JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE HELYI FEJLESZTÉSI STARTÉGIÁINAK ELKÉSZÍTÉSÉBEN ÉRDEKELT SZEREPLŐK PARTNERSÉGÉBEN KIALAKÍTOTT, MEGYEI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉSI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI JAVASLATOKAT TARTALMAZÓ TANULMÁNYA

2014.

A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló intézkedések Irányító Hatóságának jóváhagyásával készült.

Tartalomjegyzék Bevezető ........................................................................................................................................ 1 I.

Jász-Nagykun-Szolnok megye társadalmi, gazdasági, környezeti helyzetének elemzése .... 2 I.1. A megye elhelyezkedése, természeti adottságok, környezeti állapot ................................. 2 I.2. A megye térszerkezete ........................................................................................................ 3 I.3. A megye infrastruktúrális helyzete ..................................................................................... 4 I.4. Társadalmi környezet – humán erőforrás helyzete ............................................................. 6 I.5. A megye gazdasági helyzete, ipar, mezőgazdaság, kereskedelem, turizmus ..................... 9

II. Jász-Nagykun-Szolnok megyét érintő tervezési-fejlesztési környezet áttekintése ................. 15 II.1. A megyét érintő ágazati koncepciók, terület és vidékfejlesztési elképzelések és hatályos területi tervek áttekintése ........................................................................................................ 15 II.2. A vidékfejlesztés eszköz- és intézményrendszerének, valamint eredményeinek bemutatása, elemzése .............................................................................................................. 17 II.2.1. A vidékfejlesztés forrásainak bemutatása................................................................. 17 II.2.2. A vidékfejlesztés intézményrendszere...................................................................... 19 II.2.3. Mintaprojektek – A 2007-2013-as időszak kiemelkedő vidékfejlesztési eredményei ............................................................................................................................................. 21 II.2.4. A vidékfejlesztés hatékonysága, eredmények, a 2007-2013-as időszak értékelése.. 23 III. SWOT analízis ...................................................................................................................... 36 IV. Meglévő és elérhető erőforrásokra alapozott fejlesztési irányok, koncepcionális javaslatok ... ..................................................................................................................................................... 39 IV.1. Jövőkép, prioritások, stratégiai célok, együttműködési lehetőségek ............................. 39 IV.2. A célok összhangjának vizsgálata a megyei területfejlesztési koncepcióval, a Vidékfejlesztési Programmal és a kapcsolódó egyéb operatív programokkal összefüggésben ................................................................................................................................................. 45 IV.3. A 2014-2020. közötti tervezési időszakra vonatkozó HFS, illetve HACS tervezési területek körvonalazása, a területeket lefedő szervezetek, települések ................................... 47 ÖSSZEFOGLALÁS.................................................................................................................... 48 MELLÉKLET ............................................................................................................................. 49 Irodalomjegyzék.......................................................................................................................... 51

1

Bevezető A tanulmány célja: A tanulmány célja a 2014-2020 közötti EU programozási időszakra vonatkozó Helyi Fejlesztési Stratégiák (továbbiakban: HFS) tervezéséhez kapcsolódó területi szerveződések megkönnyítése, a HFS-ek kidolgozásának elősegítése, a HFS elkészítésében érdekelt szereplők partnerségének megteremtése. A tanulmány abban segíti a helyi vidékfejlesztési szakembereket és döntéshozókat, hogy megalapozott Helyi Fejlesztési Stratégiák készülhessenek el, hiszen ezen dokumentumok fogják meghatározni, hogy a 2014-2020 közötti időszak európai uniós vidékfejlesztési forrásait az egyes vidéki térségekben milyen fejlesztési célokra lehet majd igénybe venni. A tanulmány témája, feladata: A tanulmány feladata a helyi gazdaságfejlesztés, a helyi társadalom, helyi környezet, város-vidék kapcsolatok vonatkozásában a HFS helyzetértékelési részének elkészítését segítő, az országra általánosan, valamint specifikusan a megyére vonatkozó elemzések, értékelések elkészítése (I. fejezet). A II. fejezetben a tervezési-fejlesztési környezet áttekintése, a vidékfejlesztési források bemutatása mellett, az EMVA támogatással megvalósult projektek, a pályázati aktivitás, illetve a HACS–ok által ellátott térségi vidékfejlesztési feladatellátás hazai és nemzetközi szakmai kapcsolatrendszerének szakmai értékelésére kerül sor. Részletesen bemutatásra kerül, hogy az EMVA III. és IV. tengelyének intézkedései miként járultak hozzá a vidéki települések népességmegtartó erejének erősítéséhez, az alacsony gazdasági aktivitásból és alacsony foglalkoztatásból adódó társadalmi feszültségek csökkentéséhez. Az elért eredmények tükrében megállapítható, hogy a vidéken élők komfortérzetének javításán és az élhetőbb településkép kialakításán túl a jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetni a vidéki gazdaság megerősítésére, munkahelyteremtésre a mikro és kisvállalkozások segítésével, valamint hosszútávon fenntartható projektjavaslatok támogatásával. A tanulmány III. fejezetének célja a helyzetfeltáró részek összefoglalása, a megye erősségeinek, gyengeségeinek, lehetőségeinek és a térséget fenyegető veszélyek azonosítása SWOT analízis felállításával. A tanulmány témája (IV. fejezet) a HFS fejlesztési prioritásainak kialakítását segítő, a megyére jellemző specifikus társadalmi, gazdasági problémák, beavatkozási területek, fejlesztési lehetőségek, irányok megfogalmazása, figyelemmel a vidékfejlesztés szakmai szempontjaira. Ezáltal meghatározásra kerül a jövőkép, a stratégiai célok, prioritások, a megyei együttműködés lehetőségei. A tanulmány fontos feladata a megyei és helyi vidékfejlesztési szereplők partnerségében kialakítás alatt álló, a 2014-2020 közötti programozási időszakra vonatkozó HFS, illetve a körvonalazódó Helyi Akciócsoport (a továbbiakban: HACS) tervezési területek vidékfejlesztési szakmai szempontok alapján történő megalapozása, a területeket lefedő szervezetek és az általuk lefedni kívánt települések nevesítésével. Primer és szekunder adat- és információforrások: Elsődleges forrásként a tanulmány készítését 3 szakmai egyeztető fórum alapozta meg a HACS–ok képviselőinek, a megyei önkormányzat munkatársainak, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vidékfejlesztésben érdekelt képviselőinek és az MNVH megyei referensének részvételével. Másodlagos adatforrásként a különböző tervezési-fejlesztési dokumentumok, koncepciók, programok, stratégiák, a jogszabályok, és adatbázisok szolgáltak.

I. Jász-Nagykun-Szolnok megye társadalmi, gazdasági, környezeti helyzetének elemzése Hazánkban a rendszerváltozást követő két évtized során a területi fejlettségbeli egyenlőtlenségek elmélyültek, így mára a hasonló népességű országok közül Magyarország egyike (az egy lakosra jutó GDP alapján) a legnagyobb területi különbségekkel rendelkező országoknak. Az országban a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet alapján összesen 174 db kistérségből 47 leghátrányosabb helyzetű kistérség található, ebből 33 komplex programmal segítendő, a hátrányos helyzetű térségek száma országosan szintén 47 db. Jász-Nagykun-Szolnok megyében egyedül a szolnoki kistérség nem hátrányos helyzetű, a többi térség, tehát megyénk legnagyobb része kedvezőtlen helyzetben van. Hátrányos helyzetű: a jászberényi, karcagi, törökszentmiklósi és mezőtúri kistérség, leghátrányosabb helyzetű a kunszentmártoni és tiszafüredi kistérség, melyek közül ez utóbbi komplex programmal segítendő kistérségek egyike. A vidékfejlesztés jelentőségét támasztja alá az a tény, hogy a „vidéki térségek” az ország településeinek 95%-át, területének pedig 87%-át fedik le, ahol a lakosság 45%-a él. Jász-Nagykun-Szolnok megye túlnyomórészt vidékies típusú térség. Ezen térségek gazdasági szerepe jelentősen elmarad a városi térségektől. Megyénk szempontjából a speciális vidékies típusú térség a tanyás térségek és az aprófalvas térségek emelhetők ki, szórvány-, illetve rendkívül alacsony népsűrűségű településszerkezetük miatt I.1. A megye elhelyezkedése, természeti adottságok, környezeti állapot Jász-Nagykun-Szolnok megye az Alföld közepén helyezkedik el, hét megyével határosan. Területe 5.582 km2, az ország területének 6%-a. A megyében öt jellegzetes tájegységet különböztethetünk meg: Jászság, Nagykunság, Tisza-tó térsége, Szolnok és térsége, Tiszazug. A terület éghajlata mérsékelten meleg-száraz, a középső területek meleg-száraz, szélsőséges vonásokat mutat. Az átlagos évi hőmérséklet 9,5-10,5 C között változik. A csapadék kevés és egyenetlen eloszlású, gyakori a szárazság és az aszály. A megye felszíne tökéletes síkság. Természeti értékei közül kiemelkedik a jó minőségű termőtalaj (legfőképpen a csernozjom talajok), a termálvízkincs és a napsütéses órák magas száma. A megyében a szántóföldi növénytermesztés az egyeduralkodó, a szőlő- és gyümölcstermesztés elenyésző, az erdősültség alacsony, 5% körüli az országos 18%-os aránnyal szemben. A tájat nagy egybefüggő táblák, erős kultúrsztyepp jelleg jellemzi. A térséget néhol akácos, rét-legelő, ligeterdő szakítja meg. A folyókhoz, árterekhez, illetve a mélyebben fekvő terültekre közeledve a homogén tájképet a mozaikosabb jelleg váltja fel. Természetvédelem alatt áll a megye területének mintegy 5%-a, öt nemzeti park igazgatósága lát el természetvédelmi feladatokat. A legnagyobb védett területek a Hortobágyi Nemzeti Park és a Körös-Maros Nemzeti Park kezelése alá tartoznak, valamint a Közép-tiszai tájvédelmi körzethez. A megyéhez tartozik a 127 km2-nyi vízfelületű Tisza-tó délkeleti része. Gazdag az itt fészkelő és az átvonuló madárvilág. A Hortobágyi Nemzeti Park – a puszta (melynek része a Tisza-tavi madárrezervátum), UNESCO világörökségi terület. A megye 57 települését érinti a NATURA 2000 európai 2

természetvédelmi területek hálózata. Egyéb védett természeti területek: a Kiskunsági Nemzeti Park, a Hevesi Füves Puszták és a Tápió–Hajta Vidéke Tájvédelmi körzetek, Tiszaigari Arborétum, Zádor-híd környéke, Kecskeri–puszta, Tiszaigari és Tiszakürti Arborétum természetvédelmi területei. A védett természeti területek változatos élővilágukkal jelentős szakmai és tudományos értéket képviselnek. A helyi vagy országos védelem alatt álló természeti értékeket a folyóvölgyek, szikes puszták, löszpusztai maradványok, mocsár maradványok, kunhalmok, arborétumok alkotják. A megye területét is átszeli a Tisza, a Hármas-Körös, a Zagyva, a Tarna, a Hortobágy-Berettyó. A Tisza-tó az ország második legnagyobb állóvize. A megye középső és keleti részén számos kisebb állóvíz is található (halastó, belvíztározó). A folyószabályozások nyomán számos holtág keletkezett, többségük elhanyagolt állapotban van, egy részük természetvédelmi besorolást kapott. A folyók vízminősége változatos, a Tisza minősége tűrhető, a Zagyva vize a legszennyezettebb. Az elmúlt évtizedben az árvízvédelem és a környezeti infrastruktúra területén került sor látványos pozitív változásokra. A megye legtöbb környezeti konfliktust okozó tényezője, de egyúttal legfontosabb erőforrása a víz. Az árvíz, belvíz, és az aszály szinte folyamatosan követik egymást. A térséget ugyan sűrűn behálózzák a csatornák, azonban egyes csatornák állapota leromlott, így a vízelvezető képességük jelentősen lecsökken. Az árvízvédelmi fővédművek állaga folyamatosan avul. A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT) keretében a Tiszaroffi tározó 2009ben, a Hanyi–Tiszasülyi 2012-ben, a nagykunsági tározó 2013-ban valósult meg. A megyében felszíni bányászat keretében homok- és agyag, valamint kőolaj- és földgáz kitermelése folyik, de Szolnok környékén széndioxid mezők is találhatóak. A megújuló energiaforrások terén jó lehetőségek vannak, mely a megyét alapvetően újrapozícionálhatja. Ezen belül a biomassza energetikai hasznosítása képviseli a legnagyobb részarányt. Víz erejét hasznosító létesítmény Kiskörén található, azonban a síkvidéki természetes vizek is esése miatt a víz, mint energiaforrás kevésbé jól hasznosítható. Nagy lehetőségek vannak a geotermikus, a nap és a szélenergia kihasználására. Szélerőmű park található Törökszentmiklóson és Mezőtúron. I.2. A megye térszerkezete Jász-Nagykun-Szolnok megye lakossága 2013-ban 387 ezer fő volt, mely az ország lakosságából 3,9%-ot képviselt. A megye népsűrűsége alacsonyabb az országos átlagnál. Településhálózatának legfontosabb jellemzői a szélsőségestől mentes település méretek, a sűrű kisvárosi hálózat (alapvetően a Nagykunság területén), ennek ellenére az erőteljes vidéki jelleg. A meghatározó kelet-nyugati fejlettségbeli különbségek a megye egészét tekintve és a megyén belül is a Tisza folyóhoz kötődően érvényesülnek. A megye nyugati felében erőteljesebb a főváros vonzása, a tiszántúli részeken jelentős periférikus területek alakultak ki. Emellett erőteljes háromosztagúság: Jászság, Nagykunság, Tisza-térség, és így három pólus (Szolnok, Jászberény, Karcag) jellemzi. Mindhárom pólus a megye peremén helyezkedik el, a pólusvárosok kifelé vonzódnak (Szolnok és Jászberény Budapest, Karcag Debrecen irányába), így a megye középső részei az átlagnál is rosszabb társadalmi-gazdasági elmaradottsággal rendelkeznek. (pl. Tiszabő) 3

2013. január 1-től új közigazgatási területhez tartoznak a megye települései, a járáshoz. Ez alapján a megyében 9 járás jött létre (Jászapáti, Jászberényi, Karcagi, Kunhegyesi, Kunszentmártoni, Mezőtúri, Szolnoki, Tiszafüredi, Törökszentmiklósi), így kilenc város járási székhellyé vált. A hatályát vesztett 2004. évi CVII. törvény alapján a települések 7 kistérség részét képezték (Jászberényi, Karcagi, Kunszentmártoni, Szolnoki, Tiszafüredi, Törökszentmiklósi, Mezőtúri). Az Országgyűlés által elfogadott 2014. évi XVI. törvény 264.§-a több ponton módosította a Területfejlesztési törvényt - a területfejlesztés alapegységévé pedig a járások váltak. Ennek ellenére jelen dokumentum egy részeinél a hagyományos kistérségeket is felhasználva mutatja be a megye helyzetét. A térszerkezet vizsgálatához a LEADER Egyesületek szerinti lefedettséget is figyelembe kell venni, mivel azok a vidékfejlesztés célponti területei. 2012. május 1-től csak egyesületi formában működő szervezet láthat el LEADER HACS feladatokat. 6 LEADER helyi akciócsoport tevékenykedik a megyében (lásd II.2.2 fejezet). A megye 78 települése közül 20 városi rangú, mely alföldi viszonyatban is nagy várossűrűségnek számít, a lakosság több mint 70%-a él városi rangú településen. A leggyérebben lakott területek mezőtúri, tiszafüredi és kunhegyesi járások területei. A fejlettebb jászberényi és szolnoki járásnál alakul legmagasabban a népsűrűség. A városi rangú települések száma is ez utóbbi kettő járásban a legtöbb. A megye településeinek több mint 50%-a 1-5 ezer fő közöti lélekszámú település. I.3. A megye infrastruktúrális helyzete A megye az ország középső részén fekszik, de területének nagy része távol esik a főforgalmi útvonalaktól és nagyvárosoktól. A megyében sem autópálya, sem autóút nincs. Az M5-ös autópálya Szolnoktól 65 km-re, míg az M3-as autópálya a megye északi felétől átlagosan 20-40 km-re található. Ezenkívül alapvető gond a Jászság és Nagykunság közvetlen összeköttetése, valamint a Tisza közúti átkelőhelyeinek hiánya. A megye közlekedésének jelenlegi állapota gátja a kedvező földrajzi fekvéséből adódó előnyök kihasználásának, valamint a gazdasági fejlődés intenzívebbé és területileg kiegyenlítettebbé válásának. 1. sz. táblázat: A megye közúthálózata a helyzet a vasúti közlekedés Megnevezés Hossz (m) Jobb szempontjából, hiszen a területet átszeli két vasúti I. rendű főút (4; 44) 112 021 főfolyosó is: a 100-as és a 120-as fővonalak. II. rendű főút (31; 32; 33; 34; 40; 45; 46; 402; 442) 282 943 Mindkét vonalon jelentős fejlesztések zajlanak, Főutak összesen 394 964 illetve várhatóak. Összekötő utak 767 838 A megye országos közúthálózatának hossza (1,33 Egyéb útkategóriák (bekötő, ezer km) a teljes állami közúthálózat egészének vasútállomáshoz vezető utak) 166 015 (31,6 ezer km) 4%-át teszi ki, ezzel a 19 megye Mellékutak összesen 933 853 rangsorában a 14. helyet foglalja el. A megyében Mindösszesen 1 328 817 minden 200 főnél népesebb egyéb lakott hely be Ebből kiépítetlen 13 949 van kapcsolva az országos közúthálózatba. Forrás: Tájékoztató a megye állami közúthálózatának állapotáról 2013.

4

Zsáktelepülésnek tekinthető: Jászivány, Nagykörű, Hunyadfalva, Vezseny, Nagyrév, Szelevény, Mesterszállás, Tiszabő, Tiszapüspöki, Berekfürdő. Magyarország közúthálózata nem tudott lépést tartani az utóbbi évtizedek motorizációs fejlődésével, és az emiatt megnövekedett forgalmi igényekkel. Sajnos nincs ezt másképp a megye útjainak vonatkozásában sem. A főutak 26,9%-ának, a mellékutak 58,3%-ának rossz a teherbírása. A mellékutak 75%-ának burkolat állapota rossz, a főutaknál ez 64,5%. Az utak felújításának aránya 1970-2012 között folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott. Megyénk legforgalmasabb útja a 4. sz. főút, ezen belül Szolnok elkerülő szakasza. A megyei elsőrendű főúthálózat központi fekvéséből adódóan jelentős tranzit személy –és áruforgalmat bonyolít le. 2012-re több (pl. Szolnok új Tisza-híddal, Törökszentmiklós, Kisújszállás) települést elkerülő útszakasz már megépült, ennek ellenére a korábbi átkelési szakaszok forgalmai is jelentős maradt. A megépült elkerülők összességében az M4-es autópályát fogják alkotni, így tényleges területfejlesztő hatásuk csak ekkor lesz érzékelhető. Jász-Nagykun-Szolnok megye gyorsforgalmi úthálózat hosszú távú fejlesztési programjából az első ciklusban megvalósítani tervezet M4 autópálya AbonyFegyvernek közötti szakaszának építése megkezdődött. A megyei vasúthálózat kiépítettnek tekinthető a Kisújszállás-Túrkeve-Mezőtúr közötti hiányzó vasúti összeköttetés kivételével. A városok közül csak Túrkevének nincs vasúti kapcsolata. A megyét 11 vasútvonal hálózza be 503 km hosszan. A vasúthálózatból 144 km 4 fővonalra (100; 120; 82. és 130) jut. A két fő transzeurópai vasútvonal: a 100-as (Budapest-Cegléd-Szolnok-Karcag-Debrecen- Nyíregyháza-Záhony), valamint a 120-as (Budapet-Újszász-Szolnok-Mezőtúr-Békécsaba-Lökösháza) két sínpárú, villamosított megfelelő alapépítményű és sebességű. A mellékvonalak elavultak, korszerűtlen alapépítményűek. Helyközi autóbuszjárattal a megye minden települése elérhető, azonban néhány helyen ez ritka járatszámmal, hosszú menetidővel párosul, és nincs összehangolva a MÁV járataival. Folyamatosan bővül a kerékpárút hálózat, az országos kerékpárú törzshálózat elemei közül a megyét a 3. sz. Kelet-magyarországi és a 4. sz. Tisza-mente kerékpárút érinti, ez utóbbi része a 11-es jelű EuroVelo útvonalaknak. Kiemelt jelentőségű a Tisza-tó körül kiépült kerékpárút. A megyében 111 közúti híd található. A Tiszán négy, a Hármas-Körösön egy komp üzemel. A folyóknál a megyében csak parti kikötésre van lehetőség. A megyében nincs működő polgári repülőtér, Szolnoktól 80 km-re helyezkedik el a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér. Szolnokon betonkifutóval rendelkező működő katonai repülőtér, Kunmadarason nem működő katonai repülőtér található. A rendszerváltást követően az önkormányzatok és a lakosság fejlesztési törekvései ez infrastruktúra-fejlesztés felé fordultak, így a megye lemaradása ezen a téren jelentősen mérséklődött. A közműhálózatba bekapcsolt lakások arányát tekintve KSH adatok alapján az ivóvíz-vezeték hálózat kapcsán az ellátottság a megye térségeiben az országos átlagnak megfelelő. A hulladékgyűjtés terén az országos átlagtól a megye egésze kis mértékben elmarad, a bevont lakások aránya a tiszafüredi járásban a legalacsonyabb. A szennyvízellátás kapcsán az országos viszonyokhoz képest lemaradás tapasztalható, elsősorban a kunhegyesi járás esetében, ahol a közüzemi szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya a megyei átlag 50%-át sem éri el. A jászságban és a kunszentmártoni térségben is számos be nem kapcsolt település található. A háztartási vezetékes gázellátottság a megye egészét tekintve az országos átlagnak megfelel, a kunhegyesi járásban a legalacsonyabb. A vezetékes villamos energia-hálózat bekötési arány 100%-os. A földgáz még mindig népszerű a megyében, 5

egyedül Tiszabő nincs rákapcsolva hálózatra. Ugyanakkor a megyére jellemzően megállapítható, hogy fogyasztás növekedése az elmúlt 10 évben visszaesett, mely a lakások energetikai fejlesztésével, a spórolással és az olcsóbb alternatív energiaforrások térnyerésével (pl. tűzifa) magyarázható. Az energiaellátás azonban még a hagyományos energiahordozók felhasználásán alapszik. Az ivóvíz minőségét rontja a határértéket meghaladó arzén, bór, fluorid, nitrit, vas, mangán és ammónium. Ezek megoldására szolgál az Észak - Alföldi Ivóvízminőségjavító Program. A megye 25 ellátatlan település közül 7 település lakosságszáma meghaladja a 2000 főt (2012. évi adat), így a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és - tisztítási Megvalósítási Program alapján, ezeken a településeken a szennyvíztisztítást és elvezetést 2015 év végéig meg kell oldani. A megyében tervezett öt regionális hulladék-lerakóhely mindegyike elkészült, így a települések a Jásztelki, Kétpói, Karcagi, Tiszafüredi és Szelevényi depóba szállíthatják a kommunális hulladékot. A hulladékhasznosítás és – feldolgozás napjainkban egyre fontosabbá válik, és több fejlesztés, beruházás irányul ennek megoldására. A megyében a lakosság egészségügyi alapellátását tekintve az országos viszonyokhoz képest az egy háziorvosi praxisra jutó lakosok száma magas. Gyakran előfordulnak betöltetlen háziorvosi praxisok, de ezek helyettesítése minden településen megoldott. 5 kórház (Jászberény, Mezőtúr, Szolnok (2), Karcag) és egy ápolási otthon (Kunhegyes) működik. A kórházi ágyak száma az elmúlt 10 évben a harmadára csökkent. Az intézmények felszereltsége elmarad az országostól, a gép- és műszerállománya további fejlesztésre szorul. A járó-beteg szakellátás önálló rendelőintézetekben történik. A megyében 12 mentőállomás működik. A halálhoz vezető megbetegedések okai között a keringési rendszer betegségei vezetnek. Az országos viszonyokhoz képest a megye lakosságának rossz az egészségügyi állapota. A szociális helyzetet tekintve a megyében magas a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyerekek aránya, ugyanakkor egyre növekedik az idős, egyedülálló emberek és fogyatékkal érők száma is. Az idősek számának növekedésével a szociális intézmények férőhelyeinek száma megduplázódott az elmúlt 10 évben. A megyében a szociális ellátottság megfelelő, számos intézmény áll rendelkezésre. Az elmúlt években számos fejlesztés történt és valósul meg jelenleg is uniós forrásokból. I.4. Társadalmi környezet – humán erőforrás helyzete 1. sz. ábra: Városok népességvesztése (%) Jászfényszaru Rákóczifalva Jászkisér Jászberény Jászárokszállás Tiszaföldvár Újszász Szolnok Mezőtúr Jászapáti Tiszafüred Karcag Törökszentmiklós Kunhegyes Abádszalók Kisújszállás Túrkeve Martfű Kunszentmárton Kenderes

