Tartalom Járási Esélyteremtő Program (JEP)..................................................................................... 4 Bevezetés ............................................................................................................................... 4 A Siklósi járás bemutatása ...................................................................................................... 6 Értékeink, küldetésünk .......................................................................................................... 11 Célok .................................................................................................................................... 14 A JEP helyzetelemző részének célja..................................................................................... 14 A JEP IT célja ....................................................................................................................... 14 A Járási Esélyteremtő Program Helyzetelemzése (JEP HE) ............................................ 17 1. Jogszabályi háttér bemutatása ...................................................................................... 17 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása .......................... 18 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása....................................................................................................................... 20 2. Stratégiai környezet bemutatása ................................................................................... 26 A foglalkoztatottság, munkanélküliség alakulása a régióban............................................. 27 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal............................................................................................ 32 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program járási, társulási kapcsolódásainak bemutatása ..... 34 2.3 A települési önkormányzatok rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása ...................................... 35 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ......................... 36 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet .................................................................................... 36 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció ............................................................ 39 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások ................................................................. 50 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció ......................................................... 51 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete .............................................................................. 53 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés ................................... 56 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása.......................................................... 64 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység ................................ 68 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) ............................................................................. 68 4.2 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése ............................................................... 69 4.3 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége ................................................... 72 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége ................................................................................. 77 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége .......................................................... 77 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak ............................................................. 78 5.6 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések .............................................................................................. 79 5.7 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. 79 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége .......................................................................... 79 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai....................................................................................................................... 80 6.2 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés......................................................................................... 81 6.3 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településeken ................................................................................................................... 81 6.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. 81 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ........................................................... 83 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái ...... 83 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei ......... 85
7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés ...................................... 86 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása 86 8. A járási esélyteremtő program nyilvánossága ............................................................. 88 A Járási Esélyteremtő Program Intézkedési Terve (HEP IT) ............................................ 89 1. A JEP IT részletei ............................................................................................................ 89 A beavatkozások megvalósítói ......................................................................................... 91 Jövőképünk ...................................................................................................................... 94 2. Intézkedési területek részletes kifejtése........................................................................ 95 Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 114 3. Megvalósítás ................................................................................................................. 121 Monitoring és visszacsatolás .......................................................................................... 124 Nyilvánosság .................................................................................................................. 124 Kötelezettségek és felelősség ........................................................................................ 125 Érvényesülés, módosítás................................................................................................ 127
Járási Esélyteremtő Program (JEP) Bevezetés
Az ÁROP-1.A.3-2014-2014-0110 azonosító számú projekt keretében a Siklósi járás, és a hozzá tartozó települések közös együttműködést vállaltak annak érdekében, hogy a Járáshoz tartozó települések helyi esélyegyenlőségi programjait közösen áttekintsék, a településeken kialakult valós helyzetet elemezzék, a helyi esélyegyenlőségi programokban feltárt, és az azóta jelentkező problémákat összefoglalják, és ezekre intézkedési tervet dolgozzanak ki. Ezt megerősítendő, valamennyi résztvevő együttműködési megállapodást írt alá, melynek célja egy öt évre szóló, Járási Szintű Esélyteremtő Programterv megalkotása, egy a felzárkózást segítő szakmai kerekasztal létrehozása, és működtetése. Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a Járási Esélyteremtő Program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Siklós Járás Esélyteremtő Programban (továbbiakban JEP) rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. A munkában a térség településeinek önkormányzatai, nemzetiségi önkormányzatai, szociális szolgáltatói, oktatási-, és közművelődési intézményei, az érintett célcsoportokkal napi szinten kapcsolatban lévő civil szervezetek, a gazdasági élet szereplői és az egyházak is részt vettek annak érdekében, hogy a programban képviselt célcsoportok érdekei képviselve legyenek, és minél több, valós információra alapozva készülhessen el a Járási Szintű Esélyteremtő Programterv. A Járási Szintű Esélyteremtő Programterv a térség Helyi Esélyegyenlőségi Programjaira (továbbiakban HEP) épül, ezért annak struktúrája, és a célcsoportjai is megegyeznek jelen Program felépítésével. Az járás önkormányzatai vállalják, hogy az elkészült és elfogadott Esélyteremtő Programmal öszszehangolja a települések más dokumentumait1, valamint az önkormányzatok fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalják továbbá, hogy a Járási Esélyteremtő Program elkészítése során bevonják partneri kapcsolatrendszerüket, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. A Járási Szintű Esélyteremtő Programterv elkészítése során nagy hangsúlyt kapott az a vezérelv, hogy olyan, valós problémákat tárjanak fel a munkacsoport résztvevői, amelyek a HEP-ekből hiányoznak, járási szinten érzékelhetőek, az egyes településeken pedig nem megoldhatóak, de ame-
Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 1
lyeknél reális cél van arra is, hogy a kidolgozott intézkedési tervvel javítani lehet az érintett célcsoportok helyzetén. A felmerülő problémák szükségessé tették azt is, hogy a Programban külön szerepeltetve megjelenjenek azok a problémák is, amelyekre csak jogalkotói szinten lehet megoldást találni. A Járási Szintű Esélyteremtő Programterv elkészítésénél lényeges szempont volt, hogy valamenynyi cél megfogalmazásra kerüljön. Ez később alátámasztó dokumentumként hozzájárulhat az esetleges jövőbeni, a jelen program által is megfogalmazott célokat kitűző pályázatokon való sikeres szerepléshez. A JEP elkészítésének további előnyei is vannak, hiszen a munkában résztvevők között kiépül, illetve megerősödik a kapcsolati háló, ezáltal az együttműködés is hatékonyabbá válik közöttük. A hálózati szemlélet lehetőséget nyújt az erőforrások, és a feladatok hatékonyabb elosztására, valamint arra is, hogy a célcsoportok számára magasabb szinten valósuljon meg a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő esélyű hozzáférés, és az esélyegyenlőség követelménye.
A Siklósi járás bemutatása
A magyar kormány 2011 augusztusában közreadott önkormányzati reformtervezete szerint ismét létrehozott járásnak nevezett közigazgatási egységeket. A járások 2013-ban jöttek létre ismét Magyarországon. Járások mint közigazgatási, olykor önkormányzattal is rendelkező egységek más országokban is léteznek. Méret- vagy funkcióbeli analógia, a közigazgatási egységek hierarchiájában elfoglalt helyzet, vagy egyszerűen a hagyomány alapján neveznek egyes közigazgatási egységeket más országokban magyarul járásnak. Az Európai Unió országainak egységesített területi rendjében a Local Administrative Unit 1. (LAU1) szintje jelenti a megyék, illetve a megyéknek megfelelő körzetek (NUTS3) alatti több települést összefogó, középszintű közigazgatási egységeket. A Siklósi járás Baranya megye területén helyezkedik el, mely megye területe 4 430 km2, amely az ország területének 4,76%-át teszi ki, ez alapján az ország közepes méretű megyéi közé tartozik. A megye lakónépessége 2014. január 1-én 373 984 fő volt, ez az ország népességének 3,8 %-a. A megyében Pécs túlsúlya érvényesül a maga 150.000 fő feletti népességével, mely méreténél és funkcióinál fogva nem csak a megyére hat ki, de a Dél- dunántúli régió központjaként a megye- és az országhatáron túlra is. A településszerkezet kedvezőtlen, arra egyrészt a városhálózat fejletlensége, másrészt az aprófalvak- és kistelepülések nagy aránya jellemző. A megye városai Pécs, Mohács, Komló kivételével kisvárosok, az aprófalvas településszerkezetet pedig rendszerint kedvezőtlen gazdaságföldrajzi környezetben találjuk. Baranya megyét 9 kistérség alkotja: Komlói, Mohácsi, Pécsi, Pécsváradi, Sásdi, Sellyei, Siklósi, Szentlőrinci és a Szigetvári kistérség. 2013. január 1-től a járási rendszer újbóli bevezetésével a kistérségek közigazgatási szerepe megszűnt, majd 2014. február 25-tel területfejlesztési és statisztikai egységként se maradtak életben. Baranyában 10 járás alakult: a Bólyi, Hegyháti, Komlói, Mohácsi, Pécsi, Pécsváradi, Sellyei, Siklósi, Szentlőrinci és a Szigetvári járások. Járás neve
Székhely
Település Ebből város Bólyi járás Bóly 16 1 Hegyháti járás Sásd 25 2 Komlói járás Komló 20 1 Mohácsi járás Mohács 26 1 Pécsi járás Pécs 40 2 Pécsváradi járás Pécsvárad 17 1 Sellyei járás Sellye 38 1 Siklósi járás Siklós 53 3 Szentlőrinci járás Szentlőrinc 21 1 Szigetvári járás Szigetvár 45 1
Népesség (2013.01.01) 11 879 12 662 35 084 34 901 180 138 11 787 14 383 36 106 15 044 25 158
Terület (km2) 220,03 360,72 292,48 600,98 623,07 246,44 493,69 652,99 282,43 656,76
Népsűrűség (fő/km2) 54 35 120 58 289 48 29 55 53 38
Sajátos adottsága a Siklósi járásnak, hogy többcentrumú. Három városa (Siklós, Harkány, Villány) és legnagyobb népességű nagyközsége (Beremend) között munka és funkciómegosztás alakult ki. Együttesen képesek kielégíteni a járásban fellépő igényeket. Beremend a járás legiparosodottabb vidéke. Harkány gyógyvize, Siklós műemléki jelentősége és a Villány-Siklós borút jelentős idegenforgalmat bonyolít.
A Siklósi járásba 53 település tartozik, ami a megyén belül a legmagasabb szám. A települések fejlettségi szintje között nagyon nagy különbségek vannak. Siklós igazgatási szerepkörét a 2013. január 1-óta ellátott járási központi pozíció erősíti. A Kormány 106/2015. (IV. 23.) Korm. rendelete a kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet módosítása szerint 35,12 értékű hátrányos helyzetű komplex mutató alapján a Siklósi járás a kedvezményezett járások közé tartozik. A környező településekről sok gyermek jár a siklósi oktatási intézményekbe, a környező települések közül elsősorban Harkány, Matty és Nagytótfalu lakói dolgoznak, tanulnak, illetve vannak napi kapcsolatban a várossal. A Siklósi járás települései: Alsószentmárton, Babarcszőlős, Beremend, Bisse, Cún, Csarnóta, Diósviszló, Drávacsehi, Drávacsepely, Drávapalkonya, Drávapiski, Drávaszabolcs, Drávaszerdahely, Egyházasharaszti, Garé, Gordisa, Harkány, Illocska, Ipacsfa, Ivánbattyán, Kásád, Kémes, Kisdér, Kisharsány, Kisjakabfalva, Kiskassa, Kislippó, Kistapolca, Kistótfalu, Kovácshida, Lapáncsa, Magyarbóly, Márfa, Márok, Matty, Nagyharsány, Nagytótfalu, Old, Palkonya, Pécsdevecser, Peterd, Rádfalva, Siklós, Siklósbodony, Siklósnagyfalu, Szaporca, Szava, Tésenfa, Túrony, Újpetre, Villány, Villánykövesd, Vokány. A városi ranggal rendelkező települések száma 3 (Siklós, Harkány, Villány).
Járáshoz tartozó települések száma:
53
Terület, km2:
653
Népsűrűség, fő/km2:
55,9
Lakónépesség 2010 év végén, fő:
36.485
14 év alattiak aránya, %:
14,8
15-64 évesek aránya, %:
68,7
65 év felettiek aránya, %:
16,4
Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási
14,2
korú népességből, %: Egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó alapot
1376
képező jövedelem, ezer Ft: Óvodával rendelkező települések aránya, %:
32,1
Általános iskolával rendelkező települések aránya,
26,4
%: Középiskolával rendelkező települések aránya, %:
7,5
Regisztrált vállalkozások száma ezer lakosra:
156
Forrás: www.jaras.info.hu A Siklósi járásban működő vállalkozások ágazati megoszlását tekintve a kereskedelem meghatározó súllyal bír (meghaladja a 25%-ot, míg a megyében 20% körüli az arányuk). A megyei átlagnál jelentősebb arányt képviselnek a primer és szekunder szektor, illetve a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás területén tevékenykedő vállalkozások is. Ezzel szemben a többi szolgáltatási szektor a megyei átlagnál kisebb súllyal van jelen a járásban, különösen nagy az aránybeli eltérés a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység területén.
A működő vállalkozások megoszlása fő tevékenységi körük (TEAOR ’08 kód) szerint, adatforrás: KSH A Siklósi járás Baranya megyében kedvezőtlen munkaerő-piaci adottságokkal rendelkezik. Az álláskeresők száma az elmúlt hét év átlagában 3 382 fő körül alakult. A munkanélküliségi ráta az
országos rátát közel 5 százalékponttal haladta meg, és a megyei értéknél is magasabb 12,1%-on állt 2013. III. negyedévében.
Regisztrált álláskeresők száma a Siklósi járásban, negyedévente (fő), adatforrás: NFSz 2007 és 2012 között a magas munkanélküliségi szint ellenére is növekvő trend figyelhető meg, és 2012-ben sem mértek jelentős csökkenést a munkanélküliek számát tekintve. Az utóbbi években növekszik a szezonális különbség a munkanélküliek téli és nyári szintje között, mely a közfoglalkoztatás erősödésének hatása lehet. 2013. I. negyedévében az álláskeresők száma megközelítette a 4 500 főt, mely a hét év legmagasabb értéke volt, ugyanakkor 2013. III. negyedévére 3 000 főre csökkent a regisztrált álláskeresők száma. A járásban 2010-től kedvezőtlenebb folyamatok zajlottak a munkanélküliek számának változásában, mint Baranya megye egészének vonatkozásában, vagy országosan. 2011-től a járás követi a megyei trendet a munkanélküliek számának alakulásában. Térségi kihívások és feladatterületek: •
a világszintű gazdasági recesszió következtében visszaesett gazdasági teljesítményből adódó foglalkoztatási problémák;
•
a társadalmi konfliktusok megelőzésének, kezelésének fokozódó szükségessége;
•
a lakosságmegtartás kihívásai;
•
a humánszolgáltatások újraszervezésének új körülményei;
•
az uniós fejlesztési források pályázásához és szakszerű, hosszú távon is hatékony felhasználásához szükséges új feladatkörök;
•
bizonyos településméretek esetében (járás, kistérség) komplex szolgáltatások megszervezésének szükségessége akár az államigazgatás rendszerének közvetlen fenntartói szerepvállalásával, akár a civil szféra bevonásával;
•
helyi stratégiai programok kidolgozásának egyre növekvő jelentősége (jogszabályi kötelezettség, fejlesztési forrásokhoz való hozzáférés).
Előzmények
2013-ban az ÁROP 1.1.16.-2012-0001 azonosító számú „Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása” című projekt keretében a Türr István Képző és Kutató Intézet mentorhálózatának közreműködésével, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXL törvényben foglaltakat szem előtt tartva a járásunkhoz tartozó települések önkormányzatainak képviselő testületei öt évre szóló „Helyi Esélyegyenlőségi Programot” fogadtak el. E törvény pozitív hozadéka, hogy a stratégiák kidolgozásában a települési önkormányzatok képviselői vettek részt, szorosan együttműködve az érintett civil szervezetekkel, egyházakkal, oktatási és szociális ellátást biztosító intézmények és az adott célcsoportok képviselőivel. Az elkészítés szempontjait a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011 (XII. 27) Kormányrendelet tartalmazta. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet 1. és 2. számú melléklete rögzítette azokat statisztikai mutatókat, adatokat és tartalmi elemeket, amelyek a Helyi Esélyegyenlőségi Programok elkészítésének alapját képezték. E dokumentumok elkészítésének célja az volt, hogy települési szinten feltárják a hátrányos helyzetű célcsoportok (mélyszegénységben élők, romák, gyermekek, nők, idősek, fogyatékossággal élők) életkörülményeit a foglalkoztatás, lakhatás, oktatás, egészségügyi és szociális ellátás, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés területein. A feltárt problémákra rövid, közép illetve hosszú távú intézkedéseket fogalmaztak meg. Meghatározták a megvalósítás módját, felelősét, határidejét. Mindezek alapját képezik a jelen konstrukció megvalósításának.
Értékeink, küldetésünk Az esélyegyenlőség biztosítása két kiemelendő elvárást fogalmaz meg. Egyrészt az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését, a hátrányos megkülönböztetés (diszkrimináció) tilalmát jelenti, másrészt olyan esélyegyenlőségi politikák kialakítását és végrehajtását, amelyek a hátrányos helyzetű állampolgárok életkörülményeinek javítását segítik elő különböző terülteken. A Siklósi járás önkormányzatainak célja, hogy minden lakója számára elérhetővé tegye a közszolgáltatásokat. Ennek érdekében, a célok minél hatékonyabb és eredményesebb megvalósítása érdekében megalkották a helyi esélyegyenlőségi programjaikat. A programok tartalmazzák a helyzetelemzést és az erre épülő cél és feladat-meghatározásokat, valamint azok megvalósításának ütemezését. Az esélyegyenlőségi program a településen feltárt esélyegyenlőségi problémákra reflektál, és beavatkozásokat tartalmaz azok kezelésére. Ezekre a programokra épülve készítettük el a Járási Esélyteremtő Programot. A helyzetelemzés alapul szolgál annak megállapításához, hogy a járásban élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok a teljes lakossághoz viszonyítva milyen jövedelmi, foglalkoztatási, képzettségi, szociális, lakhatási, területi, egészségügyi mutatókkal rendelkeznek, és ezek alapján milyen esélyegyenlőtlenségi problémákkal küzdenek. Az esélyteremtő program a járás területén élő hátrányos helyzetű csoportokra irányul. Az esélyegyenlőségi terv alapját képező módszertani segédlet potenciálisan kiemelt hátrányos helyzetű társadalmi csoportnak tekinti:
mély szegénységben élőket és a romákat,
a gyermekeket,
a nőket,
az időseket,
fogyatékkal élő személyeket.
Az Esélyteremtő program kiemelt figyelmet fordít:
az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, megszüntetésére;
az oktatásban, képzésben megjelenő sztereotipikus pályaorientáció megváltoztatására;
a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására;
munkaerő-piaci, tevékenységi szegregáció visszaszorítására;
a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányainak csökkentésére, foglalkoztatási esélyeik javítására;
az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésére a helyi önkormányzat döntéshozatalában, illetve az általa fenntartott vagy támogatott intézményekben, és az önkormányzat által ellenőrzött szolgáltatások körében;
a hátrányos helyzetű csoportok tagjai részvételének elősegítésére a döntéshozatalban, ill. a közügyek irányításában.
Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő etikai elvek
Megkülönböztetés tilalma, egyenlő bánásmód elve: a közszolgáltatások működésében meg kell előzni az állampolgárok hátrányos megkülönböztetését. A megkülönböztetés tilalma vonatkozik a lakosok bárminemű faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti diszkriminációjára.
Az emberi méltóság tiszteletben tartása: Az állampolgárok emberi értékük, méltóságuk, egyediségük alapján tiszteletet érdemelnek, érdekeiket figyelembe véve olyan körülményeket és légkört kell kialakítani, melyek ezeknek az alapvető értékeknek a megőrzését és megerősítését szolgálják.
Szolidaritás: A társadalom számára minden állampolgár egyformán értékes, ezért a település minden közösségének és polgárának érdeke a szolidaritás erősítése, mely nagyban elősegítheti a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi integrációját, foglalkoztatási és érvényesülési lehetőségeit. A rászoruló embernek megfelelő hozzáférést kell biztosítani az erőforrásokhoz, szolgáltatásokhoz abból a célból, hogy ő maga is el tudja végezni feladatait, meg tudjon birkózni a nehézségekkel.
Méltányosság és rugalmas ellátás: A megkülönböztetés tilalma nem old fel minden létező egyenlőtlenséget. Olyan pozitív méltányos és rugalmas intézkedéseket kell kidolgozni, melyek elősegítik az érintettek társadalmi pozíciójának, életminőségének javulását.
A Siklósi járás önkormányzatai tudatában vannak annak, hogy kötelesek megtartani valamennyi jogviszonyában és eljárásában az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben (Ebktv.) meghatározott egyenlő bánásmód követelményét. A létrehozó partnerség fő célkitűzése, hogy a járási szinten megjelenő esélyegyenlőségi problémákra találjanak megoldást a járás települései civil szervezeteinek, vállalkozásainak, egyházainak és önkormányzatainak együttműködésével. Ebbe beletartozik a már meglévő esélyegyenlőségi problémák feltárása és előremutató javaslatok megalkotása, majd ezek járási szintű Esélyteremtőprogramba foglalása. Azonosítani kell az esélyegyenlőséget elősegítő módszereket és a fejlesztendő területeket. A szakmai előkészítés során lehetőséget biztosítottunk bekapcsolódásra minden érdeklődő, releváns területen működő szervezet számára, elősegítve a többféle nézőpont és szempont érvényesülését, így pedig a megoldásközpontú, építő vitákat, diskurzusokat a járási szintű hatékony megoldások azonosítása érdekében. A létrehozás során alkalmazott helyzetelemzés célja annak megállapítása volt, hogy a járásban élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok a teljes lakossághoz viszonyítva milyen jövedelmi, foglal-
koztatási, képzettségi, szociális, lakhatási, területi, egészségügyi mutatókkal rendelkeznek, és ezek alapján az adott járás milyen esélyegyenlőtlenségi problémákkal küzd. Módszertan: kvalitatív és kvantitatív eljárásokon alapuló adatgyűjtés A Járási Esélyegyenlőségi Program (Siklósi JEP), a Helyi Esélyegyenlőségi programok és azok jelenlegi helyzetének megvitatása alapján jött létre. Várható hatások:
A helyi esélyegyenlőségi programok kapcsán hosszútávú együttműködés alakul ki az egy járáshoz tartozó önkormányzatok körében.
Sikeresebb felzárkózási, esélyegyenlőségi helyi fejlesztések valósulhatnak meg a 20142020 közötti programozási időszakban.
Ezáltal javulhat az önkormányzatok által ellátott közszolgáltatások megszervezésének hatékonysága, javul a közszolgáltatások minősége.
Csökken az előítéletesség, erősödik a társadalmi felzárkózás és az esélyegyenlőség céljai iránti elkötelezettség.
Hosszabb távon javul a helyi esélyegyenlőségi programok célcsoportjainak helyzete.
Célok A Járási Esélyteremtő Program átfogó célja A Siklósi járás települései a Járási Esélyteremtő Program elfogadásával érvényesíteni kívánják:
az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét,
a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét,
a diszkriminációmentességet,
szegregációmentességet,
a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel).
A JEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését a JEP Intézkedési Terve (JEP IT) tartalmazza.
A JEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzésértékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a JEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. Az esélyegyenlőség minden állampolgár számára fontos érték. Érvényesítése nem csak jogszabályok által meghatározott kötelezettségünk, hanem hosszú távú érdekünk is, hiszen azt a célt szolgálja, hogy minden állampolgárnak esélye legyen a jó minőségű közszolgáltatásokra, életminőségük javítását szolgáló feltételek biztosítására.
A Siklósi járás önkormányzatai a Járási Esélyteremtő Program elfogadásával érvényesíteni kívánják:
az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét,
a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét,
a diszkriminációmentességet,
szegregációmentességet,
a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket.
a köznevelési intézmények együttműködését az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel), az őket érintő intézkedések érdekében.
Az esélyegyenlőség megvalósításának alapfeltétele a diszkrimináció- és szegregációmentesség. Az esélyegyenlőségi programnak az itt élő hátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. A járás településeinek alapvető célja, hogy olyan települések legyenek, ahol érvényesül az az elsődleges alapelv, mely szerint minden embert egyenlőnek kell tekinteni. Közvetlen vagy közvetett diszkrimináció vagy hátrányos megkülönböztetés senkit ne érjen sem faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint. A térségi/járási szintű együttműködés javítja a feladatok szervezésének, ellátásának minőségét és koordinációját, ésszerű költségfelhasználást tesz lehetővé, így jelentősen javulhat a költséghatékonyság és a problémakezelés színvonala. Célja, az egy járáshoz tartozó települési önkormányzatok együttműködése: •
hatékonyabbá teszi a járáson belüli feladatellátást (jelen konstrukció esetében elsősorban a Helyi Esélyegyenlőségi Programok végrehajtása tekintetében), hozzájárul a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javításához
•
a járásban dolgozó szakemberek koordinációs, szervező, és tanácsadási tevékenységének köszönhetően az önkormányzati együttműködésben résztvevő kistelepülések is szakmai támogatáshoz juthatnak.
A szakmai kerekasztal beszélgetések eredményeként az alábbi SWOT elemzés készült:
ERŐSSÉGEK -
tanintézetek járási jelenléte idegenforgalmi potenciál meglévő intézményrendszer szándék a változtatásra természeti környezet potenciális munkaerő helyben érdekképviseleti szervezetek jelenléte
GYENGESÉGEK -
LEHETŐSÉGEK -
integrációs partnerség önkéntesség szemléletváltás, változtatás meglévő erőforrások jobb kihasználása minőség irányába történő elmozdulás
jogi disszonancia, hiátusok forráshiány a járásban szemléletbeli gyengeségek munkahelyek hiánya infrastruktúra, közlekedés nehézségei gyakorlat hiánya álláskeresőknél
KOCKÁZATOK, FENYEGETÉSEK -
kormányzati fejlesztés hiánya térségfejlesztés hiánya erősödő szegregáció identitás változás (nemzetiségek) elvándorlás öregedés magas szintje
A Járási Esélyteremtő Program Helyzetelemzése (JEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása
1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása Nemzetközi jog a diszkrimináció ellenes küzdelemben Léteznek olyan nemzetközi jogi eszközök, amelyek igénybe vehetők mind egyéni jogsérelmek esetén, mind pedig akkor, ha egy civil szervezet megítélése szerint a kormányzat nem lép fel kellő hatékonysággal a hátrányos megkülönböztetés jelenségei ellen. Kiemelendő az ENSZ emberi-jogi intézményrendszere, az ENSZ égisze alatt számos emberi jogi tárgyú szerződés született, amelyek közi tartozik az esélyegyenlőség megadásának kérdésköre is minden ember számára. Európai Unió jogi szabályozása Az esélyegyenlőség egy olyan általános alapelv, amelynek leglényegesebb szempontjai az Európai Unióról szóló szerződés és Európai Unió működéséről szóló szerződés cikkelyeiben (tilalom nemzeti hovatartozás miatti diszkriminációról, a nők és férfiak egyenlő bérezése) vannak lefektetve. Ezek az alapelvek minden területen alkalmazandók, különös tekintettel a gazdasági, társadalmi, kulturális és családi életre. Ahhoz, hogy az esélyegyenlőség elve a gyakorlatban is érvényesülhessen, szükség lehet ún. pozitív megkülönböztető intézkedésekre is. Az Amszterdami szerződés hatálybalépésével egy új, a diszkrimináció tilalmáról szóló cikkely erősíti meg az esélyegyenlőség elvét. Ezen új cikkely célja, hogy a Tanács megtehesse a szükséges intézkedéseket mindennemű, a nembeli, a faji, az etnikai hovatartozáson, a koron, a vallási, a lelkiismereti, és a szexuális érdeklődésen alapuló diszkrimináció leküzdése érdekében. Magyar jogszabályok az esélyegyenlőséghez kapcsolódóan Az Irányelvek átültetését szolgáló Esélyegyenlőségi törvény alapjaiban reformálta meg a magyar diszkrimináció-ellenes rendszert. Egységessé tette a különböző jogágak diszkrimináció-ellenes rendelkezéseit; bevezette a diszkriminációt megvalósító magatartások (közvetlen és közvetett hátrányos megkülönböztetés, megtorlás, szegregáció stb.) definícióit. Létrehozta a hátrányos megkülönböztetés ellen fellépni hivatott egységes hatóságot az Egyenlő Bánásmód Hatóságot; kiterjesztette a bizonyítási teher megfordításának kötelezettségét szinte minden diszkriminációs ügyre; végül pedig, megteremtette annak lehetőségét, hogy a civil szervezetek a közérdekű igényérvényesítés keretében fellépjenek az olyan diszkriminatív megnyilvánulások ellen, amelyeknek nincs egyénileg azonosítható áldozata. A Járási Esélyteremtő Program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. Jelen helyzetelemzés a Járási Esélyteremtő Program megalapozását szolgálja.
A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei,
a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A Járási Esélyteremtő Program elkészítésének szempontjai” fejezete és
a Járási Esélyteremtő Program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.)
a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.)
a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.)
a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény)
az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.)
1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról
1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.)
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira.
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben foglalt helyi esélyegyenlőségi programok intézkedései kapcsolódnak a következőkben felsorolt, EU és nemzeti szintű stratégiákhoz, ágazati politikákhoz: EU 2020 stratégia, Nemzeti Reform Program, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia, „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia, Roma Integráció Évtizede Program, Nemzeti Ifjúsági Stratégia.
Az EU 2020 stratégia2
Az Európa 2020 az Európai Unió 10 évre szóló növekedési stratégiája, a 2000-ben megkezdett Lisszaboni Stratégia folytatása, annak tapasztalatait beépítő új, közösségi gazdaságpolitikai célrendszer és ahhoz tartozó intézkedésterv. Célja nem csupán a válság leküzdése, a stratégia az uniós növekedési modell hiányosságait hivatott megszüntetni, és az intelligensebb, fenntarthatóbb és befogadóbb növekedés feltételeit kívánja megteremteni. Az esélyegyenlőség szempontjából releváns célkitűzések, melyeket 2020-ra az EU egészének teljesítenie kell két területen is megjelenik. Az oktatásban a lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni. A szegény-
2
A Bizottság közleménye a Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Beruházási Banknak – Intézkedések a stabilitás, a növekedés és a munkahelyteremtés érdekében, Brüsszel, 2012. május 30.
ség/társadalmi kirekesztés ellen ható intézkedések sora pedig azt célozza, hogy legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent.
Nemzeti Reform Program3
Az Európa 2020 stratégia megvalósításának legfontosabb eszközét tagállami szinten a nemzeti reformprogramok jelentik, melyeket a tagállamoknak minden év áprilisában, a stabilitási/konvergencia programokkal együtt kell elkészíteniük. A nemzeti reformprogramok rögzítik az uniós kiemelt célok alapján megfogalmazott nemzeti célokat, továbbá ismertetik, hogyan kívánják a kormányok a célokat teljesíteni, illetve a növekedést hátráltató akadályokat leküzdeni. A dokumentumok azt is meghatározzák, hogy kik, mikor, milyen intézkedéseket hoznak majd, s hogy ennek milyen költségvetési vonzatai lesznek.4 A Nemzeti Reform Program az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzete javításának szempontjából közvetlen jelentőséggel bíró célkitűzéseket és intézkedéseket tett.
Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia5
A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (NTFS) az Európai Bizottság által 2011-ben jóváhagyott „A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig” című dokumentumban foglaltakhoz illeszkedik. Az NTFS a szegénység elleni fellépés érdekében megfogalmazott felzárkózás politikát helyezi középpontba, emellett hangsúlyos célja a roma közösségek kirekesztése ellen ható folyamatok megelőzése, felszámolása. A stratégia célja, hogy a szegénység szempontjából meghatározó problématerületek – gyermekszegénység, romák helyzete, hátrányos helyzetű járások – hosszú távú elképzeléseinek integrálását, kiegészítését, egységes célrendszerben történő kezelését kívánja előmozdítani, figyelemmel a többi, a társadalmi felzárkózás szempontjából releváns stratégiára, így a gazdaságfejlesztéssel és foglalkoztatáspolitikára, a vidékfejlesztésre, az egészségügyi, szociálpolitikai, közigazgatási elképzelésekre.
„Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia6
A Legyen Jobb a Gyerekeknek Nemzeti Stratégia szükségességét elsősorban az indokolta, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. A törvény minden gyerekre kiterjed, de értelemszerűen azoknak a gyerekeknek kell prioritást kapniuk, akiknek érdekei a legjobban sérülnek, akiknél a nélkülözések a legjobban korlátozzák fejlődésüket. A Nemzeti Stratégia másik fontos indoka a szegénységi ciklus megszakításának szükségessége, a gyermekek és a társadalom közös távlati érdeke.
3
A
következő
lépés
–
A
Széll
Kálmán
terv
2.0,
Magyarország
Kormánya,
2012.
április
www.kormany.hu/download/3/e8/80000/1-A_k%C3%B6vetkez%C5%91_l%C3%A9p%C3%A9s%20(SzKT%2020).pdf 4 Európai Bizottság, Európa 2020 http://ec.europa.eu/europe2020/documents/related-document-type/index_hu.htm 5
Nemzeti Társadalmi és Felzárkózási Stratégia – mélyszegénység, gyermekszegénység, romák (2011-2020.) Budapest, 2011. november http://romagov.kormany.hu/nemzeti-tarsadalmi-felzarkozasi-strategia 6 47/2007. (V. 31.) OGY határozat a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégiáról, 2007-2032.; www.biztoskezdet.hu
Roma Integráció Évtizede Program7
Az Országgyűlés 2007. június 25-én fogadta el a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló 68/2007. (VI. 28.) OGY határozatot, amely a Kormány feladatául tűzi, hogy a Stratégiai Terv végrehajtására készítsen rövid távú, kétéves időszakokra szóló intézkedési terveket. A Stratégiai Terv négy prioritási területen (oktatás, foglalkoztatás, lakhatás és egészségügy), az egyenlő bánásmód érvényesítésével kapcsolatban, továbbá a kultúra, a média és a sport területén határoz meg átfogó célokat, a célokhoz kapcsolódó konkrét feladatokat, az ezekhez rendelt mutatókat, továbbá a feladatok eléréséhez szükséges intézkedéseket. A nemek közötti esélyegyenlőség megteremtését a négy prioritási területen megfogalmazottakhoz kapcsolódó feladatokon és intézkedéseken keresztül kívánja megvalósítani.
Nemzeti Ifjúsági Stratégia
Az Országgyűlés 2009-ben fogadta a Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról készült dokumentumot (88/2009. (X. 29.) OGY határozat). A Stratégia az ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos állami felelősség összefoglalása a 2009-2024. időszakra vonatkozóan. Részletezi az ifjúságpolitika hosszú távú társadalmi céljait, megvalósításukhoz az egyes területeken a horizontális és specifikus célokat, valamint ezekhez kapcsolódó részcélokat határoz meg. A Stratégia megvalósítása kétéves cselekvési tervek mentén történik, a 2012-2013. évi cselekvési tervről az 1590/2012. (XII. 27.) Korm. határozat rendelkezik. 1.2. Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása Az elmúlt években a járás települései elfogadták a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendeleteiket. A törvényi előírásokon túl a rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit. Célja továbbá, hogy a településeken olyan támogatási rendszer működjön, amely az állampolgárok számára a prevenció, a hátrányos helyzetből adódó hatások enyhítésére szolgálnak. A szociális ellátások, szolgáltatások középpontjában a család áll. A segítséget a vonatkozó jogszabályok szerint az alábbi ellátási formákat biztosítják: a) szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások, melynek formái: A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások rendszere 2015. március 1-től jelentős mértékben átalakult. Az állam és az önkormányzat segélyezéssel kapcsolatos feladatai élesen elválasztásra
7
A Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló 68/2007. (VI. 28.) OGY határozat; Szociális és Munkaügyi Minisztérium, 2008.
kerültek. A helyi önkormányzatok felelőssége növekedett a helyi közösség szociális biztonságának erősítésében, a szociális segélyek biztosításában. A kötelezően nyújtandó ellátásokat 2015. március 1-től a járási hivatalok állapítják meg. Ezek az ellátások a következőek: - aktív korúak ellátása, - időskorúak járadéka, - ápolási díj (alapösszegű, emelt összegű és kiemelt ápolási díj), - közgyógyellátás (alanyi és normatív formák), - egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság. A hatáskörváltozás tehát az aktív korúak ellátását érinti, a felsorolt többi ellátást az eddigiekben is a járási hivatalok állapították meg. Egyéb támogatás biztosításáról a települési önkormányzatok döntenek. Az önkormányzatok által nyújtható támogatás neve egységesen települési támogatás lett, amelynek jogosultsági feltételeit, típusait az önkormányzatok határozhatják meg. b) személyes gondoskodást nyújtó ellátások: -
falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás,
-
étkeztetés,
-
házi segítségnyújtás,
-
a családsegítés,
-
jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
-
közösségi ellátások,
-
támogató szolgáltatás,
-
nappali ellátás.
A szegénység elmélyülése miatt az ellátó rendszernek egyre több követelménynek kell megfelelnie a különböző élethelyzetekből, a lakhatásból, a betegségből, a fogyatékosságból eredő szükségletek, eltartott gyermekek gondozásához kapcsolódó költségek emelkedése miatt, ezért a helyi szabályokat és ezek hatásait folyamatosan vizsgálják. , A Képviselő-testületek a helyi szabályozási tevékenységük során az esélyegyenlőségi szempontokat is figyelembe veszik. 1.2.1. Nők helyzete, esélyegyenlősége A nemek közötti hátrányos megkülönböztetést több jogszabály is tiltja, ezek között is kiemelt szerepet foglal el az Alaptörvény és a Munka Törvénykönyve. Ugyanakkor a nők és férfiak között a
társadalmi élet minden területére kiterjedő egyenlőtlenség természetének, okainak feltárását nem írja előjogszabály. A nők között is kiemelten hátrányos helyzetben vannak: 1. a 45 év feletti nők a változó képzettségi követelmények, 2. a pályakezdők a szakmai tapasztalat hiánya, 3. a kisgyermekes anyukák a munkából való kiesés miatt. A községekben található nőket is foglalkoztató munkahelyek jellemzően a közszféra és a szolgáltatási szektor. A foglalkozatott, az inaktív és a munkanélküli női népesség főbb demográfiai adatai nem állnak teljes körűen rendelkezésre. A nők anyagi kiszolgáltatottságát fokozza, hogy sokan nem tudják felmutatni a nyugdíjjogosultsághoz szükséges ledolgozott munkaidőt. A települések nem rendelkeznek adatokkal a ledogozott munkaidő tekintetében. A gyermeküket egyedül nevelő nők gazdaságilag (és jogilag is) ki vannak szolgáltatva. A települések nem rendelkeznek felméréssel a gyermekeiket egyedül nevelő nők szükségleleteit illetően. A nők és férfiak foglalkozási szegregációja, és az ún. „üvegplafon” (a behatárolt előmeneteli lehetőség) az egyenlőtlen bérezést és általában a javakhoz, kompetenciákhoz és lehetőségekhez való egyenlőtlen hozzáférést eredményezi. A nők jellegzetesen az alacsony fizetésű munkakörökbe szorulnak. A települések nem rendelkeznek információkkal a férfiak és nők bérezését illetően. A várandós és kisgyermekes anyák visszatérése biztosított és támogatott az önkormányzati munkahelyeken. Munkaerő piaci helyzetükről azonban nem készült felmérés. A nők foglalkoztatását gátló legfőbb akadálya a gyermeknevelés. A családi, magánéletbeli feladatok és felelősségek általában egyoldalúan a nőket terhelik. A települések nem rendelkeznek adatokkal a nők családon belüli túlterheltségéről. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a nők ellen elkövetett bűncselekmények között egyértelműen a családon belüli erőszak a leggyakoribb. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a családban, az otthon falai között folyó erőszak a privát szféra sérthetetlenségénél fogva gyakran láthatatlan, ami az áldozat számára jelentősen megnehezíti a segítségkérést, a környezet számára pedig a segítségnyújtást. Az adatok azt mutatják, hogy minden ötödik nő él, vagy élt olyan kapcsolatban, ahol partnere rendszeresen testileg bántalmazta őt. Ezt az adatot tovább súlyosbítja, hogy a folyamatos lelki erőszakban élő nők száma ennél jóval magasabb. Célzottan a női erőszak, családon belüli erőszak áldozataival foglalkozó ellátás a járásban nem folyik. Az önkormányzatok célkitűzése, hogy a két nem egyenlő lehetőségekkel rendelkezzen a társadalmi és a magánéletben, a munkavállalás területén, a képzésben való részvételben, az előmenetelben, a politikai döntéshozatalban, a gyermeknevelésben, valamint a szolgáltatásokhoz való hozzáférésben.
1.2.2. Fogyatékkal élők Fogyatékos az a személy, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszichoszociális károsodással – illetve ezek bármilyen halmozódásával – él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja. Típusai: mozgáskorlátozottság, látássérültség (gyengénlátás, aliglátás, vakság), hallássérültség (nagyothallás, siketség), siketvakság, értelmi fogyatékosság, beszédfogyatékosság (dadogás, dizartria, afázia, némaság), autizmus spektrumzavar, súlyos-halmozott fogyatékosság, pszichoszociális fogyatékosság (pszichiátriai betegségek). A fogyatékkal élőkre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre értékelhető statisztikai adatok, amelyek alapján pontos képet lehetne alkotni a fogyatékkal élők lakhatási, egészségügyi, foglalkoztatási helyzetéről. Kivételt képeznek ez alól a tanköteles korú fogyatékkal élő gyermekek, hiszen a sajátos nevelési igényű gyermekekről pontos adataink vannak, ők integrált oktatásban vesznek részt. A szociális ellátások igénybevevői között nagy valószínűséggel jelen vannak fogyatékos személyek is, nyilvántartott adattal azonban csak a közlekedési támogatásban részesülőkről rendelkezünk. A fogyatékkal élő emberek és családjaik világszerte a legsérülékenyebb társadalmi csoportot alkotják, évszázadok óta a szociális élet peremére sodródva élnek, boldogulásukat ezernyi tényező hátráltatja. Közös feladatunk annak lehetővé tétele, hogy egyenlő esélyekkel érvényesülhessenek a mindennapi életük során a lakhatás és közlekedési eszközök használata, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkalehetőségek, a kulturális és társadalmi élet, valamint a sport és a szórakozás területén is. A fogyatékkal élők legnagyobb részének egyetlen megélhetési forrása az alacsony összegű nyugdíj, járadék, segély. Egyes esetekben az iskolai végzettségük elmarad az egészséges társaikétól, ami tovább rontja megélhetési esélyeiket. Megváltozott munkaképességű, fogyatékos személy az, akinek állásszerzési, állásban maradási és előmeneteli kilátásai lényegesen romlottak, testi vagy értelmi képességeinek hivatalosan megállapított megváltozása miatt. A tartós egészségügyi problémákkal, illetve fogyatékkal élő emberek munkaerő-piaci lehetőségei erősen behatárolódtak.
1.2.3. Romák és mélyszegénységben élők A társadalmi-gazdasági problémák területi koncentrálódást is mutatnak. A leghátrányosabb helyzetű járások egymáshoz nagyon hasonló társadalmi-gazdasági problémával küzdenek: egyszerre vannak jelen a súlyos munkanélküliségi, szociális és egészségügyi problémák. Jelenleg az ország területén 823 településen és 10 fővárosi kerületben összesen 1.633 elmaradott és cigánytelep, településszövetbe ágyazódott elmaradott településrész található, melyben az ország lakosságának
mintegy 3%-a él. Rendkívül rosszak a roma népesség foglalkoztatási mutatói, különösen a roma nők körében: a 15-74 év közötti roma férfiak alig ötödének, a roma nők mintegy tizedének volt valamilyen munkajövedelem az elsődleges megélhetési forrása. A roma nők kedvezőtlen foglalkoztatási helyzete összefügg az alacsony iskolázottsággal, a nem megfelelő végzettséggel, és a nemi alapú diszkriminációval. A járásban vannak szinte teljesen roma települések. A két, népszámláláskori adatok is mutatják, (bár a bevallás önkéntes) hogy a járásban megduplázódott 10 év alatt a roma lakosok aránya.
A hátrányos helyzetűek, inaktívak munkaerőpiacra történő visszakerülése érdekében az önkormányzatok közfoglalkoztatással igyekeznek segíteni a munkavégzéshez kapcsolt, munkajövedelemmel járó foglalkoztatást. Az egyenlőtlenség meglétét bizonyító esetekről nincs tudomásunk, ha mégis érzékelhető a mindennapok során, az a társadalomban meglévő előítéletek alapján értelmezhető. Ezek ellen minden lehetséges eszközzel fel kell lépni. 1.2.4. Gyermekek A gyermekeket sújtó nélkülözés és a társadalmi kirekesztődés az egyik legsúlyosabb társadalmi probléma: 2012-ben a lakosság 32,4%-a volt érintett, szemben a 24,3%-os uniós átlaggal, illetve az egyre kevesebb megszülető gyermek egyre nagyobb hányada kerül a rászorultsági csapdába. Magyarországon minden negyedik gyermek halmozottan hátrányos helyzetű, ami a második legrosszabb adat Európában. A gyermekeket sújtó nélkülözés közvetlen kapcsolatot mutat a szülők foglalkoztatottságával, és a háztartásban élő gyermekek számával. A gyermekeket sújtó nélkülö-
zés a gyermek jövőbeni életesélyeit is csökkenti: kétszer annyi a korai iskolaelhagyók aránya a tartósan munkanélküli családokban, mint a foglalkoztatottakéban. Kiemelkedően fontos a kitörés e folyamatokból, és az életkörülmények javítása. A végzettség nélküli iskolaelhagyásban veszélyeztetett gyermekcsoportokkal kapcsolatos feladatok ellátásában jelentős - prevenciós és intervenciós - szerep jut a pedagógiai szakszolgálatoknak, a pedagógiai szakmai szolgáltatásnak, azon belül a pályaválasztási tanácsadásnak, iskolapszichológiai ellátásnak, a lemorzsolódás veszélye esetén a mielőbbi jelzésnek és beavatkozásnak, az alacsonyan teljesítő intézmények szakmai támogatásának,ezért kiemelten fontos ezen tevékenységek minőségének javítása. A megfelelő kora gyermekkori nevelést célzó intézkedések mellett elengedhetetlen a köznevelés méltányossá válásának elősegítése elsősorban olyan módszertani kultúra elterjesztésével, amelyek heterogén összetételű tanulói csoportok eredményes oktatását segítik. Emellett szükséges a sérülékeny társadalmi csoportokhoz tartozó tanulók iskolai sikerességének támogatása szakmai fejlesztéssel és a hátrányokat közvetlenül kompenzáló tevékenységekkel. A járásban élő gyermekek számára életkoruknak megfelelően elérhető az óvodai ellátás. A helyi sportegyesületek az utánpótlás nevelés keretében kiemelkedően fontos szerepet játszanak a gyermekek és fiatalok szabadidejének hasznos és egészséges eltöltésében, lehetőséget adva minden gyermeknek bármilyen jellegű megkülönböztetés nélkül. 1.2.5. Idősek Magyarország szinte az egyedüli olyan európai ország, melyben az élveszületések száma 1980 óta minden évben kevesebb a halálozások számánál. Ennek hatására közel 730.000 fővel vagyunk most kevesebben, mint 1980-ban. 2020-ra a KSH előrejelzése alapján további 200.000 fővel fog csökkenni az ország lélekszáma 2011-hez képest. A hazai járások 10%-ában meghaladja a 60 év felettiek aránya a 25%-ot, míg mindössze 5%-ában haladja meg a 14 év alattiak aránya az idősek arányát. A Siklósi járásban a 60 év felettiek aránya az összlakosság 30 %-a. Az idősek nyugdíj-összegeiről nincs információnk. Az, hogy az idősek hogyan élik meg az évek múlását, az esetleges egyedüllétet, nagymértékben függ a társadalom nyújtotta életkörülményektől, az idősekkel szemben tanúsított társadalmi magatartástól. A család fiatalabb tagjai gyakran kevés időt szánnak a velük való törődésre, gyakran távol élnek idősebb családtagjaiktól, illetve a megélhetési gondok miatt több mint 8 órát dolgoznak. A fentiek miatt megnőtt a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások iránti igény.
2. Stratégiai környezet bemutatása
A Dél-Dunántúl mind a hazai, mind pedig a nemzetközi összehasonlításban a kevésbé fejlett régiók közé tartozik. A kilencvenes évek második felében, éppen a felgyorsult gazdasági növekedés szakaszában nem tudta felvenni a versenyt a többi régióval. Ennek oka részben a nem kedvező infrastrukturális adottságokban, részben a határmenti területek jelentette bizonytalanságban, valamint az öröklött gyenge iparosodottságban keresendő. A Dél-dunántúli régió gazdasági helyzetének alapvető jellemzője, hogy az ország egyik legkevésbé iparosodott régiója és elsősorban a szolgáltatások tekinthetőek meghatározónak. A szolgáltatásokon belül is a turizmus – és ehhez kapcsolódóan a szállodaipar, a borászat, illetve a gasztronómia talán a leginkább fejlett ágazat. A régió gazdaságában alapvetően releváns területnek számít még a mezőgazdaság, illetve az építőipar. Ez utóbbi elsősorban Tolna megyében, míg a mezőgazdaság elsősorban Somogyban erőteljesebb hatású.8
8. A regisztrált gazdasági szervezetek száma Időpont
2014.
március 31. június 30. szeptember 30. december 31.
2015.
március 31.
Ebből Gazdasági szervezetek társas önálló vállalkozás nonprofit száma vállalkozás vállalkozó összesen szervezet összesen Szám a 64 011 17 809 39 602 57 411 5 555 64 126 17 510 39 978 57 488 5 593 64 108 17 294 40 139 57 433 5 626 64 185 17 078 40 455 57 533 5 649 64 269
16 927
40 658
57 585
5 685
A régióban bejegyzett vállalkozások 73%-a egyéni vállalkozás, és mindössze 27% a társas vállalkozások aránya (ez Baranyában még rosszabb képet mutat). A bejegyzett vállalkozások többségükben Baranya megyei székhellyel kerültek bejegyzésre, a második helyen Somogy, míg a harmadik helyen Tolna megye szerepel. Szintén érdemes megjegyezni, hogy az összes magyarországi társas vállalkozás 54%-a közép-magyarországi bejegyzésű, és ezen a területen értelemszerűen az egyéni vállalkozási
forma lényegesen alacsonyabb arányban van jelen.
Vagyis a dél-dunántúli régióban alacsonyabb arányban működnek a feltehetőleg nagyobb teherbírású gazdasági szereplők.
8
A Dél-Dunántúl intelligens szakosodási stratégiája – vitaindító változat. Készítette a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség 2013.
A foglalkoztatottság, munkanélküliség alakulása a régióban A régióban foglalkoztatottak száma a korábbi évek csökkenését követően stabilizálódni látszott, Baranyában és Tolnában gyakorlatilag nem változott, Somogyban 3,3%-kal nőtt a létszám. A foglalkoztatási ráta mindhárom megyében javult, de a területi különbségek érdemben nem változtak az előző évekhez képest. A régión belül a foglalkoztatás területén az egyes nemzetgazdasági ágak súlya eltérően alakult. Baranyában az átlagnál erőteljesebben volt jelen az oktatás, Somogyban a humán-egészségügyi, szociális ellátás és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás. Tolnában a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ágazat képviselt nagyobb súlyt, ennek következtében az alkalmazottak 27%-át foglalkoztatta az ipar. Ágazatonkénti létszámadatok a Dél-Dunántúlon 2014-ben/fő
32000
35000 30000 20000 15000 10000 5000 0
9507 387
15965 1481212009 8994 4695 5840 2998 1801 5264 433 2511 3017
10625
Forrás: KSH A gazdaság, foglalkoztatás, munkaerőpiac, szakképzés egymásra épülő, összefüggő fogalmak. Magyarországon a szakképzés megbecsültsége jelentősen elmarad Európa és a világ államaitól. A szakképzés megbecsültségének hiánya az alacsony fizetésekhez is köthető. Jól kimutatható összefüggés van a munkaerő-piaci megbecsültségnél a szakképesítéssel szemben az érettséginek és a diplomának. Az érettségivel rendelkezők 20%-os, a diplomások több mint kétszeres bérelőnyt élveznek Magyarországon, míg az európai átlag az előbbinél 8%, az utóbbinál csak 50%. Ez a bérelőny az utóbbi 10 évben Magyarországon másfélszer olyan mértékben növekedett, mint az uniós országoknál.
A regisztrált álláskeresők iskolai végzettség szerint a régióban 2014-ben
Forrás: KSH A kedvező változások ellenére az ország 33 leghátrányosabb helyzetű járásából kilenc még mindig a dél-dunántúli régióban található.9 A munkanélküliség csökkenéséhez elsősorban a közfoglalkoztatás járult hozzá. 4. Az alkalmazásban állók főbb adatai Alkalmazásban álló, fő Időszak
fizikai foglalkozású
szellemi foglalkozású
Havi bruttó átlagkereset, Ft összesen
fizikai szellemi foglalkozású foglalkozású
összesen
Havi nettó átlagkereset, Ft fizikai szellemi foglalkozású foglalkozású
összesen
Átlagos havi munkajövedelem, Ft
2014.
I. negyedév I. félév I–III. negyedév I–IV. negyedév
45 580 45 276 46 353 46 700
34 897 34 927 34 969 35 102
80 478 80 203 81 322 81 802
138 135 140 803 140 495 141 242
258 091 259 616 257 934 260 644
191 839 194 268 192 770 194 190
90 478 92 226 92 024 92 513
169 050 170 048 168 947 170 721
125 654 127 246 126 264 127 195
198 456 201 789 200 269 202 062
2015.
I. negyedév
45 680
35 568
81 249
141 344
261 347
195 356
92 581
171 183
127 959
202 385
A 2011-es népszámlálási adatok szerint Magyarország népessége 9 millió 982 ezer fő volt, 2,1 százalékkal kevesebb, mint az előző, 2001. február 1-jei népszámlálás alkalmával. Az elmúlt évtizedben az ország minden területén természetes fogyás volt tapasztalható, a halálozások száma az ország valamennyi megyéjében és Budapesten is meghaladta a születéseket. A természetes szaporodás mutatója 2000 és 2013 között a vizsgált területi szintekhez hasonlóan negatív.
9 24
Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatbázisát vettük alapul, amely megegyezik a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Kormányrendeletben foglaltakkal.
Az elvándorlás leginkább Pécs, Budapest és egyéb nagyvárosok (jellemzően a felsőbb fokú tanulmányok végzésének helyszíne), illetve külföld irányába történik.
Összességében megállapítható, hogy Siklóson az országos tendenciáknak megfelelően évről évre csökken a lakosságszám. Ez a csökkenés mind a természetes fogyásra, mind a negatív vándorlási egyenlegre visszavezethető. Korszerkezetére az öregedés jellemző: a fiatal lakosság aránya csökken, ezzel együtt az idős népesség aránya növekszik. Az öregedési index értéke a vizsgált időszakban egyre kedvezőtlenebbül alakult és az utóbbi években meghaladta az országos átlagot.
Szociális szövetkezetek
Szociális szövetkezetek létrehozásának támogatását célzó pályázati program Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) új támogatási programja keretében a szociális szövetkezeti forma közösség szervező erejét, a társadalmi szükségletek kielégítésében és a foglalkoztatás bővítés elősegítésében betöltött szerepét kiemelve kívánja támogatni az álláskereső és a szociálisan hátrányos helyzetű emberek munkához jutását segíteni képes szociális szövetkezetek létrehozását és működtetését. E szervezeti forma egyfajta alternatíva lehet a munkanélküliség kezelésében, a foglalkoztatás elősegítésében, a feketegazdaság csökkentésében, különösen a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok tekintetében. Az OFA és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) között, a szociális szövetkezetek létrehozására vonatkozó program megvalósítása érdekében megállapodás jött létre, amely a program megvalósításához 5 éves időszakra megközelítőleg 1 milliárd forint támogatási keretösszeget irányzott elő. 2014 év végéig mintegy száz település alapított többségében önkormányzati tagsággal szociális szövetkezetet, amelyek célja az önfoglalkoztatás, önfenntartás közös megszervezése. Az országnak azokon a területein van szükség a szövetkezeti formára, ahol nincs megfelelő vállalkozási kedv vagy vásárlóerő. Az önkormányzati szervezésű szociális szövetkezet lényeges továbblépés a közfoglalkoztatási formából, hiszen itt már piaci szereplőként jelenik meg mind a munkavállaló mind a szervezet. El kell jutnia a szervezeteknek odáig, hogy a következő 2-4 évben termékeiket már a nagykereskedelemben is forgalmazni tudják majd. A főként mezőgazdasági tevékenységet folytató szociális szövetkezetekben főként hátrányos helyzetű, korábban közfoglalkoztatottként alkalmazott emberek kapnak munkát. Az alkalmazottak napi 8 órában normál, munkavállalói státuszban dolgoznak, és a közfoglalkoztatási minimálbérnél mintegy bruttó 40 ezer forinttal keresnek többet. Újdonság, hogy a szövetkezetbe már tagként is be lehet kerülni, amelynek előnye, hogy a tagok vállalhatnak munkát, de nem vonatkozik rájuk a munka törvénykönyve. A szövetkezeti tagoknak a maguk által felállított szabályoknak kell megfelelniük, és a munkabéren felül természetbeni juttatásban is részesülhetnek. Jó példa erre a járásban a Magyarbóly községben található szociális szövetkezetet 2013-ban több természetes személy mellett Magyarbóly és Illocska települési önkormányzata részvételével alapították. Fő tevékenységük a sertés-bérhízlalás, amelynek keretében 2014. január óta négyezer vágósertést hizlaltak. A telephelyen hét munkavállalót alkalmaznak főállásban. A szociális szövetkezet 2014-ben sikeresen pályázott a TÁMOP-2.4.3. D-13/2 pályázaton építőtér hiánypótló szolgáltatások megteremtésére. Ez a pályázat lehetővé tette, hogy újabb 11 fő képzése és munkába állása valósuljon meg. A program keretében 2014-ben és 2015-ben részt vettek a dolgozók egy 500 kW/óra teljesítményű naperőmű építésében, önkormányzati- és magáningatlanok építészeti felújításában, valamint egy környékbeli hatszobás panzió építésében. A szociális szövetkezet még 2014-ben tagi munkavégzésre irányuló foglalkoztatási forma elterjesztése céljából egy gyümölcslégyártó kisüzemet hozott létre. Az üzemben 2015 áprilisa óta a szociális szövetkezet kilenc tagja dolgozik tagi munkavégzés keretében. A tagok alma- és szőlőlevet készítenek, elsősorban a helyben és a környéken megtermelt gyümölcs bérfeldolgozása keretében.
A szociális szövetkezet hosszú távú stratégiával rendelkezik, amelynek motorja Magyarbóly település fáradhatatlan polgármestere. További tervei között szerepel egy olyan létesítmény kialakítása, amely lehetővé teszi a helyi termékek szakszerű feldolgozását, bevonva ezzel a szövetkezet működésébe a helyi kistermelőket. A feldolgozott árukat a helyi és a környékbeli piacokon, vásárokon, rendezvényeken szeretnék értékesíteni. Foglalkoztatási Paktumok (TEP) A foglalkoztatási paktumok az Európai Unió országaiban -
TEP (Territorial Employment Pact) = egy régió szereplőinek szerződéses együttműködése
-
első megalakulás: 1997
-
cél: munkahelyek létesítése és megőrzése
A foglalkoztatási paktumok Magyarországon -
2002-től kezdődően vannak TEP-ek Magyarországon
-
Feladatukat tekintve a TEP-ek: a foglalkoztatáspolitika új szereplőjeként jelennek meg, a várakozás velük szemben az volt, hogy a helyi gazdasági aktivitás erősödjön és a foglalkoztatási szint növekedjen. Emellett a szociális gazdaság-fejlesztésben is eszköz lehet a paktum.
-
Siklósi Többcélú Kistérségi Tárulás is vitt egy foglalkoztatási paktumot (sok-sok szereplővel, civilek, önkormányzatok, vállalkozások), melynek települési köre megegyezik a járáséval.
Az eddig, zömmel pályázatokból forrás (főkén TÁMOP) mellett azonban már megjelent egyéb finanszírozási forrás is. Az új pályázati programozási időszakban (2014-2020) 3 terület került megnevezésre, melyekből a foglalkozási paktumok finanszírozása megoldható: GINOP források szociális gazdaságra, humán fejlesztésekre szánt támogatás (ESZA és ERFA), illetve a megyei Területi Operatív Programok (TOP) forrásai. A jelenleg már körvonalazódott megyei Területi Operatív Programok (TOP) II. számú prioritásában az került megfogalmazásra, hogy külső erőforrásokra is támaszkodó, a termelési kapacitások növelésére alapozott versenyképes gazdaság megteremtése a cél a megyében. Ennek a prioritásnak 2.1-es intézkedése a következő: komplex térségi gazdaságfejlesztési és foglalkoztatási programok megvalósítása szükséges, térségi foglalkoztatási paktumok működésének elősegítése és működtetése. Tehát ezen a szinten, mint a 2014-20-as időszak foglalkoztatási partnere kerül meghatározásra a paktum. A jelenleg is folyó OFA programozás egy GLOBAL GRANT jellegű végrehajtást javasol. Az, hogy mely szakmai szervezet kerül kulcspozícióba, még nyitott kérdés. Célként került megfogalmazásra, hogy szervezeti adottságokhoz illeszkedő tanácsadás induljon el és a támogatásban közreműködő közvetítő szervezet érdemi szakmai fejlesztést kell, hogy biztosítson a TEP-ek életében.
