Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. sz. I. 260-11/2008.
JEGYZİKÖNYV Készült: 2008. november 20-án Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala hivatalos helyiségében Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének nyilvános ülésén. Jelen volt: Vantara Gyula polgármester, Köles István alpolgármester, Hanó Miklós alpolgármester, Szente Béla, Dr. Kerekes Attila, Tímár Ella, Dr. Ferenczi Attila, Vrbovszki Viktor, Fodor Lajos, Kiss Tibor, Fodor Jánosné, Herczeg Tamás tanácsnok, Hirka Tamás, Dr. Fábián Ágnes tanácsnok, Kutyej Pál, Hricsovinyi Tamás, Bokros Mátyás, Baji Lajos, Tóth Károly, Szilvásy Ferenc, Benkóné Dudás Piroska, Miklós Attila, Mezei Zsolt, Pap János, Vámos József, Takács Péter, Halász Zsanett, Hrabovszki György képviselı. Tanácskozási joggal vett részt: Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzı Meghívottként jelen volt: Molnár László országgyőlési képviselı, Velkey Gábor országgyőlési képviselı, Szarvas Péter, a Körös Volán Zrt. vezérigazgatója, Gyurkó Csaba, a TAPPE Kft. igazgatója, Újvári Ferenc, Mapi képviseletében, Csenke Péter vállalkozó, Krizsán Miklós könyvvizsgáló Napirendje tárgyalásánál jelen volt: Uhrin Nándor, a Pénzügyi és Gazdasági Osztály vezetıje, Tarné Stuber Éva, a Pénzügyi és Gazdasági Osztály osztályvezetı-helyettese, Soczóné Dömény Edit, a Pénzügyi és Gazdasági Osztály csoportvezetıje, Túriné Kovács Márta, az Oktatási, Közmővelıdési és Sport Osztály megbízott osztályvezetıje, Dr. UrbánZsilák Klára jogász, Nagy Árpád tanügyi ügyintézı, Dr. Kiss Gyula, Jogi, Önkormányzati és Szervezési csoportvezetı, Szigeti Csaba csoportvezetı, Bornné Dr. Stefkovics Valéria, a Stratégiai- Fejlesztési Osztály osztályvezetıje, Marik Tibor csoportvezetı, Lukácsi László fıépítész, Sztankó János a Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. ügyvezetı igazgatója, Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelı Zrt. ügyvezetı igazgatója Vantara Gyula polgármester: Köszöntötte és tájékoztatta a megjelenteket, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök békéscsabai látogatása miatt idıpont változtatások történnek. Herczeg Tamás tanácsnok 10 óra 45 perckor a Szlovák Kultúra Házában részt vesz a miniszterelnökkel történı zártkörő találkozón, személye 11 óra 30 perckor csatlakozik a programhoz. Várhatóan ettıl az idıponttól ebédszünetet rendel el, és 14 órakor folytatná a közgyőlés munkáját. Megállapította, hogy a közgyőlés határozatképes, 26 fı képviselı van jelen. Távolmaradását írásban, elızetesen egy képviselı sem jelezte. A meghívóban a zárt ülésre tervezett Z.1, Z.2 napirendeket a jogszabály erejénél fogva zárt ülésen tárgyalja a testület, amirıl nem kell szavazni. A Z.3. és Z.4 napirendi pontok zárt ülésen való tárgyalásáról szavazni szükséges. Szavazásra bocsátotta a javaslatot. -
Megállapította, hogy a közgyőlés 22 igen, 1 nem szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadta.
2
Javasolta, hogy a Z.4 napirendi pont technikai okok miatt az ebédszünet után kerüljön megtárgyalásra zárt ülés keretén belül. A napirend egyéb pontjaival kapcsolatban van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 1/1. 000-021) Tóth Károly képviselı: Kezdeményezte a 3.4 napirendi pont levételét. Véleménye szerint az elıterjesztés méltatlan, vitát gerjesztene. A napirend elfogadása után elsı napirendi pontként az MSZP képviselıcsoport kezdeményezi a Békéscsabai Fejlesztési Tanács és az ehhez kapcsolódó munkaszervezet létrehozását. Továbbá kezdeményezte a napirend kiegészítését az Életfa Kht. végelszámolásával kapcsolatos jelentéssel. A legutóbbi testületi ülésen arról döntött a közgyőlés, hogy a szükséges információk hiánya miatt a novemberi közgyőlésen tárgyalja az elıterjesztést. Javasolta Herczeg Tamás tanácsnok által az októberi közgyőlésen kezdeményezett tisztségviselık javadalmazásával és jutalmazásával kapcsolatos elıterjesztés napirendre tőzését. Javaslatairól szavazást kért. (Kazetta 1/1. 021-048) Dr. Fábián Ágnes tanácsnok: Javasolta a 3.4 napirendi pont levételét, az elıterjesztést pontosítások után a decemberi közgyőlésen tárgyalja a közgyőlés. Elıterjesztıként befogadta Tóth Károly képviselı javaslatát. (Kazetta 1/1. 048-052) Takács Péter képviselı: A napirend elfogadását követıen kérdést intézne Vantara Gyula polgármesterhez. (Kazetta 1/1. 052-055) Miklós Attila képviselı: Felhívta Vantara Gyula polgármester figyelmét, hogy november 20-a az Ifjú zenebarátok világnapja. Nehogy elhúzzák valakinek a nótáját. (Kazetta 1/1. 055-058) Herczeg Tamás tanácsnok: Az általa kezdeményezett elıterjesztés várhatóan decemberre készül el, ezért kérte, hogy a közgyőlés akkor tárgyalja. (Kazetta 1/1. 058-062) Szente Béla képviselı: Ebédszünet után képviselıi kérdést tenne fel. (Kazetta 1/1. 062-064) Kutyej Pál képviselı: Ebédszünet után kérdést intézne a jegyzıhöz vagy az aljegyzıhöz. Bejelentések napirendi pont keretében javasolta, hogy a közgyőlés a kialakult szlovák-magyar viszonyról készítsen állásfoglalást. (Kazetta 1/1. 064-071) Vantara Gyula polgármester: Tájékoztatásul elmondta, hogy Dr. Benedek Mária jegyzı betegsége miatt nem vesz részt a testületi ülésen, helyette Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzı látja el munkáját. (Kazetta 1/1. 071-074)
3 Miklós Attila képviselı: Kérdést intézett Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzıhöz. Változott-e az SZMSZ a képviselıi kérdésre adott 15 napos válaszadási határidı tekintetében? Szilvásy Ferenc képviselı az elmúlt közgyőlésen kérdést intézett Dr. Benedek Mária jegyzıhöz azzal kapcsolatban, hogy a Darázs és Társa Ügyvédi Iroda milyen felhatalmazás alapján dolgozott az önkormányzatnál 2006. november és december hónapban, melyre a mai napig nem kapott választ. Jegyzı asszonynak jobbulást kívánt. (Kazetta 1/1. 074-080) Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzı: Miklós Attila képviselı felvetésére elmondta, hogy az SZMSZ nem változott. A mai nap reggelén értesült a jegyzı betegségérıl. Munkatársaival egyeztette a képviselıi kérdéseket, amit tájékoztatásuk szerint minden képviselı megkapott. Amennyiben további kérdések merülnek fel és van mód a válaszadási lehetıségre, nem várják ki a 15 napos válaszadási határidıt. (Kazetta 1/1. 080-085) Vantara Gyula polgármester: Egyértelmővé kell tenni a képviselıi kérdéseket, ezért kérte a képviselıket, hogy amennyiben kérés, kérdés merül fel, a testületi ülés végén, összefoglalóan tegyék meg. (Kazetta 1/1. 085-090) Herczeg Tamás tanácsnok: Az elızı közgyőlésen feltett képviselıi kérdésére nem kapott választ, annak ellenére, hogy a jegyzı ígéretet tett arra, hogy kérdésére 15 napon belül válaszol. (Kazetta 1/1. 090-093) Vantara Gyula polgármester: Herczeg Tamás tanácsnok a kérdésére adott választ az asztalán megtalálja. Tóth Károly képviselı 3.4 napirendi pont levételére tett javaslatával az elıterjesztıi oldal egyetért, ezért nem szükséges róla szavazni. Szavazásra bocsátotta Tóth Károly képviselı által javasolt Békéscsabai Fejlesztési Tanács létrehozásával kapcsolatos napirend felvételét. - Megállapította, hogy a közgyőlés 25 igen, 2 nem szavazattal a napirendi javaslatot elfogadta. (Kazetta 1/1. 093-102) Vantara Gyula polgármester: Felkérte Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzıt, hogy a Csabai Életfa Kht. beszámolójával kapcsolatban tájékoztassa a közgyőlést. (Kazetta 1/1. 102-104) Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzı: Információi szerint a kht. felügyelı bizottsága összehívásra került, de tekintettel arra, hogy a napirend kiküldésétıl számított 15 nap nem telt el, ezért az anyag a novemberi közgyőlésre nem készült el. Tudomása szerint az elıterjesztést a decemberi közgyőlésen tárgyalja a testület. (Kazetta 1/1. 104-108) Vantara Gyula polgármester: Kielégítı a válasz? (Kazetta 1/1. 108-109)
4 Tóth Károly képviselı: Nem. Kérdése nem arra irányult, hogy a felügyelı bizottság ülésezik-e véletlenül és nem csak jegyzıkönyv készül, hanem arról, hogy a jegyzı garanciát vállalt az ügy kivizsgálására. Hogyan kerülhetett a közgyőlés elé egy olyan anyag, amelyben nem létezı felügyelı bizottsági ülés jegyzıkönyvét csatolták a végelszámoláshoz? (Kazetta 1/1. 109-114) Vantara Gyula polgármester: Dr. Benedek Mária a mai nap folyamán értesítette betegségérıl, ezért a képviselı kérdésére nem tud kielégítı információkkal szolgálni. Ennek ellenére Tóth Károly képviselı fenntartja az elıterjesztés napirendre vételét? (Kazetta 1/1. 114-116) Tóth Károly képviselı: Igen. (Kazetta 1/1. 116-117) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta Tóth Károly képviselı javaslatát. -
Megállapította, hogy a közgyőlés 11 igen, 8 nem szavazattal, 8 tartózkodással a javaslatot elvetette.
Az illetmény megállapításával kapcsolatban Herczeg Tamás tanácsnok kiegészítéssel élt. Kielégítı a válasz? (Kazetta 1/1. 117-121) Tóth Károly képviselı: Nem. (Kazetta 1/1. 121-122) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az illetmény megállapításával kapcsolatos elıterjesztés napirendre vételét. -
Megállapította, hogy a közgyőlés 11 igen, 12 nem szavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elvetette.
Szente Béla, Kutyej Pál, Miklós Attila képviselı kérésérıl nem szükséges a szavazás. A napirenddel kapcsolatban van-e még kérdés, észrevétel? (Kazetta 1/1. 122-132) Baji Lajos képviselı: A Csabai Életfa Kht. végelszámolásával kapcsolatban a felszámoló elküldte a cégbíróságnak és az APEH-nak a végelszámolásról szóló felügyelı bizottsági döntést - ami elvileg nem volt - ? Amennyiben igen, a képviselıtestület jóváhagyása nélkül erre hogyan kerülhetett sor? (Kazetta 1/1. 132-140) Vantara Gyula polgármester: Tekintettel arra, hogy az elıterjesztés a napirendek közé nem került felvételre, a képviselı kérdésére nem tud megnyugtató választ adni. Információ szerint a jegyzıkönyv szabálytalansága miatt a bizottsági döntés nem került kiküldésre. Az elıterjesztés a decemberi közgyőlésen kerül megtárgyalásra. (Kazetta 1/1. 140-144) Hrabovszki György képviselı: A szocialista képviselıcsoport a szociális ügyek megtárgyalása elıtt kért napirend elıtti hozzászólási lehetıséget.
5 (Kazetta 1/1. 144-146) Vámos József képviselı: Elfogadja Herczeg Tamás tanácsnok azon javaslatát, miszerint a közgyőlés decemberben tárgyalja az illetmény megállapításával kapcsolatos elıterjesztést, de az októberi közgyőlésen hozott határozat arról szólt, hogy a következı közgyőlésre készüljön beszámoló a javadalmazás és jutalmazás módjáról, valamint tegyenek javaslatot a késıbbi idıszak jutalmazási gyakorlatára. Kérte, hogy tartsák be a közgyőlés döntését. (Kazetta 1/1. 146-156) Vantara Gyula polgármester: Az elhangzott módosításokkal együtt szavazásra bocsátotta a napirendi pontokat. -
Megállapította, hogy a közgyőlés 21 igen szavazattal, 6 tartózkodással, a közgyőlés az alábbi napirendet fogadta el: (Kazetta 1/1. 156-161) NAPIRENDI PONTOK: Zárt ülés: 1.)
Fellebbezések, méltányossági ügyek Elıterjesztı: Dr. Tıgye Ildikó, a Szociálpolitikai Osztály vezetıje Elıkészítı: Szociálpolitikai Osztály
2.)
Békéscsaba Kiváló Pedagógusa kitüntetés adományozása Elıterjesztı: Kiss Tibor, a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke Elıkészítı: Oktatási, Közmővelıdési és Sport Osztály
3.)
Képzési támogatási program elfogadása Elıterjesztı: Vantara Gyula polgármester Elıkészítı: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport
4.)
Tájékoztatás az „egyablakos ügyintézés, integrált ügyfélszolgálati helyek kialakítása” tárgyában megkötött vállalkozói szerzıdés vizsgálatáról Elıterjesztı: Vrbovszki Viktor, az Ügyrendi és Ellenırzési Bizottság elnöke Elıkészítı: Ügyrendi és Ellenırzési Bizottság
Nyilvános ülés: Javaslat a Békéscsabai Fejlesztési Tanács létrehozására 1.)
Pénzügyi, költségvetési ügyek: 1.
Tájékoztató a 2008. évi költségvetés I-III. negyedéves teljesítésérıl – CDmelléklet Elıterjesztı: Vantara Gyula polgármester Elıkészítı: Pénzügyi és Gazdasági Osztály 2.
A 2009. évi önkormányzati költségvetés koncepciója
6 Elıterjesztı: Vantara Gyula polgármester Elıkészítı: Pénzügyi és Gazdasági Osztály 3. A behajthatatlan követelésekrıl szóló 4/2000. (II.17.) önk. rendelet módosítása Elıterjesztı: Dr. Benedek Mária jegyzı Elıkészítı: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport 4.
A magánszemélyek kommunális adójáról szóló 29/2006. (IX.14.) önk. rendelet hatályon kívül helyezése Elıterjesztı: Dr. Benedek Mária jegyzı Elıkészítı: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport Pénzügyi és Gazdasági Osztály 5. A helyi adókról szóló 46/2000. (XII.14.) önk. rendelet módosítása – I. forduló Elıterjesztı: Dr. Benedek Mária jegyzı Elıkészítı: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport Pénzügyi és Gazdasági Osztály 2.)
Városüzemeltetést érintı ügyek 1.
A köztemetıkrıl és a temetkezés rendjérıl szóló 36/2000. (IX.21.) önkormányzati rendelet módosítása Elıterjesztı: Dr. Benedek Mária jegyzı Elıkészítı: Városüzemeltetési Osztály 2.
A fizetı-parkolóhelyek mőködésének és igénybevételének rendjérıl szóló 52/2006. (XII.18.) önkormányzati rendelet módosítása Elıterjesztı: Dr. Benedek Mária jegyzı Elıkészítı: Városüzemeltetési Osztály 3.
A köztisztaság fenntartásáról és az egyes közszolgáltatások kötelezı igénybevételérıl szóló 31/1998. (XII.17.) rendelet módosítása Elıterjesztı: Dr. Benedek Mária jegyzı Elıkészítı: Városüzemeltetési Osztály 4.
A közterület használat rendjérıl szóló 39/2005. (XII.15.) önk. rendelet módosítása Elıterjesztı: Dr. Benedek Mária jegyzı Elıkészítı: Városüzemeltetési Osztály Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport 5.
Békéscsaba-Kenderföldek városrész lakói részére helyi tarifával történı utazás biztosítása – CD-melléklet Elıterjesztı: Vantara Gyula polgármester Elıkészítı: Városüzemeltetési Osztály 6.
A KÖRÖS VOLÁN Zrt. helyi autóbusz-közlekedési közszolgáltatás tevékenysége során a 2008. évben felmerülı veszteség megtérítésére vonatkozó kérelme Elıterjesztı: Vantara Gyula polgármester
7 Elıkészítı:
Városüzemeltetési Osztály
7.
A KÖRÖS VOLÁN Zrt. helyi autóbusz-közlekedési közszolgáltatás tevékenysége során a 2009. évben felmerülı veszteség megtérítésére vonatkozó kérelme – CD-melléklet Elıterjesztı: Vantara Gyula polgármester Elıkészítı: Városüzemeltetési Osztály 8.
A helyi autóbusz közlekedési díjak megállapításáról szóló önkormányzati rendelet megalkotása Elıterjesztı: Dr. Benedek Mária jegyzı Elıkészítı: Városüzemeltetési Osztály 9.
Konkrét javaslat a mezıgazdaságból élı termelık problémáinak helyi szinten történı megoldására Elıterjesztı: MSZP Képviselıcsoportja Elıkészítı: MSZP Frakció 3.)
Szociális, egészségügyi területet érintı ügyek: 1.
A lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról szóló 31/2006. (IX.14.) rendelet módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról szóló 7/2007. (II.15.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezése, a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról szóló új rendelet megalkotása – CD-melléklet Elıterjesztı: Dr. Benedek Mária jegyzı Elıkészítı: Szociálpolitikai Osztály 2.
A lakáscélú kamatmentes kölcsöntámogatás helyi rendszerérıl szóló 5/2005. (III.24.) önk. rendelet hatályon kívül helyezése, és a lakáscélú kamatmentes kölcsöntámogatás helyi rendszerérıl szóló új rendelet megalkotása – CDmelléklet Elıterjesztı: Dr. Benedek Mária jegyzı Elıkészítı: Szociálpolitikai Osztály 3.
Békéscsaba illetékességi területéhez tartozó gyermekek és fiatal felnıttek gyermekvédelmi szakellátás keretében történı otthont nyújtó ellátás, valamint utógondozói ellátás biztosítása Elıterjesztı: Vantara Gyula polgármester Elıkészítı: Szociálpolitikai Osztály 5. Ellátási terület módosítása Elıterjesztı: Dr. Fábián Ágnes tanácsnok Elıkészítı: Szociálpolitikai Osztály 6.
Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség „Oltalom” Idısek Otthona támogatása Elıterjesztı: Dr. Kerekes Attila, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke Elıkészítı: Szociálpolitikai Osztály
8 Pénzügyi és Gazdasági Osztály 4.)
Vagyoni, közbeszerzési ügyek, pályázatok: Dél-Alföldi Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszerbıl társulási tag kilépése, és új tag felvétele Elıterjesztı: Vantara Gyula polgármester Elıkészítı: Stratégiai- Fejlesztési Osztály 1.
2. A volt TAPPE telephely hasznosítása Elıterjesztı: Fodor Lajos, a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság elnöke Elıkészítı: Stratégiai- Fejlesztési Osztály 3. A volt Ifjúsági Tábor egy részének értékesítése Elıterjesztı: Dr. Ferenczi Attila, a Városfejlesztési, Mezıgazdasági Bizottság elnöke Elıkészítı: Stratégiai- Fejlesztési Osztály
Környezetvédelmi
és
4. Útfejlesztési pályázat benyújtása a DAOP-2008-3.1.1/B pályázati felhívásra Elıterjesztı: Vantara Gyula polgármester Elıkészítı: Stratégiai- Fejlesztési Osztály 5.
Békéscsaba, Kinizsi utca 20. szám alatti épület felújításához támogatás nyújtása Elıterjesztı: Vantara Gyula polgármester Elıkészítı: Stratégiai- Fejlesztési Osztály Békés Megyei Temetkezési Vállalat korlátolt felelısségő társasággá történı átalakulása, vagyonmérleg jóváhagyása – CD-melléklet Elıterjesztı: Vantara Gyula polgármester Elıkészítı: Stratégiai- Fejlesztési Osztály 6.
7. Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) elfogadása – CD-melléklet Elıterjesztı: Vantara Gyula polgármester Elıkészítı: Stratégiai- Fejlesztési Osztály Békéscsaba belváros rehabilitációja I. ütem elızetes akcióterületi terv elfogadása, pályázatként benyújtása a DAOP-2007-5.1.2/C pályázati felhívásra. Elıterjesztı: Vantara Gyula polgármester Elıkészítı: Stratégiai- Fejlesztési Osztály 8.
9. Városfejlesztı társaság alakítása Elıterjesztı: Vantara Gyula polgármester Elıkészítı: Stratégiai- Fejlesztési Osztály 10. HUNTRACO Zrt. szerzıdés módosítási kérelme Elıterjesztı: Sztankó János ügyvezetı igazgató Elıkészítı: Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft.
9
11. Javaslat közös megegyezéssel történı szerzıdésbontásra Elıterjesztı: MSZP Képviselıcsoportja Elıkészítı: MSZP Frakció 12. Önkormányzati vállalatok egységes irányítási rendszerének kialakítása Elıterjesztı: Vantara Gyula polgármester Elıkészítı: Kabinet 5.)
Oktatási, közmővelıdési és sport ügyek
1.
Az 587/2008. (X.30.) közgy. határozat (Pályázat benyújtása a „Kompetencia alapú oktatás, egyenlı hozzáférés – Innovatív intézményekben” címő, TÁMOP-3.1.4/08/2. kódszámú felhívásra) módosítása Elıterjesztı: Kiss Tibor, a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke Elıkészítı: Oktatási, Közmővelıdési és Sport Osztály 2.
Iskolazászló adományozása a Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvő Általános Iskola és Diákotthon részére Elıterjesztı: Köles István alpolgármester Elıkészítı: Oktatási, Közmővelıdési és Sport Osztály
3.
Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola alapító okiratának módosítása Elıterjesztı: Dr. Benedek Mária jegyzı Elıkészítı: Oktatási, Közmővelıdési és Sport Osztály 4. A tanulási képességet vizsgáló szakértı és rehabilitációs bizottság létrehozása Elıterjesztı: Köles István alpolgármester Elıkészítı: Oktatási, Közmővelıdési és Sport Osztály 5. A Békéscsabai Atlétikai Club kérelme Elıterjesztı: Kiss Tibor, a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke Elıkészítı: Oktatási, Közmővelıdési és Sport Osztály 6.)
A Nemzetiségi Oktatásért és Iskolai Kulturális Tevékenységért Közalapítvány megszüntetése Elıterjesztı: Vantara Gyula polgármester Elıkészítı: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport
7.)
Jelentés a lejárt határidejő határozatok végrehajtásáról Elıterjesztı: Dr. Benedek Mária jegyzı Elıkészítı: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport
8.)
BEJELENTÉSEK
10
Takács Péter képviselı: A Csabai Életfa Kht. végelszámolásával kapcsolatban elmondta, hogy a jegyzı véleménye szerint abban az esetben, ha a megjelölt napon nem volt felügyelı bizottsági ülés, az arról készült dokumentum okirat hamisításnak minısül, éppen ezért igazoló jelentést kér a novemberi közgyőlésre, mely nem történt meg. Információi szerint Dr. Nagy Mátyás volt békéscsabai jegyzıt a Legfelsıbb Bíróság visszahelyezte állásába. Vantara Gyula polgármester kapott hivatalos értesítést a folyamatban lévı ügyrıl? (Kazetta 1/1. 161-175) Vantara Gyula polgármester: Az önkormányzatot hivatalosan errıl nem tájékoztatták, a mai postabontás még nem történt meg. (Kazetta 1/1. 175-182) Tárgy:
Javaslat a Békéscsabai Fejlesztési Tanács létrehozására
Tóth Károly képviselı: Az MSZP képviselı-csoport azért kezdeményezte a fejlesztési tanács létrehozását, mert úgy gondolták, hogy a városban a kiemelt fejlesztési ügyekben közös összefogásra és felelısségvállalásra van szükség, amelyek akár egy-egy választási idıszakon is áthúzódhatnak. Az összefogás garanciát jelentene a program befejezésére, mindenki azonos módon lenne érdekelt annak megvalósításában. Szóban többször jelezték szándékukat, amit most írásos formában megtettek. A tanács a kiemelt fejlesztési ügyekben elıterjesztıi joggal élhetne a közgyőlés felé, a végsı döntés a testületé. Fontosnak tartják, hogy a mai napon elfogadásra kerülı integrált városfejlesztési stratégia elıírásainak megfelelıen létrejövı munkaszervezet önállóan mőködjön, és biztosítsa a fejlesztési tanács munkájához szükséges feltételeket. Ennek érdekében az elıírások szerint létre kell hozni a városfejlesztési kft-t. Javasolják, hogy a határozati javaslat elsı bekezdésének kipontozott részén 2009. január 1. szerepeljen, tekintettel arra, hogy a végsı feladatok elvégzésének határideje 2008. december 28-a. Kezdeményezik, hogy a közgyőlésben jelenlevı valamennyi párt legalább egy fıt delegálhasson. A Békéscsabai Fejlesztési Tanács elnökének az MSZP képviselıcsoport Mezei Zsolt képviselıt javasolta. Várják a pártok személyi javaslatait. Bízik abban, hogy a közgyőlés egyhangú határozattal hozza létre a szervezetet. (Kazetta 1/1. 182-230) Dr. Ferenczi Attila képviselı: Tóth Károly képviselı figyelmét bizonyára elkerülte, hogy az önkormányzatnak van Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi, Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottsága, valamint Stratégiai- Fejlesztési Osztálya. Úgy gondolja, hogy a kezdeményezés jó, Mezei Zsolt személye alkalmas az elnöki poszt betöltésére, tagja a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottságnak. Tekintettel arra, hogy az anyag helyben került kiosztásra, nem tudta részletesen áttanulmányozni, ezért kérte, hogy a közgyőlés bízza meg az illetékes Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottságot a napirend megtárgyalásával. Nyilván Tóth Károly képviselı sem úgy képzelte, hogy majd rögtön felállítanak egy szervezetet minden bizottsági és hivatali ellenırzés nélkül. A sürgısséget mi indokolta? Javasolta, hogy a közgyőlés a decemberi vagy januári testületi ülésén tárgyalja a napirendet. (Kazetta: 1/1 230-248)
11
Szente Béla képviselı: Mivel nagy horderejő anyagról van szó, ezért az érdemi döntés érdekében részletesebb kidolgozásra lenne szükség. A városfejlesztési kft., valamint a városfejlesztési társaság milyen kapcsolatban állna egymással? Az egyik operatív, míg a másik egy elméleti döntést elıkészítı szervezet. Véleménye szerint nem minden esetben jó, ha a szervezetben csak politikai pártok képviseltetik magukat. (Kazetta: 1/1 248-274) Tóth Károly képviselı: Az elıterjesztés megtárgyalása nem a szakbizottság feladata, mivel nem városfejlesztési ügyben tesznek konkrét kezdeményezést. A cél a közös felelısségvállalás a fejlesztési ügyek terén. Szente Béla képviselı felvetésére elmondta, hogy amennyiben a közgyőlés jóváhagyása alapján megalakul az öttagú fejlesztési tanács, a Fidesz két fıt delegálhatna. A városfejlesztési tanács és a létrejövı non-profit kft. között nincs személyi kapcsolat, a kft. a tanács munkaszervezete. Kérte a közgyőlést, hogy ne taktikai döntést hozzon. Vantara Gyula polgármesternek a tegnapi nap folyamán átadta az anyagot. Hónapok óta folyik az egyeztetés, ezért kérte a közgyőlést szavazzon a tanács létrehozásáról. (Kazetta 1/1. 274-311) Hanó Miklós alpolgármester: Tóth Károly képviselı a meglévı szakbizottságok fölé helyezi a tanácsot, holott a választásnak megfelelıen álltak fel azok a szakmai munkát végzı szervezetek, akik elıkészítik a közgyőlés elé kerülı anyagokat. Javasolta, hogy a tanács csak véleményezési joggal élhessen, az elıterjesztıi jog továbbra is maradjon a szakbizottságoknál. (Kazetta 1/1. 311-324) Vantara Gyula polgármester: A fejlesztési társaság létrehozása indokolt, de annak szervezetbe való beépítését, integrálódását, hatáskörét az anyag részletesen nem tartalmazza. Szavazásra bocsátotta azt a módosító javaslatot, miszerint az elıterjesztés céljával egyetértve, a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság véleményezése után jöjjön létre a Békéscsabai Fejlesztési Tanács. -
Megállapította, hogy a közgyőlés 17 igen, 9 nem szavazattal, 2 tartózkodással a módosító javaslatot elfogadta. (Kazetta 1/1. 324-345) Tóth Károly képviselı ügyrendi hozzászólása: Az MSZP képviselıcsoport nevében mint elıterjesztı a javaslatot visszavonta. Az elhangzott vélemények alapján a bizottság bármit megtárgyalhat, ahhoz semmi közük. Hanó Miklós alpolgármester álláspontja szerint a fejlesztési ügyekben érdemben nem kívánnak együttmőködni. (Kazetta 1/1. 345-352) Mezei Zsolt képviselı: Az MSZP képviselıcsoport nem kíván még egyszer egy városfejlesztési célirányzatot és annak pályázati szintjét eljátszani. (Kazetta 1/1. 352-359) Dr. Ferenczi Attila képviselı: Az MSZP frakció nélkül is megteszik, választásokat kell nyerni, és akkor majd együtt majd meg lehet tenni. A vita egy politikai bizottság
12 létrehozásáról folyt, nem szakmai szervezetet szerettek volna létrehozni, hanem politikusok által összeállított irányító testületet, ami majd politikai alapon osztozkodva megmondja, hogy merre, hogyan tovább. Visszautasítja Tóth Károly képviselı azon felvetését, miszerint nem áll szándékukban a városfejlesztés. Lehet, hogy a képviselı eljár annak érdekében, hogy ne történjen fejlesztés, vagy ne ott történjen, ahol neki tetszik, ennek ellenére vállalják, hogy továbbra is megpróbálnak a város fejlesztése érdekében minden uniós pénzhez hozzájutni. A legnagyobb probléma az, hogy Tóth Károly képviselı azt hiszi, amit Bajnai Gordon is hisz, aki 3 hónappal ezelıtt kijelentette, hogy uniós pénzeket nem lehet átcsoportosítani, majd ma úgy gondolja, hogy át lehet. Azt hiszik, hogy az uniós pénz a Kormányé, holott az uniós szakértık jogalkotási igénye szerint ez a támogatandó projekteknek a pénze. Amennyiben nem az MSZP frakció javaslata érvényesül, akkor az már rossz, azt már le kell venni, vissza kell vonni, tegyék, demokrácia van, joguk van hozzá. Szerette volna kijelenteni, hogy szakmai alapon, városfejlesztési célokkal összhangban kívánják továbbfejleszteni a várost, pl. az IVS és az Agóra szennyvízcsatorna pályázat esetében. (Kazetta: 1/1 359-387) Tóth Károly képviselı ügyrendi hozzászólása: Kérte Dr. Ferenczi Attila képviselıt vonja vissza vagy, tételesen bizonyítsa be, hogy a városi pályázatok esetében nem lépett fel támogatólag. Ellenkezı esetben kimeríti a rágalmazás kategóriáját. (Kazetta 1/1. 387-396) Vantara Gyula polgármester: Figyelmeztette a képviselıket, hogy a napirend lezárásra került. (Kazetta 1/1. 396-398) Miklós Attila képviselı: A képviselıcsoport nevében lezárt szavazás után van joga hozzászólni. Dr. Ferenczi Attila képviselınek elmondta, hogy korábban is a városfejlesztés érdekében együtt tudtak mőködni néhány dologban. Az elıterjesztés célja a kiemelt projektek esetében a közös városi felelısségvállalás mellett a közös állásfoglalás. A politikával kapcsolatban elmondta, hogy a közgyőlésben politikusok foglalnak helyet, különbözı szakértelemmel. A fejlesztési pénzekrıl döntık is politikusok, akik politikai vagy szakmai döntést hoznak. Így mőködik a demokrácia, a Területfejlesztési Minisztérium, a Délalföldi Regionális Fejlesztési valamint a Békés Megyei Fejlesztési Tanács. Jogos az, ha egy közgyőlés egy politikai testületet hoz létre a városfejlesztés érdekében. (Kazetta 1/1. 398-420) Kiss Tibor képviselı: Megköszönte Miklós Attila képviselınek, hogy elismerte, hogy szakmai testület helyett politikai testületet kívánnak létrehozni. Kérte a képviselıt, hogy az elıterjesztéseket szakmai alapon támogassa, és ne politikai tanácsot hozzanak létre. Egyetért Dr. Ferenczi Attila képviselı által elmondottakkal. (Kazetta 1/1. 420-431) Vantara Gyula polgármester: Takács Péter képviselı hozzászólása után zárják a vitát. Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzı a bizottság mőködésével kapcsolatban kíván szólni. (Kazetta 1/1. 431-435) Takács Péter képviselı: Véleménye szerint az MSZP frakció olyan testületet szeretne létrehozni, amelynek keretében a nagy horderejő városi döntéseket tárgyalnák, amit a közgyőlés támogat vagy sem. Amennyiben igen, lobbizás tekintetében mindent megtesznek az ügy érdekében. Nem biztos, hogy végérvényesen el kellene vetni a gondolatot. Békéscsabának az uniós pénzek esetében minden lehetıséggel élnie kell.
13 (Kazetta 1/1. 435-450) Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzı: A napirend témájához nem kíván hozzászólni, tekintettel arra, hogy a közgyőlés saját döntési jogköre. A létrehozandó bizottság önkormányzati hatásköröket is gyakorolna, ami az önkormányzati törvény értelmében nem lehetséges, ezért további tárgyalások esetén célszerő ebbıl a szempontból is megvizsgálni. (Kazetta 1/1. 450-462) Mezei Zsolt képviselı: Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzınek elmondta, hogy nem bizottságot, hanem tanácsot kívántak létrehozni. Elképzeléseik szerint nem gyakorolt volna semmiféle olyan jogkört, amely bizottsági szintre emelte volna munkáját. Az anyag szóbeli elıterjesztésnek az írott változata, amit elegendı lett volna szóban elıterjeszteni. (Kazetta 1/1. 462-471) Vantara Gyula polgármester: 10 óra 22 perckor zárt ülést rendelt. Kérte, hogy a képviselıkön kívül csak a témában érintett szakértık maradjanak a teremben. (Kazetta 1/1. 471-480) (A zárt ülésrıl külön jegyzıkönyv készült.) Napirend tárgya: Tárgy:
Pénzügyi, költségvetési ügyek
Tájékoztató a 2008. évi költségvetés I-III. negyedéves teljesítésérıl
Vantara Gyula polgármester: Van-e kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazásra bocsátotta a 2008. évi költségvetés I-III. negyedéves teljesítésérıl szóló tájékoztatót. (Kazetta 1/2. 352-375) A közgyőlés 17 igen, 4 nem szavazattal a következı határozatot hozta: 612/2008. (XI.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a 2008. évi költségvetés I-III. negyedéves teljesítésérıl készített tájékoztatót elfogadja. Felelıs: Határidı:
Vantara Gyula polgármester 2008. november 20.
Tárgy:
A 2009. évi önkormányzati költségvetés koncepciója
Vantara Gyula polgármester: A költségvetési koncepciót valamennyi bizottság véleményezte, annak elfogadását javasolták a közgyőlésnek. Tájékoztatásul elmondta, hogy a koncepció az önkormányzat 2009. évi költségvetésére az érvényes gazdasági program szerint került összeállításra, valamint a kormány három költségvetési koncepciójának figyelembevételével. A számok változásával alapvetı módosításokat kell eszközölnie az önkormányzatnak. A város költségvetését alapvetıen befolyásolja a központi költségvetés által adott juttatások mennyisége, illetve szőkössége és a helyi bevételek korlátozott volta. Nincs lehetıség arra,
14 hogy a helyi bevételekkel pótolják a kiesett állami támogatásokat. A jövı évben is mindent megtesznek azért, hogy az önkormányzat helyi szinten éljen a várospolitikai célok megvalósításával, és azokat támogassa, legfıbb feladata a mőködés zavartalan biztosítása. A feltételek teljesülése esetén a fennmaradó források fejlesztésre biztosítottak. Az anyagban említett perbeli pénzösszeg vonatkozásában biztos információkkal nem rendelkezik. Egy ítélet van folyamatban, mely legfelsıbb bírósági határozatot vonhat maga után. Mindaddig amíg ez a bevétel nem realizálódik az önkormányzatnál, addig ezzel az összeggel nem számolhat. A város a jóváhagyott gazdasági programot követi, elvei a 3. oldalon szerepelnek. Elsıdleges szempont a mőködés, amihez mőködési hitelt nem kíván igénybe venni az önkormányzat. Azon bizonytalanságok mellett történt a költségvetés összeállítása, amit ma a kormányzat által elıterjesztett központi költségvetés tartalmaz. Az adók bizonytalanságait 2009. február 15-éig kell beépíteni a költségvetésbe. Amennyiben a Magyar Köztársaságnak év végéig nem készül el a jövı évi költségvetése, az önkormányzat a magyar költségvetés elfogadása után 45 napon belül készítheti el a saját költségvetését, ez idıpontig a tavalyi évben figyelembe vett számok mentén átmeneti rendelkezésekkel tudják biztosítani a város mőködését. (Kazetta 1/2. 375-439) Miklós Attila képviselı: A polgármester által elmondottak megfelelnek a valóságnak. A koncepció megalkotásánál a fentiekkel kell számolni, annak elfogadása után válik láthatóvá a helyi költségvetés. Kérdést intézett Fodor Lajos képviselıhöz, a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság elnökéhez: Az elızı évekhez képest milyen változások történtek a költségvetésben? Vantara Gyula polgármester 2006. novemberében ígéretet tett arra, hogy új szemlélető költségvetés készül, ami a mai napig nem történt meg. A szokásos költségvetési metodikát követik, igaz, stabil a város mőködése, az állami támogatások csökkenésével számolnak, és igyekeznek a helyi bevételeket növelni, de az új szemlélet a 2009. évi költségvetésben továbbra sem látható. (Kazetta 1/2. 439-459) Takács Péter képviselı: Annyi az eltérés, hogy a szokásos elsı olvasat, ami korábban a januári közgyőlésen került napirendre, kimarad. Javasolta, hogy ne maradjon ki, és a 2009. januári közgyőlés tárgyalja, tekintettel arra, hogy annak vitájában mindig kiderültek a költségvetésnek azok a gyengeségei, amiket a végleges költségvetés elfogadásáig sikerült pontosítani, javítani, konszenzusra jutni. Megjegyezte, hogy a 3. oldalon szereplı kitétel, miszerint „az önkormányzati intézményeknek vagy az önkormányzati szférában az eddiginél is szigorúbb, racionálisabb és hatékonyabb gazdálkodást eredményezı tervezı munkával kell biztosítani a kötelezı feladatok ellátását”, minden évben így mőködik. Probléma sosem volt a fegyelmezett gazdálkodással és racionalitással. Az Árpád fürdı átvétele komoly vitát váltott ki a közgyőlésben. Az elsı vagy második olvasatban megjelenik a többletköltség mértéke. A polgármester elmondása szerint a gazdasági programnak megfelelıen vagy annak figyelembevételével került összeállításra a költségvetési koncepció, mely logikus. A gazdasági programban az egyik legfontosabb kitétel a munkahelyteremtés prioritása, amit az elıterjesztésben csak elemeiben lát tükrözıdni. Igaz, hogy fel van tüntetve az az 50.000.000,Ft, amelyet Mezei Zsolt képviselı kezdeményezésére a testület konszenzussal elfogadott a kisvállalkozások támogatására. Vélhetıen a polgármester figyelmét sem kerülte el, hogy néhány magyarországi város azzal reagált a kialakulóban lévı válságra, hogy kinyilatkoztatták, fel fogják gyorsítani az önkormányzati beruházásokat azzal a céllal, hogy ezáltal minél több munkahelyet tudjanak megtartani és megteremteni az adott településen.
15 Az Invitellel folytatott perbıl származó nem várt összeg tekintetében érdemes lenne lajstromot készíteni annak érdekében, hogy Békéscsabán a felgyorsított beruházásokkal minél több munkahely teremtıdjék. (Kazetta 1/2. 459-537) Dr. Kerekes Attila képviselı: Hosszú évek után most fordul az elı, hogy az önkormányzat egyetlen támponttal sem rendelkezik a magyar költségvetéssel kapcsolatban. A városnak e nélkül rendkívül nehéz még a koncepció megalkotása is. Magyarország unióba való belépése ez idáig nem járt kedvezı eredménnyel. Az önkormányzatok támogatása minden évben nominál értékben több száz millióval csökken, holott további feladatot rónak azokra. Az elıterjesztésben láthatóak Vantara Gyula polgármester 2006. évben tett ígéretei. Elsısorban a város mőködését kell biztosítani, amire a koncepció garanciát biztosít. Az önkormányzat továbbá garanciát vállal az intézmények mőködésére, a 13. havi bér megszőnése esetén különbözı juttatásokkal kárpótolja a pedagógusokat. Fı szempont a munkahelyteremtés, az önkormányzat segítségével a Budapest Bank 700 új munkahelyet létesített a városban. Nagy hangsúlyt fektet a város a kivállalkozók támogatására is. A koncepció elfogadását javasolta a közgyőlésnek. (Kazetta 1/2. 537-035) Vantara Gyula polgármester: A napirend vitáját a miniszterelnök fogadására való tekintettel 11 óra 18 perckor felfüggesztette, a közgyőlés 14 órakor zárt ülésen folytatja tovább munkáját. (Kazetta 2/1. 035-040) Szünet Tárgy:
A 2009. évi önkormányzati költségvetés koncepciója
Hrabovszki György képviselı: A koncepcióhoz kapcsolódó módosító javaslata: Az elsı olvasatban a Polgármesteri Hivatalban a köztisztviselık jutalmazására fordítandó összegek külön soron szerepeljenek oly módon, hogy mind a vezetı köztisztviselık – jegyzı, aljegyzı – jutalmazására bármely jogcímen fordítható összeg egy összegben szerepeljen a költségvetésben. Az osztályvezetık jutalmazására fordítható összeg külön összegben, míg az ügyintézık, ügykezelık jutalmazására bármely jogcímen fordítható összeg szintén egy adott keretösszegben legyen meghatározva. Kérte továbbá, hogy a 13. havi javadalmazásra vonatkozó tételek, vagy ha van ezen túlmenıen 14. is, külön soron kerüljön meghatározásra. Nem ért egyet azzal, hogy a békéscsabai városi önkormányzati képviselıknek nincs joguk betekinteni a vezetı köztisztviselık jutalmazásának menetébe, összegszerőségébe, jövedelmi viszonyaikba, - amit vitat – ezért a Békés Megyei Közigazgatási Hivatalhoz fordult állásfoglalásért. Békéscsaba képviselıinek csak abban az esetben lesz lehetısége arra, hogy legalább nagyságrendileg figyelemmel kísérhessék a hivatalban folyó jutalmazásokat, ha a költségvetési rendeletben külön soron határozzák meg, hogy a hivatal költségvetésén belül milyen összegek használhatók fel általában jutalmazásra. Javaslata nem sért személyiségi jogokat, ugyanakkor a képviselık felelısségérzetét kellıképpen megnyugtatja. Kérte a polgármestert, hogy a koncepciót javaslatával együtt tegye fel szavazásra. (Kazetta 2/1. 132-182) Tóth Károly képviselı: İszintén sajnálja, hogy a város költségvetési koncepciójának tárgyalásán „szerény” javadalmazása ellenére nem vesz részt a könyvvizsgáló. Tisztában van azzal, hogy a részvétel nem kötelezı, de joggal elvárhatja a testület, hogy személye jelen
16 legyen egy ilyen fontosságú ügy tárgyalásánál, hiszen a mai napon azok az alapelvek kerülnek meghatározásra, amelyek figyelembevételével készítik el az önkormányzat költségvetését. A könyvvizsgáló 5 %-os hibahatárig vállal felelısséget, ami több százmillió forintot jelent, eddig a határig nem felelıs, a törvény szerint eleget tett kötelességének. Véleménye szerint nem a formálisan eleget tevı könyvvizsgálóra lenne szüksége az önkormányzatnak, hanem aki felelısséget érez a városért. Javaslatot tett Kiss Tibor képviselı helyett egy kezdeményezésre. Tekintettel arra, hogy Békéscsabán nagyon sokan szeretik a vízilabdát, ezért kezdeményezte, hogy amennyiben kiderül, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város vagy bárki, aki nevében eljárt a 4.000.000.000,Ft-os kötvénykibocsátás vonatkozásában, és amennyiben megillette az 1 %-os közvetítıi jutalék, az összeget közcélra, a vízilabda sport támogatására fordítsák. (Kazetta 2/1. 182-217) Szilvásy Ferenc képviselı: Egyetért Takács Péter képviselı azon javaslatával, miszerint a közgyőlés a korábbi gyakorlatnak megfelelıen tárgyalja a költségvetés elsı olvasatát, ami véleménye szerint a megalapozott költségvetés elkészítéséhez nélkülözhetetlen. Dr. Kerekes Attila képviselı hozzászólásával kapcsolatban elmondta, hogy a közgyőlés a rendszerváltás óta a költségvetési koncepciót az állami költségvetés ismerete nélkül tárgyalta. A képviselı vélhetıen téves adatokra támaszkodott, amikor azt mondta, hogy nominál értékben folyamatosan csökken az önkormányzatok támogatása. Reálértékben kétségtelen, nominál értékben azonban nem. (Kazetta 2/1. 217-239) Kiss Tibor képviselı, a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke: Személyéhez nem a kötvénykibocsátás, hanem a vízilabda köthetı, de a Tóth Károly képviselı által javasolt ötlet támogatható. Javasolta, hogy a költségvetésben külön pontokban szerepeljenek azok az összegek, amelyek határozatokkal terheltek. Bizottsági tárgyalások után kerüljön a közgyőlés elé a konkrét számadat. (Kazetta 2/1. 239-254) Vantara Gyula polgármester: Felkérte a Pénzügyi és Gazdasági Osztály jelen lévı szakembereit, hogy a nem közvetlenül a koncepcióhoz kapcsolódó kérdésekre is térjenek ki a válaszadásnál. (Kazetta 2/1. 254-256) Fodor Lajos képviselı, a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság elnöke: A délelıtt folyamán kérdést intéztek felé, miszerint hogyan látja a 2009. évi költségvetést? A jövı évben az idei évhez hasonlóan az állami támogatás összege vélhetıen csökken, a hiányt az önkormányzatnak kell kitermelnie. A szennyvíz-program és az Agóra projekt megvalósításához szintén önerıre van szükség. A járda-út és intézményi felújítást a következı években is prognosztizálni szükséges. (Kazetta 2/1. 256-275) Dr. Kerekes Attila képviselı: Szilvásy Ferenc képviselı felszólalásával kapcsolatban elmondta, hogy a kormány az elmúlt években a költségvetés elsı olvasatát szeptemberben már elkészítette. Ez az év az elsı, amikor pl. az adótörvények nem lettek kellı idıben elkészítve. A tavalyi évben nominál értékben 100.000.000,- Ft-tal volt kevesebb a normatív támogatás és a személyi jövedelem visszaosztás együttes összege, mint az elızı évben, az
17 azelıtti évben még kevesebb. A kormány eddigi tevékenységét figyelve, félı, hogy ez a jövı évben sem változik. (Kazetta 2/1. 275-303) Pap János képviselı: A költségvetési koncepcióból felismerhetık azok a gondolatok, fordulatok, aggódások, amelyeket ez idıpontban a képviselık éreznek. Valóban egyik év sem kezdıdött úgy, hogy tisztában lettek volna a következı évi számadatokkal, hiszen az idei év tényleges teljesülése sem ismert. A költségvetésnek vannak olyan részei amelyekkel egyetért, de vannak olyan részei, amelyek egyértelmően politikai hangzásúak. Nagyon szigorú, konszolidált tervezés látszik pl. a bevételeknél az idei évi elıirányzat adóbevételeivel számol az elıterjesztés, amely korrekt számítási metódusnak minısülhet. Remélhetı, hogy a 2008. évi költségvetési beszámoló 2009. május hónapban való elfogadásakor világossá válik az idei bevétel összege. 2008. szeptember 30-áig 10 %-on áll a vagyoni bevétel. Az idei tervben elıirányzott vagyoni bevétel 10 %-a teljesült szeptember 30-áig, ami meglehetısen rossz arány. Az arány arra figyelmeztet, hogy az ilyen jellegő bevételekkel tervezni a következı évben kockázatos. „A Vagyonkezelı Zrt-vel való kapcsolatokat át kell tekinteni, illetve újra kell szabályozni.” Ez az egész évi tapasztalatokat nagyon precízen fejezi ki. Más viszony alakult ki a zrt-vel, az oda-vissza szerzıdések, pénzmozgások kapcsán mára olyan áttekinthetetlennek nevezhetı a helyzet, ezért célszerő a koncepció 6. oldal 3. bekezdésében szereplı mondatnak napirendet szentelni. Át kell gondolni a VAK Zrt. mőködését, tekintettel arra, hogy 100 %-ban e város képviselıtestületének döntései alapján kellene, hogy dolgozzon. A bevételek között külön érdemes kezelni azt a kötvénykibocsátásból származó forrást, amely 4.000.000.000,- Ft forrásbıvülést jelent az önkormányzat számára. Mindenki tisztában van azzal, hogy bár van türelmi idı, és majd késıbb kell elkezdeni a kötvény visszavásárlását, törlesztését, de minden évben költségvetési teherként jelentkezik. Az önkormányzat másik nagy bevételi forrása az informatikai perbıl származó bevétel, ami nagyságrendileg 1.500.000.000,- Ft bevételt jelent. Ebben a kérdésben a testületnek célszerő végiggondolni az összeg felhasználását. Javasolta, hogy pl. az Orosházi úti felüljáró felújítására, vagy egy nagy volumenő beruházásra fordítsa az önkormányzat, és ne kátyúzásra, mivel ekkora összeg az elkövetkezendı egy-másfél évtizedben nem fog a rendelkezésére állni. A kiadásokkal kapcsolatban elmondta, hogy örül annak, hogy végre az Árpád fürdı ügyét pénzügyi szakemberek is megvizsgálták. A koncepció 9. oldalán leírtak szerint az önkormányzat költségvetésében számolni kell a nem csekély kiadási többlettel. Aki ezt megszavazta, az meg fogja szavazni a 120.000.000,- - 150.000.000,- Ft-os kiadási tételt is. Az állami költségvetéstıl kapott támogatások terén Dr. Kerekes Attila képviselıvel részben egyetért akkor, mikor azt mondta, hogy nominál értékben is csökkentek bizonyos támogatási összegek. 1990-ben ezernél több gyermeket írattak be iskolába, 2008. évben csupán 628-at. Ha másfélszeresére emelkedett volna az oktatásra fordítható összeg, még akkor is nominál értékben a bruttó összeg kevesebb lenne, mint a 90-es években. A város mőködése, az intézményi felújítások, karbantartások bizonyos pályázatok elnyerése esetén fedezhetık a költségvetésbıl. A költségvetés készítésének technikája számára elfogadhatatlan. Domokos László és Fidesz technika, hogy egy 13 oldalas mindenféle számnélküli koncepció kerül benyújtásra, és februárban kötelezı elfogadni a költségvetési rendelet-tervezet. Véleménye szerint törvényellenes egy koncepció után egy fordulóban tárgyalni a költségvetési rendeletet, de a jogszabályok „faragásával”, magyarázatával a megye ezt csinálja. Úgy látszik, hogy a
18 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése is ezt a példát követi. Nincs kétfordulós tárgyalás, gondolkodás arról, hogy hogyan is lehetne a város mőködésének, fejlesztésének költségvetési hátterét alakítani, formálni. Ez a központosított, egy kézbıl irányított vezetésnek az eredménye, nem demokratikus költségvetési tervezés folyik. A felelısség a képviselıtestületé, lelkiismerete szerint kell, hogy döntsön akkor, amikor a város egész éves mőködési feltételeit elfogadja, és élénk érdeklıdéssel figyeli, hogy februárban a Fidesz frakció hogyan hajtja végre. Számára a politikai panflet és a határozati javaslatban megfogalmazott antidemokratikus technika miatt a koncepció nem elfogadható. (Kazetta 2/1. 303-037) Vantara Gyula polgármester: Felhívta a képviselık figyelmét, hogy a hatályos SZMSZ 18. § (5) bekezdése értelmében az éves költségvetés tárgyalása során 10 perces, a második megszólalás esetén 5 perc a hozzászólás maximuma. (Kazetta 2/2. 037-043) Miklós Attila képviselı: Több szempontból egyetért Pap János képviselı által elmondottakkal. A délelıtt folyamán kérdést intézett Fodor Lajos bizottsági elnökhöz, aki elmondta, hogy véleménye szerint az eddigiekhez képest semmilyen változás nem történt a költségvetés szerkezetében, mely számára megnyugtató. Korábban is szakmailag elıkészített költségvetése volt az önkormányzatnak, számszaki problémák soha nem merültek fel. A városvezetés ügyelt a város likviditására, a vállalt feladatok ellátására. Az elvégzett munkáért köszönetét fejezte ki a Pénzügyi és Gazdasági Osztály munkatársainak. (Kazetta 2/2. 043-052) Kiss Tibor képviselı: Pap János képviselı több mint húsz percben részletezte a koncepció hibáit, miszerint az politikai panflet és megrendelés alapján készült, a fideszes önkormányzattal rendelkezı városoknak. A tavalyi évben nem volt világválság, ennek ellenére az oktatási terület országos szinten 25.000.000.000,- Ft-tal kevesebb támogatásban részesült, ami több mint tízezer pedagógus álláshely megszőnését eredményezte. A jövı évre 40.000.000.000,- Ft-os elvonást prognosztizálnak. Hogy mi az új a költségvetési koncepcióban? Az elmúlt ciklusban 84.000.000,- Ft-ot fordítottak járdafelújításra, ebben a ciklusban éves szinten 200.000.000,- Ft-ot, amit illene elismerni vagy elfogadni. (Kazetta 2/2. 052-069) Baji Lajos képviselı: A Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság ülésén kifejtette a koncepcióval kapcsolatos véleményét, ami bizonyos esetekben megértésre is talált, de a szavazatokban nem jelent meg. Felhívta a képviselık figyelmét, hogy a bevételek tervezésekor a papír mindent elbír. A mai nap folyamán szerepelni fog a testület elıtt kéthárom olyan cég kérése, akik már a 2008. évben olyan gazdasági tevékenységet folytattak az önkormányzat megrendelésére, amelyre sem az árbevételük, sem az önkormányzat által biztosított támogatás nem volt elegendı. Az egyik cég kérésében leírta, hogy az éves bevétele 2007. éves szinten teljesült, mely azt jelenti, hogy a bevételek tervezésénél óvatosan kell eljárni. Pap János képviselı azon kijelentését, miszerint a 2009. évi koncepció a 2008. évest veszi alapul, a közgyőlés vegye fontolóra, hiszen célszerő lenne ennél alacsonyabb bázist meghatározni. A kiadások mindig idıarányosan teljesülnek, míg a bevételek attól messze elmaradhatnak. Megfontolandó - mint ahogy az országgyőlésben is a költségvetés elfogadása elıtti törvényalkotási folyamatban - egy költségvetési plafon meghatározása. Javasolta, hogy a költségvetési koncepció II. fejezetének 5. oldalától kezdıdıen a gépjármőadó-, illeték-, helyi adó-, kamat- és hozambevételeket 2007. éves szinten tervezze a koncepció. A vagyoni bevételek esetében nem mer konkrétumot mondani, tekintettel arra, hogy a 2007-2008-as terv
19 elerodálta, az önkormányzat pénzügyi és költségvetési pozíciói folyamatosan romlottak. Hanó Miklós alpolgármester által említett Invitellel folytatott perbıl remélt bevételt nem célszerő mindaddig figyelembe venni, amíg nem jelenik meg az önkormányzat számláján. Akkor, amikor ilyen költségvetési helyzetbe kerül az önkormányzat, a legelsı, amit a következı évi koncepcióból ki kellene emelni, azok a saját forrásból végrehajtandó fejlesztések. A költségvetés normatív alapon az önkormányzathoz leutalt részénél valóban csökken a feladatellátás mutatója, ha kevesebb az ellátandók száma, értelemszerően csökken a nominálérték. A közszféra vonatkozásában fájdalommal vették tudomásul, hogy országos szinten megvonásra kerül a 13. havi juttatás, ezért a város költségvetésében pozitívumként jelentkezik az a törekvés, miszerint a közszférában dolgozóknak béren kívüli juttatásként kötött felhasználású keretet biztosít az önkormányzat. A 4.000.000.000,- Ft-os kötvénykibocsátással kapcsolatban elmondta, hogy a koncepció 551.000.000,- Ft-ot tervez a következı évi tıke- és kamatteher törlesztésére. A 4.000.000.000,- Ft kötvénykibocsátás nélkül 353.000.000,- Ft lenne. 2014-ben az önkormányzat tıke- és kamatterhe 745.000.000,- Ft-ra nı, ami soha nem látott mértékre növeli a város adósságterheit. Kérte a közgyőléstıl módosító javaslatainak támogatását annak érdekében, hogy a következı évi költségvetés tervezésénél olyan reális alapról induljon el, ami teljesíthetı. Elsıdleges cél a munkahelyteremtés, a vállalkozók támogatása, adó- és egyéb bevételek növekedési lehetıségeinek megteremtése. A befolyt adók és bevételek realizálásával év közben is lehetıség van a költségvetés pozitív irányba történı módosítására. Mérhetetlen bevételhiány keletkezhet, egy rosszul megtervezett bevételi oldal elfogadásával. (Kazetta 2/2. 069-165) Herczeg Tamás tanácsnok: A törvényjavaslat 3. számú mellékletének 9/a. pontja tartalmazza a normatíva tervezetet, amely megközelítıleg 10 %-os csökkenéssel számol, átcsoportosítás esetén van ahol 15 %-os, máshol 5 %-os nominál normatíva csökkenést eredményez. A támogatás szinten tartása 7 %-os inflációt figyelembe véve, reálértékben 7 %-os nominális növekedés esetén lehetséges. Függetlenül az ellátottak számától, nincs olyan eleme a szakmai normatíváknak, amely ne csökkenne. A kormány által a szociális területen egy évvel ezelıtt hozott állásfoglalását azzal indokolták, hogy a bentlakásos és átmeneti ellátások esetén azért nem került sor a normatíva növelésére, többletforrás biztosítására, mert a rászorulók otthon kapják meg az életvitelükhöz szükséges ellátást. A szociális étkeztetés, a jelzırendszeres házi segítségnyújtás normatívájának csökkenése több ezer ember ellátását veszélyezteti. (Kazetta 2/2. 165-184) Vantara Gyula polgármester: Nem ismert a kistérségbe kiszervezett intézmények költségvetési helyzete. Nagymértékő központi támogatás elmaradása esetén az önkormányzat feladata - 100.000.000,- Ft-os nagyságrendben – az intézmények támogatása. A Körös Volán Zrt-vel kapcsolatban elmondta, hogy a bérletek állami támogatása 2005. éves szinten megrekedt, ami 25.000.000,- Ft bevételkiesést eredményez a zrt. mőködésében. Elgondolkodtató, hogy egy önkormányzat milyen mértékig tudja az állami bevételek elmaradását pótolni. A város mőködıképes, a vagyoni bevételek adottak, az önkormányzat a mindenáron való eladást nem támogatja. (Kazetta 2/2. 184-204)
20
Hanó Miklós alpolgármester: Megköszönte Uhrin Nándor pénzügyi osztályvezetınek és Tarné Stuber Éva osztályvezetı-helyettesnek a megfelelıen elıkészített anyagot, amiben az szerepel, hogy a 2009. évben takarékos és célszerő gazdálkodásra van szükség. Remélhetıleg a várost olyan meglepetés nem éri, mint az országot, hogy államcsıd közeli helyzetbe kerül. Az önkormányzat jelentısen függ a normatív támogatás mértékétıl, ami vélhetıen érinti majd az intézményeket, ezért a szinten tartás érdekében a költségvetésben plusz forrásokra lesz szükség. Az elızı évekhez hasonlóan a 2009. évi tervezetben is biztos gazdálkodás látszik, különbség a fejlesztési célok érdekében kibocsátott kötvények miatt mutatkozik, továbbá az önkormányzat egyre több pályázaton vesz részt az elızı évekhez képest. Ügyelni kell arra, hogy ne következzen be túlzott pályáztatás, mert forráshiányt eredményezhet. Baji Lajos képviselı kötvénykibocsátással kapcsolatos felvetésére elmondta, hogy a kötvénykibocsátás valóban terhekkel jár, de a programban az szerepel, hogy a kötvénybıl befolyó összeget elsısorban nagyberuházásra, - csatorna-szennyvízprogram – bevételt hozó fejlesztésekre fordítják, mindazok ellenére, hogy vannak olyan várost hátrányosan érintı problémák, – M44-es út – amelyekre a forrás nem biztosított. A költségvetésbe beépítésre került az MSZP frakció által javasolt és elfogadott 50.000.000,- Ft a helyi kis- és közepes vállalkozások támogatására, ami szintén más az elızı évek költségvetéséhez képest. Fı prioritás a munkahelyteremtés. Vagyoni bevételekkel kapcsolatban elmondta, hogy az elızı években jelentısebb vagyona volt az önkormányzatnak. A jelenlegi önkormányzati tulajdonában lévı ingatlanok nagy része kevésbé értékesíthetı. Kommunális fejlesztések: Annak ellenére, hogy az állami költségvetés nem ismert, Békéscsaba hat éves járdaépítési programja 1.200.000.000,- Ft-tal szerepel. Kérte az országgyőlési képviselık segítségét a pályázati források felkutatásában. A költségvetésbe beépítésre került lakáskoncepció vonatkozásában a közgyőlés 2008-2013. évre cselekvési tervet fogadott el, és forrásrendezéssel minden évben növelik a szociális bérlakások számát. Az értékesíthetı vagy fejlesztésre használható állami földek önkormányzati tulajdonba kerülése érdekében bíróság bevonásával megtették a lépéseket. (Kazetta 2/2. 204-294) Takács Péter képviselı: Kiss Tibor képviselı vélhetıen az utóbbi három-négy év kommunális beruházásait említette. 2009-ben 200.000.000,- Ft-ot fordít az önkormányzat járdafelújításra, mely helyénvaló és támogatható. Az elızı ciklusokban pl. stadion- és Árpád fürdı rekonstrukciót, ifjúsági- és nyugdíjas garzonház-építést hajtottak végre. Lehet, hogy az egyikre megvan a fedezet, a másikra nincs. Vantara Gyula polgármester kifejtette, hogy a viszonylag alacsony vagyoni bevétel ellenére a város mőködıképes, de ha 360.000.000,- Ft vagyoni bevételbıl 10 % teljesül, elgondolkodtató. A munkahelyteremtést több képviselı prioritásként említette, illetve a gazdasági programban is szerepel. A kis- és középvállalkozások költségvetési koncepcióban megjelenı 50.000.000,Ft-os támogatásán kívül miben gondolkodik az önkormányzat? (Kazetta 2/2. 294-331)
21
Tóth Károly képviselı: Örül annak, hogy legalább egy könyvvizsgáló - ha nem is az önkormányzat könyvvizsgálója, hanem csak egy részterületért felelıs -, úgy érezte, hogy a napirend tárgyalásánál jelen kell lennie. Érti Hanó Miklós alpolgármester azon felvetéseit, miszerint vannak fejlesztések és felkérések, amelyeknek igyekeznek eleget tenni, de felhívta az alpolgármester figyelmét, hogy igeosztásban és feladatkiosztásban kiváló, amit teljesítenek. A szennyvízprogram vonatkozásában túlteljesítettek, nagy valószínőséggel a lakosság térítésmentesen csatlakozhat rá a hálózatra, a 17.000.000.000,- Ft-os állami támogatást a városban kell felhasználni. Amikor felvetıdik, hogy a fejlesztésben vállaljanak közös felelısséget, akkor az alpolgármester azt mondja, hogy nincs beleszólási joguk. Érti a Fidesz szemléletét, melyhez gratulált. Sajnálja, hogy sokadik kezdeményezésre is azt vallják, hogy nem megengedhetı a közös felelısségvállalás. Egyetért Vantara Gyula polgármesterrel abban, hogy a mőködés feltételei adottak, nem hiányzik a vagyoni bevétel, de akkor nem kell keseregni minden elıterjesztésnél. Annyira van pénz, hogy az Árpád fürdı esetében további 200.000.000,- Ft-os terhet tud átvállalni az önkormányzat a jelen nem levı könyvvizsgáló áldásos tevékenysége folytán. Hála Istennek több tízmillió forintos jutalmat tudtak kifizetni a jegyzınek példamutató munkájáért, aminek az eredménye megvolt, fegyelmi, fegyelmi hátán. A közel 300.000.000,- Ft-os vagyoni bevétel elmaradás a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság tudatos, mély, alapos tevékenységét türközi. A VAK Zrt-ben a teljes váltás hihetetlenül eredményes volt, az új igazgatóság elnöke aktív példamutató eredményt tudott elérni, aktív részese volt a 10 %-nak. Egy hozzáértı igazgatósági elnök mellett meg lenne a 100 %-os bevétel, de mit kezdenének az összeggel? Így is mindenre elég volt, a jegyzı jutalmazására, a fürdıre. A könyvvizsgáló is részt vehetett volna a közgyőlésen, ha másért nem udvariasságból. (Kazetta 2/2. 331-396) Vantara Gyula polgármester: Örül annak, hogy Tóth Károly képviselı tisztában van a fürdı 200.000.000,- Ft-os mínuszával, tekintettel arra, hogy a pontos összeg még nem ismert. (Kazetta 2/2. 396-401) Mezei Zsolt képviselı: Egyetértve Hanó Miklós alpolgármester azon állításával, miszerint a koncepció megfelelıen elkészített és új személetet tartalmaz, megjegyezte, hogy képviselısége alatt ez az elsı olyan költségvetés, amelynek 13 oldalába belefér a hangya és az elefánt is. Hasonló terjedelemben említi meg a „Virágos Békéscsabáért” kezdeményezést, amely 2.000.000,- - 3.000.000,- Ft-ot von maga után, mint az Árpád fürdı átvételét, a mely Békéscsaba költségvetését csak közvetett módon befolyásolja, mivel azt a VAK Zrt. kezelésébe átadta. (Kazetta 2/2. 401-416) Vantara Gyula polgármester: Mezei Zsolt képviselı valószínőleg félreértette a hangya és az elefánt mesét. A felsorolás az önkormányzat elkötelezettségeinek tisztánlátása érdekében történt, azon kívül ez egy koncepció, aminek megértéséhez szükséges, hogy milyen közgyőlési határozattal, fejlesztés jóváhagyással rendelkeznek, és milyen teherrel jár. (Kazetta 2/2. 416-423) Hanó Miklós alpolgármester: Kérte Tóth Károly képviselıt, nevezzen meg egy jobboldali gazdaságfejlesztı minisztert. Az MSZP frakció javaslatát nem utasították el, mielıtt a képviselı a frakció nevében visszavonta az elıterjesztést, szavazott a közgyőlés arról, hogy az anyagot a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság tárgyalja meg.
