Jegyzıkönyv Készült: Kiskunlacháza Nagyközségi Önkormányzat Mővelıdési, Oktatási és Sport Bizottság ülésén 2011.április 07-én. Jelen vannak: a mellékelt jelenléti ív szerint. Dr. Szabó Attila köszönti a jelenlévıket. A bizottság 7 fıvel határozatképes. 1. Napirendi pont: A Mi Újságunk helyi lap és a Honlap szerkesztése Dr. Szabó Attila: A jövıben azt tervezzük, hogy 1-1 nagy témát megpróbálunk kivesézni, a többi témát az egyebekben beszéljük meg. Polgármester úr levélben kérte a bizottságot, hogy tőzze napirendre a honlap karbantartás- és a Mi újságunkra vonatkozó koncepciót. A képviselı-testületi ülésrıl készült videofelvételekkel kapcsolatban érkezett egy levél, hogy hogyan szeretnénk a honlapon ennek az anyagnak a megjelenését. Elnök úr felkéri Vincze-Kátai Dórát, hogy mondja el az ezzel kapcsolatos tudnivalókat. Vincze-Kátai Dóra: Az önkormányzattól egy nagyon jó minıségő, (nagyon nagy felbontású, akár tv-n is élvezhetı méret) anyag érkezik hozzájuk, amit megfelelı méretőre kell alakítani, hogy a honlapon megjelenhessen. A 800x600-as méret, ami még nem terheli le a felhasználó gépét letöltési sebesség szempontjából és még élvezhetı minıség, ez nem sikerült. Budapesten 15 Mb/sec sebességgel ez 1-2 perc, itt 1 Mb/sec, ez 15 perc alatt megy át. 1 Gb helyet foglal 1 testületi anyag, (össze)konvertált formában. Az egy évnyi anyag tárolásához 15 Gb tárhelyet kellene pluszban igénybe venni az önkormányzatnak. A videó megvágásával lehetne gyorsítani a letöltésen a felhasználó számára. Kisebb átfedésekkel lehetne megvágni az anyagot, például napirendi pontonként, így mindenki azt tölthetné le, ami érdekli, nem kellene az egész több órányi anyagot letölteni. Sokkal gyorsabb lenne az egész. A tárhely költsége nem arányos a mérettel, azaz, ha kb. 10x akkora tárhely, lehet, hogy csak 3x annyiba kerül. A jelenlegi tárhely kb. 3 havi video anyag fogadására alkalmas. A hang tárolása a jelenlegi feltételekkel is megoldható. Dr. Szabó Attila: A hangot sokkal egyszerőbb lenne feltenni. Kábel hálózaton nem tudjuk közvetíteni az adást, mert drága. Az a kérdés, hogy hangot vagy képet töltsünk fel a honlapra? Vásároljunk nagyobb tárhelyet? Petıné Horváth Éva: Szerintem jó a hanganyag. Dr. Répás József: A képi megjelenítést támogatom, mert sokkal több mindent le lehet leszőrni a döntésrıl. Látni pl., hogy ki hogyan szavazott. Én a képi megjelenítés mellett lennék, mert ez lenne a teljes körő tájékoztatás, ez a legkiterjedtebb, a legkonstruktívabb, ez modernebb. Nem hiszem, hogy az anyagi kérdés lehetne, hogy a lakosság ilyen szintő tájékoztatásánál csak hangot vegyünk fel. A képi feltöltés megoldható, átadható, telepíthetı. Hangnál több millió forintba kerülne, hogy hangi feltételeket megteremtsük. Hiteles tájékoztatáshoz sokkal jobb a képi, átláthatóbb, követhetıbb, ha mindenki látja, hogy milyen a döntés menete. Petıné Horváth Éva: A hangrögzítéshez nem kell több millió forint, Elnök úr diktafonja tökéletes erre a célra. Dr. Répás József: A közhitelesség szempontjából a képi felvétel sokkal jobb. Én nem hiszem, hogy a tárhely bıvítés olyan sokba kerülne.
1
Vincze-Kátai Dóra: A flash-es video technikailag megoldható. Dr. Szabó Attila: Árakat tud-e mondani Dóra? Polgármester úr felvetése jogos, hogy jobb a képfelvétel, mint a hang. Nem biztos, hogy a választópolgár meg tudja nézni, de a hangot le tudja tölteni. A hangot könnyebb archiválni is. Dr. Répás József: Elképzelhetı, hogy nem mindenki tudja letölteni, de aki az internetet rendszeresen használja és szeretné testületi anyagok hallgatására is használni információszerzésre, az manapság nem olyan összeget jelent. De mindkettıt is fel lehet tenni. A képi anyag a legoptimálisabb. Vincze-Kátai Dóra: Az internet kapcsolat sebessége lehet csak akadály, ami helyben elérhetı. Valamilyen tagolásban, átfedéssel javaslom. Dr. Szabó Attila: Dóra a videó szerkesztését vállaljátok, vagy a hivatalnak kell megoldania? Kovács Árpád: Nálunk 4 Megabit sebességő az internet, mint a youtube, lehet nézni. Attól függ, hogy milyen szerveren van fent az anyag, akkor fagy le, ha egyszerre sokan akarják megnézni. A képi anyagot támogatom, mert sokan szeretik nézni a döntésfolyamatot. Jó az is, ha mindkettı fent van. Érdemes megpróbálni az átfedéses vágást, feltöltést. (javaslat: napirendenként legyen egy felvezetı, moderátor, képkiúszás, így könnyebb megtalálni a jelenetek elejét és végét) Dr. Szabó Attila: Napirendenként teszünk jelzést az anyagba, hogy könnyebb legyen a vágás. Vincze-Kátai Dóra: Napirendenként tudják nézni az érdeklıdık, így nem terhelik a rendszert, mert nem kell az egész anyagot letölteni. Dr. Szabó Attila: A költségvetés szőke miatt az árak fontosak. Levelezzük le Dóri, hogy az 1 év anyag tárolása mennyibe kerülne? Legyen három ajánlat: hanganyag-, képi anyag-, hanganyag+képi anyag feltöltése és tárolása. Mennyi idıre szól a szerzıdésetek? Vincze-Kátai Dóra: Az újság szempontjából, már szerzıdés nélkül dolgozunk, a webhostingos szerzıdés, azt hiszem május 1-én jár le, úgyhogy most pont forduló elıtt vagyunk. Dr. Szabó Attila: annak idején a szerzıdést hogy kötöttétek meg az önkormányzattal? Vincze Kátai Dóra: mi adtunk egy ajánlatot, majd írtunk egy szerzıdés tervezet, amit az önkormányzat jogi képviselıi átnéztek, majd aláírtuk. Dr. Répás József: Az Aletheia Kft. jól teljesített, mind az újság-, mind a honlap terén, a szerzıdésen kívül bármilyen felmerült kérdésben segítettek. Javasolom, hogy a bizottságnak, hogy bocsássa szavazásra, hogy Képviselı Testület felé javasolják mindkét szerzıdésük meghosszabbítását. Készítsék el a tervezetet. Dr. Szabó Attila: Mi az a két szerzıdés? Dr. Répás József: Az újságra és a honlapra vonatkozó szerzıdést. Dr. Szabó Attila: Az újságot még nem még nem beszéltünk meg csak a honlapot, úgyhogy az újságot még ezután megbeszéljük. Még a honlappal kapcsolatban…, hogy Akkor meg tudjátok írni ezeket a szerzıdés tervezeteket a honlapra és az árajánlatok? Mennyi idıre szól? Vincze-Kátai Dóra: igen, megírjuk. Az önkormányzattól függ, hogy mennyi idıre szól.
