Javaslat BSc szakdolgozatok bírálatára Összeállította: Székely Balázs és Timár Gábor 2014 Bevezetés ................................................................................................................................. 1 I. Formai szempontok.............................................................................................................. 2 1. A dolgozat megfelel-e a jogszabályoknak és intézményi szabályzatnak? .................. 2 2. Nyelvi és szaknyelvi szempontok (összesen 10 pont).................................................. 2 3. A dolgozat külalakja, tagolása (összesen 5 pont).......................................................... 3 4. A hivatkozások és az irodalomjegyzék formai megítélése (összesen 5 pont)............. 4 5. Formai konzisztencia (max. 5 pont)............................................................................... 4 II. Tartalmi szempontok.......................................................................................................... 4 6. A szakdolgozat témája (összesen 5 pont)...................................................................... 5 7. A téma feldolgozásának minősége (összesen 5 pont)................................................... 5 8. A szakdolgozat szerkezete (összesen 5 pont)................................................................ 6 9. Az alkalmazott módszertan (összesen 10 pont) ............................................................ 6 10. A kísérletek, vizsgálatok, elemzések dokumentációja (összesen 10 pont) ............... 6 11. A dolgozat eredményei (összesen 10 pont)................................................................. 7 12. A dolgozat ábraanyagának, táblázatainak, mellékleteinek szakmai szempontú jellemzői (összesen 10 pont)............................................................................................... 7 13. Diszkusszió és összefoglalás (összesen 10 pont)........................................................ 8 14. Pluszpontok ................................................................................................................... 8 III. A témavezető szempontjai................................................................................................ 8 IV. Javaslat az érdemjegy kiszámítására................................................................................ 9 Hivatkozások ........................................................................................................................... 9
Bevezetés A szakdolgozat bírálati szempontjainak összeállításában Umberto ECO: Hogyan írjunk szakdolgozatot? című munkájának alapgondolata vezérelt: „Szakdolgozatot írni tehát annyit jelent, hogy az ember megtanulja, hogyan kell rendet tenni saját gondolatai között, s rendszerezni az adatokat: tapasztalatot szerez a módszeres munkáról,...”. (ECO, 1992) E gondolat jegyében igyekeztünk azokat a pontokat kiválasztani, amelyek alapján megragadható, hogy a jelölt mennyiben teljesítette ezt az elvárást. Hatott még ránk KÁZMÉR Miklós és FODOR László 1999-es munkája (KÁZMÉR & FODOR 1999) és áttekintettünk még néhány hasonló írást (ld. hivatkozások), és természetesen figyelembe vettük az aktuálisan érvényes, meghirdetett követelményrendszert. A szempontok összeállításakor az is vezetett minket, hogy a bírálóknak szövegszerű elemeket is ajánljunk a bírálatok összeállításához, reményeink szerint megkönnyítve ezzel a munkát. A szempontokat két szemszögből állítottuk össze: a bíráló és a témavezető szemszögéből. A bíráló (opponens) a szakdolgozati folyamatról, annak időbeliségéről, a jelöltnek a témavezetővel való együttműködéséről, röviden a jelölt egyéni munkájáról vélhetően semmit sem tud, csak a dolgozatot tartja a kezében és ismeri a bírálati szempontokat, pusztán ez alapján mond véleményt.
