HÖOK TÜKÖR HÍRFIGYELŐ
2010. JANUÁR / III. HÉT
Január 11. Az idén is magas ponthatárok várhatóak http://www.monitormagazin.hu/cgi-bin/monitor/index.cgi?view=ck&tID=97&nID=104679
A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem a legjobb és legszínvonalasabb felsőoktatási intézmény – derül ki a legfrissebb hallgatói vélemények alapján végzett felméréséből. Bár a leggazdagabb képzési kínálattal rendelkező iskola címét is elnyerte, a vezető ELTE mögé szorosan felzárkóztak a Debreceni Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem vagy a Szegedi Tudományegyetem képzései is. Az ELTE elsőbbségét nem csupán a jelentkezések igazolják, hanem az egyetem egyértelmű elkötelezettsége a minőségi felsőoktatás iránt. Dr. Zentai László oktatási rektorhelyettes mesélt a jelentkezési statisztikákról, a túljelentkezés problematikájáról. Az elmúlt évek jelentkezési adataiból továbbra is egyértelműen kiolvasható az ELTE népszerűsége a diákok körében. Hogyan lehetne egyes képzési területen mérsékelni a túljelentkezést? - A felvételi pontszámokat áttekintve elmondható, hogy a legtöbb szakunkon – amennyiben az adott szakot más intézményekben is oktatják – az ELTE felvételi ponthatára a legmagasabb, de legalábbis a legmagasabbak között van. Az alapszakok esetében igazi verseny alakul ki minden évben, hiszen ott minden hazai felsőoktatási intézmény küzd a hallgatókért. A túljelentkezés orvoslása már inkább oktatáspolitikai kérdés, amit az OKM a felvehető létszám, illetve az állami finanszírozású férőhelyek számának szabályozásával tud befolyásolni; másrészt gyakorlatilag „piaci” kérdés: a kereslet és a kínálat szabja meg a lehetőségeket. Ez természetesen a potenciális hallgatóktól is nagyobb odafigyelést igényel a jelentkezés során, hiszen ugyanazt a diplomát több intézményben is meg tudják szerezni, de a munkaerőpiacon már eltérő lehet ugyanazon szak diplomája. A már említett magas ponthatárok miatt néhány szakra nehéz a bejutás, de mennyire jellemző a már felvett hallgatók lemorzsolódása? - A lemorzsolódás most még nehezen mérhető biztonsággal, hiszen 2009 nyarán végzett az első Bologna-évfolyam – persze az egyes szakok között igen nagy a szórás. A végzési arányt ma már erősen befolyásolhatja az is, hogy a hallgatók élnek a finanszírozott félévek adta plusz lehetőségekkel, továbbá az Erasmus és hasonló ösztöndíjak igénybevétele esetén is későbbre tolódhat a diploma megszerzése. További tényező lehet a nyelvvizsga hiánya, ami szerencsére az ELTE-n végzők esetén alig jelentkezik. Az első tapasztalatok azt mutatják, hogy a társadalomtudományi, illetve a bölcsészettudományi képzések területén magasabb a végzősök aránya, míg legalacsonyabb a természettudományi területen. Hangsúlyozandó azonban, hogy az első év tapasztalatai még nem adnak lehetőséget igazi következtetések levonására, legfeljebb a tendenciák észlelhetőek. Jelentkezések tekintetében már évek óta verhetetlen az ELTE, de vajon ez jellemző lesz majd a következő évi statisztikára is? Ön szerint továbbra is a slágerszakok állnak majd a preferencialista élén? Hol lenne szükség mégis ráerősítésre? - Az intézményünk nem lóg ki a sorból az országos trendeket figyelve: ugyanúgy továbbra is magas marad a jogi és igazgatási, a bölcsészettudományi, illetve a társadalomtudományi képzési területen a jelentkezői létszám. Az ELTE szakkínálatának körülbelül a 40 százaléka a bölcsészettudományi karhoz kötődik, amely a HVG rangsorban az ország legjobb kara címet kapta. Nagy újdonságok azonban nem várhatóak, az egyetem néhány inter-, illetve multidiszciplináris mesterszakkal bővíti a kínálatát az előző évhez képest, valamint idegen nyelvű szakokat is nagyobb számban hirdet majd meg. Még több diákra a természettudományos képzési területen lenne szükség, de itt nem csupán országosan, hanem EU szinten is.