22 Az Árpád fürdı átvételével kapcsolatban elmondta, hogy tudomása szerint a gyulai Várfürdı a helyi lakosok számára kedvezményes belépést biztosít, mely Békéscsabán nem került bevezetésre. Az önkormányzat jelentıs összeggel támogatta a víz- és szennyvízhasználókat, de a Vízmő Zrt. a kapott összegnek csak egy részét fordította ezen célokra. A helyi lakosoknak megfelelı színvonalú fürdıt kell kialakítani. Hajlandó Tóth Károly képviselıvel a késıbbiekben is együttmőködni, de kijelentését cinikusnak érezte. (Kazetta 2/2. 423-466) Dr. Ferenczi Attila képviselı: Megköszönte Tóth Károly képviselı elismerı szavait. 2006-ban az új önkormányzat ígéretei között az állt, hogy takarékos, óvatos, tervezett költségvetéssel stabilan tartja a várost, mőködıképességét megtartja, lehetıségeihez képest fejleszt, ha tud, takarékoskodik, illetve az állami bevétel kieséseket valamilyen formában kompenzálja. Köszönet jár a városvezetésnek, az illetékes osztálynak a célok megvalósításáért. A költségvetésben új elemként jelentkezik a bérlakások építési terve, amely 18 éve ebben a városban nem fordult elı. A bankok megemelt kamatai miatt eladósodott családok az önkormányzat segítségét kérik elhelyezésük érdekében. Az idıs szférában egyre nı azon ellátandók száma, - ismét 70.000,- Ft-tal csökken a normatíva - akiket az önkormányzatnak fel kell vállalnia, illetve a kistérségen keresztül támogatnia. Reményét fejezi ki, hogy az állam által biztosított 1.500 milliárd Ft-ból - mivel a bankok nem tartottak rá igényt - a város is részesülhet. Téves képzet, hogy az egyensúlyban lévı költségvetés nagyon jó, Békéscsaba dúskál a pénzben, amit felesleges dolgokra akar fordítani. Opauszki Zoltán kabinetvezetınek megköszönte a fejlesztések magánerı képzését, az önerı beállítását, pályázatok utánakeresését. Baji Lajos képviselı kérte, hogy a koncepcióból kerüljenek ki a saját forrású fejlesztések. Az önkormányzat legutóbb 35 %-os önerejő útburkolat-felújításra pályázott, ami a támogató szolgálat kérésére 60 % önerıre emelkedett. A lakosság igényeinek kielégítését, a fejlesztési tervek megvalósítását a támogatás összegének csökkenése ellenére is teljesíteni kell. Takács Péter képviselı azon felvetésére, miszerint nem „pörög” a gazdaság, elmondta, hogy igazat ad a képviselınek, hogy nem azért alakult ki ez a helyzet, mert az Andrássy úton nem vásárolják meg a 100.000.000,- Ft értékő ingatlant, hanem mert Románia gazdasága fellendült, másrészt azért, mert a vállalkozókra olyan adóterhet rónak, ami a vállalkozás csıdjét jelenti. Miközben a kormányzat egyre több feladatot ró az önkormányzatokra, az energiaárak az égbe szöknek, a forrásbiztosítás elmarad. Nem Fideszes taktika, ezért nem is értette, hogy Pap János képviselı mit értett ez alatt. Az SZDSZ-es taktikával nincs tisztában, nem látja pontosan a körvonalait, amire a képviselı büszke szokott lenni. Meglátása szerint az értékesíthetı vagyon iránt vagy csekély az érdeklıdés, vagy a korábban kialakított árat nem hajlandóak érte megadni. Az önkormányzat nem szeretné értéken alul, úgymond elkótyavetyélni a vagyont. Szem elıtt tartja a vagyonért vagyon elvét. Mőködési hitelt nem kíván felvenni. Továbbra sem kívánja a lakosság adóterheit fokozni, új adónemeket bevezetni. A meglévı adókat, amely elsısorban a vállalkozásokat érinti, nem kívánja a törvény által biztosított maximum értékre felemelni. Többekben felvetıdhet, hogy bezzeg a kommunális adót emeli az önkormányzat, miközben azt mondja, hogy adót kell csökkenteni. Igen. Úgy látszik, hogy már a központi költségvetés felelıssége is az önkormányzatokra
23 hárul, mert valahonnan forrást, önerıt, mőködési fedezetet biztosítani kell. Ezt nem a maximumra járatva. Korábban mikor állt rendelkezésre 50.000.000,Ft vállalkozásfejlesztésre, munkahelyteremtésre, eszközbeszerzésre, pályázatírásra? Nem volt korábban ilyen. Ezek fölött elsiklanak. Tartottak attól, hogy nem lesz elegendı jelentkezı. Ennek ellenére öttízszeres a túljelentkezés. Véleménye szerint a költségvetés folytatja a 2006. évben megkezdett, tervszerő, óvatos, takarékos, de a mőködésre összpontosító gazdálkodás, ami a város stabilitását és fejlesztését még ezen viszonyok között is lehetıvé teszi. (Kazetta 3/1. 001-017) Mezei Zsolt képviselı: Dr. Ferenczi Attila képviselı hozzászólásával politikai vitát kényszerített ki. Az állította, hogy az új városvezetés fı célkitőzése a költségvetés összeállításánál: feszes gazdálkodással megırizhetı a város stabilitása. Akkor teljes a kép, ha ismert, hogy az új városvezetés a 2006. évi gazdálkodást 400.000.000,- Ft plusz bevétellel vette át. Úgy biztosítja különbözı fejlesztéseinek forrását, hogy 4.000.000.000,- Ft értékben kötvény bocsátott ki, amely az eddigi, 2014-re prognosztizált 200.000.000,- Ft-os költségvetésbe tervezett hitel kamatának visszafizetését 749.000.000,- Ft-ra fogja felemelni. A teljes képhez mind a két oldal ismerete szükséges. Elhangzott, hogy az elıdök felélték a vagyont, a jelenlegi városvezetés nem szeretné ezt követni, vagyonért-vagyon elvet kívánja megvalósítani. Ehhez képest 2002. óta ez a módszer folytatódott, viszont nem próbált 6 ha-os területet 117.000.000,- Ft-ért értékesíteni, hanem kitartotta a belvárosi ingatlanok értékét, amely bár piaci értéken jelen pillanatban nem fizethetı meg, de a önkormányzat hitelfedezeteként szolgál. Nyomatékosan hangsúlyozta, érdekesnek tartja, ha az országgyőlés adót emel, akkor az „csúnya” dolog, ha ugyan ezt a város teszi, akkor az ésszerő, gazdasági racionalitás következménye. Bár, nem éri el a törvényi maximumot. Tudni kell, hogy az országgyőlés nem Békéscsaba városát figyelembe véve határozza meg a maximumot, hanem sokkal jobb, gazdasági körülmények között lévı települések átlagában nevezi meg. Az adóemelés rontja a helyi vállalkozók életképességét. Kicsit érdekes, hogy az egyik kézzel 50.000.000,- Ft-ot adunk, majd a másik kézzel 120.000.000,- Ft elvételére kerül sor. Még nem ismert, hogy ez mekkora veszteséget jelent. (Kazetta 3/1. 017-045) Vantara Gyula polgármester: Mezei Zsolt képviselı hozzászólására válaszolva megjegyezte, hogy vállalkozónként 500,- Ft/fı/év az adóemelés mértéke. Számára nem világos, hogy ebbıl hogyan következik a 100.000.000,- Ft. A kötvény kibocsátásával kapcsolatban tájékoztatásul elmondta, hogy örömmel venné, ha a kötvény felhasználása során a testület önmérsékletet gyakorolna. A kötvény kibocsátás feltételeként határozták meg a jövedelemteremtı beruházások támogatását. Ezek körébe tartozik a szennyvíz beruházás is. Kérte, hogy a testület és a bizottságok ne tegyenek javaslatot, hogy mire fordítsanak, hiszen már most elkezdte költeni azt a bíróság által megítélt összeget, ami még nincs az önkormányzat számláján. Ismételten felhívta a figyelmet a kellı önmérséklet tanúsítására. Takács Péter képviselı hozzászólására reagálva megjegyezte, hogy a munkahelyteremtı beruházások egyik eszköze a csarnoképítés is, illetve az ipari parkban olyan létesítmények felépítése, amelybıl bérleti díj formájában további bevétel várható. Így munkahelyteremtés mellett jövedelemteremtı képességet is jelent. (Kazetta 3/1. 045-061)
24
Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzı: Az ÖTV 19. § szerint a hivatal részérıl elsısorban a jegyzı és az aljegyzı interpellál. Amennyiben kérdés merül fel a hivatal mőködésével kapcsolatban, azt számára tegyék fel a képviselık. Amennyiben nem tud a felmerülı kérdésekre választ adni, akkor fogják a kollégákat bevonni. Takács Péter és Szilvásy Ferenc képviselık az egyfordulós rendeletalkotással kapcsolatban intéztek kérdést. A korábbi évek gyakorlatát – elsı és a második olvasat - a törvény kötelezıen nem írta elı. Jelenleg az államháztartási törvény szabályozza a költségvetés elkészítését és elfogadását. Az önkormányzat költségvetési koncepciót készít, amely nem tartalmaz számokat, február 15-ig kell benyújtani a polgármesternek a testület elé elfogadásra. Ennek megfelelıen készül ebben az évben a költségvetési rendelet, mely gyakorlatot a jövıben is szeretnék folytatni. Költségvetési koncepció és költségvetési rendelet vonatkozásában külön, specifikus törvényi helyek rendelkeznek a rendeletalkotásra vonatkozóan, melyet az államháztartási törvény az önkormányzatok esetében szabályoz. Ez nem vita tárgya. Specifikus az is, hogy a polgármester terjeszti elı, nem pedig a jegyzı. Jogi konzekvencia. Hrabovszki György képviselı vetette fel a jutalmazási rend sávos megosztásának lehetıségét. A kérdésre jelen pillanatban nem tud választ adni. Valóban volt egy Ügyrendi, Ellenırzési Bizottsági ülés, amely a kérdést tárgyalta. Tudomása szerint állásfoglalást kértek a Közigazgatási Hivataltól. Amennyiben megérkezik a válasz, azt a költségvetési rendeletalkotás során figyelembe veszik. Szilvásy Ferenc képviselı bizonytalan koncepcióra hivatkozott. Pénzügyi válság országos helyzet, a pénzügyi kollégák adnak tájékoztatást, miért jelentkeznek bizonytalanságok. Pap János utalt az Invitel perben nyert összegre. Többször elmondta, hogy a per elsı fokú ítélet, amely ellen felülvizsgálati kérelemmel lehet élni. Amennyiben a pert vesztett cég önállóan nem teljesít, a behajtás ellen intézkedni szükséges. Véleménye szerint ameddig a forrás nem áll rendelkezésre, bizonytalan arra tervezni. Miklós Attila képviselı a költségvetés metodikájával kapcsolatban mondta el véleményét. Dr. Ferenczi Attila képviselı is elmondta, hogy nagyon nehéz évrıl-évre olyan költségvetési rendeletet készíteni, amely nem „unalmas” számadatokat tartalmaz. Nyilván a metodikában sok újat felmutatni nem jelent, ami új elem volt, azt megjelentették a költségvetésben. (Kazetta 3/1. 061-104) Vantara Gyula polgármester: Felkérte a Pénzügyi és Gazdasági Osztály osztályvezetıhelyettesét, hogy a felmerült szakmai kérdéseket válaszolja meg. (Kazetta 3/1. 104-105) Tarné Stuber Éva osztályvezetı-helyettes: A hosszú vitában alapvetıen nem kérdések merültek fel, hanem a koncepcióval kapcsolatos vélemények. Kérdésként hangzott el a kötvénykibocsátás kapcsán a CIB Bank vállalása. A bank vállalta, hogy 3.000.000,- Ft-ot szakképzési hozzájárulásként biztosít a kijelölt intézmények részére. A kötvény kibocsátás július 2-án történt meg, júliusban az önkormányzat vezetése döntött három intézmény, a Békéscsabai Központi Szakképzı Iskola és Kollégium, Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Vásárhelyi Pál Mőszaki Szakközépiskola és
25 Kollégium kijelölésérıl. A bank az értesítést megtette. Problémaként merülhet fel, hogy szeptember 1-jén változott a szakképzési fejlesztési támogatás kifizetési rendszere, de az idıbeni csúszás nem érinti az intézmények támogatási összegét. Takács Péter képviselı felvetette, hogy a vállalkozások támogatása, illetve a munkahelyteremtés forrása a költségvetésben hol található. Ahhoz képest, hogy milyen költségvetési helyzet várható óriási eredménynek tartja a koncepcióban is szereplı 50.000.000,- Ft-os vállalkozásfejlesztési célelıirányzat. Nem szabad elfelejteni a munkahely teremtı beruházásokat sem. A Budapest Bank fejlesztési támogatása is jelentıs összeget jelent. A közgyőlés napirendre tőzte a helyi adórendelet tárgyalását, amely során 1.000.000,- Ft-ig, a helyi iparőzési adóalapig a helyi kisvállalkozások adókedvezményben részesülnek. A jelenlegi gazdasági helyzetben ennél nagyobb lépést kevés önkormányzat tesz, ezért példaértékő. Felvetıdött a beruházások gyorsításának lehetısége. Véleménye szerint nem szükséges a beruházásokat gyorsítani. Áttekintve a pályázatokhoz kötıdı, illetve a saját forrásból megvalósított fejlesztéseket megállapítható, hogy Békéscsaba mindent megtesz annak érdekében, hogy a fejlesztéseket is preferálja. (Kazetta 3/1. 105-133) Tóth Károly képviselı: mikrofonon kívül „ne háromról válaszolj, hanem negyvenrıl. (Kazetta 3/1. 133-134) Tarné Stuber Éva osztályvezetı-helyettes: Jelezte, hogy nem érti a kérdést. Úgy vélte, hogy a szakképzési támogatással kapcsolatban kívántak a képviselık tájékozódni. (Kazetta 3/1. 134-137) Vantara Gyula polgármester: Kérte Tóth Károly képviselıt, pontosan fogalmazza meg kérdését. (Kazetta 3/1. 137-138) Tarné Stuber Éva osztályvezetı-helyettes: A könyvvizsgálóval az összeállított koncepció tervezetet egyeztették, aki a koncepciót több oldalról is átvizsgálva, jó színvonalúnak ítélte meg. A könyvvizsgáló véleményalkotása nem a koncepcióhoz, hanem a költségvetési rendelet-tervezethez és a zárszámadási rendelet-tervezethez szükséges. A törvény ebben a két esetben nevesíti a könyvvizsgálói jelentéstételi kötelezettséget. (Kazetta 3/1. 138-150) Vantara Gyula polgármester: Takács Péter képviselı munkahelyteremtı kérdésével kapcsolatban kiegészítésként reagálta, hogy az 1.000.000,- Ft alatti bevétel esetén az önkormányzat elengedi az iparőzési adót a kisvállalkozóknak, ez 50.000.000,- Ft-os keret. A Dél- Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség levele értelmében az állami koncepciónak megfelelıen kell áttekinteni, hogy a hátralévı idıszakban milyen munkahelyteremtı és kisvállalkozásokat ösztöntı pályázatokat lehet majd benyújtani. Jelezte, hogy ez a levél a koncepció összeállítását követıen érkezett az önkormányzathoz. (Kazetta 3/1. 150-161) Baji Lajos képviselı: Hiányolta, hogy a koncepció nem tartalmazza, hogy annak elkészítésében a könyvvizsgáló is közremőködött. Dr. Ferenczi Attila képviselı hozzászólásában elmondta, hogy milyen jól sikerült a Berzsenyi utcai útfelújítása. Megjegyezte, hogy a korábbi években 1,- Ft-hoz 1,- Ft-ot sikerült
26 támogatásként elnyernie az önkormányzatnak. Jelenleg többet, mint 1,- Ft, mivel 54 %-os a támogatás intenzitása. Hanó Miklós alpolgármester hozzászólására reagálva elmondta, hogy két évvel korábban már tájékoztatták a miniszterelnököt. A parlamentben három bizottságnak is - a kisebbségi, a nemzetbiztonsági és a költségvetési bizottság - ellenzéki vezetıje van. A helyi képviselık egy bizottságot, a fejlesztési tanácsban való közös részvételt kívántak elérni. Herczeg Tamás tanácsnok szerint 7 %-kal csökkennek a normatívák. Amennyiben azt mondjuk, hogy a normatíva csökken és ismert, hogy az a 13. havi bérre vonatkozik, amelyet nem is kell kifizetnie az önkormányzatnak, tehát olyan bevételcsökkenés, amihez kiadáscsökkenés is jár, az a költségvetés esetében nem releváns. Úgy gondolja, hogy azokban az esetekben, amikor arról vitatkoznak, hogy milyen mértékben várható a szakmai színvonal csökkenése, kétségtelen, hogy a 13. havi juttatásban csökkenés fog elıfordulni, mely az önkormányzat esetében is kiadás csökkenést jelent. Hiszen nem kell átfutó tételként kezelnie. Hiányolta, hogy a költségvetési koncepció elıterjesztıje Vantara Gyula polgármester nem nyilatkozott arról, hogy mi a véleménye a koncepcióról. A város „elsı emberének” illik a személyes megjelenését is ismerni. (Kazetta 3/1. 161-203) Vantara Gyula képviselı: Baji Lajos képviselı nem volt jelen, amikor elmondta bevezetıjét. Kérte a képviselıt, ne várja el, hogy megismételje az általa korábban elmondottakat. (Kazetta 3/1. 203-204) Köles István alpolgármester: Röviden ismertette, mi várható az oktatás területén, hiszen az a város költségvetésében jelentıs tételt képvisel. A központi költségvetés 40.000.000.000,- Ft-ot kíván kivonni az oktatási szférából. Amikor 25.000.000.000,- Ft-ot vontak ki, jelentıs létszámcsökkenéssel kellett reagálni. Nem ismert, hogy a tervezett kivonásnak milyen hatásai várhatóak. A normatív támogatás nem reál, hanem nominál értékben csökken. Példaként említette, hogy az Új Katedra címő pedagógiai lap szerint a normatív támogatás mértéke az általános iskola elsı két évfolyamában 204.000,- Ft helyett 145.700,- Ft, a harmadik évfolyam esetében 172.600,- Ft várható, mely nem jelképes, hanem igen komoly normatíva csökkenést jelent. Az önkormányzat szerette volna a pedagógus pályát vonzóbbá tenni, a kormány is tervezte a pályakezdı pótlék bevezetését, ami fıiskolák végzettek esetében 20.000,- Ft-ot, az egyetemet végzettek esetében 32.000,- Ft-ot jelentett volna. Ez jelentıs bérfeszültséget okozott volna. Tervezték, hogy a soros elırelépés során ezt az összeget „elkoptatják” tulajdonképpen nem kapnak fizetésemelést mintegy 7-8 elırelépésig. A szakmai kifogások nem megfontoltabb elosztásra tettek javaslatot, hanem a lehetıség elvonására. Az intézményvezetık többletjuttatására szánt 2.6000.000.000,- Ft is eltőnt a rendszerbıl. Nem beszélve a 13. havi fizetésrıl. A legnagyobb furcsaság, hogy eddig is csak 70 %-ban finanszírozta az állam a 13. havi bért, az önkormányzatnak kellett kiegészítenie. A tervezett elvonás mértéke 100 %. Elég érdekes lesz ezt kompenzálni. Az önkormányzat próbálja az intézmények mőködıképességét biztosítani, bízik abban, hogy azt sikeresen teszi. (Kazetta 3/1. 204-248)
27 Dr. Kerekes Attila képviselı: Dr. Ferenczi Attila képviselı hozzászólására Baji Lajos és Mezei Zsolt képviselı is reagált. Az elhangzottakkal kapcsolatban az alábbiakat reagálta: A Berzsenyi utca ipari út beruházásának összes költsége 140.000.000,- Ft, elıször 52.000.000,Ft önrész szerepelt, de a fajlagos költségek miatt 83.000.000,- Ft lett, mely 59,3 %-ot jelent. Kerekítve 60 % az önerı, ezért Dr. Ferenczi Attila képviselınek volt igaza. Kritika érte a kötvénykibocsátás pozitív elemeit. Már pozitív dolgok is történtek. A kiadás oldalát feszegette Mezei Zsolt képviselı. El kell mondani, hogy az utóbbi idıben eddig 130.000.000,- Ft plusz bevételt eredményezett, ezzel szemben 44.000.000,- Ft a kiadás értéke. Szintén kritikával illették, hogy néhány adónemben emelkedés történt. Korábbi években elhangzott, hogy az önkormányzatoknak egyre jobban kell önállósodnia, ezért a kormány határozza meg a helyi adók mértékét. Eddig ezt az önkormányzat nem használták ki teljes mértékben. Véleménye szerint a jelenleg tervezett mérték sem kritizálható. Elhangzott, hogy 1.000.000,- Ft bevétel alatt a vállalkozóknak nem kell iparőzési adót fizetniük. Az önkormányzat ezzel a kezdeményezéssel kívánja támogatni a legkisebb vállalkozókat. Véleménye szerint a kezdeményezés példaértékő, melynek a sajtón keresztül is nagy hangot kell adni. (Kazetta 3/1. 248-284) Takács Péter képviselı: A munkahelyteremtés témájával kapcsolatban azért kért már harmadszor is szót, mivel nagyon fontos kérdésnek tartja. A város megtartó erejével szoros összefüggésben van. Elfogadja az osztályvezetı-helyettes asszony, illetve polgármester úr által elmondottakat. Helyesnek tartja, hogy 50.000.000,- Ft-ot irányoztak elı a költségvetésben a helyi kis- és középvállalkozók segítésére, 1.000.000,- Ft bevétel alatt nem kell iparőzési adót fizetniük. Szintén helyesnek tartja, hogy az önkormányzat olyan programokat támogat, amely már az elızı ciklusban indult, ilyen a Budapest Bank esetében 700 munkahely teremtése. Ugyanakkor Hanó Miklós alpolgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy akkor kezdjen gondolkodni az Invitel perben nyert összeg felhasználásáról, amikor az önkormányzat számára átutalásra kerül. Reményei szerint várható egy nem várt bevétel. Elıre kellene gondolkodni és munkahelyteremtésre fordítani a nem várt összeget. Az osztályvezetıhelyettes asszony szerint más városokhoz képest tudomásul kell venni, hogy Békéscsaba mindent megtesz. A kijelentést nem kívánja kétségbe vonni, bár felkeltette érdeklıdését és informálódni fog más megyei jogú városok vonatkozásában. Úgy látja, hogy Debrecen nem Békéscsabához hasonló, hanem tényleges Agórát épít. A piacot teljes mértékben XXI. századi elvárásoknak megfelelıen újította fel. A nem várt bevételbıl az önkormányzatnak is hasonló beruházásban kell gondolkodnia. Munkahelyteremtésre nem lehet elég sokat fordítani. Jelezte, hogy szívesen részt venne a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság azon ülésén, amikor azt tárgyalja, hogy az elıterjesztésben felsorolt intézkedések milyen munkahely megtartó és teremtı hatással járnak. Az iroda segítségével modellezni lehet, ha 1.000.000,- Ft-ig adómentességet kap a vállalkozó, mennyi munkahelyet tud megtartani. Amennyiben a Budapest Bank folytatja a programokat, hány munkahely keletkezik a következı években? Véleménye szerint alapvetı érdeke az önkormányzatnak megismernie, hogy az elkövetkezendı években hány új munkahely teremtésére nyílik lehetıség. (Kazetta 3/1. 284-325) Herczeg Tamás tanácsnok: 5-10 % közötti normatíva csökkenésrıl beszélt korábbi hozzászólásában. Amennyiben ehhez egy 7 % fölötti infláció párosul, közel 20 %-os
28 csökkenés várható. A költségvetés összeállításánál a szakmai munka feltételeit próbálják biztosítani. Megjegyezte, hogy Debrecen nem épít Agórát, mivel nem teheti pólusváros mivolta miatt. Lebontották a Kölcseyt, és építettek helyette egy konferencia központot és egy közmővelıdési intézményt. (Kazetta 3/1. 325-339) Miklós Attila képviselı: Felhívta Köles István alpolgármester figyelemét arra, hogy Antal József kormánya volt az utolsó, amely az oktatást teljes mértékben lefinanszírozta. Azóta valamennyi kormány elvon az oktatási normatívából. Az elmúlt években állami forrásból a Madách Utcai Általános Iskola mindkét tömbje megújult, felépült a Széchenyi István Két Tanítási Nyelvő Szakközépiskola, a TISZK. A tervek között szerepel a 2. sz. Általános Iskola felújítása. Békéscsaba az elmúlt hat évben a „népnyúzó kormánytól” kb. 3.000.000.000,- Ft-ot kapott oktatási intézmények fejlesztésére. Ezen kívül hat éve állami forrás segítségével épület fel a sürgısségi osztály, illetve felújításra került a belgyógyászati tömb, amit újabb 2.000.000.000,- Ft-ot jelentett a városnak. (Kazetta 3/1. 339-363) Baji Lajos képviselı: Éppen Köles István alpolgármester kezdte sorolni, hogy bár az alapnormatíva bizonyos esetben csökken, mellette megjelennek kiegészítı normatívák. Aki egyszer is tanulmányozta a költségvetési törvényt, ismeri, hogy úgy kell összeszedni a normatívákat, évrıl évre más helyrıl. A vége mindig egy „szép mosolygós” kerek szám lesz. Ezért olyan miatt „sopánkodni, illetve az ördögöt festeni a falra”, ami még nincs, nem érdemes. Nem helyes 15 % elvonásról beszélni, illetve nem észrevenni azt, hogy más normatívákkal a feladatellátás korrekt számot fog kiadni. Sajnálja, hogy Dr. Kerekes Attila és Dr. Ferenczi Attila képviselıkkel kell vitába keverednie abban, hogy az elıterjesztésben szó szerint az szerepel, hogy a Berzsenyi utcai Ipari út felújítása a kiviteli költségek 46 %-a. Tehát a támogatás 54 %. Erre azt mondja a két képviselı, hogy sokkal nagyobb szám. Mióta a városnak nincs jegyzıje, azóta ilyen „kupleráj” van a hivatalban, hogy a képviselınek ilyen anyagból kell dolgoznia. (Kazetta 3/1. 363-390) Vantara Gyula polgármester: Felhívta Baji Lajos képviselı figyelmét, hogy a témához kapcsolódóan szóljon hozzá. A hivatal dolgozói nevében kérte a jelzık megválogatását. (Kazetta 3/1. 390-391) Baji Lajos képviselı: A költségvetés koncepcióját nagyban megnehezíti, hogy nem valós számokat bocsátottak a képviselık rendelkezésére. (Kazetta 3/1. 391-395) Dr. Fábián Ágnes tanácsnok: A helyi egészségügy is többlettámogatást igényel, mivel 100.000.000.000,- Ft-ot készül kivonni a kormány ebbıl a szférából. Még rosszabb a helyzet a 13. havi fizetések esetében, mivel azt két éve a kórház semmilyen soron nem kapja meg. A Pénzügyminisztérium közleménye szerint a finanszírozásba beépítettnek tartják, tehát 100 %ban elvonják majd a 0 %-ot. Kérte, hogy Tóth Károly és Baji Lajos képviselık tisztességes hangot használjanak felszólalásuk során a hivatal dolgozóival szemben, hiszen nem érdemlik meg. Képviselıhöz méltatlannak tartja, ahogy Tarné Stuber Éva osztályvezetı-helyettes válaszadása közben viselkedett Tóth Károly képviselı. (Kazetta 3/1. 395-414)
29
Bokros Mátyás képviselı: Véleménye szerint kb. másfél milliárd forinttal kevesebb maradt a város közigazgatási területén mezıgazdaságból élık pénztárcájában az elızı évekhez képest. Ez rányomja bélyegét mindenre, sokkal kevesebbet fognak adózni, költeni. Ez is szegmense annak, hogy lényegesen alacsonyabb adóbevétel várható a városban. Hiába nem csökkent a normatíva, Gerla esetében továbbra érzékelhetı, hogy a gyermekek létszáma határeseten van, nagyon kevés. 15 évvel korábban 24-25 gyermek iratkozott be. Ez a csökkenı tendencia sajnos a következı években sem fog javulni. Saját, 4 fıs vállalkozásában fél évet dolgoznak azért, hogy létezhessenek. Ennyi idı szükséges ahhoz, hogy a számos járulékot ki tudják fizetni. A másik fél évet pedig azért dolgozzák le, hogy éljenek. (Kazetta 3/1. 414-433) Kiss Tibor képviselı: Miklós Attila kormányra vonatkozó kritikáját elfogadja. Furcsának tartja az uniós forrásokat állami támogatással összemosni. Baji Lajos képviselı hozzászólására reagálva elmondta, hogy a csökkenı normatívákat „szép mosolygó” számoknak nevezni minimum szakmai perverzió. Pedagógusként egyetérteni azzal, hogy a 13. havi fizetést megvonják akkor, amikor két vagy három éve nem kaptak béremelést, ugyanakkor megvonják a 13. fizetést is, minimum 10-15 %-os bércsökkenést jelent. Visszautasítja Baji Lajos képviselı azon kijelentését, hogy a feladatokra ugyan megkapják a forrást, de az agyonhajszolt tanárok jóval kevesebb pénzért dolgozzanak. (Kazetta 3/1. 433-471) Miklós Attila képviselı: A vállalkozók kommunális adója 500,- Ft-tal emelkedik, ami kb. 7,510.000.000,- Ft között várható. Elgondolkodtató, hogy a hivatalban több jutalmat osztottak ki, mint amennyi többlet kommunális adóbevétel a következı évben várható. (Kazetta 3/1. 471-484) Baji Lajos képviselı: Minden relatív. Amikor azt mondta, hogy a normatívák csökkenése bizonyos esetben egyik helyen nyomon következı, és más normatívák megjelenése, összege az már lehet, hogy egy „mosolygósabb” számot ad ki. Személy szerint nem örül ennek. A koncepciót költségvetési szempontból elemezte. Ha egy normatíva csökkentés az önkormányzat részérıl kiadás csökkenéssel jár, akkor az a költségvetés szempontjából indifferens, mert amennyivel kevesebbet kapnak, annyival kevesebbet kell kifizetni. Nem örül annak, hogy a közalkalmazottak és a köztisztviselık 13. havi bérük megvonására készülnek jelen tervek szerint. Amikor az ország gazdasági helyzete kedvezıbbé válik, akkor azok pótlására sor kerül. Azt, hogy ezt hogyan élik meg a közalkalmazottak más történet. Jelen esetben a város dolgáról kell beszélni. (Kazetta 3/1. 484-515) Tóth Károly képviselı: Azt kérte a hivataltól, hogy akkor válaszoljon, ha a feltett kérdésre ad választ. (Kazetta 3/1. 515-521) Vantara Gyula polgármester: Hrabovszki György képviselı módosító indítványában kezdeményezte, hogy a jegyzı, aljegyzı juttatása, illetve a 13. és 14. havi bér külön soron jelenjen meg. Szavazásra bocsátotta a módosító javaslatot.
30 -
Megállapította, hogy a közgyőlés 11 igen, 10 nem szavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elvetette.
Baji Lajos képviselı javasolta az illeték, a gépjármőadó, a kamat és a vagyoni bevételek mértékét 2007. évi szinten történı megállapítását. Szavazásra bocsátotta a módosító javaslatot. Megállapította, hogy a közgyőlés 8 igen, 10 nem szavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elvetette. (Kazetta 3/1. 521-554) Hricsovinyi Tamás képviselı: Jelezte, hogy szavazás során tartózkodni kívánt, kérte igen szavazatát ennek megfelelıen korrigálni. (Kazetta 3/1. 554-560) Takács Péter képviselı: Javasolta, hogy az elıterjesztés szerinti határozati javaslat 1. pontja annyiban változzon, miszerint a költségvetési rendelet-tervezet elsı olvasatát a januári közgyőlésre beterjeszteni szükséges. (Kazetta 3/1. 560-566) Vantara Gyula polgármester: Elıterjesztıi oldalról nem javasolja a változtatás elfogadását. Szavazásra bocsátotta a módosító javaslatot. Megállapította, hogy a közgyőlés 9 igen, 10 nem szavazattal, 6 tartózkodással a módosító javaslatot elvetette. Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 3/1. 566 – 3/2. 006) A közgyőlés 16 igen, 7 nem szavazattal, 1 tartózkodással a következı határozatot hozta: 616/2008. (XI.20.) közgy. HATÁROZAT I.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a 2009. évi költségvetési koncepcióban rögzített tervezési irányelveket elfogadja, melynek alapján elkészített, s valamennyi érintett bizottság által véleményezett költségvetési rendelet-tervezetet a februári közgyőlésre beterjeszteni szükséges. Felelıs: Határidı:
II.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése felkéri dr. Szvercsák Szilvia aljegyzıt, hogy a 2009. évi költségvetés elıirányzatait az önálló és részben önálló gazdálkodási jogkörő intézményvezetıkkel egyeztesse le, melynek eredménye kerüljön beépítésre a költségvetési rendelet-tervezetbe. Felelıs: Határidı:
Tárgy:
Vantara Gyula polgármester 2009. február 13.
Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzı 2009. február 5.
A behajthatatlan követelésekrıl szóló 4/2000. (II.17.) önk. rendelet módosítása
31
Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést véleményezte az Ügyrendi és Ellenırzési, valamint a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság. Mindkét bizottság javasolja a közgyőlésnek a rendelet módosítását. Természetesen az elıterjesztés szövegének utolsó mondatában a bizottság helyett közgyőlést kell érteni. Szavazásra bocsátotta a rendelet módosítását (Kazetta 3/2. 006-014) A közgyőlés 17 igen szavazattal, 5 tartózkodással alkotta meg rendeletét:
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének 44/2008. (XI. 24) önk. rendelete a behajthatatlan követelésekrıl szóló 4/2000. (II. 17.) önk. rendelet módosításáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdésében, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108. § (2) bekezdése alapján a behajthatatlan követelésekrıl szóló 4/2000. (II. 17.) önk. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) módosításáról a következı rendeletet alkotja: 1. § A Rendelet 3. §-ának a helyébe az alábbi szövegrész lép: „A követelés behajthatatlanná minısítésére, és ennek alapján a követelésrıl való lemondásra a követelés nagyságától függıen az alábbi személyek és szervek jogosultak: a) legfeljebb 100.000 Ft nagyságú (kisösszegő) követelés esetén a polgármester, illetve az intézmény vezetıje, b) 100.000 Ft és 500.000 Ft közötti értéke esetén a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság, c) 500.000 Ft feletti érték esetén a közgyőlés.” 2. § Ez a Rendelet 2008. december 1-jén lép hatályba.
Vantara Gyula sk. polgármester Tárgy:
Dr Szvercsák Szilvia sk. aljegyzı
A magánszemélyek kommunális adójáról szóló 29/2006. (IX.14.) önk. rendelet hatályon kívül helyezése
32 Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést véleményezte az Ügyrendi és Ellenırzési, a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi, valamint Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság. A bizottságok egyetértettek a rendelet hatályon kívül helyezésével. (Kazetta 3/2. 014-018) Tóth Károly képviselı: Érti, hogy nem kívánják a magánszemélyeket adóval terhelni. Természetesen ez egy fantasztikus gondolat, minden elismerése a Fidesz frakcióé. Ez nagyon sok pénzébe kerül az állampolgároknak, mivel lényegesen olcsóbb helyi adók módjára a hulladékszállításról és kezelésrıl gondoskodni, mint bármely más módon. Ettıl a többségnek joga van azt mondani, hogy ne fizessenek többet. Nemcsak az a baj, hogy kevesebbe kerülne, ha kommunális adóként kerülne bevezetésre. A kommunális adó az egyedüli forma, amely lehetıséget ad a legrászorultabb, egyedülálló idıs személyeknek és másoknak arra, hogy szociális alapon mentességet kapjanak az adó megfizetése alól. Nem egy gazdasági társaságtól kérne kedvezményt, hanem az önkormányzat saját rendeletébe szabályozza. Sajnálja, hogy a jegyzı asszony egy éve azt mondta, hogy ne vezessék be ezt az adónemet, halasszák el egy évig, addig kidolgozzák a részleteket. Egy év alatt óriási munkát végzett, ezért valóban érdemelt N+1 havi jutalmat. Kemény egy éves munka eredményeként arra az egy mondatra futotta, hogy „megszüntetjük”. Sajnálja, hogy megakadályozzák, hogy a város lakói kedvezıbb helyzetbe kerüljenek, illetve a legrászorultabbak alanyi jogon kérhessék a díj elengedését. (Kazetta 3/2. 018-046) Mezei Zsolt képviselı: Nem érti, hogy miért „bújik” a jelenlegi jobb oldal a mögé a jegyzı asszony mögé, akit kinevezett, majd a mai napon felfüggesztett. Miért mondja azt, hogy csak azért nem lesz helyi adó, mivel a jegyzı asszony úgy gondolta. Politikai tényként kezelve nem hajlandók tudomásul venni, hogy a helyi adó bevezetésével csökkenthetı lenne a város lakosságának terhei 303,- Ft bruttó összeggel. 288,- Ft-ban lehetne a jelenlegi törvények értelmében maximalizálni a helyi adó mértékét. Ehhez képest az önkormányzatnak lehetısége lenne a magas szintő szolgáltatás elvégzésének árkiegészítésére. Ez azt jelenti, hogy nem a lakossággal kellene közvetlenül „álszociálisan” megfizettetni azt a kommunális adótöbbletet, amelyet elutasít a jobb oldal. Nem érdekelve a lakosság zsebében maradó pénzt, rossz politikával, kommunikációs hadjárattal azt mondani, hogy „Drága Békéscsabaiak, én nem vezetek be akkor sem helyi adót, ha azzal jobban járnátok.” Sajnos a mondat második fele ritkán, vagy egyáltalán nem hangzik el. Kérte, hogy fontolja meg a közgyőlés a helyi adó bevezetésének lehetıségét 288,- Ft-os maximális értékkel, a szolgáltató felé az árkiegészítést egyéb bevételébıl biztosítva. (Kazetta 3/2. 046-065) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a rendelet hatályon kívül helyezését. (Kazetta 3/2. 065-072) A közgyőlés 16 igen, 6 nem szavazattal, 2 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének 45/2008. (XI. 24.) rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról szóló 29/2006. (IX. 12.) önk. rendelet hatályon kívül helyezésérıl Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított
33 jogkörében eljárva, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a magánszemélyek kommunális adójáról a következı rendeletet (a továbbiakban: Rendelet) alkotja. 1. § Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a magánszemélyek kommunális adójáról szóló 29/2006. (IX. 12.) önk. rendeletet 2008. november 30. napjától hatályon kívül helyezi. 2. § Jelen rendelet 2008. november hó 30. napján lép hatályba. Békéscsaba, 2008. november 7. Vantara Gyula sk. polgármester
Dr. Szvercsák Szilvia sk. aljegyzı
Vantara Gyula polgármester: Kezdeményezte, hogy a témában érintett vendégek jelenléte miatt a 4.6 és a 2.3. jelzéső napirendi pontokat az elfogadott napirendi pontok sorrendjét megváltoztatva tárgyalja a közgyőlés. Üdvözölte a köztisztaság fenntartása és egyes közszolgáltatás kötelezı igénybevétele kapcsán megjelent személyeket, illetve Krizsán Miklós könyvvizsgálót, aki a Temetkezési Vállalat Korlátolt Felelısségő Társasággá történı átalakítása, és a vagyonmérleg jóváhagyása tárgyában jelent meg. Szavazásra bocsátotta a napirend módosítására vonatkozó javaslatot. Megállapította, hogy a közgyőlés 21 igen szavazattal, 3 tartózkodással, a közgyőlés jóváhagyta. (Kazetta 3/2. 0-086) Napirend elıtti hozzászólások: Baji Lajos képviselı: Furcsának tartja, hogy a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság elnöke nem jelezte a bizottság egyhangú határozatát. A szavazás során formai hiba történt, mivel a közgyőlésen nem minden tény került ismertetésre, ami bizottsági ülésen is elhangzott. A közgyőlés a bizottság 5 igen, egyhangú szavazatának ismerete hiányában döntött. (Kazetta 3/2. 086-104) Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzı: Kiosztásra került a bizottság határozati javaslata. A bizottság elnökének kellett volna jelzéssel élnie, amennyiben a bizottság javaslata módosító javaslatként merül fel a közgyőlés elıtt. Amennyiben úgy dönt a testület, hogy az elızı eredményt meg kívánja semmisíteni, azt a metodikát kell alkalmazni, hogy szavazzanak a megsemmisítésrıl, illetve a bizottsági határozat tudatában elfogadják a szavazás eredményét. (Kazetta 3/2. 104-116) Baji Lajos képviselı: Ügyrendi hozzászólásában kezdeményezte az ismételt szavazás elrendelését. (Kazetta 3/2. 116-118)
34 Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az ügyrendi javaslatot. Megállapította, hogy a közgyőlés 10 igen, 8 nem szavazattal, 6 tartózkodással, a módosítást elutasította. (Kazetta 3/2. 118-124) Napirend tárgya: Tárgy:
Városüzemeltetést érintı ügyek
A köztisztaság fenntartásáról és az egyes közszolgáltatások kötelezı igénybevételérıl szóló 31/1998. (XII. 17.) rendelet módosítása
Takács Péter képviselı: Próbálta megkeresni, hogy ez ügyben hogyan foglalt állást a bizottság, de nem sikerült. Kérte Fodor Lajos képviselıt, a Gazdasági, Költségvetési Bizottság elnökét ismertesse a bizottság döntését. A szilárd települési hulladék szállítása esetében ebben az évben volt már egy díjemelés. Számítása szerint a lakossági szilárd hulladék szállítása esetében ismételten, 14 %-os díjemelésre kerülne sor. Konkrétan ezt a díjemelést mi támasztja alá? (Kazetta 3/2. 124-138) Bokros Mátyás képviselı: Az elıterjesztésben 4,56 %-os díjemelés szerepel, a számítások alapján azonban valóban 14 % a díjemelés mértéke. Éves szinten több mint kétezer forintot jelent családonként. (Kazetta 3/2. 138-143) Dr. Ferenczi Attila képviselı, a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság elnöke: Az elıterjesztésben található táblázat nem veszi figyelembe a bizottság állásfoglalását. Krizsán Miklós könyvvizsgáló megvizsgálta az árképzést, illet az inflációs növekedést. Nem szerepel a díjtételben az a 46,- Ft-os fejlesztés, amelyet a TAPPE szerzıdés szerint végrehajt. (II. depónia 2 ha, rekultiváció, a biogáz kiépítése, a hulladékszállító gépjármővek beszerzése) A TAPPE nettó 334,- Ft-ot kért volna ürítésenként. A bizottsági ülésen hosszas vita alakult ki az inflációval kapcsolatban, ugyanis szakemberek által is elismerten létezik szakmai infláció és KSH által közölt infláció. Megjegyezte, hogy a szakmai infláció mindig magasabb, mint a KSH adat, mivel a szakterület költségnövekedését mutatja ki az elızı évhez képest. A bizottság Krizsán Miklós könyvvizsgáló KSH által közölt adatok alapján vette alapul és a beruházás ürítésre esı díját. Ezért a bizottság 7 igen, egyhangú szavazattal a 315,- Ft/ürítés díjat javasolja elfogadásra. A fejlesztési források is beépítésre kerültek Krizsán Miklós könyvvizsgáló által a 2007. bázis év adatain nyugvó költségekhez képest. (Kazetta 3/2. 143-168) Vámos József képviselı: A korábbi rendelet 10. §-a rendelkezik arról, hogy a lakosság 1 m3ig térítésmentesen veheti igénybe a lerakót. Lakossági bejelentés és személyes tapasztalat alapján elmondta, hogy aki a nyitva tartási idın belül odaszállítja a hulladékot, vagy nem veszik át, vagy arra szólítják fel, hogy fizessen térítési díjat. A városnak is érdeke, hogy a hulladék a lerakóban és ne az árokparton kerüljön elhelyezésre. Kérte, hogy a lerakó bejárata elé helyezzenek el egy 1x1,5 méteres táblát, amin felhívják a figyelmet a vonatkozó rendeletre. Még véletlenül se tudják a lerakóban letagadni, hogy nem létezik ez a rendelet. Azt is lehet látni, hogy miután a lakosok eltérıen reagálják le, hiszen nem mindenki tudja, hogy a rendelet szabályozza az 1 m3 alatti térítésmentes elhelyezést, ezért sokat mérgükben megfordulva eljönnek a szeméttel és az út mentén lévı árkokba szórják. Mindenképpen
35 biztonságot jelentene a tábla kihelyezése, azon túl, hogy a szerzıdés értelmében a TAPPE figyelmét fel lehetne hívni, hogy erre fokozott figyelmet fordítsanak, alkalmazottait képezze ki. Nem feltételezi, hogy az alkalmazottak tudatosan mondják, hogy nem létezik a rendelet. Az elmúlt közgyőlésen is elhangzott a hulladék újrahasznosítása. Több országban is lehet látni, hogy a szelektív hulladékgyőjtı edényeket a nagy bevásárlóközpontok parkolójában helyezik el. Ennek az az ésszerő magyarázata, hogy a vásárlás alkalmával el tudják vinni a hulladékot. Ha külön, a város bármely pontján van szelektív hulladékgyőjtı edény, külön feladat, munka, hogy összeszedve elinduljon. Ez nehezebben mőködik. Javasolta, hogy az önkormányzat ez ügyben is tegyen lépéseket. (Kazetta 3/2. 168-205) Gyurkó Csaba a TAPPE ügyvezetı igazgatója: Vámos József képviselı hozzászólására reagálva elmondta, hogy több éven keresztül volt kihelyezett konténer a hulladéklerakó elıtt. Egy évvel ezelıtt szüntették meg, illetve kerítésen belül helyezték el a konténert. Sajnos a vállalkozók szoktak rá, és korlátlan mennyiségben helyezték el a hulladékot. Az alkalmazottak valóban nem tudatosan tették, hogy elutasították a hulladék térítésmentes átvételét, valószínőleg félreértés lehet a közületi és a lakossági hulladék megítélése szempontjából. A multinacionális bevásárlóközpontok elıtti szelektív hulladékgyőjtése sajnos a tulajdonostól függ. Nem fogadják be. A parkoló magánterület, egyes bevásárlóközpontok központilag, országosan oldják meg a kérdést a Zalai Hulladékgyőjtıvel. A LIDL Áruházlánc pedig konkrétan elutasította. (Kazetta 3/2. 205-222) Bokros Mátyás képviselı: Hiányolta, hogy nem érkezett válasz, mi indokolja a majdnem 15 %-os áremelést. (Kazetta 3/2. 222-225) Gyurkó Csaba a TAPPE ügyvezetı igazgatója: Az áremelés indoka tulajdonképpen évekre vetíthetı vissza. Már az elmúlt évben sem a megállapított díjtételt alkalmazták. Két független szakértı is megállapította, hogy a beruházásokkal, stb. összefüggésben már az elmúlt évben is 322,- Ft-nak kellett volna lennie az ürítési díjnak. De a lakosság teherviselı képességét figyelembevéve azt 255,- Ft-ban állapították meg. A jelenlegi vizsgálat a 2007. évi adatok alapján 233,- Ft nettó ürítési díjat állapított meg, mint kifizetett önköltséget. 2007. évben 200,- Ft volt az ürítési díj. Elıbb-utóbb el kell érni a valós értéket. (kazetta 3/2. 225-234) Vámos József képviselı: Megköszönte a választ, azonban a rendeletben nem az szerepel, hogy kihelyezett fém hulladéktárolóba tehet le a lakos 1 m3 hulladékot és az a kerítésen belül van. A rendelet egyértelmően fogalmaz a 10. §-ban: „ A lakos 1 m3-ig elhelyezhet.” Nem tartalmazza, hogy csak akkor, ha kívül, vagy csak akkor, ha belül van. A válasz ezen része nem kielégítı. Azt szeretné elérni, hogy ha bármely békéscsabai lakos 1 m3-en belüli hulladékmennyiséget a nyitva tartási idın belül kiszállít, ne azt a választ kapja, hogy térítésmentesen nem lehet elhelyezni. A válasz az legyen, hogy természetesen elhelyezhetı és megmondják, hogy hová rakható le. A rendelet errıl szól, a problémára kívánta felhívni a figyelmet. Abban kérte az ügyvezetı igazgató segítségét, amennyiben a közgyőlés továbbra is benne hagyja a rendeletben a hivatkozott kitételt, annak megfelelıen mőködjön.
36 Nem ismeri mi az akadálya annak, hogy egy nagymérető táblát helyezzenek ki, amely a 10. §ban foglaltakról tájékoztatást ad. Amennyiben a hulladékot kiszállító lakos azt a választ kapja, hogy nem helyezhetı el térítésmentesen, a táblára rámutatva igazolni tudja, hogy az önkormányzati törvény arra lehetıséget biztosít. Nem várható el a város lakosságától, hogy valamennyi rendeletet ismerjen, és arra hivatkozni tudjon. A tábla kihelyezése a jelenlegi konfliktus helyzetet megoldaná. (Kazetta 3/2. 234-256) Hirka Tamás képviselı: Észrevételét a Kft. ügyvezetı igazgatója felé intézte: Lakótelepi övezetben a nyári idıszakban gyakran elıfordul reggel 6 óra elıtti ürítés. Ezzel még nem lenne nagy baj, de az ürítést végzı személyzet figyelmét fel kellene hívni arra, hogy nem kellene a hulladékgyőjtı edényzetet vascsıvel verni azért, hogy kijöjjön belıle a hulladék. (Kazetta 3/2. 256-265) Gyurkó Csaba a TAPPE ügyvezetı igazgatója: Vámos József képviselınek maximálisan igaza van. A lakosnak joga van arra, hogy 1 m3-ig elhelyezze a hulladékot. Arra kívánt reagálni, hogy korábban kívül került elhelyezésre a győjtı edényzet. Amennyiben elıfordult, hogy csak térítés ellenében vették át a hulladékot, annak minıségével lehetett probléma. A tábla valószínőleg megoldhatná a jelenlegi helyzet, kihelyezésérıl gondoskodnak. Hirka Tamás képviselı hozzászólására reagálva elmondta, hogy nem vitatja, de meglehetısen ritkán fordul elı a hat óra elıtti ürítés. Az alkalmazottak 6 órakor kezdik a munkát. Az ürítéshez párosul a hulladék elhelyezés problémája, amikor gyakorlatilag vegyesen öntik az edénybe a hulladékot, ezáltal az edényzet aljára odatapad. Az alkalmazottaknak két lehetısége van, vagy megpróbálják bármi módon kiüríteni, ellenkezı esetben az a vádpont éri a szolgáltatót, hogy nem ürítette ki a tárolóedényt. Természetesen ez nem ok arra, hogy hajnalban fémrúddal felverjék a fél lakótelepet. Sajnos a kettısség mindenhol elıfordul. (Kazetta 3/2. 265-284) Pap János képviselı: Emlékezete szerint az érvényben lévı szerzıdés alapján a TAPPE Kft. megkapja az összeget. Az, hogy aláment az árnak, az a verseny során alakult ki. Mindkét fél aláírta a szerzıdést, amit egyrészrıl törvénytelenül fogadott el a közgyőlés, amit a polgári jog szerint nem lehet felbontani. A nehezebb idıszakban a Kft. kezdeményezi a lakosság által fizetendı díj emelését, amit korábban a versenyhelyzet miatt kalkulált ki annak érdekében, hogy mindenképpen nyertes legyen. Véleménye szerint így nem korrekt. Jelezte, hogy személy szerint nem kívánja elfogadni a díjemelésre vonatkozó javaslatot. (Kazetta 3/2. 284-319) Takács Péter képviselı: Korábban valamennyi díjtételre vonatkozó kezdeményezést támogatott a szolgáltatás jó színvonalon történı ellátása érdekében. A bizottság által javasolt 315,- Ft nettó árat tartalmaz? Figyelembe kell venni a lakosság teherbíró képességét is, amennyiben a 315,- Ft nettó árat tartalmaz, nem támogatja annak elfogadását. (Kazetta 3/2. 319-326) Dr. Ferenczi Attila képviselı, a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság elnöke: Az ürítési díj 11,- Ft-tal emelkedett, a rajta lévı többi költség korábbi hozzászólásában ismertetett fejlesztési költség. A közgyőlés úgy is dönthet, hogy a díjat 280,Ft-ban állapítja meg, ebben az esetben 40.000.000,- Ft árkiegészítést kell tenni. A bizottség 7 igen, egyhangú szavazattal ezért döntött úgy, hogy a TAPPE Kft. igényét nem fogadja el, a
37 lakosság teherbíró képességét is figyelembe véve, a fejlesztést elismerve 315,- Ft/ürítési díjat javasol. (Kazetta 3/2. 326-345) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a módosító javaslatot. Megállapította, hogy a közgyőlés 17 igen szavazattal, 5 tartózkodással a módosítást elfogadta. Szavazásra bocsátotta a rendelet módosítását. (Kazetta 3/2. 345-358) A közgyőlés 17 igen, 2 nem szavazattal, 2 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének 46/2008. (XI.24.) önk. rendelete a köztisztaság fenntartásáról és az egyes közszolgáltatások kötelezı igénybevételérıl szóló 31/1998. (XII. 17.) önk. rendelet módosításáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 23. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a köztisztaság fenntartásáról és az egyes közszolgáltatások kötelezı igénybevételérıl szóló 31/1998. (XII. 17.) önk. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) módosításáról a következı rendeletet alkotja 1. § A Rendelet 2. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép, egyúttal a „Hatásköri szabályok” alcím helyébe az „Értelmezı rendelkezések” alcím kerül: „E rendelet alkalmazása szempontjából: a) köztisztasággal összefüggı tevékenység: az egyes ingatlanok, ezen belül különösen a lakóépületek és emberi tartózkodásra szolgáló más épületek, továbbá nem lakás céljára szolgáló helyiségek, hozzájuk tartozó területek, valamint közterületek tisztántartása, b) közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet (közút, járda, tér, közpark), továbbá az építmények közhasználatra átadott része (árkád alatti járda, alul- és felüljáró), c) köztisztasági szolgáltatás: megrendelés, illetıleg megbízás alapján a közterület tisztán tartása, d) tisztán tartás: az egyes ingatlanok és közterületek tisztítása, hó- és síkosságmentesítése, illetıleg pormentesítése, d) települési szilárd hulladék: az ingatlanon keletkezı háztartási és egyéb szilárd halmazállapotú visszamaradt anyag, a veszélyes hulladék és a radioaktív hulladék kivételével.” 2. § A rendelet 3. § (1) az alábbiak szerint módosul:
38
„(1)
A rendelet hatálya alá esı területen lévı helyi utakon, tereken, sétányokon, járdákon, lépcsıkön, továbbá az ehhez tartozó mőtárgyakon (alul- és felüljárók, hidak), valamint a közcélú zöldterületeken keletkezett hulladék összegyőjtésérıl és elszállításáról és a síkosság mentesítésrıl a rendelet 3. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével az önkormányzat megbízott vállalkozó útján gondoskodik. Kivételt képeznek az ingatlantulajdonosi és - használói kötelezettségek.” 3. §
A Rendelet 3. § (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(5)
Az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles gondoskodni: a) az ingatlanok határvonalától a közút széléig, de max. 15 m szélességig, úszótelkes épületek közötti távolság feléig, de max. 15 m-ig a közterület gondozásáról, tisztán tartásáról, gyommentesítésérıl. Kivételt képeznek a fıforgalmi utak zöldsávjai, amelyek fenntartását az önkormányzat megbízott vállalkozó útján látja el. (Szarvasi út, Orosházi út, Berényi út, Békési út, Jókai út, Petıfi utca, Bartók Béla út, Bánszky utca, Bajza utca, Gyulai út, Dózsa György út, Corvin utca, Lencsési út, dobozi út, Kétegyházi út) b) a lakossági hulladékgyőjtık helyének és környezetének tisztántartásáról, c) a hulladékgyőjtı edény kijelölt helyen történı tárolásáról, d) az ingatlanon keletkezı csapadékvíz, hó, hólé saját területen való elvezetésérıl, elhelyezésérıl, illetve kiépített csapadékvíz-elvezetı árok esetén az abba történı bevezetésrıl. e) Az ingatlanok elıtti belvízelvezetı árkok és ezek mőtárgyainak (átereszek) tisztántartásáról, rendszeres kaszálásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok, hulladékok eltávolításáról és a kiszedett idegen anyagok lerakóhelyre történı szállításáról. Kivételt képeznek az alábbi utcákban levı belvízelvezetı gerinccsatornák, amelyek gondozása az önkormányzat feladata: -
Almás sor Batsányi u. (Gajdács-Pozsonyi u. között) Berzsenyi u. (Málnás u. - Körte sor között) Bethlen u. Csányi u. (Virág - Bethlen u. között) Degré u. (Egészségügyi Gyermekotthon - Körte sor között) Dobozi út belterületi szakasza Erdélyi sor (Szılı u. - Berzsenyi u. között) Gyár u. Haladás u. Hétvezér u. Ifjúsági tábor Kereki sikátor (4-es Honvéd u. - körtöltés között) Kertész u. (Jósika u. - Bessenyei u. között)
39 -
Kisfényesi u. Kossuth utcától déli irányba vezetı gerinccsatorna (hrsz: 11638, 11633, 11583, 0653) Könyves u. (Batsányi-Kertész u. között) Körte sor Szatmári u. (Bessenyei u. - Darányi sor között) Szegfő u. (Tavasz-Rózsa u. között) Táncsics u. (Tompa-Kertész u. között) Tavasz u. (Illyés Gy.-Zsigmond u. között) Tavasz u. (Veres P.-Szegfő u. között) Vasút sor Zrínyi u. (Szent László-Bezerédj u. között)” 4. §
A Rendelet 3. § -a az alábbi (6)-(8) bekezdéssel egészül ki: „(6)
A piacok és a vásárcsarnok területén – ide értve az ideiglenes piacokat is – keletkezett szemét és hó eltakarításáról, valamint a területen folytatott tevékenység által elszennyezıdött környezı járdák, utcák, parkolók és parkterületek folyamatos tisztántartásáról az üzemeltetı (annak hiányában a szervezı) köteles gondoskodni.
(7)
A téli munkáknál az ingatlan elıtti, illetve az ingatlan megközelítését szolgáló járdák, járdaszakaszok, lépcsık síkosság-mentesítésérıl az ingatlan használója a szükséghez képest naponta többször is köteles gondoskodni. A járdáról letakarított havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármőforgalmat, sem pedig a járda melletti víznyelık mőködését ne akadályozza és a hómegcsúszás veszélye kizárt legyen. Az országos közutak belterületi szakaszainak tisztántartása - az azt végzık tekintetében - a közúti közlekedésrıl szóló szabályok vonatkozó rendelkezéseinek megfelelıen történik.
(8)
Az építésnél, bontásnál, tatarozásnál, az úttest felbontásánál keletkezı por és egyéb szennyezı anyagok terjedését meg kell akadályozni. Ha a bontási törmeléknek magasból történı terepszintre juttatását gravitációs úton oldják meg, akkor porzásmentes zártszelvényő ledobó csúszdát kell kialakítani.” 5. §
A Rendelet 5. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „A közszolgáltatást 2001. január hó 1. napjától a Tappe Hulladékgazdálkodási, Köztisztasági és Szolgáltató Kft. (Békéscsaba, Laktanya u. 3.) látja el.” 6. § A Rendelet 5. § (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
40 „(5)
A közszolgáltatás díját a szolgáltató a teljesítést követıen 8 hetente történı számlázással kérheti.” 7. §
A Rendelet 7. § (10) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(10) Az önkormányzat által a szelektív hulladékgyőjtésre biztosított konténerek (pl. üveggyőjtı) szükség szerinti, de legalább heti egy alkalommal történı ürítését a közszolgáltatónak kell biztosítania külön díjazás nélkül.” 8. § A Rendelet 7. § az alábbi (11) bekezdéssel egészül ki: „(11) A hulladék győjtıedények ürítését a szolgáltató 22 óra és 06 óra között nem végezheti.” 9. § A Rendelet 9. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(4)
A közterületen tárolt hulladékgyőjtı edény mellett hulladékot kizárólag az erre a célra rendelkezésre álló hulladékgyőjtı zsákban lehet kihelyezni, amelyet térítés ellenében a közszolgáltató biztosít. Egyéb esetben az elszállításról a hulladék kihelyezıjének illetve az adott edény használójának kell gondoskodnia. Amennyiben a győjtıedény mellett a szállítás elıírt határidejének elmulasztása miatt hulladék keletkezik, azt a szolgáltató köteles összegyőjteni és elszállítani.” 10. §
A Rendelet 9. § (8) bekezdés második bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(9)
A közszolgáltató a lakosságnál keletkezı zöldhulladék elkülönített győjtéséhez az ingatlantulajdonos kérésére indokolt mennyiségő külön hulladékgyőjtı edényzetet biztosít. Az elkülönítetten győjtött zöldhulladék elszállításra győjtıedényben, zsákban, dobozban, vagy kötegelve helyezhetı ki a kijelölt győjtıhelyre e rendelet 9. § (7) bekezdésében meghatározott idıtartam betartásával. A zöldhulladék ürítése hetente egy alkalommal történik a szilárdhulladék szállítástól elkülönítetten. A zöldhulladék győjtés keretében a szolgáltató kizárólag a komposztálható zöldhulladékot köteles elszállítani. A közszolgáltatónak a lakosságnál keletkezı zöldhulladékot külön díjazás és mennyiségi korlátozás nélkül minden év április 1. és november 30. között a rendszeres heti zöldhulladék szállítás keretében kell elszállítani.”
41
11. § A Rendelet 9. §-a az alábbi (10) - (12) bekezdésekkel egészül ki: „(10) A fenyıfák begyőjtésére elıre meghirdetett idıpontokban, január elsı és második felében, legalább két alkalommal a közszolgáltató köteles járatot indítani. (11)
A közszolgáltatást igénybevevı köteles a győjtıtartályt a háztartási hulladék elszállítása céljából a szolgáltató által megjelölt idıben a győjtıjármővel megközelíthetı és az ürítésre alkalmas helyen elhelyezni.
(12)
A háztartási hulladék elszállítása céljára kihelyezett tartály nem akadályozhatja a jármő- és a gyalogosforgalmat és elhelyezése egyébként sem járhat baleset- vagy károkozás veszélyének elıidézésével.” 12. §
A Rendelet 14. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1)
A külön jogszabályban meghatározott köztisztasági, vízszennyezés, állatbetegség elleni védekezés elmulasztása szabálysértésen túl szabálysértést követ el a) az az ingatlan tulajdonos, bérlı, használó, illetıleg üzemeltetı, aki az ingatlan elıtti járdaszakasz, járda hiányában 1 m széles területsáv hó és síkosság mentesítésérıl nem gondoskodik; b) az az ingatlan tulajdonos, bérlı, használó, illetıleg üzemeltetı, aki e rendelet 3. § (5) a) pontjában meghatározott közterület tisztántartásáról, gondozásáról, gyommentesítésérıl nem gondoskodik; c) az az ingatlan tulajdonos, bérlı, használó, illetıleg üzemeltetı, aki az ingatlan elıtti nyílt árok és azok mőtárgyai tisztántartásáról a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok, hulladékok eltávolításáról nem gondoskodik; d) aki a hulladékgyőjtı helyének és környezetének tisztántartásáról, a kijelölt helyen történı tárolásáról nem gondoskodik, továbbá, aki közterületen rongálódott, hibás, fedél nélküli, piszkos bőzös hulladékgyőjtı edényt kihelyez és tárol; e) aki az elkülönítetten győjtött zöldhulladékot elszállításra nem győjtıedényben, zsákban, dobozban, vagy kötegelve helyezi ki a kijelölt győjtıhelyre; f) aki eldugulást okozó, vagy rongálásra alkalmas anyagot árokba, közcsatornába, víznyelı aknába, csapadékelvezetı aknába szór vagy önt; g) aki állati hullát, valamint trágyát szemétgyőjtı edénybe helyez, illetve közterületen a tulajdonában, vagy gondozásában elhullott állat kijelölt helyre történı szállításáról nem gondoskodik;
42 h) aki hórakást létesít tömegközlekedési eszköz megállóhelyén, szemétgyőjtı edény tároló helyén és az azok megközelítésére szolgáló területen valamint víznyelıkön; i) aki klorid-tartalmú vegyszert használ zöldterületen, továbbá hidak, alul- és felüljárók 15 méteres körzetében; j) aki a rendelet hatálya alá esı területen az aktualitásukat vesztett, szakadt, szennyezett plakátokat, falragaszokat nem távolítja el; k) a hulladékot szállító, aki a konténert nem fedi le, nyitott konténer, illetve egyéb nyitott gépjármővel, utánfutóval végzett szállítás esetén mőanyaghálóval történı lefedést nem alkalmaz; l) aki a piacok és a vásárcsarnok területén – ide értve az ideiglenes piacokat is – keletkezett szemét és hó eltakarításáról, valamint a területen folytatott tevékenység által elszennyezıdött környezı járdák, utcák parkolók, és parkterületek folyamatos tisztántartásáról nem gondoskodik; m) az az építési, bontási, tatarozási munkát végzı, aki a munkaterületet és környezetét a munkálatokkal beszennyezi és a munkálatokkal beszennyezett terület tisztántartásáról nem gondoskodik, a kitermelt anyaggal a csapadékvíz elvezetést akadályozza, a környezı növényzetet indokolatlanul károsítja.” 13 § A rendelet 1., 2., 3. és 4. számú mellékletei helyébe e rendelet 1., 2., 3. és 4. számú mellékletei lépnek. 14. § A rendelet 2009. január 1-jén lép hatályba, kivéve a 1. számú mellékletet, ami 2009. április 1jén lép hatályba. Vantara Gyula sk. polgármester
SZOLGÁLTATÁS Lakossági szemétszállítás 1. 120 l-es hulladékgyőjtı edényzet: · megrendelı edényzetébıl · szolgáltató edényzetébıl 2. 240 l-es hulladékgyőjtı edényzet: · megrendelı edényzetébıl · szolgáltató edényzetébıl 3. 1,1 m3-es hulladékgyőjtı edényzet:
Dr. Szvercsák Szilvia sk. aljegyzı 1.sz. melléklet 2009. évi tervezett díjak Bruttó Nettó 20% ÁFA-t tartalmaz
315,- Ft/ürítés 341,- Ft/ürítés
378,- Ft/ürítés 409,- Ft/ürítés
630,- Ft/ürítés 682,- Ft/ürítés
756,- Ft/ürítés 818,- Ft/ürítés
43 · megrendelı edényzetébıl · szolgáltató edényzetébıl 4. Zsákos hulladékgyőjtés (zsák + hulladékelszállítás) 5 m3-es edényzet, ürítés heti kétszer, szolgáltató 5. edényzetébıl szükség szerinti mosással Közületi hulladékszállítás 7. 110 l-es hulladékgyőjtı edényzet - megrendelı edényzetébıl - szolgáltató edényzetébıl 8. 120 l-es hulladékgyőjtı edényzet - megrendelı edényzetébıl - szolgáltató edényzetébıl 9. 240 l-es hulladékgyőjtı edényzet - megrendelı edényzetébıl - szolgáltató edényzetébıl 10. 1,1 m3-es hulladékgyőjtı edényzet: - megrendelı edényzetébıl - szolgáltató edényzetébıl 11. 5 m3-es konténer szolgáltatási díj Edényhasználati díj Edényzettel nem rendelkezı közületek 12. (kisvállalkozók) hulladékszállítási díja Hulladék elhelyezés és kezelés 13. Törmelék 14. Nyesedék, lom 15. Lakosság által beszállított nyesedék, lom 16. Kommunális hulladék 17. Lakosság által beszállított kommunális hulladék 18. Termelési hulladék 19. Föld (max.: 20% törmeléket tartalmazhat)
2.887,- Ft/ürítés 3.125,- Ft/ürítés 315,- Ft/ürítés
3.465,- Ft/ürítés 3.750,- Ft/ürítés 378,- Ft/ürítés
11.963,- Ft/ürítés 14.355,- Ft/ürítés
588,- Ft/ürítés 703,- Ft/ürítés
705,- Ft/ürítés 845,- Ft/ürítés
588,- Ft/ürítés 724,- Ft/ürítés
705,- Ft/ürítés 870,- Ft/ürítés
749,- Ft/ürítés 926,- Ft/ürítés
900,- Ft/ürítés 1.110,- Ft/ürítés
2.246,- Ft/ürítés 2.806,- Ft/ürítés 4.928,- Ft/ürítés
2.695,- Ft/ürítés 3.365,- Ft/ürítés 5.915,- Ft/ürítés
3.436,- Ft/hó/db
4.125,- Ft/hó/db
641,- Ft/ürítés 473,473,418,6.291,6.008,7.544,-
Ft/t Ft/t Ft/t Ft/t Ft/t Ft/t díjtalan
770,- Ft/ürítés 570,570,500,7.550,7.210,9.055,-
Ft/t Ft/t Ft/t Ft/t Ft/t Ft/t díjtalan
2. sz. melléklet Folyékony települési hulladék szállítás és elhelyezés közszolgáltatás tervezett díjai 2009. január 1-tıl
2009. évi díjak Bruttó Nettó 20 % ÁFÁ-t tartalmaz 1. Szállítási és elhelyezési díj:
44 a.) lakossági megrendelésnél, a szennyvízcsatornával nem rendelkezı területrıl történı szállítás esetén b.) lakossági megrendelésnél, a szennyvízcsatornával rendelkezı területrıl történı szállítás esetén c.) egyéb megrendelés esetén 2. Kerti WC tisztítás, szállítás
833,- Ft/m3
1.000,- Ft/m3
954,- Ft/m3
1.145,- Ft/m3
1.047,- Ft/m3 4.871,- Ft/db
1.255,- Ft/m3 5.845,- Ft/db
1.000,- Ft/m3
1.200,- Ft/m3
842,- Ft/m3
1.010,- Ft/m3
3. Lakossági állattartásból származó hígtrágya: Elhelyezési díj: Szállítási díj:
45 A kötelezı kéményseprı-ipari közszolgáltatás tervezett 2009. évi díjai Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén
kéménytípus
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
egyedi kémény (60kW-nál kisebb összteljesítményő) csı a csıben turbó kémény (4 évente, nyomásveszteség mérés) csı a csıben turbó kémény (évente, égéstermék összetétel mérés) egyesített falú győjtıkémény LAS győjtıkémény (csatlakozó berendezésenként) mellékcsatornás győjtıkémény (szintenként) egyedi tartalékkémény
egyesített falú tartalék győjtıkémény (szintenként) központi üzemi kémény (60kW-nál 9. nagyobb összteljesítményő) gyárjellegő kémény (4096 cm2-nél 10. nagyobb) 8.
11. kéményégetés
kéménytisztítás, ellenırzés, aknatisztítás, füstcsatorna tisztítás, négyévenkénti mőszaki felülvizsgálat (tömörségvizsgálat) szilárd és olajtüzeléső gáztüzeléső Nettó ÁFA 20% Bruttó díj Nettó díj ÁFA 20% Bruttó díj 983,- Ft/db/év
197,- Ft/db/év
1.180,- Ft/db/év
854,- Ft/db/év
171,- Ft/db/év
1.025,- Ft/db/év
-
-
-
6.596,- Ft/db/év
1.319,- Ft/db/év
7.915,- Ft/db/év
-
-
-
5.021,- Ft/db/év
1.004,- Ft/db/év
6-025,- Ft/db/év
658,- Ft/szint/év 132,- Ft/szint/év
790,- Ft/szint/év
708,- Ft/szint/év 1.433,- Ft/szint/év
142,- Ft/szint/év -
850,- Ft/szint/év -
1.071,- Ft/ber./év
214,- Ft/ber./év
1.285,- Ft/ber./év
287,- Ft/szint/év 1.720,- Ft/szint/év 1.304,- Ft/szint/év 261,- Ft/szint/év 1.565,- Ft/szint/év
725,- Ft/db/év
145,- Ft/db/év
870,- Ft/db/év
-
-
-
692,- Ft/szint/év
138,- Ft/szint/év
830,- Ft/szint/év
-
-
-
150,- Ft/fm/eset
30,- Ft/fm/eset
180,- Ft/fm/eset
150,- Ft/fm/eset
30,- Ft/fm/eset
180,- Ft/fm/eset
292,- Ft/fm/eset
58,- Ft/fm/eset
350,- Ft/fm/eset
292,- Ft/fm/eset
58,- Ft/fm/eset
350,- Ft/fm/eset
2.125,- Ft/eset
425,- Ft/eset
2.550,- Ft/eset
-
-
A 9. pont és 10. pont alatti kéménytípushoz tartozó füstcsatorna, valamint a koromgyőjtı akna tisztítási díja megegyezik a kémény tisztítási díjával, azaz egységár x folyóméter. Az 1, 4, 5, 6, 7, 8, 9. pontokban felsorolt díjak a négyévenként kötelezı felülvizsgálati munkák díját is tartalmazzák. A díjak tartalmazzák a kiszállási díjat is.