Legkonkrétabb javaslat eddig arról szólt, hogy járási szintem 1, megyei szintem 2 főállású „paktum szakértő” kerül kinevezésre a helyi foglalkoztatási programok kezelésére, elősegítésére. Siklós potenciális pályázó lehet ebben. 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai koncepciókkal, programokkal
és
települési
önkormányzati
dokumentumokkal,
Minden nagyobb megvalósítani kívánt projekt kapcsán, a magasabb számú foglalkoztatás érdekében és a települések lakosságának a munkaerő-piacon történő elhelyezkedését segítő programok megvalósításában több egyesülettel, Roma Nemzetiségi Önkormányzattal, a Türr István Kutató és Képző Intézettel, valamint Országos Roma önkormányzattal, a Siklósi Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztállyal együtt tesz lépést a jobb jövő irányába. Az Önkormányzatok az országos szabályozás szerint alakították ki saját szabályozásaikat, ezáltal megvan a helyi esélyegyenlőségi célok eléréséhez szükséges jogszabályi környezet. Költségvetési koncepció – E dokumentum, valamint az ebben foglaltak alapján kidolgozott éves költségvetési rendeletben kerülnek megjelölésre és számszerűsítésre az adott évben megvalósítandó fejlesztések. Pénzügyileg kedvező években több célcsoportot érintő fejlesztések is megvalósulhatnak, de sok esetben a települési közszolgáltatások minimális szintjének biztosítása is csak nagy erőfeszítések árán biztosítható. 2014-től a költségvetési koncepció elkészítése nem kötelező az Áht. alapján. Gazdasági program – A gazdasági program elkészítésére, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. §-ban meghatározottak alapján kerül sor. A gazdasági program, az adott képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szólhat. A gazdasági program elkészítésének célja, hogy az önkormányzat Képviselő-testülete egységes, előre meghatározott célrendszer szerint működjön és a lehetőségek figyelembe vétele mellett fejlődjön is. A gazdasági program az önkormányzat részére, helyi szinten határozza meg mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok figyelembevételével – a megyei-, térségi koncepciókhoz illeszkedve – az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.
Köznevelés-fejlesztési terv – A helyi önkormányzati feladat-ellátási rendszerben minden községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzatnak feladata, kötelezettsége volt, hogy gondoskodjék a településen élők részére arról, hogy az óvodai nevelés és az általános iskolai nevelés és oktatás a rendelkezésükre álljon anélkül, hogy annak igénybevétele a szülők, illetve gyermekeik részére aránytalan teherrel járna. A köznevelésről szóló törvény alapján az állam gondoskodási kötelezettsége – az óvodai nevelés kivételével – megfogalmazódik. Már nem a kormányhivatalok készítik el
a feladat-ellátási intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési tervet, hanem az oktatásért felelős miniszter. Az oktatásért felelős miniszter az Oktatási Hivatal előterjesztése alapján a kormányhivatalok közreműködésével és a helyi önkormányzatok véleményének kikérésével és közreműködésével készíti el megyei szintű bontásban az intézményhálózat-működtetési és köznevelési-fejlesztési tervet. A települési önkormányzat kötelezettsége, hogy beszerezze a településen működő köznevelési intézmények nevelőtestületei, alkalmazotti közösségei, a szülői és diákszervezetei véleményét. Az oktatási hivatal feladata az is, hogy a köznevelés-fejlesztési terv elkészítésekor a nemzetiséget érintő kérdésekben beszerezze az érintett települési, területi és országos nemzetiségi önkormányzatok egyetértését.10 Településrendezési eszközök Településrendezési terv – Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban 1997. évi LXXVIII. tv.) 6. §-a alapján a települési önkormányzat – a fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzatok a külön jogszabályban meghatározott hatáskörük szerint – a településrendezési feladatukat a helyi építési szabályzat, valamint a településrendezési tervek elkészíttetésével és azok elfogadásával látják el. Településszerkezeti terv - Az 1997. évi LXXVIII. törvény 10. §-a szerint a településszerkezeti terv meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait. A településszerkezeti tervet a települési önkormányzatnak legalább tízévenként felül kell vizsgálnia, és szükség esetén a terv módosításáról vagy az új terv elkészítéséről kell gondoskodnia. A tízévenkénti szükséges felülvizsgálat során gondoskodni kell az időközben történt módosítások egységes tervbe foglalásáról. Településfejlesztési koncepció - az 1997. évi LXXVIII. törvény értelmében a fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító és a településrendezést is megalapozó, a település közigazgatási területére kiterjedő önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum, amely a település jövőbeni kialakítását tartalmazza. A fejlesztési koncepció elsősorban településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a természeti-művi adottságok mellett a társadalmi, a gazdasági, a környezeti szempontoknak és az ezeket biztosító intézményi rendszernek van döntő szerepe. A törvény 7. §-a értelmében a településfejlesztési koncepcióban foglaltak megvalósítása érdekében a városok és több település közös fejlesztési tervezése esetén integrált településfejlesztési stratégiát kell készíteni. Integrált településfejlesztési stratégia - meghatározza a települések településfejlesztési tevékenységét, összehangolja a különböző szakpolitikai megközelítéseket, összefogja és ütközteti az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplői, lakosság) céljait, elvárásait,
10
Iskolaszolga, XXIII. 3., 2012. november
meghatározza a fejlesztési célokat, azok finanszírozási módját, továbbá a megvalósítás és fenntartás módját is összefüggéseiben kezeli. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program járási, társulási kapcsolódásainak bemutatása A Dél-Dunántúlon belüli területi egyenlőtlenségeket jelzi, hogy a régió településhálózata erősen polarizált, amelyre egyrészt a középvárosok hiánya jellemző, másrészt kiemelkedően magas az apró- és kisfalvak aránya. Az ország 48 leghátrányosabb helyzetű járásból összesen 10 található a Dunántúl három régiójában. Ebből is 9 a Dél-Dunántúlon található. A dél-dunántúli járások több mint felét az „elmaradott" és a „stagnáló" járások képezik. Egy részük a régió külső perifériáját képező horvát határ mentén helyezkedik el, más részük a megyehatárok mentén kialakult, ún. belső periféria "stagnáló" járásaiban találhatók. E járásokban mind a munkanélküliség, mind a migrációs veszteség, mind pedig az idősebb népesség aránya jóval meghaladja az országos átlagot. A járás sajátos helyzetét, fejlődési lehetőségeit a megyén belüli elhelyezkedése is meghatározza. A fejlettségi mutatók területi szórása tekintetében a járáson belüli egyenlőtlenségek a döntőek, s mivel a települések fejlettsége járásonként más, az eltérő terjedelmek miatt célszerűbb a járások saját átlagát figyelembe venni és ehhez viszonyítani a települések helyzetét. A járási központ funkcionális (közigazgatási, oktatási, egészségügyi) centrum jellege, valamint a városvidéke kapcsolat jól jellemzi a járást. A járás társadalmi-gazdasági szempontból elmaradottnak, vidékfejlesztési szempontból támogatandónak minősül. A járás vonzerői és kialakított kínálata folytán Baranya legfontosabb fogadóövezetei közé tartozik. 2013. januárjától jelentős átalakuláson ment végbe a többcélú kistérségi társulási rendszer illetve a korábban kistérség által ellátott feladatok ellátása. 2013. január 1-jén hatályát vesztette a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény illetve a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló 2004. évi CVII. törvény. Önmagában azzal, hogy az említett törvények hatályukat vesztették, nem szűnt meg a többcélú társulás, hanem a szabad társulás alkotmányos alapelve alapján, az Mötv. rendelkezései szerint, a jelenlegi társulási megállapodás és szervezeti- és működési szabályzat szerint működhet tovább. A társulás megszüntetése, átalakulása esetén a korábban társulásban ellátott kötelező önkormányzati feladatok ellátását a településeken a jövőben is biztosítani kell. A települések egymással társulást hozhatnak létre a kötelező feladataik ellátása érdekében. Siklós Város Önkormányzatának Képviselő-testülete például a szociális alapfeladatok ellátására Matty Község Önkormányzatával Intézményfenntartó társulást hozott létre, a Siklós Mikrotérségi Szociális és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulást, mely működteti egyrészt a Siklósi Központi Háziorvosi Ügyeletet (37 települési ellátási területen), illetve a Siklósi Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központot.
2.3 A települési önkormányzatok rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyzetelemzés elkészítéséhez a TEIR grafikonokat és táblázatokat alkalmaztunk, valamint a népszámlálási adatok szolgáltak alapul. Emellett az önkormányzatok, partnereink által megadott adatok, valamint a készítők, segítők helyismerete szolgált hasznos információkkal.
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége
3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A mélyszegénység fogalmát gyakran azonosítják a cigánysággal. Fontos azonban tudomásul venni, hogy a cigányság és a mélyszegénység két olyan halmazt képez, amelynek van ugyan közös metszete, ám a kettő nem fedi teljesen egymást. Nem igaz, hogy minden mélyszegénységben élő ember cigány/roma. Az viszont kijelenthető, hogy a cigányok élete a mélyszegénységtől függetlenül is sokkal inkább terhelt az őket érintő diszkrimináció miatt. A roma lakosság helyzetének vizsgálatát jelentősen befolyásolja, hogy jelenleg Magyarországon hivatalosan az a lakos tekintendő romának, aki magát romának vallja, tekintettel arra, hogy az adatvédelmi törvény értelmében a nemzetiséghez való tartozásra vonatkozó személyes adat különleges személyes adatnak minősül, amelyet – a törvényben meghatározott eseteket kivéve - az érintett írásos beleegyezése nélkül nem lehet nyilvántartani. A beilleszkedni vágyás illetve a cigányokkal szembeni előítéletek miatt azonban Magyarországon ma a roma népesség egy része nem szívesen vállalja roma identitását, éppen ezért számukat megmondani nagyon nehéz vállalkozás. A járásban a romák szocializációjának elősegítése jelentős kihívást jelent, mivel a szocializációval kapcsolatosan több probléma is felmerült. A. A gyermekvállalással összefüggő problémák: Talán az egyik legjelentősebb probléma a „megélhetési gyermekvállalás”, amely több esetben – a családokon belüli kapcsolatoknak köszönhetően – fizikai-, vagy genetikai sérült gyermekek születéséhez vezet. A roma kultúrában a legnagyobb értéket a gyermek léte képviseli, így nem ritka a családon belül 6-8 gyermek vállalása sem. Ugyanakkor, mivel a romák körében igen gyakori a gyermekanyaság, sok esetben még a szülők sem tudják, hogyan kell helyesen nevelni a gyermekeket. A roma családok körében az életvezetési tanácsadással, a fogamzásgátlás módszereinek ismertetésével lehetne a tudatos családtervezésre, és a még tudatosabb, felelősségteljes gyermekvállalásra nevelni. B. A szülők és gyermekek közötti kapcsolat: A roma családokban a szülők, és gyermekek közötti kapcsolatok, és viselkedési formák a többségi társadalom értékrendjétől merőben eltérőek, ennek következtében a gyermek sok esetben magára hagyottnak tűnik. A szülőkben már meglévő szocializációs hiányosságok, (pl. a munkakultúra nem ismerete, az alkohol problémák, a negatív példák) a gyermekekben még erőteljesebben jelentkeznek. A mélyszegénységben élő, akár többszörösen hátrányos helyzetű családok az alapvető higiénés ismeretekkel sem rendelkeznek, vagy azt nem tartják fontosnak, így a gyermekek gyakran az óvodában tanulják meg azt, hogy wc után kezet kell mosni, a wc-t pedig le kell húzni. Emellett a kulturált étkezés alapjaival is itt találkoznak először. Ezeknél a családoknál mindenképpen indokolt az életvezetési tanácsadás, a szülők műveltségének fejlesztése, a gyakori orvosi, és szűrővizsgálatokon történő részvétel, de ezek általában érdek-
telenségbe fulladnak. A szűrővizsgálatok népszerűségét azzal lehetne javítani, hogy más, közösségi jellegű programokkal vonják össze, amire többen elmennek. Emellett fontos lenne a gyermekek számára olyan kulturálódási- és szabadidős lehetőségeket biztosítani az iskola mellett, amelyben a gyermek tanulhat, pozitív, követendő értékeket sajátíthat el. Az iskola erre önmagában nem alkalmas, mert a heti 5 nap során elsajátított pozitív mintákat a családdal együtt töltött hétvége során a régi minták újra és újra felülírják. A szocializáció szempontjából legveszélyeztetettebb gyermekek esetén megfontolandó lehet a bentlakásos intézményi elhelyezés biztosításának lehetősége. Megfontolásra javasolt emellett a sajátos nevelési igényekhez igazodó, és felzárkóztatást elősegítő tanoda létrehozása is. C. Szocializációs-, és függőségi problémák: A felnőttek körében tapasztalható probléma, hogy a számukra folyósított segélyeket, támogatásokat nem megfelelően használják fel, inkább alkoholokra, dohánytermékekre költik ahelyett, hogy a gyermekeikre fordítanák ezeket az összegeket. Esetükben szükséges lehet egy megfelelő pénzkezelést elősegítő tréning szervezése, amennyiben pedig ez sem segít, úgy megfontolásra érdemes javaslat lehet a felnőttek közétkeztetésbe történő bevonása, és ilyen formában történő támogatása. A függőségekből eredő családon belüli erőszak kezelésére, – tekintettel arra, hogy az agresszív családtagok nem kötelezhetőek elvonókúrán való részvételre -, a gyógyító intézetek létrehozása, és esetlegesen az egyházak bevonása jelenthet megoldást, akik életcélt adhatnak ezeknek az embereknek, és segíthetnek abban is, hogy újra megtalálják önmagukat. D. Munkahelyi szocializációs problémák: Siklósi járásban nagyon sok olyan család van, ahol a hagyományosan mezőgazdasági munkára épülő foglalkoztatás leépülése miatt már generációkon keresztül munkanélküliek a családtagok. Amellett, hogy ez a gyermekekben is negatív minta kialakulásához vezet, (akik közül sokan már élethivatásnak tekintik a közmunkás létet), a munkaképes korosztály számára is jelentős problémákat generálnak. Az emberek elszoknak attól, hogy heti 5 napon naponta meghatározott időpontokban meg kell jelenni a munkahelyen, el kell végezni a rájuk bízott feladatokat, (még akkor is, ha azok monotonok). Ezeknél az embereknél az egyetlen reális megoldást a munkahelyi szocializációjuk kialakítására, és / vagy fejlesztésére a közmunka program biztosíthatja, mivel ez a rendszer kellően rugalmas ahhoz, hogy az ún. „tanulási időszakban” a kezdeti ellenállásból fakadó problémákat, - mint pl. a késés, vagy munka el nem végzése kellő rugalmassággal kezelje. Emellett ugyanakkor szükség van a munkahelyen követendő szabályok lefektetésére, és következetes alkalmazására is, aki tehát többszöri figyelmeztetés ellenére sem tesz erőfeszítéseket a beilleszkedésre, azt még mentorálás mellett sem érdemes tovább a programban tartani. A munkát nem értékelő, azt semmibe vevő emberek ugyanis a többi munkavállalóra is negatív hatással lehetnek. A mélyszegénység összetett jelenség, melynek fő okai társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai, képzettségbeli és foglalkoztatottságbeli hiányokban mutatkoznak meg, és súlyos megélhetési és lakhatási zavarokhoz vezetnek. A szegénység kialakulásának okai többek közt a rendszerváltást követően a munkahelyek megszűnésére, a munkanélküliségre, a munkaerő-piaci esélyek szűkülé-
sére – nem kis részben az oktatás és képzés hiányosságaira -, a jóléti ellátások által kezelni nem tudott egyéni, családi válsághelyzetekre vezethetők vissza. A szegénység leginkább a gyermekeket és a cigány családokat érinti. Beilleszkedésük a társadalomba nagymértéken függ iskolázottsági szintjüktől és a kultúrájukból adódó lemaradásból. Az alacsony iskolázottságuk miatt magasabb, tartósabb a munkanélküliség, és a foglalkoztatásuk is alacsony.
Az 1970-es évekig a járás lakosságának nagy része a mezőgazdaságban tevékenykedett, ahol főleg alacsony iskolai végzettségű emberek dolgoztak. A férfiak kisebb része az Állami Gazdaságban dolgozott, ahol munkaviszonyt kötöttek a dolgozókkal és teljesítménybérezés volt. A nők jelentős része is a mezőgazdaságban dolgozott. Ezzel egy időben a férfiak nagyobb része az építőiparban dolgozott TÁÉV - BÉV - Tanácsi Magas és Mélyépítő Vállalatnál. A 90-es években, az évtized elején megszűnt az ÉPFU, a Gabonaforgalmi Vállalat, majd több vasútvonalat szüntettek meg kihasználatlanság miatt. A munkanélküliség tömeges méreteket öltött. A privatizáció a mezőgazdaságot sem hagyta ki. A kárpótlás során a földterületek jelentős része magánkézbe került. A földhöz értő elöregedett tulajdonosok már nem, leszármazottaik többsége még nem tudta működtetni a kárpótlás során kapott földtulajdont. Napjainkban kezd lassan indulni a magántulajdonba került földterületeken a gazdaságos termelés. A 2000-es évektől a magángazdálkodók nagyrészt családi vállalkozásban dolgoznak, de idénymunkára tömegesen alkalmazzák a járás munkanélküli lakóit. A járásban lévő településeken található munkahelyforrások jelentős része megszűnt, legtöbb esetben munkanélküliségre ítélve az aktív korú lakosságot. Egy részük leszázalékolással próbált minimális biztos jövedelemhez jutni, más részük pedig kisvállalkozás létrehozásával próbált legalább stagnáló anyagi helyzetbe kerülni. A másik jellemzője a rendszerváltásnak: a rokkantnyugdíjasok és járulékosok kiugró számnövekedése. Akiknek egyik lehetőség sem adatott meg, azok munkanélkülivé váltak. Csekély hányaduknak sikerült a munkaerőpiacra reintegrálódnia. A Siklósi járás településein is megfigyelhető az alacsony jövedelműek számának növekedése. Egyre több család, lakos fordul az önkormányzathoz támogatás, segély megállapítása érdekében.
Az alacsony jövedelműek bevételeinek egy része szociális pénzbeli juttatásból, másrészt a közmunkából származik. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A foglalkoztatás és a munkavégzés a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőség kulcseleme. Jelentősen hozzájárul az állampolgárok gazdasági, társadalmi és kulturális életben való teljes jogú részvételéhez. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) célja, hogy biztosítsa a munka és a foglalkoztatás szabad megválasztásához való jog gyakorlásának elősegítését, a foglalkoztatási feszültségek feloldását, valamint az álláskeresők támogatását. A helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján a Siklósi járásra jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. 2014. december 20-án a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 18 210 álláskereső szerepelt. Az országban kettő megye kivételével (Baranya megye, Pest megye) csökkenést figyelhetünk meg, a legnagyobb változást Hajdú-Bihar (-12,7%), Békés (10,3%), és Csongrád (-10,2%) megye területén volt. Baranyában az álláskeresők száma az egy évvel korábbihoz viszonyítva 1,2%-kal (214 fővel) volt magasabb. E hónapban a pályakezdő álláskeresők beáramlása jelentősen csökkent a megyében (7,1%-al), és országos viszonylatban is számottevő (9,0%-os) csökkenést tapasztalhatunk. A nem pályakezdő álláskeresők száma kis mértékben bővült ebben a hónapban (1,7%). Az álláskeresők számában kisebb mértékű emelkedést figyelhetünk meg a mohácsi (2,8%), a komlói (3,2%), a bólyi (4,1%), és a szigetvári járás területén (5,8%). A legnagyobb arányú növekedés pedig a sellyei járás körzetében történt, ahol az előző hónaphoz képest jelentős (14,8%-os) az eltérés. Az álláskeresők körében a férfiak száma 148 fővel (1,6%-kal) bővült, míg a nőké 68 fővel (0,8%-kal) lett alacsonyabb. A férfiak aránya 52,1%-ra nőtt, a nőké 47,9%-ra csökkent. Az 50 év felettiek száma 4 997 főre emelkedett, megközelítően minden negyedik álláskereső tartozik ebbe a célcsoportba. Az alacsony iskolai végzettségű álláskeresők aránya 41,5% volt, 4,7%-uk a nyolc általánost sem végezte el. Ennek a rétegnek a legkisebb az esélye a tartós elhelyezkedésre. A regisztráltak 30,0%-a szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezett, középiskolai érettségivel 23,8%uk, felsőfokú végzettséggel 4,7%-uk keresett munkát.
Álláskeresési ráta alakulása járásonként (%) 2014. december 20.
A munkatapasztalattal nem, vagy alig rendelkező fiatal álláskeresők száma decemberben 7,1%-kal (187 fővel) 2 458 főre csökkent Baranya megyében. Az előző év decemberéhez képest 1,5%-kal (38 fővel) volt alacsonyabb a zárólétszámuk. A regisztráltak állományán belül a pályakezdők aránya egy év alatt 13,9%-ról 13,5%-ra csökkent. A több mint egy éve, megszakítás nélkül a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma 2015. november hóban 4 610 fő volt.11 A Siklósi járásban 2014. december 20-án álláskeresőként 2654 főt tartottak nyílván, ebben a járásban a legmagasabb az álláskeresési ráta. Nemek szerinti megoszlásuk alapján a férfiak 52%-os, míg a nők 48%-os arányt képviseltek. Állománycsoportok szerint 32,7%-uk szakmunkás, 21,4%-uk betanított munkás, 34,7%-uk segédmunkás, míg 11%-uk szellemi dolgozó volt. Iskolai végzettség szerint 8 általánosnál kevesebbel 5,4%-uk, 8 általánossal 45,3%-uk, szakmunkás (szakképző) bizonyítvánnyal 29,1%-uk rendelkezett, míg az álláskeresők 10,8%-a végzett középiskolát és 2%-uk diplomás volt. Korcsoport szerint a 16-25 év közöttiek aránya 20%-ot, a 2650 év közöttieké 53,8%-ot, az 51-60 év felettieké 26,2%-ot tett ki.12 a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya A nyilvántartott álláskeresők száma az elmúlt években folyamatosan nőtt, kifejezettebben a nők körében, ezt a tendeciát a közfoglalkoztatás megállította.
11
Forrás: TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2014. DECEMBER. Baranya
Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja www.munka.hu 12
Forrás: www.munka.hu
A beírt adatokból látszik, hogy mivel a 180 napnál régebb óta munkanélküliek aránya nem változik, tehát vannak olyan emberek, akik nem is akarnak/tudnak dolgozni.
b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága
Irreálisan magasnak tűnik a még nyolc általánossal sem rendelkezők aránya (47 %), de valósághűbb képet kapunk akkor, ha leszámítjuk a nyugdíjasokat, akik a kornak megfelelő 6 elemit végezték, továbbá az általános iskolai tanulmányaikat jelenleg folytató diákokat. Mindezek ellenére az aktív korú lakosság 38 %-a nem fejezte be a nyolc általános iskolát. Ezek zömében munkanélküliek, illetve háztartásbeli személyek. Ez a tendencia általános e térség falvaiban.
c) közfoglalkoztatás Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (Mötv.) 15 §-a szerint a helyi önkormányzat a feladat- és hatásköreinek ellátása során – törvényben meghatározott módon és mértékben – biztosítja a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személyek feladatellátásba történő bevonását. A közfoglalkoztatás a munkaviszony egy speciális formája. Támogatott „tranzitfoglalkoztatás”, amelynek célja, hogy a közfoglalkoztatott sikeresen vissza-, illetve bekerüljön az elsődleges munkaerő-piacra. A közfoglalkoztatók támogatást vehetnek igénybe annak érdekében, hogy átmeneti munkalehetőséget biztosítsanak azok számára, akiknek az önálló álláskeresése hosszú ideig eredménytelen. Siklósi Járási Hivatal Baranya megye 2014. 04. 2015. 04. 2014. 04. 2015. 04. 1.1 A nyilvántartott álláskeresők éves érintett létszáma 4 631 5 283 34 217 37 587 1.1.1 Támogatással foglalkoztatottá válók száma 837 1 883 6 115 12 824 1.1.1.1 Támogatással foglalkoztatottá válókból közfoglalkoztatottak száma 714 1 812 5 191 12 427 1.1.4.1 Támogatással foglalkoztatottá válókból közfoglalkoztatottak 85,30% aránya % 96,23% 84,89% 96,90%
Forrás: Siklósi Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztály, 2015. 04. havi statisztika A járás települési Önkormányzatai által közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatható munkaerő piaci célcsoport: -
Siklósi Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztályán regisztrált álláskeresők
-
foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő, illetve álláskeresési vagy szociális ellátásra nem jogosult álláskeresők.
A munkaerő piaci célcsoport foglalkoztatásához a következő formákban nyújtanak támogatást: -
rövid időtartamú foglalkoztatás támogatása (legfeljebb 4 hónap időtartam, napi 4 órás munkaidő),
-
hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatása (legfeljebb 12 hónap időtartam, napi 68 órás munkaidő).
A járásban élő aktív korúak foglalkoztatásban évek óta létező szerepet tölt be a közfoglalkoztatás. A Siklósi járás területén a foglalkoztatással kapcsolatban több probléma is felmerült: A járásban szervezett felzárkózási kerekasztal megbeszélésein a közmunkával, mint szociálpolitikai eszközzel kapcsolatban több anomáliát vettettek fel -főként az önkormányzatok képviselői. Egyesek szerint ez az egyedüli lehetőség arra, hogy a leghátrányosabb helyzetű, legszegényebb társadalmi rétegek integrálódjanak a munka világába, megteremtve annak a lehetőségét, hogy magasabb életszínvonalat, és teljesebb életet biztosítsanak maguknak, illetve családjaiknak. Mások a közmunkaprogramot bújtatott munkanélküliségnek tekintik, és véleményük szerint ez a program nem tölti be megfelelően a szociálpolitikai funkcióját. A) Közmunka, mint csapdahelyzet: Sokan gondolják úgy, hogy a két műszakos munkarend helyett kényelmesebb a közmunka programban tevékenykedni, mert így kevesebb energia ráfordítással
tudnak maguknak, és családjuknak megélhetést biztosítani. A probléma hátterében az húzódhat meg, hogy a szociális juttatások, és a közmunkával szerzett összeg nem sokkal kevesebb a két műszakkal megkereshető bérnél, - főleg akkor, ha még az utazással együttjáró költségeket is levonjuk -, ezért a többség nem vállalja a nagyobb felelősséggel, és több munkával járó tevékenységet, mivel a munka, és a közmunkával biztosított jövedelem között nem számottevő a különbség. Emellett a Járás településeinek egy részén egyáltalán nincs munkalehetőség, ráadásul a közlekedés infrastruktúrája, valamint a menetrend is nehezíti a Járás vonzáskörzetén kívüli munkavállalást. B) A közmunka differenciáltsága: A közmunkában résztvevők is két csoportra bonthatóak aszerint, hogy szeretnének-e tenni saját boldogulásukért, vagy sem. Azok, akik boldogulni szeretnének, a közmunkában is produktív tevékenységet folytatnak, és idővel átkerülhetnek a nyílt munkaerőpiacra. A másik csoportba tartozók ezzel szemben gyakorlatilag nem alkalmasak a munkavégzésre, és még a munkafegyelmet is bomlasztják. Sok esetben a munkavállalók az adott feladat elvégzésére nem képesek, ezért a közmunkában is bevezetésre javasolható az akár egy hónapos próbaidő kikötése is, ennyi idő alatt már kiderül, hogy a foglalkoztatott el tudja-e látni a rá bízott feladatot, vagy nem. C) A közmunka időtartamának problémája: Sok esetben problémát jelent, hogy a 3 hónapig tartó időszakok nem egymásra épülnek, így az adott munkakörben bevált munkatársat a három hónap leteltét követően legalább egy hónapra el kell küldeni. Ez egyrészt bizonytalanná teszi a munkavállaló számára a megélhetést, nem tud a hosszabb távú munka előnyeivel számolni, s így az egész család létbizonytalanságba kerül. Erre megoldást jelenthetne az, ha a három hónap leteltét követően nem kellene feltétlenül elküldeni a munkavállalót, a három hónapos időtartam kibővítése is megfontolandó. D) A közfoglalkoztatás támogatottságának hiánya: bár a közfoglalkoztatásban a külterületi utak, vízelvezető árkok rendbetétele lehetséges lenne, mivel támogatást csak a kisértékű gépekre lehet igénybe venni, az önkormányzatok eszközparkja elavult, működtetésük egyre költségesebbé válik. Ez pedig az önkormányzatok által fenntartott intézményeknél okoz problémát. E) A munka megbecsültségének hiánya: A Járásban nagyon sok családban generációk óta öröklődik a munkanélküliség, ami a következő generációk szocializációját is negatív irányba befolyásolja. Az egyre fiatalabb generációk előtt nincs sem követendő pozitív példa, sem egy pozitív értékekre alapuló jövőkép. A képességekre alapozott-, és a kétkezi munkának is van becsülete, ezt tudatosítani kell már a gyermekekben is, főleg akkor, ha a Járásban csak ilyen jellegű munkák elérhetőek. Ezt az összetett problémát egy olyan, – pszichológiai, életvezetési, és pályaválasztási tanácsadást is magába foglaló – tréninggel lehetne megoldani, amely a családot komplexen kezeli, és amelynek megvalósításában óvodák, iskolák, tanodák, és más szakemberek közösen vesznek részt. F) Beszűkült munkaerőpiac: Siklósi járásban a mezőgazdaság, mint húzóágazat biztosított munkát a legtöbb ember számára, annak ellenére is, hogy erre épülve az ipar is fejlődött az elmúlt évszá-
zad második felében. A rendszerváltás, a privatizációt, a földek elaprózódását, és a Termelőszövetkezetek megszűnését követően azonban az állattenyésztés, és a növénytermesztés volumene is visszaesett, a feldolgozóipar teljesítménye csökkent, a felvevőpiac is jelentősen beszűkült, így a zömmel szakképzetlen munkaerő nem tud hol elhelyezkedni. A diplomával rendelkező fiatalok is elvándorolnak, mivel az ő foglalkoztatásukat a térségben kevés munkáltató tudja vállalni. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) Siklós városból a megyeszékhelyre, Pécsre a közlekedés teljes egészében megoldott, naponta a hajnali óráktól kezdve késő estig folyamatosan szinte fél óránként közlekedik autóbuszjárat oda és vissza. Kisebb városokban, mint Villány, a buszközlekedés szintén elfogadható, naponta több járatpár közlekedik ezen az útvonalon. Mohácsra a közlekedés már problémát okoz, reggel, délelőtt és kora délután van járat. Ez jelentősen megnehezíti az itt élő emberek közlekedését, főleg mert az egészségügyi szakellátás igénybevételéhez Mohácsra kell utazni. A tömegközlekedés nem igazodik a kórházi ügyintézéshez, látogatási rendhez. A kistelepülésekről, falvakról szinte lehetetlen megközelíteni Pécset, Mohácsot. Csak többszöri átszállással oldható meg az utazás, ami idő-, és pénzigényes. A falvakból csak nagyon ritkán reggel illetve kora délután indulnak járatok oda-vissza Siklósra. Jellemző a hosszas várakozás és a fáradtság. A városban rendezett szórakoztató programokra a bejutás, illetve onnan a hazajutás autó nélkül szinte lehetetlen a busz- és vonatközlekedés hiánya miatt. A járás nagy részén a vonatközlekedés teljes egészében felszámolásra került. Vonat csak Pécsről jár Villány felé és vissza, ez valamelyest megkönnyíti Villány és a környező településeken élők helyzetét. A járás falvainak, illetve kistelepüléseinek szinte mindegyikének van EU-s pályázaton nyert falubusza, néhány település külön iskolabusszal is rendelkezik, ezekkel oldják meg az óvodások és az iskolások szállítását. Azokon a településeken, ahol nem áll rendelkezésre saját busz, a szomszéd település iskolabusza illetve falubusza a megoldás. A falubuszok nagy segítséget jelentenek a falu lakosságának közlekedésében, orvos látogatásában, nagyobb bevásárlás megoldásában. e) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) A
Siklósi
Járási
Hivatal
Foglalkoztatási
együttműködésben az önkormányzatokkal.
