DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA V. 1848-1849 Gazdag István
1848 január 27. A közgyűlés kinevezte Nánássy Gábor tanácsnokot a sertésvágó hentes, a kovács, a paplanos és a kalapos céhek felügyelő biztosául . február 3. A városi tanács a Kamara rendelkezésében, amely szerint a városi nyomdát bérbe kell adni, önkormányzatának megsértését látta és visszautasította. február 9. Bayler István tanácsnok megbízást kapott a polgármesteri teendők ideiglenes ellátására. Reviczky Menyhért polgármester az Udvari Kamara rendeletére követként az országgyűlésre utazott. február 21. Vass Benjámin tanácsnokot nevezték ki a Czegléd utcai kisdedóvó intézet felügyelőjévé. március 17. Megérkezett Debrecenbe a város országgyűlési követeinek tudósítása Bécsben kitört a forradalom . március 19. A város főbírája délelőtt 10 órára összehívta a tanácsot és a hiteles közönség rendkívüli közgyűlését azzal a céllal, hogy megtárgyalják az országgy űlési tudósítást és a város békessége és csendessége" érdekében hozandó intézkedéseket . A gyűlés megnyitásakor a városháza előtt összegy űlt tömeg küldöttei begyűltek" a terembe és miután bizalmukról biztosították a város vezet őit, bejelentették, hogy a jövő ben is jelen lesznek az ülésteremben . Ez alkalommal a pesti 12 pontot kívánják megtárgyaltatni . A jelen lévők . . .a népnek kívánságát hat pontban terjesztették elő :" a Király minden évnek legalább felerészét az országban töltse ; sajtószabadság ; intézkedések a visszaélések megtorlására ; polgári őrsereg felállítása ; a tanácsülések és a törvényszéki tárgyalások legyenek nyilvánosak ; a népnek a közgyűlésben való részvétele foglaltassék jegyzőkönyvbe ; a város követei tudósításaikat az egész városnak címezzék ; a tanácskozás tiszteletére a városházára nemzeti lobogó tűzessék ki és a város ezen estére kivilágítassék. A városi tanács és a választott közönség Kossuth Lajost a város polgárává választotta . A városi tanács, miután . . . Könyvnyomdáját a cenzúrától mentesnek és szabadnak nyilatkoztatja", ennek állandó bizottsági tagjául választotta Lugossy József kollégiumi professzort . 95
március 20. A városi tanács kijelölte a sajtó fölött őrködő választmány tagjait : Kon= dor László kereskedő, Bognár Mihály szabó, Kiss Lajos ügyvéd, Nagy József kereskedő, Révész Bálint közoktató, Könyves Tóth Mihály lelkész, Török József orvostanár, Zalay Alajos udvari tanácsos, Kmety Pál orvostanár, Telegdi Kovács László ügyvéd, Szűcs István közoktató, Kaffka Károly polgár, Tamássy Károly gyógyszerész, Schóvel József órás mester, Kovács János szántóvető. március 22. A városi közgyűlésen ismertették Komlóssy László követ jelentését az országgyűlés bécsi küldöttségének útjáról. Batthyány Lajos leirata nyomán a közrend fenntartására egy állandó bizottmányt választottak. Elhatározták a város úrbéres birtokain - Szovát és Sámson - élő jobbágyok tájékoztatását a feudális terhek eltörléséről, elrendelték az úrbéri szolgáltatások és a majorsági bérletek utáni tartozások pontos elkülönítését . A kollégiumi diákok rendkívüli egyházkerületi közgyűlésen ajánlották fel, hogy a város biztonsága érdekében készek fegyvert fogni . A kollégiumi diákság önkormányzatának továbbfejlesztése érdekében tervezetet nyújtott be az egyházkerülethez. március 2223. A tiszántúli református egyházkerület rendkívüli közgyűlése állást foglalt a polgári forradalom addigi vívmányai mellett, s követelte a felekezetek vallásszabadságának biztosítását . március 24. A városi közgyűlés határozatot