-
Megrendelésre végzett kéményseprı-ipari szolgáltatások tervezett 2009. évi díjai Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén
Kéménytípus
egyedi kémény egyedi tartalék kémény "csı a csıben" turbókémény nyomásveszteség méréssel LAS győjtıkémény égéstermék összetétel méréssel egyesített falú győjtıkémény egyesített falú győjtı tartalék mellékcsatornás győjtıkémény mellékcsatornás győjtı tartalék üdülık kéményei központi üzemi gyárjellegő gázkazánok égéstermék összetétel mérése
kéményvizsgálat, szakvélemény adás gáztüzelés esetén szilárd- és olajtüzelés esetén végleges elızetes Bruttó Nettó ÁFA Bruttó Nettó ÁFA Bruttó Nettó ÁFA díj díj 20 % díj díj 20 % díj díj 20 % 460,1.292,258,1.550,2.579.516,- 3.095,1.292,258,Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db Ft/db 1.625,325,1.950,Ft/db Ft/db Ft/db
kéménytisztítás, kéményellenırzés Nettó díj 383,Ft/db
ÁFA 20 % 77,Ft/db
Bruttó díj 1.550,Ft/db
-
-
-
-
-
-
-
-
6.596,Ft/eset
1.319,- 7.915,Ft/eset Ft/eset
-
-
-
-
-
-
-
-
-
3.946,Ft/eset
789,- 4 .735,Ft/eset Ft/eset
-
-
-
6.433,Ft/db
1.287,- 7.720,Ft/db Ft/db
258,Ft/szint 579,Ft/szint 1.221,Ft/db 150,Ft/fm 258,Ft/fm -
52,Ft/szint 116,Ft/szint 244,Ft/db 30,Ft/fm 52,Ft/fm -
310,Ft/szint 695,Ft/szint 1.465,Ft/db 180,Ft/fm 310,Ft/fm -
3.858,772,Ft/db Ft/db 4.450,890,Ft/db Ft/db 7.729,- 1.546,Ft/db Ft/db 3.858,772,Ft/db Ft/db 1.625,325,Ft/db Ft/db 3.858,772,Ft/db Ft/db 258,52,Ft/fm Ft/fm -
-
4.630,Ft/db 5.340,Ft/db 9.275,Ft/db 4.630,Ft/db 1.950 Ft/db 4.630,Ft/db 310,Ft/fm -
7.729,Ft/db 3.600,Ft/db 6.433,Ft/db 383,Ft/fm 3.946,Ft/eset
-
-
1.546,- 9.275,Ft/db Ft/db -
-
720,- 4.320,Ft/db Ft/db 1.287,- 7.720,Ft/db Ft/db 77,460,Ft/fm Ft/fm 789,- 4.735,Ft/eset Ft/eset
3.858,Ft/db
772,Ft/db
7.729,Ft/db
1.546,Ft/db
1.625,Ft/db 3.858,Ft/db 258,Ft/fm -
A táblázatban szereplı díjakon túlmenıen kiszállási díj is felszámításra kerül. A központi üzemi és gyárjellegő kéménytípushoz tartozó füstcsatorna, valamint a koromgyőjtı akna tisztítási díja megegyezik a kémény tisztítási díjával, azaz egységár x folyóméter
325,Ft/db 772,Ft/db 52,Ft/fm -
-
4.630,Ft/db 9.275,Ft/db 1.950,Ft/db 4.630,Ft/db 310,Ft/fm -
47 4.sz. melléklet
A nem Békéscsabáról származó hulladékok Békéscsabai Hulladékkezelı mőben történı elhelyezésének szabályozásáról
1. Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területétıl eltérı területrıl a Békéscsabai Hulladékkezelı-mőben kizárólag közszolgáltatás keretében győjtött települési szilárd hulladék helyezhetı el az adott településen közszolgáltatást végzı szervezet által. 2. A nem Békéscsabáról származó települési szilárd hulladék Békéscsabai Hulladékkezelımőben történı elhelyezésének: 2009. évi legalacsonyabb díja 6.500,- Ft/tonna + 20 % áfa = 7.800,- Ft/tonna 3. A nem Békéscsabáról származó települési szilárd hulladék a lerakás elıírt dokumentálása mellett helyezhetı el, az önkormányzat képviselıje és az általa megbízott mőszaki ellenır jogosult a beszállítások és az elhelyezés végzésének és dokumentálásának ellenırzésére. 4. A nem Békéscsabáról származó hulladék elhelyezésérıl - a Hulladékkezelı-mőben kiállított mérési jegyzıkönyvön túl - külön nyilvántartást kell vezetni településenkénti bontásban, a tárgyévben elhelyezett hulladék mennyiségérıl az üzemeltetı minden év december 15-ig köteles az önkormányzatot tájékoztatni. 5. Az egyes települések beszállítási igényérıl az üzemeltetı folyamatosan a beszállítás megkezdése elıtt köteles az önkormányzatot tájékoztatni. Az üzemeltetınek a beszállítások elıtt az érintett önkormányzat nyilatkozatát be kell szerezni arról, hogy a település önkormányzati rendeletében, közszolgáltatási illetve egyéb szerzıdéseiben elıírt feltételekkel a Békéscsabára történı szállítás nem ellentétes. 6. A nem Békéscsabáról származó hulladékok jelen mellékletben meghatározott díja és a közszolgáltató által érvényesített díj közötti különbözet 50 %-ából beruházási és környezetvédelmi alapot kell képezni, melynek felhasználását a közszolgáltató és az önkormányzat évente egyszer egyezteti. Napirend tárgya: Tárgy:
Vagyoni, közbeszerzési ügyek, pályázatok
A Békés Megyei Temetkezési Vállalat korlátolt felelısségő társasággá történı átalakulása, vagyonmérleg jóváhagyása
Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzı: Bejelentette, hogy a Békés Megyei Temetkezési Vállalat ügyvezetıje elızetesen távollétét jelezte. Könyvvizsgáló van jelen a közgyőlésen. (Kazetta 3/2. 358-375) Vantara Gyula polgármester: Tájékoztatásul elmondta, hogy az elıterjesztést véleményezte és elfogadásra javasolta a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság, a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság.
48 Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 3/2. 375-387) A közgyőlés 17 igen szavazattal, 5 tartózkodással a következı határozatot hozta: 617/2008. (XI.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlése a Békés Megyei Temetkezési Vállalat átalakítására vonatkozó jelen határozat mellékleteit képezı könyvvizsgálói hitelesítı záradékkal ellátott vagyonleltár és vagyonmérleg tervezeteket 36.141.000,- Ft mérleg fıösszeggel, 24.769.000,- Ft saját tıke összeggel, és 6.800.000,- Ft jegyzett tıke összeggel elfogadja. Felhívja a vállalat igazgatóját a közzététellel kapcsolatos feladatok ellátására. Felelıs: Határidı:
Vantara Gyula polgármester Unyatyinszkiné Fazekas Borbála igazgató 2008.november 21.
Vantara Gyula polgármester: Megköszönte a könyvvizsgáló jelenlétét. 17 óra 5 perckor 17 óra 30 percig szünetet rendelt. (Kazetta 3/2. 387-390) Szünet Napirend elıtti hozzászólás: Kutyej Pál képviselı: A köztisztaság fenntartásáról és az egyes közszolgáltatások kötelezı igénybevételérıl szóló 31/1998. (XII. 17.) rendelet módosításával kapcsolatban kérte, hogy a Csabai Mérleg városi lapban legalább két alkalommal keretes hirdetésben jelentesse meg az önkormányzat, hogy a lakosság 1 m3 hulladékot rakhat le térítésmentesen. Sajnos sokan nem tudnak errıl a lehetıségrıl. (Kazetta 3/2. 390-410) Vantara Gyula polgármester: Felkérte Opauszki Zoltán kabinetfınököt, hogy állítsa össze a közleményt, továbbítsa a városi lap fıszerkesztıje felé a több alkalommal történı megjelentetés érdekében. (Kazetta 3/2. 410-415) Napirend tárgya: Tárgy:
Pénzügyi, költségvetési ügyek
A helyi adókról szóló 46/2000. (XII. 14.) önk. rendelet módosítása I. forduló
Vantara Gyula polgármester: A rendeletmódosítást véleményezte az Ügyrendi és Ellenırzési, valamint a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság. Az elıterjesztés mellékletét képezi az egységes szerkezető hatályos helyi adókról szóló rendeletet is, a változások könnyebb nyomon követése érdekében. A rendelet-tervezet I. fordulóban került a közgyőlés elé. Annak közzétételrıl dönt a testület. (Kazetta 3/2. 415-429)
48
49
Pap János képviselı: Ügyrendi hozzászólásában az alábbiakat mondta el: Tudomása van arról, hogy a rendelet egyszerő többséggel való közzététele nem biztosítja azt a jogi stabilitást, amely a rendeletalkotáshoz szükséges lenne. Az elıterjesztésen szereplı: „a döntéshozatal egyszerő többséget igényel” kitétel véleménye szerint ügyrendi szempontból hibás. A rendeletalkotás logikája azt követeli, ha minısített többséggel kell a rendeletet megjelentetni, már közzétenni is olyat érdemes, amelyet minısített többség javasol a város lakói számára elfogadni. Kezdeményezte, hogy minıségi többséggel elfogadott javaslatot tegyenek közzé. (Kazetta 3/2. 429-450) Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzı: Egyetért Pap János képviselı által elmondottakkal. Jelen esetben kétfordulós rendeletalkotásról van szó, ebben az esetben a rendelet közzétételéhez nem szükséges a minısített többség. A tervezetet közzé kell tenni annak érdekében, hogy a lakosság, illetve más civil szervezetek hozzájuthassanak a rendelet szövegéhez, ahhoz véleményeiket kifejthesse. Nyilván a döntés a testület kezében van. Amikor második fordulóban tárgyalja a közgyőlés az elıterjesztést, már minısített többségő döntés szükséges a rendeletalkotáshoz. Ekkor valamennyi képviselınek joga van az adott témában módosító javaslatát megtenni. (Kazetta 3/2. 450-478) Pap János képviselı: Javasolta a határozati javaslat módosítását, miszerint a közgyőlés nem egyetért a helyi rendelet módosításával, hanem egyetért a módosítás szövegének közzétételével. A közzétételhez egyszerő többség is elegendı. (Kazetta 3/2. 478-490) Takács Péter képviselı: A költségvetési koncepció vitájában már több képviselı is utalt az elıterjesztésre, illetve arra, hogy elfogadása esetén mekkora többletbevétel várható. A Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság vizsgálta mekkora plusz bevétel várható a következı évben a módosítás következményeként? (Kazetta 3/2. 490-504) Mezei Zsolt képviselı: Dr. Ferenczi Attila és Dr. Kerekes Attila képviselık korábbi hozzászólásukban azt a tájékoztatást adták, hogy nagyon mérsékelt adóemelés várható Békéscsabán, ahhoz képest, hogy a kormány milyen drasztikus emelést tervez. Ezt a kommunikációt az alábbiakkal kívánja alátámasztani: Építményadó vonatkozásában 2007. évben olyan drasztikus emelésre került sor, hogy annál már többet nem bírnak el a városban élık. Az önkormányzat jelen pillanatban azt mondja, hogy nem emel építményadót, nem teszi hozzá, hogy az elmúlt évben olyan szinten átrendezte az építményadót, amely két-három évre elıre maximalizálta ennek az adómértéknek a terhét a lakosság és a vállalkozók irányába. A vállalkozók kommunális adójára Vantara Gyula polgármester kijelentette, hogy nem jelentıs az emelés, mivel az nem éri el a törvényi maximumot. Megjegyezte, hogy az elmúlt évhez képest 25 %-kal emeli ezt az adónemet. A törvényi maximumtól 0,4 %-kal marad el, mely összegszerőségében 100,- Ft-ot jelent. Az idegenforgalmi adót a korábbi évhez képest 100 %kal emeli az önkormányzat, 100,- Ft-ról 200,- Ft-ra növeli. A helyi iparőzési adót véleménye szerint azért nem emeli meg az önkormányzat, mert már az elmúlt évben is maximumon volt. Egyébként pedig van olyan tétel, amit már nem tud tovább emelni az önkormányzat.
49
50
Takács Péter képviselı hozzászólására reagálva elmondta, hogy jelen pillanatban nem áll rendelkezésre olyan adat az önkormányzat számára, amely alapján ismerné, hány vállalkozót érint az 1.000.000,- Ft-os mérleg fıösszegnél alacsonyabb adó elengedése. Ez mekkora kiesést fog jelenteni. Békéscsabának nem áll rendelkezésére a mezıgazdasági termelık adatbázisa, amely pontos adatot szolgáltathat. Ennek hiányában nem ismert, hogy mekkora adóbevétel kiesést jelent a javaslat. A kezdeményezéssel a város vezetése ezen vállalkozók esetében 20.000,- Ft-ot enged el. Ezzel szemben a másik adónemet 25 %-kal emeli. (Kazetta 3/2. 504-566) Vantara Gyula polgármester: Mezei Zsolt képviselı figyelmébe ajánlotta az elıterjesztés második oldalának elsı mondatát, miszerint az önkormányzat az építményadó estében nem javasol emelést. Kérte a képviselıt, ne mossa össze a 2007. évi, illetve a 2009. évre vonatozó adóemelést. (Kazetta 3/2. 566- 4/1. 005) Mezei Zsolt ügyrendi hozzászólásában jelezte, hogy a Közgyőlés Szervezeti és Mőködési Szabályzata, illetve az Önkormányzati törvény szabályozza, hogy a képviselı kitıl kérdezhet. Nem a hivatalt kérdezi, mivel politikai pártok képviselıi foglalnak helyet a testületben, a témában a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság elnökéhez van joguk kérdést intézni. A hivatkozott jogszabályok nem adnak arra lehetıséget, hogy a képviselı helyett a hivatal válaszoljon. Bízik abban, hogy ez meg fog szőnni. (Kazetta 4/1. 005-013) Tóth Károly képviselı: Javasolta, hogy a vállalkozók kommunális adója ne változzon, maradjon 2.000,- Ft/fı. A dolgozók számát figyelembe véve, akik a városban valószínősíthetıen vállalkozóknál dolgoznak, nem több mint 20.000 alkalmazott. 500,- Ft-tal emelve dolgozónként évi 10.000.000,- Ft többletbevételt jelenthet. Ez az összeg a jegyzınek jól végzett munkájáért adott jutalom egyharmada. Miután a közgyőlés ma megállapította, hogy nem annyira hatékony munkát végzett a jegyzı, következı alkalommal nem kell ilyen mértékő jutalmat kifizetni, a 10.000.000,- Ft nem veszélyezteti a város költségvetését. A vállalkozók felé teher, viszont az önkormányzatnak nem jelent érdemi bevételt. Módosító indítványában kezdeményezte, hogy belsı megtakarítás miatt maradjon meg a 2.000,- Ft/ fı, nem kell átterhelni a vállalkozókra a jegyzı asszonnyal kapcsolatos költségeket. (Kazetta 4/1. 013-035) Szente Béla képviselı: Békéscsabát a közepesen fejlett turisztikai központok közé sorolják, aminek egyik oka, hogy a vendégéjszakák számában nem tud elırelépést mutatni. Ennek az az oka, hogy nem rendelkeznek megfelelı adatokkal a vendégéjszakákról. A turizmusban új tendencia jelent meg, a turisztikai desztinációs menedzsment kialakítása. Ez a szervezet a késıbbiek folyamán pályázni tudnak nagyobb projektekre. Azok a városok tudtak saját menedzsmentet létesíteni, ahol a vendégéjszakák száma megfelelı nagyságú volt, illetve jelentısebb idegenforgalmi adóbevételt tudtak felmutatni. Mivel Békéscsaba nagyon keveset tudott felmutatni, illetve a szálláshelyek jelentıs része nem jelentette a vendégéjszakákat, ezért igen alacsony számokat lehetett a pályázatokban szerepeltetni. Ennél fogva elég sok lehetıségtıl esett el a város. Az idegenforgalmi adó 200,- Ft-ra történı emelése véleménye szerint elfogadható, mivel a maximum 390,- Ft/éjszaka. Azok a települések alkalmazzák a maximális értéket, ahol sok a vendég, mivel Békéscsaba közepesen fejlett turisztikai hely, a
50
51 200,- Ft-ra történı emelés indokolt, megvizsgálva más városok ilyen jellegő adókivetését. Fontos lehet, hogy ezzel az adónemmel nem a helyi vállalkozókat sújtják, hiszen a vendégek fizetik be. Amennyiben megfelelı mértékő idegenforgalmi adóbevételt, illetve vendégéjszakát tud a város bemutatni, nagyobb eséllyel pályázhat. Visszaforgatható azokra a szálláshelyekre is, akik az adóbevételt beszedik. (Kazetta 4/1. 035-067) Fodor Lajos képviselı, a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság elnöke: A kommunális adó emelésére tett javaslat elıtt megvizsgálták annak a lehetıségét, hogy a vállalkozók hogyan tudják megfizetni. A kedvezményt próbálták szembeállítani az iparőzési adóval, melyet a kisvállalkozások esetében elengedtek. Próbálják a bevételeket a kiadásokhoz igazítani. Tudomása szerint 10-12.000.000,- Ft-ról van szó. (Kazetta 4/1. 067-080) Baji Lajos képviselı: Az idegenforgalmi adóval kapcsolatban megjegyezte, hogy speciális adónem, mivel minden beszedett 100,- Ft adóhoz a központi költségvetés 200,- Ft-ot rendel. Azt ösztönzi, hogy minél többet tegyen meg a település azért, hogy oda vendégek érkezzenek. Ha valaki azt gondolja, hogy érdemes megemelni, tovább emeli a költségvetésbıl leigényelhetı forrást. A következıket ajánlotta a közgyőlés figyelmébe. Az IVS is kitörési pontként ajánlja a városnak a turizmust. Ezért azoknak a szállásadóknak, akikre a rendelet vonatkozik, valamilyen formában jelezni szükséges, nem maradnak egyedül. A vendégnek indifferens, hogy szállásdíjként, vagy adó formájában fizeti meg, hiszen a végösszeget nézi. Növekszik a szállás ára, ezért többletszolgáltatást kell nyújtani. Célszerőnek tartaná, ha az adórendelet mellett lenne még egy intézkedés, ami azt tartalmazza, ha megemeli a város a helyi idegenforgalmi adót, akkor azt az alapösszeget, amivel többet szed be a vendégtıl, valamilyen formában – gazdasági támogatásként, a környezet infrastruktúra fejlesztésként – visszajuttatja. Véleménye szerint az önkormányzati intézményekben értékesített szálláshelyekrıl pontos kimutatás áll rendelkezésre, hiszen vendégkönyvet kötelezı vezetni, melyet kétévente az átfogó pénzügyi ellenırzés során vizsgálnak. Ez alapján pontosan meg lehet mondani, hogy hány vendégéjszaka volt egy-egy önkormányzati intézményben szállásértékesítésben. Egyszerően lehet kezelni, akár le is lehet vonni az eddigi díjból, melyet a város költségvetési rendeletében az intézmények számára bevétel jóváírásként tudja biztosítani. A dupla összeg lehívása az állami költségvetésbıl adott. Ameddig azonban nincs mellette ilyen irányú intézkedés, akkor önmagáért való adóemelés. Érdekeltté kell tenni az adót beszedıt is. A központi költségvetést kevésbé kímélné, amennyiben rendeletben szabályozza, minden további nélkül le kell igényelni. A két dolgot együtt célszerő kezelni, akkor lenne az IVS-nek megfelelı, gazdaságilag alátámasztott, az intézmények és az itt dolgozó vállalkozók felé ösztönzı, amelyet nemcsak adóemelésként élnék meg, hanem a város párhuzamosan nyújtott támogatásként is. E nélkül nem támogatja a rendeletmódosítás elfogadását. (Kazetta 4/1. 080-121) Mezei Zsolt képviselı: Számára igazán érdekes az, amikor a gazdasági válság kezelésére országos szinten a FIDESZ nemhogy adó emelést nem támogat, hanem azt gondolja, hogy az adó csökkentése lehet a gazdaság motorja. Ahhoz képest Békéscsabán, helyi szinten adóemelésre kerül sor. A négy adónembıl igazán kettıt emelne a jobb oldali többség. Az egyiket 25, míg a másik adónemet 100 %-kal. A számok oldaláról megvizsgálva a vállalkozók
51
52 kommunális adójával kapcsolatban Tóth Károly képviselı elmondta, hogy maximum 10.000.000,- Ft-os adóbevételt eredményezhet. Szente Béla képviselı reméli nem gondolta komolyan, hogy az, aki eddig nem fizette be a 100,- Ft-ot, az most be fogja fizetni a 200,- Ftot vendégéjszakánként. 20 szobás szállodából maximum a városban négy van, 350 nappal számolva - a kihasználtságot figyelembe véve - nem több mint 1.500.000,- Ft-ot jelentene. Megéri azzal „borzolni” a helyi szállodatulajdonok hangulatát, hogy felemelik az idegenforgalmi adót 200,- Ft-ra, amit eddig sem mindenki fizetett ki turisztikai desztinációra hivatkozva. Nincs tudomása arról, hogy szállodafejlesztésre kívánnak beadni pályázatot. Mivel nincs fejlesztési tanács, ezután sem fognak ilyet látni. A regionális operatív program pályázatai nyitva vannak a vállalkozók elıtt. Nem azt vizsgálják, hogy hány vendégéjszaka van, hanem azt, hogy a fejlesztés hány vendégéjszaka növekményt generál. Jelenleg 11.000.000,- Ft-ról szól a vita a város 20.000.000.000,- Ft-os költségvetésének kiegészítésére. (Kazetta 4/1. 121-145) Szente Béla képviselı: Fontosnak tartja megemlíteni, hogy a rendszer kidolgozásához a 2003. évben készült turisztikai stratégia megújítására van szükség, melyet a helyi turisztikai vállalkozók egyetértésével kell összeállítani. A párbeszéd rendszeres, évente legalább egy alkalommal egyeztetnek. Véleménye szerint a 100,- Ft-os idegenforgalmi adóemelés nem jelenthet problémát, hiszen aki 4.200,- Ft-ot ki tud fizetni a szállásért, az 4.400,- Ft-os ki fogja fizetni. Ezt a tételt nem adóemelésnek tekinti, hanem rendbetételnek. Már régen meg kellett volna tenni ezt a lépést, hiszen 2003. évben a turisztikai stratégia már kérte a rendezést, ami nem történt meg. Nem biztos, hogy csak 3.000.000,- Ft-ot jelent, mivel a pályázati lehetıségeknél több millió forintot is jelenthet. (Kazetta 4/1. 145-163) Köles István alpolgármester: Tájékoztatásul elmondta, hogy Mezei Zsolt képviselı által ismertetett 25 %-os emelés napi 1,40 Ft-ot sem ér el, azaz ötszáz forint évente. Évente nem egészen egy doboz cigaretta ára. (Kazetta 4/1. 163-171) Dr. Ferenczi Attila képviselı: A közgyőlés részletekbe menı, fals vitát folytat. Az a párt, amelyik komoly lakosságot megszorító, önkormányzatokat visszavetı intézkedéseket hoz, annak képviselıi kezdik el magyarázni a súlyos adóterheket, amit a vállalkozókra hárítanak. Megérti, hogy a parlamentben elfogadják, helyben pedig ellenszavaznak. Megérti ezt azért, mert ha a város valamennyit elvon, azt a kormány nem tudja elvenni. Valóban, ha a kormány már „lenyúzta” a vállalkozót, milyen alapon meri még a város érdekében az önkormányzat is adóteherrel sújtani? Ilyen logika alapján az is elıfordulhat, hogy az iparőzési adót is el kell törölni, mert abban az esetben, ha a vállalkozó csıdbe megy, az állam végképp nem tudja leszedni róla a „sápot”. Tóth Károly képviselı korábban említette, hogy bıven van pénz, Békéscsaba stabil, minek adót kivetni. Nagyon fals az a szöveg, amin 100,- Ft esetében 100 %-os emelésen kesereg, ugyanakkor a 20.000,- Ft évi elengedés nem érdem, nem segítség. A 100,- Ft az igen, mert hivatkozni lehet a százalékokra. A kormány 2002. óta 11 alkalommal emelte a gáz árát, az utóbbi évben összességében mintegy 30 %-kal, négy alkalommal. Ez a lakosságnak 4.500,Ft-ot jelent csupán.
52
53 Beszéljünk arról, hogy a városnak mőködnie kell, amihez szükséges az adóbevétel. Azok a képviselık, akik a vállalkozók kommunális adója miatt nagyon fel vannak háborodva lakossági kommunális adót szerettek volna bevezetni, ami lehet jó, vagy rossz elgondolás. A vállalkozók kommunális adóját sajnos egyre kevesebb cég tudja fizetni. Többször elhangzott, hogy bezárt a Barnevál, a malom, a húsüzem, stb. A nagyon sajnált cégek között viszont bankok, a Tesco, Linemar, egészen nagy cégek vannak. Pont a kis- és mikro-vállalkozókat szerette volna az önkormányzat az adó elengedésével megsegíteni. Kérte ne keverjék össze a Linemar céget XY ácsmesterrel, kicsit más az adóteher-viselı képességük. Baji Lajos képviselı az elmúlt évben elmondta az Életfa Nyugdíjasházzal kapcsolatban észrevételezte, hogy miért nem tudja az önkormányzat 10.000.000,- Ft-tal támogatni az Életfát. Egyik oldalon nem számít több millió forint, majd a következı megszólalásnál követelik, hogy a város mekkora összegő támogatást adjon, miközben tartsa fenn a közlekedést, egészségügyet, oktatást, stb. Elég nagy baj egyébként, hogy többen be sem vallják, ha vendégéjszakáztatnak. (Kazetta 4/1. 171-227) Miklós Attila képviselı: Dr. Ferenczi Attila képviselınek nagyon sok mindenben igaza van. Arra kívánt a szocialista frakció rávilágítani, hogy Vantara Gyula polgármester is azt mondja, amit a képviselı, és ne azt, hogy nem kíván az önkormányzat adót emelni. Ne azt mondja, hogy minimális mértékő az emelés, amikor van olyan adónem, amely esetében 100 % az emelés mértéke. Ha már forintokról van szó, megemlítette, hogy a kommunális adó bevezetése 25.000 háztartásra vetítve 8 %-os csökkentést figyelembe véve 101.825.000,- Ft megtakarítást eredményezett volna a lakosságnak. A parlamentben nem tudja elmondani véleményét, mivel a város képviselıje. Arra esküdött fel, hogy a város érdekében tevékenykedik. (Kazetta 4/1. 227-242) Tóth Károly képviselı: Kérte, hogy a helyi érveket vitassák meg. Nem mondta, hogy van pénz, megerısítette a polgármester azon kijelentését, miszerint a város jól tud mőködni 300.000.000,- Ft vagyoni bevétel elmaradásával is. Az összeg hiánya a polgármestert nem aggasztja. Amennyiben e nélkül jól tud mőködni, akkor a 11.500.000,- Ft teszi tönkre a várost? Kérte válasszák külön. Hozzászólásaiban a helyi adatokat ismertette. A polgármester csak emelni akar, hogy a „drámát lássa a nép, szörnyő helyzetben van a város, mert adót kellett emelnie”. Ez ellen emelte fel szavát. (Kazetta 4/1. 242-269) Vantara Gyula polgármester: Nem mőködik az a korábbi gyakorlat, amely az értékesítésre került vagyon felélésére irányult. A város mőködésének nem attól kell stabilnak lennie, hogy vagyonát értékesíti. A gazdaság jelenlegi körülményeire tekintettel a költségvetés is számol azzal, hogy ingatlanok értékesítésébıl származó bevétel nem lesz jelentıs mértékő, az ingatlan forgalom visszaesése miatt. A város nem élheti fel jövıjét, csak olyan értelemben értékesítheti vagyonát, ami vagyont képez. Ez folyik 2007. óta. (Kazetta 4/1. 269-279) Mezei Zsolt képviselı: Maximálisan egyetért Köles István alpolgármester által elmondottakkal. Ha a 20.000,- Ft-ot visszaosztjuk, 56,- Ft-ra jön ki naponta. Kérte, figyeljenek arra is, hogy az 1.000.000,- Ft-tal semmit nem adnak a helyi vállalkozóknak, csak kopjafát. Amennyiben 82.000,- Ft-os bruttó minimálbér van bejelentve a vállalkozásba, akkor éves szinten 984.000,- Ft minimális bevétellel kell, hogy rendelkezzen, hiszen másképp nem
53
54 bírja saját maga munkabérét kifizetni. Jelen pillanatban azoknak a vállalkozóknak engedi el az önkormányzat a helyi adó bevételét, akinek 16.000,- Ft éves nyeresége van. Ennek két ezreléke 800,- Ft. Nagyon jól hangzik az 1.000.000,- Ft-os mérleg fıösszeg alatt elengedik az adót. (Kazetta 4/1. 279-296) Takács Péter képviselı: Az adóemelés mérték 20 fıs vállalkozás esetében 10.000,- Ft-ot jelent, ami valóban nem jelentıs. Az is tény, hogy nem 12.000.000,- Ft fogja megmenteni a város költségvetését. A Fidesz frakcióban helyet foglalnak a Vállalkozók Párjának képviselıi. Megköszönné, ha pár mondatban az elhangzottakkal kapcsolatban tájékoztatást adnának. (Kazetta 4/1. 296-309) Pap János képviselı: Vantara Gyula polgármester által elmondott „vagyonért vagyon elv” kampányban jó. Kérte a polgármestert tájékozódjon, a korábbi években ez az elv hogyan mőködött. Már 1992-ben a Fidesz gazdasági alpolgármesterei ugyan ezt az elvet fogalmazták meg, és be is tartották. Az a vagyon, amely útban, intézményben jelenik meg, a felújítása, mőködtetése, új iskola építése, kórház felújítása ugyan olyan városi gazdálkodást jelent, mintha a vállalkozók számára adnának támogatást. A város inkább a lakosság felé nyújtott szolgáltatásokra kell koncentráljon. Nem talált ki új elvet a jelenlegi testület. Szente Béla hozzászólására az alábbiakat reagálta: lehet, hogy ha már 100,- Ft-tal emelik az idegenforgalmi adót érdemes lenne 300,- Ft-ra emelni, hiszen, ha plusz kétszer annyit lehet állami forrásként lehívni, az tekintélyes összeget jelent. Amennyiben sikerül kitalálni egy jó programot, ami az idegenforgalom fejlesztésében valóban ésszerő, legalább finanszírozás szempontjából is biztosítva lenne, nemcsak óhaj maradna. Ha ez az oldala is megvan, támogatja. (Kazetta 4/1. 309-351) Vantara Gyula polgármester: Jelen közgyőlés nem dönt az adóemelés mértékérıl, csak a közzétételrıl. Ezért a beérkezett észrevételeket a II. fordulós rendeletalkotásnál tudja érvényesíteni. Szavazásra bocsátotta azt a javaslatot, miszerint a vállalkozások kommunális adója a jelenlegi összegben kerüljön megállapításra. Megállapította, hogy a közgyőlés 8 igen, 8 nem szavazattal, 10 tartózkodással a javaslatot elvetette. A megjelentetésrıl Pap János képviselı által tett kiegészítéssel az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot szavazásra bocsátotta. (Kazetta 4/1. 351-370) A közgyőlés 19 igen, 6 nem szavazattal a következı határozatot hozta: 618/2008. (XI.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése egyetért a helyi adókról szóló 46/2000.(XII.14.) önk. rendelet-módosítás tervezetének lakossági véleményezés céljából történı megjelenésével a Csabai Mérleg c. városi lapban és az önkormányzat honlapján. Felelıs: Határidı:
Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzı 2008. december hó 18.
54
55
Napirend tárgya: Tárgy:
Városüzemeltetést érintı ügyek
A köztemetıkrıl és a temetkezés rendjérıl szóló 36/2000. (IX. 21.) önkormányzati rendelet módosítása
Vantara Gyula polgármester: A rendelet-módosítást véleményezte a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági, az Ügyrendi és Ellenırzési, valamint a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság, és javasolják a közgyőlésnek a rendelet megalkotását. Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság álláspontját a képviselık kézhez kapták. (Kazetta 4/1. 370-382) Szilvásy Ferenc képviselı: Jelezte, hogy még az elızı napirendi pont végén kért szót. Az egyszerő többséggel elfogadott tervezet hogy jut a vállalkozók tudomására? Reméli, hogy nem a Csabai Mérleg városi lapon keresztül, mert azt változatlanul nem kapja meg valamennyi városban élı állampolgár. Minden vállalkozót értesíti az Adócsoport? (Kazetta 4/1. 382-395) Dr. Szvercsák Szilvia jegyzı: A törvény úgy nevesít, hogy a helyben szokások módon történjen a közzététel. Békéscsabán, a honlapon, a Csabai Mérleg városi lapban, illetve a hivatal hirdetıtábláján történı kifüggesztéssel kerül megjelenítésre. Természetesen igény esetén máshol is megjelentethetı. Véleménye szerint a felsorolt fórumok megfelelnek a nyilvánosság biztosításának. (Kazetta 4/1. 395-405) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a rendeletmódosítást. (Kazetta 4/1. 405-414) A közgyőlés 17 igen, 1 nem szavazattal, 7 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlésének 47/2008. (XI.24.) önkormányzati rendelete a köztemetıkrıl és a temetkezés rendjérıl szóló 36/2000. (IX. 21.) önkormányzati rendelet módosításáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a temetıkrıl és a temetkezésrıl szóló 1999. évi XLIII. törvény 40.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a köztemetıkrıl és a temetkezés rendjérıl szóló 36/2000. (IX. 21.) önkormányzati rendelet módosításáról (a továbbiakban: Rendelet) a következı rendeletet alkotja. 1.§ A Rendelet 1. számú mellékletének helyébe jelen rendelet melléklete lép.
55
56
2.§ Ez a rendelet 2009. január hó 1. napján lép hatályba. Vantara Gyula sk. polgármester
Dr. Szvercsák Szilvia sk. aljegyzı Melléklet
1. Az eltemettetı által fizetendı díjak: - Temetési helyek megváltási és újraváltási díjai: Sírbolthely díja: -- 3 személyes -- 6 személyes -- 9 személyes -- sírbolthely újraváltási díja a sírbolthely díjának
10.170,- Ft 12.190,- Ft 12.870,- Ft 50%-a
Sírhely díja: -- parcella út menti soraiba -- parcella minden más helyén -- szociális gondozottak részére -- gyermek sírhely 6 éves korig -- gyermek sírhely 6-18 éves korig -- sírhely újraváltási díja a sírhely díjának
14.220,- Ft 4.780,- Ft 1.350,- Ft ingyenes 3.370,- Ft 50%-a
Urnafülke, urnaföld tárolási díja: -- elsı alkalommal -- újraváltási díj -- a holtest hőtési díja
5.420,- Ft 7.190,- Ft 2.700,- Ft
-- a sírásás díja -- egyszeri hulladékszállítási díj (pl.: koszorúk, elszáradt virág lerakóhelyen történı elhelyezési díja)
13.950,- Ft 2.700,- Ft
2.A temetkezési szolgáltatók által fizetendı díjak alkalmanként, elhunytanként: -
Halott és kellékátvételi díj: -- koporsós temetésnél -- halott átvételkellékek nélkül -- kellékátvétel -- urna és kellékátvétel együtt
6.660,- Ft 4.880,- Ft 3.540,- Ft 4.210,- Ft
3. Vállalkozásszerően munkát végzık temetıfenntartási hozzájárulási díja alkalmanként, elhunytanként: (mőköves, kertész, temetkezési szolgáltató, stb.)
56
400,- Ft
57
A díjak az általános forgalmi adót nem tartalmazzák. Tárgy:
A fizetı-parkolóhelyek mőködésének és igénybevételének rendjérıl szóló 52/2006. (XII. 18.) önkormányzati rendelet módosítása
Vantara Gyula polgármester: A rendelet-módosítást véleményezte a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság, a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság, egyhangúlag javasolják a közgyőlésnek a rendelet módosítását. (Kazetta 4/1. 414-419) Baji Lajos képviselı: A fizetı parkolóhelyek mőködtetésének bevezetése kezdetén övezeti besorolás került kialakításra. Miután az övezet határán felszaporodott a parkoló gépjármővek aránya és az ott élıket ez zavarta, létrejött a II. övezeti besorolás. Jó döntés volt, hiszen a problémát kezelte. Mint minden egyes módosítás, nem fedte le teljesen az igényeket, ezért pár helyen az I. és a II. övezethez kapcsolódóan jelenleg is felmerül a probléma. Példaként említette a Penza lakótelep belsı területét és a Bartók Béla úttól délre fekvı utcákat. Ott állnak meg a parkoló autók, ezáltal az ott élıknek okoznak problémát. Módosító javaslatában kezdeményezte, vizsgálja meg a közgyőlés szakbizottsága, illetve a Békéscsaba Vagyonkezelı Zrt. a II. övezet határainak módosítását. Rendeletben szabályozzák a II. parkolóövezet kibıvítését. Ez esetben, 2009-ben egyik díjövezetben sem szükséges díjemelést végrehajtani, mivel az új terület bevonása többlet bevételt eredményez. A vizsgálat eredményét a decemberi közgyőlésre tegye meg. Kérte, hogy a lakossági észrevételek alapján kezdeményezett hozzászólását támogassa a testület. (Kazetta 4/1. 419-456) Vámos József képviselı: Az elıterjesztés I. parkolási díjövezetével kapcsolatban az alábbiakat mondta el: 2008. évben 135,- Ft-ot fizetett óránként az, aki parkolni akart. Ez az a terület, ahol legsőrőbb a gépjármővek parkolási igénye. 2009. évben 145,- Ft-ra emelkedne az elıterjesztés szerint, amely 7,5 %-os emelkedést jelent. Véleménye szerint indokolatlan. Jelenleg a meglévı parkolóhelyek számát és minıségét tekintve sem lát olyan ugrásszerő változást, ami alapján emelhetı a díj fenti nagyságrendben. Parkolóhely bıvítés nem történt. Jelentısebb bıvítés a Csaba Center esetében valósult meg, de az nem a város beruházásában és nem a parkoló automatákba befizetett forrás felhasználásával készült. Túlzottnak tartja az emelés mértékét, a maximum 5 %-os emelést tart elfogadhatónak a II. övezet esetében. Módosító javaslatában kezdeményezte, maximum 5 %-os díjemelés történjen. (Kazetta 4/1. 456-515) Vantara Gyula polgármester: Köszöntötte Kozma Jánost, a Békéscsabai Vagyonkezelı Zrt. ügyvezetı igazgatóját. Kérte, hogy a kérdések elhangzását követıen adjon tájékoztatást. (Kazetta 4/1. 515-519) Tóth Károly képviselı: Az 1.5. jelzéső elıterjesztéstıl kezdve rendeletalkotás történt. Van közöttük olyan, amely kétfordulós rendeletalkotás. Több rendelet, módosító indítvány nélkül Vantara Gyula és Dr. Benedek Mária aláírásával kerül meghirdetésre. Jogszerő, hogy a közgyőlés által munkavégzés alól felmentett személy neve szerepeljen a hirdetményen? A jutalmat tisztelte, csak a törvényt nem. Az is bebizonyosodott, hogy a bizottság egyhangúan megállapította a jogsértést. A bíróság még nem. A döntés nyilvános, csak az ülés belsı részlete zárt. Szükséges visszamenıleg módosítást benyújtani? Miért nem jelezték a
57
58 törvényességért felelıs személyek, hogy nem jogszerő a meghirdetés? Teljesen jogszerőtlen a rendelkezés, ha a munkájában felfüggesztett jegyzı ellenjegyezésével. Kezdeményezte, hogy aláíróként Vantara Gyula polgármester és Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzı szerepeljen. (Kazetta 4/1. 519- 576) Vantara Gyula polgármester: Vámos József képviselı javaslatára válaszolva tájékoztatásul elmondta, hogy az 5 %-os emelés 6,75 Ft-ot jelent. Tekintettel arra, hogy ilyen fillér, forint nincs, a 10,- Ft-os emelés adta ki a 7,5 %-ot. Ezért nem lehetséges az 5 %-os emelés. Felkérte Kozma Jánost, a Békéscsabai Vagyonkezelı Zrt. ügyvezetı igazgatóját adjon tájékoztatást milyen pénznemek befogadására alkalmas a parkolójegyet árusító automata. (Kazetta 4/2. 001-009) Kozma János, a Békéscsabai Vagyonkezelı Zrt. ügyvezetı igazgatója: A jegykiadó automata 5,- Ft-nál kisebb pénzérme befogadására nem alkalmas. Az óradíjat célszerő úgy megállapítani, hogy az a gépjármővezetı meg tudja vásárolni. Ellenkezı esetben jogi problémák is elıfordulhatnak. Más városokban is próbáltak kísérletet tenni, amirıl a késıbbiekben letettek. (Kazetta 4/2. 009-015) Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzı: Tóth Károly képviselı felvetése jogszerő. Tekintettel azonban arra, hogy a jegyzı asszony felfüggesztésére a mai napon került sor, nyilvánvalóan korábban nem lehetett intézkedni, csak a mai, illetve a holnapi naptól. Holnap egyébként is kell munkáltatói intézkedést hozni, mert a felfüggesztést követıen megváltozik a kiadmányozás rendje. Természetesen a jegyzıi hatáskört jelenleg az aljegyzı gyakorolja. A jegyzı neve helyett az aljegyzı nevét kell szerepeltetni. Fentiekrıl körlevélben értesítik a hivatal dolgozóit. (Kazetta 4/2. 015-025) Herczeg Tamás tanácsnok: Problémát jelent, hogy a délelıtti órákban, induláskor a néhány helyen a gépek nem adnak vissza. Tudomása szerint Baji Lajos képviselıt a város lakói keresték meg a II. parkolási övezet bıvítésével. Nemcsak a Penza lakótelep felé lenne érdemes a kiterjesztésen gondolkodni. Javasolta, hogy a Békéscsabai Vagyonkezelı Zrt. teljes körően vizsgálja meg a II. parkolási övezet kiszélesítését. (Kazetta 4/2. 025-036) Bokros Mátyás képviselı: Néhány évvel korábban, amikor a közgyőlés elfogadta a II. parkolási övezet bevezetését, arról is döntött, hogy a befolyt összeget a parkolóhelyek fenntartására és jobbá tételére kell fordítani. Sajnos rosszak a parkolási lehetıségek, példaként említette az okmányiroda és új posta épülete közötti területet, illetve a belvárosban is találhatóak még földes utcák, ennek ellenére parkolási díjat kell fizetni. Méltánytalannak tartja a II. övezet kiterjesztését. Biztosítsák az optimális körülményeket, ha már fizetniük kell a gépjármővek tulajdonosainak a parkolásért. Ha már fizetnek, ne a sárba, törmelékre kelljen a gépjármőbıl kiszállni. (Kazetta 4/2. 036-045) Kozma János, a Békéscsabai Vagyonkezelı Zrt. ügyvezetı igazgatója: Az övezetbıvítés nem gazdasági kérdés. A II. övezet kiterjesztése nem jelent a zrt. számára eredményt, csak beljebb tereli a gépjármőveket azokból az utcákból, ahol eddig nem kellett díjat fizetni. Inkább város-
58
59 és parkoláspolitikai lépést jelen az övezet bıvítése. A Bartók Béla úttól délre, illetve a Penza lakótelepen történı bıvítés esetében lakossági bérletek jelennek meg, amely egy évben 1.000,- Ft-ba kerül, ezért jelentıs bevételt a beruházáshoz képest nem fog képzıdni. Véleménye szerint bevonás esetén csak az Árpád Fürdı környékén várható számottevı bevétel. Herczeg Tamás képviselı észrevételére jelezte, amennyiben nem ad vissza az automata a rajta található zöld számon lehet az ügyfélszolgálatot értesíteni. A hiba javításáról soron kívül gondoskodnak. (Kazetta 4/2. 045-060) Vantara Gyula polgármester: Felkérte Csiaki Tamást, a Városüzemeltetési Osztály osztályvezetıjét, adjon tájékoztatást, miként kívánják megoldani a jelentkezı parkolási gondokat. (Kazetta 4/2. 060-063) Csiaki Tamás osztályvezetı: Az önkormányzatnak közlekedési koncepciót kell készítenie, amelyben a város egészére várható forgalmi felülvizsgálatot kell elvégezni. Ennek egyik eleme a parkolók elhelyezkedése, a parkolóövezetek kialakítása, mely a rendezési terv részét is képezi. Elkészítése kb. másfél éves munka, mely volumene miatt a jövı évben kezdıdhet. (Kazetta 4/2. 063-069) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta Baji Lajos képviselı módosító javaslatát. Megállapította, hogy a közgyőlés 6 igen, 6 nem szavazattal, 13 tartózkodással a javaslatot elvetette. Szavazásra bocsátotta az 5 %-os díjemelésre vonatkozó javaslatot. Megállapította, hogy a közgyőlés 4 igen, 14 nem szavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot elvetette. Szavazásra bocsátotta a rendelet módosítását. (Kazetta 4/2. 069-088) A közgyőlés 17 igen, 3 nem szavazattal, 4 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének 48/2008.(XI.24.) önkormányzati rendelete a fizetı-parkolóhelyek mőködésének és igénybevételének rendjérıl szóló 52/2006.(VII.6.) önkormányzati rendelet módosításáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a közúti közlekedésrıl szóló 1988. évi I. tv. 15. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a fizetı-parkolóhelyek mőködésének és igénybevételének rendjérıl szóló 52/2006.(VII.6.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) módosításáról a következı rendeletet alkotja. 1. § A Rendelet 2. számú melléklete helyébe jelen rendelet 1. számú melléklete lép.
59
60 2. § A Rendelet 3. számú melléklete helyébe jelen rendelet 2. számú melléklete lép. 3. § Ez a rendelet 2009. január hó 1. napján lép hatályba. Vantara Gyula sk. polgármester
Dr. Szvercsák Szilvia sk. aljegyzı 1. sz. melléklet Várakozási díjak (A díjak 20%-os áfát tartalmaznak)
1. Parkolószelvény díja:
Személygépkocsi, motor Autóbusz, tehergépkocsi Napi jegy
I. parkolási övezet II. parkolási övezet 145 Ft/óra 105 Ft/óra 420 Ft/óra 330 Ft/óra A mindenkori óradíj 5 órása esı értéke.
2. Díjövezetben lakók lakossági bérlete:
Elsı személygépkocsi. A második, a harmadik és további gépkocsi Ingyenes használatot biztosító bérletjegy önköltségi ára
I. parkolási övezet ingyenes 2.380 Ft/év
II. parkolási övezet ingyenes 2.380 Ft/év
620 Ft/alkalom
620 Ft/alkalom
3. Bérletek díja (személygépkocsi és motorkerékpár):
33% mérséklető lakossági 33% mérséklető közületi Teljes árú lakossági Teljes árú közületi
I. parkolási övezet 3.050 Ft/hó 5.700 Ft/hó 4.700 Ft/hó 8.200 Ft/hó
II. parkolási övezet 2.200 Ft/hó 4.100 Ft/hó 3.600 Ft/hó 6.000 Ft/hó
I. parkolási övezet 1.400 Ft 2.600 Ft 620 Ft
II. parkolási övezet 1.400 Ft 2.600 Ft 620 Ft
4. Kezelési költség:
F1 felszólító levél F2 felszólító levél Bérletcsere Parkoló jegy utólagos bemutatása
60
61 Elsı alkalommal Második alaklommal Harmadik alkalommal
ingyenes ingyenes 620 Ft
620 Ft 2. sz. melléklet
Pótdíjak: (A pótdíj egy órai várakozási díjat tartalmaz, amelynek áfa tartalma 20%.) 1. Pótdíj 1.1
1.2
8 naptári napon belüli befizetés esetén: Személygépkocsi, motorkerékpár: Autóbusz, tehergépkocsi:
2.200 Ft 4.000 Ft
8 naptári napon túli befizetés esetén: Személygépkocsi, motorkerékpár: Autóbusz, tehergépkocsi:
4.400 Ft 8.000 Ft
2. Emelt pótdíj 2.1
2.2
8 naptári napon belüli befizetés esetén: Személygépkocsi, motorkerékpár: Autóbusz, tehergépkocsi:
4.400 Ft 8.000 Ft
8 naptári napon túli befizetés esetén: Személygépkocsi, motorkerékpár: Autóbusz, tehergépkocsi:
8.800 Ft 16.000 Ft
3. Pótdíj behajtás 3.1 Amennyiben a pótdíj a „második felszólító levél (F2)”-ben megjelölt fizetési határidıben sem kerül megfizetésre és az üzemeltetı a pótdíjat bírósági úton érvényesíti, úgy a pótdíj összege az 1.1 pont szerinti alap pótdíj négyszerese. Tárgy:
A közterület használat rendjérıl szóló 39/2005. (XII. 15.) önk. rendelet módosítása
Vantara Gyula polgármester: A rendelet-módosítást véleményezte a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság. Javasolta a rendeletalkotást azzal a kitétellel, miszerint a játszóterek rendeltetésszerő használatának ellenırzését a Közterület Felügyelet végezze. Az Ügyrendi és Ellenırzési Bizottság javasolta a közgyőlésnek a rendeletmódosítást azzal, hogy a 29. § (1) bekezdése egészüljön ki a következı francia bekezdéssel: „Az önkormányzat tulajdonába kerülı, út, vagy járda építésekor.” A Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság álláspontját a képviselık kézhez kapták.
61
62 Megjegyezte, hogy a közgyőlési elıterjesztésekkel együtt megküldött CD – a rendelet átfogó módosítása miatt, a könnyebb áttekinthetıség érdekében - tartalmazta a hatályos egységes önkormányzati rendeletet. (Kazetta 4/2. 088-109) Takács Péter képviselı: Ha Dr. Benedek Mária jegyzı asszony jelen lenne a közgyőlésen, személyesen is megköszönné, hogy elıkészítette a játszóterek használatával kapcsolatos rendeletet. Ez azért is fontos, mert a legutóbbi közmeghallgatáson is felmerült az a probléma, hogy gyakorlatilag nem lehet mit kezdeni azokkal, akik nem rendeltetésszerően használják. A rendelet teremt jogalapot arra, hogy a fiatalokat valamilyen módon próbálják rábírni a rendeltetésszerő használatra. Amennyiben a közgyőlés elfogadja a rendeletet, javasolta, hogy valamennyi játszótér fıbejáratánál, jól látható helyen helyezzék ki a használat rendjét. Ebben az esetben akár a közterület felügyelıknek is hivatkozhatnak arra, hogy a helyi rendelet alapján a fiatalok 23 órakor ne tartózkodjanak és zajongjanak a játszótéren. (Kazetta 4/2. 109-126) Baji Lajos képviselı: Idézte a rendelet 4. § (5) bekezdését, miszerint a játszótér területén dohányozni, alkoholt és egyéb élvezeti cikkeket fogyasztani, közbotrányt okozni tilos. Közterületen, az utcán szabad dohányozni. Van ahol szabad, van ahol nem lehet alkoholt fogyasztani. Közterületen, a játszótéren kívül hol lehet közbotrányt okozni? Kérte, ne tiltsanak olyat, amit sehol sem szabad. Nem kellene az extra jogszabályi túlkapásokat a rendeletbe szabályozni. (Kazetta 4/2. 126-136) Tóth Károly képviselı: İszintén hálás, hogy Takács Péter képviselı talált olyan pontot, amit a jegyzı asszony megcsinált. Ennyi jutalomért ennyit? (Kazetta 4/2. 136-149) Hirka Tamás képviselı: A rendeletet jónak tartja, helyes irányvonalakat határoz meg. Javasolta, hogy a szabályokat minden egyes területre, konkrétan kell megfogalmazni. Mind az alkoholfogyasztást, a dohányzást, stb. Kérte, hogy a javaslatot vizsgálja meg a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági valamint az Ügyrendi és Ellenırzési Bizottság. Átfogóan fogalmazzák meg a rendeletet, amely teljes egészében lefedi valamennyi területet. Javasolta, hogy a téma tárgyalását januárban a kidolgozást követıen tárgyalja ismét a közgyőlés. (Kazetta 4/2. 149-167) Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzı: Baji Lajos képviselı hozzászólására az alábbiakat reagálta: A kollégák védelmében elmondta, hogy az apparátusa stabil, nem igazán vétenek. Az elıterjesztésben található közbotrányokozás olyan kodifikációs eljárás, amely megismétel egy magasabb szintő jogszabályt, ami egyébként nem hiba. A párhuzamos jogalkotásra korábban is voltak és lesznek is példák. A közbotrányokozás közjogi fogalom, a központi jogszabályban szerepel, ami azt jelenti, hogy attól még érvényes más területre is. A közterület felügyelık el tudják mondani, hogy naponta milyen esetekkel találkoznak, a játszótéren történı jogszabály kihelyezés szükséges, hogy erre felhívja a figyelmet. A közbotrányokozást szabálysértési tényállásként kezeli a jog. Jelen esetben figyelemfelhívó szándékú. Teljesen helyesen jártak el a kollégák, amikor a rendeletet alkották. (Kazetta 4/2. 167-190)
62
63 Takács Péter képviselı: Megjegyezte, emlékezete szerint két cikluson keresztül az SZDSZ-es polgármester mellett volt MSZP-s és Fidesz-es alpolgármester is. Mégsem okozott problémát. Tóth Károly felvetésére reagálva elmondta, hogy nem tudja, hogy elhamarkodott volt-e a dicséret, vagy sem. Mivel nem jogász, nem tudja megállapítani, hogy kodifikált vagy sem a rendelet. Viszont azokra a problémákra ad választ, amivel a játszótér közelében élık naponta szembesülnek. Ezért javasolta, amennyiben a testület elfogadja a rendeletmódosítást, kerüljön kihelyezésre, mindenkinek legyen tudomása arról, hogyan lehet és kell a játszóteret használni. (Kazetta 4/2. 190-206) Bokros Mátyás képviselı: Ahhoz, hogy lássák, ki tartózkodik az esti órákban a játszótéren, világítás is kellene. A rendelet 9. § (1) bekezdése tartalmazza, hogy a játszótér használata során tekintettel kell lenni mások nyugalmának megırzésére. Van olyan személy, aki folyamatosan bejelenti a problémáit, mert annyira zavarja a játszótér. A legutolsó bejelentése szerint „zavarja, hogy ropog a foga alatt a homok” mert befújja a szél lakásába a homokozóból. (Kazetta 4/2. 206-219) Vámos József képviselı: Egyetért Hirka Tamás képviselı által javasoltakkal. Nem ismeri, hogyan tartják, illetve tartatják a szabálysértés szankcionálásának lehetıségét. A gyakorlatban csak akkor mőködik, ha be van tartva. Ki tudja azt ellenırizni, hogy a fiatalok szombat éjszaka, vagy hajnalban a vendéglátóhelyek zárását követıen a játszótéren beszélgetnek? Nem jelenthet problémát a nyitva tartási idı, hiszen ismerete szerint a játszóterek kerítése kb. 120 cm magas, egy része már nincs is meg. Erre ki lehet írni ugyan, hogy a játszótér 19 óra után zárva van. Hogy tudják betartani? Elvekben szövegszerően jól megfogalmazott rendelet készül, amelynek betartatása nem ismert. Amennyiben a közgyőlés a téma tárgyalását leveszi napirendjérıl és Herczeg Tamás tanácsnok javaslata alapján kiegészíti, csak olyan javaslatokkal egészüljön ki, amelyeket be lehet tartani, illetve tartatni. (Kazetta 4/2. 219-242) Baji Lajos képviselı: Jobbító szándék vezérli hozzászólását. Jelen pillanatban a rendelettervezet engedi a drog fogyasztását, mivel nem tiltja. Aljegyzı asszony válasza szerint nem baj, ha a felsıbb jogszabály valamit tilt, és azt duplikálják. A drog azonban nem élvezeti cikk. A tiltó rendelkezés nem tartalmazza, hogy drogot nem lehet fogyasztani. Amennyiben magasabb jogszabály írja elı, mint a közbotrányokozást, akkor a drogfogyasztás tiltását is tartalmazza a rendelet. Kezdeményezte, hogy egyformán alkalmazzák a kodifikációt. Javasolta, hogy a 9/A. § (5) bekezdése módosuljon, „Játszótér területén dohányozni tilos. Alkoholt és egyéb élvezeti cikket, drogot, tudatmódosító szereket fogyasztani tilos.” Külön mondatban szerepeltessék a közbotrányokozásra vonatkozó tilalmat. (Kazetta 4/2. 242-268) Herczeg Tamás tanácsnok: Javasolta, hogy a közgyőlés ne folytasson bizottsági munkát, fogadják el Hirka Tamás képviselı javaslatát. (Kazetta 4/2. 268-279) Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzı: Megjegyezte, hogy Baji Lajos képviselı kb. egy éve elvitatta az Európa-jogi szakjogászi diplomáját, annak ellenére, hogy még most sem tudja pontosan megmondani, hogy milyen bizottsági szervrıl volt szó. Kellemetlen, hogy jelen pillanatban a
63
64 jogi diplomáját is elvitatja, hiszen külön kodifikációs vizsgával is rendelkezik. A hivatal munkatársai, akik az elıterjesztés elıkészítésében részt vettek, jól jártak el. Tekintettel arra, hogy az elıterjesztést a jegyzı készítette, felfüggesztését követıen viszont a mai naptól jogkörét az aljegyzı gyakorolja, ezért elıterjesztıi jogánál fogva az elıterjesztést visszavonja. (Kazetta 4/2. 279-299) Tárgy:
Békéscsaba-Kenderföldek városrész lakói részére helyi tarifával történı utazás biztosítása
Vantara Gyula polgármester: Külön köszöntötte a napirend tárgyalásakor megjelent Velkey Gábor országgyőlési képviselıt, Szarvas Pétert, és Gémes Tibort, a Körös Volán Zrt. képviseletében. Az elıterjesztést véleményezte a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság, valamint a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság. Álláspontjukat a képviselık a közgyőlés elıtt kézhez kapták. (Kazetta 4/2. 299-311) Hirka Tamás képviselı: Ügyrendi hozzászólásában jelezte, hogy a FIDESZ frakció nevében az elızı témával kapcsolatban kíván szólni. A drog kérdése súlyos társadalmi kérdés is. Annyit szeretett volna a napirend levétele elıtt kérni, amennyiben a rendelet-tervezetet újra tárgyalják, a bizottsági ülésre valamennyi képviselı kapjon meghívást, így a témával kapcsolatosan nem csak az adott bizottság tagjai mondhatják el véleményeiket. (Kazetta 4/2. 311-321) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 4/2. 321-333) A közgyőlés 24 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következı határozatot hozta: 619/2008. (XI.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése egyetért a BékéscsabaKenderföldek területrész lakói részére a helyi tarifával történı utazás lehetıségét biztosító egyedi jelöléső bérlet bevezetésével. Ennek megfelelıen módosítja a Magyar Köztársaság Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztere és Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata között meglévı helyi személyszállítás helyközi járattal történı lebonyolítása feltételeinek rögzítése céljából kötött megállapodást, valamint a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata és a KÖRÖS Volán Zrt. között létrejött közszolgáltatási szerzıdés 3. sz. mellékletét. A Közgyőlés felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a szükséges szerzıdésmódosítások aláírásával. Felelıs: Határidı:
Vantara Gyula polgármester 2008. december 31.
64
65 Tárgy:
A KÖRÖS VOLÁN Zrt. helyi autóbusz-közlekedési közszolgáltatás tevékenysége során a 2008. évben felmerülı veszteség megtérítésére vonatkozó kérelme
Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést véleményezte a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság, valamint a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság. Álláspontjukat a képviselık a közgyőlés elıtt kézhez kapták. (Kazetta 4/2. 333-340) Fodor Lajos képviselı, a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság elnöke: Kezdeményezte a határozati javaslat kiegészítését, miszerint a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottságon kívül a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottságot is kérje fel a közgyőlés a vizsgálat, illetve az egyeztetı tárgyalások lefolytatására. A tárgyalás eredményérıl a bizottságok 2009. január 31-ig tájékoztassák a közgyőlést. (Kazetta 4/2. 340-350) Vantara Gyula polgármester: Elıterjesztıként elfogadja a kezdeményezést. Javasolta, hogy felelısként a polgármesteren kívül a bizottsági elnökök is kerüljenek megnevezésre. (Kazetta 4/2. 350-355) Dr. Ferenczi Attila képviselı, a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság elnöke: A bizottság javasolta, hogy a 68.000.000,- Ft mőködési támogatás átadása elıtt egyeztetésekre kerüljön sor. 2009. évben az állam nem finanszírozza a tanuló és nyugdíjas bérletek támogatását, amit nem feltétlenül kíván a város átvállalni. A lakosság elvárásainak megfelelı tömegközlekedést ugyanakkor szeretné biztosítani. Természetesen vannak még lehetıségek, ahol módosítani, csökkenteni lehet. Ilyen például az üzleti terv is. Nem feltétlenül kell minden évben új autóbusz vásárlására fordítani az önkormányzat támogatását, hanem a kielégítı szolgáltatás megvalósítására is lehet. Járatszám ritkításra is sor kerülhet. A késıbb tárgyalandó viteldíjak emelését a bizottság azért hagyta jóvá, mert a 2.000.000 utas szám csökkenést a város nem tudja egyértelmően magára vállalni. Aki a szolgáltatást igénybe szeretné venni, többet kell fizetnie a jegyért. A Körös Volán kezdeményezte hogy a jegy ára 190,- Ft legyen. Ezzel a városnak 8.000.000,- Ft tehercsökkenést jelenthet. Szükségesnek tartja az elıterjesztés ismételt tárgyalását. Meg kell vizsgálni a költségeket, lehetıségeket és március 31-ig a közgyőlés elé terjeszteni. Nem látja a 68.000.000,- Ft fedezetét, hiszen a költségvetés nem tartalmazza ezt a tételt, ezeket szükséges bevonni a tárgyalásokba, összekapcsolva a következı évre kért összeggel. Összességében a 140.000.000,- Ft-ot az önkormányzat nem tudja finanszírozni. Fodor Lajos képviselı kezdeményezésére reagálva elmondta, hogy véleménye szerint elegendı, ha a vizsgálatot a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottsággal összevont ülés keretében tárgyalja, a Körös Volán Zrt. képviselıinek jelenlétében. (Kazetta 4/2. 355-395) Tóth Károly képviselı: Jelezte, hogy a 2.6, 2.7. és 2.8 jelzéső elıterjesztésekkel kapcsolatban összevontan kívánja elmondani véleményét. Kiemelte, hogy a frakció nem támogatja azokat a
65
66 változtatásokat, amelyek a minıség szinten tartásán takarékoskodik, és arra irányul, hogy függesszék fel az évenkénti új autóbuszok vásárlását. Azért nem, mert több évi küzdelemmel érték el a jelenlegi eszközpark biztosítását, ezzel országosan is javult a jármővek átlagéletkora és minısége. Néhány év kihagyása esetén elölrıl lehet kezdeni az egész folyamatot, mivel teljesen elöregedik a jármőállomány. Komolytalannak tartják azt a kezdeményezést, amely néhány éve vásárolt autóbuszt próbál más város felé irányítani. Nem szabad csökkenteni a járatok számát, nincs értelme adott területen fenntartani a tömegközeledés, amennyiben tovább ritkítják a járatok sőrőségét, mert akkor már nem lehet tömegközlekedésrıl beszélni. A városnak kötelezı feladata, a pénzügyi fedezet biztosított. Néhány más ügyben megállapodás történt, döntés kérdése, melyek a fontos értékek. Az ellenzéki párt egyik fontos értéknek tartja azt a korábbi kezdeményezést, amely évente 200.000.000,- Ft-ért járdaépítést irányoz elı. A tömegközlekedés minıségét legalább szinten kell tartani. Szeretnék elérni a személyautók számának csökkenését a városban. Kérte, hogy az egyeztetések ennek szellemében történjenek. (Kazetta 4/2. 395-474) Szente Béla képviselı: Az elhangzottak is megerısítik, hogy a vizsgálat menetrend, járatszám és egyéb kérdéseket is érint. A lakossággal történt beszélgetés során arra a meggyızıdésre jutott, egészen biztos, hogy alapos változtatás szükséges a városi autóbusz-közlekedés menetrendjét illetıen. Javasolta, hogy minél elıbb kezdjék meg a közlekedésfejlesztési koncepció elıkészítését. Az elkövetkezendı idıszakban szükség lesz rá. Amennyiben ügyesen szervezik meg a város közlekedését, az véleménye szerint jó hatással lehet a Körös Volán pénzügyi lehetıségeire. (Kazetta 4/2. 474-502) Vámos József képviselı: Egyetért a közlekedési koncepció készítésének szükségességével. Jelezte, hogy Tóth Károly képviselıhöz hasonlóan, a Körös Volán Zrt. elıterjesztéseit összevonva kívánja véleményét elmondani. Kivételes helyzet van. Ki lehet mondani azt, hogy olyan közszolgáltatásról van szó, amelyben az önkormányzat partnere a Körös Volán Zrt. monopolhelyzetben van, hiszen a piacon nincs másik szereplı. Ebbıl adódóan garanciája van arra, hogy bizonyos veszteségeket meg kell, hogy kapjon. Mivel közszolgáltatásról van szó, érdemes azon gondolkodni, hogyan lehet a monopolhelyzetet úgy csökkenteni, hogy verseny esetén kevesebb kiadással járjon. Gondol itt tarifaárra, a járatok sőrítésre, illetve a megítélt támogatás nagyságára. Példaként említette, hogy jelenleg Jász-Nagykun-Szolnok megyében van folyamatban a szolgáltatás pályáztatása. Javasolta, másoktól is kérjen ajánlatot az önkormányzat a szolgáltatás teljesítésére vonatkozóan. Ezzel a módszerrel össze lehetne hasonlítani, milyen jármőparkkal, járatsőrőséggel, tarifával lehet megoldani a szolgáltatást. Kérte, hogy javaslata szerepeljen a vizsgálati szempontok között. (Kazetta 4/2. 502-563) Dr. Ferenczi Attila képviselı, a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság elnöke: Nem csalódott Tóth Károly képviselıben, bár ı sérelmezi, hogy nem veszik komolyan, amit mond. Nehéz egy vitát, vagy érvrendszert úgy folytatni, ami félreértésen, illetve tudatos félrevezetésen alapul. A Körös Volán Zrt-vel 2012-ig van érvényes szerzıdése az önkormányzatnak. Vámos József képviselı által felvetett versenyeztetésnek 2012. után nincs akadálya, illetve elıtte, amennyiben a zrt. úgy dönt, hogy nem szolgáltat tovább. Szó sem volt arról, hogy az önkormányzat nem kíván támogatást nyújtani, illetve a 37.500.000,Ft árkiegészítést mőködésre és ne új autóbusz vásárlásra fordítsa. Tóth Károly képviselı ezt
66
67 erısen félreértette, mivel véleménye szerint ezt a támogatást az önkormányzat el kívánja vonni. A tárgyalások alapja a 2008/2009. évekre a 37.500.000,- Ft felett kért 143.000.000,- Ft támogatás. Tájékoztatásul elmondta, hogy 2005. óta az önkormányzat szerzıdésmódosítás alapján nem autóbusz vásárlásra nyújt támogatást, hanem mőködési kiegészítésre. Ezt sem tudta jól Tóth Károly képviselı, ezért nem ártana, ha hozzászólásai elıtt megpróbál felkészülni az adott témakörre. Tóth Károly képviselı szerint a 143.000.000,- Ft biztosított, sıt sokkal több, mivel 24.000.000.000,- Ft a város költségvetése. Kérdés, hogy erre rendelkezésre áll-e a fedezet. A privatizáció kérdése nem kerülendı el. Tudomása szerint napirenden van a Volán Vállalatok privatizációja. Magyarországon az egyik legfiatalabb autóbusz állomány Békéscsabán van. Amennyiben privatizálásra kerül, - bár az önkormányzat 51 %-os tulajdonrészre jelentette be igényét - és magánvállalkozó veszi át az üzemeltetését, egy nagyon jól felfejlesztett eszközállományt kap. Ez egyrészrıl nem lehet baj, hiszen a szolgáltatást a magánvállalkozó is elláthatja, a gond csupán az, hogy a vételár nem Békéscsabának, hanem az államnak folyik be. Az utasok létszáma 2.000.000 fıvel csökkent, miközben 20.000.000,- Ft-tal emelkedett a szolgáltató üzemanyag költsége. Az elıterjesztés tartalmazza, hogy a 2004. évi XXXIII. törvény alapján veszteséges gazdálkodásra nem kényszeríthetı. Amennyiben a jelenlegi állapotot tartják fenn, joggal kérhet az elkövetkezendı évben még magasabb támogatási összeget kérve, hiszen az utas szám emelkedésének arányában csökken a menetjegy ára. Ezért eljutnak oda, hogy évente kell jelentıs forrást biztosítani. A bizottság ezért javasolta, keressék azt a megoldást, amely szolgáltatás romlása nélkül tudja biztosítani a szolgáltatást. A javaslat nem a támogatás megvonásáról, hanem az együttmőködést ésszerőbbé tételére vonatkozott. Nem lehet felelısen kijelenteni, hogy bıven rendelkezésre áll a forrás. A Körös Volán Zrt. állami cég. Kérte, hogy Tóth Károly képviselı a parlamentben járjon el annak érdekében, hogy ne kerüljön sor további elvonásokra. A tanuló/nyugdíjas bérlet kiegészítés 26.000.000,- Ft-tal csökken. Könnyő a minisztériumban eldönteni, amikor csak az érintett településeken szembesülnek a lakosság „dühével” vagy ellenérzésével. Szükségesnek látja, hogy az állami cégeket az állam finanszírozza. Természetesen az állam helyett ezt is az önkormányzatoknak kell megtenniük. (Kazetta 4/2. 563- 5/1. 044) Takács Péter képviselı: Felhívta Szente Béla és Vámos József képviselık figyelmét arra, hogy az általuk szorgalmazott koncepció létezik, aktualizálása szükséges. Fodor Lajos képviselı kezdeményezte, hogy a határidı január legyen, Dr. Ferenczi Attila képviselı márciusi idıpontot említett. Nem egyértelmő számára melyik idıpontot kell figyelembe venni. (Kazetta 5/1. 044-050) Fodor Jánosné képviselı: A bizottsági ülésen elfogadott tarifák nem egyeztek emlékezete szerint a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság állásfoglalásában szereplı tételekkel. Utólag tisztázódott, hogy a Körös Volán Zrt. két javaslatot terjesztett elı, és az a táblázat került elfogadásra, amely a 9,7 %-os átlagemelést tartalmazta. A közgyőlésnek joga a tarifákat elfogadni, a bizottság csak javaslatot tett. (Kazetta 5/1. 050-061) Miklós Attila képviselı: Idıszerőnek tartaná, ha a város rehabilitáció kapcsán megvizsgálnák az autóbusz-közlekedését. Tudomása van arról, hogy a zrt. folyamatosan leköveti az utas
67
68 szám változásokat és az igényekhez mérten igazítják a járatszámot a városban. Véleménye szerint megérett már a járatok átszervezésén elgondolkodni és egy újfajta szemléletben, új járatok indításával, régi járatok megszüntetésével megvizsgálni a rendszerben lévı tartalékokat. Javasolta, hogy a témában folytassanak egyeztetést. (Kazetta 5/1. 061-072) Tóth Károly képviselı: Van forrás. Azért, hogy ne érje vád, hogy nem tesz javaslatot a forráshely megjelölésére, kezdeményezte, hogy az érvényes szerzıdés és ellenjegyzés nélküli szerzıdések kifizetésének felfüggesztésébıl keletkezett pénzmaradvány fedezetet teremthet a közlekedés-fejlesztésre, mely számítása szerint több tízmillió forintos nagyságrendet jelent. Azért nem tudja az összeget pontosan megmondani, mert minden nap talál egy szerzıdés, vagy ellenjegyzés nélküli kifizetést. Fentiekbıl keletkezett pénzmaradvány fordítódjon a tömegközlekedés fejlesztésére. Az összeg még járatbıvítést is lehetıvé tesz. (Kazetta 5/1. 072-089) Pap János képviselı: Mindennek ára van. Alaposan végig kell gondolni mi az, ami fontos a város, vagy akár az ország lakosságának ellátása szempontjából. Tudni kell azt is, hogy ennek az árát valamikor ki kell fizetni. Aki azt mondja, hogy minél magasabb támogatást nyújtsanak, miközben csökkentik az adókat, az blöfföl, mert nem lehet egyszerre tenni. Meg kell határozni a szolgáltatás mértékét, amit ki kell fizetni. Összehasonlító táblázat áll rendelkezésre a díjszabásból, amibıl kitőnik, hogy a Körös Volán Zrt. országos viszonylatban is az egyik legfeszesebben, precízebben gazdálkodó társaságok közé tartozik. Kaposvár városának saját közlekedési társasága van, mégis Békéscsabához hasonló díjtarifával látja el a szolgáltatást. Szükségesnek tartja az egyeztetéseket, ahol lehetıség van, célszerő a járatok harmonizálásával a rendszert csökkenteni. A város lakossága szempontjából fontosnak tartott szempontokat a költségvetésbıl biztosítani kell. (Kazetta 5/1. 089-145) Mezei Zsolt képviselı: Nem szeretne Dr. Ferenczi Attila képviselıvel vitába keveredni. Sajátos hozzáállásnak tartja viszont, hogy amíg a korábbi városvezetés a költségvetésben kalkulálni tudta a költségeket és annak eredményeként a Volán társaság országos szinten a legjobb gépjármőparkkal rendelkezıvé vált, a jelenlegi jobboldali vezetés szerint nem szükséges támogatást nyújtani. Támogatás hiányában 8-10 év múlva ismét leromlik a cég, majd újrakezdıdhet a rendszer felépítése. A forrásra személy szerint is tud javaslatot tenni. Az önkormányzat ebben az évben is szeretne ingatlant vásárolni, vagy bármilyen átvilágításokat rendelni? Ezeket összeadva véleménye szerint több tízmilliónyi forrás áll az önkormányzat költségvetésében, amely „egyéni hobbik finanszírozása” nem a város lakosságának életszínvonalát szolgálja. Örülni kell annak, ami jó, ugyan azt a színvonalat kell fenntartani, amit az elızı ciklus képviselıtestülete adott át. (Kazetta 5/1. 145-162) Dr. Ferenczi Attila képviselı, a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság elnöke: Korábbi években jó és tökéletes volt az iskolarendszer, a vasúti közlekedés, az élelmiszer elıállítás, a mezıgazdaság, stb. Egyetért azzal, hogy tartsák fenn, ami jó. Mezei Zsolt képviselı szerint a korábbi városvezetés fenti költségeket betervezte. Nincs tudomása arról, hogy 70-80.000.000,- Ft került volna tervezésre. A 37.500.000,- Ft támogatást jelenleg is betervezik a költségvetésbe.