1
A témavezető (itt nem különböztetjük meg a témavezetőt és a konzulenst), aki végigkövette a jelölt munkáját, a szakdolgozattal kapcsolatos tevékenységét, meg tudja ítélni, hogy mennyire önállóan végezte a munkát, volt-e és milyen jellegű konzultációs érdeklődése, illetve a témavezetővel való szakmai kapcsolattartás, konzultáció hogyan, milyen mértékben csapódott le a szakdolgozatban. Itt jegyezzük meg, hogy e szempontnál a szakdolgozat áll a figyelem középpontjában, és nem a szaklaboratóriumi munkát értékeljük (hiszen arra a jelölt külön jegyet kapott). Azon szempontokat, amelyek csak a témavezetők számára relevánsak, külön jelöljük. Fontosnak tartjuk még külön kiemelni, hogy alapszakon vélhetően (vagy tipikusan) a BSc szakdolgozat az első önállóan elkészített, nagyobb volumenű munka, amit a hallgató kiad a kezéből. Pontosan ez a feladata is, azaz technikai és szakmai értelemben egy kerek, egész anyag készítése, és semmiképpen nem elvárás az önálló kutatási eredmény, illetve szellemi újdonság előállítása. Az elvárás az önálló szakmai munka, ennek szakszerű, olvasható és lehetőleg tetszetős dokumentálása úgyszintén, de eredményt csak abban az értelemben várunk el a jelölttől, hogy a szakdolgozat kiírásában megfogalmazott feladatot teljesítse és erről a szakma szabályai szerint (melyeket épp most tanul meg) számoljon be. Természetesen örömteli, ha a jelölt szakmailag is új eredményeket ér el, de ez nem helyettesíti az önálló munkát és annak elvárt dokumentálását. Új eredmények nem mentesítenek pl. az alól, hogy a jelölt szakmailag korrekt ábrákat készítsen, megszerkessze a szöveget, a felhasznált munkákra pontosan hivatkozzon, vagy hogy jó helyesírással írja le, hogy mit is csinált.
I. Formai szempontok E tárgykörben az alábbi szempontok értékelendők, illetve ezekről a bírálatban nyilatkozni kell (ahol pontszám van feltüntetve, ott ezt is megadva). E szempontok alapján lehetnek olyan súlyos hiányosságok, ami miatt a dolgozatot teljes egészében el kell utasítani. 1. A dolgozat megfelel-e a jogszabályoknak és intézményi szabályzatnak? azaz általában be van-e kötve, illetve hitelesen össze van-e fűzve, fel van-e tüntetve a szerző, a témavezető, a benyújtás éve, az illetékes intézet/tanszék és annak székhelye, hány oldalt tartalmaz, van-e (egyértelmű) oldalszámozása, és ennek megfelelő tartalomjegyzéke, az adott nyelven készült-e (az esetleges kivonatokat, absztraktokat leszámítva) teljes egészében, (azzal, hogy a szakma szabályai szerinti kisebb eltérés pl. ábrákban, latin nevek feltüntetésében, stb. megengedett, sőt kívánatos) nyilatkozott-e a jelölt az elvárt módon arról, hogy a munkát maga készítette és a felhasznált forrásokra minden esetben a szakma szabályai szerint hivatkozott-e. Az e pont szerinti értékelés abban áll (a dolgozat oldalszám-terjedelmének konkrét említése mellett), hogy a bírálónak nyilatkoznia kell, hogy a jelölt e követelményeket teljesítette-e. 2. Nyelvi és szaknyelvi szempontok (összesen 10 pont) (a) A dolgozat helyesírásának megítélése az adott nyelven. Ebbe a szempontba tartozik a gépelési hibák mennyiségének értékelése, a nyelvtani hibák előfordulása (amennyiben kifogásolható vagy rossz,
2
