JÁTÉKÚT TRÉNERI KÉZIKÖNYV BEVEZETÉS A SZABAD JÁTÉK ALKALMAZÁSÁBA. viperproject.eu. Co-funded by the Lifelong Learning programme of the European Union

JÁTÉKÚT

BEVEZETÉS A SZABAD JÁTÉK ALKALMAZÁSÁBA

TRÉNERI KÉZIKÖNYV viperproject.eu Co-funded by the Lifelong Learning programme of the European Union

Tréner kézikönyv

Játékút

Köszönetnyilvánítás A „Játékút – bevezetés a szabad játék alkalmazásába” képzési programot a Playwork Partnership dolgozta ki a Szabadidő Konzorcium 2011-‐es „Kapcsolódj be a játékba” programja részeként. Ezt követően az EU Élethosszig Tartó Tanulás Leonardo Innováció Transzfer alprogramjának támogatásával a „Játékos önkéntesek – utak a munka világába” projekt keretében (2013-‐2015) az európai terjesztés érdekében a képzési programot a helyi igényekhez kötődően módosítottuk. Köszönet illet mindenkit, aki a tananyag kidolgozásában és a kipróbálásában részt vett. Írta: Karen Benjamin Fordította: Rabec István és Vastag Zsuzsa Lektorálta: Suhajda Éva Virág és Görgey Etelka További támogatást és segítséget nyújtott Leonie Burton és Kelly Conibere a ViPER-‐ben részt vállaló Playwork Partnerships részéről Első kiadás: 2012, „Volunteers in Play” Átdolgozott kiadás: 2014, „Volunteers in Playwork” Átdolgozott kiadás: 2015, „Játékút – bevezetés a szabad játék alkalmazásába” Illusztrációk szerzői joga: Sarah Wilson [email protected] A törvényben meghatározott esetek, illetve a szövegben megjelenített helyek kivételével jelen publikáció egésze és részei csak és kizárólag a ViPER projekt partnerek előzetes engedélyével sokszorosíthatóak. Honlap: www.viperproject.eu

Co-funded by the Lifelong Learning programme of the European Union

The European Commission support for the production of this publication does not constitute an endorsement of the contents which reflects the views only of the authors, and the Commission cannot be held responsi-ble for any use which may be made of the information contained therein.

© Volunteers in Playwork – Employment Routes Consortium 2015

Játékút

Tréner kézikönyv

Projekt partnerek A “Játékos önkéntesek” képzés nem jöhetett volna létre a projekt partereinek munkája és elkötelezettsége nélkül: University of Gloucestershire

Nagy-‐ Britannia

Tokium Networks, Lda

Portugália

CESIE

Olaszország

Rogers Személyközpontú Magyarország Oktatásért Alapítvány Univerzita Palackého v Olomouci

Cseh Köztársaság

Dumlupinar University Kutahya Törökország Vocational High School of Social Science Haflekar

Ausztria

© Playwork Partnerships 2014

Tréner kézikönyv Bevezetés

Játékút

Tartalom Bevezetés „Játékút” képzés – bevezetés ................................................................................................... 1 A „Játékos önkéntesek – utak a munka világába” projekt és a partnerség .............................. 2 A „Játékút” képzésben megcélzott igények .............................................................................. 3 A játékmunka elmélete ............................................................................................................. 5

A képzésről A képzésről ................................................................................................................................ 6 A „Játékút” kurzus megvalósítását segítő képzési anyagok ...................................................... 9 Értékelés ................................................................................................................................. 11 A résztvevők támogatása ........................................................................................................ 12 Kezdeti lépések ....................................................................................................................... 13

Képzési modulok 1. modul .................................................................................................................................. 17 Értsük meg a játék lényegét ............................................................................................................. 17

2. modul .................................................................................................................................. 27 A játék fontossága ............................................................................................................................ 27

3. modul .................................................................................................................................. 37 A játék mindenkié ............................................................................................................................ 37

4. modul .................................................................................................................................. 49 Játék biztonságosan ......................................................................................................................... 49

5. modul .................................................................................................................................. 61 A játék támogatása .......................................................................................................................... 61

6. modul .................................................................................................................................. 75 A játék terei ...................................................................................................................................... 75

7. modul .................................................................................................................................. 89 Önértékelő gyakorlat ....................................................................................................................... 89

Függelék Értékelés ................................................................................................................................. 99 Támogató anyagok ............................................................................................................... 107

© Volunteers in Play – Employment Routes Consortium 2015

Játékút


2



Játékút



Játékút



Játékút

„Játékút” képzés – bevezetés A „Játékút” kézikönyv célja, hogy az olvasók megértsék a szabad játék természetét, és a játékot segítő önkéntes szerepét és felelősségét a gyerekek és fiatalok játékának támogatásában – különböző keretek között. Nagy-‐Britanniában létezik egy olyan hivatás, amelyet „játékmunkásnak”, playworker-‐nek hívnak. A játékmunkás szerepe, hogy játékra alkalmas helyeket-‐helyzeteket állítson elő és tartson fenn. Játékmunkának tekinthető az a támogatás is, amelyet a felnőttek általában ahhoz nyújtanak, hogy a gyermek akadálytalanul játsszon – azt, amit akar. A játékmunkás segít a gyermeknek, ha szükséges, de általában inkább háttérben marad, hogy lehetővé tegye a gyermek számára saját játéka kibontakoztatását. Egy jól képzett játékmunkás képes a gyermek saját játékélményének gazdagítására részben a fizikai környezet, részben az ott elvárt hozzáállás és viselkedés megtervezésével és biztosításával. A játékmunka eredete Európába vezethető vissza. A 2. világháború idején megfigyelték, hogy a gyerekek a szétbombázott házak között is játszottak – hegyet másztak a romokon, erődöket építettek a szerteheverő kövekből, fákból, anyagokból stb. Egy dán tájépítész, C. Th. Sorenson észrevette, mennyire szeretnek a gyerekek mindenféle törmelékkel, maradékkal, lehulló anyaggal játszani: botokkal, kövekkel, dobozokkal, kötelekkel, és jobban élvezik ezeket, mint az általa épített hagyományos játszótereket. Ezért 1943-‐ban Emdrupban, Dániában egy új típusú játszóteret épített, amelyet „hulladék játszótérnek” nevezett el, ahol a gyerekek mindenfélét alkothattak és építhettek, amit a képzeletük megengedett. Ez nagyon megtetszett Lady Allen of Hurtwoodnak, aki megvette az ötletet, és Angliában is létrehozott ilyen játszótereket – immár kaland-‐játszótér néven. A mai Egyesült Királyságban (Nagy-‐Britanniában) ma már nagyon sok hasonló elven működő hely létezik: napközis táborok, kalandpályák, kórházi játszószobák, iskola utáni klubok, kültéri játék projektek, ahol a játékmunkások parkokban vagy mobil játszóbuszokon foglalkoznak a gyerekekkel. Az elmúlt pár évben a gazdasági recesszió és a politikai vezetés irányvonalának változása mentén a játékmunka, valamint a játék gyermekek életében betöltött fontosságának elismertsége megcsappant. Angliában emiatt nagyon sok játékprojekt, játékhelyszín meg is szűnt, a fennmaradó szolgáltatások pedig növekvő mértékben függenek az önkéntesek és a közösségi aktivisták támogatásától, akik jellemzően a szülők közül kerülnek ki, ők támogatják a pár megmaradt fizetett játékmunkást is. Emiatt Játékmunka Partnerség (Playwork Partnerships) egy rövid képzési programot dolgozott ki, amelynek célja, hogy az önkénteseket bevezesse a játékmunka világába. Ez a „Játékút” program. A Játékmunka Partnerség megalakítása, 1991 óta támogatja a játékmunkások képzését tréningekkel és írott anyagokkal. A szervezet a Gloucestershire-‐i Egyetem keretein belül működik, és az elmúlt évtizedekben több képzési és felsőoktatási programot dolgozott ki, amelyek a kezdőtől a posztgraduális szintig valósítják meg a professzionális játékmunkás-‐ képzést. 2011-‐ben sikerrel pályázott támogatásért, és dolgozta ki a „Játékút” programot, amelyet Nagy-‐Britanniában ma is működtetnek. Ekkor merült fel a gondolat, hogy a képzés Európa hasonló problémákkal küzdő országaiban is segítséget nyújthat, így 2012 októberében kidolgoztak és megnyertek egy Leonardo támogatást az Európai Uniótól. Így indult el a „Játékos önkéntesek – utak a munka világába” (ViPER) projekt 2013 októberében.


1

Játékút


A „Játékos önkéntesek – utak a munka világába” projekt és a partnerség A ViPER projekt célja, hogy adaptálja, továbbfejlessze és elterjessze a játékmunkás önkéntes képzést, és az ebben résztvevőket olyan társas és civil készségekkel lássa el, amelyek növelik a foglalkoztatási esélyeiket. Célcsoportja elsősorban a munkaerőpiacra visszatérő nők, akik számára a gyermekekkel való foglalkozás természetes továbblépés a saját gyerekeikkel otthon töltött évek után. Ez a képzés a játékmunkában dolgozó önkéntesek számára lett kidolgozva, azonban más célcsoportok (óvodai dolgozók, tanárok, szülők, pszichológusok, stb.) esetében is alkalmazható, az adott célcsoport igényeihez alakítva azt. 2014 júliusában a „Játékút” képzést a partnerek alaposan átvizsgálták és átdolgozták a ViPER projekt keretében, abból a célból, hogy a partnerországok számára is megfelelő legyen. Az adaptáció célja az volt, hogy elősegítse az önkéntesség és a közösségi aktivitás elterjedését, segítsen a nőknek a munkába való visszatérésben, és választ nyújtson a projekt elején lebonyolított szükségletelemzésben felmerülő javaslatokra. Az adaptált Játékút képzést az összes partnerország kipróbálta a képzőkből és tanulókból álló célcsoporttal 2015 első felében. A projekt partnerek ezután megvizsgálták a résztvevőktől származó visszajelzéseket és ezek alapján megegyeztek a képzési anyag bizonyos részeinek módosításában. A képzés anyagának módosítása 2015 júliusára készült el. A képzés nevét megváltoztatták a következőre: „Játékút – bevezetés a szabad játék alkalmazásába”. A projekt az Európában megjelenő jó gyakorlatok figyelembe vételével fejlesztette tovább a programot, a partnerországokban fő fókuszává a gyermekek játékhoz való jogának megerősítése vált: Törökországban, a Cseh Köztársaságban, Olaszországban, Portugáliában, Magyarországon és Ausztriában. Minden anyag mind a hét partnerország nyelvén elérhető.

Európai partnereink: A szervezet neve

Szervezet típusa

University of Gloucestershire Gloucestershire-‐i Egyetem Tokium Networks, Lda

/

CESIE

vállalat

Egyesült Királyság Portugália

Nem-‐kormányzati szervezet Olaszország

Roger Személyközpontú Alapítvány Univerzita Palackého (Olomouc-‐i Egyetem)

felsőoktatási szervezet

Ország

v

Oktatásért Olomouci

Nem-‐kormányzati szervezet Magyarország felsőoktatási szervezet

Dumlupinar University Kutahya Vocational High School of Social Science (Dupluminar felsőoktatási szervezet Egyetem Kutahya Társadalomtudományi Szakképző Iskola) Hafelekar vállalat

Cseh Köztársaság Törökország Ausztria

2



Játékút

A „Játékút” képzésben megcélzott igények A háttérelemzések alapján a legtöbb EU országban nincs olyan kialakult „játékmunka” iparág, és persze „játékmunkás” foglalkozás sincs, mint az Egyesült Királyságban, így erre a területre vonatkozó statisztikáknak és kutatásnak is nagy részben híján vannak. Azonban játékra lehetőséget biztosító helyek–helyzetek adottak, elsősorban a gyermekvédelem és az ellátás intézményrendszerébe integrálva. A legfőbb probléma az országok többségében a gyermekellátó központok támogatásának hiánya, amely a játékszektor kialakulását is akadályozza. A partner országok ezért érezték úgy, hogy egy olyan képzés, mint a „Játékút”, segíthet abban, hogy új játéklehetőségek alakuljanak a gyermekek számára, fejlődjenek a gyermekellátás szolgáltatásai (például Magyarország esetében), illetve tanárokat és oktatókat képezzen ki arra, miként is kell és érdemes játszani (Olaszország igénye). Bár a partnerországokban játékmunkás módszertan nem létezik, mégis fontos szerepe van mindazon keretek között, amelyekben jelenleg a gyerekeket nem engedik szabadon játszani, és szigorú, irányított rutinok között kell megfelelniük. Törökországban például a játékra fordítható idő egyre csökken, leváltják a szabadidő eltöltésének egyéb, szervezett módjai, mint például a balett, a számítástechnikai képzés, vagy épp az idegennyelv-‐tanítás. Az oktatáson belül pedig a játék kifejezetten pedagógiai célokra irányul, és elméletben sincs különválasztva a szabad játéktól, amelyre nem adnak a gyermekeknek lehetőséget. A területen dolgozó önkéntesek és dolgozók képzése is problematikus a partnerországok többségében. Magyarországon például nagyon kevés, kifejezetten játékra irányuló képzés van mind a formális és a nem-‐formális oktatás terén, míg az ilyen képzések iránti igény magas, főleg a gyermekvállalás előtt álló fiatal nők részéről. Olaszországban a gyerekek többnyire otthon játszanak, hiányoznak a képzett segítővel felszerelt kültéri játéklehetőségek. A ViPER projekt azáltal is támogatja a munkalehetőségek kialakulását a növekvő munkanélküliséggel küzdő Európai Unióban, hogy képzést és önkéntes munkalehetőséget kínál. E feladatok mentén olyan munkatapasztalatokat és készségeket szerezhetnek az önkéntesek, amelyeket a potenciális munkáltatók értékelnek. Sok munkáltató a közösségért tett erőfeszítéseket és az e mentén megszerzett transzferábilis készségeket is örömmel fogadja. Például a Cseh Köztársaságban a gyermekvédelmi és a civil szektorban is a kapcsolódó képzettséget és készségeket keresik a munkáltatók. Az Eurostat (Aug14) statisztikája szerint jelenleg 24 millió munkanélküli van az Unióban, közülük nagyobb arányban érintettek a nők. Egy olyan képzés, mint a Játékút, segíthet ezeknek a munkanélkülieknek abban, hogy értékes készségeket és tudást szerezzenek egy fontos és érdekes területen.


3

Játékút


Kik a képzésben megcélzott személyek? A képzés olyan felnőttek számára készült, akik önkénteskednek, vagy önkénteskedni szeretnének a következő területeken: -‐

civil szervezeteknél, akik különböző iskolán kívüli foglalkozásokat és szolgáltatásokat nyújtanak gyerekeknek. Ilyenek lehetnek például a játékkönyvtár, konkrét események, helyi játékklubok, szabadidős klubok, nyári táborok, napközis táborok, kórházi játékszobák, játékbuszok, cserkészet, iskolán kívüli és iskola utáni programok, nem vallási gyerek közösségek, múzeumi programok, gyermekvédelmi intézmények, menekültekkel foglalkozó programok.

-‐

cégeknél, amelyek rövidtávú gyermekellátást biztosítanak dolgozó szülőknek. Például bevásárlóközpontokban működő játszóházak vagy játszószobák, szünidős klubok, vagy gyermekvigyázók.

A képzés emellett hasznos lehet azoknak a diákoknak is, akik hasonló területeken (pedagógia, pszichológia) tanulnak, így gyakorlati ismeretekre és tapasztalatokra tehetnek szert. Emellett természetesen hasznos lehet a szülőknek, gyermekvigyázóknak, kismamáknak, nagyszülőknek, óvodákban dolgozóknak, és hasonló területeken dolgozóknak, akik így új módszertant ismerhetnek meg. A képzés szervezőinek ismertetnie kell a résztvevőkkel, hogy ez egy alapozó képzés, amely azoknak a felnőtteknek való, akik ilyen téren szeretnének dolgozni. Épp ezért nincs belépési kritérium, és a trénerek a képzést a felnőtt résztvevők igényeihez hangolják. A képzés szervezői természetesen kérhetik, hogy a résztvevőknek legyen tapasztalata gyermekekkel való munkában, és kérhetnek tiszta erkölcsi bizonyítványt is.

Kinek származhat előnye a „Játékút” képzésből? A Játékút képzés közvetetten vagy közvetlenül széles társadalmi körnek válik hasznára a partnerországokban. Hasznos a családok számára, hiszen jobban képzett emberek dolgoznak a gyermekeikkel. Hasznos a nem-‐formális oktatást nyújtó szervezetek, játszóházi szolgáltatók és önkormányzatok számára, hiszen jobban képzett önkénteseik lesznek. A kórházak, gyermekfelügyelőket közvetítő szervezetek, iskolák is jobban képzett munkaerőt alkalmazhatnak. És persze leginkább a gyermekek számára értékes, hiszen olyan felnőttek kíséretével játszhatnak, akik tudják, hogyan kell játszani.

4



Játékút

A játékmunka elmélete A játékmunka alapelvei A játékmunka alapelvei egyben e képzés alapelvei is. A résztvevők számára ezért a játékmunka alapelveit már a képzés első részében be kell mutatni, hiszen a későbbiekben ennek tükrében történik a játék és a játékmunka megbeszélése. Az egyes alapelvek a későbbiekben átbeszélésére kerülnek, de kezdetnek egy áttekintés szintén nagyon fontos (a résztvevők kézikönyvében is benne van az alapelvek összefoglalása). Azt javasoljuk, hogy a játékmunka alapelveit egy poszteren a teljes képzés időtartama alatt függesszük ki, hogy mindenki számára láthatók legyenek. Ezek az alapelvek képezik a játékmunka szakmai és etikai alapjait az Egyesült Királyságban. Leírják, mi a különleges a játékban és a játékmunkában, és megmutatják a játékmunka megközelítését a gyermekekkel és fiatalokkal végzett munkában. Arra a felismerésre épülnek, hogy a gyermekek és fiatalok képességei jobban fejlődnek, ha sokféle körülmények között különböző lehetőségekhez férhetnek hozzá. A játékmunka alapelvei 1 1. Minden gyermeknek és fiatalnak szüksége van a játékra. A játszási vágy velünk születik, biológiai és fiziológiai szükséglet, mind egyéni, mind közösségi szinten az egészséges fejlődés és jóllét nélkülözhetetlen része. 2. A játék olyan folyamat, amely szabadon választott, személyesen irányított és belsőleg motivált. Vagyis a gyermekek és a fiatalok kizárólag belső indíttatásuk, ötleteik és érdeklődésük alapján határozzák meg a tartalmát és a célját. A saját módjukon játszanak, és a saját céljaik mentén. 3. A játékmunka elsődleges fókusza a játék folyamatának elősegítése és támogatása. Ebbe beleértendő a játékkal kapcsolatos szakpolitika, stratégia, oktatás és képzés területén végzett munka is. 4. A játékmunkások hisznek a játék szabad folyamatában, és a játék szószólóiként lépnek fel a felnőttek által meghatározott keretek között is. 5. A játékmunkás feladata, hogy a segítse a gyermekeket és a fiatalokat a játék terének, kereteinek kialakításában. 6. A játékmunkás mindennemű beavatkozása a gyermekek és fiatalok játékába csak és kizárólag a játékfolyamat alapos és friss ismeretén alapulhat. 7. A játékmunkásnak fel kell ismernie, személye milyen módon hat a játék kereteire, és annak is tudatában kell lennie, a gyermekek és fiatalok játéka milyen módon hat rá vissza. 8. A játékmunkásnak olyan beavatkozási módokat kell találnia, amely nem szűkíti, hanem tágítja a gyermekek és fiatalok játékának szabadságát. Minden beavatkozásnál szem előtt kell tartani a kockázatok és előnyök egyensúlyát, és a gyermekek jóllétének elsődlegességét. 1

A játékmunka alapelvei, Játékmunka Alapelvek Vizsgálóbizottság, Cardiff 2005


5

Játékút


Az ENSZ Egyezmény a Gyermekek Jogairól A képzést szintén támogatja a Gyermekek jogairól szóló ENSZ Egyezmény, amely kifejezi, hogy: „Az Egyezményben részes államok elismerik a gyermeknek a pihenéshez és a szabad idő eltöltéséhez, a korának megfelelő játékhoz és szórakoztató tevékenységekhez való jogát, azt, hogy szabadon részt vehessen a kulturális és művészeti életben.” ENSZ Egyezmény a gyermek jogairól, 31. cikkely

6



Játékút

A képzésről A képzés hossza A „Játékút” képzés 7 kétórás modulból áll2 (összesen 14 óra), amely három részre oszlik. • Az első rész az 1-‐4. modult tartalmazza, amely a játékmunka elméletét és az MCQ értékelési rendszert ismerteti. • A második rész az 5-‐6. modult tartalmazza, amely a játék tereit tárgyalja. • A harmadik rész (7-‐es modul) a játékalkalom előkészítéséről szól, illetve reflexióra ad lehetőséget. A képzés kivitelezése során előfordulhatnak különbségek, hiszen különböző képzési igényeknek kell megfelelnie. Épp ezért több napos vagy alkalmas kivitelezés, esetleg hosszabb képzés is előfordulhat. A trénereknek tervezniük kell szüneteket, és egész napos képzés esetén az ebédszünetről, ebédről is gondoskodniuk kell – ezekre a tréner kézikönyv nem tér ki. A képzés céljai Jelen képzés bevezető szintű. Céljai a következők: • Megértesse a résztvevőkkel a gyermeki szabad játék fontosságát és folyamatát, valamint az ebben segítő felnőttek (önkéntesek) feladatait és felelősségét, beleértve a biztonságot elősegítő tevékenységeket is. • Bevezesse a résztvevőket a játék és játékmunka elméleti hátterébe. • Lehetőséget nyújtson ahhoz, hogy a résztvevők megértsék a játékmunka alapelveit, a gyermeki jogokat, valamint az inklúzió és egyenlőség biztosításának fontosságát a gyermekekkel és fiatalokkal történő munka során. • Segítse a résztevőket abban, hogy magabiztosságot és készségeket szerezzenek a 4-‐ 16 év közötti gyermekekkel és fiatalokkal történő játékmunka területén. • Gyakorlati tapasztalatokat biztosítson a résztvevőknek a gyermekekkel és fiatalokkal végzett munkában, és lehetőséget nyújtson a reflexióra. • Információt nyújtson további képzési és munkalehetőséget terén.

2

Ez az egyes modulokhoz tartozó minimum időtartam, azonban ahol lehetséges, javasoljuk ennek az időnek a meghosszabítását, így lehetőséget teremtve az önértékelésre és a csoportmegbeszélésre.


7

Játékút


Képzési kimenetek: KK

A résztvevő által megszerzett A résztvevő által megszerzett képesség: tudás:

1

Megérti a természetét

2

szabad

játék Felismeri a játék legalább három jellegzetességét. Legalább két játékdefiníciót megismer.

Megérti a játék fontosságát a A játék legalább öt, gyerekekre és fiatalokra gyermek fejlődésében vonatkozó előnyét fel tudja sorolni. A természetben történő játék három előnyét fel tudja sorolni.

3

Megérti az inklúzió és az Az egyenlő esélyek biztosításának legalább két egyenlőség biztosításának definícióját ismeri. fontosságát a gyermekekkel Legalább két olyan problémát képes megnevezni, végzett munka során amely akadályt képezhet a gyerekek számára a szabad játék során.

4

Megérti a kockázatok és Képes kockázatelemzést végezni egy játéklehetőség biztonság közötti harmónia esetén. kialakításának szükségességét Le tud írni legalább három biztonságos technikát a a játék során játék támogatásával kapcsolatosan.

5

Megérti a felnőtt / önkéntes Meg tud határozni két olyan helyzetet, amikor be szerepét és felelősségét a lehet, sőt kell avatkozni a játékba, és két olyan szabad játék támogatásában helyzetet, amikor nem szabad. Megismeri a játékciklus elméletet.

6

7

Átlátja, miként kell felszerelni és kialakítani olyan teret, amely tág lehetőséget biztosít a gyermekek számára a szabad játék megéléséhez

Legalább 12 olyan dolgot fel tud sorolni, amelyből a gyerekek kreatívan alkothatnak, és meghatározza, miként lehet rájuk szert tenni. Ismer négy módot arra, hogy miképpen tudja a játékigényeknek megfelelően változatni a környezetet.

Megérti a visszacsatolás Képes reflektálni azokra a folyamatokra, amelyekben értelmét és fontosságát segítőként részt vett. Meg tudja határozni azokat az utakat (legalább kettőt), amelyek felé továbbfejlődhet.

8



Játékút

Gyakorlati tapasztalat A „Játékút” kurzus teljesítésének része, hogy a 6. modul után a résztvevők gyakorlati tapasztalatot szereznek a gyerekek játékának támogatásában, a 7. modulban pedig bemutatják és értékelik azt. A játéklehetőség megszervezhető otthon (pl. bébiszitter vagy szülő esetében) vagy egy olyan helyzetben, ahol a gyerekeknek van játékra fordítható szabadidejük. A résztvevő dönti el, mit szeretne tenni, de meg kell beszélnie a trénerrel.

A „Játékút” kurzus megvalósítását segítő képzési anyagok Négy fő elem segíti a kurzus megvalósítását. 1. Tréner kézikönyv 2. Résztvevői munkafüzet 3. ViPER honlap 4. Kellékek

Tréner kézikönyv Ezt a képzési könyvet azért állítottuk össze, hogy segítsünk egy ösztönző, strukturált képzés megvalósításában olyan trénerek számára, akik szeretnék szélesíteni a gyerekekkel való munkával kapcsolatos képességeiket és tudásukat. A címe: „Játékút: Tréner kézikönyv.” A trénereknek részt kell venniük a nekik szánt tréningen, mielőtt saját kurzusukat megvalósítják. Ebben a trénereknek szánt segédanyagban az egyes modulok mintatervei találhatók. Ezek pusztán irányelvek, melyek rugalmasan alkalmazhatók. A kézikönyv tartalmaz továbbá olyan kérdéseket is, amelyeket akár ugródeszkaként is fel lehet használni egy-‐egy téma megbeszéléséhez. A tréning moduljainak kialakításánál törekedni kell arra, hogy az alkalmak könnyed hangvételűek legyenek, hangsúlyozva a játékmunka szórakoztató jellegét. Fontos, hogy gyakorlati tevékenységeket és játékokat is tervezzünk a programba. Természetesen akár saját játék-‐ és tevékenységcsomagot is kidolgozhatunk. A résztvevőket biztassuk ötleteik és javaslataik megosztására. Minden ilyen hozzájárulást értékelni és dicsérni kell. Ugyanakkor amennyiben diszkrimináló megjegyzéseket hallunk, ezeket konstruktív módon kezelnünk kell, vállalva a konfrontációt is. A tréner saját megítélése alapján beépíthet játékokat és szórakoztató tevékenységeket a programba, tehát legyenek készenlétben játékokat arra az esetre, ha a csoportnak szüksége van némi felfrissülésre és lazításra. A mellékletek között ehhez számos tevékenységet és játékot találhatunk.

