Január A Dél-Dunántúli Íjász Régió Hírlevele
Megjelent: 2012. január 16.
A januári szám tartalma A 2011-es év utánpótlás és felnőtt büszkeségei.. A Boronkai Hagyományőrző és Íjász Egyesület bemutatkozása – Beszélgetés Fábos Lászlóval.. A 2012-es év első Budaörsön rendezett FITA Csapat Teremverseny összefoglalója Milyen versenyek várhatóak februárban? Milyen is az a Pálya íjász szakág és mit kell tudni róla.. Mi az a CU kategória és mik a jellegzetességei? – Beszélgetés Alexandra Manea-val.. Februári előzetes..
Akikre büszkék voltunk 2011-ben..
Celőke Mezőföldi Íjász Egyesület:
3D Magyar Bajnokság - női tradicionális kategória: 3D Magyar Bajnokság - női ösztönös kategória: 3D Országos Bajnokság - női ösztönös kategória: 3D Országos Bajnokság - női tradicionális kategória: 3D Terem Országos Bajnokság - gyermek lány csigás: Központi Diákolimpia - történelmi gyermek fiú: Központi Diákolimpia - történelmi kadet fiú: Központi Diákolimpia - csigás kadet fiú:
Hipszki Edit Makainé Horváth Heléna Makainé Horváth Heléna Hipszki Edit Makai Petra Kerekes Gábor Kerekes Szilveszter Koroknay Roland
1. hely 2. hely 1. hely 3. hely 2. hely 2. hely 5. hely 6. hely
Szluka István
5. hely
Éjsólyom Íjász Egyesület:
HDH-IAA 3D Európa Bajnokság - férfi CU:
Tolnai Tájak Íjász Egyesület:
3D Országos Bajnokság – női ifi vadászreflex kategória: 3D Országos Bajnokság – férfi Olimpiai Reflex kategória: 3D Országos Bajnokság – női CU kategória: 3D Országos Bajnokság – gyermek csigás kategória: 3D Országos Bajnokság – férfi HU kategória: 3D Országos Bajnokság – gyermek csigás kategória: IFAA Terem Országos Bajnokság – gyermek csigás kategória: IFAA Terem Országos Bajnokság – női BU kategória: IFAA Terem Országos Bajnokság – gyermek csigás kategória: IFAA Terem Országos Bajnokság – férfi BU kategória: IFAA Terem Európa Bajnokság – gyermek csigás kategória: IFAA Terem Európa Bajnokság – gyermek csigás kategória: IFAA Terem Európa Bajnokság – férfi BU kategória: IFAA Terem Európa Bajnokság – női BU kategória: FITA Terep Országos Bajnokság – női CU kategória: FITA Terep Országos Bajnokság – férfi CU kategória: FITA Terep Országos Bajnokság – férfi BU kategória: FITA Terep Országos Bajnokság – férfi OL Reflex kategória: HDH-IAA 3D Európa Bajnokság – női CU kategória: HDH-IAA 3D Európa Bajnokság – férfi BU kategória: HDH-IAA 3D Európa Bajnokság – férfi Olimpiai Reflex kategória: FITA Terem Országos Bajnokság – női ifi vadászreflex kategória: FITA Terem Országos Bajnokság – női CU kategória: Központi Diákolimpia – vadászreflex ifi női: Központi Diákolimpia – vadászreflex ifi fiú: Központi Diákolimpia – vadászreflex ifi fiú:
Illés Bettina 1. hely Kovács Gábor 1. hely Alexandra Manea 2. hely Szaka Zsombor 2. hely id. Bóka László 3. hely ifj. Szaka Gyula 3. hely Szaka Zsombor 1. hely Alexandra Manea 2. hely ifj. Szaka Gyula 2. hely Huszár Zoltán 3. hely Szaka Zsombor 1. hely ifj. Szaka Gyula 2. hely Huszár Zoltán 2. hely Alexandra Manea 3. hely Alexandra Manea 1. hely ifj. Bóka László 1. hely Huszár Zoltán 2. hely Kovács Gábor 3. hely Alexandra Manea 2. hely Huszár Zoltán 2. hely Kovács Gábor 3. hely Illés Bettina 1. hely Alexandra Manea 2. hely Illés Bettina 1. hely + OB Csúcs Dobolyi Ádám 4. hely Varga Dávid 5. hely
A Boronkai Hagyományőrző és Íjász Egyesület bemutatkozása
Fábos Lászlóval beszélgettünk, a BHÍE titkárával..