hozott az évekkel ezelőtt tervezett állandó laktanya építésére, hogy ezzel levegye polgárai válláról a katonai beszállásolás terhét. március 26. A kollégiumi hallgatók Széll János és Kapros Sándor vezetésével megalakították a nemzetőr századot. A református lelkészek prédikációikban szóltak az országban bekövetkezett nagyjelentőségű eseményekről. március 27. A Kollégiumban lezárták az els ő félévet . A közgyűlés elhatározta, hogy az előző napi Nagytemplomban elmondott prédikációból 6000, a Kistemplomban elmondottból 12 000 példányt nyomat nemcsak a város népe, hanem az egész ország számára is. április 3. A közgyűlés elfogadta Reviczky Menyhért polgármester lemondását. április 8. Dettrich Miklós - a város közönsége által nagyra becsült királyi biztos bejelentette a közgyűlésnek, hogy befejezi hivatalos működését és felajánlja szolgálatait a városnak. április 10. A március 19-i közgyűlés emlékére a városháza előtti teret Szabadság térnek, a Bika szállodát pedig István Nádor Szállodának nevezték el. április 26. A közgyűlés a választók összeírásával egyidejű leg nemzetőri összeírást is készíttetett. A gyalogos és lovas nemzet őrök száma Debrecenben 3351 fő volt. 96
május 4. A Kollégiumban megkezdődött a második félév. május 9. Széchenyi István közlekedésügyi miniszter értesítette a várost, hogy a pestdebreceni-szatmári vasútvonal építésének előkészítésére mérnököket küldött ki. A földmunkát 1849 tavaszán el is kezdték . május 17. A kormány rendeletet adott ki 10 honvédzászlóalj felállítására. A 10. zászlóalj toborzási és felszerelési központja Debrecen lett. május 18. Befejez ődött a választók összeírása a képviselőtestületi választásra . Az ösz= szesítés szerint a város lakóinak száma 48 566 fő, a választóké 1912. május 22-27. A közgyűlés és a választóközönség megválasztotta a 180 tagból álló képvisel ő-testületet és a 37 tagú tisztikart . Polgármester : Poroszlay Frigyes, főbíró : Nagy Sándor, polgármester-helyettes és főkapitány : Csapó János. Szétválasztották a törvénykezést és a közigazgatást, felállították a telekbírói hivatalt. május 23. Megkezdődött a városban az újoncok toborzása . május 29. Megtartotta első ülését a városi képviselő-testület . Bizottság alakult a nép= képviseleti országgyűlési választások előkészítésére, a választói névjegyzékek összeállítására. A város három országgyűlési képvisel ője : Farkas Károly, Tar Károly és Komlóssy Imre. június 4. A nemzetőrség ünnepélyes eskütételére a Szabadság téren került sor. A gyalogosok parancsnoka Ábrahám Adám őrnagy, a lovasoké Kézy László ny. huszárszázados volt. Az egység 12 gyalogos és 2 lovas századból állt. június 7. A képviselő-testület elfogadta az új helyhatósági szervezeti szabályzatot . Megválasztották az állandó választmányokat . június 8. A debreceni 10. honvédzászlóalj parancsnokává Szemere Pál ny. századost nevezték ki. június 18. A képvisel ő-testület rendkívüli közgyű lése az országos rendelkezés alapján határozatot hozott rögtönítélő bíróság felállítására . június 23. A debreceni református egyház gy űlése határozatot hozott a város és az egyház teljes elkülönítésére. június 26. Megkezdte működését az István nádor gőzmalom . július 2. Megjelent az Alföldi Hírlap című újság. Kiadója Telegdi Kovács Lajos könyvkereskedő, szerkesztői : Telegdi Kovács László és Szanka József. Megválasztották a debreceni református egyház képvisel őtestületét és tisztikarát . július 6. A közgyűlés elrendelte a városkapuk éjjeli zárva tartását. 97