2
Dr. Szabó Attila: Polgármester úr hogy gondolod? Dr. Répás József: Kössük 2 évre, utána lehet hosszabbítani, szerintem az 1év kevés, a 2 év megfelelı. Vincze-Kátai Dóra: Technikailag mindegy. 1 hónapos felmondási lehetıség van minkét fél részérıl. Dr. Szabó Attila: Jó, maradjunk a 2 éves mellett. Nem tudom a bizottság tagjai elfogadják ezt a javaslatot? Szavazásra még nem tenném ezt a kérdést, mert a honlap szerkezete az döntı, hogy milyen árakkal dolgoztok. Jelenleg a honlapunk jelenleg egy önkormányzati adattár. Vincze-Kátai Dóra: Joomla nevő tárhelyet vette igénybe az önkormányzat, ez egy keretrendszerben mőködik, amihez nagyon hozzányúlni nem lehet. Adott funkciókkal rendelkezik és ingyenesen használható, bárki letöltheti. (ha nem üzleti célra akarja valaki használni) Dr. Szabó Attila: Ki a honlap szerkesztıje? Vincze-Kátai Dóra: Nincs szerkesztıje, a hivataltól kapott anyaggal dolgoznak. Felelıs szerkesztırıl nem tudok, aki a tartalmat felügyeli. Dr. Szabó Attila: Ki a felelıs szerkesztıje? Dr. Répás József: Nincs felelıs szerkesztıje a honlapnak. A Hivatal részérıl én szoktam meghatározni, hogy melyek azok a dokumentációk, adatok, melyek közérdekő adatok és fel kell, hogy kerüljenek. Nincsen olyan személy aki ezt összegyőjti és összeállítja. Ki lehet jelölni egy kapcsolattartó személyt, aki az intézmények részérıl összeszedi és továbbítja a különbözı kéréseket, hogy mi kerüljön fel. Azt gondolom, hogy ami kellett, minden felkerült. Voltak csúszások néhány témában, de azért sikerült kibıvíteni és elég informatívvá tenni. Rengeteg információ megtalálható a honlapon. A testületi munka megjelenítése és gyorsabb átadása lenne most a fontos számunkra. Dr. Szabó Attila: Nem kellene jobban átnézni, hogy a honlap hogy nézzen ki, milyen szerkezete legyen, mi kerüljön fel? Dr. Répás József: Vannak olyan információk, amikrıl azonnal el kell dönteni, hogy felkerüljön vagy sem. Van olyan, amit meg lehet szőrni, hogy felkerüljön vagy sem. Elsıdlegesen az a cél, hogy friss információk gyorsan elérhetık legyenek. Erre valamilyen bizottságot létrehozni nem érdemes, mert mire összehívjuk, megrendezzük nem mőködik. Azt gondolom, hogy annak eldöntésére, mi kerüljön fel és mi ne, elsıdlegesen a polgármester személye megjelölhetı. Hiszen İ az, aki az intézményektıl be tudja kérni az anyagokat, és el tudja dönteni, mi kerülhet fel. Erre egy személyt (mást) kijelölni nem jó. Az aktuálpolitikai kérdésekben tehát a polgármester személye legyen a döntı, más esetben lehet valamilyen szerv, vagy személy aki ezt eldönti. Bizalmon alapul, ha megvan az adott személy iránt, akkor mőködik a dolog, ha nincs meg nem mőködik. Nem érdemes szavazni a felkerülı témákról. Dr. Szabó Attila: Be van jelentve az újság a médiahatóság felé? Vincze-Kátai Dóra: Nincs, mert hivatalosan önkormányzat nem tarthat fenn és nem finanszírozhat önkormányzati lapot. Azok az önkormányzati lapok nem is kapnak ISSN (International Standard Serial Number - az idıszaki kiadványok nemzetközi azonosítója) számot. Nyomtatott sajtó esetén csak olyan magáncég kaphat ilyen számot, mely lapkiadásra jogosult. Honlaphoz kapcsolódóan annyit szeretnék elmondani, hogy alapvetıen el kell dönteni, hogy milyen funkciót akar ellátni a honlap. A környékbeli honlapok döntı többségében adattárként (dokumentumtár) mőködnek, és ami most van Kiskunlacházának, ez is az. Ha ezt a koncepciót folytatja tovább a község, akkor ahhoz nem kell bizottság, senki, csak egy hivatali háttér, mely biztosítja a rátölthetı anyagot. Közösségépítı cikkek
3
megjelentetése egyik környékbeli honlapon sincs. Szerintem azért, amiért itt sincs, mert nincs rá kapacitás. A közösségi honlap ugyanúgy mőködik, mint egy nyomtatott sajtó, tehát kell egy szerzıgárda, mely a cikkeket biztosítja, kell egy korrektúra, kell egy felelıs szerkesztı, aki felel azért, hogy mi kerül oda ki, miért kerül ki, milyen arányban kerül ki. Ez bonyolultabb feladat, láthatóan a legtöbb önkormányzat ezért nem vállalja. A kiskunlacházi honlapon kívül még két honlapot üzemeltetnek. Egyiken sincs az intézmények részérıl megjelenı más adat, csak az elérhetıség, semmilyen közösséget érintı dolog nem volt kint. Van, amelyiken az újság anyaga cikkenként letölthetı, ezt az újság fıszerkesztıje felügyeli. Volt olyan település is, ahol megbíztak egy fiatalembert és ı intézte szabadidejében az egész honlap tartalmát, adatokat győjtött, riportokat készített így egy közösségi portál lett a honlapból.(videók, interjúk, fényképek, hónap embere rovat, sporthírek) Az áporkai honlapon is közösségi események fényképei láthatók, mely sajnos nem letölthetık. Taksonynak is van egy ilyen közösségi galériája (óvodai farsang), de ott sincs hozzá cikk. Dr. Szabó Attila: Az internetes megjelenéshez nem kell hatóság. Azt, hogy mikor mi kerül fel azt máshol is a polgármester dönti el? Dr. Répás József: Javasolom, hogy intézményenként az intézményvezetı döntsön arról, hogy mi kerüljön fel, a bizottsági anyagokról a bizottsági elnökök döntsenek. Lehet egy felelıse is. Hivatalos honlapnál a polgármester a felelıs, mert mindenki ıt fogja kérdezni a megjelent információkról. Dr. Szabó Attila: Közösségi vagy közéleti honlap legyen? Közösségi, amit a Polgármester Úr felügyel. Dóri árajánlatot tudtok adni erre? Balogh Zoltán: Honlap látogatottsági statisztikánk van-e? A látogatottsági átlag érdekel. Az a fontos, hogy mindig frissüljön a tartalom, érdekes legyen a lakosság számára. Ez rengeteg munkával jár, a jó honlaphoz költségek járulnak. Ha nincs honlap karbantartás csökken a nézettség, új hírek esetén nı a nézettség. Dr. Szabó Attila: A látogatottság termel valakinek hasznot? Vincze-Kátai Dóra: Nem,mert nincs rajta hirdetés (banner). Érdemes elgondolkozni a hirdetés lehetıségén, biztosan lenne erre érdeklıdı. Dr. Szabó Attila: Az árajánlatok megérkezése után beszélünk errıl (árajánlatok, látogatottsági statisztika). Témaváltás. Az újság felelı szerkesztıje 2002. októberében Kiss Imre polgármester úr volt a felelıs kiadó és Tóth Imre volt a szerkesztı. Most a Kiskunlacházi Nagyközség Önkormányzata adja ki és a felelıs kiadó a Képviselı Testület. Miért változott ez meg és mikor? Gyovai Margit: Nem tudom. Nem tudom, Tóth Imre, mint felelıs szerkesztı mikor lépett ki, vagy mikor fejezte be ezt a munkát. Én 2007-tıl szerkesztem az újságot. Dr. Répás József: 2002-2006-ig Imre nem volt képviselıtestületi tag. Azt hiszem 2003-tól változott meg olyan értelemben, hogy bekerült a Képviselı Testület, azt pedig a polgármester képviseli. A polgármesterek jogosítványa volt az, hogy átnézik az újságot, véleményezik és jóváhagyják. Tehát nem volt nevesítve, mert értelemszerően a Képviselı Testület képviselıje polgármester volt. Megérkezik Tóth Imre külsı alpolgármester az ülésre. Tóth Imre: A felelısség kérdésében, a felelıs kiadó minden kártérítésért, aki kiadóként megjelenteti az felel minden kártérítési perben. A büntetıjogi felelısség és helyre igazítás a szerkesztı felelıssége. A