Forrás: KSH, Új Néplap, 2013.06.11-i szám

0 -2 -4 -6 -8

2013-ban Jász-Nagykun-Szolnok megye lakossága 387 ezer fő volt. A megye népesedési viszonyai a kilencvenes években országos viszonylatban kedvezően alakultak, az ezredfordulót követően azonban népességvesztési üteme felgyorsult. Ezt elsősorban a belső migrációs tendenciák felerősödése, a lakosság egyre tömegesebbé váló elvándorlása okozta, kisebb részben pedig

-10 -12 -14

6

a természetes fogyás. Az ezredfordulót követően a karcagi, kunhegyesi, kunszentmártoni, mezőtúri járások népességvesztési üteme meghaladta a megyei és országos átlagot. A legnagyobb népességvesztés a 2001-2011. közötti időszakban a városok közül Kenderesen (-11,75%), a legalacsonyabb Jászfényszarun volt (-1,51%). A kistelepüléseket tekintve Tiszaroffnál a megyében egyedül egy település, Nagyrév népességvesztése volt a legmagasabb (-17,13%), és csak Berekfürdő (+22,38%) és Tiszabura (+8,62%) népessége növekedett. A lakosság korösszetétele az országos mutatószámokhoz hasonlóan alakul. A lakosok 15%-a 14 alatti, 67%-a 14-64 év közötti, 18%-a 65 év feletti. A megye járásai közül a kunszentmártoni, tiszafüredi és jászberényi járásokban az időskorúak száma magasabban alakul. 2001-ben az ún. öregedési index országos szinten 100 alatt maradt, 2011. évre azonban 88,1-ről 121,5-re emelkedett, az országos átlag 120. Legmagasabb a fiatalok aránya a kunhegyesi járásban, ahol az öregedési index is 81,2. A fiatalok aránya azokon a településeken növekszik, vagy tart lépést az idősek számának növekedésével, ahol a fiatal korosztály magasabb arányát általában az alacsonyabb életszínvonalon élő roma lakosság adja. A14-18 éves korosztályban mutatkozik negatív irányú eltérés, ennek oka egyértelműen a fiatal, különösen a mobilis, képzettebb és jobb körülmények közül induló népesség elvándorlása. A lakásállomány változása épp ellentétes a népességszám változással. 2001-2011 között a megyében 3%-kal (2011. évben 172.939 lakás) növekedett a lakások száma, országosan 6 %-kal. A jelenség sok üres lakást sejtet. Fontos megjegyezni azonban hogy 2008. után az építkezések száma visszaesett. Magyarországon belül az Észak-alföldi régió foglalkoztattsági rátája igen alacsony. Jász-Nagykun-Szolnok megye foglalkoztatási aránya ugyan kedvezőbb a régiós átlagnál, kis mértékben azonban elmarad az országostól. 2013. évi KSH adatok alapján a megyei foglalkoztatási arány 52%, az országos 52,7%. A munkanélküliségi ráta a megyében 9,4%, országosan 9,1% volt 2013-ban. A nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállási korú népességből a legmagasabb a kunhegyesi járásan (20,9%), a megyei 11,4%-os átlag szemben. A tartósan legalább 12 hónapja folyamatosan álláskeresők aránya a kunszentmártoni (3,3%) a mezőtúri (3,2%) járásokban a megyei átlagot (2,3%) jelentősen meghaladja. A rendszeres szociális segélyben részesítettek száma is ezekben a térségekben kiemelkedő. A fejlettebb jászberényi és szolnoki járás a munkanélküliség szempontjából kedvezőbb helyzetben van. A településeket tekintve a nyilvántartott álláskeresők aránya Tiszabőn (21%) a legmagasabb, a tartós álláskeresőké Hunyadfalván (4,7%) és Tiszaigaron (4,4%). 2013. december hónapban a megyében a 21.054 fő álláskereső 13%-a pályakezdő, 17%-a 25 éven aluli volt. A munkanélküliek között az általános iskolai végzettségűek (42%) és szakmunkások (30%) vannak többségben. Jelentős problémát jelent a tartósan munkanélküliek aránya, akiknek jelenleg nincs esélyük hosszú távon elhelyezkedésre. A munkanélküliként nyilvántartott népesség egy része a kistérségeken belül, vagy az ország más területein, esetleg az országhatárokon túl vállal munkát. Az ingázás célterületei: megye-, és régióközpontok, a főváros, külföld. Pl. Jászárokszállás, Jászfényszaru, Jászberény, Karcag, Dunántúl, Németország (főként a szakképzetlen munkaerőnél), Kisújszállás, Szolnok, Szeged, Gyöngyös a szakmával rendelkezők esetében, Debrecen, Szentes, Szarvas, Orosháza (főleg az értelmiségiek esetében). 7

A megyében KSH adatok alapján a 85.779 fő alkalmazásban álló közül 2013-ban a fizikai foglalkozásúak aránya 65% volt, és a legtöbb munkavállaló a feldolgozóiparban dolgozott. A megye jövedelmi viszonyai kedvezőtlenebbek az országos átlagnál. 2013ban a havi bruttó átlagkereset (179.999.-Ft) ugyan a régiós átlag felett alakult, viszont a 230.664.-Ft-os országos keresetektől jelentősen elmarad. A legalacsonyabb egy adófizetőre jutó jövedelmek a megyében a kunhegyes járásban jellemzőek Az iskolázottságot, képzettséget tekintve a megyében élők iskolázottsága elmarad az országos átlagtól, bár az elmúlt évtizedekben egyre jobban növekedett a közép- és felsőfokú iskola végzettséggel rendelkezők száma, tehát a népesség képzettségi színvonala a felzárkózás irányába mozdult el. A középiskolai tanulók száma a rendszerváltás óta kb. 40%-kal nőtt, a felsőfokú oktatásban résztvevők száma 19902001 között meredeken (ötszörösére) emelkedett, 2005-től viszont csökkenésnek indult, és csaknem a felére esett vissza. Három településén nincs sem iskola, sem óvoda (Csataszög, Hunyadfalva, Jászivány), egy községben iskola nincs (Tiszaigar). A megyében a lakosok 1%-a még az általános iskolát sem végezte el, 14%-a az általános iskola 1-7. évfolyamát, 28%-a 8 osztályt végzett. Középfokú iskolai (szakmai oklevél) végzettséggel 22%, érettségivel 24%, egyetemi/főiskolai oklevéllel 11% rendelkezik. (Országos átlag: általános iskolai végzettségűek aránya 18,8%, érettségi nélküli szakmai oklevéllel rendelkezők 28,7%, érettségizettek 31,5%, főiskola/egyetemi oklevéllel rendelkezők 21%). Magas a funkcionális analfabéták, a szakmunkás képzettségűek és a be nem fejezett általános iskolai végzettséggel rendelkezők száma. Számottevő a középfokú oktatásból lemorzsolódók aránya. A hiányos alapképzettség akadálya az átés továbbképzésnek, az életen át tartó tanulásnak. 2013. január 1-jén kezdte meg munkáját a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK), amelybe az egyházi és magánintézmények kivételével az ország több általános iskolája, középiskolája, szakiskolája, kollégiuma és pedagógiai szakszolgálata beolvadt. A középfokú oktatásban a Szolnoki, Mezőtúri és Karcagi térség számít élenjárónak. A megye településein a 2012. évben 107 feladatellátási helyen volt középfokú képzés. A középiskolai létszám mintegy 1/3-ad, 2/3-ad arányban oszlik meg a gimnáziumi és a szakképzés intézményei között. A szakiskolai tanulók között igen magas a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya. A gazdaságfejlesztés egyik gátja a szakképzett munkaerő hiánya. A térség rendelkezik középfokú szakképzési intézetekkel, a képzési struktúra azonban nehezen követi a piaci igényeket. Erre jelenthet megoldást a szélesebb társadalmi konszenzuson alapuló gazdaságfejlesztés, a civil szervezetek bevonása a kompetenciafejlesztésbe, valamint az üzleti szféra bekapcsolása az oktatási tevékenységbe (gyakorlati helyek és szakemberek biztosítása). Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés kiemelt fontosságú. A hagyományos iskolarendszer mellett a megyében létrejött a Térségi Integrált Szakképző Központ (TISZK), amely szerepet vállal a piacképes, keresletnek megfelelő, vállalkozói és intézményi együttműködésben alapuló szakképzés megvalósításában. Felsőfokú oktatás Szolnokon, Mezőtúron és Jászberényben (Szent István Egyetem) működik. A Szolnoki Főiskola a mezőtúri mezőgazdasági gépészmérnöki karát 2010ben zárta be, és az oktatást Szolnokra vitte át. Mezőtúr városa a szegedi Gál Ferenc Főiskolával kíván együttműködni, ahol mezőgazdasággal és vidékfejlesztéssel összefüggő oktatás beindítására kerül sor. A Debreceni Egyetem mindössze 60 km 8

távolságra található Karcag városától. Magyarország egyik legjelentősebb egyetemén magas szintű élelmiszeripari képzés is folyik, a képzés mezőgazdasági és élelmiszeripari kutató és fejlesztő központja Karcagon található. A felsőfokú oktatásképzés fejlesztése, és az általa generált K+F potenciál és eredmények fejlesztése kiemelt fontosságú Jász-Nagykun-Szolnok megye számára Jász-Nagykun-Szolnok megyében 41 településen cigány, 1-1 településen lengyel és görög, 2 településen ruszin kisebbségi önkormányzat működik. A megyében a romák aránya 7-8%-ra tehető, amely a fiatalabb korosztályban magasabb, ez az arány az egyes térségekben eltérő. KSH adatok alapján magas a roma lakosság aránya Tiszaburán, Kunmadarason, Tiszaroffon, Nagyivánon és Tiszabőn, arányuk ezeken a településeken 10% felett alakul. A térségeket tekintve a jászságban, a törökszentmiklósi és a karcagi térségekben magas a számuk. Sokan közülük nem rendelkeznek piacképes tudással és nem tudnak a munkaerőpiacon tartósan beilleszkedni, a létminimum alatt élnek. Alacsony képzettségük, családjuk nagysága, egészségi állapotuk, a velük szemben meglévő előítélet hátráltatja őket a társadalmi mobilitásban. Ezek a problémák legtöbb esetben együttesen vannak jelen és járulnak hozzá a roma népesség növekvő kirekesztettségéhez. A többségi és a kisebbségi társadalom között mélyülő szakadék öngerjesztő folyamat: a kirekesztés fokozódik, ezáltal az integráció egyre nehezebbé válik. E tekintetben megyei, országos szinten egyaránt romlás tapasztalható. Komplex beavatkozások szükségesek: a lakhatás, a foglalkoztatás, az oktatás és az egészségügy körébe tartozó problémák együttes kezelésétől várható fenntartható eredmény. Több faluban egyáltalán nincs munkalehetőség és a közbiztonság, vagyonvédelem gyengesége pedig még a térségbe látogató turistákat vagy potenciális befektetőket is elriasztja. A legnagyobb foglalkoztató gyakorlatilag mindenütt az önkormányzat, amely az újonnan beindított közmunkaprogramok segítségével a munkanélküliséget jelentősen csökkenteni volt képes. A későbbiekben az alternatív foglalkoztatási programokra, pl. szociális gazdaság típusú projektre nagyobb hangsúly szükséges helyezni. A legkedvezőtlenebb helyzetű területekre, mint a tiszafüredi kistérségre jellemző a növekvő a deviáns magatartást mutatók, szenvedélybetegek száma. Különösen aggasztó a fiatalok alkohol, drogfogyasztási mutatói, az öngyilkossággal foglalkozók, vagy azt megkísérlők száma. Egyes térségben jellemző a társadalmi apátia, melyek elsősorban gazdasági okai (pl. jelentős adósságteher) vannak. Ennek ellenére a civil szervezetek száma és aktivitása magasnak mondható: a szervezetek aktívan részt vesznek a helyi közösségfejlesztésben és a vidékfejlesztésben. I.5. A megye gazdasági helyzete, ipar, mezőgazdaság, kereskedelem, turizmus A megyében a rendszerváltás előtt jelentős iparosítás zajlott le, melynek pozitív hatása jelenleg is érezhető. A gazdaság egészének helyzete azonban nem megfelelő, mely az egy főre eső jövedelmekben és az alacsony vállalkozói aktivitásból is látható. A megyében a gazdaság fejlődésében markáns fejlődés az utóbbi években sem következett be. Ennek döntő oka a kedvezőtlen közlekedési, megközelítési viszonyok, az agrárium folyamatos térvesztése és az ipar privatizációs folyamatai. A versenyképesség egyik legfontosabb mutatója a bruttó hazai termék (GDP). A megye összteljesítménye a bruttó hazai termékhez (GDP) való hozzájárulás tekintetében meglehetősen gyenge, és az elmúlt években kis mértékben növekedett. 2010-ben az egy 9

főre jutó GDP az Észak-alföldi régióban 1.690 ezer Ft/fő, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1.642 ezer Ft/fő, az országos átlagnak alig 62%-a volt. A megyei bruttó hazai termék a szolgáltatásoknál a legmagasabb (287mrd Ft), az ipar, építőipar 215mrd Ft, a mező, vad-, erdő és halgazdálkodás 38mrd Ft. A megye gazdasági motorjai a Jászság észak-nyugati része, illetve Szolnok térsége. Mindkét térség alapvetően a rendszerváltás előtti ipari bázisán fejlődött tovább: ezek a Jászságban az elektronika ipar, míg Szolnokon és térségében (különösen Martfű, Törökszentmiklós) a járműipar, logisztika és mezőgazdasághoz kapcsolódó ipari tevékenységek. A mezőgazdaság és a kapcsolódó feldolgozóipar tekintetében Jászberény, Karcag, Mezőtúr és Törökszentmiklós térsége egyaránt meghatározóak. A jászberényi és szolnoki kistérségen kívül a többi kistérség a megyében az országos és a megyei átlaghoz képest kedvezőtlen helyzetben van. A legrosszabb mutatók az ország belső perifériájaként jellemezhető Tiszafüredi és Törökszentmiklós kistérségekben találhatók, de sok tekintetben problémás Karcag és Kunszentmárton térsége is. A társadalmi és intézményi tőke gyengesége hatványozottan jelentkezik a megye északkeleti részében. A megyeszékhely, Szolnok közelsége a nagyon nehezen megközelíthető Tisza-menti települések számára nem jelent előrelépést. A Mezőtúri kistérség közepes fejlettségű térségnek tekinthető. 2013. december 31-én a megyében a KSH 55,4 ezer gazdasági szervezetet tartott nyilván, 1,3%-kal többet, mint egy évvel korábban. A bővülést az önálló vállalkozók számának növekedése eredményezte. A gazdasági szervezetek döntő többsége, 93%-a vállalkozás, 5,8%-a nonprofit szervezet, 0,8%-a költségvetési szerv volt, és 98%-a 10 főnél kevesebb létszámot foglalkoztatott 2013-ban. Az 55,4 ezer gazdasági szervezet 20%-a csak társas vállalkozás. Az ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma Jász-Nagykun-Szolnok megyében 135 db, mely a régiós (176 db) és az országos átlagtól (171 db) jelentősen elmarad. A megye területeit tekintve a legalacsonyabb vállalkozási kedv a kunhegyesi és törökszentmiklósi járásra, a legmagasabb a fejlettebb szolnoki és jászsági térség mellett még a mezőtúri térségre jellemző. A regisztrált és működő vállalkozások aránya országos szinten 55%, megyei szinten igen alacsony, 37%. A működő vállalkozások adatait tekintve a vállalkozások száma a rendszerváltást követően növekedésnek indult, 2005-2006-ban megtorpant, a 2008-as gazdasági válságot követően is alul maradt a 2003-2004-ben tapasztaltakhoz képest 2. sz. ábra: Regisztrált gazdasági vállalkozások gazdasági ág szerinti megoszlása, Forrás KSH 2013. évi adatok, www.ksh.hu

20 891 db 38%

24 143 db 44% 5499 db 10%

4 882 db 9%

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Ipar, építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szolgálatás

A nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlást tekintve a társas vállalkozások többsége - 24%-a a kereskedelem, gépjárműjavítás, 12-12%-a az ipar (elsősorban a feldolgozóipar) és építőipar ágazatban tevékenykedett 2013-ban. Az önálló vállalkozások több mint fele mezőgazdasággal, erdőgazdálkodással, halászattal foglalkozott. A kevésbé fejlett térségekben a vállalkozók elsősorban mezőgazdaság szektorban működnek, ezt követi a szolgáltatás. A szolnoki térségen a mezőgazdasági ág jelentősebben a szolgáltatási terület alatt marad. 10

