhely: Fogaras. —
A fogarasmegyei választmány 1892-93-ik évi tevékenységének főbb mozzanatai az alábbiakban foglalhatók össze. Alapitó tagja volt a választmánynak 4 ; a rendes tagok száma az első eyklus végén történt kilépések, valamint az elhalálozások és más megyékbe való költözködések következtében mintegy 60-ra apadt; pártoló tagja volt a választmánynak 5. Az emiitett rendes és pártoló tagok létszámából is ragaszkodnak némelyek azon ki jelentésükhöz, hogy az első eyklus betekével tagsági kötelékeik is önként megszűntek. Ezen téves felfogással szemben választmá nyunk mindent elkövet, hogy az alapszabályok megfelelő intéz kedéseinek érvényt szerezzen; a megapadt tagok pótlása végett ;;edig lehetőleg ujabb tagok gyűjtésére fog törekedni. Kiemelkedő momentum volt megyei választmányunk idei mükcdésébsn az 1892-ik év deczember 27-én tartott közgyűlés, melyen a választmány elnöke, B a u s z n e r n Guidó főispán — 97 —
FIÓKVÁLASZTMÁNYOK.
«Az Emke etnikai jelentőségéről* való magas színvonalon álló be szédét mondotta el, melyről a napi sajtó is méltán emlékezett meg osztatlan elismeréssel. Ezen hazafias eszmékben gazdag be széd meggyőző ereje hivatva van nemcsak választmányunk terü letén, hanem minden hazafias gondolkodó, mivelt honpolgár lel kületében lelkesedést ébreszteni s mindnyájunkat állandó áldozat készségre tenni hajlandóvá az Emke magasztos czéljai iránt. »Mikor hét és fél évvel ezelőtt — monda az elnök — mindjárt az Emke alapításánál alapitó tagul léptem be ezen egyesületbe, tettem azt abban a legben sőbb meggyőződésben, hogy ez e g y e s ü l e t b e m i n d e n k i é h a z á b a n , bár m e l y i k n e m z e t i s é g h o z is t a r t o z z é k , n y u g o d t 1 é l e k k e l l é p h e t b e, a nélkül, hogy vele született nemzetiségéről lemondani kénytelen volna. Fáj dalom, nemzetiségi körökben erre nézve elejétől fogva ellenkező nézetben voltak, úgy, hogy pálezát tűrtek mindenki felett, a ki nem tőzsgyökeres magyar embernek szü letvén, az Eml-é-he belépni merészelt. Mindazonáltal soha egy pillanatig sem bántam meg a hét és fél évvel ezelőtt általam tett lépést, inert az Emke oly ügyet szolgál, melynek minden igazelméjü és előítéletek által el nem fogúit magyar honpolgár előtt szentnek kell lennie ; —ezen ügy a hazafiság. A hazafiság elválaszthatlan azon készségtől, melylyel az egyes állampolgár mindazt elismeri és teljesiti, a mitől saját államínak fennállása és erősödése függ. Már pedig arra nézve az akták véglegesen be vannak fejezve, hogy a magyar állam csakis ugy állhat fenn és erősödhetik, ha annak összes vezetése és igazgatása a magyarság kezében összpontosul és az ily módon'.szervezett magyar állam egyfelől igenis : nem magyar ajkú polgárainak a vármegyei és községi élet, valamint az egyház és iskola terén saját nemzetiségük fenntartására és fejlesztésére elégséges autonómiát és nyelvszabadságot enged : de másfelől egész szerkezetében és megjelenésében az egységes nemzeti állam jelegeit viseli, szóval a magyar állam csakis a magyar ál lameszme alapján állhat fenn ós erősödhetik. Nálunk Magyarországon tehát a hazafiság azon minden áldozatra kész szeret-tben és ragaszkodásban áll. melylyel a magyar honpolgár nemzetiségi különbség nélkül azon magyar állam iránt viseltetik, mely az osztrák-magyar monarchia önálló tagját képezvén, ezen monarchiával együtt világtörténelmi alkotás és európai szük ség és mely állam csakis a magyar állameszme valósítása által tarthatja fenn magát és teljesítheti misszióját E szerint a hazafiság minálunk Magyarországon teljességgel nem privilégiuma a magyarságnak ; elbnkezőleg minden nem magyar ajkú honpolgár szintoly jó ma gyar hazafi 1 het, mint a tősgyökeres magyar ember, azonban csak egy feltétel alatt, t. i. akkor, ha az illető a magyar á l l a m e s z m é t tartaléktalanul i s m e r i el. Itt csak két eset van: Vagy akar valaki valójában magyar hazafi lenni, akkor feltétlenül a magyar állameszme álláspontjára kell, hogy helyezkedjék, vagy nem akar valaki, vagy nem tudja magát erre eltökélni, akkor nem magyar hazafi. Harmadik nem létezik. Széles Magya országon nincs senki, a ki nálamnál inkább áthatva volna azon óhajtástól, hogy Szent István birodalmának nemzetiségei mindnyájan megelégedve legyenek az ország intézményeivel; a ki azonban a hazában élő nemzetiségek bár melyikének vezetőit a magyar állameszme rovására kielégíteni igyekeznék, az való sággal nagyon rosz szolgálatot tenne hazánknak, nemzetünknek és államunknak — 98
-
FIÓKVÁLASZTMÁNYOK.
A hazafiságnak sem a politikával, sem a vallással, sem a nemzetise'ggel semmi köze nincs, mert magasan áll mind a három felett, s mint valódi testvéreknek kell az Emke tagjainak közreműködniük a közös nagy czél elérésében. Mindnyájunknak, a kik az Emke tagjai vagyunk, kölcsönös testvéri szerete tünket nemcsak szövetkezetünk keblében, hanem a politikai és társadalmi életben is tettlegesitnünk kell annyiban, hogy bármennyire is hevesen küzdjünk egymás ellen pol'tikai meggyőződésünk, álláspontunk és elveinkért, egytől feltétlenül óvakodjunk — és ez a személyeskedés, akár a sajtóban, akár a szószéken, akár a társadalmi érintkezésben.«
A kerczisórai néhány magyar család megtartása végett szük ségesnek látszó magyar tannyelvű népiskola érdekében, valamint a népiskolai konviktusok tárgj-ában választmányunk felkérésére a vármegyei kir. tanfelügyelő készséggel vállalkozott a megkí vántató adatok beszerzésére s a további teendők megtételére, és a már kéznél levő adatok alapján legközelebbről megfelelően in tézkedni is fog. Elhatározta választmányunk, hogy a fogarasi »Magyar dalegylet«et, mint a magyar dal s a hazafias közművelődés buzgó ter jesztőjét, munkásságában teljes erkölcsi támogatásban részesíti; pénzügyi viszonyainak javultával pedig anyagi segélyezésben is részeltetni óhajtja. Megfontolt vélemény mondott választmányunk a Fogarasmegye területén folyósítva levő -Ew&e-segélyeket illetőleg. Választmányunk tisztikara következő: elnök B a u s z n e r n Guidó Fogarasmegye főispánja; alelnökök: R o t t l e r József,és P á n cz é l Károly; titkár: V á r ó Béni, jegyző: B e n e d e k Ártbur dr., pénztáros: N a g y Sándor, jogtanácsos-' H e r s z é n y i Bálint. E szerint a tisztikarban a megelőző év óta az a változás történt, hogy a megye területéről elköltözött F e j é r v á r i Adolf dr. helyébe jogtanácsosul H e r s z é n y i Bálint választatott meg. Fogarason, 1893. ápril hó 18-án Váró Béni, jegyző.
XI.
Háromszékvármegyei választmány. — Székhely: Sepsi-Szentgyörgy. —
Ez a megyei választmány P o t s a József főispán buzgó és lelkes kezdeményezésére alakult mindjárt az egyesület létrejöve tele után és mindmáig az ő vezetése alatt áll. Minthogy területén külön szerveződött a kézdivásárhelyi városi választmány és a bodola-nyóni kör s nemkülönben Sepsi-Szentgyörgyön külön vá lasztmány alakulására mutatkozott kezdeményezés: több fiók ala— 99
-
FIÓKVÁLASZTMÁNYOK.
kitása nem látszott szükségesnek. A választmány elnökén, P o t s a József főispánon kivül alelnökök U j j v á r o s s y József és S e e t h a l Ferencz, jegyző V á j n a Miklós, pénztáros F o r r ó Béla. Az újjá alakulás tavaiv, 1892. márcz. 1-én ment végbe ujabb 6 esztendőre s az elnök nagy tevékenységet fejt ki az Emke védnöksége alatt m u n k á l ó Erdélyrészi Kárpát-Egyesület háromszékmegyei osztálya élén is, mely az eddigi osztályok között a legmunkásabb és a leg eredményesebb. P o t s a József a Kárpát-Egyesület központi választ mányának alelnöke is. Az Emke ügyiratait mindig a legpontosab ban láttatja el s a székelysógre vonatkozó nagybecsű javaslatai a munkaprogrammban és a kereskedelmi miniszterhez felterjesztett székely memorandumban értékesíttettek.
1. Bodola-nyéni fiók. Szám
3-93.
Bodola-nyéni fiókkörünk tartott a lefolyt időközben két ren des gyűlést. É s pedig : egyiket 1892. évi október 9-én, a másikat 1893. évi február 5-én. A gyűlések tárgyát képezték: elnöki meg nyitó; felsőbb leiratok előterjesztése és ennek értelmében intéz kedés; a régebbi tagsági dijak behajtása iránt a kellő lépések megtétele; jelentés a könyvtár állásáról; az évi számadás felül vizsgálása -EW&ő-népkönyvtárunkról külön teszünk jelentést, A fiókkör az évi számadást felülvizsgálta s a hátralékban lévő tagokat hátralékaik pontos befizetésére felhívta. Végül a nemzeti érzület fejlesztésére is cultur-missiói teendőit teljesíteni igyekezett. Mert ugy Bodolán, mint Nyénben a fiatal sággal és iskolás növendékekkel a lelkészek és tanítók vezetése mellett a sajtószabadság évfordulóját, márczius 15-ét megünnepelte. Az ünnepélyen felekezeti és nemzeti különbség nélkül igen szép számmal jelentek meg magyar, oláh s más nemzetiségű lakosok is. Ez által is alkalmat nyújtván arra, hogy oláh lakosságunkat magunk körébe vonva, meggyőzzük arról, hogy mindnyájan egy hazának vagyunk gyermekei. A tisztikar tagjai: Elnök P u s k á s Lajos nyéni ev. ref. lel kész, titkár K i s s Lajos bodolai áll. tanitó, pénztárnok M á t y á s Lajos nyéni községi tanitó, .könyvtárnok K i s s Lajos bodolai állami tanitó. A alapszabályok 5. §-a értelmében belépett H u b e r Viktor újonnan választott községi tanitó Nyénből. Eodolán, 1893. ápril hó 6-án. Kiss
Lajos,
Puskás
titkár.
Lajos, elnök.
— 100 —
FIÓKVÁLASZTMÁNYOK.
XII.
Huhyadvármegyei választmány. — Székhely: Déva. — Sz
14-93
Azon magasztos czélok érdekében, melyet nagy hivatásu egyesületünk maga elé tűzött, minden tőle telhetőt megtenni, volt megyei választmányunk jelszava a lefolyt egyleti évben is. Fel tűnés és zaj nélkül, de serényen építgetni mindenfelé nemzeti ér dekeink bástyáit, új magyar életet teremteni a mult idők gyászos omladékain és alapjait rakni le az idegen népek lakta földön ma gyar hazánk és fajunk jövendő boldogságának: képezték megyei választmányunk és fiókköreink hazafias törekvéseik üdvös czóljait. Sajnos, hogy egy pár fiókkörünk működése, elnökeik elhalálozása, illetve eltávozása következtében nem lehetett egészen megfelelő, mindazonáltal örömmel jelenthetjük, hogy egyesületi m u n k á l k o dásunk az elmúlt évben sem volt gyümölcstelen. Az Z3mfcé-nek Hunyadmegye területén, nem számítva a v.-hunyadi választmány kötelékébe tartozó tagokat, jelenleg mint egy 590 tagja van, megyei választmányunk vezérlete alatt 11 fiókkört alkotva. Ezek székhelyei: Déva, Szászváros, Algyógy, Piskitelep, Hátszeg, Púj, Petrozsény, Nagy-Ág, Maros-Hlye, Brád és Kőrösbánya. A vajda-hunyadi városi választmány rendelkezésére bocsá tott segély-összeget nem véve tekintetbe, az Emke Hunyadmegye területén 1892-ben a következő segély-összegeket osztotta k i : két kisdedóvónak (Déva és Szászváros) egyenként 200 frtot; egy álla mi iskola mellett (Algyógy) működő munkatanitónőnek 100 frtot; három református iskolának (Nagy-Rápolt, Haró és Hósdát), ugyan csak a női kézimunkák tanitása czéljából, együtt 200 frtot; egy róm. kath. kántor-tanitónak (Maros-Hlye,) 50 frtot; egy róm. kath. lelkésznek (Dobra) 150 frtot; egy reform, lelkésznek (Piski) a kisbarcsai magyarok lelki gondozásáért 50 frtot; a dévai állami fő reáliskola tápintézetének, megyebeli szegény magyar tanuló ifjak segélyezése végett 250 frtot; 6 nyári gyermekmenhely felállítá sára (Alpestes, Alsó-Szilvás, Felső-Szálláspatak, Kis-Barcsa, Lozsád és Púj) 300 frtot; a nagy-ági Emke-áfdárás, részére 10 darab dalos könyvet 10 frt és a lozsádi értelmiség kértére egy Emkekönyvtárt, 100 frt értékben. Összesen 1510 frtot. Maga a választ mány kiosztott a magyar tannyelvű népiskolák között, szegény gyermekek tan- ós Írószerekkel való ellátása végett, a megye tan felügyelője utján 60 frtot. E szerint az 1892-ik évi J5»*fce-segélyek főösszege 1570 frt. Az egyesület keletkezése óta nyújtott segélyek summa summaruma 8129 frt. -
101
-
FIÓKVÁLASZTMÁNYOK.
Megyei választmányunk pénztárának bevétele volt 1892-ben 208 frt 81 k r ; kiadása 88 frt 68 k r ; készlet 120 frt 13 kr. Az Emke tőkepénzeiből elhelyezve van megyénk két pénzin tézeténél (Dévai Előlegezési Szövetkezet és Dévai Takarékpénztár) összesen 12.712 frt 73 kr. Megyei választmányunk tartott 1892-ben 6 választmányi ülést és a fiókkörökkel együtt 1 közgyűlést, elintézve 76 ügydarabot; közgyűlése, deczember 18-án K u u n Géza gróf elnöklete alatt, 79 egyesületi tag és nagy számu érdeklődő közönség jelenlétében, ün nepélyesen tartatott meg Déva város nagy termében, a dévai álla mi képezde ifjúsága dalkarának közreműködése mellett, Az ezen közgyűlésen felolvasott elnöki megnyitó beszéd, a titkári jelentés és B é t h i Lajos felolvasása : « A m a g y a r s á g é s a m a g y a r s z ó H u n y a d v á r m e g y é b é n* a közgyűlés határozata foly tán egy emlék-füzetben kiadatnak és pár nap múlva az Emke összes fiókköreinek és több más egyleteknek és hatóságoknak megküldetnek. *) T
* M. j . A füzet az utolsó órában, a midőn a jelentés már sajtó alatt volt, ér kezvén be, igen sajnáljuk, hogy tartalmából már csak R é t h i Lajos beszéde követ kező részét és azt is csak ezen a helyen közölhetjük. »Mi nem veszünk el — úgymond — senkitől semmit; hanem gazdagabbá teszszük az oláhot is és legalább megkétszerezzük lelki világát, midőn anyanyelve mellé hazája eredeti és gazdag kifejezésü nyelvére is megtanítjuk. Igenis, a magyar nyelv erőteljes és győzelmes elöhaladásban van Hunyad megye területén. Az ország kormánya, mely kivételes figyelemben és támogatásban részesítette ez annyira elárvult drága földet; azok a derék hazafiak, a kik a termé ketlennek látszó pusztaság meguiivelése czéljából reményt erőltettek és fáradságos munkát vállaltak magokra: meg lehetnek jutalmazva, mert bizonyos már, hogy a hol meg van mivelve, terem is ez a föld. Nekem végzetem ugy mérte ki, hogy férfi erőm összes munkabírása ezen ügy nek, ezen czélnak szolgálatában álljon. Nem panaszkodom osztálya ellen. Nem ingyen éltem, mert látom az ígéret földjét. Ezen a gyűlésen nem szabad elhallgatnom, hogy nagy feladatainkhoz, mily jóságos munkatársat, mily készséggel segitő kezet nyertünk az Emké-ben. Négy óv^nk közül hármat segélyez; a negyediknek is felajánlotta segélyét, ha szükség lett volna rá. Az ötödik számára, melyet legközelebbről Petrosenyben fogunk megnyitni, már biztosította a fentartási költségek nagy részét. 14 nyári gyermekmenkelyünk közül 6-nak költségeit egészen fedezte. A dévai állami főreáliskolában két szegény tanulót lát el teljesen. Egy r. kath. és egy ref. papnak s egy r. kath. tanitó:iak pó tolja állandólag helyzetükhöz mérve felette csekély javadalmait. Négy falusi iskolá nál léptette életbe saját költségén a női kézimunkák tanítását. Jól megválasztott értékes könyvtárakkal terjesíti a nemzeti érzületet s igaz' ismereteket. Megyei választmánya a rendelkezésére jutó osztalékból szegény tanulókat lát el tanész közökkel, érdemes tanulókat jutalmazott már ismételve a magyar nyelv sikeres terjesztéseért — 102 —
FIÓKVÁLASZTMÁNYOK.
Ezen közgyűlésen a megyei választmány újra alakíttatván, jelenleg a következő tagokból áll: A) T i s z t i k a r : elnök: K u u n Géza gróf, alelnökök: S ó l y o m F e k e t e Ferencz dr. és R é t h i Lajos, pénztárnok: K. S á n d o r József, titkár: S z ő t s Sándor, jegyzők : H a j t m á n Pál és L o y c e l Kálmán, ellenőr: K o l u m b á n Samu, ügyész: L á z á r György, számvevők : A n d e r s e n László és K e é z József. B) Választmányi tagok : P o, g á n y György, B a r c s a y Kál mán, B a r c s a y Béla, B a l á z s Árpád, S z e n t k e r e s z t i György báró, J ó s i k a Lajos, B a 1 o g h . József, B u d a Károly, B i r ó J ó zsef, B r á d y Albert id., D á n é Károly, D o b a y Károly, D ó s a Dé nes, H u f f n e r Tivadar, K a p e z a Gyula, I m h o f f Mór, I s s e k u t z Antal, H o l l a k y Arthur, H e t y e y Gábor, W e r n e r Ru dolf, T o 1 n a y János, K ú n Róbert, L á s z l ó Ignácz, L á s z l ó Zsigmond, L u k á c s József, M a i l a n d Oszkár, L á z á r Farkas ifj., K r a s z n a y Olivér, F e r e n c z y Gyula, R e i c h e n b e r g e r Zsigmond, S z e n t i r m a y Alajos, T é g l á s Gábor, T e r b o c s Bertalan, P o n o r i T ö r ö k Árpád, K. S á n d o r Lajos, F a r k a s Béla, G o r ó Ede és S z e n t i v á n y i Gábor. Fiókkörök : 1. Algyógyi kör. Tiszteleti elnök: K u n Koesárd gróf, elnök: B a l o g h zsef, titkár és pénztáros: J a k a b Mózsa.
Jó
2. Brádi kör. Elnök: K r a s z n a y Olivér, titkár: K ó n y a Dénes, pénztá ros: ifj. B r á d y Albert. 3. Hátszegi kör. Elnök: T h o r o c z k a y Miklós gróf, alelnök : B e r n á d Mik lós, titkár: J á n ó Albert, pénztáros: H e r c z e g Ignácz. 4. Kőrösbányai kör. E l n ö k : választás alatt, titkár: S z a b ó István.
K o n c z Domokos, pénztáros:
Ez a nemes lény, kinek szülője az igaz Pajszeretet, kitárva nyújtja felénk állandólag mind a két kezét. — Egyikben forintokat tart, hogy nekünk adja, csak mutassunk rá szükségeinkre és bizalommal forduljunk felé. A másikba a mi fillé reinket várja: hogy ki ne fogyjon jobbjának adakozásra szánt készlete. Az a Hunyadmegye, a mely, általa is támogatva, oly szép előhaladást tett a magyarosodás utján, nem fogja szégyenben hagyni őt, leghívebb barátjai egyikét!* Méthi Lajos. — 103 —
FIÓKVÁLASZTMÁNYOK.
5. Maros-illyei kör. Elnök: J ó s i k a Lajos báró,, alelnök: B e n e d i k t i titkár: L a d y Gyula, pénztáros: K o r b e r Endre dr.
Lajos,
6. Nagy-ági kör. Elnök: Károly.
Huffner
Tivadar, titkár
és pénztáros:
Révay
7. Petrozsényi kör. E l n ö k : választás W a g n e r Henrik.
alatt, titkár:
Nagy
Miklós,
pénztáros:
8. Piskii kör. E l n ö k : F á y Béla, titkár: J u h á s z Izidor, pénztáros: S z i l á g y i Mihály. 9. Púji kör. Elnök: P o n o r i T ö r ö k Árpád, t i t k á r : S á r m á s i Kund. 10. Szászvárosi kör. E l n ö k : D ó s a Dénes, titkár és pénztáros : D e á k Gerő. 11. Dévai kör. Ennek tisztikarát a megyei választmány tisztviselői alkotják. Déva, 1893. ápril 13. Réthi Lajos, alelnök.
Szőts
Sándor, titkár.
XIII.
Vajda-Hunyad városi választmány. Szára 1 1 - 9 3 .
A í. közgyűlési évben működésünk a helybeli Emke-óvó fel ügyeletére s a tagdijak beszedésére szoritkozott; azonkívül vá lasztmányunk 1892. márczius 15-én hazafias ünnepélyt rendezett. Tartottunk két választmányi gyűlést, melyen a tagok szép szám mal jelentek meg. Tagok száma 92. Tagdijakból a központba kül— 104 —
FIÓKVÁLASZTMÁNYOK.
döttünk 61 frt 81 krt. A 25%-ot nem használtuk föl. Mult év véglm történt a tisztújítás. E l n ö k : S c h a l á t József, alelnök : G á l Sámuel, pénztáros: A 11 e n d e r Henrik, titkár : S z i l á g y i János dr. Az Emke-óvó felügyelő bizottságba be választatott: B ü c h 1 e r Mór dr., V a d a s Gyula, N e h é z János, R i e g l e r Aladár dr., S t r a u s z Nándor; az ügykezelő választmányba 24 választmá nyi tag. Vajda-Hunyadon, 1893. ápril 10-én. Schalát József, elnök
Allender Henrik, pénztáros.
Szilágyi
János titkár.
dr.,
XIV.
Kis-Küküllővármegyei választmány. — Székhely: Dicső-Szent-Márton. — Szám 26—93.
A lefolyt egyesületi évben főtörekvésül tűzte választmányunk, hogy az Emke anyagi erejét, a tagok számának szaporítását, er kölcsi erejét fokozott mértékben gyarapítsa. Különös gondjai közé tartozott választmányunknak, hogy az adott segélyek czél- és okszerűen használtassanak föl. A központból választmányunkhoz áttett ügyeket elintézte. Csüdőtelkén és Vámos-Udvarhelyen létesítendő .Emfte-iskolák ügyében a segélyező bizottság felhívására körültekintő véleményt adott, mely nevezett helyekre az iskolák felállítását a magyar faj fen tartása szempontjából az igazgató választmánynál kedvezően intézte el. Gondja volt továbbá választmányunknak, hogy a már egy szer központilag megállapított és folyamatba tett papi és tanítói pénzsegélyek rendeltetésüknek megfelelőleg használtassanak fel. Az Emke iránti érdeklődós fcntartása szempontjából pedig gondoskodott oly képpen, hogy a vármegye szolgálatában álló, hetenkint egyszer megjelenő «K i s - K ü k ü 11 ő» czimü lapban, az egyesület működése mindig felszínen tartassák. Érintkezés utján meggyőződött választmányunk arról is, ' hogy a területén segélyezett intézmények mindenike törekszik arra, hogy az Emke nagy eszméje megvalósuljon. Egyszóval minden törekvése választmányunknak oda irányult, hogy mint az Emke egyik legnagyobb örökös tagja, ennek meg felelő munkásságot fejtsen ki. Választmányunk elnöke: B e t h l e n Gábor gróf; alelnökei: Hilibi G á l Domokos ós F r i t s Rezső. Dicső-Szent-Márton, 1893. ápr. 15. Gyöngyössy jegyző. — 165
-
István,
F1ÓKVÁLASZT.UÁNY0K.
XV.
•
Erzsébetvárosi választmány. Van 4 alapító, 47 rendes és 8 pártoló tagja. Elnök V é n András, alelnökök L e n g y e l Márton és A v é d i k Lukács, titkár I s s e k u t z Viktor dr., jegyző G o r o v e János, pénztáros S z e n k o v i t s Lajos és jogtanácsos M á r k o v i c h László.
XVI—XVII.
Kolozsvármegyei és Kolozsvár városi választmány. Az egyesületnek megalakulása folyamán Kolozsvár sz. kir. városban és Kolozsvár megyében külön-külön létesültek volt vá lasztmányai, sőt ezenkívül Kolozsvárt még külön nőválasztmány is jött létre. Mindhárom tényező igen buzgón és lelkesen indult és a kolozsvármegyei választmány alatt még külön körök is lé tesültek. A tapasztalás azonban azt bizonyította, hogy miután a helyi viszonyoknál fogva mindhárom testületben ugyanazok az egyének, munkások és résztvevők: czélszerü az erők egyesítése ós ennek alapján megfelelő szervezet, beosztás stb. létrehozása. Igy ki is küldetett egy bizottság, a melyik e kérdéssel foglalkozzék és ja vaslatot tegyen. Még szükségesebbé tette az egyesülést az a kö rülmény, hogy a kolozsvármegyei választmány pénztára kezelését a központ vette át és legutóbb a Kolozsvár városi választmány buzgó pénztárosa, H i n t z György dr. elhalálozása következtében ez történt Kolozsvárral is. Az egyesülés már csak időkérdése, A kolozsvármegyei választmány elnöke B é l d i Akos gr., a kolozsvárié T e l e k i Domokosné grófnő és F e r e n c z József unit. püspök, alelnöke D e á k y Albert. 1. Kalotaszegi k ö r . — Székhely : Bánffy-Hniiyad. — Szám 10—93
Körünk fennállásának 7-ik éve fejeztetik be az 1882—3. egye sületi évvel. Ez évet,a csendes, zajtalan munkásság jellemzi. A választmány igyekezete odairányult, hogy az eddig létesített intéz ményeket érősbitse. Ismerve egyesületünk anyagi helyzetét, ujabb segélyezés iránt ez évben semminemű javaslatot nem tettünk, hanem egész erőn— 106 —
FIÓKVÁLASZTMÁNYOK.
ket a Magyarókeréken építendő .EW&e-népiskola megalkotására fordítottuk. A választmány két ülést tartott. A hozott határozatok száma 38. Iktatókönyvre érkezett 43 ügydarab, melyek mind elintéztet tek. A. kör tagjainak száma 82. Mint érzékeny veszteséget kell kiemelnünk M a g o s s Károly dr., volt államvasuti és bánffy-hunyadi járásorvos, választmányi tagnak mult évi április 25-én — és G o t h á r d Zsigmond sztánai birtokos, alapitótagnak f. évi márczius hó 3-án történt elhunytát, kikben egyesületünk két lelkes, buzgó tagot veszített el. Körünk tisztviselőinek névsora : T. elnök J ó s i k a Sámuel br., nagybirtokos, cs. és kir kamarás, Lipótrend keresztes, belügymi niszteri államtitkár. Elnök: G y a r m a t h y Zsimond kir. tanácsos, takarékpénztári vezérigazgató, egyházm. főgondnok. Alelnökök: B a r c s a y Domokos nagybirtokos, orsz. képviselő, a kissebesi Emkeiskola gondnokságának elnöke; S z a b ó Gyula nagybirtokos (Magyar-Bikal). Titkár és pénztáros: K o l e s z á r Lajos, kir. áll. pol gáriskolai igazgató, a kis-sebesi Emke-\s\o\a gondnokságának al elnöke. Jegyző: R a v a s z György, állami polgáiskolai tanár. J o g tanácsos: Á g h Ferencz köz- és váltó-ügyvéd. Választmányi tagok a kör területén lakó alapító tagokon kí vül: M á t h é János ny. járási orvos, az arany érdem-kereszt tu lajdonosa, I g n á c z Károly ev ref. pap, G a j z á g ó Antal ügyvéd, F e k e t e János állami isk. tanitó, T e l e g d y Károly kir. törvény széki bíró (Deés), V e r e s s Mihály kir. törvényszéki iktató (Ko lozsvár), K i r á l y i József takarékpénztári pénztáros, S c h w e i g e r Nándor gyógyszerész, B e r g e r Adolf kereskedő, K i r á l y György iparos, L ö b Enzel fakereskedő, K a s z ó Dénes körjegyző (Csúcsa), A l b r e c h t Lajos dr., ügyvéd. Bánffy-Hunyadon, 1893. ápril hó 15-én. Gyarmathy Zsigmond, kir. tanácsos, elnök.
Koleszár Lajos, titkár.
XVIII.
Maros-Tordavármegyei—Maros-Vásárhely városi választmány. Szám 10—93.
Az elmúlt évben tartottunk négy rendes és egy rendkívüli ülést, melyben elintézést nyert 53 ügydarab. A tagsági dijak ren desen folytak be. Választmányunkat ezen évben nagy veszteség érte. B á n ff y Zoltán báró, választmányunknak megalkotója s megalakulása óta fáradhatlan elnöke, az Emke ügyiének az első percztől fogva ügy buzgó előharczosa, meghalt, — majdnem pótolhatlan hézagot hagyva választmányunkban, melynek lelke és legszorgalmasabb — 107 —
FIÓKVÁLASZTMÁNYOK.
tagja volt, A megbolgogultban nagyon sokat vesztett hazafias ügyünk és különösen vidékünk, melyben majdnem minden kul turális, hazafias mozgalomnak élén állott és mindenütt ott volt, hol szükség volt buzditásra, megtermékenyítő eszméire vagy nagy befolyásu közreműködésére. Választmányunk rendkívüli ülésben jegyzőkönyvileg fejezte ki mély fájdalmát felejthetlen elnökének elhunyta fölött, küldöttség által koszorút helyeztetett ravatalára és elhatározta, hogy áldott emlékének méltó megörökítéséről va lamely hazafias, jótékony alkotás által fog gondoskodni. Fiókválasztmányunk területén felállított népkönyvtárainkról a legkedvezőbbet jelenthetjük. A nép örömmel és haszonnal ol vassa a könyveket s a kezelők felolvasások tartása által is nagy b a n hozzájárulnak a nép értelmiségének és művelődésének fejlesz téséhez és gyarapításához. Az »I erdélyrészi gyermekjáték- és fadiszmü-áru gyár» két -EW&e-ösztöndijat élvező tanoncza a fafaragásban szépen halad és választmányunk felügyelete alatt áll. Egyébként is válaszmányunk ezen évben is figyelemmel kisérte vidékünk kulturális mozgalmait, a megfelelő alkalmakkor részt vett és képviseltette magát az őt is érdeklő mozgalmakban és az igazgató választmány megbízásai ban minden esetben pontosan eljárt. A választmány pénzforgalmáról és a tagok számáról 1892. jul. 1-től 1893. ápr. l-ig N a g y Sándor pénztáros a következő ki mutatást terjeszti elő: B e v é t e l . Pénzmaradvány 1892. jun. 30-ról 119 frt 75 kr, alapitó tőke kamataiból 5 frt, rendes tagdíjból és hátralékból 334 frt 45 kr, pártoló tagdíjból és hátralékból 14 frt, bankba betett összeg után kamat 58 frt 57 kr, adományokból 8 frt, perselyek ből 2 f r t ö l k r , »Gyermekjáték gyár«-nak ösztöndija a központból 96 frt, összesen 638 frt 28 kr. K i a d á s . Központi pénztárba küldetett 313 frt 35 kr, betét a bankba 110 frt 3 kr, szolgának 8 frt 55 kr, papírra és nyom tatványra 4 frt 92 kr, posta dijak 2 frt 73 kr, »Gyermekjáték gyár«-nak 96 frt, pénzmaradvány 102 frt 70 kr, összesen 638 frt 28 krajczár. V a g y o n i á l l á s . Az »Erdélyi kereskedelmi és hitelbank«ban van 1395 frt 11 kr. A t a g o k s z á m a 1893. ápril 1-én: 1 örökös, 69 alapitó, 452 rendes és 31 pártoló, összesen 453 tag. E l h a l t a k : B á n f f y Zoltán báró elnök alapitó t a g ; Á r k o s i Sándor körjegyző, Disznajó; D u d u t z Gábor kereskedő, M.-Vásárhely; I l l y é s István birtokos, Székes; J á k o b i Gergely kereskedő, O-Toplicza; K o r o n d i Ignácz szolgabíró, Sz.-Régen; és K o v á c s János fakereskedő, Sz-Régen, rendes tagok. Maros-Vásárhelyt, 1893. április 15-én. Györfl Pető, alelnök.
Turnowaky Mór titkár. — 108
-
dr,
FIÓKVÁLASZTMÁNYOK.
XIX.
Nagy-Küküllóvármegyei választmány. — Székhely: Segesvár. — Szám 1 1 1 - 9 3 .
A lefolyt évben mindenekelőtt igyekeztünk meglévő intéz ményeink munkásságát figyelemmel kísérni, azokat a lehetőleg fejleszteni s a mennyiben a viszonyok engedték uj intézmények létesítése által kiszélesíteni azt a kört, melyben a hazafias ma gyar szollem uralkodik. Megtartottuk a szoros összeköttetést a központtal s az onnan jövő intézkedéseket pontosan és sürgősen láttuk el. Ez évben irodánkban összesen 67 ügydarab fordult elő, melyek mind elintézést nyertek. A tagdijak gyűjtése iránt is tettünk lépéseket s daczára pénztárnokunk betegeskedésének, mely körülmény miatt nem járhatott el akkora szorgalommal és buzgósággal, mint azt k ü lönben tenni szerette volna, az eredmény elég kielégítő volt, Tagjainktól befolyt összesen 253 frt, mely összegből a köz pontban beküldetett 199 frt 75 kr, a többi visszatartatott a fiók körök által az őket megillető 25 %-os maradvány czimen és ott saját czéljaikra fordíttatott, többnyire a »n é p k ö n y v t á r « gyara pítására. A segesvári választmány e czimen 37 frt 25 krt tartott vissza, mely a segesvári Em,ke-óvó bútorainak kijavítására, részben ujak beszerzésére fog fordíttatni. Perselypénzekből beküldöttünk 12 frt 94 krt; legújabban a pénztárnok betegsége miatt csak később küldhetünk fel ujabb tagdijakat. Legéletképesebb intézményünk a segesvári EmJ:e-ó\ó, mely ről külön teszünk jelentést. Menhelyünk ez évben 3 helyen volt: Fehéregyházán, NagySelyken és Bürkösön, többé-kevésbbé kedvező ercdmónynyel mű ködvén. E czélra ez évben 155 frt segély küldetett le a központ ból, de nem használtatott fel teljesen, A megmaradt összeg hozzá csatoltatott a mult évről ugyanezen a czimen fenmaradt összeghez s megtétetett az indokolt javaslat arra nézve, hogy az a seges vári Emke-óvó czéljaira felhasználható legyen. Emke-k ö n y v t á r a i n k száma ez évben 2-vel szaporodott: a medgyesi, bürkösi, halmágyi, kőhalmi meglévő könyvtárakon kivül felállíttatott még Nagy-Selyken és Pipén is egy-egy, melyek — a vett jelentések szerint — nemcsak nagy keresletnek örvendenek, de az illető községek társadalma által évenként szaporittatnak is. Segélyben részesültek még a b o l y a i és n a g y s e l y k i iskola szegény tanulói, kik 15—15 frtot kaptak részint tanköny vekre, részint egyes ruhadaraboknak bevásárlására. Ez adomány nak az iskolaügy fejlesztésére való jótékony hatását eltagadni nem lehet-
109 —
FIÓKVÁLASZTMÁNYOK.
Ez évben szerveztetett újból kiskapusi fiókkörünk is, ugy hogy most már öszszes fiókköreink rendes uton vannak szervezve és buzgó tisztikarral ellátva. Segélyben részesülnek a s e ge s v á r i és m e d g y e si ref. egy házak lelkészei. A megyei választmány tisztikara, melynek élén igazgató-el nökünk, H o r v á t h László állott, igyekezett elnökünk ügybuzgóságából, páratlan szorgalmából s hazafias lelkesedéséből erőt meritve, feladatát megoldani s az egyesület ügyeit a lehetőleg tovább fej leszteni. 1. M e g y e i v á l a s z t m á n y . E l n ö k : B e t h l e n Gábor gróf. Igazgató-elnök : H o r v á t h László. Alelnök: S z o b o s z l a y Ká roly. Titkár: B á l á s Imre. Jegyző: S z i e g h a r t Elek. Pénztár nok : K i s p á l Gábor. p]llenőr: M ó z s a Imre. 2. K ő h a l m i f i ó k k ö r . Elnök: B u d a y Gábor. Jegyző ós pénztárnok: K i s s Mózes. 3. M e d g y e s i k ö r Iílnök : , K e i n Adolf dr. Jegyző: J e n n é Ede. Pénztárnok : P é c h y Árpád. 4. K i s k a p u s i k ö r . Elnök: L e n d v a y Sándor. Jegyző : N a g y Pál. 5. B ü r k ö s i k ö r . Elnök: H o r v á t h István. J e g y z j : T is z o v s z k y Dániel. Pénztárnok : Z s i g m o n d Gyula. Köuyvtárnok : S z a c s v a János. Segesvárit, 1893. ápril hó 14-én. Szieghart Elek, jegyző.
Bálás Imre, titkár.
XX.
Szebenvármegyei választmány. — Székhely: Jíagy-Szelien. — Szám 2—93.
Az Emke szebenmegyei fiók-egyesületének választmánya, ha bár tagjainak száma a posta- ós távirda igazgatóságának Kolozs várra történt áthelyezése következtében megapadt, ebben az év ben is igyekezett hazafias kötelességét teljesiteni. A felügyeletére bizott h á r o m k ö n y v t á r t az olvasó kö zönség feltűnő buzgósággal használta. A népoktatási intézetekben a, magyar nyelv ós magy ar történelemben legtöbb előmenetelt ta núsított növendékek között a mult évben kiosztott 100 frt jutalom, az egyesületünk iránt való érdekeltséget fokozza, a hazafias szel lemet ápolja, nemzeties irányú törekvésünket elősegíti Fiók-egyesületünk választmánya ebben az évben saját pénz tárából 10 írttal segélyezett k é t s z e g ó n y s o r s u , de jó tanuló növendéket. r
—
110
—
FIÓKVÁLASZTMÁNYOK.
Választmányunk ügyeit az alapszabályokban meghatározott módon intézte; a központi választmány rendeleteit, utasításait, szigorú pontossággal végrehajtotta. Az 1892-ik évbeii tagsági dijakból begyűjtött 62 írtból a központba beküldöttünk 46 frt 50 krt, helyi kezelésre elköltöttünk 18 frt 30 krt. Az 1981-ik évről mint pénztár maradók átjött 134 frt 24 kr, ehez hozzáadva a 62 frtból levont %-ot, 15 frt 50 krt, teszen, 1892. decz. 31-én összesen 149 frt 74 krt, a maradékból leütve az 1892. évi kezelési költséget, azaz 18 frt 20 krt, marad cselekvő állás az 1892. év végén 131 frt 44 kr. A választmány tagjai: a> Választás utján: J á n o s i Sándor elnök, E l i s c h e r József, N i n g e r Ignácz alelnök, N a g y József titkár, S z é k e l y István dr. jegyző, H o r v á t h Miklós pénztár nok, S z a k á t s Albert ellenőr, K a b d e b ó Oszkár dr. jogtaná csos, B o d Péter, ü e n k Osvát dr., G i d ó f a 1 v y Géza, G ö d r i Sándor, J a n c s i k Imre dr., R u b i n s t e i n Sámuel választmányi tagok, b) Mint alapitó tagok : B o r o s n y ó i L. Béla dr., F ü l ö p Ferencz, K á b d e b ó Péter, P o l á k J a k a b , S t r a s s a Zsigmond, S z a 1 a y Ferencz, S z a k á c s Albert, E l i s c h e r József, T ó t h i S z a b ó Sándor. Nagy-Szeben, 1893. márcz. hó 7-én. Jánosi Sándor, elnök.
Nagy
József, titkár.
XXI.
Szilágyvármegyei választmány. — Székhely: Szilagy-Somlyó. —
N a g y László működő alelnök lemondása következtében az alelnöki teendőket G y ö r f f y Pál báró másodalelnök vette át, ki a választmány ügyeit teljesen rendbe hozta F . óv febr. hó 2-án Szilágy-Somlyón igen sikerült müvész-estélyt rendezett, melyen G á s p á r Ferencz dr., m. kir. honvéd ezredorvos, a hires világ körüli utazó tartott felolvasást. A választmány még nincs újra szervezve, azonban egy leg közelebb tartandó közgyűlésben ez meg fog történni. A választ mány élén G y ö r f f y Pál báró, alelnök áll, mellette ideiglenes jel leggel H e g e d ű s Sándor titkár és W a r g h a Gyula pénztáros buzgólkodnak. XXII.
Szolnok Dobokavármegyei választmány. -
Székhely: Deés. —
Szám 43—93.
A Királyhágón inneni részekben nincsen olyan vidéke bérezés hazánknak, a hol a nemzeti pusztulásnak minden völgyben, min— lil —
FIÓKVÁLASZTMÁNYOK.
den községben lépten-nyomon annyi szomorú jeleivel találkoznánk, mint Szolnok-Doboka vármegye területén. A Kis- és Nagy-Szamost határoló bérezek és erdőkoszoruzta hegyek, melyek egypár századdal ezelőtt a •völgy mentén fekvő népes magyar községekből felhangzó tárogatók lelkesítő szózatát visszahangoztatták: ma erdődiszöktől megfosztva, néma tanúi az idegen és ellenséges elem folytonos térfoglalásának. És váljon a «Mezőségi» részek nemzetiségi viszonyai talán több megnyugvást adnak és több reményt nyujtanak-e ? Koránt sem. Elfogul lelkünk, ha arra gondolunk. Magyar volt az végtől végig; módos, önérzetes, hazafias szellemű lakossággal. A magyar lakosság foszlányai még most megvannak, sőt egyes községek a magyar lakosság számarányát tekintve kiemel kedő oázisokként tarkitják, mondhatni diszitik, e kietlen tájat. Hanem a szellem, az önérzet, a nemzeti büszkeség, mely a fajfenn tartás nagy munkájában kiváló szerepet játszik, elenyészett, kihalt Ennyi fájdalom enyhítésére, ennyi nyilt seb begyógyitására — sajnos — nem rendelkezünk a szükségesekkel. Az államhatalom a népoktatás kiszélesbitésével segédkezik nyelvünk ismeretének terjesztését előmozdítani s e végre a főbb közlekedési vonalok mentén s a hol nagyobb szükségét látta ettől kitérve is, állami iskolát létesített. Az Emke csak kisebb zónákra terjeszti ki működésének ere jét s ott is nem annyira önálló alkotás, mert ahhoz jövedelmi forrásai még nem elegendők, mint inkább segélyezések utján igye kezik nemzeti nagyságunk kiépítését előmozdítani. A vármegyei választmány hatáskörének korlátai között tel jesiti a k ö z v e t í t é s i t e e n d ő k e t legjobb belátása és lelkiisme rete szerint. De ez csak egyik és nem legfontosabb ágát képezi működésének. A miben sikert tudunk felmutatni, s a mi választmányunk becsvágyát képezi: az a megyei magyar társadalmi élet fellendü lésében nyilvánul. Egyénileg személyesen, közvetve a birtokos osztály, a papok, tanítók és községi tisztviselők utján más-más, a viszonyokhoz mért módszerek alkalmazásával feladatunkat képezi, hogy a ma gyar köznép szunnyadó nemzeti öntudatát életre keltsük. Ezen öntudat, vagyis nemzeti büszkeség felébresztésében véljük felta lálni azt a megdönthetetlen szellemi erőt, moly addig is mig ujabb idők következnek, azelnemzetlenedés ellen a legbiztosabb védpaizsúl szolgálhat Hogy ha minden hivatott tényező tervszerűen és kitartással megteszi kötelességét, a jövő idő fejleményei elé teljes bizodalom mal tekinthetünk. Megyei választmányunk a mult 1892-ik év folyamán e g y k ö z g y ű l é s t é s k é t v á l a s z t m á n y i ü l é s t tartott. Teendői nek nagyobb részét, a mennyiben jelzetten gyűlés elé utalva nem voltak, elnökileg intézte el.
FIÓKVÁLASZTMÁNYOK.
Ekként rendelkezett a f i ó k k ö r ö k n e k , hogy a hátraléko sok tagsági dijai késedelem nélkül hajtsák fel, fizettessék be. I g y tette meg a segélyezések iránt javaslatait a központhoz, feltün tetve a tényleges állapotot, nem szépítve, de nem is túlozva a helyzetet. Mindezeket egybefoglalva, sajnálattal kell bevallanunk g y e n geségünket, hogy a rendelkezésünkre és felügyeletünkre bízott vármegye gondozására nem tettük meg mind azt, a mit hazafisá gunktól méltán várni lehetett és a mit m a g u n k is óhajtottunk volna legelső sorban: de korlátozva voltunk tőlünk nem függő aka dályok által. Egyfelől nem lehet alkalmas egyéneket megnyerni az Emke czéljainak szolgálatára, a kik nemes becsvágygyal, képességgel és a mi fő, kellő munkaidővel rendelkezésre állhatnának. Az embe rek javának nagyrésze a megélhetés mindennapi gondjai által helyhez van kötve. Másfelől a közvetlen veszély esetében is csak kivételesen vagyunk képesek segíteni, eszközeink fogyatékossága és főleg a pénzhiány miatt. De reméljük a legjobbat és szeretjük hinni, hogy e megvénh e d t század utolsó tizedének letűntével nemzeti fejlődésünk a k a dályai is megsemmisülnek, a mint megsemmisültek tanulságos történelmünknek sötét alakjai, káros intézményei, utat nyitva a nemzeti geniusnak, hogy nemzetünket annyi gyász és szenvedés kiállása után a megelégedés, nagyság és hatalom polczához segítse! Deés, 1893. márcz. hó 15-én. Komis
Vidor elnök.
gróf,
Biró Antal, titkár.
XXIII.
Deés városi választmány. A fiókválasztmány működése a lefolyt évben kettős volt, u. m.: adminisztráczió, a mely a tagdijak felhajtása, s az egyes ta gok által a választmányhoz benyújtott kéréseknek saját hatáskö rében való elintézése körül forgott. — E nemű tevékenységét fiókválasztmányunknak jelentékeny számú hivatalos kiadvány jelzi. Másik irányú tevékenységét a fiókválasztmánynak az Emke 1893. évi közgyűlésének meghivása, ennek előkészitése, Deés város és a megyei választmánynyal együttesen a teendők megállapítása, a közgyűlési meghivók kibocsátása képezi. — E tárgyban külön az 1892. év folyamán tartott a fiókválasztmány 1 közgyűlést és 2 választmányi ülést, a melyekben az 1893. évi közgyűlés körüli teendőket általában körvonalozta, a részletek kidolgozását, a m e gyei választmánynyal és várossal való elfogadtatását az elnökségre bizván. — 113 —
8
FIÓKVÁLASZTMÁNYOK.
Az elnökség a megyei választmány elnökségével tartott 6 kö zös értekezletet az 1892. év folyamán, a melynek megállapodásai és határozatai az 1893. év folyamán tartott bizottsági ülésekben hajtattak végre. A közgyűlés határnapjának megállapítása, az 1893. évi köz gyűlést rendező 100-as bizottság tagjainak kijelölése, e bizottság nak 4 osztályra, u. m. I., Intéző, II., Szállásoló, III., Ünnepélyes ségeket rendező ós IV., Kirándulásokat szervező albizottságokba való osztása még az 1892. évben lettek elvileg elhatározva. Ez előleges értekezletek mondották ki, hogy a közgyűlés alapszabályszerű tárgyain kivül egy, a megyei cuíturalis viszonyokat feltüntető felolvasás is tartassák az eddigi gyakorlattól eltérően. Ugyanitt lett kimondva a «Deési emlék» szerkesztése, a mely az egyesület kitűnőségeinek autogrammjai mellett a megye összes természeti és szoczialis viszonyait feltűntesse, hogy az Emke közgyűléseinek a különböző vidékeken való megtartása azzal a szellemi haszonnal is járjon, hogy az illető vidék úgy az egylet tagjai, mint a nagy közönség előtt megismertessék. Az elvi elhatározások foganatosításával járó száz meg száz apró részlet, teendő azonban a közgyűlési évnek, vagyis az 1893. évnek maradt. A közgyűléssel összekötött ünnepélyességek sorrendje a kö vetkezőleg állapíttatott m e g : 1. Május hó 28-án a Budapest, Kolozsvár, Brassó, MarosVásárhely', valamint Zilah, Xaay-Károly ós Besztorcze felől jövő vonatokkal érkező vendégek ünnepélyes fogadása a deési pálya háznál, délelőtt 9 óra 15 perezkor. A vendégeket üdvözli: K o m i s Victor gróf elnök, a vármegyei választmány elnöke. 2. Bevonulás az Emke zászlója alatt a Főtérig, a hol az ér kezőket a Deés városi választmány nevében üdvözli: B ó n i s Ár pád dr., a városi választmány elnöke 3. Reggelizés \', 10 órakor a «Felső sétatéren*, kedvezőtlen idő esetén a «Polgári olvasó-egylet* termében. 4. A k ö z g y ü l é s m e g t a r t á s a d é l e l ő t t 11 ó r a k o r az e v . ref. t e m p l o m b a n . 5. Délután 2 órakor társas-ebéd az «Angol»-hoz czimzett szállóban. 6. Ebéd után délután 4—7 óráig népünnepély, tornaverseny s a város nevezetességeinek megtekintése. 7. A magyar nemzeti szinházban 7 órakor díszelőadás. 8. Estve'/ 9— VslO óráig fáklyás-zene és szónoklat az Emke elnökének tiszteletére. 9. '/ 10 órakor tánczvigalom az »Angol« szálló dísztermében. 10. M á j u s h ó 29-én reggel 9 órakor az Erdélyrészi KárpátEgyesület és a kirándulást rendező-bizottság utasítása és vezetése alatt társas kirándulás: a) a z E r d é l y r é s z i K á r p á t - E g y e s ü l e t r a d n a - b o r be re k i 2
2
2
— 114 —
FIÓKVÁLASZTMÁNYOK.
f ü r dő j é h e z, ennek ünnepélyes megnyitására ; és ha vállalkozók lesznek: b) a deésaknai sóbányákhoz; c) a csicsói várromokhoz. Deés, 1893. márcz. 30-án. Iiónis
Árpád elnök.
dr.,
Csizér
Ákos jegyző-
dr.,
XXIV.
Szamosujvár városi választmány. Sz. 11—93.
Választmányunk az igazgató választmánynak időnként érke zett átiratait a megtartott rendes gyűléseken intézte el. Semmi nemű segélyt nem vett igénybe, minthogy a város fentartotta ma gyar nyelvű és tökéletes magyar jellegű gymnasium, fiu- és leány népiskola és kisdedóvó a magyar nyelv és magyar nemzeti szellem terjesztésében felsőbb hatóságok nyilatkozata szerint is propagandát képez. A lefolyt évben a tagok száma városunkban nem szaporadott u g y a n : de a választmány kitartó buzgalommal működik az Emke szent és magasztos czéljának minél sikeresebb elémozditásán. Van jelenleg városunkban _ az egyesületnek 60, és pedig 1 örökös, 4 alapitó, 47 rendes és 8' pártoló tagja. A városi választmány tisztviselői és választmányi tagjai a következők: elnök V o i t h Miklós, alelnökök B á r á n y Lukács és G o p c s a Joáchim, titkár N ó v á k Gerő, pénztárnok L ő r i n t z y Menyhért, ellenőr B o g d á n f y István, számadásvizsgálók B a r t a l i s Miklós és V á j n a Károly, jogtanácsos-ügyész Esztegár László, választmányi t a g o k : ifj. D u h a Kristóf, G a j z á g ó F e rencz, M á r t o n fi Lajos dr., N ó v á k Antal, O r n s t e i n József, O s z t i á n Kristóf, P i a c s i n t á r Dávid, S i m a y János, S z o n g o t t Kristóf, T o d o r f i Lukács, V á s á r h e l y i Boldizsár. Ezekben van szerencsénk vázolni városi választmányunknak a lefolyt egyleti évben történt eseményeit, s midőn kívánjuk, hogy az Emke szent és magasztos törekvése, melynek fénylapján már is kiváló eredmények vannak följegyezve, minél szélesebb körben valósuljon és létesüljön, ígérjük, hogy mi is, mint az egyesület igénytelen, de lelkes munkásai, erkölcsileg és anyagilag törekszünk testtel, lélekkel e nemzeti szent czélt előmozdítani. Szamosujvárt, 1893. ápril hó 15-én. Nórák titkár
Gerő,
Voith Miklós, elnök.