Mikor alakult az egyesület és milyen elhatározásból?
A Boronkai Hagyományőrző és Íjász Egyesület 2008 februárjában alakult. Marcaliban és környékén már korábban elkezdett alakulni az íjász élet, voltak próbálkozások más egyesületeknél, baráti társaságoknál, azonban ezek később az érdeklődés hiányában elsorvadtak. Egyesületünk nem az első íjász szervezet volt Marcaliban és környékén, de a jelenleg működők közül a legrégebbi. Egyesületünk magja 2002 óta íjászkodik együtt, először szervezeti forma nélkül, majd klub keretek között, végül 2008-ban megalakítva az egyesületet. Az egyesület megalakításakor a fő célkitűzések a szabadidő íjászattal való eltöltése, valamint a hagyományőrzés voltak. Ez kb. 3 éven keresztül így volt, majd 2011-re bővült a célkitűzések köre a megjelölt tevékenységek mellett a versenysporttal, valamint az - bár ez még nem indult el, de a tervek már nagyrészt készen vannak - utánpótlásképzéssel. Utóbbi esetében nyilván a többség a szabadidős jellegű tevékenységet választja majd, de bízom benne, hogy lesz 1-2 fiatal, akikkel sikerül majd komoly eredményeket elérni, de ez már a következő kérdéshez tartozik. A kérdést lezárva 2008-as alakulásunk óta sok víz lefolyt a Dunán, s nagyon sokat változtunk. Mindig igyekszünk tanulni, fejlődni. Azt gondolom, hogy EZ az a hozzáállás, ami felszínen tud tartani minket.
Azóta mennyire nőtte ki magát mind létszámilag, mind versenyzés terén?
Az Egyesület 17 fővel alakult. Ma 2012 elején 41 fős a taglétszámunk, bár ennek kb. a fele, úgy 20-22 fő, akit aktívnak neveznék, a többiek egyéb elfoglaltságuk miatt viszonylag ritkán jelennek meg közöttünk. Ezzel együtt is értékes emberek ők, s ugyanúgy számítunk rájuk, mint aktív tagjainkra. Az alapítók közül nem sokan maradtak tagjai a csapatnak, ám akik helyettük csatlakoztak hozzánk, azok tökéletesen pótolták őket. A kezdetekhez képest rengeteget fejlődött egyesületünk. E helyen szerencsére sok mindenről tudok beszámolni, s ezekre a dolgokra csapatunk rendkívül büszke is, hiszen nagy részét saját erőnkből értük el. A sort a lőterekkel kezdem. Kezdetkor nem volt lőterünk, ma viszont rendelkezünk egy kültéri - kb. 55m hosszú és 40m széles, lőfallal ellátott - pályával, valamint egy beltéri - 27m hosszú, 4 lőállásos, igaz egyenlőre sajnos fűtetlen pályával. Ezek nagyon jó lehetőséget nyújtanak mind a szabadidős jellegű, mind a versenysport űzéséhez. Következő dolog az eszközparkunk. Mint minden egyesület, mi is folyamatosan építjük eszközparkunk. Az első évben nem tehettük meg, hogy igazán komoly beruházásokat eszközöljünk, de 2009-től elkezdünk építeni az eszközparkunk. 2011 tavaszára fejeztük be a történelmi eszközparkot, s tudomásom szerint ma a Dél-Dunántúli régióban a Boronkai Íjász Egyesület az egyetlen, aki a Történelmi szakág versenyeinek rendezéséhez szükséges eszközparkkal rendelkezik. Természetesen nagyon remélem, hogy ez az állapot nem tart sokáig, még legalább 2-3 egyesület kialakítja ezt az eszközparkot is, mert a Történelmi szakágnak nagy szüksége lenne olyan csapatokra, akik rendelkeznek a szükséges eszközparkkal, versenyzői és rendezői tapasztalattal, ez azonban egy másik beszélgetés témája kellene legyen, aminek természetesen bármikor állok elébe. 3D eszközparkunk még kialakítás alatt van. Sajnos ezen állatok nagyon drágák, így megvásárlásuk komoly terhet ró csapatunkra, de lassan megy csak. Jelenleg 14db 3D céllal rendelkezünk. Az állatok beszerzését jelenleg csak pályázati úton tudjuk megtenni, s igyekszünk kihasználni minden lehetőséget, mely 3D eszközparkunk fejlesztését segíti. Jelenleg is van egy pályázatunk, mely elbírálás előtt van, ahol 17db 3D célra pályáztunk. Ha azt megnyerjük, úgy
