Előterjesztő: Dr. Mengyi Roland a Közgyűlés elnöke Készítette: Terület- és Vidékfejlesztési Osztály
Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Területfejlesztési Koncepció „Helyzetértékelés” munkarészének elfogadására
A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tftv.) 13. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a megyei önkormányzat a megye területén összehangolja a kormányzat, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit, melynek keretében többek között: a) vizsgálja és értékeli a megye társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait, a vizsgálatok során felhasznált információkat és a vizsgálatok eredményeit a területi információs rendszer rendelkezésére bocsátja; b) a megyei jogú város önkormányzata bevonásával kidolgozza és elfogadja - az országos területfejlesztési koncepcióval összhangban - a megye hosszú távú területfejlesztési koncepcióját, illetve - a megyei területfejlesztési koncepció és területrendezési terv figyelembevételével - a megye fejlesztési programját és az egyes alprogramokat; c) a tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről. A Tftv. hivatkozott rendelkezései figyelembe vételével a megyei önkormányzatok egyik legaktuálisabb területfejlesztési feladata a megye területfejlesztési koncepciója előkészítő fázisában a helyzetértékelés munkarészének elkészítése, amelynek részletes szabályait a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk,
MUNKAANYAG
egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) határozza meg. A megye területfejlesztési koncepciója előkészítő és javaslattevő fázisból áll. Az előkészítő fázisban rendszerezni és értékelni kell a fejlesztésre ható tényezőket, valamint vizsgálni kell a fejlesztés lehetséges irányait. A területfejlesztési koncepció elfogadására jogosult megyei önkormányzat dönt arról, hogy az előkészítő fázis elkészült munkarészei megfelelnek-e a további tervezés alapjául. (Kormányrendelet 12. § (1), (2) és (4) bekezdés.) A területfejlesztési koncepcióra vonatkozó részletes tartalmi követelményeket a Kormányrendelet „A kiemelt térségi és a megyei szintű területfejlesztési koncepció, valamint a kiemelt térségi és a megyei területrendezési terv közös feltáró - értékelő vizsgálatának tartalmi követelménye” címet viselő 1. melléklete határozza meg. A jogszabályi rendelkezéseken túlmenően a területfejlesztési koncepció készítéséhez módszertani útmutatót adott ki a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Területfejlesztési Koncepció „Helyzetértékelés” munkarészének elkészítésére a Vital Pro Vezetési Tanácsadó és Szolgáltató KFT. (a továbbiakban: Kft.) kapott megbízást. A Kft. elkészítette a területfejlesztési koncepció „Helyzetértékelés” munkarészét, amelyet a T. Testület elé terjesztek. Kérem képviselőtársaimat, hogy a munkaanyagot tekintsék át, és az azzal kapcsolatos észrevételeiket, javaslataikat fogalmazzák meg, elősegítve ezzel is a tervezés folyamatát. Kérem a T. Közgyűlést, hogy az előterjesztést megtárgyalni, a csatolt határozati javaslatot elfogadni szíveskedjen.
Miskolc, 2012. november
2
MUNKAANYAG
Tájékoztató a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. § -a által előírt előzetes hatásvizsgálat eredményéről 1. A közgyűlési előterjesztés címe: Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Területfejlesztési Koncepció „Helyzetértékelés” munkarészének elfogadására. 2. A közgyűlési határozati javaslat valamennyi jelentősnek ítélt hatása: a) Társadalmi, gazdasági, költségvetési hatás: A határozati javaslat elfogadásával a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat eleget tesz a jogszabályok által előírt kötelezettségének, és elő-, illetve elkészíti a megye területfejlesztési koncepcióját, amely segíti a 2014-2020as Európai Uniós fejlesztési időszakra való felkészülést. 2012. évi költségvetésben rendelkezésre áll a koncepció elkészítésének pénzügyi fedezete. b) Környezeti, egészségi következmények: A határozati javaslatnak a környezetet és egészséget befolyásoló közvetlen következménye nincs. A területfejlesztési koncepcióban foglaltak célja azonban, hogy a jövőben kedvezőbben alakuljanak a környezeti és egészségügyi feltételek. c) Adminisztratív terheket befolyásoló hatás: A határozati javaslatnak az adminisztratív terheket befolyásoló hatása nem releváns. d) Egyéb hatás: Az előterjesztésben foglaltaknak egyéb hatása a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat vonatkozásában nincs. 3. A határozat meghozatalának szükségessége, a határozat meghozatala elmaradásának várható következményei: A határozat meghozatalát a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény, valamint a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezései alapozzák meg. A határozat meghozatalának elmaradása mulasztásban megnyilvánuló jogszabálysértést valósíthatna meg. 4. A határozatalkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: A határozatban foglaltak végrehajtásához szükséges feltételeket a Borsod-AbaújZemplén Megyei Önkormányzat, illetve Hivatala biztosítani tudja. Miskolc, 2012. november 3
MUNKAANYAG
Határozati javaslat
Tárgy:
a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Területfejlesztési „Helyzetértékelés” munkarészének elfogadása
Koncepció
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta a BorsodAbaúj-Zemplén megyei Területfejlesztési Koncepció „Helyzetértékelés” munkarészének elfogadására vonatkozó javaslatot, és a következő határozatot hozza: 1. A Közgyűlés megismerte a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Területfejlesztési Koncepció (a továbbiakban: Koncepció) „Helyzetértékelés” munkarészét, azt a mellékletben foglaltak szerint elfogadja, és úgy dönt, hogy az megfelel a további tervezés alapjául. 2. A Közgyűlés felhatalmazza elnökét a Koncepcióval kapcsolatos egyeztetések és pontosítások elvégzésére. Felelős: Dr. Mengyi Roland, a Közgyűlés Elnöke Határidő: azonnal, illetve értelem szerint
4
MUNKAANYAG
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés
Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciója Helyzetértékelés I. kötet MUNKAANYAG
Készítette: Vezetési Tanácsadó és Szolgáltató Kft.
5
MUNKAANYAG
2012. november
6
MUNKAANYAG
Koncepció elkészítésének célja, menete Az önkormányzati törvény módosításával megváltozott a megyei önkormányzatok feladatköre és szerepe: a jövőben kiemelt feladatuk a megye gazdasági-társadalmi-környezeti célú fejlődésének elősegítése. Annak érdekében, hogy a fejlesztések eredményesek legyenek, szükséges a megyét érintő fejlesztési irányok és célok kijelölése, illetve azon eszközök meghatározása, melyek a célok elérését segítik. Mindezen feladatokhoz szükséges áttekinteni a megye gazdasági-társadalmi és környezeti állapotát, az elmúlt évek folyamatait, valamint a külső környezet fő fejlődési irányait és keretfeltételeit. A tervezett fejlesztések megvalósításához több szereplő együttműködése szükséges: a központi kormányzatnak a jelentősebb összegű támogatási feltételek, illetve programok, míg a helyi szereplőknek a konkrét fejlesztési javaslatok, projektek kidolgozásában van meghatározó szerepük. Ezért megyei szinten a megye területére vonatkozóan kell a központi kormányzat elképzeléseihez igazodva a legjelentősebb fejlesztési feladatokat megfogalmazni, együttműködve a helyi önkormányzatokkal és a főbb társadalmi-gazdasági partnerekkel. A fenti feladatok teljesítése érdekében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felkérése és iránymutatása alapján késztik el a megyék a fejlesztési koncepciójukat, melynek határideje 2013. április 30. A tervezési folyamat első lépése a helyzetelemezés elkészítése, melynek első tervezetét 2012. szeptember 30-ig kell elkészíteni, míg végleges változatát 2012. november 30-ig kell elfogadnia a megyei közgyűlésnek. A koncepció véglegesítése, azaz a jövőbeni fejlesztési irányok kijelölése esetén még kiegészítésre kerülhet a helyzetelemzési folyamat. E módon a tervezés egy iteratív folyamatnak tekinthető a javaslattétel és a helyzetelemzés viszonylatában. A megyei koncepciónak, így a helyzetelemzésnek is a 218/2009 (X.6.) Kormányrendelet 1. számú mellékletében szereplő tematika alapján kell elkészülnie. A megyei fejlesztési koncepció gyakorlatban történő alkalmazása a következő: megfogalmazza a megye álláspontját a megyét érintő jelentős fejlesztési ügyekről, mely alapját képezi az országos, illetve a határon túli programok tervezésében való részvételnek, javaslatok megfogalmazásának iránymutatást-keretet ad a megyében található szereplőknek a megyében tervezett fejlesztések megvalósítására. 2014 után is a hazai fejlesztéspolitika döntően az Európai Unió kohéziós célú fejlesztési forrásaiból gazdálkodik. Az Európai Unió a fő fejlesztési célokat és irányokat kijelölte, melyekhez igazodva készül el nemzeti szinten egy partnerségi szerződés az Európai Unióval, mely a keretét adja a fejlesztések alapjait és forrásait jelentő un. operatív programoknak. Az Európai Unió által kijelölt 11 kiemelt prioritás területe, melyekre fókuszálva jelölik ki a tagállamok az operatív programokat: 1. a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció erősítése; 2. az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetőségének, használatának és minőségének javítása; 3. a KKV-k, a mezőgazdasági és a halászati ágazatok versenyképességének javítása; 4. az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; 5. az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat-megelőzés és -kezelés ügyének támogatása; 6. a környezetvédelem és az erőforrás-hatékonyság; 7
MUNKAANYAG 7. a fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban; 8. a foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása; 9. a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem; 10. beruházások az oktatás, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén; 11. az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás A megyei önkormányzatok a területi fejlesztés-koordinációs szerepük révén az operatív programok megvalósításában fognak részt venni, melyhez kapcsolódóan konkrét feladataik később, az operatív programok tervezésével párhuzamosan kerülnek kijelölésre. Országos szinten most készül az Országos Fejlesztési Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció megalapozó tanulmánya, mely magában foglalja azokat a fő feladatokat, irányokat, amelyek keretet adhatnak az országos szintű és területi programok tartalmának. A helyzetelemzésben több helyen van hivatkozás a tanulmányra. A helyzetelemzés elkészítése az alábbi szempontok mentén történt: Adatok összehasonlíthatóak legyen időben (2000-2005-2010) és térben (ország –megye-kistérség), egy hosszabb időtáv folyamatait fogja át Adatok forrása megbízható legyen, alapvetően KSH adatok felhasználására épül Viszonyítás mellett jelenjenek meg abszolút értékek, hogy látható legyen mekkora változást kell elérni a jövőben a beavatkozásokkal Az elemezés több helyen tartalmaz táblázatokat az adatok pontos értelmezése, illetve a hitelesség fenntartása végett A korábban elkészült országos elemzések felhasználása, illetve a természeti, műszaki infrastruktúra fejezeteknél a megyei területrendezési terv felhasználása Jelen munkaanyag a tervezés következő szakaszában a helyzetelemzés megvitatása és véglegesítése során kerül kiegészítésre. A helyzetértékelés tartalmaz népszámlálási adatokat is melyből egyelőre csak a 2001 évi adatok állnak rendelkezésre. A területi statisztikai rendszerben a 2011 évi KSH adatok ez év decemberében jelennek meg. Ekkor kerül az adatállomány frissítésre a koncepcióban. A koncepció elkészítésének fontos része a társadalmi egyeztetés, mely már a települési fejlesztési igények felmérésével 2012. júliusában megkezdődött. Az egyeztetések további körét tervezzük 2012. decembere és 2013. januárjában, hogy az adatelemzésen és szekunder információkon alapuló helyzetelemzés alapján az érintett területi, illetve szakágazati szervezetek képviselőinek bevonásával jelöljük ki a koncepció beavatkozásait, illetve szükségszerűen egészítsük ki a helyzetelemzést.
8
MUNKAANYAG
Tartalomjegyzék 1. Borsod-Abaúj-Zemplén megyére értelmezhető külső környezet vizsgálata .................................. 12 1.1. A megye fejlődésének, társadalmi, gazdasági, környezeti helyzetének azonosítása nemzetközi és hazai szinten ..................................................................................................... 12 2.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye adottságainak, belső erőforrásainak elemzése ......................... 14 2.1.
Természeti adottságok, természeti erőforrások és a környezet állapotának elemzése ........ 14
2.1.a.
Természeti adottságok (éghajlat, földtan, talajtan, vízrajz, domborzat, élővilág) ...... 14
2.1.b.
A termőföldek területnagyságának és mennyiségének alakulása ............................. 16
2.1.c.
A táj jellemzői .................................................................................................... 18
2.1.d.
Természet- és tájvédelem .................................................................................... 19
2.1.e.
Környezeti elemek állapota és az alakulásukat befolyásoló fontosabb tényezők ....... 20
2.1.f.
Szennyezett területek számbavétele ...................................................................... 21
2.1.g.
Felszíni és felszín alatti vízkészletek .................................................................... 22
2.1.h.
Energiaforrások .................................................................................................. 23
2.1.i. Vízkárt okozó elemek (árvíz- és belvízveszély, fakadóvíz) és vízkárelhárítással kapcsolatos helyzetelemzés ................................................................................................. 24 Épített környezet és a kulturális örökség védelme (műemlékek, régészeti lelőhelyek) ..
2.1.j.
.......................................................................................................................... 25 2.2.
Gazdasági bázis .......................................................................................................... 28
2.2.a. Főbb gazdasági ágazatok, azok fejlődési irányai: mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, üdülés, idegenforgalom, vízgazdálkodás, ipar, szolgáltatás stb. .............................................. 28 2.2.b.
A gazdaság belső és külső kapcsolatai .................................................................. 45
2.2.c.
A termelési infrastruktúra állapota........................................................................ 47
2.2.d.
A telepítési tényezők értékelése ........................................................................... 49
2.2.e.
A területi innovációs potenciál ............................................................................. 50
2.2.f.
A térség gazdaságának versenyképességét befolyásoló tényezők ............................ 53
2.3.
Társadalmi környezet .................................................................................................. 53
2.3.a.
Kulturális adottságok, értékek .............................................................................. 53
2.3.b.
Területi identitás, civil aktivitás ........................................................................... 54
2.3.c. Humán erőforrások: demográfiai szerkezet és prognózis, foglalkoztatási viszonyok, humánkapacitások, jövedelmi viszonyok, nemzetiségek helyzete; .......................................... 55 2.4. Közlekedési (országos és térségi jelentőségű közúti, kerékpáros, vasúti, légi és vízi közlekedés) és kommunális infrastruktúra:................................................................................ 70 2.4.a.
Vonalas rendszerek, létesítmények ....................................................................... 70
2.4.b.
Egyéni és közösségi közlekedési megközelíthetőségi viszonyok............................. 74
2.4.c.
Vízellátás ........................................................................................................... 76
9
MUNKAANYAG
3.
2.4.d.
Szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás, szennyvíz és szennyvíziszap elhelyezés ...... 77
2.4.e.
Energiaellátás ..................................................................................................... 78
2.4.f.
Hulladéklerakók, hulladékgazdálkodás ................................................................. 80
2.4.g.
A települések intézmény-felszereltsége ................................................................ 81
2.4.h.
A települések jellemző lakásviszonyai .................................................................. 90
Településhálózati adottságok ............................................................................................... 91 3.1.
Településhierarchia ..................................................................................................... 91
3.2. A településhálózat területen belüli és kívüli kapcsolatai (nemzetközi és nemzeti hálózatok, vonzáskörzetek, agglomerációk), ............................................................................................. 92 3.3.
Települések közötti feladatmegosztások, együttműködések............................................ 94
3.4. A térszerkezeti elemek azonosítása, a térszerkezet időbeli alakulása, a térségi területfelhasználás változásai, tendenciák értékelése ........................................................................... 95 3.5. 4.
A táj terhelésének és terhelhetőségének meghatározása ................................................. 97
Borsod-Abaúj-Zemplén megyét érintő tervezési-fejlesztési környezet áttekintése .................... 97 4.1. A térséget érintő ágazati koncepciók, területfejlesztési elképzelések és hatályos területi tervek áttekintése .................................................................................................................... 97
5. A térség területfejlesztési szereplői elképzeléseinek feltárása, a tervezési folyamat partnerségi tervének elkészítése és végrehajtása ............................................................................................. 99 6.
A területfejlesztés eszköz- és intézményrendszerének elemzése ........................................... 100 6.1.
A területfejlesztés forrásainak elemzése ...................................................................... 100
6.2.
A területfejlesztés intézményrendszere (szervezet, működés, együttműködés) ............... 100
6.3. A területfejlesztés hatékonysága (eddigi eredmények, forrás-aktivitás, az intézmények hatása, hiányosságok) ............................................................................................................ 101 7.
Helyzetértékelés ............................................................................................................... 105 7.1. A megye erősségeinek, gyengeségeinek, lehetőségeinek és a térséget fenyegető veszélyek azonosítása ........................................................................................................................... 105 7.2. A megye lehetséges fejlesztési irányainak bemutatása, és ezek alapján a lehetséges cselekvési területek azonosítása ............................................................................................. 109
10
MUNKAANYAG Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Forrás: www.google.com
11
MUNKAANYAG
1. Borsod-Abaúj-Zemplén megyére értelmezhető külső környezet vizsgálata 1.1. A megye fejlődésének társadalmi, gazdasági, környezeti helyzetének azonosítása nemzetközi és hazai szinten a.) Globális és európai gazdasági és társadalmi folyamatok Európa globális gazdasági pozíciójának relatív gyengülésének illetve a válságkezelés elhúzódásának kockázata Várható következmény: a fejlesztéspolitika számára elérhető közforrások csökkenése, a vállalati szférában a beruházások csökkenése. Megnőhet a fejlesztéspolitikai prioritások jelentősége a források allokációjában, hiszen a csökkenő forrásmennyiség kikényszerítheti a valóban problémás és egyben fejlődési potenciállal bíró beavatkozási területekre (térségekre illetve ágazatokra) történő összpontosítást. Elképzelhető a keleti kapcsolatok fontosságának növekedése és ezzel kapcsolatosan, a „keleti nyitás” politikájához kapcsolódóan hazánkban a Kelet és Nyugat közötti kereskedelmi csomóponti szerepkör egyes elemeinek (pl. logisztikai központok, gyártóbázisok, kínai, ukrán, orosz tőkebefektetések növekedése) megvalósulása. Ezen lehetséges beruházásokért folyó versenyben a megyének versenyelőnye van az ország többi területéhez képest, elsődlegesen földrajzi helyzete, elfogadhatóan jó közlekedési kapcsolatai, a miskolci kutató-innovációs kapacitások jelenléte és a jelentős számban rendelkezésre álló munkaerő révén. Ezen előnyökhöz járul a kormányzat várhatóan a megye számára továbbra is kedvező területi preferenciáinak rendszere. A feldolgozóipari kapacitások átrendeződése Európából a „feltörekvő” gazdaságok országaiba (pl. Kína, India, Távol-Kelet) folytatódik, ami elsődlegesen a munkaerő-intenzív ágazatokat érinti továbbra is. A fejlődő „feltörekvő” gazdaságok vállalatai a feldolgozási folyamat egyre bonyolultabb feladatainak megoldására képesek és a globális szállítási költségek továbbra is relatíve alacsonyak maradnak. Várható következmény: a megnő a helyi gazdasági környezet által kínált előnyök - kiemelten a munkaerő képzettségének és a globális piacok elérhetőségének - szerepe a vállalati beruházási döntésekben. Hosszabb távon egyrészt az innovációs képességek erősítésére, másrészt a szolgáltatásokat nyújtó beruházások fogadására, ezek ösztönzésére célszerű felkészülni. A fejlődés innováció-vezérelt jellege megerősödik, az innováció keletkezési helyei elsődlegesen a világgazdaságba integrálódott városok és városi agglomerációk. Az elsődleges innovációt elsődlegesen a policentrikus városhálózat közvetíti az európai térben. Várható következmény: Egyrészt megnő annak jelentősége, hogy a térség mennyire képes kapcsolódni az innovációban élen járó globális központok hálózatához, másrészt hogy önmaga, belső erőforrásaira támaszkodva, mennyiben képes az innováció helyi szintű generálására illetve a befogadásra és alkalmazásra. A megye számára ezért kiemelt fontosságú, hogy az innovációra leginkább képes pontja, Miskolc és ezen belül a Miskolci Egyetem, illetve a kapcsolódó tudományos, kutató intézetek fejlesztése megfelelő hangsúlyt kapjon a fejlesztéspolitikában. Az innováció kapcsán fontos még az annak befogadására való felkészítés, ennek színtere elsősorban a megye jelentősebb városainak köre. Semmiképpen sem kezelendő másodlagos jelentőségűként a társadalmi („szociális”) innováció témaköre, amely a megye széles munkaerő-bázisának fejlesztésére kell, hogy irányuljon és akár a kisebb városok hálózatára is kiterjedhet. Ebben az összefüggésben értelmezve fontos, hogy Miskolc és Kassa együttműködésének erősödésével erősödhetnek a térségi gazdaság szereplői számára érzékelhető pozitív agglomerációs hatások, nő a térség innovációra való képessége. Az energiaárak növekedése, az energiaforrások diverzifikációjára való törekvés, a megújuló energiák részarányának növelésére irányuló politikák erősödése illetve a megújuló energiák felhasználásának gazdasági és technológiai lehetőségeinek bővülése
12
MUNKAANYAG Várható következmény: A megye kiváló adottságaira építve eredményesen kapcsolódhat be a megújuló erőforrásokon alapuló energiatermelésbe, másrészt a megye településszerkezetéből adódóan a helyi és térségi összefogásra alapozott energiatermelő kisrendszerek jelentősen hozzájárulhatnak az energiaellátás racionalizálásához (pl. bio-energia, integrált „smart grid” megoldások). Az, hogy a megújuló energiák kerültek világszerte az energia-politika homlokterébe, nem könnyíti meg a borsodi szénvagyon kiaknázására (bányászat revitalizációja) tett kezdeményezések sikeres végrehajtását. Az ezzel kapcsolatos döntések meghozatalkor ugyanakkor a fenntarthatóság humán és gazdasági oldalát (foglalkoztatási és bevétel-növekedési hatás) célszerű kiemelni, amellett, hogy a legkorszerűbb környezetkímélő technológiák alkalmazása e téren is elsődleges követelményként jelenik meg. Az információs és kommunikációs technológiák (ICT) további térnyerése, ezen belül a mobiltechnológiára épülő és üzleti célú alkalmazások relatíve gyorsabb fejlődése Várható következmény: A megye településszerkezetéből adódóan a technológiák szelesebb körű használata jelentős mértékben járulhat hozzá a vidéki életminőség javításához és a közszolgáltatások racionális szervezéséhez, javítva ezzel egyrészt a szolgáltatások költség-hatékonyságát másrészt a települések vonzerejének erősítését mind a lakosság, mind a vállalkozások számára. Az ICT szektorban végrehajtott fejlesztések lehetővé teszik a távmunkát, azaz lehetőség van a térségből közvetlenül többek között a nemzetközi piacra való informatikai jelegű szolgáltatás nyújtásra, amire vannak jó példák a megyében. Nanotechnológiai megoldások előtérbe kerülése Várható következmény: Az innováció egyik meghatározó iránya, hogy egyre több funkciót, szolgáltatást biztosítsanak minél kisebb helyen, lehetőleg hordozható módon. Ez kihívás elé állítja szinte az összes iparágat, de különös jelentősége van többek között az anyagtudományokban. Miskolcon foglalkoznak nanotechnológiai fejlesztésekkel, mely tevékenység további erősítése a jövőben is kiemelt feladat. b.) Nemzeti illetve regionális jellegű gazdasági és társadalmi folyamatok A régiók szerepének gyengülése a hazai fejlesztéspolitika térségi intézményi kereteiben, ezzel együtt a relatíve elmaradott keleti- északkeleti térségek preferenciájának fennmaradása Várható következmény: Megnőhet az esély arra, hogy a megye relatív elmaradottságát csökkenteni képes, a helyi sajátosságokat a jelenleginél pontosabban, hatékonyabban figyelembe vevő fejlesztéspolitikai eszközök kerüljenek kialakításra, ugyanakkor annak kockázata is fennáll, hogy - a támogatás-politikai döntéshozatalt és irányítást, vagy a humán közszolgáltatások működtetését érintőközpontosító törekvések előtérbe kerülésével a megyére jellemző speciális problémákat az egységesen kialakított eszközök (támogatási rendszerek, projektkövetelmények) csak kis hatékonysággal képesek kezelni. Az egészséges életmódra, testi és lelki egészségre való személyes törekvések erősödése, ennek részeként a turizmus aktív, gyógy- és szelíd formái iránti igény várható erősödése. Várható következmény: A megye kiváló adottságokkal rendelkezik a turizmus fejlődő elemeinek tekintetében, így a fejlesztési forrásokat érdemes ezen területek kapacitásainak növelésére fordítani, másrészt pedig olyan fejlesztéspolitikai stratégiát érdemes követni, amely maximálisan megőrzi a táji, természeti és kulturális örökség vonzerőként kihasználható elemeit. A mezőgazdaság és élelmiszer-termelés terén várható egyrészt a minőségi (ellenőrzött és magas minőségű) termékek iránti kereslet lassú bővülése, emellett az olcsóbb termékek által támasztott verseny erősödése. Várható következmény: A megyében célszerű a helyi termékek alapanyag-termelésének illetve feldolgozásának és értékesítésének rendszerét továbbfejleszteni, erre külső forrásokat is felhasználni, annak érdekében, hogy a megye kiváló adottságai és hagyományai a gyakorlatban is kihasználhatóak legyenek. Folytatódik népesség idősebbé válásának tendenciája, ezzel párhuzamosan a népesség fogyása is. 13
MUNKAANYAG Várható következmény: Számítani lehet egyrészt a kistelepülések lakosságának drámai elöregedésének folytatására, ami a humán ellátó rendszerek racionális, gazdaságilag fenntartható megszervezésének és működtetésének kérdésére irányítja a figyelmet és esetenként a szolgáltatások újszerű módon való megszervezését kényszerítheti ki. c.) Jellemző környezeti folyamatok Egyértelműen előtérbe kerül a szénalapú vegyületek kibocsátásának csökkentésére irányuló törekvés, ami – jellemzően – az energiatermelésben és felhasználásban jár jelentős következményekkel: előtérbe kerül a megújuló energiaforrások használata illetve a kibocsátás drasztikus csökkentésére irányuló törekvések. Ez utóbbi folyamatok elsődlegesen a közlekedés fejlesztésének trendjeire vannak hatással (pl. a vasúti közlekedés előtérbe kerülése a közúti közlekedéshez képest, közösségi közlekedési módok előtérbe helyezése,) de igen jelentős hatással van a városi mobilitás és szélesebb értelemben a városfejlesztés területeire is. További jellemző hatás a fűtési illetve hűtési energia-igény jelentős csökkenésére való igény, mind a köz- lakó és termelő épületek vonatkozásában. Megnövekedett fontosságú a környezetvédelmen belül a vízkészlet megóvása, a feszíni és felszín alatti vizek fokozott védelme. Magyarország Európán belül kivételesen jelentős vízkészlettel rendelkezik, a megye szerepe ezen belül kiemelkedő (Hernád, Sajó, Tisza, karsztvizek). A megye számára ezért a fenntartható vízgazdálkodás illetve az ehhez kapcsolódó projektek kiemelten fontos fejlesztési területet jelentenek. Egyértelműen előtérbe kerül a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás kérdése. A megyében a klímaváltozás hatásai elsődlegesen a szélsőséges időjárási helyzetek gyakoribbá válásában jelentkeznek. Az erre való felkészülés magában foglalhatja pl. árvíz vagy szélvihar - előrejelző rendszer hatékonyságának javítását, illetve a várhatóan időben kevésbé egyenletes csapadék-eloszlás hatásainak mérséklését, pl. a csapadékvíz-elvezető rendszerek, illetve víztározók kapacitásainak növelését. A fentebb vázolt folyamatok mellett a megye fejődésének lehetőségeit jelentősen meghatározzák az EU és Magyarország nemzeti fejlesztéspolitikai törekvései és céljai is. Ezeket a Helyzetelemzés 4. fejezete tekinti át.
2. Borsod-Abaúj-Zemplén megye adottságainak, belső erőforrásainak elemzése 2.1. Természeti adottságok, természeti erőforrások és a környezet állapotának elemzése1 2.1.a. Természeti adottságok (éghajlat, földtan, talajtan, vízrajz, domborzat, élővilág) Éghajlat A megye éghajlata domborzatának tagoltsága miatt igen változatos képet mutat. Az éves középhőmérséklet a hegyvidékek miatt az országos átlagnál alacsonyabb, a napsütéses órák száma kevesebb, a csapadék több (7-800 mm). Amíg az évi napfénytartam északon 1850-1900 óra, a Bükkfennsíkon és a megye középső területein 1900 óra, addig a déli és keleti tájakon (pl. Tokaj környékén) 1950 óra. A megye napsütötte délkelet-nyugati hegylábi területein a szőlőtermesztésnek történelmi hagyományai vannak, amelyek szerves részét képezik a Zemplén-hegyaljai és a Bükk-aljai tájnak. A megyében találhatók az ország leghidegebb területei. A csapadék évi értékei a medencedombságokon 600-650 mm, a középhegységek 400-600 méter magas szintjein 650-800 mm, a Bükk-fennsíkon 800 mm. A csapadék évi mennyisége a síkságokon 550-600 mm, Tokaj-Hegyalján 620-630 mm, amit sok helyen (pl. Dél-Borsod agrártájain, a hegyaljai szőlőültetvényeken) öntözéssel egészítenek ki. A 1
A fejezet Borsod-Abaúj-Zemplén megye területrendezési tervéken felhasználásával készült. 14
MUNKAANYAG megye szélviszonyai a domborzattól és növénytakarótól függően szintén változatosak. Az egész térségre érvényes a felszín közeli légmozgás erős gátoltsága a hegyek dombok miatt. Földtan A megye gazdag ásványkincsekben, a történelem során a különböző ércek és nemfémes ásványi nyersanyagok, a kitermelhető energiahordozók más és más időszakban váltak térség- és gazdaságfejlesztő tényezőkké. A megye nyilvántartott bányaterületein túlsúlyban vannak a nemfémes nyersanyagok, azon belül az építőipari nyersanyagok bányászata. A megyében több mint 100 bányában folyik bányászati tevékenység, melyek többsége kavics- és/vagy homok kitermelést célozza. A legtöbb homok és kavics bánya az M3-as mentén, valamint a Sajó- és Hernád-völgyben található, de újabb kőbányák nyíltak a Zempléni hegységben, a Gömör-Tornai karszt térségében és Tibolddarócon. Fontos kiemelni, hogy a bányászatnak az 1990-es évek előtt jelentős szerepe volt a megye foglalkoztatásában. Napjainkban tervek vannak három szénbánya megnyitására, hogy elősegítse foglalkoztatást és saját erőforrásból biztosítja az energiatermeléshez szükséges alapanyagot. A bükkábrányi külszíni lignitbánya a legnagyobb összefüggő bányaterületet az egész országban. A megyében nyilvántartott kutatási engedélyek és engedélykérelmek érc, szénhidrogén, lignit és riolit ásványra szólnak. Az M3-as és M30-as autópálya szakaszok befejezése után visszaesett az építési homok- és kavics kutatási kérelmek száma. Az utóbbi években megnőtt a gazdaságosan kitermelhető barnaszén készletek kutatását célzó engedélykérelmek száma, ugyanakkor csökkent az érc és perlit kutatás. Új kutatási irány a Kisgyőr melletti riolittufa lelőhely vizsgálata és Edelény térségben is zajlik a lignitkutatás. Talajtan A megye talajviszonyai – a domborzati, éghajlati és növényzeti adottságokhoz hasonlóan – szintén változatos képet mutatnak. A megye talajai termőképességük alapján közepes és gyenge IX-X. kategóriákba sorolhatók (I-től X-ig terjedő minősítési rendszer szerint). A mezőgazdasági eredetű negatív hatások sajnos az elmúlt évtizedekben jelentős mértékben károsították a használható termőföldeket. A környezeti adottságoknak nem megfelelő területhasználatok nemcsak a termőérték csökkenéséért és az erózió felgyorsulásáért felelősek, de jelentős biológiai potenciállal rendelkező élőhelyeket szüntettek meg vagy izoláltak. A legtermékenyebb területek a Borsodi-Mezőség északi részén és Harangod vidékén találhatók, az ellentétes végletet a karsztfennsíkok és a Borsodi-Mezőség déli fele jelenti. Az országos besorolás szerint a megye legjobb minőségű földjei a következő településeken találhatók: Bogács, Mezőkövesd, Miskolc, Mályi, Kistokaj, Nyékládháza. Vízrajz A vízhálózat meghatározó folyója a Tisza, amely Zemplénagárdnál lép a megye területére és DélBorsodban, Tiszavalk térségében hagyja el. A megye folyói a Tisza vízgyűjtőterületéhez tartoznak. A Sajó – mielőtt a Tiszába torkollik – a középhegységek felől érkező kisebb vízfolyásokat és a Bódva, valamint a Hernád vizeit gyűjti össze. A Bodrog Tokajnál éri el a Tiszát. A megye felszíni vízfolyásokban és feltörő forrásokban gazdag, de a folyók (patakok) vízhozama a csapadék megoszlásából következően meglehetősen egyenetlen, nagy vízhozam-ingadozásokat mutat. A természetes víztestek mellett meg kell említeni a jelentős ökológiai hatásokat kifejtő tározókat és tavakat is. A jelentősebb tározók a Hámori-tó, a Lázbérci-víztározó, és a Rakacai-tározó. A bányatavak többsége az Északi-középhegység lábainál az Alföld irányában kialakult hordalékkúpokon található. A legnagyobb az M30-as autópálya mellett látható Miskolc-Nyékládházi kavicsbányászat során kialakult tórendszer, melynek területe mára meghaladta a 600 hektárt. A megyében az ivó- és iparivíz-ellátás karsztforrásokra (pl. a Szinva-forrás, tapolcai források), a folyópartok kavics-homokszűrésű kútjaira (pl. a Bódva völgye, a Hernád alsó szakasza) és a felszíni víztározókra (pl. 5,5 millió m3-es Rakacai- és az 5,4 millió m3-es Lázbérci-víztározó) épül. A Bükk és a Zempléni-hegység langyos- és meleg vizes forrásai a fürdőkultúra alapjait teremtették meg (pl. Aranyos-fürdő, Diósgyőr, Görömböly és Kácstapolca, Erdőbénye, Kéked). A termálkutakból gyógyhatású hévíz tör a felszínre Bogácson, Mezőkövesden, Miskolc-Tapolcán, Sajóhidvégen és
15
MUNKAANYAG Sárospatak-Végardón. A rurális térségek vízellátásában a talaj- és rétegvizeknek (pl. artézi kutak) van jelentősége. Komoly környezeti veszélyt jelent évtizedek óta az értékes karsztvíz túlhasználata, annak ellenére, hogy az utóbbi évek csapadékos időjárása feltöltötte a legnagyobb vízadó karsztos kőzetek tartalékait. A túlhasználat mellett egyre hangsúlyosabb feladat a csatornázatlan területek fejlesztése és a szabálytalan műtrágya- és növényvédőszer-használatból eredő szennyezések visszaszorítása. Domborzat A megye területén a nagy tájegységeket folyók völgyei választják el egymástól. A Tisza és a Bodrog árterei zárják közre a Bodrogköz területét, a Bodrog és a Hernád a Zempléni-hegységet fogja közre, a Hernád és a Bódva a Cserehát lankás dombjait határolja, a Bódva és a Sajó felső részén az Aggtelekikarszt magasodik, illetve a Sajó jobb partja és az Alföld közötti területet a Bükk-hegység uralja. A megye közel 60%-át az Északi-középhegység foglalja el, a megmaradt 40% az Alföldhöz tartozik. Élővilág A megye természetes növénytakarója változatos képet mutat, területén több flórajárás találkozik. Az országos átlagot meghaladó erdősültségű megyében a meghatározó őshonos fafajok, mint a tölgy, bükk, cser és gyertyán részaránya együttesen eléri a 62%-ot. A domb- és alacsonyabb hegyvidéki tájakon a cseres-tölgyesek, a magasabb szinteken a hegyi gyertyános tölgyesek alakultak ki. A Bükk és a Zempléni-hegység magasabb régióiban a szubmontán és montán bükkösök alkotják a természetes növénytakarót. A szubmontán bükkös az aggteleki karsztfennsíkon is jellegzetes. A telepített fenyvesek a Bükk-fennsíkra (pl. Jávorkút), az alacsonyabb mészkőrögökre és a Zempléni-hegységre korlátozódnak. A hegylábi területeken a tatárjuharos lösztölgyesek, a Tisza és a Bodrog mellékén az ártéri ligeterdők maradványai tájformáló jelentőségűek. A megye alacsony erdősültségű déli és délnyugati területeit a tájidegen fafajok túlsúlya jellemző. Súlyos veszteség a kiváló produkciójú, nagy diverzitású ártéri keményfaerdők tércsökkenése. A megye állatvilágát annak biológiai sokszínűsége jellemzi, ahol éppúgy előfordulnak a magashegységi élőhelyekre jellemző élőlények, mint a melegkedvelő száraz élőhelyeken élők.
2.1.b. A termőföldek területnagyságának és mennyiségének alakulása Másfél százalékkal nőtt a hasznosított mezőgazdasági területek aránya 2000 és 2010 között Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az országos tendenciától eltérően 2000-2010. között kis értékben nőtt a hasznosított mezőgazdasági területek nagysága. Használt mezőgazdasági terület Terület Borsod-Abaúj-Zemplén megye Országos átlag
Éves értékek (ha) 2000 2010 266 406 270 323 4 652 448 4 611 606
Változás (%) 2010/2000 + 1,5% - 0,88%
Forrás: T-star, KSH Kevesebb termőterület a szántó, konyhakert, szőlő, gyep művelési ágakban, több megművelt erődterület A mezőgazdasági területek művelés alóli kivonása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2000-2010 között jelentősen, mintegy 21 százalékponttal meghaladta az országos átlagot. A 2000-hez képest eltelt bő évtized alatt jelentős visszaesés volt tapasztalható a konyhakert, szőlő, gyep művelési ágakban, a megművelt erdőterületek nagysága az országos értéket meghaladóan, 24%-kal nőtt. A gyep művelési ág látványos területcsökkenése meghaladta a 60 százalékpontot, amit – az állattenyésztés általános visszaesése mellett – az erdőterületek és a művelés alól kivett területek növekedése okozott. A gyümölcsösök, nádasok és halastavak területe számottevően nem változott.
16
MUNKAANYAG Földterületek megoszlása művelési ágak szerint (ezer hektár, 2000 és 2010) 2000 2010 BorsodBorsodMűvelési ág AbaújOrszág AbaújOrszág Zemplén Zemplén Szántóterület 266,0 4 499,8 244,3 4 322,1 Konyhakert 8,6 101,6 6,6 81,5 Gyümölcsös 7,5 95,4 7,3 93,7 Szőlő 10,5 105,9 6,5 82,8 Gyep 124,4 1 051,2 49,3 762,6 Erdő 165,6 1 769,6 205,4 1 912,9 Nádas 2,10 60,0 2,07 65,4 Halastó 0,4 32,0 0,43 35,5 Művelés alól kivett 110,2 1 587,5 158,5 1 947,0 terület
Változás 2010/2000 (%) BorsodAbaújOrszág Zemplén -8,2% -3,9% -23,6% -19,8% -2,9% -1,8% -38,1% -21,8% -60,4% -27,5% 24,0% 8,1% -1,3% 8,9% 8,0% 10,8% 43,8%
22,6%
Forrás: T-star, KSH Az országos átlagot meghaladó erdősültség A 2010 évi művelési ágak szerinti megoszlási adatokat tekintve Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az országos átlagot jelentősen meghaladja az erdősültség (30,19%), számottevően magasabb a művelés alól kivett területek (23,3 %), a szőlő területek aránya (0,96%) csak kevésé múlja felül az országos értéket. A megye hegyvidéki területein (Bükk, Borsodi dombság, Aggteleki karszt, Cserehát, Zempléni hegység) az erdőterületek jelentős része kiváló termőhelyi adottságú. Az erdők azonban nem egyenletesen oszlanak meg, az Északi-középhegység, kiemelten a Bükk, az Aggteleki karszt, a Zempléni-hegység összefüggő erdőségei és a dombvidéki térségek mozaikos erdőterületei adják a megye erdőterületeinek túlnyomó hányadát. Ezzel szemben az alföldi térségek (Borsodi Mezőség, Taktaköz, Bodrogköz) erdősültsége nem éri el az alföldi tájegységre jellemző kb. 13%-os erdősültséget. Földterületek százalékos megoszlása művelési ágak szerint (2010) Terület Borsod-AbaújZemplén megye Országos átlag Vidéki átlag (Bp. nélkül)
Szántóterületek aránya, 2010 (%)
Konyhakert aránya, 2010 (%)
Gyümölcsös aránya, 2010 (%)
Szőlő aránya, 2010 (%)
Gyepek aránya, 2010 (%)
Erdők aránya, 2010 (%)
Nádas aránya, 2010 (%)
Halastó aránya, 2010 (%)
Művelés alól kivett terület aránya, 2010 (%)
35,91
0,97
1,07
0,96
7,24
30,19
0,30
0,06
23,30
46,46
0,88
1,01
0,89
8,20
20,56
0,70
0,38
20,93
46,80
0,89
1,01
0,88
8,17
20,83
0,71
0,37
20,34
Forrás: T-star, KSH
17
MUNKAANYAG
Térképet készítette: Nemzetgazdasági Tervhivatal A híres alma, körte és kajszi termővidékeknek köszönhetően még mindig a megye az ország harmadik legnagyobb gyümölcstermesztő területe, annak ellenére, hogy a gyümölcsösök területe és a leszüretelt termés mennyisége folyamatosan csökken. Az országos átlagot jelentősen, mintegy 10,55 százalékponttal alulmúlja a megye szántóterületeinek (35,91%) nagysága, aminek oka elsősorban a megye domborzati adottságaiban keresendő. A legjobb minőségű földek Mezőkövesd, Nyékládháza, Mezőcsát és Emőd környékén találhatók. Szintén országos átlag alatti a gyepek (7,24%), a nádasok (0,3%) és a halastavak (0,06%) aránya. A megyére általánosságban elmondható, hogy a termőhelyi adottságoknak megfelelő, racionális tájhasználat jellemzi. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne lennének túlhasznosított szántóterületek, amelyek termőhelyi adottságai és talajviszonyai inkább a gyep- vagy erdőgazdálkodásnak kedveznének. Az erdősítési programoknak vannak még területi tartalékai és elmozdulás látható az extenzívebb tájhasználat felé.
