Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának POLGÁRMESTERE _____________________________ 1239 Budapest, Grassalkovich út 162.
KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS
Javaslat a Fővárosi Településszerkezeti Terv és a Fővárosi Rendezési Szabályzat véleményezésére
Előterjesztő: Geiger Ferenc polgármester Az előterjesztést készítette: Tóth András mb. főépítész Az előterjesztés előzetesen egyeztetve: Az előterjesztést megtárgyalja:
Kisné Stark Viola Építési és Beruházási Osztály, osztályvezető
Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság
Testületi ülés időpontja: 2014. január 21. Ellenjegyzők: Vittmanné Gerencsér Judit Szervezési és ügyviteli osztályvezető Törvényességi szempontból ellenőrizte: Szimoncsikné dr. Laza Margit jegyző
2
Tisztelt Képviselő-testület! Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 2013. január 1-vel a főváros korábbi kétszintű szabályozási rendjét megváltoztatta. Mindez azt jelenti, hogy a módosítás értelmében a jelenleg még hatályban lévő fővárosi településrendezési eszközök egy része hatályát veszti, a Duna főmedrét érintően újfajta szabályzat kerül bevezetésre, bizonyos tervi eszközök felülvizsgálatát követően pedig újat kell készíteni. Az Étv. módosítása szerint a fővárosban alkalmazandó településrendezési eszközök: - a Fővárosi Településszerkezeti terv (továbbiakban: TSZT), amelyet a Fővárosi Közgyűlés határozattal állapít meg a fővárosi teljes közigazgatási területére; - a Fővárosi rendezési szabályzat (továbbiakban: FRSZ), amelyet a Fővárosi Közgyűlés rendelettel állapít meg a fővárosi teljes közigazgatási területére; - a Duna‐parti építési szabályzat, amelyet a fővárosi településszerkezeti tervvel és a fővárosi rendezési szabályzattal összhangban a Fővárosi Közgyűlés rendelettel állapít meg a Duna főmedrével közvetlenül határos telkekre és a Margitsziget területére (kerületünket nem érinti); - a kerületi építési szabályzatok (továbbiakban: KÉSZ), amelyeket a fővárosi településszerkezeti tervvel és a fővárosi rendezési szabályzattal összhangban a kerületi önkormányzatok képviselőtestületei rendelettel fogadnak el a saját kerületi közigazgatási területük ‐ Duna‐parti építési szabályzattal nem érintett ‐ területére. A változás legfontosabb eleme, hogy az új TSZT és az FRSZ elfogadásával (amelyre várhatóan 2014. június 30-ig kerül sor) a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998.(X.15.) Fővárosi Közgyűlés rendelet (továbbiakban: BVKSZ), valamint a Fővárosi Szabályozási Keretterv (FSZKT) hatályát fogja veszíteni. A TSZT fogja továbbra is meghatározni a főváros közigazgatási területén belül az egyes területfelhasználási egységeket, viszont a BVKSZ helyét felváltó FRSZ szabályozási jogköre lényegesen kisebb lesz. Az Étv. 2.§ 35. pontja szerint az FRSZ feladata az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XXII.20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) és a TSZT figyelembevételével a fővárosban a településrendezés és az építés összehangolt rendjének biztosítása, aminek érdekében meg kell határoznia • a terület-felhasználási egységek beépítési sűrűségét, • a meghatározott területek beépítési magasságát és • a fővárosi infrastruktúra területbiztosítását oly módon, hogy rendeletként telekalakítási és építésjogi szabályozási elemeket nem tartalmazhat. Ez azt jelenti, hogy minden építésjogi követelmény a kerületi szabályozás szintjén kerül meghatározásra, a fővárosi településrendezési eszközökben meghatározottak betartásával. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 38. § (2) bekezdésének értelmében a Fővárosi Önkormányzat megküldte véleményezésre a TSZT és az FRSZ tervezetét. A TSZT véleményezési eljárása tavaly nyár elején kezdődött.
