i
: Q kJ
1891. / 2 . é v f . /
j a n . 4-áec. 25
1-52.szá
II.
. január 4.
évfolyam.
-Megjelein héténkiini egyszer, vasárnap reggel. EIrántiit
f
1.
S w r k t u t ü i i g éa k i a d ó h i v a t a l ;
szám.
Előfizetéseket és hirdetéseket elfogad a N y á c i i k S o m a u t ó d a cség. Ugyanitt egyes számokSJis kaphatók
írt
ouza-utcza, lzoo. szám, hova a lap szelEgész e vré 5 frt -— kr. — Félévre 2 frt 50 kr. lemi részét illető közlemények és előfizetési Hirdetések és nyílttéri közlemények j u Negyed évre i frt 25kr. — Egyes szám á r a 10 kr. pénzek küldendők. tányos áron vétetnek fél. •7«
j p-
,
/ .
Olvasóinkhoz
id. Kollár János, Dr. Krecsmárik János, (Szabadka^ Krecsmárik Pal id. Lányi Gusztáv^ ^sjfí.JLg&jii Gusztáv, Dr. Lányi Pal, (Bpest), Lichtenwerfher Antal, Mázor Elemér, Meplmto, (Krajcsovics Soma), Mocskóvyi József, Oláh György, (Gyula), Oláh Miklós, Rip-Rip, (Kovács Károly, — . Salacz Oszkár, Dr. Stmkovics György (B.-Szentandrás), Székelyné Sólyom Emma (Nagy-Kőrös)* Szírmay Lf Árpád, Zlinszky István. (Csaba.) y
Lapunk mai számával á »Szarvas és Vidéke« — mely ezelőtt félévvel kezdte meg pályafutását, immár a II-dik évfolyamba lépett. Azon nehézségek, melyeket megindításakor tisztán láttunk, — hála a közönség jóakaratú érdeklődésének, hála munkatársaink lankadást nem ismerő ügybüzgalmának! — szépen eloszlottak előttünk, s kicsiny lapunk, mely félévi fennállása alatt a jobb hangzású vidéki újságok közé E diszes névsor, — milyennel kevés emelkedett, — az újévben újult erővel s vidéki újság dicsekedhetik, — fényes bizaz általa szolgált ügyhöz méltó kitartással tosíték arra nézve, hogy lapunk szellemi folytatja pályafutását része jövőre is olyan ellátásban részesül, ' Olvasóink tájékoztatása végett közöl- mely a legkényesebb - ízlésű közönséget is jük itt azon jelések névsorát, kik részint kielégítheti. eddigelé gazdagították lapunkat értékes dolAz ilyen általános érdeklődés tette gozataikkal, részint jövőre ajánlották fel lehetővé, hogy mai számunkhoz a beállott közrémüködésöket. Áchim Ádám, A. 2?., Benka Gyula, újesztendő alkalmából ismét gazdag irodalmi Benczúr Sándor, Béri Borisba (Aszód), Béri mellékletet adhattunk. Gyula, (Bpest), Béri Kelemen (Moratvcsjk A jelen számunkhoz előzetesen igért Géza), Béri Margit, Bolygó, (Reviczky László, zenémümeiléklet a bécsi müintézétnek — Kondoros), Bracsoh István, Choián Károly most, á többszörös ünnep alkalmával önként (a meteorolog. észL rovatának vezetője), érthető — munkai tulhalmozottsága követDarabos Sándor (B.-Szentandrás), Drl Ha- keztében, .legnagyobb fájdalmunkra, — eddig viár Gyula, Horváth Elemér, (Bpest), In- el nem készülhetett. Olvasóink megnyugtaczédy Lajos (Nyiregyháza), Inczédy László tására közöljük azonban, hogy az még e (Bpest), i f j r Jeszenszky Károly, (M.-Berény), hó folyamán kikerül sajtó alól s hisszük, Kálmán Farkas, (Gyoma), Kemény Árpád, hogy ünnep nélkül is szívesen fogadott venr
dége lesz a * Szarvas és Vidéke» olvasóközönségének. Rövidén jeleztük ezekben, hogy mit várhat a közönség lapunktól — Á nagy költséget igénylő lap fmanczíális életében ázönban csak úgy ftiarád meg a sülyegyen, s a mi munkakedvünk is úgy lesz állandó, ha közönségünk fokozódó bizalma továbbra is biztosit bennünket a • déficzit ellen. Kérjük azért úgy a hátralékoknak szíves beküldését, mint az előfizetéseknek ideje korán megújítását! Az előfizetési feltételek a lap hómlorkán megolvashatók. Hazafias tisztelettél vagyunk Szarvason, 1891, jnuáar. 3,
A „SZARVAS és VIDÉKE'1 u
. •
Csákó és m alföldi vadászai — Negyven-éves emlékek. —
A
— A „Szarvas és Vidéke1* eredeti tárczája. —
•cerelexxi.