Résztvevői munkafüzet A résztvevők számára is készítettünk egy munkafüzetet, mely segíti őket a kurzus elvégzésében. A címe: „Játékút: résztvevői munkafüzet” © Volunteers in Play – Employment Routes Consortium 2015

9

Játékút


Ez a csomag a „Játékút” különböző moduljaival kapcsolatos információkat tartalmazza. A résztvevőket biztatni kell, hogy minden alkalommal hozzák magukkal a munkafüzetet, mivel az egyes modulokhoz tartozó tevékenységek találhatók benne. Annak érdekében, hogy a résztvevők könnyebben befogadják az információkat, azt javasoljuk, hogy a munkafüzetet az első modul előtt osszák ki és bíztassák a résztvevőket, hogy az egyes modulok között olvassák azt át, mivel olyan fontos információkat találhatnak benne, amelyek végiggondolásához időre van szükség.

Honlap A kurzus előtt érdemes a projekt honlapját (www.viperproject.eu) is átolvasni, illetve az ott található kisfilmeket végignézni. A trénerek számára további segédanyagok is találhatók a honlapon, beleértve olyan kisfilmeket, melyek az egyes modulok során bemutathatók.

Kellékek Számos fontos kelléket megjelölünk a tréner kézikönyvben, amelyek segíthetik a kurzus megvalósítását. Ezek között találhatók alapvető fontosságúak is, a trénereknek biztosítaniuk kell ezek meglétét a sikeres megvalósítás érdekében. Egy teljes lista található jelen füzet „Kezdeti lépések” fejezeténél.

10



Játékút

Értékelés Az egyes modulok előtt a résztvevők nézzék át a munkafüzetet, hogy tisztában legyenek az adott modul céljaival és elvárt kimenetelével. A képzés első négy modulja után, mely a játékmunka elméletének gyakorlati és szórakoztató oldalát mutatja be, a résztvevők töltsenek ki egy feleletválasztásos kérdőívet (MCQ). A kérdőív arra szolgál, hogy felmérje, a résztvevők megértették-‐e és elsajátították-‐e ezen modulok fő mondanivalóját. A trénereknek igyekezniük kell ezt a tesztet a lehető legnyugodtabban kezelni, és támogatniuk kell a különleges igényű résztvevőket. Ezek mellett, a 6. modult követően a résztvevők töltsenek ki egy rövid önértékelő naplót is, amelyben egy gyermekek között végzett játéktámogató alkalom után értékelik saját munkájukat. Ezt megbeszélhetik a trénerrel vagy a csoportvezetővel. A kurzus során olyan további értékelő lehetőségek is lesznek, mint a csoportfeladatokban való részvétel megfigyelése, beszélgetések és tevékenységek, vagy a munkafüzetben található feladatok megoldása.

Értékeléssel kapcsolatos fellebbezés A kurzus szervezői felelősek az értékelés igazságos és konzisztens módjának biztosításáért. Az értékeléssel kapcsolatos bármely panaszt a releváns ViPER partnerszervezetnél lehet jelezni.

Tanúsítvány A teljes tanúsítvány megszerzéséhez a résztvevőknek a kurzus 80%-‐án részt kell venniük, a kérdőív lehetséges 25 pontjából 20-‐at el kell érniük (8-‐ból 6 kérdés helyes megválaszolása), valamint az önértékelő gyakorlatot végre kell hajtaniuk. A tanúsítványok azután kerülnek kiadásra, miután az összes, a kurzus teljesítésével kapcsolatos papír visszakerült a képzés szervezőjéhez. A tanúsítványokat a papírok beérkezését követő 4 héten belül elküldik a trénereknek, akik kiosztják azokat a résztvevőknek.

Értékelés A résztvevők kitöltik a jelen csomagban található értékelő űrlapot, melyet visszajuttatnak a kurzus szervezőihez, így ellenőrizhető a kurzus minősége a minőségbiztosítási irányelveknek megfelelően. A trénerek szintén kitöltik a jelen csomagban található, trénereknek szánt értékelő űrlapot és visszajuttatják a kurzus szervezőihez.


11

Játékút


A résztvevők támogatása Egyenlő esélyek A kurzust kifejlesztő partnerség az olyan szolgáltatások nyújtásában segédkezik, melyekben mind a munkatársak, mind a használók az egyenlő esélyek mentén dolgoznak. Támogatják az olyan alapvető vezérelveket, mint a lehetőségekhez való hozzájutás egyenlősége, az elfogulatlan bánásmód és az egyének egyenlő értéke. A „Játékút” minden tagja felelős az egyenlő lehetőségek biztosításáért a tevékenységek során. A trénerek esetében ez azt jelenti, hogy tudatában kell lenniük a képzésen résztvevők egyéni igényeinek, legyen az akár fizikai, akár tanulási szükséglet, és támogatniuk kell, hogy a kurzus minél szélesebb kör számára elérhetővé váljon (a részleteket lásd alább).

Különleges igényű résztvevők támogatása A különleges igényű résztvevőket támogatnunk kell. A trénerek és a résztvevő egyeztethet az értékelés leginkább megfelelő és kielégítő módjáról, például a tréner működhet írnokként, a résztvevő használhat hangfelvételeket és fotókat (összhangban a helyzet lehetőségeivel), esetleg egy másik résztvevő segítségét is igénybe veheti mindezekhez.

Terminológia/szószedet Jelen képzési könyv végén található egy terminológiai és szószedeti táblázat, mely segít a kurzus során használt nyelvezet konzisztens használatában. Ez a táblázat segít a trénereknek a kurzus megvalósításában, és a résztvevők számára is megkönnyíti a tanultak megértését, valamint egységes szókincset alakít ki a játékmunkában résztvevő minden munkatárs között.

12



Játékút

Kezdeti lépések A kurzust megelőző tervezés A trénereknek biztosítaniuk kell, hogy a résztvevőkhöz eljusson minden releváns információ az egészséggel és biztonsággal, valamint az egyenlő esélyekkel kapcsolatos előírásokkal kapcsolatban. Fontos, hogy az 1. modul alatt egyeztessünk a résztvevőkkel a teljes kurzus megvalósítását illetően. A kurzust megelőző tervezés során a következőket kell végiggondolni: • • • • •

•

a résztvevők kurzust érintő igényei, beleértve a hozzáférési lehetőségeket a képzés helyszínére való eljutás tömegközlekedéssel a kurzus vezetési stílusának és megvalósításának megfelelősége a kurzus hossza a helyszín maga: az épületen belül a termek elhelyezkedése, mérete, berendezése, elérhetősége, világítása, szellőzése, fűtése, elektromos ellátottsága, akusztikája és bútorozottsága elérhető felszerelés: projektor és képernyő vagy szabad falfelület, flipchart, DVD lejátszó, és amennyiben lehetséges, fénymásoló

A tréner felelőssége, hogy a helyszín kockázati tényezőit felmérje, valamint az egészségügyi és biztonsági előírásokat betartsa. Jelen könyvben található egy egészséggel és biztonsággal, valamint a képzési helyszínnel és felszereléssel kapcsolatos ellenőrző lista.

Képzési helyszín Olyan helyszín szükséges biztosítani, amely megfelelő a játékmunka képzésre, és elég tér álljon rendelkezésre a kiscsoportos foglalkozásokhoz a kurzus során. A résztvevők üljenek félkörben, mivel nem kell sokat írniuk, és így lehetőségük van a tevékenységek alatt mozogni vagy a földön dolgozni, ha arra van szükség. Ugyanakkor oda kell figyelni a résztvevők egyéni kívánságaira, tekintettel a kényelem és az anyagokhoz való hozzáférés kérdésire.

Ellenőrző listák Javasoljuk a trénereknek és a képzés szervezőinek az „Egészséges és biztonságos helyszín felszerelései” ellenőrző lista irányelvként való használatát a játékmunka képzés során, legyen az a saját központjukban vagy egyéb helyszínen. Az ellenőrző lista megtekintése különösen ajánlott a helyiség első használatakor vagy új tevékenység esetén.


13

Játékút


Egészséges és biztonságos helyszín felszerelései ü ellenőrző lista

Teendő

Felmérted a saját szemeddel a helyiséget, és találtál bármilyen problémát?

Vannak megfelelő parkolóhelyek a mozgássérült vezetők részére?

A menekülési útvonalak el vannak látva a szükséges jelzésekkel, szabadon hozzáférhetők és nyitva vannak?

Van telefonelérhetőség vészhelyzet esetére? Elérhetőek elsősegélynyújtó dobozok, a tartalmuk rendszeresen van ellenőrizve?

Vannak hozzáférhető mosdóhelyiségek, megfelelő a higiéniai állapotuk?

Van a helyszínen egy nagyobb terem kizárólagos használatra?

Fizikailag könnyen hozzáférhető a terem, beleértve a mozgáskorlátozott résztvevőket is?

Megvannak a modulhoz szükséges bútorok és felszerelések, mint asztalok és székek, flipchart állvány stb.?

Megfelelő a világítás, a fűtés és a szellőzés?

Megfelelő számú konnektor van a tréningteremben?

A terem akusztikája megfelelő az ott helyet kapó tevékenységek számára?

Vannak a tréning alatt használható, megfelelő létesítmények a frissítő szünetekre?

Hozzáférhetőek a következő felszerelések?

• • • • •

Képernyő vagy szabad, tiszta falfelület Laptop és projektor Flipchart állvány, papírok és tollak Műanyag tábla TV és DVD

14



Játékút

Kellékek Jelen képzés kifejezetten gyakorlati, sokféle tevékenységgel. Közülük egyesek megvalósításához szükség van különleges kellékekre. Az alábbi egy lista azokról a lényeges tárgyakról, melyek szükségesek a képzéshez, valamint azokról, amelyek a megvalósítást segítik elő. Ezek beszerezhetőek a méteráru boltokból, barkácsáruházakból, papír-‐, kellék-‐ és hobbiboltokból – de barátoktól vagy a nagyi padlásáról is! Lényeges kellékek

ü

Papír, flipchart, tollak és ceruzák (mindenféle színűek és méretűek)

Mérlegek vödrökkel és puha labdákkal

Szárítókötél és csipeszek

Hulladék anyagok – pl. kis dobozok, csövek, csomagolások, joghurtos edények, szívószál

Kockázatforrást jelentő játék felszerelések – pl. görkorcsolyák, gólyalábak, gyufák, kéziszerszámok, nagy gyufás doboz, vizes vödör

Madzag, ragasztószalag, ollók

Bunker-‐építő anyagok – (séta)botok, hálók, lepedők, ponyvák, szögek, tündérfények, babzsákok, nagy fóliák, kendők, műanyag pókok, lufik, füstölő

Nagyobb alkatrészek– kötél, háló, anyagok, ruhák (felnőtt méretek és lehetőleg minél színesebbek!), billentyűzet, nagy cső, ereszdarab, kartondoboz

Néhány táblás társasjáték

A játékmunka alapelvei poszter, ENSZ Egyezmény a Gyermekek jogairól poszter, játék-‐idézetek, fotók gyerekről, mozgássérült gyerekekről

Különböző méretű dobálható labdák, plüss állatok, stb.

Puha sálak az emberek összekötéséhez

ü

Kívánatos kellékek


15

Játékút


Nagy bohóc (vicces) szemüveg

Játék mikrofon

16


Tréner kézikönyv 1. modul

Játékos önkéntesek


17



18




1. modul-‐terv: Értsük meg a játék lényegét Cél: a résztvevő értse meg a szabad játék természetét A résztvevő által megszerzett képesség: •

Felismeri a játék legalább három jellegzetességét

•

Legalább két játékdefiníciót megismer

Idő 20 perc

30 perc

10 perc 30 perc

20 perc

10 perc

Tartalom/Tevékenység 1. Üdvözlés és a modul bemutatása Helyszín-‐használat Bemutatkozás 2. Játékemlékek Mit értünk „játék” alatt? Hogyan játszottál gyerekként? Szünet 3. A szabadon választott játék megértése A játék meghatározásai A játékmunka 2. alapelve bemutatása 31. cikkely

Módszer Jégtörő Névrésztvevő játék (pl. sorok) A „játék” szót tartalmazó mondatok Játékemlék-‐feladat

Kellékek Projektor és képernyő RM 7. oldal Papírok és ceruzák

tréner kiselőadás Csoportmunka tréneri összefoglaló IPA: film: http://ipaworld.org/ipa-‐video-‐ this-‐is-‐me-‐the-‐childs-‐right-‐to-‐play/ Vekerdy Tamás film: https://www.youtube.com/watch?v=p-‐ nbnuf2aHM Csoportmegbeszélés, tréneri facilitálással Akadályok-‐feladat

Nagy flipchart, papír és ceruzák RM 9-‐10. oldal A játékmunka alapelvei poszter 31. cikkely poszter

4. A gyerekek szabad játékával kapcsolatosan észlelt félelmek és akadályok Ugyanúgy játszanak a gyerekek manapság, ahogy te játszottál? 5. A modul összefoglalása Reflexiók, személyes gondolatok Csoportos visszajelzés

Szárítókötél és csipeszek, papír és tollak RM 11. oldal IPA film RM 13. oldal


19



1. Üdvözlés és a modul bemutatása

20 perc

Fontos, hogy mindenkit üdvözöljünk és megtanuljuk egymás nevét, hogy a résztvevők otthonosan érezzék magukat. Biztosítsd, hogy a terem kényelmes legyen, a székek legyenek félkörbe rendezve. Díszítsd a szobát megfelelően, fotókkal, képekkel, kellékekkel, hogy játékosnak nézzen ki. Készíts ki frissítőket, és beszélgess az érkezőkkel.

Helyszín-‐használat Mutatkozz be, és a résztvevők biztonsága érdekében ismertesd a helyszínt és a menekülési útvonalakat. Mutasd be röviden a projektet, kifejlesztésének módját és a közreműködő partnereket. Adj egy átfogó leírást az általuk látogatott kurzusról, az időkeretekről, a szünetekről és válaszolj a felmerülő kérdésekre (ezek egy részére a résztvevők érkezését követő beszélgetések során is sor kerülhet). Továbbá finoman vezesd fel az az értékelés módjaként az feleletválasztós tesztet, biztosítva a résztvevőket, hogy mindent tudni fognak, amire a kérdések megválaszolásához szükségük lesz. Kérd meg a csoport minden tagját, hogy mutatkozzon be, meséljen a jelenlegi tapasztalatáról vagy érdeklődéséről a gyerekekkel való önkénteskedéssel kapcsolatban.

Jégtörő Válassz egy megfelelő jégtörő játékot a csoport méretének és képességeinek megfelelően. Megjegyzés: A képzési könyv végén számos játék található.

Résztvevői munkafüzet Oszd ki a Résztvevői munkafüzeteket, és magyarázd el, hogy ezek a kurzus részeként használhatók, és mindig megadod az egyes részeknél a megfelelő oldalszámot. Kérd meg őket, hogy írják a nevüket az első oldalra és röviden fussátok át a bemutató oldalakat, tekintettel az egészség és biztonság kérdéseire, a panasztevési lehetőségekre és a további információkra.

Kellékek:

• • •

Résztvevői munkafüzetek A játékmunka alapelvei poszterek 31. cikkely

20




„Sorok” (javasolt játék) Kérd meg a résztvevőket, hogy álljanak fel, és rendeződjenek libasorba a nevük alapján ABC-‐ sorrendben, balról jobbra. Ellenőrizd, helyesen oldották-‐e meg a feladatot, kérdezd meg egyesével a nevüket. •

Oszd párokra őket a mellettük lévővel, és kérd meg őket, hogy mondják el egymásnak, mi a kedvenc ételük.

•

Ezután kérd meg őket, hogy ismét rendeződjenek sorba, most a születésnapjuk szerint balról jobbra. Most is ellenőrizd, hogy helyesen álltak-‐e sorba úgy, hogy megkérdezed mindegykőjük születési dátumát.

•

Ezúttal is oszd párokra őket, hogy elmondják egymásnak, mi a kedvenc nyaralóhelyük.

•

Kérd meg őket, hogy most a házszámuk alapján álljanak fel balról jobbra, most is ellenőrizd a házszámok végigkérdezésével.

•

Újból oszd párokra őket és kérd meg, hogy meséljék el egymásnak a legfélelmetesebb dolgot, amit valaha tettek.

•

Végül kérd meg őket, hogy álljanak fel ballról jobbra, az alapján, hány évet foglalkoztak gyerekekkel, a legkevesebbet foglalkozó álljon a sor egyik végén, a legtöbbet foglalkozó pedig a másikon.

•

Kérdezz rá az évekre, és gratulálj azoknak, akik a legtöbbet dolgoztak gyerekekkel!

•

Majd válassz ki egy-‐két embert a csoportból, és kérdezd meg a többieket, ki emlékszik róluk valamire – születésnap, kedvenc étel, legfélelmetesebb dolog, stb.

MEGJEGYZÉS: a sorok vagy a megbeszélések témáját változtathatod. Használj olyan témákat, amelyek a leginkább illenek a csoporthoz.


21


2. Játékemlékek


30 perc

Mi a játék? A „játék” szót számos különböző kontextusban használjuk. Kérd meg a résztvevőket, hogy beszélgessenek a mellettük ülővel néhány percig, és találjanak ki egy mondatot, melyben szerepel a játék szó (vagy valamely változata). Például: „Szeretek a kertben játszani.” Menj végig a csoporton, hallgasd meg a példáikat. Magyarázd el, hogy a szót több különböző értelemben használjuk. Játékkal dolgozunk, ezért fontos, hogy megértsük, mit is értünk a gyermekek játéka alatt. Ennek legjobb módja, hogy visszamegyünk abba az időbe, mikor mi voltunk ennek a szakértői, azaz akkorra, mikor mi játszottunk. Vedd fel a vicces játékszemüveged és mondd, hogy most a gyerekek szemével fogjuk megtekinteni a játékot. Játékemlékek Kérd meg a csoportot, hogy gondoljanak vissza arra az időre, amikor 9-‐10 évesek voltak. Próbáljanak meg visszaemlékezni egy olyan időre, amikor az iskolán kívül játszottak, gondolják végig, hol voltak, mit csináltak, kivel voltak és – amennyiben emlékeznek rá – hogy érezték magukat. Adj nekik néhány percet, majd kérd meg őket, hogy rajzolják le az emléküket a Résztvevői munkafüzet 7. oldalára. Beszélgessenek erről a mellettük ülővel, majd csoportosan jelezzenek vissza. Írd fel a flipchartra: •

Hol játszottak

•

Kivel játszottak

•

Mit csináltak

•

Miért csinálták

•

Hogy érezték magukat

Beszéljétek meg a hasonlóságokat/különbségeket azzal kapcsolatban, hogy hol és mivel játszottak. Beszéljetek arról, hogy kivel játszottak, beleértve a velük játszó felnőtteket, vagy ha nem voltak felnőttek, kérdezzétek meg, mi történt volna, ha jelen lett volna egy (lásd a tréneri jegyzeteket a következő oldalon). Résztvevői munkafüzet 8. oldal. Végül kérdezd meg őket, hogy érezték magukat, és honnan tudták, hogy játszottak? Tartsatok egy rövid szünetet

Kellékek: •

Nagy bohóc szemüveg

22




Tréneri jegyzetek Bátorítsd a résztvevőket, hogy emlékezzenek vissza 8-‐9 éves korukra, amikor már kissé függetlenebbek voltak. Készülj fel rá, hogy lesznek, akik azt mondják, nem tudnak rajzolni; őket segítsd úgy, hogy elmagyarázod, ez inkább egy diagramm-‐szerű rajz, szimbólumokkal és pálcikaemberkékkel, inkább Picasso, mint Rembrandt! Magyarázd el azt is, hogy amikor rajzolunk, az agyunk egy másik részét használjuk, mint íráskor, és ez fontos a tanulás és gondolkozás különböző stílusainak szempontjából. Amikor a játékemléküket rajzolják, tisztázd, hogy most a gyermek szemszögéből emlékezünk, a gyermek perspektívájából, nem a felnőttéből. Gyűjtsd össze mindegyikük válaszát és kérdezz rá egy-‐két konkrét részletre azzal kapcsolatban, hogy mit és hol csináltak. Készülj fel az olyan megjegyzésekre, mint hogy „De ma ezt nem engedhetnénk meg nekik”, ilyenkor röviden felfejtheted, hogy „miért nem”, DE tudasd a résztvevőkkel, hogy az akadályokra később visszatérünk, és lesz lehetőségük ezen aggodalmakról bővebben beszélgetni. Tudnivalók •

Nincs több pedofil manapság, mint 30 éve, csak sokkal inkább tudatában vagyunk a problémának és sokkal több támogató szolgáltatás létezik; a legtöbb visszaélés otthoni környezetben, a gyermek által ismert személyek által történik (utalj a különböző statisztikákra).

•

Az utak forgalmasabbak, de szükséges, hogy a gyerekek megtanulják, hogyan tudnak biztonságosan átkelni az úton, és legyenek tudatosak a közlekedéssel kapcsolatban. A mi felelősségünk, hogy erre a képességre lépésenként megtanítsuk őket.

•

Gondolkodjanak az ilyen játékaik közben átélt érzéseikről, és kérd meg őket, hogy gondolják át, vajon manapság is átélhetik-‐e ezeket az élményeket a gyerekek és a fiatalok?

Bátorítsd a beszélgetést és a gondolkodást, de ne tölts vele túl sok időt, mivel a feladat célja, hogy visszaemlékezzenek arra, milyen volt gyermeknek lenni és játszani. A felnőttek jelenlétéről beszélgetve bátorítsd őket, hogy gondolják meg, hogyan reagálnak a gyerekek a felnőttekre. A gyerekek gyakran válaszolnak a felnőttek „Mit csinálsz?”kérdéseire „Semmit!”-‐tel, vagy abbahagyják, amit csinálnak, és csendben maradnak. Foglald ezt össze azzal, hogy a gyerekek nem akarják, hogy legyenek körülöttük felnőttek játék közben, és szükségük van arra, hogy magukra hagyjuk őket. A trénerek használhatják a Sycamore Adventure Playground filmet e modul támogatására.


23


3. A szabadon választott játék megértése


30 perc

Hívd össze a csoportot, és mondd el, hogy most megpróbáljátok meghatározni a játék fogalmát. A játék meghatározásai Oszd a csoportot kisebb csoportokra, és adj nekik egy nagy papírlapot és néhány tollat. Kérd meg, hogy találjanak ki olyan mondatokat, amelyek leírják a játékot úgy, ahogy emlékeznek rá, és ahogy egy földönkívüli is megértené. Adj a csoportoknak öt percet, hogy leírjanak valamit, majd kérd meg őket, hogy olvassák fel hangosan a csoportnak. Beszéljétek meg az összeset, és hívd fel a figyelmet a releváns szavakra és kifejezésekre. Kérd meg a résztvevőket, hogy írják le a meghatározásokat a munkafüzet 9. oldalára. Mutasd be a Játékmunka 2. alapelvét, mint egy elfogadott meghatározást: „Minden gyermeknek és fiatalnak szüksége van a játékra. A játszási vágy velünk születik, biológiai és fiziológiai szükséglet, mind egyéni, mind közösségi szinten az egészséges fejlődés és jóllét nélkülözhetetlen része.” Játékmunka Alapelvek Vizsgálóbizottság, Cardiff 2005

Beszéljétek meg, ez a definíció hogyan hasonlítható össze az ő megfogalmazásaikkal (Résztvevői munkafüzet 10. oldal). A játék a gyerekek joga, a Gyermekek jogairól szóló ENSZ Egyezmény alapján, amely kifejezi, hogy: „Az Egyezményben részes államok elismerik a gyermeknek a pihenéshez és a szabad idő eltöltéséhez, a korának megfelelő játékhoz és szórakoztató tevékenységekhez való jogát, azt, hogy szabadon részt vehessen a kulturális és művészeti életben.” ENSZ Egyezmény a gyermek jogairól, 31. cikkely

Konklúzióként szögezd le, hogy a gyerekek játéka nagyon összetett, s a következő modulokban részletesebben is foglalkoztok vele, mindenesetre rendkívül fontos a gyerekek életében.

Kellékek:

•

Laptop, projektor és képernyő

24




A gyerekek szabad játékával kapcsolatosan észlelt félelmek és akadályok 20 perc Ugyanúgy játszanak-‐e a gyerekek manapság? Kérdezd meg a csoportot, van-‐e bármilyen különbség a saját emlékeik és aközött, ahogyan a gyerekek manapság játszanak? A munkafüzet 7. és 11. oldalát használva beszélgessenek kiscsoportokban arról, melyek a mai társadalom életéből fakadó különbségek? Például több autó van az utakon, több időt töltenek a tanulmányaikkal. Gondolkodjanak arról, milyen akadályai lehetnek annak, hogy szabadon játszhassanak a gyerekek odakint? Adj nekik néhány percet, hogy maguk között beszélgethessenek, majd kérd meg őket, hogy írják fel a megjegyzéseiket egy nagy papírlapra, és tűzd fel őket egy szárítókötélre, amelyet a tér közepén feszíts ki (Résztvevői munkafüzet 11. oldal). Beszéljétek meg közösen a megjegyzéseket. Ossz meg releváns statisztikákat a gyerekek szabadban való játékáról, a társadalmi és attitűdbeli változásokról, egészségügyről és elhízásról, stb. Néhány félelmet bonts ki bővebben is – valósak vagy túlészleltek, mit mutat a statisztika? Kérdezd meg, ezek közül mennyi alapulhat azon, hogy a felnőttek nem értik a játékot? Az akadályok legyőzése Biztasd őket, hogy amennyiben lehetséges, találjanak ki olyan módokat, amelyekkel csökkenthetők e félelmek és akadályok, teret nyújtva a felszabadult játéknak. (Résztvevői munkafüzet 11. oldal) Kérd meg őket, hogy vegyék le a papírokat a szárítókötélről, és javasoljanak módszereket az egyes akadályok elhárítására. Jelezzék vissza az ötleteiket a teljes csoportnak, majd szimbolikusan vágd el a szárítókötelet, jelképesen mutatva, hogyan tudjuk támogatni a 31. cikkelyt, a gyermekek játékhoz való jogát. Az akadályok elhárulását akár éljenzéssel is kísérhetitek! Az megbeszélést zárd a gyerekek játékhoz való jogáról szóló (International Play Association) IPA filmmel, innen: http://ipaworld.org/ipa-‐video-‐this-‐is-‐me-‐the-‐childs-‐right-‐to-‐play/ , vagy Vekerdy Tamás játékról és fejlesztő hatásáról szóló filmmel, innen: https://www.youtube.com/watch?v=p-‐nbnuf2aHM

Kellékek: • • • •

Szárítókötél és csipeszek Papír (lehetőleg mindenféle formájú és méretű) Nagy filctollak IPA Film bevágás innen: http://www.youtube.com/watch?v=5tjRPWPhIfA


25



5. Összefoglalás

10 perc

Végül foglald össze az ebből a részből származó tanulságokat: •

Felfedeztük játékemlékeinket

•

Megegyeztünk a játék meghatározásában és abban, mit értünk „szabadon választott” alatt

•

Megértettük, hogy a játék a gyerekek joga

•

Megbeszéltük azokat az akadályokat, melyek miatt nem tudnak a gyerekek szabadon játszani

Kérd meg őket, hogy töltsék ki a Résztvevői munkafüzet 1. modulját, és mielőtt elkezditek a következő modult, gondolkozzanak a saját szerepükről a gyerekek játékának támogatásában, különösen azon, mit tennének az egyes gyerekek számára felmerülő esetleges akadályokkal kapcsolatosan.