4
felelıs szerkesztı felel a tartalomért, nem az, aki írja a cikket. Nem lehet egy bizottság a felelıs szerkesztı, mert nem nevesíthetı. Ez csak egy konkrét személy lehet. Van minden lapnak és ennek is egy ún. okirata, mellyel bejegyezték az elsı számot. Abban benne van, hogy ki adja ki. Törvényi változás történt összeférhetetlenség miatt, a „ki lehet a kiadó” kérdésében. Helyreigazítás esetén, ha a taralom miatt megtámadja valaki az újságot, hogy nem felel meg a valóságnak, akkor mindig a szerkesztı megy a bíróságra, ı igazolja, hogy amit leközölt az megfelelı, valós a tartalom. A helyreigazítási perek azonnali bírósági dolgok. Szerencsére nálunk ilyen nincs. Ilyenkor a bíróság egy héten belül dönt, azért, hogy meg tudjon jelenni idıben a helyreigazítás. A másodfok is egy héten belül eldıl. A kiadó, ha anyagi kártérítést ítélnek meg, a tulajdonost perelik be. Erkölcsi felelısége a fıszerkesztınek van. Dr. Szabó Attila: Ki az újság felelıs fıszerkesztıje? Gyovai Margit: A fıszerkesztıje jelenleg tudtommal én vagyok. Dr. Répás József: A felelıs fıszerkesztı és a felelıs kiadó tulajdonképpen ugyanaz. A felelıs szerkesztı szerepét én 2002-tıl töltöm be, ez tulajdonképpen ugyanaz, amit most betölt Gyovai Margit. Utána pedig a lényeg az, hogy a felelıs szerkesztı valamiképpen függetlenítve legyen a Képviselı Testülettıl, olyan legyen az újság élén, aki nem képviselıtestületi és nem bizottsági tag. A függetlenséget, a pártatlanságot így tudja biztosítani. Tóth Imre: Gyovai Margit a felelıs fıszerkesztı, nem írják ki mindig, hogy felelıs. A felelıs kiadó mindig szokott szerepelni. Most a fıszerkesztınek kell mennie helyreigazítást kérı tárgyalásra. Dr. Szabó Attila: Ha pert veszít az önkormányzat, akkor neki kell kifizetnie? Tóth Imre: A felelısség kérdésében, ha azt állítják, hogy nem valósat írt pénzbüntetésre ítélheti vagy helyreigazítást kérhet. Akkor a fıszerkesztı eldönti, hogy megjelenteti vagy nem a helyreigazítást. Az erkölcsi tartalomért a szerkesztı felel. Ha megjelentet egy nem valós cikket övé a felelısség, attól függetlenül, hogy ki írta a cikket. Hiába írják bele, hogy a megjelentekért nem vállalok felelısséget, akkor is a fıszerkesztı felel, ezért van nevesítve a személye. A nyomdai felelısség is fennáll, a nyomda felelıs vezetıje meg van jelölve. A szamizdatokat, törvénybe ütközı dolgokat (pl. pornográf tartalom az elsı oldalon) nem lehet megjelentetni. Dr. Szabó Attila: Lehet, hogy Maja félreértette a szerepét. Maja felelıs fıszerkesztıként dolgoztál? Gyovai Margit: Azt dolgoztam, amit vállaltam nem gondolkoztam ilyen „nüansznyi” különbségen. Dr. Répás József: a Képviselı-testület megbízta Gyovai Margitot, feladata és felelıssége a szerkesztés elıkészítése, összehangolása, tartalmilag, formailag. Olyanra kell odafigyelnie a sajtótörvény vonatkozásában, hogy olyan cikkek ne jelenhessenek meg, hogy bárkinek a személyiségi jogai sérüljenek; gyalázza, vagy valótlan hírek információk által bárkinek kárt okozzon. Ez az İ feladata, ill. minden újság fıszerkesztıjének ez a feladata, továbbá, hogy megjelenjenek informálisan azok a dolgok, melyek a közérdeklıdésre számot tartanak. A felelıs kiadó mindig a tulajdonos, vagy önkormányzat, vagy cég. Jelen esetben az önkormányzat Képviselı Testülete, melyet a polgármester képvisel. Ki ad engedélyt ez a kérdés, akkor a válaszom, hogy a polgármester, mint a felelıs a kiadó részérıl. Dr. Kovács Béla: A felelıs kiadó a polgármester volt egyértelmően, mivel sok vonatkozásban a polgármester képviseli a Képviselı-testületet. A fıszerkesztı feladata a felelıs szerkesztés. A Maja feladata az újság megszerkesztése, ezt a feladatot nem veheti át bizottság.
5
Dr. Szabó Attila: A felelıs fıszerkesztı Gyovai Margit, a felelıs kiadó a Képviselı Testület, akit a polgármester képvisel. Tóth Imre: Per esetén nem a polgármester fizet, a Képviselı Testület fizet. A polgármester jelenik meg a tárgyaláson. Dr. Répás József: Annak idején a kiadói jogot átruházta a polgármesternek a Képviselı Testület, még Kiss Imre polgármester úr idejében. Dr. Szabó Attila: A határozat megkeresése arról, hogy ki a szerkesztı és a kiadó. A újság alapító okirata 1992-ben született. Regisztrációs száma is kell, hogy legyen. Gyovai Margit: Az alapvetı dokumentumok biztosan megvannak a hivatalban. Dr. Szabó Attila: A kormányhivatalnak írtunk ez ügyben, megérkezett a válasz, arra kérek mindenkit olvassa el figyelmesen. Levél felolvasása. Azt javasolnám, hogy Maja te, mint fıszerkesztı utána néznél-e ennek a törvénynek? Gyovai Margit: Egyenlıre úgy tudom, hogy a média törvény még alakulóban van, errıl van egy sorozat is az újságban. Ez a törvény az internetes újságként történı mőködtetésre irányul, én ebben nem vagyok kompetens, tehát itt nem az írott sajtóról, nem a nyomtatásban megjelent sajtóról van szó. Dr. Répás József: Nyár folyamán lép életbe az, ami az internetes újságra vonatkozik. A törvény elvileg elkészült, de képlékeny, a hatálybalépése vitatott a Brüsszel által történt támadások miatt. Megnézzük, a jogászok majd fognak segíteni, de még sok a vita ezzel kapcsolatban. Dr. Szabó Attila: Szerintem, A Mi Újságunk internetes verziója is ebbe a kategóriába tartozhat. Dr. Répás József: Internetes újság, aminek elsıdleges megjelenési formája az internet, nyomtatásban nem jelenik meg. A Mi Újságunk nem internetes újság. Dr. Szabó Attila: Az internetes újságot nyugodtan önkormányzati képviselı is alapíthatja. Tóth Imre: Bárki alapíthat újságot, magán kiadásban bárki bármit alapíthat. Dr. Szabó Attila: Összeférhetetlenség tisztázása. Vincze-Kátai Dóra: bejegyzett jogszerő újságnak nem lehet önkormányzat vagy annak valamely tagja a kiadója. Dr. Szabó Attila: Ez az újság nincs bejegyezve? Vincze-Kátai Dóra: Be van jegyezve, de ez egy fele-más helyzet, ez egy pár éves törvény Tóth Imre: Most írták át ezt a törvényt nem egyértelmő a szabályozás. Dr. Répás József: Nem tudja ezt a törvény egyértelmően szabályozni, jelen esetben joghézagot tár fel. Vincze-Kátai Dóra: jogilag úgy hidalják át, hogy az önkormányzat megbíz egy céget a kiadással. Hivatalosan nem olyan lap, amit ez törvény érint. Dr. Szabó Attila: meg kell beszélni olyan emberrel, aki ért hozzá. Dr. Répás József: ez az ember a sajtó jogász.