FIÓKVÁLASZTMÁNYOK.
XXV.
Torda-Aranyosvármegyei választmány. — Székhely: Torda.
—
Szám 12—93
Választmányunk területén van 2 örökös, 52 alapitó, 472 ren des és pártoló tag. Az 1892. évben tagsági dijban, ajándékképpen és a perse lyek utján begyült 400 frt 65 kr, mely összegből 333 frt 15 kr a központba beszállittatott, 55 frt takarékpénztárba helyeztetett és 12 frt 50 kr a kezelési költségekre használtatott fel. Föl kell emlitenünk, hogy választmányunk dicsőségesen ural kodó királyunk I. F e r e n c z J ó z s e f 0 Felségemegkoronáztatása 25-ik évfordulója napját, 1892. évi június 8-át igaz magyar h ű séggel, fényesen sikerült népünnepélylyel ünnepelte meg. A tiszta jövedelem a husz és tiz krajczáros beléptidijakból: 186 frt 58 k r t tett, a melyből 150 frtot a központhoz: »Emke T o r d a - a r a n y o s vármegyei v á l a s z t m á n y á n a k koronázási jubeliumi a l a p i t v á n y a « czimen küldöttünk be. Az uj tisztikar következőleg alakult m e g : tiszteletbeli elnök: K e m é n y György báró, elnök: B e t h l e n Géza gróf főispán, al elnökök : S á n d o r K á l m á n kir. törvényszéki biró és G e r g e l y Ig nácz esperes-plébános, t i t k á r : ifj. A b t Ernő, pénztáros: G a j z á g ó Róbert, ellenőr: N a g y Albert, jegyző: W o l e n s z k y Gyula, jogtanácsos: H o r v á t h Miklós dr., számvizsgálók: B o é r Dénes és B o r b é l y Máthé. V á l a s z t m á n y i t a g o k : J e n e y Károly, V a r a s d y Lajos, T h o r o c z k a y Sándor, T h o r oc z k a y Lajos, Z s a k ó J á nos, A s z t a l o s Gábor, B e t h l e n Bálint gróf, B e t e g h Ferencz, D a m o k o s Andor dr., F e r e n c z i József,.. G a á 1 Mór, J ó s i k a Andor báró,, D á v i d Lajos d r , K e m é n y Ödön báró, S z e m e r j a i Gyula, É r s e k Elek, L ő w y Dávid, Z i c h y István gróf, M és z a r o s István, N á d u d v a r y László, U g r ó n Miklós, F e 1f ö 1 d y Elek, B e t e g h Sándor, B e t e g h Miklós dr., B o r n e m i s z a Gyula, S á n d o r János, R é d 1 g e r Béla, V e 1 i t s Ödön, N a g y Olivér, D u l l ó János, W o l f f Gyula dr., N a g y Miklós, T u l o g d i Sámuel, N a g y Balázs, N e s s e l f e l d Miklós, D án i e l József, G e g c s i József, S z e n t k i r á l y i István, Z a l á n y i István, id. B r a s s á n y i Ferencz, O r b á n Károly, B o n é József, É r s e k Lajos, P o zs o n i Antal, B e r g a y József és B o r b é l y György. Torda, 1893. április hó 14-én. Ifj.
Abt Ernő, titkár.
Sándor
— 116 —
Kálmán, alelnök.
FIÓKVÁLASZTMÁNYOK.
XXVI.
Udvarhelyvármegyei és városi választmány. — Székhely: Székely-Udvarhely. —
A választmány legutóbbi ülésén olvastatott fel vargyasi id. D á n i e l Gábor volt főispán ós választmányi elnök lemondása. A köztiszteletben állott férfiú, a választmány áldozatkész ós t e v é k e n y elnöke, megváltozván eddigi viszonyai, egyesületünk elnökségéről is lemondott. Lemondása a legnagyobb sajnálaltal vétetett tudomá sul s fáradhatatlan, sikeres működését a választmány jegyzőköny vileg köszönte meg. A választmány ügyeinek vezetését T ö r ö k Albert dr. alelnök főispán ur vette át, addig is, mig a választmány véglegesen megválasztja elnökét. A választmány a rendelkezésére maradt 25%-ából A 1 s ó-S óf a l v a tűzkárosultjainak pillanatnyi segélyezésére 50 frtot adomá nyozott. Az egyesület érdekeinek előmozdítása végett saját h a t á s köréből telhetőleg mindent megtett, a választmányt nő tagokkal bővítette stb. S remélhető, hogy az egyesület iránt az érdeklődés ily módon fokozható lesz. Székely-Udvarhely, 1893. április 15. Solymosy
Lajos titkár.
dr.,
AZ INTÉZMÉNYEK ÉS ALKOTÁSOK JELENTÉSEI.
A.
Algyógyi 'Gróf Kun Koesárd székely földművesiskola. » I. A; iskola-igazgató jelentése az 1892. évről. 1. I s k o l á n k 1892. év á p r i l h ó 4 - d i k é n n y i t t a t o t t m e g a N a g y m é l t ó s á g ú m. kir. földmivelésügyi miniszter u r n á k 1892. évi m á r c z . h ó 19-én 12,097 sz. a. k e l t m a g a s r e n deletével. r±z i s k o l a t a n i t ó - s z e m é l y z e t e v o l t a z 1892. é v b e n : igazgató-tanitó, egy kertész, egy óraadó t a n i t ó ; szeptember 7-én f o g l a l t a el á l l á s á t a k i n e v e z e t t ö s z t ö n d í j a s g y a k o r n o k , és o k t ó b e r 19-én a k e r t é s z - t a n i t ó i á l l o m á s o n s z e m é l y csere t ö r t é n t . A z E . M. K . E . á l t a l 16 ö s z t ö n d í j a s t a n u l ó v é t e t e t t fel, k i k k ö z ü l 2 ö s z t ö n d i j á r ó l l e m o n d v a , 14 t a n u l ó v a l k e z d e t e t t m e g a z I-ső évi t a n f o l y a m . A b e f o g a d o t t 14 t a n u l ó k ö z ü l i l l e t ő s é g é t ille t ő l e g : h á r o m s z é k m e g y e i 7 = - 5 0 °/ ; m a r o s - t o r d a m e g j ^ e i 4 — 2 8 . 6 % ; csikmegyei-- = I 4 ' . 3 % ; b r a s s ó m e g y e i 1 = 7 . 1 % ; v a l l á s á t i l l e t ő l e g : ev. ref. 8 57.1%; róm. kath. 3 = 21.5%; unitárius 2 = 14.3%; ág. hitv. 1 = 7 . 1 % , . A v i z s g á l a t o k 1892. é v s z e p t . h ó l o - é n , 1 6 - á n és 17-én t a r t a t t a k m e g a z E . M. K . E . e l l e n ő r z ő b i z o t t s á g a e l ő t t . A z e r e d m é n y felett a bizottság teljes m e g e l é g e d é s é t nyil vánította. A z o s z t á l y z a t k ö v e t k e z ő v o l t : k i t ű n ő 84 j e g y =-- 3 8 . 3 % ; j e l e s 87 j e g y - 3 9 . 2 % ; j ó 26 j e g y = 1 1 . 3 % ; k i e l é g í t ő 24 j e g y = 11.2%- S z o r g a l o m és ü g y e s s é g : i g e n b u z g ó 20 j e g y = 3 5 . 8 % ; b u z g ó 36 j e g y = 6 4 . 2 % ; i g e n 0
-
121 —
INTÉZMÉNYEK ÉS ALKOTÁSOK.
ü g y e s 20 j e g y = 3 5 . 8 % ; ü g y e s 36 j e g y = 6 4 . 2 % . M a g a v i selet: dicséretes 8 jegy = 5 7 % ; megfelelő 6 j e g y = 42.9%. A z 1892 é v o k t . h ó 1-én u j a b b felvétel t ö r t é n v é n , ez á l t a l m i n d a k é t évi t a n f o l y a m m e g n y i t t a t o t t . A z o k t ó b e r 1-én b e l é p ő k s z á m a m á r c s a k 10-et t e t t s i g y a r e n d s z e r e s í t e t t 16 ö s z t ö n d í j a s h e l y b ő l 6 n e m v o l t b e t ö l t h e t ő . E z e n uj b e l é p ő k : i l l e t ő s é g e : udvarhelyvármegyei 6 = 6 0 % ; háromszékmegyei 3 = 3 0 % ; maros-tord a m e g y e i 1 = 10%,; — v a l l á s a : ev. ref. 6 = 6 0 % ; u n i t á rius 3 = 3 0 % ; róm. kath. 1 = 10%. H o g y az iskola i r á n t az érdeklődés m á r a másod p á l y á z a t n á l ily r o h a m o s a n c s ö k k e n t , m i o k o z t a , m é g időszerint h a t á r o z o t t feleletet a d n i korai v o l n a ; föltehető a z o n b a n e g y r é s z t a z i s k o l a ú j d o n s á g a és m á s r é s z t a fel vételhez k ö t ö t t m a g a s életkor, mivel iskolánk, eltérőleg h a z á n k t ö b b i h a s o n n e m ü i n t é z e t e i t ő l , c s a k oly t a n u l ó k a t f o g a d be, k i k k a t o n a k ö t e l e z e t t s é g ö k n e k e l e g e t t e t t e k , v a g y a h o n v é d s é g h e z s o r o z t a t t a k be, a v a g y k a t o n a kötel e z e t t s é g ö k a l ó l f e l m e n t e t t e k . *) 2. A földbirtok, m e l y az iskola ezéijaira á t a d a t o t t , a te l e k k ö n y v i feljegyzések szerint, n e m s z á m í t v a azon vitás t e r ü l e t e k e t , m e l y e k f e l e t t a p e r m é g m o s t is f o l y a m a t b a n v a n : 1718 k a t . h o l d és 1373 n é g y s z ö g ö l ; e b i r t o k A l g y ó g y , A l - és F e l f a l u , H o m o r ó d , G y a l m á r , S z á s z v á r o s , C s i g m ó , B ó z e s , M á d a és R e n g e t k ö z s é g e k b e n , t e h á t i g y ö s s z e s e n 9 k ö z s é g b e n oszlik m e g . H o g y e szétszórtság mily bénitólag h a t a g a z d a s á g berendezésére, bővebb magyarázatra n e m szorul. A b i r t o k m i v e l é s i á g a k s z e r i n t k ö v e t k e z ő l e g oszlik m e g : I. S z á n t ó II. R é t III. Legelő
292 k a t . h o l d , 900 n é g y s z ö g ö M 7 %, 65 » » — » 3.50» 471 » » 538 » 28.0 *
*) M . j . Az akadályt tényleg csak a kezdet nehézségei, a közönségnek az új iskolával vaW ismeretlensége okozták. Azóta a helyzet megjavult és az igazgató vá lasztmánynak fölös pályázók közt kell a fölvételt illetőleg döntenie. T. alelnók-föti'káv.
INTÉZMÉNYEK
E8
ALKOTÁSOK.
IV. Erdő 756 » » 898 » 44.50 » V. Szőlő 15 » » 520 » 0.80» V I . K e r t e s belső 118 » » 117 » 6.20 » A birtok szétszórtsága m i a t t belterjes kezelés a l a t t csupán k é t dűlőnk á l l : Algyógy-alfalu k ö z s é g h a t á r á b a n a .iiaros és a G y ó g y - f o l y ó k m e l l e t t f e k v ő « f a l u r é t i » t a g , 160 k a t . h o l d t e r ü l e t t e l ; és a g y a l m á r i h a t á r o n fekvő « g y a l m á r i tag?/ 110 k a t . h o l d t e r ü l e t t e l . A f a l u r é t i t a g o n 7-es, a g y a l m á r i t a g o n 5-ös v á l t ó á l l í t t a t o t t , m i n d k e t t ő n é l l ó h e r és t e n g e r i f ő t e r m é n y n y e l ; és p e d i g : Falurét i forgó: G y a l m á r i forgó: 1. Z ö l d u g a r [zabos b ü k k ö n y ] 2. B u z a . 1. Z ö l d u g a r [ z a b o s b ü k k ö n y ] 3. T e n g e r i . 2. R o z s , h e r é v e l . 4. ^ r p a , h e r é v e l . 3. H e r e . 5. H e r e . 4. H e r e . 6. H e r e . 5. T e n g e r i . 7. T e n g e r i . A t á v o l a b b f e k v ő s z á n t ó k , t e n g e r i és t a v a s z i b u z a t e r m é n y n y e l , feles m i v e l é s a l a t t á l l a n a k . Termés 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.
átlagok
1892. é v b e n ,
kat. holdanként:
Öszi b u z a . 650 l i t e r 66 k g r , H l . s ú l y a » 79 » 755 » Tavaszi buza . » Rozs 74 » 1170 » » » 66 » j^rpa . . . 1392 » » » 47 » Zab . . . . 1575 » » » 76 » T e n g e r i . . . 1390 » » » 5020 » 60 » Burgonya » » 82 » Bükköny 766 » » » 45 » 80 » Luczerna mag » » 81 » Lóher mag 215 » » » 16 » Répa mag . 960 » » » Z a b o s b ü k k ö n y t a k a r m á n y 1417 E g y kaszálás. » 1397 Lóher » » Luczerna » 1000 Két » 1900 S z é n a és s a r j ú
E t á b l á z a t o k b ó l k i t e t s z ő l e g a n ö v é n y - t e r m e l é s a z őszi b u z a k i v é t e l é v e l e l é g j ó l í i z e t e t t ; a z őszi b u z a g y e n g e — 123 —
INTÉZMÉNYEK
ES
ALKOTÁSOK.
t e r m é s é t ú g y m e n n y i s é g i l e g , m i n t m i n ő s é g i l e g a r o z s d a fel lépte okozta. A l ó h e r - és l u c z e r n a t e r m é s ez é v b e n v e t t e k e z d e t é t é s j ó k ö z e p e s t e r m é s s e l f i z e t e t t : a k e t t ő b ő l 35 q. m a g t e r m é s ü n k v o l t , m e l y b ő l 28 q. 1625 f r t o n é r t é k e s í t t e t e t t . F ö l h a s z n á l t a t o t t a z 1892. é v b e n : 865 s z e k é r 6527 q. istálói trágya. Á l l a t á l l o m á n y 1892. é v v é g é n v o l t : I g á s á l l a t : h á m a s ló 5 d a r a b , j á r m a s ö k ö r 24 d a r a b , t i n ó 11 d a r a b , szamár 3 darab. Tenyész szarvasmarha: bika 1 darab, t e h é n 9 d a r a b , üsző 5 d a r a b , borjú 4 d a r a b . — Sertés : t e n y é s z k o c z a 20 d a r a b , k a n 2 d a r a b . A z á l l a t t e n y é s z t é s b ő l a z 1892. é v b e n , l e s z á m í t v a p á r m u s t r a - á l l a t eladásából befolyt összeget, jövedelem n e m volt, mivel a t e n y é s z - s z a r v a s m a r h á k n á l a t e r v b e vett ten y é s z - a n y a g beszerezve n e m lett, a meglevő a n y a g pedig csekély létszáma folytán számot tevő jövedelmet n e m szolgáltatott. A s e r t é s á l l o m á n y ez é v b e n s z e r e z t e t v é n b e , a j ö v e d e l m e z ő á g a k közé csak a j ö v ő 1893. évben sorakozik. K e r t t e l e p ü n k n é l ez é v b e n a b e r e n d e z é s t f o l y t a t t u k ; a k a s t é l y k ö r ü l e l t e r ü l ő 30 k a t . h o l d t e r ü l e t fele r é s z b e n a n y a f a - , fele r é s z b e n f a i s k o l a t e l e p p é o s z t a t v á n fel, a z anya-fák b e á l l i t t a t t a k ; a faiskola p e d i g 8 fordára osztva, első f o r d á j á t ü l t e t é s és m a g v e t é s á l t a l m e g k e z d t e . A z év v é g é n k e r t t e l e p ü n k f a c s e m e t é i ( v a d o n c z és n e m e s i t e t t ) 36,000 d a r a b o t t e t t e k , körülbelül 2400 fit é r t é k b e n . G y ü m ö l c s - t e r m é s ü n k ez é v b e n c s u p á n a s z i l v á b ó l v o l t s z á m o t t e v ő , m e l y b ő l C a s e n i l l e - a s z a l ó k e m e n c z é b e n 857 k g r . m e g a s z a l v a , m e t e r m á z s á n k é n t 15 f r t o n é r t é k e s í t t e t e t t . S z ő l ő - t e l e p e i n k b e n , m e l y e k ez é v b e n k i z á r ó l a g h á z i l a g m i v e l t e t t e k , 120 h e k t ó l i t e r m u s t t e r m é s v o l t ; esik e g y k a t . h o l d r a 800 l i t e r m u s t . E z á g n á l a t e r m é s á t l a g k ö z e p é n a l ó l i m a r a d t , m i t a n n a k l e h e t első s o r b a n t u l a j d o n i t a n u n k , h o g y k é t h e g y b e n , a c s i g m ó i b a n és a h o m o r ó d i b a n , m e l y e k a l e g j o b b és l e g n a g y o b b t e r m é s t s z o k t á k a d n i , a t ő k é k 60 é v e n felüli i d ő s e k l é v é n , f e l ú j i t á s r a s z o r u l n a k . E h e l y ü t t v a g y o k b á t o r f e l e m l i t e n i , h o g y ez év b e n 3 p e r m e t e z ő és e g y s z i v a t t y ú g é p e t s z e r e z t ü n k b e és ö s s z e s s z ő l ő - t e l e p e i n k e t r é z g á l i c z o l d a t t a l m e g p e r m e t e z — 124 —
i n t é z m é n y e k és
alkotások.
t ü k ; a p e r m e t e z é s e r e d m é n y é ü l t u d h a t ó b e . hogy must t e r m é s ü n k c z u k o r t a r t a l m a 18—22% k ö z ö t t váltakozott, m i g a szomszédos n e m p e r m e t e z e t t szőlők csak 10—12% czukortartalmat mutattak. A m u l t évi t e r m é s ü n k m i n t kiforralt kész b o r ez é v ben a d a t o t t e l , h e k t ó l i t e r e n k é n t 20—26 frton, m i n ő s é g sze rint. A faiborok: Semillion, Riesling, C a r b e n e t a jövő 1893. é v b e n k e r ü l n e k e l a d á s r a . B o r k é s z l e t ü n k 1 8 9 2 . é v v é g é n 17676 l i t e r t t e t t : 4074 f r t 42 k r r a b e c s ü l t é r t é k b e n . Erdőszetnél n e m lévén m é g az üzem-terv megálla p í t v a , ez é v b e n b e v é t e l ü n k n e m v o l t , c s u p á n a n n y i t ű z i és é p ü l e t f á t v á g t u n k le, a m e n n y i a h á z i s z ü k s é g l e t fe dezésére kellett. A z é p i t k e z é s e k e z é v b e n f o l y t a t t a t t a k . É p ü l t e z é v fo l y a m a a l a t t e g y m a g t á r és e g y s e r t é s - ó l . A z é p í t k e z é s e ket, iskolánknak azon, e t e k i n t e t b e n igen kedvező h e l y zeténél fogva, h o g y m i n d e n a n y a g o t i g e n j ó m i n ő s é g b e n és o l c s ó n s z e r e z h e t n i b e , h á z i l a g t e l j e s í t t e t t ü k , m i á l t a l a z előirányzott költség '/ —'A között m e g t a k a r í t tátott. Cseléd l é t s z á m a z összes ü z l e t á g a k n á l 1892. év v é g é n következő volt: 1 béres gazda, 1 molnár. 3 tehenész, 5 v i n c z e l l é r , 3 csősz, 7 b é r e s , 3 k o c s i s , 1 k o v á c s , 1 k a n á s z , 1 kertész legény, 9 erdőőr, 1 iroda szolga, összesen 36 e g y é n . P é n z - f o r g a l o m a z 1 8 9 2 . é v b e n : 32,664 frt 12 k r t t e t t k i ; 929 t é t e l a l a t t e l s z á m o l v a . E z ö s s z e g b ő l a z á l l a m k i n c s t á r b ó l f e d e z t e t e t t k ö l t s é g a d o m á n y v o l t : 14,328 f r t 30 k r , m e l y b e n a z é p i t k e z é s e k é s f e l s z e r e l é s e k r e a d o m á n y o z o t t 11,238 frt 73 k r is b e n n f o g l a l t a t i k . A z i s k o l a n y e r s b e v é t e l e 14,321 frt 82 k r t t e t t . A t ö b b i , a z a z 4 , 0 1 4 frt, á t f u t ó b e v é t e l t k é p e z e c t . A z i s k o l a n y e r s b e v é t e l é t k é p e z ő 14,321 frt 82 k r h o z az egyes üzlet-ágak következőleg j á r u l t a k : 3
1. 2. 3. 4. 5.
Mezőgazdasági termények . . Állattenyésztés K e r t é s z e t és g y ü m ö l c s é s z e t . . Borászat, szőlőszet H a s z o n b é r b e a d o t t é p ü l e t e k s föld birtok — 125 —
6,480 f r t 1,584 » 389 » 2,489 »
03 23 57 14
kr. » » »
6 1 3 > 29 »
INTÉZMÉNYEK
ÉS
ALKOTÁSOK.
6. H a s z o n b é r b e a d o t t j o g o s í t v á n y o k 7. V e g y e s b e v é t e l - t é r i t v e n y . . .
1,809 95b'
» »
50 06
>/ »
Összesen, m i n t fent 14,321 frt 82 k r . E g y b e v e t v e a z 1 8 9 1 . é v i és a z 1892. évi n y e r s b e v é t e l t : 1 8 9 1 . é v b e n v o l t 6.446 frt 0 3 k r . 1892. é v b e n v o l t 14,321 frt C2 k r . A s z a p o r o d á s 1 8 9 2 . é v b e n 7,875 í r t 79 k r t tesz. A v a g y o n é r t é k 1892. é v v é g é n , v i s z o n y í t v a 1 8 9 1 . é v h e z , a következő a r á n y t m u t a t t a földbirtok nélkül: 1891. év v é g é n volt összes é r t é k 4 8 , 5 8 3 frt 45 kv. 1892. » >, ), >, » 62,028 * 06 „ Gyarapodás Algyógy,
1892. é v b e n
1.344 frt
1893. m á r c z . hó
61 k r .
24-én. Gáspár
József,
igazgató.
II. A felügyelő bizottság jelentése az 1892. évről.*) Mélyen tisztelt Igazgató Választmáni/.' Kitüntető wiggbecsü megbízása következtében az » Algyógyi gróf Kun Koesárd székely földmives-iskobí^-uak folyó évi szeptember hó lő, lh\ és 17~én megtartott első évi zárvizsqáján megjelentünk, azt végig hallgattuk, és erről, valamint a tanintézet körében szerzett egyéb tapasztalatainkról van szerencsénk az alábbiakban előterjeszteni tiszteletteljes jelentésünket. Legelőször is magáról a. vizsg'tról kivárniuk megemlékezni és mindjárt kezdetén fölemlítjük, hogy :zon - egijesületünk, az iskola-igazgató és a nö vendékek személyes meghívása következtében - a nai/i/nevü alapitó K u n Koesárd gróf is elejétől végéig élénk érdeklőd 'ssel részt vett. valamint meglátogatta a vizsgát Ku u n István gróf is. A vizsga tárgyai három csoportra osztattak s ehhez kéjpest első nap a mezőgazdasági, második nap a kertészeti s harmadik nap az előkészítő tantárgyakból: írás, olvasás., számolás és földleírásból tartattak a vizs ga átok I égig hallgatva ezen vizsgálatokat., csak az igazságnak hódolunk, midőn kifejezést adunk itt annak, hogij azok várakozáson felül jól sikerültek és a bizottság őszinte megelégedését nyilvánította a működő tanerőkkel szem ben, a kik a, nem könnyű feladat megoldására összesen hárman fannak ez idő szerint: az iskola, igazgatója és kertésze, és a helybeli állami elemi iskola tanítója az előkészítő tárgyakra. *) M. j . Megjelent a földmivelésügyi minisztérium hivatalos lapjában, a • F ö l d mivelési Ertesitő«-ben, és az Erdélyrészi G a z d a s á g i - E g y e s ü l e t hivatalos lapjában, az »Erdélyi Gazdá«-ban.
—
126
—
INTÉZMÉNYEK É S ALKOTÁSOK
Tekintettel arra, hogy a terjedelmes gazdaság, kertek és szőlők ke zelése és rendezése, az építkezés vezetése, fásítás, a kezdet számtalan újonnan fel-felbukkanó ügyeinek intézése, pénztár kezelés, számadások vezetése stb , stb., mind a két szakegyén vállán nyugszik: az elért eredmény még meglepőbb Hogy a meggyőződés an iái teljesebb legyen, ellmővző bizottságunk részéről is számtalan kérdés intéztetett a vizsgázott tanulókhoz, a, melyekre könipiyedén és értelmesen megfeleltek. A vizsgálatnak a szol, nlabeli dolgokat illető eredményéről, bizottsá gunk jegyzései alapján a kővetkező statisztikát állathatjuk egybe: Az iskolának ez iaő szervit volt 14 első éves tanulója. Eíelt közül egy beteg. Vizsgázott tehát 13. Vizsgái eredmér ye ebből 6-nak kitűnő, 3-nak jeles, 4-nek jó. Az előkészítő tárgyak vizsgája szint M ilyen kedvező eredményű. A tanítás módja gyakorlati, a?az szemléltetve való oktatás, épen azért a mit megtanultak, azt egukönnyeu nem feledik el Algyógy igen kedvező heiye a földmives iskolánali, mert ott meg van minden, a mi a gyakorlati oktatáshoz szükséges: mezőigazdaság, kertészet, szőlőszet, erd őszét, állattenyésztés, ugy hogy az ezen v kólát végzettek bárhová jussanak mint felilyyelők, munkavezetők, semrri sem leend újdonság előttük, A czél czempontjából, miként a. tapasztalat rlár is igazolja, igen he lyesen lett meghatározva, hogy tanulóiul esa.k kiszolgált katonák vétesse nek fel Es legyen bár a, tanulók létszáma kezdetben kevesebb, mint a mennyi felvehető volna ; ettől eltérni nem volna helyén lévő, mert ezek nemcsak, hogy könnyebben és gyorsabban felfogják a hallottakat és látottakat, de hamarább is válnak használható eml-erekké, a milyenekre Erdély birtokosságiinak nagy szüksége van. Ezek, az igazgató nyilatkozata szerint, komolysággal tanulnak s engedelmes, jó magaviseletűek ; miért bizton re mélhető, hogy használható egyének válnak belőlük. A vizsga viellett megtekintettük az iskola gazdaságát és kertjeit s a látottak mindcw'itt megelégedéssel töltöttek el. A gazdasíg már rendezés alatt van: az úgynevezett »falu tétje*, a Maros folyó j >bb oldalán, mely 240 hold príma minőségű szántóföld, már táblákra és fordába, van osztv:;, melyen egypár év alatt igazi kultúra honosul meg; és igy következik a gaza/iság többi része. A lef Lyt rövid idő alatt jelentékeny új építkezés és új beszerzés Krt ént. Egy régi csűrből, emelt falalili.nl, és egészen új fódénynye', c.zélszeríí magtár létesíttetett és egészen új czélszerü sftésól van építés alatt, mely kőfalakkal egészen szolidan épül Egy egészen vj Cassenille-féle aszaló szereztetett be és állíttatott fel, me'y már működésben lévén, kitűnő aszalváryt állit elő. Gazilasági irodának és a tanulóknak étkezési helyül szolgaw tíét szobás csinos kis épület alakíttatott át egy régi épületből, úgyszintén az igazgatói lak is kitataroztatott és l/ikhatóvá tétetett. Folyamatban van a tanulók lakásának kiegészítése, tanuló szobák (iskola helyiség), kórház stb, létesítése, a meglévő régi épületekből történő átalakítás utján A kastélykert, tervszerűen be van osztva, az utak és táblák kihasítva. -
\'>1 —
INTÉZMÉNYEK
ÉS
ALKOTÁSOK.
Már is nagy mennyiségű ottani magvetés után létesült különféle magonczokban gyönyörködhettünk, melyeken kivül rendelés utján is sok magoncz nyert az iskolában elhelyezést s ezek beszemezhető része már szemezve is lett, a többi része pedig jövő tavaszra fog beoltatni Ugyancsak ide, t i. a kastélykertbe, a folyó év tavaszán el less ültetve 800 drb különféle gyü mölcsfa oltvány s jövőre az ültetés folytattatni fog, a mig az terv szerint teljesen beállittatik. Megtekintettük a községtől éjszakra egy órányira eső Pegyápsza nevii tagot, a melynek egyrésze fensik, másik része pedig délnek hajló, éj szakról jól védett lejtő és melyeket valaha erdő borított. Ezen fensikon a folyó év tavaszán el lett ültetve 800 drb diófa csemete, az utóbb nevezett déli lejtőn pedig. 1000 drb szilvafa csemete, mely ült etményékben csak itt-ott látni meg nem fogamzott példányokat. Idővel ezek nagy értékű gyü mölcsösökké válandanak és bölcsességre vall ezen területeknek haladéktala nul történt beültetése Az iskola állattenyésztése most van rendezés alatt, de az igazgató terve szerint a jelenlegi vegyes származású tarica szarvasmarha helyébe er délyi magyar marha állittatik be, a mihez csak gratulálni lehet. A sertés tenyésztésnek tiszta vérű mangalicza koczákkal és kannal már meg van vetve az alapja Betekintettünk az iskola számadási könyveibe is és azokat példás rendben vezetetteknek találtuk. A pénztári naplóból kitűnt, hogy az iskola gazdasága a mult évben jövedelmezett 6000 forintot, az ezen évi reménylet 7000 frt, az állam pedig eddig már befektetett 25,000 forintot. Igy nyugodtan jelezhetjük, hogy az iskola ügye jó uton halad s an nak igazgatója, Gáspár József ezt szakavatottan s nagy körültekintéssel vezeti. Midőn ezeket tisztelettel előterjesztettük: bátorkodunk inditványozni, hogy ezen jelentés a magas kormányhoz fölterjesztessék és egyúttal kéres sék fel, hogy tekintettel ezen iskolának hazarészünket illető nagy hivatá sára, továbbra is ezt atyai gondoskodásában részitse és emelje mielőbb a tökély fokára. Ezek előterjesztése után tisztelettel csatolván az »Erdélyi Gazda« tu dósítását is a vizsga lefolyásáról s abban a biztos reményben, sőt a szá madásokból s az igazgató kijelentéséből vett azon meggyőződésünk kifejezésé vel, hogy az alapítványi birtok mielőbb jelentékenyebb összeget fog évenként,, mint bevételi többletet az Emke pénztárába beszolgáltatni, vagyunk mély tisz telettel a Nagytekintetü Igazgató Választmánynak Kolozsvárt, 1892. okt. hó 11-én, alázatos szolgái: Sz. Szakács Péter, ellenőrző bizottsági tag.
Sándor József, ellenőrző bizottsági tag.
j INTÉZMÉNYEK
ÉS
ALKOTÁSOK.
III. A magyar kir. földmivelésügyi miniszter válasza az igazgató választ mány fölterjesztésére. Szám 66,049—93.
Az algyógyi földmives iskola f. évi zárvizsgálatainak ered ményéről szóló bizottsági jelentést folyó évi október hó 15-én 2331—1892. szám alatt az egyesület szives volt hozzám bemuta tni. Midőn ezen eljárásaért az egyesületnek köszönetemet k H e jezném, egyúttal kifejezést adni kívánok azon törekvésemnek, hogy a törvényhozás által rendelkezésemre bocsátott anyagi eszközök helyes felhasználása mellett az egyesülettel karöltve mindent el fogok követni a végből, hogy az emiitett és rövid fenállása da czára már is szép reményekre jogosító iskola szakoktatási és culturális czéljait ezentúl még jobban megvalósíthassa. Budapesten, 1892. deczember hó 2-án. Bethlen
s. k.
B.
Róm. kath. egyházi és iskolai segélyek. I.
Lelkészek, l. Alsó-porumbáki róm. kath. körlelkészet. (Fogarasvármegye.)
A lelkész: F e r e n c z y Benedek. Elődje vegyes nyelvű, ma gyar és német isteni szolgálatot hagyott reá örökségül. Ezen vegyes nyelvű isteni szolgálatot az új lelkész az anyaegyházban tisz tán magyarrá tette. Fiók-egyházai közül csupán e g y b e n : a felsőporumbáki üveggyárban van kápolna és rendes időközönként isteni tisztelet. Mivel azonban a gyári munkás nép csak németül, vagy csehül ért, magasabb kötelesség: a hivek örök üdvének m u n k á Jása, gátolja a lelkészt abban, hogy az isteni szolgálatot ott is megmagyarítsa- De a kezdet ott is megtörtént, a mennyiben az iskolás gyermekek az isteni szolgálat alatt magyar egyházi éne keket is zengenek. A lelkész hivatalos és magán érintkezései alkalmával ma gyarul beszélt mindazokkal, a kik csak megértik és habár törve is beszélik nyelvünket. A magyarnyelv és nemzet iránti hajlan dóságot az által is iparkodik beléjök csepegtetni és ebben őket -
129
-
9
INTÉZMÉNYEK
ÉS
ALKOTÁSOK.
megtartani, hogy szerény körűim ínyeihez képest, magyar nyelvű imakönyveket, naptárakat ajándékoz n3kik, magyar nyelvű ol vasmányokkal szolgál, magyar újságok és folyóiratok beszerzésére búzditja hiveit: ós nem is sikertelenül; m irt kívüle m Sg két család járat magyar heti lapot. Ellenszenvet a magyar nyelv és nemzet iránt azok körében,kikkel érintkezik, nem tapasztal. Iskola az anyaegyházban csak gör. kath. felekezeti van. Tan köteles róm. kath, gyermek a lefolyt évben nem volt. A nagy számú, összesen tizenöt fiókközségben csak egy h e l y ü t t : a már emiitett felső-porumbáki üveggyárnál van állami elemi iskola: ez teljesen magyar nyelvű. Itt az iskolába járó gyermskeket már a lelkész is magyarul oktatta a vallástanból; minden egyes gyer meknek, a ki már használni tudja, magyar imakönyvecskét ad ajándékul; és a vágy, hogy minél előbb imakönyvet kaphassanak jutalmul, buzditja őket arra, hogy a m.igj'ar nyelvben kedvező ha ladást mutassanak fel. Volna is alapos remény az üveggyári telep teljes megmagyarosodásához egy emberöltő alatt, ha a szülők igen gyakran nem vándorolnának egyik telepről a másikra. A magyarság ezen anya- és fiók-egyházakban csak csekély szigetet képez. Éber őrködés nélkül csakhamar elmerülne a hul lámokban. Magyar nemzeti szempontból is missziót teljesít a lel kész ezen határszéli állomáson; s hogy ezt teheté: hálás szívvel ismeri be érdemül az E. M. K. E.-nek, «melynek hazafias támoga tása teszi lehetővé, hogy habár szegényesen, nemcsak megélhet, hanem híveinek magyar könyvek ajándékozása által örömet sze rezhet és igy nemzetünknek megnyerni ós megtartani segíthet.» 9.
Gyergyó-tölgyesi róm, kath. körlelkészet. (Csikvármegye )
A lelkész : B a l o g h Lajos. Az E. M. K. E által a gyergyózsedánpataki, békási és donviki róm. kath. hívek szellemi gondo zása végett a gyergyó-tölgyesi ielkésziek adotté ,"i segélynek, különö sen mióta a három község központján kápolna emeltetett ó? ren delkezésének átadatott, a hazafias, nomzeü érzület fejlesztésére és erősbitésére szemmel látható, lehető legjobb hatása van. E'. főkép abban mutatkozik, hogy isteni tisztelet, alkalmával a kápolnát há rom község magyar ajkú lakói zsúfolásig megtöltik; a lelkész ta nítását fokozott érdeklődéssel, figyelemmel hallgatják és bajaikban tanácsot nála keresnek. 3. Hunyad-dobraí róm. kath. körlelkészet. (Hunyadvármegye.)
A lelkész: M i s k e Gyula. A magyarságot illetőleg'eddigelé elértnek mondható annyi, hogy a magyaroknál fölébredt ós él a — 130
-
IfíTÉ /.MENYEK ÉS ALKOTÁSOK.
nemzeti önérzet és anyanyelvünk kezd'elveszített jogaiba vissza állíttatni; «főleg az ifjú nemzedék szívben, lélekben és nyelvében igaz magyar.» A nem magyarokat illetőleg, kik alatt a Temesmegyéből ide betelepült németek (svábok) értendők, ezek nem olvadnak bele az idegen áradatba, mint te'ték a m u l t a k b a n a ma gyarok és székelyek is. A szülők ugyan nehezen, de a gyerme kek készségesen tanulják a magyar nyelvet- Az oláh testvéreket illetőleg, ezeknél is tünedezni látszik a magyarok iránti gyűlölet, számos helybeli és vidéki szülő járatja gyermekét az állami isko lába, mely 2 tanítóval a róm. kath. egyház épületében működik. A lelkész s az iskola minden lehetőt megtesznek, de sokkal többet lehetne elérni, «ha a birtokosság is a cselekvés terére lépne ós nem elégednék meg azzal, ha a felfogadott cseléd cselédi kö telességét teljesiti, hanem hatna reájuk szellemileg is a magyar irodalom és nyelv terjesztésében.» 4. Naszódi róm. kath. körlelkészet. (Besztercze-Naszódvármegye.)
Naszód nagy község Besztercze-Naszódvármegyében, 2697 lakosából 170 magyar és 491 német, melyhez a 318 lakosú egé szében magyar nyelvű Entradám is számitható. Mind máig állami és bárminemű magyar felekezeti iskola nélkül áll, holott Naszód a járás székhelye és meglehetős számú magyar tisztviselői intelligenczia lakik benne, kik a magyar állameszmónek természetes hordozói. Egy ily állami iskola létesítése esetén messzi vidékről is bevinné gyermekeit a szétszórt magyarság s e pontnak emporiális magyar ielentősége ez által is emeltetnék. A tanulók száma már az első évben is elérne 150-et. Addig is, mig az állami iskola létesülne, a róm. kath. püs pök előterjesztése következtében az E. M. K. E. felajánlta évi 300 írt segélylyel körlelkészség léiesittetett, mely kiterjed 25 községre. Az egyesület eddig kifizetett 1800 frtot. A körlelkész: S z e l k e József 1888. szept. 5-én vette át feladatának vezetését és tényleg a magyarság legbuzgóbb apostolának bizonyult. Az istentiszteietek nél az eddig szokásos német nyelvű ének helyett behozta a ma gyar éneket, s minthogy a hivők nagyobb része német és azelőtt csak kivételesen, a nagyobb ünnepek másodnapján volt magyar egyházi beszéd, elkezdte az egyházi beszédeket vasár- és ünnep naponként felváltva magyar és német nyelven tartani. Azonban többször magyarul, mint németül. A felekezetnél tanulók vallások tatását kizárólag magyarul folytatta. A lelkész tanácsával és közre működésével létesült a magyar Iparegyesület és az 1890. év őszén megalakította a kormány által is megerősített alapszabálya «Na szódi magyar dalkört», melynek vezető karnagya volt. A buzgó lelkész kérésére az igazgató választmány Naszódra népkönyvtárt is adott, melyet szintén maga a lelkész kezel. — 131
-
9"
INTÉZMÉNYEK
ÉS
ALKOTÁSOK.
5. Orláthi r. kath. körlelkészet. (Szebenvármegye.)
A lelkész: G e o r g i e v i t s Sándor lelkész-tanitó. Tekintve helybeli hivei igen csekély szamát, ez évben csak 4 iskolás gyer mek v a n ; ezek közül 3 iskolaköteles és 1 csak 5 éves. Habár német származásúak, a magyar nyelvben jó sikerrel haladnak. Orláthon van egy gör. kath. iskola is, a község iskolája, melybe a helybeli oláh gyermekek járnak és a melyben hárman működnek, u. m. két tanitó és egy tanítónő. A mi S z e l i s t y e .nagy község filiát illeti, mely 10 kiló méternyi távolságra fekszik Orláthtól, erre vonatkozólag nagyon szükséges volna, ha a lelkész a fuvar tekintetében támogattatnék. 6. Sósinezöi r. kath. határszéli lelkész. (Háromszékvármegye.)
A lelkész: S z i g e t h y István lelkész-tanitó. Az E. M. K. E. segélyezte r. kath. iskolában a f. évben a magyar nyelv sikerrel taníttatott. A mi a magyaros érzület fejlesztését illeti, »az semmi kívánni valót nem hagy fenn; a gyermekek a magyar érzésű ver sek és énekek iránt nagy előszeretettel viseltetnek és ezen szere tetüknek megfelelő alkalmakkor kifejezést is adnak.» 7. Topánfalri r. kath
körlelkészet.
(Torda-Aranyosvárniegye.)
A lelkész: K o v á c s Gyárfás. Ezen E. M. K. E. segélyezte körlelkészet a lefolyt egyesületi év eredményéről is csak ugyan azokat terjesztheti elő, melyeket a mult évben közölt. Ezen kör lelkészet hivatása: hogy védő magatartást kövessen, másrészt megtartsa azt, mit a segélyezés hiánya miatt azelőtt alig létez hetett lelkésznek a vallásra és magyar ügyre nézve fenn kell tartania és védenie. A lelkésznek a segélyezés következtében le hetővé vált körútjaival már is eléretett annyi, hogy »az anyaköz ség határain kivűl is szétszórt katholikus és nem katholikus ma gyarság keblében nagyobb a hajlandóság gyermekeit magyar lelkésznél kereszteltetni, s mennyiben szegénységük megengedi: magyar iskolába járatni, és igy nemzetünknek és nyelvünknek megtartani.* - 132 —
INTÉZMÉNYEK
É3
ALKOTÁSOK.
II.
Iskolák. 1. Abosfalvi r. kath. iskola. (Kis-Küküllővárniegye.)
A lelkész: N a g y Igaácz lelkész-tanitó. Az iskolában volta f. 1892—93. tanévben: r. kath. iskolaköteles 5 fiu és 6 leány, ref. 3 fiu és 3 leány, oláh 3 fiu és 3 leány, össz esen 10 fiu és 12 leány, együtt 22 növendék. Az oláhok a magyar nyelvben dicséretes elő menetelt tettek. Az iskolát kedvelik és remélhető, hogy ha a tervezett új iskola elkészül, az oláhok által is látogattat ni fog. 9, Gyergyó-tölgyesi r. kath. iskola. (Csikvármegye.)
Az iskolaszéki elnök: B a l o g h Lajos r. kath. lelkész jelen tése szerint az E. M. K. E. segélyezte gyergyó- tölgyesi r. kath. népiskola a különböző nemzetiségek által lakott ezen vidéken, a hazafias, nemzeti érzület fejlesztésére, a magyar nyelv tanulására, a lehető legjobb és legkedvezőbb hatással van, a mennyiben nemcsak ezen község magyar ajkú gyermekei, hanem a szomszé dos községekből is számosan és ezen kivül zsidók és oláhok is látogatják az iskolát. 3. Hosszúaszói róm. kath. iskola. (Kis-K iiküllővármegye.)
A lelkész : F 1 ó r i József lelkész-tanitó. Az E. M. K. E. segé lyezte és a lelkész közvetlen vezetése alatt álló róm. kath. I—IV. osztályú magyartannyelvü elemiiskola »valóban magyar nemzeti missiót teljesít.* Jelen tanévben az iskolába járt 29 tanköteles; ebből 18 magyar, a magyar lakosság összes tanköteles gyemeke ; ezeken kivül 7 o l á h é s 4 s z á s z . A 11 nem magyar ajkú tan kötelesek mindenike: o l v a s , s z á m o l ós i r m a g y a r u l é s beszél m a g y a r nyelven4. Maros-Hlyei róm. kath. iskola. (Hunyadvármegye.)
A kántortanító: D é z s y János. A maros-illyei iskolát az idén a róm. kath. tanköteleseken" kivül 30 oláh, 13 izraelita és 2 ref. -
133 —
INTÉZMÉNYEK
ÉS
ALKOTÁSOK.
vallású tanuló látogatja és «a tanítás eredményével ugy az egy házi, mint a világi elöljárók teljesen meg vannak elégedve.* A tanitó fizetését kizárólag a tandíj képezi és a 30 oláh tanuló szülői a m u n k á s osztályhoz tartozván, tandijaikat a legjobb aka rat mellett sem képesek pontosan fizetni. 5. Mező-szengyeli róm. kath. leányiskola. (Torda-Aranyosvármegye.)
Van szerecsém hivatalos tisztelettel jelentem, hogy a mezőszengyeli E. M. K. E. segélyezte r. kath. leányiskolában a folyó évi tankötelesek száma 25, idegen ajkú 17, összesen 42. Az 1891—92. tanévben óvóköteles volt 23, idegen nyelvű 15, összesen 38. Szükségesnek tartom felemliteni, hogy a vezetésem alatt álló iskola nem magyar ajkú növendékei nagy része is tökélete sen elsajátította a magyar nyelvet. Mező-Szengyel, 1893. április hó 12-én. Wales Erzsi, tanítónő.
6. Szász-sebesi róni. kath. iskola. (Szebenvármegye.)
A tanitó: O z s v á t h Mózes. A népiskola növendékeinek száma: 67- Magyarok, németek, olaszok és oláhok. Utóbbiak száma 48 fiu és leány. Mindannyian szorgalmasan, jó kedvvel és sikere sen tanulják a magyar nyelvet. A tanitó a mult év nov. havában néhány magyar iparos ifjú emberrel szóba elegyedvén, eszmecsere után fölszólitá őket, hogy látogassanak be hetenkint bár kétszer az iskola helyiségébe, hol világitást és ingyen lapokat kapnak olvasás végett. A felszólító előre szégyenkezve, de mégis neki bátradva örömmel tapasztalta, hogy többen-többen csatlakoznak és az olvasásra kedvet kaptak. Házról-házra járt tagokat gyűjteni egy szerény «Otthon» megala pítására. Sokan kinevették, még azon néhány magyar iparos kö zül is, kik már jó részt elszászosodtak. De B l á g a János r. kath. lelkész és iskola-igazgató, valamint Mi c h e l Béla rendőrfőnök ha zafias buzditása következtében sikerült 1892. deczember hó végén a szász-sebesi « M a g y a r i p a r o s k ö r « - t 59 taggal megalakíta nia. Az E. M. K. E. a népkönyvtáron kivül daloskönyveket is adva, legutóbb daloskörré alakultak. Erről 1. a népkönyvtárak és a daloskörök fejezetében. — 134
-
INTÉZMÉNYEK ÉS ALKOTÁSOK.
C.
Ev. ref. segélyek. I.
Lelkészek. 1. Küküllóvári ref. lelkész. (Kis-Küküllöváirnegye.)
Lelkész J ó z s a Ferencz. Az igazgató választmány a ref. lel kész fizetése javitására 100 frt évi segélyt szavazott meg. Az 1535 számú lakosságból csak 531 magyar, a többi nagyobb részben oláh és igy fontos nemzeti érdek parancsolta a ref. egyház meg erősítését, melynek hivői száma 335. 2. Medgyesi ref. körlelkész. (Nagy-Kükiillovánnegye)
A körlelkész: P é c h y Árpád. A 7—8 év előtt alig 210 lelket kitevő ref. magyar egyház most már 410 lelket számlál. A csinos újonnan épült templom, kivált nagyobb ünnepeken zsúfolásig meg van telve ájtatos közönséggel. És a hallgatók között igen gyakran szép számú szász közönség van. Általában az új egyház, a fejlő dés és megizmosodás utján halad előre. A közelben Pócstelkén, Balázstelkén és Darlóczon, hol az idegen ajkúak közé beékelve szintén 150 ref. magyar lélek van, «mind lelki ápolásról, mind nemzeti érzület ébrentartásáról gondoskodva v a n ; főként Pócstel kén, hol már iskola is van, a haladás szembeszökő.* Medgyesen a ref. egyházzal egy irányban és szellemben halad az állami is kola, melynek létszáma 220 növendék s ennek fele szász és oláh. Ez év márcz. megnyilt az állami óvó is, itt is a növendékek fele szász. Szükséges lenne Medgyesen egy ipariskola létesitése. 3. Oláh-ujfalusi ref. lelkész. (Pogarasvármegye.)
A körlelkész: B e n e d e k Pál. A déli Kárpátok alatt száza dokon keresztül védő bástya volt az elszórt parányi ref. magyar ság. Oláh-Ujfaluban, a körlelkészség központján, ősrégi magyar családok vannak, kik nevüket századok előtt nyerték és most csak töredékesen, rosszul beszélnek magyarul. A minden oldalról olá— 135 —
INTÉZMÉNYEK
ÉS
ALKOTÁSOK.
hókkal és szászokkal való érintkezés következtében házi nyelvük az oláh. A pap felkereste az egyes családokat, felkereste bennök a hazafias érzést és annyit már is elért, hogy ha az uton vagy vegyes társaságú házaknál is meglátják, a társalgást magyarra fordítják át. Az állami iskola tanítója, S z e n t g y ö r g y i József is nagy buzgóságot fejt ki. A vidéken ,élő magyarok különben mind reformátusok; ide tartozik Alsó-Arpás, Kerczisóra, Ucsa, Felek, Kercz, Gajinár és Ujegyháza. A pap többször kereste fel az ezen községben élő családokat s mindenütt a fennebb omlitett fáj dalmas tapasztalatra jött. «Ilyen helyt a lelkész csak a vallás oktatás alkalmával segíthet a bajon.» Márcz. 15-ét nagyon szép számmal ünnepelték meg OláhUjfaluban. Már a megelőző vasárnap templomozás után tudtul adta a pap híveinek, hogy akkor, midőn egy egész nemzet megünnepli azt a napot, melyen a testvériség, szabadság ós egyenlőség mon datott ki, méltó, hogy a község se maradjon el. Tiz órakor, harangozás alkalmával a magyarság az Ur házában megjelent. S z e n t g y ö r g y i József az iskolás gyermekekkel elónekeltette az előre betanított «Hymnus»-t, azután a pap felállva a szószékre, alkalmi ima tartása után lelkesítő, hazafias beszédet mondott: Esalás 49. r. 13. v. alapján. Beszéd végeztével a gyermekek rákezdtek a «Szózat»-ra és énekelték mindaddig, mig a hívek eltávoztak a templomból. «Az egész szertartás alatt a h a l l g a t ó k sírtak ö r ö m ü k b e n Lehetett látni arczukon a boldogságot és a meg elégedést.* 4. Pánczél-csehi ref. körlelkész. (Szolnok-Dobokavármegye.)
A körlelkész: M i k l ó s y József. Kezdeményezésére márcz. 15-ikét pár év óta kellő ünnepélyességgel tartják meg a ref. tem plomban és az állami iskola nagytermében. A mind nemzetiségi, mind felekezeti különbség nélkül mutatkozott hazafias érzületet bizonyítja az ünnepségen jelen volt helvbeli ós szomszédközsógbeli résztvevők szép számú gyülekezete. Ugyancsak a lelkész k e z deményezte az 1881-ik évben általa szervezett «P á n c z ó l - c s e h i m a g y a r o l v a s ó k ö r i k ö n y v t á r n a k» E. M. K. E.-n é pk ö n y v t á r r á átalakítását. E czólra a vidék értelmisége 46 s a játkezű aláírással folyamodott az igazgató választmányhoz. A ref. körlelkészeten kivül különben P á n c s é l - c s e h e n jó állami is kola van, melyben addig 40—50 gyermok tanúit, jelenleg pedig az 1892/93-ik tanévben 110 a tényleg iskolába járó gyermek, kik rövid egy év alatt a magyar nyelvet elsajátítják ós a hazafias ün nepélyeken (koronázási emlékünnep, márcz. 15-ike) magyar dalok éneklésével és hazafias magyar szavalatok előadásával tesznek erről tanúbizonyságot. Gazdasági tekintetben is Páncsél-Cseh zász— 136 —
INTÉZMÉNYEK
ÉS
ALKOTÁSOK.
lóvivője a hozzátömörülő községeknek. Jól szervezett és tekinté lyes r e f . e g y h á z i m a g t á r a által segit a helybeli és vidéki szegényebb lakósokon és ezenkívül, ugyancsak a ref. lelkész kez deményezésére és előzetes közbonjárására a folyó évben egy «T ak a r é k p é n z t á r részvénytársaság* is alakult. 5. Piskii ref. körlelkészet Kis-Barcsáért. (Hunyadvármegye.)
