Jász-Nagykun-Szolnok megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata
2009-2010.
2
Készítették: Dr. Györgyi Lajos Urbánné Sőregi Katalin
Szerkesztő: Urbánné Sőregi Katalin
3
Tartalomjegyzék
Bevezetés
4. oldal
I. A jogszabályi környezet változásai I.1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény I.2. A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvény
5. oldal 5. oldal 9. oldal
II. A társadalmi környezet változásai
10. oldal
III. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei szociális szolgáltatások változásai és jellemzői 2005-2008. között III.1. Szociális alapszolgáltatások III.2. Szakosított szociális szolgáltatások
11. oldal 11. oldal 14. oldal
IV. SWOT elemzés Jász-Nagykun-Szolnok megyéről a szociális Szolgáltatások fejlesztéséhez
19. oldal
V. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei szociális szolgáltatások fejlesztési szükségletei és lehetőségei V.1. A kötelező feladatok biztosítása V.2. A meglévő szolgáltatások megőrzése, az ellátási szükségletek lefedése V.3. A működési engedélyezés V.4. A szociális szolgáltatástervezési koncepciók V.5. Kiszerződtetés V.6. A fejlesztések forrásai
20. oldal 20. oldal 21. oldal 22. oldal 22. oldal 22. oldal 22. oldal
VI. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat kötelező feladatai VI.1. Módszertani feladatok VI.2. A szakosított szociális szolgáltatások területi összehangolása VI.3. Tartós bentlakásos intézmények működtetése
23. oldal 23. oldal 23. oldal 23. oldal
VII. Mellékletek 1.sz. melléklet 2.sz. melléklet 3.sz. melléklet
34. oldal 35. oldal 37. oldal 39. oldal
4
Bevezetés
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény rendelkezése alapján a 123/2002. (XII.13.) sz. határozatával megalkotta Jász-Nagykun-Szolnok megye szociális szolgáltatástervezési koncepcióját. E koncepció 2005-2008. közötti időszakra vonatkozó módosítását a megyei közgyűlés 101/2005. (VI.24.) sz. határozatával fogadta el. Mindkét koncepció olvasható a megyei önkormányzat hivatalos weblapján ( www.jnszm.hu ). E felülvizsgálat korántsem olyan részletes, mint a 2002. évi alapkoncepció. A fő hangsúlyt a szabályozó környezet, valamint a megyei ellátórendszer változásainak áttekintésére fordítottuk. A helyzetértékelés alapját most is a szolgáltatók, intézmények részéről kapott adatok összesítése, elemzése alkotja. A beérkezett információk szerint az utóbbi három év fejleményei nagyobb változásokat mutatnak a megyei szociális szolgáltatásokban, mint az azt megelőző időszak. Vélhetően a kiszámíthatatlan, illetve kedvezőtlenebb szabályozási, és finanszírozási keretek miatti csökkenő érdeklődés is hozzájárulhatott ahhoz, hogy háromszori megkeresésünk után is akadt olyan önkormányzat, amelyik nem szolgáltatott adatot a felülvizsgálathoz. A kapott információkat megköszönve a jövőben is számítunk minden szolgáltató együttműködésére! Tekintettel a jelenleg is változások alatt álló jogszabályokra, valamint a működési engedélyezés átmeneti szabályaira, a szolgáltatások biztosítására vonatkozó ütemterv e koncepció keretében a megyei önkormányzat fenntartásában működő intézményekre korlátozódik Az alapkoncepció 2002-ben megfogalmazott céljai ma is érvényesek. Reményeink szerint a Jász-Nagykun-Szolnok megyei szociális szolgáltatástervezési koncepció 2008. évi felülvizsgálata is egy lépéssel közelebb visz közös szándékaink eléréséhez.
5
I. A jogszabályi környezet változásai I.1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény A szolgáltatások működtetését leginkább a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban Szt.) befolyásolja, ezért elsőként e törvény változásait tekintjük át. A Szt.-nek a megyei szociális szolgáltatástervezési koncepció jelenlegi felülvizsgálatát átfogó időszakban, azaz 2005. óta történt, a szociális intézményrendszert érintő lényegesebb módosításai a következők: Az Szt.-t 2005. január 1-jétől módosító 2004. évi CXXXVI. törvény az idősek otthonát érintően fogalmazta meg a demensek elkülönített gondozásának szükségességét. Eszerint külön gondozási egységben vagy csoportban kell ellátni az a személyt, akinél a külön jogszabályban meghatározott szerv a demencia körébe tartozó középsúlyos vagy súlyos kórképet állapít meg. Ettől függetlenül a Szt. nem nevesíti önálló ellátástípusként a demensek gondozására kialakított intézményt, vagy intézményi részleget, arra külön működési engedély sem követelmény, egyedül a kedvezőbb finanszírozásban vált el az átlagos ápolási igényű idősek számára biztosított ellátástól. Szintén a 2004. évi módosítás mondja ki, hogy a szociális és gyámhivatal a közigazgatási hivatal ágazati szakigazgatási szerveként működik 2005. szeptember 1jétől. Ehhez kapcsolódóan rögzíti, hogy a bentlakásos intézmények működési engedélyeinek kiadásáról 2006. január 1-jétől az intézmény székhelye, ill. telephelye szerint illetékes szociális és gyámhivatal dönt. A 2005. évi CLXX. törvény a Sz.t értelmező rendelkezései között a fenntartó fogalmát kibővítette a helyi önkormányzatok társulásával. Megállapítja, hogy az önkormányzat ellátási kötelezettségének szociális szolgáltatást nyújtó szolgáltató, intézmény fenntartásával, szolgáltatót, intézményt fenntartó önkormányzati társulásban történő részvétellel, vagy szolgáltatót, intézményt működtető fenntartóval létrejött megállapodás, illetve ellátási szerződés megkötésével tehet eleget. A 2005. évi módosítás a szociális törvényben rögzíti az új rendszerű szociális foglalkoztatás alapvető szabályait. A szociális foglalkoztatás keretében nevesített két új foglalkoztatási forma a munka-rehabilitáció, illetve a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás. (A végrehajtási szabályokat a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról szóló 112/2006. (V.12.) Kormányrendelet tartalmazza.) Munka-rehabilitációra az intézményi jogviszony keretében kerülhet sor, az ellátott és az intézmény vezetője közötti megállapodás alapján. A munka rehabilitáció szolgálati időre jogosíthat. Munkarehabilitáció keretében végzett tevékenységek, pl. az intézmény környezetében végzett kisegítő, kiegészítő jellegű, karbantartással, a külsőbelső környezet rendben tartásával összefüggő feladatok ellátása.
6
A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás keretében biztosítani kell, hogy a megváltozott munkaképességű személyek elsajátíthassák azokat a készségeket és technikákat, amelyek alkalmassá tehetik őket a nyílt munkaerőpiacon történő részvételre. A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszony. A szociális foglalkoztatásba bevont személyek után szociális foglalkoztatási támogatás igényelhető, amely a tapasztalatok alapján fedezi a foglalkoztatás előírt tárgyi, személyi feltételeinek teljesítését, és hozzájárul az ellátottak foglalkoztatásának bővítéséhez, aktivitásuk fokozásához. A 2006. évi CXVII. törvény 2007. január 1-jétől számottevően módosította a Szt. térítési díjakra vonatkozó szabályait. A módosítás az intézményi térítési díj összegét mind az alapszolgáltatások, mind a szakosított ellátások esetében a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbségeként határozta meg. Ez a szabály nem adott mozgásteret a szolgáltatók számára az intézményi térítési díj összegének meghatározására, az a törvényben rögzített matematikai képlet által eredményezett összeg volt. A szociális törvényt módosító 2007. évi CXXI. törvény korrigálta ezt a – számos fenntartó által kifogásolt, a szolgáltatók döntési szabadságát korlátozó – szabályt. 2008. január 1-jétől a fenntartók az intézményi térítési díj összegét a jogszabály által meghatározott különbözetnél alacsonyabb összegben is meghatározhatják. 2008. január 1-jétől kezdődően a házi segítségnyújtás és az idősotthoni ellátás igénybevétele esetében bevezetésre került a gondozási szükséglet vizsgálata, mint az adott intézményi ellátásra megállapított állami normatív támogatás igénylésének feltétele. A Homogén Gondozás Csoport (HGCS) pontrendszerrel mért, napi 4 órát meghaladó átlagos gondozási szükséglet esetén vehető igénybe a tartós bentlakásos idősotthoni ellátás. Amennyiben a gondozási szükséglet fennáll, de nem haladja meg a napi 4 órát, házi segítségnyújtás igényelhető. A gondozási szükségletet házi segítségnyújtás esetében a kijelölt városi jegyző által felkért 3 tagú szakértői bizottság, idősek otthona esetében az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (ORSZI) megyei irodájának szakértői teamje állapítja meg. A 4 órát meghaladó gondozási szükséglet előírása gyakorlatilag kizárja a tartós bentlakásos gondozásból azokat a – pl. egyedül élő, magányos, kiszolgáltatottsága miatt szorongó, egészségi állapota miatt magát bizonytalannak érző – időseket, akik nem elsősorban fizikai állapotuk, hanem egyéb, méltányolható körülményeik miatt kérnék elhelyezésüket bentlakásos intézménybe. Jelenleg semmilyen esetben, tehát akár az igénybevevő teljes finanszírozása esetén sem biztosítható ellátás bentlakásos intézményben az előírt gondozási szükséglet hiányában. Szintén 2008. január 1-jétől kezdődően a szolgáltatás igénybevételének feltételeként az étkeztetést, házi segítségnyújtást és bentlakásos idősotthoni ellátást megelőzően jövedelemvizsgálatot kell végezni a lakóhely szerint illetékes jegyzőnek.