C|7 Iréff T»dá«a.
Mi a szerelem ? — Lángfolyam a szívben!' Csoda, hogy ez a szív El nem ég a tűzben 1 Mi a szerelem ? Síró, durcáás gyermek, Áléit anyja ™ a szív — Kebelén melenget! Mi a szerelem ? A Boldogságnak apja; De apját e gyermek Sokszor odahagyja / Mennyország, amely nem Bagyoghat sokáig 8 legtöbbször fájdalmas, ra HORVÁTH
ELEMÉR.
w, a termékeny és szép Békésmegye pusztáinak egyike, már ezelőtt 40 évvel élénken látogatott vadászterülete volt a magyar főúri világnak, s szereplése szorosan összefügg az »Alföldi vadásztársaság« történetével. Már 1851-től hétig 20—30 vadász s ugyanannyi lovas szép rónán a, derék
kezdve évenként 6—8 tartózkodott a pusztán száguldozva követte a falkákat.
Szükségtelen elmondanom* hogy hazánkban már. 1848. előtt is virágzott a vadászat, mert hiszen ki ne ismerte, vagy né hallotta volna hírét az Eszterházy hg., Ká* rolyi István gr. fóti, Pejachevich Péter gr. rumai rókakopó-falkáiknak, s ki ne tudná, hogy Pesten és Kolozsvárit vadász-társulatok léteztek, melyeknek égyike szarvasokat, másika nyulakat vadászott; s végre ismeretes az is, hogy Körös-Ladányban Wenkhéim b. testvérek, Kis-Béren Batthyányi'
Lapunk mái száma 12 oldalra terjed.
lömét egy év hanyatlott az enyészet sötét sírjába* hogy annyi ezer, meg ezer társához csatlakozva, az elmúlt idők nagy könyvébe temetkezzék. Magával vitte átélt örömeinket
Kázmér gr., Mácsán Csernyoics Péter nyúlkopó-fálkákat tartottak. Í848. mindezeknek véget vetett, s egy csapással megszüntette a vadászatot. De csoda-e, hogy ez igy történt? Az 1848-iki európai nagy események mindenki figyelmét elvonták egyébről, s kizárólag önmagukra irányozták. A forradalom u g y a n mindenkit, de azokat, kik a vadászatot főleg pártolták* kik azt legszenvedélyesben űzték, talán legérzékenyebbén találta; a birtokviszonyok merőben megváltoztak, s ott, hol rövid idővel az előtt a gazdaság folytatására elég erő volt, az végkép kimerülvén, ú j gazdászati rendszert, újabb eszközöket, új erőt kellé teremteni. Az ember természetében fekszik* miként első pillanatban minden csapást, mindén veszteséget nagyobbnak szokott tartani, ittint a minő, s hogy nagyságát, hordérejét csak később, midőn t. % már hozzá szokott^ midőn első megrémültéből magához tért, képes csak valóban megítélni. Az 1848-iki események váratlanul lepték még a magyar föídbirtókós-ósztályt, jövedelmeinek nagy része megszűnt, gazdasága nrogakádt, s hirtelen azt sem tudta* miként s mivel
Vasára»?, január í . 1891.
