Járműipari felsőoktatási kompetencia kialakítása az alföldi régióban Belina Károly*, Lukács Pál** *PhD, CSc, okleveles vegyészmérnök, Kecskeméti Főiskola, GAMF Kar, Dékán,
[email protected] **PhD, okleveles közlekedésmérnök, Kecskeméti Főiskola, GAMF Kar tudományos főmunkatárs,
[email protected] Absztrakt: A DAIMLER AG 2008-ban hozott döntést arról, hogy első külföldi gyártóművét Magyarországra, azon belül is Kecskemétre telepíti. Ez a döntés komoly kihívás elé állította a magyar műszaki felsőoktatást, különösen a Kecskeméti Főiskolát. A Mercedes ugyanis nemcsak a mintegy 3000 főt foglalkoztató gyárát hozza a városba, hanem 35-45 beszállítóját is, akik további 6-7.000 munkavállalót igényelnek majd napi tevékenységükhöz. A városban és a térségben megjelenő mintegy 10.000 új munkahely jelentős része autóipari alapképzettségű szakembert igényel, amely jelentős feladatot jelent a hazai műszaki felsőoktatási intézményeknek. A Kecskeméti Főiskola a vállalat döntéséig csak a képzésében elszórtan megtalálható, de önálló alapszakként nem megjelenő formában oktatott autóiparral összefüggő ismereteket, így az erre vonatkozó kompetenciák fokozott megjelenítésére van szükség az intézmény portfóliójában. A járműipari felsőoktatási kompetencia létrehozásához szükség van önálló intézményi infrastruktúra létrehozására, akkreditált képzés bevezetésére és természetesen mindez önmagában mit sem ér, ha mindezt nem kíséri megfelelő minőségű és mennyiségű hallgatói jelentkezés a szakirányú képzéshez. 1. BEVEZETŐ
1. ábra: A Mercedes-Benz gyár alapkőletétele Kecskeméten (forrás: Autopro.hu, 2008) A Daimler AG döntése nyomán az Dél-Alföldi régióban egy merőben új helyzet alakult ki, amely nagyon rövid időn belül a gazdasági struktúra, ennek következtében a társadalmi környezet jelentős változását fogja eredményezni. Bár a régióban a gépipar szerepe eddig is említésre méltó volt (Knorr-Bremse, ThyssenKrupp stb.), a Mercedes-Benz gyár építésével megkezdődött folyamat nagyságrendekkel nagyobb gépipari meghatározottságot fog jelenteni, ami természetesen jelentős változásokhoz vezet egy sor területen (munkaerőpiac, képzés, finanszírozás, ingatlanpiac stb.). Mindez azonban természetesen nem fogja háttérbe szorítani a régió hagyományosan mezőgazdasági-biotechnológiai jellegét. A Kecskeméti Főiskola szerepét ebben a környezetben kell újraértékelni és meghatározni, figyelembe véve a jelenlegi struktúráját (gépipari, kertészeti és tanítóképző karok), ill. a
jövőben szükséges bővítési lehetőségeket (mind diszciplinárisan, mind szervezetileg). A járműipar közvetve más, a régióban releváns iparág számára is komoly fejlődési lehetőséget jelent: közlekedés, biotechnológia (alternatív biológiai alapú hajtóanyagok), újrahasznosítás. Ezek szerepe és jelentősége bizonyos esetekben és területeken akár nagyobb is lehet, mint maga a járműipari tevékenységé (Palkovics, 2010). Annak érdekében azonban, hogy a Mercedes-Benz letelepülése nyújtotta lehetőségeket a Kecskeméti Főiskola maradéktalanul kihasználhassa, ahhoz egy sor szervezeti, működési, infrastrukturális fejlesztést szükséges végrehajtani az elkövetkező időszakban. Ennek első lépése a GAMF Karon a jelenlegi Fém- és Műanyagfeldolgozó Technológiai Intézeten belül egy önálló autóipari szakcsoport létrehozása, az ehhez tartozó épített infrastruktúra felépítése, a járműipari akkreditált képzési szakanyag bevezetése és az induló képzés meghirdetése. A tanulmány szerzőinek célja ennek a folyamatnak a bemutatása.