7
A jövedelemvizsgálat alapján eltérő összegű normatív állami hozzájárulásra válik jogosulttá a szolgáltatást nyújtó az ellátott jövedelmi viszonyai függvényében. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtást 2008. január 1-jétől csak házi segítségnyújtást is biztosító szolgáltató végezhet. A szabályozás célja, hogy a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ne csak a műszaki paraméterek teljesítését jelentse, hanem valós szakmai tartalom álljon mögötte. A 2007. évi módosítás a rehabilitációs intézményben történő elhelyezés időtartamát a rehabilitációs tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében – a jelenlegi egyszer három évvel meghosszabbítható 5 év helyett – egyszer 2 évvel meghosszabbítható 3 évre csökkentette. 2008. június 30-ával megszűnt a módszertani intézmények működésének korábbi rendszere. A megyei módszertani intézmények, valamint a profilonként kijelölt országos hatáskörű módszertani intézmények helyett regionális módszertani intézmények kerültek kijelölésre 2008. július 1-jével. Ez a változás csökkentette a megyei önkormányzatok ellátási kötelezettségét, mivel a regionális módszertani intézmények kijelölése a szociális és munkaügyi miniszter hatásköre. A Jász-Nagykun-Szolnok megyében működő szociális intézmények tekintetében a módszertani feladatokat a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat „Viktória” Ápoló-Gondozó Otthona és Észak-alföldi Regionális Szociális Fejlesztő, Tanácsadó és Módszertani Központja (4334 Hodász, Tarnai tanya 1.sz. Tel.: 44/550-500) látja el. A szociális törvény módosításai nyomán többször változott – és 2009. január 1-jével kezdődően ismét változni fog – a települések kötelező feladatainak köre. Az ellátási kötelezettség alakulását 2005. óta az alábbi táblázat szemlélteti: Állandó lakosok száma
2005. január 1. előtt
Minden települési önkormányzat 2.000 fő felett 3.000 fő felett
házi segítségnyújtás, étkeztetés, családsegítés idősek nappali ellátása
10.000 fő felett
utcai szociális munka, éjjeli
2005. január 1. után
2007. január 1. után
2009. január 1. után
Házi segítségnyújtás, étkeztetés
házi segítségnyújtás, étkeztetés
házi segítségnyújtás, étkeztetés
családsegítés
családsegítés
családsegítés
nappali ellátás (idős, fogyatékos, szenvedélybeteg, pszichiátriai beteg, hajléktalan személy) támogató szolgáltatás, jelzőrendszeres
nappali ellátás (idős, fogyatékos, szenvedélybeteg, pszichiátriai beteg, hajléktalan személy)
idősek nappali ellátása
támogató szolgáltatás, jelzőrendszeres házi
jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
8 menedékhely, nappali melegedő, idősek gondozóháza
20.000 fő felett
30.000 fő felett
50.000 fő felett
Nappali ellátást nyújtó intézményi formák (fogyatékos, szenvedélybeteg, pszichiátriai beteg, hajléktalan) Átmeneti elhelyezést nyújtó ellátások
házi segítségnyújtás, közösségi ellátások, idősek gondozóháza
segítségnyújtás, közösségi ellátások, idősek gondozóháza, szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása
nappali ellátás, (szenvedélybeteg, pszichiátriai beteg, fogyatékos, hajléktalan személy)
Átmeneti elhelyezést nyújtó ellátások
Átmeneti elhelyezést nyújtó ellátások: fogyatékos személyek gondozóháza; pszichiátriai betegek átmeneti otthona; szenvedélybetegek átmeneti otthona; éjjeli menedékhely; hajléktalan személyek átmeneti szállása;
Utcai szociális munka
Utcai szociális munka
Átmeneti elhelyezést nyújtó ellátások: időskorúak gondozóháza; fogyatékos személyek gondozóháza; pszichiátriai betegek átmeneti otthona; szenvedélybetegek átmeneti otthona; éjjeli menedékhely; hajléktalan személyek átmeneti szállása; bázisszállás Utcai szociális munka
A változásokat áttekintve láthatjuk, hogy a Szt. 2005. óta csökkentette az önkormányzatok kötelező feladatainak körét, illetve magasabb lakónépesség esetén tett kötelezővé egyes ellátási formákat. Ez a „könnyítés” az önkormányzatok számára finanszírozási oldalról kedvező, ugyanakkor az ellátásra szoruló lakosság szempontjából korántsem előnyös. Amíg pl. 2005. előtt minden település számára kötelező volt a családsegítés, és 2000 lakostól kezdődően az idősek nappali ellátása, 2005. évet követően a családsegítés már csak 2000 lakos felett, az idősek klubja pedig csak 3000 lakos felett kötelező. Különösen e két példa esetén aggályos a tendencia, hiszen mind a családsegítés, mind az idősek nappali ellátása igen nagyszámú klienst érint, akik településmérettől függetlenül állandó, sőt növekvő számú szereplői az igénybevevők körének. Igen rövid életű volt a hasonlóképpen nagyszámú rászorulót érintő szociális információs szolgáltatás, amely 2005. július 1-től csupán 2006. december 31-ig írt elő a szociális törvény kötelező feladatként az önkormányzatok számára, lakosságszámtól függetlenül.
9
A 2009. január 1-jétől életbe lépő, az alapszolgáltatásokat érintő legkedvezőtlenebb változás a támogató szolgáltatást, valamint a közösségi ellátásokat érinti. E két szolgáltatási forma a fogyatékossággal élők, illetve pszichiátriai és szenvedélybetegek számára nyújt saját otthonukban igénybe vehető, korszerű, személyre szabott szolgáltatást, amely megkönnyíti az önálló életvitelt, és számottevő segítséget nyújt az igénybevevő családja számára is. Ezek a korábban valamennyi település számára előírt feladatok 2005. óta ugyan már csak 10.000 lakos felett kötelezőek, azokat a normatív állami támogatás igénybevételével – megyénkben elsősorban a kistérségi társulások feladatvállalása révén – számos, arra nem kötelezett település változatlanul biztosítja. 2009. január 1-jétől azonban kikerül az önkormányzati kötelezettségek közül a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátás, azok finanszírozása pályázat útján történik. Ez a változás szükségszerűen együtt fog járni e tevékenységek visszaszorulásával, ezzel a speciális ellátott csoportok számára otthon igénybevehető szolgáltatások csökkenésével. A leírt változások ellentétben állnak a szociális alapszolgáltatások fejlesztésére irányuló egyébként markáns szakmai törekvésekkel, bizonytalanságot szülnek a szolgáltatók és fenntartók körében, veszélyeztetik már létrehozott egyes szolgáltatások létét, végső soron csökkentik a rászorulók speciális szolgáltatásokhoz való hozzájutásának esélyeit. Ez a tendencia nem áll összhangban a szakellátások kapacitásának csökkentésére irányuló központi törekvésekkel sem. I.2. A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvény A szociális szolgáltatásokat is érinti a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvényt (Ktt.) hatályba lépése. A törvény által meghatározott kistérségi határok keretei között önkéntes alapon 2004-2005. év során Jász-Nagykun-Szolnok megyében 7 többcélú kistérségi társulás alakult meg egyes, a törvényben meghatározott önkormányzati-közszolgáltatási feladatok közös ellátására: Berettyó-Körös Többcélú Társulás (Mezőtúri kistérség) Jászsági Többcélú Társulás (Jászberényi kistérség) Karcagi Többcélú Kistérségi Társulás (Karcagi kistérség) Kunszentmártoni Kistérség Többcélú Társulása (Kunszentmártoni kistérség) Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása (Szolnoki kistérség) Törökszentmiklós Térsége Többcélú Kistérségi Társulás (Törökszentmiklósi kistérség) Tiszafüredi Kistérség Többcélú Társulása (Tiszafüredi kistérség) A kistérségi társulások közül a kunszentmártoni kivételével valamennyi ellát szociális szolgáltatási feladatokat. Ezek körét a III. fejezet tartalmazza. A Szt. alapján a szociális feladatokat is felvállaló társulásoknak szolgáltatástervezési koncepciót készíteni, melynek határideje 2006. december 31. volt.
10
Az adatszolgáltatás alapján a tiszafüredi, valamint a mezőtúri kistérségi társulás még nem készített koncepciót. II. A társadalmi környezet változásai Jász-Nagykun-Szolnok megye demográfiai tendenciái megegyeznek az országos tendenciákkal, azonban a kedvezőtlen folyamatok megyénkben fokozottan érvényesülnek. A változásokat lehetőség szerint időszakok összehasonlításával, valamint az országos, és a régiós adatok összevetésével igyekszünk szemléltetni. Jász-Nagykun-Szolnok megye lakosságán belül a születések számának csökkenésével folyamatosan csökken a gyermekkorúak aránya, míg az idősek és öregkorúak aránya jelentős mértékben emelkedik. Az alábbi táblázatok adatai bizonyítják, hogy mind a régiós, mind az országos adatokhoz képes fokozott a gyermeknépesség számának csökkenése, és az idősek számának emelkedése Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Területi egység Jász-Nagykun-Szolnok megye
Gyermeknépesség eltartottsági rátája (%) 1990. 2001. 2007. 33,2 26,3 23,3
Öregedési index (%) 1990. 2001. 2007. 61,7 88,1 106,1
Hajdú-Bihar megye
33,8
27,4
24,3
53,5
73,4
86,3
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Észak-alföldi régió
37,4
30,6
27,1
46,3
63,1
72,7
34,9
28,3
25,1
52,8
72,9
85,6
Magyarország
31,0
24,3
22,1
64,5
91,3
104,9
Területi egység Jász-Nagykun-Szolnok megye Hajdú-Bihar megye
Ezer lakosra jutó élveszületés 1990. 2001. 2006. 13,0 9,9 9,7 14,3 10,9 10,2
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Észak-alföldi régió
14,7 14,1
11,6 10,9
11,3 10,5
Magyarország
12,1
9,6
9,9
Az idősek arányát tovább növeli a fiatalok elvándorlása, amely a régióban mért 4,2/1000 lakosra jutó elvándorláshoz képest Jász-Nagykun-Szolnok megyében -5,6.