SZARVAS és VIDÉKE, 'l-v.Xy
és bánatainkat, nem hagyva számunk- dás egymást váltogatták. A mi pedig ra e g y e b e t ^ - . / k f e j i v ' ^ , , ázeíőtt volt, az ezután is leszen. Rémásokra fájdalmáá yisszáfemlékezést. szünket kisebb-nagyobb mértékben Az 189Í-ik év tehát előttülik áll ezentúl is ki fogjuk venni mind a kets mi örömmel, ;xemáoy4elt kebellel tőből. A földmivélő, ki Izzadva szánüdvözöljük "őt. 1/agy támad bennünk tott s. jó reménynyel szórta el magföllebbenteni a jöyíL fátyolát s meg- vait, örömmel fogja aratni az áldátudni; vájjon mit takargat, mit rejte- sokat, de lesznek csapások is, mélyek get számunkra, Leszünk-e gazdagab- majdan megsemmisítik legszebb kilábak az örömben, boldogságban, vagy tásait. A családi élét kertjében új életünk további ösvényein ismét csak bimbók fognak fakadni a szülők nagy á bánat lesz osztályrészünk, kisérö örömére, de hervadni is azok mély társunk? Felépiti-e reménységünk ösz- bánatára. A jólétet s bőséget követni szeómlött tündérvárait ? Meghozzá-e fogja a nyomor s a koldusbot, a bolkinek-kinek szive vágyait ? Lesznek-e dogságot a szenvedés, az egészséget a réteknek szép füvei, a szántóföl- a betegség, a reményt a kétségbeesés deknek dús aranykalászai, a szőlős- és viszont. A múltak tapasztalásai kerteknek gazdag fürtjei, gyümölcsei? mutatják, hogy az élet nem volt s Akaratlanul is sok ilyen s „ezek- nem is lesz egyéb, mint a virágzás hez hasonló kérdés támad lelkünkben, és a hervadás, mint a fény és az s ép ezért nem csodálkozhatunk azon, árny folytonos egymásutánja. ha a kíváncsi és aggódó emberi sziv Ilyen lesz a jelen 1891-iki év is, be-bepillantani vágyik a szemei elől melynek küszöbét csak az imént lépeltakart kétes jövőbe. És ámbár a tük át. Elődeihez hasonlóan ő is megbölcs isteni gondviselés eltakarta azt fogja hozni számunkra nemcsak azt, előlünk, mindannak daczára még sem mit szivünk óhajt: a kedves, boldog lehetetlen; ánn&k titkaiba be nem te- órákat, de a zivatarokat is, a nemkintenünk, s * valami keveset ahból szeretem napokat. meg nem tudnunk, különösen, midőn A mi őszinte kívánságunk pedig ama sokszorosan tiapasztasztalt igaz- az: legyen t olvasóinknak a bánat' *«v , ság jut eszünkbe: » N i n c s s e m m i bán minél kevesebb, az örömben miú j d o l o g a najrp a l a t t . A mi v o l t : nél több osztályrészük, hogy majdan, u g y a n a z , a m i e z u t á n i s lemidőn ez újszülött mint megöregedett szen.« vén apó elődjeihez vándorol, kedves Ha az élmült időkre fordítjuk emléket hagyjon maga után. tekintetünket, látjuk, hogy életünk Boldog újévet! ütain áz öröm és a fájdalom, a remény teljesedése és a késerű csalóifj. L á n y i G u s z t á v . i i w «
>• i w k w u «
:
Szarvas,' dec. 28. 1890.