A körlelkész: J u h á s z Izidor. A kis-barcsai reform, leány egyház községben «csendesen, minden zaj nélkül, de fokozatosan fejlődik az egyházi élet, s ezzel kapcsolatosan a hazafias érzület*. A hivek vallásos buzgósága, tekintve a mai viszonyokat, s tekintve azt, hogy nagyobb részök nem tudja a magyar nyelvet, teljesen kielégítő. A templomot elég szorgalmatosan látogatják, az úgyne vezett sátoros ünnepek alkalmával pedig egész tömegesen szoktak résztvenni az isteni tiszteletben. A pap személye iránt a kellő tisztelettel és szeretettel viseltetnek; különösen megkedveltette magát az által, hogy velők mindig nyájason szóba áll, őket oly kor-olykor otthonukba is felkeresi és családi ünnepélyeiken, habar rövid időre is, megjelenik, velők oláhúl is beszél, mert ezen egy kor tiszta magyar lakosok, ha mindnyájan értenek is, de csak kevesen beszélnek magyarul. A mi a papnak ezen egyház köz ségben végzett teendőit illeti, a mult évben összesen 34 i z b e n s z á l l o t t k i , miről szolgálati naplója tesz bizonyságot. Ezen ki szállásaiban 15 izben tartott rendes isteni tiszteletet, 5 izben osz tott Uri szent vacsorát; tartott egy köz- és két presbyteri , gyű lést. Keresztelt 3 fiút és egy leányt; megesketett két párt. Átvett egy férfit és egy nőt. Konfirmátiót, konfirmálandók hiányában, nem tartott, de a ref. tanköteleseket, kiknek száma most 12, heti egy órán részesítette vallásoktatásban. Mint a helybeli állami is kola gondnoksági tagja, az évzáró vizsgákat is a pap vezette és pedig a mult évben már 3-ik izben. «Hogy ezen egyházközség ben annyiszor megjelenhetett, azt mi idenesetre az E. M. K. E. évi 50 frt segélye tette lehetővé.* 6 Segesvári ref. körlelkészet. (Nagy-Kükiillővármegye.)
A körlelkész: B á l á s Imre. E körlelkészség az 1887. évben szerveztetett olykép, hogy a fehéregyházi lelkész lakhelye áttéte tett S e g e s v á r r a . Az itteni magyarság összegyűjtése volt a czél, melyet egy jól szervezett egyházközség és községi élet által lehet többek közt biztositani. A benlakó lelkész fizetésének biztositá— 137 —
INTÉZMÉNYEK
ÉS
ALKOTÁSOK.
sához az E. M. K . E . is hozzájárult 100 írttal és igy lehetett a lel készi fizetést 800 írtra felemelni. A magyar elem összegyűjtése és az egyház körré csoportosítása annyiban sikerült is, hogy most már nemcsak az 523 református, de a 240 unitárius is tudja, hogy neki a református magyar egyház a központja és azért minden bajaiban oda fordul. Az idegen elembe való beolvadás, mely a múltban a vegyes házasság által gyakran fordult elő, ma már tel jesen ki van zárva. Segesvár lakossága számaránya: magyar 1630, német 5202, oláh 2429; a többi vegyes nemzetiségű, A Z összes lélekszám 9618. E körlelkészségbe tartozik még Sárpatak és F e héregyháza is. Különben a körlelkész munkaköre kiterjed az egész járás területére, hol a 24 ezer szász és oláh között elszórva él mintegy 1200 református magyar. 7. Uzdi-szentpéteri ref. körlelkészet. (Kolozsvármegye)
A körlelkész : V á 1 y i János. A körlelkészség területén Szent péter, Tuson ós Pagocsa ref. egyházak felekezeti iskoláikat önerejüleg tartják fenn szegényes anyagi javadalmazásukkal, de nagy figyelem fordittatik arra, hogy ezen magyar iskolák a nemzeti igényeknek megfelelőleg kezeltessenek és hogy azok minél na gyobb tért foglaljanak el. Főkép M.-Pagocsa és Tuson leány egy házakban az iskolák dicséretes eredményt képesek felmutatni; mindkettőben számos idegen nemzetiségű és felekezetű tankötele sek gyakorolják nagy szorgalommal és megfelelő sikerrel a ma gyar nyelvet. Azonban Szentpéteren is a ref. magyar felekezeti iskola nemzeti szellemben is siet feladatát teljesíteni II.
Iskolák.' 1. Alsó-ilosvai ref. iskola. (Szolnok-Dobokavármegye )
A lelkész: N e m e s Ferencz pap-tanitó. Szolnok-Doboka vármegye bethleni járásába kebelezett Alsó-Ilosva községében lévő ref. egyházközséget aként segélyezi az E. M. K. E., hogy az egyházkerület által iskolaépítésre adott 300 frt kedvezményes kölcsön 5°/ -át fedezi 1891-től kezdve 32 évig, mely idő alatt e tartozás lefizetendő. Az iskola, díszes kőépület, a mult évben elké szült, összesen 1200 írtban áll és a pap önkéntes adakozásokból és mulatságokból szerezte ki a többi összeget. F . évi június hó végén szentelik föl. Az alig 200 lelket tevő magyarság, melynek házában az oláh szó volt otthonos, rohamosan jött és jön helyre. 0
— 118
-
INTÉZMÉNYEK
ÉS
ALKOTÁSOK.
Tanköteles 26—30 szokott lenni, a pár izr. és ujabban járni kezdő oláh gyermeken kivűl. Az egyháznak iskolája soha nem volt ez ideig. 9.
Alsó-töőki ref. iskola. (Szolnok-Dobokavármegye.)
Az iskola pár éve épült fel, 1000 frtot meghaladó költséggel. Ebből az egyház 300 frt papirjáradék kölesönt 172% törlesztés mellett az egyházkerülettől nyert és az egyház helyett a kamatot 32 éven át az E. M K. E. fizeti. Az iskola a ref.egyházi főhatóság adományából a mult év végén tanszerekkel, u. m.: térképekkel, fali olvasótáblákkal, tankönyvekkel stb. meglehetősen felszerel tetett és igy a diszes, szép új, és tágas tanteremben sikeresen ta nulnak a tankötelesek, évenként október havától május végéig, vagy június elejéig, a már régi, nem képesített, de szorgalmas kántor-tanitó C z i n e g e Mihály vezetése alatt. Az ev. ref. magyar ajkú tankötelesek száma 23—24 ; ezekből rendesen tanúi 17—18. Sajnos, hogy a nagyobbak, az ismétlők nem járhatnak rendesen, mert a szegénység részint szolgálatra, részint a kicsiny házi gazdálkodás folytatására, segédkezésre viszszatartja az iskolától. A magyar tanköteleseken kivűl rendesen j á r 4—6 oláh gyermek is, sőt járnának többen is, de azoktól is köve telnek az oláh tanitó részére némi fizetést, a mit nem szívesen adnak. A kicsiny községnek mintegy 73-da, t. i. 145 magyar, a többi oláh, de ez a kevés magyarság is szívesen ragaszkodik nem zetéhez, és naponta évről-évre tisztábban beszéli, nyelvünket, a mi leginkább az iskolába járásnak az eredménye. Általában a m a gyarosodás «ezen volt jobbágyi népnél naponta öntudatosabban nyilvánul és nemes önérzettel terjed; sőt többször fordul elő eset, hogy minden mellékes érdek nélkül a ref. egyház kebelébe tér nek át.» A pap A 1 m á s i Sámuel.
3. Boldogfalvi ref. iskola. (Kis-Kü küllővármegye.)
A község ev. ref. vallású hivei az 1885-ik év július havában választották meg kántortanítónak P a p p Jánost. A szegény egy ház anyagi korlátoltságánál és híveinek számbeli csekélységénél fogva oly kis javadalmazásban részesítette a tanítót, mely a foko zott igényeknek nem volt megfelelő. Ezért az igazgató választmány 35 frt segélyt szavazott meg azzal a feltétellel, h a az egyházke rület is szintén ennyit biztosit a tanitó részére. — 139
-
INTÉZMÉNYEK
ÉS
ALKOTÁSOK.
4. Borbereki ref. tanitó. (Alsó-Fehérvármegye)
A tanitó A p á t i Miklós. Az iskolába járó növendékek szá ma : magyar fiu 3, leány 9 ; német fiu 3, leány 1; oláh fiu 2 ; iz raelita leány 1 ; összesen 19. A hazafias nemzeti érzület fejlesz tése, a magyar nyelv tanítása körűi jó eredmények mutatkoznak. A tanítói könyvtáron kivűl van a «Jókönyvek» czimü füzetekből 11 drb., melyek igénybe vétetnek. A kulturegyesületi segélyen kivűl még részesül a ref. igazgató-tanácstól 30 frt államsegélyben. A f. tanévben tartatott két iskolaszékí gyűlés. Az iskolaszék elnöke T a n k ó József ev. ref. lelkész; egyházi gondnok D a m ó Vilmos. 5. Buni ref. iskola. (Kis-Küküllővármegye.)
A tanítói állás nem lévén rendszeresítve, az igazgató választ mány megszavazott évi 50 frtot, hogy az állás rendszeresitte, cék, mert e községben, hol 1151 oláhval szemben csak 530 magyar van, rendkívül fontos hivatása van a ref. iskolának. Tanitó F a n c s a l i Sándor. A gondnokság elnöke B a r t h a János ref. lelkész. A folyó tanévben nevezetesebb mozzanat, hogy «az eddig csak hiányosan tanított magyarnyelvtani ismeretek, a tantervben meg állapított és megszabott tananyag feldolgozásáig kibővittettek». 6. Buzás-bocsárdi ref. iskola. (Alsó-Fehérvárniegye.)
A tanító fizetésének javítására 50 frtot ad az egyesület. Ki is fizettünk eddig 100 frtot. Minthogy azonban K ó s a Mihály ed digi tanitó nyugdíjaztatott, míg új tanitó nem választatik, a segélyt megvontuk, mert az egyesület csak is tényleg működő tanítók részére folyósíthatja segélyeit. Különben a községbon 1182 oláhval szemben csak 564 magyar van, a ref. hivők száma pedig 507 7. Csomafái ref. tanitó. (Kolozsvármegye.)
Az egyesület évi 50 frt tanítói fizetési pótlásaért és az iskolára 32 évig adott 15 frt segéhyért az egyházi főhatóság elvállalta, hogy — 140 —
INTÉZMÉNYEK
ÉS
ALKOTÁSOK.
az iskolát jókarba hozva, a tanitó a szomszédos Gyula és HosszúMatskás községek gyermekeit is oktatni fogja. A gondnokság az idén jelentést tett az esperes közvetítésével a ref. igazgató tanács hoz, mely szerint az új levita-ianitó megérkezett, állomását elfog lalta és az egyesülettől megajánlott segélyt ennek következtében számára folyósitani kéri. A levita-tanitó : B a r t h a János. 8. Gógáni ref. tanitó. (Kis-Küküllővármegye )
A tanitó: M u z s n a i Sándor Az egész község lakóinak száma a 400-at meghaladja. Ennek csak fele része magyar, ev. ref. vallású; a másik fele része görög kath. vallású, oláh. Az egész községben csak ezen egy iskola van, és mivel az oláhok ezen iskolába nem akarják jártatni gyermekeiket, oktatásban ép pen nem részesülnek. A tankötelesek száma : 6—12 éves 2 0 ; 13— 15 éves 10; összesen 30, mindannyi ev. ref. vallású magyar. Ezek közül iskolába j á r : 6—12 éves 19; 13—15 éves 7, összesen 2 6 ; mindennapi felsőbb iskolába jár. 3. ismétlő pedig szolgál. Az ok tatásra nézve a népiskolai törvények és rendeletek az irányadók. Nagy nehézségűi szolgál azonban a nagyon is hiányos iskolai felszerelés és a gyermekeknek igen alanti gondolkozás módja (a mennyiben mindnyájan a volt úrbéres szolgákhoz tartoznak), de m é g i s e g y é b b tantárgyakban, mind különösen a magyar nyelv is meretében, és a magyaros szellem megerősödésében, örvendetes haladás mutatkozik, a mennyiben mindnyájan igyekeznek megta nulni helyesen beszélni magyarul, és szeretik magukat magyar nak mondani. Az iskolai felszerelésben nevezetesen még az a hiá nyosság is meg van, hogy még eddig egy bár kisebbszerű isko lai könyvtárt felállitaniok nem sikerült, mivel segélyt az egyesü letén kivül máshonnan nem kapnak, és daczára annak, hogy e községben csak ezen egy iskola létezik, a községtől sem segélyeztetik éppen semmiben sem. 9. Hadrévi ref. iskola. (Torda-Aranyosvármegye.)
A folyó tanévben az uj iskola helyiségben 35 tanuló nyer oktatást, holott a megelőző években a legjobb akarat mellett sem lehetett az iskolának csúfolt, tulajdonképen konyhául szolgáló igen szük helyiségbe 10 gyermeknél többet beszorítani, és igy a fölös leg a közműveltségre és a nemzetre nézve elveszendő volt. Az új iskolai helyiség oly tágas, hogy talán egy félszázadig is képes — 141 —
INTÉZMÉNYEK
ÉS
ALKOTÁSOK.
lesz befogadni az egyházközség tanköteleseit. Az oktatás a ref. egyház főhatóság által kiadott «Utasitás» szerint rendesen foly és nemzeti szellemben. A lelkész B a l o g h Sándor körlelkész, ki az iskolaszéknek is elnöke. 10. Harii ref. iskola. (Alsó-Fehérvármegye.)
A tanitó: C s á s z á r Gyula. A f. tanévben a feljáró tanulók száma 25, a kik közül 21 magyar, ev. ref. vallású; a más 4 oláh, gör. kel. vallású A mi a magyar nyelv tanítását illeti, a helyi viszonyokhoz képest kielégítő eredménynyel halad. A lelkész : N a g y Domokos. Ez iskolára vonatkozólag lásd az alsó-fehérmegyei választmány jelentését is a 88-ik lapon.
11. Héjasfalvi ref. iskola. (Nagy •Küküllő vármegye.)
A ref. egyházkerület igazgató tanácsával kötött szerződés ér telmében az igazgató tanács e helyre 400 frt tőkebefektetéssel is kolát tartozik emelni, mely befektetésnek 32 évig évi 20 frt ka matját az egyesület fizeti. A helyi akadályok következtében azon b a n az épités nem volt keresztülvihető és igy az első részleten kivül több részlet nem folyósittatott. A segély azonban csak függőben. Í2. Ilosvai ref. tanitó. (Szilágy vármegye.)
A tanitó most B o r b é l y Sándor körlelkész. A tanitó 126 frt fizetése fele részben az E. M. K. E., fele részben az egyházi főha tóság által 100 frttal javittatott. Az egyházi főhatóság elrendelvén, hogy a pelekeszii és ilosvai körlelkészek . kicseréltessenek: ezen csere következtében f. év márcz. 22-ón az uj körlelkész, B o r b ó 1 y Sándor Ilosvára költözött. Eddig C s á k Sándor körlelkósz vezette az iskolát. 13. Kajántói ref. tanitó. (Kolozsvármegye.)
Tanitó: N y i r ő Lajos. Az egyesület ez iskolát évi 50 fr^ törlesztő kamattal és a tanitó részére fizeten dő évi 50 frt segély— 142 —
1NTÉIMENYEK
E3
ALKOTÁSOK
lyel támogatja A tanítónak kötelességa Kajántó közvetlen köze lében fekvő Kórod tanköteleseit hetenként legalább kétszer a szükséges oktatásban részesíteni, mert e községben iskola bián a 65 magyar a 404 oláh ajkú lakossal szemben nagyon ki van téve az elnemzctlencdésnek. 14. Küküllővári ref. lelkész. (Kis -Küküllővármegy e.)
E község ref. lelkésze részére évi 100 frtot szavazott meg az igazgató választmány azon feltétellel, ha a ref. igazgató-tanácstól biztosítást nyerünk, mikép a lelkész e segélyre érdemes. E bizto sítást a ref. igazgató-tanács megadván, a segély rendszeresen folyósittatik 1889. jan. 1-től. A lelkész J ó z s a Ferencz. 15. Lőrinczrévei ref. tanító. (Alsó-Fehérvármegye.)
Az iskolának nem volt helyisége. Addig is, míg a rendezett egyházközség külön iskolát építene, 25 frtot meg az egyesület 5 évre helyiség bérlésére Az öt óv a vel lejár és igy az egyház községnek a továbbiakról kellend jövőre gondoskodnia.
különben szavazott folyó év magának
16. Magyar-csaholyi ref. iskola. (Szilágy vármegye.)
Iskola építését vette tervbe e községben a ref. egyházkerület. Meg is állapított 300 frt befektetést, melynek évi kamatját 32 évig az egyesület vállalta magára Az épités azonban még nem kez detett el 17. Magyar-goroszlói ref. iskola. (Szilágy vármegye.)
Még az 1891. évben az egyházi főhatóság kérésére 200 frtot szavazott meg az E. M. K. E. aként, hogy az egyházi főhatóság befekteti és az egyesület 32 éven át 5%-os kamatját fizeti. Az összeg azon ópitési költség pótlására volt, melylyel az egyházi főhatóság az iskolát létrehozni szándékozott. Az iskolaszék fölter jesztvén tervrajzát és költségvetését: de 572 frt fedezet-hiánynyal. Ennek következtében az egyházi főhatóság az építést a hiány fe— 143 -
INTÉZMÉNYEK
ÉS
ALKOTÁSOK.
dezéséig nem engedélyezi. Az egyházközség azonban, a phyloxera és egyéb okok alapján, minthogy a papi házat is fedetni ós javitni volt kénytelen, oly szegény, hogy a fedezetet előteremteni nem birja. Igy az iskola máig egy szalmásfedelii viskó; a ta nitó lakszobájának szélessége 5 méter, hossza 4 méter, pedig családos ember és lakása a legmiserabilisebb. A lelkész és iskola széki elnök : D e m e t e r Kálmán. 18. Maros-gezsei ref. iskola. (Alsó-Fehérvármegye.)
A tanitó S o l y m o s s y Károly. Az évi 50 írttal segélyezett ref. iskola felállitása és fenntartása kettős czéljának főbbiket, a nemzeti szellemben való oktatást, nevelést, művelést és a nemzeti szellem védelmét, buzgó lelkész-tanitója vezetésében az adott kö rülményekhez mérten hiven betöltötte, a magyarságra nézve elveszendőket megmentvén a nemzet számára. De hóditani, szük és minden tekintetben gyarló iskolahelyisége miatt nem birt, nem adhatván helyet a jelentkező idegen ajkú tanulóknak. Az 1891—92. tanévben 5 oláh tanuló volt rendes látogatója az iskolának, de a hitfelekezeti tankötelesek számának növekedtóvel a f. tanévben csak 2 oláh gyermeknek szoríthattak helyet. Jövőre egy idegent sem fogadhatnak be, ha csak szert nem tehetnek megfelelő is kola helyiségre, melynek létrehozása a gondnokság komoly törekvése tárgyát képezi. A tanulók száma 18. Az iskolaszék elnöke a lelkész. Gondnok: B e t h l e n Sándor gróf, a ki eddig az iskola helyiséget adta. 19. Maros-szentannai ref. iskola. (Mavos-Tordavármegye.)
A ref. iskolában a hazafias nemzeti érzület fejlosztetik. Az összes feljáró tanulók száma 39; ebből 2 izr., 5 oláh, kik a ma gyarnyelvben dicséretes előhaladást tettek. Megjegyzendő, hogy helybeli oláh tanköteles egy sem jár az iskolába, de a mint újon nan épült iskolánk teljesen fölszerelve lesz, remélhetőleg helybe liek is járni fognak. Gondnokság: B a l ó Márton és L á s z l ó Já nos iskolaszéki jegyző. 20. Maros-szentkirályi ref. tanitó és iskola. (Alsó-Fehérvániiegye.)
A tanítás az idei tanévben is szept. hóban vette kezdetét és most is rendes folyamatban van, egy tanitó B e n e d e k Tivadar — 144
-
INTÉZMÉNYEK
ÉS
ALKOTÁSOK.
vezetése alatt. Szent-Királyról a ref. felekezet részéről az iskolát szorgalmasan látogatja : 1., 6—12 éves fiu és leány növendék 2 0 ; 2., 13—15 éves fiu és leánynövendék 5 ; 3., Sz.-Ujfaluból a ref. felekezet részéről 6—12 éves fiu- és leánynövendék 8 ; 4 , M.Szentkirályról oláh növendék 8, összesen 41.Ez iskola jótékony hatással van a nemzeti érzület fölkeltésére. Az oláh gyermekek előszeretettel tanulják a magyar nyelvet. Eddig az iskolából mint egy 20 oláh tanuló került ki, kik mindannyian folyékonyan be szélik a magyar nyelvet, és maguk a felnőttek és szülék is érdek lődnek iránta és örömest taníttatják gyermekeiket ebben az iskolá ban. A lelkész: M á 1 n ás i Károly iskolaszéki elnök. 21. Némái ref. iskola. (Szolnok-D obolcavármegye.)
E községben 639 oláhval szemben csak 100 magyar van. F e lette szükséges volt tehát a ref. iskolát megerősiteni. Megsza vazott az igazgató választmány a tanitó fizetésének jobbítására 50 forintot, melyből eddig kifizettünk 200 forintot. Tanitó M ó r a Péter. 22. Puszta-kamarási ref. iskola. (Kolozsvármegye.)
Az iskola építése a folyó óv folyamán megkezdetett. Alkal maztatott egy rendes tanitó és egy rendes lelkész. A tanítás, míg az iskola felépül, a K e m é n y Gyula báró által felajánlott helyi ségben foly. Az egyházkerület igazolván a 300 frt befektetés ki fizetését, a 15 frt törlesztő-kamatot ez év elejétől folyósítottuk. 23. Récsei ref. tanitó. (Szilágy vármegye.)
Ez egyház adminisztrálását f. évi ápr. hó 16-án adta át R á c z Péter keczeliref. lelkész a sz.-paniti megválasztott új lelkész nek, T é c s y Józsefnek, a hová a récsei leányegyház csatoltatott. Az iskolától a tanitó 1891. június havában eltávozott. Azóta tanitó nincsen. Ennek következtében az iskoláztatás szünetel. A tanítói állásra a pályázati hirdetés megtótetett, de eredménytelenül.
— 145 —
10
INTÉZMÉNYEK
ÉS
ALKOTÁSOK.
24. Szászrégeni ref. iskola. (Maros-Tordavármegye.)
A szászrégeni ref. egyház lélekszáma 586. Az iskolába jár ref. vallású fiu 45, ref. vallású leány 19", összesen 64; lutheránus allásu leány 4 ; oláh 2 ; összesen 70. A mult 1892-ik év tavaszán iskolaház épült, egy nagy, tágas szobával; mert több szobára most pénzt az egyházi főhatóság nem engedélyezett. Az épület 980 írtban áll, melyből az E. M. K E. 600 frtot adott; illetve az egyesület elvállalta ennek 32 évig 5%-os kamatját, 358 frtot az egyháztagok magok megrovásából fedeztek. Az iskolaház már az 1892—93-ik iskolai óv elején használatba vétetett. Egy férfi tanitó és egy nőimunka tanítónő tanit benne, hol több, hol kcvesebberedmónynyel. Minthogy az egyház tiszta magyarokból áll, az iskola nyelve is magyar. A gyermekekben a nemzeti érzület fejlesztésére, ápolására nagy gond fordittatik. A lelkész : B o c z E l e k ; gondnok : G o t t s t e i n Dániel. 25. Szász-ujfalusi ref. iskola. (Alsó-Fehérvármegye.)
A szász-ujfalusi ref. egyházközségbon az E. M. K. E. segélye zése mellett megindított iskolaépítés pénzhiány miatt máig sincs befejezve, mennyiben az asztalos munka még teljesen hiányzik. Ennél fogva tanitó nem volt beállítható, minthogy bérbe sem le het házat kapni s a tanítás is nem veheti kezdetét, míg a tanítói lak és iskola építés teljesen befejezve njm lesz. Az ev. ref tankö teles gyermekek azonban, míg az iskola megnyitható l e s z : a m.-szentkirályi E. M. K. E segélyezte ref. felekezeti skolában ré szesülnek oktatásban. Az iskolaszék elnöke: M á l n á s i Károly ref. lelkész. ;
26. Szent-niargitai ref. iskola (Szolnok-Dobokavérmepye.)
A szentmargitai ref. egyházközséget is 300 frt építési költ séggel segélyezte az egyesület, illetve évi 15 frtot fizet érte 32 évig kamatban. 300 lelket számláló kis magyar gyülekezet elhagyatva ki van téve az elnemzetlenedésnek. Az alkalmis és az iskolaügyi kívánalmaknak megfelelő iskola terem készen van, még csak ke vés csinálni való v a n : de ennél nagyobb gondot ad az iskola-fel szerelés. Iskolázás volt ugvan eddig is a papi lak egy szobájában, de a felszereletlen iskolában, taneszközök hiányában nem sok eredményt lehetett felmutatni. A szülők semmiféle taneszközök— 146 —
INTÉZMÉNYEK
ES
ALKOTÁSOK.
kel, írószerekkel, tankönyvekkel sem látták el gyermekeiket. A mult két évben időszakonként fellépett a dyphtiritis, mely sokat hátráltatta az iskolát ós megapasztotta a tankötelesek számát 52-re. Ezek közül iskolába járt 6—12 éves fiu 20, leány 16, 13—15 éves fiu 4, leány 4. A többiek közül felmentetett egy hülye fiu, egy nyomorék fiu, egy szembeteg fiu, családi tekintetből pedig 2 le ány; a többi szolgálatba adatott a szülők által. A tanköteles gyer mekek tanítása nagyon nehéz a vegyes házasságok miatt. Nagy akadály még ez egyházközség nemzeti fejlődésének útjában, hogy a magyarok a 4-szeres többségben levő más ajkú elem közt el szórva : a szomszédokkal való közlekedésben csak az oláh nyelvre vannak utalva, még a porban játszó gyermekek is oláh gyerme kekkel társalognak. Szükség volna egy rendes tanítói állomás felállítására. A pap-tanító: M o l n á r János. D.
Unitárius egyházi és iskolai segélyek. I.
Lelkészek. 1. Koinjátszegi unitárius iskola. (Torda-Aranyosvármegye.)
A komjátszegi unitárius egyházközség E. M. K. E. segélyezte felekezeti iskolájába az 1892/93. tanévben tényleg iskolába járt 22 magyar növendék, kik a tanulásban kielégítő eredményt tanúsí tottak. Évközben az egyesületen kivűl sem állandó segély, sem adomány nem jött. A pap-tanitó: I m e c s Lajos. 2 Magyar-kis-sárosi unitárius iskola. (Kis-Küküllővármegye.)
Az egyesület 100 frt építési költséget és évi 50 frtot szava zott meg. Az 1893. évről mint nevezetes mozzanat jelenthető, hogy a tervrajzot ós költségszámlát ápr. hóban készítették el. Ez évben megkezdik az építést. A magyar nyelvet kitűnően tanítja a tanitó. A szomszéd községből az iskolába járó oláh ajkú fiu, ki ez év kezdetén egy szót sem tudott magyarul, ez idő szerint anynyira elsajátította a nyelvet, hogy már a 3-ik osztályba kellett so roznia a tanítónak. Ezt a jelenséget folyó hó 11-ón a tanügyi bi zottság is örvendetes tudomásul vette. — 147 —
10*
INTÉZMÉNYEK
És
ALKOTÁSOK.
3. Szindi unitárius iskola. (Torda-Aranyosvármegye.)
Az iskola fölépítésére 600 frtot, a tanitó fizetése felemelésére évi 150 frtot szavazott meg a választmány. Az iskolába a folyó tanévben jár 29 unitárius, 2 izraelita és 3 oláh gyermek. Remény van, hogy jövőre esetleg több idegen ajkú gyerek is fog járni. E.
Ág. ev. hitv egyház. 1. Brassói ág. ev. hitv. egyház. Ez egyház az újonnan alakult magyar luth. főesperesség kö zéppontja és a lelkész M o ó r Gyula épen a főesperes. Minthogy az egyházközség az erdélyrészi luth. püspökségből való kiválása következtében elvesztette bizonyos javadalmait, melyeket addig a brassói szász egyház tagjakónt élvezett, ezek pótlására szavazóit meg az egyesület évi 200 frtot és ki is fizetett eddig 800 frtot. Az egyházközség és közvetve általa a magyar főesperesség nemzeti missióját fejtegetni fölösleges. F.
Kolozsvári izr. egyház. A kolozsvári neol. izr. egyház létrejövetelét 5000 frt elő nyös kölcsönnel tette az E. M . K . E . lehetővé. Az egyház szerve ződvén, temploma megépült és a kölcsönből már visza is fizetett szerződés értelmében egy részt. Hátra van még 4000 frt. G.
Gör. kath. és gör. keleti egyház. 1. Lövészi gör. keleti egyház. (Csikvármegye.)
A választmány 500 frt befektetést szavazott meg, ha az újon nan épülő iskola magyar tannyelvű voltára nézve biztosítást nye rünk. A megyei választmány czélszerübbnek véli, ha e helyett évi 25 frtot ad az egyesület a tanitó fizetéséhez a fenti biztosítás mel lett. Az ügy most van eldöntés alatt. —
148
—
INTÉZMÉNYEK É S ALKOTÁSOK.
H.
Iskolák. Aranykuti E. M. E. E. iskola. (Kolozsvármegye.)
Aranykútoii gróf D e g e n f e l d Gusztávné-K a r a c s a y Clemenee grófnő egy iskola-telket ajándékozott, h a oda az egyesület iskolát állit. A terv tényleg készítés alatt v a n : azonban tekintettel a mezőségi költséges építési viszonyokra és arra, hogy a f. évben a magyaró-kereki iskolát kell okvetlenül megépíteni, az építés a jövő évre hagyatott, a midőn a budget inkább engedni fogja.
Balázsfalvi E. M. K. E. iskola. (Alsó fehérvármegye.)
Növendékek száma az utolsó tanévben 93. — Gondnokság: S z a b ó Sámuel főgondnok; S i m o n f f y Alajos, T ö r ö k Bertalan, G á s p á r János algondnokok; T o r n y a Lajos gazda ós pénztár n o k ; D á n i e l István, S i n b e r g e r Salamon, P a t a k i György. Tanitó : H e n e z e Imre, tanítónő S z a b ó Ilona. Vasúti alkalmazottak gyermekei közül 8-nak benlakással összekötött ellátást adott; ezek élelmezést, lakást, fűtést és világí tást kaptak. A vasút mentén fekvő iskolátlan községekből és őr házakból a vasút ingyen szállítja a gyermekeket haza és vissza. A helyi takarék-pénztár két évben egymásután adott az évi nyereségből 50 és 80 frtot, mely összeg szegény tanulók segélyezésére tőkésittetik. Műkedvelői előadásból és társadalmi gyűj tésből befolyt 376 frt segély. Ezzel tanszereket, könyveket s 23 növendéknek téli ruhát és csizmát vásárolt karácsonykor a gond nokság. Egy mult évben végzett jó tanuló szegény fiu a nagyenyedi Bethlen-collegiumban nyert tovább taníttatást; ennek költ ségei is a begyült adományokból fedeztettek. Látogatta az iskolát: az 1839—90. tanévben 97, az 1890—91. tanévben 120, az 1891—92 tanévben 110 és az 1892—93. tanévben 93 növendék. Kolozsvárt, 1892. május 1-én. Szabó Sámuel, lőgondnok. -
149 —
•
INTÉZMÉNYEK
ÉS
ALKOTÁSOK.
3. Kissebesi E. M. K. E« iskola. (Kolozsvármegye.)
Egyesületünknek ez az első iskolája a G l a s n e r és E i b e s c h i t z czég áldozatkész közremunkálásával már 1888-ban létesít tetett. A telket és iskolaépületet a czég adta, s azonkívül nemcsak az elvállalt 100 frtot fizeti a tanitó fizetéséhez, hanem a felmerülő apróbb kiadásokat is nagylelkűen fedezi (tanszerek, takarítás, jutal mazás stb.) Ehhez évi 300 frtot és 19 frt nyugdijilletéket az egye sület fizet, Kifizettünk eddig 1429 frt 77 krt. Létesítése óta fokozatosan fejlődik ez iskolánk, és nemcsak hogy a tanulók szaporodnak, hanem a községnek oláh lakossága is jobban-jobban belátja, hogy gyermekeit iskolába járatni és a honi nyelvre taníttatni — nem vétek; nem is hangsúlyozva, hogy a többnyire idegen nyelvű bányamunkások gyermekeiket kivétel nélkül mind ide járatják.M a k f a 1 v i Ferencz az igen buzgó ós kiváló tanitó kieszközölte az áll. vasutaknál, hogy a vasúti vonal mentén és közel lakó gyermekek szabadj egy gyei látogathassák az iskolát. És bár az engedély tanév közben — 1891. decz- 1 én —törtónt, mégis je lenleg 7 vidéki gyermek veszi igénybe a szabadjegyet. A következő tanévben remélhetőleg igen megszaporodik a vidéki tanulók száma. A vasúti üzletvezetőség felkérésére éppen most kezdődtek meg a tárgyalások, hogy miként lehetne ez iskolánkkal kapcso latban internátust létesíteni a kolozs-alagútihoz hasonlólag, hol a Kolozsvártól Nagyváradig a vonal mentén lakó vasúti alkalmazot tak és másoknak a gyermekei is elláttassanak. Ha e terv sikerűi, mindenesetre építtetni kell és még egy tanerőt kell alkalmazni. E tanévben beiratkozott összesen 71 tanuló. Nemzetiség sze rint: 31 magyar, a kik nagyobb részének azonban vagy apja vagy anyja nem magyar és nem is tud magyarul; 23 német; 12 oláh; 4 t ó t ; 1 olasz. Felekezet szerint: 42 r. kath., 19 g. kath., 10 ev. ref., 7 izraelita. Iskolába léptekor tudott magyarul 28 tanuló, keveset tu dott 18, semmit sem tudott 25 tanuló. Jelenleg mind magyarul beszélnek, és 5 osztályba és egy ismétlő osztályba vannak beosztva. Az iskolai takarékpénztár 1893. január 21-ike óta áll fenn. Ápri lis 10-éig volt 14 betevő tanuló, kik együtt 20 frtot tettek be. A pénz a «Kalotaszegi t a k a r é k p é n z t á r i b a n 5%-kal kamatozik. A növendékek a nemzeti ünnepeket megünneplik. A márcz. 15-ét nyilvános ünnepélyen előadással, helybeli és vidéki közön ség előtt ünnepelték meg. Általában ez intézményünk folytonos fejlődésben van és a la kosság elismetőleg nyilatkozik felőle. Á gondnokság a következőkép van alakulva: Elnök B a r c s a y Domokos orsz. képviselő; alelnök K o l e s z á r Lajos igaz gató ; gondnok L a e n d l e r József; jegyző M a k f a 1 vi Ferencz elemi- és polgári iskolai t a n i t ó ; tagok H e g e d ű s István dr. bu dapesti egyetemi tanár és K e r t é s z Samu főszolgabiró.
INTÉZMÉNYEK
ÉS
ALKOTÁSOK.
Kolozs-alagúti vasúti iskola. (Kolozsvármegye.)
A m. kir. államvasúlak kolozs-alagúti telepén működő elemi iskola az egyesülettől évi 100 írt segélyben részesül Az iskola ez idő szerint is a magyar nyelv és kultúra terjesztése tekintetében figyelemre méltó eredményeket képes kimutatni. A létszám több mint 50 °/ -át képező más ajkú növendék a magyar nyelvet tel jesen elsajátította és mondhatni, hogy 1885. óta minden iskolai évben belépő 20—30 új, más nemzetiségű növendék a tanév fo lyamán a magyar nyelvet elsajátítja. Beiratkozott az 1891—92. évben 66 növendék; a tanévet kitöltötte 4 4 ; ebből 33 fiu, 14 leány. Az iskolát a m. kir. államvasutak igazgatósága tartja fenn és gondozza. A növendékeket a közlekedő vonatok szedik föl és szállítják haza. Minthogy ez az ambuláns rendszer van az E. M. K. E. balázsfalvi iskolájánál is és ugyanazt szándékozik az E. M. K. E. kis-sebesi iskolájánál is behozni: nem érdektelen ide csatolni az iskola látogatási kiterjedésének táblázatát: 0
Magyar-Nádas állomás. o - 2 oláh
i1 2 magyar Apahida . lloin. —0— Apahida község —O— — — 4 magyar, 4 oláh Nemes-Zsuk „ —0 - • — 5 oláh Kara » — 0 — — : —2 magyar, 8 oláh 87 sz. bérház _ ! _ 1 magyar Tanyákról — |— 2 oláh Kolozs-Kara állom. - 0 - 1 magyar 90 sz. őrház — . - 2 magyar 91. » » —.— 1 magyar km.
Kolozs-alagúti
telep
piiiii
I- . , i i
2 magyar
— ü oláh Boós község O — 1 magyar, 5 oláh Pata » —0 — 2 oláh £ Ajtón » —0 94. sz őrház — — 1 magyar 3. 97. » » — — 1 magyar p. ' p» s » 3 Virágvölgy állom. — Ö - 3 magyar | » < 5 1 km. 10.' ->z. őrház —'• 1 magyar g! j? Gyéres — 0 X SJ-TS. I I I < 1 9 - 1 km. Koesárd — o
A 00 3 o
I I o »• M I M
i-i ^ *5 3 3
INTÉZMÉNYEK
ÉS
ALKOTÁSOK.
5. Magyar-igeui E. M. K. E. leányiskola. (Alsó-Fehérvármegye.) Szám 2—93:
Miután ezen iskolaévben a tanítónő eltávozása miatt nov., decz. és jan. havában nem volt tanítás és az új tanítónő S z a b ó Etelka állását csak febr. hó 1-én foglalta el ós úgyszintén az új gondnokság is akkor alakult m e g : iskolánk ezen évi működéséről nevezetesebb mozzanatot megemlíteni nem tudunk a hazafias és nemzeties érzület fejlesztésén kivűl.*) Magyar-Igen, 1893, ápr. hó 13-án. Csuka Domokos, gondnoksági elnök.
Siíkösd Gerő, gondnoksági jegyző.
6. Magyar-nagy-zsombori E. M. K E. iskola. (Kolozsvármegye.) Szám 30—93.
Osztatlan, 6 korosztályú vegyes iskolánkba beiratkozott és tényleg jár 64 tanköteles, kik közül 36 fiu, 29 leány. •Nemzetiség szerint az oláh tankötelesekből csak 7 volt felvehető, mivel a többi iskolás gyermekeknek iskolánkhoz való joga kötvényileg van biz tosítva és igy első sorban a helyet ők foglalták le. Igy mindaddig, mig iskolánk egy újabb tanerőt és ezzel legalább egy 60 tankö telest befogadható tantermet nem nyer, a teljesen iskolát nélkü löző, nagyszámú oláh tanköteleseket be nem vonhatja. Különben gondnokságunk e bajon segítendő, az ügyet még e tanévben rész letes tárgyalás alá veszi, törekvését oda irányozva, hogy a múlha tatlanul szükséges újabb tanerőt már a közel jövőben beállíthassa. Magyar-Nagy-Zsombor, 1893. ápr. hó 21-énSombory
Lajos,
Papp
gond. elnök.
Gáboi;
gond. jegyző, tanitó.
7. Magyaró-kereki E. M. K. E. iskola. (Kolozsvármegye.)
A Szász Domokosné—Nagy lika ajándékozta 3 hold 400 • öl telken f. év tavaszán megkezdetett az iskola építése és az K o l e s z á r Lajos bánffy-hunyadi állami iskolai igazgató, a kalotaszegi E- M. K. E. kör titkára vezetése és felügyelete alatt foly. Az is kola az ősszel remélhetőleg átadható lesz a közhasználatnak. Az épités összege 3200 írtban van előirányozva. »Az eloláhosodott *) M. j . Lásd az alsófehérvármegyei választmány jelentését is a 88
lapon.
INTÉZMÉNYEK
ÉS
ALKOTÁSOK.
községek egyikében őrszemet állítunk fel — irja a köri titkár jelentésében — ez iskola által, melynek szép tere leend a visszamagyarositásra is és mindenek felett hivatva van a község magyar ajkú lakosságának erkölcsi, anyagi és szellemi elzüllését meggátolni«. Az építést eddig az akadályozta, hogy a telek hivatalosan nem voll az egyesület nevére átírva. 8. Vámos-udvarhelyi E. M. K. E. .iskola. (Kis-Küküllő várra egye.)
Vámos-Udvarhelyre, minthogy az 504 lakosból 142 magyar, 2 német és 392 oláh és iskola nincs, évi 400 frtot szavazott meg a választmány tanítói fizetésre s a P á l f f y Ferencz 25 esztendőre iskolahel3 iségűl felajánlotta épülete kijavítására és felszerelésére 200 frtot. Az előkészületek megtétettek. A helyszínére központi kiküldött fog a nyár folyamán kiszállani ós ha a felajánlott épü letet iskola számára czóiszerűnek találja, tanitó alkalmaztatván, az iskola ősszel rendszeresen megnyílik. T
I.
Óvók. 1. Alvincz-borbereki E. M. K. E. segélyezte óvó. (Alsó-Fehérvármegye.) Szám 1 7 - 9 3 . a
Bármennyire sajnáljuk, d az őszinteség, nyíltság emberei lévén, ki kell jelentenünk, hogy a f. tanév alatt óvónk nem mű ködött, szünetelt. Ez azonban nem óvóigazgatóságunknak az ügy iránti szeretete, munkássága lankadásában találja okát, hanem abban a sajnos körülményben, hogy anyagi helyzetünk működé sét — habár rövid időre is — beszüntetni kényszeritéAz elnök elhalálozása és három pénztárnoknak részben el halálozása, részben elköltözése, abba a kellemetlen helyzetbe hozta igazgatóságunkat, hogy az évi számadást sem a törvények, sem a mi óhajunk szerint nem terjeszthettük fel felülvizsgálat végett. Illetőleg í'elküldeni felküldöttük több versen, de azok kiigazítás végett mindannyiszor visszaküldettek. Említett okoknál fogva nehéz volt a kiigazítás és ez az ügy kárára is hatott, a mennyiben az E. M. K. E. évi segélye megvo natott, függőben hagyatni rendeltetett. Igazán hosszas, erélyes utánjárás után sikerült tisztázni a számadást és az 1892. év decz. hó 3-án tartott igazgatósági ülésen az elfogadtatott ós fel is ter jesztetett. E közben sem nyugodott igazgatóságunk, hogy az óvót mi— 153 —
INTÉZMÉNYEK
ÉS
ALKOTÁSOK.
előbb megnyithassa. Alapszabályt készített, mely miniszteriális megerősítést nyervén, annak alapján tagokat gyűjtött, kik aláírá s u k k a l hat évre kötelezlek magukat az óvó í'entartásához anya gilag hozzájárulni. A községtől 1 % rovatalt eszközölt ki. Az óvónői állásra a pályázatot kihirdette és ha az E. M. K. E. a már megszavazott évi segélyt ezek alapján ismét folyóvá tenni kegyes kedik, az óvót folyó év május 1-én megnyitni határoztuk.*) Ha tekintetbe vesszük községünk lakosainak csekély számát és a n m i felé igénybe vett áldozatkészségüket s azon nehézségeket, az első pillanatra kevésnek ieltűnő munkásság nem fog annak te kintetni, hanem érdeme szerint méhányoltatni. A jóakarat és áldo zatkészség nem hiányzott és az jövőre sem fog hiányozni. Alvinczen, 1893. ápril hó 12-én. Damó Vilmos, az óvó igazg. elnöke.
Székely Lehel, az óvó igazg. titkára.
Beszterczei E. M. R. E. óvó. (Besztercze Naszódvármegye.) Szám 2 3 - 9 3 .
A beszterczei E. M-K. E. óvót az 1892. év őszén nagy vesz teség érte, mert elvesztette leghívebb gondozóját, féltő ápolóját, az óvó felügyelőbizottságának elnökét: K e n y e r e s Adolf volt törvényszéki elnök személyében. Néhai K e n y e r e s Adolfnak nagy érdemei vannak a beszterczei magyar óvó megteremtésében. Első volt azok közt, kik annak létesítéséért mindent megtettek, s legelső volt a megteremtett óvó iránt való érdeklődésben. Ne en gedje a hazafias kegyelet homályba borulni emlékét. A beszterczei E. M. K. E. óvó felügyelő bizottsága elnökévé alólirott választatván meg, az érdeklődés fölkeltése végett elnök ségem idejében női tagokkal egészítette ki a bizottság magát, megválasztván ós fölkérvén ilyenckűl: C s e r n á t o n i Gyula dr. tanfelügyelőné, K e l l n e r Ignáczné kir. közjegyzőné és P o l l i o n Mártonné polgármesternő őnagyságáékat, kik odaadással pótolják a férfi szemek gyöngéit a kis gyermekek gondozása körűi. Másik jelentékeny dolog a beszterczei É. M. K. E. óvó alapszabályainak kidolgozása, mit a bizottság megkészítvén, csak a jóváhagyás hiányzik még, hogy egy szabatos szabályzattal is lendítve legyen az óvó ügyén. Az óvó udvarának és kertjének is tetszetős, a követelmények nek teljesen megfelelő formát adott a bizottság, lebontatván az udvaron helyet foglalt, hasznavehetetlen istálóféle épületet és csi*) M j . Az ügybuzgó és lelkes új gondnoksági alnök, D a m ó Vilmos főszol gabíró odaadó eljárása következtében az ügyek rendben hozatván, az E. M. K. E. a segélyt megnyitotta és a megválasztott óvónőt, S z a b ó Annát állásában megerősítette, a ki is állomását f. év máj. hó 1-én elfoglalta. — 154 —
INTÉZMÉNYEK
ÉS
ALKOTÁSOK.
nosan bekerittetvén a kertet. A gyermekeknek hinta, kerti pad, az óvónő részére a K i s s Áron dr.-féle Magyar gyermekjátékok könyve szereztetett meg az 1892—93-ik tanévben s az óvó épü letre feltétetvén a központi választmány által küldött »E. M. K. E. óvó« leliratos tábla, az is hirdeti az E. M. K. E. áldásos működését. Mint igen örvendetes eseményt kell kiemelnünk különösen, hogy az óvó felügyelő bizottság kérésére a vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter úr az 1893. évi január hó 21-én kibocsátott 235 számú magas rendeletével az E. M. K. E. által Beszterczén fenntar tott kisdedóvónak megadni kegyeskedett a jogot a nyári mene dékházakat vezető dajkák képezésére és az e végett szükséges tanfolyam tartására. A tanfolyam már kezdetét is vette és az első raj ez évi május hóban bocsáttatik k . Ez engedély fontosságát nincs miért fejtegetni. Az óvót látogató növendékek száma havonként átlag 30 Nem oly kedvező e szám, a mint azt remélni lehetne. Oka talán a kissé magas havi dij lehet, mert az egész dijas növendékektől szedendő 1 irt, s a féldijasok 50 krja, bizony még a kisebb hiva talnokok zsebében is érezhető hiányt hagy évenként, különösen, ha párjával van az óvóba járó. Ép ezért nagyon kívánatos lenne, ha teljesen ingyenes lenne a beszterczei óvóban a nevelés. Ezt azonban az óvó vagyoni állása még eddig nem engedte meg. Az óvó bevételei : 1 Pénztári maradvány az 1891—92-ik tanévről 6« írt 49 kr ; 2. lakbér 380 frt; 3. óvódijak 180 frt; 4. városi segély 60 frt, összesen 688 frt 49 kr. Az óvó kiadásai: 1. óvőnő fizetése 300 frt; 2. dajka fizetése 180 frt; 3. fa és favágás 50 frt; 4. felszerelési kiadások, épület javitás, adó, biztosítás, karácsonyfa, szeméthordás, kéményseprés, kertészeti munkák, nyugdijalap járulék stb, vegyes kiadások 140 frt, összesen 670 frt. Beszterczén, 1893. ápr. hó 24-én. A beszterczei E. M. K. E. óvó felügyelő bizottsága nevében : ;
Lázár
Árpád elnök.
gróf,
3. Borbándi óvó. (Alsó-Fehérvármegye.)
Borbándon az alvinczi fiókkör létesítette óvó segélyezésére az egyesület költségvetésébe felvett évi 150 irtot. Az óvó 1887-től fenn is állott 3 esztendeig, ekkor azonban beszüntette működését. Minthogy pedig ez csak ideiglenesnek volt tekinthető és V e s z e 1 y Károly prépost-plébános vette kezébe az ügyet, a segély az óvó újra létesítése esetére előjegyzésbe vétetett. Most a prépost-plébános arról értesit, hogy egyelőre menedékhelyet tart szükségesnek, illetve lehetőnek és e végből csak évi 50 frt segélyt kér, a 150 írtnak egyébként jövőre való fenntartásával. Ez ügy felett a vá lasztmány még nem határozott. — 155
-
INTÉZMÉNYEK
ÉS
ALKOTÁSOK.
4. Brassói első belvárosi E. M. K. E. óvó. (Brassóvármegye )
Ezt az óvót a vallás- és közök tatásügyi miniszter 500 írttal támogatta. Létesült az 1886. évben. A növendékek többsége ma gyar, azután szász és egy pár oláh. Vezeti K o l l á r Ilona óvónő. A felügyelő bizottság elnöke K o ó s Ferencz. Az óvó számára N a g y István alapitó tag még az 1889 év folyamán az egyesü letnek ajándékozta az óvóra tett 1200 frt befektetési járandóságát oly kikötéssel, hogy a fiókválasztmány a törlesztést évi 100 írttal eszközölvén, 12 év múlva a 2000 írtra növő tőkének kamatai év ről-évre az óvó fentartására fordittrssanak. Ez óvó számára 500 frt alapítványt tett B e t h l e n András gróf földmivelésügyi mi niszter is. A fiókválasztmány ez év folyamán azt a beterjesztést teszi a központhoz, hogy az óvó az E. M. K. E. segélylyel, alapitványnyal stb. egyetemben az államnak adassék át Az egyesület kész is erre, de ugy, hogy egészen állami teherre vétessék át s az E. M. K. E. ereje más pontra foi dittassék. 5. Brassói második bolonyai E. M. K. E. óvó. (Brassó vármegye.)
Brassóban az első E. M. K. E. óvón kivűl még három magyar óvóra van szükség, úgymint a B o l o n y a külvárosban, továbbá B o l g á r s z e g külvárosban, a hol szászok ós oláhok már meg előztek minket és O - B r a s s ó b a n , a hová a szászok már egy et szerveztek és az oláhok is megindultak. A bolonya külvárosban 1887. jul. 1-től működik ez az óvó is. Gondnoksága ugyanaz, mint az első brassói óvóé. Az óvónő V e s z p r é m i Ida. A növendékek száma itt is a többségben magyar, né h á n y német és pár oláh. A vállá: és közoktatásügyi miniszter ez óvónak is 500 frtot adott segélyül az idén. r
6. Dévai óvó. (Hunyadvármegye.)
Megnyílt a folyó egyesületi évben, 1892. okt. 1-én. Az egye sület szerződésileg az óvónak 20J frtot biztositott 10 évre a várossal, mint fentartóval szemben. Az egyesület joga, hogy az óvónő vá lasztásába befoly, rendszeres jelentéseket és számadásokat kap és a felügyelő bizottságban a tagok Vs-ad rész erejéig képviselve van. A pontokat lásd szabatosan az 56-ik lapon. — 156 —
INTÉZMÉNYEK
ÉS
ALKOTÁSOK.
7. Fogarasi óvó. (Fogarasvánnegye.)
A központ évi 2Ü0 frt segélyével és a fiókválasztmány 25°/ nak fölhasználásával, ugyancsak a fiókkör buzgólkodására állami és községi támogatással létrejött óvó haladását statistikat számok mutatják. Az 1890. évben volt: magyar 51, német 44, összesen 95 kisded. Az 1891. évben volt: magyar 60, német 42, oláh 3 össze sen 105 kisded. Az 1892. évben pedig beiratkozott: magyar 69, német 58, oláh 7, összesen 134 növendék. Az óvó a fiók-választ mány felügyelete alatt áll. Fc garas, 1893. ápr. 20-án. 0
Bicsérdy Jánosné, kisde dóvóno.