2013-ban ipari termelést tekintve az egy lakosra jutó termelési érték 25%-kal haladta meg az országos átlagot. Az ipari termelés 99%-át a feldolgozó ipar adja, ebből 78% a gépipar. A gépiparon belül a számítógép, elektronika teszi ki az ipari termelés nagy részét, ezt követi a villamos berendezés, majd gép, gépi berendezés, és járműgyártás. A megyei ipar értékesítésének 85%-a külföldre irányul, ez a számítógép, elektronika, valamint gépek, gépi berendezések gyártása területén. Az építőipar termelési volumenének 2010-ben kezdődő növekedése 2013-ban is folytatódott. A megyében a csaknem 500 db, 20 főnél több foglalkoztatottal rendelkező vállalkozások, több mint 60%-a a 20-49 fős, 30%-a 50-249 fős, 3%-a 250-499 fős, és csupán 2%-ának van 500 főnél több alkalmazottja. A megye gazdasági sajátosságából adódóan a legnagyobb foglalkoztatók a jászsági és szolnoki térségben működnek. A megye domináns foglalkoztatója szintén a feldolgozóipar. Az ipari tevékenység főbb központjai a jövőben várhatóan az ipari parkok és vállalkozási övezetek lesznek. A megye területén 11 ipari park címet nyert szervezet található. A karcagi, kunszentmártoni, marfűi, mezőtúri, szászberki és szolnoki ipari park „zöldmezős” ipari beruházással jött létre, míg Jászapátiban, Jászárokszálláson, Jászfényszarun, Törökszentmiklóson és a másik szolnoki ipari parkban már korábban ott működő vállalkozások integrálódtak ilyen típusú szervezetbe. A Kunmadaras és térsége vállalkozási övezet hat települést fogott össze a tiszafüredi és karcagi térségekben, 2008. év végéig élvezhette a különleges státuszból eredő előnyöket, de a hozzá fűzött remények nem váltak be. Szolnok logisztikai pozíciójának erősítése szempontjából kiemelt jelentőségű az új logisztikai ipari park átadása 2006-ban. A Nemzetgazdasági Minisztérium 2013. januári közleménye alapján az ország 47 leghátrányosabb helyzetű térsége szabad vállalkozási zóna lesz, így a tiszafüredi és kunszentmártoni kistérség is. Később a szabadvállalkozási zónák száma bővült 14 – köztük a mezőtúri – kistérséggel. A zóna ipartelepítési vonzerőt gyakorolhat a magasabb támogatási arányok és adókedvezmények elérésével. Ennek a potenciálnak a kiaknázása a legfontosabb célkitűzések egyike a jövőben. A térségben –számos olyan telephely van, amelyben korábban, jellemzően még a ’90-es éveket megelőzően, jelentős ipari létesítmények működtek. Mivel a rendszerváltoztatást követően lehanyatlottak ezek az iparágak a beszűkülő piaci lehetőségek vagy a külföldi tőke megjelenése okozta konkurencia következtében az ipari területek kiürültek. Ilyen hasznosítatlan, barnamezős telephelyek például: Tiszafüredi GANZ Hajó- és Darugyár, Kunmadarason, egykori MÉM Repülőgépes Szolgálat 82 hektáros ipari területe és létesítményei (pl. iparvágány), a karcagi volt laktanya. A megyében az innovációs potenciál, a kutatás-fejlesztés és innováció (K+F+I) szervezeti és humánerőforrás háttere gyenge, ugyanakkor a ráfordítások növekedése, a különféle kezdeményezések azt mutatják, hogy erősödik. Kiemelten jó lehetőségek vannak a logisztika (járműipar lásd vasút), főleg a megújuló energiahasznosítás és a fenntartható vízgazdálkodás területén. Sok az "önfoglalkoztató kényszervállalkozás", ahol a rendszerváltás következtében munkahelyüket elvesztő emberek próbálnak jövedelemhez jutni több-kevesebb sikerrel. A vidéki mikro-vállalkozások helyzetét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a regisztrált vállalkozások száma rendkívül alacsony, a falusi településeken működő mikrovállalkozások alapvetően egyéni vállalkozások, amelyek vagy a mezőgazdaságban 11

tevékenykedőket, vagy a település gyakran egyetlen élelmiszerboltját üzemeltetőket, esetleg a falusi turizmusban lehetőségeket keresőket érintik (utóbbi inkább csak a Tiszató parti településeket jellemzi). A turizmus multiplikátor hatása révén néhány településen jelentős a gazdasági aktivitás, ide sorolható például Berekfürdő, amelynek termálstrandja országos jelentőségű. A megye gazdaságfejlesztésének kiemelt szerepe van a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a gépipar, továbbá az energiafüggőséget mérséklő adottságok kihasználásában. Versenyképességét rontja, hogy az önkormányzat és a gazdasági együttműködésekben jelentős hátrányt szenved. A megye az ország egyik legjelentősebb mezőgazdasági régiójának részét képezi, az ország termőterületének csaknem 20%-a az Észak-alföldi régióban, és 7%-a a megyében található. A megyében a mező-, erdő-, vad- és halgazdálkodás a bruttó hozzáadott érték 7%-át termeli meg, ami országos viszonylatban igen magasnak számít. Az Alföld közepén fekvő tökéletes síkságnak mondható terület talajtani adottságai révén az ország fontos gabonatermelő vidéke. Ebből kifolyólag a földterület művelési ágankénti összetételében a több mint 408 ezer ha kiterjedésű termőterületek nagy része, mintegy 76%-a szántóként kerül hasznosításra mely országos viszonylatban magasnak számít. Ezt követően a terület nagy részét teszi ki a gyep, és kisebb részét az erdő, halastó, kert és elenyésző mértékben a nádas és gyümölcsös. A nádas a Tisza-tó miatt a tiszafüredi kistérségben nagyobb. Regionális összehasonlításban a halastavak aránya kedvező, a megyében ~ 120 halastó található. A gabonafélék közül a legnagyobb arányú a megyében a búzatermesztés: a megye betakarított szántóterületek több mint 30%-án búzát termelnek (szemben a Hajdú-Bihar megyei 25%-kal, és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei 14%-kal.) A 2013. évi adatokat tekintve a búza 461,8 ezer tonna termelésmennyiségével jelentősen meghaladja a szintén jelentős kukorica (186,9 ezer t), napraforgómag (151,8 ezer t), az árpa, cukorrépa, lucernacérna és repcemag termésmennyiségét. Több tervezési dokumentum megjeleníti a rizstermesztés fejlesztésének lehetőségét. A Tisza jobb parti térségében 2.400 ha rizs művelési terület található. Kisújszálláson a térségben egyedülálló módon rizstermesztés mellett a termés feldolgozása, csomagolása és értékesítése is zajlik. A vetőmagtermő területek nagysága növekedést mutat (jelenleg ~20 ezer ha) Az állattenyésztés és a halászat gazdasági jelentősége elmarad a lehetőségektől. Az állattartási kedv alakulása szorosan összefügg a feldolgozó vállalkozások válságával, a piaci értékesítés nehézségeivel, különösen a hús-, tej – és baromfiipar esetében. Az állatállomány csökkenése –a baromfitartás kivételével - országos tendencia. A KSH adatai alapján 2013-ban a főbb haszonállatok tartása némileg élénkült. Az országos adatokhoz képest a megye szarvasmarha és sertés, valamint kecsketenyésztésben kedvező arányt képvisel. Elindultak a birtokkoncentrációs folyamatok, melyek pozitív eredményként valószínűsítik a versenyképes üzemméretek létrejöttét, negatív hatásuk ugyanakkor a családi gazdaságok piacról való kiszorulása lehet. A megyében az egyéni gazdaságok 12

száma csaknem felére csökkent, 2001-2011. között 48 ezerről 25 ezerre. Ezzel szemben a gazdasági szervezetek által irányított gazdaságok számában növekedés tapasztalható, 364-ről 447-re emelkedett a számuk. A megyei egyéni gazdaságok száma az országos átlagtól elmarad, a szervezetek száma viszont hasonlóan alakul. Az élelmiszeripari vállalkozások aránya a régión belül a legalacsonyabb a megyében (25,4%). A vadgazdálkodás a megye jövedelemtermelésében nem játszik kiemelkedő szerepet, ugyanakkor a Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának adatközlése szerint a megye őzállománya világszínvonalú. A mezei nyúl, fácán és tőkésréce szintén sok külföldi vadászt vonz. A halászat elsősorban a harcsa, ponty, csuka, süllő és busa fajokból tevődik össze. A megye talajadottságai igen változatos képet mutatnak. Jónak tekintendők elsősorban a Jászságban, Kunmadaras környékén, valamint Túrkeve, Törökszentmiklós, Tiszaföldvár és Kunszentmárton térségében. Ennek ellenére a mezőgazdaság jövedelmezősége alacsony, kevés megyei lakos és vállalkozó számára biztosít minőségi megélhetést. A szociális szövetkezetek formálódása jelenleg folyamatban van. A kereskedelem és a szolgáltatások tekintetében a működő vállalkozások száma alapján a térségek megfelelően ellátottak. A tanulmány gazdasági fejezeténél a regisztrált vállalkozások működési területük szerinti megoszlása alapján is látható, hogy a vállalkozók jelentős része a szolgáltatói szektorban működik. A 2013. évben ezen belül az ingatlanügyek, szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, ezt követően az oktatás és szálláshely szolgáltatás képviselték a legnagyobb arányt. A kereskedelem alapvetően a városokra koncentrálódik. Statisztikai adatok alapján a tízezer lakosra jutó kiskereskedelmi üzletek száma azt mutatja, hogy a megyeszékhelyen kívül a Tisza-tó térsége számít üzletekkel legsűrűbben ellátottnak. A megyében kiskereskedelmi üzletek 31%-a élelmiszerüzlet és áruház, 11%-a ruházati üzlet. Az élelmiszerüzletek száma Szolnokot és Jászberényt követően Karcagon a legmagasabb. A vendéglátóhelyek sűrűségét tekintve Abádszalók és Tiszafüred magasan kiemelkedik, ugyanakkor a kulturális intézmények hiánya e két városban arról tanúskodik, hogy az idegenforgalmi kínálat viszonylag egyoldalú a Tisza-tó mentén. 3. sz. ábra: Tisza-tavi üdülőkörzet Forrás Idegenforgalmi tendenciák, sajátosságok az ÉA megyéiben, KSH kiadvány, 2011

A megye turisztikai kínálatai közül kiemelendő jelentőségű a termálvízkincs, a napsütéses órák száma, valamint a viszonylag érintetlen és szennyezetlen mozaikos természeti környezet. Mindez lehetővé teszi az idegenforgalom tájkonform formáinak fokozatos térnyerését: vízi-, lovas-, és kerékpárturizmus, vadászat és horgászat, aktív és ökoturizmust. Ilyen fontos természeti értékek - melyek jelen tanulmány I.1. pontjában bemutatásra kerültek - többek között a Tisza és mellékfolyói, a Tisza-tó, Hortobágyi és Körös-Maros Nemzeti Park, Közép13

Tiszai tájvédelmi körzet, a tiszakürti és tiszaigari arbortéium botanikai értékei. A megye területére esik a Tisza-tó kiemelt üdőlőkörzet területének közel fele, amely tömeges vízparti üdülésre alkalmas. A megyében működő 126 termálkút vízkészletére 18 településen összesen 20 termálvízes strandfürdő épült, melyek közül 15 vize minősített gyógyvíz. A megyei turizmusfejlesztés statégiai program egyik súlyponti eleme az egészségturizmus. A megye nagy látogatót vonzó jelentős rendezvényekkel büszkélkedhet. Például: A Tiszafüredi Randevú, az Abádszalóki Nyár, a Szolnoki Gulyásfesztivál, a Mezőtúri Művészeti Napok, a Túri vásár, a Kevi Juhászfesztivál, stb., és nem utolsó sorban a kisebb falusi programok. A falusi vendéglátás a temészeközeli turizmus autentikus formájam, kiegészítő programokkal, szolgáltatásokkal (kerék-párutak, túraútvonalak, tanösvények, hajózás, strandok, horgászat vadászat) egyre népszerűbbé válik. A leszakadó falusi térségekben, a legtöbb esetben az egyetlen jövedelemforrás a mezőgazdaságban, azon belül is a háztáji gazdálkodásban rejlik, így ennek támogatása, ösztönzése kiemelt jelentőségű a következő tervezési időszakban. A kulturális- és örökségturizmust tekintve a megye múzeumai és gyűjteményei állandó és időszaki kiállításai évről-évre jelentős számú látogatót vonzanak. A Megyei Verseghy Ferenc könyvtár több mint 50 éve szolgálja a megye és szolnoki lakosságot a Megyei Múzeumok Igazgatósága 8 tagmúzeum munkáját hangolja össze. A megyében számos olyan kiállítás található, melyek az országban egyedülállóak: pl. a csillagúraszerű Jászkun kapitányok nyomában. A szolnoki Szigligeti Színház színvonalas előadásai és a szolnoki Művésztelep tevékenysége az egész régióra kihat. A települések számos műemlék, és műemlék jellegű és védett épülettel rendelkeznek. A települési hagyományok (csipkeverés, fafaragás), a hagyományőrző programok, kulturális örökség, civil szervezetek, csoportok (kórus, néptánc) színvonalas előadásai is a kistelepülések vonzerejét növeli. Több 5000 fő alatti településen az EMVA falumegújítás - fejlesztésre és vidéki örökség megőrzésére irányuló támogatásoknak köszönhetően közterek, középületek és védett épületek, parkok újultak meg, de még e tekintetben számos tenni való van a jövőben is. 4. sz. ábra: Szálláshelyek száma Forrás KSH adatszolgáltatás. 2012. évi adat 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0

Kereskedelmi szálláshely

Magánszálláshely

A megyében statisztikai adatok alapján a 2012. évben 118 db kereskedelmi szálláshely volt található, és 722 db magánszálláshely. A kereskedelmi szálláhelyek aránya régiós szinten alacsony, a szomszédos Hajdú-Bihar megyében 133 db, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 155 db, országos szinten 3175 db kereskedelmi szálláshely volt. Magánszálláshely a szomszédos Hajdú-Bihar megyében 1726 db, SzabolcsSzatmár-Bereg megyében viszont csak 327 db, az országban 36.249 db. A megye térségeit tekintve kereskedelmi és magánszálláshelyek legnagyobb arányban a tiszafüredi kistérségben találhatóak. 2000-2012. között míg országosan a kereskedelmi szálláshelyek száma országosan növekedett, megyei szinten csökkent, a 14

magánszálláshelyeket tekintve pedig épp fordított a helyzet. A magánszálláshelyek számát tekintve élen jár a Tisza-tó térségében Abádszalók (261 db), Tiszafüred (94 db) és a karcagi térségben Berekfürdő (109db). A 2013. évi szálláshely adatok alapján (vendégéjszaka, vendégek száma, átlagos tartózkodási idő) Jász-Nagykun-Szolnok megye a középső helyet foglalja el régiós szinten, Hajdú-Bihar megye adatai kiemelkedőek, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye adatai rendre alacsonyabbak. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszaka a karcagi térségben, a magánszálláshelyeken eltöltött éjszakák száma a tiszafüredi térségben a kiemelkedő. A tiszafüredi térségben található a megyei férőhelyek 40%-a, melyek kihasználtsága a férőhelyek számához képest alacsony – Tiszafüred és Abádszalók kivételével. A vendégforgalom alakulása folyamatosan hullámzik, viszont megállapítható, hogy az átlagos tartózkodási idő a turisztikai szokások változásával és a pénzügyi nehézségek miatt lerövidült. A megyében az átlagos tartózkodási idő 3 éjszaka. A küldföldi vendégek aránya a kereskedemi szálláshelyeken magasabb (16%), a magánszálláshelyeken ennél jóval kevesebb. A vendégéjszakák száma szerint legnagyobb vonzerővel rendelkező települések a megyében: Berekfürdő, Cserkeszőlő, Szolnok, Tiszafüred, Abádszalók.

II. Jász-Nagykun-Szolnok megyét érintő tervezési-fejlesztési környezet áttekintése II.1. A megyét érintő ágazati koncepciók, terület és vidékfejlesztési elképzelések és hatályos területi tervek áttekintése Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (ÚMVST) a 2007-2013-as időszakra kijelölte az agrár-vidékfejlesztés irányait, célkitűzéseit és meghatározta a célok elérésének módját, eszközeit. Az ÚMVST a hazai agrár-vidékfejlesztés legfontosabb feladataként azt határozta meg, hogy a vidéki térségek lakosságának alacsony gazdasági aktivitásából, az alacsony foglalkoztatottságból és ez által az alacsony jövedelmi szintből fakadó társadalmi feszültséget kezelje. Az ÚMVST által meghatározott fejlesztési célkitűzések végrehajtására készült el az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP 2007-2013), amelyet az EU Vidékfejlesztési Bizottság 2007. szeptember 19-én, az EU Bizottság 2007. október 24-én fogadott el. Az UMVP intézkedéseit, tengelyeinek bemutatást a II.2.1. fejezet tartalmazza. A 2014-2020-as európai uniós tervezési időszakra való felkészülésben fontos szerepe van a megfelelő módon előkészített, megalapozott területi terveknek. A területi tervek szolgálnak ugyanis alapul a 2014-2020-as uniós költségvetési időszakban a Közösségi Stratégiai Keret alá tartozó alapokból finanszírozandó operatív programok tervezéséhez annak érdekében, hogy az uniós finanszírozású ágazati és területi operatív programokban a területi fejlesztési igények is megjelenítésre kerülhessenek. Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (továbbiakban: OFTK) A Koncepció jövőképe és célrendszere 2030-ig szól, emellett fejlesztési prioritásokat fogalmaz meg a 2014–2020-as programidőszak fejlesztéspolitikája számára is. Megalapozza a 2014–2020 közötti uniós források felhasználásra irányuló hazai operatív programok tartalmát, továbbá orientálja a hazai fejlesztési célú források felhasználását. 15

Jövőképe: vonzó gazdasági környezet, dinamikus gazdaság, gyarapodó népesség, közösségek, stratégiailag hasznosított természeti erőforrások, kiegyenlített térszerkezet, a város-vidék kapcsolatok erősítése. Az OFTK meghatározza, hogy a „hazai vidékpolitika fontos eszköze az uniós vidékfejlesztési politika keretében kialakított és támogatott (LEADER) helyi vidékfejlesztési közösségek működése.” Az Országgyűlés az 1/2014 (I.3.) OGY Határozatával fogadta el a Koncepciót. Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 (a továbbiakban: NVS) Az NVS célja, hogy a hazánk vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat megfordítva, a fenntarthatóságot, az életképes agrár- és élelmiszertermelést és a vidéki élet értékeit középpontba állító jövőkép alapján kijelölje az ország vidékpolitikájának célkitűzéseit, alapelveit, valamint az azok elérését biztosító programok és intézkedések végrehajtási kereteit. A vidéki Magyarország egészének megújítását tűzi ki célul, ezért a természeti értékek és a környezet védelmére, a természeti erőforrások fenntartható hasznosítására alapozva határozza meg az agrár-és élelmiszergazdaságra, valamint a vidékfejlesztésre vonatkozó tennivalókat. Legfontosabb területei a foglalkoztatás növekedése, a kiegyensúlyozott és sokszínű mező- és erdőgazdálkodás, termelési szerkezet, a helyi élelmiszertermelés és élelmiszerpiacok helyreállítása, a helyi energiatermelés, a vidék helyi közösségeinek megerősödése, a népesedési mutatók javulása és a természeti rendszerek, a biológiai sokféleség megőrzése. Az NVS intézkedései összességükben azt célozzák, hogy 2020ig a vidék társadalmi és gazdasági folyamataiban, illetve a vidéki élet minőségében az érintettek számára is érezhető javulás következzen be a vidék természeti tőkéjének megőrzése, lehetőség szerinti gyarapítása mellett. Az NVS végrehajtási programjaként elindult a Darányi Ignác Terv. Mindkét terv a 2012-2020 közötti évekre készült, illeszkedve az EU 2014-2020 közötti programfinanszírozási időszakához. Vidékfejlesztési Program (továbbiakban: VP) A 2014-2020-asra vonatkozó 8 operatív program (GINOP, VEKOP, TOP, EFOP, KEHOP, IKOP, VP, KÖFOP) kidolgozása jelenleg is zajlik. A VP kidolgozása a Partnerségi Megállapodásban, azzal összefüggésben az OFTK, valamint a Nemzeti Vidékstratégiában rögzített nemzeti fejlesztéspolitikai stratégiai célkitűzésekből kiindulva, az EU 2020 stratégiában, illetve Közös Stratégiai Keret (KSK) rendelettervezetben rögzített kohéziós, valamint a Közös Agrárpolitikára és az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapra (EMVA) vonatkozó agárpolitikai és vidékfejlesztési céljaihoz igazodva történik. 2. sz. táblázat: Az ÚMVP 2007-2013-as és a VP 2014-2020-as időszak meghatározó irányelvei 2007-2013 közötti költségvetési időszak 2014-2020 közötti költségvetési időszak Támogatási tengelyek: Prioritások – 6 db I. tengely - A mezőgazdasági és erdészeti 1. K+F+I ágazatok versenyképességének javítása 2. az agrárgazdaság életképességének és II. tengely - A környezet és a vidék fejlesztése versenyképességének fokozása III. tengely - A vidéki élet minősége és a vidéki 3. élelmiszerláncok szervezése gazdaság diverzifikálása 4. ökoszisztémák állapotának IV. tengely – LEADER helyreállítása 5. erőforrás-hatékonyság előmozdítása 6. társadalmi befogadás előmozdítása Forrás: www.palyzat.gov.hu Előadásanyag: Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid Vidékfejlesztési Program 20142020 bemutatása tervezésének jelenlegi helyzete

16

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 2012. közepétől a megyék megkezdték a felkészülést a 2014-2020 közötti Európai Uniós költségvetési ciklusra. A megyei tervezés párhuzamosan folyik az országossal, így a megyéknél megfogalmazódó koncepcionális elemek bekerülnek az országos tervbe is. A Koncepciót a Közgyűlés 2013. december 16-án fogadta el. Legfőbb célja, hogy megalapozza a megye jövőbeli fejlesztéseit, legfontosabb feladata, hogy megfogalmazza a megye 2030-ra vonatkozó jövőképét: „Változatos egyensúlyok eltérő utakon Budapest és az európai fejlődési folyosó erőterében, a Tisza-völgy súlypontjában hét szomszéd megyéhez kapcsolódva”. Az elkészült koncepció alapján megkezdődött a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Program Stratégiai és Operatív munkarészének kidolgozása is. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák (HVS) - Helyi Fejlesztési Stratégiák (HFS): A 2007-013-as időszakra vonatkozóan a helyi közösségek a 1698/2005/EK tanácsi rendelet alapján a LEADER HACS cím elnyerése érdekében létrehozták a helyi szükségletekre és sajátosságokra, adottságokra épülő Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájukat. A HVS LEADER tervének struktúrája a HACS–ok által meghatározott célkitűzésekből, valamint a célkitűzések elérését szolgáló HVS intézkedésekből áll. Az ÚMVP a helyi stratégiák megvalósításának céljaként a belső erőforrások fenntartható és innovatív felhasználásának elősegítését, a vidéki szereplők közötti együttműködés megalapozását, a helyi innovatív megoldások és az átfogó társulások működtetését, a vidéki régiók életszínvonalának emelését, a munkahelyek megőrzését és újak létrehozását, valamint az élethosszig tartó tanulás elősegítését jelölte meg. A 2014-2020-as időszakra vonatkozó Helyi Fejlesztési Stratégiák kidolgozása szintén a HACS–ok feladata lesz. HFS–eket az Európai Bizottság által előzetesen meghatározott tartalmi elvárások alapján kell majd kidolgozniuk, összhangban a kohéziós politika 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó tematikus célkitűzéseivel. Az előzetes Európai Bizottság által kiadott ütemezés szerint a HFS kiválasztásának és jóváhagyásának első határideje 2015. év vége. (Legkésőbb 2017. december 31-ig szükséges elfogadni). II.2. A vidékfejlesztés eszköz- és intézményrendszerének, valamint eredményeinek bemutatása, elemzése II.2.1. A vidékfejlesztés forrásainak bemutatása Az Európai Uniós csatlakozást követően hazánk számára is megnyíltak az uniós forrásszerzési lehetőségek, a csatlakozás óta eltelt időszakban valamennyi uniós alapból, különböző csatornákon keresztül több milliárd Ft-os nagyságrendű támogatás érkezett Magyarországra. 2007-2013. közötti időszakra 24,9 milliárd eurót irányoztak elő hazánk számára. Sikeres pályázatok révén a Kohéziós és Strukturális Alapokból Jász-Nagykun-Szolnok megyébe is jelentős nagyságú operatív programokhoz kapcsolódó uniós támogatás került. Ugyanakkor a rendelkezésre álló források lehívásánál számos akadály figyelhető meg, amely a források elérhetőségét jelentősen megnehezítik. Magyarország 2020-ig tartó gazdasági teljesítményét jelentősen meg fogja határozni a hazánk számára rendelkezésre álló EU-s források mértéke a 2014– 2020 közötti költségvetési időszakban is, amelynek tervezése jelenleg is zajlik. Hazánknak törekednie kell arra, hogy a Kormány által kiemelt ágazatként kezelt 17