Január 12. Magyar Nemzet: a főrektor eltörölné a kétszintű érettségit http://eduline.hu/erettsegi/20100112_szabo_gabor_eltorolne_ketszintu_erettsegi.aspx?s=rss
1
HÖOK TÜKÖR HÍRFIGYELŐ
2010. JANUÁR / III. HÉT
A Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke eltörölné a kétszintű érettségit. Szabó Gábor a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott: a jelenlegi rendszer súlyosan rontja a felsőoktatás színvonalát. A napilapnak a főrektor azt mondta, visszaállítaná a hagyományos, egyszintű érettségirendszert, és a központi írásbeli felvételi vizsgát, valamint újra lehetővé tenné az egyetemeknek a szóbeliztetést. Szabó Gábor úgy látja, a középszintű érettségi vizsga túl könnyű, az emelt szintű viszont elképesztően nehéz, és az iskolák egy része képtelen erre felkészíteni a diákokat. Államvizsga tétel lett a botrányok miatt a BKV http://eduline.hu/felsooktatas/20100112_bkv_bkf_kommunikacio_allamvizsga_tetel.aspx?s=rss
Túl sokszor szerepel mostanában a közlekedési vállalat a médiában, az ún „fekete címlap“ jelenléte kikezdi a vállalat hírnevét és az utasok bizalmát is – állítják kommunikációs szakemberek. Egyvalamire viszont biztosan jó volt az elmúlt évek vesszőfutása: a BKV önnálló tétel lett a kommunkiációs főiskolán és ezzel olyan cégek mellé “zárkózott fel” mint például a Coca-Cola vagy a Mc Donald’s. Az utóbbi idők botránykrónikái és immár rendszeresen a vállalatnál előkerülő problémák önálló tétellé emelték a közlekedési vállalatot a kommunikációs főiskola posztgraduális pr képzésének államvizsgáján. A BKV így olyan cégek mellé sorakozott fel, mint a Coca-Cola, a Mc Donald’s vagy éppen BMW. A vizsgán a vállalatok esetében a public relations azon fogalmait kell értelmezni, mint például az arculat, imázs, hírnév, válságszituációk, vagy a belső-külső kommunikáció. “A BKV láthatóan bajban van. A sorozatos botrányok pontosan azokat a rendszereket támadják, amelyek minden vállalat nagy értékei. A vállalat hírnevét teszi lassan tönkre az állandó “fekete címlap” jelenléte. Az ügyfelek bizalmát a szolgáltatás évek óta nem javuló színvonala, a jegyárak emelkedése már eddig is kellően aláásta, a mai ügyeket már nem bírta el - állítja a a BKF PR képzésének a vezetője, Perlaky-Papp József főiskolai docens, aki szerint a bizalom láthatóan megroppant az utóbbi időszakban, és már nem csak a cég ügyfelei - az utasok -, hanem a munkavállalók egy része is elveszítette a hitét a kenyéradójában, legalábbis ez látható az érdekképviselet tárgyalási pozíciójából. “Nagy gond, hogy már a vállalaton kívül is érzékelhető, hogy a lojalitás megszűnt a dolgozók egy meghatározó részénél. Óriási kárt szenvedett el a közlekedési társaság. Gyakorlatilag pr szempontból újra kell építeni a vállalatot.” tette hozzá a szakember. “Ebben az esetben értő pr-esre van szüksége a vállalatnak, hiszen a krízist kezelni kell, nyilatkozni kell a nehéz helyzetben. Ha ezt elmulasztják, akkor csak a zavar nő. Mi a pr képzésben számos nagyvállalati krízist dolgozunk fel esettanulmány formájában. Mérgezéseket, élelmiszerbiztonsági eseteket, márkahamisítási ügyeket vagy éppen a paksi atomerőmű évekkel ezelőtti reaktorzavarát, a dioxinos paprika által keltett hisztériát. Ezek a válságok szörnyűen hangzanak akkor, amikor tombolnak a sajtóban, de mindegyikre van értő, szakmai megoldás - mondja a szakértő, aki szerint a BKV-nál is van megoldás, csak el kellene végre kezdeni a profi kríziskommunikációt és a hírnévrekonstrukciót.