negatív pontszám is adható, legrosszabb esetben -5 pont). Ha a dolgozat helyesírása jó, ez kiemelendő, de pont nem jár érte, azonban ha a helyesírás vagy nyelvezet a dolgozat egészében vagy érdemi részeiben érthetetlen, vagy elfogadhatatlan, a dolgozatot formai okokból el kell utasítani. (b) A dolgozat szakmai nyelvezete (max. 5 pont), javasolt pontozás (összpontszám): a dolgozat érthetően, a szakma szabályai szerint van megfogalmazva, a tudományos szövegstílust a jelölt alkalmazza, más nyelvi rétegbeli kifejezések nem vagy csak elvétve, a dolgozat egyéni stílusát kialakítva fordulnak elő 5 pont a dolgozat érthetően, a szakma szabályai szerint van megfogalmazva, de a tudományos szövegstílust a jelölt nem alkalmazza magabiztosan, más nyelvi rétegbeli kifejezések előfordulnak, de nem zavaró mennyiségben 3-4 pont a dolgozat helyenként nehezen érthető, a szakma szabályait csak részben alkalmazza vagy a tudományos szövegstílus csak részben jellemző, más nyelvi rétegbeli kifejezések gyakran előfordulnak 1-2 pont a dolgozat általában nehezen érthető, a szakma szabályait a jelölt alig alkalmazza vagy a tudományos szövegstílus alig jellemző, a dolgozat más nyelvi rétegben íródott (a megítéléskor ld. a fenti megjegyzést is) 0 pont (c) A dolgozatban használt mértékegységek, képletek, jelölések, szakmai sztenderdek megnevezéseinek használata (max. 5 pont), javasolt pontozás (összpontszám): e szempontból a dolgozat kifogástalan 5 pont néhány esetben hibás, vélhetően elgépelésből, esetleg téves alsó-/felső index használatából eredő, vagy oda nem figyelésből adódó problémák fordulnak elő 3-4 pont a dolgozatban egyes jelölések konzekvensen rosszak (de általában jók), illetve a dolgozatban mindezek általában jók, de egy vagy néhány fejezetben erősen kifogásolhatók (pl. vélhetően nem volt idő a javításra) 1-2 pont e szempontból a dolgozat általában is erősen kifogásolható 0 pont 3. A dolgozat külalakja, tagolása (összesen 5 pont) Ezt a szempontot annak alapján kell megítélni, hogy a dolgozat szerkesztése, külalakja mennyiben segíti az olvasót az eligazodásban. Itt kérdésenként 1-1 pont adható, ha az adott értékelési szempontra a válasz pozitív, és ezután a pontszámokat összegezzük. A dolgozat szövegi elemei megfelelően és arányosan vannak tagolva (fejezet, alfejezet), a fejezet- és szakaszcímek megfelelően vannak elhelyezve, utóbbiak a tartalomjegyzékben (a megfelelő mélységig) szerepelnek, nincsenek indokolatlanul rövid (pl. 1-3 mondatos) fejezetek, egymondatos szakaszok, illetve fordítva, nincsenek túl hosszú, túlírt fejezetek, szakaszok. A dolgozat táblázatai/ábrái/képletei/egyenletei a szöveg megfelelő részébe illesztve helyezkednek el, erre a szöveg hivatkozik is, az esetleges mellékletekre a szövegben (formailag) megfelelő hivatkozás van, a dolgozatban előforduló jegyzetek, lábjegyzetek megfelelően szerkesztettek, méretük, arányuk megfelelő. A dolgozatban nincsenek indokolatlanul széthúzott táblázatok, üresen hagyott helyek (az új oldalon kezdődő új fejezet előtt hagyott, egy oldalt meg nem haladó hely nem tartozik ide), a szöveg betűmérete, sortávolsága a dolgozat túlnyomó részében az elvárásoknak megfelel (sem nem túl levegős, sem nem túl összenyomott). Az ábrák (legfeljebb egy-két kivételtől eltekintve) teljes mértékben olvashatók, méretük megfelelő (nincs eltúlozva, sem nem túl kicsik), a táblázatok tördelése megfelelő (olvashatóság, fejléc egyértelműsége). 3
A dolgozat általános megjelenése, formázása/tördelése (layout) tetszetős (ez a pluszpont a bíráló megítélésére van bízva, e szempontból kifogástalan dolgozatnál megadását feltétlenül javasoljuk).