11
Jász-Nagykun-Szolnok megyében az országos átlagot meghaladó az idősek aránya. A születéskor várható átlagos élettartam alakulását a következő táblázatban mutatjuk be: 1990 65,6 73,24
Férfiak Nők
2001 67,43 76,25
2007 68,54 76,92
Az átlagéletkor kitolódásával egyre gyakoribb a demens (időskori elbutulásban szenvedő), valamint a folyamatos ápolásra szoruló idősek száma. A demográfiai előrejelzések szerint ez a tendencia hosszú távon érvényesül. III. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei szociális szolgáltatások változásai és jellemzői 2005-2008. között III.1. A szociális alapszolgáltatások Megyénkben az étkeztetés és a házi segítségnyújtás hagyományosan jól kiépített ellátási formák. 2008. évi felmérésünkre mindössze 2 település jelezte, hogy még nem szervezte meg e szolgáltatásokat. További egy település a családsegítést, mint kötelező feladat hiányát jelezte. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás biztosítására köteles városok közül 5 még nem szervezte meg e szolgáltatási formát. Továbbra is hiányosak a speciális ellátotti csoportok számára szükséges nappali intézmények, ebben a 2005. évi koncepcióhoz képest nincs változás. A KSH adatgyűjtése szerint az alábbiak szerint alakult megyénkben az egyes ellátási formák igénybevevőinek száma: Szolgáltatás típusa
Igénybevevők száma 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
Házi segítségnyújtás
3 513
3 526
3 587
3 328
3 047
2 445
2 444
Idősek nappali ellátása
1 832
1 825
1 845
1 822
1 723
1 775
1 830
Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezés
3 227
3 278
3 296
3 352
3 379
3 402
3 410
12
A tendenciák jól láthatóak. A házi segítségnyújtást igénybevevők száma folyamatos csökkenést mutat annak ellenére, hogy az utóbbi években a pályázatok során előnyben részesítették az alapellátási formák fejlesztését, és a normatívák összegének változásai is kevésbé kedvezőtlenek e szolgáltatás esetében. Az idősek nappali ellátását szolgáló férőhelyek száma lényegében változatlan a statisztika szerint, azaz még nem érzékelhető, hogy az idősek klubjai akár az egyre növekvő számú idős, akár egyéb ellátotti csoportok befogadására reagáltak volna. A két alapellátási forma csökkenő, illetve stagnáló kapacitásait egyértelműen a tartós bentlakásos intézményi férőhelyek növekedése ellensúlyozta, ami viszont nem megfelelő alternatívája a saját otthonban maradást elősegítő szolgáltatásoknak. A települési önkormányzatok visszajelzései szerint jelenleg 36 településen vehető igénybe a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. Támogató szolgáltatás 31 településen, közösségi ellátás 23 településen érhető el, a családsegítést biztosító települések száma 64. A nappali ellátást biztosító intézmények száma a korábbi évekhez képest nem változott. A szolgáltatások számának növekedése egyértelmű összefüggést mutat a kistérségi társulások feladatvállalásának növekedésével. Az alábbi diagram az összes alapszolgáltatás figyelembevételével ábrázolja a fenntartók arányát: A szociális alapszolgáltatások megoszlása fenntartók szerint
3% 30%
Települési önkormányzat által fenntartott Kistérségi társulás által fenntartott
67%
Egyéb szolgáltató által fenntartott
13
A következő táblázat ellátási típusonként mutatja be a különböző típusú fenntartók arányát: Alapszolgáltatás megnevezése
Falugondnoki, tanyagondnoki szolgálat Étkeztetés
Szolgáltatások aránya fenntartók szerint Települési Kistérségi Egyéb önkormányzat társulás által szolgáltató által által fenntartott fenntartott fenntartott (kht., egyház, alapítvány, egyesület) 75 % 25 % 44 %
53 %
3%
Házi segítségnyújtás
42 %
56 %
2%
Családsegítés Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Közösségi ellátások
24 % 3%
76 % 97 %
-
-
100 %
-
Támogató szolgáltatás
-
83 %
17 %
Idősek nappali ellátása
44 %
54 %
2%
Fogyatékosok nappali ellátása Pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek nappali ellátása Utcai szociális munka Hajléktalanok nappali melegedője
25 %
50 %
25 %
-
100 %
-
-
50 % 100 %
50 % -
Az I. fejezetben vázolt jogszabályi változások miatt néhány önkormányzat már jelezte, hogy a támogató szolgáltatást, illetve a közösségi ellátásokat 2009. január 1-jétől nem biztosítja, illetve többen bizonytalannak ítélték 2009-től egyes szolgáltatások további működtetését. Az igénybevevők számának változását a tapasztalatok szerint élénken befolyásolja a szolgáltatás ára. Térítési díj emelés esetén gyakori az igénybevétel lemondása, ingyenes szolgáltatás esetén viszont megnövekszik az igénybevevők köre.
14
III.2. Szakosított szociális szolgáltatások A megyénkben működő bentlakásos férőhelyek profil, és fenntartó szerinti megoszlását a következő táblázat mutatja be:
Intézmény típusa Idősek otthona Idősek emelt szintű férőhelye Idősek átmeneti int. Pszichiátriai betegek otthona Pszichiátriai betegek rehabilitációs int. Pszichiátriai betegek lakóotthona Szenvedélybetegek otthona Szenvedélybetegek rehabilitációs int. Szenvedélybetegek lakóotthona Értelmi fogyatékosok otthona Értelmi fogyatékosok rehabilitációs intézménye Értelmi fogyatékosok ápoló-gondozó célú lakóotthona Értelmi fogyatékosok rehabilitációs célú lakóotthona Mozgásfogyatékosok otthona Hajléktalanok átmeneti intézménye Összesen
Települési önkorm. 721 46
Férőhelyek száma fenntartók szerint KistérMegyei KatoliRefor- Vállalségi önkorm. kus mátus kozás társulás egyház egyház 695 328 149 95 248 58 64 4 5 235
35
4
9 235 44
22
22
75
75
10
10
8
8 165
686
30
30
58
80
12
12
60
60
34 824
787
2236 172
44
486
22
Összesen
34 1373
217
264
248
3713
15
Az intézményi férőhelyek számának alakulását 2002.-2008 között az alábbi táblázat szemlélteti: Férőhelyek típusa az ellátottak szerint 2002. év Idősek Fogyatékossággal élők Pszichiátriai és szenvedélybetegek
2105 822 385
2008. év 2408 912 394
Legnagyobb mértékben az idősek otthoni férőhelyszám növekedett. A statisztikailag 303 férőhelynövekedés valójában ennél több új férőhely létesítését jelenti, mert 2002. és 2005 között a hatóság előírása nyomán több idősotthonban is férőhelyszámcsökkentésre kényszerültek. Az új férőhelyeket vagy meglévő idősotthon férőhelyeinek bővítése, vagy új intézmény létesítése adja. Az idősotthoni férőhelyeken belül a finanszírozás megváltozása miatt 2008-ra 345 emelt szintű férőhely átminősítését kérték az engedélyező hatóságtól a fenntartók normál idősotthoni férőhellyé. Az idősellátást érintő további változás a demensekkel kapcsolatos szabályozás és finanszírozás megváltozása. A szakvéleménnyel rendelkező súlyos demens ellátottak után magasabb összegű normatíva igényelhető 2008. január 1-jétől. Jelenleg megyénkben a bentlakásos idősotthonokban a szakvéleménnyel rendelkező demensek száma 381. Ez a szám 21 idősotthon ellátottaiból adódik össze. Az összesen 39 idősotthon közül a többi 18 nem jelzett demens ellátottat (pl. köztük egy közel 200 férőhelyes intézmény sem). Feltételezhető, hogy ezekben az intézményekben is élnek demenciában szenvedő ellátottak, csak a „minősítésük” nem történt még meg. Az idősek otthonaiba várakozók valós száma jelenleg nem értékelhető, mivel a gondozási szükséglet bevezetésével az idősotthoni elhelyezésre jelenleg is várakozók egy része nem nyerhet felvételt. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a kérelmezők egy része aktuálisan nem is kéri felvételét, csupán az elhelyezés – vélt – biztonsága érdekében nyújtja be időben a kérelmét, és a számára „korai” férőhelyüresedés esetén elutasítja a beköltözést. Ez a gyakorlat tovább nehezíti a valós elhelyezési igények számszerűsítését. Összességében valószínűsíthető, hogy az idősotthoni várakozók száma csökkent a korábbi évekhez képest. 2005. évhez képest a demográfiai változások miatt ugyan nőtt az idősek száma, ugyanakkor az idősotthoni kapacitás is bővült, ezért az idősek számának statisztikai növekedése egyelőre nem eredményezett súlyos feszültséget az ellátórendszerben. Erre utal az is, hogy mind több idősotthoni fenntartó kéri intézménye számára az egész ország területét megjelölni a működési engedélyben ellátási területként. A következő diagram szemlélteti a bentlakásos intézmények ellátási területének megoszlását:
16
A bentlakásos intézmények megoszlása ellátási terület szerint
15% 12%
49%
Ország Megye Kistérség Település
24%
Ha figyelembe vesszük, hogy a megyei önkormányzat részesedése a fenntartott intézmények számát tekintve 18 %, alig van néhány más fenntartású intézmény, amely felvételi körzete a megye területe. Az országos ellátási terület nagy aránya jelzi, hogy az intézmények közel fele biztonságosabbnak ítéli férőhelyeik – lehetőleg fizetőképes igénylőkkel történő – feltöltését úgy, hogy lehetőséget adnak megyén kívülről történő jelentkezésre is. Ezzel azonban hátrányba kerülnek a szegény, illetve kevésbé fizetőképes, elhelyezést igénylők, akik gyakran a legidősebbek (80 év felettiek), és egyedülálló, magányos idősek közül kerülnek ki. A megyei önkormányzat intézményeinek, mint a megyei igények teljesítésére köteles szolgáltatóknak számolni kell a szolgáltatásokból kiszoruló alacsony jövedelmű, magas koruk miatt speciális gondozást igénylő idősek fogadására. A pszichiátriai és szenvedélybetegek számára működtetett férőhelyek száma érdemben nem változott. Már a 2002. évi alapkoncepció is megállapította, hogy nagy a nyomás a pszichiátriai és szenvedélybetegek bentlakásos intézményein a várakozók nagy száma miatt, és jelenleg is e profilban a leghosszabb a várakozási idő a felvételre. Részleges megoldást jelenthet az olyan ellátottak idősotthonba történő áthelyezése, akik a pszichiátriai vagy szenvedélybetegség talaján kialakult demenciájuk túlsúlyra jutása miatt már nem igényelnek alapbetegségük miatti speciális gondozást, idősotthoni férőhelyen elláthatók. A fogyatékossággal élők számára 2002. óta létrehozott új férőhelyek többségében a lakóotthoni elhelyezési lehetőségek bővülését mutatják. A profilban rendelkezésre álló férőhelyek száma az alapkoncepcióban megfogalmazottakhoz hasonlóan jelenleg sem mutat számottevő elhelyezési feszültséget, minőségében viszont számottevő fejlődés tapasztalható. A bánhalmai, a pusztataskonyi, valamint a tiszaugi intézmények átfogó felújítása, továbbá a
