Jász-Nagykun-Szolnok megye. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának. felülvizsgálata 2011

Jász-Nagykun-Szolnok megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

2011.

2

Készítették: Dr. Györgyi Lajos Urbánné Sőregi Katalin

Szerkesztő: Urbánné Sőregi Katalin

3

Tartalomjegyzék Bevezetés

4. oldal

I. A társadalmi, gazdasági és jogszabályi környezet I. 1. Demográfiai folyamatok I. 2. A gazdasági tényezők I. 3. A jogszabályok változásai

5. oldal 7. oldal 8. oldal

II. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei szociális szolgáltatások jellemzői II. 1. Alapszolgáltatások II. 2. Szakosított szociális szolgáltatások II. 3. Települési szociális szolgáltatástervezési koncepciók


III. SWOT elemzés Jász-Nagykun-Szolnok megyéről a szociális szolgáltatások fejlesztéséhez

18. oldal

IV. Jász-Nagykun-Szolnok megye szükséges szociális szolgáltatásfejlesztési irányai IV. 1. Alapszolgáltatások IV. 2. Szakosított szociális szolgáltatások IV. 3. Személyi feltételek IV. 4. Tárgyi feltételek

20. oldal 21. oldal 22. oldal 23. oldal

V. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat szociális szolgáltatási feladatai V. 1. A megyei önkormányzat fenntartásában álló intézmények feladatellátásának általános jellemzése V. 2. A megyei önkormányzat fenntartásában álló intézmények alapvető adatai, és az előző koncepció óta történt főbb változások V. 3. A megyei önkormányzat egyéb szociális feladatai


VI. Mellékletek 1. sz. melléklet (A megyei önkormányzat fenntartásában működő intézmények jelentősebb fejlesztései 1994-2011.) 2. sz. melléklet (A szociális intézmények működéséhez kapcsolódó jogszabályok jegyzéke) 3. sz. melléklet (Felhasznált források)


4

Bevezetés Jász-Nagykun-Szolnok megye szociális szolgáltatástervezési koncepciója a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény rendelkezése alapján első alkalommal 2002. évben készült el. Ez az „alapkoncepció” kiváló alkalmat nyújtott a megyei ellátórendszer teljeskörű feltérképezésére, a megyei szociális szolgáltatási rendszer komplex nézőpontú kielemzésére. Részletes adatgyűjtés alapján elsőként készült átfogó megyei statisztika az igénylők és igénybevevők szolgáltatásfejlesztést érintő jellemzőiről, az intézmények működésének dilemmáiról. A körültekintő előkészítéssel megalkotott koncepció lehetőséget adott a megyei szociális szolgáltatások települési szintű kérdéseinek átgondolására, illetve a megyei önkormányzat saját kötelező szociális feladatainak komplex áttekintésére. Rögzítette a szociális törvény szerinti alapvető fenntartói feladatokat, és a szolgáltatásfejlesztés szükséges irányait. Az alapkoncepció két alkalommal került felülvizsgálatra, először 2005., majd 2008. évben. Mindkét felülvizsgálat bemutatta az időközben hatályba lépett jogszabályi változásokat, illetve tájékoztatást adott a megyei ellátórendszer alakulásáról. Az első felülvizsgálat a szociális törvényben meghatározott tartalmi elemeken túli hangsúlyos témája volt a települési szociális szolgáltatástervezési koncepciók értékelése, valamint beszámolt több nagyarányú (pl. címzett állami támogatásból megvalósult) intézmény-felújítási eredményről. A második felülvizsgálat kiemelten foglalkozott a kistérségi társulások szerepvállalásával a szociális szolgáltatásokban, valamint ezzel összefüggésben a jelentősebb kapacitás-bővülésekkel. 2010. évre azonban megtorpant a szociális szolgáltatások fejlődése. A jogszabályváltozások egyre inkább a szolgáltatások szűkítését, a szakdolgozói létszámok csökkentését, a finanszírozás különböző technikákkal történő visszafogását eredményezik. A fenntartók általánosan kedvezőtlen költségvetési helyzetét súlyosbítja a normatívák csökkenése, ill. bizonytalanná válása, a fejlesztési célú pályázati lehetőségek és támogatások jelentős visszaszorulása. Ezzel szemben a szociális intézményekben jól érzékelhető, hogy egyre nagyobb gondozási igényű, és általánosan rosszabb állapotú igénybevevők ellátása a rendszer feladata, amely a romló működési feltételek mellett fokozottan igénybe veszi a dolgozókat. Ez az időszak kevésbé alkalmas a látványos, kiugró eredményekre, a nagyarányú változásokra, ugyanakkor reagálni kell a szociális szolgáltatásokban jelentkező igényekre. A jelenlegi kedvezőtlen feltételek mellett is fontos megőrizni az elért eredményeket, ellátási biztonságot nyújtani az intézményes gondozásra szorulóknak, és támogatni az ellátást végző dolgozókat. A megyei szociális szolgáltatástervezési koncepció jelenlegi felülvizsgálata ehhez kíván információkat nyújtani. Reméljük, hogy a szociális szolgáltatási rendszer tervezett reformjára irányuló központi törekvések megvalósulása esetén a már kialakult jó gyakorlatok és a felhalmozódott szakmai tapasztalatok az új struktúrában is hasznosulhatnak.

5

I. A társadalmi, gazdasági és jogszabályi környezet

I. 1. Demográfiai folyamatok Jász-Nagykun-Szolnok megyére a nagyobb lélekszámú települések a jellemzőek, ún. alföldi településszerkezetű. A városi népesség aránya az országos átlagnál magasabb, a városok sűrűsége nagy, azonban az urbanizációs szint elmaradottabb (pl. a dunántúli városoktól). Az aprófalvak kevésbé jellemzőek, a tanyák elszórtan találhatóak, számuk csökken. A KSH idősoros adatai szerint a községi lakosság folyamatosan csökkenő száma mellett a városi lakosság létszáma – a 2000-ig tartó számottevő növekedést követően – az utóbbi tíz évben viszonylag állandó mértékű. A megye településeinek összetétele 2011. évben 20 város és 58 község. A települések lakosságszám szerinti megoszlása az alábbi: Települések száma

78

500 lakos alatti települések száma

5

500-2000 lakosú települések száma

29


35


5


3

30000 lakos feletti települések száma

1

Az ezredfordulót követően Jász-Nagykun-Szolnok megye népességvesztésének üteme mind a megelőző évtized megyei üteméhez képest, mind pedig az ezredfordulót követő országos ütemhez képest rendkívül felgyorsult, s napjainkhoz közeledve egyre gyorsul. Hét év alatt mintegy 5 százalékkal esett vissza a népesség száma. Ez az ütem az országosnak mintegy három és félszerese, a megelőző évtized megyei népességcsökkenésének pedig mintegy hat és félszerese. E tendencia felgyorsulását elsősorban – közel 75 százalékban –a lakosság egyre tömegesebbé váló elvándorlása okozta, mivel Jász-Nagykun-Szolnok megyét fokozottan sújtja az – elsősorban fiatal – lakosság elvándorlása. A megye 2001 és 2007 között a vándormozgalmak révén 2001. évi népességének mintegy két százalékát veszítette el. Ennél nagyobb vándorlási veszteséget csak Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szenvedett el. 2007 és 2010 között némileg csökkenni látszik a belföldi elvándorlás mértéke. Amíg 2007 évben 2667 fő költözött el megyénkből, 2010-ben 1800 fő

6

elvándorlását regisztrálták. Ez utóbbi szám azonban még mindig négy és félszerese a 2001 évi hasonló adatnak. A lakossági létszámfogyás fennmaradó hányadát a természetes demográfiai folyamatok alakulása: az élveszületések számának az országos ütemet meghaladó-, a halálozások gyakoriságának pedig az átlagos ütemtől elmaradó csökkenése idézte elő. Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2010-ben 3300 gyermek született, 474-gyel kevesebb, mint 2009-ben. A megyében ezer lakosra 8,5 élveszületés és 14,1 halálozás jutott, az előbbi 0,5 ezrelékponttal alacsonyabb, az utóbbi 1,1 ezrelékponttal magasabb volt, mint az országos. A természetes fogyás 5,7 ezrelékpontot tett ki, ami meghaladta az országos mutatószámot (4,0). A demográfiai viszonyok további átalakulását okozta az, hogy az ezredfordulót követően a kilencvenes évekhez képest felgyorsult és az azonos időszak országos dinamikáját is meghaladóan alakult a megye lakosságának elöregedése. A lakosság átlagos életkora 2001 és 2008 között 4,1 százalékkal – 39,1 évről 40,7 évre – emelkedett, ez az ütem 14 százalékkal meghaladta az ezredforduló utáni időszak országos ütemét. Magyarország öregedési indexe (0-14 évesekhez képest a 60 év felettiek aránya) 2010ben 112,6 volt, Jász-Nagykun-Szolnok megye öregedési indexe ennél némileg kedvezőtlenebb, 115,9. Amíg országos viszonylatban 2010. évben az idős népesség eltartottsági rátája 24,2 % volt, Jász-Nagykun-Szolnok megyében ez az arány magasabb, 26,1 %. Jász-Nagykun-Szolnok megye lakossága, és korosztályos összetétele az alábbiak szerint alakult 2002 és 2010 között. Korosztályok

2002.

2005.

2008.

2010.

0 -14 év közötti

72 316 fő

67 486 fő

61 963 fő

59 193 fő

15 -64 év közötti

280 687 fő

276 673 fő

269 486 fő

262 960 fő

65 éves és idősebb

65 598 fő

66 664 fő

67 751 fő

68 622 fő

Összesen

418 601 fő

410 823 fő

399 200 fő

390 775 fő

Láthatóan csak a 60 évesnél idősebb korosztály száma növekszik, ezen belül az életkor kitolódásával fokozottan nő a demensek, és tartósan ápolásra szorulók aránya. A házasságkötések száma az országos tendenciával megegyezően megyénkben is csökken. Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2010-ben 1160 pár kötött házasságot, 38cal kevesebb, mint a múlt évben.