4. A hivatkozások és az irodalomjegyzék formai megítélése (összesen 5 pont) A hivatkozásokat e pont szerint csak formailag értékeljük, a tartalmi értékelés más szempontnál történik. Itt kérdésenként 1-1 pont adható, ha az adott értékelési szempontra a válasz pozitív, ezután a pontszámokat összegezzük. Az irodalomjegyzék szerkesztési elve a formai elvárásoknak (Vancouver-, ill. Harvard-stílus) teljesen megfelel, az irodalomjegyzékben elsődleges források szerepelnek, másod- és harmadlagos források (pl. Wikipédia) csak elvétve, ill. indokolt esetben fordulnak elő. Az egyes tételek a saját formátumukban konzekvensek az egész irodalomjegyzékben, a szerzők neve szótári formában (vezetéknév, keresztnév vagy vezetéknév, keresztnevek kezdőbetűje formában) szerepel, minden szerző fel van tüntetve az irodalomjegyzékben (az et al. itt nem fogadható el), a szövegben (amennyiben Harvard stílus az elvárás) a hivatkozások konzekvensen vannak alkalmazva (egy- és kétszerzős munkáknál a szerzők, többszerzős munkánál az első szerző és et al. formában, nincs „et all”-típusú hiba). Az irodalomjegyzékben az egyes dokumentum-típusok (folyóiratcikk, könyv, stb.) világosan elkülöníthetők, minden tételnél fel van tüntetve minden, biblográfiailag feltétlenül szükséges, a hivatkozott dokumentum feltalálásához szükséges elem (pl. folyóirat-cikkeknél szerző(k), cím, folyóirat, kötet, stb.; könyveknél, könyvrészleteknél a szerző(k), a fejezet címe, az esetleges szerkesztők neve; internetes forrásoknál az URL, a hozzáférés dátuma, stb.). Az irodalomjegyzék tételei a szövegbeli hivatkozásokkal egyeznek, minden tételre van hivatkozás a szövegben és minden hivatkozott munka szerepel az irodalomjegyzékben. A szövegben nincs olyan információ, amit valójában hivatkozással és az irodalomjegyzékben való feltüntetéssel kellett volna megoldani. 5. Formai konzisztencia (max. 5 pont) E szempont arra szolgál, hogy megítéljük (kissé már tartalmi szempontból is, de főleg formailag), hogy a dolgozatban különböző módon bemutatott (szöveges, táblázatos, képi, numerikus, programkód) információk közötti összefüggés, konzisztencia megvan-e. Hivatkoznak-e ezen elemek egymásra az elvárható módon (pl. vannak-e és helyesek-e az előre- és visszautalások), illetve az olvasó számára mennyire könnyű ezen összefüggések követése olvasáskor (illetve esetleg az olvasónak magának kell rájönnie ezen összefüggésekre). Itt lehet (negatívan) érvényesíteni azt a tapasztalatot, ha a szövegi elemek, ábrák/ábrarészek, táblázatok (részei) indokolatlanul ismétlődnek, vagy rossz helyre kerültek, az olvasónak feleslegesen lapozgatni, keresgélni kell a hivatkozott tartalmak megtalálásához.
II. Tartalmi szempontok A bírálónak nyilatkoznia kell, hogy véleménye szerint – részben vagy egészben – fennáll-e a plágium gyanúja a dolgozattal szemben, azaz a bíráló legjobb tudomása szerint (a) kijelenthető, hogy nincs ilyen gyanú, a dolgozat a jelölt szellemi terméke, (b) a dolgozatnak vannak forrásolatlan részei melyek bizonyíthatóan, vagy vélelmezhetően más szerző(k) munkájából származnak,
4
(c) a források alapján a plágium tartalmi értelemben felvethető vagy egyértelműen megállapítható, mert a dolgozat érdemi részei, felvetett gondolatai más szerzőknél (szó szerint vagy más megfogalmazásban) megtalálhatók, de erre a jelölt a dolgozatában a szakma elvárásai szerint nem, vagy nem egyértelműen (nem konkrétan) hivatkozott. Plágium érdemi fennállása esetén a dolgozatot a plagizált forrás(ok) feltüntetése mellett, pontozás nélkül el kell utasítani. A plágium témakörében itt is fontos megjegyezni, hogy a szakdolgozattal kapcsolatban nem elvárás az új eredmény közlése: a szakdolgozatnak nem kell szakmai újdonságot, új kutatási eredményt tartalmaznia, viszont a jelölt önálló munkájának, önálló szellemi termékének kell lennie. Ennek megfelelően teljes mértékig elfogadható, ha a jelölt a munkáját teljes egészében más forrásokra alapozva készítette, amennyiben ezek a források önálló szellemi termékként fel vannak dolgozva, az eredeti művek pedig adott kitételnél, megállapításnál, fejezetnél hivatkozva vannak, és minden forrás az irodalomjegyzékben szakmailag korrekten fel van tüntetve. Nem fogadható el azonban teljes, több oldalon keresztül tartó szövegrészek (esetleg teljes dolgozat) átvétele vagy ilyen terjedelmű munka átfogalmazott verziója sem, még akkor sem, ha a források fel vannak tüntetve. Ennek elutasítási alapja azonban nem a plágium (hiszen a források fel vannak tüntetve), hanem az elvárt önálló munka hiánya. 