július 9. A közgyűlés megállapította, hogy a város adóssága meghaladja a másfél millió váltóforintot . További kölcsönök szerzésére nem volt lehet őség. július 22. A közgyűlés határozatot hozott, hogy a táborban szolgáló szegényebb nemzetőrök itthonmaradt hozzátartozóinak segélyt fizet, a megsebesült szegénysorsú nemzetőrök számára pedig nyugdíjat folyósít, vagy alkalmazza őket. július 28. A 10. honvédzászlóalj elhagyta Debrecent . augusztus 19. Rendkívüli közgyűlés vitatta meg a nemzetőrséggel kapcsolatos kormányrendeletet, miközben a hallgatóság roppant tömegekben és zajjal tódult fel" a gyűlésterembe. augusztus 28. A közgyűlés megállapította, hogy a nemzetőrség önkéntes mozgósítása nem járt a kívánt eredménnyel : a megajánlott 600 fő helyett mindössze 258 jelentkezett . augusztus 29. A debreceni István Nádor gőzhenger malom társulat igazgatójának Wallis Vilmost választották meg . szeptember 2. A képviselőtestület a kormány utasítására elrendelte a sorkötelesek összeírását . szeptember 13. A közgyűlés lezárta a nemzetőrséggel kapcsolatos vitát : a sorshúzás sal kijelölt századokból önkéntes nemzet őr-zászlóaljat alakítanak . szeptember 17 . Az Alföldi Hírlap lemondásra szólította fel a tehetetlen városi vezetőséget . szeptember 18. A képvisel őtestület Jellasics támadásának hírére honvédelmi és közbiztonsági bizottmányt állított fel a fegyverkezés szervezésére és a közbiztonság fenntartására . A bizottmány október 2-án feloszlott. szeptember 25. A város honvédelmi és közbiztonságára felügyelő bizottmány a közgy űlés felhatalmazása alapján elrendelte, hogy a város minden polgára tegyen esküt az alkotmányra . szeptember 28. A debreceni önkéntes nemzetőr-zászlóalj elindult az aradi táborba . Parancsnokuk Zurics Ferenc őrnagy. A verespántlikás nemzet őrök hősiesen küzdöttek a Lippa melletti harcokban. szeptember 29. Szatmár megye első alispánja figyelmezteti Debrecen polgármesterét, hogy sikerült az oláh népességet is ellenünk felbőszíteni . . ." Javasolja a nemzetőrség gyorsított felfegyverzését és kiképzését. október 1. Az Alföldi Hírlap közli Könyves Tóth Mihály református lelkész Szózat Debrecen népéhez s az Alföld minden magyarjához" és A néphez" című felhívását. Népgyűlés Debrecenben. Könyves Tóth Mihály beszélt. 98
október 8. Komlóssy Imre Debrecen országgyűlési követe tudósítja a város vezet őségét arról, hogy Perczel Mór és Görgey Artúr seregei elfogták Róth osztrák tábornok 6000 fős seregét. Hírt ad arról is, hogy Bécsben népítélettel felakasztották Latour hadügyminisztert. október 10. A város közgy űlése elhatározta, hogy a Jellasics-féle betörés hírét népgy űlésen hirdeti ki, a népgy űlés szónoka Könyves Tóth Mihály volt. október 19 . A debreceni nemzet őrség 1. és 11. gyalogos és 2. lovas század elindult az aradi táborba . Velük ment - tábori lelkészként - Könyves Tóth Mihály is. október 21. A közgy űlés elrendelte a népfelkelés megszervezését. A kormány erre vonatkozó rendelete csak 23-án került a képvisel ő-testület elé . október 23. A közgyűlés elrendelte az útlevélvizsgálatot, a kapuknál őrállomásokat létesítettek, a bejövőkről naplót vezettek. A kapitányi hivatal utasítást kapott, hogy a moldovai és oláhországi menekülteket - akiknek egyik letelepedési helyéül Debrecent jelölte ki a kormány - tartsa szoros rendőri felügyelet alatt, társalkodásukat és levelezésüket figyelje meg. október 24. A város közgyűlése kimondta, hogy a zsidók is felvehetők a nemzet őrök közé, ha arra képesek vagy érdemesíthet ők". október 28. A közgyűlés határozattal kívánta biztosítani a 180 tagú képviselő-testület érdemi munkáját. A határozatképességet biztosító 40 főt az utcagyűléseknek kell a jöv őben beküldeni . november 8. A Casinó átalakult honvédelmi egyletté. november 9. A képvisel ő-testület tejhatalmú honvédelmi bizottmányt küldött ki, de ez másnap feloszlott. november 16. A városi közgy űlés a hadiipari jellegű salétromgyár alkalmazottait felmentette a nemzetőri és más szolgálat alól. november 19. Horvát hadifoglyok - 1144 fő - érkeztek Debrecenbe. 