6
Dr. Szabó Attila: Internetes újságra ez nem vonatkozik. A hangfelvétel közérdekő adatnak minısül, az internetes megjelenéshez nem kell Képviselı-testületi határozat. Maja az újsággal kapcsolatos jogi háttér. Gyovai Margit: A mostani törvény megváltozik, meg kellene várni, amíg megjelenik az új törvény. Nem vagyok jogász, Attila kérj fel egy jogászt ennek megvizsgálására! Dr. Szabó Attila: Kerestem már meg jogászt, de még nem válaszolt. A szerkesztık elmondhatnák a véleményüket, mi az, amin változtatni kellene, milyen változtatás kell ahhoz, hogy közéleti lap legyen belıle. Az újság sokszor elkésik a közélet eseményeirıl, valahogy gyorsabban és frissebben kellene ezt a lakosság elé tárni. -- SZÜNET -Dr. Szabó Attila: A polgármester úr kérésére írt rövid írásomról szeretném megkérdezni a jelenlévı szerkesztık véleményét. A határidı rövidsége miatt „fércmunkának” tartom magam is. Dr. Kovács Béla: A Mi Újságunkról szeretnék csak nyilatkozni. Az említett írásból azt érzem, hogy a Bizottság is a fejlıdés irányába szeretne haladni. Visszatekintést teszek, 20 éve lejárok Lacházára, ez idı alatt lényeges pozitív változás történt az újságban. Ez független a község vezetésének politikai hovatartozásától. Összességében fejlıdést tapasztaltam. A mostani újság stílusát összességében jónak tartom. Amin lehetne változtatni: a napi események jobb feldolgozása terén lehetne. A fıszerkesztınek tényleges feladata van. Ne gondolkodjunk több személyben, az nem megy. Felelısség nélkül, nem lehet egy lapot mőködtetni. Felelıs kell és egy fıszerkesztı kell. Szerintem a mostani fıszerkesztı, Maja jól dolgozik, de nagyobb felelısséget, nagyobb lehetıséget kell adni a szerkesztınek. Utána, ha hibát követ el, tetemre lehet hívni. Szakmai szempontból is, a fıszerkesztı felelısségét ki kell hangsúlyozni! Nem tudom, hogy jó-e egy bevált nevet megváltoztatni? Igénylik, olvassák. Lapszámot megnézni, hogy érdemes-e minden házhoz kivinni? Oda kerüljön, ahol olvassák, de oda tényleg kerüljön. Úgy látom, igénylik az emberek. Elhagyni nem lenne érdemes. Mőködtetni kell, az anyagi részét is meg kell határozni! Kényszerbıl esetleg pár színes oldalt meg lehet szüntetni. A fıszerkesztı felelısségét kell tehát kihangsúlyozni! Hogyan szerkeszti meg és milyen felhatalmazást kap, anyagi vagy egyéb más vonatkozásban, nem elhanyagolható. Ma már, ha valakivel szemben elvárok, azt dotálni is kell. Függetlenül a személytıl. Dr. Kun Lászlóné: A kiskunlacházi testület minden új testület megalakulásánál napirendre kerül az újság. Ez korábban is így volt. Akkor még Hernádi Feri bácsi tevékenykedett vele. Amikor Maja átvette az újságot, egy küllemében megújult újság került ki. A Mi újságunk havi újság, így nem lehet naprakész. Sajnálom, hogy az önkormányzat úgy érzi, hogy ez a fekete-fehér újság kellıképpen informatív. Éves szinten nem fog spórolni azzal, hogy elszürkült az újság. Szomorúan láttam ezt a szürke megjelenést. Erre joggal mondhatják majd, hogy megszürkült, ami nem a tartalmára vonatkozik, de ezt már az emberek így fogják kommunikálni. A színes megjelenést támogatom, gondolja át a testület. Egyetértek azzal, hogy keresik a lakosok az újságot, sokan keresik itt a Mővelıdési Házban is. De olyan is van, hogy átlapozzák és már dobják is a kukába. Az sem rossz ötlet, ha valamennyibe kerülne az újság. Dr. Szabó Attila: Tóth Imre úr, te döntötted el, hogy az újság fekete-fehér legyen? Tóth Imre: A nyomda csak annyit tesz, hogy megkapjuk elektronikus úton és kinyomtatjuk. Ebbe én nem szólok bele, mert már sok kritika ért korábban, indokolatlanul. Többlet költsége van a színes megjelenésnek, 50-60 ezer forint különbséget jelent, hogy az újság nem színes. Költségvetési oka van.
7
350 ezer Ft-ot (vagy 650-et?) kellett volna lefaragnunk. Nem voltam ott azon a bizottsági ülésen, ahol errıl döntés született, hogy legyen fekete-fehér (Eddig 8 oldal színes volt.) ha spórolni akarunk, a papírminıségen lehetne változtatni. A fényképek miatt viszont a fényes papír sokkal szebb. Felajánlom szívesen, hogy önköltségi áron megcsináljuk. Dr. Szabó Attila: A példányszámot lehetne csökkenteni? Tóth Imre: Ehhez meg kellene tudni, hogy ki igényli, ki nem? Kezdetektıl fogva ingyenes az újság, sok idı és energia-befektetéssel járna, hogy elıfizetéses legyen. Kérdéses az értékesítés, elszámolás, ki szedi a befizetéseket, stb.? A terjesztés attól függ, hogy ki igényli? 3200-3400 példányból kell-e ennyi? Lehet, hogy 1500 példány elég lenne azoknak, akik aktívan várják. De akkor be fognak telefonálni, hogy İ pl. miért nem kapott. Költségvonzat: bevételi oldalon a hirdetıknek nem lehet eladni feketefehéren. A multik színesben várják. Készek vagyunk önköltségi árra lemenni, amennyiben a hirdetések színesben maradhatnak, és a hirdetések fedezik a költségeket. Presztízskérdés, hogy a környezı települések lapja színesben jelenik meg, a miénk meg nem. Vincze-Kátai Dóra: Pl. mikor egy hirdetı fél színes oldalt kért, ezt visszamondta, mikor megtudta, hogy nem lehet színesben. Ez 15 ezer Ft veszteséget jelentett. Petıné Horváth Éva: Színes, de egyszerőbb lap mennyivel olcsóbb lenne? Tóth Imre: Kevés csökkenést jelent, minimális az eltérés. Az offset papír valamivel olcsóbb, mint a mázolt papír. A melléklet 4 vagy 8 oldal offset-en és 16 oldal van amihez a fényes papír (LDC) kell. Kovács Árpád: Mivel az önkormányzat hivatalos közlésre használja az újságot, ezért is ingyenes. Dr. Répás József: Korábban voltak próbálkozások, hogy elıfizetıs legyen az újság. ½ évig fizetıssé tettük, ekkor 250-300-ra csökkent az igényelt újságszám. Az emberek 150 Ft-ot is sajnáltak érte. Tudomásul kell venni, elég szők az a réteg, akik egy kulturális célú termékért hajlandó fizetni. Ha Fekete Pákó lenne a címlapon, többen megvennék, de azt nem tesszük rá. Az ingyenes közzététel továbbra is tartandó, de nehéz eldönteni, hogy kihez vigyünk, kihez ne? Kit érdekel és kit nem érdekel?Ha valaki nem kap, máris reklamálna, hogy miért nem kapott. Ezt nem tudjuk behatárolni. Ugyanabban a példányszámban kell megjelentetni, amiben eddig, ha ingyenes, mert nem lehet behatárolni, hogy ki ne kapjon. Azt támogatom, hogy színes legyen a következı szám. Olcsóbb színes technika alkalmazásával, szponzorok bevonásával, akik vállalják a reklám megjelenését a színes újságban és ezt többé–kevésbé lehetne finanszírozni a színes újsággal kapcsolatos többletköltségeket. A PÜF bizottság döntötte el a költségvetés készítésekor, hogy fekete-fehér legyen, ennek alapján a Testület hagyta jóvá. Nem Tóth Imre döntötte el. Vissza kell térni a színeshez, olcsóbb papírral, ill. reklámokból kell finanszírozni a megjelenés pluszköltségét. A tarifákat lehetne még emelni, ezt kell átgondolni. Gyovai Margit: Tárgyalásban vagyunk egy egész éves színes hirdetésben. Dr. Szíjártó József: Megszőnne a Mi újságunk és egy internetes újság lenne helyette? Dr. Szabó Attila: Nem! Lenne egy internetes elıkészítése, ennek neve lehetne a „Mi Valóságunk”, ami ötlet szintjén képlékeny dolog. Ez egy olyan közmédium, közösségi portál, amely viszonylag gyorsan reagál a közéleti eseményekre. Ennek az anyagából állna össze, a nyomtatott sajtótermék, a Mi Újságunk.