17
lakóotthonok létesítése jelentős minőségi előrelépés az intézményes gondoskodásra szoruló értelmi fogyatékosok számára. A mozgásfogyatékosok számára létesített összesen 60 férőhely elegendőnek mutatkozik az igényekhez képest. A több ellátotti csoportot érintő rehabilitációs intézményi férőhelyek száma nem növekedett az utóbbi években, a meglévő kapacitás elegendőnek is bizonyul. A Szt. 2007. évi módosítása lecsökkentette a rehabilitácós intézményi elhelyezés maximális időtartamát. A cél az önállóságra való felkészítés hatékonyságának növelése, az intézményi léttel együtt járó esetleges „túlgondozás” időtartamának csökkentése volt. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a sikeres rehabilitáció egyik alappillére a foglalkoztatás, másik fontos eleme a stabil családi/lakhatási/támogatói háttér. A rehabilitációs intézményi elhelyezés időtartamának csökkenése sajnos kevés befolyással van e két fontos tényezőre. Ráadásul miután a közösségi ellátások és a támogató szolgálat 2009. január 1-jétől kikerül a kötelező önkormányzati feladatok közül, a nappali ellátást pedig az idős célcsoport kivételével csak 10.000 fős lakosságszám felett lesz kötelező biztosítani, legtöbbször a szervezett települési ellátórendszer sem nyújt elegendő támaszt a bentlakásos intézményből kikerülő személy részére. Félő, hogy a rehabilitációra rendelkezésre álló időtartam lecsökkentése nem elsősorban a sikeres rehabilitációk számát, hanem a rehabilitációs célúból átminősített ápoló-gondozó célú férőhelyek számát fogja növelni. A rehabilitációs időtartam lejárta, és a tényleges önállóság lehetőségének hiánya komoly szakmai dilemma elé állítja a szolgáltatót: visszahelyezni az ellátottat ápológondozó célú férőhelyre, ahol reálisan képességeinek visszafejlődése várható, vagy a rehabilitációs célú férőhely átminősítését kezdeményezzék, ami viszont szakmai kudarc az intézmény számára. Megoldás lehet az ápoló-gondozó célú átminősítés az ellátottak biztonsága érdekében, ugyanakkor az önállóság kifejlesztését szolgáló érdemi szakmai tevékenység biztosítása megfelelő szakdolgozói háttér mellett. A lakóotthonok működtetése is azt mutatja, hogy ez a kiváló elhelyezési forma az arra képes ellátottak számára a legtöbb esetben az önellátás egyetlen reális helyszíne. A bentlakásos intézmények fenntartói körében is tapasztalható – bár az alapszolgáltatásokhoz képest kevéssé jelentős – elmozdulás, hiszen e téren is egyre nagyobb szerepet vállalnak a kistérségi társulások. A következő diagram az intézmények számszerű megoszlását ábrázolja a fenntartók között:
18
A bentlakásos intézmények számának megoszlása fenntartók szerint
Települési önkormányzat
11%
Megyei önkormányzat
36% 24%
Katolikus egyház Református egyház 7% 4%
Kistérségi társulás 18%
Vállalkozás
Figyelembe véve az egyes intézmények igen eltérő férőhelyszámát, indokolt a férőhelyek arányában is értékelni a fenntartók szerepvállalását. A bentlakásos férőhelyek számának megoszlása fenntartók szerint
7%
Települési önkormányzat
22%
Megyei önkormányzat
21%
Katolikus egyház Református egyház 7% 6%
Kistérségi társulás 37%
Vállalkozás
A férőhelyek megoszlása mutatja, hogy a legnagyobb kapacitást a megyei önkormányzat működteti. A következő két legnagyobb fenntartó a települési önkormányzatok és a kistérségi társulások köre, arányuk megközelítőleg azonos. A bentlakásos férőhelyek tekintetében a fenntartói szerepekben történt változásokat 2002. óta az alábbi táblázat szemlélteti: Fenntartó típusa
Települési önkormányzat
Férőhelyek megoszlása 2002.
2008
58 %
22,2 %
19
Kistérségi társulás Megyei önkormányzat Katolikus egyház Református egyház Egyesület Vállalkozás
25 % 6% 5% 1% 5%
21,1% 37 % 5,8 % 7,1 % 6,7 %
A települési önkormányzat által fenntartott férőhelyek számának csökkenése a megyei önkormányzatnak, illetve kistérségi társulásnak működtetésre átadott kapacitást mutatja. A megyei önkormányzat által fenntartott férőhelyek száma döntő többségében a két települési önkormányzattól, illetve egy egyesülettől átvett intézmény kapacitásával növekedett. A református egyház, illetve vállalkozók köre új intézmény létesítésével növelte részesedését. A Szt.-ben megfogalmazott átmeneti intézmények továbbra is hiányoznak a megyei ellátórendszerből. Létrehozásuk lehetőségeire, és működtetési dilemmáikra ma is érvényesek a 2002. évben megfogalmazottak. Az átmeneti intézmények létrehozása továbbra sem vonzó feladat, hiszen alacsonyabb összegben beszedhető térítés díj mellett kellene lehetőleg mindig befogadókész kapacitást működtetni, a reálisan rendszeresen üres férőhelyek mellett is állandó dolgozói létszámmal.
IV. SWOT elemzés Jász-Nagykun-Szolnok megyéről a szociális szolgáltatások fejlesztéséhez Az önkormányzatok és a bentlakásos intézmények számára megküldött adatlapokra adott válaszok nyomán ismét készítettünk egy SWOT elemzést, a 2008. évi aktuális helyzetre vonatkozóan. Természetesen egyes meghatározások helytállóak voltak 2002. évben, és ma is, azonban több téren kedvezőtlen változások történtek, amelyek növelték a „veszélyeket”. Erősségek -
-
a településhálózat nem elaprózódott viszonylag kiépült alapellátások működnek elsősorban az idősek számára, amelyek nem zárkóznak el fogyatékos, illetve pszichiátriai és szenvedélybeteg személyek gondozásától sem számos települési önkormányzat tart fenn idősek bentlakásos intézményét
Gyengeségek -
-
a civil szféra, és az önkéntesek részvételi aránya alacsony a szociális szolgáltatásokban hiányoznak egyes nappali, és átmeneti ellátások elavult épületek állnak a szociális intézmények rendelkezésére
20
Lehetőségek -
társulás vagy ellátási szerződés útján történő feladatellátás komplex szolgáltatást nyújtó intézmények létesítése kapcsolatok kiépítése, fejlesztése szakemberek képzése civil szervezetek bevonása szociális térkép készítése házi segítségnyújtás fejlesztése helyi kisközösségek (lakóközösségek) bevonása a szociális gondoskodásba demens részleg kialakítása idősotthonban akadálymentesítés nappali intézmény létesítése falugondnoki szolgáltatás kiépítése
Veszélyek -
-
-
-
-
alacsony normatív állami támogatás általános forráshiány működési költségek emelkedése a működőképesség veszélybe kerülése szigorodó, változó és kiszámíthatatlan jogi szabályozás a növekvő térítési díjak miatt kevesebb veszik igénybe a szociális alapszolgáltatásokat a lakosság fokozott elöregedése a gondozási szükséglet, valamint jövedelemvizsgálat miatt hosszadalmassá vált a szolgáltatások tényleges igénybevétele a szakemberek hiánya, utánpótlásuk nehézsége a szakma megbecsültségének hiánya, a dolgozók leterheltsége, az alacsony fizetések alkalmatlan tárgyi körülmények külterületen élők ellátásának hiányai a társulásban ellátott feladatokhoz a társult önkormányzatok egyre kevesebb hozzájárulást tudnak biztosítani, ezzel veszélybe kerülnek egyes társulási formában ellátott szolgáltatások a megszűnő ellátási formák miatt növekszik az ellátatlan rászorulók száma
V. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei szociális szolgáltatások fejlesztési szükségletei és lehetőségei V. 1. Kötelező feladatok biztosítása A fejlesztések között kiemelt helyen áll a szociális törvényben előírt, ám még hiányzó kötelező feladatok megteremtése. Erre saját fenntartásban, vagy ellátási szerződés útján van az önkormányzatoknak lehetőségük. A kistérségi társulások feladatvállalása, vagy más fenntartóval kötött ellátási szerződés egyszerűbben és kevesebb költséggel teszi lehetővé a kötelező feladatok ellátásához szükséges feltételek teljesítését.
21
A hiányzó szolgáltatások tekintetében – a Szt. módosításainak, és az időközben megvalósított teljesítések figyelembevételével – érvényesek a korábbi koncepciókban megfogalmazottak. V. 2. A meglévő szolgáltatások megőrzése, az ellátási szükségletek lefedése Egyik legfontosabb célnak a létrehozott szolgáltatások megőrzését tartjuk. Nyilvánvalóan markánsan befolyásolja a szolgáltatások továbbműködtetését azok központi finanszírozása. A finanszírozás csökkenését azonban nem követheti automatikusan és arányosan a szolgáltatások csökkenése, hiszen az veszélyezteti az igénybevevők ellátási biztonságát, a szociális szakmai elvek érvényesülését. Az esetleges szolgáltatás-csökkentés mellett is arra kell törekedni, hogy ésszerű, szakmai és pénzügyi elemeket egyaránt érvényesítő komplex látásmóddal megtervezett szolgáltatásokkal biztosítsák a kliensek ellátását. A szociális alapszolgáltatások tekintetében a már szolgáltatásban részesülők számára fontos, sokszor a családban, saját lakásban való önellátás kulcseleme a szolgáltatás igénybevétele. Indokolt az önkormányzatoknak átgondolni azt, hogy a településükön esetleg megszűnő speciális alapszolgáltatások helyett milyen keretek között tudnak továbbra is segítséget nyújtani a jelenlegi ellátottaknak. Bár a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások számos sajátos feladatot is ellátnak, az étkeztetés és a házi segítségnyújtás (esetleg jelzőrendszerrel kiegészítve) képes egyes feladatok pótlására. Hasonlóképpen a falu, ill. tanyagondnoki szolgáltatás megteremtése, vagy kibővítése is módot adhat a rászorulók megsegítésére. Ebben a témakörben változatlanul érvényesek a megyei szociális szolgáltatástervezési koncepció 2005. évi felülvizsgálatában megfogalmazottak. A megyében szintén jól kiépült idősek nappali intézményhálózata is továbbfejleszthető, hiszen megfelelő szakmai előkészítés, és jól képzett szakember foglalkoztatása mellett az idősek klubjai is fogadhatnak más ellátotti csoportba tartozó, és az idősek közé beilleszthető klienseket. Ez a külföldön már működő gyakorlat hazánkban még nem honosodott meg, azonban az ellátórendszer szűkülése igényli az újszerű szemléletet, valamint a szélesebb kör igényeit teljesítő, és a gyakorlatban már bevált technikák alkalmazását. A bentlakásos idősellátásban egyre nagyobb számban jelennek meg a demens, valamint folyamatos ápolásra szoruló ellátottak. Bár a tárgyi-személyi feltételrendszert szabályozó 1/2000.(I.7.) SZCSM rendelet nem fogalmaz meg külön követelményrendszert erre a feladatra, számolni kell az intézmények elhelyezési feltételeinek e sajátosságokat is kezelő átalakításával.