Január 13. Lerakták a Zalaegerszegi Infocentrum alapkövét http://www.objektivhir.hu/display/hir.php?hirid=36053
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv támogatásával, több mint 620 millió forintból épül meg a Nyugat-dunántúli régióban a Zalaegerszegi Infocentum. A beruházás alapkőletételén Ujhelyi István, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára elmondta, hogy a kormány az elmúlt 20 év legnagyobb vidéki felsőoktatási fejlesztése előtt nyitotta meg az utat az Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásaival. Nem csak az összesen 55,4 milliárd forintnyi uniós támogatásban részesülő 13 vidéki egyetem és főiskola a nyertese a sikeres pályázatoknak, hanem a felsőoktatási
2
HÖOK TÜKÖR HÍRFIGYELŐ
2010. JANUÁR / III. HÉT
intézmények vonzáskörzetébe tartozó térségek is. A magas színvonalú felsőoktatási képzés révén pedig több fiatal szerezhet versenyképes tudást, hozzájárulva az egész ország fejlődéséhez, sikereihez – tudatta az OBJEKTÍV Hírügynökséggel a Kormányszóvivői Iroda. A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kara Zalaegerszegi Intézetének legújabb szárnya 597 millió forint uniós támogatással, összesen 622 millió forintból valósul meg. Zala megye legnagyobb hallgatói létszámú intézménye a beruházás révén mintegy 1 513 négyzetméter alapterületű, háromemeletes, akadálymentesített, geotermikus energiát hasznosító, a kor követelményeinek megfelelő létesítménnyel gazdagodik. A háromemeletes campus többek között otthont ad majd egy tanszéki könyvtárnak, egy gyakorlati oktatást szolgáló infokommunikációs labornak, több kutatószobának és tanteremnek, illetve helyszínéül szolgálhat nagyobb konferenciáknak és rendezvényeknek is. A korszerű oktatási körülmények hozzájárulnak majd az intézmény vonzerejének növekedéséhez, illetve ahhoz, hogy a versenyképes tudást szerzett, friss diplomával rendelkező fiatalok könnyebben helyezkedjenek el a munkaerőpiacon. Zala megyében eddig 1 265 alkalommal pályáztak sikeresen az első Nemzeti Fejlesztési Terv és az Új Magyarország Fejlesztési Terv kiírásaira. A megye összesen csaknem 110 milliárd forint uniós támogatásban részesült.
Január 14. Január végéig lehet pályázni a kutatóegyetemi címre http://zipp.hu/gazdasag/2010/01/14/januar_vegeig_lehet_palyazni_a_kutatoegyetemi_cimre
Január végéig lehet pályázni a kutatóegyetemi címre, a minősítés elnyeréséről a felsőoktatási intézmények oklevelet és külön támogatást kaphatnak - közölte honlapján az oktatási tárca. A jogszabály értelmében kutatóegyetem a kiemelkedő színvonalú képzést nyújtó, a tudományos életben elismert, az Európai Kutatási Térségkutatási tevékenységéhez kapcsolódó intézmény lehet. A kutatóegyetem jelentős hazai és nemzetközi kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet végez, amelynek eredményét az oktatásba közvetíti. Feltétel még, hogy a tehetséggondozást a képzés minden szintjén kiemelt feladatként végezze, kiemelkedő teljesítményt nyújtson a doktori képzés területén, valamint mind a kutatás, mind a képzés területén széles körű nemzetközi együttműködéssel rendelkezzen. A pályázatot a felsőoktatási törvény alapján állami elismeréssel rendelkező egyetemek adhatnak be. A pályázatot legkésőbb 2010. január 29-én 14 óráig kell eljuttatni Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatóságára. A kutatóegyetem minősítésben részesült pályázók oklevelet kapnak, a minősítés közvetlen pénzjutalommal nem jár, de külön eljárás alapján többlettámogatás adható. Manherz Károly felsőoktatási szakállamtitkár az MTI-nek azt mondta, hogy a kutatóegyetemek finanszírozására három évre 27 milliárd forintot különítenek el uniós forrásból. Ebből 12 milliárdot kaphat a Közép-magyarországi régió és 15 milliárdot a vidéki intézmények. (A felsőoktatási intézmények éves támogatása 182 milliárd forint). A cím intézményenként 1,5-3 milliárdos támogatást jelent majd. 2013-tól a kutatóegyetemi feladatokat a költségvetésből kell finanszírozni - tette hozzá. A szaktárcánál arra számítanak, hogy várhatóan nyolc-kilenc intézmény kaphat kutatóegyetemi címet. A pályázat szerint a minősítést az adományozás évére való utalással három éven keresztül használhatja a felsőoktatási intézmény. A minősítés több egymást követő időszakra is elnyerhető. A kutatóegyetem minősítést az oktatási és kulturális miniszter 2010. február 10-én ünnepélyes keretek között adja át.
