Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat Közgyűlése
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv 2008-2014
Készítette:
dr. Pereszlényiné Kocsis Éva Fodor Andrea Menkó Magdolna
Közreműködtek a megyei fenntartású közoktatási intézmények
2008. június 20.
1
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv
Tartalom Tartalom ..................................................................................................................................... 2 I. Bevezetés ................................................................................................................................ 4 1. Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és program célja ........................................ 4 2. Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartási tevékenységek, felelősségek .. 5 3. A dokumentum jogszabályi háttere, törvény által előírt feladatok .................................... 5 4. Fontosabb fogalmak ........................................................................................................... 8 II. Helyzetelemzés .................................................................................................................... 10 1. Jász-Nagykun-Szolnok megye általános helyzetelemzése ............................................... 10 1.1. Demográfiai adatok, megyei-régiós összehasonlítás (2002-2007) ...................... 10 1.2. A megye szociális és munkaerő-piaci helyzete .................................................... 11 1.3. Közszolgáltatások elérhetősége, a szolgáltatásnyújtás fenntartói háttere ............ 13 2. Jász-Nagykun-Szolnok megyei közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés ............. 19 2.1. Óvodáztatás .......................................................................................................... 19 2.2. Általános iskolák .................................................................................................. 19 2.3. Középiskolák ............................................................................................................. 20 2.4. Gyógypedagógiai nevelés, oktatás .......................................................................... 21 2.5. JNSZM Önkormányzat Közgyűlése fenntartásában működő közoktatási intézmények helyzetelemzése ................................................................................... 23 2.5.1. Óvodák ................................................................................................................... 23 2.5.2. Általános iskolák .................................................................................................... 23 2.5.3. Középfokú intézmények ......................................................................................... 24 2.5.4. Kollégiumok ........................................................................................................... 24 2.5.5 Szakember-ellátottság ............................................................................................. 33 2.5.6. Bejáró tanulók száma, utazási feltételei ................................................................. 34 2.5.7. Képesség-kibontakoztató és/vagy integrációs normatíva ...................................... 35 2.5.8. Önkormányzati hozzájárulás mértéke a megyei fenntartású intézményekben ....... 35 2.5.9. Továbbtanulási mutatók a megyei fenntartású intézményekben ............................ 40 2.5.10. Lemorzsolódás aránya megyei fenntartású intézményekben ............................... 41 2.5.11. Kompetenciamérések eredményei ........................................................................ 42 2.5.12. Iskolán kívüli programban való részvétel ........................................................... 43 2.5.13. Infrastrukturális feltételek az esélyegyenlőség megvalósításához ....................... 44 III. Intézkedési Terv ........................................................................................................ 47 1. Helyzetelemzés összegzése .............................................................................................. 47 2. Intézkedési terv ................................................................................................................ 49 2.1. táblázat ...................................................................................................................... 49 2.2. táblázat ...................................................................................................................... 50 2.3. táblázat ...................................................................................................................... 51 2.4. táblázat ...................................................................................................................... 52 2.5. táblázat ...................................................................................................................... 53 2.6. táblázat ...................................................................................................................... 54 2.7. táblázat ...................................................................................................................... 55 2.8. táblázat ...................................................................................................................... 56 2.9. táblázat ...................................................................................................................... 57 2.10. táblázat .................................................................................................................... 58 2.11. táblázat .................................................................................................................... 59 2.12. táblázat .................................................................................................................... 60 2.13. táblázat .................................................................................................................... 61 2.14. táblázat .................................................................................................................... 62 2
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv 2.15. táblázat .................................................................................................................... 63 2.16. táblázat .................................................................................................................... 64 2.17. táblázat .................................................................................................................... 65 2.18. táblázat .................................................................................................................... 66 2.19. táblázat .................................................................................................................... 66 3. Megvalósítás..................................................................................................................... 67 4. Ellenőrzés és monitoring .................................................................................................. 67 5. Konzultáció visszacsatolás és disszemináció ................................................................... 68 6. Szankcionálás ................................................................................................................... 68
3
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv
I. Bevezetés Az esélyegyenlőség mindannyiunk számára fontos érték, így az uniós csatlakozással Magyarországon is a fejlesztéspolitika alapvető szempontjává vált. Az esélyegyenlőség biztosítása horizontális elvárás. Érvényesítése nem pusztán követelmény, hanem az önkormányzatoknak is hosszú távú érdeke, hiszen növeli a szervezet versenyképességét. Ez legtöbb esetben nem jár többletköltséggel, inkább szemléletváltást, rugalmasságot, nagyobb figyelmet igényel a szervezettől, és szorosan kapcsolódik az önkormányzati törvényben foglaltak végrehajtásához. Az Országgyűlés 2003-ban elfogadta az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló CXXV. törvényt, amely az Európai Unió által megfogalmazott, a hazai társadalmi elvárásokat tükrözi. A fenti törvény szellemében és előírásai alapján a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 132. § (6) bekezdése alapján kellett elkészíteni a közoktatási szolgáltatást igénybe vevő halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek, tanulók nevelése, oktatása sikerességének érdekében a megyei fenntartású intézményekre vonatkozó közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzést és intézkedési tervet. A dokumentum két részből áll, a részletes helyzetelemzésből és az intézkedési tervből. Ez a terv a közoktatási fejlesztési tervre épül, amely szintén 2014-ig határozza meg a fejlesztési területeket. A helyzetelemzés egyes részei szükségszerűen azonosak a közoktatási fejlesztési terv helyzetelemzésével, megállapításaival. Alapvető célja, hogy a megyei fenntartású intézmények feladat-ellátásuk során elősegítsék a társadalmi integrációt, reintegrációt és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. A pedagógiai szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl meg kell valósítani az esélyteremtést, biztosítani kell a támogató lépéseket, a szolgáltatást igénybe vevő hátrányos helyzetű gyerekek/tanulók hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében. A közoktatási törvény előírásai szerint hazai és nemzetközi pályázatok benyújtásakor mellékelni kell a közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzést és intézkedési tervet.
1. Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és program célja A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés a következőkben kidolgozza a megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzést és Intézkedési Tervét, mely összhangban áll a megyei Közoktatási Fejlesztési Tervvel, valamint a fenntartása alatt működő közoktatási intézmények működtetésével, pedagógiai munkájukat szabályozó dokumentumokkal. Célok: a. A közoktatási feladat-ellátásban megvalósuló esélyegyenlőség biztosítása a közoktatási intézményekben. b. Az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok lehetőségének kiszűrése, az egyenlő hozzáférés biztosítása a minőségi oktatáshoz.
4
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv c. d.
A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása és előmozdítása az oktatási-nevelési folyamatokban. A diszkriminációmentesség, az oktatási és társadalmi integráció támogatása.
2. Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartási tevékenységek, felelősségek a.) Esélyegyenlőségi célok elérése érdekében a kötelezettségek meghatározása; b.) a kötelezettségek teljesítéséért felelős személyek kijelölése, akinek fő feladata: - a program megvalósításának koordinálása, - a program végrehajtásának nyomon követése; - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása; c.) az esélyegyenlőségi program nyilvánosságának biztosítása; d.) az esélyegyenlőségi program megvalósításában érintett intézményvezetők tájékoztatása, felkészítése a megvalósításra; e.) az egyenlő bánásmód elvét sértő információk beszerzésének, módszereinek kidolgozása, befogadó és toleráns légkör optimális kialakítása és fenntartása az intézményekben; f.) akcióterv készítése a helyzetelemzés által feltárt problémákra, hiányosságokra; g.) esélyegyenlőségi kockázatok kezelése, intézkedési tervek készítése, értékelése, folyamatos korrekciója; h.) fejlesztési célok időrendi prioritásának kialakítása, indikátorok meghatározása; i.) a közoktatási intézmények működését és pedagógiai munkáját érintő, az esélyegyenlőségi szempontból fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumba és iránymutatásba be kell építeni és a működés során érvényesíteni az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségeket és a program célkitűzéseit; j.) évente monitoring vizsgálatra sort kell keríteni; k.) a végrehajtásról évente tájékoztatni kell az önkormányzat döntéshozóit, az értékelést az akciótervben meghatározott indikátorok alapján kell elvégezni.
3. A dokumentum jogszabályi háttere, törvény által előírt feladatok Az egyenlő bánásmód elveinek betartása az Európai Unió és a hazai társadalom elvárása. Az Országgyűlés elismerte minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, valamint kinyilvánította, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami feladat. 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról– 89/a. § (5), 121. § (1) 14. pont 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. tv. 1992. évi XXII. Törvény a Munka Törvénykönyvéből 70/A §. (1-4) bek.
5
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelési – oktatási intézmények működéséről 19/2002. (V.8.) OM rendelet a közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti – műszaki követelményeiről 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról 2/2005. (III.01.) OM rendelet – A sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzéséről, a pedagógiai – szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásaról és kedvezményeiről 12/2007. (III. 14.) OKM rendelet, az esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatások igénylésnek, folyósításának és elszámolásának rendjéről 2005. évi CLXXIV. törvény a fiatalok életkezdési támogatásáról 2004. évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát kereső foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról, egységes szerkezetben a végrehajtásról szóló 223/1998. (XII.30.) Korm. rendelettel 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásról 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 152/2005. (VIII.2.) Korm. rendelet az Útravaló Ösztöndíjprogramról 1021/2004. (III.18.) Korm. rendelet a romák integrációjáról A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény bevezető mondata kiemeli az esélyegyenlőség fontosságát: „A Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott művelődéshez való jog esélyegyenlőség alapján való gyakorlásának biztosítása, a lelkiismereti meggyőződés szabadságának és a vallásszabadságnak a hazaszeretetre nevelésnek a közoktatásban való érvényesülése, a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogának megvalósítása, a tanszabadság és a tanítás szabadság érvényesítése, a gyermekek, tanulók, szülők és a közoktatásban foglalkoztatottak jogainak és kötelességeinek meghatározása, továbbá korszerű tudást biztosító közoktatási rendszer irányítása és működtetése.” A 2003. évi CXXV. törvény szabályozza az egyenlő bánásmódra és az esélyegyenlőségre vonatkozó alapvető szabályokat. Az egyenlő bánásmód követelménye a kötelezettektől azt kívánja meg, hogy tartózkodjanak minden olyan magatartástól, amely bizonyos tulajdonságaik alapján egyes személyek vagy személyek egyes csoportjaival szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, megtorlást, zaklatást vagy jogellenes
6
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv elkülönítést eredményez. Az egyenlő bánásmód követelménye az egyik oldalon negatív kötelezettséget jelent: a kötelezettek nem sérthetik meg mások egyenlő emberi méltóságát. Jogosulti oldalon ugyanakkor ez azt eredményezi, hogy mindenkinek jogosultságként kikényszeríthető igénye van arra, hogy őt egyenlő méltóságú személyként kezeljék. Ennek megfelelően az államnak az egyenlő bánásmód követelménye tekintetében a jogsérelmet elszenvedők számára elsősorban a jogsérelmekkel szembeni fellépés eszközrendszerét kell biztosítania. Az eleve hátrányos helyzetben levő személyek formálisan egyenlőként való kezelése ugyanakkor a hátrányos helyzet konzerválásával járna. Ahhoz, hogy a hátrányos helyzetben levő személyek ezt a hátrányukat ledolgozhassák, nem elegendő annak biztosítása, hogy őket a többiekkel azonos jogok illessék meg, hanem olyan pozitív intézkedésekre van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy a helyzetükből fakadó hátrányaikat csökkenteni, illetve megszüntetni lehessen. E pozitív intézkedések megtételére az Alkotmány 70/A. § (3) bekezdése alapján elsősorban az állam köteles, de az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében bizonyos kötelezettségeket az állam magánfelek számára is előírhat. Az egyenlő bánásmód követelménye érvényesítésének területei a közoktatásban (2003. évi CXXV. törvény 27. § (1) bek. alapján):
A bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása Az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelmény támasztás A teljesítmények értékelése Az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele Az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés A kollégiumi elhelyezés és ellátás Az oktatásban megszerezhető bizonyítványok, oklevelek kiadása A pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés Az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során Sport, kulturális és más szabadidős tevékenységek Az egyéni sajátosságokhoz igazodó rendszeres és hatékony egészségügyi ellátás, amely során a fogyatékos személyek rehabilitációját, társadalmi beilleszkedését segítik Integrált képzési rendszer működtetése Pedagógus-továbbképzések az integrált oktatási formák megismerése és alkalmazása érdekében Az iskolalátogatás részleges felmentését lehetővé tevő tanrend kialakítása A speciális képzési formák bővítése és az integrált oktatás közötti határok átjárhatóságának erősítése A felülvizsgálati rendszer átvilágítása Az SNI-s képzési programok fejlesztése a szakképesítések megszerzésének elősegítése érdekében Az SNI-s fiatalok által tanulható szakmák körének bővítése a munkaerő-piac elvárásaihoz igazodóan A képzés, a rehabilitáció és a foglalkozás összhangjának a megteremtése Kapcsolat a HHH munkavállalókat foglalkoztató munkahelyekkel Együttműködés integrált munkavégzést támogató munkaügyi programokkal
7
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv
4. Fontosabb fogalmak Egyenlő bánásmód: Ezen elv szerint emberek vagy embercsoportok között nem lehet indokolatlanul különbséget tenni. A jogi szabályozás fő kérdése, hogy mi minősül indokolatlan különbségtételnek, hogy ki köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményét, illetve annak megsértése hogyan szankcionálható. Hátrányos helyzetű gyermek / tanuló (továbbiakban HH): az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította (1993. évi LXXIX. törvény 121. § (1) bekezdésének 14. pontja). Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek / tanuló (továbbiakban HHH): a hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók csoportján belül az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek (1993. évi LXXIX. törvény 121 § (1) bekezdésének 14. pontja). A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket megillető kedvezmények, vonatkozó jogszabályi kötelezettségek: Ingyenes étkezés: bölcsödében, óvodában és 1-5. évfolyamon nappali rendszerű oktatásban résztvevő gyermekeknek Ingyenes tankönyvellátás: nappali rendszerű oktatásban résztvevő tanuló részére Kötelező óvodai felvétel 3 éves kortól Iskolai körzethatárok kialakítása, felvételi rend Normatívák/támogatások: képesség-kibontakoztató támogatás; integrációs támogatás; óvodai fejlesztő programok támogatása Sajátos nevelési igényű gyermekek / tanuló (továbbiakban: SNI): A közoktatási törvény 121.§ 29. pontja szerint az, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. Aránytalan teher: A közoktatási törvény 121. § (1) bek. 3. pontja szerint, ha a gyermek, tanuló az óvodai nevelést, iskolai nevelést és oktatást lényegesen nehezebb körülmények között vagy jelentős költségviselés mellett tudja igénybe venni, figyelembe véve a gyermek, tanuló életkorát, sajátos nevelési igényét (pl.: a változás miatt a nevelési-oktatási intézmény eléréséhez szükséges időtartam jelentősen megnövekszik; a nevelési-oktatási intézményt csak tömegközlekedési eszközzel, többszöri átszállással lehet megközelíteni).
8
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv Közvetlen hátrányos megkülönböztetés: Ha valakit, vagy valamely csoportot az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben felsorolt tulajdonságai miatt kedvezőtlenebb bánásmódban részesítenek, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. Közvetett hátrányos megkülönböztetés: Ilyen megkülönböztetésnek minősül, ha valamely intézkedés látszólag semleges, tehát megfelel az egyenlő bánásmód követelményének, de a fenti tulajdonságokkal rendelkező személyt vagy csoportot lényegesen nagyobb arányban hoz hátrányos helyzetbe, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy, vagy csoport volt, vagy lenne.
9
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv
II. Helyzetelemzés
1. Jász-Nagykun-Szolnok megye általános helyzetelemzése Jász-Nagykun-Szolnok megye az Alföld középső részén, hét megyével határosan helyezkedik el, területe 5582 km², az ország területének 6%-a. A területfejlesztési-statisztikai kistérségi terület-beosztás rendszerének felülvizsgálata eredményeképpen a megyében 2004. jan. 1-től hét kistérség jött létre (Szolnoki, Jászberényi, Törökszentmiklósi, Mezőtúri, Kunszentmártoni, Karcagi, Tiszafüredi). A megye lakossága 413.000 fő, népsűrűsége 74 fő/ km², az ország 5. legalacsonyabb népsűrűségű megyéje. A kistérségek között a szolnoki kistérség a legsűrűbben lakott. A települések száma 78, amelyeknek harmada az elmúlt 100 évben vált önállóvá. A megyét jelenleg 18 város és 60 község alkotja. A városokban él a népesség kétharmada. A külterületen élő népesség száma folyamatosan csökken. A településsűrűség viszonylag alacsony, 1000 km2-re 14 település jut. A települések átlagos nagysága több, mint 1,5-szöröse a magyarországi átlagnak, 52%-uk 1-5 ezer fő közötti lélekszámú. A kisebb népességű települések a kunszentmártoni és a tiszafüredi, míg a legnagyobb lélekszámúak a karcagi kistérségre jellemzőek. A megyét a Tisza kettéosztja, mintegy természetes választóvonalat képezve. A nyugati felében a főváros vonzása érvényesül erőteljesebben, tiszántúli részeken perifériák alakultak ki. Szolnok város erőteljes megyén belüli és kívüli vonzást gyakorol, teljes körű ellátást, szolgáltatást biztosít, miközben térségi központ szerepkört is betölt. A környező településekkel jelentős agglomerációt alkot. Jászberény a megye legiparosodottabb települése, szintén nagy vonzáskörzettel rendelkezik Törökszentmiklós és Martfű, gazdaságilag Szolnok társközpontjának tekinthető. Kunszentmárton és Tiszafüred csak részleges funkciókat látnak el, alacsony foglalkoztatási lehetőségeik miatt. Karcag, Kisújszállás, Túrkeve, Mezőtúr tradicionálisan együttműködik, ellátást nyújt környezete számára. A községek nagy részében a kötelező alapellátás biztosított, amely alól kivétel Csataszög, Hunyadfalva, Jászivány, Tiszainoka, Mezőhék, Kétpó, Kuncsorba és Vezseny. A megye településhálózata döntően az alföldi típus vonásait követi, azonban szerkezete viszonylag differenciált.