2. ábra: Az MBMH Kft. kadafalvai oktatóbázisának bejárata (forrás:Autopro.hu 2009)
2. A JÁRMŰIPAR SZEREPE MAGYARORSZÁGON A járműipar az európai gazdaság egyik legmeghatározóbb, az európai országok GDP-jének több mint a 3%-a származik a járműiparból. A járműipari vállalatok közvetlenül 4 millió, közvetve 10 millió embert foglalkoztatnak, akiknek jelentős része innovatív munkát végez. A járműipari termékek közel 20%-a az EU-n kívül kerül értékesítésre, ami a teljes export 5%-a. A kutatásfejlesztésbe fektetett összeg meghaladja a 20 milliárd eurót, amely összeg a válság ellenére sem csökkent. Az európai járműipar üzleti modellje szerint a K+F tevékenység jelentős részét nem a járműgyártók, hanem a beszállítói lánc következő szintjén lévő vállalatok végzik; a kihelyezett K+F aránya megközelíti az 50%-ot. A beszállítói lánc alacsonyabb szintjein a KKV-k részvétele fokozatosan erősödik, nemcsak a gazdasági súlyuk, hanem a K+F-ben betöltött szerepük is meghatározó. (Palkovics, 2010) A közúti járműipar Magyarország egyik legmeghatározóbb ágazata; bruttó kibocsátása közel 4000 milliárd forint, ami a teljes hazai kibocsátás 7%-a. Problémás azonban, hogy ennek az értéknek egy igen jelentős része nem hazai beszállítóktól származik. A járműipar hozzáadott értéke a GDP 3,4%-a. A teljes hazai export 17,4%-át a járműipar állította elő, ami több mint 3000 milliárd forintnak felel meg. A járműipari vállalatok 71 milliárd forintot fordítottak közvetlen K+F költségre, ami 59,6%-a az ilyen típusú tevékenységet folytató (ill. az ezt elszámoló) közel 500 vállalat teljes költségének. A járműipari vállalatok közül 15 vállalat fedi le ennek az összegnek közel 100%-át, amelyek majdnem kizárólag közúti járműgyártással foglalkoznak. A közúti járműgyártással foglalkozó hazai cégek száma meghaladja a 300-at, azonban ezek jelentős része nem rendelkezik K+F tevékenységgel. A járműiparban foglalkoztatott közel 1000 fejlesztő mérnök jelentős részét multinacionális vállalatok alkalmazzák. A 71,4 milliárd forint K+F-re költött közvetlen költség a teljes járműipari bruttó kibocsátás kb. 2%-a. A járműipari vállalatok esetén a tartós fejlődést kb. a 4,5 – 5%-os K+F ráfordítási szint garantálja. A fenti számok a 2008-as (a válság előtti) állapotot tükrözik. Ezekben a Mercedes gyár beindulása után jelentős ugrás várható, amely a járműipar további hazai erősödését fogja eredményezni. Nagyon fontos megemlíteni, hogy a Daimlerhez hasonló nagyvállalatok alapvetően „provinciális” módon működnek, az igényeiket alapvetően a közvetlenül környezetükből kívánják kielégíteni. Ez vonatkozik a beszállított alkatrészekre, szolgáltatásokra, a munkaerőre, azok képzésére, az intézményektől vásárolt szolgáltatásokra. Az Audi gyár győri letelepülése vezetett egyértelműen a főiskola egyetemmé válásához és ugrásszerű fejlődéséhez, a Bosch miskolci és hatvani tevékenysége a Miskolci Egyetem új diszciplínáinak a létrehozásához (mechatronika, villamosmérnök képzés). Itt lehet megemlíteni (természetesen minden értékelés nélkül) a Mercedes kecskeméti gyárának egyik vezetője által tett megjegyzést, miután meglátogatta a BME néhány
tanszékét: nagyon pozitív benyomásokat szerzett, a bemutatott laborok megfelelnek a német színvonalnak, erre van szükség a Kecskeméti Főiskolán is. A fentiekből az alábbi következtetések vonhatók le, amelyek a főiskola számára relevanciával bírnak (természetesen sok más mellett): •
•
•
•
•
A járműipari vállalatok közvetlen munkaerő igénye (minden szinten) tovább nő, ami húzza magával a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásoknál alkalmazottak számát is. A Daimler a beszállított komponensek jelentős részét a régióból kívánja beszerezni, azaz a betelepülő beszállítók száma jelentősen nőni fog. A jövőben igényelt mérnökök száma (a technológia működtetésére és terméktervezésre) mind a Daimler-nél, de nagymértékben a beszállítóiknál jelentősen emelkedik, amelyet vagy friss, vagy átképzett mérnökökkel lehet kielégíteni. A munkaerő stabilitása, az alacsony fluktuáció a hatékony munkavégzés egyik legfontosabb követelménye, ezért mind a Daimler, mind a régió megoldást kell találjon a munkaerő letelepítésére és a régióba vonzására. A gyártáshoz szükséges kiszervezett műszaki támogató tevékenységet a gyár igyekszik a közvetlen környezetéből megvenni, mivel ilyen módon annak az elérhetősége és rugalmassága lényegesen magasabb. Ez igaz a felsőoktatási intézményekkel való együttműködésre is. (Palkovics, 2010)
Összefoglalva, az ipar, a gazdasági környezet támasztotta követelmények mindegyike a Kecskeméti Főiskola pozíciójának a megerősödése irányában hat.