3
A TSZT szerkezeti tervlapjainak munkaközi változatát ősz végén előzetesen megkaptuk szakmai főépítészi véleményezésre, majd ezt követően kerületenként külön egyeztetés történt, ahol további észrevételeket tettünk a tervlapok módosítására. Az egyeztetésen elhangzott észrevételeink alapján írásban tervezői válaszként tájékoztatást kaptunk, hogy mely észrevételeink kerültek befogadásra, melyek pedig elvetésre. Az egyeztetésen elhangzottak ellenére, miszerint a fennmaradt kérdésekben további egyeztetésekre kerülhet sor, külön kerületi egyeztetés sajnos már nem volt. December közepén az összes kerület meghívásával a fővárosi főépítész egyeztetést tartott, ahol az FRSZ metodikájának ismertetésére került sor, azonban az FRSZ szövegének tervezetét, továbbá rajzi mellékleteit csak 2014. január 9-én kaptuk kézhez. Megjegyzendő, hogy a korábban megküldött munkaközi változathoz képest a TSZT szerkezeti tervlapjai is jelentős mértékben módosultak. Eltérések a hatályos övezeti besorolások és az új területfelhasználási egységek között: A területfelhasználási módok meghatározása a BVKSZ-ben és az FSZKT-ban alkalmazott megnevezésektől eltérően – a meglévő kerületben alkalmazott övezeti besorolásokhoz képest – az alábbiak szerint változik: FSZKT és KVSZ szerinti (jelenlegi) övezeti besorolás L7 Telepszerű lakóterületek
L2/A Kisvárosias, jellemzően zártsorú beépítésű lakóterület L3 Kisvárosias, jellemzően szabadonálló beépítésű lakóterület L4 Intenzív kertvárosias lakóterület
VK Városközponti területek I Intézményterületek IZ Jelentős zöldfelületű intézményterületek
M Munkahelyi területek MZ Jelentős zöldfelületű munkahelyi területek Ü Üdülőterületek K-BK1 Különösen nagyterületű kereskedelmi és szolgáltatási területek K-BK2 Nagyterületű kereskedelmi és szolgáltatási területek KV-EN Energiaszolgáltató területek KV-HU Hulladékkezelés területei KV-SZK Szennyvízkezelés területei KV-LT Logisztikai területek KL-KT Közlekedési célú területek KL-VA Vasúti létesítmények elhelyezésére szolgáló terület
TSZT szerint KÉSZ-ben alkalmazandó területfelhasználási kategória Lk-1 Kisvárosias, jellemzően zártsorú beépítésű lakóterület Lk-2 Kisvárosias, jellemzően szabadonálló jellegű lakóterület Lk-1 Kisvárosias, jellemzően zártsorú beépítésű lakóterület Lke-1 Kertvárosias, intenzív beépítésű lakóterület Lk-1 Kisvárosias, jellemzően zártsorú beépítésű lakóterület Lke-1 Kertvárosias, intenzív beépítésű lakóterület Vt-H Kiemelt jelentőségű helyi központ területe Vi-2 Intézményi, jellemzően szabadonálló jellegű terület Vi-3 Intézményi, helyi lakosság alapellátását szolgáló terület K-Rek Nagykiterjedésű rekreációs és szabadidős terület Gksz-1 Gazdasági, jellemzően kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz-2 Gazdasági, jellemzően raktározást, termelést szolgáló terület Üh Hétvégi házas üdülőterület Gksz-1 Gazdasági, jellemzően kereskedelmi, szolgáltató terület
K-HU Hulladékkezelő, -lerakó területe K-SZ Szennyvízkezelés területei K-Log Nagy kiterjedésű, szállítmányozási, raktározási és logisztikai terület KÖu Közúti közlekedési terület Kök Kötöttpályás közlekedési terület
4
Z-FK Fásított közterek Z-KK Közkertek Z-KP Közparkok E-VE Védelmi, véderdő E-TG Turisztikai erdő E-TT Védelmi, védett erdő, természeti terület MG-MT Mezőgazdasági rendeltetésű terület MG-RF Mezőgazdasági rendeltetésű, távlatban fejlesztésre kijelölt kiskertes rekreációs terület
MG-MF Mezőgazdasági rendeltetésű, távlatban fejlesztésre kijelölt terület
Z-KP Közkert, közpark
Ev Védelmi erdő Ek Közjóléti erdő K-Mü Mezőgazdasági üzemi terület Tk Természetközeli terület Má Általános mezőgazdasági terület Mk Kertes mezőgazdasági terület Lk-2 Kisvárosias, jellemzően szabadonálló jellegű lakóterület (átmeneti hasznosítás: Má) Lke-1 Kertvárosias, intenzív beépítésű lakóterület (átmeneti hasznosítás: Má) Üh Hétvégi házas üdülőterület (átmeneti hasznosítás:Mk) Gksz-1 Gazdasági, jellemzően kereskedelmi, szolgáltató terület (átmeneti hasznosítás:Mk) Gksz-2 Gazdasági, jellemzően raktározást, termelést szolgáló terület (átmeneti hasznosítás: Má) K-Mü Mezőgazdasági üzemi terület Vf Folyóvízek medre és partja Vá Állóvízek medre és partja
Az előzetes észrevételeink alapján az alábbi változtatási javaslatok kerültek átvezetésre: - Az Ócsai úti felüljáró tövében a Gyáli patak területéig húzódóan, a vasút melletti erdőterület helyett Gksz-2 jelű gazdasági terület kijelölése. - A Dél utca mellett található, közigazgatási területtől 200 méternél távolabb eső részen a lakóterületet kiszolgáló intézményi funkciók biztosításához Vi-2 jelű terület kijelölése. - A Virágvölgy lakópark vasút melletti részén a gazdasági terület helyett Lke-1 jelű lakóterület kijelölése. - Az Erzsébet utcánál a vasút keleti oldalán, vasúti területen működő EVI telephelyre vonatkozóan Gksz-1 jelű gazdasági terület kijelölése. - A Szentlőrinci út melletti volt TSZ telephely területén, a Túri István út mellett található SEMINIS, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem kísérleti üzeme területén mezőgazdasági területfelhasználás helyett különleges területen belüli K-Mü jelű mezőgazdasági üzemi terület kijelölése. - A Tompaház utca és a vasút közötti részen a gazdasági terület helyett az utca elején már kialakult lakófunkcióra való tekintettel lakó és intézményi funkciók biztosításához Vi-2 jelű terület kijelölése. - Az Ócsai út mentén található jelenlegi és volt üzemanyagtöltő állomások területén (3 helyen) Gksz-1 jelű gazdasági terület kijelölése. Általánosan megállapítható, hogy a TSZT hatályos állapotához képest a fejlesztésre kijelölt területek tovább csökkentek, ezzel szemben viszont az erdőterületek nagysága tovább nőtt. A Hivatal – mellékelt TSZT és FRSZ egyeztetési dokumentációjával kapcsolatos – észrevételeit a határozati javaslatban részleteztük. A 656/2010.(IX.14.) és 294/2013.(VII.02.) Ök. sz. határozattal támogatott, Budapest XXIII. kerület M5 autópálya - M0 autóút új nyomvonala és Gyál közigazgatási határa között tervezett gazdasági terület kialakítása azért nem szerepel az észrevételeink között, mert a TSZT-ben való feltüntetését megelőzően területrendezési hatósági eljárás lefolytatása szükséges.