1.1.
Demográfiai adatok, megyei-régiós összehasonlítás (2002-2007)
Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2005. április 1-jén - a reprezentatív népszámlálás felvételekor – 410.130-an laktak, 5800 fővel kevesebben, mint a legutóbbi – 2001. évi – cenzus idején. Négy év alatt a népesség száma 1,4%-kal csökkent, ami az országosnál (1,1%) intenzívebb fogyást jelent. 2007. évi adatok szerint a népesség tovább csökkent 403.622 főre. A népességcsökkenés meghatározó tényezője a természetes fogyás volt, ami az országos átlagnál valamivel magasabb születési és halálozási arányok mellett következett be. A természetes fogyást évente változó intenzitású belföldi vándorlási veszteség is növelte.
10
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv
Lakónépesség korcsoport szerinti megoszlása Megye
2001
2002
JászNagykunSzolnok Észak-Alföld
73 914
72 316
297 205
291 340
JászNagykunSzolnok Észak-Alföld
281 410
280 687
1 049 802
1 049 686
Észak-Alföld JászNagykunSzolnok
216 707 65 137
2003 2004 0-14 éves korosztály 70 815 69 109
2005
2006
2007
67 486
65 491
63 569
285 969 279 793 15-64 éves korosztály 279 333 277 908
274 120
267 531
261 256
276 673
274 467
272 586
1 045 975
1 042 486
1 040 435
218 047
1 048 569 1 046 943 65 év felettiek száma 219 639 220 267
221 723
223 145
223 626
65 598
65 999
66 664
67 274
67 467
66 157
A megye népességének korösszetétele kedvezőtlenül változott; csökkent a gyermekkorú népesség részaránya, egyidejűleg nőtt a 60 év felettiek hányada. A népesség elöregedését jelző mutató – az öregedési index – a négy évvel azelőtti 120-ról 135-re emelkedett. A 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerinti összetételében folytatódott a házasok arányának csökkenése, nőtt a hajadonok és a nőtlenek hányada. A népesség öregedésével összefüggésében az özvegyek aránya is nagyobb, mint korábban. A 2001. évi népszámláláskor a lakosság 3%-a vallotta magát valamilyen etnikumhoz tartozónak, legnagyobb részük, mintegy 12.000 fő romának. A cigány lakosság fele városokban, másik fele falvakban él, sokan élnek hátrányos helyzetű településen.
1.2.
A megye szociális és munkaerő-piaci helyzete
Jelentős megújulás jellemzi a szociális szférát, mind az intézménytípusok, mind a szolgáltatások tartalmi elemeit illetően. Előtérbe kerültek a korszerű elhelyezési formák, a személyre szabott gondozási, fejlesztési módszerek. Különösen hangsúlyos az emberi jogok minél teljesebb érvényesülését segítő szervezeti-működési formák bővülése, az emberi méltóság tiszteletét szolgáló szabályok erősödése. A lakosság jövedelmi helyzete, korösszetétele, az egyes településeken igen magas munkanélküliség miatt kiemelt figyelmet kell fordítani a szociális ellátásra és a rászorulók támogatására. A megyében magas a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek aránya, ugyanakkor egyre növekvő az idős, egyedülálló emberek és a fogyatékkal élők aránya is. A gyermekjóléti szolgálatot – ami a megelőzést, a gyermekek családban maradásának segítését szolgálja – 3 települést kivéve mindenhol megszervezték. A 18 év alattiak közel fele rendszeres gyermekvédelmi támogatásra szorul. Gyermekvédelmi szakellátásban több mint 1.100 fő részesül, akik között 200 fölötti a nagykorúak száma. Összesen 72 szolgálat
11
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv működik, melyekben a gyermekjóléti feladatokat 116 családgondozó szakember látja el. A szolgálatok túlnyomó többsége önkormányzati fenntartású. A megyében elsők között, még 1997 előtt megkezdődött a nagy létszámú gyermekotthonok átalakítása a családiasabb nevelést biztosító lakásotthonos formára. A szociális alapellátások keretében elsősorban az időseket látják el. Az étkeztetés és a házi segítségnyújtás megszervezését és működtetését jellemző mutatók az országos átlagnál kedvezőbbek. Egy kivételével valamennyi településen biztosított az étkezés a rászorulók számára. A megyében 40 tartós bentlakásos ellátást nyújtó szociális intézmény működik, 3.319 férőhelyet biztosítva a rászorulóknak. Az intézmények többsége összetett profilú. Az időskorúak számára rendelkezésre álló bentlakásos férőhelyek száma országos összehasonlításban is jó, az idősek számára nyújtott alapellátások (házi segítségnyújtás, étkeztetés) szinte teljes egészében lefedik a megyét. Jelentős a települési önkormányzatok önkéntes részvétele az idős korúak tartós bentlakásos ellátásában. Nem eléggé differenciáltak az elhelyezési körülmények és a nyújtott szolgáltatások, gyakori az „intézménycentrikus” szakmai tevékenység. Kevés a speciális nappali gondozás kapacitása és valamennyi ellátotti csoport tekintetében hiányzik az átmeneti elhelyezés lehetősége. Kevés a munkajogviszonyt is biztosító foglalkoztatás lehetősége a megváltozott munkaképességűek számára, nem elég eredményes a rehabilitációs tevékenység sem. Az esélyegyenlőségi törvény korszerű szolgáltatások bevezetésével kívánja elősegíteni a fogyatékos emberek hátrányainak enyhítését és a társadalmi életben való minél aktívabb részvételét. A szociális törvény, valamint annak végrehajtási rendeletei is egyre magasabb szintű elvárásokat támasztanak a szociális szolgáltatások felé, amelyek teljesítése megyei önkormányzati kötelesség is. Ennek érdekében a megyei önkormányzat folyamatosan végzi a fenntartásában működő, fogyatékossággal élőket gondozó intézményei komplex szemléletű, teljes körű felújítását. 2000-2006. év között 3 ilyen profilú tartós bentlakásos intézmény átfogó felújítása megtörtént, egy további intézmény felújítása szakaszosan, folyamatosan történik. A felújítások során összesen 5 lakóotthont létesítettek, ahol családias körülmények között biztosítható az ellátottak elhelyezése. Két intézmény esetében fejlesztő központ, illetve a karcagi Gólyafészek Otthon esetében fejlesztő iskola is létesült, ahol a korszerű feltételek biztosítottak az egyéni és kiscsoportos fejlesztő foglalkozások számára. A megyében növekszik a HH, HHH óvodások száma. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek száma 2006/2007-hez viszonyítva 2007/2008 - ra 4143ről 5184-re emelkedett. Ez az adat is indokolja az esélyegyenlőség kiemelt kezelését. Az önkormányzatok által nyújtott, rászorultságtól függő, nem rendszeres pénzbeli és természetbeni szociális ellátások összege közel 400 millió forintot tett ki 2002-ben. Ennek 1/3-a a lakásfenntartási problémákkal küszködők megsegítését célozta meg, további harmada pedig 22 ezer lakos átmeneti szociális gondjait enyhítette. A foglalkoztatottak száma az 1990-es évek eleje óta csökken. A lakossági munkaerő-felmérés eredményei szerint 2006. első negyedévében a megye 310,6 ezer fős 15-74 éves népességéből 144 ezer volt foglalkoztatott, 16,9 ezer vallotta magát munkanélkülinek és 149,7 ezer a gazdaságilag nem aktív személyek száma. Az adatok alapján 51,8%-os aktivitási arány mellett 46,4%-os foglalkoztatási arány és 10,5%-os munkanélküliségi ráta számítható.
12
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv A megyében a megfigyelési körbe tartozó szervezeteknél 82,600 fő állt alkalmazásban, számuk az egy évvel korábbihoz képest kis mértékben csökkent. A teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozók havi bruttó átlagkeresete az előző év azonos időszakához képest 4,7%-kal nőtt és 136,900 forintot tett ki. A nettó átlagkeresetek 95,000 forintot értek el, amely a fogyasztói-ár index figyelembevételével 3,6%-os reálkereset növekedést jelent. A 15–74 éves népesség gazdasági aktivitása (2000–2007 ezer fő) Területi egység 2000 2001 2002 2003 2004
2005
2006
2007
Hajdú-Bihar
413,0
413,6
413,8
413,7
414,7
413,6
414,2
412,8
Jász-NagykunSzolnok
317,7
317,1
316,1
314,7
313,1
311,0
309,8
307,0
SzabolcsSzatmár-Bereg
435,7
436,2
435,6
434,3
434,9
433,9
433,3
431,4
Észak-Alföld
1 166,4 1 166,9 1 165,5 1 162,7 1 162,7 1 158,5 1 157,3 1 151,2
Foglalkozási főcsoportonként nézve 36%-ra nőtt a vezető, értelmiségi és egyéb szellemi foglalkozásúak aránya, amely még így is 5%-kal elmarad az országostól. A mezőgazdaság térvesztése a foglalkoztatásban is számottevő. Az iparban és építőiparban dolgozók aránya 39% körül stabilizálódott, míg a szolgáltatási ágazatok az összlétszám 55%-át foglalkoztatták, ami az országosnál 6%-kal kisebb. A mikro- és kisvállalkozások szerepe a foglalkoztatásban növekvő, a közepes és nagy cégeké mérséklődő. A vállalkozások elsősorban varrodai, illetve cipőipari munkakörökre, illetve néhány vasipari és építőipari szakmára kerestek szak-, illetve betanított munkásokat. A jászberényi és a szolnoki kistérségben a legerősebb a foglalkoztatás. Jelentős a munkahelyi ingázás.
1.3.
Közszolgáltatások elérhetősége, a szolgáltatásnyújtás fenntartói háttere
A megyei önkormányzat abban az esetben köteles gondoskodni a kollégiumi, a nemzeti és etnikai kisebbségi kollégiumi ellátásról, a középiskolai és a szakiskolai ellátásról, a nemzeti és etnikai kisebbség középiskolai és szakiskolai ellátásáról, a felnőttoktatásról, az alapfokú művészetoktatásról, a továbbtanulási , pályaválasztási tanácsadásról, a nevelési tanácsadásról, a logopédiai szolgáltatásról, a gyógytestnevelésről, amennyiben az ellátást a községi, városi önkormányzat nem vállalja, vagy ha a feladat ellátása a megye területén nem megoldott. A megyei önkormányzat köteles gondoskodni az általános iskolát követően a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges beiskolázás biztosításáról, a középiskolai és a szakiskolai felvételekkel kapcsolatos tájékoztatásról, a pedagógiai szakmai szolgáltatásról, a gyermeküdülőben, az egészségügyi, vagy rehabilitációs intézményben tartós gyógykezelés alatt lévő tanulók oktatásáról, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nem foglalkoztatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai, iskolai, kollégiumi ellátásáról, a képzési kötelezettség teljesítéséhez szükséges feltételekről. További kötelező feladata a gyógypedagógiai tanácsadás, a korai fejlesztés, gondozás megszervezése, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, a konduktív pedagógiai ellátás.
13
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv A megye közoktatása a fenntartói feladatok tekintetében változatos képet mutat. A közoktatási feladatok ellátása önálló, összevont, vagy társult intézmények fenntartásával, működtetésével valósul meg. Az intézmények többségét önkormányzatok tartják fenn, kevés az állami fenntartású közoktatási intézmény a megyében és egyre több a nem önkormányzati, nem állami intézmények száma. Az utóbbi időben a megyében több önkormányzat összefogásával társulási formában működtetik az óvodai intézményeket, illetve az általános iskolákat. A szakképzés koordinálására 15 önkormányzat együttműködésével szakképzésszervezési társulás jött létre. A közoktatási intézmények feladat-ellátási helyeinek, telephelyeinek száma (2000-2007)
JászNagykunSzolnok Északalföld
2000
2001
2002
2003 Óvoda
2004
2005
2006
2007
195
195
193
192
190
189
188
179
713
713
710
710
707
711
703
687
Általános iskola JászNagykunSzolnok Északalföld
142
144
140
140
138
133
134
128
587
596
578
576
563
554
551
532
Szakiskola JászNagykunSzolnok Északalföld
31
31
31
32
32
34
38
36
96
99
107
108
110
117
133
131
Gimnázium JászNagykunSzolnok Északalföld
29
33
33
31
32
32
32
35
94
112
114
117
127
130
141
154
Szakközépiskola JászNagykunSzolnok Északalföld
38
39
40
41
40
40
40
38
116
124
128
138
146
152
157
157
14
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat a pedagógiai szakszolgálati intézményegységeken keresztül látja el a különleges ellátásra vonatkozó kötelező feladatait. Így a megye településein élők számára tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenységet, gyógypedagógiai tanácsadást, korai fejlesztést, gondozást, konduktív pedagógiai ellátást, valamint fejlesztő felkészítést végez. Több mint húsz település számára biztosít nevelési tanácsadást, illetve ahol más fenntartó nem látja el, ott a logopédiai ellátást is. Az intézet tevékenysége részletesen a megyei fejlesztési koncepcióban került bemutatásra. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet szakmai intézményegységek: Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Nevelési Tanácsadó Pedagógiai Szakmai Szolgáltatás A pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátása megyénkben a többcélú kistérségi társulások által, a Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában működő, valamint egyházi fenntartású intézmények által valósul meg. A kistérségi ellátás, döntően a korábban kialakult pedagógiai szakszolgálati intézményhálózatra épült. A Jászberény, Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr, Szolnok, Tiszaföldvár, Tiszafüred, Törökszentmiklós városi székhelyű szakszolgálatok kistérségi szerepvállalásával a rászorulók lakóhelyi, illetve lakóhely közeli szolgáltatásokat vehetnek igénybe. A fejlesztések elsősorban a nevelési tanácsadás és a logopédiai ellátás szakszolgálati feladatokat érintik. A törvény a tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézséggel küzdő, illetve logopédiai ellátásra szoruló gyermekek, tanulók fejlesztő, terápiás ellátását helyezi fókuszba, ami a leghatékonyabban kihelyezett, lakóhelyi szolgáltatásként valósítható meg. A nevelési tanácsadóknak és logopédiai szakszolgálatoknak nem feladata a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátása – például gyógypedagógiai utazótanári hálózat működtetésével - mivel azt a gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézménynek kell biztosítania. A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás a szakszolgálati ellátási forma a tanév során időszakos feladatként jelenik meg az azt ellátó két kistérségi szolgáltatónál a tiszafüredi és törökszentmiklósi pedagógiai szakszolgálatoknál. A gyógytestnevelés feladatát mind a nevelési-oktatási intézmények, mind a pedagógiai szakszolgálatok vállalhatják. Ezt az ellátást megyénkben a törökszentmiklósi székhelyű Hunyadi Mátyás Általános és Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola Egységes Pedagógiai Szakszolgálata, valamint a Bethlen Gábor Református, Tagozatos Általános Iskola, Kollégium, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadó intézménye pedagógiai szakszolgálati feladatként működteti. A közoktatási intézmények, illetve azok társulásai önállóan oldják meg a gyógytestnevelés feladatának ellátását.
15
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat feladatellátása A megyei önkormányzat a kötelezettségébe tartozó pedagógiai szakszolgálati feladatellátást a Jász – Nagykun – Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet, Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat működtetésével valósítja meg. Az intézetben két szakszolgálati intézményegység vesz részt a különleges ellátásban. 1. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság az intézet alapító okirata szerint az alábbi szakszolgálati feladatok ellátását végzi: - gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás - fejlesztő felkészítés - tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, beszédvizsgálat - konduktív pedagógiai ellátás 2. A Nevelési Tanácsadó szakszolgálat alapfeladatai: - nevelési tanácsadás működtetése - logopédiai ellátás, utazó logopédiai hálózat szervezése, irányítása Szakmai szolgáltatás keretében ellátott szakszolgálati feladatok - a megyében élő látássérült gyermekek ellátása a tiflopedagógiai utazótanári hálózat működtetésével - a közoktatási intézményekben sajátos nevelési igényű gyermekek tanulók gyógypedagógiai rehabilitációja utazótanári hálózaton keresztül - kistérségekkel kötött szakmai szolgáltatás alapján nevelési tanácsadás és logopédiai ellátás biztosítása Az intézet a gyógytestnevelés és a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás terén tájékoztatási tevékenységet folytat, szakmai és információs szolgáltatásokkal segíti a megye nevelési-oktatási intézményeit, a fenntartókat, a szakembereket és más partnereket. A pedagógiai szakszolgálati feladatellátás a humán erőforrás szakszolgálatok közötti koordinált működtetésével történik az aktuális vizsgálati igényeknek megfelelően, a kompetencia-határok megtartásával. A szakszolgálatoknál a főállású, pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak száma 13 fő. Végzettség szerint 3 fő pszichológus, 7 fő gyógypedagógus, 2 fő logopédus, 1 fő nyelv- és beszédfejlesztő pedagógus, 1 fő pedagógus szakember. Részmunkaidőben 1 fő gyermekpszichiáter és 1 fő gyermekszakorvos közreműködik a vizsgálatokban. Az adminisztratív feladatok ellátását 3 fő főállású ügyviteli dolgozó végzi. A szakszolgálatok működését 1 fő pedagógiai asszisztens, 1 fő gazdasági és 1 fő műszaki ügyintéző segíti. Az intézet ellátási körzete az egyes szakszolgálati feladatok tekintetében eltérő. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság alapfeladatait a megye valamennyi települése számára biztosítja Szolnok Megyei Jogú Város kivételével. A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, és fejlesztő felkészítés szintén a megye egészére kiterjed, Szolnok város kivételével. A pedagógiai intézet utazó szakember hálózat működtetésével valamennyi rászoruló gyermeknek ellátást nyújt. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság végzi az ellátás megyei szakmai koordinációját, megszervezi, irányítja, szakmailag ellenőrzi azt.