3. ábra: Az MBMH Kft. standja a Kecskeméti Főiskola 2010. évi állásbörzéjén (forrás: Kecskeméti Főiskola)
3. INFRASTRUKTÚRÁLIS FEJLESZTÉSEK A KECSKEMÉTI FŐISKOLÁN A Kecskeméti Főiskola Gépipari Automatizálási Műszaki Főiskolai Karon (GAMF Kar) belül az egyes műszaki oktatási egységek intézeti struktúrán belül, szakcsoporti szervezeti formában végzik tevékenységüket. Ennek megfelelően a Fém- és Műanyagfeldolgozó Technológiai Intézeten belül jelenleg a Gépgyártástechnológiai Szakcsoport, a Mechanikai Technológiai Szakcsoport és a Műanyag- és Gumitechnológiai Szakcsoport működik. Első lépésként ebben az Intézetben felállításra kerül egy új, autóipari képzésre szakosodott szakcsoport (ld. 4. ábra).
Járművek és Mobil Gépek Alapszak alap- és szakirányú tantervének figyelembe vételével kerültek az egyes laboratóriumok és oktatási blokkok kialakításra.
5. ábra A Kecskeméti Főiskola nyertes TÁMOP4.2.1 autóipari tudás- és technológia pályázatának felépülése (forrás: TÁMOP 4.2.1 pályázati anyag)
4. ábra: Az új Gépjármű-Technológiai Szakcsoport megjelenítése a Kecskeméti Főiskolán (forrás: TÁMOP 4.2.1 pályázati anyag) A Kecskeméti Főiskola a hiányzó autóipari tudás és technológiai ismeretek megfelelő megteremtése érdekében sikeresen pályázott a TÁMOP-4.2.1/09/1-es Kutatási és technológia transzfer szolgáltatások támogatása, a felsőoktatási intézmények kutatási feltételrendszerének javítása pályázatán. Az „Alföldi Térség autóipari beruházásainak lokális beágyazottságát elősegítő technológia és tudástranszfer szolgáltatások fejlesztése a Kecskeméti Főiskolán” című, TÁMOP-4.2.1-09/12009/0006 pályázati azonosítójú, 2010. január 15-én indult, 2011. július 15-ig tartó pályázat keretében a Főiskola olyan projekt-struktúrát épített fel, amely 4 pillérre, a Járműipari Oktatási, Képzési Pillérre, a Járműipari K+F Pillérre, a Járműipari Vállalkozás-fejlesztési Pillérre és az Illeszkedési Pillérre alapozva kívánja az új Járműipari Szakcsoport feltételrendszerét megalapozni, egy a projektben meghatározott célkitűzésű Járműipari Technológiai Tudás és Projekt Koordinációs Központ létrehozása mellett (ld. 5. ábra). Az épített infrastruktúra megteremtése érdekében a Kecskeméti Főiskola pályázatot nyújtott be a TIOP 1.3.1 pályázati célelőirányzatához. Az új Szakcsoport tervezett épületében az épülő Mercedes-Benz gyár, valamint ennek beszállítói igényeit alapul véve, a MAB által akkreditált
Az új járműipari oktatási tevékenység végzésekor természetesen nem hagyható figyelmen kívül a már említett akkreditált alapszak, valamint a többi járműipari oktatást végző műszaki felsőoktatási intézmény tevékenysége sem. Emiatt a Kecskeméti Főiskola a kezdetektől fogva összehangolja ezirányú tevékenységének végzését a BME Közlekedésmérnöki Karával, a győri Széchenyi István Egyetemmel, a veszprémi Pannon Egyetemmel, a Miskolci Egyetemmel és a régióban tevékenykedő Szegedi Tudományegyetemmel is. Az így létrejövő, megosztott kompetencián alapuló oktatási és kutatás-fejlesztési tevékenység lehet az alapja a hatékony, célorientált