JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE MEZŐGAZDASÁGI HELYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE 2013.
Készítette: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága
A tájékoztató elkészítésében közreműködő szakhatóságok: -
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság
-
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság
-
Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság
Szolnok, 2013. november 13.
2 I. Jász-Nagykun-Szolnok megye rövid, általános bemutatása Jász-Nagykun-Szolnok megye felszíne tökéletes síkság, természeti értékei közül kiemelendő a jó minőségű termőföld és a napsütéses órák magas száma. Ezen kedvező adottságoknak köszönhetően a mezőgazdaság meghatározó szerepet tölt be a megye életében. A megye területén a csernozjom, a réti, a szikes, a homok, az öntés, valamint a barna erdő talajok főtípusa fordul elő. A csernozjom a mezőgazdasági termesztés szempontjából kiváló adottságokkal rendelkeznek, többnyire szántóként vannak
hasznosítva.
A szőlőültetvényeink
nagy része
homoktalajokon található. Jász-Nagykun-Szolnok megye területi megoszlása művelési áganként adatok ha-ban Megye területe
558 000
Mezőgazdasági terület
416 777
ebből:
- szántó
329 400
- gyep
45 200
- halastó
2 100
- nádas
2 000
- szőlő
1 300
- gyümölcsös
1 600
Erdő
35 286
Forrás: Saját forrás, KSH
Megyénk mezőgazdaságát ágazati szinten áttekintve megállapítható, hogy a növénytermesztési ágazatok közül meghatározó a búza-, a kukorica,- a napraforgó- és ipari növények termesztése, míg az állattenyésztési ágazatok közül a sertés-, a baromfi-, a szarvasmarha- és a juhtenyésztés jellemző a megyében. A Jászságban, valamint a Tiszazugban jelentős volumenben folyik zöldség-, gyümölcs-, és szőlőtermesztés. Őszi búzát évről évre mintegy 120-130 ezer ha-on, míg kukoricát 40-50 ezer ha-on termesztenek a megyében. A napraforgó termőterülete 70-80 ezer ha körül állandósult szűkebb hazánkban, miközben a repce termőterülete – időjárástól függően – 15-25 ezer ha körül mozgott az elmúlt években. A zöldségfélék termőterülete is állandónak mondható, évről évre mintegy 5-6 ezer ha-t tesz ki.
II. Foglalkoztatás, gazdálkodási típusok, beruházások A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 2013. június 30-án a megyében mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó egyéni gazdaságok száma 20 084, ami közel 3 %-os bővülést jelent az előző évhez képest. A társas vállalkozások száma is nőtt tavalyhoz képest, összesen 612 db, ami valamivel több, mint 3 %-os emelkedést jelent. A fenti adatokból is látható, hogy számukat tekintve az egyéni gazdaságok a meghatározóbbak a mezőgazdasági termelés szempontjából. A megyére még mindig elsősorban a kis földterülettel rendelkező gazdaságok a jellemzők.
3 A mezőgazdaságban alkalmazottak száma a KSH közlése szerint nem változott az elmúlt év hasonló időszakához képest. A 2013. I. félévi adatok alapján számuk mintegy 4300 főre tehető. Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2013. október 31-én 11 722 őstermelő és 1276 családi gazdaság gazdálkodott. A megyében integrátor szervezetek, illetve 2004. óta termelői csoportok is tevékenykednek. Elsődlegesen gabonafélék és olajos növények termelésével/termeltetésével foglalkoznak, de van köztük, amely zöldség és gyümölcs felvásárlásával, értékesítésével foglalkozik. Az állattenyésztési ágazatok közül a sertés és a baromfi a meghatározó ezen agrár-integrációkban, de juh és szarvasmarha tenyészésével foglalkozó szerveződések is vannak. Ezen kívül erdőgazdálkodást és mezőgazdasági szolgáltatást végző integrációk is találhatók a megyében. A termelés biztonsága miatt többségük kötődik valamilyen élelmiszer feldolgozóhoz. A megyében 2013. első félévében 7 vágóhíd működött. Ebből egy szarvasmarha vágóhíd, 5 db sertés vágóhíd, egy pedig baromfi vágóhíd volt. Ezen felül további 3 vágópont foglalkozott sertések vágásával. Az állati eredetű termékek feldolgozását 10 db húsfeldolgozó üzem, 2 db bélfeldolgozó üzem, 1 db tojásfeldolgozó üzem, 1 db hűtőház, 5 db tejfeldolgozó üzem, 4 db tejgyűjtő, 5 db tojáscsomagoló, valamint 2 db vadbegyűjtő végzi Jász-Nagykun-Szolnok megyében. A nem állati eredetű élelmiszer előállító üzemekből 250 db található a megyében, melyből 7 db nagy, a többi pedig kicsi vagy közepes méretű üzem volt. A
KSH
tájékoztatás
szerint
a
megyében
a
mezőgazdaság,
erdőgazdálkodás,
halászat
nemzetgazdasági ág szervezetei az első félév folyamán 4,4 milliárd forintot meghaladó fejlesztéseket hajtottak végre, 27%-kal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. Az ágazat a megye beruházásainak 12%-át adta. A mezőgazdasági beruházások megoszlása 2013. I. félévben (adatok millió Ft-ban)
1 127
gép 2 483
839
épületek és egyéb építmények egyéb
4 III. Szántóföldi növénytermesztés Az elmúlt évekhez képest az idei évben sem módosult jelentősen a növénytermelés szerkezete. A szántó legnagyobb részén ma is a jórészt iparszerűen gépesíthető, kézi munkát nem igénylő gabonaféléket, az ipari növények közül pedig napraforgót termelnek. A 2012. évi őszi vetésszerkezet jelentősen megváltozott az előző évhez képest. Repcéből közel fele akkora területen (12 848 ha) került vetőmag a talajba, mint egy évvel korábban. Az őszi búza vetésterülete is csökkent, mintegy 3000 ha-ral (133 248 ha) kisebb területen vetettek a gazdálkodók a 2011. évhez viszonyítva. Az őszi árpa tervezett vetésterülete ellenben növekedett, valamivel több, mint 20 %-kal. Január végén, februárban az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce hektáronkénti sűrűsége megfelelő volt, az állományok jó fejlettségi állapotban voltak, jelentős kifagyást sehol sem tapasztaltak. Az őszi vetések állapotáról összességében