26





27

Játékút


28




2. modul-‐terv: A játék fontossága Cél: a résztvevő megértse a játék fontosságát a gyermek fejlődésében. A résztvevő által megszerzett képesség: •

A játék legalább öt, gyerekekre és fiatalokra vonatkozó előnyét fel tudja sorolni

•

A természetben történő játék három előnyét fel tudja sorolni

Idő

Tartalom/Tevékenység

Módszer

Kellékek (Résztvevői munkafüzet hiv.)

10 perc 1. Üdvözlés és bemutatása

a

modul

30 perc 2. Játék és fejlődés

beszélgetés Miért fontos a játék a gyerekek Facilitált Csoporttevékenység – fejlődésében? egyedi játékpéldák Visszagondolás a RM 17. oldal Az ötletek körhintája játékemlékekre Flipchart papír SPICE modell RM 18. oldal

30 perc 3. A szabadban játszás előnyei Mik az előnyei, ha a környéken, Kiselőadás a szabadban játszanak? • a gyerekeknek • a családoknak, a közösségnek

RM 19. oldal Sycamore AP Film

A játékmunka 1. alapelvének bemutatása

10 perc Szünet 15 perc 4. Az agyfejlődése és a játék A játékmegvonás hatásai

Kiselőadás

RM 20. oldal

15 perc 5. A játékban való kockázat jelentősége Lökdösődés, verekedés Kiselőadás Kockázatelemzés 10 perc 6. A modul összefoglalása Reflexiók, gondolatok

RM 21. oldal

Játékemlék-‐példák

Meriden AP Film

Csoportos visszajelzés

személyes

RM 22. oldal


29

Játékút



10 perc

Üdvözöld újra a csoportot, ha hosszabb szünet után találkoztok, vagy tereld össze őket a frissítő szünet után. Mutasd be a 2. modul céljait a résztvevőknek. Játsszatok egy játékot, hogy a csoport továbbra is játékos és aktív maradjon. Névjáték Mutasd be a névjátékot. Kérj meg mindenkit, hogy álljanak körbe. Dobj egy labdát az első embernek, a saját és az ő nevét mondva, pl. „Anitától Rékának”. Réka ezután azt mondja: „Köszönöm, Anita”, majd a saját nevét mondja és továbbdobja a labdát, pl. „Rékától Balázsnak”. Balázs ekkor azt mondja, „Köszönöm Réka”, majd a játék folytatódik, amíg mindenkihez legalább egyszer el nem jut a labda. Kérj meg mindenkit, hogy jegyezzék meg, kinek dobták a labdát, és ha szükséges, gyakorold még velük a neveket. Majd kezdd újra dobálni a labdát, de használj belőlük egyre többet (vagy hozz frizbiket, plüssöket, stb., hogy még szórakoztatóbb legyen), de úgy, hogy a sorrendet továbbra is tartsák. Mindenki dobálni, elkapni, neveket kiáltozni és szórakozni fog! Dicsérd meg a csoportot, hogy milyen sok labdával sikerült a játék! Mondd el azt is, hogy ez jó, kihívást jelentő játék a nagyobb gyerekeknek, és a nevek megtanulására használható módszer lehet egy új csoportban. Emlékeztető Emlékeztesd őket, hogyan látták a játékot, és mi is az, de most azt fogják felfedezni, miért fontos a játék a gyerekek életében.

Kellékek: •

Labdák, plüssök, puha tárgyak, stb.

30



2. Játék és fejlődés


30 perc

Miért fontos a játék? Kérj a csoporttól néhány példát arra, hogyan játszanak a gyerekek és mit csinálnak ilyenkor. Ez a dombról való legurulástól a történetek kitalálásáig is terjedhet. Utalj vissza a saját játékemlékeikből származó példákra, különös tekintettel azokra, amelyek kockázatosak vagy a felnőttek szerint esetlegesen nem jó viselkedési mintákat közvetítenek (pl. a fejreütős, verekedős játékok). Írd fel ezeket a flipchartra. Egyet példának használva kérdezd meg a csoportot, a gyerekeknek milyen előnyük származhat abból, hogy ezt játsszák. Írd fel ezeket a példa mellé. Alakíts ki kiscsoportokat, és adj nekik néhány példát a listából, hogy azokat végigelemezhessék (Résztvevői munkafüzet 17. oldal). Jelezzenek vissza a teljes csoportnak, majd állíts össze egy listát arról, milyen előnyeik származnak a gyerekeknek a játékból. Vezesd rá a csoportot, hogy szakadjanak el a hagyományos gondolkodási sémáktól, és vegyék fontolóra az érzelmi válaszokat, a függetlenséget, a kockázatokat, a kihívást jelentő helyzeteket és így tovább. A gyerekek fejlődése (F.É.SZ.E.K.) Mutasd be a gyerekek fejlődésének öt alapterületét: Fizikai (Physical) Értelmi (Intellectual) SZociális (Social) Emocionális-‐érzelmi (Emotional) Kreatív (Creative) MEGJEGYZÉS: Fejtsd ki, hogy a kreatív leginkább az alkotó jellegű gondolkodásra és képzelőerőre vonatkozik, nem a művészi képességre. Írd fel a területeket egy-‐egy nagy papír tetejére és oszd ötfelé a csoportot. Mindegyik csoportnak adj egy lapot. Kérd meg őket, hogy sorolják fel, a gyerekek játéka hogyan fejleszti az adott területet (Résztvevői munkafüzet 18. oldal). Például mikor a gyerekek legurulnak egy füves lejtőn, fejlesztik a koordinációs képességüket; amikor egy játék tartalmáról vitatkoznak, olyan szociális képességeket gyakorolnak, mint a tárgyalás, a kompromisszum és az asszertivitás. Adj minden csoportnak néhány percet, hogy leírjanak pár dolgot a papírra, majd cseréld ki a papírokat, hogy mindenki hozzáadhasson valamit a listához. Terítsd ki a lapokat a földön, hogy láthassák, majd beszéljétek meg a gyerekek játékának számos fejlődési vonatkozását.

Kellékek: •

Papírok és tollak


31

Játékút


3. Melyek az előnyei a szabadban való játéknak?

30 perc

Melyek az előnyei a szabadban való játéknak? A gyerekek számára Beszéld meg a csoporttal, milyen specifikus előnyei vannak a gyerekek számára a szabadban való játéknak. Olyan előnyökre gondolj, mint a helyismeret, a környék feltérképezése, a szomszédok megismerése, egészséges mértékű bekoszolódás, fittség, vagy a nagyobb terek fizikai tulajdonságai, ahol lehet zajongani és kísérletezni. A természetes terekkel kapcsolatban előny a természetesség, a zöld terek egészségügyi előnyei, a természet és természeti erők megértése. A közösség számára Kérdezd meg a csoportot, látnak-‐e bármilyen előnyt a közösség számára abban, ha a gyerekek a szabadban játszanak a környéken (Résztvevői munkafüzet 19. oldal). Ezt megbeszélhetik kiscsoportokban, hogy mindenki részt vehessen benne, majd csoportonként visszajelezhetnek. A játékmunka 1. alapelve Mutasd be az első alapelvet, beszéljétek meg a relevanciáját és biztosítsd, hogy megértették. „Minden gyermeknek és fiatalnak szüksége van a játékra. A játszási vágy velünk születik, biológiai és fiziológiai szükséglet, mind egyéni, mind közösségi szinten az egészséges fejlődés és jóllét nélkülözhetetlen része.” Játékmunka Alapelvek Vizsgálóbizottság, Cardiff 2005

Tekintsd meg következő oldalon található Tréneri jegyzeteket a terminológia bemutatásához. Térj vissza a játékmunka 2. alapelvéhez, és magyarázd el, hogy ezt értjük játék, és annak a gyerekek, valamint a közösségük életében betöltött fontos szerepe alatt.

Kellékek: •

a játékmunka 1-‐2 alapelve

32




Tréneri jegyzetek Érdemes az alábbi szavakat (veleszületett / biológiai / pszichológiai) kiemelni, és biztosítani, hogy a résztvevők teljes mértékben megértsék ezek jelentését. Veleszületett

A gyerekekkel velük születik a játékra való igény, amely ugyanolyan fontos nekik, mint az evés, az ivás és az alvás. Így tapasztalják meg a világot, a körülöttük lévő dolgokat és fedezik fel a számukra elérhető sokféle lehetőséget.

Biológiai

A játék fontos szerepet tölt be az agy és az egyén egészséges fejlődésében. A játszás növeli az agyban található kapcsolatok számát, melyeket a későbbiekben is használnak. Amikor a gyerekek játszanak, egyben felfedeznek, nyomoznak, tapasztalnak, kihívást állítanak maguk elé, megoldásokat találnak, terveznek, építenek, feltalálnak, a megszokott sémákon túl gondolkoznak és kreatívak. Utalj Stuart Brown „Játék” című művére a könyvlistából.

Pszichológiai

Egyre több bizonyíték születi azzal kapcsolatban, hogy a játék alapvető fontosságú a gyerekek általános egészségére és jóllétére nézve, nem pusztán fizikai, hanem érzelmi értelemben is, biztosítva az egészséges elmét és életszemléletet. A játék kitartást épít, ahogy azt Stuart Lester és Wendy Russell megfogalmazták a „Játék a változásért” című művükben.3

3

Play For A Change: Russell, W & Lester, S (2010) , elérhető: www.playengland.org.uk


33

Játékút


4. Az agyfejlődés és a játék

15 perc

A kiselőadás folyamán a tréner ismerteti a neurológia új felfedezéseit, amelyek egyben hozzájárultak a játékmunka 1. alapelvének megfogalmazásához. Az agy-‐sztori! Meséld el az amerikai óvodás gyerekekkel végzett kísérlet történetét: „Az egyik korai kísérletben amerikai óvodás gyerekek fejére elektródákat csatlakoztattak, hogy nyomon követhessék az agyműködésüket, miközben az óvónő tanította őket. Acél az volt, hogy a kutató felmérje, agyuk mely területei lépnek működésbe „tanulás” közben. A tanár tanított nekik valamit, a tudós pedig figyelte az agy különböző területein mért aktivitást. Amikor a kísérletet befejezték, a gyerekeket otthagyták, akik, még mindig az elektródákra csatlakoztatva, játszani kezdtek – vagy rendetlenkedni, a felnőttek szerint! Az agyukban mért aktivitás hihetetlen mértékben megnőtt, és a tudósok elkezdték felismerni a játék fontosságát, hogy az, szemben a formális tanulással, alapvető szerepet tölt be az agy fejlődésében.” Mielőtt egy baba megszületik, több idegsejtje és szinapszisa van, mint amennyire szüksége van. A szinapszisok az első 3 évben folyamatosan szaporodnak illetve eltűnnek; a játék és az ingerlés korai tapasztalatai éppen ezért kritikusak az agy fejlődésében. Mindazonáltal, bár az agy a fejlődés e korai szakaszában a legplasztikusabb, s óriási hatással van rá a környezeti ingerlés, az agyfejlődés a gyermekkor és a serdülőkor későbbi szakaszaiban is nagyon jelentős, így a tudatos fejlesztés továbbra is különösen fontos. Ha elgondolkozunk azon, mennyi lehetőség kínálkozik természetes módon a gyerekek előtt a tanulásra játék közben, magunk is láthatjuk, milyen fontos a szabadon választott játék az agy fejlődésében. Számos fejlődés-‐lélektani elméletalkotó, mint például Emilio Reggio, Montessori vagy Steiner, hisz a játék tanulást elősegítő erejében! A játékmegvonás hatása Éppen ezért egyértelmű, hogy ha a játék segíti egy gyerek egészséges növekedését és fejlődését, akkor a játéklehetőségek és -‐terek hiánya hátrányos hatással lehet a gyerek fejlődésére. A gyermek fejlődése olyan, mint egy spirál, amely arra épül, amit a gyerek már meg tud csinálni, de függ a lehetőségektől, a kellékektől, a dicsérettől és a bátorítástól, attól, hogy miként érzik magukat, stb. (lásd a „rugalmasság fejlesztése” modellt). Például soha nem tanultál volna meg biciklizni, ha nem lett volna biciklid! Beszéljétek meg a felelősségünket gyerekekkel és fiatalokkal dolgozóként abban, hogy olyan teret nyújtsunk nekik, amely támogatja, bátorítja és ellátja a gyerekeket és a fiatalokat a tapasztalataik növelésének lehetőségével, így segítik az általános jóllétet és fejlődést (Résztvevői munkafüzet 20. oldal). Kellékek: •

A 117-‐118. oldalon a segédanyagok közt található „Rugalmasság fejlesztése” modell

34



5. A kockázat fontossága a játékban


15 perc

Folytatva a játékmegvonás gondolatát, utalj vissza a résztvevőknek azokra a kissé kockázatos játékaira, melyeket gyerekként játszottak. 1. Mit gondolnak, milyen előnyei voltak ezeknek a típusú játékoknak? Gondoljanak a saját élményeikre és arra, vajon mit hoztak ezek ki belőlük (Résztvevői munkafüzet 21. oldal). 2. Emlékeztesd őket az ezekben a játéklehetőségekben való részvétel érzelmi előnyeire is. 3. Kérd meg őket, hogy párokban gondolkozzanak a játék-‐verekedésről vagy lökdösődős játékokról. Vajon mit nyerhetnek ezekből a játékokból a gyerekek? 4. Jelezzenek vissza a csoportnak, a tréner foglalja össze az előnyöket. A gyerekekre vonatkozó kockázatok elemzése Amikor a gyerekek kockázatos játéktevékenységekbe merülnek, egyszerre fejlesztik a kockázatelemző készségüket, valamint a biztonság felmérésének képességét, amely később, az ellenálló képesség kialakításában is segíteni fogja őket. Annak érdekében, hogy minden gyereket segítsünk a jó játéklehetőségekhez való hozzáférésben, szükséges megtalálnunk az egyensúlyt a kockázatok és a gyermek számára megnyíló előnyök között. Figyelembe kell vennünk olyan különbségeket is, mint az életkor, a személyes képességek, a nem és a tapasztalatok, hogy segíthessünk, amikor szükség van rá. Továbbá meg kell értenünk azt is, hol az egyes gyermek helye a szűkebb és tágabb közösségében – és tisztában kell lennünk azzal is, hogy személyként jogai is vannak.

Tréneri jegyzetek A lökdösődős játékok, vagy a játékverekedés megengedi a testi kontaktust; annak megértését, mennyit adhatnak és kaphatnak; a testi érzékek fejlesztését; az érzelmi bevonódást; a téri tudatosságot; a fizikai megerőltetést; a szórakozást és a bajtársiasságot! Ez alapvető mind a fiúk, mind a lányok számára. MEGJEGYZÉS: A kurzus később, a 4. modulban behatóbban tárgyalja, hogyan kezeljük a kockázatot a gyerekek játékában.

Kellékek: •

Meriden Adventure Playground film


35

Játékút


6. Összefoglalás

10 perc

Végül foglald össze a modul tanulságait: •

Felmértük, a játék hogyan segíti a gyerekek általános fejlődését

•

Felismertük a kockázat fontosságát a játékban

•

Megbeszéltük annak előnyeit, ha a gyerekek szabadban játszanak a környékükön

Kérd meg őket, hogy töltsék ki a Résztvevői munkafüzet 2. modulját, és még a következő modul előtt gondolkozzanak azon, milyen szerepük lehet önkéntesként abban, hogy támogassanak a játékban eltérő hátterű és képességű gyerekeket. E modul megsegítéséért, valamint további információkért a játék fontosságáról és az agyfejlődésről, a trénerek és a résztvevők megnézhetik a „Játék több, mint szórakozás” című TED-‐es előadást Stuart Brown-‐tól (Play is more than just fun).

„A játék egyenesen az emberi oldalunk legmélyéhez, a lényegünkhöz szól… az emberi evolúció, az agy növekedése és fejlődése, a játék, valamint a játékmegvonás veszedelme közötti kapcsolat nyilvánvaló számomra és néhány másik egyén számára… a játék tesz minket azzá, akik vagyunk, és nélküle megszűnnénk létezni.” Hughes, B. (2006:132) Play Types: Speculations and possibilities. London: London Centre for Playwork Education and Training

36





37



38




3. modul-‐terv: A játék mindenkié Cél: a résztvevő értse meg az integráció és az egyenlőség biztosításának fontosságát a gyermekekkel végzett munka során A résztvevő által megszerzett képesség: •

Ismeri az egyenlő esélyek biztosításának legalább két definícióját

•

Képes megnevezni legalább két olyan problémát, amely akadályt képezhet a gyerekek számára a szabad játék során

Idő


Módszer

Kellékek

15 perc

15 perc

(Résztvevői munkafüzet hiv.)


Befogadó / szórakoztató játék

Játék

2. Sztereotípiák

Csoportmunka megbeszélés

A sztereotipizálás hatása a gyerekekre

és RM 25-‐27. oldal

Állítások a Résztvevői munkafüzetben 15 perc

3. Mit értünk egyenlő esélyek alatt?

Csoport-‐ és tréner által RM 28-‐29. oldal Az egyenlőség meghatározásai, és mit vezetett megbeszélés Flipchart papír értünk integráció alatt

15 perc

4. MINDEN gyerek

Attitűdök és diszkrimináció

Kiselőadás

Flipchart

Az „orvosi és szociális modell” 10 perc

Szünet

25 perc

5. Test a dobozban

15 perc

A játék fontossága minden gyerek Kiselőadás számára Csoportmegbeszélés

Flipchart

6. Alkalmazkodás MINDEN gyerekhez

Kiselőadás

Játékkártyák oldal)

Labdajáték

Ladba

7. A modul összefoglalása

Reflexiók, személyes gondolatok


RM 30. oldal

10 perc

Dens Film


(51.

39




15 perc

Üdvözöld újra a résztvevőket, ha szünet volt. Mondd el, hogy ez a modul azzal az állítással foglalkozik, miszerint „MINDEN gyereknek szüksége van játékra.” A játékmunka 1-‐2. alapelvében nincs konkrétan leírva, hogy amikor gyerekekről beszélünk, minden gyereket értünk alatta, tekintet nélkül az életkorra, nemre, etnikumra, képességre, szociális vagy kulturális háttérre. Így lányokra, fiúkra, fogyatékos gyerekekre, különböző kultúrákból származó, különböző vallású és hitű gyerekekre, valamint eltérő szociális hátterű gyerekekre egyaránt. Magyarázd el, hogy ez a modul feltárja a mássággal kapcsolatos attitűdöket, ezért a csoporttagoknak érzékenyen kell reagálniuk egymásra és tisztelniük kell mások nézeteit, közben azonban megkérdőjeleződhetnek azok a hozzáállások, melyek esetleg kizárnak másokat vagy előítélettel viseltetnek mások iránt. A csoport felkészítére játsszatok egy játékot. „Cseréljenek helyet azok…” 1. Rendezzétek egy nagy körbe a székeket úgy, hogy mindenki egy széken üljön, kivéve egy embert, aki a kör közepén áll. 2. Ez az ember megnevezhet bármilyen szempontot, ami meghatározza az emberek egy csoportját. Lehet olyan, amit az emberek hordanak, ahogy kinéznek, amit kedvelnek stb. Például: Cseréljenek helyet azok, akik piros cipőt hordanak! Akik szeretik a focit! Akiknek van macskája! Akiknek van lánytestvére! 3. Az ülők közül mindenkinek, akire igaz az adott szempont, fel kell állnia, és egy másik székhez mennie, miközben a középen álló személy szintén szabad széket keres, így mind megpróbálnak leülni. (Senki sem ülhet vissza ugyanarra a székre. Szigorított szabályok szerint a szomszédos székekre sem.) 4. Aki most szék nélkül marad, folytatja a játékot, úgy, hogy egy másik szempontot választ. 5. Addig játsszatok, amíg idő van rá, és/vagy a csoport élvezi!

40



2. Sztereotípiák


15 perc

Magyarázd el, hogy először azzal kezdünk, hogy áttekintünk bizonyos attitűdöket, melyek hatással lehetnek a gyerekek játékára. 1. Írd fel a SZTEREOTÍPIA szót a flipchartra vagy a táblára. 2. Kérdezd meg a csoportot, mit értenek ez alatt a szó alatt, majd utalj a Résztvevői munkafüzet 25. oldalán található meghatározásra. 3. Oszd fel a csoportot 4-‐5 fős csoportokra, és adj mindegyiküknek egy nagy papírt. 4. Kérd meg őket, hogy állítsanak össze egy listát az általánosan használt sztereotípiákról. Például mit képzelnek maguk elé, mikor egy franciára gondolnak? Talán egy csíkos pólós, bicikliző férfit hagymakoszorúval a nyaka körül! 5. Beszéljétek meg, miért használunk sztereotípiákat embercsoportok azonosításának megkönnyítésére, és hogy milyen hatékony lehet ez marketing célokra vagy emberek gyors csoportosítására. Ugyanakkor hogyan lehet kártékony a sztereotípia? Például megtagad egyéni jellegzetességeket és előítéleteket teremthet. Majd olyan állításokat fogalmazunk meg, mint például „minden fiú szeret focizni” vagy „minden lány szereti a rózsaszínt”. Igazak ezek? 6. Kérd meg mindegyik kiscsoportot, hogy tekintsék át a Résztvevői munkafüzet 26. oldalán található állításokat. Hogyan hathatnak az ezen állításokban fellelhető attitűdök a gyerekekre és hogyan csökkenthetik vagy tagadhatják meg a játéklehetőséget. Pl.: Csak fiúk tudnak… A lányok nem tudnak… Nem tudunk olyan gyerekekkel foglalkozni, akik… Nem tetszene nekik… Nem értem ezt a típust… 7. Jelezzen vissza mindegyik csoport, és beszéljétek meg, a gyerekek sztereotipizálása hogyan akadályozhatja meg a szabad játszást, zárhat ki vagy fejezhet ki negatív attitűdöt a gyerekek felé. Például, ha nemtetszést fejezünk ki egy fiú öltözködésével kapcsolatosan, az hatással van az énképére; ha megtagadjuk egy lánytól a lehetőséget a focizásra, az alááshatja önbizalmát a képességeit és készségeit illetően. Ha egy gyerek másságát látjuk, kizárjuk őt a közösségből. 8. Egyezzetek meg abban, hogy minden gyereket egyénként kell látnunk, azért, hogy képessé tegyük őket a növekedésre és a saját módjukon való fejlődésre.

Meghatározások

Sztereotipizálás – (a kifejezés a nem változtatható nyomdai öntőformából ered) azt gondolni, hogy egy bizonyos ember vagy embercsoport mindig egy adott módon fog kinézni, beszélni vagy cselekedni. Pl. azt gondolni, hogy mindegyik ázsiai nő passzív. Előítélet – előzetes ítéletet hozni egy emberről vagy emberekről, előre kialakított gondolatok alapján; megkülönböztetni (valami ellen vagy mellett). Pl. azt képzelni, hogy ha egy férfi gyerekekkel akar dolgozni, hátsó szándékai vannak.

Kellékek: •

Flipchart papír és tollak


41


3. Mi értünk egyenlő lehetőségek alatt?


15 perc

Az előző rész megbeszélésére alapozva folytasd azzal, hogy segíted a csoportot az egyenlő lehetőségek jelentésének megértésében. 1. Írd fel az EGYENLŐ LEHETŐSÉGEK szavakat a táblára vagy a flipchartra. 2. Kérdezd meg a csoportot, mit értenek e szavak alatt és írják fel ezt a flipchartra. 3. Egyezzetek meg abban, hogy az egyenlőség NEM azt jelenti, hogy mindenkivel ugyanúgy bánunk, hanem annak támogatását, hogy mindenkinek legyen egyenlő esélye a munkához, a tisztelethez, hozzáférése épületekhez, eseményekhez, kellékekhez, stb. Vannak, akinek szüksége lehet fizikai, vizuális, a tanulásban vagy a kommunikációban való segítségre, legyenek fogyatékkal élők, idősek, fiatalok vagy más nyelven beszélők. Utalj a résztvevői csomagban található meghatározásokra. 4. Kérd meg a csoportot, hogy gondolkodjanak el a lehetséges akadályokon, melyek a gyerekek útjába állhatnak a játéklehetőségekhez való hozzáférésben, különös tekintettel a fogyatékkal élő gyerekekre. Mire kell gondolniuk annak érdekében, hogy BEVONJANAK minden gyereket a játéklehetőségekbe és így mit értünk INTEGRÁCIÓ alatt? Foglald össze a munkafüzet 28-‐29. oldalán található meghatározásokra utalva, majd jelezd, hogy a továbbiakban feltárjuk, hogyan tegyük ezt és miket kell végiggondolnunk. Meghatározások Egyenlő lehetőségek – „Minden egyént, bármely helyzetben egyenlő jogok és esélyek illetnek.” Ez azt jelenti, hogy az egyénekkel olyan módon bánunk, hogy biztosítsuk számukra az egyenlő jogokat és esélyeket. Integráció – Minden akadály elhárítása, hogy minden gyerek és fiatal, beleértve a fogyatékkal élőket és más kisebbségi csoportokat, részt vehessen.

Tréneri jegyzetek Nyelv A nyelv szintén nagyon fontos, és egyikünk sem kíván megbántani másokat az általa használt szavakkal. A fogyatékkal élők maguk is egyértelművé teszik, hogy milyen szavakat szabad és nem szabad használnunk. A megfelelő nyelvnek nincs sok köze a politikai korrektséghez; az emberek érzéseiről és nézeteiről szól. Mind hibázunk, így ha megbántunk valakit, kérjünk elnézést, és a problémás kifejezést ne ismételjük meg.