16
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság feladata a központi idegrendszeri sérült gyermekek konduktív pedagógiai ellátásának szervezése és irányítása. E feladat ellátása térségi formában a tiszaföldvári pedagógiai szakszolgálatnál történik. A fejlesztő eszközök beszerzését és a szakember foglalkoztatásának költségeit az intézet finanszírozza évente 8 – 10 gyermek számára. A Szakértői Bizottságnak 2007-től feladata az autizmus/pervazív fejlődési zavar megállapítása autizmus diagnosztikai központ keretében, valamint a beszédfogyatékosság és beszédfejlődési zavarok diagnosztizálása. Az intézet szakemberei megszerezték azokat a speciális képesítéseket, melyek e fogyatékossági típusok azonosításához és a különleges ellátásra vonatkozó pontos javaslattételhez (habilitációs, rehabilitációs célú foglalkoztatás, intézményes nevelés-oktatás) szükségesek. Az autizmus és a beszédfogyatékosság megállapítása korábban kizárólagosan a budapesti székhelyű Autizmus Kutatócsoport, illetve a Beszédvizsgáló Országos Szakértői Bizottság kompetenciájába tartozott, ahol a gyermekeket hosszú (olykor 1 évet meghaladó) várakozási idő után fogadták a vizsgálatokon. 2007-től ezek a speciális vizsgálatok a megyénkben élő rászoruló gyermekek számára lakóhely-közeli szolgáltatásként biztosítottak. A pedagógiai intézet Nevelési Tanácsadó szakszolgálatának feladatellátása A Nevelési Tanácsadó a kistérségi társulások feladat – átvállalása miatt a megye azon 6 településén biztosítja a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók vizsgálatát, fejlesztő és terápiás foglalkoztatását, valamint az iskolai életmódra való alkalmassági vizsgálatokat, melyek nem csatlakoztak a többcélú kistérségi társulásokhoz. Ellátási körzetébe az alábbi települések tartoznak: Kétpó, Mezőtúr, Tószeg, Túrkeve, Vezseny, Zagyvarékas. További 6 településen – a Tiszafüred Kistérség Többcélú Társulás kunhegyesi mikrotérségében - a 99/2005. (VI. 24.) megyei közgyűlési határozat értelmében – szerződés alapján – a Pedagógiai Intézet végzi a nevelési tanácsadói és logopédiai szolgáltatást. A mikrotérség tagjai Kunhegyes, Tiszabura, Tiszagyenda, Tiszaroff, Tiszaszentimre, Tomajmonostora települések. A szakszolgálat az intézet hatályos alapító okirata szerint utazó logopédiai ellátást nyújt. Ezt a szolgáltatást 3 település – Tószeg, Túrkeve, Vezseny – veszi igénybe. Külön szerződés alapján történik a kunhegyesi mikrotérség 6 településén a helyszíni logopédiai fejlesztés, valamint a karcagi kistérséghez tartozó Berekfürdő és Kunmadaras ellátása. A szakemberek minden tanév szeptemberében elvégzik a középső- és nagycsoportos korosztály logopédiai szűrővizsgálatát, majd megszervezik a mikrocsoportokat a fejlesztéshez. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a szűrővizsgálaton részt vett gyermekek 60 – 70 %-a szorul terápiás ellátásra. A szakemberek a szakszolgálatok koordinált működtetése keretében rendszeresen közreműködnek a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vizsgálataiban is, a Szakértői Bizottság szakemberei pedig a nagy gyermeklétszámot érintő kihelyezett nevelési tanácsadói vizsgálatokban vesznek részt szükség szerint. Az utazó logopédusi ellátást 4 fő részmunkaidőben foglalkoztatott logopédus teljesíti Tószeg, Túrkeve és Vezseny településeken összesen heti 36 órában.
17
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv A Karcagi kistérségben Berekfürdő és Kunmadaras településeken az intézet 1 utazó logopédust foglalkoztat. A Kunhegyesi mikrotérségben a logopédiai szolgáltatásokkal való lefedettség teljes körű. Egy fő főállású és 1 fő részmunkaidőben foglalkoztatott logopédus végzi a lakóhelyi ellátást 31 óra/hét időkeretben. Három szakember – pszichológus, gyógypedagógus, nyelv – és beszédfejlesztő pedagógus – végzi a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók vizsgálatát, fejlesztését és terápiáját, valamint az iskolai életmódra való alkalmassági vizsgálatokat a mikrotérségben. A szakszolgálat Zagyvarékas községben részesíti kiscsoportos fejlesztő foglalkoztatásban a rászoruló gyermekeket. A nevelési tanácsadó évente 30 – 50 alkalommal végez helyszíni vizsgálatokat ellátási körzetében. A nevelési – oktatási intézmények vezetőivel és pedagógusaival való szoros szakmai együttműködés lehetővé teszi, hogy minden rászoruló gyermek, tanuló megkapja a szükséges ellátást lakóhelyén. A fejlesztő foglalkoztatást végző helyi szakembereket az intézet munkatársai szakmai konzultációval, tanácsadással, műhelyfoglalkozások szervezésével segítik. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kádas György Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Diákotthon és Gyermekotthon 2007. szeptemberétől egységes gyógypedagógiai módszertani intézményként ellátja: - pedagógiai szakszolgálati feladatként a gyógypedagógiai tanácsadást, a korai fejlesztést és gondozást, - pedagógiai szakmai szolgáltatási feladatként: - a gyógypedagógiai szaktanácsadást, amelynek feladata az oktatási, pedagógiai módszerek megismertetése és terjesztése, - a gyógypedagógiai tájékoztatást, amelynek feladata a szakmai információk, adatok és tanügyi dokumentumok gyűjtése, őrzése, feldolgozása és használatba adása, tájékoztatás nyújtása. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Pedagógiai Szakszolgálat és Gyermekotthon (Tiszaföldvár-Homok, Beniczky Géza u. 5.) esetében elmondható, hogy 2004. augusztus 1-től kistérségi feladatokat is ellátó pedagógiai szakszolgálati feladatokkal (logopédiai intézet, nevelési tanácsadó) bővült az intézmény. A pedagógiai szakszolgálat megközelítőleg 500-550 gyermek számára: - szervezi és irányítja az utazó logopédiai ellátást, - az óvoda megkeresésére szakvéleményt készít az iskolakezdéshez, ha a gyermek egyéni adottsága, fejlettsége azt szükségessé teszi, - a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek problémáit feltárja.
18
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv
2. Jász-Nagykun-Szolnok megyei közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés
2.1.
Óvodáztatás
Az óvodai férőhelyek, a csoportszobák száma az óvodai létszám alakulásával összefüggésben változott. Megyei szinten nincs mennyiségi férőhely-hiány. Az óvodapedagógusok száma jobban csökkent a gyermekek számánál, ami a fenntartók megszorító intézkedéseivel magyarázható. Az óvodai feladat-ellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) az elmúlt öt évben 195-ről 186-ra csökkent a megyében. Jelenleg a megyében megtalálható óvodák férőhely-kihasználtsága 95,5%-os. Az óvodás gyermekek száma a 2006-2007 nevelési évben 12832 fő, ami 1705 gyermekkel kevesebb, mint 5 évvel korábban. Ez a tendencia az óvodai csoportok számának változásában is megmutatkozik, ami a korábbi 648-ról 583- ra csökkent. Jász-Nagykun-Szolnok megyében az egy óvodai csoportra jutó gyermekek száma 0,5 fővel (22 fő) alacsonyabb, mint az országos átlag (22,5 fő). Az egy csoportra jutó óvónők száma a 2006-2007 nevelési évre javuló tendenciát mutat, ugyanis a korábbi 2,18 főről 2,2 főre nőtt. A javulás egyik oka az óvodákba beíratott gyermekek számának csökkenése. Ez kevéssel elmarad ugyan a megfelelő országos mutatótól, azonban többnyire biztosított a kettős óvónői váltás lehetősége. Megfigyelhető a megyében az óvodákba beíratott HHH/HH gyermekek magas száma (4143 fő), ami az összes óvodába beíratott gyermek 32 %-a. Az óvodába beíratott különleges ellátást, nevelést igénylő gyermekek száma az öt évvel ezelőtti adatokhoz képest mintegy megnégyszereződött, de arányuk még így is csak 1,4%. Vizsgált terület Óvodai feladat-ellátási helyek száma (gyp. neveléssel együtt) Óvodai férőhelyek száma Óvodákba beíratott gyermekek száma Óvodai gyermekcsoportok száma Egy csoportra jutó óvónők száma Óvodákba beíratott HHH/HH gyermekek száma Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma
2.2.
2001-2002
2006-2007
195
186
14832 14537 648 2,18
13436 12832 583 2,2
n.a.
4143
47 (SNI)
184 (SNI)
Általános iskolák
A feladat-ellátási helyek száma az átszervezések és a demográfiai változások során itt sem csökkent jelentősen, de aránya nagyobb volt, mint az óvodákban. Az általános iskolai feladatellátási helyek száma az elmúlt öt évben 144-ről 131-re csökkent. Az általános iskolába járó tanulók száma a 2001-2002 tanévben 41832 fő volt, ami a 2006-2007 tanévre mintegy 6896
19
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv fővel, azaz 17%-kal 34936 főre csökkent. Ezzel egyidejűleg csökkent az általános iskolai osztályok száma is, a korábbi 1946-ról 1669-re. Az egy osztályra jutó tanulók száma 23,5 főről a 2006-2007 tanévre 20,9 főre csökkent, ami még mindig az országos átlag felett marad (19,6 fő). Míg a pedagógusok száma 427 fővel csökkent, addig az egy pedagógusra jutó tanulók számának aránya javult: a korábbi 11, 7 főről 11,1 főre, ami még mindig elmarad az országos 10,7 tanuló/pedagógus átlagtól. A javulás az általános iskolába járó tanulók számának csökkenésével magyarázható. Az adatok alapján megfigyelhető a megyében a HH, illetve HHH általános iskolai tanulók magas száma, ami a 2006-2007 tanévben eléri az általános iskolai tanulók összlétszámának mintegy 40%, illetve 6%-át. A 2006-2007 tanévre az intézményfenntartó társulások száma 32. Vizsgált terület Általános iskolai feladat-ellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Intézményfenntartó társulás száma Megyei önkormányzat által fenntartott intézmény Általános iskolai tanulók száma (gyógy+magántan.) Osztályok száma Egy osztályra jutó tanulók száma HH általános iskolai tanulók száma HHH általános iskolai tanulók száma Pedagógusok száma az általános iskolákban Egy pedagógusra jutó tanulók száma
2001-2002
2006-2007
144
131
-
32
3
2
41832
34936
1946 23,5 n.a. n.a.
1669 20,9 14214 2153
3575
3148
11,7
11,1
2.3. Középiskolák A megye középfokú nevelés-oktatását 53 iskola (közülük 27 kollégiummal is rendelkezik) és 1 önálló kollégium biztosítja. 23 intézményben gimnáziumi nevelés-oktatás, (ebből 5 a tiszta profilú gimnázium), 36-ban szakközépiskolai, 25-ben szakiskolai, 3-ban pedig speciális szakiskolai képzés folyik. Egy középiskolában van még hat évfolyamos, 4-ben pedig nyolc évfolyamos gimnáziumi oktatás. A 2004-2007-es években a gimnáziumi feladat-ellátási helyek száma a megyében valamelyest csökkent, a szakközépiskolai feladat-ellátási helyek száma viszont nőtt. A középfokon tanulók száma a 2007/2008. tanévben 23832 fő, közülük 1199 fő a sajátos nevelési igényű. A szakiskolák és a gimnáziumok részaránya mintegy 1% ponttal nőtt a szakközépiskolák rovására. Ezzel együtt a megyében továbbra is szakközépiskolákba járnak a legtöbben. Az érettségizettek száma a 2006/2007. tanévben 3549 fő volt. Sikeres szakvizsgát 2395 fő tett. A felnőttoktatásban részt vevők száma 3517 fő. 20
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv A főállású pedagógusok száma a tanulói létszámmal változott, összességében stagnált. Számuk 1894 fő, ami 2007/2008. tanévben a gimnáziumokban nagyobb, a szakiskolák esetében kisebb mértékben csökkent, a szakközépiskolákban viszont némileg emelkedett. A sajátos nevelési igényű tanulókkal speciális képesítésű szakemberek (16 gyógypedagógus, 13 fejlesztő pedagógus, 8 logopédus, 6 pszichológus) is foglalkoznak. Gyermek-és ifjúságvédelmi felelőst közel 40 intézményben bíztak meg. Nemzetiségi középfokú intézmény nincs a megyében. A cigány etnikai kisebbség számára, speciális program alapján, gimnáziumi és szakiskolai képzést biztosít 1 intézmény. Az 54 középfokú intézményből 5 megyei önkormányzati, 45 települési önkormányzati, 2 egyházi, 6 pedig egyéb fenntartású.
2.4. Gyógypedagógiai nevelés, oktatás Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése-oktatása három formában valósul meg. A gyermekek, tanulók nevelése – oktatása - a szakértői vélemények figyelembe vételével – vagy integráltan, vagy gyógypedagógiai tagozaton folyik. Azonban, ha az állapota megköveteli, akkor szegregáltan, önálló intézményi keretek között biztosított számára a tanulási folyamat. A megyében négy ilyen intézmény van, melyből kettő megyei önkormányzat fenntartásában, egy a Szolnok Megyei Jogú Város fenntartásában és egy Református Egyház fenntartásában működik. A sajátos nevelési igényű (központi idegrendszer-sérült, paretikus, mozgás és/vagy értelmibeszédfejlődési elmaradással küzdő), korai fejlesztésre szoruló gyermekek intézményes ellátása csak részben megoldott. A nevezett populáció gondozása elsősorban utazótanári hálózat segítségével, otthonukban történik a Megyei Pedagógiai Intézet Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat, Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság diagnózisa alapján az alábbi intézményekben kötelező vagy felvállalt feladatként. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat, Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kádas György Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Diákotthon és Gyermekotthon, Kisújszállás - utazótanári hálózat végzi a korai fejlesztést, az EGYMI keretében, „Gólyafészek Otthon” Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Fogyatékosok Otthona Karcag bentlakásos és ambuláns formában történik a korai fejlesztés, erre a feladatra nevezett intézmény rendelkezik a legmegfelelőbb feltételekkel, A „Maci” Alapítványi Óvoda, Fejlesztő Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Jászberény utazótanári hálózat révén és ambuláns formában is végez korai fejlesztést, Bethlen Gábor Református, Tagozatos Általános Iskola, Kollégium, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadó, Törökszentmiklós utazótanári hálózat segítségével és ambuláns formában is végez korai fejlesztést, az EGYMI keretében, A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bölcsődei Igazgatóság, Városmajor úti Bölcsődéjében - ambuláns formában, illetve a napi tevékenységbe ágyazottan történik korai fejlesztés, úgy Szolnok Megyei Jogú Város, mint Jász-Nagykun-Szolnok Megyei lakcímmel rendelkező gyermekek esetében,
21
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv -
A Szolnok Városi Óvodák, Rózsa Úti Óvoda Speciális csoportjában zajlik korai fejlesztés, többségében Szolnok lakcímmel rendelkező gyermekek esetében, de van közöttük megyei lakos is.
Egy megyei korai fejlesztő központ létrehozása segítené a gyógypedagógiai prevenció egységesítését a megyében, ahol a fejlesztés szakmai színvonala garantálhatóvá, a rehabilitáció szakmai színvonala azonos szintre hozhatóvá és az ellátandó gyermekek korai fejlesztésbe vonása hiánytalanná tehető.
22
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv 2.5. JNSZM Önkormányzat Közgyűlése fenntartásában működő közoktatási intézmények helyzetelemzése 2.5.1. Óvodák Sajátos nevelési igényű óvodás gyermekek óvodai nevelése két intézményben történik Tiszaföldvár – Homokon és Kisújszálláson. A JNSZM – Kádas György Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Diákotthon és Gyermekotthon 4 fő tanulásban és értelmileg akadályozott óvodás számára nyújt ellátást, Kisújszállási székhelyén. 100%-ban SNI 66%-ban HHH a gyermekek aránya. A JNSZM Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Pedagógiai Szakszolgálat és Gyermekotthon Tiszaföldvár - Homok intézményében összesen 15 fő óvodás gyermek részesül nevelésben, a HHH arány 40%-os. Az intézmény óvodai férőhelyek száma 20, jelenleg 75%-os a kihasználtság és minden gyermek sajátos nevelési igényű. Az intézménybe kerülő gyerekek integrált keretek között eredményesen nem képezhetőek. A sérülés specifikus fejlesztési terv összeállítását a gyermekek aktuális állapot felmérése határozza meg. Leggyakrabban alkalmazott fejlesztések: beszédfejlesztés, nagy és finom mozgások fejlesztése, mozgáskoordináció, auditív észlelés fejlesztése alapvető szociális képességek, szokás – szabály - rendszer elsajátítása. Az óvodapedagógusok száma a két intézményben összesen 3 fő. A gyermekek elhelyezése az intézményben jogszerű, valamennyien rendelkeznek a szakértői, és rehabilitációs bizottság szakvéleményével.