22
V. 3. A működési engedélyezés A fejlesztések következő meghatározója a működési engedélyezés keretében a hatóság által előírt követelmények teljesítése. Jelenleg 32 intézmény rendelkezik ideiglenes, 24 intézmény pedig határozatlan időre szóló működési engedéllyel. A 2008. december 31-ig érvényes működési engedélyek tekintetében úgy rendelkezik az idevonatkozó 188/1999.(XII.16.) Kormányrendelet, hogy ha az intézmény a működési engedély lejártakor nem felel meg a működési engedély kiadásához szükséges feltételeknek, a működést engedélyező szerv 2012. december 31-ig érvényes működési engedélyt ad ki. A fenntartónak e határozat alapján kötelessége a feltételek határidőre történő megteremtéséhez szükséges feladatokról intézkedési tervet készíteni, melynek teljesítését az engedélyező hatóság évente ellenőrzi. 2008. évtől bevezetésre került a hatóság részéről kiszabható szociális bírság, mely az ellátottak jogainak érvényesítése és védelme érdekében alkalmazott szankció. A szociális bírság legmagasabb összege 200 000 forint. Több jogsértés –a tárgyi vagy személyi feltételek nem teljesítése, adminisztratív hiányosságok, vagy elégtelennek ítélt szakmai szolgáltatások – esetén halmozottan is kiszabható. V. 4. Szociális szolgáltatástervezési koncepciók A fejlesztések megalapozását szolgálja a 2000 lakos feletti települések számára kötelező szociális szolgáltatástervezési koncepció készítése. Az elkészült koncepciók értékelésére ma is érvényesek a megyei koncepció 2005. évi felülvizsgálatában foglaltak. Bár igen kevés esetben készült időközben felülvizsgálat, a megalkotott társulási koncepciók részben ellensúlyozzák ezt. A törvényi előíráson túlmenően az előző pontban tárgyalt, a működési engedélyezési eljárással kapcsolatosan készítendő intézkedési terv is indokolja, hogy a fenntartók koncepciózusan gondolják át az előttük álló feladatokat, és alkossanak reális jövőképet szolgáltatásaik további működtetésére. V. 5. Kiszerződtetés A 2002. évi 4 intézményhez képest 2008. évben 7 intézmény jelezte, hogy kiszerződtetés keretében biztosítanak bizonyos szolgáltatásokat. 6 intézményben étkeztetést, egy intézményben karbantartást, és egy helyen a takarítást végzi külső szervezet. A kiszerződtetés alkalmas lehet a takarékosabb gazdálkodás elősegítésére, indokolt a szolgáltatók számára megvizsgálni annak realitását. V. 6. A fejlesztések forrásai A fejlesztési források köre a korábbi koncepciókhoz képest megváltozott, szűkült. 2007. évtől megszűnt a címzett állami támogatások rendszere, illetve a szociális tárca sem írt ki szakellátás fejlesztésére irányuló pályázatot.
23
Jelenleg az uniós alapú operatív programok keretében van mód pályázatok benyújtására, ám a kiírások feltételrendszere erősen leszűkíti a pályázók lehetséges körét, illetve esetenként irreálisan alacsony az elnyerhető támogatás mértéke (pl. TIOP 3.4.2-08). VI. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat kötelező feladatai VI.1. 2008. június 30-ával megszűnt a megyei önkormányzat hatásköre a megyei módszertani feladatok ellátására. VI.2. A szakosított szociális szolgáltatások területi összehangolása E feladatnak elsősorban a megyei szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítésével, és közzétételével teszünk eleget. A szolgáltatások összehangolását szolgálja a települési ill. társulási koncepciók véleményezésének kötelezettsége. Segítséget nyújtunk továbbá egyedi megkeresések esetén intézmény-létesítési és működtetési kérdésekben, konzultációt biztosítunk intézményszervezési-fejlesztési témakörben. A megyei szociálpolitikai kerekasztal ülésein lehetőséget biztosítunk az ellátórendszerrel kapcsolatos kérdések közös megvitatására, új ismeretek átadására. V.3. Tartós bentlakásos intézmények működtetése A megyei önkormányzat a Szt. alapján a következő intézmények fenntartására köteles: a) Ápolást, gondozást nyújtó intézmények: Idősek otthona Fogyatékos személyek otthona Pszichiátriai betegek otthona Szenvedélybetegek otthona Hajléktalanok otthona b) Rehabilitációs intézmények: Pszichiátriai betegek rehabilitációs intézménye Szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye Fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye Hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye c) Lakóotthonok: Pszichiátriai betegek lakóotthona (rehabilitációs célú) Szenvedélybetegek lakóotthona (rehabilitációs célú)
24
Fogyatékos személyek lakóotthona (ápoló-gondozó célú és rehabilitációs célú lakóotthon) d) Egyéb speciális szociális intézmény A megyei önkormányzat a hajléktalanok kivételével valamennyi ellátotti csoport számára nyújt tartós bentlakásos elhelyezést, a törvényben meghatározott valamennyi elhelyezési formában. Kötelezettségeink közül a hajléktalanok tartós bentlakásos intézményi ellátását nem biztosítjuk. E feladat teljesítését pályázati forrás igénybevételével terveztük, azonban a címzett állami támogatás megszűnésével e tervünk meghiúsult. Jelenlegi fejlesztési terveink nem tartalmazzák a hajléktalanok bentlakásos gondozásának megteremtését, mivel a saját, és a várható pályázati források csak a meglévő kapacitásaink megőrzését teszik lehetővé. Esetleg más ágazati feladatot szolgáló épület felszabadulása és átalakítása nyújthat lehetőséget kapacitás- és profilbővítésre. Ugyanakkor a megyei fenntartású intézmények folyamatosan biztosítják hajléktalanok elhelyezését a koruknak, egészségi vagy mentális állapotuknak megfelelő férőhelyen. Az utóbbi 5 évben 45 hajléktalan személy nyert felvételt a megyei önkormányzat intézményeibe, és jelenleg 24 hajléktalan várakozót tartunk nyilván. Ez a gyakorlat megfelelő módon biztosítja a hajléktalan személyek – elsősorban ápológondozó célú – bentlakásos ellátását, mivel az elhelyezést elfogadó hajléktalanok minden esetben megfelelnek valamelyik intézménytípus kritériumainak. Vagy idős koruk, vagy szenvedélybetegségük, pszichiátriai betegségük, esetleg fogyatékosságuk indokolja adekvát szakosított intézményben történő elhelyezésüket, melynek igénybevételét hajléktalanságuk ténye nem akadályozza. Speciális intézményi részleget pszichiátriai betegek számára biztosítunk a törökszentmiklósi Angolkert Otthon 8 férőhelyes speciális részlegén. Szenvedélybetegek, és fogyatékossággal élők számára jelenleg nincs megnevezett speciális intézményi részleg, de ezen ellátottak esetében biztosítjuk az alapstátusznak megfelelő intézményben az ellátást, akkor is, ha az adott személy súlyos pszichés, vagy disszociális tüneteket, magatartászavart mutat. A megyei önkormányzat fenntartásában álló intézmények köre, illetve kapacitása az alábbiak szerint változott 2005. óta: a) 2006. márciusában elkészült a tiszaugi Szőke Tisza Otthon címzett állami támogatásból megvalósult rekonstrukciója, bővítése, valamint felépült az intézmény telephelyeként 2 új lakóotthon. Az intézmény korábbi 75 férőhelyes kapacitása jelentősen bővült, mivel a székhelyen egy 100 férőhelyes ápológondozó otthon valamint egy 12 férőhelyes lakóotthon, Kunszentmártonban további 12 férőhelyen lakóotthoni ellátás folyik. b) A Mozgássérültek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesülete 2006. június 30ával felhagyott a tiszakürti Mozgásfogyatékosok Otthona működtetésével. A 40
25
férőhelyes ápoló-gondozó célú intézményt a megyei önkormányzat – mint a feladatra a szociális törvény alapján kötelezett – 2006. július 1-jével átvette, és a tiszaugi Szőke Tisza Otthonhoz integrálva, annak telephelyeként működteti. Az ingatlan korábban is a megyei önkormányzat tulajdonában állt, így a feladatellátás a tiszakürti helyszínen folytatódott. c) A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat 2007. április 1-jével kezdődően összevonta a törökszentmiklósi Pszichiátriai Betegek Otthona és Rehabilitációs Intézményét a fegyverneki Angolkert Otthonnal. Az új intézmény törökszentmiklósi székhellyel és fegyverneki telephellyel Angolkert Otthon Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Idősek Otthona, Pszichiátriai Betegek Otthona és Rehabilitációs Intézménye néven működik. A fegyverneki telephely korábbi 40 férőhelyes kapacitása a szintén 2007. évben befejezett beruházás nyomán 68 férőhelyre bővült. d) Mezőtúr Város Önkormányzatának kezdeményezése alapján 2007. július 1-jétől a megyei önkormányzat működteti a mezőtúri Bíró Kálmánné Bakos Ilona Otthont. A 181 férőhelyes intézmény feladatait a következő fejezet mutatja be. Az intézménynek helyet adó ingatlan továbbra is Mezőtúr Város tulajdonában áll, határozatlan idejű, ingyenes használóként üzemelteti a megyei önkormányzat. A változások nyomán megváltozott a megyei önkormányzat fenntartásában álló férőhelyek összetétele. Amíg 2005. évben a férőhelyek több mint fele a fogyatékossággal élők gondozására szolgált, és csupán 14 %-os arányt képviselt az idősellátás, jelenleg a férőhelyek mintegy negyed része idősek bentlakásos gondozása. A megyei fenntartású intézmények ellátotti csoportonkénti megoszlását 2008. évben a következő diagram szemlélteti:
A megyei fenntartásu intézmények férőhelyeinek megoszlása ellátotti csoportonként
Értelmi fogyatékossággal élők
7% 22%
43%
Mozgásfogyatékossággal élők Idősek Pszichiátriai betegek
24%
4%
Szenvedélybetegek
26
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat 1361 tartós bentlakásos férőhelyet tart fenn teljes kihasználtsággal, melyre jelenleg 265 fő várakozót tartanak nyilván. A 8 megyei önkormányzati intézmény közül 4 élén – korábban érvényes jogi szabályozás alapján megbízott – határozatlan időre kinevezett igazgató áll, négy igazgató 5 év határozott időre kapott megbízást. Valamennyi igazgató iskolai végzettsége megfelel a hatályos jogszabályoknak, egy – 2008. év során kinevezett – igazgató nem rendelkezik még szociális szakvizsgával. A megyei önkormányzat fenntartásában álló intézmények, és azoknak a saját működési engedéllyel rendelkező telephelyei működési engedélyeinek jellemzőit az alábbi táblázat foglalja össze: Intézmény neve
Szolgáltatás típusa, helyszíne
Fehér Akác Otthon Jászapáti
Bíró Kálmánné Bakos Ilona Otthon Mezőtúr
Angolkert Otthon Törökszentmiklós
Férőhelyek száma
Működési engedély érvényessége
Idősek ápoló-gondozó otthona
80
2008. dec. 31.