22-én tovább indultak Szatmárba. Közben Szatmár megyébe betörtek a románok, mire a foglyokat visszahozták a városba . november 20. A debreceni nemzetőrség 7. és 9. gyalogos század és tüzérségének félütege Erdélybe indult. Két nap múlva követte őket az 1 . lovasszázad. december 1. A Rickl-cég négy hordó salétromot akart Nagybányára szállítani a városkapitány engedélye nélkül . A néptömeg megrohanta a szállítmányt, s a keresked őt az ellenséggel való cimborálással vádolta meg . december 2. Újra - immár harmadszor - megszervezték a teljhatalmú honvédelmi bizottmányt, Bayler István elnökletével. december 4. Debrecenbe érkezett Bem József tábornok, az erdélyi hadak főparancs99
noka. A tábornok négy nyomdászt vitt magával a létesítendő tábori nyomdája számára. december 15. A közgyűlés megszüntette a korábban csak háztulajdonnal rendelkező polgárok előjogait. Ezzel megszűnt még a belvárosi, az árkon kívüli (ún . hőstati) lakosok közötti jogegyenl őtlenség. december 16. Fáy Albert mérnökkari főhadnagy érkezett Debrecenbe erősítési és sáncoltatási munkálatok" irányítására . december 30. Az országgyűlés és a kormány - Kossuth Lajos indítványára - elhatározta, hogy székhelyét Debrecenbe teszi át. 1849 január 1. 'Kossuth Lajos a Honvédelmi Bizottmány elnöke nyílt rendeletben közölte Debrecen város közönségével, hogy az országgyűlés és a kormány Debrecenbe teszi át a székhelyét. Felkérte a város vezetőségét a szükséges intézkedések megtételére. Madarász László a rendőri ügyosztály vezet ője utasította Debrecen város vezetőségét az útlevelek szigorú kezelésére és a városba érkező idegenek igazoltatására . január 2. Megérkezett Debrecenbe Ábrányi Emil kormánybiztos a kormány és az országgyűlés elszállásolásának előkészítésére: január 3. A város képvisel őtestülete rendkívüli közgyűlésen jelentette be : Debrecen örömmel fogadja a nemzet képviselőit és az ország kormányát. Megérkeztek Debrecenbe az els ő kormánytisztvisel ők és az els ő képvisel ő, Bojér Antal. Ezen a napon lépték át a város kapuit az els ő menekültek a fővárosból, a Délvidékről, Horvátországból és Erdélyből. A városi tanács 16 rendőrtisztet nevezett ki a kapuőrségekhez . január 4. Debrecenbe érkezett Duschek Ferenc álladalmi kincstárnok", a pénz ügyek vezetője. január 5. Szolnok és Debrecen között már működik a postaküldönc-vonal . Debrecenbe érkezett Táncsics Mihály. A debreceni nemzetőrség századai visszatértek az aradi táborból. január 6. Kossuth Lajos a Honvédelmi Bizottmány nevében kiáltványt intézett Debrecen város közönségéhez az országgyűlés és a kormány megérkezése alkalmából. A kiáltványt másnap közölte az Alföldi Hírlap, majd kinyomtatták 10 000 példányban. 100
Kossuth Lajos déli 1 órakor megérkezett Debrecenbe. A Piacz utcai kapus az eseményt így jegyezte be 2265-ös sorszám alatt a kapunaplóba : Kossuth magyarok Mózese". A Honvédelmi Bizottmány elnökének hivatalát és lakását a városházán rendezték be. Itt helyezték el a koronát is a titkos levéltár helyiségében . január 7.
