JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE MÓDOSÍTÁSA

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE – VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE MÓDOSÍTÁSA JAVASLATTEVŐ FÁZIS – VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG MEGBÍZÓ: MEGBÍZÓ KÉPVISELŐJE:

GENERÁLTERVEZŐ:

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK megye önkormányzata Jász-Nagykun-Szolnok Megye Önkormányzati Hivatal 5000, Szolnok Kossuth L. u 2. Fejér Andor a megyei közgyűlés elnöke Lakatos István irodavezető, Térségfejlesztési és Külügyi Iroda Mészáros János megyei főépítész

VÁROS-TEAMPANNON KFT. 1053 Budapest, Veres Pálné u. 7. képviselője: Koszorú Lajos

VEZETŐ TERÜLETRENDEZŐ TERVEZŐK KOSZORÚ LAJOS vezető területrendező tervező LÁZÁR TIBOR vezető területrendező tervező

Város-Teampannon Kft. TR1 01-1346/01 Környezetterv Kft. TR1 01-5041/01

TERVEZŐK Tábori Attila Szántó Katalin Polgár Judit Wettstein Anikó Kádi Ottó Győri Benjámin Koszorú Bálint Nagy Márta Raáb József Skorka Lajos Szőke Tamás Tóth Helga Tornai Mátyás

környezetgazdálkodási mérnök területrendező tervező szociológus közlekedésmérnök közlekedésmérnök településmérnök településmérnök konzulens építész építész településmérnök környezetgazdálkodási mérnök építész

Város-Teampannon Kft. Város-Teampannon Kft. TR2 01-2054/05 Üzenet Kft. Főmterv Zrt. K1-d-1-1222 Főmterv Zrt. Ur-ben design Kft. Kobala Bt Város és Gazdaság Kft. Ur-ben design Kft. Város-Teampannon Kft. KÖTÁG Bt. KÖTÁG Bt. Város és Gazdaság Kft.

SZAKÉRTŐK Vécsei Pál Horn Gergely

szociológus közgazdász

Dinamikus Tér kft. Numerikusz Bt.

MUNKATÁRSAK: Munkácsi Péter Németh József Valánszki István

VÁROS-TEAMPANNON KFT

Város-Teampannon Kft. Ur-ben design Kft. Város-Teampannon Kft.

1

2009


TARTALOMJEGYZÉK I. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ..........(....) SZÁMÚ RENDELETE JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

5

I/1. sz. melléklet: Térségi szerkezeti terv (tervlap m=1: 100 000) I/2. sz. melléklet: Műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények által igénybe vett térségek (táblázat) I/3. sz. melléklet: Az országos területrendezési tervről szóló törvényben előírt országos és térségi övezetek tervlapjai I.3.1.sz. melléklet:

Országos ökológiai hálózat térségi övezetei (Magterület, Ökológiai folyosó, Pufferterület)

I.3.2.sz. melléklet:

Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete


Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete; Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete


Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete; Földtani veszélyforrások területe által érintett települések övezete


Országos illetve térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete


Világörökség és világörökség-várományos terület övezete; Történeti települési terület övezete

I.3.7.sz. melléklet

Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete


Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő-területének övezete


Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete


Együtt tervezhető térségek övezete


Kiemelt jelentőségű meglévő honvédelmi területek övezete; Honvédelmi terület övezete


Rendszeresen belvízjárta terület övezete; Nagyvízi meder övezete


Széleróziónak kitett terület által érintett települések övezete

I/4. sz. melléklet: Települések I.3.1-I.3.13.sz. mellékletek szerinti országos és megyei övezetekkel való érintettsége

II. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK .........(....) SZÁMÚ HATÁROZATA JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETI RENDJÉRE, ÖVEZETEIRE ÉS SAJÁTOS MEGYEI TÉRSÉGEIRE VONATKOZÓ IRÁNYELVEKRŐL, AJÁNLÁSOKRÓL ÉS INTÉZKEDÉSEKRŐL

11

II.1 IRÁNYELVEK

11

II.2 AJÁNLÁSOK

19

II.21 A térségi szerkezeti tervre, területfelhasználási egységekre vonatkozó ajánlások

19

II.22. Országos és térségi övezetekre vonatkozó ajánlások

20

II.23. Sajátos megyei térségekre vonatkozó ajánlások

25


3

2009

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE – VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG II.3 INTÉZKEDÉSEK

30

II.31 Általános területi intézkedések

30

II.32 Térségi jelentőségű és egyéb mellékúthálózati elemekkel összefüggő intézkedések

31

II.33 Kiemelt térség által érintett terület

31

II.1. sz. melléklet: Sajátos megyei térségek tervlapjai II.1.1.sz. melléklet:

Gazdaságfejlesztés térségei és térségi jelentőségű központjai

II.1.2.sz. melléklet:

A turizmusfejlesztés térségei és térségi jelentőségű központjai


Érzékeny települési térségek


Védett természeti területek


Natura 2000 természetmegőrzési területek


Natura 2000 madárvédelmi területek


Kiemelten fontos érzékeny természeti területek


Komplex tájgazdálkodás térségei


Nitrátérzékeny területek


Térségi jelentőségű árutermelő mezőgazdaság területe


Országos Gyümölcs Termőhely Kataszter által érintett település


Szélerőmű telepítés szempontjából vizsgálat alá vonható terület

II.2. sz. melléklet: Intézkedések tervlapjai II.2.1. sz. melléklet:

Tervezett egyéb mellékút-hálózati elemek

II.2.2. sz. melléklet:

Tisza-tó – Hortobágy kiemelt térségre vonatkozó intézkedéssel érintett terület

II.3. melléklet: Települések II.1. sz. és II.2. sz. mellékletek szerinti sajátos megyei térségekkel és intézkedésekkel való érintettsége

III. MEGALAPOZÓ KÖZLEKEDÉSI MUNKARÉSZ III/1. melléklet:

33

Közlekedési megalapozó munkarész (tervlap: m=1:200 000)


4

2009


I. RENDELETTEL JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ...../.....(....) KR. SZÁMÚ RENDELETE JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYZATÁRÓL, TÉRSÉGI SZERKEZETI TERVÉRŐL ÉS ÖVEZETEIRŐL A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) felhatalmazása és a Területfejlesztésről és területrendezésről szóló többször módosított 1996. évi XXI. törvény 11. § (2) bekezdés b.) pontjában foglalt felhatalmazás alapján az Országos Területrendezési Tervről szóló, 2008. évi L. törvénnyel módosított 2003. évi XXVI. törvénnyel (továbbiakban OTrT) összhangban Jász-Nagykun-Szolnok megye területrendezési tervéről a következő rendeletet (továbbiakban: Rendelet) alkotja. A Rendeletben bekeretezett kis dőltbetűs szövegrészek nem alkotják e Rendelet részét, azok az Országos Területrendezési Tervről szóló 2008. évi L. törvénnyel módosított 2003. évi XXVI. törvény vonatkozó idézetei.

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Rendelet célja

1. § A Rendelet célja, hogy meghatározza Jász-Nagykun-Szolnok megye egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a műszaki infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható térségfejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve természeti erőforrások védelmére, és fenntartható használatára.

A Rendelet hatálya

2. § A Rendelet hatálya Jász-Nagykun-Szolnok megye teljes közigazgatási területére terjed ki.

II. Fejezet

A MEGYE TÉRSÉGI SZERKEZETI TERVE 3. § /1/ A megye Térségi Szerkezeti Tervét M=1:100 000 méretarányban a Rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. /2/ A Térségi Szerkezeti Terv szerint meghatározott megyei területfelhasználási kategóriák a) erdőgazdálkodási térség b) mezőgazdasági térség c) vegyes területfelhasználású térség d) városias települési térség e) hagyományosan vidéki települési térség f) vízgazdálkodási térség g) építmények által igénybe vett térség 6.§ (2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni; b) a mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhet ő ki; c) vegyes területfelhasználású térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület vagy erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület kivételével lakóterület kijelölhető; d) a városias települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható; e) a hagyományosan vidéki települési térség a nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység kivételével bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható;


5

2009

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE – VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG f) a vízgazdálkodási térséget legalább 90%-ban vízgazdálkodási terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki; g) az építmények által igénybe vett térséget az adott építmény jellege szerinti települési területfelhasználási egységbe kell sorolni.

/3/ Az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az országos és térségi jelentőségű egyedi építmények elhelyezkedését az 1. számú rajzi melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig a 2. számú melléklet tartalmazza. /4/ A térségi szerkezeti terven nem szereplő, külön jogszabályban meghatározott térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények területi elhelyezése a területrendezési tervbe történő beillesztéssel az állami főépítész térségi területfelhasználási engedélye alapján történhet.

III. Fejezet

TÉRSÉGI ÖVEZETI SZABÁLYOK

4. § /1/ A megye Térségi Övezeteinek területét M=1:100 000 méretarányban a Rendelet 3. számú mellékletei tartalmazzák az alábbiak szerint a) Magterület övezete (I.3.1 sz. melléklet) 17. § (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület a külön jogszabály szerinti területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (3) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájbaillesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni . (4) Az övezetben a közlekedési infrastruktúra hálózatok elemeinek nyomvonala a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. (5) Az övezetbe tartozó település helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében elő kell írni a tájszerkezetbe illeszkedő beépítési mód, a tájra jellemző építészeti hagyományok és építmények megőrzését és ezek követelményeit . (6) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető.

b) Ökológiai folyosó övezete (I.3.1 sz. melléklet) 18. § (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a) a települési területet az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja . (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület a külön jogszabály szerinti területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (3) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájbaillesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni . (4) Az övezetben a közlekedési infrastruktúra hálózatok elemeinek nyomvonala az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. (5) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető.

c) Pufferterület övezete (I.3.1 sz. melléklet) 19. § Pufferterületen a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti.

d) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek övezete (I.3.2 sz. melléklet) 13/A. § Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki.


6

2009

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE – VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG e) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek övezete (I.3.3 sz. melléklet) 13/B. § (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges.

f) Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete (I.3.3 sz. melléklet) 19/A. § Az övezetbe tartozó területeken beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki.

g) Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete (I.3.4 sz. melléklet) 20. § A térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetben a roncsolt felületek újrahasznosítása, a tájrendezés az érintett települések egymással összehangolt településrendezési eszközeiben meghatározott újrahasznosítási cél alapján történhet.

h) Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete (I.3.5 sz. melléklet) 14/A. § (1) Az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória jelölhető ki, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (2) Az övezetbe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (3) Az építési övezetre, vagy övezetre vonatkozóan meg kell határozni az ott elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. (4) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. (5) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájbaillesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával — beleértve a felszín alatti vonalvezetést is — kell elhelyezni.

i)

Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete (I.3.5 sz. melléklet)

21.§ (1) A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, amely a természeti adottságok és a kulturális örökség által meghatározott tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (2) A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetébe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá a helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, ami a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. Az építési övezetnek, vagy övezetnek az építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. (4) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájbaillesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni. (5) A településszerkezeti tervben, a szabályozási tervben és a helyi építési szabályzatban ki kell jelölni a településkép-védelmi terület határát, amely a tájképi értéket képező kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő területeket, az ökológiai hálózat területeit, az országos és a helyi védelem alatt álló természetvédelmi területeket, azok környezetét, valamint a település arculatát, karakterét meghatározó fontos területeket tartalmazza.

j)

Világörökség és világörökség várományos terület övezetei (I.3.6 sz. melléklet)

22/A. § (1) Világörökség és világörökség várományos terület övezetben a területfelhasználás módjának és mértékének összhangban kell lennie a kezelési tervben meghatározott célokkal. (2) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek területe nem bővíthető. (3) Az övezetben közlekedési infrastrukturális hálózatokat és építményeket a kulturális örökségi értékek sérelme nélkül, területi egységét megőrizve, látványuk érvényesülését elősegítve kell elhelyezni. (4) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájbaillesztett módon, a világörökségi területek védelmét nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni.

k) Történeti települési terület övezete (I.3.6 sz. melléklet) 22/B. § (1) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeiben ki kell jelölni a településkép-védelmi terület határát, amely a védendő területegységeket – különösen a történeti településközpontot, a történeti kertet, a jelentős régészeti lelőhelyet, az országos és helyi védelem alatt álló területeket, valamint ezek környezetét, védőövezetét – foglalja magában.


7

2009

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE – VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG (2) Történeti település helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének tartalmaznia kell a településkép-védelmi terület értékőrző fejlesztését elősegítő, a történeti településkép megőrzését, illetve új építmények illeszkedését biztosító szabályokat. (3) Történeti településkép érvényesülését befolyásoló, a kialakult településszerkezetet, településkaraktert megváltoztató, nagy kiterjedésű építmény elhelyezésére vonatkozó építési-műszaki tervhez a külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell készíteni.

l)

Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete (I.3.7 sz. melléklet)

15. § A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetében bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.

Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete (I.3.8 sz. melléklet) 16. § Felszíni vizek szennyezésre érzékeny vízgyűjtő területén keletkező, illetve a vízgyűjtőn kívül keletkezett szennyvizek vízgyűjtő területre történő be- vagy kivezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell. (Lásd 5.§)

m) Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete (I.3.9 sz. melléklet) 16/A. § Az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezetét a településrendezés eszközeiben tényleges kiterjedésének megfelelően kell lehatárolni, és az építési övezetre, vagy övezetre szabályokat megállapítani.

Az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület településrendezés eszközeiben történő kijelölése és szabályozása során figyelembe kell venni, hogy a) az OTrT 17. § /6/ bekezdése szerint magterület övezetében b) az OTrT 18. § /5/ bekezdése szerint ökológiai folyosó övezetében c) az OTrT 22/A. § /2/ bekezdése szerint világörökség és világörökség várományos terület övezetében új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek területe nem bővíthető. n) Együtt tervezhető térségek övezete (I.3.10 sz. melléklet) 16/B. § (1) Az együtt tervezhető térségek övezetébe tartozó települési önkormányzatok településfejlesztési és településrendezési feladataik összehangolt ellátásához – törvényben meghatározott – közös egyszerűsített településszerkezeti tervet készíthetnek. (2) A közös egyszerűsített településszerkezeti tervnek az egyes településekre vonatkozó részeit az érintett települési önkormányzatok határozattal fogadják el.

o) Kiemelt jelentőségű meglévő honvédelmi területek övezete (I.3.11 sz. melléklet) 16/C § (1) A kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezetét a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben a tényleges kiterjedésének megfelelően kell lehatárolni 16/C § (2) Az (1) bekezdésben kijelölt területeket településszerkezeti tervben beépítésre szánt, vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület területfelhasználási egységbe kell sorolni.

p) Honvédelmi terület övezete (I.3.11 sz. melléklet) 27/A § A honvédelmi terület övezetét a településszerkezeti tervben beépítésre szánt, vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület területfelhasználási egységbe kell sorolni.

q) Rendszeresen belvízjárta terület (I.3.12 sz. melléklet) 23. § A rendszeresen belvízjárta terület övezet által érintett települések településrendezési eszközeinek készítése során, a vízügyi hatóság adatszolgáltatása alapján belvízrendezési munkarészt is készíteni kell. Az övezet területén beépítésre szánt terület csak kivételesen, a belvízrendezési munkarészben meghatározott feltételek teljesülése esetén jelölhetők ki.

r)

Nagyvízi meder övezete (I.3.12 sz. melléklet)

24. § Nagyvízi meder övezet területén beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.

s) Földtani veszélyforrás területének övezete (I.3.4 sz. melléklet) 25. § Földtani veszélyforrás területének övezetébe tartozó település veszélyeztetett területein a település településszerkezeti tervében beépítésre szánt terület csak kivételesen, geológiai szakvélemény alapján jelölhető ki.

t)

Széleróziónak kitett terület által érintett települések övezete (3.13 sz. melléklet)

27. § Széleróziónak kitett terület övezetbe tartozó települések veszélyeztetett területein olyan területfelhasználást kell előírni a települések településszerkezeti tervében, és a helyi építési szabályzatban olyan építési övezeti, övezeti előírást kell meghatározni, amely a szélerózió mértékét csökkenti.


8

2009

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE – VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 5. § Az OTrT 16. § alapján a felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezetében a következő szabályokat kell alkalmazni: a) Az övezet területén lévő vízfolyást az övezeten kívülről érkező tisztított szennyvíz befogadójaként nem lehet felhasználni. Amennyiben a meglévő hálózat befogadója az övezeten belül található, akkor a hálózat üzemeltetőjét kötelezni kell az övezetre vonatkozó szennyvíztisztítási követelmények betartására. b) Az övezet területén lévő szennyvíztisztító telepre az övezeten kívül keletkezett szennyvíz akkor vezethető, ha a szennyvíztisztító telep az övezetre vonatkozó szennyvíztisztítási követelményeknek megfelel. c) Az övezet területén a szennyvizek befogadásába való közvetlen bevezetésére vonatkozó egyéb védett területek befogadója szerint meghatározott kibocsátási határértékeket a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet 2. számú melléklete szerint kell meghatározni. 6. § Az egyes települések I.3.1-I.3.13 számú melléklet szerinti övezetekkel való érintettségét a rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

IV. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 7. § Települési térség területének kell tekinteni a Rendelet hatályba lépése előtt érvényben lévő településrendezési tervekben meghatározott belterület és az ahhoz közvetlenül kapcsolódó, vagy azzal szerves egységet képező, jellemzően beépítésre szánt területek együttes területét. Településrendezési terv hiányában települési térségnek kell tekinteni az ingatlan-nyilvántartás szerinti belterületet, az ahhoz szervesen kapcsolódó művelésből kivett és jogszerűen beépített területeket, továbbá az önálló belterületként nyilvántartott lakott helyeket. 8. § (1)E rendelet ………………-én lép hatályba. (2) A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területrendezési Tervről szóló 18/ 2004.(XI.9.) számú rendelete hatályát veszti. (3) A (2) bekezdés ………….-én hatályát veszti.

Rentzné Dr. Bezdán Edit főjegyző


Fejér Andor a közgyűlés elnöke

9

2009

I.1. SZ. MELLÉKLET

TÉRSÉGI SZERKEZETI TERV (TERVLAP M=1: 200 000)

A TERVLAP MEGNYITÁSÁHOZ KATTINTS IDE! VÁROS-TEAMPANNON KFT

2009


I.2.SZ. MELLÉKLET

MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA-HÁLÓZATOK ÉS EGYEDI ÉPÍTMÉNYEK ÁLTAL IGÉNYBE VETT TÉRSÉGEK VÁROS-TEAMPANNON KFT

2009


2. SZ. MELLÉKLET Országos kategória (OTrT)

A megyét érintő szerkezeti elemek

Új gyorsforgalmi közúti kapcsolatok - M4: (Vecsés térsége és Ecser (M0)) – Szolnok – (Püspökladány – Nagykereki térsége – Románia) - M44: (Kecskemét térsége) – Gyorsforgalmi Kunszentmárton térsége – Békéscsabaút Gyula)

- M8: ((Ausztria-Szentgotthárd térsége-

Veszprém-Enying térsége-Sárbogárd térsége-Dunaújváros-Kecskemét térsége) – Szolnok – (Füzesabony térsége) Meglévő főúti kapcsolatok: - 4. sz. főút: (Budapest – Cegléd) – Szolnok – (Püspökladány – Debrecen – Hajdúhadház – Nyíregyháza – Kisvárda – Záhony – (Ukrajna) illetve a Püspökladánytól induló 42. sz. főút Berettyóujfalu-BiharkeresztesNagyvárad (Románia) irányába - 44. sz. főút: Kecskemét (5. sz. főút) – Békéscsaba – Gyula – (Románia) - 31. sz. főút: (Budapest – Nagykáta) – Jászberény – (Dormánd (33. sz. főút)) - 32. sz. főút: (Hatvan (M3)) – Jászberény – Szolnok (4. sz. főút) - 33. sz. főút: (Füzesabony (3. sz. főút)) – Tiszafüred – (Debrecen (4. sz. főút))

Főút

Térségi jelentőségű kategória

Térségi mellékút

A megyét érintő szerkezeti elemek Meglévő térségi mellékút: - Jászfényszaru – Zsámbok - Jászárokszállás – Jászberény - Jászberény – Farmos – Tápiószentmárton - Jászszentandrás – Jászapáti - Jászapáti – Jászladány – Szászberek (32-es út) - Jászkisér – Besenyszög – Szolnok - Szolnok – Tiszajenő – Tiszakécske - Törökszentmiklós – Kengyel – Rákócziújfalu (442-es út) - Tiszaföldvár – Mezőhék – Mezőtúr - Mezőhék – Öcsöd - Mezőtúr – Túrkeve – Kisújszállás - Karcag – Kunmadaras - Tiszafüred – Abádszalók – Kunhegyes - Kenderes - Bánhalma Új térségi mellékúti kapcsolatok: - Jászárokszállás – Adács - Jászfényszaru – 3108. sz. főút, Pusztamonostor - Jászkisér – Jásztelek - Jászapáti – Jászalsószentgyörgy - Kétpó – Kengyel – Szolnok

- 34. sz. főút: Tiszafüred – Kunhegyes – Fegyvernek (4. sz. főút)

- Tiszafüred – Tiszabábolna

- 45. sz. főút: Kunszentmárton (44. sz. főút) – (Szentes – Hódmezővásárhely

- Tiszafüred – Abádszalók – Tiszaroff – komp – Tiszasüly – 3225. j.ök. út /korrekció: Tiszaderzs, Abádszalók/

- 46. sz. főút: Törökszentmiklós (4. sz. főút) – Mezőtúr – (Gyomaendrőd – Mezőberény (47. sz. főút)) - 442. sz. főút: Szolnok (4. sz. főút) – Martfű – Tiszaföldvár – Kunszentmárton (44. sz. főút) Új főúti kapcsolatok:

-

(Budapest (M0) – Nagykáta térsége) – Jászberény – Újszász térsége (32. sz. főút)

- (Albertirsa (4. sz. főút) – Tápiószentmárton – Nagykáta) Jászfényszaru (32. sz. főút)

-

-

(Gyöngyös (3. sz. főút) – Karácsond – Heves – Kisköre) – Kunhegyes – Kenderes (4. sz. főút) Törökszentmikós (46. sz. főút) – Martfű térsége (442. sz. főút)

- Kisújszállás – Túrkeve – Mezőtúr – (Szarvas (44. sz. főút))

- Túrkeve – Dévaványa

- Karcag – Kunhegyes 34. sz. főút - Jászszentandrás – Boconád - Kétpó – Mezőhék - Jászalsószentgyörgy – Jászladány – Kőtelek, Tisza-híd – Kunhegyes, 34. sz. főút

- Jászárokszállás – Csány Főúti paraméterekkel kiépítendő település elkerülőszakaszok (térségi mellékút) meglévő főúton: 4. sz. főút: Törökszentmiklós, Kenderes 32. sz. főút: Alattyán, Jászalsószentgyörgy, Jásztelek Elkerülők térségi mellékúthálózaton: Jászárokszállás, Jászladány, Abádszalók, Tiszaderzs