legkésőbb 2013 nyarára 31db-ra bővítjük az állományunk. A 3D eszközparkot tekintve a végső célunk a 42-43 db cél megléte. Ez azonban még odébb van. Következő téma a sorban maguk az íjászaink. A kezdetekkor mindenki tradicionális íjjal lőtt. Aztán ahogy fejlődtünk - természetesen lemorzsolódás, valamint későbbi csatlakozók voltak - úgy kezdtük egyre többféle íjtípussal megismerkedni. Ma van csigás (HU), reflex, longbow, tradi, illetve számszeríjat rendszeresen, vagy időnként használó íjászunk is. A palettánkról a CU, barebow és olimpiai kategóriák jelenleg. A kérdés utolsó témája a versenyzés. Itt nincs számomra egyértelmű válasz. Tudni kell ugyanis egyesületünkről, hogy legtöbb tagja a szabadidős jellegű íjászatot részesíti előnyben, tehát nem, vagy ritkán megy el minősítő versenyre. Azonban a minősítőkön kívül is van élet, remek, s izgalmas, korrekt versenyek vannak jó pár helyen. Hogy régiós példát mondjak, ilyen volt pl. 2011-ben nekem (s nyilván korábban is) a Celőkések paksi versenye. Annak ellenére, hogy nagyon alulmúltam magam, én csak a legjobbakat mondhatom arról a versenyről, s magamban etalonként gondolok rá. De a kérdésre válaszolva, ha csak a minősítőket veszem, ott is van előrelépés, mert 2011-ben 2 íjászunk 3 minősítést szerzett, de a nem minősítő versenyek tekintetében is komoly előrelépés tapasztalható, mert tavaly bármilyen versenyen jártunk, egyesületünk nem távozott érem nélkül. 2011-ben 30 arany, 16 ezüst és 10 bronzérmet szereztünk különböző versenyeken.
Főképp milyen szakágakat részesítenek előnyben?
Csapatunk alapvetően 3D és Történelmi versenyeken vesz részt, legyen az szakági, vagy örömíjász verseny. E mellett kacérkodunk a terep versenyekkel is, valamint a közelünkben rendezett örömíjász versenyekre is szívesen ellátogatnak tagjaink, mert íjászkodni jó . Semmi esetre sem hagynám ki a sorból az olyan versenyeket, mint a sárvári Saslövő, vagy a Saxton Pope versenyek, ahol már megfordultunk, vagy szeretnénk menni. Ezek olyan, különleges és színvonalas, az íjásztudást komolyan próbára tévő versenyek, melyeken úgy gondolom, hogy ott a helyünk mindenképpen. Idén is sok helyen megfordulunk majd.
Az idei évre milyen terveik vannak?
Idei terveink? Hát van bőven. Talán fel sem tudom mind sorolni. Először is csapatunk szervez 3 versenyt, erről a megújult weboldalunkon (www.bie.hu) lehet tájékozódni, itt most nem emelném ki egyiket sem külön. Versenyzéssel kapcsolatos tervek a csapatra nézve: szeretném, ha többen jönnének el, s kóstolnának bele az igazi versenyzésbe, szereznének tapasztalatot ez irányban is, valamint szeretném, ha egyesületünknek több minősített versenyzője lenne 2012 végére, mint van jelenleg. Egyéni szinten a tavaly elért 3D és Történelmi szakági III. osztályú minősítést egy kiindulásnak tekintem. Célom, hogy e két szakágban sikerüljön I. osztályú minősítést szerezni. Ez nem lesz egyszerű feladat, de megpróbálok a lehető legjobban felkészülni, hogy sikeresen teljesíteni tudjam a kitűzött feladatot. Ha ez sikerült, akkor természetesen lehet gondolkodni a továbbiakról. Végezetül mindenkinek kívánok kemény és eredményes felkészülést, valamint szép, komoly eredményeket a versenypályákon.