elmondható volt, hogy az időszaknak megfelelő stádiumban vannak. A csapadék jó eloszlásban, időben folyamatosan érkezett a talajok nagyobb részén. Az elmúlt év márciusával szemben – amikor is mindössze 1,17 mm csapadék esett átlagosan – a megye területén márciusban 108,63 mm csapadék hullott, ami 3,75 szerese a sokévi havi átlagnak. A márciusban tapasztalt télies, az átlagosnál csapadékosabb időjárás következtében az ilyenkor időszerű talaj-előkészítési, valamint vetési munkálatok vontatottan haladtak. A tavalyi év hasonló időszakához képest kisebb területen végeztek március végéig a gazdálkodók a tervezett mezőgazdasági munkálatokkal. A 2012. évben felhalmozódott mintegy 120-130 mm csapadékhiány a csapadékos ősznek, illetve télnek köszönhetően eltűnt a talajokból, sőt, egyes térségekben a sok csapadék miatt az év eleji állapotokhoz képest megnövekedett a belvízzel borított területek nagysága a megyében, amely április első napjaiban megközelítette a 39 000 ha-t. A belvízzel borított területekből mintegy 27 000 ha szántó volt. A kedvező időjárásnak köszönhetően ezen belvízfoltok fokozatosan május végére szűntek meg. Április elején az őszi kalászosok, a víznyomásos, belvizes területek kivételével, igen jó fejlettségűek voltak, kellően bokrosodtak, a növényállományok megfelelő képet mutattak. A területek 60-70 %-án jónak ígérkeztek a terméskilátások. A repcevetések hasonló képet mutattak, a virágzás április utolsó hetében elkezdődött. A tavaszi vetés május végére befejeződött Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Az idén tavasszal – egy átlagos évhez hasonlóan – mintegy 150 000 hektáron került vetőmag a talajba, ami jórészt a kedvezőtlen tavaszi időjárás miatt elhúzódó vetésidőnek köszönhető. A főbb tavaszi vetésű növények közül tavaszi árpából 4189 ha, zabból 3751 ha, míg magborsóból 985 ha került elvetésre. Kukoricát 42 057 ha-on, míg napraforgót 70 426 ha-on vetettek az idei évben a gazdálkodók a megyében. Az őszi kalászosok döntő része megfelelő fejlettségű volt, főleg a tápanyaggal ellátott területeken, sajnos azonban a belvíz miatt sokfelé találkozhattunk kipusztult foltokkal és víznyomott területekkel is egyaránt. Az őszi árpa és búza állományokban idén igen erős volt a vetésfehérítő fertőzöttség, a
5 szükséges védekezéseket a gazdálkodók elvégezték, több esetben a fungicides kezelésekkel egy időben. A kalászvédelem az idei évben kiemelt jelentőséggel bíró agrotechnikai művelet volt. Az elvetett napraforgó és kukorica az elhúzódó vetési idő miatt igen heterogén fejlettségi stádiumban volt, az április első és második dekádjában elvetett táblákon a növények fejlettsége mindkét kultúra esetében kedvezőek voltak. Az őszi káposztarepce május elején elvirágzott. Szépen, egyenletesen kötöttek a becők, a virágtengelyek hosszúak, bár több helyen a képződött oldalágak száma elmarad az optimálistól. Az őszi árpa és az őszi búza érését a június második felében tapasztalt rendkívül száraz és meleg időjárása felgyorsította. Egyes helyeken a korábbi viharok miatt a növényzet egy része megdőlt, e mellett a már jelentkező gyomosodás további komplikációkat okozott a betakarítás során. Megyénkben a gazdaságok az őszi árpa és őszi búza aratását június utolsó dekádjában kezdték el. Helyenként az erős gyomosodás miatt a repcét desszikálással tették alkalmassá a betakarításra a termelők. A fontosabb kalászos gabonák 2013. évi betakarított területe (ha)
5 917
4 189 3 751
735
20 074
őszi árpa őszi búza rozs
126 266
triticale tavaszi árpa zab
Forrás: Saját Forrás
6 A fontosabb kalászos gabonák 2013. évi átlaghozama
4 500 4 000 3 500
1 500
4 408
2 684
4 187
2 000
2 995
4 299
kg/ha
2 500
2 890
3 000
1 000 500 0 őszi búza
őszi árpa
rozs
triticale
tavaszi árpa
zab
Forrás: Saját forrás
Őszi búzából a termést adó 126 266 ha-on a termésátlag 4,18 t/ha lett. A betakarított termény gombafertőzéstől mentes, kórokozók, kártevők által nem károsított, jó minőségű volt. Az őszi árpát 20 074 ha-on takarították be a termelők, a termésátlaga 4,29 t/ha lett. A minősége megfelelő. Az őszi káposztarepce betakarított területe 12 154 ha volt, a megyei termésátlag 2,03 t/ha lett. A rozs (735 ha) termésátlaga 2,99 t/ha, a tritikálé (5917 ha) 4,40 t/ha, a tavaszi árpa (4189 ha) 2,89 t/ha, a zab (3751 ha) 2,68 t/ha, míg a magborsó (985 ha) 2,03 t/ha lett. Az optimális időben, jó magágyba vetett napraforgók tőállománya, fejlettsége igen jó, június végénjúlius elején csillagbimbós vagy virágázás állapotában volt. Az állományban végezhető növény védőszeres gyomirtásnak és a sorközművelésnek köszönhetően a vetések túlnyomó része gyommentes volt, a parlagfű fertőzés egyre csökkent. A későn vetett napraforgó állományok fejlettsége elmaradt a kívántaktól. A megfelelő időben vetett kukorica vetések június közepén igen jó képet mutattak, tőállományuk, fejlettségük jónak mondható. Az optimális kukorica vetésidőtől akár 4-5 héttel később vetett területeken kikelt kukorica állapota viszont elmaradt az ideálistól. Félő volt, hogy megismétlődik a 2012. év aszályos nyara. A vegyszeres gyomirtások, főként a postemergens kezelések, eredményesek voltak, az állományok gyommentesek maradtak. Szeptember elején az őszi betakarítású növényi kultúrákban az augusztus végéig tartó szárazság és a mellé párosuló nagy hőség már látható jelét adta annak, hogy terméskiesésre lehet számítani. A tavaszi elhúzódó vetés és hűvös időjárás következtében a kapás növények nagy különbségeket mutattak fejlettségben. Az aszályos időjárás a későbbi időpontban vetésre került állományokban okozott nagyobb károkat, sok területen a kukorica teljesen lesárgult, csöveket nem nevelt. Azok az állományok viszont, amelyeket viszonylag időben el tudtak vetni, ki tudták nevelni a csöveket.