szektorok a következő többéves pénzügyi keretből megfelelő mértékben részesüljenek, a forrásokhoz való hozzáférés a lehető legkedvezőbb legyen. A vidékfejlesztési források 2007-2013-ban: Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) a 2007-2013. közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Vidékfejlesztési Program. Az ÚMVP intézkedésein keresztűl mintegy 1300 milliárd forintnak megfelelő támogatás hívható le, jórészt az agrárium versenyképességét javító, illetve a természeti és a vidéki épített környezet értékeinek megőrzését célzó beruházásokra. A 2007. évet megelőzően a SAPARD Programon (2002-2004), az Agrár és Vidékfejlesztési Programon (AVOP 2004-2006) és a Nemzeti Vidékfejlesztési Terven (NVT) keresztül számos fejlesztési intézkedést hajtottak végre a magyar mezőgazdaság és vidékfejlesztés területén. Az ÚMVP az elmúlt időszak vívmányaira építve folytatta az előző évek munkáját. A 2014-2020-as időszakban további erőfeszítésekre van szükség a meglévő eredmények megszilárdításához és javításához. A 2007-2013-as ÚMVP négy tengelyre fűzte fel a támogatásokat. - Az I. tengely: A mezőgazdasági és erdészeti ágazatok versenyképességének javítása. Támogatja a szakképzést, a fiatal gazdálkodók indulását, a mezőgazdasági termelők gazdaságátadását, tanácsadói szolgáltatások igénybevételét, mezőgazdasági üzemek korszerűsítését, az erdők gazdasági értékének növekedését, a mezőgazdasági és erdészeti termékek hozzáadott értékének növelését, kapcsolódó infrastruktúrafejlesztéseket, bioenergia-termelést, energetikai célú erdőgazdálkodást, termelői csoportok létrehozását, szerkezetátalakítás alatt álló, félig önellátó gazdaságokat. - A II. tengely: A környezet és vidék fejlesztése. A tengely elsődleges célja a mezőgazdaság fenntarthatóságának megteremtése, intézkedései a környezetkímélő-, környezeti terheléseket csökkentő agrárkörnyezetgazdálkodási technológiák elterjesztését szolgálják. Az intézkedések a vidéki területek környezettudatos fejlődéséhez a fenntartható tájhasználat kialakításán, a környezeti terhelés csökkentésén, a környezetvédelmi szolgáltatások biztosításán, az erdőterületeken végzett beruházások támogatásán keresztül járul hozzá. Kiemelten kezeli a genetikai sokféleség megőrzését a különleges - gyakran veszélyeztetettállatfajták extenzív tartásának támogatásával, illetve a természet, a víz és a talaj védelmét a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet kialakításával. Az uniós Natura2000 Program a kijelölt élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének és az ott élő állatfajok megőrzését támogató kifizetései is ide tartoznak. - A III. tengely: A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása. Ebben a tengelyben kerül sor a nem mezőgazdasági jellegű tevékenységek támogatására, vagyis a klasszikus vidékfejlesztésre. Célja a vidéki térségeken élők jövedelemtermelő lehetőségeinek és életminőségének javítása, a hiányzó szolgáltatások biztosítása. Ezek közé tartozott többek között a mikro vállalkozások létrehozása és fejlesztése, turisztikai tevékenységek ösztöntézése, integrált közösségi szolgáltató terek kialakítása, tanyabuszok beszerzése, vidéki örökség megőrzése. - A IV. tengely: LEADER. Célja a térségi belső erőforrások fenntartható és innovatív felhasználása, az aktív vidéki szereplők közötti együttműködése megalapozása, a fenntartható helyi fejlesztési stratégiák előkészítése és megvalósítása. Az EMVA IV. tengely intézkedései az Európai Unió LEADER megközelítésével összhangban a helyi közösségek alulról jövő kezdeményezéseinek támogatására szolgálnak. A tengely kapcsán megvalósuló támogatások a helyi szereplők együttműködését erősítve, a vidéken élő emberek 18

érdekeit és a helyi sajátosságokat figyelembe véve segítik a vidéki emberek életkörülményeinek javítását, valamint jelentősen hozzájárulnak munkahelyek létrehozásához és megőrzéséhez. Az intézkedések végrehajtásában a helyi szereplők részvételével kialakított Helyi Akciócsoportok működnek közre. 3-4. sz. táblázatok: A 2007-2013-as időszakra előirányzott vidékfejlesztési források: EMVA hozzájárulás (millió euró) 2007. 570,8 2008. 537,5 2009. 498,6 2010. 509,3 2011. 547,6 2012. 563,3 2013. 578,7 Összesen 3805,8 Forrás: UMVP 2007-2013. Év

Tengely I. tengely II. tengely III. tengely IV tengely Technikai segítségnyújtás Összesen

EMVA hozzájárulás (millió euró) 1698,4 1250,2 495,7 209,3 152,2 3805,8

% 45% 33% 13% 5% 4% 100%

5-6. sz. táblázatok: A 2014-2020-as időszakra előirányzott vidékfejlesztési források: Finanszírozás

2014 495,7 EMVA hozzájárulás, millió euró 145,3 EMVA hozzájárulás, mrd Ft Nemzeti társfinanszírozással 25% mrdFt 181,6

2015 495,0 145,1 181,4

2016 494,3 144,9 181,1

2017 493,7 144,7 180,9

2018 493,0 144,5 180,6

2019 492,2 144,3 180,3

2020 Össz. 491,4 3455,3 144,0 1012,8 180,0 1266,0

Forrás: Vidékfejlesztési Program 3.0 (2014-2020) Forrásallokáció Prioritás 1. A tudásátadás, innováció előmozdítása 2. A versenyképesség fokozása (élelmiszeriparral együtt) 3. Az élelmiszerlánc és a kockázatkezelés előmozdítása 4. Az ökoszisztémák állapotának helyreállítása megőrzése 5. Az erőforrás-hatékonyság előmozdítása 6. A fejlődés támogatása a vidéki térségekben Technikai segítségnyújtás Teljesítmény tartalék Összesen Forrás: Vidékfejlesztési Program 3.0 (2014-2020)

% 3 42 3 26 5 17 4 7 100

A vidékfejlesztési források felhasználásának eredményeit és értékelését a II. 2.4. fejezet tartalmazza. II.2.2. A vidékfejlesztés intézményrendszere A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján a megyei területfejlesztés intézményrendszere fokozatosan alakult ki 1996-tól a megyei területfejlesztési tanácsok létrehozása, majd a kistérségi szint kifejlődése után. Az uniós csatlakozás előkészítése, majd a csatlakozást követően a regionális szint vált meghatározóvá. A kistérségek a többcélú társulások kialakításával pedig egyre inkább intézményfenntartó szerepet kaptak. 2007-től pedig- a közigazgatási rendszer kormányzati átalakítási törekvéseihez igazodóan – a megyei területfejlesztési szint 19

úgymond fokozatos elsorvasztásra ítéltetett (a hazai decentralizált területfejlesztési kormányzati források elosztása a regionális tanácsokhoz került, majd 2010-től ott is megszűnt.). 2012. január 1-jétől az új Alaptörvény, az új önkormányzati törvény, a módosított területfejlesztési törvény és a megyék konszolidációja nyomán lényeges fordulat állt be a területfejlesztésben. Megszűntek a regionális, a megyei és a kistérségi tanácsok, a fejlesztés területi centrumaivá a megyei önkormányzatok váltak. A megyéknek a vidékfejlesztés területén betöltött szerepük is növekszik. Az OFTK szerint a megyék terület- és vidékfejlesztési feladataik keretében közreműködnek a vidékfejlesztési tervezésben, programozásban, a vidékfejlesztés keretében megvalósuló helyi fejlesztési programok segítésében, megalapozva a megyei szintű vidékfejlesztési koordinációs, tervezési és végrehajtási tevékenységeket. Új intézményként jöttek létre a regionális és a megyei területfejlesztési konzultációs fórumok. A megye 7 hagyományos kistérségében működnek a kistérségi többcélú társulások. Az Országgyűlés által elfogadott 2014. évi XVI. törvény 264.§-a több ponton módosította a Területfejlesztési törvényt. A leglényegesebb változás, hogy a Területfejlesztési törvényből kikerültek a kistérségekre vonatkozó szövegrészek, és az azokat felsoroló melléklet, a területfejlesztési alapegységévé pedig a járások váltak. 2013. január 01-től működnek az új közigazgatási egységek, a járások. (ld. I.2. fejezet) A forráselosztásban résztvevő vidékfejlesztés intézményrendszer a 2007-2013-as időszakban: Az ÚMVP–ben meghatározott vidékfejlesztési célok megvalósítása érdekében az irányításért és végrehajtásért felelős intézményrendszer kialakítása megtörtént. Az 1698/2005/EK tanácsi rendelet értelmében a program hatékony, eredményes és szabályszerű végrehajtásáért felelős irányító hatóság feladatait a 2007. évi XVII. törvény az agrárpolitikáért felelős miniszter jogkörébe telepítette. A kifizető ügynökség feladatait a 2003-ban létrejött Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (továbbiakban: MVH) látja el. Az ÚMVP Irányító Hatósága az igazoló szervi feladatok ellátására nyílt közbeszerzési eljáráson kiválasztott szolgáltatót bízott meg. Az ÚMVP Irányító Hatóság – az 1698/2005/EK tanácsi rendelettel összhangban – a minisztérium háttérintézményeként működő Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézetre (VKSZI) – a jelenlegi NAKVI - ruházta át feladatainak egy részét (ÚMVP kapcsolódó tájékoztatási és nyilvánossági feladatai, szaktanácsadási és képzési feladatok, Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat, helyi vidékfejlesztési irodák működtetése, irányítása). A 2008ban megalakult Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (továbbiakban: MNVH) feladata a vidékfejlesztésben érdekelt összes szereplő együttműködési hálózatba szervezése, így az érintett kormányzati, önkormányzati és civil közreműködő, gazdálkodó és társadalmi szervezetek, szakmai testületek, információs és együttműködési hálózatba szervezése, tevékenységének összehangolása. Az MNVH tevékenysége nyomán az Európai Vidékfejlesztési Hálózatban együttműködő 27 tagország megismerheti a magyar fejlesztési eredményeket és a hazai vidékfejlesztő közösségek is tanulhatnak külföldi mintákból. A megyében 7 helyi vidékfejlesztési iroda működött Jászapáti, Szolnok, Törökszentmiklós, Kunszentmárton, Túrkeve, Kunhegyes és Kisújszállás székhelyekkel. Az ÚMVP Irányító Hatósága - a LEADER HACS–ok alakítására az 20

1698/2005/EK tanácsi rendeletben biztosított lehetőségek közül 19 új közösség alakítása mellett döntött. Létrehozásukban a helyi vidékfejlesztési irodák közreműködtek, melyek feladatul kapták a HACS–ok megalakításának és a helyi vidékfejlesztési stratégiák elkészítésének támogatását, valamint a készségek fejlesztésének, a LEADER folyamat elsajátításának segítését. Ezen túl projektgeneráló, valamint információszolgáltató feladatokat is elláttak. A helyi közösségek LEADER HACS–ként történő 2008. szeptemberi előzetes elismerését, majd a helyi vidékfejlesztési stratégiák 2009. májusi jóváhagyását követően a helyi vidékfejlesztési irodák támogatását csak 2010 nyarán szüntették meg. LEADER (francia betűszó: Liaison Entre Actions pour le Developpement de l’Economie Rurale) = Közösségi kezdeményezés a vidéki gazdaság fejlesztéséért, melyet az Európai Közösség 1991-ben indított el. A LEADER megközelítés az európai vidékfejlesztési politika alappillére, amely a jövőben nemcsak megmarad, hanem várhatóan erősödni fog. 2007 őszén a regisztrációs folyamat végeztével országszerte 96 Helyi Akciócsoport (HACS) alakult, az összes LEADER részvételre jogosult településsel. 2008 januárjában kezdték meg helyi stratégiai-alkotó munkájukat. Számos helyi akciócsoport a projektgenerálás, a komplex programok lebonyolítása terén kiváló munkát végez. Ezekre a jövőben is építeni lehet és kell a vidékfejlesztésben. A 54/2011. (VI. 10.) VM rendelet 2§ (1) pontja alapján 2012. május 1.-től csak Egyesületi formában működő szervezet láthat el LEADER HACS feladatokat. 6 LEADER HACS tevékenykedik a megyében:  Jászsági Kistérségi Helyi Közösség Egyesülete (Jászapáti),  Közép-Tisza-Zagyva Vidékfejlesztési Egyesület (Rákóczifalva),  Tisza-menti LEADER Közhasznú Egyesület (Kuncsorba),  Tisza-tó Térsége Leader Egyesület (Abádszalók),  Tiszazugi Leader Egyesület (Kunszentmárton),  a Nagykunságért Térségi Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. helyett 2013-ban alakult új szervet a Nagykunságért Vidékfejlesztési Egyesület (Kétpó). A HACS–ok tevékenysége két fő részre bontható: 1. Közösségi együttműködésen alapuló gyakorlati vidékfejlesztés az egyesület partnereinek összefogásával, önálló projektekkel, illetve együttműködő partnerként 2. ÚMVP fejlesztési forrásai felhasználásának ösztönzése, projektgenerálás, pályázat-, kérelemkezelési tevékenység, tehát a beérkezett pályázatok, támogatási kérelmek kezelése, határozathozatal. (A kifizetési kérelmek kezelése már az MVH feladata) II.2.3. Mintaprojektek – A 2007-2013-as időszak kiemelkedő vidékfejlesztési eredményei Az alábbiakban néhány megyei mintaértékű projekt kerül bemutatásra, amely hasznos iránytűként szolgálhat a megye települései, és az ország egyéb vidéki térsége számára. (Ld. Térségek közötti és nemzetközi együttműködések bemutatása a II.2.4. fejezetben.) Komplex mintaértékű projekt bemutatása – helyi termék előállításának és értékesítésének segítése Az alábbi projekt jó példa arra, hogy több támogatási kérelemből hogyan áll össze egy komplex fejlesztés. A megvalósítás fizikai eredménye egy megépített és a "mini21

feldolgozóipar" eszközei befogadására képes komfortos, üzembiztos, valamint akadálymentes és környezettudatos körülmények alapjaira tervezett energia-hatékony épület. Az épület helyet ad a gyógynövények természetes szárítási technikájának (padlástéri szárítás légtechnikai rásegítéssel), a gépi technikai szárítás eszközeinek (aszalás, őrleményszárítás, víztelenítés), a csomagolás gépeinek (fóliázó, tálcázó berendezés), a lepárló eszközöknek (pálinkafőző), a raktározás ideiglenes helyiségeinek, az oktató/bemutató tér komplex kialakításának. A feldolgozó és oktató központ kialakítására – építési, felújítási tevékenység – az LEADER Térségek közötti együttműködés jogcím keretében nyert támogatást, a kisüzembe szükséges gépek beszerzésére a LEADER TK3 jogcím keretében. A kialakítandó üzem lehetőséget biztosít a környéken élő termelők számára, hogy a megtermelt termékeiket feldolgozzák. Rendelkezésre álló gépek: sörfőző, pálinkafőző, lekvárfőző, szárító, aszaló, csomagoló. A kisüzemmel egyazon helyrajzi számon található a Fegyverneki Bíró kúria felújítására és eszközbeszerzésre Turisztika TK5 jogcímre támogatási kérelem került benyújtásra. Az épület alkalmas lesz szállásadásra, továbbá oktató és bemutató helyiséget is fog tartalmazni, ahol az üzembe előállított termékeket szeretnénk bemutatni, értékesíteni. A LEADER Nemzetközi Együttműködés jogcím keretében egy helyi termék értékesítésére alkalmas bolt, valamint 8 db elárusító hely kialakítására került pályázat benyújtásra, ahol az Egyesület illetékességi területéhez tartozó minden település számára biztosítanak 1-1 db fedett elárusítóhelyet, ahol a termelők a termékeiket értékesíteni tudják, segítve ezzel a rövid ellátási láncok kialakítását. Közösségi Energia udvarok létrehozása elnevezésű célterület keretén belül pl. a Tisza-menti térség 5 településén valósult meg megújuló energiahasznosító berendezés telepítése, mely a közintézmények fenntartásának költségcsökkentéséhez járul hozzá. Mintaprojektnek tekinthető, mivel ezen beruházások bemutató jelleggel jöttek létre. Mind a fiatal, mind az idősebb generációnak tanító jelleggel bír, hozzájárulva a fenntartható fejlődéshez. Mintaprojektként szolgálnak a megyében megvalósult IKSZT–k, Integrált Közösségi Szolgáltató Terek is (lásd II.2.4. fejezet). Vendégház és látvány pálinkafőzde kialakítása Tiszaszőlősön pálinkafőző és kóstoló, valamint turisztikai vendégház épült. A projekt célja a pálinkafőzde felújítása mellett, annak bemutathatóságát, látogathatóságát biztosító „látvány” üvegfal beépítése volt, melyen keresztül a kóstolásra érkező, vagy a vendégházban pihenő turisták megismerkedhetnek a pálinka készítés rejtelmeivel. Az épület megőrizte eredeti stílusát, abban a falusi életkörülmények, a helyi kultúra bemutatható maradt. A vendégház teljes egészében korhű bútorokkal, tárgyakkal lett felszerelve. A terület hátsó részébe gyümölcsfákat telepítettek, így termőre fordulás után a vendégek fogyaszthatnak biogyümölcsöt, sőt akár a szüreti munkálatokban is részt vehetnek. A közel 300 gyümölcsfa termése nem csak befőzésre, lekvár készítésére, de valódi gyümölcspálinka készítésre is kiváló fajtákat foglal magába, mint például a sárgabarack, körte vagy a birsalma. Kapcsolódó pályázat keretében olyan palackozó üzem felépítése volt a következő lépés, mely a vendégház folytatásával, azonos stílusban került megépítésre. A fejlesztéssel egy olyan biztos piaci helyzettel rendelkező vállalkozást hoztak létre, amely lendületet ad a település turizmusának, a lakosoknak szezonálisan ugyan, de jövedelemszerzési lehetőséget biztosít, elő tudja segíteni a késztermék piacra jutását. Hozzájárul a falukép megújításához, alternatív energiahasznosítási megoldásaival példát mutat. 22

Bemutató vadfarm Újszászon A hatékony vadgazdálkodás új típusa valósul meg Újszászon a „Tenczer Bemutató Vadfarmon”. Egy vállalkozó ötletéből kiindulva született meg a terv, miszerint innovatív gazdaságfejlesztésként vadfarmot hozzon létre Újszász térségében, mindehhez LEADER pályázaton EMVA támogatást nyert el. A vadfarm működtetése során lehetőség nyílik honos vad fajok, valamint tartásuk innovatív bemutatására. A bemutatás Forrás: KTZVE mellett cél a vadhús értékesítése, un. „helyi termékké” történő fejlesztése. A telepen élő nagytestű vadak húsa kiválóan alkalmas pl. szalámi készítésére, a speciális helyi recept kidolgozása után a jövőben ennek fejlesztésére és megvalósítására is sor kerül. II.2.4. A vidékfejlesztés hatékonysága, eredmények, a 2007-2013-as időszak értékelése A 2007-2013-as időszakban a III.2.1 fejezetben szereplő vidékfejlesztési források megyei szintű felhasználásának bemutatása és annak értékelése jelen fejezet tárgya. A megyei szintű adatok összesítésére és elemzéséhez az MVH honlapján található nyilvánosan elérhető adatbázis felhasználásával került sor. Az MVH honlapján közlésre került, hogy az adatok tájékoztató jellegűek! Az alábbi megyei szintű adatok mind a négy tengely támogatási adatait összesítik a nemzeti diverzifikációs program kivételével. 5. sz. ábra: A 2007-2013-as időszakban a jóváhagyott az EMVA támogatási kérelmek darabszáma és a támogatási összegek megyénként.

Forrás: www.mvh.gov.hu

23

A vidéki térségek lehatárolása 2002-2013 között: A vidéki térségek kijelölésére először a vidékfejlesztési támogatási célprogramban (Vidékfejlesztési Célprogram, 2002-2003) került sor, amely esetében azok a települések voltak jogosultak támogatásra, amelyeknél a népsűrűség nem érte el a 120 fő/km2 értéket. A SAPARD programban (2002-2004) azok a települések is jogosulttá váltak, amelyeknél a népsűrűség meghaladja a 120 fő/km2 értéket, de a népesség 10.000 főnél kevesebb. Ezt a definíciót vette át az AVOP (2004-2006). A 2007-2013 közötti vidékfejlesztési program vidéki térségek kijelölése megfelel az AVOP definíciónak, de a 3. és 4. tengely esetében a Budapest agglomerációjához tartozó települések nem minősültek vidéki településnek, míg a közigazgatásilag nagyobb városokhoz tartozó külterületek jogosultak voltak vidékfejlesztési támogatásra. A fentiek alapján Jász-Nagykun-Szolnok megyéből Szolnok, Jászberény és Tiszaföldvár nem vidéki térség, így EMVA III. és IV. tengelyből támogatásra nem jogosult. Pályázatkezelési eljárásrend a III és IV. tengelyben: A III. tengely forrásainak egy része – a „diverzifikálás” és a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások (IKSZT, Tanyabusz)” – fölött az Irányító Hatóság rendelkezett. Ezeket, az ún. „horizontális” kezelésű jogcímeket központilag hirdették meg, az MVH regionális kirendeltségeihez beérkezett támogatási kérelmeket központilag dolgozták föl, értékelték, az Irányító Hatóság döntött a támogathatóság feltételeiről. A III. tengelyből a LEADER HACS–ok által „nem horizontális” módon kezelt pályázati jogcímek a mikro-vállalkozások, a turisztika, a falumegújítás- és fejlesztés, és vidéki örökség megőrzése voltak. Ezeknél a támogatások feltételrendszerét központilag szabályozták. A beérkezett kérelmekről a HACS–ok, a számukra leosztott forrásokat mérlegelve, az Irányító Hatóság által jóváhagyott értékelés, pontozás után döntöttek. A IV. tengely fejlesztési forrásait viszont a LEADER HACS–ok – a helyi vidékfejlesztési stratégiában megfogalmazott LEADER fejlesztési jogcímekre, azon belül a fejlesztési célterületekre – saját hatáskörben osztották fel. Az Irányító Hatóság felhívására az elfogadott stratégiák alapján kellett a fejlesztési célterületeket meghirdetni. A beérkezett pályázatokat a LEADER HACS–ok önállóan értékelték és döntöttek az elfogadásukról. 7. sz. táblázat: A 2007-2013-as időszakban jóváhagyott EMVA támogatási kérelmek darabszáma és támogatási összegek régiónként és tengelyenként Terület megnevezése

I. tengely db

mrdFt

Dél-Alföldi régió Dél-Dunántúli régió Észak-Alföldi régió Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok SZBSZ Észak-Magyarországi Közép-Dunántúli régió Közép-Magyarországi Nyugat-Dunántúli

25 590 10 339 33 796 12 294 4 943 16 559 15 743 10 117 6 736 14 117

Magyarország

116 438 655

141 85 161 75 29 57 52 63 83 70

II. tengely

III. tengely

IV. tengely

I-IV. tengely

db

db

db

db

mrdFt

31 854 3 963 32 546 15 532 5 299 11 715 12 254 6 199 7 658 6 131 100 605 190

45 18 51 18 9 23 30 16 15 15

mrdFt

1 472 2 328 2 009 633 331 1 045 1 963 1 294 665 2 163 11 894

28 33 40 12 7 20 36 21 13 32 203

mrdFt

2 055

10 11 13 3 4 6 13 9 5 9

2 973 2 267 544 654 1 069 1 954 1 914 844 2 016 14 023

70

60 971 19 603 70 618 29 003 11 227 30 388 31 914 19 524 15 903 24 427 242960

mrdFt 224 146 266 109 50 107 130 108 117 126 1118

Forrás: www.mvh.gov.hu, 2014.04.25-i adatgyűjtés, Az adatok tájékoztató jellegűek!