68
69 Uhrin Nándor, a Pénzügyi és Gazdasági Osztály vezetıjének tájékoztatását kérte arra vonatkozóan, hogy 2002-2006. évek között mekkora összegő támogatásban részesült a Körös Volán Zrt. Kihangsúlyozta, hogy továbbra is biztosítani kívánják a kiegészítést. Egyet ért Pap János képviselı által elmondottakkal, miszerint a gazdasági tevékenység nemcsak a törvény miatt jár. Természetesen ezt minden cégre el kell mondani. A jelenlegi helyzet valami miatt azonban kialakult. A politika mindig azt mondta, hogy az inflációnál nem enged nagyobb mértékő emelést, még akkor sem, amikor a társaság a 2001-es évben is beterjesztette a 10-11 %-os növekményre vonatkozó igényét. A közgyőlés csak 5 %-os emelkedést tett lehetıvé, hivatkozva arra, hogy a lakosságra nem háríthatóak át a terhek. Ezek a korábbi terhek akkumulálódtak. A korábbi évben sem a kért mértékben fogadták el az emelésre vonatkozó javaslatot. Jól hangzik, hogy ki kell fizetni, de erre jön az a szokványos szöveg, ami minden szinten hallgató: honnan történjen elvonás. Számára roppant szórakoztató Tóth Károly képviselı társasága, élvezi, amit csinál, jól csinálja, de jelen esetben nem a tárgyhoz kapcsolódóan teszi. Erre az évre vonatkozóan a probléma az volt, hogy a Körös Volán Zrt. nem jelezte elıre mi várható, csak most, amikor visszamenılegesen kér 68.000.000,- Ft támogatást. Az önkormányzat nem tudta ezt az összeget elıre tervezni, nehéz a fedezetet megtalálni. Abban az esetben, ha a város lakossága érdekében kíván eljárni az önkormányzat, és a szolgáltatás színvonalát fenn kell tartani, akkor vállalni kell az Árpád Fürdı ódiumát is, kérte ne tegyenek különbséget. Egységesen kell fellépni és támogatást nyújtani. A támogatási igények azonban elég magas összeget jelentenek, amit az önkormányzat nem tud átvállalni. Arra még a ki nem fizetett szerzıdések sem nyújtanak fedezetet. Meg kell vizsgálni mekkora forrás áll rendelkezésre, ami alapján mérsékletes visszalépésre, vagy átszervezésre kerülhet sor a szolgáltatóval történı egyeztetést követıen, annak érdekében, hogy a lakosságot ne érintse jelentıs mértékben. (Kazetta 5/1. 162-220) Mezei Zsolt képviselı: Dr. Ferenczi Attila képviselı hozzászólására reagálva elmondta, hogy a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság próbál mindent megtenni a város stabilitása érdekében, ami nem ennek a bizottságnak, hanem a Pénzügyi, Költségvetési és Gazdasági Bizottságnak a feladata lett volna. Igaz, hogy a Körös Volán Zrt. nem jelezte elıre a problémát. Azonban már a 2007. évi tényadatoknál is 18.000.000,- Ft hiány került kimutatásra. A szakbizottságnak már ekkor meg kellett volna vizsgálnia a hiány okát. Tehetnek bármit, okolhatják a kormányt, vagy egymást, nem a testület hibája, hogy a Körös Volán Zrt. nem élt korábban jelzéssel. (Kazetta 5/1. 220-238) Pap János képviselı: Dr. Ferenczi Attila képviselı hozzászólásában hivatkozott a jó vasút-, és iskolarendszerre. Tájékoztatásul elmondta, hogy az általa elmondottak nem teljes mértékben fedik a valóságot. Furcsának tartja, hogy a képviselı számára jó vasúti rendszert jelent a csak a vasúti dolgozókat kiszolgáló szárnyvonalak, amelyeket 30-50 éve nem újítottak fel, a szétesı ırházak, felvételi épületek, utoljára a negyvenes években kimeszelt WC-k állapota. Volt egy jó iskolarendszer, miközben felére csökkent a gyermekek létszáma, ezért lépni kellett. Változott a világ és a követelmény. Különösen felkeltette figyelmét a jó
69
70 élelmiszeriparra történı hivatkozás. Az orosz válságot követıen 1999-ben, 2000-ben a francia és a német feldolgozók állami forrásból bent tudtak maradni az orosz piacon, a magyarok miért estek ki? Miért nem kaptak állami támogatást? Ekkor dılt be a magyar élelmiszeripar piaca. Ehhez már csak az hiányzik, hogy a jó nyugdíj- és egészségügyi rendszert említse, ami úgy mőködött, mint a világon máshol sehol. Kérte a képviselıt, hogy „ekkora marhaságot” ne mondjon. Amikor a mőködı rendszerbıl egy elemet kivesznek, nem biztos, hogy gazdaságosan mőködtethetı tovább. (Kazetta 5/1. 238-279) Fodor Lajos képviselı, a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság elnöke: Igaza van Mezei Zsolt képviselınek, valóban 2007. évben már jelentkezett a negatív eredmény. Valószínő, hogy azt a társaság még ki tudta gazdálkodni. Nem a bizottság feladata. Nemcsak a negatív eredményt kell meglátni, azt is vizsgálni kell, mekkora a közvetlen és a közvetett költség. 2006. évben ezek a költségek magasabbak voltak, mint 2007. évben. Ennek ismeretében hogyan tudott volna a bizottság eljárni? Személy szerint is csak most szembesült a társaság kérésével. (Kazetta 5/1. 279-285) Szarvas Péter, a Körös Volán Zrt. vezérigazgatója: Azt hitte, hogy hálátlanabb helyzetbe kerül, de az elıterjesztések kapcsán elhangzott polémia inkább egymás közötti „pengeváltásról” szólt, mint a szolgáltatóval való vitáról. Nem szeretne elmenekülni az ilyen természető felvetések elıl sem. Elhiszi, hogy a 2008. és 2009. év pénzügyi összefüggéseirıl, ami a helyi autóbusz-közlekedést érinti, erıs ellenérzések alakultak ki. Úgy érzi, el kell fogadni azt a helyzetet, hogy 2008. évben csúcsosodott az a probléma, ami már a megelızı négy évben mutatkozott. Példaként említette a rendkívüli utas létszám csökkenést, a tanuló és nyugdíjas bérletek árkiegészítésének befagyasztását és a számos költségelemnél bekövetkezett növekedést. A mennyiségi és minıségi színvonal fenntartása azt eredményezte, hogy az eddigi mőködési támogatással a szolgáltató nem tudja a nullszaldót elérni. Nagyon magas a növekmény, hiszen nem a korábbi összeg 5-10 %-áról, hanem jóval magasabb összegő hiány megtérítésérıl nyújtottak be elıterjesztést. Az elıterjesztések mellékletei magukért beszélnek, jól látható a bevétel csökkenés tendenciája. Véleménye szerint az is jól látható, hogy a társaság a korábbi négy évben nem növelte, hanem csökkentette a helyi autóbusz-közlekedés költségeit. Egyetlen egy elemnél - a tavalyi, illetve az idei évben bekövetkezett üzemanyag áremelés miatt – érzékelhetı növekedés. A közvetett és a közvetlen költségek esetében a növekedést az elmúlt négy évben megállították. Jelenleg nyolc éves közszolgáltatási szerzıdés van érvényben. Amennyiben hatályban marad, akkor arra Európa uniós és hazai jogszabályok is vonatkoznak. Felhívta a testület figyelmét arra, ha a megrendelı elfogadja a bemutatott költségeket indokolt költségnek, a bevételeket pedig jól elszámolt bevételnek és az forráshiányt mutat, akkor azt a megrendelınek meg kell térítenie. Döntés esetén elfogadja, hogy bizottságot hozzanak létre, amely a forráshiány esetleges szőkítését célzó intézkedésekre tesz javaslatot. Véleménye szerint meg tudják indokolni a kimutatott költségeket. Vámos József képviselı említette, meg kell vizsgálni, más szolgáltató hogyan tudná ellátni a feladatot. Elvileg, ha a szerzıdés továbbra is életben marad, erre legkorábban 2012-ben adódik lehetıség. Egyébként nehéz lenne úgy szolgáltatót megkérni egy versengı árajánlat tételre, ha nem éles a szituáció, hanem szimulált versenyhelyzet van. Jelezte, hogy a bizottság munkájában szeretnének együttmőködıen részt venni. Kérte, hogy a jövı évi tarifaemelésrıl döntsön a közgyőlés. A zrt. fenntartja a 13 %-os tarifaemelésre vonatkozó javaslatát.
70
71 Amennyiben január 1-tıl bevezetésre kerül, akkor a város mozgástere nagyobb arra, hogy ezt a forráshiányt csökkenteni lehessen. Többször vitáztak a képviselık egymással, hogy a forráshiány egyik lehetséges eszköze a mőszaki jármőpark. A zrt. tartja magát a szerzıdéshez, természetesen azt a jármőparkot mőködtetik, amelyre a szerzıdés kötelezi. Ha a bizottság és a cég közötti vitában szükséges lesz, javaslatot kívánnak tenni. A döntés csak közösen hozható meg, abban a zrt. egyoldalúan nem tud lépni. Kérte, hogy a meghökkentı igény és számok ismeretében – ha szükséges, a további vitát folytassa le a cég és az önkormányzat – döntsön a közgyőlés. (Kazetta 5/1. 285-356) Mezei Zsolt képviselı: Kérdését Szarvas Péter vezérigazgatóhoz intézte: Amennyiben nem hajlandó az önkormányzat biztosítani a zrt. által kért mértékben a bevétel kiesést, akkor a következı évi mőködési forrást csak hitelbıl tudják finanszírozni? Az 50 %-os támogatáscsökkentés nem 50 %-kal emelné meg a kiesést, hanem az egyéb forrás igénybevételének kamatköltségével is? (Kazetta 5/1. 356-367) Szarvas Péter, a Körös Volán Zrt. vezérigazgatója: Amennyiben az idei helyi közlekedésen vesztesége van a zrt-nek, azaz nem téríti meg a megrendelı legalább nullszaldóra, akkor valóban külsı forrásból kell finanszírozni, melynek kamat költsége a jövı évi helyi autóbuszközlekedés pénzügyi ráfordítást további kb. 2-3.000.000,- Ft-tal növeli. (Kazetta 5/1. 367-381) Mezei Zsolt képviselı: Várhatóan ugyan az a folyamat kezdıdik meg, mint korábban a TAPPE, illetve a helyi adók esetében? Amennyiben nem nyújt támogatást az önkormányzat, az idı elırehaladtával egyre kedvezıtlenebb pénzügyi helyzetbe kerül? (Kazetta 5/1. 381-387) Szarvas Péter, a Körös Volán Zrt. vezérigazgatója: Megvárná a bizottság és a cég közötti egyeztetés eredményét. (Kazetta 5/1. 387-390) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 5/1. 390-400) A közgyőlés 19 igen, 3 nem szavazattal, 3 tartózkodással a következı határozatot hozta: 620/2008. (XI.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése felkéri a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottságot, és a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottságot, hogy a KÖRÖS VOLÁN Autóbuszközlekedési Zrt. vezetése által kezdeményezett, a 2008. évre vonatkozó bruttó 68.000.000,- Ft veszteség mőködési támogatásként történı megtérítésével kapcsolatban folytasson le vizsgálatot és egyeztetı tárgyalást. A bizottságok a tárgyalás eredményérıl 2009. január 31-ig tájékoztatják a közgyőlést.
71
72
Felelıs:
Határidı: Tárgy:
Vantara Gyula polgármester Dr. Ferenczi Attila, a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság elnöke Fodor Lajos, a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság elnöke 2009. január 31. A KÖRÖS VOLÁN Zrt. helyi autóbusz-közlekedési közszolgáltatás tevékenysége során a 2009. évben felmerülı veszteség megtérítésére vonatkozó kérelme
Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést véleményezte a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság, valamint a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság. Álláspontjukat a képviselık a közgyőlés elıtt kézhez kapták. Jelezte, hogy az elhangzott hozzászólásokat elıterjesztıként befogadja (Kazetta 5/1. 400-407) Fodor Jánosné képviselı: Nem ért egyet a január 31-i határidı elfogadásával. Véleménye szerint meg kell várni a Körös Volán Zrt. eredményét ahhoz, hogy ismertté váljon, mekkora összegő támogatás szükséges 2009. évben. (Kazetta 5/1. 407-414) Vantara Gyula polgármester: Kérdését Szarvas Péterhez intézte: Január 31-ig elkészíthetı az eredménykimutatás? (Kazetta 5/1. 414-416) Szarvas Péter a Körös Volán Zrt. vezérigazgatója: A bizottsági üléseken is kérték, illetve javasolták, hogy az egyeztetések eredménye és a javaslattételek a januári közgyőlésre elıterjesztésre kerülhessenek. (Kazetta 5/1. 416-421) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 5/1. 421-429) A közgyőlés 19 igen, 4 nem szavazattal, 3 tartózkodással a következı határozatot hozta: 621/2008. (XI.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése felkéri a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottságot, hogy a 2009. évi veszteség nélküli gazdálkodás érdekében kezdeményezett intézkedésekkel kapcsolatban folytasson le vizsgálatot és egyeztetı tárgyalást. Az egyeztetetés során kerüljön megvizsgálásra a helyi autóbusz közlekedési díjemelésnek, a futásteljesítmény csökkentésnek és a közszolgáltatási szerzıdésben rögzített mőködési támogatáson felül további önkormányzati támogatás átutalásának együttes hatása a helyi autóbusz közlekedés szolgáltatási tevékenység gazdaságos ellátására.
72
73 A bizottság a tárgyalás eredményérıl 2009. január 31-ig tájékoztassa a közgyőlést. Felelıs:
Határidı: Tárgy:
Vantara Gyula polgármester Dr. Ferenczi Attila, a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság elnöke 2009. január 31. A helyi autóbusz közlekedési díjak megállapításáról szóló önkormányzati rendelet megalkotása
Dr. Ferenczi Attila képviselı, a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság elnöke: Az elıterjesztésben nem a bizottság módosító javaslata szerepel. A bizottság elfogadta a társaság javaslatát, egyedül a tanuló és nyugdíjas bérlet esetében javasolt 1.350,- Ft-os díj alkalmazását, ami 5 %-os emelést jelent. A menetjegy javasolt árát 190,- Ftban fogadták el. A bizottság javasolta, hogy az alábbi árakat fogadja el a közgyőlés: menetjegy 190,- Ft, autóbuszon történı vásárlás esetén 240,- Ft, egyvonalas bérlet 3.400,- Ft, egyvonalas félhavi bérlet 2.245,- Ft, összvonalas bérlet 4.650,- Ft, összvonalas félhavi bérlet 3.070,- Ft, tanuló és nyugdíjas bérlet 1.350,- Ft, vonalcsoportos bérlet 4.200,- Ft, éves összvonalas bérlet 53.10,Ft, felmutató részére érvényes bérlet 13.950,- Ft. (Kazetta 5/1. 429-475) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a módosító javaslatot. Megállapította, hogy a közgyőlés 19 igen, 4 nem szavazattal, 3 tartózkodással, a javaslattal egyetértett. Szavazásra bocsátotta a rendeletalkotást. (Kazetta 5/1. 475-495) A közgyőlés 19 igen, 4 nem szavazattal, 3 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének 49/2008.(XI.24.) önkormányzati rendelete a helyi autóbusz-közlekedési díjak megállapításáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a helyi autóbusz-közlekedés díjairól a következı rendeletet alkotja. A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya kiterjed a Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén közlekedı, a Körös Volán Autóbuszközlekedési Zrt. által menetrend szerint üzemeltetett valamennyi helyi közlekedéső autóbuszt igénybevevı utasra.
73
74 Hatósági ármegállapítás 2. § (1) A KÖRÖS VOLÁN Autóbuszközlekedési Zrt. által Békéscsaba közigazgatási határán belül végzett helyi autóbusz közlekedési viteldíjai, mint legmagasabb hatósági árak a következık: menetjegy menetjegy autóbuszon megváltva egyvonalas bérlet egyvonalas félhavi bérlet összvonalas bérlet összvonalas félhavi bérlet tanuló/nyugdíjas bérlet vonalcsoportos bérlet: éves összvonalas bérlet felmutató részére érvényes bérlet
190 240 3.400 2.245 4.650 3.070 1.350 4.200 53.010 13.950
(2) A viteldíjak az áfa-t tartalmazzák. 3. § A 2. § (1) bekezdésben rögzített árak a Körös Volán Autóbuszközlekedési Zrt. által kidolgozott és közzétett utazási feltételek szerinti utazásra jogosítanak. 4. § Ez a rendelet 2009. január 1-én lép hatályba. Ezzel egyidejőleg a helyi autóbusz közlekedési díjak megállapításáról szóló 34/2007. (XI.26.) önkormányzati rendelet hatályát veszti. Vantara Gyula sk. polgármester
Dr. Szvercsák Szilvia sk. aljegyzı
Vantara Gyula polgármester: Megköszönte a Körös Volán Zrt. képviselıinek jelenlétét és munkáját. (Kazetta 5/1. 495-494) Tárgy:
Konkrét javaslat a mezıgazdaságból élı termelık problémáinak helyi szinten történı megoldására
Vantara Gyula polgármester: Az MSZP Képviselıcsoport elıterjesztésében javaslatot tesz az SZMSZ szerinti határozatszövegezı bizottság létrehozására. (Kazetta 5/1. 494-502) Mezei Zsolt képviselı: Tájékoztatásul elmondta, hogy a bizottsági ülés napirendjérıl levették a témát. Sajnálatos, hogy a sürgısségre való hivatkozás ellenére sem került korábbi
74
75 idıpontban összehívásra a közgyőlés. A Regionális Fejlesztési Ügynökségnél a mai napon járt le pályázat benyújtási határideje, így a város fejlesztési elképzeléseit nem tudják szerepeltetni a 2009. évi Regionális Fejlesztési Operatív Programban. Az önkormányzat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felé javaslattal élt a város gazdasági fejlesztésének támogatásával kapcsolatosan? (Kazetta 5/1. 502-530) Tóth Károly képviselı: Ismeri, hogy a többségnek, illetve a polgármesternek minden esetben igaza van, még akkor is, ha teljesen meggondolatlanul nyilatkozik, nem lát indokot a soron kívüli közgyőlés összehívására. A soron kívüli közgyőlés összehívásával kívánták elérni, hogy a látványberuházások helyett kezdeményezzék a munkahely teremtést és megırzést célzó lehetıségeket. Lehet, hogy ez azzal járt volna, hogy nem tárgyalhatnának alagút építésrıl, az Agóra esetében nem vezetik be az Élıvíz-csatornát, marad az eredeti helyén, de az így felszabadult forrásokból – nem elhagyva a programokat – élhetett volna az önkormányzat azzal a lehetıséggel, hogy a megnyert pályázati források egy részét az alapcél veszélyeztetése nélkül, az ésszerő egyszerősítéseket bevezetve, közvetlen munkahely teremtésre, vagy annak megırzésére fordítsa. A pályázat beadásának határideje november 20. 16 óra. A soron kívüli közgyőlés összehívására vonatkozó kezdeményezésre azonban a polgármester „miért fontos” kérdéssel reagált. (Kazetta 5/1. 530-567) Hanó Miklós alpolgármester: Személy szerint komolyan vette a szocialista frakció kezdeményezését. Továbbították a megyében és a városban lévı nagyobb raktárszövetkezeteknek, agrárcsoportosulásoknak, agrárkereskedelmi társaságoknak, Mezıhegyesi Zrt-nek, stb. A Mezıhegyesi Zrt. igazgatója idıközben az Agrárkamara elnöke lett, mint érdekvédelmi szervezet is nyilatkozott. A visszaigazolásból kitőnik, hogy nem agrárlogisztikai fejlesztés szükséges, hanem a mezıgazdaság tıkésítésére, a feldolgozóipar támogatásával a termelık tulajdonossá tételére, illetve feldolgozó üzemek létrehozására, a jó minıségő magyar áru piacának védelmére, magasabb szinten történı feldolgozásra, a külföldi piacra jutás reklámozására. Ezért Mezei Zsolt képviselı által tett felvetés a logisztika, csak egy szők szegmenst érinti, nem oldja meg a mezıgazdaság problémáját. (Kazetta 5/2. 001-021) Miklós Attila képviselı: Valóban össze kell győjteni a javaslatokat. Várta, hogy a bizottság rendelkezésére bocsátják az összegyőjtött észrevételeket, az elıkészítés érdekében. A soron kívüli közgyőlés összehívását azért kezdeményezték, mivel a mai napon lejárt a beadási határidı. A szocialista frakció nemcsak a mezıgazdasággal foglalkozók, hanem a vállalkozók, gazdasággal foglalkozók illetve a munkahely megtartása és a munkahely teremtése érdekében próbált javaslattal élni a források átcsoportosításával. (Kazetta 5/2. 021-035) Vantara Gyula polgármester: A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség levélben kért javaslatot azokra a témákra, amelyeket a pályázatokon kíván az önkormányzat szerepeltetni. Bizottsági ülés keretében egyeztetnek. (Kazetta 5/2. 035-040) Mezei Zsolt képviselı: Szeretné megnézni a hivatkozott levelet. Furcsának tartja, hogy ilyen tartalmú levéllel kereste volna meg az önkormányzatot az ügynökség, amikor a pályázat beadási határideje november 20-án lejárt. Amennyiben valóban így történt az országgyőlési képviselıkön keresztül kezdeményezni fogja a levélíró felmentését. A hivatkozott levelet
75
76 tudomása szerint a Regionális Fejlesztési Ügynökség három héttel korábban már postázta. Megköszönte Hanó Miklós alpolgármester közremőködését és munkáját. A polgármester sajnos nem vette annyira komolyan a kezdeményezést. (Kazetta 5/2. 040-051) Vantara Gyula polgármester: Hanó Miklós alpolgármester is elmondta hozzászólásában, hogy jelenleg Békéscsaba, illetve Békés megye mezıgazdaságának nem ez a legfontosabb kérdése. Nem célszerő azon sajnálkozni, ami nem indokolt. (Kazetta 5/2. 051-054) Mezei Zsolt képviselı: Egyetért, azonban ha elolvassák a szocialista frakció által készített elıterjesztéseket, látható, hogy javaslattételre, illetve politikai nyilatkozatot tegyen a testület. A logisztikai központ csak az egyik lehetıség volt. Nem azt javasolta, hogy azonnal kérjenek forrást a logisztikai központ kialakítására. Kérte, hogy Vantara Gyula polgármester hívja fel a Fidesz frakció tagjainak figyelmét, mielıtt döntést hoz, olvassa el az elıterjesztést, és ne idegbıl, hanem kompromisszumkészségrıl tegyen tanúságot. (Kazetta 5/2. 054-066) Vantara Gyula polgármester: Nem idegbıl és egyebekbıl szavaznak a Fidesz frakció képviselıi, hanem racionális okok miatt. Eljuttatja Szaló Péter aláírásával azt a levelet, amit a Fejlesztési Ügynökségek kaptak. Tájékoztatásul elmondja, hogy a változások is nehezen követhetıek. Nehéz kezelni, hogy a már megindított beruházásokat visszafogják, illetve módosítsák. Ebben a Fejlesztési Ügynökség nem korrekt módon jár el. (Kazetta 5/2. 066-072) Dr. Ferenczi Attila képviselı, a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság elnöke: Az elıterjesztést áttanulmányozva több dolog megértéséhez kér segítséget. Konkrétan mire és hol szerettek volna pályázni? Az anyagban szerepel, hogy a Barneválnál akartak egy agrárlogisztikai központot létrehozni. Személyesen is érdeklıdött ezzel kapcsolatban, de húsüzem helyén zöldséggel foglalkozni szigorúan tilos, az ÁNTSZ sem engedélyezi. Az elıterjesztésben szerepel a tulajdonosi közösséggel történı egyeztetés. Biztosan lehet tárgyalást folytatni olyan közösséggel, aki a korábbi tevékenységet kívánja továbbra is folytatni. Ismerete szerint ez azonban két vagy három nap alatt nem lehetséges. Molnár László országgyőlési képviselı felé intézte kérdését: Ilyen könnyen megy? A belváros rehabilitációs program terhére csoportosítson át forrásokat a Dél-alföldi Operatív programon felül? Igaz lehet, hogy az állami pályázati kiírás, illetve a komoly elıkészítı munkálatokat, tervezést követıen a kormány egyszerően úgy dönt, hogy nem ad támogatást? Lakossági fórumokon is elmondják, hogy fıtérfejlesztésre lehet igénybe venni, nem lehet más célra fordítani. Jelen pillanatban pedig kiderül, hogy csak keretösszegek szerepelnek, ha úgy kívánják, akkor sertéstenyésztést valósítanak meg, vagy villamost vásárolnak. Hogy van ez? A szándék remek, kevésnek tartja viszont a megvalósításra biztosított két hetet. Az igazi problémát Bokros Mátyás képviselı vetette fel. Nem tudja elképzelni, hogy Molnár László országgyőlési képviselı közbenjárására a kormány úgy dönt, hogy „ó fiuk, leszólunk az NFÜ-nek, hogy ugyan egy milliárdot dobjatok már agrárlogisztikai központra, mert a fıtérre majd valahonnan szerzünk majd lóvét”. Vagy hogy megy ez? Nem érti mire gondoltak a képviselık, amikor azzal vádolták a polgármestert, hogy nem lépett idıben. Hová, mit lépett volna? Kihez fordult volna? (Kazetta 5/2. 072-102)
76
77
Vantara Gyula polgármester: Eljuttatja Mezei Zsolt képviselınek a hiányolt e-mailt, amely hét elején érkezett. A levél szerint az NFÜ leírt a DARFÜ-nek, hogy Békéscsaba november 25-i határidıvel adjon javaslatot. A végrehajtás idıpontjaként december 10-ét határozta meg. Innentıl kezdve elıtte is elhomályosodik a kérdés, hogy mit akartak november 20-án. A levél egyébként válságintézkedésrıl szól. El kellene dönteni, mit várnak el, milyen határidıkkel, miért egy héten belül. (Kazetta 5/2. 102-110) Hanó Miklós alpolgármester: Tájékoztatásul elmondta, hogy elızı hét csütörtöki napján Gráf József miniszter úr Mezıhegyesen tartózkodott, ahol sikerült a vele személyesen is kapcsolatba kerülni. A levélrıl tájékoztatta. Miniszter úr azt a tájékoztatást adta, hogy december hónapban hajlandó egyeztetni a témában. A beszélgetés alkalmával megemlítette az állami tartalékföldek helyzetét. Tóth Károly és Molnár László országgyőlési képviselık annak idején támogatóan léptek fel az önkormányzat kérésére, hogy ezeket a földterületeket ne lehessen kárpótlási jeggyel, kárpótlás során megszerezni. Majd határozatban az önkormányzat arról kapott értesítést, hogy ne károsuljanak azok, akik kárpótlásra jogosultak. Mivel eredeti kárpótolt már nincs, csak a felvásárolt kárpótlási jeggyel a különféle ügyvédi irodák tudnának részt venni. A közlönyben is megjelent, hogy 3.000,- Ft/AK induló áron történne az árverés, azaz 120.000,- Ft-ért lehetne 1 ha földterületet megvásárolni. Ha fél áron vásárolták a kárpótlási jegyet, akkor ez csak 60.000,- Ft-ba kerül. Amennyiben lefelé tart a licit 50 %-ig, akkor 30.000,- Ft-ér lehetne 40 AK földet megvenni, aminek a jelenlegi értéke 1-1.200.000,Ft. Kérte a közgyőlésen jelenlévı három országgyőlési képviselıt, ezt mindenféleképpen akadályozzák meg. A miniszter úr által küldött határozat ellen az önkormányzat fellebbezést nyújtott be, bírósághoz fordult a témában. Kérdését Velkey Gábor országgyőlési képviselıhöz, a mezıgazdasági bizottság tagjához intézte: A bizottság foglalkozott ezzel a témával? (Kazetta 5/2. 110-131) Vantara Gyula polgármester: Mielıtt átadja a levelet Mezei Zsolt képviselı részére, érdekességként megjegyezte, hogy a levélen 2008. november 7-én kelt, az NFÜ a DARFÜ részére november 12-én postázta, az önkormányzathoz pedig november 17-én érkezett. Hol volt ez a levél ennyi ideig? A projektek elıkészítettségével kapcsolatban szemléltetésként elmondta, hogy az Agórával kapcsolatban a magyar állam kulturális csoportmentesség felmentést kért az Európai Gazdasági Bizottságtól. A kulturális csoportmentesség hiányában – amennyiben a kérést november 26-án nem fogadja el az Európai Gazdasági Bizottság - a támogatás intenzitása 87,28 %-ról 50 %-ra csökken. Milyen pályázati kiírás az, amelynek nem ismert a háttere? 600.000.000,- Ft többletköltséget jelent a városnak, amennyiben tovább mégis meg kívánja valósítani. Az ismertetett tények alapján Mezei Zsolt képviselı hogyan gondolkodik a dátumozásról és a sürgısségrıl, az NFÜ, illetve Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium által gondozott pályázatok esetében? (Kazetta 5/2. 131-145) Mezei Zsolt képviselı: Nem kívánja megvédeni azt a hivatalnokot, aki november 7-én pénteken adta fel a levelet, amely csak 12-én kedden érkezik meg. Ennek ellenére november 5-én adta be kezdeményezését a polgármester úrhoz. Abban a szerencsés helyzetben van,
77
78 hogy vállalkozásán belül van a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség egyik alkalmazottja, illetve a Vidékfejlesztési Támogatások alkalmazottja. Képviselıi érdek, hogy az információkról minél korábban tájékoztassa a polgármestert. Nem tiszte Molnár László országgyőlési képviselı helyett elmondani dolgokat, de szeretné elmondani, hogy ez ilyen egyszerő. Az a baj, hogy nem a kormány dönti el, mire fordítja a pénzt, hanem a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, amelynek tagja többek között Vantara Gyula polgármester is. A Dél-alföldi Regionális Operatív Programon belül van kiírva a belvárosi rehabilitáció. Dr. Ferenczi Attila képviselı azt „hülye ötletnek” minısítette a Barnevál ingatlanának tulajdonlása. Kérte, hogy tanulmányozzák át a szocialista frakció által készített elıterjesztést, mi van leírva. Dühítınek tartja, hogy nem hajlandók elolvasni a képviselık az elıterjesztést. Az Északi Ipartelep területére kért támogatást, ahol az elızı pályázati ciklusban kizárták a logisztikai központ létesítését. Amennyiben a 16 Fidesz-es képviselı közül valaki venné a fáradtságot, hogy elolvassa, megértené az elıterjesztés logikáját. (Kazetta 5/2. 145-177) Bokros Mátyás képviselı: Két hónappal korábban kezdeményezte, hogy jelezzék a problémát, levélben kérjenek segítséget Gráf József miniszter úrtól. Örül annak, hogy mindhárom országgyőlési képviselı jelen van az ülésen. Arra gondolt – mint gerlai naív ember – hogy az országgyőlési képviselık megkérdezik, valóban probléma van? Segítséget kell nyújtaniuk valamiben? De nem ez történt. Az MSZP képviselıcsoportja által készített elıterjesztés a pályázat beadási határidejével egyezıen került megvitatásra, így arról lecsúsztak. Országos problémáról van szó, amely Békéscsabát hatványozottabban érinti. Kérte, hogy az országgyőlési képviselık is foglalkozzanak a problémával. Sajnos nem ez történik a képviselık vagdalóznak. Egyik országgyőlési képviselı sem kérdezte meg, miben tudna segítséget nyújtani. (Kazetta 5/2. 177-192) Miklós Attila képviselı: Nagyon jó, hogy a közgyőlés ezekrıl a dolgokról folytat vitát, de meg kell érteni, hogy elsısorban a várost érintı problémákkal tud foglalkozni. Bokros Mátyás képviselınek igaza van. Abban maradtak, hogy a problémát közösen fogalmazzák meg, és levélben továbbítsák Gráf József miniszter felé. Ebben az MSZP képviselıcsoport is partner volt. Jelen pillanatban nemcsak a mezıgazdaságban élıkre kell gondolni, hanem a gazdálkodásból, vállalkozásból élıkre is. A kormány azt mondta, hogy erre a területre kívánja a forrást átcsoportosítani, amihez valószínőleg a látványberuházásokból kell visszalépni. Kezdeményezte, hogy a közgyőlésen egyeztessék, mint tartanak fontosnak. Az MSZP képviselıcsoport fontosnak tartja az északi logisztikai központ megvalósítását, illetve fontos lehet a Barnevál ingatlanának tulajdonba vétele is. Nem azt mondták, hogy próbálják megfogalmazni a piac területén hozzanak létre olyan agrárvállalkozást közösen a termelıkkel, amely enyhíteni tud a gondokon. Nyilván nem fogja megoldani a három nagy felvásárló, vagy kereskedı problémáját. A levélben ezt jelezték a miniszter felé is, mivel nem a frakció kompetenciája. (Kazetta 5/2. 192-220) Tóth Károly képviselı: Nagyra becsüli, hogy a polgármester nyilvántartja mikor, kitıl kap levelet. A frakció kezdeményezése nem errıl szól. Idıben szóltak, hamarabb, mint az elsı levél feladása megtörtént. Minden esély rendelkezésre állt a döntés meghozatalához. Azt az esélyt játszották el, hogy idıben megtehessék a kezdeményezést. A Fidesz frakciót ez hidegen hagyta, mert nem akarta a szocialista frakciócsoport kezdeményezésére összehívni a közgyőlést. A polgármester által megküldött levél szerint „rá ér november 20-án”. Kiderült,
78
79 hogy nem ért rá. Ekkor ne hivatkozzon arra, hogy döntéshozóként mi mindenrıl nem tud. A szocialista frakció élni kívánt a lehetıséggel. Ezért kezdeményezték a Fejlesztési Tanács létrehozását, mivel a Fidesz frakció semmit nem vesz észre, még azokat a lehetıségeket sem, amelyeket célszerő lenne felhasználni. Egyet ért Hanó Miklós kárpótlás megakadályozására irányuló kezdeményezésével, annak azonban nincs semmi köze ahhoz az ügyhöz, amirıl most szó van. Abban együttmőködött a szocialista frakció, ezzel szemben a Fidesz csak lekésni tud mindenrıl. (Kazetta 5/2. 220-249) Tóth Károly képviselı: Ügyrendi hozzászólásában bocsánatot kért a szocialista képviselıcsoport nevében, hogy megzavarták a többséget, és fel kívánták hívni a figyelmet arra, hogy van lehetıség saját akaratból munkahely megırzés és munkahelyteremtés szempontjából ésszerő átcsoportosításokra a fejlesztési forrásból. Kérte, hogy szavazással fogadja el a közgyőlés az elnézést. A testület nem kíván munkahelyeket teremteni, megırizni, ez a szocialista frakció nem vette észre. A képviselıcsoport helyettes vezetıjeként visszavonta a kezdeményezést. (Kazetta 5/2. 249-265) Velkey Gábor országgyőlési képviselı: Érdekesnek tartotta az elhangzott vitát. Hanó Miklós alpolgármester kérdezte, hogy a parlament mezıgazdasági bizottsága foglalkozott-e másodlagos kárpótlás ügyével. Tájékoztatásul elmondta, hogy nem került napirendre a téma. Sajnálja, hogy korábban Hanó Miklós alpolgármester nem értesítette. Amennyiben tudomása lett volna az ügyrıl, eljár. Bokros Mátyás képviselınek jelezte, hogy semmilyen jelzést, információt, észrevételt nem juttatott el a képviselı felé. Telefonszáma a korábbi, melyen bármikor felhívható. Ígéretet tett arra, hogy megkeresése esetén a felé tolmácsolt kérdésekben eljár. (Kazetta 5/2. 265-292) Mezei Zsolt képviselı: Válságkezelı program, melynek valóban december 10. a benyújtási határideje, a másik lezárult. Ebbe a programba viszont nem illeszthetı be javaslata. (Kazetta 5/2. 292-303) Dr. Ferenczi Attila képviselı: Tóth Károly képviselı „bohóckodássá” fajítja a közgyőlés munkáját, vagy olyan megállapításokat tesz, amelyeket vissza kell utasítson. Komolytalan, megalapozatlan javaslatokkal próbálják a munkát zavarni. Nem valós tény, hogy a Fidesz frakció a város fejlıdése ellen tesz. A szocialista frakció nevében visszautasította a megállapítást. Ha nem azt teszik, amit az MSZP képviselı csoport kíván, akkor a város vezetését romboló, destruktív jelzıvel illetik. Nem a Fidesz vonul ki a közbeszerzési bizottságból, a fejlesztésekbıl. Ezek után azt állítani, hogy a város vezetése nem hajlandó a fejlesztésekben részt venni, kicsit több mint cinizmus. (Kazetta 5/2. 303-324) Miklós Attila képviselı: Hiányolta, hogy a Csabai Életfa Kft-vel kapcsolatban még nem kapták kézhez a képviselık az írásos anyagot. Több jelzés érkezett a frakcióhoz a Csabai Életfa Kft-vel kapcsolatban. A jelenlegi vezetı – nem a közgyőlés nevezte ki – elég fura módon bánik az intézményben dolgozókkal. Furcsa
79
80 elbocsátások, eltávolítások történtek. Kérte a szociális ügyekért felelıs tanácsnoktól, hogy vizsgálja meg fenti jelzést, adjon tájékoztatást a közgyőlésen. (Kazetta 5/2. 324-357) Vantara Gyula polgármester: Kérte, hogy a Csabai Életfa Kft-vel kapcsolatos konkrét kifogásokat, észrevételeket írásban továbbítsák felé. Az intézményt a kistérség mőködteti, szakmai segítséget a tanácsnokkal közösen a Szociálpolitikai Osztály biztosít. (Kazetta 5/2. 357-366) Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzı: Meglepve hallgatta, amit Miklós Attila képviselı úr mondott. Nem emlékszik arra, hogy ígéret hangzott volna el arra vonatkozóan, hogy délutánra bármilyen anyagot kapnak a képviselık. Arról volt szó, hogy a következı közgyőlésen lesz tárgyalva azért, mert felügyelı bizottsági ülés összehívására kerül sor. (Kazetta 5/2. 366-373) Tóth Károly képviselı: Néhány órája az aljegyzı felel a hivatal munkájáért. Ebbıl a szempontból számára másodlagos, hogy a felügyelı bizottság mikor ül össze, mivel a közgyőlési határozat nem arra vonatkozott, hanem arra, hogy a jegyzı kivizsgálja, és jelentést kér a végelszámolótól, hogyan következhettek be a törvénysértések. Ennek semmi köze, hogy utólag készítenek-e jegyzıkönyveket, amivel a törvényesség látszatát kívánják helyreállítani. A vizsgálatról kellett volna beszámolni, ami nem függ össze a felügyelı bizottság összehívásával. Minden tisztelete Herczeg Tamás tanácsnoké. Miután azt a bejelentést tette a közgyőlésen, hogy minden rendben, fennakadás nélkül történt az átalakulás során. Kezdeményezte, hogy az ott lakó személyeket hallgassák meg, melyen vegyen részt a tanácsnok, kerüljön meghívásra Szilvásy Ferenc képviselı. Biztosítsák, hogy a jelenlegi igazgató ne lehessen jelen a megbeszélésen, mivel folyamatosan megfélemlíti az ott élıket, akik nem mernek nyilatkozni a megfélemlített légkörben. Javasolta, hogy szociális érzékenysége miatt Takács Péter képviselı is vegyen részt a meghallgatáson. A meghallgatás során térjenek ki arra is, hogy megalapozott, vagy sem az a vélemény, miszerint az igazgatónı többletszolgáltatás esetén pénzügyi igényeket vár el az ott dolgozóktól. Az igazgatónı terrorja mellett nem mernek véleményt mondani, mivel retorzió és fenyegetés éri ıket. Az igazgatónı üzente, hogy ı mondja meg, hogy mit csinálnak, az önkormányzatnak semmi köze ahhoz, hogy ott mi történik. Akinek nem tetszik, az azt csinál, amit akar. Egyúttal kérte az aljegyzı asszonyt, nyilatkozzon, hogy a jegyzı teljesítette-e a mai napra a legutóbbi közgyőlésen felvállalt kötelezettségét, miszerint kivizsgálja, és a jelentést beterjeszti a közgyőlés elé. (Kazetta 5/2. 373-447) Vantara Gyula polgármester: Kérte a képviselıt, ne mossa össze a dolgokat. Az elsı bejelentés a lakók panasza. A közgyőlés felkéri Herczeg Tamás tanácsnokot, a felmerült esetet vizsgálja ki. A pénzügyi vizsgálat folyamatban van. Személy szerint továbbította a kistérségi tanács elnökéhez érkezett jegyzıi észrevételt a kistérségi munkaszervezethez. A vizsgálat jelenleg is folyamatban van. (Kazetta 5/2. 447-460) Herczeg Tamás tanácsnok: Amikor azt a kijelentést tette, hogy az átalakulás rendben lezajlott, a 2007. december 31-ig végbement változásra gondolt. Az azóta eltelt idıszakról nem beszélt,
80
81 hiszen nincs tudomása a jelenlegi helyzetrıl, mivel az intézmény kistérségi szervezıdés alá tartozik. Megemlítette, hogy Tímár Ella képviselı tagja az érdekegyeztetı fórumnak, akár hivatalánál fogva is részt vehet a vizsgálatban. Amennyiben a kistérségi tanács elnöke úgy dönt, hogy kerüljön sor a vizsgálatra vállalja a rábízott feladatot. Azonban a vizsgáló bizottságot a kistérségi tanácsnak kell létrehoznia. (Kazetta 5/2. 460-499) Takács Péter képviselı: A felszámolás ügyében készített igazoló jelentés kérdésében nem született döntés. A jegyzı asszony azt mondta, igazoló jelentést kér a felszámolótól, amit a következı közgyőlés elé terjeszt. Ezért jogosnak tartja Miklós Attila felvetését, miért nem került elıterjesztésre a közgyőlésre. A Csabai Életfa Kft. ügye nem szociális érzékenység kérdése. Számos képviselı szívügyének tekintette. A Csabai Életfa Garzonház az elsı üteme a város által felhalmozott lakásalapból valósult meg. A második, illetve harmadik ütem pedig a Széchenyi terv támogatásából. Tudomása szerint sem zavartalan jelenleg az intézmény mőködése. Éppen ezért megtehetik, hogy a kistérség vezetıjét az önkormányzat közgyőlése felkéri a vizsgálat lefolytatására, melynek tagjai lehetnek képviselık is. Fontosnak tartja, hogy az ott élıkkel egyeztessenek. Ennyivel tartoznak azoknak az intézményben lakóknak, akik még több millió forintot fizettek azért, hogy bekerülhessenek az intézménybe. (Kazetta 5/2. 499-545) Vantara Gyula polgármester: Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a közgyőlés 2024.000.000,- Ft-os támogatást nyújtott az intézménynek. Jelenleg az intézmény nem szorul támogatásra, hiszen eredményt tudott felmutatni. Ezt lehet sok mindennek tulajdonítani. Az eredményes gazdálkodás érdekében megszorító intézkedéseket kellett életbe léptetni. Tudja, hogy ez elsısorban gazdasági intézkedés. (Kazetta 5/2. 545-560) Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzı: Tóth Károly képviselı kérdésére reagálva elmondta, hogy az általa hivatkozott közgyőlési határozat valóban az igazoló jelentés elkészítésérıl szólt. Nincs ismerete arra vonatkozóan, hogy korábban a jegyzı asszony erre vonatkozóan milyen ígéretet tett. Jelen pillanatban ilyen jelentés nem áll rendelkezésre. Ígéretet tett arra, hogy 15 napon belül valamennyi képviselı részére írásban megküldi a vonatkozó információkat. Megjegyezte, hogy a képviselıi kérdés összefügg a közgyőlési határozat végrehajtásával. (Kazetta 5/2. 560- 6/1. 006) Molnár László országgyőlési képviselı: A Csabai Életfa Kft-vel szeretne elsısorban foglalkozni, miután három közérdekő bejelentést kapott a témában, illetve konzultációt kellett folytasson a megyei fıügyészséggel. Többen részt vesznek a közgyőlés munkájában 2000 óta. Ismert, hogy az intézmény nyugdíjas garzonházként indult, azóta szociális otthonná vált. Ugyanakkor polgárjogi szerzıdés köti az önkormányzatot, miszerint tulajdon, illetve holtig tartó használati jogot, vagyoni értékő jogot vásároltak az intézményben élık. A dolog nagyon éles, hiszen a demens részlegtıl kezdve a legkülönfélébb ellátottak kerültek elhelyezésre az otthonban. Törvénytelen módon alakult át kht-vá, éppen ezért ennek végelszámolása kerül polgárjogi döntés elé. Annak idején a költségvetési bizottság külsı tagjaként emlékszik arra, hogy tartalékot kellett képezni ingatlanfejlesztésre. Kötelezı tartalék átvitelt kellett volna tenni az önkormányzatnak. Vannak olyan szervezetek, amelyek csak 70, 75 éves életkor felett fogadnak be az ország más részén. Az ajánlati kötöttségő szerzıdés, a befizetések arról tanúskodnak, hogy olyan kétoldalú szerzıdés köttetett az önkormányzat és a jelentkezı által,
81
82 aki oda szép éveinek végéig szeretett volna bent tartózkodni, luxus körülmények között. A személyéhez eljuttatott dokumentumok, fotók szerint valóban lehetetlen állapot van jelenleg. Az intézményben élık nem úgy töltik szép éveiket, ahogyan a beköltözéskor eltervezték, illetve amire szerzıdést kötöttek. Ez nem hátba támadás, hiszen az intézményben élık érdeke, hogy „tiszta víz kerüljön a pohárba”. Az önkormányzatnak anyagi téren helyt kell állnia a 2000. óta szerzıdésben vállalt kötelezettségeinek. Dr. Ferenczi Attila képviselı említette a fejlesztés kérdését. Tájékoztatásul elmondta, hogy Bajnai Gordon hétfın az MSZP Területfejlesztési Munkacsoportjának vázolta azokat a lehetıségeket, amelyek a területfejlesztés kapcsán az NFÜ-nél folyamatban vannak. A kormány 4-500.000.000.000,- Ft-ot szeretne elıre hozni december és jövı év elsı harmada között a 2013-as fejlesztési akciótervbıl. Ez azt is jelenti, hogy sokkal jobban oda kell figyelnie a hivatalnak és a bizottságnak a felkészültségre. Ahol terv és beadvány létezik, úgy tőnik, hogy mindent meg lehet nyerni. A pályázati önerı 50 %, és ez vonatkozik más NFÜ által kezelt pályázatokra is. A ROP-ot is meg kívánják erısíteni. A jövı felé kellene nézni, a bizottságok készítsék elı a rendelkezésükre álló pályázatokat, mivel sokat lehet nyerni, de sokat lehet a késıbbiekben veszíteni is. Személyes segítségét ezúton felajánlotta. (Kazetta 6/1. 006-056) Napirend tárgya: Tárgy:
Szociális, egészségügyi területet érintı ügyek
A lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról szóló 31/2006. (IX. 14.) rendelet módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról szóló 7/2007. (II. 15.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezése, a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról szóló új rendelet megalkotása
Vantara Gyula polgármester: Tájékoztatásul elmondta, hogy a rendelet-tervezetet az Ügyrendi és Ellenırzési, a Kisebbségi, Érdekegyeztetı és Külkapcsolati, a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi, valamint a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság is tárgyalta. A bizottsági üléseken elfogadott módosításokat az elıterjesztı a rendelet szövegébe beépítette. Szavazásra bocsátotta a rendeletalkotást. (Kazetta 6/1. 056-066) A közgyőlés 18 igen szavazattal, 5 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének 50/2008.(XI.24.) önk. rendelete a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 3. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat tulajdonában lévı lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról a következı rendeletet (a továbbiakban: Rendelet) alkotja.
82
83 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1) E Rendelet tárgyi hatálya kiterjed minden olyan lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre, amely Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat tulajdonában van. (2) E rendelet személyi hatálya kiterjed: a) Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkezı magyar állampolgárokra, b) a bevándoroltakra és a letelepedettekre, c) a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre, d) továbbá a hontalanokra, e) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezı személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezı személyekre, amennyiben az ellátás igénylésének idıpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik. (3) E Rendelet alkalmazásában: a) jövedelem: az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett aa) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, ab) az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40 %-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40 %-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85 %-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94 %ának megfelelő összeggel. Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék. Nem minısül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési
83
84
b)
c)
d)
e) f) g) h)
támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. (továbbiakban: Gyvt.) 20/A. §-a szerinti pénzbeli támogatás, a Gyvt. 20/B. §-ának (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelıszülık számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, a tizenharmadik havi nyugdíj, a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka, a fogyatékossági támogatás, a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás, annak az alkalmi munkavállalói könyvvel történı foglalkoztatásnak a havi ellenértéke, amely a teljes munkaidıben foglalkoztatott munkavállaló külön jogszabály szerinti kötelezı legkisebb munkabérének (minimálbér) 50 %-át nem haladja meg; a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj, és az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás. vagyon: az a hasznosítható ingatlan-jármő, továbbá vagyoni értékő jog, amelynek ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetıleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát meghaladja család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt élı, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezı közeli hozzátartozók közössége; közeli hozzátartozó: da) a házastárs, az élettárs, db) a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezı; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezı, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezı, felsıoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, dc) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt (a továbbiakban: fogyatékos gyermek), dd) a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülı, illetve a szülı házastársa vagy élettársa, de) szülı: a vérszerinti, az örökbefogadó, a mostoha- és nevelı szülı; egyedül élı: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik; háztartás: az egy lakásban együtt élı, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezı személyek közössége; egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nıtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van; szociálisan rászoruló: az a személy vagy család, akinek vagy a jogszerően együtt költözı közeli hozzátartozójának tulajdonában, haszonélvezetében nincs beköltözhetı lakás vagy családi ház, forgalomképes építési telek, hétvégi ház vagy üdülı telek, egyéb jelentıs értékő vagy nagyságú ingatlan, kivéve a 3. § (4) bekezdésben meghatározott esetet, továbbá akinek vagy a jogszerően együtt költözı közeli hozzátartozóknak az egy fıre jutó havi nettó jövedelme a pályázat benyújtását megelızı hónapban - nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének: ha) egyedülálló személy esetén 300 %-át,
84
85 hb) gyermekét egyedül nevelı személy esetén 280%-át hc) 2-4 fıs család esetén 250 %-át, hd) 5 vagy több fıs család esetén 200 %-át. i) jelentıs önkormányzati érdek: munkahelyteremtéshez, oktatási feladatok ellátásához, vendégoktató, vendégelıadó, vendégmővész elhelyezéséhez kapcsolódó önkormányzati döntés. (4) Önkormányzati lakás nem lakás céljára nem adható bérbe. ELSİ RÉSZ A LAKÁSBÉRLET SZABÁLYAI I. fejezet A bérlakások fenntartása, üzemeltetése 2. § Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek vonatkozásában a fenntartói és üzemeltetıi feladatokat - megbízási szerzıdés keretében - a Békéscsaba Vagyonkezelı Zrt. látja el. II. fejezet Az önkormányzati bérlakás bérbeadásának általános feltételei 3. § (1) A polgármester - a (4) és (5) bekezdésben, valamint a 12. § (1) bekezdésben foglaltak kivételével - köteles az üresen álló, illetve a várhatóan megüresedı bérlakások bérleti jogát pályázaton meghirdetni. A pályázatot szükség szerint úgy kell meghirdetni, hogy a megüresedı lakások bérbeadása folyamatos legyen. (2) A pályázat kiírásának idıpontját úgy kell meghatározni, hogy a megelızı pályázat nyerteseinek elhelyezése ezen pályázat elbírálásáig megoldódjon. (3) Bérlakás csak annak a lakással nem rendelkezı személynek (családnak) adható bérbe, aki az e Rendeletben meghatározott pályázati feltételeknek megfelel. (4) Azon családok részére, akik saját tulajdonú háza természeti katasztrófa, vagy vis major következtében megsemmisül, vagy lakhatatlanná válik, és azt felújítani, újjáépíteni anyagi, jövedelmi viszonyaik miatt nem áll módjukban és amennyiben a szociális bérlakás pályázat követelményeinek egyébként megfelelnek, az önkormányzat legfeljebb 5 éves idıtartamra, pályázati eljárás mellızésével, szociális bérlakásban bérleti jogot biztosíthat. (5) Az (1) bekezdésben szabályozott kötelezı pályáztatás nem vonatkozik e Rendelet VIII. fejezetében szabályozott átmeneti lakásokra (Irányi u. 4-6.). (6) Az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság az értékesíteni, bontani kívánt szociális rászorultság alapján bérbe adott bérlakások bérlıit az évközben megüresedı, szociális rászorultság alapján bérbe adható lakásokban, e Rendelet 9. § szerinti zárt pályázati eljárás keretében helyezi el. A bérleti szerzıdés határozott idıtartamra (e Rendelet 10. §-ában foglaltak szerint) legfeljebb 3 évre szól.
85
86 4. § (1) A pályázati hirdetménynek tartalmazni kell: a) a pályázati jogosultság feltételeit, b) a bérbeadásra meghirdetett meglévı üres bérlakások címét, komfortfokozatát, alapterületét, mőszaki jellemzıjét, szobaszámát, c) a bérleti jogviszony idıtartamát, d) a lakbér összegét és az igényelhetı lakbértámogatás lehetıségét, e) a pályázati ajánlat benyújtásának módját és határidejét, f) a pályázatok elbírálásának és az eredmény ismertetésének határidejét. (2) A jelentkezési lap tartalmazza: a) a pályázó(k) alapvetı személyazonosító adatait, állampolgárságát, lakó-, illetıleg tartózkodási helyét, b) a pályázat benyújtásának idıpontjában fennálló lakhatásának jogcímét, c) a pályázóval együtt lakó és jogszerően együtt költözı személyek alapvetı személyazonosító adatait, hozzátartozói minıségét, d) e Rendelet 1. § (3) bekezdés a) pontja szerint az együtt költözık jövedelemigazolását, e) a pályázó(k) e Rendeletben meghatározott szociális, jövedelmi és vagyoni helyzetére vonatkozó adatait. (3) Aki valótlan adatok közlésével, valós adatok elhallgatásával, vagy más módon a pályázat elbírálóját szándékosan megtéveszti, vagy tévedésben tartja, azt a pályázók közül törölni kell és 5 évig a pályázati eljárásban nem vehet részt. (4) A pályázatot az önkormányzat hivatalos lapjában, illetıleg az önkormányzat honlapján kell közzétenni. 5. § (1) A pályázatok elbírálásáról az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság dönt az összeállított javaslat alapján. (2) A pályázatok elbírálásához szükséges elbírálási szempontrendszerrıl a Közgyőlés dönt az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elızetes véleménye alapján. (3) Az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság által kijelölt bérlık vonatkozásában a bérleti szerzıdést az önkormányzat nevében az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke írja alá. 6. § (1)
A bérlı köteles a bérleményben életvitelszerően tartózkodni, a 2 hónapot meghaladó távollétet és annak idıtartamát írásban köteles bejelenteni a Polgármesteri Hivatalban. Ezen rendelkezés a bérleti szerzıdés kötelezı tartalmi eleme. A bérlı által bejelentett különösen: egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása miatt történı - távolléte alatt, erre hivatkozással felmondani nem lehet. Nem lehet felmondani a szerzıdést abban az esetben sem, ha a bérlı a bejelentést menthetı okból mulasztotta el, és errıl a bérbeadót - felhívására - írásban tájékoztatja.
86
87
(2)
A bérleti szerzıdés megkötésekor, a bérbeadó a bérbeadás feltételeként - a Ptk. szabályaival összhangban - legfeljebb 10 havi lakbérnek megfelelı összeg megfizetését köti ki óvadékként. Az óvadék pontos összegét és funkcióját a bérleti szerzıdésben rögzíteni kell. Nem köthetı ki óvadék fizetése a szociális alapon bérbe adott lakások esetén.
(3)
Nem kell az óvadékot megfizetni annak a bérlınek, akinek a) a beköltözésétıl 48 hónap telt el és a meghosszabbítást 3 hónapra kéri, b) ügyvédileg ellenjegyzett adásvételi szerzıdéssel, vagy jogerıs építési engedéllyel rendelkezik a saját tulajdonú ingatlanba költözéséig, de maximum 12 hónapig.
(4)
Ha a bérlı lakást vásárol, illetve új lakást épít, az adásvételi szerzıdés megkötésétıl, vagy a használatbavételi engedély kiadásától számított a) 30 napon belül köteles bejelenteni a bérbeadó felé és b) 90 napon belül köteles kiköltözni az önkormányzati bérlakásból. III. fejezet A szociális helyzet alapján történı bérbeadás feltételei 7. §
(1)
Szociális helyzet alapján bérbe adható önkormányzati bérlakás bérleti jogának megszerzésére az a nagykorú személy jogosult, akire e Rendelet személyi hatálya kiterjed és akinek, vagy házastársának, illetve a vele jogszerően együtt költözı közeli hozzátartozójának tulajdonában, haszonélvezetében nincs: a) beköltözhetı lakás, vagy családi ház, b) forgalomképes építési telek, hétvégi ház, vagy üdülı-telek, c) egyéb jelentıs értékő vagy nagyságú ingatlan, kivéve a 3.§ (4) bekezdésben meghatározott esetet.
(2)
A szociális helyzet alapján bérbe adott önkormányzati bérlakások bérbeadása pályázat útján történik.
(3)
Nem pályázhat a bérleti jog elnyerésére az a személy, aki - bár az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel -, de a)
b)
ı vagy a vele jogszerően együtt költözı közeli hozzátartozója rendelkezik olyan vagyontárggyal, értékpapírral, amely, vagy amelyek együttes összege a pályázat benyújtásakor meghaladja e Rendelet 1. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott összeget. nem rendelkezik békéscsabai lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel.
(4) Az (1) és (3) bekezdésben foglalt feltételek megléte esetén is csak akkor érvényes a pályázat, ha a pályázó és a vele jogszerően együtt költözık együttes jövedelmébıl számított egy fıre jutó nettó jövedelem a pályázat benyújtásának idıpontjában nem haladja meg a pályázat idıpontjában megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a) egyedülálló személy esetén 300 %-át,
87
88 b) c) d)
gyermekét egyedül nevelı személy esetén 280%-át 2-4 fıs család esetén 250 %-át, 5 vagy több fıs család esetén 200 %-át.
(5) Az egy fıre jutó havi nettó jövedelem a pályázat benyújtásának idıpontjában nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a) komfort nélküli lakás esetén 60 %-ánál, b) félkomfortos lakás esetén 80 %-ánál, c) komfortos és összkomfortos lakás esetén 100 %-ánál. 8. § (1)
A bérleti jog megszerzésére irányuló szándékot pályázati-nyomtatványon kell bejelenteni.
(2)
A bérlı kiválasztásáról az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság a Közgyőlés által elfogadott és a Rendelet 4. számú mellékletét képezı, a szociális rászorultságot meghatározó szempontrendszer alapján dönt.
(3)
Egy pályázó több lakásra is pályázhat a megpályázott lakások sorrendjének megjelölésével. A pályázaton a pályázó az általa megjelölt sorrend figyelembevételével egy lakás bérleti jogát nyerheti el.
(4)
A pályázó a pályázati eredmény írásbeli közlésétıl számított 30 napon belül köteles beköltözni a bérlakásba. Ezen idıpont elmulasztása esetén elveszti a pályázat során elnyert bérleti jogot, és a szociális rászorultság alapján bérbe adható lakás bérleti jogának megszerzésére az ıt követı, legtöbb pontszámot elért pályázó jogosult. 9. § Az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság minden év július hónapban pályázatot hirdet a szociális alapon bérbe adott önkormányzati lakások bérlıi részére. A pályázatban csak azok a bérlık vehetnek részt, akiknek lakbér és közüzemi tartozásuk nincs. A kérelmekrıl Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság e Rendelet 4. számú mellékletében meghatározott szempontrendszer alapján a benyújtott pályázatok következtében rendelkezésre álló lakások bérbeadásáról legkésıbb a szeptemberi ülésén dönt. 10. §
(1) (2) (3)
(4)
A lakásbérleti szerzıdést az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság által jóváhagyott pályázóval kell megkötni. A szerzıdést az önkormányzat nevében az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke köti meg. A pályázóval megkötött lakásbérleti szerzıdés legfeljebb 3, bevándorlási, letelepedési engedéllyel rendelkezı pályázó esetén legfeljebb 5 évre megállapított határozott idıre szólhat. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a határozatlan idejő szerzıdéssel rendelkezı bérlık lakáscseréjére. Az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság a határozott idı lejártát megelızı 30 napon belül - a bérlı, bérlıtársak által benyújtott igazolások alapján - megállapítja,
88
89
(5)
(6)
(7)
hogy a bérlı, bérlıtársak és a velük együtt élı családtagok a jövedelmi, vagyoni helyzetük alapján változatlanul rászorulónak minısülnek-e. Az ezzel kapcsolatos adminisztratív feladatokat a Polgármesteri Hivatal végzi. A szociális rászorultság fennállása esetén a bérlı kérésére a lakásbérleti szerzıdést a lejárat napján, de legkésıbb a lejáratot követı 15 napon belül újabb határozott idıtartamra lehet meghosszabbítani. A megjelölt határidık elmulasztása esetén a bérleti szerzıdés megszőnik és a bérlı cserelakás biztosítása nélkül a köteles elhagyni a lakást. A szerzıdés meghosszabbításánál figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a bérlı a beköltözéstıl számított 10 évig lakhat a bérlakásban. A bérlakásra kötött bérleti szerzıdés 10 év után nem hosszabbítható meg. Az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság a (6) bekezdésben foglaltaktól eltérıen különös méltánylást érdemlı esetben meghosszabbíthatja a bérleti szerzıdést. Különös méltánylást érdemlı esetnek minısül a bérlı vagy családja életében bekövetkezett rendkívüli esemény, így különösen súlyos vagy tartós betegség, baleset, káresemény. IV. fejezet Költségelven meghatározott lakbérő lakások bérbeadásának szabályai 11. §
(1) (2) (3)
(4) (5)
A költségelven meghatározott lakbérő bérlakások hasznosítása pályázat útján történik. A pályázatok elbírálásáról az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság dönt. A költségelven meghatározott lakbérő bérlakások bérleti jogának közös megegyezéssel való megszüntetése esetén a bérlıt pénzbeli térítés nem illeti meg. Bérleti jog elnyerésére pályázhat: a) az a nagykorú személy jogosult, akire e Rendelet személyi hatálya kiterjed és akinek, vagy a vele jogszerően együtt költözı hozzátartozójának tulajdonában, haszonélvezetében nincs és 3 éven belül nem is volt beköltözhetı lakása vagy családi háza, és b) állandó vagy ideiglenes békéscsabai lakóhellyel, vagy igazolt békéscsabai munkahellyel rendelkezik, továbbá c) igazolt jövedelmeinek együttes összege legalább ötszöröse a fizetendı lakbér összegének. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat tulajdonában lévı, költségelven meghatározott lakbérő lakások az Erzsébet Lakópark lakóegységei. Az (4) bekezdésben meghatározott lakások bérbeadásának és pályáztatásának részletes szabályait e rendelet VII. fejezete tartalmazza. 12. §
(1)
(2)
Közérdekő feladat megoldására a Közgyőlés pályázat mellızésével egyedi elbírálás alapján jelöli ki azt a lakásbérlıt, akinek átmeneti elhelyezéséhez jelentıs önkormányzati érdek főzıdik. A kijelölt bérlı a lakásért a költségelven meghatározott lakbérő lakásokra vonatkozó szabályok szerinti lakbért, illetve a külön szolgáltatások díját is köteles megfizetni.
89
90 13. § (1)
(2) (3)
(4)
Az önkormányzat a költségelven meghatározott lakbérő lakásokhoz kapcsolódó bevételeit és kiadásait a beruházás megvalósításától elkülönítetten, külön számlán tartja nyilván legalább 20 évig. A lakbért az önkormányzat csak a költségelven meghatározott lakbérő épület és lakás mőködtetésére, karbantartására, valamint a lakóház felújítására használhatja fel. Amennyiben a megállapított lakbér mértéke meghaladja a költségelven meghatározott lakbérő lakások üzemeltetési, fenntartási és felújítási költségeit, úgy ezt a többletbevételt az önkormányzat kizárólag a településen lévı lakóépület létesítésére, fenntartására és felújítására fordíthatja. Az önkormányzat a Gazdasági Minisztérium felé – a támogatással létrehozott költségalapú bérlakásokra vonatkozóan – beszámolási kötelezettségének az alábbiak szerint tesz eleget: a) minden év szeptember 30-ig beszámolót készít: - lakbérszintjének, támogatási- és bérbeadási rendszerének mőködésérıl; - az épületekhez kapcsolódó bevételek és kiadások elszámolásáról; b) 3 évente tájékoztatást ad a lakások – értékbecslı által megállapított – forgalmi értékérıl. V. fejezet A felek jogai és kötelezettségei 14. §
(1)
(2)
(3)
(4) (5)
(1) (2)
Az e Rendelet szerinti lakás esetében szükség szerint külön megállapodásba kell foglalni: a) a lakás helyreállításának költségeit, b) a költségek bérlı részére történı megtérítésének módját, valamint c) a munkálatok elvégzésének határidejét. Az (1) bekezdésben említett munkák számlákkal igazolt ellenértékét - a lakás mőszaki átvételét követı 30 napon belül - a bérbeadónak egy összegben kell a bérlı részére megfizetni. Ha a tényleges ráfordítás költségei a tervezett költségeket meghaladják, a bérlı a rendeltetésszerő használatra alkalmas állapot kialakításához szükséges többletkiadásainak a megfizetésére tarthat igényt. A bérbeadó a munkálatok elvégzésének határidejét - a bérlı kérésére - indokolt esetben, legfeljebb egy alkalommal meghosszabbíthatja. Ha a bérlı a munkálatokat saját hibájából a külön megállapodásban meghatározott, vagy a bérbeadó által a (4) bekezdésben foglaltak alapján meghosszabbított határidın belül nem végzi el, a bérbeadó a szerzıdést - az Ltv. 24.§. (1) bekezdésének b) pontja alapján felmondhatja. 15. § A bérbeadó a bérleti díj ellenében köteles gondoskodni e Rendelet 1.sz. mellékletében felsorolt feladatok ellátásáról. Az épülettel, illetıleg a közös használatra szolgáló helyiségekkel és területtel összefüggı - nem a bérbeadót terhelı - minden üzemeltetési és egyéb kötelezettség teljesítésérıl a lakásbérleti szerzıdésben kell rendelkezni.
90
91 (3)
Az (1)-(2) bekezdésben foglaltaknak megfelelı új bérleti szerzıdéseket a bérbeadó vagy annak megbízottja köti. 16. §
(1)
(2)
(3) (4) (5)
A bérbeadó és a bérlı írásban megállapodhatnak abban, hogy a bérlı a lakást átalakítja, korszerősíti az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elızetes véleménye és a Gazdasági, Pénzügyi és Költségvetési Bizottság elızetes hozzájárulása után. A megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendı munkák: a) konkrét megjelölését, b) befejezésének határidejét, c) költségeit és azok megfizetése feltételeit, módját, valamint azt, hogy a munkálatok megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyt a bérlı köteles megkérni. A bérbeadó - a bérlı kérésére - csak a rendeltetésszerő használatra alkalmassá tételhez szükséges mértéket meg nem haladó költségek megfizetését vállalhatja. A bérbeadó - a (3) bekezdésben foglaltak alapján - a számlákkal igazolt költségeket a munkák befejezését követı 30 napon belül egy összegben köteles a bérlınek megfizetni. A lakás átalakítását, korszerősítését követıen a lakásbérleti szerzıdést módosítani kell, ha a lakás komfortfokozata megváltozott és a munkák költségeit a bérbeadó viseli. 17. §
(1)
(2)
(3)
A bérbeadó és a bérlı írásban megállapodhatnak abban, hogy a lakásbérleti szerzıdés megszőnésekor a lakást és berendezéseit a bérbeadó teszi rendeltetésszerő használatra alkalmassá. Az (1) bekezdésben említett megállapodás csak akkor köthetı meg, ha a bérlı vállalja, hogy legkésıbb a kiköltözését követı 30 napon belül a költségeket a bérbeadó részére egy összegben megtéríti. Ha a bérlı e Rendelet 1. § (3) bekezdés h) pontja alapján szociálisan rászoruló személynek minısül, akkor a költséget több - de legfeljebb 12 havi - részletben is megtérítheti, amelyet kérelem alapján az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság engedélyez. Ennek konkrét feltételeit a megállapodásban kell meghatározni. 18. §
(1)
(2) (3)
A bérbeadó megbízásából eljáró üzemeltetı a lakásbérlı részére történı átadásakor lakás-átadási jegyzıkönyvet készít, amelyben köteles feltüntetni a lakásban elıforduló esetleges hibákat, hiányosságokat. A bérlı a lakás átvételét - észrevételeinek írásbeli rögzítésével - a lakás-átadási jegyzıkönyv aláírásával ismeri el. Bérlı köteles a lakás lakbérét és költségeit mindaddig megfizetni, amíg azt rendeltetésszerő használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak át nem adta. A bérbeadó megbízásából eljáró üzemeltetı a lakás visszaadásakor lakás-átvételi jegyzıkönyvet készít, amelyben rögzíti az esetleges hibákat, hiányosságokat. A bérlınek a jegyzıkönyvben nyilatkoznia kell az ıt terhelı hibák, hiányosságok megszüntetésének a módjáról és határidejérıl: a) amennyiben a bérlı a hibák és hiányosságok megszüntetésérıl, vagy az ellenérték megtérítésérıl nem nyilatkozik, illetıleg a bérbeadó a bérlı nyilatkozatát nem fogadja el, a bérbeadó a bérleti szerzıdés megszőnésétıl számított 30 napon belül a bíróságtól kérheti a bérlı felelısségének
91
92
(4)
(5) (6)
(7)
megállapítását; b) amennyiben a bérlı a saját költségén létesített lakásberendezéseket, felszereléseket a lakás visszaadásakor leszereli, a bérbeadónak köteleznie kell a bérlıt az eredeti állapot visszaállítására, vagy a visszaállítás költségeinek megtérítésére. A bérbeadó megbízásából eljáró üzemeltetı a lakások rendeltetésszerő használatát, továbbá a bérlıi kötelezettségek teljesítését a bérlı nyugalmának zavarása nélkül, elızetes írásbeli értesítés alapján, a lakásban munkanapokon 8-16 óra közötti idıben évente legalább egy alkalommal, minden év december hó 31. napjáig köteles ellenırizni. Bérlı az ellenırzés lehetıségét köteles biztosítani. Az ellenırzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére az üzemeltetı a bérlıt 15 napon belül írásban, határidı kitőzésével köteles felhívni és a végrehajtást ellenırizni. Amennyiben az üzemeltetı az ellenırzés során, vagy más módon tudomást szerez arról, hogy a bérlı a lakást elızetes bérbeadói hozzájárulás nélkül más célra használja, bérleti jogát másnak átengedte, a lakást elcserélte, vagy albérletbe adta, illetve a lakást nem lakja, köteles ezt a körülményt soron kívül, de legkésıbb 8 napon belül jelenteni. A bérlıvel szemben alkalmazandó eljárásról az üzemeltetı jelzése és az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság javaslata alapján a polgármester dönt. Az üzemeltetı szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal, minden év december hó 31. napjáig köteles a közgyőlést írásban tájékoztatni a bérlakások kihasználtságáról, azok mőszaki állapotáról, az ellenırzés tapasztalatairól. 19. §
A bérlı az egyes jogcímeken használt lakások használatáért az e Rendeletben meghatározott mértékő lakásbérleti valamint használati díjat köteles fizetni. Hozzájárulás a bérlıtársi jogviszonyhoz 20. § (1)
(2)
(3) (4)
(5)
A bérlı és a vele együtt lakó házastársa közös kérelmére - a házastárs lakásba való beköltözésének idıpontjától függetlenül - a bérbeadó a bérlıtársi szerzıdést köteles megkötni. A bérlı és a vele együtt lakó szülıje közös kérelmére a bérbeadó a bérlıtársi szerzıdést akkor köteles megkötni, ha a kérelmezık együttlakását az egészségügyi körülményei indokolttá teszik. A (2) bekezdésben megjelölt személyek esetében nem köthetı bérlıtársi szerzıdés, ha a bérlıvel együtt lakó szülınek máshol beköltözhetı lakása van. A bérlı és az együtt költözı vagy legalább egy éve együtt lakó élettársa közös kérelmére bérlıtársi szerzıdés akkor köthetı, ha az élettárs megfelel az e Rendeletben foglalt szociális, vagyoni és jövedelmi helyzet alapján történı bérbeadás feltételeinek. Más személlyel, figyelemmel az Ltv. rendelkezéseire is bérlıtársi jogviszony nem létesíthetı.