7 Megyénkben a takarmányozási célú szemes kukorica 41 447 ha betakarításra váró területéből a mai napig 38 547 ha került betakarításra. A termésátlag 4,3 t/ha az eddigi betakarítási adatok alapján, amely majdnem duplája az elmúlt évi termésátlagnak. A kukorica felvásárlási ára 35 000- 40 000,- Ft/t körül mozog, de takarmányboltokban 8-10 ezer Ft mázsája. A megyében 70 426 ha a napraforgó termést adó területe. Az időben elvetett állományok a vegetatív fejlődés legfontosabb szakaszában május-június hónapokban megfelelő mennyiségű csapadékot kaptak. Megállapítható, hogy az optimális időben és a jó vízgazdálkodású talajokon elvetett állományok jobban tűrték a csapadékhiányt, mint a kukorica, de több helyen a levelek már viszonylag korán száradni kezdtek. Egyes területeken pedig már kényszerérett állományokkal is találkozhattunk. A napraforgó betakarítása a végéhez közelít, a termést adó 70 426 ha-ból november első dekádjáig 70 206 ha-on végeztek a betakarítással. A termésátlag 2,25 t/ha, ami jobb az előzetesen becsült adatoknál. A napraforgó felvásárlási ára jelenleg 80 000,- Ft/t körül alakul. Jász-Nagykun-Szolnok megye az ország egyik legfontosabb rizstermesztő területe. Termesztése kizárólag a Nagykunságban, Kisújszállás és Mezőtúr vonzáskörzetében történik. A megyében fehér rizst és indián rizst egyaránt termelnek. Az előbbi termőterülete 1150 ha, míg utóbbi termőterülete 1055 ha volt a 2013. évben. A fehér rizs termésátlaga 4,88 t/ha, az indián rizs termésátlaga pedig 0,96 t/ha lett. A megyében jelenleg egy egy helyen, Kisújszálláson történik a fehér és indián rizs feldolgozása, csomagolása. A cukorrépa termőterülete a feldolgozóipar felszámolását követően jelentősen lecsökkent a megye területén. Míg a 90-es években megközelítette a 15 000 ha-t a termőterület nagysága, addig 2000-ben már csak 5000 ha körül mozgott a termőterülete. Napjainkban pedig éppen csak meghaladja az 1000 ha-t a cukorrépa termőterülete. A 2013. évben a cukorrépa 1054 ha-os megyei termőterületből 837 ha betakarítása történt meg november első felében, a termésátlag 44 t/ha körül mozog. A megyei termelők
az
országban
egyedüliként
működő
Kaposvári
Cukorgyárral
állnak
szerződéses
kapcsolatban. A káposztarepce vetésterülete az elmúlt években nőtt, köszönhető ez a kedvező felvásárlási áraknak, illetve a gabonafélékkel közel megegyező agrárgépészeti és technológiai igényének. Az elmúlt évek időjárási viszonyai miatt azonban nem oly szembetűnő ez a változás, hiszen például 2011 őszén több mint 25 000 ha-on vetettek repcét a termelők, ezzel szemben 2012 nyarán kevesebb, mint 6000 ha-ról sikerült csak betakarítani ezt a növényt. Az őszi káposztarepcét 2013. év őszén közel 19 ezer ha-on, mintegy 6000 ha-ral nagyobb területen vetettek a termelők. Hasonlóan a tavalyi évhez, idén ősszel is a szokásosnál kicsit később, augusztus legvégén kezdték el vetni a repcét a gazdák, várták az esőt, ezért még szeptemberben is történtek vetések. Szerencsére az ősz hozott csapadékot többször is, így az elvetett repcék szépen kikeltek, az állományok fejlettsége a vetésidőtől és termőhelytől függően eltérő. Szépen sorolnak az őszi gabonafélék is, fejlettségük megfelel az ilyenkor elvárható szintnek. Jelen állapot szerint a kultúrák megfelelő fejlettségi állapotban tudnak telelni. Szeptember végétől a kedvező időjárásnak köszönhetően a gazdák jó minőségben el tudták végezni a talajmunkákat, megfelelő magágyat tudtak készíteni.
8 A megyében november első dekádjában őszi árpából mintegy 24 000 ha-t vetettek a gazdálkodók, míg őszi búzából meghaladta a 121 000 ha-t a vetett területek nagysága. Rozsból az elvetett területek nagysága megközelíti a 700 ha-t, míg triticale-ból 6000 ha-on került vetőmag a talajba. Őszi vetési és talaj-előkészítési munkák állása (2013. november 11.) Megnevezés
Vetési szándék (ha)
Teljesítés (ha)
őszi káposztarepce
18 480
18 961
őszi árpa
23 207
24 067
őszi búza
125 907
121 060
695
650
5 925
5 995
magágy-készítés ősziek alá
175 316
173 313
őszi mélyszántás
158 322
99 480
rozs triticale
Forrás: Saját forrás
Általánosságban elmondható az idei évben, hogy a tavalyi évhez képest jobb terméseredmények ellenére a felvásárlási árak kedvezőtlenül alakultak. Az őszi búza és az őszi árpa is egy tonnával többet termett hektáronként, mint az elmúlt évben, ennek ellenére a felvásárlási árak – különösen a búza esetében – drasztikusan lecsökkentek. Az őszi káposztarepce esetében a hozamok gyakorlatilag nem változtak, de annál jelentősebb volt a csökkenés mértéke a felvásárlási árak tekintetében a 2012. éhez képest. A főbb növényi kultúrák hozamának és felvásárlási árának alakulása az elmúlt év hasonló időszakához képest Termésátlag (t/ha) 2012
Felvásárlási átlagár (Ft/t)
2013
2012
2013
őszi búza
3,18
4,18
55 000-65 000
38 000-45 000
őszi árpa
3,40
4,30
50 000-53 000
41 000-43 000
őszi
1,99
2,03
120 000-130 000
90 000-95 000
2,34
4,25
60 000-70 000
35 000-40 000
125 000-140 000
80 000-90 000
káposztarepce kukorica napraforgó Forrás: Saját forrás
9 A csapadékmennyiség alakulása Jász-Nagykun-Szolnok megyében a 2013. évben 120
108,63 94,21
100
(mm)
80
65,6 58,33
60 40
65,14
37,9
29,8 26,5
55,2 57,11
53,1
29
49,2
48,94
36,87
43 41,54
sokévi átlagcsapdék 2013. évi csapadékmennyiség
30,27 31,8
20 3,86 0
Forrás: KÖTIKÖVIZIG
A megyében található öntözővíz hálózat kiépítettsége megfelelő, ugyanakkor az elmúlt 10 évben tapasztalt szélsőséges időjárás miatt (aszály, belvíz) bővítése mindenképpen indokolt.