Madarász László rendőrminiszter is a városba érkezett . Lezáratta a város kapuit, ezután csak útlevéllel, külön engedéllyel lehetett ki-bejárni . Madarász hivatala a Kis Orbán-féle házban (ma : Kossuth u. 2.) volt ; ugyanitt kapott helyet az állami fiókfegyvergyár is. Az országos rendőri és postahivatal a Komáromi-házban (ma : Kossuth u. 12-14.) rendezkedett be. Debrecenbe érkezett Jókai Mór és felesége, valamint báró Perényi Zsigmond a felsőház alelnöke.
január 8.
A képviselőház megtartotta első zárt ülését Debrecenben, a Kollégium oratóriumában. Kossuth Lajos az Andaházi Szilágyi-ház (ma : Vörös Hadsereg u. 31.) erkélyéről beszédet mondott a debreceni néphez . Több ezer fős tömeg hallgatta a lelkesítő szónoklatot. A képviselőház megtartotta első nyilvános ülését Debrecenben. Kossuth Lajos bejelentette, hogy ha az ellenség átlépi a Tisza vonalát, a kormány általános népfelkelést hirdet . A képvisel őház engedélyezte a 6 és 12 krajcáros ezüstpénzek és a 30 valamint 15 krajcáros kincstári utalványok forgalombahozatalát .
január 9.
Petőfi Sándor az Alföldi Hírlapban megjelent írásával igyekezett lelket önteni a Buda eleste miatt csüggedőkbe. január 10 .
Kossuth Lajos felszólította az engedély nélkül Debrecenben tartózkodó tiszteket a város elhagyására. Debrecenbe érkezett Vetter Antal helyettes hadügyminiszter. A minisztérium ezután kezdte meg működését a Beck-féle házban (ma : Vörös Hadsereg u. 18.). A debreceni honvédelmi bizottmány beszüntette működését. Az Alföldi Hírlap munkatársa felháborodva írja, hogy a helybeli polgárok a lakószoba bérét felette felcsigázzák", a vendégfogadósok méreg-drágán rossz kosztot adnak" . Kossuth Lajos rendeletet adott ki - többek között - a hajdú kerületnek, Debrecen városának a népfelkelés megszervezésére .
január 12 .
Megkezdte működését az állami banknyomda a református Kollégium egyik földszinti termében .
január 13 .
január 14 .
lapja volt .
Megjelent Debrecenben a Közlöny c. újság, amely a kormány hivatalos
A városi tanács elutasította a mészáros céh húsár emelésére irányuló kérelmét. Két héttel kés őbb mégis csak sor került a sertéshús, a sózott és sótlan szalonna árának emelésére. január 14.
Népgyűlés a Szabadság téren . Hatvani Imre őrnagy szabadcsapatot akart szervezni . A gyűlésen felszólalt Vasvári Pál, Horárik János és Besze János . A radikálisokat tömörítő Egyenl őségi Társaság megtartotta els ő összejövetelét Debrecenben . január 15.
Asbóth Lajos alezredest kinevezték Debrecen hadi- és térparancsnokává . A Debrecenben tartózkodó menekültek száma megközelítette a 3000 főt. Megjelent a Nép Barátja c. újság első debreceni száma. Szerkeszt ője Vas Gereben (Radákovics József) volt.
január 16 .
Az Országos Honvédelmi Bizottmány lefoglalta Debrecen összes liszt őrlő malmait, szám szerint 97-et . január 17.
náccsal.
A városi közgy űlés egyesítette a törvényszéki tanácsot a közigazgatási ta=
Kossuth Lajos utasította a polgármestert, hogy a tábori kórház számára utaljon ki helyet . Megtárgyalta a közgyű lés az Országos Honvédelmi Bizottmánynak a népfelkelésre vonatkozó rendeletét . január 17 .
Debrecenben a népfelkelők próbamozgósítása keretében 7-8000 ember vonult fel a Szabadság térre. Az összegy űltekhez Asbóth Lajos térparancsnok, Besze János képviselő és végül Kossuth Lajos szólt. A fegyveres népgyűlés esküt tett a helytállásra. január 18 .