- Kunmadaras (34. sz. főút) – Karcag –

(Füzesgyarmat – Szeghalom (47. sz. főút))


2009

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE – VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG Országos kategória (OTrT)

Meglévő főutak tervezett településelkerülőszakaszai




4. sz. főút: Fegyvernek 31. sz. főút: Jászberény, Jászjákóhalma, Jászapáti 32. sz. főút: Pusztamonostor, Jászberény 34. sz. főút: Kunmadaras, Kunhegyes 45. sz. főút: Kunszentmárton 46. sz. főút: Törökszentmiklós, Mezőtúr 442: sz. főút: Szolnok, Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Martfű

Tiszán: Meglévő: - Tiszafüred (33. sz. főúton) - Tiszafüred (vasúti híd) - Szolnok (4. sz. főút elkerülő) - Szolnok (Vasúti híd)

Tiszán: Meglévő - Tiszabura (3209. sz. úton és vasúton) - Szolnok (Centrum-4. sz. főúti elkerülő út)

Tervezett: - Kisköre (és Tiszabura) (új főúti kapcsolat) - Tiszapüspöki (M4) - Szolnok térsége (Horvátország)Gyékényes térsége-Budapest [Ferihegy] – Záhony térsége – (Ukrajna) nagysebességű vasútvonalon)

Gyorsforgalmi úton, főúton és vasúti törzshálózaton lévő és Hármas-Körösön: tervezett nagy híd Meglévő - Kunszentmárton (44. sz. főút) - Kunszentmárton (vasúti híd)

Térségi mellékúton, és vasúti mellékvonalon lévő és tervezett híd

Tervezett - Kőtelek térsége (JászalsószentgyörgyKőtelek-Kunhegyes új regionális út) - Szolnok (Szolnok-kelet – 4. sz. főút) - Szolnok (442 sz. főút) Hármas-Körösön: Meglévő - Mezőtúr (Mezőtúr-Pusztabánréve vasúti mellékvonal) - Öcsöd (44. sz. főút-Mezőhék-46. sz. főút) Hortobágy-Berettyón:

Tervezett - Kunszentmárton (M44) - Mezőtúr (Új főúti kapcsolat)

- Mezőtúr (46. sz. főút – Tiszaföldvár úton) - Túrkeve (Túrkeve-Dévaványa úton)

Hortobágy-Berettyón: Meglévő - Mezőtúr (46. sz .főút) - Mezőtúr (vasúti híd) Térségi jelentőségű logisztikai központ

Tervezett nagysebességű vasútvonal A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonal

- (Horvátország)-Gyékényes térségeBudapest [Ferihegy] – Záhony térsége – (Ukrajna) (V. sz. transzeurópai közlekedési folyosó hazai szakasza)

Vasúti mellékvonal

- Szolnok - Kunmadaras - (Vámosgyörk) – JászárokszállásJászapáti-Újszász - (Kál-Kápolna-) Abádszalók-Kisújszállás - Karcag-Tiszafüred - Mezőtúr – (Szarvas – Orosháza) - Szolnok – Tiszajenő – (LakitelekKiskunfélegyháza) - (Kecskemét-Lakitelek-) TiszasasKunszentmárton

- (Budapest) – Szolnok – (Debrecen – Nyíregyháza - Záhony) - (Budapest) – Szolnok – (Békéscsaba - Lőkösháza)


II

2009


Egyéb országos törzshálózati vasútvonal

Kereskedelmi (nemzetközi) repülőtérré fejleszthető repülőtér Közös felhasználású katonai és polgári repülőtér



- (Hatvan) – Újszász - (Füzesabony) – Tiszafüred – (Debrecen) - Tiszatenyő – Kunszentmárton – (Szentes – Hódmezővásárhely – Makó)

- Kunmadaras

Térségi jelentőségű nyilvános kereskedelmi repülőtér

- Szolnok

3. sz. Kelet - magyarországi kerékpárút: 3.A: (Budapest – Fót – Mogyoród – Szada – Gödöllő – Zagyvaszántó – Gyöngyöspata – Gyöngyös – Markaz – Kisnána – Egerszalók – Eger – Mezőkövesd – Poroszló) – Tiszafüred – (Hortobágy – Nádudvar – Hajdúszoboszló – Debrecen – Nyírábrány – Nyírbátor – Csengersima – Tiszabecs)

Országos kerékpárút törzshálózat eleme


4. sz. Tiszamente kerékpárút (11-es jelű Euro Velo®): 4.A: ((Szlovákia) – Tornyosnémeti – Hidasnémeti – Gönc – Telkibánya – Bózsva – Pálháza – Füzérradvány – Mikóháza – Sátoraljaújhely – Sárospatak – Bodrogolaszi – Vámosújfalu – Olaszliszka – Szegilong– Szegi – Bodrog – Kisfalud – Bodrogkeresztúr – Tarcal – Tokaj – Tiszaladány – Tiszatardos – Tiszalök – Tiszadada – Tiszadob – Tiszaújváros – Térségi Tiszapalkonya – Tiszatarján – Tiszakeszi – Ároktő kerékpárút– Tiszadorogma – Tiszabábolna – Poroszló – hálózat eleme Sarud – Kisköre) – Tiszasüly – Kőtelek – Nagykörû – Szolnok – Tószeg – Tiszavárkony – Tiszajenő – (Tiszakécske –Lakitelek – Tiszaalpár – Csongrád – Baks – Ópusztaszer –Sándorfalva – Szeged – Röszke – (Szerbia)) 4.D: Tiszaújváros – Tiszacsege – Tiszafüred – Abádszalók – Kisköre 42. sz. Alföldi kerékpárút: Tiszafüred–Karcag–(Füzesgyarmat– Szeghalom–Vésztő–Doboz–Sarkad) 31. sz. Zagyvamenti kerékpárút: (Zagyvaszántó–Hatvan)–Jászberény–Szolnok 32. sz. Jászok, kiskunok földje kerékpárút: Jászberény–(Cegléd–Nagykőrös–Kecskemét– Bugacpusztaháza)


III

- Szolnok

- (Hatvan) – megyehatár – Jászfényszaru – Jászberény - (Szentlőrinckáta) – megyehatár – Jászberény- Jászapáti – megyehatár – (Heves) - 3203. sz. út – Jászdózsa – 31. sz. főút - (Boconád) – megyehatár – Jászszentandrás – Jászapáti – Jászkisér – 3224. sz. út - Jászberény – Jásztelek – Jászkisér - Jászalsószentgyörgy – Jászladány – Tiszaroff – Kunhegyes – Kunmadaras - Abádszalók – Kunhegyes – Kenderes – Kisújszállás – Túrkeve – Mezőtúr – (Szarvas) - Szolnok – Martfű – Kunszentmárton – Szelevény – megyehatár – (Csongrád) - (Lakitelek) – megyehatár – Tiszakürt – Kunszentmárton – Öcsöd – (Szarvas) – Mezőtúr [Túlakörös] – megyehatár – (Gyomaendrőd) - Rákóczifalva – Vezseny – Martfű – Mezőtúr – megyehatár – (Gyomaendrőd) - (Abony) – megyehatár – Szolnok – Szajol – Törökszentmiklós – Kenderes – Kisújszállás – Karcag – megyehatár – (Püspökladány) - Törökszentmiklós – Kétpó – Mezőtúr - (Kisköre) – megyehatár – Tiszaroff – Tiszabő - Tiszapüspöki – Szolnok - Tiszaörs – Nagyiván – Tiszafüred[Kócsújfalu] – (Egyek) - Kisújszállás – Örményes – Fegyvernek – Nagykörű - Törökszentmiklós – Martfű – Cibakháza – Tiszakürt - (Tápiógyörgye) – megyehatár – Újszász – Zagyvarékas

2009


A szakasz (fkm-fkm)

A vízi út osztálya

Tisza*

544-403 (Tokaj – Kisköre)

III

Tisza

403-254 (Kisköre – Csongrád)

II

Kettős- és Hármas-Körös*

23-0 és 91-0

II

Hortobágy – Berettyó főcsat.

7-0

II

Térségi közforgalmú kikötő - Szolnok Személyforgalmi kikötő

Kompátkelőhely

Kiserőmű 750 kV-os átviteli hálózat távvezeték eleme 400 kV-os átviteli hálózat távvezeték eleme 220 kV-os átviteli hálózat távvezeték eleme

Nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezeték


A VÍZI ÚT NEVE Nemzetközi és országos jelentőségű vízi út

Országos közforgalmú kikötő



- Martfű, - Tiszafüred - Abádszalók, - Kunszentmárton, Mezőtúr, Nagykörű, Rákóczifalva, Öcsöd, Tiszabura, Tiszaroff, Tiszapüspöki, Tiszasas, Tiszakürt, Tiszainoka, Tiszapüspöki, Tiszaszőlős Tiszán: - Tiszafüred – Tiszabábolna (BAZ megye) - Tiszaroff – Tiszasüly - Nagykörű – Fegyvernek - Nagyrév – Tiszakécske (Bács-Kiskun megye) - Vezseny - Szászberek - Szolnok

- Albertirsa – országhatár – (Ukrajna)

(Albertirsa) – Szolnok – (Békéscsaba) (Debrecen) – Szolnok (Sajószöged )– Szolnok Szolnok – Albertirsa-Békéscsaba távvezeték felhasítási pontja - Szolnok – (Szeged) -

Az átvitelt befolyásoló 120 kV-os elosztó hálózat

- Szolnok – Törökszentmiklós - Szolnok – Újszász – Jászfényszaru – Hatvan - Jászfényszaru – Nagykáta - Szolnok – Cegléd - Szolnok – Martfű – Mezőtúr – (Szarvas) - Szolnok – (Városföld) - Tiszafüred – Karcag – Kisújszállás – Túrkeve – Mezőtúr

- (Detk) – Szolnok - (Sajószöged) - Szolnok

- (Ukrajna) – országhatár – Vásárosnamény – Tiszaújváros – Füzesabony – Szolnok – Százhalombatta - (Ukrajna) – országhatár – Vásárosnamény – Tiszaújváros – Zsámbok – Vecsés – Százhalombatta - Tiszaújváros – Százhalombatta - (Ukrajna) – országhatár – Fényeslitke – Tiszaújváros – Százhalombatta - (Ukrajna) – országhatár – Vásárosnamény – Hajdúszoboszló – Mezőtúr – Városföld - Mezőtúr – Szeged – országhatár – (Szerbia)


IV

Térségi szénhidrogén szállítóvezeték

- (Csány) – Jászberény - (Nagyfüged – Tarnaörs) – Jászdózsa – Jánoshida – Besenyszög - Jánoshida – Jászboldogháza - Jászdózsa – Jászkisér - (Abony) – Újszász – Szászberek - (Cegléd) – Szolnok – Törökszentmiklós – Fegyvernek – Kenderes – Karcag – (Nádudvar) - Szolnok – Vezseny - Szolnok – Martfű – Mezőhék - Martfű – Rákóczifalva - Törökszentmiklós – Mezőtúr – Túrkeve - Fegyvernek – Kuncsorba - Fegyvernek – Tiszabura - Kenderes – Kisújszállás - Kenderes – Kunhegyes - Kenderes – Kunmadaras – Tiszaörs – (Egyek) - Tiszaörs – Abádszalók - Tiszaörs – Nagyiván - (Egyek) – Tiszaszőlős - Kunszentmárton – (Tiszaug) - Kunszentmárton – Tiszaföldvár - (Tiszaörs) – Jászszentandrás - (Tiszaörs) – Jászárokszállás

2009




Elsőrendű árvízvédelmi fővonal

- 08.12. Jászjákóhalma-káli - 08.13. Jászdózsa-káli egy szakasza (Ágóipatak) - 09.01. Tiszafüred-Tiszakeszi - 10.01 Lakitelek-Tószegi - 10.02. Szolnok-Újszász-szórói - 10.03. Doba-kanyari - 10.04. Kiskörei-tározó menti - 10.05. Csongrád-nagyrévi - 10.06. Tiszaföldvár-pityókai - 10.07. Fegyvernek-ledencei - 10.08. Csongrád-bánrévei - 10.09. Mezőtúr-himesdi - 10.10. Pusztaecseg-őzesi - 10.11. Szászberek-jászberényi - 11.08. Szentes-Öcsödi - 12.01. Szarvasi - 12.06. Ecsegfalvi

Másodrendű árvízvédelmi fővonal

-

Jásztelek, Jászberény, Jászkisér, Kunszentmárton, Öcsöd

Folyami nagyműtárgy

- Mezőtúr (Hortobágy-Berettyó árvízkapu) - Tiszabura (Kiskörei duzzasztómű)

Térségi hulladéklerakó hely

-

Jásztelek, Karcag, Kétpó, Tiszafüred Szelevény


1. Jászsági főcsatorna meghosszabbítása (Kisköre, Jászapáti, Jászdózsa, Alattyán) 2. Meglévő szükségtározók Zagyván, Tarnán: Borsóhalmi szükségtározó (Jászjákóhalma, Jászberény) Országos jelentőségű meglévő szükségtározók, megvalósuló árvízi tározók és új vízi létesítmények

Zagyván: Zagyva jobb parti (Jászberény, Jásztelek, Jánoshida) 3. A VTT I. ütemben megvalósuló árvízi tározó - Hanyi-Tiszasülyi (Jászkisér, Tiszasüly, Pély (Heves m.) - Nagykörűi víztározó (Csataszög, Kőtelek, Nagykörű) - Tiszaroffi árvízi tározó (Tiszabő, Tiszagyenda, Tiszaroff) - Nagykunsági árvízi tározó (Abádszalók, Kunhegyes, Tiszabura, Tiszagyenda) 4. 10 millió m3-t meghaladó térfogattal tervezhető tározási lehetőség Hortobágyi főcsatornán: Ágotai-tározó (Karcag, Nádudvar)


V

2009

I.3.SZ. MELLÉKLET

AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERVRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNYBEN ELŐÍRT ORSZÁGOS ÉS TÉRSÉGI ÖVEZETEK TERVLAPJAI

A TERVLAPOK MEGNYITÁSÁHOZ KATTINTS IDE!


2009


I.4.SZ. MELLÉKLET

TELEPÜLÉSEK I.3.1-1.3-13.SZ. MELLÉKLETEK SZERINTI ORSZÁGOS ÉS MEGYEI ÖVEZETEKKEL VALÓ ÉRINTETTSÉGE VÁROS-TEAMPANNON KFT

2009

A RENDELET 4. SZ. MELLÉKLETE: TELEPÜLÉSEK I.3.1-I.3.13. SZ. MELLÉKLET SZERINTI ORSZÁGOS ÉS MEGYEI ÖVEZETEK ÁLTALI ÉRINTETTSÉGE

A rendelet I.3.1.

I.3.3.

I.3.2.

I.3.4.

I.3.6.

I.3.5.

I.3.7.

I.3.8.

I.3.9.

I.3.10.

I.3.11.

I.3.12.

I.3.13.

kistérség

számú rendelete alapján

Országos ökológiai hálózat Település

Magterület

Pufferterület

Jászberényi

Ökológiai folyosó

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Jászberény

x

Jászfényszaru

x

Alattyán

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Jászjákóhalma

x

x

x

x

x

x

Jászkisér

x

x

x

x

x

x

Jászladány

x

x

x

Karcag

x

Kenderes

x

Kisújszállás

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Cserkeszőlő

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Öcsöd

x

Szelevény

x

x

x

Tiszainoka

x

x

x

x

x

x

x

x

Tiszakürt

x

x

Tiszasas

x

x

x

x

x

x x

x x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x

Mezőtúr

x

x

x

x

x

x

x

Túrkeve

x

x

x

x

x

x

x

Kétpó

x

x

x

x

x

x

x

Csépa Nagyrév

x

x

x

x

x

x

Berekfürdő

x

x x

x

Cibakháza

x

x

Mesterszállás

x

x

Mezőhék

x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x x

x

x

x


x x

x

x

x

Nagyvízi meder övezete

x

x

x

Tiszaföldvár

x

x

Kunmadaras Kunszentmárton

x

x

x

Pusztamonostor

x

x

x

x

Honvédelmi terület övezete

Rendszeresen belvízjárta terület övezete

x

Jászivány

x

Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete

x

x

x

Jászfelsőszentgyörgy

Jásztelek

x


x

x

x

x

Jászdózsa

x

Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület

Kiemelten Felszíni vizek Ásványi érzékeny vízminőségnyersanyagfelszín alatti védelmi gazdálkodási vízminőségvízgyűjtőterület védelmi területének övezete terület övezete övezete

Térségi VilágTörténeti jelentőségű örökség és tájképvilág-örökség- települési várományos terület védelmi terület övezete terület övezete övezete

x

x

Jászalsószentgyörgy Jászboldogháza

x

Földtani Térségi veszélyforrás komplex tájrehabili- területe által érintett tációt igénylő terület települések övezete övezete

x

Jászszentandrás

Karcagi

Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete

Jászapáti

Jászágó

Kunszentmártoni

Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete

Jászárokszállás

Jánoshida

Mezőtúri


A RENDELET 4. SZ. MELLÉKLETE: TELEPÜLÉSEK I.3.1-I.3.13. SZ. MELLÉKLET SZERINTI ORSZÁGOS ÉS MEGYEI ÖVEZETEK ÁLTALI ÉRINTETTSÉGE

A rendelet I.3.1.

I.3.3.

I.3.2.

I.3.4.

I.3.5.

I.3.6.

I.3.7.

I.3.8.

I.3.9.

I.3.11.

I.3.10.

I.3.12.

I.3.13.

kistérség

számú rendelete alapján

Országos ökológiai hálózat Település

Magterület

Szolnok

Pufferterület

x

Szolnoki

Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete x

x

x

x

Földtani Térségi veszélyforrás komplex tájrehabili- területe által érintett tációt igénylő terület települések övezete övezete

Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület

Kiemelten Felszíni vizek Ásványi érzékeny vízminőségnyersanyagfelszín alatti védelmi gazdálkodási vízminőségvízgyűjtőterület védelmi területének övezete terület övezete övezete


Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete

Térségi VilágTörténeti jelentőségű örökség és tájképvilág-örökség- települési várományos terület védelmi terület övezete terület övezete övezete

x

x

Honvédelmi terület övezete

x

x

x

x

x x

x

Nagyvízi meder övezete


x

x

x

x

x

Újszász

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Hunyadfalva

x

x

x

x

Kőtelek

x

x

x

Nagykörű

x

x

x

Rákóczifalva

x

x

x

x

Rákócziújfalu

x

x

x

x

Szajol

x

Szászberek

x

x

x

x

Rendszeresen belvízjárta terület övezete

Besenyszög Csataszög

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Tiszasüly

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Vezseny

x

x

x

x

Zagyvarékas

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Tiszafüred

x

x

x

x

x

x

x

Nagyiván

x

Tiszabura

x

x

x

x

Tiszaderzs

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

Tiszaörs

x

Tiszaroff

x

x

x

x

Tiszaszentimre

x

x

x

x

Tiszaszőlős

x

x

x

x

x

Tomajmonostora

x

Fegyvernek

x

Kengyel

x

x

x

x

Kuncsorba

x

x

x

x

x

x

x

x

Tiszabő

x

x

Tiszapüspöki

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x x x

x

x

x x

x

x x

x x

x

x

x

Örményes

Tiszatenyő

x

x

x x

x

x

x

x x

x

x

x

Törökszentmiklós

x

x

x

x

x

x

x

Kunhegyes

Tiszaigar

x

x

Abádszalók

Tiszagyenda

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x

x

x

x

x

x x

x

x

Tószeg

x

x

Tiszajenő Tiszavárkony

Tiszafüredi

Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete

Ökológiai folyosó

x

Martfű

Törökszentmiklósi


x x x

x x

x x


II. HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK .........(....) SZÁMÚ HATÁROZATA JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYZATÁHOZ, TÉRSÉGI SZERKEZETI TERVÉHEZ ÉS ÖVEZETEIHEZ KAPCSOLÓDÓ IRÁNYELVEKRŐL, AJÁNLÁSOKRÓL ÉS INTÉZKEDÉSEKRŐL II/1. IRÁNYELVEK I.1. MEZŐGAZDASÁGI TÉRSÉG Az OTrT szerint mezőgazdasági térség olyan terület-felhasználási kategória, amelybe elsősorban mezőgazdasági művelés alatt álló területek találhatók. A megye területe a történeti tájhasználatot figyelembe véve meghatározóan mezőgazdasági térségnek tekinthető, amelyet igazol az Ország Szerkezeti Terve is. A megye mezőgazdasági területeinek termőhelyi adottságai az országos átlagnak megfelelőnek vagy annál jobbnak tekinthetők, így a térségi tájszerkezetben, távlatban is kiemelkedő a mezőgazdasági térség túlsúlya. A vegyes terület-felhasználású térséggel területe kb. 60 000ha-ral csökken ugyan, de a vegyes területeken is meghatározó marad a mezőgazdasági használat, tehát a jó minőségű árutermelő gazdálkodásra alkalmas termőföldek védelmét biztosítani kell. Mezőgazdasági térség terület-felhasználási kategóriába sorolja a terv azokat az összefüggő térségeket, ahol a mezőgazdasági termelés távlatban is meghatározó marad és az erdőterületek aránya távlatban sem éri el a 10-15%-ot. A természetvédelmi oltalom alatt nem álló, rossz termőhelyi adottságú mezőgazdasági területeken ösztönözni kell ebben a terület-felhasználási egységben is az erdősítést. A természetvédelmi oltalom alatt álló mezőgazdasági területeket – halmozottan a Hortobágy és a Körös térségében – a településrendezés eszközeiben olyan korlátozott használatú mezőgazdasági terület-felhasználási egységbe célszerű sorolni, ahol épület nem létesíthető, vagy az épületek kialakítása a védelmi célokkal összhangban a természeti területek fenntartása, a természetvédelmi célú tájgazdálkodás, ismeretterjesztés, bemutatás, génmegőrzés és ehhez kapcsolódó ökoturisztikai fejlesztés érdekében történik. A Hortobágyi Nemzeti Park térségében a világörökségi védelem alatt álló puszta területén és annak védőövezetében, amelyek egyben az országos ökológiai hálózat meghatározó területei és Natura 2000 területek is, olyan komplex pusztai tájgazdálkodás fenntartása, kialakítása a cél, amely biztosítja a történelmi pusztai tájgazdálkodás - meghatározóan a hagyományos legeltetéses állattartás - fenntartását, a puszta kulturális értékeinek megőrzését. Ennek érdekében fontos feladat a történeti tájhasználatnak megfelelő gyepterületek, vizes élőhelyek ökológiai tájrehabilitációja is. Kertes mezőgazdasági területként indokolt szabályozni a települési területekhez térben és funkcionálisan szervesen kapcsolódó „szőlőhegyek”, szőlőskertek, volt zártkertek területeit. Ezen települési terület-felhasználási egység területén csak a történeti hagyományoknak megfelelő gazdasági épületek kialakításának biztosítása indokolt. Általános mezőgazdasági területként szabályozandók az árutermelő gazdálkodásra alkalmas mezőgazdasági területek, ahol a településrendezés eszközeivel is biztosítani kell a legalább egy családot eltartani képes földbirtokok megtartását, kialakítását. Biztosítani kell a mezőgazdasági majorok, üzemközpontok hagyományos funkciójuknak megfelelő fejlesztési lehetőségét, új birtokközpontok kialakításának településrendezési feltételeit. Ösztönözni kell a mezőgazdasági termékek helyi feldolgozását (pl. gyümölcs feldolgozás). A megye tanyás térségei meghatározóan árutermelésre alkalmas mezőgazdasági térségekben találhatók. Az Országos Területfejlesztési Koncepció deklarálta, hogy az Alföldre jellemző tanyás tájszerkezet egyedülálló nemzeti érték, amelynek megtartását, élővé tételét a kialakult új funkcióknak megfelelően biztosítani kell. A tanyás tájszerkezet megőrzése, a tanyák fejleszthetősége egyrészt úgy biztosítható, ha a településrendezés eszközei birtokközpontként való fejlesztésükre lehetőséget biztosítanak. Ez VÁROS-TEAMPANNON KFT

11

2009

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE – VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG azonban csak az országos építésszabályozástól való eltéréssel lehetséges, mivel az OTÉK birtokközpont kialakítására csak 1,0 ha-tól ad lehetőséget. A történeti tanyák területe azonban nem éri el az 1ha-t, ezért a településrendezési tervek készítése során kezdeményezni kell az OTÉKnál megengedőbb szabályozást, amely szerint a legalább 1500-2000 m2-es tanya is fejleszthető legyen birtokközpontként. Támogatni kell a tanyák turisztikai, üdülési célú fejleszthetőségét is. Biztosítani kell továbbá a tanyán élők falusias lakóterülettel azonos beépítési lehetőségét. A belvízelvezető csatornák rendszeres karbantartásával biztosítható a belvíz által veszélyeztetett területek rendeltetésszerű használata. A belvíz által rendszeresen veszélyeztetett területek racionális tájhasználata érdekében támogatandó a gyepterületek, vizes élőhelyek rehabilitációja, ami növeli a megye természeti, tájképi értékekben való gazdagságát. A nagy összefüggő mezőgazdasági szántóterületek tájképi tagolása érdekében a mezővédő erdősávok, külterületi fasorok védelmét és további fasorok, véderdősávok, mezsgyék telepítését ösztönözni kell.