8. Petrozsényi óvó. (Htinyadvármegye.)
A 3774 lakójú községben, mint járási községben van 1140 magyar, 830 német és 1559 oláh. Az egyesület megyei választmá nya, illetve fiókköre utján eredetileg önálló óvót készített eló', azonban tekintettel a kir. kincstárnak e helyen nagymérvű érde keltségére, oly szerződés jött létre a vallás- és közoktatásügyi mi niszter és az egyesület között, hogy az óvót az állam létesiti. Az E. M.K. E. 250 frt segélylyel járul az óvó létesítéséhez és ezért az óvónőt az egyesület ajánlja és a gondnokságban a fiókkör mindenkori elnöke hivatalból tag. Az óvó megnyitásától már csak rövid idő választ el.
9. Segesvári E. M. K. E. óvó. (Nagy-Kiiküllővármegye.)
Óvónő: U j v á r o s y Anna. Az óvó a lefolyt évben H o r v á t h László megyei választmányi elnök önfeláldozó buzgalma és odaadása következtében az újonnan épült diszes állami iskola épületébe költözött. A bebútorozás és taneszközökkel való felszerelése teljes. Mert mig egyfelől a régi bútorok kijavíttattak, másfelől azok kiegészítésére és további felszerelésekre a közoktatásügyi miniszter 100 frtot engedélyezett, minthogy az igazgató választmány javasla tára elrendelte, hogy az óvónál dajkaképző tanfolyam nyittassék. A megyei választmány 25%-ka a központ engedélye alapján, a mi 37 frt 25 krt tesz ki, szintén a kijavításokra fordítható. A tanfolyam megnyílta után tünt ki, hogy a feljáró kisdedek csekély száma — 157 —
INTÉZMÉNYEK
ÉS
ALKOTÁSOK.
n e m elegendő az előirt 2 csoportban való gyakorlati tanításra, s mert a havi 50 kr tandíj mellett elég számú kisdedek nem jelen tettek be, kénytelen volt a bizottság ingyeneseket venni fel s egy szersmind javaslatba hozni, hogy jövőre a havi tandíj 30 krban állapíttassák meg és 10 ingyenesen vétessék fel szegény előkelő családoktól. Minthogy pedig a mult évi nyári menhelyek költségé ből 107 frt megmaradt a megyei választmánynál: központi enge dély alapján az is az óvóra fordíttatott. A tanfolyam 10 tanulóval, kik mind az intelligens osztályból valók és részben szász nem zetiségűek, folyó év febr. havában nyittatott meg s a tanfelügyelő felügyelete mellett szép eredményekre jogosító buzgósággal vezet tetik az áll. iskola igazgatója és az óvónő által. 10. Szászvárosi óvó. (Hunyadvármegye.) Szám 2 - 9 3 .
A szászvárosi óvóban az 1892-ik évben rendesen beirt gyer mek járt összesen 60 és pedig 39 fiu, 21 leány. Nemzetiségre: magyar 32, német 22, oláh 5, cseh 1. Vallásra nézve: lóm. kath. 10, ev. ref. 23, evang. 16, gör. keleti 5, izr. 6. Az óvónő R ó t h Józsa okleveles óvónő. Az óvó rendesen működött az egész év folyama alatt, csupán a tél derekán, decz. 20-tól febr. 15-ig szünetelt a nagy hideg idején. A kisdedóvó társaság a város közepén egy alkalmas telket szerzett meg s arra 650 frt költséggel egy szép tágas óvót épít tetett, melyben van egy tágas elfogadó terem, egy munka terem, egy játszó terem, az óvónő számára lakás konyhával, kamarával és egy kis pinczével. A dada számára is szorítottunk egy kis lakó szobát. Az udvart szépen kiegyenlítettük és hársfákkal be ültettük, az utczafelőli kőfalat pedig felfolyó növényekkel futattuk be ugy, hogy a gyermekek igen szép tartózkodási helyet nyertek Az udvar végére egy csinos szint is állítottunk, hová a hintát helyeztük el. Elmerem mondani, hogy Hunyadmegyében nincs egyetlen egy óvó is, melynek alkalmasabb ós tágasabb helyi sége lenne. Az uj épületet belsőleg is meglehetős jó móddal fel szereltük. A gyermekek 1893. évben is elég szép számmal jelentkez tek. Jelenleg 58-an vannak, de már eddig is többen jelentkeztek még és h a az enyhébb idők bekövetkeznek, előre láthatólag a ta valyi számot megfogják haladni. Szászváros, 1893. ápr. 26-án. Dósa
— 158 —
Dénes, elnök.
INTÉZMÉNYEK
ES
ALKOTÁSOK.
11. Ördögkúti E. M. K. E. óvó. (Szilágy vármegye.) Szám
12-91
Az ördögkúti K o r m o s Béla dr. E. M. K. E. óvó-iskola az 1892. óv július 7-ón záródott 1891—92. tanévet is sikeres eredmény nyel fejezte be. Az óvó-iskola létszáma volt 40 növendék, kik kö zül óvódás 22, (magyar 3, oláh 19.), iokolás 18 (magyar 11, oláh 7.) A feljáró idegen ajkú növendékek eredményesen sajátították el a magyar nyelvet. Á záró vizsgán jelen volt kir. tanfelügyelőz a általános eredmény felett elismerésének adott kifejezést. Az 1892—93. iskolai év megnyitása után kevéssel M á k J á n o s óvó-tanitó más állom •ásra távozván, a megürült állomás csak f. év január 1-én kezdődőleg töltetett be, kineveztetvén óvó-tanítónővé T ó t h Lilla. E mellett a f. tanév okt.—decz. idényben, a községben uralkodott nagymérvű hasi-hagymáz következtében az iskolázta tásnak, hatósági tilalom folytán, amúgy is szünetelnie kellett volna F. évi január elején T ó t h Lilla mint újonnan kinevezett óvó-tanítónő, állomását elfoglalván, az óvó iskoláztatás nyom ban kezdetét vette Beiratkozott összesen 52 növendék, kik közül óvódás 28 (magyar 8, oláh 20); iskolás 24, (magyar 13, oláh 11). Az uj óvó-tanitónő buzgón és szakértelemmel igyekezik be tölteni szép és nemes hivatását. Az óvó-iskola eddigi működését ós 6 éves fennállása óta el ért eredményeket mérlegelve, bízvást, mondható, hogy küldetésének hova-tovább több-több eredménynyel felel meg. Már magában véve azon tény, hogy évről-évre szaporodik az idegen ajkú nö vendékek száma, mutatja, hogy a község lakói közül a nem ma gyar ajkúak mind inkább mígbarátkoznak az intózménynyel. A növendékek nemcsak maguk sajátítják el a magyar nyelvet, ha nem az óvó-iskolán kivűl is nyilvánul az óvó-iskola hatása. És hogy az eredmény teljesebb mértékben nem nyilvánult már előbb, annak legfőbb oka az, hogy az óvóban a magyar-nyelvet hiá nyosan elsajátított kisdedek tanköteles korba lépésük után rend szeres magyarnyelvű elemi-oktatásban nem részesülvén/ az oláh felekezeti iskolában magyarnyolv-ism3re,tük nem hogy izmosodott volna, sőt jelentékenyen kovesbedett. É p j n ezen indokból csak üdvösnek nevezhető azon intézkedés, hogy az óvó-tanitónő, a ta nításra is kötelezve lett. Ördögkút, 1893. ápr. hó 12-én. Lázár Ferencz, felügy. biz. elnök.
É. Újvári István, felögy. biz jegyző.
12. Vajda-hunyadi E. M. K. M- óvó. (Hunyadvármegye)
A lefolyt közgyűlési évben óvónkat 109 gyermek látogatta. Ezek nemzetiség szerint a következőleg oszlottak m e g : 52 ma-
INTÉZMÉNYEK
ÉS
ALKOTÁSOK.
gyar, 50 oláh. és 7 német. A foglalkozásnál ós játéknál a magyar nyelv elsajátítására nagy súly volt fektetve és az eredmény a vá rakozásnak teljesen meg is felelt. Az oláh nemzetiségű és nyelvű gyermekek közül azok, a kik több hónapon át megszakítás nélkül jártak az óvóba, a magyar nyelvet jól elsajátították. A nevezetesebb változások vagy újítások óvónkban a le folyt évben a következők voltak: Felépítettünk egy nyári szint; eltávolítottuk a játszó-és mun katerem közötti közfalat, mi által egy nagyobb termet kaptunk, melyben 80 gyermek elhelyezhető. Természetesen jelenleg nincs külön helyiségünk, hogy az óvónő a gyermekekkel csoportonként tudjon foglalkozni. A felügyelő bizottság megbízatása az elmúlt évben lejárt és meg lettek választva: R i e g e r Aladár dr. járásbiró, N e h é z J á nos iskola-igazgató, S t r a u s s Nándor szolgabíró, V a d a s Gyula kincstári erdész és alólirott. Az óvónő P a p p Irma, a ki a régi óvónő távozásával f. évi május hóban foglalta el helyét, Vajda-Hunyad, 1892. ápril hó 18-án. Bilchler Mór dr. biz. elnök.
J.
Gyermek menhelyek. I. Alpestesi E. M. K. E. gyermekmenhely. (Hunyadvármegye.) »Az E. M. K. E. kegyes segélyével községünkben harmad izben nyilt meg a menhely., Feltűnő volt a kis gyermekeknek a menhely iránti érdeklődése; „ k i s is k o l á n a k " nevezve azt, örömmel jártak, mig a szülőknek egy része még mind közönyösen viselimagát. A kisgyermekek érdeklődését fokozta a játékok változatossága, munkájuk, örömük cáakis játékban nyilvánul. Ha kedvükre játszhatnak, ha munkájukban senki sem zavarja, a vizsgáló arczukról örömet, megelégedést., boldogságot olvashat, melyet nekik munkájuk okozott. Ily nagy horderővel bírónak találtuk a múltban is a játé ket, igyekeztünk változatos játékokhoz beszerezni költségbe nem kerülő tárgyakat, minők: zsindelydarabok, kis fahasábok, vesszők, koczkák, pálezikák, szines kavicsok, karikák stb. Szerzett tapasztalataink azt igazolják, hogy játékszerek nélkül a kisde deket reggeltől estig tétlenül együtt tartani nemcsak nem lehetséges, hanem káros is. A változatos já ékokon kivül az időt szivnemesitő versecskék, dalok, imák tanítá sára fordítottuk. A verseket utánmondással. a dalokat részint hegedű segélyével, ré szint előénekléssel tanítottuk. A test tisztántartására fősúlyt fektettünk, e czélból hetenként kétszer, háromszor menhelybeli gyermekeink a feliigyelőnő és dajka kísé retében a Csema patakban megfürödtek, természetesen a fürdőhelynek előre történt megvizsgálása után. Felügyelőnő és dajka többször kivezették a vezetésűk alatt álló gyermekeket a mezőre és a közeli erdőbe, hol verseny-szaladások, virágszedés, csof
— 160
-
INTÉZMÉNYEK
ÉS
ALKOTÁSOK.
korkötés s bujkálósdi játékok rendeztettek. A felügyelet megszakítás nélkül gyako roltatott és igy semmi kellemetlen esemény vagy megbetegülési eset nem fordult elő. A menhelybe adatott 22 gyermek; nem járt 15, kik közül 8 a távolság miatt nem járhatott. A inult évben járványosán föllépett diphfr ritisben elhalálozott 21 óvókö teles s igy községünk 58 óvókötelese 37-re apadt. A menhely július hó 22-én meg nyílt és szeptember l-ig nyitva volt mindennap reggeltől estig, kivéve az ünnep- és vasárnapokat. Felügyelönö S z i l á g y i Mari, ki már harmad ízben vezette a menhelyet. Fizetése 50 frt volt, Demeter Ágnes dajkának pedig 30 frt. Jövedelmünk volt: az E. M. K. E.-töl 50 frt, a községtől 30 frt. Más kiadás vagy bevétel nem fordult elő. Alpestes, 1893. febr. hó 6-án. S z i l á g y i Zsigmond gondnoksági jegyző.
2. Bácsii E. M. K. E. gyermekmenhely. (Hunyadvármegye.) Az E. M. K. E. kegyes adománya folytán létesített gyermekmenhely meg nyílt július hó 4-ikén. Megelőző napon közhírré tétetett a megnyitás ideje s igy hétfőn reggel egymásután jöttek a kis gyermekek anyjok, vagy testvérök kíséretében, félve, remegve a szokatlan helyre, az iskolába. Mig az anyák és testvérek el nem távoztak, még csak tűrhető volt a csend, de a hogy ezek nagyobb része szökve elosant s az apróság észrevétlenül magára maradt: lett sirás és jajgatás, liogy nem marad itt, megy haza csaknem mindenik. Látva a nagy zűrzavart, szép s/.ó mellett kivittük őket az udvarra, hol a játék azonnal elfeledtette velők a hazamenetelt. Igy két nap alatt felszaparodott számuk 35-re s annyira megszokták az iskolát, hogy öröm volt nézni őket, mily játékot visznek véghez. Egy pár nappal később kezdetét vette a rendhez szoktatás: ez már nehezen ment, különösen, mivel nem voltak al kalmas kis gyermek-padok; különben is nagy türelem és gyakorlott embernek keil lenni, ki velők anyai szép bánásmód mellett mehessen valamire. Es mégis bámul tam, hogy egyesek kivételével, az a kis szokatlan egyszerű falusi gyermek vezény szóra felállott, leült, szépen összefogta kezeit. Reggel korán hozták őket; mindenik felrakodva ételnemüvel jött. A menhely vezetőnője fogadta őket. Elrakva ételüket, hozzá kezdtek a munkához. Mindig imával kezdték a tanulást, egy fél órát tanultak, az utánna következőt eljátszodták ; igy váltakozva folyt a tanulás és játszás a men hely tartalma alatt. Megtanultak a kis gyerekek egy néhány kis verset, egy pár éneket, reggeli, estvéli, étel előtti és utáni imát és egy néhány társasjá'ékot. Az egész folyam alatt a gyermekek magukra soha egy perczig sem voltak, vagy a ve zetőnő, vagya cseléd folyton köztük volt. A szorgos dolog idő alatt egy átalában elég pontosan jártak fel a gyermekek és ha a szamár-hurut oly kegyetlenül nem uralko dik, talán egy pár, ha kimarad. Ugyan a nép a suk adózások miatt félve adta fel gyermekét, attól tartva, hogy majd utólagosan fizettetni fognak vele. Bácsi, lí:92. szept. 6. Z u d o r Dénes állami gondnoksági elnök, E é t h i János áll. v. tanító, jegyző.
3. Bürkösi E. M. K. E. gyermekmenhely. (Nagy-Küküllővármegye) Az E. M. K. E által a bürkösi állami elemi népiskola helyiségében az 1892 ik évben is beállított nyári gyermekmenhely egy hónapi fennállás után eredmény — 161
-
11
INTÉZMÉNYEK
ÉS
ALKOTÁSOK.
nélkül feloszlott. Tapasztalataim arról győztek meg, hogy a birtokoí intelligenczia és köznép által vegyesen lakott községekben egyik nehezen legyőzhető nehizség az, hogy a gyermekmenhelyek felad.itát és berendezését a ki ;dedóvókkal — ezek elő nyére és amazok hátrányára — nagyon is összezavarják, mintha egy földmiveléssel foglalkozó lakosságnak gyermekeit egy norma alá lehetne vonni a városi lakosok gyermekeivel. Falún más viszonyok, más szükségletek, más igények vannak, mint varoson, melyeket inkább kielégítenek az azokban nőtt, azokkal ismeretes, a nép élettel összeforrt egyszerű gyermekvezetőnők, — kiket e czélra be lehetne tanítani — mint a tudományosan képzettek. Az E. M. K. E. bürkösi nyári menedékhely is az 1991. évben mutatott fel legszebb eredményt, törte meg a bizalmatlanságot, mikor a falusi okleveles bábaasszony vezette azt, inig a mult 1892-ik évben, mikor az okle veles kisdedóvónő, mint gyermekmenhely vezető magasabb igényekkel, pontos iskolai idő (reggel 8 órától déli 12 óráig, délután 2 4-ig) megtartásával, felcsigázott köve telésekkel kezdett műki'dni, a gyermekek kimaradtak. Falusi gyermekmenhelyekbe egyátalán nem valók a mesterségesen készitett gyermekjátékszerek. Ezek helyét czélszerüen pótolják kis szekerek, taligák, ekék, faásók, kapák s más gazdasági eszközök, melyekkel a poronddal hintett játszóteret mintegy gazdaságszerüleg, benső ösztönük nek megfelelőleg — hogy úgy szóljak — mindennap újra átalakítják; kell agyag, hogy abból ökröt, lovat, kecskét, juhot, tálat, poharat stb. stb. gyúrjanak Falusi gyermekmenedékhely, földmiveléssel foglalkozó községekben csak ily irányban és szellemben sikerül. A ki ez idő szerint azzal ellenkező irányban halad, vagy azt figyelmen kivül hagyja, czélt nem ér, mert a nép még idegenkedik az általa úgy nevezett uruknak és kisassz myokaak való neveléstől, mely a mint ő vélekedik, neki kárára van, mig melegen fogadja az igényeinek megtelő gyermekmenedékhelyeket, hol gyermekeit reggeli ' 5 órától este 7—8 óráig biztonságban, hajlamával meg egyező munkával elfoglalva tudja. Oly vegyes ajkú vidékeken, hol sikerül ily szel lemben, helyesen rendezni be a gyermekmenhelyeket, a magyar nyelv megtanulása, a magyarosodás nehézségekbe nem ütközik. Az idegen ajkúak is — legalább a vidéken — örömmel és nehézség nélkül tanulják a mugyar nyelvet, annak tudását a művelt ség bizonyos f'ukának tekintik itt Biirküsön, hol magyarok alig vannak 200-an a-, oláhok 800-on felül, az oláh tanulók tisztábban és helyesebben beszélnek magyarul, mint a magyarok. Burkus, 1893. ápril 17-én. H o r v á t h István elnök.
4. Kehéi-egyházi E. M. K. E gyermekmenhely. (Nagy-Küküllővármegye ) A segesvári E. M. K. E. igazgató választmá yának folyó évi június hó 7-éii 34—1892. szám alatti átirata következtében küzségünkl en a nyári gyermekmenhely június hó 13-áu megnyittatott, melynek következtében felügyeletével az állami isko lai gondnokság megbízása folytán G á b o s Dénes tanitó mint gondnok, vezeiésével pedig G á b o s Dénesné bízatott ineg. A nyári gyermekmenhely az e czéha alkalmas állami iskola helyiségében nyittatott meg A felvételi napló tanúsítása szerint 2'i gyermek látogatta a inenh-lyet, 10 fiu és 16 leány. A felvett gyermekek nemzeti ségre nézve: magyar 10. oláh 5, szász 2. Vallásfelekezet szerint volt: rv. ref 14. unitá ius 5, gör. kel. 5, ágost. ev. 2. A menhely rendesen reggel hat órakor már nyitva volt és este 7 órak,r záratott be, mely idő alatt a vezetőnő felügyelete mel— 162
-
INTÉZMÉNYEK
ÉS
ALKOTÁSOK.
lett játszódtak, délelőtt kün az udvaron, délután pedig midőn a nap hevének az ud var legnagyobb része ki volt téve, a lakás körüli árnyas kertben, alkalmatlan idő esetén benn a szobában. Különös gond volt fordítva arra, hogy a gyermekek testben ruházatban tisztán jelenjenek meg, valamint arra is, hogy ha játszásközben elpisz kolják magákat, tisztára hozassanak. A gyermekek között voltak olyanok, kik dél ebédjüket magukkal hozták, voltak olyanok, akik ebéd idejére hazamentek. A kik haza jártak, azok felügyelet mellett déli 12 órakor bocsáttattak el, kik pedig ebéd jüket magukkal hozták, azok az e czélra szolgáló hosszú asztal mellett egyidöben költötték el ebédjüket. Örömmel tapasztaltuk, hogy az egyszer feladott gyermekek jó kedvvel és szorgalmasan látogatták a menhelyet, annyira, hogy szülőik csak ritka esetben tarthatták vissza a menhely látogatásától az egyszer feladott gyermekeiket. S daczára a gyermekek nagy előszeretetének a menhely iránt — mely mindenesetre legintenzívebb bizonyítéka a velük való szelid bánásmódnak - mégis, ha ritkán is. de fordultak elő mulasztási esetek. Ennek okát a szülők tájékozatlanságában, és ha nyagságában találom. Ugyanis községünk nagy részét a cselédség és szegénysorsu munkásnép képezi, kiknek szük látköre nem terjed annyira, hogy átlássa, miszerint gyermekének testi és szellemi épségének megóvása a legfőbb kincs, melyet öröksé gül adhat neki. Ok — a legtöbben — akép gondolkoznak, h.igy gyermekeik oly isten teremtményei, kik minden felügyelet nélkül is kellő számban nőnek fel, s ha valami szerencsétlenség történik velük, csendes türelemmel nyugosznak meg a végzet változhatatlans ágának hitében- Hanyagságuk is részben oka, hogy gyermekeik a nyilvános intézeteket kellően nem látogathatják ; tudvalevő dolog, hogy a munkás osztalj-ba tartozó szülők nagy része — kimentvén magát sok dolgával — csak vasár- és ünnep napokon gondoskodik gyermekének testi és ruházati tisztaságáról. Az erre fordí tott időt veszteségnek tekintvén, inkább elnézi, hogy gyermeke egész napokon fel ügyelet nélkül lézengjen, minthogy ezen előtte szokatlan foglalkozással időt pazarol jon. Végül népünk — különösen az oláhság —- jellemvonása, hogy a miről meg is van győződve, miszerint az javára szolgál, azt sem szivesen teszi, ha nem rendelik. Tetmészetes tehát, hogy a gyermeke javát czélzó intézményeket sem veszi kellőleg igénybe, ha azt meg nem rendelik. Ha azonban a kisdedóvás általánosan kötelező lesz minden községre, akkor igénybe veszik, addig pedig fennebbi okok alapján, ha lehet, kerülik. Fehéregyházán 1892, decz. 30-án. G á b o s Dénes a menhely gondnoka
5. Felső-szálláspataki E. M. K. E. gyermekmenhely. (Hunyadvárinegye.) Iskolánknál az E. M. K. E. és a közoktatásügyi miniszter úr segélyezéséből három év ótá nyári gyermekmenhely állott fenn. Örömmel teszek említést arról, hogy a menhely e rövid idő alatt is rohamos fejlődést mutat, mert a mig 1890-ben öszszesen i5 növendék adatott fel, addig az idén a növendékek száma 1-16-ra emel kedett. A növendékek naponta — mentől változatosabb beosztással - hintázással, kocsizással, fürdéssel, gyermektornászattal és különféle gyermekjátékokkal foglaltattak el Az énekkel egybekötött játékok nagy hatással vannak a gyermeki kedélyre. Játszian tanulják meg a játékhoz kötött magyar dalokat, mert énekelve játszanak s a játék rajok nézve amúgy is öröm. A szülők sokszor a menhely köré csoportosultak, s ugy gyönyörködtek apró övéik kedves mulatozásain. Megtörtént az is, hogy intelligensebb — 163 —
11*
INTÉZMÉNYEK
ÉS
ALKOTÁSOK.
szülők is kedvet kaptak a játékhoz és a növendékekkel maguk is játszottak, mely körülmény fokozta a gyermekekben levő játék iránti hajlamot. Volt arra is eset, hogy idegen szülők— vendégek — is meglátogatták a menhelyet és gyermekeik —kik először tartózkodók voltak ugyan — annyira ide édesedtek, hogy nem akartak távozni. Ünnepnapokon széltében, hosszában a m e n h e l y b ő l s z á r m a z ó j á t é k o k a t j á t s z á k a n a g y o b b g y e r m e k e k i s . E körülmény arra vall, hogy a gyer mekjáték az iskolában is igen fontos nevelői eszköz. — A menhely reggeli 6 órá tól délután 6 óráig tartott és minden délután kenyérből és gyümölcsből álló társ:is étkezés volt. Igen természetes, hogy ily nagy létszámot kevés öszegből mindennap megvendégelni nem kis gondot okozott, de tan'.tói embernek,—ha az ügy úgy kí vánja, fáradságot ismerni nem szabad. Felső-S>álláspatak, 1892. október hó 10-én. I s z 1 a y István.
6. Harói E. M. K. E. gyermekmenhely. (Hunyadvármegye.) A nyári gyermekmenedékhely kezdetét vette folyó év július 4-én, mikor is a beiratkozások megtörténtek s végződtek szeptember 2-án. A beiratkozok száiia volt 45. Ezek közül ev. ref. vallású volt 37, gör. kel. vallású 8. Rendesen feljárt 30—32 gyermek, a többiek a szülők rendetlensége miatt elhanyagolták a menhelyet A fent megjelölt idő alatt semmi betegedési eset elő nem fordult. Az 1-ső csoportban levő gyermekeknek taníttattak dalok és társasjátékok, a második csoportban imák, szavalmányok, beszéd- és értelein gyakorlatok útján kisebb elbeszélések, társasjátékok és torna. A kézi foglalkozások közül papir-munka és más egyéb foglalkozás nem tanít tathatott a bútorzat és foglalkoztató eszközök hiánya miatt. Haró, 1892. január. B án Katinka óvónő.
7. Lozsádi E. M. K. E. gyermekmenhely. (Hunyadvármegye.) A nyári gyermekmenhely az iskola helyiségében 1892. évi június hó 13-án vette kezdetét és folyó évi október hó 1-én záratott be. A 3—6 éves, 31 ref. gyer mek közül járt 19; 12 leány és 7 fiu. Megjegyzendő, hogy az oláh anyanyelvű szülők is többször felszólittattak gyermekeik felküldésére, de eredménytelenül. A feljárt gyermekek játszva tanultak a Kiss Áron dr. által szerkesztett »Magyar gyermekjáték gyüjtemény«-böl több verses és énekes játékot. Megtaníttattak egypár kis vallásos versre és mesére a Gáspár-féle »Csemege« czimü könyv nyomán. Végre az előző évek ben beszerzett játékokkal játszottak. A gyermekekre felügyelt és velük foglalkozott P a p Borbára. Lozsád, 1893. jan. B o t h Sándor ref. lelkész, Pap József iskolaszéki egyző.
8. Gyalári E. M. K. E. gyermekmenhely. (Hunyadvármegye.) Mindjárt kezdetben, a megnyitást megelőzőleg a népnek ez intézmény üdvös volta — különösen a gyalári viszonyok tekintetében — meg lett magyarázva, tájé — 164
-
INTÉZMÉNYEK
ES
ALKOTÁSOK.
koztatván a felől is, hogy a gyermekmenhely felállításával semmi újabb kiadással sem a szülők, sem egyesek nem lesznek megterhelve, sőt ha e nyár folyamán meggyőzöd nek az intézmény hasznos voltáról, minden év nyarán két hónapra állami segély fog kieszközöltetni e czélra. Csakis abban az esetben lenne szükség az egyes szülők, vag\ a községnek a költségekhez valamivel járulni, ha huzamosabb ideig 4—5 hónapig tartó gyermekmenhely felállítását igényelnék. Az ügy anyagi oldalának ilyszerü ma gyarázata inkább a czél biztosabb eléréseért tétetett. A lakosság egyrésze belenyugo dott s a menhely július 1-én kezdetét vette az állami népiskola helyiségében, hol a gyermekek kényelmére és szórakoztatására az udvaron is fedett helyiségről, homokról és játékszerekről lett gondoskodva; még pedig, hogy a rendelkezés alatt álló 50 frt az ápolási dij és tisztogatásra teljesen megmaradjon, a bányakincstári üzemvezetőség volt szíves ezeket házilag előállítani. Az első napokban 32 gyermeket hoztak rendes láto gatóul és ezeken kivűl 10 - 20 gyűlt fel naponkint a szülői felügyelet nélkül utczán hagy;tt kicsinyek közül. Népes volt a gyermekmenhely, örömmel jöttek mindennap. Az ápolónő szeli' bánásmódja sem hagyott fenn semmi kivánni valót, hogy a kicsi nyek tlőtt vonzóvá tegye a menhelyet. Azonban a menhelynek már kezdettől fogva voltak ellenségei, kik titokban nem szűntek megellene bujtogatni; sőt, kik elsősorban hivatva lennének a nép jólléte érdekében mindent elkövetni, azoktól sem volt nyilvá nosan biztató szó hallható. Rejtett utakon, részint nemzetiségi féltékenységből, lebe szélték, részint azzal ámították a népet,, hogy utólagosan úgy is felhajtják a költséget az illetőkön; jövőre pedig, ha most belenyugosznak, kényszeríteni fogják, hogy minden szülő rendesen oda küldje gyermekét. A minden új intézménynyel szemben tartózkodó műve letlen lakosság körében könnyen talajra talált e roszakaratú ijesztgetés, melylyel szemben hasztalan volt lépten nyomon egyesek ismételt felvilágosítása, s igy lassan a menhelyben levők rendes létszáma 10 — 15-re leapadr.. Hogy roszakaró tanácsadója volt a népnek, leginkább kitűnt abból, hogy némely szülő a menhelybe beadott gyer mekét, ki már oda volt szokva, később vesszővel kergette haza, ha az jószántából jött oda. Sajnálattal kell kijelentenünk, hogy ilyen állapotokkal szemben — tisztán humánus alapon — csak több évi áldozat árán lehetne ezen üdvös intézményt meg honosítani, üyalár, 1892. jan. B n u c h József gondnoksági elnök, K i s s József jegyző. 1
K.
Népiskolai élelmezés és szegényiskolás gyermekek. I.
Központi élelmezési rendszerAz igazgató választmány kísérletül összeget hajlandó fő központi iskolák, illetve a fiókok rendelkezésére bocsátani, hol a vidéken nincs jó magyar iskola és igy a növendékek a központba gyűjtetve élelmeztetnek és taníttatnak. Erre nézve egész utasítás dolgoztatott ki ós az ügy a fiók választmányoknál most van tanul mányozás alatt. Egy páron már válaszoltak is. helyeselve az esz mét. Ez a rendszer különben már m e í van az E. M. K. E ba lázsfalvi iskolájánál és most szó van, hogy behozassák a kis-sebesinél-
INTÉZMÉNYEK
ÉS
ALKOTÁSOK.
II.
Szegény iskolás gyermekek. 1 A bolyai (Nagy-Kükiillővármegye) szegény iskolás gyermekeknek külön fo lyósított a télen az egyesület 15 frtot. ezzel is támogatni'akarván a róm. kath. iskolát, 2. A Nagy-selyki (Nagy-Küküllővármegye) szegény iskolás gyermekek. «Az E. M. K. E. népkönyvtárán kivííl megtoldotta adományát az idén is 15 frt küldésével a szegény iskolás gyermekek felruházására. Ez összegété megyei választmány engedé lyével tankönyvek beszerzésére fordítottuk, mivel egy nemes ember-barát gyerme keink részére karácsony alkalmával annyi ruhaneműt ajándékozott, hogy e tekintet ben szükségletünk teljesen fedezve lett. Az E. M. K. E. tankönyvei és az illető ur adományai egy közös ünnepen osztattak ki. Miután állami iskolánk még csak most van a fejlődés első stádiumában és növendékeinknek több, mint fele oláh, szász, eloláhosodott izraelita és magyar: jövőre is kérjük támogatásunkat. Nagy-Selyk, 1893. ápr. 26-án. V a r g a Károly h. gondnoksági elnök, F e j é r Simon János vezértanit'».« 3. A nagy-szebeni (Szebenvármegye) állami iskolák szegény gyermekeinek miután az 1890 és 91. évekre 100—100 frt folyósittatott, 1892-re is megszavazott a vá lasztmány 50 frtot. A kiosztás a megyei választmány utján történt a magyar nyelv ben és történelemben legtöbb előhaladást tett növendékek között.
L.
Munkatanitónók. Algyógyi
1. munkatanitónő.
(Hunyadvármegye.)
A munkatanitónő : K e r c s e d i Györgyné. Iskolánk, az E. M. K. E. által női munka tanításra adott évi 100 frton kivűl, egészen az állam által tartatik fenn. A tanulók száma 91, mely létszámból 6 magyar, 22 zsidó és 63 oláh anyanyelvű- Már ebből is látható, hogy iskolánk a közművelődés, de különösen a magyar nyelv és magyar szellem terjesztése érdekében nehéz, de eredményes mis siót teljesít. Álgyógy, 1893, ápr. 17-én V a r g a József gond. jegyző. 2. Harói munkatanitónő. (Huny advárm egye.)
A harói ref. iskola női kézi-munka óráit hetenkint kétszer, délután 2—4-ig, látogatta összesen 18 leánynövendék. Ebből ev. ref. magyar 15; r. kath. magyar 2; gör. keleti oláh 1. A tanítónő: C s í s z é r P á l n é - L e c h k i Mária az 1889—90. tanév kezdetétől fogva közmegelégedésre működött. A harói ref egyházközségnek különben leánya Kéménd, fiókjai: Berekszó, Hondol, Felső-Csertés, Nagy-Ág. A lelkek száma Összesen 311. A harói reformátu soké 2118 Az egyháztagők vagyonilag elcsigázott állapotban van n a k ; áldozat tételre nem képesek és ez okon az E. M. K. E. — 106 —
INTÉZMÉNYEK
ÉS
ALKOTÁSOK.
segélyén kivűl csak egy tagtól kapott még 5 Irtot a gyermekmen hely javára, játékszerekre. Haróban rendes ref. felekezeti népis kola van egy fitanitóval A tanító is jól működik, de családot nem alkothat, mert nincs ahhoz való berendezése. Az oláhoknak gyenge iskolájok van, hol a lelkész tanít. Magyarul nem tud. Haró, 1893. ápril hó 21-én. G á l ff y Ferenez gondnok. 3. Hosdáti ninnkatanitónő. (Hunyadvármegye.)
A munkatanitónö: S a r m á s i Ida. Ref. iskolánk az E. M. ív. E-tői évi állandó 50 frt segélyben részegül a női kézimunka tanithatása szempontjából, mely segélylyel községünkben igen szép eredményt értünk el a női kézimunka tanítása körűi s az intézmény nagyon hasznosnak bizonyult. A •hazafias és nemzeti érzület fejlesztésére s a nyelv gyakorlására nagy haszonnal járna, ha az E. M. K. E. iskolánkat egy kis könyvtárral ellátni szíves kednék. Hosdát, 1893, ápr. 15-én. S ü t ő János gondnoksági jegyző. 4. Nagy-rápolti munkatanitónö. (Hunyadvármegye.)
Közrendű tanköteleseink úgy jőnek ref. iskolánkba, hogy ma gyarul semmit sem tudnak, és igy igen nagy szükség vjn min den oly intézkedésre, mely által a gyermekeknek iskolába járó kedve és a magyar nyelv tanulásában előmenetele fokoztassék. Erre pedig a munkatanitónőnek — a m u n k a tanítása alatti időben — a gyermekekkel beszélgetése, mesék mondása és mondatása igen jó befolyással van. Továbbá fogond lévén fordítva azon házi iparczikkek tanítására, melyeknek közvetlenül hasznát veszik: házi czikkeiket szebb ízléssel, csínnal állítják ki, és minthogy ezen munkákat, még azon idegen felekezeti leányok közül is — kik kü lönben iskolánkba járnak — sokan eltanulják, ez által ezeknek műizlése is fejlesztetik. A tanítás — a gyermekek szegénysége miatt — csak úgy teljesíthető, ha a tanítónő saját fizetéséből be szerzi a szükséges anyagokat, mit úgy a múltban, mint a jelen ben is megtett és csakis igy érhetett el olyan eredményt, melyért a tanfelügyelő megelégedését fejezte ki Nagy Rápolt, 1893, ápr. hó 20-án. P é t e r Albert ref. lelkész. M.
Jutalmak. 1. Gyertyánffy-féle alapityány. G y e r t y á n f f y István a m. kir. állami paedagogium igazga tója 1000 frt alapítványt tett az »Eötvös-alap«-nál azzal a meg— 167
-
INTÉZMÉNYEK
É3
ALKOTÁSOK.
határozással, hogy évi kamatai egy oly erdélyrészi néptanító ju talmazására adassanak, a ki az »Eótvös-alap« tagja ós a kit az E M. K. E. a jutalmazásra érdemesnek talál. A tanitó kijelölése eddig mindig nyilt pályázat és a fiókválasztmányok ajánlásai alap ján történt. Jutalmaztattak eddig: 1. Az 1887, évben: 13 a r t h a Károly tatrangi népiskolai igazgató 2. Az 1888. évben: K o m e s z György m.-szent-annai gör. kath. tanitó. 3. Az 1889. évben S z i e g ri a r t Elek segesvári állami iskolai tanitó. 4. Az 1890-ben: V é n Árpád bodolai állami segédtanító. 5. Az 1891. évben: J ó z s a Mi hály brassói r. kath. vallástanitó. 6. Az 1893. évben: K o n c z Jó zsef nagy-selyki állami tanitó. 2. Nemes-féle alapítvány. •
Szent-Istváni N e m e s János ny. kir. orsz. bányafőmérnök az 1891. okt hóban 2000 frt alapítványt tett azzal a föltétellel, hogy kamatai évente 20—20 frtos jutalmakban a kolozsmonostori iskolák akármelyikében oly oláh ajkú növendékeknek osztassanak ki, a kik a magyar nyelvben a legnagyobb haladást mutathatják föl. Ha Kolozsmonostort idővel ily jutalmakra többé nem volna szük ség, fordittassók az összeg Szamosfalvára hasonló fültótelek mel lett; s ha szükség itt is megszűnnék, akármely községben ugj'anugy. Az 1891—92. tanévben a jutalmak kiosztásáról szóló jelentést 1. a 39. lapon. N.
Nagy-enyedi Kovács Sára-árvaház. (Alsó-Fehérvármegye.)
Az E M. K. E 43,600 frtot tett hallhatatlan nevü alapitója, néh. K o v á c s Sándor nagy-enyedi mérnök törekvésének egyike volt N.-Enyeden egy árvaházat is alapítani. Végrendeletében tett is erre vonatkozólag intézkedést, mit bátyja K o v á c s Károly va lósit meg, a ki e czélra hagyományozott házat és 7000 frt tőkét a városnak adta az árvaház létesítésének kötelezettségével. Az E. M. K. E. szintén hozzájárulni óhajtván e legveszólyezettebb ponton egy árvaház felállításához, a maga részéről 5000 frtot szavazott meg, évenként 1000 írttal és a hátralék után 5 % kamatokkal fizetendőleg. Eddig kifizettünk 2000 frt tőkét és 450 frt kamatot. Az E. M. K. E.-nek viszonya az árvaházhoz N.-Enyed város képviselőtestületének 1892. ápril 26-án tartott közgyűlési jegyző könyve 23. pontja értelmében a következőleg szabályozhatott : 1. Az 5000 frt E. M. K. E. alapítvány czimen fog kezeltetni. 2. Ennek mindenkori kamatai aként használtatnak fel, hogy ha az árvaház képes lesz Nagy-Enyed városi és vidéki keresztény magyar szegény árvákon kivűl másokat is befogadni kebelébe, az esetben székely, illetve csángó árvák következnek. — 163 —
INTÉZMÉNYEK
ÉS
ALKOTÁSOK.
3. Az árvaház gondnokságába egy tag az E. M. K. E. részéről mindig kinevezhető. 4. Az árvaházba pályázók közül első sorban mindig az árva háznál létező egyéb alapok terhére történik a felvétel, az E. M. K. E. alapítvány terhére csak azután, ha még pályázók fenn maradnak. 5. Folyamodók nem léte esetén az E. M. K. E. szabad kine vezési joggal élhet. 6. Az árvaház gondnoksága a vezetésről szóló jelentéseket, a szükséges adatokat és .felvilágositásokat az egyesületnek mindig kész:éggel megadni tartozik. Megjegyzendő, hogy ez árvaházra a jelzettükösszes 12,000 frt alapítvány kamatai életében K o v á c s Károlynak adatnak ki a város által. O.
Ösztöndíjak és szakiskolák. I.
A Kovács Sándor alapból. Az 1890. év decz. 12-én Nagy-Enyeden elhunyt néhai K o v á c s Sándor mérnök egész életét ritka önfeláldozással egyet len vezéreszmének szentelve föl, miután gyermekkora óta alkalma volt az erdélyi részben látni a magyarság pusztulását egyfelől és a székelység kivándorlását másfelől s miután látta, hogy szóval és Írással ezen helyzet megváltoztatására történik elég, de a való ságban vajmi kevés: elhatározta, hogy ritka takarókossággal és önmegtagadó élettel önmaga egy alapot gyűjt, melyet alkalmas közegre vagy testületre bizva, a kamatos kamatoztatással aztán idők során át egy « S z é k e l y n e m z e t i a l a p » - p á növelje a következő föltételek szerint: Mikor az alap elérte a milliót, annak évenkénti kamataiból Erdély erre alkalmas vidékein 300—400 hold földet vásároha, ezen vett földön 15—20 jó igyekezetü, lehetőleg egy vallást követő székely vagy Bukovinából és Moldovából be költözni kivánó csángó család telepíttessék meg Az igy létesített telep 7%-os évi törlesztés mellett 30 év alatt kamataival együtt visszafizeti a vett föld árát. A törlesztés ideje alatt a telep összes területe betáblázva lenne a «Székely nemzeti alap* részére. A telep évi 3500 frt törlesztési illetékéből szükség szerint 1000 forint a t e lep lelkésze és tanítója fizetésére fordítva, a felül maradt 2500 forint az alább irt czélra lenne használandó. Az alap 2-ik évi kamataiból hasonló módon egy másik telepet alkotva, a lelkészek és tanítók fizetésén felül maradott törlesztési illeték 5000 frt lenne. E szerint a 3-ik évben való telepítés után 7590 frt, a 4-ik évben való telepítés után 1Ü0ÍJ0 frt, a 8-ik évben való telepítés után 20000 frt, a 12 ik évben 30000 frt, a 16-ik évben 40000 frt, a huszadik évben 50000 frt, a huszonnegyedik évben 60000 frt és a 30-ik éven -
169 —
INTÉZMÉNYEK
ALKOTÁSOK.
kezdve 75000 frt lenne a telepek által visszafizetett törlesztési illeték. A törlesztés megtörténte után a megszilárdult telei) lelké sze és tanítója fizetését sajátjából fedezné. A telepek által éven ként visszafizetendő törlesztési illeték, az erdélyi és csángó nem zeti egyházaink, alsóbb, felsőbb iskoláink, szegényebb jó igyekezetü tanulók, s más jótékony intézetek segélyezésére lenne felhasználandó. Ezek között különösen volna egy Nagy-Enyeden felállítandó árva- és szeretetház, melyben idővel 100, sőt még több fiu és ugyanennyi leány árva, vagy szegény gyermek czélszerü és tehetségének megfelelő nevelését lehetne eszközölni. Ezen árvaházba a magyar, székely és csángó testvér-gyermekek egyen lően, különbség nélkül felveendők és tehetségeiknek megfelelő nevelésben részesitendők volnának. Az alap kitűzné úgy az erdé lyi részekben és a Székelyföldön felállított kórházak, jótékony intézetek segélyezését, hitelintézetek létesítését, melyeknél nem zetünk jő igyokozetü szegényebb tagjai mérsékelt, kamatra köl csönt kaphassanak, s igy munkájok után élhető állásra segittessenek. A székely földön meghonosítandó házi kis ipar mielőbbi létesithetése végett erre alkalmas ifjak a «Székely nemzeti alap» költségén időnként külföldön kiképeztetnének. Bukovinában és Moldovában lakó csángó testvéreink netaláni hazatelepithetésök előtt is képzett, nemzetbeli lelkészekkel és tanítókkal láttatnának el és a kath. főpapi karnak a róm. szentszéknél kifejtett ügybuzgó tevé kenysége folytán a kormánytól lehetőleg magyar egyházi főhatóság vagy legalább Moldovában felállítandó nemzeti püspökség alá he lyeztetve: az e tekintetben szükséges költségek egy részben szintén a «Székoly nemzeti alap» jövedelméből nyerhetne fedezelet. K o v á c s Sándor e végből még 1875. febr. 14-én az alap létesítése czéljából, m i n t é d e s a n y j a : ö z v e g y K o v á c s M i h á l y n é , l e á n y é s fiu t e s t v é r e i : K o v á c s S á r a é s K o v á c s K á r o l y k ö z ö s s z e r z e m é n y e i k b ő l letett 20,000 ezüst forint ér tékű erdélyi földtehermentositési kötvényt az crd. egyházkerü leti igazgatótanács gondozása, felügyelete alá. Ezt később és las sanként 43,600 frtra növelvén, miután az egyházi főhatóság kezelni a fenti föltételekkel nem akarta ós miután az E. M. K. Ii.-ben czéljai eljövetelét megvalósítva látta, az alapítványt m i n d e n f e l t é t e l n é l k ü l az egyesületnek adta át. Az egyesület kimondta, hogy ennek kamatait %-ed részben használja föl székely ipari, esetleg telepítési czélokra, '/ -ed részt pedig K o v á c s Sándor em lékére addig tőkésít míg az alap 100,000 irtot ér el. A netán ki nem adott részek is az alaphoz csatoltatnak. Ebből az alapból sza vaztattak meg eddig az alábbi segélyek. 4
1. tlyergyó-szentmiklósi gyermekjáték-készitő tanműhely. (Csikvármegye.)
A korábban Bánffy-Hunyadon állami költségen fennállott gyermekjátókszer-készitő tanműhely, egyfelől a m. kir. kereske— 170 —
INTÉZMÉNYEK
ÉS
ALKOTÁSOK.
delemügyi miniszter és másfelől Gyegyó-Szent-Miklós nagyközség között létrejött szerződés alapján Gyergyó-Szent-Miklósra helyez tetvén át, működését itt az 1887. év január havában kezdette meg. A szerződés feltételei szerint ez a tanműhely három évi működés után, tehát 1890. kezdetén, a nevezett község tulajdonává vált és az által tartatik fenn. Az E. M. K. E. igazgató választmánya által a néhai K o v á c s Sándor nagy-enyedi mérnök alapítványából a tanműhely 2 szegénysorsú növendéke számára, öt évi időtartamra, 80—80 frtos ösztön dijak ajánltatván meg, ez által a tanulók száma, mely azelőtt 10-ből állott, 12-re emelkedett, valamint szaporodott a tanműhely felügyelő bizottsága tagjainak száma is 11-ről 12-re, minthogy egy t a g : G ö r ö g Joachim örmény szertartású r. kath. lelkész sze mélyében az igazgató választmány részéről is beválasztva lett. A tanműhely működése rendes folyamatban van és folyó ügyeinek elintézése tárgyában annak felügyelő bizottsága által az 1892. évben hat rendben tartatott ülésezés. Gycrgyó-Szent-Miklós, 1893. ápr. 17-én. Ferenczi György, igazgató.
2. Kolozsvári
nóipariskola.
(Kolozsvármegye )
Az Erdélyrészi nőiparegyesület által fen tartott ezen szakis kolába megfelelő számú növendék fölvétele végett tandijképen évi 25 frtot szavazott meg az egyesület. A növendékek első sorban székelyek vagy csángók kell, hogy legyenek. 3. Maros-vásárhelyi gyermekjáték-készitő tan műhely. (Maros-Tordavármegye.)
A g y á r u n k k a l kapcsolatos tanműhelyben létesített két ösz töndíjas helyen levő vadadi születésű G á s p á r Dénes és gernyeszegi születésű V a j d a György, a lefolyt idő alatt minden tekin tetben örvendetes előmenetelt tanúsítottak. E két növendéken kivül még két ösztöndíjas, szintén székely fiú van gyárunkban a »Székely művelődési és közgazdasági egyesület« részéről. A mily nehezen ment mult évben ezen négy ösztöndíjas hely betöltése, ép oly könnyű volna mostan, az általunk felkarolt új iparággal immár megbarátkozott és ezért nap nap után jelentkező vidéki székely fiúknak gyárunkban alkalmazása. Ily ösztöndíjas helyeknek más oldalról való létesítését azonban nem reméltük, miután az annak idején tett ós a boldogult B a r o s s Gábor k e reskedelemügyi miniszter úr részéről melegen támogatott folyamod-
INTÉZMÉNYEK
ÉS
ALKOTÁSOK.
ványaink teljesítve nem lettek. A gyárunkban uralkodó hazafias, nemzeti érzület ecsetelésére elégségesnek tartjuk, ha azt mondjuk, hogy az alig elmúlt márcz. 15-iki ünnepélyen munkásaink, segé dek, tanonczok és női munkások egyaránt, majdnem kivétel nél kül nagy lelkesedéssel résztvettek, úgy, ha ezen előre be nem jelentett kimaradásuk egy más napon történik, strikkenak kellett volna, hogy tekintsük. Egyetlen és csak szükségből importált né met munkásunk van, a ki egy félévi ittléte óta ma már szintén magyar nyelven értekezik többi munkástársaival. Maros-Vásárhelytt, 1893 ápr. hó 15-én. A Iíauppe, Weisz, Gáspár és Eckivert első erdélyi gyermekjáték- és fadiszmüárú-gyára.
II.
A költségvetés terhére. 1. Brassói m kir. állami faipariskola. (Brassóvármegye.)
A vezetésem alatt álló brassói állami közép faipariskolával kapcsolatosan fennálló és az E. M. K. E. által évi 100 forint ke gyes segélylyel támogatott konviktusi intézményben a hazafias nemzeti érzület ápolása rendszeres ós állandó és a konviktusban bennlakók ez idő szerint tisztán magyar ajkúak levén, nem kü lönben a magyar nyelv az intézetben a tanitás és a konviktusban a társalgás nyelvét képezvén: a segélyezéstől várt eredmény ipari és humanisztikus irányban mutatkozik. Az E. M. K E. 100 frtos ösztöndijával ugyanis egy teljesen árva és felettébb szegény sorsú tanulót nevelünk és benne egy hazafias érzelmű hasznos és képzett munkaerőt igyekszünk adni a hazai iparnak. Brassó, 1893. ápril hó 16-án. Orbán Ferencz, igazgató.
2. Brassói alsó kereskedelmi iskola. (Brassóvármegye)
Van szerencsénk tisztelettel jelenteni, hogy a felügyeletünk alatt álló, az E. M. K. E. által évi 200 frttal segélyezett brassói magyar kereskedelmi társulat által fen tartott alsófoku kereske delmi iskolában a hazafias és nemzeti érzület fejlesztése rendsze res és állandó. A segély után várt eredmény pedig különösen ab ban mutatkozik, hogy ez által lehetővé van téve, mikép az üzleteink ben alkalmazott magyar és idegen ajkú tanonczok magyar nyelvű
INTÉZMÉNYEK
ÉS
ALKOTÁSOK.
oktatásban és ennek megfelelő szellemű nevelésben részesüljenek. E mellett megmentetnek azon kényszerhelyzettől, hogy különben idegen iskola látogatására utaltassanak. Brassó, 1893, ápr. 19-én. Lázár
Ger'ó, elnök.
Verzár Lukács, igazgató.
3. A dévai m. kir. áll. főreáliskola tápiutézete. (Hunyadvárm egye.)
Van szerencsém tisztelettel jelenteni, hogy K e r e k e s Andor Vl-ik és P á l m a i Győző Vll-ik oszt. főreáliskolai tanulók az E. M. K. E. évi 250 frt segélye fejében teljes ellátásban részesülnek intézetünk ben és az internátus házi pénztára a 260 forintban megállapított, ellátási dijat, K e r e k e s Andornál 140 írttal, P á l m a i Győzőnél 130 írttal egészíti ki. K e r e k e s Andor jelenleg VI-ik oszt. tanuló teljes árvaságá ban csakis ezen segélyezésnek köszönheti iskoláztatását és szor galmából, a nemzeti eszmék iránt már is észlelhető fogékonysá gából következtetve annak idején buzgó híve leend az E. M. K. E. magasztos czéljainak. Tanulási előmenetele a lefolyt 1891—92. évben jeles és jó, a f. iskolai évben is tulnyomólag jeles- Viselete példásan jóP á l m a i Győző Vlí-ik oszt. tanuló, mint egy nagy családdal megáldott, testi kimerülés következtében idő előtt nyugdíjazott, vagyontalan r. kath. elemi iskolai tanitó szép tehetségű fia, szin tén a legjobb reményekre jogosít s a hazafiúi intézményeknek előbbi társával együtt majdan lelkes tényezőjét és m u n k á s á t várhatjuk belőle. Tanulási előmenetele úgy a lefolyt évben, mint a mostaniban általában jeles; magatartása teljesen kifogástalan. Mindkét növendék segélyeztetés nélkül az elnemzetlenedés veszélyében forgott s már ez okból is kiválóan üdvös vala a se gélyezés eme módjának iskolánknál történt meghonosítása. Déva, 1893. ápr. hó 16-án. Téglás Gábor, igazgató.