Osztálya
szervezi
a
programokat
szoros
A Siklósi Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztálya a vizsgált időszakban /2008-2013. évben/ különféle munkaerő-piaci programokkal, támogatásokkal segítette az érintett hátrányos helyzetű célcsoport elhelyezkedését, képzését: Közhasznú munka 2007- 2010 között a közhasznú munkavégzés támogatását tette lehetővé a civil szervek, illetve önkormányzatok számára. Rövid időtartamú közfoglalkoztatás Önkormányzatok, illetve civil szervek által igényelhető támogatási forma 2011. évben vette kezdetét, s a közhasznú foglalkoztatást váltotta fel. A rövid időtartamú támogatás 4 órás foglalkoztatás esetén volt igényelhető 95 %-os mértékű támogatás formájában 9 hónapos időtartamban (pályázatra indult támogatások) 2011. év végén már nem pályázat benyújtásával lehetett igénybe venni e támogatási lehetőséget, hanem kérelemre lehetett indítani. Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás A rövid időtartamú közfoglalkoztatással egyidejűleg 2011-től váltotta fel a közhasznú munkavégzés támogatást. Önkormányzatok, illetve a civil szervek 6-8 órás foglalkoztatás esetén vehették igénybe e támogatási lehetőséget. Értékteremtő közfoglalkoztatás A közfoglalkoztatás 2012-ben indult. Vállalkozóvá válás támogatása
A TÁMOP 1.1.2 „A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban)” elnevezésű projektben meghatározott feltételeknek megfelelő álláskereső személyek vállalkozói készségének, hajlandóságának előmozdítása, saját vállalkozás, illetve vállalkozói tevékenység beindítására való ösztönzése. Egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, gazdasági társaságot alapító vállalkozások elindításához.
Vállalkozóvá válás támogatása Decentralizált Foglalkoztatási Alaprészből került kiírásra az álláskeresők vállalkozóvá válásának támogatása, mely vissza nem térítendő tőkejuttatásos és legfeljebb hat hónap időtartamra, havonta a kötelező legkisebb munkabér erejéig terjedő támogatás igénylését tette lehetővé.
Kistérségi startmunka A BM a kistérségi startmunka mintaprogramok szervezésénél figyelembe vette a korábban indult értékteremtő közfoglalkoztatási programok tapasztalatait, melyek az alábbiakban foglalhatók öszsze:
A mintaprogramok között szerepel a mezőgazdasági földutak rendbetétele. Ennek célja, hogy elősegítse a mezőgazdasági telepek, majorok bekötését a közúti hálózatba, a termények biztonságos szállítását. A program megkönnyíti a környéken lakó polgárok közlekedését, egyúttal megoldja a mezőgazdasági termelők gondjait is, hiszen lehetővé teszi, hogy mezőgazdasági terményeiket idejében betakarítsák. Magyarországon a mezőgazdasági földutak jellemzően nagyon rossz állapotban vannak. A földutak rendbetétele mindenképpen hasznos mind a közfoglalkoztatottak, mind a település egésze számára. A belvíz-elvezetési programok célja a településeket és a mezőgazdasági területeket fenyegető belvizek kialakulásának megelőzése, a belvíz elvezető árok rendszeres karbantartása, kialakítása. A program megvalósításával növekszik a települések környezetbiztonsága, javul a környezet állapota, csökken az ár- belvíz- és helyi vízkár veszélyeztetettsége, biztosítottá válik a felszíni vizeink minőségének megőrzése, a további környezeti káresemények megelőzése. Megoldást jelenthet a belterületet védő övárok-rendszer felújítása, kiépítése; csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése, felújítása, fejlesztése; belterületet veszélyeztető vízfolyások és belvízcsatornák felújítása, építése; árvízcsúcs csökkentő- és záportározók, valamint síkvidéki belvíztározók kiépítése, felújítása, fejlesztése. Fontos, hogy a települések úgy tervezzék a munkálatokat, hogy a vízgazdálkodási társulatokkal együttműködve valósítsák meg azt. A mezőgazdasági projektek esetében a helybeni lehetőségek, adottságok kihasználásával megtermelt zöldség és gyümölcs, takarmánynövények, valamint a kisállattartás biztosítja az önkormányzati intézmények ellátását. A projekt segítségével állandó friss alapanyag kerül a településeken működő konyhákban feldolgozásra, és lehetőség nyílik a keletkező többlet felhasználására, értékesítésére, feldolgozására is. Várhatóan középtávon a projekt önfenntartóvá válik, valamint helyben teremt munkalehetőséget, illetve elérhetővé teszi az önellátás lehetőségét a hátrányos helyzetű álláskeresők számára. A mezőgazdasági mintaprogramokban a foglalkoztatottak számára kötelező képzést kell biztosítani a szakirányú képesítéssel nem rendelkezők részére. Az önkormányzatnak el kell érnie, hogy a következő 5 éves időszakban – annak ellenére, hogy nem hátrányos helyzetű járáshoz tartozik- mint hátrányos helyzetű település részt vehessen ilyen jellegű projektben. Hátrányos helyzetű bértámogatás Hátrányos helyzetű, illetve megváltozott munkaképességű személy munkaviszony keretében történő foglalkoztatása legalább a támogatás folyósításának időtartama alatt. Hátrányos helyzetű személy: a) álláskereső, és legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, vagy a foglalkoztatás megkezdésekor az ötvenedik életévét betöltötte, vagy 25. életévét be nem töltött pályakezdő álláskereső, vagy
a.) a nyilvántartásba vételt megelőző hat hónapban nem folytatott rendszeres kereső tevékenységet, vagy b.) a munkaügyi kirendeltség legalább huszonnégy hónapja álláskeresőként nyilvántart, vagy a saját háztartásában legalább egy 18 évesnél fiatalabb gyermeket egyedül nevel vagy, a foglalkoztatás megkezdését megelőző 12 hónapon belül gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, vagy ápolási díjban részesült, vagy a foglalkoztatás megkezdését megelőző 12 hónapon belül előzetes letartóztatásban volt, szabadságvesztés, vagy elzárás büntetését töltötte; Szakképzettséggel rendelkező pályakezdők munkatapasztalat szerzésének támogatása Támogatható a foglalkoztatása annak a szakképzettséggel rendelkező pályakezdő álláskeresőnek, aki pályakezdő álláskeresőnek minősül, és 25. életévét – felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét – be nem töltött, legalább alapszintű szakképesítéssel vagy szakképesítést nyújtó középfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételétől számított legalább kilencven napig a munkaügyi kirendeltséggel együttműködött, szakképzettsége a regionális munkaügyi kirendeltség által meghatározott szakképzettségek körébe tartozik. A támogatást a szakképzettséggel rendelkező pályakezdő álláskereső részére járó bérköltség 50– 100%-ig terjedő mértékben lehet megállapítani. Válság következtében munkahelyüket elvesztő személyek foglalkoztatásának elősegítését célzó támogatás A munkahelyüket elvesztő személyek – az álláskeresési támogatás folyósítása helyett történő – foglalkoztatásának elősegítését szolgálta. A támogatás annak a munkavállalónak a foglalkoztatása után állapítható meg, aki álláskeresési járadékban részesült, és az álláskeresési járadék folyósítási ideje a munkaszerződés megkötését közvetlenül megelőző időponthoz képest legalább 180 nap múlva járt le.
TÁMOP 1.1.1 „Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése” program A program a megváltozott munkaképességű emberek foglalkozási rehabilitációját, foglalkoztathatóságának, munkavégző képességének javítását támogatja. A program célja az egészségkárosodással élő rehabilitációs járadékban részesülő személyek számára olyan foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások biztosítása, amelyek segítik a korábbi munkahelyre való visszatérést, vagy az újbóli elhelyezkedést, valamint a munkáltatók ösztönzése megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására. Az Európai Uniós program 2008-ban vette kezdetét, s 2013. február 28. napjáig tartott. Két célcsoport bevonására nyílt lehetőségünk (1. célcsoport rehabilitációs járadékban részesülő ügyfelek, 2.
célcsoport: legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű, vagy 40%-ban egészségkárosodott álláskeresők). TÁMOP 1.1.2 „Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért” program A program átfogó célja a foglalkoztathatóság és foglalkoztatás növelése; az esélyegyenlőség biztosítása, a diszkrimináció csökkentése. A komplex program közvetlen célja, hogy szolgáltatások, képzési és átképzési lehetőségek biztosításával, a kapcsolódó munkagyakorlat megszerzésének támogatásával hozzájáruljon a célcsoportok foglalkoztatási helyzetének javításához. Az uniós program „első szakasza” 2008 – 2011. között zajlott le. 6 célcsoport bevonására nyílt lehetőség a következők szerint: 1. célcsoport: alacsony iskolai végzettségűek 2. célcsoport: pályakezdők és 25 év alattiak 3. célcsoport: 50 év felettiek 4. célcsoport: GYES-ről GYED-ről az elmúlt 1 évben visszatérők 5. célcsoport: tartós álláskeresők (legalább 6 hónapja regisztrált), vagy hátrányos helyzetű településen élők 6. célcsoport: bérpótló juttatásban részesülő álláskeresők/(2009. július 1-től) 2008. szeptember 1. után a válság miatt álláskeresővé vált ügyfelek TÁMOP 1.1.2 „Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért (Decentralizált programok a konvergenciarégiókban)” projekt A program átfogó célja a foglalkoztathatóság és foglalkoztatás növelése; az esélyegyenlőség biztosítása, a diszkrimináció csökkentése. A komplex program közvetlen célja, hogy szolgáltatások, képzési és átképzési lehetőségek biztosításával, a kapcsolódó munkagyakorlat megszerzésének támogatásával hozzájáruljon a célcsoportok foglalkoztatási helyzetének javításához. Az uniós program következő TÁMOP-os „szakasza” 2011. májusában vette kezdetét, s tervek szerint 2015-ben ér véget. A korábbiakhoz hasonlóan itt is 6 célcsoport valamelyikének kell megfelelnie az álláskeresőnek ahhoz, hogy a program résztvevőjévé válhasson. Célcsoportok: - alacsony iskolázottságúak (nem rendelkeznek szakképzettséggel, vagy érettségivel), - pályakezdők (25. életévüket még nem töltötték be, illetve azok a pályakezdő státuszú személyek, akik 30 évesnél nem idősebbek), - 50 év felettiek (a programba történő bevonás időpontjában az 50. életévüket betöltő álláskeresők), - GYES-ről visszatérők (a programba való belépést megelőző 12 hónapon belül gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, vagy ápolási díjban részesültek, illetve részesülnek), - foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülnek az önkormányzattól
- tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek (több mint 6 hónapja nyilvántartott álláskeresők, jelenleg 3 hónap regisztráció is elegendő), elavult szakképzettséggel rendelkezők, hátrányos helyzetű kistérségben (településen) élők - 100 %-os mértékű 90 napos munkakipróbálás támogatás alacsony iskolai végzettségű, 25 év alatti, illetve pályakezdő álláskeresők, illetve roma származású ügyfelek után - 50 év feletti ügyfelek részére 3 * 4 hónapos bérköltség támogatást ítélhető meg, szakaszonként csökkenő mértékben (1. szakasz bér + járulék 100%-a, 2. szakasz bér + járulék 50%-a, 3. szakasz járuléktámogatás) A támogatások 6, illetve 8 hónapra kerültek megállapításra (a támogatási idő felének megegyező időtartamú továbbfoglalkoztatással). TÁMOP 1.1.3. „Út a munka világába” program A program célja, hogy a rendelkezésre állási támogatásban részesülő személyek bevonása révén elősegítse a képzést és bértámogatást is tartalmazó munkaerő-piaci programokba való belépés esélyét és ezáltal a nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedést. A program hosszú távú célja: a foglalkoztatási szint emelése, a foglalkoztathatóság javítása, a munkaerő-piac leghátrányosabb rétegeinek a munkaerő-piac várható változásaihoz való alkalmazkodóképességének fejlesztése, az esélyegyenlőség növelése. Lakhatási támogatás Legalább három hónapja álláskeresőként nyilvántartott, vagy pályakezdő álláskeresőként nyilvántartott, vagy csoportos létszámleépítésben érintett – TÁMOP 1.1.2 projektrésztvevők munkaerőpiaci helyzetük javítása érdekében lakóhelyüktől távoli munkalehetőség elfogadásához, vissza nem térítendő lakhatási támogatás nyújtható, abban az esetben, ha a foglalkoztatás legalább 6 hónap időtartamra szól, heti 20 órát meghaladja, lakhelye és a munkavégzés helye között legalább 100 km távolság van, illetve lakhatását bérleti jogviszony létesítésével kívánja megoldani. A kirendeltségen nyilvántartott regisztrált álláskeresők jelentős része halmozottan hátrányos helyzetű, de a nyilvántartásba vételt követő 3 hónap után eleve hátrányos helyzetű kategóriába sorolható. e) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása Az önkormányzatok elsősorban az aktív korúak ellátásában, ezen belül is a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülőket alkalmazza a közfoglalkoztatás keretében intézményeiben.
f) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Foglalkozási diszkriminációról nincs tudomásunk a településeken. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások rendszere 2015. március 1-től jelentős mértékben átalakult. Az állam és az önkormányzat segélyezéssel kapcsolatos feladatai élesen elválasztásra kerültek. A helyi önkormányzatok felelőssége növekedett a helyi közösség szociális biztonságának erősítésében, a szociális segélyek biztosításában. A kötelezően nyújtandó ellátásokat 2015. március 1-től a járási hivatalok állapítják meg. Ezek az ellátások a következőek: - aktív korúak ellátása, - időskorúak járadéka, - ápolási díj (alapösszegű, emelt összegű és kiemelt ápolási díj), - közgyógyellátás (alanyi és normatív formák), - egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság. A hatáskörváltozás tehát az aktív korúak ellátását érinti, a felsorolt többi ellátást az eddigiekben is a járási hivatalok állapították meg. Egyéb támogatás biztosításáról a települési önkormányzatok döntenek. Az önkormányzatok által nyújtható támogatás neve egységesen települési támogatás lett, amelynek jogosultsági feltételeit, típusait az önkormányzatok határozhatják meg. A települési támogatás lehet rendkívüli és nem rendkívüli támogatás. A rendkívüli települési támogatás esetében a létfenntartást veszélyeztető élethelyzet, a létfenntartási gond meghatározása az önkormányzat jogosultsága. A létfenntartási gonddal küzdő élethelyzet, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondok csak példálózóan: -
az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás (korábbikban ilyen jogcímen került kifizetésre a temetési segély)
-
akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások - így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások - vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak (korábbiakban ilyen jogcímen került kifizetésre az átmeneti-egyszeri segély).
-
téli tűzifa támogatás.
Az önkormányzatok kötelezettsége, hogy a létfenntartási gonddal küzdő élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli támogatást nyújtson. Az Szt. a nem rendkívüli települési támogatás keretében biztosítandó juttatások körét csak példálózóan sorolja fel: - a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, (korábban lakásfenntartási támogatás) - a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére (korábban méltányos ápolási díj) - a gyógyszer-kiadások viseléséhez (korábban méltányos közgyógyellátás) - a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére (korábban adósságkezelési támogatás).
A települési önkormányzatok képviselő-testületeinek a települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletét 2015. február-28-áig kellett megalkotnia.
3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településeken fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést.
a) bérlakás-állomány
A lakásfenntartási támogatás illetve az adósságkezelési szolgáltatás szabályai 2015. március 1-től kikerültek a szociális törvényből. Ettől az időponttól kezdődően ezek a támogatások ebben a formában nem állapíthatóak meg a kérelmezők részére. Lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet utoljára 2015. február 28-án lehetett benyújtani. Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez illetve a lakhatással összefüggő hátralékok felhalmozódásának csökkentéséhez. Tapasztaljuk, hogy a szegénység jellemzője a lakhatással összefüggő hátralékok felhalmozódása, és a lakossági adósságállomány folytonos újratermelődése és növekedése. Tudomásunk van olyan probléma meglétéről is, hogy lehetőség van olyan „hitel” felvételére is, melynek elbírálása meglehetősen elnagyolt. Olyan személyek is pénzhez juthatnak ily módon, akik csupán alkalmi munkavállalásból élnek. Ezen emberek anyagi problémáján ez a megoldás csak ideig-óráig segít, ugyanis a heti törlesztő részletekben történő visszafizetés terhe a családokra még nagyobb nyomást jelent, mint maga a pénzszűke helyzet. Ily módon az adósság adósságot szül és ezeknek a szegény családoknak a még mélyebbre süllyedése lesz az eredmény. A legveszélyeztetettebb csoportok a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerülők, kedvezőtlen jövedelmi helyzetű családok, pályakezdők, nagycsaládosok, a hajléktalansággal veszélyeztetett, az erőszak áldozatai, pl. kilakoltatás előtt álló családok, a lakásfenntartási nehézséggel küzdők, a lakhatással összefüggő adósságot felhalmozott háztartások és súlyos betegséggel küzdő családok. b) eladósodottság Járásunkban is komoly probléma az eladósodás, különösen a hátrányos helyzetű, munkájukat elveszítő vagy alacsony jövedelmű, idős, vagy több gyermekes családoknak. Ez a réteg veszítheti el a lakását, válhat hajléktalanná leginkább, vagy náluk kapcsolják ki fizetés hiányában a közszolgáltatásokat. Az eladósodottság a településeken abban nyilvánul meg, hogy néhány család a közüzemű díjakat nem, vagy csak késve fizeti be, tartozást halmoznak fel a helyi vegyesboltban, kölcsön kérnek. Tartozásaik olyannyira felszaporodnak, hogy görgetik maguk előtt hónapról- hónapra. Előfordul, hogy magas kamatozású kölcsönöket vesznek fel, melyeket aztán nem tudnak fizetni.
3.5 Telepek, szegregátumok helyzete a) a telep/szegregátum, mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) A szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett terület olyan egybefüggő terület, amelyen az alacsony társadalmi státuszú családok koncentráltan élnek együtt vagy a társadalmi státuszcsökkenés jelei tapasztalhatók, ezért a területen közösségi beavatkozás szükséges. Szegregációval veszélyeztetett terület lehet egy önálló településrész, de részét képezheti egy vagy több településrésznek is. Mivel Siklós város járásszékhely, a következő szegregációs mutatók érvényesek rá: •
szegregált terület, amelynél a szegregációs mutató értéke nagyobb egyenlő, mint 35%;
•
szegregációval veszélyeztetett terület, amelynél a szegregációs mutató értéke nagyobb egyenlő, mint 30%, de kisebb, mint 35%.
Siklós Járásban összesen 2 településen jelenik meg hivatalosan szegregátum Siklóson és Villányban. Siklós 1. szegregátum: Váralja utca keleti része - Vajda János tér Batthyány Kázmér utcáig. Szegregációs mutató értéke (SZMÉ): 44,8% A terület megegyezik a 2001-es lehatárolás 2. sz szegregátumával Szegregációval veszélyeztetett terület: Váralja utca nyugati rész. SZMÉ: 31,2% A terület 2001-es lehatárolásban nem szerepelt, a mutató értékének csökkenésével került bele a veszélyeztetettségi kategóriába.
2. szegregátum: Pozsonyi utca - Korvin utca - belterületi határ - Harkányi út SZMÉ: 54,5% A terület megegyezik a 2001-es lehatárolás 1. sz szegregátumával
3. szegregátum: Postaszállás (külterület) SZMÉ: 39,1% A terület 2001-es lehatárolásban nem szerepelt, a szegregációs mutató értékének csökkenésével került kimutatásra.
Villány területén a szegregációs mutatók alapján szegregátumnak minősülő településrész a Kossuth telep (Kossuth L. u. két oldala). A telep korábbi pincék lakhatóvá alakítása nyomán keletkezett. A telep a település déli szegélyén fekszik. A lakások többsége korábban önkormányzati lakás volt, azonban az ott lakók nagyrészt megvásárolták azokat. Ma már csak egy önkormányzati bérlakás található a lakóterületen. A házak többsége (68%) komfort nélküli, félkomfortos, vízzel és villannyal felszerelt, az egyszobás lakások aránya azonban csak 15%. A szegregátumi lakások gázbekötéssel nem rendelkeznek. A lakások 82%-a csatornázott, azonban telepi lakások ebben nem találhatók.
b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) A területek társadalmi, szociális és foglalkozatási helyzetének elemzése alapján a legnagyobb problémát rendszeres munkajövedelem hiánya és az iskolázatlanság jelenti. Az korábbi időszakkal összevetve erős népességcsökkenést és kevesebb fiatalkorú jelenléte mutatható ki, valamint a képzettségi szint minimális javulása is megfigyelhet, de a szegregációs alapszintet így is arányaiban jobban meghaladják az egyes területek, mint korábban. A helyben kapott információk alapján jellemzően nyugat Európába történt az elvándorlás (több generációs családok). A Váralja utcából kivándoroltak a lakásukat nem tudták/akarták eladni, mert a Váralja Projekt hírére többet szeretnének kapni ingatlanaikért, mint amit egy hozzájuk hasonló hátrányos helyzetű képes lenne megfizetni, így jelenleg sokan arra várnak (a még bentlakókkal együtt), hogy az önkormányzat ajánlatot tegyen számukra. A szegregált területen élők bejáratott csatornákkal rendelkeznek a feketemunkához jutás terén, de kevésbé járatosak egyéb munkalehetőségek felkutatásában. Az önálló munkakeresést érdemes ösztönözni, hiszen a helyi lehetőségeken túl néhány esetben megoldást jelent az ingázó munkavégzés is (pl. Pécs). A munkaerő-piaci integráció egyik jelentős gátja az alacsony képzettségi szint. A képzési programok kialakításánál figyelembe kell venni a munkanélküliek, a szegregátumban és környékén élők jelenlegi iskolázottsági színvonalát és tanulási potenciálját. A tanulatlan romák nagy részére jellemző, hogy alacsony presztízsű munka és tanulás közül jobban preferálják a munkát és mivel az egzisztencia/jövő/családtervezés nem jellemző, ezért amennyiben nem kapnak érte juttatást, az oktatásban általában nem vesznek részt. A villányi Kossuth telepen 20 lakásban 58 fő él. A terület etnikailag vegyes. A lakosok 85%-a csak általános iskolai végzettséggel rendelkezik, rendszeres munkajövedelemmel. Az önkormányzat adatszolgáltatása alapján a területen a lakásfenntartási támogatásban részesülők aránya 5%, az itt található 20 lakásból 1 lakás részesül a támogatásban. Rendszeres szociális segélyben 7 lakó részesül, a lakások számához viszonyítottan arányuk 35%. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 2 fő – egy család részesül.
c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai Siklóson a szegregátumokban élők száma és a számukban bekövetkező változás a szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatát mutatja. Fel kell tárni a szegregátumokban élő népesség életkori és foglalkoztatottságbeli megoszlását nemek szerint. A szegregációval veszélyeztetett területek körülhatárolása 2009-ben készült, az önkormányzati
adatgyűjtést frissíteni kell, ami természetesen a partnerekkel való együttműködésben valósulhat meg. Villányban az adatok alapján három olyan terület van, amely nem éri el a szegregációs mutatók küszöbértékét, de erősen leromlott területnek minősül: -
Arany János utca 2-28.
-
Bem u. – Baross G. u. – Zrínyi M. u. által határolt terület
-
Virágosi pincesor
A három sziget az alacsony lakosságszám miatt nem minősül szegregátumnak. A fentieken túl az önkormányzat véleménye szerint hasonló, szegregálódó terület a Baross G. u. 8. sz. alatti ingatlan is. A szigeteken az önkormányzat adatai szerint 35 lakás található. A szegregátumban és a szigeteken összesen 162 lakos él. A szigetek, szegregátumok etnikai képe vegyes, a roma népesség azonban a városi arányhoz képest (0,5%) ezeken a területeken felülreprezentált. Siklós Város Önkormányzata 2015-ben készítette el az Integrált Településfejlesztési Stratégiát, melynek során a KSH elvégezte a 2011-es népszámlálási adatokból a település szegregációszűrését és megállapította, hogy Siklós településen jelen vannak mind szegregált, mind szegregációval veszélyeztetett területek.
A megalapozó vizsgálatban részletesen kidolgozásra kerültek a szegregátumokban élők társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (lakosság száma, életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek száma, iskolai végzettség, hátrányos helyzetű gyermekek száma, stb.) A szolgáltatott adatok értelmében az ITS készítés során anti-szegregációs terv készült, mely a szegregációs folyamatok szempontjából vizsgálja az esélyegyenlőségi problémák meglétét illetve az azok megszüntetésére irányuló intézkedéseket fogalmaz meg.
3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés
Azt, hogy mi minősül egészségügyi alapellátásnak, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 152. § (1) bekezdése határozza meg: (1) A települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a)a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, b)a fogorvosi alapellátásról, c)az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d)a védőnői ellátásról, e)az iskola-egészségügyi ellátásról. Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény (a továbbiakban Öotv.) előírja (2. § (1) bekezdés), hogy a házirovos önálló orvosi tevékenységet – akadályoztatásának jogszabályban meghatározott eseteit kivéve – csak személyesen folytathat az önkormányzat által meghatározott háziorvosi körzetben, a praxisjogot engedélyező határozat jogerőre emelkedésétől. Az Öotv. rendelkezik arról is (1. § (2) bekezdés a) pont), hogy önálló orvosi tevékenység a területi ellátási kötelezettség körében a háziorvos, a házi gyermekorvos, a fogorvos (a továbbiakban együtt: háziorvos) által nyújtott egészségügyi ellátás. Az Öotv. az 1. § c) pontjában meghatározza, hogy a praxisjog az egészségügyi államigazgatási szerv által az a) pontban szerinti orvos részére adott önálló orvosi tevékenység nyújtására jogosító engedélyben foglalt jog, amely alapján önálló orvosi tevékenység területi ellátási kötelezettséggel, meghatározott körzetben végezhető. A Siklósi járásban egy kórház működik Siklóson. A 100 éves múlttal rendelkező kórház jelentős szerkezeti átalakításon ment keresztül. 2007. év elején megszűnt a sebészeti és szülészeti osztály, valamint 20 ágyra csökkent az aktív belgyógyászati ágyak száma. Ugyanakkor létrejött a Krónikus- (65 ágy) és Belgyógyászati rehabilitációs osztály (40 ágy). 2008. februárjában a Siklósi Kórház Kht. Siklósi Kórház Humán-Egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasággá alakult. A kórház jelenleg 65 mozgásszervi rehabilitációval, 60 belgyógyászati krónikus ellátással, 480 szakorvosi órával és 45 nem szakorvosi órával, nappali ellátással, egynapos sebészettel, gyógytornával, gyógymasszázzsal, fizioterápiával rendelkezik.
Az egészségügy 2012-es átalakítását követően a Siklósi Kórházban megszűnt az aktív betegellátás, - ami az ellátási terület mintegy 40.000 lakosát érintette – s azóta a kórházi szakellátást igénylő betegeket ezekről a településekről a Mohácsi Kórházba irányítják. Ez sajnos nagyon megnehezíti az itt élők egészségügyi ellátáshoz való hozzáférését, hiszen egy erősen rurális jellegű, aprófalvas térségről van szó, mely demográfiai, és gazdasági szempontból is elmaradott, hátrányos helyzetű térségnek számít. A zsáktelepülések teljes elzártsága, a települések közötti rossz közlekedési viszonyok már az esélyegyenlőség megélésében is korlátozzák a járás lakosságának egy részét. Ezekről a településekről Mohácsra eljutni jóval körülményesebb, drágább és időigényesebb - sokszor 1,5 – 2 órába is beletelik – mint például Pécsre. Fontos megemlíteni a Harkányi Gyógykórházat, amely elsősorban a harkányi gyógyvízre építve mozgásszervi rehabilitációs és utókezelést végez, de emellett járóbeteg szakellátást is végeznek. Szakterületeik: krónikus belgyógyászat, psoriasis-gondozás, programozott nőgyógyászati ellátás, mozgásszervi rehabilitáció, programozott kardiológiai rehabilitáció, aktív reumatológiai ellátás. A kórház OEP által finanszírozott kapacitása: Fekvőbeteg-osztályok:
Korai mozgásszervi rehabilitáció: 122 ágy
Programozott mozgásszervi rehabilitáció: 88 ágy
Krónikus belgyógyászat: 50 ágy
Közreműkődői kapacitások (PTE KK)
Programozott kardiológiai rehabilitáció: 20 ágy
Programozott nőgyógyászati rehabilitáció: 15 ágy
Aktív reumatológiai ellátás: 15 ágy
Krónikus belgyógyászat: 35 ágy
Járóbeteg-ellátás: heti 177 szakorvosi és 80 nem szakorvosi óraszám. Közeműkődői járóbeteg szakellátás (PTE KK) 12 szakorvosi óra/ hét b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A koragyermekkori kötelező szűrővizsgálatokra a szülők elviszik gyermekeiket, mind a védőnői, mind az orvosi szűrésre. Általános orvosi szűrővizsgálatokra mind a háziorvosi rendelésen, mind az évente 1-2 alkalommal megrendezett egészségnapon van lehetőség, pár probléma, hogy a lakosság ilyen programokra nehezen mozdítható meg. Az alacsonyabb iskolázottsági szint alacsonyabb egészség kultúrát, egészség tudatot is jelent, nehezebben vonhatók be az emberek lakossági szűrőprogramokba, egészségneveléssel kapcsolatos programokba. Általános nézet, hogy a bajról jobb nem tudni.