7

I. 2. A gazdasági környezet Az Észak-alföldi régió állítja elő a teljes hazai GDP közel egytizedét. Ez a KSH 2008as adatai szerint 2496 milliárd forint volt, amellyel a középmezőnyben van régiónk. A megyében a 2008. évi adatok szerint az egy főre jutó bruttó haza termék (GDP) 1732 ezer Ft, amely jóval elmarad az országos 2644 ezer Ft/fő átlagtól. Bár a 2008-as adatok alapján egy hellyel előrébb lépett az Észak-Alföld, ám így is csupán egy régiót, ÉszakMagyarországot előzi meg. Az ország legfejlettebb térsége a fővárost is magába foglaló Közép-Magyarország és a rangsor utolsó előtti helyén álló Észak-Alföld egy főre jutó GDP-je között csaknem 2,5-szeres a különbség. Hasonló kettőség figyelhető meg a megyei adatokat elemezve is. Jász-Nagykun-Szolnok évek óta 2,6 százalékkal részesedett a bruttó hazai termékből. Ezzel a megyék második harmadának végén állt. Egy főre vetítve azonban a fővárost és a megyéket számolva a 15. volt. Ez egy helyezéssel jobb, mint 2007-ben volt. Mögöttünk Somogy, Borsod, Nógrád, Szabolcs és Békés van. Az ezredforduló óta ugyanis folyamatosan változott megyénk helyzete. A legjobb év 2001 volt, amikor 14. volt szűkebb hazánk a főváros és a megyék rangsorában. De voltunk 17.-ek is, legutóbb 2005-ben. 4 A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal1 regisztere szerint 2010. december végén JászNagykun-Szolnok megyében összesen 29 423 fő keresett állást, 1,8%-kal több mint egy évvel korábban. A nők (13 724) száma a 2009. december 20-án regisztrálthoz képest 4,8%-kal nőtt, a férfiaké (15 699) 0,8%-kal csökkent. Az álláskeresők 45%-a legfeljebb általános iskolát, 7,9%-uk gimnáziumot végzett, 43%-uknak volt valamilyen középfokú, 3,4%-uknak pedig felsőfokú szakképesítése. A nyilvántartott álláskeresők száma az alábbiak szerint alakult Jász-Nagykun-Szolnok megyében az utóbbi 6 évben: 2004. év

20 246 fő

2006. év

19 220 fő

2008. év

23 504 fő

2010. év

29 423 fő

A pályakezdő munkanélküliek száma szintén nőtt, 2010 végén 2,0%-kal voltak többen a regisztráltak között, mint egy évvel korábban. A statisztikai adatok egyértelműen mutatják, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megyét is kedvezőtlenül érintette az általános gazdasági recesszió. A 2009. évi adatok szerint a megye valamennyi termelő ágának teljesítménye zsugorodott, mérséklődött az idegenforgalom, a munkahelyek száma szűkült, és a keresetek reálértéke csökkent.

1

2011. január 1-jétől Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal

8

2010. I. negyedévében az egy főre jutó nettó nominális átlagkereset Jász-NagykunSzolnok megyében 108 446 Ft volt, amely a legalacsonyabb az országban. 2010. I. félévében a megyében dolgozók havi bruttó átlagkeresete 3 %-kal meghaladta az egy évvel korábbi mértéket. Ezzel szemben az egészségügyi és a szociális szférában 8,8 %-kal csökkentek a bérek ugyanebben az időszakban. A lakosság csökkenő fizetőképessége kihat a szociális alapszolgáltatások igénybevételére, valamint rontja a szakellátások igénybevételének fizetési morálját. I. 3. A jogszabályi környezet változásai A szociális szolgáltatásokat megalapozó, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban Szt.), valamint végrehajtási rendeletei több ponton módosultak a koncepció 2008. évi felülvizsgálata óta. A szociális szolgáltatások működésének alapvető szabályait érintő leglényegesebb változások a következők: -

A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások (pszichiátriai betegek-, szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás, szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás) normatív állami támogatása megszűnt, ezzel összefüggésben 2009. január 1-től nem tartozik a kötelező önkormányzati feladatok közé. A Szt. 131/A. §-a alapján a szolgáltatások működését az állam főszabályként 3 évre megkötött finanszírozási szerződések útján támogatja. A támogató szolgáltatást és közösségi ellátást nyújtó fenntartók kiválasztása pályázati úton történik. A pályázatot 3 évente teljeskörűen lefolytatják, majd azt követően a részben vagy teljesen ellátatlan területek lefedésére a költségvetési források függvényében újabb nyílt vagy meghívásos pályázat írható ki. A pályázati alapú finanszírozási rendszer egyik célja volt, hogy a rendelkezésre álló források szakmailag megalapozott elosztásával csökkentsék az ellátás területi egyenlőtlenségeit. Ugyanakkor az új támogatási rendszer alkalmat nyújtott a szakmailag nem adekvát, így indokolatlanul finanszírozott szolgáltatások kiszűrésére.

-

2010. január 1-jétől kezdődően nem kötelező önkormányzati feladat a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. A támogató szolgáltatásoknál és a közösségi ellátásoknál már egy évvel korábban bevezetett rendszerhez hasonlóan a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás működtetését is pályázati úton, – külön jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint kiválasztott – fenntartókkal kötött finanszírozási szerződések útján támogatja az állam.

-

Átalakításra került a szociális foglalkoztatási támogatáshoz jutás feltételrendszere: a normatív alapú támogatást 2010. január 1-jétől itt is felváltotta a pályázati alapon történő támogatás. A pályáztatási eljárás megegyezik a támogató szolgáltatás és közösségi ellátás esetén 2009-től

9

bevezetett gyakorlattal: a befogadott szolgáltató/intézmény fenntartója részére három évre megkötött finanszírozási szerződés alapján történik a támogatás. -

2010. január 1-jétől nem köteles a tartós bentlakásos szociális intézmény egyházi és nem állami fenntartója az éves normatív állami hozzájárulás 10 %-a kitevő összeg elkülönítésére. A korábban kötelezően elkülönített összeg szabad felhasználását a működést engedélyező szerv a fenntartó kérelmére engedélyezi.

-

A jegyzői munkateher csökkentése érdekében és a differenciált normatívák megszűnésével összefüggésben 2010. január 1-jétől átalakultak a jegyzői jövedelemvizsgálat szabályai. Étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében a családi jövedelemszámítás megmaradt, de a jegyzői jövedelemvizsgálat megszűnt. Idősotthoni ellátás esetében is csak az ellátás igénybevételét megelőző hatósági jövedelemvizsgálat az előírt, megszűnt az évenkénti igazolás kiállításának kötelezettsége.

-

2010. augusztus 17-től házi segítségnyújtás iránti kérelem alapján az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő, idősotthoni ellátás iránti kérelem alapján az intézményvezető végzi el az ellátást igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát.

-

A helyi önkormányzat, illetve a társulás korábban köteles volt az egyházi kiegészítő támogatást öt évig a központi költségvetésnek megtéríteni, ha a fenntartásában működő intézményt egyházi fenntartónak adta át. A 2010. augusztus 17-én hatályba lépett módosítás szerint azon egyházaknak történő intézményátadás esetén, amelyekkel az állam a szociális feladatok ellátásra is kiterjedő megállapodást kötött, nem kell az egyházi kiegészítő normatívát megtéríteni, ha az egyházi fenntartó ellátási szerződés megkötésével a kötelező önkormányzati feladatellátásban is részt vesz.

-

A Szt. 4. § (1) bek. mb) pontja alapján szűkül az egyházi fenntartó fogalma. Kizárólag a Kormánnyal a szociális feladatok ellátására is kiterjedő megállapodást kötött egyházak tartoznak e körbe 2011. július 1-jétől.

2010. január 1-jétől módosultak a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló a 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet szakdolgozók létszámára vonatkozó egyes előírásai. A változás nyomán a bentlakásos szociális intézményekben addig kötelező szakmai létszámból ajánlott kategóriába került a foglalkoztatás-szervező, a szabadidő-szervező, valamint a mozgásterapeuta munkakör. 2010. január 1-jén lépett hatályba a szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 321/2009. (XII. 29.) Kormányrendelet. Az új jogszabály a korábbinál könnyebben áttekinthető módon szabályozza a működési engedélyezési eljárást. Hatályba lépésével megszűnt a bentlakásos intézmények kétlépcsős (elvi, majd „gyakorlati”) működési

10

engedélyezése, az ismét egy eljárásban történik. Bevezetésre került az engedélyek kiadása, módosítása és visszavonása iránti kérelem kötelező tartalmára vonatkozó tételes előírás. A Kormányrendelet kimondja, hogy a működési engedély módosítása fenntartóváltozás miatt naptári évenként legfeljebb egyszer kérelmezhető. A működést engedélyező hatóság a korábbi regionális államigazgatási hivatal helyett a megyei szintű kormányhivatalok megalakítása nyomán 2011. január 1-jétől kezdődően a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala (5000 Szolnok, Ady E. u. 35-37. sz.). 2011. július 1-jétől a megyei kormányhivatalok szociális és gyámhivatalainak hatásköre bővül: valamennyi szociális szolgáltatás működési engedélyezésével és ellenőrzésével kapcsolatos ügyekben első fokon a szociális és gyámhivatalok fognak eljárni. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet 2009. évi módosítása 2010. január 1-jétől kezdődően lehetővé teszi, hogy bentlakást nyújtó intézmény a férőhelyeinek 10%-áig felvegyen olyan kérelmezőt is, aki az intézmény működési engedélyében meghatározott ellátási területén nem rendelkezik bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel. Ez a módosítás jogszerűvé teszi ugyan az ellátási területen kívülről érkezők fogadását, azonban állami normatív támogatás igénybevételére csak abban az esetben jogosít, ha az intézmény működési engedélye is tartalmazza legalább a jogszabályban meghatározott mértékben az ellátási terület kiterjesztését. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény uniós követelmények alapján az alábbiak szerint fogalmazza meg a fogyatékossággal élők számára biztosítandó körülményeket: - A fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást nyújtó, 50 főnél nagyobb férőhelyszámú szociális intézmények kiváltását biztosítani kell. - 2013. december 31-éig legalább 1500 fő fogyatékos és pszichiátriai beteg személynek ellátást nyújtó intézményi férőhely kiváltásához az európai uniós társfinanszírozással megvalósuló fejlesztési programok nyújtanak támogatást. - A program során kiváltásra nem kerülő intézményi férőhelyek kiváltására a Kormány által meghatározott rendben kerül sor. Jelenleg nincs pályázati lehetőség a törvényben megfogalmazott célok végrehajtására. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium megbízásából 2011. áprilisában elkészült a Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció tervezete, amely felvázolja a magyarországi szociális szolgáltatások új rendszerét is (olvasható a www.szoszak.hu weboldalon). A javaslat hangsúlyozza a megyei szociális szolgáltatástervezi koncepció valamennyi változatában is következetesen prioritásként kezelt alapszolgáltatás típusú, azaz a saját lakókörnyezetben igénybevehető, otthonközeli szolgáltatási formák fontosságát. A tervezet a szolgáltatási struktúra mellett a finanszírozás gyakorlatát is új alapokra helyezi. Jelenleg folyik a tervezet szakmai vitája, végső változata a szaktárca törekvése szerint az új szolgáltatási rendszer alapjául szolgál majd.

11

II. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei szociális szolgáltatások jellemzői

II. 1. Alapszolgáltatások Jász-Nagykun-Szolnok megye 78 településéből 75 biztosít házi segítségnyújtást, 74 étkeztetést. 14 településen vehető igénybe falu- ill. tanyagondnoki szolgáltatás, közülük 3 településen étkeztetés, házi segítségnyújtás helyett is ez az ellátási forma áll rendelkezésre. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a szociális törvény változása nyomán 2010. január 1. óta nem kötelező önkormányzati feladat. Az újszerű pályázati finanszírozás ellenére bővült a szolgáltatás mind az ellátott terület, mind a kapacitás tekintetében. Jelenleg a kihelyezett készülékek száma mintegy 1200 db. Támogató szolgáltatás 64 településen, közösségi ellátás 19 településen érhető el, a családsegítést biztosító települések száma 68. A támogató szolgáltatás és a családsegítés elérhetősége lényegesen nem változott 2008. óta, viszont a közösségi ellátást biztosító települések száma csökkent. Továbbra is hiányosak a speciális ellátotti csoportok számára szükséges nappali intézmények. Ebben a 2008. évi koncepcióhoz képest annyi előrelépés történt, hogy 2009. évtől Jászberény városában is működik fogyatékossággal élők számára szolgáltatást nyújtó nappali intézmény. Az intézmény fenntartója a FERUNA Nonprofit Kft., amely a jászberényi kistérségi társulással kötött ellátási szerződés alapján biztosítja a terület ellátását. Az idősek nappali ellátását szolgáló férőhelyek száma az előző felülvizsgálat óta is változatlan a statisztika szerint, de egyre több – elsősorban kistérségi – fenntartó kezdeményezi, illetve tervezi a demens idősek nappali gondozásának bevezetését. A kapacitás stagnálása arra utal, hogy továbbra sem mozdultak el a többprofilú ellátás, azaz az időseken kívül az egyéb ellátotti csoportok befogadása felé az idősek nappali intézményei. Sajnálatosan megjelent azonban az idősek nappali intézményeinek bezárására való törekvés azokon a településeken, ahol ez a szociális törvény alapján nem kötelező önkormányzati feladat.