Kellékek: •


•

Dens film

42



4. MINDEN gyerek


15 perc

Amikor fogyatékkal élő gyerekekkel foglalkozunk, gyakran fordul elő, hogy diszkriminatív helyzetekkel találkozunk, amelyek csökkentik a gyerekek bekapcsolódását a játékba. A gyerekeket általában egyes problémák és kondíciók mentén címkézik, így nem egyénként, hanem egy kategória részeként tekintenek rájuk. Magyarázd el a csoportnak az integráció orvosi és szociális modellje közötti különbséget. Az orvosi modell A két modell közötti különbséghez elsőként az orvosi modellt ismertest. Kezdd azzal, hogy példaként felhozol egy megszülető gyereket, akivel az alapján bánnak, hogy a többi gyerekhez képest mit nem tud megtenni. Gondoljátok át, hogyan vezet ez a gyermek számára negatív énképhez. Kérd meg ezután a csoportot, hogy szedjék össze a „szakembereket”, akik ezzel a gyerekkel foglalkoznak majd: terapeuták, fizikoterapeuták, személyi segítők és így tovább. Gondoljátok át ennek a megközelítésnek a költségeit: az orvosi modell sokkal drágább, mint a szociális modell, ráadásul nem is változtatja meg a társadalmat. A fogyatékkal élők jogai a társadalomban az emberi és állampolgári jogok körébe tartoznak, és a társadalomnak kötelessége úgy megváltozni, hogy teljes mértékben integrálja a fogyatékkal élőket. A szociális modell Ezután magyarázd el a szociális modellt, amelyben a megszületett gyerekkel aszerint bánunk, amit képes megcsinálni, és ezekre az eredményekre építünk. A fogyatékosság abból ered, hogy a társadalom negatívan bánik a fogyatékkal élőkkel, ez nem az állapotukból adódó elkerülhetetlen következmény. A fogyatékkal élők egy csoportja kidolgozta a 70-‐es években azt az alapelvet, mely szerint az egyenlőség akkor érhető el, ha elmozdítjuk a szociális integráció elől az akadályokat. A szociális modell erre összpontosít. Például ha mindegyik mosdó akadálymentesített lenne, nem lenne szükség elkülönítésre. Nyomatékosítsd a résztvevők számára, hogy az orvosi modell a fogyatékkal élők elnyomásához vezet, mert arra fókuszál, hogy mi a „normális” és megpróbálja beleilleszteni ezeket az embereket ebbe a képbe. Meghatározások Az orvosi modell – az orvosi modell úgy tekint a fogyatékkal élőre, mint aki nem működik rendesen, és az állapota megakadályozza őt a mindennapokban való teljes részvételben A szociális modell – a szociális modell a társadalmat azonosítja fogyatékosító faktorként. A mindennapokhoz való fizikai, környezeti és attitűdbeli hozzáférés hiánya kizárja a fogyatékkal élőket. Mi üvegeket címkézünk, nem gyerekeket; a játék során a szociális modellt kell alkalmaznunk, a teljesebb integráció érdekében inkább a gyakorlatunkat vagy a játék terét változtassuk meg. Ezen a módon minden gyerek bevonható és támogatható a játékhoz való jogában. Tarts egy rövid szünetet e rész után (megnézhetitek a Dens filmet, ha még nem tettétek)


43



Az integráció orvosi és szociális modellje

Az orvosi modell

A szociális modell

A gyermek „hibás” Diagnózis Címkézés A másság kerül a figyelem középpontjába Elemzés, ellenőrzések, terápiás programok Szegregáció, alternatív szolgáltatások A „szokásos” viselkedés kikapcsolva Visszavezetés a társadalomba, ha „normálissá” válik, VAGY Tartós kizárás A társadalom nem fejlődik.

A gyermek értékes A gyermek és a vele foglalkozók feltárják a gyermek erősségeit és a szükségleteit Eredmény-‐alapú Fejlesztési program kialakítása A hétköznapi szolgáltatások kiegészítése segítő funkciókkal A szülők és a segítők képzése A kapcsolat ápolása A másság értékelése, a gyermek befogadása a társadalomba A társadalom fejlődik (Micheline Mason 1994-‐es modelljéből adaptálva)

44



5. Test a dobozban


25 perc

1. Kérdezd meg a csoportot, „Mire van szüksége minden gyereknek?”, majd írd fel az ötleteiket a testformára. 2. Oszd fel a papírt négy részre a testből kiinduló vonalak rajzolásával, majd mindegyik részhez írj egy-‐egy gyereket, akit el is nevezel, pl. Sanyi, aki autista, Sunita, aki nemrég érkezett, Anna, aki kerekesszéket használ, Simon, akinek halláskárosodása van. 3. E gyerek lehetséges igényeiről is kérdezd meg a csoportot, majd írd fel a válaszaikat a papírra. 4. Mikor kész vagytok, kérdezd meg a csoportot, hogy ezen gyerekeknek vajon nincs-‐e szükségük arra, amire az átlagos gyerekeknek van, és fordítva? Magyarázd el, hogy nincs olyan, hogy „különleges igényű”, hanem minden egyéni gyereknek egyéni igényei vannak. Ne azt kérdezd, „Mi a bajod?”, hanem azt, „Mi okoz számodra nehézséget?”, és így megváltoztathatjuk vagy igazíthatjuk az elrendezést úgy, hogy az a gyerekeket igényeire tekintettel legyen. Meghatározás Integráció – Akadályok elhárítása abból a célból, hogy minden gyerek és fiatal, beleértve a fogyatékkal élőket és más kisebbségi csoportokat, részt vehessen. A játékmunka gondoskodik róla, hogy mindenki számára nyitott és hozzáférhető legyen, és pozitív tevékenységek folytán igyekszik elhárítani a fogyatékosító akadályokat, hogy a fogyatékkal élők és a nem fogyatékkal élők is részt vehessenek benne.

Tréneri jegyzetek A résztvevőknek szépen lassan észre kell venniük, hogy mindenre, amit a test fő részébe írtak, ugyanúgy szüksége van az egyedi gyerekeknek és fordítva. Például minden gyerek egyszer eljut odáig, hogy valamivel magára hívja a figyelmet (pl. a viselkedésük, a kommunikációjuk, vagy valami fizikai megakadásuk miatt). A fő üzenetünk, hogy az üvegeket lehet címkézni, és nem a gyerekeket, mert minden gyerek egyedi, és a mi feladatunk, hogy az ő egyedi igényeire nyújtsunk választ.

Kellékek: •



45


6. MINDEN gyermek figyelembe vétele


15 perc

Végül álljon fel a csoport az „Furák kizárva”-‐játékhoz. A kártyákat előre készítsd elő. 1. Rendezd a csoportot egy körbe, és válassz ki 7 embert, akik kezeit vagy lábait a lista szerint összekötözitek. Ezalatt a csoport többi tagjának adj egy-‐egy kártyát, és kérd meg őket, helyezkedjenek el azoknak megfelelően. 2. Magyarázd el, hogy „elkapósat fogunk játszani”, dobni fogod a labdát az egyéneknek, akiknek vissza kell dobniuk azt neked. Dobd a labdát néhány egyénnek, akik egyértelmű kedvenceid lesznek, és szándékosan hagyj figyelmen kívül másokat. 3. Folytasd a játékot, és kritizáld azokat, akik háttal állnak neked vagy más fizikai „károsodásuk” van, azt mondva nekik, hogy nem próbálkoznak eléggé vagy nem elég jók! 4. Ahogy a csoport elkezdi megérteni, mit csinálsz, fejezd be a játékot, és beszélj velük arról, hogyan érezték magukat. Azoktól is kérdezd meg, akik be lettek vonva, és azoktól is, akik nem, mivel az emberek sokszor kényelmetlenül érzik magukat, ha másokat kizárva látnak, vagy rosszul bánnak velük (egyesek elkezdhetik megszegni a „szabályokat”, és a kizártaknak dobni a labdát, ahelyett, hogy neked dobnák vissza!). 5. Fejezd be azzal, hogy mennyire fontosak az emberek érzései, és amikor gyerekekkel dogozunk, bevonónak, támogatónak és igazságosnak kell lennünk.

Kellékek: • •

Kivágott játékkártyák Sálak (kötözésre)

46




„Furák kizárva” játék Hét önkéntesen jelentkező ember tegye a következőket: •

Kösse az egyik kezét hátra

•

Kösse mindkét kezét hátra

•

Kösse be a szemét

•

Tegyen fülvédőt a fülére

•

Tegyen fel fülvédőt, és forduljon el a körből

•

Kösse össze a lábait

•

Kösse a kezeit a törzséhez a könyökeinél

A csoport többi tagjának ossz ki egy-‐egy kártyát az alábbi instrukciókkal. Fénymásold le a lapot kétszer és vágd fel a kártyákat:

TÉRDELJ LE

ÁLLJ MESSZEBB A DOBÓTÓL

ÁLLJ NAGYON KÖZEL A DOBÓHOZ

FORDULJ EL A TÖBBIEKTŐL

TÉRDELJ LE, AZ EGYIK KAROD LEGYEN ÜLJ LE EGY SZÉKRE A KÖRBEN, ÉS NE A HÁTAD MÖGÖTT MOZGASD EL A SZÉKET

ÜLJ LE A FÖLDRE

ÁLLJ KÖZEL A DOBÓHOZ

MENJ OLYAN MESSZE, AMENNYIRE FOGD A MELLETTED ÁLLÓ KEZÉT CSAK TUDSZ


47



7. Összefoglalás

10 perc

Végül foglald össze e modul tanulságait: •

Feltérképeztük, mit értünk egyenlő lehetőségek alatt

•

Felismertük a sztereotipizálás gyerekekre mért hatásait

•

Megbeszéltük, hogyan kell változtatnunk, hogy MINDEN gyereket bevonjunk a játéklehetőségekbe

Kérd meg őket, hogy töltsék ki a Résztvevői munkafüzet 3. modulját, és a következő modul előtt gondolkozzanak el azon, önkéntesként milyen szerepük lehet a gyerekekkel való munka során a biztonságot illetően. EMELLETT emlékeztesd a résztvevőket, hogy a 4. modul végén egy értékelő kérdőívet töltenek ki, időt hagyva arra, ha át szeretnék olvasni a munkafüzetet, és felelevenítsék a tanultakat.

48





49



50




4. modul-‐terv: Játék biztonságosan Cél: a résztvevők megértsék a kockázatok és biztonság közötti harmónia kialakításának szükségességét a játék során A résztvevő által megszerzett képesség: •

Képes kockázatelemzést végezni egy játéklehetőség esetén

•

Le tud írni legalább három biztonságos technikát a játék támogatásával kapcsolatosan

Idő


Módszer

Kellékek

15 perc

15 perc

20 perc



Játék

Gyufás játék

Gyufásdobozok

2. Kockázat vagy veszély?

RM 33. oldal

A kockázat és a veszély közti különbség megértése

Szaladgálós Kvíz

KOCKÁZAT és VESZÉLY kártyák

3. Kockázat-‐előny elemzés

A kockázatos játék előnyei

Kiselőadás

RM 34-‐35. oldal

Vödrök labdák 15 perc

4. Kockázatos játéktevékenység

Játékidő!

és Rögtönzött mérlegek és puha labdák Különféle szerszámok eszközök

10 perc

Szünet

15 perc

5. Biztonságos munkamódszer

Felelősség a biztonságért

Kiselőadás

6. Értékelés

MCQ kérdőív

Formális értékelés

Tollak


RM 37. oldal

20 perc

10 perc

7. A modul összefoglalása Reflexiók, személyes gondolatok

és

MCQ kérdőív


51




15 perc

Üdvözöld újra a csoportot, és ismertesd a modul céljait. Magyarázd el, hogy amellett, hogy felelősek vagyunk gyerekeink biztonságért és a sérülések elkerüléséért, a gyerekeknek szükségük van arra is, hogy kockázatot vállalhassanak, és megküzdjenek kihívásokkal a játék során. Játékmunkásként vagy olyan személyként, aki gyerekek közelében dolgozik, szükséges megértenünk, miként tudjuk egyszerre biztosítani a gyerek biztonságát, és támogatni őt a szabadon választott játékában. A modul célja, hogy segítsen a résztvevőknek megérteni a kockázatos játék fontosságát, valamint végigvezesse őket a kockázat-‐előny hozzáálláson, így támogatva a kockázatot a gyerekek játékában. Gyufaszál sorverseny 1. Oszd fel a csoportot két egyenlő részre és kérd meg mindkét csapat egyik felét, hogy álljanak szembe a csapatuk másik felével a terem másik oldalán, mivel sorverseny következik. 2. Adj mindenkinek egy gyufát és minden csoportnak egy dobozt, amin meggyújthatják. 3. A játék azzal kezdődik, hogy az első játékos meggyújtja a gyufáját; áthalad a termen az ellenkező oldalon állókhoz és meggyújtja a másik gyufáját; ő visszajön a terem egyik felébe, hogy meggyújtsa a társa gyufáját, stb. Mint egy sorverseny! 4. Az a csapat nyer, akinek tagjai először mentek keresztül a termen egy égő gyufával. 5. Ha valaki gyufája kialszik, vissza kell térnie a kiinduló pontodra, hogy újragyújtsa. 6. A végén beszéljétek meg a csoporttal, hogyan érezték magukat a játék közben, és a kockázatelemzés szerint vajon játszhatnák-‐e ezt gyerekekkel és fiatalokkal.

Tréneri jegyzetek Beszéljétek meg ennek a játéknak a lehetséges kockázatait. Előkészíthetsz egy vödör vizet az elhasznált gyufáknak, vagy a padlót vagy embert érintő égési sérülések miatt, de realisztikusan a kockázat szintje nagyon alacsony. Ha elejtesz egy égő gyufát, az általában kialszik, mielőtt leérne a padlóig. Beszéljétek meg, hogy ezt a játékot csak olyan gyerekekkel és fiatalokkal játsszák, akiket ismernek és amennyiben komfortosan érzik magukat a tűz ilyen jellegű használatával. MEGJEGYZÉS: Ez egy nekik szóló feladat volt, melyet nem feltétlenül kell az a későbbiekben használniuk.

Kellékek: • •

Nagy gyufásdobozok Vizes vödör

52




2. Kockázat vagy veszély?

15 perc

Menjetek a résztvevőkkel egy olyan helyre, ahol szabadon tudnak mozogni és használj két előre elkészített kártyát „KOCKÁZAT” és a „VESZÉLY” felirattal. Szaladgálós Kvíz 1. Kérd meg a résztvevőket, hogy álljanak fel a térben (ha lehetséges, a szabadban) és tedd a tér egyik felére a KOCKÁZAT, a másikra a VESZÉLY kártyát. 2. Kérd meg őket, hogy fussanak a megfelelő oldalra, az alapján, mit gondolnak, mi a válasz. a. Magyarázd el a kockázat és a veszély közti különbséget: A kockázat annak az esélye, hogy valamilyen sérülés vagy baleset következik be. A kockázatok a játéklehetőségek szerves részei és az egyénnek tudnia kellene bánni velük. A szabadban való játék, a megfelelő szintű kockázatokkal egyszerre kívánatos és hasznos a gyermekek számára. A veszély egy olyan dolog, ami balesetet vagy sérülést okozhat valakinek. A veszélyek nem kívánatosak és nem is előreláthatóak, így mérsékelni kell őket, amennyire lehetséges. b. Mondj egy példát: a veszély a mély, gyorsan folyó víz, a kockázat pedig az, hogy valaki megfullad. Biztosítsd, hogy mindegyik résztvevő magabiztosan el tudja különíteni a kettőt a továbblépés előtt, úgy, hogy megkéred őket, azonosítsanak lehetséges veszélyeket és kockázatokat. c. Kezdjétek el a szaladgálós kvízt, a Tréneri jegyzetekben található veszélyek és kockázatok listáját felhasználva: egyszerre egy szót kiálts, kérd meg a résztvevőket, hogy azonosítsák azt veszélyként vagy kockázatként és fussanak a megfelelő területre. 3. Tisztázd, mi a kockázat és mi a veszély. Utalj a Résztvevői munkafüzet 34. oldalára.

Tréneri jegyzetek Lásd a következő oldalt a szaladgálós kvízben kiáltandó szavak listájáért.

Kellékek: •

Kártyák a KOCKÁZAT és VESZÉLY szavakkal


53



Tréneri jegyzetek A szaladgálós kvíz szavai Kockázat

Veszély

Megfulladás

Nagy lyuk

Égés

Fák

Megbotlás

Székek

Elesés

Játszótér

Vágások

Kések

Látásvesztés

Lézerek

Elgázolás

Út

Megsérülés

Foci

Fulladás

Úszómedence

Törött csontok

Csúszda

Hajhullás

Szikla

Koszos ruhák

Festék

Mérgezés

Vad bogyók és gombák

Fontos, hogy a résztvevők megértsék, ez a modul a kockázatok és veszélyek alapjairól szól csupán, a témában nagyobb elmélyülésre vágyóknak ajánlható az angol „Játék az elemekkel” kurzus, amely a Játékmunka Partnerségnél elérhető, illetve Dr. Martin Maudsley „Playing on the Wildside” című műve, amely a Játékmunka partnerségtől megrendelhető.

54




3. Kockázat-‐előny elemzés

20 perc

Mutasd be a résztvevőknek a kockázat-‐előny skálákat. Egy rúd egyik oldalán egy KOCKÁZATOK, a másikon egy ELŐNYÖK feliratú vödör legyen. 1. Kérd meg a csoportot, hogy gondoljanak vissza a játékemlékeikre, és emlékezzenek vissza néhány kockázatosabb és nagyobb kihívást jelentő játékukra a gyerekkorukból! (Résztvevői munkafüzet 35. oldal.) Ez a téma már felmerülhetett, amikor arról beszélgettetek, mit nyernek a gyerekek a játékból, és azokból a példákból, hogy hogyan játszanak, úgyhogy térj vissza oda és állítsd őket további kihívások elé. A saját játékemlékeikből is vehetnek példákat. 2. Válassz ki e példák közül egyet, vagy egy más példát, mint például fáramászás, tűzgyújtás, vízben való játszás, sötétben való játszás. 3. Kérj meg valakit, hogy jöjjön „segíteni” neked egy zsák labdával. 4. Az egyik kockázatos játék-‐példájukat felhasználva kérjük meg a csoportot, hogy határozza meg, mik annak az adott játéklehetőségnek a lehetséges kockázatai. Mindegyik kockázatért a „segítő” egy labdát rak az adott vödörbe. 5. Ezután kérdezd meg a csoportot, milyen előnyei lehetnek ennek a játéklehetőségnek gyerekek és fiatalok számára. A „segítő” minden előnyért egy labdát tesz a vödörbe. 6. Egyértelműnek kell lennie, hogy az előnyök túlsúlyban vannak a kockázatokkal szemben, anélkül, hogy befolyásoljuk a csoportot. 7. Kérdezd meg a résztvevőket, mit demonstrál ez. Azt, hogy nagy előnyei vannak, ha a gyerekek vállalnak kockázatot a játékban. Hangsúlyozd, hogy nem veszélyes tevékenységekről beszélünk (pl. a gyerekek a síneken játszanak), hanem arról, hogy próbára teszik képességeiket, és maguk számára elemzik a kockázatokat. 8. Hivatkozhatsz a „Managing Risk in a Play Provision” cikkre, amely online elérhető.4 9. Emlékeztetheted őket a 2. részre, ahol felfedeztük, a kockázatos játéknak milyen előnyei vannak az agyfejlődéssel és az ellenálló képességgel kapcsolatban.5 10. Foglald össze annak a hangsúlyozásával, hogy biztosítanunk kell a gyerekek biztonságát a veszélyekkel szemben, ezért megelőzhetjük, hogy felmásszanak nem biztonságos eszközökre is, vagy törött szerszámokat használjanak, stb. De biztosítanunk kell azt is, hogy támogatjuk őket a kockázatos játéklehetőségekhez való hozzáférésben.

Kellékek: • •

Mérleg, seprűnyélből és vödrökből vagy tartókból, melyek annak két végére vannak erősítve, mindez középen fellógatva, valamint műanyag vagy szivacslabdák A „Managing Risk in a Play Provision” cikk elérhető innen:www.playengland.org.uk

4 5

Managing Risk in a Play Provision: Implementation Guide. Available via www.playengland.org.uk Russell, W & Lester, S (2010) Play For A Change. Available via www.playengland.org.uk


55


4. Kockázatos játék


15 perc

Mutass a résztvevőknek sokféle eszközt, amit kipróbálhatnak. Magyarázz el tisztán minden egészségügyi és biztonsági előírást ezek használatával kapcsolatban, pl. hogyan kell használni az elektromos szerszámokat, vagy milyen lábbeli kell a gólyalábazáshoz. Amennyiben lehetséges, menjetek ki szabadtérre. Mondd el, hogy most 15 percük lesz „játszani” ezekkel a felszerelésekkel, hogy lássák, mit tudnak kezdeni velük. Javasolt felszerelések: •

Nagy hálók

•

Gólyalábak

•

Vízibiciklik

•

Nagy kötelek

•

Görkorcsolya

•

Elektromos fúró

•

Kalapács és szögek

•

Tűzzel kapcsolatos holmik, mint például nagy gyertya elégetendő dolgokkal, vagy kis tüzek gyújtása

Újra gyűljetek össze az utolsó tevékenység után, és egyenként jelezzenek vissza arról, mivel próbálkoztak és hogyan érezték magukat. Volt, aki vállalt kockázatot?

Tréneri jegyzetek Biztosítsd, hogy az emberek odafigyeljenek egymásra és vállalj felelősséget az egészségügyi és biztonsági előírásokkal kapcsolatban. Tarts szünetet ez után a rész után.

Kellékek: •

Eszközök és felszerelések széles választéka, melyek használatának magas a kockázata.

56



5. Biztonság a játékban


15 perc

Fontos, hogy a gyerekek vállaljanak kockázatot a játékban, de nekünk felnőttként felelősségünk van abban, hogy biztonságban legyenek, és megóvjuk őket a sérülésektől. 1. Kérd meg a csoportot, állítsanak össze egy listát mindenről, amitől meg kell óvnunk a gyerekeket (Résztvevői munkafüzet 36. oldal), és írd fel ezeket a flipchartra vagy a táblára. Például méreg megevése vagy megivása, utak, más felnőttek, más gyerekek. 2. A listára tekintve kérdezd meg őket, hogyan tudják biztonságban tartani a gyerekeket? Oszd őket 2-‐3 fős csoportokra, hogy néhány javaslatot előkészítsenek. 3. Jelezzenek vissza a teljes csoportnak, és beszéljétek meg az ötleteiket, majd állítsatok össze egy listát a fontosabbakból. Ezek közé tartozhat: •

Példaképként viselkedni ezekkel kapcsolatosan: megfelelő kapcsolat a gyerekekkel; bizalmasság; ítélkezésmentesség, stb.

•

Az adott elrendezés releváns előírásainak és használati útmutatójának ismerete.

•

Az adott környezet formális és helyszínből fakadó szabályainak ismerete.

•

Segítség és tanács kérése szükség esetén, annak ismerete, kihez fordulatnak.

•

A tér és a felszerelés kockázatelemzése.

•

A gyermekek játékának megfigyelése, szükség esetén megfelelő beavatkozás.

•

A gyerekek bevonása a kockázatelemzésbe, a koruknak és képességeiknek megfelelően.

Mondd el a csoportnak, hogy amikor a gyerekek játékát figyeljük, láthatunk vagy hallhatunk olyan dolgokat, amelyek aggodalommal töltenek el az egészségüket és a jóllétüket illetően. Kérdezd meg, mit gondolnak, mi a felelősségük, ha olyan dolgokat hallanak vagy látnak, amelyek aggodalommal töltik el őket? Hangsúlyozd annak fontosságát, hogy beszéljenek valakivel, ha az egyes gyerekek miatt aggódnak. Utalj segítő szervezetekre. Minden játékmunkásnak, aki gyerekekkel dolgozik, el kell gondolkoznia saját jelenlétén a játéktérben, mikor a gyerekek játékát támogatja. Fontos átgondolnia, hogy miért, hogyan és mikor vonódik be felnőttként a gyerekek játékába.


57


6. Értékelés


20 perc

Mutasd be a résztvevőknek a kurzus ezen részéhez tartozó értékelést. Nyugtasd meg őket, hogy mindenről, ami a feleletválasztós tesztben van, volt szó a kurzus során és a munkafüzetben. Feleletválasztós teszt Kérd meg a csoportot, hogy keressenek egy kényelmes helyet, mivel most egy rövid tesztet fognak kitölteni. Oszd ki a tesztlapokat és adj nekik 20 percet azok kitöltésére. Gyűjtsd össze a tesztlapokat 20 perc után és javítsd ki őket még a kurzus vége előtt, hogy a résztvevők megkaphassák a tanúsítványukat.

Kellékek: • •

MCQ kérdőívek Tollak

58



7. Összefoglalás


10 perc

Végül foglald össze ennek a résznek a tanulságait: •

Megértettük a kockázat és a veszély közti különbséget

•

Végeztünk egy kockázat-‐előny elemzést a játéklehetőségeken

•

Megbeszéltünk biztonságos munkamódszereket a gyerekekkel való munka során

Kérd meg őket, hogy töltsék ki a Résztvevői munkafüzet 4. részét. Tájékoztasd a résztvevőket a képzés további időpontjairól, mely alkalmak során a játékterekről és arról fognak tanulni, hogy a felnőttek hogyan tudják támogatni a gyerekek szabadon választott játékát.


59



60





61



62




5. modul-‐terv: a játék támogatása Cél: résztvevő megérti a felnőtt/önkéntes szerepét és felelősségét a szabad játék támogatásában A résztvevő által megszerzett képesség: •

Meg tud határozni két olyan helyzetet, amikor be lehet, sőt kell avatkozni a játékba, és két olyan helyzetet, amikor nem szabad.

•

Megismeri a játékciklus elméletet.

Idő


Módszer

Kellékek

5 perc



15 perc 2. A felnőtt szerepe támogatásában

a

játék Folytonosság-‐ vonal

Játék mikrofon Örülök / Nem örülök jelzések

Csoportmunka

RM 41. oldal 20 perc 3a. Játékciklus-‐elmélet 1. rész

20 perc 3b. Játékciklus-‐elmélet 2. rész

Kiselőadás elméletről

az RM 42. oldal Flipchart és tollak

Csoporthelyzetek RM 43-‐44. oldal

10 perc Szünet 30 perc 4. Megfelelő beavatkozás a játékba

Kiselőadás

RM 45-‐49. oldal

Helyzetek 10 perc 5. Kompenzáló játékterek

Kiselőadás

RM 51. oldal Simon Rix Film

10 perc 6. Összefoglalás és a játéklehetőség (készülődés a 7. RM 52. oldal megtervezése részre) Reflexiók, személyes gondolatok

Tréner vezette megbeszélés


63




5 perc

Üdvözöld újra a csoportot, és mondd el nekik, hogy e modulban azzal foglalkozik, felnőttként hogyan tudjuk támogatni a gyerekek szabadon választott játékát. Emlékeztesd őket az 1. modulban megbeszéltekre, tekintettel a szabadon választott játékra és a játékmunka 1-‐2. alapelvére, akárcsak a játékemlékeikre, főleg azokra, melyekben nem voltak jelen felnőttek. Játékmunkásként és játszó gyerekekkel dolgozó felnőttként szükséges elgondolkoznunk a szerepünkről és a tetteinkről, mikor a gyerekek játékát támogatjuk, valamint arról, hogy mikor, hogyan és egyáltalán szükséges-‐e beavatkozunk abba, amit a gyerekek csinálnak. Utalj vissza a 31. cikkelyre: a gyerekek jogára a játékhoz. Tudjuk, hogy a játék fontos a gyerekeknek, az általános jóllétüknek és az érzelmi fejlődésüknek, ezért annak érdekében, hogy támogassuk a játékot, meg kell értenünk, mi történik a gyerekekkel, amikor játszanak.