I.2. VEGYES TERÜLETFELHASZNÁLÁSÚ TÉRSÉG Az OTrT fogalom meghatározása szerint vegyes terület-felhasználású térség „országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított terület-felhasználási kategória, amelybe a mozaikos szerkezetű erdőgazdálkodási, mezőgazdasági és települési térségek tartoznak”. Az OTrT szerint a vegyes terület-felhasználású térség területének legalább 85%-át a településszerkezeti tervben mezőgazdasági vagy erdőterület terület-felhasználási egységbe kell sorolni. Ez a terület-felhasználási kategória tehát rugalmasabb szabályozási lehetőséget biztosít a települések számára az erdőgazdálkodási és mezőgazdasági térséggel szemben, amelyeket 85%ban kell erdőterületként, illetve mezőgazdasági területként kijelölniük a településeknek a rendezési terveikben. Az OTrT az Ország Szerkezeti Tervében meghatározóan a Tisza-tó térségében és a Tisza mentén jelölt ki vegyes terület-felhasználású térséget, továbbá mozaikosan a Körös mentén és a Jászság erdőgazdálkodási térségeihez kapcsolódóan. A megye szerkezeti terve az OTrT nyújtotta szabályozási lehetőségek figyelembe vételével a Tisza mentén és a Körös mentén a vegyes területfelhasználású térség összefüggő rendszerét alakította ki, ezzel is hangsúlyozva a Tisza-tó, Tisza, Körös térségi szerkezeti jelentőségét. A Tisza-tó és a folyók mentén a vegyes területek rendszerével is hangsúlyozza a terv ezen térségek táj- és természetvédelmi, ökológiai, tájképvédelmi jelentőségét, ahol az erdőterületek arányának növelése a biológiai sokféleség mellett a tájkép változatosabbá tétele szempontjából is meghatározóan fontos. A Tisza-tó mentén az üdülőterületek táji környezetének változatosabbá tétele mellett a környezetminőség javítását is szolgálja az erdőfejlesztés és a környezetkímélő tájhasználat. A folyók és a Tisza-tó mentén tehát olyan komplex tájgazdálkodás kialakítása a cél, amely az árvízvédelmet, a vizek védelmét, a biológiai sokféleség megőrzését és fejlesztését, a vízi turizmust, a turizmus számára vonzó, változatos tájkép fenntartását, kialakítását szolgálja. Fontos feladat továbbá a történelmi hagyományokon alapuló környezetkímélő ártéri tájgazdálkodás, a hullámtéri mezőgazdasági területek természetkímélő használata, a vizes élőhelyek rekultivációja. Ebbe a tájszerkezeti egységbe tartoznak a hullámterek és vízgazdálkodási térségként a holtágak is, amelyek hasznosítása, revitalizációja során a táji- természeti értékek mellett vizsgálni kell a holtágak turisztikai, ökoturisztikai hasznosítási lehetőségeit is. A megye más területein mozaikosan kijelölt vegyes terület-felhasználású térségeiben a racionális földhasználat elvének megfelelően a kedvezőtlen termőhelyi adottságú, gazdaságosan nem művelhető termőföldek erdősítése meghatározó cél lehet. A terv a Tisza menti vegyes tájszerkezeti egység részeként jelölte ki a VTT I. ütemében megvalósuló árvízi tározók területét is. Ezek a vízgazdálkodási létesítmények ugyanis az árvízvédelem mellett meghatározóan mezőgazdasági hasznosításúak, de területükön az erdőgazdálkodásnak, sőt a turizmusnak is jelentős szerepe lehet a jövőben. A vegyes terület-felhasználású térség területét (az OTrT szerinti 33 400 ha-t megtartva) a megye szerkezeti terve 94 700 ha-os, meghatározóan szervesen összefüggő térségként jelölte ki, ahol a komplex ártéri tájgazdálkodás térségi (vagy akár régiószintű) fejlesztési koncepciójának (fejlesztési tervének) kidolgozása lenne célszerű.


12

2009

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE – VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG I.3. ERDŐGAZDÁLKODÁSI TÉRSÉG Erdőgazdálkodási térség az OTrT fogalom meghatározása szerint: „országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított terület-felhasználási kategória, amelyben olyan meglévő erdőterületek, valamint erdőtelepítésre alkalmas területek találhatók, amelyek erdőgazdálkodásra való alkalmassága termőhelyi viszonyaik alapján kedvező és az erdőtelepítés környezetvédelmi szempontból is szükséges vagy indokolt.” A megye erdősültsége az országos átlaghoz képest rendkívül alacsony (6,3%), ezért az erdőterületek arányát feltétlenül növelni kell. Térségi szinten azonban – a folyók hullámterét kivéve – nem lehet összefüggő erdőfejlesztésre területeket kijelölni, mert ezzel a történeti hagyományokon alapuló árutermelő mezőgazdasági termelést korlátoznánk. Részben ez az oka annak, hogy az OTrT az Ország Szerkezeti Tervében csak a Tisza hullámterén és Jászberény térségében jelölt ki összesen 25 600ha erdőgazdálkodási térséget. A megye szerkezeti terve által kijelölt 31 800ha erdőgazdálkodási térség is kisebb a meglévő 35 163ha erdőterületnél. Ennek oka az, hogy az OTrT 5. §-a szerint a megyei területrendezési terv erdőgazdálkodási térségként 50ha-nál kisebb területeket nem jelölhet ki. Ez rendkívül sajnálatos, mivel az erdők jelentős hányada 50ha-nál kisebb, így ezek az erdők vegyes felhasználású, vagy mezőgazdasági térség terület-felhasználási kategóriába kerültek. A településrendezés során azonban lehetőség van – az OTrT térségi terület-felhasználási kategóriákra vonatkozó szabályai keretében – az összes erdőterület erdőtörvénnyel összhangban lévő ábrázolására. A térségi szerkezeti terv az OTrT-vel összhangban a Tisza mentén és Jászberény-Jászfényszaru térségében jelölt ki nagyobb összefüggő erdőgazdálkodási térséget. A megye többi területén az erdőgazdálkodási térség mozaikos területei találhatók meg. A Tisza menti erdőgazdálkodási térség jelentős része az országos ökológiai hálózat része, védett természeti terület, továbbá a Natura 2000 madárvédelmi és természet-megőrzési terület. Ennek megfelelően ezekben a térségekben az erdőgazdálkodást, a táj- és természetvédelmi, ökológiai érdekekkel összhangban kell folytatni. Ezen ökológiai rendszer területén biztosítani kell a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos erdőállományok fenntartását és ösztönözni kell a tájidegen erdőállományok fokozatos lecserélését honos állományokra. A Tisza menti erdőterületeknek turisztikai és tájképi jelentősége is van, ezért ebben a térségben fokozottan érvényesítendő a több funkciójú erdőgazdálkodás elve. A megye más területein az erdőterületek fejlesztése során a gazdasági szempontok mellett az adott terület természetvédelmi, ökológiai, tájképvédelmi, környezetvédelmi jelentőségét is figyelembe kell venni. Fontos továbbá az erdőterületek vadgazdálkodási, vadászturisztikai jelentőségének hangsúlyozása is.

I.4. VÍZGAZDÁLKODÁSI TÉRSÉG Vízgazdálkodási térség a vízfolyások, állóvizek medre és a vízfolyás(ok) mentén a „nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I.31.) kormányrendeletben” előírt parti sávok rendszere. Az OTrT szerint a vízgazdálkodási térséget legalább 90%-ban vízgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen városias települési térség nem jelölhető ki. A vizekhez kapcsolódó térszerkezeti követelmény, hogy a mainál komplexebb, többcélúanösszetett vízgazdálkodással, a hasznosítható területek rendszerbe szervezett bővítésével, a vízvisszatartó képesség növelése mellett, jelentősen csökkenjen az árvízveszély. A megye természeti adottságaiból következően felszíni vizekben gazdag. A megyét kettészeli a Tisza, illetve jelentős folyói a Hármas-Körös, a Hortobágy-Berettyó, valamint a Zagyva és a Tarna. Nemcsak maguk a folyók, hanem széles völgyük is jelentős szerkezeti elemeknek tekinthetők, hiszen ezek a területek az ökológiai hálózat meghatározó részét képezik. E sávban helyezkednek el a Tisza egykori, folyószabályozás után levágott folyókanyarulatai, a morotvatavak is (pl. Fegyverneki-HoltTisza, Szajoli-Holtág, Alcsi-Holt-Tisza, Cibakházi-Holt-Tisza stb.), melyek egy része belvíztározóként is működik. Az ártereken és azzal határos területeken lehetőséget kell adni az ártéri tájgazdálkodás) alapfeltételeinek megteremtésére, melyet össze kell hangolni a természetvédelmi és ökológiai követelményekkel. VÁROS-TEAMPANNON KFT

13

2009

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE – VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG A megye bővelkedik felszíni állóvizekben is, melyek közül kiemelendő a Tisza-tó jelentősége. Térsége egységesen vízgazdálkodási térségbe került besorolásra, ezzel is jelezve elsődlegesen víztározó funkcióját, azonban a szabályozás során lehetőség van az egyes részterületek adottságainak megfelelő másodlagos funkciójának biztosítására, természetközeli területek, erdőterületek kijelölésére is, amivel a településrendezés során lehet élni. Törekedni kell a terület többcélú hasznosítására, az ártéri gazdálkodás, a turizmus, a gazdasági, valamint a természetvédelmi igények összehangolására. Megjegyzendő, hogy a Nagykunság, valamint a Kiskunság Tisza menti területén jelentősebb állóvizek is találhatók, melyek egy része halastóként funkcionál. Ezen állóvizek esetén is törekedni kell azok többcélú hasznosítására, figyelembe véve az adott állóvíz elsődleges rendeltetését és a környező terület jellegét (pl. természetvédelmi területek). A teljes megyét behálózzák a csatornák, melyeknek elsődlegesen a mezőgazdaság (halgazdálkodás, öntözés, belvízelvezetés) igényeit hivatottak kielégíteni. Legjelentősebb csatornák a Nagykunsági-főcsatorna, valamint a tervezett Jászsági-főcsatorna. Szintén vizsgálni célszerű e csatornák más típusú használatát is, azonban a kisebb csatornáknak legfeljebb vízelvezetésben illetve öntözővíz szállításában lehet szerepük. Javasolt e kisebb csatornák fenntartása, folyamatos karbantartása, hogy a teljes csatornarendszer megfelelően el tudja látni a főcsatornák vonalától távol fekvő mezőgazdasági területeket öntözővízzel, és biztosítsa a megfelelő vízelvezetést. Gondos használatuk lehetőséget teremt a vízhiányos illetve belvízveszélyes területeken a megfelelő vízháztartás kialakítására, így a mezőgazdasági termelés nagyobb teljesítményére, nagyobb terméshozamok elérésére is. Ennek megfelelően a településrendezés során fokozott hangsúlyt javasolt helyezni e csatornák egyértelmű jelölésére és jelentőségüktől függően megfelelő övezetbe történő besorolására (vízgazdálkodási, mezőgazdasági terület felhasználás).

I.5. TELEPÜLÉSI TÉRSÉG A megyei területrendezési tervekben az Országos Területrendezési Tervben meghatározott és a megyei területrendezési tervben pontosítandó települési térséget városias vagy hagyományosan vidéki települési térségi terület-felhasználási kategóriákba kell sorolni. A 2008. évi L. törvénnyel módosított 2003. évi XXVI. törvény további differenciálásra, a sajátos megyei térségi szempontok érvényesítésére a térségi szerkezetalakítás szintjén nem ad lehetőséget. Települési terület az OTrT-ről szóló törvény szerint „a település belterülete, valamint a beépítésre szánt területek összessége”. Ennek megfelelően települési térség a települések belterületei mellett a közigazgatási területükön található, településszerkezeti terveikben beépítésre szánt területként szabályozott külterületi lakott helyek, és egyéb külterületi lakó-, vegyes-, üdülő-, gazdasági és különleges területként szabályozott területek, amennyiben területük eléri a 10 hektárt (OTrT 5.§ 2/b pontja). Az új települési területek kijelölése tehát a hatályos megyei területrendezési tervben szereplő települési térségek módosításával történt, a települések adatszolgáltatásként átadott hatályos településszerkezeti tervei szerint települési térségként szabályozandó területek alapján, továbbá figyelembe véve a települési kérdőívekben bemutatott, valamint a kistérségi interjúk során elhangzott fejlesztési szándékokat. Az OTrT 6.§. 1/d. pontja szerint „a települési térséget legalább 75%-ban városias és hagyományosan vidéki települési térség kategóriába kell sorolni.” Az országos térségi szerkezeti terv csak az 1000 hektárt elérő nagyságú települési térségeket ábrázolja, az ennél kisebb településeket szimbólummal jelöli, így a 75 %-ra vonatkozó szabály csak az 1000 hektárnál nagyobb települési térségek esetében alkalmazható. A városias, illetve hagyományosan vidéki települési térségek területi kiterjedése az OTrT szerint települési térségnél nem kisebb, sőt – az OTrT nyújtotta lehetőségek figyelembevételével – nagyobb (lásd egyéb térségi terület-felhasználási egységek területére vonatkozó előírásokat). A Települések az Országos Településrendezési és Építési Követelmények előírásai szerinti beépítésre szánt területeiket a településrendezési tervekben a megyei területrendezési terv övezeti előírásaival és az Országos Területrendezési Terv előírásaival összhangban növelhetik.


14

2009

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE – VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 1.51 Városias települési térség Az OTrT-ről szóló törvény fogalom meghatározása szerint „városias települési térség: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított terület-felhasználási kategória, amelybe a városok települési területe, továbbá azok a települési területek tartoznak, ahol a belterületi laksűrűség 15 fő/ha fölötti. Jász-Nagykun-Szolnok megye területén 2009. november 1-jén 18 település rendelkezett városi ranggal. A megyében, a városi jogállású települések mellett, Rákócziújfalu és Zagyvarékas községek belterületét illetve beépítésre szánt területét szükséges a belterület laksűrűsége alapján városias települési térségként szabályozni. Általános irányelv, hogy a jövőben a megyének – városhálózatának további bővítése helyett – a városhálózat minőségi fejlesztésére kell koncentrálnia. A megyeszékhely Szolnok, továbbá Jászberény (a Jászság központja, a Budapesti agglomeráció közeleségéből leginkább profitálni képes térségközpont), és Karcag (a Nagykunság központja, a Hortobágy kapuja) esetében a regionális, illetve a megyehatáron átlépő központszerep megerősítése a cél. Bár e városok fejlődése szempontjából meghatározó, hogy Szolnok Budapest és Kecskemét felé, Jászberény Budapest felé, illetve Hatvan és Gyöngyös irányába, Karcag pedig Debrecen felé erősítse kapcsolatait, a megyének tudatosan terveznie kell e városok fejlődésének továbbgyűrűztetését a belső Tisza menti és déli-délkeleti térségei felé. Hosszabb távon, különösen az M8-as megépülését követően, illetve egy gazdaságilag prosperálóbb periódus esetén várható a Kecskemét és Szolnok közötti agglomerálódás felerősödése, településhálózati csomópont kialakulása. A Kecskemét-Szolnok közötti településhálózati csomópont három megyén át formálódik, magába foglalva az OTrT által is kijelölt, Szolnok illetve Kecskemét körüli, ún. együtt tervezhető településeken túl a Szolnokkal illetve Kecskeméttel határos Pest megyei (Abony-Cegléd-Nagykőrös) területeket is. A dinamizálódás időszakára a három megyének közösen, már most érdemes elkezdeni a felkészülést, mivel a proaktivitással nem csupán a folyamatok jobb kézbentartása érhető el, de fontos szempont az is, hogy a városok és érintett községek az ingatlanpiaci mozgásokat előre megbecsülve a folyamatok nyerteseivé válhassanak. Regionális szempontból kisebb súlyú, de a szűkebb térség szempontjából jelentős településhálózati csomópontnak tekinthető a Jászberény, Hatvan, Gyöngyös, illetve a közöttük fekvő Jászfényszaru és Jászárokszállás városcsoport, amelynek dinamizálódása az M3-as autópálya jelenléte következtében már megindult. A városcsoporthoz kapcsolódik még a Pest megyei Nagykáta, melyen keresztül Jászberény a Budapesti aggolmerációhoz csatlakozik, illetve kelet felől Jászapáti. Az M8-M3-as kapcsolat várhatóan e térség súlypontját, mely jelenleg inkább Hatvan, várhatóan Gyöngyös irányába fogja eltolni. Mivel országos viszonylatban magas (bár alföldi viszonylatban átlagosnak mondható) a 10 ezer főnél népesebb kisvárosok aránya és ezek térségükből jól elérhetők – indokolt elsődlegesen ezen, sokoldalú kistérségi központ-, illetve alközponti szerepre leginkább alkalmas városok fejlesztésére koncentrálni a megye komplex fejlődésének előmozdítása érdekében. A kisebb városok esetében egy-két jól megválasztott, elsősorban a lokális adottságokra és/vagy közlekedésföldrajzi pozícióra épülő specifikus szerep kialakítása, sajátos arculat megerősítése indokolt, összhangban vidéki térsége domináns jellegével (lásd hagyományosan vidéki települési térségek). Az egymással szomszédos, illetve egymás hatókörében fekvő, közel azonos nagyságú városok számára ajánlott, egymással összehangolt, sőt közös, munkamegosztásra épülő településfejlesztési stratégiát kidolgozni, az egymás energiáit kioltó versengés helyett a térség vonzerejét növelő, szinergikus hatású együttműködéseket ösztönözni (Jászság városai, megye keleti városfüzére, Tiszazug városai). A városok fejlesztésének összehangolását a megye, illetve régióhatáron túl is ösztönözni szükséges, különös tekintettel a szinte összefüggő városgyűrűt alkotó Csongrád és Békés megyei városokra. Kiemelt fontosságú a Tisza menti „várospárok” megyehatáron túlnyúló kontextusban értelmezett összehangolt fejlesztése és térségi szerepeik megerősítése a Tisza menti belső periféria dinamizálása érdekében (Tiszafüred – Poroszló község; Kisköre-Abádszalók; Szolnok – Törökszentmiklós; Tiszakécske- Cibakháza község, Tiszaföldvár).


15

2009

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE – VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 1.52 Hagyományosan vidéki települési térség Az OTrT-ről szóló törvény fogalom meghatározása szerint „hagyományosan vidéki települési térség: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított terület-felhasználási kategória, amelybe – ide nem értve a városokat – a 15 fő/ha-nál nem nagyobb belterületi laksűrűségű települések települési területei tartoznak”. A megyében ennek megfelelően Rákócziújfalva és Zagyvarékas kivételével minden további község belterülete illetve beépítésre szánt területe az OTrT-vel összhangban hagyományosan vidéki települési térség. Az OTrT 6.§. 2/e pontja szerint a hagyományosan vidéki települési térség a nagyvárosias lakóterület és vegyes terület terület-felhasználási egység kivételével bármely települési terület-felhasználási egységbe sorolható. Ez azt jelenti, hogy a községekben új központi vegyes terület a településszerkezeti tervben nem jelölhető ki, a településközpontot lakóterületként kell szabályozni. Ez többnyire technikai-jogi problémát nem okoz, hiszen mindazon funkciók, amelyekre egy községközpontban szükség van, kisvárosias vagy kertvárosias, de sok esetben falusias lakóterületen is elhelyezhetők.1 A hagyományosan vidéki települési térség kategórián belül sajnálatosan nincs lehetőség további differenciálásra, pedig a vidéki települések adottságai és fejlesztési lehetőségei nagymértékben különböznek egymástól, amit akár már országos szinten is differenciálni lehetne. A területrendezés vonatkozásában indokolt lenne legalább a településhálózati csomóponti térség, az ökológiai hálózat településeinek elkülönítése. A megyében indokolt az elsődlegesen üdülési funkciójú területekre vonatkozó sajátos szabályrendszer kialakítása. A településhálózati csomóponti térségben lévő községek területén egyfelől a városellátó tájgazdálkodást és a városi rekreációt szolgáló funkciók, a kondicionáló zöldfelületek fejlesztésének ösztönzése, másfelől a lakóterületi és a gazdasági-logisztikai szuburbanizáció kézbentartása, a közlekedési hálózattal összehangolt fejlesztése jelentik azokat a térségi prioritásokat illetve kihívásokat, melyeket a településrendezési tervekben érvényesíteni illetve kezelni szükséges. JászNagykun-Szolnok megyében a Szolnoki agglomeráció települései tartoznak ide, de azonos jellegű kihívások a térségi jelentőségű Jászberényi térségben is tetten érhetők. Az ökológiai hálózat településein elsősorban a komplex tájgazdálkodáshoz és a helyi ellátáshoz szükséges szolgáltatások megtelepedésének területi feltételeit szükséges megteremteni, míg a tájitermészeti értékeket, a komplex tájgazdálkodás részét képező turizmust veszélyeztető gazdasági tevékenységek megtelepedésének lehetőségét ki kell zárni. Az ökológiai hálózat településein belül kiemelt jelentőséggel bírnak a Tisza és a Körös menti települések, ahol az árvízvédelem, a természet- és tájvédelem, a turizmus, a földhasználat és az életminőség kihívásai komplexen jelentkeznek. Az egyedi sikeres kezdeményezésekre (pl. Nagykörű vagy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tiszatarján) építve térségi szinten is szükséges ösztönözni az integrált vidékfejlesztés sajátos Tisza menti stratégiájának és ennek alapján a térség összehangolt fejlődését elősegítő térstruktúra kialakítását. Az elsődlegesen üdülési funkciójú vidéki települések települési térségeiben a lakosság eltartására képes minőségi turizmus működéséhez, területigényének kielégítéséhez szükséges településrendezési feltételeket kell biztosítani, a táj terhelhetőségét szem előtt tartva. E községek területén ugyanakkor olyan gazdasági tevékenység megtelepedését, mely a táj, a környezet turisztikai vonzerejét csökkentheti, veszélyeztetheti, nem szabad megengedni. E településeken gazdasági szempontból is kiemelten fontos az egységes hagyományos településkép, településszerkezet megőrzése, mivel az a „bevételtermelő” attrakciók látogatottságát pozitívan befolyásolja, a falusi turisztikai szolgáltatások vonzerejét pedig közvetlenül meghatározza. A megváltozott társadalmi-gazdasági viszonyok mellett visszaszorulóban van a hétvégi házas üdülési forma. Tekintettel az elaprózott tulajdonviszonyokra, ezen területek arculat-, illetve funkcióváltása lassú folyamat lesz, de fontos, hogy a települések megalapozott hosszú távú jövőkép alapján kidolgozott tudatos stratégia mentén hozzák meg településrendezési döntéseiket. A jövőkép igen széles skálán mozoghat: az üdülőterület kiterjedésétől, fekvésétől; tulajdonosi és telekstruktúrájától; a belterülettől, a turisztikai attrakciótól, természetes vízparttól való távolságától, szolgáltatásokkal való ellátottságától függően a teljes felszámolástól és beerdősítéstől (lásd árterek), a 1

Településpolitikai szempontból azonban némileg zavaros, hogy egy hagyományosan vidéki településen a településközponti funkciókat nem központi vegyes területen, hanem kisvárosias vagy kertvárosias területen kell elhelyezni.