92
93 A lakáshasználati díj 21. § (1)
A bérlakást jogcím nélkül használó személy a jogcím nélküli használat kezdetétıl a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegő használati díjat köteles fizetni.
(2)
A jogcím nélküli lakáshasználótól az ilyen lakáshasználat kezdetétıl számított 2 hónap elteltével a lakásból való kiköltözésig emelt használati díj követelhetı, ha az Ltv., illetve a bérbeadó nyilatkozata alapján elhelyezésre nem tarthat igényt.
(3)
A (2) bekezdésben foglaltak alapján az emelt lakáshasználati díj mértéke a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétıl számított 3-6 hónap közötti idıtartamra a lakás lakbérének kétszerese, 7-10 hónap közötti idıtartamra a lakás lakbérének négyszeres összege, a 11. hónaptól kezdıdıen a lakás lakbérének ötszöröse lehet.
(4)
A bérbeadó megbízásából az üzemeltetı a (2) bekezdésben említett személyek esetében a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétıl számított 60 napon belül köteles a lakás kiürítése iránt a peres eljárást megindítani.
(5)
Ha a bérlı a bérfizetésre megállapított idıpontig a lakbért nem fizeti meg, az üzemeltetı a bérlıt a jogkövetkezményekre történı figyelmeztetéssel a lakbér megfizetésére írásban felszólítja. Ha a bérlı a felszólításnak 8 napon belül nem tesz eleget - az üzemeltetı tájékoztatása alapján - a bérbeadó további 8 nap elteltével írásban felmondja a lakásbérleti szerzıdést. A felmondási idı 15 nap. Amennyiben azonban a felmondási idı alatt a bérlı rendezi tartozását, úgy bérleti jogviszonya, pályázat kiírása nélkül visszaállításra kerül.
(6)
A VII. fejezetben szabályozott lakások esetében amennyiben a bérleti szerzıdés megszüntetésére a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001.(I.31.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése alapján került sor, úgy a bérlı(k) a bérleti szerzıdés megszőnésétıl lakáshasználati díjat köteles(ek) fizetni. A fizetendı lakáshasználati díj összege azonos mértékő az e Rendelet lakbér összegével.
(7)
A szükséglakásokban és az átmeneti lakásokban a lakáshasználati szerzıdéssel rendelkezık a szerzıdés lejártáig e Rendelet vonatkozó rendelkezései szerinti lakbér összegével azonos mértékő lakáshasználati díjat fizet(nek). A befogadás szabályai 22. §
(1)
(2)
A bérlı a lakásba más személyt - a kiskorú gyermeke, valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke kivételével - a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be. A lakásba a bérlı a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, gyermekét, befogadott gyermekét, befogadott gyermeke gyermekét, valamint a szülıjét.
93
94 (3)
A bérlıtárs a lakásba más személyt - kiskorú gyermeke, valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke kivételével - másik bérlıtárs írásbeli hozzájárulásával fogadhat be. Hozzájárulás a tartási szerzıdéshez 23. § A bérlı a határozatlan idıre bérbe adott lakás esetében - a lakásbérleti jog folytatása ellenében - a bérbeadó írásbeli hozzájárulásának megadását követıen tartási szerzıdést köthet. A hozzájárulás megadásáról az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság dönt. A szerzıdés közös megegyezéssel történı megszüntetése és a pénzbeli térítés 24. §
(1)
(2)
(3)
A bérbeadó és a bérlı a határozatlan idıre kötött lakásbérleti szerzıdést közös megegyezéssel úgy is megszüntetheti, hogy a bérbeadó a bérlı részére: a) másik lakást ad bérbe, vagy b) a másik lakás bérbeadása mellett pénzbeli térítést fizet, vagy c) a másik lakás bérbeadása helyett pénzbeli térítést fizet. Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján a bérlı: a) kevesebb szobaszámú, vagy kisebb alapterülető, vagy alacsonyabb komfortfokozatú, b) azonos szobaszámú, alapterülető, komfortfokozatú, de a településen vagy az épületen belül eltérı fekvéső, illetıleg c) nagyobb szobaszámú, vagy nagyobb alapterülető, vagy magasabb komfortfokozatú lakás bérbeadását kérheti. Több bérlınek a (2) bekezdésben meghatározott igénye esetén az ilyen célra felhasználható üres vagy megüresedett bérlakásokat a bérbeadó köteles pályázatra meghirdetni.
(4) 25. §
(1)
A pénzbeli térítés összege (a 24. § (1) bekezdés c) pontja esetén):
Szobaszám
1 szoba
1,5 szoba
2 szoba
2,5 szoba
3 szoba
Összkomfortos
210 e
273 e
336 e
399 e
462 e
Komfortos
168 e
217 e
266 e
315 e
364 e
Félkomfortos
84 e
108,5 e
133 e
197,5 e
182 e
Komfortnélküli
63 e
80,5 e
98 e
115,5 e
133 e
Komfortfokozat
94
95 (2)
(3)
Ha a lakásbérleti szerzıdés közös megegyezéssel történı megszüntetése során a bérbeadó a másik lakás mellett pénzbeli térítést is fizet (24. § (1) bekezdés b) pont), ennek összege a két lakás használati értékének a különbözete. Az (1) bekezdésben meghatározott szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a bérbeadó a bérlınek - a Ltv. 27.§. (1) bekezdésében meghatározottak alapján - cserelakás helyett pénzbeli térítést fizet. Hozzájárulás a lakáscsere szerzıdéshez 26. §
(1)
(2)
(3)
(4)
A bérbeadó a lakáscsere szerzıdéshez akkor adhatja hozzájárulását, ha a lakás bérlıje a bérleti jogát másik lakóingatlan tulajdonjogára vagy bérleti jogára cseréli. Egy lakás több lakásra is cserélhetı. Önkormányzati lakás esetén a bérbeadói hozzájárulás megadását és a csereszerzıdés érvényes megkötését megelızıen a bérbeadó - legalább 30 napos határidı megjelölésével - köteles az önkormányzati lakásra bérleti jogot szerzı cserélı féltıl kérni: a) lakásbérleti szerzıdésének, illetıleg a lakásbérleti jogviszonya fennállását tanúsító bérbeadói írásbeli nyilatkozatának, b) lakástulajdonra történı csere esetén a tulajdonában álló lakóingatlanra vonatkozó tulajdoni lap 30 napnál nem régebbi hiteles másolatának az iratokhoz történı benyújtását. Önkormányzati lakás esetén a bérbeadó megtagadhatja a cseréhez történı hozzájárulást, ha a cserepartner a (2) bekezdésben említett kérést a megadott határidı belül nem teljesíti, vagy a benyújtott okiratok, illetıleg - szükség esetén - a cserelakás helyszínen történı megtekintése esetén kétség merül fel a cserepartner lakásbérleti vagy tulajdonjogának fennállása kérdésében. A lakáscsere-szerzıdéshez szükséges hozzájárulást az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság határozattal adja meg. Hozzájárulás albérleti szerzıdéshez 27. § (1) A bérbeadó a teljes lakás további albérletbe adásához nem járul hozzá. A lakás egy részének albérletbe adásához az albérleti szerzıdés írásba foglalása szükséges. Az albérletbe adásról az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság dönt. (2) A bérbeadó a lakásbérleti szerzıdés megszőnése után a lakásban jogcím nélkül visszamaradó volt albérlı elhelyezésére kötelezettséget nem vállalhat. (3) A lakás fizetıvendéglátás céljára történı hasznosítására az (1) bekezdés elıírásai megfelelıen irányadók. VI. fejezet A lakbér mértéke
95
96
28. § (1) (2)
(3)
A lakásbérleti jogviszony fennállása esetén a bérlı lakbért köteles fizetni. A lakbér az alábbi szolgáltatások ellenértékét tartalmazza: a) lakás használata, b) a lakás és az épület üzemeltetése: - épület karbantartása, - közös helyiségek, közlekedık világítása, főtése, takarítása, berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetése, - a bérleti szerzıdések keletkezésével, szüneteltetésével, megszőnésével összefüggı bérbeadói feladatok ellátása, - az ingatlanok, a lakások nyilvántartása, a szervezési és adminisztratív feladatok ellátása, - a lakbérek közlése és beszedése, - személy- és teherfelvonó használata, - az üzemeltetıi szervezet mőködtetése, a személyi és anyagi feltételek biztosítása. c) A lakás és az épület fenntartása: - szavatossági felelısség a lakás rendeltetésszerő használatra alkalmas állapotáért, - az üzemelés során keletkezı hibák kijavítása, az életveszély elhárítása, az épület állagát veszélyeztetı hiányosságok megszüntetése, - a fenti feladatok lebonyolítása során felmerült költségek. A bérlı a lakásbérleti jogviszony keretében a lakáshoz tartozó helyiségeket és területet, továbbá a közös helyiségeket és területet térítés nélkül jogosult használni. 29. §
(1)
A bérlı részére nyújtott külön szolgáltatásért az üzemeltetıt külön díjazás illeti meg. Minden, nem a bérbeadót terhelı üzemeltetési és egyéb kötelezettségek teljesítésére a lakásbérleti szerzıdés, valamint a bérbeadó és az üzemeltetı szervezet közötti külön megállapodás az irányadó.
(2)
Külön szolgáltatásnak minısül a központi főtés és melegvíz szolgáltatás. 30. §
(1) A szociális helyzet alapján bérbe adott lakások lakbérének bruttó differenciált mértéke komfortfokozat és lakbérövezet szerint a következı (Ft/m2/hó):
Lakbérövezet/lakbér Ft/m2 /hó
Komfortfokozat
Kiemelt
I. övezet
II. övezet III. övezet
Összkomfortos és komfortos
467
292
251
212
Félkomfortos
362
209
184
157
96
97 Komfort nélküli
274
157
136
115
Szükséglakás
136
92
49
24
(2) (3)
A lakbérövezeteket e Rendelet 2. számú melléklete állapítja meg. Amennyiben a szociális helyzet alapján bérbe adott lakások bérlıi minimum 4 évre szóló és háztartásonként legalább 10.000,- Ft/hó értékő elıtakarékossági szerzıdést kötnek, a szerzıdés megkötését követı 3. hónaptól a) minden10.000,-Ft után 3000,- Ft/hó bérleti díj kedvezményben b) minden 20.000,-Ft után 5000,- Ft/hó bérleti díj kedvezményben részesülnek.
(4)
A költségelven meghatározott lakbérő bérlakások lakbérének mértékét e Rendelet VII. fejezete tartalmazza. 31. §
A lakbér összegét a közgyőlés minden év március hó 31. napjáig felülvizsgálja. 32. § (1)
(2) (3)
A megállapított lakbért a bérlı kérelmére csökkenteni kell a lakás épületen belüli fekvése, helyiségekkel való ellátottsága, illetıleg főtésmódja alapján, ha a lakás: a) alagsorban (a lakószoba padlószintje legalább 15 cm, de a belmagasság 2/3-át meg nem haladó mértékben terepszint alatt) van, vagy földszinti, de pince fölötti lakás, b) országos közforgalmú vasútvonal szélsı vágányától mért 50 m távolságon belül fekvı épületben van, és legalább 1 lakószoba ablaka a vasútvonalra néz, c) felvonó nélküli lakóépület IV. vagy ennél magasabb emeletén van, d) összkomfortos vagy komfortos - de közlekedı helyisége nincs - kamra helyett csak élelmiszer-tárolószekrénnyel rendelkezik - fürdıszoba helyett mosdó-, vagy zuhanyzófülke van e) a lakóépületben közvetlen lapos tetı alatti szinten van. Az (1) bekezdés alapján alkalmazható csökkentés mértéke az (1) bekezdés a)-e) pontokban jelölt lakások esetén tételenként 5 %, de maximum 20 % lehet. Ha a lakás összkomfortos, vagy komfortos és főtése szilárd, illetve folyékony tüzeléső „etage” kazánnal, vagy szilárd, illetve folyékony tüzeléső egyedi kályhával biztosított, a bérlıt a (2) bekezdésben írt csökkentés mértékén felül további 10 % lakbércsökkentés illeti meg. 33. §
A lakbért a lakás teljes alapterületének figyelembevételével kell megállapítani. Lakbértámogatás 34. § Az Önkormányzati lakbértámogatást a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendelet lakásfenntartási támogatásra vonatkozó szabályai szerint kell biztosítani. 97
98 VII. fejezet A speciális hasznosítású lakások bérletére vonatkozó szabályok Dózsa György Úti Ifjúsági Garzonház 35. § Az önkormányzati tulajdonú Ifjúsági Garzonház lakóegységeinek bérbeadására e Rendelet szabályait kell alkalmazni az e fejezetben foglalt eltérésekkel. 36. § (1)
(2)
(3)
Az Ifjúsági Garzonház lakóegységei bérbeadásának feltételei (pályázati feltételek): a) az Ifjúsági Garzonházban lévı lakóegységek nem tartoznak a szociális rászorultság alapján bérbe adható önkormányzati tulajdonú lakások körébe. A lakóegységek bérbeadása pályázat útján történik, b) a pályázatokról (a bérlık kiválasztásáról) a nyilvánosság számára közzétett elbírálási szempontrendszer alapján az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság dönt, c) az Ifjúsági Garzonházban lévı lakóegységek azoknak a fiatal házaspároknak és élettársaknak (továbbiakban: házaspár) elhelyezését szolgálják, akik közül a pályázat benyújtásának idıpontjában egyik fél sem idısebb 40 évesnél, d) az Ifjúsági Garzonház és az Erzsébet Lakópark lakóegységeinek egyidejő pályáztatása esetén egy pályázó több lakásra is pályázhat a megpályázott lakások sorrendjének megjelölésével. A pályázaton - e sorrend figyelembevételével - a pályázó egy lakás bérleti jogát nyerheti el, a többi lakás vonatkozásában a pályázata kizárásra kerül. A lakóegységekbe csak azok a házaspárok/élettársak helyezhetık el, akik: a) vállalják valamely pénzintézetnél egy teljes értékő (legalább havi 10.000,- Ft/fı megtakarítási összegő) rövid futamidejő (maximum 4 év) lakáselıtakarékossági vagy egyéb erre feljogosított szervezetnél lakáscélú hitel felvételét lehetıvé tevı, családonként minimum 20.000 Ft/hó befizetendı összegő szerzıdés megkötését, és azt a szerzıdésben foglaltak szerint folyamatosan fizetik, e feltétel elbírálásánál azonos értékőnek kell tekinteni az olyan lakáselıtakarékossági, vagy egyéb erre feljogosított szervezetnél lakáscélú hitel felvételét lehetıvé tevı szerzıdést, amelynek kedvezményezettje a fiatal házaspár egyike, b) vállalják továbbá, hogy a lakáselıtakarékossági szerzıdés teljesítését igazoló okmányokat a szerzıdés meghosszabbításakor a bérleti szerzıdésben foglaltak szerint bemutatják és hozzájárulnak ahhoz, hogy a bérbeadó a pénzintézettıl a szerzıdés teljesítésére vonatkozóan felvilágosítást kérhet, illetve a pénzintézet felvilágosítást adhat, c) a szülıktıl, vagy közeli hozzátartozótól származó befogadó nyilatkozattal rendelkeznek, d) a bérleti szerzıdés megkötése elıtt megfizetik a 70.000 Ft összegő óvadékot. Az Ifjúsági Garzonházban történı elhelyezés igénylésekor a jogosultság, valamint az elıtakarékosság megállapításához szükséges személyi és vagyoni adatok bejelentésén túl
98
99 a pályázó nem kötelezhetı a külön jogszabályban meghatározott és személyes védelmet élvezı adatok szolgáltatására. 37. § A pályázat elbírálásánál elınyben kell részesíteni azokat a házaspárokat, akik legalább 5 éve békéscsabai lakóhellyel rendelkeznek, és ténylegesen a bejelentett lakásban laknak. 38. § Nem jogosult az Ifjúsági Garzonház lakóegységeiben történı elhelyezésre az a házaspár/élettárs, amelynek egyik tagja a pályázat benyújtásakor saját tulajdonában lévı lakásban lakik. 39. § (1)
(2) (3)
Az Ifjúsági Garzonházban lévı lakóegység pályázat alapján kiválasztott bérlıjével kötött bérleti szerzıdés határozott idıre - 1 évre - szólhat, amelynek megújítását a határozott idı lejártát megelızı 30 napon belül kérheti a bérlı. A szerzıdés meghosszabbításánál figyelembe kell venni azt a kikötést, hogy a bérlı a beköltözéstıl számítva maximum 51 hónapig lakhat az ingatlanban. A lakóegységre kötött bérleti szerzıdés 51 hónap után semmilyen indokkal nem hosszabbítható meg. A lakóegységekre bérlıtársi szerzıdés nem köthetı, több bérlı együttesen nem bérelheti (kivéve a házaspárral kötött szerzıdés, amely bérlıtársi szerzıdésnek minısül). A lakóegység használatát részben vagy egészben másnak átengedni, illetve a bérleti jogot átadni, elcserélni, vagy a bérleti jogviszonyt folytatni nem lehet. A lakbér mértékére és a lakásbérleti szerzıdésre vonatkozó különleges szabályok 40. §
(1)
(2)
(3)
(4)
(5)
Az Ifjúsági Garzonházban lévı lakóegységre vonatkozó bérleti jogviszony fennállása esetén a bérlı az üzemeltetıt terhelı üzemeltetési és kezelési kötelezettség teljesítésébıl adódó költségek biztosítására bruttó 5.088,- Ft lakbért köteles fizetni. A lakbér mértékét a közgyőlés minden év március hó 31. napjáig felülvizsgálja. Az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság - a bérlık kérelmére - engedélyt adhat a lakáscélú elıtakarékosság megszüntetésére, ha a bérlık lakást vásárolnak, vagy építkeznek, melynek tényét adásvételi szerzıdéssel, vagy építési engedéllyel igazolják. A lakóegység bérlıje köteles gondoskodni a lakóegység burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek a karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, illetve cseréjérıl. A bérlı a (3) bekezdés szerinti kötelezettségét olyan idıpontban és módon köteles teljesíteni, ahogy azt a lakóegység, illetıleg a lakásberendezések állapota szükségessé teszi. Ha a bérleti jogviszony bármely oknál fogva megszőnik, a bérlı (házaspár) köteles külön felszólítás nélkül a lakóegységet 15 napon belül kiüríteni, és tisztán, a lakásberendezésekkel együtt rendeltetésszerő használatra alkalmas állapotba az üzemeltetınek átadni. 41. §
99
100
Az ifjúsági garzonházi lakóegységbe a bérlı (házaspár, élettárs) a szerzıdés megkötése után született gyermekük kivételével más személyt nem fogadhat be. 42. § (1)
(2) (3) (4)
(5) (6) (7)
A bérleti szerzıdés megszőnésekor felmerülı karbantartási költségek fedezetére a bérleti szerzıdés megkötése elıtt óvadékot kell fizetni. Az óvadék mértéke lakóegységenként 70.000,- Ft. Az óvadék összegét kétévenként a tulajdonos önkormányzat felülvizsgálja. Az óvadékot a Békéscsaba Vagyonkezelı Zrt. számlájára kell befizetni. Ha a bérlı az Ifjúsági Garzonházban lévı lakóegységet a bérleti jogviszony bármely okból történı megszőnésekor tisztán, rendeltetésszerő használatra alkalmas állapotban a bérbeadó megbízottjának, az üzemeltetınek átadta, részére az óvadékot vissza kell fizetni. Ha a bérlı a karbantartási kötelezettségének nem tesz eleget, a bérbeadónak az óvadékot a lakóegység rendbetételére kell fordítania. Ha az óvadék meghaladja a lakóegység rendeltetésszerő állapotba hozatalához szükséges munkák ellenértékét, úgy a fennmaradó összeget a bérlı részére ki kell fizetni. Ha a bérlı helyett elvégzett karbantartási munkák költsége meghaladja a bérlı által befizetett óvadék összegét, úgy a bérbeadónak gondoskodnia kell a különbözet beszedésérıl. Fövenyes Utcai Garzonház 43. §
(1)
(2)
(3)
A Fövenyes Utcai Garzonház lakóegységeinek bérbeadására e Rendelet Ifjúsági Garzonházra vonatkozó szabályait kell alkalmazni, az alábbi (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel: A bérleti jogviszony feltétele keresı tevékenység folytatása. A keresı tevékenység 90 napnál hosszabb idıre történı megszőnése esetén a bérlınek a lakóegységet - a keresı tevékenység megszőnésétıl számított - 6 hónapon belül el kell hagyni. A bérleti jogviszony megszőnik abban az esetben is, ha a bérlı a lakáscélú elıtakarékosságot nem megfelelıen teljesíti, kivéve a 40. § (2) bekezdésében szabályozott esetet. Az önkormányzat a Fövenyes Utcai Garzonházhoz kapcsolódó bevételeit és kiadásait a beruházás megvalósításától elkülönítetten, külön számlán tartja nyilván legalább 20 évig.
Erzsébet Lakópark 44. § Az Erzsébet Lakópark I-II. ütem lakásainak általános bérbeadási feltételei: a) az Erzsébet Lakópark I-II. ütem lakásai nem tartoznak a szociális rászorultság alapján bérbe adható önkormányzati tulajdonú lakások körébe. A lakások bérbeadása pályázat útján történik,
100
101 b) a pályázatokról (a bérlık kiválasztásáról) a nyilvánosság számára közzétett elbírálási szempontrendszer alapján az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság dönt, c) az Erzsébet lakópark és az Ifjúsági Garzonház lakóegységeinek egyidejő pályáztatása esetén egy pályázó több lakásra is pályázhat a megpályázott lakások sorrendjének megjelölésével. A pályázaton - e sorrend figyelembevételével - a pályázó egy lakás bérleti jogát nyerheti el, a többi lakás vonatkozásában a pályázata kizárásra kerül. 45. § A lakásokban azok helyezhetık el, akik: a) békéscsabai lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek, vagy a házaspár (élettárs) egyik tagja békéscsabai lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és ténylegesen a bejelentett lakásban lakik, b) az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság döntése alapján azok, akik békéscsabai lakóhellyel nem, de legalább 1 éve békéscsabai tartózkodási hellyel és munkahellyel rendelkeznek; c) akik közjegyzı elıtt tett nyilatkozatban vállalják, hogy a bérleti jog megszőnésekor a lakást önként elhagyják, és szülıktıl, vagy közeli hozzátartozótól származó befogadó nyilatkozattal rendelkeznek, d) megfizetik a bérleti szerzıdés megkötése elıtt a 150.000,- Ft összegő óvadékot, e) vállalják valamely pénzintézetnél egy teljes értékő (legalább 10 000 Ft/hó megtakarítási összegő) rövid futamidejő (maximum 4 év) lakáselıtakarékossági, vagy egyéb erre feljogosított szervezetnél lakáscélú hitel felvételét lehetıvé tevı, családonként minimum 10 000 Ft/hó befizetendı összegő szerzıdés megkötését, és azt a szerzıdésben foglaltak szerint folyamatosan fizetik. E feltétel elbírálásánál azonos értékőnek kell tekinteni az olyan lakáselıtakarékossági, vagy egyéb erre feljogosított szervezetnél lakáscélú hitel felvételét lehetıvé tevı szerzıdést, amelynek kedvezményezettje a pályázók egyike, f) vállalják továbbá, hogy a lakáselıtakarékossági szerzıdés teljesítését igazoló okmányokat a szerzıdés meghosszabbításakor a bérleti szerzıdésben foglaltak szerint bemutatják és hozzájárulnak ahhoz, hogy a bérbeadó a pénzintézettıl a szerzıdés teljesítésére vonatkozóan felvilágosítást kérhet, illetve adhat. 46. § Nem jogosult az Erzsébet Lakópark lakásában történı elhelyezésre az, aki: a) a pályázat benyújtásának idıpontjában saját tulajdonú lakással rendelkezik, kivéve az ¼-ed tulajdoni részt meg nem haladó haszonélvezettel terhelt résztulajdont, b) fıbérlıként önkormányzati tulajdonú lakásban lakik, kivéve a Békéscsaba, Irányi u. 4-6. szám alatti átmeneti lakás, a Békéscsaba, Dózsa György út 7. szám alatti Ifjúsági Garzonház, valamint a Békéscsaba, Fövenyes u. 1/2. szám alatti Fövenyes utcai Garzonház bérlıje, c) korábban térítés ellenében lemondott önkormányzati tulajdonú bérlakás határozatlan idejő bérleti jogáról.
101
102
47. § A pályázat elbírálásánál elınyben kell részesíteni azokat a pályázókat, akik: a) valamely pénzintézetnél családonként minimum 10 000 Ft/hó összegő lakáselıtakarékossági, vagy egyéb erre feljogosított szervezetnél lakáscélú hitel felvételét lehetıvé tevı szerzıdést kötöttek; b) Békéscsaba, Irányi u. 4-6. szám alatti önkormányzati tulajdonú átmeneti lakás, Dózsa György Úti Ifjúsági Garzonház, valamint a Békéscsaba, Fövenyes Utcai Garzonház bérlıi. 48. § (1)
(2) (3)
(4) (5)
Az Erzsébet Lakóparkban lévı lakás pályázat útján kiválasztott bérlıjével kötött bérleti szerzıdés határozott idıre - 1 évre - szólhat, amelynek megújítását a határozott idı lejártát megelızı 30 napon belül kérheti a bérlı. A (1) bekezdésben meghatározott folyamatos bérleti jogviszony idıtartama legfeljebb 8 év. A bérleti szerzıdés 8 év után semmilyen indokból nem hosszabbítható meg. A lakásra bérlıtársi szerzıdés nem köthetı, több bérlı együttesen nem bérelheti; kivéve a házaspárral, élettárssal kötött szerzıdés, amely bérlıtársi szerzıdésnek minısül. A lakás használatát részben, vagy egészben másnak átengedni, illetve a bérleti jogot átadni, elcserélni, vagy a bérleti jogviszonyt folytatni nem lehet. A bérleti jogviszony megszőnik, ha a bérlı a lakáscélú elıtakarékosságot nem megfelelıen teljesíti, kivéve, ha a lakáscélú elıtakarékosságot lakás vásárlása vagy lakóház építése céljából szüntette meg. 49. §
(1) (2) (3) (4)
A bérleti jogviszony idıtartama alatt a bérlı lakbért köteles fizetni. A lakbér mértéke bruttó 445,- Ft/m2/hó. A közgyőlés a bérleti díj összegét minden év március 31-ig felülvizsgálja. A lakbér a lakás üzemeltetésének, fenntartásának, felújításának ellenértékét tartalmazza: a) a lakás és az épület üzemeltetése: - a bérleti jogviszony keletkezésével, szüneteltetésével és megszőnésével kapcsolatos bérbeadói feladatok ellátása, kivéve a lakások bérlıinek kijelölése; - a lakbérek beszedése, nyilvántartása, a késedelmesen fizetı bérlık bérleti díjhátralékának behajtása; - a bérlemények rendeltetésszerő használatához szükséges berendezések állandó üzemképes állapotban tartása; - a bérlemények rendeltetésszerő és gondos használatának ellenırzése; - az ingatlan közös használatú területeinek tisztántartása, szükség szerinti megvilágítása, és az ehhez kapcsolódó közmőellátás biztosítása; b) a lakás és az épület fenntartása, felújítása: - életveszély elhárítása; - az életveszélyt okozó, továbbá az épület állagát veszélyeztetı, vagy a bérlemény rendeltetésszerő használatát lényegesen gátoló, azonnali beavatkozást igénylı hibák haladéktalan, eseti megszüntetése;
102
103 -
(5) (6)
az ingatlan rendeltetésszerő állapotát lényegesen nem befolyásoló, azonnali beavatkozást nem igénylı hibák kijavítása, amelyekre az épületen elvégzendı egyéb javítási munkákkal együtt, az észleleléstıl számított 6 hónapon belül kerül sor; - az ingatlan állagának és rendeltetésszerő használatának érdekében végzett, elıre tervezett, folyamatos állagmegóvási munkák; - a bérbeadót terhelı olyan javítási munkák elvégzése, amelyek a rendeltetésszerő használat mellett, nem szándékos károkozás következtében, természetes elhasználódásból erednek, továbbá ugyanezen okból egyes lakás-felszerelési tárgyak, vagy szerelvények szükség szerinti cseréje; - a fenti feladatok lebonyolítása, elvégzése során felmerült költségek. A bérlı a lakásbérleti jogviszony keretében a lakáshoz tartozó területet térítés nélkül jogosult használni. A bérlı részére nyújtott külön szolgáltatásért az üzemeltetıt külön díjazás illeti meg. Minden, nem a bérbeadót terhelı üzemeltetési és egyéb kötelezettség teljesítésére a lakásbérleti szerzıdés és az üzemeltetı szervezet közötti külön megállapodás az irányadó. 50. §
(1)
(2)
(3) (4) (5)
(6) (7) (8)
A bérleti jogviszony bármely okból történı megszőnése esetén a bérlı köteles - külön felszólítás nélkül - a lakást 15 napon belül kiüríteni, és tisztán - a lakásberendezésekkel és felszerelésekkel együtt - rendeltetésszerő használatra alkalmas állapotban az üzemeltetınek átadni. A bérleti szerzıdés megszőnésekor felmerülı karbantartási költségek fedezetére a bérleti szerzıdés megkötése elıtt óvadékot kell fizetni. Az óvadék mértéke lakóegységenként 150.000,- Ft. Az óvadék összegét kétévenként a tulajdonos önkormányzat felülvizsgálja. Az óvadékot a Békéscsaba vagyonkezelı Zrt. számlájára kell befizetni. Ha a bérlı az Erzsébet Lakóparkban lévı lakóegységet a bérleti jogviszony bármely okból történı megszőnésekor tisztán, kifestve, rendeltetésszerő használatra alkalmas állapotban a bérbeadó megbízottjának, az üzemeltetınek átadta, részére az óvadékot vissza kell fizetni. Ha a bérlı a karbantartási kötelezettségének nem tesz eleget, a bérbeadónak az óvadékot a lakóegység rendbetételére kell fordítania. Ha az meghaladja a lakóegység rendeltetésszerő állapotba hozatalához szükséges munkák ellenértékét, úgy a fennmaradó összeget a bérlı részére ki kell fizetni. Ha a bérlı helyett elvégzett karbantartási munkák költsége meghaladja a bérlı által befizetett óvadék összegét, úgy a bérbeadónak gondoskodnia kell a különbözet beszedésérıl. VIII. fejezet Az átmeneti lakásokra vonatkozó szabályok 51. §
(1)
Békéscsaba Megyei Jogú Város tulajdonában lévı átmeneti lakások (Békéscsaba, Irányi u.4-6.) az alábbi szabályok szerint adhatók bérbe:
103
104 a)
(2) (3) (4) (5) (6)
(7) (8)
(9)
(10) (11) (12) (13)
átmeneti lakás bérletére szerzıdés köthetı az önkormányzati lakás bérlıjével, ha a lakás karbantartás, felújítás, helyreállítás, átalakítás alatt áll, ezek idıtartamára. A lakásbérleti szerzıdés megkötésére az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság döntése alapján a bizottság elnöke jogosult. b) Az a) pontban foglalt feladat ellátása után az üresen maradó lakásokra az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság döntése alapján a bizottság elnöke legfeljebb 1 évre bérleti szerzıdést köthet a polgármesteri hivatalban, illetve az önkormányzat intézményeiben foglalkoztatott személyekkel és c) az önkormányzat mőködéséhez, a város gazdasági fejlıdéséhez szükséges szakemberekkel, átmeneti lakásmegoldásuk érdekében, valamint olyan kérelmezık esetében, akik szociális rászorultság alapján bérbe adható önkormányzati lakásra nem jogosultak, de az átmeneti elhelyezésük önkormányzati érdekbıl indokolt. d) Az átmeneti lakás bérlıje a bérleti szerzıdés lejárta elıtt 30 nappal a bérleti szerzıdés további egy évre történı meghosszabbítását kérheti az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottságtól. Az (1) bekezdésben meghatározott folyamatos bérleti jogviszony idıtartama legfeljebb 2 év. A bérleti szerzıdés 2 év után semmilyen indokból nem hosszabbítható meg, kivéve a b) és c) pontban szabályozott esetet, amelynek feltétele a bérleti szerzıdés megkötésekor érvényes foglalkoztatotti jogviszony fennállása. Az óvadék összege az egyszobás lakások esetében 120.000,- Ft, a kétszobás lakások esetében pedig 150.000,- Ft. Az óvadék összegét kétévenként a tulajdonos önkormányzat felülvizsgálja. Nem kell az óvadékot megfizetni az 51.§ (1) bek. b) pontjában meghatározott bérlınek. Az óvadékot a Békéscsaba Vagyonkezelı Zrt. számlájára kell befizetni. Ha a bérlı az átmeneti lakást a bérleti jogviszony bármely okból történı megszőnésekor tisztán, rendeltetésszerő használatra alkalmas állapotban a bérbeadó megbízottjának, az üzemeltetınek átadta, részére az óvadékot vissza kell fizetni. Ha a bérlı a karbantartási kötelezettségének nem tesz eleget, a bérbeadónak az óvadékot a lakóegység rendbetételére kell fordítania. Ha az óvadék meghaladja a lakóegység rendeltetésszerő állapotba hozatalához szükséges munkák ellenértékét, úgy a fennmaradó összeget a bérlı részére ki kell fizetni. Ha a bérlı helyett elvégzett karbantartási munkák költsége meghaladja a bérlı által befizetett óvadék összegét, úgy a bérbeadónak gondoskodnia kell a különbözet beszedésérıl. Az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetekben a bérbeadásának feltétele e Rendelet 11. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott kritérium. A (1) bekezdésben meghatározott lakásokat kérelem-nyomtatványon lehet igényelni. A kérelmek elbírálásáról az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság dönt. Az (1) bekezdésben meghatározott lakások lakbérére e Rendelet 30. § (1) bekezdésében meghatározott mértéket kell megfelelıen alkalmazni. MÁSODIK RÉSZ A HELYISÉGBÉRLET SZABÁLYAI
104
105 IX. fejezet A bérlet létrejötte 52. § (1) A bérbeadó üres, nem lakás céljára szolgáló helyiséget pályázati eljárás lefolytatása után adhat bérbe. A közgyőlés által e Rendeletben meghatározott esetekben a pályázati eljárás mellızhetı. (2) Az elbírált pályázat alapján a szerzıdést a hatáskör gyakorlója köti meg. 53. § A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell: a) A bérbeadásra meghirdetett helyiség fekvési helyét (település, kerület, utca, házszám), alapterületét, rendeltetését, felszereltségi állapotát, b) a helyiség felhasználásának célját (üzlet, mőhely, stb.) és az abban folytatható tevékenység megjelölését; c) a bérleti szerzıdés – határozatlan, határozott vagy feltétel bekövetkezéséit tartó – idıtartamát; d) a helyiség használatra alkalmassá tételéhez szükséges a leendı bérlı által saját költségén elvégzendı építési munkákat és azok elvégzésének határidejét, továbbá az esetleges eredeti állapot helyreállítási kötelezettséget; e) a pályázni jogosultak körét (egyéni vállalkozó, gazdasági társaság, stb.); f) a fizetendı bér mértékét g) a pályázati ajánlat benyújtásának módját, helyét és határidejét, továbbá a tárgyalás megtartásának helyét és idıpontját h) a pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell az elbírálás prioritási szempontjait. 54. § A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell: a) a pályázó nevét és címét, a tevékenység folytatására feljogosító engedély másolatát, b) nyilatkozatot arról, hogy a pályázati feltételeket elfogadja. 55. § (1)
A pályázati tárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki pályázati ajánlatát az elıírt idıben és tartalommal benyújtotta.
(2)
A bérbeadó mőemlékvédelem alatt álló épületben, illetıleg mőemléki jellegő területen vagy mőemléki környezetben lévı helyiségre bérleti szerzıdést csak a mőemlékvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel köthet. 56. §
(1)
A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel leltár alapján köteles a bérlınek átadni.
105
106 (2)
A bérlı nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget a pályázatban megjelölt használatnak (tevékenység) megfelelı módon kialakítsa, felszerelje, illetıleg berendezze. 57. §
A bérlı köteles gondoskodni: a) a helyiség burkolatainak felújításáról, pótlásáról illetıleg cseréjérıl; b) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, védı (elı-) tetı, ernyıs szerkezet, biztonsági berendezések karbantartásáról; c) a helyiségben folytatott tevékenység körében felmerülı felújításról, pótlásról, illetıleg cserérıl; d) az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlı kizárólagosan használ, illetıleg tart üzemben. 58. § (1) (2)
A határozott idejő bérleti jogviszony jogosultja bérleti jogát a bérbeadó hozzájárulásával és feltételeivel átruházhatja. A bérbeadó a helyiség határozott idejő bérleti jogát átruházhatja az alábbi feltételekkel: a) A bérlınek korábban megállapított igénybevételi díj, valamint bérleti díj tartozása nincs; b) A kikötött ellenérték nem alacsonyabb az önkormányzattól kért ellenérték összegénél; c) Az átruházásra vonatkozó megállapodásban a leendı bérlı vállalja, hogy az önkormányzat részére, annak hozzájárulása esetén megfizeti a b./ pontban meghatározott ellenérték 40 %-át; d) A leendı bérlı vállalja az önkormányzat által újonnan közölt bérleti díj megfizetését. 59. §
(1) A bérlı a helyiség bérleti jogának átruházásáról szóló megállapodását, annak megkötésétıl számított 15 napon belül köteles a bérbeadónak a hozzájárulás megadása érdekében megküldeni. (2) A megállapodásnak tartalmaznia kell: a) a helyiség fekvési helyét (település, kerület, utca, házszám), b) a helyiség alapterületét és az eddig fizetett bérleti díj összegét; c) az átvevı által folytatni kívánt tevékenység meghatározását; d) az átvevı nyilatkozatát arra, hogy a bérbeadó által a helyiség használati értékéhez igazodó újonnan közölt bér megfizetését vállalja. (3) A bérbeadó a hozzájárulás megadását köteles megtagadni, ha az átvevı a) az általa gyakorolni kívánt tevékenységhez szükséges engedéllyel nem rendelkezik; b) tevékenysége külön jogszabály rendelkezéseibe ütközik. (4) A bérbeadó az 1990. évi LXXIV. tv. alapján bérleti jogot megszerzı egyéni vállalkozó, továbbá kizárólag természetes személyek részvételével mőködı gazdasági munkaközösség, illetve betéti társaság vagy korlátolt felelısségő társaságnak a helyiség bérleti jogának átruházásáról szóló megállapodásához a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel köteles hozzájárulni.
106
107 HARMADIK. RÉSZ VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK X. fejezet Vegyes rendelkezések 60. § (1)
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának gazdasági társasága és költségvetési szerve a feladatai ellátásához biztosított helyiségeket az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló önkormányzati rendelet alapján adhatja bérbe.
(2)
Az önkormányzat intézményei, valamint a költségvetés szervek által hasznosított - e Rendelet 3. számú mellékletében felsorolt - lakások esetében a bérlıkijelölési jogot az intézmény, illetıleg a költségvetési szerv gyakorolja. A bérlıkijelölést az illetékes szakbizottság hagyja jóvá, a bérletrıl az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság dönt.
(3)
A bérbeadás során ki kell kötni, hogy: a) a lakásbérleti szerzıdés a munkaadóval létrejött munkaviszony fennállásáig, illetıleg határozott idıtartamra szól, b) ha a bérlı a munkaviszonyt meghatározott idı eltelte elıtt megszünteti, elhelyezésre nem tarthat igényt, c) a bérlı a lakásba bármely más személyt csak a munkaadó elızetes hozzájárulásával fogadhat be a lakásba, d) a lakáscsere-szerzıdés kizárólag a munkaadó írásbeli hozzájárulásával érvényes.
(4)
Az (2) bekezdésben meghatározott lakások lakbérére e Rendelet 30. § (1) bekezdésében meghatározott mértéket kell megfelelıen alkalmazni.
(5)
A bérleti szerzıdést, illetve a lakáshasználattal kapcsolatos megállapodást az önkormányzat nevében az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke köti meg. A bérleti szerzıdés határozott idıre - 1 évre - szólhat, amelynek meghosszabbítását a határozott idı lejártát megelızı 30 napon belül kérheti a bérlı. Különösen indokolt esetben (pl. letelepedési engedély) legfeljebb 5 évre megállapított határozott idıre szólhat a lakásbérleti szerzıdés.. 61. §
A VII. fejezetben szabályozott speciális hasznosítású lakások pályázati szempontrendszerét e Rendelet 5. és 6. számú melléklete tartalmazza. Záró rendelkezések 62. § (1)
Ez a rendelet 2008. december 1. hó napján lép hatályba.
107
108 (2)
E rendelet hatálybalépésével egyidejőleg hatályát veszti a 15/2000.(III.16.), a 18/2000.(IV.13.),a 31/2000.(VII.6.), a 17/2001.(IV.26.), a 26/2001.(X.18.), a 8/2002.(III.7.), a 10/2002.(V.2.), a 14/2002.(VII.11.), a 21/2002.(X.11.), a 9/2003.(III.27.), a 39/2003.(XII.11.), a 12/2004.(IV.29.), a 35/2004.(XII.16.), a 9/2005.(IV.21.), a 14/2006. (V. 11.) és a 31/2006.(IX.14.), a 7/2007.(II.19.), a 46/2007. (XII.17.) és a 24/2008. (IV.28.) önkormányzati rendelet. Vantara Gyula sk. polgármester
Dr. Szvercsák Szilvia sk. aljegyzı 1. számú melléklet Bérbeadó kötelezettségei
1.) A bérbeadó köteles gondoskodni bérleti díj ellenében a) az épület karbantartásáról b) az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról. E Rendelet alkalmazásában központi berendezések a következık: -
-
A több lakást ellátó központi főtés és melegvíz szolgáltató berendezések, a hozzájuk tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban lévı vezetékszakaszt és főtıtesteket (radiátor stb.) is; a víz- és gázvezeték a hozzátartozó szerelvényekkel, a lakáshoz tartozó fıelzáró szerelvényig; A csatornarendszer a hozzátartozó szerelvényekkel, a lakás rácsatlakozási pontjáig; Az elektromos vezeték és érintésvédelmi rendszere, a lakáshoz tartozó fogyasztásmérı berendezésig, illetıleg a biztosító tábláig; a több lakást szolgáló szellıztetı-berendezés; a kaputelefon és felcsengetı berendezés a vezetékhálózattal; a személy- és teherfelvonó; a háziszemét győjtésére szolgáló berendezés; több lakást szolgáló kút, a hozzá tartozó szerelvényekkel; a több lakásban keletkezett házi szennyvíznek a telekhatáron belüli elhelyezésére, illetıleg elszikkasztására szolgáló berendezés.
c) A közös használatra szolgáló helyiségek állagában, berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetésérıl.
továbbá
e
helyiségek
2.) A bérleménnyel, az érintettel, illetıleg a közös használatra szolgáló helyiségekkel és területtel összefüggı - nem a bérbeadót terhelı - minden üzemeltetési és egyéb kötelezettségek teljesítésére a lakásbérleti szerzıdés, társasházi közösség és az üzemeltetı szervezet közötti külön megállapodás az irányadó. 2. számú melléklet Lakbérövezetek Kiemelt övezet: 1./ Andrássy út (sétáló utca szakasza)
108
2. övezet: 1./ Alsó-Körös sor
109 2./ Bánszki utca 3./ Derkovits sor 4./ Irányi utca 5./ Kiss Ernı utca 6./ Kossuth tér 7./ Lepény Pál utca 8./ Munkácsy utca 9./ Szabadság tér 10./ Szent István tér 11./ Széchenyi utca 12./ Wlassics sétány
2./ Berzsenyi utca 3./ Fövenyes utca 4./ Gyulai út 5./ Lencsési út 6./ Október 6. utca 7./ Pásztor utca 8./ Piski utca 9./ Teleki utca 10./ Vandháti u.
1. övezet: 1./ Andrássy út (nem sétáló utca) 2./ Baross utca 3./ Bartók Béla út 4./ Dr. Becsey Oszkár utca 5./ Deák utca 6./ Gábor Áron utca 7./ Gábor köz 8./ Horváth utca 9./ Ihász utca 10./ Jókai utca 11./ Kazinczy utca 12./ Kazinczy ltp. 13./ Kinizsi utca 14./ Kisszik utca 15./ Kis-Tabán utca 16./ Luther utca 17./ Munkácsy tér 18./ İr utca 19./ Penza ltp. 20./ Peter Jilemniczky utca 21./ Petıfi utca 22./ Puskin tér 23./ Szabó Dezsı utca 24./ Szív utca 25./ Tinódi utca 26./ Tolnai utca 27./ Trefort utca 28./ Tulipán utca 29./ Vécsey utca 30./ 1919-esek tere
3. övezet: 1./ Aradi utca 2./ Áchim L. András ltp. 3./ Berényi út 4./ Bessenyei utca 5./ Békési út 6./ Botyánszki Pálné utca 7./ Czuczor utca 8./ Erzsébet lakópark 9./ Fı utca 10./ Franklin utca 11./ Gorkij utca 12./ Hajnal utca 13./ Kastély utca 14./ Kápolna utca 15./ Kolozsvári utca 16./ Kossuth utca 17./ Kölcsey utca 18./ Könyves utca 19./ Lenkey utca 20./ Lórántffy utca 21./ Mikszáth utca 22./ Orosházi út 23./ Rózsa utca 24./ Szarvasi út 25./ Linder utca 26./ Tavasz utca 27./ Toldi utca 28./ Egyéb külterület
3. számú melléklet Az önkormányzat intézményei, költségvetési szervek bérlıkijelölési joga alá tartozó lakások Andrássy út 2. III. 45. Andrássy út 55-57. fsz. 1.
Andrássy út 55-57. V. 45. Andrássy út 55-57. V. 46.
109
110 Andrássy út 55-57. I. 2. Andrássy út 55-57. I. 3. Andrássy út 55-57. I. 4. Andrássy út 55-57. I. 5. Andrássy út 55-57. I. 6. Andrássy út 55-57. I. 7. Andrássy út 55-57. I. 8. Andrássy út 55-57. I. 9. Andrássy út 55-57. I. 10. Andrássy út 55-57. II. 11. Andrássy út 55-57. II. 12. Andrássy út 55-57. II. 13. Andrássy út 55-57. II. 14. Andrássy út 55-57. II. 15. Andrássy út 55-57. II. 16. Andrássy út 55-57. II. 17. Andrássy út 55-57. II. 18. Andrássy út 55-57. II. 19. Andrássy út 55-57. III. 20. Andrássy út 55-57. III. 21. Andrássy út 55-57. III. 22. Andrássy út 55-57. III. 23. Andrássy út 55-57. III. 24. Andrássy út 55-57. III. 25. Andrássy út 55-57. III. 26. Andrássy út 55-57. III. 27. Andrássy út 55-57. III. 28. Andrássy út 55-57. III. 29. Andrássy út 55-57. IV. 30. Andrássy út 55-57. IV. 31. Andrássy út 55-57. IV. 32. Andrássy út 55-57. IV. 33. Andrássy út 55-57. IV. 34. Andrássy út 55-57. IV. 35. Andrássy út 55-57. IV. 36. Andrássy út 55-57. IV. 37. Andrássy út 55-57. V. 38. Andrássy út 55-57. V. 39. Andrássy út 55-57. V. 40. Andrássy út 55-57. V. 41. Andrássy út 55-57. V. 42. Andrássy út 55-57. V. 43. Andrássy út 55-57. V. 44. Berzsenyi u. 5. IV. 13. Berzsenyi u. 7. fsz. 1. Berzsenyi u. 7. fsz. 2. Berzsenyi u. 7. fsz. 3. Berzsenyi u. 7. I. 4. Berzsenyi u. 7. I. 5. Berzsenyi u. 7. I. 6.
Andrássy út 55-57. VI. 47. Andrássy út 55-57. VI. 48. Andrássy út 55-57. VI. 49. Andrássy út 55-57. VI. 50. Andrássy út 55-57. VI. 51. Andrássy út 55-57. VI. 52. Andrássy út 55-57. VI. 53. Andrássy út 55-57. VI. 54. Andrássy út 55-57. VI. 55. Andrássy út 55-57. VII. 56. Andrássy út 55-57. VII. 57. Andrássy út 55-57. VII. 58. Andrássy út 55-57. VII. 59. Andrássy út 55-57. VII. 60. Andrássy út 55-57. VII. 61. Andrássy út 55-57. VII. 62. Andrássy út 55-57. VII. 63. Andrássy út 55-57. VII. 64. Andrássy út 55-57. VIII. 65. Andrássy út 55-57. VIII. 66. Andrássy út 55-57. VIII. 67. Andrássy út 55-57. VIII. 68. Andrássy út 55-57. VIII. 69. Andrássy út 55-57. VIII. 70. Andrássy út 55-57. VIII. 71. Andrássy út 55-57. VIII. 72. Andrássy út 55-57. VIII. 73. Andrássy út 55-57. IX. 74. Andrássy út 55-57. IX. 75. Andrássy út 55-57. IX. 76. Andrássy út 55-57. IX. 77. Andrássy út 55-57. IX. 78. Andrássy út 55-57. IX. 79. Andrássy út 55-57. IX. 80. Andrássy út 55-57. IX. 81. Andrássy út 55-57. IX. 82. Bartók Béla út 55. IV. 13. Bartók Béla út 57. II. 6. Bartók Béla út 71. III. 11. Bartók Béla út 71. IV. 14. Bartók Béla út 75. I. 5. Bartók Béla út 75. III. 11. Bartók Béla út 75. IV. 14.
110
111 Berzsenyi u. 7. II. 7. Berzsenyi u. 7. II. 8. Berzsenyi u. 7. II. 9. Berzsenyi u. 7. III. 10. Berzsenyi u. 7. III. 11. Berzsenyi u. 7. III. 12. Berzsenyi u. 7. IV. 13. Berzsenyi u. 7. IV. 14. Berzsenyi u. 7. IV. 15. Ihász u. 6. IV. 15. Irányi u. 4-6. A. I. 8. Irányi u. 4-6. A. I. 9. Irányi u. 4-6. A. III. 29. Irányi u. 4-6. B. I. 3. Irányi u. 4-6. B. I. 4. Irányi u. 4-6. C. III. 15. Kazinczy ltp. 12. C. fsz. 2. Kazinczy u. 3. A. III. 13. Kisszik u. 4. III. 10. Könyves u. 66. Lencsési ltp. 35-37. I. 2. Lencsési ltp. 35-37. I. 3. Lencsési ltp. 35-37. I. 4. Lencsési ltp. 35-37. I. 5. Lepény Pál u. 3. fsz. 1. Lepény Pál u. 3. fsz. 2. Lepény Pál u. 3. fsz. 3. Lepény Pál u. 3. I. 4. Lepény Pál u. 3. I. 5. Lepény Pál u. 3. I. 6. Lepény Pál u. 3. II. 7. Lepény Pál u. 3. II. 8. Lepény Pál u. 3. II. 9. Lepény Pál u. 3. III. 10. Lepény Pál u. 3. III. 11. Lepény Pál u. 3. III. 12. Penza ltp. 11. B. III. 29. Szabadság tér 1-3. IV. 36. Szabadság tér 12-14. III. 2. Széchenyi u. 5. III. 8. 4. számú melléklet A szociális rászorultság szempontrendszere Az elbírálási szempontrendszer alkalmazása lehetıvé teszi a pályázók egymáshoz viszonyított helyzetének bemutatását (az egyes pályázók összesített pontszámai alapján történı rangsorolással).
111
112 1. A pályázó (házaspár, élettársak esetén annak legalább egyik tagja) békéscsabai lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkezik: - legalább 2 éve személyenként 2 pont - 2 évnél hosszabb ideje személyenként 4 pont minden további év személyenként 1 pont - 4 évnél hosszabb idı esetén 2. Gyermekek száma alapján: - gyermekenként A gyermekek után elérhetı pontszám maximum
2 pont 10 pont
3. Igénylı családi állapota, valamint az egy háztartásban élık száma alapján: - házaspár és élettársi kapcsolatban élı gyermekkel 5 pont - gyermekét egyedül nevelı 6 pont - egy háztartásban élı szülı és nagykorú gyermek, valamint gyermeke házastársa, élettársa és gyermekének gyermekei 4 pont - házas és élettársi kapcsolatban élı 2 pont - egyedülálló 1 pont 4. Lakhatási körülmények szerint: - albérletben laknak - családtagnál laknak, ahol az igénylıkkel együtt legalább 5 fı lakik - családok átmeneti otthonában lakik
5 pont 2 pont 5 pont
5. Jövedelem szerint: a pályázó és a vele jogszerően együttköltözık számított egy fıre jutó nettó jövedelme a pályázat benyújtásának idıpontjában nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének - egyedülálló esetén 300 %-át 5 pont - gyermekét egyedül nevelı személy esetén 280%-át 8 pont - 2-4 fıs család esetén 250 %-át 10 pont - 5 vagy több fıs család esetén 200 %-át 15 pont ugyanakkor rendelkezik olyan nagyságú állandó jövedelemmel, amely a megpályázott lakás, valamint a megélhetés együttes költségeire fedezetül szolgál (Rendelet 7. § (5) bekezdés a), b), c) pontja). 6. A pályázó, vagy a vele együtt költözı közeli hozzátartozó tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára tekintettel: személyenként 5 pont
5. számú melléklet Elbírálási szempontrendszer az Erzsébet lakópark I-II. ütem lakóházaiban történı bérlıkiválasztásra 1./ Házastársi/élettársi kapcsolatban élık: 2 pont; 2./ Gyermekét nevelı egyedülálló:
2 pont;
3./ Gyermekek száma: gyermekenként 1 pont, de maximum 3 pont;
112
113 4./ Felsıfokú végzettség (diploma bemutatásával): személyenként 4 pont; Másoddiploma esetén (azok számától függetlenül): személyenként 1 pont; Felsıfokú végzettség alapján elérhetı pontszám: személyenként maximum 5 pont; 5./ Felsıfokú tanulmányokat folytatók, elsı diploma megszerzésekor (felnıtt, vagy gyermek esetében iskolalátogatási igazolvánnyal bizonyítottan): személyenként 3 pont; 6./ Albérletben lakik: családonként 2 pont; 7./ Szociális bérlakás iránt nyilvántartott kérelemmel rendelkezik: évenként és családonként 1 pont, de maximum 3 pont; 8./ Békéscsaba, Irányi u. 4-6. szám alatti átmeneti lakás bérlıje: családonként 2 pont; 9./ Békéscsaba, Dózsa György út 7. szám alatti Ifjúsági garzonház bérlıje: - az elhelyezéstıl számított 1 éven belül családonként 4 pont; - az elhelyezéstıl számított 1-2 éven belül családonként 3 pont; - az elhelyezéstıl számított 2-3 éven belül családonként 2 pont; - az elhelyezéstıl számított 4 éven túl családonként 1 pont; 10./ Lakáscélú megtakarítással rendelkezik (pénzintézeti igazolás alapján): - készpénz-megtakarítás: 500.000 Ft-ig 2 pont; 1.000.000 Ft-ig 3 pont; 1.500.000 Ft-ig 4 pont; 1.500.000 Ft felett 5 pont; - lakás-elıtakarékosság, amelyet a pályázat benyújtását megelızı 6 hónapnál régebben kötött: - 10.000 Ft megtakarítási összeg alatt: szerzıdésenként és személyenként: 2 pont; - 10.000 Ft, vagy ezt meghaladó és legalább 4 év futamidejő megtakarítás esetén: szerzıdésenként és személyenként 4 pont; 11./ A család 1 fıre jutó nettó jövedelme (a különbözı igazolt jövedelmek alapján): - nem szociális jellegő juttatásból származik a jövedelem legalább 50 %-a: - 30.001 Ft alatt 1 pont; - 30.001 – 40.000 Ft között 2 pont; - 40.001 – 50.000 Ft között 3 pont; - 50.001 – 60.000 Ft között 4 pont; - 60.001 – 70.000 Ft között 5 pont; - 70.000 Ft felett 6 pont; - szociális jellegő juttatásból származik a jövedelem több, mint 50 %-a: 0 pont; 12./ Városi érdekek alapján személyenként 1-10 pont.
6. számú melléklet Elbírálási szempontrendszer az Ifjúsági Garzonház lakóegységeiben történı bérlıkiválasztásra 1./ A család 1 fıre jutó nettó jövedelme: - 30.001 Ft alatt - 30.001 – 40.000 Ft között - 40.001 – 50.000 Ft között - 50.001 – 60.000 Ft között
1 pont; 2 pont; 3 pont; 4 pont;
113
114 -
60.001 – 70.000 Ft között 70.000 Ft felett
5 pont; 6 pont;
2./ Lakáscélú megtakarítással rendelkeznek: a.) készpénz-megtakarítás személyenként:
500.000 Ft-ig 1 pont; 1.000.000 Ft-ig 2 pont; 1.500.000 Ft-ig 3 pont; 1.500.000 Ft felett 4 pont; b.) lakáselıtakarékosság, amelyet a pályázat benyújtását megelızı 3 hónapnál régebben kötött: - 10.000 Ft megtakarítási összeg alatt: szerzıdésenként és személyenként 2 pont; - 10.000 Ft vagy ezt meghaladó és legalább 4 év futamidejő megtakarítás esetén: szerzıdésenként és személyenként 4 pont; 3./ Építési telekkel rendelkeznek: - 1 millió Ft érték alatt - 1-2 millió Ft között - 2 millió Ft felett
családonként 2 pont; családonként 3 pont; családonként 4 pont;
4./ Felsıfokú (egyetemi, fıiskolai) végzettség Másoddiploma esetén (azok számától függetlenül) Felsıfokú végzettség alapján elérhetı pontszám
személyenként 4 pont; személyenként 1 pont; személyenként maximum 5 pont;
5./ Felsıfokú tanulmányokat folytatók, elsı diploma megszerzésekor személyenként 2 pont; 6./ Békéscsabán lakik: - legfeljebb 2 éve - 2-5 év között - 5 éve, vagy annál hosszabb ideje
személyenként 1 pont; személyenként 2 pont; személyenként 3 pont;
7./ Albérletben laknak: családonként 2 pont; 8./ Családtagnál laknak, ahol a kérelmezıkkel együtt legalább 5 fı lakik: családonként 2 pont; 9./ Gyermek(ek) után azok számától függetlenül: összesen 3 pont; 10./ Városi érdekek alapján személyenként 1-10 pont. 7. számú melléklet Elbírálási szempontrendszer az átmeneti lakásokban történı bérlıkiválasztásra 1./ Házastársi kapcsolatban élık: 3 pont; 2./ Élettársi kapcsolatban élık: 2 pont; 3./ Gyermekét nevelı egyedülálló:
3 pont;
4./ Gyermekek száma: gyermekenként 1 pont, de maximum 3 pont; 5./ Felsıfokú végzettség (diploma bemutatásával):
114
személyenként 4 pont;
115 Másoddiploma esetén (azok számától függetlenül): személyenként 1 pont; Felsıfokú végzettség alapján elérhetı pontszám: személyenként maximum 5 pont; 6./ Albérletben lakik: családonként 2 pont; 7./ Lakáscélú megtakarítással rendelkezik (pénzintézeti igazolás alapján): - készpénz-megtakarítás: 500.000 Ft-ig 2 pont; 1.000.000 Ft-ig 3 pont; 1.500.000 Ft-ig 4 pont; 1.500.000 Ft felett 5 pont; - lakás-elıtakarékosság, amelyet a pályázat benyújtását megelızı 6 hónapnál régebben kötött: - 10.000 Ft megtakarítási összeg alatt: szerzıdésenként és személyenként: 2 pont; - 10.000 Ft, vagy ezt meghaladó és legalább 4 év futamidejő megtakarítás esetén: szerzıdésenként és személyenként 4 pont; 8./ A család 1 fıre jutó nettó jövedelme (a különbözı igazolt jövedelmek alapján): - nem szociális jellegő juttatásból származik a jövedelem legalább 50 %-a: - 30.001 Ft alatt 1 pont; - 30.001 – 40.000 Ft között 2 pont; - 40.001 – 50.000 Ft között 3 pont; - 50.001 – 60.000 Ft között 4 pont; - 60.001 – 70.000 Ft között 5 pont; - 70.000 Ft felett 6 pont; - szociális jellegő juttatásból származik a jövedelem több, mint 50 %-a: 0 pont;
9./ Építési telekkel rendelkeznek: - 1 millió Ft érték alatt - 1-2 millió Ft között - 2 millió Ft felett
családonként 2 pont; családonként 3 pont; családonként 4 pont;
10./ Békéscsabán lakik: - legfeljebb 2 éve - 2-5 év között - 5 éve, vagy annál hosszabb ideje
személyenként 1 pont; személyenként 2 pont; személyenként 3 pont;
11./ Önkormányzat fenntartásában mőködı intézményben, az önkormányzat hivatalában dolgozik: 5 pont 12./ Városi érdekek alapján személyenként 1-10 pont.
Tárgy:
A lakáscélú kamatmentes kölcsöntámogatás helyi rendszerérıl szóló 5/2005. (III. 24.) önk. rendelet hatályon kívül helyezése, és a lakáscélú kamatmentes kölcsöntámogatás helyi rendszerérıl szóló új rendelet megalkotása
Vantara Gyula polgármester: A rendelet-tervezetet tárgyalta az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság, javasolta, hogy a hatálybalépés idıpontja 2008. december 1. legyen. Az Ügyrendi és Ellenırzési Bizottság szintén 2008. december 1-jei hatálybalépést javasolt. Kérte a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság elnökét, ismertesse a bizottság álláspontját. (Kazetta 6/1. 066-076)
115
116 Fodor Lajos képviselı, a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság elnöke: A bizottság a határozati javaslat elfogadását javasolta. (Kazetta 6/1. 076-078) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a rendelet hatályba lépésére irányuló módosító javaslatot. Megállapította, hogy a közgyőlés 18 igen szavazattal, 4 tartózkodással, a módosítással egyetértett. Az elfogadott módosítással együtt szavazásra bocsátotta a rendelet-tervezetet. (Kazetta 6/1. 078-084) A közgyőlés 20 igen szavazattal, 2 tartózkodással alkotta meg rendeletét Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének 51/2008. (XI. 24.) önkormányzati rendelete a lakáscélú kamatmentes kölcsön támogatás helyi rendszerérıl Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás, valamint a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet alapján a lakáscélú támogatás helyi rendszerérıl az alábbi rendeletet alkotja: I. Általános rendelkezések 1. Bevezetı, értelmezı rendelkezések 1. § E rendelet célja, hogy támogatást nyújtson a lakással nem rendelkezı családok, fiatalok otthonteremtéséhez. 2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén a) bejelentett lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel rendelkezı magyar állampolgárokra, b) bevándorolt, vagy letelepedési engedéllyel rendelkezı személyekre, c) a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre, d) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezı személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezı személyekre, amennyiben a támogatás igénylésének idıpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik. (2) E rendelet alkalmazásában a) jövedelem: az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett aa) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel),
116
117 ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, ab) az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40 %-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40 %-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85 %-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94 %-ának megfelelő összeggel. Befizetési kötelezettségnek minısül a személyi jövedelemadó, az egyszerősített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelı egyszerősített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék. b) család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége; c) közeli hozzátartozó: ca) a házastárs, az élettárs, cb) a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, cc) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt (a továbbiakban: fogyatékos gyermek), cd) a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülı, illetve a szülı házastársa vagy élettársa; d) élettárs: közös gyermeküket egy háztartásban nevelı szülık vagy legalább 2 éve életvitelszerően együtt lakó személyek, melynek ténye személyi igazolvánnyal vagy hatósági bizonyítvánnyal igazolható. 2. Az önkormányzat által nyújtható lakáscélú támogatás formája 3. § (1) Az önkormányzat a mindenkori éves költségvetésben elıirányzott összeg terhére kamatmentes kölcsön támogatást nyújthat a) elsı lakástulajdon megszerzéséhez: lakás építéséhez, illetve új vagy használt lakás vásárlásához,
117
118 b) lakótelek (építési telek) vásárlásához. (2) A lakáscélú kamatmentes kölcsön igénylésének módját, feltételeit, a támogatás biztosítására vonatkozó eljárási rendet a „Csabai Mérleg” címő városi lapban, illetve Békéscsaba Megyei Jogú Város honlapján kell közzétenni felhívás vagy pályázat formájában. 4. § (1) A kamatmentes támogatás iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani. (2) A kérelemhez csatolni kell a) szárazbélyegzıvel ellátott, földhivatal által érkeztetett adásvételi szerzıdést, lakásépítés esetén az építési engedély és költségvetés másolatait, b) az ingatlan 30 napnál nem régebbi, hiteles tulajdoni lap másolatát, vagy az eredeti példány bemutatásával igazolt, az eredetivel mindenben megegyezı másolatot, c) jövedelemigazolást, d) lakás építéséhez, vagy vásárlásához felvett pénzintézeti hitel esetén - a hitelszerzıdés másolatát, - elvi hozzájáruló nyilatkozatot a hitelt folyósító pénzintézettıl arra vonatkozóan, hogy a kamatmentes kölcsön nyújtása esetén a pénzintézet hozzájárul az önkormányzati kamatmentes kölcsön erejéig történı jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzéséhez az ingatlan-nyilvántartásba, e) felsıfokú(egyetemi, fıiskolai) tanulmányok esetén a diploma másolatát, illetve az iskolalátogatási bizonyítványt, 3. Az önkormányzat által nyújtható lakáscélú támogatások általános feltételei 5. § (1) A lakáscélú támogatás ugyanazon célra, ugyanazon személynek csak egy alkalommal adható. (2) Amennyiben a kérelmezı korábban már részesült lakáscélú önkormányzati támogatásban, a korábbitól eltérı támogatás iránt csak akkor nyújthat be kérelmet, ha a korábbi támogatást teljes összegben visszafizette. (3) Nem nyújtható lakáscélú önkormányzati támogatás, ha a kérelmezı a) a kérelemben olyan valótlan adatot közöl, amely számára jogosulatlan elınyt jelent, b) egyedülálló és havi jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át. c) gyermekét egyedül neveli és az egy fıre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-át. d) családjában az egy fıre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át. 6. § (1) A lakáscélú támogatás iránti kérelmekrıl Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének Szociális, Egészségügyi és Lakásügyi Bizottsága dönt. (2) Az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság határozata alapján támogatott személlyel a kölcsönszerzıdést az önkormányzat nevében eljáró polgármester köti meg.
118
119 (3) A kölcsönszerzıdés tartalmazza a) a támogatásban részesült személy nevét, lakcímét, anyja nevét, b) a támogatás jogcímét és összegét, c) a támogatott ingatlan helyrajzi számát, címét, d) a kölcsön biztosításának és visszafizetésének feltételeit, e) a szerzıdésszegés jogkövetkezményeit. (4) Az önkormányzat a lakáscélú támogatást az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. pénzintézeten keresztül folyósítja. Amennyiben a támogatásban részesülı személy lakáscélja megvalósításához pénzintézeti kölcsönt, vagy kedvezményt is igénybe vesz, az önkormányzat a támogatás összegét a kölcsönt, vagy kedvezményt nyújtó pénzintézeten keresztül folyósítja. 7. § (1) Az önkormányzat a kamatmentes kölcsön biztosítására a kölcsönösszeg erejéig jelzálogjogot, a visszafizetés idıtartamára elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztet be az ingatlan-nyilvántartásba. A bejegyeztetés költségét a támogatásban részesült személy viseli. (2) Az ingatlan-nyilvántartásba a kölcsön biztosítására bejegyzett terhek másik ingatlanra való átjegyeztetése, vagy a bejegyzett terhek rangsorának megváltoztatása, illetve az ingatlanra további terhek bejegyzéséhez való hozzájárulás iránti kérelmekrıl a polgármester dönt. Az ügyintézéssel kapcsolatos költségeket a kérelmezı viseli. (3) A kamatmentes kölcsön teljes összegő visszafizetését követıen a kölcsön biztosítására bejegyzett jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom ingatlannyilvántartásból való törlésére vonatkozó engedélyt a polgármester adja ki. A törléssel kapcsolatos költségeket a támogatásban részesült személy viseli. 4. A támogatás visszafizetése 8. § (1) Az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság határozattal dönt a támogatás visszavonásáról a) a megítélt támogatás három hónapon túli átvételének hiánya, b) a támogatás kérelemtıl eltérı célra történı felhasználása, c) a visszafizetési kötelezettség elmulasztása, d) a részletfizetési kötelezettség rendszertelen teljesítése esetén. (2) A támogatás visszavonása esetén a kamatmentes kölcsönbıl fennálló tartozást egy összegben, haladéktalanul, az igénybevétel napjától a Polgári Törvénykönyvrıl szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) 232. §-a szerint számított kamataival együtt kell visszafizetni. 5. Méltányossági kérelem 9. § (1) A kamatmentes kölcsön támogatás visszafizetésének meghatározott idıre szóló – maximum egy év idıtartamú – elhalasztását a támogatásban részesült személy az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottságtól kérheti.