A IV. Örs Terem Csapatkupa beszámolója
Az Örs Teremíjász Csapat Kupát 4. alkalommal rendezte meg január 8-án, Budaörsön, az öt éve alakult Örs Íjász Klub Egyesület. Az idén rekordszámban neveztek, a tavalyi 64-hez képest 98-an indultak a megmérettetésen. Az egész ország területéről jöttek egyesületi csapatok és egyéni versenyzők, köztük 20 olimpiai reflex kategóriában és 8 csigás csapat. A műsorvezető Péter Attila volt, országos futóversenyek népszerű kommentátora. A verseny egyik különlegessége, hogy ez az egyetlen teremíjász csapatbajnokság a szezonban, emiatt kiemelt rangú. A lebonyolítás az Európai Íjász Szövetség klubcsapatok számára rendezett versenyrendszer szerint zajlik, ami szintén egyedülálló Magyarországon. A 2 táv rangsorolót (2x10x3 lövés, 3 vesszőre van 2 perc) követően a legjobb 16 csapatot 4 csoportba sorolják, amelyekben körmérkőzés-szerűen meccseket játszanak, majd a csoportelsők az 1-4. helyezésért, a csoport másodikok az 5-8. helyezésért (...) versenyeznek tovább. A csapatversenyben 2 perc van 6 vesszőre, minden csapattag 2-2 vesszőt lő ki. Az idő nyomása és a meccsek jellege miatt ez a versenyforma nagyobb mentális terhet is jelent a versenyzők számára. Egy meccs 4x3x6 vesszőből áll, a győztes csapat 2 pontot kap, a vesztes 0-át, döntetlen esetén 1 pontot. A győztes csapatok: olimpiai reflex kategóriában Budapesti Spartacus, a "Spartacus 1" csapatával (W. Kiss Tímea, Gajdos Márk Csaba, Kósy Nándor. Csigás kategóriában: Eleven Íjász Egyesület (Gondán György, Kis László, Péller József). A Telektronik precíziós különdíj nyertesei (akik a legtöbb 10-est lőtték a verseny rangsoroló részén): olimpiai kategóriában Búzás Károly (Keve Serege Íjász Egyesület), csigás kategóriában Ondrik Tibor (Szent László Íjász Egyesület). Régiónkat több egyesület is képviselte a versenyen: PTE-PEAC Íjász Szakosztály: Bulsz Ildikó Horváth Géza Olajos Árpád
Olimpiai Reflex Csapat 3. hely
Olajos Zoltán Papp Péter Fergelt János Kovács Gábor Tolnai Tájak Íjász Egyesület: Alexandra Manea ifj. Bóka László
Csigás Csapat 3. hely
Bóka László Celöke Mezőföldi Íjász Egyesület: Makai Róbert Régiós versenyzőinknek Gratulálunk!
Februári versenyek
Régiós versenyek: Időpont 01.29. 02.04. 02.11.
Verseny Boronkai HÍE Terem verseny PTE-PEAC Terem Kvalifikációs Miske Terem 3D
Helyszín
Szakág
Szabályrendszer
Nevezési Határidő
Marcali
Pálya
FITA
01.28.
Pécs
Pálya
FITA
01.30.
IAA
Nincs, de a terem befogadó képessége korlátozott!
Miske
3D
Országos versenyek: Időpont
Verseny
Helyszín
Szakág
Szabályrendszer
02.17-18. 02.18. 02.18-19.
ELEVEN Duel Open Terem OB Vadász EB ELEVEN 3D Kupa
Budapest Budapest Budapest
3D Pálya 3D
IFAA HDH-IAA
Nevezési Határidő 02.05. 02.05. 02.05.