A már
meglévő öntözőrendszerek leromlott állapota miatt a bővítés mellett nagyon fontos lenne ezen rendszerek korszerűsítése, felújítása is. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a vízjogilag engedélyezett öntözhető terület nagysága 43 682 ha volt a 2013. évben. Ebből a ténylegesen megöntözött 3
alapterület 29 005 ha volt, melynek öntözésére 60 941 ezer m használtak fel. Vetőmag és szaporítóanyag előállítás A szemlére bejelentett vetőmagszaporító-területek a 2012. évhez képest emelkedtek. Az őszi kalászosok tekintetében 35 %-os, a hibrid kukorica estében közel 15%-os, míg a hibrid napraforgó területekben 30%-os emelkedés tapasztaltható. Az egyes növényfajok közötti arányok hasonlóak az elmúlt évhez. Az idei ében 42 növényfaj vetőmag szaporításainak szemléje történt meg. A termésátlagok vonatkozásában az őszi kalászosok és a hibrid kukorica esetében is nagymértékű emelkedés tapasztalható az idei évben az előző évhez képest, de a hibrid napraforgó előállításokban az átlagtermések csökkenést mutatnak. A fémzárolt mennyiségek előreláthatólag jelentősen növekedni fognak a területnövekedésnek és a magasabb termésátlagoknak köszönhetően. Az igazgatási területen bejelentett szaporító terület 2013-ban 27 836 ha volt, mely az alábbiak szerint oszlott meg: Őszi búza:
6155 ha
210 táblán
Őszi árpa:
1438 ha
74 táblán
Fehérmustár:
910 ha
55 táblán
Lucerna:
743 ha
33 táblán
Oajretek:
1084 ha
52 táblán
Kukorica:
13797 ha
465 táblán
923 ha
19 táblán
Napraforgó: Egyéb növények:
2786 ha
10
Fémzárolási adatok: A október végéig az alábbiakban felsorolt tétel darab szám és mennyiség került fémzárolásra: Őszi búza:
626 db tétel
18100 tonna
Egyéb kalászosok:
271 db tétel
6279 tonna
1191 db tétel
13030 tonna
431 db tétel
2542 tonna
Kukorica: Egyéb növények:
A 2013. évi hibridkukorica termés feldolgozása, fémzárolása szeptember végén indult, a megtermelt mennyiség 40-45%-ának a fémzárolása még az idei évben várható. Kukorica esetében a tételek 90%-án, minden más növényfajnál 95%-ban elvégzésre kerültek a szükséges tisztasági- és csírázóképességi vizsgálatok, melyekről bizonyítvány formájában értesítve lettek a fémzároltatók. Vetőmag termésátlagok (kg/ha) 2011. év
2012. év
2013. év
őszi búza
4566
3630
5178
kukorica (májusi
3930
1500
2200
*
morzsolt) *
Becsült adat
IV. Kertészet Zöldségtermesztéssel szabadföldön és termesztő berendezésekben, főként a Tiszazugban és a Jászságban foglalkoznak a termelők. A zöldségfélék megyei termőterülete évről-évre 5-6 ezer hektár körül alakul. A vöröshagyma termőterülete a 2013. évben 334 ha volt, ami mintegy 14 %-os növekedést jelent az előző évhez képest. A termésátlag elmaradt a tavalyitól, az idei évben 25-28 t/ha körül alakult. A termés minősége jó volt. A vöröshagyma kilójáért 85,- Ft-ot, míg a lilahagyma kilójáért 120-130,- Ft-ot adnak a kereskedők. Az elmúlt évhez képest eltérően alakult a főbb zöldségfélék termőterülete az idei évben.
A
paradicsom és a görögdinnye termőterülete szinte nem változott tavalyhoz képest (50 ha, illetve 170 ha). Ezzel szemben a csemegekukorica termőterülete mintegy 300 ha-ral csökkent 2012. évhez képest, az idei évben 1525 ha volt. Hasonló mértékben csökkent a zöldborsó területe is, a gazdálkodók 1058 ha-ról takarították be a 2013. évben. A zöldbab és a burgonya termőterülete viszont nőtt az elmúlt évhez képest, előbbi termőterülete 136 ha, míg az utóbbié 159 ha volt ebben évben. A sokévi tapasztalatoktól eltérően az idei évben szokatlanul korai időpontban, október elején érkezett az első őszi fagy, amely jelentős, szinte 100 %-os károkat okozott a még lábon álló szántóföldi kertészeti kultúrákban, elsősorban a még betakarításra váró paprika is paradicsomültetvényekben.
11 A megyében a két legnagyobb termőterülettel bíró gyümölcsfaj a cseresznye és a meggy. A cseresznye termőterülete 220 ha, a meggy termőterülete 342 hektár. Június végén, július elején befejeződött a szedésük, mindkét növénynél a termés mennyisége és minősége is jó volt. A cseresznye ára igen tág határok között mozgott az idei szezonban, minőségtől függően 150-1000,Ft/kg áron került felvásárlásra. A meggy felvásárlása szárastól szedve 400,- Ft/kg áron kezdődött, míg a szezon vége felé 300-330,- Ft/kg-os áron vásárolták fel a kereskedők. A szár nélkül szedett, és rázott meggyért 250,- Ft/kg-os árat adtak a kereskedők. A szilva termésátlaga 15 t/ha volt az idei évben, a felvásárlási árak 80-100,- Ft/kg között mozogtak. A kajszibarack termésátlaga 1,15 t/ha, míg az őszibarack esetében a betakarított termés mennyisége 3,27 t/ha volt. A gyümölcsök minősége az alacsony termésátlagok ellenére nagyon jó volt. A kajszi barackot 160-170,- Ft/kg, míg az őszi barackot 110-130,- Ft/kg áron vették át a felvásárlók minőségtől függően. Az alma betakarítása október végére befejeződött. Az őszi esők kedvezően hatottak a gyümölcsök fejlődésére, érésére, így az idei évben a fajtákra jellemző méret és szín alakult ki. A termelők számára az almamoly jelentette a legnagyobb gondot a 2013. évben, kártételük miatt a betakarított termés 4050 %-át csak ipari almaként lehetett értékesíteni. A varasodás vagy egyéb gombafertőzés nem volt tapasztalható a megyében, köszönhetően a gazdák által végzett megfelelő prevenciónak. Az alma termésmennyisége 25-30 t/ha lett. A felvásárlási árak az ipari lé alma vonatkozásában 28-30,- Ft/kg, étkezési almánál 80-100,- Ft/kg körül alakulnak. A háznál értékesített étkezési alma ára ennél valamivel több, 120-140,- Ft/kg. A szőlő szüretelése október első dekádjára befejeződött. A termésátlagok fajtától függetlenül 7-8 t/ha körül mozogtak. Az átvételi árak 90-120,- Ft/kg körül alakultak, minőségtől és cukorfoktól függően, az átvétel folyamatos volt. V. Állattenyésztés Az ágazat jövedelmezősége, versenyképessége sajnos nem javult jelentősen a 2013. évben sem. Az elmúlt évinél jelenősen alacsonyabb terményfelvásárlási árak jelenleg kedvezően hatnak az állattenyésztési – azon belül is az abrakfogyasztó – ágazatok jövedelmezőségére. Ez azonban nem mondható el a már feldolgozott, kész takarmánykeverékekre, amelyek ára továbbra is magas az alacsonyabb alapanyagárak ellenére. Az elmúlt esztendőhöz viszonyítva a felvásárlási árak eltérően alakultak az egyes állattenyésztési ágazatokban az idei esztendőben. Amíg a vágómarha és tej felvásárlási árak többnyire emelkedtek, addig a sertés felvásárlási árak csökkentek az elmúlt évhez képest. A juh felvásárlási árak ellentmondásosan változtak az elmúlt egy esztendőben. A 2012-es évhez viszonyítva több, de hasonlóan jó minőségű szálastakarmányt tudtak az érintett gazdálkodók betakarítani.