119
120 (2) Az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság a kérelem elbírálásánál figyelembe veszi a kérelmezı szociális és vagyoni helyzetében, életkörülményeiben a kölcsönszerzıdés megkötése után beállt olyan rendkívüli körülményt, amely közrejátszhat a visszafizetés halasztásában. A kérelemrıl az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság határozattal dönt. II. Részletes rendelkezések 1. Elsı lakástulajdon megszerzéséhez nyújtható önkormányzati támogatás 10. § (1) Az elsı lakástulajdon megszerzésének támogatása azon egyedülálló személyekre, házaspárokra, élettársakra és kiskorú gyermeke(ke)t nevelı egyedülálló személyekre terjed ki, akik Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén kívánják elsı lakásukat felépíteni, vagy megvásárolni. (2) Elsı lakástulajdon megszerzésének kell tekinteni azt az esetet is, amikor az igénylınek, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének a) együttesen, legfeljebb 50 %-os tulajdoni hányada van egy olyan lakásban, amely tulajdonközösség megszüntetése, vagy öröklés útján került a tulajdonukba, vagy b) a lakás több mint két éve öröklés, vagy ajándékozás jogcímén, haszonélvezettel terhelten került a tulajdonába, és a haszonélvezı bent lakik, vagy c) önkormányzati tulajdonban lévı, illetıleg szolgálati jogviszonyhoz, vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya van, azonban arról – támogatás iránti kérelme számára kedvezı elbírálása esetén – érvényesen írásban lemond, és a bérbeadó azt írásban elfogadja. 11. § (1) Az elsı lakástulajdon megszerzésének támogatása akkor igényelhetı, ha az eladó az igénylınek nem közeli hozzátartozója és élettársa. (2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól kivételt jelent a közös tulajdon megszüntetése, ide nem értve a házasság, illetve élettársi kapcsolat fennállása alatt a házastársak, illetve az élettársak között fennálló közös tulajdon megszüntetését. 12. § A lakás építéséhez, illetve új, vagy használt lakás vásárlásához nyújtható kamatmentes kölcsön iránti kérelmek elbírálásakor elınyben részesíthetı, aki a) legalább 2 éve békéscsabai lakóhellyel rendelkezik, b) gyermeke(ke)t nevel, c) önkormányzati bérlakás bérlıje. 13. § (1) Az önkormányzati támogatás iránti kérelem benyújtásának határideje a) lakásvásárlás esetén az adásvételi szerzıdés megkötésétıl számított 6 hónap, b) lakás építése esetén a használatbavételi engedély jogerıre emelkedésének napja. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásakor a kérelem elbírálásának idıpontja az irányadó.
120
121 14. § (1) Az elsı lakástulajdon megszerzéséhez támogatás nyújtható: lakásvásárláshoz a) vételár-hátralékra, amennyiben az önkormányzati támogatás folyósításáig a vételárból – az adásvételi szerzıdés szerint – legalább az önkormányzati támogatásnak megfelelı összegő tartozás áll fenn, vagy b) pénzintézeti hitel csökkentésére, amennyiben az önkormányzati támogatás folyósításáig a vételár – az adásvételi szerzıdés szerint – kiegyenlítésre került, azonban a lakás megvásárlásához (pénzintézeti szerzıdéssel igazoltan) legalább az önkormányzati támogatásnak megfelelı összegő lakáshitel-tartozás áll fenn. (2) Az elsı lakástulajdon megszerzéséhez támogatás nyújtható lakásépítéshez, amennyiben az jogerıs hatósági építési engedéllyel és a kérelmezı tulajdonát képezı építési telekre vonatkozó tulajdoni lap másolattal igazolható. (3) Az (1) bekezdés a) pontja és a (2) bekezdés szerinti támogatás készpénzben történı kifizetést jelent. Az (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás közvetlenül a lakáshitelt folyósító pénzintézethez kerül átutalásra, a lakáshitel csökkentése céljából. (4) Az elsı lakástulajdon megszerzésével összefüggésben igénybe vett magánkölcsön, illetve nem pénzintézeti kölcsön kiegyenlítésére önkormányzati támogatás nem nyújtható. 15. § (1) Az önkormányzati támogatás saját erınek minısülı pénztámogatás. (2) A kamatmentes kölcsön összege a) kettı, illetve több gyermekes családok esetében maximum 1.300.000,- Ft, b) az a) pontba nem tartozó kérelmezık esetében maximum 1.000.000,- Ft. (3) A kamatmentes kölcsön visszafizetése a kölcsönszerzıdés megkötését követı maximum 12. hónap elsı napjától esedékes. A visszafizetést havi egyenlı részletekben, és legfeljebb 5 év alatt kell teljesíteni. (4) A kamatmentes kölcsön visszafizetésének idıtartama - a 9. §-ban leírtak szerint engedélyezett halasztás esetén sem haladhatja meg a 6 évet. 16. § Az elsı lakástulajdon megszerzéséhez igényelhetı kamatmentes kölcsön támogatás iránti kérelmek elbírálása az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság hatásköre. A döntéshozatal – rászorultságtól és szociális helyzettıl függı differenciált támogatás keretében – e rendelet mellékletét képezı elbírálási szempontrendszer alapján történik. 2. Lakótelek (építési telek) vásárlásához nyújtható önkormányzati támogatás 17. § A lakótelek (építési telek) vásárlásának támogatására e rendelet szabályait kell alkalmazni az e címben foglalt eltérésekkel.
121
122 18. § Lakótelek vásárlásához önkormányzati támogatás azon házaspároknak, élettársaknak és (kiskorú gyermeket nevelı) egyedülálló személyeknek nyújtható, akik Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén kívánják elsı lakástulajdonukat felépíteni. 19. § Lakótelek vásárlásához önkormányzati kamatmentes kölcsön az adásvételi szerzıdés megkötését követı 6 hónapon belül nyújtható. 20. § Lakótelek vásárlásához támogatás nyújtható vételár-hátralékra, vagy pénzintézeti hitel csökkentésére a 14. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában, valamint a 14. § (3) bekezdésében foglaltak szerint azzal az eltéréssel, hogy e §-ban lakótelek vásárlásához, illetve ezzel összefüggésben felvett pénzintézeti hitel csökkentésére értendık az abban leírtak. 21. § (1) A kamatmentes kölcsön támogatást a 8. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenıen vissza kell fizetni, amennyiben: a) a beépítés nem felel meg a szabályozási terv elıírásainak, b) építési engedély nélkül történt a kivitelezés, c) a beépítési kötelezettségre elıírt határidıig nem történik meg a használatbavételi engedély kiadása, d) a lakótelket az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom idıtartama alatt értékesíteni kívánja, e) a lakótelek beépítését követıen a lakóingatlant a d) pont szerinti elidegenítési és terhelési tilalom idıtartama alatt értékesíteni kívánja. (2) A támogatás visszafizetésére való kötelezés esetén a visszafizetést a 8. § (2) bekezdésében leírtak szerint kell teljesíteni. 22. § (1) A telekvásárláshoz nyújtható kamatmentes kölcsön összege a) kettı, illetve több gyermekes családok esetében maximum 1.300.000,- Ft, b) az a) pontba nem tartozó kérelmezık esetében maximum 1.000.000,- Ft. (2) Az önkormányzat a kamatmentes kölcsön biztosítására a kölcsönösszeg erejéig jelzálogjogot, a visszafizetés idıtartamára elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztet be az ingatlan-nyilvántartásba. Erre vonatkozóan a 7. §-ban foglaltak az irányadók. (3) A kamatmentes kölcsön visszafizetése a kölcsönszerzıdés megkötését követı maximum 12. hónap elsı napjától esedékes. A visszafizetést havi egyenlı részletekben és legfeljebb 5 év alatt kell teljesíteni. (4) A kamatmentes kölcsön visszafizetésének idıtartama - a 9. §-ban leírtak szerint engedélyezett halasztás esetén sem haladhatja meg a 6 évet.
122
123
23. § A telekvásárláshoz nyújtható támogatás iránti kérelmek elbírálása az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság hatásköre. A döntéshozatal – rászorultságtól és szociális helyzettıl függı differenciált támogatás keretében – e rendelet mellékletében foglalt elbírálási szempontrendszer alapján történik. 24. § (1) Ez a rendelet 2008. december 1. napján lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejőleg hatályát veszti a lakáscélú kamatmentes kölcsön támogatás helyi rendszerérıl szóló 5/2005. (III. 24.) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 13/2005. (V. 19.), 21/2005. (VII. 14.), 11/2006. (III. 23.), 20/2006. (VII. 6.), 8/2007. (II. 19.) és 27/2008. (V. 26.) önk. rendeletek. Vantara Gyula sk. polgármester
Dr. Szvercsák Szilvia sk. aljegyzı Melléklet Elbírálási szempontrendszer
Személyenként elérhetı pontszámok: 1.) Kérelmezı (házaspárok, élettársak esetében annak legalább egyik tagja) bejelentett békéscsabai lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkezik: - legalább két éve személyenként 2 pont - 2 évnél hosszabb ideje személyenként 4 pont 2.) Gyermekek száma alapján: - 14 éven aluliaknál - 14-18 év közöttieknél Gyermekek után elérhetı pontszám
gyermekenként 2 pont gyermekenként 1 pont maximum 6 pont
3.) Felsıfokú iskolai tanulmányok (felnıtt, vagy gyermek esetében): - felsıfokú végzettség (diploma bemutatásával) személyenként 2 pont - felsıfokú tanulmányokat folytatók személyenként 1 pont
Családonként elérhetı pontszámok: 4.) A család egy fıre jutó összes (igazolt) havi nettó jövedelme: - 50.000,- Ft alatt - 50.001-80.000,- Ft - 80.000,- Ft felett
3 pont 2 pont 1 pont 4 pont
5.) Önkormányzati bérlakás bérlıje:
123
124
6.) Albérletben lakik:
4 pont
7.) Családtagnál laknak, ahol a kérelmezıkkel együtt legalább 5 fı lakik:
2 pont
8.) Városi érdek alapján: Tárgy:
1-5 pont
Békéscsaba illetékességi területéhez tartozó gyermekek és fiatal felnıttek gyermekvédelmi szakellátás keretében történı otthont nyújtó ellátás, valamint utógondozói ellátás biztosítása
Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést véleményezte az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi, valamint a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság, javasolják a közgyőlésnek a határozati javaslat elfogadását. Kérte a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság elnökét, ismertesse a bizottság állásfoglalását. (Kazetta 6/1. 084-088) Fodor Lajos képviselı, a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság elnöke: A bizottság a határozati javaslat elfogadását javasolta. (Kazetta 6/1. 088-089) Herczeg Tamás tanácsnok: Ügyrendi hozzászólásában tájékoztatásul elmondta, hogy a lakáspolitika, illetve a szociális terület két nagyon fontos rendeletét fogadta el a közgyőlés. Megköszönte a szociálpolitikai osztály közremőködı munkatársainak munkáját. Kezdeményezte, hogy a közgyőlés is nyilvánítsa ki köszönetét. (Kazetta 6/1. 089-095) Vantara Gyula polgármester: Kérte az osztály jelenlévı dolgozóit, hogy álljanak fel. Tapsolva köszönték meg a képviselık a végzett munkát. (Kazetta 6/1. 095-096) Tóth Károly képviselı: Jelezte, hogy a közgyőlés végén összegyőjti Herczeg Tamás tanácsnok városellenes szavazatait. Megjegyezte, hogy semmilyen elızetes érdek nem szólt amellett, hogy a tanácsnok „mennybemenetel dicséretéhez statisztáljon a közgyőlés”. (Kazetta 6/1. 096-102) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 6/1. 102-108) A közgyőlés 24 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 622/2008. (XI.20.) közgy. HATÁROZAT 1.)
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a Békéscsaba Megyei Jogú Város illetékességi területéhez tartozó gyermekek, valamint fiatal felnıttek számára otthont nyújtó, valamint utógondozói ellátás 2009. január 1. napjától történı
124
125 biztosítása érdekében a gyermekvédelmi szakellátások nyújtására képes intézmény fenntartójával a Békés Megyei Önkormányzattal tárgyalások lefolytatását kezdeményezi a szakellátásokat biztosító ellátási szerzıdés megkötése érdekében. Felelıs Határidı: 2.)
Vantara Gyula polgármester 2008. december 31.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert az 1. pontban meghatározott tárgyalások lefolytatására. Felelıs Határidı:
Tárgy:
Vantara Gyula polgármester 2008. december 31.
Ellátási terület módosítása
Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést véleményezte az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság, a határozati javaslattal egyetértett. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 6/1. 108-115) A közgyőlés 23 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következı határozatot hozta: 623/2008. (XI.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése hozzájárul ahhoz, hogy Füzesgyarmat Város Önkormányzat Képviselı-testületének 240/2008. (X. 21.) Kt. határozata alapján a füzesgyarmati lakosság sürgısségi betegellátását a továbbiakban a Békés Megyei Képviselıtestület Pándy Kálmán Kórháza lássa el. Felelıs: Határidı:
Vantara Gyula polgármester 2008. november 30.
Tárgy:
Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség „Oltalom” Idısek Otthona támogatása
Vantara Gyula polgármester: A bizottsági elıterjesztést a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság véleményezte. Álláspontját a képviselık a közgyőlés elıtt kézhez kapták. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 6/1. 115-120) A közgyőlés 24 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 624/2008. (XI.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (1086 Budapest, Dankó u.11.) által fenntartott „Oltalom” Idısek Otthona
125
126 (5600 Békéscsaba, Tábor u. 2.) 2008. évi mőködtetésének támogatására 41.000,- Ft többletforrást biztosít az általános tartalék terhére. Felelıs: Határidı:
Vantara Gyula polgármester 2008. november 30.
Napirend tárgya: Tárgy:
Vagyoni, közbeszerzési ügyek, pályázatok
Dél-Alföldi Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszerbıl társulási tag kilépése, és új tag felvétele
Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést véleményezte a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi, a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolják. (Kazetta 6/1. 120-125) Mezei Zsolt képviselı: Jelen pillanatban elég érdekes helyzet van. Az elmúlt közgyőlésen az egyesület vezetıje megnyugtatta a közgyőlést, hogy nem adnak be pályázatok Békéscsaba önkormányzatának hozzájárulása nélkül, majd másnap 10 órakor a hírekben bejelentették, hogy mégis beadták a pályázatot jóváhagyás nélkül. Kezdeményezte, hogy az önkormányzat kerüljön alku pozícióba. A társulásnak nagy érv szükséges, mivel így tudnak Csongrád megye felé nyitni. Amennyiben Békéscsaba nem ért egyet a ki-, illetve beléptetéssel, alkupozícióba kerül. A felvételt kérı kb. 3000 fı a társulás gazdasági helyzetét erısíti, ezzel szemben Békéscsaba helyzetét gyengíti. Kérte az általa elmondottak átgondolását. (Kazetta 6/1. 125-135) Hanó Miklós alpolgármester: Tájékoztatásul elmondta, hogy meglepıdött a történteken, hiszen Békéscsaba nem adott támogató nyilatkozatot. Molnár Béla elnöknél szakmai egyeztetı tárgyalást kezdeményezett a fejlesztés további irányairól, aki annyit mondott, hogy nem tehetett mást, annak idején a társulás közgyőlése olyan döntést hozott, miszerint a pályázatot be kell adni. Közösen megegyeztek abban, hogy a tartalom módosítható, amelyben elsısorban a békéscsabai fejlesztési irányt kívánják megnevezni. Folyamatban van a szakmai elıkészítı munka. Molnár Béla elnök ígéretet tett arra, hogy a társulás közgyőlésén Békéscsaba által javasolt fejlesztési irányt fogja képviselni. (Kazetta 6/1. 135-159) Tóth Károly képviselı: Elızı közgyőlésen a társulás képviselıit meghallgatta a közgyőlés, nem fogadta el az általuk tett kezdeményezést. Vállalták, hogy két részre bontják a pályázatot, és a Békéscsabát érintı részt januárban nyújtják be. Majd, mintha mi sem történt volna, beadták a pályázatot. Egyetért Hanó Miklós alpolgármesterrel, hogy a fentieket követıen tárgyalt az érintett társulással. Javasolta, hogy a közgyőlés tegyen feljelentést a társulás ellen, mivel nem élhet vissza a közgyőlés jogával. Hogyan lehet beadni a pályázatot támogató nyilatkozat nélkül? Hogy gondolja a szervezet, hogy semmibe veszi a békéscsabai önkormányzatot? Kérte, hogy a leghatározottabban utasítsa el a közgyőlés a társulás kezdeményezését. Amennyiben a közgyőlés nem utasítja el a kezdeményezést, módosító indítványában kéri, a közgyőlés jelentse be, hogy kilép a társulásból. (Kazetta 6/1. 159-198)
126
127 Dr. Ferenczi Attila képviselı: Tóth Károly képviselı hozzászólásával egyetért. Az elızı közgyőlésen, részt vett Molnár Béla elnök is. Az egyeztetı tárgyaláson elmondta, hogy minden településen kedvesen és szeretettel fogadták azt, amit Békéscsabán kapott, nem fogja a barátainak megmutatni. Akkor a közgyőlés úgy foglalt állást, hogy az önkormányzat szakértıi bevonásával készíti el saját tervezetét, koncepcióját. Az önkormányzat még nem lépett ki a DAREH-bıl, ahol egyébként tarthatatlan a jelenlegi állapot. Véleménye szerint nem a mai közgyőlésen kell dönteni a kilépésrıl. A 92 település azonos szavazati joggal rendelkezik. Többségi határozattal beadható a pályázat. Békéscsaba átadta szakmai igényét. Amennyiben nem teljesítik az önkormányzat kérését, ultimátumként szolgálhat. Vagy így, vagy sehogy. Addig azonban Békéscsabát nem lehet ledegradálni egy egyszerő lerakóvá, de a 6-700.000.000,- Ft saját erı, önálló társulat létrehozására is elegendı. Ehhez azonban a környezı települések bevonása szükséges. Jelenleg az önkormányzat tagja a DAREH Társulásnak, ezért nem akadályozhatja meg az elıterjesztésben szereplı kis települések tagfelvételét. Mindenképpen szükséges a társulási szerzıdés módosítása, figyelembe véve a lakosság arányát. Tőrhetetlennek tartja, hogy Békéscsaba azonos szavazattal rendelkezzen, mint pl: Pusztaottlaka. Kérte, ne akadályozza meg a közgyőlés a kis települések tagfelvételét. (Kazetta 6/1. 198-231) Hanó Miklós alpolgármester: Addig, amíg az önkormányzat érdeke nem érvényesül, nem hajlandó a dologgal foglalkozni. Az önkormányzatot jelenleg védi, hogy nem adott ki szándéknyilatkozatot, hiánypótlás esetén a beadott pályázat érvénytelenné válik. Az átdolgozás folyamatban van, helyzetérıl a képviselık tájékoztatást kapnak. Javasolta, hogy a közgyőlés ne sújtsa az elıterjesztésben szereplı településeket azzal, hogy nem javasolja felvételüket a társulásba. Megfontolandó azonban, hogy mikor lépjen ki Békéscsaba a társulásból. A projekt beindulása után kártérítést kell fizetni. Amennyiben Békéscsaba önkormányzata nem kívánja a projektet tovább vinni, inkább lépjen ki. (Kazetta 6/1. 231-250) Baji Lajos képviselı: Emlékeztette a közgyőlést, hogy a DAREH alakulását követıen hónapok teltek el a belépési nyilatkozat aláírásáig. Ameddig az alapító okiratban nem szerepeltek az önkormányzat elképzelései, nem került sor a belépési nyilatkozat aláírására, csak szándéknyilatkozat aláírás történt. Érdekes módon, amikor a belépést követıen átalakult a rendszer, Békéscsabát hulladéklerakóvá degradálták, az önkormányzat szakértıi és a közgyőlés is úgy foglalt állást, hogy ez az elképzelés alkalmatlan arra, hogy Békéscsaba részese legyen a programnak. Erre mondta Molnár Béla elnök, hogy ellenállást érez, ezért átdolgozzák az anyagot. Valóban az elıterjesztésben szereplı települések nem méltóak arra, hogy rajtuk keresztül „fenyítsék meg” a társulást. Jelzésként szolgálhatna - a jelzett települések ne ıket érintı sértésnek vegyék az ellenállást - a DAREH számára. Jelzésként szolgálna, ha csak 2-3 hónap késéssel fogadná el a közgyőlés a be-, illetve a kilépési szándékot. (Kazetta 6/1. 250-273) Tóth Károly képviselı: Dr. Ferenczi Attila képviselı és Hanó Miklós alpolgármester hozzászólása meggyızte arról, hogy túl gyors lépést javasolt. Csak akkor kíván módosító indítványt tenni, amennyiben a jelenlegi elıterjesztés elfogadásra kerül. Ha nem kap többséget a jelenlegi határozat, elfogadja a javasoltakat. (Kazetta 6/1. 273-289) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 6/1. 289-295)
127
128
- A közgyőlés megfelelı szavazati arány hiányában (3 igen, 3 nem szavazat, 15 tartózkodás) határozatot nem hozott. Tárgy:
A volt TAPPE telephely hasznosítása
Vantara Gyula polgármester: A Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság elıterjesztését a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság véleményezte, és a következı módosítással javasolja a határozati javaslat elfogadását a közgyőlésnek. A bizottság a szakvéleményben szereplı kikiáltási árat bruttó 85.800.000,- Ftban javasolja meghatározni. (Kazetta 6/1. 295-310) Fodor Lajos képviselı, a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság elnöke: Amennyiben kikiáltási árként 85.500.000,- Ft kerül meghatározásra, elfogadja a határozati javaslatot. (Kazetta 6/1. 310-320) Vantara Gyula polgármester: Mivel a bizottság döntése a hozzászólással ellentétes volt, szavazásra bocsátotta a módosító javaslatot. Megállapította, hogy a közgyőlés 18 igen szavazattal, 5 tartózkodással a módosító javaslattal egyetértett. Az elfogadott módosítással együtt szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 6/1. 320-329) A közgyőlés 17 igen szavazattal, 6 tartózkodással a következı határozatot hozta: 625/2008. (XI.20.) közgy. HATÁROZAT 1.
A közgyőlés nyilvános árverésen értékesíti az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képezı 6679/40 hrsz-ú 1 ha 9325 m2 területő, telephely mővelési ágú, valamint a 6679/57 hrsz-ú, 5785 m2 területő, telephely mővelési ágú ingatlanokat. A két ingatlan csak együttesen vásárolható meg.
2.
Az ingatlanok együttes kikiáltási ára bruttó 85.800.000,- Ft.
3.
A vevı az ingatlanokat megtekintett állapotban, a jelenlegi közmő csatlakozási adottságokkal kell, hogy megvásárolja. Az önálló közmőcsatlakozások kiépítése a vevı feladata és költsége.
4.
A nyilvános árverés feltételeit úgy kell kiírni, hogy az ingatlanok értékesítésébıl származó bevétel még a 2008. évi költségvetési évben befizetésre kerüljön.
5.
Amennyiben az árverés sikertelen lesz, úgy az ingatlanok ideiglenes hasznosításáról haladéktalanul gondoskodni kell.
Felelıs: Határidı:
Hanó Miklós alpolgármester 2009. július 31.
128
129
Tárgy:
A volt Ifjúsági Tábor egy részének értékesítése
Vantara Gyula polgármester: A Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság elıterjesztését a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság véleményezte. Álláspontja a közgyőlés elıtt kiosztásra került. (Kazetta 6/1. 329-333) Kiss Tibor képviselı: Az érintett ingatlanon található az alkotóház, 7 teremben 14 osztály oktatása folyik. Az ingatlant vagy a terület nélkül célszerő értékesíteni, illetve amennyiben a vevı ragaszkodik a telekhez, meg kell vizsgálni, hogy az alkotóház számára hol tudnak területet találni. Biztosított-e a lehetıség az Arany János Kollégiumban, a József Attila Általános Iskolában, esetleg a 3. sz. Általános Iskolában? A legoptimálisabb megoldás az lenne, ha az ingatlan nem kerülne értékesítésre. (Kazetta 6/1. 333-350) Fodor Lajos képviselı, a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság elnöke: A bizottság javasolta, hogy az ingatlan kikiáltási ára ne bruttó 172.615.000,- Ft legyen, hanem 186.360.000,- Ft. A módosítást az ingatlanon lévı felépítmények miatt javasolta a bizottság, mivel értéknövelı tényezı. (Kazetta 6/1. 350-360) Benkóné Dudás Piroska képviselı: Jelezte, hogy a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság nem tárgyalta az elıterjesztést, pedig a területen oktatási intézmény van elhelyezve közgyőlési határozattal. Felhívta a figyelmet arra, hogy közel 350 diák váltott mőszakban használja a tantermeket. A Gyulai úton létesítendı 20 tantermes intézmény megoldaná a helyzetet. (Kazetta 6/1. 360-376) Takács Péter képviselı: Kiss Tibor képviselı hozzászólásával kapcsolatban megjegyezte, hogy árverés elıtt további pontosítás szükséges. Meggyızıdése, hogy a területet egyben kell hasznosítani még értékesítés esetén is. Nincs ismerete arra vonatkozóan, hogy az erdıterülettel kapcsolatban milyen elképzelések vannak. Több elıterjesztés esetében szembesültek a képviselık azzal, hogy az értékesítést érintı területen erdı is található, amely elhanyagolt állapotban van. Idıközben kiderül, hogy az erdı egyébként az önkormányzat tulajdona. Miért van elhanyagolt állapotban, ha az önkormányzat az erdıterület kezelıje? Hasznosnak tartaná, ha elıterjesztés készülne a város területén található erdıterületekrıl, beleértve a parkerdıt is. Kinek a feladata az erdık karbantartása, rendbetétele, tisztántartása? A történeti hőséghez az is hozzátartozik, hogy a Gabonamúzeum melletti erdısáv elızı évben történı értékesítése esetében is rendezetlen, gazdátlan, értékesíthetetlen területként lett szerepeltetve az elıterjesztésben. (Kazetta 6/1. 376-409) Tóth Károly képviselı: Jelen elıterjesztés is pontosan megmutatja mi várható, ha nincs fejlesztési stratégia, Fejlesztési Tanács, amely érdemben képes összehangolni az ügyeket. A terület tartalmaz egy kiürült iskolát. Sajnos Fejlesztési Tanács nélkül nem történik a területen semmi. Az iskolával szerves egységbe tartozó terület gyakorlatilag összefüggı. Nem baj, hogy valakinek megtetszett belıle egy rész. Javasolta, hogy a vásárlótól az önkormányzat kérjen fejlesztési programot, amely az Arany János Kollégiumot a volt Ruhaipari Szakközépiskolát foglalja magába. A városnak nem az az érdeke, hogy a vállalkozó egy kis
129
130 részt megvásároljon, azon végrehajtsa a fejlesztést, a felesleges rész pedig az önkormányzat tulajdona maradjon. Nagyra becsüli a vállalkozót, aki rendbe kívánja tenni a parkot, hiszen a saját betegeit valahol pihentetni kell. Azért, hogy a betegek biztonságban legyenek, a VAK Zrt. cége újabb megrendelést kap ırzés-védelemre. Támogatja és egyetért azzal, hogy az egészségügyben magánvállalkozás jelenik meg, annak a bizottságnak az elnöke terjesztette elı, aki maga is érdekelt az egészségügyben. Arra biztatja a vállalkozói csoportot, fontolja meg tervét, hozzon javaslatot, amely a terület egészét hasznosítja. Ekkor valóban nagy jelentıségő befektetés történne az egészségügyben. Erre példaként szolgálhat a békéscsabai kórház, amely jelenleg sem veszteséges. A városban úgy jelenik meg az egészségügy magánosítása, hogy az ellen nem szerveznek tüntetést. Kérte, hogy a terület egésze kerüljön fejlesztésre, ne jöjjön létre az az állapot, ami szerint a város a visszamaradt résszel már nem tud mit kezdeni. Hajlandó akár azt is támogatni, - amennyiben a vállalkozó a terület egészére tesz vételi ajánlatot – hogy kedvezményes fizetési lehetıséget biztosítson az önkormányzat. Amennyiben az önkormányzat nem az értékesítésben, hanem közös vállalkozásban érdekelt, tegyen ajánlatot a vállalkozónak, hogy hajlandó a közös vállalkozás érdekében a terület egészén kialakítandó objektum létrehozására. Ez a megoldás a vállalkozó számára jelentıs megtakarítást eredményez, hiszen nem kell megvásárolnia a területet. Az önkormányzat ezzel a megoldással nem eladja a vagyontárgyat, hanem hasznosítja, és tulajdonosává válik a fejlesztésben. Javasolta, hogy a közgyőlés mai ülésén ne hozzon döntést. Kérje fel a vállalkozót, hogy az általa ismertetett szempontok alapján a terület egészére dolgozzon ki fejlesztési programot. Személy szerint támogatja a magántıke egészségügyben történı megjelenését. (Kazetta 6/1. 409-492) Mezei Zsolt képviselı: Visszautalt a közgyőlés délelıtti idıszakára, amikor Dr. Ferenczi Attila képviselı a költségvetési koncepció kapcsán kijelentette, hogy „az elıdök felélték a vagyont”. Békéscsaba új vezetése 2006. évtıl bevezeti a „vagyonért vagyon” elvet. Jelen pillanatban nem tartja vagyonfelélésnek az elıterjesztést? Szente Béla képviselı a turisztikai projekt számára is elismert szakértı hol tud a továbbiakban turisztikai fejlesztést elképzelni, amikor az önkormányzat tulajdonában, az elıterjesztésben szereplı terület a legnagyobb összefüggı rész, infrastruktúrával ellátott fejlesztési gócpont, amely eddig az ifjúság javát szolgálta. Két év óta finanszírozás hiányában nem megoldott a gyermekek nyári táboroztatása. Jelen esetben sem próbálnak fejlesztést generálni. Szente Béla képviselı szerint azért érdemes 100,- Ft-tól 200,- Ft-ra megemelni az idegenforgalmi adót, mert elıbb, vagy utóbb jelentıs uniós forrás jelenhet meg az önkormányzat számára turisztikai célokra? A szóban forgó terület alkalmas lenne turisztikai célok megvalósítására. Véleménye szerint a jobboldal megállapodott abban, hogy az ingatlant célszerő maximum 186.000.000,- Ft értéken árverésen értékesíteni. Kérte, hogy az árverés tartalmazza azokat a felhívásokat, amelyeket eredeti ajánlatában a vevı jelölt meg. A Linamar Hungary Nyrt., illetve a Budapest Bank esetében is az önkormányzat mindig próbálta úgy alakítani a pályázat kiírását, hogy az mind a vállalkozónak, mind pedig az önkormányzat számára garanciát nyújtson. Éppen ezért néha egészen más áron értékesítette a területet. Tóth Károly képviselı hozzászólásában elmondta, hogy örömmel látja, ha az egészségügybe magántıke jelenik meg a városban. Tájékoztatásul elmondta, hogy az árverés nem errıl szól. Új, közösségi érdekeket, értékeket szolgáló funkcióba valóban belefér az egészségügy, de nem határozza meg.
130
131 Módosító indítványában kezdeményezte, hogy a határozati javaslatban feltételként szerepeljen, hogy a vállalkozó egészségügyi intézményt valósít meg, továbbá vállalja, hogy 2014-tıl minimum 30 fıt alkalmaz. Javasolta, hogy a határozati javaslat újabb ponttal egészüljön ki, miszerint az ingatlan árverésbıl származó bevételt Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a 2009. évi költségvetésében külön soron kezeli, azt a jaminai bányatavak területén megvalósulandó fejlesztésre, alap infrastruktúrára fordítja. Így lehet vagyonból vagyont gyarapítani, a turisztikát fejleszteni. Az átcsoportosítással nem sérül Békéscsaba turisztikai lehetısége. (Kazetta 6/1. 492-573) Dr. Ferenczi Attila képviselı: Aki egy kicsit is ért az egészségügyhöz, az tudja, hogy Tóth Károly képviselı félrevezette a közgyőlést. Ami Egerben történt, a magántıke bevonása az egészségügybe, az a TB. általi finanszírozás kiárusítása a HospIinvest Zrt. részére. Oda engedik be a magántıkét, ahol jelenleg nincs keresnivalója, illetve úgy játsszák át magánkórházak számára az állami tulajdont, hogy arra nincs igény. Jelenleg az OEP által finanszírozott kórházak egyre nehezebben, de el tudják látni a feladatot. Természetesen arra irányul a megszorítás, hogy egyre nehezebbé tegyék a feladatellátást, átadhatóvá váljon a magántıke számára. A Békéscsabán megjelenı magántıke nem konkurenciája a TB által finanszírozott ellátásnak. Nem ezt az ellátást kívánja kiváltani, hanem egy szükségletekre, igényekre alapuló egészségügyi szolgáltatást kíván nyújtani. Ezért nem keverendı össze az egri kórház esetével. Személy szerint nem érdekelt a cégben. Amennyiben az államilag garantált mőködést nem veszélyezteti, számára elfogadható a tervezett szolgáltatás bevezetése. Gyulán is megindult egy nagyarányú turisztikai fejlesztés dr. Perjési Klára szocialista országgyőlési képviselı vezetésével, aki szívesen látná a céget ott, mert úgy gondolja, hogy az elképzelés önmagában is turisztikai fejlesztést céloz. A tervezett szolgáltatás a városba vonzza a fizetıképes keresletet akár a határon túlról is. A békéscsabai kórházban állami finanszírozott ellátást nem elızhet meg magánjellegő ellátás, tehát nem valós, Tóth Károly képviselı konkurenciára vonatkozó vélelme. A területre erdészeti szabályok vonatkoznak. Elızetesen kikérték az erdımérnökség, erdészeti hatóság véleményét arra vonatkozóan, hogy hány fát lehet kivágni, mekkora beépítettséget lehet megvalósítani. Figyelembe vették az önkormányzati területek megközelíthetıségét is. Takács Péter képviselı kérdezte, hogy ki a gazdája az erdınek? Személy szerint nem tudja, de 15-20 éve nem nyúlt a területhez senki, az elhanyagolt, gazos állapotban van, rajta életveszélyes épületek. Amennyiben valaki vállalja rendbetételét anélkül, hogy megvásárolná, talán jól is jár az önkormányzat. Példaként említette, hogy a Mester Klub is a korábban átadott területet, fenntartás ellenében használja. Mezei Zsolt képviselı kérdezte, hol valósul meg a „vagyonért vagyon” elv. A terv önmagában is fejlesztést irányoz elı. „Vagyonért vagyon” elv érvényesül a kalandpark, belváros rehabilitáció, és az Agóra esetében is. A költségvetésben 400.000.000,- Ft pályázati önerı került elkülönítésre. Molnár László országgyőlési képviselı hozzászólásában elmondta, hogy 500.000.000.000,- Ft pályázati lehetıség nyílik. Békéscsabán van mire elkülöníteni a 190.000.000,- Ft-ot. A világgazdasági válság miatt lépett vissza egy kicsit a vállalkozó, 100 munkahely teremtését, illetve 2.000.000.000,- Ft-os fejlesztést irányzott elı. Az a tény, hogy a bankok bizalmatlanok és nehezen adnak hitelt, valóban késlelteti a beruházást. Igen szigorú kötelmeket írt elı a bizottság annak érdekében, hogy ne forduljon elı telekspekuláció. Amennyiben a vállalkozó nem idıre valósítja meg a beruházást, évente 10 %-os az
131
132 értékcsökkenés mértéke, vagy 30.000.000,- Ft kötbért kell megfizetnie. Meglátása szerint az elıterjesztés készítıi alaposan és körültekintıen jártak el. Tudomása szerint több üres ingatlanba is átcsoportosítható a terület értékesítésében érintett tanmőhely. (Kazetta 6/2. 001-058) Kiss Tibor képviselı, a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke: Furcsának tartja, hogy a közgyőlésen pár órával korábban kritikával illették a vagyoni bevételek elmaradását. Jelen esetben adott a lehetıség, az elhangzott kritika szerint azonban a képviselık nem elég körültekintıek. Fentiek alapján nem tudja, mikor tesznek jót és mikor nem. Takács Péter képviselı kérdésére válaszolva elmondta, amennyiben az ingatlan értékesítésre kerül 190.000.000,- Ft-ért, abban az esetben az alkotóház méltó helyen kerüljön elhelyezésre. Ne több éve használaton kívüli ingatlanban mőködjön tovább. (Kazetta 6/2. 058-077) Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzı: Takács Péter képviselı erdık állapotával kapcsolatos felvetésére reagálva elmondta, hogy valóban több alkalommal tartott helyszíni szemlét az önkormányzat. Igyekszik tisztán tartani, gondozni az erdıket. A témával kapcsolatban elıterjesztés készül. A szocialista frakció szerint azért kellett az erdıterületet figyelemmel kísérni, mert a jegyzı kívánt területet vásárolni. Szívesen szervez kirándulást érdeklıdıknek ahhoz a tanyához, amelyet hitelbıl magánszemélytıl vásárolt. Valóban az erdı közelében található a tanya, akit érdekel, nagyon szívesen vendégül látja. Nem tartja méltónak, hogy a közgyőlés közben az adott témához kapcsolódva „bekiabálnak” a képviselık. (Kazetta 6/2. 077-091) Márton László vagyonkezelı: A munka egy éves elıkészítés eredménye. Több szempontot mérlegeltek. A beruházó ezen kívül még három másik helyszínt is megtekintett. Az erdıterület leválasztása is a közösség érdekvédelmét biztosította. A vállalkozó az erdıt is megvásárolta volna. Az önkormányzat gondolta úgy, hogy 3 ha területet közösségi erdıként meg kell tartania. Vagyont értékesíteni csak úgy lehet, ha azzal különbözı ágazatoknak kisebb-nagyobb érdeksérelmet okoz az önkormányzat. Az iskolába járóknak valóban érdeksérelemmel jár az értékesítés, de megoltható az elhelyezésük. A befektetı szerint a tényleges birtokbavétel várható idıpontja tanév végére esik. Addig elegendı idı áll rendelkezésre, hogy megfelelı helyet találjanak a tanulók tevékenységének további folytatásához. (Kazetta 6/2. 091-107) Baji Lajos képviselı: Üdvözölte a befektetési javaslattevı Csenke Pétert. Korábban az önkormányzat kedvezı üzletet kötött a vállalkozóval. A fa kereskedelem és feldolgozás kapcsán igen jelentıs eredményt ért el a vállalkozó az Ipari út mellett. Az elsı ajánlatban szereplı 2.200.000.000,- Ft-os beruházás, a magasan képzett orvosok, szakápolók jelenléte szép és kecsegtetı. Jobban meggyızné a vállalkozó személyes nyilatkozata, illetve szándékának ismertetése. Célszerőnek tartja, hogy az önkormányzat teljes egészében megismerje a tervezetben szereplı fejlesztési elképzelést. A tervezett beruházás közelében található a Csabai Életfa Kft, a Ruhaipari Szakközépiskola épülete is stratégiai, fejlesztési területek, amikhez célszerő lenne hozzáilleszteni a vállalkozó által megvalósítani kívánt fejlesztést.
132
133 Valóban távol áll egymástól az ajánlat és az elıterjesztés szerinti határozati javaslat. Kérte a vállalkozót röviden ismertesse beruházási elképzeléseit. Elfogadhatónak tartja, hogy nagyobb területen valósítaná meg a fejlesztést? Jelen esetben a „vagyonért vagyon” elv helyett kötelezettségvállalás elve érvényesülne, mivel hét tantermes oktatási blokk és kiszolgáló egységeit érinti. Korábban már próbálkozott az önkormányzat, azonban az újjáépítés több mint 100.000.000,- Ft-ba került a Madách Utcai Általános Iskola esetében. Volt oktatási intézmény átalakítása 50-100.000,- Ft/m2 árat jelent, amely nagymértékben rontja a vagyoni bevételek egyenlegét. Véleménye szerint a kiváltás jelentıs összeget jelent. A tervezett beruházással a terület jelentıs fejlesztése érhetı el. (Kazetta 6/2. 107-155) Takács Péter képviselı: Megköszönte, hogy az aljegyzı asszony ígéretet tett az önkormányzat tulajdonában álló erdık állapotával kapcsolatos felmérés elkészítésére. Dr. Ferenczi Attila képviselı hozzászólására reagálva elmondta, hogy személy szerint nincs kifogása az egészségügyi beruházás megvalósítása ellen. A területet azonban egyben kellene kezelni. Fontos, hogy az erdı megmaradjon. Véleménye szerint az erdı jelenleg és korábban sem látott el közfunkciót, kivétel a gyermekek nyári táboroztatása, amely évente két hónapig tartott. Véleménye szerint a lakosság eddig sem sétált azon a területen. Viszont legalább a terület egységes kezelésére valósul meg. Korábban az adott területre vadaspark létesítésének lehetısége fogalmazódott meg, mely szintén egységesen kezelte volna a területet. Véleménye szerint tisztázni szükséges, hogy a teljes terület kerüljön kikiáltásra és értékesítésre. Számára nem megnyugtató a tanmőhely elhelyezésére felmerült több javaslat. Pontosan meg kell vizsgálni, hol helyezhetı el az oktatási intézmény. Javasolta, hogy a vizsgálatot követıen döntsön a közgyőlés. (Kazetta 6/2. 155-190) Csenke Péter vállalkozó: Az elmúlt év novemberétıl kezdıdıen egy éve áll munkakapcsolatban az önkormányzat különbözı bizottságaival, illetve mértékadó frakcióival. Véleménye szerint az eddig elhangzottak nem eredeti szándékával egyezıek, hiszen az 5,9 ha területet kívánta hasznosítani. A fennmaradó 3 ha terület az erdıtörvény hatálya alá tartozik, miszerint közerdı, parkerdı. Amennyiben az a cél, hogy magánklinika épüljön, betegeknek szükségük van arra, hogy nyugodt környezetben pihenhessenek. A megegyezés értelmében a terület elegendı az általa tervezett funkció megtartásához. Ezen felül ajánlotta fel - a terület egységes kezelése érdekében -, hogy az elkövetkezendı években saját költségén megnyitja a területet, illetve többletberuházást is vállal a parkerdı kialakítása kapcsán. Kérte a képviselıket, hogy az elıterjesztésrıl szavazzanak, hiszen több projekt helyszínrıl folytat egyeztetést. Amennyiben nem sikerül megállapodni, nem békéscsabai helyszínen kívánja megvalósítani a beruházást. (Kazetta 6/2. 190-220) Hrabovszki György képviselı: Nincs tudomása arról, hogy a szocialista frakció tagjai közül bárkivel tárgyalt volna a befektetı. Vagy csak egy mértékadó frakció van, vagy adott esetben a szocialista frakció tudtán kívül hivatkozott valaki. Felhívta a befektetı figyelmét arra, hogy pozitív döntés esetén is árverésre kerül sor. A döntés nem arról szól, hogy a befektetı lesz a tulajdonos. (Kazetta 6/2. 220-235) Csenke Péter vállalkozó: Hrabovszki György képviselı kérdésére nem kíván választ adni, kérte a képviselıt, egyeztessen frakción belül. (Kazetta 6/2. 235-240)
133
134
Dr. Ferenczi Attila képviselı: Jelezte, hogy tudomása szerint a FIDESZ frakcióval sem történt egyeztetés. Tudomása szerint a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi, illetve a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottsággal egyeztetett, ami nem pártkérdés. Nem a frakcióval történt egyeztetés, hanem a bizottságokkal. Kérte helyesbíteni. (Kazetta 6/2. 240-245) Mezei Zsolt képviselı: Jelezte, hogy a témában három módosító javaslatot tett. Kezdeményezte, hogy a határozati javaslat második pontjában az új közösségi érdeket és értékeket szolgáló funkció helyett egészségügyi funkció szerepeljen. Javasolta, hogy a határozati javaslat további két ponttal egészüljön ki. A 6. pontban a vállalkozó vállalja, hogy legkésıbb 2014. március 31-tıl minimum 30 fıt foglalkoztat. A 7. pontban a 2009. évi költségvetés külön soron kezelje az ingatlan árverésbıl befolyó bevételt, amelyet a jaminai bányatavak rekonstrukciójának, alapinfrastruktúrájának ellátására fordítsanak. Emlékezete szerint korábban az alapinfrastruktúra 150.000.000,- Ft nagyságrenddel került tervezésre, amely összegbıl az úthálózat fejlesztését kívánták megvalósítani. A 186.000.000,- Ft véleménye szerint elegendı lenne a feltáró utak megépítésére. (Kazetta 6/2. 245-275) Vantara Gyula polgármester: Tóth Károly képviselı kezdeményezte, hogy a határozati javaslatról ne jelen közgyőlésen hozzanak döntést, a téma a kiegészítések, és a vizsgálat ismeretében ismételten kerüljön a közgyőlés napirendjére. Kérdését a városi fıépítészhez intézte: Az egészségügyi funkció kijelölésének milyen akadálya van? (Kazetta 6/2. 275-280) Lukácsi László városi fıépítész: Egészségügyi funkció a területen a helyi építési szabályzat szerint nem helyezhetı el. A K-S besorolás módosítására van lehetıség. (Kazetta 6/2. 280-299) Tóth Károly képviselı: Javasolta, hogy jelenlegi formájában ne kerüljön elfogadásra az elıterjesztés. Az önkormányzat fejezze ki, hogy támogatja az egészségügy megjelenését magánvállalkozásként a területen, támogatja a cég által jelzett funkciókat, az önkormányzat tegyen ajánlatot a volt Ruhaipari Szakközépiskolától az Arany János Kollégiumig terjedı terület egységes fejlesztésére, kezdeményezzen tárgyalást az ajánlattevıvel, hogy tulajdonosként közös vállalkozásban valósítsák meg a tervezett programot a nagyobb területen. Így lehet legoptimálisabb fejlesztést megvalósulni a „vagyonért vagyon” elv sérülése nélkül. (Kazetta 6/2. 299-318) Kiss Tibor képviselı: Módosító javaslatában kezdeményezte az alkotóházban tanulók megfelelı helyen való elhelyezését, melyet a 2009-2010. tanévtıl kezdıdıen kell biztosítani. (Kazetta 6/2. 318-323) Baji Lajos képviselı: Jelezte, hogy Tóth Károly képviselı javaslatát támogatja, kérte, hogy a képviselı fogadja be a tanulók elhelyezésére vonatkozó módosító javaslatát. (Kazetta 6/2. 323-325)
134
135 Mezei Zsolt képviselı: Megköszönte az aljegyzı asszony és a városi fıépítész által felvetett problémát. Arra sarkallja, hogy jelöljék meg az egészségügyi funkciót, gyorsítva a terület átsorolását. Javasolta, hogy a határozati javaslat az alábbiak szerint módosuljon: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyőlése felkéri a jegyzıt, hogy az ingatlan árverés tulajdonosa mellé a fejlesztési projektjeinek biztosítása érdekben biztosítson az egyablakos ügyintézésre egy ügyintézıt. Igazából azzal nyújthat segítséget az önkormányzat a vállalkozók számára, ha kiemelt ügyként kezeli ezt a fejlesztést. Amennyiben bármilyen engedélyeztetési eljárás módosítása szükséges, ne a vállalkozó feladatát képezze. Javasolta, hogy a projektnek egy felelıse legyen. (Kazetta 6/2. 325-369) Dr. Ferenczi Attila képviselı, a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság elnöke: Az eredeti szándék az egészségügyi funkció kialakítására vonatkozott. Kérte ebben a városi fıépítész hathatós segítségét. Véleménye szerint a hivatal nem tud külön projektfelelıst biztosítani. Maga a hivatal tud a gyors, zökkenımentes ügyintézésben segítséget nyújtani. Javasolta, hogy ne kössék meg a vállalkozó kezét, minimum 30 fı alkalmazására vonatkozzon a határozati javaslat. Az alkotómőhelyben lévı tanulók elhelyezését el kell fogadni. A közgyőlés döntését képezi, hogy a befolyt összeget hogyan használja fel. Akár pályázati önerıként is szolgálhat. Javasolta Tóth Károly képviselı módosító javaslatát szavazásra bocsátani. A vállalkozó bizottsági üléseken többször kihangsúlyozta, hogy közös vállalkozást nem szeretne megvalósítani. (Kazetta 6/2. 369-406) Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzı: Mezei Zsolt képviselı javaslatával elviekben teljesen egyetért. A hivatalban jelenleg is mőködik nagy projektek esetében a külön projekt gazda kijelölés. Felül kell vizsgálni. Nem illeszthetı az egyablakos úgynevezett integrált ügyfélszolgálati rendszerhez, mivel az jelenleg nem létezik. (Kazetta 6/2. 406-419) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta Tóth Károly képviselı módosító indítványát. Megállapította, hogy a közgyőlés 6 igen, 13 nem szavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elvetette. Szavazásra bocsátotta Mezei Zsolt képviselı módosító indítványát, az egészségügyi funkcióval történı kiegészítésre vonatkozóan. Megállapította, hogy a közgyőlés 21 igen szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadta. Szavazásra bocsátotta azt a módosító indítványt, miszerint a határozati javaslat új, 6. ponttal egészüljön ki. Megállapította, hogy a közgyőlés 21 igen szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadta. Szavazásra bocsátotta azt a módosító javaslatot, miszerint a határozati javaslat új, 7. ponttal egészüljön ki. Megállapította, hogy a közgyőlés 8 igen, 11 nem szavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elvetette. (Kazetta 6/2. 419-465)
135
136
Mezei Zsolt képviselı: Jelezte, hogy az aljegyzı asszony válaszát követıen a kiemelt projekt kezelésére vonatkozó kezdeményezését visszavonja. (Kazetta 6/2. 465-470) Tóth Károly képviselı: Ügyrendi hozzászólásában kezdeményezte, hogy az áthelyezés költsége árverés összes bevételét nem haladhatja meg. (Kazetta 6/2. 470-481) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta azt a módosító javaslatot, miszerint az alkotóházban tanuló diákok elhelyezése 2009-2010. évben kerüljön megoldásra, ne legyen magasabb, mint az árverés összes bevétele. -
Megállapította, hogy a közgyőlés 18 igen, 1 nem szavazattal, 3 tartózkodással, a javaslattal egyetértett. (Kazetta 6/2. 481-492) Dr. Ferenczi Attila képviselı, a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság elnöke: A területet egészségügyi funkció átminısítését kezdeményezi az árverésen nyertes beruházó költségére. (Kazetta 6/2. 492-517) Tóth Károly képviselı: Amennyiben a terület átminısítésére sor kerül, veszélyezteti a kollégium mőködését? Ismerete szerint egészségügyi intézmény esetében megfelelı védıtávolságot kell biztosítani. (Kazetta 6/2. 517-535) Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzı: A kérdésre jelen pillanatban nem tud választ adni. (Kazetta 6/2. 535-549) Márton László vagyonkezelı: Véleménye szerint a képviselı arra gondol, hogy járványügyi tevékenység esetén szükséges a védıtávolság betartása. Az új egészségügyi létesítmény ANTSZ által kiadott engedélyének feltétele. Mivel a beruházó az új építı, neki kell alkalmazkodni a meglévı adottsághoz. Amennyiben kozmetológiát, bırgyógyászatot kíván kialakítani, nem lesz probléma. (Kazetta 6/2. 549-565) Tóth Károly képviselı: Amennyiben az ÁNTSZ engedélye alapján fertızıbetegek elhelyezésére is lehetıség nyílik, az önkormányzatra is következményt jelent. Nem szeretné, ha a kollégium lebontására kerülne sor a védıtávolság betartása miatt. (Kazetta 6/2. 565-7/1. 002) Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzı: Személy szerint kell vállalnia a törvényességért a felelısséget fentiekre vonatkozóan. Jelen pillanatban azonban nem tud választ adni, ezért nem is vállalhat felelısséget. Ígéretet tett arra, hogy megvizsgálja a kérdést, melyre rövid idın belül választ ad. (Kazetta 7/1. 002-009) Mezei Zsolt képviselı: A vállalkozót azzal tudják a legjobban támogatni, ha számára megfelelı módon történik a kiírás. Amennyiben az önkormányzat vegyes területre tesz
136
137 javaslatot, a 176.000.000,- Ft a gazdaságban nem magas összeg. A gazdaságban másnak is állhat ekkora összeg rendelkezésére, akár szórakoztató központ is kialakítható a területen. Javasolta a téma napirendrıl történı levételét. Kezdeményezte, hogy a témában az összes körülmény ismeretében a következı közgyőlésen döntsön a testület. (Kazetta 7/1. 009-018) Hanó Miklós alpolgármester: Mivel árverésre kerül sor, addig felmerült kérdéseket meg lehet vizsgálni. (Kazetta 7/1. 018-020) Dr. Ferenczi Attila képviselı: A terület beépítését a rajzon bemutatta a vállalkozó. Tudomása szerint nincs védıtávolság. A vállalkozás nem kíván fertızıbetegekkel foglalkozni, egy napos sebészeti ellátást, illetve kozmetológiát tervez. Az elhangzott hozzászólások alapján az ügyfélfogadásnál is védıtávolságot kellene alkalmazni, mivel senki nem tilthatja meg egy influenzás, illetve mandulagyulladásos betegnek, hogy ügyintézzen. A terület beépítése még védıtávolság betartásával is megoldható. Nem javasolta a téma napirendrıl történı levételét. A tervezés során maximálisan figyelembe lehet venni a védıtávolságra vonatkozó igényeket. (Kazetta 7/1. 020-038) Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzı: Véleménye szerint sincs akadálya, hogy a felvetett javaslatok vonatkozásában szavazzanak. Az átminısítést meg kell vizsgálni, melynek költsége a vevıt terheli. Az önkormányzat jelen esetben nem vállalhat olyan kötelezettséget, amely a késıbbiekben nem teljesíthetı. (Kazetta 7/1. 038-044) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a módosító javaslatot. Megállapította, hogy a közgyőlés 17 igen, 2 nem szavazattal a módosító javaslatot elfogadta. Az elfogadott módosító javaslattal együtt szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 7/1. 044-052) A közgyőlés 17 igen, 4 nem szavazattal a következı határozatot hozta: 626/2008. (XI.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése nyilvános árverésen értékesíti az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alatt álló békéscsabai 1700/14 hrsz-ú kivett, ifjúsági tábor mővelési ágú 2 ha 9272 m2 területő ingatlant az alábbi feltételekkel: 1. 2.
3.
Az ingatlan kikiáltási ára bruttó 172.615.000,- Ft. Az árverésre azok az ajánlattevık jelentkezhetnek, akik vállalják, hogy az ingatlanon minimum 500.000.000,- Ft értékben egészségügyi célt szolgáló beruházást hajtanak végre. Az egészségügyi beruházás megvalósíthatósága érdekében a településrendezési tervet módosítani kell. A településrendezési terv módosításának költsége a vevıt terheli. A teljes felújítás határideje 2014. március 31. Amennyiben a vevı a beruházás határidejére vonatkozó kötelezettségét elmulasztja, köteles az önkormányzatnak évente 30.000.000,- Ft kötbért megfizetni.
137
138 4.
5.
6. 7.
A teljes felújítás határidején belül a vevı köteles az általa tervezett létesítmény jogerıs építési engedélyét az adásvételi szerzıdés aláírásától számított 3 éven belül megszerezni. Amennyiben a vevı a jogerıs építési engedélyre vagy a teljes felújítás határidejére vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, úgy az önkormányzatnak jogában áll egyoldalú jognyilatkozattal az adásvételi szerzıdéstıl elállni és az értékesített ingatlant az eredeti vételár évi 10 %-kal csökkentett értékő vételáron visszavásárolni. Az önkormányzat lehetıséget biztosít a vevı számára a tulajdonában lévı 1700/15 hrsz alatt felvett erdıterület használatára. A használat feltétele, hogy a teljes terület karbantartását, tisztántartását a vevı köteles a saját költségén elvégezni és az ingatlan használatából a város lakosságát nem zárhatja ki. A vevınek vállalnia kell, hogy az általa megvalósított beruházás keretében 2014. március 31-tıl minimum 30 fı foglalkoztatását biztosítja. Az értékesített területrészen található, oktatási célokat szolgáló létesítmény átköltöztetését a 2009/2010-es tanévtıl kezdıdıen meg kell oldani. Az áthelyezés költsége az árverés összes bevételét nem haladhatja meg.
Felelıs: Határidı:
Hanó Miklós alpolgármester 2009. március 31.
Tárgy:
Útfejlesztési felhívásra
pályázat
benyújtása
a
DAOP-2008-3.1.1/B
pályázati
Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést véleményezte a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság, valamint a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság. Álláspontjuk a közgyőlés elıtt kiosztásra került, mindkét bizottság támogatta az elıterjesztés szerinti határozati javaslat elfogadását. (Kazetta 7/1. 052-054) Dr. Ferenczi Attila képviselı, a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság elnöke: Jelezte, hogy az elıterjesztés második oldalán a kiviteli költségek százalékos aránya félreértésre adhat okot. Pontosításként elmondta, hogy a támogatás intenzitása 46 %, tehát a 82.395.352,- Ft az önerı mértéke, amely 56 %. Jogosnak tartja a szocialista frakció igényét. Bizottsági ülésen elhangzott, hogy az 52.000.000,- Ft helyett azért szükséges 82.395.352,- Ft-ra emelni az összeget, mivel a fajlagos költségek elszámolása csak elismert költség vehetı figyelembe. Ezért a támogatás ahhoz képest csökken. Javasolta, hogy az elkövetkezendı években vizsgálják meg az építési ütemezést. Azokat az utcákat részesítsék elınyben, amelyek esetében gyorsabban, illetve nagyobb intenzitással valósítható meg a beruházás. (Kazetta 7/1. 054-076) Csernus István osztályvezetı-helyettes: A számítás úgy készült, hogy a fajlagos költségek alapján a beruházás teljes bekerülési költsége 147.000.000,- Ft lenne. Piaci árat figyelembe véve – a tervezıi költségbecslés ezen alapul – 30.000.000,- Ft-tal magasabb ez a költség, vagyis 177.000.000,- Ft, melyhez az önkormányzat 95.000.000,- Ft támogatásban részesül, amely kb. 54 %. Az önerı 46 % lenne abban az esetben, ha a legutóbb – TEUT pályázat esetében- is alkalmazott piaci áron érkeznek ajánlatok. Ezt a költséget vették alapul a valós költségek számítása során, de a pályázatban nem valószínő, hogy ez az érték elérhetı, csupán a kiíró szerinti fajlagos költségeket tudják figyelembe venni. (Kazetta 7/1. 076-093)
138
139 Dr. Ferenczi Attila képviselı, a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság elnöke: Ügyrendi hozzászólásában jelezte, hogy az osztályvezetı-helyettes által elmondottak a bizottsági ülésen nem kerültek ismertetésre. Sem írásban és szóban nem jutott tudomására a bizottság munkájában résztvevıknek. (Kazetta 7/1. 093-096) Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzı: Kicsit sérelmesnek tartotta, amikor Baji Lajos képviselı „kuplerájnak” nevezte a hivatalt. A kollégák nevében a kijelentést visszautasította. (Kazetta 7/1. 096-101) Takács Péter képviselı: A leírtakból számára az tőnik ki, hogy várhatóan magasabb lesz a beruházás költsége, mint 147.000.000,- Ft. Azonban az elıterjesztés elsı oldalának legalsó sorában található mondat szerint: „A fenti költségszint a jelenlegi piaci árak alapján számított tervezıi költségekbıl várhatóan 30.903.982,- Ft összeggel kevesebb.” (Kazetta 7/1. 101-109) Csernus István osztályvezetı-helyettes: Valóban, a 147.000.000,- Ft kevesebb, mint a várható költség. Hozzászólásában is ezt próbálta szemléltetni. (Kazetta 7/1. 109-111) Takács Péter képviselı: Nem érti, hogy a költség csökkenése esetén miért emelkedik a saját erı? (Kazetta 7/1. 111-112) Csernus István osztályvezetı-helyettes: A 147.000.000,- Ft a fajlagos költség alapján számított teljes bekerülési költség. A pályázati kiírás szerint ennek az összegnek a 65 %-a igényelhetı vissza, ami 95.000.000,- Ft. Amennyiben magasabb összegbe kerül a teljes beruházás megvalósítása, abban az esetben a teljes többletköltséget, vagyis a 30.000.000,- Ftot is az önkormányzatnak kell vállalnia, így 51.000.000,- Ft-tal szemben több mint 81.000.000,- Ft-ot. Ez a megnövekedett piaci áron számított bekerülési költség 46 %-a. A 147.000.000,- Ft fajlagos költséget a pályázatíró tette közzé. Véleménye szerint ennél magasabb összegő lesz a beruházás költsége. Nem akarták a testületet abba a helyzetbe hozni, hogy az önkormányzat alacsony költségő pályázatot nyújt be, és a kivitelezés során derül ki, hogy nem elegendı a beruházásra biztosított forrás. (Kazetta 7/1. 112-123) Vantara Gyula polgármester: Véleménye szerint a zavart az okozhatja, hogy új rendszerben, egységáron történik a számítás. Az egységár a jelenlegi piaci ár alatti. Az elıterjesztı arra hívja fel a figyelmet, hogy az önkormányzat a rákényszerített egységár alkalmazásával számította ki a beruházás költségét, de a mai piaci árak ennél magasabb költséget irányoznak elı. Javasolta, hogy nyertes pályázat esetén a piaci árak ismeretében döntsön a közgyőlés a beruházás megvalósításáról. (Kazetta 7/1. 123-126) Mezei Zsolt képviselı: Dr. Ferenczi Attila képviselı megerısítette az 52.000.000,- Ft önerı biztosítását. Nem véletlenül találták ki a pályázat készítıi a fajlagos árat. Ez a munka – figyelembe véve egy normális vállalkozói haszonkulcsot – a fajlagos értéken is megvalósítható. Amennyiben a közgyőlés nem fogadja el a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság 52.000.000,- Ft-ra vonatkozó javaslatát, akkor kormány kontra útépítı cégek önkormányzati segítséggel 0:1. A kormány megpróbálta
139
140 leszorítani az árakat, ehhez képest az önkormányzatnak az útépítés 35 % helyett 48 % ellenében is kell. Kérte, hogy a piaci értéknél ne adjanak magasabb összeget az útépítı cégnek. Javasolta, hogy a közbeszerzési eljárás kiírásakor elıre határozzák meg a rendelkezésre álló keretösszeget. Egyetért Dr. Ferenczi Attila képviselıvel abban, hogy „mindenáron nem kell út”. (Kazetta 7/1. 126-144) Benkóné Dudás Piroska képviselı: A legutóbbi közgyőlésen is örömmel adott annak hangot, hogy a város egyik leghosszabb utcája, amely a kórháznál kezdıdik, és a KISZ-tábornál fejezıdik be, csúfnéven „vetélı utcának” neveznek, végre felújításra kerül. Mi történik, ha csak a Berzsenyi utcára nyújtja be az önkormányzat a pályázatot, az Ipari útra nem? Amennyiben pályázati forrásból nem valósul meg a beruházás, az önkormányzatnak nem fog rendelkezésre állni akkora forrás, amelybıl az utcát leburkolja. A Berzsenyi utca a járdaépítési programból is kimaradt, a szennyvíz elvezetését is a lakók társulásával oldották meg. A jelenlegi helyzet katasztrofális. (Kazetta 7/1. 144-161) Baji Lajos képviselı: Örül annak, ha az útberuházás nagyon jó minıségben készül el. Több alkalommal bebizonyosodott, hogy az olcsó megoldások csak idılegesek. Nem minden esetben az olcsó megoldás a jó. Megértette Csernus István osztályvezetı-helyettes érvelését a bizottsági ülésen. Kifejezetten örült annak, hogy a beruházás összköltségéhez viszonyított támogatási arány 50 %-nál magasabb. Példaként említette, hogy az elmúlt évben 28-36 %-os támogatást biztosított az állami költségvetés. Már a költségvetési koncepció tárgyalása során is kifejtette, hogy azokat a beruházásokat érdemes megpályázni, amelyek esetében 50 %-nál magasabb a támogatás aránya, illetve azokat érdemes likvidálni, amelyek 100 %-ban saját erıt igényelnek. Megjegyezte, hogy az elıterjesztés kapcsán Dr. Ferenczi Attila képviselıvel együtt kellemetlen helyzetbe került. Személy szerint nemtetszését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy készülhet ilyen elıterjesztés. Elnézést kért attól, akinek korábban azt a kritikát mondta, „mióta nincs jegyzı asszony, azóta már az elıterjesztések sem pontosak”. Mióta nincs a jegyzı asszony, azóta pontosak az elıterjesztések. (Kazetta 7/1. 161-195) Tóth Károly képviselı: Javasolta, hogy a pályázatot mind a két utcára vonatkozóan nyújtsa be az önkormányzat. Meg kell próbálni leszorítani az értékeket. A beérkezı kiviteli ajánlatok ismeretében a közgyőlésnek még mindig van mozgástere. Nem attól jó az út, ha többe kerül, hanem attól, hogy idıben készítették. Nem lehet télen utat építeni. Csak a Közútkezelı Kht. tudott jó utat építeni, mivel tudta, hogy egy év múlva is ı építheti újra a Hódút segítségével. A jó színvonalon történı kivitelezés érdekében javasolta, hogy olyan közbeszerzési tanácsadót és mőszaki ellenırt válasszanak, aki képes az önkormányzat érdekeit képviselni, nem úgy, mint a Bakondi, vagy a Darázs és Társa egyszemélyes ügyvédi irodák. Ne a bizalomra, hanem a szakértelemre épüljön a program. Javasolta, hogy új közbeszerzési tanácsadót válasszon az önkormányzat a beruházással kapcsolatban. (Kazetta 7/1. 195-218) Vantara Gyula polgármester: Felhívta a képviselı figyelmét arra, hogy állami beruházás keretében jelenleg a 44-es utat építik. (Kazetta 7/1. 218-225)
140
141
Tóth Károly képviselı: Több alkalommal kérte a polgármestert, hogy véleményét ne minısítse. Nem keverte össze hozzászólásait személyes üggyel. Akkor sem, amikor kórházfejlesztésre kerül sor magánberuházás keretében. Kérte a polgármestert, ne vigye a közgyőlést abba az irányba, amely személyes ügyeket érint, mert ez esetben kénytelen elmondani a polgármesteri tevékenységgel összefüggı személyes ügyeket is. (Kazetta 7/1. 225-234) Vantara Gyula polgármester: Jelezte, hogy ezt ı sem kívánja a képviselıvel szemben megtenni. Emlékeztette a képviselıt arra, ne felejtse el, hogy az útépítéseket és a Közútkezelı Kht-t minısítette. Szavazásra bocsátotta az 52.000.000,- Ft maximális önerı biztosítására vonatkozó módosító javaslatot. Megállapította, hogy a közgyőlés 22 igen, 1 nem szavazattal, a módosítással egyetértett. (Kazetta 7/1. 234-244) Tóth Károly képviselı: Módosító indítványában kezdeményezte, hogy a programra önálló közbeszerzési tanácsadóra írjon ki pályázatot az önkormányzat. (Kazetta 7/1. 244-247) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta Tóth Károly képviselı módosító javaslatát. Megállapította, hogy a közgyőlés 6 igen, 15 nem szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elvetette. (Kazetta 7/1. 247-252) Dr. Ferenczi Attila képviselı, a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság elnöke: Benkóné Dudás Piroska képviselı hozzászólására reagálva elmondta, hogy az útépítık minden esetben tudomással bírnak arról, hogy az önkormányzat mekkora forrást biztosít. Nyílván ahhoz alakítják az árat. Megnyugtatásként elmondta, hogy az önkormányzatnak módjában áll a forrás kiegészítése. Azért tettek javaslatot 52.000.000,- Ftra, mivel kevés a beruházás, a kivitelezık versenyeznek a munkáért. (Kazetta 7/1. 252-265) Vantara Gyula polgármester: Tájékoztatásul elmondta, hogy a DARFT határozatai nyilvánosak. Jóváhagyást követıen valamennyi pályázatban esetében a rendelkezésre álló forrás a honlapon megtalálható. Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot az elfogadott módosítással együtt. (Kazetta 7/1. 265-273) A közgyőlés 23 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta:
141
142
627/2008. (XI.20.) közgy. HATÁROZAT 1.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése az 588/2008. (X. 30.) közgy. határozatában döntött arról, hogy az önkormányzat pályázatot nyújt be a DAOP-2008-3.1.1/B kódszámú felhívásra.
2.
Az „Békéscsaba, Ipari út és a Berzsenyi utca útburkolatának felújítása” címő projekt megvalósításához szükséges önerıt, maximálisan 52.000.000,- Ft-ot a 2009. és 2010. évi költségvetésében biztosítja.
3.
A közgyőlés felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a pályázat aláírására és a szükséges nyilatkozatok megtételére.
Felelıs: Határidı:
Vantara Gyula polgármester 2008. december 3.
Napirend elıtti hozzászólás: Tóth Károly képviselı: Az elızı napirendi ponttal kapcsolatban a közgyőlés szervezeti és mőködési szabályzatában biztosított jogra hivatkozással a képviselıi csoport nevében bejelentette, hogy a szocialista frakció szavazatával támogatta az útépítést. Mélységes felháborodással fogadták azonban, hogy a többség még esélyt sem biztosít arra, hogy törvényes, átlátható beruházás valósuljon meg. Miután nem került elfogadásra az önálló közbeszerzési tanácsadó alkalmazása, úgy véli, elıre eldöntött tény, hogy mekkora összegért, ki lesz a kivitelezı. Ezért csak a bizalommal bíró közbeszerzési tanácsadót hajlandó foglalkoztatni a hivatal, nehogy „belelássanak mások a kártyájába, és zavart okozzanak a programban”. Véleménye szerint minden elıre le lett egyeztetve, nem merik felvállalni a tiszta, ıszinte nyilvánosságot. Nem akarják, hogy bárki is tudomással bírjon arról, hogyan akar az önkormányzat a beruházással visszaélni. (Kazetta 7/1. 273-290) Vantara Gyula polgármester: Felhívta a képviselı figyelmét arra, hogy hozzászólása csupán feltételezésen alapul. (Kazetta 7/1. 290-292) Dr. Ferenczi Attila képviselı, a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság elnöke: Tóth Károly képviselı nem feltételezését ismertette. hanem kijelentette, hogy nem engedik, hogy törvényesen valósuljon meg a beruházás. Elıre ismert ki és mekkora összegért nyeri el a pályázatot. Megkérte a képviselıt, hogy ne vádaskodjon, és ne rágalmazzon. Visszautasította a képviselı hozzászólását. Egyrészt a Darázs és Társa Ügyvédi Irodával kapcsolatban még nem derült ki törvénytelenség. Miért kell megsérteni a frakciót azzal, hogy elıre tudják a választ. Mi értelme van? Ismételten visszautasította a képviselı által vélteket. (Kazetta 7/1. 292-315) Tárgy:
Békéscsaba, Kinizsi utca 20. szám alatti épület felújításához támogatás nyújtása
142
143
Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést véleményezte Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság. Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 7/1. 315-326) A közgyőlés 23 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 628/2008. (XI.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése 2008. évi költségvetési rendeletében az intézmények hibaelhárítási munkáira rendelkezésre álló 80.000.000,- Ft elıirányzat terhére a Békéscsaba Diáktanya Közalapítvány részére a Békéscsaba, Kinizsi u. 20. szám alatti épület felújítására az alábbi összegő támogatást jóváhagyja: - nyílászárók felújításához engedélyezési tervdokumentáció készítésére 150.000,- Ft - felújítási munkák végzésére 1.100.000,- Ft A jóváhagyott összegeket a Békéscsaba Diáktanya Közalapítvány részére át kell utalni. Felelıs: Határidı:
Vantara Gyula polgármester 2008. december 31.