12

A KSH adatgyűjtése szerint az alábbiak szerint alakult megyénkben egyes szociális szolgáltatásokat igénybevevők száma 2009-ig: Szolgáltatás típusa Szociális étkeztetésben részesülők száma Házi segítségnyújtás Idősek nappali ellátása Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezés

2002

Igénybevevők száma 2005

2009

4 917

5 546

5 571

3 587 1 845 3 296

2 445 1 775 3 402

2 300 1 771 3 450

Bár évek óta változatlan a szaktárca törekvése az alapszolgáltatások bővítésére, és egyidejűleg a szakellátások kapacitásának csökkentésére, egyelőre nem látszik ilyen irányú fordulat a szolgáltatásfejlesztésben. A települések törekednek az előírt kötelező feladataik teljesítésére, azonban a már kialakított alapszolgáltatások igényekhez igazodó kapacitásbővítését csak ritkán valósítják meg. Ugyanakkor esetenként változatlanul szerepel kistelepülési önkormányzatok tervei között a helyi idősek tartós bentlakásos elhelyezésének megvalósítására szociális intézmény létesítése településükön. Bár ez utóbbi ma már inkább csak távoli óhaj, de korábban (a pályázati támogatásban bővelkedőbb években) kialakított mini szociális otthonok fenntartásához ragaszkodnak a községek. A bentlakásos intézmények működtetésének átadását az arra köteles megyei önkormányzat számára jellemzően nem a kistelepülések, hanem a középvárosok kezdeményezik. Összességében megállapítható, hogy a megyei szociális alapszolgáltatások területén nem hozott lényeges változást a 2008-2011. közötti időszak. A romló pénzügyi körülmények mellett reálisan a már meglévő szolgáltatások továbbműködtetése lehetett ennek az időszaknak a legfontosabb célja, és ezt alapvetően sikerült a szolgáltatóknak teljesíteni. Az évek óta hiányzó nappali intézményi ellátások megteremtése továbbra sem valósult meg, azt a Szt. enyhítő szabályai kevésbé is szorgalmazzák. A kötelezés hiánya hátrányosan befolyásolja a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás elterjedését, amely az egyik leginkább kedvelt, és legolcsóbb segítségnyújtási forma az alapszolgáltatások között. Továbbra is markáns a kistérségi társulások jelenléte a szociális alapszolgáltatások működtetésében, arányuk lényegében megegyezik a 2008. évi koncepcióban bemutatottal. A normatívák összegének csökkenése, a társult önkormányzatok fizetőképességének romlása, valamint a Szt. által meghatározott kötelező feladatok szűkítése azonban előrevetíti a szolgáltatási kínálat, illetve a társult önkormányzatok számának csökkenését.

13

2011. évben több települési szociális alapszolgáltatás egyházi fenntartásba adása várható. Tiszaszentimre község esetében a református egyház vette át 2011. május 1től kezdődően az idősotthon mellett a házi segítségnyújtást és az étkeztetést is. II.2. Szakosított szociális szolgáltatások A Jász-Nagykun-Szolnok megyében igénybe vehető tartós bentlakásos intézmények kapacitása és azok fenntartói összetétele számottevően nem változott a koncepció 2008. évi felülvizsgálata óta eltelt időszakban. A 2002. évi megyei szociális szolgáltatástervezési koncepcióban regisztrált adatokat a jelenlegi felülvizsgálathoz gyűjtött adatokkal összehasonlítva jól érzékelhető változásokat láthatunk a bentlakásos intézmények jellemzőiben. A tartós bentlakásos intézményekbe várakozók és a férőhelyek száma tekintetében a következő számszerű változások figyelhetők meg: Idősek

Férőhelyek száma Nyilvántartott várakozók száma (*)

Fogyatékossággal élők

Pszichiátriai és szenvedélybetegek

2002.

2010.

2002.

2010.

2002.

2010.

2105

2476

822

871

385

394

819

428

61

72

131

81

(*) Az intézmények jelzései szerint a nyilvántartott várakozók átlagosan mintegy 3040 %-a nem kéri jelenleg az elhelyezését, viszont ragaszkodik a nyilvántartásban maradáshoz. A várakozók számának csökkenése összefügg a férőhelyek számának bővülésével, a speciális alapszolgáltatások fejlesztésével, illetve azzal, hogy a munkanélküliség növekedésével az érintett családok az alapszintű megélhetés érdekében gyakrabban tartják otthon állandó gondozásra szoruló családtagjaikat. A lakosság elöregedésével növekszik a gondozásra szoruló idősek száma is. Ugyanakkor Jász-Nagykun-Szolnok megyében már az ezredfordulón is az országos átlagot meghaladó volt a lakosságszámhoz viszonyított idősotthoni férőhelyek aránya, amely az utóbbi évtized fejlesztéseinek köszönhetően tovább bővült. (Nagyságrendileg nem számottevő mértékben előfordult egy-egy intézmény esetében néhány férőhely bővítés, illve csökkentés.) A Szt. előírja, hogy az idősek otthonán belül külön gondozási egységben vagy csoportban kell ellátni azt a személyt, aki esetében demencia kórkép került megállapításra. A gyakorlatban kevés intézmény tudja biztosítani a térbeli elkülönítést

14

(bár nincsenek meghatározva a demens személyek gondozására, elhelyezésére vonatkozóan speciális elhelyezési és szakdolgozói követelmények) a visszajelzések szerint csupán 3 intézmény alakított ki elkülönítetten demens részleget. Ugyanakkor gyakorlatilag minden intézmény gondoz a demencia különböző fokozatában lévő idős személyeket. A beérkezett adatok alapján az idősotthonokban ellátottak átlagosan mintegy 28 %-a rendelkezik a demencia súlyos fokozatát igazoló szakvéleménnyel. Ugyanakkor – elsősorban kis létszámú intézményekben – gyakran nem jelezték demens szakvéleménnyel rendelkezők idősek gondozását. Tekintettel a szociális intézményekben ellátott demensek magas arányára valószínűsíthető, hogy a kisebb intézményekben is gondoznak ilyen állapotú lakókat, azonban még nem szereztek be demenciájukról szakvéleményt. Jelenleg emelt összegű normatív állami támogatás vehető igénybe a súlyos demenciát igazoló szakvéleménnyel rendelkező idősotthoni ellátottak után, ezért indokolt a szakvélemény beszerzésével megragadni a magasabb összegű normatíva igénylésének lehetőségét. A 4 órát meghaladó gondozási szükséglet, mint bekerülési feltétel meghatározása jelentősen megnövelte a fokozott ápolási szükséglettel rendelkező idősek számát az intézményekben. A tartósan ágyban fekvő, széleskörű egészségügyi ellátásra szoruló idősek ellátásával eltolódott a szolgáltatások tartalma az ápolási-gondozási tevékenységek irányába. Valamennyi idősotthon esetében számos kérelmező szerepel várólistán, azonban a tapasztalatok szerint továbbra is jelentős azok száma, akik valójában még nem kérik a tényleges elhelyezést. Biztonságosabbnak ítélik meg felvételüket, ha kérelmük szerepel az intézmény nyilvántartásában, és már megtörténtek a szükséges előkészületek. Ezután azonban évekig elutasítják a beköltözés lehetőségét mindaddig, amíg körülményeik nem kényszerítik őket a gondozás igénybevételére. Ez a gyakorlat a 4 órás gondozási szükséglet előírása mellett is megfigyelhető. Összességében az utóbbi években a várakozók számának csökkenése tapasztalható. Bár egyes esetekben valóban sürgős kérelmek azonnali megoldása nehézségekbe ütközik, de megyei szinten nincs számottevő elhelyezési feszültség, különösen, ha a kérelmező hajlandó az eredetileg választottól eltérő intézménybe beköltözni. Gyakran ilyen esetben nem is a változtatási hajlandóság a probléma, hanem az, hogy az igénylők nem férnek olyan adatokhoz, amelyből megtudhatnák, a megye 42 idősotthonából melyik rendelkezik üres férőhellyel. Jelenleg nem megoldott az érdeklődők naprakész tájékoztatása az éppen elérhető szabad férőhelyekről, és az igénylők részéről irreális elvárás valamennyi lehetséges intézmény felkeresése. Az idősotthoni emelt szintű férőhelyek száma a normatív állami támogatás változása nyomán kérelmezett visszaminősítések miatt a 2008. évi 172 férőhelyhez képest 2011re 35 férőhelyre csökkent. Egyes intézményekben ún. kifutó emelt szintű férőhelyeket működtetnek, azaz az emelt szintű férőhely természetes úton történő megüresedésekor kérik annak visszaminősítését.

15

A pszichiátriai és szenvedélybetegek számára működtetett férőhelyek száma csupán annyiban változott a koncepció előző felülvizsgálata óta, hogy 2010. márciusától a mezőtúri Bíró Kálmánné Bakos Ilona Otthon korábban pszichiátriai betegek gondozására létesült 8 férőhelyes lakóotthona átminősítésre került szenvedélybetegek lakóotthonává, így az intézmény 2x8 férőhelyen biztosítja e célcsoport lakóotthoni elhelyezését. A 2002. évi alapkoncepció megállapítása érvényes ma is: „nagy a nyomás a pszichiátriai és szenvedélybetegek bentlakásos intézményein a várakozók nagy száma miatt, és jelenleg is e profilban a leghosszabb a várakozási idő a felvételre.” Emellett ebben a profilban a legkevesebb a korszerű, humanizált elhelyezési lehetőség. Csupán 3 lakóotthon működik pszichiátriai és szenvedélybetegek számára (Mezőtúr, Újszász), a hagyományos bentlakásos intézmények pedig nem minden esetben tudnak biztosítani családias, kis ágyszámú lakószobákat, házaspárok számára kétszemélyes elhelyezési lehetőséget. Ez azért is különös odafigyelést igénylő probléma, mert az utóbbi években megfigyelhető a fiatal korosztályhoz tartozó pszichiátriai betegek nagyobb számú megjelenése a bentlakásos intézmények várakozói között, és esetükben kiemelten fontos az önállóságra felkészítő, rehabilitációs szolgáltatások biztosítása. Ennek pedig egyik feltétele az önállóságra hatékonyan felkészítő elhelyezési feltételek biztosítása. Bár elviekben a szaktárca is preferálja a pszichiátriai és szenvedélybetegek gondozásának korszerűsítését, ám az érintettek gyenge érdekérvényesítő képessége nem elegendő a szándék érvényre juttatásához. A legjelentősebb minőségi változás a fogyatékossággal élők tartós bentlakásos elhelyezését biztosító intézményekben volt megfigyelhető az utóbbi 10 évben. A tendencia egyik mozgatórugója a nemzetközileg is markáns esélyegyenlőségi törekvések hatása, amely elsősorban a fogyatékossággal élők tekintetében hozott eredményeket. Ebben a profilban létesült a legtöbb lakóotthoni férőhely, amely jelenleg Szolnokon, Kunhegyesen, Karcagon, Tiszaugon, Kunszentmártonban működik. Elsősorban a bánhalmai, pusztataskonyi és a tiszaugi fogyatékosok otthonaiban címzett állami támogatásból megvalósult rekonstrukciók eredményeképpen jelentős előrelépés történt a szolgáltatások korszerűsítésében, a humanizált elhelyezési feltételek megteremtésében. A fogyatékosok ápoló-gondozó otthoni férőhelyeinek száma 711, a fogyatékosok rehabilitációs intézményi férőhelye pedig 5. A 2008. évi adatokhoz képest az ápológondozó férőhelyek növekedését az okozta, hogy a pusztataskonyi Tóparti Otthonban számos, korábban rehabilitációs céllal gondozott ellátott a rehabilitációs alkalmassági felülvizsgálaton átminősítést nyert ápoló-gondozó otthoni elhelyezésre. Természetszerűleg ez magával hozta a rehabilitációs intézményi férőhelyeken ellátottak számának csökkenését is. A fogyatékosok lakóotthoni elhelyezését szolgáló 2008. évi 92 férőhely nem változott.