6. A szakdolgozat témája (összesen 5 pont) E pontban a szakdolgozat témaválasztásával kapcsolatos kérdéseket, és a szakdolgozatnak a témához való viszonyát vizsgáljuk. Itt kérdésenként 1-1 pont adható, ha az adott értékelési szempontra a válasz pozitív, ezután a pontszámokat összegezzük. Meg tudta-e fogalmazni a jelölt azt a szakmai kérdést/problémát, amire szakdolgozatával válaszolni kíván? A szakdolgozat a címről szól (a cím nem túl általános a szakdolgozathoz képest, és többé-kevésbé fedi a tartalmat, azaz nem félrevezető). A szakdolgozat a témaválasztás szempontjából kerek, egész, az olvasónak a cím és a téma ismeretében olvasóként nem támad érdemi hiányérzete. A jelölt a dolgozatában világosan elhelyezi a szakdolgozat témáját szakmai összefüggésben (pl. ismerteti a téma fontosságát, esetleg perspektíváját, különösen indokolt, ha ezt hivatkozással is alátámasztja). Fontos megjegyezni, hogy itt a témáról van szó, nem a jelölt saját munkájáról, eredményeiről (erre van külön értékelési lehetőség). További pont adható, ha a bíráló megítélése szerint a dolgozat tematikailag kiemelkedő jelentőségű és a jelölt erre a dolgozatában érdemben (pl. irodalmi hivatkozásokkal vagy e kérdés külön elemzésével) fel is hívta a figyelmet. 7. A téma feldolgozásának minősége (összesen 5 pont) A feldolgozás minőségének értékelésekor (max. 5 pont erejéig) a következő szempontokat érdemes figyelembe venni: A jelölt a szükséges ismereteket a szükséges mértékig összefoglalja, de feleslegesen nem ír szakmailag közismert fogalmakról (az Eco-féle „Timbuktu-elvet” követi). A jelölt (az elvárható mértékig) ismeri a téma hazai és nemzetközi szakirodalmát, és ezt a szövegben jól nyomon lehet követni.
5
A dolgozatban a jelölt tankönyvek mellett vagy inkább helyett szakcikkek alapján vázolja a metodikai kérdéseket. A szakirodalmi hivatkozások érdemiek, azaz nincsenek olyan „üres” hivatkozások, amelyeket a szerző csak megemlít, de nem használ fel (nincsenek felesleges, nem releváns, vagy releváns, de nem használt hivatkozások). Vannak-e friss (egy-két évnél nem régebbi) eredményekre való hivatkozások is? (Feltéve, hogy léteznek ilyenek.)
8. A szakdolgozat szerkezete (összesen 5 pont) A szakdolgozat szerkezetét az alábbi szempontok szerint értékeljük (a pontokat összegezve): A dolgozat a szokásos struktúrát (tartalomjegyzék, bevezetés, anyagok és módszerek, kísérletek és eredményeik, interpretáció, összefoglalás, hivatkozások, esetleges mellékletek) lényegileg követi. 1 pont A dolgozat szerkezete arányos, az egyes fejezetek hossza a jelentőségüknek, témájuknak megfelelő. max. 2 pont A dolgozat szerkezete logikus, az olvasó számára érthető, nem tartalmaz logikai ugrásokat, illetve felesleges ismétléseket (szerkezetileg sem). max. 2 pont 9. Az alkalmazott módszertan (összesen 10 pont) E pontban az alkalmazott módszertant, illetve annak bemutatását értékeljük. Itt kérdésenként 0-3 pont adható, azzal, hogy összességében a témakörre adott pontszám maximálisan 10 pont lehet. Ismeri-e a jelölt a szakdolgozatban felvetett problémával kapcsolatban a válaszadáshoz alkalmazható módszereket? A jelölt megindolkolta-e, hogy a dolgozatban miért éppen az adott módszert vagy módszereket választotta? A dolgozatból kiderül-e, hogy a jelölt tisztában van-e a módszer(ek) lehetőségeivel és korlátaival? Ismerteti-e a jelölt ezen módszereket az elvárható mélységig, illetve ad-e meg olyan releváns és modernnek tekinthető referenciákat, ahol a módszertan további mélységben le van írva? 10. A kísérletek, vizsgálatok, elemzések dokumentációja (összesen 10 pont) E pontban a bírálónak azt kell megítélnie legfeljebb 10 pont erejéig, hogy a jelölt a módszertanból eredő, a szakdolgozat problémája szempontjából releváns önálló munkáját megfelelőképpen dokumentálja-e. Néhány szempont ehhez: A dokumentáltságba beszámítandó a dolgozat teljes információtartalma (szöveg, ábrák, táblázatok, képletek, mellékletek, programkódok, digitális melléklet, stb.), ezek összefüggése. A dokumentáltság pontossága: az elvárható mértékig le van-e írva, hogy a jelöltnek mi volt az önálló tevékenysége, illetve a munka reprodukálható-e ez alapján? A munkafolyamat, illetve a munka eredménye megfelelően van-e feldolgozva ábrák, táblázatok formájában vagy más releváns módon (pl. melléklet)?