Budapest
3D
IAA
02.05.
02.19.
Pályaíjászat
A pályaíjászat első pillantásra talán a legegyszerűbbnek tűnő szakág az íjászaton belül, mivel itt nincs szükség korhű öltözetre és felszerelésre, nem kell bajlódni a távolságbecsléssel, nincs szükség kiváló lovaglótudásra, nem kell hegyet-völgyet mászva magunkkal cipelni az egész felszerelésünket és különböző testhelyzetből leadni lövéseinket. Pályaversenyeken a lövések sík terepen, leginkább sportpályákon (kivéve a téli időszakot, amikor teremben, sportcsarnokban) elhelyezett lőlapokra történnek, meghatározott távolságra és meghatározott idő alatt a világ minden szegletében ugyan úgy. Akkor mégis mitől tartják olyan sokan annyira nehéznek a pályaíjászatot? Egyszerűsége ellenére egy-egy versenyen a viszonylag nagy lövésszám miatt (teljes távú versenyen 144 lövést kell tenni, ahol a férfiak 90, 70, 50 és 30, míg a nők 70, 60 50 és 30 mre lőnek) komoly fizikai és mentális felkészültségre van szükség, hogy lövéseink ugyan olyan pontosak legyenek úgy a verseny legelején, mint a legvégén. Távoktól függően, egyegy sorozatban, hat vagy három vessző kilövése és természetesen a folyamatosan jó eredmény elérése nagyon stabil technikát, magas fokú összpontosítást és testi-lelki összhangot igényel. Ezt pedig csak kitartó gyakorlással, és nagy időráfordítással lehet elérni. A legmagasabb szinten lövőknél ez azt is jelenti, hogy az íjászat a sportoló hivatásává válik. Talán a legismertebb pályaíjászati forma a mindenki által jól ismert, több színű (belülről kifelé: sárga, piros, kék, fehér és fekete) lőlapra történő lövésekből álló versenyforma. Ebben a szakágban minden korosztályban rendeznek versenyeket. Hivatalosan két- féle íjtipussal, olimpiai reflex íjjal (recurve bow) és csigás íjjal (compound bow). Mindkét íjtipus irányzékkal és különféle stabilizáló illetve rezgéscsillapító eszközökkel van ellátva a minél pontos találatok elérésének érdekében. A pályaíjászat hivatalos képviselője a világon a FITA (Federation Internationale de Tir a L’arc), amit 1931-ben a lengyelországi Lwow-ban alapított meg hét ország, melyek közt Magyarország is részt vett Anglia, Franciaország, Olaszország, Csehország, Svédország és az USA mellett. A FITA mellett az IFAA (International Field Archery Association) rendszerében is lehet pályaversenyen indulni annyi különbséggel, hogy itt a FITA-val ellentétben yard-ban mérik a távolságot, továbbá kék-fehér lőlapra történik a lövés. Ez a versenyforma egyelőre kevésbé elterjedt hazánkban, pedig szinte az összes íjász stílusnak tartogat kategóriákat.