16

Továbbra is megoldatlan megyénkben az autista – különösen a súlyos állapotú autista – személyek bentlakásos gondozása. Speciális igényeik miatt csak nagy feszültségek árán (külön szobában, speciális egyszemélyes gondozással, stb.) oldható meg gondozásuk hagyományos fogyatékosok otthonában, ezért gyakran elzárkóznak az intézmények ilyen típusú igények teljesítésétől. A mozgásfogyatékosok számára működő 60 férőhely lényegében elegendő elhelyezési lehetőség. Hajléktalanok tartós bentlakásos intézménye továbbra sem működik Jász-NagykunSzolnok megyében. E profil tekintetében érvényesek a koncepció 2008. évi felülvizsgálatában leírtak. A több ellátotti csoportot érintő rehabilitációs intézményi férőhelyek száma nem bővült az utóbbi két esztendőben, számuk – sajnálatosan – bőséges a tényleges rehabilitálások számához viszonyítva. E tekintetben változatlanul érvényes az előző koncepcióban kifejtett dilemma: rehabilitálni az arra elvileg képes ellátottat a családi háttér, speciális szociális alapszolgáltatás és munkalehetőség nélküli „életbe”, vagy folytatni a valójában „túlgondozását” a rehabilitációra lehetséges 3+2 év után ápológondozó otthoni férőhelyen. Jelenleg ez utóbbi megoldás a gyakoribb, hiszen ez nyújtja a nagyobb létbiztonságot. A lakóotthonok szakmailag a leghaladóbbnak bizonyuló elhelyezési formát jelentik. Egyértelműen elősegítik az ellátottak önállóságának fejlődését, társas kapcsolataik erősödését. A lakóotthonból azonban gyakran szintén nem vezet út a teljes önállósághoz, hiszen az egyéni képességek, a testi-szellemi állapot korlátai az állandó segítői jelenlétet teszik szükségessé. A lakóotthoni férőhelyszám bővítése minden profilban kívánatos lenne, azonban mind a beruházás, mind pedig a működtetés fajlagosan magasabb költségei visszatartja a fenntartókat e szolgáltatási forma felvállalásától. A bentlakásos intézmények fenntartói összetétele lényegesen nem változott a 2008. évi koncepcióhoz képest, hiszen nem létesült új intézmény. Mindössze az 50 férőhelyes tiszaszentimrei idősek otthona került a korábbi kistérségi társulástól a református egyházközség működtetésébe 2011. május 1-jétől. Bezárásra került 2009 tavaszán az Újszász, Nyár u. 2. sz. alatti, vállalkozó fenntartásában működő emelt szintű idősotthon. Az otthonban élő 13 ellátott elhelyezése – nagy részben más szociális intézmények közreműködése révén – biztonságosan megoldódott. A férőhelyek igénybevétele során befizetett egyszeri hozzájárulások összegének visszafizetése azonban a volt tulajdonos fizetőképtelensége miatt a mai napig függőben van. A Jászberény Város Önkormányzat fenntartásában lévő két idősek otthona, valamint a Jászdózsa Község Önkormányzata fenntartásában álló idősek otthona működtetését a testületek határozatai alapján a jelenlegi fenntartó nem vállalja, azokat átadásra

17

kijelölte a megyei önkormányzat számára. Az átadás-átvétel megkezdődött, az átvétel várható időpontja 2012. január 1.

előkészítése

A férőhelyek száma alapján változatlanul a megyei önkormányzat a legnagyobb intézményfenntartó a megyében. A 2008. évi statisztikának megfelelően nagyságrendjét tekintve a következő két legnagyobb kapacitást működtetik a települési önkormányzatok, valamint a kistérségi társulások. Kisebb férőhelyszámban, de egymáshoz viszonyítva hasonló nagyságrendben működtet férőhelyeket a katolikus, ill. a református egyház, valamint vállalkozás. Az egy év határozott időre szóló elhelyezést biztosító, Szt.-ben nevesített speciális átmeneti intézmények továbbra is hiányoznak a megyei ellátórendszerből, elsősorban a már korábban elemzett költséghatékonysági problémák miatt. Ilyen férőhelyek kialakítása a jelenlegi feltételek mellett a jövőben sem várható. Idősellátás terén 4 intézmény működtet a tartós bentlakásos férőhelyek mellett összesen 4 átmeneti férőhelyet. II. 3. Települési szociális szolgáltatástervezési koncepciók A törvényi előírás alapján 2004-2005. év során – esetenként a törvényi határidő túl – Jász-Nagykun-Szolnok megye 2000 lakos feletti lélekszámú településeinek többsége elkészítette saját szociális szolgáltatástervezési koncepcióját. A 44 érintett település közül 38 küldte meg a megyei önkormányzatnak a koncepció tervezetét előzetes véleményezésre. A Szt. által előírt két évenként kötelező felülvizsgálatra azonban már csak nagyon szűk körben került sor. 4 település egy alkalommal, 2 település két alkalommal, egy település pedig három alkalommal frissítette a koncepciót, miközben 2010-ig legalább két felülvizsgálat már valamennyi település esetében időszerű lett volna. Ez alól kivételnek tekinthető azoknak a kistérségeknek a települései, amelyek társulásuk alapján kistérségi koncepciót alkottak, és abban valamennyi társult település szociális szolgáltatásait bemutatják, és meghatározzák a szükséges fejlesztési irányokat. A szociális feladatokat is végző 6 megyei kistérség közül 3 küldte meg szociális koncepcióját a megyei önkormányzatnak előzetes véleményezésre. A koncepciók tartalmára vonatkozóan érvényesek a megyei szociális szolgáltatástervezési koncepció 2005. évi felülvizsgálatában megfogalmazottak. A jogi szabályozás szerint a szociális hatóság feladata a koncepciók elkészítésének ellenőrzése, megyénkben azonban nem működik ezen a téren a hatósági kontroll. Jelenleg a leghatásosabb motiváló erő a koncepció készítésére az ilyen tartalmú pályázati követelmény.

18

III. SWOT elemzés Jász-Nagykun-Szolnok megyéről a szociális szolgáltatások fejlesztéséhez Erősségek: -

-

-

Jól kiépültek a hagyományos alapszolgáltatások, amelyek alapját képezhetik a saját lakásban élő, de gondoskodásra szorulók széles köre ellátásának. Szociális szolgáltatásokban aktív kistérségi társulások működnek, amelyek költséghatékonyabban képesek speciális szolgáltatások megszervezésére. Számos települési önkormányzat tart fenn idősek bentlakásos intézményét, ami jó kiindulópont lehet az átmeneti intézményi ellátások, illetve a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kiépítéséhez. Szolgáltatástervezési koncepciót a kötelezett települések döntő többsége elkészítette, azaz szociális szolgáltatástervezésre nyitott önkormányzatok működnek a megyében. A szociális szolgáltatásokban dolgozók szakképzettségi aránya magas, amely alkalmas alapot nyújt korszerű továbbképzésre, specializációra.

Gyengeségek: -

-

-

Tartósan hiányzó nappali és átmeneti ellátási formák, a meglévő szolgáltatásokban egyéb profilok befogadásától elzárkózó szolgáltatók. A civil szféra szerepvállalása alacsony. Az önkéntesek részvétele csekély mind a szociális szolgáltatásokban, mind egyéb társadalmi akciókban. A rövidtávú pénzügyi szempontoknak alárendelten, valamint a gazdasági válság hatására – esetleg más ágazatoknál is erőteljesebben – tovább romlik a szociális szféra gazdaságossági megítélése. A szolgáltatástervezési koncepciók felülvizsgálata elmarad, így nem szembesülnek az önkormányzatok a szociális ellátórendszer fejlesztésének hiányosságaival, a problémák halmozódásával. Ezzel esetlegessé válik a települési beruházásokban a szociális szolgáltatásokat érintő esetleges járulékos fejlesztési lehetőségek kiaknázása. Számos fenntartó kevés gondot fordít a fenntartásában álló szociális intézmény(ek) költséghatékony és törvényes működésének rendszeres ellenőrzésére. Az alapszolgáltatások igénybevevőinek száma fizetőképességük romlása miatt csökken. A romló munkakörülmények, növekvő munkaterhek miatt fokozódik a szociális intézményi dolgozók kiégésének veszélye.

19

Lehetőségek: -

Alföldies településhálózat, amely nagyobb települései révén jobb lehetőségeket biztosít a szolgáltatások bővítéséhez. Az utóbbi években kialakult társulás, vagy ellátási szerződés útján történő feladatellátás további szolgáltatásfejlesztési lehetőségek alapját képezheti. Az idősek számának növekedése tartós igénybevevői kört jelent az idősellátó szolgáltatások számára. A megyei képző intézmények nyitottak partnerséghez a korszerű szolgáltatásfejlesztés érdekében.

Veszélyek: -

-

-

-

Alacsony, és évről-évre csökkenő állami normatív támogatás, amely a működési költségek emelkedésével együtt veszélyezteti a szolgáltatások fenntartását, színvonalának megőrzését, és ellehetetleníti azok fejlesztését. A fejlesztést szolgáló pályázati lehetőségek csökkennek, egyesek megszűntek. A pályázati úton finanszírozott szolgáltatások hosszabb távon bizonytalanul tervezhetőek. Az uniós pályázati források aránytalanul komplikált jellege csökkenti a pályázati hajlandóságot, indokolatlanul megnehezíti a források felhasználását és elszámolását. Az egyre inkább lazuló, keretjellegűvé váló jogszabályok melletti romló finanszírozási körülmények a szolgáltatási színvonal csökkenését eredményezik. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok felerősödnek, jellemzői romlanak (demensek, állandó ápolásra szoruló betegek, stb.). A jogszabályi előírásoknak nem megfelelő tárgyi körülmények állandósulnak. A társulásban ellátott feladatokhoz a társult önkormányzatok hozzájárulását egyre inkább veszélyeztetik a romló pénzügyi feltételek, illetve csökken az állami normatív támogatás, ezzel veszélybe kerülnek egyes társulási formában ellátott szolgáltatások. Nem működik hatósági kontroll a szociális szolgáltatástervezési koncepciók készítése felett. A szociális szféra kedvezőtlen presztízse állandósul, ez mind helyi, mind központi szinten hátráltatja a szociális szolgáltatásfejlesztést. A szakdolgozókra vonatkozó létszámkövetelmények fellazítása a foglalkoztattak létszámának csökkentésére inspirálja a fenntartókat, amely a szolgáltatási színvonal csökkenését, valamint a dolgozók leterheltségének növekedését eredményezi.