4. Székely-keresztúri szövőtamiiühely. (Udvarhelyvármegye.) Szára 26—93.
Az udvarhelymegyei háziipar-egyesület fentartotta sz.-kereszturi áll. segélyezett szövőtanmühelyben az 1892—93. tanév mult év okt havában megnyittatott és azóta rendesen foly a tanítás. A szövőtanmühely különben az 1880. óv aug. havában jött létre a kormány támogatásával, az udvarhelymegyei házi-ipar egyesület által és ugyancsak azon hó végén nyittatott meg a -
173
-
INTÉZMÉNYEK
É8
ALKOTÁSOK.
város ajándékozta telken- A növendékek közül az 1891—92. évi tanfolyamban volt: udvarhely megyei 9, alsó-fehérmegyei 1, nagyküküllőmegyei 1, háromszékmegyei 1. Vallásra nézve r. kath. 5, ev. református 6, unitárius 2. A tanfolyam alatt a növendékek semminemű tan,- lakás,- fű tés és világitsi dijt nem fizettek. Ezen kivűl 8 növendék teljes el látásban részesült. A kiadott segély tesz 650 frt 59 krt, Lakást, fű tést, világitást, segélyt stb. pénzbe számítva: a növendékek mintegy 800 frt segélyben részesültek. A tanfolyam alatt meglátogatták a tanműhelyt több izben az egyesületi elnök id. D á n i e l Gábor és S z t e r é n y i József kii-, iparfelügyelő, kik a tapasztaltak felett megelégedésöket nyilvání tották. A tanműhely czélja a szövőiparban oly kiképzést adni, hogy végzett növendékei a jó Ízlésnek megfelelő piaczképes árukat tud janak készíteni és bármely adott, minta után képesek legyenek szőni. Az 1891—92. tanfolyam alatt segélyezték a tanműhelyt a magas kormány 600, az E. M K. E. 120. «Székely művelődési és közgazdasága egylet» 100, és a marosvásárhelyi kereskedelmi és iparkamara 50 írttal A felügyelő-bizottság az E. M. K - E . két, 60—60 frtos ösztöndi jára felvette olasztelki B a r t h a Ilonát és kőhalmiS z á n t h ó Marit, Szókely-Keresztur, 1893. ápr. hó 15-én. Gamera Gusztáv br., felügy. biz. eluök.
Barabás József. felügy. biz. jegyző.
P
Népkönyvtárak. 1. A p á c z a i E. K. K. E. n é p k ö n y v t á r . (Brassóvármegye.) A vezetésemre bizott apáczai E. M. K. E. könyvtár ez évben 1 pl. E. M K. E. daloskönyvvel szaporodott és igy jelenleg 102 műből áll. Az 1892. évi május hó 1-től mai napig összesen 50 egyén, 50 művet használt Apácza, 1893. ápril hó 13-án. P a á l Ferencz igaz gató-tanító, mint könyvtáros. 2. B a l á z s f a l v i E. M. K. E. k ö l c s ö n k ö n y v t á r . (AlsóFehórvármcgye.) A könyvtárra vonatkozólag a fiókválasztmánytól és a könyvtárkezelőségtől is kaptunk jelentést. Egybefoglalva a kettőt, kiemelendök az alábbiak: A könyvtár tartalmaz 442 drb művet, 800 frt értékben, legnagyobb részben szépirodalmit, de meglehetősen képviselve vannak a becses népszerű gazdasági és közegészségi, valamint tudományos munkák is. E művek kiválóan magyar szerzők termékei, de külföldi jeles szerzők művei is szép számmal találtak helyet benne. Folyó évben a könyvtár csak négy művel gyarapodott és az is ajándékozás utján. E csekély gyara podás oka, hogy a könyvtár bevételét képező jövedelem részben a kötetlen művek bekötésére lett fordítva, részben a használat foly— 174 —
INTÉZMÉNYEK
ÉS
ALKOTÁSOK.
tán megrongált művek javítására. A könyvtárt használó tagok száma 56: idevalók, felerészben pedig vidékiek. A használat külö nösen tél idején nagy. A kölcsön könyvtárnak sikerült ezek sze rint ugy megerősödnie, hogy a műveltebb osztály igényeit is ki bírja elégíteni. Az olvasó közönség is szorgalmatosan igénybe veszi, csakhogy ezen szorgalommal a kölcsöndijak befizetése iránti hajlandóság és a könyveknek a rongálástól megóvása tekinteté ben megkívántató törekvés nem áll arányban s igy kölcsönköny vtárunk a közönséget még nevelni kénytelen. De ép azért más felől, mert eme vidéknek, a hírlapokon kívül, könyvtárunk az egyedüli művelődési kútforrása, a fiókkör a könyvtár gyarapodása érdekében mindent megtesz. A könyvtár jelenleg az E. M. K. E. iskola épületében van elhelyezve. Könyvtárnok: H e n c z e Imre. 3. B á nf f y-h u n y a d i E. M K. E. népkönyvtár. (Kdlozsvármegye.) A mult év végén használatba vett E. M. K. E. nép könyvtár, mely Bánffy-Hunyadon az állami iskoláknál van elhe lyezve, 113 drb műből áll. Eddig 19 olvasója volt, kik 49 izben vettek ki könyvet olvasásra. Bánffy-Hunyad, 1893. ápr. 15-én. G y a r m a t h y Zsigmond kir. tanácsos, elnök; K o l e s z á r L a jos titkár. 4. B é l b o r i E. M. K. E. n é p k ö n y v t á r . (Csík vármegye.) A kezelésem alatt levő könyvek az itteni földmüveléssel és famunkával foglalkozó ós olvasni tudó 12 magyar, 3 oláh és 3 izr. család, valamint az itten állomásozó csendőrség ós pénzügyőrség által olvastatnak, silány anyagi viszonyainkhoz képest elég szor galmasan. Kedvesebb olvasmányukul hazánk történelmi könyvei szolgálnak, melyeket annyira kedvelnek, hogy a téli estéken fonás végett összejövő asszonyok és leányok is valamelyik olvasni tudó által felolvastatják, s igy mintegy 20 családból álló magyar lakos között, még az irás-tudatlanokat is ide értve, alig van, ki hazánk történelmében elé fordult nevezetesebb eseményeket és azok hőseit ne ismerné. Gyergyó-Bólbor, 1893. ápr. 28. C s a t ó József megyei főerdőör. 5. B e s z t e r c z e i E. M. K. E- n é p k ö n y v t á r . (BeszterczeNaszódvármegye.) Az iparos iíjak önképző és betegsegélyző egy letében elhelyezett ezen könyvtárt a besztercze-naszódmegyei vá lasztmány ügyeli föl6. B o d o l a - n y é n i E. M. K. E. n é p k ö n y v t á r . (Háromszókvár megye.) Az E. M. K. E. könyvtárából a lefolyt 1892. évben jelen ideig olvasás vógeUkivétetettösszesen 163 drb könyv. Akivevőkszáma 100-at meghaladja. A nép között, mint a fentebbi adatokból is látható, az ol vasás iránti hajlam közkedveltté kezd lenni. Az olvasás iránti ér deklődés n :gyobb-nagyobb tért hódit. E mellett tanúskodik azon körülmény, hogy a könyvtár gyarapítására a nép közül 2 frt 15 kr folyt be. Az olvasás iránti kedv további fejlesztésére ós terjesz tésére még több népszerű olvasóköny beszerzése vált szüksé gessé és e czólból bátorkodott a fiókkör az alapszabályokban meg határozott 25 %-°f levonni, és az adományozott 2 frt 15 krral
INTÉZMÉNYEK
ÉS
ALKOTÁSOK.
együtt új könyvek megrendelését mondani ki. A központ felszólí tására a könyvtár használatára és kezelésére vonatkozólag alap szabályokat dolgoztunk ki, melyek már az igazgató választmány által jóvá is hagyattak. Bodolán, 1892. évi ápr. 27-én. P u s k á s Lajos elnök, K i s s Lajos titkár és könyvtáros. 7. B r a s s ó i e l s ő E. M. K. E. n é p k ö n y v t á r . (Brassóvár megye.) A brassói iparos osztály használatára a megyei választ mány kérésére már 1890-ben adott ezen népkönyvtár a magyar polgári kör helyiségében van elhelyezve. Brassóban ugyanis ma gyar, szász és oláh lakosság egyenlő aránya a magyar iparos osztály erősítésével a magyar állameszmenek javára billenthető. A megyei választmány jelentése szerint a könyvtár szép haszná latnak örvend. 8. B r a s s ó i m á s o d i k E. M. K. E. n é p k ö n y v t á r . (Brassóvármegye.) Mig a brassói iparos polgári körnek külön adott az E. M. K. E. könyvtárt, ugy az iparos ifjaknak is külön ön képző és betegsegélyző egyletök kezelésébe. A könyvtár a megyei választmánynak jelentése szerint szép használatnak örvend. 9. B r á d i E. Ai. K. E. n é p k ö n y v t á r . (Hunyadvármegye.) Az E. M. K. E. Brád községünket segélyezte 100 darab hasznos és népies olvasókönyvvel, melynek magam vagyok a könyvtárosa, s örömmel jelenthetem, hogy a könyvek folytonosan használtat nak, a mennyiben csekély magyarságunk szorgalmasan olvasgatja. Brád, 1893, ápr 21. B á n y a i István ev. ref. tanitó. 10. B ü r k ö s i E. M. K E. n é p k ö n y v t á r . (Nagy-Küküllővármegye.) A könyvtár az állami iskolában van plhelyezve; kezeli alólirott. A könyvtárban van szépirodalmi mű 96 drb 158 frt 60 kr é r t é k b e n ; történelmi mű 25 drb 10 frt 96 kr értékben; közgazdasági mű 37drb 21 frt értékben; a «Fővárosi Lapok» 8 évfolyama 32 frt ér tékben; és igy összesen 166. drb 222 frt. 56 kr. értékben. Bürkös, 1893. ápril hó 27-ón. S z a c s v a János áll. isk. tanitó, könyvtáros. 11. C s e r n á t f a l u s i E. M. K. E. n é p k ö n y v t á r . (Brassóvármegye) A művek száma jelenleg is 110 drb. A lefolyt év ben 84 drb könyvet 68 egyén olvasott. Sajnálattal kellé azon ban tapasztalnom, hogy a könyvtárban levő könyveket ép azok nem olvassák elég szorgalmasan, a kikért ez létesítve lett, t. i. maga a köznép, úgy, hogy nem egyszer kellé iskolás-gyere keimtől az őket inkább érdeklő gazdasági munkákból, mintegy ráerőszakolva elküldeni a szülőknek. A serdülő fiatalság ujabb időben kezd érdeklődni e könyvtár iránt, csak az a sajnos, hogy népszerű mulattató és mégis hasznos^ tanulságos könyv nem sok áll rendelkezésre. Miért is szerény véleményem az lenne, hogy egy néhány ily népszerű olvasókönyvvel gyarapittatnék e könyv tár. Csernátfalu, 1893 ápril hó 26-án P a p p János könyvtárkezelő. C s i k s z e n t g j ö r g y-b á n k f a 1 v i E. M. K. E. n é p k ö n y vt á r . (Csikvármegye.) A könyvtár 1892. jun. hó végével érkezett községünkbe és a csikszentgyörgy-bánkfalvi olvasókör kezeli. Ki olvasás végett kivevődött a lefolyt közgyűlési évben 112 darab T
— 176 —
INTÉZMÉNYEK
ÉS
ALKOTÁSOK.
könyv ; ebből 63 drb gazdasági irányú volt. A könyvtár részére rendeztetett egy tánczmulatság és ennek tiszta jövedelme 7 frt 43 kr volt. Az összeget a tagsági dijakból 10 frtra egészítettük ki és egy könyvszekrény készítésére fordítottuk. A könyvtár az olvasókör közgyűlése által rendben találtatott. Csik-Szentgyörgy, 1893. ápr. hó 23-án. T o m p o s János olvasóköri elnök, M á r t o n Károly olvasóköri titkár. ,13. D é v a i E. M. K. E. n é p k ö n y v t á r . (Hunyadvármegye.) Az E M. K. E. központi igazgató választmánya a dévai népkönyv tárt az iparos ifjak helyiségébe helyezte el. 1892. május 15-ike óta máig, vagyis mióta a könyvtár az ifjúsági egyletnek saját bérhe lyiségében van elhelyezve, használta 49 ifjú, összesen 289 esetben, A könyvtárt L u k á c s Lajos, az egylet jegyzője kezeli, minden jutalomdíj nélkül. Az iparos iíjak legtöbbje a szépirodalmi műve ket olvassa, mig a gazdaságra vonatkozó könyvek, jobbára hasz nálatlanul hagyatnak. Különösen tetszenek az ifjúságnak a regé nyek és a hazafias költeményeket tartalmazó művek, melyeket szavalásra is lehet használni. Az említett önképzőkör a lefolyt évben 5 felolvasó ülést tartott, melyek mindenikén 2—2 ifjú pró bálgatta a szavalás mesterségét, a kör elnökének előleges utasítá sai nyomán. Ezen nyilvános üléseken T é g l á s Gábor, K ú n R ó bert, S z i n t e Gábor főreáliskolai tanárok, K o l u m b á n Samu képezdei tanár és S z ő t s Sándor ref. lelkész tartottak felolvasá sokat, nagy közönség részvétele mellett. Az iparos ifjak önképző köre megünnepelte az idén márczius 15-ét, tavaly Szent-István napját és király ő Felsége megkoronáztatásának 25 éves emlék napját. Nevezett kör pár héttel ezelőtt dalárdát is alakított, mely hivatva van a hazafiúi érzést a dal müvelése által még inkább fokozni. Az ifjak közszelleme egészen magyar ós örvendetesen lel kes és hazafias. Az E. M. K. E. igazgató választmányának a könyv tár ajándékozásaért hálás köszönetet mond. Déván, 1893. ápr. 19-én. S z ő t s Sándor a dévai iparos ifjak önképző-körének elnöke. 14. F e l - e n y e d i E. M. K. E. n é p k ö n y v t á r . (Alsó-Fe hérvármegye.) A folyó óv elején 98 műből és 108 darabból álló kis könyvtárt vettünk át. 1893. január 15-én teljes közgyűlésben az egyházközség tagjai előtt az E. M. K. E. nemes s a fel-enyedi ma gyarság érdekében nagyon is hasznos és szükséges ajándéka be mutattatott Felfogásukhoz mérten megmagyaráztatott s ismertette tett a község tagjaival a czél, s buzdittattak s buzdittatnak foly ton a könyvek használatára és ezáltal a nemes czél s önmaguk mivelósének emelésére. A könyvtár a tanító kezelésére bízatott. A lefolyt három hó alatt részt vett a könyvtár használatában 55 egyén. Ily rövid idő alatt kezdetnek elégnek vehető, miután az a magyarság érettebb részének '/ -e. Remélhető bizton, hogy jö vőre szaporodni fog az olvasók száma. Fel-Enyed, 1893. ápr. 17. fforess Kálmán ref. pap. 15. F e l s ő - s z o v á t h i E. M . K . E . n é p k ö n y v t á r (Kolozs vármegye.) A népkönyvtárban van jelenleg 134 mü, ebből 40 4
—
177
—
12
INTÉZMÉNYEK
ÉS
ALKOTÁSOK.
ajándékozás utján a község tulajdona, a többi az E. M. K. E. bir toka A mult évi május 31-tói a jelen április 18-ig kivettek 146 művet, 146 darabban leginkább a téli hónapokban. Eredményét a népkönyvtárnak egyszerre nem lehet konstatálni. A mi mun kánk itt a mezőségen sysiphusi munka. A népkönyvtáré is az. Iskolában, szószéken, utezán könyvvel élesztjük a hazafiságot, megelégszünk, ha megmentjük a magyarságot és ezt részesítjük főleg a kultúra áldozataiban. Tapasztalatom újból ismétlem. Az E. M. K. E. daloskönyve szép, remok. Hasson oda az egyesület, hogy nemzetiségi vidékre csakis kitűnő énekes tanitók alkal maztassanak. A magyar dal hódit legjobban. A könyv ui3g van, miből tanítani lehet. Embert és embsrt, énekes tanítót és csakis ezt nemzetiségi vidékre Felső-Szováth, 1893. ápr. lR-á'i. D é z s i Mi hály népkönyvtáros. 16. G er n y e s z e g i E. M- ív. E. n é p k ö n y v t á r. (Maros-Torda vármegye.) A könyvtárt kezeli L á s z l ó Ferencz tanitó. Az idei jelentés szerint a könyvtárt állítólag kiolvasták. A könyvtárt azért adta az igazgató választmány, mert Gornyeszog központi község az országút mentén és innen az olvasás kedve legjobban terjeszt hető a nép között tovább. 17. G y e r g y ó - b é k á s i E. M. K. E. n é p k ö n y v t á r . (Hároinszékvármegyo.) Gyergyó-Békás Magyarország legkeletibb pontján helyrajzilag inkább Oláhországhoz csatolt és hazánktól közleke dési utak hiánya miatt teljesen elzárt (5—7 ezer lelket számláló község. Lakosságának része oláh, s mintegy V., része nagy részben ide bevándorolt és eloláhosorlott székely. Ezek között, igen sokan vannak, a kik ha magyar jellegüket s még nyelvüket is az oláhval cserélték fel, de magyar voltukat fentartották. Mintegy 3—4 év óta igen örvendetes haladás tapasztalható az E. M- K. E. gyergyóvidéki köre által a róm. kath. pü?pök segélyével létesített kápolna és a gyergyó-tölgyesi E. M. ív. fi körielkész kijárása kö vetkeztében. A nép különben nagyobb részbon írás-tudatlan és e miatt a népkönyvtár nagyobb haladást nem tüntethet fel. A ma gyarságnak az eloláhosodástól való megmentésére egy állandóan itt lakó róm. kath. lelkész és egv magyar fiu és leány népiskola felállítása égető szükség A könyvtár kezelője: M i k l ó s Lukács. 18. H a 1 m á g y i E. M. ív. E. n é p k ö n y v t á r. (Nagy -Kükül lő vár megye.) Az 1889 és 1890-ben küldött 81 kötet könyv hiánytalanul meg van. Ezen évben alakítottuk n n g községünkben az «Ifjúsági egyesület*-et, melynek 73 tagja van. E rövid idő alatti működé sében, — mely alatt 6 összejövetelt tartót', - - arról győződtem m>g, hogy szükséges lenne egv v e r s g y ü j t e m é n y . mely ben lennu, minél több könnyen szivalhitó víg és kom ilyabb tár gyú költemény; mit én a többféle versgyűjteményekből össze is kezdettem szedni, de m é g keveset találtam és ezeknek is egyelőre a czimét és szerzőjét jegyzem fel csak s folytatom a kísérletet tovább Különösen nehéz nőknek való alkalmas költeményeket kr.pni, minek pedig szükségét érezzük mindnyája í, kik hasonló — 178
-
INTÉZMÉNYEK
ÉS
ALKOTÁSOK.
egylet ügyeit szolgáljuk. Hasznos lenne továbbá egy f e l o l v a s á s o k a t tartalmazó gyűjtemény. Javasolnám a falusi nép könyvtárak ilyen módon való kibővítését. Halmágy, 1893. ápr. hó 17-én. J á k ó Dénes állami vezórtanitó, népiskolai és E. M K E. könyv- és pénztáros. 19. H o r g a s p a t a k i E.M. K. E. n é p k ö n y v t á r. (SzolnokDobokavármegyo) A korábbi kezelő P á 1 Eerencz kincstári tanító a mult évben az oláh-láposi r. k. iskolához léptettetett elő, a könyvtárt átadta utódja 0 p r a János tanítónak, a felügyelő bi zottság tudomásával. A könyvtár használata kedvező eredmény nyel folyamatban van. 26. K i s-S e b e s i E. M. K. E. i f j ú s á g i k ö n y v t á r. (Kolozs vár-megye.) Az ifjúsági könyvtár 44 kötetből áll. E könyveket az iskola felsőbb osztályának tanulói és az ismétlő növendékek szorgal masan olvassák nemcsak magukban, hanem otthon szülőiknek is. A folyó tanévben ápr 14-éig volt összesen 100 kivevő tanuló, a mennyi • ben egy-egy növendék több könyvetis átolvasott. A könyvtár kezelője alólirott E. M. K. E . iskolai tanító. Kis-Sebes, 1893, ápr. 16-án. M a k fa 1 v i Ferencz tanító 21. K ő h a l m i E. M. K. E. n ó p k ö n y v t á r. (Nagy-Küküllővármegye) A könyvvtár az iskola helyiségében van elhelyezve és kezelése S z a b ó István tanítóra bízatott. Felügyeli a megyei vá lasztmány, illetve az iskola gondnoksága, A. könyvtár áll 1379 műből 413 kötetben. 22. K ö s z v é n y o s - r e m-% t e i E. M. K. E. n é p k ö n y v t á r. (Maros-Tordarnegye ) Az 1893. év elején megküldött népkönyvtár alapszabályait kidolgozván és azt a központ helybenhagyván, a meg-.-ei választmánv felügyelete alatt áll. 23 K ü k ü 1*1ő v á r i E. M. K. E. n ó p k ö n y v t á r . (Kis-Küküllővármegye.) Népkönyvtárunknak a lefolyt évben volt 24 tagja. Az olvasási kedv meglehetős élénk volt, a mit bizonyít az is, hogy mindenik tagra átlag 14 mű esik a kivevési lajstrom tanúsítása szerint. Ha tekintetbe vesszük azt, hogy az olvasókör tagjai — foglalkozásuknál fogva — kizárólag csak télen olvashatnak : az eredmény kielégítőnek mondható. Ez alkalommal nem mulaszt hatjuk el abbeli tapasztalatunkat is közölni, hogy a k é p e s é s m e s é s k ö n y v e k a z o k , miket még többször is örömmel ol vasnak el; ellenben a gazdasági szakmunkák érintetlenül ma radnak, sőt ezeket még magyarázó felolvasás alakjában sem ked velik. Megjegyezni kívánjuk, hogy az olvasó egyletnek a tagjai semmi tagsásri dijat, nem Űzetnek. Küküllővár, 18113. ápril 18-án. K ő n t z e i Kálmán elnök, S z a b ó István áll. tanitó, könyvtáros. 24. E o z s á d i E . M K. E. n é p k ö n y v t á r . (Hunyadvármegye.) Ez egyházközség, mely Hunyadmegye összes községei közül egyedül őrizte meg magyarságát, olvasni szerető tagjai — kik so kan vannak — régóta érezték hiányát egy kis népkönyvtárnak. A szegény egyház és iskola e hiányon a legjobb akarattal sem tu dott segíteni, jóllehet érezték, hogy egy könyvtár mily nagy té— 179 —
12*
INTÉZMÉNYEK
ÉS
ALKOTÁSOK.
nyező népünk miveltségi és erkölcsi színvonalának emelésére, a magyar nemzeti eszme és érzelem ápolására, fejlesztésére. Kz ok ból folyamodtak a megyei választmány utján az egyesülethez, mely a könyvtárt ápril 1-én el is küldötte. A könyvtár a ref. iskolában helyeztetett el és kezelője P a p p József tanitó. 25. M a g y a r - n e m e g y e i E. M. K E. n é p k ö n y v t á r . (Besztereze-N aszódvármegye.) C s e r n á t o n i Gyula dr., kir. tanfelügyelő ajánlatára szavazta meg az igazgató választmány ide a népkönyv tárt, mely az E. M. K. E. daloskörrel kapcsolatban szerveztetett. 26. M a r o s-b o g á t i E. M. K. E. n é p k ö n y v t á r . (TordaAranyosvármegye.) A marosbogáti E. M. K E. népkönyvtár áll az E. M . K . E. által ajándékozott szépirodalmi, történelmi és köz hasznú ismereteket tartalmazó müvekből. Ezekből a szépirodalmi rész keresettebb; a történelmi és közhasznú ismereteket, tartal mazó müveket kevesen kérik olvasás végett A szépirodalmi rész ből 200 esetben vettek ki, mult évi nov. 1-től mostanig, műveket olvasás végett: magyar, közrendű polgárok, felnőttek, mindkét n e m ű ifjak ós ismétlő iskolások, iparosok és izraeliták. A könyv tárhoz csatolt népies olvasmányból: »Magyar Mesemondó; Dalok, Mesék és Rigmusok« czimü füzetecskékből, f. évi január 1-től. mostanig, 444 esetben vettek ki füzetecskéket olvasás végett, 4-ik és 5-ik elemi osztályos tanulók. Ezek keresett és kedvelt olvas mányai az ismétlő iskolába járó mindkét nembeli ifjaknak is. Ilyen irányú olvasmányokkal az E. M. K. E. népkönyvtárt időnként szaporítani czélszerünek mutatkozik. Ezen évet a mult évvel öszszenasonlitva, az olvasók száma szaporodott; a hazafias érzület emelkedett; általában a tudás vágy és a magyar nyelv terjedése haladásra mutat. Ha ezen év folytán az állami iskolát felépíttet hetjük, akkor a téli estéken felolvasások által is törekedni fogunk hatni úgy a nemzeti érzület fejlesztésére, mint a magyar nyelv terjesztésére. Hogy ezt már eddig meg nem kezdettük, csak azon mult, mert alkalmas helyiségünk nem volt az egész községben. Szükségesnek vélem egy vegyes dalkör összeállitását. Egy *E. M..K. E, N é p l a p « megindítását is részemről hasznosnak vélem. A köz rendű lakosok, kivált téli estéken haszonnal olvasgathatnák a né pies nyelven szerkesztett lapot és megkedvelnék ez által az iro dalom jelesebb termékei olvasását is. A hazafias, nemzeti érzület fejlesztésére és a magyar nyelv terjesztésére is kimaradhatlan eredménye lenne. Maros-Bogát, 1893. ápr. hó 18-án. T o k a j i J á n o s ev. ref. pap, mint az E M K. E. népkönyvtár kezelője. 27. M a r o s-sz e n t - b e n e d e k i E . M . K . E - n é p k ö n y v - ' t á r . (Alsó-Febérvármegye.) A tapasztalat mutatja, hogy a nép könyvtár könyveit sokan olvasván — különösen a történelmieket — a nép egész másképpen ós helyesebben fogja fel a világ állá sát, mind nemzeti, mind politikai tekintetben. Nemcsak helybe liek, hanem a közel levő községekből is sokan olvasták és olvas nának, ha volna több; a történelmieket különösen szeretik. A nép könyvtár az olvasó-körrel áll kapcsolatban, rn.etyn.ek tagjai száma 1H)
-
INTÉZMÉNYEK
ÉS
ALKOTÁSOK.
20. Ennek pénztárosa B a r t a l u s Sámuel ev. ref. lelkész, a ki az unitárius lelkészszel, F á b i á n László tanitóval felolvasásokat, szinielőadásokat, vigalmakat rendez, meljmek jövedelme az olvasó kör javára fordittatik. 28. M e d g y e s i E. M. K. E. n é p k ö n y v t á r. (Nagy-Küküllővármegye.) Az egyesület ajándékozta népkönyvtár «használatban és a fejlődés utján van-» Kezeli az állami iskola igazgatója az áll. iskola helyiségében és felügyeli a megyei választmány. 29. M ó c s i E. M. K E. n é p k ö n y v t á r. (Kolozsvármegye.) A lefolyt évben volt könyvtárunknak 30 tagja, kik kisebb-nagyobb szorgalommal olvasták könyvtárunkat, kiknél ez ideig 101 mű for dult meg. Az olvasó közönség nagy része a könyvtárban levő köny veket már átolvasta. Ezen a bajon az által lehetne segíteni, ha az E. M. K. E. kegyeskednék a meglevő k ö n . vek számát újakkal sza porítani. Mócs, 1893. ápr. 20-án. B e n c z é d i János állami isk. igazgató, könyvtáros. 30 N a g y-s aj ó i E. M. K E. n é p k ö n y v t á r. (BeszterczeNaszódvármegye.) Az E. M. K E. daloskörrel kapcsolatosan szerveztetett. Felügyeli a besztercze-naszódmegyei választmány. A könyvtár ápr. 1-én küldetett el. Gondozója S e b e s t y é n József áll. iskolai igazgató-tanitó. 31. N a g y - s e 1 y ki n é p k ö n y v t á r . ( N a g y - K ü k ü l l ő v á r m e g y e . ) Az E. M. K. E- által kegyesen adományozottu.n. Népkönyvtár minden tekintetben hasznára van ezen vidék művelődésének előmozdítására. Erről az alábbi statisztika tanuskodhatik. A könyvtár 1892. évi okt. 2ö-én adatott át a használatnak; ekkor vette azt át az újonnan ki nevezett tanitó kezelésébe, illetőleg ekkorra készült el a lajstromo zással és a könyvjegyzékkel. Ezen időtől kezdve 1893 évi ápr. 25-ig összesen 110 kötetet vettek ki olvasás végett. Az olvasók száma 20; gazdák, papok, tanítók, községi jegyzők, kereskedők, vasúti alkal mazottak és magánosak. Az ifjúsági olvasmányokat az iskola fel sőbb osztályainak növendékei olvasták nagy' haszonnal. Érdekes megjegyezni való, hogy a legszorgalmasabb olvasó B a l o g h Péter nevű vasúti őr volt, a 9. számú őrháznál a szebeni vonalon, a ki egymagára 30 kötetet olvasott el, irányozva természetesen olvasá sában a könyvtárnok által. Részletezve: olvastatott 27 kötet ifjú sági munka ; 10 kötet gazdasági és 75 kötet regény, elbeszélés, vegyes mű és 3 kötet szakmunka. A kivétel teljesen díjmentes. A munkák megkímélése semmi kívánni valót sem hagy fenn. A könyvek elismervény kiállítása mellett adatnak át és így a nép könyvtárt kár nem érheti, a minthogy eddig nem érte. Az állami iskola gondnoksága nevében: Nagy-Selyk, 1893, ápr. 26 án V a r g a Károly h. gondnoksági elnök. F e j é r Simon János vezértanstó, könyvtáros. 32. N a g y - s z o b e n i E . M. K. E n é p k ö n y v t á r . (Szebenvármegye.) A megyei választmány a helyi közkórház betegei szá mára a kórház orvosi karának véleménye alapján azt a javaslatot terjesztette be,hogy az erdélyrészből évente ott megforduló 60—80 — 181 —
INTÉZMÉNYEK
ÉS
ALKOTÁSOK.
szegény iparos-segéd és m u n k á s beteg számára, kik lábbadozó ál lapotban a nemzeti érzület fejlesztése szempontjából sikerrel ol vashatnák a népkönyvtárt, az egyesület egy ilyet engedélyezzen. A könyvtár az 1892. év tavaszán rendelkezésre bocsáttatott. 33. N a g y - t e r e m i E. M. K. E. n é p k ö n y v t á r . (Kis-Kük ül lő vármegye.) Nagy-Teremiben az E. M. K. E. könyvtár az állami iskola egyik nagy termében van elhelyezve, megfelelő jó nagy szekrényben. A könyvtár az állami iskola gondnokság felügyelete alatt van- K ö n y v t á r n o k : M i h á l y József állami elemi iskolai ta nító. A könyvtár a múlt 1892-ik évben tartott majális részbeni jövedelméből szaporodott: 31 kötettel. Van a könyvtárban jelen b e n : szépirodalmi mű 90, 180 kötetben. Történelmi munka 20 mű 21 kötetben. Közhasznú ismeretek 38 mű 38 kötetben; összesen: 157 mű 177 kötetben. A könyvtárt szorgalmasan olvasgatják, kü lönösen a téli unalmas napokon és estéken, még pedig •' Nagy-Teremi. Teremi-Ujf'alu, Lukafalva, Lőrinczfalva s más községek la kosai, ugy, hogy különösen ezen az elmúlt unalmas téli idényben majd az egész könyvtárt elolvasta némely család. Leginkább a jó elbeszéléseket, népies költeményeket szereti olvasni népünkElőmozdítja a könyvtár használatát az E. M. K. E. erkölcsnemesitő és daloskör egyesület, melyről a daloskörök alatt tettünk je lentést. Nagy-Teremi, 1893, ápr. 19-én. M i h á l y József állami v. tanitó, könyvtárnok. 34. N a s z ó d i E. M. K. E. n é p k ö n y v t á r . (BcszterczeNaszógvármegye.) Az E. M. K. E. népkönyvtár áll 105 műből 11 í kötetben. A könyvtárt a múlt évben 24 egyén használta; közöttük több nem magyar ajkú egyén is. A könyvtár 239 esetben lett igénybe véve, illetőleg 239 mű olvastatott. A könyvtár egy élén ken érzett közszükségletnek kielégítése; ha mégis az eredmény nem felelne meg a hozzákötött várakozásoknak — szerény véle ményem szerint — ennek oka abban rejlik, hogy a könyvtár bi zonyos tekintetben nem felel meg a tényleges helybeli viszonyok n a k ; mert Naszódnak magyar gazdaközönsége egyáltalában nincs; s mégis csak 105 műből álló könyvtárban a gazdasági szakma 25 müvei van képviselve, még a kapósabb és szeretettebb szigorúan vett elbeszélő irodalom körülbelől 50 műben állhat az olvasók rendelkezésére. Miután az érdeklődők a könyvtárnak elbeszélő részét kiolvasták, előrelátható, hogy a könyvtár igénybevétele csökkenni fog, s igy annak kicserélése egy másikkal, mely a he lyi viszonyok tekintetbe vételével volna összeállítandó, már is szük ségesnek mutatkozik. A könyvtár felügyelő bizottsága áll G e l e i József dr-, kir. közjegyző, S z é k e l y Mózes m. kir. főerdész és J ü n g l i n g János m. kir. erdész tagokból. Naszód, 1893. ápr. 16-án. S z e 1 k e József r. kath lelkész, mint az E. M. K. E. könyv tár vezetője. 35. 0 1 á h - b r e t t y e i E. M. K. E. n é p k ö n y v t á r . (Hunyadvármegye.) A hazafias nemzeti érzület szempontjából a nép könyvtár a folyó év alatt is a legnagyobb mértékben volt igénybe -
182 —
INTÉZMÉNYEK
ÉS
ALKOTÁSOK.
vévo, a mennyiben a meglevő művek a legszélesebb körben olvatás végett használtattak. A helybeli elemi népiskolában pedig, a D e á k Gerő által szerkezteit »E. AI- K. E- daloskönvv»-ből eltanittatott négy dal. O.-Brettye, 1893. ápr. hó 27-én. P é t e r ff y F e rencz tanitó. 30. P i p e i E. Aí. K. E. n é p k ö n y v t á r . (Nagy-Küküllővármegye) Most van szervezés alatt. A népkönyvtár különben a nagy-küküllőmegyei válaszmány utján á])r. 1-én elküldetett. 37. O-r a d n a i E. Al. K. E. n é p k ö n y v t á r. (Besztercze-Xaszód vármegye.) Ezt a népkönyvtárt a mult óv tavaszán küldöttük ó-radnai fiókkörünkhöz G u z m á n János kir. bánya- és kohó főnök kezeihez. Az O-Radna közelében fekvő kir. kincstári bányánál ugyanis a munkások között a nemzeti nyelv elfelejtésének sajnos jelenségei mutatkoztak a múltból. Ezen változtatott és változtat az állami iskola. Az állami iskolát támogatandó adtuk a nép könyvtárt, hogy a bányamunkások, különösön esténként, midőn közös karámban hálnak, még azok is, kik olvasni nem tudnak, egy másik felolvasása által szellemileg tápláltassanak. A népeiéi ben lassanként beolvadt oláh mesék helyett igy remélhetőleg a magyar szellem fog tért hódítani. A könyvtár a fiókkör jelentése szerint hasznos szolgálatot tesz. 38. S z a k a d á t i E. M. K. E. n é p k ö n y v t á r . (Szebenvármegye.) Van f-zerencsénk jelenleni, hogy a községünk részére en gedélyezett könyvtár a tél folyamán az állami iskola gondnoksának felügyelete alatt megnyittató!t. A könyvtár a magyarság ré széről kedvezően fogadtatott s ez igazán elszigetelt körben ugy a hazafias, valamint a nemzeti érzület fejlesztésérc kedvező befo lyással volt. Szakadat, 1893. ápr. hó 16-án. J a k a b János gond noksági elnök, A l i r t s e Lajos gondnoksági jegyző. 39. S z á s z-s c b e s i E. Al. K. E. n é p k ö n y v t á r. (Szebenvármegye.j Az E. M. K. E. népkönyvtárt a mult évi jelentésem óta 32 olvasó használta, 12 állami iskolai növendék és 20 különböző állású és sorsú más egyén. A használatért dij nem fizetődik; a könyvek legfölebb 2—3 hét alatt bekerülnek. A könyvek még mind jó állapotban vannak. Könyveket bármely időben szoktam kiadni. Büntetés dijak nem szedettek. Szász-Sebes, 1893 ápr. 26-án. \V e i n h o 1 d Károly állami iskolai igazgató, E. M. K. E. népkönyv tár kezelő és az E. M. K. E. daloskör vezetője. S z i l á g y - c s e h i E. M. K. E. n é p k ö n y v t á r . (Szilágyvárinegye.) Az 1892. évi május hó 3-ka óta a mai napig, ápr. hó 24-ig könyvtárunk könyveit összesen 87 tag olvasta, főleg a földmivelő és iparos osztályból és pedig használván 76 művet 234 kötetben. Büntetéspénz nem folyt be, a mult évben takarékba helyezett 9 frt 70 kr ma is ott kamatoz; a gyűjtő-perselyek még nem bontattak fel; ez évre kilátásba hel}'ezett községi segély még nem adatott át. A könyvtár a megbecsülhetlen «E. Aí. K. E. daloskönyv»-vel gyarapodott. Szilágy-Cseh, 1883. ápr. 24-én. B a r d ó c z Pál állami iskolai igazgató, E. M. K. E. könyvtárnok. — 183
-
INTÉZMÉNYEK
ÉS
ALKOTÁSOK.
41. V e r e s p a t a k i E . M . K . E. n é p k ö n y v t á r (Alsó-Fehér vármegye.) A verespataki kör felügyelete alatt álló könyvtár könyv tárosa B a r a b á s Sándor és ezen bányászhely lakossága ered ménynyel használja. 42. V é c s i E. M. K. E. n é p k ö n y v t á r . (Maros-Tordavármegye.j A könyvtár vagyona: 115 mű 109 kötetbon. Ezekből szép irodalmi: 57 mű 54 kötetben; történelmi: 22 mű, 22 kötetben; közhasznú -smeretek: 32 mű, 32 kötetben; zenei 1 mű 1 kötetben. El vannak helyezve egy sárgára festett kettős ajtójú könyvszek rényben és pedig könyvkiadó jegyzőkönyvvel kezeltetnek. A könyv tár bevétele volt: az olvasóktól minden kötet után 1 kr, 97 kötet után 97 kr, mely összeg a könyvek beborítására fordíttatott. A könyvtárnak 1892. május hó 2-tól 1893. április 26-ig volt 42 olva sója; elolvastatott 97 mű. Az olvasók, valamint az olvasott művek száma ez évben csökkent; ennek okát főleg abban találom, hogy a könyvtár olvasói a meglevő munkákat majdnem mind átolvas ták. A könyvtár nagyobb mérvű gyarapítását ez alkalommal is tisztelettel ajánlom. Vécs, 1893. ápr. 26-án. T á l y a i György könyvtár kezelő, tanitó. 43. V í z a k n a i E. \ I . K. E. n é p k ö n v t á r . (Alsó-Fehérvár megye.) Az E. M. K. E. által évekkel ezelőtt Vízaknára küldött könyvekot, az állami fiúiskola egyik tanítója által gondozott ifjú sági könyvtárból, a vízaknai magyar ifjúság szorgalommal olvassa s ez által is vízaknai magyar ifjúságunk nemzeti érzülete ápoltatik. De mert az oláhok t a n u l ó gyermekeiket távol tartják hely beli állami iskoláinktól: ifjúsági könyvtárunk e testvórnemzet gyermekeinél nem gyakorolhat befolyást a hazafias nemzeti érzü let fejlesztésére. Vízaknán, 1893. ápr. 2 5 - é n . Bo r b á t h Pál gond noksági elnök. 44. Z a j z o n i E . M. K. E. n é p k ö n y v t á r . (Brassóvármegye). A k ö n y v t á r ' 1889-ben alapíttatott 127 kötettel. Azok közül 1892-ig részint eltévedt, részint elhasználódott 8 kötet. 1890 ben gyarapittatott 3 kötettel, 1892-ben 1. kötettel s így a meglevő művek száma ez idő szerint 123. E művekot Zajzon, Tatrang és Pürkerecz magyar ajkú lakói szorgalmasan és nagy élvezettel olvassák; de helyiségeink idegen nyelvű lakói még nem sajátították el annyira a magyar nyelvet, hogy azokat olvashatnák. Tekintve azonban azon körülményt, hogy az iskolai népkönyvtárak alig rendelkeznek egy pár oly művel, mely a nép szellemi igényeit ki elégíthetné: az E. M. K. E. könyvtár igen fontos közművelődési és hazafias missziót teljesít. Zajzon, 1893. április hó 20-án. S á r a András E. M. K. E . könyvtár kezelő.
Pi.
£. M K. E. daloskörök. 1. B a r c s a-U j f a l u s i E. M. K. E. d a l o s k ör. (Brassóvármegye.) A daloskör már 10 év óta fen áll. Vezetője B a r c s a v Albert. Abból az az alkalomból, hogy az E. M. K. El. megkezdte a — 184 —
INTÉZMÉNYEK
ÉS
ALKOTÁSOK.
daloskörök szervezését, e daloskör is újra szervezkedett, felvévén az E. M. K. E. czimet és jelleget. A központtól kapott kellő számú daloskönyvet. A felügyeleti jogot a brassómegyei választmány gyakorolja. 2. B o d o 1 a-ny ó n i i f j us á g i d a 1 o s k ö r. (Háromszékmegye.) A helybeli E. M. K. E. népkönyvtárral kapcsolatban «a daloskör az E. M. K. E. Gyertyánffy alapítványával jutalmazott és kitüntetett tanitó, fiók-köri jegyző, V é n Atpád vezetése alatt jött létre. A daloskör, mint a tavaly, az idén is szép márcz. 15-ét rendezett, a miről a felügyelő bodola-nyéni fiókkör jelentésében a 100-ik lapon olvashatni. 3. F o g a r a s i m a g y á r d al e g y 1 e t. (Fogarasvármegye.) Egyletünk megalakítását Fogaras város hazaszerető polgársága előtt annak élénken érzett szüksége indokolta, hogy a magyar dal kultiválása mellett a magyar eszme s a társadalmi érintkezés egy újabb s erős kapocscsal köttessék össze, mert a nemzetiségi tö rekvések ezen nem jelentéktelen fészkén szükséges azoknak tár sadalmi megerősítését minden eszközzel megkísérteni, a kik hí vek a magyar nemzetiséghez, s a kik apostolai az állam eszmé nek. S mert Fogaras nagy községének számszerint is nagyon ke vés magyar ajkú polgársága, a megyében élő még sokkal keve sebb magyarság által a legjobb szándék mellett is csak korlátolt mérvben támogat.tatván: ugy erkölcsi, mint daloskönyvek adása által anyagi irányban is az E. M. K E. megfelelőkig támogatja ez egyletet. Az elnök: K á b d e b ó Ferencz kir. közjegyző. 4. G y e r g y ó-s z e n t m i k 1 ó s i E. M. K. E. d a l o s k ö r (Csikvármegye.) Gycrgyú-Szent-Miklúson az E. M. K. E. Gyergyóvidéki buzgó körének kezdeményezésére szintén a f. közgyűlési évben alakult szegényebb sorsú iparosokból és segédekből az egyesület czéljának megfelelőkig a polgári dalogyesület. A megfelelő számú daloskönyvot 16 frt értékben a központ ajándékozta. A felügyeletet a fiókkör gyakorolja, melynek buzgó elnöke F e r e n c z i Károly plébános. A tagok száma legalább 20. 5. G y u l a f e h é r v á r i E. M K E. d a le g y o s ü 1 e t. (AlsóFehér vármegye.) Folyó 1893 év jan. hó 15-én vasárnap délután tar totta meg a városháza nagy tanácstermében alakuló közgyűlését. El nök : N ó v á k Ferencz kir. tanács)s. polgármester a gyűlést megnyit ván, nagy vonásokban vázolta a dalegylet ezé íját, hivatását és nagy horderejót. Majd Z la m á i Ágoston róm. kath. gymn. p a p tanár, második alelnök emlékezett meg a dalegylet fontosságáról. Tekintettel, hogy e beszéd minden E. M. K E daloskör alakulá sára nézve irányadó lehet, adjuk belőle a következőket". Az ének — úgymond — a sziv nyelve, a melynek é|) ugy meg van a maga czélszeriisége és rendeltetése az emberi életben, mint a közönséges beszédnek. S ha annak a kérdésiek taglalásába bocsátkoznánk, vájjon melyik szebb és eredményében melyik hatásosabb, a beszéd e avagy az ének, azt hiszem, mindenki ez utóbbinak fogja az elsőség pálmáját nyújtani. Hiszen állítsák szembe a legszebb hazafias szó noklatot a szózat kebelrázó és lelkesítő dallamával s bizonyára azt fogják tapasztalni, -
185
—
INTÉZMÉNYEK
ÉS
ALKOTÁSOK.
hogy a szónoklat a hallgatót megrázva, megindítja, tettekre serkenti, de az az ének meghatja, könnyekre fakasztja s az ősi kard megragadására és villogtatására készti. S az éneket megérti mindenki. A szendergő csecsemőtől fel a már életunott öregig mindenki hatása alatt áll. Hallottam — t. közgyűlés — oly emberekről, kiket a legszebb költemény, a leghatásosabb szónoki beszéd érintetlenül, hidegen hagyott, de midőn felzendült a dSl, midőn azok a hol kesergő, hol vigadó, majd bánatteljes, majd meg örvendező, h >1 lemondást panaszló. hol meg szilárd reménységtől áthatott, hol teljesen elhaló, hol meg a tenger zugá?ával vetekedő hangok törtek elő, már nem a hidegen számító és fontolgató észhez, hanem a mélyen érző szívhez szólva — azok az addig minden nemes emberi érzésből kivetkőzött ináivány ke nénységü szivü férfiak sírva fakadtak s legyőzve hullottak a porba. Hiszen a Bibliából tinijük, hogy a kegyetlen Saul eny hülést talált Dávid hárfájában és énekében s a béke és szeretet diliain.íuak hatása alatt képtelen volt végrehajtani régóta típlált gyilkos szándékát. A történelemből tanultuk, hogy a sánta iskolamester T/rtieus, kit g i n y b í l küMtek a', athéniak a »; artaiak segítségére, ezeket hazafiai dallamaival annyira föllelkesítette, hogy fé nyes győzelmet arattak elleneiken. S ezen történelmi példák naponként ismétlődnek az egyeseken. Hiszen ki ne tapasztalta volna közülünk az ének felemelő hatását ? A hivatásától eltévedt lélek, lia kínosan hányatik az ellenmondás és ziirz-ivar zajongó tengerén szerencsétlenségében gyógyulást, kétiégeskedésében reinénysugárt nyer az ének által; mert az isteni harmóniájával jóltevőleg árasztja keblébe a béke malasztját, sőt teljesen belopodzik a meghasonlott, zaklatott lélekbe, hogy visszaadta azt megújhodva, megifjodva eredeti rendeltetésének, czéljának. S ép ezért van az, hogy az ének a legrégibb időktől kezdve az embe iség kul turális fejlődésében a legnagyobb szerepet jatsza. S ha igaz Ciceróink abbeli állítása, hogy nincs a föld kerekségén ember s igy tenit nép is, a melynek keblébe ne volna beleoltva a személyes Istenben való hit s a mely isteni tisztelet nélkül élne, u;y ép oly igaz az s, h ;gy nincs ember, nincs nép, melynek kebelén az ének fogékony sága be ne volna plántálva s mely szive érzelmeit ne nyilvánítaná dallamos hangok ban, egy szóval énekben. S bátran állithatom, t. közgyűlés, hogy az ének felkarolása és ápolása párhuzamban á l a népek műveltségi stádiumával. Ha nemzetünk művelődési történelmét átfutjuk, meggyőződünk srról, hogy nálunk az ének a nemzeti élet egyik legfőbb tényezője volt és hál'Istennek máig is ez. Népünk pár exc-l'euce dalra, énekre van teremtve. Minden örömét, minden buját, minién reményét, minden kétségeskedését dalba önti. Dalban vall szerelmet, dal mellett temeti bánatát a gondűző borba. S igy vitt ez régen is. A történelem eléggé beszél az igriczekről, a hegedősökről, a lantosokról, sőt a pozsonyi krónika szerint a hét augsburgi menekült, az u. n. gyászmagyar egészen szt. István koráig sátorról sátorra járt és énekléssel kereste kenyerét. A középkoron át nemcsak kirá lyi, de népi dalnokaink is voltak Eiekmmdóink a királyok viselt dolgait, a ke resztény lovagkor hős tetteit zengték, de énekeltek gyászoló tréfás és gúnyos dalo kat, sőt énekbe foglalták a törvényeket is. S azt hiszem, régi igazságot ismételek, midőn az; állítom, hogy ezen énekek uey a hazafiság, mint a tisztes élet (elébre iztésébeu és megszilárdításában nagyobb hatással voltak népünkre, mint akár a Tripartitum, akár a Corpus Juris vagy szóval akárminő töivény. A keresztény hittéri ő a civilizálatlan embereket megnyerni óhajtva a kereszténységnek és igy a czivilizácziónak, nem azzal kezdi emberi erőket felülmúló munkáját, hogy a kátét magoltassa be velők vagy az Eiffel torony kolosszális voltát — 186
-
INTÉZMÉNYEK
ES
ALKOTÁSOK.
fejtegesse, hanem egyszerűen e g y szép, dallamos énekkel, S ha azok a vad t e s t v é reink figyelnem, az é n e k e t utánozzák és megtanulják, már szivükben m e g h ó d o l t a k . S a sziv meghódítása után az ész is könnyebben hajlik. S az ének épe s ezen győző hatásának elérésében látom én a dalegyletek ezelját és s z ü k s é g e s s é g é t . R é g e n t e , mikor az emberek g o n d o l k o d á s és érzésmódja egyszerűbb, t e h á t — j o g g a l mondhatom — tisztább volt, mikor az e m b e r t reggeltől e s t i g nem k e r g e t t e az életfenntartás nehéz munkája hol ide, hol oda,, régente, mikor nem lakozott annyi érdek, annyi önzés, annyi biin a kebelben, — régente, mikor még ideális czélokért is t u d o t t lelkesülni és élete f o g y t á i g fáradni az ember, — ré gente — mondom — az ének. a dal talán nem is volt oly szükséges, mint ma. A költők által s z á m t a l a n s z o r megér.ekelt amaz arany-korban az éneknek n e m v ; l t m e g ama magasztos feladata, m i n t épen ma. D e napjainkban, midőn száz m e g százfelé kell eszét és l é p t e i t irányítania, midőn a materialisztikus világnézet minden i d e á l i s vonást kitörölni iparkodik ugy az egyesek, m i n t az egész társadalom életéből : ma, f\ közgyűlés, az ének elkerülhetetlenül szükséges. Épen napjainkban h i v a t o t t az ének arra, hogy azt t e g y e , a mit Krisztus Urunk teft a templom előcsarnokában kufárkodó árusokkal. Kikergette őket. Az ének is igy cselekszik. A sz v b e n tanyát vert önzést, érdekeket, gondokat kikergeti onnan, mert azok nem a szívbe valók, ott nem tanyáz hatnak. A sziv s z e n t hely, a hol csak n e m e s és szent eszmék lakozhatnak, — ezen nemes és szent e s z m é k e t pedig a vallás teremti s az ének. az Istentől minden em berbe oltott e m e költői t e h e t s é g , szilárdítja m e g . Dal-egyletünk lobogója már ki van bontva, utána tehát. Mi a d a l - e g y l e t n e k vezető féríiai és működő t a g j a i itt ünnepélyesen a t közgyűlés színe előtt fogadást teszünk, h o g y m i n d e n s z a v u n k , m i n d e n d a l u n k a z E M K E jelsza vához híven: I s t e n é r t , a h a z á é r t s a k i r á l y é r t fog ég f e l é szál l a n i . Isten minket u g y s e g é l j e n !