és összehangolt közös munkának. Az egységes tananyag-fejlesztési tevékenység megalapozására a Kecskeméti Főiskola projektvezetőként nyertes közös pályázatot nyújtott be a BME Közlekedésmérnöki Karával és az AIPA Kft-vel a TÁMOP-4.1.2/A/2-10/1 Képzés- és tartalomfejlesztés, különös tekintettel a hiányszakmák, új szakmák igényeihez kapcsolódó képzésekre és azok fejlesztésére előirányzatára. Az „Egységesített Jármű-és mobilgépek képzés- és tananyagfejlesztés” című, TÁMOP-4.1.2/A/2-10/1-20100018 pályázati azonosítójú, 2010. április 1-jén indult, 2012. március 30-ig tartó pályázat keretében a Főiskola 8, míg a BME Közlekedésmérnöki Kara 70 a Járművek és Mobil Gépek Alapszakhoz tartozó tananyag elkészítését vállalta fel. Természetesen ezek a tananyagok idejében egyeztetésre kerülnek a MBMH Kft. szakértőivel is, akik mindezt az általuk és beszállítóik által igényelt autóipari szakemberek megfelelő előképzettségének biztosítása érdekében igénylik.
4. EGYÜTTMŰKÖDÉSEK A FŐISKOLAI FEJLESZTÉSEKBEN A Kecskeméti Főiskola fejlesztései végzése során összehangolt együttműködésre törekszik a helyi önkormányzattal, régiós, országos jelentőségű gazdaságfejlesztési szervezetekkel. Ennek egyik legelső lépéseként, alapító tagként vett részt az Alföldi Iparfejlesztési Nonprofit Közhasznú Kft., valamint ennek Klaszterének létrehozásában. Az AIPA központi irodája és Klaszter központja is a Főiskola GAMF Karának létesítményében került befogadásra. Az AIPA célja egyértelmű: meghatározni és az élére állni annak a folyamatnak, amelyet a Mercedes-Benz gyár és beszállítóinak megtelepülése jelent Kecskemét Megyei Jogú Város és a térség (amely nem feltétlenül esik egybe a statisztikai régióval) fejlődésében (ld. 6. ábra). A beruházó Daimler AG felépíti gyárát, megvalósítja az ehhez szükséges infrastruktúra fejlesztések döntő többségét, azonban több olyan vonatkozás is van, amelyben szívesen igénybe veszi a gyárat befogadó környezet célirányos támogatását. Ilyenek különösen a közép- és felsőfokú műszaki oktatási rendszer fejlesztése, a gazdasági-, vállalkozási kultúra javítása, a KKV szektor tevékeny támogatása.
6. ábra Az AIPA gazdaságfejlesztési programjának felépítése (forrás: AIPA prezentáció) Az AIPA-val való együttműködés mellett igen jelentős az autóipar más érdekképviseleti szervezeteivel, így például a Magyar Gépjárműipari Szövetséggel (MGSZ), a Magyar Járműalkatrészgyártók Országos Szövetségével (MAJOSZ), az Autós Nagykoalícióval (ANK) való napi kooperáció. Emellett különösen fontos a Nemzetgazdasági Minisztériumban rövidesen újrainduló Autóipari Versenyképességi Tanáccsal való együttműködés, különös tekintettel a Minisztérium jogelődje által kibocsátott Járműipari Akcióterv 2009-2013 közötti célkitűzéseire. A jelenleg társadalmi vitán levő új Széchenyi-terv 7 pilléréből több közvetlenül is érinti a járműipart és a hozzá tartozó társadalmi és gazdasági fejlesztési szükségleteket. Így a 2. pillér Zöld Gazdaság, a 3. pillér Hálózati Gazdaság, a 4. pillér Tudásgazdaság, a 6. pillér Munkagazdaság és a 7.