2.1.c. A táj jellemzői A táj jellemzőit a megye két, egymástól jelentősen eltérő jellegű tájegységének természetföldrajzi adottságai határozzák meg. Az Északi-középhegységhez tartozó északi-északnyugati területrész morfológiailag igen változatos, magába foglalja a Bükk-vidék egy részét, az Aggtelek-Rudabányai hegyvidéket, a Tokaj-Zempléni hegyvidéket, valamint a köztük lévő dombsági területeket (GömöriHevesi-dombság, Borsodi-dombság, Cserehát) a vízfolyás-völgyekkel, nagyobb medencékkel (ÓzdEgercsehi-medence, Sajó-, Rakacai-, Hernád-völgy) együtt. A megye országos viszonylatban is kimagasló nagyságú erdőterületeinek jelentős része itt található. A hegyvidéki területek összefüggő, zárt erdei, a dombsági területek mozaikosabb elhelyezkedésű erdő-, gyep- és szántóterületei mellett a vízfolyásvölgyekben, fennsíkokon a gyep és szántóterületek a jellemzők. A megye déli, délkeleti területei már az alföldi táj morfológiailag kiegyenlítettebb, síkvidéki jellegű térségéhez tartoznak, amely magába foglalja a Borsodi-Mezőség, Sajó-Hernád-sík területeit, valamint a Bodrogköz, Taktaköz és a Borsodi-ártér területeit. Tájhasználat szempontjából a Sajó-Hernád-sík területén a szántóterületek nagyobb aránya mellett a vízfolyásvölgyek gyepterületei, a Borsodi-Mezőség összefüggő pusztai gyepei, maradvány vizes élőhelyei, a Bodrog-köz, Taktaköz mozaikosabb tájhasználata emelendő ki. A Tisza menti térségre a Tisza szabályozását követően visszamaradt
18
MUNKAANYAG holtágak, morotvák, valamint a természetes ártéri vegetáció a jellemző, amely vizes élőhelyek védelme országos érdek.
2.1.d. Természet- és tájvédelem BAZ megye kedvező természeti és táji adottságai országos viszonylatban is igen jelentős nagyságú területek védetté nyilvánítását tették lehetővé. A megyében található természetvédelem alatt álló területek: Nemzeti parkok: Hortobágyi NP (megyei területe 3 200 ha), Bükki NP megyei területe 27 676 ha), Aggteleki NP (megyei területe 20 188 ha); Tájvédelmi körzetek: Lázbérci TK, Zempléni TK, Tokaj-Bodrogzug TK, Borsodi-Mezőség TK, Kesznyéteni TK, Tarnavidéki TK; Természetvédelmi területek: Bodrogszegi várhegy, Erdőbényei fás legelő, Füzérradványi park, Keleméri Mohos-tavak, Long-erdő, Megyaszói tátorjános, Megyerhegyi tengerszem, Rudabányai őshominida-lelőhely, Sóstó-legelő, Szendrőládi-Rétek, Szomolyai kaptárkövek, Tállyai Patócshegy, Tiszadorogmai Göbeerdő, Tiszatelek-Tiszaberceli ártér, Edelényi Magyar Nőszirmos, Tardilegelő, Kelemér-Serényfalva. Országos jelentőségű védett természeti területek aránya valamivel az országos átlag (9,1%) alatt van Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az összes terület 7,7 %-a tartozik ebbe a kategóriába.
Térképet készítette: Nemzetgazdasági Tervhivatal Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozással vállalta a közösségi jelentőségű természetes élőhelyek, valamint állat- és növényfajai védelmében területek kijelölését, amelyek így az EU ökológiai hálózatának, a Natura 2000 hálózatnak a részeivé váltak. A megye területét teljes területtel, vagy részterülettel 9 különleges madárvédelmi terület és 47 természetmegőrzési terület érinti, amelyek pontos területeit a 45/2006. (XII.8.) KvVM rendelet jelölte ki.
19
MUNKAANYAG Az érzékeny természeti területeket és az azokra vonatkozó szabályokat a 2/2002 (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet határozta meg. Kiemelten fontos érzékeny természeti területek a megyében: ÉszakCserehát, Aggteleki Nemzeti Park törzsterülete, Galyaság, Borsodi Mezőség, Bodrogköz, Kopaszhegy, Heves-borsodi dombság, Bükki Nemzeti Park puffer területei (Kisgyőr községhatár gyepei, patakvölgyei, Ásottfatető „ősi” gyümölcsösei), Ózd környéke, Hortobágyi Nemzeti Park védőzónája. A „Nemzetközi jelentőségű Vadvizek Jegyzéké”-be bejegyzett hazai védett vizek és vadvízterületek körének bővítéséről szóló KvVM tájékozató alapján BAZ megye területét a Bodrogzug és a Tiszafüredi Madárrezervátum érinti. Az UNESCO által bioszféra rezervátumként elismert területeket a 7/2007. (III. 22.) KvVM rendelet minősítette bioszféra rezervátumokká, amelyek közül a megye területén az Aggteleki bioszféra rezervátum található. A rendelet a rezervátum illetve magterületének kiterjedését valamint területük ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számait is tartalmazza.
2.1.e. Környezeti elemek állapota és az alakulásukat befolyásoló fontosabb tényezők A megye területén az üzemi eredetű légszennyezés a Sajó völgyében az Ózd-Kazincbarcika-MiskolcTiszaújváros tengely mentén koncentrálódik. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet a Sajó völgyét 8-as sorszámmal külön légszennyezettségi zónába sorolta. A megye többi térségében a levegőszennyezés meghatározóan közlekedési eredetű. A legszennyezettebb értékeket jellemzően a forgalmas közlekedési csomópontok adatai mutatják. BAZ megyében különösen a nagy közúti forgalmat lebonyolító főútvonalak (3-as, 26os, 35-ös, 37-es és 38-as) települési szakaszai okoznak légszennyezési problémákat, amelyekre az elkerülő utak jelenthetnek megoldást. Miskolc közlekedési eredetű légszennyezésének csökkentésében jelentős eredményt hozott az átadott M30-as autópálya, illetve a 26-os út várost elkerülő szakasza. Az elmúlt években a 37-es főúton és 38-as főúton a Tokaji hídon keresztül jelentősen megnövekedett az észak-déli irányú nemzetközi tranzitforgalom, amelynek településen kívüli elvezetését egy új híd és elkerülő út megépítésével tervezik megoldani. Tokaj-hegyalja és Zemplén térségében terveztek korábban két erőművet felépíteni: Szerencsen egy szalmatüzelésű erőművet, míg Tőketerebesen egy hőerőművet. A tervezett erőművek nem épülnek meg lakossági, gazdálkodói, civil nyomására, mivel mindkét erőmű negatív hatással lett volna Tokaji Történelmi Borvidék, illetve Zemplén környezetének és ezen belül kiemelten a levegőjének állapotára, és hátrányosan érintette volna a tradicionális szőlőtermesztést és borgazdálkodást. Közlekedési eredetű térségi zajterhelés a főutak települési szakaszai mentén érzékelhető. A zajterhelés a gyorsforgalmi úthálózat megyei szakaszainak, illetve a főutak elkerülő szakaszainak kiépítésével csökkenthető. Térségi jelentőségű zajterhelést okozhat a mezőkövesdi repülőtér tervezett újraindítása. A zajterhelés vonatkozásában elmondható, hogy a zajkibocsátási határértékeket a legtöbb megyei termelőüzem betartja. A legtöbb zajproblémát az okozza, hogy egyes üzemek – a korábbi nem megfontolt településfejlesztések miatt – lakóterületekkel határosak, továbbá már meglévő ipari létesítmények közelében is előfordult új lakóövezetek kijelölése. Az országos és komplex térségi tájrehabilitációt igénylő területek kijelölése a hatályos megyei területrendezési tervben megtörtént. A kijelölés az OTrT-vel is összhangban van. A tájrehabilitációt igénylő területek a bányászat és az ipar által létrehozott tájsebek, roncsolt területek, amelyek országos jelentőségű összefüggő övezete Miskolc-Kazincbarcika-Edelény-Rudabánya térségében, illetve Ózd környezetében és Bükkábrány térségében jelent máig megoldatlan rekultivációs feladatokat. A területrendezési terv adatai alapján vízerózió a megye területének majd háromnegyedét veszélyezteteti, különösen a hegyvidéki és változatos domborzati adottságú északi és nyugati területeket. Az 5%-nál nagyobb lejtésű területek a leginkább veszélyeztetettek, ahol a lehulló csapadék elhordhatja a termékeny talajréteget. Ez hosszabb távon azt jelenti, hogy terméketlenné válik az adott terület. A legkönnyebb védekezési mód a tartós növényborítottság kialakítása, mely megakadályozza a termőréteg elhordását. Ilyen a gyepesítés, erdősítés, azaz a megfelelő területhasználat meghatározása. A megye alacsonyabban fekvő déli és délkeleti területeit inkább a belvíz (főként a Tisza közelében fekvő területek) és a szélerózió veszélyezteti. Széleróziónak kitett települések: Dámóc, Révleányvár, Kisrozvágy, Nagyrozvágy, Lácacséke, Pácin, Ricse, Tiszakarád, Cigánd, Sárospatak, Györgytarló,
20
MUNKAANYAG Kenézlő, Zalkod, Tokaj, Tiszaladány, Tiszatardos, Taktabáj, Prügy, Taktakenéz, Taktaharkány, Mezőcsát, Mezőköves, Szentistván, Igrici, Hejőpapi, Csincse, Vatta, Emőd, Kistokaj, Sajópetri, Nyékládháza, Ónod, Hejőkeresztúr, Hejőpapi, Hejőszalonta, Szakáld. Az erózió által érintett területekre vonatkozóan az OTrT az eróziót megakadályozó, megelőző racionális területhasználat megőrzésére, kialakítására ösztönöz. A feltárt szennyeződések ellenére a megyében jelentős ivóvíz-minőségi problémák nincsenek. A kitermelt ivóvizek megfelelő kezelése megoldott. A felszíni és a felszín alatti vizek, valamint a talaj minőségét jelentősen befolyásolja a települések vízellátási és csatornázottsági szintje és az ebből számítható közműolló nyitottsága. A megye közműollója a fejlesztések eredményeként folyamatosan záródik, amelynek 2010 évi százalékpontos értéke 21,8% volt, ami enyhén jobb a 22,5%-os országos adatnál.
2.1.f. Szennyezett területek számbavétele Az elmúlt 50 év nehézipari termelése és az intenzív mezőgazdasági tevékenységek egyaránt jelentősen elszennyezték egyes települések és ipari központok talaját, felszíni és felszín alatti vizeit. Különösen terhelt ipari eredetű szennyeződésekkel a Sajó-völgye, de szinte minden korábbi iparterületen találhatóak nehézfémekkel, olajjal, vegyi anyagokkal szennyezett talajok. A kibocsátott légszennyező anyagok (kén- és nitrogén-oxidok) Sajóbábony, Kazincbarcika és a Borsodi Hőerőmű környékén talajsavanyodást idéztek elő, ahol extrém mértékben lecsökkent a talajok pH-ja. Az alacsony pH következtében felborultak a talajok természetes biológiai és kémiai körfolyamatai és leromlott a termőképességük. A nehézfém-szennyeződések kohászati, vegyipari technológiákból származnak, de jelentős mennyiséget bocsátanak ki a hőerőművek. A Sajóba kerülő nehézfém-szennyezések jelentős része a fenéküledékbe került, ahonnan az áradások mobilizálják. Nagyobb kiöntések alkalmával a fémszennyeződések szétterülnek az ártereken. Mivel a Sajó árterét sok helyen szántóföldként vagy legelőként hasznosítják, a felhalmozódó nehézfémek kockázatot jelentenek az agrárgazdálkodás számára. Különösen magas a higany-, kadmium-, arzén- és ólom-koncentráció Sajólád, Ónod, Sajóörös és Kesznyéte térségében. Higany- és ólom-feldúsulás észlelhető Sajószentpéter és Kazincbarcika térségében. Jelentős nehézfém-koncentrációk mérhetőek a kazincbarcikai ipari üzemek és létesítményeik tágabb térségében (Hg, Cd, Pb, As). Kimutathatóan magasabb a talajok nehézfémtartalma Sajókeresztúr térségében, amit valószínűleg a BÉM Borsodi Érc, Ásvány- és Nyersanyag Feldolgozó Mű Zrt. telephelye okozott. Szennyezett területek találhatóak Rudabánya környékén, az egykori ércelőkészítő mű és a vasércbánya térségében. Jelentős diffúz szennyezőforrás a területen a bánya meddőhányója és az ércelőkészítő nyíltszíni salakhányója. A szennyezett területek egy részét az elmúlt két évtizedben kármentesítették, azonban jelentős részük továbbra is szennyezett területként van regisztrálva. A hatalmas összegeket felemésztő, tartós környezetkárosodások felderítéséhez és megszüntetéséhez szükséges feladatokat állami és uniós forrásokból támogatják, mivel „a szennyező fizet” elv sok esetben utólag már nem érvényesíthető. Ismert jelentősebb - általában: mezőgazdasági telephelyek, trágyatelepek, hígtrágyatelepek, szeméttelepek - szennyezett területek a megyében: Borsodnádasd: lemezgyár területe, belső hulladéklerakó, Bánberkei hulladéklerakó, zagytározó; Kurityán: zagytároló; Mezőkövesd: katonai repülőtér területe; Onga: csavargyár területe; Tiszaújváros: TVK területe, belső és külső hulladéklerakó helyei, Tisza I. Hőerőmű üzemi területe, régi pernyelerakó, új pernyelerakó, Rudabánya: ércbánya területe, ércelőkészítő
Kazincbarcika: Borsodchem üzemi területe, szennyvíztisztító telep, veszélyes hulladéktároló, sósszennyvíz bepárló, felhagyott zagytér, Epres-tanyai hulladéklerakó, egyéb feltáratlan lerakóhelyek, Hőerőmű üzemi terület, belső és külső zagytér, Szénbányák szénosztályozó területe, zagytere, Gázbetongyár területe, hulladéklerakó helye, Városi szeméttelep területe,
Illegális ipari hulladéklerakó helyek
21
MUNKAANYAG területe, ércelőkészítő meddőhányói; Rudolftelep: iszaptározó
Putnok: téglagyár területe;
Miskolc: Drótművek területe, belső hulladéklerakója, Sajó parti hulladéklerakója, Miskolci kihoszat területe, salakhányó, nádasréti lerakóhely, Mexikó-völgyi lerakó vasgyár üzemi területe, Cementgyár üzemi területe, MÉH vállalat belső telephelye, haszonvastelepe Városi kommunális lerakóhely, Városi törmeléklerakó hely
Ózd: Vasgyár területe, salaklerakó helye, Rúdhengermű területe, Kommunális szeméttelep, Salakhasznosító vállalat területe, Sajóbábony: vegyiművek üzemi területe, szennyvíztisztító telepe, belső lerakói; Sajókeresztúr: Borsodi Ércelőkészítő Mű területe; Sajószentpéter: üveggyár területe, Epres-tanya 2 lerakóhely
2.1.g. Felszíni és felszín alatti vízkészletek A megye területén kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület érinti a Bükk hegységet és az Aggteleki karsztot. A 8002/2005. (MK 138.) KvVM tájékoztató helyrajzi számos felsorolásban tartalmazza azokat a területeket (külterületi telkeket), ahol nyílt karsztok találhatók. A karsztos víztároló rétegeken kívül az üzemelő és távlati vízbázisok, a gyógyvízkészletek hidrogeológiai védőterületei is részei az OTrT alapján védelemre kijelölt övezeteknek. A megye kijelölt érzékeny felszíni vízgyűjtő-területei: Lázbérci-víztározó vízgyűjtő-területe; Bódva és a Hernád vízgyűjtő területe; Tisza-tóval közvetlenül érintkező települések igazgatási területe. Az érzékeny vízgyűjtő-területeken keletkező, illetve a vízgyűjtőn kívül keletkezett szennyvizek vízgyűjtő területre történő be- vagy kivezetéséről a területrendezési tervekben rendelkezni kell. A szennyvizek vízgyűjtő területre történő be- vagy kivezetésére a Lázbérci-víztározó, a Bódva és a Hernád vízgyűjtő-területén a földrajzi adottságok miatt nem kerülhet sor. Fontos feladat a vízgyűjtőterületeken lévő települések teljes csatornahálózatának kiépítése, és a kommunális szennyvizek megfelelő hatásfokú tisztítása. A megyében gyógyvíz minősítéssel rendelkező kút található Bogácson, Mezőkövesden és Tiszaújvárosban. Ásványvízzé minősített kút van Bogácson, Göncön, Miskolcon, Sárospatakon és Tiszaújvárosban. A megyében ivóvíz-minőségű talajvíz csak a Ronyva kavicsteraszán található. Felszín közeli vízkészleteink kisebb vagy nagyobb mértékben szennyezettek, a talaj és rétegvizek szinte mindenütt tisztításra szorulnak. A talajvízkészleteknél főként a vas-, mangán-, nitrát-, ammónium- és bakteriális szennyezettség, vízkeménység jelent problémát. Ennek okozói elsősorban a kommunális és mezőgazdasági szennyező források. A karsztvíz-készlet természetes tisztaságú, azonban lokálisan jelentkeznek szennyezési problémák. A nitrát jelenléte miatt veszélyeztetett lakosok száma csökkent, az ezzel összefüggő megbetegedések száma elenyésző. Nitrát problémával néhány talajvízre települt vízműnél kell számolni, elsősorban Encs és Szikszó térségében. Hálózati nitrifikáció miatt vízminőségi probléma jelentkezik Vatta, Csincse és Szakáld településeken. Itt az ok a magas rétegeredetű ammóniatartalom. A fürdésre használt tavak minősége általában megfelelő és tűrhető kategóriába tartozik (Miskolc, Mályi, Nyékládháza környéki bányatavak, Arlói-tó). A tavak környezetének fokozott beépülése, a szennyvíztisztítás hiánya, valamint az alapvető higiénés feltételek hiánya egyre inkább hozzájárulnak a fürdőhelyek elszennyeződéséhez. A Sajó és a Hernád bakteriális szennyezettsége a nyári időszakban a fürdőzők miatt jelentősen megnövekszik.
22
MUNKAANYAG 2.1.h. Energiaforrások A megyében korábban négy 50 MW-nál nagyobb teljesítményű erőmű is üzemelt, azonban a veszteségeket termelő üzemeltetés miatt a közelmúltban először a berentei Borsodi Biomasszaerőmű (71 MW) és a Tiszapalkonyai hőerőmű (90 MW), majd a tiszaújvárosi Tisza II. Hőerőmű (900 MW) is leállt a villamos energia termelésével. Az egyetlen 50 MW-nál nagyobb teljesítményű hőerőmű a megyében a Sajószögedi gázturbinás hőerőmű (120 MW). Az 1998-ban üzembe helyezett gázturbinás hőerőmű mellett részt vesz a villamos energia termelésében a Miskolc-Diósgyőri fűtőerőmű (3,9 MW áram, 4,1 MW hő), a Miskolc-Bulgárföldi fűtőerőmű (1,1 MW áram, 1,1 MW hő) és a MiskolcKombinált ciklusú gázturbinás erőmű. Villamos energia termelésére alkalmas továbbá az ózdi (4,8 MW áram, 4,8 MW hő), a kazincbarcikai (9,6 MW áram, 55 MW hő), a tiszaújvárosi (6,4 MW áram, 40 MW hő) és a sárospataki (1 MW áram, 1,6 MW hő) fűtőmű. A megyében a megújuló energiaforrások közül – az országos átlag (20,56%) feletti erdősültségre (30,19%) alapozva – a biomassza nyújt jelentős hasznosítási lehetőségeket, így az erdőgazdasági hulladékok, a fa- és bútoripari, illetve egyéb növénytermesztési hulladékok, valamint energetikai célból telepített faültetvények biztosíthatnak elegendő mennyiséget ahhoz, hogy korszerű technológiával kiváltható legyen például: a városi távfűtési hálózatok egy része, a nagyobb kommunális oktatási, kórházi, egyéb intézményi stb. létesítmények hagyományos energiahordozói, az ipari parkokban, illetve saját telephelyen működő vállalkozások hő- és villamosenergia-átalakító bázisai. A megyében a korszerű, új generációs biomassza erőművek jelentős felvevői lehetnek a helyben megtermelt biomasszának, amellyel csökkenthető a megye szénhidrogén energiahordozóktól való függősége. Ennek pozitív példája a Bioenergy-Miskolc Szolgáltató Kft. 780 millió forintos beruházással felépített és közelmúltban Miskolcon átadott 3 MW kapacitású biomassza-tüzelésű fűtőműve. A megújuló energiaforrást használó létesítménnyel évente egymillió köbméter földgáz takarítható meg. A zöldmezős beruházásban felépített fűtőmű évente 4,5 ezer tonna biomasszát használ fel. Bár Miskolc teljes távhőfelhasználását tekintve teljesítménye nem jelentős, szerepe fontos, mert évente 2.500 tonnával csökkenti a kibocsátott CO2 mennyiségét. A Sajóbábonyi Ipari Parkban a Kiserő Energiaszolgáltató Kft. 300 millió forintos beruházással épít új biomassza kiserőművet. Az épülő erőmű fűtőanyaga faapríték és felhasználja a szomszédos biodízel üzemből visszamaradt napraforgóhéjat. A biomassza felhasználása nemcsak import energiát vált ki, hanem az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódóan foglalkoztatási hatással is jár, ezért lokális hőenergia célú hasznosítása kívánatos a megyében. A megye három legjelentősebb vízerőműve a Kesznyéteni (2 x 2,2 MW), a Felsődobszai (0,52 MW) és Gibárti vízerőmű (0,5 MW). A vízenergia hasznosításának aránya elméletileg növelhető lenne a megyei vízfolyásokon. A megvalósítás előtt azonban a duzzasztóművek környezeti hatásait alaposan vizsgálni kell. A megye ökológiai értékeinek védelemre tekintettel a vízművek üzemeltetése külön hatósági szabályozás és megállapodás szerinti feltételek mellett engedhető meg. A megyei rendezési terv nem támogatja a világörökségi és tájképvédelmi területen erőmű építését (pl. Szerencsi biomassza erőmű, illetve Aranyosvölgyi szivattyús vízerőmű), melyek tájképre, környezetre, kultúrtájra és benne a tokaji világörökségi területre gyakorolt hatása kiszámíthatatlan. A területrendezési tervre vonatkozó ajánlások meghatározzák, hogy az ökológiai hálózat területén a tájképvédelmi övezetben, továbbá a világörökségi és borvidéki területeken erőmű nem létesíthető. Az éghajlati adottságok, az Országos Meteorológiai Intézet által 70 m magasságban végzett szélsebesség mérési eredmények és a területrendezési terv 1.13. térképi melléklete alapján szélenergia hasznosítására a megye keleti területei (Cigánd környéke) és a Sajó-völgyének védett területektől távol eső részei alkalmasak. A megyében szélerőmű-parkot még nem telepítettek, azonban három szélerőművet már felavattak: Bükkaranyos mellett 2005-ben két szélerőművet állítottak fel, melyek
23
MUNKAANYAG összteljesítménye 2x0,225 MW; Felsőzsolca és Onga határában látható 2006-ban felállított szélerőmű, mely névleges teljesítménye 2 MW. A megye fontos megújuló energiaforrása a geotermikus energia, amit szintén fel lehet használni hő- és villamos energia termelésére. A PannErgy Nyrt. irányításával Miskolc mellett zajlik az ország jelenlegi legnagyobb geotermikus projektje, a Miskolci Geotermikus Projekt. 2012 szeptemberében a PannErgy vezetésével sikeresen lezárult a Miskolcot és agglomerációs körzetét geotermikus hővel ellátó projekt beruházásához szükséges öt darab geotermikus kút fúrása. A sikeres fúrási munkálatokkal párhuzamosan a kutak próba termeltetése és tesztjei is lezajlottak, így megállapítható, hogy a MAL-PE-01, MAL-PE-02, valamint a KIS-PE-01B kutak vize nagyon hasonló karakterű, és nagyvonalakban egyezik a KIS-PE-01-es kút vize is. KIS-PE-02 kút vizsgálata folyamatban van, de az előzmények alapján a többi kúthoz hasonló vízösszetétel prognosztizálható. A vízvizsgálat mellett a kutak gázvizsgálata is megtörtént, amely azt mutatta ki, hogy metán és CO2 tartalmuk is igen csekély. Mindezek alapján a geotermikus energiatermelés 150-ed részére csökkenti a földgáz alapú termelés üvegházhatást okozó gázainak kibocsátását. 2012-ben elkezdődtek a Kistokaj-Mályi-Miskolc hővezeték építési munkálatai, valamint zajlik a hőcserélő állomások építése. Az elmúlt két évben megvalósult 22-24 millió eurós beruházás eredményeként Miskolc mellett 2013-tól várhatóan Mályi és Kistokaj is bekapcsolódhat a geotermikus hő hasznosításába. A fentiekhez hasonlóan fontos a Leader forrásból Miskolc térségében megvalósuló ún. Makrovirka projekt, mely célja a térség települései villamosenergia-önellátásának megteremtése decentralizált, megújuló energiaforrásokat (RES) hasznosító közösségi erőművek építésével, a közösség tagjainak aktív bevonásával. Az „1 falu – 1 MW” program I. ütemének első pályázati felhívásában 27 nyertes energiaudvar pályázat született, amelyekben a vidékfejlesztési közösség 24 db 3-5 kW-os fix vagy napkövetővel ellátott PV rendszer, 5 db 3-15 kW-os növényolajos minierőmű, 2 db 60 kW-os kéttengelyes napparabola, 2 db 120 kW-os faapríték tüzelésű kazán, 18 db 2 m2 napkollektor, 1 db 1,7 kWp szélgenerátor beruházását 100 %-os mértékben, LEADER forrásból, közel 270 millió forint összegben támogatja. A projekt II. ütemében a DG RES (decentralizált megújuló energiaforrást hasznosítók) intelligens mikro-hálózatának (smart grid) mérlegkörét valósítják meg úgy, hogy az I. ütem közhálózatra kapcsolt, nem tervezhetően termelő berendezéseit (decentralizáltan termelő napelemek, szélerőművek) a tervezhetően termelő, villamos közhálózatra kapcsolt, nonprofit jelleggel működő erőművekkel (növényolajos minierőművek, biogáz üzemek), energiatároló eszközökkel és koordináló távfelügyeleti rendszerrel szabályozzák ki. A napenergia hő- és villamos energetikai célú hasznosítására a megyében jelenleg még csak lokálisan jelentkezik igény, elsősorban a lakosság részéről, illetve az időszakosan hasznosított üdülőterületeken, kempingek, szabadidőközpontok, üdülőegyüttesek és tározótavak térségében. A környezetkímélő napenergia hasznosításával helyi szinten jelentős energia- és költségmegtakarítás érhető el. A megye korszerű energiafelhasználási rendszereinek kialakításában a szoláris berendezésekkel kombinálható biomassza bázisú energiaátalakítási technológiák jelenthetnek mérhető nagyságrendet.
2.1.i. Vízkárt okozó elemek (árvíz- és belvízveszély, fakadóvíz) és vízkárelhárítással kapcsolatos helyzetelemzés Vízgazdálkodási szempontból Borsod–Abaúj–Zemplén megye az ország egyik legváltozatosabb tájegysége. A megye természetes vízfolyásai vízgyűjtő területének döntő többsége, több mint háromnegyed része külföldön található, ezért a határt átszelő folyók (Tisza, Bodrog, Sajó, Hernád, Bódva) vízhozama, minősége, használhatósága jelentős mértékben a szomszéd országok természeti tényezőitől és az emberi beavatkozásoktól függ. A Tisza és a mellékfolyóinak felső szakasza különösen heves vízjárású. Gyakori, hogy az év bármely szakában nagyobb mennyiségű csapadék hatására a határszelvényekben akár egy nap alatt is több métert emelkedhet a vízszint. A Sajó és Hernád völgyében folyamatos védvonalrendszer nem épült ki, védett öblözetek és nyílt árterek váltogatják egymást. A megye folyóinak árvízvédelme sokoldalú és speciális felkészültséget igényel. A Felső-Tisza-vidéke árvíz szempontjából kiemelten veszélyeztetett terület. A Tisza sokévi átlagban 1,5-2 évenként lép ki medréből, nagyobb árvizekre 5-6 évenként, rendkívüli árvizekre 10-12 évenként kerül sor. Árvizekkel erősen veszélyeztetett megyei települések: Abaújkér, Abaújszántó, Abaújvár, Alsózsolca, Aszaló, 24
MUNKAANYAG Berente, Berzék, Bodrogolaszi, Bogács, Boldva, Borsodszentgyörgy, Bőcs, Dédestapolcsány, Encs, Erdőhorváti, Felsődobsza, Felsőzsolca, Fügöd, Gesztely, Gibárt, Girincs, Gönc, Göncruszka, Halmaj, Hernádbűd, Hernádkak, Hernádkércs, Hidasnémeti, Ináncs, Kazincbarcika, Kesznyéten, Kiscsécs, Kiskinizs, Kondó, Korlát, Köröm, Méra, Mezőkeresztes, Mezőzombor, Muhi, Nagycsécs, Nagykinizs, Ócsanálos, Ónod, Ózd, Pálháza, Parasznya, Pere, Radostyán, Sajóecseg, Sajóhidvég, Sajóivánka, Sajókápolna, Sajókaza, Sajókeresztúr, Sajólád, Sajólászlófalva, Sajópálfala, Sajópetri, Sajósenye, Sajószentpéter, Sajóvámos, Sajóvelezd, Sátoraljaújhely, Szentistvánbaksa, Szikszó, Szomolya, Tard, Telkibánya, Tiszalúc, Tokaj, Tolcsva, Tornyosnémeti és Vadna. A felsorolt településeken a szabályozások során a veszélyeztetett területeken történő építkezéseket erőteljesen korlátozni kell. Ezen túlmenően a vízfolyások rendezésére vonatkozó korszerű szabályozás közös vonása a hullámtéri területek kitágítása, a folyókat kísérő természetes társulások területének kibővítése. A Tisza menti térségekben az ár- és belvízvédelem során kiemelt hangsúlyt kell kapnia a hagyományos ártéri tájgazdálkodásnak, amely a vizes élőhelyek ökológiai tájrehabilitációját, a mezőgazdasági területek természeti adottságoknak megfelelő használatát és az agrárturizmus fejlesztését is magában foglalja. Ennek a tájfejlesztésnek, tájrehabilitációnak meghatározó létesítménye a több funkciójú Cigándi tározó, amely hozzájárul a Tiszán levonuló árhullámok vízszintjének csökkentéséhez. A Cigándi árapasztó tározó az ország egyik legnagyobb árvízvédelmi létesítménye, közel 25 négyzetkilométeren 94 millió köbméter víz befogadására képes, ami a vízbeeresztés szelvényében 25 centiméterrel csökkenti a tiszai árhullámok szintjét. A térségben élő 45 ezer ember árvízi biztonságát javító beruházás 16,5 milliárd forintba került. Az országos területrendezési terv Tiszaújvárostól északra jelöli az Inérháti síkvidéki árvíztározót, mely érinti Kesznyéten, Tiszalúc, Nagycsécs, Sajóörös külterületét is. A tározó tervezett felülete 42 km2, térfogata 100 millió m3. A megyében konfliktusként jelentkeznek a nagy kiterjedésű belvízre érzékeny területek (Bodrogköz, Taktaköz), melyek meghatározzák a szántók művelhetőségét és a települések fejlesztését. A megye belvízjárta területei közé azok a sík, vagy enyhe lejtésviszonyokkal rendelkező területek tartoznak, ahol a természetes helyi csapadék egy részét a talaj nem tudja befogadni, és amelynek mélyebb, lefolyástalan részein az átmeneti vízfelesleg összegyűlik. A megye síkvidéki (belvizes) területei: a Laskó-Csincse, a Tiszaval-Sulymosi, a Rigós-Sajózug, a Bodrogzug-Törökéri és a Tiszakarád-Ricsei belvízvédelmi öblözet, valamint az Inérhát-Tiszadobi és Prügy-Taktaföldvári belvízvédelmi szakasz. A belvízvédelmi szakaszokra eső települések belvíz által veszélyeztetettnek tekinthetők, a veszélyeztetettség mértéke azonban jelentősen eltérhet. A belvízzel leginkább veszélyeztetett megyei települések: Alsóberecki, Ároktő, Borsodivánka, Cigánd, Csobaj, Györgytarló, Egerlövő, Felsőberecki, Hejőkürt, Karcsa, Karos Kenézlő, Mezőcsát, Négyes, Oszlár, Prügy, Ricse, Szentistván, Taktabaj, Taktakenéz, Tiszabábolna, Tiszacsermely, Tiszadorogma, Tiszakarád, Tiszakeszi, Tiszaladány, Tiszapalkonya, Tiszatardos, Tiszavalk, Tiszatarján, Tokaj és Vajdácska. A belvízelvezető rendszer működtetésével és megfelelő karbantartásával enyhíthetők a belvizek okozta problémák. A hegy- és dombvidéki terület több mint 8 ezer km2, beletartozik a Zempléni-hegység, a Cserehát, az Aggteleki-karsztvidék, a Heves-Délborsodi dombság, a Bükk- és a Mátra-hegység. A megye ezen területein összesen 48 db tározó található (forrás: ÉKÖVIZIG, 2005), 30,3 millió m3 kapacitással, ebből az ÉMVIZIG (Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság) kezelésben a Hórvölgyi, a Monoki, a Geleji és a Szartos-pataki tározók vannak, melyek együttes kapacitása mintegy 10,2 millió m3. A víztározók nemcsak árvízvédelmi célokat szolgálnak, hanem alkalmasak mezőgazdasági öntözés biztosítására is, ami elengedhetetlen a stabil termelési feltételek kialakításához. A jövőben vizsgálni kell a további tározók, illetve a folyókhoz, tározókhoz kapcsolódó öntözési rendszerek kiépítésének lehetőségét.
2.1.j. Épített környezet és a kulturális örökség védelme (műemlékek, régészeti lelőhelyek) A megye gazdag történelmi múltjának köszönhetően jelentős építészeti és kulturális értékekkel, hagyományokkal bír. Az emberi kultúra korai emlékei a Rudabányai őshominida lelőhely és a bükki barlangokban megtalált „szeleta” kultúra lelőhelyei. Az itt élt bronz- és vaskor népeinek emlékeit idézik fel a megyében található földvárak és sánchálózat. Ezek közül a legjelentősebbek: Füzérkői-vár, Latorvár, a kisgyőri Kecske-vár, Cserép-vár, Ódor-vár. A megye országos jelentőségű, védett régészeti
25
MUNKAANYAG lelőhelyeinek listája a korábban védett területekből, valamint az azt követő időszak szórványos védetési eljárásainak eredményeiből tevődik össze. A megye területén összesen 1945 ismert és nyilvántartott régészeti lelőhely található. Ezek közül ki kell emelni egyrészt az országos jelentőségű, védett régészeti lelőhelyeket, másrészt azokat a régészeti emlékeket, melyek markáns morfológiai megjelenésük miatt a történeti táj védendő elemeiként kezelhetők. Ilyenek az őskori településhalmok (tellek), sírhalmok, kaptárkövek, valamint a különböző erődítések, sáncok, árok-rendszerek. Országos jelentőségű, védett régészeti lelőhelyek a következő településeken vannak: Abaújvár, Edelény, Hernádbüd, Komlóska, Miskolc, Miskolc-Bükkszentlászló-Nagysánc, Ónod, Sajóbábony, Sajószentpéter, Sárospatak, Telkibánya. A történelmi időkből megmaradt jelentősebb várak a Diósgyőri, Szerencsi, Sárospataki, Regéci, Füzéri, Boldogkőváraljai, valamint a Szárd- és Dédesi várak. Fontos vallási emlékek találhatók Miskolcon, Sárospatakon, Sátoraljaújhelyen, Abaújváron, Rudabányán, Hollóházán, Körömben és Selyeben. A megye gazdag múzeumhálózattal rendelkezik (Herman Ottó Múzeum), ahol a történelmi emlékek, tudományos gyűjtemények, művészeti alkotások, népművészeti korok, tájak és életmódok bemutatásának gazdag választéka egyike a legkeresettebb és leglátványosabb idegenforgalmi célpontoknak. Az UNESCO által a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló Világörökség Egyezménye keretében Világörökséggé nyilvánított magyarországi területek közül az Aggteleki-karszt és a Tokaji Történelmi Borvidék szintén meghatározó a megye kulturális öröksége szempontjából, de a Hortobágyi Nemzeti Park területe is érinti a megyét. A világörökségi területek területrendezési jelentőségének felértékelődését jelzi, hogy az OTrT módosítása új térségi övezetként már tartalmazza a világörökség és világörökség várományos területek övezetét is. Tokajt a világon elsőként 1737-ben királyi rendelet zárt borvidékké nyilvánította. Ennek hatására a borkészítést szigorú szabályokhoz kötötték, mely hagyományai a mai napig fennmaradtak. A borvidék 2002-ben azért kapta meg a Világörökség besorolást kultúrtáj kategóriában, mert a bírálók megalapozottnak látták a borvidék évezredes egységét és az eredeti szőlőművelési hagyományok továbbélését. A világörökségi cím 27 település közigazgatási területére vonatkozik. A területen egyedi világörökségi objektum Sárospatakon a Rákóczi pince, Sátoraljaújhelyen az Ungvári pincesor, Tolcsván a múzeumi pince és Hercegkúton a Gomboshegyi és Kőporoshegyi pincesorok. Az UNESCO természeti világörökségi kategóriában 1995ben vette fel a világörökségi listára az Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjait. A minősítést a felszín alatti természeti formák rendkívüli változatossága és viszonylagos érintetlensége indokolta, amelyek érintetlensége és védelme a bírálók szerint a jövőben is garantálható. A Hortobágyi Nemzeti Park világörökségi helyszín a megyét délen, a Tisza mentén érinti. A nemzeti park területéből BAZ megye területén található az Ároktő-Tiszacsege hullámtér, a Göbe-erdő Természetvédelmi Terület és Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet. A Hortobágyi Nemzeti Park a világörökségi besorolást nem a megyében található természetes élőhelyek megőrzése miatt kapta (bár ez is kiemelkedő volt), hanem a Tiszántúlon elhelyezkedő, nagy kiterjedésű, természetes füves puszta miatt, ahol a tájhasználat kíméletesen, a természet fokozottabb zavarása nélkül zajlott. A megye területén jelenleg nincs újabb világörökség várományos terület kijelölve. Védendő építészeti értékek a kétbeltelkes szerkezetű települések, melyek a megye déli részén, az alföldi kertes települések szomszédságában alakultak ki. Ezeknek a településeknek a fejlődését egyik irányban sem határolták be természeti akadályok, egyenletes kiterjedésűek a tájban, beépített területük általában körhöz közelálló zárt formát képez, amit legfeljebb az átmenő utak húznak el. Az utcák szélesek, beépítésük laza, a településekhez általában nagy külterületek tartoznak. A megyében a szőlőkultúra és a bortermelés hagyományaira alapozva két történeti térség határolható le: Bükkalja és Tokaj-Hegyalja. Ezekben a térségekben az ember által több évszázad alatt befolyásolt és kialakított, a térségre jellemző táji-települési környezet alakult ki, mely nem csak megyei, de országos tekintetben is különleges értéket képvisel. A történeti térségben elsődleges cél az ember és a természet együttes munkájának a megóvása és bemutatása. Kiemelkedően fontos a hagyományos építészet, épített környezet, valamint a táji és természeti környezet megőrzése. 1992-ben a kárpótlásokhoz kapcsolódóan átfogóan ellenőrizték a megye védett régészeti lelőhelyeit. Védetté nyilvánították Komlóska-Darnói kolostort, Miskolc-Avas tűzköves egy részét, Sajóbábony-Méhésztető őskőkori települést, Muhi középkori mezőváros területét, a telkibányai Szent Katalin Ispotályt, valamint Sárospatak belterületén található három régészeti lelőhelyet. A
26
MUNKAANYAG megyében körülbelül 644 műemléki épület, objektum, történeti kert, stb. áll országos védelem alatt. A védett műemléki értékek közé tartozik minden olyan építmény, kert, temető vagy temetkezési hely, terület (illetve ezek maradványa), valamint azok rendeltetésszerűen összetartozó együttese, amely a történelmi múlt szempontjából kiemelkedő jelentőségű történeti, művészeti, tudományos és műszaki emlék, alkotórészeivel, tartozékaival és berendezési tárgyaival együtt. Különleges értékek a megyében található történeti kertek, mint pl. a Hejcén látható püspöki nyaraló-kastély kertje, Girincsen a Dőrykastély kertje és Edelényben a Hullier-Coburg-kastély védett kertje.
Térképet készítette: Nemzetgazdasági Tervhivatal A megyében a történeti települések övezetébe azok a települések tartoznak, melyeket az OTrT Kulturális Örökségvédelem szempontjából kiemelt fontosságú területbe sorolt be, de nem érinti világörökségi terület. Ezek a települések a következők (nevezetességeikkel): Bánhorváti (Platthy-kastély védett parkkal, református és katolikus templom, postaház, plébániaház); Boldogkőváralja (katolikus templom, XIII. századi várrom, kápolna, Péchy-Zichy kastély, népi lakóházak); Borsodnádasd (katolikus templom és plébániaház); Borsodivánka (kétbeltelkes településszerkezet); Edelény (Hullier-Coburg kastély műemléki környezete, a kastély védett kertje, országos jelentőségű régészeti lelőhely, borsodi földvár, református templom, népi lakóház gazdasági épületekkel); Füzér (a vár és annak környezete, katolikus templom, református templom, tájház) Füzérradvány (Károlyi-kastély, barokk stílusú, 18. századi eredetű védett kertje, katolikus templom); Gönc (községháza, Pálffy kastély, Huszita ház, római katolikus templom, Pálos templom és kolostorrom, plébániaház); Karcsa (református templom műemléki környezete); Mezőkövesd (katolikus templom és plébániaház, Mária-oszlop, népi lakóházak);
27
MUNKAANYAG Miskolc (történelmi településközpont, református templom díszkertje és temetője, Diósgyőri vár és műemléki környezete, őskőkori település Tűzkövesen, országos jelentőségű régészeti lelőhely); Ózd (a volt ipartelep műemléki épületei); Pácin (Mágóchy-Alagy-Sennyei várkastély műemléki környezete és védett parkja); Regéc (várrom és környezete); Sajószentpéter (Gedeon-kúria, református templom, tájház, katolikus templom, középkori település és templomrom Kiskassán országos jelentőségű régészeti lelőhely); Tiszadorogma (kétbeltelkes településszerkezet); Tiszavalk (kétbeltelkes településszerkezet); Vizsoly (görög katolikus templom, római katolikus templom, református templom, Rákóczi kúria, magtár és környezetük); Zubogy (református templom és műemléki környezete).