A világ legnagyobb versenyének is nevezett Olimpiai Játékokon az íjászat 1900-ban jelent meg. Ekkor, és még 1920-ig lehetséges volt, hogy egy íjász többféle módon is megmérettesse magát, hogy így több érmet is szerezhessen. Hosszú szünet után 1972-ben (München) tért vissza megújult formájában az íjászat az Olimpiára, melynek rendszere azóta is több változáson esett át. Így pl. 1988-ban (Szöul) bevezették a csapatversenyeket, 1992-ben (Barcelona) pedig a kieséses rendszerű versenyzéssel tették közönségbarátabbá, izgalmasabbá a versenyt. Az Olimpiai Játékokon mindeddig kizárólag olimpiai reflex íjjal lehetett versenyezni, de az utóbbi években mindig szó van a csigás íjak játékba viteléről is. Magyarországon az 1930-as évek elejére tehető az íjászsport elterjedése, ekkor főleg a pályaíjászat volt a jellemző. Az első pályaíjász versenyt 1932-ben rendezték meg. Nemzetközi viszonylatban legnagyobb eredménynek Nagy Béla 1980-ban elért Olimpiai 5. helyezése számít. De természetesen európai és világversenyeken mindig akadtak sikeres magyarok az óta is. Hazánkban a csigás és olimpiai reflex íjak mellett újabban a pályaversenyeken részt vehetnek a barebow, vadászreflex és tradicionális íjjal lövők is, természetesen kisebb távokon. Ma, a fejlett technikának köszönhetően csodálatosan precíz íjak állnak rendelkezésünkre. Azonban ne gondoljuk azt, hogy csupán az eszköz elegendő a jó és még jobb eredmények eléréséhez. Talán a pályaíjászat az a szakág amelyben a legnagyobb hangsúly a precizitáson van. De nem is annyira a találat precizitásán, - mivel az csak a végeredmény – , inkább a lövéshez szükséges mozgássor pontosságán. A pályaíjászatban valószínűleg ez az igazi kihívás, a pontos precíz mozgássor folyamatos ismétlése a lehető legegyformábban, az emberi agy, a test és az íj tökéletes összhangba hozása lövésről-lövésre a minél pontosabb találat elérése érdekében. Ez egy nagyon érdekes folyamat, ami egyre több íjásznak ad hazánkban is kikapcsolódást és sikerélményt.
Szöveg: Magyar Íjász Szövetség (https://misz.hu) Fotó: FITA London Olimpic Training (https://archery.org)
A Compound Unlimited kategória
Alexandra Maneaval beszélgettünk, a DDR vezetőjével..
Mióta lősz ilyen kategóriában és előtte mivel versenyeztél?
A BU (Bowhunter Unlimited, vadászirányzékos csigás) kategóriában versenyeztem egy évig, egészen 2011. február végéig, ezután CU-ra váltottam.
Mit takar a CU rövidítés és ez miben nyilvánul meg a csigás íj felépítésében?
A Coumpound Unlimited kategória korlátlan csigást jelent, ami valóban így van, egyedül a vessző sebességére vonatkozik korlátozás vagy a fonterőre, ezt szervezete válogatja. (Amit szerintem valóban érdemes betartani a technika és az ízületek védelmének érdekében.) Felépítésében, egy szokványos csigás íjra felszerelhetőek - a szokásos stabilizátoron kívül - az oldal stabilizátorok is, amelyek méretének saját fizikumunk szab csak határt. Érdemes próbálgatni, mert ha túl könnyű, sajnos nem jelent előnyt, amennyiben túl nehéz hozzánk, csak küzdelem lesz belőle. Van, aki a zárt falú (single rod), cső alakú stabilizátort választja, ennél nem kell odafigyelnünk a súlyelosztásra, hiszen szimmetrikus. Van a több, vékony csőből álló (multi rod), melynek előnye igazán szélben mutatkozik meg (hiszen át tud fújni rajta a szél), de ennél ugyanakkor oda kell figyelnünk a súly elosztására. Ezenfelül, ezek úgy vannak kialakítva, hogy rezgés csillapítóként is funkcionálnak, védve ízületeinket és a technikát. Ebben a kategóriában az öt fix tüskés vadászirányzéktól eltérően csak egy tüskét használunk, amely mozdítható, hogy az adott távolságra pontosan be tudjuk állítani, ami óriási szabad teret biztosít, viszont időigényes. Ez mért vagy fix távolságoknál előnyt jelenthet a vadász irányzékokkal szemben, viszont azoknál a céloknál - gondolok itt a 3D szakágra ahol nekünk kell megbecsülni a távolságot, nehezebb dolgunk van. Ami nagy előny volt a vadász irányzékkal szemben, hogy a CU-s irányzékba használható optika, de tavalyi évtől már az öt tüskés irányzékhoz is engedélyezett a nagyítós lencse. Bármilyen elsütő eszközt használhatunk, melyhez érdemes kipróbálási lehetőséget találni, hogy olyat tudjunk választani, ami a leginkább megfelel számunkra fizikailag, anatómiailag és a lövési stílusunknak. Amit itt még igazán lényeges megjegyeznem, hogy bármilyen technikai csúcs vívmányát is használjuk, természetesen az is számíthat, de fontosabb, hogy elsősorban önmagunkban bízzunk, ne az „eszközben”, akkor lehetünk csak igazán jó íjászok!