Vantara Gyula polgármester: 23 óra 10 perckor 10 perc szünetet rendelt. (Kazetta 7/1. 326-330) szünet Tárgy:
Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) elfogadása
Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést öt bizottság is véleményezte, álláspontjukat a képviselık kézhez kapták az ülés elıtt. Köszöntötte a Mapi képviseletében megjelent Újvári Ferencet. (Kazetta 7/1. 330-365) Miklós Attila képviselı: Több észrevételt, illetve kérdést is kíván tenni a témában. A cég képviselıitıl ígéretet kaptak arra, hogy a szerzıdés egyik pontja kijavításra kerül. Megtörtént ez a javítás? Az anyagban látható, hogy sok minden változott. Érdekes módon azonban több minden nem került korrigálásra, annak ellenére, hogy már a legelsı tárgyaláson is jelezték a változtatás szükségességét. A Kazinczy lakótelep egyik elınyeként még mindig az szerepel, hogy szelektíven tudják győjteni a hulladékot. Az összes gépelési elírást, nem kívánja felemlíteni, azonban a 253. oldalon a létrehozandó új kft. nem fogja visszaforgatni nyereségét, a szövegrészbıl az „r” bető kimaradt. Ezt a hibát is elírásnak minısíti. Kérte, hogy az elıterjesztés javítását követıen a következı közgyőlés ismételten tőzze napirendre a téma tárgyalását. (Kazetta 7/1. 365-393)
143
144
Takács Péter képviselı: Jelezte, hogy a közgyőlést megelızıen tartott rendkívüli bizottsági ülésen nem tudott részt venni. Véleménye szerint az Integrált Városfejlesztési Stratégia többet ér annál, minthogy a közgyőlést megelızı egy órában vitassák meg az elıterjesztést, amely közel 260 oldal terjedelmő. Különösen akkor, ha komolyan veszik, hogy a stratégia az elkövetkezendı 15-20 évre határozza meg azokat a fejlesztési irányokat, amelyeket a közgyőlés elıterjesztések formájában meg fog valósítani. Csatlakozva Miklós Attila képviselıhöz elmondta, hogy az elsı tárgyalást követıen több gyenge pontra igyekeztek felhívni a figyelmet. Sajnálattal tapasztalta, hogy ennek nem volt foganatja, mivel számos, nem megfelelı elem maradt az anyagban. Észrevételeit Újvári Ferenchez, a Mapi képviselıjéhez intézte: Az 5. oldalon szerepel, hogy az egyik legfontosabb célkitőzés Békéscsaba városa esetében, a térség gazdasági, közigazgatási, szakképzı, kereskedelmi és szolgáltatási központtá válás. Véleménye szerint már az, nem kell azzá válnia. A 13. oldalon az Élıvíz-csatornával kapcsolatban megjegyezte, hogy az nem 1896-ban létesült, hanem 1777-ben, ez az adat késıbb az anyagban pontosan is szerepel. 15. oldalon található a Pásztor Utcai Óvoda elnevezés, amely már nincs, az intézmény neve közel hat éve Napsugár Integrált Óvoda. 29. oldalon szükséges pontosítani, a szlovák lakosság egy részének Csehszlovákiába történı áttelepítése szóhasználatot, mivel nem telepítette át senki ıket, saját választásuk alapján áttelepültek. A két szó között nagy különbség van. A 36. oldalon a nemzetgazdasági ágazatok között felsorolásra került a halászat is Békéscsabán. A táblázatot áttekintve igen nagy foglalkoztatási arány szerepel. Honnan származik ez az adat? Biztos abban, hogy 900 fıt nem foglalkoztat a halászat a városban. Mint közmővelıdésben dolgozó teszi szóvá a 40. oldalon a mindennapi élet kultúrájának, az életszervezés megkönnyítése érdekében, környezetvédelmi hulladékgazdálkodási praktikus ismeretek továbbítása egyfajta közmővelıdési válasz a kor kihívására. Kérte, kerüljön ki az anyagból. Korábban már szóvá tették az egészségügyben dolgozó képviselık, hogyan lehetséges, hogy az egészségügy helyzetértékelésérıl féloldalnyi anyag található, a szociális ágazatról viszont hat oldal. Óriásinak találja az aránytalanságot. Figyelembe véve azt, hogy a megye egyik legmeghatározóbb kórháza a városban mőködik. A belváros esetében felsorolásra került a veszélyek között az elnéptelenedés. Az anyag készítıje mire gondol ebben az esetben? A 195. oldalon jelezve van, hogy idegenforgalmi koncepció kidolgozására van szükség. Tudomása szerint ilyen koncepció már van. Aktualizálása szükséges, nem pedig a koncepció elkészítése. A 200. oldalon leírtak szerint a funkciót vesztett ipari épületek új szerepkörrel való ellátása példaként említi a Csodák Palotáját. A megvalósítás problematikusnak tőnik. A 205. oldalon a belváros parkolási problémáinak megoldása, a sétáló utca alatti mélygarázs és aluljáró kialakítása szerepel. A jelenlegi közgyőlésen döntenek a Szent István tér alatti mélygarázs húzódó problematikájáról. A sétáló utca alatt létesülne mélygarázs? 215. oldalon található a Fényes városrész dinamikus fejlesztése a közoktatási és közegészségügyi szolgáltatások kialakításával. A közegészségügyet érti, a közoktatást nem. Konkrétan mire gondol az anyag készítıje? A belvárost is érinti a mélygarázs, de az elıkészítı nem tudhatta, hogy a közgyőlés talán véglegesen leveszi napirendrıl.
144
145 Legutóbb is elmondta, hogy a 240. oldalon a szociális létesítményeknek még aggasztóbb a helyzete az elıterjesztés szerint. Több mint 60 % rendkívül rossz állapotú, azonnali felújításra szorul. Ez igaz a hajléktalan szállóra, de azt bizonyosan meri állítani, hogy a szociális ellátórendszer 65 %-ára biztosan nem igaz. Mindannyian büszkék lehetnek arra, hogy módszeresen történt a szociális létesítmények felújítása a városban 1995-tıl, tehát a 65 %-ot kizártnak tartja. Dicséretként elmondta, hogy az elıterjesztésben volt elıször leírva helyesen az egyik testvérváros neve: Nagybecskerek (Zrenjanin). (Kazetta 7/1. 393-545) Vantara Gyula polgármester: Felhívta a képviselı figyelmét arra, hogy a bizottsági üléseken történı részvételnek az egyik célja az, hogy a felmerülı kérdéseket tisztázzák. (Kazetta 7/1. 545-547) Tóth Károly képviselı: Valamennyi mondat elhangzott bizottsági ülésen, egyeztetésen, amelyen személyesen is részt vett. Takács Péter képviselı által elmondottak ott is elhangzottak, a stratégia készítıi megígérték, hogy változtatnak, majd mintha mi sem történt volna, ugyan úgy benne hagyták az anyagban. Új megközelítést ajánlott. Megköszönte a kft-nek az anyag elkészítését. Jelezte, hogy ahhoz a kft-nek semmi köze nincs, de adta hozzá a nevét. Hálásan köszöni, hogy adta hozzá a nevét. Bármit mondtak, nem számított, akár hányszor mondták el, nem számított. Attól benne maradt, hogy az Élıvíz-csatorna idegenforgalmi csúcs, vonzerı, kitörési pont. A kft. védelmében elmondta, hogy közbeszerzés nélkül 7.800.000,- Ft értékig kötött szerzıdés volt. Tessék tudomásul venni, hogy ennyi pénzért, arrafelé ennyi jár. Írtak valamit, amit úgy tud elképzelni, hogy valakinek írtak egyszer egy anyagot, beütötték a számítógépbe, hogy új városról van szó, azt mostantól úgy hívják, hogy Békéscsaba, a számítógép átírta. Amennyiben nem idıben adták meg a programot a „buta számítógépnek” azokat a részeket nem írta le. Valóban léteznek városok, ahol az átfolyó víz idegenforgalmi vonzerı. Példaként említette Gyır, Szeged, Barcs, Mohács városait, Szekszárd környékét, a Gemenci erdıt. Csupa olyan fantasztikus érték, amely vonzerıt jelent. Konkrétan az Élıvíz-csatornába még viszonylag sokat kell beruházni ahhoz, hogy azzá váljon. A kft-nek jogosultsága van ilyen anyag elkészítéséhez, amely késıbbi pályázatunkhoz – a következı napirendnél már meg is jelenik – amelyet nem ezen stratégia alapján írtak, hanem, hogy mit szeretnének megvalósítani a városban, ezért az anyag kiváló. Tudjuk a 4/8. jelzéső elıterjesztés esetében, hogy mit szeretnének, meg van hozzá a 4/7. jelő elıterjesztés alapján, amit be kell nyújtani, de ha a kft. nem adta volna hozzá a nevét, az önkormányzat nem tudta volna elkészíteni. A hivatal akkor hiába dolgozott volna, önmagának nem lett volna munkája, mert így a hibák egy részét kijavította, amit ezúton megköszönt. Amikor belefáradt a hivatal, nem javított tovább. Késıbb megértette, hogy felküldték a számítógépen a hibajegyzéket, és azt visszaküldték, valakik beépítették. Ha túl sokat küldött a hivatal, akkor összezavarta a feldolgozókat, mert lehetetlenség annyit kijavítani egyszerre. Miért nem egyszerre csak egy hibát küldtek el? Erre fel is hívta a hivatal figyelmét, ha ilyen olcsó pénzért dolgoztat közbeszerzés nélkül, akkor ne várja el, ha több oldalas hibajegyzéket küld, minden hiba kijavításra kerül. Nem lehet egyszerre ilyen olcsón azt vállalni, hogy nagy munkát végeznek. Kazetta 7/2. 001-034)
145
146 Herczeg Tamás tanácsnok: Maga is bizonytalan abban, hogy mit is mondjon, illetve mondanivalóját hogyan kezdje. Valóban elkészült a 260 oldalas anyag, ami szinte minden fontos elemét tartalmazza az integrált városfejlesztési stratégiának. Ebbıl a szempontból a dolog rendben van, el kellett készíteni, el kell fogadni. Újvári úrral már beszélgetett errıl. Tudomása szerint a módszertan sem volt eléggé jó. A multinacionális cégek, a kis- és középvállalkozások képviselıivel, a kamarákkal, a civil szervezetekkel, intézményvezetıkkel kellett volna interjúzni, fókuszcsoportos megbeszéléseket folytatni. Akkor lehetett volna igazság szerint a jövıkép olyan, amilyet szeretne, vagy elvárna békéscsabai lakosként. A készítık a helyi politikusokkal is egyeztettek, de az kevés. Nemcsak levelet kellett volna írni az elıbb említett szervezeteknek, hanem érdemben is meg kellett volna keresni. Beszélgetés alkalmával sok probléma felmerült, melynek csak egy része lett korrigálva. Elgondolkodtató, hogy milyen szinten érdemes elmondani a kérdéseket. Nem tudja eldönteni, hogy miért erısség és nem hátrány, ha egy lakórészt közrefog két országos vasútvonal, ami az átjárást nehezíti. Nem érti, hogy Gerlán miért mélyül a város és a falusias jelleg közötti szakadék. Hogyan lehetséges, hogy a témaparkban 2001-ben az ott élı aktív korú lakosság 4,2 %-a állami transzferbıl él. A Nagy Antal utca poros útnak számít, nem pormentesnek. Ez korrigálandó, azóta elkészült a pormentes út. A Dugonics utca viszont nem került feltüntetésre, mint nem pormentesített út, noha az nem pormentes. A rekord Békéscsabán az, hogy egy évben 23.962 vendég járt itt? Nyilván ez nem így van, hanem a vendégéjszakákról lehet szó. Van olyan táblázatsor, amelyben a 2006. évi adatok után a 2007. évi adat szerepel, majd ismételten a 2006. évre vonatkozó. Több helyen átdolgozást igényel a kisbető, nagybető, vesszı, stb. A Szabolcs és a Kazinczy utcán miért lehetséges lehetıség a kerékpárút építés? A Szarvasi úti kerékpárút viszont nincs feltüntetve, mint lehetıség, pedig mára terv is elkészült, illetve pályázat is beadásra került. Rövid idın belül eldıl, hogy nyer az önkormányzat vagy sem, ennek ellenére nem szerepel az anyagban. A leírtak alapján a belvárosban a sétáló utca, illetve a Szent István tér alatt kíván az önkormányzat alagutat és mélygarázst építeni. Világos, hogy a Szent István teret érintı döntésrıl az anyag készítıjének még nincs ismerete. Nem emlékszik azonban arra, hogy a sétálóutca alatti alagút, illetve mélygarázst építése szóba került volna. Célszerő lenne az anyagból kihagyni. Az egészségügyi szolgáltatások sorában a régi Szarvasi út és a Baross utca keresztezıdésében egészségi centrum van, ami nem szerepel az anyagban, ezen felül jó néhány olyan dolog van, amit személy szerint is említett a korábbi konzultáció alkalmával. Az Agórához kapcsolódóan a wellness centrum építése tilos. Fitnes, wellnes centrum nem építhetı. A közigazgatási és közszolgáltatási funkciókat a belvárosban kellene centralizálni, jobban, mint amennyire most van. Nem gondolja, hogy ez cél lehet. Vannak olyan mondatok, amelyek elharapódnak, pl. a hıenergia hasznosítás lehet, ennyi a mondat. A Jókai Színház fejlesztését célul tőzi ki az anyag, amely nem a városi, hanem a megyei önkormányzat tulajdonában áll. A szociális ellátórendszer biztosítása a gyermekek számára a 190. oldalon található, ezt a feladatot tulajdonképpen már ellátjuk. A fiatalok részére az elsı lakáshoz jutás támogatásának segítési rendszere évek óta mőködik. Az anyag készítıje úgy gondolja, hogy talán nem elegendı mértékben? Számos olyan rész található az anyagban, amit kétellyel olvasott, de elkészült a 260 oldalas, jelentıs terjedelmő és tartalmilag sok mindent lefedı anyag. Olyan érzése is van, hogy egybe van pakolva, bele van rakva minden, amit egy 60-
146
147 70.000 fıs megyei jogú város a következı harminc évben csinálhat majdnem függetlenül attól, hogy az Békéscsaba, vagy közép-európai város, ami nem feltétlen hátrány a pályázat beadásához. A legfontosabb problémának a módszertani kérdést tekinti, amit hozzászólása elején említett. (Kazetta 7/2. 034-097) Szente Béla képviselı: Abban személy szerint is hibás, hogy Oncsa-békekertek megnevezés szerepel az anyagban. Jelenleg a területet Gyümölcsös utcának hívják. Az elnevezés helyett javasolta a belvárostól északkeletre esı városrész kifejezés használatát. 92. oldalon leírtakkal kapcsolatban megjegyezte, hogy nem mindent ismer körzetében, fél év alatt azonban a központi tanácsadó nevő, igen jelentıs intézményt nem sikerült megtalálnia. A védınıi centrum egy iroda a kórházban, ezért nem nevezhetı jelentıs intézménynek. Javasolta az anyagból történı kivételét. Nagyon fontos a tevékenység, ettıl függetlenül nincs meggyızıdve arról, hogy a terület egyik leglényegesebb intézménye. A Réthy Pál Kórház-rendelıintézet nem új szárnnyal bıvült, hanem felújításra került. Kérte ennek javítását. A következı bekezdésben a tıle keletre, északkeletre lévı lakóövezeti rész az Oncsa kertek nem nevezzük Oncsa telepnek, az is csak három utca. Javasolta a mondat törlését. Azt a mondatot, miszerint korábban ugyan üzemelt néhány kereskedelmi és szolgáltató egység, de a helyi buszjáratok menetrendje olyannyira ritka volt, és ma is az, hogy a lakóközösség szívesebben intézte a József Attila lakótelep közelében nyílt TESCO áruházban a kisebb-nagyobb bevásárlásokat. Ami az ott lévı üzletek jelentıs forgalomcsökkenését, majd bezárását eredményezte. Kezdeményezte a mondatot törlését. Tulajdonképpen ez a leghosszabb gondolat, amit az egész körzetrıl leírtak, sajnos nem igaz. Számadatokkal most nem kíván foglalkozni. Javasolja az IVS elfogadását. (Kazetta 7/2. 097-123) Hricsovinyi Tamás képviselı: Az elsı kérdését Lukácsi László városi fıépítészhez intézte: választ szeretne kapni arra, hogy megállja-e a helyét az a mondat, amely az IVS 129. oldalán található a szövegrész középsı részében, miszerint a helyi építési szabályzat szerint a kertvárosban nem mőködhetnek kulturális és szórakoztató egységek. Szeretné, ha megmagyarázná az elıkészítı azt a mondatot, miszerint az övezet vezetékes ivóvízzel való ellátottsága szinte 100 %-os, a szennyvízközmő kiépítettségének hiánya azonban jelentıs, különösen a terület északi és nyugati részein tapasztalható. Szeretné, ha kijavítanák az oktatási adatokban az óvodások számát, mely jelenleg 75 fı, óvodai férıhelyek száma összesen: 75 fı, sincs szó 90 fırıl. Meglepıdött és egyben megijedt, hiszen november 26-án lakossági fórum lesz, nem tudja hol kerül megrendezésre, hiszen az anyag szerint Mezımegyeren nincs mővelıdési ház. Tudta szerint van, de lehet, hogy mire hazaér, már nem lesz. Gyógyszertár is van Mezımegyeren Tőzoltóság is. Katasztrófavédelem szempontjából Mezımegyeren található a katasztrófavédelmi bázis. Örül annak a megállapításnak, miszerint a helyi lakosság a városi átlagon felüli életszínvonalon él Mezımegyeren. Ez nagyon pozitív megállapítás. Erısségeknél megjegyezték, hogy Békéscsaba lakosságának körében egyik legkedveltebb körzete. Ez abból adódik, hogy megtartotta kertvárosias, falusias jellegét. Ezzel szemben a lehetıségek között
147
148 ezt a falusias jelleget nem szeretnék meghagyni. Továbbá a gyengeségek között jelölik a falusias jelleget. Az egyeztetések során is jelezte az elıkészítık felé, hogy szeretné, ha ezek kikerülnének az anyagból. Szeretne választ kapni, mit értenek az alatt, hogy a falu és a város közötti szakadék mélyül? Szeretné, ha beépítésre kerülne az iskola újbóli beindítása Mezımegyeren. Indoka, hogy a mezımegyeri és a gerlai óvodai létszámok összehasonlítása alapján a gyermeklétszám Mezımegyeren nagyon jól alakul. Meggondolandó az iskola újbóli beindítási lehetıségének megvizsgálása. Fontos lenne, hogy egyidejőleg a mezımegyeri óvoda csatlakozzon a Szent László Utcai Általános Iskolához, hiszen intézményben iskola, óvoda program van, ami jelenleg az igazgatónı, illetve a szakemberek elmondása szerint nagyon jól funkcionál. Jelzést kért a szakértı felıl, hogy megoldható az elmondottak beépítése, vagy sem. (Kazetta 7/2. 123-182) Mezei Zsolt képviselı: Kijelentette, hogy a közgyőlés nem Újvári Ferencre haragszik, bár most a cég képviseletében van jelen, de nem egyedül készítette az anyagot. Rajta keresztül üzeni a tulajdonosnak, hogy az anyag csak a határidı miatt kerül elfogadásra. Amennyiben legközelebb egy ilyen anyag elkészítését vállalják, bármelyik stratégiának az alapötlete, az alap kiindulása az adott terület aktuális adatainak bekérésébıl indul. Nehezményezte, hogy az összes kiindulási adat 1999-2001. közötti KSH adat. Azóta eltelt hét év, a város megkezdett egy városfejlesztési stratégiát, amelyben sokkal újabb adatok vannak, illetve egy gazdaságfejlesztési programot, ahol megint újabb adatok találhatók. Nem kíván részleteiben belemélyedni, hogy milyen észrevételei vannak utca, házszám vonatkozásában, javasolta, hogy a jövıben, amennyiben elkészítenek egy SWOT-analízist, amibıl különbözı fejlesztési prioritásokat állapítanak meg, szerencsés lenne a kettı összhangja. Gondol itt arra, hogy az Északi Ipartelep vonatkozásában azt írják, hogy az iparterület legnagyobb hátránya a 44-es, 47-es útról beérkezı nagy forgalom. Majd fejlesztésként javasolják az ipari park megvalósítását. Az anyagban számára az tetszik a legjobban, az energiahálózattal kapcsolatban, hogy mindenféleképpen meg kell oldani a távfőtési rendszerek korszerősítését, a hı-veszteség csökkentését. Békéscsabán nincs távfőtés. Budapestre, nagyvárosokra igaz, de Békéscsabán ilyen egyáltalán nincs. Az anyag 1999-es lakásadatok alapján készült. (Kazetta 7/2. 182-210) Vantara Gyula polgármester: Egy kollégium és egy sportcsarnok esetében van távfőtés. (Kazetta 7/2. 210-212) Mezei Zsolt képviselı: Megjegyezte, hogy az anyagban 260. oldalból 250 oldalt érdemes lenne újra írni. (Kazetta 7/2. 212-215) Baji Lajos képviselı: Javasolta, hogy a közgyőlés hajtson végre paradigmaváltást. Ez azt jelenti, hogy a békéscsabaiakat, és aki olvasta az anyagot, sérti, ami le van írva. Mert vikipédiából, meg mindenféle szakdolgozatból, csináltak egy nagy zőrzavar. Nem gond, hogy nincs Mezımegyeren mővelıdési ház, ez alapján lehet pályázni. Nincs távfőtés, ez alapján lehet korszerősíteni a távfőtés rendszerét, meg lehet építeni azt, ami nincs most. Tovább lehetne sorolni azokat a furcsaságokat, amelyek le vannak írva. Ezelıtt 30 évvel a békéscsabai elvtársak minden jót mondtak fent, hogy minden meg van, minden rendben van, nekünk itt semmire nincs szükségünk. Ez az anyag annyira rossz képet fest Békéscsabáról -
148
149 ami persze sértı -, hogy aki elolvassa, azt mondhatja, hogy igen, a fejlesztés valóban ilyen helyre kell. Kifejezetten jó anyagot készítettek el, az összes beadandó pályázathoz a silányságot és elmaradottságot, a hibákat túlszínezve tudja bemutatni, hogy nagy eséllyel indulhat a város, hogy a megszerezhetı forrásokat ide tudja allokálni. Kérte a közgyőlést, hogy akár ebben a formájában is, egyetlen bető változtatása nélkül fogadja el az anyagot, ha javít rajta, azzal csak ront. Biztos, hogy a jelenlegi formájában nyerı minden esetben. Amennyiben található benne olyan rész, amely túldicsért valamit, akkor azt rontsák le, hátha azzal növekszik a nyerési esély. Amúgy nagyon korrekt a dolog, a várost legjobban segítı IVS-t készítették el, a kiírók szájíze szerint. Ha ezt kérik tılük, akkor ne csináljanak a kiváló anyagból rosszabbat. Megköszönte a segítséget. Amikor, viszont mint szakértıket kérdezik, bólogassanak, hogy Békéscsaba nagyon megérdemli, mert valóban ilyen helyzetben van. Akkor ezt tényleg köszönettel tudja fogadni, amit nem cinikusan mondott, hanem paradigmaváltást javasolt a közgyőlésnek. Fel kell ismerni a problémákat, de az anyag szerkezetébe, struktúrájába, tartalmi részeiben ne változtassanak. (Kazetta 7/2. 215-252) Miklós Attila képviselı: Ha igaza van Baji Lajosnak paradigmát vált a város. Tájékoztatásul elmondta, hogy személyesen is több egyeztetésen vett részt, ahol ugyan ezek a mondatok hangzottak el, mégsem történt változtatás. Mit csináltak az elmúlt négy hónapban? (Kazetta 7/2. 252-260) Szente Béla képviselı: Haragszik Újvári úrra, mivel egy csomó mindent benne hagytak, amit nem lett volna szabad. Csatlakozva Baji Lajos képviselıhöz, valóban, ha elolvassák mindegy, mert azt sem tudják, hogy mirıl lesz szó. A matematikát azonban ne hagyják elveszni. Példaként említette, hogy az Almáskert, mint városrész – külön felhívta Újvári úr figyelmét – állandó népességszáma 81 fı. Óvodások száma 51 fı, általános iskolások száma 179 fı, középiskolások száma 157 fı. Kérte a számszaki hiba javítását Nem akart tréfát csinálni, kigúnyolni, de legalább ezt a táblázatot cseréljék. (Kazetta 7/2. 260-283) Herczeg Tamás tanácsnok: Lehet az anyagon érdemben változtatni? Nem poénkodni szeretne, hanem elıre kíván lépni. Az, hogy vannak elütések, számszaki hibák, stb. azt is javítani kellene. Néhány koncepcionális kérdés is van még mindamellett is, amit eddig felsoroltak. Azt írja az anyag, hogy Békéscsaba váljék a szakképzés központjává. Azt is le kellene írni, hogy Békéscsaba váljék a felsıoktatás központjává, hiszen éppen felsıoktatási centruma lesz majd a Szent István Egyetemnek. Több helyen le van írva, hogy Békéscsaba csinálja meg, hogy elérhetıbb legyen, 44-es út, stb. Ez nem Békéscsaba feladata. A bölcsıde nem a szociális szférához tartozik. Ha beadják az anyagot egy pályázathoz, amelyik a szociális szférával kapcsolatos, aki elolvassa, azt látja, hogy a bölcsıdei hálózat a szociális ellátórendszerhez tartozik, akkor azt mondja, hogy marhaságot írtak, ami nem segíti elı a pályázat sikerét. Volt olyan hivatalnok, aki néhány vesszı hibáért csaknem fegyelmit kapott. A hivatalban valószínő vannak, akik jól tudnak írni. Javasolta, hogy az anyagot jobbá kellene tenni. Eddig kb. 50 módosítás hangzott el. Szakbizottsági ülésen is elmondták, azonban a dolog nem változott. Javasolta, ha a Mapi nem tudja módosítást átvezetni, akkor opponálja a szöveget a városháza munkatársa, aki ezért külön díjazásban részesüljön. (Kazetta 7/2. 283-325)
149
150 Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztett anyagon koncepcionálisan 3-4 napon belül változtatni nem lehet. A hibákat – gondolja az lesz Újvári úr válasza – kijavítják. Az IVS-nek az a lényege, hogy bármikor elıvehetı, és mindig az életnek megfelelıen módosítható, fejleszthetı, irányaiban is hozzáigazítható a városfejlesztéshez, egyebekhez. Koncepcionálisan ne kezdjenek új megoldásba a 10 nap alatt, a hibák javítására vonatkozóan meghallgatják Újvári urat. (Kazetta 7/2. 325-334) Herczeg Tamás tanácsnok: Javasolta, hogy a városháza egyik munkatársa nézze át a szöveget, és opponálja, ahol szükséges, végezze el a javítást. Legalább ötször kérték a módosításokat, ami hatodszor sem történt meg. Jónak tartaná, ha azt a hivatal egyik munkatársa végezné. (Kazetta 7/2. 334-338) Vantara Gyula polgármester: Javasolta várják meg a választ. (Kazetta 7/2. 338-339) Hirka Tamás képviselı: Úgy gondolja, hogy hajnali negyed egykor ebben már nagyon elırébb haladni nem tudnak. Bár, mint a jaminai városrész képviselıje, összességében úgy gondolja, hogy magának az anyagnak a legnagyobb hibája nemcsak jamina tekintetében van. A városrészekrıl nincs konkrét, teljes átfogó kép adva. Egy 14.000 fıs városrészrıl potom másfél oldalt leírni egyszerően nevetséges. Örül annak, hogy kikerült belıle, hogy jaminában nem mindenki beszél tótul, ráadásul átkerült az erısségek közé. Jómaga is az, ezt nem hátrányként értékelte, csak nem mindenki beszéli a szlovák nyelvet. Örül, hogy a hátrányok közül az erısségek közé lett sorolva, a nyugodt kertvárosi terület, amelynek jellegét meg kell ırizni. Nincs tudomása arról, melyik az a nyolc buszjárat, ami jaminába jár? Csak négyet tudott összeszámolni. Javasolta az anyag elıkészítıjének, hogy Herczeg Tamás tanácsnoktól kérje el azt a jamina kutatási eredményt, amelybe a tanácsnok rengeteg munkát fektetett. Abból sok hasznos dolgot be lehetett volna építeni. Akkor nem lenne a veszélyek közé leírva, hogy további elszigetelıdés a várostól – nem tudja, hol van jamina elszigetelıdve a várostól – röviden, tömören ennyi lett volna. (Kazetta 7/2. 339-365) Tóth Károly képviselı: Újvári úrnak szeretné mondani, hogy a társaságból az egyetlen, aki megdolgozott a pénzért, bármennyit kapott, mert legalább végighallgatta munkájuk eredményét. Lehetetlen, hogy ettıl a cégtıl várják a javítást, mert a céggel szemben is megalázó lenne, ha most elfogadják, utána már nem mondhatják, hogy egy rosszat fogadtak el, mert egy mondat nem jó benne. Kérte, ha egy kicsi belsı tartása van a cégnek, másutt ne jelenítsék meg referencia munkaként. Mert, ha ilyet tesznek, ígéri, hogy ország-világ elé kell tenni, hogy milyen munkát végeztek. (Kazetta 7/2. 365-400) Miklós Attila képviselı: Képviselıi kérdést szeretne felvetni, ami a következı: Milyen eljárással választotta ki a megbízó a céget, mennyi összegért dolgozott a cég, a megbízó elégedett-e a cég munkájával? 15 napon belül kér rá választ. (Kazetta 7/2. 400-402)
150
151 Újvári Ferenc: Nagyon sok észrevétel érkezett az anyaggal kapcsolatban, többen rosszallóan néztek rá, hogy nem jegyzetelt közben. Korábban, az egyeztetések során jegyzetelt, minden javaslatot próbáltak átvezetni, de most azt a módszert alkalmaznák, hogy a szószerinti jegyzıkönyv alapján minden felvetést – ami most, illetve a bizottsági üléseken elhangzott – ténylegesen átvezetnek. Több felvetés volt, egyrészt, hogy az anyag nem tükrözi a békéscsabai viszonyokat, és a valós helyzetet. Semmilyen adatot nem találtak ki maguktól, mindent a hivatalt, illetve a városról elérhetı anyagok alapján készítettek. Gyakorlatilag ilyen szempontból felvetésként is lehet venni. Elıfordul, hogy a többi anyagban is vannak olyan tárgyi tévedések, amelyek tévútra vittek jó néhány dologban. Nyilván ezeket a javításokat igyekeznek elvégezni, illetve vállalják annak elvégzését. Az IVS egy pályázati anyag része lesz. A pályázat értékelésre kerül, gyakorlatilag az IVS is le lesz pontozva. Bízik abban, hogy a pontozás lényegesen kedvezıbb képet mutat majd az anyagról, mint a képviselık tették. Arra a felvetésre mindenképpen reagálni kíván, hogy még 2001. évi adatok szerepeltek az anyagban, a 2001. évi népszámlálási adatok, amelyek most nem aktuálisak. Ez egy módszertani dolog, igazából ezeket az adatokat kell nagyon sok esetben feltüntetni, ezt szintén nem ık találták ki. Nyilván, hogy a bizottsági ülések alapján, illetve a most elhangzott vélemények alapján is valószínőleg az IVS elfogadásra kerül. Nem szeretnék, ha a mai elfogadással teljesített lenne a szerzıdés, mindenféleképpen vállalják, hogy a tárgyi tévedéseket kijavítják oly módon, hogy azok utólag számon kérhetıek legyenek. Akár úgy is, hogy jövı hónapban újból közgyőlés elé kerüljön az anyag, akár úgy, hogy külön bizottság, vagy szakbizottság vizsgálja át. Nem szeretnének olyan képet magunkról kialakítani, hogy azért nem változtattak az anyagon, mert azt úgy is el fogja fogadni a közgyőlés. (Kazetta 7/2. 402-457) Vantara Gyula polgármester: Ha jól értette, akkor a hibákat kijavítják a november 30-i beadási határidıre a szószerinti jegyzıkönyv szerint. Akkor teljesített a szerzıdés, amikor az anyag teljesen elkészült és hibamentes. Az IVS továbbfejlesztésérıl, illetve folyamatos javításáról, az élethez való alkalmazkodással kapcsolatban mi az álláspont? Ki dönti el, hogy javítható, milyen gyakorisággal, milyen irányban? (Kazetta 7/2. 457-467) Újvári Ferenc: Gyakorlatilag az IVS-nek nincs jogszabályi szabályozása, a városfejlesztési kézikönyv rendelkezései irányadóak. Ez alapján gyakorlatilag közgyőlési döntéssel bármikor folyamatosan módosítható, Nem olyan, mint egy városrendezési terv, amely esetében a módosítás külön procedúra, sokkal inkább hasonlít egy városfejlesztési koncepcióhoz. (Kazetta 7/2. 457-475) Vantara Gyula polgármester: Egy konkrétum van, hogy a kézikönyv elıírásait be kell tartani. (Kazetta 7/2. 475-476) Újvári Ferenc: Így van. (Kazetta 7/2. 476-477) Benkóné Dudás Piroska képviselı: Azzal együtt, hogy tudja, hogy el kell fogadni a koncepciót, nem hagyja anélkül, hogy legalább a stilizálása ne történjen meg. És az ne kerüljön kifizetésre. Köles István alpolgármester megkérdezte, hogy mibıl. Véleménye
151
152 szerint minden szerzıdésnél van egy jól teljesítési garancia, melyet a vállalkozónak saját magának illene felajánlani. Egyébként nem egy könnyő dolog, saját maga is szokott szakérteni, tisztességesen csak egy helybéli tudja megírni, aki itt él a városban, itt dolgozik, benne van a helyi dolgokban. Éppen ezért javasolta, hogy a stilizálás történjen meg, nagyságrendjét tekintve azonban nem tud választ adni. Józsa-féle stilizálás, pontosítás fontos, mert a dokumentum a város honlapjára is felkerül. (Kazetta 7/2. 477-506) Herczeg Tamás tanácsnok: Észrevételtelezte, hogy a városban nincs Szent László iskola, csak Szent László Utcai. A megnevezés több helyen is helytelenül szerepel. (Kazetta 7/2. 506-515) Benkóné Dudás Piroska képviselı: Fontos, hogy a kifizetés bizonyos százaléka visszatartásra kerüljön. Amikor végleges a készültség foka, akkor kerüljön sor a teljes összeg kifizetésére. (Kazetta 7/2. 515-522) Tóth Károly képviselı: Javasolta, hogy a határozati javaslat új, 4. ponttal egészüljön ki: miszerint Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése befejezettnek tekinti a kft-vel a közös munkát, az Integrált Városfejlesztési Stratégiában nem tart igényt a további munkára, bele értve az említett hibák kijavítását is. (Indokolás: megkérik a gyorsírókat, gépírókat, hogy a szószerinti jegyzıkönyvben elhangzottakat vezessék át a 260. oldalon) Módosító indítványáról szavazás elrendelését kérte. (Kazetta 7/2. 522-547) Takács Péter képviselı: Tudomásul vette, hogy a feltett kérdéseire nem fog választ kapni. Sokat humorizáltak a hozzászólások alatt, a helyzet azért tragikus. Az egyik legfontosabb közgyőlési elıterjesztése az évnek, olyan megoldásokat keresnek, hogy Józsa Mihály stilizálja. Ehhez véleménye szerint Józsa Mihály kevés. Fizessenek meg egy apparátusi tagot. 7.200.000,- Ft-ot kapott a cég, ennyi pénzért tisztességes munkát lehetett volna elvárni és nem kellett volna csak még több alkalommal lejönni, illetve konzultálni. Elfogadhatatlan. (Kazetta 7/2. 547-568) Szente Béla képviselı: Nem ért egyet Tóth Károly képviselıvel, hiszen az anyag rendbetételét meg kell tenni. Nem valószínő, hogy jó anyag lesz. Kizárt dolog, hogy a hivatal munkatársai ilyen mennyiségő rossz adatot adtak volna meg. Szeretne beletekinteni azokba az anyagokba, amelyet a hivatal munkatársai küldtek meg. Kizárt dolognak tartja, hogy az Almáskerti Ipari Parkban 51 óvodást jelentett a hivatal. (Kazetta 8/1. 001-009) Vámos József képviselı: Nemtetszését fejezte ki Újvári úr felé. A hibákat reggel 8-kor bizottsági ülésen is szóvá tették. Elhangzott, hogy a cég a hibákat tudomásul veszi, és a jegyzıkönyv alapján annak javítást elvégzi. Ezt eléggé vicces hozzáállásnak tartja. A cég olyat vállalt, amihez nem ért, vagy nem jól csinált meg. A képviselık több alkalommal vettek részt bizottsági ülésen, ahol jelezték a hibákat. Ezért cinikusnak tartja azt a válasz, hogy majd elkérik a jegyzıkönyvet, és annak alapján elvégzik a javítást, közben pedig nem történik semmi. A Mapi pénzt kapott. Ezért elfogadhatatlan, hogy amit nem végzett el, azt mással, térítés ellenében végeztesse el az önkormányzat. (Kazetta 8/1. 009-021)
152
153 Herczeg Tamás képviselı: Módosító indítványában kérte, hogy a Mapi a hanganyag alapján, a közgyőlésen elhangzott hibákat javítsa, miután visszakerül a hivatalba, azt a polgármester által kijelölt személy opponálja. (Kazetta 8/1. 021-035) Vantara Gyula polgármester: Kiegészítésként elmondta, hogy a Mapi vállalta a javítást, a kifizetés akkor fog megtörténni, amikor hibátlan példányt juttat el az önkormányzathoz. Ellenırzés céljából valamennyi frakcióvezetı és az egyéni képviselı számára is eljuttatnak egy-egy példányt. A jóváhagyást követıen kerülhet sor a kifizetésre. Elıterjesztıként befogadja, nem szükséges szavazni. Szavazásra bocsátotta Tóth Károly képviselı módosító indítványát. -
Megállapította, hogy a közgyőlés 9 igen, 10 nem szavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elvetette. (Kazetta 8/1. 035-043) Hrabovszki György képviselı: Mivel 50 %-os kifizetés történt és teljesen egyértelmő, hogy nem a városfejlesztési stratégiában, hanem magában az adatgyőjtésben olyan típusú elemi hibákat követett el a cég, amely egy ilyen volumenő megbízásnál nem méltányolható, ezért javasolta, hogy a példány leadását követıen a decemberi közgyőlésen hozzon döntést, hogy a további 50 % mekkora hányada fizethetı ki. Az elvégzett munka nem 100 %-os teljesítés. Amennyiben külön kell a 260 oldalt lektorálni, akkor a cég nem teljesített 100 %-osan, ezért nem lehet az összeget teljes egészében kifizetni, mivel az nem szerzıdésszerő. (Kazetta 8/1. 043-069) Vámos József képviselı: Hrabovszki György képviselı szerint adatgyőjtési problémák merültek fel. Ezzel nem ért egyet, nem adatgyőjtési, hanem koncepcionális hibák vannak az anyagban. Pl: belvárosban koncentrálni kell a közigazgatási és közszolgálati funkciókat. Fogalma sincs az anyag készítıjének, nincs stratégiája arra, hogy mit kellene a belvárosban csinálni. Az anyag koncepcionálisan is hibás. (Kazetta 8/1. 069-080) Vantara Gyula polgármester: Jelezte, hogy Hrabovszki György képviselı módosító javaslatát elıterjesztıi oldalról nem tudja befogadni. Szavazásra bocsátotta a módosító javaslatot. Megállapította, hogy a közgyőlés 8 igen, 5 nem szavazattal, 9 tartózkodással a javaslatot elvetette. A módosító javaslattal együtt szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. Megállapította, hogy a közgyőlés 16 igen, 6 nem szavazattal, a javaslattal egyetértett. Megköszönte a Mapi képviselıjének, Újvári Ferencnek a jelenlétét. (Kazetta 8/1. 080-089) Hrabovszki György képviselı: Számára megdöbbentı, hogy mindenki minden oldalról kritizálta az anyag koncepcionális adathiányosságait. Ugyanakkor, amikor arról kellene dönteni, hogy a céget nem fizetik ki teljes mértékben, azt mondják a képviselık, hogy nem, adják oda a teljes összeget, mert elsı osztályú a végzett munka. Nem tudja megérteni ezt a motivációt.
153
154
Bejelentette, hogy az MSZP frakciónak ne küldjenek anyagot az IVS-bıl, nem kíván azzal a továbbiakban foglalkozni. Volt egy konszenzusra törekvı javaslata, ami a város érdekét képviselte volna, de az leszavazásra került, így a továbbiakban nem kíván a témával foglalkozni. Fizesse ki a polgármester a megfelelı mennyiségő pénzt maradéktalanul a közbeszerzési eljáráson kívül megbízott cégnek, amelyhez sem ı, sem a frakció tagjai nem kívánnak asszisztálni. (Kazetta 8/1. 089-103) Miklós Attila képviselı: Jelezte, hogy képviselıi kérdést kíván ahhoz a személyhez intézni, aki megbízta a céget. Milyen eljárással választotta ki a megbízó a céget? Mekkora összegért dolgozott a cég? A megbízó elégedett a végzett munkával? Kérte, hogy kérdéseire írásban kapjon választ. (Kazetta 8/l. 103-115) Vantara Gyula polgármester: A feltett kérdésekre 15 napon belül írásban tájékoztatják a képviselıt. (Kazetta 8/1. 115-118) Baji Lajos képviselı: Próbálta rábírni a közgyőlést, hogy paradigmaváltást hajtson végre, ami nem sikerült. Elismerését fejezte ki Újvári Ferenc felé, aki rezzenéstelenül bírta a személyét mellızı, de cégének szánt megjegyzéseket, jobbító szándékú kritikai észrevételt. Újvári Ferenc nagyon sokat érhet cégének metakommunikációs készsége miatt. Ilyen jól még nem tőrte senki a kritikákat. Ennyire magaslatról, így teljesíteni a megbízást, irigylésre méltó. (Kazetta 8/1. 118-133) Tárgy:
Békéscsaba belváros rehabilitációja I. ütem elızetes akcióterületi terv elfogadása, pályázatként benyújtása a DAOP-2007-5.1.2/C pályázati felhívás
Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést az illetékes bizottságok véleményezték, álláspontjukat a képviselık a közgyőlés elıtt kézhez kapták. Felkérte a véleményezı bizottságok elnökeit, ismertessék a bizottságok véleményét. (Kazetta 8/1. 133-135) Fodor Lajos képviselı, a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság elnöke: A bizottság 4 egyhangú igen szavazattal elfogadta a határozati javaslatot. (Kazetta 8/1. 135-140) Dr. Ferenczi Attila képviselı, a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság elnöke: A bizottság módosító javaslatában felszíni közlekedést javasolt. A buszforgalom számára csökkentett forgalommal kívánja biztosítani az áthaladást, a gyógyszertár és a Fiume Hotel megközelítésének biztosításával. A gyógyszertár elıtt minimum három parkolóhely legyen, a taxik megállását a közelben biztosítani szükséges. Kérte a módosító javaslat beemelését a határozati javaslatba. A bizottság egyhangúlag támogatta a határozati javaslat elfogadását. (Kazetta 8/1. 140-156)
154
155 Vantara Gyula polgármester: Tájékoztatásul elmondta, hogy a határozati javaslat 3. ponja kiegészítésre került, a parkolóház kivitelezése érdekében létrejövı projekt cégre vonatkozó konzorciumi megállapodást a közgyőlés jóváhagyása után aláírja. (Kazetta 8/1. 156-163) Tóth Károly képviselı: Nagyon jól hangzott, amit Dr. Ferenczi Attila képviselı elmondott. A mellékeltben azonban a III. pont változatlanul a felszín alatti beruházás megvalósítását tartalmazza. A felszín feletti munkálatokra 1.350.000.000,- Ft-ot, a felszín alatti munkálatokra 390.000.000,- Ft-ot határoz meg. Amennyiben így fogadja el a közgyőlés a határozati javaslatot, az változatlanul tartalmazza a felszín alatti beruházást. Ezért az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot személy szerint nem fogadja el, csak abban az esetben, ha az elıterjesztı visszavonja a 3. sz. mellékletet. (Kazetta 8/1. 163-188) Dr. Ferenczi Attila képviselı, a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság elnöke: Elızı hozzászólásában a bizottság határozatát ismertette, az I. ütemre vonatkozóan, ami térfelszínen átvezetı utat jelent. A térfelszín alatti munkálatok 60.000.000,Ft-ja a közmővek és nem az alagút építését irányozza elı. Nem érti, hogy Tóth Károly képviselı számára mi okoz problémát. (Kazetta 8/1. 188-194) Tóth Károly képviselı: Ügyrendi hozzászólásában jelezte, hogy az elıterjesztés tartalmazza 3.sz. mellékletet. Ezt az elıterjesztést tárgyalja a közgyőlés, vagy a bizottsági elıterjesztést? (Kazetta 8/1. 194-201) Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztés második oldalán található a munkanemek felsorolása. Egyértelmően tartalmazza, hogy térrendezés, felszíni csillapított forgalmi rend kialakításával kívánják megvalósítani a beruházást. (Kazetta 8/1. 201-210) Dr. Ferenczi Attila képviselı, a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság elnöke: Elıször valóban az volt a koncepció, hogy térfelszín alatt átvezetett mélygarázzsal oldják meg a beruházást. Az egyeztetések során a Városépítészeti Irodát, illetve a Stratégiai-Fejlesztési Osztályt több alternatíva kidolgozásával bízták meg, biztosítva a közgyőlés választási jogát. Pontosításként elmondta, hogy a korábban ismertetett módosító javaslata az 1. sz. melléklet szerinti. (Kazetta 8/1. 210-222) Takács Péter képviselı: Fentiekbıl azt a konzekvenciát vonta le, hogy hasznos volt a díszteremben megtartott lakossági fórum, melynek eredményeképpen az elıterjesztık elálltak a mélygarázs és alagút építésétıl. A határozati javaslat 1. pontjának módosítását javasolta, miszerint Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése elfogadja Békéscsaba belváros rehabilitációja I. ütem elızetes akcióterületi tervét - az elıterjesztés 1. sz. mellékletének elfogadásával - pályázatként nyújtja be a Dél-alföldi Operatív Program keretében „Megyei jogú városok integrált fejlesztése” címő, DAOP-2007-5.1.2/C kódszámú pályázati felhívásra.
155
156 Személy szerint maximálisan támogatja a tér kialakítását, a növényzet így fogja a legkevesebb károsodást elszenvedni. Meglátása szerint a város vezetése nagyon sok kellemetlenségtıl kíméli meg magát, amennyiben az 1. sz. melléklet elfogadásáról dönt. (Kazetta 8/1. 222-238) Mezei Zsolt képviselı: Amennyiben a jelenlegi formában nyújtják be a pályázatot, úgy járhat az önkormányzat, mint a kerékpárút fejlesztések esetében. Jelenleg az IVS által lehatárolt terület és a pályázatban behatárolt terület nem egyezik meg. Javasolta, hogy a lehatárolás a Szent István tér – Luther utca – Irányi utca – Posta köz változzon meg, a Posta köz helyett Bartók Béla út szerepeljen. A MAPI által készített stratégia - ami alátámasztja a fejlesztést – a Bartók Béla utat szerepelteti. Kérte fentiekre legyenek figyelemmel. (Kazetta 8/1. 238-256) Marik Tibor csoportvezetı: A lehatárolás a legutolsó verzió alapján készült. Megkérik Újvári Ferencet, hogy módosítsa az IVS-ben. Az akcióterületet ki lehet terjeszteni a Bartók Béla útig, ami nem jelenti azt, hogy ott fejlesztés fog megvalósulni. (Kazetta 8/1. 256-266) Baji Lajos képviselı: Véleménye szerint a határozati javaslatba nem elegendı szerepeltetni az 1. sz. mellékletet, mert a fejlesztések felsorolásában a nyolc címbıl csak az egyikre vonatkozik. A határozati javaslatban azt szükséges szerepeltetni, hogy a fejlesztések nyolc címszavából az 1. pontban az 1. sz. melléklet szerinti felszíni átvezetı valósul meg. A többi hét címrıl nem nyilatkoznak a határozati javaslatban. (Kazetta 8/1. 266-276) Vantara Gyula polgármester: Pontosításként elmondta, hogy a belvárosi rehabilitáció akcióterülete van két ütemre osztva, az 1. határozati javaslati pont az I. ütemre vonatkozik. (Kazetta 8/1. 276-279) Baji Lajos képviselı: Az I. ütemben a nyolc fejlesztési címszóban a Szent István tér revitalizációja, térrendezés, felszíni csillapított forgalmi rend kialakítása az 1. sz. melléklet szerint történjen. (Kazetta 8/1. 279-285) Kutyej Pál képviselı: A fejlesztések között a legutolsó gondolatjel alatt szerepel az Andrássy út – Szent István tér és az Irányi utca közötti szakasz átalakítása. Mit jelent? Tart attól, amennyiben ez érinti a csobogó és a pergola lebontását, számos városlakónak nem fog tetszeni, hogy a pár éve jelentıs forrás bevonásával elkészített fıtérrész helyett újat kívánnak kialakítani. (Kazetta 8/1. 285-295) Lukácsi László városi fıépítész: Sokakban felmerült, hogy a szőkítı rápréseli a forgalmat az Univerzál Áruházra, illetve a másik oldalon a butiksorra. Kerékpáros-gyalogos ütközés is történt, tulajdonképpen veszélyes a hely, akadályozza az ott lévı vendéglátóegységek kitelepülését is, ami már célként szerepel azon a szakaszon. (Kazetta 8/1. 295-305) Vantara Gyula polgármester: Kiforrott tervek még nincsenek, ezért került az akcióterületi besorolásba, véglegesen meg kell oldani a kerékpáros forgalmat. Nem jelenti a meglévı csobogó és pergola lebontását. A terület rendezésére vonatkozó igényt kívánták megjeleníteni.
156
157
Tájékoztatásul elmondta, hogy a korábbi elképzelés változott. A beruházás összegei pontosításra kerültek. Az eredeti terv más arányokkal számolt. A rendelkezésre álló 1.130.000.000,- Ft nem teszi lehetıvé az aluljáró megépítését. Hasonló beruházások esetében a vállalkozói tıke generálta az igényt. Tekintettel arra, hogy ilyen tıke nem jelentkezett, a város vállalta magára a beruházás megvalósítását. Jelezte, hogy az elhangzott módosító javaslatot elıterjesztıként befogadta. Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot az elhangzott módosításokkal együtt. (Kazetta 8/1. 305-349) A közgyőlés 20 igen szavazattal, 3 tartózkodással a következı határozatot hozta: 630/2008. (XI.20.) közgy. HATÁROZAT 1.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése elfogadja Békéscsaba belváros rehabilitációja I. ütem elızetes akcióterületi tervét, és az elıterjesztés 1. sz. mellékletének elfogadásával pályázatként nyújtja be a Dél-alföldi Operatív Program keretében „Megyei jogú városok integrált fejlesztése” címő, DAOP-2007-5.1.2/C kódszámú pályázati felhívásra.
2.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a projekt elıkészítéséhez és megvalósításához szükséges legfeljebb 630.000.000,- Ft önerıt a 2009., 2010. és 2011. évi költségvetésében biztosítja.
3.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert, hogy a parkolóház kivitelezése érdekében létrejövı projektcégre vonatkozó konzorciumi megállapodást aláírja.
4.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a pályázat aláírására és a szükséges nyilatkozatok megtételére.
Felelıs: Határidı:
Vantara Gyula polgármester 2008. november 30.
Tárgy:
Városfejlesztı társaság alakítása
Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést véleményezte a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság, és a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság. A Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság nem hozott határozatot. Felkérte a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság elnökét, ismertesse a bizottság álláspontját. (Kazetta 8/1. 349-355)
157
158 Fodor Lajos képviselı, a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság elnöke: A bizottság 5 igen, egyhangú szavazattal a határozati javaslatot elfogadta. (Kazetta 8/1. 355-359) Tóth Károly képviselı: Az elhangzottak azt jelentik, hogy érdemben a feladatot nem kívánják megoldani. Úgy tesznek, mintha megoldanák, egy már mőködı kft-be kívánják bevonni, majd a törzsház konszernbe viszik be a céggel együtt. Nem ez volt a feladat. Az lett volna az értelme, hogy megteremtıdjön az érdemi munka feltétele. Jelenleg ez nem teljesül. Kevés többletforráshoz jut a kft, ami az érdemi feladatból semmit nem old meg. Kérte, hogy a javaslat elfogadását ne támogassa a közgyőlés, ellentétes az együttmőködési szándékkal. (Kazetta 8/1. 359-386) Mezei Zsolt képviselı: Jelezte, hogy az Integrált Városfejlesztési Stratégiában szereplı városfejlesztési társaság szervezeti ábrája nem azonos a jelen elıterjesztésben lévıvel. Tájékoztatásul elmondta, hogy az Integrált Városfejlesztési Stratégiában a Békéscsabai Városfejlesztési Kft. a Békéscsabai Vagyonkezelı Zrt. alatt mőködik. Az 1992-ben alakult társaság fı tevékenysége az ingatlan bérbeadása és üzemeltetése volt. Ezt a tevékenységet az elmúlt években, bár nem ugyanazon tervezett mérleg fıösszegekkel hajtotta végre, hanem mindig túlteljesítette bevételi tervét is, ezért kár ráterhelni a társaságra az egyéb feladatokat. Sokkal gazdaságosabb és átláthatóbb lenne önálló Városfejlesztési Társaság létrehozása. (Kazetta 8/1. 386-408) Baji Lajos képviselı: A cég pár éves mőködéséhez kéri az alaptıke biztosítását. Az anyag tartalmazza azon szakemberek felsorolását, akik alkalmazása a munkák során szükséges. Igaz, hogy saját cége az önkormányzatnak, de minimum 20-30.000.000,- Ft alaptıke juttatással lehet megvalósítani. A bizottsági ülésen is felvetette milyen nagyságrendő alaptıke emelést tesz szükségessé. Mivel a belsı tartalom nem egyezik, elképzelhetı, hogy az említett alaptıke összege nem tökéletesen fog hasznosulni. Javasolta, hogy jelenlegi formájában ne fogadja el a közgyőlés a határozati javaslatot. Pontosabb feladat- és finanszírozás meghatározása szükséges. (Kazetta 8/1. 408-442) Takács Péter képviselı: Az elıterjesztésbıl kitőnik, hogy a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság 0 igen, 1 nem 5 tartózkodó szavazati aránnyal nem foglalt állást. Mi volt ennek az oka? (Kazetta 8/1. 442-444) Dr. Ferenczi Attila képviselı, a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság elnöke: A bizottság elıtt nem volt teljesen egyértelmő, hogy a Vállalkozói Centrum Kft-hez mi kerülne át. Felmerült, hogy a városfejlesztés kérdése is átkerül. Késıbb kiderült, hogy az akcióterületi tervek elkészítése és azok megvalósítása kerülne át, nem teljes körő jogkört kapna a város további fejlesztésében. Csak és kizárólag az Integrált Városfejlesztési Stratégia akcióterületi terveinek elıkészítéséért és végrehajtásáért felelıs. Ezért lehet a Vállalkozói Centrum Kft-hez tenni. Sztankó János, a Vállalkozói Centrum Kft. vezetıje elmondta, hogy azért lenne sokkal kedvezıbb ez a fajta megoldás, mivel különbözı infrastrukturális hátterek, szakértık, naturáliák már adottak. Külön helyiség bérlése, főtés, világítás, könyvelés, adattárolás költsége nem merülne fel. A projekt 60 %-os támogatottságú, ennek ellenére sokkal
158
159 takarékosabban megvalósítható, amennyiben a fejlesztés az önkormányzat cégén keresztül valósulna meg. (Kazetta 8/1. 444-480) Miklós Attila képviselı: A döntés meghozatala elıtt az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnökének véleményét is szeretné megismerni. (Kazetta 8/1. 480-487) Vantara Gyula polgármester: Kérte a képviselıket, hogy törekedjenek a témához kapcsolódó hozzászólásokra. (Kazetta 8/1. 487-489) Fodor Jánosné képviselı: Kérdését Sztankó Jánoshoz, a Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. ügyvezetı igazgatójához intézte: Mekkora forrás szükséges a részleg beindításához? (Kazetta 8/1. 489-499) Tóth Károly képviselı: A létrehozandó Városfejlesztı társaságra komoly feladat hárul. Mondhatják azt, hogy csak pótcselekvésre hozza létre a közgyőlés, illetve biztosított az iroda is. Irodája viszonylag sok van a városnak és egyre több fog felszabadulni azáltal, hogy új munkaszervezet alakul ki a jegyzı asszony áldásos tevékenységének befejezése után. A szakértelemre ne hivatkozzanak, mivel nem az volt a cég profilja. Nagyra becsüli a kft. tevékenységét, mert megmaradt saját területén. Ismételten kérte, hogy ésszerő, fejlesztésbarát megoldásban gondolkodjon a közgyőlés. Létre kell hozni egy új munkaszervezetet, hiányában a program egészének megvalósulása kerülhet veszélybe. (Kazetta 8/1. 499-536) Mezei Zsolt képviselı: Miért baj az, ha az önkormányzatnak egy másik társasága is van? Az eszközbeszerzés is finanszírozható lenne A közgyőlés levette napirendjérıl a törzsházzal kapcsolatos elıterjesztést. Nem összevonást, hanem a Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. esetében a kiszervezést kezdi meg. Utána az el nem látott feladatokat a Békéscsabai Vagyonkezelı Zrt. fogja ellátni? Érdekesnek tartja a megoldást. Megjegyezte, hogy bármilyen jó képességekkel rendelkezik a Kft. ügyvezetıje, nem tud két helyen egyformán teljesíteni. A cég törzstıkéje jelen pillanatban 124.000.000,- Ft. Sajnos a 2005. évben kezdıdı gazdasági visszaesés nem tette lehetıvé a 30.000.000,- Ft-os tagi betét visszafizetését, csak 16.000.000,Ft visszafizetése történt meg. A közgyőlés kitolta a tagi betét visszafizetésének határidejét 2009. júniusára. Nem várja meg a visszafizetést, hanem további tıkeemelést kíván végrehajtani. A Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. ezzel a tevékenységgel a Békéscsabai Vagyonkezelı Zrt. üzleti tervét saját erıforrásaihoz képest minden alkalommal túlteljesítette. 10.000.000,- Ft-os eredménytervét 10.000.000,- Ft-tal teljesítette túl. Az elmúlt kilenc évben tervmérlegét 79.000.000,- Ft helyett 297.000.000,- Ft-ra teljesítette. Az utolsó öt év – 1.600.000.,- Ft-os átlag terv eredménye esetében + 1.900.000,- Ft eredményt tudott elérni. Ez a vállalkozás volt a városban az egyedüli, amely a lehetı legjobban mőködtette a rábízott vagyont. A közgyőlés azonban úgy gondolja, hogy az ügyvezetı igazgató emellett a feladat mellett még másik feladatot is képes ellátni, ami nem baj, csak be kell látni, hogy egy személyben nem tudja ellátni mind a két feladatot. Az ügyvezetı igazgató idıközben tapasztalatot szerzett a pályázatírásban is, ezért valószínő, hogy az IVS pályázatokat is elı fogja készíteni.
159
160 Véleménye szerint csak taktikai mőveletrıl van szó, és az ingatlan egy éven belül átadásra kerül a Békéscsabai Vagyonkezelı Zrt-nek. (Kazetta 8/1. 536 - 8/2. 011) Dr. Ferenczi Attila képviselı: Kicsit csalódott Mezei Zsolt képviselıben, mert feltételezéseket tesz. Tóth Károly képviselı alig egy évvel korábban jelentette ki, hogy Sztankó Jánosnak nincs itt egy éve, jelen pillanatban pedig azon aggódik, hogy még hány éven keresztül fogja még a munkát ellátni. Tóth Károly félremagyarázza a dolgokat. Nem azt mondta, hogy szakértı Sztankó János, hanem azt, hogy szakmai háttérrel rendelkezik (könyvelés, informatika, stb.). Az Integrált Városfejlesztési Stratégia megkívánja a városfejlesztı társaság létrehozását. Projekt menedzsment vezényli a projektet, a Vállalkozói Centrum pedig a projekt menedzsment befogadója lesz. Az elıterjesztésben is szerepel milyen szakemberek alkalmazása szükséges. A rendelkezésre álló infrastruktúrával, szakmai háttérrel kedvezıbb megoldást tud biztosítani ahhoz, amit a pályázat keretében egyébként is létre kell hozni. (Kazetta 8/2. 011-030) Hricsovinyi Tamás képviselı: Tájékoztatta a közgyőlést, hogy a Felügyelı Bizottság az elıterjesztést tárgyalta. A szocialista frakció által delegált Galisz Géza képviselı is támogatta, jó ötletnek tartotta. A bizottság támogatta a társaság létrehozását. (Kazetta 8/2. 030-034) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 8/2. 034-042) A közgyőlés 16 igen, 6 nem szavazattal, 1 tartózkodással a következı határozatot hozta: 631/2008. (XI.20.) közgy. HATÁROZAT 1.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásával összefüggıen szükséges városfejlesztési társaság létrehozásáról szóló tájékoztatót megismerte, a társaság megalakításával egyetért a Vállalkozói Centrum Kft. keretein belül.
2.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert, hogy készítse elı a Vállalkozói Centrum Kft. alapító okiratának módosítását.
3.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése felkéri Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzıt, hogy a város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról szóló önkormányzati rendelet-tervezetet készítse elı a 2009. februári közgyőlésre.
Felelıs: Határidı:
Vantara Gyula polgármester Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzı 2009.február 27.
160
161
Sztankó János a Vállalkozói Centrum Kft. ügyvezetı igazgatója: Az ÖTM határozza meg a város rehabilitációs témájú projekt lebonyolítására létre kell hozni a városfejlesztı társaságot. Ebben a tervezési útmutatóban szerepelnek azok az irányszámok, milyen források szükségesek a mőködéshez. A tervezési útmutató szerint 1,5-2 éves mőködéshez elegendı összeget kell rendelkezésre bocsátani. Új társaság esetén törzstıkét kell képezni, meglévı társaság esetén eredménytartalékba is lehet helyezni az összeget. Amennyiben az útmutatás szerint megfelelı speciális szakembereket alkalmaz a kft, ez általában 3-4 fı, mőszaki, területfejlesztési, pénzügyi, építész, közgazdasági ismeretekkel rendelkezı munkatársat, két éves munkabére és annak közterhei elérhetik a 20.000.000,- Ft-ot. Az összeg pontos számszerősítését el kell végezni, hiszen a város rehabilitációs rendeletben dönt errıl a város. A város rehabilitációs rendelet melléklete az a megbízási szerzıdés, amelyet az önkormányzat és a városfejlesztı társaság köt. 60 %-ban a mőködési költségeket finanszírozza a támogatás. Kiemelte, hogy az önkormányzat és a városfejlesztési társaság között kötött megállapodásnak része az éves beszámoló és az akcióterületi terv évenkénti aktualizálásának rendje, az évközi rendszeres önkormányzati ellenırzés rendjének a meghatározása is. Átlátható mőködésrıl van szó, amit a közgyőlés mindenképpen figyelemmel tud kísérni és ellenırizni. (Kazetta 8/2. 042-065) Hrabovszki György képviselı: Sztankó János által említett 20.000.000,- Ft-ot alapul véve évente 10.000.000,- Ft áll rendelkezésre, 4 fıre vetítve 2.500.000,- Ft/fı. Ez azt jelenti, hogy közterhekkel együtt 200.000,- Ft-os munkabért lehetne kifizetni. Ebben az összegben nem szerepelnek az egyéb költségek pl: világítás, telefon, kiküldetés, papír, írószer, stb. Véleménye szerint a szabad piacon 120.000,- Ft-os bruttó fizetésért mérnököt, közgazdászt, projekt menedzsmentben képzett szakembert nem lehet találni. Az összeget megduplázva sem mondható különösen magasnak a kifizethetı bér. Véleménye szerint két évet alapul véve az összeg elérheti az 50.000.000,- Ft-ot. Célszerő lenne ezzel az összeggel számolni. (Kazetta 8/2. 065-073) Mezei Zsolt képviselı: Hrabovszki György képviselı által kiszámított összegbıl valószínő lesz a városnak egy jó képességő, magasan kvalifikált, ámde olcsón dolgozó, a Vállalkozói Centrum Kft. közremőködésével kiválasztott közbeszerzési tanácsadója. Aki az Integrált Városfejlesztési Stratégia 1.600.000.000,- Ft-os beruházását le tudja bonyolítani. Jelen pillanatban a polgármester gyakorolja a munkáltatói jogokat a Vállalkozói Centrum Kft. ügyvezetı igazgatója felett, a testületnek nincs irányító befolyása, jogait csak a felügyelı bizottságon keresztül ellenırzési jogkörrel gyakorolja. (Kazetta 8/2. 073-085) Tárgy:
HUNTRACO Zrt. szerzıdés módosítási kérelme
Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést véleményezı Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság a határozati javaslat „B” alternatívájának elfogadását támogatja. Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslat „B” változatát. (Kazetta 8/2. 085-091) A közgyőlés 17 igen, 1 nem szavazattal, 6 tartózkodással a következı határozatot hozta:
161
162 632/2008. (XI.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése hozzájárul a 2007. július 20-án a HUNTRACO Zrt.-vel (2040 Budaörs, Kamaraerdei út 3.) a Békéscsaba, Almáskerti Ipari Park 3.szám alatt található (20525/13 hrsz. alatt felvett) 8758 m2 beépítetlen területének megvásárlására megkötött Adásvételi szerzıdés 9. pontjának módosításához az alábbiak szerint: A Vevı az ingatlant 2011. június 30.-ig köteles beépíteni. A beépítési kötelezettség teljesítését a Vevı a használatbavételi engedély bemutatásával, a beépítés megkezdését az Építés Hatóságnak történı írásos bejelentés, illetve az építési napló másolata Eladónak történı megküldésével köteles teljesíteni. A beépítési kötelezettség elmulasztása - a beépítésre nyitva álló határidı lejárta - esetén a határidı leteltét követı 6 hónapon belül az Eladó jogosult egyoldalú jognyilatkozattal az ingatlant visszavásárolni az eredeti vételár évi 5 %-kal csökkentett értékén, mivel az Eladót a termıföldrıl szóló 1994. évi LV. tv. 41-43 §-ai, valamint az Ipari Parkká minısítés alapján beépítési kötelezettség terheli. Eladó az ingatlant 2011. június 30-a elıtt is jogosult egyoldalú jognyilatkozattal visszavásárolni az eredeti vételár évi 5 %-kal csökkentett értékén, amennyiben a terület hasznosítására a helyi gazdaság fejlıdését jobban szolgáló vállalkozás jelentkezik, és a Vevı a beépítést a visszavásárlás bejelentéséig nem kezdte meg. Amennyiben a visszavásárlás az Eladó részérıl a 2011. június 30-i véghatáridı elıtt történik, úgy Vevı mentesül az Adásvételi szerzıdés 10.pontjában meghatározott, a foglalkoztatási kötelezettség elmulasztása miatti kötbér fizetésétıl. Ez esetben a szerzıdés 10. pontja érvényét veszti. A kötelezettség biztosítására a visszavásárlási jogot az Eladó javára az ingatlannyilvántartásba a Vevı köteles bejegyeztetni és Eladónak bemutatni a jelen dokumentum aláírásától számított 30 napon belül. A Vevı az ingatlanon eszközölt esetleges értéknövelı beruházását visszavásárlás esetén 30 napos határidın belül elszállíthatja, azon túlmenıen semminemő értéknövekedés vagy beruházás értékének megtérítése iránt igényt nem támaszthat. Egyebekben a 2007. július 20-án megkötött Adásvételi szerzıdés változatlanul érvényben marad. A közgyőlés felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a fentiek szerinti szerzıdés módosítás aláírására. Felelıs: Határidı:
Vantara Gyula polgármester Sztankó János ügyvezetı igazgató 2008. december 31.