24

A legtöbb támogatási kérelem az Észak-alföldi régióból érkezett, és régiónk számára a legtöbb jóváhagyott EMVA támogatást ítélték meg. A lakosságarányos vizsgálat is ezt mutatja, a régióba egy lakosra 180 ezer Ft támogatás jutott. Jász-Nagykun-Szolnok megye a 130 ezer Ft/fő támogatással a megyék rangsorában a 10. helyet foglalja el. (Az országos átlag 112 ezer Ft támogatás/fő). A hasonló lakosságszámú megyékhez (Békés, Csongrád, Baranya, Veszprém) képest sincs lemaradásban. A régión belüli viszonyokat tekintve Jász-Nagykun-Szolnok megye a szomszédos Hajdú-Bihar és SzabolcsSzatmár-Bereg megyéhez képest kevesebb, csaknem fele annyi forráshoz jutott. A IV. tengelyek kapcsán jóváhagyott támogatási kérelmek és megítélt támogatás összege igen jelentős a megyében, lakosságarányosan is. Az I. és II. tengelyből a lakosság számához mérten az országos átlagot meghaladó támogatáshoz jutott, viszont a III. tengelynél azonban csak a 17. helyen szerepel. Az I. tengely keretében Jász-Nagykun-Szolnok megyében népszerű volt a mezőgazdasághoz és erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó szakmai képzések intézkedés (1949 db támogatási kérelem), a juh és kecske elektronikus jelölése (1155 db támogatási kérelem), a szaktanácsadási szolgáltatások támogatása (705 db támogatási kérelem), valamint a gépek, technológiai berendezések beszerzése (446 db támogatási kérelem). A legtöbb támogatás szintén a gépek és technológiai berendezések beszerzésére jutott, az ehhez kapcsolódó három intézkedést együtt véve a 29mrd Ft-ból több mint 7mrd Ft. Emellett a mezőgazdasági termékek értéknövelését, a növénytermesztés létesítményeinek korszerűsítését és az öntözés, meliorációs és területi vízgazdálkodás létesítményeinek fejlesztését célzó intézkedések keretében volt igénybe vehető a legtöbb támogatás. A II. tengely keretében a legtöbb támogatási kérelem és támogatás a „Gazdálkodás kedvezőtlen adottságú területeken”, a „Natura2000 kötelezettségek betartása” valamint az „Agrár-környezetgazdálkodás” intézkedések érdemelték ki. A 9,5mrd Ft támogatásból ezekre az intézkedésekre összesen csaknem 8mrd Ft támogatást ítéltek. A III. tengely keretében jóváhagyott kérelmek száma a megyében összesen 331 db, és 6,7mrd Ft támogatás volt. Ennél a tengelynél az alábbi 4 intézkedés emelhető ki: - Falumegújítás- és fejlesztés (1,25mrd Ft támogatás) - Mikro-vállalkozások létrehozása és fejlesztése (1mrd Ft támogatás) - Turisztikai tevékenységek ösztönzése (1,3mrd Ft támogatás) - Vidéki örökség megőrzése (0,7mrd Ft támogatás) - Integrált Közösség Szolgáltató Tér (IKSZT) kialakítása és működtetése (0,5mrd Ft). Az IKSZT program az elmúlt évtizedek legjelentősebb vidéki közösségépítési és szolgáltatás-fejlesztési programjává vált. Minden egyes IKSZT–ben kötelezően megvalósítandó szolgáltatások körébe tartozik az ifjúsági és közművelődési programok szervezése, könyvtár üzemeltetése, a közösségi internet hozzáférés biztosítása, információszolgáltatás a helyi vállalkozások számára. A program ugyanakkor lehetőséget adott a településeknek arra, hogy a kötelező szolgáltatásokon túlmenően a helyi igényekre szabják az IKSZT funkcióit. Összesen 635 db IKSZT címbirtokos szervezet részesült támogatásban, 2013. szeptember 30-ig 400 IKSZT kezdte meg működését. Jász-Nagykun-Szolnok megyében 16 db IKSZT cím birtokos van (Pusztamonostor, Jászdózsa, Jánoshida, Jászboldogháza, Jászladány, Besenyszög, Tiszapüspöki, Szajol, Rákócziújfalu, Cibakháza, Kuncsorba, Örményes, Nagykörű, Tiszabura, Tiszaszentimre, Tomajmonostora). A kistelepüléseken megjelenő IKSZT–k 25

azt példázzák, hogy egy-egy közösségi funkció kialakítására, a vállalkozások és a lakosság információval való ellátására, a modern, XXI. századi technológiák segítségével az üzleti, kulturális folyamatokba való bekapcsolódásuk elősegítésével jelentős lépést tehetnek az elszigeteltségből és mélyszegénységből való kitörésben. Országszerte jellemző volt, így megyénkben is, hogy a IV. tengely esetében a „Helyi vidékfejlesztési stratégiák LEADER fejezetének végrehajtása” rendelkezett a legnagyobb kerettel. A 654 db jóváhagyott kérelemből 264 db, és 3,8mrd Ft támogatásból 1,9mrd Ft támogatás jutott erre az intézkedésre. 6. sz. ábra: Egy lakosra jutó EMVA kifizetés Forrás: www.mvh.hu, 2014.01.25-i adat

A már kifizetett lakosságarányos EMVA támogatásokat vizsgálva JászNagykun-Szolnok megye az előkelő 8. 250 000 helyet foglalja el, a régió másik két 200 000 140 630 megyéje ugyan némiképp elmarad. A Ft/lakos 150 000 hasonló lakosságarányú megyékhez 100 000 képest a kifizetett támogatás (52mrd 50 000 Ft) tekintetében nincs hátrányban. (Jelen információk a 2004-től kifizetett 0 EMVA támogatási adatokat tartalmazzák.) Az egyes tengelyeket tekintve ugyanaz a helyzet, mint a jóváhagyott támogatások esetében. A lakosságarányos kifizetéseket tekintve az I., II. és IV. tengely esetében a megye az országos átlagot meghaladó, a III. tengelynél átlag alatti kifizetéseket ért el. Összességében a megye adatait tekintve megállapítható, hogy lakosságarányosan a jóváhagyott támogatási kérelmek darabszáma és a megítélt és kifizetett támogatások tekintetében nincs hátrányban, a középmezőnyben helyezkedik el. Az országos átlagtól csupán a III. tengely esetében maradt el. Bács-Kiskun Hajdú-Bihar SZBSZ Baranya Tolna Békés Vas JNSZ Somogy Csongrád Zala GYMS Veszprém BAZ Fejér Heves Nógrád Komárom-Eszt. Pest

300 000

Az EMVA III. és IV. tengely vidékfejlesztéseinek forráselosztása a megyében működő Leader Egyesületeknél: A LEADER Egyesületektől kapott támogatási adatok kerültek összesítésre, feldolgozásra, és értékelésre az alábbi részben. Az információk a tanulmány készítésekor érvényben lévő adatokat tartalmazzák. Az adatok a visszavonások, elutasítások tükrében változhatnak, folyamatosan változnak. A III. és IV. tengely keretében megítélt támogatásokat (10,5mrdFt) együtt véve megállapítható, hogy a legtöbb támogatás sorrendben a Tisza-tó Térsége Leader Egyesület, a Közép–Tisza–Zagyva Vidékfejlesztési Egyesület (KTZVE) és a Jászsági Kistérségi Helyi Közösség térségébe jutott. A támogatott pályázatok számát tekintve a Jászság áll az élen, a csaknem 1100 db pályázat 23%-a ebből a térségből érkezett. A lakosságarányos vizsgálat ettől eltér, a legtöbb EMVA támogatás sorrendben: KTZVE, Tisza-tó, Tisza-menti, Tiszazugi, Jászsági és Nagykunsági térségbe jutott. A megyei lakosságarányos támogatás 37 ezer Ft/fő, ettől a két utóbbi térség marad el. 26

7. sz. ábra: A III. és IV. tengely keretében megítélt támogatások és a támogatott pályázatok száma Leader Egyesületenként (Forrás: Leader Egyesületek adatszolgáltatása)

1 265 mFt

1 851 mFt

Jászsági Kistérségi Helyi Közösség Egyesülete Közép-Tisza-Zagyva Vidékfejlesztési Egyesület

113 db 260 db

Nagykunságért Vidékfejlesztési Egyesület

218 db 2 639 mFt

238 db

85 db

2 638 mFt

185 db

Tisza-menti Leader Közhasznú Egyesület Tisza-tó Térsége Leader Egyesület

Tiszazugi Leader Egyesület

751 mFt

1 305 mFt

A pályázói aktivitás, a beérkezett pályázatok száma és így a kiosztott támogatások a Tisza-menti és Tiszazugi térségben mérsékeltebb volt, mindamellett, hogy a III. és IV. tengelyre kiosztható forrásokat teljes mértékben lekötötték, és lakosságarányosan is jól teljesítettek. A Nagykunsági térségben a HACS 2012-ben megszűnt, mivel az egyesületté történő alakulását nem sikerült időben megvalósítani, és így 2011. ősz óta forráslehívásban nem tudott részt venni addig, míg 2013-ban újra nem alakult. 8. sz. ábra: A III. tengely pályázatainak száma (Forrás: Leader Egyesületek adatszolgáltatása)

A III. tengely esetében a megyére jutó több mint 6mrdFt támogatásból a legtöbb támogatás a KTZVE térségében 90 (1,7mrdFt) került jóváhagyásra. Sajnos 8 80 azonban a térségben igen magas az 11 70 19 elutasított, visszavont és lemondott 5 18 60 pályázatok száma. (A jelenlegi adatok 2 5 50 20 alapján a több mint 200 db pályázat 31 15 40 17 harmada nem fog megvalósulni.) A 31 1 18 30 források és a pályázói aktivitás a Tisza-tó 19 4 20 24 térségében és a Jászsági térségben is 9 28 20 19 10 magas volt. A támogatott pályázatok és a 15 10 6 0 megítélt támogatások ~65%-a ebbe a három térségbe jutott. Lakosságarányosan a Jászsági és a Nagykunsági térségbe jutott kevesebb forrás. A térségi adatokat összesítve az intézkedéseket tekintve a legtöbb forrás a turizmus-fejlesztésre Vid éki örökség m egő rzése Tu risztik ai tevékenységek ö sztön zése került kiosztásra, a legtöbb támogatott Mikrovállalkozások létreho zása és fejlesztése pályázat viszont a kisebb költségigényű Falum egú jítás- és fejlesztés mikro-vállalkozások létrehozása és fejlesztése, valamint az önkormányzatoknál és azok szervezeteinél, és egyéb települési civil szervezeteknél népszerű falumegújítás- és fejlesztési intézkedéseknél volt. Ezzel szemben a Jászsági és 27

a Tisza-menti térségbe a mikro-vállalkozások fejlesztésére jutott a legtöbb támogatás, a Közép-Tisza Zagyva térségében a falufejlesztésekre. 9. sz. ábra: A III. tengely támogatásai A turisztikai fejlesztéseknek köszön(Forrás: Leader Egyesületek adatszolgáltatása) hetően rengeteg falusi szálláshely, vendégház került kialakításra, 133 310 Tiszazugi 174 fejlesztésre, kisebb számban ugyan, 205 289 497 de ifjúság szálláshelyek, Tisza-tó Térsége 481 292 alkotóházak, egyéb turistacsalogató 1042 Tisza-menti 171 egyedi bemutatóhelyek valósultak 127 26 meg a megyében. Több turisztikai 494 Nagykunságért 333 113 attrakció kezdeményezése indokolt a 223 407 488 Közép-Tisza-Zagyva jövőben. A falumegújítás- és 540 110 fejlesztés intézkedés keretében 262 Jászsági 250 348 megújultak a településközpontok, 0 100 200 300 400 500 600 játszóterek, templomok, közösségi épületek, ravatalozók. A vidéki Vidéki örökség m egőrzése Turisztikai tevékenységek ösztönzése örökség megőrzése helyi és Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése országos védettséggel rendelkező Falum egújítás- és fejlesztés templomok fejlesztésére irányult. A mikro-vállalkozások létrehozása és fejlesztése infrastruktúra-fejlesztéseknek (építés, felújítás, eszközbeszerzések) adott teret, és számos új munkahelyet teremtett a megyében. Sikeres projektek jöttek létre, amikor a pályázók összekötötték a vállalkozásuk fejlesztését turisztikai elemekkel, pl. „Vendégház és látvány pálinkafőzde kialakítása”. Lásd tovább mintaprojektek: II.2.3. és jelen II.2.4. fejezetekben. Ehhez hasonló komplex kezdeményezések ösztönzése, elősegítése szükséges a következő támogatási időszakban. A III. tengely esetében a Leader térségekbe megítélt támogatások közül a jellemzően gazdaságfejlesztési célokat szolgáló turisztikai tevékenységek ösztönzése és a mikrovállalkozások fejlesztésére jutott a források nagy része, legnagyobb arányban a Nagykunságért Vidékfejlesztési Egyesület térségében. A Jászsági Leader térség a IV. tengelynél kiemelkedően magas számú, csaknem 200 db támogatott pályázattal büszkélkedhet. A következő legtöbb pályázat a Közép-TiszaZagyva térségében volt (152 db), ezzel szemben legtöbb támogatás ebből a tengelyből szintén a Tisza-tó térségben került jóváhagyásra (1mrd Ft), őt követte a Jászság és Közép-Tisza-Zagyva térsége. Lakosságarányosan szintén a Jászság és a Nagykunság térsége marad el a megyei átlagos támogatástól (14 ezer Ft/fő). Az intézkedéseket tekintve a legtöbb pályázat a közösségi célú- és a vállalkozásalapú fejlesztésekre érkezett, a megye egészét tekintve nagyságrendileg mindkettőre csaknem 300-300 db támogatási kérelem. Rendezvényre az összes benyújtott kérelem 17%-a, képzésre ennél jóval kevesebb 3%-a. Az együttműködések erősítése a következő támogatási időszak fontos feladata, mivel ezekre kevés pályázat került benyújtásra. Térségen belüli együttműködések még akadtak, de a térségek közötti, valamint nemzetközi együttműködés (3 db) száma csekély volt. Az egyes intézkedésekre megítélt támogatásokat tekintve az azonos számú pályázat ellenére költségigényesebb vállalkozásalapú fejlesztésekre csaknem kétszer annyi támogatás jutott, mint a közösségi célú fejlesztésekre. 28

10. sz. ábra: A IV. tengely pályázatok száma (Forrás: Leader Egyesületek adatszolgáltatása)

A Tisza-tó térségéből érkezett a legtöbb támogatási kérelem a vállalkozás100 90 alapú fejlesztésekre. Ezek a 80 fejlesztések a megyében többnyire 70 helyi termékfeldolgozó sajt, pacal, tej, 60 zöldség-gyümölcs, húsüzemek, agro 50 40 brikett üzem létesítésére, fejlesztésére 30 pékség, pálinkafőzde, helyi piac, falusi 20 vendéglők, megújuló energia10 felhasználás fejlesztéseire, eszköz0 beszerzéseire – köztük jelentős számú kis értékű berendezésre -, falusi vendéglátáshoz, méhészeti beruházásokhoz kapcsolódtak. A TiszaKözösségi célú fejlesztés tó és a KTZVE–n kívül az egyéb, nem Rendezvény vállalkozás-alapú intézkedések voltak a Vállalkozás alapú fejlesztés Képzés népszerűbbek. A Nagykunsági Térségen belüli, térségek közötti együttműködés Nemzetközi együttműködés térségnek nem volt együttműködésen alapuló pályázata (központi kereten kívül). Nemzetközi együttműködésre irányuló kérelem csak a Tisza-tó és a KTZVE térségéből érkezett. Képzésre a Tisza-menti és a Jászságnak nem volt támogatott pályázata. 11. sz. ábra: IV. tengely támogatásai

Kis értékű eszközbeszerzésekre és rendezvényekre is jelentős igény mutatkozott. A képzések támogatása keretében olyan gyakorlatorientált és 1200 jól hasznosítható oktatásokra került sor, 1000 mint nyelvi- vagy motoros-fűrész 800 tanfolyam, vállalkozási kompetencia600 fejlesztésre, turisztikai és vendéglátási 400 ismeretek, kishajó vezető és különféle 200 OKJ-s képzések. Mindezek kiemelt 0 jelentőséggel bírnak a vidékies térségek felzárkóztatásában. A rendezvények, különböző hagyományőrző programok szervezésében a városok mellett a kistelepülések is Közösségi célú fejlesztés kivették a részüket. Az EMVA Rendezvény Vállalkozás alapú fejlesztés támogatással megvalósult több mint Képzés 100 falusi és városi rendezvénynek a Térségen belüli, térségek közötti együttműködés Nemzetközi együttműködés térség idegenforgalmi vonzerejének, népszerűsítésében, ezáltal a gazdaság élénkítésében kiemelt jelentősége van a közösségformáló szerepen túl. A közösségi célú fejlesztéseken belül az önkormányzatok és térségi civil szervezetek (pl. polgárőrség), egyházak többek között a közösségi célt szolgáló épületek, sportlétesítmény, játszóterek fejlesztésére, eszközbeszerzésekre, különböző marketing kiadványokra, utcanév Forrás: Leader Egyesületek adatszolgáltatása)

29

táblákra, templomfelújításra, kiállító, emlékhelyek, tájházak, energiaudvarok (Tiszamenti térség) fejlesztésére nyújtották be pályázataikat, és a vidéki térségekben rendkívül fontos közbiztonságot elősegítő beruházásokra (pl. térfigyelő kamera rendszer). Az együttműködésre irányuló pályázatok keretében többnyire a Leader Egyesületek közreműködésével ifjúsági, testvérvárosi találkozók, táborok, különböző rendezvények, marketing célú népszerűsítő filmek, újságok készítése valósulhatott meg. (A térségi és nemzetközi együttműködésekről információ ezen fejezet későbbi részében található.) A LEADER IV. tengelyből a Leader HACS térségekben felosztott támogatások több mint 45%-a gazdaságfejlesztésre került felhasználásra, legnagyobb arányban a Tisza-tó és a Nagykunsági térségben, de az egyes térségeket külön-külön vizsgálva is teljesült a min. 40%. A III. és IV. tengelyben a kistelepülések kifejezetten jól szerepeltek. A lakosságszámra vetített legtöbb támogatás a kis falvaknak jutott. A legjobban szereplőknél (Nagykörű, Tomajmonostora) egy lakosra fél millió Ft támogatás esett. Lakosságarányosan jól teljesített még Kétpó, Besenyszög, Csataszög, Tiszaszőlős, Kuncsorba, Jászivány, Jászágó és Tiszaszentimre. A legkevesebb EMVA térségi forrás Tiszabő, Szelevény és Törökszentmiklós településekre jutott. A lakosok számra vetítve a legtöbb támogatott pályázata csökkenő sorrendben: Nagykörű, Tomajmonostora, Mezőhék, Jászivány, Kétpó, Jászboldogháza, Kuncsorba, Jászágó, Besenyszög és Csataszög településeknek volt. A lakosságaránytól eltekintve a legtöbb támogatásban részesülő 10 település a támogatás szempontjából csökkenő sorrendben: Besenyszög, Tiszafüred, Túrkeve, Zagyvarékas, Nagykörű, Kunszentmárton, Abádszalók, Jászapáti, Tomajmonostora, Tiszaszőlős. A feléjük megítélt támogatások településenként 300-500 millió Ft körül jelentkezett. A legkevesebb pályázat és támogatás Szelevény, és Tiszabő, Tiszaderzs, Mesterszállás, Vezseny, Nagyrév, Berekfürdő, Nagyiván településekre jutott. A települések közül sem a III. sem a IV. tengelyben nem pályázott Hunyadfalva és Tiszajenő. Az EMVA támogatással megvalósult projektek értékelése: - Kevés a komplex projekt a megyében. A komplex programok jövőképének az a kulcseleme, hogy a különböző típusú fejlesztési irányok megvalósítása csak akkor éri el a kívánt hatást, ha azok rendszerbe integráltan, egymással összehangoltan és egymásra épülve kerülnek megvalósításra, melyben aktívan részt vesz a köz-civil és vállalkozói szféra. Elengedhetetlen a kölcsönös bizalom, konszenzus. - Turisztikai fejlesztéseknél kevés volt a turisztikai attrakció. - A tapasztalatok szerint kevés az innovatív projekt, hiányzik a pályázatokból a ténylegesen újszerű megoldások megjelenése. - Együttműködések erősítése a következő időszak kiemelt feladata. A „múltra” a valódi együttműködés, a partnerség, a közösségért végzett munka elismerése és a szolidaritás hiánya jellemző. Természetesen akadtak a megyében jó együttműködésen alapuló projektek, de ezek száma kevés. Az összefogás és bizalom hiánya a megye egészére jellemző. - Kiemelten fontos a fenntarthatóság kérdésköre, legfőképp a hosszú távú fenntarthatóságé. Az 5 éves működtetési időszak teljesítse elsősorban az önkormányzati, civil szférába, de esetenként az egyéni vállalkozóknál, magánszemélyeknél is gondot jelent. 30

-

-

A tőkeszegénység, projektek megfelelő finanszírozása a legfőbb probléma a vidéki térségek, így megyénkben is. Mindez a pályázói aktivitás csökkenését és később a támogatás jóváhagyásakor a projektek sikeres megvalósítását veszélyezteti. Az elmúlt időszakban a köz – civil – vállakozói szféra számára rendelkezésre álló saját források csökkentek, az egyéb forrásokhoz való hozzáférés még nehézkesebbé vált (pl. banki hitelek, csökkent a gazdasági eredményesség, és a stabil piaci jelenlét). Az együttműködés, a megfelelő kommunikáció ebben is segítséget nyújthat. Fel kell vállalni a finanszírozás problémáinak megoldásában való közreműködést más forrásokban (hazai támogatás, vagy önerő támogatás, USZT források) lévő lehetőségek megismertetésével (fórumok, találkozók szervezése). Ebben a Leader Egyesületeknek nagy szerepük van. Megyénkben a kisebb települések a 2007-2013-as időszakban a pályázói aktivitás terén jól szerepeltek, elsősorban a lakosságarányosan.

A Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégiában (2012-2020) megfogalmazott tapasztalatok szerint az UMVP „III. tengely foglalkoztatás növelésre gyakorolt hatása a kitűzött célokkal szemben meglehetősen kicsi volt. A mikro-vállalkozások létrehozását és fejlesztését megcélzó intézkedésre benyújtott pályázatok elbírálási ideje – az újraértékelések miatt – a kezdeti években meglehetősen hosszú volt. Ez az intézkedéstől elvárt hatékonyságot jelentősen rontotta. A IV. tengely (LEADER) hatékony működését nehezíti a kidolgozásakor meghatározott bonyolult eljárásrend, melynek egyszerűsítése érdekében az elmúlt időszakban számos intézkedés történt. A térségek közötti együttműködések megvalósítása a félidei értékelés elvégzéséig nem kezdődött el, azonban látható, hogy a komplex térségfejlesztési projektek bírálata esetében magas a normatív szempontok aránya, valamint ezzel párhuzamosan alacsonyak a helyismerettel rendelkező helyi akciócsoportok szempontjainak érvényesülési lehetőségei.” A Nemzet Vidékfejlesztési Stratégiában a III. tengely kapcsán megfogalmazott problémakör Jász-Nagykun-Szolnok megyére is jellemző. A III. tengely lehetőségeit kihasználva sok projekt nem járult hozzá a vidéki lakosság alacsony gazdasági aktivitásából, az alacsony foglalkoztatottságából, az alacsony jövedelmi szintjéből következő társadalmi feszültségek csökkentéséhez. A vidéken élők számára nyújtott szolgáltatásokat javító beruházások is szükségesek ugyan, hiszen fontos hogy a vidéken élők életét is komfortosabbá tegyük, viszont szükséges a helyes arányok megtartása. A jövőben olyan projekteket kell a várható előírások szerint támogatni még nagyobb arányban, amelyek a vidék gazdaságát élénkítik, ezáltal fokozva a népességmegtartó képességet és a fenntarthatóságot. IV. tengely LEADER fejlesztési források körében a fejlesztési pályázatok a kezdetek után később eredményesebbé váltak a körültekintőbben előkészített pályázati kiírások és a projektjavaslatok előzetes összegyűjtése következtében. A gazdaság- és vállalkozásfejlesztés szempontjából is kedvező folyamatok tapasztalhatók. A pályázók közül vállalkozásfejlesztési projekttel rendelkező egyéni vállalkozók és a magánszemélyek száma megnövekedett. Térségek közötti és nemzetközi együttműködési projektek, valamint a HACS–ok hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerének értékelése: Nemzetközi együttműködéseket tekintve jelenleg egy megvalósulás alatt lévő pályázat van a megyében, mely Tisza-tó Térsége Leader Egyesülethez tartozik. A projekt neve „Európai Síkvidéki Tavak Hálózata”, mely egy szakértői konferencia. A 2 évente 31

megrendezésre kerülő konferencia Franciaországban, Lengyelországban volt eddig, a következőt Spanyolországban tartják. A Közép-Tisza-Zagyva Vidéke térségéből sajnos mindkét nemzetközi projekt visszamondásra került. A Tisza-menti Leader Egyesületnek a Nagykunságért Vidékfejlesztési Egyesülettel közösen jelenleg van egy mintaértékű bírálat alatt lévő nemzetközi projektje, melynek célja a projekt résztvevőinek együttműködésével megismertetni a francia vendégekkel a hazai nász szokásait, a magyar ételeket, szokásokat (disznóvágás). A megyében pedig a francia gasztronómiát népszerűsítenék, boltokkal, mobil árusító helyekkel. Mindez komplex projektként jelentkezik. A francia-magyar kapcsolatok ápolása mellett így lehetőség nyílik a helyi termékek népszerűsítésére és értékesítésére. Térségek közötti együttműködéseket érintően több projekt került benyújtásra a megyéből, nagy részük még bírálat alatt áll. A több mint 10 térségek közötti együttműködésre irányuló projekt feladata rendezvények szervezése (gasztronómia), innovatív közösségi napelem hasznosítás, turisztikai fejlesztések (lovas turisztikai szolgáltatások, horgászat, vízi túraútvonalak – kishajó kikötő felújítás). Továbbá helyi termékek előállítása, népszerűsítése és értékesítése, hagyományos mesterségeket oktató képzőközpont, hulladékgazdálkodás és komposztálás népszerűsítése és bemutatása, képzések, előadások szervezése, jó gyakorlatok feltérképezése, tananyagfejlesztése kiadvány, honlap készítése, és egyéb marketing eszközök. A kapcsolatok nem csak megyén belüliek, hanem kiterjednek BAZ, Heves, Békés megyékre. A térségek közötti és nemzetközi együttműködési projektbe a HACS–ok – a programozási időszak első szakaszában kiírt pályázatok kivételével – kötelező jelleggel bevonásra kerültek. Feladatuk többnyire a szakmai koordináció, a projekttel kapcsolatos marketing, népszerűsítő tevékenység, kapcsolattartás, tapasztalatcsere. Elmondható, hogy nélkülük nem került volna benyújtásra ennyi együttműködésen alapuló projekt. Bevonásuk hasznos, hiszen szakmai tapasztalattal rendelkeznek a pályázat előkészítése és projektmegvalósítás terén, és széleskörű kapcsolatrendszerüket jól hasznosítható. Az együttműködésen alapuló projektek segítik az innovatív fejlesztések kidolgozását, megvalósulását, komplex projektek jönnek létre, új kapcsolatok alakulnak ki, ezáltal az összefogások száma a megyén belül és kívül egyaránt növekszik. A térségek, a megye népszerűsítésével jelentős gazdaságfejlesztési hatásuk is van a turizmus fellendülése által. A helyi termékek bemutatásával a helyi termékek ismertsége nő, a jövedelemtermelő képesség fokozódik. A térségen belüli és térségek közötti, valamint a nemzetközi projektek így kiemelten fontosak a vidékfejlesztés szempontjából. Sajnos számos együttműködésen alapuló projekt visszamondásra került. A finanszírozási problémák mellett a megvalósításra rendelkezésre álló idő is kevésnek bizonyult. Alapvető problémák a megye településein: - Tőkeszegénység, projektek előfinanszírozásához szükséges önerő hiány. - Összefogások, bizalom hiánya. - Települések lakosságszáma csökken, a lakosság elöregedett, fiatalok elvándorolnak. - Viszonylag kevés a szakképzett munkaképes korú lakosok száma. - Munkanélküliség, szegénység, elsősorban a Tiszántúli térségben. - Vállalkozások hiánya, melyek nagyszámú alkalmazottat foglalkoztatnak. - Roma lakosság integrációjának hiányosságai. - A térségben működő élelmiszergazdaság alacsony hozzáadott értéket produkál. 32

- Civil szervezetek működési és fejlesztési forrásai hiányosak. - A jelentős beruházások ellenére a bel- és árvízveszély előfordulása még mindig problémát okoz. - Alacsony jövedelemtermelő képesség. - Megújuló és biomassza alapú energiahordozók adta lehetőségek kihasználatlanok. - Vagyon és közbiztonság gyenge. - Turizmusban rejlő potenciál nincs megfelelően kihasználva, kevés a turisztikai attrakció. - A megye megközelítése, és a térségeken belüli elérhetőség nem megfelelő. A pályázói aktivitással összefüggő problémák: - Hiányzik a pályázat benyújtásához szükséges önerő. - Nem elégségesek az egyéb források (hazai támogatások, önerő támogatás) és az egyéb tőkepiaci ismeretek, melyek a finanszírozási problémák enyhítésében segítséget nyújthatnak. - Az összehangolt partneri együttműködések erősítése szükséges. - A támogatási rendszer összetettsége is csökkenti a pályázói kedvet. - A projekt megvalósításához és működtetéséhez gyakran külső szakmai és menedzsment ismeretekkel rendelkező szakemberek bevonása szükséges, melyek finanszírozása nehézséget okoz. - Nem elég erős a projekteket képviselő, szervező és vezető humán erőforrás. A helyi fejlesztések megvalósulásának a tervezett fejlesztések működésének akadályai: A projektek megfelelő finanszírozása a legfőbb probléma a vidéki térségek, így JászNagykun-Szolnok megyében is ez volt tapasztalható. A pályázat benyújtásának szakaszában hiányzik a beruházásokhoz szükséges önerő, ezért kevés számú támogatási kérelem érkezik. A támogatás elnyerésekor viszont a szállítói finanszírozás hiányában, az utófinanszírozás okoz gondot. Az előleg reális lehetőségének hiánya is meghatározó. Ahogy az EMVA források felosztásának bemutatásánál említésre került, sajnos gyakori tendencia hogy a megítélt támogatások már nem kerülnek kifizetésre, vagy azért mert a pályázó többnyire finanszírozási problémák miatt nem tudja a projektet megvalósítani, ezért visszamondás kerül, vagy a nem megfelelő teljesítés esetén a támogatónak a kifizetési kérelmeket el kell utasítania. Az időtényező is gondot okozott néhány esetben, amikor az első 10%-os kifizetési kérelem benyújtását a pályázó a rendelkezésre álló 6/9 hónap alatt nem tudta teljesíteni. Jász-Nagykun-Szolnok megyében, ahogy az ország vidéki térségeinek többségében veszélyt jelent, hogy a meg nem valósuló támogatott beruházások után felszabaduló támogatási összeg már nem biztos, hogy a későbbiekben felhasználható lesz, és nem marad sem a térségben, sem Magyarországon. A fejlesztések megvalósulását, a támogatások lehívását hátráltatták a pályázati rendszer alábbi eljárásrendi elemei is. A pályázati eljárásrend egyszerűsítése a következő időszak fontos feladata. - Az általános eljárásrendi szabályokon túl az egyes intézkedések részletes feltételrendszerét rendelet szintű szabályok határozták meg, melyek nagy számuk és 33

gyakori módosításuk következtében csökkentették az átláthatóságot, nehézkessé téve az eligazodást a támogatásokat igénybe venni szándékozó számára. - Az Irányító Hatóság a támogatások igénylésének bonyolult rendszerét alakította ki. A III. tengely intézkedéseinek egy része (IKSZT, tanyabusz) ún. központi meghirdetésű volt, az MVH bírálta el a beérkezett támogatási kérelmeket, melyekről a forrásokat mérlegelve az Irányító Hatóság döntött. Másik részénél (mikro vállalkozások, turisztika, falumegújítás) a HACS–ok részt vettek a támogatások elbírálásában, pontozásában. Az intézkedések lebonyolítása még így is többnyire országos programok keretében történt, a térségi különbségek kezelése, a térségi igények képviselete, érvényesítése kiemelten fontos a következő időszakban. - Az Irányító Hatóság a pénzügyi források iránti igények benyújtására ritkán és rendszertelenül adott lehetőséget. Például a IV. tengely LEADER megközelítés intézkedései esetében a 2009. november-decemberi benyújtási időszakot csak 2011. október-decemberben követte a második. A ritkán meghirdetett kérelem-benyújtási időszakok alkalmával a Közreműködő Szervezetnél felhalmozódó jelentős mennyiségű feladat hozzájárult ahhoz, hogy a támogatási és kifizetési kérelmek feldolgozásának időtartama elhúzódott, így egy-egy pályázó akár pályázatának benyújtását követő 1 évre rá, vagy a kifizetési kérelmét benyújtva 6-8 hónap után értesült először. Az utóbbi időszakban ezen ügyintézési határidők rövidülése látszik. - Szállítói finanszírozás igénybevételére a kifizetés kérelmek benyújtásakor nem volt lehetőség. Ez az Új Széchenyi Tervnél is már rendszeresített finanszírozási mód segíti a pénzügyi likviditási és egyéb finanszírozási problémákkal rendelkező pályázók helyzetét, így a projektet sikeres megvalósításához nagyban hozzájárulna. Az EMVA támogatások hatása a területi fejlettségbeli egyenlőtlenségekre: A Jász-Nagykun-Szolnok megyébe áramlott források, megítélt támogatások tekintetében lakosságarányosan az EMVA (I., II., III. és IV. tengely együttesen) támogatásait vizsgálva a megye nincs hátrányban. Az országos átlagtól csupán a III. tengely esetében maradt el. A 2007-2013. közötti statisztikai adatok alapján a kedvezőtlen mutatók mellett a megye egészére vonatkozóan számos pozitív változás volt tapasztalható. A munkanélküliségi ráta (9,4%) még mindig az országos átlag (9,1%) felett alakult 2013-ban, azonban 2007-2013. között a munkanélküliség nagyobb mértékben csökkent, az alkalmazásban állók száma pedig nagyobb mértékben növekedett, mint ami országos átlagot, illetve a régiós viszonyokat tekintve tapasztalható volt. A gazdasági aktivitási arány a megyében 57,3% volt 2013-ban, az országos átlag 58%, 2007-2013. között növekedés szintén az országos átlagot meghaladónak mutatkozott. Kedvező irányú változás tapasztalható a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma, és a bruttó átlagkeresetek növekedése terén is, azonban a jövedelmek még mindig jelentősen országos átlag alatt alakulnak. Az ezer lakosra jutó vállalkozások száma, a népességvesztés, és a GDP alakulása a megye egészét tekintve még mindig kedvezőtlen. A III. és IV. tengely LEADER térségi EMVA támogatásokat lakosságarányosan vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a leghátrányosabb helyzetű (továbbiakban: LHH) Tiszafüredi (Tisza-tavi) és Tiszazugi térségekbe, valamint a rossz gazdasági mutatókkal rendelkező hátrányos helyzetű (továbbiakban: HH) Tisza-menti térségbe jelentős, megyei átlagot meghaladó vidékfejlesztési forrás áramlott, ezzel is jelentősen hozzájárulva a térségi egyenlőtlenségek csökkentéséhez. Ezen térségek mellett a 34

37ezerFt támogatás/fő megyei átlagot még a Közép–Tisza–Zagyva Vidéke (KTZVE) térségébe jutó lakosságarányos támogatás haladta meg. A III. tengely esetében a LHH és komplex programmal segítendő Tisza-tó térségébe a gazdaságfejlesztési célt szolgáló mikro-vállalkozások fejlesztés és turizmusfejlesztés intézkedésekre lakosságarányosan is kiemelkedő támogatás jutott. A lakosság számára vetítve ennél a tengelynél a másik LHH, Tiszazugi térségben a mikro-vállalkozások támogatásnál jelentkezett mérsékeltebb támogatás, de a szintén gazdasági teljesítményt fokozó turisztikai fejlesztésekkel együtt már a lakosságarányos megyei átlagot (14 ezer Ft/fő) meghaladta. A IV. tengelynél lakosságarányosan a vállalkozásalapú fejlesztésekre jutó támogatás a Tisza-tó térségében jelentősen meghaladta, a Tiszazugi térségben hasonlóan alakult, mint az átlagos megyei támogatás (7 ezer Ft/fő). Annak ellenére, hogy még mindig sok a nem gazdaságfejlesztést szolgáló projektek száma, a források nagyobb része a két LHH térségben ilyen jogcímekre került felhasználásra. A térségek 2007-2013. közötti statisztikai adatait vizsgálva a nyilvántartott álláskeresők arányának növekedése a két LHH kistérségben már mérsékeltebb volt, azonban összességében az álláskeresők aránya még mindig ezeken a területeken a legmagasabb. A regisztrált vállalkozások száma növekedett 2007-2013. között, de ahogy az I. fejezetben kifejtésre került, a kedvezőtlen helyzetű térségekben sok az „önfoglalkoztató kényszervállalkozás”, és a ténylegesen működő vállalkozás aránya alacsony. Pozitív változás kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számának növekedésénél tapasztalható a LHH térségekben. A III. és IV. tengely HACS támogatások nagy része gazdaságfejlesztési célt (mikro-vállalkozások, a turizmus, a vállalkozásalapú fejlesztések intézkedésin keresztül) szolgált, azonban a statisztikai adatok a jövedelmek, népességszám, és gazdasági mutatók tekintetében nem mutatnak jelentősebb pozitív változást a HH és LHH térségekben, a célzott vidékfejlesztési támogatások ellenére sem. A területi egyenlőtlenségek mérséklődése az elérhető szolgáltatások színvonalán, a szebb és rendezett falvakon keresztül érzékelhető jobban. A térségi EMVA III. tengely támogatásai keretében a HH és LHH térségekben néhány fejlesztési elemet kiemelve ~22 településközpont, ~17 játszótér, ~27 egyházi épület, templom, ~42 szálláshely, ~3 ifjúsági szálláshely-fejlesztésre került sor, ebből a két LHH térségben több mint 20 szálláshely, ~10 településközpont, ~19 templom, egyházi épület, ~9 játszótér újult meg, került kialakításra. 16 település rendelkezik IKSZT címmel a megyében, ebből 4 település a LHH kistérségben található. A térségi LEADER IV. tengely keretében a HH és LHH térségekben több mint 110 rendezvény, ~16 képzés, több mint 220 közösségi célú fejlesztés valósult meg. A két tengelyben a térségi támogatásokat tekintve a két LHH térségben több mint 130 pályázat került támogatásra a vállalkozásalapú és a mikro-vállalkozások fejlesztéseire (turisztikai fejlesztések nélkül), mely a megyében az erre irányuló források 31%-a. Összességében 2007-2013. között a térségi EMVA támogatásokkal a megvalósult fejlesztések hozzájárultak a vidéki területek életminőségének javításához, a térségi egyenlőtlenségek a vidéki településeken elérhető szolgáltatások tekintetében mérséklődtek, azonban a vidéki térségek lemaradása a gazdasági, demográfiai, foglalkoztatottsági, jövedelmi mutatókat vizsgálva nem csökkent. A megkezdett utat folytatva, a gazdaságfejlesztési projektekre még jobban koncentrálva, és a hátrányosabb helyzetű térségek kiemelt támogatásával a területi egyenlőtlenségek mérséklődése a jövőben érzékelhetőbb, és kimutatható lesz. 35

III. SWOT analízis A megye vidékfejlesztési szempontú SWOT analízisének nyersanyagát jelen tanulmány helyzetfeltáró része, a megyei- és térségi szinten készített programok, tanulmányok, koncepciók, azok legfrissebb SWOT anyagai, valamint a szakmai fórumon szerzett információk adták, ezek stratégiai szemléletű összegzését tartalmazza. Erősségek  A területet két nemzetközi vasúti fővonal (100-as és 120-as) szeli át. A vasúthálózat iparvágányokkal rendelkezik.  Budapest közelsége, többirányú kapcsolódás (M3, 32, 33, 4, 44-es főutak).  Értékes természeti erőforrások (termőföld, víz, gazdag termálvízkincs, érintetlen természeti környezet).  Jelentős idegenforgalmi lehetőségek: Tisza, Tisza-tó kiemelt üdülőkörzet, Hármas-Körös, vízi sportok, fürdési lehetőség, horgászat, vadászat, gyógy- és termálfürdők, holtágak, védett területek, természeti értékek, nemzeti parkok, építészeti – és kulturális örökség, Eurovelo kerépárúthálózatba kapcsolódott kerékpárutak, túraközpont hálózat).  Gazdag néprajzi hagyományok, mesterségek, rendezvények.  Erős térségi – jász, nagykun, tisza-menti identitás.  Jó minőségű termőtalajok. Jelentős mezőgazdasági területek.  Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, komoly termelési hagyományokkal és szakmai kultúrával rendelkező és korszerű ipari termelőágazatok Szolnok és Jászberény térségében.  Jelentős mezőgazdasági termelési és élelmiszeripari hagyományok versenyképes üzemméretű gazdaságok, kapcsolódó iparágak, mezőgazdasági innovációs bázis jelenléte Karcagon.  Jelentős megújuló energiaforrások.  Szabad területek állnak rendelkezésre beruházási célú hasznosításra.  Jelentős számú alap- és színvonalas középfokú oktatási intézmény működik.  A megvalósult beruházások következtében csökkenő árvízi fenyegettség.  Pályázói aktivitássa rendelkező falvak.  Mintaértékű vidékfejlesztési projektek, jó gyakorlatok rendelkezésre állnak.  Szakmai tapasztalattal rendelkező Leader HACS-ok.