A szociális- egészségügyi ellátás területén a cigányság körében a negatív tényezők megsokszorozódnak. A cigányság egészségi állapota az országos átlagnál kedvezőtlenebb, átlagéletkoruk jelentősen alacsonyabb. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés A felnőtt lakosság számára mozgásszervi rehabilitációs osztály a siklósi kórházban működik, ide lehetőségük van az érintetteknek befeküdni is, egy hónapig ellátásuk ingyenes. Rehabilitáció még a közelben, Harkányban történik. Gyermekek fejlesztő foglalkozásaira Siklóson, a súlyosabban érintetteknek Pécsett van lehetőségük. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Valamennyi települési önkormányzatnak kötelező feladata a szociális étkeztetés biztosítása. A Szoctv. alapján az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen a) koruk, b) egészségi állapotuk, c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, d) szenvedélybetegségük, vagy e) hajléktalanságuk miatt. Az étkeztetés biztosítását a járásban az önkormányzatok jellemzően saját maguk vállalják és oldják meg, van azonban példa arra is, hogy társulási formában működtetik. Ezek a kis társulások nem keverendőek össze azon mikrotérségi társulásokkal, amelyek az alábbi, szintén kötelező szociális alapszolgáltatásokat működtetik és tartják fenn intézményeik útján (A Siklósi Többcélú Kistérségi Társulás útján látták el a települések korábban ezen feladatokat, azonban a 2014-ben kezdődő átalakulásokkal, amikor is a mikrotérségek megalakultak, a kistérség útján történő feladatellátás megszűnt, végezetül a járás települései 2014. december 31-i hatállyal a Siklósi Többcélú Kistérségi Társulást is megszüntették.). Valamennyi járásban megtalálható településnek kötelező ugyanis gondoskodnia az étkeztetésen felül a házi segítségnyújtásról és a családsegítésről. Utóbbi ellátási forma valamennyi mikrotérségben összekapcsolódik a gyermekjóléti szolgáltatással, amely azonban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján biztosítandó ellátás, szintén minden önkormányzatnak kötelező. e) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) alapján a szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást az állam, valamint
az önkormányzatok biztosítják. A személyes gondoskodást alapvetően két nagy csoportra oszthatjuk, megkülönböztetjük ugyanis a szociális alapszolgáltatásokat és a szakosított ellátásokat. A szociális alapszolgáltatások körébe tartozó ellátások: a) a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, b) az étkeztetés, c) a házi segítségnyújtás, d) a családsegítés, e) a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, f) a közösségi ellátások, g) a támogató szolgáltatás, h) az utcai szociális munka, i) a nappali ellátás. A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátások: a) az ápolást, gondozást nyújtó intézmény, b) a rehabilitációs intézmény, c) a lakóotthon (a továbbiakban a)-c) pont együtt: tartós bentlakásos intézmény), d) az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény (a továbbiakban a)-d) pont együtt: bentlakásos intézmény), e) a támogatott lakhatás, f) az egyéb speciális szociális intézmény. Az alapszolgáltatások megszervezésével az állam és a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. Fontos különbség tehát a két ellátástípus között az, hogy míg az alapszolgáltatások esetében a gondoskodás az ellátott otthonában lakókörnyezetében történik, addig a szakosított ellátások esetében az ellátott már nem saját otthonában részesül a gondoskodásban. Ahogy a Szoctv. 66. §-a is fogalmaz: ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt a rászorult személyekről az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell gondozni. Természetesen a települési önkormányzatoknak nem feladata valamennyi ellátástípus fenntartása és működtetése. Vannak olyan ellátások, amelyek vállalása önkéntes alapon történik, de vannak olyan ellátások is, amelyek valamennyi települési önkormányzat feladatkörébe tartoznak. A Szoctv. maga is differenciál abban a tekintetben, hogy lakosságszámtól, esetlegesen gazdasági teljesítőképességtől függően mely települési önkormányzatnak mely ellátástípust szükséges fenntartania.
Jellemzően önkéntes alapon történik a falugondnoki-, vagy tanyagondnoki szolgáltatás fenntartása, amely a Siklósi járásban sok helyütt önként vállalt önkormányzati feladat. A Szoctv. rendelkezései alapján azon településeken működtethető falugondnoki szolgáltatás, ahol a település lélekszáma kevesebb, mint hatszáz fő. A tanyagondnoki szolgáltatás legalább hetven és legfeljebb négyszáz lakosságszámú - külön jogszabályban meghatározott - külterületi vagy egyéb belterületi lakott helyen működtethető. Vannak azonban olyan települések, amelyek számára a falugondnoki szolgáltatás elindítása sem lehetséges – hiába lenne igény rá – ugyanis egy jogerős működési engedélyhez szükséges feltételek megteremtése (falubusz beszerzése, fenntartása, falugondnok alkalmazása, stb.) egy ilyen kistelepülés számára elképzelhetetlen, ráadásul a központi költségvetésből erre a szolgáltatásra eső finanszírozás mértéke (2.500.000,- Ft/szolgálat) is olyan alacsony összegű, hogy a településeknek saját bevételeikből is szükséges a szolgálat működéséhez hozzátenni. A járásban megtalálható településszerkezet ugyanakkor indokolná azt is, hogy az esetlegesen 600 fő feletti települések is létrehozhassanak ilyen szolgáltatást. A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. A családsegítés keretében biztosítani kell a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, c) a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését, d) közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését, e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, f) a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat, g) a menedékjogi törvényben meghatározott integrációs szerződésbe foglalt társadalmi beilleszkedés elősegítését.
A házi segítségnyújtás, a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás ellátásának módját, a fenntartó mikrotérségi társulásokat mutatja be az alábbi táblázat: Siklósi Fenntartó
Mikrotérségi
Szociális és Gyermekjóléti
Intézményfenntartó
Társulás
Villányi Mikrotérségi Szociális
és
Gyermekjóléti
Társulás
Központ
Szolgáltatási mekjóléti és Szociális Központ Alsószentmárton,
Babarc-
szőlős, Bisse, Cún, Diósviszló,
Drávacsehi,
Drávacse-
pely, Drávapalkonya, Drávapiski, Drávaszabolcs, DrávaMűködési terület
Siklós, Matty
szerdahely, Garé, Gordisa, Harkány,
Ipacsfa,
Kisjakabfalva, Kémes,
Márfa, Tésenfa,
Villánykövesd
Kisdér,
Kovácshida,
Siklósbodony, Szava,
Egészség-
ügyi, Gyermekjóléti, Szociális és Területfejlesztési Társulás
Siklósi Szociális és Gyer- Villányi Családsegítő, GyerIntézmény mekjóléti
Beremendi
Rádfalva, Szaporca, Villány,
Alapszolgáltatási
Központ
Beremend Beremend, Csarnóta, Egyházasharaszti, Ivánbattyán,
Illocska, Kásád,
Kis-
harsány, Kiskassa, Kislippó, Kistapolca, Kistótfalu, Lapáncsa, Márok,
Magyarbóly, Nagyharsány,
Nagytótfalu, Old, Palkonya, Pécsdevecser, Peterd, Siklósnagyfalu,
Újpetre, Tú-
rony, Vokány
A szociális alapszolgáltatás formái közül a járásban még a nappali ellátás működik. A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő, a) tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, b) az Szt. 93. § (4) bekezdése szerinti kivétellel a tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteggyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek, c) harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak - ide nem értve az idős személyeket - napközbeni étkeztetését. A nappali ellátás fenntartása lakosságszám alapján a járásban csak Siklós Városának lenne kötelező, de az ellátási formát működteti a Siklósi Mikrotérségi Szociális és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás mellett a Beremendi Egészségügyi, Gyermekjóléti, Szociális és Területfejlesztési Társulás is. Előbbi az ellátást csak Siklós Város közigazgatási területe vonatkozásában, utóbbi
pedig a Társuláshoz tartozó valamennyi település vonatkozásában, azzal, hogy telephely az kizárólag Beremenden található, az egyéb, társuláshoz tartozó településeken nem. A szakosított ellátások közül, mivel azok fenntartása a járásban működő települési önkormányzatok számára nem kötelező, csak a bentlakásos intézmény formái jelennek meg. A Siklósi Mikrotérségi Szociális és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás intézménye, a Siklósi Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központ székhelyén működik az Idősek Otthona, a járás valamennyi településére kiterjedő ellátási területtel. Beremend Nagyközség Önkormányzata tartja viszont fent az Idősek Szociális Otthona Beremend elnevezésű intézményt, az ellátási területe a teljes Baranya Megyére terjed ki. A járásban azonban nemcsak önkormányzati fenntartásban működik bentlakásos intézmény. Magyarbólyban (Centomilla Idősek Otthona), illetve a Harkányban (Harkányi Szociális Gyógyotthon) fenntartott
idősek
otthonával
a
Centomilla
Nonprofit
Kft.
biztosított
ellátást.
Alkohol-
szenvedélybetegek részére működik továbbá Máriagyűdön a Bethánia Rehabilitációs Otthon, melyet a Bethánia Rehabilitációs Otthon Alapítvány tart fenn. Bethánia Rehabilitációs Otthon Siklós-Máriagyűd Az alkoholbetegek gyógyításának újszerű megoldásán dolgoznak, cél az alkoholbetegek rehabilitációjának Magyarországon eddig nem alkalmazott komplex terápiájának meghonosítása, külföldi gyakorlat és tapasztalatok alapján. Olyan struktúra kialakítása, melyben szoros kapcsolatban állnak az önsegítő csoportok; ambulanciák; rehabilitációs otthonok; a kórházak, a különböző egyházak. A Bethánia Rehabilitációs Otthont egy magánalapítvány irányítja, és a Református Egyház elvi támogatásával, de ökomenikus szemlélettel működik. Az otthon terápiás koncepciója teljesen új hazánkban, mert a gyógyítási területen pszichológiai és bibliai-lelkigondozás, valamint termelő munkaterápia együtt folyik. E módszerrel Németországban, nemzetközi összehasonlításban is igen jó eredményeket értek el az alkoholbetegek gyógyítása terén. Működésük megkezdése óta eltelt idő alatt a gyógyulási mutatóik 50 % körül mozog, ami rendkívül jó aránynak mondható a hazai összehasonlításban. Az intézetet orvos-igazgató vezeti, a munkatársak között található pszichiáter, addiktológus, belgyógyász, pszichológus, lelkész, munkaterapeuták. Az intézeti kezelés bentlakásos formában, 4-6 hónapos időtartamban folyik. Az otthonban a napirendben túlnyomórészt a munkaterápia, a munkához való visszatérésre irányítás, szoktatás folyik. E mellett a csoport és egyéni terápiák, lelki gondozás is jelentős területet foglalnak el. Az 1977 szeptembere óta működő otthonban folyamatosan fogadják és kezelik a jelentkező szenvedélybetegeket. Máriagyűdön csodálatos természeti környezetben található a Bethánia Rehabilitációs Otthon, amely egyszerre 21 fő férfi bentlakót beteget tud fogadni. Cél a betegek felé a családias környezet bemutatása.
Munkaterápiájuk elsősorban a jól felszerelt asztalos műhelyben folyik, de szabadföldi, fóliás,- valamint üvegházi kertészetben szép eredményeket értek el. E terápiát biztosító műhelyek, foglalkoztatók biztonságos, könnyen kezelhető szerszámokkal, gépekkel vannak felszerelve. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Mindenki egyenlő bánásmódban részesül. Esélyegyenlőségi bírósághoz fordultakról nincs információ. Sérti valamilyen szinten az esélyegyenlőséget az akadálymentesítés hiánya a közintézmények egy részénél, de ennek megoldása már tervezés alatt van, addig pedig egyéni módon oldják meg a szolgáltatások igénybevételekor a felmerülő problémákat, jó szándékkal, segítőkészséggel. Összegezve megállapítható, hogy a járásban valamennyi kötelező szociális alapszolgáltatási forma működik. Gondot okozhat azonban, hogy a létrejött mikrotérségek adott esetben túl nagy ellátási területtel rendelkeznek (szerencsés esetben van telephely közelebb a társult településeknél), a települések jellegéből adódóan (zsákfalu, tömegközlekedés nehézkes volta) nehezen érhető el néhány ellátási forma. Kivételt képez ez alól a házi segítségnyújtás, jellemzően ezen ellátás esetében helybeli házigondozó látja el a munkát, az ellátottak gondozását. Annak ellenére, hogy nem kötelező önkormányzati feladat, az idősek ellátása is megoldott a járásban bentlakásos formában, azonban ezen ellátásokra hosszú várólista van.
3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai A járásban számos bejegyzett civil szervezet (egyesületek, alapítványok) létezik, de aktív tevékenységet már kevesebben végeznek. Alapfokú Művészetoktatásért Alapítvány
7800
Siklós
Köztársaság tér 6.
Apró Paták Lovas Sport Egyesület
7800
Siklós
Postaszállás u. 11.
AGAPE Közhasznú Egyesület
7800
Siklós
Mária utca 7.
Babylon Ősnyelv Akadémia Alapítvány
7843
Cún
Dráva u. 4.
Baranya Álomcsapat Egyesület
7800
Siklós
Dózsa Gy. u. 46.
7800
Siklós
Köztársaság tér 6.
Batthyány-Than Alapítvány
7815
Harkány
Damashi Küzdősport Egyesület
7800
Siklós
Kanizsai D. u. 15.
Délbaranyai Úszó Egylet
7800
Siklós
Táncsics u. 20.
Dél-baranyai Sokacok-Horvátok Egyesülete
7800
Siklós
Kossuth tér 15.
Dél-Baranya Tűzvédelméért Alapítvány
7800
Siklós
Gyüdi u. 24.
7800
Siklós
Kossuth tér 3.
7815
Harkány
Arany János u. 16.
7843
Kémes
Vértanuk u. 1.
7800
Siklós
Hajdu I. u. 13.
Gimnáziumért Alapítvány
7800
Siklós
Gyűdi út 2.
Gruber Béla Alapítvány
7800
Siklós
Baross G. u. 6.
7815
Harkány
Kanizsai Dorottya Fúvószenekari Egyesület
7800
Siklós
Iskola u. 25.
Kisharsányért Közalapítvány
7800
Kisharsány
Dózsa Gy. u. 33.
Kislipó Lakóiért Egyesület
7775
Kislippó
Kossuth u. 70.
Konzervatív Baráti Kör Siklós Egyesület
7800
Siklós
Aradi u. 7.
Közösségi Kulturális Egyesület
7800
Siklós
Kossuth tér 15.
Magyar-Német Kulturális (Barátsági) Egyesület
7800
Siklós
Mária u. 7.
7800
Siklós
Vujicsics u. 66.
7800
Siklós
Felszabadulás u. 64.
7800
Siklós
Pozsonyi u. 10.
7826
Alsószentmárton Alkotmány utca 10.
Német Nemzetiségi Hagyományőrző Egyesület
7766
Újpetre
Kossuth u. 113.
Pelikán Kulturális és Táncegyesület
7800
Siklós
Vajda J. tér 8.
Ormánság Szíve Alapítvány
7800
Siklós
Siklós 2010 Autó-Motorsport Egyesület
7800
Siklós
Batthyány Kázmér Általános Iskoláért Alapítvány
Dr. Horváth Béla Környezetvédő és Érdekvédő Egyesület Egységben Harkányért Egyesület Együtt a Kémes Körzet Gyermekeiért Alapítvány Fogjunk Össze! Gyermekekkel a Gyermekekért Alapítvány
Harkány-Siklós
Állat
és
Természetbarátok
Egyesülete
Máriagyűdi Római Katolikus Egyházközség Sarlós Boldogasszony Alapítvány MK Pelikán Siklós KC Mozgáskorlátozottak Baranya Megyei Egyesülete Siklósi Helyi Tagegyesület "Napforduló"
Szociális
és
Drog-prevenciós
Egyesület
Zsigmondy
Sétány
1.
Kossuth Lajos u. 1113.
Zenthe Ferenc tér 18. Széchenyi u. 20.
Siklósért Megalkuvás Nélkül Egyesület
7800
Siklós
Zenthe tér 12.
Siklósért Turisztikai Egyesület
7800
Siklós
Felszabadulás u. 3.
Siklós és Vidéke Ipartestület
7800
Siklós
Táncsics u. 20.
7800
Siklós
Felszabadulás u. 57.
Siklósi „Dolce” Hegedű Egyesület
7800
Siklós
Iskola u. 25.
Siklósi Futball Club
7800
Siklós
Gyűdi u. 18/a
Siklósi Gasztrohölgyek Egyesülete
7800
Siklós
Dózsa Gy. u. 2/a.
Siklósi Hagyományőrző Egyesület
7800
Siklós
Gordisai út
Siklósi Kapocs Egyesület
7800
Siklós
Dózsa u. 44.
Siklósi Katolikus Nevelési Alapítvány
7800
Siklós
Kossuth tér 9.
Siklósi Polgári Kör
7800
Siklós
Hajdú I. u. 13.
Siklósi Szalon Alapítvány
7800
Siklós
Vajda J. tér 4.
Siklósi „Táncsics” Vadásztársaság
7800
Siklós
Harkányi u. 37.
Siklósi Vállalkozók Egyesülete
7800
Siklós
Siklósi Vár- és Múzeumbaráti Kör
7800
Siklós
Vajda János tér 8.
Siklósi Zeneiskoláért Alapítvány
7800
Siklós
Iskola u. 25.
Siklós Judójáért Alapítvány
7800
Siklós
Hajdú 20.
Siklós Sportegyesület
7800
Siklós
„Szent Imre” Katolikus Iskoláért Alapítvány
7800
Siklós
Kossuth tér 8.
Tenkes Hegyközség
7800
Siklós
Táncsics u. 20.
Tenkes Lovas Sport Club
7800
Siklós
Kossuth tér 13.
Tenkes Mountain Bike Egyesület
7800
Siklós
Tenkes Rallye Team SE
7800
Siklós
Szabadság u. 54.
Tenkes Szak-Lo Sportegyesület
7800
Siklós
Széchenyi u. 70.
Tenkes Természetbarát Egyesület
7800
Siklós
Arany János u. 20.
Tenkes Vegyeskari Egyesület
7800
Siklós
Kossuth tér 15.
Tenkeshát Értékmegőrző Egyesület
7811
Turony
Kossuth u. 8.
Új Esély Közhasznú Egyesület
7775
Magyarbóly
József A. u. 11.
Újpetre és Környéke Óvodásaiért Közalapítvány
7766
Újpetre
Kossuth u. 149.
Vass Zoltán Értékmentő Alapítvány
7800
Siklós
Bartha M. u. 13.
Vida Ilona Alkotótábor Alapítvány
7843
Tésenfa
Kossuth u. 78.
Villány-Siklósi Borút Egyesület
7773
Villány
Deák F. u. 20/A.
Villányi Borvidék Hegyközségi Tanácsa
7800
Siklós
Táncsics M. u. 20.
Zöld Forrás Környezetvédő Egyesület
7815
Harkány
Ságvári utca 66.
Siklós és Vidéke Cigányokért Érdekvédelmi Szervezet
Felszabadulás 2/a.
3.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.
u.
A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során a településen beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Tartós munkanélküliség
Közfoglalkoztatás továbbfolytatása. Járási székhely buszközlekedéssel történő elérhetőségének javítása. Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások bővítése. Az állampolgárok életminőségének folyamatos vizsgálata. Szükséglet alapú szolgáltatások szervezése. Egészségügyi szűrések népszerűsítése. Annak tudatosítása, hogy a szűrővizsgálatokon való mind nagyobb számú megjelenés az egészségesebb életet, a várható élettartam megnövekedését eredményezheti.
Generációk között a negatív minta „átörökítése”. A lakossági adósságállomány újratermelődése. Egészségi állapot nem megfelelő.
4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység
A Magyar Országgyűlés 1991. évi LXIV. törvényében kihirdette a Gyermekek Jogairól szóló ENSZ Egyezményt, majd elfogadta a 47/2007. (V. 31.) sz. határozatával a „Legyen Jobb a Gyermekeknek 2007-2032” Nemzeti Stratégiát. A dokumentum fő célja volt, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. Ez minden gyermekre kiterjed, de azokra a gyermekekre kell hangsúlyt helyezni, akiknek érdekei a legjobban sérülnek. Siklósi Járás Esélyegyenlőségi Programterve különös figyelmet fordít a gyermek helyzetére, és részletesen elemzi az általános jellemzőiket. 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete
Gondozotti létszám, kor szerinti bontásban 2013 Gondozott gyermek 0-2 éves kor között: 29 fő Gondozott gyermek 3-5 éves kor között: 46 fő Gondozott gyermek 6-13 éves kor között: 137 fő Gondozott gyermek 14-17 éves kor között: 155 fő b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya A törvény előírása szerint. d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya A törvény előírása szerint.
e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Az alábbi településeken működő állami fenntartású alap- és középfokú oktatási intézmények adatai: 2014/2015. tanév
kedvezményes kedvezményes étkezők száma étkezők aránya
Beremend Diósviszló Drávaszabolcs Harkány Magyarbóly Siklós Újpetre Villány Vokány
80 18 91 229 68 213 45 87 58
48% 95% 75% 51% 63% 54% 51% 40 % 78,37%
magyar állampolgársággal nem rendelkezők száma 0 0 1 3 0 2 0 0 0
magyar állampolSNI SNI gársággal nem tanulók tanulók rendelkezők arászáma aránya nya 0% 3 1,8% 0% 1 5% 0,8% 6 5% 0,7% 43 9,6% 0% 3 3% 1% 10 3% 0% 5 5,6% 0% 17 8% 0% 3 4,05%
4.2 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) Területi Védőnői Szolgálat 1.
Alsószentmárton
Csatolt községek
Védőnői állás
-
főállású védőnő
Tengeri 2.
Baksa
Téseny Kisdér
helyettes védőnő
Siklósbodony 3.
Beremend
4.
Diósviszló
Kásád Márfa Rádfalva
helyettes védőnő főállású védőnő
Drávacsehi 5.
Drávaszabolcs
Drávapalkonya Gordisa
főállású védőnő
Matty Kistapolca 6.
Egyházasharaszti
Siklósnagyfalu
helyettes védőnő
Old Babarcszőlős 7.
Garé
Bisse Csarnóta Szava
helyettes védőnő
Drávacsepely 8.
Harkány I.
Drávaszerdahely Ipacsfa
főállású védőnő
Kovácshida 9.
Harkány II.
Terehegy
főállású védőnő
Cún 10.
Kémes
Drávapiski Szaporca
főállású védőnő
Tésenfa Illocska 11.
Magyarbóly
Kislippó
főállású védőnő
Lapáncsa Kisharsány
12.
Nagyharsány
13.
Siklós I.
Máriagyűd
főállású védőnő
14.
Siklós II.
-
főállású védőnő
15.
Siklós III.
-
főállású védőnő
Nagytótfalu
helyettes védőnő
Kiskassa 16.
Újpetre
Peterd
helyettes védőnő
Pécsdevecser Ivánbattyán 17.
Villány I.
Kisjakabfalva Palkonya
főállású védőnő
Villánykövesd
1.
2.
18.
Villány II.
Márok
főállású védőnő
19.
Vokány
Kistótfalu
főállású védőnő
Iskolavédőnői körzeEllátott iskolák Védőnői állás tek Batthyány Kázmér Általános Iskola Siklós I. helyettes védőnő Kanizsai Dorottya Általános Iskola Szent Imre Katolikus Általános Iskola Sztárai Mihály Református Általános Iskola Siklós II. helyettes védőnő SKI Táncsics Mihály Gimnázium és Szakiskola
Forrás: Baranya Megyei Kormányhivatal Siklósi Járási Hivatala, Védőnői körzet adatok 2015.
b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma)
c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi – szociális - oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok
d) gyermekjóléti alapellátás Gondozási típus
0-2 éves
3-5 éves
6-13
14-17
Összesen
Alapellátásba gondozott
21
34
72
67
194
Védelembevétel
5
12
42
62
121
Átmeneti nevelt
3
11
23
23
60
Ideiglenes hatállyal elhelye-
2
2
zett Utógondozás, szakellátásból
1
1
Forrás: kikerültSiklós Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ 2013. évi szakmai beszámoló
e) gyermekvédelem A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint e törvényben meghatározott intézkedések biztosítják (Gyvt 14.§ (1) és (2) bekezdése. 2016. január 1-jétől a családsegítés csak gyermekjóléti szolgáltatással integráltan – egy szervezeti és szakmai egységben – működhet: települési szinten a család- és gyermekjóléti szolgálat, járási szinten a család- és gyermekjóléti központ keretében. Mindkét szolgáltatás továbbra is önkormányzati feladat marad. Az új intézmények által ellátandó családsegítés feladatait továbbra is a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.), a gyermekjóléti szolgálat és központ feladatait pedig a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) tartalmazza. A két törvény szakmai végrehajtási rendelete 2015. év őszén jelenik meg. Az új feladatmegosztás fokozott együttműködés kialakítását követeli meg a szolgálatok és a központok között, valamint a központok részéről szakmai támogatás nyújtását írja elő a Gyvt. a szolgálatok irányába. Tekintettel arra, hogy családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás 2016. január 1-jétől kizárólag egy szolgáltató keretében működtethető, eddig az időpontig szükséges az új szabályok szerint feladatellátási kötelezettséggel bíró önkormányzatoknak létrehozniuk az új intézményeket, vagy a szükséges átalakításokat elvégezniük.
f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások Információ nyújtás, tanácsadás Segítő beszélgetés Hivatalos ügyekben való közreműködés
Közvetítés más szolgáltatásba Kinti gondozás g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés A járásban művészeti nevelést végző intézmények is vannak, igen változatos módon vannak jelen, de az a lényeg, hogy a járásban a művészeti nevelés is elérhető a gyermekek számára, nem csupán a sporttevékenységek. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei), ingyenes tankönyv A jogszabályi szabályozás szerinti i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei Nem tapasztaltak hátrányos megkülönböztetést Szolgáltató tevékenység a kezelt probléma típusa és az ellátott gyermekek száma szerint 2013 (halmozott adat)
Probléma típusa
Siklós mikro-
Villány mikro-
Siklós+Villány ke-
körzetben kezelt
körzetben kezelt
zelt problémák
probléma száma
probléma száma
száma
Anyagi
669
296
965
Gyermeknevelési
458
86
536
194
27
221
ményzavar
212
316
528
Családi konfliktus
237
157
394
vitele
786
173
959
Szülői elhanyagolás
273
125
398
zás(fizikai, szexuális, lelki)
27
20
47
Fogyatékosság
18
30
48
Szenvedélybetegségek
13
19
32
4.787
1.249
6036
Gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség Magatartászavar,
teljesít-
Szülők vagy a család élet-
Családon belüli bántalma-
Összesen:
Forrás: Siklós Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ 2013. évi szakmai beszámoló 4.3 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége
a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézményként (a továbbiakban: EGYMI) működő köznevelési intézmények kötelező és opcionálisan ellátható feladatainak meghatározása (Nkt. 20. § (9) bekezdés): Az EGYMI keretén belül működnie kell (kötelező feladat) kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat ellátó óvodai, általános iskolai, fejlesztő nevelés-oktatást végző iskolai vagy középfokú iskolai feladatot ellátó intézményegységnek, továbbá utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózatnak vagy – az országos és megyei szakértői bizottsági feladatok kivételével – pedagógiai szakszolgálati feladatokat ellátó intézményegységnek, tehát az EGYMI-nek gyógypedagógiai óvodai vagy iskolai intézményegység működtetése mellett utazó szakemberszolgálatot vagy az országos és megyei szakértői bizottsági feladatok kivételével más szakszolgálati feladatot kell kötelezően ellátnia. Az Nkt. 18. § (2) bekezdése értelmében a pedagógiai szakszolgálati feladatok a következők:
gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás;
fejlesztő nevelés;
szakértői bizottsági tevékenység;
nevelési tanácsadás;
logopédiai ellátás;
továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás;
konduktív pedagógiai ellátás;
gyógytestnevelés;
iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás;
kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása.
Az EGYMI elláthatja (vállalható feladat) a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai eszközök és segédanyagok kölcsönzésének feladatait, valamint kollégiumot működtethet. Az EGYMI-ben ellátott feladatokra – a családsegítő szolgálat, az iskolaegészségügyi ellátás és a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai eszközök és segédanyagok kölcsönzése kivételével – külön-külön szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységeket kell létrehozni. A Meixner Ildikó EGYMI (7700 Mohács, Kórház u. 1-3.) 2013. szeptember 01. óta lát el utazó gyógypedagógiai feladatokat a Siklósi járásban. Az intézmény által biztosított utazó gyógypedagógiai ellátás célja az integrált nevelés segítése, támogatása, az inkluzív pedagógiai gyakorlat kialakítása Dél-Baranyában, az utazó gyógypedagógusaik fejlesztő célú habilitációs/rehabilitációs foglalkozást tartanak az integráltan nevelkedő sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók számára, valamint konzultációs lehetőséget biztosítanak a pedagógusok, szülők számára. Az utazó gyógypedagógiai hálózat keretében az ellátást a Mohácsi, Bólyi és Siklósi járások közigazgatási területén működő nevelési-oktatási intézmények számára biztosítja Dél-Baranyában, azoknak a sajátos
nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az ellátásához nyújtanak segítséget, akiket a többségi óvodák, általános iskolák, középiskolák integráltan nevelnek-oktatnak. A KLIK fenntartásába tartozó intézmények ellátása az elsődleges feladatuk. A Meixner Ildikó EGYMI utazó gyógypedagógiai ellátását nem minden nevelési-oktatási intézmény igényli Siklós járásban a sajátos nevelési igényű tanulói számára: vannak intézmények, amelyek alkalmazásukban álló saját gyógypedagógussal látják el a feladatot, vagy egyéb megbízással. A 2014/2015 tanévben a következők szerint alakult a Meixner Ildikó EGYMI utazó gyógypedagógiai feladatellátása a Siklósi járásban: Ellátást
Település
Ellátott
Biztosított
Integráló intéz-
SNI tanu-
heti óraszám
mény neve
lók száma
intézményi
(fő)
szinten
Ellátáshoz szük-
végző
séges gyógype-
gyógy-
dagógiai vég-
peda-
zettség
góguso
Megjegyzés
k száma tanulásban aka-
Magyarbóly
Magyarbólyi Nyelvoktató Nemzetiségi Általános
dályozottak peda2
2
gógiája, szakos
1
gyógypedagógus,
Iskola
logopédus
Táncsics Mihály Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola, Általános Iskola és alapfokú Mű-
10
9
vészeti Iskola
Siklós
Batthyány Kázmér Általános
tanulásban aka-
Megbízási szer-
dályozottak peda-
ződéssel más
gógiája, szakos
intézmény alkal-
gyógypedagógus,
2
logopédus,
gyógypedagógus-
szomatopedagó
sal láttattuk el a
us
feladatot.