12 Szarvasmarha létszám alakulása 2011-2013
800
758
733
691
700
ezer db
600 500 400
országos
300
megyei
200 100
46
46
52
2011. június 1.
2012. június 1.
2013. június 1.
0
Forrás: JNSZMKH ÉLBÁI, KSH
Az elmúlt évhez viszonyítva a szarvasmarhalétszám közel 3,4 %-kal nőtt országosan, ezen belül a tehénlétszám nem változott. Ugyanezen időszak alatt a megyében a szarvasmarha állomány létszáma 13 %-kal nőtt, ugyanakkor – hasonlóan az országos tendenciához – a tehénlétszám esetében változás nem történt. A növekedés elsősorban a mezőgazdasági támogatási rendszer és a vágómarha kedvező piacának a következménye. A szarvasmarha-állomány közel két harmadát gazdasági szervezetek, egy harmadát egyéni gazdaságok tartják. A tejelő állomány mintegy 70 %-a az összes tehénlétszámnak. A növekvő húsmarhatartási kedv miatt a tejtermelés volumene csökkent az elmúlt évhez képest. A KSH adatai alapján a 2012. évben előállított tej mennyisége 118 000 liter volt Jász-Nagykun-Szolnok megyében. A tej felvásárlási árak tekintetében az idei esztendőben folytatódott a múlt év őszétől tartó áremelkedés. Január hónapban 85-88,- Ft/l körül mozgott a tej felvásárlási ára, majd lassan emelkedni kezdett, jelenleg 95-100,- Ft/l áron kerül felvásárlásra. A megyében egyre több termelő foglalkozik hústípusú szarvasmarhatartással, köszönhetően a kedvező piaci feltételeknek és támogatásoknak. A magyar tarka hízott bika ára 500 kg felett most 480705,- Ft/kg körül mozog, ami mintegy 17 %-os növekedést jelent az elmúlt év hasonló időszakához képest. A tejelő típusú bikák felvásárlási ára mintegy 4 %-kal csökkent egy év alatt, jelenleg 380-550,Ft/kg áron veszik át a kereskedők. A selejt tehén ára 300-400,- Ft/kg, ami jelentős, mintegy 30 %-kos növekedést mutat a tavaly októberi adatokhoz képest.
13
A sertéslétszám alakulása 2011-2013
3 500
3 142
2 892
2 912
3 000
ezer db
2 500 2 000
országos
1 500
megyei
1 000 213
208
2011. június 1.
2012. június 1.
500
220
0 2013. június 1.
Forrás: JNSZMKH ÉLBÁI, KSH
Az ország sertésállománya az elmúlt egy évben – ha csak 0,7 %-kal, de – tovább csökkent, 2,91 millióról 2,89 millióra. Ezzel szemben Jász-Nagykun-Szolnok megyében a sertésállomány közel 6 %kal nőtt. A valamikor jelentős háztáji sertésállomány aránya minimálisra csökkent, a vágósertések több mint 90 százalékát a nagyüzemi telepek állítják elő. Az állatállomány létszámának csökkenésével viszont jelentősen megnövekedett a külföldről behozott vágósertések és hízóalapanyag aránya. A jó minőségű – vágás után minősített – sertések átvételi ára jelenleg 380-440,- Ft/kg-nál tart, ami valamivel több, mint 2 %-kal alacsonyabb, mint az előző évben volt. Ennek a minőségnek többnyire kiegyensúlyozott piaca van. A minősítés nélküli vágásra átvett, jellemzően (a fajta, a tartás és a takarmányozás által meghatározott) gyengébb minőségű sertések iránt kisebb és ingadozó a kereslet. Az átvételi ár tekintetében 7 %-os csökkenés tapasztalható tavalyhoz képest ebben a kategóriában, napjainkban 360-400,- Ft/kg áron kerülnek felvásárlásra.. A választott malac ára év elején 8000-12 000,- Ft/db körül alakult, majd a tavasz hónapokra egészen 14 000-18 000,- Ft/db-ig emelkedett, köszönhetően az élénk keresletnek. Jelenleg 12 000-14 000,- Ftot adnak a választási malac darabjáért.
14
Juhállomány alakulása 2011-2013
1 168
1 154
1 200
1 164
1 000
ezer db
800 országos
600
megyei
400 82
200
70
72
2012. június 1.
2013. június 1.