2.5.2. Általános iskolák A sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók oktatása részben megyei fenntartású intézményekben, részben helyi önkormányzat által fenntartott általános iskolákban tagozat formájában történik. Megyei fenntartásban két iskola lát el alapfokú nevelési - oktatási feladatokat. 2007/2008 tanévben a megyei fenntartásban lévő általános iskolai képzésben 448 fő, előkészítő szakiskola és készségfejlesztő speciális szakiskola képzésben 159 fő vesz részt. A hátrányos helyzetű tanulók száma az általános iskolai képzésben 143 fő, amelyik 32%-os arányt jelent. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma közel azonos (144 fő). A speciális szakiskolai képzésben a hátrányos helyzetű tanulók száma 70 fő, amely az összes létszámhoz viszonyítva 41%. A halmozottan hátrányos helyzetűek száma közel azonosan (68 fő) alakul. A fent nevezett (HH/HHH) gyermekek besorolása a közoktatási törvény módosításának figyelembevételével történt. Feltehetően valamennyi szülői nyilatkozat beszerzése esetén ezek a mutatók még magasabbak lehetnek. Az általános iskolások több, mit fele (269fő), a speciális szakképzésben tanulók 100%-ban sajátos nevelési igényűek.
23
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv 2.5.3. Középfokú intézmények A megyei fenntartású intézményekben két helyen gimnázium, négy helyen szakközépiskola, öt helyen szakiskola működik. Összesen 3093 fő tanuló tanul középfokú oktatásban, amelyből 921 fő (30%) hátrányos helyzetű, 626 fő (20%) halmozottan hátrányos helyzetű, 493 fő (16%) sajátos nevelési igényű tanuló. A középfokú oktatási intézmények funkciók szerinti megosztásában mind a HH – HHH, illetve SNI vonatkozásában a szakiskolákban mutatkozik koncentráció.
HH HHH SNI Összesen
Gimnázium (fő) 35 10 7 52
Szakközépiskola (fő) 316 105 21 442
Szakiskola (fő) 570 511 465 1546
2.5.4. Kollégiumok A megyei fenntartású közoktatási intézmények - a JNSZM Hámori András Szakközépiskola és Szakiskola kivételével - kollégiumot is működtetnek. Az összes intézmény vonatkozásában 634 fő a férőhelyek száma, a kollégisták száma 320 fő, a kihasználtság 72,25%-os. Iskolák és kollégiumok kihasználtsági mutatói Intézmény Nagy László Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Pedagógiai Szakszolgálat és Gyermekotthon Hámori András Szakközépiskola és Szakiskola Kádas György Általános Iskola, Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Diákotthon és Gyermekotthon Sipos Orbán Szakiskola és Kollégium Mészáros Lőrinc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Ipari, Mezőgazd., Ker. és Vendéglátóipari Szakképző Iskola és Kollégium
Férőhely (fő)
Kihasználtság (%)
Kollégiumi férőhely (fő)
Kihasználtság (%)
1180
73
120
42.5
350
74
140
96
650
75
-
-
379
72
105
82
335
96
64
92
750
73
100
61
1290
60
105
60
24
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv Megyei fenntartású közoktatási intézmények bemutatása Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mészáros Lőrinc Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium, 5130 Jászapát, Vasút út 2. Az iskola a korábbi Mészáros Lőrinc Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium, valamint az Ipari, Mezőgazdasági Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola és Kollégium jogutód intézményeként jött létre 2008-ban. Az iskola egyik jogelőd intézménye, a Mészáros Lőrinc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium létszámadatai: gimnáziumi létszám szakközépiskolai létszám kollégiumi létszám feladatmutató pedagógus létszám
2005. 444 128 51 623 46
2006. 436 114 62 612 48
2007. 473 77 61 611 48
A feladatmutató az elmúlt három év során nem változott. A szakközépiskolai tanulói létszám csökkenését a gimnáziumi tanulók számának növekedése kompenzálta. A pedagóguslétszám emelkedett. A másik jogelőd, az Ipari, Mezőgazdasági, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola és Kollégium létszámadatai: szakiskolai létszám szakközépiskolai létszám kollégiumi létszám feladatmutató pedagógus létszám
2005. 414 419 96 929 92
2006. 355 441 84 880 93
2007. 358 415 63 836 93
A tanulói létszám tekintetében a szakiskolai képzés létszámának csökkenése volt az a tényező, amely a feladatmutató számában jelentős csökkenést eredményezett. A pedagóguslétszámban jelentős változás nem következett be. Az új iskola 2008. július 1-jei hatállyal kezdi meg működését, ellátva a jogelőd intézmények által ellátott feladatokat. Tanulói létszáma 1300 fő, amelyből 480 fő a gimnáziumi tanulók, 420 fő a szakközépiskolai tanulók, 360 fő a szakiskolai tanulók, 40 fő a felnőttoktatásban résztvevő tanulók száma. Az iskola dolgozói létszáma 204 fő. A jogelőd iskola által folytatott nagy hagyományokkal rendelkező gimnáziumi képzés a 8 és a 4 évfolyamos képzési program alapján folyik, biztosítva az idegennyelvi előkészítő oktatást is. Nagy hangsúlyt fektetnek a jó képességű tanulók tehetséggondozására, valamint a szerényebb képességekkel rendelkezők egyéni fejlesztésére, felzárkóztatására. A megújult gimnáziumi épület a múlt század elejét idéző miliőt teremt, amelyet a korszerű berendezések, technikai eszközök, valamint az új tornacsarnok tesz igazán komfortossá, a mai kor követelményeinek megfelelően használhatóvá és a tanulók számára jó közérzetet biztosító iskolává. A magas színvonalú oktatói munkát jelzik az országos kompetencia méréseknél tapasztalható kiemelkedő iskolai eredmények, amelyek jelentősen az országos átlag fölötti értéket mutatnak. 25
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv A szakközépiskola új épülete 10 éve került átadásra, amely az elméleti képzések számára biztosít korszerű feltételeket. A gyakorlati képzéseket jól felszerelt iskolai tanműhelyekben biztosítják a fiatalok számára. A szakiskolai képzésben kötelező beiskolázási feladatot is ellát az iskola. Ennek keretében valamennyi továbbtanulásra jogosult tanuló felvételre kerül. Az egyes szakmacsoportokra, szakmákra történő felvétel a jelentkezési létszám és a tanulmányi eredmények alapján kerül meghatározásra. A szakiskola 9-10. évfolyamán kiemelt figyelmet kap a tanulók egyéni tanulási problémáinak a megoldása és a szakképzéshez való hozzáférés lehetőségének megteremtése. Ennek érdekében felzárkóztató oktatást is folytatnak. Szakmai képzés folyik a kereskedelem-marketing, vendéglátás-idegenforgalom, informatika, közgazdaság, mezőgazdaság, művészet, gépészet, építészet, faipar, közlekedés szakmacsoportokban, összesen húsz szakmában. A gyakorlati képzés korszerűen felszerelt tanműhelyekben történik. A felnőttképzés különösen a mezőgazdasági szakmacsoportban kiemelt jelentőségű. Korszerű 100 tanuló befogadására alkalmas kollégiummal rendelkezik. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hámori András Szakközépiskola és Szakiskola, 5350 Tiszafüred, Ady Endre út 4. Az iskola 2007. augusztus 1-től működik a megyei önkormányzat fenntartásában. Ezt megelőzően Tiszafüred Város Önkormányzata volt az iskola fenntartója. Az iskola létszámadatai: szakiskolai létszám szakközépiskolai létszám feladatmutató pedagógus létszám
2005. 252 168 420 48
2006. 252 192 444 43
2007. 272 215 487 43
Fokozatos létszámnövekedés figyelhető meg az iskola szakiskolás, de különösen a szakközépiskolás tanulói körében. Ugyanakkor jelentős mértékben javult a képzés költséghatékonysága, a növekvő tanulói létszámot kevesebb pedagógus oktatja, a tanulói csoportlétszámok növekedtek. Tágas, korszerű iskolaépület áll a tanulók rendelkezésére, amelyben modern eszközök biztosítják az ismeretek elsajátítását. Az iskola rendelkezésére bocsátott városi sportcsarnok sokrétű mozgási, sportolási lehetőséget kínál a fiatalok számára. Az iskola megyei önkormányzathoz történő átvétele során felújításra került a korábban sok bosszúságot okozó beázó tetőszerkezet. Négy megyét érintő beiskolázási körzetből érkeznek a tanulók az iskolába, akik többsége bejáró. Szakközépiskolai képzés folyik az informatika, vendéglátás-idegenforgalom, környezetvédelem-vízgazdálkodás, ügyvitel szakmacsoportokban. Lehetőséget biztosít az iskola a tanulók számára az idegennyelvi előkészítő képzésben történő részvételre is. A szakiskolai képzésben építészet, faipar, könnyűipar, gépipar, közlekedés szakmacsoportokban folyik képzés tíz szakmában. A szakiskolai képzés keretében kötelező beiskolázási feladatokat is ellát az iskola.
26
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv Az egyéni nevelési módszerek, a tanulók egyéni fejlesztési igényeire történő odafigyelés eredményeként a tanulói lemorzsolódás 5 % alatti értéket mutat. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Nagy László Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium, 5340 Kunhegyes, Kossuth L. út 15-17. 2007. július 1-jétől működik az iskola a megyei önkormányzat fenntartásában, amelynek megelőzően Kunhegyes Város Önkormányzata volt a fenntartója. Az iskola létszámadatai: szakiskolai létszám gimnáziumi létszám szakközépiskolai létszám kollégiumi létszám feladatmutató pedagógus létszám
2005. 473 270 166 71 980 90
2006. 503 259 152 62 976 91
2007. 525 197 174 51 947 79
A szakiskola tanulói létszám jelentős növekedése mellet minimális létszámnövekedés történt a szakközépiskolai képzésben. Ugyanakkor a gimnáziumban nagymértékű, a kollégiumban kisebb volumenű létszámcsökkenés tapasztalható. A feladatmutató tekintetében kisebb mértékű, fokozatos csökkenés figyelhető meg. A pedagógusok létszámának csökkenése a tanulói létszámcsökkenés intenzitásánál valamelyest nagyobb mértékű, amely az oktatás költséghatékonyságának növekedését eredményezte. A gimnáziumi képzés több évtizedes múltra tekint vissza az iskolában, illetve annak jogelőd intézményében, amely az ugyancsak nagy múltra visszatekintő szakközépiskolai képzéssel közös épületegységben található. A gimnáziumban a 2007/08-as tanévben 197 fő, a szakközépiskolában 174 fő tanul, a 9. évfolyamon az idegenyelvi előkészítő oktatás is biztosított. A szakközépiskolában az informatikai és az elektrotechnika-elektronikai szakmacsoportokban folyik képzés. A szakiskolai tanulók száma 525 fő, akik számára építészet, élelmiszeripar, vendéglátásidegenforgalom, kereskedelem-marketing, gépészet, faipar, mezőgazdaság szakmacsoportokban, jelenleg tizenkét szakmában folyik oktatás. A szakiskolai képzésben kötelező beiskolázási feladatokat is ellát az iskola. Az intézményben egyszerre van jelen a tehetséges tanulók kiemelt segítése és a hátrányos helyzetű, esetleges részképesség zavarokkal küzdő tanulók felzárkóztatása, problémáik egyedi kezelése. A képzési tevékenység mellett nagy hangsúlyt fektetnek a tanulók motiválására, a pályakezdéshez szükséges életstratégiák kialakítására. A vidéki bejárást vállalni nem tudó tanulók számára jól felszerelt kollégium biztosítja a zavartalan tanulás lehetőségét.
27
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Sipos Orbán Szakiskola és Kollégium, 5000 Szolnok, Gyermekváros u. 1. Az iskola létszámadatai: szakiskolai létszám kollégium feladatmutató pedagógus létszám
2005. 330 69 399 44
2006. 303 68 371 42
2007. 324 62 386 40
Az iskola tanulólétszáma 324 fő. A fenntartó által jóváhagyott pedagógiai program alapján az általános műveltséget megalapozó szakaszon 9-10. évfolyamot működtet. E szakaszon belül pályaorientáció, szakmai előkészítő és szakmai alapozó oktatást biztosít. A 9. évfolyamtól sajátos nevelési igényű (testi, érzékszervi, tanulásban akadályozott értelmi fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, és vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdők) integrált nevelését, oktatását, képzését végzik nem fogyatékos tanulókkal együtt. Az iskola felvállalta a magyar nyelven folyó, nappali rendszerű iskolai roma kisebbségi oktatást. Az iskola részt vett a Szakiskolai Fejlesztési Programban, melynek célja a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásának elősegítése volt. Kötelező felvételt biztosító intézményként a tanulói létszám az utóbbi években annyira megnövekedett, hogy elérte az intézmény befogadóképességének felső határát. Ehhez hozzájárult az is, hogy a 2005/2006-os tanévben indított iskola felzárkóztató, személyiségfejlesztő programjai eredményesek voltak. Az intézmény a beiskolázott tanulók számára kollégiumi elhelyezést biztosít 64 engedélyezett férőhelyen. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Pedagógiai Szakszolgálat és Gyermekotthon, Tiszaföldvár-Homok, Beniczky Géza u. 5. Az iskola létszámadatai: óvodai létszám általános iskolai létszám szakiskolai létszám kollégiumi létszám nevelési tanácsadó logopédia feladatmutató pedagógus létszám
2005. 17 118 119 155 303 173 885 53
2006. 16 115 128 167 332 201 959 60
2007. 15 108 136 134 249 201 843 54
Az intézmény tanulói létszáma 259 fő. Feladatai: enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek óvodai ellátása. Elsősorban a megye területéről beiskolázott sajátos nevelési igényű: tanulásban és értelmében akadályozott, halmozottan fogyatékos tanulók alapfokú nevelése-oktatása, speciális és készségfejlesztő speciális szakiskolai képzése. Szakiskolai tanulók integrált szakképzése: sajátos nevelési igényű, értelmi fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető és vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók együtt nevelése, oktatása. A speciális szakiskolai tanulói létszám – a felmenő rendszerű oktatás miatt – jelentősen növekedett, ezzel ellensúlyozni tudták a csökkenő általános iskolai tanulólétszámot.
28
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv A beiskolázott tanulók számára kollégiumi férőhelyet biztosít 140 férőhelyen. A kollégium, akárcsak az iskolaépület felújításra szorul. 2004. augusztus 1-től kistérségi feladatokat is ellátó pedagógiai szakszolgálati feladatokkal (logopédiai intézet, nevelési tanácsadó) bővült az intézmény. A pedagógiai szakszolgálat megközelítőleg 500-550 gyermek számára: - szervezi és irányítja az utazó logopédiai ellátást, - az óvoda megkeresésére szakvéleményt készít az iskolakezdéshez, ha a gyermek egyéni adottsága, fejlettsége azt szükségessé teszi, - a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek problémáit feltárja. Az intézmény többcélú közoktatási intézmény, amely gyermekvédelmi szakellátó egységgel együtt működik. Átmeneti és tartós nevelésbe vett enyhe és középfokban sérült értelmi fogyatékos gyermekek számára otthont nyújtó ellátást biztosít. Két gyermekotthoni egységben különleges szükségletű lakásotthonok, illetve utógondozói lakásotthonok működnek. Fiatal felnőtt értelmi fogyatékosok utógondozását végzi. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kádas György Általános Iskola, Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Diákotthon és Gyermekotthon, Kisújszállás, Bajcsy-Zs. út 37. Az iskola a korábbi karcagi Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Diákotthon, valamint a kisújszállási Kádas György Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon jogutód intézményeként jött létre 2007-ben. Az iskola létszámadatai: óvodai létszám általános iskolai létszám szakiskolai létszám kollégiumi létszám feladatmutató pedagógus létszám
2005. Kisújszállás, Karcag 7, 7 104, 84 15, 54 43, 50 169, 195 29, 34
2006. Kisújszállás,Karcag 5, 6 97, 69 15, 68 41, 56 158, 199 31, 35
2007. 4 159 107 86 356 57
Az iskola tanulólétszáma 270 fő. 2007. szeptemberétől az addig önállóan működő karcagi Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Diákotthon összevonásra került a kisújszállási intézménnyel. Az intézmény feladata a sajátos nevelési igényű, együtt nem nevelhető, autista gyermekek óvodáztatása, tanulásban és értelmében akadályozott, halmozottan fogyatékos tanulók alapfokú nevelése, oktatása, napközis és tanulószobai foglalkozás biztosítása, készségfejlesztő szakiskolai csoport működtetése. A beiskolázott tanulók számára Kisújszálláson és Karcagon 105 férőhelyen kollégiumi ellátást biztosítanak. Szakiskolai tanulók integrált szakképzését végzik: sajátos nevelési igényű (enyhe értelmi fogyatékos) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető és vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulókat együtt nevelnek, oktatnak. A készségfejlesztő speciális szakiskolában a 11-12. évfolyamon oktatott nem OKJ-s szakmák a kézműiparon belül a kézi rongyszőnyeg- és lábtörlő szövő. 2007. szeptemberétől egységes gyógypedagógiai módszertani intézményként ellátja: - pedagógiai szakszolgálati feladatként a gyógypedagógiai tanácsadást, a korai fejlesztést és gondozást, - pedagógiai szakmai szolgáltatási feladatként: 29
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv - a gyógypedagógiai szaktanácsadást, amelynek feladata az oktatási, pedagógiai módszerek megismertetése és terjesztése, - a gyógypedagógiai tájékoztatást, amelynek feladata a szakmai információk, adatok és tanügyi dokumentumok gyűjtése, őrzése, feldolgozása és használatba adása, tájékoztatás nyújtása. Az intézmény többcélú közoktatási intézmény gyermekvédelmi szakellátó egységgel együtt működik. Az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek otthont nyújtó ellátását biztosítja – elsősorban a karcagi, tiszafüredi, törökszentmiklósi, mezőtúri kistérség területéről, és ennek érdekében lakásotthonokat, különleges lakásotthonokat működtet. Speciális gyermekotthont működtet a megye területéről bekerülő fiúk számára. Fiatal felnőttek utógondozói ellátását utógondozói otthon működtetésével oldják meg.