Az alapszabályok letárgyalása után ideiglenes tisztviselőkűl megválasztattak: Titkár: O s v á t l i János, pénztárnok: Papp György, gazda: I m r e József; választmányi tagok: Á g o t a Balázs, F e h é r Gerő, P á l Antal, K o v á t s János, B i g n e r Károhr, M o l n á r János, A v é d J á k ó és J ó n á s Gyula. Az alapszabályokat, az E. M. K. E. igazgató választmánya hagyta jóvá. Márcz. 15-én a dalegylet már nyilvánosan föllépett, 6. H é t f a l ú s i E. M. K. E. d a l o s k ö r . (Brassóvármegye.) A f. évben megalakult daloskör a hótfalusi E. M. Iv. E.-kör kiegészí tője képen működik. Tartott több jótékonyczélra 3 előadást és a márcz. 15-iki nemzeti ünnepen is közreműködött. Bővebben a hét falusi kör jelentésében emlékezünk meg. 7. M a g y a r - n c m e g y ei E. M. K. E. d a l o s k ö r. (BeszterczeNaszódvármegye.) C s e r n á t o n i Gyula dr., kir. tanfelügyelő kez deményezésére alakult meg a folyó évben. Czélja a község lakossá gában nemzetiség- és valláskülönbség nélkül, az ének iránt vonzalmat és érdeklődést kelteni; a magyar éneket terjeszteui; egyházi és nemzeti ünnepeken testületileg részt venni, sőt meghatározott jó tékony czólra d a l e s t e t e k e t is rendezni. Elnöke K ö b l ö s István, titkára J a k a b József, karnagy W e i b r a u c h M. áll. isk. tanitó. Alapszabályait az az igazgató választmány helybenhagyván, 18 frt -
187 —
INTÉZMÉNYEK É S ALKOTÁSOK
értékű dalosköayveket és kottapapirost, küldött. A körnek a tagok száma 20. 8. N a g y - á g i E M. K E. d a l o s k ö r . (Hunyadvártnogye.) A nagy-ági E. M. K. E. daloskör, mely csak alig két éve alakult meg, lelkes és erélyes összetartás folytán a mult 1892-ik évben már oly tekintélyessé vált, hogy általános elismerésre tarthat számot. Mig az alakuló évben alig 24 tagot számlált, most már 43 taggal foly tatja működésót s észrevehető a daloskör hatása úgy művelődési, mint nemzeti szempontból. Az 1892-ik évben - h e t e n k é n t négy órai gyakorlattal — már 39 dalt tanult be, négy hangra, melyből 35 magyar nyelvű. 4 pedig n é m e t n y e l v ű szöveggel énekeltetett. Egyegy német dalnak betanulása szükségesnek mutatkozott, mint hogy a daloskör tagjainak ,' -ed része német, y . e d része pedig magyar és oláh. Igen nagy szolgálatot tett az E. M. K. E. által kiadott D e á k Gerő-féle daloskönyv, melynek 2 és 3 szólamu da laira a nagy-ági daloskör aként segített, hogy a betanulandó da lokat egy jól képzett zeuészszel 4 szólamra áttétette. A sok száz ívre menő kottapapír csakis a nagv-ági kir. bányamű igazgatójá nak, az E. M. K. E. fiókkör elnökének áldozatkészsége folytán volt beszerezhető. A nagy-ági daloskör nyilvánosan az egész mult év ben működött, miig pedig teljesen díjtalanul, mert, szerény véle ményünk szerint az ingyenes hangversenyek inkább megfelelnek a kitűzött nemzeties czélnak. Jól esik feljegyeznünk azon körül ményt, hogy az általunk nyilvános helyeken előadott ének-dara bok már a n é p s z á j á n i s f o r o g n a k , s még a magvai nyelvet nem birok is úton-útfeleu dalolják népdalainkat Az 1892-ik év ben Nagy-Agon a nyári időszakban egész késő őszig majd minden vasárnapon délután a község egyik főterén hangversenyt rendez tünk, melynek meghallgatására természetesen a község lakói öröm mel gyülekeztek. Működött ezenkívül a daloskör a róm. kath. templomban is a király születése és Szent, István király napján ; valamint halottak napján a köz vég kivilágított temetőjében gyász dalok éneklésével emelte az áhítatot. A daloskör karmestere: R év a i Károly, énektanitója: K r a u s z József. Nagyágon, 1893. ápr. hó 16-ikán. Az E. M. K. E. nagyági fiókköre: í í u f f u e r Ti vad-ít élnők, R é v a i Károly titkár. 8
4
r
9. N a g y - s a j ó i E M. K. E. d a l o s k ö r . (Besztercze-Naszódvármegye.) Nagy-Sajón 1891. év őszén földmivelőkből, az ev. ref. lelkész és énekvezér, a magyar kir. postamerter s az állami iskolai tanitók kezdeményezése, támogatása és vezetése mellett, alakult a d a l o s k ö r . Czéljául tűzte a műének művelésén kivűl a nemzeti szellem ápolását is A községben 890 szász és 650 oláh mellett csupán 280 ev ref. vallású magyar lakik V a n á l l a m i i s k o l a is. A daloskör alapszabályait az E. M. K. E. megerősítvén és a kört daloskönyvekkel támogatván, az Vr. j d a István álLami iskolai tanitó szakszerű vezetése alatt szépen működik. A koronázási em lékünnepen hazafias népünnepet, f. 1893. évi febr. 14-én pedig részben saját alapja, részben pedig az állami iskolai szegény ta— 183
-
INTÉZMÉNYEK
ÉS
ALKOTÁSOK.
nnlók segélyezésére tánczestélylyel és felolvasással egybekötött jótékonyezélú hangversenyt rendezett. Elnök : K e r e s z t e s Domo k o s ; titkár: S e b e s t y é n József. 10. N a g y - t e r o m i ó s t e r e m i - u j f a l u si E. M. K. E. e r k ö l c s n e m e s i t ő e g y e s ü l e t és d a 1 o s k ö r. (Nagy-Küküllővárnn'gyeJ A nagyküküllővármegyei választmánya elnöke, H o r v á t h László tanfelügyelő felhívására f. 1893. év jan. 18-án megalakult nngy-teremi és teremi-ujfalusi E. M. K. E erkölcsnemesitő és dalköregyesület alapszabályait megerősítette az E. M. K. E. igazgató vá lasztmánya. Az egyesületbe beiratkozott a két községből 28 földmives ifjulegény és házasember; pártoló tagja van 4. Van remény, hogy e szám a jövő őszszel megháromszorodik, mert nagy az érdeklődés iránta és várják sokan a jövő Szent-Márton napját, hogy tagjai lehessenek. Az egyesület elnöke K a k a s i Márton ref. lelkész, jegyzője s egyszersmind az összhangzatos énekek tanítója Cz i r ni a i Árpád állami tanitó. Az egyesületi tagok minden héten 3 este gyűltek össze az állami iskola nagytermében, a hol az elnökük tarioitak vallásos, erkölcsös, hazafias, közhasznú, egészségügyi stb. felolvasásokat, szabad előadásokat, a miket a hallgatóság odaadó figyelemmel hallgatott, Tanítottak szép vallásos, hazafias énekeket és népdalokat összhangzatosan. Felváltva elmentek a nagy-ten-mi és teremi-újfalusi ref. templomokba összhangzatos énekeikkel, emelve az isteni tisztelet buzgóságát. Egész ápril 9-.ig jártak es tenként, április 9-én bezáró ünnepélyt rendeztek. Ezek az elnöki megnyitó és népdalok, hazafias énekek után egy földmives 18 éves ifjú legény szavalt igen ügyesen; erre még egy népdal és bezáró beszéd következett M i h á l y József tanitó által- Az egyesületnek meg az a haszna is mutatkozott eddig, hogy a tagok esténként folytonosan hordották az E. M- K E könyvtárából a könyveket. Ősszel, a munkaidő szünetelése után, az ifjú egyesület újra meg kezdi működését. 11. N a s z ó d i E. M. K. E. d a 1 o s k ö r. (Besztercze-Naszódvár megye.) A S z e l k e József E. M K E segélyezte r kath. plébános hazafias kezdeményezése következtében megalakult naszódi ma gyar dalkör az 1893 évvel fennállásának harmadik évébe lépett át. Az 1892. évi decz. hó 18-án megtartott közgyűlésen S z e l k e József terjedelmes szép jelentést olvasott föl. Ezen jelentés szerint a. naszódi magyar dalkör alakuló közgyűlését 1890. év nov. hó 16-án tartotta 43 tag jelenlétében. Azóta a tagok száma 6l-re szaporodott. Alapitó tag 1, pártoló-működő 11, tisztán pártoló 17, tisztán működő 31. Ezekből időközben eltávozott vagy kilépett 23 tag; az év végén tehát összesen 38 tag volt. A daloskör igaz gató választmánya alakulása óta összesen hét ülést tartott Maga a dalkör alakulása óta nyilvánosan kétszer szerepelt nagyobb szabásulag. És pedig először az 1891-ik év farsangján a magyar tár salkodó egylet javára mint műkedvelő egyesület sikerült fillérestélyt, másodszor 1892. év húsvét másodnapján az iparegylet ja vára tánczczal'egybekötött dalestélyt rendezett. E -en a megye — 189 —
INTÉZMÉNYEK ES ALKOTÁSOK.
színe-javára és igen válogatott közönség jelent meg, és a nagy erkölcsi eredmény mellett a czél javára tiszta bevételt 49 frt, 26 krt jövedelmezett. E titkári jelentéshez a magunk részéről sajná lattal kell annyit hozzátennünk, hogy most, midőn a dalkör meg alakítása által sikerült sok szunnyadó erőt felébreszteni s a nem zeti ügy nemes szolgálatának megnyerni; most midőn sikerült ez exponált helyen egy erős társadalmi góczpontot megalkotni s a z itteni szétszórt magyarság tömörítésének és consolidatiojának ne héz viszonyok közepette nagy munkáját szerencsés auspiciumok mellett megindítani: lelkes kezdeményező és fáradhatatlan kar nagy, S z e l k e József r. k. plébános, ki a működő tagokat rend szeres zenei oktatásban részesítette, a gyakorlatokat vezette és az előadott darabokat dirigálta, állásáról lemondott. Az egylet — saj nos — működését ezért egyelőre megszüntetni és illetőleg felfüg geszteni volt kénytelen. Az elnök S z é k e l y Mózes m. kir. főerdész is tisztétől visszalépett. Ideiglenes elnöklett G e l e i József dr., titkár helyettes J ü n g l i n g János. E daloskörre vonatkozólag lásd a, besztercze-naszódmegyei válaszmáay jelentését is. 12. O - r a d n a i E. M. K. E. d a l o s k ö r (Besztercze-Naszód vármegye ) Most van alakulóban. Szervezi az ó-radnai fiókkör. 13. P i p e i d a l o s k ö r (Xagy-Küküllővármegye ) A megyei választmány felügyelete alatt és népkönyvtárral kapcsolatban F e k e t e Domokos unit. pap és G y u l a i Ferencz tanító kezdeménye zéseié alakult meg. Mind a népkönyvtár, mind pedig a daloskör könyveit az egyesület ajándékozta. A működésről 1. a megyei vclasztmány jelentését a lapon. 14. S z á s z - s e b e s i E M. K E. d a l o s k ö r . (Szobonvár ni egye.) Az E. M. K. E. daloskör létrejött, 12 tagja van, iparos segédek, pénzügyőrök, 2 írnok, a róni. kath. tanító s én működ tünk. Kezdeményező és karvezető alólirott. Már 9 2-hangu dara bot tanultunk s közelebbről dalestélyt fogunk rendezni. Hetenként 2 estén tartunk próbát kedden és pénteken. — Sajnos, nagyon ke vés itt a magyarság; különböző elemekből áll, nehezen jegeczedik össze, de a mi ma még nincs meg, meghozza az idő. W e i n h o l d Károly áll. isk. igazgató, az Ernke daloskör vezetője. 15. T a t r a n g i E. M. K. E. d a l o s k ö r (Brassóvármegye) Most van alakulóban. A központ «E. M. K. E. daloskönyv»-eket szavazott meg és a létrehozatal ügyében intézkedett. Szervezi a brassómegyei választmán}-. S.
Kiadványok. 1. E. M. K. E. útikalauz. Erdélynek az egyesület kiadta első Beadaccer-szerü leírása 2000 példányban egy év alatt tényleg elfogyott. A második kiadás 190 —
INTÉZMÉNYEK
És
ALKOTÁSOK.
a következő 1894. évben kerül sor alá, miuíán a szükséges módo sítások iránt a tanácskozások előzőleg megtörténtek. A könyv idegen nyelven is meg fog jelenni.
2. E. M. K. E. olvasókönyv. Az olvasókönyv kérdése is előre haladt T ö r ö k István dr. és K o z m a Ferencz szerkosztők a legtöbb Írótól már bevették a kéziratokat. A kiadást csak az hátráltatja, hogy egyes írók a sa ját fejezeteikkel még nem készültök el és minthogy a könyvhöz csak elsőrangú írók szolgáltatják az a n y a g o t : a szerkesztő bizott ság tehát inkább vár a mű jósága és sikere érdekében, A jövő 1894. évre azonban a megjelenés kétségtelen. 3. E. M. K. E. daloskönyv. A daloskönyv tavaly júniusban teleiit meg a Lampel-ezég ki idásában 501)0 példányban. A könyvet a sajtó dicsérettel fo gadta és maga a központ 900 példányt osztott ki belőle. A daloskörök ennek alapján kezdtek létrejönni. A szerkesztő: D e á k Gerő szász városi ref. tanár nagy dicséretre érdemesítette' magát. ' T.
Erdélyrészi Kárpát-Egyesület. Az egyesület elnöke: B e t h l e n Bálint gróí, orsz. képviselő ( G / é r e s ) ; ügyvezető alelnök F e i l i t z s c h Arthur báró, erdőigaz gató ; alelnökök: K o m i s Viktor gróf, birtokos (Szent-Benedek); P o t s a József főispán (Sepsi-S ',ent-Györgv); W e s s e l é n y i Béla br., birtokos (Z >ibó), H. G á l Ü) n ) k >3 alispán (Dicső-Szentmárton); titkár R a d n ó t i Dezső hírlapíró; pénztáros: B e r e g s z á s z y László E. M. K. E. könyvvezető; jegyzők: G y a l u y F a r k a s d r , K M ti István, V á r a d y Aurél é.s K o l b e n h e u e r Bertalan, szer kesztő V e r e s s E n d r e ; jogtanácsos D e á k y Albert; ellenőrök: koltói T e l e , k i László gróf, N e d o r o s z t'é k J á n o s ; számvizsgálók: S z e k u 1 a Ákos és E ő r y Ernő. A Kárpát-egyesület szervezete jelenleg áll 8 megalakult és és 5 alakulóban levő osztályból és szétszórva Bukovinától, Buka resttől Bécsig és Poláig 2000 tagból. Az alakuláskor átvettünk 600 tagot, m elv számot mostanig 1000-re csak ugy tudtunk felszaporitani, hogy kibocsátottunk 10,030 gyüjtőivet és szétküldtünk 20 ezer példány folyóiratot. Munkásság és eredmény tekintetében az osztályok közül első helyen említjük meg a háromszékmegyei osztályt P o t s a József főispán elnökkel és B e r e c z Gyula titkárral az élén. Ez osztály-
INTÉZMÉNYEK
ÉS
ALKOTÁSOK.
nak 200 buzgó tagja van. Mindjárt sorban következik az alsó fehérmegyei osztály C s a t ó János kir. tanácsos alispán elnökkel. Az első munkaprogrammot ez osztálytól kaptuk. E megye terüle tén a tavaszra már felépül első turistasági alkotásunk, a detonátai menedékház. Nem kissebb fontosságú a Kolozsmegyei osztály a jelenleg S z á d é c z k y Lajos dr-ral az élén. Programmja a turistaságot összekötni a történelmi momentumokkal Már is eredményes kez deményezései többek közt a Báthory- és Bocskay-ház emléktáb lával való megjelölésének eszméje — Fáradhatatlan munkatársakúl mellette állanak M a n n s b e r g Sándor br. H a n g a y Oktáv, K ő v á r y László alelelnökök és G á m á n József dr. titkár. Ez osz tály megkezdett alkotása a kányafői messzelátó és a «Kelozsvári kalauz*. Nagy felelősséggel járó munkát végzett az ó - r a d n a-b o r b er e k i o s z t á l y , melynek feladata volt az egyesület által a pénz ügyminisztertől bérbe vett radna-borbereki fürdőt felszerelni és a nyáron végzett építkezéseket vezetni és felügyelni. G u z m a n J á nos bányafőnök elnök érdeme, hogy az építkezések már közel vannak a befejezéshez; az ő hazafias munkája volt az épületek tervrajza, az ívekből álló költségvetés ismételt elkészité«e, a mun kások felfogadása, felügyelete, egész a napibérek kiadásáig. Elsőnok alakult meg mindjárt első közgyűlésünk után a m.a r o s t o r d a m e g y ei o s z t á l y . Az osztály elnöke: N e m e s Ödön, ékes tollal irodalmilag is legszorgalmasabb dolgozótársunk vala. Turis tasági szempontból legszebb megyénkben. H u n y a d m e g y é b e n is kitűzte a zászlót egyesületünk. J ó s i k a Lajos báró elnök, R é t h y Lajos alelnök és B o g a Károly titkár oly szervezetet terem tettek itt, mely a legpraktikusabban az egész megyét behálózza Ügyvivőségekkel. Örvendetes érdeklődés mutatkozott a turistaság iránt az .ifjúság körében az egyetemi osztály megalakításával. Ifj. ' l i á n ff y Miklós elnök és H e r e p e i Iván titkár terjesztői az esz mének és már is 70ifjú iratkozott, be egyesületünkbe. Tervbe van véve az egész erdélyi részre vonatkozólag ifjúsági alosztályok szervezése is. A torda-aranyosmegyei osztály nem rég alakult ugyan meg, de már megelőzőleg az osztály élén állókat támogatóink közé soroz hattuk. Ez a.megye volt az, mely a Kárpát-eszmét a legszebb eredménynyel felkarolta. A megye áldozatkészségének köszön hetjük, hogy a t o r d a-h a s a d é k i ut egyesi"'létünk nagyobb egyszersmindenkori és állandó évi segélyével kiépíttetett és folyvást j ó karban tartatík. Az osztály elnöke gr. B e t h l e n Géza főispán, igen lelkes alelnökei R e d i g e r Béla alispán, V e l i t s Ödön pol gármester, titkára V o l f f Gyula dr. A budapestit, mely 100 taggal nemsokára végleg szervezkedik. Szintén alakulóban van a bécsi osztály is. Az «Erdély» czimmel megindított turistasági, néprajzi és für dőügyi folyóirattal szintén a czél szolgálatában állottunk. — -'92 —
A VAGYON ES A KÖLTSÉGVETÉS.
A.
A vagyonkimutatáshoz. I.
Ingatlan vagyon részletezése. 1. Algyógyi földbirtok. A z E . M. K . E . h a l h a t a t l a n n e v ü t i s z t e l e t i e l n ö k e , K u n K o e s á r d gróf, 1889. j ú n i u s h ó 11-én, j a v a i r ó l m é g é l e t é b e n l e m o n d v á n , az E. M. K . E.-nek a j á n d é k o z t a H u n y a d m e g y é b e n a M a r o s folyó b a l p a r t j á n f e k v ő a l g y ó g y i b i r t o k á t , a h o z z á t r t o z ó m a l o m - , v á s á r - és r é v - j o g g a l és e g y é b szolgálmányokkal. Az eredetileg székely telopitési czélra rendelt egész alapitványi birtok j ö v e d e l m e később, a n a g y a l a p i t ó b e l e g y e e z é s é v e i és h o z z á j á r u l á s á v a l , e g y s z é k e l y f ö l d m i v e s i s k o l a létesítésére fordittatni határoztatott, A birtok leltára 1889. nov. 14—18-án a B a r t h a Miklós alel nök által eszközölt felvétel szerint a következő volt: 1. F ö l d : 6 kert Algyógyon 71 hold; 1 kert Homoródon 43ü • öl; 5 szöllő Algyógyon, Csigmón és Homoródon 19 hold; 3 szántó (Algyógy-Falurét) 169 hold ; két szántó Szászvároson (Ibri kért) 4 hold 400 • öl; 1 szántó (Homoród-Bálta) 25 hold 940 Q ö l ; 1 szántó Gyalmáron 62 hold 800 • öl; 5 szántó Csigmón 8 hold 1243 • ö l ; 19 vegyes művelés (Homoródi 26 hold 176 • ö l ; 1 berek (.Algyógy-Falurét) 30 hold; 1 berek (Algyógy, a rév nél) 4 h o l d ; 1 rét Gyalmáron 46 hold; 3 rét Csigmón 5 hold 1264 Q öl; 1 nádas Gyalmáron 4 h o l d ; 1 legelő Algyógyon 423 h o l d ; 2 legelő Csigmón 14 hold; 17 erdő Algyógyon 356 hold ; h a t erdő Homoródon 105 hold; 11 erdő Porkurán 362 hold; 1 erdő Nadettyán 60 hold; 12 erdő Bózesen 80 h o l d ; 6 erdő Csigmón 80 hold; 7 erdő Rengeten, 38 hold; 10 erdő Mádán 171 hold; 5 erdő ..Erdőfal ván 59 hold; 13.erdő Cseben és Nagy-Almáson 56 hold. Össze sen 2190 hold. — 196 —
13*
VAGYONI
ÁLLAPOT.
2. É p ü l e t : Kastély kőből 23 osztályai, torony (gabonás) 2 o., istálló 22 dbra 4 o.. kocsiszín deszkából; kertiház kőből 2 o., kovácsház kőből 2 o., Klébersberg-féle ház kőből 10 o., takácsház kőből 6 o., csűr; istálló külső majorban 23 dbra 4 o., istálló belső majorban 26 dbra 3 o , tisztilak kőből 5 o., szekérszin és pincze kőből; csűr fából kőalapon; béreslak kőből 2 o., béreslak sövény ből 5 o., 6 málékas léczből, 1 sövényből; kovácsház sövényből 2 o,, piaczi szögletház és pajta kőből 7 o., csendőrlaktanya és pajta kőből 6 o., piaczi vámház sövényből 3 o., Kun Károly-féle ház és istálló kőből 5 o., ugyanott bolti helyiség kőből 2 o., malomszer kezet és ház kőből 2 o., Csikler ház kőből 2 o , vinczellérház és présszin sövényből 2 o., vinczellérház és sajtószin Homoródon sö vényből 2 o., Csigmón kőből 1 o., révház és kocsiszín Gyalmáron kőből 5 o., majorház Gyalmáron 3 o., istálló Gyalmáron 40 dbra 1 o., ház ós csűr a szántón sövényből 1 o., kerülőlak a faluréti lakban 1 o. 3. R e g á l é t o k é : Malom-, vásár- és róvjog Algyógyon, révjog Csigmón, 4. Á l l ó ü z l e t i t ő k e : 20 drb. jármas ökör, 5 drb- mustra ökör; 53 gulyabeli marha, 112 drb. pinczekészlet, 160 drb. gazdasági eszköz. A z egész birtok fentiek alapján ezelőtt n é g y évvé \ 221,557 f r t r a b e c s ü l t e t e t t . A z ó t a a z o n b a n a z i s k o l a i g a z g a t ó - b i r t o k k e z e l ő és t ö b b s z a k é r t ő n y i l a t k o z a t a a l a p j á n , és a m a i h e l y z e t s z e r i n t 300.000 f r t o t ér. A v a g y o n k i m u t a t á s b a n c s a k a r é g i b e c s l é s s z á m a d a t a i v a l fordul elő. A z a l a p í t v á n y i b i r t o k j ö v e d e l m é t á folyó 1 8 9 3 . é v r e 17,000 í r t b a n , e z u t á n r e n d s z e r e s e n a m i n d e n t o v á b b i évi jövedelmet 20—22.000 írtban állapította m e g a birtokke zelő i g a z g a t ó s á g . A birtokot a m. kir. földmivelésügyi miniszterrel 40 évre kö1öt.t szerződés értelmében egy székely földmives iskola czóljaira 1891. január 1-vel adtuk át a kir. kincstár kezelésébe. Kivétettek azonban a nagy alapító beleegyezésével az átadásból a nadastiai, porkurai, csebi, rengetegi és nagj -almási kisebb erdőségek, me lyek a birtoktól távol, az iskola czéljaira kevésbé lettek volna ér tékesíthetők. A porkurai erdő, fejedelmi alapitónk atyai gondos kodása következtében a f. évben eladatott 9365 írtért; eladás alatt van: a nadastiai 3338 írtért; a csebi 4 rész á 825 frt, 265 frt, 310 frt, 700 frt, összesen 2000 í r t é r t ; befolyt, illetve a közel jövőben befoly tehát az erdők czimén a központi pénztárba eddig 14,703 frt. Á még meglevő kisebb erdőségeknek csak a fája a birtok kezelő iskolai igazgató jelentése szerint: Renget 800 fri, Erdőfalva 600 frt, Nagy-Almás 60 frt, összesen 1460 frt. Az iskola czéljaira, illetve befektetésül 43.000 frt 5 %-os kölcsönt is szavazott meg az T
— 196 —
VAGYONI
ÁLLAPOT.
E. M. K. E. a ni. kir. földmivelésügyi tárcza számára. Az azonban még nem vétetett fel. A jelentést az iskoláról 1. 121 lapon.
összeg
2. Kolozsvári bérház. A m. kir. kereskedelemügyi miniszterrel 15 évre kötött szer ződés alapján a magyar államvasutak kolozsvári üzletvezetősége számára az 1891. év folyamán egy hivatali bérházat épített az egyesület. Az üzletvezetőség 1891. okt. 1-én költözött be Került az" épület a telekkel együtt 140,944 frt 20 krba. Az épületben van az E. M- K E. főtitkári helyisége is, mely után az egyesület 400 frt bért fizet. Az államvasutak üzletvezetősége fizet évi 8781 frt 76 k r t ; ez együtt évenként 9181 frt 76 kr, vagyis a befektetett tőke 6.50%- Az egész javadalomból az egyesület segélyekre fel használ évente 5%"°t, vagyis 7047 frt 21 krt. Az épület 12 évig adómentes, mindazonáltal fizetünk évi 272 frt 80 kr illetéket. A javításra, szemét-, kémény- és pöczegödör-takaritásra, továbbá tűz biztosításra föl van véve évi 500 frt. Az ekként megmaradó 1,301 frt 75 krt (esetleg az 500 írtból is megmaradó, föl nem használt különbözetet is) kamatos kamataival tőkésítjük, hogy 12 év alatt az adónak annál könnyebb fedezhetóse végett egy házadóalap jőjön létre. Ez az alap eddig 768 frt 75 kr, és benne van a tőkovagyon kimutatásában. A f. közgyűlési évben ez a házbér alap nem gyarapodott. Az összes házadó-alap lesz a végén k. b. 25.000 frt. Megjegyzendő, hogy a bérház értéke már jelenleg is sokkal nagyobb, mint a mennyibe az előnyös telek vásár és takarékos építés mellett került- Föltéve, hogy a bérszerződés felbontható lenne, vagy a nélkül is — szakértői becslés szerint ez az ingatlan : 10 000 frt haszonnal eladható. 3. Tárgyalás alatt levő ingatlan hagyatékok és ajándékozások. 1. Orbán Balázs báró hagyatéka.
Orbán Balázs báró 1890. ápr. 16-án kelt végrendeletében va gyonának egy részét a «hazai közművelődés és a fajmentés oltá rára^ szentelte. A családot hagyván általános örökösül: tövisi bir tokát egész terjedelmében, a bennvalóval, a határán levő taggal, a Csáklya és Kurety községekben létező minden illetményeivel, regale-, erdő és közlegelőkből álló minden részesedéseivel egye sületünknek hagyományozta. A családnak hagyott örökségből a Szejke-fürdőt és a szombatfalvi tagot olyképen hagyta Bódogbátyja fiutódainak, hogy a jövedelemből 20 éven át évi 200 frt fi— 197 —
VAGYONI
ÁLLAPOT.
zettessék az egyesületnek ; ha pedig az Orbán Bódog fiai fiutód nélkül halnának el, az esetben a reájuk hagyományozott összes bir tokok és ingóságok az E. M. K. E.-re szállnak át. Végrendelete intézkedéseinek pontos végrehajtása feletti felügyelettel az E. M K. E.-t bizta meg. A tövisi birtok áll 28 hold 413 • öl szántóból és haszálóból, 847 • öl belsőségből, 254 • öl udvarból, 1 puszta telekből, regale-jogból és csáklyai szőlőből. A tövisi birtok 7000 Irtot megér, ennyiért vásárlók kínálkoztak. A kurétyi regale-illetmények 148 frt 33 krt érnek. A csáklyai italmérési kártalanítási tőke 352 frt 95 kr. A magyar kir. államvasút egy 175 • ölnyi te rületért a Maros mentén ígért 50 frt 40 kr. A hagyaték törvény széki tárgyalás alatt áll; ennek következtében a birtok jövedel mét a bérlő által egj-előre bíróilag letéteménybe helyeztetjük. Le tett már a bérlő 201 frt 75 krt, mely összeg szintén a tőkét illeti. Ezek szerint Orbán Balázs hagyatéka, nom számítva az évi 200 frt után járandó kamatos kamatokat, s korábbi 1282 frt, alapítványt, minimum 10.000 irtot ér. Jogi képviselőnk S e b e s i Ákos köz- és váltóügyvéd Székely-Udvarhelyt. 2. Néhai Hajdú Mária hagyatéka.
Az 1891. év jun. havában elhunyt H a j d ú Mária urnő itévaVányán 1891. április hó 26-án, illetve 1891. február 26-án kelt végrendeletében egyesületünknek hagyományozta a széphalmi ha tárban (Békésvármegye) fekvő 40 holdnyi földjét, továbbá P é t e r András földbirtokos rokonánál levő 1421 frt készpénz vagyonát. Erről értesített a szokott hivatalos alakban 1891. október hó 21-én a mező-turi kir. járásbíróság. A végrendelet feltételül köti ki, hogy ugy a föld jövedelme, mint a készpénz 8%-os kamatja özv. S z a b ó Gábornénak mig él, hiány nélkül és pontosan kiadassék. A hagyatéki tárgyalásra egyesületünk a képviselettel — Mező-Tur város polgármestere ajánlatára — B a r n a Endre köz- és váltó ügyvédet kérte fel Mező-Turról, ki erre díjtalanul vállalkozván, 1891. decz. 20-án Déva-Ványán és 1891. decz. 23-án Mező-Turon a tárgyaláson megjelent és miután az elhunyt rokonaival kiegyezni nem sikerült, az ügy a szolnoki kir. törvényszékhez tétetett át, A kir. törvényszék 1892. január 14-én és febr. 16-án kimondotta a végrendelet zár alá vételét és a végrendeleti örökösöket és igy egyesületünket is a törvényes örökösök ellen perre utasította. Áz igazgató választmány a végrendelet erejénél fogva a per fölvéte lét kötelességének találta és annak vitelére jogi képviselőnket, B a r n a Endre köz- és váltóügyvédet felkérte. A perfelvétel 1892. május 2-án volt. Az egész hagyaték együtt a beérkezett adataink szerint minden körülmények között megér legkevesebb 10.000 irtot 3. Özv. Tappenburg Károlyné hagyatéka.
Az 1882. év decz. 8-án Kolozsvárt elhunyt özv. T a p p e n b u r g Károlyné, szül. B r e n c s á n Eliz végrendeletéről az 54-iklapon -
198 —
VAGYONI
ÁLIAPOT.
részletesen emlékeztünk meg. Itt részletezve a hagyományosok kifizetése után fenmaradó ingatlan és együtt készpénzhagyatékot, f. év ápr. hó 30-ról a következő összeállítást adhatjuk: Kolozsvári tak. pénztár 9107 sz. b. k ; 1563 frt 16 k r ; Kolozsvári kisegítő tak. pénztár 1599 sz. b. k. 1762 frt 42 kr ; 2 drb. magy. papirjár. köt vény á 100 frt 200 frt, 1 drb 1860-iki állam ados. sorsjegy'165 frt; 1 drb osztrák államadóssági kötvény 100frt; 3 drb Kolozsvári ki segítő takarékpénztári részvény: 1808. 1809 és 1810 szám á 70 frt 210 frt; fO drb Kolozsvári kisegítő takarékpénztári részvény egy letéteményestől bevárandó á 70 frt 700 frt, 1 Kolozsvári iparosok hitelszövetkezete 201. sz. betéti könyvében 642 frt 72 k r ; 1 drb Bérleti szerződés 8% hold kaszálóról 1891. febr. 1-től 1896. decz. 31-ig évi 65 frt Készpénz (arany és ezüstben) 20 frt 98 kr, összesen 5429 írt 28 kr. Ebből kifizetendő hagyaték még fOO frt, marad 5329 frt 28 kr. A kolozsvári határon egy 295 M öl kaszáló a Brétfű-düllőben és egy 4 h. 1073 • öl kaszáló az Elővölgvbcn értéke 1000 frt. főösszeg 6329 frt 28 kr. 5. Egyéb hagyatékok.
A Zakariás Dániel 14.000 frt értékű ingatlan adományozása ügyében az igazgató választmány az érintkezést megszüntetni volt kénytelen. Tárgyalás alatt van még II e r e z e g Gábor után Orosházán 500 frt, M ü l l e r Adolf után Budapesten 100 frt és 1000 frtot hagyományozotta f. év május hóban Budapesten elhunyt S v á b J a k a b nagy birtokos. 1500 frtot a f. évben B.-pesten elhunyt S r é t e r Klára urnő. Összes tárgyalás alatt levő hagyatékok és ajándékozások értéke 29.429 frt 28 kr. 4. Intézmények ingatlanai. 1. A b a l á z s f a l v i iskola a tőkevagyon kimutatásában 15.937 írttal szerepel, azonban becsértéke — újabb jelentékeny ja vításokat is belevéve — a gondnokság szerint 20 ezer frt Ennyiért eladható. 2. b e s z t e r c z e i óvó épülete 8600 írttal szerepel; azonban a vétel óta jelentékeny átalakítások és javítások lörtóntek. Azon^ kivül a helyiviszonyokat tekintve, a gondnokság becslése szerint az épület jelenleg megér 11 ezer frtot; ennyiért el lehetne adni. 3 A m.-n.-zs o m b o r i iskolatelep értéke 500 fr ; az épület a pénztári kimutatásban csak 1700 írttal szerepel; azonban az épí tés házi kezelés mellett történt s tényleg többe került. É s pedig került az egész épités 2071, ujabb 300 frt pótépitkezéssel összesen 2371 frtba. A telekkel együtt a ház értéke 3500 frt, 6. A k i s - s e b e s i iskola épülete és telke a G l a s n e r , é s E i b e s c h i t z czég ajándékából telekkönyvileg az egyesületé. É r téke a vett adatok szerint: teleké 700 frt, faóépületé 800 frt, együtt 1500 frt — 199 —
VAGYONI
ÁLLAPOT.
5- Az a r a n y k u t i iskola telkének becsértéke 800 frt. 6. A m a g y a r ó-k e r e k i iskola telkének értéke a kalota szegi kör jelentése szerint mindenestől 1200 frt. A jelentós elké szültóig beleépitve 2000 frt. Együtt 3200 frt. 7. A f. évben is ajánltatott fel egy iskola-telek Fejérden. Összes E. M. K. E. intézmények ingatlana 40.000 frt. :
II.
Várandóságok és künlevó'ségek. Az egyesület várandóságai és künnlevőségei a szabályszerű gyűjtő-iveken sajátkezüleg aláirt és jogilag is érvényes vagy levélbelileg bejelentett kötelezések, melyek az alapszabályok fölté telei szerint esedékesek. Ezeket esedékessógök idején szorgalmazni és beszedni a központ, is el nem mulasztja, ugy hogy biztos va gyonnak tekinthetők. És ha mégis esetleges netaláni veszteségek mutatkoznának, a mi csak teljes elszegényedés esetében lehetsé ges, ezzel szemben viszont számba veendő, hogy ugyanannyi új jelentkezés is történik, tehát az egyensúly ez által helyre áll, il letve biztosítottnak tekinthető. Várandó pedig f. 1893. év ápr. hó 1-től számítva: 1. Tagdijakból. Tagdijakból várandóságul a következő tételeket vettük föl: 1. Örökös tagoktól 3,649 frt 16 kr. 2. Alapító tagoktól 24,987 „ 87 „ 3. Rendes „ 62,401 „ 36 „ 4. Pártoló „ 4,198 „ 08 „ 5. A fenti örökös és alapító tagok után az alapszabályok szerint a tőke befizetéséig 5 % " k a m a t . . . 2,500 „ — „ o s
Összesen : 97,736 frt 47 kr. Az elhelyezett perselyek és még künnlévő bárczakönyvek után váran dóságot nem számítottunk, holott a fő-ós székvárosi választmány főgyüjtése a perselyekből van ós a központnak is vannak perselyei elhelyezve. Hasonlóképen nem számítottunk kamatot a hátralé kos rendes és pártoló tag sági dijak után. Hasonlóképen a várandóságok közül a fenti h a t á r o z o t t időkörhöz ós pedig alapítványoknál 5 évhez, rendes tagságoknál 6 évhez, pártoló tagságoknál pedig 3 évhez kötött összegekhez, a felajánlás természeténél fogva nincs számítva a következő 2 ala pítvány, illetve kötelezettség: S z á s z Domokos, erdélyi ev. ref. püspök, évi 200 frt ala pítvány tételére kötelezte magát, míg Isten életének kedvez. Ezt a kötelezést 1888 július hó 14-én írásban is kijelentette, azzal a - 200 —
VAGYONI
ÁLLAPOT.
kikötéssel, hogy az évi járadékok « S z á s z Domokosné sz. N a g y Ilka alapítványa* ezimén tőkésittessenek és az évről-évre növekvő kamatok a választmány belátása szerint megállapítandó segélye zésekre fordíttassanak. Eddig tényleg befizetett rendszeresen 1000 forintot, 2. A m.-n.-sombori iskola fentartási költségeire m.-n.-som bori 28 lakos évenként 139 frtot ajánlott fel arra az esetre, h a az egyesület iskolát állit fel. Időközben a községből eltávozott több egyén ós igy most az évi járulék 100 frt. Az aláiratkozottak kötelezettségöket 308 frt 50 krért megváltani óhajtják. .2 Néhai Kovács Sándor alapítványának tőkésítése. Az 1891. decz. 12-én elhunyt K o v á c s Sándor nagy-enyedi mérnök, miként az alapító levélnek egész terjedelmében közlésé vel tavaly is jelentettük, 43.600 frt alapítványt tett az egyesü letnél, kezelését, fölhasználását az egyesületre bizván. Az igazgató választmány, tekintettel a nagy alapítvány te v^ő szándékára, mely szerint az E. M. K. E. megalakulása előtt ez alapítványnak bizonyos évekig való kamatos kamatoztatásával egy millió forint közműve lődési, kitelepítési stb. alapot szándékozott létrehozni közművelő dési czélokra: kimondotta, hogy K o v á c s Sándor emléke meg örökítése végett ezt az alapot az ő nevén 100,000 frtra fogja nö velni és pedig aként, hogy a mindenkori évi jövedelem U-ét nem költi el, hanem a tőkéhez csatolja és kamatos kamatokkal növeli. Az ala,j állása 1893. decz. 31-én 47,715 frt 54 kr. 1
Künulevőségek. 1. A brassómegyei E. M. K. E. választmánynál a brassói első belvárosi E- M. K. E. óvó számára N a g y István 1889-ben tett 1200 frtos alapítványt, moly 12 óv alatt 2000 frtra nővén, kamatjai év ről-évre az igazgató választmány rendelkezése szerint ezen E. M. K. E. óvó fentartására fordítandók. Ugyanezen óvónál van szintén "csak kamatjaiban fölhasználhatólag gróf B e t h l e n András földmivelésügyi miniszter 500 frtos alapítványa. 2. G y e r t y á n f f y István a m. kir. áll. paedagogium igaz gatója 1000 frt alapítványt tett le kezelés végett az Eötvös-alap nál ugy, hogy kamatait tanítók jutalmazására minden esztendőben az H M . K. E használja föl. 3. A fiókválasztmányoknál készletben a vett jelentések sze rint, többek k ö z t : a fővárosi választmánynál 2091 frt 25 k r ; Debreczen városi és hajdú várni egyei választmánynál 745 frt 83 k r ; Szentes városi választmánynál 500 frt; hunyadvármegyei választ mánynál 120 frt 13 kr; maros-tordavármegyei választmánynál — 201 —
VAGYONI
ÁLLAPOT.
1395 frt 11 k r ; szebenvármegyei választmánynál 131 frt 44 k r ; torda-aranyos vármegyei választmánynál 55 frt; nagy-ági fióknál 20 frt 80 k r ; összesen 5359 frt 56 kr. A fenti
összeg együtt
77569
frt
56
kr.
4. Egyéb ingóságok. Ide tartoznak az egyesületi iskolák, óvók beruházásai és iro dai felszereléseink. Szaporították ezeket gyűjtés, az államhoz való folyamodás stb utján, maguk az illető fiók-választmányok és gond nokságok is. A gondnokság részéről már a tavaly bejelentetett többek közt ily czimen érték: Balázsfalva 380, Vajda-Hunyad 200, Ma gyar-Igen 80, Besztercze 400. Kis-Sebes 255, M-N.-Sombor 140 frt; ezekhez jön a brassói óvó, Vámos-Udvarhely stb. Az iroda értékei közül különösen kiemelendők a M u n k á c s y Mihály festette alapitó levél eredetije és ennek 3000 drb művészi sokszorosítása, mely 1600 Írtba került.; a T h a n Mór aján dékozta 3000 írtért kisorsolt és T ö r ö k Áron felső-rákosi unitá rius esperes visszaajándékozta kép, a 2000 frrtba került lobogó, két Wertheim szekrény, két ezüst koszorú, bútorok stb. E rovat alá tartozik népkönyvtáraink értéke, melyek eredeti becsára 4078 frt. Leszállítva azonban a fentiek összes értékét 60 / -kal, ak kor is., legkevesebb 5000 frt. n
0
Osszssen a fentiek
158211 frt
57
— 202
kr
-
VAGYONI
ÁLLAPOT.
B.
Vagyonkimutatás. a) Vagyoni állapot a fő- és folyó számla könyv szerint 1892. decz. 31-én.
Fk. 118. 119. Fk. 98.
Fk. 36.
a) Toir © l * . (Becslés, illetve leltár alapján.)
1. Kun Koesárd gróf ingatlan alapítvány ,210056 Kun Koesárd gróf ingó (felkelhetősé- i gek) alapitvánj'a • 1150145221557 45 b) DE311iel37"ezésels:.
2- Hitelbank és 1402sz. b.k. re elhelyezve Zálogköltsön 1585 » » társulat 1385 » »
4. Egyesült Erdélyi Takarék pénztár
Fk. 8.
5. Kolozsvári Iparosok Hitelszövet kezete
Fk. 120.
Fk. 95.
j 2104772 i! 8 6 0 9 i! 1538 37 1487 87! " 26435 32947 31
Kolozsvári 768 Leszámitoló- 825 bank 669 részvény 761 734 társaság
Fk. 7-
6. Kolozsvári Kisegítő Takarék pénztár Részvény társasás: 7. Erdélyrészi magyar jel zálog Hitelbank részvény társaság
28798 99 350680 2172 35 34478 14
2879163; 350680 596 73^ 32895 16
2746 3224 2971 138
30422 51 2125-18 32547 99
935 2350
2571605:
2956
3068 75
2959
235962: 31144 42 14409 52
32
97 30! 1450682
27
Átvitel
1400077 29
VAGYONI
ÁLLAPOT.
400077 29
Áthozat
Fk. 27.
Fk. 85.
8. Nagy-enyedi kisegítő Tai karékpénz- 4512 sz. b. k. u. elhelyezve tár, jótállá si nyilatko zat és 8052 » » :
|
9 Balázsfalvi takarékpénz tár Részvény 20 társaság, jót állási nyilat kozat és 89
Fk. 33.
Fk. 32.
Fk. 19.
Fk.
97 77 10097;77 i !
»
ü
»
5(11 Ml »
»
_500ü!— 10000
1
Fk. 11.
íoooo-
10.
Kereske delmi bank 1812
11. Déva előlegezési szövetkezet 12. Dévai takarékpénztár rész vény társaság
108 409 109 110
»
»
j_; 2545:70 138476 1356 99: 1095 50
»
»
»
» »
»
638295
1
286 224 484 563
13. Kolozsvári 7963 takarék9114 pénztár 8722 11184 11015 8261 6578_ 14. Szászvárosi takarékpénz tár-részvénytársaság
!
9728 88
3686 101888 818 401' 80320:
632648
32Jl!l4 866 36 41432 388178 388 39 10867 50 7H
541836
:
!
630
2153 35
Fk. • 15. Hunyadme- 200 69. gyei első ta- 206 karékpénztár 1917
820 49 11318 _64 70 998:37 | | — —PÍ451183145
Átvitel
.
VAGYONI
ÁLLAPOT.
Áthozat
c.) T ő z s d e i
Fk. 17.
—!—1451183 45
értélspapirols.
1
1. 100 drb 1000 frtos 5%-os erdélyrészi magyar jelzálog-hitelbank részvény társaság záloglevél sz. 884—983; 1893. február 1. esedékes szelvény á 99 frt 50 kr. 99500! 2. 438 drb 100 frtos 5%-cs magyar p a pirjátadék költsön kötvény szám A 06530; A 72605; A181701 - 1 8 1 8 0 0 » 181801 —181900;»182701 —182800 -> 182901 -183000;»182501-182536 1892. decz. 1. esed. szelv. á 100 frt 50kr 44019 3. 20 drb 1000 frtos 4°/ -os magyar földhitelintézeti záloglevél sz. 6150 — 6169; 1893. május 1. esed. szelv. á 96 frt 75 kr. 19350 ' 4. 7 drb 1000 frtos 4 / °/ -os magyar földhitel intézeti záloglevél szám 11892; 12395; 12396; 12397; 12399; 12403; 28444; 1893. ápril 1. esed. 7070 SZGIV á 101 írt 5. 7 drb 1000 frtos 4'/ °/ -os m. kir. regálé kártalanítási költsön kötvény szám 20036; 20650; 20657; 20659; 20932; 30845; 30847; 1893. jan. 1. esed. szelv. á 101 frt 25 kr. 7087 50i 6. 3 drb 500 frtos 4V %-os m. kir. re gálé kártalanítási költsön kötvény szám 01092; 01318; 05525; 1893. jan. 1. esed. szelv. á 101 frt 25 kr. 1518 75 7. 12 drb 100 frtos 4 V / g - o s m. kir. regale kártalanítási költsön kötv. szám 04867; 13903; 14584; 14587; 18191; 21348; 21775; 24510; 27133; 29550; 29551; 34216; 1893 jan. 1. 1215 esed. szelv. á 101 frt 25 kr. 8. 4 drb 50 frtos m. kir. nyereményköltsön sorsjegy s. sz. 1119 ny. sz. 28812. s sz. 1837. ny. sz. 1. . á 144 9. 2 drb 100 frtos 4%-os magyar jel zálog hitelbank nyeremény költsön kötvény s. sz. 0970 ny. sz. 033 s. sz. 0520 ny. sz. 017; 1893. június 1. 252 esed. szelv. • á 126 Átvitel . 1180300 25" 451183 45 0
1
2
0
2
0
2
— 205 —
VAGYONI
ÁLLAPOT.
Athozat .
180300 2545118345
F k . 10 . 2 drb 100 l'rtos 5%-os kisbirtokosok országos földhitelintézeti alapítványi 17 részvény sz. 118 és 352; 1893. jul. 1. esed. szelv á IOIV2 11 . 1 drb. 100 frtos 1860-iki osztrák államadóssági nyeremény kölcsön sorsjegy s. sz. 15676; ny. sz. 16, 1893. május 1. esed. szelv. 12 1 drb 100 frtos 4°/ -os tiszai és szegedi nyeremény kölcsön kötvény ssz. 3352 ny. sz 030; 1893. ápril 1. esed. szelv 13 12 drb Bazilika sorsjegy szám 1358 2344 , 39, 4 ; 5000 OIO5 0 1 1 ? 0 1 3 á 6-75 !; fl58i 0 6 9 5 0 6 0 > 7090 0615 0625 063
203!
155!
0
0 3 s
r
dj I£v£a.g áxi.
0
0
13925
0
81!— 18087850
értélcpapirols-
F k . : 1. 26 drb. 200 frtos erdélyi pinczeegy18. i| leti részvény (V értékben) á 100 ;' 2. 12 drb 100 frtos 3%-os kolozsvári i: tornavivodai részvény sz. 195; 202 ; 224; 3 2 3 ; 326: 328 ; 333; 337 ; 338 ; |! 339; 341 ; 342 á 100 3. 1 drb 300 frtos váltó (néhai Matskásy Pétertől) elfogadó Rosenberger S. és neje Bács. 4. 5 drb 50 frtos zentavidéki takarék pénztári részvénv sz. 3 8 1 ; 382; 383: 384: 385 . . / á 50 5. 1 drb 50 frtos névértékű debreczeni iparegyleti takarék és hitelszövetk. részvény sz. 522; lap 427 . . . . 6. 1 drb 50 forintos Kolozsv. belvárosi gyermekkert részvény sz. 203—18 7. 2 drb 50 frtos központi ípartársulati hitelszövetkezeti részvény (jelenleg, értéktelen) 8. 5 drb 50 frtos kolozsvári gyermek kert részvény (jelenleg értéktelen) . 9. 1 drb 500 frtos szamosvölgy vasúti törzs részvény (jelenleg értéktelen) 2
Átvitel .
— 206 —
2600-
1200,— 300 250 — 65 — 50-.
4465
— — 1
1—(636526 95
VAGYONI
ÁLLAPOT.
63652695
Áthozat
Fk. 10. V'2 lrb 250 frtos szamosvölgyi vasút j törzsrészvény (jelenleg értéktelen) . I 18. 11. 3 drb 125 frtos V4-CS szamosvölgyi | vasút törzs részvény (jelenleg ér téktelen) 12. 1 drb 50 frtos szolnok-dobokamegyei magyar nemzeti színház részvény (jelenleg értéktelen) . . . . . 13. 10 drb 200 frtos névértékű kolozs vári téglagyár törzsrészvény (jelen leg értéktelen sz. 39, 40, 41, 42, 43, 176, 177, 178, 179, 180 . . . . . 14. 1 drb 50 frtos névért, koloszvári polgári lövölde egyleti részvény sz. 258 (jelenleg értéktelen) . . . . 15. 1 drb 200 frtos 20 részjegygyei biró kolozsvári első husfogyasztási rész vény sz. 115—134 (jelenleg órtékt.) (
ej É r t á 3 s p a p á r
kamat.
(1892. decz. S l - i g esed. szelvények értéke.)
Fk. 114.
1. 100 drb 1000 frtos 5°/ -os erdélyrészi magyar jelzálog papíroknál 1892. VIII/1—XII/31-ig 5 hó 2. 438 drb 100 frtos 5%-os magyar papirjáradéknál 1892. XU/l—31-ig 1 hó 3. 20 drb 1000 frtos 4%-os magyar földhitelintézeti záloglevélnél 1892. XI/1—XII/31-ig 2 hó 4. 7 drb 1000 frtos 4V %-os magyar földhitelintézeti záloglevél 1892. X / l —XII/31-ig 3 hó 5. 7 drb 1000 frtos 4'/ °/ -os m. kir. regálé kártalanítási kötvenynéll892. VII/1—XII/31ig 6 hó 6. 3 drb 500 frtos 4'/ %-o& m. kir. regálé kártalanítási kötvénynél 1892. Vir/1—XII/31-ig 6 hó 7.. 12 drb 100 frtos 4V %-os m. kir. reg-ále kötvénynél 1892. VII/1— XII/31-ig 6 hó • 0
2083J34 182 50! 13333
2
?
0
?
2
Átvitel — 207
-
78 75 1
!
I 157 50 33 T5 2696J17 636526.95 27
VAGYONI
ÁLLAPOT.
Áthozat
Fk. 114.
1! i 2696 17 63652695
.
8. 2 drb 100 frtos 4%-os magyar jel zálog hitelbank részvénynél, 1892. X I I / 1 — XII/31-ig 1 hó 9. 2 drb 100 frtos 5%-os kisbirtokosok országos földhitelintézeti részvény nél 1892. VII/1—XII/31-ig 6 hó . 10. 1 drb 100 frtos 1860-iki osztrák ál lamadóssági sorsjegynél 1892. X I / 1
í!
67
66 !
11. 1 drb 100 frtos 4%-os tiszai és sze gedi sorsjegynél 1892. X / l — XII/31-ig 3 hó .' . .
!
1
5
í
!
i
~ I
|
f) B e 3 s e T o l e z é s i I s ö t - v é i i y e l s : .
270350 Fk. 40.
40 drb 100 frtos 5%-os kolozsvári neo lóg izraelita hitközség kölcsön köt vény sz. 51—56; 58—59; 6 1 ; 63— 73; 7 7 - 8 1 ; 8 4 - 8 9 ; 9 1 - 9 5 ; 9 7 - 1 0 0 á 100
•1
|
'! 4000
, , .—-—— g) M a g á n I s ö t v é r L y e l s : . ;
Fk. 72.