Idősek ápoló-gondozó otthona Idősek átmeneti intézménye Mozgásfogyatékosok otthona Pszichiátriai betegek lakóotthona Szenvedélybetegek lakóotthona Pszichiátriai betegek ápoló-gondozó otthona Pszichiátriai betegek rehabilitációs intézménye
140
határozatlan idejű
Idősek otthona (fegyverneki telephely)
68
A működési engedélyben megfogalmazott teljesítendő feltételek Akadálymentes közlekedés 6 m2/fő lakóalapterület Max. 4 ágyas lakószobák Vizesblokkok felújítása -
5 20 8 8 150
2008. dec. 31.
20
határozatlan idejű
Vizesblokkok száma 6m2/fő lakóalapterület Látogatók fogadására szolgáló, és mentálhigiénés gondozásra szolgáló helyiség -
27 Kastély Otthon Újszász
Gólyafészek Karcag
Idősek otthona Pszichiátriai betegek ápoló-gondozó otthona és rehabilitációs intézménye Szenvedélybetegek otthona és rehabilitációs intézménye Pszichiátriai betegek lakóotthona Fogyatékosok ápológondozó otthona Lakóotthon
40
2008. dec. 31.
105
89 14 170
Fenyves Otthon Bánhalma
Fogyatékosok ápológondozó otthona
91
határozatlan idejű 2008. dec. 31.
Tóparti Otthon Pusztataskony
Fogyatékosok ápológondozó otthona és rehabilitációs intézménye (pusztataskonyi telephely) Lakóotthon Kunhegyes, Tomaji u. 5/a Lakóotthon Kunhegyes, Nagykakatszél u. 11. Lakóotthon Kunhegyes, Jósika u. 1.sz. Fogyatékosok ápológondozó otthona Zöld sziget lakóotthon (tiszaugi telephely) Fordulópont lakóotthon (kunszentmártoni telephelye) Mozgásfogyatékosok ápoló-gondozó otthona (tiszakürti telephely)
155
2008. dec. 31.
10
határozatlan idejű
-
11
határozatlan idejű
-
12
határozatlan idejű
-
100
2008. dec. 31.
Szakdolgozói létszám
12
határozatlan idejű
-
40
2008. dec. 31.
Szakdolgozói létszám
Szőke Tisza Otthon Tiszaug
13
2008. dec. 31.
Szakdolgozói létszám Akadálymentes közlekedés 6 m2/fő lakóalapterület Max. 4 ágyas lakószobák Vizesblokkok számának bővítése Szakdolgozói létszám Szakdolgozói létszám Akadálymentes közlekedés Szakdolgozói létszám
12
A hiányzó szakdolgozói álláshelyek megteremtésére a más ágazat feladatainak szűkülése miatt felszabaduló álláshelyek átcsoportosításával nyílhat lehetőség.
28
A szociális intézményekben élő ellátottak foglalkoztatását új alapokra helyezte a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról szóló 112/2006. (V.12.) Kormányrendelet. A rendelet értelmében normatív állami támogatás igényelhető szociális foglalkoztatási támogatásként a szociális intézményekben folyó munka-rehabilitációs, valamint fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás után, a bevont ellátottak száma alapján. A foglalkoztatási támogatás felhasználható a kifizetésre kerülő bérekhez, járulékokhoz, rezsiköltségekhez, eszközés anyagbeszerzéshez. A szociális foglalkoztatási normatíva igénylésének feltétele szociális foglalkoztatási engedély, amelyet a foglalkoztató számára az illetékes Szociális és Gyámhivatal ad ki. Az intézmény számára kiadott foglalkoztatási engedély alapján a fenntartó igényli meg a foglalkoztatási támogatást, a fenntartó és az intézmények együttes kötelezettsége az azzal történő elszámolás. A megyei önkormányzat intézményei közül az alábbiak szerint került bevezetésre az új rendszerű szociális foglalkoztatás: A bánhalmai Fenyves Otthonban, a karcagi Gólyafészek Otthonban, valamint a tiszaugi Szőke Tisza Otthonban munkarehabilitációs foglalkoztatás. Az újszászi Kastély Otthonban, valamint a törökszentmiklósi Angolkert Otthonban munkarehabilitációs és intézményen belül szervezett fejlesztőfelkészítő foglalkoztatás. A pusztataskonyi Tóparti Otthonban munkarehabilitációs és intézményen belül szervezett fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás, valamint külső foglalkoztató által szervezett fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás. A korábbi koncepcióban szereplő fejlesztési tervek egy része nem valósult meg. Ennek oka elsősorban a pályázati lehetőségek beszűkülése. Különösen a megyei önkormányzati intézményeket érintő szakellátási pályázati lehetőségek csökkentek. Jelenleg a TIOP pályázatok, valamint saját erő bevonásával tervezzük intézményeink fejlesztését. A pályázati saját erőt, illetve egyes esetekben a tervezett teljes beruházás fedezetét a megyei önkormányzat által beruházási feladatok megvalósítása érdekében kibocsátott 4 milliárd Ft összegű kötvény bevétele biztosítja. Az eltelt időszak eredményei, és lehetőségei szerint került átdolgozásra a megyei fenntartású intézmények fejlesztésére vonatkozó középtávú fejlesztési terv és ütemezés, melyet a koncepció 3. sz. melléklete mutat be. A tervek indokolását az egyes intézmények bemutatása tartalmazza. Az alábbiakban bemutatjuk az új intézményként csatlakozott mezőtúri Bíró Kálmánné Bakos Ilona Otthont, a tiszakürti mozgásfogyatékosok ápoló-gondozó otthoni egységet, valamint az egyes intézményekben a következő időszakra vonatkozó fejlesztési célkitűzéseket: „Bíró Kálmánné Bakos Ilona” Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Idősek Otthona (5400 Mezőtúr, Szolnoki u. 18.sz.) Alapfeladatai keretében a következő tevékenységeket végzi az intézmény:
29
Idősek ápoló gondozó otthoni ellátása 140 férőhelyen Idősek átmeneti intézményi ellátása 5 férőhelyen Mozgásfogyatékosok ápoló-gondozó otthoni ellátása 20 férőhelyen Pszichiátriai betegek lakóotthoni ellátása 8 férőhelyen Szenvedélybetegek lakóotthoni ellátása 8 férőhelyen Működésének kezdő éve: 1972. Férőhelyek száma 181, a várakozók száma 55 fő. A férőhelyek átlagos kihasználtsága 95 %. A teljes dolgozói létszám 85 fő, ebből a szakdolgozók száma 53 fő. A szakképzettségi arány 95 %. Az ingatlan tulajdonosa Mezőtúr Város Önkormányzata, használója a Jász-NagykunSzolnok Megyei Önkormányzat. Az intézmény valamennyi profilja egy telephelyen, de több épületben működik. Az idősellátás egy részének, valamint a mozgásfogyatékosok ápoló-gondozó otthoni részlegének helyet adó „A” lakóépület 2002. évben került felújításra. A teljeskörűen akadálymentes épületben a lakószobák többségéhez saját vizesblokk csatlakozik, a szobák 1-4 ágyasak. Az idősek ápoló-gondozó otthoni ellátását szolgáló „B” épület 1980-ban épült kétszintes, lapostetős épület, átfogó felújítása eddig nem történt meg. Itt 56 férőhely áll rendelkezésre 1-4 ágyas lakószobákban, akadálymentesített környezetben. A két lakóotthoni épület más használati funkcióból került 2005. évben átalakításra a jogszabályi előírásoknak megfelelően. Az intézmény az ellátottak érdekeit szem előtt tartva, az egyéni igények figyelembevételével végzi alapfeladatait, az ellátottak gondozása, mentálhigiénés ellátása jó színvonalú. Az intézmény valamennyi profil tekintetében határozatlan időre szóló működési engedéllyel rendelkezik. A szakmai továbblépésre lehetőséget nyújt a jobb állapotú lakók esetében a szociális foglalkoztatás bevezetése, melynek megszervezése folyamatban van. A szakmai munka színvonalának javítása érdekében indokolt mindkét lakóotthon szenvedélybetegek gondozására történő profiltisztítása. Egyidejűleg szükséges addiktológiai szakképesítésű munkatárs foglalkoztatása, illetve meglévő szakember beiskolázása addiktológiai konzultáns képzésre. A demens idősek arányának növekedése miatt indokolt megvizsgálni az intézmény „B” lakóépületének demens részlegként történő működtetését. Bár nincsenek külön jogszabályi követelmények a demens intézmény kialakítására, de az ismert sajátosságok kezelésére szükséges elsősorban az elkóborlást megakadályozó, biztonságos környezet kialakítása (elektromos, kódszámos ajtózár, biztonságos sétakert). A lakószobák, közösségi terek és vizesblokkok megfelelnek e funkcióra, lift
30
működik az épületben. A jelenlegi szakdolgozói kör alkalmas a feladatra, többlet szakdolgozói létszámot jelenleg nem ír elő az idevonatkozó jogszabály. „Szőke Tisza” Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Fogyatékosok Otthona (6064 Tiszaug, Ságvári u. 6.sz.) Az intézmény címzett állami támogatásból megvalósult rekonstrukciója és bővítése 2006. évben elkészült. A fejlesztés részeként a székhelyen az eredeti 75 férőhely 100 férőhelyre bővült, valamint 2 db, egyenként 12 férőhelyes lakóotthon is létesült, melyek közül az egyik az intézmény tiszaugi székhelyén, a másik Kunszentmárton városban épült. A beruházás során létrehozott többletférőhelyek feltöltése részben a várakozók révén, részben pedig a karcagi Gólyafészek Otthonból áthelyezett 35 ellátott felvételével történt. Az áthelyezés egyben a Gólyafészek Otthon zsúfoltságának enyhítésére szolgált. Az intézmény telephelye 2006. július 1-jétől a Mozgássérültek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesülete által működtetésre átadott tiszakürti mozgásfogyatékosok 40 férőhelyes otthona. A telephely saját konyhával rendelkezik, a mosási feladatokat a tiszaugi székhelyen végzik. Az egység ápoló-gondozó otthoni ellátást nyújt, jelenleg folyik a szociális foglalkoztatás kiépítése az ellátottak számára. A telephely fűtéskorszerűsítésére a megyei önkormányzat 20 millió Ft támogatást nyert az ÉAROP hátrányos helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatására szolgáló decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési programja keretében. A beruházás során 2008. novemberében megújult az épület melegvíz-ellátása, energiatakarékos fűtési rendszert alakítottak ki, valamint napkollektort telepítettek a melegvíz-ellátás érdekében. Az intézmény alapfeladatai a változások nyomán jelenleg az alábbiak: Értelmi fogyatékossággal élők ápoló-gondozó otthoni ellátása Értelmi fogyatékossággal élők ápoló-gondozó célú lakóotthoni ellátása Mozgásfogyatékosok ápoló-gondozó otthoni ellátása