5
Kérem a tisztelt Képviselő-testületet, hogy a javaslatban foglaltak figyelembevételével alkossa meg a tervezettel kapcsolatban véleményét.
Határozati javaslat: Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testületének ……/2013. (XII.03.) Ök. sz. határozata a Fővárosi Településszerkezeti Terv és a Fővárosi Rendezési Szabályzat véleményezésével kapcsolatban: A Képviselő-testület úgy dönt, hogy I.
a Fővárosi Településszerkezeti Terv és a Fővárosi Rendezési Szabályzat tervezetére vonatkozóan az 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 38. § (4) bekezdésének értelmében a következő véleményt alkotja:
A szerkezeti terv területfelhasználási tervlapjával kapcsolatos észrevételek: -
A Dél-Pesti szennyvíztisztító teleptől északra jogfolytonosan kertészetként illetve gépjárműjavító telephelyként működő telkek esetében (közvetlenül a Meddőhányó utca északi oldalán) az előzetes ígéretnek megfelelően kérjük az erdőterület helyett Gksz-1 jelű terület kijelölését.
-
A Vízisport utca Dél-Pesti szennyvíztisztító telep felé eső végén az üdülőterületi besorolással teljesen azonos használatú 3 db teleknek az előzetes ígéretnek megfelelően kérjük az erdőterület helyett Üh üdülőterületbe való kijelölését.
-
A Vízisport utca Üh jelölése, továbbá a Molnár-szigeti üdülőterületi besorolásának jelölése is hiányzik a tervlapokról, ezért kérjük pótolni.
-
A Dél-Pesti szennyvíztisztító telep bővítését nem támogatjuk. Az RSD környezeti terhelésének csökkentése érdekében a kerület szorgalmazza a szennyvizek átvezetését az Észak Csepeli tisztítóműbe, valamint a Duna főágába, ezért a kerületben a szennyvíztisztító tartalékterületének biztosítása helyett annak törlését ill. Má terület jelölését kérjük.
-
Az Erzsébet utca közúti közlekedési területének (Köu) kivezetését a Grassalkovich útig abban az esetben javasoljuk, ha nem csak a szervizúttal, hanem a főúttal is csomópontot alkothat.
-
A „Meghatározó zöldfelületi kapcsolat a Duna telkén” jelölés KÉSZ-ben történő pontosítását tartjuk szükségesnek, mivel a szárazulat önálló telekként történő kialakítása esetén nem indokolt előzetesen a TSZT módosítása.
-
A Szent László utca melletti buszforduló, valamint a megépült élelmiszer áruház esetében a jelentős változással érintett területi lehatárolás nem indokolt, kérjük törlését.
-
Újtelepen a Török Flóris általános iskola területének külön Vi-3 jelű területként való jelölését indokolatlannak tartjuk, megfelelőbb lenne a környezetével megegyezően Lk-1 jelű területbe sorolni.
6
-
A Ludány köz végén (Ludány u. 2.), a Kök kötöttpályás területként jelölt területfelhasználási kategória helyett a hatályos TSZT, FSZKT, KVSZ övezeti besorolásának megfelelően Lke-1 jelölés indokolt.
-
A Tompaház utca mellett jelölt XXIII-4 Gksz-1 jelű, változással érintett terület esetében inkább Vi-2 jelű területfelhasználás jelölését kérjük, tekintettel arra, hogy a kerület ezen a részen elsősorban nem gazdasági, kereskedelmi létesítmények elhelyezését tervezi, hanem egy intézményi, vegyes központ kialakítását, amelyhez lakófunkció is kapcsolódhat.