16

2009

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE – VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG kereskedelmi szálláshely-szolgáltatást nyújtó üdülőfalun át a lakóterületté válásig (városközeli települések, városok mentett oldalon lévő üdülőterületei, gyógyfürdők települései) terjedhet. Lehetséges többféle irány ötvözése is, akár jelenlegi funkció kisebb területen történő fennmaradása mellett (differenciált szabályozás). Szomszédos, hasonló adottságú települések esetében a stratégiák összehangolása ebben a vonatkozásban is a tervezett célok megvalósulásának fontos feltétele.

A hagyományosan vidéki települési térség sajátos formái a külterületi lakott helyek. A külterületi lakott helyek jelentős számban a tanyás településeken illetve a megyében csak szórványosan előforduló zártkerttel rendelkező településeken (Cibakháza) találhatók. Az OTrT a 10 hektárnál nagyobb települési térségeket engedi a megyei területrendezési tervben ábrázolni, ami azért probléma, mert a megye tanyás külterületei jórész ennél kisebbek. A tanyás települések az árutermelő mezőgazdaság térségeiben koncentrálódnak nagyobb számban, ezért a vonatkozó irányelveket a mezőgazdasági térségre vonatkozó irányelvek tartalmazzák. Az Országos Területfejlesztési Koncepcióval összhangban a 2001-ben 200 főt meghaladó külterületi népességű településeket határozza meg a terv tanyás településként, ám ez csak azok esetében indokolt melyek külterületi lakott helyeinek nagyobb része hagyományos tanya típusú szórványtelepülés. Bár ezek pontos lehatárolása mélyreható, helyszínelésen is alapuló kutatást igényelne, viszonylag jó közelítésnek tekinthetjük, ha a legalább 200 fős külterületi népesség mellett feltételnek tekintjük a legalább 10 külterületi lakott hely meglétét. Ezzel viszonylag valószínűséggel kiszűrésre kerülnek azok a települések, ahol a nagy külterületi népesség mögött nem hagyományos tanya áll. A megye sajátos településstruktúrája és táji adottsága fokozottan megköveteli, hogy a településszerkezeti és településképi értékek védelmét és egységes elvek szerinti fejlesztését, megújítását a természet- és tájvédelemmel illetve komplex tájgazdálkodással integráltan szervezzék, tervezzék a települések. Különösen érvényes ez a már említett tanyás települések esetében, illetve a belterületi folyószakasz vagy más vízpart menti településrészekkel rendelkező településeken. E településrészeknek a tágabb térség tájképi értékeihez való illeszkedésének a kerékpáros és vízi turizmus szempontjából van kiemelt jelentősége, míg a település számára helyi rekreációs kínálat fejlesztésének elsődleges helyszíneiként szolgálhatnak. A turisztikai illetve gazdasági szempontból jelentős térségek és központok lehatárolása a kistérségi interjúk, és kistérségek fejlesztési koncepciójának, továbbá az övezeti tervlapok figyelembevételével történt, elsődlegesen az elengedhetetlen forráskoncentráció megalapozása érdekében. A lehatárolások nem jelentik azt, hogy más településeken nincs lehetőség gazdaság illetve turizmusfejlesztésre, hanem azt fejezik ki, hogy a tervlapokon kijelölt települések munkaerő piaci illetve turisztikai szempontból már jelenleg is kiemelt jelentőséggel bírnak, illetve a megye fejlődésében húzóerőt képviselnek, vagy fejlesztésük a megye egésze, vagy nagyobb része szempontjából kiemelt jelentőséggel bír, ezért ezen települések fejlesztése kiemelten támogatandó. A lehatárolt térségeken belül kiemelten fontos a tervezett fejlesztések összehangolása, a munkamegosztás elősegítése és a településrendezési eszközök ennek megfelelő alakítása, hogy a települések a fejlesztési forrásokat ne egymás kárára próbálják elnyerni. I.6. ÉPÍTMÉNYEK ÁLTAL IGÉNYBE VETT TÉRSÉG A vonalas és pontszerű szerkezeti elemek változatos rendszere építi fel ezt a térséget, melyek területét a térségi szerkezeti terv léptékből adódóan a településrendezési tervezés során kell pontosítani. A tervezett országos és vonalas létesítmények nyomvonalát a meglévő vonalas létesítmények nyomvonalához célszerű igazítani, akár a megyei terven jelölt nyomvonaltól eltérve, figyelembe véve más szakágazatok érdekeit is. A jogszabályok erre lehetőséget adnak, hiszen a nyomvonal közigazgatási területre eső hosszától +/- 5%-ban el lehet térni a településrendezési tervezés során. Ha ennél nagyobb eltérés indokolt, akkor az is megtehető a külön jogszabályban meghatározott környezeti, társadalmi és gazdasági hatástanulmány elkészítésével. Az egyedi építmények legtöbbször a vonalas infrastrukturális rendszerhez kapcsolódnak vagy olyan pontszerű építmények, létesítmények, melyeknek területi kiterjedése és az ország ill. megye működésében betöltött jelentős szerepe indokolja a térségi szerkezeti terven való feltüntetésüket (erőmű-elektromos távvezeték, szennyvíztisztító-szennyvíz-elvezető, hidak/csomópont-út). A településrendezési tervekben az adott építmény helyének gondos kijelölése és lehatárolása során vizsgálni kell a létesítmény megközelíthetőségét, környezetére gyakorolt hatását, valamint a szakhatóságok véleményét, így ezek ismeretében pontosítható a megyei terven jelölt építmény elhelyezése a kisebb léptékű tervekben. Előnyben kell részesíteni az újra hasznosítható területeket, VÁROS-TEAMPANNON KFT

17

2009

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE – VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG ahol adottak azok az infrastrukturális feltételek, melyek biztosítják területfelhasználást, és kerülni kell az indokolatlan területpazarlást.

a

leghatékonyabb

Intenzív fejlesztés várhatóan a közlekedési rendszereket érinti. Ennek egyik fontos szempontja a közlekedési folyosók fejlesztése, kialakítása (M4, M44, M8, új főúti kapcsolatok kialakítása). Új főúti kapcsolat tervezése során törekedni kell a meglévő nyomvonalak minél nagyobb felhasználására (a megyei terv is erre törekszik). A megye északi részén a kelet-nyugat irányú közlekedési kapcsolatok javítása érdekében csökkenteni kell a Tisza elválasztó hatását. Ebből a szempontból kiemelt jelentőséggel bír a Nagykunságot az M8-assal összekötő javasolt térségi mellékút, mely a belső perifériára szorult települések elszigeteltségét hivatott csökkenteni a megye két része közötti hiányzó kapcsolat biztosításával. A konkrét nyomvonaltervezésénél kiemelten vizsgálni kell az ökológiai szempontokat (híd elhelyezése), valamint a tervezett árvízi tározók és a tervezett nyomvonal közötti összhangot. A zsáktelepülések második bekötésének megvalósításánál elsődleges szempontként a közösségi közlekedési ellátottság megvalósíthatóságát kell szem előtt tartani. A fő áruszállítási tranzitirányokban elő kell segíteni a vasúti áruszállítás részesedésének növelését a vasúti hálózat kapacitásának bővítésével (második vágány építése, villamosítás), valamint a szolgáltatási színvonal emelésével (logisztikai központok, iparvágányok). Ennek megfelelően a nagyobb települések illetve közlekedési csomópontoknak számító települések esetén (pl. Szolnok, Karcag, Tiszafüred, Mezőtúr stb.) meg kell vizsgálni a meglévő infrastruktúra, és területek alkalmasságát. Az OTrT-ben rögzítésre kerültek a nemzetközi EuroVelo hálózat, valamint az országos törzshálózati kerékpáros nyomvonalai, melyek a megye tekintetében jellemzően turisztikai főirányokat jelölnek. A kerékpáros létesítmények ezekben az irányokban önálló nyomvonalon csak rövid szakaszokon valósultak meg, jellemzően kisforgalmú mellékúti szakaszok kerültek kijelölésre. A kerékpárút-hálózat fejlesztésénél mérlegelni kell az egyes mellékutak forgalom-nagyságának ismeretében az önálló, közúti forgalomtól elválasztott kerékpárút létesítésének szükségességét. A térségi kerékpárúthálózat kialakításánál elsődleges cél, hogy a már meglévő települési, helyi-helyközi nyomvonalszakaszokat felhasználva regionális hálózatok alakuljanak ki.


18

2009


II.2 AJÁNLÁSOK II.21 A TÉRSÉGI SZERKEZETALAKÍTÁSRA ILLETVE AZ ORSZÁGOS ÉS TÉRSÉGI ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK Az ajánlásokat a megye közgyűlése fogalmazza meg a települések számára. Az ajánlások célja egyrészt a különböző jogszabályok alapján egymástól függetlenül elrendelt korlátozások közötti összhang megteremtésének, másrészt a koncepciókban és stratégiákban határozattal jóváhagyott, de jogszabályokban (még) nem rögzült döntések, továbbá a sajátos megyei térségi érdekek érvényesülésének elősegítése. Jász-Nagykun-Szolnok megye Közgyűlése, a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. Törvénnyel összhangban a térségi szempontok és érdekek érvényesülése érdekében az alábbiakat ajánlja a települési önkormányzatoknak a településrendezési eszközökre vonatkozólag: II.21ÁLTALÁNOS AJÁNLÁSOK A TÉRSÉGI TERÜLET-FELHASZNÁLÁSI KATEGÓRIÁKRA VONATKOZÓAN II.21.1 A rendeltetésszerű használatot, építést korlátozó, védőövezet-igényű tevékenység számára csak ott biztosítson a településrendezési terv területet, ahol a védőövezet nem nyúlik át a szomszéd település közigazgatási területére, kivéve, ha a területfelhasználási egység térségi jelentőségű településüzemeltetést szolgáló létesítmény elhelyezésére szolgál és elhelyezéséhez az érintett települések önkormányzatai hozzájárulnak. II.21.2. Kerülni kell a meglévő településtesttől elszakadó, más terület-felhasználási egységekbe ékelődő és ezért környezeti/területhasználati konfliktusok kialakulásának veszélyét hordozó, új beépítésre szánt területek kijelölését. II.21.3. Új hétvégiházas üdülőterület kijelölése a megyében nem indokolt, a településrendezési eszközökkel az üdülésnek és rekreációnak a helyi népesség számára jövedelemtermelő formáit szükséges ösztönözni. II.21.4. A gazdasági területek kínálatát kistérségi szinten szükséges összehangolni olyan módon, hogy új gazdasági terület kijelölésére csak akkor és olyan mértékben kerüljön sor, hogy a kistérség összes kínálata ne haladja meg a már betelepült, működő gazdasági területek nagyságának kétszeresét. A legalább hét éve kijelölt, de nem betelepült gazdasági területek területfelhasználási egységbe sorolásának felülvizsgálata indokolt. Ne jelöljenek ki a települések olyan új gazdasági területeket, melyeket meglévő, vagy a magasabb szintű tervekben rövidtávon megvalósítani tervezett közlekedési infrastruktúra nem tud kiszolgálni. Új gazdasági terület kijelölésének szükségessége és a legmegfelelőbb helyszín kiválasztása a településrendezési tervek alátámasztó munkarészében, a térségi és fejlesztési feltételek összefüggéseinek bemutatásával igazolandó. II.21.5. A vasút számára értéktelenné vált, kiürült gazdasági, volt honvédségi területek, korábbi funkcióját vesztett majorok stb. újrahasznosítási szándéka esetén a teljes szóba jöhető területre egységes és részletes szabályozást ajánlott készíteni annak érdekében, hogy ne alakuljanak ki a későbbiekben hasznosíthatatlan maradványterületek. II.21.6. A településszerkezeti tervben kijelölt nagy összefüggő új beépítésre szánt területek szabályozását ajánlott ütemezni annak érdekében, hogy a használatba vétel hatékonyan és koncentráltan történjen, továbbá, hogy építési jogok csak ott keletkezzenek, ahol ez rövidtávon indokolt és ezzel a későbbi kártérítési igények felmerülése elkerülhető legyen. II.21.7. Városias települési térség területén törekedni kell a kompakt településtestek megőrzésére, kerülni kell a nagy összefüggő új kertvárosias területek kijelölését. II.21.8. Az ökológiai hálózat területén, továbbá a világörökségi területek által érintett településeken a településrendezés eszközrendszerével meg kell előzni minden olyan tevékenység megtelepedését, mellyel a terület természeti, táji értékeinek megőrzését és turisztikai célú hasznosítását veszélyeztetheti, illetve a korábbinál jelentősen nagyobb forgalmat vonz a településre és térségébe (kiserőművek, a helyi ellátáshoz és a komplex tájgazdálkodáshoz szorosan nem kapcsolódó gazdasági-logisztikai tevékenységek stb). II.21.9. A településrendezés során fokozott hangsúlyt javasolt helyezni a meglévő csatornák egyértelmű jelölésére vízgazdálkodási területfelhasználási egységként történő szabályozására, a „jókarbantartás” településrendezési eszközökkel történő ösztönzésére. VÁROS-TEAMPANNON KFT

19

2009

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE – VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG II.22 ORSZÁGOS ÉS TÉRSÉGI ÖVEZETKRE VONATKOZÓ RÉSZLETES AJÁNLÁSOK II.22.1. Országos ökológiai hálózat térségi övezetei (Magterület, Ökológiai folyosó, Pufferterület) (A rendelet I.3.1.sz. melléklete) II.22.1.1. Az ökológiai folyosók területén törekedni kell arra, hogy a természetes és természetközeli élőhelyek folyamatos rendszert alkossanak. II.22.1.2. Az ökológiai folyosók vízfolyások menti területére eső mezőgazdasági területeket nem beépíthető korlátozott funkciójú mezőgazdasági területként, erdőterületként, vagy vízgazdálkodási területként célszerű kijelölni. II.22.1.3. Minden vízfolyást ökológiai, vagy zöld folyosóként javasolt kezelni. II.22.1.4. Az élővizek természetes mederalakulatait és az élővizeket kísérő természetes társulásokat a biológiai öntisztító-képesség fenntartása és a vízi élővilág sokféleségének megőrzése érdekében meg kell őrizni. II.22.1.5. Amennyiben a természetes mederalakulatot már megváltoztatták, úgy terv készítése javasolt a vízfolyás természetszerű rehabilitációjára. II.22.1.6. Új vízkivétel, csak oly mértékben javasolható, amely az élővíz természetes voltát nem veszélyezteti. II.22.1.7. A meder kísérő felületeként, településeken kívül legalább a meder természetes átmérőjének háromszorosát elérő területet, folyók esetén a teljes hullámteret, épületmentesen meg kell tartani az ökológiai rendszer fejleszthetősége érdekében. II.22.1.8. A települések belterületén a természetes állapotú medrek, és azokat kísérő vegetáció megváltoztatása, a természetes meder műtárgyakkal való helyettesítése nem javasolt. II.22.1.9. Az állóvizek természetes állapotát meg kell őrizni, új bányatavak, mesterséges tavak kialakításánál törekedni kell a természetszerű rendezésre. II.22.1.10. Állóvizek partján új, beépítésre szánt terület kijelölése akkor célszerű, ha a keletkező szennyvíz tárolása vagy elvezetése az állóvíz károsítása nélkül megoldható. II.22.2. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete (A rendelet I.3.2.sz. melléklete) II.22.2.1. A kiváló termőhelyi adottságú földterületeken az OTrT 13/A. §-ával és a föld védelméről szóló törvénnyel összhangban beépítésre szánt terület kijelölése csak akkor javasolt, ha a beépítésre szánt terület a) mezőgazdasági birtokközpont fejlesztését, vagy kialakítását, b) helyi vagy térségi mezőgazdasági termékek feldolgozását szolgálja, továbbá c) a mezőgazdasági termeléssel összefüggő turisztikai fejlesztés érdekében elengedhetetlenül szükséges, valamint, ha d) a település fejlesztése csak a kiváló termőhelyi adottságú termőföldek igénybe vételével valósítható meg. II.22.2.2. Kiváló termőhelyi adottságú földterületeken erdőterület kijelölése akkor javasolt, ha az erdősítés a) a környezeti károk enyhítését, a környezet szennyezés elhárítását; b) a termőföldek védelmét; c) az országos és térségi ökológiai hálózat folytonosságának kialakítását szolgálja. II.22.2.3. Az övezet területén a településrendezés eszközeivel is támogatni kell a történelmi hagyományokon alapuló üzemi jellegű gazdálkodás megtartását. II.22.2.4. Az övezet területén beépítésre szánt területként kell biztosítani a még rendeltetésszerűen működő mezőgazdasági majorok fejlesztési lehetőségét. II.22.2.5. A mezőgazdasági üzemközpontként már nem üzemelő majorok újrahasznosításának lehetőségét a településrendezési tervekben és helyi építési szabályzatban a majorok adottságainak és környezeti érzékenységének megfelelő új funkcióval is biztosítani lehet. II.22.2.6. Az övezet jó minőségű, árutermelésre alkalmas mezőgazdasági termőföldjeit a településrendezési tervekben általános mezőgazdasági területként javasolt kijelölni. II.22.2.7. Általános mezőgazdasági területen a gazdasági épülettel beépíthető telek - földrészlet – területét legalább 1,0 ha-ban javasolt meghatározni.


20

2009

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE – VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG II.22.2.8. Az övezet területén a termőföldek védelmét és a tájkép tagolását biztosító fasorokat, védő erdősávokat, mezsgyéket meg kell őrizni. Ösztönözni kell a nagy összefüggő mezőgazdasági termőföldek fasorokkal, mezsgyékkel, védő erdősávokkal való tagolását. II.22.2.9. A mezőgazdasági területeket feltáró külterületi gyűjtő utak megtartását biztosítani kell. II.22.3. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete (A rendelet I.3.3.sz. melléklete) II.22.3.1. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében – a megye rendkívül alacsony erdősültsége miatt – beépítésre szánt terület kijelölése még kivételes esetben sem javasolt. II.22.3.2. Ösztönözni kell az övezet termőhelyi adottságainak megfelelő honos erdőállományainak megőrzését, a tájidegen erdőállományok honos erdőállományokra történő fokozatos lecserélését. II.22.4. Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete (A rendelet 3.3.sz. melléklete) II.22.4.1. Az erdőtelepítésre alkalmas területek övezetében a mezőgazdasági termelés, mezőgazdasági üzemfejlesztés nem korlátozott. II.22.4.2. Az övezet területét a településszerkezeti tervekben csak akkor javasolt erdőterület területfelhasználási egységbe sorolni, ha az adott terület erdősítése a településszerkezeti terv távlatában megvalósítható. II.22.5. Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete (A rendelet I.3.4.sz. melléklete) II.22.5.1. A területek újrahasznosítása, tájrendezése előtt ökológiai értékvizsgálatot javasolt készíteni, hogy a roncsolt területen kialakultak-e védelemre érdemes élőhelyek. II.22.5.2. Olyan felhagyott rizsföldet, bányaudvart, bányagödröt, meddőhányót, amelyen természetes élőhely kialakult, vagy védett élőlények populációi telepedtek meg csak a természetvédelmi hatóság egyetértésével indokolt megbolygatni rekultiváció céljából. II.22.5.3. A magterületen, ökológiai folyosókban lévő roncsolt területek esetében az újrahasznosítás során az ökológia, a táj- és természetvédelem prioritását célszerű biztosítani. II.22.5.4. Ha a természeti értékek lehetővé teszik, akkor a magterületeken, tájképvédelmi övezetben a táj- és természetvédelem mellett az ökoturisztikai hasznosítás, a szabadtéri sportolás, erdősítés lehet az újrahasznosítás célja. II.22.5.5. Ha a területen természeti értékek nem találhatók, akkor az újrahasznosítás célja erdősítés, turisztikai célú hasznosítás, sportolási célú hasznosítás, bemutatási-ismeretterjesztési célú hasznosítás egyaránt lehet. II.22.5.6. A bányatavak rendezése során a többcélú hasznosítás (természetvédelem-ökológia, turizmus, horgászat, vízisportok) térségi szintű összehangolt feltételeinek biztosítására kell törekedni. II.22.5.7. A felhagyott rizsföldek tájrehabilitációja az adott terület termőhelyi adottságainak figyelembe vételével vizes élőhelyként, gyepterületként, erdőként vagy halastóként egyaránt történhet. II.22.6. Országos illetve térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete (A rendelet I.3.5.sz. melléklete) II.22.6.1. A tájképvédelmi övezet mezőgazdasági területeit a sajátos mezőgazdasági használat a beépítettségi intenzitás és a tájvédelem, az ökológiai hálózat fejleszthetősége és a természeti értékek védelme érdekében a) általános b) kertes c) korlátozott használatú mezőgazdasági terület területfelhasználási egységbe javasolt sorolni. II.22.6.2. A jó termőhelyi adottságú árutermelésre alkalmas általános mezőgazdasági terület legalább 90 %–án olyan övezet kijelölése javasolt, ahol gazdasági épületet 1,0 ha-nál VÁROS-TEAMPANNON KFT