6
11. A dolgozat eredményei (összesen 10 pont) Ebben a pontban a dolgozat eredményeit, annak bemutatását és a dolgozatba való illeszkedését értékeljük (itt csak emlékeztetünk a fentiekben már tárgyalt témára, hogy mit is tekintsünk eredménynek). Van-e a dolgozatnak eredménye és a szerző elkülöníti-e a dolgozat többi részétől? A dolgozat eredményeket tartalmazó része valóban eredményeket mutat-e be? Az eredményeket (amennyiben releváns) a szöveg mellett más formában is illusztrálja e a jelölt (pl. ábrán, táblázatban)? Az eredményeket a szerző elkülöníti-e világosan mások korábban elért eredményeitől? Világos-e a dolgozatból az eredmények eléréséhez szükséges önálló munka jellege és mennyisége? Van-e szó esetleges negatív eredményekről és a negatív jelleg (okai, jelentősége, a többi kísérletre, vizsgálatra való kihatása) diszkutálva van-e? 12. A dolgozat ábraanyagának, táblázatainak, mellékleteinek szakmai szempontú jellemzői (összesen 10 pont) E pontban értékeljük tartalmilag a dolgozat nem szövegszerű elemeit szakmai, ill. tartalmi szempontból. Ha ez pont valamiért a dolgozat szempontjából nem lenne releváns (azaz a dolgozatnak a témát tekintve nem kellene ilyen elemeket tartalmaznia), akkor az itt adható 10 pontot az előző két szempontnál kell szétosztani a végső pontértékelés egyenértékűsége érdekében. Értékelési szempontok: Az ábrák szakmai szempontból megfelelőek: a tengelyek megfelelőképpen vannak skálázva, a mértékegységek fel vannak tüntetve, a térképek, térképszerű ábrázolások a megfelelő elemekkel (méretarány, aránymérték, vetületi és koordináta-információk, stb.) ellátottak, a vékonycsiszolati, ill. mikroszkópos képeken fel van tüntetve a méretskála, a fényképekről kiderül, hogy mekkora a valóságban a bemutatott jelenség, a szelvényeken vagy hasonló ábrázolásokon a magasságtorzítás fel van tüntetve, az alkalmazott színek, mintázatok a megértést segítik, nem zavaróak, a szürkeárnyalatos ábráknál, képeknél az ábra tartalma szempontjából elkülönítendő elemek (pl. grafikonok, kitöltések) valóban el is különíthetők, az alkalmazott jelölések a jelmagyarázatban, az ábraaláírásban (esetleg más, hivatkozott ábráknál) fel vannak oldva Az ábraaláírások és táblázatmagyarázók szükségesek és elegendőek, magyarázzák az ábra, ill. táblázat tartalmát, szükség esetén más ábrákra vagy a szöveg megfelelő részeire hivatkoznak, az átvett ábrákhoz, táblázatokhoz megfelelő hivatkozásokat találunk. A táblázatok oszlopai és sorai jól szerkesztettek, amennyiben a táblázat valamely része mért vagy számított értékeket tartalmaz, akkor az ehhez vagy ezekhez tartozó mértékegységek világosan fel vannak tüntetve, a tabuláció az olvasást, megértést segíti, a táblázatban a más munkákból származó elemek hivatkozva vannak. A mellékletek relevánsak, érthető, hogy miért kerültek mellékletbe (és nem a szövegtörzsbe), az esetleges különleges technika (pl. kihajtható térkép, digitális melléklet) releváns és az olvasó számára előnyös a megértés szempontjából.