64



2. A felnőtt szerepe a játék támogatásában


15 perc

Mindegyikünknek van „személyes érintettsége” a gyerekek játékával kapcsolatban, mely nagyban függ a saját emlékeinktől, tapasztalatainktól és valószínűleg attól is, amit a felnőttektől tanultunk! (Résztvevői munkafüzet 41. oldal) Kérdezd meg a csoportot, melyek az ő „személyes érintettségeik”? Magyarázd el, hogy ezek ilyenek lehetnek: •

Át akarod venni az irányítást

•

Meg akarsz tanítani valamit a gyerekeknek

•

Biztosítod, hogy valami teljesen biztonságos legyen

•

Ítéletet hozol pl. a nemmel vagy az életkorral kapcsolatban

•

Védelmezel

Elfogadási skála Állítsd fel a csoportot és a terem két ellentétes oldalára tegyél két jelzést. Az egyikre ÖRÜLÖK, a másikra NEM ÖRÜLÖK legyen írva. Mondj néhány példát, amelyen elgondolkozhatnak, mint pl. játékverekedés, fegyvereket használó gyerekek, hercegnőnek felöltözött fiúk, fiatalok nyelvhasználata, kockázatos tevékenységek, mint a fáramászás vagy a szerszámok használata, stb. Kérd meg a csoportot, hogy álljanak fel a vonalra attól függően, hogyan éreznek az ilyen típusú játékokkal kapcsolatosan. Interjúzz az egyénekkel a teljes spektrumon egy játékmikrofonnal, kérdezd meg az indokaikat. Ez segít majd azonosítani a saját „személyes érintettségeiket.” Ez egy lehetőség arra, hogy tisztázzatok bármilyen felmerülő specifikus ügyet, vagy arra, hogy egyedi, különlegesen kihívó viselkedésű gyerekekről beszélgethessetek. Ültesd le a csoportot és kérd meg őket, hogy gondolkodjanak el a játékmunka 7. alapelvéről és legyenek tisztában a saját érintettségükkel. A játékmunka 7. alapelve „A játékmunkásnak fel kell ismernie, hogy milyen módon hat személyesen a játék kereteire, és annak is tudatában kell lennie, a gyermekek és fiatalok játéka milyen módon hat rá vissza.” Játékmunka Alapelvek Vizsgálóbizottság, Cardiff 2005

Kellékek: • •

Játékmikrofon ÖRÜLÖK / NEM ÖRÜLÖK feliratú kártyák


65



Tréneri jegyzetek Javasolt állítások az Elfogadási skálához: •

Egy gyerek odajön hozzád egy játék pisztollyal és azt mondja: „Bumm, bumm, meghaltál!”

•

Két gyerek szögeket ver be egy fába

•

Egy fiú hercegnőnek öltözik és kisminkeli magát

•

Három gyerek kukacokat vág fel

•

Gyerekek vizet öntenek egy általuk ásott gödörbe, és sárpitétket csinálnak

•

Gyerekek vízzel locsolják egymást

•

Két gyerek a földön hempereg, és játékból verekedik

•

Egy gyerek megkér, hogy legyél szörny, és üldözd őket

•

Egy csapat gyerek FELELSZ vagy MERSZ-‐et játszik

•

Néhány gyerek hergel egy másikat, hogy ugorjon le egy falról

•

Gyerekek fára másznak

•

Gyerekek izgatottan beszélnek és káromkodnak

Mindezeknél el kell gondolkoznunk a gyerekek életkorán; képességein; hátterükön; a magánügyeiken, hogy azok lehessenek, akik akarnak; azon a téren, amelyben vannak, stb. Kérdezd meg az egyéneket, miért ÖRÜLNEK vagy NEM ÖRÜLNEK ezekkel kapcsolatban. Nincs helyes vagy helytelen válasz, de fontos, hogy tisztában legyenek a saját érintettségükkel, a saját értékrendjükkel és elképzeléseikkel, amikor játszó gyerekek között vannak.

66



3a: A játékciklus bemutatása 1. rész


20 perc

Magyarázd el a csoportnak, hogy van egy módszer, ami segít annak értelmezésében, hogy valami játék-‐e vagy sem, ez pedig a pszicholudusz, avagy a játék pszichológiájának megértése. 1. Mondd el, hogy a „ludusz” (ludus) a „játék” latin megfelelője, azaz a pszicholudusz szó szerint a játszó elme vizsgálatát jelenti. 2. Magyarázd el a játékciklust „Sturrock és Else” 6 alapján, írd fel a flipchartra a játékkezdeményezés, a válaszok, a flow, a játékkeretek (beleértve a narratívát, fizikai, zenés és érzelmi példákat), a megsemmisítés és a diszjáték szavakat. 3. Használd a megfelelő szimbólumokat a következő oldalról. 4. Utalj vissza a résztvevők saját játékemlékeire, vagy olyan alkalmakra, amikor megfigyelték a játszó gyerekeket, hogy konkrét példákkal szolgálj a játékciklus mindegyik elemére. 7

A játékciklus -‐ pszicholudusz A gyerekek és a felnőttek azért játszanak, hogy fejlesszék a fizikai és spirituális identitásukat, a kultúrájukat és jobban megértsék a körülöttük lévő világot. A pszicholudusz a játszó elme és psziché vizsgálata, leírja a játék folyamatát, úgy ahogy az történik. Azt állítja, hogy a játék alapvetően spirituális és ökologikus értelemben fejlesztő hatású. A játékmunkások és a gyerekekkel dolgozó felnőttek számos hasznos koncepciót találhatnak itt, melyek leírják a játék komplex jelenségét. Ezek a koncepciók egybefogva egy olyan keretet alkotnak, melyet a játékélmény megkönnyítésére használhatunk a gyerekekkel.. Ennek az újfajta gyakorlatnak a kulcsa, hogy megértsük, a gyerekek úgy fognak játszani, ahogy a természetük diktálja. A felnőttek növelhetik a játéklehetőségeket azzal, ha érzékenyek és kölcsönhatásba lépnek a gyerekekkel, és ha ösztönző játékkörnyezeteket teremtenek, melyekben mély meglátásokra és valódi válaszok nyújtására lesznek képesek.

Tréneri jegyzetek Ez a rész arra épít, hogy a trénernek stabil tudása van a játékciklus-‐elméletről és érti azt. Biztosítsd, hogy mindenki megértette, és bátorítsd őket a tisztázó kérdésekre.

Kellékek •


6

“The Play Cycle” by Gordon Sturrock and Perry Else available on CD-‐rom via www.commonthreads.co.uk Also described in “The Value of Play” by Perry Else : Continuum 2009, ISBN 978 0 8264 9565 5 and “Reflective Playwork” by Jacky Kilvington and Ali Wood : Continuum 2010, ISBN 978-‐0-‐8264-‐9764-‐2 7

The playground as therapeutic space: playwork as healing. ‘The Colorado Paper’ A paper for ‘Play in a Changing Society: Research, Design, Application.’ The IPA/USA Triennial National Conference June 1998. Gordon Sturrock & Perry Else www.ludemos.co.uk/psycho.html


67



A játékciklus (pszicholudusz) A játékmunkás hiszi, hogy alapvető emberi fejlődésünk hajt a játékhoz. Ez a játszási vágy ugyanolyan részünk, mint a lélegzés iránti igény. Legkorábbi gyermeki napjainktól kezdve a játszási vágy az, amely segít megtanulni a túléléshez fontos kulcskészségeket. A játékciklus-‐ elmélet az alapja a játékfolyamat megértésének. A játszásra való igény először egyfajta belső elmélkedésként figyelhető meg, mintegy álmodozásként, melyet metaludusznak hívunk. Ebből az állapotból kilépve kezd a gyerek cselekedni: ez néha egyértelmű, néha nem. Ezt a nyitást hívjuk játékkezdeményezésnek. A játékkezdeményezés a gyerek gondolataiból, belső világából származik, és a fizikai világ felé jelez abban a reményben, hogy választ kap rá. Például a nagyon fiatal gyerekeknél a játékkezdeményezés lehet akár egy egyszerű mosoly. Később lehet egy kézben lévő tárgy elejtése, hogy valaki más felvegye, és visszaadja neki. Még később lehet kimondott javaslat, pl. bújócskázásra hívás. A játékkezdeményezésre érkező reakciót játékválasznak hívjuk. A külső világból érkezik egy válasz, melyet a gyerek beépít. A gyerek sokféle módon válaszolhat erre. Reagálhatnak rá, és folytathatják a játékot, vagy akár figyelmen kívül is hagyhatják. A válasz érkezhet egy másik személytől, bár ahogy azt sokan tudják, a gyerekek egyedül is tudnak játszani, és ingereket szereznek a saját játékukból is. Ebben az esetben azt mondjuk, a válasz a környezetből érkezik, de ezt úgy kell értenünk, hogy a gyerek játszási vágya teljesíti be a játékciklust, nem pedig a környezet játszik a gyerekkel! Egyszerűen fogalmazva, a gyerek megláthat valami érdekeset a környezetben, ami számára szórakoztatónak tűnik és elkezdhet játszani vele. Ez a játszási szándék a játékkeret létrehozásával válik határok közé foglalttá. Ez a keret egy anyagi vagy nem-‐anyagi határ, amely egyben tartja a játékot. A gyerek ezután is hathat a keretekre azzal, hogy bevon másokat, elmozdít tárgyakat, vagy valamilyen más módon változtat, hogy változatos válaszokat kapjon, amik fenntartják az áramlást (flow). Miután belépett a játékba, a játékáramlás néhány perctől akár napokig is elnyelheti a gyereket vagy gyerekeket. Mikor a játékkeret értelme megszűnik, az áramlás befejeződik, azt mondjuk, a játék lezárult. Ezek az elemek alkotják a teljes játékciklust, ahogy azt észleljük. Ha játékot olyan vágyként értjük, mint amely kezdeményez, és válaszol a környezetre, ennek megfelelően dolgozunk a gyerekkel játék közben. Az egész ciklus a gyerekben felmerülő vágyból indul. Ezt ismerjük el, mikor azt mondjuk, a játék a gyerek választása. Azok a gyerekek, akiktől megtagadják a választást, gátoltak lesznek a játékukban, a ciklus nem lesz teljes. Ilyen esetben a játszási vágy sokkal sürgetőbben és rendellenes módokon fog utat keresni magának, esetleg úgy, hogy konfliktust okoz a gyerek környezetével (ezt „diszjáték”-‐ ként emlegetjük a későbbiekben). Nyilvánvaló, hogy a játék célja önmaga, nem valamilyen külső jutalom. A játszási vágy arra törekszik, hogy játsszon a gyermeket körülvevő világgal, a benne lévő dolgokkal és emberekkel. Amikor értelmes választ kap, amikor a keret és a tartalom eléri célját, beteljesedik, és kezdődhet elölről. A játék emiatt járulékos és fejlődő; bárki, aki megpróbálja vezetni vagy erőltetni, megtagadja a játék célját, és felnőttesíti a gyerek játékát. Hisszük, hogy a játszási vágy, ennek a megjelenése és öröme szorosan összefügg a biológiai jólléttel és a gyerekekkel való munkánk alapját képezi.

68




A Játékciklus8 Metaludusz egyfajta belső elmélkedés agy álmodozás

Kezdeményezés a meghívás

Válasz a válasz

Keret a játék természetes módon létrejött határai, melyek egyben tartják azt

Külső a játék támogatása

biztosítás

Áramlás (flow) a nem-‐gátolt játék természetes folyamata

Lezárulás a játék természetes befejeződése Diszjáték a válasz hiánya által okozott frusztráció

8

The playground as therapeutic space: playwork as healing. ‘The Colorado Paper’ A paper for ‘Play in a Changing Society: Research, Design, Application.’ The IPA/USA Triennial National Conference June 1998. Gordon Sturrock & Perry Else www.ludemos.co.uk/psycho.html


69



3b: A játékciklus megértése 2. rész

20 perc

Kérd meg a csoportot, hogy rendeződjenek kiscsoportokba vagy párokba, és tekintsék át a következő, játszó gyerekekről szóló megfigyeléseket. 1. Utalj a Résztvevői munkafüzet 43-‐44. oldalán található üres, játékciklus megfigyelő lapokra 2. Adj időt a résztvevőknek, hogy átnézzék a megfigyeléseket, és azonosítsák a játékciklus elemeit 3. Jelezz vissza a teljes csoportnak úgy, hogy kiválasztasz különböző példákat, és megbeszélitek a különbségeket 4. Bátorítsd a résztvevőket, hogy gondoljanak a saját példáikra

Tréneri jegyzetek Hívd fel a résztvevők figyelmét arra, hogy csak találgathatunk arról, mi történt ezekben az esetekben, mivel ezek írott megfigyelések, és a gyakorlatban sokkal egyértelműbbek a dolgok. Tisztázz bármilyen zavart a játékciklus bármely elemével kapcsolatban. Tarts egy rövid szünetet.

Kellékek: •

A Résztvevői munkafüzet 43-‐44. oldalán találhat játékciklus megfigyelések

70




Játékciklus forgatókönyvek Játékciklus-‐megfigyelések: 1. Egy fiú (10) nekigurított egy autógumit a kerítésnek (kezdeményezés). Figyelte, amíg megáll (válasz), majd egyenként előhúzta az összes gumit (ciklus), és óvatosan egymás mellé helyezte őket (keret). Nem volt könnyű feladat. Egy játékmunkás odament, és megállt egy kicsit távolabb, onnan figyelte várakozva a fiút. A fiú nem vett róla tudomást, és mivel a segítő látta, hogy teljesen elmerült a tevékenységben, elment (áramlás). A fiú félórán keresztül megállás nélkül folytatta a gumik óvatos egymás mellé helyezését. A többi gyermek szándékosan a gumik köré állt, de egyikük sem szólt bele a játékba (külső biztosítás – a gyerekek más gyerekek játékkereteit is tartják). Végül a fiú hátralépett, és végignézett a gumikon. Egy-‐két gumit kicserélt, és újra hátralépett. Ezután leporolta magát, bement (lezárás), és később ügyet sem vetett rá, amikor a többiek elvitték a gumikat. 2. Egy fiú (8) az orgona előtt ült, és a billentyűket nézte. Körbepillantott, meglátott egy másik fiút, és felé bólintott (kezdeményezés). A másik fiú (aki aznap volt ott először) félénken odament az orgonához, és ő is leült (válasz). Elkezdték leütni a billentyűket, majd elindították az automata ritmuskíséretet (keret – ritmikus narratíva). A játékmunkások egyike elkezdett táncolni a szobában (kezdeményezésként és válaszként is szolgál). Az egyik fiú nevetve körbenézett, majd több másik gyerek is ujjongani kezdett (válasz a munkás kezdeményezésére). Néhány percen belül a gyermekek sorban állva táncolni kezdtek az épületben, később a sor felduzzadt, kiment az egyik ajtón, és visszatért egy másikon. A fiúk az orgonánál fellelkesedve játszottak tovább (áramlás). Körülbelül tíz perc múlva a sor megtört, és már csak egyes gyermekek táncoltak vissza, aztán ők is valami másba fogtak. A fiúk lassan abbahagyták a zenélést, de úgy tűnt, boldogan tették (lezárás). A játékmunkás tapsolt és azt mondta: “Remek volt!”, a két fiú magától felállt, meghajolt és kiszaladt.


71


4. Beavatkozás a játékba


30 perc

A beavatkozás szintjei Mutasd be a beavatkozás négy különböző szintjét, melyeket Sturrock and Else9 azonosítottak. Manapság a gyerekek játékát gyakran felügyelik a felnőttek, ezért szükséges komolyan végiggondolnunk a szerepünket. A játékmunkában a “beavatkozás” szót alkalmazzuk a gyerekek játékának támogatására használt különböző módszerek leírására. Gordon Sturrock és Perry Else a beavatkozás négy szintjét azonosította, melyeket alább ismertetünk. A beavatkozás négy különböző szintje A játék fenntartása: ekkor a gyerekek játszanak, a felnőtt pedig jelen van és megfigyeli a történéseket, de nem, vagy csak kicsit vonódik be a játékba Egyszerű beavatkozás: ekkor a játékmunkás a játék kellékeként viselkedik. Ez előfordulhat pl. akkor, ha egy gyerek segítséget kér néhány anyag összekötésében, hogy egy köpenyt csináljon belőlük, vagy olyan kellékeket kér, amelyek nem elérhetőek a számára. Közepes beavatkozás: ekkor a gyerek megkéri a játékmunkást, hogy vonódjon be a játékba. Ez lehet pl. az, hogy egy gyerek képzeletbeli édességeket ajánl neki, vagy egy csapat gyerek felöltözteti őt a királyuknak, királynőjüknek, babájuknak vagy szörnyüknek. Komplex beavatkozás: ekkor a játékmunkás bevonódik a gyerekek játékába, és nélküle nem működne a játék. Ebben a helyzetben a játékmunkásnak oda kell figyelnie arra, hogy játékban való részvétele egyensúlyban maradjon a játék egyéb összetevőivel és résztvevőjével. Tudatosítani kell, hogy a felnőttek sokszor megváltoztatják a játékot, így tudnunk kell, miért és hogyan avatkozunk be. Megfelelő beavatkozások 1. Oszd fel a csoportot 4 kisebb csoportra egy játékos módszer segítségével, mint a gyümölcsök vagy országok listája, és kérd meg őket, hogy gondolják végig a munkafüzet 46-‐49. oldalán található Beavatkozási forgatókönyv-‐példákat: a beavatkozás mely szintje lenne a leginkább megfelelő, és miért. 2. Adj a csoportoknak 10 percet a megbeszélésre, majd kérj meg egy-‐egy embert a csoportokból, hogy jelezzenek vissza. Szükség esetén tisztázd a kérdéseket. 3. Foglald össze azzal, hogy vannak olyan helyzetek, amikor szükséges beavatkoznunk, és kérdezd meg a csoportot, melyek lehetnek ezek. Amikor már nem játékról beszélünk, pl. a játékverekedés valódi verekedéssé válik; az egyes részek befejeződnek; egy gyerek veszélybe kerülhet. Hogyha bármikor bizonytalanná válnának, kérdezd meg őket, kihez fordulnának tanácsért, és hangsúlyozd a csapatmunka fontosságát az emberekkel való munkák folyamán. 9

The full description can be found in the Colorado Paper, The playground as therapeutic space: playwork as healing (1998) available from http://www.ludemos.co.uk/

72



5. Kompenzáló játékterek


10 perc

Kompenzáló tér – Olyan játéktér, amely figyelembe veszi, hogy az egyes gyerekeknek miben van hiányuk az otthoni környezetükben, és azt tűzi ki célul, hogy alternatív környezetet nyújtva betöltse e hiányokat. 1. Oszd fel a csoportot kisebb csoportokra. 2. Kérd meg őket, hogy beszéljék meg a következő kérdéseket a csoportjaikban azokról a terekről, amelyekben dolgozhatnak, vagy amelyekről tudják, hogy ott gyerekek szoktak játszani. •

Hogyan tudják ezek a terek kompenzálni a gyerekek által már ismert hiányokat?

•

Gondolkodjanak el azokról a terekről, amelyekben gyerekként játszottak, és arról, hova mentek el játszani.

•

Mi vonzotta őket ezekhez a helyekhez?

3. Kérj visszajelzést és beszéld meg a témát a csoporttal.

Tréneri jegyzetek Kompenzáló környezetek – Egy belvárosi területen, ahol panelházak, egyenes utak, méregzöld, rideg vonalak, éles sarkok és beton van, a kompenzáló környezet jelenthet folyóvizet, kanyargó zöld vonalakat és puha formákat, melyek érintésre csábítanak, nyugtatóak a szemnek és éltetőek az elmének. Egy kompenzáló játéktér nyújthat megmászható fákat egy „mászásellenes” környéken, virágokat az aszfalt mellett, vagy csillogó tündérfényeket és föntről lelógó harangokat egy olyan környezetben, ahol egyébként a biztonsági kamerák és a reflektorok dominálnak. Egy végiggondolt alternatívát nyújtva a kompenzáló játékkörnyezetek többet tesznek, mint betöltik a gyerekek korábbi hiányait. Azt demonstrálják, hogy lehetségesek az alternatív környezetek. A kompenzáló környezetek lehetnek attitűdbeliek is, megengedve a gyereknek, hogy a mesterségesen megszabott életkori és képességbeli határokat átlépve játsszon, a felnőtteket játékosnak lássa, vagy egészen egyszerűen szabad legyen másznia, amit máshol nem tehet meg. Azzal, hogy a játéknak fizikai és kulturális értelemben is teret adunk s így gyarapítjuk azt, bebizonyítjuk a gyerekeknek, hogy a játéknak és ehhez kapcsolódóan a szükségleteknek és a gyerekkor örömeinek értéke van. Minden gyereknek szüksége van a játékra; az olyan játékterek, melyeket úgy terveztek, hogy fogyatékkal élő gyerekek is igénybe tudják venni, mindenki számára kiemelkedő játéklehetőséget nyújtanak. A figyelmesség, ami olyan multiszenzoros elemeket hoz be, mint a harangok, harangjátékok, ehető részek és szövet-‐variációk, minden gyerek számára növeli a játéklehetőségeket, tiszteletben tartva és kielégítve az egyéni különbségeket, és a „mókásat” ünnepli a „menővel” szemben.

Kellékek: •

Film – Simon Rix


73



6. Összefoglalás és a játéklehetőség megtervezése

10 perc

Egy játéklehetőség megtervezése Kérd meg a csoportot, hogy kezdjenek el gondolkozni a játéklehetőségen, amelyet szeretnének megvalósítani, a játéktéren, és azon, milyen gyerekeket támogatnának. Ennek nem kell nagy dolognak lennie, lehet kevesebb vagy több gyerekkel is megcsinálni, attól függően, hogy hol támogatnák a játékot. Lehet otthon, a szabadban vagy egy specifikus gyerekcsoportban. El kell gondolkozniuk azon, mit csinálnának, milyen kellékekre lenne szükségük, és hol vinnék véghez. A következő részben több idő is lesz ezen gondolkozni. Végül foglald össze ennek a résznek a tanulságait: •

A játékciklus-‐elméleten keresztül meghatároztuk, mit értünk játék alatt

•

Áttekintettük a felnőtt szerepét a szabadon választott játékban a megfelelő beavatkozásokon keresztül

•

Elkezdtük tüzetesebben megvizsgálni a játéktereket

Kérd meg őket, hogy töltsék ki a Résztvevői munkafüzet 5. részét és mondd el, hogy a 6. részben a játékterekkel fogunk foglalkozni.

74





75



76




6. modul-‐terv: a játék terei Cél: a résztvevő lássa át, miként kell felszerelni és kialakítani olyan teret, amely tág lehetőséget biztosít a gyermekek számára a szabad játék megéléséhez A résztvevő által megszerzett képesség: •

Legalább 12 olyan dolgot fel tud sorolni, amelyből a gyerekek kreatívan alkothatnak (alkotórészek), és meghatározza, miként lehet rájuk szert tenni.

•

Ismer négy módot arra, miképpen tudja a játékigényeknek megfelelően változtatni a környezetet.

Idő


Módszer

Kellékek

20 perc


(Résztvevői Csomag hivatkozás) Kiselőadás

A rész és a tanulási kimenetelek Csoportos általános bemutatása rész 20 perc

10 perc

10 perc

gyakorlati

Hulladék anyag, olló, ragasztó

2. A játékterek típusai

Kiselőadás

RM 55. oldal

A játékterek 4 típusa

Vizuális képek

DVD vagy egy elrendezés bejárása

3. A terek gyerekekhez igazítása

Hogyan igazítsuk úgy a teret, hogy kielégítse a gyerekek és fiatalok Kiselőadás szükségleteit Csoportmunka

RM 56. oldal

4. Alkotórészek-‐elmélet

RM 57. oldal

Kiselőadás

4 esettanulmány és névkártyák

Alkotórészek 15 perc

5. Alkotórészek körhinta

Csoportmunka

Alkotórészek beszerzése

RM 58. oldal

10 perc

Szünet

30 perc

6. Játékterek megteremtése

Tréninggyakorlat

A játékmunka 5. alapelve

Csoport-‐részvétel

10 perc

Papír és tollak

Nád, madzag, ragasztószalag, anyagok, kellékek

7. Összefoglalás és felkészülés a 7. Csoportos megbeszélés RM 59. oldal részre Reflexiók, személyes gondolatok


77




20 perc

Üdvözöld újra a csoportot, és mutasd be nekik ezt a részt, ahol azt fogják felfedezni, hogy antudnak megteremteni és kellékekkel feltölteni egy izgalmas és kihívásokkal teli teret, amelyben a gyerekek szabadon játszhatnak. Teremts egy játékteret 1. Oszd fel a csoportot 4 fős kiscsoportokra úgy, hogy állatneveket adsz nekik – pl. Tigris, Oroszlán, Majom, Teve. 2. Minden csoportnak adj néhány ollót és ragasztószalagot vagy celluxot. 3. A szoba közepére helyezz el egy hulladék anyagokkal teli dobozt (pl. müzlis dobozok, edények, joghurtos dobozok, szívószálak és tobozok). 4. Kérj meg minden csoportot, hogy tervezzenek meg és építsenek fel egy modellt a hulladék anyagokból, ami szerintük a tökéletes játékteret jeleníti meg, és amit a gyerekek izgalmasnak és szórakoztatónak találnának. 5. Adj nekik húsz percet az építésre, közben mozogj köztük, és figyeld, mit csinálnak. 6. Mindegyik csoport megnézheti egymás műveit; kérd, hogy mondják el, mit építettek és miért; mi az, amit az egyes csoportok tervében különösen kedvelnek; mik a hasonlóságok és a különbségek.