20

IV. Jász-Nagykun-Szolnok megye szociális szolgáltatásfejlesztési irányai

IV. 1. Alapszolgáltatások Változatlanul bővítésre szorul az étkeztetés és a házi segítségnyújtás kapacitása az idősek, továbbá rajtuk kívül egyéb csoportok ellátása érdekében. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy az idősek egyre kisebb számban veszik igénybe e két szolgáltatási formát, és ennek oka elsősorban a térítési díjak emelése. Az idősek bővülő száma, és növekvő életkorukból fakadó önellátási képességük csökkenése miatt fontos lenne számukra e szolgáltatások elérhetősége. Szükséges kidolgozni a megoldását annak, hogy az igénybevevők számára is megfizethető áron működhessen a szolgáltatás, ugyanakkor a fenntartó részére se jelentsen megfizethetetlen többletkiadást. Ennek egyik megoldása lehet – már működő gyakorlat alapján – a szolgáltatások ingyenessé tétele (esetleg minimális díj megállapítása), amely olyan mértékű keresletet generál, hogy a normatívák megnövekvő összege csökkenti a fajlagos kiadásokat. A szolgáltatás-bővítés emellett munkahelyet teremt, ami szintén fontos tényező a helyi gazdasági helyzet javításában. A fogyatékossággal élők, pszichiátriai és szenvedélybetegek esetében egyaránt megfigyelhető, hogy a nehéz anyagi helyzetű családok nem támogatják rászoruló hozzátartozójuk bentlakásos elhelyezését, hanem – elsősorban a rendszeres jövedelem családban tartása érdekében – otthon gondozzák. Ez a gyakorlat önmagában nem aggályos, ha elérhető a településen olyan szociális szolgáltató hálózat, amely segítséget tud nyújtani a családnak, esetleg az egyedül élő rászorulónak a speciális gondozási, ápolási feladatokban, illetve támogatja az önellátás biztonságos megvalósítását. Ezt segíthetné az étkeztetés és házi segítségnyújtás kiterjesztése az időseken kívüli rászoruló csoportokra. Ehhez a jelenlegi szolgáltatásokban dolgozók továbbképzése szükséges az idősek mellett más igénybevevői körre vonatkozó speciális ismeretek megszerzése érdekében. Azért kiemelten fontos e két szolgáltatás továbbfejlesztése más kliensi körök irányába, mert mint a két legkiépültebb ellátási forma, szinte a megye valamennyi településen elérhető, így a sikeres továbbfejlesztésük a legszélesebb körben biztosíthat speciális gondoskodást a lakosság számára. Fontos cél a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások működésének fenntartása, és a szolgáltatások elérhetőségének megvalósítása valamennyi településen, amely a házi segítségnyújtással, illetve étkeztetéssel együtt komplex szolgáltatást nyújthat az otthonában élő klienseknek. 2011. évben legnagyobb arányban a kistérségi társulások biztosítják e két ellátási forma fenntartását. A jelenlegi rendszer mellett félő, hogy a finanszírozási pályáztatás bizonytalanná teszi e szolgáltatások hosszú távú működését.

21

A kistérségi társulások esetleges felbomlása is veszélyeztetheti a szolgáltatások fenntartását, bár a társulásokon kívül az együttműködés más formái is képesek keretül szolgálni. A szociális törvény visszavonulása miatt csupán a 10 000 lakos feletti települések számára kötelező az idősek nappali ellátásán túl az egyéb ellátotti csoportok számára nappali intézmény működtetése. A megyénkben az országos átlagot jóval meghaladó számban működik idősek klubja, ugyanakkor kevés – és évek óta változatlan kapacitású – az egyéb ellátotti kör számára működő nappali férőhely. A továbblépés ésszerű iránya a már meglévő nappali férőhelyek továbbfejlesztése a többi ellátotti kör irányába, azonban ez csak nagyon szűk körben fordul elő, és nem tervezetten, hanem az esetlegesen fellépő ilyen igények esetén. Szükséges lenne tudatos szervezetfejlesztés révén biztosítani a nappali ellátások többprofilú működtetését. A jogalkotó részéről indokolt az ilyen módon kialakuló intézmények hatósági engedélyezésének rugalmasabb szabályozása. Az alapszolgáltatások népszerű és költség hatékony, több célcsoport esetében is igényelhető otthon igénybe vehető eleme a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. A feladat kikerülése a kötelező önkormányzati feladatok közül némileg bizonytalanná teszi bővítését, amelyre egyébként igény mutatkozik. IV. 2. Szakosított szociális szolgáltatások Az idősek bentlakásos elhelyezése terén a demens idősek, valamint a tartósan ápolásra szoruló idősek ellátása a jelen időszak kiemelt feladata. Célszerű a demens részlegek kialakítása a Szt. értelmében, de fel kell készülni a demensek ellátására akkor is, ha fizikailag nem elkülönítetten történik a gondozásuk. Hasonlóképpen számolni kell a huzamosabb ideig ágyban fekvő, ápolásra szoruló ellátottak számának növekedésére, amely elsősorban az egészségügyi hozzáértés fejlesztését igényli. A fogyatékossággal élőket gondozó intézmények jelzései alapján egyre nagyobb számban érkeznek a fogyatékosság súlyos fokozatába tartozó ellátottak. Gondozásuk nagy szakértelmet kíván, de a biztonságos feladatellátáshoz a megfelelő számú szakdolgozó is nélkülözhetetlen. A pszichiátriai és szenvedélybetegek ellátása terén sürgető a bentlakásos férőhelyek modernizálása, és a lakóotthoni elhelyezési lehetőségek bővítése. Bár ezekben a profilokban a legnagyobb a „valódi” várakozók száma, férőhelybővítés helyett a pszichiátriai férőhelyeken ellátott dementálódott betegek idősotthonba történő áthelyezésével indokolt többletkapacitás megteremtése. Az igények kielégítése érdekében fontos lenne olyan információs bázis működtetése, amely friss adatokkal rendelkezik az üres férőhelyekről, és amely egyszerűen hozzáférhető a kliensek, vagy a települési önkormányzati szociális munkatársak – mint a kliensek számára ésszerű információforrás – számára.

22

IV. 3. Személyi feltételek A szakdolgozók létszámára vonatkozó előírások évek óta egyre kevesebb kötelező munkakört határoznak meg. A korábbi években jellemző szakdolgozói létszámhiány ennek eredményeképpen fokozatosan megszűnt, felmérésünkben mindössze 8 intézmény jelzett szakdolgozói létszámhiányt. A működési engedélyezés alapjául szolgáló követelményrendszer szempontjából tehát látszólag javult a létszámhelyzet, ám ezzel szemben az intézmények többségében valójában számszerűleg csökkent a szakdolgozók száma változatlan férőhelyszám, és a bemutatott „munkaigényesebb” kliensi kör mellett. Ezt a kedvezőtlen változást nem tudja ellensúlyozni az sem, hogy 2002 óta számottevően javult a dolgozók szakképzettségi aránya, és egyre több felsőfokú végzettségű munkatárs dolgozik az intézményekben. Jelenleg valamennyi bentlakásos intézményben eléri a szakdolgozók szakképzettségi aránya az előírt 80 %-ot, mértéke megyei szinten átlagosan 96,5 %. A szakdolgozók számának csökkenése igénybevevői oldalról a szolgáltatási színvonal romlását eredményezi, hiszen a kevesebb dolgozó rövidebb időt tud egy-egy ellátottal foglalkozni, illetve a szolgáltatási kínálat szűkítésére kényszerül. A dolgozók oldaláról a növekvő munkateher rontja a munka eredményességét, fokozza a feladat-ellátási feszültséget, és növeli a kiégés veszélyét. Ezt súlyosbítja a szociális szférát jellemző csökkenő reálbér, amely a dolgozók leterheltségét megélhetési problémáikkal növeli. A személyi feltételek terén elsőrendű feladatként a fenntartóknak felelősséget kell vállalni a működtetésükben álló intézmények megbízható feladat-ellátásáért, melynek része a megfelelő létszámú személyzet biztosítása. A napjainkat jellemző szűkös finanszírozási körülmények mellett a legkevesebb forrás jut a dolgozók képzésére, továbbképzésére, mentális támogatására, miközben a pénzhiányból fakadó ismertetett problémák miatt különösen fontos lenne a dolgozók kiégés elleni védelme. A szakdolgozók képzése, továbbképzése elsősorban az alábbi területeken indokolt: - demens idősek gondozása - tartós ápolást igénylők gondozása - lakóotthoni ellátás - súlyos fogyatékosok ellátása - speciális gondozást igénylő, súlyos pszichés, vagy disszociális tüneteket, magatartászavart mutató igénybevevők ellátása

23

IV. 4. Tárgyi feltételek A szociális intézmények tárgyi körülményei évek óta elsősorban a pályázati támogatások igénybevételével fejlődtek. Az utóbbi években lecsökkent pályázati lehetőségek azonban kevés forrást biztosítanak, a fenntartók költségvetési pénzeszközei pedig már a karbantartási kiadásokat is csak korlátozottan biztosítják. A felújítások elmaradása egyre rosszabb körülményeket teremt a feladatellátáshoz, ami rontja az ellátási színvonalat, ezzel szemben a szakmai követelmények bővülnek. A korszerű gondozási követelmények alapján az elhelyezési feltételek terén az alábbi fejlesztési irányok a meghatározóak: - bővíteni kell a humanizált, családias elhelyezési feltételeket, meg kell szüntetni a nagy ágyszámú szobákat, és legfeljebb 4 ágyas, ill. annál kisebb ágyszámú lakószobákat kell kialakítani, - fejlesztési beruházások esetén a pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint a fogyatékossággal élők profiljában előnyben kell részesíteni lakóotthoni férőhelyek kialakítását, - az intézményekben biztosítani kell a teljeskörű akadálymentesítést, beleértve az info-kommunikációs akadálymentesítést is, - a szolgáltatások hosszútávú fenntarthatósága, és a kedvezőbb működési kiadások érdekében a beruházásoknál előnyben kell részesíteni az energiatakarékos megoldásokat (napkollektor beépítése, stb.), - a tartós ápolásra szoruló ellátottak gondozása érdekében javítani kell az intézmények olyan korszerű eszközökkel történő felszereltségét, amelyek megkönnyítik a dolgozók gondozási-ápolási tevékenységét (kádbaemelő szerkezet, stb.).

V. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában álló szociális intézmények V. 1. Az intézmények feladatellátásának általános jellemzése A következők szerint alakult a megyei önkormányzat fenntartásában működő tartós bentlakásos szociális intézményi férőhelyek száma 2002-2010. között: 2002. év 2006. év 2008. év 2011. év Összes férőhely növekedés 2002-2011. között

895 férőhely 1110 férőhely 1374 férőhely 1409 férőhely 514 férőhely

24

A 2008-2011. közötti férőhely-növekedés a jászapáti Fehér Akác Otthon fejlesztéséből fakadó 35 többletférőhely belépése. A 2011. évi összes férőhelyszámból - idősotthoni férőhely: 368 - értelmi fogyatékossággal élők férőhelye: 587 - mozgásfogyatékosok férőhelye: 60 - pszichiátriai betegek férőhelye: 289 - szenvedélybetegek férőhelye: 105 A férőhelyek megoszlása lényegesen nem változott a koncepció előző felülvizsgálatához képest, az idősotthoni kapacitás aránya növekedett némileg a Fehér Akác Otthon fejlesztésével. A bánhalmai Fenyves Otthonban, a karcagi Gólyafészek Otthonban, a pusztataskonyi Tóparti Otthonban, a tiszaugi Szőke Tisza Otthonban, a törökszentmiklósi Angolkert Otthonban és az újszászi Kastély Otthonban 2007. óta folyik új rendszerű szociális foglalkoztatás. 2010. évtől a feladat állami finanszírozásának módja megváltozott, mivel a szaktárca az eddigi normatívaként lehívható támogatás helyett pályázat útján biztosítja a foglalkoztatás finanszírozását. A sikeres pályázatok alapján 2012-ig biztosított a felsorolt intézményekben a szociális foglalkoztatás állami támogatása. A megyei fenntartású szociális intézményekbe jelenleg 202 kérelmezőt tartanak nyilván. Ebből 45 fő fogyatékossággal élőket gondozó intézménybe, 86 fő idősotthonba, 71 fő pedig pszichiátriai, ill. szenvedélybetegek intézményébe várja felvételét. A várakozók közül 49 fő azonban dokumentáltan „passzív” várakozó, azaz egyelőre nem kíván beköltözni, de a többi várakozónak is átlagosan mintegy 25-30 %-a valójában nem kéri tényleges felvételét férőhely üresedéskor, de évről évre megújítja elhelyezési igényét. Összességében a nyilvántartott 202 kérelmező közül reálisan kb. 120 fő az, aki férőhely üresedéskor ténylegesen be kívánna költözni az intézménybe, A nyilvántartott várakozók száma 2008. évben 265 fő volt, azaz 2011. évre mintegy 60 kérelmezővel kevesebb szerepel a nyilvántartásokban. Egyedül a pszichiátriai és szenvedélybetegeket gondozó intézményekbe növekedett némileg a várakozók száma a 2008 évi adatokhoz képest. Az utóbbi évek szakmai tevékenységét igen megnehezítették a feszített költségvetésből fakadó szűkös pénzügyi feltételek. Nem sikerült megvalósítani a 2009. év elején a megyei közgyűlés által 2009-2010. évekre meghatározott szakdolgozói létszámfejlesztéseket, ezért azok 2012. évre történő átütemezése vált szükségessé. A pályázati lehetőségek beszűkülése miatt csak kevés lehetőség volt a tárgyi feltételek javítására. A fokozott takarékossági intézkedések gátolják a jogszabályi követelményeknek való megfelelést, ezzel az ellátási színvonal megtartását. Bár a szociális intézmények működése törvényes, a hiányzó minimumfeltételek teljesítését a jelenlegi finanszírozási körülmények nem teszi lehetővé.

25

A megyei önkormányzat 2010. évi költségvetése jelentős megszorításokat követelt az intézményektől is. A dologi kiadások visszaszorítása mellett a 8 megyei fenntartású szociális intézmény összesen 50 álláshelyet szüntetett meg 2010. év során, amelynek nagyobb része szakdolgozói létszám. Ez a nagyarányú létszámcsökkentés is hozzájárult ahhoz, hogy amíg 2006. évben egy dolgozóra 1,6 ellátott jutott, 2010-ben már egy dolgozóra 2 ellátott jut. Ez a változás kedvezőtlenül hat az ellátási színvonalra, valamint a dolgozók leterheltségére. 2011. évben további 10 fő létszámcsökkentés végrehajtását rendelte el a megyei közgyűlés, az érintett intézményekben azonban így is teljesíti az álláshelyek száma az előírást. A 2008. évben kimutatott létszámhiány a leírt megszorítások mellett is „csökkent”, mivel az 1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet 2010. január 1-i hatállyal kivette a kötelező szakmai létszámból a szabadidő-szervező, foglalkoztatás-szervező, valamint mozgásterapeuta munkaköröket. A 2010. január 1-jén hatályba lépett 321/2009. (XII. 29.) Kormányrendelet alapján 2010. december 31-ig valamennyi szociális intézmény új, egységes szerkezetű működési engedélyt kapott a korábbiakkal megegyező feltételekkel és érvényességi határidőkkel. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 2011. februárjában a szociális intézmények alapító okiratában az ellátási terület meghatározását módosította. A módosítás alapján az ellátási terület „Jász-Nagykun-Szolnok megye, illetve a működési engedélye szerinti férőhelyszám 10 %-ának mértékéig a Magyar Köztársaság”. Az alapító okirat módosításával összhangban mind a 8 szociális intézmény működési engedélye módosításra került. V. 2. A megyei önkormányzat fenntartásában álló intézmények alapvető adatai, és a 2008. évi koncepció-felülvizsgálat óta történt főbb változások

„Bíró Kálmánné Bakos Ilona” Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Idősek Otthona (5400 Mezőtúr, Szolnoki u. 18. sz.) Alapfeladatai keretében a következő tevékenységeket végzi az intézmény: Idősek ápoló gondozó otthoni ellátása Idősek átmeneti intézményi ellátása Mozgásfogyatékosok ápoló-gondozó otthoni ellátása Szenvedélybetegek lakóotthoni ellátása

140 férőhelyen2 5 férőhelyen3 20 férőhelyen 2x8 férőhelyen

Az intézmény valamennyi szolgáltatását a Mezőtúr, Szolnoki u. 18. sz. alatti székhelyén nyújtja, telephellyel nem rendelkezik. 2 3

2011. július 1-től 145 férőhelyen 2011. július 1-től megszűnik az intézményben az idősek átmeneti intézményi gondozása

26

Az intézmény igazgatója, Dr. Ignácz Istvánné 2008. szeptember 19-én nyugdíjba vonult. A megyei közgyűlés 2008. szeptember 20-ai hatállyal határozatlan időtartamra Kovács Anett Beátát nevezte ki az intézmény igazgatójául. Az intézmény keretében korábban egy 8 férőhelyes szenvedélybetegek, valamint egy 8 férőhelyes pszichiátriai betegek rehabilitációs célú lakóotthona működött. A 16 lakóotthoni lakó közül azonban éveken át csak 2 fő „tisztán” pszichiátriai beteg volt, a többi lakó szenvedélybeteg, esetleg értelmi fogyatékos volt, és a várakozók is szenvedélybetegek voltak. Figyelembe véve a lakóotthoni ellátást igénybevevők összetételét, a fenntartó megyei önkormányzat döntött arról, hogy mindkét lakóotthon szenvedélybetegek gondozására szakosodjon. A feladatmódosítás alapján a működést engedélyező hatóság 2010. márciusában kiadta az ennek megfelelően módosított működési engedélyt. A változtatás nyomán némileg javultak a szenvedélybetegek megyei elhelyezési lehetőségei, hiszen a mezőtúri intézmény mellett csupán az újszászi Kastély Otthon biztosít tartós bentlakásos ellátást szenvedélybetegek számára Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Az idősek átmeneti gondozására szolgáló 5 férőhelyes intézményi részleg ellátási szerződés alapján mezőtúri lakosok elhelyezésére szolgál. Az ellátási szerződés megkötését az alapozta meg, hogy Mezőtúr városnak korábban köztelező feladata volt az idősek átmeneti intézményi elhelyezésének biztosítása. A szociális törvény 2010. január 1-jétől hatályos módosítása nyomán a korábbi 10000 lakos felett kötelező szolgáltatást már csak a 30000 lakos feletti településeknek kell biztosítani, azaz az idősek átmeneti ellátása jelenleg nem kötelező feladata a mintegy 19 ezer lakosú Mezőtúr városnak. Tekintettel a jogszabályi kötelezés megszűnésére Mezőtúr Város Önkormányzata és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat az ellátási szerződést 2011. július 1-i hatállyal megszüntette. Az intézmény valamennyi profil tekintetében határozatlan időre szóló működési engedéllyel rendelkezik. A demens idősek arányának növekedése egyre markánsabb, ezért továbbra is indokolt az intézmény „B” lakóépületének demens részlegként történő működtetése. Bár nincsenek külön jogszabályi követelmények a demens intézmény kialakítására, de az ismert sajátosságok kezelésére szükséges elsősorban az elkóborlást megakadályozó, biztonságos környezet kialakítása (elektromos, kódszámos ajtózár, biztonságos sétakert). A lakószobák, közösségi terek és vizesblokkok megfelelnek e funkcióra, lift működik az épületben. A jelenlegi szakdolgozói kör alkalmas a feladatra, többlet szakdolgozói létszámot nem ír elő az idevonatkozó jogszabály. A szükséges átalakításokhoz pályázati forrás szükséges. A beruházás terve a megyei szociális szolgáltatástervezési koncepció 2008. évi felülvizsgálatában is szerepel, azonban pályázati lehetőség hiányában nem valósult meg.

27

„Szőke Tisza” Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Fogyatékosok Otthona (6064 Tiszaug, Ságvári u. 6. sz.) Alapfeladatai keretében a következő tevékenységeket végzi az intézmény: Fogyatékosok ápoló gondozó otthoni ellátása (Tiszaug, Ságvári u. 6. sz. alatti székhelyen) Mozgásfogyatékosok ápoló-gondozó otthoni ellátása (Tiszakürt, Rózsa F. u. 4-6. sz. alatti telephelyen) Fogyatékosok lakóotthoni ellátása (Tiszaug, Ságvári u. 6. sz. alatti, valamint Kunszentmárton, Vásár u. 9. sz. alatti telephelyen)

100 férőhelyen 40 férőhelyen 2x12 férőhelyen

A kunszentmártoni lakóotthon kivételével az intézmény további telephelyei 2012. december 31-ig érvényes működési engedéllyel rendelkeznek. A határozatlan idejű működési engedély kiadásának feltétele a szakdolgozók számának növelése. Jelenleg az intézmény egészét tekintve 3,5 szakdolgozói álláshely hiányzik az előírásokhoz képest. Az intézmény korábbi igazgatója, Rontó Zsuzsanna 2009. június 15-i hatállyal lemondott az intézménynél fennálló közalkalmazotti jogviszonyáról. 2009. június 16tól az igazgatói feladatokat a Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzített általános igazgató-helyettes, Árvai Jánosné intézményvezető főnővér látta el. A Jász-NagykunSzolnok Megyei Közgyűlés 2009. december 11-i ülésén, 2010. január 1-jei hatállyal kinevezte Árvai Jánosnét az intézmény igazgatójául. A tiszakürti telephely fűtéskorszerűsítésére a megyei önkormányzat 20 millió Ft támogatást nyert az ÉAROP hátrányos helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatására szolgáló decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési programja keretében. A beruházás során 2008 novemberében megújult az épület melegvízellátása, energiatakarékos fűtési rendszert alakítottak ki, valamint napkollektort telepítettek a melegvíz-ellátás érdekében. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2008. évben pályázatot hirdetett szociális intézmények felújításának támogatására. A 2008 novemberében benyújtott pályázat alapján a tiszakürti mozgássérültek részlege nyílászáróinak cseréjére 2.228,-eFt pályázati támogatást kapott a megyei önkormányzat. A beruházás lehetővé tette az intézmény nyílászáróinak részleges cseréjét, azonban indokolt lenne a többi, korszerűtlen nyílászáró cseréje is. Az elvégzett felújítások szerepelnek a megyei szociális szolgáltatástervezési koncepció 2008. évi felülvizsgálatában is a kötvénykibocsátás terhére, azonban a tervezett feladatoknak csak egy része valósult meg a pályázatok révén.