100 férőhelyen 24 férőhelyen 40 férőhelyen
A kunszentmártoni lakóotthon kivételével az intézmény további telephelyei 2008. december 31-ig érvényes működési engedéllyel rendelkeznek. A határozatlan idejű működési engedély kiadásának feltétele valamennyi telephely esetében a szakdolgozók számának növelése. Jelenleg az intézmény egészét tekintve 12 szakdolgozó hiányzik az előírásokhoz képest. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei „Angolkert” Idősek Otthona, Pszichiátriai Betegek Otthona és Rehabilitációs Intézménye (5200 Törökszentmiklós, Deák F. u. 100.sz.) Az intézmény 2007. április 1-jével integrálásra került a fegyverneki „Angolkert” Idősek Otthonával. A székhely Törökszentmiklós, Deák F. u. 100. sz. alatt található, itt
31
működik a pszichiátriai betegek ápoló-gondozó otthona és rehabilitációs intézménye. A Fegyvernek, Angolkert u. 1.sz. alatti telephely korábbi 40 férőhelyes kapacitása 2007. év második felétől – az időközben megüresedett gyermekotthoni részleg megszüntetésével, és az épületrész átalakításával – 68 férőhelyre bővült. Az intézmény alapfeladatai jelenleg: Pszichiátriai betegek ápoló-gondozó otthoni ellátása Pszichiátriai betegek rehabilitációs intézményi ellátása Idősek ápoló-gondozó otthoni ellátása
150 férőhelyen 20 férőhelyen 68 férőhelyen
2008. októberében fejeződött be a törökszentmiklósi székhelyen a pszichiátriai betegek gondozására szolgáló lakóépület teljes körű akadálymentesítése. A székhely intézmény 2008. december 31-ig érvényes működési engedéllyel rendelkezik. A határozatlan idejű működési engedélyhez a hatóság által előírt közösségi helyiségeket már kialakították, azonban szükséges még egyes vizesblokkok bővítése. A fegyverneki idősotthoni telephely határozatlan időre szóló működési engedéllyel rendelkezik. „Fehér Akác” Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Idősek Otthona (5130 Jászapáti, Hősök tere 7.sz.) Az intézmény keretein belül a módszertani feladatellátás 2008. június 30-ával megszűnt, a változás az intézmény alapító okiratán és működési engedélyén átvezetésre került. Az intézmény rendelkezésére álló épületegyüttes nem akadálymentes, a főépületben lévő lakószobák zsúfoltak, nem éri el az 1 főre jutó lakóalapterület az előírt 6 m2-t, illetve több lakószoba egymásból nyíló. Az intézmény 2008. december 31-ig érvényes működési engedéllyel rendelkezik, amely meghosszabbításának feltétele a tárgyi körülmények javítása. Az előírásoknak megfelelő elhelyezési körülmények biztosítására szükséges az intézmény Hősök tere 7.sz. alatti épületének átalakítása, valamint új telephelyként a Jászapáti, Juhász Máté u. 4. sz. alatti Somos Kollégium szociális otthonná történő átalakítása. A Hősök tere 7.sz. alatti lakóépület átalakítására pályázatot nyújtottunk be a TIOP3.4.2-08/1 pályázati kiírásra, melynek elbírálása 2008. decemberében várható. A Juhász Máté utcai Kollégium átalakításának tervei elkészültek, jelenleg építési engedélyezési eljárás alatt állnak. A beruházás költségeit a megyei önkormányzat kötvénykibocsátásának bevétele fedezi. A Juhász Máté utcai kollégium épületének bevonása biztosítja az átalakításra kerülő Hősök tere 7.sz. alatti épületben a beruházás nyomán kieső 11 férőhely, továbbá az újszászi 40 idősotthoni férőhely visszapótlását is.
32
A Fehér Akác Otthon jelenlegi telephelyén 69, a Juhász Máté utcai telephelyen 94 férőhely alakítható ki. A tervezett fejlesztéssel a két telephelyen összesen 163 férőhely kialakítása valósul meg. A beruházások befejezése 2010. második felére prognosztizálható. „Kastély Otthon” Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Otthona és Rehabilitációs Intézménye (5052 Újszász, Abonyi u. 1.sz.) Az intézmény számára külső férőhely üzemeltetésére 2005. évben átadott épületben a feladatra vonatkozó jogi szabályozó környezet – ma is tartó – bizonytalanságai miatt nem kezdődött meg a feladatellátás. Az intézményben jelentősebb fejlesztés nem történt 2005. óta. Változást jelent, hogy a megyei önkormányzat 2006. évben megszerezte az ingatlan tulajdonjogát. Így nagyobb a mozgástér esetleges pályázati kiírás alapján az intézmény kiváltással történő fejlesztésére. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által közzétett pályázati menetrend szerint 2008. decemberében várható a 6,82 milliárd forint keretösszegű TIOP 3.4.1 Bentlakásos intézmények kiváltása című projekt kiírása. Ennek keretében kívánjuk megpályázni a Kastély Otthon kiváltását új intézmény építésével. A TIOP pályázat keretében a Kastély Otthon pszichiátriai és szenvedélybetegek ápológondozó otthoni részlege, valamint rehabilitációs intézményi részlege számára egy új 150 férőhelyes szociális otthon létesítése valósulhatna meg. Jelenleg erre a feladatra összesen 180 férőhely működik, azonban profiltisztítással és áthelyezésekkel ez a létszám lecsökkenthető 150 férőhelyre. A 40 fős idősotthoni részleg kiváltása a jászapáti Juhász Máté utcai Kollégium szociális otthonná történő átalakításával válik megoldhatóvá. A 2 db 14 férőhelyes rehabilitációs célú lakóotthon egyelőre a jelenlegi helyén működhet tovább, a későbbiekben egyéb pályázati források bevonásával lehetne kiváltani. Az új intézmény telepítésére a megyei önkormányzat ingatlant vásárolt Újszászon, a város határában, az Abony felé vezető műút mentén. Jelenleg folyik az ingatlan belterületbe vonása. Amennyiben a tervezett intézménykiváltás meghiúsul, szükséges a kastélyépület felújítása, fűtés és világításkorszerűsítése, nyílászáróinak részleges cseréje, szigetelések elvégzése, illetve akadálymentesítése. A szakmai feladatok tekintetében ez esetben is indokolt a 40 férőhelyes idősotthoni részleg áttelepítése Jászapátira, az ott megvalósuló fejlesztés keretében kialakított többletférőhelyekre. A felszabaduló idősotthoni épületbe célszerű pszichiátriai és szenvedélybeteg férőhelyek áttelepítése a kastélyépületben lévő lakószobák zsúfoltságának enyhítésére. Az intézmény 2008. december 31-ig érvényes működési engedéllyel rendelkezik. Az előírt szakdolgozói létszám biztosított, azonban a tárgyi feltételek megteremtése –
33
különös tekintettel a kastélyépület adottságaira – határidő-módosítás esetén sem reális. Hosszútávú megoldást kizárólag az intézmény kiváltása jelent. „Fenyves Otthon” Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Fogyatékosok Otthona (5349 Kenderes-Bánhalma, Tanya 34.sz.) Az intézmény előírt akadálymentesítését 2006. évben két lift beépítésével teljesítettük. A 2008. december 31-ig érvényes működési engedély előírt feltételei közül a szakdolgozók számának növelése nem történt meg, a jogszabályi követelményekhez képest 7 szakdolgozói álláshely hiányzik az intézményben. „Gólyafészek Otthon” Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Fogyatékosok Otthona (5300 Karcag, Zöldfa u. 48.sz.) Az intézmény épülete részben felújításra került 2000. évtől kezdődően, több ütemben. Ugyanakkor szükséges még az elektromos hálózat felújítása, belső nyílászárók és burkolatok cseréje, valamint szakmai oldalról a nagy ágyszámú szobák átalakítása maximum 4 ágyas lakóterekké. 2006. évben épült fel az intézmény területén a fejlesztő központ és 8 férőhelyes tréninglakás. Az új egység hasznosan járul hozzá az intézmény szakmai munkájához, lehetőséget ad a fejlesztő tevékenységek korszerű körülmények között történő folytatásához. A tréninglakás lehetővé teszi az önállóságra részben képes ellátottak felkészülését a lakóotthoni életmódra. A fejlesztő központ épülete beépíthető magastetővel rendelkezik, amely jelenleg használaton kívül áll. Ez a tér lehetőséget ad a főépületben található földszinti irodablokk átköltöztetésére, és a felszabaduló helyiségekbe szakmai funkció telepítésére. A térségben feltárt igények, Karcag város támogatása és finanszírozási hozzájárulása, valamint az átalakításhoz szükséges pénzösszeg pályázati támogatásból történő megszerzése esetén indokolt értelmi fogyatékosok nappali intézményének létesítése az intézmény szervezeti egységeként. Az intézmény 2008. december 31-ig érvényes működési engedéllyel rendelkezik. „Tóparti Otthon” Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Fogyatékosok Otthona és Rehabilitációs Intézménye (5235 Tiszabura-Pusztataskony, Ságvári u. 1.sz.) Az intézmény a 2002. évben átadott teljeskörű rekonstrukció eredményeképpen megfelelő elhelyezési körülményeket biztosít az ellátottak számára. A 2008. december 31-ig érvényes működési engedélyben rögzített szakdolgozói létszámhiány felszámolása nem történt meg, jelenleg 8 szakdolgozói álláshely hiányzik az előírásokhoz képest.