Iskolája Siklósi Táncsics Mihály Gimnázium, Szakközépis-
tanulásban aka-
kola és Szakisko-
dályozottak peda-
Siklós
la, Általános Isko-
7
7
gógiája, szakos
la és Alapfokú
gyógypedagógus,
Művészeti Iskola
logopédus,
Kanizsai Dorottya Általános Iskolája
mazásában álló
2
tanulásban aka-
Beremendi ÁltaBeremend
lános Iskola és Alapfokú Művé-
dályozottak peda3
3
gógiája szakos
1
gyógypedagógus,
szeti Iskola
logopédus, tanulási zavar
Vokány
Vokányi Általános Iskola
terápiában jártas 3
2
gyógypedagógus,
Az ellátást csak 1
logopédus,
kéthetente tudták biztosítani.
szurdopedagógus Saját gyógypeda-
Újpetre
Újpetrei Általános Iskola
2
1
logopédus
1
gógus van. Csak logopédust biztosítottak.
b) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregáció. Zolnay János: Kirekesztés, szegregáció, vákuumhelyzet a drávaszögi kistérség iskolakörzetei ben című, az EÖKIK gondozásában 2007-ben megjelent tanulmányában vizsgálta a közoktatási esélyegyenlőség szempontjából a járáshoz (akkor még kistérség) tartozó településeket. Megállapította, hogy nemcsak települések, de tanulói csoportok is vákuum-helyzetbe kerültek. A vákuumhelyzet fogalmát voltaképpen a közoktatási kirekesztés speciális esetének megnevezésére használják. A közoktatási hátrányok bizonyos fokú halmozódása esetén, ha a választási lehetőséggel nem rendelkező, elkülönítetten oktatott tanulók közoktatási hátrányai behozhatatlanokká válnak, közoktatási kirekesztésről beszélhetünk annak ellenére is, hogy a közoktatás alapellátás, amelyből jogilag senkit nem lehet kizárni, sőt, igénybevétele a tankötelezettség végéig kötelező. Közoktatási vákuum-helyzetbe vákuum-helyzetű iskolafenntartó kistelepülések diákjai kerülhetnek. Nekik elvileg sincs menekülési lehetőségük, mivel egyetlen környékbeli iskolafenntartó sem köteles az ő iskolai esélyeik javítása érdekében intézkedéseket tenni. Ugyanakkor iskoláik fenntartói is ellenér-
dekeltek abban, hogy a minimálisan szükséges mértéken túl pénzügyi felelősséget vállaljanak az oktatás tárgyi és személyi feltételeinek javításáért.
Szegregációval érintett, ún. vákuum helyzetben lévő iskolák vannak Alsószentmártonban, Egyházasharasztiban, és Siklóson a Katolikus Iskola. 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete esélyegyenlőségüknek vizsgálata során a járásban beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
HHH adatbázis nem naprakész Problémát jelent az egységes fogalomrendszer hiánya: a gyermekvédelem, az egészségügy a „veszélyeztetett gyermek” fogalmat használja, amelynek a megítélése számos szubjektív elemet takar . A család működését zavaró és akadályozó okok közül a családok anyagi, család széteséséből, a nevelés, gondozás, törődés, szeretet hiányából adódó veszélyeztetettség megemelkedett.
naprakész HHH adatbázis készítése Rendszeres szakmai találkozók szervezése.
Szegregációval érintett, ún. vákuum helyzetben lévő iskolák jelenléte a Siklósi járásban
Szabadidős programok szervezése, biztonságos, kulturált színterek működtetése. A hátrányos helyzetű gyermekekkel és családjukkal foglalkozó szakemberek továbbképzése a hátrányos helyzetű gyermekek nevelését, személyiségfejlesztését, illetve a szülők eredményes bevonását segítő ismeretek elsajátítása és a kompetenciák fejlesztése érdekében. Javítani a közoktatási esély-egyenlőséget, megállítani a szegregáció növekedését, és javítani a közoktatási javak és szolgáltatások kirívóan egyenlőtlen eloszlását.
5. A nők helyzete, esélyegyenlősége
5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A nemek közötti hátrányos megkülönböztetést több jogszabály is tiltja, ezek között is kiemelt szerepet foglal el az Alaptörvény és a Munka Törvénykönyve. Ugyanakkor a nők és férfiak között a társadalmi élet minden területére kiterjedő egyenlőtlenség természetének, okainak feltárását nem írja elő jogszabály. A nők és férfiak egyenjogúak, egyenlő jogok illetik meg őket minden polgári, politikai, gazdasági, szociális, kulturális jog tekintetében, egyenlő bánásmód illeti meg őket a munkavállalás, szakképzés, előmeneteli lehetőségek, valamint a munkafeltételek terén, a szociális biztonság területén. A nők között is kiemelten hátrányos helyzetben vannak 1. a 45 év feletti nők a változó képzettségi követelmények, 2. a pályakezdők a szakmai tapasztalat hiánya, 3. a kisgyermekes anyukák a munkából való kiesés miatt. a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében A járásban található nőket is foglalkoztató munkahelyek jellemzően a közszféra és a szolgáltatási szektor. A foglalkozatott, az inaktív és a munkanélküli női népesség főbb demográfiai adatai nem állnak teljes körűen rendelkezésre. A nők anyagi kiszolgáltatottságát fokozza, hogy sokan nem tudják felmutatni a nyugdíjjogosultsághoz szükséges ledolgozott munkaidőt. A járás nem rendelkezik adatokkal a ledogozott munkaidő tekintetében. b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban A gyermeküket egyedül nevelő nők gazdaságilag ki vannak szolgáltatva. A település nem rendelkezik felméréssel a gyermekeiket egyedül nevelő nők szükségleleteit illetően. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei Az önkormányzatok célkitűzése, hogy a két nem egyenlő lehetőségekkel rendelkezzen a társadalmi és a magánéletben, a munkavállalás területén, a képzésben való részvételben, az előmenetelben, a politikai döntéshozatalban, a gyermeknevelésben, valamint a szolgáltatásokhoz való hozzáférésben. d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség)
A nők és férfiak foglalkozási szegregációja és az ún. „üvegplafon” (a behatárolt előmeneteli lehetőség) az egyenlőtlen bérezést és általában a javakhoz, kompetenciákhoz és lehetőségekhez való egyenlőtlen hozzáférést eredményezi. A nők jellegzetesen az alacsony fizetésű munkakörökbe szorulnak. A települések nem rendelkeznek információkkal a férfiak és nők bérezését illetően. A várandós és kisgyermekes anyák visszatérése biztosított és támogatott az önkormányzati munkahelyeken. Munkaerőpiaci helyzetükről azonban nem készült felmérés. 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.)
5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A nők foglalkoztatását gátló legfőbb akadály a gyermeknevelés. A családi, magánéletbeli feladatok és felelősségek általában egyoldalúan a nőket terhelik. A települések nem rendelkeznek adatokkal a nők családon belüli túlterheltségéről. 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a nők ellen elkövetett bűncselekmények között egyértelműen a családon belüli erőszak a leggyakoribb halálozási ok. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a
családban, az otthon falai között folyó erőszak a privát szféra sérthetetlenségénél fogva gyakran láthatatlan, ami az áldozat számára jelentősen megnehezíti a segítségkérést, a környezet számára pedig a segítségnyújtást. Az adatok azt mutatják, hogy minden ötödik nő él, vagy élt olyan kapcsolatban, ahol partnere rendszeresen testileg bántalmazta őt. Ezt az adatot tovább súlyosbítja, hogy a folyamatos lelki erőszakban élő nők száma ennél jóval magasabb. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) Célzottan a női erőszak, családon belüli erőszak áldozataival foglalkozó ellátás a járásban nem folyik. A krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások Pécset és Mohácson érhetők el. 5.6 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések Jelenleg
nincs
közös
összefogás,
hálózatosodás
a
női
érdekek,
esélyegyenlőség
érvényesítésének témakörében. Nincs információ olyan civil szervezetről, amely a nők esélyegyenlőségi programját tűzte volna ki célul. 5.7 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlőségüknek vizsgálata során a településen beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
nemekre vonatkozóan nem áll rendelkezésre adatbázis munkanélküliség magasabb a nők körében
adatbázis elkészítése
családon belüli erőszak a GYES, GYES-ről való visszatérés a munkaerő piacra mérsékli a szegénység kialakulásának kockázatát, de a gyermekek felügyeletének hiányában sok esetben nem megoldható. a magányérzet kialakulásával nemcsak az anya mentális állapota lehet rosszabb, családi konfliktusokhoz is vezethet. Hiányzik a nők képviselete a helyi önkormányzati döntéshozatalban.
növelni a nők munkaerőpiaci esélyegyenlőségét – családbarát munkahelyi megoldások elterjesztése, részmunkaidős foglalkoztatás elterjesztése, rugalmas munkaidő, távmunka stb.) szükség esetén nők elleni erőszak áldozataival foglalkozó ellátás megszervezése, felvilágosító programok szervezése keresni a gyermekek napközbeni ellátását biztosító lehetőségeket. szabadidős programok szervezése, igény szerinti bővítése. zöldterületek, közparkok tervszerű felújítása. Női gazdasági döntéshozókkal, női civil szervezetek vezetőivel kapcsolatfelvétel. Nők szerepének hangsúlyozása a politikai és gazdasági döntéshozatalban és a civil életben.
6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége
A társadalmak elöregedése globális problémává lett, különösen a fejlett ipari térségekben, országokban, így az Európai Unióban és Magyarországon is. Az idősödéssel párhuzamosan csökken a fiatal korosztályok aránya, az öregedési index egyre kedvezőtlenebbé válik. A megváltozott helyzet kezelésére ismert nemzetközi szervezetek új időspolitikai célokat, deklarációkat fogalmaztak meg, amelyeket figyelembe vettek a magyar idősügyi koncepció megalkotói is. Paradigmaváltás történt az időspolitikában. A korábbi deficitmodellt – amely főleg a veszteségekre összpontosított (egészség- és teljesítményromlás) – felváltotta a fejlődésmodell. Ebben az új modellben előtérbe kerül: - meglévő képességek megőrzése és fejlesztése - a széles körű aktivitás - az eddig nem használt képességek előhívása és - az új kihívásokra való reagálás képességének kialakítása. A modell a passzivitás helyett az idős emberek aktivizálását célozza meg. A törekvések arra irányulnak, hogy az idősek (újra) bevonhatóak legyenek a társadalomba. Fontossá válik a felnőttoktatás, az egész életen át tartó tanulás (life long learning), és a generációk közötti kapcsolatok javítása. A fejlett társadalmakban – részben a várható élettartam növekedésének hatására – új értelmet nyert az időssé válás folyamata, és maga az időskor fogalma. 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) A járásban a 60 év felettiek aránya az összlakosság csak 30 %-a. Az idősek nyugdíj-összegeiről nincs információnk. Az, hogy az idősek hogyan élik meg az évek múlását, az esetleges egyedüllétet, nagymértékben függ a társadalom nyújtotta életkörülményektől, az idősekkel szemben tanúsított társadalmi magatartástól. A család fiatalabb tagjai gyakran kevés időt szánnak a velük való törődésre, gyakran távol élnek idősebb családtagjaiktól, illetve a megélhetési gondok miatt több, mint 8 órát dolgoznak. A fentiek miatt megnőtt a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások iránti igény.
a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága A járásban általában nem jellemző a nyugdíjasok foglalkoztatása. Ugyanakkor a megélhetés biztosítása érdekében egyre nagyobb számban vállalnak idénymunkát.
b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) Az időskorúak foglakoztatásának lehetőségét beszűkíti, hogy jogszabály választási lehetőséget ad számukra a nyugdíj igénylése, illetve a munkahely megtartása között. Foglalkoztatásuk intézményi keretek között nem megoldható. Számukra kidolgozott foglalkoztatási koncepció jelenleg nincs. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén: Nincs rá eset 6.2 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése
A Siklósi járásban a Siklósi Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központ, A Villányi Családsegítő, Gyermekjóléti és Szociális Központ illetve a beremendi Alapszolgáltatási Központon keresztül biztosított a szociális alapellátásokhoz (szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, időskorúak nappali ellátása) való hozzáférés. 6.3 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településeken Országos kezdeményezések helyi szintű megvalósításával elégítik ki az igényeket.
6.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az idősek helyzete, esélyegyenlőségüknek vizsgálata során a településen beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Magas az egyedül élők aránya, főleg az egyedül élő nők. A morbiditási statisztikák rangsorában - a da-
Az aktivitást és a függetlenséget megőrző programok, szolgáltatások szervezése. Rendszeres mozgást biztosító szolgáltatások
ganatok, keringési zavarok, szív- és érrendszeri megbetegedések, ízületi problémák – mellett a pszichés problémák leggyakrabban előforduló betegségek. Gyakran válnak áldozattá. Nemzedékek közötti kapcsolat nehézsége.
bővítése. Szűrővizsgálatok biztosítása. Prevenciós szemlélet erősítése, az egészségtudatos magatartás fejlesztése Idősek személyes környezetének, otthonának védelmét szolgáló intézkedések bővítése. Generációs programok szervezése.
7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége
A fogyatékosság, a valamiben való akadályozottság számos területen jelentkezhet. A legelterjedtebb felfogás szerint fogyatékos személy: aki - érzékszervi (különösen látás- és hallásbéli) és/vagy - mozgásszervi és/vagy - testi teljességét és/vagy - értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. törvény 1 cikk szerint fogyatékos személy minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, mentális vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását.
7.1 A Járásban fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái A fogyatékkal élőkre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre értékelhető statisztikai adatok, amelyek alapján pontos képet lehetne alkotni a fogyatékkal élők lakhatási, egészségügyi, foglalkoztatási helyzetéről. Kivételt képeznek ez alól a tanköteles korú fogyatékkal élő gyermekek, hiszen a sajátos nevelési igényű gyermekekről pontos adataink vannak, ők integrált oktatásban vesznek részt. A szociális ellátások igénybevevői között nagy valószínűséggel jelen vannak fogyatékos személyek is, nyilvántartott adattal azonban csak a közlekedési támogatásban részesülőkről rendelkezünk. A fogyatékos emberek és családjaik világszerte a legsérülékenyebb társadalmi csoportot alkotják, évszázadok óta a szociális élet peremére sodródva élnek, boldogulásukat ezernyi tényező hátráltatja. Közös feladatunk annak lehetővé tétele, hogy egyenlő esélyekkel érvényesülhessenek a mindennapi életünk során a lakhatás és közlekedési eszközök használata, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkalehetőségek, a kulturális és társadalmi élet, valamint a sport és a szórakozás területén is. A fogyatékkal élők legnagyobb részének egyetlen megélhetési forrása az alacsony összegű nyugdíj, járadék, segély. Egyes esetekben az iskolai végzettségük elmarad az egészséges társaikétól, ami tovább rontja megélhetési esélyeiket. A tartós egészségügyi problémákkal, illetve fogyatékkal élő emberek munkaerő-piaci lehetőségei erősen behatárolódtak.
a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás)
I. A MOVE Zrt. Rehabilitációs Ipari ls Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Zrt.a Siklósi járásban három településen működtet megváltozott munkaképességű emberek számára csomagoló üzemet. Települések: Siklóson 42 fő Beremenden 19 fő Vokányban 18 fő foglalkozik háztartási konyhai eszközök csomagolásával. Az itt dolgozó emberek általában rehabilitációs ellátásban, vagy más, a nyugdíjfolyósító intézet által megállapított ellátásban részesülnek, amely mellett meghatározott óraszámban dolgozhatnak. Az itt dolgozó emberek hétköznapi életét segítik az ún. mentorok, rehabilitációs tanácsadók, akik segítik őket eligazodni mindennapos ügyeik intézésében és életvezetési tanácsokkal látják el őket. A munkaválallók között vannak pszichés betegek és mozgásszervi betegek egyaránt. II. ERFO Rehabilitációs Foglalkoztató Nonprofit Kft. szintén végez rehabilitációs foglalkoztatást a Siklósi járásban. Érintettek köre •
enyhe értelmi fogyatékos
•
középsúlyos értelmi fogyatékos
•
gyengénlátó
•
vak
•
nagyothalló
•
siket
•
enyhe mozgáskorlátozott
•
közepesen mozgáskorlátozott
•
súlyosan mozgáskorlátozott
•
pszichiátriai beteg
Települések: 7848 TÉSENFA, Kossuth u. 65. 7800 KISHARSÁNY, Petőfi u. 25. 7800 SIKLÓS-MÁRIAGYÜD, Kossuth u. 5. Általánosságban elmondható, hogy a megváltozott munkaképességű üzemekben dolgozók között többen élnek egyedül, mert családjuknak nem kellenek, nem számíthatnak rájuk. A közfoglalkoztatásban nincsenek fogyatékkal élők foglalkoztatva.
b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén
A fenti kör közfoglalkoztatására nem az erre irányuló foglalkoztató szándék nemleges volta miatt nem kerül sor, hanem azért, mert ők kivétel nélkül olyan ellátásban részesülnek, amely nem teszi lehetővé közfoglalkoztatásukat. c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok KOSZISZ - Kolping Támogató Szolgálat – Siklós A Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezet (KOSZISZ) 2005–ben hozta létre a Kolping Támogató Szolgálat – Siklós és Kistérsége néven működő szociális alapszolgáltatást nyújtó intézményt. Az alapszolgáltatás megszervezésével segítséget nyújt a szociálisan rászoruló fogyatékos, sérült személyek részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. A szolgáltatás működtetésével mérséklődött a fogyatékkal élők hátránya, elérhetőbbé vált a kulturális, szabadidős tevékenységek, egészségügyi szolgáltatások való könnyebb hozzáférés. Siklós és Kistérségében a Támogató Szolgálat által nyújtott szolgáltatások ráépülnek a településen élő fogyatékosok által felmerült igényekre, így ezen igényekhez mérten kívánjuk működtetni a szolgáltatást.
Feladatai: •
Az ellátási területen élő fogyatékos személyek felkutatása
•
Személyi segítő szolgálat működtetése
•
Információnyújtás, tanácsadás, ügyintézés
•
Szállító szolgáltatáshoz való hozzájutás megszervezése, biztosítása
•
Gyógyászati segédeszközökhöz való hozzájutás segítése
•
Közösségi, kulturális és szabadidős programokon való egyenrangú részvétel elősegítése
•
Állapotjavító és megőrző szolgáltatás közvetítése
•
A fogyatékkal élő személy általános egészségi állapotának és a fogyatékossága jellegének megfelelő egészségügyi, szociális ellátásokhoz való hozzájutás biztosítása
•
Jelnyelvi tolmács elérhetőségének biztosítása
•
Önsegítő csoportok támogatása
A szolgáltatás kiemelt célja a lakosság körében a befogadó – elfogadó attitüd, a tolerancia és segítségnyújtás képességének erősítése, ezáltal is elősegítve a speciális bánásmódot igénylő sérült emberek társadalmi esélyegyenlőségét.
7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei
A fogyatékos személyek az önkormányzatoknál megfelelő információhoz jutnak a jogszabály szerint járó pénzbeli és természetbeni ellátásokról. Ezeket igénybe is veszik. Alapellátásként amenynyiben ennek szükségét érzik biztosítható
szociális alapszolgáltatás,
étkeztetés,
házi segítségnyújtás,
családsegítés
7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége A közszolgáltatásokhoz való hozzáférést helyben az önkormányzat tulajdonában álló épületek biztosítják, amelyek fizikai és kommunikációs akadálymentesítése egyes településeken megtörtént. b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége Akadálymentesítettségéről nincs hiteles információink. c) munkahelyek akadálymentesítettsége Tudomásunk szerint a helyi munkahelyek nem teljesen akadálymentesítettek. d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Nem állnak rendelkezésre a mindenki számára elérhető önkormányzat által biztosított szociális alapszolgáltatásokon kívül helyben egyéb speciális szolgáltatások, ilyen intézményeket, szolgáltatásokat a településen sem egyházi sem civil fenntartó nem működtet.
7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlőségük vizsgálata során a településen
beazonosított problémák Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, az akadálymentes környezet aránya nem 100 %-os Helyben meglévő szolgáltatásokat nem szívesen fogadják a rászorultak. Nincs pontos adat a fogyatékkal élő személyekkel kapcsolatban.
fejlesztési lehetőségek Fizikai környezetben található akadályok megszüntetése, információs és kommunikációs akadályok megszüntetése, lakókörnyezet akadálymentesítését szolgáló program. Szakemberek bevonása, elbeszélgetés megszervezés pl. a házi gondozókkal. Felmérést kell végezni és adatbázis létrehozása szükséges.
8. A járási esélyteremtő program nyilvánossága
a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába. A helyzetelemzés előkészítésében részt vettek a települési önkormányzatok és a településeken dolgozó szociális, egészségügyi, gyermekjóléti, köznevelési, közművelődési szakemberek. Módszere a személyes, illetve az online kapcsolattartás, mely a kiemelt csoportokkal kapcsolatos problémák feltárására, majd programtervezet véleményezésére koncentrálódott. A program elfogadása előtt lehetőséget biztosítottunk a véleményezésre, melyek figyelembevételével a program módosítható. A program elfogadása nyílt kerekasztal megbeszélésen történik. b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek viszszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. Az a) pont szerinti szervezetek részére elektronikus úton megküldésre kerül az elfogadott dokumentum, ezenkívül a járásszékhely település, Siklós város honlapján (www.siklos.hu) hozzáférhető lesz a Siklósi Járási Esélyteremtő Program, amely alapján az állampolgárok megismerik az esélyegyenlőségi programot, intézkedéseket és így biztosított lesz a megvalósítás folyamatos ellenőrzése. Az esetleges észrevételeket a JEP Fórum megtárgyalja és szükség esetén JEP módosítását kezdeményezi.
A Járási Esélyteremtő Program Intézkedési Terve (HEP IT) 1. A JEP IT részletei Az Siklósi Járási Esélyteremtő Program nem foglalkozik részletesen a hátrányos helyzetű célcsoportokra vonatkozó közoktatási helyzetelemzéssel és az esélyegyenlőtlenségek felszámolása érdekében szükséges intézkedések tervezésével, mivel ezt teljes körűen tartalmazza a már hivatkozott Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Terv. Jelen Program megerősíti a Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzésben és Tervben tervezett és szükséges beavatkozásokat, fejlesztéseket és intézkedéseket, azok megismétlése nélkül. Az intézkedési terv részletesen tartalmazza a tervezett beavatkozásokat.
A helyzetelemzés megállapításainak összegzése
Következtetések Célcsoport
problémák beazonosítása rövid megnevezéssel Tartós munkanélküliség Generációk között a negatív minta „átörökítése”.
Romák és/vagy mélyszegénységben élők
A lakossági adósságállomány újratermelődése. Egészségi állapot nem megfelelő.
HHH adatbázis nem naprakész Problémát jelent az egységes fogalomrendszer hiánya: a gyermekvédelem, az egészségügy a „veszélyeztetett gyermek” fogalmat használja, amelynek a megítélése számos szubjektív elemet takar. A család működését zavaró és akadályozó okok közül a családok anyagi, család széteséséből, a nevelés, gondozás, törődés, szeretet hiányából adódó veszélyeztetettség megemelkedett.
Nők
A gyermekek szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférését szolgáló játszóterek felújításra, bevizsgálásra szorulnak. A gyermekek estében is kiemelt figyelmet kell fordítani a biztonságosabb közlekedésre, ehhez hozzátartozik a járdák felújítása, karbantartása is. nemekre vonatkozóan nem áll rendelkezésre adatbázis
fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel Közfoglalkoztatás továbbfolytatása. Járási székhely buszközlekedéssel történő elérhetőségének javítása. Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások bővítése. Az állampolgárok életminőségének folyamatos vizsgálata. Szükséglet alapú szolgáltatások szervezése. Egészségügyi szűrések népszerűsítése. Annak tudatosítása, hogy a szűrővizsgálatokon való mind nagyobb számú megjelenés az egészségesebb életet, a várható élettartam megnövekedését eredményezheti. naprakész HHH adatbázis készítése Rendszeres szakmai találkozók szervezése.
Szabadidős programok szervezése, biztonságos, kulturált színterek működtetése. A hátrányos helyzetű gyermekekkel és családjukkal foglalkozó szakemberek továbbképzése a hátrányos helyzetű gyermekek nevelését, személyiségfejlesztését, illetve a szülők eredményes bevonását segítő ismeretek elsajátítása és a kompetenciák fejlesztése érdekében. Pályázati vagy egyéb források bevonásával a meglévő játszóterek felújítása, újak építése Pályázati vagy egyéb források bevonásával a járdák teljes felújítása.
adatbázis elkészítése
munkanélküliség magasabb a nők körében
családon belüli erőszak
A GYES, GYES-ről való visszatérés a munkaerő piacra mérsékli a szegénység kialakulásának kockázatát, de a gyermekek felügyeletének hiányában sok esetben nem megoldható. A magányérzet kialakulásával nemcsak az anya mentális állapota lehet rosszabb, családi konfliktusokhoz is vezethet. Magas az egyedül élők aránya, főleg az egyedül élő nők.
Idősek
A morbiditási statisztikák rangsorában - a daganatok, keringési zavarok, szív- és érrendszeri megbetegedések, ízületi problémák - mellett pszichés problémák leggyakrabban előforduló betegségek. Gyakran válnak áldozattá. Nemzedékek közötti kapcsolat nehézsége.
Szabadidős programok szervezése, igény szerinti bővítése. Zöldterületek, közparkok tervszerű felújítása. Az aktivitást és a függetlenséget megőrző programok, szolgáltatások szervezése. Rendszeres mozgást biztosító szolgáltatások bővítése. Szűrővizsgálatok biztosítása. Prevenciós szemlélet erősítése, az egészségtudatos magatartás fejlesztése Idősek személyes környezetének, otthonának védelmét szolgáló intézkedések bővítése. Generációs programok szervezése.
Helyben meglévő szolgáltatásokat nem szívesen fogadják a rászorultak.
Fizikai környezetben található akadályok megszüntetése, információs és kommunikációs akadályok megszüntetése, lakókörnyezet akadálymentesítését szolgáló program. Szakemberek bevonása, elbeszélgetés megszervezés pl. a házi gondozókkal.
Nincs pontos adat a fogyatékkal élő személyekkel kapcsolatban.
Felmérést kell végezni és adatbázis létrehozása szükséges.
Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, az akadálymentes környezet aránya nem 100 %-os Fogyatékkal élők
növelni a nők munkaerő-piaci esélyegyenlőségét – családbarát munkahelyi megoldások elterjesztése, részmunkaidős foglalkoztatás elterjesztése, rugalmas munkaidő, távmunka stb.) szükség esetén nők elleni erőszak áldozataival foglalkozó ellátás megszervezése, felvilágosító programok szervezése Keresni a gyermekek napközbeni ellátását biztosító lehetőségeket.
1.1 A beavatkozások megvalósítói Célcsoport
Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése
Az intézkedésbe bevont partnerek – kiemelve a felelőst
közfoglalkoztatás szervezése
egészségügyi szűrések népszerűsítése, egészségmegőrző programok szervezése
Romák és/vagy szükséglet alapú szolgáltatások mélyszegénységben szervezése élők
Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások bővítése.
buszközlekedés javítása
önkormányzati támogatások átgondolása
továbbképzések szervezése Gyermekek
Szülők tájékoztatása
tájékoztatás színvonalának javítása
Idősek
szűrővizsgálatok szervezése, egészséges életmód népszerűsítése
védelemmel kapcsolatos intézkedések
- képviselő-testületek - jegyzők vagy közös hivatalok - Siklósi Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztály - igazgatási előadó - háziorvos - védőnő - Siklósi Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központ, Villányi Családsegítő, Gyermekjóléti és Szociális Központ, Alapszolgáltatási Központ Beremend - képviselő-testület - igazgatási előadó - Siklósi Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központ, Villányi Családsegítő, Gyermekjóléti és Szociális Központ, Alapszolgáltatási Központ Beremend - képviselő-testület - igazgatási előadó - Siklósi Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központ, Villányi Családsegítő, Gyermekjóléti és Szociális Központ, Alapszolgáltatási Központ Beremend - képviselő-testületek - Pannon Volán
- képviselő-testület - igazgatási előadó - iskolaigazgató - óvodavezető - közös hivatal - Siklósi Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központ, Villányi Családsegítő, Gyermekjóléti és Szociális Központ, Alapszolgáltatási Központ Beremend - közös hivatal - oktatási-nevelési intézményvezetők - Siklósi Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központ, Villányi Családsegítő, Gyermekjóléti és Szociális Központ, Alapszolgáltatási Központ Beremend - képviselő-testületek - jegyzők vagy közös hivatalok - házi gondozók - háziorvos - Siklósi Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központ, Villányi Családsegítő, Gyermekjóléti és Szociális Központ, Alapszolgáltatási Központ Beremend - polgárőr egyesületek - Siklósi Rendőrkapitányság - Siklósi Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központ, Villányi Családsegítő, Gyermekjóléti és Szociális Központ,
Alapszolgáltatási Központ Beremend átképzési programok szervezése, népszerűsítése
- Siklósi Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztály - képviselő-testületek - igazgatási előadó
célzott támogatási kör kialakítása
- képviselő-testület - igazgatási előadó - Siklósi Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központ, Villányi Családsegítő, Gyermekjóléti és Szociális Központ, Alapszolgáltatási Központ Beremend
napközbeni ellátás szervezése
- képviselő-testület - igazgatási előadó - Siklósi Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központ, Villányi Családsegítő, Gyermekjóléti és Szociális Központ, Alapszolgáltatási Központ Beremend - óvodavezető
Nők
Fogyatékkal élők
akadálymentesítés
helyi szolgáltatások népszerűsítése
felmérés elvégzése
- képviselő-testület - házi gondozók - Siklósi Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központ, Villányi Családsegítő, Gyermekjóléti és Szociális Központ, Alapszolgáltatási Központ Beremend - házi gondozók - Siklósi Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központ, Villányi Családsegítő, Gyermekjóléti és Szociális Központ, Alapszolgáltatási Központ Beremend
Jövőképünk
Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők munkához való hozzáférésének esélyei javuljanak.