21

2009

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE – VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG kisebb telken (földrészleten) nem létesíthető. Lakóépület létesítését akkora telken, vagy birtoktesthez tartozó birtokközponton indokolt biztosítani, amely egy családot eltartani képes (szőlő és gyümölcs művelési ág esetén legalább 2,0 ha, egyéb művelési ág esetén legalább 10 ha javasolt). II.22.6.3. Ha település mezőgazdaság-fejlesztési érdekei szükségessé teszik, akkor az általános mezőgazdasági területként szabályozott területfelhasználási egységnek legfeljebb 10 %-án célszerű olyan övezet, kijelölése is, ahol a mezőgazdasági termeléshez szükséges gazdasági épületek és lakóépület legalább 10.000 m2 területű telkeken is kialakíthatók. II.22.6.4. Általános mezőgazdasági területen a telekosztással kialakítható telek területét legalább 5000 m2 területtel javasolt meghatározni. II.22.6.5. Kertes mezőgazdasági területek a pihenést és a vegyes gazdálkodást szolgáló felaprózódott, volt zártkerti területek, ahol a pihenést és a termeléshez szükséges tárolást egyaránt biztosító épületek létesíthetők. II.22.6.6. Kertes mezőgazdasági területen telekosztással kialakítható új telek területét legalább 1.500 m2 területtel javasolt meghatározni. II.22.6.6. A kertes mezőgazdasági területek egységes és hagyományos építészei karakterének megőrzése érdekében földrészletenként egy, legfeljebb 90 m2 alapterületű gazdasági épület létesítése javasolt. II.22.6.7. A volt zártkertek területét – kertes mezőgazdasági terület – a hatályos település-rendezési tervekben szabályozott területhez képest, vagy rendezési terv hiányában, a földhivatali nyilvántartás szerinti zártkertekhez képest nem javasolt növelni. II.22.6.8. A kertes mezőgazdasági területek hagyományos telekszerkezetének és hagyományos építészeti karakterének megőrzése javasolt. II.22.6.9. A táj- és természetvédelmi, ökológiai, településképvédelmi, vízminőség védelmi szempontból érzékeny és sérülékeny mezőgazdasági területeket a településrendezési tervekben korlátozott használatú mezőgazdasági területként célszerű szabályozni. II.22.6.10. Korlátozott használatú mezőgazdasági területként szabályozott gyepterületeken a rétek, legelők fenntartását, a sportolást, a bemutatást, az ismeretterjesztést szolgáló állattenyésztés építményei és az azokhoz kapcsolódó turisztikai létesítmények kialakítását javasolt biztosítani, ha a gyep művelési ágban nyilvántartott telek területe eléri a 10,0 ha-t. II.22.6.11. Korlátozott használatú mezőgazdasági területeken telekosztással 10 ha-nál kisebb telkek kialakítása nem javasolt. II.22.6.12. A vízfolyások mentén a természetközeli élőhelyeket (gyepek, nádasok, mocsarak, ligetek) akkor is meg kell őrizni, ha azok nem tartoznak az ökológiai hálózat övezetébe. A vízfolyások külterületi szakaszait legalább 50-50 m széles területsávban nem beépíthető korlátozott használatú mezőgazdasági területként, vagy erdőterületként javasolt kijelölni. II.22.6.13. A településrendezési tervekben olyan területfelhasználási egység kijelölése nem javasolt, amely a településkép-tájkarakter történetileg kialakult szerves egységének megbontását, számottevő megváltozását eredményezné. II.22.6.14. Beépítésre szánt területet elsősorban a települések belterületéhez szervesen kapcsolódva, vagy a már művelésből kivett és beépített területekhez (pl. majorokhoz) szervesen kapcsolódva javasolt kijelölni. II.22.6.15. A tájképvédelmi övezetben előnyben kell részesíteni a meglévő mezőgazdasági majorok, tanyák újrahasznosítását, intenzívebb beépítését.

telephelyek,

II.22.6.16. A felszíni vizek medrének, partjának rendezése csak természetszerűen a természeti értékek, ökológiai rendszerek védelmével történhet. A felszíni vizek partján csak olyan területfelhasználás kijelölése javasolt, amely a vizek minőségét károsan nem változtatja meg. II.22.6.17. Tájképvédelmi övezetben új közutak létesítésénél az utak mentén zöldfolyosóként funkcionáló növénytelepítés kialakítása javasolt. II.22.6.18. Tájképvédelmi övezetben felszínen csak olyan termékvezetékek, távvezetékek létesítése javasolt, amelyek tájképi és településképi szempontból nem zavaró hatásúak és nem változtatják meg a táj karakterét. II.22.6.19. Az övezetben a mezővédő erdősávok, mezsgyék, külterületi fasorok védelmét biztosítani kell. VÁROS-TEAMPANNON KFT

22

2009

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE – VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG II.22.6.21 Az övezet területére a helyi építési szabályzatban az önálló reklámépítmények, reklámtáblák elhelyezésére vonatkozó szabályokat a település teljes közigazgatási területére célszerű meghatározni. II.22.7. Világörökség és világörökség-várományos terület övezete (A rendelet I.3.6.sz. melléklete) II.22.7.1. A településrendezési eszközöket a jóváhagyott világörökségi kezelési tervekkel összhangban szükséges elkészíteni. Az előkészítés alatt álló, világörökségi területekre vonatkozó törvény hatálybalépésétől kezdve annak előírásait is be kell tartani. II.22.7.2. Világörökségi területen a térség táj- és természetvédelmi, illetve településszerkezeti és kulturális örökségi értékeinek védelmét integráltan, a turizmus szempontjainak figyelembevételével szükséges biztosítani. Ennek érdekében a kulturális illetve a természeti-táji örökség részletes értékvédelmi vizsgálatának eredményeit indokolt egységes tervlapon összegezni és ennek alapján az értékek védelméről és komplex hasznosításáról rendszerbe szervezetten gondoskodni. II.22.8. Történeti települési terület övezete (A rendelet I.3.6.sz. melléklete) II.22.8.1. Az OTrT szabályozása alapján a településkép-védelmi területet részletes értékvédelmi vizsgálat alapján javasolt lehatárolni és a lehatároláson túl javaslatot tenni a helyi egyedi építészeti és természeti értékek (épületek, szobrok, közkutak, facsoport stb.) védelmére is. II.22.8.2. Az érintett településeken javasolt rendeletet alkotni a helyi védelem szabályairól, irányításáról, a helyi védettség keletkezéséről, megszüntetéséről, nyilvántartásáról, és a területi védettség alá eső emlékek fenntartására fordítandó támogatási rendszerről. Olyan életszerű, az érintettek és az önkormányzat pénzügyi lehetőségeit is mérlegelő rendeletet kell alkotni, mely a védendő ingatlanok „jókarbantartását” ösztönzi és nem ellehetetleníti. A turizmusból leginkább profitáló térségi vállalkozók közreműködésével olyan kistérségi felújítási alapot célszerű létrehozni, mellyel az építészeti értékek jókarbantartása támogatható. II.22.8.3. A településkép-védelmi területen az egységes településszerkezeti karakter megőrzése érdekében a jellemző utca- és tömbszerkezet, valamint a telekstruktúra és a meghatározó térfalak együttes védelmét összehangolt szabályozással szükséges biztosítani a településrendezési tervekben. II.22.8.4. A településrendezés eszközeivel elő kell segíteni a védett terület-érték és környezete harmonikus együttélésének helyreállítását illetve kialakítását. II.22.8.5. Településkép-védelmi területen nagyobb léptékű szabályozási tervek készítése javasolt (M=1:1.000). II.22.8.6. Nagy kiterjedésű épület elhelyezése esetén az épület településképbe való illesztése érdekében a helyi építési szabályzatokban javasolt előírni az elvi engedélyezési eljárást. Nagy kiterjedésű épületnek tekintendők a következő épületek: a) Hagyományosan vidéki települési térségbe tartozó teljes települési terület esetén az építendő épület alapterülete meghaladja a 300 m2-t, építménymagassága pedig 25%-kal tér el a környezetében lévő épületek magasságától. b) városias települési térség lehatárolt településkép-védelmi területe esetén: 1000 m2, magassága pedig 25%-kal tér el a környezetében lévő épületek magasságától. II.22.8.8. A településkép-védelmi területre vonatkozó speciális szabályozást javasolt úgy megalkotni, hogy olyan funkciójú és kialakítású létesítmény-építmény elhelyezése, mely megbontja, vagy zavarja a település, vagy településrész egységes megjelenését, elkerülhető legyen. II.22.9. Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete (A rendelet I.3.7.sz. melléklete) II.22.9.1. Az övezet területén építési tevékenységet folytatni, és építményeket elhelyezni a 219/2004.(VII.24.) Kormányrendelet és egyéb vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások betartásával lehet.


23

2009

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE – VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG II.22.9.2. Az övezettel érintett települések a településrendezési terveikben az övezet, valamint a hidrogeológiai védőidom, tartalék vízbázis határait a természeti körülmények tényleges ismerete alapján az illetékes vízügyi hatósággal egyetértésben pontosíthatják. II.22.9.3. A településrendezési terveknek és helyi építési szabályzatnak a felszín alatti vizek, üzemelő és tartalék ivóvízbázisok, gyógyforrások védelme érdekében, a potenciálisan vízszennyező építmények kialakításának korlátozására vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell. II.22.9.4. A vízbázisok hidrogeológiai védőterületein biztosítani kell a települések csatornázását és az állattartó telepek szennyvizeinek és trágyakezelésének szakszerű megoldását. II.22.9.5. A vízbázisokat veszélyeztető szakszerűtlenül kialakított üzemelő és felhagyott hulladéklerakók felszámolásáról gondoskodni kell. II.22.10. Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete (A rendelet I.3.9.sz. melléklete) II.22.10.1. Az ásványi nyersanyag gazdálkodási terület övezetének kijelölése során figyelembe kell venni, hogy külszíni művelésű bányatelek csak a magterület, ökológiai folyosók és világörökségi területen kívül jelölhető ki. II.22.11. Együtt tervezhető térségek övezete (A rendelet I.3.10.sz. melléklete) II.22.11.1. Az övezetben szükséges összehangolni a tervezett lakó- gazdasági és rekreációs célú területkínálatokat a túlkínálat elkerülése érdekében. Új beépítésre szánt terület kijelölésének szükségessége az övezet összes kínálatának figyelembevételével indokolandó a településrendezési tervek alátámasztó munkarészében. II.22.11.2. Az övezet területén a meglévő településtestek megújulását és intenzitásnövekedését szükséges támogatni a kertvárosias területek burjánzásával szemben. Ösztönözni kell a városi rekreáció fejlesztését, az ehhez szükséges területhasználati egységek kijelölését a Szolnok környéki településeken, különös tekintettel a Tisza illetve a Zagyva mentén illetve a kerékpárúttal feltárt térségekben. II.22.11.3.Javasolt, hogy az Együtt tervezhető térség települései kezdjék meg az M8-as gyorsforgalmi út Kecskemét-Szolnok közötti szakaszának megépülésével párhuzamosan várhatóan dinamizálódó Kecskemét-Szolnok regionális jelentőségű településhálózati csomóponti térség területe jövőképének végiggondolását az érintett Pest és Bács-kiskun megyei településekkel közösen. Alakítsanak ki közös stratégiát az ingatlanspekuláció megelőzésére, a területi kínálatok szabályozására, a várható folyamatok kézbentartására, a gazdasági-logisztikai terület túlkínálat megelőzésére, a táj védelmére. II.22.12. Rendszeresen belvízjárta terület övezete (A rendelet I.3.12.sz. melléklete) II.22.12.1. A rendszeresen belvíz járta területek övezetének mély fekvésű állandó vagy időszakos vízborítású területeit vízgazdálkodási területként, természetközeli területként, korlátozott használatú mezőgazdasági területként, vagy erdőterületként célszerű szabályozni a helyi viszonyoknak megfelelően. II.22.13. Nagyvízi meder övezete (A rendelet 3.12.sz. melléklete) II.22.13.1. Az övezet területén alkalmazni kell a nagyvízi medrek, parti sávok, fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról szóló 21/2006. (I.31.) Kormány rendelet előírásait. II.22.13.2. A szabályozási tervekben olyan területhasználat kijelölése javasolt (pl. korlátozott mezőgazdasági terület), mely az árvízi védekezés és természetvédelem kiemelt szempontjaival összhangban lehetőséget teremt a terület többcélú (mező-, hal,- erdő-, gyep-, vadgazdálkodás, ártéri tájgazdálkodás) hasznosítására is. II.22.13.3. Vizsgálni javasolt a terület turisztikai potenciáljának lehetőségeit. Amennyiben az árvízvédelem, valamint a természetvédelem követelményeibe és más jogszabályokba nem ütközik, akkor a szabályozási tervekben célszerű lehetővé tenni a vizekkel összefüggő, közösségi, rekreációs célú építmények (pl. sporthajó kikötők) elhelyezését. VÁROS-TEAMPANNON KFT

24

2009

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE – VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG II.22.13.4. Az árvíz levonulásának biztosítása érdekében, vonatkozó jogszabályok alapján, nagyvízi meder területén épület nem létesíthető, a meglévő beépített területek területe beépítésre szánt területként nem szabályozható. II.22.13.5. A nagyvízi meder területén lévő természetközeli és természetes élőhelyek védelmét a településrendezés eszközeivel is meg kell erősíteni. II.22.13.7. Az övezet területén a vízminőség-védelem érdekében a vegyszerhasználatot korlátozni kell. II.22.13.8. Az övezet területén ösztönözni kell a tájidegen erdőállományok fokozatos cseréjét őshonos erdőállományokra, a komplex tájgazdálkodás szempontjait is figyelembe véve. Új erdők telepítését őshonos fajokkal kell megvalósítani. II.22.14. Széleróziónak kitett terület által érintett települések övezete (A rendelet I.3.13.sz. melléklete) II.22.14.1. A deflációs terület hosszának csökkentése érdekében a szabályozási tervekben kiemelt figyelmet kell fordítani a dűlőutak menti fásításra, illetve az egykori fasorok, mezővédő erdősávok újbóli felújításának lehetőségére. II.23 SAJÁTOS MEGYEI TÉRSÉGEKRE VONATKOZÓ RÉSZLETES AJÁNLÁSOK II.23.1. A gazdaságfejlesztés térségei és kiemelt térségi központjai A határozat II.1.1. számú melléklete II.23.1.1. A megye gazdaságának kiemelt pólusai a regionális alközpont Szolnok illetve a megyehatáron túlnyúló jelentőséggel bíró Jászberény és Karcag. II.23.1.2. Javasolt, hogy a Szolnok-Kecskemét regionális jelentőségű településhálózati csomópont települései, illetve a Hatvan-Jászberény-Gyöngyös térségi jelentőségű településhálózati csomópont és a kapcsolódó kisvárosok hangolják össze stratégiáikat az együtt tervezhető térségekre megfogalmazott ajánlásokkal összhangban. II.23.1.3. Karcag megyehatáron túlnyúló gazdasági alközpont szerepét – Hortobágy kapujaként – elsősorban a pusztai tájgazdálkodáshoz (lásd komplex tájgazdálkodás térségeire vonatkozó ajánlások) kapcsolódó feldolgozó, tároló- és szállítókapacitás korszerűsítésére, továbbfejlesztésére indokolt alapozni, és a településrendezés eszközeivel is ezt elősegíteni. A gazdaságfejlesztésben kiemelten kell kezelni a tanyák hagyományos birtokközpont szerepének megerősítését, az ehhez szükséges infrastrukturális feltételek megteremtését. A gazdaságfejlesztést a turizmusfejlesztéssel integráltan, összehangoltan a komplex tájgazdálkodás keretében kell megvalósítani. II.23.1.4. A gazdaságfejlesztés kiemelt térségein kívül fekvő, 10 ezer főnél kisebb városokban elsősorban, a mezőgazdasághoz kapcsolódó térségi feldolgozóipar és tárolókapacitás bővítését valamint a kistérségi ellátást szolgáló szolgáltatókapacitás fejlesztésére alkalmas gazdasági területek kialakítását szükséges a településrendezés eszközeivel megalapozni. A gazdaságfejlesztés kiemelt térségeiben fekvő kisebb városokban, nagyobb községekben a fentieken kívül a beszállító-ipari kapacitás megtelepedésével is indokolt számolni a gazdasági területek tervezése során. II.23.1.5. A turizmusfejlesztés és a gazdaságfejlesztés kiemelt térségei (Tisza-tó, Tiszazug) városaiban a turizmus szempontjait prioritásként indokolt kezelni és célszerű kerülni az olyan, a komplex tájgazdálkodáshoz és a helyi lakosság ellátáshoz nem kötődő gazdasági fejlesztéseket, melyek a természeti-tájképi értékeket illetve a turisztikai vonzerőt veszélyeztethetik. II.23.2. A turizmusfejlesztés térségei és kiemelt térségi központjai A határozat II.1.2. számú melléklete II.23.2.1. A Tisza-tavi turizmus kiemelten fejlesztendő térségében a nagyobb befogadóképességű turisztikai szolgáltatásokat a térségközpontokban indokolt kialakítani. A térségbe tartozó többi településen a rendezési terveknek elsősorban a falusi turizmus feltételeinek biztosítását, a települési környezet és a településkép megóvását és javítását szükséges preferálni. VÁROS-TEAMPANNON KFT

25

2009

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE – VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG II.23.2.2

II.23.2.3.

II.23.2.4.

II.23.2.5.

II.23.2.6.

Kiemelt figyelmet kell fordítani az üdülőterületek térségi szinten összehangolt kijelölésére. Az üdülőterületek jó minősége érdekében ütemezett szabályozással csak akkor és akkora területen keletkeztessen építési jogokat a településrendezési terv, amikor és amekkora területen a minőségi turizmus megteremtésének és rentábilis működtetésének feltételei adottak illetve tervezhető időtávon belül biztosíthatók. A komplex tájgazdálkodás keretében fejlesztendő természet közeli szelíd turizmus térségébe tartozó tiszazugi települések számára elsődlegesen a folyókra és holtágakra, valamint víztározókra alapozott ártéri gazdálkodás és biogazdálkodás preferálása ajánlott, amely egyúttal a szelíd turizmus számára is megfelelő környezetet biztosít. Lényeges továbbá a vízi turizmus helyi bázisainak, valamint a folyami szállítás kikötő bázisainak közösen megtervezett kialakítása. Az országos és a regionális jelentőségű termál- és gyógyfürdőhelyek településrendezési terveinek biztosítania kell a fürdőterület bővítésének lehetőségét, a fürdők környezetében a szükséges egészségügyi, wellness, kereskedelmi és vendéglátó szolgáltatások, valamint szálláshelyek elhelyezését. A fejlesztést ellehetetlenítő, veszélyeztető egyéb területhasználatokat a turisztikai szolgáltatások térségében kerülni kell. A városi turizmus kiemelt térségi központjai: Szolnok, megyei szintű szervező központ; Jászberény, továbbá a megye keleti városfűzére: Kunhegyes, Karcag (Hortobágy kapuja), Kisújszállás, Túrkeve és Mezőtúr (további kapcsolódás: a Körös túlpartján fekvő Békés megyei Szarvas). A városfüzér egymásra épülő, egymást kiegészítő programelemekből álló turisztikai csomag összeállításával válhat turisztikai célponttá, ezért a „városfüzér” számára ajánlott a turisztikai kínálat, illetve vonzerő közösen felépített és fenntartott fejlesztése, közösen megalkotott és elfogadott területfejlesztési program alapján. Ezen belül a városok közötti kerékpárút és kapcsolódó infrastruktúra kiépítése kiemelt prioritást kell, hogy kapjon. A városi turizmus városait felfűző kerékpárúthoz kapcsolódó szolgáltatási háttér (pihenőhelyek, esőbeállók, kölcsönző és szerviz kapacitás, szálláshelyek, vendéglátás stb.) kialakításába a városokat övező tanyavilág is bevonandó, különösen a csatornák, erek, halastavak kitüntetett pontjainak térségében. Ennek településrendezési feltételeit biztosítani szükséges.

II.23.3. Érzékeny települési térségek A határozat II.1.3. számú melléklete II.23.3.1. Az OTrT szerint megállapított történeti települési terület övezete, illetve világörökség és világörökség-várományos települések térségi övezetébe tartozó településen kívül a térségi jelentőségű értékekkel rendelkező, ún. védendő szerkezetű települések, a tanyás települések, továbbá mindazon települések kiemelt figyelmet érdemelnek az épített környezet védelme, illetve a kulturális örökség védelme szempontjából, melyek belterületi folyószakasszal rendelkeznek. II.23.3.2 A tanyás tájszerkezet megőrzését a hagyományos tanyafunkció megőrzését, illetve a hozzá kapcsolódó rekreációs-turisztikai szolgáltatások megtelepedéséhez szükséges településrendezési eszközökkel és infrastruktúrafejlesztéssel lehet ösztönözni. A tanyás településekre vonatkozólag lásd az országos illetve térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetére vonatkozó ajánlásokat. II.23.3.3. A védendő szerkezetű települések vonatkozásában a történeti települések övezetére vonatkozó előírásokat indokolt alkalmazni. II.23.3.4. A belterületi folyószakasszal rendelkező településeken, függetlenül attól, hogy beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt területek érintik a belterületi folyószakaszt, a külterületi szakaszokhoz illeszkedő, egységes arculati és funkcionális stratégia alapján sajátos szabályozást indokolt alkalmazni. A szabályozás során – a településképi-tájképi értékeken túl – az adottságoknak megfelelő vízparti rekreáció (kikötő, fürdőzés, promenád, kerékpározás, erdei tanösvény, vendéglátás, kerékpáros pihenő stb.) megteremtésének lehetőségeit is biztosítani szükséges. A kerékpáros infrastruktúra létesítményeinek arculatát indokolt térségi szinten (pl. Tiszazugi arculat, Zagyva mente arculat) összehangolna és ezzel a térség kerékpáros turisztikai vonzerejét erősíteni.