0 2011. június 1. Forrás: JNSZMKH ÉLBÁI, KSH
Az országos tendenciától eltérően a megyében a juhágazat növekedése tapasztalható az elmúlt évhez viszonyítva: az összlétszám 0,3 %-os országos csökkenéséhez képest a megyében 2 ezer darabbal – mintegy 3 %-kal – nőtt az állatlétszám. A juhállomány közel 90 %-át egyéni gazdaságok, 10 %-át gazdasági szervezetek tartják. A hazai piacot továbbra is alapvetően a vágóbárány – ezen belül is az Olaszországba irányuló – export határozza meg, amely gyakorlatilag évről-évre két szezon-időszak (a karácsony és a húsvét) körül szerveződik. A felvásárlási árak az idei évben eltérően alakultak az elmúlt év hasonló időszakához képest. Míg a szezonidőszakban inkább alacsonyabb, addig azon kívül magasabb árak jellemezték a 2013-as esztendőt. A tejes bárányt év elején és húsvét körül 900-1000,- Ft/kg, a pecsenye bárányt – 20-24 kgos súlyban – 800-930,- Ft/kg áron vették át a felvásárlók. Jelenleg 930-1050,- Ft/kg a tejes bárány felvásárlási ára, a pecsenyebárányé pedig 850-950 Ft/kg. Jász-Nagykun-Szolnok Megyében – mint ahogy az egész országban – a kedvezőtlen gazdasági feltételek hatására, valamint az alacsony jövedelmezősége miatt az elmúlt évtizedekben jelentősen visszaesett a gyapjútermelést. Ezzel párhuzamosan hanyatlásnak indult a feldolgozó ipara is, aminek következtében csaknem megszűnt a gyapjútermelés Magyarországon, így megyénkben is. A megyei juh állomány döntő hányada a magyar merinó fajta (illetve e fajta keresztezése más húsfajtákkal), melynek fő hasznosítási iránya a hústermelés, a juhtenyésztés során keletkező gyapjú inkább „mellékterméknek” tekinthető. Az idei évben különösen megmutatkozott a magyar gyapjútermelés hátránya más gyapjútermelő nagyhatalmakkal szemben, hiszen a túlkínálat hatására a felvásárlási árak 50 %-kal estek a tavalyi év hasonló időszakához képest. Az év első három hónapjában a színgyapjú kilójáért még 300,- Ft-ot fizettek a felvásárlók minőségtől függetlenül, mára azonban már csak 150,- Ft-ot adnak egy-egy kilogramm lenyírt gyapjúért.
15
A tyúkfélék létszámának alakulása 2011-2013
40 000
37 930
34 690
33 577
35 000
ezer db
30 000 25 000 országos
20 000
megyei
15 000 10 000 1 377
5 000
1 077
1 005
0 2011. június 1. 2012. június 1. 2013. június 1. Forrás: JNSZMKH ÉLBÁI, KSH
Hasonló tendenciák jellemzik az országos átlaggal összevetve a baromfitenyésztést, ugyanis míg a baromfiállomány hazai szinten valamivel több, mint 3 %-kal, 34,7 millióról 33,6 millió darabra csökkent, addig Jász-Nagykun-Szolnok megyében a házi szárnyasok száma 1,07 millióról 1 millióra csökkent. Az elmúlt évtizedben a baromfiágazat szezonalitásának és összetételének átalakulása volt megfigyelhető. A legtöbb termelő a drága fűtési költségek miatt a téli időszakban szünetelteti tevékenységét. Ezt támasztja alá, hogy a megyében a decemberi hónapokban 200-300 ezer baromfival kevesebb az állománylétszám. A jövedelmezőség csökkenése és a tőkehiány elsősorban a húscsirke, valamint a törzsállomány tartás háttérbe szorulását okozta. Az elmúlt két-három évben megfigyelhető volt néhány baromfiágazat – vágópulyka, pecsenyeliba, pecsenyekacsa előállítás – megerősödése. Ezek az ágazatok a piacgazdaság negatív hatásaira kevésbé érzékenyek. A tojótyúk telepek egyharmada tenyésztojást, kétharmada étkezési tojást állít elő. A KSH által közétett 2012. évi adatok alapján a megyében megtermelt tojás mennyisége megközelítette a 93 millió db-ot az elmúlt évben. A tojás ára év elején 43-45,- Ft/db volt, napjainkban 35-37,- Ft/db körül mozog. A házinyúl tartása megyénkben kisüzemi, háztáji keretek között folyik. Termelő teljesítménye az évek során visszaszorult, sokan felhagytak a termeléssel, 2012. évi záró létszáma 20 ezer darabra becsülhető. Felvásárlási ára az elmúlt évhez képest minimálisan javult, egész évben 410-425 Ft/kg szinten alakult. A piaca kiegyensúlyozottnak mondható. A megyei méhészeti ágazat jelene hasonló jegyeket mutat, mutatott, mint az országos. Mind a méhcsaládok számában, mind pedig a méhészetek számában 5 % emelkedés volt tapasztalható az elmúlt évhez képest. Jász Nagykun Szolnok megyében 934 család foglalkozik méhészkedéssel, közel 44 ezer méhcsaláddal.
16 A 2012. év méztermés szempontjából gyenge volt, csak a napraforgó mentette meg az ágazatot az összeomlástól, ez által az éves méz készletek eladásra kerültek, nem maradt áthúzódó méz készlet tavalyról. A 2013-as év indulása minden várható rosszat felülmúlt, katasztrofálisan indult. A február végi, majd a március elei jó idő megindította a családok fejlődését, szaporodását, amit aztán a kemény márciusi tél megállított, sőt a családok vesztét, pusztulását okozta. A megyében a méhcsaládok 30 %-a elpusztult és a megmaradt családok közel 50 %-a oly mértékben legyengült, hogy méz termeltetésre alkalmatlanná vált, vagy csak a napraforgó virágzására fejlődött fel. Így a repce mézről – ami az első komoly méhlegelő – azt lehet mondani, hogy nem termett. Az akácvirágzás időszakára komoly lehűlés érkezett esővel, széllel, ami nagyban befolyásolta az akác nektártermelését, illetve az addigra „összepakolt” (2-3 méhcsalád egyesítése) méhcsaládok gyűjtő munkáját, ezért az akácmézből minimális termett. A megyében már csak a napraforgóban bízhattak a méhészek annak okán, hogy nagy területeken lett elvetve, illetve a méhcsaládok felfejlődtek erre az időszakra (az akácvirágzásra május 10-ére szokott olyan erős lenni, mint most június közepén, ez egy hónap kiesés jelentett). Az elpusztult méhcsaládok pótlása végett sok méhész kevesebb napraforgó mézet tudott csak begyűjteni, de a szaporítások ellenére is azért jó közepes napraforgó méztermés lett. A fenti okok miatt lecsökkent méztermelést az induló mézárak is tükrözték, hiszen a tavalyi rossz terméskor kialakult árak nem csökkentek, ami azt jelentette, hogy a 1100,- Ft/kg akácméz felvásárlási ár mellett a 700,- Ft/kg vegyes méz felvásárlási árakkal indult meg a mézpiac. Nagyon sok méhész kizárólag a méztermelésből él, így elkerülhetetlen volt, hogy a napraforgó mézből akart mindenki egy kicsit boldogulni. Ennek következtében elindult egy értékesítési hullám, ami a vegyes méz árát 650,Ft/kg-ra visszavetette. Némileg magasabb áron lehetett az üvegben kiszerelt mézet értékesíteni: 1900-2000,- Ft/kg az akác, 1400-1500,- Ft/kg a vegyes méz piaci ára. A hazai mézfogyasztás a méhészek marketing tevékenységének köszönhetően (Jászberényi méz vásár és méhésztalálkozó, Alföldi mézes nap és méhésztalálkozó) az elmúlt években 20 dkg/fő-ről 50 dkg/fő-re emelkedett. Az időjáráson túl tovább sújtotta az ágazatot az útdíj bevezetése. Vándorlás nélkül ma méhészkedni nem éri meg, viszont aki vándorol, annak jelentős költségnövekedést okozott az útdíj kifizetése. A másik nagy problémát a méhegészségügy jelentette az idei évben a méhészeknek. Számos település zárlat alatt volt a nyúlós költésrothadás miatt. Egyedült talán a méhek etetése jelentett kiutat, de bevétel nélkül (nem volt méztermés) nem tudták a védekezést megfelelően megfinanszírozni a méhészek. VI. Vadgazdálkodás, vadászat Jász-Nagykun-Szolnok
megyében
2007.