Mennyire tartod nehezebbnek, mint a többi csigás kategóriát?
Számomra a Compound Bare Bow kategória bizonyult a legnehezebbnek, mert ott ugyanúgy a legtávolabbi karótól kell lőni irányzék, vízmérték, elsütő nélkül és azt tudni kell, hogy egy csigás íj nem középlövő. Igaz ebben a kategóriában az elvárás sem akkora, mint a CU kategóriában, ahol minden egyes lövés megköveteli az eredményesség érdekében a legnagyobb precizitást, sokkal nagyobb koncentrációt vesz igénybe, mint bármely más íj, amelyet eddig legalábbis próbáltam.(Amivel eddig lőttem: kezdésnek vadász reflex (Samick Sting Ray), majd tradicionálissal folytattam (Grózer), végül csigás kategóriára váltottam (Reflex - Charger), jelenleg egy Hoyt Professional Elite íjjal lövök. Szerintem ahhoz, hogy valaki eredményes legyen az íjász sportban, mindegy hogy milyen íjjal lő, mert mindegyiknek meg van az előnye és a hátránya. A lényeg, hogy megtaláljuk a hozzánk legjobban illőt, és az tökéletes összhangban legyen velünk, bármilyen íjtípusról is van szó.
Legfőképp milyen szakágakban versenyzel?
2011. évben próbáltam ki először a terep és pálya íjászatot, ugyanis addig csak 3D-ben versenyeztem, de nekem mindhárom szakág elnyerte a tetszésemet.
A magyarországi íjászok körében mennyire elterjedt a CU besorolás?
Nem a legnépesebb kategória, de eddigi kategóriáimhoz képest, a CU kategóriában versenyző íjászokkal minden versenyen találkoztam már - gondolok itt most a 3D-re -, terep és pálya szakágakban természetesen az Olimpiai íj mellett szerepel a legnépesebb kategóriaként. Aki pedig csigás íjával nemzetközileg szeretne elérni valamit, annak megfontolandó a CU kategóriát választani.
Milyen nagyobb eredményekkel rendelkezel a kategóriádban?
2011. márciusa óta sikerült a 3D OB-n a dobogó 2. fokára felállnom, a Pálya íjász OB-n szintén másodikként végeztem, a Terep OB-t sikerült megnyernem, melynek a döntője volt életem addigi legmegterhelőbb párbaja. Azután következett a 3D EB Kőszegen, ahol nagy örömömre a 2. helyet sikerült megszereznem. Az idei szezon pedig, igen korán kezdődött el számomra, és csapattársaimnak is, egy rangos eseménnyel, a IV. Örs Terem Csapat Kupával, ahol id. Bóka Lászlóval és ifj. Bóka Lászlóval csigás csapatot alkotva, óriási küzdelemben a helyosztókban, és az izgalmas döntőket követően felállhattunk a dobogó 3. fokára. Köszönöm a lehetőséget, sok sikert kívánok a „DDR Hírlevél”-hez és Gratulálok ehhez a remek ötletedhez!
Februári előzetes
Beszámoló a PTE-PEAC FITA Terem Kvalifikációs versenyéről és a Foktői Éjsolymok által rendezett Miske Terem 3D versenyről.. A PTE-PEAC Íjász Szakosztály bemutatkozása Milyen versenyek várhatóak márciusban? Milyen is az Olimpiai íjászat? – Beszélgetés az Olajos testvérekkel.. Mit takar a 3D szakág?
Végezetül köszönetet szeretnék mondani: Alexandra Manea-nak és Fábos Lászlónak az interjúkért ; a Magyar Íjász Szövetségnek a szakági leírásokért ; és azoknak a régiós egyesületeknek, akik elküldték nekünk a 2011-es versenyeredményeiket, valamint részt vettek a Dél-Dunántúli Régió 2011-es évzáró közgyűlésén!
Üdvözlettel a szerkesztő: Rizsányi Kata