28

2011. évben valósul meg az intézmény területén új biomassza tüzelésű kazánház létesítése, amely az épületek fűtési energiájának előállítását szolgálja. A használati melegvíz előállítására 8 db napkollektor kerül beépítésre. A beruházás összköltsége 97.520,-eFt, melyből 58.512,-eFt-ot KEOP pályázati támogatás biztosít. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei „Angolkert” Idősek Otthona, Pszichiátriai Betegek Otthona és Rehabilitációs Intézménye (5200 Törökszentmiklós, Deák F. u. 100. sz.) Az intézmény alapfeladatai: Pszichiátriai betegek ápoló-gondozó otthoni ellátása (Törökszentmiklós, Deák F. u. 100. sz. alatti székhelyen) Pszichiátriai betegek rehabilitációs intézményi ellátása (Törökszentmiklós, Deák F. u. 100. sz. alatti székhelyen) Idősek ápoló-gondozó otthoni ellátása (Fegyvernek, Angolkert u. 1. sz. alatti telephelyen)

150 férőhelyen 20 férőhelyen 68 férőhelyen

Az intézmény korábbi igazgatója, Balogh Irma 2010. május 15-ével lemondott az intézménynél fennálló közalkalmazotti jogviszonyáról. Ettől az időponttól kezdve az igazgatói munkakör betöltésére vonatkozó pályázati eljárás eredményes lezárásáig Kovács Anett Beáta, a mezőtúri Bíró Kálmánné Bakos Ilona Otthon igazgatója látta el megbízás alapján az igazgatói feladatokat. Az igazgatói állásra kiírt pályázat alapján 2011. május 1-jétől az intézmény vezetője Juhászné Zsigri Dóra. A székhely intézmény 2012. december 31-ig érvényes működési engedéllyel rendelkezik. A határozatlan idejű működési engedélyhez a hatóság által előírt közösségi helyiségeket már kialakították, azonban szükséges még egyes vizesblokkok bővítése, illetve 4 ágyasnál nagyobb ágyszámú szoba megszüntetése. A fegyverneki idősotthoni telephely határozatlan időre szóló működési engedéllyel rendelkezik. Az intézmény mosási feladatait a fegyverneki telephelyen működő mosoda látja el. 2008. évben az Angolkert Otthon akadálymentesítésére a fenntartó támogatást nyert az Észak-alföldi Operatív Program keretében. A beruházás összköltsége bruttó 27.769.778 Ft volt, amelyből a vissza nem térítendő támogatás 24.992.800 –Ft. A beruházás keretében kialakításra került három akadálymentes parkoló (két külső, egy belső), rámpa, négy akadálymentes vizesblokk. Az épület szintjei közötti közlekedést a korábban telepített felvonó biztosítja. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium pályázatot hirdetett 2008. évben szociális intézmények működési költségeinek támogatására. A 2008. novemberében benyújtott pályázatok alapján a megyei önkormányzat 10.000,-eFt támogatást nyert az Angolkert Otthon működési költségeinek biztosítására.

29

2011. évben kerül sor KEOP pályázat keretében elnyert támogatással egy 140.000,-eFt összértékű beruházásra, amely lehetőséget nyújt az intézmény teljes fűtési rendszerének felújítására, nyílászáróinak cseréjére. A megyei szociális szolgáltatástervezési koncepció 2008. évi felülvizsgálatában tervezett tárgyi feltételek javítása egyelőre nem valósult meg. Az intézmény működési költségeinek csökkentése érdekében 2010. január 15-től kezdődően 7 órás munkarend került bevezetése az intézményben. (8 órás munkarendben az igazgató, gazdasági vezető és főnővér, valamint a 7 órás munkavégzést elutasító három munkatárs dolgozott.) A munkaidő csökkentéssel egyidejű 10 fős létszámleépítés nehéz helyzet elé állította az intézményt. Az irodai dolgozók rendszeres többletmunka mellett, a mentálhigiénés munkatársak pedig a foglalkozások időtartamának csökkentésével tudták ellátni feladatukat. Az ápológondozó létszám valójában ebben az időszakban is 8 órás munkarendben dolgozott, és a többlet-munkaórákat túlóraként fizették ki számukra. A 2010. évi fenntartó rendszerellenőrzés kimutatta, hogy pénzügyi szempontból érdemi megtakarítást nem eredményez a munkaidő csökkentése, szakmai szempontból pedig egyértelműen a feladatellátás színvonalának számottevő csökkenését eredményezi. Az intézmény megbízott vezetőjének kezdeményezésére a fenntartó hozzájárult a 8 órás munkaidő visszaállításához 2010. július 1-től. „Fehér Akác” Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Idősek Otthona (5130 Jászapáti, Juhász M. u. 2-4. sz.) Alapfeladatai keretében az alábbi tevékenységeket végzi az intézmény: Idősek ápoló gondozó otthoni ellátása (Jászapáti, Juhász M. u. 2-4. sz. alatti székhelyen) Idősek ápoló gondozó otthoni ellátása (Jászapáti, Hősök tere 7. sz. alatti telephelyen)

94 férőhelyen 21 férőhelyen

A jászapáti Fehér Akác Otthon fejlesztésére 2008 júniusában pályázatot nyújtott be a megyei önkormányzat a TIOP 3.4.2. kiírás keretében az intézmény korábbi épületegyüttesének felújítására, azonban a pályázat nem kapott kedvező elbírálást. Ugyanakkor 2009 februárjában megkezdődött a Jászapáti, Juhász M. u. 2-4. sz. alatti kollégium épületének átalakítása idősotthoni funkcióra. A 2009 szeptemberében átadott beruházás nyomán az épületben 94 idősotthoni férőhely került kialakításra, egyúttal ez az épület vette át a Fehér Akác Otthon székhelyének szerepét. Az intézmény Jászapáti, Hősök tere 7. sz. alatti telephelyén az 59 férőhelyes lakóépület lezárásra került, a 21 férőhelyes lakópavilon demens idősek részlegeként változatlan formában működik tovább.

30

A megyei szolgáltatástervezési koncepció 2008. évi felülvizsgálata tartalmazta a Jászapáti, Hősök tere 7. sz. alatti, korábban 59 férőhelyes épület felújításának tervét. A benyújtott TIOP támogatás forráshiány miatt elutasításra került, és azóta újabb pályázat nem jelent meg. Az intézmény az új struktúrával mindkét telephelyre végleges működési engedélyt kapott az engedélyező hatóságtól.

„Kastély Otthon” Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Otthona és Rehabilitációs Intézménye (5052 Újszász, Abonyi u. 1. sz.) Alapfeladatai keretében az alábbi tevékenységeket végzi az intézmény: Pszichiátriai betegek ápoló gondozó otthoni ellátása Szenvedélybetegek ápoló-gondozó otthoni ellátása Pszichiátriai és szenvedélybetegek rehabilitációs intézményi ellátása Pszichiátriai betegek lakóotthoni ellátása Időskorúak ápoló-gondozó otthoni ellátása

85 férőhelyen 75 férőhelyen 34 férőhelyen 14 férőhelyen 40 férőhelyen

Az intézmény valamennyi szolgáltatását az Újszász, Abonyi u. 1. sz. alatti székhelyén nyújtja, telephellyel nem rendelkezik. Előzetesen 2008. évre tervezték a szociális intézmények kiváltására vonatkozó TIOP pályázat kiírását, amely ezidáig nem jelent meg. Miután az újszászi Kastély Otthon fejlesztése reálisan kiváltással valósítható meg, az új intézmény telepítésére 2008. évben ingatlant vásárolt a megyei önkormányzat Újszászon, a város határában, az Abony felé vezető műút mentén. Jelenleg folyik az ingatlan belterületbe vonása. A TIOP pályázat keretében a Kastély Otthon pszichiátriai és szenvedélybetegek ápológondozó otthoni részlege, valamint rehabilitációs intézményi részlege számára egy új 150 férőhelyes intézmény létesítése valósulhatna meg. Jelenleg erre a feladatra összesen 180 férőhely működik, azonban profiltisztítással és áthelyezésekkel ez a létszám lecsökkenthető 150 férőhelyre. A beruházás keretében a férőhelyek egy részét lakóotthoni szolgáltatás keretében szükséges visszapótolni. A 40 fős idősotthoni részleg kiváltása létszámstop, illetve a várakozók másik idősotthonba történő átirányításával, így fokozatos kivonással valósítható meg. A 2 db 14 férőhelyes rehabilitációs célú lakóotthon egyelőre a jelenlegi helyén működhet tovább, a későbbiekben egyéb pályázati források bevonásával lehetne kiváltani. A felszabaduló idősotthoni épületbe célszerű pszichiátriai és szenvedélybeteg férőhelyek áttelepítése a kastélyépületben lévő lakószobák zsúfoltságának enyhítésére.

31

Amennyiben a tervezett intézménykiváltás meghiúsul, szükséges a kastélyépület felújítása, fűtés és világításkorszerűsítése, nyílászáróinak részleges cseréje, szigetelések elvégzése, illetve akadálymentesítése. Az intézmény 2012. december 31-ig érvényes működési engedéllyel rendelkezik. Az előírt szakdolgozói létszám biztosított, azonban a tárgyi feltételek megteremtése – különös tekintettel a kastélyépület adottságaira – határidő-módosítás esetén sem reális. Hosszútávú megoldást kizárólag az intézmény kiváltása jelent. „Fenyves Otthon” Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Fogyatékosok Otthona (5349 Kenderes-Bánhalma, Tanya 34. sz.) Az intézmény 91 férőhelyen biztosítja felnőttkorú értelmi fogyatékos, és halmozottan fogyatékos személyek ápoló-gondozó otthoni ellátását. Az intézmény valamennyi szolgáltatását a Kenderes-Bánhalma, Tanya 34. sz. alatti székhelyén nyújtja, telephellyel nem rendelkezik. Az intézmény előző igazgatójának halála miatt megüresedett igazgatói munkakört 2010. július 1-jétől Demeter Istvánné, az intézmény volt intézményvezető ápolója tölti be a pályázati eljárás eredményeképpen. A 2012. december 31-ig érvényes működési engedély előírt feltételei közül a szakdolgozók számának növelése nem történt meg, a jogszabályi követelményekhez képest 4 szakdolgozói álláshely hiányzik az intézményben.

„Gólyafészek Otthon” Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Fogyatékosok Otthona (5300 Karcag, Zöldfa u. 48. sz.) Alapfeladatai keretében a következő tevékenységeket végzi az intézmény: Fogyatékosok ápoló gondozó otthoni ellátása (Karcag, Zöldfa u. 48. sz. alatti székhelyen) Fogyatékosok ápoló-gondozó lakóotthoni ellátása (Karcag, Sándor u. 35. sz. alatti telephelyen)

170 férőhelyen 13 férőhelyen

Az intézmény épülete részben felújításra került 2000. évtől kezdődően, több ütemben. Ugyanakkor szükséges még az elektromos hálózat felújítása, belső nyílászárók és burkolatok cseréje, valamint szakmai oldalról a nagy ágyszámú szobák átalakítása maximum 4 ágyas lakóterekké.