2.2. Gazdasági bázis2 2.2.a. Főbb gazdasági ágazatok, azok fejlődési irányai: mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, üdülés, idegenforgalom, vízgazdálkodás, ipar, szolgáltatás stb. Gazdasági teljesítménye 2010-ben alig, 6,6%-kal haladta meg a 2000-es évek szintjét Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági teljesítménye reálértéken 2010-re 6,6%-kal nőtt 2000-hez képest, ami jelentősen elmarad az országos GDP mintegy 19%-os növekedésétől. Így Borsod-AbaújZemplén megyének az ország gazdasági teljesítményében való részesedése 4,71%-ról 4,23 %-ra csökkent, ami a gazdasági teljesítményt tekintve az országon belüli növekvő különbségekre utal. Bruttó hazai termék (GDP) Éves értékek (millió Ft) 2000 Borsod-AbaújZemplén megye Országos
2005
2010
Országon belüli részesedés (%) 2000 2005 2010
Változás (%) 2010/2000
2005/2010
1 060 487
1 458 260
1 130 632
4,7
5,0
4,2
6,6%
37,5%
22 494 303
29 379 039
26 747 662
100,0
100,0
100,0
18,9%
30,6%
Forrás: T-star, KSH A fenti táblázat alapján a megye bruttó hazai terméke az országos értéknél nagyobb ütemben nőtt 2005-ig (37,5%), majd a gazdasági válságnak is betudható visszaesése jelentősebb volt az országos szintű folyamtokhoz viszonyítva. Egy főre jutó GDP-nek az országos átlaghoz viszonyított elmaradása jelentősen csökkent (5% ponttal) 2005-re, majd a gazdasági válság kapcsán újra nőtt a különbség Egy főre jutó GDP Éves értékek (Ft/fő) 2000 Borsod-Abaúj-Zemplén megye Országos
2005
Változás (Ft) 2010
2010-2000
2010-2005
1 407 421
2 009 234
1 651 057
243 636
-358 177
2 205 259
2 915 576
2 678 591
473 331
-236 985
Forrás: T-star, KSH A fenti folyamatokat jól szemléleti az egy főre jutó GDP változása. Az egy főre jutó GDP BorsodAbaúj-Zemplén megyében 2000-ben az országos átlag 63,8%-a volt, míg ez a viszonylat, a 2005-ös átmeneti kedvező érték (68,9%) ellenére 2010-re 61,6%-ra esett vissza.
2
A fejezetben szerepelő jövedelmi jellegű adatok korrigálásra kerültek az adott évi hivatalos inflációs rátával az összehasonlíthatóság érdekében. 28
MUNKAANYAG
Térképet készítette: Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal A fenti adatok arra utalnak, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasága az országos átlagnál nagyobb mértékben kitett az országhatáron túli gazdasági folyamatokban bekövetkező negatív változásoknak, illetve a hazai jövedelmek csökkenésével a belső fogyasztása visszaesésének. Vállalati jövedelmeket vizsgálva megállapítható, hogy 2010-ben jóval alacsonyabb, mintegy80%-kal kevesebb volt az adózott eredmény mint a 2000 és 2005-ös években. Adózott eredmény (eFt) Kistérségek
Éves értékek 2000
2005
Változás (%) 2010
2010/2000
2010/2005
Miskolci
24 376 068
31 360 455
20 807 863
-15,0%
-34,0%
Edelényi
509 436
1 227 070
1 126 292
121,0%
-8,0%
Encsi
256 094
1 019 993
624 262
144,0%
-39,0%
28 250 662
19 595 091
-23 016 539
NaN
NaN
3 954 779
4 176 053
2 648 442
-33,0%
-37,0%
648 322
-1 461 200
-3 445 065
NaN
136,0%
Sárospataki
1 222 227
1 231 109
1 838 584
50,0%
49,0%
Sátoraljaújhelyi
1 406 976
1 880 160
1 653 894
18,0%
-12,0%
Szerencsi
41 994
2 243 935
791 496
NaN
-65,0%
Szikszói
300 395
653 244
814 638
171,0%
25,0%
10 241 632
23 658 724
9 216 537
-10,0%
-61,0%
8 999
202 768
425 498
NaN
110,0%
Bodrogközi
-56 358
88 061
51 725
NaN
-41,0%
Mezőcsáti
-39 154
589 818
427 533
NaN
-28,0%
Tokaji
-36 939
-46 134
-476 129
NaN
NaN
Kazincbarcikai Mezőkövesdi Ózdi
Tiszaújvárosi Abaúj–Hegyközi
29
MUNKAANYAG Adózott eredmény (eFt) Kistérségek
Éves értékek 2000
Borsod-Abaúj-Zemplén megye Országos
Változás (%)
2005
2010
2010/2000
2010/2005
71 085 132
86 419 147
13 489 031
-81,0%
-84,0%
2 167 662 961
4 650 244 774
2 249 412 228
4,0%
-52,0%
Forrás: T-star, KSH Feldolgozóipar országos átlagnál magasabb munkatermelékenysége Az előállított személyi és vállalati jövedelmeket együttesen vizsgálva megállapítható, hogy a bruttó hozzáadott érték 11,6 %-kal nőtt a megyében 2000 és 2009 között. Ez mintegy 5 % ponttal marad el az országos növekedési átlagtól. Hasonló tendencia figyelhető meg, mint a GDP esetén, azaz növekedés 2005-ig, majd utána folyamatos visszaesés. Kistérségi szinten megállapítható, hogy a Miskolc részesedése megyei szinten is kiugró a bruttó hozzáadott értékben, továbbá még Tiszaújváros és Kazincbarcikai kistérség vegyipari üzemei, erőművei és egyéb termelő vállalatai révén járulnak hozzá a megyében a bruttó hozzáadott értékhez. Érdemes kiemelni Ózd térséget, hogy relatív nagy népessége ellenére 2010-ben milyen alacsony volt a megyén belüli részesedése a bruttó hozzáadott értékből, valamint ebben a térségben csökkent legnagyobb mértékben 33,6%-kal 2000-hez képest a hozzáadott érték. 2000-hez képest a legnagyobb növekedést a Mezőcsáti, a Tokaji, a Sátoraljaújhelyi és Abaúj-hegyközi kistérségek értek el. Vélhetően ebben a bővülésben jelentős szerepe volt a mezőgazdasági, borászati tevékenységek fejlődésének, kapcsolódó beruházásoknak. Fontos kiemelni, hogy vannak még stagnáló térségek, mint a Kazincbarcikai, Tiszaújvárosi, Szerencsi, Bodorgközi kistérségek, ahol a bruttó hozzáadott érték növekedése nem volt számottevő. Bruttó hozzáadott érték Kistérségek
Éves értékek (eFt) 2000
2005
Változás (%) 2010
2010/2000
2010/2005
Megoszlás 2010
Miskolci
145 831 041
210 215 688
217 132 041
48,9%
3,3%
44,0%
Edelényi
4 723 899
6 015 417
7 901 482
67,3%
31,4%
1,6%
Encsi
2 616 769
3 483 447
4 029 405
54,0%
15,7%
0,8%
Kazincbarcikai
71 976 935
72 992 002
72 069 052
0,1%
-1,3%
14,6%
Mezőkövesdi
11 752 770
16 770 115
21 745 052
85,0%
29,7%
4,4%
Ózdi
19 464 821
13 763 778
12 925 212
-33,6%
-6,1%
2,6%
7 454 907
8 152 060
14 151 048
89,8%
73,6%
2,9%
Sátoraljaújhelyi
11 228 077
32 836 841
26 488 135
135,9%
-19,3%
5,4%
Szerencsi
10 599 764
10 505 401
10 559 489
-0,4%
0,5%
2,1%
Sárospataki
Szikszói
1 422 076
2 579 305
2 868 769
101,7%
11,2%
0,6%
91 103 612
94 657 060
89 213 674
-2,1%
-5,8%
18,1%
1 411 156
2 067 227
3 070 558
117,6%
48,5%
0,6%
Bodrogközi
997 691
788 612
863 800
-13,4%
9,5%
0,2%
Mezőcsáti
873 229
2 454 368
3 328 338
281,2%
35,6%
0,7%
2 757 811
6 910 189
6 706 328
143,2%
-3,0%
1,4%
384 214 558
484 191 509
493 052 383
28,3%
1,8%
100,0%
10 566 165 038
13 892 474 106
18 692 960 089
76,9%
34,6%
Tiszaújvárosi Abaúj–Hegyközi
Tokaji Borsod-AbaújZemplén megye Országos
Forrás: T-star, KSH Az alábbi táblázat bemutatja, hogy a lakosságarányosan mely térségekben a legnagyobb a bruttó hozzáadott érték. E tekintetben a megyén belül kiemelkedik Tiszaújvárosi, majd a Sátoraljaújhelyi és Kazincbarcikai kistérségek. A miskolci érték csak 15%-kal haladja meg a megyei átlagot 2010-ben. 30
MUNKAANYAG Ezek azok a térségek Miskolccal kiegészítve, ahol a korábbi években a megyei átlagnál magasabb volt az iparűzési adó bevétel is, tudva azt, hogy ezen adók leginkább a jelentősebb vállalatoknak helyet adó kistérségi központokba koncentrálódtak, kivéve a Kazincbarcikai kistérséget, ahol a BorsodChem iparterülethez kapcsolódó iparűzési adó megoszlik Berente és Kazincbarcika között. Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték Kistérség
Éves értékek (eFt/fő)
Változás (eFt/fő)
2000
2005
2010
2010-2000
2010-2005
Miskolci
540
767
820
280
53
Edelényi
130
164
231
101
67
Encsi
111
144
172
61
28
1 126
1 155
1 219
93
64
Mezőkövesdi
263
378
518
256
140
Ózdi
259
187
192
-67
5
Sárospataki
267
302
568
301
266
Sátoraljaújhelyi
463
1 344
1 194
731
-150
Szerencsi
236
234
253
17
19
Kazincbarcikai
Szikszói
74
132
156
82
24
2 704
2 825
2 727
23
-98
Abaúj–Hegyközi
88
134
217
128
83
Bodrogközi
53
43
53
0
9
Mezőcsáti
57
164
239
182
76
Tokaji
190
477
495
305
18
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
528
664
716
188
51
1 054
1 377
1 869
815
492
Tiszaújvárosi
Országos
Forrás: T-star, KSH A feldolgozóiparban előállított hozzáadott értéket vizsgálva megállapítható, hogy a feldolgozóipar változó képet mutat a 2000-es években, míg 2005-ben a megye részesedése az országos értékből 6,8% volt, addig 2009-ben már csak 4,8%, ami 0,5%-ponttal kevesebb, mint a 2000. évi részesedés. A megye feldolgozóiparát jobban érintette a gazdasági válság, hiszen az országos átlagnál nagyobb visszaesést produkált. Míg a feldolgozóipar teljesítménye országos szinten szinte stagnált (102,13%), addig Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 7,5%-kal esett vissza 2009-re 2000-hez viszonyítva. A munkatermelékenységet meghatározó, egy foglalkoztatottra jutó bruttó hozzáadott érték 4 211 932 Ft volt 2009-ben, mely érték csupán 74%-a az országos átlagnak. A megye termelékenységének a változása 2000 és 20005 között (30,6%) mintegy 3,8 %ponttal nőtt jobban, mint az országos átlag, azaz az átlagosnál nagyobb mértékben javult a gazdaság hatékonysága. Ugyanez már nem mondható el a 2000 és 2009 közti összehasonlításban, hisz 2009-re nagyobb visszaesés volt megfigyelhető Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Ugyanakkor kiemelendő, hogy az ipar termelékenysége 2005-re 54 %-kal nőtt (578 118 Ft egy főre vetített hozzáadott érték növekedést jelent); országos szinten 2000hez képest csak 30 %-os bővülés volt. Ugyanakkor az ipar termelékenysége 10%-os visszaesést mutat a 2009-ben 2000-hez képest, mely időszakban az országban stagnálás volt. Az iparban a gazdasági válsághoz kapcsolódóan (2005 és 2009 viszonylatában) (22 % ponttal) nagyobb volt a munkatermelékenységben a visszaesés, mint az országos átlag. A fentiekből arra lehet következtetni, hogy az országos szintű folyamatokhoz képes Borsod-Abaúj–Zemplén megyét jobban érintette a gazdasági válság, így az ipari termelés és a belső fogyasztás visszaesése. A jövőben szükséges a gazdasági tevékenységek diverzifikációja, ami a meglévő főként exportorientált iparvállalatok, szolgáltató tevékenységek mellett elősegíti a – lehetőleg importot kiváltó - kevésbé konjunktúra érzékeny, az elsődleges fogyasztói kör termékeihez kapcsolódó termelő tevékenységek bővítését (pl. energiatermelés, alapvető élelmiszerek termesztése, feldolgozása).
31
MUNKAANYAG Csökkenő beruházási mérték, nagyobb állami szerepvállalás a beruházásokban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a beruházások 2000 és 2010 között az országos átlaghoz képest nagyobb mértékben csökkentek. Míg 2000-ben az ország összes beruházásából 6,3% volt BorsodAbaúj-Zemplén megye részesedése, addig 2010-ben csak 4,8%. A beruházások csökkenő ütemét jelzi az is, hogy 2010-es beruházási érték (184 233 MFt) 84,21 %-a a 2000-es beruházási teljesítménynek. Ezzel szemben országos viszonylatban 2010. évi beruházások 9%-kal haladták meg a 2000. évi beruházásokat. A beruházáson belül fontos kiemelni, hogy a megyében a feldolgozóipari beruházások, mind 2000ben, 20005-ben és 2010-ben is meghaladták az összes beruházás országon belüli 8%-os részesedését. Éves értékek(MFt)
Országon belüli részesedés (%) 2000 2005 2010
Beruházások összértéke
2000
2005
2010
Borsod-Abaúj-Zemplén
218 777
269 902
184 233
6,3
Országos Feldolgozóipari beruházások összértéke Borsod-Abaúj-Zemplén
3 479 761
4 521 620
3 808 567
100,0
110 623
138 323
83 043
8,5
Országos
1 299 140
1 316 964
903 504
100,0
Változás (%) 2010/2000
2010/2005
4,8
-15,8%
-31,7%
100,0 100,0
9,5%
-15,8%
9,2
-24,9%
-40,0%
100,0 100,0
-30,5%
-31,4%
6,0
10,5
Forrás: T-star, KSH A megye meghatározó gazdasági ágazatának, a feldolgozóipar szerkezete a 2000-es évek során sokat változott, fejlődött, ugyanakkor a gazdasági válság a feldolgozóipari beruházások esetén nagyobb mértékben érzetette hatását, mint az összes beruházás viszonylatában. A vállalkozások beruházásait az állam is segítette az Európai Unió támogatási forrásainak felhasználásával. 2007-13 közötti programozási időszakban a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tervezett beruházásokra 53 133 mFt-ot ítéltek meg a Gazdaságfejlesztési Operatív Programból (GOP), melyből 35 735 mFt a vállalkozások közvetlen beruházásait támogatta a program II., a vállalkozásfejlesztést szolgáló piroritásából3. A GOP-os támogatásokat még kiegészítette az Észak-Magyarországi OP gazdaságfejlesztési prioritása, mely 25 600 mFt értékben támogatott vállalkozásfejlesztési projekteket a megyében. Az összesen 88 733 mFt értékű támogatások döntő többsége a feldolgozóiparhoz tartozó ágazatokban valósult meg. A támogatásokhoz, ismerve az 50% körüli támogatási intenzitást, még egyszer ugyanannyi saját erő társulhatott. Itt kell kiemelni, hogy amíg a megyében általános esetben a beruházásokra a nagyvállalati kör számra 50%-os, a kis-, mikrovállalkozások számára 70%-os támogatás intenzitás érhető el, addig a 2007-13-as évek EU támogatásai során ez az arány jóval alacsonyabb volt, jellemzően 30-50% között alakult. Így a központi támogatás irányítás többnyire egységesen kezelte az észak-magyarországi régióban, így a megyében is megvalósuló beruházásokat, nem élve azzal a lehetőséggel, hogy a nehezebb a gazdasági helyzetben való térség beruházásait jobban ösztönözzék az országi többi térségnél. A fentiek alapján elmondható, hogy a feldolgozóipari beruházások megvalósításában egyre nagyobb szerepük van a közvetlen állami támogatásoknak. (2004-06 között a gazdaságfejlesztési operatív program 8 167 mFt támogatást nyújtott Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vállalkozásoknak.) Különösen a Gazdaságfejlesztési Operatív Program I. prioritásába, a Kutatás-fejlesztés és innováció ösztönzése témakörbe tartozó nyertes pályázói kör az, amelyikre a jövőben lehet építeni a gazdaság fejlesztését, hisz ez a vállalati kör az, amely a költség-racionalizálástól, vagy a kapacitásfejlesztéstől eltérően saját termék, vagy technológiai fejlesztést is megvalósított. Ezen vállalatok döntő többsége Miskolcon tevékenykedik, de néhány sikeres fejlesztés Sátoraljaújhelyen, Tiszaújvárosban, vagy Kazincbarcikán is megvalósult. Ugyanakkor a vállalati körből ki kell szűrni azokat, akik csak a 3
A bekezdésben szereplő adatok a megítélt támogatásokra vonatkoznak, aminél a tényleges támogatási forrás lehívása biztosan alacsonyabb. 32
MUNKAANYAG magasabb támogatási intenzitás miatt jelölték meg a megyét telephelyként és valójában egy fejlettebb térségben, pl. Budapesten tevékenykednek. Gazdasági szereplők növekvő száma A gazdaság teljesítményének visszaesése ellenére a megyében ugyan az országos átlagtól alacsonyabb mértékben, de nőtt a regisztrált vállalkozások száma. A legtöbb vállalkozás értelemszerűen a Miskolci kistérségben működik. A regisztrált vállalkozások számának változására a statisztikában nincsenek megbízható információk. Regisztrált vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és megszűnő gazdálkodási formákkal együtt, 12. hóban) – 2010 Összes vállalkozás Társas vállalkozás Társas vállalkozások Kistérségek (db) (db) aránya (%) Miskolci 31 371 13 534 43,1% Edelényi
2 608
637
24,4%
Encsi
2 372
440
18,5%
Kazincbarcikai
4 259
1 551
36,4%
Mezőkövesdi
5 185
940
18,1%
Ózdi
4 215
1 415
33,6%
Sárospataki
4 633
709
15,3%
Sátoraljaújhelyi
2 733
744
27,2%
Szerencsi
5 003
1 103
22,0%
Szikszói
1 789
374
20,9%
Tiszaújvárosi
3 297
1 116
33,8%
Abaúj–Hegyközi
1 902
353
18,6%
Bodrogközi
1 416
193
13,6%
Mezőcsáti
1 183
259
21,9%
Tokaji
2 150
397
18,5%
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
74 116
23 765
32,1%
1 640 586
600 726
36,6%
Országos
Forrás: T-star, KSH A társas vállalkozások aránya kis mértékben az országos átlag alatt marad a megyében, az összes vállalkozás 32,1%-a. A társas vállalkozások aránya nagyobb népességű és ebből következően gazdaságilag aktívabb és mezőgazdasági szempontból kevésbé frekventált térségekben a magasabb: Miskolci, Kazincbarcikai, Ózdi, Tiszaújvárosi, Sátoraljaújhelyi kistérségek. Országos szintű viszonylatban mutatja be az ábra a regisztrált társas vállalkozások arányát az összes vállalkozáson belül, mely területen Borsod-Abaúj-Zemplén megye például a gazdaságilag fejlettebb Győr-Moson-Sopron megyével hasonló átlagos értékekkel rendelkezik.
33
MUNKAANYAG
Térképet készítette: Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal. A megyében az országos viszonyokhoz hasonló a regisztrált vállalkozásoknak a foglalkoztatotti létszám alapján történő megoszlása. Ugyanakkor ki kell elemelni, hogy amíg a megye gazdaságában a kisvállalkozások (10-49 fő közötti foglalkoztatotti létszám) aránya alacsonyabb az országos átlaghoz viszonyítva, addig a mikrovállalkozások (1-9 fős) aránya magasabb. A jövőben célszerű az innovatív tevékenységet végző és export piacra közvetlenül, vagy közvetetten termelő, szolgáltató kisvállalati kör megerősítése. Regisztrált vállalkozások száma, 2010 0 fős BorsodAbaújZemplén megye
db megoszlás 0 fős vállalkozás nélkül db
Ország
18 562
megoszlás 0 fős vállalkozás nélkül
470 100
53 951
880
471
210
28
több mint 500 fő 14
97,11%
1,58%
0,85%
0,38%
0,05%
0,03%
1 136 181
21 307
11 130
4 886
483
397
96,75%
1,81%
0,95%
0,42%
0,04%
0,03%
1-9 fő
10-19 fő
20-49 fő
50-249 fő
250499 fő
összesen 74 116
1 644 484
Forrás: T-star, KSH A regisztrált vállalkozások főbb gazdasági ágak szerinti megoszlása a megyében nagyjából az országos átlaggal megegyezően alakult A mezőgazdasági vállalkozások részaránya a Sárospataki, Abaúj-hegyközi, Bodrogközi, Encsi, Szerencsi, Szikszói kistérségekben megyei átlagot meghaladóan kiemelkedően magasabb, ezen térségek mezőgazdasági orientációja (pl. szőlőtermesztés, borászat) intenzívebb, mint a megye többi kistérségéé. A kereskedelem, szolgáltatásokban tevékenykedő vállalkozások részaránya a nagyobb méretű, illetve gazdaságilag fejlettebb települések térségeiben magasabb: Miskolc, Kazincbarcika, Ózd, Tiszaújváros.
34
MUNKAANYAG Regisztrált vállalkozások megoszlása főbb nemzetgazdasági ágak szerint (db) 2010 a mezőgazdaság , bányászat, feldolgozóipar, vadgazdálkodás, villamosenergia, gáz-, gőz-, Kistérségek erdőgazdálkodás, halgazdálkodás vízellátás nemzetgazdasági nemzetgazdasági ágakban (A+B ágakban (C+D+E gazdasági gazdasági ág, az év végén) ág, az év végén) Miskolci 10,0% 12,0% Edelényi 40,7% 11,3% Encsi 56,5% 8,0% Kazincbarcikai 13,5% 12,1% Mezőkövesdi 37,7% 12,5% Ózdi 21,7% 12,9% Sárospataki 62,2% 7,1% Sátoraljaújhelyi 36,7% 8,0% Szerencsi 52,4% 10,3% Szikszói 51,0% 8,3% Tiszaújvárosi 20,7% 12,7% Abaúj–Hegyközi 65,0% 8,0% Bodrogközi 69,0% 5,6% Mezőcsáti 44,4% 12,9% Tokaji 55,3% 9,4% Borsod-Abaúj28,3% 11,0% Zemplén megye Országos 25,6% 10,6%
kereskedelemben és szolgáltatásokban 78,1% 48,0% 35,5% 74,4% 49,8% 65,4% 30,7% 55,3% 37,4% 40,7% 66,6% 27,0% 25,4% 42,7% 35,2% 60,7% 63,8%
Forrás: T-star, KSH Kiemelendő, hogy a bányászat, feldolgozóipar, energetikai iparágakban a megye vállalkozásainak közel fele, 46%-a a Miskolci kistérségben tevékenykedik, továbbá Miskolcon található a megyében a kereskedelemben és szolgáltatásokban regisztrált vállalkozások 54%-a. Regisztrált vállalkozások száma főbb nemzetgazdasági ágak szerint (db) - 2010 bányászat, feldolgozóipar, a mezőgazdaság , vadgazdálkodás, villamosenergia, gáz-, gőz-, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás Kistérségek vízellátás nemzetgazdasági nemzetgazdasági ágakban (A+B ágakban (C+D+E gazdasági gazdasági ág, az év végén) ág, az év végén) Miskolci 3 126 3 751 Edelényi 1 062 295 Encsi 1 340 189 Kazincbarcikai 574 517 Mezőkövesdi 1 954 647 Ózdi 913 545 Sárospataki 2 880 331 Sátoraljaújhelyi 1 002 219 Szerencsi 2 621 513 Szikszói 912 149 Tiszaújvárosi 682 419 Abaúj–Hegyközi 1 237 152 Bodrogközi 977 79 Mezőcsáti 525 153 Tokaji 1 190 203 Borsod-Abaúj20 995 8 162 Zemplén megye Országos 420 137 173 112
kereskedelemben és szolgáltatásokban 24 494 1 251 843 3 168 2 584 2 757 1 422 1 512 1 869 728 2 196 513 360 505 757 44 959 1 047 337
Forrás: T-star, KSH
35
MUNKAANYAG Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az ágazatok megyei GDP-hez való hozzájárulását vizsgálva megállapítható, hogy az ipar és építőipar részaránya magasabb mind az országos, mind a Budapest nélkül számított vidéki átlagnál, míg a szolgáltatások részesedése a Budapesten kívül számított országos átlaggal megegyezik. Főbb ágazatok részesedése a megye GDP-jéből (%), 2010 Mezőgazdaság aránya a GDP-ből
Ipar és építőipar aránya a GDP-ből
Szolgáltatások aránya a GDP-ből
Borsod-Abaúj-Zemplén
4,29%
38,92%
56,79%
Országos átlag
3,77%
31,28%
64,95%
Vidéki átlag (Bp. nélkül)
6,16%
37,33%
56,51%
Megye
Forrás: T-star, KSH A fenti információkhoz kapcsolódik az alábbi térkép is, bemutatva az ország többi megyéjében a 3 kiemelt ágazati kategória részesedését a megye GDP-jében.
Térképet készítette: Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal. 2012.-ben a megyében a költségvetési szférában dolgozott az alkalmazottak 37%-a. A legtöbb alkalmazottat a feldolgozóipar foglalkoztatta 2012. I. félévben (36 513 fő). A feldolgozóiparban ugyan a szellemi foglalkozásúak aránya (29%) a megyei átlag (42%) alatt marad, de a havi nettó átlagkereset 22%-kal meghaladja a megyei átlagot. 2011. azonos időszakához viszonyítva érdemben 10% felett a közszférában, azaz az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységben, a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén, illetve a humán-egészségügyi, szociális ellátás ágazatban nőtt a foglalkoztattak száma az előző év azonos időszakához képest. A gazdasági tevékenységeket elemezve a foglalkoztatásban a feldolgozóiparnak van a legnagyobb jelentősége, majd azt követi a kereskedelem, a gépjárműjavítás, illetve az építőipar és a szállítás, raktározás. A mezőgazdaságnak a foglalkoztatásban való részesedése 3%. A kormányzat kiemelt iparágként kezeli a jövőben többek között az autóipart, a környezetipart, egészségipart, kreatív
36
MUNKAANYAG gazdaságot, logisztikát, amelyhez kapcsolódó versenyképesség javító és foglalkoztatás bővítő fejlesztéseket szükséges a megyében is megvalósítani. Az alkalmazásban állók száma, nettó átlagkeresete gazdasági ág szerint, 2012. I. félév
Gazdasági ág
A B C D
E B+ C+ D+E F G H I J K L M N
O P Q R S A–S
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék-gazdálkodás, szennyeződés-mentesítés Ipar Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Összesen Ebből: versenyszféra költségvetési szféra
Fizikai Szellemi foglalkozású foglalkozású fő fő
Összesen, fő
Alkalmazás -ban állók megoszlása %
Szellemi foglalkozásúak aránya ágazaton belül
Összes változás 2011 azonos időszakához viszonyítva %
Havi Havi nettó nettó átlagkereset átlag- aránya megyei kereset, átlaghoz Ft viszonyítva, %
3 489
1 105
4 594
3%
24%
1,0%
94 983
84%
210 25 781
78 10 732
288 36 513
0% 28%
27% 29%
-12,0% -4,0%
146 386 138 097
129% 122%
427
415
842
1%
49%
-29,0%
207 783
183%
2 221
817
3 038
2%
27%
-1,0%
121 881
107%
28 639
12 041
40 680
31%
30%
-5,0%
138 485
122%
5 031
1 124
6 154
5%
18%
2,0%
86 559
76%
6 507
3 359
9 866
7%
34%
-1,0%
104 544
92%
4 346
1 089
5 434
4%
20%
-5,0%
100 268
88%
2 480
585
3 065
2%
19%
-8,0%
77 815
68%
146
507
653
0%
78%
-19,0%
169 146
149%
79
782
860
1%
91%
1,0%
157 495
139%
445
347
792
1%
44%
-45,0%
112 281
99%
398
1 042
1 440
1%
72%
-14,0%
105 776
93%
4 295
953
5 248
4%
18%
12,0%
88 472
78%
5 334
8 737
14 071
11%
62%
15,0%
118 673
104%
2 889
12 938
15 827
12%
82%
-9,0%
121 758
107%
10 851
10 081
20 931
16%
48%
12,0%
79 891
70%
340
825
1 165
1%
71%
-17,0%
120 324
106%
672 75 938
274 55 787
946 131 725
1% 100%
29% 42%
-9,0% -1,0%
90 184 113 618
79% 100%
54 073 19 844
23 012 29 320
77 085 49 164
59% 37%
30% 60%
-2,0% 3,0%
121 173 102 875
107% 91%
Forrás: KSH Országos viszonylatban kiemelkedő a hazai tőke aránya a társas vállalkozásokban Az egy lakosra jutó működő vállalkozások száma valamivel az országos átlag felett van, míg a működő vállalkozásokban döntő a hazai tőke aránya (mintegy 73%-os), ami jóval magasabb, mint a 40%-os országos átlag. A külföldi tőkétől elvárjuk a modern szolgáltatások, termelési és menedzsment módszerek alkalmazását, illetve a nemzetközi piacokba való beágyazódást, azaz az exportálás lehetőségét, ezért továbbra is kívánatos a térségben a foglakoztatás bővítése érdekében a külföldi tőke befektetések vonzása.
37
MUNKAANYAG
Térképet készítette: Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal. Néhány jelentősebb, nagyobb hozzáadott értéket előállító 20 vállalkozás a megyében: Jabil Circuit Kft. Borsodi Sörgyár Zrt. Émász Csoport Borsodchem Zrt. Aes Csoport Continental Dohányipari Zrt. Tvk Nyrt.
Robert Bosch Power Tool Kft. Robert Bosch Energy And Body Systems Kft. Taghleef Industries Kft. Borsod Volán Zrt. Modine Hungária Kft. Szemerey Transport Fuvarozási Zrt.
Unio-Coop Zrt. Érv. Északmagyarországi Regionális Vízmű Zrt Borsodi Sör Kereskedelmi Kft. Mifű Miskolci Fűtőerőmű Kft. Prec-Cast Öntödei Kft. Johnson Electric Ózd Kft. Remy Automotive Hungary Kft.
Forrás: TOP 100, a legjelentősebb Borsod-Abaúj-Zemplén megyei székhelyű vállalkozások, 2010 Mezőgazdaságban foglalkoztatottak jelentős csökkenése Ahogy az a 2.1.b fejezetben bemutatásra került, Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország egyik legerdősebb vidéke, ahol az erdők aránya 2010-ben 30,19% volt, jelentősen meghaladva az országos átlagot. (20,56%). Ugyanakkor ezzel párhuzamosan a szántóterületek aránya az országos átlag alatt van (35,91% szemben a 46,46%-os országos átlaggal). A megyében használt mezőgazdasági terület mintegy 1%-kal nőtt. A területeket művelő gazdaságok számának növekedése miatt összességében 46%-kal csökkent 2000 és 2010 között a mezőgazdasági birtokok átlagos mérete. Az átlagos birtokméret gyakorlatilag megfeleződött 2000 és 2010 között: 586 Ha/gazdálkodó szervezet, ami alig haladja meg az országos átlagot.
38
MUNKAANYAG
Használt mezőgazdasági terület (ha) Éves értékek Változás (%) 2000 2010 2010/2000 Borsod-AbaújZemplén megye Országos
Mezőgazdasági birtokok átlagos mérete (ha/db) Éves értékek Változás (%) 2000 2010 2010/2000
266 406
270 323
1,0%
1 092
586
-46,0%
4 652 448
4 611 606
-1,0%
669
536
-20,0%
Forrás: T-star, KSH Mezőgazdasági területet használó gazdaságok száma 461 volt 2010-ben, aminek a 88%-os növekedése meghaladja az országos átlagot (24%) A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma jelentősen csökkent 2010-ben 2000-hez viszonyítva, 2010-ben 45%-kal kevesebb, 3 621 fő volt a teljes munkaidős létszáma a mezőgazdasági vállalkozásoknak. Ugyan a részmunkaidős foglalkoztatottak száma növekedett, de ez ő számuk alig 8%-a csak a teljes munkaidős foglalkoztatotti létszámnak. Foglalkoztatottak a mezőgazdaságban Teljes munkaidős foglalkozásúak létszáma (40óra/hét) (fő) Éves értékek Változás (%) 2000 2010 2010/2000 Borsod-Abaúj6 615 3 621 -45,0% Zemplén megye Ország 127 384 69 078 -46,0%
Nem teljes munkaidős foglalkozásúak létszáma (>60 óra/hó) (fő) Éves értékek Változás (%) 2000 2010 2010/2000 192
287
49,0%
5 363
7 610
42,0%
Forrás: T-star, KSH A megyében mind az állatállomány, mind az állattartó gazdaságok száma az országos átlagot meghaladó mértékben csökkent 2000 és 2010 között. A 2010. évi állatállomány 73,7%-a a 2000. évinek. Állattenyésztés
Borsod-AbaújZemplén megye Országos
Állattartó gazdaságok száma (db) Éves értékek Változás (%) 2000 2010 2010/2000
Állatállomány nagysága (állategység) Éves értékek Változás (%) 2000 2010 2010/2000
108
88
-18,5%
147 625
108 734
-26,3%
2 438
2 188
-10,3%
3 097 537
2 498 313
-19,3%
Forrás: T-star, KSH Jelentős potenciál a zöldség és gyümölcs ágazat fejlesztésében Az alábbiakban bemutatásra kerül a növénytermesztés néhány kulcsadata termőterületek mérete, illetve megyén, valamint az országon belüli megoszlása alapján. A megyében az országos átlag feletti az ipari növények (napraforgó, repce, dohány, szója), illetve a takarmánynövények (silókukorica, lucerna) termesztése, míg a zöldségfélék termesztése jóval az országos részesdés alatt marad (0,6%-a az összes országos termőterületnek). Legnagyobb termőterületen, a vetésterület közel 50%-án 2010-ben gabonaféléket termesztettek. Vetésterület növénycsoportonként, 2010
204 606 3 804 142
101 968 2 376 489
száraz hüvelyesek 841 17 516
5,4%
4,3%
4,8%
3,4%
6,6%
6,0%
0,6%
100%
49,8%
0,4%
0,6%
24,3%
8,3%
0,1%
62,5%
0,5%
0,9%
19,8%
7,5%
1,4%
Összesen Borsod-Abaúj-Zemplén, ha Országos érték, ha Borsod-Abaúj-Zemplén részaránya az országból Borsod-Abaúj-Zemplén megyén belüli megoszlás Országon belüli megoszlás
gabonafélék
gyökérnövények 1 147 34 117
ipari takarmány- zöldségfélék növények növények és szamóca 49 631 16 969 305 753 546 284 772 55 133
39
MUNKAANYAG Forrás: KSH A zöldségféléken belül a megyében az országos értéket meghaladó nagyobb arányban termesztenek csemegekukoricát, zöldbabot, vöröshagymát, fejes káposztát, uborkát, zöldpaprikát. A gyümölcsterület országon belüli részaránya (7,2%) meghaladja a megyének a vetésterületekből való részesedését (5,4%). A megyében az országos arányoknál jelentősebb a körte, kajszi, szilva és dió termesztése. A kajszi mellett még az alma termőterülete a legmagasabb 1 000 hektár feletti. Gyümölcsfákkal betelepített terület, 2010 Borsod-Abaúj-Zemplén, ha Országos érték, ha Borsod-Abaúj-Zemplén részaránya az országból Borsod-Abaúj-Zemplén megyén belüli megoszlása Országon belüli megoszlás
Törzses gyümölcsök 5 553 77 015
körte
alma
meggy
cseresznye
őszibarack
kajszi
dió
szilva
1 464 29 938
564 2 831
529 14 798
175 2 718
160 6 223
1 286 4 720
643 8 005
583 5 563
7,2%
4,9%
19,9%
3,6%
6,4%
2,6%
27,3%
8,0%
10,5%
100,0%
26,4%
10,2%
9,5%
3,1%
2,9%
23,2%
11,6%
10,5%
38,9%
3,7%
19,2%
3,5%
8,1%
6,1%
10,4%
7,2%
Forrás: KSH A bogyós gyümölcsök országon belüli részesedése is meghaladja a vetésterületek részarányát. A bogyós gyümölcsök közül a megyében meghatározó a szeder, míg legnagyobb területen bodzát termesztenek. Bogyós gyümölcsökkel betelepített terület, 2010 Bogyósok Borsod-Abaúj-Zemplén, ha Országos érték, ha Borsod-Abaúj-Zemplén részaránya az országból Borsod-Abaúj-Zemplén megyén belüli megoszlása Országon belüli megoszlás
málna
ribiszke
köszméte (egres)
bodza
szeder
901 6 753
24 465
97 1 325
8 205
386 3 325
111 265
13,3%
5,2%
7,3%
4,1%
11,6%
42,0%
100,0%
2,7%
10,8%
0,9%
42,8%
12,3%
6,9%
19,6%
3,0%
49,2%
3,9%
Forrás: KSH Szőlőt 11 678 hektáron termesztenek a megyében, ami az ország szőlő termesztési területének a 10,7%-a. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet által a magyar mezőgazdaság kilátásairól 2012 tavaszán szervezett konferencián az alábbi legfőbb állítások hangzottak el, ami egyfajta iránymutatást is ad mezőgazdaság és ezen belül is a növénytermesztés fejlesztésének: Az Európai Unióba való belépés után minden második mezőgazdasági termék import áru a hazai üzletekben. A gabonatermelés jellemzően tőkeintenzív, alacsony foglalkoztatású ágazattá vált szemben a jelentős munkaerőigénnyel bíró zöldség- és gyümölcstermesztéssel, illetve a mezőgazdasági feldolgozóiparral. A mezőgazdaság külkereskedelmi mérlege pozitív, de ez döntően a gabonafélék exportjának köszönhető. A feldolgozott termékek esetén a behozatal meghaladja a kivitelt. Magyarországon ma a gyümölcs- és zöldségtermesztés fele az 1980-as évek átlagában megtermelt mennyiségnek, ami részben a piac beszűkülésének, illetve az import termékeknek tulajdonítható. A zöldség- és gyümölcstermesztés visszaszorulását az EU területalapú agrártámogatási rendszere is erősíti, hiszen a jelentős vetésterületet igénylő gabonatermesztés nagyobb támogatással jár a kisebb vetésterületű zöldség-, gyümölcstermesztéssel szemben. A világ egyik legnagyobb agártermék importőre az Európai Unió, valamint a biztonságos mezőgazdasági termékek, élelmiszerek iránt egyre nő az igény a világon.
40
MUNKAANYAG A fentiek alapján nemcsak országos, de megyei szinten is jelentős lehetőségek vannak zöldség- és gyümölcstermesztés, valamint a kapcsolódó feldolgozóipar fejlesztésében. A megyén belül különösen azokra az ágazatokra kell koncentrálni, ahol a megyének egyértelmű versenyelőnye van az országon belül, és előtérbe kerül a helyi piacra, a helyi közétkeztetési konyhákra való termelés lehetősége. Mindezek – a korábban nagyobb közöségi-állami szerepvállalással - igénylik a helyi piacok, illetve kereskedelmi láncokba történő értékesítés megszervezését, a szabad munkaerő (közfoglalkoztatottak) bevonását a helyi közkonyhákra történő termelés esetén, illetve a helyitájjellegű feldolgozott termékek elkészítését. Ehhez szükséges a biztonságos és magas minőséget nyújtó termelési, valamint raktározási feltételek megteremtése. A magasabb termelési feltételek kialakításához többek között elengedhetetlen az öntözés jobb és költséghatékonyabb megszervezése víztározók kiépítésével, hiszen az országban az öntözött vetésterület a teljes vetésterület mindössze 2 százalékát teszi ki. Továbbá javasolt a megyében termálvizek többcélú hasznosításának részeként a melegházi növénytermesztés bővítése, illetve a raktározásra hűtőházak építése. Mindezen lépések után megnyílhat lehetőség a külpiaci értékesítésre is. 2010-ben egy hektárra 311 tonna műtrágyát használtak fel, ami jelentős, 30%-os csökkenést jelent 2004 óta. Ez különösen fontos a mezőgazdasági területek szennyezésének csökkentése érdekében. Az alábbi táblázat bemutatja a 2007-13. évi Nemzeti Vidékfejlesztési Programból nyújtott mezőgazdasági támogatást Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Az országban benyújtott kifizetési kérelmek 6,16%-át Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vállalkozások nyújtották be. I. tengely Mezőgazdasági és erdészeti gazdaságok versenyképessége Db mFt Borsod-AbaújZemplén megye Magyarország
II tengely A környezet és vidék fejlesztése db
4 482
14 728,86
6 342
74 308
333 083,44
88 688
mFt 16 252,41
összesen db
mFt
10 824,0
30 981,27
169 711, 65 162 996,0
502 795,09
Forrás: mvh.gov.hu - http://www.mvh.gov.hu/portal/MVHPortal/default/mainmenu/eredmenyek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a turizmus jelentősége viszonylag kicsi az országban 1000 lakoshoz viszonyítva 2,377 vendégéjszakát töltenek el Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ami 12. helyet jelenti a megyék között az országos rangsorban. A turizmus alapvetően az aktív turizmusnak helyet adó értékes természeti környezethez, illetve a gyógy- és termálvízre épülő egészség és wellness turisztikai szolgáltatásokhoz, valamint a hivatás turizmushoz kapcsolódik. A megye különleges természeti, kulturális örökség értékei: a kultúrtáj kategóriában a világörökség részévé nyilvánított borairól híres Tokaj-hegyalja; a várakban, erdei túraútvonalakban gazdag Zemplén; Miskolc történelmi belvárosa, Diósgyőri vár környezete és Lillafüred térsége; Aggteleki cseppkő-barlang térsége a megújuló edelényi kastéllyal és a kapcsolódó kisebb rurális jellegű turisztikai fejlesztésekkel, valamint a Bükk-hegység különleges természeti adottságai (pl. Lázbérci-tó). A megye turisztikai szempontból jelentősebb gyógy- és termálfürdői: Miskolc-tapolcai barlangfürdő, mezőkövesdi Zsóry-fürdő, Sárospataki Végardó-fürdő. Az aprófalvakban és erdős területekben gazdag megye jó terepe a természet közeli, falusi turizmusnak. További, a turizmus számára is értékes épületek, kulturális örökség értékek kerültek felsorolásra a 2.1.j fejezetben.
41
MUNKAANYAG
Megye Budapest
1000 lakosra jutó vendégéjszakák száma, 2010 (db) 7 559,01
Borsod-Abaúj-Zemplén
2 377,48
Heves
6 334,17
Nógrád
1 271,11
Szabolcs-Szatmár-Bereg
851,11
Zala
19 479,49
Országos átlag Vidéki átlag (Bp. nélkül)
4 817,27 4241,26
Forrás: T-star, KSH
Térképet készítette: Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal.