A hadügyminisztérium felhívással fordult a város asszonyaihoz és lányaihoz sebkötő tépésanyag készítésére . Tíz leányiskolában megkezdték a tépéscsinálást. Dembinszki Henrik tábornok este megérkezett a városba . Fáklyás felvonással köszöntötték .
január 20.
Szentpály József őrnagyot nevezték ki Debrecen hadi- és térparancsnokának . Megjelent Táncsics Mihály szerkesztésében a Munkások Újsága els ő debreceni száma. január 21 .
Debrecenben fegyverjavító-szerelő műhelyt rendeztek be.
A képviselőtestület megtiltotta, hogy a városból nagyobb mennyiségű élelmiszert kivigyenek. január 24.
102
január 25 . Debrecenben négy hadikórház működött : a tábori főkórház a piarista zár= dóban, egy állandó tábori kórház, egy fiók kórház és a polgári kórház tábori osztálya : január 28. Közgy űlést tartott a református főiskola oratóriumában az Egyenlőségi Társulat", amelynek elnöke Madarász József volt. január 29 . Kossuth Lajos felszólította a Debrecenben lakó orvosokat és sebészeket, hogy vegyenek részt a katonai kórházak betegeinek ellátásában . január 30. A városi tanács az országos rendőri hivatal figyelmeztetése miatt betiltotta Táncsics Mihály Munkások Újsága c. lapját, a kaució hiányára hivatkozva. február 4. Az Országos Honvédelmi Bizottmány elrendelte, hogy az abaldó (dohány raktár) helyiségeit a tábori kórház rendelkezésére kell bocsátani. A városkapitányi hivatal e napon kelt kimutatása szerint a Debrecenben elszállásolt országgyűlési tagok száma 291 volt. február 6. Madarász László rend őrminiszter utasította a városi tanácsot, hogy az éjjeli tobzódásokat szüntesse meg . február 14. Kossuth Lajos felmentette a debreceni nemzet őröket a szállása előtt teljesítendő szolgálat alól. Megjelent a Március Tizenötödike c. újság első debreceni száma. Az országgyűlési baloldal lapját Pálffy Albert és Csernátoni Lajos szerkesztették . február 15 . A debreceni nemzetőrség 4. és 8. gyalogos százada elindult Erdélybe . február 22. Megjelent az Esti Lapok els ő száma . A békepárti célkit űzéseket szolgáló újságot Jókai Mór szerkesztette. február 27. Megjelent a Debreceni Lapok els ő száma . Madarász József szerkesztésében. Az újság az országgyű lés radikális csoportjának volt a fóruma . február 28. A hónap folyamán tovább emelkedtek az árak Debrecenben . Növekedtek a napidíjak és a fizetések. Nem ment ritkaságszámba a havi 5-6000 forintos fizetések sem. március 3. Az Országos Honvédelmi Bizottmány az 50 legjobb szárazmalmot lefoglalta katonai őrlésre . Lukács Sándor hadfelszerelési kormánybiztos elrendelte a debreceni szíjgyártó-, nyerges- és szűcslegények összeírását és szerszámaikkal együtt Nagyváradra való küldésüket. március 8. Az Országos Honvédelmi Bizottmány elrendelte a Debrecenben lefoglalt vászonkészlet Nagyváradra szállítását . Utasítást adott a debreceni báránybőrkészletek lefoglalására . 103
március 9. Görgey Artúr Debrecenbe érkezett . Ittléte alatt megkísérelt kapcsolatot teremteni a békepárttal . március 10. Az Országos Honvédelmi Bizottmány figyelmeztette Debrecen vezetőit a katonai fuvarok körüli mulasztásokra . március 12. Az országgyűlés felsőháza megtartotta els ő ülését Debrecenben. A felsőház létszáma 801 fő, az első ülésen 18-an vettek részt. A felsőház a Bárczy-féle házban (ma : Széchenyi u. 1 .) tartotta üléseit . március 14. Debrecen város tanácsa feliratban kérte az OHB-t, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkák miatt öt hétre mentse fel a város lakóit a fuvarozás terhe alól. március 15. A pesti forradalom els ő évfordulóján egész napos