3
HÖOK TÜKÖR HÍRFIGYELŐ
2010. JANUÁR / III. HÉT
Január 15. Több mint 4500-an kezdhetik meg tanulmányaikat februárban http://www.okm.gov.hu/miniszterium/sajtokozlemenyek/tobb-mint-4500-an
A felsőoktatási intézmények 2010. január 15-én döntöttek a 2010. februárban induló képzésekre jelentkezők felvételéről. Ebben a felvételi időszakban 5936 jelentkezőből összesen 4567 főt vettek fel az egyetemek és főiskolák: mesterképzésre 3550 főt, felsőfokú szakképzésre 417 főt, költségtérítéses alapképzésre pedig 412 főt. A felsőoktatási felvételi ponthatárok megtekinthetők a www.felvi.hu honlapon, illetve több újság internetes kiadásában. A jelentkezők a besorolási döntést az Oktatási Hivataltól, míg a felvettek a felvételi döntést a felsőoktatási intézményektől kapják meg. Az alapképzésben és a felsőfokú szakképzésben a 400+80-as pontozási rendszeren belül már érvényesült az a szabály, hogy alapképzésben 200 pont alatt (felsőfokú szakképzésben 140 pont alatt) nem lehet senkit felvenni. A mesterképzésben a pontszámításra a felsőoktatási intézmények által meghatározott, de intézményenként eltérő pontszámítási módszerrel, maximum100 pontos rendszerben került sor. A 2010. februárban induló képzések, amelyekre 2009. november 15-i határidővel lehetett jelentkezni, azt a célt szolgálják, hogy az alapképzésben januárban végzők lehetőséget kapjanak a tanulmányaik közvetlen folytatására mesterképzésben. Ilyen például az agrár-, gazdaságtudományok és a műszaki képzési terület, ahol a képzés általában 7 féléves. Ugyanakkor a most induló mesterképzésekre jelentkezhettek a korábban főiskolai vagy esetleg egyetemi végzettséget szerzettek is. Számukra kedvező lehetőség volt, hogy a meghirdetett képzések jelentős része részidős képzés volt, amit munka mellett is el lehet végezni. A mostani döntés során a felsőoktatási intézmények 3291 államilag támogatott és 259 költségtérítéses hallgatót vettek fel a mesterképzésekre. Az államilag támogatott mesterképzésre felvett hallgatók közül legtöbben (43%) a gazdaságtudományok képzési területen kezdhetik meg a tanulmányaikat. A műszaki képzési területre vették fel a felsőoktatási intézmények a mesterképzéses hallgatók 23%-át, az agrár képzési területre a 12%-át. Azok a jelentkezők, akik most nem nyertek felvételt a 2010. februárban induló képzésekre, 2010. február 15-ig természetesen jelentkezhetnek a 2010. szeptemberben induló képzésekre. A 2010 szeptemberében induló képzéseket tartalmazó felsőoktatási felvételi tájékoztatók 2009. december 15-én megjelentek, a kötetek lezárását követően engedélyezett új, elsősorban mesterképzési szakok meghirdetésére 2010. január végéig sor kerül. Ezekre a képzésekre 2010. február 15-ig lehet jelentkezni.