32

A megyei szociális koncepció 2008. évi felülvizsgálata 2009-2010. évekre tervezte a még szükséges felújításokat a kötvénykibocsátás terhére, azonban a beruházás nem valósult meg. A székhely területén 2006. évben átadott fejlesztő központ épülete beépíthető magastetővel rendelkezik, amely jelenleg használaton kívül áll. Ez a tér lehetőséget ad a főépületben található földszinti iroda-blokk átköltöztetésére, és a felszabaduló helyiségekbe szakmai funkció telepítésére. A térségben feltárt igények, Karcag város támogatása és finanszírozási hozzájárulása, valamint az átalakításhoz szükséges pénzösszeg pályázati támogatásból történő megszerzése esetén indokolt értelmi fogyatékosok nappali intézményének létesítése az intézmény szervezeti egységeként. Az intézmény 2012. december 31-ig érvényes működési engedéllyel rendelkezik. A végleges működési engedélyhez legfeljebb 4 ágyas lakószobák kialakítása szükséges.

„Tóparti Otthon” Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Fogyatékosok Otthona és Rehabilitációs Intézménye (5235 Tiszabura-Pusztataskony, Ságvári u. 1. sz.) Alapfeladatai keretében a következő tevékenységeket végzi az intézmény: Fogyatékosok ápoló gondozó otthoni, és rehabilitációs intézményi ellátása (Tiszabura-Pusztataskony, Ságvári u. 1. sz. alatti székhelyen) Fogyatékosok ápoló-gondozó lakóotthoni ellátása (Kunhegyes, Tomaji u. 5/a sz. alatti telephelyen) Fogyatékosok ápoló-gondozó lakóotthoni ellátása (Kunhegyes, Jósika u. 1. sz. alatti telephelyen) Fogyatékosok rehabilitációs célú lakóotthoni ellátása (Kunhegyes, Nagykakatszél u. 10. sz. alatti telephelyen)

155 férőhelyen

10 férőhelyen 12 férőhelyen 12 férőhelyen

A 2012. december 31-ig érvényes működési engedélyben rögzített szakdolgozói létszámhiány „rendeződött”, miután a létszámra vonatkozó követelmények olyan mértékben, és munkakörökben csökkentek, amelyek korábban az intézményben hiányzó létszámként szerepeltek. Ugyanakkor a rehabilitációs intézményi szolgáltatásban részesülők számának csökkenése, illetve jelentős részük átminősítése ápoló-gondozó otthoni igénybevevővé, megnövelte a szakdolgozói létszámigényt. Ezért jelenleg 2 fő szakdolgozó hiányzik az előíráshoz képest. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2008. évben pályázatot hirdetett szociális intézmények felújításának támogatására. A 2008 novemberében benyújtott pályázat alapján az intézmény Kunhegyes, Tomaji u. 5/a sz. alatti lakóotthona épületének nyílászárócseréjére és tetőfelújítására 5.000,-eFt pályázati támogatást kapott a megyei

33

önkormányzat. Az önerővel kiegészített támogatásból elvégzett felújítás számottevően javította a lakóotthon komfortosságát, és hozzájárult a fenntartási költségek csökkentéséhez. A megyei szociális szolgáltatástervezési koncepció 2008. évi felülvizsgálata a kötvénykibocsátás terhére mindhárom kunhegyesi lakóotthon felújítását tervezte 2010. évre, azonban csak a Tomaji utcai lakóotthon felújítására került sor pályázati támogatásból. Az intézmény korábbi igazgatója, Nagyné Gulyás Anna 2010. november 15-ével lemondott az intézménynél fennálló közalkalmazotti jogviszonyáról. Az igazgatói állásra kiírt pályázat alapján 2011. május 1-jétől az intézmény vezetője Zimmermann Ferencné.

V. 3. A megyei önkormányzat egyéb szociális feladatai A Jász-Nagykun-Szolnok megyei önkormányzat honlapján, a www.jnszm.hu weboldalon olvashatóak a megyei önkormányzat fenntartásában álló intézmények legfontosabb adatai (szolgáltatások bemutatása, férőhelyek száma, vezető neve, elérhetőségek). Az intézményi tevékenységhez kapcsolódóan letölthető az intézményi elhelyezés kérelmezését segítő nyomtatvány. A weboldalon olvasható a megyei önkormányzat hatályos szociális rendelete, és annak részeként az intézményi jogviszonyt megalapozó megállapodások szövege, valamint a tárgyévi intézményi térítési díjak összege. Szintén a honlapon olvasható a 2002 évi Jász-Nagykun-Szolnok megyei szociális szolgáltatástervezési koncepció, valamint annak 2005. és 2008. évben készült felülvizsgálata. A megyei koncepció készítése és felülvizsgálata mellett folyamatos a települési valamint a kistérségi szociális szolgáltatástervezési koncepciók véleményezése.

Szolnok, 2011. május 25.

34

Mellékletek

35

1. sz. melléklet

A megyei önkormányzat fenntartásában működő intézmények jelentősebb fejlesztései

A fejlesztés éve

Az intézmény neve

1994. 1995.

„Kastély Otthon” „Angolkert Otthon” „Fehér Akác Otthon” „Kastély Otthon”

1998. 1998.

A fejlesztés tartalma

Az intézmény átadása Az időskorúak részlegének átadása Új lakószárny átadása Rehabilitációs intézményi részleg kialakítása + a főépület vizesblokkjainak felújítása Az időskorúak részlegének bővítése

1999.

„Angolkert Otthon”

2000. 2000.

„Fenyves Otthon” Teljeskörű bővítéses rekonstrukció „Kastély Otthon” 14 férőhelyes rehab. részleg és 14 férőhelyes lakóotthon kialakítása

2002.

„Gólyafészek Otthon”

2002.

13 fh-es lakóotthon kialakítása „Tóparti Otthon” Teljeskörű bővítéses rekonstrukció (melynek része 3x12 lakóotthoni férőhely kialakítása)

Fűtési rendszer kialakítása, egy lakószárny felújítása

A A fejlesztés forrásai fejlesztett férőhelyek száma 200 Saját erő 23 Népjóléti Minisztérium pályázati tám. 22 Népjóléti Minisztérium pályázati tám. 20 Népjóléti Minisztérium eü.szerkezetátalakítási programja

17

21 28

-

31

Népjóléti Minisztériumi pályázati tám. + Területfejlesztési Tanács tám. Címzett állami támogatás SZCSM szakellátási pályázata + Területfejlesztési Tanács támogatása SZCSM – szociális intézmények rekonstrukciós programja + Területfejlesztési Tanács tám. Szülők támogatása + SZCSM szakellátási pályázata Címzett állami támogatás

36

2004.

„Fenyves Otthon” Fejlesztő központ építése

-

2004.

Pszichiátriai Betegek Otthona és Rehabilitációs Intézménye Törökszentmiklós „Gólyafészek Otthon”

Speciális részleg kialakítása

-

3 lakószárny felújítása, a mosoda teljeskörű rekonstrukciója

-

2004.

2005.

2005.

„Szőke Tisza Otthon”

Teljeskörű rekonstrukció, bővítés, 2 db egyenként 12 férőhelyes lakóotthon építése „Fenyves Otthon” Akadálymentesítés liftek építésével

49

-

2006.

„Gólyafészek Otthon”

Fejlesztő központ és tréninglakás építése

2007.


Idősek otthoni részleg átalakítása, férőhelyeinek bővítése

2008.


Az intézmény teljeskörű akadálymentesítése

-

2009.

„Fehér Akác Otthon”

Új székhely, és 35 többletférőhely kialakítása Jászapáti, Juhász M. u. 2-4.sz. alatt

35

Az összes férőhelyfejlesztés 1994. évtől: 474 férőhely

-

28

Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium pályázati támogatása Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium pályázati támogatása Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács pályázati támogatása Címzett állami támogatás

Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács pályázati támogatása Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács pályázati támogatása Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács pályázati támogatása Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács pályázati támogatása Saját erő a kötvénykibocsátás terhére

37

2. sz. melléklet

A szociális intézmények működéséhez kapcsolódó jogszabályok jegyzéke

1. Magyarország Alaptörvénye 2. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló – többször módosított – 1993. évi III. törvény 3. A Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló – aktuális évi – törvény 4. A szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 321/2009. (XII. 29.) Kormányrendelet 5. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet 6. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI.24.) SZCSM rendelet 7. A személyes gondoskodás igénybevételével kapcsolatos eljárásokban közreműködő szakértőkre, szakértői szervekre vonatkozó részletes szabályokról szóló 340/2007. (XII.15.) Kormányrendelet 8. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Kormányrendelet 9. 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 10. A gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII.22.) SZMM rendelet 11. A fogyatékos személyek alapvizsgálatáról, a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatról, továbbá a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálatáról szóló 92/2008. (IV.23.) Kormányrendelet 12. A szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról szóló 112/2006. (V.12.) Kormányrendelet

38

13. A szociális intézményen belüli szociális foglalkoztatás szakmai követelményeiről, személyi és tárgyi feltételeiről szóló 3/2006. (V.17.) ICSSZEM rendelet 14. A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI.20.) Kormányrendelet 15. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII.26.) Kormányrendelet 16. A személyes gondoskodást végző személyek adatainak nyilvántartásáról szóló 8/2000. (VIII.24.) SZCSM rendelet

működési

17. A személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII.4.) SZCSM rendelet 18. A szociális módszertani intézmények kijelöléséről és feladatairól, valamint a szociális szolgáltatók, intézmények engedélyezési eljárásának szakértői díjáról szóló 3/2008. (IV.15.) SZMM rendelet 19. Az egyes szociális szolgáltatásokat végzők képzéséről vizsgakövetelményeiről szóló 81/2004. (IX.18.) ESZCSM rendelet

és

20. Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter hatáskörébe tartozó szociális szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekről szóló 69/2004. (VIII.5.) ESZCSM rendelet 21. Egyes szociális tárgyú kormányrendeleteknek a szociális foglalkoztatás és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás állami támogatásának átalakításával, valamint az egyházi kiegészítő támogatás megtérítésével összefüggő módosításáról szóló 279/2009. (XII. 9.) Kormányrendelet 22. A gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet 23. A szociális intézményen belüli foglalkoztatás szakmai követelményeiről, személyi és tárgyi feltételeiről és a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működési feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet módosításáról szóló 3/2006. (V. 17.) ICSSZEM rendelet 24. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Kormányrendelet

39

25. A Szociálpolitikai Tanács összetételéről, szervezetéről és működéséről szóló 129/2005. (VII. 1.) Kormányrendelet 26. Az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók normatív állami támogatásáról szóló 213/2009. (IX.29.) Kormányrendelet 27. A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet

és

28. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint eljárásának részletes szabályairól szóló 331/2010. (XII.27.) Kormányrendelet

40

3. sz. melléklet

Felhasznált források

KSH on-line adatbázisa Jász-Nagykun-Szolnok Megye Területfejlesztési Koncepciója Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal adatbázisa és szakmai tájékoztatói „Viktória” Ápoló-Gondozó Otthon és Módszertani Központ adatbázisa Az önkormányzatok, kistérségi társulások, és bentlakásos intézmények által rendelkezésre bocsátott adatok

Jász-Nagykun-Szolnok megye. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának. felülvizsgálata 2011

Recommend Documents