Kellékek: • • •

Sok hulladék anyag, mint pl. ételtároló dobozok, joghurtos dobozok, szívószálak, stb. Ollók Ragasztószalag és madzagok

78



2. A játékterek típusai


20 perc

Kiselőadás játékterek 4 különböző típusáról: Állandó játéktér: Olyan terek, amelyek nem mozdíthatóak, pl. bizonyos szerkezetek, konyha, stb., de olykor mégis alkalmasak átmeneti játéktereknek. Fizikai játéktér: Olyan terek, amelyek lehetőséget nyújtanak a gyerekeknek és a fiataloknak, hogy olyan fizikai játékokat játsszanak, amilyet csak akarnak, pl. mozgás, futás, ugrálás, mászás, hintázás, táncolás, birkózás, csúszdázás, üldözés, valamint a finommotoros képességeiket is fejleszteni tudják. Átmeneti játékterek: Olyan terek, amelyek változtathatóak és módosíthatóak, igazíthatóak vagy elbonthatóak, mivel mozdítható források, kellékek, anyagok és építmények széles választéka található meg benne – felbontva a nagy teret különböző kisebb terekre, melyek különböző tevékenységek végzésére lesznek így alkalmasak. Például: bunkerek és zugok építése; anyagok és alkotórészek használata képzeletbeli helyek építésére, mint egy kórház vagy egy erdő; az adott játék igényei szerint a bútorok ide-‐oda tologatása. Egy átmeneti játéktér egy bútor mögötti néhány négyzetmétertől, egy szobán át egy egész mezőig terjedhet. Spontán módon is kialakítható, de előre is meg lehet tervezni. Érzelmi játéktér: Egy olyan tér, amely odafigyel és támogatja azokat a különböző érzéseket és hangulatokat, melyeket a gyerekek hoznak magukkal, vagy élnek át a játék közben. Ennek a térnek vannak olyan területei, anyagai és/vagy kellékei, amelyek bizonyos alkalmakkor ösztönzik vagy bátorítják az érzelmek széles körű kifejezését, megtapasztalását vagy a velük való kísérletezést. Ezen kívül különféle eszközökkel arra törekszik, hogy mindent átfogóan a szívesen látottság, az elfogadás, a szabadság és a játékosság hangulatát tükrözze. Kérd meg a csoportot, vizsgálják meg a modelljüket, és nézzék meg, a fentiek közül melyiket teremtették meg. Jelezzenek vissza erről. Hangsúlyozd a szabad tér fontosságát a játéknál, de azt is, a belső tér hogyan változtatható meg vagy alakítható a gyerekekhez és a játékmunkásokhoz. Emlékeztesd a csoportot, hogy a játék szabadon választott, vagyis a gyerekeknek meg kell tudniuk változtatni a teret, hogy kielégíthessék a játékigényüket, és játékmunkásokként el kell gondolkodnunk a beavatkozásainkon, amikor az igényeiket támogatjuk. A játékmunka 5. alapelve „A játékmunkás feladata, hogy a segítse a gyermekeket és a fiatalokat a játék terének, kereteinek kialakításában.” Játékmunka Alapelvek Vizsgálóbizottság, Cardiff 2005

Kellékek: •

DVD vagy képek játékelrendezésekről


79



3. A terek gyerekekhez igazítása

15 perc

Mutass be négy képzeletbeli gyereket a csoportnak, névkártyákon keresztül: Simon:

12 éves fiú; félénk és önálló; érdekli az űr, és Star Wars-‐rajongó

Sarolta:

10 éves lány; beszédes és társaságkedvelő; szeret alkotni, művészi beállítottságú

Endre:

8 éves fiú; zajos, energikus; szeret mászni, futni, nagyon fizikális

Panni:

6 éves lány; főnökösködő, néha üt; szeret felöltözni, táncolni és előadni

MEGJEGYZÉS: Ha szükséges, a tréner hozzáadhat még ezekhez egyedi károsodásokat a gyerekeknek, mint autizmus vagy Down-‐szindróma, annak hangsúlyozására, hogy minden gyerek játékáért felelősek vagyunk. Akárhogy is, az integrált megközelítést hangsúlyoznunk kell, és visszautalhatunk a fogyatékosság szociális és orvosi modelljére. 1. Oszd fel a csoportot 4 kisebb csoportra egy játékos módon, és adj nekik nagy papírokat és tollakat. 2. Mindegyik csoportnak oszd ki az egyik képzeletbeli gyereket. 3. Kérd meg a csoportot, hogy azonosítsák, mit kell nyújtania egy játéktérnek, hogy érdekelje a gyerekeket és széles körű játéklehetőséget biztosítson? (Résztvevői munkafüzet 56. oldal) 4. Egyesítsd újra a csoportokat öt perc múlva és kérd meg, jelezzenek vissza az ötleteikről. 5. Gondolkodjatok el, milyen változatosnak és integrálónak kell egy térnek lennie, hogy megfeleljen a széleskörű játékigényeknek, valamint hogyan kell folyamatosan változnia annak érdekében, hogy kibővítse a játéklehetőséget az eltérő tapasztalatokkal bíró gyerekek számára.

Kellékek: •

A képzeletbeli gyerekek névkártyái

80




4. Alkotórészek-‐elmélet

10 perc

A játékterekről szóló megbeszélést folytatva mutasd be az alkotórészek elméletét, melyet Simon Nicholson10 „Hogyan ne csapjuk be a gyerekeket: az alkotórészek elmélete” című cikkében mutatott be. Újra mutasd be a 4 gyereket (Simon, Sarolta, Endre és Panni) a névkártyákról. 1. Mutass be olyan játékokat, melyeket „hasznos kelléknek” vásároltál a játékhoz, mint pl. Scrabble, játékszabálykönyvek, stb. Kérdezd meg a résztvevőket, a négy gyerek mivel játszana, és ez kielégítené az egyéni szükségleteiket? Ez minimálisnak fog mutatkozni, mivel a játékok igénylik, hogy leüljenek köré, hogy olvasni tudjanak, hogy egyszerre csak kevesen játsszanak, stb. Ezért levonhatod a következtetést, hogy ezek nem jók. 2. Vedd vissza a játékokat és hozz elő rengeteg alkotórészt -‐ anyagot (pl. háló, anyag, karton csövek és dobozok, szalagok, papírpoharak, stb.) Ezek jobban ki tudják elégíteni a gyerekek szükségleteit? 3. Kérdezd meg, hogy akkor is kielégítenék-‐e a gyerekek igényeit, ha: o Simon kerekesszékes lenne o Saroltának részleges látászavara lenne o Endre Down szindrómás lenne o Panni autista lenne 4. Magyarázd el az alkotórészek elméletét (lásd a Tréneri jegyzeteket a következő oldalon)

Tréneri jegyzetek Egyértelműnek kell lennie, hogy a különféle alkotórészek a gyerekek széles körének igényeit kielégítik. Hangsúlyozd ugyanakkor, hogy ezeket rendszeresen változtatni kell, hogy fenntartsuk a gyerekek érdeklődését, valamint az elhasznált vagy elrontott dolgokat is ki kell cserélni.


Képzeletbeli gyerekek névkártyái Társasjáték-‐dobozok Alkotórészekkel teli doboz, beleértve anyagokat, karton-‐csöveket, ruhákat, stb. A FORRÁSLISTÁÉRT LÁSD a 18-‐19. oldalt

10

Nicholson, S. (1971) How not to cheat children: the theory of loose parts, Landscape Architecture Quarterly, 62(1):30-‐4


81



Tréneri jegyzetek Az alkotórészek elmélete11 Cikkében, mely a Landscape Architeture-‐ben (1971, október) jelent meg „Hogyan ne csapjuk be a gyerekeket: az alkotórészek elmélete” címmel, Simon Nicholson a következőket állítja: „Bármely környezetben mind a találékonyság szintjei és a kreativitás, mind a felfedezés lehetősége közvetlenül a benne lévő változók számától és fajtájától függ.” Vagyis minél többféle dolog található a játékterekben, annál több lehetőség áll a gyerekek rendelkezésére, hogy sokféle különböző módon játszhassanak, a szükségleteiknek és az érdeklődésüknek megfelelően. Nicholson a strandot hozza a sikeres játékkörnyezet példájaként, a kővetkezők miatt: • • • • • • •

A rendetlenség mértéke A mozgatható alkotórészek elérhetősége Változatos élő és nem élő tárgyak jelenléte Latyak: a gyerekek szinte az összes idejüket a víz és a homok találkozásánál töltik A hullámok vég nélküli és változó hangja Hatalmas, nyitott, világos tér A kék fény jelenléte (amelyről azt mondják, nyugtató hatású)

Ez az ideális játéktér nagyszerű leírása. Hatalmas, változatos, változó, természetes, képlékeny, kiterjedt és valami ősi visszhangzik benne. Érdemes megemlíteni azt is, hogy a strand olyan erőteljes játék-‐kiváltó médium, hogy még az egyébként vonakodó felnőttekből is játékos viselkedést vált ki. Nicholson munkájának központi gondolata, hogy egy minőségi játszótéren a gyerekek „művész, tudós, filmkészítő, szerelő, tervező és építész”-‐palántává válhatnak. A felnőttek nem felügyelik őket folyamatosan, így olyan alapvető dolgokat fedezhetnek fel, mint az észlelés, a feldolgozás és a hibák elkövetése, pusztán azért, mert izgalmas. Mik lehetnek ezek az alkotórészek? Bármi – könyvektől és újságoktól kalapácsokig, zugokig, szögekig, kötelekig és fákig, tűztől és főzőedényektől… minél több, annál jobb!

11

Taken from Hughes, B. (1996) “Play Environments A Question of Quality “ Play Education

82



5: Alkotórészek-‐körhinta


10 perc

1. Írd fel a különböző kategóriákat flipchart papírokra: •

Papír

•

Fa

•

Szövetek

•

Fém

•

Természetes

•

Műanyag

•

Tartályok

•

Gumi

2. Oszd fel őket kisebb csoportokra és adj minden csoportnak egy más színű tollat. 3. Add a papírokat sorban minden csoportnak és kérd meg őket, hogy írják fel az ötleteiket. Adj nekik néhány percet és add tovább a papírokat. 4. Tedd fel a papírokat a falra, hogy láthassák a résztvevők. 5. Beszéljétek meg, a kellékek széles választéka és a kreatív játékra való lehetőség milyen szikrákat gyújthat meg a gyerekekben (lásd a táblázatot a következő oldalon). 6. Kérd meg a csoportot, hogy írjanak fel annyi alkotórészt, ahányat csak tudnak a munkafüzet 58. oldalára.

Tréneri jegyzetek Ösztönözd őket, hogy kellékekre gondoljanak és ne játékokra! Kérdezd meg, vajon honnan szerezhetnek be ilyen dolgokat: pl. otthonról, helyi vállalkozásokból, barkácsboltokból, helyi közösségektől, szülőktől/gondozóktól, stb.. Mondd el, hogy elgondolkozhatnak azon, hogy alkotórészeket használjanak a játéklehetőségüknél, amit terveznek, és amelyről a 7. részben majd beszámolnak. Tarts egy rövid szünetet

Kellékek: • •

Flipchart papír és tollak Alkotórészek


83



Alkotórész-‐példák Műanyag

Fém

Gumi

Szövetek

Bevásárlótáskák

Fémkupakok

Autógumik

Ruhák

Joghurtos dobozok

Edények/serpenyők

Tömlők

Hálók

Tejes rekeszek

Konzervdobozok

Kesztyűk

Lepedők

Szemetes zsákok

Konténerek

Gumicsizmák

Bőr

Buborékfólia

Mágnesek

Cipőtalpak

Madzag

Ponyvák

Bevásárló kocsik

Labdák

Vatta

Hordók

Gémkapcsok

Csőbelsők

Takarók

Tejes dobozok

Szögek

Rugalmas szalagok

Zsákok

Szívószálak

Kulcsok/gyűrűk

Gumiszőnyegek

Bársony

Felfújható dolgok

Drót

Lábtörlők

Függönyök

Öntőformák

Függönykarikák

Gumicsövek

Kötények

Plexiüveg

Nyomtatott (nyáklap)

Tároló dobozok Filmtekercs-‐tárolók Tálcák Kenyeres rekeszek

Tepsik Régi evőeszközök Drótháló

Pamuttekercsek

Akasztók

Polisztirol

Szemetesek

Lepedők Vezetékek ereszcsatornák

áramkör

Biciklivázak / Lakatok Rugók

Vizes hordók

Fémhuzalok

Flakonok

Alufólia

Gombok

Érmék

Spatulák

Kerekek

CD-‐k

Mosógép-‐dob

Szőnyegek Faliszőnyegek Nemez Párnák Gyapjú Vászon Harisnyák Zoknik Rögzítő hálók Függőágyak

84




Fa

Tartályok

Természetes

Jelmezek

Farönkök

Üvegek

Víz

Parókák

Raklapok

Csészék

Gesztenyék

Kalapok

Kerti bambuszrudak Tálak

Kövek és kavicsok

Cipők

Fűzfavesszők

Vödrök

Homok

Szemüvegek

Botok

Bőröndök

Levelek

Egyenruhák

Lécek

Vizeshordók

Szél

Smink

Fűrészpor

Üvegek

Sár

Ékszer

Ágak

Dobozok

Szőr

Üveg

Villanyoszlopok

Locsolókannák

Magok

Köpenyek

Uszadéka

Kancsók

Eső

Sálak

Rudak

Virágcserepek

Tűz

Álarcok

Gallyak

Szivacsok

Szalma / széna

Napszemüvegek

Bambusz

Kosarak

Hínár

Fényképezőgépek

Deszkák

Olajos hordók

Föld

Bábok

Faoszlopok

Rekeszek

Szén

Jelmezek

Padok

Lavórok

Fenyőtobozok

Arcfestékek

Ajtók

Virágládák

Kagylók

Henna

Keretek

Ereszcsatornák lefolyócsövek

Dobozok Rekeszek Vasúti talpfák Faszegek

Hátizsákok Zacskók

/ Virágok

Haj-‐kiegészítők

Hó / jég

Tetoválások

Makkok

Zászlók

Tollak

Vallási jelképek

Kövek

Nagy anyagdarabok

Fű

Kulturális kellékek, pl. evőpálcikák, indiai sálak, wok, stb.


85



6. A játékterek megteremtése

30 perc

Mutasd be az olyan terek koncepcióját, amelyek hatnak az érzelmekre – más néven az affektív játéktereket, ahogyan azt a játékterek négy típusánál megbeszéltük. 1. Kérd meg a csoportot, hogy emlékezzenek szívesen látogatott tereikre. Beszéljétek meg, milyen a sötétben játszani; visszhangos terekben játszani; esőben vagy más időben odakint játszani; a strandot, mint játékteret. Mit érzünk ezekben a terekben? 2. Mutasd meg a csoportnak, hogy csinálhatunk bambuszodút. 3. Csoportonként adj nekik bambuszrudakat, hogy megépíthessék a sajátjukat és kellékeket, hogy különböző affektív tereket csináljanak. Pl. olyat, ami az érzékeket ingerli. Különböző kellékek lehetnek: •

Sötét szemetes zsákok, amelyek sötétítik a teret

•

Tündérfények, fáklyák

•

Indiai sál-‐anyagok

•

Ponyva

•

Hálófüggöny

•

vízálló köpenyek (esőkabát)

•

Természetes kellékek

•

Hálók

•

Műanyag pókok és rovarok

•

Léggömbök

4. Adj a csoportoknak 20 percet az építésre és az olyan terek kitalálására, melyek valamilyen módon hatnának a gyerekekre. 5. Látogassátok meg egymás terét és nézzétek meg, ki mit épített. 6. Beszéljetek a természetes helyzetekről, melyeket egyes terek adnak a gyerekeknek, pl. legurulni egy dombról, mert az erre invitál, felmászni egy fára vagy beleugrani egy pocsolyába. 7. Beszéljétek meg, mit tudnak tenni, hogy megváltoztassák a teret, amiben a gyerekek játszanak. Szereljétek szét az építményeket, és tegyetek rendet.


Bambuszrudak az odúépítéshez vagy szárítókötél és csipeszek Madzag, ollók, ragasztószalag Sokféle anyag és kellék az vonzó terek létrehozásához

86




Tréneri jegyzetek Affordanciák: természetes meghívás a játékra12 Az affordanciák (vonzóerők) azt mutatják, hogy a fizikai környezet milyen lehetőségeket kínál fel a gyerekeknek a játékra. A játékaffordanciákat úgy is értelmezhetjük, mint játékra való felhívásokat, melyek akkor lépnek fel, mikor a gyerek találkozik a fizikai környezettel. Szabadtéri természetes környezetek változatos és élő játékra való felhívásokat nyújtanak, de a belső terek is változatos affordanciákkal bírhatnak, ha rászánjuk az időt, hogy végiggondoljuk, mit tud a tér nyújtani a gyerekek számára. „Az affordanciák funkcionálisan jelentős tulajdonságai a környezetnek, melyeket az információ aktív feldolgozása során érzékelünk. Az affordanciák származhatnak mind a környezettől, mind a benne cselekvő egyéntől. Az affordanciák mindig egyediek és minden egyén és specifikus csoport számára különbözőek.”

Kytta, M. (2002) Journal of Environmental Psychology (22:109-‐123)

Ha olyan szemmel nézünk a környezet nyújtotta lehetőségekre, hogy hogyan támogatják a gyerek játékát, az affordancia koncepcióját alkalmazva láthatjuk, hogy a gyerekek felfedezik a környezetet, miközben annak is tudatában vannak, hogy a környezetben cselekednek. Ez a perspektíva segít fenntartani a gyerekközpontú fókuszt, ahogyan azt a játékmunka alapelveinél kiemeltük, kielégítve a gyerek egyéni szükségletét, személyiségét, érdeklődését, motivációját, stb. Az affordancia egy kiemelten dinamikus rendszert ír le – a különböző elemek különböző játékélményekre nyújtanak lehetőséget a különböző egyének számára különböző alkalmakkor. A lehetséges játékaffordanciák a játékkörnyezet minőségével és sokféleségével kapcsolatosak. Bármely összetett, interaktív térben a benne vagy vele való játék lehetőségei (affordanciái) végtelenek. Az affordanciák koncepciójába beletartozik a játékhoz való „alkotórészek” ötlete is.

12

Maudsley, M. (2007) Children’s Play in Natural Environments: CPIS factsheet


87



7. Összefoglalás és a 7. modulra való felkészülés

10 perc

Gondolkodjatok el ezen a részen, és beszéljétek meg, mit kell tenniük a 7. részhez. Feladatok •

A résztvevőknek meg kell tervezniük és valósítaniuk egy rövid játéklehetőséget arra alapozva, amit a képzésen tanultak.

•

A játéklehetőségnek támogatnia kell a szabadon választott játékot, lehet kevés gyerekkel vagy egy nagy csoporttal.

•

Amikor létrehozták a játékterüket, alkotórészeket biztosítottak, vagy elvitték a gyerekeket egy helyre, mely játékra invitálja őket, akkor csak az a feladatuk, hogy megfigyeljék a gyerekeket és azt, hogyan játszanak.

•

Felismerik a játékciklus elemeit?

•

Végeztek kockázat-‐előny elemzést?

•

Úgy játszottak a gyerekek, ahogyan azt előzetesen gondolták?

•

A beavatkozás mely szintjét alkalmazták?

Utalj a Résztvevői munkafüzet 59. oldalára további információkért. Kérd meg a résztvevőket, hogy készítsenek fotókat arról, amit létrehoztak, és amennyiben lehetséges, hozzanak magukkal a játékból egy olyan kelléket, amit használtak vagy létrehoztak. Szervezzétek a következő részt akkorra, amikorra már volt elég idejük befejezni a feladatot, és vissza tudnak térni, hogy beszámoljanak róla. Mondd el nekik, hogy nagyon várod már, hogy meghallgasd, mit csináltak!

88





89



90




7. modul-‐terv: Önértékelő gyakorlat Cél: a résztvevő megérti a visszacsatolás értelmét és fontosságát A résztvevő által megszerzett képesség: •

Képes reflektálni azokra a folyamatokra, amelyekben segítőként részt vett

•

Meg tudja határozni azokat az utakat (legalább kettőt), amelyek felé továbbfejlődhet.

Idő


Módszer

Kellékek (Résztvevői csomag hiv.)

10 perc 1. Nyitás

A modul bemutatása

A terem berendezése a A résztvevők érezzék szükségleteik alapján kényelemben magukat Játék: 1, 2, 3, Majom! 60 perc 2. A saját bemutatása

játékalkalom Az egyének bemutatják, RM 67-‐70. oldal mit csináltak, fotókkal és felhasznált anyagokkal illusztrálva a bemutatót

10 perc Szünet (Választható) 20 perc 3. Önértékelő gyakorlat 10 perc 4. További terveim

Kiselőadás

RM 63 – 65 oldal

Csoportos megbeszélés Kavicsok a tóban

RM 73. oldal

Csoportos tevékenység 10 perc 5. A képzés értékelése

Kiselőadás

Értékelő lapok

Kérdések és válaszok


91



1. Nyitás

10 perc

Üdvözöld újra a csoportot és tudasd velük, hogy már nagyon várod, hogy meghallgathasd, milyen volt a játék, amit kipróbáltak. Biztosítsd, hogy mindenki bemutatójához megvannak a szükséges kellékek, és nyugtasd meg őket, hogy ez egy olyan csoport, amely megoszt egymással dolgokat, és senki nem ítél meg másokat, mivel tudják, hogy mindegyik játéklehetőség egyedi volt, különböző gyerekekkel, változatos helyeken. Rendezzétek el úgy a termet, hogy az kielégítse az igényeiket, és határozzatok meg egy sorrendet, amelyben bemutatják a játéklehetőségeket. Biztosítsd, hogy mindenki nyugodt, és nem feszült a bemutató miatt. Játék -‐ 1, 2, 3, Majom! Magyarázd el, hogyan kell játszani ezt a játékot, és biztosítsd számukra, hogy ez majd megnevetteti és megnyugtatja őket! 1. Kérj meg mindenkit, hogy álljon fel és keressen magának egy társat, lehetőleg olyasvalakit, akit még nem ismer nagyon mélyen. Ketten együtt számoljanak el 1-‐től 3-‐ig, azaz A mondja az 1-‐t, B mondja a 2-‐t, majd újra A mondja a 3-‐t; majd kezdjék újra, úgy, hogy B mondja az 1-‐t és folytassák addig, amíg meg nem állítod őket. 2. Ezután cseréljék ki az 1-‐est egy tapsra, vagyis így menjen – „taps”, 2, 3, stb. 3. Amikor a csoport megértette és begyakorolta ezt, cseréld ki a 2-‐est egy dobbantásra, azaz a játék így fog menni – taps, dobbantás, 3! 4. Végül vezesd be a „majom” szót a 3-‐as helyett, és a párok így mennek majd – „taps”, „dobbantás”, „majom”! Ez egy szórakoztató játékká válik, és gondolkodásra készteti a résztvevőket! Miután játszottatok egy kicsit, készítsd fel őket, hogy elmondják, mit csináltak.

92




2. A játéklehetőségek bemutatása

60 perc

Mindenkinek engedd meg, hogy bemutassa, mit csinált. Biztasd a csoportot, hogy tapsolják meg egymást, és tegyenek fel specifikus kérdéseket a bemutató után. Példák a lehetséges kérdésekre: •

Miért csináltad azt, amit csináltál?

•

Élvezték a gyerekek?

•

Milyen korúak voltak a gyerekek?

•

Mit gondolsz, milyen előnyei voltak ennek a típusú játéknak?

•

Honnan szerezted be a kellékeket?

•

Milyen típusú teret hoztál létre?

Köszönd meg mindenkinek, miután befejezte. MEGJEGYZÉS: A csoport létszámától függően ez eltarthat akár egy óráig is, de az is lehet, hogy rövidebb idő alatt végeztek, ezért készülj fel, hogy kitöltsd az időt egy különböző játékterekről szóló kisfilmmel. Tarts szünetet a bemutatók után, ha az idő engedi.


Készülj fel a prezentációk vagy kisfilmek és képek bemutatására Flipchart felület a képek / bemutatók kiállítására


93



3. Önértékelő gyakorlat

20 perc

Tereld össze a csoportot és köszönd meg a munkájukat. Általánosságban beszéljétek meg, mit csináltak, és mi tetszett nekik a többiek ötleteiből és játéklehetőségeiből. Önértékelés Most kérd meg őket, hogy egyénenként gondolják végig, mit csináltak és tegyék fel maguknak a következő kérdéseket: A. Mit tettél ezekkel kapcsolatban: 1) A gyerekek szabadon választott játékának támogatása 2) A környezet vagy a tér végiggondolása 3) A gyerekek egyéni szükségleteinek kielégítése B. Mit tudnál javítani ezekkel kapcsolatban: 1) A gyerekek játékának megértése 2) A kapcsolatod a gyerekekkel 3) A játékterek felszerelése Kérd meg őket, hogy magukban írják le a gondolataikat a munkafüzet 64-‐65. oldalára. Öt perc múlva állítsd párba őket, hogy megoszthassák egymással a gondolataikat. A játékmunka alapelveinek áttekintése Az 1. és a 2. alapelv meghatározza, mit jelent a „játék” és annak fontosságát a gyerekek és a közösségeik számára. A 3-‐8. alapelv abban segítenek, hogyan válhatunk játékmunkássá, és mi a szerepünk annak támogatásában, hogy a gyerekek szabadon választhassák meg a játéklehetőségeiket. Összefoglalva: • • • • • •

A játékmunka 3. alapelve – támogasd a játék „folyamatát”, bármit is teszel A játékmunka 4. alapelve – hirdesd a játékot, és beszélj róla A játékmunka 5. alapelve – támogasd a gyerekeket a játékterek megteremtésében A játékmunka 6. alapelve – értsd meg a játékot, és gondolkodj azon, amit teszel A játékmunka 7. alapelve – ismerd fel, a gyerekek játéka hogyan hat rád, és fordítva A játékmunka 8-‐ alapelve – értsd meg, mikor, hogyan és miért avatkozol be a játékba

Hangsúlyozd, hogy lényegbevágó végiggondolnunk, mit csináltunk, hogy jó játékmunkásokká váljunk, mivel minden gyerek, minden helyzet és minden játéktér más lesz. És emlékezz, hogy a játék a gyerekek joga ( ENSZ Gyermekjogi egyezmény 31. cikkely)!

Kellékek: •

A játékmunka alapelvei-‐poszterek

94



4. Továbblépés


10 perc

Kavicsok a tóban 1. Minden résztvevőnek adj egy darab papírt, amire egy nagy kavics van rajzolva. 2. Kérd meg a résztvevőket, hogy gondolják végig az előző feladat alapján, hogy egyénileg mit fognak magukkal vinni a gyerekekkel való munkájukba. 3. Kérd meg őket, hogy írják a kavicsra, amit magukkal visznek, és ami támogatni fogja a gyerekek szabadon választott játékát. 4. Egy tavat jelképező kék anyagot felhasználva kérj meg mindenkit a csoportból, hogy lépjenek előre és osszák meg egymással, mit fognak a tóba dobni, ami fodrozódni, fröcskölni fog, vagy egy nagy hullámot fog kelteni! 5. Gratulálj a csoportnak az elköteleződésükhöz, a képzésbe való bevonódásukhoz, és foglald össze a megjegyzéseiket. 6. Kérd meg a csoportot, hogy másolják be az elköteleződéseiket a munkafüzet 71. oldalára, hogy magukkal vihessék azokat.