-
A Szérűskert utca és a Szamaránszki dűlő közötti területén a hatályos TSZT-vel megegyezően infrastruktúra függvényében ütemezetten igénybe vehető, változással érintett terület kijelölését kérjük, melyen lakóterületi fejlesztés engedélyezhető. Ennek a területnek a beépítése a kerület szempontjából sokkal nagyobb prioritást élvez (tekintettel arra, hogy már ma is számottevő bejelentett lakossal rendelkezik), mint a XXIII-3 jelű területé, ezért a területfelhasználás megállapításánál kérjük a kerületi álláspont figyelembevételét.
-
A megszüntetésre került fejlesztési területeink esetében kérjük legalább távlati területhasználatként megjelölve tartalékterületként a korábban meghatározott funkciók biztosítását. Indokok: a logisztikai központ már majdnem teljesen kiépült, a hasonló jellegű raktárbázisok telepítésére folyamatosan jelentkeznek igények, így várhatóan a jövőben további bővítésekre lesz szükség. A kerületi lakosság száma a fővárosi átlaghoz képest alacsony, ezért településfejlesztési célunk az itt élők létszámának növelése, amihez újabb és újabb lakóterületek szükségesek.
-
A Nagy Burma vasútvonal nyomvonalvezetése kapcsán korábban azt a tájékoztatást kaptuk, hogy felszámolásra kerül, így viszont aggályosnak tartjuk a Nagykőrösi út – M5 autópálya közötti szakaszon, hogy a vasút és a közút nyomvonala megcserélődött. A Külső kerületi körút 1. ütemeként megépült út így nincs összhangban a tervezett területfelhasználással. A Nagykőrösi úti csomópontban kijelölt Kb-Ez terület megvalósítása hasonlóképpen problémába ütközik, mivel a csomópont kialakításához kell az érintett terület, ezért a Kb-Ez kijelölés helyett a szabályozási tervvel összhangban Köu terület kijelölését kérjük.
-
A Sínpár utca vasút melletti részén Kb-Ez terület helyett „jelentős kondicionáló közterületi zöldfelület” jelölését kérjük, tekintettel arra, hogy a vasút melletti tervezett gyűjtőút kialakításával a jelölt részen egybefüggő, nagyobb zöldterület már nem valósítható meg.
-
A Batthyány utca – Grassalkovich út - Gyáli patak kereszteződésénél hiányzik a Zkp jelölés, kérjük pótolni.
-
a Virágvölgy lakópark területrész központjában, a szabályozási tervvel összhangban, valamint a Grassalkovich út – Hunyadi utca keresztezésénél pedig a meglévő élelmiszer áruház területére „kertvárosi környezetben intézményi területek irányadó meghatározása” jelölését javasoljuk.
-
Az M0 autópálya - BILK körforgalom csomópont melletti területen a már leegyeztetett, de még nem jóváhagyott szabályozási terv szerint kamionparkoló, autóspihenő, benzinkút kialakítása tervezett. A szabályozási terv közlekedési terület kijelölésével teszi lehetővé a fenti fejlesztéseket, viszont a tervlapokon ábrázolt „Tervezett erdőterületek és zöldterületek” jelölés ezzel ellentétes. Kérjük az érintett területen a leegyeztetett szabályozási terv szerint üzemanyagtöltő állomás elhelyezésének biztosítását.
7
-
Legalább „távlati közúti fejlesztés közelítő nyomvonala”-ként kérjük jelölni a Haraszti út – BILK körforgalom közötti összekötő út területigényét tekintettel arra, hogy az út kialakítása külön szintű vasúti keresztezést is igényel, továbbá közúti szerepe településszerkezeti jelentőségű.
-
A belterülethatár vonalának korrekciója a BILK II. ütemével elfogadott szabályozási terv szerint még nem került végrehajtásra, ezért a feltüntetett nyomvonal nem a valós állapotot tükrözi. Pontatlan a belterülethatár jelölése máshol is pl: Tompaház utca – Szérűskert utca között, M5 autópálya – bevásárlóközpont között.
-
Orbánhegyen, a vasút mellett „új lakófunkció kizárása környezeti terhelés alapján” jelölés teljesen indokolatlan, mivel a hatályos szabályozási terv szerint a vasút védőtávolságán belül beépítés nem lehetséges a kiszabályozandó út területigénye miatt.
-
A Klébl Márton utca végében, a Gyáli patakon túl található Lke-1 jelű terület teljes elszigetelődését elkerülendő javasoljuk a két lakóterületi rész összekötését a Gyáli patak ága mellett.
-
A Péterimajor közelében elhelyezkedő horgásztónál, a 196266/2 hrsz-on lakóhelyük szerint bejelentett tulajdonosok a birtokukban lévő épületeiket, építményeiket a hatályos építésügyi jogszabályok szerint rendezni, felújítani, bővíteni szeretnék. A tó és környezete a volt rendszerben magántulajdonosok közös tulajdonába került, majd tulajdoni hányadaiknak megfelelően a saját területrészükön felépítményeket építettek, melyeket többségében lakó, üdülő funkciónak megfelelően használnak. A kialakult helyzet miatt javasoljuk, hogy legalább távlati Üh területhasználatként megjelölve tartalékterületként szerepeljen a tó partjának területe.