pillér Tranzit Gazdaság végrehajtási programjai is figyelembe vételre kerülnek mind a főiskolai fejlesztések, mind az AIPA működtetése során. A Főiskola kiemelten kezeli a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara megyei szervezetével, a Bács-Kiskun megyei Kereskedelmi és Iparkamarával, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) megyei szervezetével, valamint a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) Bács-Kiskun megyei Szervezetével való szoros együttműködést. Nevezett szervezetek alapítóként vesznek részt az AIPA Kft. munkájában is. 5. KONKLÚZIÓ A szerzők a Mercedes-Benz kecskeméti gyárának felépítésével kapcsolatban érintett Kecskeméti Főiskola vezető oktatói, akik részt vesznek a felsőoktatási intézmény új kihívásoknak megfelelő napi fejlesztési munkájában. A Főiskola a gyár és beszállítóinak letelepülése folytán komoly feladat elé néz, egyrészt biztosítania kell ezeknek a gyártóműveknek a folyamatos szakember ellátását, másrészt mindezt olyan módon kell végrehajtani, hogy az megfeleljen a magas szintű szakmai elvárásoknak. A korábban csak részleteiben jelenlevő autóipari kompetencia megteremtése jól felépített fejlesztési koncepció mentén zajlik a Főiskolán, ennek egyes elemei, az infrastruktúra- és tananyag fejlesztés, a részvétel a térségi gazdaságfejlesztési koncepció megvalósításában, valamint a fejlődéshez tartozó együttműködések kialakítási folyamata került ebben az anyagban összefoglalásra. A legfontosabb feladat, a járműipari oktatási infrastruktúra kialakítása folyamatban van csakúgy, mint a megfelelő tananyag fejlesztése is. Az AIPA Kft. és annak Klasztere komoly bázist jelentenek a térségi gazdaságfejlesztésben, a szervezet munkájában a Főiskola alapító-befogadó intézményként igen aktívan vesz részt. A cél teljesen egyértelmű: a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. kecskeméti gyártóművének 2012. év elejére tervezett beindulásáig a Kecskeméti Főiskolának „helyzetbe kell kerülnie”, addigra fel kell állnia a megfelelő oktatási, képzési, K+F együttműködési keretrendszereknek. 6. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönet Kecskemét Megyei Jogú Városnak, a BácsKiskun megyei Kereskedelmi és Iparkamarának, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége BácsKiskun megyei szervezetének, a Bács-Kiskun megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítványnak, az AIPA Kft-nek és Klaszternek, a BME Közlekedésmérnöki Karnak, a BME Gépjárművek Tanszéknek, a BME Elektronikus Jármű- és Járműirányítása Tudásközpontnak, valamint a Magyar Autóműszaki Felsőoktatásért Alapítványnak. A projekt megvalósítását az ÚMFT TÁMOP-4.2.1-09/1-2009/0006 és az ÚMFT TÁMOP-4.1.2/A/2-10/1-2010-0018 programja támogatja.
FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Lukács P, “Autóipari és Közlekedési Kompetencia Centrumok (AKKC) hálózatának létrehozása”, Műanyag és Gumi, Vol. 43, No. 4, 2006, pp. 141-142. http://www.muanyagesgumi.hu/images/stories/pdf/200 6/M600.pdf Palkovics L, “Az alföldi gazdaságfejlesztés és a DaimlerBenz”,Autopro, http://www.autopro.hu/hazai_palya/mercedes/Azalfoldi-gazdasagfejlesztes-es-a-Daimler-Benz/744/ Szemereyné Pataki Klaudia és Palkovics L., “A DaimlerBenz környezetének kialakítása a térségben” BKMKIK-
Konferencia 2010. február 25. www.bkmkik.hu/attachments/521_AIPA_aktuális_hely zet_3v5.ppt Alföldi Iparfejlesztési Nonprofit Közhasznú Kft. honlap: www.aipa.hu AutoPRO, a magyar gépjárműgyártók és beszállítók honlapja:, http://www.autopro.hu/hazai_palya/mercedes/ Magyar Autóműszaki Felsőoktatásért Alapítvány honlapja:, http://www.mafalapitvany.hu/content/celjaink BME Elektronikus Jármű és Járműirányítási Tudásközpont honlap: www.ejjt.bme.hu