7
13. Diszkusszió és összefoglalás (összesen 10 pont) E kérdés megítéléséhez az alábbi szempontokat ajánljuk: Diszkutálja-e a jelölt az eredményeit vagy csak az eredményközlésre szorítkozik? Rámutat-e az alkalmazott módszer erényeire, hiányosságaira, a saját eredményei alapján tapasztaltakra? Az összefoglalás valós képet ad a munkáról, az összefoglás olvastán az olvasó vázlatos, de érdemi képet kap a dolgozatban alkalmazott metodikáról, elvégzett tevékenységről, az eredményekről. A diszkusszióban alkalmazza-e a szakirodalom friss eredményeit összehasonlítás, cáfolat, továbbfejlesztési javaslat vagy más formájában? Tisztában van-e a jelölt a munkájának, eredményeinek jelentőségével? 14. Pluszpontok Levonja-e a jelölt a szükséges és lehetséges következtetéseket? El tudja-e helyezni a jelölt az eredményeit a tágabb tudományterületen?
max. 3 pont
max. 3 pont Van-e (érdemi) kitekintés a dolgozatban, javaslat a munka, az eredmények továbbfejlesztésére (és ez releváns)? (Ha a jelölt a munkát első szerzős munkában már publikálta, javasoljuk itt a pontszám megadását.) 1-2 pont Van-e publikálható eredmény a dolgozatban? (Ha a jelölt a munkát – akár társszerzőként –publikálta, javasoljuk e pontszám megadását) 1-2 pont Van-e idegennyelvű összefoglaló (idegennyelvű dolgozat esetén magyar) és ez az adott nyelven helyesen van-e megírva? max. 3 pont Van-e olyan, a fentiekben nem említett szempont, ami alapján (indoklással) a dolgozat további pluszpontot érdemel? (a témavezető itt értékelheti, ha elégedett volt a jelölt munkájával a dolgozat készítése során) max. 2 pont (Ha a jelölt a munkát első szerzős munkában publikálta, javasoljuk itt a pontszám megadását)
III. A témavezető szempontjai A témavezetőnek célszerű nyilatkozni az alábbiakról: A jelölt a témát a témavezetővel megbeszélve vállalta el (igen/nem), és a témavezető véleménye szerint a jelölt azt megértette (igen/nem) és a dolgozatot ennek szellemében készítette el (igen/nem). A jelölt a témavezetővel a szakdolgozattal kapcsolatos munka közben (igen/nem) és a szakdolgozat írása közben (igen/nem) rendszeresen konzultált. A jelölt jelentős mértékben/az elvárható módon/többnyire önállóan dolgozott, vagy önállótlanul tevékenykedett. A jelöltnek a témával, a kivitelezéssel, az eredményekkel kapcsolatban önálló ötletei, megoldásai voltak.
8
IV. Javaslat az érdemjegy kiszámítására A javasolt érdemjegyeket az alábbi táblázat szerint célszerű kiszámítani. Ettől való eltérés indoklást igényel. 45 pont alatt elégtelen (1) 45-54 pont elégséges (2) 55-64 pont közepes (3) 65-74 pont jó (4) 75 ponttól jeles (5)
Hivatkozások ECO, Umberto (1992): Hogyan írjunk szakdolgozatot? (2. kiadás) Gondolat, Budapest, 256 pp. GÖRÖG Ágnes (é.n.): Javaslat a BSc szakdolgozat bírálatához. Kézirat. ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézet, 2 pp. HORVÁTH Ferenc (2008): Szakdolgozattal kapcsolatos tudnivalók Földtudomány BSc szakos hallgatóknak. Kézirat. ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézet, 3 pp. KÁZMÉR Miklós, FODOR László (1999): Javaslat szakdolgozatok bírálatához. Kézirat. ELTE Geológiai Tanszékcsoport, 2 pp.
9