26

2009

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE – VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG II.23.4. Védett természeti területek A határozat II.1.4. számú melléklete II.23.4.1. Védett természeti terület övezete a már védelem alatt álló és védelemre tervezett természeti területek. II.23.4.2. A védett és védelemre tervezett természeti területek övezetében alkalmazni kell a térségi előírások mellett a védett terület kezelési tervében rögzített szabályokat is. II.23.4.3. Fokozottan védett természeti területre vonatkozó ajánlások: a. Új épület létesítése nem javasolt. A meglévő épületeket a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően javasolt felújítani. Az épületek természetvédelmi fenntartási, oktatási, kutatási, bemutatási ökoturisztikai célú hasznosítása célszerű b. Turisztikai létesítmények (pihenőhely, turistaút, stb.) a kezelési terv szerint létesíthetők; c. Új hírközlési, távközlési magasépítmények, elektromos légvezetékek, új közutak létesítése nem javasolt; d. Az erdők kezelése a természetvédelmi kezelési terv és az azzal összhangban lévő körzeti erdőterv szerint történhet, amelynek célja az önfenntartó természetes erdőtársulások kialakítása illetve fenntartása; e. A gyepterületek fenntartását biztosítani kell; f. A területen szántó, gyümölcsös, szőlő, kertművelés fenntartása nem javasolt; g. A mocsaras, vízállásos területek vizes élőhelyeit érintetlenül meg kell hagyni. II.23.4.4. A védett területen lévő települések belterülete fokozottan érzékeny települési terület, ahol csak lakóterület, üdülőterület és zöldfelületi jellegű különleges terület kijelölése javasolt új beépítésre szánt területként. II.23.4.5. A fokozottan érzékeny települések bővítése csak a település hagyományos szerkezetéhez kapcsolódóan, azzal szerves egységben javasolt. II.23.4.6. Fogadóközpont, kirándulóközpont csak ott létesíthető, ahol arra a kezelési terv lehetőséget ad. II.23.4.7. A fogadóközpontok, kirándulóközpontok területén a turizmus fogadásához, a szabadidő kulturált eltöltéséhez, a védett területek bemutatásához, fenntartásához és a kutatáshoz kapcsolódó épületek alakíthatók ki. II.23.4.8. Kezelt területeken a. A településtől különálló beépítésre szánt területet csak a természeti területek fenntartása, bemutatása, kutatása céljából az azokhoz kapcsolódó ökoturisztikai célból javasolt kijelölni, b. külterületen meglévő épületek turisztikai, oktatási, kutatási, bemutatási, vadgazdálkodási, erdőgazdasági, vízgazdálkodási és mezőgazdasági céllal hasznosíthatóak; c. beépítésre nem szánt területeken új épületek kialakítása csak a már meglévő majorok, tanyák területén illetve a nagy (min. 30 ha) összefüggő legelők fenntartása érdekében javasolt; d. az erdőterületek elsődleges rendeltetése a természetvédelem, de a kirándulóhelyek kirándulóközpontok, környezetében biztosítani kell az egészségügyi, szociális, turisztikai másodlagos rendeltetés érvényre juttatását is. II.23.5. Natura 2000 védelmi területek A határozat II.1.5. és II.1.6. számú mellékletei II.23.5.1. A Natura 2000 területeken az OTrT ökológiai hálózatra vonatkozó szabályaival, továbbá a védett természeti területekre, ökológiai folyosóra, tájképvédelmi övezetekre vonatkozó ajánlásokkal összhangban lévő és a Natura 2000 területek védelmi céljaival összhangban lévő építmények létesíthetők illetve tevékenységek folytathatók.


27

2009

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE – VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG II.23.6. Kiemelten fontos érzékeny természeti területek A határozat II.1.7. számú melléklete II.23.6.1. Kiemelten fontos érzékeny természeti területen támogatni kell olyan természetkímélő gazdálkodási módok megőrzését, fenntartását, bevezetését, amelyek támogatással ösztönzött, önként vállalt korlátozások révén biztosíthatják az élőhelyek védelmét, a biológiai sokféleség, a tájképi és kultúrtörténeti értékek összehangolt megőrzését. II.23.7. Pusztai tájgazdálkodás térsége A határozat II.1.8. számú melléklete II.23.7.1. A pusztai tájgazdálkodás övezetében a Hortobágy történelmi, gazdasági hagyományainak megfelelő táj- és természetvédelmi célú komplex tájgazdálkodást kell ösztönözni. II.23.7.2. Az övezet gyepterületein a történelmi hagyományokat megőrző pusztai állattenyésztés fenntartását és fejlesztését támogatni kell. II.23.7.3. Gyepterület más célú hasznosítását csak a táj biológiai sokféleségét gazdagító vizes élőhelyek rekonstrukciója céljából javasolt támogatni. II.23.7.4. Az övezetben halgazdálkodás, horgászat stabilitásának megőrzése mellett folytatható.

a

vízfelületek

élővilágának,

ökológiai

II.23.7.5. Az övezetben erdősítés a pusztai táj karakterének megtartásával végezhető. Védett természeti területen, természeti területen új erdőterület a kezelési tervvel összhangban, vagy az illetékes természetvédelmi hatóság egyetértésével jelölhető ki. II.23.7.6. Az övezet védett természeti területein új beépítésre szánt terület létesítése nem javasolt. Gazdasági épületek a már meglévő tanyák, majorok területén a pusztai építészeti hagyományok szerint létesíthetők. Az övezet nem védett területén tanyai lakóépület létesítése a legalább 30 ha összterületű földbirtokon javasolt. II.23.7.7. A tudományos kutatás, ismeretterjesztés és bemutatás célját szolgáló épületek csak a természetvédelmi hatóság által kijelölt központokban létesíthetők. II.23.8. Ártéri tájgazdálkodás térsége A határozat II.1.8. számú melléklete II.23.8.1. Az ártéri tájgazdálkodás térsége a Tisza és a Körös ártéri területe. II.23.8.2. Mély fekvésű, potenciálisan állandó vízborítottságú területeken az ártéri halgazdálkodásnak, mély fekvésű, ideiglenesen víz által borított területeken az ártéri erdőgazdálkodás, gyümölcstermesztés, gyepgazdálkodás hagyományainak, míg a víz által nem veszélyeztetett területeken a szántóföldi és települési célú tevékenységeknek javasolt területet biztosítani. II.23.8.3. A víz által rendszeresen veszélyeztetett területeken az épületek létesítését korlátozni célszerű. II.23.8.4. A víz által rendszeresen veszélyeztetett településrészek, lakóházak, telephelyek áttelepítéséről lehetőség és szükség szerint gondoskodni kell, abban az esetben, ha a bevédés és védelem fenntartásának költségei meghaladják az áttelepítés költségeit. II.23.8.5. Árterületen, árvízi elöntéssel fenyegetett területen meg kell akadályozni a hulladék lerakását, vagy hulladéklerakó létesítését. II.23.8.6. Kiemelt programot kell biztosítani az ártéri kemény és puhafa ligeterdők rekonstrukciójára, a tájképi, vízgazdálkodási, természetvédelmi, erdőgazdálkodási érdekek és az ott élő lakosság gazdasági fejlesztési érdekeinek összehangolásával. II.23.8.7. A hagyományok, a helyi kultúra megőrzésének érdekében elő kell segíteni a hagyományos. településképbe és tájba illő épületek megőrzését, felújítását. II.23.8.8. A holtágak rehabilitációja során az ökológiai és természetvédelmi érdekeken túl a szelíd – kerékpáros, lovas, vízi – turisztika infrastruktúrájának továbbépítését is biztosítani kell. II.23.8.9. Az 50 hektárnál nagyobb meliorált területek adottságoknak megfelelő termelési hasznosítását be kell illeszteni a részletesebb tájrehabilitációs programokba. VÁROS-TEAMPANNON KFT

28

2009


II.23.9. Nitrátérzékeny települések A határozat II.1.9. számú melléklete II.23.9.1. A megyei térségi fejlesztési koncepciókat, programokat és a településfejlesztési koncepciókat, rendezési terveket a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006.(II.7.) Korm. rendelet szerint az 59/2008 (IV.29.) FVM rendelet által meghatározott cselekvési programban foglaltakkal összhangban kell kidolgozni. II.23.10. Térségi jelentőségű árutermelő mezőgazdasági térség A határozat II.1.10. számú melléklete II.23.10.1. A térségi jelentőségű árutermelő mezőgazdasági térség területein az árutermelő gazdálkodásra alkalmas termőföldek védelme érdekében a kiváló termőhelyi adottságú szántóterületekre meghatározott ajánlásokat kell alkalmazni. II.23.11. Az Országos Gyümölcs Termőhely Kataszter által érintett település A határozat II.1.11. számú melléklete II.23.11.1 Az Országos Gyümölcs Termőhely Kataszter területével érintett település településrendezési tervének készítése során figyelembe kell venni, hogy az OTrT 8.§ (2) bekezdése szerint a kataszter I. és II. osztályú területeihez tartozó földrészlet beépítésre szánt területté nem minősíthető. II.23.12. Szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület A határozat 1.11. számú melléklete II.23.12.1. A szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható területen szélerőmű, szélerőműpark létesítése a. magterületen, ökológiai folyosón és pufferterületen, b. erdőterületen, erdőtelepítésre alkalmas területen c. országos jelentőségű tájképvédelmi területen d. világörökségi területen, történeti település településkép-védelmi területén, e. pusztai tájgazdálkodás térségében, f. repülőtér és műszaki infrastruktúra hálózatok védőtávolságán belül, g. települési terület zajvédelmét biztosító védőtávolságon belül nem javasolt.


29

2009


II.3 INTÉZKEDÉSEK A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény és az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény, valamint a végrehajtásukra kiadott jogszabályok előírásainak megfelelően a megyei területrendezési terv végrehajtásának, érvényesülésének segítésére, továbbá a rendelettel jóváhagyható munkarészben nem szerepeltethető megyei térségi szempontok és érdekek érvényesíthetősége érdekében az alábbi intézkedések végrehajtásáról határoz: II.3.1. ÁLTALÁNOS TERÜLETRENDEZÉSI INTÉZKEDÉSEK II.3.1.1. A Közgyűlés Elnöke gondoskodik a megyei területrendezési terv, a térségi területrendezési szabályzat és a megyei területrendezési irányelvek és ajánlások közzétételéről, a területrendezési tervnek a megye hivatalos honlapján történő elhelyezéséről, és tájékoztatja a többcélú kistérségi társulásokat és településeket a terv alkalmazásának gyakorlati teendőiről. II.3.1.2. A Közgyűlés Elnöke gondoskodik róla, hogy az elfogadott területrendezési tervben foglaltak, a határozattal jóváhagyott irányelvekkel és ajánlásokkal együtt, a megye fejlesztési koncepcióiba, programjaiba beépüljenek és azok a régió tervdokumentumaiban is érvényesüljenek. II.3.1.3. A megyei főépítész évente beszámol a Közgyűlésnek arról, hogy a településrendezési tervekhez kapcsolódó tervtanácsi munkában és más területrendezési, államigazgatási véleményezési eljárások során hogyan érvényesülnek a megyei területrendezési terv követelményei, ajánlásai. II.3.1.4. A Közgyűlés Elnöke egyeztetést kezdeményez az illetékes minisztériummal az OTrT-ben szerepeltetett Budapest – Nagykáta – Jászberény – Újszász tervezett főút felülvizsgálata és módosítása érdekében. A nyomvonal felülvizsgálatára vonatkozó javaslattal előzetesen tárgyalást kezdeményez Pest megye Közgyűlésének Elnökével illetve a Regionális Fejlesztési Tanács elnökével a közös álláspont kialakítása érdekében. II.3.1.5. A Közgyűlés Elnöke, együttműködve a Tisza menti megyékkel és az érintett Regionális Fejlesztési Tanácsokkal, továbbá a Tisza Vízgyűjtő Programrégió Önkormányzati Társulással, tárgyalásokat kezdeményez a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel és az illetékes minisztériumokkal annak érdekében, hogy a Vásárhelyi Terv, továbbfejlesztése során, térjen vissza az eredeti komplex tájgazdálkodási elképzelésekhez, ne redukálja a fejlesztéseket árvízvédelmi beruházásra, amely a fenntartható víz- és tájgazdálkodási elveknek, az integrált vízgyűjtő-gazdálkodási elveknek ellentmond. Vizsgálatot kezdeményez arról, hogy az átadott tározók mennyiben felelnek meg a 1107/2003. (XI. 5.) Kormányhatározat, valamint a 2004. évi LXVII. Törvény rendelkezéseinek. Ahol hiányokat tapasztal, ott kezdeményezi törvényalkotói szándék utólagos érvényesítését. II.3.1.6. A Közgyűlés Elnöke kezdeményezi a Kecskemét-Szolnok regionális jelentőségű településhálózati csomóponti térség területe jövőképének végiggondolását, közös stratégiát az érintett Pest és Bács-Kiskun megyékkel, a területi kínálatok szabályozására, a várható folyamatok kézbentartására, a gazdasági-logisztikai terület túlkínálat megelőzésére, a táj védelmére. II.3.1.7. Amennyiben a Karcag-Tiszafüred vasútvonalon történő személyszállításra vonatkozó kormánydöntés nem kerül felülvizsgálatra, akkor a Közgyűlés Elnöke kezdeményezi a Regionális Fejlesztési Tanácsnál egy kifejezetten turisztikai illetve rekreációs célú szezonális járat működési feltételeinek, megvalósíthatóságának vizsgálatát, mely Karcag, Berekfürdő és Tiszafüred között létesíthet a hátrányos helyzetű térség turisztikai vonzerejét növelő kapcsolatot. II.3.1.8. A Közgyűlés Elnöke egyeztetést kezdeményez az illetékes minisztériummal a Jászságifőcsatorna tervezési munkáinak mielőbbi megkezdése és a megvalósítás programozása érdekében. II.3.1.9. A Közgyűlés folyamatosan figyelemmel kíséri a Tisza Vízgyűjtő Programrégió Önkormányzati Társulás valamint a Tisza-tó Területfejlesztési Tanács kezdeményezéseit a Tisza menti megyék fejlesztéseinek összehangolására és a közösen elfogadott irányelveket, stratégiai döntéseket a megye területrendezési és fejlesztési terveinek karbantartása során a tervekbe beépíti. VÁROS-TEAMPANNON KFT

30

2009

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE – VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG II.3.1.10.A Közgyűlés Elnöke, együttműködve az Észak-Alföldi és a Dél-Alföldi régió Fejlesztési tanácsaival illetve az érintett megyékkel, kezdeményezi a nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél, hogy a Tisza mente, az Országos Területfejlesztési Koncepcióval összhangban a Balatonhoz hasonló programrégióként szerepelhessen a következő Nemzeti Fejlesztési Tervben. II.3.2. TÉRSÉGI JELENTŐSÉGŰ ÉS EGYÉB MELLÉKÚTHÁLÓZATI ELEMEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ INTÉZKEDÉSEK (határozat II.2.1. sz. melléklete, rendelet I.1. és I.2. sz. sz. mellékletei) II.3.2.1. A Közgyűlés Elnöke gondoskodik a tervezett térségi jelentőségű mellékút-hálózati elemek megvalósítási stratégiájának kidolgozásáról, a megvalósítás ütemezéséről illetve programozásáról, továbbá felkéri a kistérségi társulásokat, hogy a szükséges lépéseket tegyék meg az érdekeltségükbe tartozó tervezett egyéb mellékutak megvalósulási folyamatának elindulása érdekében, kiemelt figyelmet fordítva arra, hogy a kistérségek határait átlépő hálózati elemek megvalósításának programozása összehangolt legyen. II.3.3 KIEMELT TÉRSÉG ÁLTAL ÉRINTETT TERÜLETEK (határozat II.2.1. számú melléklete) II.3.3.1 A Közgyűlés Elnöke kezdeményezi – Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és SzabolcsSzatmár-Bereg megyékkel közösen – a Tisza-tó, – Hortobágy kiemelt térségek egységes területfejlesztési koncepciójának és együttes területrendezési tervének elkészítését. Kezdeményezi továbbá az OTrT legközelebbi módosításakor a térségek közös kiemelt térséggé történő minősítését és ennek alapján együttes területrendezési tervük törvényerőre emelését.


31

2009

II.1.SZ. ÉS II.2.SZ. MELLÉKLETEK

SAJÁTOS MEGYEI TÉRSÉGEK ÉS INTÉZKEDÉSEK TERVLAPJAI

A TERVLAPOK MEGNYITÁSÁHOZ KATTINTS IDE!


2009


II.3.SZ. MELLÉKLET

TELEPÜLÉSEK II.1. ÉS II.2. MELLÉKLETEK SZERINTI SAJÁTOS MEGYEI TÉRSÉGEKKEL ÉS INTÉZKEDÉSEKKEL VALÓ ÉRINTETTSÉGE VÁROS-TEAMPANNON KFT

2009

A HATÁROZAT II.3. SZ. MELLÉKLETE: TELEPÜLÉSEK II.1.1-II.1.12. SZ. MELLÉKLET SZERINTI SAJÁTOS MEGYEI TÉRSÉGEK ILLETVE II.2.1-II.2.2. SZ. MELLÉKLET SZERINTI INTÉZKEDÉSEK ÁLTALI ÉRINTETTSÉGE

kistérség

II.1.1

II.1.2

II.1.3

Településrendszer sajátos megyei térségei

II.1.4

II.1.5

II.1.6

II.1.8

II.1.7

x x x x

Karcag Kenderes Kisújszállás Berekfürdő Kunmadaras

x

Kunszentmárton Tiszaföldvár Cibakháza Csépa Cserkeszőlő Nagyrév Öcsöd Szelevény Tiszainoka Tiszakürt Tiszasas

x x

x

Mezőtúri

Mezőtúr Túrkeve Kétpó Mesterszállás Mezőhék

x x x

Szolnoki

Szolnok Martfű Újszász Besenyszög Csataszög Hunyadfalva Kőtelek Nagykörű Rákóczifalva Rákócziújfalu Szajol Szászberek Tiszajenő Tiszasüly Tiszavárkony Tószeg Vezseny Zagyvarékas

Karcagi

Jászberényi

Jászapáti Jászárokszállás Jászberény Jászfényszaru Alattyán Jánoshida Jászágó Jászalsószentgyörgy Jászboldogháza Jászdózsa Jászfelsőszentgyörgy Jászivány Jászjákóhalma Jászkisér Jászladány Jászszentandrás Jásztelek Pusztamonostor

Kunszentmártoni

II.1.11

II.1.12

Környezet- és természeti erőforrásgazdálkodás sajátos megyei térségei

Természet- és tájvédelem sajátos megyei térségei

Turizmusfejlesztés térségei és térségi jelentőségű központjai

Érzékeny települési térségek

Védett természeti területek

NATURA 2000 természetmegőrzési területek

NATURA 2000 madárvédelmi területek

Kiemelten fontos érzékeny természeti területek

Komplex tájgazdálkodás térségei

Ártéri komplex tájgazdálkodás térsége

Tiszafüredi

II.1.10

II.2.1

II.2.2

Intézkedésekkel érintett térségek

Település

Gazdaságfejlesztés térségei és térségi jelentőségű központjai

Törökszentmiklósi

II.1.9

x

x

x x x x x x

x x x x x

x x x x x x

x x x

x x

x

x x

x

x

x

x

x

x x x

x x

x x x x x x x x x x x

x

x x

x x x

x x x

x

x x

x

x

x x x

x x x

x x x x x x x

x x x x x x

x x

x x

x

x x

x x x x x

x

x x x x x x

x x x x x

x x x

x

x

x x

x x x x x x

x x x

x x x x x

x x x x x

x

x x

x x

x x

x x x x x x x x

x

x x x x

x x x

x

x x x x x

Törökszentmiklós Fegyvernek Kengyel Kuncsorba Örményes Tiszabő Tiszapüspöki

x

x

x x x x x x x x x x x x x

x

x x

x x x

x x x x

x x

x x x x x

x


x

x x x x


x x x

x x x x x x x

x x

x

x

x x x x

x x x x

x

x

x

x

x x x

x x x

x

x x

x x

x x

x x

x

x x

x x

x x

x x

x

x

x x x x x

x x x x x

x x x x x x x x x

x

x

x x x

x x x x x

x x x

x x x x

x

Tervezett egyéb mellékúthálózati elemek

Tisza-tó – Hortobágy kiemelt térség

x x x

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

x x x x

x x x

x x

x

x x x x x x x

x x

x x x x x x x x x x x x

x x

x

x x

x x

x x x

x

x

x

x x

x x

x x x x x x x x

x x

x x x x x x

x x x

x

x x

x

x

x

x

x x x

x

x

x

x x x x

x

x

x x

x x x x

x

x x

x

x x

x x

x x x x x

x x x

x x

x x x x x

x x x

x x x x x

x x x x x

x

x x

x

x

x

x x

Szélerőmű telepítés szempontjából vizsgálat alá vonható terület

x x x x x x x x x x x x x x x x x x

x

x

x

x x x x x x x x x x x x x x x x x

x x x

Országos Gyümölcs Termőhely Kataszter által érintett település

Pusztai tájgazdálkodás térsége

x x

Abádszalók Kunhegyes Tiszafüred Nagyiván Tiszabura Tiszaderzs Tiszagyenda Tiszaigar Tiszaörs Tiszaroff Tiszaszentimre Tiszaszőlős Tomajmonostora

Tiszatenyő

x

x x x

Nitrátérzékeny területek

Térségi jelentőségű szántóföldi árutermelő mezőgazdaság területe

x x x x x x x x x x x x x

x

x x x


III. MEGALAPOZÓ KÖZLEKEDÉSI MUNKARÉSZ III.3.1 A TERÜLETRENDEZÉSI TERV KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATMÓDOSÍTÁSÁNAK HÁTTERE Jász-Nagykun-Szolnok megye területrendezési tervének módosítását teljes körű közlekedéshálózati vizsgálati munka alapozta meg. A vizsgálat megállapította, hogy a 2004-ben jóváhagyott, hatályos területrendezési terv koncepcionális háttere nem változott: A megyében az észak-déli kapcsolatok, a Jászság és Nagykunság közvetlen összeköttetése, az országos és nemzetközi gyorsforgalmi hálózati kapcsolat hiánya, valamint a Tisza közúti átkelőhelyeinek alacsony száma jelenti a legnagyobb problémát. A módosítás alapjául továbbra is elsődlegesen „Az országos közúthálózat fejlesztésének, fenntartásának és üzemeltetésének hosszú- és középtávú feladatairól, valamint a finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló 2044/2003. (III. 14.) Kormányhatározat”, valamint a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 61/2003. (VI. 27.) számú határozata szolgál. Az országos hálózattal kapcsolatos változásokat az OTrT 2008. évi felülvizsgálata rögzítette, míg a megye módosított álláspontját a JászNagykun-Szolnok megye Gazdasági Bizottságának 34/2009.(IV.02.) sz. határozata rögzítette. A 2003. évi határozatban tervezett és annak alapján a hatályos területrendezési tervben is szerepeltetett térségi jelentőségű mellékutakat és a zsáktelepülések zsákjellegét oldó tervezett fejlesztéseket a 34/2009.(IV.02.) sz. határozat fontosságuk alapján újra rangsorolva 3 típusra osztja: megépítésre javasoltakra, felülvizsgálandóakra, illetve elhagyásra javasoltakra. A tervezés során egyeztetés történt Heves megyével, ahol a területrendezési terv módosítása szintén folyamatban van. Az egyeztetés eredményeként sikerült mind az M8-as nyomvonala, mind pedig a Jászberény – Jásztelek – Jászkisér – Pély (Heves megye) – Kisköre – Abádszalók térségi jelentőségű kapcsolat vonatkozásában mindkét megye számára kedvező konszenzusra jutni. A többi határos megyék határait átlépő nyomvonalak vonatkozásában nem voltak vitás kérdések, így külön egyeztetés máshol nem volt indokolt. A Jászberényi kistérséggel történt egyeztetés és az ökológiai hálózatelemzése alapján történt az M8-as nyomvonalának az OTrT által megengedett mértékű korrekciója, figyelembe véve a Heves megyével történt megállapodást a megyehatár-átlépés helye vonatkozásában. A táj szétszabdaltságának mérséklése indokolta az M4-es gyorsforgalmi nyomvonal minimális korrekcióját. Az alsóbbrendű úthálózat felülvizsgálatát tartalmazó 2009. évi 34. sz. megyei Közgyűlés Gazdasági Bizottságának határozatát a területrendezési terv módosítása során a terv készítői a megye és a Közútkezelő Kht. Képviselőivel újra áttekintették és néhány változtatást javasoltak. Közöttük a legfontosabb, hogy a módosított terv a Jászságot és a Nagykunságot összekötő térségi mellékutat továbbra is szerepelteti, még akkor is, ha megvalósításának rövid-közép távon nincs realitása. A kerékpárút-hálózat alakításában egyrészt ott történt változás, ahol az OTrT felülvizsgálata ezt szükségessé tette, másrészt, ahol a térségi hálózat korrekciója ahhoz szükséges volt, hogy a különkülön szakaszok valóban térségi hálózattá tudjanak fejlődni. A vasúti hálózatot az OTrT egyértelműen meghatározza, új nyomvonal csak a nagysebességű vasút, melyet a hatályos terv még nem tartalmazott. A légiközlekedés vonatkozásában a módosítás célja, hogy a nagytérségi-térségi, logisztikai szempontból is meghatározó lehetőségeket emelje ki, ezek fejlesztését ösztönözze, ezért a lokális jelentőségű sport-szabadidős használatú repülőtereket nem tüntette föl. A vízi közlekedés esetében ugyanakkor – azt a Tisza-térség integrált fejlesztése keretében értelmezve – indokolt a kisebb, turisztikai-rekreációs célú kikötőfejlesztési elképzeléseket is szerepelteti a módosítás, összhangban a hatályos tervvel, hangsúlyozva ezzel a Tisza, mint turisztikai „ökosztráda” regionális, sőt országos jelentőségét. III.3.2. KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS III.3.21 GYORSFORGALMI ÚTHÁLÓZAT Az M8 gyorsforgalmi út (Ausztria) – Rábafüzes-Veszprém-Dunaújváros: Duna-híd-Szolnok-Füzesabony nyomvonalon került kijelölésre az országos gyorsfogalmi hálózatban. Az M8 nyomvonala több szempont alapján is jelentős: a nemzetközi kapcsolatteremtés terén túl, a sugaras főúthálózat egyes elemei között húzódva országrészek kapcsolatát teremti meg, Duna-hídjával pedig az VÁROS-TEAMPANNON KFT