Gyengeségek  A térség megközelítése kedvezőtlen (autópálya hiánya).  A közúthálózat állapota rossz, kelet-nyugati átjárhatóság kedvezőtlen (Tisza közúti átkelőhelyek hiánya, útkapacitások).  A megye városhálózatát gyenge, csökkenő térszervező erejű, népességmegtartó és tőkevonozó képességű kisvárosok alkotják.  Közösségi közlekedés szolgáltatásainak elégtelensége – kevés járat, korszerűtlen vonalak és járművek, hosszú menetidő, nincs összhangolva a vasút és autóbuszközlekedés.  Az idegenforgalmi lehetőségek kihasználása alacsony szintű, kevés a turisztikai attrakció  A középületek, az építészetileg fontos épületek, közterek többsége felújításra, a zölfelületek fejlesztésre szorulnak.  Külterületi infrastruktúra romló állapota.  A vállalkozói aktivitás alacsony.  Sok az „önfoglalkoztató kényszervállalkozás”, a kis- , mikrovállalkozások és egyéni vállalkozások tőkehiánnyal küzdenek.  Alacsony tőkevonzó képesség (befektetők) és innovációs teljesítmény.  Élelmiszeripar versenyképessége gyenge.  Szakemberhiány, a képzési struktúra nehezen követi a piaci igényeket.  Jelentős népességvesztés tapasztalható, a fiatal, mobilis és képzettebb munkaerő elvándorlása. Elöregedő lakosság.  Munkalehetőség hiánya. Magas a szezonális munkák aránya. A jövedelmi viszonyok kedvezőtlenek. Az álláskeresők, a tartósan munkanélküliek, és a rendszeres szociális ellátásban részesülők száma magas. Különösen a Tiszántúlon.  Alacsony a felsőfokú képzettségűek aránya, gyenge az innovációs potenciál.  Nagyszámú, képzetlen és munkanélküli roma népesség a tiszafüredi és karcagi kistérségekben – kirekesztés, szegregáció fokozódása.  A tiszafüredi kistérségben különösen magas 36

    

   

 Lehetőségek  Folyamatban lévő és várható vasúti, közúti és vízi közlekedési infrastruktúra fejlesztések hatására az elérhetőség, és tőkevonzó képesség javul.  Kapcsolatteremtési, együttműködési lehetőségek kiaknázása (KecskemétSzolnok, Jászság - Hatvan-Gyöngyös, Tiszafüredi kistérség - Dél-borsodi és a Délhevesi térség, Karcagi kistérség - Hajdúság és Debrecen, Mezőtúri kistérség – Békés).  Termálés gyógyvíz hatékonyabb hasznosítása, marketingtevékenység.  Kihasználatlan turisztikai tartalékok mozgósítása a természeti értékek, építészeti, történelmi, örökségi helyszínek, vizes élőhelyek elérhetőségének, infrastruktúrájának fejlesztésével.  Tisza-tó kiemelt üdülkörzet további fejlesztései (túraközpont hálózat fejlesztése, ökoturisztikai fejlesztések, stb.) A Tisza-tó és Hortobágy turisztikai desztinációk összekapcsolása.  A Tisza Európa egyik legjelentősebb ökológiai folyosója.



 

  

 

a hátrányos helyzetű, leszakadó társagalmi rétegek és csoportok aránya, etnikai konfliktusok. Nem megfelelő a köz- és vagyonbiztonság – elsősorban a tanyás, szegregált területeken. Deviáns magatartási mutatók, szenvedélybetegek száma növekszik, társadalmi apátia (tiszafüredi kistérség). A lakosság egészségügyi állapota rossz. A megújuló természeti erőforrásokban rejlő lehetőségek kihasználatlanok. A mezőgazdaság foglalkoztatási jövedelemtermelő képessége gyenge, az ehhez kapcsolódó feldolgozó tevékenység nem számottevő. A számottevő beruházás ellenére szennyvízcsatorna hálózat még fejlesztésre szorul. A nem kommunális hulladék elhelyezése hat településen nem megoldott. Az öntözési lehetőségek nem kiszámíthatóak, a belvízelvezető rendszer nem tölti be funkcióját. Gyenge együttműködés, partnerség, bizalom hiánya – a hagyományos tájegységeken belül, tájközi viszonylatban és megyehatáron átívelően is. Kevés a komplex, innovatív pályázat. Veszélyek A térség közúti kapcsolatrendszerének fejlesztése, a gyorsforgalmi út kiépítése, kis léptékben, lassú ütemben, elhúzódva valósul meg. A közlekedési kapcsolat hiányosságai, a romló úthálózat tovább akadályozza a fejlődést, a beruházásokat. A 2008 óta tartó válság tovább mélyíti a a megye területi fejlettségbeli különbségeit (a Tiszántúlon a szegénység növekedése, etnikai feszültségek fokozódása). A vállalkozási hajlandóság és a tőkevonzó képesség nem javul. A közmunka porgamok leállnak, az érintett korábban inaktív lakosság ismét munka nélkül marad. A leszakadó, hátrányos helyzetű csoportok integrációja nem valósul meg a kívánt mértékben, amely akadálya lehet a turisták és a befektetők térségbe vonzásának Nem épül ki a térségi piaci igényekhez igazodó szakképzés. Fiatal és képzett munkerő elvándorlása. 37

 A korszerű iparágakban és a mezőgazdasághoz kapcsolódóan adottak a feltételek a klaszterek kialakulásához, erős beszállítói lánchoz.  Hasznosítatlan iparterületek, barnamezős telephelyek kihasználása.  Ipari parkok, ipari területek fejlesztése, kapacitásuk kiaknázása.  A kijelölt szabadvállalkozási zónák ipartelepítési vonzerőt gyakorolhatnak. (tiszafüredi és mezőtúri kistérség).  Helyi élelmiszergazdaság fejlesztése: közétkeztés és piaciok ellátása helyben megtermelt élelmiszerek előállítása, bioélelmiszer termelés – helyi feldolgozás és piacra juttatás. A hagyományos iparágak újjélesztése (pl. malomipar, sütőipar).  Kézműves termékek előállítása (pl. fazekasság, csipkeverés, pálinkafőzés, sajt-, lekvár-, és szörpkészítés).  Helyi piacok beindítása, helyi termelői társulások (TÉSZ) létrehozása és fejlesztése  Szociális gazdaságok kialakítása  Háztáji gazdálkodás és falusi turizmus összekapcsolása.  Az EU 2020 kiemelt prioritása a megújuló energiaforrások hasznosítása (geotermikus energia, szélenergia, biomassza).  Zöldipari fejlesztések (hulladékújrahasznosítás, erdők, energiaerdők telepítése).  Komplex foglalkoztatási programok.  K + F + I tevékenység növelése.  Képzések, átképzések korszerűsítése.  A volt mezőtúri főiskola épületében a Gál Ferenc Főiskolával együttműködésben mezőgazdasággal és vidékfejlesztéssel összefüggő oktatás beindítása.  Civil kezdeményezések fokozódása.  Ökológiai adottságoknak legjobban megfelelő talajhasználat bővítése és fenntartható mezőgazdasági fejlesztés megvalósítása, terjesztése.  Víztöbblet visszatartásához, öntözéses növénytermesztéshez kedvező vízföldrajzi adottságok, kiépült belvízcsatorna-hálózat.  Hulladékgazdálkodás fejlesztése.  Adottságokra épülő komplex tájgazdálkodás A 2007-2013-ban támogatással megvalósult fejlesztések erősséggé válnak.  A megye 2014-2020 között is jelentős támogatásokra lesz jogosult.

 Az új finanszírozási környezetben a felsőfokú oktatási/kutatási intézmények ellehetetlenülhetnek, az intézmények zsugorodása, megszűnése jelentős kumulatív hatással bír (felsőfokú képzettségűek elvándorlása).  Felhagyásra kerülő hulladéklerakók (szilárd és folyékony) potenciálisan szennyező források.  Éghajlat változás következtében tovább nőnek az extrém időjárási szélsőségek, árés belvízveszély megnövekedése.  A mezőgazdaságban rejlő potenciál kihasználatlan, az alapanyag előállításppitermékelőállítás-piaci értékesítés vertikumát újra kell építeni.  A kistérségi összefogás nem valósul meg, az eltérő célok nem kapcsolják össze a településeket.  Települések hitelképtelensége akadályt jelenthet a pályázati források lehívásában.  Ágazati és térségi együttműködések híján esélytelenné válik a valódi áttörést eredményező komplex térségés vidékfejlesztési programok megvalósulása.

38

IV. Meglévő és elérhető erőforrásokra alapozott fejlesztési irányok, koncepcionális javaslatok IV.1. Jövőkép, prioritások, stratégiai célok, együttműködési lehetőségek JÖVŐKÉP ÉS MISSZÓ A térség jövőképe következőképpen foglalható össze a 2014-2020-as időszakra - Fő hangsúlyt kell helyezni a helyi adottságokra épülő humán erőforrás fejlesztésére, a természeti-környezeti értékekre, a földrajzi elhelyezkedés adta komparatív előnyök kiaknázására, hogy az ezekre épülő versenyképes mezőgazdaság-, ipar- és szolgáltatások hármasa biztosítani tudja a minőségi élet feltételeit az itt élők számára. - A jövőképben kijelöltek elérést középtávon a misszió biztosíthatja:  „A vidéki településeken élők életszínvonalának folyamatos javítása az önfenntartó társadalmi-gazdasági fejlődés feltételeinek megteremtésével.” CÉLKITŰZÉSEK Három főbb, 2014-2020 időszakra vonatkozó stratégiai célkitűzés határozható meg:  Az elérhetőség javítása,  A gazdaság jövedelemtermelő képességének növelése,  Minőségi életfeltételek kialakítása – vidéki népesség megtartása. SZEMPONTOK A korábban alkalmazott szempontok alkalmazása javasolt a 2014-2020-as időszakban.  Környezeti szempontok: Természetmegőrző vidékfejlesztés; ökologikus vidékfejlesztés; szennyezés megelőzés, tovagyűrűző negatív hatások minimalizálása; de materializáció, újrahasznosítás, takarékosság a kimerülő készletekkel; értékvédő gazdálkodás a megújuló erőforrásokkal; ágazati integráció.  Gazdasági szempontok: Prosperáló vidéki gazdaság (magas hozzáadott érték); integrált termékpolitika; decentralizált vidékfejlesztés; „Termelj helyben, fogyassz helyben”; „Dolgozz helyben”; minőségi termékek, innováció; diverzifikált vidéki („hungarikum”) termék kínálat, térségen belüli termelési együttműködések.  Társadalmi szempontok: Helyi ökoszociális érdekeltség és társadalmi felelősség vállalás; társadalmi méltányosság, tudásalapú vidékfejlesztés; társadalmi kohézió; szolidaritás, területi kohézió; nemzedékek közötti igazságosság és társadalmi esély egyenlőség: társadalmi részvétel a vidékfejlesztési döntésekben, civil társadalom. FEJLESZÉSI ALAPELVEK  Reális időtáv meghatározása: A tanulmányban megfogalmazott javaslatok hosszú távon elérendő jövőkép megvalósításához kívánnak hozzájárulni. Ugyanakkor a prioritások keretében az EU 2014-2020 időszakának programozási periódusa végéig megvalósítható fejlesztési irányok kerülnek kijelölésre.  Gazdaságfejlesztési orientáció: A tanulmány a gazdaságra koncentrál, emellett a gazdaság fejlődésére jelentős hatással bíró társadalmi kérdésekkel is foglalkozik.  Primer és szekunder információk összhangja.  Építés hatályos tervezési dokumentumokra: A fejlesztési program elkészítése során szem előtt tartott legfontosabb kritériumok egyike volt az, hogy a tanulmány illeszkedjen az érvényben lévő országos és megyei fejlesztési dokumentumokhoz. 39

A tanulmány célrendszere: Jövőkép

Fő hangsúlyt kell helyezni a helyi adottságokra épülő humán erőforrás fejlesztésére, a természeti-környezeti értékekre, a földrajzi elhelyezkedés adta komparatív előnyök kiaknázására, hogy az ezekre épülő versenyképes mezőgazdaság-, ipar- és szolgáltatások hármasa biztosítani tudja a minőségi élet feltételeit az itt élők számára.

Misszió

A vidéki településeken élők életszínvonalának folyamatos javítása az önfenntartó társadalmi-gazdasági fejlődés feltételeinek megteremtésével.

Stratégiai célok

Prioritás

Beavatkozási terültek

ok

Horizontális elvek

Az elérhetőségének javítása

I. HUMÁN ERŐFORRÁS FEJLESZTÉS

1.1. Szakoktatás, képzés, átképzés rendszerének fejlesztése

A gazdaság jövedelemtermelő képességének növelése

II. INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE

2.1. Külterületi és mezőgazdasági úthálózat, tanyás térségek fejlesztése 2.2.Bel- és külterületi vízrendezés 2.3. Megújuló energiák hasznosításaEnergiahatékonyság javítása

III. VÁLLALKOZÁS FEJLESZTÉS

Minőségi életfeltételek biztosítása – vidéki népesség megtartása

IV. TURIZMUS FEJLESZTÉSE

3.1.Vállalkozási környezet fejlesztése

4.1.Falusi turizmus fejlesztése

3.2.Mezőgazdasági vállalkozások fejlesztése

4.2. Ökoturizmus, és termálturizmus fejlesztése

3.3. Alternatív foglalkoztatás támogatás, szociális gazdaság Térségi együttműködések erősítése

4.3.Turisztikai marketing tevékenységek támogatása

V. ÉLETSZÍNVONAL JAVÍTÁSA

5.1. Települési környezet fejlesztése, rehabilitációja 5.2. Civil szervezetek támogatása 5.3 Közbiztonság, vagyonvédelem

A megye kapcsolatrendszerének fejle sztése, együttműködés

40

Fejlesztési területek és prioritása bemutatása: A jövőképben megfogalmazott minőségi élet alapját a jól működő, versenyképes gazdaság biztosíthatja, ez képes megfelelő számú és minőségű munkahelyet biztosítani a településeken élők számára. Jelenleg Jász-Nagykun-Szolnok megye gazdasága az összes térségében ezt a feltételt nem tudja teljesíteni. Mind a mezőgazdaság, mind az ipar és szolgáltatások területén szükség van a humán erőforrás fejlesztéssel párhuzamosan a gazdasági tevékenységek diverzifikálására. Ahhoz, hogy a – tájföldrajzi és gazdasági – komparatív előnyöket kiaknázhassa a térség, fontos és megkerülhetetlen a fejletlen infrastruktúrájának javítása. Végül, de nem utolsó sorban, a kedvezőtlen népszaporulati mutatók javításához, az életszínvonal emeléséhez megkerülhetetlen a jó minőségű lakókörnyezet és magas színvonalú lakossági szolgáltatások biztosítása. A kitűzött stratégiai célok elérése öt fejlesztési prioritás mentén valósítható meg. I. prioritás: Humán-erőforrás fejlesztés a gazdaság jövedelemtermelő képességének növelése stratégiai cél elérését szolgálja. A prioritás keretében kijelölt beavatkozási területek a szakoktatás-, képzés-, átképzés-, továbbképzés- rendszerének fejlesztéséhez kapcsolódnak. Cél: a helyi munkaerő versenyképességének növelése, a munkanélküliek és hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci re-integrációjának elősegítése képzési-átképzés programok révén. A gazdaság munkaerő-szükségletének minél magasabb szintű kielégítése, a befektetések telepítésének elősegítése, továbbá a kis- és közepes vállalkozások gazdasági szerepének erősítése, az oktatás, képzés, átképzés rendszerének összehangolt fejlesztése nélkül nem érhető el. Mindehhez elengedhetetlen a humánerőforrás fejlesztése, hiszen a vidéki térségek élők nagy számban alulképzettek, mobilizálásuk alacsony szinten van, a társadalmi – szociális leépülés folyamata nagyon gyors. A megye rendelkezik számos jó középfokú szakképzési intézetekkel, a képzési struktúra azonban nehezen követi a piaci igényeket. Erre jelenthet megoldást a szélesebb társadalmi konszenzuson alapuló gazdaságfejlesztés, a civil szervezetek bevonása a kompetenciafejlesztésbe, valamint az üzleti szféra bekapcsolása az oktatási tevékenységbe (gyakorlati helyek és szakemberek biztosítása). Példák: hiányszakmák felélesztése, a vállalkozási kompetencia fejlesztése, továbbá a szakképzetlen, főleg roma lakosság számára hatékonyak az életmód, életviteli, pénzkezelési, adósságkezelési, oktatások, az egészségtudatos életmódra nevelés, és egyes területeken (pl. Tiszazug, Tisza-tó) az idegenforgalmi képzések, nyelvi, informatikai, táj specifikus környezetvédelmi és kulturális, hagyományőrző szakmákkal kapcsolatos képzés, biogazdálkodás, gyógynövénytermesztés. II. prioritás: Infrastruktúra-fejlesztés: a térség elérhetőségének javítása, a minőségi életfeltételek biztosítása stratégiai célokat szolgálja. Ugyanakkor az infrastruktúra fejlesztése a gazdaság jövedelemtermelő képességének növeléséhez szükséges alapfeltétel is egyben. Az alábbi infrastrukturális fejlesztési irányok határozhatóak meg: 2.1. Külterületi és mezőgazdasági úthálózat, tanyás térségek fejlesztése: A települések külterületi infrastruktúrája, a majorok, külterületi lakott helyek állapotának, infrastruktúrájának javítása fontos területét képezik a felzárkózás elősegítésének. A külterületi utak fejlesztése, fenntartásuk finanszírozása, a majorok, mint potenciális szolgáltató centrumok fejlesztése és a kifejezetten gazdasági-termelési célokat szolgáló tanyafejlesztés, tanyás, mezőgazdasági területek elérhetőségének javítása szükséges. 41

2.2. Bel- és külterületi vízrendezés. Az utóbbi éveken az éghajlati szélsőségek gyakrabban jelentkeznek: magas hőmérsékletek és csapadékosabb periódusok váltakozása – és a szárazabb (aszályos), valamint csapadékosabb ciklusok negatív hatásai (belvízi elöntések, árvízi jelenségek) mutatkoznak. Súlyos gondokat és anyagi károkat jelent a talajok elvizesedése, nehéz a művelhetősége, a gyomosodás és a termés minőségének romlása. A vis maior támogatások ellenére a településeken a megfelelő eszközrendszer nem áll rendelkezésre a biztonságos védekezéshez, ezért azok beszerzése kiemelt fontosságú. A mezőgazdasági termelés kockázatainak csökkentése érdekében átfogó vízrendezési terv megalkotása szükséges. Meg kell oldani az ár és belvízelvezetők karbantartását, tudatosítani kell a gazdák ebben lévő felelősségét. 2.3. Megújuló energiák hasznosítása- Energiahatékonyság javítása: Napjainkban a lakosság energiaigénye egyre jobban fokozódik, miközben a fosszilis energiakészletek fogynak. A megyében megújuló energiaforrások jelentős mennyiségben állnak rendelkezésre. A fejlesztések a költségvetési és a vállalkozási szférában is szükségesek, ezen belül a fűtési rendszerek, az épületek energiatakarékos modernizálása, a megújuló energiát hasznosító térségi és helyi jelentőségű erőművek létesítése, megújuló- és alternatív energiaforrások ipari, mezőgazdasági és lakossági – és önkormányzati hasznosításának elterjesztése, szemléletformálás, tudás- és információmanagement – környezeti nevelés, tájékoztatás. Fontos feladat a beruházók és a fogyasztók megfelelő informálása, a környezeti problémák és a megújulók gyakorlati alkalmazási lehetőségeinek széleskörű megismertetése érdekében (bemutatóhelyek, kampányok). III. prioritás: Vállalkozásfejlesztés, a gazdaság jövedelemtermelő képességének növelése stratégiai cél elérését szolgálja. A prioritás három fő beavatkozási területe: 3.1. Vállalkozási környezet fejlesztése: A vidéki térségek fejlődésének legfontosabb tényezője a gazdasági bázis megerősítése. Ehhez szükséges a meglévő üzleti infrastruktúra, a vállalkozók számára elérhető szolgáltatások fejlesztése. Támogatni szükséges a vidéki jellegű nem(csak) mezőgazdasági tevékenységeket, a teljes életpályás termelési rendszerek kialakítását, (élelmiszer-feldolgozás, - értékesítés), az ezekre irányuló helyi meglévő és induló mikro-, kis- közepes vállalkozásokat. Fontosak a helyi piacok, vásárok, a pavilonos értékesítés lehetőségének biztosítása, a helyi jellegzetes és kulturális szempontból meghatározó termékek („hungarikumok”, „védjegyek”) menedzselése és előállítása, bevezetése és a helyi termékekkel kapcsolatos szemléletformálás. Támogatni kell a piaci részesedés bővülését, hatékony és takarékos rendszerek (technológiák) bevezetését, - eszközbeszerzéseket, felújításokat, beruházásokat, szolgáltatások bővítését. Fontos a külső – belső marketing kommunikáció támogatása, komplex marketing tervek – akciók lebonyolítása. 3.2 Mezőgazdasági vállalkozások fejlesztése a helyi mezőgazdaság modernizációja és piacképességének növelése, a mezőgazdaság/földművelés differenciált fejlesztése új és a helyi viszonyokhoz igazított élelmiszer feldolgozók, teljes termékpályás beruházások támogatása, magas minőségű prémiumtermékek előállításának ösztönzésével és a mezőgazdasági együttműködések – akár beszerző-értékesítő szövetkezeti formában is kiterjesztésével. Fontosak a helyi, tájspecifikus termékek iránti kereslet fellendítése és a helyi termelőknek a helyi termék feldolgozását, és piacra jutását elősegítő fejlesztések. 3.3. Alternatív foglalkoztatási programok, szociális gazdaságok támogatása és térségi együttműködések biztosítása intézkedés célja az elsődleges munkaerőpiacon munkához nem jutók számára munkaerő-piaci re-integrációs és szociális foglalkoztatási lehetőségek biztosítása a térségben, a hátrányosabb helyzetű rétegek foglalkoztatási problémáinak kezelése, munkahelyteremtés elsősorban helyi adottságok 42