Szolnok, 2008. november 10.
34
VII.
Mellékletek
35
1. sz. melléklet
A megyei önkormányzat fenntartásában működő intézmények jelentősebb fejlesztései
A fejlesztés éve
Az intézmény neve
1994. 1995.
„Kastély Otthon” „Angolkert Otthon” „Fehér Akác Otthon” „Kastély Otthon”
1998. 1998.
A fejlesztés tartalma
Az intézmény átadása Az időskorúak részlegének átadása Új lakószárny átadása Rehabilitációs intézményi részleg kialakítása + a főépület vizesblokkjainak felújítása Az időskorúak részlegének bővítése
1999.
„Angolkert Otthon”
2000. 2000.
„Fenyves Otthon” Teljeskörű bővítéses rekonstrukció „Kastély Otthon” 14 férőhelyes rehab. részleg és 14 férőhelyes lakóotthon kialakítása
2002.
„Gólyafészek Otthon”
2002.
13 fh-es lakóotthon kialakítása „Tóparti Otthon” Teljeskörű bővítéses rekonstrukció (melynek része 3x12 lakóotthoni férőhely kialakítása)
Fűtési rendszer kialakítása, egy lakószárny felújítása
A A fejlesztés forrásai fejlesztett férőhelyek száma 200 Saját erő 23 Népjóléti Minisztérium pályázati tám. 22 Népjóléti Minisztérium pályázati tám. 20 Népjóléti Minisztérium eü.szerkezetátalakítási programja
17
21 28
-
31
Népjóléti Minisztériumi pályázati tám. + Területfejlesztési Tanács tám. Címzett állami támogatás SZCSM szakellátási pályázata + Területfejlesztési Tanács támogatása SZCSM – szociális intézmények rekonstrukciós programja + Területfejlesztési Tanács tám. Szülők támogatása + SZCSM szakellátási pályázata Címzett állami támogatás
36
2004.
„Fenyves Otthon” Fejlesztő központ építése
-
2004.
Pszichiátriai Betegek Otthona és Rehabilitációs Intézménye Törökszentmiklós „Gólyafészek Otthon”
Speciális részleg kialakítása
-
3 lakószárny felújítása, a mosoda teljeskörű rekonstrukciója
-
2004.
2005.
2005.
„Szőke Tisza Otthon”
Teljeskörű rekonstrukció, bővítés, 2 db egyenként 12 férőhelyes lakóotthon építése „Fenyves Otthon” Akadálymentesítés liftek építésével
2006.
„Gólyafészek Otthon”
Fejlesztő központ és tréninglakás építése
2007.
„Angolkert Otthon”
Idősek otthoni részleg átalakítása, férőhelyeinek bővítése
2008.
„Angolkert Otthon”
Az intézmény teljeskörű akadálymentesítése
Az összes férőhelyfejlesztés 1994. évtől: 434 férőhely
49
-
-
28
-
Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium pályázati támogatása Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium pályázati támogatása Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács pályázati támogatása Címzett állami támogatás
Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács pályázati támogatása Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács pályázati támogatása Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács pályázati támogatása Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács pályázati támogatása
37
2.sz. melléklet
2002. évet követően létesített új szociális intézmények, illetve új intézményi egységek Intézmény neve, címe
Intézmény típusa
„Tóparti Otthon” Fogyatékosok Otthona és Rehabilitációs Intézménye Kunhegyes, Jósika u. 1.sz., Kunhegyes, Tomaji u. 5/a „Tóparti Otthon” Fogyatékosok Otthona és Rehabilitációs Intézménye Kunhegyes, Nagykakatszél u. 11.sz. Sarepta Idősek Otthona Kunhegyes, Széchenyi u. 32.sz. „Liget Otthon” Fogyatékos Személyek Ápoló, Gondozó Otthona és Nappali Intézménye Szolnok, Liget u. 12.sz. Gólyafészek Otthon” Fogyatékosok Otthona Karcag, Sándor u. 35.sz. Idősek Otthona „Apartmanház” Jászárokszállás, Móczár A. tér 7.sz. Egyesített Szociális Intézmény „Aranyősz” Idősek Bentlakásos Otthona Rákóczifalva, Kossuth L.u. 13.sz. Mezőtúri Református Egyházközség Idősek Otthona Mezőtúr, Kiss J. u. 6.sz. Bíró Kálmánné Bakos Ilona Otthon Mezőtúr, Szolnoki u.18.sz. Bíró Kálmánné Bakos Ilona Otthon
Értelmi fogyatékosok ápoló-gondozó célú lakóotthona
Férőhelyek száma
Működés kezdő éve 2002.
12 10 Értelmi fogyatékosok rehabilitációs célú lakóotthona
2002.
12 Idősek otthona
32
2003.
Értelmi fogyatékosok ápoló-gondozó célú lakóotthona
10
2003.
Értelmi fogyatékosok ápoló-gondozó célú lakóotthona Idősek emelt szintű ápoló-gondozó otthona
13
2003.
28
2004.
Idősek otthona
34 (melyből az emelt szintű férőhelyek száma 26) 33
2004.
Pszichiátriai betegek lakóotthona
8
2004.
Szenvedélybetegek lakóotthona
8
2004.
Idősek emelt szintű ápoló-gondozó otthona
2004.
38
Mezőtúr, Szolnoki u.18.sz. Egyesített Szociális Intézmény Bentlakásos Idősek Otthona Tiszaföldvár, Baross krt. 109111.sz. „Szőke Tisza Otthon” Zöld Sziget Lakóotthon Tiszaug, Ságvári u. 6.sz. „Szőke Tisza Otthon” Zöld Sziget Lakóotthon Tiszaug, Ságvári u. 6.sz. „Szőke Tisza Otthon” Fordulópont Lakóotthon Kunszentmárton, Vásár u. Nyár úti Idősek Otthona Újszász, Nyár u. 2.sz. „Liget Otthon” Fogyatékos Személyek Ápoló, Gondozó Otthona és Nappali Intézménye Tiszavirág Lakóotthon Szolnok, Thököly u. 7.sz.
Idősek otthona
Értelmi fogyatékosok ápoló-gondozó otthona férőhelybővítése Értelmi fogyatékosok ápoló-gondozó célú lakóotthona Értelmi fogyatékosok ápoló-gondozó célú lakóotthona Idősek otthona Értelmi fogyatékosok ápoló-gondozó célú lakóotthona
50 (melyből az emelt szintű férőhelyek száma 5) 25
2006.
12
2006.
12
2006.
34
2006.
12
2008.
2006.
39 3. sz. melléklet A megyei önkormányzat fenntartásában működő intézmények tervezett fejlesztései 2008-2012. Az intézmény neve
„Kastély Otthon” Újszász
„Angolkert Otthon” Törökszentmiklós „Fehér Akác Otthon” Jászapáti
„Tóparti Otthon” Pusztataskony
Tervezett fejlesztés
A fejlesztés éve
A fejlesztés A fejlesztés forrása becsült költsége (eFt) 1.500.000,- TIOP pályázat és kötvény 300.000,- Pályázat és kötvény
Saját erő (eFt)
A) Az intézmény kiváltása B) Fűtés és világításkorszerűsítés, nyílászáró szerkezetek részleges cseréje, szigetelések, akadálymentes környezet megteremtése, 40 férőhelyes idősotthon áttelepítése, helyén pszichiátriai és/vagy szenvedélybeteg profil létesítése a kastélyépület zsúfoltságának enyhítésére Energiaracionalizálás, tárgyi feltételek javítása
2009-2010. 2009-2010.
2009-2010.
300.000,- TIOP, ÉAOP pályázat és kötvény
100.000,-
Az intézmény Hősök tere 7.sz. alatti épületeinek átalakítása, akadálymentesítése Az intézmény új egységeként a Jászapáti, Juhász Máté utcai Kollégium idősotthonná történő átalakítása A kunhegyesi lakóotthonok nyílászáróinak cseréje, homlokzatszigetelése, fűtés és világításkorszerűsítés
2009-2010.
150.000,- TIOP pályázat és kötvény
90.000,-
2009-2010.
150.000,- Kötvény
150.000,-
2010.
20.000,- Kötvény
20.000,-
500.000,100.000,-
40 „Szőke Tisza Otthon” Tiszaug Akadálymentesítés, részleges tiszakürti mozgásfogyatéko- tetőfelújítás, nyílászárók cseréje, fűtéskorszerűsítés, hőszigetelés sok otthoni részlege
„Gólyafészek Otthon” Karcag
Nyílászárók cseréje, burkolat és hőszigetelés felújítása, elektromos hálózat cseréje, napkollektor beépítése Nappali intézmény létesítése
„Bíró Kálmánné Bakos Ilona A „B” lakóépület felújítása és átalakítása demensek gondozására Otthon” Mezőtúr
2009-2010.
80.000,- Kötvény
80.000,-
2009-2010.
80.000,- Kötvény és Karcag város hozzájárulása
80.000,-
Pályázati kiírás függvényében Pályázati kiírás függvényében
20.000,- Pályázat Pályázat 30.000,-
2.000,3.000,-
41