-
A Péterimajorban, az Lke-1 és Gksz-1 területfelhasználási egységek határvonalát kérjük pontosítani a hatályos szabályozási terven jelölteknek megfelelően.
-
Az új M0 nyomvonala mentén indokolatlannak tartjuk gyorsforgalmi út menti védőfásítás jelölésén túl még további Ev terület kijelölését úgy, hogy tudomásunk szerint ezek a területek nem kerülnek kisajátításra.
-
Az Ócsai út – MÁV – Gyáli patak által határolt részen, ahol már régóta autókereskedés, valamint kertészet, faiskola működik, indokolatlan infrastruktúra függvényében ütemezetten igénybe vehető területként szerepeltetni, véleményünk szerint „jelentős változással érintett beépítésre szánt terület” jelölés lenne elfogadható.
-
A kerület külterületén található telkek nagy része a tényleges műveléstől eltérően erdőterületként van feltüntetve (valóságban tagi, kárpótlási földekként kiosztott mezőgazdasági területek). A hatályos BVKSZ szerint azokon a telkeken, melyek a 3000 m2-t meghaladják, bizonyos funkciójú épületek elhelyezhetők. Ezeknek a telkeken a BVKSZ megszűnésével az OTÉK szerint már csak 10 ha felett lehet építményt elhelyezni. A telkek túlnyomó része 5-6000 m2-nél kisebb, így jelentős területeket kellene összevásárolni annak érdekében, hogy az Ek jelű területfelhasználásnak megfelelően a területet hasznosítani lehessen. Ráadásul a még növényzettel nem borított területekre „Tervezett erdőterületek és zöldterületek” jelölés vonatkozik, ami valószínűleg kötelezettséget jelent. A tervezett területfelhasználás elősegítése érdekében javasoljuk az OTÉK-tól való eltérés lehetőségét biztosítani oly módon, hogy kisebb terület esetében legyen lehetőség építmény elhelyezésére, így a tervezett növénytelepítéshez némileg érdekeltté lehetne tenni a tulajdonosokat.
8
-
A „Tervezett erdőterületek és zöldterületek” jelöléssel kapcsolatban megjegyezzük, hogy nehezen értelmezhető, hogy ez kinek, milyen kötelezettséget jelent. Amennyiben beültetési vagy egyéb kötelezettséget kell a kerületi szabályozás szintjén meghatározni, akkor azt határozottan ellenezzük.
-
A Gyáli patak ágainak jelölése pontosításra szorul, mivel a régi M0 autópálya keresztezésénél, valamint az új M0 nyomvonalának átvezetésénél is a valóságtól eltérő helyen van feltüntetve. Ezen túlmenően a Gyáli patak vízfolyásának jelölése nem következetes, pl: az M0 átvezetés környékén helyenként a jogi határon belül van jelölve, helyenként a tényleges állapotnak megfelelően. Javasoljuk, hogy a nyomvonal legyen szabályozási tervben rögzíthető, pontosítható.
-
A Hősök terén a Nagyboldogasszony templom területének külön Vt-H jelű szigetként való jelölését indokolatlannak tartjuk. Javasoljuk a Templom utcától a vasút irányába található Zkp terület helyett Vt-H jelű terület kijelölését.
-
Hiányoznak ill. tévesek a feltüntetett utcanevek: Apostolhegy (Homokkúp utca, Országh Tivadar utca, Jakab apostol, Pál apostol, Péter apostol, János apostol, Haraszti szőlők melletti út hivatalosan Horgászpart köz, stb), Orbánhegy (Házikert utca, Karmazsin utca, Orbán utca, Harmónia utca), M5 autópálya menti bevásárlóközpont területe (Nagybani piac bekötő útja, Bevásárló utca), Péterimajor (Őszirózsa utca, Víztorony tér, Sztahanov helyett Kiskert utca, Békeharc helyett Majori út), Vízisport utca környéke (Bolgárföld dűlő, Ladikos dűlő, Kajak dűlő, stb), Szitás utca környéke (Csúszda tér, Táling utca, Lápos utca, stb) Molnár sziget (Házhajó utca, Völgyhajó utca, stb), Újtelep (Újtelep út, Sportcsarnok utca, Zsombékos utca, Kertvárosi körút, Passuth László utca, Ciklámen utca, Fatimai utca, Külső Török Flóris utca helyett Szent László utca, stb) Szamaránszki dűlő környéke (Tompaház utca, Szérűskert utca, stb), Hold utca, Kovász utca, Sallai Imre utca helyett Wekerle Sándor utca, stb. A hiányzó utcaneveket pótolni szükséges és a jelmagyarázatban alaptérképi elemként jelölni.
A szerkezeti terv egyéb tervlapjaival kapcsolatos észrevételek: -
A tervezett településszerkezeti jelentőségű kerékpáros infrastruktúra nyomvonalvezetésével kapcsolatban javasoljuk, hogy az Ócsai út – 5. számú út közötti régi M0 átvezetésnél a kerületi kerékpárút-hálózatfejlesztési tanulmány szerint, vagyis ne az M0- 5. számú út csomópontjában, hanem attól északabbra, a következő felüljárón vezessen át.