Fontos számunkra, hogy településünkön a romák helyzete továbbra se legyen rosszabb, mint a többi lakos helyzete.
Kiemelt területnek tartjuk a gyermekek egészséges testi, lelki, értelmi, érzelmi fejlődésének elősegítését, hogy nyugodt, gondoskodó családban nőhessenek fel.
Folyamatosan odafigyelünk az idősek igényeire, számítunk tudásukra, segítjük őket abban, hogy méltósággal, szeretetben élhessenek.
Elengedhetetlennek tartjuk a nők esélyeinek javítását a munka világában történő szerepvállalásukban, támogatjuk a család és munka összeegyeztetését.
Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők szükségleteinek és speciális problémáinak feltárására, keressük az életminőségük javítását célzó lehetőségeket.
2. Intézkedési területek részletes kifejtése 1. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége Intézkedés címe:
Mélyszegénységben élők és romák számára tanfolyamok szervezése, felzárkóztatása
Rendkívül rosszak a roma népesség foglalkoztatási mutatói, különösen a roma nők körében: a 15-74 év közötti roma férfiak alig ötödének, a roma nők Feltárt probléma mintegy tizedének volt valamilyen munkajövedelme, az elsődleges meg(kiinduló értékekkel) élhetési forrása. A roma nők kedvezőtlen foglalkoztatási helyzete összefügg az alacsony iskolázottsággal, a nem megfelelő végzettséggel, és a nemi alapú diszkriminációval. Az alacsony iskolai végzettségűek oktatása, tanfolyamra küldése. Célok A lakosság munkanélküli rétegének segítése. Általános megfoMunkanélküliségi mutatók javítása. galmazás és rövid-, A rászoruló és/vagy nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élő közép- és halmozottan hátrányos helyzetű személyek, romák képzése és visszajuthosszútávú időegytatása az ségekre bontásban elsődleges munkaerőpiacra. A romák felzárkózásának segítése érdekében a nyílt munkaerő-piachoz Tevékenységek közelítő programok indítása. (a beavatkozás tar- - felmérés a lehetséges résztvevőkről talma) pontokba - nyilatkozat a részvételről szedve - partnerek keresése - tanfolyam szervezése, lebonyolítása Résztvevők és felelős
Résztvevők: alacsony iskolai végzettségűek, romák Felelős: CNÖ elnök, JEP fórum
Partnerek
állami költségvetési szervek, Képviselő-testületek, nemzetiségi önkormányzatok és társulásaik, önkormányzati és nemzetiségi önkormányzati intézmények, civil szervezetek, egyházi jogi személyek, oktatási/képzési intézmények, megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató gazdasági társaságok, szociális szövetkezetek
Határidő(k) pontokba szedve
Rövidtáv (1 év), középtáv (3 év), hosszútáv (5 év)
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Rövidtáv: Tanfolyamra jelentkezés, igényfelmérés. Középtáv: A tanfolyam elvégzése után, a szakképesítés megszerzése, vizsga a tanfolyam végén. Hosszútáv: A munkaerő piacon való érvényesülés, elhelyezkedési lehetőségek javulása.
Hiányszakmákra való jelentkezés, képzés Tárgyi erőforrások: tanterem, informatikai eszközök, egyéb eszközök az oktatáshoz Anyagi erőforrások: pályázatból Humán erőforrások: szakemberek, oktatók
Intézkedés címe:
Lakhatási problémák a mélyszegénységben élőknél és romáknál Tartós szegénységben élők, romák felzárkózását és a periférikus élethelyzetek megszüntetését segítő infrastrukturális beruházások
Feltárt probléma Közművek hiánya (csatorna, villany, vezetékes ivóvíz) (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Az intézkedés célja az elmaradott településrészeken, telepeken, tartós szegénységben élő családok, kiemelten romák, valamint a periférikus élethelyzetben élő marginalizált csoportok fenntartható társadalmi és területi integrációja. Rövidtáv: Pályázati kiírások figyelése, pályázatok beadása Középtáv: Beruházások megvalósítása Hosszútáv: 100 %-os legyen a járásban a közművesítés A tartós szegénységben élők, romák felzárkózását segítő infrastrukturális beruházások keretet adnak a közösségi felzárkózást, a tartós szegénységben élők és romák integrációját és a velük foglalkozó szervezetek hatékonyabb beavatkozásait, illetve a hátrányos helyzetűek fenntartható lakhatását támogató infrastrukturális beruházásoknak. Elsősorban meglévő épületek korszerűsítése, funkcióváltása, szociális bérlakások kialakítása, közösségi célú terek fejlesztése, valamint szervezetek hatékonyabb feladatellátásához és a programokhoz szükséges eszközök biztosítása által. - pályázat beadása - kivitelező kiválasztása - beruházás elindítása
Résztvevők és felelős
Mélyszegénységben élők és romák
Partnerek
Képviselő-testületek, központi költségvetési szerv, nemzetiségi önkormányzatok, társulásaik és intézményeik, költségvetési szervek, nem állami szereplők, civil szervezetek, egyházi jogi személyek, szociális szövetkezetek, közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatók, szociális szövetkezetek
Határidő(k) pontokba szedve
Hosszútávon: 2018
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Rövidtáv: Sikeres pályázat. Középtáv: A járás közművesítésének 100 %-os megvalósulása. Hosszútáv: A falun élő lakosság életminőségének a javulása.
A lakosság anyagi hozzájárulásának korlátozottsága. Anyagi erőforrás: pályázat Humán erőforrás: szakemberek Tárgyi erőforrás: megfelelő eszközök a beruházáshoz
Intézkedés címe:
Munkahelyek hiánya a településen, munkahelyteremtés
Feltárt probléma Kevés vállalkozó, aki munkahelyet biztosít a járásban élőknek (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Rövidtáv: Egyeztetés az önkormányzatokkal, lehetséges telephelyek kiválasztása. Középtáv: Felmérés az aktív korú munkavállalókról. Hosszútáv: Vállalkozók betelepülése, munkahelyek létrejötte - munkahelyek megnyitása - munkavállalók kiszűrése, felvétele - munkakezdés
Résztvevők és felelős
Aktív korú lakosság és elsősorban a munkanélküliek.
Partnerek
Képviselő-testületek, vállalkozók
Határidő(k) pontokba szedve
A megvalósulás várható határideje: 2020
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Rövidtáv: Emelkedő foglalkoztatottság a járásban. Középtáv: Életminőség javulása, jobb életfeltételek. Hosszútáv: A járás infrastruktúrájának javulása.
Nem települ be vállalkozó, tovább nő a munkanélküliség, további elvándorlás. Anyagi erőforrás: pályázat Humán erőforrás: vállalkozók Tárgyi erőforrások: telephely, munkavégzés helyszíne
Intézkedés címe:
Közlekedés javítása
Feltárt probléma Nehézkes közlekedés, vasúti közlekedés hiánya (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Sűrűbb buszközlekedés, kérelem beadása az illetékes társaságokhoz, cégekhez, hatóságokhoz. Falubuszok beszerzése pályázat útján.
- pályázat kiírás figyelemmel kísérése - pályázat beadása
Résztvevők és felelős
A falu lakossága, a Képviselő-testületek.
Partnerek
MÁV, Pannon Volán Zrt., Képviselő-testületek, CNÖ elnök
Határidő(k) pontokba szedve
Pályázat kiírásától függ.
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Rövidtáv: Falubuszok vásárlása pályázati pénzből. Középtáv: Vasutak visszaállítása, gyakoribb buszjáratok. Hosszútáv: Életminőség javulása, könnyebb közlekedés, jobb munkalehetőség.
Elvándorlás, jobb munkalehetőség keresése miatt. Anyagi erőforrás: pályázat Humán erőforrás: pályázatírók Tárgyi erőforrás: pályázatírás helyszíne, és a hozzá kapcsolódó eszközök
Intézkedés címe:
Munkához való hozzáállás javítása
Felkínált munkalehetőség visszautasítása Szükség van a nélkülözés és a hátrányos helyzetek átöröklődésének megakadályozására, a társadalmi összetartás, az önkéntes és antidiszkriminációs szerepvállalás növelésére, a nyílt munkaerő-piacra Feltárt probléma átvezető aktív munkaerő-piaci programokba történő belépésre való felké(kiinduló értékekkel) szítésre, valamint a fiatalok sikeres társadalmi integrációjának elősegítésére. A hátrányos helyzet kialakulásának leghatékonyabb módja a megelőzés: a család mint a társadalmi védőháló legelemibb alkotóeleme, illetve az aktív és összetartó közösségek a társadalmi leszakadástól védenek meg. A családi krízishelyzetek kialakulásának megelőzését szolgáló, illetve a Célok létrejött krízishelyzetek megoldását támogató szolgáltatások, valamint a Általános megfocsaláddal, gyermekekkel, gyermekvállalással és családi krízishelyzetekkel galmazás és rövid-, kapcsolatos szemléletformálás. közép- és Rövidtáv: Szemlélet változás javítása, attitűd formálás, ösztönzés, motiváhosszútávú időegy- lás. ségekre bontásban Középtáv: Jobb feltételek biztosítása, munka felkínálása. Hosszútáv: Munkanélküliség visszaszorítása. Tevékenységek - segélyek korlátozása (a beavatkozás tar- személyiségfejlesztő tréningek szervezése talma) pontokba - életpálya tanácsadás szedve Résztvevők és felelős
munkanélküliek, pályakezdők, szervezők, szakemberek, JEP fórum, CNÖ elnök
Partnerek
Képviselő-testületek, nemzetiségi önkormányzatok és társulásaik, önkormányzati és nemzetiségi önkormányzati intézmények, civil szervezetek, egyházi jogi személyek, oktatási/képzési intézmények, szociális szövetkezetek
Határidő(k) pontokba szedve
2017
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Rövidtáv: A tanfolyamok szervezése helyileg, aktív részvétel. Középtáv: Mélyszegénységben élők helyzete érje el az országos átlagot. Hosszútáv: Anyagi és élethelyzet javulása, szemléletmód változás
Érdeklődés hiánya, nem jelennek meg a programokon. Anyagi erőforrások: pályázatok Humán erőforrások: trénerek, oktatók Tárgyi erőforrások: a tanfolyam helyszíne, oktató termek, eszközök az oktatáshoz
Intézkedés címe:
Adatgyűjtés, felmérés a roma lakosság számáról, összetételéről
Feltárt probléma Nem állnak rendelkezésre friss, releváns statisztikai adatok. (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
A járásban élő roma lakosság összetételének, élethelyzetének feltérképezése, valós statisztikai adatok gyűjtése a későbbi pályázati lehetőségek megalapozott igénybevételéhez. Szociális térkép létrehozása. Rövidtáv: Kutatás, felmérés Középtáv: Naprakész adatbázis létrehozása Hosszútáv: Pályázatok, fejlesztési célú programok tervezése, megvalósítása az elérhető adatbázis által rendelkezésre álló információk alapján.
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
- kérdőíves felmérések - interjúk készítése - szakmailag megalapozott kutatás lefolytatása
Résztvevők és felelős
roma lakosság
Partnerek
civil szervezetek, nemzetiségi önkormányzatok, PTE-BTK romológia szak hallgatói/kutatói
Határidő(k) pontokba szedve
2018
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Rövidtáv: Az adatgyűjtésbe bevont személyek száma. Középtáv: Összeállított adatbázis a kutatás során nyert adatokból. Hosszútáv: Sikeres pályázatok, anyagi és élethelyzet javulása, szemléletmód változás
Elutasító magatartás a célcsoport részéről, kutatás, felmérés eredménytelensége. Anyagi erőforrások: pályázatok Humán erőforrások: civil szervezetek, egyetemi kutatók Tárgyi erőforrások: kutatást támogató eszközök
Intézkedés címe:
Az egészségügyi alapellátásokhoz való esélyegyenlőség biztosítása a mélyszegénységben élők körében
Feltárt probléma Mohácsi szakellátás megközelítésének nehézsége (kiinduló értékekkel)
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
A Siklósi Kórházban megszűnt az aktív betegellátás, a kórházi szakellátást igénylő betegeket a környező településekről a Mohácsi Kórházba irányítják. Ez jelentősen megnehezíti a településeken élők egészségügyi ellátáshoz való hozzáférését. A zsáktelepülések teljes elzártsága, a települések közötti rossz közlekedési viszonyok már az esélyegyenlőség megélésében is korlátozzák a járás lakosságának egy részét. Cél az egészségügyi alapellátásokhoz való hozzáférés biztosítása a hátrányos helyzetű személyeknek is az utazás lehetőségeinek kibővítése/szakrendelés helyben biztosítása által. Rövidtáv: Igényfelmérés Középtáv: Pályázatok, betegeket szállító járatok szervezése Hosszútáv: Sikeresen működő, a rászorulók által elérhető utazási, szállítási rendszer.
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
- igényfelmérés - pályázatírás - egyeztetés a tömegközlekedésért felelős szervezetekkel
Résztvevők és felelős
mélyszegénységben élők
Partnerek
civil szervezetek, Képviselő-testület, vállalkozások, egészségügy
Határidő(k) pontokba szedve
2018
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Rövidtáv: Utazási igény felmérése Középtáv: Pályázat, egyeztetés a tömegközlekedést biztosító szervezetekkel Hosszútáv: Sikeres pályázatok, tömegközlekedés elérhetőbbé válik, alternatív, tömegközlekedést kiváltó megoldás biztosítása a szakrendelés eléréséhez
Nem Anyagi erőforrások: pályázatok, saját forrás Humán erőforrások: civil szervezetek, Képviselő-testületek Tárgyi erőforrások: pályázatíráshoz szükséges eszközök, falubuszok
2. A gyermekek esélyegyenlősége
Munkahelyteremtés a szülőknek A halmozottan hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci eszközökben Intézkedés címe: való részvételének és munkaerő-piacon való megjelenésének elősegítése. Rossz szociális helyzetben lévő tanulók Szükség van a nélkülözés és a hátrányos helyzetek átöröklődésének Feltárt probléma megakadályozására, a társadalmi összetartás, az önkéntes és (kiinduló értékekkel) antidiszkriminációs szerepvállalás növelésére, a nyílt munkaerő-piacra átvezető aktív munkaerő- piaci programokba történő belépésre való felkészítésre. A családi krízishelyzetek kialakulásának megelőzését szolgáló, illetve a Célok létrejött krízishelyzetek megoldását támogató szolgáltatások, valamint a Általános megfocsaláddal, gyermekekkel, gyermekvállalással és családi krízishelyzetekkel galmazás és rövid-, kapcsolatos szemléletformálás. közép- és Rövidtáv: felmérés a szülők között (végzettségek) hosszútávú időegy- Középtáv: Siklósi Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztállyal, vállalkozókkal ségekre bontásban kapcsolat felvétele Hosszútáv: vállalkozások betelepülése a faluba, vonzáskörzetébe A szolgáltatások kiterjednek a párkapcsolati kommunikációval, konfliktusok kezelésével, változás- és válságmenedzsmenttel kapcsolatos tanácsadó és támogató szolgáltatásokra, mediációra, gyermeknevelési tanácsadásra, krízishelyzetek megelőzését és kezelését szolgáló tanácsadó és segítő, mentoráló szolgálatokra, a különféle életszakaszokhoz kapcsolódó Tevékenységek válsághelyzetek megoldását, a család és munka összeegyeztetését szol(a beavatkozás targáló programokra, a gyermeket nevelő családokat és fiatalokat nontalma) pontokba formális oktatás keretében elérő vagy elterjesztésre érdemes modellek és szedve mintaprojektek elterjedését szolgáló programokra. - adatgyűjtés - kapcsolatok felvétele - lehetőségek megvitatása - vállalkozók betelepítése Résztvevők és felelős
Szülők, vállalkozók, Képviselő-testületek
Partnerek
állami költségvetési szervek, Képviselő-testületek, nemzetiségi önkormányzatok és társulásaik, civil szervezetek, egyházi jogi személyek, oktatási/képzési intézmények, megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató gazdasági társaságok, szociális szövetkezetek
Határidő(k) pontokba szedve
2018
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Rövidtáv: Ajánlatok a vállalkozóktól, megbeszélés. Középtáv: Elbeszélgetés, kiszűrés, alkalmazás Hosszútáv: Munkába állás
Az önkormányzatok biztosítanak-e kedvező feltételeket, megéri-e betelepülni a vállalkozóknak. Tárgyi erőforrás: telephely biztosítása Humán erőforrás: munkaerő Anyagi erőforrás: vállalkozó saját tőkéje
Intézkedés címe:
Felzárkóztató foglalkozások, korrepetálás Végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentése, a képzettségi szint növelése, a köznevelési rendszer esélyteremtő szerepének javítása
Feltárt probléma Lemorzsolódás visszaszorítása (kiinduló értékekkel)
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Cél az integrált nevelési-oktatási formában ellátott SNI, továbbá a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek fejlesztését szolgáló módszerek kialakítása, azok minőségbiztosításának és hozzáférhetővé tételének támogatása, a gyógypedagógiai intézmények támogató szerepének erősítése, a minőségi pedagógiai szakszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása a minél szélesebb körű méltányos nevelés-oktatás megvalósításához. Fontos az integrált nevelési-oktatási formát alkalmazó intézmények és az őket segítő utazó gyógypedagógusi hálózatok, pedagógiai szakszolgálatok fejlesztése. Rövidtáv: segítségnyújtás, korrepetálás, külön tanórák, foglalkozások Középtáv: felmérések, problémás esetek kiszűrése Hosszútáv: felzárkózás a kortársakhoz képest A beavatkozás a végzettség nélküli iskolaelhagyás arányának csökkentését célzó megelőző,intervenciós és kompenzációs programok fejlesztését, intézményi bevezetését, ezen beavatkozásokhoz szükséges,a végzettség nélküli iskolaelhagyással összefüggő adatok összegyűjtését és nyomon követését öleli fel. A megelőző intézkedések sikeressége érdekében kiemelt szerep jut a tényeken alapuló, intézményi szintű, egyéni teljesítményt és előrehaladást nyomon követő mérési rendszer (korai jelzőrendszer) kiépítésének. Megvalósul a tartósan alulteljesítő intézmények fejlesztése egyedi, mentorált fejlesztési programokon keresztül. Az intézkedés része a végzettség nélküli iskolaelhagyással veszélyeztetett tanulók közvetlen, célzott támogatása.
Résztvevők és felelős
gyerekek, pedagógusok, szülők
Partnerek
bölcsődék és köznevelési intézmények, fenntartóik, nonprofit gazdasági társaság, egyházi jogi személyek, civil szervezetek, költségvetési intézmények, szociális és gyermekjóléti szolgáltatók
Határidő(k) pontokba szedve
folyamatos
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Rövidtáv: adatgyűjtés, kiszűrés Középtáv: felzárkóztató foglalkozások Hosszútáv: felzárkózás az átlaghoz
Problémás gyerekek (hiperaktivitás). Szakemberek segítsége. Negatív szülői hozzáállás.
Szükséges erőforrások
Anyagi erőforrások: állami támogatás, Humán erőforrás: pedagógusok, külsős szakemberek, Tárgyi erőforrások: tantermek, eszközök az oktatáshoz
Intézkedés címe:
Több pályázat beadása szabadidős programokra, szakemberek meghívása A végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentése kompetencia- és
személyiségfejlesztő programokkal és szolgáltatásfejlesztéssel Feltárt probléma Tehetséggondozó programok, foglalkozások hiánya (kiinduló értékekkel)
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
A végzettség nélküli iskolaelhagyás visszaszorítása érdekében cél a kompetencia- és személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, készségfejlesztő, a kulturális intézményekben lévő tudásvagyon megismerését elősegítő, a kreatív ipart, a pályaorientációt támogató tanulási programok, foglalkozások kialakítása a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű célcsoportoknak, valamint a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése. Rövidtáv: pályázat írás Középtáv: beruházás új eszközökre, pályázat útján Hosszútáv: Több eszköz, nagyobb lehetőségek a szabadidő eltöltésére, programok szervezése A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkózási esélyeinek növelése képességeik kibontakoztatása (tanoda-típusú fejlesztések) révén. A gyermekek támogatása a középfokú tanulmányuk elvégzése érdekében a köznevelésen kívüli intézmények és civil szervezetek bevonásával. Feladat a létrejött jó gyakorlatok terjesztése, a végzettség nélküli iskolaelhagyásra vonatkozó egyedi megoldások összegyűjtése. - szakember felkérése pályázat írásra - pályázat beadása - sikeresség esetén vállalkozók keresése - vállalkozók kiválasztása - megvalósítás
Résztvevők és felelős
Képviselő-testületek, pályázatíró, vállalkozók, tervező műszaki szakember
Partnerek
kulturális intézmények és szervezetek együttműködésben a köznevelési intézményekkel, kulturális intézmények és azok fenntartói Képviselőtestületek, nemzetiségi önkormányzatok, civil szervezetek, sportegyesületek, egyházi jogi személyek, felsőoktatási intézmények, köznevelési intézmények és azok fenntartói
Határidő(k) pontokba szedve
2018
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Rövidtáv: Sikeres pályázat Középtáv: Beruházás elindulása, építés. Hosszútáv: Megvalósulás után, fenntartás, eszközök használatba vétele, sportprogramok szervezése.
Sikertelen pályázat, anyaghiány, határidő kitolódása. Anyagi erőforrás: saját és pályázati pénz Tárgyi erőforrás: megépítéshez szükséges eszközök Humán erőforrás: szakemberek, munkaerő
3. A nők esélyegyenlősége
Intézkedés címe:
A nők helyzetének javítása
Feltárt probléma Egyedüllét, özvegység (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Nyugdíjasklub szervezése a női korosztály számára. Közösségi programok szervezése. Az egyedülállók, özvegyek, támogatása. A szociális ellátás hatékonyabb működtetése. - egyedülállók, özvegyek felkutatása - igények felmérése - programok szervezése, szervezésbe a résztvevők bevonása - klubok kialakítása
Résztvevők és felelős
egyedülálló nők, özvegyek, klub elnök
Partnerek
Képviselő-testületek, Nyugdíjas Szövetségek, szociális gondozók
Határidő(k) pontokba szedve
2018
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Rövidtáv: klubok megalakulása, közösség összekovácsolása, szociális ellátás hatékonyabbá tétele Középtáv: stabil közösség alakulása, működése, létszám gyarapítása, új tagok bevonása Hosszútáv: klubok működése, lelki támogatás, jó közösség kialakulása, kirándulások Érdeklődés hiánya Érdekes programok szervezése az előzetes felmérések után
Szükséges erőforrások
Anyagi erőforrás: tagsági díj, önkormányzati támogatás, vállalkozók támogatása Humán erőforrás: szociális gondozók, előadók, szervezők, Tárgyi erőforrás: a programok lebonyolításához eszközök, kellékek, klubhelyiség
Intézkedés címe:
Átképzések, új szakmák
Feltárt probléma Régi szakmák megszűnése, ezáltal munkanélküliség (kiinduló értékekkel)
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Rövidtáv: Felmérések a nők körében, munkanélküliek kiszűrése Középtáv: Kapcsolatfelvétel a tanfolyamok, képzések szervezőivel. Hosszútáv: képzés elvégzése, új munkahely keresése a megszerzett szakmával - igényfelmérés - tanfolyam/képzésszervezés - munkahelyek feltérképezése
Résztvevők és felelős
Az aktív korú nők, akik szakmájukban nem tudnak dolgozni, elhelyezkedni. Siklósi Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztálya, Képviselő-testületek, Teleház.
Partnerek
Siklósi Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztálya, Képviselő-testületek, nonprofit szervezetek
Határidő(k) pontokba szedve
Képzés indításától függ
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Intézkedés címe:
A lakosságon belül a nők elhelyezkedésének javulása. Munkanélküliség visszaszorítása. Arányok, mutatók javítása. A családok jobb anyagi helyzete és életkörülményeik jobbá válása. Érdeklődés és motiváció hiánya. Gyermekvállalás. Bölcsődei és óvodai férőhelyek hiánya. Anyagi erőforrás: saját erőforrás, Siklósi Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztálya támogatása, Képviselő-testület Humán erőforrás: szakoktatók, szervezők, résztvevők Tárgyi erőforrás: oktatás helyszíne, oktatási anyagok
Visszatérés a munkaerő piacra
Feltárt probléma GYES-ről visszatérők foglalkoztatása (kiinduló értékekkel)
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Az intézkedés célja a társadalmi integrációt szolgáló társadalmi gazdasági megoldások keretében a leghátrányosabb helyzetű, a nyílt munkaerőpiacra nem, vagy nehezen bevonható, hátrányos helyzetű személyek munkalehetőségeinek bővítése a társadalmi gazdaság eszközein keresztül, egyúttal folyamatos tanácsadást, egyénre szabott szociális és mentális, valamint ügyviteli, gazdálkodási segítséget kínálva számukra, továbbá az érintett közösségek alkalmassá tétele fenntartható társadalmi vállalkozások létrehozására és működtetésére. Rugalmas munkaidő. Az óvodai és bölcsődei férőhelyek biztosítása.
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
- betanítás - átképzés - iskoláztatás
Résztvevők és felelős
A munka világában nehezen elhelyezhető, leghátrányosabb helyzetű, elsősorban GYES- ről, GYET-ről visszatérő nők.
Partnerek
Képviselő-testületek, önkormányzati szövetségek, nemzetiségi önkormányzatok és társulásaik, önkormányzati és nemzetiségi önkormányzati intézmények, költségvetési szervek, szociális szövetkezetek, gazdasági szervezetek, egyházi jogi személyek, civil szervezetek
Határidő(k) pontokba szedve
Folyamatos
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Intézkedés címe:
Rövidtáv: munkába állás Középtáv: betanulás, új ismeretek szerzése Hosszútáv: visszarázódás a munkába, a megszerzett új ismeretek hasznosítása, új képzéseken való részvétel, versenyképesség megtartása A család és a munkahely összehangolása, átszervezések. Továbbképzéseken való részvétel akadályozottsága. Egyéni időbeosztás. Anyagi erőforrás: Siklósi Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztálya, munkáltatók, saját forrás Humán erőforrás: oktatók Tárgyi erőforrás: munkahelyi eszközök
Helyi szűrések szervezése Népegészségügyi program, az egészségtudatosságot erősítő programok és szolgáltatások fejlesztése
Feltárt probléma Helyi szűrések hiánya (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-,
Keringési betegségek, elhízás, cukorbetegség megelőzése és gondozása keretében fontosak a betegségek megelőzését is támogató életmód programok.
közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
A daganatos betegségek kockázatának csökkentése, korai felismerése és kezelése, továbbá a légzőszervi betegségek terén fontosak azon életmód programok, melyek az előfordulási gyakoriságot csökkentik. A célzott lakossági szűrések elterjesztése és korszerűsítése magába foglalja a szűrési megjelenést maximalizáló lépéseket, a szűrővizsgálat lebonyolítását és szükség esetén a szakellátáshoz való eljuttatást. Az intézkedés kiterjed az emberi egészségre ható környezeti ártalmak, így a biológiai allergének monitorozására és előrejelzésének fejlesztésére. A lelki egészség fenntartása, helyreállítása, a mentális zavarok megelőzése kiterjed az egyénre, családra és a közösségre. Cél a magas kockázatú, mentális egészségproblémával terhelt csoportok ellátásba kerülése, továbbá a lelki egészségfejlesztési szolgáltatások elérhetőségének biztosítása. Rövidtáv: felmérés a térségben Középtáv: kapcsolatfelvétel a NSZSZ-szel Hosszútáv: szűrések megvalósítása a lakosság körében Fenti célok eléréséhez, illetve az egészséges életmód elterjesztéséhez nélkülözhetetlen az egészségkultúra fejlesztése: - hatékony egészségkommunikáció kialakítása; -megelőzési programok elterjesztése; - szociális házi gondozók adatgyűjtése - időpont egyeztetése az NSZSZ-szel - helyszín kijelölése vagy szűrőkamion - szűrések lebonyolítása
Résztvevők és felelős
Képviselő-testületek, lakosság, egészségügyi szakemberek
Partnerek
egészségügyi szolgáltatók, állami szervek, Képviselő-testületek, civil szervezetek, sportegyesületek, egyházi jogi személyek, köznevelési és kulturális intézmények, KKV-k, felsőoktatási, egészségügyi intézmények
Határidő(k) pontokba szedve
2018
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Rövidtáv: emberek motiválása a szűréseken való részvételen Középtáv: minél nagyobb részvétel elérése Hosszútáv: lakónépesség egészségi állapotának javulása
Ajándéktárgy osztása a résztvevőknek, szabadnap, betegségek kiszűrése.
Szükséges erőforrások
Anyagi erőforrások: pályázat Humán erőforrás: egészségügyi dolgozók, szakemberek, védőnők, orvosok Tárgyi erőforrások: helyszín, vizsgáló műszerek, kamion
Intézkedés címe:
Női szereplők részvételének ösztönzése a járási politikai életben
Feltárt probléma Kevés női szereplő a politikai életben (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegy-
A mindennapokban tapasztaljuk és számtalan felmérés igazolja, hogy nők és férfiak értékrendje, felfogása különbözik. A parlamenti képviselőnők sajátos nézőpontot képviselnek, mások a prioritásaik és a férfiakétól eltérő perspektívát visznek be a politikába. Fontosnak tartják a biztonságot, preferálják a szociális kérdéseket, a
ségekre bontásban
gyermekgondozási intézményrendszer- és a gyermekintézmények fejlesztését, érzékenyek az egyenlő bérezés megvalósítására, a nyugdíjasok helyzetére, a népesedési kérdésekre, a szegénység felszámolását szorgalmazzák, fellépnek a nemek elleni erőszak minden formájával szemben, ezért cél a női szereplők számának emelkedése a járás politikai életében.
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Ösztönző programok, rendezvények, női szereplők bemutatkozása a politikai életből, minta.
