JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 2015. ÉVI RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA
ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁS Tervi előzmények Jánoshalma város első OTÉK-alapú településrendezési tervezését 2003-2004-ben a TTT Városépítő, Település-, magas- és mélyépítés Tervező Bt. végezte. A felelős tervező Hernyák Imre és Takács Máté voltak. A jelenleg hatályos településrendezési eszközöket a képviselőtestület a Településszerkezeti tervről szóló 83/2004. (IV. 22.) határozatában és a Helyi Építési Szabályzatról szóló 10/2008.(IV.27.) rendeletében (HÉSZ) és hagyta jóvá. Módosítások azóta is több alkalommal történtek. A legutóbbi módosítás a külterületet érintette, két helyen jelölt ki újabb kereskedelmi, gazdasági területet, valamint néhány területfelhasználás határát, például a szennyvíztisztító területét, pontosította. 2012-ben készült el az a szerkezeti tervrészlet, mely az addig lezajlott módosításokat tartalmazza. A Településszerkezeti terv 1:30.000-es léptékben dolgozza fel a város igazgatási területét, és 1:8 000 léptékben a belterületet. A Helyi építési szabályzatot és annak mellékletét, a szabályozási tervet a 23/2009. (VIII.13), a 13/2010. ( X.01.) és a 30/2012. (XII.14.) önkormányzati rendeletekkel állapította meg a Képviselő-testület. A Szabályozási terv a külterületre 1:10000, a belterületre 1:2000 léptékben készült.
Módosítási ügy A most induló módosítás gazdaságfejlesztést támogat a belterülethez ÉK-ről csatlakozó zártkertben fekvő 5203/39 hrsz.-ú telken, amely mezőgazdasági rendeltetésű a hatályos településrendezési tervlapokon és a módosítással iparterületté válik. Helyszín jelölése a Településszerkezeti terven
Súlyponti EOV-koordináták: 669500, 106720 1
Helyszín jelölése az átnézeti térképen
Helyszín jelölése az állami nyilvántartási térképen
X
2
Az ingatlan-nyilvántartásban „udvar”-ként szereplő telken az 1980-as évek óta keltetőüzem működik. A kialakult állapotot nem vette figyelembe a 2004. évi rendezési terv, így a környező kertekkel együtt mezőgazdasági övezetben szerepel a szabályozási terven. A vállalkozás tevei szerint a meglévő keltető-épület egy új épületegységgel egészül ki, továbbá az energia-ellátás és a közműellátás korszerűbbé válik. A mezőgazdasági területfelhasználási besorolás azonban nem teszi lehetővé a tervek megvalósítását. A fejlesztéshez támogatási pályázatot is igénybe kíván venni a vállalkozás, ami feltételezi az iparterületté válását. Helyszínrajz a tervezett építésről (a fölül látható épület meglévő, DK-ről épült mellé az új keltető)
Fotó az ingatlanról és a feltáró utcáról (Borotai út felé – DNy-ra – tekintve)
3
A város Biológiai Aktivitásának szintje – melyet a Településszerkezeti tervi területfelhasználás alapján kell számolni – a módosítás során nem csökkenhet, ezért szükségessé vált a kieső érték pótlása. Erdő kijelölésére kerül sor a keltető üzemtől K-re lévő, háromszög alakú, 2,9 hektár nagyságú 5199 hrsz-ú telken. Az ingatlan a város szerkezeti tervén mezőgazdasági terület, a valóságban azonban (és az ingatlan-nyilvántartásban is) erdő. Az átsorolás tehát a meglévő állapot megerősítése, vélhetően nem sért érdeket. Helyszín jelölése az állami nyilvántartási térképen
X
Súlyponti EOV-koordináták: 669850, 106830 Fénykép a helyszínről (DK felől)
4
Helyszínek a külterületi szabályozási terven:
Kapcsolódás településfejlesztési dokumentumokhoz A 2004-ben elfogadott településrendezési eszközöket a város településfejlesztési koncepciójának megalkotása előzte meg. A koncepció fontos megállapítása volt, hogy „új munkahelyek teremtése érdekében vállalkozóbarát környezetet, … a mezőgazdasági termelés kiegészítéseként, feldolgozó, tárolási, kereskedelmi és bemutató létesítményeket kell létrehozni.” Az idén elkészült és jóváhagyás előtt álló Településfejlesztési koncepcióban is fontos szerepet játszik a gazdaságfejlesztés. A két átfogó települési célkitűzés egyike „Jánoshalma, mint térségi gazdasági központ pozíciójának erősítése.” Az Integrált Településfejlesztési Stratégia is hamarosan a Képviselő-testület elé kerül jóváhagyásra. A dokumentum megalapozó részében az épített környezet konfliktusai között szerepel, hogy „... a gazdasági területek fejlesztését nem a belterületen, inkább az elkerülőutak mentén kellene kijelölni”: a keltetőüzem ebből a szempontból kedvező helyen található. A vizsgálat megemlíti: „…az M9 autópálya tervezett nyomvonala erdős területeket érint, keresztülhaladhat természeti területen is, érinthet puffer-területet is, az erdőket pótolni kell a belterület felé eső részeken”: az erdőkijelölés összhangban van a fejlesztési szándékkal.