„Gólyafészek Otthon” Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Fogyatékosok Otthona, 5300 Karcag, Zöldfa út 48. Az iskola létszámadatai: fejlesztő iskolai oktatás korai gondozás fejlesztő felkészítés feladatmutató pedagógus létszám
2005. 7 60 67 4
2006. 18 6 45 69 4
2007. 24 7 43 74 5
Alapfeladata: súlyosan – halmozottan sérültek ápoló-gondozó otthoni ellátása, 0 éves kortól kezdődően. Az intézmény Egészségügyi Gyermekotthonként 1980-ban kezdte meg működését az akkor elfogadott elhelyezési körülmények között. Szakmai feladataik igen széles spektrumot fognak át. Az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács pályázati támogatásával 2006. évben került átadásra az intézmény területén felépített fejlesztő központ. A központ helyet ad a fejlesztő foglalkozásoknak, illetve a közoktatási törvény 30/A. §-ában meghatározott fejlesztő iskolai oktatásnak. Jelenleg 24 tanuló teljesíti tankötelezettségét fejlesztő iskolai oktatás, valamint 43 fő felkészítő felkészítés keretei között. A súlyosan, halmozottan sérült gyermekek fejlesztő iskolai oktatása során a tanulás és tanítás hagyományos felfogása nem alkalmazható. Itt a gyermekek fejlesztése speciális megközelítést igényel. A fejlesztés alapfeltétele a kapcsolatteremtés, a kommunikáció lehetőségeinek feltárása.
30
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv Megyei fenntartásban működő nevelési – oktatási intézmények főbb mutatói
Feladatellátási hely (név, cím)
JNSZM Nagy László Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium (5340 Kunhegyes, Kossuth L. u. 1517.) (továbbiakban Nagy László, Kunhegyes) JNSZM Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Ped. Szolgálat és Gyermekotthon (5461 TiszaföldvárHomok, Beniczky G. u. 5.) (továbbiakban Homok)
JNSZM Hámori András Szakközépiskola és Szakiskola (5350 Tiszafüred, Ady E. u. 5.) (továbbiakban Hámori, Tiszafüred) JNSZM Kádas György Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Egységes
Funkció
Főállású pedagógusok száma (fő)
Gimnázium
Gyermekek , tanulók száma (fő)
HH (fő)
HHH (fő)
SNI (fő)
120
31
6
197 26
Szakközépiskola
174
Szakiskola
48
525
144
152
30
Összesen
79
896
264
183
36
Kollégium
4
51
15
13
3
Óvoda
2
15
15
6
15
34
23
20
34
74
71
51
74
3
52
52
16
52
Szakiskola
25
84
66
65
84
Összesen
54
259
228
155
259
Kollégium
3
134
128
8
85
Szakközépiskola
16
215
41
2
1
Szakiskola
27
272
61
10
37
Összesen
43
487
102
12
38
1
4
-
2
3
16
82
12
45
82
Értelmileg akadályozott tanulók ált. iskolája Tanulásban akadályozott tanulók ált. iskolája Készségfejlesztő képzés
Napközi otthonos óvoda Tanulásban és értelmileg akadályozott ált. iskolája
21
31
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv Gyógypedagógiai Módszertani Intézet, Diákotthon és Gyermekotthon (Székhely: 5310 Kisújszállás, Bajcsy-Zsilinszky u. 37.) (Tagint. 5300 Karcag, Kisújszállási u. 45.) (továbbiakban Kádas, Kisújszállás)
JNSZM Sipos Orbán Szakiskola és Kolléga (5000 Szolnok, Gyermekváros u. 1.) (továbbiakban Sipos, Szolnok) JNSZM Mészáros Lőrinc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium (5130 Jászapáti, Vasút u. 2.) (továbbiakban Mészáros, Jászapáti) JNSZM Ipari, Mezőgazdasági, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Iskola és Kollégium (5130 Jászapáti, Vasút u. 4.) (továbbiakban Ipari, Jászapáti)
Készségfejlesztő spec. szakiskola Általános iskolai napközi 1-8. évf. Székhely összesen Általános isk. tanulásban akadályozottak 1-8. évf. Általános iskolai napközi 1-8. évf. Szakiskola Spec. 910., 11-12. évf. Tagintézmény összesen Összesen Diákotthon (Kollégium) Kollégium
3
25
4
13
25
2
-
-
-
-
26
110
16
60
113
12
77
14
24
78
2
-
-
-
-
13
82
14
39
82
31
160
28
63
160
57
271
44
123
270
4
45
8
25
45
4
41
7
21
41
Szakiskola
40
324
55
97
133
Kollégium
3
62
8
17
16
8 osztályos ált. isk.
7
180
23
-
1
473
35
10
7
77
13
10
4
Gimnázium Szakközépiskola
37
Összesen
53
550
71
20
12
Kollégium
8
61
1
14
na
Szakközépiskola 9-12. 1/13-3/15
43
415
142
62
10
Szakiskola 9-10. 1/11-3/13
28
358
174
119
22
Összesen
79
773
316
181
32
Kollégium
8
63
19
3
7
32
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv Feladatellátási hely (név, cím)
Teljes összesítés
Funkció
Óvoda Általános iskola Szakközépiskola Gimnázium Szakiskola Összesen Kollégium
Főállású pedagógusok száma (fő)
Gyermekek tanulók száma (fő)
HH (fő)
HHH (fő)
SNI (fő)
3
19
15
15
18
56
448
143
144
269
316*
105
21
35 570
10 511 785 87
7 465 780 197
311
3093
370 34
3560 320
1079
185
* A kunhegyesi Nagy László iskolában a HH / HHH / SNI tanulókra nem volt megadva gimnáziumi adat, vagy össze volt vonva a szakközépiskolai adatokkal.
2.5.5 Szakember-ellátottság A megyei fenntartású közoktatási intézményekben összesen a kollégiumi pedagógusokkal, illetve a pedagógiai intézetben dolgozó pedagógusokkal együtt 426 fő főállású pedagógus dolgozik. Az iskolák képzési kínálatához igazodó szakmai végzettségekkel rendelkeznek az iskolák pedagógusai. Az előírt képesítési feltételeket 95%-ban teljesítik. A nem teljesítők vonatkozásában kiemelt hiányosságnak a szakoktatói képesítést jelölték meg. A humánerőforrás hiány elemzése során a legnagyobb problémát a szakképzés területén találhatjuk. A pedagógusok több éves szakmai gyakorlattal és tapasztalatokkal rendelkeznek, de előfordul, hogy szakképesítésekkel nem. Minden megyei fenntartású intézmény folyamatosan szükségét érzi, hogy pedagógusai módszertani képzettségét fejlessze, többek között az egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés, a kooperatív tanulás, illetve a projektpedagógia vonatkozásában. A pedagógusok jelentős hányada vett részt olyan pedagógiai, módszertani képzésben, amely felkészít a HH/HHH, illetve az SNI tanulókkal való foglalkozás hatékonyabbá tételére. Szakiskolai Fejlesztési Programba három intézmény kapcsolódott be - Sipos, Szolnok; Ipari, Jászapáti; Nagy László, Kunhegyes -, mely keretén belül a pedagógusok módszertani képzésben is részesültek.
33
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv Szakember-ellátottság a megyei fenntartású nevelési – oktatási intézményekben Feladatellátási hely (megnevezése és címe)
Főállású pedagógusok száma (fő) 3 56
Óvoda Általános iskola Középfokú 311 intézmények Kollégium 34 Összesen 404 * Nincs technika képesítésű pedagógus **Szakoktatói képesítésük nincs
Egy főre jutó tanulók száma (fő) 6 8
Előírt képesítés feltételei Teljesítők
Nem teljesítők
3 60
1*
10
275
13**
9,4 8,8
35 395
14
2.5.6. Bejáró tanulók száma, utazási feltételei A megyei fenntartású közoktatási intézményekben tanulók 54%-a (1901 fő) bejáró, ennek 45% -a HH, 22%-a HHH, 17%- a SNI. A bejárók aránya, Jászapátin (71%) a legmagasabb. Valamennyi iskola tömegközlekedési eszközökkel jól megközelíthető. Több iskola a bejárási feltételek ismeretében rugalmasan alakította ki órakezdését. Azokban az esetekben, amikor a bejárás problémát és jelentős megerőltetést jelentene a tanulóra nézve, illetve a szülők anyagi körülménye ezt megkívánja, a tanulók számára kollégiumi férőhelyet biztosítanak. Bizonyos iskoláknál (pl.: Jászapátin) a MÁV és a VOLÁN járatok a sok éves jó együttműködésének köszönhetően menetrendjeiket a tanítási időhöz igazították. Kunhegyesen problémát jelent, hogy a bejáró tanulók jelentős részének fél ötkor kell felkelnie ahhoz, hogy beérjenek az iskolába a tanítási idő kezdetére, ugyanakkor délután négy-öt óra között ér haza. A helyközi tömegközlekedés többszöri átszervezése nyomán egyes településekről be sem tudnak érni a tanulók. Tovább súlyosbítja a problémát, hogy a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül magas a bejárók aránya. Szociális helyzetük miatt sok esetben a havi bérlet megváltása is komoly anyagi terhet ró a családra. A gyermekek gyógypedagógiai intézetbe jutása többnyire megoldott, de sok olyan gyermek van, akik fogyatékosságuk miatt tömegközlekedéssel nem utaztathatók, illetve a szülők nem tudják felvállalni ennek az anyagi terheit, vagy a kíséretet. Ennek érdekében kistérségi megállapodás kezdeményezésére, illetve speciális iskolabusz működtetésére van szükség. A Kádas karcagi tagintézményébe a Kunmadarason lakó sajátos nevelési igényű tanulókat naponta iskolabusz szállítja a lakóhely és az iskola között.
34
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv
Intézmény Nagy László, Kunhegyes Homok, Tiszaföldvár Hámori, Tiszafüred Kádas, Kisújszállás Sipos, Szolnok Mészáros, Jászapáti Ipari, Jászapáti Összes megyei
Intézménybe járók száma (fő)
Bejárók száma (fő)
Bejárók aránya (%)
HH
HHH
SNI
896
508
59
152
129
23
31
11
31
26
31
259
53
62
9
-
144
52
17
55
144
206
63
35
67
116
200
36
26
11
7
553
71
168
103
-
1901
54
491
400
321
259 487 271 324 550 773 3.560
Ebből (fő)
2.5.7. Képesség-kibontakoztató és/vagy integrációs normatíva Az oktatás területén stratégiai célként fogalmazódott meg a szegregáció felszámolása. Ezt törvényi rendelkezéssel, emelt finanszírozással és központilag kiadott programmal segítette a kormány illetve Oktatási Minisztérium. Az integrációs támogatással az egyéni képességekre alapozott differenciált munka, a vizuális és cselekvéseses tanulás, illetve a projekt modellszerű oktatás valósult meg. A kunhegyesi Nagy László Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium képesség – kibontakoztató normatívát nem, integrációs támogatást az elmúlt három tanévben átlagosan 31 főre igényelt, 2007/2008-as tanévben az integrációs támogatásban részesülő tanulók száma 20%-kal emelkedett. A Jászapátin található közoktatási intézményben (Ipari) integrációs támogatást a szakiskolai képzésben résztvevő tanulók után a 2007/2008 tanévben 9-10. évfolyamon összesen 178 fő után igényeltek.
2.5.8. Önkormányzati hozzájárulás mértéke a megyei fenntartású intézményekben A normatív önkormányzati hozzájárulás százalékban való megosztása során (2006-2008) jelentős csökkenés tapasztalható. A megyei önkormányzat által fenntartott hét nevelésioktatási intézmény közül legmagasabb támogatást Sipos Orbán Szakképző Iskola és Kollégium, még a legalacsonyabb hozzájárulást Kádas György Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézet, Diákotthon és Gyermekotthon kapja. A megyei önkormányzat 2008. évi költségvetési rendelet 2/a. sz. melléklet kiadás35
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv bevétel alapján az egy tanulóra jutó összeg 2007-ben a Kádasban (2175 ezer Ft), Homokon (1183 ezer Ft) volt. Az egy tanulóra jutó összeg a Hámoriban a legalacsonyabb (422 ezer Ft).
Intézmény Nagy László, Kunhegyes Homok, Tiszaföldvár Hámori, Tiszafüred Kádas, Kisújszállás Sipos, Szolnok Mészáros, Jászapáti Ipari, Jászapáti
Önkormányzati hozzájárulás (%) 2005 65,7 51,9 87,9 66,2 69,6
2006 67,3 50,65 80,0 66 72,2
2007 75,5 58,1 71,2 41 77,6 64,1 67,7
Egy tanulóra jutó összeg ( ezer Ft) 2006 2007 427 na 1883 422 2400 2175 887 817 470 476 662 650
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Közalapítványt 1996-ban alapította a JászNagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat, illetve Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata. A Közoktatási Közalapítvány 11 éves múltja alatt ismertséget és tekintélyt szerzett a megyében. Az alapítvány célja az alap- és középfokú neveléssel és oktatással kapcsolatos – a megyei közoktatási fejlesztési tervben jóváhagyott – körzeti, térségi és országos feladatok támogatása. Ezt a célt a Közalapítvány pályázati tevékenységével szolgálja és szolgálta, amelynek döntő részét az intézményi-szervezeti pályázatok, kisebb részét a tanulói ösztöndíj- és a pedagógus kitüntetési pályázatok alkotják. Sajnos forrásai az elmúlt években jelentékenyen csökkentek, ami kihat a Közalapítvány mozgásterére, a pályázatai iránti érdeklődésre is. A 11 pályázati év összes forrása 1 milliárd 281 millió 213 ezer forint volt, amelynek – jogszabály szerint – a 98,7 %-át, 1 milliárd 263 millió 920 ezer forintot kellett pályázati támogatásra felhasználni. A kötelezően pályázati támogatásra felhasználandó összegnek a mintegy 99,1 %-a az intézményi-szervezeti pályázatok támogatására szolgált. A kuratórium 2004 és 2007 között több nagy jelentőségű intézményi, szervezeti és 4 ösztöndíj-pályázatot valamint 2 pedagógus-kitüntetési pályázatot írt ki. Közöttük mind a négy évben volt taneszköz-fejlesztési, könyvtár-fejlesztési és kollégiumfejlesztési pályázat, amelyek iránt a legnagyobb érdeklődés mutatkozott a pályázók részéről, és érdemben tudták szolgálni a taneszköz-fejlesztési tervek megvalósulását, az iskolai könyvtárak dokumentumállományának gyarapítását, továbbá a kollégiumok komfortosabbá válását. A tartalmi célok között mindig helye volt a pedagógiai szakszolgálatok fejlesztésének, működtetésének, a tehetséggondozásnak és a hátránykompenzációnak, de támogatta a Közalapítvány a kistérségek közoktatási tárgyú összefogását, a pedagógusok továbbképzését, módszertani ismereteiknek a továbbfejlesztését, az utazó pedagógusokat is. A tehetséggondozás céljait szolgálták a tanulmányi versenyek rendezésében való jelentős anyagi közreműködéssel és az általános és középiskolai ösztöndíjpályázataikkal is. A pedagógiai innovációt ösztönözték „Az év nevelőtestülete” és „Az év pedagógusa” kitüntetési pályázataikkal. Az intézményi-szervezeti pályázatokra a 2004-2007-es években összesen 1049 pályázat érkezett, amiből a kuratórium 875 pályázat megvalósítását segítette. Ez összességében 83,4
36
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv %-os sikert jelentett, ami arra utal, hogy a döntést hozó kuratórium a minél szélesebb körű támogatásra törekedett. A vállalt saját erő csökkent 2006-ra. Lassúbb ütemben ugyan, de az igények is a 4 év alatt végig csökkentek. Az igények csökkenésében minden bizonnyal szerepe volt a pályázati forrásaik csökkenésének, de a pályázók anyagi lehetőségei és pályázási indíttatásuk mérséklődésének is, különösen csökkent az érdeklődés a tartalmi pályázatok iránt. A 2004-2007-es évek teljes támogatási összegéből domináns volt az utóbbi négy évben a taneszköz-fejlesztés, a pedagógiai szakszolgálatok fejlesztése és működtetése, a kollégiumfejlesztés, a tehetséggondozás és a könyvtárfejlesztés. A Közalapítvány a 2007/2008-as tanévre immár nyolcadszor hirdette meg a megyében a tehetséges tanulók továbbtanulásának elősegítésére ösztöndíj-pályázatát az általános iskolák 7-8. osztályos és a középfokú iskolák valamilyen téren kiemelkedő sikereket felmutatni tudó, és jó tanulmányi eredményű tanulói számára. Az ösztöndíj-pályázatokra az utóbbi négy tanévben 425 középiskolás és 254 általános iskolás tanuló jelentkezett, akik közül ezen idő alatt 35 középiskolás és 31 általános iskolás lehetett ösztöndíjas. Ez kb. 10 %-os sikert jelent. Saját ösztöndíj-pályázatán kívül a kuratórium hoz végső döntést a megyei önkormányzat egyetemi-főiskolai ösztöndíj-keretének odaítéléséről is. Évente 50 hallgató részesül ezen ösztöndíj havi 12-12 ezer forintos támogatásában. Immár két alkalommal hirdette meg a Közalapítvány „Az év nevelőtestülete” és „Az év pedagógusa” elismerési formákat. A kuratórium 2004 január 1-je és 2007. december 31. között – 27 ülést tartott, és 98 határozatot hozott. A felügyelő bizottság általában évente egyszer ülésezett és többnyire egyegy határozatot hozott. Minden évben megtárgyalták az előző évi közhasznúsági beszámolót. A Közalapítványnak szorosabb munkakapcsolat a más megyei közalapítványok közül a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közoktatási Közalapítvánnyal alakult ki. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Közalapítvány legfontosabb célja és feladata, hogy továbbra is támogassa a megyei közoktatási fejlesztési terv körzeti, térségi feladatának megoldását, hogy – lehetőségei szerint – folytassa a taneszköz-fejlesztést, a könyvtár- és a kollégiumfejlesztést, hogy segítse és támogassa a pedagógiai szakszolgálatok tevékenységét. E munkában továbbra is indokolt, hogy megfelelő figyelem irányuljon a tehetséggondozásra, a hátránykompenzációra és az egyenlő esélyek biztosítására.