-
A Táncsics Mihály utca, valamint a Templom utca jelölt területe valószínűleg nem műemlék, kérjük a jelölések felülvizsgálatát.
-
A kertvárosias magassággal beépült egyes kisvárosias területek lehatárolása nincs összhangban a területfelhasználási tervlapokkal (Dobó utca, Rézöntő utca, Gyáli patak környékén), kérjük javítani.
-
A „zártsorú beépítés esetén a karakterőrző területre vonatkozó szabály alkalmazása” a kijelölt területek egyikén sem indokolt, kérjük törlését.
-
A BILK területén jelölt alsó/felső küszöbű veszélyes üzem lehatárolás téves, mivel azon a részen az állami pénzverde található, ugyanakkor tudomásunk szerint van a kerületben több veszélyes üzem is, melyek veszélyességi övezeti határainak katasztrófavédelmi hatósági kijelölése folyamatban van.
9
-
A soroksári elkerülő út melletti erdő területén jelölt „ivóvízhálózattal ellátott csatornázatlan terület” jelölés téves, Újtelepen viszont, a Passuth László út környékén csatorna is van. A Szőlősor utcánál nagyobb terület van ivóvízzel ellátva, a Haraszti út mentén található ingatlanok, a bevásárlóközpont és a Nagykőrösi út melletti terület csatornával ellátott. Kérjük fentiek miatt a tervlapot javítani.
-
Az átlagosnál jobb minőségű termőföldek lehatárolása felülvizsgálatra szorul, mivel több helyen romlott a földek minősége, továbbá a tulajdoni nyilvántartás szerint is van tudomásunk olyan ingatlanról, ahol a feltüntetett lehatárolás nem helytálló.
-
A Dél-Pesti szennyvíztisztító telep védőtávolsága valóban egyedül a hatályos TSZT tervlapján szerepel, azonban semmilyen jogszabály nem írja elő, ezért kérjük törlését.
-
A gyorsvasutak védelmi zónájával kapcsolatban megjegyezzük, hogy a jelenleg tanulmány szintű kidolgozás alatt lévő É-D-i gyorsvasút tervezése még nem zárult le, ezért a nyomvonalak felülvizsgálata szükséges lehet.
-
A régi és az új M0 nyomvonalát érintő „Gyorsforgalmú utak és főútvonalak külterületi szakaszának védőtávolsága” jelölés téves, mivel belterületi szakaszokon is jelölve vannak.
A Fővárosi Rendezési Szabályzat előírásaival kapcsolatos észrevételek: -
-
-
-
Az 1. § (3) bekezdés 2. pontjában definiáltakkal ellentétben javasoljuk, hogy a rendelet csak a kerékpáros főhálózat elemeivel kapcsolatban határozzon meg előírásokat. Az 1. § (3) bekezdés 8. pontjának „nem állami és nem önkormányzati tulajdonban lévő” szövegrésszel történő kiegészítését javasoljuk. A 3. § (1) bekezdés f. pontjának pontosítását javasoljuk az alábbiak szerint: „f) infrastruktúra függvényében ütemezetten igénybe vehető, változással érintett terület fa) lehatárolása, fb) azonosítója.” A 3. § (3) bekezdésben részletezett „Alaptérképi elemek” között indokolt lenne rögzíteni a közterületek megnevezését is. A 4. § (3) bekezdésében nem értelmezhető, hogy mi számít jelentős jellemzőbeli különbségnek. Szükséges valamilyen értékkel vagy arányszámmal rögzíteni pl: az egyes övezetek szintterületi mutatói között legfeljebb kétszeres különbség lehet, stb. Az I Fejezet 7. pontjának címében a „nagyvárosias” szövegrész törlését javasoljuk, mivel a fejezet nem csak nagyvárosias területre vonatkozhat. A 8. § (3) bekezdés c) pontjában pontosítani szükséges, hogy a 9. §-ra való hivatkozás az (1) és a (2) pontokra is vonatkozik-e. Amennyiben a 9. § (1) bekezdésére is, úgy a szövegből a „nagyvárosias” szövegrész törlése szükséges, mivel ez esetben az előírás nem csak nagyvárosias területre vonatkozik. A 11. § (2) bekezdést „közösségi intézmény épület kivételével” szövegrész kiegészítésével pontosítani szükséges. A 14. § (1) bekezdésében szereplő (Köu-1,2,3,4) jelölés egyik tervlapon sem szerepel, ezért törlését, vagy összhangban a tervlapokon történő feltüntetését javasoljuk. A 14. § (5) bekezdésében előírt védőfásítás telepítése kinek a kötelezettsége, ha a területet nem sajátítják ki? Megjegyezzük, hogy az 1. melléklet tervlapjain ilyen jelölés nem látható.