év
tavaszán
68
vadászterületet
alakítottak
ki
a
földtulajdonosok mintegy 472 000 ha-on. A vadászati jog hasznosítása az alábbiak szerint alakul: 48 vadásztársaság,
11
földtulajdonosi
közösség,
8
mező
vagy
erdőgazdaság
(Kft,
Zrt),
1
természetvédelmi terület (Hortobágyi Nemzeti Park). A 68 vadászatra jogosultnál – a törvényi előírásoknak megfelelően – 176 fő hivatásos vadász teljesít szolgálatot.
17 Vadászati jog hasznosítása (db)
1
8 11
Vadásztársaság Földtulajdonosi közösség Mező vagy erdőgazdaság Természetvédelmi terület 48
Forrás: Saját forrás
A Földművelésügyi Igazgatóság Vadászati és Halászati Osztálya 2013. október 31. napjáig 483 db vadászati engedélyt adott ki külföldi vadászok részére. Megyénkben a vadgazdálkodók állománybecslése szerint az őz állománya 27 730 db, a mezei nyúl állománya 57 223 db, a fácán állománya 39 440 db. A vad-állomány becslése 2013. év elején
60 000
ezer db
50 000 40 000 30 000 20 000
27 730 39 440
10 000
57 223
0 őz
fácán
nyúl
Forrás. Saját forrás
A 2013/2014. vadászati évben az őzbak vadászati idény április 13. napján kezdődött. Megyénk világszínvonalú őz állományának köszönhetően a külföldi vendégvadászok továbbra is nagy számmal kezdik hazánkban őzbak vadászati szezonjukat, de statisztikáink szerint egyre több hazai vadász is gyarapítja az őzbak terítéket. Ezek közül érdemes megemlíteni az idei év eddigi legnagyobb trófeabírálati pontszámait elért kettő őzbak trófeát, a 694 gramm tömeggel rendelkező 193 trófea bírálati pontszámot elérőt és a 637 gramm tömeggel rendelkező 148.35 trófeabírálati pontszámot elérőt. Az éves vadgazdálkodási tervek teljesítését a megyénk béli vadgazdálkodók lelkiismeretesen és szakszerűen folytatják, minek eredményeként a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Földművelésügyi Igazgatóságának trófeabíráló bizottsága ez év október 30. napjáig 2270 darab őzbak trófeát, 14 darab
18 vaddisznó trófeát és 2 db dámszarvas trófeát bírált el. Az őzbak trófeák közül 87 db arany, 177 db ezüst, míg 172 bronz minősítést kapott. Ez 19,20 %-os érmes arányt jelent. Az idei évben közel ugyanannyi őzbak trófea került elbírálásra, mint a 2012/2013. vadászati évben, ugyanakkor 106 db-bal több volt az érmes trófeák darabszáma az elmúlt idényhez képest, ami közel 5 %-os növekedést jelent az érmes trófeák arányát tekintve. Ez a kedvező időjárás mellett a vadgazdálkodók tudatos és szakszerű gazdálkodásának is köszönhető. Az elbírált őzbak trófeák darabszáma az elmúlt és idei vadászati idényben Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2012/2013. vadászati év
2013/2014. vadászati év
Arany érmes trófeák
74
87
Ezüst érmes trófeák
137
177
Bronz érmes trófeák
119
172
Érmes trófeák összesen
330
436
Elbírált trófeák összesen
2 292
2 270
Érmes arány (%)
14,39
19,20
Forrás: Saját forrás
A megyei apróvad állományokat tekintve a megyénk béli hivatásos vadászok tapasztalatai alapján elmondható, hogy a mezei nyúl állományok jó eséllyel biztosíthatnak jelentősebb terítékeket a sikeres elejtők számára, és remélhetőleg a nyúlbefogások is hasonló eredményekkel zárulnak majd. A fácán állományok szaporulatának alakulásáról ez idáig nem kaptunk biztató információkat, de a kívánt terítékeket a fácánneveléssel és kibocsátással foglalkozó vadászatra jogosultak minden bizonnyal biztosítani tudják majd maguk és vendégeik számára. A róka állományok szakszerű és intenzív kezelése általános a megyénk béli vadgazdálkodók részéről, akárcsak a szarka és dolmányos varjú állományoké, ezen vadfajokat a lelkiismeretes vadgazdálkodóink a törvények adta lehetőségekhez mérten kőkemény elszántsággal és kitartással vadásszák az apróvad állományok védelme érdekében. VII. Halgazdálkodás, halászat Megyénk megközelítőleg 4 500 ha természetes vízfelülettel rendelkezik, melyből 3 780 ha halászatilag is hasznosított. Jelenleg a halászati hasznosítással 2 db halászati Kft, 3 db Horgász Szövetség, 19 db Horgász Egyesület foglalkozik. A két kft 16 db vízteret hasznosít összesen 3 423 ha-os területtel. A fennmaradó 357 ha-on gazdálkodik a többi hasznosító. Jász-Nagykun-Szolnok Megyében a Földművelésügyi Igazgatóság Vadászati és Halászati Osztály felügyelete alá 59 db halászatilag hasznosított vízterület tartozik. Ezekből 27 db állami tulajdonú vízterület, 3 db állami és önkormányzati tulajdonú halászati vízterület (társult halászati jogközösség formájában), 29 db önkormányzati tulajdonú vízterület. A 3 780 ha halászatilag hasznosított vízterületből 3 389 ha van állami tulajdonban, 114 ha teljes önkormányzati, 277 ha pedig állami és önkormányzati közös tulajdonban van. Tógazdasági haltermeléssel 19 db regisztrált termelő foglalkozik 2 068 ha területen.