Kellékek: • •

Kavicsot jelképező papír vagy az ezen az oldalon található kavics fénymásolata Kék anyag, vagy valami, ami a „tavat” jelképezi


95



5. Értékelés és további képzés

10 perc

Előzetesen készíts el flipchart papírokat a következő kérdésekkel: •

Mi az általános véleményed a képzésről? Legjobb részek… Legrosszabb részek…

•

Hogy éreztél a feladatokkal kapcsolatban?

•

Mennyire volt hatásos a tréner által használt módszer?

•

Mit

gondolsz,

ez

a

képzés

hogyan

fog

hatni

a

gyakorlatodra?

1. Rögzítsd a papírokat a falra a teremben és kérd meg a csoportot, hogy menjenek körbe és mindegyikhez fűzzenek megjegyzéseket. 2. Lesz egy egyéni értékelő lap is. 3. Amikor kész vannak, a tréner meséljen a további képzési lehetőségekről és fejlődési utakról a játékmunkában és a hozzátartozó területeken. 4. Köszönd meg mindenkinek, kívánj nekik sok szerencsét és köszönj el.

Tréneri jegyzetek

Kellékek:

• •

Értékelő lapok Flipchart papír és tollak

96


Tréner kézikönyv Értékelés



97



98





99



100




Kérdőív (csak a kérdések) 1. Jelölj be három jellegzetességet, amik szerinted a legjobban leírják a játékot: a) Strukturált b) Belülről motivált c) Szabadon választott d) Élvezetes e) Spontán f) Önirányított 2. A következő szavak közül melyek írják le a játékot a játékmunka alapelvei szerint: a) Nevelő, informatív és lényeges a tanuláshoz b) Dolgok készítése, mint a művészet vagy a kézműveskedés c) Fizikális és aktív, mint a sportok és a játékok d) Szabadon választott és a gyerek által személyesen irányított 3. Sorold fel 5 előnyét annak, ha a gyerekek és a fiatalok szabadon játszanak a saját vágyaiknak és érdeklődésüknek megfelelően: 4. Sorold fel 3 előnyét a közösség számára annak, ha a gyerekek és a fiatalok odakint játszanak a helyi környezetükben: 5. Mi az egyenlő lehetőségek meghatározása? a) Minden gyereknek, bármely helyzetben egyenlő jogokat és esélyeket biztosítani b) A gyerekek játékának szószólójaként a helyi tanácsokban és hivatalokban felszólalni c) Játékokat és kellékeket nyújtani, melyek támogatják a szabadon választott játékot d) Egy csapat részeként dolgozni a gyerekeknek szóló játéklehetőségek létrehozásában


101



6. Írj le két tényezőt, melyek megakadályozhatják vagy csökkenthetik a fogyatékkal élő gyerekek játéklehetőségeit: 7. Értékeld a következő játéklehetőséget a kockázat-‐előny elemzést felhasználva. Két fiú, 8 és 9 évesek rekeszekből, vízhatlan vászonból és fadarabokból bunkert építenek. Van náluk kalapács és néhány nagy szög is, melyeket felhasználnak a bunker keretének megépítéséhez, mielőtt bevonnák a vászonnal. Mindketten használtak korábban kalapácsot. a) Mik a kockázatok és mik az előnyök? b) Mit szükséges végiggondolni? 8. Sorolj fel 3 biztonságos munkamódszert olyan önkéntesek számára, akik gyerekekkel és fiatalokkal dolgoznak:

102




Válaszok és értékelő lap Összesen 25 pont (20 pont szükséges a sikeres értékeléshez) K.

Válasz

Pont

Megjegyzések

1.

3 jelölése

3

Ha a következők egyikét bejelölték: szabadon választott/belülről motivált/önirányított, akkor ezek mindegyike igaz. Adj 2 pontot, ha ezek egyikét sem jelölték be.

2.

d.

1

3.

5 5 felsorolása

A válaszok közé kell tartoznia: boldogabb gyerekek, önértékelés fejlesztése, kockázatelemzés maguknak, barátok szerzése, kockázatvállalás, saját ötleteik és érdeklődésük követése, kreatívnak, fantáziadúsnak lenni, stb.

4.

3 3 felsorolása

A közösség nagyobb biztonságban érzi magát, a gyerekek ismerik a szomszédjaikat, a felnőttek megismerik egymást, barátságosabbak, kapcsolatba lépnek egymással, többen akarnak ott élni!

5.

a.

6

2 akadály 2 leírása

Idetartozhatnak: hozzáférés, negatív hozzáállás, kommunikációhiány; nincs a fogyatékkal élők számára infrastruktúra, senki nem beszéli a nyelvüket, senki nincs felkészülve a gyógyszerezésük adminisztrálására.

7a

minimum 6 4 előny és 2 akadály leírása

Kellett kockázatelemzést végezniük a képzésen, úgyhogy fel kell tudniuk sorolni ilyeneket: fizikálisnak lenni, kockázatelemzés, valaminek az elérése, büszkeség, koordináció, erő, tervezési és építési készségek, stb. A kockázatokhoz – megütik az ujjaikat, hajlott vagy kilógó szögek, sérülések, a kalapács dobálása vagy rosszul használata, stb.

7b

minimum 1 1 dolog megfontol ása

Bármi a következőkből: a gyerek képessége, korábbi tapasztalat a szerszámhasználatról, a szerszám mérete a gyerekhez képest, társas nyomás, a szögek kalapácsolásához használt anyagok megfelelősége, a kalapács állapota, a két gyerek közötti kapcsolat.

8.

3 3 felsorolása

Bármi a következőkből: jó példa nyújtása, az idetartozó irányelvek és folyamatok ismerete, az elrendezés szabályainak ismerete, szükség esetén segítség vagy tanács kérése, kockázatelemzés elvégzése, megfigyelés és közbeavatkozás.

1


103



Értékelési kritérium-‐lista Fénymásold le ezt a lapot mindegyik résztvevőnek. A képzés teljesítése esetén biztosítsd, hogy mindegyik résztvevő teljesítette az értékelési kritériumokat, így a tanúsítványok kiadhatóak. A trénerek karikázzák be, hogy jelezzék, ha a kritérium teljesült. A részt-‐ vevő neve

A képzés dátuma

Leírás

Tréner jelzése

Önértékelő naplók befejezése Az önértékelő oldalak megmutatják, hogy a résztvevő végiggondolta, mi történt a részek során és megmutatja, hogy megértette az egyenlőséget

Megjegyzések

Igen

Igen

Nem

Nem

Teszt teljesítése (a 25 pontból mennyi)

Az 5. rész értékelési Igen kritériumainak teljesítése Nem

A 6. rész értékelési Igen kritériumainak teljesítése Nem

A játéklehetőség bemutatása és Igen a 7. rész értékelési Nem kritériumainak teljesítése

A csoportos részek legalább Igen 80%-‐án való részvétel Nem

részek Igen Nem

Teljesítette a megfigyelhető Igen kritériumokat a képzés során Nem

Aktív részvétel folyamán

a

Döntés

Igen Nem Igen Nem Igen Nem Igen Nem Igen Nem Igen Nem Igen Nem

Tréner neve

Aláírás

Dátum

Átment

Képzést nyújtó szervezet Aláírás neve

Dátum

Igazolt

104




Értékelési kritérium-‐lista A Résztvevő által megszerzett képesség:

Az értékelés Módszere

1. modul


Teszt

1. modul


Teszt

2. modul

A játék legalább öt gyerekekre és fiatalokra vonatkozó előnyét Teszt fel tudja sorolni

2. modul

A természetben történő játék három előnyét fel tudja sorolni

3. modul

Az egyenlő esélyek biztosításának legalább két definícióját Teszt ismeri

3. modul

Legalább két olyan akadályt képes legyen megnevezni, amely Teszt akadályt képezhet a gyerekek számára a szabad játék során

4. modul

Képes kockázatelemzést végezni egy játéklehetőség esetén

4. modul

Le tud írni legalább három biztonságos technikát a játék Teszt támogatásával kapcsolatosan

Teszt

Teszt

5. modul

Megismeri a játékciklus elméletet

Résztvevői munkafüzet

5. modul

Legalább 12 olyan dolgot fel tud sorolni, amelyből a gyerekek Résztvevői kreatívan alkothatnak, és meghatározza, miként lehet rájuk munkafüzet szert tenni.

6. modul

Ismer négy módot arra, miképpen tudja a játékigényeknek Résztvevői megfelelően változtatni a környezetet. munkafüzet

6. modul

Képes reflektálni azokra a folyamatokra, amelyekben részt Résztvevői vett segítőként munkafüzet

7. modul


Önértékelő napló

7. modul


Önértékelő napló


105


Tréner kézikönyv Támogató anyagok

106





107



108




Terminológia/Szószedet Kifejezés

Definíció

A gyerekek jogai

1989-‐ben a világ kormányai minden gyermekre kiterjedő jogokat adtak a gyermekeknek, megalkotva az ENSZ Egyezményt a Gyermekek Jogairól. Ezek a jogok azt a célozzák, mire van szükségük a gyermekeknek a túléléshez, a növekedéshez és a lehetőségeik beteljesítéséhez. Minden gyermekre egyaránt vonatkoznak, tekintet nélkül arra, hogy kik ők, vagy honnan jöttek.

A játékmunka alapelvei

Nyolc alapelv, melyek a játékmunka professzionális és etikai keretrendszerét fektetik le. Bemutatják, mi teszi a játékot és a játékmunkát egyedivé, és a gyermekekkel és fiatalokkal való munkával kapcsolatos perspektívát nyújtanak. Olyan felismeréseken alapulnak, mint a gyermekek és a fiatalok pozitív fejlődésre való képességének növekedése, amennyiben a lehető legszélesebb körű környezetekkel és játéklehetőségekkel találkoznak.

Alkotórészek

Az alkotórészek olyan anyagok, melyek mozgathatók, hordozhatók, kombinálhatók, újratervezhetők, sorba rendezhetők, és különféle módokon szétszedhetők és újra összerakhatók. Nincs specifikus irányultságuk, használhatóak külön-‐külön vagy más anyagokkal kombinálva. Az alkotórészek lehetnek természetesek vagy szintetikusak. Például a játékban az alkotórészek lehetnek kövek, tuskók, homok, kavicsok, szövetek, gallyak, faanyagok, raklapok, labdák, vödrök, kosarak, ládák, dobozok, farönkök, virágok, kötél, autógumik, kagylók vagy tengeri kövek.

Beavatkozási stílusok

A játékkörnyezetben a játékmunkás rendelkezésére álló módszerek választéka. Ezek a teljes nem-‐beavatkozástól a specifikus beavatkozásig változhatnak. Beletartozhatnak a következők: várjon arra, hogy behívják a játékba; ösztönözze a nem-‐megzavart játékot; ösztönözze a gyermekeket és a fiatalokat saját értékeik felfedezésére; hagyja a gyermekeket és a fiatalokat a saját teljesítményük javítani; hagyja a játék tartalmát/szándékát a gyermekekre/fiatalokra; hagyja a gyermekeket és a fiatalokat eldönteni, hogy miért játsszanak; ösztönözze a gyermekeket és a fiatalokat a megfelelő viselkedés megértésére; csak akkor irányítson, amikor a gyermekek és a fiatalok arra megkérik.

Biztonságos munkakörnyezet

A gyermekekkel dolgozó felnőttek számára nyújtott irányelvek, pl. ne maradjunk egyedül egy gyermekkel, megfelelő ruházatot viseljünk, ne adjunk ki magunkról személyes adatokat.

Egészség és biztonság

Szabályozások és eljárások, melyek a munkahelyi és a köztereken előforduló balesetek és a sérülések megakadályozását szolgálják.


109



Fogyatékos gyerekek és Sérült gyermekek és fiatalok, akik a játékokhoz való hozzáférésben akadályokat tapasztalnak. Ebbe beletartozik a fizikai vagy érzékelési fiatalok

sérülés, a tanulási vagy kommunikációs nehézségek, az egészségügyi állapotok, vagy a kihívást jelentő és összetett követelményekkel járó, állandó vagy átmeneti állapotok.

Fogyatékosság

A tevékenységben való korlátozottság hátránya, a mai társadalom felépítéséből fakadóan. A társadalom nem, vagy csak nagyon kevéssé veszi figyelembe a sérült embereket, így kivonva őket az átlagos szociális tevékenységekből. A fogyatékosság így a szociális elnyomás és a diszkrimináció egy speciális formája. * Meghatározás – az ENSZ 1981-‐es Fogyatékkal Élők Nemzetközi Éve alapján

Gyereknevelő

Olyan személy, aki irányítja és oktatja a gyermekeket

Gyermekgondozás

Kiskorú gyermek gondozása a szülők elfoglaltsága esetén, különös tekintettel a bölcsődékre, az óvodákra vagy a bébiszitterekre.

Hátrányos gyerekek

helyzetű Gyermekek, akik nem férnek hozzá az élet bizonyos alapvető szükségleteihez vagy előnyeihez, mint a megfelelő lakhatás, orvosi ellátás vagy iskoláztatás.

Ideiglenes játéktér

Olyan terek, amelyek változtathatóak és módosíthatóak, igazíthatóak vagy elbonthatóak, mivel mozdítható, kellékek, anyagok és építmények széles választéka található meg bennük – felbontva a nagy teret különböző kisebb terekre, melyek különböző tevékenységek végzésére lesznek így alkalmasak. Például: bunkerek és zugok építése; anyagok és alkotórészek használata képzeletbeli helyek építésére, mint egy kórház vagy egy erdő; az adott játék igényei szerint a bútorok ide-‐oda tologatása. Egy átmeneti játéktér egy bútor mögötti néhány négyzetmétertől, egy szobán át egy egész mezőig terjedhet. Spontán módon is kialakítható, de előre is meg lehet tervezni.

Játék

A játék az, amit a gyermekek és a fiatalok tesznek, amikor a saját ötleteiket követik, a saját módjukon és a saját okaikból kifolyólag. (Vegyük komolyan a játékot -‐ Getting Serious about Play, DFES 2004) A játék egy szabadon választott, személyesen irányított és belülről motivált folyamat. Azaz a gyermekek és a fiatalok határozzák meg és irányítják a játék tartalmát és célját, a saját ösztöneiket, ötleteiket és érdeklődésüket követve A játék olyan folyamat, amely szabadon választott, személyesen irányított és belsőleg motivált. A gyermekek és a fiatalok maguk határozzák meg a tartalmát és a célját, mégpedig saját indíttatásuk, ötleteik és érdeklődésük alapján. Az azt játszanak, amit akarnak, és úgy, ahogy akarják. (A játékmunka alapelvei)

110




Játék szektor

Egy szektor egy adott nemzet gazdaságának, társadalmának vagy egy tevékenységtípusnak a jól megkülönböztethető szelete. A játék szektor a társadalom egy része, mely a gyermekek játéklehetőségeinek támogatásával foglalkozik.

Játék-‐könyvtár

A játékkölcsönzők azért vannak, hogy támogassák a gondolatot, miszerint a játék fontos a gyermekeknek. Megelőző szolgáltatásként működnek, babás vagy fiatal gyermekes családok, vagy sérült gyermekek ellátottságában fellelhető hiányok betöltésével. Támogató, baráti szolgáltatást nyújtanak a szülőknek, és elérhetővé, kölcsönözhetővé tesznek megfelelő játékokat, így növelik az otthonokban a közös játék lehetőségét.

Játékmunka

Az a munka, mely során a gyermekeknek való játéktereket hozunk létre és tartunk fenn, és az a módszer, mely során úgy dolgozunk a gyermekekkel és a fiatalokkal, hogy támogatjuk a játéklehetőségek széles választékát.

Játékmunkás

A játékmunkás a játékmunkában dolgozó személy. A játékmunkás segít létrehozni a megfelelő teret, hagyja a gyermekeket a saját játékuk megrendezésére egy biztonságos, de nem korlátozott környezetben. A játékmunkások megfigyelik a gyermekeket játék közben, megjegyzik a gyermekek érdeklődési körét és játék közben mutatott viselkedését, lehetőséget teremtenek a gyermekeknek a játék meghosszabbítására, új kihívásokat teremtenek, ha kívánják és meghallgatják a gyermekeket.

Játéktér/elrendezés

Bármely terület – fizikai, érzelmi, állandó vagy átmeneti –, mely támogatja és gazdagítja a gyermekek és fiatalok számára rendelkezésre álló lehetőségeket az önirányított játékra. Egy játékkörnyezetbe tartozhat egy vagy több játéktér.

Kompenzáló játékterek

Ezek a játékterek figyelembe veszik, melyek azok a lehetőségek, amelyek-‐ hez a gyermekek egyébként nem tudnak hozzájutni, és pótolja azokat. Le-‐ het ez egy nagy nyitott tér, ha egy gyermek panelházban lakik; vagy más gyermekek, akikkel játszani lehet, ha az adott gyermek egyke vagy sérült, és emiatt kevéssé tud más gyermekekkel együtt lenni. Olyan lehetőséget is jelenthet, mint pl. a tűzgyújtás, rendetlenség, vagy a szabad ég alatt alvás, amennyiben az adott gyermek ezeket még soha nem tehette. A kompenzáló környezetek lehetnek attitűdbeliek is, megengedve a gyer-‐ meknek, hogy a mesterségesen megszabott életkori és képességbeli hatá-‐ rokat átlépve játsszon, a felnőtteket játékosnak lássa, vagy egészen egy-‐ szerűen szabad legyen másznia, amit máshol nem tehet meg. Azzal, hogy a játéknak fizikai és kulturális értelemben is teret adunk s így gyarapítjuk azt, bebizonyítjuk a gyermekeknek, hogy a játéknak és ehhez kapcsolódó-‐ an a szükségleteknek és a gyermekkor örömeinek értéke van.

Minden gyerek/Játék Minden gyerek egyenrangú, egyenlő jogaik és lehetőségeik vannak játék mindenkinek/Egyenlőség közben.


111



Önkéntes

Olyan személy, aki részt vesz egy tevékenységben, odaszenteli az idejét, nem kap fizetést, s olyan dolgot tesz, amely a környezet vagy egy más személy (közeli rokonokon kívül vagy mellett) előnyére válik. E meghatározás mellett központi jelentőségű a tény, hogy az önkéntes szabadon választja a tevékenységet. Tartozhat ehhez formális tevékenység, köz-‐, magán-‐ vagy önkéntes szervezeteken keresztül, akárcsak informális részvétel a közösség életében.

Önkéntes szektor

Az önkéntes szektor vagy közösségi szektor (non-‐profit szektor) a szociális aktivitás egy szférája, olyan szervezetek által irányítottan, amelyek nem profitalapúak és nem kötődnek a kormányhoz.

Sérültség

Egy végtag egészének vagy egy részének hiánya, vagy egy nem megfelelően működő végtag, szerv vagy testi folyamat. Egy egyedi fizikai, pszichés vagy érzelmi „megjelenési mód”, mely különbözik a „normálistól”. * Meghatározás – Michael Oliver (1986). A Fogyatékosság Megértése: az elmélettől a gyakorlatig

Szabadon játék

Ugródeszkák

választott A szabadon választott játék olyan játék, amelyet a gyermek választ meg és

dönti el, hogyan és miért tegye, amit tesz. Olykor strukturálatlan vagy szabad játéknak nevezik, előfordulhat egyedül, társakkal vagy gondozókkal. Annak köszönhetően, hogy megkapják a szabadságot saját ötletek kitalálására, a nekik megfelelő tempóban, fejleszteni tudják a kreativitásukat és növelhetik az önbizalmukat. Felnőtt által vezetett strukturált tevékenység/beavatkozás, mely ösztönözheti a szabad játékot. Pl. a homokban félig elrejtett, üzenetet tartalmazó palack elindíthatja a gyermekeket egy kalózos játék felé, elkezdhetnek ők is palackokat gyűjteni, hogy beleírhassanak üzenetet, vagy elkezdhetnek kincsek után vadászni.

112




A rugalmasság fejlesztése (Fraser Brown13) A rugalmasság fejlesztésének ciklusa Közvetlenül hat a gyerek és a környezet kapcsolatára

A rugalmasság szintje a gyerek világában

Hozzájárul a fejlődő gyerek rugalmasságának szintjéhez, ami a fejlődő gyerek problémamegoldó képességén keresztül mutatkozik meg

Hatással van a gyerek kísérletezési, kontroll-‐, stb. lehetőségeire

A következők fejlődéséhez vezet: Önbizalom Önismeret Önelfogadás

Ezek egy sor pozitív érzés megtapasztalásához kapcsolódnak: öröm, siker, teljesítmény

A FÉSZEK és a SZSZR; a pozitív játékkörnyezet jellegzetességeinek rövid összefoglalója Fejlődési fókusz Fizikai aktivitás Értelmi ingerlés Szociális interakció Érzelmi stabilitás Kreatív teljesítmény

Jelentős lehetőségek a játékelrendezésben lehetnek: motoros készségek fejlődése; oxigén felszabadulása az agyban információ; tudás; inspiráció baráti hálózatok; kooperáció; közösségi élmény biztonság; állandóság; képzelet; problémamegoldás; színlelés

Szórakozás Szabadság Rugalmasság

kockázat; kihívás; rekreáció; szórakozás határ-‐tesztelés; hatalom és kontroll gyakorlása kísérletezés; nyomozás; felfedezés

13

Brown, F. (Ed) (2003) Playwork Theory and Practice. Buckingham: University Press


113



A rugalmasság csökkentésének ciklusa

A gyerek és a környezet közti kapcsolat stagnálása

A rugalmasság hiánya a gyerek világában

Korlátozza a gyerek rugalmasságának szintjét és gátolja a problémamegoldó képesség fejlődését

Csökkenti a gyerek kísérletezési és kontroll, stb. lehetőségeit

Lassítja a következők fejlődését: Önbizalom Önismeret Önelfogadás Annak érdekében, hogy segítsünk helyreállítani az egyensúlyt, a játékmunkásoknak úgy kell áttekinteniük a játékelrendezést, hogy biztosítsák azok rugalmasságát, képessé téve a gyerekeket és a fiatalokat arra, hogy a saját játékélményüket kontrollálják. Szintén szükség van arra, hogy megfigyeljék és megismerjék a gyerekeket, lássák, milyen típusú játékok hiányoznak az életükből, és amennyire lehet, biztosítsák, hogy a játékkörnyezet mindezeket nyújtani tudja különböző időkben.

114




Bambusz-‐odú építése Bambusz-‐odúk: A játéktér gyors megváltoztatásának egy kreatív módja A kész keret erős, könnyű és hordozható. Bent és szabadtéren is használható. Válassz olyan méretű bambuszrudakat, amik megfelelnek a térnek és a gyerekeknek. Például 120 centis rudakból kb. 180 cm-‐es belső átmérőjű készíthető (és könnyen tárolható) – a 240 centis rudakból pedig olyan, amiben felnőttek is felállhatnak. Szükséged lesz: 25 bambusz rúdra (kerti típusú), 50 nagy gémkapocsra, szigetelőszalagra, madzagra Előkészítés: Ragassz egy-‐egy gémkapcsot a rúd mindkét oldalára, hogy egy rövid „hurkot” képezzen. A rudak előzetes elkészítése nem lényegbevágó, de megkönnyíti az építést és elérhetőbbé teszi a gyerekek számára – az első próbálkozásnál mindenképp érdemes. Építés: (legalább 5 emberre szükség lesz, hogy könnyen meg tudjátok csinálni – minimális instrukciókkal a gyerekek maguk is meg tudják csinálni) 1. Vegyél 15 rudat. Fektesd őket úgy a padlóra, hogy 5 háromszöget formázzanak. A sarkokat kösd össze egy madzaggal. 2. Fektesd úgy a háromszögeket – a sarkokat egymás mellé –, hogy a belső rész egy ötszög legyen. Kösd össze őket, újra felhasználva a sarok hurkokat. 3. Vegyél még 5 rudat. Tartsd a háromszögeket csúcsukkal felfele – dőljenek enyhén kifele az alapjukról. Kösd az egyik háromszög csúcsát a másikéhoz. Ismételd meg, amíg a pentagon kész nem lesz. Az építmény már szabadon áll. 4. Fogd a maradék 5 rudat. Kösd össze őket az egyik felüknél egy csokorkén. 5. Állj az építmény közepére (segít, ha egy magas ember van itt). Az összekötözött felét felfele tartva nyisd szét a rudakat (mint egy esernyőt). Mindegyik végét kösd egy csúcshoz. 6. Az építmény kész és szabadon áll (erős struktúra, de nem lehet felmászni rá vagy hintázni rajta). Használd, ahogy van, vagy díszítsd, fedd be, bútorozd vagy bővítsd.