10
-
-
-
-
-
-
-
A 15. §-ban részletezett helyi jelentőségű utak szabályozása KÉSZ-ben rögzítendő. Megjegyezzük, hogy a (2) bekezdés előírásaival ellentétben a BILK magánúthálózatának közforgalom elől történő elzárása kifejezetten szükséges. A 16. § (4) bekezdése értelmezhetetlen, mi alapján dönthető el, hogy mekkora a legkisebb mértékben? A 17. § (1) bekezdésében előírt közösségi közlekedési megálló létesítésére hogyan lehet kötelezni a BKK-t, mi van, ha nem kerül biztosításra? A 17. § (6) bekezdése KÉSZ-ben szabályozandó. A 19. § (1) bekezdése kerületi hatáskört von el, ezért kérjük törölni. A 21. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak nem csak a főúthálózat elemeire vonatkoznak, kérjük pontosítását oly módon, hogy csak a főúthálózat elemeire vonatkozzon. A 21. § (3) bekezdésével kapcsolatban kifogásoljuk, hogy a HÉV melletti meglévő beépítésekre is vonatkozik, nem csak az új beépítésre szánt területekre, ezáltal a kerület kénytelen az esetleges kártalanítási kötelezettségeket viselni. Amennyiben a tervezett É-D-i gyorsvasút a HÉV nyomvonalára kerül, és ilyen előírás is érinti, akkor ahelyett, hogy a Grassalkovich úton a terület felszabadulna, még a vágány melletti területek építési korlátozásából következő kötelezettségeket is a kerület lesz kénytelen vállalni. A 22. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak szabályozása véleményünk szerint KÉSZ-ben rögzítendő. A (3) bekezdésben meghatározott teljes közművesítettség előírásával nem értünk egyet, mivel vannak olyan területek (pl: Orbánhegy, Horgászpart, Péterimajor, stb), ahol a befejező csatornázási programot követően sem lesznek lakóterületek teljes körűen csatornázva, így olyan területeken kerülne sor korlátozás bevezetésre, ahol 1999-2000 óta folyamatosan lehetett kiadni építési engedélyt zárt szennyvíztároló létesítésével. Hasonlóképpen problémát okozna a K-Mü területeken építési engedély kiadása, de a Helsinki út mellett is, ahol gáz, ill távhő hiányában szintén nem biztosítható a teljes közműellátás. Javasoljuk, hogy a rendelet támogassa a megújuló energiák alkalmazhatóságát, továbbá a kerület határozhassa meg a közművesítettség mértékét legalább ilyen speciális esetekben. A 22. § (5) bekezdésében foglaltak szerint nem meghatározható, hogy mi számít megfelelő „törekedésnek”. A 23. § (2) bekezdésének „és kertvárosias magassággal beépült kisvárosias lakóterületen” szövegrésszel történő kiegészítése szükséges. A 23. § (3) bekezdésében a zöldterületi közterület kijelölhetőségén kívül helyi közlekedési közterület és magánút kialakíthatóságát is biztosítani szükséges. A 23. § részeként javasoljuk rögzíteni a TSZT leíró munkarészének teljes 4.1.2.5 fejezetét, amelyben a TSZT, az FRSZ és az ezek alapján készülő kerületi építési szabályzat összhangját lehet biztosítani. Ebben a §-ban javasoljuk azt is rögzíteni, hogy meghatározó zöldfelületi kapcsolat a Duna telkén szabályozással önálló telekként kialakítható lehessen előzetes TSZT, valamint FRSZ módosítása nélkül. A rendelet nem rendelkezik arról, hogy kikötő milyen módon, feltételekkel alakítható ki. Amennyiben a TSZT tervlapján, vagy az FRSZ rendeletében erről rendelkezni szükséges úgy javasoljuk kikötésre alkalmas partszakasz jelölését a Vízisport utcai üdülőövezet mentén, a Molnár sziget K-Rek területének Csepel felőli részén, valamint a volt Dugattyúgyűrű gyár előtti partszakaszon. A 24. § (1) bekezdés c) pontjának kiegészítéseként javasoljuk rögzíteni, hogy a különszintű közúti-vasúti keresztezés nyomvonalának korrekciója is lehetséges,
11
-
-
valamint a csatlakozó övezetek határait is előzetes TSZT módosítás nélkül lehessen pontosítani. A 7. melléklet –tól –ig értékeinél nem egyértelmű, hogy a kerületi érték a két érték között kell, hogy legyen, vagy lehet a kisebb értéknél kevesebb is. A melléklet 6. pontjában elírás történt: „zártsorú beépítés” helyett „szabadonálló jellegű” szövegrész a helyes. A 9. melléklet XXIII-2 pontjában a fejlesztéshez az igénybevétel feltételeként kizárólag a Szentlőrinci út 2x2 sávra történő bővítése elfogadható. A XXIII-4 pontjának lehatárolását a rajzi tervlapokkal kapcsolatos észrevételünkkel összhangban kérjük „Tompaház utca – Vecsés út – Szamaránszki dűlő – Szentlőrinci út”-ra javítani. A hozzá tartozó fejlesztésnél a Külső keleti körút üzembe helyezését tekintve a Grassalkovich út helyett a Túri István út véleményünk szerint a helyénvaló. A XXIII-5 ponthoz tartozóan pontosítani szükséges, mit kell érteni a Ráckevei HÉV fejlesztésén. A XXIII-6 pontban kicsit túlzottnak tartjuk a Soroksári elkerülő út Grassalkovich út – Vecsés út közötti szakaszának üzembe helyezését.