A turizmusnak jelentős koncentrációja van a megyében, a legtöbb vendégéjszakát Miskolcon és Mezőkövesden töltik el a vendégek a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák alapján. 2000-hez viszonyítva 2010-ben a vendégéjszakák kis mértékű 3,6%-os emelkedése figyelhető meg. Fontos kiemelni, hogy 2005-ben 11,2 %-kal töltöttek el több vendégéjszakát a vendégek a megyében, mint 2000-ben. Ez a növekedés meghaladta az országos átlagot, de 2010-re 2005-höz viszonyítva az országosnál nagyobb léptékben esett vissza a megye idegenforgalma. Megyén belül a vendégéjszakák legnagyobb léptékben a Mezőkövesdi kistérségben nőttek, mintegy 68 ezer vendégéjszakával, míg Miskolcon közel 80 ezer fővel csökkentek a vendégéjszakák 2010-re 2000-hez képest. Az elmúlt 10 évben a vendégéjszakák számának növekedése kiemelendő elsősorban a Tokaji, majd a Sárospataki kistérségben, addig a Sátoraljaújhelyi kistérségben a vendégéjszakák alakulása inkább hektikus volt. Megemlítendő, hogy 2000-hez képest az Abaúj-hegyközi kistérség majdnem megduplázta a vendégéjszakák számát. Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken Kistérségek
Éves értékek (db)
Változás (%)
2000
2005
2010
2010/2000
2010/2005
Miskolci
299 663
249 012
220 331
-26,5%
-11,5%
Edelényi
24 267
43 319
29 435
21,3%
-32,1%
1 539
12 232
8 824
473,4%
-27,9%
Kazincbarcikai
28 805
30 276
29 289
1,7%
-3,3%
Mezőkövesdi
91 107
131 309
157 241
72,6%
19,7%
Ózdi
23 161
11 731
7 127
-69,2%
-39,2%
Sárospataki
33 114
37 807
45 850
38,5%
21,3%
Sátoraljaújhelyi
50 677
78 602
50 694
0,0%
-35,5%
Szerencsi
13 293
7 859
5 700
-57,1%
-27,5%
Szikszói
3 327
4 036
573
-82,8%
-85,8%
Tiszaújvárosi
48 464
56 136
36 579
-24,5%
-34,8%
Abaúj–Hegyközi
13 661
26 392
23 384
71,2%
-11,4%
3 122
1 648
1 115
-64,3%
-32,3%
0
0
0
NaN
NaN
10 229
26 666
51 464
403,1%
93,0%
644 429
717 025
667 606
3,6%
-6,9%
18 369 319
19 737 358
19 554 438
6,5%
-0,9%
Encsi
Bodrogközi Mezőcsáti Tokaji Borsod-Abaúj-Zemplén Országos Forrás: T-star, KSH
42
MUNKAANYAG Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a külföldiek által a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma 2000-től 6,4%-kal csökkent, a 2000. évi 139 282 éjszakáról 2010-re 130 306 éjre változott. A megyében a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák aránya 2010-ben 20% volt szemben a 40%-os országos átlaggal. Érdekes, hogy arányaiban a Tiszaújvárosi (62%) és az Ózdi (40%) kistérségben a legmagasabb a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák aránya 2010-ben, ez nagyrészt a településen található külföldi tulajdonú vállalatokhoz kötődő vendégéjszakákra vezethető vissza. Fontos kiemelni, hogy a térség külföldi tulajdonú, illetve nemzetközi munkamegosztásban dolgozó nagyvállalataihoz kötődő hivatás turizmusa meghatározó a főbb turisztikai szezonon kívüli időszakban. Azokban a térségekben, ahol a szabadidős célú turizmus a meghatározó, ott alacsonyabb a külföldiek részaránya, a Sárospataki térségben 35%, a Miskolci és a Mezőkövesdi kistérségben 2020% volt. Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe a legtöbb külföldi vendég Lengyelországból, Németországból és Szlovákiából érkezett. A kereskedelmi szálláshelyeken bruttó 5,8 milliárd forint árbevétel keletkezett, melyből bruttó 3,3 milliárd forintot a szállásdíjakból realizáltak; ez az összeg az előző évivel azonos. A szállásdíjakból származó bevételek 67%-át a szállodák, 18%-át a panziók adták, 23%-a a külföldi vendégektől származott. A kereskedelmi szálláshelyeken a vendéglátás bevétele 1,7 milliárd forintot tett ki, mely 14%-kal esett vissza az előző évhez képest.4 Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák aránya a kereskedelmi szálláshelyeken (db) Külföldiek részaránya Külföldiek által eltöltött Kistérség kereskedelmi szálláshelyen (%) vendégéjszakák változása (%) 2000 2005 2010 2010/2000 2010/2005 Miskolci
21%
19%
20%
-29,0%
-8,7%
Edelényi
10%
8%
9%
14,3%
-20,8%
Encsi
39%
3%
7%
9,6%
70,4%
Kazincbarcikai
23%
14%
20%
-11,2%
36,7%
Mezőkövesdi
35%
17%
17%
-17,5%
19,7%
Ózdi
25%
28%
40%
-50,5%
-14,5%
Sárospataki
16%
21%
35%
199,2%
97,6%
Sátoraljaújhelyi
5%
4%
4%
-21,1%
-32,7%
Szerencsi
16%
15%
13%
-66,1%
-39,6%
Szikszói
1%
3%
8%
26,5%
-61,6%
Tiszaújvárosi
35%
49%
62%
32,7%
-18,1%
Abaúj–Hegyközi
2%
2%
1%
62,0%
-39,9%
Bodrogközi
5%
0%
3%
-80,2%
NaN
Mezőcsáti
NaN
NaN
NaN
NaN
NaN
Tokaji Borsod-AbaújZemplén megye Országos
32%
19%
13%
106,6%
31,0%
22%
18%
20%
-6,4%
2,8%
57%
55%
49%
-8,6%
-10,8%
Forrás: T-star, KSH A bővülő vendégforgalommal, illetve a szálláshelyek közül kedvezőbb kapacitáskihasználtsággal rendelkező szállodák szállásférőhelyeinek száma az országos átlagnál magasabb arányban, 70%-kal bővült 2000 és 2010 között. A változás eltérő mértékű volt a kistérségekben. Ugyan a legtöbb szállodai férőhely a Miskolci kistérségben van, de a legnagyobb bővülés arányaiban a Tokaji, Mezőkövesdi, Sátoraljaújhelyi térségében volt.
4
Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén megye idegenforgalmi statisztikája2010, www.baz.hu 43
MUNKAANYAG Szállodák szállásférőhelyeinek száma (db) Kistérség
Éves értékek (db) 2000
2005
Változás (%) 2010
2010/2000
2010/2005
Miskolci
1 216
1 293
1 971
62,1%
52,4%
Edelényi
199
227
227
14,1%
0,0%
0
20
88
340,0%
82
134
120
NaN 46,3%
Mezőkövesdi
116
175
655
464,7%
274,3%
Ózdi
118
60
60
-49,2%
0,0%
Sárospataki
148
148
113
-23,6%
-23,6%
Sátoraljaújhelyi
52
163
208
300,0%
27,6%
Szerencsi
46
44
50
8,7%
13,6%
Szikszói
0
0
0
393
411
216
NaN -45,0%
NaN -47,4%
85
87
86
1,2%
-1,1%
Bodrogközi
0
0
0
NaN
NaN
Mezőcsáti
0
0
0
Tokaji
0
401
384
NaN 284,0%
NaN -4,2%
2 455
3 163
4 178
70,2%
32,1%
100 604
115 895
123 518
22,8%
6,6%
Encsi Kazincbarcikai
Tiszaújvárosi Abaúj–Hegyközi
Borsod-Abaúj-Zemplén megye Országos
-10,4%
Forrás: T-star, KSH A kereskedelmi szálláshelyek mellett a falusi turizmus is jelen van Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a legtöbb szálláshely a Zemplénben, így a Sátoraljaújhelyi, a Sárospataki és az Abaúj-hegyközi, valamint a Tokaji kistérségben van. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az Edelényi kistérségben 2010re 696 férőhelyre bővült a falusi szállásadás férőhelyeinek száma. E kategóriában a legnagyobb csökkenés a Mezőkövesdi kistérségben volt, ahol vélhetően a magánszállásadóktól a kereskedelemi szálláshelyek felé tolódott el a kínálat. Falusi szállásadás szállásférőhelyeinek száma (db) Kistérségek
Éves értékek (db)
Változás (%)
2000
2005
2010
2010/2000
2010/2005
Miskolci
146
180
267
82,9%
48,3%
Edelényi
248
809
974
292,7%
20,4%
Encsi
40
65
36
-10,0%
-44,6%
Kazincbarcikai
43
154
129
200,0%
-16,2%
1 650
2 531
519
-68,5%
-79,5%
Ózdi
86
191
238
176,7%
24,6%
Sárospataki
112
217
518
362,5%
138,7%
Sátoraljaújhelyi
166
522
631
280,1%
20,9%
Szerencsi
32
147
103
221,9%
-29,9%
Szikszói
0
56
109
94,6%
Tiszaújvárosi
6
10
27
NaN 350,0%
170,0%
Abaúj–Hegyközi
281
572
394
40,2%
-31,1%
Bodrogközi
41
58
56
36,6%
-3,4%
Mezőcsáti
47
43
164
248,9%
281,4%
Tokaji
46
180
320
595,7%
77,8%
Mezőkövesdi
44
MUNKAANYAG Falusi szállásadás szállásférőhelyeinek száma (db) Kistérségek Borsod-Abaúj-Zemplén megye Országos
Éves értékek (db)
Változás (%)
2000
2005
2010
2010/2000
2010/2005
2 944
5 735
4 485
52,3%
-21,8%
33 502
44 453
26 210
-21,8%
-41,0%
Forrás: T-star, KSH A turizmus versenyképességének megőrzése, illetve javítása érdekében 2007 óta 19 513 MFt támogatásban részesültek a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szolgáltatók az Észak-Magyarországi Operatív Programból. Támogatásban részesültek:
Termál- és gyógyfürdők: a Miskolci Selyemréti, a Mezőkövesdi Zsóry és a Bogácsi fürdő. Kulturális célú szolgáltatások: az edelényi L'Huillier-Coburg-kastély vonzerejének fejlesztése, Tokaj fesztiválkatlan kialakítása (a beruházás még nem kezdődött el), Diósgyőr-Lillafüred kulturális és öko-turisztikai fejlesztése, a Füzéri vár fejlesztése, FŰTŐMŰ - IMAX Miskolc és Rock Múzeum kialakítása Miskolcon. Öko-, aktívturisztikai termékeket: poroszlói Tisza-tavi ökocentrum, Bükkaljai, Históriásvölgyi fejlesztések, Pácini mikro-térségi fejlesztések és Sátoraljaújhelyi magashegyi kalandpark. Szálláshelyek és egyéb turisztikai szolgáltatások versenyképességének javítása: 4 702 MFt értékben, ugyanakkor fontos megjegyezni nem minden támogatott projekt valósul meg, több szálláshely visszalépett a tervezett beruházástól. Turisztikai Desztinációs Menedzsment rendszer fejlesztése és működtetése: Sátoraljaújhely, Mezőkövesd, Tokaj-hegyalja és az Abaúj-hegyközi térségben. Mindezek mellett, a vidékfejlesztési forrásból 58 turisztikai célú projektet támogattak a megyében 872,66 MFt értékben 2007-től, amihez kapcsolódik még a vidéki örökség megőrzése keretében megvalósuló 93 projekt 912,7 MFt támogatással. A jövőben törekedni kell a megyében a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák számának növelésére, amihez szükséges a szálláshelyek minőségének javítása, illetve az egyedi értékekkel (természeti, kulturális, vagy épített) bíró turisztikai termékkínálat fejlesztése a jelentősebb turisztikai célterületeken, illetve azok környékén. Mindezek érdekében nem csak a térségi szintű marketinget, hanem a termékek helyi-desztinációs kínálatba való szervezését is fejleszteni kell.
2.2.b. A gazdaság belső és külső kapcsolatai Alacsony exportrészesedés A gazdaság külső kapcsolataira vonatkozóan érhetők el statisztikai adatok, így a kiemelt mutató a gazdasági társaságok árbevételén belül az export teljesítmény aránya. Borsod-Abaúj-Zemplén megye export árbevétele 2010-ben 4,3%-át adta az ország összes export árbevételének. A megye relatív lemaradását mutatja, hogy az egy főre jutó export árbevétel 2010-ben 62%-a volt az országos értéknek. A megyében az egy főre jutó export teljesítmény az alapvetően exportra termelő nagyobb vegyipari üzemeknek helyet adó Kazincbarcikán (TVK, Borsodchem), illetve a megye egyik legnagyobb vállalatának az elektronikai összeszerelést végző Jabil-nek helyet adó Tiszaújvárosban a legmagasabb. Ezen üzemek kicsit torzítják is a megyei értéket, azaz kedvezőbb képet adnak a megyéről. Az egy főre jutó export árbevétel megmutatja, hogy melyek azok a térségek, ahol meghatározóak a külföldi értékesítéssel rendelkező termelő üzemek, vagy szolgáltatók a megyében: Miskolc, Kazincbarcika, Mezőkövesd, Ózd, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Tiszaújváros. A megye többi térségben jóval a megyei átlag alatt marad az export teljesítmény.
45
MUNKAANYAG Egy főre jutó exportbevétel (Ft) Kistérségek
Éves értékek (Ft) 2000
2005
Változás (Ft) 2010
2010-2000
2010-2005
Miskolci
287
662
575
288
306
Edelényi
29
42
59
30
17
Encsi
56
41
76
20
35
2 014
2 519
2 786
772
268
Mezőkövesdi
256
404
621
366
218
Ózdi
180
311
393
214
82
Sárospataki
155
118
409
254
291
Sátoraljaújhelyi
440
650
633
193
-17
Szerencsi
38
24
52
15
28
Szikszói
8
10
8
1
-2
4 962
6 489
14 575
9 612
8 085
Abaúj–Hegyközi
81
79
179
97
99
Bodrogközi
50
2
8
-41
7
0
63
166
165
103
73
61
144
71
82
578
857
1 283
705
425
1 293
1 627
2 063
770
436
Kazincbarcikai
Tiszaújvárosi
Mezőcsáti Tokaji Borsod-AbaújZemplén megye Országos
Forrás: T-star, KSH A fenti relatív mutatók mellett fontos kiemelni, hogy a Tiszaújvárosi és a kazincbarcikai kistérség mellett az Ózdi térségben vélhetően a Johnson Electric üzemének, míg a Sátoraljaújhelyi térségben a Prec-Cast autóipari beszállítónak és a dohánygyárnak köszönhető a kedvezőbb export árbevételi mutató. A statisztika kicsit csalóka, mert azokban a térségekben ahol alacsonyabb az árbevétel, ott egy-egy nagyobb, exportra termelő vállalkozás jelentősen torzítja a mutatót. Miskolcon ugyan az export árbevételből való részesedés alacsonyabb, de számos olyan vállalkozás van, amelyik döntően külpiaci értékesítésre termel, pl. a Bosch csoport helyi üzemei. Export értékesítés aránya a nettó árbevételből (%) Kistérség
Éves értékek (%)
Változás mértéke (százalékpont) 2010-2000 2010-2005
2000
2005
2010
Miskolci
9,73
17,36
17,06
7,3
-0,3
Edelényi
5,09
6,01
7,48
2,4
1,5
Encsi
10,50
5,68
10,44
-0,1
4,8
Kazincbarcikai
50,73
47,68
46,88
-3,8
-0,8
Mezőkövesdi
23,55
24,68
33,58
10,0
8,9
Ózdi
15,28
21,72
40,78
25,5
19,1
Sárospataki
13,13
7,75
18,81
5,7
11,1
Sátoraljaújhelyi
30,09
25,24
28,04
-2,0
2,8
Szerencsi
3,37
2,05
4,21
0,8
2,2
Szikszói
2,53
1,86
1,75
-0,8
-0,1
Tiszaújvárosi
38,33
41,63
76,06
37,7
34,4
Abaúj–Hegyközi
13,65
9,96
23,43
9,8
13,5
Bodrogközi
24,77
0,67
3,17
-21,6
2,5
46
MUNKAANYAG Export értékesítés aránya a nettó árbevételből (%) Kistérség
Éves értékek (%)
Változás mértéke (százalékpont) 2010-2000 2010-2005
2000
2005
2010
Mezőcsáti
0,13
11,27
21,01
20,9
9,7
Tokaji Borsod-AbaújZemplén megye Országos
10,59
4,34
13,60
3,0
9,3
23,26
26,75
39,06
15,8
12,3
23,22
23,99
29,43
6,2
5,4
Forrás: T-star, KSH A gazdaság belső kapcsolataira vonatkozóan nem rendelkezünk megbízható információkkal. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy egy erős térségi gazdaságban egyaránt jelen vannak az export tevékenységet végző vállalkozások, és a helyi adottságokhoz illeszkedve biztosított a helyi piacra való termelés. Ez utóbbira példák a termelőktől való közvetlen vásárlás terei, az újabban ismét – főként a turisztikailag frekventált településeken - népszerűvé váló termelői piacok. Továbbá fontos kiemelni, hogy minél több egy térségben a vállalkozások közti üzleti interakció (pl. termékvásárlás, napi működésen felüli szolgáltatás-vásárlás, kutatás-fejlesztési együttműködés), annál erősebb a gazdaság térségi beágyazottsága. Ehhez kapcsolódóan nemcsak a közvetlen exportra értékesítő vállalkozások jelentőségét kell kiemelni, hanem azokét is, akik az exportáló vállalkozások beszállítói.
2.2.c. A termelési infrastruktúra állapota A termelési infrastruktúra alapfeltételei leginkább az ipari parkokban állnak rendelkezésre Az elmúlt években folyamatosan volt elérhető állami vissza nem térítendő támogatás termelő üzemeket kiszolgáló alap-infrastrukturális fejlesztésekre; igaz, a feltételek inkább ingatlan-fejlesztési, mintsem gazdaságösztönzési szempontokat képviseltek. A rossz támogatási feltételek, illetve a termelői infrastruktúra korábbi években való kiépítettsége következtében az iparterületek fejlesztésére kevesebb igény jelentkezett az elmúlt években, ezért a termelői infrastruktúra fejlesztését a vállalkozások telephelyeinek fejlesztése keretében támogatta a kormány, előnyben részesítve az ipari parkokban tervezett beruházásokat. Az elmúlt években az egyik legjelentősebb ipar-területi fejlesztés a Miskolcon 2009-ben átadott Mechatronikai Ipari Parkban volt, ahol 39,5 ha nagyságú, kiemelkedő földrajzi és logisztikai adottságokkal rendelkező, új, összközműves zöldterület várja a befektetőket. Borsod-Abaúj-Zemplén megye ipari park címet viselő területei Ipari park BARCIKAI IPARI PARK (Kazincbarcika) BorsodChem Ipari Park (Kazincbarcika) Diósgyőri (DIGÉP) Ipari Park (Miskolc) Encsi Ipari Park (Encs)
Elnyerés dátuma
Honlapja
Kazincbarcika Város Önkormányzata, Barcikai Ipari Park Kft. *
2007
www.barcikaiiparip ark.hu
BorsodChem Zrt.
1997
www.borsodchem.h u
Diósgyőri Ipari Park Kft. f.a.
1997
-
2000
www.encs.hu
2005
www.fiz.hu
2000
-
2005
www.mechapark.hu
1999
-
2009
www.mikrt.hu
1997
www.ozdipark.hu
A cím viselője
Encs Város Önkormányzata „FIZ” Felsőzsolcai Ipari Zóna Felsőzsolcai Logisztikai Ipari Park Befektetési, Ingatlanforgalmazási (Felsőzsolca) és Szolgáltató Kft. Mezőkövesd Város Mezőkövesdi Ipari Park (Mezőkövesd) Önkormányzata MIK Miskolci Ingatlangazdálkodó MIP-Miskolci Ipari Park (Miskolc) Zrt. Miskolc-Alsózsolca Ipari Park MAIP Miskolc-Alsózsolca Ipari (Alsózsolca) Park Kft. MIK Miskolci Ingatlangazdálkodó Miskolc Déli Ipari Park (Miskolc) Zrt. Ózdi Ipari Park (Ózd) Ózdi Ipari Park Kft.
47
MUNKAANYAG Borsod-Abaúj-Zemplén megye ipari park címet viselő területei Ipari park Sajóbábonyi Vegyipari Park (Sajóbábony) Sátoraljaújhelyi Ipari Park (Sátoraljaújhely)
A cím viselője
Elnyerés dátuma
SVIP Sajóbábonyi Vegyipari Park Kht.
1998
www.svip.hu
Sátoraljaújhelyi Ipari Park Kft.
1998
www.zrva.hu
2003
-
1999
-
1998
www.tszolg.com
Szerencsi Ipari Park Építő és Szolgáltató Kft. Szikszó Város Önkormányzata, Szikszói Ipari Park (Szikszó) Szikszói Ipari Park Kft.* Tiszaújvárosi Ipari Park (Tiszaújváros) TiszaSzolg 2004. Kft. SZERENCSI IPARI PARK (Szerencs)
Honlapja
Forrás: NGM - http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/belgazdasagert-felelosallamtitkarsag/hirek/ipari-park-cim-viselesere-jogosult-parkok-es-szervezetek Általános tematikájú ipari parkok jelenléte a megyében ipari termelési központokban Az ipari parkok működése eltérő, vannak melyek jól működnek és vannak ahol még számos szabad fejlesztési területtel rendelkeznek, mások még infrastrukturális fejlesztésekre várnak. Többnyire jellemző, hogy az ipari parkok által befogadott vállalkozásoknak egy ipari parkon belül nincs különösebb specializált tevékenységi köre, vagy ágazati kötődése, kivéve, azokon a területeken, ahol már évtizedek óta egy nagyvállalat köré szerveződtek a vállalkozások (Pl. BorsodChem Ipari Park). A jövőre nézve célszerű végiggondolni, hogy az ipari parkok profilját miként lehet erősíteni az adott parkon belül meghatározó, sikeres vállalkozás tevékenységéhez kapcsolódóan. Ezáltal együttműködések alakulhatnak a vállatok között (fejlesztési, gyártási, értékesítési tevékenységben vagy a munkaerő biztosításában), és javulhat a hasonló profilhoz tartozó vállalkozások versenyképessége. Az ipar fejlesztését néhány kistérségi központban, mint Sárospatakon a bonyolult tulajdonviszonyok korlátozzák, hisz az iparterület magán tulajdonosai alapvetően az ingatlan értékesítéses után megszerezhető bevétel maximalizálásában érdekeltek és nem a helyi foglalkoztatási potenciál bővítésében. Ezért az elmúlt években számos helyen elsődlegesen az országos kiskereskedelmi láncok egységei települtek le, miközben az adott település nem tudott a termelő tevékenységet végző vállalkozásoknak versenyképes telephelyi ajánlatot tenni. Vállalkozásfejlesztést segítő közvető szervezetek jelenléte a bizonytalan működési környezetben Az inkubátorházak fejlesztésével is hasonló volt a probléma, mint az ipari parkok esetén, jellemzően üzleti alapon irodai célú fejlesztések történtek, ahol a kezdő vállalkozásoknak nyújtott tanácsadási szolgáltatások rendszertelenek, csupán az adminisztrációs szolgáltatások maradnak meg. Az inkubátorházakban jellemzően a 0-3 éves vállalkozások kapnak kedvezményt a bérleti díjból. Amennyiben a kezdő vállalkozások részéről nincs igény az irodai infrastruktúrára, akkor más vállalkozás piaci alapon bérelheti az adott helyiségeket. 2007-13 között iparterület-fejlesztésre Miskolc, Ózd, Sajóbábony, Felsőzsolca, és Kazincbarcika térségben ítélek meg 4 271 MFt értékben állami támogatást, míg a Felsőzsolca, Ózd, Pálháza, Szikszó, Sátoraljaújhely, Tiszaújváros, Miskolc és Kazincbarcika települése kapott inkubátorház fejlesztésére támogatást. A megyében más településen nem is működik inkubátorház. A megyében a logisztikai szolgáltatók általában a termelő üzemek közelébe települtek, így Miskolcon, Felsőzsolcán, Szikszón és Tiszaújvárosban történtek fejlesztések támogatásból az elmúlt 5 évben. A logisztikai fejlesztésekre a megyében még lehetőség van az M3-as autópálya mellett Mezőkövesdnél, ahol egyszerre áll rendelkezésre közúti, vasúti, illetve korszerűsítendő repülőtéri infrastruktúra. Továbbá, a lehetséges logisztikai központhoz képest mintegy 50-60 km távolságra van a vasúton is elérhető tiszai áruforgalmi kikötő Tiszaújvárosban. Ezen a ponton csak akkor van lehetőség nagyobb léptékű, a repülőtér használatára is építő logisztikai célú fejlesztésre, ha üzleti megrendelés érkezik a földrészek, így Európa és Ázsia közti, elsősorban légi szállítású áruforgalom bonyolítására, szervezésére.
48
MUNKAANYAG 2.2.d. A telepítési tényezők értékelése A vállalkozások letelepedésének és fejlődésének főbb tényezői megjelennek a fejlesztési koncepció helyzetelemzésének egészében, mint például a termelő infrastruktúra rendelkezésre állása szakképzett munkaerő elérhetősége piacok elérhetősége lehetséges vállalkozási együttműködések, üzleti partnerek köre a térségben vállalkozások fejlesztéseit finanszírozó eszközök (közvetett és közvetlen támogatások) – jelenleg főként országos, de részben területi programokban állnak források rendelkezésre innováció közvetítési szolgáltatások, illetve technológiai transzf, vállalkozások letelepedését, kezdő vállalkozások indítását segítő tanácsadási szolgáltatások. Utóbbi szolgáltatások a megyében részben jelen vannak, részben nem, de kínálatuk és összhangjuk rendszertelen. Amíg a vállalatok letelepedésének ösztönzésével a települési önkormányzatok, ipari park menedzsmentek foglalkoznak, addig a kezdő vállalkozások indítását, innovációs ösztönzését segíti a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Regionális Vállalkozás Fejlesztési Alapítvány. Utóbbi téren a tevékenységét kiegészíti a Regionális Innovációs Ügynökség, valamint a Miskolci Egyetemen működő (működött) Innováció-menedzsment Kooperációs Kutatási Központ. A vállalkozásfejlesztési alapítvány nem fedi le a megye területét: markánsan Miskolcon, Mezőkövesden, illetve Sátoraljaújhelyen vannak jelen és döntően mikro-hitel kihelyezéssel foglalkoznak, valamint nemzetközi, határon átnyúló gazdasági célú projektek szervezésében vesznek részt. A gazdaságfejlesztésben a megye egyik meghatározó szereplője a Kereskedelmi és Iparkamara megyei szervezete (BOKIK), mely egész megyére kiterjedő hálózatával információnyújtással segíti a vállalkozások hatékonyabb működését, emellett másokkal együtt szervezi a szakképzés gyakorlati rendszerét. A megyében több klaszter is működik, melyek célja egy ágazat versenyképességnek javítása, illetve a vállalati hálózati kapcsolatok erősítése: pl. a Miskolc központú Észak-Magyarországi Informatikai Klaszter, a Magyar Anyagtudományi és Nanotechnológiai Klaszter, ENIN Környezetipari Klaszter, vagy a jól működő autóipari klaszer, illetve a méretében kicsi, de innovációs tevékenység szempontjából meghatározó űripari klaszer. A vállalkozásfejlesztés szervezetei jelen vannak a régióban, de a köztük lévő munkamegosztáson, illetve működésük hatékonyságán, valamint stabilizálásán lehetne a jövőben célzott támogatásokkal és nagyobb tulajdonosi felelősséggel javítani. A vállalkozási fejlesztések finanszírozását napjainkban a visszaszoruló banki hitelezés mellett, ahogy az már korábban is bemutatásra került, az Európai Unió forrásait felhasználva az állami támogatások ösztönzik.A megyében elérhetők az 50-70%-os vissza nem térítendő támogatások mellett a hitelgarancia támogatások, illetve kockázati tőkebefektetéssel foglalkozó vállalkozások is működnek. További telepítési tényezőnek számít a vállalkozások működését meghatározó szabályozási, adófizetési környezet stabilitása, de ezen tényezőkre helyi szinten kisebb ráhatásra van lehetőség. Amire lehetőség nyílik, az a vállalkozások helyi adminisztrációs ügyei intézésének segítése, illetve az iparűzési adóhoz kapcsolódó mentességek nyújtása. Az iparűzési adómentességnél fontos megjegyezni, hogy egyértelmű, a helyi foglakoztatást preferáló kritériumok alapján kell megítélni. Mindeközben a mentesség nyújtása ellen hat, hogy az önkormányzatok központi finanszírozása napjainkban bizonytalan, valamint az elmúlt években megvalósított beruházásaikra hiteleket vettek fel, kötvényeket bocsátottak ki, melyek visszafizetése érdekében szükségük van bevételre. Vállalkozási övezetek kialakításának igénye munkahelyteremtés ösztönzésére A megyében korábban két vállalkozási övezetet tartottak nyilván, a Zempléni és az Ózd-PutnokÉszak-Hevesi megyehatáron átnyúló területet. A vállalkozási övezetek méretét (hiszen a megye nagyobb területén jelentkeznek foglalkoztatási problémák) és tartalmát újra kell gondolni a jövőben, hogy a kormány ezen területeken miként biztosítsa beruházások ösztönzését (dedikált támogatás, támogatási mérték, társasági adókedvezmény, de minimis támogatás maximális kihasználása), illetve
49
MUNKAANYAG javítja az ott működő vállalkozások jövedelmezőségi feltételrendszerét (pl. amortizációs kedvezmény, járulék kedvezmény) a munkahelyek megőrzése és teremtése érdekében.
2.2.e. A területi innovációs potenciál Bővülő, de országos szinten még alacsony K+F kapacitások, ráfordítások Borsod-Abaúj-Zemplén megye kutatás-fejlesztési potenciálja az országos átlag alatti. Ugyanakkor a 2000-es években jelentősebb növekedés figyelhető meg, mind a K+F-ben foglalkoztatott kutatók és fejlesztők számában, mind a ráfordítások összegében. Amíg a K+F-ben dolgozók száma mintegy 50%kal nőtt, addig a K+F ráfordítások 2,5-szerese, míg a beruházások közel 3,5-szerese volt a 2010. évben a 2000. évhez viszonyítva. K+F adatok Éves értékek 2000
2005
Részesedés (%) 2010
2000
2005
K+F-ben foglalkoztatott kutatók és fejlesztők számított létszáma (fő) Borsod-Abaúj389 448 620 2,7% 2,8% Zemplén megye Országos 14 406 15 878 21 342 100 % 100 %
K+F beruházások (millió Ft) Borsod-Abaúj181 Zemplén megye Országos 31 048
5 611 276 757
790 42 889
Változás mértéke (%) 2010/2000
2010/2005
2,9%
59,4%
38,4%
100 %
48,2%
34,4%
2,7%
43,2%
33,2%
100 %
33,8%
35,5%
2,0%
2,3%
152,0%
27,4%
310 211 100 % 100 %
100 %
74,0%
12,1%
1,8%
1,7%
242,3%
-21,4%
35 496 100 % 100 %
100 %
14,3%
-17,2%
K+F-ben az összes foglalkoztatott számított létszáma (fő) Borsod-Abaúj588 632 842 2,5% 2,7% Zemplén megye Országos 23 534 23 239 31 480 100 % 100 % K+F ráfordítások (millió Ft) Borsod-Abaúj2 836 Zemplén megye Országos 178 280
2010
7 148
621
1,6%
0,6%
Forrás: T-star, KSH A megyének a K+F tevékenységekben való lemaradását jelzi, hogy míg országosan egy lakosra 31.065 Ft ráfordítás jutott 2010-ben, addig Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ez az érték csupán az egyharmada, 10 438 Ft volt. Hasonló a különbség az országos átlagtól való eltérésben az egy lakosra jutó K+F beruházásokban: Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 906 Ft, míg országos szinten 3 555 Ft volt 2010-ben. Ahogy az az alábbi térképen is látszik, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a kutatás-fejlesztési ráfordítás országon belül alacsonynak számít, és az internet előfizetések számában is van még előrelépési lehetőség.
50
MUNKAANYAG
Térképet készítette: Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Az egymillió foglalkoztatottra jutó szabadalmak számában nemcsak Borsod-Abaúj-Zemplén megye marad el az országos teljesítménytől, hanem Magyarország egésze is a fejlettebb Nyugat-európai térségektől.
Térképet készítette: Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal
51
MUNKAANYAG
Térképet készítette: Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal A Miskolci Egyetemnek meghatározó a szerepe kutatás-fejlesztésben, a Mechatronikai és Logisztikai Rendszerek Tudásközpontja A megye kutatás-fejlesztési tevékenységében kiemelkedő szerepe van a Miskolci Egyetemnek. Az egyetem kutatási programján belül öt kiemelt területet határozott meg:
1. Fenntartható természeti- és humán erőforrás gazdálkodás 2. Alkalmazott anyagtudomány és nanotechnológia 3. Mechatronika és logisztika 4. Innovációs gépészeti tervezés és technológiák 5. A régió gazdasági, társadalmi felzárkóztatását segítő kutatások Az egyetemen működik a Tudásintenzív Mechatronikai és Logisztikai Rendszerek Regionális Egyetemi Tudásközpont, az alakuló Mechatronikai és Anyagtudományi központ, illetve egy innováció transzferrel foglakozó másik tudásközpont. Ezen szervezeti egységek feladata, hogy megteremtsék a hidat az egyetem kutatás-fejlesztési tevékenysége és a vállalati szféra között és hozzájáruljanak az egyetem kutatás-fejlesztési tevékenységének bővítéséhez. A jövőben az egyetem erősségeinek számító, kijelölt kutatási területek mentén kell fejlesztési programokat indítani, lehetőleg mind több vállalati partner bevonásával, válaszolva a piaci tendenciákra és a keresleti igényekre. A megye meghatározó alkalmazott kutatás-fejlesztési intézete a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú NKft. Logisztikai és Gyártástechnikai Intézete (BAY-LOGI). Az intézet első éveiben a logisztika, gyártástechnika, informatika és újrahasznosítás voltak a meghatározó területek, azóta több új szakterület indult el és erősödött meg, mint a szerkezetintegritás (szerkezetek biztonságos üzemeltetése), környezetmenedzsment és mechatronika, illetve az utóbbi néhány évben további területeken alakultak új osztályok, mint az energetika, anyagfejlesztés és nanotechnológia. Az
52
MUNKAANYAG intézetben jelenleg a doktorandusz hallgatókkal együtt közel 70 fő dolgozik. Az intézet számos projektet valósít meg Európai Uniós támogatással. Vállalati innováció jelenléte főként informatikában, anyagtudományban A Gazdaságfejlesztési OP kutatás-fejlesztési, innováció támogatás céljára 15 803 MFt támogatás nyújtott főként vállalkozások számára 2007-től a megyében. A támogatások több ágazati területet fognak át, de a leggyakrabban az informatikai jellegű fejlesztések, illetve az anyagtudományhoz kapcsolódó beruházások fordulnak elő. A vállalati innováció és kutatás-fejlesztés tevékenységek ösztönzése kapcsán támogatott és tartósan Borsod-Abaúj-Zemplén megyében működő vállalkozások azok, melyekre építve célszerű a jövőben célszerű a helyi gazdaságot megerősíteni, együttműködve az egyetemen zajló kutatás-fejlesztési programokkal.
2.2.f. A térség gazdaságának versenyképességét befolyásoló tényezők Egy térség versenyképességét meghatározó szempontok hasonlóak a telepítési tényezőkhöz, illetve jelen anyagban más fejezetekben már bemutatásra kerülnek, ezért itt külön fejezetben nem kerülnek részletezésre.
2.3. Társadalmi környezet 2.3.a. Kulturális adottságok, értékek Borsod-Abaúj-Zemplén megye az 1950-es megyerendezéskor jött létre Borsod-Gömör, Abaúj és Zemplén megyék egyesítésével és a határok néhány község átcsatolását jelentő kismértékű kiigazításával. A mai megye a történelmi Borsod, Abaúj-Torna, Zemplén és Gömör, továbbá Heves és Szabolcs vármegyék területén található. A XV. században a megyén át vezettek a Lengyelország és Oroszország felé vezető kereskedelmi utak, majd a megjelent a majorsági gazdálkodás és a bortermelés. Ez elősegítette az ipar és a városiasodás fejlődését. A mohácsi csatavesztés után a terület egy időre az ország politikai súlypontja lett, egészen a kiegyezésig a Habsburg-ellenesség egyik gócpontja volt; a Rákóczi-szabadságharcnak is a legfontosabb bázisa, Erdéllyel szoros kapcsolatban állt. Itt kezdte meg terjedését Magyarországon a reformáció; ezzel kapcsolatban iskolák is létesültek, többek között a Sárospataki Református Kollégium.5 A megye területén a 18. század folyamán több város is megváltotta magát a hűbériség alól, új céhek, manufaktúrák jelentek meg, erősödött a bányászat, üveghuták és vashámorok épültek (Fazola Henrik ómassai „őskohó”-ja). Miskolc ipari és kereskedelmi szempontból felzárkózott Kassa mellé és kezdte átvenni a vezető szerepet a térségben. Ugyanebben az évszázadban jelentős volt az idegen betelepülés a térségbe, szlovákok, görögök (főként Miskolcra), németek, ruszinok érkeztek, teljes falvakat alakítva ki. A megye magas erdősültséggel, változatos táji adottságokkal rendelkezik: a Bükk, a Cserehát, illetve a Zemplén alkotja. Mindezek alapján kedvelt üdülő- és kirándulóhelynek számítanak a dombvidéki, hegyvidéki települések. Napjainkban a termálvízkincs egészségi és turisztikai célú hasznosítása jelent különös turisztikai vonzerőt. Számos történelmi és kulturális műemlék mellett itt található a világörökség részévé választott Aggteleki-cseppkőbarlang, a Tokaj-hegyaljai kultúrtáj, az Európában egyedülálló Miskolc-tapolcai barlangfürdő, Lillafüred a Palota Szállóval, a Hámori tóval és az ország legnagyobb vízesésével, az iskoláiról és kultúrájáról híres Sárospatak, a boráról világhírű Tokaj, a matyó-hímzéséről közismert
5
Forrás: wikipedia - http://hu.wikipedia.org/wiki/Borsod-Aba%C3%BAjZempl%C3%A9n_megye#Kult.C3.BAra 53
MUNKAANYAG Mezőkövesd, illetve 12-8 millió évvel ezelőtt élt ősemelős, a Rudapithecus Hungaricus koponyacsontjai.
2.3.b. Területi identitás, civil aktivitás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is megkezdte működését a Civil Szolgáltató Központ, mely szervezet tanácsadással és információ szolgáltatással segíti a megye civil szervezeteinek működését. A civil aktivitás a megyében erős, számos jól működő civil szervezet van, a civilek aktivitása a megyében az országos átlaghoz közelít, az 1000 lakosra jutó non-profit szervezetek száma 7,72 db, ami az országos átlag 95%-a. A 2001-es népszámláskor a megye lakosságának mintegy 6,57%-a, 48 899 személy vallotta magát valamelyik nemzetiséghez tartozónak. A hazai kisebbségek közül cigány, a német, és a szlovák képviselteti magát nagyobb számban. A lengyelekkel és a ruszinokkal kiegészítve ők alakítottak megyei nemzetiségi önkormányzatot 2010-ben és rendelkeznek érdekeiket képviselő és hagyományaikat ápoló megyei szervezetekkel. Nemzeti és etnikai kisebbségek lélekszáma, 2001 összesen
cigány
német
Lengyel
Észak-Magyarország
fő 48 899 73 792
fő 45 525 66 829
% 23,95% 35,16%
Fő 1 159 2 122
% 1,86% 3,41%
fő 1 150 3 150
% 6,50% 17,80%
Magyarország
314 060
190 046 100,00%
62 233
100,00%
17 693
100,00%
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Forrás: KSH népszámlálás Országos viszonylatban magas a cigány népesség száma, a cigány nemzetiséghez tartozók 23,95%-a él a megyében, ami a megye lakosságának 6,12%-a volt. A cigány lakosság körében szociológiai kutatások alapján az átlagosnál nagyobb a munkanélküliség és alacsonyabb az iskolázottságuk, így a szociális problémák a megyei átlagnál jobban érintik őket. A társadalmi szempontból problémás családok koncentrálódnak egy-egy településen, illetve azokon belül is egy-egy településrészen. Jellemző, hogy közülük sokan un. volt bányászkolóniákban, vagy a település szélén épített lakóházakban laknak, mely ingatlanok komfort nélkülinek, illetve többnyire félkomfortosnak tekinthetők. Az egy területre koncentrált, lerobbant állapotú ingatlanokban lakó és az alacsony jövedelmű, iskolázottságú népesség számos helyen un. szegregátumot alkot, ami nehézséget jelent az alacsony színvonalú társadalmi helyzetből való kitörésre. A cigány lakosság felzárkóztatása, illetve tartós munkához juttatása a versenyszférában, hosszú távra elhúzódóan nagyon komoly erőfeszítéseket igényel az államtól, a jelenleginél hatékonyabb foglalkoztatási-képzési-mentális fejlesztést is tartalmazó, kiszámíthatóan működő, az adott térség tartósan munkanélküli lakosaira koncentráló programok megvalósításával. Mindezen programoknak szem előtt kell tartania az érintett lakosság egészségfejlesztését, illetve az érintettek bevonásával a lakhatási körülmények javítását is. Roma populáció aránya a 2001-es népszámlálás adatai alapján6
6
Aktuális adatok a 2011. évi népszámlálás összesítése alapján várhatók. 54
MUNKAANYAG
Forrás: KSH, problemak.html
népszámlálás,
http://bizalomcsoport.blogspot.hu/2011/10/valosagos-kisebbsegi-
A megyében országos viszonylatban még a lengyel kisebbség volt a meghatározó, nagyobb arányban és számban a magukat német nemzetiségűnek vallók laktak itt a 2001-es népszámlálás alapján.