Fk. 108
1. Kolozsvár sz kir. város törvényha tóságának '/') évi előleges 6 % adott s 10 óv alatt visszafizetendő 45,000 frt vashid kölcsön kötvényből még fennálló tartozás 2. Az E- K. E. kötelezvénye, mely ösze- ' get 1892. július 1-tőlty,évi 5 % ka- , mattal 1895. január 1-től 1000 frtos ; évi részletekben törleszt . . . .
i
j
r a
30000,
1 10000 i
h) E m k e in.g-atla.n.olE.
!
|
(Hivatalos kiutalások alapján, befektetés, illetve : vételárak szerint.)
Fk. 73.
I
1. E m k e (üzletvezetőségi) épület . . 140944 20 2. Balázsfalvi Emke-iskola . . . . , 15937 8784 90 4. M.-n.-zsombori Emke-iskola . . . ; 1700 J16736610 Átvitel . —Í850596S55 1 — 208 —
i
VAGYONI
ÁLLAPOT.
Áthozat
—1850596 55
.
i) E e f e l s t e t é s e l r .
1. Gróf Kun Koesárd székely telep ala pítványba visszafizetendő készpénz (előleg) befektetés 2. E. M. K E. lobogó és felszerelések (folyó számla szerint)
Fk 74. Fk. 42.
j)
Fk. 121. Fk. 38.
3746 04 1946 25
Előleg-eV.
1. Néhai özv. Tappanburgi Tapp. K á rolynó hagyatéka terhére megtérü lendő előleg 2. Megtérítendő előlegek (folyó számla szerint)
!
474 28 16733
kJ I P é n - z t á r . Fk.
107
Pénztár készlet 1892. deczember 31-én
2131 21
IJ "Vá.ra.oa.cLoság'. (Főkönyv és törzskönyvek alapján). — Törlések nélkül. —
Fk. 68 105. 106. 112.
1. 2. 3. 4.
Örökös Alapitó Rendes Pártoló
tagoktól tagoktól tagoktól tagoktól
4199J16! 25529 19 61J24I1 4193 08j 95045 54 954107 20
azaz: kilencíszázötvennógyezeregyszázhét forint 20 kr. Kolozsvárt, 1892. deczember 31-én. Merza Lajos, főpénztáros.
Szekula Akos, ellenőr.
Beregszászi/ László, könyvvezető.
A zárszámadások alapján s a fő- ó^ segédkönvvek szerint jelen részletezett vagyon kimutatás 1892. deczember 31-én az E. M. K-E. birtoka gyanánt 954,107 frt 20 kr, azaz: kilenczszázötvennégyezeregyszázhót frt 20 kr vagyont tüntetvén föl, ennek meg— 209 -
14
VAGYONI
ÁLLAPOT.
felelőleg a szabályszerűen megejtett péuztárviasgálat alkakaúvaL az egyesület vagyonát példás hűséggel és tisztasággal, mindenben a szabályokkal, számadásokkal és hozott határozatokkal megegyezőleg teljesen hiánytalanul kezelve és megőrizve találtuk. Kolozsvárt, 1893. márczius 9-én. Gámán Zsigmond, számvizsgáló.
Szöcs Géza, számvizsgáló.
Az igazgató választmány f. évi márczius 12-iki ülésének megbizása következtében alólirott kiküldött bizottság a péaz'árt részletesen megvizsgálván, azt teljesen rendben s a kitüntetett öszszegnek megfelelőleg találta. Kolozsvárt, 1893- márezius 13-án. Jósika Lajos báró, nagy birtokos (Hunyadm.)
Wass Béla gróf, nagy birtokos (Szolnok-Dobokain.)
JX Deák József, birtokos (Eolozsm,)
b) Számvizsgálói jelentés. Mélyen tisztelt közgyűlés! Alólirottak az) E. M. K. E. mult 1892. évi decz. 31-én lejárt számláját és vagyon mérlegét az élénkbe terjesztett kimutatások szerint megvizsgálván, annak egyes tételeit a könyvekkel, a felmu tatott adatokkal, értékekkel és pénztári készlettel összehasonlítván, miként a lezárt számlakivonatokon igazoltok, ugy e tiszteletteljes je lentésünkben is készséggel elismerjük, hogy mindezeket öszhangzóknak, igazság hűnek és a könyvvezetés szabályainak megegye zőknek találtuk. A n n a k elbírálásával, hogy az egyesület kamat és más ezimeken befoly bevételeiből, melyek fordítandók a rendszeresített kiadásokra és- ujabban megszavazott segélyezésekre, s melyek tőkésüendök okvetlenül: a könyvvezetőség számára az igazgató vá lasztmány ide csatolt utasítása szolgált zsinórmértékül ós alólirtak is csak ez utasítást tartották szem előtt. A könyvvezetőnek adott utasítás a következő: A beterjesztett kimutatás alapján az igazgató választmány, illetve a közgyűlés fenálló határozatai értelmében — l. 1891—92. évi jelentés VIII. és 217 és 232 l. — utasitjuk Beregszásey László könyvvezető urat, hogy az 1892. deczember 31 iki zárlat elkészítésével 1. az 1891 évi % maradványt, az örökös, alapító , rendes és pár toló tagsági dijakat, a néhai Dersi János hagyatékát, a vegyes adomá nyokat és persely gyűjtést, a tőzsdei értékpapírok nyereségét, a lobogó alap -ujabb adomány jövedehnét, a Munlcíesy féle okmány költségére befolyt őszszeg többletét, az Orb án Baiázs báró hagyatéka jövedelmét és végül a bárrzakSnyvből és E. M. K. E. útikalauzból bejött összegeket tőkésítse; — 210
-
VAGYONI
ÁLLAPOT.
2. a takarékpénztári és alapítványi kamatokból, az 189*2,. évben már befolyt és Í892 deczember 31-ig még esedékes értékpapír szelvények éHékéböl, a magán kötvény kamatból és az 1892. évre szóló E. M. K. E. üzletvezetőségi épület jövedelméből az 1892. évi szabályszerű segélyeket és hizalési kiadásokat és az egyesület érdekében közgyűlési és igazgató vá lasztmányi határozatok értelmében tett egyebb kiadásokat, valamint a felsze relések után leírandó 5 % kopás dijt vonja le ; 3. továbbá csatolja a Ko v ács Sándor alaphoz a 2055 frt 54kr kamatmaradványt, a magyar nők E. M. K. E. lobogó alaphoz a 630frt 64 kr kamatot és a szentistváni Ne m e s János alapítványához az el nem hasz nált 6 frt kamatot illetveaz említett alapok javára e fenti összegeket az igaz gató választmányi határozatok alapján tőkésítse; 4. végül a mutatkozó 6453 frt 94 kr karnatmaradmányt, ugy, szin tén az E. M. K E üzletvezetőségi épület 1893. évi jan.—márcz negye dére az 1892 évben már fölvett 2295 frt 44 kr bérjövedelmet, valamint a néhai Tappenburg Kár oly né hagyatéka terhére előlegesen kifizetett 474 frt 28 kr kiadást az 1893 évre hozza át. Az igazgató választmány nevében. Kolozsvárt, 1893. február 28-án Bettiden
Gábor ebrök.
gr.,
Sándor József, t. alelnök-főtitkár.
Mindezek alapján a mélyen tisztelt közgyélésnek a felment vény megadását javasolván, vagyunk Kolozsvárt, 1893 ápr 28-án. alázatos szolgái Gámán Zsigmond, s. k. Szőcs Géza, az 1892. évi jun. 7-én tartott közgyűlésből kiküldött számvizsgálók.
— 2*1
-
41*
s. k.
VAGYONI
ÁLLAPOT.
c) Nyers mérleg. 1892.
TARTOZIK.
105 106 112 í 98 ': 36 7:' 8; 120' 95 27; 85 11 33 32 19 88 69' 17 18 40 72 108 !
Örökös tagok (1300) rovatnak 4199 16 25529' 19 Alapító tagok (16170-85) 6112411 Rendes tagok (9645-50) » 4193 08 Pártoló tagok (634-50) 344"8! 14 Hitelbank és zálogkölcsön társulat » 32947'31 Kolozsvári leszámitoló-bank részvénytársaság » 32895 16 Egyesült erdélyi takarékpénztár » 32547 99 Kolozsvári iparos hitelszövetkezet » ' 1 144 42 » kisegítő takarékpénztár részv. társ. . » 1450682 Erdélyrészi magy. jelzálog hitel bank részv. társ. » 10097Í77 Nagy-enyedi kisegítő takarékpénztár » 10000 — Balázsfalvi takarékpénztár részvénytársaság » 9728 88 Kereskedelmi-bank » 6382 95 Dévai előlegezési szövetkezet » 6326,48 Dévai takarékpénztár részvénytársaság » 5418 36 Kolozsvári takarékpénztár » 2153 35 Szászvárosi takarékpénztár részvénytársaság » 998^37 Hunyadmegyei első takarékpénztár » 180283 30 Tőzsdei-Értékpapír » 446öi Magán-Értékpapir » 40?0Bekeblezési-kötvény » 30000! — Kolozsvár sz. kir. város törvényhatósága » lOOOOl—! Erdélyrészi Kárpát-Egyesület 140941 20 ÍE. M. K. E. (iizle.v.í épület 15937 E. M. K. E.j Balázsfalvi E. M. K. E.-iskola I %" S ;• 8784-90 I x £ -rt ingatlanok)Beszterczei E. M K. E.-óvó 1 1700 iM.-N -Zsombori E. M. K. li -iskola' J= ^ ^ 167366 10 3746 04 Kun 'vocsárdgr. szé ;ely-telep alap. előleg befektetés 2048 68 E. M. K. E. lobogó és felszerelések 167|33 Előleg 129:70 Egyszersmindenkorra szóló segélyezések 719 13 Népkönyvtárak 700 8 Nyomtatványok és papirkeresk. anyagok 112 65 Posta és poitó kiadások 465 62 Tagdíj behajtás s fiókok adminisztrácziója 866 83 Igazgató választm. ágitácziónális intézkedése L'j czyklusra tagok gyűjtés 323135 392,80 Kun Kocsárd gr székely-telep alapitv. jövedelme 480; 83 Irodai költség 1435! — Fiók választm. 25°/ kezelési költség levonás 4313 29 Tiszti fizetés és lakbér illetmények 50 50 Néhai Hajdú Mária-féle hagyaték Folyó segélyezések 9551 E. M. K E. daloskönyv 297 1
73 74! 42 i 38Í 48j 5c.' 65! 66! 67j 701 80j! 87j 99 1
;
íoo; 101! 10-?! 104 109
:
0
-
r
-A-lg 37-cg 37"i Toirtols : 118 119 121 107
Kun Kocsárd gr. ingatlan alapítvány Kun Kocsárd gr. ingó (felkelhetöségek) alapítvány Néhai özv. Tappenburgi Tapp. Károlyné hagyatéki Pénztár
210056 i 11501 45; 221557 ; 474 ! 2M I 970780 l
Kolozsvár, 1892.
SzeUula
Ákos,
Mevza
nllenőr.
főpénz
A jehn nyers mérleget megvizsgáltuk: egyes tételeit a fő- és segédkönyvekkel valaKolozsvár, 1893.
Gámán
Zsigmond,
számvizsgáló.
VAGYONI
ÁLLAPOT.
KÖVETEL.
deczember 31-én. Iá Örökös 115 Alapitó 113 Rendes 111 Pártoló 35 Tőke 52 Magyar
tagsági tagsági tagsági tagsági
5499 16 41700J04 7076961
rovattól » » »
nők E. M. K. E -lobogó (rendelkezési) alap 1892. évben befolyt adakozás 53, Magán-kötvény kamat 63 Vegyes adományok 64 Kamat 71 Bárczakönyv 79 Néhai Orbán Balázs báró hagyatéka utáni jövedelem 84 Néjiai Kovács Sándor mérnök N.-Enyed alapítványa 86. E. M. K. E. uti-kalauz 89 E. M. K. E. (üzletv.) épület jövedelem 90 Szentistváni Nemes János alapítvány 91 Néhai Dersi János hagyatéka 93 Munkácsy-féle alapító-okmány (kiállítási költségekre) 96 E. M. K. E. (üzletv.) épület fentartása, költség és adóalap 10?. Függő-tételek 110 Persely-gyűjtés 114 Értékpapír kamat 116 Kun Koesárd gr. ingatlan alapítvány 17 Kun Koesárd gr. ingó (telkelhetőségek) alapítvány Nyereség és Veszteség
» » » * 8
»
4827158 514834 96 11907136' 550 | ! ! í i
-
77 45660 ! 3 i 8415 27 2C18;32 '. 10267 50 343|48
» »
!
» » » >
1
768 75 5635 06 1096 06 2450 83
» » » »
12457 36 2206 25 1311 41 15637 42 19
;210056
Ü
45: 221557 45 11501 3203 93 1 j Í
970780 21 deczember 31-én.
Lajos,
Beregszászy
táros.
László,
könyvvezető.
mint a felmutatottbizonyitékokkal teljesen megegyezőknek s egybehangzóknak találtuk, márczius 9-én.
Szó'cs Géza, számvizsgáló.
~~ 41ó
—
VAGYONI Á 1 X A P O T .
d) Nyereség és wsateség SMWIIÍ*
TARTOZIK.
rovatnak j! 955114 104 Folyó segélyek » 12970 48 Egyszersmindenkorra szóló segélyezés » < 749,13 58 Népkönyvtárak » j 29761 109 E. M. K. E. dalosköny : 1435:—, 100 Fiók-választm. 2 5 % kez. költség levonás » 86683 70 Igazgató-választm. agitatió intézkedés . » 39280 87 Kun Koesárd gr. székely telep alapitv. jöv. » j 5050 102 Néh- Hajdú Mária-féle hagyaték . . . » 465Í62 67 Fiókok adminisztrácziója és tagdíjbehajtás » 80 Uj cziklusra tagok gyűjtés » 32335 . . . » 1624;98 101 T. alelnök-főtitkár tiszteletaija Kezelő tiszti személyzet » 182831 Szolga fizetése » 300j L a k b é r illetmények » ' 560: 48083 99 Iroda helyiség bére, világit, fűt. és apró kiad. » 700.83 65 Nyomtatv., papíranyagok és irodai kellékek » . . . » 11265 66 Posta, portó és sürgöny kiadás 42 Felszerelések 5 % leütésért » 10243 89 E. M. K. E. (üzletv.) épület jövedelem (visz, szaszámitva az 1893. évet illető összeg) » | 229544' 1892. évben tőkésitósért4468820) 35 84 néh. Kovács Sándor mérn. N.-Enyed | i » alapitványh. 1892. évi %jöved. maradv. » 2055,54! 52 Magyar nők Emke-lobogó (rendelk.) | ; » alaphoz 1892. évi f. bevétel és % . » 1180,64; «Szentistváni Nemes János alapítvány 90 » 6, —4793038 hoz 1892. évi °/ maradvány . . . » 123 Mérleg rovatnak 1892. évi % maradvány átvitelért » J 6453;94 76651147 !
1
0
I
Kolozsvárt, 1892.
Merza
Lajos,
főpénztáros.
Szekttla e.len-
Jelen nyereség és veszteség számlát megvizsgáltuk, egyes tételeit zonyitékokkal teljesen megegyezőknek Kolozsvárt, 1893.
Gámán
Zsigmond,
számvizsgáló. M. j . A 6453 frt 94 kr évi % maradványt az igazgató-választmány egyelőre nem képest fog fölhasználása és az esetleges különbözetnek, -
214
-
VAGYONI
ÁLLAPOT.
KÖ TÉTEL.
1892. deczember 31-én. 78; 12: 115 113 111 91 63 110 17 52
Mult évi maradvány áthozatért 320393 Örökös tagsági rovattól 1300, 1617085 Alapitó tagsági » 964550 Rendes tagsági » 63450 Pártoló tagsági » 1026750 Néhai Dersi János hagyatéka . . » 131141 Vegyes adományok » 1096,06 Persely gyűjtés » 595J20 Tőzsdei értékpapír (nyereség) . . . » Magyar nők Emke-lobogó (rendelk.) 550j— alap (1892 évben lefolyt adakozás) » > 34348 Munkács -féle alapitó okmány . • » Néhai Orbán Balázs báró hagyatéka • 9777 utáni jövedelme . . . . . . » 19 Bárczakönyv » 3 Emke uti-kalauz » ,1563742 Kamat (betétek után és alapitó tagoktól) » 2450,83, Értékpapir-kamat 1891. évben bef. összeg » » 1892. decz. 31-ig esed. szelv értéke » 2703150 515433 220625 Magán kötvény kamat » 841527 E m k e (üzletv) épület jövedelem . . • » ;
93 79 71 86 64 114 89
;
^7615147 123 Mérleg rovattól, az 1892. évi % maradv. áth.
6453Í941
deczember 31-én.
Ákos, őr.
Beregszássy
László,
könyvvezető.
a fő- és segédkönyvek eredményeivel, valamint a felmutatott bis egybehangzóknak találtuk. márczius 9-ón.
Szöcs Géza, számvizsgáló. csatolta a tőkéhez, hanem egyideig függőben hagyni letve maradéknak tőkésítése iránt intézkedni. — 215
—
határozta s a szükséghez il
VAGYONI
ÁLLAPOT.
e) Mérleg számla
TARTOZIK. 68 105 106 112 118 119 98 j 36: 71 8
!
120 95 27 85 11 33
321 19 88, 69 17 114 1
"I 40 72 108j
Örökös Alapitó Kendes Pártoló
tagok tagok tagok tagok
rovatnak » » »
^.Igyóg-yi "toirtols. Kun Koesárd gróf ingatlan alapítvány . . . . Kun Koesárd grót ingó (felkelhetőségek) alapítvány Hitelbank és zálogkölcsön társulat . Kolozsvári leszámitoló-bank részvénytársaság . . Egyesült erdélyi takarékpénztár Kolozsvári iparos hitelszövetkezet Kolozsvári kisegítő takarékpénztár részvénytársaság Erdélyrészi magyar jelzálog hitelbank részvény társaság Nagy-enyedi kisegítő takarékpénztár . . . . Balázsfalvi takarékpénztár részvénytársaság . . . Kereskedelmi-bank Dévai előlegezési szövetkezet Dévai takarékpénztár részvénytársaság . . . Kolozsvári takarékpénztár Szászvárosi takarékpénztár részvénytársaság . . Hunyadmegyei első takarékpénztár Tözsdei-Ertékpapir Értékpapir-kamat (1892. deczember 31-ig esedékes szelvények) Magán-Eiték-papir . . Bekeblezési kötvény Kolozsvár szab. kir. város törvényhatósága . . . Erdélyrészi Kárpát-Egyesület
» » » » » » »
45 221557 45 34478 14 3294731 , 3289516 32547Í99 31144|42
» » » » » » » » » »
14506*2 , 10097 77 10000 — 972888 6382 95 6326 48 :, 5418 36 ^153 35 99837 480878 50
» » „ » »
1
« Í í *j £ i h WE.M,K.E.-iskola W - ^ i '. 1 ^fektetés, j ; il53 ^ . seso oc ]I Mazsfalvi Beszterczei E. M. K. E -óvó . { „.„ S S { M.-N.-Zsombori E M.K E.-iskola J szennt. Kun Koesárd gróf székely telep alapítvány (előleg befektetés^ rovatnak Felszerelések és az \ nyers mérleg szerint 5°/ 42 E. M. K. E. lobogó / leírásért . . . . ' 12!j Néhai Tappenburgi Tapp. Károlyné hagyatéka » » 38 Előleg » 1071 Pénztár K
t
y é t
B
1
l á r
t
0
4Í99|16 25529 19 61l24|ll 4193
$
1
2703 50 4465 — 4000 30000 10000 — 140944 20 15937J— 8784,90: 1700—' 16736610 I 3746 04 2048 68 102|43.| 1946 25 474 28 167 33 2111 21 95110? 20
M. j . A néhai H a j d ú Mária-féle 10,000 frt, a néhai O r b á n Balázs-féle 900() István-féle 1200 frtos alapitvány, illetve hagyatékok, továbbá a kis-sebesi, aranykúti hogy az illető hagyatékok, alapítványok és telekbebleKolozsváit, 1892. Merza Lajos, főnénztáros.
Szekula ellen-
A jelen mérleg számlát megvizsgáltuk, egyes tételeit a fő- és segédkönyvekzóknak taKolozsvárt, 1893. Gámán Zsigmond, számvizsgáló. — -216 —
VAGYONI
ÁLLAPOT.
1892. deczember 31-én.
KÖVETEL.
i rovatnak ||| 25529 4199|l6 » 19 Rendes tagsági » 61124 11 Pártoló tagsági . . . » 419308 ! Kun Kocsárd gróf ingatlan alapítvány . . . . » 210056 — Kun Kocsárd gróf ingó (felkelhetőségek) alapítvány » 11501 45 221557 45 51483496, | Meglevő tőke » 44688;20 559523 16 1892. évi tőkésítés » i 45660 — • 0) néhai Kuvács Sándor mérnök N.-Enyed alapv. » 2055 54jj 4 / 7 1 5 5 4 189^. évi °/ jövedelem tőkésítés . . . . » 1191)7 36 j Magyar nők E. M K. E.-lobogó (rendelk.) alap » I l 8 0 ; 6 4 i 13088, ~ 1892. évi lolyó bevétel és % tőkésítés . . » 'O 2U1832Í | Szemistváni Nemes János alapítvány . . . » 6 — i , 2024 32 1892. évi °/o maradvány tőkésítés . . . . » E M. K. E. (iizletv.) épület fentartása, költség és adó alap » 768 75 5635;06 Függő tételek » E. M.K. E . (üzletépület) jövedelem (vissza számítva 2295 44 az 1893. éve; illető összeg) » 6453'94 Nyereség és veszteség »
12| Örökös tagsági
ll,V Alapitó tagsági 113 111 11G 117 35 84
!
0
52 »1
9(1 103 89, 122
:
954107.20 frt, a néhai özv. T a p p e n b u r g i - T app e n b u r g Károlyné-féle 4000 frt és a N a g y és magyaró-kereki iskola telkek értékei a mérleg számlában felvéve nincsenek, mintzések részint tárgyalások, részint perek alatt állanak. decaember 31-én
Ákos, őr.
Beregszászi/ László, könyvvezető.
kel, valamint a felmutatott bizonyítékokkal teljesen megegyezőknek s egybehang oltuk. márczius 9-én Szőcs Géza, számvizsgáló. — 217 —
VAGYONI
ÁLLAPOT.
/ ; em>Az 1893. ér január 1-én meglevő pénztőke és az egyesületi bérház BEVÁRANBÓ.
I. Bank e l h e l y e z é s e k : Helyi és vidéki pénzintézeteknél elhelyezett 211004 frt 69 kr összeg után 1893. év végén tisztán 4'/ ; 5%,-al előirányozva 11. Néhai Kovács Sándor alap. 47715frt54kr alapítvány után, elhelyezve a kolozsvári kise gítő takarékpénztár részvénytársaság és részben a kolozs vári iparos hitelszövetkezetnél tisztán 5%-ra kamatozólag III. Magyar nők £ . M. K. E.-lobogó (rendelkezési) alap : 13-88 frt alapítvány után, elhelyezve a kolozsvári Iparos Hitelszövetkezetnél, tisztán 5%-ra kamatozólag IV. Széntistvan i Nemes János alapítványa. 2024 frt 32 kr alapítvány után, elhelyezve a kolozsvári Iparos Hitelszövetkezetnél, tisztán 5%-ra kamatozólag V. E. M. K. E. (íizletv.) épület fentnrtási-költség és a d ó a l a p : 768 frt 61 kr alap után, elhelyezve a kolozsvári Iparos Hitelszövetkezetnél, tisztán 5%-ra kamatozólag VI. Tőzsdei értékpapírok: 180878 frt 50 kr á folyam értékű különböző értékpapírok 4, 4>/ ; 5"/o szelvényei után készpénz bevétel 1893 év végén esedékessé vált szelvények értéke VII. Magán érték-papirok : 4465 frt névértékű különböző magán intézeti papírok 3, 6% szelvényei és osztalék czimen VIII. Kötelezvények : 30.000 írt után Kolozsvár sz. kir város törvényhatóságától VJ évi 6%-al 10.000 frt után az E. K. E -tői '/ évi 5%,-al 4000 frt után a kolozsvári neológ izr. hitközségtől */ évi 5% aj I X . Házbérjövedelem: Épület után a M. A. V. kolozsvári üzletvezetőségtől » az E. M. K. E.-től X . Kun Kocsárd gróf székelytelep alapi tv. e l ő l e g befektetés: Egyesület által előlegezett 3746 frt 04 kr tőkebefektetés után 5°/ -ra kamatozólag XI. Pénztár: 2131 frt 21 kr 189 évi pénztármaradvány 5%-ra kamatozólag 167 frt 33 kr » » » nyugtákban 5%-ra kamatozólag X I I . Befektetésekben l e v ő t ő k e : Balázsfalvd E. M. K. E.-iskola 15937 frt befektetés után 5% Beszterczei E. M. K. E.-óvó 8784 frt 90 kr » » 5% M.-n.-zsombori E. M. K.E.-isk 1700 frt » » 5% Felszerelésekés az E.M. K.E-lobogó I946frt25kr » 5% X I I I . Átmeneti és kftlső bevételek XIV. Intercalaris és időközti tőkenövekvési kamatok, e s e t l e g föl nem vett segélyek X V . Az algyógyi Kun Kocsárd gróf alapitv. birtok jövedelme : A birtok igazgatósága által 1893. évre előirányozva 2
2
2
2
9834
2385 75| 654 101
38 43 13013 80 4239 2521
6760
98 1650 500|200-
Gábor elnök.
gróf,
— 218 —
2350
8781176 400!— 9181 76
187 ,0
0
Hetiden
kamat-
106 56
I 8,36
11492
796 85 439 24 859731 141840 962173 •
1184153
150271:45 15000 Kolozsvárt, 1893 az igazgató Merza főpénz-
VAGYONI
ÁLLAPOT.
irányzat. bevételei, '
Illetve
jövedelmei
és
az
algyógyi
birtok jövedelme alapján. KIADANDÓ. kívüli | Rendes \\ Összes
Egyházi segélyek és felekezeti iskolák a) rendszeres járadékok b) rendkívüli segélyek a folyó évre Iskolák Óvók Menedékhelyek Népiskolai tápintézetek Népkönyvtárakra Népdaloskörök szervezésére Olvasókönyv kiadásara az 1892 évre Ipari ösztöndijakra (Kovács Sándor alai itvány jöve delme / -e) Tanintézetek támogatására Iskolák és óvó építésére (feltételesen) Árvaház : Nagy-enyedi Kovács Sára-féle Iskolai jutalom Kolozs-Monostorra Nemes-féle ala pítványból Iskolákra és jutalom külső hevételek után Rendelkezési alap jövedelmében fölhasználható Előre nem látott kiadásokra Egyesületi bérház tartalékalapjára és költségeire Kovács Sándor székely-alap létrehozatalára Fiókválasztmányok J5 %-a helyreállítására E. M. K. E lobogó és kellékek leírására Beszerzések T. alelnök-főtitkár Kezelő tiszti rendes fizetések Tagdíjbehajtás és másolás Irodahelyiség és lakbérek Fűtés, világítás Posta és portó Nyomtatványok Szolga fizetése Az algyógyi Kun Koesárd gróf székely földmives is kolára fordítva a birtok jövedelme F e l h a s z n á l h a t ó (milleniális) kiállítási s netáni új segélyekre és ötödéves pótlékokra, stb. 3
4
4195 117 85, 3368 2551 367 — 200 600 200 2C00I168831
497 650
3230 '•1150 100 934 654 378 50 300 2134 597 1000 97 320 2000 1920 900 1130 190 200 500 300 |
15000 803
8901 66 41369 79 5027145 választmány május 12-ki gyűlésében. Lajos, táros.
219
Sándor József, t. alelnök-főtitkár.
VAGYONI
ÁLLAPOT.
I. Részletezés az előirányzathoz
I
Remik. !l
Az intézmény vagy alkotás helye és a fo l j ó s i t a s ideje.
ci
frt
ki
"ir
Egyházi segélyek és felekezeti iskolák. a) Rendszeres járadékok
9 10' i
11 12' 13Í 14
A b o s f a l v a (Kis-Küküllőm.) rím. kath. tanító nak, 32 éves segély Folyósitni kezdetett 1888-ban Al s ó-Ilosv a (Szolnok-Dobokam ) ref. isk építésre, 32 éves járadék, 1889. januártól. P o r u m b á k (Fogarasm.) róm. kath. körlelkésznek 10 éves segély, 1888. év januártól A l s ó - T ö ő k (Szolnok-Dobokam.) ref. iskolaépí tésre, 32 éves járadék, 1889. év januártól. B o l d o g f a l v a (Kis-Küküllőm.) ref tanítónak, 10 éves segély, 1889. januártól. B o r b e r e k (Alsó-Fehérm.) ref. tanítónak, 10 éves segély, 1889. januártól B r a s s ó (Brassóm.) luth. lelkésznek 10 éves jára dék, kiadatott ls88, 91. 92 évre B n n (Kis-Küküllőm.) ref. tanitó, 10 éves járadék, 1889. januártól B u z á s - B o c s á r d (Alsó-Fehérm.) ref. tanítónak, 10 éves jár., 1889. januártól. (Függőben) Csorna f á j a (Kolozsm.) ref. tanító, 32 é v e 3 iáradék, 1889. januártól C s o m a f á j a (Kolozsm.) ref. iskolaépítésre, 10 éves járadék, 1889 januártól D o b r a (Hunyadm.) róm kath. lelkésznek, 10 éves járadék, 1888. januártól G o g á n (Kis-Küküllőm) ref. tanítónak, 10 éves járadék, 1889. november 1-töl G y e r g y ó - T ö l g y e s (Gsikm.) róm. kath. körlelkészetnek, 10 éves járadék, 1888. januártól G y ' g y ó-Töl g y es (Csikm.) róm. kath. tanító nőnek, 10 éves járadék, 1888. januirtól H a d r é v (Torda-Aranyosra.) ref- isk.-ra, 32 éves járadék, 1889. januártól H a r i (Alsó-Fehérm.) ref. tanítónak, 10 éves se gély, 1889 januártól H a r ó (Hunyadm ) ref. iskola munkatanitónöjériek 10 éves segély, 1889 októbertől H é j a s f a l v a (Nagy-Küküllőrn.) ref. isk. építésre 32 éves járadék, 1889. januáriól (Függőben) H 0 s d á t (Hunyadm. ref. munkatanitónőnek, 10 éves segély, 1889. októbertől
100 15 100 15 25 50 200 50 50 50 lö' 12oj 125: 200,
e i
16
!
1?!
n 19 20,
300' i
25 ioo
!
20
j 50;
Átvitel
— 220 —
í
1660-
frt
összes
krl: frt
kr
VAGYONI
ÁLLAPOT.
Kend
Az intézmény vagy alkotás helye és a fo lyósítás ideje
frt !
21 H o s s z u a s z ó (Nagy-Kiikiillőin.) róni. kath lelkésztanítónak, évről-évre az elért eredményhez ké pest. Eddig folyósítva 90/91, 91/92 június 30-ig, két részlet 22 I l o s v a (Szilágym.) ref. tanítónak, 32 éves segély, 1889. januártól 23 K a j á n t ó (Kolozsm.) ref. tanítónak Korodért, 32 éves segély, 1889. januártól 24 K a j á n t ó (Kolozsm.iskolaépítésért, járadék 32 éves 25 K i s - B a r c s a (Hunyadm.) ref. lelkészi teendőkért piskii ref. körlelkésznek, évről-évre 1891. jan.-tól 26 Komj á t s z e g (Torda-Aranyosm.) unit. iskola, 10 éves járadék, 18 8. januártól 27 K ü k ü l i ő v á r (Nagy-Kiikiillőm.) ref. lelkésznek 10 éves segély, 1889. januártól 28 L ő r i n c z r é v e (Alsófehé in.) ref. isk. helyiség béri lésére. 5 éves, 1889. januártól. Ez évben lejár 29 M a g y a r-C s a h o 1 y (Szilágym.) ref. isk. építésre, 32 éves járadék, 1889 januártól 30 M a g y a r-G o r o sz 1 ó (Szilágym.) ref. isk. építésre, 32 éves járadék, 1889. januártól (Függőben) 31 M a g y a r-K is-S á r o s (Kis-Küküllőm ) unit. tanító nak évről-évre, 1890. július 1-től 32: M a r o s-G e z s e (Alsó-Fehérm.) ref. tanítónak 32 éves segély, 1889. januártól 33 M a r o s-l 11 y e (Hunyadm.) ró in kath. tanítónak, évről-évre 1800-től 34 M a i o s-S z t.-A n n a (Maros-Tordam.) ref. isk. épí tésre 22 éves segély, 1889. januártól 35 Ma r o s-S z t.-K i r á l y (Alsó-Fehérm.) ref. iskola építésre, 32 éves járt, 1889. január 1-től 36 M a r o s-S z t.-A n n a (Maros-Tordam ) ref tanítónak, j 10 éves segély, 1889. januártól 371 M e d g y e s (Nagy-Küküllöm.) ref. körlelkésznek, 32 éves segély, 1889. januártól 38 M e z ő-S z e n g y e 1 (Torda-Aranyí.sm.) róm. kath. tanítónőnek, 10 éves segély. 88 89. tanévtől 39 N a g y-R á p o l t (Hunyadm.) ref. iskola muukatanitónönek, 10 éves segély 1888-tól 40 N a s z ó d (Besztercze Naszódm.) róm. kath. körlel késznek Naszód- és Borgó-Prundért, 10 éves se gély, 1888-tól 41 N é m a (Szolnok-Dobokam.) ref. tanítónak, 32 éves segély, 1880. januártól 42 O l á h - U j f a l u (Fogarasm.) ref. lelkésznek, 32 éves segély, 1889. januártól 43 O r l á t h (Szebenra.) róm. kath. lelkésznek, 10 éves segély, 1888. januártól 44 P á n c z é 1-G s e h (Szolnok Dobokam.) ref. körlelI késznek, 32 éves segély, 18t9. januártól w
.
!
kr
1660 —
Athozat . .
Átvitel
< Kendk.
.
50 —
só;— 5oi— 30| —
40 - j 1O0
25—1 i !
15 I •! 15 50—1 i '' 50—1 i i' 50
H
50|-| 100:—! 300|-|
ÍOOJ —: 300 1
50 -! 50 50 — 100 3375 —H
frt
Összes
kr frt
kr
VAGYONI ÁLLAPOT.
•cS
Az intézmény vagy alkotás helye, és a fo lyósítás ideje. frt. Áthozat
. .
45 P u s z t a - K a m a r á s (Kolozsm.) ret. iskola épité sere 32 éves járadék, 1889. januártól 46 R é c s e (Szilágyul.) ref. tanítónak, 10 éves segély 1889. januártól 47 S e g e s v á r (.Vagy-Küküllőm.) ref. lelkésznek, 32 eves segély 1889 januártól 48 S ó s m e z ő (Hánomszékm.) róm kath. lelkésznek, 10 éves segély. 1890 tői 49 S zá s z-R é g e n (Maros-Tordam ) ref. iskolaépítésre, 32 éves járadék, 1889. januártól 50 S z á s z - S e u e s (Szebenm.) rom. kath. tanítónak, 10 éves segély 1888. januártól 51 S z á s z Ú j f a l u (Alsó-Fehérm.) ref. tanítónak 32 éves járadék, 1889. januártól 52 S z á s z - U j f a l u (Alsó-Fehérm) ref. iskolaépítés, 32 éves segély, lfc89 januártól. (Minthogy a már kiutalt 1890 és 91. évi két részlet folyó évbe számíttatik: ez összeg csak eshetőségre elöje gyezve.) 53 S z e n t-M a r g i t a (Szolnok-Dobokam.) ref. iskola építésre, 32 éves járadék, kezdődik 1891-től 54 S z i n d (Tordü-Aranyosm.) unitaris tanítónak, 10 éves segély, kezdődik először 50 írttal 1888 ja nuárban (kifizetve 2 részlet.) 1890-ben (elemeivé évi 150 Írtra 55 T o p á n f a l v a (Torda-Aranyosm.) róm. kath kör lelkésznek, 10 éves segély, 1888-tól 56 U z di-S z t.-P é t e r (Kolozsm) ref. körlelkész, 32 éves segély, 1889 januártól
kr frt
kr frt
kr
3375 15 50 100 100—1 30 100 10-
50 15
150100 100 4195
b) Rendkívüli segélyek a f. évro. A n d r á s f a l v a bukovinai csángó községnek is kola szerekre M a g y a r-Ki s-S á ro s (Kis Kuküllőm.) unitárius iskolaépítésre, 92-ben, ha felveszi
1
!
17 85 [ :
I !
100—11 117 85
2. Iskolák. B a l á z s f a l v a (Alsó-Fehérm.) E M. K. E. kola 15937 írt befektetésért kamat B a l á z s f a l v a (AlsóFehérm.) E. M. K. E. kola tanítójának K i s - S e b e s (Kolozsm.) E. M. K E. iskola, léte sült 1888 szeptemberben K u 1 o z s - A l a g u t (Kolozsm.) államvasúti iskola, 10 éves járadék, 1886. szeptembertől Átvitel
— 222 —
796 85 400 318 100 5809 85,
117í85 431285 I I
VAGYONI
ÁL1AP0T.
Rendes
Az intézmény Tagy alkotás helye és a lyésitás ideje
Rendk.
írt |kr' frt |kr|l frt |k Áthozat .
. .
M a g y a r - I g e n (Alsó-Fehérm.) E. M. K. E. leáuyiskola, 1888. augusztustól M.-N.-Sombori (Kolozsm,), E. M. K. E. iskola 1889-től M.-N.-Sombori (Kolozsm ) E. M. K. E. iskolay 1700 frt befektetésért 8' M a g y aró-Kerék iKolozsm.) E. M. K. E. iskola 9j Ö r d ó g k ú t (Szilágym.) E. M. K. E. Kormos óvó iskola, megnyílt 1886-ban, 10' V á m o s - U d v a r h e l y (Kis-Küküllőm ) E. M. K. E. iskola járadéka. Feltételesen, kezdődik 1892|93. tanévtől
5809:85
r
117 ö5. 4312 85
312 327 87. 85 150 47.9400
3. ftvók. A 1 v i n c z-B o r b e re k (Alsó-Fehérm.) községi óvóra 10 éves járadék, 1887. novembertől B e s z t e r c z e (Beszfcereze-Naszódm) 8784 frt 90 kr befektetésért kamat. (M. j . Ebből viszafizetendő 200 frt 1893-ban.) B o r b á n d (Alsó-Fehérm.) községi óvóra 10 éves járadék, 1837. novembertől B r a s 8 ó (Brassóm.) első belvárosi E. M, K. E. óvóra 10 éves járadék, 1886. szeptembertől B r a s s ó (Brassóm.) bolonyai E. M. K. E. óvóra, 10 éves járadék, 1888. januártól D é v a i (Hunyadm.) 10 évre, 890. évtől F o g a r a s (Fogarasm.) E. M. K. E óvóra 10 éves járadék, 1889. szeptembertől P e t r o z s é n y (Hunyadm.) B. M. K. E. segélyezte ál ami óvó, 10 éves járadék 1892-től S e g e s v á r (Nagy-Kaküllőm.) E. M. lí. E. óvóra 18-Ja-tól 10 S z á s z v á r o s i ('Hunyadm.) óvóra, 5 éves járadék, 1889. július 1-től 11 V a j d a - H u n y a d (Hunyadm.) E. M. K. E. óvóra, 10 éves, 18t9. ápril hó 1-től
150 439 24 150 200 200 200
260 250 362 200 200
4. Menedékhelyek. A l p e s t e s (Hunyadm.) gysnwkek menhely, évtői-évre, 1890 évtől A1 s ó-Sz
50 50 101
217 85 10232,70
VAGYONI
o oa
ÁLLAPOT.
Az intézmény vagy alkotás helye és a fo lyósítás ideje.
Al hozat
Rendes ^ Rendk.
frt ;krí frt 10114 85
B a l á z s f a l v a (Alsó-Fehérm.), gyermekmenhelyre évről-évre 1893-tól F e l s ő - S z á l l á s p a t a k (Hunyadm.) gyermek menhelyre, évről-évre, 1890-től 5 K i s-K a r c s a (Hunyadm.) gyermekmenhelyre, év ről-évre, 1890-től L o z s á d (Hunyadm.) gyermekmenhelyre, évrőlévre, 1890-től P u j (Hunyadm.) gyermekmenhelyre, évről évre, 1890 tői
i|
kr l
Összes
frt
kr
l!
217 85 10232 70 i 67-
I!
50 50 5050'—'
367,-
5. Népiskolai tápintézetekre Kísérletül az 1892. évre a fiókválasztmányok ren- ; j delkezésére I 200-
6. Népkönyvtárakra: rendes az 1893. évre
200 •
j j. ; 600 - ' ;
600 -
7. Daloskörökre. Az 1893. évre 300 példány daloskönyvért
200
200 —
8. Olvasókönyv kiadására. 1; Olvasókönyv irói tiszteletdija. képek beszerzése és rajzoltatás 1892-re
2000—
2000-
9. Ipari ösztöndijakra. (Kovács S. alapitvány terhére.) U y er g y ó-S.z t.-M i k 1 ó s (Csikm.) a gyermekjátéktanmühelynek a Kovács-alapból két ösztön díj, 5 éves segély 1891/2. tanévtől 160 K o l o z s v á r i nőiipariskola (Kolozsm.) 3 tandíj- j mentes helyért, 5 évre, 1892-től 1 25 M a r o s v á s á r h e l y (Maros-Toidam.) gyermekjá ték-tanműhelynek, két ösztöndíj, 3 évre á 96 írt 192 S z é k e l y - K e r e s z t u r (Udvarhelym.) szövőtanmüi helynek, 5 évre két ösztöndíj, 91. tanévtől 120 5 Felhasználható ez alapra j
Atvitel 224 —
; 497 1688 3Ii 1688 30
11611 85 4173 16-I15785
VAGYONI
ÁLLAPOT.
Rendk
K e n d e s
Az intézmény vagy alkotás helye, és a folyósitás ideje.
- j
összes
frt !kr; frt ; kr'i frt Athozat
kr
. 1111611185" 4173Ü615785I01
10. Tanintézetek támogatására. 1
A l g y ó g y (Hunyadm.) áll. munkaianití-nőnek 1 0 éves segély 1889. szeptember 1-től 2 B r a s s ó (Brassóm.) alsó keresktdelnii iskola, (kereskedők társulata iskolája) 10 éves segély, 1889 júliustól 3f B r a s s ó (Brassóm.) m. kir. faipariskola tápintéZ'„ti ösztöndija, 10 éves segély, 18F8. januártól 4' D é v a (Hunvadmegye) lóreáliskolai tápintézetnek, 1891 -92.*;anévtől 5 évre
100—1
200 —!
íoo;—! í
250.'-'
I 650-
r ;
í
11. Iskolák épitésére.
I
t
1 M a g y a r ó-K e r é k (Kolozsmegye) E. M. K. E. iskola 2: V á m o s-U d v a r l i c l y (K.-Kükülló'm.) E. M. K. E. iskola felszerelés
I
3200—,|
|
3 0 — ! 3230^-
12. Árvaház: Nagy-enyedi. |!
(Kovács Sára-íéle.)
1 Nagy-Enyed (Alsó-Fehéim.) Kovács Sára-féle árvaháznak, 3000 frt járadék után kamat 93. évre N a g y-E n y e d (Alsó-Fehérm ) Kovács Sára-féle árvaházra 5 éves, 100O frtos járadék harmadik részlete 93-ra
150i. 1000
1150 -
13. Iskolai jutalom. 1
Kolozs-Monostorra, Nemes féle alapítványból
j Q
100 —
(
14. Iskolákra és jutalom. (Külső bevételek után.) ! 2 jl 31 ! 4 i 1
B a l á z s f a l v a (Alsó-Fehérm.) tar.itónőnek vall. és közokt. minisztertől B a l á z s f a l v a (Alsófehérm.) tápintézete részére kereskedelmi minisztertől B a l á z s f a l v a (Alsó-Fehérm.) ev. ref. egvh. ker.tői vallás tanításra G y e r t y á n f f y-a 1 a p i t v á n y kamatja (A tőkét kezeli az Eötvös-alap) Átvitel -
225
-
.
.
!
400;—i ; 150—
50J-J!
50—1
. i 14l61 85 7402 16 20915 01 15
VAGYONI
ÁLLAPOT.
s •a N t-l
I
Az intézmény vagy alkotás helye, és a fo lyósítás ideje.
!|
' Rendes
!i
© t/3
| frt
Athozat
.
i Rendk.
ü•!
kr,| ^
1
| kr
'141(51 85j 7403 6 20915'Oi
K i s-S e b e s (Kolozsm.) E. M. K. E.-iskola taní ' tójának Glasner és Eibeschitz-czégtől M a g y a r N a g y - S o m b o r (Kolozsm ) E. M. K. E.-iskola tanítójának a ref. e g y h á í k e r ü l e t t ő l kántori teendőért j M . - N . - S o m b o r (Kolozsm.) E M. K. E.-iskola; fentartási költségére a ret. egyházkerülettől O r d ö g k u t i óvó-iskolának községtől 9S-ra I
. •
.1 i 1
100—;j
1
8124! 20 - ] , 80 - :
934 24
004 40 50 -••
654 40
15. Rendelkezési alap. A rendelkezési alap a «Magyarország asszonyai l o bogó alapja» kamatjövedelme évről-évre bizal masabb természetű kiadásokra használandó ; az idén 13088 frt után Kegyadoimí nyokra
16 Előre nem látott kiadások. I
Baross szoborra Mucsy-hagyaték ügyvédi kiadásai Évente !elvétetni szokott összeg
: .
128 50 250
300 —!i
678 50
A befektetett. íőke 140,941 trt 20 kr 5"/,, jövedel mén felüli 2090 frt évi jövedelméből fedezendők első sorban az épület fentartási és javítási kűlt- i ségei, azután a többi összeg tőkésítendő és ka matos-kamataival kezelendő, egy adó-alap lét rehozatalára, a házadójának annak idején fedezhetése végett 2134 55:1
2134 53
17 Egyesületi bérház tartalék-alapjára és költségeire.
18. Kovács Sándor székely alap létrehozatalára a végrendelkező szán déka értelmében az alap jövedelmének -e tő késítendő v
t
597 44,
597 44
iOOO - l
1000 •
19. Fiókválasztniáuyok 2 5 % - k a helyreállítására
Átvitel — 226 —
i;19132 48
(781 66 26914,14
TA6Y0NI
ÁLLAPOT.
E N 00
s
Az intézmény vagy alkotás helye, és a folyósitás ideje.
Rendes
1
frt Áthozat . . .
Rendk.
Összes
kr> frt kr
19132U8J
frt
kr
7781 66 26914 14
20 Lobogó és kellékek -
után 5% helyreállítási összegben 1946 25 frt után kamat i
97 31
21. Beszerzések. 1 Néhai Dersi János alapitó-tag olajfestményéért kerettel 3 Az egyesületi és segélyezett intézmények E. M. K. E. felirattal jelölésére 22. T. a l e l n ö k - f ő t i t k á r
97 31 !
2000
120i 200-
320 2000 —
23. Irodai kezelő tiszti fizetések. 820.— 1 Könyvvezető 600. 2 Irodatiszt 500. — 1920 1920 3 Levéltáros-segédkönyvvezető 900 25 T a g d í j b e h a j t á s é j m á s o l á s 900 26. I r o d a h e l y i s é g é s l a k b é r e k : (Iroda helyiség 400, főtitkár lakbére 400, könyvvezetőé 150, irodatisztté 120, levéltárosé 60.) 1130 1130 27. P ü t é s , v i l á g í t á s 190 190 200 200 28. P o s t a és p o r t ó i 29. N y o m t a t v á n y o k 500 500 30. S z o l g a f i z e t é s e 300 300 31. Az algyógyi gróf Kun Kocsárd székely földmires iskola — birtok jövedelme 15000 15000 32. F e l h a s z n á l h a t ó (millenális kiállítás, netáni új segélyek stb.) 800 |! 800 1141369 79 8901 661,50271 45 r '
!!
C)
FÜGGELÉK.
j
A
A congressus ügyéhez. Napló-jegyzőkönyv. Fölvétetett, a magyar közművelődési egyesületek II. congressusa ügyében 1892. február 7-én Budapesten tartott értekezleten, jelen lévén: B e t h l e n Gábor gróf, mint egybehívó, B á n ó J ó zsef, a Sárosmegyei magyar-nyeívterjesztő egyesület elnöke, B a rt h a Miklós, B e k s i c s Gusztáv, a D. M. K. E. alelnöke, G e r 1 óc z y Károly, az O. M. I. E. elnöke. H e g e d ű s Sándor, H o r v á t h Gyula, S á n d o r József és U g r ó n Gábor. Elnökölt: B e t h l e n Gábor gróf. Jegyzett: S á n d o r József. B e t h l e n Gábor gróf elnök hivatkozván az 1887. évben tartott I. congressus határozatára, mely szerint a congressus a köz művelődési egyesületek tervelt szövetségét nem tartotta szüksé gesnek, hanem elegendőnek vélte, ha az egyesületek koronként congressusokban jönnek egybe és a legközelebbi ily országos öszszejövetel rendezése egyctértőleg az 0 - M . I. E.-re és az E. M. K E.ro bízatott: előadja, hogy az E. M. K. E. 1892. június 7-én Buda pesten tartott évi rendes közgyűlése ennek alapján kimondotta, mikép a Il-ik congressus megrendezése ügyét az idézett megbí zatás következtében kezébe veszi és az országos összejövetelt az 1893. év folyamán az Alföld valamelyik nagyobb városában az O. M. I. E.-vel és a testvéregyesületekkel egyetértőleg meg rendezi. Az E. M.K. E. igazgató választmánya ezen közgyűlési meg bízatásához képest utasította az elnökséget, lépjen érintkezésbe a nagyobb testvéregyesületek intéző tényezőivel, s egy bizalmasabb jellegű értekezleten megállapodván az ügyrendben, a- congressus egybehivása és megrendezése módozataiban, valamint a tárgya lásra kitűzendő főbb kérdésekbén s az előadók személyére nézve: ennek alapján indíttassák meg a mozgalom : az E. M. K. E. kész lévén az összes költségeket előlegezni, vagy fedezni s a congressussal járó összes adminisztratív és utánjáró munkát díjtalanul végezni. Ezen megbízatáshoz képest hivta egybe elnök az órtekezle-. tet, miután előzőleg a D. M. K. E. elnökével, S z é l i Kálmánnal is -
281 —
FÜGGELÉK.
megegyezett s elfogadásra ajánlja a fentiek értelmében a jelen tárgyalás alapjául elkészített congressusi tervezetet, ügyrendet és tárgysorozatot. Egybehívó elnök ezen előterjesztése után B a r t h a Miklós értekezleti tag a napirend hez azt a kérdést veti föl, először is szüksé gesnek tartja-e az értekezlet a congressus megtartását V mire a következő hozzászólások történtek: H e g e d ű s Sándor nem tartja szüksé gesnek a congressust, mert ez példájával csak megerősítené a nemzetiségeket hasonló országos összejövetelek tartása jogosultságá nak tudatában és különben is a közművelő dési egyesületeknek csak territoriális felada taik vannak, melyekkel szemben congressusnak, vagy szövetségnek tenni valója nincs s a nemzetiségi bajokkal szemben, az országos cselekvés feladata különben is az állam-ha talomé. B e k s i c s Gusztáv nem tartja szüksé gesnek a congressust, mert ez országos gyűj tésre vezethet, holott—és ezt, mint a D.M.K.É. alelnöke is mondja — helyzeténél fogva egye dül csak az E. \ í . K. E - n e k ismeri el jogo sultságát országos segély gyűjtésére, illetve igénybevételére. B á n ó József sem tartja szükségesnek a congressust, mert ez már első alkalommal is meddőnek bizonyult; mire G e r 1 ó c z y Károly előadván, hogy részéről az I. congressus egybehivása kérdésébe is minden eredmény rerr.élése nélkül esak egyik testvér-egyesület sürgetésére ment be, hasonlólag a congressus ellen nyilatkozik. A congressus ellen van az ily országos összejövetelek tapasztalt meddőségénél fogva H o r v á t h Gyula is, mig U g r ó n Gábor óhajtja kimondatni, hogy az értekezlet a con gressust csak ez időszerint nem tartja szüksé gesnek. Végül S á n d o r József, nehogy az E. M. K. E. bármely oldalról különködéssel, szükkeblüsóggel Jegyen vádolható, hivatkozván a congressust a mult évi budapesti közgyűlésen indítványozott R e m é n y i Antal intencziójára, kéri az országos összejövetel megtar. tását. — 232 —
FÜGGELÉK.