ünnepséget tartottak Debrecenben . március 19. Madarász László az áremelkedés és az élelmiszerhiány enyhítése érdekében összeíratta a városban fellelhető szalonna készletet. A kimutatás szerint 8578 q szalonnát találtak . március 22. A városi közgyűlés ismét különválasztotta a közigazgatási és törvényszéki tanácsot . március 26. Az Országos Honvédelmi Bizottmány elrendelte a város posztó- és vá= szonkészletének igénybevételét . március 27. Kossuth Lajos nyílt rendelete Debrecen városához fehérnemű és ágynemű gy űjtésére a sebesültek számára . Az országos rend őri hivatal Debrecenben 784 szekeres gazdát vett nyilvántartásba . március 31 . A debreceni salétromgyár munkásai fizetésemelést kértek Kossuth Lajostól. A debreceni fiók-fegyvergyár munkásai el akarták hagyni a várost - bujtogatás" következtében . április 11. A színházban bemutatták Dumanoir és D'Ennery francia szerzők Don Caesar de Bazen" című drámáját, Lendvay Márton és Jókainé Laborfalvy Róza főszereplésével . április 12. Kossuth Lajos visszaérkezett Debrecenbe a gödöllői táborból . április 13. Debrecenben újra megjelent a Prjatel Ludu c. lap, a Nép Barátja szlovák nyelvű változata, Szeberényi Lajos szerkesztésében . A színházban Hugó Károly Báró és bankár" c. tragédiáját játszották. április 14. Az országgyűlés népgyűléssé b ővült ülése a debreceni Nagytemplomban egyhangúlag kimondta Magyarország függetlenségét és a Habsburg-Lotharingiai ház trónfosztását és Kossuth Lajos kormányzóelnökké választását . Este a város lakossága 104
fáklyászenével köszöntötte Kossuth Lajost, Könyves Tóth Kálmán lelkész rövid beszédben üdvözölte, amelyre Kossuth válaszolt . Debrecen város közgyűlése elrendelte, hogy az országgyűlés 1849. április 14-én tartott ülésének hitelesített jegyzőkönyvét 3000 példányban nyomtassák ki és osszák ki a lakosság között . április 15. A város közgyűlése és a tiszántúli református egyházkerület hódoló nyilatkozatot terjesztett Kossuth Lajos elé . április 23. A város közgyűlésén felolvasták a Függetlenségi Nyilatkozat szövegét . április 26. A debreceni országos vásár kicsiny forgalommal zárult. április 27. A kovácsok céhe - mivel a pénztár üres volt - régről őrzött hét ezüstpoharukat ajánlották fel a küzdelem céljaira . április 29. A városi közgyűlés emlékünnepélyt rendezett a Függetlenségi Nyilatkozat tiszteletére . április 30. Kossuth Lajos levélben hívta fel Debrecen város közönségét a nemzetőrség fegyvereinek beszolgáltatására . május 3. Debrecenbe hozták Földváry Lajos ezredest az eszéki vár feladóját, a felháborodott tömeg sárral dobálta meg. május 9. A polgármester bejelentette a közgyűlésen, hogy Wagner pesti festő Kossuth Lajos arcképét a városnak ajándékozta . A városi hatóság büntető eljárást indított a mészárosok ellen, amiért nem látták el megfelelően hússal a közönséget . május 12. A debreceni nemzetőrség alakulatai visszatértek Erdélyb ől. május 13. Az útlevélkezelést a belügyminiszter visszaadta a városi hatóságoknak. Reményi Ede hangversenyt adott a debreceni Casinó teremben . május 29. Kossuth Lajos és Balcescu a magyar-román kapcsolatokról tárgyalt Debrecenben. május 30. A Kollégium épületében - a kormány használata következtében - keletkezett károk helyreállítására a pénzügyminiszter a költségeket biztosította . május 31. Görgey Artúrhadügyminiszter Debrecenbe érkezett . Lépéseket tett a kormány Pestre költözésének megakadályozására és a Függetlenségi Nyilatkozat visszavonására . Az országgyűlés elhatározta, hogy Debrecenből visszahelyezi székhelyét Pestre : üléseit július 2-ig felfjiggesztette . 105