Tárgy:
Javaslat közös megegyezéssel történı szerzıdésbontásra
Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést tárgyalta az Ügyrendi és Ellenırzési Bizottság, a határozati javaslat elfogadását nem támogatta. (Kazetta 8/2. 091-095)
162
163 Tóth Károly képviselı: Képviselıi kérdést kíván intézni az aljegyzı asszonyhoz, amely összefügg a frakció javaslatával. Valós, hogy a Harangi Ügyvédi Irodával 2007. júniusa és decembere között szerzıdéskötésre került sor, amelyre 2008. évben is történt kifizetés? Valós az az értesülése, miszerint utólagosan készül szerzıdés fenti irodával annak érdekében, hogy a 2008-ban történt kifizetéseket utólag jogszerővé tegye az önkormányzat? Kérte, hogy feltett kérdéseire 15 napon belül írásban kapjon választ. 15 nap alatt alá lehet írni a szerzıdést. Amennyiben valóban jól mőködik a szerzıdések nyilvántartási rendszere, kitőnik, hogy a szerzıdés iktatására csak a napokban került sor. Az MSZP képviselıcsoportja több mint egy éven keresztül hívta fel a figyelmet arra, hogy komoly gondot fog okozni a jegyzı hozzá nem értı közremőködése. Megköszönte, hogy megértették a figyelmeztetést. A jegyzı mőködése nagy kárt nem okozott, havi 2.000.000,Ft-nál nem került többe. Amennyiben továbbra is fenntartják az ügyvédi irodával a szerzıdést, azt kockáztatják, hogy havi 100.000.000,- Ft-ot is elérheti az a veszteség, amely az önkormányzatot terhelheti amiatt, hogy nem tudja érvényesen és jogszerően lebonyolítani a közbeszerzést. Ennek eredményeként a beruházások nem valósulnak meg határidıre. Hiába fáradoztak azon, hogy magas támogatottságot érjen el az önkormányzat a szennyvízprogramban. Furcsának tartja, hogy annak a közbeszerzési tanácsadónak, aki nem vesz részt a munkában, nem teljesíti a feladatokat, azok szakszerő megvalósításában nem mőködik közre, mégsem mondja fel az önkormányzat a szerzıdését. Ezzel egy dolgot lehet elérni, súlyos árat fizethet az önkormányzat a végelszámoláskor. A képviselıcsoport nevében ismételten kérte a szerzıdés felmondását. Ezzel teremtse meg az önkormányzat annak esélyét, hogy Békéscsabát ne fenyegesse több százmilliós nagyságrendő veszteség. (Kazetta 8/2. 095-138) Mezei Zsolt képviselı: Nem szívesen vett részt a képviselıcsoport által beterjesztett dokumentum elkészítésében. Többek között azért nem, mert volt annyira gonosz az MSZP frakció, hogy olyan elıterjesztést adott be, amelyet a törvényesség akkori ıre törvénytelenként jegyzett ellen. A Kbt. 303. §-a nem ismeri a szerzıdésbontás ilyen formáját. A frakció javaslatára annak ellenére, hogy törvénytelennek minısült, mégis jogi ellenjegyzés került. A hibák kijavítása érdekében, az alábbi szóbeli módosító javaslatot tette: Kezdeményezte, hogy az elıterjesztés tárgya szerzıdésmódosítás legyen. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése kérje fel a jegyzıt és a szennyvízprojekt elıkészítı bizottság elnökét, hogy a legrövidebb idın belül teremtse meg annak a lehetıségét, hogy a lıszermentesítés, megelızı és mentı régészeti feltárások régészeti szakfelügyelete Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának fejlesztése címő piros könyv szerint Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztító telepe fejlesztések címő sárga könyv szerinti hivatalos közbeszerzési tanácsadójára irányuló közbeszerzést folytasson le, a közbeszerzési tanácsadó kiválasztására. Meggyızıdése, hogy nem kért más közbeszerzési tanácsadóktól szakvéleményt az önkormányzat. Jelen pillanatban lehetısége lenne a hivatalnak a rendkívüli, azonnali szerzıdésbontásra. Tájékoztatásul elmondta, hogy leghamarabb a pályázatok 2009. januárjától indulhatnak el, hiszen a közbeszerzési törvény 2009. januári változásáig a szerkesztıbizottság nem fogadja be a projekt felhívásokat. Fontosnak tartotta elmondani, mivel nyomós indoknak számíthat a szerzıdés felbontásakor, hogy a közgyőlést megelızı három nappal korábban, személyesen is részt vett a bizottsági ülésen. A közbeszerzési szakértı harmadszorra is olyan anyagot nyújtott be, amely nem felelt meg a Kbt. 66. §-ának. Amikor erre rákérdezett, azt a választ kapta,
163
164 „igaza van, megváltoztatom”. Hogy fordulhat elı, hogy a közbeszerzési szakértı figyelmét a képviselınek kell felhívnia, hogy hibázott? Elgondolkodtató, hogy 18.000.000.000,- Ft-os projekt esetében Békéscsaba ugyan olyan közbeszerzési eljárással kiválasztott tanácsadót alkalmaz, mint a MAPI, esetükben azonban csak 7.000.000,- Ft körüli összeg bánja. (Kazetta 8/2. 138-171) Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzı: Tóth Károly kérdésére válaszolva tájékoztatásul elmondta, hogy a képviselı jelzésérıl nincs tudomása. 15 napon belüli válaszadásra kért lehetıséget. Mezei Zsolt képviselı hozzászólására reagálva az alábbiakat mondta el: Aljegyzıi jogi ellenjegyzés szerepel az elıterjesztésen. Az elıterjesztést egyeztette jogi végzettségő, közbeszerzési szakemberekkel. Mind a két esetben azt a választ kapta, hogy felbontható a szerzıdés. (Kazetta 8/2. 171-189) Dr. Ferenczi Attila képviselı: Ügyrendi hozzászólásában jelezte, hogy a képviselıcsoport javaslata alapján döntések sorozatát kellene végrehajtani. 565/2008. (X. 30.) közgy. határozat szerint Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése felkéri az Ügyrendi és Ellenırzési Bizottságot, hogy vizsgálja meg a Darázs Szabó és Társai Ügyvédi Iroda és az önkormányzat között a szennyvízprojekt közbeszerzési beruházásával és jogi szolgáltatással kapcsolatban létrejött szerzıdéseket. Felül kell vizsgálni továbbá az ügyvédi iroda és az önkormányzat között létrejött általános jogi szolgáltatás teljesítésére vonatkozó ügyvédi megbízási szerzıdés teljesülését is. Határidı: 2008. december 31. A közgyőlés a kérdéssel foglalkozott, fenti bizottságot bízta meg a vizsgálat lefolytatásával. Nem érti, mit szeretne még a szocialista frakció felülvizsgáltatni, amikor az folyamatban van. Kezdeményezte, hogy a szocialista frakció által benyújtott képviselıcsoport által tett javaslatok legyenek összhangban a közgyőlésen elfogadott határozatokkal. Jelen esetben a hivatkozott közgyőlési határozatot hatályon kívül kell helyezni, miközben folyamatban van a vizsgálat. Javasolta, hogy a közgyőlés az októberben hozott döntés alapján járjon el. (Kazetta 8/2. 189-220) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta Dr. Ferenczi Attila képviselı ügyrendi javaslatát. -
Megállapította, hogy a közgyőlés 16 igen, 6 nem szavazattal, 2 tartózkodással, a javaslattal egyetértett. (Kazetta 8/2. 220-225) Tóth Károly képviselı: Döbbenettel vette tudomásul, hogy a szerzıdések és kifizetések nyilvántartását az aljegyzı asszony még nem látta. Korábbi hozzászólásában kérdést intézett a Harangi Ügyvédi Irodával kapcsolatos szerzıdésre vonatkozóan, mely 2007. júniustól 2007. december 31-ig tartó idıszakra került megkötésre. Megdöbbenten tapasztalta, hogy a szerzıdés mellékletét képezı kifizetési nyilatkozat 2008. évre vonatkozik. (Kazetta 8/2. 225-242) Mezei Zsolt képviselı: Érdemes lenne megnézni, ki írta alá az önkormányzat részérıl az említett szerzıdést, ami véleménye szerint sok mindent elárul. Meglepınek tartja a jobboldali többség koncentrált hatalomirányítási vágyát. Ezzel szemben a szocialista frakció
164
165 kezdeményezése visszautasításra kerül. Példaként említette a jegyzı asszony felmentésére, illetve a Darázs és Társa Ügyvédi Iroda szerzıdésének felbontására irányuló kezdeményezéseket. Kérte a bizottságot, hogy kellı alapossággal vizsgálja meg a témát. A jegyzı asszony esetében havonta 2.000.000,- Ft-ot érintett javaslatuk, jelen esetben azonban 20.000.000,- Ft-ot. (Kazetta 8/2. 242-259) Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzı: Korábban nem értette Tóth Károly képviselı kérdését. Most már igen. Továbbra is fenntartja véleményét, miszerint jelen pillanatban a témában nem tud nyilatkozni. Kérte a 15 napos válaszadási lehetıséget. (Kazetta 8/2. 259-263) Tárgy:
Önkormányzati vállalatok egységes irányítási rendszerének kialakítása
Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést tárgyalta a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság. Felkérte Fodor Lajos képviselıt, a bizottság elnökét, ismertesse a bizottság álláspontját. (Kazetta 8/2. 263-270) Fodor Lajos képviselı, a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság elnöke: Tájékoztatásul elmondta, hogy a bizottság a határozati javaslat elfogadását javasolta. (Kazetta 8/2. 270-272) Mezei Zsolt képviselı: A szakértı korábban azt a tájékoztatást adta, hogy a rendszer kialakítása esetén minimum 10-30 % közötti megtakarítás érhetı el. Ezzel szemben a bizottság a gazdasági helyzet kiszámíthatatlansága való hivatkozással azt javasolja, hogy ne végezzenek olyan átalakítást, amelynek végeláthatatlan következménye van. A végeláthatatlan következmény a szakértı szerint 10-30 %-os megtakarítás. Ki állít valótlant? Vagy azért nincs szükség az egységes irányítási rendszer kialakítására, mert a Vállalkozói Centrummal kezdték a kiszervezést? (Kazetta 8/2. 272-286) Takács Péter képviselı: Korábban nem kérték ki véleményét, pedig javasolta volna, hogy ne bízza meg az önkormányzat az IFUA Kft-t a tanulmány elkészítésével. Az elıterjesztésben leírtakkal ennek ellenére maximálisan egyetért. (Kazetta 8/2. 286-294) Fodor Lajos képviselı, a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság elnöke: Amikor megkezdıdtek a vizsgálatok az egységes irányítási rendszer kialakításával kapcsolatban, valós értéknek mutatkozott a 10-30 %-os megtakarítás. Szerették volna elérni, hogy valamennyi intézmény esetében központosított közbeszerzés valósuljon meg. A jelenlegi helyzet azonban nem aktuális a rendszer kialakítására, ettıl függetlenül tovább keresik a legoptimálisabb megoldást. (Kazetta 8/2. 294-306) Baji Lajos képviselı: Annak idején, amikor elıször tárgyalták a témát, elhangzott, hogy nincs szükség a rendszer kialakítására. Jelentıs számú közalkalmazottnak okozott a közgyőlési többség több hónapon keresztül bizonytalanságot az önkormányzati intézményekben lévı technikai, gazdasági és ügyviteli munkavállalók közalkalmazotti jogviszonyának
165
166 megszüntetésével történı kiszervezésével kapcsolatban. Egyetért a közgyőlési határozat hatályon kívül helyezésével. (Kazetta 8/2. 306-320) Miklós Attila képviselı: A közgyőlés mai ülésén napirendre került a MAPI Kft témája. A kft. közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül került kiválasztásra. Az IFUA Kft. szintén közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül került kiválasztása. Rossz gyakorlatnak tartja, reméli, hogy az elkövetkezı idıben nem lesz rá példa. (Kazetta 8/2. 320-330) Vantara Gyula polgármester: Tájékoztatásul elmondta, hogy a törzsház kialakításával kapcsolatban nem volt gazdasági vészhelyzet. Nem érti Baji Lajos képviselı intézményhálózatra vonatkozó észrevételét. Hiszen azt nem érinti az átszervezés. A korábbi helyzet változott. A gazdasági körülmények indokolják a változtatás. Tájékoztatásul a 2006. május 11. közgyőlési jegyzıkönyvbıl ismertetett két hozzászólást. Tóth Károly képviselı a Békéscsaba Vagyonkezelı Rt. 2005. évi beszámolójának vitájában elmondta, hogy véleménye szerint valamennyi gazdasági társaság korábban hatékonyan, a pillanatnyi követelményeknek megfelelıen jól mőködött, új üzleti filozófia és szerkezet alapján kell tovább tevékenykedni. A városnak alapvetı érdeke, hogy létrejöjjön egy új vagyonkezelésével és fejlesztésével is hatékonyan foglalkozó gazdasági társaság. Ugyan ezen az ülésen Baji Lajos képviselı kérte amennyiben egységesített központú vagyonkezelésen belül fejthetı ki a tevékenység sokkal nagyobb vagyon és lehetıség birtokában, úgy jelenjen meg a város vagyongazdálkodásában, innovatív készségében. Úgy látszik, hogy az álláspont az üléspont kérdésévé vált, hiszen ugyan arról beszélnek. (Kazetta 8/2. 330-354) Tóth Károly képviselı: Tévedés, a képviselıket nem a zsebük vezeti. Amennyiben igaz a vészhelyzet, akkor pontosan akkor kell megtakarítani. Valódi megtakarítást kell elérni. Nem az volt a baj akkor sem, illetve most sem a Vagyonkezelı Rt-nek. A közgyőlés arról döntött, hogy olyanná kell átalakítani, amely eredményes és hatékony. Amikor közbeszerzési eljárás nélkül történik a tiszteletdíj kifizetése, nem a hatékonyság számított, hanem az vezérelte, hogy további milliókat fizethessen ki. A tanulmány kifizetésre került, ettıl függetlenül most „félre söprik”. Ezért az átalakítást nem a hatékonyság javítása vezérelte. Akkor még úgy tőnt, hogy minden hatalmat Borbíró Zoltán kezébe kívánják adni, ebben idıközben megbomlott az erıegyensúly. Tudomása szerint a hivatalban pontosan szabályozott, hogy minden dolgozó 18 óra után, ha bent kíván maradni a hivatalban, arra írásban kellett engedélyt kérni. Azok számára, akik 18 óra után bent maradtak jogszerően megtörtént a túlóra elszámolása, amelyet a Munka Törvénykönyv elrendel, és kötelezıvé teszi, vagy megpróbálták kijátszani a törvény által biztosított lehetıséget? Amennyiben ez történt, az új jegyzı mit tesz annak érdekében, hogy ne munkaügyi per, vagy vizsgálat eredményeként érje a hivatalt súlyos retorzió? 18 óra után reggel 8 óráig terjedı idıtartamra van-e belsı biztonsági szabályzat, ismert, hogy ki, milyen jogcímen tartózkodik a hivatalban, korlátlanul hozzáférve valamennyi adathoz? Ismerete szerint eddig ilyen útmutató nem volt. A képviselı is elızetes bejelentés alapján tájékozódhatott. Azt sem tudják, hogy melyik munkavállaló tartózkodik a hivatalban. Kérdésére azt a választ kapta, hogy csak az ırzı feladatot végzı gazdasági társaság tudja. Rajta keresztül bárki bejöhet, mindenki másnak szigorú szabályokat kell betartani, köztisztviselıi esküt tenni, hogy megırzi a titkot, kivétel annak, aki 18 óra után reggel 8 óráig tartózkodik a hivatalban. Milyen szabályzat védte a városháza érdekeit? Kérte, hogy a
166
167 szabályzat a kérdéseire adott írásbeli válasz mellékletét képezze, az akkori dátummal és nem a jövı hetivel. Véleménye szerint csak pénzköltés történt. Jelezte, hogy feltett kérdéseire 15 napon belül, írásban kér választ. (Kazetta 8/2. 354-428) Baji Lajos képviselı: Nemtetszését fejezte ki, hogy Vantara Gyula polgármester egy korábbi hozzászólásából idézett. Megjegyezte, hogy pontos ismeret hiányából adódnak a félreértések. Hozzászólásában annak idején azt elemezte, hogy egyközpontú vagyongazdálkodás keretében a városházán lévı vagyonkezelı szervezet és a Vagyonkezelı Részvénytársaság kezelésébe átadott városi vagyon kezelése esetében sok esetben egymásnak ellenható munka folyt. Példaként említette, amikor a Vagyonkezelı Részvénytársaság üzemeltetésében lévı lakások átkerültek sportszervezetek számára, kötelezettségként írták elı a felújításokat. Volt olyan nyomás, hogy azt mégis az önkormányzat fizesse ki. Nem érti, minek kell „hajánál fogva elırángatott” módon magyarázni dolgokat. (Kazetta 8/2. 428-464) Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzı: Tóth Károly képviselı kérdésére reagálva elmondta, a mai napon került abba a munkáltatói lehetıségbe, amelyet a jegyzı asszony felfüggesztése okán megnyert. Megvizsgálja a kérdésben elhangzottakat, és 15 napon belül írásban ad választ. (Kazetta 8/2. 464-479) Mezei Zsolt képviselı: Fodor Lajos képviselı által elmondottak felkeltették érdeklıdését. Igaz, hogy a mai nap folyamán egyhangúan elvetik a törzsház konszern elıterjesztésben javasolt módon történı megvalósítását? Attól függetlenül a jobboldal fenntartja azon szándékát, miszerint megvalósítja Békéscsaba a költségmegtakarítási elv miatt a helyben központosított közbeszerzési eljárást? Információja szerint a legnagyobb érv a törzsház konszern mellett az volt, hogy a bekövetkezı változás miatt további vállalatok és vállalkozások kerülnek az önkormányzat tulajdonába. Példaként említette, tervek között szerepelt a Temetkezési Vállalat beintegrálása, amelybıl idıközben megyei szintő intézmény lett. A mőködési kiadások csökkentése mellett pozitív hatás, hogy a beszerzéseket közösen valósítják meg, amibıl kiadáscsökkenés realizálható vállalati szinten. Jól értette, hogy attól függetlenül, hogy a konszern kialakítása különbözı gazdasági események, és politikai megegyezés hiányában nem valósul meg, mégis lesz helyben központosított közbeszerzés? (Kazetta 8/2. 479-509) Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztés tartalmaz olyan elemeket, amelyek megvalósíthatóak. A költségvetés ismeretében elemzik tovább. Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 8/2. 509-525) A közgyőlés 22 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következı határozatot hozta: 633/2008. (XI.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a 316/2008. (V.22.) és a 436/2008. (VII.10.) közgyőlési határozatait hatályon kívül helyezi.
167
168 Felelıs: Határidı:
Vantara Gyula polgármester 2008. november 20.
Napirend tárgya: Tárgy:
Oktatási, közmővelıdési és sport ügyek
Az 587/2008. (X.30.) közgy. határozat (Pályázat benyújtása a „Kompetencia alapú oktatás, egyenlı hozzáférés – Innovatív intézményekben” címő, TÁMOP-3.1.4/08/2. kódszámú felhívásra) módosítása
Vantara Gyula polgármester: A Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság Bizottság elıterjesztését a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság véleményezte, álláspontját a képviselık az ülés elıtt kézhez kapták. (Kazetta 8/2. 525-531) Kiss Tibor képviselı, a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke: Kérte, hogy az oktatási témákat a közgyőlés elején tárgyalják. Embertelen, hogy az osztály dolgozói hónapról hónapra hajnali két-három óráig várják a téma napirendre vételét. Javasolta, hogy 21 óránál tovább ne tartsanak testületi ülést. Amennyiben nem fejezik be az elıterjesztések tárgyalását, következı héten hétfın folytassák a közgyőlés ülését. A közgyőlés azért húzódik el, mert a képviselıtársaknak kedvük van mindenféle „hókuszpókusz” témákkal elıjönni, fantazmagóriákkal harcokat vívni. Kérte javaslatának megfontolását. (Kazetta 8/2. 531-565) Vantara Gyula képviselı: A képviselı „nyitott kapukat dönget”, a köztisztviselıknek is van munka- illetve pihenıidejük, amit a képviselıknek is tiszteletben illene tartani. Munkálkodnak a megoldáson, a következı közgyőlésen megoldásra vonatkozó javaslatot tesz. (Kazetta 8/2. 565-573) Tóth Károly képviselı: Ügyrendi hozzászólásában visszautasította, hogy bárki is „hókuszpókusznak” minısítse a képviselık hozzászólását. Kiderült, hogy 7.800.000,- Ft + áfa szerzıdés ellenében nem történt munkavégzés. Az elızı napirend esetében is csak kifizetés történt. 100.000.000,- Ft-ot kockáztat az önkormányzat a Darázs és Társa Ügyvédi Iroda bevonásával. Furcsa, hogy ezeket a tényeket Kiss Tibor képviselı „hókuszpókusznak” minısíti. Sajnálja, hogy a képviselı „hókuszpókusznak” tartja túlmunka kifizetés nélküli elrendelését, amely ellentétes a Munka Törvénykönyvében foglaltakkal és súlyos bírságot vonna maga után, ha vizsgálná a Munkaügyi Fıfelügyelıség. Ehelyett kérdést intéznek a probléma megoldása érdekében. A polgármester nem meri átadni az ülés vezetését, pedig két alpolgármester is van, amíg két és félóra hosszára eltávozik, mert már csak magában bízik, akkor nehogy a képviselık legyenek a hibásak abban, hogy több mint két órán át nem végeztek munkát csak azért, mert nem merte Vantara úr átadni se Hanó Miklós, se Köles István alpolgármesternek az ülés vezetését. Az alpolgármestereket azért választja a közgyőlés, hogy a polgármester akadályoztatása esetén, teljesítse feladatát. A polgármesternek eddig joga volt hozzá, hogy a szocialista frakció valamennyi módosító indítványát leszavazta. Ez a „ hókuszpókusz” Hozhat még egy döntést, hogy ezentúl tilos hozzászólni. Joga van. Egyébként személy szerint valamennyi szabályt betartott. Elsı
168
169 hozzászólása alkalmával öt percig, második hozzászólása esetén 2 percig szól. Ma csak abban az esetben kapott egyszer szót harmadszorra, amikor konkrét módosító indítványt terjesztett elı, amely azt mondta, hogy azzal a céggel ne tartson fenn kapcsolatot az önkormányzat, aki semmit nem teljesített. Ha Kiss Tibor képviselı ezt „hókuszpókusznak” tekinti, elfogadhatatlan. (Kazetta 9/1. 001-027) Kiss Tibor képviselı, a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke: Ügyrendi hozzászólásában az alábbi határozati javaslatot tette: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése kinyilvánítja azon szándékát, hogy a közgyőlés befejezését maximum 21 órában határozza meg. Amennyiben a testület nem fejezi be a munkát, akkor hétfın reggel folytassák. (Kazetta 9/1. 027-033) Vantara Gyula polgármester: rendeletmódosítást érint. (Kazetta 9/1. 033-035)
Felhívta
a
képviselı
figyelmét,
hogy
javaslata
Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzı: Elviekben egyetért a képviselı által elmondottakkal. Polgármester úr is említette, hogy „nyitott kapukat dönget” a testület. Az utóbbi három-négy közgyőlés éjszakába nyúlóan ért végett. A Ktv., illetve a Munka Törvénykönyve is elıírja, hogy a napi munkavégzés befejezése és a munkakezdés között 11 órának el kell telnie. Tekintettel arra, hogy ezt a közgyőlés Szervezeti és Mőködési Szabályzata tartalmazza, a rendelet szóban nem módosítható. Írásos elıterjesztés szükséges. Következı közgyőlésre elıterjesztés készül. (Kazetta 9/1. 035-052) Kiss Tibor képviselı, a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke: Ha két hétig egyfolytában tart a közgyőlés, akkor bele kell pusztulni? (Kazetta 9/1. 052-055) Vantara Gyula polgármester: Egyetért a képviselı azzal, hogy ügyrendi javaslatáról nem szavaznak, a következı közgyőlésre elıterjesztés készül? Tájékoztatásul elmondta, hogy a közgyőlést egymást követı napokon kell folytatni. (Kazetta 9/1. 055-056) Kiss Tibor képviselı, a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke: Egyetért a téma következı közgyőlésre történı elıterjesztésével. (Kazetta 9/1. 056-057) Hirka Tamás képviselı: Ügyrendi hozzászólásában jelezte, hogy Kiss Tibor képviselı másik javaslatot is tett, szavazás azonban nem történt. Kérte, hogy az oktatási ügyek ne kerüljenek minden alkalommal a közgyőlés végére. Értelemszerően valamennyi képviselı a saját témáját védené, ezért javasolta, hogy rotációban történjen a napirend összeállítása. (Kazetta 9/1. 057-063) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a rotációban történı napirend összeállítására vonatkozó javaslatot.
169
170 -
Megállapította, hogy a közgyőlés 22 igen, 1 nem szavazattal, a javaslattal egyetértett. Jelezte, hogy az ülés vezetését 5 percre átadja Hanó Miklós alpolgármesternek. (Kazetta 063-070) Hanó Miklós alpolgármester: 5 perc szünetet rendelt, a közgyőlés 2 óra 15 perckor folytatja tovább munkáját. (Kazetta 070-071) szünet Baji Lajos képviselı: A pályázat benyújtása elfogadás esetén 114.000.000,- Ft pályázati forrást jelentene az öt intézmény vonatkozásában. A projekt beadásának határideje 2008. december 1. A pályázati kiírás szerint január végéig a pályázatok folyamatosan benyújthatóak, de a pályázatok beérkezésének sorrendjében döntenek a támogatásról. Javasolta, hogy soron kívüli közgyőlésen döntsenek a pályázat beadásáról. Nem tartja szerencsésnek, ha a december 18-i közgyőlésen döntene a közgyőlés a pályázat beadásáról. Tart attól, hogy addig betelik a pályázati keret. Kezdeményezte, ha minden feltétel adott, soron kívüli közgyőlés még december elején döntsön. Adott a lehetıség a javaslat befogadására? (Kazetta 9/1. 071-105) Benkóné Dudás Piroska képviselı: Örömmel fogadta, hogy az októberi közgyőlésen tárgyalta a közgyőlés a témát és döntött arról, melyik öt intézmény vehet részt a pályázaton. 2013-ig minden oktatási intézményben be kell vezetni a kompetencia alapú oktatást, nem lesz kivétel. Privilégiumnak tartja, hogy jelen idıszakban mely intézményeknek nyújt segítséget az önkormányzat szaktanácsadó, eszközök, programcsomag igénybevételével. Bizottsági ülésen megdöbbenten szembesült azzal, hogy az intézményvezetı esetében kiváltság és kívánságmősor, hogy részt kíván-e venni, vagy sem. Holott elızetesen nagyon körültekintıen mérte fel a szakágazat, mely tantestületek szeretnének részt venni. A Vásárhelyi Pál Mőszaki Szakközépiskola és Kollégium igazgatója azonban úgy gondolta, hogy mégsem akar a feladattal foglalkozni. Ugyanakkor semmilyen más pályázatban sem dolgozott, hiszen se a HEFOP 3.1.3.-ra nem pályázott, se a TISZK-ben nem vállalt szerepet. Mivel szakiskolája nincs, az arra vonatkozó pályázatok elıkészítésében sem vett részt. A szakképzési innovációs folyamatokból teljes mértékbıl kihúzta magát, ugyanakkor az elıterjesztésben kedvezményezettként került megjelölésre. Azonos elbírálást kért az intézményvezetık esetében. Legalább dorgálásban részesüljön Török úr. Támogatja az elıterjesztés elfogadását, a pályázatírást meg kell kezdeni, a szaktanácsadókat ki kell jelölni. Bízik abban, hogy a nyertes pályázatok között lesz Békéscsaba pályázata is. Ilyen jellegő megsegítés fontos az intézménynek. (Kazetta 9/1. 105-132) Mezei Zsolt képviselı: Kérdését Kiss Tibor képviselıhöz intézte. A politikai döntés mögött van-e szakmai indoka annak, hogy a bizottság miért változtatta meg az elıterjesztés javaslatában lévı negyedik kedvezményezett körét. Miért nem hajtja végre az intézményvezetı, a felügyeleti jogkört ellátó közgyőlés azon döntését, amely a pályázati források hosszú távú felhasználását biztosítatná. (Kazetta 9/1. 132-140) Tóth Károly képviselı: Véleménye szerint a lehetıséget addig készítik elı, ameddig elfogy a keret. Versenyhelyzet van. Miután Benkóné Dudás Piroska képviselı hozzászólásában
170
171 tájékoztatást adott arról, hogy valamennyi intézményben be kell vezetni a kompetencia alapú oktatást. Jelenleg a felkészülés fázisa van, amelyet pályázati rendszer alapoz meg, így nem teljes mértékben az önkormányzatnak kell finanszíroznia. Biztos abban, hogy számos intézmény idıben adja be pályázatát. Mire a város legközelebb tárgyal a témáról, elfogyhat a keret, mivel széles körben lehet rá pályázni. Utána szidják az államot, hogy nem támogatja a pályázatot, holott a keretösszeg fogy el. Elismeri, a kormány hibája, hogy nem tett „csörgıórát” valamennyi önkormányzatra, amely idıben felhívja a figyelmet a beadási határidıre. (Kazetta 9/1. 140-180) Kiss Tibor képviselı, a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke: Mezei Zsolt képviselı kérdésére reagálva elmondta, hogy az intézményvezetı visszavonta szándékát, hogy részt vegyen a pályázatban. Egyetért Benkóné Dudás Piroska képviselı asszony által elmondottakkal. Megkérte Vantara Gyula polgármestert, hogy az intézményvezetık jutalmazása esetén vegye figyelembe a barátságtalan gesztust, amit az intézményvezetı tett. Javasolta az elıterjesztés szerinti határozati javaslat elfogadását. (Kazetta 9/1. 180-190) Mezei Zsolt képviselı: Megértette és elfogadja Kiss Tibor képviselı válaszát. Örömmel tölti el, hogy azonos véleményük. Javasolta, hogy határozati javaslatban döntsön a közgyőlés arról, hogy az intézményvezetı csak csökkentett mértékő jutalomban részesüljön. (Kazetta 9/1. 190-195) Köles István alpolgármester: Ehhez nem szükséges közgyőlési döntés, ez munkáltatói jogkör. (Kazetta 9/1. 190-203) Mezei Zsolt képviselı: Munkáltatói döntés a 30.000.000,- Ft kifizetése is, ami a beol.hu oldalon „kiverte a biztosítékot”. A közgyőlés presztízsvesztesége akkor is, ha nem gyakorolja a munkáltatói jogokat és minden esetben a polgármesterre mutat. A polgármesternek nehéz lehet közgyőlési döntés nélkül azt mondania, hogy csökkentett mértékő jutalmat ad. Ezért a polgármester védelme érdekében határozati javaslatban döntsenek, hogy az intézményvezetı a jutalom összegének maximum 50 %-át kaphassa meg a jövı évben. (Kazetta 9/1. 203-215) Tóth Károly képviselı: Támogatja a kezdeményezést, miszerint a polgármester munkáltatói jogkörével élve a szükséges lépést tegye meg. Véleménye szerint sincs sokkal több esély, de ennek két akadálya van. A polgármester megmutatta az elmúlt egy évben, hogy munkáltatói jogával élve milyen minıségő munkáért fizetett történelmi rekord mértékő jutalmat a jegyzınek. Békéscsaba történetében még profi jegyzı sem kapott soha egy év alatt ekkora jutalmat. Ettıl a polgármestertıl várják el azt, hogy önmérsékletet tanúsítson egy mérnöktársával szemben, egy szívélyes felkérés alapján, amikor a jegyzı munkáját jobban ismerve magas jutalmat fizetett ki. A jegyzı ennek ellenére a kifizetést követıen kérte mentsék fel a munkavégzés alól, mivel annyira megjutalmazták, hogy a terhet már nem bírta elviselni. (Kazetta 9/1. 215-230) Kiss Tibor képviselı, a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke: Maga is mérnöki végzettséggel rendelkezik, ezért reméli, hogy a polgármester felé is tudja gyakorolni a feltételezett empátiát. Nem kíván határozati javaslatot megfogalmazni, hiszen az intézmény igazgatójának munkáltatója a polgármester. Ismételten kérte, hogy a jövı évi jutalomnál
171
172 vegye figyelembe, hogy az intézményvezetı döntésével akadályozta a bizottság és a közgyőlés munkáját is. (Kazetta 9/1. 230-239) Köles István alpolgármester: Tájékoztatásul elmondta, hogy az intézményvezetık jutalmazását saját maga véleményezi. Ígéretet tett arra, hogy a kérést nem felejti el. (Kazetta 9/1. 239-243) Vantara Gyula polgármester: Szakmai javaslat alapján hozza meg döntését, nem szokta azt megváltoztatni még hasonló esetekben sem. (Kazetta 9/1. 243-250) Túriné Kovács Márta mb. osztályvezetı: A komplex szakértık már megkezdhetik a munkát, hiszen az elızı közgyőlésen hozott határozat második pontjában Köles István alpolgármesternek leadta a feladatot, hogy az idıközben a pályázat kapcsán megoldandó problémák rendezése érdekében. Rendkívüli közgyőlést csak abban az esetben kell összehívni, ha a pályázat összeáll és a Stratégiai-Fejlesztési Osztállyal együtt úgy látják, hogy szükséges az összehívás. Ebben az esetben a vezetıséggel egyeztetve az intézkedésre sor kerül. (Kazetta 9/1. 250-266) Benkóné Dudás Piroska képviselı: Véleménye szerint nem szükséges soron kívüli közgyőlés összehívása. A pályázat elkészítését követıen benyújtásra kerül, az aláíró tanácsadó felelıssége. A szaktanácsadó díjazásáról kell döntést hozni. Mezei Zsolt képviselı: Mivel a szervezeti és mőködési szabályzat nem teszi lehetıvé, hogy forrás megjelölése nélkül tárgyalják a témát, ezért ügyrendi hozzászólásában kezdeményezte, hogy függesszék fel a közgyőlést. Tartson soron kívüli ülést a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság, illetve a közgyőlés soron kívüli közgyőlés összehívásáról határozzon. Valamennyi képviselı egyetért abban, hogy a pályázat benyújtásra kerüljön. (Kazetta 9/1. 266-294) Túriné Kovács Márta mb. osztályvezetı: A projekt tartalmazza a különbözı szakértıi, szaktanácsadói költségeket. Nyertes pályázat esetén a szaktanácsadók valamennyi költsége benne foglaltatik a pályázatban. Amennyiben a pályázat nem nyer, de ennek ellenére a szaktanácsadó költséget számol fel, szükséges a közgyőlésnek döntenie, milyen forrásból tudja biztosítani nem nyertes pályázat esetében az elvégzett munkák ellentételezését. Egyenlıre még nincs szerzıdés, nem ismert, hogy lesz ilyen összeg, vagy sem. (Kazetta 9/1. 294-307) Tóth Károly képviselı: Elıfinanszírozás minden szempontból költséget jelent, pénzügyi kihatása van. A pályázat benyújtásához testületi hozzájárulás szükséges, hiszen csak a személyek kiválasztására vonatkozó hatáskörét adták le a polgármesternek. A témában minısített többséggel kell határozatot hozni. Másképp nem vállalható kötelezettség, kivéve, ha tovább folytatják azt a gyakorlatot, hogy majd utólag hoznak határozatot, illetve ellenjegyzést. (Kazetta 9/1. 307-326) Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzı: Valósak a képviselı által elmondottak. Javasolta, hogy a testület döntsön az adott jelzés alapján, szavazni kíván, vagy sem. Javasolta, hogy a soron
172
173 kívüli ülést ne most tartsa meg a közgyőlés, hiszen fizikai teljesítıképessége határán van lassan mindenki. (Kazetta 9/1. 326-330) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. Szükség esetén soron kívüli közgyőlés összehívására kerül sor. (Kazetta 9/1. 330-342) A közgyőlés 22 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következı határozatot hozta: 634/2008. (XI.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése 587/2008. (X. 30.) közgy. határozatának 1. pontját a következıképpen módosítja: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázatot nyújt be a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében „Kompetencia alapú oktatás, egyenlı hozzáférés – Innovatív intézményekben” címő, TÁMOP-3.1.4/08/2. kódszámú felhívásra a következı intézmények vonatkozásában: 1. Szabó Pál Téri Általános Iskola 2. 2. Sz. Általános Iskola 3. Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvő Általános Iskola és Diákotthon székhelye 4. Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola 5. Lencsési Lakótelepi Óvoda Felelıs: Határidı:
Köles István alpolgármester 2008. november 20.
Tárgy:
Iskolazászló adományozása a Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvő Általános Iskola és Diákotthon részére
Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést tárgyalta a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolja a közgyőlésnek. A Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság álláspontját a képviselık az ülés elıtt kézhez kapták. Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 9/1. 342-340) A közgyőlés 23 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 635/2008. (XI.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése iskolazászlót adományoz a Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvő Általános Iskola és Diákotthon részére az intézmény fennállásának 50. évfordulója alkalmából, a 2008. november 22-i ünnepségen.
173
174
Forrás: Oktatási Célfeladat elıirányzat. Felelıs: Határidı:
Köles István alpolgármester 2008. november 20.
Tárgy:
Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola alapító okiratának módosítása
Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést tárgyalta a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság Bizottság, javasolta a határozati javaslat elfogadását. (Kazetta 9/1. 340-350) Tóth Károly képviselı: Kérdéseit Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzı asszonyhoz intézte: Miért jelen közgyőlésen kerül elfogadásra az intézmény alapító okirata? Valós az az állítás, miszerint az elmúlt hónapokban az intézmény már az új alapító okirat szerint látta el feladatát? A változások az alapító okirat elfogadása elıtt megtörténtek? Amennyiben igen, milyen felhatalmazás alapján ki döntött, érvényes a döntés, amelyet az alapító okirat hiányában hozott az intézmény vezetése, illetve a TISZK vezetése, aki bizonyos feladatokat átvett. Tudomása szerint bevált és megengedett gyakorlat, hogy utólag módosítják az alapító okiratot és nem fordítva. TISZK esetében a gazdasági igazgatói tevékenység megfelelı szakmai végzettséghez kötött. Ha a szakmai végzettségnek megfelelı vezetı nincs, élhet-e teljes jogkörrel hatáskörével, eljárhat-e gazdasági igazgatóként úgy, hogy nincs meg a kinevezéséhez szükséges iskolai végzettség? Amennyiben megfelelı szakmai végzettség hiányában nem járhat el teljes jogkörrel, jogszerőnek minısítheti a könyvvizsgáló a gazdálkodását? Megfelelı végzettség nélkül, amennyiben nem a pályázati kiírás szerint töltik be a munkakört, felelısséget vállalhat-e? Jogszerően jár el az aláírások, ellenjegyzések, kifizetések esetében? Jogszerő, hogy utólag módosítja a közgyőlés az intézmény alapító okiratát, miközben az már régen annak megfelelıen mőködik? (Kazetta 9/1. 350-406) Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzı: Tekintettel arra, hogy az elıterjesztés elıkészítésében nem vett részt, csak általános szabályt tud ismertetni. Természetesen elıször az alapító okiratot kell módosítani, maximum azzal egy idıben lehet elkezdeni a tevékenységet. A közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos kérdésre 15 napon belül, írásban kíván választ adni. (Kazetta 9/1. 406-425) Dr. Urbán-Zsilák Klára jogász: Elızı közgyőlésen már módosították a TISZK regisztráció miatt a Békéscsabai Központi Szakképzı Iskola és Kollégium alapító okiratát, amely az intézmény struktúrájában a Kemény Gábor iskola esetében azt jelentette, hogy az alapozó és a szakképzési évfolyamok ketté választásra kerültek és a TISZK regisztrációnál kifejezetten a hiánypótlást célozta, hogy kerüljön megjelölésre az alapító okiratokban a szakmai orientáció. A TISZK létrehozására már az elsı félévben sor került. A TISZK regisztráció a szakképzési hozzájárulás elfogadásának feltétele, tehát ez a szervezeti felépítését egyik intézménynek sem érintette. Maga a szakképzés szétválasztása az elsı féléves közgyőlési határozat alapján megtörtént. A TISZK regisztráláshoz a Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Intézet kért pontosításokat, aki nyilvántartásba vette az intézményeket ahhoz, hogy a fenntartó önkormányzat fogadni tudja a szakképzési hozzájárulásokat. Az NSZFI a követhetıség szempontjából megfogalmazott kiegészítést kért, ami a szakmakód alatt zárójelben található
174
175 az elıterjesztés elsı oldalának lap alján, a szakmai orientáció és szakmacsoportos alapozó képzésekre vonatkozóan. Ennek megfelelıen készült az elıterjesztés az elızı közgyőlésre, amely elfogadásra került. Amikor is jelezték, hogy az orientációs és alapozó képzések eltérı szakmacsoportos száma olyan, mint az OKJ szám. Teljesen más rendszer szerint mőködik. A Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola orientációs képzésé keretében is – a korábbi gyakorlatnak megfelelıen - a közlekedési és a gépészeti szakmacsoportra készít fel. A pontosított szövegrész, amely ezt korábban nem megfelelıen tartalmazott, a tényen nem változtatott. A szakmacsoport kód jól került megjelölésre, a TISZK regisztráció kapcsán történı szöveges kifejtés szorul csak pontosításra. Sem az intézmény szerkezetében, sem mőködésében változást nem jelentett. (Kazetta 9/1. 425-475) Tóth Károly képviselı: Megköszönte a választ. Az intézmény Szervezeti és Mőködési Szabályzatának megléte követelmény? Amennyiben igen, milyen következménye van annak, ha egy intézmény már régóta mőködik e nélkül? (Kazetta 9/1. 475-496) Túriné Kovács Márta mb. osztályvezetı: Az intézménynek mindaddig az az érvényes szervezeti és mőködési szabályzata, ameddig a szakértı, illetve a bizottság, illetve közgyőlés el nem fogadja az újat. Az intézményeknek minden változás esetén bizonyos idıtartamot biztosítanak arra, hogy a pedagógiai dokumentumokat elkészítse. Ez minden összevonás esetében így volt hosszú évek óta. Eltérı eljárást nem alkalmaztak. Lehet, hogy elıfordult joghézag, de azt az intézménnyel egyeztetve, illetve az intézmény összevonásból adódó problémákat megértve hagyta jóvá az osztály korábbi irányítása. Az SZMSZ jelenleg szakértıi elbírálás alatt van. A jelenlegi intézménynek a jogelıd intézmények SZMSZ-ei adhatnak iránymutatást. Jelenleg egybeszerkesztett SZMSZ valóban nincs az intézménynek. A folyamatban lévı elbírálást, illetve szakértıi jóváhagyást követıen várhatóan december hónapban lesz az intézménynek érvényes szervezeti és mőködési szabályzata. (Kazetta 9/1. 496-535) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 9/1. 535-545) A közgyőlés 17 igen, 2 nem szavazattal, 1 tartózkodással a következı határozatot hozta: 636/2008. (XI.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése jóváhagyja a Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola alábbiak szerinti, módosított Alapító okiratát. A Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt hatályos alapító okirata (módosítások vastag, dılt betővel kerültek megjelölésre):
175
176
ALAPÍTÓ OKIRAT Az Alapító okirat kelte: 1992. XII. 18. Egységes szerkezetbe foglalva: 2008. XI. 20.
Az Alapító okirat sorszáma: 33/1992.
1. Intézmény neve: Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola 2. Székhelye (pontos címe): Békéscsaba, Gábor köz 1. (elméleti és gyakorlati képzıhely) Telephelye: Bükkszentkereszt, Völgy utca (üdülı) 3. Törzsszáma: 345165 Szakágazati besorolás száma: 853200 4. Alapító szerv neve: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, illetve jogelıdje 5. A fenntartó neve, címe: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba, Szent István tér 7. 6. Az intézmény felügyeleti szerve: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba, Szent István tér 7. 7. Jogállása: Önálló jogi személy 8. Gazdálkodási jogköre: Önálló költségvetési szerv 9. Illetékességi és mőködési köre: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 121. § (5) bek. szerint a mőködési (felvételi) körzete. 10. Típusa: Szakképzési évfolyam nélkül mőködı szakközépiskola. Tagja a Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola és Kollégium valamint a Békéscsabai Központi Szakképzı Iskola és Kollégium intézményekkel együtt a szakképzésrıl szóló 1993. évi LXXVI. tv. 2. § (2) b) pontja alapján létrehozott Békéscsabai I. Számú Térségi Integrált Szakképzı Központnak. Tanulóit a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 67. § (5) bekezdés szerint fogadó intézményként mőködı Békéscsabai Központi Szakképzı Iskola és Kollégium a szakképzési évfolyamán készíti fel egészben – a
176
177 tanulmányok szakképzésbe történı beszámításával – a szakképzési évfolyam követelményeire. szakközépiskola: • általános mőveltséget megalapozó: 9-12. évfolyam tagozata: nincs 11. Felvehetı maximális tanulólétszám: 420 fı 12. Alaptevékenység TEÁOR száma: 85.32 Szakmai középfokú oktatás 13. Alaptevékenysége: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv., a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. tv., a szakképzésrıl szóló 1993. évi LXXVI. tv., valamint a sportról szóló 2004. évi I. tv alapján . 80217-7 Nappali rendszerő szakközépiskolai nevelés, oktatás (szakmai orientáció és szakmacsoportos alapozó képzések az alábbi szakmacsoportokban: közlekedés szakmacsoport, gépészet szakmacsoport) 80218-8 Sajátos nevelési igényő tanulók nappali rendszerő szakközépiskolai nevelése, oktatása (Fogyatékosság típusai: mozgás-, érzékszervi- /hallássérült/ és beszédfogyatékos, a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra visszavezethetı, valamint organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzdı gyermekek /általános tanulási zavar, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, súlyos figyelemzavar, hiperaktivitás, súlyos magatartási zavar, mutizmus/, autista gyermekek integrált szakközépiskolai nevelése, oktatása) 55232-3 Iskolai intézményi közétkeztetés (feltételeinek biztosítása) 92403-6 Diáksport 75195-2 Közoktatási intézményekben végzett kiegészítı tevékenységek • Kötelezı és nem kötelezı tanórai foglalkozások keretében felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, egyéni foglalkozás szervezése • Iskolai könyvtári feladatok ellátása • Alapmőveltségi, érettségi vizsga szervezése • Nevelési-oktatási módszertani feladatok végzése 75192-2 Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások elszámolásai Kiegészítı tevékenység: 70101-5 Saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása 55141-4 Üdültetés 14. Vállalkozási tevékenysége: nincs
177
178 15. Alaptevékenység érdekeltségi rendszere: Maradvány-érdekeltségő költségvetési szerv 16. Intézmény vezetıjének megbízására vonatkozó szabályok: Az intézmény igazgatóját a közgyőlés bízza meg pályázat útján 5 év határozott idıtartamra. Felette az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. 17. Feladat ellátására szolgáló vagyon: Az önkormányzat által ingyenes használatba adott korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból: - a békéscsabai 3065 hrsz.-ú 8345 m2 Békéscsaba, Gábor köz l. sz. alatti ingatlan osztott használata, valamint - a bükkszentkereszti 1305/8 hrsz.-ú 2569 m2 Bükkszentkereszt, Völgy u.-i osztatlan közös tulajdonú ingatlanból 575 m2 épület és környezete alatti ingatlan. Az intézmény használatában lévı önkormányzati tulajdonú ingatlanok felett az intézmény vezetıje nem rendelkezhet, kivéve - amennyiben az alapfeladat ellátását nem sérti - az 1 év alatti bérbeadást. Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlását a 19/2007. (V. 2.) önkormányzati rendelet szabályozza. A közgyőlés 478/1992. (XII. 18.) határozatával elfogadva, módosítva a 95/1994. (II. 24.), a 228/1995. (VI. l.), a 82/1998. (III. 19.), a 289/2002. (VI. 6.), a 129/2003. (II. 27.), a 240/2004. (IV. 29.), a 381/2005. (VII. 14.), a 461/2007. (IX. 20.), az 51/2008. (I. 24.), a 277/2008. (IV. 24.), a 395/2008. (VI. 19.), az 529/2008. (X. 16.), valamint a 636/2008. (XI. 20.) közgy. határozattal. Békéscsaba, 2008. november 20. Vantara Gyula sk. polgármester
Dr. Szvercsák Szilvia sk. aljegyzı
Felelıs: Határidı:
Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzı 2008. november 20.
Tárgy:
A tanulási képességet vizsgáló szakértı és rehabilitációs bizottság létrehozása
Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést tárgyalta a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolja a közgyőlésnek. A Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság álláspontját a képviselık az ülés elıtt kézhez kapták. Javasolta, hogy a határozati javaslat III. pontjában felelısként megjelölt Köles István alpolgármester helyett Dr. Benedek Mária jegyzı szerepeljen. (Kazetta 9/1. 545-557) Benkóné Dudás Piroska képviselı: Kérdése, hogy a többlet közalkalmazotti létszám nehézséget jelent-e a leépített közalkalmazotti létszám után igénybe vehetı összeg esetében?
178
179 Amennyiben a város megkárosítja önmagát, akkor az a következı évre húzódjon át. A törvény is január 1-tıl biztosít 1 fı pszichológus álláshely létesítésére. (Kazetta 9/1. 557- 9/2. 002) Kiss Tibor képviselı, a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke: Tudomása szerint új intézmény létrehozására nem vonatkozik a jogszabály. (Kazetta 9/2. 002-005) Túriné Kovács Márta mb. osztályvezetı: Új intézményben jogszabály által elıírt kötelezı és új feladat jelentkezik. Az elıterjesztés kapcsán új feladatként jelentkezik, a Pénzügyi és Gazdasági Osztály tájékoztatása szerint ezért a képviselı asszony által felvetett probléma nem áll fenn. (Kazetta 9/2. 005-010) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 9/2. 010-014) A közgyőlés 20 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következı határozatot hozta: 637/2008. (XI.20.) közgy. HATÁROZAT I.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése szándékát fejezi ki a Békéscsabai Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság alábbi feltételekkel történı létrehozására 2009. január 1-jével. -
-
-
-
A tanulási képességet vizsgáló szakértıi és rehabilitációs bizottság intézményegysége az Esély Pedagógiai Központból kiszervezésre kerül, mint intézményegység megszőnik, az Esély Pedagógiai Központ szakszolgálati feladatellátásából kikerül a tanulási képességet vizsgáló szakértıi és rehabilitációs tevékenység. A létrejövı új intézmény az Esély Pedagógiai Központ részbeni jogutódja, a jogutódlás a tanulási képességet vizsgáló szakértıi és rehabilitációs tevékenység tekintetében áll fenn. Az intézményegységként korábbiakban használt helyiségeket a Békéscsaba Vandháti út 3. szám alatti ingatlanban a tulajdonos, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata ingyenesen, határozatlan ideig az új intézmény kizárólagos használatába adja. Ingó vagyona az új intézményhez kerül. Az intézmények alapító okirata a végleges döntést követıen kerül megalkotásra. Az új intézmény típusa: tanulási képességet vizsgáló szakértıi és rehabilitációs bizottság. Székhelye nem változik. Az új intézmény javasolt neve: Békéscsabai Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság.
179
180 -
-
-
-
II.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a létrehozandó intézmény álláshelyeinek számát 8 fıben állapítja meg, továbbá 12 órát biztosít a további feladatok megoldásához. Ezen belül 2009. jan. 1-jétıl -
1 fı igazgató álláshelyet létesít magasabb vezetı megbízásával: összes többletköltsége éves szinten 475 200 Ft 2 467 380 Ft 1 fı pszichológus álláshelyet létesít Személyi juttatás és járulék 1 évre összesen: 2 932 580 Ft
-
A dologi kiadásokat átcsoportosítással biztosítja Dologi kiadások összesen:
Felelıs: Határidı: III.
Az új intézmény alapfeladata megegyezik a kiszervezésre kerülı intézményegység alapfeladatával. A kötelezı feladatellátás a békéscsabai lakóhelyő, illetve békéscsabai önkormányzati nevelési-oktatási intézménnyel tanulói jogviszonyban lévı gyermekekre-tanulókra terjed ki. Gazdálkodása: Az új intézmény részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervként mőködik, gazdálkodásával kapcsolatos feladatait továbbra is az Esély Pedagógiai Központ végzi. Vezetıi szerkezete: Magasabb vezetı: 1 igazgató, a helyettesi feladatellátást az intézmény SZMSZében szükséges szabályozni. Közalkalmazottainak jogállása: a közalkalmazottak jogviszonya továbbra is fennáll a jogutód intézménnyel, minden késıbb felvetıdı kérdésben a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, valamint a Munka Törvénykönyvérıl szóló 1992. évi XXII. törvény az irányadó.
400 000 Ft
Köles István alpolgármester 2008. november 20.
Békéscsaba Megyei Jogú város Önkormányzat Közgyőlése felkéri Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzıt, hogy a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben, valamint egyéb jogszabályokban megfogalmazott véleményezési, egyetértési eljárást folytassa le.
Felelıs: Határidı:
Köles István alpolgármester Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzı 2008. december 10.
Tárgy:
A Békéscsabai Atlétikai Club kérelme
Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság véleményezte, döntését a képviselık a közgyőlés elıtt kézhez kapták. (Kazetta 9/2. 014-016) Miklós Attila képviselı: Kérdését a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnökéhez intézte: a club kérelme hogyan illeszkedik a sportkoncepcióhoz? (Kazetta 9/2. 016-018)
180
181 Kiss Tibor képviselı, a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke: Tökéletesen illeszkedik. Az, hogy az Atlétikai Club ilyen kimagasló eredményt érjen el, ahhoz rengeteg versenyen kellett részt venni, és számos versenyzıt kellett versenyeztetni. A támogatást azért kérik, mert a számos verseny és versenyeztetés miatt elfogyott a rendelkezésükre álló keretösszeg. A rendkívüli támogatásra a további mőködés biztosítása érdekében van szüksége a clubnak. Véleménye szerint a közgyőlésnek kötelessége segítséget nyújtani. (Kazetta 9/2. 018-027) Tóth Károly képviselı: Egyetért, valóban tökéletesen illeszkedik a rendszerhez, hiszen új rendszer van. Ahhoz, amit Kiss Tibor képviselı akar, támogatást nyújt a közgyőlés. Ez az új korszerő támogatási koncepció. A polgármester választási kampányában megígért új szemlélető költségvetés része. Korábban javasolta, ha megtalálják a 40.000.000,- Ft forrást, akkor legalább arra vállaljon a közgyőlés garanciát, hogy a vízilabda sportág támogatására fordítják. (Kazetta 9/2. 027-037) Miklós Attila képviselı: Támogatja a club kérelmét. Felhívta azonban a figyelmet arra, ha a koncepcióban támogatást biztosítanak bizonyos eredmény elérése esetén, amely a club mőködésére nem elegendı, lehet, hogy a pontrendszeren, illetve a finanszírozáson célszerő változtatni. Meg kell emelni a koncepcióban a pontrendszer nyújtotta támogatást. (Kazetta 9/2. 037-044) Kiss Tibor képviselı, a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke: Megfontolja az elhangzott javaslatot. Felhívta Tóth Károly képviselı figyelmét arra, hogy a bizottság 8 igen szavazattal, 1 tartózkodással döntött a támogatás mellett. Nem személy szerint egyedül javasolta a támogatást. Kérte a közgyőlést, támogassa a club kérelmét. (Kazetta 9/2. 044-055) Mezei Zsolt képviselı: Egyetért Kiss Tibor képviselı indokaival. Jelenlegi formájában a határozati javaslat elfogadását nem támogatja. Módosító javaslatában indítványozta, hogy a határozati javaslat 2. pontjában ne szerepeljen Dr. Benedek Mária neve. (Kazetta 9/2. 055-060) Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzı: A mai napon már többször elhangzott ilyen jellegő javaslat. Egyértelmő, hogy át kell vezetni a helyzet rendezıdéséig. Fokozott figyelmet fordítanak a késıbbiekben erre. (Kazetta 9/2. 060-065) Mezei Zsolt képviselı: Megértve az aljegyzı asszony által elmondottakat, módosító indítványát visszavonta. (Kazetta 9/2. 065-068) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 9/2. 068-073) A közgyőlés 23 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta:
181
182
638/2008. (XI.20.) közgy. HATÁROZAT 1.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése 2.000.000,- Ft egyszeri, rendkívüli támogatásban részesíti a Békéscsabai Atlétikai Club sportszervezetet.
2.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése megbízza Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzıt, hogy a támogatás felhasználását és elszámolását meghatározó megállapodást készítse elı, és felhatalmazza Köles István alpolgármestert a támogatásról szóló megállapodás megkötésére. Forrás:
Felelıs: Határidı:
általános tartalék Köles István alpolgármester Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzı 2008. december 31.
Napirend tárgya:
A Nemzetiségi Oktatásért és Iskolai Kulturális Tevékenységért Közalapítvány megszüntetése
Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést tárgyalta a Kisebbségi, Érdekegyeztetı és Külkapcsolati Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolja a közgyőlésnek. A Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság álláspontját a képviselık közgyőlés elıtt kézhez kapták. Tájékoztatta a képviselıket, hogy a határozati javaslatban említett megmaradt vagyon hozzávetıleges összege 20-25.000,- Ft. A pontos összeg azért nem ismert, mert a közalapítvány megszüntetése bizonyos adminisztratív költségekkel jár. (Kazetta 9/2. 073-078) Miklós Attila képviselı: Az elızı napirendi ponthoz kapcsolódva kérte, hogy a bizottság decemberben vizsgálja meg a pontrendszert. Próbálja úgy megállapítani a pontok értékét, hogy az egyesületeknek se kelljen kérelmet benyújtaniuk. (Kazetta 9/2. 078-088) Kutyej Pál képviselı: Fontosnak tartja, hogy a közalapítvány megszőnését nem az önkormányzat, hanem az alapítvány kezdeményezte. (Kazetta 9/2. 088-093) Baji Lajos képviselı: Valóban a közalapítvány kérte a megszüntetést. Módosító indítványában javasolta, hogy a közgyőlés fejezze ki köszönetét az alapítvány munkájában részt vett személyeknek. Az elismerés szerepeljen a határozati javaslatban is. (Kazetta 9/2. 093-097) Vantara Gyula polgármester: Az elhangzott módosítással együtt szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 9/2. 097-103)
182
183 A közgyőlés 23 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 639/2008. (XI.20.) közgy. HATÁROZAT 1.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 1. § (3) bekezdése alapján a Nemzetiségi Oktatásért és Iskolai Kulturális Tevékenységért Közalapítványt megszünteti, tekintettel arra, hogy a közfeladat ellátása más szervezeti keretben hatékonyabban megvalósítható.
2.
Az alapító a megszőnı Közalapítvány vagyonát a Mackó-Kuckó Óvoda (Békéscsaba, Orosházi út 2.) részére, szlovák nemzetiségi nyelvoktatás céljára adja át.
3.
Az alapító felkéri a megszőnı Közalapítvány kuratóriumának elnökét, hogy a jelen közgyőlési határozat elfogadását követıen új kötelezettséget a Közalapítvány nevében ne vállaljon, a folyamatban lévı kötelezettségeket rendezze, a tartós jogviszonyok megszőnéséhez szükséges intézkedéseket tegye meg.
4.
Az alapító felkéri a megszőnı Közalapítvány kuratóriumának elnökét, hogy a Békés Megyei Bíróságnak a Közalapítvány megszőnését kimondó végzése jogerıre emelkedésének napjától számított 15 napon belül leltárral a Közalapítvány vagyonát a Mackó-Kuckó Óvoda részére, az iratanyagot Vantara Gyula polgármester részére adja át.
5.
A közgyőlés felkéri Vantara Gyula polgármestert, hogy a Közalapítvány megszőnése érdekében a Békés Megyei Bíróságon a szükséges intézkedéseket tegye meg.
6.
A közgyőlés elrendeli a Közalapítvány megszőnésérıl és a megszőnı Közalapítvány vagyonának felhasználásáról szóló közleménynek a Csabai Mérleg címő városi lapban és az önkormányzat honlapján történı közzétételét.
7.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése köszönetét fejezi ki mindazoknak a személyeknek, akik a Nemzetiségi Oktatásért és Iskolai Kulturális Tevékenységért Közalapítvány munkájában alapítóként, illetve kurátorként tevékenykedtek.
Felelıs: Határidı:
az 1., 2., 5., 6., 7. pontokért Vantara Gyula polgármester a 4., 5. pontokért Belicza Károly kuratóriumi elnök 2008. december 31.
Napirend tárgya:
Jelentés a lejárt határidejő határozatok végrehajtásáról
Tóth Károly képviselı: Kérdését az aljegyzı asszonyhoz intézte: Hány hónapos fáziskéséssel kapják meg a képviselık a lejárt határidejő határozatok végrehajtására vonatkozó jelentést? Amennyiben igaz, hogy van két hónapos csúszás, és nem tiltja az SZMSZ, az elıterjesztés mellékletében szerepeltessék a közgyőlés napjáig érvényes és még nem végrehajtott határozatokat is tartalmazza. Több közgyőlési határozat végrehajtásának határideje november 20-án lejárt, azonban jelen elıterjesztés nem tartalmazza. Kiegészítést kért arra vonatkozóan,
183
184 melyek azok a határozatok, amelyeknek végrehajtási határideje november 20. volt, de eddig nem kerültek végrehajtásra. Tudomása szerint több vizsgálat, illetve dokumentumok átadása is lejárt. Kérte, hogy a képviselık kapjanak egy aktuális kiegészítést, hogy a közgyőlés napjáig mely határozatok végrehajtására nem került sor. (Kazetta 9/2. 103-126) Takács Péter képviselı: Felhívta az aljegyzı asszony figyelmét a 174/2008. (III. 28.) közgy. határozat Wagner József „tőoltó” fıhadnagy részére átadott Békéscsaba Tőzvédelméért kitüntetés adományozására és a 471/2008. (IX. 18.) „Szoronka Béláné” átmeneti segély kiutalására. Kérte a két idézıjeles elírás javítását. (Kazetta 9/2. 126-135) Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzı: Megköszönte a jogos észrevételeket. A kollégák tudják, hogy személy szerint szigorúan veszi a helyesírási hibákat. Ígéretet tett arra, hogy az elkövetkezı idıben az elıterjesztések helyesírási hibáktól mentesen kerülnek elkészítésre. (Kazetta 9/2. 135-142) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 9/2. 142-146) A közgyőlés 20 igen szavazattal, 3 tartózkodással a következı határozatot hozta: 640/2008. (XI.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a közgyőlési határozatok végrehajtásáról adott tájékoztatót elfogadja, az alábbi határozatokat végrehajtottnak tekinti:
325/1991. (XII.19.) 324/1992. (IX. 10.) 303/2004. (V.27.) 623/2006. (XI.16.) 71/2007. (II.15.) 267/2007. (V.31.) 298/2007. (V.31.) 360/2007. (VI.28.) 560/2007. (X.18.) 593/2007. (XI.22.) 108/2008. (II.28.) 174/2008. (III.28.) 298/2008. (IV.28.) 330/2008. (V.22.) 365/2008. (VI.19.) 438/2008. (VII.10.) 441/2008. (VII.10.) 442/2008. (VII.10.) 457/2008. (VII.10.)
464/2008. (IX.18.) 465/2008. (IX.18.) 466/2008. (IX.18.) 467/2008. (IX.18.) 468/2008. (IX.18.) 469/2008. (IX.18.) 470/2008. (IX.18.) 471/2008. (IX.18.) 472/2008. (IX.18.) 473/2008. (IX.18.) 480/2008. (IX.18.) 481/2008. (IX.18.) 91/2008. (II.28.) 92/2008. (II.28.) 93/2008. (II.28.) 511/2007. (X.18.) 580/2007. (XI.22.) 577/2007. (XI.22.) 626/2007. (XII.13.)
184
185 627/2007. (XII.13.) 214/2001. (IV.26.) 373/2001. (VII.12.) 435/2005. (VI.14.) 23/2007. (I.25.) 76/2007. (II.15.)
185
Felelıs: Határidı:
Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzı 2008. november 20.
Napirend tárgya:
BEJELENTÉSEK
Kutyej Pál képviselı: Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzı felé képviselıi kérdést intézett a közérdekő munkavégzéssel kapcsolatban. Szeretné, ha a közérdekő munkavégzés intézménye ismét bevezetésre kerülne, mivel a városban tendencia lett, hogy az elkövetett szabálysértések után nem tudják behajtani a kirótt bírság összegét. Választhatnak az elkövetık, hogy közérdekő munka, vagy letöltendı szabadságvesztés közül. Általában a közérdekő munkát választják, mert tudják, hogy nem kell teljesíteni, mivel nincs rá lehetıség. Kérte, hogy képviselıi kérdésére 15 napon belül, írásban kapjon választ. Kezdeményezte, hogy a Dunaszerdahelyen történt magyarellenes rendıri intézkedésekkel, illetve a helységnévtábla lefestésével kapcsolatban kiosztott határozati javaslat elfogadását támogassa a közgyőlés. (Kazetta 9/2. 146-168) Herczeg Tamás tanácsnok: Az elızı közgyőlésen bejelentette, hogy 2008. december 1-i hatállyal elmond az ÖKDB elnöki tisztjérıl. Ennek oka az volt, hogy nem látja biztosítottnak a további mőködést. Példaként említette, hogy Mezei Zsolt képviselı „vállalja, hogy akár az ördöggel is cimborál azért, hogy a helyi vállalkozók helyzetbe kerülhessenek a közbeszerzési eljárásokban.” Hosszú ideig úgy tőnt, hogy ez nem tud megvalósulni. Jelenleg némi esélyt érez arra, hogy az elképzelések szerint mőködjön. Amennyiben ez valóban így van, visszavonja korábban tett lemondó nyilatkozatát. (Kazetta 9/2. 168-177) Szente Béla képviselı: 14 képviselıi kérdésben foglalta össze választókerületében élı 4000 személy problémáját, melyet ezúton átad. Jelezte, hogy a további kérdések megfogalmazása folyamatban van, a decemberi közgyőlésen kívánja elıterjeszteni. (Kazetta 9/2. 177-188) Mezei Zsolt képviselı: Visszavonta a szocialista frakció nevében azt a korábban tett kijelentést, miszerint távol kívánnak maradni a szennyvízprojekt közbeszerzésével kapcsolatos bizottsági munkából. Mi gyızte meg a képviselıt az elmúlt pár nap alatt, hogy olyan szinten látja biztosítottnak a helyi vállalkozók munkához jutását, amely ezelıtt egy hónappal korábban hiányzott? Maximálisan egyetért Kutyej Pál képviselı kezdeményezésével. A közgyőlés évente mekkora összeget fordít a megrongált javak felújítására. Véleménye szerint nincs annál nagyobb visszatartó erı, minthogy a rongálónak kell helyreállítani az okozott kárt. Javasolta, hogy keressék meg annak a lehetıségét, milyen formában végezhetı közérdekő munka. (Kazetta 9/2. 188-215) Takács Péter képviselı: Szövegszerő módosító javaslatot tett Kutyej Pál képviselı elıterjesztésével kapcsolatban. Kérte, hogy a határozati javaslat az alábbiak szerint módosuljon:
187 „Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése elítéli a dunaszerdahelyi labdarúgó mérkızésen történt brutális magyarellenes rendıri intézkedéseket, és a békéscsabai szlovák nyelvő helységnévtáblák lefestését, megrongálását. A városban négy kisebbség él együtt békességben, ezért kéri a Közgyőlés, hogy ugyanígy, mint Békéscsabán, hazánkban és minden országban tartsák tiszteletben a kisebbségek jogait. A közgyőlés kéri a Békéscsaba polgárait, hogy tartózkodjanak minden olyan megnyilvánulástól, amely erısíti a nemzetek közötti ellenségeskedést. A közgyőlés meggyızıdése, hogy a sajnálatos események ellenére a korábbi évszázadokhoz hasonlóan folytatódik a nemzetek békés egymás mellett élése Békéscsabán.” (Kazetta 9/2. 215-232) Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzı: Tekintettel arra, hogy két képviselı részérıl is felmerült a közérdekő munkavégzés, jelezte, hogy írásban valamennyi képviselı számára eljuttatja a választ. (Kazetta 9/2. 232-239) Tóth Károly képviselı: Egyetért Kutyej Pál képviselı által javasoltakkal. A határozati javaslathoz az alábbiakkal kívánja kiegészíteni: A közgyőlés kérje fel a Csabai Mérleg szerkesztıségét, hogy a következı számban legalább egy oldal terjedelemben mutassa be a szlovákság szerepét Békéscsaba újratelepítésében, és az elmúlt századok fejlıdésben való részvételében. A közgyőlés kérje fel az általános- és a középiskolákban tanító történelemtanárokat, hogy a városi lapban történı közzétételt követıen teremtsenek alkalmat arra, hogy legalább egy-egy órán áttekintsék a szlovákok szerepvállalását az elmúlt 300 évben, az együttmőködésük, együttélésük hagyományait, beleértve a történetüket és kultúrájukat. Egyúttal kezdeményezte, hogy az általános iskolások esetében teremtsenek lehetıséget arra, hogy a szlovákság helyi hagyományait bemutató múzeumi anyagokat a legkisebb gyermekek is megismerjék. Ez annál is inkább fontos, mivel a politikai nyilatkozatokon túl, a következı korosztály is megértse, hogy a város lakói együtt éltek a kisebbséggel. Megjegyezte, hogy vélhetıen Herczeg Tamás tanácsnokot meggyızték arról, hogy a Darázs és Társa Ügyvédi Iroda maximálisan a város érdekeit szem elıtt tartva tevékenykedik, ezért vonhatta vissza bejelentését. (Kazetta 9/2. 239-284) Herczeg Tamás tanácsnok: Egy évvel korábban az ügyvédi iroda közölte, birtokában vannak annak a tudásnak, amely alapján elérhetı a közbeszerzési eljárások során törvényi kereteken belül a helyi vállalkozók támogatása. Úgy gondolja, ha ez ténylegesen megvalósul, rendben van a dolog. Véleménye változtatásához nincs köze a politikának. Jelezte, szeretné látni azokat a jelenleg hatályos szerzıdéseket, amelyek közfeladat céljára köttettek, és nem egyszeri kifizetést jelentenek. (Kazetta 9/2. 284-312) Vantara Gyula polgármester: Akceptálja a kérést. (Kazetta 9/2. 312-313) Hirka Tamás képviselı: Kezdeményezte, hogy szavazzon a közgyőlés Kutyej Pál képviselı javaslatáról. (Kazetta 9/2. 313-318)
187
188 Baji Lajos képviselı: Kutyej Pál képviselı elıterjesztéséhez kapcsolódóan az alábbi módosító javaslatot tette: „Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése elítéli és méltatlannak tartja a Dunaszerdahelyen történt labdarúgó mérkızés ürügyén magyar és szlovák szélsıségesek randalírozását és a magyarellenes rendıri intézkedéseket. A további szövegrész Takács Péter képviselı által elmondottakkal megegyezı. (Kazetta 9/2. 318-337) Miklós Attila képviselı: Örül annak, hogy a polgármester akceptálja Herczeg Tamás képviselı kérését. Folyamatosan kérte a közgyőlés megalakulása óta a szerzıdéseket, amire Vantara Gyula polgármester azt a választ adta, hogy a „képviselı úr fáradjon be, nézze meg, keresse ki az Interneten.” Örül annak, hogy a mai napon ebben is változás állt be. A polgármester fejlıdıképes. Kicsit sokáig tartott. (Kazetta 9/2. 337-351) Mezei Zsolt képviselı: Herczeg Tamás tanácsnokot az elmúlt idıszakban óvatos személynek ismerte meg. Mennyi idıt ad a Darázs és Társa Ügyvédi Irodának, hogy betartsa ígéretét? Két hónapot? A tanácsnok úr 2009. január 20-át jelölte meg határnapnak. (Kazetta 9/2. 351-366) Takács Péter képviselı: Jelezte, hogy Baji Lajos képviselı módosító javaslata nincs szinkronban az általa javasoltakkal. (Kazetta 9/2. 366-370) Kutyej Pál képviselı, a Kisebbségi, Érdekegyeztetı és Külkapcsolati Bizottság elnöke: Tartalmában egyik javaslat sem változtatta meg az általa javasoltakat. Stilisztikailag engedjék meg, személyére tartozzon, amit megfogalmaz. Elıterjesztıként nem fogadja el az elhangzott módosításokat. (Kazetta 9/2. 370-380) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta Takács Péter képviselı módosító javaslatát. Megállapította, hogy a közgyőlés 7 igen, 10 nem szavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elvetette. Szavazásra bocsátotta Tóth Károly képviselı módosító javaslatát. Megállapította, hogy a közgyőlés 6 igen, 13 nem szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elvetette. Szavazásra bocsátotta Baji Lajos képviselı módosító javaslatát. Megállapította, hogy a közgyőlés 4 igen, 14 nem szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elvetette. Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 9/2. 380-401) Tárgy:
Sajtóközlemény
A közgyőlés 18 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következı határozatot hozta:
188
189 641/2008. (XI.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése az alábbi állásfoglalást teszi közzé: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése elítéli, és méltatlannak tartja a Dunaszerdahelyen történt magyarellenes rendıri intézkedéseket és a békéscsabai szlovák nyelvő helységnévtáblák lefestését, megrongálását. A városban négy kisebbség él együtt békességben, ezért kéri a Közgyőlés, hogy ugyanígy, mint Békéscsabán, hazánkban és minden országban tartsák tiszteletben a kisebbségek jogait. A Közgyőlés felkéri a békéscsabai polgárokat, hogy tartózkodjanak minden olyan szélsıséges megnyilvánulástól, amely erısíti a nemzetek közötti ellenségeskedést és rontja az államok között kibontakozó együttmőködést. A Közgyőlés bízik benne, hogy e sajnálatos esemény ellenére, a korábbi évszázadokhoz hasonlóan folytatódik a nemzetek békés egymás mellett élése Békéscsabán. Felelıs: Határidı:
Vantara Gyula polgármester 2008. november 20.
Képviselıi kérdésekre adott válasz: Vantara Gyula polgármester: Takács Péter, Herczeg Tamás, Szilvásy Ferenc és Vámos József képviselık kaptak az októberi közgyőlésen feltett kérdéseikre választ. Megkérdezte Takács Péter a képviselıket, elfogadják-e a választ. (Kazetta 9/2. 401-405) Takács Péter képviselı: Jelezte, hogy a közgyőlés mai döntése alapján korábban feltett kérdése okafogyottá vált. A választ elfogadja. (Kazetta 9/2. 405-409) Herczeg Tamás képviselı: Elfogadja a választ. (Kazetta 9/2. 409-410) Vámos József képviselı: Elfogadja a választ. (Kazetta 9/2. 410-411) Vantara Gyula polgármester: Bejelentette, hogy a következı testületi ülés idıpontja az elfogadott munkaterv szerint 2008. december 18. 9.00 óra. Megköszönte a közgyőlés munkájában résztvevık munkáját. A közgyőlés ülését 3.30 órakor berekesztette. (Kazetta 9/2. 411-421)
K.m.f.
Vantara Gyula polgármester
Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzı
189