A Fővárosi Rendezési Szabályzat rajzi mellékleteivel kapcsolatos észrevételek: -
A Vízisport utca és a Molnár-szigeti üdülőterületi besorolásának Üh jelölése, továbbá a beépítési sűrűség értéke (továbbiakban: Bs) (feltételezhetően 0,15) is hiányzik a tervlapokról, ezért kérjük pótolni.
-
A „Szerkezeti jelentőségű természetközeli sétány” kialakításának megvalósíthatóságát aggályosnak tartjuk azokon a területeken, ahol a Duna parti területek magántulajdonban vannak (pl: Vízisport utca menti telkek). Nem értünk egyet, ha a KÉSZ-ben kell rögzíteni olyan kötelezettséget, ami a telkek valamilyen korlátozásával jár.
-
A Szamosi Mihály sportpálya esetében javasoljuk a K-Rek jelű terület Bs értékének 0,6ra való növelését, tekintettel a hatályos szabályozási tervben rögzített szintterületi mutató értékére.
-
A központi Duna part menti Lke-1 jelű terület 1,7 (1,5+0,2) Bs értéke ellentétes a rendeletben meghatározott 0,85 értékkel. A kerület többi Lke-1 jelű területéhez tartozó 0,8 (0,6+0,2) Bs értéket javasoljuk.
-
Újtelepen az Lk-1 jelű terület 1,25 (1,0+0,25) értékét kevésnek ítéljük, ezen a területen (FSZKT szerint L7 jelű és L2/A jelű lakóterület) 2,0 (1,5+0,5) Bs értéket javasoljuk.
-
Újtelepen a Török Flóris általános iskola területének 0,2 Bs értékét kevésnek ítéljük, indokolt lenne a környezetével megegyezően Lk-1 jelű területbe sorolni.
-
Az Ócsai út mentén található 3 db üzemanyagtöltő állomás területéhez nincs meghatározva Bs érték, kérjük pótolni.
-
Hiányzik a Gksz-2 jelölés az M0 régi és új nyomvonalának találkozásánál, valamint a hozzá tartozó Bs érték is, kérjük pótolni.
-
A Hősök terén a Nagyboldogasszony templom területének külön Vt-H jelű szigetként való jelölését indokolatlannak tartjuk. Nehezen értelmezhető a Bs érték az épület területére vonatkoztatva, ezért javasoljuk a Templom utcától a vasút irányába található Zkp terület helyett Vt-H jelű terület kijelölését. Megjegyezzük, hogy ezen a tervlapon a jelmagyarázatban nincs „Jelentős kondicionáló közterületi zöldfelület” feltüntetve.
12
-
A Soroksári elkerülő út nyomvonalán jelölt 2.F-2.F mintakeresztszelvény az adott helyen nem megfelelő, mivel az a rész nem külterület. Az adott helyen, hosszútávon legfeljebb a 2.C-2.C jelű mintakeresztszelvény lenne a kerület részére elfogadható, de rövid távon a 2.D.-2.D is elegendő.
-
A tervezett településszerkezeti jelentőségű kerékpáros infrastruktúra nyomvonalvezetésével kapcsolatban javasoljuk, hogy a Szentlőrinci úttól a Vecsés út irányába a nyomvonal kövesse az elkerülő út nyomvonalát, az Ócsai út – 5. számú út közötti M0 átvezetésnél pedig a kerületi kerékpárút-hálózatfejlesztési tanulmány szerint ne az M0- 5. számú út csomópontjában, hanem attól északabbra, a következő felüljárón vezessen át.
A Felsorolt észrevételek miatt az Önkormányzat nem ért egyet a Fővárosi Településszerkezeti Terv és a Fővárosi Rendezési Szabályzat tervezetével, ezért ebben a formában nem támogatja annak jóváhagyását. II.
Felkéri a Polgármestert, hogy a kerületi önkormányzat véleményét küldje meg a Fővárosi önkormányzat részére.
Határidő: 2014. január 31. Felelős: Geiger Ferenc polgármester
Az előterjesztést a Képviselő-testület döntési hatáskörben tárgyalja, az előterjesztés elfogadása egyszerű szótöbbséget igényel. Budapest, 2014. január 13.
Tóth András mb. főépítész az előterjesztés készítője
Geiger Ferenc polgármester előterjesztő
Melléklet: - Fővárosi Településszerkezeti Terv és Fővárosi Rendezési Szabályzat egyeztetési dokumentáció (CD-n) - egyeztető lap
13
Egyeztető lap
1.
Az előterjesztés egyeztetve: Kisné Stark Viola Építési és Beruházási Osztály, osztályvezető
Egyet értek. Budapest, 2014. január 13. …………………………… Kisné Stark Viola aláírás