8
Dr. Szijártó József: Ez gyakorlatilag a sajtócenzúrának a megvalósítása, ami ellen itt egyesek kirohantak. Van egy lap az interneten, amibıl kiválogatná valaki, ami neki tetszik, így kirekesztenénk azokat az, akiknek nincsen internet elérhetısége. Ha valaki lead cikket, abban a tudatban adja le, hogy az bekerül az újságba. Aki a papíralapú tájékoztatást kapja meg, az az a réteg, akiket fel szeretnénk emelni. Ez egy kirekesztési politika, ami ellen egy óriási kampánnyal osztályharc indulna. Dr. Szabó Attila: Az újság szerkesztıjén múlna, hogy a honlapról mit vesz le az újságba. Honismereti cikkbıl is kerülne be az újságba. Az elıny az, hogy a honlapon ez összefoglaló munkaként jelenne meg. Ebbıl készülne el az a honismereti füzet, mely a tantervnek megfelelıen oktatási anyagként használható. Az egyes intézmények, pl. az ipari iskola eseményeirıl készített írások összefoglalóan kerülhetnek fel, arról pedig az újságba az, ami érdemes. Kaptam olyan információt, mely szerint van olyan cikk, ami nem kerül be helyhiány miatt az újságba. Vincze-Kátai Dóra: Gyakorlatilag nincs, nincs, mert egy közös postafiókunk van a Majával, így mi is látunk minden beérkezı anyagot. Egy levél sem jött, hogy nem jelent meg a cikk, ami komoly szándékkal jött volna, megszerkesztve, képekkel., Dr. Kovács Béla: Egy ismerısöm leadott egy cikket két évvel ezelıtt, két hónapig küszködött vele Maja, mégis megjelent. Még a nagyon silány cikk is bekerül az újságba. Az irányítottság ellen én is tiltakoznék. Vincze-Kátai Dóra: Aki nem lát bele ebbe a folyamatba, az el sem tudja képzelni mennyi munkával jár, hogy olyan formába hozzunk egy-egy cikket, hogy az publikus legyen. Ezért sem anyagilag, sem erkölcsileg nem becsülném le Maja munkáját. Mert az valakinek vállalni kell, hogy ahhoz a cikkhez felelısen hozzányúl, amit egy jó szándékú, de kevesebb irodalmi tehetséggel megáldott ember ír, és annak a méltósága érdekében azt úgy jelenteti meg, hogy az egy mővelt ember benyomását keltse. Senki nem lát bele, hogy mit küzdünk azért, hogy mondatról-mondatra átnézzük az írásokat a javítás érdekében. Gyovai Margit: Nem arról van szó, hogy átírjuk a cikket. A tartalmán semmit sem változtatunk, csak stilisztikailag javítjuk ıket. Szinonimákkal, helyesírási javítással segítünk rajta. Horákné Vida Krisztina: A mi esetünkben vannak olyan cikkek, amik sok hónappal elcsúsznak, vagy nem jelenik meg az óvoda cikke, vagy aktualitását vesztve jelenik meg. Vincze-Kátai Dóra: Az óvodától kaptunk olyan képi anyagot becsomagolva, ami technikai okok miatt nem jött át. Horákné Vida Krisztina: Régebben az óvónık direkt küldhettek anyagot, de most már csak Juditon keresztül. Azóta nem megy ez. Gyovai Margit: 16 oldal terjedelem áll rendelkezésünkre, Karácsonykor tudok kisírni 20 oldalt. A cél az, hogy mindenkinek az írása adott hónapban megjelenjen. Az óvodai társulásnál három, az iskolai társulásnál pedig öt különbözı épületben mőködnek. Úgy kezelik magukat, hogy ez ahány épület, annyi különbözı intézmény, és így mindenki küldi a maga cikkét. Ez azt jelenti, hogy három oldalt az óvodának-, öt oldalt pedig az iskolának kellene, hogy biztosítsak, de erre nincs lehetıség, mert nem tudjuk belesőríteni az újságba. Tárgyalásban vagyok az Orosnéval, hogy ı döntse el, hogy melyik cikk jelenjen meg az óvodával kapcsolatban. Az intézményeknek, az intézményvezetıknek kellene felelısen kell koordinálniuk, hogy mi kerüljön be az újságba, melyik az az írás, mely leginkább megfelel az adott intézmény arculatának. A legtöbb esetben nem érkeznek meg határidıre a cikkek.
9
Dr. Szijártó József: Azzal szembesültem, hogy az újság nagy része az óvodákról és az iskolákról szól. Mostanra úgy látom kezd kialakulni egy egyensúly, ezt kár lenne elrontani. 1-1 oldalt kapnak az oktatási intézmények. Szívesen venném, ha a képviselık is írnának a munkájukról. Tanulmányokat és beszámolókat, hogy miért úgy döntöttek az adott kérdésben, ahogy döntöttek. Az újság nevében benne van, hogy mindennel foglalkozó közéleti lap. Dr. Szabó Attila: Pontosan azt szeretnénk, hogy egy aktuális témáról írt anyag a képviselı részérıl ne veszítse a havi megjelenés miatt az aktualitását. Dr. Szíjártó József: Erre lenne jó az internetes újság, ami a Mi Világunk címmel indulhatna, jónak tartom az ötletet. De a Mi újságunk maradjon meg, úgy, ahogy eddig. Ha naprakész információt akarunk, azt internetre kell tenni. Dr. Szabó Attila: Akkor, Te lehetıséget látsz a Mi Világunkra, de ne legyen összekapcsolva a kettı? Dr. Szijártó József: Igen, így gondolom. A kettı összekapcsolása teljesen felesleges, mert akkor csak kopíroznánk. Zákány Erzsébet: Pont ezt akartam mondani, hogy a kettı különüljön el egymástól, hogy ne azt olvassuk az újságban egy hónap múlva, amit már egyszer az interneten láthattunk. A Mi Újságunk egy dokumentumszerő és mindenrıl tájékoztat, ami jogi szempontból is érinti a falu lakosságát és tájékoztatja is. Szeretem ezt az újságot. Jobb a színes megjelenés. Kapjon minden háztartás újságot. A kapott visszajelzések alapján szeretik, jónak tartják és olvassák az újságot az emberek. Vincze-Kátai Dóra: Ez az egyetlen kulturális termék a faluban, ami tényleg eljut mindenkihez eljut. Ahhoz képest, hogy mennyi pénz megy más kulturális programokra, ez annak töredékét jelenti. Az internetes újságnak és a nyomtatott sajtónak más a funkciója. Ez egy dokumentum, ami nekünk is szól, a külvilágnak is szól, naplószerően. Ezt fogják nézni 20 év múlva a helytörténészek, ezt mutogatják egymásnak az emberek, hogyha meg akarnak valamit mutatni a falujukról. Lenyomata, annak, amit mi megélünk. Nem érdemes összekeverni egy naprakész, mozgalmas, aktuálpolitikai jellegő lappal. Dr. Répás József: Elolvastam az Elnök úr levelét, többször is. A honlap bıvítéssel egyetértek, hogy ne csak adatközlı legyen. A honlapot kellene bıvíteni, vagy külön internetes újságot kell létrehozni? A honlapra lehet linkeket feltenni, ezt látom elsıdleges megoldásnak. Újság: a lakosság jelenleg élénken foglalkozik az újság jövıjével. Ezzel kapcsolatban sok megkeresést és telefonhívást kapok. Ebben a választópolgárok azt mondják, hogy mindenképpen ragaszkodnak ahhoz, hogy a Mi Újságunk, Mi Újságunk néven fusson tovább. A Mi Valóságunk, hasonlít a vlóságshow-ra, aki erre kíváncsi, nézze az RTL klubot! Egy 20 éves tradicionális lapról van szó, aminek neve van, múltja van, történelme van, ezért nem támogatom a megváltoztatását. A lakosság azon része, mely érdeklıdik a közügyek iránt, nem támogatta a lap nevének ilyen szintő megváltoztatását. Dr. Szabó Attila: A lakosságnak nem küldtem ki ezt a levelet. Dr. Répás József: Olyan tradicionális lap, amely egyidıs az önkormányzattal, ami fogalommá vált, és amely az életünk részévé vált. Az elmúlt esztendıkben pozitív változásokon ment át. Valakik ezt nagyon vitatják, és elıszeretettel hangoztatják azt, hogy ebben az újságban komoly cenzúra volt, ez a polgármester szócsöve, legalábbis az ıt dicsıítı cikkek jelenhettek meg. Elhoztam a 2006-2010. között megjelent összes számot. Be vannak jelölve azok az írások, melyek a polgármester személyét támadják, bírálják. Ennyit a cenzúráról. Aki tehát ilyet mond, az nem mond igazat. Aki pedig azt mondja, hogy mennyi sok az a cikk, amit leadtak és nem jelenhetett meg. Inkább az a gond, hogy kevesen akarnak írni, kevesen akarnak ténylegesen publikálni. Mindenki, aki leadta a cikkét, ténylegesen
10