19 A halászatilag hasznosított vízterület tulajdon szerinti megoszlása (adatok ha-ban)
állami tulajdon
114 277 önkormányzati tulajdon állami és önkormányzati közös tulajdon
3389
Forrás: Saját forrás
Halfogási adatok a megyében (2012. év)
Halász fogás (kg)
Halász fogás továbbnevelésre (kg)
Horgász fogás (kg)
147 530
7213
155 425
310 168
Csuka
2748
0
18 251
20 999
Harcsa
6458
0
167 52
23 210
Ponty
107 012
7213
70 243
184 468
Süllő
4546
0
8483
13 029
Busa
8626
0
335
8961
Összesen
Összes fogás (kg)
ebből:
Forrás:Halászati adattár
A megye horgászai 92 horgászegyesületet alkotnak. Az egyesületek székhelyük és egyéb kapcsolatrendszerük révén három Horgász Szövetség tagjai. A szövetségek a Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek szövetsége, a Tisza-tavi Horgász Egyesületek Szövetsége és a Heves Megyei Horgász Egyesületek Szövetsége. A megyei egyesületek 30 %-a rendelkezik saját hasznosítású horgászvíz területtel. VIII. Erdészet Jász-Nagykun-Szolnok Megyében nyilvántartásunk szerint 35.286 hektár erdő található, melynek 45,41%-a állami, 2,87%-a közösségi és 51,72%-a magántulajdonban van.
20 Az erdők 89%-ára van bejegyezve erdőgazdálkodó, ahol tényleges erdőgazdálkodási tevékenység folyik, míg 11%-a rendezetlen gazdálkodási viszonyú. Jász-Nagykun-Szolnok Megyében összesen jelenleg 704 bejegyzett erdőgazdálkodót tartunk nyilván. A rendezetlen gazdálkodási viszony legfőbb oka az osztatlan közös tulajdonban lévő erdők tulajdoni elaprózottsága, ezáltal az egyes tulajdonostársak érdektelensége. A rendezetlen gazdálkodási viszonyú erdők aránya nem változott szignifikánsan az elmúlt időszakban. A megye erdőinek 48,19%-a áll keménylombos fafajokból, melynek döntő többségét a kocsányos tölgy és az akác adja. A lágy lombos erdők aránya 51,11%, melynek legjelentősebb alkotó fafajai a nemes nyár, a hazai nyár és fűz fajok. A fenyők részaránya 0,70%, mely elhanyagolható nagyságú. A megye 2013 évi erdő-felújítási és fakitermelési adatai alapján megállapítható, hogy jelentős átrendeződés nem következett be a 2012. évi adatokhoz képest. Jász-Nagykun-Szolnok Megyében az éves véghasználati lehetőség 713 ha, mely lehetőséget az erdőgazdálkodók 2012. évben 78%-ban (556 ha) használtak ki. Az elmaradás elsősorban a gyenge adottságú, alacsony jövedelemtermelő képességű erdők véghasználatának elmaradásából adódik, másrészt a rendezetlen gazdálkodási viszonyú területeken lévő erdőkben el nem végzett munkákból. Ez nem jelent feltétlenül problémát, mivel a gyenge adottságú területeken célnak lehet tekinteni az erdőborítás fenntartását is. A törzskiválasztó és növedékfokozó gyérítések tekintetében az éves átlagos lehetőség 1070 ha, melyből 2012-ben 792 ha került végrehajtásra. Tisztítások esetében az évi lehetőség 481 ha, melyből 313 ha-t hajtottak végre az erdőgazdálkodók. Ebben az esztendőben az elvégzett fahasználati munkák továbbra is el fognak maradni a lehetőségektől. A fentiekből látható, hogy Jász-NagykunSzolnok Megyében az erdőgazdálkodásban nem történik a lehetőségeket meghaladó mértékű fakitermelés. Az előző esztendőben 572 hektáron végezték el az erdőgazdálkodók a szükséges erdő-felújítási munkák első sikeres erdősítését, mely terület arányos a keletkezett erdő-felújítási kötelezettséggel (556 ha). Szerencsére a 2012. év őszi és 2013. év tavaszi időjárása megfelelő volt az erdősítések elvégzésére. A hullámtéri erdőterületek esetében a magas vízállás miatt csak rövid idő állt rendelkezésre. Több gazdálkodó hűtőházban tárolta a csemetéket, amíg az árhullám levonult és az erdősítendő területre rá lehetett menni. A 2013-es esztendő időjárása erdészeti szempontból átlagos vagy az átlagosnál kicsit jobb volt. Tavasszal és a nyár elején elégséges mennyiségű csapadék esett. A nyár második felében bekövetkezett csapadékszegény és forró időszakot a szakszerűen végrehajtott erdősítések jól átvészelték. Ahol az erdősítésnél vagy az ápolásnál szakmai nem megfelelőségek történtek, ott valamennyi pusztulás is megfigyelhető volt. A biotikus károsítások között meg kell említeni a gyapjaslepke hernyójának tavasz végi rágását. A korábbi évekhez képest kisebb területen, de koncentrált károsítás következett be. Szerencsére az állományok szinte kivétel nélkül regenerálódtak a rágás után. A megyében jelentős nagyságú mezőgazdasági terület található, melyek a jelenlegi földhasználattal gazdaságosan nem hasznosíthatóak. Ezeken a helyeken célszerű erdőtelepítéssel vagy energetikai célú faültetvényekkel hasznosítani a területet. Az elmúlt évben 107 ha új erdőtelepítés került végrehajtásra.
21 Sok bosszúságot és nagy károkat okoznak az erdőgazdálkodóknak a fa tolvajok. Az erdészeti szakszemélyzetek és a rendészeti hatóság következetes munkájával jelentős számú volt 2013-ban a felderítések száma, de ez még mindig csak a jéghegy csúcsa. További erőfeszítések megtételére van szükség ezen a téren, ezért az erdészeti hatóság együttműködik a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőrkapitánysággal a felderítés hatásfokának javítása érdekében.
Szolnok, 2013. november 14. Kiss Róbert igazgató