figyelembevételével önellátásra berendezkedve, illetve piaci értékkel is bíró tevékenység ellátására törekedve. Ösztönözni indokolt a szociális szövetkezetek, vállalkozások létrehozását, melyek zömében munkanélkülieket alkalmaznak. Ezen programok több területet is érinthetnek. Például: Az egyik terület a táji adottságoknak és hagyományoknak megfelelő kézműipari, gasztronómia és főként agrár-termékrendszer kifejlesztése (kézműves mesterségek újjáélesztése, bio- és ökogazdálkodás, tangazdaságok, családi gazdaságok). Másik terület a turizmusfejlesztés (pl. falusi turizmus). A harmadik terület a klasszikus értelemben vett közmunka programok. IV. prioritás: Turizmusfejlesztés közvetlenül a gazdaság jövedelemtermelő képességének növelése stratégiai cél eléréséhez járul hozzá, azonban a turisztikai infrastruktúra fejlesztések elősegítik a vonzó lakókörnyezet kialakulását is. 4.1.Falusi turizmus fejlesztés célja a felhasználható építészeti, kulturális értékkel bíró infrastruktúrák, illetve szálláshelyek fejlesztése és alternatív jövedelemszerzési módok elterjesztése. A gazdálkodók számára a diverzifikáción keresztül az idegenforgalom azért is fontos és jó lehetőség, mert jelentős multiplikátor-hatással bír, a komplex vendéglátáson keresztül jelentős bevételi forrásuk lehet. A beavatkozási terület szorosan hozzátartozik a vidéki életmódhoz kötődő hagyományőrző tevékenységek, kézműves mesterségek, helyi termékek előállítása, az előállítás folyamatának bemutatásához (háztáji gazdálkodást bemutató udvar). 4.2.Öko- és termálturizmus fejlesztése. Napjainkban az egészséges életmód, a természetes gyógymódok és a megelőzés fontosságának előtérbe kerülésével az egészségturizmus szerepe felértékelődött. A megye a természetvédelmi területek, folyópartok, holtágak, egyéb természeti szépségek sokasága miatt kedvező adottságokkal rendelkezik a táj-konform, ökológiai adottságok illeszkedő turisztikai formák elterjesztéséhez. A termálturizmus feltételeinek javítása, a termálfürdők infrastrukturális fejlesztése összekapcsolható kiegészítő szolgáltatásokkal, különféle gyógykezelésekkel (gyógyászati turizmus), új termékek kialakításával. A természeti területek bemutatásának fejlesztése, például természetvédelmi oktató- és látogatóközpontok, bemutatóhelyek, tanösvények, ökoturisztikai szálláshelyek, erdei iskolák, nomád táborok, madármegfigyelés és felfedező túrák szervezése, valamint a kapcsolódó egyéb turisztikai termékek a kerékpáros, lovas, lovas-kocsis, vízi, horgász és vadászturizmus fejlesztése is szükséges. A meglévő fejlesztések összekapcsolásával lehetne kialakítani az új fejlesztéseket, és programcsomaggá fűzni. 4.3. Turisztikai marketing intézkedés célja a vidéki térségek turizmusának fellendítése, a helyi attrakciók/rendezvények ismertségének növelése révén, turisztikai attrakciók komplex kiajánlásához szükséges feltételek megteremtése. Fontos elemek a turisztikai programcsomagok kialakítása és promóciós-információs, célzott marketingtevékenységek (honlapok, kiadványok készítése, ezek folyamatos eljuttatása nemzetközi és hazai szakvásárokra, idegenforgalmi ügynökségekhez), valamint a jó minőségű információ-szolgáltatás az attrakció helyszínein. V. prioritás: Életszínvonal javítása; ennek megvalósítása a minőségi életfeltételek biztosítása stratégiai cél eléréséhez járul hozzá. Három főbb beavatkozási terület: 5.1. Települési környezet fejlesztés intézkedés célja a térség kulturális, történelmi értékkel bíró épített örökségének, a helyi identitástudatnak a megőrzése, élhető települések kialakítása, a falu- és városkép szépítése közterek felújítása, zöldfelületek növelése, új használati térelemek (pad, hulladékgyűjtő) beszerzése révén. Az egészséges életmódra való nevelés infastruktúrális feltételeinek (játszóterek, sport létesítmények és 43

eszközök) fejlesztése is folyamatos igényként jelentkezik a megye településein, ahogy a helyi közösségépítő és hagyományokat bemutató, hasznos szabadidő eltöltéséhez szükséges beruházások (bemutatóhelyek, kiállítások) támogatása is. 5.2. Civil szervezetek támogatása intézkedés célja, hogy a valós, közcélú, illetve a térség fejlődése szempontjából kiemelkedő fontosságú, eddigi tevékenységükkel már alapvető közcélú feladataikat bizonyítottan és tartósan ellátó non-profit szervezetek a tevékenységük megfelelő szintű ellátásához elengedhetetlenül szükséges infrastruktúrával, eszközökkel rendelkezzenek. Fontos a helyi kulturális értékek és hagyományok megőrzése, azok népszerűsítését támogató programok – hagyományőrző rendezvények, valamint a hátrányos helyzetű csoportok (pl. roma kisebbség és fogyatékkal élők) integrációját elősegítő civil programok támogatása. 5.3. Közbiztonság, vagyonvédelem intézkedés célja a települések kül-, és belterületén a közbiztonság, valamint a vagyonbiztonság védelmének fokozása, és ehhez kapcsolódóan a helyi szerveződések, illetve nonprofit módon működő polgárőr szervezetek eszközellátottságának javítása. (Térfigyelő kamerarendszerek, polgárőrség, önkéntes tűzoltó egyesületek, katasztrófa elhárítás támogatása). Fokozottan jelentkezik az igény a zárkertek és a gazdálkodók vagyonvédelme iránt, pl.: mezőőri szolgálat passzív eszközök, mert ennek hiányában problémássá válik a gazdálkodás. A fejlesztési prioritások besorolása nem jelent rangsorolást! A beavatkozási területek által kijelölt fejlesztések megvalósítása során a célok sikerre vitele érdekében kiemelten fontos a térségi kapcsolatrendszer fejlesztése.  Térségi kapcsolatrendszer, együttműködések fejlesztése A fejlesztési prioritások, beavatkozási területek által meghatározott térségi fejlesztéseknek nem elszigetelt fejlesztésekként, hanem egy adott térség környezetéhez dinamikusan kapcsolódva kell megvalósulnia. A beavatkozási területek keretében végrehajtandó tevékenységek fontos része kell, hogy legyen a – a területileg és/vagy ágazatilag – kapcsolódó szervezetekkel, intézményekkel, vállalkozásokkal való kapcsolatrendszer fejlesztése (például a környező megyék fejlesztési intézményeivel, a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanáccsal, Tisza-tavi Regionális Idegenforgalmi Bizottsággal, a Hortobágyi Nemzeti Parkkal, mezőgazdasági termelőkkel és feldolgozókkal, a kapcsolódó integrátorokkal). Az együttműködés térségi és nemzetközi dimenzióban is megfogalmazható. Együttműködési lehetőségek: - Az idegenforgalom területén néhány térségi együttműködésen alapuló projekt került támogatásra, és számos még elbírálás alatt van. Ilyen például a „Vizek mentén” elnevezésű projekt, melyben több vendégház fogott össze, melyek a megye folyói mellett alakítottak ki szálláshelyet, négy turisztikai látogató központot. - A turisztikai attrakciókat oktatással is össze lehet vonni. Példaként említhetjük a megyében azt a projektet, ahol horgásztó és kapcsolódó létesítmények kerültek kialakításra, és a helyszínen található tájház és turisztikai központban pedig oktatás valósul meg, ahol együttműködés keretein belül bemutatásra kerülnek az őshonos magyar halfajok, valamint a kialakított horgásztóban megtalálható egyedek. - A rendezvényszervezés területén is számos együttműködési lehetőség mutatkozik. A megyében benyújtásra került olyan projekt, ahol több település összefogásával egy fesztiválsorozat megrendezése valósul meg, közös vonalon vezérelve, hagyományos ízek, hagyományok kerülnek bemutatásra. 44

- A szálláshely szolgáltatás jól összekapcsolható nemcsak a hagyományőrzéssel, a háztáji gazdálkodás bemutatásával, helyi jellegzetes ételek, italok elkészítésének ismertetésével, hanem az aktív turizmussal is (kenuzás, lovaglás, horgászat). - Helyi termék előállításának támogatása (mini feldolgozó üzemek) összekötve a piacra jutás segítésével (boltok, piacok). - Megújuló energiafelhasználás területén is lehetnek együttműködések, melyre volt is példa megyénkben. - Az Integrált Közösségi Szolgáltató Terek megfelelő és korszerű teret adnak különböző programok, rendezvények, képzések, információs pontok számára, így a velük történő együttműködés is széleskörű lehet. - A humánerőforrás-fejlesztés is számos lehetőséget tartogat. A képzéssorozatok (pl. komplex oktatások életviteli tanácsadás, pénzügyi ismeretek, növénytermesztési ismeretek együtt), több szervezet, oktató és szakember együttműködésével hatékonyan elősegítheti a leszakadó társadalmi rétegek integrációját. De a megyében akadt példa – szintén együttműködésben - a népi hagyományos mesterségeket (fafaragás) felelevenítő képzőközpont kialakítására is. - A térségek között és nemzetközi együttműködési lehetőségek kiemelt fontosságúak a vidékfejlesztés terén, erről a II.2.4. fejezet szólt. IV.2. A célok összhangjának vizsgálata a megyei területfejlesztési koncepcióval, a Vidékfejlesztési Programmal és a kapcsolódó egyéb operatív programokkal összefüggésben Jelen tanulmány és a később készülő HFS–ek szempontjából kiemelt jelentőségű, hogy azok illeszkedjenek és összhangban legyenek a megyei és országos tervezési koncepciókkal és programokkal. A tanulmány II.2.1. fejezetében a fontosabb tervezési dokumentumok már bemutatásra kerültek, ezek közül a meghatározott céloknak, fejlesztési irányoknak a megyei területfejlesztési koncepcióval és a Vidékfejlesztési Program prioritásaival való összhangja kerül ismertetésre. VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2010. A Program és az elérhető források már a tanulmány II.2.1 fejezetében bemutatásra kerültek. A 2007-2013-as időszakhoz képest a VP főbb változásai közül néhány: • ÚMVP tengelyei megszűnnek. • Tematikus alprogramok: fiatal gazdák, rövid ellátási láncok. • Megerősített Együttműködés intézkedés. • Európai Innovációs Partnerségi (EIP) Hálózat. • LEADER koncepció kiterjesztése és megerősítése – Közösségvezérelt helyi fejlesztés: CLLD. • „ Zöld” intézkedések az EMVA keret 30 %-ából. • Különálló Ökogazdálkodás intézkedés. • ÁFA támogatható, ha a nemzeti jogszabályok alapján nem igényelhető vissza. • Az n+2 szabály n+3-ra változott. A Vidékfejlesztési Program prioritásai: VP 1. Prioritás: A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdáságban, az erdészetben és a vidéki térségekben 45

VP 2. Prioritás: A gazdaságok életképességének és versenyképességének fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa és valamennyi régió esetében, az innovatív mezőgazdasági technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás elősegítése VP 3. Prioritás: Az élelmiszerláncok szervezése, ideértve a mezőgazdasági termékek feldolgozását és értékesítését, állatjólét, a kockázatkezelés a mezőgazdaság terén történő előmozdítása VP 4. Prioritás: A mezőgazdasághoz és az erdészethez kapcsolódó ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása VP.5. Prioritás: Az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszeripari és az erdészeti ágazatban VP 6. Prioritás: A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése, és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki területeken JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK KONCEPCIÓ (2014-2020)

MEGYEI

TERÜLETFEJLESZTÉSI

A jogszabály változtatások következtében a megye szélesebb jogkört kapott a vidékfejlesztést érintően is. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 13.§ alapján a megyei önkormányzatok vidékfejlesztési feladatkörében közreműködnek a vidékfejlesztési tervezésben, programozásban, a vidékfejlesztés keretében megvalósuló helyi fejlesztési programok segítésében, megalapozva a megyei szintű vidékfejlesztési koordinációs, tervezési és végrehajtási tevékenységeket. Az ellátandó feladatokat jogszabály 13.§-a tartalmazza bővebben. A megyei területfejlesztési koncepció céljai: Átfogó célok: - Erőteljes kapcsolódás a makrogazdaság fejlődési tengelyeire - Változatos kultúrtájak dinamikus egyensúlya - Egészséges, képzett lakosság, együttműködő társadalom Területi célok: T1. Szolnok nagyváros-térség pozíciója megerősödik a Bécs – Budapest - Belgrád fejlődési tengely és a Tisza-völgy térrendszereiben T2. A városiasság erősítése és a gazdaság diverzifikációja a jászsági ipari agglomerációban T3. Nagykunság mezővárosi hálózat új térségi szerepeinek felépítése T4. Tiszazug és Körös mente pozíciójának és önfenntartó képességének javítása T5. Tisza menti „ökosztráda” alrendszereinek kiépítése Specifikus célok: Jelen tanulmány beavatkozásainak megfeleltetése elsősorban ezek alapján történik. S1 - A lakosság képzettségi szintjének és egészségi állapotának javítása S2- Az agrárvertikum versenyképességének, tájfenntartó- és foglalkoztatási potenciáljának növelése S3- Leszakadó társadalmi csoportok életminőségének és esélyegyenlőségének javítása S4 - A társadalom és a gazdaság megújulását, a táj konszolidációját hátráltató infrastrukturális hiányosságok felszámolása 46

Illeszkedés a Vidékfejlesztés Programhoz

Illeszkedés a Megyei Területfejlesztési Koncepcióhoz

Beavatkozási területek

VP 1. prioritás VP 6. prioritás

1.1.Szakoktatás, fejlesztése

VP 6. prioritás

2.1. Külterületi és mezőgazdasági úthálózat, tanyás S3 specifikus cél térségek fejlesztése S4 specifikus cél

VP 4. prioritás VP 6. prioritás

2.2.Bel- és külterületi vízrendezés

S3 specifikus cél S4 Specifikus cél

VP 5. prioritás VP 6. prioritás

2.3. Megújuló energiák Energiahatékonyság javítása

hasznosítása- S2 specifikus cél S4 Specifikus cél

VP 6. prioritás

3.1.Vállalkozási környezet fejlesztése

S2 specifikus cél

3.2.Mezőgazdasági vállalkozások fejlesztése

S2 specifikus cél

VP 2. prioritás VP 3. prioritás VP 6. prioritás VP 3. prioritás VP 6. prioritás VP 6. prioritás

képzés,

átképzés

rendszerének S1 specifikus cél S3 specifikus cél

3.3. Alternatív foglalkoztatás támogatás, szociális S2 specifikus cél gazdaság - Térségi együttműködések erősítése S3 Specifikus cél S3 specifikus cél 4.1.Falusi turizmus fejlesztése S4 Specifikus cél

VP 6. prioritás

4.2. Ökoturizmus-, és termálturizmus fejlesztése

S3 specifikus cél S4 Specifikus cél

VP 6. prioritás

4.3.Turisztikai marketing tevékenységek támogatása

S3 specifikus cél S4 Specifikus cél

VP 6. prioritás

5.1. Települési környezet fejlesztése, rehabilitációja

S3 specifikus cél

VP 6. prioritás

5.2. Civil szervezetek támogatása

S3 specifikus cél

VP 6. prioritás

5.3 Közbiztonság, vagyonvédelem

S3 specifikus cél

IV.3. A 2014-2020. közötti tervezési időszakra vonatkozó HFS, illetve HACS tervezési területek körvonalazása, a területeket lefedő szervezetek, települések Megkezdődött a 2014-2020-as időszakra a Helyi Fejlesztési Stratégiához kapcsolódó tervezési terület előzetes elismertetési eljárása. Megjelent az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatóságának 5/2014. (II. 6.) közleménye a 2014-2020 közötti programozási időszakra történő felkészülésről és a Helyi Fejlesztési Stratégiához (HFS) kapcsolódó tervezési terület előzetes elismeréséről. Cél a 2014-2020 közötti programozási időszakra való felkészülés, valamint az ehhez kapcsolódó felkészítő támogatás igénylése a Helyi Fejlesztési Stratégia megalkotására. A HFS tervezési terület előzetes elismerése alapján a résztvevő szervezetek a 2014-2020 közötti programozási időszakra való felkészítő, valamint a HFS megírására vonatkozó képzésben vesznek részt, amely végeztével megkezdhetik a HFS kidolgozását. A tervezés első lépéseként minden HACS–nak meg kell határoznia a HFS–hoz kapcsolódó tervezési területét, melyet a Vidékfejlesztési Minisztérium Irányító Hatóságával előzetesen el kell ismertetnie. A felkészülő szervezetek lehetnek a jelenlegi HACS–ok változatlan formában, lehetnek megváltozott földrajzi illetékesség mellett, és lehetnek teljesen új szervezetek. A LEADER HACS szerveződési szándékok már benyújtásra kerültek Jász-Nagykun-Szolnok megyében is. 47

A tervezési terület elfogadásáról még nincs döntés három egyesületnél: - Nagykunságért Vidékfejlesztési Egyesület - Tisza-menti Leader Közhasznú Egyesület - Tisza-tó Térsége Leader Egyesület A másik három térségben a területi lefedettség nem változott: - Jászsági Kistérségi Helyi Közösség Egyesületéhez ugyanaz a 17 település - Közép-Tisza-Zagyva Vidékfejlesztési Egyesülethez ugyanaz a 16 település - a Tiszazugi Leader Egyesületnél ugyanaz a 11 település tartozik majd a 2014-2020-as időszakban, mint 2007-2013. között. 2015. év végéig az újonnan megalakuló, és a 2007-2013-as programozási időszakban tevékenykedő Helyi Akciócsoportok (HACS–ok) párhuzamosan fognak működni, mivel egyszerre kell lezárni a 2007-2013 közötti időszak programját és elindítani a 20142020-as programot. A 2014-2020-as időszakra történő felkészülés érdekében megalakuló szervezetek HACS–ként történő elismerése 2015. elejére várható. Az Irányító Hatóságtól előzetesen jóváhagyott LEADER HACS területeket, településeket a Melléklet tartalmazza térkép formájában.

ÖSSZEFOGLALÁS Az Európai Unió új, 2014-2020-as költségvetési időszakában az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap támogatásainak legalább öt százalékát kell a LEADER–re fordítani. Az Európai LEADER Szövetség a Vidékfejlesztésért (ELARD) – amelynek a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat IV. Szakosztálya is tagja – felmérést készített arról, hogy az európai uniós tagállamok és régiók hogyan terveznek a LEADER megközelítéssel és a közösségi alapú helyi fejlesztésekkel (CLLD) 2014. és 2020. között. A szervezet egy online kérdőívet készített, amelyre a 28-ból 21 tagállamból érkeztek válaszok. A választ adók több mint fele nem is költene 5%-nál többet erre, Magyarország azonban kiemelkedően sokat, 12 százalékot tervez, tehát a vidékfejlesztési támogatásai legnagyobb arányát a helyi közösségek kezébe adná döntési jogköröket adó és megerősített LEADER megközelítéssel. A vidék- és agrárpolitikai beavatkozásoknak, különösen a támogatáspolitikai eszközöknek, a közpénzek felhasználásának közösségi hasznokat kell eredményezniük. Kiemelt célkitűzés az előttünk álló 2014-2020-as fejlesztési időszakban a vidéki térségek felzárkóztatása és versenyképességének fokozása. Történelmünk során mindig is a vidékre, az ott élő emberek, közösségek hitére, akaraterejére támaszkodva tudott az ország kilábalni és túljutni a nehézségeken. Sajnos az elmúlt évtizedek, de még az uniós csatlakozás óta eltelt időszak sem hozott jelentős áttörést a vidéki élet mélyrepülésében, hiszen egyre többen hagyják hátra településeiket és költöznek a jobb megélhetés reményében a nagyobb városokba. Ennek a negatív folyamatnak a megállításában és visszaszorításában, különösen fontos szerepe lesz a Helyi Fejlesztési Stratégiáknak, melyek készítése jelenet tanulmányt követően kezdőnek meg. Ezen stratégiák határozzák meg, hogy a 2014-2020 közötti időszak európai uniós vidékfejlesztési forrásait az egyes vidéki térségekben milyen fejlesztési célokra lehet majd igénybe venni. Bízunk benne, hogy a jól meghatározott célok, prioritások mentén a térségek népességmegtartó ereje újra fokozható lesz, a valós értékteremtő megoldások is nagyobb szerepet kapnak, amelyek kiutat jelentenek a vidéki élet válságából. 48

MELLÉKLET: Az előzetes Irányító Hatósági döntés alapján a HACS–ok területi lefedettsége a 2007-2013-as és 2014-2020-as időszakra vonatkozóan települések és lakosságszámok jelölésével

49

50

Irodalomjegyzék 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.

23. 24. 25.

26. 27. 28. 29.

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció 2014-2020. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció 2010-2013. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztés Koncepció 2007-2013. Jász-Nagykun-Szolnok megye Területrendezési Terve, 2011. Jász-Nagykun-Szolnok megye Területrendezési Terve Helyzetelemzés I., II. 2009. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Stratégiai Program 2014-2020. egyeztetési anyaga Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Stratégiai Program 2007-2013. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Stratégiai Program 2010-2013. Jász-Nagykun-Szolnok Megye Turizmusfejlesztési Stratégiai Programja 2007-2013. A megyei szerepvállalás mintája a 2014-2020 közötti tervezési időszakra – A Nagykunsági térségi agrár- és vidékfejlesztési terv megalkotása Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013. Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2012-2020. Vidékfejlesztési Operatív Program 3.0 2014-2020 Tisza-tó Térsége Leader Egyesület – Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013. Nagykunságért Leader Helyi Közösség – Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013. Tiszazugi Leader Egyesület – Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013. Jászsági Kistérségi Helyi Közösség Egyesülete – Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013. Tisza-menti Közhasznú Egyesület - Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013. Közép-Tisza-Zagyva Vidékfejlesztési Egyesület – Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013. TOP 50 kiadvány 2012. Jász-Nagykun-Szolnok megye Befektetési portfólió Új Energiák forrása c. kiadvány 2010. Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségügyi állapotáról, egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról, 2010-2011. Idegenforgalmi tendenciák, sajátosságok az ÉA megyében KSH kiadvány 2011. Tájékoztató a megye állami közúthálózatának állapotáról 2013. Állami Számvevőszéki jelentés (2012) A vidékfejlesztési célkitűzések megvalósításásra, a helyi közösségek szerepének megerősítésére fordított pénzeszközök felhasználása, ereményességének és hatékonyságának, a vidéki életminőség javításába betöltött szerepének ellenőrzéséről www.palyzat.gov.hu Előadásanyag: Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid Vidékfejlesztési Program 2014-2020 bemutatása tervezésének jelenlegi helyzet, 2013.11.25. www.palyzat.gov.hu Előadásanyag: Dr. Maácz Miklós Vidékfejlesztés a Fókuszban 2013.11.25. Tájékozató az Európai Unió Leader programjáról MNVH 2012-2013 Cselekvési Terve

51