Résztvevők és felelős
Képviselő-testületek, lakosság
Partnerek
állami szervek, Képviselő-testületek, civil szervezetek,
Határidő(k) pontokba szedve
2018
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása Rövidtáv: több női képviselő jelölt (rövid, közép és Hosszútáv: megnövekedett számú női szereplő a járás politikai életében. hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük Nem történik változás a női politikai szereplők számarányában. eszközei Szükséges erőforrások
Humán erőforrás: jelenleg is politikai szerepet betöltő nők
4. Az idősek esélyegyenlősége Intézkedés címe:
Nyugdíjas klubok újraszervezése
Feltárt probléma Nyugdíjasklubok hiánya (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Rövidtáv: idősek felé felhívás közzététele a településeken havonta megjelenő újságban Középtáv: fórum szervezése, igényfelmérés Hosszútáv: jól működő nyugdíjas közösség létrehozása - meghívó, értesítés kiküldése nyugdíjasok részére - időpont meghatározása - összejövetel - tisztségviselők megválasztása
Résztvevők és felelős
a települések nyugdíjasai, Képviselő-testületek
Partnerek
nyugdíjasok, Képviselő-testületek, megyei nyugdíjasklub elnöke
Határidő(k) pontokba szedve
2018
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Rövidtáv: klub megalakulása Középtáv: fenntartás Hosszútáv: programok szervezése, lebonyolítása, közösség összekovácsolása
Érdeklődés hiánya. Vendég előadók meghívása. Programok tervezése közösen. Anyagi erőforrások: önkormányzati támogatás, tagsági díj Humán erőforrás: tagok, előadók Tárgyi erőforrás: helyszín, eszközök (projektor, dvd lejátszó, vászon).
Intézkedés címe:
Programok szervezése az idős korosztálynak
Feltárt probléma Fejlesztő programok hiánya (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Rövidtáv: igényfelmérés Középtáv: programok kiválasztása közösen Hosszútáv: programok elindulása
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
- szociális gondozók felmérései a fejlesztő programokkal kapcsolatban - kapcsolat felvétele a programszervezőkkel - időpontok egyeztetése a résztvevőkkel - meghívók kiküldése - program megkezdése
Résztvevők és felelős
Képviselő-testületek, lakosság, szakemberek
Partnerek
Képviselő-testületek, lakosság, szakemberek
Határidő(k) pontokba szedve
2018
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Rövidtáv: szervezőkkel, előadókkal kapcsolatfelvétel Középtáv: idősek képzése, tanítása Hosszútáv: idősek foglalkoztatása
Nincs részvétel, érdeklődés hiánya. Ingyenes képzéssel motiválás. Kirándulással egybekötött tanulás.
Szükséges erőforrások
Anyagi erőforrások: pályázat Humán erőforrás: szakemberek, előadók Tárgyi erőforrások: helyszín, tanításhoz eszközök, kiránduláshoz buszok
Intézkedés címe:
Helyi szűrések, előadások szervezése
Feltárt probléma Helyi szűrések, egészségmegőrző programok hiánya (kiinduló értékekkel)
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Keringési betegségek, elhízás, cukorbetegség megelőzése és gondozása keretében fontosak a betegségek megelőzését is támogató életmód programok. A daganatos betegségek kockázatának csökkentése, korai felismerése és kezelése, továbbá a légzőszervi betegségek terén fontosak azon életmód programok, melyek az előfordulási gyakoriságot csökkentik. A célzott lakossági szűrések elterjesztése és korszerűsítése magába foglalja a szűrési megjelenést maximalizáló lépéseket, a szűrővizsgálat lebonyolítását és szükség esetén a szakellátáshoz való eljuttatást. Az intézkedés kiterjed az emberi egészségre ható környezeti ártalmak, így a biológiai allergének monitorozására és előrejelzésének fejlesztésére. A lelki egészség fenntartása, helyreállítása, a mentális zavarok megelőzése kiterjed az egyénre, családra és a közösségre. Cél a magas kockázatú, mentális egészségproblémával terhelt csoportok ellátásba kerülése, továbbá a lelki egészségfejlesztési szolgáltatások elérhetőségének biztosítása. Rövidtáv: felmérés a térségben Középtáv: kapcsolatfelvétel a NSZSZ-szel Hosszútáv: szűrések, programok megvalósítása a lakosság körében Fenti célok eléréséhez, illetve az egészséges életmód elterjesztéséhez nélkülözhetetlen az egészségkultúra fejlesztése: - hatékony egészségkommunikáció kialakítása; - egészségfejlesztési, - megelőzési programok elterjesztése; - szociális házi gondozók adatgyűjtése - időpont egyeztetése az NSZSZ-szel - helyszín kijelölés, esetleg szűrőkamion - szűrések, programok lebonyolítása
Résztvevők és felelős
Képviselő-testületek, lakosság, egészségügyi szakemberek
Partnerek
egészségügyi szolgáltatók, állami szervek, Képviselő-testületek és azok intézményei, civil szervezetek, sportegyesületek, egyházi jogi személyek, köznevelési és kulturális intézmények, KKV-k, felsőoktatási, egészségügyi intézmények
Határidő(k) pontokba szedve
2018
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Rövidtáv: emberek motiválása a szűréseken való részvételen Középtáv: minél nagyobb részvétel elérése, információk átadása Hosszútáv: időskorú lakónépesség egészségi állapotának javulása
Ajándéktárgy osztása a résztvevőknek, betegségek kiszűrése, tanácsadás Anyagi erőforrások: pályázat Humán erőforrás: egészségügyi dolgozók, szakemberek, védőnők, orvosok Tárgyi erőforrások: helyszín, vizsgáló műszerek, kamion
5. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége
Intézkedés címe:
Intézmények akadálymentesítése
Feltárt probléma Akadálymentesítés hiánya több intézményben (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Rövidtáv: A járás intézményeinek felmérése. Középtáv: Akadálymentesítés az érintett intézményekben. Hosszútáv: Fogyatékkal élők, mozgáskorlátozottak akadálymentesítettsége.
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
- intézmények megvizsgálása - anyagi forrás keresése (pályázat) - pályázat megírása és beadása - sikeres pályázat esetén vállalkozó keresése - akadálymentesítési munkálatok elkezdése, megvalósítása
Résztvevők és felelős
Képviselő-testületek, pályázatíró cég v. személy, vállalkozók, munkások
Partnerek
Képviselő-testületek, pályázat író cég v. személy, tervezők, vállalkozók
Határidő(k) pontokba szedve
2018
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Rövidtáv: pályázat felkutatása és beadása Középtáv: megnyert pályázat és kivitelezés Hosszútáv: a település minden intézménye akadálymentesített
Fogyatékkal élők korlátozottságának megszűnése, biztonságosabb közlekedési feltételek. Anyagi erőforrások: pályázat Humán erőforrás: pályázatírók, tervezők, munkások Tárgyi források: építési eszközök, helyszínek adottak
Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez A Intézkedés sorszáma
Az intézkedés címe, megnevezése
B A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése
C
D
E
F
G
H
Az intézkedéssel elérni kívánt cél
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal
Az intézkedés tartalma
Az intézkedés felelőse
Az intézkedés megvalósításának határideje
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)
I Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)
J Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége
1
2
3
Mélyszegénységben élők és romák Alacsony számára tanfoiskolázottság lyamok szervezése, felzárkóztatása
Az alacsony iskolai végzettségűek oktatása, tanfolyamra küldése. A lakosság munkanélküli rétegének segítése. Munkanélküliségi mutatók javítása.
Rövidtáv: Pályázati kiírások figyelése, pályázatok Lakhatási probbeadása lémák a mély- Közművek hiánya Középtáv: szegénységben (csatorna, villany, Beruházások élőknél és ro- vezetékes ivóvíz) megvalósítása máknál Hosszútáv: 100 %-os legyen a járásban a közművesítés Rövidtáv: Egyeztetés az Munkahelyek Kevés vállalkozó, önkormányzathiánya a járás- aki munkahelyet tokkal, ban, munkahely- biztosít a járáslehetséges teremtés ban élőknek telephelyek kiválasztása.
Felmérés a lehetséges résztvevőkről, TKKI nyilatkozat a Siklósi Járási részvételről, Hivatal Foglal- partnerek kerekoztatási Osztály sése, tanfolyam szervezése, lebonyolítása
Pályázatírók, kivitelezők, vállalkozók, JEP fórum, CNÖ elnök
pályázat beadása, kivitelező kiválasztása, beruházás elindítása
Képviselőtestület, vállalkozók
munkahelyek megnyitása, munkavállalók kiszűrése, felvétele, munkakezdés
Rövidtáv: Tanfolyamra jelentkezés, igényfelmérés. Középtáv: A tanfolyam elvégzése után a szakképesítés Rövidtáv (1 év), CNÖ elnök, megszerzése, középtáv (3 év), JEP fórum vizsga a tanfohosszútáv (5 év) lyam végén. Hosszútáv: A munkaerő piacon való érvényesülés, elhelyezkedési lehetőségek javulása. Rövidtáv: Sikeres pályázat Középtáv: A járás közművesítésének 100 CNÖ elnök, Hosszútávon: %-os megvalóJEP fórum 2018. sulása. Hosszútáv: A falun élő lakosság életminőségének a javulása. Rövidtáv: Emelkedő foglalAktív korú lakosA megvalósulás koztatottság a ság és elsősorvárható határide- járásban. ban a munkanélje: 2020 Középtáv: küliek. Életminőség javulása, jobb
Tárgyi erőforrások (tanterem, informatikai eszközök, egyéb eszközök az oktatáshoz) Anyagi erőforrás: (pályázatból), Humán erőforrás: (szakemberek, oktatók)
Anyagi erőforrás: pályázat; Humán erőforrás: szakemberek, Tárgyi erőforrás: megfelelő eszközök a beruházáshoz Anyagi erőforrás: pályázati pénz, Humán erőforrás: a vállalkozók, Tárgyi erőforrások:
Rövidtáv: Tanfolyamra jelentkezés, igényfelmérés. Középtáv: A tanfolyam elvégzése után a szakképesítés megszerzése, vizsga a tanfolyam végén. Hosszútáv: A munkaerő piacon való érvényesülés, elhelyezkedési lehetőségek javulása. Rövidtáv: Sikeres pályázat Középtáv: A járás közművesítésének 100 %-os megvalósulása. Hosszútáv: A falun élő lakosság életminőségének a javulása. Rövidtáv: Emelkedő foglalkoztatottság a járásban. Középtáv: Életminőség javulása, jobb
Középtáv: Felmérés az aktív korú munkavállalókról. Hosszútáv: Vállalkozók betelepülése, munkahelyek létrejötte
4
Közlekedés javítása
Nehézkes közlekedés, vasúti közlekedés hiánya
Sűrűbb buszközlekedés, kérelem beadása az illetékes társaságokhoz, cégekhez, hatóságokhoz. Falubuszok beszerzése pályázat útján.
Felkínált munkalehetőség visszautasítása
Rövidtáv: Szemlélet változás javítása, attitűd formálás, ösztönzés, motiválás. Középtáv: Jobb feltételek biztosítása, munka felkínálása. Hosszútáv: Munkanélküliség visszaszorítása.
5
Munkához való hozzáállás javítása
6.
Rövidtáv: Kutatás, felmérés Középtáv: NapAdatgyűjtés, Nem állnak rakész adatbáfelmérés a roma rendelkezésre zis létrehozása lakosság számá- friss, releváns Hosszútáv: ról, összetételé- statisztikai adaPályázatok, ről tok. fejlesztési célú programok tervezése,
életfeltételek. telephely, Hosszútáv: munkavégzés A járás infra- helyszíne struktúrájának javulása.
MÁV, Pannon Volán Zrt., Képviselőtestület, CNÖ elnök.
Teleház, Képviselőtestület, Siklósi Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztály
pályázat kiírás figyelemmel kísérése, pályázat beadása
segélyek átalakítása, személyiségfejlesztő tréningek szervezése, életpálya tanácsadás
kérdőíves felmérések interjúk készítése szakmailag megalapozott kutatás lefolytatása
Rövidtáv: Falubuszok vásárlása pályázati pénzből. Középtáv: Vasutak visszaPályázat kiírásáKépviselőállítása, gyakotól testület ribb buszjáratok. függ. Hosszútáv: Életminőség javulása, könynyebb közlekedés, jobb munkalehetőség. Rövidtáv: A tanfolyamok szervezése helyileg, aktív részvétel. Középtáv: Mélyszegénységben élők JEP fórum, 2018 helyzete CNÖ elnök érje el az országos átlagot. Hosszútáv: Anyagi és élethelyzet javulása, szemléletmód változás Rövidtáv: Az adatgyűjtésbe civil szervezetek, bevont szeménemzetiségi lyek száma. önkormányzatok, Középtáv: Ösz2018 PTE-BTK szeállított adatromológia szak bázis a kutatás hallgatói/kutatói során nyert adatokból. Hosszútáv:
Anyagi erőforrás: pályázati pénzek, Humán erőforrás: pályázat írók személye, Tárgyi erőforrás: pályázatírás helyszíne, és a hozzá kapcsolódó eszközök
Anyagi erőforrások: pályázatok, Humán erőforrások: trénerek, oktatók, Tárgyi erőforrás: a tanfolyam helyszíne, oktatótermek, eszközök az oktatáshoz
Anyagi erőforrás: pályázat, önerő Humán erőforrás: civil szervezetek, egyetemi kutatók Tárgyi erőforrás: kutatást támogató eszközök
életfeltételek. Hosszútáv: A járás infrastruktúrájának javulása.
Rövidtáv: Falubuszok vásárlása pályázati pénzből. Középtáv: Vasutak visszaállítása, gyakoribb buszjáratok. Hosszútáv: Életminőség javulása, könynyebb közlekedés, jobb munkalehetőség. Rövidtáv: A tanfolyamok szervezése helyileg, aktív részvétel. Középtáv: Mélyszegénységben élők helyzete érje el az országos átlagot. Hosszútáv: Anyagi és élethelyzet javulása, szemléletmód változás Rövidtáv: Kutatás, felmérés Középtáv: Naprakész adatbázis létrehozása Hosszútáv: Pályázatok, fejlesztési célú programok tervezése, meg-
megvalósítása az elérhető adatbázis által rendelkezésre álló információk alapján.
7.
Rövidtáv: Igényfelmérés Középtáv: PáAz egészségügyi lyázatok, betealapellátásokhoz geket szállító Mohácsi szakelvaló esélyegyenjáratok szervelátás megközelílőség biztosítása zése tésének nehéza mélyszegényHosszútáv: sége ségben élők Sikeresen műkörében ködő, a rászorulók által elérhető utazási, szállítási rendszer.
civil szervezetek, Képviselőtestület, vállalkozások, egészségügy
igényfelmérés, pályázatírás, egyeztetés a tömegközlekedésért felelős szervezetekkel
civil szervezetek, Képviselőtestület, vállalkozások, egészségügy
2018
Sikeres pályázatok, anyagi és élethelyzet javulása, szemléletmód változás Rövidtáv: Utazási igény felmérése Középtáv: Pályázat, egyeztetés a tömegközlekedést biztosító szervezetekkel Hosszútáv: Sikeres pályázatok, tömegközlekedés elérhetőbbé válik, alternatív, tömegközlekedést kiváltó megoldás biztosítása a szakrendelés eléréséhez
valósítása az elérhető adatbázis által rendelkezésre álló információk alapján.
Anyagi erőforrások: pályázatok, saját forrás Humán erőforrások: civil szervezetek, önkormányzat Tárgyi erőforrások: pályázatíráshoz szükséges eszközök, falubuszok
Rövidtáv: Igényfelmérés Középtáv: Pályázatok, betegeket szállító járatok szervezése Hosszútáv: Sikeresen működő, a rászorulók által elérhető utazási, szállítási rendszer.
II. A gyermekek esélyegyenlősége
1
2
Munkahelyteremtés a szülőknek
Felzárkóztató foglalkozások, korrepetálás
Rossz szociális helyzetben lévő tanulók
Lemorzsolódás visszaszorítása
Rövidtáv: felmérés a szülők között (végzettségek) Középtáv: munkaügyi központtal, vállalkozókkal kapcsolat felvétele Hosszútáv: vállalkozások betelepülése a faluba, vonzáskörzetébe Rövidtáv: segítségnyújtás, korrepetálás, külön tanórák, foglalkozások Középtáv: felmérések, problémás esetek
Képviselőtestület, Siklósi Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztály
adatgyűjtés kapcsolatok felvétele lehetőségek megvitatása vállalkozók betelepítése
iskolaigazgató, pedagógusok, tanulók, szakemberek (pszichológus)
osztályfőnök javaslata az igazgató felé rossz tanulók kiszűrése külön csoportok alakítása délutáni foglalkozások
Képviselőtestület
iskolaigazgató
2018
Rövidtáv: Ajánlatok a vállalkozóktól, megbeszélés. Középtáv: Elbeszélgetés, kiszűrés, alkalmazás Hosszútáv: Munkába állás
Anyagi erőforrás: vállalkozó saját tőkéje Tárgyi erőforrás: telephely biztosítása, Humán erőforrás: munkaerő
Rövidtáv: Ajánlatok a vállalkozóktól, megbeszélés. Középtáv: Elbeszélgetés, kiszűrés, alkalmazás Hosszútáv: Munkába állás
Folyamatos
Rövidtáv: adatgyűjtés, kiszűrés Középtáv: felzárkóztató foglalkozások Hosszútáv: felzárkózás az átlaghoz
Anyagi erőforrások: állami támogatás, Humán erőforrás: pedagógusok, külsős szakemberek,
Rövidtáv: adatgyűjtés, kiszűrés Középtáv: felzárkóztató foglalkozások Hosszútáv: felzárkózás az átlaghoz
kiszűrése Hosszútáv: felzárkózás a kortársakhoz
3
Több pályázat beadása szabadidős programokra, szakemberek meghívása
Egészségfejlesztős sportprogramok hiánya
Rövidtáv: pályázatírás Középtáv: beruházás új eszközökre, pályázat útján Hosszútáv: Több eszköz, nagyobb lehetőségek a szabadidő eltöltésére, programok szervezése
Tárgyi erőforrás: tantermek, eszközök az oktatáshoz
Képviselőtestület, vállalkozó, tervező műszaki szakember
szakember felkérése pályázat írásra pályázat beadása sikeresség esetén, vállalkozók keresése vállalkozó kiválasztása megvalósítás
Képviselőtestület
2018
Rövidtáv: Sikeres pályázat Középtáv: Beruházás elindulása, építés. Hosszútáv: Megvalósulás után, fenntartás, eszközök használatba vétele, sportprogramok szervezése.
Rövidtáv: Sikeres pályázat Középtáv: Beruházás elindulása, építés. Hosszútáv: Megvalósulás után, fenntartás, eszközök használatba vétele, sportprogramok szervezése.
Anyagi erőforrás: saját és pályázati pénz, Tárgyi erőforrás: megépítéshez szükséges eszközök, Humán erőforrás: szakemberek, munkaerő
Rövidtáv: klubok megalakulása, közösség összekovácsolása, szociális ellátás hatékonyabbá tétele Középtáv: stabil közösség alakulása, működése, létszám gyarapítása, új tagok bevonása Hosszútáv: klubok működése, lelki támogatás, jó közösség kialakulása, kirándulások A lakosságon belül a nők elhelyezkedésének javulása. Munkanélküliség visszaszorítása. Arányok, mutatók
Rövidtáv: klubok megalakulása, közösség Anyagi erőforrás: összekovácsolátagsági díj, sa, önkormányzati szociális ellátás támogatás, hatékonyabbá vállalkozók tétele támogatása; Középtáv: stabil Humán erőforközösség rás: alakulása, szociális működése, gondozók, létszám előadók, gyarapítása, új szervezők, tagok bevonása Tárgyi erőforrás: Hosszútáv: a programok klubok lebonyolításához működése, lelki eszközök, kellétámogatás, jó kek, klubhelyiség közösség kialakulása, kirándulások Anyagi erőforrás: A lakosságon saját erőforrás, belül munkaügyi a nők elhelyezközpont kedésének támogatása, javulása. KépviselőMunkanélküliség testület; visszaszorítása. Humán erőforArányok, mutarás: tók
III. A nők esélyegyenlősége
1
2
A nők helyzetének javítása
Átképzések, új szakmák
Egyedüllét, özvegység
Nyugdíjasklub szervezése a női korosztály számára. Közösségi programok szervezése. Az egyedülállók, özvegyek, támogatása. A szociális ellátás hatékonyabb működtetése.
Képviselőtestület, Nyugdíjas Szövetségek, szociális gondozók
egyedülállók, özvegyek felkutatása igények felmérése programok szervezése, szervezésbe a résztvevők bevonása klubok kialakítása
Régi szakmák megszűnése, ezáltal munkanélküliség
Rövidtáv: Felmérések a nők körében, munkanélküliek kiszűrése Középtáv: Kapcsolat felvétel
Siklósi Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztály, Képviselőtestület, nonprofit szervezetek
igényfelmérés tanfolyam/képzés szervezés munkahelyek feltérképezése
Képviselőtestület
Siklósi Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztály, Képviselőtestület, JEP fórum, Teleház
2018
Képzés indításától függ
javítása. A családok jobb anyagi helyzete és életkörülményeik jobbá válása.
a tanfolyamok, képzések szervezőivel. Hosszútáv: képzés elvégzése, új munkahely keresése a megszerzett szakmával
GYES-ről visszatérők foglalkoztatása
Rugalmas munkaidő. Az óvodai és bölcsődei férőhelyek biztosítása.
Helyi szűrések hiánya
Rövidtáv: felmérés a térségben Középtáv: kapcsolatfelvétel a NSZSZ-szel Hosszútáv: szűrések megvalósítása a lakosság körében
5
Női szereplők részvételének ösztönzése a járási politikai életben
1
Nyugdíjas klub
3
4
Visszatérés a munkaerő piacra
Helyi szűrések szervezése
betanítás átképzés iskoláztatás
Teleház, Képviselőtestület
Képviselőtestület, lakosság, egészségügyi szakemberek, NSZSZ, házi orvos, védőnő
szociális házi gondozók adatgyűjtése időpont egyeztetése az NSZSZ-szel helyszín kijelölése vagy szűrőkamion lakosság értesítése szűrések lebonyolítása
Védőnő, Házi orvos, Képviselőtestület
Kevés női szereplő a politikai életben
Rövidtáv: több női képviselő jelölt Hosszútáv: megnövekedett számú női szereplő a járás politikai életében.
Képviselőtestület, lakosság
Ösztönző programok, rendezvények, női szereplők bemutatkozása a politikai életből, minta.
állami szervek, Képviselőtestület és azok intézményei, civil szervezetek
Nyugdíjasklub
Rövidtáv:
nyugdíjasok,
Munkaadó
Folyamatos
2018
szakoktatók, szervezők, résztvevők; Tárgyi erőforrás: oktatás helyszíne, oktatási anyagok
javítása. A családok jobb anyagi helyzete és életkörülményeik jobbá válása.
Rövidtáv: munkába állás Középtáv: betanulás, új ismeretek szerzése Hosszútáv: visszarázódás a munkába, a megszerzett új ismeretek hasznosítása, új képzéseken való részvétel, versenyképesség megtartása
Rövidtáv: munkába állás Középtáv: Anyagi erőforrás: betanulás, új munkaügyi ismeretek központ, szerzése munkáltató, Hosszútáv: saját; visszarázódás a Humán erőformunkába, a rás: megszerzett új oktatók; ismeretek haszTárgyi erőforrás: nosítása, új munkahelyi képzéseken való eszközök részvétel, versenyképesség megtartása Anyagi erőforRövidtáv: rások: Rövidtáv: emberek pályázat, emberek motiválása a Humán erőformotiválása a szűréseken, való rás: szűréseken, való részvételen (falu egészségügyi részvételen (falu újság) dolgozók, újság) Középtáv: szakemberek, Középtáv: minél nagyobb védőnő, orvosok, minél nagyobb részvétel elérése Tárgyi erőforrás- részvétel elérése Hosszútáv: ok: Hosszútáv: lakónépesség helyszín, vizsgá- lakónépesség egészségi állaló egészségi állapotának javulása műszerek, kami- potának javulása on
2018
Rövidtáv: több női képviselő jelölt Hosszútáv: megnövekedett számú női szereplő a járás politikai életében
Humán erőforrás: jelenleg is politikai szerepet betöltő nők
Rövidtáv: több női képviselő jelölt Hosszútáv: megnövekedett számú női szereplő a járás politikai életében
2018
Rövidtáv: klub
Anyagi
Rövidtáv: klub
IV. Az idősek esélyegyenlősége meghívó, értesí-
Képviselő-
újraszervezése
2
hiánya
Programok Fejlesztő szervezése az programok idős nya korosztálynak
idősek felé felhívás közzététele a falu havonta megjelenő újságában Középtáv: fórum szervezése, igényfelmérés Hosszútáv: jól működő nyugdíjas közösség létrehozása
Rövidtáv: igényfelmérés Középtáv: programok hiá- kiválasztása közösen Hosszútáv: programok elindulása
3
Helyi szűrések, előadások szervezése
Rövidtáv: Felmérés a térségben Középtáv: Helyi szűrések, Kapcsolatfelvéegészségmegőr- tel a NSZSZző szel programok hiá- Hosszútáv: nya Szűrések, programok megvalósítása a lakosság körében
1
Intézmények
Akadálymentesí-
JEP fórum, megyei nyugdíjasklub elnöke
Képviselőtestület, lakosság, szakemberek
tés kiküldése nyugdíjasok részére időpont meghatározása összejövetel tisztségviselők megválasztása
testület, JEP fórum
Szociális gondozók felmérései a fejlesztő programokkal kapcsolatban kapcsolat felvétele JEP fórum a programszervezőkkel, időpontok egyeztetése a résztvevőkkel, meghívók kiküldése, program megkezdése
Szociális házi gondozók adatgyűjtése időpont Képviselőegyeztetése az testület, NSZSZ-szel lakosság, helyszín kijelöegészségügyi lés, Házi orvos szakemberek, esetleg NSZSZ, házi szűrőkamion orvos, lakosság védőnő értesítése szűrések, programok lebonyolítása
Képviselő-
megalakulása Középtáv: fenntartás Hosszútáv: programok szervezése, lebonyolítása, közösség összekovácsolása
erőforrások: önkormányzati támogatás, tagsági díj, Humán erőforrás: tagok, előadók, Tárgyi erőforrás: helyszín, eszközök (projektor, dvd lejátszó, vászon).
megalakulása Középtáv: fenntartás Hosszútáv: programok szervezése, lebonyolítása, közösség összekovácsolása
2018
Anyagi erőforrások: Rövidtáv: pályázat, szervezőkkel, Humán erőforelőadókkal rás: kapcsolat felvészakemberek, tel előadók Középtáv: Tárgyi erőforrásidősek képzése, ok: tanítása helyszín, taníHosszútáv: táshoz eszköidősek foglalkozzök, tatása kiránduláshoz buszok
Rövidtáv: szervezőkkel, előadókkal kapcsolat felvétel Középtáv: idősek képzése, tanítása Hosszútáv: idősek foglalkoztatása
2018
Rövidtáv: emberek motiválása a szűréseken, való részvételen (falu újság) Középtáv: Minél nagyobb részvétel elérése, információk átadása Hosszútáv: Időskorú lakónépesség egészségi állapotának javulása
Anyagi erőforrások: pályázat, Humán erőforrás: egészségügyi dolgozók, szakemberek, védőnő, orvosok, Tárgyi erőforrások: helyszín, vizsgáló műszerek, kamion
Rövidtáv: emberek motiválása a szűréseken, való részvételen (falu újság) Középtáv: minél nagyobb részvétel elérése, információk átadása Hosszútáv: időskorú lakónépesség egészségi állapotának javulása
2018
Rövidtáv:
Anyagi
V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége Rövidtáv:
Intézmények
JEP fórum
erőfor- Rövidtáv:
akadálymentesítése
tés hiánya né- A település hány intézményeinek intézményben felmérése. Középtáv: Akadálymentesítés az érintett intézményekben. Hosszútáv: Fogyatékkal élők, mozgáskorlátozottak akadálymentesítettsége.
testület, pályázatíró cég v. személy, tervező, vállalkozó
megvizsgálása anyagi forrás keresése (pályázat) pályázat megírása és beadása sikeres pályázat esetén vállalkozó keresése akadálymentesítési munkálatok elkezdése, megvalósítása
Pályázat felkutatása és beadása Középtáv: Megnyert pályázat és kivitelezés Hosszútáv: A település minden intézménye akadálymentesített
rások: pályázat, Humán erőforrás: pályázat író, tervező, munkások, Tárgyi források: építési eszközök, helyszínek adottak
pályázat felkutatása és beadása Középtáv: megnyert pályázat és kivitelezés Hosszútáv: A település minden intézménye akadálymentesített
3. Megvalósítás A megvalósítás előkészítése Az önkormányzatok az általuk fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adják és ellenőrzik, a településeken működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kérik, hogy a Járási Esélyteremtő Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Az önkormányzatok azt is kérik intézményeiktől és partnereiktől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az Járási Esélyteremtő Programban részletes leírásra kerültek. Az önkormányzatok elvárják, hogy intézményeik a Járási Esélyteremtő Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Az önkormányzatok a JEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Járási Esélyteremtő Programért Felelős Fórumot hoznak létre és működtetnek. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az JEP IT-ben vállalt feladatok járásunkban maradéktalanul megvalósuljanak.
A megvalósítás folyamata A Járási Esélyteremtő Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében JEP Fórumot hozunk létre. A JEP Fórum feladatai:
az JEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a települések képviselőtestületének rendszeres tájékoztatása,
annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása
a JEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a JEP IT aktualizálása,
az esetleges változások beépítése a JEP IT-be, a módosított JEP IT előkészítése döntésre
az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása
a JEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása
Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Járási Esélyteremtő Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Járási Esélyteremtő Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.
122
A JEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az JEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A JEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.
123
Monitoring és visszacsatolás A Járási Esélyteremtő Program megvalósulását, végrehajtását a JEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a JEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján. Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Járási Esélyteremtő Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló JEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A JEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzatok honlapjai, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzatok és intézményeiknek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.
124
Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Járási Esélyteremtő Program végrehajtásáért a Siklósi Járás Önkormányzatai által delegált személy felel.
Az ő feladata és felelőssége a JEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzatok és a JEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása.
Folyamatosan együttműködik a JEP Fórum vezetőjével.
Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a JEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a települések minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Járási Esélyteremtő Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzatok döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a JEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzatok, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a JEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben megtennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni
A JEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége:
a JEP IT megvalósításának koordinálása (a JEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása),
a JEP IT végrehajtásának nyomon követése,
az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen
a JEP Fórum összehívása és működtetése.
A települések vezetői, az önkormányzatok tisztségviselői és a települési intézmények vezetői
felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esély-
125
egyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek.
Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a JEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában.
Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a JEP IT kijelölt irányítóinak.
Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Járási Esélyteremtő Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről.
Minden, az önkormányzatokkal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a JEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzatokkal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a JEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)
126
Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a JEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a JEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A JEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzatoknak a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az JEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az JEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az JEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.
127