Játékterek és formák Általánosságban kijelenthető, hogy a gyerekek mindenhol megpróbálnak játszani. A gyerekek játszani fognak a környezetükkel akkor is, ha erre lett tervezve és akkor is, ha nem! © Volunteers in Play – Employment Routes Consortium 2015

115



Néha azok a helyek, ahol a gyerekek játszani szeretnének, nem alkalmasak erre, és a gyerekeket elküldik onnan. A gyerekeknek azonban szüksége van saját térre a játékhoz, melyet arra terveztek, hogy kielégítse a szükségleteiket, nem pedig olyanokra, melyek a felnőtt világhoz tartoznak. A játéktereknek képessé kell tenniük a gyerekeket a szabad játékra, meg kell engedniük a gyerekeknek, hogy csak „legyenek”, és a saját módjukon fejlődjenek. Ezenkívül a játéktereknek lehetőséget kell adniuk a gyerekeknek, hogy elfogadható mértékű kockázattal találkozzanak, értékelhessék és megtapasztalhassák azt. A gyerekeknek olyan találkozóhelyekre van szükségük, amelyek mentes az iskolai követelményektől, az óráktól és a felnőtt-‐vezette világtól. Szükségük van minőségi játékterekre és elrendezésekre, melyek megkönnyítik, nem pedig limitálják a játékélményüket. Szükségük van olyan terekre, amelyek lehetőséget nyújtanak a fejlődésre, készségek megszerzésére és gyakorlására. És ami a legfontosabb, a gyerekeknek szükségük van időre és térre ahhoz, hogy gyerekek legyenek. Amennyiben a gyerekektől megvonják ezeket a játéklehetőségeket, főképpen fiatal korban, a felnőttek elhanyagolják azon felelősségüket, hogy biztosítsák, a gyerekek jólléte alapvető fontosságú. Sok különböző tér és elrendezés létezik, melyet a gyerekek játékának támogatására terveztek. Ezek közül némelyek belső-‐, mások szabadtéren vannak. Némelyekben vannak felnőttek, akik szerepe a gyerekek játékának támogatása. A játékterek közé tartozhatnak: •

parkok és játékterületek

•

iskolai játszóterek

•

reggeli klubok

•

iskola utáni klubok

•

kalandparkok

•

bölcsődék

•

üdülési játéksémák

•

játékbuszok

•

városi farmok

•

Ifjúsági klubok

•

női menedékek

•

kórházi játszószobák

•

gyerekek otthona

•

fogyatékkal élő gyerekek foglalkoztató terei

•

közösségi házak

116




Alkotórész-‐példák


117



Akadályok a játék előtt – brit esettanulmány Bristol mutatja az utat az utcajátékok támogatásával A Bristoli Városi Tanács volt az első az országban, amely bevezette az időleges útlezárások rendezésének egy új, könnyebb módját, és ezáltal bátorította a gyerekeket, hogy az otthonokon kívül játsszanak. A játékutca-‐rendelet bevezetésével a tanács célja, hogy a lakók utcai játékokat szervezzenek. Eddig a lakók évente három hivatalos útlezárást kezdeményezhettek utcafesztivál vagy más közösségi program rendezésének céljából, ám most zöld utat kaptak gyakoribb programok megvalósítására, amelyre most már nem kell egyenként pályázniuk. Ehelyett évente pályázhatnak, azzal a feltétellel, hogy a szomszédságban közösen döntenek emellett. A rendelet egy, a bristoli „Játsszunk kint” projekt által kifejlesztett modellen alapul, ahol az utca időlegesen “játékutcává” alakul, a forgalom átirányítása mellett. Az utcában lakók továbbra is ki-‐ és behajthatnak az otthonukból/otthonukhoz, de segítők kísérik őket séta-‐ tempóban az utca egyik felétől a másikig. A Bristoli Városi Tanács egészségügyi kabinetének egy tagja, Jon Rogers tanácsos ezt nyilatkozta: „Az idősebb lakók emlékeznek arra, hogy a gyermekkorukban mennyit játszottak az utcán. Sajnos ezt az élményt a mai gyerekek kevesebb eséllyel élvezhetik.” „Ezzel az úttörő projekttel azt reméljük, hogy Bristol lakóinak olyan eszközöket nyújthatunk, melyek elősegítik, hogy megismerkedjenek egymással az utcán. Komoly előnyökkel jár a gyerekek egészségére nézve, ha odakint szabadon játszhatnak – ahogy a lakók is profitálhatnak belőle, mivel jobban megismerhetik a szomszédjaikat és erősebb közösséget építhetnek.” A szomszédokkal minden szervezett program előtt konzultálni kell, de ez a folyamat önmagában is erősítheti a közösséget. Laura Sarton megcsinált egy kinti játék-‐programot Dél-‐Bristolban augusztusban. A következőket nyilatkozta róla: „Volt egy közös találkozónk az összes szomszéddal, hogy lássuk, emel-‐e bárki kifogást ellene. A találkozó maga is kellemes közösségi élményt nyújtott. Vége megtudtam azok nevét, akikkel már négy éve rendszeresen elmentünk egymás mellett.” A Játsszunk Kint társalapítója, Alice Ferguson hozzátette: „Az utcai játékprogramok nem ugyanazok, mint az utcafesztiválok. Nem kell kitenni a zászlókat – sokkal visszafogottabban mehetnek a dolgok.” Ideális esetben a gyerekeknek szüksége lenne arra, hogy önállóan játsszanak, és ez a projekt segít visszaadni számukra ezt a szabadságot. Azt reméljük, hogy ez a projekt megváltoztatja az attitűdöket, megérteti az emberekkel, hogy az utcák közös terek, melyeknek különböző emberek igényeit kellene kielégíteniük, nem pusztán az autóvezetőkét. Támogatnám, hogy minden helyi hatóság végiggondolja azon kis változtatások lehetőségét, melyek elősegítenék a gyerekek ilyen jellegű játékát.” További információkért azzal kapcsolatban, hogy hogyan bátoríthatjuk az utca-‐játékokat a szomszédságban, lépjen kapcsolatba Alice Fergusonnal: [email protected].

118




Változatos játékok, jégtörők és értékelő eszközök a trénerek számára A Játékmunka Partnerség „Making It Stick” kurzusának jegyzeteiből származó ötletek. Köszönet Pete Duncannak az eszközök és ötletek megosztásáért. Bemutatkozás Mindig mutatkozz be, és ha ketten vagytok, a kollégáddal mutassátok be egymást. Sokféle információt mondj, szakmait, tulajdonságot, mit szeretsz, mit nem, mi a hobbid! Kérd meg a csoportot, hogy a mellettük lévő személyről tudjanak meg három érdekes információt, melyekkel aztán bemutathatják őt a többi csoporttagnak. Közlekedési lámpák Tegyél az asztalra kis vörös, zöld és sárga kártyalapokat, hogy a résztvevők használhassák azokat. Magyarázd el a jelentkezőknek, hogy használhatják ezeket, ha túl gyorsan mennek a dolgok (tartsák fel a vörös kártyát) és további tisztázásra van szükségük, vagy ha minden rendben van és készek a továbblépésre (tartsák fel a zöld kártyát), vagy egyszerűen, ha megerősítésre van szükségük (sárga kártya). Trénerként is használhatod a kártyákat, hogy megtudd, hogy áll a csoport. A zöld kártyát annak kifejezésére is lehet használni, ha tetszett valami, vagy teljes mértékben egyetértenek valamivel. Beszélgetés Adj a résztvevőknek lehetőséget arra, hogy beszélgessenek a mellettük ülővel, engedd meg nekik, hogy beszéljenek dolgokról, megismerjék egymást vagy kidolgozzanak kérdéseket. Hogy működjön Egy résztvevők által összeállított lista, arról, mi teszi sikeressé számukra a képzést, amely azonosítja a szükségleteiket résztvevőként és résztvevőként is. Ezek csoportszabályokká válnak. Kártya-‐interjú Válassz egy színt a kártyapakliból és ossz mindenkinek egy kártyát. Magadnak is válassz egy másik színt, majd véletlenszerűen válassz egy kártyát. Az a személy, akinél a hozzátartozó, másik színű kártya van, megkérdezhet tőled bármit, ami érdekli. Ez értékelő módszer is lehet, hogy a résztvevőktől kérdezz valamit, stb., ami akkor lehet hasznos, ha vannak olyanok a csoportban, akik nem nagyon vesznek részt a megbeszélésekben. Hüvelyk-‐pár © Volunteers in Play – Employment Routes Consortium 2015

119



Az emberek párba állításának egy módja, hogy találjanak valakit, akinek ugyanakkora a hüvelykujja, mint az övék! Ujjszavazás A tréning gyors értékelésére szolgáló módszer. Kérd meg a csoportot, hogy jelezzék az ujjaikkal (1-‐5), hogyan érzik magukat, mennyire hasznos a nap, mennyire érzik kényelmesen magukat stb. Az egy a kevéssé, az öt a nagyon! Vonalak – Mutass be másokat Kérd meg a csoportot, hogy álljanak fel egy vonalra (skálára) balról jobbra: •

ABC-‐ sorrendben a keresztnevük szerint

•

születésnapi dátumuk szerint (nem az év számít!)

•

a születési helyük szerint, északról délre

•

a bővebb családjukban élő gyerekek száma szerint

•

aszerint, mennyi időbe tellett nekik a képzésre való eljutás

A vonal újrarendezései között tedd párba őket azzal, aki mellettük áll, és kérd meg őket, osszák meg egymással a kedvenc ételüket, üdülésüket, zenéjüket, annak okát, hogy itt vannak a képzésen, stb. Néhány vonal-‐ és párcsere után ültesd újra le őket és kérd meg őket, idézzék fel, ki kicsoda, és a hozzájuk tartozó információkat. Ez egy remek egymást megismerős játék! Cseréljenek helyet azok, akik… Ültess mindenkit egy körbe, kivéve egy valakit, aki középen áll. A játék célja, hogy találjon egy ülőhelyet! A középen lévő ember azt mondja (például): „Cseréljenek helyez azok, akiknek farmerjük van!”. Ha ez igaz rád, fel kell állnod a székedről és egy másikhoz menned. A középen álló is megpróbál szabad széket találni, így aki középen marad, egy másik állítást mond. Kezdj olyanokkal, amik láthatóak, pl. ruhák, hajszín, szemüveg, stb., majd lépj tovább láthatatlan dolgokra, mint hogy mit kedvelnek, vagy nem kedvelnek, hobbik, kisállatok, stb. Ezt a játékot terápiásan, téma-‐orientált megbeszélésre vagy konzultációként is lehet használni, mivel az emberek mozognak, de nem kell beszélniük. Például „Ki gondolja, hogy cselekednünk kell…” vagy „Ki tapasztalta már…?” Kéz / pár / megosztás Kérd meg a csoportot, hogy járkáljanak körbe a teremben. Amikor azt mondod, „kéz”, fel kell emelniük az egyik kezüket; amikor azt mondod, „pár”, meg kell fogniuk egy közelükben álló kezét; amikor azt mondod, „megosztás”, meg kell osztaniuk valamit a partnerükkel, amit hazavisznek a napról, ami elgondolkoztatta őket, vagy ami kihívást jelent számukra, stb. Megkérheted őket, hogy jelezzék vissza a csoport többi tagjának, mit hallottak másokról. Ez lehetőséget ad a közvetett beszélgetésre, visszajelzésre vagy a kurzus értékelésére. Tipptársak

120




Kiscsoportokban kérdezd meg őket, hogy tippeljenek, a teremben hány ember tudja… Összeállíthatod a saját listádat attól függően, hogy milyen információkat szeretnél megerősíteni a csoportban. Például: Hány ember a teremben: •

tudja a játékmunka alapelveit

•

tudja az alkotórészek elméletét

•

törte el csontját játék közben

•

szegte meg valaha a törvényt

Csak egy közülünk… Írd fel egy nagy flipchart papírra a következőket: •

MINDANNYIAN

•

MINDANNYIAN TÚLJUTOTTUNK

•

CSAK EGY KÖZÜLÜNK

•

EGY KÖZÜLÜNK SOHA SEM

•

CSAK EGY KÖZÜLÜNK AKART MINDIG IS

Kiscsoportokban kell találniuk közös és egyedi dolgokat. Jó játék egymás megismerésére és az egyenlőségek és különbségek bemutatására. Dobd ki, tedd el, oszd meg Azért, hogy összpontosítsd a csoportot, főleg, ha munkaügyekről, utazási problémákról vagy egyéb külső tényezőről van szó, amely hatással van a képzésre, a részek elején kérd meg a résztvevőket, hogy írják fel egy darab papírra: •

egy dolgot, ami zavarja őket és meg tudnak szabadulni tőle (DOBD KI)

•

egy dolgot, amire emlékezniük kell a mai napról későbbre (TEDD EL)

•

valami pozitívat, amit megoszthatnak a csoporttal (OSZD MEG)

Ezután fizikailag dobják ki a mumusokat, tegyék el a későbbre megjegyzendő dolgokat és osszák meg az egyéb dolgokat, mielőtt továbblépnétek. Nagy kártyák Nagy játékkártyákat lehet az emberek párba-‐ vagy csoportba rendezésére vagy összekeverésére használni. Kirakó © Volunteers in Play – Employment Routes Consortium 2015

121



Vágj fel különböző színű papírokon levő képeket vagy instrukciókat, és a résztvevőknek meg kell találniuk az adott csoportot, majd esetleg egy feladatot is teljesíteniük kell. Galéria Biztosítsd, hogy legyenek a teremben változatos idézetek, képek, stb., melyek egész nap stimulálhatják az embereket, vagy érdekes elolvasandó tényeket közölnek. Egy adott ponton megkérdezheted őket, mely állítások vagy képek érdekelték őket és miért. A terem díszítése mindig extra ingereket, vagy szünetekben és érkezéskor (amikor még nem ismernek senkit) elolvasható információkat nyújt az egyéneknek. Emlékeztetők A képzés során mindig emlékeztesd a résztvevőket a célokra, hogy miről beszéltetek eddig, hova tartotok a következő órában, így lehetőséget teremtve arra, hogy az emberek összekössék az információkat, tisztázzanak vagy kérdéseket tegyenek fel. SZINTÉN Jövőbeli emlékeztetőnek, hogy hogyan és mikor fogják ezt a tudást hasznosítani, kérd meg a résztvevőket, hogy írjanak egy levelet maguknak, amelyet feladhatnak maguknak, vagy a tréner elteheti és később postára adhatja őket. 100% kvíz Tegyél fel kérdéseket a következő részről, az előző alapján és vezess egy rövid kvízt, ahol ragaszkodsz ahhoz, hogy 100%-‐ot érjenek el, hogy továbbléphessetek az új anyagra. Saci és a teve Ez egy olyan történet, amely bemutatja a facilitátor szerepét. Saci ül a tevéin a sivatagban, és szembejön vele egy család. Az apa meghalt és a tevéjét a feleségére, a fiára és a lányára hagyta. A feleség a teve egykilenced, a lány az egyhatod, a fiú a fele részét fogja kapni. A probléma az, hogy összesen 17 teve van és a család nem tudja, hogyan teljesítse az apa utolsó akaratát, mert hogyan tudnának 17 tevét 2-‐vel, 9-‐cel vagy 6-‐tal osztani. „Rendben van – mondja Saci – Odaadom az én tevém, akkor 18 lesz.” A 18 fele 9, a harmada 6, a kilencede 2. Ez összesen 17 teve és egy marad. „Az az én tevém” – mondja Saci. Visszaveszi a tevéjét és eltevegel. A facilitátor azért van ott, hogy vezesse az embereket a megoldások meglátásában és a válaszok megtalálásában, majd úgy távozzon, hogy a többiek bölcsebbek lettek és világosabban látják a dolgokat, mint korábban. Hozzák a saját anyagaikat és kellékeiket, de azzal dolgoznak, ami a többieké, és amit azok majd magukkal visznek.

122




Egészség és biztonság a játék közben Az Egyesült Királyságban Az Egyesült Királyságban úgy biztosítják, hogy a csak megbízható felnőttek dolgozzanak a gyerekekkel, hogy mindenkinek – akár önkéntes, akár fizetett munkatárs – igazolnia kell a büntetlen előéletet. Az önkéntesek dolgozhatnak külön végzettség nélkül is, ám amennyiben rendszeresen dolgoznak gyerekekkel, az Egyesült Királyságban kötelező részt venni egy gyermekekre vonatkozó elsősegély-‐ és gyermekvédelmi tréningen. Helyi szinten a gyermekvédelmi előírások változhatnak, de minden esetben a Gyermekvédelmi Törvény keretein belül. Ausztriában Ausztriában a játékmunkásoknak 18 év fölöttieknek kell lenniük, és elsődleges jogi kötelezettségük a gyermekfelügyelet biztosítása, amelybe beletartozik a gyerekek és fiatalok megóvása a sérelmektől, sérülésektől vagy károktól. A felügyeleti kötelezettség megszegése esetén a felelős személy civil-‐, vagy büntetőjogi felelősségre vonható. Emellett a játékmunkásoknak ismerniük kell a „kötelező kontrollt”. A játékmunkás legfontosabb célja, hogy biztosítsa, a gyerekek ne sérüljenek meg. Olaszországban Olaszországban a gyerekekkel dolgozó személyeknek állampolgári jogaik teljes birtokában kell lenniük, és 2014. április 6-‐a óta be kell mutatniuk a munkáltatójuknak az erkölcsi bizonyítványukat is, amely bizonyítja, hogy nem voltak elítélve gyerekek szexuális kihasználása vagy gyerek-‐pornográfiával kapcsolatos bűntényekkel kapcsolatban. Továbbá általánosan elvárt, hogy legyen valamilyen szintű képzettségük a higiéniai követelmények, az egészséges táplálkozás, a biztonság és a gyermeki elsősegély területein. Magyarországon Magyarországon a gyermekekkel történő munkavégzést különböző szinteken szabályozzák, függően a munkavállalói státusztól és a szektortól. A családi óvodákban a munkavállalónak felnőttnek (18+), jogképesnek és büntetlen előéletűnek kell lennie, megfelelő személyiség-‐ vonásokkal (a munkáltató interjú keretei között ítéli ezt meg), és általában az elsősegély és a balesetvédelem területén kell valamilyen szintű képzettséggel bírni. Az önkéntesek munkavállalása meglehetősen szabadon szabályozott, minimális, esetleg semmilyen elvárások nincs hozzá kötve. Ugyanakkor a veszélyeztetett célcsoporttal dolgozó szervezetek általában saját követelményrendszert dolgoznak ki (beleértve a saját képzésükön való részvételt), és felügyelik is az önkéntesek munkáját.


123



Törökországban Törökországban a gyerekekkel dolgozó személyeknek egy specifikus követelményrendszernek kell megfelelniük, mely a szakmai profiltól függően változik. Általánosságban a nevelőknek állampolgári jogaik teljes birtokában kell lenniük; be kell mutatniuk az erkölcsi bizonyítványukat, hogy bizonyítsák, semmilyen bűnténnyel kapcsolatban nem voltak elítélve; be kell mutatniuk az egészségügyi papírjaikat a munkáltatónak, hogy bizonyítsák, nincs fertőző betegségük; be kell mutatniuk a nevelési területen szerzett végzettségükről szóló papírjaikat. Továbbá általában elvárt, hogy elvégezzenek egy fejlődéslélektannal vagy gyermekfelügyelettel kapcsolatos kurzust. A Cseh Köztársaságban A Cseh Köztársaságban a gyerekekkel dolgozóknak a nemzeti jogi szabályozás kereteibe tartozó követelményrendszernek kell megfelelniük. Általánosságban elvárt, hogy tiszta erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkezzenek, hogy megfelelő képzésben részesüljenek és megfelelő specifikus készségeket szerezzenek a profiljuktól függően (legyen az nevelő, tanári asszisztens, óvodai nevelő, kórházak játékspecialistája, sportedző, stb.). Az elsősegély kurzusok javasoltak, nem kötelezőek, de általában a képzés részét képezik. Az önkéntesek mindig egy teljesen képzett szakember felügyelete mellett dolgoznak, és speciális kurzusokon vesznek részt felkészítésük során (például a biztonsági szabályokkal, alapfeladatokkal és felelősségekkel kapcsolatban).

124




Ajánlott könyvek a Játékmunka bevezető szintjéhez Angol nyelven: Ball, D., Gill, T. and Spiegal, B., 2008. Managing Risk in Play Provision: Implementation Guide. DfE Publications. Brown, F., 2003. Playwork – Theory and Practice. Open University Press. Davey, A. and Gallagher, J., 2006. New Playwork. Cengage Learning Vocational Else, P. 2009. The Value of Play. Continuum. Hughes, B. (2006:132) Play Types: Speculations and possibilities. London: London centre for Playwork education and Training

Hughes, B. and Playlink., 1996. Play Environments – A Question of Quality. Hughes, B., 2001. Evolutionary Playwork and reflective analytic practice. Routledge Hughes, B., Greenaway, M. and Evans, L., 2001. First Claim – a framework for quality playwork assessment. Jeeves, W., 2011. How to support children to build dens and tree houses in their play. Islington Play Association. (http://issuu.com/islingtonplayassociation/docs/slow_down_building_in_progress/7) Kilvington, J. and Wood, A., 2010. Reflective Playwork. Continuum. National Playing Fields Association., 2000 Best Play. Newstead, S. The Busker’s Guide to Playwork. (also guides to risk, inclusion, playing out, behaviour and anti-‐discriminatory practice) Russell, W & Lester, S (2010) Play For A Change.


125



Javasolt játékmunkával kapcsolatos weboldalak listája www.freeplaynetwork.org.uk – egyénekből és szervezetekből álló hálózat, mely a szabad játék alapelveit és gyakorlatát, valamint a játéklehetőségekhez való hozzájutást támogatja www.playwork.co.uk – a Játékmunka Partnerség aktuális információkat és forrásokat közöl, valamint találhatsz itt kutatásokat az oktatók és a játékmunkások számára a kültéri foglalkozásokkal, egészséggel, publikációkkal, munkákkal és egyéb hasznos linkekkel kapcsolatban. Hasznos információkat tartalmazó weboldalak a következő nemzeti szervezetektől: www.playengland.org.uk

www.playwales.org.uk

www.playscotland.org

www.playboard.org

126




A továbbiak… Előfordul, hogy a gyermekekkel végzett önkéntesség később fizetett munkához vagy akár állandó karrierhez vezet ezen a területen. Amennyiben élvezted a tréninget, van rá lehetőség, hogy további, a gyerekekkel való munka specifikus területeit érintő képzéseken vegyél részt. Az Egyesült Királyságban Az Egyesült Királyságban továbblépésként gondolhatsz például a gyermekekre vonatkozó elsősegély tanfolyamra, a gyermekvédelemre és más rövid képzésekre. Azok számára, akik gyerekekkel szeretnének dolgozni, számos lehetőség létezik, a szakértelemtől, a tapasztalattól és a személyes érdeklődéstől függően. Az alapképzést követően különböző utakon indulhatsz el, a játékmunkás-‐képzés 2/3-‐as szintű szakképzéseitől a magasabb képzettséget biztosító 4-‐7-‐es szintű egyetemi kurzusokig. A játékmunka nemzeti irodáktól szerezhetsz további információt, ilyen például a Play Wales Wales-‐ben, a Playboard Northern Ireland Észak-‐Írországban, vagy a Skillsactive/Playwork Partnerships Angliában. Ausztriában Ausztriában ez a képzés fontos ugródeszka lehet a nevelői-‐, játékmunkás-‐ vagy oktatói karrierhez. Törökországban Törökországban létezik néhány (nem formális) képzés játékmunkások számára, igaz, a játék általában a gyermekellátással kapcsolatos kurzusok egy része. A nem-‐formális képzési programokat általában az UNICEF és az Anyag Gyerek Nevelői Alapítvány (AÇEV) szervezik. Az UNICEF 0-‐6 éves korú gyerekekkel kapcsolatos szülőtréninget támogat, az utóbbi pedig Anyáknak szóló Támogató Programot vezet 3-‐9 éves gyerekekkel kapcsolatban, továbbá a Köznevelési Központokkal együttműködésben egy 14 hetes Családi Nevelési Programot vezetnek 3-‐6 éves korú gyerekekre vonatkozóan. E szervezet lebonyolít ezen kívül gyermekellátással és gyermekfoglalkoztatással kapcsolatos tréningeket, amelyek részét képezi a „játék” modul, és amely lehetővé teszi a korai gyermeknevelési szektorban való munkavállalást (óvodák, napközik, bölcsődék, stb.) tanárok asszisztenseként. Csehországban Csehországban több, a gyermekneveléssel és szabadidős szolgáltatásokkal (főleg a kultúrával, sportokkal és az önkéntességgel) kapcsolatos főiskolai és egyetemi program része már a játék. A játékmunkások, képzés után, általában megtalálhatók például a kórházakban. Továbbá a Cseh Anyaközpontok Hálózata GYES-‐en lévő nőknek szóló kurzusokat szervez, valamint felügyeli a „kötelező iskoláztatási kor alatt lévő gyerekek dajka”-‐képzésének szakmai követelményeivel kapcsolatos vizsgáztatást. Végül, az olyan


127



önkéntes hálózatok, mint a Dobrovolník14, a HESTIA és a NIDM önkéntesek képzésével foglalkoznak, és számos, az önkéntes koordinátoroknak és gyerekeknek szóló képzést is szerveznek. Magyarországon A játékmunkások Magyarországon két út közül választhatnak: közvetlenül, családoknál (bébiszitterként), vagy szervezeteknél dolgozhatnak. Amennyiben nem akarnak a formális gyermekellátás és az oktatás szektorában dolgozni, valószínűleg el tudnak helyezkedni akár játékszolgáltatásokat nyújtó cégeknél, vagy hasonló szolgáltatást nyújtó NGO-‐knál. Bár nincs még BA vagy MA szintű képzés, mely a játékra szakosodna, léteznek továbbképző kurzusok, akkreditált kurzusok és számos nem akkreditált kurzus. Bizonyos továbbképző kurzusokat az Apor Vilmos Katolikus Főiskola vagy az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pszichológiai Kar is nyújt. A nem diplomához kötött kurzusok között megemlíthetjük az élménypedagógiával, a tehetséges gyerekek fejlesztésében a játékok használatával15 vagy a Budapesti Állatkertben16 az állatkerti pedagógiával kapcsolatos kurzusokat. Olaszországban Olaszországban a játékmunkások együtt dolgozhatnak a „játékkönyvtárosokkal”, vagy az „animátorokkal”. Ehhez a profilhoz nincs külön követelményrendszer. Előnyös, ha a személynek van az oktatás területén végzettsége, akárcsak nyári táborokkal, cserkészekkel vagy gyerekekkel foglalkozó civil szervezetekkel kapcsolatos tapasztalata. A nem profitorientált központokban való önkénteskedés jó ugródeszka lehet az ezen a területen való elhelyezkedéshez. Bizonyos nem-‐formális oktatási kurzusokat kínál a Florence-‐ban székelő “Istituto degli Innocenti”17, akárcsak a Játékbuszok Nemzeti Egyesülete vagy a Játékkönyvtárak18. Ez a ViP kurzus biztosan hasznos lehet a bébiszitterek és az au pair-‐ek vagy bárki számára, akik szeretnének a formális oktatási szektorban dolgozni és professzionális oktatók, szociálpedagógusok vagy óvodai nevelők lenni.

14

http://www.volunteer.cz/, az oldalak angol nyelven is elérhetőek http://nebuloalapitvany.hu/?page_id=302 16 http://www.zoobudapest.com/oktatas/kepzesek 17 http://www.formarsi.istitutodeglinnocenti.it/start.jsf 18 http://www.alipergiocare.org/index.php?option=com_content&task=view&id=242&Itemid=105 15

128




A Játékmunka Partnerség és a ViPER projekt a Facebookon és a Twitteren is megtalálható:

www.facebook.com/PlayworkPartnerships www.facebook.com/euviperproject?fref=ts www.twitter.com/PlayworkTeam www.twitter.com/ViPER_Project

ViPER hivatalos honlapja: www.viperproject.eu


129

Rogers Személyközpontú Oktatásért Alapítvány 1126 Budapest Beethoven utca 6. [email protected] www.rogersalapitvany.hu

c e s i e the world is only one creature

Co-funded by the Lifelong Learning programme of the European Union

The European Commission support for the production of this publication does not constitute an endorsement of the contents which reflects the views only of the authors, and the Commission cannot be held responsible for any use which may be made of the information contained therein.

JÁTÉKÚT TRÉNERI KÉZIKÖNYV BEVEZETÉS A SZABAD JÁTÉK ALKALMAZÁSÁBA. viperproject.eu. Co-funded by the Lifelong Learning programme of the European Union

Recommend Documents