5
A módosítás lényege és az eredeti tervhez mért jelentősége a környezeti vizsgálat szükségessége kérdésének megítéléséhez Az alábbiakban a terv lényegéről és a környezeti hatásai jelentőségének megállapításához az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet 2. mellékletben felsorolt kulcskérdések szerint adunk áttekintést. A terv milyen mértékben a) szab keretet tevékenységek későbbi megvalósítása lehetőségeinek a tevékenység telepítési helyére, jellegére, méretére, működési feltételeire vagy természeti erőforrás felhasználásának mértékére, helyére, elosztására vonatkozóan? Az iparterület kijelölés közvetlenül nem alapoz meg létesítési engedélyezést, de lehetőséget teremt gazdasági tevékenység bővítésére. Az érintett terület volumene csekély, összesen 1,3 hektár. Az erdőkijelölés előnyös változást jelent a természeti erőforrásokra nézve. b) befolyásol más tervet vagy programot - ideértve azt is, ha az a tervhierarchiában elfoglalt helyéből következik -, azokra vonatkozóan előírásokat, szempontokat tartalmaz, vagy bármilyen más módon hatással lehet másik terv, illetve program tartalmára, megvalósítására? A módosítás nem befolyásol más tervet, vagy programot, ami környezeti vizsgálatra kötelezett lehet, viszont övezeti előírásokat tartalmaz a később keletkező létesítési engedélyezési tervekre vonatkozóan. Az ipari övezeti előírások az iparterületen megengedőbbek, mint a jelenlegi mezőgazdasági övezetben. c) fontos a környezeti megfontolások beillesztése szempontjából, különös tekintettel a fenntartható fejlődés elősegítésére? A módosítás során mezőgazdasági helyett erdőterület kijelölése történik, ami egyébként már bekövetkezett állapotot követ le. Az iparterület létrehozása kedvezőtlen hatásúnak ítélhető, ugyanakkor az üzem már 30 éve működik ezen a helyen, energia- és közműellátása korszerűbbé válik, és fejlődése 6-8 munkahelyet teremthet, ami a város gazdálkodásának fenntarthatóságát segíti.. d) vonatkozik olyan területre vagy kérdéskörre, ahol környezeti problémák vannak? Nincs tudomásunk a helyszínekre vonatkozó környezeti problémákról. e) van jelentősége a környezettel kapcsolatos közösségi jogszabályok (mint pl. a hulladékgazdálkodással, vízgazdálkodással összefüggő tervek, programok stb.) végrehajtása szempontjából? Nincs. A várható környezeti hatások a) időtartama, gyakorisága és bekövetkezésének valószínűsége, visszafordíthatósága alapján a módosítások nem jogosítanak fel közvetlenül építmények létesítésre, már pedig ezek a tényezők csak a konkrét létesítmények esetében értelmezhetők. A létesítés feltételeit környezetvédelmi szempontból a hatósági és szakhatósági engedélyezés során érvényesítendő országos előírások szabják meg továbbra is. b) összeadódhatnak vagy felerősíthetik egymást? A keltető bővítésének engedélyezése folyamatban van, a zöldhatóságnak módjában áll a hatásokat korlátozni. c) az országhatáron átterjednek? Kizárt, hogy a környezeti hatások túllépjék az országhatárt. d) olyan környezeti változásokat idézhetnek elő, amelyek az emberi egészségre, a környezetre kockázatot jelentenek (mint pl. a balesetek okozta változások stb.)? A módosítások által lehetővé váló építések a hatósági engedélyezés szabályos lebonyolítása esetén nem jelentenek emberi egészségi vagy környezeti kockázatot. e) nagyságrendje és területi kiterjedése alapján (földrajzilag, illetve az érintett lakosság számát tekintve) csekély jelentőségű a módosítás, a településen belüli pozitív hatások (munkahely-teremtés) és telken belül maradó kibocsátási növekmények lehetnek a következményei. 6
f) olyan területet nem érintenek, amelyek hazai (országos vagy helyi), közösségi vagy más nemzetközi szintű védettséget élveznek. g) feltételezhetően a 4. számú melléklet 3.5.2. és 3.6.2. pontjaiban felsorolt következményeket nem idézik elő. Az érintett terület nem értékes és nem sérülékeny, mert a) a környezeti elemek, rendszerek vagy a kulturális örökség szempontjából nem különleges, b) a területen a környezetvédelmi határértékeket [Kvt. 4. § s), t), u) pontjai] elérő vagy azt meghaladó igénybevétel, kibocsátás, illetve szennyezettség nincs, c) a terület hasznosítása, használata a helyszín környezetében nem intenzív (mint pl. intenzív mezőgazdasági, erdőgazdasági termesztés, termelés, sűrűn beépített terület stb.). *
*
*
Balogh Tünde felelős településtervező
7