2.3.c. Humán erőforrások: demográfiai szerkezet és prognózis, foglalkoztatási viszonyok, humánkapacitások, jövedelmi viszonyok, nemzetiségek helyzete; Lakónépesség országos átlagot meghaladó csökkenése Egy térség fejlődési esélyeit alapvetően leírja és meghatározza a lakónépességének változása. A megye népessége 2000 és 2010 között 5,4 százalékponttal nagyobb ütemben csökkent, mint az ország lakónépessége. A megye minden kistérségében csökkent a lakónépesség, a legnagyobb népesség csökkenés a Bodrogközi, az Abaúj-hegyközi, az Ózdi és a Sárospataki kistérségben volt 2010-re, míg a lakónépesség-csökkenés a Miskolci és az Encsi kistérségben volt a legkisebb. Lakónépesség száma az év végén (a népszámlálás végleges adataiból továbbvezetett adat) (fő) Éves értékek (fő)
Változás (%)
2000
2005
2010
2010/2000
2010/2005
Miskolci
268 907
273 205
263 658
-2,0%
-3,5%
Edelényi
36 140
36 498
34 014
-5,9%
-6,8%
Encsi
23 596
24 228
23 366
-1,0%
-3,6%
Kazincbarcikai
63 405
62 910
58 731
-7,4%
-6,6%
Mezőkövesdi
44 624
44 156
41 626
-6,7%
-5,7%
Ózdi
74 993
73 291
66 788
-10,9%
-8,9%
Sárospataki
27 724
26 770
24 712
-10,9%
-7,7%
Sátoraljaújhelyi
24 071
24 229
22 012
-8,6%
-9,2%
Szerencsi
44 839
44 735
41 401
-7,7%
-7,5%
Szikszói
19 295
19 421
18 310
-5,1%
-5,7%
Tiszaújvárosi
33 701
33 401
32 584
-3,3%
-2,4%
Abaúj–Hegyközi
15 900
15 370
14 066
-11,5%
-8,5%
55
MUNKAANYAG Lakónépesség száma az év végén (a népszámlálás végleges adataiból továbbvezetett adat) (fő) Éves értékek (fő) 2000
2005
Változás (%) 2010
2010/2000
2010/2005
Bodrogközi
18 818
18 180
16 210
-13,9%
-10,8%
Mezőcsáti
15 237
14 966
13 814
-9,3%
-7,7%
Tokaji Borsod-AbaújZemplén megye Országos
14 521
14 419
13 501
-7,0%
-6,4%
725 771
725 779
684 793
-5,6%
-5,6%
10 005 211
10 076 581
9 985 722
-0,2%
-0,9%
Forrás: T-star, KSH Országos viszonylatban csak Győr-Moson-Sopron és Pest megyében nőtt 2010-ben 2000-hez képest a lakónépesség, az ország minden más megyéjében csökkenés tapasztalható. Míg az előbbi megyében a növekedés mögött a munkahelyeket kínáló erős gazdaság és az osztrák határ közelsége áll, addig Pest megyében a 2000-es évek egészében főként agglomerációs hatások, a fővárosból kiköltözők nagy száma miatt nőtt a lakónépesség.
Térképet készítette: Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Az aktív korú lakónépesség aránya az elmúlt években megyei szinten nem változott jelentősen, ugyanakkor az Abaúj-hegyközi, a Bodorogközi, Tokaji kistérségben nőtt az arányuk. Aktív korúak aránya az állandó népességen belül Éves értékek (%)
Változás (százalékpont)
2000
2005
2010
2010-2000
2010-2005
Miskolci
60,36
60,35
59,96
-0,40
-0,39
Edelényi
55,20
56,20
56,80
1,60
0,60
Encsi
54,82
55,78
57,26
2,44
1,48
56
MUNKAANYAG Aktív korúak aránya az állandó népességen belül Éves értékek (%)
Változás (százalékpont)
2000
2005
2010
2010-2000
2010-2005
Kazincbarcikai
60,09
60,60
60,75
0,65
0,15
Mezőkövesdi
56,56
57,60
58,17
1,60
0,57
Ózdi
56,48
56,55
57,05
0,57
0,50
Sárospataki
57,25
59,39
59,70
2,44
0,31
Sátoraljaújhelyi
59,30
60,23
59,84
0,54
-0,39
Szerencsi
56,25
57,59
58,05
1,80
0,46
Szikszói
54,98
56,42
57,63
2,64
1,21
Tiszaújvárosi
61,95
62,39
61,22
-0,73
-1,17
Abaúj–Hegyközi
53,11
54,57
57,25
4,14
2,68
Bodrogközi
52,73
55,13
56,15
3,42
1,02
Mezőcsáti
56,38
57,51
58,78
2,40
1,27
Tokaji Borsod-Abaúj-Zemplén megye Országos
56,45
58,29
59,42
2,97
1,12
58,28
58,87
59,05
0,77
0,18
59,86
60,08
59,69
-0,17
-0,39
Forrás: T-star, KSH 0-18 éves korosztály létszámának drámai csökkenése a 2000-es években A 0-18 év közötti korosztály részesedését tekintve megállapítható, hogy az arányuk magasabb a megyében (19,8), mint az országos átlag, azaz a népességcsökkenés ellenére a megye korszerkezete fiatalabb az országos átlagnál. Ehhez kapcsolódóan érdemes áttekinteni az állandó népességből a 6-13 évesek számát. Ebben a korosztályban 2010-ben 2000-hez képest jelentős létszámcsökkenés volt a megyében: 18.150 fővel csökkent a teljes korosztály száma. Ez a létszámcsökkenés meghatározza a fiatalok oktatási-nevelési intézményeinek kapacitásigényét, illetve szervezési módját is. A kistelepüléseken a csökkenő osztálylétszámok egyre inkább, főként az általános iskola 5-8 osztályában a körzeti alapon működő iskolák kialakítását teszik szükségessé, de Miskolcon is további intézményracionalizálásokra lehet szükség. A korosztályban a legnagyobb arányú csökkenés a Tokaji, a Sátoraljaújhelyi, a Kazincbarcikai és a Sárospataki kistérségekben volt. A 0-2 és a 3-5 éves korosztályt tekintve tovább folytatódik az egyes korosztályok népességcsökkenése, aminek üteme nagyobb volt az elmúlt egy évben, mint az országos érték. Állandó népességből a 6-13 évesek száma (A KÖNYV továbbvezetett adata) Éves értékek (fő)
Változás (%)
2000
2005
2010
2010/2000
2010/2005
Miskolci
27 791
23 969
21 143
-23,9%
-11,8%
Edelényi
4 442
4 171
3 754
-15,5%
-10,0%
Encsi
3 080
3 070
2 792
-9,4%
-9,1%
Kazincbarcikai
7 013
5 652
4 959
-29,3%
-12,3%
Mezőkövesdi
4 428
3 837
3 194
-27,9%
-16,8%
Ózdi
8 769
7 978
7 020
-19,9%
-12,0%
Sárospataki
2 981
2 588
2 173
-27,1%
-16,0%
Sátoraljaújhelyi
2 723
2 389
1 885
-30,8%
-21,1%
Szerencsi
5 399
4 919
4 234
-21,6%
-13,9%
Szikszói
2 413
2 283
2 054
-14,9%
-10,0%
Tiszaújvárosi
3 638
3 422
2 963
-18,6%
-13,4%
Abaúj–Hegyközi
1 953
1 840
1 549
-20,7%
-15,8%
57
MUNKAANYAG Állandó népességből a 6-13 évesek száma (A KÖNYV továbbvezetett adata) Éves értékek (fő)
Változás (%)
2000
2005
2010
2010/2000
2010/2005
Bodrogközi
2 353
2 305
2 082
-11,5%
-9,7%
Mezőcsáti
1 863
1 715
1 451
-22,1%
-15,4%
Tokaji Borsod-Abaúj-Zemplén megye Országos
1 563
1 238
1 003
-35,8%
-19,0%
80 409
71 376
62 256
-22,6%
-12,8%
968 696
858 962
775 010
-20,0%
-9,8%
Forrás: T-star, KSH Idősödő társadalom A fentiekkel összhangban elmondható, hogy a lakónépesség az országos átlag alatti szinten öregszik. Az idősebb korosztály a legnagyobb mértékben a Tiszaújvárosi kistérségben nőtt, aminek egyik meghatározó oka, hogy az 50-es évek után felfejlesztett város korstruktúrája rendkívül fiatal volt. A 60 év feletti korosztály száma nőtt még a Miskolci, Kazincbarcikai, a Sátoraljaújhelyi és a Szerencsi kistérségekben, minden más kistérségben csökkent a 60 éven felüliek száma 2010-re 2000-hez viszonyítva. Azokban a térségekben, ahol a társadalom öregszik, megnövekszik az igény az időseknek nyújtott szociális, egészségügyi és egyéb szolgáltatások iránt, amit a szolgáltatási kapacitások tervezésénél figyelembe kell venni. A 60 éves és idősebb népesség száma az állandó népességen belül Éves értékek (fő) 2000
2005
Változás (százalék) 2010
2010-2000
2010-2005
Miskolci
53 284
55 698
58 567
9,9%
5,2%
Edelényi
7 464
7 323
7 147
-4,2%
-2,4%
Encsi
4 411
4 357
4 280
-3,0%
-1,8%
Kazincbarcikai
12 028
12 480
12 939
7,6%
3,7%
Mezőkövesdi
10 696
10 559
10 551
-1,4%
-0,1%
Ózdi
16 031
15 880
15 545
-3,0%
-2,1%
Sárospataki
5 711
5 443
5 593
-2,1%
2,8%
Sátoraljaújhelyi
4 709
4 692
5 065
7,6%
7,9%
Szerencsi
8 776
8 746
9 007
2,6%
3,0%
Szikszói
3 763
3 639
3 550
-5,7%
-2,4%
Tiszaújvárosi
5 077
5 611
6 357
25,2%
13,3%
Abaúj–Hegyközi
3 530
3 209
2 982
-15,5%
-7,1%
Bodrogközi
4 263
3 726
3 603
-15,5%
-3,3%
Mezőcsáti
3 014
2 918
2 903
-3,7%
-0,5%
Tokaji Borsod-Abaúj-Zemplén megye Országos
3 236
3 163
3 181
-1,7%
0,6%
145 993
147 444
151 270
3,6%
2,6%
2 048 182
2 130 707
2 273 158
11,0%
6,7%
Forrás: T-star, KSH Születések számának folyamatos csökkenése Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2010-re 1 523 fővel csökkent az élveszületések száma 2000-hez viszonyítva, ami jóval nagyobb mértékű csökkenés, mint az országos átlag. Legnagyobb csökkenés a Tokaji, Szikszói, Mezőcsáti, Sátoraljaújhelyi és Kazincbarcikai kistérségekben volt.
58
MUNKAANYAG Élveszületések száma Éves értékek (fő)
Változás (%)
2000
2005
2010
2010/2000
2010/2005
Miskolci
2 864
2 636
2 444
-14,7%
-7,3%
Edelényi
470
426
442
-6,0%
3,8%
Encsi
308
343
325
5,5%
-5,2%
Kazincbarcikai
668
576
499
-25,3%
-13,4%
Mezőkövesdi
386
371
322
-16,6%
-13,2%
Ózdi
941
854
718
-23,7%
-15,9%
Sárospataki
290
237
170
-41,4%
-28,3%
Sátoraljaújhelyi
264
249
187
-29,2%
-24,9%
Szerencsi
535
468
450
-15,9%
-3,8%
Szikszói
282
237
193
-31,6%
-18,6%
Tiszaújvárosi
390
351
328
-15,9%
-6,6%
Abaúj–Hegyközi
220
186
175
-20,5%
-5,9%
Bodrogközi
247
207
215
-13,0%
3,9%
Mezőcsáti
196
177
135
-31,1%
-23,7%
Tokaji
148
124
83
-43,9%
-33,1%
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
8 209
7 442
6 686
-18,6%
-10,2%
Országos
97 597
97 496
90 335
-7,4%
-7,3%
Forrás: T-star, KSH A megye természetes szaporodása csökkenő tendenciát mutat, azaz fogy a vándorlási egyenleg nélküli lakónépesség, a 2000-es években (a 2000, 2005, 2010-es éveket vizsgálva) egyre többen haláloztak el, mint ahányan születnek. A természetes népességfogyás Miskolcon és a nagyobb városok (Ózd, Kazincbarcika, Mezőkövesd) térségeiben a legnagyobb. Természetes szaporodás (fő) 2000
2005
2010
Miskolci
-627
-996
-1 125
Edelényi
-14
-103
-71
Encsi
-31
31
-8
Kazincbarcikai
-123
-302
-337
Mezőkövesdi
-376
-386
-351
Ózdi
-188
-299
-357
Sárospataki
-106
-147
-145
Sátoraljaújhelyi
-104
-130
-165
Szerencsi
-51
-149
-135
Szikszói
17
-32
-102
Tiszaújvárosi
0
-59
-60
Abaúj–Hegyközi
-45
-86
-66
Bodrogközi
-53
-110
-45
Mezőcsáti
-6
-57
-74
Tokaji
-99
-100
-150
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
-1 806
-2 925
-3 191
Országos
-38 004
-38 236
-40 121
Forrás: T-star, KSH
59
MUNKAANYAG Az országos átlagnál alacsonyabb a várható élettartam A nők Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is hasonlóan az országos viszonyokhoz mintegy 7,5 évvel élnek tovább, mint a férfiak, de sajnálatosan mindkét nem esetében az országos átlagnál alacsonyabb a várható élettartam. Várható élettartam 2010, év Nők
Férfiak
Borsod-Abaúj-Zemplén
77,12
68,10
Országos átlag
78,23
70,93
Forrás: T-star, KSH Növekvő tendenciájú, és az országban a legnagyobb mértékű a megyéből az elvándorlás 2000-től kezdődően egyre nagyobb számban hagyták el Borsod-Abaúj-Zemplén megyét a lakosok. A nettó vándorlási egyenleg a vizsgált 3 évben eltérő értékeket mutat, az elvándorlás a legnagyobb nagyságrendű Miskolc mellett Ózd, Kazincbarcika, Szerencs térségéből. A megyében, illetve a kistérségekben nem csak elvándorlás van, hanem bevándorlás is, pl. Miskolcon egy évben a lakóhelyet változtatók száma 10 000 fő körül alakul, míg a megyében 25-30 fő a számuk, de sajnos az elvándorlók mindig többségben vannak. Ugyanakkor nem rendelkezünk pontos adatokkal azokról, akik még a megyében vannak bejelentve, de gyakorlatilag életvitelszerűen az ország más részein, vagy külföldön élnek. Vándorlási egyenleg (fő) 2000
2005
2010
Miskolci
-1 259
-717
-1 145
Edelényi
-156
-321
-269
Encsi
-51
-74
-185
Kazincbarcikai
-476
-224
-447
Mezőkövesdi
217
-40
-295
Ózdi
-131
-713
-780
Sárospataki
-194
-243
-246
Sátoraljaújhelyi
-226
-364
-173
Szerencsi
-45
-118
-590
Szikszói
124
-137
-87
Tiszaújvárosi
17
-168
-213
Abaúj–Hegyközi
-202
-105
-171
Bodrogközi
-81
-82
-373
Mezőcsáti
-49
-35
-109
Tokaji
125
-42
40
-2 387
-3 383
-5 043
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Forrás: T-star, KSH Országos viszonylatban érdekes megfigyelni, hogy 2000-hez képest megváltozott a fővárosban a vándorlás iránya, míg korábban inkább elhagyták a fővárost, többnyire az agglomerációban lévő településekre kiköltözve, addig 2010-ben már többen költöztek a fővárosba, mint ahányan elköltöztek onnan. Vélhetően csökkent azok száma, akik a főváros helyett egy környező kistelepülést választottak lakóhelyül. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az elvándorlás országos viszonylatban a legnagyobbnak számít, mellette hasonlóan nagy negatív vándorlási egyenleg csak Szabolcs-SzatmárBereg megyében volt 2010-ben 2000-hez viszonyítva.
60
MUNKAANYAG Belföldi migráció egyenlege, 2000-2010 Budapest Zala
20000
Pest
15000
Vas
Bács-Kiskun
10000 5000
Győr-Moson-Sopron
Csongrád
0
-5000
Veszprém
Békés
-10000 -15000
Komárom-Esztergom
Jász-Nagykun-Szolnok
-20000
Fejér
Hajdú-Bihar
Tolna
Szabolcs-Szatmár-Bereg
Somogy
Borsod-Abaúj-Zemplén Baranya
Forrás: KSH
Heves Nógrád
Nulla
Migrációs egyenleg 2000
Migrációs egyenleg 2010
Válások magas aránya társadalmi instabilitásra utal Egy társadalom lelki állapotáról, stabilitásáról sokat elmond a házasságok és a válások viszonylata. A válásoknak fokozott kockázata van a fiatalkorúak viselkedésére, egyéni motivációikra tekintve. Ugyan nincs arra adat, hogy a válások miként érintik a gyermeknevelést, illetve hány megszűnő házasságban volt fiatalkorú gyermek, de az összesített adatot érdemes kiemelni: a megyében 2010-ben (2 221 db házasságkötés) 100 házasságra 79,3 db válás jutott. Ez az arány jelentősen nőtt 2000-hez képest, amikor is csak alig a házasságok felére jutott egy válás. Mindehhez hozzátartozik, hogy az elmúlt években folyamatosan csökkent a házasságkötések száma. A válások részaránya 2010-re már 12 százalékponttal meghaladta az országos átlagot. Házasságok és válások aránya Éves értékek – 100 házasságra jutó válások száma (%)
Változás (százalékpont)
2000
2005
2010
2010-2000
2010-2005
Miskolci
54,38
65,35
73,00
18,63
7,65
Edelényi
32,92
41,01
75,73
42,81
34,72
Encsi
35,85
44,83
96,77
60,93
51,95
Kazincbarcikai
53,93
83,00
90,56
36,63
7,56
Mezőkövesdi
33,82
39,67
60,74
26,92
21,07
Ózdi
49,14
85,33
98,97
49,83
13,65
Sárospataki
43,30
74,71
70,24
26,94
-4,47
Sátoraljaújhelyi
44,00
65,26
109,43
65,43
44,17
Szerencsi
44,86
61,88
84,03
39,17
22,16
Szikszói
26,74
53,62
96,55
69,81
42,93
Tiszaújvárosi
57,52
62,16
84,50
26,98
22,33
Abaúj–Hegyközi
40,68
62,86
51,22
10,54
-11,64
Bodrogközi
26,56
72,92
64,29
37,72
-8,63
Mezőcsáti
26,09
53,45
105,41
79,32
51,96
61
MUNKAANYAG Házasságok és válások aránya Éves értékek – 100 házasságra jutó válások száma (%) Tokaji Borsod-AbaújZemplén megye Országos
Változás (százalékpont)
2000
2005
2010
2010-2000
2010-2005
46,38
53,45
70,97
24,59
17,52
47,49
64,50
79,33
31,84
14,84
49,86
56,07
67,21
17,35
11,14
Forrás: T-star, KSH A gazdaságilag aktív lakosság száma nőtt 2010-re A foglalkoztatással kapcsolatosan alapvetően megyei adatokkal rendelkezünk. Amíg a foglalkoztatottak száma változatosan alakult, addig a gazdaságilag aktív népesség 2010-ben 9 ezer fővel volt több a megyében, mint 2000-ben. Foglalkoztatási adatok Éves értékek 2000
2005
Megoszlás országon belül (%) 2010
2000
2005
Változás (%)
2010
2010/2000
2010/2005
Foglalkoztatottak száma (ezer fő) Borsod-AbaújZemplén Országos
225
232
218
5,8%
5,9%
5,8%
-3,0%
-5,9%
3 849
3 902
3 781
100%
100%
100%
-1,8%
-3,1%
Gazdaságilag aktív (ezer fő) Borsod-AbaújZemplén Országos
255
263
264
6,2%
6,3%
6,2%
3,7%
0,4%
4 112
4 205
4 256
100%
100%
100%
3,5%
1,2%
Munkanélküli (ezer fő)
Borsod-AbaújZemplén Országos
29,8
32
45,8
11,4%
10,5%
11,4%
53,7%
43,1%
262,5
304
401,5
100%
100%
100%
53,0%
32,1%
Forrás: T-star, KSH A megyében a munkanélküliségi ráta 2010-re 7,8 %ponttal meghaladta az országos rátát A megyében 2010-ben (17,3) jóval több munkanélkülit tartottak nyílván, mint 2000-ben (11,7%), vagy 2005-ben (12,2%), a gazdasági válság erősen érezteti hatását a megye foglalkoztatásában is. A megye munkanélküliségi adatai már 2000-ben és 2005-ben is kedvezőtlenebbek voltak az országos átlagnál, a munkanélküliség gyakorlatilag az országos átlaggal megegyező ütemben nőtt. Munkanélküliségi ráta Éves értékek (%)
Változás mértéke (százalékpont)
2000
2005
2010
2010-2000
2010-2005
Borsod-Abaúj-Zemplén
11,7%
12,2%
17,3%
+5,6
+5,2
Országos
6,4%
7,2%
9,4%
+3,0
+2,2
Forrás: T-star, KSH A munkanélküliségi arány az Edelényi, Encsi Abaúj-hegyközi, Ózdi, Szikszói, Bodrogközi, Mezőcsáti kistérségekben a legmagasabb 2010-ben, 20% feletti aránnyal. A munkanélküliség legnagyobb mértékben az Edelényi és az Ózdi kistérségekben nőtt (5%pont feletti növekedés) 2000-hez viszonyítva. A megyében a munkanélküliség a Tiszaújvárosi, a Mezőkövesdi, a Miskolci és a Sátoraljaújhelyi kistérségekben a relatív legkedvezőbb.
62
MUNKAANYAG Nyilvántartott álláskeresők aránya az aktív népességen belül Éves értékek (%) 2000
Változás (százalékpont)
2005
2010
2010-2000
2010-2005
Miskolci
9,3%
9,4%
12,9%
+3,7
+3,5
Edelényi
18,5%
19,3%
23,7%
+5,2
+4,4
Encsi
20,3%
21,6%
24,8%
+4,5
+3,1
Kazincbarcikai
14,6%
13,4%
16,7%
+2,0
+3,3
Mezőkövesdi
7,7%
8,6%
12,0%
+4,3
+3,4
Ózdi
12,9%
15,4%
21,0%
+8,1
+5,6
Sárospataki
13,6%
14,1%
17,0%
+3,3
+2,8
Sátoraljaújhelyi
11,6%
13,0%
13,8%
+2,2
+0,8
Szerencsi
17,6%
16,3%
18,5%
+0,9
+2,2
Szikszói
19,3%
19,4%
22,2%
+2,9
+2,8
Tiszaújvárosi
9,1%
8,0%
10,4%
+1,3
+2,4
Abaúj–Hegyközi
24,3%
25,1%
27,5%
+3,2
+2,3
Bodrogközi
21,2%
22,8%
23,1%
+1,9
+0,3
Mezőcsáti
18,1%
16,9%
21,8%
+3,7
+4,9
Tokaji Borsod-Abaúj-Zemplén megye Országos
17,4%
15,9%
18,9%
+1,5
+3,0
12,7%
13,0%
16,4%
+3,7
+3,4
6,1%
6,7%
9,8%
+3,7
+3,1
Forrás: T-star, KSH A legtöbb nyilvántartott álláskereső Miskolc körzetében van, azaz Miskolcon 2010-ben 20.827 fő potenciális munkaerőt, álláskeresőt tartottak nyilván, de a megye többi részében is jelentős munkaerőpiaci tartalékok vannak: Kazincbarcikai térségben több mint 6.000 fő, míg Ózd térségben közel 9.000 fő álláskereső volt 2010-ben. Az álláskeresők száma minden térségben meghaladta a 2000. évi létszámot Nyilvántartott álláskeresők száma összesen Éves értékek (fő)
Változás (%)
2000
2005
2010
2010/2000
2010/2005
Miskolci
15 959
15 765
20 827
30,5%
32,1%
Edelényi
3 929
4 088
4 890
24,5%
19,6%
Encsi
2 704
2 985
3 492
29,1%
17,0%
Kazincbarcikai
5 901
5 236
6 226
5,5%
18,9%
Mezőkövesdi
2 004
2 223
3 008
50,1%
35,3%
Ózdi
5 845
6 753
8 770
50,0%
29,9%
Sárospataki
2 218
2 295
2 629
18,5%
14,6%
Sátoraljaújhelyi
1 790
1 946
1 934
8,0%
-0,6%
Szerencsi
4 613
4 297
4 707
2,0%
9,5%
Szikszói
2 113
2 157
2 439
15,4%
13,1%
Tiszaújvárosi
1 949
1 720
2 165
11,1%
25,9%
Abaúj–Hegyközi
2 121
2 173
2 384
12,4%
9,7%
Bodrogközi
2 218
2 446
2 413
8,8%
-1,3%
Mezőcsáti
1 621
1 516
1 901
17,3%
25,4%
Tokaji
1 457
1 318
1 519
4,3%
15,3%
63
MUNKAANYAG Nyilvántartott álláskeresők száma összesen Éves értékek (fő) Borsod-Abaúj-Zemplén megye Országos
Változás (%)
2000
2005
2010
2010/2000
2010/2005
56 442
56 918
69 304
22,8%
21,8%
372 238
410 649
591 278
58,8%
44,0%
Forrás: T-star, KSH 2010-hez képest a munkanélküliség az ország egészében magasabb volt, mint 2000-ben. A munkanélküliség változásának mértéke nem volt egyforma. Vannak térségek, ahol a munkanélküliségi ráta az országban a legnagyobb mértékben növekedett, ezen megyék közé tartozik pl. Zala megye, Nógrád és Veszprém megye, míg vannak olyan megyék (Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Budapest, Pest, Fejér), ahol a foglalkoztatottak magasabb aránya miatt kisebb mértékben nőtt a munkanélküliek aránya. Ugyanakkor vannak olyanok is, mint Borsod-Abaúj-Zemplén és SzabolcsSzatmár-Bereg megye, ahol már 2000-ben relatív magas volt a munkanélküliség és így értelemszerűen 2010-ben kisebb volt a munkanélküliek arányának a növekedése.
Az alábbi táblázat tartalmazza a legfrissebb munkaerőpiaci adatokat: 2012 júniusában az előző évihez képest 2,2%-kal csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma a megyében. A vizsgált időszakban 70%-kal csökkent a bejelentett betöltetlen álláshelyek száma is. A nyilvántartott álláskeresők főbb jellemzői (fő) Időpont
2011.
március június szeptember december
Nyilvántartott álláskeresők 78 303 65 612 63 444 66 133
Ebből nő
Pályakezdő
25 éven aluli
35 274 31 050 30 959 30 629
7 454 6 869 7 879 7 386
12 552 11 045 11 721 11 353
Bejelentett betöltetlen álláshely Száma 8 333 6 253 5 532 4 398
Álláskeresési Aktív foglalkoztaSzociális Járatáspolitikai segélyben ellátásban dékban eszközzel támogatott részesült 10 983 6 907 7 173 7 128
7 686 4 001 4 270 633
33 857 29 480 27 161 32 316
14 546 22 074 24 963 23 019
64
MUNKAANYAG A nyilvántartott álláskeresők főbb jellemzői (fő) Időpont
Nyilvántartott álláskeresők
Ebből Pályakezdő
nő
2012.
március június
70 533 64 181
33 052 31 420
2012.
március június
-9,9% -2,2%
-6,3% 1,2%
25 éven aluli
Bejelentett betöltetlen álláshely
Álláskeresési Aktív foglalkoztaSzociális Járatáspolitikai segélyben ellátásban dékban eszközzel támogatott részesült
7 960 11 813 4 399 6 087 462 7 922 10 884 1 946 3 215 516 Előző év azonos időpontjához viszonyított változás
6,8% 15,3%
-5,9% -1,5%
-47,2% -68,9%
-44,6% -53,5%
-94,0% -87,1%
34 888 32 211
6 734 19 438
3,0% 9,3%
-53,7% -11,9%
Forrás: KSH A munkanélküliek több mint a fele tartósan, 180 napon túli álláskereső, ami alig magasabb, mint az országos arány Az összes álláskereső 59%-a volt 180 napon túli álláskereső 2010.-ben a megyében, ez 4%-pontos növekedést jelent 2000-hez viszonyítva, az érték alig magasabb az országos aránynál (54%). A legtöbb 180 napon túli álláskeresőt (60% feletti arány) a Miskolci, Ózdi és az Abaúj-hegyközi kistérségben tartottak nyílván 2010-ben. A 180 napon túli álláskeresők aránya és száma arra utal, hogy a megyében a munkanélküliek több mint a fele gyakorlatilag tartósan munka nélkülinek számít, a munkaerőpiacról kiestek és munkába való visszailleszkedésük komoly erőfeszítést igényel, ami már csak aktív munkaerő-piaci eszközökkel lehetséges. Mindezek érdekében a közfoglalkoztatási programok hatékonyságának javítása szükséges, hogy az érintett célcsoport kizárólag a közt szolgáló foglalkoztatásból több lépésen át képzéssel és mentális felkészítéssel együtt átvezethető legyen a piaci alapú foglalkoztatásba. 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők aránya az összes álláskeresőből Éves értékek (%)
Változás (százalékpont)
2000
2005
2010
2010-2000
2010-2005
Miskolci
53%
56%
63%
11%
7%
Edelényi
59%
54%
52%
-7%
-2%
Encsi
59%
55%
51%
-8%
-4%
Kazincbarcikai
52%
60%
55%
4%
-5%
Mezőkövesdi
47%
40%
52%
5%
12%
Ózdi
49%
61%
66%
17%
5%
Sárospataki
51%
55%
57%
6%
2%
Sátoraljaújhelyi
57%
58%
50%
-7%
-8%
Szerencsi
60%
61%
55%
-5%
-6%
Szikszói
59%
64%
60%
1%
-4%
Tiszaújvárosi
55%
51%
58%
3%
7%
Abaúj–Hegyközi
65%
58%
66%
1%
8%
Bodrogközi
62%
53%
60%
-3%
7%
Mezőcsáti
62%
55%
50%
-13%
-5%
Tokaji Borsod-Abaúj-Zemplén megye Országos
51%
56%
58%
7%
2%
55%
57%
59%
4%
2%
51%
48%
54%
3%
5%
Forrás: T-star, KSH Az egy főre jutó SZJA Alap 90 %-a volt az országos átlagnak 2010-ben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az adófizetők számában 2010-hez képest kisebb változás volt, csupán 9.857 fővel tartottak nyílván több adófizetőt, ami 4%-os növekedést jelent 2010-hez képest.
65
MUNKAANYAG Tekintve, hogy a munkanélküliek aránya is nőtt 2000-hez viszonyítva, ez a változás pozitívnak tekinthető. Megyén belül számottevően az Edelényi, Encsi, Szikszói, Abaúj-hegyközi, Mezőcsáti kistérségben nőtt a személyi jövedelemadót fizetők száma. Az adófizetők számának növekedésében szerepe lehetett a mezőgazdasági vállalkozók „kifehérítésének” az őstermelői státusz bevezetésével. Adófizetők száma (SZJA) Éves értékek (fő)
Változás (%)
2000
2005
2010
2010/2000
2010/2005
Miskolci
112 061
110 145
112 055
0,0%
2,0%
Edelényi
11 497
11 267
13 155
14,0%
17,0%
Encsi
7 467
7 347
8 945
20,0%
22,0%
Kazincbarcikai
24 397
24 023
25 085
3,0%
4,0%
Mezőkövesdi
17 150
16 902
17 998
5,0%
6,0%
Ózdi
25 440
24 179
25 082
-1,0%
4,0%
Sárospataki
10 937
10 275
10 632
-3,0%
3,0%
Sátoraljaújhelyi
10 521
9 679
9 766
-7,0%
1,0%
Szerencsi
15 177
15 025
16 930
12,0%
13,0%
Szikszói
5 874
5 928
6 867
17,0%
16,0%
Tiszaújvárosi
14 687
14 950
15 387
5,0%
3,0%
Abaúj–Hegyközi
4 664
4 516
5 516
18,0%
22,0%
Bodrogközi
5 469
5 193
6 213
14,0%
20,0%
Mezőcsáti
4 582
4 756
5 807
27,0%
22,0%
Tokaji Borsod-Abaúj-Zemplén megye Országos
5 094
4 910
5 436
7,0%
11,0%
275 017
269 095
284 874
4,0%
6,0%
4 315 594
4 253 859
4 397 865
2,0%
3,0%
Forrás: T-star, KSH Az alábbi térkép országos viszonylatban mutatja be, hogy az alkalmazásban állók havi átlagos bruttó munkabére Borsod-Abaúj-Zemplén megyében kevéssel marad el az országos átlagtól, 2010-ben 168.549 Ft volt szemben 176.480 Ft-os országos átlaggal. Amíg a megye sok gazdasági mutatóban jelentősen elmarad az országos átlagtól, addig a bruttó átlagkeresetben kevésbé. Ennek magyarázata az lehet, hogy arányaiban többen dolgoznak a közszférában, mint más megyében. A közszféra foglalkoztatottjai között magas a szellemi foglalkozásúak aránya, akik a közszféra egész országban egységes törvényi bérszabályozásai alapján részesülnek jövedelemben. (ld. 2.2.a fejezet)
66
MUNKAANYAG
Térképet készítette: Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal A megyében az összes személyi jövedelemadó hasonlóképpen változott, mint az országban, 37%-kal nőtt. A legnagyobb növekedés 2000-hez képest az Encsi, a Mezőcsáti és az Abaúj-hegyközi kistérségekben volt. Ezek azok a térségek, ahol az adózók száma is a legnagyobb mértékben nőtt, míg az Ózdi kistérségben nőtt legkevésbé a személyi jövedelemadó alapja. Személyi jövedelemadó-alap összege Éves értékek (mFt)
Változás (%)
2000
2005
2010
2010/2000
2010/2005
Miskolci
151 475
210 461
205 714
35,8%
-2,3%
Edelényi
11 886
17 132
18 295
53,9%
6,8%
Encsi
7 350
11 050
11 898
61,9%
7,7%
Kazincbarcikai
33 632
44 640
44 064
31,0%
-1,3%
Mezőkövesdi
19 377
27 987
29 216
50,8%
4,4%
Ózdi
30 434
37 891
35 916
18,0%
-5,2%
Sárospataki
11 385
16 445
16 345
43,6%
-0,6%
Sátoraljaújhelyi
12 171
16 555
15 169
24,6%
-8,4%
Szerencsi
16 350
23 714
24 496
49,8%
3,3%
Szikszói
6 173
9 140
9 595
55,4%
5,0%
Tiszaújvárosi
25 682
35 602
32 140
25,1%
-9,7%
Abaúj–Hegyközi
4 515
6 501
7 172
58,8%
10,3%
Bodrogközi
4 821
6 857
7 326
51,9%
6,8%
Mezőcsáti
4 634
7 039
8 034
73,4%
14,1%
Tokaji
5 325
7 831
7 835
47,1%
0,1%
67
MUNKAANYAG Személyi jövedelemadó-alap összege Éves értékek (mFt) Borsod-Abaúj-Zemplén megye Országos
Változás (%)
2000
2005
2010
2010/2000
2010/2005
345 210
478 845
473 216
37,1%
-1,2%
6 006 304
8 206 603
8 137 750
35,5%
-0,8%
Forrás: T-star, KSH Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a jövedelmek tartósan az országos átlag alatt maradnak Az egy főre jutó személyi jövedelemadó-alap kapcsán is hasonló arányok figyelhetők, meg mint az összes személyi jövedelemadó-alap esetén. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az egy főre jutó SZJA Alap 90%-a volt az országos átlagnak 2010-ben, ami pontosan megegyezik a 2000-es év arányával, a Tiszaújvárosi kistérség kivételével a megye egyik kistérségében sem haladja meg az érték az országos átlagot. Statisztikák alapján úgy tűnik, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a jövedelmek tartósan az országos átlag alatt maradnak. Ez a tény egyrészről munkabér előnyt jelent munkahelyteremtés esetén pl. a fővárossal, vagy az ország nyugati térségeivel szemben, addig másrészről törekedni kell arra, hogy a magasabb munkabért, illetve hozzáadott értéket kínáló ágazatokban történjenek beruházások. Egy főre jutó személyi jövedelemadó-alap Éves értékek (Ft)
Változás (%)
2000
2005
2010
2010/2000
2010/2005
Miskolci
1 351 715
1 910 767
1 835 834
36,0%
-4,0%
Edelényi
1 033 822
1 520 504
1 390 740
35,0%
-9,0%
984 307
1 504 070
1 330 122
35,0%
-12,0%
Kazincbarcikai
1 378 537
1 858 214
1 756 606
27,0%
-5,0%
Mezőkövesdi
1 129 849
1 655 837
1 623 315
44,0%
-2,0%
Ózdi
1 196 312
1 567 101
1 431 942
20,0%
-9,0%
Sárospataki
1 041 004
1 600 532
1 537 367
48,0%
-4,0%
Sátoraljaújhelyi
1 156 789
1 710 394
1 553 225
34,0%
-9,0%
Szerencsi
1 077 278
1 578 335
1 446 876
34,0%
-8,0%
Szikszói
1 050 869
1 541 917
1 397 289
33,0%
-9,0%
Tiszaújvárosi
1 748 609
2 381 378
2 088 778
19,0%
-12,0%
Abaúj–Hegyközi
968 118
1 439 505
1 300 249
34,0%
-10,0%
Bodrogközi
881 590
1 320 447
1 179 149
34,0%
-11,0%
Mezőcsáti
1 011 369
1 479 933
1 383 448
37,0%
-7,0%
Tokaji Borsod-Abaúj-Zemplén megye Országos
1 045 338
1 594 860
1 441 263
38,0%
-10,0%
1 255 231
1 779 466
1 661 141
32,0%
-7,0%
1 391 768
1 929 214
1 850 386
33,0%
-4,0%
Encsi
Forrás: T-star, KSH A személyi jövedelemadó-alaphoz hasonlóan az egy főre jutó nettó jövedelmek is alacsonyabbak Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (139 412 Ft), mint az országos átlag (159 039 Ft) és a Budapest nélkül számított vidéki átlag (145 300 Ft).