Január 16. Magyar-szlovák megegyezés http://www.hirextra.hu/2010/01/16/magyar-szlovak-megegyezes/
Mintegy 165 ezer eurós költségvetésből, uniós támogatású projektmunka részeként alakítja ki a Telkibányai Szabadtéri Földtudományi Oktatóparkot a Miskolci Egyetem és a Kassai Műszaki Egyetem Telkibánya önkormányzatával közösen - tájékoztatta Hartai Éva egyetemi docens, a projekt koordinátora az MTI-t. A tavaly óta zajló projekt elsősorban a partneregyetemek képzési programjait szolgálja, színesíti. A határhoz közeli településen, a Tokaji-hegység szívében elterülő középkori bányavárosban a korábban már közösen tanulmányozott és fejlesztésre javasolt oktatási együttműködés eszközeit valósítják meg. A program részeként szlovák-magyar közös terepi kurzusok szerepelnek a tervekben angol nyelven, és anyanyelvi oktatók segítségével. Egy-egy kurzuson húsz hallgató és négy oktató (szlovák és
4
HÖOK TÜKÖR HÍRFIGYELŐ
2010. JANUÁR / III. HÉT
magyar) vesz részt. A terepi oktatás a hely jellegének megfelelően kapcsolódik az ásványtan-kőzettan, a vulkanológia, a geokémia, a geofizika, a tereptan, a környezetföldtan, valamint a nyersanyagkutatás témaköréhez.
Január 17. Milliárdokat vettek fel a diákok hitelbe http://www.bama.hu/baranya/kozelet/milliardokat-vettek-fel-a-diakok-hitelbe-281640
Új kamattal „ketyeg” januártól a diákhitel, amelyből milliárdokat vettek fel eddig a pécsi, baranyai egyetemi hallgatók. Az érintetteknek jó tudni, hogy januártól ismét változott a diákhitel kamata, a tavalyi 10,5 százalékos szintről 9,5 százalékra mérsékelték a mutatót. A jogszabály szerint ez marad érvényben a következő megállapítási határidőig, azaz 2010 félévéig. A diákhitel rendszerét 2001-ben hozták létre, a cél a felsőoktatási tanulmányokat folytatók támogatása egy kölcsönnel, amelyet majd a diplomaszerzésük, illetve munkába állásuk után a fizetésükből törleszthetnek. A kölcsön kedvező kamatozást kínált, illetve nagy előnye volt, hogy nincs hitelbírálat, így mindenki megkaphatja, aki beiratkozott hallgatója valamely egyetemnek–főiskolának. A diákhitel rendszerében a baranyai universitas a kezdetektől fogva az élen volt: a legutóbbi tanévben is a Pécsi Tudományegyetemről igényelték a legtöbben a hallgatói kölcsönt. Ennek persze oka az is, hogy a pécsi intézmény a legnagyobb diáklétszámmal bír, de a társadalmi–szociális háttér is mérvadó lehet. Az egyetem fő vonzáskörzete ugyanis a Dél-Dunántúl, e térség anyagi lehetőségei korlátozottak, azaz sokaknak egyszerűen az egyetem melletti megélhetéshez is szükségük lehet a diákhitelre. (Egyébként arra is van mód, hogy a költségtérítéses képzéseket fizessék ebből.) A legutóbbi tanévben egyébként a Pécsi Tudományegyetemen több mint 6400 hallgató részesült diákhitelben, ez a teljes tanulói létszám több mint egyötöde. A legtöbben közülük a havi 30-40 ezer forintos kölcsönt választották. Ez első látásra talán még nem is tűnik túl soknak, az azonban már egy jelentős összeg, ha tudjuk, mennyi diákhitelt vettek fel a Pécsi Tudományegyetem hallgatói összesen a 2001-es rendszer indítása óta. Ez a tétel ugyanis 15,9 milliárd forint. De hasonlóan tízmilliárd forint fölött vannak a nagy vidéki egyetemi központok, így Szeged vagy Debrecen hallgatói is. A baranyai illetőségűek a diákhitel-felvevők között kevesebben vannak, az előző tanévben több mint háromezren vettek fel hitelt. Persze ezt vissza is kell fizetni: megyénkből több mint ötezren már törlesztenek a fizetésükből.
5