33

2009

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE – VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG országos térszerkezet új és meghatározó részévé válik, hiszen gyorsforgalmi kapcsolatot termet az M0-tól délre a Dunán keresztül, s így lehetséges az M0 és a fővárosba vezető sugár irányú elemek tehermentesítése. Az M8 nyomvonala összekapcsolja a nagy közlekedési tengelyeket Budapest kikerülésével. Nem elhanyagolható szerepe lesz az M4 nyomvonalával együtt a nyugat-keleti tengely részeként is. Heves megyével történt egyeztetés alapján a 2004-ben jóváhagyott Megyei Településrendezési Tervben szereplő helyen fogja metszeni ez a gyorsforgalmi út a megyehatárt. Az OTrT-ben ábrázolt M8 nyomvonal (III.1. melléklet, „C” változat) megyei szakaszának legfőbb hiányossága, hogy több helyütt természetvédelmi érdeket sért (pl. Szolnok térségében, Jászkisértől keletre), továbbá kissé távolabb fekszik a Jászság főbb városaitól. Az M8-as vezetésével kapcsolatban a tervezők több lehetséges nyomvonalat is megvizsgáltak a jogszabályok adta lehetőségek, a lehetséges fejlesztőpotenciál, a kialakult úthálózat, valamint a természetvédelem érdekeinek és egyéb természeti adottságok figyelembe vételével. A III.1. melléklet szerinti „A” nyomvonalváltozat – a szerkezeti terv ezt tartalmazza – sajátossága, hogy az OTrT-hez képest Jászkisér városát nem keletről, hanem nyugatról kerüli el, érintve Jászapáti közigazgatási területét. Ezzel a megoldással közelebb kerül a gyorsforgalmi út a főbb jászsági városokhoz (kb. 3-6 km), fontosabb azonban, hogy a természetvédelmi érdekeket is jobban figyelembe veszi. Hátránya, hogy kettővel több különszintű vasúti keresztezés építése válik szükségessé. Az eltérés mértéke a jogszabályok szerint nem haladhatja meg a Területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény által előírt eltérési lehetőséget, azaz a megye közigazgatási területére eső, Ország Szerkezeti Tervén jelzett nyomvonalhossz legfeljebb +/- 10%-át (ez minden vonalas elemre vonatkozik). Az M8 esetén a nyomvonal megyei közigazgatási területre eső hossza megegyezik az OTrT-ben jelölt nyomvonal hosszával (43 km). Meg kell jegyezni, hogy a vizsgálat során felmerült egy, a jászsági városok szempontjából még kedvezőbb, az ökológiai hálózat szempontjából ugyanilyen kedvező és a jelenleginél jóval kedvezőbb vonalvezetésű nyomvonal-változat („B”), amely a jelenlegi inflexiót megszűntetve Jászalsószentgyörgy és Jászladány között vezetné el az utat. Végül azért került elvetésre ez a változat, mert ezzel a jelenlegi hátrányos helyzetű középső megyerésztől még távolabb került volna az út, illetve a meglévő 32. sz. főúttal és a tervezet új főúti kapcsolattal párhuzamosan, azokhoz képest 8 km-en belül kerülne vezetésre. Ez az érv azonban vitatható. A középső megyerész helyzetének valódi javításához valahol Szajol és Szolnok között indítva, Besenyszög-Tiszasüly vonalában kellene a gyorsforgalmi utat vezetni (ennél keletebbre az ökológiai hálózat miatt már nincsen mód), ám ezzel a két megye közötti határátlépési pontot jelentősen módosítani kellene, az út Jászkisértől és Hevestől keletre történő elvezetésével, ami a mainál szintén jóval rövidebb, és ezért olcsóbb nyomvonalvezetést tenne lehetővé (nem ábrázolt változat). Az M4 gyorsforgalmi út nyomvonalának korrekcióját Törökszentmiklós és Kisújszállás között javasolja a terv: a vasútvonallal közös közlekedési folyosó kialakításával csökken a táj szétszabdaltsága, a nyomvonal által várhatóan bekövetkező ingatlanpiaci keresletet pedig a városok térségében tartja, így a területfejlesztés és a közlekedésfejlesztés szinergiája jobban érvényesülhet. A megyei területrendezési tervben is szereplő, környezetvédelmi engedéllyel rendelkező nyomvonala 0,4%-kal rövidebb az OTRT-ben szereplő nyomvonalnál. Így ennek a nyomvonalnak a korrigált változata is megfelel a törvényi előírásoknak. Az M44 gyorsforgalmi út Tiszakürt – Kondoros közötti szakasza építési engedéllyel rendelkezik megépítése 2013-ig várható. A nyomvonal ennek megfelelően a műszaki tervek alapján került pontosításra. III.3.22 FŐÚTHÁLÓZAT A főúthálózat meglévő és tervezett elemeit a jogszabályi előírások szerint az OTrT meghatározza, ettől a megye eltérő javaslatot nem tehet, csak nyomvonal-korrekciót tartalmazhat, az előírások szerinti módon és mértékben. A megyét érintő meglévő és tervezett főúthálózati elemek listáját az I.2. melléklet tartalmazza. E főutak szinte mindegyikét rögzíti a hatályos megyei terv, kivéve a Budapest-NagykátaJászberény-Újszász térségében tervezett utat. Ez az út a hatályos (2004-ben készült) megyei tervben a Pest megyei oldalon, közel a megyehatárnál került feltüntetésre. Az OTrT meghatározza, hogy a főútnak érintenie kell Jászberényt, és Újszász térségében kell becsatlakoznia a 32. sz. főútba, ezért ennek ábrázolása szükséges a megyei tervben. Véleményünk szerint a főút Jászberény és Újszász közötti szakasz megépítése szakmailag nem megalapozott, mivel a kiépítendő főúttól kb. 6 km-re található a több települési elkerülő úttal tervezett 32. sz. főút. Ez a két párhuzamos főút hozzávetőlegesen 20 km-re keresztül fut párhuzamosan, felesleges többletköltségeket generálva. VÁROS-TEAMPANNON KFT

34

2009

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE – VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG Az OTrT-ben meghatározott nyomvonalvezetése sem a legmegfelelőbb a megyei szakaszán, ezért a nyomvonala korrigálásra került. Az útvonal a Hatvan-Újszász vasútvonal közlekedési folyosójához került illesztésre, illetve felhasználásra került a tervezett Jászberényi elkerülő út egy szakasza is. A megyei tervben jelölt, szakmailag elfogadhatóbb vonalvezetés az OTrT-ben jelzett sematikus változathoz képest 1,5 km-rel hosszabb, mely 5,7%-os eltérést jelent. Ez nem haladja meg a törvényben meghatározott mértéket. A megye álláspontja szerint ugyanakkor a meglévő nyomvonal korrekcióját kellene előtérbe helyezni, mivel az új nyomvonal megvalósulása még középtávon sem reális. Ennek megfelelően szükségesnek tartaná, hogy mindazok az elkerülő szakaszok, melyeket korábban az OTrT tartalmazott, jövőben is szerepeljenek. Jelenleg ezek egy részét a hatályos OTrT nem tartalmazza (Alattyán, Jászalsószentgyörgy, Jásztelek). Főúti elkerülő szakaszok A meglévő főutak esetén az OTrT több települést is nevesít, ahol települési elkerülő szakaszok tervezettek (lásd az I.2. mellékletet). Ezen elkerülő szakaszok mindegyike szerepel a hatályban lévő megyei tervben. Ki kell azonban emelni, hogy néhány főúti elkerülő szakasz – amit a hatályos megyei terv jelöl, az OTrT nem nevesíti. Ezek a következő települések: 4. sz. főút: Törökszentmiklós, Kenderes 32. sz. főút: Alattyán, Jászalsószentgyörgy, Jásztelek A jogszabályok alapján ezek az elkerülő szakaszok nem jelölhetők főúti kategóriaként a megyei szerkezeti terven, azonban térségi mellékútként jelölhetők. Térségi mellékútként biztosíthatók az elkerülő szakaszok igényének rögzítése és az adott település rendezési tervének készítése során a megfelelő területbiztosítás is. Az utak kiépítése során azonban gondoskodni kell arról, hogy ezeket az utakat főúti paraméterekkel alakítsák ki. A megyei terv továbbra is javasolja egyes új főúti kapcsolatok esetén a települési elkerülőket. Ezek a települések Karcag, Kunmadaras és Kunhegyes. Mivel eltérés van az OTrT-ben jelzett nyomvonalaktól ezeknél a településeknél, ezért az eltérés törvényességét a tervezők vizsgálták. Ennek megfelelően a Kunmadaras (34. sz. főút) - Karcag – (Füzesgyarmat - Szeghalom (47. sz. főút) út nyomvonalának megyére eső szakasza az OTrT-hez képest 2 km-rel hosszabb (OTrT: 28,8 km, MTrT: 30,8 km), mely 6,9%-os eltérést jelent. A (Gyöngyös (3. sz. főút) - Karácsond - Heves – Kisköre) Kunhegyes - Kenderes (4. sz. főút) új főúti kapcsolat esetén is van eltérés: OTrT 34,0 km, MTrT 36,4 km, mely 7%-os eltérést jelent. Mindkét eltérés a törvényes kereteknek megfelel (nem haladja meg az előbb említett +/- 10%-ot), így a vonatkozó jogszabályokkal összhangban van. A többi új főúti kapcsolat esetén nincs eltérés az OTrT-től. III.3.23 TÉRSÉGI MELLÉKUTAK A térségi mellékutak a főútnál alacsonyabb rendű, három illetve négy számjegyű utak, melyeknek jelentős hálózati szerepe van a térségi közlekedésben, azaz egyrészt szerepet játszanak a mikroközpontok, kistérségközpontok közvetlen elérésében, a kistérségközpontok egymással való összeköttetésében, valamint elősegítik a gyorsabb eljutást az országos közlekedési hálózat legközelebbi elemeihez. Megjegyezzük, hogy a hatályos tervben ezek hálózati szerepkörű mellékútként kerültek jelölésre. Meglévő térségi mellékutak: • • • • • • • • • • • • • •

Jászfényszaru – Zsámbok Jászárokszállás – Jászberény Jászberény – Farmos – Tápiószentmárton Jászszentandrás – Jászapáti Jászapáti – Jászladány – Szászberek (32-es út) Jászkisér – Besenyszög – Szolnok Szolnok – Tiszajenő – Tiszakécske Törökszentmiklós – Kengyel – Rákócziújfalu (442-es út) Tiszaföldvár – Mezőhék – Mezőtúr Mezőhék – Öcsöd Mezőtúr – Túrkeve – Kisújszállás Karcag – Kunmadaras Tiszafüred – Abádszalók – Kunhegyes Kenderes – Bánhalma.


35

2009

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE – VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG Fontos a megyei térségi közlekedéshálózati kapcsolatok erősítése is, ennek megfelelően a következő nyomvonalak biztosítása szükséges. Javasolt térségi mellékutak új nyomvonalon: •

Törökszentmiklós, 46. sz. főút – Törökszentmiklós, 4. sz. főút (a 4. sz. elkerülő út bezárása a 46. sz. főút elkerülő szakaszának felhasználásával)

•

Jászárokszállás – Adács

•

Jászfényszaru – 3108. sz. főút, Pusztamonostor

•

Jászkisér – Jásztelek

•

Jászapáti – Jászalsószentgyörgy

•

Kétpó – Kengyel – Szolnok

•

Tiszafüred – Tiszabábolna

•

Túrkeve – Dévaványa

•

Tiszafüred – Abádszalók – Tiszaroff – komp – Tiszasüly – 3225. j.ök. út /korrekció: Tiszaderzs, Abádszalók/

•

Karcag – Kunhegyes 34. sz. főút

•

Jászszentandrás – Boconád

•

Kétpó – Mezőhék.

Bizonyos települések esetén a meglévő térségi mellékúti kapcsolatok települési szakaszát települési elkerülő szakaszokkal javasolt kiváltani. Ezek a települések: Jászárokszállás, Jászladány, Abádszalók, Tiszaderzs.E térségi mellékutak mindegyike szerepel a hatályos megyei tervben. A Gazdasági Bizottság 34/2009.(IV.02.) sz. határozatát felülvizsgálva továbbra is javasolt a következő utak új térségi mellékútként történő ábrázolása (mindegyik új nyomvonalon): • Jászárokszállás – Csány: Jászárokszállás – Hatvan közötti közúti kapcsolat javítása érdekében javasolt továbbra is szerepeltetni •

Jászalsószentgyörgy – Jászladány – Kőtelek, Tisza-híd – Kunhegyes, 34. sz. főút: elsősorban Jászság és a Nagykunság települései közötti közlekedési összeköttetést erősíti, kedvező haránt irányú kapcsolati szálat biztosít a megyében. Ez a kapcsolat jelentősen javítja a belső perifériára szorult települések (Nagykörű, Hunyadfalva, Kőtelek stb.) közvetlen közúti elérhetőségét is. Megjegyezzük, hogy a Vásárhelyi terv I. ütemében megvalósítani tervezett árvízi tározók miatt a nyomvonalát korrigálni kellett a jelzett nyomvonalhoz képest, azonban a tiszai átkelés (térségi híd) helye nem változott, figyelembe véve a természetvédelmi érdekeket.

A Gazdasági Bizottság 34/2009.(IV.02.) sz. határozatát felülvizsgálva elhagyásra javasolt térségi jelentőségű mellékutak: •

Tiszasüly – Pély. Oka, hogy a Tiszasüly északi oldalán épülő víztározó miatt az út megépítése nem lehetséges.

III.3.4 EGYÉB MELLÉKÚTHÁLÓZATI ELEMEK Ebbe a kategóriába azok az alsórendű utak tartoznak, melyek egy-egy település közlekedési hálózatba történő bekapcsolását teszik lehetővé, azonban az előbb vázolt térségi mellékút-hálózati szerepük nincs. Ide tartoznak azok az utak is, melyek csak két település közötti összeköttetést, illetve a zsákjelleg felszámolását teszik lehetővé. Ennek megfelelően a meglévő elemek, mint egyéb mellékút-hálózati elemek kerültek feltüntetésre, a tervezett elemek – mivel jogszabály nem teszi lehetővé ábrázolásukat – a határozatok II.21 számú mellékletében kaptak helyet. Javasolt új összekötő utak, mindegyikük új nyomvonalon: •

Jászágó – 3202 sz. út

•

Cibakháza – Nagyrév

•

Cibakháza – Martfű – Kunszentmárton közötti út

•

Jászfényszaru – Tóalmás

•

Jászkisér – Jászivány


36

2009

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE – VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG •

Tiszavárkony – Vezseny

•

Cserkeszőlő – Szelevény

•

Tiszaszentimre – Tiszaörs

•

Nagykörű (Nagykörű – Kőtelek mellékúttal).

A Gazdasági Bizottság 34/2009.(IV.02.) sz. határozatát felülvizsgálva továbbra is javasolt új mellékutak (mindegyik új nyomvonalon): •

Mesterszállás – 4628. sz. ök. út – Mezőtúr: Ennek az útnak a kiépítési jelentősen javítja Mesterszállás és Mezőtúr közlekedési kapcsolatát, ezért a megyei területrendezési tervnek támogatnia javasolt ezt a kapcsolatot.

A megye zsáktelepülései, azok második kapcsolata: •

Jászivány: a 31. sz. főúttól mintegy 5 km-re fekszik. Második közúti kapcsolatát Jászkisérrel javasolt kiépíteni. (A 27/2003. (III.4.) Kormányrendelet Jásziványt az új közúti kapcsolat kiépítésre vonatkozó pályázat benyújtására jogosult települések között sorolja fel.

•

Szelevény: a 4511. j. úttól 1 km-re fekszik, innen két irányban Cserkeszőlő és Csépa települések érhetőek el.

•

Nagykörű: zsáktelepülésnek a Tisza elválasztó hatása miatt mondható, Fegyvernek felé komp üzemel. Második közúti kapcsolatát Kőtelekkel javasolt kiépíteni. A második kapcsolat kiépítését az árvízi tározó nehezítheti meg.

•

Vezseny: zsáktelepülésnek a Tisza elválasztó hatása miatt mondható, Tiszaföldvár felé komp üzemel. Második közúti kapcsolatát Tószeggel javasolt kiépíteni.

•

Nagyrév: zsáktelepülésnek a Tisza elválasztó hatása miatt mondható, Tiszabög felé komp üzemel. Második közúti kapcsolatát Tiszainokával javasolt kiépíteni.

•

Mesterszállás: a 4627. j. úttól mintegy 1,5 km-re fekszik, innen két irányban Mezőhék és Öcsöd települések érhetőek el. Második közúti kapcsolatát Mezőtúrral javasolt kiépíteni. (A 27/2003. (III.4.) Kormányrendelet Mesterszállást az új közúti kapcsolat kiépítésre vonatkozó pályázat benyújtására jogosult települések között sorolja fel).

•

Tiszabő: a Tiszamenti település mintegy 1 km-re fekszik a 3216 j. úttól, Tisza túlpartjaival a Nagykörűi komp teremt kapcsolatot. Második közúti kapcsolatát a Jászladány-Kunhegyes új térségi jelentőségű mellékútba történő becsatlakozásával javasolt kiépíteni.

•

Tiszapüspöki: a települést tulajdonképpen a 4 km-re lévő 4. sz. főút kapcsolja be az országos hálózatba, a Jászság települései csak nagy kerülővel érhető el, 2 . közúti kapcsolatát Szajollal javasolt kiépíteni.

III.3.5 FOLYAMI ÁTKELÉS Egyes utak kiépítése új hidak építését teszik szükségessé a Tiszán. Az OTrT nagyhidat jelöl: •

a Gyöngyös – Kisköre – Kunhegyes – Kenderes között tervezett főúton Kiskörénél,

•

az M4-esen Tiszapüspökinél, valamint

•

az M44-esen Tiszaugnál (Bács-Kiskun megye).

Új vasúti átkelés csak a nagysebességű vasútvonalon tervezett, a meglévő Szolnoki vasúti hidak átépítésre kerülnek (lásd vasútfejlesztések). A Tiszán két helyen javasolt térségi jelentőségű híd építése: •

Kőteleknél az új térségi mellékúton, illetve

• Szolnokon két helyen (442-es számú főút centrum felé vezető szakaszán és keleten az új térségi jelentőségű úton).


37

2009

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE – VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG A Hármas-Körösön a következő pontoknál javasolt híd építése: • Kunszentmártonnál az M44-es gyorsforgalmi úton • Mezőtúrnál az új főúti kapcsolaton A meglévő és tervezett hidak közötti folyószakaszokon a komp illetve révátkelők biztosítják a megyén belüli illetve megyehatáron átlépő kapcsolatokat. A Tiszán jelenleg 4 helyen üzemel komp. A Hármas-Körösön Mezőtúr város belterületén, önkormányzati tulajdonban működik komp. A következő 2 táblázat a Tiszán és a Hármas-Körösön lévő kompokat foglalja össze: Tiszai kompátkelők: Fkm

Település

Teherbírás

379,3

Tiszaroff –Tiszasüly

15 t

363,7

Nagykörű – Fegyvernek

20 t

302,2

Vezseny – Tiszaföldvár

20 t

289,0

Nagyrév- Tiszabög

személyátkelés

Hármas Körös kompátkelői: Fkm

Település

Teherbírás

Mezőtúr - Szarvas Forrás: www.tisza-to.hu, 2007

20 t

Tervezett új komp közlekedési lehetőség: •

Tiszabábolna: elsősorban a Tisza-tó és a Borsod-Abaúj-Zemplén megye kapcsolatait javítja.