37
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv 2006/2007-es tanévben nyertes pályázatok intézményenkénti megosztása Mészáros Lőrinc Gimnázium Több Nyelven Alapítvány Jászapáti Önkormányzat – tájfutás Jászapáti Önkormányzat Megyei Önkormányzat – Makó Pál Napok Összesen:
60.800 Ft 200.000 Ft 20.000 Ft 140.000 Ft 420.800 Ft
Ipari Szakközépiskola – Jászapáti Megyei Közoktatási Közalapítvány 336.000 Ft (kollégium informatikai eszközfejlesztése) Megyei Közoktatási Közalapítvány 154.370 Ft (könyvtárfejlesztés) NSZI 12.000.000 Ft (tanárok külföldi és belföldi továbbképzése – folyamatos) Észak-Alföldi Reg. Fejl. és Képz. Biz. 5.987.556 Ft (építőipari szakmacsoport eszközbeszerzése) Fenntartó Önkormányzat 543.000 Ft ( eszközbeszerzésre) Fenntartó Önkormányzat 4.811.614 Ft Megyei FM Hivatal nincs adat (ezüstkalászos és egy mg-i vállalkozó) Összesen: 23.832.540 Ft Socrates Comenius I. pályázatot a Tempus Közalapítvány támogatta 5.650 euróval. Leonardo mobilitas pályázatot szintén a Tempus Közalapítvány támogatta 4.855 euróval. Kádas György – Karcag Megyei Önkormányzat (erdei iskola megszervezése) Sulinova Kht és OM (drogprevenciós- egészségnevelő előadás) MOBILITAS (Teknőc DSE – Szabadidős tevékenység) Megyei Közoktatási Közalapítvány (kollégiumi pályázat)
140.000 Ft 174.000 Ft 225.000 Ft 196.000 Ft
Kádas György – Kisújszállás Megyei Közoktatási Közalapítvány (taneszközök vásárlása) ( kollégium fejlesztése) Kisújszállás Városi Önkormányzat Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottság (szabadidős tevékenységre) OKÉV (Komplex Tanulmányi Verseny megyei fordulója) JNSZM Önkormányzati Hivatal (gyermekek nyári üdültetése) Összesen.
350.000 Ft 117.000 Ft 9.000 Ft 30.000 Ft 140.000 Ft
1.381.000 Ft
38
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv Homok - Tiszaföldvár Megyei Közoktatási Közalapítvány Eszközbeszerzés Kollégiumi eszközfejlesztés Pedagógiai szakszolgálat fejlesztése, működtetése Gépkocsi beszerzése szakszolgálati feladatokra Nevelési Tanácsadóban dolgozók továbbképzése Mobilitas Délutáni sportfoglalkozások, versenyek támogatása Összesen:
298.000 Ft 429.000 Ft 612.000 Ft 2.100.000 Ft 300.000 Ft 988.000 Ft 4.727.000 Ft
Megyei Pedagógiai Intézet Közalapítványi pályázatok: Ssz. Pályázat címe 1. A szaktanácsadók módszertani ismereteinek megújítása, a kompetencia alapú oktatás elterjedésének elősegítése Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2. Hatékony együttnevelés az iskolákban, illetve képesség kibontakoztató fejlesztéshez szükséges pedagógiai ismeretek megújítása 3. Pályázat a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet, Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat pedagógiai szakkönyvtárának fejlesztésére 4. Közoktatási intézményvezetők vezetői feladatvégzésének segítése fórumok szervezésével 5.
Jogi segítségnyújtó, tanácsadó szolgálat működtetése
6.
A pedagógiai szakszolgálatok fejlesztése működtetése (rendkívüli felülvizsgálati kontroll)
7.
Tanulmányi versenyek szervezésére
8.
A pedagógiai szakszolgálatok fejlesztése és működtetése (térségi logopédiai ellátás, iskolapszichológia)
Egyéb pályázatok: Ssz. 1. 2.
és
Elnyert összeg 300.000,- + 250.000,- önerő
420.000,- + 90.000,önerő 480.000,- + 548.800,önerő 470.000,- + 130.000,önerő 220.000,- + 350.000,önerő 2.400.000,- + 550.000,- önerő 5.163.000,- + 300.000,önerő 2.690.00,-
Pályázat címe
nyert
„Beszédfogyatékos felnőttek terápiás ellátáshoz szükséges feltételek biztosítása” „Országos német tanulmányi verseny”
X
Elnyert összeg 3.400.000
X
1.050.000,-
39
nem nyert
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv
2.5.9. Továbbtanulási mutatók a megyei fenntartású intézményekben A gyógypedagógiai intézményekben (Tiszaföldvár-Homokon és a Kádasban Kisújszálláson) helyben biztosított a 8. évfolyamos tanulók továbbtanulása. A két intézményben az általános iskolai tanulmányokat befejező tanulók 75,5%- szakiskolai, 31%-a speciális szakiskolai képzést választja. Mindkét képzési formában a tanulók többségének lehetősége van arra, hogy abban az iskolában tanuljon tovább, amelyben az általános iskolai tanulmányait végezte. Profilbővítésekkel a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően a munkába állást segítik elő. A nyolc évfolyamos gimnáziumban (Jászapátin) a 8. osztályt befejezők 96,36%-a folytatja gimnáziumban tanulmányait. Általános iskolák esetében
-
-
-
96,36
56
43
-
-
-
95
15,52
3,03
-
-
Nem tanul tovább (%)
HH/ HHH
Összlétszá mon belül
-
HH/ HHH
Speciális szakiskola (%) Összlétszá mon belül
HH/ HHH
Szakiskola (%) Összlétszá mon belül
Kádas, Kisújszáll ás Homok, Tiszaföldv ár Mészáros, Jászapáti
HH/HH H
Szakközépiskol a (%) Összlétszá mon belül
Intézmény
Gimnázium (%) Összlétszá mon belül
2006/2007 tanév
HH/ HHH
31
30
13
13
-
-
-
5
-
-
-
-
-
-
Középfokú iskolák közül a Mészáros Lőrinc Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégiumból jelentkeznek legtöbben egyetemre, főiskolára (35,5%), a kunhegyesi Nagy László Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégiumból 16%-ban. A többi intézményből az érettségit adó szakközépiskolába (30%), illetve a középfokú szakképesítésen (OKJ) vagy technikusin (23%) tanulnak tovább. A középfokú iskolákból való továbbtanulásra vonatkozó adatok több intézmény esetén hiányosak, mely azzal magyarázható, hogy nincs nyilvántartásuk a végzett diákok felvételi eredményeiről.
40
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv Középiskolák esetében
HH/ HHH
-
3
7
-
-
-
-
-
-
-
-
56,4
na na
HH/ HH H
7
Nem tanul tovább (%)
HH/ HHH
Összlétszá mon belül
-
Középfokú szakképzésre (OKJ) (%) Összlétszá mon belül
HH/ HHH
Felsőfokú képzésre (%) Összlétszá mon belül
Nagy László, 16 Kunhegyes Hámori, Tiszafüred Kádas, Kisújszállás Sipos, Szolnok Mészáros, 35,5 Jászapáti Ipari, na Jászapáti *na=nincs adat
Szakközépiskola felnőttképzés/ érettégi (%) Összlétszá mon belül
Intézmény
Egyetemre/ Főiskolára (%) Összlétszá mon belül
2006/2007 tanév
HH/ HHH
47
55
-
-
-
35
na
65
na
-
-
4
40,5
2
2
17,75
-
-
22,2
3,3
17,7
4,1
na
na
22,4
na
23,5
na
10,6
na
3
1
-
-
7,66
2,4
na
na
2.5.10. Lemorzsolódás aránya megyei fenntartású intézményekben Az összes megyei fenntartású közoktatási intézménynél magas a lemorzsolódás, mely jóval az országos átlag (2,11%) feletti. A lemorzsolódásban érintett tanulók többsége hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű. A magántanulók száma összesen 6 fő, amely az országos átlag alatti (0.61%). A magántanulói jogviszony jogszerű, melynek megállapítása a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján történt. A Kádas György Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Egységes Módszertani Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Diákotthon és Gyermekotthonban 3,1% a magántanulók aránya. Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya – a Mészáros, Jászapáti kivételével – meghaladja az országos átlagot (0,37%-ot).
41
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv
2006/2007. Intézmény Nagy László, Kunhegyes Homok, Tiszaföldvá r Hámori, Tiszafüred Kádas, Kisújszállá s Sipos, Szolnok Mészáros, Jászapáti Ipari, Jászapáti Összesen Országos átlag
Évismétlők aránya (%)
Magántanulók aránya (%)
Előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya (%)
Összlétsz ámon belül
HH/HHH
Összlétszá mon belül
HH/HHH
Összlétszá mon belül
HH/HHH
4,2
2
0,4
0,3
na
na
9,0
6,0
-
-
2,0
2,0
8,7
na
-
-
12
12
6
6,1
3,1
4,4
7,1
7,8
5,2
4,2
-
-
6,2
3,3
2,5
2
0,17
-
0,17
-
10,42
20,44
-
-
3,01
8,42
6,22
1,22
3,69
2,11
0,61
0,37
A lemorzsolódás okainak vizsgálatánál figyelembe kell venni a tanulók képességeit és jellemző sajátosságait. A tankötelezettségi korhatár felemelése miatt megemelkedett azon tanulók létszáma, akik nem kívánnak tankötelezettségüknek eleget tenni, annak ellenére, hogy a jogszabályok által előírt minden lehetőséget megtesznek a pedagógusok a csökkentés érdekében. Ezen tanulók halmozottan hátrányos helyzetűek, ahol a szülői iskolázottság miatt a motiváció is alacsonyabb. A lemorzsolódási adatok elemzése során megállapítható, hogy mindhárom területen intézkedésre van szükség.
2.5.11. Kompetenciamérések eredményei Az oktatásban is a figyelem fókuszába került a nevelő – oktató munka minősége. Rendszeressé váltak az országos mérések, értékelések. A 2006-os kompetencia mérés eredményeit értékelve a 8. évfolyam szövegértés és matematika kompetencia területén a – Mészáros, Jászapáti – intézményi átlag 518/529, amely nagyobb mint az országos átlag (497/494). A szakközépiskolai és szakiskolai 10. évfolyamon mért eredmények – a Mészáros, Jászapáti kivételével –az országos mérés, értékelés eredmények szerint nem éri el a jogszabályban
42
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv meghatározott minimumot, melynek következményeként az intézmények kötelesek az elmaradás megszüntetése érdekében intézkedési tervet készíteni. Az országos kompetenciamérésbe a gyógypedagógiai intézmények (Tiszaföldvár - Homok, Kádas, Kisújszállás) nem kapcsolódtak be. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra vonatkozó adatokkal nem rendelkeznek az intézmények, amely arra enged következtetni, hogy a tanulónkénti eredmények kiértékelésére nem került sor.
Intézmény Nagy László, Kunhegyes (10. évf.)
Homok, Tiszaföldvár
Szövegértés Matematika Évfolyam HH/ HH/ Országo Iskolai Országos Iskolai HHH HHH s Gimnázium 510 565 460 556 Szakközép345 496 399 493 iskola Szakiskola 353 399 356 408 6. Nem végeznek 8. 10.
Hámori, Tiszafüred
10.
Kádas, Kisújszállás
6. 8. 10.
Sipos, Szolnok
Szakiskola
374
-
399
8. 10. Szakközépiskola Szakiskola
518 504
-
466 394
381
-
506
373
-
499
388
-
408
497 501
529 485
-
494 499
-
466
445
-
493
-
399
410
-
408
Nem végeznek
(10. évf.)
Mészáros, Jászapáti Ipari, Jászapáti (10. évf.)
2.5.12. Iskolán kívüli programban való részvétel Az iskolán kívüli programok közül az Útravaló programba négy intézmény kapcsolódott be. Ezen túlmenően a Mészáros, Jászapáti intézményből 1 fő hátrányos helyzetű tanulót támogat a Csányi Alapítvány 2006 óta. A szolnoki intézményben (Sipos) Arany János programon a 2007/2008 tanévben 0,3%-ban, a 2008/2009 tanévben tervezetten 0,6%-ban kapcsolódnak be a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók. A Jászapátin működő (Ipari) intézmény 2005-ben kapcsolódott be a Második Esély Programba, melynek legfontosabb célja a halmozottan hátrányos helyzetű, gyenge képességű, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók benntartása az iskolarendszerben, illetve a szakmaképzésbe való bekapcsolódás elősegítése. A 2006/2007 tanévben 158 fő vett részt, amelyből 60%-a HH, 40%-a HHH tanuló.
43
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv Útravaló
Intézmény Nagy László, Kunhegyes Sipos , Szolnok Mészáros, Jászapáti Ipari , Jászapáti Hámori, Tiszafüred
2006/2007 évre (%) Összesen HH HHH
7
6,4
17,0
SNI
3,1
2007/2008 (%) Összesen HH HHH
6,1
1
12,6
SNI
2,8 -
2,31
1,33
0,6
0,66
0,6
-
0,3
0,1
-
-
-
0,1
-
-
-
1,3
6
-
1,3 16,3
1,3 1,8
14,2
-
1,3 -
-
-
-
2.5.13. Infrastrukturális feltételek az esélyegyenlőség megvalósításához Az alapvető, a működéshez szükséges feltételekkel az intézmények rendelkeznek, a felújítás, korszerűsítés folyamatos. A Jászapátiban működő középfokú iskola egyes épületeinek rekonstrukciója 2006-ban befejeződött, illetve épült egy új tornaterem is. Az iskola rendelkezik egy másik tornateremmel, konyhával, étkezővel és megfelelő számítógépes parkkal. A kunhegyesi Nagy László középfokú intézményben az elmúlt 20 évben szinte csak a legszükségesebb fenntartási, karbantartási munkálatokat végezték el. Az intézményben jelenleg rendelkezésre álló tantermek száma, mérete illetve a szertárak hiánya nem teszi lehetővé a szaktermi rendszer széleskörű kialakítását. Különös nehézséget jelent a hátrányos helyzetű tanulók esélyeinek javítását nagymértékben segítő módszerek – pl.: projektmódszer, kooperatív tanulási technikák, differenciált tanulásszervezés – alkalmazása. Az iskola egy – a mai szabványoknak nem megfelelő méretű – tornateremmel rendelkezik, amely a testnevelési órák alig 50%-ának tud helyet adni. A Sipos Orbán Szakképző Iskola és Kollégium 2001-ben felújításra került, mely során modern, jól felszerelt intézménnyé vált. Hiányossága a nyelvi labor, a természettudományi szakterem és azok eszköztelensége. A kollégium infrastruktúrája megfelelő, de a magas SNI tanulók aránya miatt szükséges lenne egy fejlesztő szobára. A két gyógypedagógiai iskola infrastrukturális feltételei a legkritikusabbak. Mindkét helyen van szükségterem, ahol 100%-ban SNI gyermekek/tanulók nevelése-oktatása folyik. A tanulói létszámhoz képest a rendelkezésre álló eszközök száma kevés, jelentős része amortizálódott. Mindkét intézményben növelni kellene a számítógépek számát, melyeket az egyéni fejlesztésekhez tudnának használni. 44
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv Az intézményekben törekedni kell arra, hogy pályázati forrásokból és az iskolákhoz átutalt szakképzési hozzájárulás terhére, valamint – ahol megoldható –saját gyártású eszközfejlesztéssel is javítsák az eszközfelszerelést.
Az intézményi akadálymentesítés két intézmény (Mészáros - Jászapáti, Sipos - Szolnok) esetén teljes körű, a kisújszállási intézményben pedig részleges. A Tiszaföldvár – Homok új iskola építésére, a kunhegyesi Nagy László intézmény gimnáziumi épületének korszerűsítésére, rekonstrukciójára pályázatot nyújtott (ROP) be a megyei önkormányzat, amelynek elbírálása, értékelése folyamatban van. Az Ipari, Jászapáti intézmény akadálymentesítése 2008-ban elkezdődött. A tiszafüredi Hámori intézmény földszintes épületegységekből áll, így az akadálymentesítése könnyebben megvalósítható. A megyei önkormányzat 2010-ig, a törvényben meghatározott követelményeket teljesíti.