június elején . Kisebb méretű kolerajárvány pusztított a városban . június 1. Sárosi Gyula a Kollégiumban nyilvános felolvasó ülésen mutatta be Ponyvára került Arany Trombita" c. elbeszélő költeményét . június 3. Kossuth Lajos búcsúlevele Debrecen város lakosságához . A kormányzó-elnök 2000 pengőforintot adományozott jótékonysági intézmények céljaira. A kormány megkezdte költözését Budapestre . Görgey Artúr, Batthyány Kázmér, Kossuth családja és a hadügyminisztérium eltávozott Debrecenb ől. június 4. Kossuth Lajos több vezető kíséretében elutazott Debrecenb ől. június 5. A királyi koronát elvitték Debrecenb ől. június 6. Debrecen város képvisel őtestületének közgyűlése jegyz őkönyvben örökítette meg Kossuth Lajos búcsúlevelét . június 13. Csuka Mihály százados, debreceni térparancsnok visszaállította a kapuőrséget, amelyet a kormány távozása után visszavontak . június 21. Befejez ődött az újoncok sorozása Debrecenben. 210 főt írtak össze . június 25. Paskievics, a magyarországi orosz csapatok főparancsnoka utasította Cseodajev tábornokot, a IV. hadtest parancsnokát, hogy Debrecent július 3-ig foglalja el. június 29. Megérkezett az els ő hivatalos értesülés a cári csapatok felvonulásáról . A kitört fejetlenségben sokan elmenekültek a városból. A városi közgyűlés határozatot hozott, hogy Debrecen védelméről vagy feladásáról a lakosság véleménye alapján dönt. június 30. Népítélet áldozata lett a debreceni utcákon három fogoly osztrák katonatiszt, több megsebesült . A nemzet őrségnek a foglyok védelmére tett kísérletei sikertelenek voltak. A tömeggel való összecsapás során Rádl Józsefnemzet őr, vasárus életveszélyes sebet kapott . Kossuth Lajos elrendelte a nagyváradi és a debreceni fegyvergyárak Aradra történő áttelepítését . július 1. A városi tanács kihirdette a népfelkelésről szóló kormányhatározatot, végre= hajtását azonban nem tartotta időszerűnek. július 2. Cseodajev hadteste - mintegy 30-35 000 katona - Debrecen alá vonult. Paskievics cári főparancsnok kiáltványban szólította fel a várost a megadásra . A közgy űlés mivel nem volt katonai erő amely megvédhette volna Debrecent - fejet hajtott a cári hadsereg előtt, megnyitotta a város kapuit. 106
július 3. A cári csapatok megszállták Debrecent és három napon keresztül sanyargatták a város népét . július 5. Cseodajev tábornok parancsára a város közgyűlése kifejezte Ferenc Józse f császár iránti hódólatát . július 6. Kossuth Lajos Sillye Gábort nevezte ki Szabolcs vármegye, a Hajdú kerület és Debrecen kormánybiztosává és az ottani nemzetőrök főparancsnokává . július 11. Korponai János ezredes népfelkel ő csapatai bevonultak Debrecenbe . A vá= ros vezetői nem hirdettek népfelkelést és nem támogatták Korponat . július 25. A debreceni nemzetőrség négy gyalogos, két lovas százada Korponai János ezredes utasítására a Hortobágyra, másnap Tiszafüred mellé vonult. Az elő renyomuló cári csapatok visszaszorították őket Debrecenbe . július 27. Korponai János ezredes újból Debrecenben járt és népgyűlést szervezett" Kérte a várost, hogy élelemmel segítsék . augusztus 2. A debreceni csata napja . Nagy Sándor József tábornok I. hadteste veres séget szenvedett Debrecen határában a cári túlerőtől. A megszálló orosz csapatokat kolerajárvány tizedelte meg . Az orosz hadsereg szeptember 19-én hagyta el a várost . szeptember. Uray Bálintot kinevezték a debreceni kerület cs. kir. főispánjává . október 2. Betiltották az egyházkerületi gyűléseket. november. A református főiskola ismét megnyitotta kapuit .
107