68
MUNKAANYAG
Térképet készítette: Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Az ezer lakosra jutó szociális segélyezettek száma mintegy két és félszer magasabb a megyében, mint az országos átlag, ugyanez az érték ezer foglalkoztatottra vetítve közel háromszorosa az országos átlagnak. A szociális segélyben részesülők egy részét bevonják közfoglalkoztatási programokba. 2010-re jelentős mértékben nőtt a közfoglalkoztatású programokba bevont személyek száma. Jelen statisztika ugyanakkor nem tartalmazza, hogy mennyi ideig dolgoztak a foglalkoztatásba bevontak. Fontos megjegyezni, hogy a közfoglalkoztatás elsősorban a segélyezettek körének a munkába való bevonását jelenti, ami nem garancia arra, hogy a foglalkoztatottak a munkavégzés során képessé válnak a nyílt munkaerőpiacon való helytállásra. A foglalkoztatottak számához képest jóval nagyobb mértékben nőtt a foglalkoztatásra fordított összeg nagysága, 2005-höz képest 3,7-szeresére. Miskolc mellett az Edelényi, Ózdi, Szerencsi, Kazincbarcikai és Encsi kistérségekben vontak be legnagyobb számban segélyezetteket a közfoglalkoztatásba. Közcélú foglalkoztatás A rendszeres szociális segélyben részesítettek közül foglalkoztatásban részvettek száma (fő) Éves értékek Változás (%) 2005
2010
2010/2005
Közcélú foglalkoztatásra fordított összeg (ezer Ft) Éves értékek 2005
2010
Változás (%) 2010/2005
Miskolci
3 411
5 385
57,9%
845 148
2 767 506
227,5%
Edelényi
2 131
3 376
58,4%
378 526
1 295 041
242,1%
Encsi
1 313
2 156
64,2%
263 747
1 039 848
294,3%
Kazincbarcikai
1 545
2 542
64,5%
380 891
1 176 874
209,0%
598
1 116
86,6%
117 221
483 393
312,4%
1 792
3 142
75,3%
377 076
1 946 919
416,3%
678
1 070
57,8%
156 992
538 568
243,1%
Mezőkövesdi Ózdi Sárospataki
69
MUNKAANYAG Közcélú foglalkoztatás A rendszeres szociális segélyben részesítettek közül foglalkoztatásban részvettek száma (fő) Éves értékek Változás (%) 2005 Sátoraljaújhelyi
2010
2010/2005
Közcélú foglalkoztatásra fordított összeg (ezer Ft) Éves értékek 2005
2010
Változás (%) 2010/2005
704
1 445
105,3%
107 296
678 600
532,5%
Szerencsi
1 739
2 709
55,8%
266 456
1 097 401
311,9%
Szikszói
1 457
1 350
-7,3%
182 606
554 552
203,7%
992
819
-17,4%
111 914
368 988
229,7%
Abaúj–Hegyközi
1 277
1 435
12,4%
187 118
595 035
218,0%
Bodrogközi
1 208
1 603
32,7%
174 667
700 675
301,1%
Mezőcsáti
504
878
74,2%
99 048
299 985
202,9%
Tokaji Borsod-AbaújZemplén megye Országos
558
669
19,9%
85 189
319 373
274,9%
19 907
29 695
49,2%
3 733 896
13 862 758
271,3%
90 080
181 710
101,7%
18 234 793
80 390 878
340,9%
Tiszaújvárosi
A társadalmi problémákat bemutató térképet elemezve Borsod-Abaúj-Zemplén megye az országon belül a rosszabb helyzetben lévő megyék között van. A gyermekjóléti szolgálat által gondozásba vett 0-14 évesek aránya 2010-ben a legmagasabb volt az országban, 14,05%, míg az országos átlag 9,84% volt. A százezer főre jutó ismerté vált bűncselekmények számát tekintve a megye az országban a középmezőnyben foglal helyet: a megyei bűncselekmények száma 3.910,38, ami 13%-kal kevesebb mint az országos átlag. Térképet készítette: Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal
2.4. Közlekedési (országos és térségi jelentőségű közúti, kerékpáros, vasúti, légi és vízi közlekedés) és kommunális infrastruktúra: 2.4.a. Vonalas rendszerek, létesítmények Közúthálózat Közlekedési folyosók: A pán-európai közlekedési tengelyek (ún. Helsinki folyosók) közül az V.sz. Velence-Trieszt/KoperLjubljana-Budapest-Ungvár-Lvov-Kijev korridor érinti a megye területét, mely az M3 autópálya (M0 Budapest-Hatvan-Füzesabony-Emőd-Tisza-híd-Polgár-Nyíregyháza-Vásárosnamény-Tisza-hídBeregdaróc-(Ukrajna)) vonalán halad. 70
MUNKAANYAG A megye szempontjából szintén fontos a szerepe a (Kaunas-Lublin-Rzeszów-Eperjes-Kassa)Tornyosnémeti-Miskolc-(DebrecenBerettyóújfalu-Nagyvárad) észak-déli irányú TINA folyosónak (elemei az OTrT alapján: M30 Tornyosnémeti–Miskolc–Emőd, M3 Emőd– Görbeháza, M35 Görbeháza–DebrecenBerettyóújfalu, M4 Berettyóújfalu– Biharkeresztes–Nagykereki), valamint a nyugatkeleti irányú (Bécs)–Hegyeshalom– Budapest– Nyíregyháza–Záhony (M1 Hegyeshalom – Budapest, M0-M31 Budapest D, M3 Budapest– Nyíregyháza–Vásárosnamény–Beregdaróc) közlekedési tengelynek. A megye gyorsforgalmi útjai: M3 autópálya (Gödöllő és országhatár közötti szakasz a TEN-T hálózat része): Budapest (M0) – Hatvan – Füzesabony – (Ukrajna) M30 gyorsforgalmi út, az M3 és Miskolc-Kelet között autópálya (a TEN-T hálózat része): Mezőcsát térsége (M3) – Miskolc – fejlesztés esetén: Encs – Tornyosnémeti – (Szlovákia) Főutak A megyét érintő főutak Miskolc térségében kapcsolódnak egymáshoz, közelítően sugaras elrendezésű rendszert alkotva biztosítják egy-egy térség elérhetőségét. A megye főúthálózatának hossza (2011) 365 km, ez az országos főúthálózat 5,5%-a. A megye főúthálózatán 2010-ben az átlagos napi járműforgalom 7 421E/nap, ami az országos összevetésben közepesnek értékelhető. A főúthálózat elemei (meglevő főutak): 3 sz. főút: Budapest - Hatvan - Gyöngyös - 27. sz. főút: Sajószentpéter (26. sz. főút) Füzesabony - Mezőkövesd - Miskolc - Szikszó - Edelény - Hídvégardó - (Szlovákia) Encs – Tornyosnémeti (Szlovákia) 35. sz. főút: Nyékládháza (3. sz. főút) - Polgár 25. sz. főút: Kerecsend (3. sz. főút) - Eger - Debrecen (33. sz. főút Bánréve (26. sz. főút) 37. sz. főőút: Felsőzsolca (3. sz. főút) - Szerencs 26. sz. főút: Miskolc (M30) - Sajószentpéter - - Sátoraljaújhely - (Szlovákia) Kazincbarcika térsége - Bánréve - (Szlovákia) 38. sz. főút: Bodrogkeresztúr (37. sz. főút) Nyíregyháza (36. sz. főút) Az OTrT szerint tervezett új kapcsolatok, melyek főként a megye keleti részeit érintik, illetve a megye határon átnyúló kapcsolatok erősítését szolgálják: Tiszanagyfalu (38. sz. főút) - Mád - Encs térsége (3. sz. főút) Sárospatak (37. sz. főút) - Cigánd - Kisvárda - Vásárosnamény - Tivadar - Fehérgyarmat (491. sz. főút) Cigánd – Pácin Főutak tervezett elkerülő szakaszai, melyek egyszerre szolgálják a gyorsabb elérhetőséget, illetve az érintett településeken a környezetterhelés (zaj- és légszennyezés) csökkentését: 25. sz. főút: Kerecsend, Eger, Szentdomonkos, Ózd, Sajópüspöki, Bánréve 26. sz. főút: Sajószentpéter, Berente, Kazincbarcika, Vadna, Dubicsány, Putnok 27. sz. főút: Edelény 37. sz. főút: Szerencs, Sátoraljaújhely
71
MUNKAANYAG 38. sz. főút: Bodrogkisfalud, Bodrogkeresztúr, Rakamaz, Nyírtelek, Nyíregyháza Tervezett egy Tisza-híd építése Tokaj térségében egy új főút kialakításával a Tokaj belterületén átmenő közúti, döntően teherforgalom elterelése érdekében. Mellékutak: A megyére kiemelten jellemzőek az egyes települések főúti kapcsolatait biztosító völgyekbe benyúló mellékutak, melyek nem egyszer több települést fűznek fel. Ennek köszönhetően a zsáktelepülések száma magas. A mellékutak hálózata összesen 2.127 km a megyében, az országos hálózat 9,2%-a. A megye mellékúthálózatán 2010-ben az átlagos napi járműforgalom 1 273 E/nap, ami országos összevetésben a második legalacsonyabb érték. A rendezési terv alapján térségi jelentőségűnek ítélt mellékutak az alábbiak: Meglevő elemek: Mezőkövesd-Ároktő-Nyékládháza–GöncAbaújszántó-Hernádkércs-Megyaszó-Gesztely
Zabar-Ózd Serényfalva-Ragály-Aggtelek-Szin Szalonna-Krasznokvajda-(Büttös-Szemere) Garadna
-
Hidasnémeti-Pálháza-Sátoraljaújhely– Sátoraljaújhely-Pácin-Zemplénagárd-Tuzsér
Poroszló-Borsodivánka Sátoraljaújhely (É-i határátkelő)–(Szlovákia, Slovenské Nové Mesto/Tótújhely) Pácin-(Szlovákia, Vel’ky Kamenec/Nagykövesd)
Szarvaskő-Vadna Forró-Baktakék-Krasznokvajda Miskolc-Harsány-Vatta Andornaktálya-Mezőkövesd Tervezett elemek, melyek a megye, illetve többségében Szlovákia felé a határon is átnyúlnak, ösztönözve a határ menti együttműködéseket: (Krasznokvajda)-Büttös-Szemere-(Garadna)
Bánréve–(Szlovákia, Lenartovce/Lénártfalva)
Ostoros-Szomolya-Bogács-Tard-TibolddarócSály-Borsodgeszt-Harsány (tervezett nyomvonal)
Aggtelek–(Szlovákia, Dlhá Ves/Gömörhosszúfalu)
Tokaj-Tiszaladány – Tiszalök
Krasznokvajda-Perecse-(Szlovákia, Janík/Jánok)
Domaháza-(Szlovákia, Petrovce/Gömöréterfalva)
Hidasnémeti-(Szlovákia, PerínChym/Perényhim) Lácacséke-(Szlovákia, Pribenik/Perbenyik
A jelenlegi határátkelők és határátlépési pontok a közúti gyorsforgalmi és főúthálózaton: Somoskőújfalu 21. sz. főút, Bánréve 26. sz. főút, Hídvégardó 27. sz. főút, Tornyosnémeti M30, Tornyosnémeti 3. sz. főút, Sátoraljaújhely 37. sz. főút, Pácin tervezett új főút A jelenlegi programozási időszakban megvalósult, illetve 2015-ig megvalósuló főút-fejlesztések (nem tartalmazza az ÉMOP 2007 – 2013 forrásaiból megvalósuló, nagyrészt állapot-javítási célú mellékútfejlesztéseket): M30 gyorsforgalmi út (3. sz. főút korrekciója) Tornyosnémeti-országhatár közötti szakasz kivitelezése (KÖZOP-1.5.1-09-11-2011-0002) M30-26-os út Miskolc északi elkerülő un. „Bosch út” (KÖZOP-3-4.0-09-2009-0022) 37. számú főút Szerencs átkelési szakasz rekonstrukciója (KÖZOP-3-5.0-09-2009-0009) 26. számú főút Sajószentpéter és Kazincbarcika elkerülő (II. ütem, KÖZOP-3-4.0-09-20090021)
72
MUNKAANYAG 3-as és 35. sz. főutak rehabilitációja, burkolat-megerősítése (Nyékládháza – országhatár, Kohéziós Alap projekt) 37. sz. főút burkolat megerősítése (Gesztely-Bodrogkisfalud, KÖZOP-3-4.0-09-2009-0020) Vasúthálózat A megye vasúthálózatának hossza 388 km, melyből 210 km a vasúti törzshálózatba tartozik, ebből 194 km villamosított. A megye vasúthálózata Miskolcról kiinduló sugaras rendszerű. A vasútvonalakra – hasonlóan a közúti hálózatra - jellemző a megyeszékhely-centrikusság. A térség domborzati adottságainak köszönhetően az említett két közlekedési alágazat nyomvonalának gerincét alkotó elemek térben nem váltak el jelentősen egymástól, közel párhuzamosan haladva jelentős forgalmú közlekedési folyosókat alkotnak. A megye jelenlegi vasúthálózatának fő elemeit az országosan is jelentős nemzetközi törzshálózati fővonalak adják, melyet további hazai jelentőségű fő-, és mellékvonalak egészítenek ki. A megye vasúti közlekedése szempontjából a (Budapest-Hatvan-Füzesabony)-Szihalom-MezőkövesdMiskolc-Szerencs-Nyíregyháza nemzetközi törzshálózati fővonal, valamint a Miskolc-SzerencsSátoraljaújhely vasútvonal tölt be jelentős szerepet. A Miskolc-Szikszó-Forró-Encs-Hidasnémeti (Kassa felé vezető) vasútvonal szintén a nemzetközi törzshálózat eleme, amely elsősorban az országos és regionális kapcsolatok terén tölt be fontos szerepet, megyén belüli funkciója azonban kevésbé jelentős. A Miskolc-Kazincbarcika-Bánréve-Ózd hazai törzshálózati fővonal mind a személy-, mind a teherforgalom szempontjából a megye egyik fontos gerincét alkotja. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a személyforgalom ezen a vonalon viszonylag alacsony, a közösségi közlekedést alapvetően a buszközlekedés szolgálja ki. Vasúti határátkelő pontok: Bánréve, Hídvégardó, Hidasnémeti, Sátoraljaújhely. Tervezett nagysebességű vasútvonalak nem érintik a megyét. A megye területén az elmúlt években jelentősebb fejlesztések nem valósultak meg. Várható a „Városi és elővárosi kötöttpályás közösségi közlekedési rendszerek fejlesztése Miskolcon és térségében” című, a későbbi beruházásokat előkészítő projekt (KÖZOP-5.5.0-09-2010-0026) megvalósulása a jelenlegi programozási időszakban (2015-ig). Ez a projekt 2014-től jelentősebb eredményt hozhat mind Miskolc, mind a környező városok kötöttpályás közlekedési rendszerének a fejlesztésében, ami jelentősen hozzájárulhat környezetbarát módon – a munkaerőpiaci szempontból is fontos - Miskolc és a környező térségi központok (pl. Kazincbarcika, Sajószentpéter, Szikszó, Encs, Szerencs, Tiszaújváros) elérhetőségének javításához. A fejlesztések során cél, hogy a kötöttpályás közlekedést villamosszerűen közelebb vigyék a településközpontokhoz, ezáltal versenyképes alternatívát kínálva a buszközlekedésnek. Repülőterek Elsősorban logisztikai funkciókat is ellátó kereskedelmi (nemzetközi) repülőtérré fejleszthető repülőtér (OTrT): Mezőkövesd – Mezőkeresztes. Térségi jelentőségű nyilvános kereskedelmi repülőtér: Miskolc, Sárospatak, Tiszaújváros – mely településeken elsősorban sport- és szabadidős célú repülés valósul meg. Kikötők Országos közforgalmú kikötő: Tiszaújváros Térségi jelentőségű közforgalmú kikötők: a Tiszán: Tokaj, Cigánd, Ároktő, Tiszatardos, a Bodrogon: Bodrogkeresztúr, Sárospatak, Sátoraljaújhely-Alsóberecki Kialakítható logisztikai központok: A megyei rendezési terv szerint térségi jelentőségű logisztikai központok helyszínei: Bánréve, Emőd, Mezőkövesd-Mezőkeresztes, Miskolc, Tiszaújváros, Sátoraljaújhely, Tornyosnémeti
73
MUNKAANYAG A nemzetközi közúti és vasúti főközlekedési vonalak menetén elhelyezkedő, illetve a tiszaújvárosi kikötőhöz közeli Mezőkövesdi repülőtér jó elérhetőségi bázist nyújt egy transzeurópai logisztikai központ létesítéséhez. Fontos kiemelni, hogy a közlekedési rendszerek fejlesztése kapcsán a kormány eddig a legjelentősebb támogatást, közel 33,7 mrd Ft-ot a miskolci villamos fejlesztésére ítélt meg, ami a KÖZOP-ból a megyének nyújtott támogatás 89%-a.
2.4.b. Egyéni és közösségi közlekedési megközelíthetőségi viszonyok A térség közúti megközelíthetőségét illusztráló néhány adat: Távolságok és elérési idők (közút) 5 legnépesebb megyei város és a megyeszékhely, Mezőkövesdi repülőtér között Ózd Kazincbarcika Mezőkövesd Tiszaújváros Sátoraljaújhely Környező regionális központok elérhetősége Budapest Kassa Debrecen
Miskolc km 59 23 57 32 81
perc 65 28 38 31 77
Miskolc km 180 84 112
perc 110 90 72
Mezőkövesd (repülőtér) km perc 98 95 70 56 13 15 39 30 121 98 Mezőkövesd (repülőtér) km perc 142 90 125 110 96 65
Forrás: google.com, saját szerkesztés A megye nagy részének közúti elérhetősége az M3-as és az M35-ös, M31-es autópálya fejlesztésével jelentősen javult Miskolc és Budapest, valamint Debrecen viszonylatában. Az alábbi térkép bemutatja az autópályától 20 percen közelebb eső települések arányát.
Térképet készítette: Nemzetgazdasági Tervhivatal
74
MUNKAANYAG A megye kistérségi központjainak közúti megközelíthetősége A megyén belüli, a kistérségek központi települései, illetve Miskolc viszonylatában becsült közúti elérhetőséget az alábbi táblázat mutatja. Becsült közúti elérhetőségek Miskolcról Miskolc km perc Ózd 59 65 Kazincbarcika 23 28 Szerencs 35 36 Mezőkövesd 57 38 Edelény 25 27 Tiszaújváros 32 31 Tokaj 55 60
Miskolc Sárospatak Encs Sátoraljaújhely Szikszó Cigánd Gönc Mezőcsát
km 72 38 81 16 100 63 45
perc 70 40 77 18 105 62 35
A Miskolchoz képest közel 30 perc eljutásra lévő településekről lehetőség van az érintett városok közti ingázásra, míg más települések viszonylatában a kényelmes napi ingázás már vasúti közlekedésfejlesztést igényelhet. Miskolctól a legtávolabb lévő központ Cigánd, amelynek a Szabolcs-SzatmárBereg megyei településekkel gyakoribb a kapcsolata, mint Miskolccal; Ózd Heves és Nógrád megyei kapcsolatai is intenzívebbek a jobb elérhetőségi viszonyok miatt. Sátoraljaújhelynek és Sárospataknak a két város közelsége miatt együttesen kell képeznie egy Zempléni fejlődési központot és ellensúlyozni a nagyvárosoktól (Miskolc és Nyíregyháza) való relatív nagyobb távolságát. Helyközi autóbusz közlekedés A megyén belüli elérhetőségben meghatározó a Borsod Volán által működtet autóbusz helyközi közlekedési rendszer. A megyében 224 helyközi és 22 távolsági autóbuszvonalon, 2367 km-s vonalhálózaton 4092 db járattal látja el a társaság személyszállítási feladatait. A megye 358 településéből 357-ot érintenek a járatok úgy, hogy 266 településre csak autóbusszal lehet eljutni, vasúti összeköttetés nincs.. 2010-ben a Társaság 536 db autóbusszal 40,9 millió utast szállított el. A helyközi autóbuszjáratokat döntően munkába járásra, a közszolgáltatások elérése, illetve iskolába járás céljából veszik igénybe. A közösségi közlekedés szervezését napjainkban komoly kihívások érintik a közszolgáltatások ellátási helyének átszervezésével, így kiemelten a közigazgatásban a járásközpontok kialakításával, oktatási feladatellátási helyek folyamatos szervezésével, illetve a kórházi ellátások átszervezésével. Az autóbusz társaságot komoly kihívás elé állítja a járművek állapota, az autóbuszok átlagos életkora 13,98 év, mely kapcsán a jövőben a környezetvédelmi célú, illetve a működési veszteségek enyhítéséhez szükséges korszerűsítéshez 197 db autóbusz beszerzése szükséges. Az utazási komfort javítása érdekben szükséges az autóbusz pályaudvarok, megállóhelyek - intermodalitás szempontjait is figyelembe vevő - rekonstrukcióját folytatni (2010-ben a Kazincbarcikai pályaudvar újult meg), illetve az informatikai alapú utastájékoztatási rendszert fejleszteni. Az autóbusz pályaudvarok között kiemelt fejlesztési igényként jelenik meg Miskolc belvárosában a Búza téri állomás átalakítási igénye, az élhetőbb belváros szempontjait szem előtt tartva. Ezt a feladatot a helyi önkormányzattal és Miskolci Közlekedési Vállalattal együtt kell megvalósítani, szem előtt tartva a párhuzamosságok (pl. külön forgalmi állomások) megszűntetésének lehetőségét. Fejlesztési igényként jelentkezik a forgalomirányítási rendszer, illetve az autóbuszok távdiagnosztikai rendszerének korszerűsítése, illetve kiépítése. Fontos, hogy hosszú távon a közúti és a vasúti személyszállítás mindjobban kiegészítse egymást. Jelenleg a vasúti személyszállítás a megyében a Sátoraljaújhely - Szerencs - Miskolc - Budapest, illetve Tokaj - Szerencs – Miskolc viszonylatokban tekinthető versenyképesnek az autóbusz közlekedéssel szemben. Napjainkban készül egy Miskolc központú közösségi közlekedési rendszer fejlesztésére egy tanulmány, mely komolyan vizsgálja város környéki vonalas közlekedési hálózat, így az elővárosi vasútvonalak-villamos vonalak fejlesztését. A jövőben fokozott figyelmet kell fordítani az
75
MUNKAANYAG helyközi, és helyi autóbusz-közlekedés és a vonalas infrastruktúrán alapuló szállítási módok összehangolására. A megye illetve városainak vasúti megközelíthetősége Budapest irányából Budapest-Miskolc között naponta 14 pár IC vonat közlekedik, az eljutási idő 2 óra 1 perc. Az IC vonatok közlekedése ütemes, nemcsak munkanap, hanem hétvégén is óránként közlekednek. Miskolc és Nyíregyháza között (a Budapest-Miskolc-Debrecen-Szolnok-Budapest un. kör ICforgalomban) naponta 7 pár Intercity vonat közlekedik és a két várost ezen kívül óránkénti személyvonati közlekedés is összeköti. Fontos megemlíteni, hogy Miskolc és Debrecen viszonylatában a közúti eljutás jelentősen gyorsabb, mint a vasúti közlekedés, így a két város távolsága nem teszi lehetővé, hogy közös munkaerőpiacot alkossanak. Miskolcot Szikszón és Encsen keresztül Kassával naponta két pár nemzetközi IC-vonat kapcsolja össze. A Budapest-Miskolc-Szerencs-Sárospatak-Sátoraljaújhely viszonylatban kétóránkénti ütemes sebesvonati közlekedés van. A sebes- vagy gyorsvonattal megközelíthető további városok: Mezőkövesd, Felsőzsolca, Szerencs, Sárospatak és Sátoraljaújhely. Személyvonati kapcsolata Emődnek, Felsőzsolcának, Edelénynek, Szendrőnek, Kazincbarcikának, Putnoknak, Sajószentpéternek, Ózdnak, Göncnek, Tiszaújvárosnak van. Vasúti összeköttetéssel nem rendelkezik Cigánd, Mezőcsát és Borsodnádasd város, az előbbi kettő kistérségi központ. Vasúton a fenti összesítés szerint IC vonattal elérhető Miskolc mellett Tokaj, Szikszó, Encs és Szerencs, sebesvonattal Sárospatak, Sátoraljaújhely, gyorsvonattal Mezőkövesd, Kazincbarcika, csak személyvonattal Gönc, Ózd, Edelény, Tiszaújváros.
2.4.c. Vízellátás 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet kötelező érvénnyel előírja a szükséges ivóvízminőség-javítását azon településeken, amelyek ivóvízellátó rendszerén szolgáltatott víz határérték felett tartalmaz egészségre káros kémiai és bakteriológiai szennyezőket. A Rendelet melléklete alapján a megyében 62 településen kell a szükséges ivóvízminőség-javító beruházásokat megvalósítani. A Környezet- és Infrastruktúra OP 2004-2006 keretében az alábbi vízminőség-javító célú projektek valósultak meg:
KIOP-1.1.1-F.-2005-08-0003/2 HEGYKÖZ, Hegyközi települések ivóvízminőség javításának megoldása regionális rendszer kiépítésével KIOP-1.1.1-F.-2005-05-0001/2 HARSÁNY, Harsány-Vatta-Csincse települések ivóvízminőség-javítása, a vízbázisok védelme További jelentős javulást hoz a vízminőségben a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) 7.1.3.0/1F keretében megvalósuló, a „Ivóvízminőség javítás” melyet a Borsodvíz Kft.,. tanulmányára építve Szerencs Város Önkormányzata, mint gesztor valósít meg a 8 kistérséghez tartozó 81 települési önkormányzat együttműködésével. A projekt célja a 201/ 2001. (X. 25.) Korm. rendelet követelményeinek teljesítése a vízminőséget jellemző szennyező elemek koncentrációjának határérték alá csökkentésével. A jelenleg előkészítési fázisban lévő projekt várhatóan 2015 június 30-ig fejeződik be és 49 település esetében szünteti meg a vízminőségi problémákat. Borsodivánka, Cserépváralja, Egerlövő, Négyes, Tiszabábolna, Tiszavalk községek Ivóvízminőségjavítása a lakosság egészséges ivóvízzel történő ellátása érdekében” projektje szintén a KEOP keretében valósul meg, kedvezményezettje a Dél-Borsodi Ivóvíz Önkormányzati Társulás. További jelentős ivóvízminőség-javító projekt a „Miskolc város ivóvízellátás biztonságának javítása korszerû víztisztítási technológia kiépítésével, Miskolc-Tapolca vízbázis súlyos veszélyeztetése miatt” című, melynek kedvezményezettje Miskolc MJV Önkormányzata.
76
MUNKAANYAG A megyében az egy főre jutó vízfogyasztás, 2010 (m3/fő): 24,59, az országos, Budapest nélkül számított átlag 80%-a, amivel a második legkisebb vízfogyasztású megye Nógrád után. A közműolló mértéke 21,8%, ez a vidéki átlagnál kisebb mértékű, annak 81%-a. A megyék sorában ezzel a negyedik, csak Győr-Moson-Sopron, Komárom és Veszprém megyékben kisebb a közműolló mértéke.
Térképet készítette: Nemzetgazdasági Tervhivatal
2.4.d. Szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás, szennyvíz és szennyvíziszap elhelyezés A szennyvíztisztítás fő adatai, 2010 BAZ mennyisége 1000m3 közcsatornában elvezetett összes szennyvíz közcsatornában elvezetett háztartási eredetű tisztítás nélkül csak mechanikailag tisztított biológiailag is tisztított III: fokozatban is tisztított
aránya (%)
országos mennyisége Aránya (%) 1000m3
34 254
100,00%
561 188
100,00%
11 528
33,65%
290 639
51,79%
0 14 29 957 4 421
0,04% 87,46% 12,91%
17 582 281 753 258 986
3,13% 50,21% 46,15%
Forrás: KSH, T-Star A megyében az országos átlaghoz képest az ipari kibocsátás jelentős. Tisztítás nélkül szennyvíz nem kerül a befogadókba, és a csak mechanikailag tisztított szennyvizek aránya is jóval alacsonyabb az országos értéknél. A szennyvizek jelentős része biológiailag is tisztított, a III. fokozatban is tisztított szennyvíz aránya azonban lényegesen elmarad az országos arányoktól.
77
MUNKAANYAG A szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások száma 2010-ben 189.037 db, a lakások száma 2011. január 1.-én 287.336. Eszerint az összes lakás 65,8%-a került bekapcsolásra a szennyvízhálózatba, ami alatta marad az országos átlag 72,5%-os értékének. (Forrás: KSH T-Star és helyiségnévkönyv 2011) A csatornázott területeken a bekötési arány (csatornahálózatba bekötött ingatlanok száma/ csatornázott területen levő összes ingatlan száma) átlagosan 55-60%-ra tehető. Az átlagos értékhez képest meglehetősen széles sávban változik a rákötési arány a település jellegétől függően: a nagyobb városokban, - mint Miskolc, Kazincbarcika, Tiszaújváros a bekötési arány jellemzően eléri, illetve meghaladja a 80-90 %-ot, míg a többi településen ez az érték 15-85 % között változik, jelentős szórást mutatva. A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Program (mód. 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet) szerint, a 2000 LE feletti terhelésű agglomerációk területén a települési szennyvizek közműves szennyvízelvezetésének és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztításának, illetve a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezésének megvalósítási határideje alapján 2015. XII. 31ig a 2000-10.000 lakosegyenérték közötti csoport 55 településén kell megvalósítani a szennyvízelvezetési, -tisztítási programot. A megyén belül nincs olyan település, ami ebbe a kategóriába tartozna és szennyvízterheléssel, szennyvízbefogadásra érzékeny vizek vízgyűjtőin lenne. A 2000 LE alatti települések szennyvízelhelyezésének megoldása B-A-Z megyében 104 települést érint. A Kormány „a közműves szennyvízelvezető és -tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról” szóló 174/2003. (X. 28.) rendelete alapján az egyedi szennyvízkezelésre lehatárolt területeken olyan egyedi szennyvízkezelési létesítmények (építmények) alkalmazás lehetséges, amelyek 1-25 lakosegyenértéknek (főnek) megfelelő települési szennyvíz tisztítását és/vagy végső elhelyezését, illetve átmeneti gyűjtését, tárolását szolgálják. A program 2015-2020-ig megvalósuló fejlesztésekre vonatkozik és a megye aprófalvas településszerkezete következtében ezen megoldásoknak várhatóan szerepük lesz a szennyvízkezelés további fejlesztésében. E témakörben szerepet kaphatnak a különböző természetközeli eljárások, amelyek hazai alkalmazása eddig csak minimális teret kapott. Az elmúlt években és jelenleg is számos szennyvízkezelési projekt valósul meg a megyében. A 2007-13. támogatási időszakban számos projektjavaslat készült a megye szennyvízkezelési helyzetének javítására, melyek részben megvalósultak, vagy megvalósítás alatt vannak (forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapja, 2012. 09. 23.): A miskolci szennyvíztisztító-telep szennyvíziszap kezelés fejlesztésére, biogáz hasznosítással Az Ózdi agglomeráció szennyvízhálózatának bővítése, felújítása és az ózdi szennyvíztisztító telep rekonstrukciója Bánhorváti és Nagybarca községek szennyvízelvezetése és tisztítása Borsodnádasd szennyvízcsatorna-hálózat II. ütem építés és szennyvíztisztító telep bővítés Mezőkövesd szennyvízcsatornázása Miskolci szennyvíztisztító- telep III. tisztítási fokozatának megvalósítása Taktaharkány - Taktaszada szennyvízelvezetése és szennyvíztisztítása Tibolddaróc, Bükkábrány, Kács szennyvízelvezetése és szennyvíztisztítása Tiszaparti Regionális Szennyvízelvezető és Tisztító Rendszer Gönc Város szennyvízelvezetési és tisztítási projektje Putnok szennyvíztisztító telep fejlesztése Pálháza Város szennyvíztisztító telepének korszerűsítése Szikszó szennyvíztisztító telepének korszerűsítése, intenzifikálása, kapacitásbővítése.
2.4.e. Energiaellátás A megyében az 1 főre jutó villamosenergia fogyasztás, (2010, (KWh/év) 895 KWh/év, ami mélyen a megyék átlaga („vidéki átlag”) 1073,48 kW/év értéke alatti, ezzel a megye lakóinak fejenkénti fogyasztása országosan a legalacsonyabb. 78
MUNKAANYAG A megye energiatermelő kapacitásait részletesen bemutatja a 2.1.h fejezet. A jövő nagy kérdése, hogy miként lehet az energetikai költségeket csökkenteni, lehetőség szerint a CO2 kibocsátás csökkentésével párhuzamosan, valamint a helyben elérthető és megújuló energiaforrások felhasználásával. Ezen szándékok elérése kapcsán komoly figyelmet érdemel a megyében a Bükk-Miskolci körzetben megvalósított „Mikrovirka” program, amely helyi munkaerőre és megújuló helyi energiaforrásokra építve épített ki egy intelligensen együttműködő ún. „smart grid” rendszert. A projekt tapasztalatai más hasonló kistérségben is felhasználhatóak, a projekt adaptálható és szélesebb körben elterjeszthető. Továbbá az erdősültség kapcsán kiemelten kell foglalkozni a térségekben a biomassza fűtési célú hasznosításával, mely egy-egy településen biztosíthatja az egymáshoz közeli helyi intézmények, illetve környékbeli lakóházak fűtési igényét. Ahogy az alábbi táblázat is mutatja, 2000-től kezdően országosan a háztartások fogyasztási kiadásain belül a lakásfenntartásra és háztartási energiára fordított kiadás 18,5%-ről 23,5%-ra nőtt, mely a kiadási főcsoportok között mára már a legnagyobb részesdéssel bír. Energiahatékonysági, illetve a helyi foglalkoztatást is ösztönző helyi energiatermelési beruházások révén törekedni kell arra, hogy ez a növekvő kiadási tendencia megálljon, vagy megforduljon a jövőben. A háztartások fogyasztási kiadásainak megoszlása, % Kiadási főcsoportok szerint 2000 2001 2002 Élelmiszerek és alkoholmentes 29,1 29,6 29,1 italok Szeszes italok, dohányáru 3,7 3,8 3,9 Ruházat és lábbeli (szolgáltatással 5,8 5,8 5,8 együtt) Lakásfenntartás, háztartási energia 18,5 17,6 17,7 Lakberendezés, háztartásvitel 5,3 4,8 4,9 Egészségügy 3,6 3,8 3,9 Közlekedés 10,6 10,6 10,7 Hírközlés 5,3 5,5 5,7 Kultúra, szórakozás 7,1 7,5 7,6 Oktatás 0,4 0,7 0,6 Vendéglátás és szálláshely-szolg. 2,9 3,3 3,1 Egyéb termékek és szolgáltatások 7,6 7 7
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
25,6
24,1
22,6
23
23,7
23,7
23
3,8
3,6
3,6
3,2
3,3
3,3
3,4
5,5
5,3
5
4,8
4,3
3,9
3,9
18,1 5,3 4 11,7 6,2 8,4 0,8 3,4 7,2
19,3 5 4 12 6,3 8,4 0,9 3,5 7,5
19,4 4,7 4,1 14,1 6,5 8,5 0,8 3,2 7,5
19,8 4,5 3,9 13,6 7,1 8,3 0,9 3,4 7,4
21 4,2 4,4 12,5 6,8 7,8 0,8 3,5 7,6
22,3 4,1 4,4 12,2 6,6 7,6 0,8 3,6 7,6
23,5 4 4,7 11,8 6,2 7,7 0,8 3,6 7,1
Forrás: KSH Komoly foglalkoztatási lehetőséget kínálhat a megyei szénvagyon energetikai célú kiaknázása Az Észak-magyarországi régió az ország ásványkincsekben egyik leggazdagabb területe. Történelme, országon belüli helyzete szorosan kapcsolódott a bányászathoz, az ahhoz kötődő iparágakhoz. Az 1990-es évektől kezdődő tömeges bányabezárások következtében a megyében már feltárt és fejtésre előkészített, de ki nem termelt széntelepek helyezkednek el. A borsodi és a nógrádi barnaszén medencében 6 bányaüzemnél felhagyott szénvagyon mennyisége közel 280 millió tonna. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Nemzeti Energiastratégia 2030 c. dokumentuma alapján a szénalapú villamosenergia-termelést a magas CO2 intenzitása miatt nem tartja versenyképesnek, de a jelentős szénvagyonunk miatt a szenet a jövő egyik biztonsági tartalékának tekinti. A szakmakultúra fenntartása érdekében – a gazdaságosan kitermelhető szénvagyonra alapozva – továbbra is célszerűnek tartja üzemeltetni a szénkitermelést és a környezetvédelmi és gazdasági szempontoknak megfelelően fejleszteni a meglévő infrastruktúrát. A várható széntermelés max. 50%-a alkalmas lakossági, intézményi ellátásra, a többi csak ipari, energetikai célra használható. A felhasználás optimálisan részben nagyobb (100-200 MV teljesítményű) erőművekben történne, részben 16-18 db 1-4 MW teljesítményű kisközösségi fűtő, vagy kombinált (gőz, villamos energia) erőművet lehetne üzemeltetni. Ez esetben nem csak a bányák beindításról, hanem a bányászathoz, illetve az energiafogyasztáshoz kapcsolódó tevékenységek végzésére (pl. kazángyártás) is szükség lehet a jövőben. Már most az „utolsó órában” van egyes bányák újbóli megnyitása, hiszen egyre kevesebb képzett bányász él a térségben, így a régi, tapasztalt 79
MUNKAANYAG munkaerő bevonásán túl, már jelentős számú munkaerő képzésére is szükség van. (Forrás: BAZ megyei Komplex Energetikai Fejlesztési Koncepció)
2.4.f. Hulladéklerakók, hulladékgazdálkodás Hulladékgazdálkodás fő adatai, 2010
összes elszállított települési szilárd hulladék (t) a lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék (t) egy főre jutó elszáll. lakossági hulladék (t) rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma (db) szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma (db) összes lakás (db) a lakosságtól szeletíven gyűjtött hulladék (t, kg) lakónépesség (fő)
BAZ mennyisége 100m3 200 254 167 000 0,244 281 304 76 359 287 336 537 (t) 684 793
aránya 100,00% 83,39% 97,90% 26,57% 0,784 kg
Országos mennyisége Aránya 100m3 3 411 940 2 468 373 72,35% 0,247 4 016 727 92,36% 1 018 032 23,41% 4 348 955 86 980 8,71kg 9 985 722
Forrás: KSH, T-Star A lakossági eredetű hulladék aránya – a megye ipari jellege ellenére – meghaladja az országos átlagot. Az egy főre jutó elszállított hulladék nagyjából az országos átlagnak felel meg. Jelentős a hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya, amely magasabb az országos átlagnál és a szelektív gyűjtésbe bevont lakások aránya is meghaladja azt. Jelentősen elmarad viszont az átlagtól a szelektíven begyűjtött hulladék lakosságarányos mennyisége. A megye hulladékgazdálkodási rendszere három önálló regionális hulladékgazdálkodási szerveződés keretében kiépült. A Sajókazán, Bodrogkeresztúron és Hejőpapin található szilárd hulladékkezelő és lerakó telepek a megye összes kommunális eredetű szilárd hulladékát képesek fogadni. A Borsodi Mezőség és a Bükkalja településeinek egy része a Tisza-tavi Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás tagjaként a Tiszafüredi Regionális Hulladéklerakóba szállítja a kommunális hulladékot. A Hernád völgy térségének települései pedig önálló települési társulás keretében az encsi hulladéklerakó bővítésével kívánják hosszútávon megoldani a hulladék kezelését. Veszélyes hulladéklerakó üzemel a Sajókazai Hulladékkezelő Centrum, valamint Sajószentpéter és Szuhogy területén. Veszélyes hulladékégető működik Miskolc, Sajóbábony, Tiszaújváros és Rudabánya területén. Az utóbbi időszak EU támogatással épülő beruházásai: ISPA projektként indult fejlesztések: Miskolc hulladékgazdálkodás. A projekt fő elemei: regionális hulladéklerakó építése Hejőpapin, 19 lerakó rekultivációja. Sajó-Bódva völgye hulladékgazdálkodás. A projekt fő elemei: hulladékudvarok, hulladékkezelő-mű építése, átrakó állomás (Ózd), regionális hulladéklerakó építése Sajókazán, elkerülő út építése Szuhakállón, 5 lerakó rekultivációja. 2004-2006 közötti fejlesztések: Regionális állati hulladékkezelő-telep létesítése Mezőkövesden (KIOP-1.2.0-F.-2005-020001/2) 2007-2014 közötti fejlesztések: Hernád Völgye Települési Szilárd Hulladék Rekultivációs Projekt (Felhagyott és korszerűtlen hulladéklerakók felszámolása) Hernád Völgye települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszer fejlesztése Sajó-Bódva Völgy és Környéke települési szilárd- hulladék-gazdálkodási rendszer fejlesztése Miskolc és térsége települési szilárdhulladék-kezelési rendszerének továbbfejlesztése Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer kiépítése
80
MUNKAANYAG A megyében már működő három és a tervezett encsi térségi hulladéklerakók, továbbá a megyén kívüli gazdaságosan elérhető térségi hulladéklerakók hosszú távon biztosítják a szilárd hulladék Európai Uniós normák és környezetvédelmi előírások szerinti biztonságos elhelyezését és kezelését. A megyében működik az ENIN Környezetipari klaszter, illetve az ÉHG köré szervezett klaszter, ami jelezi a hulladékkezelésben és a hulladék-újrahasznosításban a területi együttműködés szükségességét. A jövőben a hulladékok keletkezésének mérséklése, illetve a hulladékok nyersanyagként való felhasználásának ösztönzésében, illetve újrahasznosításában javasolt további együttműködési projektek szervezése. Összefoglalóan megállapítható, hogy a megyében a hulladék kezelésével összefüggően jelentős sürgősségi jellegű fejlesztési igény nem lép fel, a hulladéklerakók a megye hulladék-elhelyezési feladatainak ellátására alkalmasak. Mivel azonban a korszerű hulladékgazdálkodás elvei prioritást adnak a hulladékok hasznosításának (újrafeldolgozás, visszanyerés, energetikai hasznosítás) azok ártalmatlanítási lehetőségeivel szemben, a megyében viszont ennek rendszerei nem épültek ki, fontos fejlesztési feladat a hulladékhasznosítás megszervezése, illetve ennek infrastrukturális hátterének kiépítése.
2.4.g. A települések intézmény-felszereltsége A fejezetben csupán röviden mutatjuk be a lakosság egészségügyi, szociális, oktatási és kulturális intézményekkel való ellátottságát. Alapvetően az intézmények jelenlétével, számával, kihasználtságával foglalkozik a fejezet. Az intézmények műszaki állapota, illetve eszköz felszereltsége települési szinten értelmezhető, meghaladja jelen elemzés kereteit. 2005 óta a népességcsökkenéssel megegyezően csökkent a háziorvosi ellátásban részesültek szám. A működő háziorvosok száma csökkent mind országos, mind megyei szinten 2010 évben a 2000-es évhez képest. A legnagyobb arányú csökkenés az Abaúj-Hegyközi, a Sárospataki és az Encsi kistérségben volt, ahol 3, illetve 4 fővel kevesebb háziorvos dolgozott 2010-ben. Sárospatak kivételével a másik két kistérségben az 1000 lakosra jutó működő háziorvosok száma megyei átlag alatt marad. Működő háziorvosok száma év végén Éves értékek (Fő)
Változás (%)
2000
2005
2010
2010/2000
2010/2005
Miskolci
135
136
Edelényi
21
18
133
-1,5%
-2,2%
18
-14,3%
0,0%
Encsi
13
10
10
-23,1%
0,0%
Kazincbarcikai
31
30
28
-9,7%
-6,7%
Mezőkövesdi
24
24
22
-8,3%
-8,3%
Ózdi
29
28
30
3,4%
7,1%
Sárospataki
17
15
13
-23,5%
-13,3%
Sátoraljaújhelyi
13
13
12
-7,7%
-7,7%
Szerencsi
22
22
21
-4,5%
-4,5%
Szikszói
9
10
10
11,1%
0,0%
Tiszaújvárosi
20
19
19
-5,0%
0,0%
Abaúj–Hegyközi
9
9
6
-33,3%
-33,3%
Bodrogközi
12
12
11
-8,3%
-8,3%
Mezőcsáti
7
8
7
0,0%
-12,5%
Tokaji Borsod-Abaúj-Zemplén megye Országos
9
8
8
-11,1%
0,0%
371
362
348
-6,2%
-3,9%
5 159
5 018
4 926
-4,5%
-1,8%
81
MUNKAANYAG Forrás: KSH, T-Star Amíg háziorvosi ellátásban megjelentek száma 2010 évre szinte az országos értékkel megegyező arányban nőtt a megyében a 2000-es évhez viszonyítva, addig a 2005-ös évhez képest csökkentek a beteg-orvos találkozások száma. A csökkenésnek részben oka lehet a népesség csökkenése, vagy a lakosság egészségtudatosságának magasabb szintje. A háziorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma összesen Éves értékek (eset) 2000
Változás (%)
2005
2010
2010/2000
2010/2005
Miskolci
1 427 364
1 664 216
1 510 450
5,8%
-9,2%
Edelényi
236 137
261 960
257 144
8,9%
-1,8%
Encsi
163 342
194 606
185 402
13,5%
-4,7%
Kazincbarcikai
423 592
469 692
446 073
5,3%
-5,0%
Mezőkövesdi
292 290
323 413
317 853
8,7%
-1,7%
Ózdi
450 268
503 982
473 347
5,1%
-6,1%
Sárospataki
205 353
190 169
181 278
-11,7%
-4,7%
Sátoraljaújhelyi
147 551
149 577
144 186
-2,3%
-3,6%
Szerencsi
288 738
317 302
298 634
3,4%
-5,9%
Szikszói
114 482
145 368
136 502
19,2%
-6,1%
Tiszaújvárosi
204 960
227 580
224 503
9,5%
-1,4%
96 246
113 992
120 408
25,1%
5,6%
Bodrogközi
135 634
140 760
140 535
3,6%
-0,2%
Mezőcsáti
100 323
108 382
117 030
16,7%
8,0%
Tokaji Borsod-Abaúj-Zemplén megye Országos
100 382
115 744
114 621
14,2%
-1,0%
4 386 662
4 926 743
4 667 966
6,4%
-5,3%
53 166 522
58 949 792
57 301 629
7,8%
-2,8%
Abaúj–Hegyközi
Forrás: KSH, T-Star A 2000-es évhez viszonyítva mind országos, mind megyei szinten csökkent a működő kórházi ágyak száma. A csökkenés mértéke Borsod-Abaúj-Zemplén megyében kisebb volt, mint országos viszonylatban, csak 6,4%-os. A működő kórházi ágyak száma az egészségügyi ellátás újabb átszervezésének következményeként tovább változott, megyei szinten tovább csökkent a kórházi ágyak száma és a területi megoszlása is változott. Összes működő kórházi ágyak száma /szülőotthonnal együtt/ (db) Éves értékek (db)
Változás (%)
2000
2005
2010
2010/2000
2010/2005
Miskolci
3 541
3 460
3 238
-8,6%
-6,4%
Edelényi
228
224
229
0,4%
2,2%
Kazincbarcikai
480
437
454
-5,4%
3,9%
Mezőkövesdi
156
196
184
17,9%
-6,1%
Ózdi
357
346
346
-3,1%
0,0%
Sátoraljaújhelyi
449
438
414
-7,8%
-5,5%
Szikszói Borsod-Abaúj-Zemplén megye Országos
294
276
286
-2,7%
3,6%
5 505
5 377
5 151
-6,4%
-4,2%
83 430
79 605
71 216
-14,6%
-10,5%
Forrás: KSH, T-Star
82
MUNKAANYAG Az alábbi térkép együttesen szerepelteti a 10 000 lakosra jutó kórházi ágyak számát, illetve az egy háziorvosra jutó lakosok számát. Borsod-Abaúj-Zemplén megye helyzete egyik mutatóban sem rosszabb, mint az ország nagy többsége. Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok teljes kihasználtsággal működnek. A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok működő férőhelyeinek száma 15%-kal nőtt a 2010-es évre 2000-es évhez képest. A férőhelyek kapacitás kihasználtsága 100%-os a megyében, illetve a megye mindegyik kistérségében, az idősödő társadalomban az igények általában meghaladják a lehetőségeket. A legjelentősebb arányú kapacitásnövelés az Encsi és a Mezőcsáti kistérségekben volt. A jövőben a lakosság öregedésével párhuzamosan szükség lehet újabb bentlakásos otthonok építésére, vagy a meglévők bővítésére. Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok működő férőhelyeinek száma Éves értékek (db)
Változás (%)
2000
2005
2010
2010/2000
2010/2005
Miskolci
1 344
1 466
1 848
37,5%
26,1%
Edelényi
341
388
398
16,7%
2,6%
Encsi
25
146
156
524,0%
6,8%
Kazincbarcikai
395
428
452
14,4%
5,6%
Mezőkövesdi
493
546
586
18,9%
7,3%
Ózdi
801
706
669
-16,5%
-5,2%
Sárospataki
225
190
187
-16,9%
-1,6%
Sátoraljaújhelyi
95
100
125
31,6%
25,0%
Szerencsi
235
230
290
23,4%
26,1%
Szikszói
27
27
48
77,8%
77,8%
Tiszaújvárosi
490
539
541
10,4%
0,4%
Abaúj–Hegyközi
160
187
188
17,5%
0,5%
Bodrogközi
95
95
95
0,0%
0,0%
Mezőcsáti
8
23
23
187,5%
0,0%
436
361
356
-18,3%
-1,4%
5 170
5 432
5 962
15,3%
9,8%
74 402
84 224
92 423
24,2%
9,7%
Tokaji Borsod-Abaúj-Zemplén megye Országos
Forrás: KSH, T-Star A szociális étkeztetésben részesülők száma 2010-ben 2000-hez képest 11,5%-kal nőtt, ami valamivel nagyobb növekedési ütem, mint az országos átlag. Ugyanakkor a szociális étkeztetésnek volt egy felfutása 2000-es évek közepén, majd a szabályozás és a normatíva változásával párhuzamosan csökkent az igénybe vevők száma is.