45
Székhely Szakközépiskola
Szakiskola Összesen
WC
Hámori
Étkező
Homok
Tornaterem
Kádas
Számítógép/p4
Mészáros
Szám Tech
Sipos
Szükségterem
Nagy László
Nyelvi labor
Ipari
Székhely Ruhaipari tanműhely Tanügyi épület (ált. isk.) Vendéglátóipari tanbázis Középiskola Tanügyi épület (pályaorientált) Faipari tanműhely Mezőgazdasági tanüzem Építőipari tanműhely Kollégium Tornaterem Szakiskola Középiskola Székhely Kollégium Székhely Székhely Tagintézmény Ált. isk. TATÁI* Ált. Isk. ÉATÁI** Szakiskola Kollégium
Logopédia
Feladatellátási hely
Épület/ felújítás Éve
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv
1998
-
2
-
2
55/38
-
1
24
1994
-
-
-
-
-
-
1
4
1999
-
-
-
1
17/0
-
1
7
1993
-
-
-
-
6/6
-
1
15
2006
-
-
-
1
10/0
1
1
3
1993
-
-
-
-
-
-
2
2003
-
-
-
-
-
-
-
4
1990
-
-
-
-
-
-
1
2
1985
-
-
-
-
-
-
1
2
2006 2006 1976 1964 2001 2001 2005 1968 1973
2 1 1
1 1 -
2 2 1 -
2 2 3 3 1 1
38 42 66 9 80 26 20
1 1 1 2 1 1
1 1 26 6 1 1 1
24 3 36 17 1 2 44 21 23
1989
1
-
1
1
15
1
1
1
1994
1
-
1
1
-
-
-
1
1989 1987
-
-
1 3
1 4
95/1
1
1 4 4*3
1987
-
-
-
4
63/0
1
4*3
1987
-
-
3
4
63/0
1
4*3
1987
-
-
3
4
95/1
Sportcsbérlet Sportcsbérlet Sportcsbérlet Sportcsbérlet
1
4*3
*TATÁI= Tanulásban akadályozott tanulók általános iskolája **ÉATÁI= Értelemileg akadályozott tanulók általános iskolája
46
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv
III. Intézkedési Terv 1. Helyzetelemzés összegzése 1.1. Jász-Nagykun-Szolnok megye városaiban, településein biztosítottak és elérhetőek az esélyegyenlőség szempontjából legfontosabb közszolgáltatások, részben helyben, részben más településen. Az intézmények integrált és/vagy szegregált formában fogadják, foglalkoztatják a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelésű igényű gyermekeket és tanulókat. Nyilvántartásuk nem teljes körű, ezért folyamatosan karban kell tartani. 1.2. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat ellátja a kötelező közoktatási feladatait. Sajátos nevelési igényű óvodás gyermekek óvodai nevelése két intézményben történik, ahol az általános iskolai oktatáson túl speciális szakiskolai feladatokat is ellátnak. Fenntartása alatt működik két „együtt nem nevelhető”sajátos nevelési igényű tanulókat foglalkoztató általános iskola, illetve hét oktatási intézmény, melyen belül hat kollégiumi intézményegység működik. 1.3. Valamennyi intézményben a szakember ellátottság megfelelő, bár két intézménynél nincs szakoktatói végzettség, amely intézkedést követel. 1.4. A lemorzsolódást mutató adatok (évismétlők, magántanulók, 250 tanórát meghaladó hiányzások száma) a legtöbb intézmény esetében magas, meghaladja az országos átlagot, amely mindenképpen intézkedést követel. 1.5. A megyei fenntartású intézmények között kiegyenlített a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya. A bejáró tanulók száma magas (54%). Utazásuk tömegközlekedéssel történik. A megyei fenntartású intézményekben - az önálló gyógypedagógiai intézmények kivételével – az országos átlagot a sajátos nevelési igényű tanulók aránya valószínűsíthetően nem éri el.1 A települések adatainak hiányában az arány kiszámítása nem lehetséges. 1.6. A megyében nem megoldott a súlyos magatartási, beilleszkedési zavarral, hiperkinetikus szindrómával küzdő gyermekek elhelyezése. 1.7. A makrotársadalmi változások megnövelik a pszichés rendellenességek előfordulási gyakoriságát. Napjainkban exponenciálisan növekszik a figyelemzavarral, túlzott mozgékonysággal (hiperkinetikus szindrómával) küzdő gyermekek tanulók száma. Ép értelemmel, jó képességekkel rendelkeznek súlyos magatartási problémáik azonban a többségi osztályokban nehezítik mind a saját, mind a többi gyermek fejlődését. Esélyteremtésük a többségi iskola kis létszámú osztályaiban valósítható meg speciális szakemberek bevonásával. Jelenlegi, többségében magántanulói státuszuk, vagy magas hiányzásuk nem szolgálja fejlődésüket. 1.8. A gyógypedagógia, pszichológia fejlődésével együtt járó diagnosztikai változások módosították a sajátos nevelési igényű tanulók besorolását, habilitációjuk, rehabilitációjuk, fejlesztésük elveit, módszereit. Egyre többen kerülnek be a középfokú intézményekbe, ahol
1
Amennyiben az SNI és részképesség zavarokkal küzdő tanulók együttes aránya a településen lakó gyermekek, tanulók körében 7%-nál nagyobb, tervszerű komplex beavatkozás szükséges az arányok csökkentésére.
47
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv nincsenek a fogadásukra felkészülve. Fontos a diagnosztika, a fejlesztés személyi, tárgyi feltételeinek biztosítása és szemléletváltás. 1.9. A sajátos nevelési igényű tanulók továbbtanulása kedvező, a tanulók a képességeiknek megfelelő iskolát választják. Beiskolázásuk speciális szakiskolába illetve szakiskolába történik. Középfokú oktatási intézmények esetében meglehetősen alacsony a felsőfokú intézményekbe (főiskolán, egyetemen) továbbtanulók száma. Intézkedést igényel a középiskolákban tanulók továbbtanulásra ösztönzése. 1.10. Az országos kompetencia méréseken – a gyógypedagógiai intézmények kivételével – valamennyi középfokú iskola részt vesz. Egy iskola kivételével mindenhol az országos átlaghoz képest alul teljesítettek a tanulók. Az elmaradás megszüntetése érdekében intézményi szinten intézkedési tervet kell készíteni, annak érdekében, hogy a jogszabályban meghatározott minimumot teljesítsék az intézmények. A kompetenciamérések eredményeinek elemzése során tapasztaltuk, hogy az intézményeknek nincs ismerete a HH/HHH tanulók vonatkozásában, ami arra enged következtetni, hogy a tanulónkénti eredmények kiértékelésére nem került sor. 1.11. A minőségközpontú oktatás a tartalmi megújulás mellett csak a pedagógus kompetenciáinak egyidejű fejlesztésével valósítható meg. Ez elsősorban a módszertani kultúra fejlesztését jelenti, a pedagógus mentális karban tartását. A kultúra váltás bekövetkezése abban az esetben várható, ha a pedagógusok jelentős számban vesznek részt ezeken a képzéseken. 1.12. Az iskolán kívüli programokban való részvétel esetében ösztönözni kell az iskolákat illetve a tanulókat ezen hátrányt kompenzáló szabadidős tevékenységekbe való bekapcsolódásra. 1.13. A fenntartó részt vesz az iskolatej programban. Biztosítja az általános iskolás korosztály számára az iskolatejet. Az intézmények biztosítják a jogszabályban meghatározott tanulói támogatásokat (tankönyv-, étkezési támogatás). 1.14. Egy megyei fenntartású intézmény sem igényel képesség kibontakoztató normatívát; integrációs támogatást két intézményben vesznek igénybe. 1.15. Az intézmények infrastruktúráinak feltételei változó képet mutatnak. A fenntartó egyenlő esélyt kíván biztosítani mindenki számára a közszolgáltatások eléréséhez, hozzáféréséhez. Valamennyi intézményben szükséges a szemléltető eszközöket bővíteni, korszerűsíteni. Három intézményben a szükségtermeket meg kell szüntetni. 1.16. A megyei fenntartású intézmények akadálymentesítése folyamatos. Pályázati források felhasználásával 2010-ig teljesíti jogszabályi kötelezettségét.
48
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv
2. Intézkedési terv 2.1. táblázat Helyzetelemzés megállapítására (probléma) hivatkozás
Biztosítani kell a gyermekek 3 éves koruktól történő óvodai nevelését
Cél konkrét meghatározása
A gyermekek 3 éves kortól történő óvodáztatásához szükséges feltételek megteremtése, különös figyelmet fordítva a HH/HHH gyermekekre
Az intézkedés
leírása felelőse megvalósításának határideje indikátorok rövidtávon (1 év) indikátorok középtávon (3 év) indikátorok hosszú távon (6 év)
a) Óvodai férőhelyek és személyi feltételek biztosítása, lehetőség szerint roma dajkák alkalmazása b) Védőnők segítségével frissíteni szükséges az óvodáskorú gyermek létszámára vonatkozó nyilvántartást Fenntartó, óvodavezetők, intézményvezetők, ÁNTSZ 2008. szeptember 01-től folyamatosan Gyermekek száma nő az óvodákban Beiratkozási dokumentumok pontos vezetése HH/HHH gyermekre vonatkozó nyilvántartás
49
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv
2.2. táblázat Helyzetelemzés megállapítására (probléma) hivatkozás
A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók pontos nyilvántartása
Cél konkrét meghatározása
Minden HH és HHH tanuló a jogszabálynak megfelelő igazolással, nyilatkozattal rendelkezzen
Az intézkedés
leírása felelőse megvalósításának határideje indikátorok rövidtávon (1 év) indikátorok középtávon (3 év) indikátorok hosszú távon (6 év)
a) Minden érintett településről be kell szerezni a jegyzői határozatokat, illetve a szülői nyilatkozatokat b) Minden tanév elején, október 1-ig minden osztályfőnök mérje fel hány HH/HHH tanuló jár az osztályba Fenntartó, intézményvezetők, gyermekjóléti szolgálat vezetője 2008. szeptember 01 - től (évente) Igazolások és nyilatkozatok megléte. Nő az intézményekben a HH/HHH gyermekek, tanulók száma Iskolai beszámolók, statisztikák értékelése Iskolai beszámolók, statisztikák értékelése
50
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv
2.3. táblázat Helyzetelemzés megállapítására (probléma) hivatkozás Cél konkrét meghatározása
Az intézkedés
leírása
felelőse megvalósításának határideje indikátorok rövidtávon (1 év)
indikátorok középtávon (3 év) indikátorok hosszú távon (6 év)
A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók pontos nyilvántartása; gondozása, nevelése, oktatása a) SNI gyermekek, tanulók nyilvántartásának karbantartása b) SNI tanulók igényeihez igazodó tanmenet kialakítása c) SNI tanulók részére számítógépes program a) SNI tanulók részére számítógépes program beszerzése b) Szakértői vélemények, intézményi határozatok, szülői kérelmek egy helyen kezelése c) Igényekhez igazodó tanmenet átdolgozása d) SNI tanulók számára megfelelő eszközök, felszerelések biztosítása e) Az együtt nevelésre javasolt SNI integrált oktatásának biztosítása f) Az SNI tanulók szakértői felülvizsgálatának kezdeményezése, szülői tájékoztató programok szervezése g) A fejlesztés hatékonyságának monitoringja Intézményvezetők 2009. augusztus 31. SNI tanulók szakértői felülvizsgálatainak száma. Intézményi beszámoló, statisztika. Minden tantárgyhoz tanmenet készül. Szakirányú könyv, számítógépes fejlesztő program, egyéni tanulást segítő eszközök beszerzése Minden SNI tanuló pontos besorolása, jogszerű nyilvántartás vezetése. Belső ellenőrzés eredményeinek összesítése, a tendenciák megállapítása Az SNI tanulók az adott intézmény követelményeit a képzési idő 70%-ban teljesítik.
51
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv
2.4. táblázat Helyzetelemzés megállapítására (probléma) hivatkozás
Az SNI gyermekek/tanulók szakszerű és legitim ellátása hiányos
Cél konkrét meghatározása
Az SNI gyermekek/tanulók ellátása szakszerűségének növelése, az ellátás legitimációjának megteremtése
leírása
Az intézkedés
felelőse
a) Az SNI ellátást igénybe vevő gyermekek/tanulók rendelkezzenek érvényes szakértői véleménnyel b) Az intézmények rendelkezzenek az ellátás személyi és tárgy feltételeivel c) A szükséges dokumentumok (alapító okirat, pedagógiai program, nevelési program) tartalmazzák az ellátásra vonatkozó előírásokat Fenntartó, intézményvezetők
megvalósításának határideje
2008. szeptember 01-től folyamatosan
indikátorok rövidtávon (1 év)
Megtörténik az alapdokumentumok felülvizsgálta és bekerülnek az ellátásra vonatkozó előírások, szabályok. Valamennyi SNI ellátásban részesülő gyermek/tanuló rendelkezik érvényes szakértői véleménnyel
indikátorok középtávon (3 év)
Az SNI gyermekek tanulók ellátása, fejlesztése - a számukra legelőnyösebb módon - a szakmai, jogszabályi előírásoknak megfelelően történik
indikátorok hosszú távon (6 év)
Az SNI gyermekek/ tanulók ellátása, fejlesztése a számukra legelőnyösebb módon, a szakmai valamint a közoktatás jogi előírásoknak megfelelően történik
52
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv
2.5. táblázat Helyzetelemzés megállapítására (probléma) hivatkozás
A figyelemzavarral és hiperkinetikus szindrómával küzdő, ép értelmű, de magatartási zavarral rendelkező gyermekek ellátása nem megoldott
Cél konkrét meghatározása
A fenti gyermekek/ tanulók különleges ellátási igényének biztosítása
Az intézkedés
leírása
felelőse megvalósításának határideje indikátorok rövidtávon (1 év) indikátorok középtávon (3 év) indikátorok hosszú távon (6 év)
a) A nevelési tanácsadás pontos diagnosztikai tevékenysége és fejlesztő foglalkozás szervezése érintett populáció számára b) Adatbázis készítése az adott ellátást igénylőkről megyei szinten c) Többségi iskolában, kis létszámú osztályokban, segítő szakemberek közreműködésével a nevelés- oktatás megszervezése d) Szakmaközi együttműködés szervezése a családsegítő, gyermekjóléti, szolgálatokkal Fenntartó, intézményvezetők, nevelési tanácsadók vezetői, gyermekjóléti szolgálatok vezetői 2009. szeptember 01 – től folyamatosan A nevelési tanácsadók fejlesztő foglalkozásokat, terápiákat biztosítanak az érintett populációnak Elkészül az adatbázis A megyében legalább egy többségi iskolában megszervezésre kerül az ellátás. A megyében állandó lakhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező, a fenti problémával diagnosztizált valamennyi gyermek, megyében lévő intézményben kaphatja meg az ellátást, fejlesztést.
53
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv
2.6. táblázat Helyzetelemzés megállapítására (probléma) hivatkozás Cél konkrét meghatározása
Az intézkedés
leírása felelőse megvalósításának határideje indikátorok rövidtávon (1 év) indikátorok középtávon (3 év) indikátorok hosszú távon (6 év)
Integrált nevelés-oktatás előtérbe helyezése
Meg kell teremteni az integrált nevelés – oktatás személyi, tárgyi feltételeit a) A megyei szakértői bizottság javaslatára, a jogszabályban meghatározott módon együtt- nevelésben kell részesíteni. b) Nevelésük, oktatásuk korszerű szemléletnek megfelelő személyi, tárgyi feltételt követel Fenntartó, intézményvezetők 2010. augusztus 31. Szakértői javaslatok, jegyzői határozatok teljes körű figyelembevétele. Intézményi beszámolók, egyéni fejlesztési tervek összehangolásának ellenőrzés Továbbtanulási mutatók emelkedése
54
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv
2.7. táblázat A különböző telephelyen működő intézmények feltételei eltérőek
Cél konkrét meghatározása
A humán erőforrás, a tárgyi feltételek azonos szintű biztosítása és fejlesztése a telephelyeken
Az intézkedés
Helyzetelemzés megállapítására (probléma) hivatkozás
leírása
Helyzet- és igényfelmérés, kapacitástérkép készítése
felelőse
Fenntartó, intézményvezetők
megvalósításának határideje indikátorok rövidtávon (1 év) indikátorok középtávon (3 év) indikátorok hosszú távon (6 év)
2014. szeptember 01. Kapacitástérkép elkészítése Pályázati források kihasználása, nyertes pályázatok száma nő Szakos ellátottság A 11/1994. MKM rendelet alapján a kötelező felszerelési és eszközlisták teljesülése Szükségtermek megszüntetése A fenntartó által biztosított források növelése
55
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv
2.8. táblázat Helyzetelemzés megállapítására (probléma) hivatkozás
Cél konkrét meghatározása
Az intézkedés
leírása
felelőse megvalósításának határideje indikátorok rövidtávon (1 év) indikátorok középtávon (3 év) indikátorok hosszú távon (6 év)
Kollégiumi nevelés a) A kollégiumi férőhelyek jobb kihasználtságára való törekvés b) Kollégiumban korszerű számítógépes park kialakítása c) Ahol szükséges főállású pedagógus alkalmazása d) Kollégiumi nevelés előtérbe kerülése a) A fejlesztések során az iskolákkal egyenlő figyelemben és támogatásban kell részesülniük a kollégiumoknak b) Folyamatos pályázat a fejlesztések elérése érdekében (pl. számítógépek) c) A hiányzó státuszok betöltése d) Tanuláshoz és a szabadidő hasznos eltöltéséhez megfelelő programok biztosítása Fenntartó, intézményvezetők, kollégiumvezetők 2009. augusztus 31. A kollégiumi kihasználtság ne csökkenjen, lehetőség szerint 5%kal növekedjen. Sokoldalú kollégiumi programok szervezése, a lehető legtöbb kollégista bevonásával. Főállású kollégiumi nevelő alkalmazása Számítógép vásárlása, megfelelő és speciális fejlesztő programokkal Intézményi beszámoló, A kollégium kihasználtsága 10%-kal emelkedjen
56
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv
2.9. táblázat Helyzetelemzés megállapítására (probléma) hivatkozás Cél konkrét meghatározása
leírása
Az intézkedés
felelőse megvalósításának határideje indikátorok rövidtávon (1 év) indikátorok középtávon (3 év) indikátorok hosszú távon (6 év)
Szakképzés képesítés
területén
Megfelelő végzettségű szakképzésben
nincs
mindenhol
szakoktatók
szakoktatói
alkalmazása
a
a) Szakmát oktatók beiskolázása b) Foglalkoztatott szakemberek képzettsége törvényi előírásoknak megfelelő legyen Fenntartó, intézményvezető 2012. augusztus 31. Intézményi személyi feltételek felmérése Éves továbbképzési tervben a fenti feladatok figyelembe vétele. 5 fő alá csökken a hiányzó végzettséggel alkalmazottak száma Megfelelő szakos ellátottság 100%-os elérése a szakképzés területén is
57
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv
2.10. táblázat Helyzetelemzés megállapítására (probléma) hivatkozás
Cél konkrét meghatározása
Az intézkedés
leírása
felelőse megvalósításának határideje indikátorok rövidtávon (1 év) indikátorok középtávon (3 év) indikátorok hosszú távon (6 év)
Pedagógusok módszertani képzettsége hiányos Innovatív pedagógiai módszerek (differenciált tanulásszervezés, a kooperatív tanulás, illetve a projektpedagógia) alkalmazása az SNI és HHH tanulók felzárkóztatása érdekében a) Pedagógusok módszertani továbbképzéseken való részvétele, hiányterületeken módszertani adaptáció megtervezése és megvalósítása a tantestület aktív bevonásával b) Kompetenciafejlesztő oktatási programcsomagok beszerzése c) Kiégés megakadályozása érdekében rehabilitációs tréning lehetőségek feltérképezése és igénybevétele, d) A „jó gyakorlatok” átadása-átvétele, adaptációja e) Mindezek érdekében a pedagógiai program szükség szerinti kiegészítése pedagógiai fejlesztés érdekében Fenntartó, igazgatók, pedagógusok 2009. szeptember 01-től Továbbképzéseken résztvevők száma 20 %-kal nő Éves továbbképzési tervben a fenti feladatok figyelembe vétele. A megismert módszertár bővítése folyamatos használata, „jó gyakorlatok” beépítése a pedagógiai programokban A pedagógusok 70 %-a részt vesz kompetenciaalapú képzésen. Korszerű, inkluzív pedagógia, differenciáló módszertan, kulcskompetenciákat fejlesztő programok megismerése és ezek használata.