III.3.6 VASÚTI KÖZLEKEDÉS A vasúti közlekedés tekintetében a megyének mérlegelési lehetősége nincs. Az OTrT-nek megfelelően minden meglévő nyomvonal helyének megfelelően ábrázolt. Új elem a nagysebességű vasút nyomvonala. Személyvonat/ hétköznap/2 irány

Útvonal OTrT szerinti besorolása

Villamosított

Vágányszám

37

országos vasútvonal

Igen

1: (Hatvan-Újszász) 2: (Újszász-Szolnok)

22

mellékvonal

Nem

1

100

(Budapest-Cegléd-) Szolnok-Karcag-Apavára (-Debrecen-NyíregyházaZáhony)

82

transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonal

Igen

2

102

(Kál-Kápolna-) Abádszalók-Kisújszállás

19

mellékvonal

Nem

1

103

Karcag-Tiszafüred

19

mellékvonal

Nem

1

108

(Debrecen-) Tiszafüred (Füzesabony)

22

Nem

1

120

(Budapest-) ÚjszászSzolnok-Mezőtúr (-Békéscsaba-Lőkösháza)

Igen

1: (BékéscsabaLőkösháza) 2: (BudapestBékéscsaba)

Vonal száma 82

86

Útvonal (Hatvan-) JászfényszaruJászberény-Újszász (-Szolnok) (Vámosgyörk-) Jászárokszállás-JászapátiÚjszász (-Szolnok)


47

törzshálózati

egyéb országos törzshálózati vasútvonal transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonal

38

2009

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE – VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG Vonal száma

Útvonal

Személyvonat/ hétköznap/2 irány

Útvonal OTrT szerinti besorolása

Villamosított

Vágányszám

125

Mezőtúr-Pusztabánréve

18

mellékvonal

Nem

1

27

fővonal

Nem

1

16

mellékvonal

Nem

1

9

mellékvonal

Nem

1

130

145 146

(Szolnok-) TiszatenyőKunszentmártonJaksorpart Szolnok-Tiszajenő alsó (LakitelekKiskunfélegyháza) (Kecskemét-Lakitelek-) Tiszasas-Kunszentmárton

Forrás: OTrT (2008.) és Magyarország vasúti térképe (Cartographia) III.3.61 Jelenlegi és várható vasútfejlesztések/visszafejlesztések Vasúti fővonalak Jász-Nagykun-Szolnok megye vasúti hálózatának gerincét a IV. sz. páneurópai folyosóhoz tartozó Hegyeshalom-Győr-Budapest-Újszász-Szolnok-Szajol-Békéscsaba-Lőkösháza és a TEN (TransEuropean Networks) hálózathoz tartozó Budapest-Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony fővonal képezi. • A Budapest–Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza vasútvonal az ország dél-keleti vasúti kapuját és így a Balkánt köti össze a fővárossal, így korszerűsítése kiemelt jelentőséggel bír hazánk vasút– és közlekedés–fejlesztési programjában. A pályafelújítás után megszűnhetnek a sok helyen érvényben lévő sebességkorlátozások, nagyobb terheléssel, jobb kihasználtsággal történhet az áru– és személyszállítás, a korszerű elektronikus irányító– és biztosító berendezések telepítésének köszönhetően pedig lényegesen növekszik a vasúti közlekedés biztonsága. •

A Budapest–Cegléd–Szolnok vasútvonal felújítása a pilisi és albertirsai állomások, valamint a PilisAlbertirsa közötti vonalszakasz idei átépítésével befejeződött.

•

A Szolnok–Debrecen vasútvonal az 1800-as évek közepe óta az egyik legfontosabb vasútvonala az országnak, mert egyben vasúti kapcsolatot jelent Budapest és Záhony között is. A vasútvonal már a XIX. században is kiemelt jelentőséggel bírt a környező települések mezőgazdasági és ipari fejlődésében, és az ország Kelet felé irányuló kereskedelmi kapcsolatai miatt ma is meghatározó. A gazdasági lehetőségek teljes kihasználásához azonban szükség van a Szolnok–Debrecen vasútvonal korszerűsítésére, mely Európai Uniós közlekedésfejlesztési támogatással valósul meg 2013-ig. A kivitelezés várható kezdete 2010.

1. Szolnok csomópont felújítása Az 1968-69-re elkészült Rendezőpályaudvaron ma üzemszünet van, javításra, ill. selejtezésre váró kocsik gyűjtőhelye. Elképzelések szerint Budapest –Ferencváros felszámolása után újra indítják a kocsik rendezését. Napjainkban a konténerpálya-udvar és a Logisztikai központ üzemel. A Személypályaudvar 1974-re készült el, a város 900. évfordulójára. Az akkor korszerűnek számított pályaudvar azóta elavult, felújításra szorul. Az átépítést a mai kor követelményeinek megfelelően kell elvégezni, figyelembe véve a Szolnok-Szajol állomásköz szűk kapacitását (4 vágány helyett 2 van és marad is), a biztosítóberendezés átalakítását és ezzel párhuzamosan a kitérők számának racionalizálását. Az új állomásnak biztosítani kell a Budapest környéki elővárosi szerelvények karbantartási szükségletét. A kivitelezésre várhatóan 2012-13-ban kerül sor a Szolnok-Debrecen projekt keretén belül. 2. Szolnok-Szajol vonalszakasz átépítése A Szolnok-Szajol vonalszakasz felújításának tervezési feladatai önállóan szerepelnek, de a kivitelezési munkák a Szolnok-Debrecen projekt keretén belül valósul meg. A vonal felújításának célja, hogy a vonalon a 160km/h sebesség biztosítható legyen. Az érintett vonalszakaszon két nagy nyílású acélhíd található, a Zagyva-híd és a Szolnoki Tisza-híd. Mindkét hídon a két vágánytengely távolsága 4,00 méter, mely az ilyen sebesség esetén szokásos 4,10 – 4,20 méternél kisebb, és a híd jelenlegi szerkezetének megtartása esetén nem is változtatható. A VÁROS-TEAMPANNON KFT

39

2009

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE – VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG vonalon a vízszintes vonalvezetés úgy alakul, hogy a hidakon marad a 4,00 méter, de a nyílt vonal további részein, 4,10 méter, vagy ennél is nagyobb, a helyi adottságoktól függően. A két híd pályaszerkezete átépítésre kerül, a hagyományos hídfás leerősítést modernebb (edilonos) sínleerősítés váltja fel. A vonalszakasz átépítésével párhuzamosan, a vasúti töltés és Szajol állomás védelme érdekében árvízvédelmi gát megépítése van tervben. A kivitelezés kezdésének várható időpontja: 2011. 3. Szajol-Püspökladány vonalszakasz fejlesztése A vonalszakasz fejlesztésének célja az EU-s normáknak való megfelelés. A felújítás érinti a vasúti pályát, a felsővezetéket, a távközlő hálózatot és a biztosítóberendezések korszerűsítését. A tervekben szerepel a közúti-vasúti kereszteződések fejlesztése, valamint 3 eddigi szintbeni keresztezés különszintővé való átépítése: • a Szajol-Törökszentmiklós szakaszon (Páthy Endre utcánál); • Kisújszállás-Karcag szakaszon (34103. sz. útnál); • Karcag állomás (Kunmadarasi út 0+82 km sz., 3401 sz. út). Az átépítések érintik az állomások infrastruktúráját is. Új vágányhálózat, peronok, gyalogos aluljárók, biztosítórendszer stb. szerepel a tervekben. (Forrás: Összeállítás a Jász-Nagykun-Szolnok megyei közúti- és vasúthálózat fejlesztésének és korszerűsítésének aktuális feladatairól. Budapest, 2008.augusztus; NIF Zrt.) •

A Szolnok-Békéscsaba vasútvonal a IV. sz. páneurópai folyosó része jelentős nemzetközi, IC, távolsági és elővárosi forgalommal. Jelenleg is tart a Mezőtúr-Gyoma közötti szakasz rekonstrukciója, melynek keretében megépül a hiányzó bal vágány Nagylapos és Gyoma között. A vágányok nagy részének cseréjével átépülnek az érintett állomások és utasforgalmi létesítmények, valamint felújításra kerül a térvilágítás. Korszerűsödik a meglévő állomási szakaszok térközjelzős biztosítóberendezéseit és új jelzőrendszert épül a nyílt vonali szakaszokon. A vonalszakaszon lévő vasúti hidak felújítása is megvalósul. A tervezett kiépítési sebesség 160 km/h. A beruházás KÖZOP és ISPA/Kohéziós Alap forrásból valósult meg.

Vasúti mellékvonalak A vasúti mellékvonalak (lásd I.2. melléklet) elavultak, alépítményük korszerűtlen, felújításra szorulnak. A vonatok ezeken a vonalakon csak lassan közlekedhetnek. Kevés mellékvonalon engedélyezett a 80 km/h sebesség (de még a 60 is), ellenben több vonalon közlekednek 40 km/h-val vagy még kisebb sebességekkel. Sokszor rossz a pálya vonalvezetése, a vonal távol esik a település központjától, csak a település szélét érinti, ellentétben az autóbusz közlekedéssel, mely településen belül több helyen is megállhat. 2009 végéig a jelenleg működő vonalakon újabb szárnyvonalakat nem zárnak be. (www.khem.gov.hu). A 2010-től tervezett szárnyvonal-bezárásokról jelenleg tart a vasút, a minisztérium és a civilek képviselői közötti egyeztetés. 3.62 Nagysebességű vasút Magyarországon a ténylegesen nagysebességű vasútnak számító fejlesztés ma még csak a hosszú távú fejlesztési koncepciókban szerepel, várhatóan a 2010 utáni évtizedekben. A nagy időtávlat ellenére azonban már ma is foglalkozni kell előkészítés szintjén a magyar vasúthálózatnak az európai nagysebességű hálózatba való bekapcsolásával. A tervezés első fázisában meg kellett határozni a távlati nagysebességű nyomvonal fejlesztési paramétereit. A kiindulási feltételek a következő főbb mutatókban foglalhatók össze: • Tervezési sebesség: 250-300 km/óra • Második ütemben kétvágányú kiépítés • Személy és áruszállításra egyaránt alkalmas pálya • A meglévő nyomvonal kiemelt csomópontjainál becsatlakozási lehetőség • Minimális pályaívsugár R=5000 m, 120 mm túlemelés és 0,65 m/sec2 oldalgyorsulás mellett • Függőleges lekerekítő ívsugár: 16000 m. A jelenlegi magyar jogszabályokban a nagysebességű vasút védőtávolságára vonatkozó előírt értékek nincsenek, de a példák azt mutatják, hogy településektől számított 250-300 m lehet majd az irányadó érték. VÁROS-TEAMPANNON KFT

40

2009

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE – VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG Az új nagysebességű nyomvonal szabad kapacitásában felhasználható a belföldi távolsági forgalom felgyorsítására, aminek érdekében a nyomvonal körzetében lévő főbb meglévő csomópontokhoz becsatlakozási lehetőség biztosítandó. Ezzel a nagysebességű vasútvonal kihasználtsága, hatékonysága növelhető. A nagysebességű vasútvonalak tervezése az Országos Területrendezési Tervek (OTrT) keretében történik azzal a céllal, hogy az OTrT parlamenti elfogadásával a többi országos jelentőségű nyomvonala létesítmény helyigényével együtt a megvalósításhoz szükséges fejlesztési terület az érintett települések külterületi szakaszain levédésre kerüljön. III.3.7 KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS Az országos hálózat OTrT-ben jelzett nyomvonalától nincs eltérés, a jogszabályoknak megfelelően történt a kijelölésük. A megyei területrendezési tervnek lehetősége van az országosnál sűrűbb, térségi hálózat meghatározására is. A térségi kerékpárhálózat meghatározásánál a 2003.évi megyei közlekedésfejlesztési koncepcióban tervezett fejlesztéseket, az útvonalak turisztikai és hivatásforgalomban várható szerepét, valamint az országos hálózathoz való kapcsolódás lehetőségeit vettük figyelembe (Lásd I.2. melléklet). Ezek a nyomvonalak nem feltétlenül új kerékpárút kiépítését jelentik, hanem meglévő közlekedési úton kerékpárút kijelölését is jelenthetik. A kerékpár útvonal kijelölése előtt vizsgálni kell, hogy az adott nagyságú forgalom kedvez-e a kerékpárosok biztonságos közlekedéséhez, avagy kerékpárút kiépítését teszi szükségessé. Megjegyezzük, hogy ez a hálózat a fő térségi kapcsolatokat veszi figyelembe (azaz egy logikus hálózat felépítése a cél), a terv műfajából következően az egy településhez vezető, tervezett kerékpárút nem tekinthető térségi jelentőségűnek. Természetesen a kerékpárút-hálózat meghatározása nem akadályozza egyes települések helyi jelentőségű kerékpárúttal történő rácsatlakozását a térségi és országos hálózatra. Ilyenek lehetnek a következő helyi jelentőségű kerékpárutak is: • Jászapáti – Jászivány • Surjány – Szakállas • Nagyajtós – Kunmadaras. III.3.8 VÍZI KÖZLEKEDÉS – A TISZA TÉRSÉG INTEGRÁLT FEJLESZTÉSE A Tisza, mint potenciális észak-déli közlekedési tengely jelenleg nem játszik jelentős szerepet. A megyét érintő szakasza a 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet szerint EGB II. kategóriájú hajóútnak minősül. A Hortobágy-Berettyón és a Kőrösökön a hajózás feltételei, a hajóút kotrása, illetve a kikötői infrastruktúra hiánya miatt nincsenek biztosítva. A Hármas- Körös hajózhatóvá tételének ráadásul külön feltétele van: a bökényi duzzasztó rekonstrukciója. A közlekedési tárca kezdeményezte a Tisza nemzetközi vízi úttá minősítését, valamint megkezdődött a szegedi kikötő fejlesztése, amitől a közlekedési tárca a tiszai hajózás fellendülését várja. A megye természeti értékei, a Tisza és a Hármas-Körös egyre inkább az aktív turizmus kedvelt helyszínei is, így jó lehetőség kínálkozik a turizmus környezetkímélő fejlesztésére. Ehhez szükséges a partoldali infrastruktúra fejlesztése, hajó- és csónakkikötők létesítése, valamint a kapcsolódó kiszolgáló létesítmények kialakítása. A hajózás fejlesztése multiplikátor hatást gyakorol a térség gazdasági fejlődésére. A folyó menti településeken egyre növekszik az érdeklődés a kishajózás és sporthajózás, valamint a hosszabb vízi utak iránt, de nincs megfelelő kikötői hálózat. A hajózás szorosan kapcsolható a Tisza és a Körös környezetét bemutató turisztikai programokhoz, a természetközeli turizmushoz, ezért támogatni kell a tiszai turisztikai célú hajózásban érintett vállalkozásokat a szolgáltatások fejlesztésében a marketingkommunikáció és az információs rendszerek kialakításával, működtetésével. A kikötők összehangolt fejlesztése minden érintett településnek érdeke. A folyami infrastruktúra kiépítése és jobb kihasználása az egyes települések és vállalkozók eddigi erőfeszítését integráló fejlesztési program kidolgozásával és megvalósításával valósulhat meg. A Tisza térség integrált fejlesztésének alapvető célja a táji rendszer működőképességének komplex biztosítása és az ökológiai kritériumoknak megfelelő fenntartható társadalmi, gazdasági fejlődés feltételeinek megteremtése. Közlekedési szempontból az alábbi célok elérése szükséges középtávon a természetvédeleméhez kapcsolódóan: •

A Tisza turisztikai és személyhajózási lehetőségeinek – környezeti szempontokat integráló – megteremtése a kapcsolódó infrastruktúra hátterével együtt (kikötőfejlesztés, hajóépítés felélesztése),


41

2009

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE – VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG •

A Tisza-térség külső elérhetőségének javítása és a perifériális helyzetben lévő területeken a belső közlekedési kapcsolatok javítása a vasúthálózat, főúthálózat, alsórendű közúthálózat, kerékpárutak és a folyami átkelések bővítésével, fejlesztésével.

Az OTrT a megyét érintő víziutakat az alábbi osztályokba sorolja: A vízi út neve A szakasz (fkm-fkm)

A vízi út osztálya

Tisza*

544-403 (Tokaj – Kisköre)

III

Tisza

403-254 (Kisköre – Csongrád)

II

Kettős- és Hármas-Körös*

23-0 és 91-0

II

Hortobágy – Berettyó főcsatorna

7-0

II

A *-gal jelölt szakaszok a megyét csak részben érintik Az Országos Területrendezési Tervben a megye területén egy közforgalmú nemzetközi és országos jelentőségű kikötő szerepel Szolnok déli határánál. Térségi jelentőségű hajókikötő: •

Tiszafüred: a Tisza-tó turisztika szerepe miatt fontos elem

•

Abádszalók: a Tisza-tó turisztika szerepe miatt fontos elem

•

Martfű: a kompátkelővel komplex kikötői szolgáltatások.

E kikötők a várható, térségben betöltött szerepük (komplex szolgáltatás, jelentős forgalom, térségi elhelyezkedése) miatt kerültek ebbe a kategóriába. Helyi jelentőségű hajókikötők (esetleg sport- vagy jachtkikötők): Tiszakürt, Nagykörű, Tiszainoka, Nagyrév, Tiszaszőlős (a jelenlegi csónakkikötő fejlesztésével), Tiszabura (a jelenlegi csónakkikötő fejlesztésével), Tiszaroff, Tiszapüspöki, Öcsöd, Mezőtúr, Kunszentmárton, Tiszasas, Vezseny, Tiszasüly, Tiszaderzs, Rákóczifalva. Az előbbiekből következően ezeket a hajókikötőket a megyei terv személyforgalmi kikötőként ábrázolják, ösztönözve a Tiszai hajózás turisztikai célú fejlesztését. Feltételezhető, hogy a jövőben ezeknek a kikötőknek a személyforgalomban, a tiszai hajózásban jelentős szerepük lesz. Kompközlekedés A kompközlekedést, tekintettel annak közlekedési hálózati szerepére, a hidakkal együtt a Folyami átkelők c. alfejezetben tárgyaljuk. III.3.9 LÉGI KÖZLEKEDÉS Légi kapcsolatok szempontjából a megyét elsősorban Budapest, másodsorban Debrecen szolgálja ki. Elérhetőségüket a 4-es főút fejlesztése illetve az M4-es gyorsforgalmi út kiépülése jelentősen javítani fogja, a javuláshoz Budapest-Debrecen vasútvonal fejlesztése is hozzájárul. A megyében található két országos jelentőségű repülőtér, a szolnoki és a kunmadarasi kellő lehetőséget biztosít a kereskedelmi és személyszállítási igények kielégítésére. Ezek lehetőségei azonban, a megfelelő közúti kapcsolatok hiányában kihasználatlanok. Az OTrT a kunmadarasit a kereskedelmi (nemzetközi) repülőtérré fejleszthető repülőterek közé, a szolnokit pedig a közös felhasználású katonai és polgári repülőterek közé sorolja. Hasonlóan az OTrT-hez a megye Közlekedésfejlesztési koncepciója is polgári szempontból a szolnoki, míg a légi áruszállítás, logisztika szempontjából a kunmadarasi repülőteret emeli ki, mindkét esetben megyehatáron átívelő szerepkörrel. Mindkét repülőtérre hasznosítási koncepció készült. A kunmadarasi repülőtér esetében kiemelt fontosságú, hogy a 4-es főút feljavítása vagy az M4 gyorsforgalmi út kiépítése mielőbb megvalósuljon, mert anélkül a repülőtér hasznosításának az esélye minimális. Fontos továbbá a Karcag-Tiszafüredi vasútvonal mentén legalább a szállítási tevékenység fenntartása, mert az intermodalitás lehetőségével is számolni lehet. A kenderesi és pusztaksonyi repülőtereknek csak helyi, sportolási célú szerepük van (mindkettő igen közel van a kunmadarasi repülőterekhez), szerkezeti jelentőségük nincsen. Ennek megfelelően a megyei tervben az utóbbi repülőterek nem kerülnek feltüntetésre.


42

2009

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE – VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG A meglévő repülőterek adatai Név

forgalma

Kenderes

Nem nyilvános Nem nyilvános (elhagyott)

Pusztataksony

tengerszint feletti magassága [m]

mérete [mxm]

Felület

84

600x200

fű

86

600x100

fű

2500x70

beton

2000x70 2000x50 1050x200

aszfalt fű fű

Kunmadaras

Nem üzemel

88

Szolnok (Opera)

Nem nyilvános

89

Nem nyilvános

85

Szolnok- Szandaszőlős

Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok www.hungaryairport.hu

Megyei

Közlekedésfejlesztési

Koncepció

(2003)

és

III.3.10 LOGISZTIKA Logisztikai fejlesztés szempontjából a megyének két kitüntetett pontja Szolnok és Kunmadaras. Szolnok A történelem folyamán az ország keleti felének egyik legfontosabb közlekedési csomópontjává vált Szolnok korábbi, a Tiszára illetve a kelet-nyugati irányú „marhahajtó utakra” majd a vasútra alapozott kiemelt logisztikai szerepe az M3-as és az M5-ös autópályák megépítése óta visszaszorult. Szolnok szerepének relatív és abszolút csökkenése abból is adódik, hogy a vasút fejlesztését a mindenkori kormányok mind a mai napig másodlagosnak tekintették. Bár az elmúlt néhány évben a vasút korszerűsítése megindult, a korábbihoz mérhető logisztikai jelentősége a városnak és térségének a jövőben csak akkor lehet, ha a tervezett nagytérségi jelentőségű vízi és közúti fejlesztések is megvalósulnak. A repülőtér fejlesztése további lehetőséget rejt magában, hiszen olyan pont Magyarországon, ahol a közúti, vasúti, vízi és légi szállítás egy ponton találkozhat, nincs még egy. Az M8-as gyorsforgalmi út Kecskemét-Szolnok közötti szakaszának megépülése a folyamatok megfelelő kézbentartása, koordinálása esetén jelentős lökést adhat az intermodális logisztikai központ fejlődésének, ennek azonban az M8-as mellett a gyorsforgalmi út és a logisztikai térség közötti kapcsolatok kiépülése is kulcsfontosságú (Kőröstetétlen illetve Abony gyorsforgalmi út csomópontok). Kunmadaras Kunmadaras potenciális logisztikai szerepét jelenleg üzemen kívüli repülőterének köszönheti. A megye legnagyobb repülőtere a taszári illetve a sármelléki repülőterekkel azonos nagyságú betonkifutópályával rendelkezik. A kilencvenes években a katonai funkció megszűnése ösztönözte Kunmadaras térségének kiemelt gazdasági övezetté nyilvánítását, így segítve elő a repülőtérben rejlő lehetőségek kihasználásához szükséges tőkének a térségbe csábítását. Az öt települést: Kunmadaras mellett Karcag, Tiszafüred és Kunhegyes és Abádszalók városokat, valamint az időközben önállósult Berekfürdő alkotta gazdasági övezet nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Az ma már látható, hogy a térségben nincs annyi logisztikai potenciál, hogy mindegyik tagtelepülésre dőljön a külföldi tőke, ám a 4-es főút feljavítása vagy az M4 gyorsforgalmi út kiépülése nélkül még a térségben kiemelt szerepet játszó Karcag (térség legnagyobb városa) illetve Kunmadaras (repülőtér helye) kiugrása is kétséges marad. Fontos továbbá a KarcagTiszafüredi vasútvonal mentén a szállítási tevékenység fenntartása, mert az intermodalitás lehetőségével is számolni lehet. A gazdasági övezet többi településén, kiemelten Berekfürdőn és Tiszafüreden a turisztikai szolgáltatószerepet indokolt előtérbe helyezni. Vizsgálható ugyanakkor esetleg az is, hogy, hogy a Kunmadarasi repülőtérnek van-e arra legalább nagy távlatban esélye, hogy a Tisza-tó illetve Hortobágy közös fejlesztésében a Sármelléki repülőtérnek a Balaton térségi turizmusban betöltött szerepéhez hasonló szerephez jusson.


43

2009

III.1.SZ. MELLÉKLET

KÖZLEKEDÉSI MEGALAPOZÓ MUNKARÉSZ TERVLAPJA (TERVLAP: M=1:200 000)

A TERVLAP MEGNYITÁSÁHOZ KATTINTS IDE!


2009

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE MÓDOSÍTÁSA

Recommend Documents