megjelenhetett, nem hiszem, hogy ennek az ellenkezıjét be tudná valaki is bizonyítani. Ilyen ember nincsen. Azt gondolom, hogy ez az újság ténylegesen közéleti lappá tudott válni, mert különbözı vélemények találkozhattak, ütközhettek. Kapom a környezı települések újságait is. Minıségét, tartalmát össze lehet vetni. Nagyon jó újság ez. Maja személyérıl azt kell elmondanom, hogy nagyon elismerıen nyilatkoznak róla azok a polgárok, akiket érdekel a Mi Újságunk és az a tevékenység, amit İ ebben a körben folytat. Támogatják ezt a munkát és szeretnék azt, hogy İ vigye tovább ezt az újságot. Lehet vitatkozni azon, hogy kinek milyen beállítottsága, irányultsága van. Azt gondolom el tudtunk lépni pozitív irányba. Jelentıs minıségi változást értünk el színvonalát, tartalmát tekintve. Javítani persze mindenen lehet. Akkor lenne igazán jó, ha minden képviselı vállalná és nagyon sokat írnának bele az emberek. Akár csak kis cikkeket, hogy a véleményeket tudnánk ütköztetni. Azt támogatom, hogy ebben a formában, ezzel a struktúrával mőködjön a lap tovább. Ingyen, színesen formában. A netes lapnak,– mint amit Szíjártó dr. is említett – és a nyomtatottnak együtt nincs értelme. A honlapot kell fejleszteni, hogy ott legyen egy aktív közéleti fórum, hogy lehessen véleményeket cserélni és nem szükséges ehhez internetes újságot megjelentetni. Így marad az a kulturális és közéleti lap, ami volt a Mi Újságunk volt. Erre igény van. Pozitív elırelépés volt benne. Számomra ezek a visszajelzések jönnek nap mint nap, hogy igen, erre szükség van. Persze, természetesen mindig lesz olyan, aki élbıl azt mondja, hogy ez rossz, nem úgy van, és nem tudjuk becsatolni azt a cikket, hogy itt van és elutasították és kicenzúrázták, meg hasonló. Gyovai Margit: Elıször az itt elhangzottakra szeretnék reagálni. Addig míg ingyenes a lap, addig nem lehet eldönteni, hogy kinek jár és kinek nem. Ha ingyenes és terjesztık viszik ki, akkor igenis ezt azt újságot minden háztartáshoz be kell dobni! 2008-ban próbálkozott azzal a testület, hogy fizetıssé tegye az újságot, ez gyakorlatilag egy állampolgári engedetlenséget szült. Én a tantestületbıl indulok ki, ahol akkor dolgoztam. Minden tanár olvasta az újságot, de kevesen fizettek elı. Mindenki megvárta azt az egy db. köteles példányt, amit aztán elolvashatott. Mindenki tudta, mi van az újságban, de a 150 Ft-ot csak azért sem adták érte. Fizetıssé tenni egy 20 éve bejáratott lapot, nagyon kockázatos dolog. Dr. Szabó Attila: Elnézést, ezt nem is javasoltuk. Gyovai Margit: Színes vagy fekete fehér? A XXI. Században, ahol a képi információ sokkal fontosabb, mint a szöveg, fekete-fehér újságot csinálni lehet, ha nem feltétlenül cél az, hogy az emberek szeressék, olvassák és forgassák. Ha azt akarjuk, hogy az emberek szeressék, olvassák és forgassák, akkor annak az újságnak színesben kell megjelennie. Mert elıször az ismerıst, a gyermeket, a tanítványt kell meglátni a fotón és aztán majd érdekel, hogy mi van benne leírva. Hirdetéseket fekete fehérben eladni nem lehet jól. Már most le is mondják a hirdetéseinket. Az újság kiadójával ez ügyben már tárgyaltunk. A nyomda a valahogyan majd besegít abban, hogy legalább 4 színes oldalunk legyen. A vélemények ütköztetése: felhívásaimra nem reagáltak az emberek. Kis százaléka az embereknek, akik ebben a munkában részt kívánnak venni. A terjedelemhez képest sok anyag jön, minden hónapban komoly munka, hogy azt az anyagmennyiséget be tudjuk sőríteni a 16 oldalba. Most is a májusi újságnak a 2/3-a tele van és még csak április 7.-e van. Nem biztos, hogy az emberek annyira akarnak névvel megnyilvánulni. Névtelen leveleket természetesen 2-3 éven keresztül kaptam bıven. Névtelen, aláírás nélküli személytelen írásokat a Mi Újságunkban megjelentetni nem lehet, ezt mindannyiszor elmondtam. Így lecsökkent a magánpostám, mert kevesebb a levél. Tehát névvel, arccal az emberek nem szeretnek kiállni. Ezt elmondhatom a hivatalról is. Meg szeretnének jelentetni egy cikket, hogy Polgármesteri Hivatal írta. Tehát egy hivatal nem ír, nem ír semmit. Annak van egy felelıse, vagy a jegyzı, vagy a polgármester, vagy bárki, de a Polgármesteri Hivatal – nem aláírás. De az óvoda dolgozói sem, az általános iskola tantestülete sem. Mindegyik számból tudnék ilyen példát mondani.
11
Ezzel a koncepcióval kapcsolatban, amit többször is átolvastam, ennek alapján írtam össze gondolataimat kérdéseimet és véleményemet. Az anyag olvasásakor felmerült kérdéseim: 1. Az önkormányzat jelenlegi kommunikációja milyen célú lehet, ha csak most kezdenék elısegíteni az önkormányzat és a lakosság közötti szélesebb körő és ıszintébb kapcsolati viszonyt? 2. Hogyan valósulna meg a jövıben a „szélesebb körő” tájékoztatás, ha elsısorban interneten zajlik az információcsere? 3. Hogyan lehetne a nyomtatott sajtó – fıként ha havi lapról beszélünk – interaktív? (interaktív: kétirányú kommunikáció, párbeszéd) 4. Pontosan melyek azok a „rosszindulatú hangulatkeltésre alkalmas, félretájékoztató” célzattal írt írások az önkormányzat részérıl, melyek megjelentek az újságban, tehát jellemzik az önkormányzat jelenlegi kommunikációs stratégiáját? 5. Kik azok a „közéleti munkát jelenleg is gyakorló szakemberek”, akik szerkesztenék az újságot „társadalmi munkában”? (Különös tekintettel az egyel fentebbi bekezdésre: „az újság az eddigi szerkesztıkkel mőködne tovább”) 6. Ha az újság és a honlap az eddigi tárhelyen mőködne tovább (1-es pontban szerepel), akkor hogyan jelenik meg ingyenes tárhelyen? Az elképzelésekkel kapcsolatos véleményem: 1. A helyi médiastruktúra alapja a nyomtatott sajtó és a helyi TV kellene, hogy legyen, ha valóban az a cél, hogy széles körhöz jusson el az információ. Ma településünk lakossága nem áll olyan szinten, hogy a világháló adta elınyökkel a lakosság többsége élni tudjon. (TV viszont mindenütt van, és olvasni is megtanul valamilyen szinten mindenki, aki jár iskolába) 2. Az információhiány csak abból adódhat, hogy azok, akik az információk birtokában vannak, ezt nem juttatják el az újsághoz, és ezáltal a lakossághoz, ha pedig eljuttatják, akkor bizonyos társadalmi csoportok hangulatkeltései miatt a közösség egy része mindezt nem hiszi el, illetve eleve hazugságnak, félretájékoztatásnak titulálja. Ez a módszer a mai közélet és politika része lett sajnos, nem az újság szerkesztıinek hatásköre ezen változtatni. 3. Egy havi lap nem lehet napi vagy heti szinten aktuális, hiszen nem napilap vagy hetilap. Interaktív pedig végképp nem lehet. Törekvések azonban vannak arra a jelenlegi szerkesztıi munkában, hogy egyfajta – kérdés-felelet formájában jelenjen meg közéleti témájú írás, de ehhez az kell, hogy ilyen írás beérkezzen az újsághoz. 4. A község hivatalos honlapja fontos, ma már nélkülözhetetlen. Nem csak a helyi emberek eligazodását és ügyintézésének egyszerősítését kell, hogy szolgálja, de a bennünket keresı idegenek, közéleti, gazdasági vagy egyéb potenciális partnerek is itt tájékozódnak településünkrıl. Nem mindegy, milyen képet látnak elıször rólunk. Ezért ezt nem lehet és nem is szabad szimpla adattárrá-archívummá degradálni, sıt, törekedni kell arra, hogy minél színvonalasabb, tartalmasabb legyen. Erre már régóta törekszünk, sajnos az alapjaiban történı, lényegi változtatásokra az önkormányzat anyagi helyzete miatt nem kerülhetett még sor. 5. Bár nekem sem vezetı pozícióm, sem ráhatásom a közéleti folyamatokra nincs, mégis szerény eszközeimmel mindent megteszek azért, hogy a húszéves múltra tekintı lap neve ne változzon meg! Méltánytalan és tisztességtelen lenne azokkal szemben, akik 20 évvel ezelıtt ezt az újságot – valóban társadalmi munkában, legjobb tudásuk és szándékuk szerint – létrehozták. (Pl. Gál Róza és Hernádi Ferenc) Nekem és szerkesztı kollégáimnak, sıt valamennyi olvasónak lenne a lap nevére kreatív, újszerő, a mai korhoz jobban illı elképzelése, de egy ilyen nagy múltú, hagyományırzı lapnál ezt nem szabad megtenni. 6. Ha ennyi „bizottságon” és bürokratikus folyamaton kell az újság szerkesztésének átesnie, akkor a megjelenés még havonta is kérdésessé válik. 7. Meglátásom szerint a koncepció kidolgozóinak nincs rálátása az újság szerkesztésének munkafolyamataira, hogy mi hogyan és mi okból zajlik, tehát tájékozatlanok. Ez önmagában nem probléma, hiszen én sem tudtam mindezt elképzelni, amíg nem kezdtem el dolgozni fıszerkesztıként. A probléma az, hogy ezen információk hiányában készült el ez a koncepció,