58
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv
2.11. táblázat Helyzetelemzés megállapítására (probléma) hivatkozás Cél konkrét meghatározása
Az intézkedés
leírása
felelőse megvalósításának határideje indikátorok rövidtávon (1 év) indikátorok középtávon (3 év) indikátorok hosszú távon (6 év)
Bejáró tanulók utazási feltételei
A bejáró tanulók utazási feltételeinek felmérése és javítása a) Minden tanév elején az osztályfőnökök mérjék fel a bejáró tanulók számát illetve, hogy ebből hány tanuló HH/HHH illetve SNI b) A tömegközlekedési eszközök menetrendjének nyomon követése, ha szükséges összhangba kell hozni a tanítási órák kezdetével, illetve a tanítási nap végével c) Kapcsolattartás a tömegközlekedési vállalat vezetőivel d) Lehetőségekhez mérten és az igényekhez igazodva speciális iskolabusz működtetése, kistérségi megállapodások kezdeményezésével Fenntartó, intézményvezetők 2008-től folyamatosan Statisztika, intézményi beszámoló Igényfelmérés elkészítése Tömegközlekedési vállalatokkal való tárgyalások megkezdése Diákok véleményének megkérdezése, visszajelzések Kistérségi megállapodások megkötése Iskolabuszra pályázás Iskolabusz vásárlása, elégedettségmérés eredményei
59
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv
2.12. táblázat Helyzetelemzés megállapítására (probléma) hivatkozás Cél konkrét meghatározása
Az intézkedés
leírása
felelőse megvalósításának határideje indikátorok rövidtávon (1 év) indikátorok középtávon (3 év) indikátorok hosszú távon (6 év)
A tanulók lemorzsolódása
Lemorzsolódás csökkentése, okainak vizsgálata, feladatok meghatározása a) A tanulók tanulmányi előmenetelének folyamatos figyelemmel kísérése, az évismétlők számának csökkentése, szülők tájékoztatása, egyéni foglalkozások és fejlesztések, tanórán és iskolán kívüli programokba való bekapcsolása b) Szocializációs, kompenzációs hatású programok kidolgozása és megvalósítása családsegítő szolgálatokkal közösen Intézményvezetők, családsegítők 2008. szeptember 01-től folyamatosan Egyéni fejlesztések figyelembe vétele. Az évismétlők arányának 2%-kal való csökkentése Az országos adattal megegyező intézményi lemorzsolódás. A tanórán és iskolán kívüli programba bekapcsolódó tanulók száma növekszik Országos átlag alatti intézményi lemorzsolódás elérése.
60
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv
2.13. táblázat Helyzetelemzés megállapítására (probléma) hivatkozás Cél konkrét meghatározása
Az intézkedés
leírása felelőse megvalósításának határideje indikátorok rövidtávon (1 év) indikátorok középtávon (3 év) indikátorok hosszú távon (6 év)
Magántanulók számának magas aránya
Magántanulók számának csökkentése Felmentés, illetve magántanulóvá nyilvánítás indokainak azonosítása. A magántanulói jogviszony jogszerű megállapítása a tanulók egészségi állapotának figyelembevételével. JNSZM Kádas György Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézet, Diákotthon és Gyermekotthon igazgatója 2008. szeptember 01-től folyamatosan Magántanulók száma nem nő A magántanulók száma az országos átlag alatti értéket mutat A magántanulók száma az országos átlag alatti értéket mutat
61
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv
2.14. táblázat Helyzetelemzés megállapítására (probléma) hivatkozás Cél konkrét meghatározása
Az intézkedés
leírása felelőse megvalósításának határideje indikátorok rövidtávon (1 év) indikátorok középtávon (3 év) indikátorok hosszú távon (6 év)
Magas a 250 óránál többet hiányzók száma
Hiányzások okainak vizsgálata, a feladatok meghatározása a csökkentés érdekében a) Hiányzások figyelemmel kísérése, szülők tájékoztatása, a helyi gyermekjóléti és/vagy Családsegítővel való együttműködés erősítése. b) Együttműködési megállapodás kötése a CKÖ-vel Intézményvezetők 2008. szeptember 01-től folyamatosan Hiányzások 4%-kal való csökkentése Országos átlaggal való megegyezés Országos átlaggal való megegyezés
62
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv
2.15. táblázat Helyzetelemzés megállapítására (probléma) hivatkozás
Cél konkrét meghatározása
Az intézkedés
leírása
felelőse megvalósításának határideje indikátorok rövidtávon (1 év) indikátorok középtávon (3 év) indikátorok hosszú távon (6 év)
Kompetenciamérések nem érik el az országos átlagot a) A kompetenciamérések eredményeinek megvitatása tantestületben, szakmai munkaközösségekben b) Az országos eredményektől való szignifikáns eltérések okainak feltárása c) Kompetenciamérések (szövegértés, matematika) országos átlaghoz közelítő eredmény elérése, különös tekintettel a HH / HHH tanulókra. a) A nevelés-oktatás kompetencia alapokra való helyezése b) HH/HHH tanulók mérési eredményeinek egyéni értékelése c) Azon intézményeknél ahol a mérés nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumot, az elmaradás megszüntetése érdekében erre vonatkozóan intézkedési tervet készítenek Fenntartó, intézményvezetők. 2008. szeptember 1-től folyamatosan 2009. februártól a HH/HHH tanulók egyéni mérése Egyéni értékelés HH/HHH tanulók esetében. A kompetenciamérés eredményének növelése A kompetenciamérés eredményének növelése Eredmények szinten tartása, országos átlag elérése
63
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv
2.16. táblázat Helyzetelemzés megállapítására (probléma) hivatkozás
Cél konkrét meghatározása
leírása
Az intézkedés
felelőse megvalósításának határideje indikátorok rövidtávon (1 év) indikátorok középtávon (3 év) indikátorok hosszú távon (6 év)
HH/HHH tanulók száma alacsony az iskoláztatási támogatás szolgáló programokban a) Az Útravaló és az Arany János program illetve egyéb ösztöndíjak feltételeit a pedagógusokkal, a diákokkal és a szülőkkel meg kell ismertetni b) Több középfokú oktatási intézmény bekapcsolódása a fenti programokba a) Pályázat megfelelő előkészítése, elkészítése, illetve a pályázaton való részvétel ösztönzése Intézményvezetők 2008. szeptember 01-től folyamatosan Hatékony tájékoztatás Tanév végi értékelés, sikeres pályázatok száma emelkedik A feltételeknek megfelelő minden rászoruló diák pályázik
64
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv
2.17. táblázat Helyzetelemzés megállapítására (probléma) hivatkozás Cél konkrét meghatározása
Az intézkedés
leírása
felelőse megvalósításának határideje indikátorok rövidtávon (1 év) indikátorok középtávon (3 év) indikátorok hosszú távon (6 év)
Intézmények infrastruktúrája és hozzáférhetősége
Szaktantermi rendszer kialakítása, megfelelő felszerelések biztosítása. Tantárgyakhoz igazítva szemléltető eszközök korszerűsítése a) Amelyik intézményben van szükségtanterem, annak megszüntetése b) Az órarend összeállításánál figyelembe kell venni a szaktantermek maximális kihasználtságát. c) Eszközök hozzáférési lehetőségének biztosítása d) Pályázati fejlesztések e) Ahol nincs tornaterem, nyelvi laborok, azok kialakítása f) Szemléltető eszközök fejlesztése g) SNI tanulók számára fejlesztő szoba kialakítása Fenntartó, intézményvezetők 2011. szeptember 01. Beadott/nyertes pályázatok száma növekedik Hiányzó eszközök beszerzése Tanulói eszközhasználat biztosítása Szaktermi rendszer fejlesztése Kimutatás készítése a folyamatos eszközhasználat biztosításáról. Minőségi nevelés-oktatás megvalósítása az IMIP alapján Nyertes pályázatok megvalósítása Valamennyi testnevelés és sportfoglalkozások tornateremben történő megtartása.
65
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv
2.18. táblázat Helyzetelemzés megállapítására (probléma) hivatkozás
Informatikai eszközök hiányossága
Cél konkrét meghatározása
Az általános és középfokú iskolák számára informatikai eszközök beszerzése, korszerűsítése
Az intézkedés
leírása felelőse megvalósításának határideje indikátorok rövidtávon (1 év) indikátorok középtávon (3 év) indikátorok hosszú távon (6 év)
Pályázatok elkészítése, korszerűsítés Fenntartó, igazgatók
eszközök
vásárlása,
fejlesztés,
2008. szeptember 01-től folyamatosan A számítógéppark 20%-kal való minőségi növelése Korszerű fejlesztő programok hatásai a tanulókra Továbbtanulási mutatók növekedése
2.19. táblázat Helyzetelemzés megállapítására (probléma) hivatkozás Cél konkrét meghatározása
leírása
Az intézkedés
felelőse megvalósításának határideje indikátorok rövidtávon (1év) indikátorok középtávon (3év) indikátorok hosszú távon (6év)
Nem minden intézmény akadálymentes
Megyei fenntartásban akadálymentesítése
lévő
közoktatási
intézmények
a) Akadálymentesítés feltételeinek biztosítása, pályázati források kihasználásával b) Akadálymentesítési szakértő bevonása Fenntartó 2010. december 31. a) Nyertes pályázat megvalósítása. b) Pályázati lehetőségek feltérképezése elkészítése
és
beadásuk
Sikeres pályázatok számának emelkedése Teljes intézményi akadálymentesítés megvalósítása, minden típusú fogyatékossággal élő számra. 66
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv
3. Megvalósítás 3.1. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Tervében leírtak megvalósításában az érintett intézményeknek szorosan együtt kell működniük. Az intézményvezetők feladata, hogy közoktatási intézmények helyi dokumentumaiba beépüljenek, és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és a program célkitűzései. 3.2. Évente értékelni kell a programban leírtak megvalósítását (intézmény vezetők önértékelése, pedagógusok önértékelése, intézményi beszámolók, intézményi esélyegyenlőségi terv felülvizsgálata). 3.3. A megyei önkormányzat folyamatosan figyelemmel kíséri a terv megvalósítását, megtervezi az értékelés és visszacsatolás folyamatát. Dokumentumainak vizsgálata során figyelembe veszi az esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségeket és célkitűzéseket. 3.4. A végrehajtás érdekében a fenntartó szervezetten biztosítja a döntéshozók, a tisztségviselők és az intézményvezetők felkészítését konzultációs fórumok keretében.
4. Ellenőrzés és monitoring A megyei önkormányzat fenntartásában működő intézményekre vonatkozó intézményi közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervben megfogalmazott fejlesztési akciótervek megvalósulásának a nyomon követését az iskolák igazgatói és a fenntartó végzik. A nyomon követést belső és külső ellenőrzés biztosítja. a., Külső monitoring: Az intézmény vezetése a statisztikai adatokat elemzi, folyamatosan ellenőrzi a kitűzött célok megvalósítását a működést meghatározó és szabályozó tanügyi dokumentumokat évente, illetve a meghatározott felülvizsgálati gyakoriságnak megfelelően. A mindenkori aktuális jogszabályi változásoknak megfelelően a változtatásokat elvégzi. Az intézmény az intézkedési tervben foglaltaknak megfelelően éves vizsgálatot tart és az eredményekről beszámolót készít a megyei önkormányzatnak. A tervben foglaltak megvalósításával kapcsolatos intézményi tapasztalatokat évente összegzik az iskolaigazgatók, folyamatosan nyomon követve az esélyegyenlőség biztosítását a nevelési-oktatási folyamat különböző területén. Az ellenőrzés megvalósítása az éves ellenőrzési terv részeként a közoktatási intézményvezető feladata. Az intézmények a tanév szeptemberében elkészítik a HH/HHH/SNI statisztikát, új tanuló beíratásánál gondot fordítanak a szülői nyilatkozatok bekérésére a hátrányos helyzetet illetően. Eredményességet mérő indikátorok adatainak összesítése, az éves intézményi beszámoló elkészítése. b., Belső monitoring A fenntartó két évente felülvizsgálja a JNSZM-i Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzési és Intézkedési Tervét. Az e témában kiírásra került pályázatokat figyelemmel kíséri és elősegíti a pályázatokon való sikeres részvételt. Évente felülvizsgálja az Esélyegyenlőségi Terv megvalósulását, az eredményeket értékeli, összegzi és a Megyei Közgyűlés elé terjeszti.
67
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv
5. Konzultáció visszacsatolás és disszemináció Az iskolák igazgatói évente beszámolnak a megyei önkormányzatnak az intézményi Esélyegyenlőségi terv megvalósulásáról, változásairól. Ennek érdekében egy fő intézményi koordinátort neveznek ki, akik a fejlesztések megvalósulásáról félévente tájékoztatják az intézmény igazgatóját. Koordinátor feladatai: Esélyegyenlőségi stratégia kidolgozása Intézményi Esélyegyenlőségi Terv működtetése Feltárt problémákra javaslatot tesz További fejlesztési lehetőségeket feltérképez Előkészíti a területét érintő tantestületi döntéseket, értekezleteket Esélyegyenlőség területén állandóan fejleszti tudását, képességeit, értékelési eszközrendszerét és kommunikációs kultúráját Szoros munkakapcsolatot tart az intézmény vezetőjével, gyermekvédelmi felelősökkel. A közoktatási intézmény vezetőségének gondoskodnia kell arról, hogy a diákönkormányzatot és a szülői szervezetet egy-egy időszaki ülésen tájékoztassa az intézményi esélyegyenlőségi terv megvalósításáról, módosításáról. A fejlesztések megvalósulásával kapcsolatos intézményi, tanulói, szülői véleményeket, észrevételeket az esélyegyenlőségi koordinátor összegyűjti. A fenntartó lehetőséget biztosít a rendszeres partneri (Esélyek Háza, Területi és helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzatok, Gyermekvédelmi alap és szakellátást folytató intézmények, stb..) igény és elégedettség mérések kialakítására, az intézkedési terv végrehajtásával kapcsolatos észrevételeik megfogalmazására. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terve a fenntartott intézményeket érinti, ezért az önkormányzat vállalja, hogy a programot az elfogadás előtt konzultációra bocsátja. Ennek érdekében fórumot szervez a közoktatási intézmények vezetői és pedagógusai, szakmai és társadalmi partnerei számára. Az észrevételeket – amennyiben nem ütköznek a program alapgondolatával – a megvalósítás során felhasználja. A disszemináció folyamatos biztosítása érdekében a megyei Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Tervet honlapján (www. jnszm.hu) nyilvánossá teszi.
6. Szankcionálás Ha a fentiekben leírt intézkedési terv megvalósítása, az évi monitoring vagy az önértékelés során az tapasztalható, hogy a vállalt célokat nem sikerült teljesíteni, akkor a fenntartó: elemzi az okokat, az érintettek és szükség esetén külső szakértő bevonásával, megállapítja a felelősséget, és módosítja az intézkedési tervet. Az intézményekben a vezetői feladatokat ellátó, továbbá a pedagógusok munkakörébe a teljesítmény értékelés során épüljenek be az esélyegyenlőségi program elemei.
68