83
MUNKAANYAG Szociális étkeztetésben részesülők száma Éves értékek (fő)
Változás (%)
2000
2005
2010
2010/2000
2010/2005
Miskolci
2 913
3 687
Edelényi
503
686
3 048
4,6%
-17,3%
658
30,8%
-4,1%
Encsi
522
691
533
2,1%
-22,9%
1 020
1 107
1 112
9,0%
0,5%
878
1 051
888
1,1%
-15,5%
1 087
1 275
1 242
14,3%
-2,6%
Sárospataki
539
935
726
34,7%
-22,4%
Sátoraljaújhelyi
258
801
482
86,8%
-39,8%
Szerencsi
682
1 022
914
34,0%
-10,6%
Szikszói
195
280
332
70,3%
18,6%
1 340
1 093
995
-25,7%
-9,0%
Abaúj–Hegyközi
304
622
508
67,1%
-18,3%
Bodrogközi
205
810
209
2,0%
-74,2%
Mezőcsáti
288
405
292
1,4%
-27,9%
Tokaji Borsod-Abaúj-Zemplén megye Országos
305
357
373
22,3%
4,5%
11 039
14 822
12 312
11,5%
-16,9%
98 158
146 443
106 702
8,7%
-27,1%
Kazincbarcikai Mezőkövesdi Ózdi
Tiszaújvárosi
Forrás: KSH, T-Star A házi segítségnyújtásban részesülők száma 2000-hez képest több mint kétszeresére bővült, mely bővülés jóval meghaladta az országos szintű növekedését. A megyében gyakorlatilag kiépültek a lakossági közeli szociális ellátási formák, a rászoruló lakosok, így a többnyire alacsony nyugdíjú idősek nagy résznek lehetősége van a házi segítségnyújtás elérésére. Ezen szolgáltatást egészítik ki még a kistelepüléseken a falugondnokok. Házi segítségnyújtásban részesülők száma Éves értékek (fő)
Változás (%)
2000
2005
2010
2010/2000
2010/2005
Miskolci
1 593
1 323
2 100
31,8%
58,7%
Edelényi
101
177
729
621,8%
311,9%
Encsi
109
163
189
73,4%
16,0%
Kazincbarcikai
251
308
547
117,9%
77,6%
Mezőkövesdi
140
249
630
350,0%
153,0%
Ózdi
186
317
736
295,7%
132,2%
Sárospataki
252
303
275
9,1%
-9,2%
Sátoraljaújhelyi
102
355
469
359,8%
32,1%
Szerencsi
286
354
591
106,6%
66,9%
Szikszói
92
235
325
253,3%
38,3%
Tiszaújvárosi
131
124
259
97,7%
108,9%
Abaúj–Hegyközi
127
271
564
344,1%
108,1%
Bodrogközi
20
48
278
1290,0%
479,2%
Mezőcsáti
119
117
149
25,2%
27,4%
Tokaji
102
187
210
105,9%
12,3%
84
MUNKAANYAG Házi segítségnyújtásban részesülők száma Éves értékek (fő) Borsod-Abaúj-Zemplén megye Országos
Változás (%)
2000
2005
2010
2010/2000
2010/2005
3 611
4 531
8 051
123,0%
77,7%
40 292
45 130
75 054
86,3%
66,3%
Forrás: KSH, T-Star A bölcsődei férőhelyek száma 50%-kal bővült 2010-re A megyében mind a bölcsődék, mind a bölcsődei férőhelyek száma nőtt 2010-re 2000-hez képest, a férőhelyek az országos átlagot meghaladóan összesen 50%-kal bővültek. Ezen intézmények nagy segítséget nyújtanak abban, hogy az édesanyák szülés után minél hamarabb visszaállhassanak a munkába. A nagyobb méretű településközpontot nem tartalmazó kistérségekben, mint amilyen az Abaúj-Hegyközi és a Bodrogközi kistérségek, valamint a Szikszói kistérségben nincs bölcsőde, ezen térségek településein a családi napközi üzemeltetésével lehet megoldani a bölcsődei jellegű elhelyezést. A több kistérségben, így az Edelényiben, a Mezőcsátiban és a Tokajiban is létesítettek bölcsődét 2010-re. A kormány az elmúlt években támogatta a bölcsődék korszerűsítését, indokolt esetben az intézmények felújítását, és napjainkban is folyamatban van a családi napközik, gyermekek napközbeni alternatív ellátására vonatkozó támogatási kérelmek bírálata. A nők mihamarabbi munkába állási lehetőségének segítése érdekében a jövőben szükség lehet a bölcsődei, illetve a családi napközi férőhelyek bővítésére. Bölcsődei adatok Működő összes bölcsődei férőhelyek száma (önkormányzati, egyházi, kht, alapítványi, egyéb, stb.) Éves értékek (db) Változás (%) Miskolci Edelényi Encsi Kazincbarcikai Mezőkövesdi Ózdi Sárospataki Sátoraljaújhelyi Szerencsi Szikszói Tiszaújvárosi Abaúj–Hegyközi Bodrogközi Mezőcsáti Tokaji Borsod-AbaújZemplén megye Országos
2000 460 0 12 200 55 60 10 20 24 0 90 0 0 0 0
2005 490 15 10 160 55 70 10 20 20 0 65 0 0 0 0
2010 796 10 12 160 77 80 30 20 92 0 118 0 0 15 12
2010/2000 73,0%
931
915
24 965
23 766
Bölcsődék száma Éves értékek (db)
NaN 0,0% -20,0% 40,0% 33,3% 200,0% 0,0% 283,3%
2010/2005 62,4% -33,3% 20,0% 0,0% 40,0% 14,3% 200,0% 0,0% 360,0%
NaN 31,1%
NaN 81,5%
NaN NaN NaN NaN
NaN NaN NaN NaN
2000 10 0 1 2 1 1 1 1 1 0 1 0 0 0 0
2005 10 1 1 2 1 2 1 1 1 0 2 0 0 0 0
2010 14 1 1 2 3 1 2 1 5 0 2 0 0 1 1
1 422
52,7%
55,4%
19
22
34
32 516
30,2%
36,8%
532
530
667
Forrás: KSH, T-Star 2010 és 2005 között az óvodákban a férőhelyek 695-tel bővültek a megyében. E tekintetben a csökkenő gyermeklétszám miatt nagyobb változások nem várhatók a jövőben, még a kapacitások – egy-két kivételtől eltekintve – elegendők a 3 éves kortól kötelező óvodáztatás követelményeinek való megfeleléshez is. A legnagyobb mértékű férőhely növekedés az Encsi kistérségben volt, de jó néhány kistérségben csökkent a férőhelyek száma: pl. Sárospatak, Mezőcsát, Sátoraljaújhely, Tokaj térsége.
85
MUNKAANYAG
Miskolci Edelényi Encsi Kazincbarcikai Mezőkövesdi Ózdi Sárospataki Sátoraljaújhelyi Szerencsi Szikszói Tiszaújvárosi Abaúj–Hegyközi Bodrogközi Mezőcsáti Tokaji Borsod-Abaúj-Zemplén megye Országos
Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Éves értékek (db) Változás (%) 2005 2010 2010/2005 9 422 9 922 5,3% 1 297 1 404 8,2% 975 1 137 16,6% 2 299 2 247 -2,3% 1 431 1 377 -3,8% 2 479 2 505 1,0% 1 085 1 000 -7,8% 915 855 -6,6% 1 692 1 785 5,5% 747 801 7,2% 1 438 1 442 0,3% 608 663 9,0% 744 780 4,8% 655 611 -6,7% 577 530 -8,1%
Általános iskolai feladat-ellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással) Éves értékek (db) Változás (%) 2005 2010 2010/2005 88 82 -6,8% 25 22 -12,0% 19 19 0,0% 32 24 -25,0% 21 21 0,0% 34 27 -20,6% 16 16 0,0% 15 15 0,0% 20 16 -20,0% 13 11 -15,4% 12 11 -8,3% 10 8 -20,0% 15 12 -20,0% 9 9 0,0% 10 8 -20,0%
26 364
27 059
2,6%
339
301
-11,2%
349 679
370 136
5,9%
3 614
3 306
-8,5%
Forrás: KSH, T-Star Általános iskolai feladat-ellátási helyek száma 38 feladat-ellátási hellyel csökkent 2005 óta, ami gyermeklétszám csökkenésből következő intézményi működési racionalizálások, összevonások eredménye, mely folyamatot az állam anyagilag is ösztönözte. A legnagyobb arányú csökkenés a Kazincbarcikai és az Ózdi kistérségekben volt. Változó, de együttműködő szakképzési intézményrendszer A megyében a középiskolai képzés fejlődése igazodott a középiskolai oktatás fejlődésének nemzetközi és hazai irányaihoz. Jelentősen emelkedett az érettségit adó iskolákban tanulók száma, erősödött az általánosan alapozó képzés iránti igény. Növekvő hangsúlyt kapott az idegen nyelvek tanulása, a számítástechnikai eszközök alkalmazása, növekedett a szakközépiskolákban végzettek továbbtanulási szándéka. Az utóbbi évtizedben több vonatkozásban átalakult a szakképzés tartalma. Egyre inkább leépültek, visszaszorultak a nagyüzemi, nagyvállalati munkaerőigényt kielégítő képzések, előtérbe kerülnek a szolgáltató jellegű szakmák. Elterjedt a szakképzésben is az informatikai ismeretek oktatása, szinte minden szakképesítéshez hozzákapcsolódnak a vállalkozási, közgazdasági ismeretek, javul a szakképzésben is az idegen nyelv oktatásának eredményessége. A szakképzésben meghatározó a Térségi Integrált Szakképző Központok (TISZK) jelentősége. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat szervezésével létrejött a Zempléni Szakképzésszervezési Társulás (8 önkormányzat) és a Sajó-menti Szakképzés-szervezési Társulás (4 önkormányzat), ezek fejlesztése (közösségi funkciók kialakítása és az infrastrukturális fejlesztések) pályázati forrásból valósult meg. Miskolc Megyei Jogú város négy Térségi Integrált Szakképző Központot hozott létre, melyek kialakításához szintén jelentős mértékben járultak hozzá az EU pályázatos forrásai. A jövőben a közoktatás és a szakképzés átszervezésével változik a TISZK-ek jogi helyzete, az egyes intézmények együttműködése alapvetően a tankerületekben szerveződik. Fontos, hogy a jövőben is egy rugalmas, a vállalati igényekre gyorsan reagáló, gyakorlatorientált és a műszaki fejlődést, technológiai haladást követő szakképzési rendszer működjön a megyében. A szakközép- és szakiskolákban a korábbi években pályázati forrásból, vagy szakképzési hozzájárulásból megvalósított, a gyakorlati foglalkoztatáshoz használt eszközök beszerzését a jövőben újabb eszközök
86
MUNKAANYAG beszerzésének kell követnie, hogy folyamatosan biztosított legyen a legkorszerűbb gépeken való tanulás. A jövőben a gépbeszerzéseket a gyakorlati tanuló helyekkel összhangban kell megvalósítani, hogy az iskolai keretek között, illetve a gyakorlati helyen végzett oktatás kiegészítse egymást. A szakképzésről szóló 2001. évi CLXXXVII. Törvény rendelkezései alapján 2013-ban a TISZK-ekre épülve jelentős koncentrálódás várható a szakképző intézmények esetében. „ÉRÁK” (Észak-Magyarországi Regionális Képző Központ), mint a felnőttképzés kiemelt intézménye Az állami foglalkoztatáspolitika kiemelt feladatainak ellátására az 1990-es évek elején létrehozott állami intézmény működésének ideje alatt az Észak-Magyarországi Régió felnőttképzésének meghatározó szereplőjévé vált. A volt „ÉRÁK” 2011. július 1. napjától az Észak-magyarországi Regionális Képző Központ egyetemes és általános jogutódja a Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI) részeként működik. A TKKI állami felnőttképzési és kutatás-módszertani intézmény, mely kiemelt feladatként segédkezik a közfoglalkoztatási rendszer működtetésében és a hátrányos helyzetű rétegek – romák, álláskeresők, alacsony végzettségűek, megváltozott munkaképességűek, hátrányos helyzetű térségekben élők – felzárkózásában, kilencvenes évek elején létrehozott Regionális Képző Központok hálózatának bázisán egyesített, országos hatáskörű szervezetként. A TKKI Miskolci Igazgatósága képzési tanácsadás, felnőttképzési információs tanácsadás, térségi foglalkoztatási tanácsadás, pályaorientáció, rehabilitációs tanácsadás, mentálhigiénés tanácsadás, szakmai alkalmassági vizsgálatok lefolytatása, kompetencia-felmérés, mentori tanácsadás, álláskeresési tanácsadás nyújtása mellett vizsgaközponti feladatok ellátásával áll a megye lakosságának, illetve gazdasági és önkormányzati szereplőinek rendelkezésére. A felnőttképzést számos oktató vállalkozás szolgálja ki, mely szakterületen az elmúlt években számos EU finanszírozású program valósult meg, melyek hatékonyságáról nincsenek megbízható információk. A Miskolci Egyetem gyakorlatilag minden tudományterületen nyújt alap- és mesterképzést. Felsőoktatási tevékenység a megyében Miskolcon és Sárospatakon folyt, míg Miskolcon 2005 és 2010 között az összes hallgató létszáma stagnált, 8.145 fő volt, addig Sárospatakon közel felére csökkent a hallgatók létszáma. Sárospatakon a hallgatók létszámát nem követte ugyanilyen irányban az oktatók számának csökkenése. Felsőoktatásban résztvevő hallgatók száma minden tagozaton (nappali, esti, levelező, távoktatás) (kihelyezett tagozatok szerint) Éves értékek (fő) Változás (%) 2005
2010
2010/2005
2005
2010
2010/2005
8 149
8 145
0,0%
801
748
-6,6%
623
345
-44,6%
81
59
-27,2%
8 772
8 490
-3,2%
882
807
-8,5%
238 674
240 727
0,9%
23 127
21 450
-7,3%
Miskolci Sárospataki Borsod-AbaújZemplén megye Országos
Felsőoktatási intézményekben dolgozó oktatók száma (kihelyezett tagozatok szerint) Éves értékek (fő) Változás (%)
Forrás: KSH, T-Star A jövőben a Miskolci Egyetemen a hallgatói létszám csökkenésére lehet számítani, például a jogász és a közgazdász képzésben 2012-ben megszűnt az államilag finanszírozott képzési helyek száma. Ez nem csak mennyiségi szempontból érinti érzékenyen az intézményt, hanem jelentősen megnehezíti a kevésbé jó jövedelmi helyzetben lévő családok gyermekeinek ezen szakokon való megyében történő továbbtanulását. A hallgatói ösztöndíjrendszer ad lehetőséget az alacsonyabb jövedelmi helyzetben lévő diákoknak a továbbtanulásra is. A Miskolci Egyetem gyakorlatilag minden tudományterületen nyújt alap- és mesterképzést az alábbi karain: Műszaki Földtudományi Kar
Bölcsészettudományi Kar
Műszaki Anyagtudományi Kar
Comenius Főiskolai Kar
87
MUNKAANYAG Gépészmérnöki és Informatikai Kar
Egészségügyi Kar
Állam- és Jogtudományi Kar
Bartók Béla Zeneművészeti Intézet
Gazdaságtudományi Kar A Sárospatakon működő Comenius Főiskolai Kar a Miskolci Egyetem egyik szervezeti egysége. A megyében a felsőoktatási bázis a főváros, Szeged, Debrecen, Pécs és Pest megye után a végzettek számát tekintve a következő a sorban. A felsőoktatási képzés megléte, illetve minőségi fejlesztése fontos ahhoz, hogy a gazdaság versenyképessége javuljon és több magasabban képezett szakember dolgozzon a megyében a nagyobb hozzáadott értéket hozó tevékenységekben. Ennek érdekében nemcsak a felsőoktatási bázis stabilizálása, gazdasággal való kapcsolatának erősítése, hanem a megyén belüli területi kapcsolatainak bővítése is fontos, különben a megye többi nagyobb városa, illetve Miskolctól távolabb eső térségei (Ózd és Sátoraljaújhely) nem profitálnak érdemben a Miskolci Egyetem jelenlétéből. Az Egyetemnek Kazincbarcikán és Tiszaújvárosban is van kihelyezett tanszéke, de az oktatás jelenléte a jövőben lehetne intenzívebb.
Térképet készítette: Nemzetgazdasági Tervhivatal Közművelődési intézmények A települési könyvtárak olvasóinak a száma megyében nagyobb mértékben nőtt az országos szinthez képest 2010 és 2000 viszonylatában. Megyén belül a legnagyobb létszámcsökkenés a Mezőkövesdi és a Mezőcsáti kistérségekben volt, míg az Edelényi kistérségben három és félszeresére nőtt a beiratkozottak száma 10 év alatt. A települési könyvtárak beiratkozott olvasóinak száma Éves értékek (fő)
Változás (%)
2000
2005
2010
2010/2000
2010/2005
Miskolci
33 901
38 600
38 337
13,1%
-0,7%
Edelényi
4 787
5 244
17 528
266,2%
234,2%
Encsi
1 997
2 100
6 816
241,3%
224,6%
Kazincbarcikai
7 860
7 787
8 979
14,2%
15,3%
Mezőkövesdi
4 716
6 052
3 948
-16,3%
-34,8%
88
MUNKAANYAG A települési könyvtárak beiratkozott olvasóinak száma Éves értékek (fő)
Változás (%)
2000
2005
2010
2010/2000
2010/2005
Ózdi
5 557
5 105
Sárospataki
4 968
5 708
6 062
9,1%
18,7%
5 682
14,4%
-0,5%
Sátoraljaújhelyi
3 465
4 126
3 603
4,0%
-12,7%
Szerencsi
4 712
4 211
7 494
59,0%
78,0%
Szikszói
1 340
2 819
3 670
173,9%
30,2%
Tiszaújvárosi
5 051
4 566
6 220
23,1%
36,2%
Abaúj–Hegyközi
1 005
2 100
1 526
51,8%
-27,3%
Bodrogközi
2 992
2 471
3 706
23,9%
50,0%
Mezőcsáti
1 549
1 585
1 386
-10,5%
-12,6%
Tokaji
1 452
1 878
1 828
25,9%
-2,7%
85 352
94 352
116 785
36,8%
23,8%
1 359 024
1 458 127
1 539 928
13,3%
5,6%
Borsod-Abaúj-Zemplén megye Országos
Forrás: KSH, T-Star 2010-ben a megyében a legnagyobb látogatottságú múzeum a sárospataki Rákóczi-vár volt. Sárospatak a református kollégiummal és várnegyedével együtt egy vonzó kulturális-turisztikai célpont a megyében. A megyében további jelentős számú múzeumi látogatásokat a miskolci Herman Ottó múzeumban, a Sátoraljaújhelyi kistérség múzeumaiban (pl. Kazinczy emlékház, Füzérradványi kastély) és Mezőkövesden, a matyó hagyományokat is őrző múzeumokban regisztráltak. Közművelődési intézmények, 2010 Múzeumi látogatók száma (fő) Miskolci 102 196 Edelényi Encsi Kazincbarcikai
Közművelődési intézmények száma (db) 34
4 493
4
0
2
0
12
Mezőkövesdi
41 592
7
Ózdi
4 519
11
Sárospataki
134 105
9
Sátoraljaújhelyi
71 340
8
Szerencsi
11 033
9
Szikszói
500
1
1 395
5
Abaúj–Hegyközi
8 554
5
Bodrogközi
12 994
4
162
2
9 432
6
402 315
119
9 457 450
2 924
Tiszaújvárosi
Mezőcsáti Tokaji Borsod-Abaúj-Zemplén megye Országos
Forrás: KSH, T-Star A közművelődési intézmények körében tartoznak a művelődési házak, színházak, levéltárak, egyéb kiállító helyek. Az elmúlt években jelentősebb számban fejlesztették a Nemzeti Vidékfejlesztési Program támogatásából az integrált közösségi szolgáltató központokat keretében a kistelepülések
89
MUNKAANYAG közművelődési intézményeit. Így ezek az intézmények a kulturális funkciójukon túl, szociális és közösségi szervezési, illetve egyéb helyi szolgáltatási feladatokat is ellátnak.
2.4.h. A települések jellemző lakásviszonyai A lakásépítések üteme jelentősen lelassult a 2000-es évek végére A lakásállomány 2010-re az országos értéknél kisebb mértékben növekedett Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2005-höz viszonyítva és ez a bővülés a megye összes kistérségében megfigyelhető. A legnagyobb bővülés arányaiban az Encsi és a Tiszaújvárosi kistérségekben, míg a lakásszámot tekintve a Miskolci kistérségben volt (1914 új lakás). Az ózdi kistérségben mindössze 8 db lakással volt több 2010-ben, mint 2005-ben. Érthető, hogy a népesség-csökkenéssel párhuzamosan a lakások száma csak szerény mértékkel bővült a megyében a 2000-es évek második felében. Lakásállomány /az éves lakásép. és megszűnési stat. alapján, 80-tól a 84.évi mikrocenzus, 90-től népsz. alapján becsült adat/ Változás Éves értékek (db) Változás (%) nagysága (db) 2005 2010 2010/2005 2010/2005 Miskolci
107 699
109 613
1 914
1,8%
Edelényi
13 120
13 243
123
0,9%
Encsi
8 544
8 827
283
3,3%
Kazincbarcikai
24 237
24 514
277
1,1%
Mezőkövesdi
19 032
19 190
158
0,8%
Ózdi
28 379
28 387
8
0,0%
Sárospataki
10 732
10 896
164
1,5%
Sátoraljaújhelyi
9 895
9 998
103
1,0%
Szerencsi
16 728
16 868
140
0,8%
Szikszói
6 761
6 808
47
0,7%
Tiszaújvárosi
12 693
13 008
315
2,5%
Abaúj–Hegyközi
6 473
6 626
153
2,4%
Bodrogközi
7 058
7 184
126
1,8%
Mezőcsáti
6 074
6 103
29
0,5%
Tokaji Borsod-Abaúj-Zemplén megye Országos
6 022
6 071
49
0,8%
283 447
287 336
3 889
1,4%
106 871
110 485
3 614
3,4%
Forrás: KSH, T-Star A lakásépítések üteme a gazdasági válság beköszöntével, így a hitelezés, illetve az állami támogatások visszafogásával rendkívül lelassult a 2005-ös évhez viszonyítva. 2010-ben a 2005-ben kiadott lakás építési engedélyeknek közel a felét adták ki a hatóságok. A megyén belüli új építésű lakások számának visszaesését 2010. évi adatokkal az alábbi térkép is igazolja.
90
MUNKAANYAG
Térképet készítette: Nemzetgazdasági Tervhivatal Országos szinten az önkormányzati tulajdonú lakásállomány 3,2%-a volt 2009-ben az összes lakáshoz viszonyítva. A 2000-es években egy folyamatos csökkenés figyelhető meg, mivel 2000-ben még ugyanez az arányszám 4,6% volt. Ugyan a szociális lakások körére nincs adat, de az önkormányzati lakásállomány egyfajta iránymutatást ad a szociális bérlakások lehetséges nagyságrendjére. Település kategóriánként eltérő az önkormányzati tulajdonú lakások aránya, míg a városokban magasabb, addig falvakban alacsonyabb. Az önkormányzati bérlakások alacsony szintje korlátozza a lakosság országon belüli mobilitását, illetve a lakhatás terén nyújtott kedvezményeket. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a városi legszegényebb rétegek körében jelentős az önkormányzati bérlakáshoz való ragaszkodás, minek után elérhetetlennek látják egy saját tulajdonú lakás megvásárlását, miközben ez a helyzet a tulajdonosi szemlélet hiányából következően a lakhatási körülményekkel való nem foglalkozáshoz, igénytelenséghez és ezzel párhuzamosan a lakáskörülmények drámai romlásához vezetnek.
3. Településhálózati adottságok 3.1. Településhierarchia A településhálózat fő elemei: Megyei jogú városok (lakosság 2012. 01. 01): Miskolc (166 823), a megye lakosságának (684 793 fő) 24,4%-a. Városok 10 000 fő lakosság felett (lakosság 2012. 01. 01): Ózd (33 750), Kazincbarcika (28 664), Mezőkövesd (16 538), Tiszaújváros (16 557), Sátoraljaújhely (15 355), Sárospatak (12 590), Sajószentpéter (11 965), Edelény (10 019), összesen 8 város, 145 438 fő, a megye lakosságának 21,2%-a. Városok 10.000 és 5000 fő lakosságszám között (lakosság 2012. 01. 01): Szerencs (9 100), Felsőzsolca (6 750), Putnok (6 634), Encs (6 201), Mezőcsát (5 891), Alsózsolca (5 937), Szikszó (5 348), Nyékládháza (5 001), összesen 8 város, 50 862 fő, a megye lakosságának 7,4%.a. Városok 5000 fő alatt (lakosság 2012. 01. 01): Emőd (4 895), Tokaj (4 839), , Szendrő (4 062), Mezőkeresztes (3 803), Borsodnádasd (3 007), Abaújszántó (3 088), Cigánd (2 682), Sajóbábony (2 782), Rudabánya (2 488), Gönc (1 951), Pálháza (1 000), összesen 11 város, 34597 fő, a megye lakosságának 5,1%-a.
91
MUNKAANYAG A megye 330 db községében (ebből 9 db nagyközség) él a megye lakosságának 41,9 %-a, 287073fő. A megye népességének eloszlása (2009-es adatok, forrás: B.-A.-Z. megyei felzárkóztatási stratégia, 2012) A megyén belüli szélsőségeket jól jellemzi, hogy a települések 13,1 %-át magában foglaló Edelényi kistérségben (legtöbb, 47 településből szerveződött kistérség) a megye lakónépességének mindössze 4,9 %-a él (33795 fő), míg a települések 11 %-ából, 40 településből szerveződött Miskolci kistérségben ugyanakkor a megye lakónépességének 38,2 %-a él.
Ábra forrása: A magyar településhálózat helyzete és távlatai MUNKAVÁLTOZAT, Váti Kht., 2007 A városok többsége az észak-déli irányú Sajó-völgy tengelyébe, illetve az Északi-középhegység és az Alföld találkozásánál húzódó kelet-nyugati irányú történelmi kereskedelmi tengely mellé települt. A két tengely metszéspontjában van Miskolc. A településszerkezetre egyrészt Miskolc és az agglomeráció túlsúlya („regionális pólus”), másrészt az aprófalvak sokasága jellemző (az ország legtöbb településsel rendelkező megyéje). A miskolci agglomeráció Magyarország második legnagyobb népességtömörülése.
3.2. A településhálózat területen belüli és kívüli kapcsolatai (nemzetközi és nemzeti hálózatok, vonzáskörzetek, agglomerációk), Borsod-Abaúj-Zemplén megye széles körű kapcsolatokkal rendelkezik az országhatáron belül és kívül egyaránt. Egyrészt az Észak-magyarországi régió tagjaként intenzív kapcsolatokat ápol Nógrád és Heves megyével, és így Miskolc az egész térség igazgatási és gazdasági központjának számít. Másrészt déli és keleti irányba Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyével szoros az együttműködés, amelyet ma már nem csak a vasút, hanem az M3-as autópálya is erősít. A megye nemzetközi kapcsolatai is sokrétűek. Mivel a térség várhatóan hosszú távon az Európai Unió keleti határvidéke marad – Ukrajna közelében -, ezért mindenképpen fontos, hogy a megye jó viszonyt ápoljon szomszédjaival. Kiemelkedően fontos a megye számára a Miskolc–Kassa interregionális együttműködés. Ennek kisugárzó ereje a két város közötti forgalmi folyosó mentén még nem érzékelhető, de Kassa foglalkoztatási, kereskedelmi, oktatási, kulturális vonzása a Hegyköz északi részére intenzív és idővel akár erősödő szuburbanizációs folyamatokat is beindíthat.
92
MUNKAANYAG A megye északi határán intenzív, térségi alapú határmenti együttműködés folyik a szlovákiai területekkel: Aggtelek környéke és Rozsnyó, Tótújhely vagy Kisújhely (Slovenské Nove mesto) és Sátoraljaújhely, Ózd és Tornalja (kb. 8 ezer lakos) illetve Rimaszombat (kb.25 ezer lakos) között. Az együttműködés elsősorban a nyelvismeret miatt a magyar ajkú szervezetekkel intenzívebb. A határon átnyúló együttműködéseket támogatja a szlovák-magyar területi együttműködés programja. A megye földrajzi helyzetéből adódóan a nemzetközi kereskedelmi forgalom egyik központja lehet: mind észak-déli (lengyel-magyar-román kereskedelmi tengely), mind a nyugat-keleti irányban. Kitűnő kapcsolódási lehetőség adódik a határon túli nagyobb városokhoz, Kassához, Ungvárhoz, illetve Nagyváradhoz. Debrecen és Budapest is kiválóan elérhető a megye legnagyobb részéről.
Ábra forrása: A magyar településhálózat helyzete és távlatai MUNKAVÁLTOZAT, Váti Kht., 2007 Négy agglomerációs térség A miskolci agglomeráció OTrT rendeletben rögzített „együtt tervezhető térségek övezete” (Miskolci agglomeráció 13 települése) mellett a megye nagyobb városai köré szerveződő urbanizálódó térségei az alábbiak: Ózdi térség (Ózd, Farkaslyuk, Arló, Járdánháza, Hangony, Bánréve, Borsodszentgyörgy, Sajónémeti, Sajópüspöki) Kazincbarcika-Berente-Múcsony-Sajókaza-Sajóivánka-Vadna-Szuhakálló-Izsófalva-RudolftelepOrmosbánya-Kurityán-Felsőnyárád-Sajószentpéter-Boldva-Sajóecseg-Sajósenye Tiszaújváros- Sajószöged-Sajóőrös-Tiszapalkonya-Oszlár-Hejőkürt-Kesznyéten Megye népességének közel fele országosan hátrányos helyzetű kistérségben lakik A kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI.17.) Kormányrendelet alapján BorsodAbaúj-Zemplén megye tíz kistérsége (az Abaúj-Hegyközi, Bodrogközi, Encsi, Edelényi, Mezőcsáti, Ózdi, Sárospataki, Szikszói, Szerencsi, Tokaji) leghátrányosabb helyzetű, kedvezményezett besorolású. Hátrányos helyzetű, kedvezményezett besorolású 3 kistérség (a Kazincbarcikai, Mezőkövesdi, Sátoraljaújhelyi), míg a Miskolci és a Tiszaújvárosi kistérség volt az, mely nem kapott „hátrányos helyzetű” besorolást. A társadalmi, gazdasági és szociális problémák súlyát jól jelzi a hátrányos helyzetű kistérségek népességének megyén belüli aránya, mely 50% felett van, míg a leghátrányosabb helyzetű kistérségek népessége közel 40%-a a megye lakónépességének.
93
MUNKAANYAG
Forrás: Tájékoztató a kiemelten támogatott kistérségekről, KSH Budapest 2008.
3.3. Települések közötti feladatmegosztások, együttműködések A nagykiterjedésű megye települései a településközi együttműködés változatos formáit alkalmazzák feladataik közös ellátására. A teljes helyzetkép feltárására a helyzetértékelés partnerségi egyeztetési fázisában kerülhet sor. Az is megfontolandó mindazonáltal, hogy az együttműködések részletes feltárására a beavatkozási stratégia fő elemeinek meghatározását követően, célirányosan kerüljön sor, azokon a tématerületeken aktív és jelentős együttműködésekre korlátozva a részletes felmérést, melyeket a beavatkozási stratégia érint. Többcélú Kistérségi Társulások Többcélú Kistérségi Társulást a megye mind a 15 kistérsége működtet. A társulások feladatellátása változatos képet mutat. Közös jellemző a humán szolgáltatások (szociális illetve közoktatási feladatok) kistérségi szinten való ellátása. Az aprófalvas területeken elsősorban a kistérségi kereteken belül működő, mikro-térségi, illetve településközi szintű intézményfenntartó társulások feladatellátása jellemző. A járások alakításával és intézményfenntartó szervezeti egységükkel kérdésessé válik jónéhány kistérségi társulás fennmaradása, ami a jövőben alapvetően az önkormányzatok önkéntes szándékán múlik majd. A 2007 – 13 közötti időszak „LEADER” helyi akciócsoportjai Dél-Borsodi Akciócsoport Borsod-Torna-Gömör Egyesület D. Z. Nektár LEADER Nonprofit Kft. Bükk-Makk LEADER Nonprofit Kft. Abaúj LEADER Egyesület Észak-Borsodi LEADER Unió Helyi Közösség Egyesület Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 94
MUNKAANYAG Fontos megemlíteni, hogy a 2014-2020 programidőszak EU támogatását meghatározó rendeletek tervezetei lehetővé teszik a „Leader-típusú” kezdeményezések jelentős átalakítását. A rendelettervezetek lehetővé teszik a helyi stratégiák ERFA és ESZA forrásokkal történő finanszírozását, ezzel a helyi közösségek által tervezhető és végrehajtható fejlesztési beavatkozások körének jelentős bővítését. A jelenlegi Leader HACS-ok a kibővülő feladatok ellátására jelenlegi formájukban nem alkalmasak, az általuk felhalmozott tapasztalatokat viszont semmiképpen sem célszerű elveszíteni. Fontos közeljövőbeli feladat tehát az átalakulás menetének és módjának mielőbbi kialakítása (értelemszerűen országos irányvonalak alapján). Közmű-szolgáltatási illetve közműfejlesztési projekt társulások, jellemzően a hulladékkezelés, szennyvízelvezetés, tisztítás vízgazdálkodás, csapadékvíz-elvezetés területén, az adott szakterület megkívánta földrajzi (vízrajz, domborzat, településrendszer) illetve gazdasági (fogyasztás, igénybevétel) követelményekhez igazodóan kialakuló területtel működnek. Szélesebb körű, a statisztikai kistérségek határán átnyúló összetett (turisztikai, illetve gazdaságfejlesztési együttműködések) esetenként komoly együttműködési múlttal (mint például a Zempléni Településszövetség, a Csereháti Településszövetség vagy a Hegyközi Településszövetség) rendelkező, földrajzi illetve tájegységhez kötődő együttműködések is megtalálhatók a megyében. Ezek jellemzően lazább együttműködési keretet biztosítanak a területükön működő önkormányzatok és a formálisabb szervezetek, mint pl. a statisztikai kistérségek többcélú társulásai vagy akár a Leader Helyi Akiciócsoportok vagy közműszolgáltatók számára.
3.4. A térszerkezeti elemek azonosítása, a térszerkezet időbeli alakulása, a térségi terület-felhasználás változásai, tendenciák értékelése A (mutatókat torzító hatású, erősen városiasodott) miskolci kistérség nélkül a 120 lakos/km2-nél nagyobb népsűrűségű településen élők aránya mindössze mintegy 42 – 43%, az átlagos népsűrűség 72%. A megye kistérségei közül 5 városias. A Miskolci kistérség erősen városias, itt a népességnek csaknem 90%-a városias népsűrűségű településen él. A szocialista nagyipari fejlesztések eredménye 3 jelentős népesség koncentrációjú központtal rendelkező Ózdi, Kazincbarcikai és Tiszaújvárosi kistérség. Hagyományos városi központtal rendelkező városias kistérség egyedül a Sátoraljaújhelyi kistérség. A megye 10 vidékies jellegű kistérsége közül négy erősen vidékies, itt a 120 lakos/km2-nél nagyobb népsűrűségű település egyáltalán nincs, illetve a Bodrogközi kistérségben az ilyen településen élők aránya nem éri el az 5 %-ot.
95
MUNKAANYAG
A Sajó mentén a megye nyugati harmadát továbbra is egy, a környezetéhez képest erősen urbanizált, mesterséges felszínek dominanciájával jellemezhető zóna szeli ketté, amely Tiszaújvárosnál indul, és – magában foglalva a Hernád-völgy déli szakaszát, a Bükk délkeleti lábát Emőd magasságáig, a Borsodi-dombság déli lábának településeit, valamint a Bódva-völgy déli szakaszát Edelényig – Putnokon, Ózdon át Borsodnádasdig nyúlik. (Ezek a települések tartoznak a légszennyeszettségi zónába is.) Hosszabb távon akár a Miskolchoz közel fekvő Szikszót is elérheti. Ez a térség sajátos, egyedi területrendezési-fejlesztési megközelítést, intézkedéscsomagot igényel, ahol meg kell teremteni a kiegyensúlyozott, szinergiára épülő fejlődést és a tájregeneráció területi feltételeit. A megyei rendezési terv szerinti „Településhálózati csomópont területe” a megye térszerkezetének olyan domináns területe, ahol morfológiai és gazdaságföldrajzi adottságokon sűrű település- illetve városhálózatú térség alakult ki. Az Északi-középhegység és a Tisza-völgy síkságainak találkozásánál, a Sajó-Hernád összefolyásának térségében, a különböző korok eltérő gazdasági és technológiai feltételei mellett jöttek létre, amely intenzívebb tájhasználatot és sűrűbb, nagyobb lélekszámú településhálózatot eredményezett. Jellemzője a nagy népsűrűség, az intenzíven kiépült kapcsolatok, a szövetszerűen nagy kiterjedésű települési területek. A településhálózati csomópont magába foglalja a Miskolci agglomeráció településeit, a Sajó völgy keleti és déli területeit, az M3-as autópálya mentén kibővülő Dél-borsodi ipari térséget is. A településrendszer két markáns irány találkozására szerveződik. Kelet-Nyugat irányban a 3-as és 35-ös út alatt átfeszül a M3 sávja. Erre „merőleges” a 3as út és a párhuzamos M30 Miskolcig tartó sávja. Ezt a viszonylag hosszú térséget Miskolc lezárja és innen már csak a Sajó völgyi települések sora tartozik ide Kazincbarcikával és Sajókazával bezárólag. A térség jelenlegi fő jellemzői: a beépítésre szánt területek növekvő aránya; sűrű és bővülő úthálózat; az infrastruktúra rendszerek kilépése az egyes településegységek területéről; egyre összetettebb funkcionális arculat kialakulása; a spontán piaci folyamatok hatására az extenzív településfejlődés kaotikussá válása A gyorsforgalmi- és főúthálózat gerincét az Országos Területrendezési Tervben meghatározott elemek alkotják, amely figyelembe veszi a fő európai tranzitútvonalak számára kijelölt TEN hálózat irányait, 96
MUNKAANYAG valamint az országos gyorsforgalmi- és főúthálózat-fejlesztési koncepciókat. A megye földrajzi adottságából adódóan az északi térséget feltáró fő közlekedési tengelyek Miskolc központú sugaras elrendezésben alakultak ki, a kelet-nyugati gyűrű irányú kapcsolatok hiányoznak, illetve a sugár irányú elemeket összekötő harántoló elemek csak a szlovákiai oldalon találhatók meg. A megye déli része a domborzati viszonyoknak köszönhetően a kelet-nyugati irányú kapcsolatok szempontjából nyitottabb, itt azonban az észak-déli irányú közlekedési elemek elhelyezkedését határozzák meg a Tiszán átkelési lehetőséget adó műtárgyak.
3.5. A táj terhelésének és terhelhetőségének meghatározása A rendezési terv azonosítja az ökológiai hálózat (OTrT) megyei területeit, magukban foglalják a védett természeti területeket, a védelemre tervezett területeket, a Natura 2000 területeket, az érzékeny természeti területeket és a természeti területeket egyaránt. Ezen területek jobbára a megye Ény-i. (Aggteleki Karszt környezete, Cserehát), ÉK-i részén (Zempléni hegység, Bodrogköz, Taktaköz) valamint a Bükkben és a déli részeken (Borsodi Mezőség) terülnek el. Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő területek Világörökség területek: Tokaj Hegyalja Történelmi Borvidék Kulturtáj, az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, Hortobágyi Nemzeti Park. Történeti települések: a kulturális örökségvédelem szempontjából kiemelt fontosságú területek (OTrT), de nem érintenek világörökségi területet. (20 település) Sajátos, védendő szerkezetű települések: a történelmi fejlődés során kialakult településszerkezetek, településkép és tájkép együttesen védendő értékei, vagy történelmi településközpontok (43 település) A megye tájképvédelmi szempontból érzékeny térségei leginkább a megye nyugati részére (Bükk, Aggteleki karszt és Cserehát környezete) és a Zempléni helységre terjedtek ki. A megyei rendezési terv szerinti „településhálózati csomópont” területe nem élvez kifejezettebb védettséget, a táji- és környezeti terhelés ezen a területen a legerősebb, mind a jelenlegi használati mód mellett, mind a rendezési terv szabályozásának célja szerint.
4. Borsod-Abaúj-Zemplén megyét érintő tervezésifejlesztési környezet áttekintése 4.1. A térséget érintő ágazati koncepciók, területfejlesztési elképzelések és hatályos területi tervek áttekintése A teljes koncepciónak – végleges formájában - az alábbi dokumentumokhoz való illeszkedését kell biztosítania: Országos Területfejlesztési Koncepció (vagy/és az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció) térséget érintő vonatkozásai, az Országgyűlés és a Kormány által jóváhagyott és az egyéb ágazati fejlesztési stratégiáknak az adott térségre érvényes vonatkozásai, a hazai, az adott térséggel szomszédos, azonos térségi szintű térségek és/vagy külföldi közigazgatási egységek területfejlesztési koncepcióinak és programjainak térségre vonatkozó üzenetei, az (az OTrT-vel összhangban álló) megyei területrendezési terv, amely magában foglalja a térséget érintő környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szabályozásokat, a térség megyei jogú városainak fejlesztési koncepciói, a térség hatályban lévő egyéb ágazati tervei, programjai, vonatkozó egyéb tervek. A tervezés jelenlegi – a helyzetelemzés elkészítésének – szakaszában az illeszkedés bizonyos dokumentumok esetében lehet reális elvárás, míg a dokumentumok másik típusa esetében erről az
97
MUNKAANYAG illeszkedés nem hozható létre, mert a tervezés párhuzamosan történik, a végleges tartalom a tervezési szintek közötti interakció (egyeztetések, munkadöntések) eredményeként alakul ki, amely folyamatban az Európai Unió Bizottsága is meghatározó szereplő a hazai intézmények mellett. A fentiek alapján a koncepció helyzetelemző része támaszkodik az alábbi dokumentumokra: Borsod-Abaúj-Zemplén megye hatályos, az OTrT-hez illeszkedő területrendezési terve Borsod-Abaúj-Zemplén megye „A hátrányos helyzetben élők társadalmi felzárkóztatását, mobilitását elősegítő” stratégiája. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Államigazgatási Kollégium kiadványa, 2012 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 10/2009. (V. 5.) számú rendelete a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területrendezési Terv szabályzatáról Komplex energetikai fejlesztési koncepció, 2012 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Terület- és Vidékfejlesztési Osztály, 2012. május Az egyéb tervdokumentumok vonatkozásában az alábbiak állapíthatók meg: Az Országos Fejlesztési Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció megalapozásáról szóló vitaanyag „a Kormány 1254/2012. (VII. 19.) Kormányhatározta a területfejlesztési politika megújításáról, az új Országos Területfejlesztési és az új Országos Fejlesztési Koncepció kidolgozásáról” alapján elkészült. Borsod-Abaúj-Zemplén megye fejlesztési koncepciója a vitaanyag egyes, a helyzetelemzés témakörébe tartozó elemeit átveszi, de illeszkedésről jelen helyzetelemzési fázisban nem beszélhetünk, hiszen a megyei koncepció készítésének folyamata még nem érkezett el a célok felállításáig, így az azokkal való összhang illetve ellentmondások sem jelentkezhettek még. A megyei és országos koncepciók közötti viszony a tervezés jelen fázisában interaktív jellegű: a megyei koncepciók egyes megállapításai beépülnek az országos koncepcióba, más estekben az országos koncepció szolgál majd iránymutatásul a megyei célok meghatározásához. Összefoglalóan, az országos koncepció vitairata Borsod-Abaúj-Zemplém megye számára az alábbi fő üzeneteket fogalmazza meg: Magyarország Közép-Európai központi szerepkörének erősítése, az ehhez szükséges közlekedési kapcsolatok kiemelt fejlesztése; Elmozdulás a nagyobb hozzáadott értéket jelentő foglalkoztatás irányába, az innovációs képességek erősítése; Többközpontú, kiegyensúlyozottságra törekvő térszerkezet, a vidéki központok erősítésével és kapcsolatrendszerük javításával A perifériák felzárkózásának további, kiemelt támogatása; A helyi gazdaságfejlesztés eszközeinek kiterjedtebb alkalmazása. Kiemelendő jelen fázisban, hogy a tervezet „térszerkezeti víziója” Miskolc környékét „gazdasági technológiai magterületként” jelzi, határolja le, Miskolcot egyértelműen erős fejlődési pólusként írja le; Kiemelt fontosságú kapcsolatként mutatja be a Miskolc – Kassa kapcsolatot; A megye területén – összhangban változatos adottságaival – gazdasági-technológiai magterületet, turisztikai funkciójú területet, túlnyomóan települési funkciójú területet (agglomerációt), környezeti meghatározottságú természetközeli gazdálkodás területét, valamint jó mezőgazdasági adottságú területet egyaránt meghatároz. Régiós stratégiák a 2014-2020 közötti időszakra nem készülnek. A jelenlegi ismeretek alapján a Tisza-tó térségére sem készül önálló fejlesztési koncepció, a fejlesztés meghatározó elemei (pl. speciális célok, projektek) az érintett megyék koncepciójában kerülnek megjelenítésre. A kormány és országgyűlés által korábban elfogadott ágazati fejlesztési stratégiák az átdolgozás különböző státuszában vannak, egy jelentős részük az EU 2014-2020. évi támogatásaihoz kapcsolódó Partnerségi Szerződés részeként is felülvizsgálatra szorul. Az ágazati stratégiák beépülnek az OTK/OFK anyagába, a jelenlegi anyag ágazati munkarészei még nem tekinthetők a kormány végleges álláspontját kifejező szövegeknek. A megyei koncepció ágazati stratégiákkal való illeszkedése is interaktív jellegű tervezési folyamat eredményeként alakul majd ki.
98
MUNKAANYAG A megyei jogú városok, köztük Miskolc fejlesztési koncepciója szintén a megyei koncepcióval párhuzamosan készül. Illeszkedés, illetve az elvárt szinergikus hatás a tervezési folyamat egyeztetési – partnerségi – részfolyamatainak eredményeként alakul majd ki. A határ menti együttműködések 2014-2020-ra érvényes tervei nem készültek még el. A tervek – határszakaszonként – a megyei koncepciók fő elemeire épülnek majd, egyben illeszkedve az EU vonatkozó prioritásaihoz is. A határ menti együttműködési tervek keretében lesz célszerű az érintett szomszédos országok célrendszerével való egyeztetés is. A koncepció megvalósulási esélyeit döntően határozza meg, hogy mennyiben képes illeszkedni az Európai Unió 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikai prioritásaihoz, így az EU kohéziós politikáját szolgáló alapok célrendszeréhez. Az illeszkedés áttételesen valósul meg, az EU Közös Stratégiai Keretének prioritásaihoz, majd az ehhez illeszkedő, az EU és Magyarország között megkötendő finanszírozási és partnerségi szerződés céljain keresztül történik. A Közös Stratégia Keret prioritásai (11) az alábbiak: a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció erősítése; az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetőségének, használatának és minőségének javítása; a KKV-k, a mezőgazdasági és a halászati ágazatok versenyképességének javítása; az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat-megelőzés és -kezelés ügyének támogatása; a környezetvédelem és az erőforrás-hatékonyság propagálása; a fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban; a foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása; a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem; beruházások az oktatás, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén; az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás. A területi dimenzió érvényesítése az EU Területi Agenda 2020 című dokumentumában került megfogalmazásra. Eszerint az Unió területi prioritásai az alábbiak szerint alakulnak: A policentrikus és kiegyensúlyozott területi fejlődés elősegítése Az integrált fejlesztés ösztönzése a városokban, a vidéki és sajátos adottságú régiókban A határokon átnyúló és transznacionális funkcionális régiók területi integrációja A régiók erős, helyi gazdaságokon nyugvó globális versenyképességének biztosítása A területi összeköttetés javítása az egyének, a közösségek és a vállalkozások érdekében A régiók ökológiai, táji- és kulturális értékeinek kezelése és összekapcsolása
5. A térség területfejlesztési szereplői elképzeléseinek feltárása, a tervezési folyamat partnerségi tervének elkészítése és végrehajtása A helyzetelemzés elkészítéséhez a partnerségi egyeztetés már 2012. augusztusában elkezdődött. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat felkérte a település önkormányzatokat, hogy nyújtsanak információt arról, hogy a jövőben, 2014-től milyen kiemelt, jelentősebb fejlesztést kívánnak megvalósítani. Ezen információk összegyűjtésre és feldolgozásra kerültek és elsődlegesen a fejlesztési irányok területi fókuszainak kijelöléséhez nyújtanak majd segítséget. A területi tervezés főbb partnereivel további egyeztetések szükségesek a helyzetelemzésről, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén megye lehetséges jövőbeni fejlesztési irányairól, a koncepció céljairól, illetve beavatkozási fókuszairól az egyes szervek saját kompetenciái alapján az alábbi körben: 99
MUNKAANYAG települési önkormányzatok; a megyében jelenlévő területi államigazgatási szervezetek; kiemelt gazdasági szereplők; társadalmi partnerek, vidékfejlesztési egyesületek... A koncepció munkarészeit megtárgyalja a megyei önkormányzat által felállított Tervezési Munkacsoport.
6. A területfejlesztés eszköz- és intézményrendszerének elemzése 6.1. A területfejlesztés forrásainak elemzése Jelen tervezési szakaszban a koncepció megvalósításához felhasználható pénzügyi források mennyisége még nem ismert. Teljes mértékben hiányoznak az adatok a hazai eredetű közforrások tekintetében, hiszen semmiféle becslés nem készült a koncepció megvalósítására a fejlesztéspolitika keretében felhasználható források mennyiségét illetően. A felhasználás tartalmi elemeit az EU 2020 Stratégia körvonalazza, a részletes szabályozás tervezete (az ún. Koordinációs rendelet tervezete) és az egyes alapok – ESZA, ERFA, EMVA,illetve a Kohéziós Alap - valamint a határmenti együttműködéseket szabályozó rendelet tervezete elkészült. A források várható mennyisége élénk politikai vita tárgya hazánk és az EU között. A Bizottság javaslata alapján a tervezett GDP 2,5%-ában meghúzott határt figyelembe véve – a 2007 és 2013 között elvileg lehívható 25,7 milliárd euró akár 18 milliárd euró alá is lecsökkenhet 2014 és 2020 között, ami a jelenleginél 30 %-kal kevesebb forrást jelent. Pusztán lakosságszám alapján becsülve és nem tekintve a források alapok közötti megosztását – jelenleg nem lévén ennél pontosabb becslést lehetővé tevő munkaanyag – az ország egyik legnagyobb megyéjének számító Borsod-Abaúj-Zemplén – figyelembe véve a területi preferenciák várható pozitív hatását is - nagy vonalakban a források 7 – 8%-ára, azaz mintegy 1,5 milliárd Euro (420 milliárd Ft) támogatás felhasználására számíthat 2014 és 2023 (a kifizetések és projekt megvalósítás elhúzódása miatt) között. (Értelemszerűen a fenti becslés csak a források hozzávetőleges nagyságrendjének érzékeltetésére alkalmas!)
6.2. A területfejlesztés intézményrendszere (szervezet, működés, együttműködés) Az önkormányzati törvény módosításával megváltozott a megyei önkormányzatok feladatköre és szerepe: a jövőben kiemelt feladatuk a megye gazdasági-társadalmi-környezeti célú fejlődésének elősegítése. Annak érdekében, hogy a fejlesztések eredményesek legyenek, szükséges a megyét érintő fejlesztési irányok, célok kijelölése, illetve azon eszközök meghatározása, melyek a célok elérését segítik. Mindezen feladatokhoz szükséges áttekinteni a megye gazdasági-társadalmi-környezeti állapotát, az elmúlt évek folyamatait, valamint a külső környezet fő fejlődési irányait, keretfeltételeit. Jelen koncepció illetve a tervezési rendszer pl. a 4. fejezetben felvázolt többi eleme ezen cél elérése érdekében kerül kidolgozásra. A tervezett fejlesztések megvalósításához több szereplő együttműködése szükséges: a központi kormányzatnak a jelentősebb összegű támogatási feltételek, illetve programok, míg a helyi szereplőknek a konkrét fejlesztési javaslatok, projektek kidolgozásában van meghatározó szerepük. Ezért megyei szinten a megye területére vonatkozóan kell a központi kormányzat elképzeléseihez igazodva a legjelentősebb fejlesztési feladatokat megfogalmazni a helyi önkormányzatokkal, főbb társadalmi-gazdasági partnerekkel együttműködve. 2014 után is a hazai fejlesztéspolitika döntően az Európai Unió kohéziós célú fejlesztési forrásaiból gazdálkodik. Az Európai Unió által kijelölt fő célokhoz és irányokhoz (ld. 4. fejezet) igazodva készül el nemzeti szinten egy partnerségi szerződés az Európai Unióval, mely a keretét adja a fejlesztések alapjait és forrásait jelentő operatív programoknak. A megyei önkormányzatok a területi fejlesztéskoordinációs szerepük révén az operatív programok megvalósításában vesznek majd részt, melyhez kapcsolódóan konkrét feladataik később, az operatív programok tervezésével párhuzamosan kerülnek
100
MUNKAANYAG kijelölésre. Ennek megtörténtét követően vázolhatók fel a feladatellátás intézményi és kapacitásokat érintő lehetőségei, illetve céljai. A megyei önkormányzat várható szerepe kiterjedhet az alábbiakra: a megyei hatáskörbe utalt fejlesztések operatív koordinációjára (projektjavaslatok előkészítése, értékelése, a megvalósítás segítése, nyomon követése) a megye fejlesztési koncepciója szempontjából fontos fejlesztési projektek előkészítése (partnerség megszervezése, kapcsolattartás az operatív programok irányító hatóságaival, a projektgazdák szakmai segítése a megye területén megvalósuló projektek hatásának értékelése, az egyes projektek közötti kapcsolatok értékelése, javaslattétel a fejlesztési koncepcióban megfogalmazottak hatékonyabb, eredményesebb megvalósítására. Ezen várható feladatkörök mindegyikében a megyei önkormányzat együtt kell, hogy működjön a területén levő - a fejlesztéspolitikában várhatóan a jelenleginél nagyobb szerepet kapó városokkal, különös tekintettel a majdani járási központokra, illetve a megyeszékhely Miskolc megyei jogú városra. További kiemelt együttműködő partnere a megyei önkormányzatnak a megyei kormányhivatal és szakigazgatási szervei.
6.3. A területfejlesztés hatékonysága (eddigi eredmények, forrás-aktivitás, az intézmények hatása, hiányosságok) A fejezet az EU tagságunk utáni jelentősebb felzárkóztatási célú fejlesztési forrásokat veszi számba, illetve bemutatja, hogy azokból Borsod-Abaúj-Zemplén megyében mekkora nagyságrendű támogatást használtak fel a különböző operatív programokban. 2007-2013 között napjainkig az egy főre jutó megítélt támogatás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az összes operatív programból a 2007-2013 programozási időszakban 500.257,-Ft volt, ami a megyék rangsorában a 10 helyet jelenti. Az Észak-Magyarországi OP-n belül Borsod-Abaúj-Zemplén megye a három megyét (Heves megye, Nógrád megye és Borsod-Abaúj-Zemplén megye) összehasonlítva a legtöbb támogatást kapta, de ha az egy főre vetített adatot vizsgáljuk, akkor csak 2%-kal több, mint Heves megye, illetve 12%-kal több, mint Nógrád megye támogatása. A prioritásokat vizsgálva megállapítható, hogy Borsod-AbaújZemplén megye gazdaságfejlesztési, Heves megye turisztikai és Nógrád megye térségi közlekedésfejlesztési célokra kapott arányaiban több támogatást. 1 főre jutó megítélt támogatás 1 200 000 Ft 1 000 000 Ft 800 000 Ft 600 000 Ft 400 000 Ft 200 000 Ft
Za la
Bá
cs
-K isk un B Bo ar rs an od ya -A ba Bé k új -Z és em p Bu lén da p Cs est on G gr yő ád r-M Fe os jé on -S r o Ha pr o jd Já ú- n Bi sz ha -N r Ko agy He ku m v e n ár om -Sz s o -E sz lnok te rg om Nó gr ád Sz ab Pe ol cs st S -S za om o tm ár gy -B er eg To ln a Ve Vas sz pr ém
0 Ft
Forrás: www.emir.nfu.hu, saját szerkesztés 101
MUNKAANYAG
megyék Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves
1 főre jutó megítélt támogatás (Ft) 200713 OP-ból 537 830 Ft 531 484 Ft 460 266 Ft 500 257 Ft 1 013 191 Ft 835 951 Ft 725 874 Ft 792 516 Ft 824 630 Ft 476 735 Ft
megyék Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala
1 főre jutó megítélt támogatás (Ft) 200713 OP-ból 548 059 Ft 357 884 Ft 361 118 Ft 296 739 Ft 487 030 Ft 745 909 Ft 351 889 Ft 387 281 Ft 388 749 Ft 479 983 Ft
Forrás: www.emir.nfu.hu, saját szerkesztés
1 főre jutó megítélt támogatás (Ft) 2007-13 OP-ból 1 200 000 Ft 1 000 000 Ft 800 000 Ft 600 000 Ft 400 000 Ft 200 000 Ft
Bu da C pe so st Sz Győ H ng ab r- ajd rád ol Mo úcs B s -S on iha za -S r tm op Já ár ron -B sz er -N eg ag yk F un e -S jér Bá zo cs lno Bo -K k rs is od ku -A ba Bar n új an -Z ya em p So lén m og y Za l H a ev e B s Ve éké sz s pr ém Ko m V ár om N as -E óg sz rád te rg om To ln a Pe st
0 Ft
102
MUNKAANYAG 2004-06 közötti EU támogatások Borsod-Abaúj-Zemplén megyében operatív programok közötti bontásban (mFt)
Borsod-Abaúj-Zemplén megye Agrár és Vidékfejlesztés OP Gazdaságfejlesztés OP Humán erőforrás OP Környezet és infrastruktúra OP Regionális fejlesztés OP
1. Beérkezett pályázatok 2 988 db 986 db 1 185 db 441 db 13 db 363 db
2. Igényelt támogatás 122 683 15 165 18 258 25 052 4 539 59 669
3. IH által támogatott 1 299 db 569 db 454 db 194 db 8 db 74 db
4. Megítélt támogatás 42 780 7 954 8 168 11 359 2 793 12 507
5. Hatályos szerződések 1 297 db 569 db 453 db 193 db 8 db 74 db
6. Hatályos szerződések összege 42 244 7 754 7 970 11 467 2 556 12 497
8. Kifizetések száma 1 260 db 537 db 451 db 190 db 8 db 74 db
7. Kifizetett összeg 40 907 7 331 7 809 10 775 2 558 12 434
2007-13 közötti támogatások Borsod-Abaúj-Zemplén operatív programok szerinti bontásban. (mFt) 1. Beérkezett pályázatok Borsod-Abaúj-Zemplén megye 8 288 db Államreform OP 52 db Észak-Magyarországi OP 2 605 db Gazdaságfejlesztés OP 2 759 db Környezet és energetika OP 524 db Közlekedés OP 14 db Társadalmi megújulás OP 2 131 db Társadalmi infrastruktúra OP 202 db
2. Igényelt támogatás 669 783 811 238 859 99 900 112 227 80 149 86 544 50 821
3. IH által támogatott 3 985 db 39 db 1 225 db 1 684 db 278 db 7 db 658 db 93 db
4. Megítélt támogatás 344 267 595 125 204 53 544 63 731 37 730 27 967 35 026
5. Hatályos szerződések 3 483 db 39 db 1 014 db 1 627 db 274 db 5 db 434 db 89 db
6. Hatályos szerződések összege 316 501 594 112 380 50 480 56 722 37 039 23 756 35 018
7. Kifizetések száma 2 697 db 39 db 909 db 1 072 db 198 db 5 db 401 db 72 db
8. Kifizetett összeg 167 053 584 73 320 25 969 11 404 18 453 16 985 19 923
2007-13 között az Észak-Magyarországi OP támogatásainak megyék és prioritásonkénti összege (mFt) Támogatások értéke Összesen 1. Versenyképes helyi gazdaság 2. Turisztikai potenciál erősítése 3. Településfejlesztés 4. Humán közösségi infrastruktúra fejlesztése 5. Térségi közlekedés fejlesztése 6. Szakértői segítségnyújtás
Beérkezett pályázatok (db) BAZ Heves Nógrád 2 605 956 735 443 165 108 277 186 88 971 305 306
Igényelt támogatás (mFt) BAZ Heves Nógrád 238 859 104 056 64 912 42 716 14 595 9 222 51 944 35 430 16 582 78 776 30 079 21 108
Támogatott pályázat (Db) BAZ Heves Nógrád 1 225 417 306 233 96 42 88 64 23 416 130 116
Megítélt támogatás BAZ Heves Nógrád 125 204 54 505 32 966 25 600 7 670 3 235 19 514 16 432 6 725 39 797 17 019 9 524
875
279
218
48 173
15 218
8 178
464
118
115
28 076
8 331
5 990
35 4
21 0
15 0
16 999 250
8 734 0
9 823 0
20 4
9 0
10 0
11 968 250
5 053 0
7 491 0
2007-13 között az Észak-Magyarországi OP támogatásainak megyék és prioritásonkénti megoszlása
103
MUNKAANYAG Támogatások megoszlása Összesen
Beérkezett pályázatok (db) BAZ Heves Nógrád 61% 22% 17%
Igényelt támogatás (mFt) BAZ Heves Nógrád 59% 26% 16%
Támogatott pályázat (Db) BAZ Heves Nógrád 63% 21% 16%
Megítélt támogatás (mFt) BAZ Heves Nógrád 59% 26% 16%
1. Versenyképes helyi gazdaság
62%
23%
15%
64%
22%
14%
63%
26%
11%
70%
21%
9%
2. Turisztikai potenciál erősítése 3. Településfejlesztés 4. Humán közösségi infrastruktúra fejlesztése 5. Térségi közlekedés fejlesztése 6. Szakértői segítségnyújtás
50% 61%
34% 19%
16% 19%
50% 61%
34% 23%
16% 16%
50% 63%
37% 20%
13% 18%
46% 60%
39% 26%
16% 14%
64%
20%
16%
67%
21%
11%
67%
17%
16%
66%
20%
14%
49% 100%
30% 0%
21% 0%
48% 100%
25% 0%
28% 0%
51% 100%
23% 0%
26% 0%
49% 100%
21% 0%
31% 0%
1 lakosra jutó támogatás az Észak-Magyarországi OP-n belül a megyék összehasonlításában 1 lakosra jutó támogatás (eFt) Összesen
Igényelt támogatás (eFt) BAZ Heves Nógrád 348,8 337,9 321,5
Megítélt támogatás (eFt) BAZ Heves Nógrád 182,8 177,0 163,3
1. Versenyképes helyi gazdaság
62,4
47,4
45,7
37,4
24,9
16,0
2. Turisztikai potenciál erősítése
75,9
115,0
82,1
28,5
53,4
33,3
3. Településfejlesztés
115,0
97,7
104,5
58,1
55,3
47,2
4. Humán közösségi infrastruktúra fejlesztése
70,3
49,4
40,5
41,0
27,1
29,7
5. Térségi közlekedés fejlesztése
24,8
28,4
48,7
17,5
16,4
37,1
6. Szakértői segítségnyújtás
0,4
0,0
0,0
0,4
0,0
0,0
Adatok forrása: www.ngfu.gov.hu; emir tájékoztató 2012.09.26.
104
MUNKAANYAG
7. Helyzetértékelés 7.1. A megye erősségeinek, gyengeségeinek, lehetőségeinek és a térséget fenyegető veszélyek azonosítása Az alábbiakban összefoglaljuk azon legfontosabb értékelő jellegű állításokat, melyek a helyzetelemzésből következtek, illetve meghatározzák a jövő fejlesztési irányainak kialakítását: Pozitív értékek, mely erősségekre lehet építeni, vagy mely folyamatok kihasználása előnyt jelent a jövőben
Negatív értékek, mely problémák leküzdésére törekedni kell, illetve valamilyen kockázat elkerüléséért kell beavatkozni
Természet, környezet Másfél százalékkal nőtt a hasznosított mezőgazdasági területek aránya 2000 és 2010 között Jelentős természeti és környezeti értékkel bíró területek (pl. Bükk, Zemplén, Dél-Borsodi puszta, Bodrogköz), világörökségi területek (3 terület érinti a megyét) vonzereje Az országos átlagot meghaladó erdősültség, erdőgazdálkodás kultúrája és hagyományai, valamint a biomassza hasznosítás, foglalkoztatást is ösztönző kedvező adottságai Átalakuló energiatermelő erőmű rendszer a megyében – az elsődlegesen villamos-energiát előállító rendszerek helyett előtérbe kerülnek a fűtőművek és kapcsolt villamos energiatermelő rendszerek Hévizek hasznosításának lehetőségei az energiatermelés, zöldség-gyümölcstermesztés és turizmus céljaira Jelentős, kiaknázható barnaszén-vagyon Természetes állapotú folyók (Bodrog, Hernád) és jelentős számú víztározó, melyek turisztikai használatra (evezés illetve horgászat) alkalmasak
Kevesebb termőterület a szántó, konyhakert, szőlő, gyep művelési ágakban, több megművelt erődterület Csapadékmentes időkben a termőterületek ki vannak téve az aszály kockázatának, hiányzók a csapadék-visszatartáson alapuló egységes öntözőséi rendszer kialakítása Jelentős méretű, ipari szennyezés által sújtott, kármentesítésre szoruló területek Településeken belüli és kívüli barnamezős területek jelentős száma és területe A (fejlesztések ellenére) jelentős ár- és belvízveszély, elsősorban a Hernád, Sajó és Bodrog folyókon, illetve a hegyvidék menti településeken Talajerózió elleni védelem hiányosságai Légszennyezés és zajterhelés a főutak belterületi szakaszain, nagy közlekedés csomópontokban
Gazdaság Feldolgozóipar országos átlagnál magasabb munkatermelékenysége, a megyében az átlagosnál nagyobb nettó jövedelmet nyújt, a közszféra intézményei mellett domináns a foglalkoztatási szintje Az országos átlagnál nagyobb, de a vidéki átlaggal megegyező az ipar részesedése a GDPből Miskolci Egyetemnek meghatározó a szerepe kutatás-fejlesztésben, Mechatronikai és Logisztikai Rendszerek Tudásközpontja, bővülő helyi gazdasági és nemzetközi kapcsolatok és együttműködési lehetőségek (pl. kassai egyetem) Vállalati innováció jelenléte főként informatikában, anyagtudományban Miskolc jelentős ipari gyártó és szolgáltató-bázis
Gazdasági teljesítménye 2010-ben alig, 6,6%-kal haladta meg a 2000-es évek szintjét Egy főre jutó GDP-nek az országos átlaghoz viszonyított elmaradása jelentősen csökkent (5% ponttal) 2005-re, majd a gazdasági válság kapcsán újra nőtt a különbség Csökkenő beruházási mérték, nagyobb állami szerepvállalás a beruházásokban Országos viszonylatban is kiemelkedő a hazai tőke aránya a társas vállalkozásokban Mezőgazdaságban foglalkoztatottak jelentős csökkenése - hanyatló kertészeti, zöldség és Gyümölcs-termelési hagyományok (pl. Taktaköz, Cserehát, Encs, Edelény térsége) Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a turizmus gazdasági jelentősége viszonylag kicsi országos
105
MUNKAANYAG Pozitív értékek, mely erősségekre lehet építeni, vagy mely folyamatok kihasználása előnyt jelent a jövőben Jelentős ipari hagyományok, még mindig fellelhető ipari és bányászati munkakultúra és ismeretek, készségek (pl. Ózd, Putnok, Kazincbarcika) Kiépült, infrastruktúrával ellátott városi ipari területek (ipari parkok, vállalkozói területek, inkubátorházak) Jól működő autóipari, űripari klaszterek Hagyományos feldolgozóipari vállalatok továbbélése, jelentős nagyvállalatok megtelepedése és stabil működése a térségben (pl. vegyipar, energetika autó- és elektronika, gépgyártás, sörkészítés, dohányipar területén) Turisztikai adottságok, kiemelten a Tokajhegyaljai (borászat, kultúra) és az Aggteleki Karszt Világörökség térségében és Mezőkövesd Tiszaújváros – Miskolc - Sárospatak térségében (gyógy és termál turizmus), valamint a természeti és kulturális értékekhez (pl. várak) kapcsolódóan Kedvező földrajzi elhelyezkedés a „keleti” piacokkal való kereskedelem és szélesebb körű együttműködés erősítéséhez, az ehhez szükséges infrastruktúra relatíve kis költségű kiépíthetősége (Mezőkövesdi repülőtér megléte, bekapcsolhatósága a közúti, vasúti és vízi közlekedési hálózatba)
Negatív értékek, mely problémák leküzdésére törekedni kell, illetve valamilyen kockázat elkerüléséért kell beavatkozni összehasonlításban Alacsony exportrészesedés az árbevételből a megyei vállalkozásainál Bővülő, de országos szinten még alacsony K+F kapacitások, ráfordítások és gyenge innovációs teljesítmény Alacsony hatékonyságú vállalkozástámogatási szolgáltatások, nehezen kiszámítható támogatási rendszer A megyébe történő munkahelyteremtést nem preferálják speciális állami ösztönzők, a regionális szintű állami támogatási szabályokon kívül, ami alapja lehet egy vállalkozási övezet működésének A lakásépítések üteme jelentősen lelassult a 2000es évek végére
Társadalom Mennyiségi munkaerő-tartalék megléte, közel 70 ezer fő nyilvántartott álláskereső A gazdaságilag aktív lakosság száma nőtt 2010re A segélyezettek, főként a tartós munkanélküliek egyre bővülő részvétele közfoglalkoztatási programokban 2005 óta a népességcsökkenéssel megegyezően csökkent a háziorvosi ellátásban részesültek száma Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok teljes kihasználtsággal működnek. A bölcsődei férőhelyek száma 50%-kal bővült 2010-re Szakképzés kiépült együttműködő intézményrendszere és a felnőttképzés hagyományai az „ÉRÁK” révén Miskolci Egyetem gyakorlatilag minden tudományterületen nyújt alap- és mesterképzést Miskolc és egyes történelmi kisvárosok sokszínű kultúrája, aktív, fejlődő társadalmi élete
Lakónépesség országos átlagot meghaladó csökkenése Születések számának folyamatos csökkenése, így a 0-18 éves korosztály létszámának drámai csökkenése a 2000-es években és idősödő társadalom Növekvő tendenciájú és az országban a legnagyobb mértékű a megyéből az elvándorlás, közülük is sokan fiatalok és képzettek Az országos átlagnál alacsonyabb a várható élettartam Alacsony foglalkoztatottság, a munkanélküliségi ráta 2010-re 7,8 %ponttal meghaladta az országos rátát Alacsony képzettségű és munkakultúrájú lakosság arányának és számának emelkedése, különösen a perifériákon, kitelepüléseken Az ezer lakosra jutó szociális segélyezettek száma két és félszer magasabb az országos átlagnál Az egy főre jutó SZJA Alap 90 %-a volt az országos átlagnak 2010-ben Jelentős számú szegénységben, gyakran 106
MUNKAANYAG Pozitív értékek, mely erősségekre lehet építeni, vagy mely folyamatok kihasználása előnyt jelent a jövőben Erős civil bázis, jól működő civil szervezetek
Negatív értékek, mely problémák leküzdésére törekedni kell, illetve valamilyen kockázat elkerüléséért kell beavatkozni mélyszegénységben élő lakosság Az országos viszonylatban magas a cigány népesség száma, a cigány nemzetiséghez tartozók 23,95%-a él a megyében Szegregálódó települések és településrészek, ahol az alacsonyan képezett, többnyire alacsony jövedelmű, munkanélküli cigány lakosság rossz lakhatási körülmények között él Kifejezetten jelentős egészségi állapotbeli különbségek a roma és nem roma lakosság között, az egészségügyi ellátás színvonalának markáns területi különbségei Roma társadalom általános kulturális és gazdasági felemelkedésének súlyos nehézségei, hatékony támogató, segítő rendszerek hiánya, ezzel a jelenlegi helyzet további romlásának veszélye Társadalmi deviancia erősödése, tolerancia csökkenése, helyi társadalmi konfliktusok növekvő száma
Közlekedés, elérhetőség Miskolc megközelíthetősége közúton és vasúton megfelelő a Nyugat-, és Kelet-Európai piacok viszonylatában A belső főúthálózat kapacitása és szolgáltatási színvonala jelentősen javult, a megye alközponti szerepet betöltő települései a legtöbb esetben kielégítően elérhetők a megyeszékhelyről Nemzetközi használatra alkalmas, jó elhelyezkedésű, de jelenleg használton kívüli repülőtér (Mezőkövesd)
2007-13 programidőszakban tervezett közlekedésfejlesztési beruházások néhány jelentősebb eleme még nem kezdődött el Nem épültek ki kombinált közlekedés feltételei, erős a közúti átmenő forgalom okozta terhelés Miskolc és Kassa összeköttetésének javítása jelentősen segítené a két település strukturált együttműködésének fejlődését Erősen leromlott állapotú mellékút-hálózat (a fejlesztések ellenére) Kevéssé hatékony a napi ingázást szolgáló belső (regionális jelentőségű) vasúti közlekedési rendszer Térségi közösségi közlekedés nehézkes, az aprófalvas térségekben a domborzati- és településviszonyok megkívánta speciális szolgáltatási megoldások kiépülése körülményes, lassú
Környezeti infrastruktúra Jelentősen fejlődő vízellátás illetve szennyvízkezelés és csatornázás a folyamatban levő fejlesztések eredményeként A megyében alig van szennyvízkezelés nélküli érzékeny vízbázisú területen található település Szilárdhulladék lerakása megoldottnak tekinthető Klaszter együttműködési kezdeményezések a hulladékgazdálkodás és újrahasznosítás területén
Alacsony csatlakozási arány a háztartások részéről a csatornázott településeken 2000LE alatti települések nagy száma, alacsony csatornázottság III. fázisú (biológiai) szennyvíztisztítás alacsony aránya Hulladékfeldolgozás alacsony aránya
107
MUNKAANYAG Pozitív értékek, mely erősségekre lehet építeni, vagy mely folyamatok kihasználása előnyt jelent a jövőben Kistelepülési komplex megújuló energia-termelő és tároló rendszerek jelenléte, illetve fejlesztésük megkezdése a Bükk-Makk Leader HACS területén További energia-termelési és foglalkoztatási lehetőséget kínálhat a megyei szénvagyon energetikai célú kiaknázása
Negatív értékek, mely problémák leküzdésére törekedni kell, illetve valamilyen kockázat elkerüléséért kell beavatkozni Szelektíven gyűjtött hulladék alacsony aránya
Településhálózat Miskolc jelentős térszervező ereje és jó belső kapcsolatrendszere Településközi együttműködések hagyománya és sikerei Szlovák határ menti együttműködések és kapcsolatok hagyománya
Aprófalvak ellátási nehézségei és társadalmi problémái Funkcióhiányos, többnyire alacsony lélekszámú kisvárosok Országos viszonylatban a hátrányos helyzetű kistérségek nagy száma a megyében (Miskolci és Tiszaújvárosi kistérség kivételével az összes)
Lehetőségek, melyek előnyösen befolyásolhatják a megye fejlődését
Veszélyek, melyek elkerülése érdekében javasolt a beavatkozás
A kelet-európai, távol keleti, és elsősorban a kínai gazdaság befektetéseink, illetve áruinak a térhódítása az Európai Unió piacán lehetőséget nyújt a logisztikához, illetve kapcsolódóan a termelő egységek, üzleti szolgáltatokhoz kapcsolódó beruházásaira CO2 kibocsátás csökkentése, valamint a foszilis energiaköltségek drágulása igényli a megújuló energia termelő rendszerek bővítését Információs és kommunikációs technológiák, illetve alkalmazásaik további térhódítása keresletet támaszt a fejlesztési területen, míg igényli a korszerű infrastruktúra-fejlesztések követését Az egészséges életmódra, testi és lelki egészségre való törekvések erősödése lehetőséget nyújt a turizmusban a szolgáltatások bővítésére, illetve a mezőgazdaságban az élelmiszerbiztonság, illetve az ellenőrzött termékpályák fontosságára. A magas importhányad, valamit az elmúlt évek hazai zöldség-, gyümölcstermesztésnek 50%-ra való visszaesése lehetőséget ad e munkaerő intenzív ágazatnak az újbóli felemelkedésre
Európa gazdaságának stagnáló, vagy kismértékű növekedése nem teszi lehetővé a térségben működő és főként az európai piacra termelő vállalkozások jövedelmezőségének, illetve, foglalkoztatotti létszámának a bővítését A régió lakossága idősödik, ami további igényt támaszt a jelenleg teljes kihasználtsággal működő szociális célú közösségi szolgáltatások iránt Klímaváltozás, szélsőséges időjárási helyzetek gyakoribbá válása egyrészről árvíz- és belvízveszélyt okoz, míg másrészről növeli az aszályos időszakok hosszát, amit a jelenleginél hatékonyabb vízgazdálkodással lehet kezelni
108
MUNKAANYAG
7.2. A megye lehetséges fejlesztési irányainak bemutatása, és ezek alapján a lehetséges cselekvési területek azonosítása Az alábbiakban néhány javaslatot fogalmazunk meg a helyzetelemzésből következő lehetséges fejlesztési irányokra, melyek további egyeztetése – kiegészítése, priorizálása – szükséges, összhangban az 5. fejezetben vázolt partnerségi tervvel. Fejlesztési irányok, melyek a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés által elfogadott, az Országos Területfejlesztési Koncepciót megalapozó tanulmányhoz kapcsolódóan, illetve a helyzetértékeléssel összhangban készültek el. A magasan képzett munkaerő térségben történő foglalkoztatásának növelése érdekében a gazdasági potenciál bővítése, magasabb hozzáadott értékű termelő tevékenységek letelepítése, elsősorban a megye jelentősebb városaiban, ennek érdekében a városok befektetés-ösztönzési tevékenységeinek összehangolt fejlesztése. A foglalkoztatás növelése, a meglévő KKV-k megerősítésével, innovációs potenciáljuk fejlesztésével, illetve a térség szabad munkaerő potenciáljára és az országban relatív alacsonyabb bérköltségre építve új vállalkozások indításának és letelepedésének ösztönzése a megye egész területén. Ennek érdekében szükséges a megye szabad vállalkozási zónává történő minősítése és ennek keretében különféle pénzügyi ösztönzők nyújtása a beruházások és a foglalkoztatás bővítéséhez valamint a gazdaságfejlesztést támogató megyei intézményrendszer vállalkozások igényeit jobban kiszolgáló és stabil működésének megteremtése. A megyei vállalkozások versenyképességét támogató információs technológiai fejlesztések megvalósításához szükséges informatikai infrastruktúra szűk keresztmetszeteinek feloldása, a szükséges kapacitásbővítések megvalósítása, valamint a vállalati működést támogató alkalmazások elterjedésének ösztönzése a megye egész területén. Miskolc fejlesztése, különös tekintettel a tudásintenzív, magas hozzáadott értéket képviselő tevékenységek telepítésére (info-kommunikáció, járműipar és mechatronika) A gazdasági- és társadalmi igényekhez illeszkedő, magas színvonalú oktatási és K+F+I tevékenységek megteremtése a Miskolci Egyetemen, építve a 2005-ben alapított Tudásintenzív Mechatronikai és Logisztikai Rendszerek Regionális Egyetemi Tudásközpontra, valamint az alkalmazott anyagtudományi és nanotechnológiai, illetve fenntartható természeti és humán erőforrás gazdálkodási területek kutatási programjaira. Az Egyetem és a tágabb térségben működő illetve megtelepedő gazdasági szereplők kapcsolatainak elmélyítése, a közös kutatási és fejlesztési tevékenységek mennyiségének és eredményességének növelése, általában az Egyetem vállalati innovációkra gyakorolt hatásának növelése, ez utóbbi érdekében a tudás- és innováció-transzfer intézményi hátterének fejlesztése. Bányászat és nehézipar fejlesztése 21. századi technológiákkal. A szén és energia stratégiába illeszkedő komplex gazdaságfejlesztési rendszer felépítésének támogatása (bányanyitások, tisztaszén-technológia energetikai fejlesztése, lakossági kazánprogram kialakítása). A program révén a képzetlen munkaerő foglalkoztatásnak elősegítése, illetve az energia-előállításhoz, valamint felhasználáshoz kapcsolódóan a helyi gazdaság megerősítése. A megújuló energiaforrások hasznosítása a mikro-térségi decentralizált energiatermelő, tároló, elosztó és integráló rendszerek létrehozásával, amely egyszerre segíti a nagyobb intézmények, ipari területeken koncentrálódó vállalkozások, illetve távfűtőművek energiaköltségeinek csökkentését, valamint, különösen a biomassza alapú fűtési célú energiatermelés esetén, a helyi foglalkoztatás bővítését és az energiára fordított jövedelmek helyben tartását. A hulladék-hőenergia hasznosítására építő integrált zöldség- és gyümölcstermesztési, valamint ehhez kapcsolódóan raktározási, értékesítési és feldolgozási rendszerek kialakítása, továbbá a helyi piacokon való értékesítés megszervezése a megyében. A turisztikai vonzerők és szolgáltatások együttes, összehangolt, térségi alapú fejlesztése, különös tekintettel a világörökségi területekhez (Aggtelek, Tokaj - Hegyalja, Tisza-tó térsége) 109
MUNKAANYAG kapcsolódóan, illetve a bor-, kulturális-, gyógy- és termál, valamint az aktív turizmus összehangolt, egyedi értékeken alapuló kínálatának a fejlesztése. Elsősorban a transznacionális áruforgalom kiszolgálására építő logisztikai centrum kialakítása Mezőkövesden, építve a rendelkezésre álló közúti (M3-as autópálya), vasúti, valamint a korszerűsítendő repülőtéri infrastruktúrára és a közeli Tiszaújváros áruforgalmi kikötőjére. A minőségi alapoktatás és a vállalati igényekre rugalmasan reagálni képes, megyei szinten összehangolt szak- és felnőttképzési rendszer kialakítása, többek között a BOKIK szerepvállalásával. A halmozottan hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkózásának és társadalmi mobilitásának elősegítése, az egyéni esélyek egyenlőségének biztosítása a speciális célcsoportok (pl. a periférián élők, idősek, fiatalok, mélyszegénységben élők, romák, stb.) igényeit, lehetőségeit és motiváltságát szem előtt tartó közösségi foglakoztatási programokkal, melyet támogat a piaci alapú foglalkoztatást ösztönző állami-önkormányzat segélyezési rendszer is. A szlovák-magyar gazdasági együttműködés fejlesztése, különös tekintettel a vállalatközi, illetve kutatásra, fejlesztésre irányuló és az innováció keletkezését és terjedését segítő kapcsolatokra, melyhez kapcsolódóan kiemelt fontosságú a határon átnyúló közlekedési útvonalak fejlesztése, így többek között a Miskolc-Kassa gyorsforgalmi út megépítése. A megyén belüli, elővárosi jellegű közösségi közlekedés fejlesztése a Tiszaújváros – Miskolc – Ózd tengelyen, elsősorban a meglevő vasúti infrastruktúra korszerűsítésével, bővítésével, a Miskolc központú sugaras vasúthálózat adta feltárási lehetőségek kihasználásával. A megyében keletkezett, elsősorban ipari hulladék újrahasznosítási arányának növelése érdekében az érintett szereplők együttműködésével a hulladék-hasznosítási rendszerek fejlesztése. Az energiafogyasztás csökkentésének az ösztönzése a lakosság, az intézmények és a vállalkozások körében, illetve az energiaveszteség minimalizálása a fogyasztó és termelő rendszereknél. A települési környezeti állapot javítása érdekében a megyei főutak hálózatának továbbfejlesztése, a települések belterületeinek elkerülése, illetve a rossz minőségű mellékutak korszerűsítése a megyén belüli elérhetőség javítása érdekében.
110