Az értekezlet azonban a többiekben egy hangúlag kimondja, mikép a'congressust nem tartja szükségesnek és eként az előterjesztett tervezet tárgyalásába bele se megy. Az érte kezlet lefolyását pedig, hitelesitőkűl B e t h l e n Gábor gróf elnököt és H o r v á t h Gyula E. M. K. E. alelnököt küldve ki, ezen napló jegyzőkönyv alakjában fölvenni illetve megörökiteni határozza. Ezzel az értekezlet tanácskozása befejeztetett. K. M. F.
Hitelesítjük : Horváth Gyula. Hetiden Gábor
tjróf.
Sándor József, jegvzö.
B
Részletek a budapesti jubiláris közgyűléshez. 1. A megérkezés és kivonulás a Király elé. (Az «Egyetértés» tudósítása szerint)
Impozáns számban vonultak föl ma délelőtt a fővárosba az E- M . K . E különböző vidékekről való deputácziói, hogy részt ve gyenek a jubileumi ünnepségekben s az egyesületnek a holnapi na pon tartandó országos nagy közgyűlésén. A közgyűlés, meg a ju bileumi ünnepségek iránt már hetekkei ezelőtt általános érdeklő dést lehetett tapasztalni az erdélyi részek társadalmi köreibén. A ki csak tehette, sietett az egyesület központi választmányánál je lentkezni; azonkívül az egyes fiókegyesületek küldöttségeket vá lasztottak, hogy a nagygyűlésen ogytől-egyig képviselve legyenek. A tegnapi nap a bérezés kis Erdély minden részében s az ország innenső részeiben is népvándorlásszerü mozgalmat idézett elő Brassótól és Pozsonytól elkezdve, a magyar államvasutak Budapestre vezető vonalán és a mellékvonalokon minden állomás nál szokatlan élénkség uralkodott. Brassóból, Szászrégen vidéké ről, Marosvásárhelyről, Tordáról, minden nagyobb városból, a hol az E M. K. E - u e k fiókja van, tömegesen indultak Kolozsvár felé. .'.'a reggel három órakor indult el Kolozsvárról a rengeteg vonat, a bérezés, erdős hazarés/, összes idegyülekezett küldöttsé geinek különvonata. Tele hölgyekkel, tele díszruhás. E. M. K. E tagokkal, azokkal, a kik nem-, kor-, vallás-és politikai elvkülönb ség nélkül őszinte, nemes lelkesedéssel szolgálják az egyesület lobogója alatt a magyar nemzeti géniuszt. Mielőtt a vonat berobogott volna Budapestre, a központi pá lyaudvarban megjelentek D e s s e w f f y Aurél gróf, az E- M. K. E fő városi választmányának az elnöke s a választmány egész tisztvi selői kara. Ott voltak H o r v á t h Gyula, az E. M. K. E. egyete— 283 —
FÜGGELÉK.
mes alelnöke, a «Magyar Egyesület*, a Dunántúli közművelődési egyesület és az Országos magyar iskolaegyesület képviselői s az E. M. K. E. fővárosi tagjai közül számosan. Pontban tiz órakor érkezett meg a különvonat, a melyet út jában Püspök-Ladánytól elkezdve gazdagon föllobogózott állomá sokon az E. M. K. E.-nek az ország inenső részeiben működő fiók jai fogadtak. A vonat harsány éljenzés, kendőlobogtatás mellett robogott be a pályaudvarba, s egymásután szálltak ki a kocsikból a küldöttségek. Legelső kocsiján a vonatnak az E. M. K . E . gyö nyörű zászlóját hozták az egyesület egyetemes tisztviselői, gróf B e t h l e n Gábor, az E.M. K . E . olnöke, S á n d o r József, az E. M.K. E. főtitkára és tiszteletbeli alelnöke, gróf K o m i s Viktor az E. M. K E. oltalma alatt álló Kárpát Egyesület alelnöke s az összes fiókok elnökei, alelnökei és más tisztviselői. Gróf D e s e i v f f y Aurél lelkes leszeddel fogadta az érkező ket. Az erdélyi magyar közművelődési egyesület budapesti vá lasztmánya — monda — tárt karokkal fogadja a testvéregyesületek küldötteit, a hatalmas, a virágzó, a nagy tettekre hivatott er délyrészi magyar közművelődési egyesület képviseletét, sörömmel és jó példa iránt, való lelkesedéssel fogja megfigyelni a holnapi közgyűlésen mindazokat az előterjesztéseket, a melyek az ország szine előtt adnak számot az E. M. K. E. működéséről. Lelkes éljenzés követte gróf D e s s e w f f ' y szavát, a melyekre az érkezők nevében
FÜGGELÉK.
Félóra mulva, pontban egy órakor ott volt már az egész küldöttség, megszaporodva az E. M. K. E.-nek más vidékekről érkezett és a fővárosból hozzácsatlakozott tagjaival. Messzire viszszanyuló rendekben, az E. M. K. E. pazar fénynyel kiállitott nagy lobogójával az élén, vonult végig a menet a Muzeum-köruton, a Károly-köruton, az Andrássy-uton és a Teréz-köruton, a nyugati pályaudvar kapuja elé. Az egyesület tagjait útközben az egyetemi ifjúság és a közönség többször zajosan megéljenezte. A menet a Teréz-köruti diadalkapun tul, a vaspályaállomás kapujával szemben foglalt állást, ugyanott, a hol a király kocsi jának és a kíséretében érkezendő díszkocsiknak a pályaudvarból ki kellett kanyarodnia. Lombfüzérre], szőnyegekkel, erkélyteri tőkkel tarkán díszített házsorai frontján a Teréz-körut e részének, büszkén lengett az egyesület festői szép lobogója, önkénytelenül is emlékeztetve az állomás kapuján kilépőket arra, a mit Magyar országon semmiféle ünnep alkalmával elfeledni nem szabad, hogy a magyar kultúra marad ennek a nemzetnek legerősebb védbástyája. 2. Üdvözletek az egyesülethez. a) « E r d é l y
Budapesten*
(A „Magyar Hirlap" üdvözlete.) Budapest, 1892. jun. ö
A szegény és romantikus Erdélyt köszönti a gazdag és mo dern Budapest. Csodálkozással és tisztelettel nézzük, mint vonul be a mi pompázó falaink közé az E. M. K. E., szerényen és csen desen. De a nemzeti szinü lobogók, habár más czélra tűzték ki őket, megmozdulnak a forró júniusi napon, meglengenek — Er délyt köszönteni. Tiszteletet ez országrésznek, tiszteletet annak az egyesület nek, mely e kincses és szegény, félreismert és mellőzött ország iészt képviseli holnapi nagygyűlésén. Mert E. M. K. E. ós Erdély e g y : amaz ezt jelenti, minden aspirácziójával, hivatásával, nehéz helyzetével. És ha betekintesz a históriába, látod, hogy a török és német hadseregektől megszállva.' Erdély volt mindenha ments vára a magyarságnak. É s ha betévedsz az E. M. K. E. holnapi nagygyűlésére, meggyőződhetcl arról, hogy egész Erdély egykori szerepét ez az egyszerű kultúregyesület vette át. Az ezer éves ország és a nyolez éves egyesület története csupa analógia. Az ellentét nem ronthatta meg őket, de csaknem tönkre tették az intrikáló jóbarátok. De ebül vesztek el Erdély és az E. M- K. E. titkos és nyilt ellenségei. Ennekutána a nagy-magyarországi kormányzat akart raj tuk segíteni: szerencsésen kiállották ezt is a kemény i'ojü erdélyiek. Üdvözöljük e kemény kuruez fejeket a mi normális kopo nyáink között. Jól esik őket látnunk, a mint gyűléseznek: a mi — 235
-
FÜGGELÉK.
épségünkért, a mint gyűlésükön szürke szárnjaikkal illusztrálják fényesen, hogy mit tettek az elmúlt egy ós az elmúlt hét eszten dőben — érettünk. De e nagy dolgok talán nem is látszanak olyan nagyoknak, nem lévén előttünk a technikájuk, csak a puszta eredmény. A technikát pedig látnunk kell,amikor és a hogy az E. M. Ív. E. dolgozik Egyszerű havi üléseit kell látni Kolozsvár ta nácsházában minden hónap 12-én. Ott ülnek együtt a magyarság képviselői. Napidíjuk nincs, beszédeiket nem nyomtatják ki a lapok, buzgalmukat nem kö! zöui meg s e n k i ; és ők ugy végzik a magyarság dolgát, az ál lani kötelességeit, mintha a maguk személyes ügye volna mindez. Még j o b b a n ; öreg urak, szegény emberek, messzi vidékről, vasuttalan rossz uton, félredobva a maguk munkáját, bekoezognak a városba és izzadó üstökkel, kipirult oívzávnl vitatkoznak egy fölállítandó magyar-óvó fölött. Komoly, .meglett, okos emberek csaknem hajbakapnak egy dedó miatt! Es pompás, kidolgozott oráeziók hangzanak föl egybizonyos husz forint niián, melyet egy magyar tanító segítségére kell fordítani. Nincsen ott. kis kérdés és még sincs fontoskodás, mert hisz fontos minden, a mi a m a gyarság kérdésével összefügg \ Igaz, az E. M. K. E. fanatikus, bizonyos tehát, hogy az E. M. K. E . : ehauvin. De mi a poklot csinálnánk ma, ha annak idejében Erdély nem lett volna ehauvin és fanatikus? E s miféle jövendővel biztathatnék magunkat az erdélyi részek felé, ha az E. M. K. E. nem volna ott, és nem volna az, a mi? A mi/'ör Er- , dély még független volt, ÍIZ ország urai fenn tudták ott tartani aj mi hegemóniánkat, de a mikor végképpen egyesült ott velünk, a/ mi felelős kormányzatunk lassankint kiengedte kezéből a régi/ gyeplőt; kapott, utána oláh kéz, szász kéz millió fogással. De va-/ Jaki szép csendesen ráütött a kezekre és minden aplomb nélkül fölvette a régi kantárszárat. Ki volt ez a láthatatlan kar? egy új egyesület, az E. M. K. E. Évről-évre keményebb, minden esztendővel jobban és jobban bízhatjuk magunkat rája. Az ő erős fogásukat meg nem puhít hatja, meg nem változtathatja semmi. Sokan próbálták. Némelyek attól való félelmükben, hogy egy ily kis tényező olyan nagyot mer tenni — mi lesz ebből ? De bizakodóvá lettek a kishitűek. Aztán jöttek bajt szőni a dicsőség irigyei, a kik leszólták a zászlót, mert nem az ő, hanem a más kezében lobogott vala! Szégyen kezve vonultak vissza a büszkék. Igen, volt félreértés elég, több mint kellett volna, voltak, kik a félreértéseket és az E. \ í . K. E. tagjainak különféle politikai szituáczióit. egyik vagy másik ellen ki akarták használni. l.)e el kellett e félreértéseknek oszolni, el is.oszoltak és S z a p á r y Gyula gróf készül a keddi közgyűlésre. Üdvözöljük az ő érdekes és súlyos tekintélyű egyéniségét a kuruez koponyák között. Megjelenésével jó és nagy szolgálatot tesz ő Felségének, az országnak, saját ma gának és legnagyobbat az E. M. K. E.-nek. Őszinte szívből üdr
— 236 —
FÜGGELÉK.
vüzöljük léhát az E. M. K. E.-sek sorában, ámbár köztudomású, hogy általában mi nem szoktuk üdvözölni a kormányelnök urat azoti a helyen, a hol van. De az E. M. K. E. számára szük ségesnek ói lcfoglal.-mdónak tartunk minden magyar embert. Ha nagy a miniszterelnök, mint a hogy már állásánál fogva is az: annál nagyobb rá a szükség ottan. Vele mindenképpen nyer az egyesület, akármilyen szerepet is akarjon vállalni. H a vezetni akar, a mint ez már állásánál fogva is megilleti : annál jobb De, ha csak mint egyszerű tag akar résztvenni, akkor is üdvözöljük és előre is örömmel látjuk benne az ügy jó katonáját. Nincs rósz katona e hadseregben, mely nem huz zsoldot, sem a királytól, som a nemzettől. Sőt inkább ő fizet, hogy ezeket szolgálhassa. Es mégis, mily hallatlan benső fegyelem tartja őket össze,'hogy messziről is, közelről is olyanok, mint egy test, egy hatalmas vas-ék, a nemzetiségek közé vágódó. Lassan, de bizto san, ellenállhatlanul, mind nagyobb lesz a tér, a mit elfoglalnak nekünk. Mintha nem is emberek volnának, a kik ezt a munkát végzik, hanem valami elementáris erő, melyet a jó isten e czélra rendelt ki földünk e tarka, regényes — imádott foltjára. Látni fogjuk holnap az erő megnyilatkozását. Az E. M. K. E. feljött királyának ünneplésére - - ünnepelni. A reánk következő nagy napokon az ő közgyűlésük, az első egyik legkülönösebb és legfényesebb piece. Fejedelmek vérségei, lófőszékelyek ivadékai, ló helyett az ülésterem székeit ülik meg. És beszélnek az ő vernéikül való diadalaikról, a harczi zaj nélkül szűkölködő győzelmekről. Csodálattal és tisztelettel vesszük őket körül. Az isten áldja meg e különös kuruez koponyákat, melyek égnek, fájnak — a mi modern fejeinkért. b) A z E. M. K E. B u d a p e s t e n . (A «Budapesti Hirlap* üdvözlete.) Budapest, 1893. j u n . 6.
A királyi napok verőfényében a magyar közművelődés is ünnepel. Ne feledjük Erdélyt! Erdély Magyarország. Erdély a ma gyar királyé, hozzá az osztrák császárnak nincs semmi köze. Tart^ suk meg Erdélyt! \ Veszély fenyegeti talán ? Nem messze az orosz, határán a \ román hadsereg, de ezek nem bántják, s ha betörnek, nagy há- j ború lesz belőle s Isten segedelmével kiverjük őket. Belső ellen- j ségek rontják jobban, visszavonással, áskálódással és hazaellenes / izgatással A szászok kitúrják a magyart, a dákorománok p e d i g ; árulkodnak ránk Bécsben és a külföldön, itthon pedig izgatnak/ Azzal izgatnak, hogy a magyar alkotmányt el nem ismerik s Er délyt maguknak követilik. Pedig ezer év óta a magyarok birják s a székelyek azt tartják, hogy ők' szabad" földjüket másfél ezer év óta lakják. Se kiverni, Se kidisputálni, se kivásárolni nem "hagyjuk magunkat Erdélyből, mely magyar volt és az maradjon. — 237 —
FÜGGELÉK.
AiL.Ji^^-K^E.-J[eirt.data a magyarság védelme Erdélyben a nemzeti nyelv és közművelődésr á l t a l Hét esztendő ofádöTgozik e társaság s nagy sikerrel nagy érdemeket szerzett. Nehéz munká val csinálja, hogy kötelességét teljesiti, de nem is hiányzanak iránta az elismerés, a bizalom és az áldozatkészség. Eszszei és erővel dolgozik, haz víiság és lelkesedós támogatják, haladás és remény bátorítják. Dicséret illeti meg az E. M. K. E.-t és annak vezetőit. Dicséret azért, hogy nagy vagyont gyűjtött, de ez főleg az alapítók érdeme ; a társaságot inkább azért dicsérjük, a mit cse lekszik. Az igazgatóság kezeli a vagyont. Az a nemzet tulajdona s abból egy garasnak nem szabad sem elvesznie, sem hasztalanul maradnia. A vagyonkezelésnek mindig ki kell a kritikát állni, sőt itt a kritika szükséges. De a bírálat igazságos és alapos legyen. Másik szempont, hogy a kiadások czólszerüek legyenek. Az EM.K..E. tavaly 106,208 frtot adott ki egyházi és iskoiai segélyekre min denfele hitvallásuaknak, óvókra és gyermekmenhelyekre, jutal makra, ösztöndijakra, népkönyvtárakra, daloskörökre, mindenütt 174 esetben a magyarság ügyét szolgálván. Előirányzata szerint ez idén 11 iskolát tart fenn s 60-at segélyez, 12 óvót, 10 menhe lyet támogat, földmives iskoláját tökéletesiti, tápintézeteket gyámolit, árvaházakat segit stb. Egész Erdély élvezi az E M. K. E. jótékony hatását és befolyását. Az E. M. IC. E ma már mint va lamely intézet, vagy mondjuk inkább nemzeti intézmény működik és gyarapszik. A magyarok ellenségei félnek tőle Legyen okuk félni, azt kívánjuk, a népnek pedig legyen oka szeretni az E M K. E.-t. A jótékonyság indít szeretetre. Az E. M. K. E.-nek ne csak esze, szive is legyen. Az ész győz, a sziv hó dit. De mindez csak előmunkálat; tiz esztendő múlva lássuk, h o y mi lett és miket mivolt az E. M. K. L V Feladatát teljesítette, ha Erdélvt átalakította3. A közgyűlésről. a) (A »Pesti Napló.«i
A magyar nemzeti közművelődés együtt ünnepel a magyar királyhyal. A koronázásnak dicsőségéhez tartozik az unió Erdély ivel és a magyar nemzet osztatlan egyesítése. Ebben a románok és szerbek, tótok és németek mind benne foglaltatnak, a magyar szabadságnak a polgárok összesége részese. De Magyarország nem Németország, nem Tótország, nem Szerbia és nem Románia, ha nem csak Magyarország, királya a magyar király, kormánya a magyar felelős minisztérium, törvényhozása a magyar országgyű lés, állami hivatalos nyelve a magyar nyelv s a 'magyarországi társadalom egyesitője és fejlesztője csakis a magyar nemzeti miveltség lehet. 238 —
FÜGGELÉK.
Összeillenek tehát, a királyi jubileum az E. M. ív. E. közgyű lésével s nem puszta találkozás, hogy összeesnek. A legdíszesebb pompa között sem feledkezünk mi meg a nemzeti kultúráról. Nyel vünkről soha! Különösen szeretjük, hogy épen a királyi napok alatt történt az E. M. K. E. nyolczadik közgvüiésc, inert ez felelet a dákoromán honárulók bécsi tüntetésére. Ok felsültek, mi pedig vigadunk. A románok, kik az ellen protestáltak, hogy ők nem tagjai a magyar nemzetnek s nem részei Magyarországnak, meg láthatták, hogy a király a koronázásban az egész magyar biro dalmat egybefoglalta, s az E. M. K. E. közgyűlésén meghallhatták, hogy nem üldözünk senkit, szabad hazánkban minden nemzetiség, nyelv és műveltség: de a magyar nyelv kötelező s azt minden honpolgárnak tudnia kell, mert ez honfiúi kötelesség. így hirdet ték ezt a közgyűlésen a király kormányának képviselője B e rz e v i c z y államtitkár és a banketten az ellenzék vezére A p p o n yi Albert gr. Nincs véleménykülönbség e tekintetben a magyarok között és biztosak vagyunk benne, hogy Ferencz József király velünk egyetért. Az E M. K. E. a legnagyobb magyar kultur-egylet, mely ro mánok és szászok közt a magyarságot fen tartja és terjeszti Hét év alatt egy millió tőkét gyűjtött. Dolgozik erősen nap-nap után, de bölcs mérséklettel, nem támadva, nem üldözve senkit. Ezért népszerű Erdélyben és tekintélyes Magyarországon. Ezért gyarap szik tőkében ós befolyásban. Nem csoda tehát, ha közgyűlésén és bankettjén a legelőkelőbb magyar társaság vett részt, miniszterek és képviselők, főpapok és főnemesek, urak és hölgyek. Mind bíz nak ezek, mind áldoznak és reménykednek, hogy Erdélyt el nem veszthetjük. Az uniónak folyománya az E. M. K E., mely a tör vényt teljessé teszi a társadalomban. Nagy hát a. lelkesedés irántaOsztozunk ebben mindnyájan magyarok és üdvözöljük a bá tor és derék férfiakat,,,kik az E. Al. K. É. igazgatásában a magyar nemzeti ügy szolgái. Ok mindennap új érdemeket szereznek ha zájuk és a magyar nemzet körül m a g u k n a k s nagy leszen az utó kor hálája, és a történelem elismerése irántok. b) (A «Budapesti Hivlap».l
A koronázási emlékünnep egyik legfontosabb, de minden esetre legjellemzőbb része az E. M- K E. közgyűlése volt, mely ma fényes közönséget gyűjtött a vigadó nagytermébe. Semmi sem fejezi ki határozottabban magának a folyó ünnepnek jelen tőségét, mint a tény, hogy a magyar nemzeti művelődés törekvése egy társadalmi intézmény alakjában a korona oltalma alá áll, tö rekvéseivel, szándékaival, nemzeti czéljaival beleillik a korona ün nepébe. x\iég csak barmincz évvel ezelőtt e két fogalom nemcsak kizárta egymást, hanem éppenséggel ellenségesen állott egymással -
239 —
FÜGGELÉK.
szemben. Ma karöltve dolgozik a nemzetért. Hogy ne volna okunk jubilálni, örömtüzeket gyújtani ablakainkba! Minden kornak megvannak a maga vezérlő eszméi és a mi valamely időre sulylyal, jelentőséggel kivan birni és maradandó viszontliatással lenni korára, annak — ha tárgy, ha személy, ha i n t é z m é n y , — m a g á t meg kell töltenie a kor eszméivel, tartalmába ez eszméket föl kell vennie. Nem mellőzheti, se a művész, se a költő, se a tudós, se az államférfin. Sőt a mesterségek ez eszmé ket iparkodnak formáikban kifejezni. A mi időnk a nemzeti eszme kora. Ez üti bélyegét mindenre, hogy kelendőséget, hogy jogoságot adjon neki. A ki behatásának ellenáll, az összefüggését ve szíti el kora és önnön maga közt és kudarez vár reá, ha író, ha politikus, sőt nem fogják megérteni lényét, a közönséges életben is. A nemzeti eszme hív életbe — azonkívül, hogj tartalmát bevi szi minden alkotásba—külön orgánumokat magának: ezek a köz művelődési egyesületek, melyek sorában mint legnagyobb alkotás áll az Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesület, kezdő betűi szerint nevezve E.M. K. E - n e k , a magyar nemzeti ügy e hatal mas vára a délkeleti határon. És mikor erős áramlása van vala mely eszmének s a gondolat megfogan a lelkekben, akkor min dig támadnak emberek, a kik elhagyják hálójokat és halászmesterségüket, legemberibb jogaikról lemondanak, le a családalapítás jogáról s az eszme szolgálatában töltik el életüket. Ezeket régen apostoloknak nevezték, ma sovinisztáknak mondják még őket. r
(A «Magyar Hirlap».)
Fényes gondolat volt az E . M . K . E . zászlótartóitól, hogy ez évi közgyűlésüket itt, az ország szivében tartsák meg. Itt és épen most, midőn ünnepel az egész nemzet. A nemzeti eszme bajno kainak mai találkozója hatalmas kiegészítő része lett a főváros falai közt folyó ünnepségeknek, emeli azoknak fényét, gazdagítja belső tartalmát. Hadd lássa ország-világ, hogy a magyar nemcsak az ünnepi pompa kifejtésében nagj , de nagy a nemzeti eszme feladatainak szolgálatában is. Hazafias örömmel tapasztaltuk, hogy a nagy nemzeti ezólokért, melyeket az E . M . K . E . évek óta csüggedetlen kitartással, hősies elszántsággal szolgál, lelkesül minden ma yar ember, rang-, osztály- és felekezeti különbség nélkül. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a ténynek, hogy a kormány is képviselve volt a nemzeti ünnepen. Jól esett látnunk a nemzeti eszme lelkes apostolainak seregében Magyarország kultuszminisz terét államtitkárával, még jobban esett hallanunk az államtitkár ur fényes beszédét. A miniszterelnök ur-nem lehetett jelen, mit sajnálattal, de nem szemrehányással veszünk t u d o m á u í . Az egész gyűlés igazi nemzeti ünnep volt, erőt, lelkesedést adó a további küzdelmekre. r
11
>
— 240
-
FÜGGELÉK.
4. Heszédek az ünnepélyes diszebéden.*)
1. Jókai Mór áldomása. (A «Pesti Hirlap» közlése szerint.)
Az ebéden a harmadik fogásnál B e t h l e n Gábor gr. mondta az első hivatalos tósztot és abban éltette a király ő felségét, azt a felséges férfiút, a kinek huszonötéves dicsőséges uralkodását épen most ünnepli a magyar nemzet. Eltette a felséges király asszonyt, a ki i,ránt a magyar nemzet mindenha rajongó szeretet tel viseltetett. Es legvégüf éltette az uralkodó családját. Szavaira., melyet felállva hallgatott végig a diszes társaság, dörgő éljenzés hangzott fel. D e s s e í ' f y Aurél gr., a fővárosi választmány elnöke üdvö zölte a társaságot. Hogy betölthessük missziónkat, két feltételnek kell megfelelnünk: anyagilag kell gyarapodnunk és a nemzeti szellemet fenn kell tartanunk! Ebben az irányban jelentékeny szere]) jutott az E. M.K. E.-nek is s ő élteti az egyesület mind azon lelkes férfi és nőtagjait, a kik ebben az egyesületben olyan tevékeny részt vesznek, és ezek élén B e t h l e n Gábor gróf el nököt. -—1) e s s e w f f y Aurél grófra, kinek beszéde szintén zajos ha tást keltelt, J ó k a i Mór következett: «Hölgyeim és uraim! A magyar koronának nincsenek gyé mántjai, de vau egy drága köve, a mely becsesebb a kohinnoornál, az orioifoknál és regenseknél és a föld minden gyöngyénél: ez a drágakő Erdély. (Hosszas éljenzés) Az erdélyi közművelődési törekvések nem a közelmúltból veszik eredetüket, mert már há romszáz évvel ezelőtt Erdély volt az egyedüli mentsvára a ma gyar közművelődésnek. Dicső királyunk, Hunyady Mátyás udva rában voltak nagy tudósok, de azok a latin kultúrát honosították meg; a magyar tudósokat az erdélyi fejedelmek támogatták elő ször. Századokon keresztül önerejéből tartotta fenn magát Erdély ben, mint egyedüli menhelyen, a magyar tudományosság, az iro dalom, a nyomdászat és az ezzel együtt járó szellemi szabadság os a nemzeti jelleg, minden jellemző külsőségeivel: a viseletben, az étkezésben, a bútorzatban, az ötvösmunkákban, az agyagmüvészetben, a szövő iparban; de a mi mindezeknél t ö b b : ott vonta meg magát az őserkülcsökben, a haza-, szabadság- és emberszere tetébon, vallásosságban és önkormányzatban, a törvények iránti tiszteletben és honfentarttV munkásságban. (Lelkes éljenzés.) Mert mindezeknek egyetemes fogalma a közművelődés. Abban az időben, a mikor itt a nagy Magyarországon a nem zet két felé volt szakadva, az egyik fele a másikat szidalmazta: a bérezés kis Erdély mindig megmaradt m a g y a r n a k ; valahány") M. j Az elnöki megnyitót, B e r z e v i c z y Albert államtitkár besze'de't U g r ó n Gábor válaszát lásd a közgyűlés jegyzőkönyvében a 14. és 17. lapon. — 241 —
16
és
FÜGGELÉK.
szor nagy Magyarországon lehunyt a szabadság napja, Erdélyben újra fölemelkedett, az igaz ugyan, hogy sokszor letűnt ott is, de ugyanakkor föl is támadt. Erős várunk volt nekünk Erdély régi időktől fogva, nem csuda, ha most is annak tartjuk. (Lelkes él jenzés.) Sokan félreismernek minket, de még jobban félremagyaráz nak azok, a kik az E. M. K. E.-be a nem magyar ajkú nemzeti ségek megtámadóját akarják, vélik föllelni. Pedig mi a mellett, hogy saját nemzetiségünket, nyelvünket, irodalmunkat ápoljuk és műveljük és annak saját körében való érvényre jutását minden eszközzel előmozdítjuk, minden nem magyar ajkú nemzetiségnek saját nyelve és irodalma iránt kifejtett buzgalmát tiszteletben tartjuk és azt érintetlenül hagyjuk. (Igaz! Ugy van!) A magyar nemzet a legutóbbi huszonöt éves alkotmányos kormányzat után bebizonyította azt, a mit egy ezredév megalapított, hogy Magyar ország valóban Magyarország. Es a midőn a nemzet fejlődése oly óriási lendületet vett, ugy anyagi, mint szellemi téren: kislelküvolna tőlünk, ha mi most társadalmi téren akarnók eltörpíteni a különféle nem magyar ajkú nemzetiségeket, hogy ez által magu kat fölemeljük. (Elénk tetszés.) Az E.M. K . É . - n c k nem czélja és eszköze az, hogy kezében grammatikával proselitákat hóidtson, apáink sem tették ezt, hanem czélja és eszköze az E. M. K. E.-nek ós mindnyájunknak, a kik hasonló czélra, hasonló eszközökkel törekszünk: az általános mű velődésnek terjesztése .minden téren, a hol a megelégedés és a jó lét gyarapítható, a hol a hazaszeretet meggyökeresithető ; czélja továbbá az E . M . K . E.-nek az, hogy a hon minden lakóját jó ha zafivá művelje, nem kérve tőle semmi olyan áldozatot, a mely az ő szivének keservére vállna. (Zajos éljenzés és taps.) Igenis mi saját nemzetiségünket, nyelvünket műveljük, ápoljuk; ez nem erény, hanem kötelesség és ha ezt nem rójjuk föl erényünknek, azt sem engedhetjük meg, hogy az nekünk bűnül rovassék fel. (Igaz!) Ehez nekünk megadta a jogot a lefolyt ezredév és a kö vetkező ezredév azt szentesíteni fogja. (Hosszantartó, zajos él jenzés,.) É n azért az Erdélyért, a melyhoz engem annyi drága emlék csatol, a melyért szivemnek minden csepp vére dobog, a melyben annyi boldog és annyi keserves időt eltöltöttem, azért a kedves Erdélyért emelem poharam ós mondok áldomást arra a közműve lődési egyletre, a mely oly nagy misszióval bir: adja az ég, Jiogy felvirágozzék ós fölvirágzását kövesse erős gyümölcsüzés. (Elénk taps és éljenzés.) Adja az Isten, hogy minél előbb megérjük azt az időt, a mikor az É. M. K. E.-nek nem lesznek többé ellenségei, hanem csak jó barátai lesznek a hazának, (Lelkes éljenzés.) és hogy Erdélyt újra megtisztelhessük azzal az elnevezéssel, a melylyel három századdal ezelőtt az akkori lantos ruházta föl, elne vezve a bérezés h a z á t : »Kincses Erdély«-nek. Az isten tartsa meg Erdélyt. Éljen az E . M . K . E . és éljenek annak vezetői!" — 242 '—
FÜGGELÉK.
2. Apponyi Albert gróf áldomása. (Az «Egyetértés» közlése szerint.)
«Tisztelt hölgyeim és uraim! Ez ünnepélyes alkalommal en gedjék meg, hogy nem csupán, mint magyar ember szóljak ma gyar emberekhez, hanem, hogy magamat, mint az ország nyugati szélső részének lakóját, bemutassam az ország szélső keleti része lakóinak. (Elénk éljenzés.) En pozsonyvidéki ember vagyok s mint ilyen az ország nyugati határszélének lakója szólok önökhöz, er délyi testvérekhez (Halljuk! Halljuk!), az ország keleti határszé lének lakóihoz. Ez a két határszél, t. uraim és hölgyeim, kettős hatalmi pozicziót képvisel a magyarságra nézve, de kettős vesze delmet is. A mi érintkezésünk a Kelettel, a honnan származunk, nem képviseli többé a világtörténelem alakulása folytán a kultú rát; a Nyugattal való érintkezésünk képviseli azt, de oly kultúrát, a mely —- ha azzal nem tudunk okosan élni — a magyar nem zeti kultúrára nézve ép oly veszedelmet rejt magában, mint a kul túra nélküli Kelet állapota. (Elénk helyeslés és tetszés.) De nem szabad a Kelettel szakitanunk, mert nemcsak világ történelmi küldetésünk egy részéről mondanánk le ezzel, hanem lemondanánk arról az eszméről is, hogy a Keletre befolyást gya koroljunk, hogy a,keletet szellemileg és idővel anyagilag is do minálnunk kell; (Elénk tetszés és éljenzés!) de azért viszont nem szabad a Kelet világtörténelmi hódító nópáradatainak tért engedni, hanem szilárd bástyát kell emelnünk ezekkel szemben, ugy a a magunk nemzeti exisztencziája, mint, az egész európai kultúra érdekében. (Zajos éljenzés és taps.) És nem szabad a nyugati népcsaláddal való érintkezést sem megszakítanunk, mert hisz máielső királyunk bölcsesége is utalt bennünket a Nyugattal való politikai és szellemi szövetkezésre és e tradicziókhoz hü maiadt a magyar nemzet évszázadokon át a mai időkig, mert a nyugattól nyerhetünk politikai erőt nemzetünk ,megvédésére, szellemi erőt nemzeti kultúránk megteremtésére ; (Élénk tetszés és helyeslés.,) de viszont nem szabad magunkat kötött kézzel kiszolgáltatnunk a Nyugat szellemi áramlatainak ép ugy, mint nem szabad kiszol gáltatnunk magunkat politikai hatalmának s e m ; szövetkeznünk kell vele, támaszkodnunk kell rá, tanulnunk kell tőle szellemi és politikai téren egyaránt, de nem szabad vele szemben független ségünket, nemzetiségünket feladnunk. (Hosszantartó élénk tetszés, éljenzés és taps.) Ebből a küzdelemből, a melyet erélylyel és okosan, hol fegy verrel, hol bölcseséggel, de folytatnunk kell egy pillanatnyi félbe szakítás nélkül ; ebből a küzdelemből, a mely azért oly nehéz, mert abból egyetlen egy egyszerű eszme sem domborodik ki, ha nem minden benne komplikálódik össze, mint a magyar nemzet létének nagy problémája; ebből a Kelettel és Nyugattal való érintkezésből, a Kelet hódító áramlataival szemben kifejtett ei— 243 —
16*
FÜGGELÉK.
lenállásbóL a Kelettel való összeköttetésünk fentartásából s e miatt a Nyugatra való támaszkodásunkból, a Nyugatnak a szellemi lenyügözésre törekvő áramlataival szemben folytatandó küzdelem ből, h a ezeket a nehézségeket le tudjuk küzdeni, létrehozva azt a nagy diadalt, a melynek alkotásán nagyjaink, politikai és szel lemi életünk héroszai fáradoztak s a mely küzdelmet, folytatnunk kell nekünk s folytatnia kell az utánunk következő nemzedékek n e k ; ebből a négyszeres küzdelemből fejlődik ki a nemzeti lét erős és nélkülözhetetlen alapföltétele, a melyet magyar nemzeti kultúrának nevezünk. (Hosszantartó, meg-megujuló élénk éljenzés, tetszés és taps.) Teljesen egyetértek azzal, a mit Jókai Mór igen tisztelt ba rátom mondott, hogy midőn a társadalom terén a magyar nemzeti kultúra biztosításán és terjesztésén fáradozunk, akkor mi senki igazát nem sértjük. (Ugy van!, Ugy van!) Féltett szellemi és er kölcsi vagyonát nem bántjuk, (Elénk helyeslés.), a körünkben lakó, nem magyar ajkú nemzetiségek szabad szellemi fejlődését nem gátoljuk: de azért igaz az is, a mit mai közgyűlésünkön Berzeviczyj Albert igen tisztelt barátom (Hosszas éljenzés.) mondott, hogy az ez országban fejlődhető, összes kulturirányzatok súlypontja ez ország határain kivűl esik, (Élénk helyeslés.) csak egy az, a mi ez ország talajában gyökerezhetik, ez a magyar nemzeti kultúra. (Zajos éljenzés és tetszés.) Azért ez van hivatva, hogy ez állam polgárainak nyelvkülönbség nélkül összekötő kapcsul szolgáljon. (Ugy v a n ! Ugy van!) A magyar nemzeti kultúra, abban a fejlődésébon, a melyet nagy vonásokban ecseteltem, hasonlít a magyar nemzeti nyelvhez; ugyanazzal a természettel bir, a melylyel annak legfőbb eszköze, a magyar nemzeti nyelv A. mi nyelvünk különbözik e tekintetben más európai nyelvektől: ellenáll az idegen szavak fölvételének. A milyen a mi nyelvünk, olyan nemzeti kultúránk is. Az anyagot a Nyugat kultúrájától veszi és ereje abban nyilvánul, hogy ezt az anyagot átdolgozza, átidomítja, hogy abból csak gazdagsá got nyer, de őserejónek satnyulása, meghamisítása nélkül. (Ugy van ! U g y van!) Az ily értelemben vett kultúra megteremtésében kezet kell fognia az államnak a társadalommal. (Élénk helyeslés.) Az állam nak azért,-mert egészséges állami szervezet csak egészséges nem zeti életben lehet. De az anyagi megerősítésben és a kultúra fej lesztésében részt kell vennie a társadalomnak is, mert ennek rész vétele nélkül különösen a szabadság alapjaira fektetett államokban egymagára hagyott állam üdvös eredményt elérni nem képes. (Elénk helyeslés és tetszés) És midőn azt a hitet vallom, hogy nemzeti kultúránk, egységünk, hatalmunk, fenmaradásunk e legnélkülözhetetlenebb alapjának megerősítésében közre kell működ nie államnak és társadalomnak e g y a r á n t : örömmel üdvözlök so rainkban egy férfiút, a kinek állásánál fogva az o téren megol dásra váró állami feladatok körében nagy szerep jutott és nagy — 244 -
FÜGGELÉK.
problémák megoldására van hivatva s a ki eddig is, de különösen a mai napon megmutatta, hogy e problémák társadalmi oldala iránt is érzékkel bir; mint ilyen férfiút üdvözlöm körünkben Berz e v i c z y Albertet (Hosszantartó élénk éljenzés és taps,), ngyis, mint államtitkárt, úgyis, mint egyesületünk buzgó tagját. (Elénk éljenzés.) B e r z e v i e z y r e*) emelempoharamat. (Hosszan tartó za jos éljenzés.) 3. A népszínházban. (A «Budapesti Hirlap» tudósítása szerint)
Szebben alig lehetne jelezni, hogy az ünnep, melyet most ülünk, a királynak és a nemzetnek ünnepe, mint azt ma juttatta kifejezésre a népszínház előadása. A királyi ünnepségek e napján a magyarságnak hódolt, mely az alkotmányosság huszonöt esz tendeje alatt csodákat mivolt Az E. M. K. E.-nek szólt a mai dísz előadás, mely erejét, jövőjét képviseli a magyar nemzetnek, mely nek eddigi eredményeit büszkén hirdeti s kitűzött czéljára biztató reménynyel néz minden magyar. Szép gondolat volt összekötni a kettőt, a koronázás jubileumát az E. M. K. E. ü n n e p é v e l : örülvén a magyarság erősödésének s diadalának, egyúttal megerősödik há lánk a diadalmas fejedelem iránt, kinek bölcsessége s igazságsze retete a forrása minden jólétünknek. Az előadásra megjelentek az E. M. K. E.-nek itt időző tagjai csaknem teljes számmal. A színház egészen megtelt ünneplő lel kes közönséggel. Szinre került R á k o s i Jenőnek ez alkalomra irt prológja: A z E. M. K. E. B u d a p e s t é n. A szin bérezés vidéket ábrázol, oldalt várromokkal. A köze pén halom, rajta oszlop csészével, melyben áldozati láng lobog az ég felé. Az oszlop előtt géniusz áll, a magyar pajzsot tartja kezé ben, mellette egy zászlótartó, k i mohón lesi szavait, Jobbra és balra a magyar nép, férfiak és nők — a népszínház tagjai teljes számmal. A géniusz szavai ezek : Felétek, íme két karom kitárom, Halljátok meg ünneplő szózatom. Hisz' e napot rég szivdobogva várom S feledni, hogy megvolt, sosem fogom. *) M. J. B e r z e v i c z y Albert válaszát s sajnálatunkra, egész terjedelmében egyik lapban sem találh.ittuk meg. Egyébként — a »Nemzet» közlése szerint — megköszönte Apponyinak, hogy felköszöntőjében róla is megemlékezett, és lelkes sza vakkal tolmácsolta, hogy közművelődési czélok elérésében félre kell tennünk minden pártszempontot. Meg van győződve róla, hogy vállvetett munkával a nemes kulturá lis törekvések megtermik gyümölcsüket. Nagyhatású beszédének végeztével éltette az E. M. K. E.-t, mit kultur-törekvéseink egyik hatalmas tényezőjét. A hallgatóság B e r z e v i c z y t hozszasan és lelkesedéssel éljenezte.
- '245 -
FÜGGELÉK.
Mert nagy nap, hogy ki őrszem a határon. Ma itthon szemtül-szembe láthatom, Mint egy család a katonafiát, Ha megtér harczból, ugy ölellek át. De senki félre ezt a szót ne értse, Harczról mikor az én ajkam beszél; Ölő kedvem orvul, hogy megkísértse, Nincs markomban csábitó dárdanyél Nyomomban nem jár, prédát lesni, vércse, Kezemben nincsen gyilkoló aczél, Mikor én járok diadalmat venni, Nincs a kezemben mindezekből semmi. Hanem azért ne higyj fegyvertelennek Mivel pusztának látod a kezem; A kürttel ha heroldivn megjelennnek, Meglátod, én miként fegyverkezem, S ismerd az arzenált legyőzhetlennek, A melyből én a fegyverim veszem ; Mert ügyem, mint a bibliai hős, Csupán az igazságától erős. Kitárt kebellel indulok csatákra. Nyil ellen én nem védem magamat, Jobbomba könyv, a balkezembe fáklya, Fényt adni, nem perzselni utamat. A sors a kit vetett tudatlanságra, Tudást a könyvem s fáklyám néki ad, A kard s erőszak legyőz, leigáz ; De fölemel, mert meggyőz, a tudás. A hol fölszított gyűlölet tanyázik És az elmékre éjtszakát bocsát. A fáklyám fénye ott ha felezikkázik. Testvér testvért, barátot lel barát, Köszöntve, mely az égre szökve játszik, Derengő hajnalunk szép bíborát, S hódolva szívesen, mivel nem másnak, Hanem behódol a világosságnak. Igy én, vértezve égő szeretettel, Kunyhót, kastélyt járok szünetlenül. Tanítva szóval és tanítva tettel, Fiam, hazádnak rendületlenül, Békén munkáddal, hadban életeddel, Fiam, fiam csak rendületlenül, Hiszen jövőd munkálod a jelenbe, Föl zászlótartó, föl munkára E. M K. E. !
— 246 —
FÜGGELÉK.
Ezzel int egyet a zászlótartónak, ez megforgatja feje fölött a nemzeti szinü lobogót, azután lehajtja a földre, az előtt a kép előtt, mely a háttérben megjelenik. A magyar koronás ezimer, mely fölött két angyal szárnyal, alatta e felírás: E. M. K. E. Eleinte piros, azután fehér, majd zöld e kép, a nép arra. lordul s jeléül annak, hogy felfogta ér'.elmét, elónekli a Szózatot. Erre le hull a kárpit. P. L u k á c s -Juliska asszony igen szépen szavalta el a verset s az egész előadás nagy hatást tett a közönségre. A prológus után a «Tündérlak Magyarhonban* czimü nép színművet adták elő Hl a h a. Lujza asszonynyal, nagy gyönyörű ségére mindenkinek, a ki végig hallgatta.
4. Üdvözletek a közgyűléshez. (A » N e m 7 . e t « közlése szerint.)
Az E. M. K. E. közgyűlésén 200 törvényhatóság, város, egye sület, intézet és testület képviseltette magát s üdvözölte a köz gyűlést sürgönyileg is. Az összes ordélyrészi vármegyék és váro sok, egyesületi fiókok, Erdélyi irodalmi társaság, Kárpát-egyesület, kolozsvári nemzeti színház során kívül jelen voltak képvise lőkkel az Iskola-egyesület, Magyar-egyesület, a felvidéki, dunán túli, pozsonyi, máramarosi, pápai, verseczi közművelődési egyesü letek, a temesvári és pancsovai magyar nyelvterjesztő, a szathmármegj'ei Széchenyi-társulat, magyar történelmi társulat, orszá gos színész-egyesület, vöröskereszt-egyesület, bécsi magyar-egylet, Budapest főváros, Arad, Debreczen, Hódmezővásárhely, Szathmár, Rimaszombat, Makó, Körmöczbánya városok, J á s z - N a g y - K u n Szolnok, Máramaros, Nógrád v á r m e g y é k ; debreczeni Csokonaikör, mintegy 25 kaszinó, ugyanannyi pénzintézet, számos nőegy let, iparos és kereskedő-egyesület, tantestület, nagyváradi ügyvédi kamara, 7 izraelita egyházközség, a kolozsvári egyetem izr. hall gató ifjúsága, budapesti önkéntes tűzoltók, szolnok-dobokamegyei gazdasági-egyesület, aradi szabadságharczi múzeum és első hadastyán-egyesület, ó-kanizsai műkedvelő-társulat. Érkezett egy sür göny Zágrábból is egy E . M . K . E . tagtól. Tisza Kálmán a bihar megyei nemzeti kaszinó képviseletére volt kiküldve. A képviselők legnagyobb része a főispánok alispánok, polgármesterek, orsz. képviselők és birtokosokból, továbbá előkelő honoracziórokból ál lott, voltak azonban csángók és székelyek a nép köréből is. Szá mos E M. K. E iskola, óvó, daloskör is küldött üdvözlő sürgönyü ket. Kiadva az üdvözletek szövegét, egy kötetet tenne ki. Ennyi átiratot és sürgönyt megalapítása közgyűlésén sem kapott az E.M. K . E .
— 247 —
FÜGGELÉK.
A herczegpriniásnál. Az E. M. K. E. diszküldüttsége június 9-ón tisztelteit V as z a r y Kolos herezegprimásnál, felkérve őt, hogy az egyesület tagjai közé belépjen és az ügyet erkölcsi pártfogásába venni szí veskedjék. A küldöttség tagjai majdnem valamennyien diszmagyarbau, a többiek szalon öltözetekben, nyitott fogatokban hajtat tak fel a városba és útközben nagy közönség nézte felvonulásukat. A tisztelgés 11 órára volt kitűzve, azonban a horczegprimás épp K ár o l y L a j o s főheivzegnél volt és mig megjött, a küldöttség tagjai C s e r n o c h apátkanonok lakásába gyülekeztek. Az egyesület hölgytagjai közül megjelentek K á r o l y i Ti borné grófnő elnöknő, A n d r á s s y Aladárné grófné, F o • g á c h Józsofnó grófnő, B e r z e v i e z y Albertné, S e h n i e r e r Aladárné, H e g e d ű s Sándorné, R u p p Zsigmondné. O r s z á g h Sándorné, B r ü l l Zsigmondné, Bi s e h i t z Dávidné fővárosi kerületi elnüknők. A deputációban B e t h l e n Gábor gróf, az E. M. K. E. elnö kének vezetése alatt, resztvettek: B é l d y Ákos gróf főispán, alelnök, T e l e k i Domokos gróf alelnök, S á n d o r József t. alelnök-főtitkár, D e s s e w f f y Aurél gróf, az E. M. K. E. fő városi választmányának elnöke; A p p o n y i Albert, gróf, U g r ó n Gábor, K o v á c s Ferencz apátplébános, Szathmáry György min. tanácsos, B e t h l e n Bálint gróf, R á k o s i Jenő, K a a s Ivor báró, K o m i s Viktor gróf, mint az igazgató választ m á n y tagjai; B a r c s a v Domokos. S i m o n ff y Imre kir. taná csos, Debreczen szab kir. város és G e r é b Béla, Maros-Vásár hely sz. kir. város polgármesterei; B. , K o v á c s Ede kir. tanácsos; F e j é r v á r y Karolj', S z o k n i a Akos központi és W a g n e r Géza dr. fővárosi választmányi ellenőrük; U g r ó n Zoltán és D e é s i Zoltán orsz. képviselők; V o i t h Gergely kir. tanácsos; F l o t h A. Adolf, mint alapitó tagok. A mint megérkezett a horczegprimás a palotába, azonnal felvonult a küldöttség, a hol pár perez múlva a herezogprimás bibortalárjában megjelent, K o h l Medárd dr. titkára kíséretében. A belépő főpapot az egybegyűllek zajos éljonzóssel fogadták, B e t h l e n Gábor gróf pedig a következő beszédet intézte a herczegprimáshoz: «Főmagasságu herczegprimás ur! Engedje meg Herczegséged, hogy mindenekelőtt, az E. M. K. E. köszönetét tolmácsoljam ama kegyességért, hogy küldöttségün ket fogadni méltóztatott. Nem kívánom egyesületünk czélját, a nemzeti hazafias intézménynek szükséges voltát ecsetelni. Her czegséged, ki országosan ismert ama hazafias erénj'ekről, melyek minden közügyben vezetik, bizonynyal ismeretével bir azon elszo morító képnek, melyet országunk több, vegyes ajkúak által lakta — 248 —
FÜGGELÉK.
vidéken nyújt a magyar elem elnemzetictlenedése körül. S ha igy van ez több vidéken, fokozott mértékben volt és van ez igy a volt erdélyi részekben. A magyar társadalom sietett, segíteni e bajokon; ebből keletkezett egyesületünk, a mely ma már büszkén mutathat rá a magyar közművelődést terjesztő alkotására, a mely magyar nemzett irányt követ minden ténykedésében ugy az egyházak, felekezeti iskolák segélyezésében, mint egyáltalán programmszerüleg megállapított egyéb működésében is. Hogy azonban megfe lelhessen egyesületünk mindama hazafias feladatoknak, melyeket felölelt, nem nélkülözhetjük Magyarország hazafias tényezői egyi két sem, annál kevésbé a leghatalmasabb magyar egyháznak első egyháznagyát s jöttünk, ama bizalomteljes s reményteljes fölte vésben Herezegséged elé,,hogy meghallgatva legalázatosabb kéré sünket, nemcsak kegyes ieend egyesületünkbe belépni, hanem hatalmas pártfogására méltatva azt, kiváló magas állásából kifo lyólag a bölcs vezotéhe alatt álló egyház hazafias irányú köreinek nagy horderejű támogatásába is kegyes leend Herezegséged egye sületünket beajánlani.* A beszédre felhangzó éljenzés után a herczegprimás a kö vetkező beszéddel válaszolt: '
FÜGGELÉK.
9. Magyar zászló. Az « E m k e » e l s ő
budapesti
nagy
gyűlésén!
(Endrődi Sándor költeménye a >.Magyar Hírlap* tárczájában.) Porba csúszva, meddig imádunk még Idegen és türt bálványokat? Mit bújjuk az árnyékot, sötétet, Ha lobogóbb, tüzelőbb a nap? Meddig szunyád az erő szivünkben? Meddig alszik lelkünkben a hit? —Fel, magyar nép, hogyha istened van'. Itt az idő : tenni valamit. Végig nézhetsz a kerek világon, Messze látsz, de védelem sehol — Édes árvám: egybe bizhatol csak: Legbölcsebb, ha magadban bizol. Hasztalan a méla-bú siráina, A nyöszörgő, halavány beszéd: Ha nem állasz idejébe' talpra — Balsorsodban az Isten se véd. Mily nagy voltál, mily hatalmas egykor: — Oh csodás kor! Hősi, szép rege! — Ha mozdultál: remegett a félföld És a világ elsápadt bele. Most meg mintha kegyelemből élnél, Eltűröd, hogy megrugdaljanak, Büszkeséged; lelketlen hivalgás. Szolgaságod pompázása csak. Szinte-szinte félve dadogod már A magyar szót és a hon nevét . . . Hát szégyen lett a hazát szeretni S nem vagy már úr többé, csak cseléd? Sorsoddá lett: mindörökre tűrni A krgyelmet, megaláztatást, S szemeidet álmosan bezárod, Hogy e végzet gyátzait ne lásd? Ellenségid sötét komor arczczal Ólálkodnak tűzhelyed körül. Arra várnak, hog végkép elalszol S életednek lángja majd kihűl. -
2ö0 —
FÜGGELÉK.
Csak lessék bát, lessék pusztulásod, De, hiszem, hogy hasztalan lesik: Több még most is az erő te benned, Mint a mennyi bűnök van nekik. Fel a pqrból, révedező nemzet! Gyúljatok lel, szent oltár-tüzek! Gyilok helyett: lobogót a kézbe. Olajágat vérvirág helyeit!
Legyen e harcz az eszmék csatája, Mely sebeket gyógyít és nem ad; Harsának és dobpergés helyet majd Beszéljen a tiszta áldozat ! Álljunk össze nagy szövetkezésbe, Tegyük fel a hitünket reá, S csak azt tartsuk magyarnak, csak azt, ki Idegyül e szent zászló alá!
— 251 —