12
azt a rosszindulatú elgondolást sugalmazva, hogy a jelenlegi gárda cenzúrázza a lapot (elsısorban nyilván a fıszerkesztı), és szándékosan, politikai és egyéb megfontolásból nem ad teret a közösség tagjainak ahhoz, hogy publikáljon, véleményét elmondja. Vezetı pozícióban, olyan helyzetben, amikor valakinek minden lehetısége megvan a véleményformálás szakaszában a tájékozódásra, ezt nem megtenni véleményem szerint felelıtlenség. Ez minden vezetı beosztásban, döntéshelyzetben lévı ember kötelessége. És nem utólag, hanem a vélemény- és álláspontformálás szakaszában. A felelıs döntésekhez az információ nélkülözhetetlen. 8. Méltánytalannak tartom azt, hogy a koncepció megalkotása elıtt senki nem kérdezett meg, nem keresett meg. Egyértelmővé vált számomra, hogy a készítıi nem becsülik és tisztelik a munkámat, ennek ellenére azt gondolom, hogy ha valamilyen munkafolyamatot vagy egységet „átalakítani” vagy „átdolgozni”, „újítani” kell, illı, etikus és szükséges megkérdezni azt is, aki azt a munkát végzi. Még akkor is, ha az átalakítók és újítók számára a jelenleg munkát végzı szakember nem szimpatikus, vagy nem tiszteletre méltó. Tiszteletre méltó legyen akkor az a munka, amit addig elvégzett, az újítókban pedig felismerhetı legyen a jobbító szándék és akarat. Petıné Horváth Éva: Ezt én is így érzem etikusnak és jogosnak. Szeretném feleleveníteni, hogy amikor Maja ide került, és amikor Hernádi Feri bácsi volt az újság szerkesztıje. A jobbító szándék nem tudom megvalósult-e akkor, megbeszéltük-e vele is, milyen legyen az újság koncepciója? Szerintem nem volt akkor İ sem megkérdezve. Te fel voltál kérve és te egy kis hátsó úton megnyerted az újság szerkesztését, nagyon sok ember segítségével. A homályba vész a dolog, de emlékszem, mert a férjem dolgozott a bekért újság arculatán számodra, ugyanakkor Hernádi Feri bácsit is nagyon tisztelte. Nem tudta, hogy Feri bácsi ki van hagyva ebbıl. Az etika így is mőködjön! Nem ide tartozik, de ezt ki kellett mondanom egyszer szemtıl-szembe. Nem tudom, hogy meddig szól a megbízatásod. (határozatlan idejő) Akkor beadtál egy koncepciót arra, hogy a Hernádi Feri bácsi által szerkesztett újságot hogyan szeretnéd megváltoztatni, aktualizálni, kis cikkekkel, hírekkel aktuálissá tenni. Fontosnak érzem azt, hogy egy közéleti lapban a gyerekek, unokák, nagymamák, nyugdíjas klubok, szervezetek megjelenjenek. Most viszont ha valaki kezébe veszi ezt azt újságot, tudja melyik oldalon, kinek a cikkét fogja olvasni. Szeretném megkérdezni, hogy az akkor leadott koncepciódat mennyire tudtad megvalósítani? Picit szürkének érzem az újságot és nem gondolom azt, hogy ennyire megmozgatná az emberek fantáziáját. Ezt a véleményt is hallottam és szeretném a Te álláspontodat errıl megkérdezni. Gyovai Margit: Feri bácsi esete élénken él bennem, egyáltalán nem az elfeledés homályában. Te is ott voltál a legelsı szerkesztıbizottsági ülésen, és ezt pontosan tudod:a legelsı téma az volt, és ezt elıtte tudtam meg, hogy Feri bácsit nem tájékoztatták arról, hogy mellé fog kerülni egy fıszerkesztı és egy csapat. Fıszerkesztıként polgármester úrral is ez volt a legelsı beszélgetésünk, amikor ez kiderült. Az elsı téma az volt, hogy Feri bácsit nyilvánosan követtem meg, nem a háta mögött, nem négyszemközt, hanem nyilvánosan. Nem az én dolgom lett volna tájékoztatni, én sem tudtam arról, hogy neki nem szóltak. A Feri bácsi elfogadta, megértette ezt a helyzetet. Mindenkinek el is mondtam, ezt te is tudod Éva, mert ott voltál. A koncepcióról annyit, ha kaptam volna meghívást, hogy mit szeretnétek tılem kérdezni, akkor elhoztam volna az 5 évvel ezelıtti beadott anyagot, hogy lássátok, ami abban volt, az meg is valósult. Ebben egészen biztos vagyok. Abban írtuk meg, hogy legyenek különbözı rovatok, hogy legyenek az újságban közéleti témák, és vannak is. Abban volt, hogy lehetıleg ne utólagos beszámolók legyenek a település és közösség programjairól, inkább elızetesek. Ez szintén megvalósult. Abban volt, hogy
13
vegyük fel a kapcsolatot a civil szervezetekkel, és intézményekkel, hogy publikáljanak és ezt meg is tettük. Pontosan fejbıl ezt nem tudom, sajnos. Petıné Horváth Éva: Vannak hiányosságok, hiányolom a sportcikkeket., Foci-, röplabda-, kosárlabdacsapatunk, rengeteg egyesületünk van, még sem jelenik meg róluk egyetlen cikk sem. Gyovai Margit: A fıszerkesztı nem újságíró. A fıszerkesztı feladata, a beérkezett anyagok újságba rendezése, koordinálása, ellenırzése. Nem pedig az, hogy fotóriporter és újságíróként rohangászni a sportkörökhöz, az edzésekre, meg versenyekre. A községi ünnep az egész községé, arról azért készülnek fényképek, írások. Petıné Horváth Éva: Azt mondod nem volt tudomásod errıl a koncepcióról. Attila a polgármester felkérésére készítette az anyagot. Nem kapta feladatul, hogy vegye fel bárkivel is a kapcsolatot. A bizottság elnökeként most egy vitaanyagot hozott, amirıl szerette volna a véleményeteket kérni. Senkivel sem konzultált közülünk. Pedig nekem is rengeteg ötletem lenne. Tıled is várja most ezeket az ötleteket. Veled is az történt, mint akkor Hernádi Feri bácsival, mert İ sem tudott róla, hogy ez így történt. Itt csúsztatások vannak, mert már értesültem a délelıtt folyamán arról, hogy aláírásgyőjtés folyik a Majáért, mert ez a „gonosz” testület el akarja İt küldeni. Aláírást győjtenek, hogy ez ne történjen meg. Ha egy kritika elhangzik a munkánkkal kapcsolatban, nem az az elsı megoldás, hogy kezdjünk aláírásokat győjtögetni. Meg kell beszélni, és ha te elmondod itt, hogy miként szeretnéd, nincs belıle probléma. Az újságról: élıvé kell tenni a kapcsolatokat, több színes kis hír kell! Szerintem szürke az újság. Szó volt sok mindenrıl korábban, kiket fogtok bemutatni. Itt élı vállalkozókat, még dolgozó kézmőveseket, gyerekeket. Ezek nincsenek benne. Ez egy kritika, ez egy vélemény. Nem kell ezzel egyetérteni, de nem elintézési mód az aláírásgyőjtés. Dr. Répás József: Az irányváltásról Feri bácsival kapcsolatban: mielıtt a képviselıtestület Gyovai Margitot megszavazta a fıszerkesztıvé történt kinevezését, volt egy mővelıdési-oktatási bizottsági ülés véleményezés, meghallgatás. A bizottság egyhangúlag támogatta akkor az İ kinevezését. Az İ felvázolt koncepciója akkor széleskörő támogatást élvezett, és a testülettıl meg is kapta e tekintetben a bizalmat. İ élt ezzel a lehetıséggel. Természetesen nincs olyan újság, amin ne lehetne javítani, amit nem lehet szebbé tenni. Ha értékeljük a munkáját: a koncepció, amit İ felvázolt, akkor annak eleget tett. A Feri bácsival én közöltem, hogy változás történik, azért, mert addig nem volt szerkesztıbizottság, csak valaki így-úgy-amúgy besegített. Maja akit kért szerkesztıbizottság az szintén megszavazott(?). Profibb újságot szerettünk volna. Feri bácsi ezt maximálisan elfogadta. Az İ helyét is megtaláltuk az újságban, nyugodtan mondhatom, mert nekem négyszemközt sokszor mondta, hogy jó volt ez a váltás és Maját mennyire szereti. İ egy ikonja, emblematikus embere volt ennek az újságnak, akire tisztelettel emlékezem. A bizottság és az elnök úr által felvázoltakkal kapcsolatban azt szőröm le egyértelmően, hogy mindenkit a jobbító és segítı szándék vezérel, hogy még aktívabb közéletet tudjunk megvalósítani. Jó ötlet az internet adta lehetıségek kihasználása, de tartsuk meg a Mi Újságunk által megteremtett hagyományos értékeket is. Az elhangzott pro és kontra vitát jónak tartom. Maja tudna koncepciót készíteni a jövıt illetıen, hogy az itt elhangzott észrevételeknek megfelelıen,milyen módon tudná még jobbá tenni az újságot, mint fıszerkesztı. Nyújtsa be a bizottságnak, a bizottság véleményezze! Dóriék az internettel kapcsolatban adnak árajánlatot, amit a bizottság véleményez. Ezután kialakulhat egy olyan vitaanyag, amit késıbb véglegesíteni lehet. Listár László: Szijártó Józsefnek igaza van, az internetes sajtót és a nyomtatott sajtót nem ugyanaz a kör olvassa. Az önkormányzati honlap jelenleg nem tartozik kedvenc olvasmányaim közé. Nem zárja ki, hogy az internetrıl átvett anyag kerüljön az újságba. A szerkesztıbizottság döntené el, hogy az a
14
sok minden ami felkerült, van-e olyan, amit méltónak tart nyomtatott formában is történt megjelenésre annak, aki nem tudja elérni az internetet. Dr. Szijártó József: Nincs az újságnak hivatalos újságírója. El kellene már tekintenünk 2011-ben a bürokratikus koncepciógyártásoktól. Hiába irkálunk koncepciókat, csinálni kell! Ez emlékeztet az 50es évekre. Sok olyan önként vállalkozóanyagát szeretném látni, akik színvonalas írásokra képesek. Ki merem jelenteni, hogy tele tudnám írni úgy az újságot, hogy olvasmányos lenne. Nem ragaszkodom ahhoz, hogy állandóan benne legyek az újságban. 3 hónapot direkt ezért hagytam ki, nehogy rágalmazzon valaki protekcióval, vagy hogy fizetést kapok érte. Saját honlapot is csináltam magamnak, ahol írásaim győjteménye van fent. Sok téma és sok írásom munkám van rajta. Matematika, mőszaki tudományok, gazdaság, nemcsak honismereti témák. A helytörténeti elıterjesztésem, Fenyvesi doktoré. Ezt késıbb megbeszéljük? Dr. Szabó Attila: Igen, az egyebekben. Senki ellen nem irányul ez az egész. Nem a fıszerkesztı asszony ellen irányul. A Truckmedia Kft.vel kapcsolatban a polgármester úr elmondja, hogy kérte egy összefoglaló anyag összeállítását az elvégzett munkáról. Ezt majd meg fogja kapni a tisztelt bizottság. Foki Vilmos: Az Attila tett egy felvetést, amit 4 részre lehet bontani. Van egy pénzügyi része. A legolcsóbb: az újság megjelenik fekete fehérben határozatokkal, közleményekkel. Ezt mindenkinek a postaládába dobják. Mellette mőködik vagy a honlap, vagy az internetes újság közéleti témákkal. A lakosságot kell megkérdezni, ki kéri nyomtatva és ki nézi meg az interneten. A tárhellyel is így kell gondolkodni, meg kell szabni egy határt. Van egy kultúrája az internetes megjelenésnek, valamennyi kultúrkör igényét kielégíti, képviselni kell a különbözı kultúrköröket. Közéleti oldal: óvoda, iskola, sport. Korlátlanok a lehetıségek. Feltehetıek az internetre. Vélemények kifejtése. Moderátor nélkül nem mőködhet, sıt egy internetes lap sem. Politikai vonatkozás: nagyon kényes téma, amit minimálisra kell csökkenteni. Választások magasságában vizsgálni kell, hogy vállalunk-e fizetett politikai hirdetést? A honlap nagyon nem akar mőködni. A március 15-i meghívó sem volt fent. Ennek mentén kell gondolkodni. A kialakított közös vélemények tükrében meg kell találni a megoldást. Vincze-Kátai Dóra: Nem létezı anyagból nem tudunk dolgozni, ha saját maga nem termel embert, aki cikket ír róla. Az internetes megjelenés sem ingyenes. Az ünnepségrıl nem kaptunk jelzést, hogy felkerüljön. Dr. Szabó Attila: A testületi anyagok felkerülése után nagyobb lesz a nézettség. Vincze-Kátai Dóra: társadalmi munkában nem fog mőködni. Dr. Szabó Attila: megköszöni a megjelenteknek az aktív közremőködést, fıképpen a Polgármester úrnak. 2. Napirendi pont: Egyebek Dr. Szabó Attila: dr. Fenyvesi László, ki kérte meg, hogy dolgozzon ezen a témán? Dr. Szijártó József: korábban kötött egy szerzıdést fenyvesi dr. az önkormányzattal, hogy 100.000.forintért elkészíti a település monográfiáját. Dr. Répás József: egy hónapja meglepetésszerően küldte az anyagot, 10 éve nem vagyunk vele kapcsolatban. Szecsei Imre által került Lacházára. Átadtam az általa küldött anyagot Szijártó Józsinak.
15
Most a napokban viszont azt írta, hogy azonnal küldjem vissza az összes anyagot. Hihetetlen adatmennyiséggel rendelkezik, de egy nehezen kezelhetı ember. Dr. Szabó Attila: Gál Rózától kérdezem, hogy a helytörténeti anyaghoz használhatóak az İ írásai? Gál Róza: a hunyadiakkal kapcsolatban megjelent több írása. Ami érték neki van az anyagban. Hét kötetbıl álló nagy monográfiát ajánlott fel Kiss Imrének, ha felveszik minimálbéren dolgozni. A netet nem ismeri. Nagy érték, pótolhatatlan, ami nála megtalálható. Dr. Szabó Attila: hogyan lehet segíteni ezen az emberen? Dr. Répás József: menjünk el, ismerjük meg. Elnök úr menjen le, ismerje meg személyesen Fenyvesi doktort. Dr. Szabó Attila: Szijártó Józsi, Polgármester úr lemegyünk Szegedre. Dr. Répás József: Szijártó Józsi írjon neki, hogy mikor keressük meg. Dr. Szabó Attila: CSÖSZ megkeresés. A lehetıségekrıl stratégia készül. Társulási ülés. Kérdés dr. Kunné felé, hogy elvállalná-e ennek a menedzselését? Aktualizálni kell a CSÖSZ által megküldött táblázatban szereplı eseményeket. Dr. Kun Lászlóné: benne vagyunk ebben a kulturális társulásban.
/2011. (IV. 07.) Határozat Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzat Mővelıdési, Oktatási és Sport Bizottsága elfogadásra javasolja a Képviselı-testület felé a Ráckevei Kistérségben mőködı Közkincs Kerekasztal tagjainak közremőködésével megalkotott -2011-2014. idıszakra vonatkozó- Kistérségi Kulturális Stratégiát. A bizottság a határozatot 7 fı igen szavazattal egyhangúlag elfogadja
Foki Vilmos: beszéltem a Gizikével, azt mondta ki tudják fizetni az elmaradt sporttámogatásokat. Júniusban felülvizsgáljuk a költségvetést. Felül kell vizsgálni több dolgot is. Ilyen például az úszásoktatás. Bizottságnak kell majd elıkészíteni, egyeztetni kell az iskolával. Dr. Szabó Attila: 250.000.- forintot kapott a bizottság a kulturális rendezvényekre. Petıné Horváth Éva: 2 éve nincs pedagógus nap. /2011. (IV. 07.) Határozat Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzat Mővelıdési, Oktatási és Sport Bizottsága megbízza Dr. Szabó Attila elnök urat, hogy vegye fel a kapcsolatot a polgármesterrel a pedagógus nap megrendezésével kapcsolatban különös tekintettel a nyugdíjba vonuló pedagógusokra. A bizottság a határozatot 7 fı igen szavazattal egyhangúlag elfogadja A bizottság tagjai úgy döntöttek, hogy Gál Róza által bemutatott „Útravaló” kiadvány megfelelı ajándék lesz a pedagógusoknak pedagógus nap alkalmából.
16
Dr. Szabó Attila megköszönte a részvételt a jelenlévıknek és a bizottsági ülést bezárta.
Kmf.
Dr. Szabó Attila bizottság elnöke
17