Mai vasárnapon, az isteni tiszteletek végeztével, tartatott meg a regale közbirtokosság rendkívüli közgyűlése, egy személyes ügyben t. í. Darida Mihály, állásától felfüggesztett pénztárnok fegyelmi ügyében, Haviár Dani orsz. képviselő, mint közbirtokossági elnök elnöklete alatt, többszörös száz-számmal egybegyűlt regale-jogosu Ittak jelenlétében a > Sas «-vendéglő üdvarán. — Elnök előterjeszti a közgyűlés tárgyát, s felolvastatta a volt pénztárnok ügyében a regale-képviselet által hozott felfüggesztő határozatot, valamint ennek folytán fegyelmi uton hozott elmarasztaló végzést, s az érdekelt volt pénztárnoknak ezen gyűlés eleibe terjesztett fölebbezését indokaival együtt; s minthogy ezen szomorú ügyben felolvasott képviseleti határozatokkal a volt pénztárnok rendellenesség, engedetlenség és hűtlenség czimén állásától végleg elmozdittatott, sőt ellene sikkasztás és csalás jelenségeinek fennforgása miatt a bünfenyitő feljelentés e hó 23-án már benyujtatott, — felhívja a közbirtokosságot, hogy a már nyomtatásban is előzeteseri kiosztott s magyar és tót nyelven szerkesztett tájékozási jelentés alapján a javaslat fölött higgadtan pálezát törjön. —> Erre Darida Mihály személyes védelme következett volna, ámde miután ő azzal kezdte védelmét, hogy »a papiros mindent elbír,« s igy valótlanságot kezdett feszegetni s illetlen gyanúsítgatással élt, a közgyűlés — mint megbolygatott méhraj — méltatlankodva felzúdult, s a sértegető szónokot félbeszakítva utasitá, miként >a törvény előtt védekezzék, < — elhatározá, hogy a képviselet elmozdító határozatát egyhangúlag elfogadja, s minden ez ügyben tett intézkedéseit helyesli; mert meggyőződött arról, hogy a pénztárnok ér-
W M
fólytatandja azt; és igy csoda-e, hogy a pedigj »szerencsétlen ábrándozó« volt reá és mert, ha találkozik is oly ember, nincs többség azt vélte, miszerint vagyonában a, féléiéi;: álaláiiös, hiedelemmé válván, mi- benne elegendő erélyesség, nem bir elegendő merőben megbukott, és hogy nemcsak a szerint vagyoni állapotunk miatt alig sike- népszerűséggel arra, liogy a megkezdet kissé költségesb mulatságokat, hanem még rül többé á vadászatot föleleveníteni : s munkát keresztülvigye. Csak ember talála szükségesnek egy részét is kénytelén le- ázok, kik utánunk következnek, nem ismer- < kőzzék,, ki a föladatnak megfelel, és könyénd nélkülözni. A vadászistállók 4—5 1 íj- vén ezen élvezetet, nem is fognak reá gon- nyen s minden erőmegfeszítés nélkül léteról kettőre apadtak, a kopók agyonverettek, dolni, Gyakran kellett tapasztalnom, hogy sítendi azt, minek már némi népszerűsége s ott, hol csak hat hóval azelőtt a falka- ha egy, vagy más vadászatra kerül a szó, van, s mit egyenkint elszórva képtelenek vezető kürtjének vig hangja, a vadászlovak a társalgás mindannyiszor — épen ugy, vagyunk elérni. Ezen állításomat a mindennyugtalan horkolása, s a falka türelmetlen mint midőn egy a halál által körünkből napi tapasztalás igazolni látszik. ordítása az egész vidéket foleleyenitették, örökre elraboltról beszélünk — komoly, a Az újabb kort jellemző eszme, mely síri csend uralkodott, s minden élénk moz- sziv legmélyebb rejtekéből kiemelkedő só- talán — sőt valószínűleg — régibb időkgalom végbúcsút látszott venni. hajokkal fejeztetett be. Szóval: általános ben is ismerve, de életbeléptetve sohasem Így szüntette meg honunkban az ese- volt a vadászok elcsűggedése, és senki sem volt: az associatiök eszméje, Lassankint mert reményeket táplálni mények rohama a vadászatokat kezdettek az emberek arról meggyőződni, Azonban a sors mégis másként akarta, miszerint azon nagy czélon kívül, melynek A vadászok legszenvedélyesbíke, a legvérmesebb sem remélte, hogy még valaha sálig egy év lefolyása alatt az alföldön öt a társaságot s államok alakulását köszönmeghallándjaj az új életre ébresztő hally- falka alakúit. hetjük, a személy- s vagyonbátorság közös A magyar sportsmenek közül már erővéli megvédésén kívül, vannak még egyéb, ho4 r vagy hogy derék vadászíóván, akadályókkal s egyéb nehézségekkel semmit 185Ó-ben többen kezdettek a vadászatok mind egyéni mind pedig ezáltal közvetítve sem gondolva, követendi a fölveri vadat helyreállítása íelietségéről beszélgetni E mu- az állam jólétét is előmozdító föladatok, hármonicuis ordítással hajtó fal kát, V.ége, latság utáni vágyódás kifejlődésnek indult, melyek csak azáltal jöhetnek létre, ha az vége mindennek! s— volt azon általános föl- s lassankint álalánossá kezdett válni. A kí- egyesek, kik magukra hagyva nagyobbszerű kiáltás, melyet minden vadász ajkáról han- vánság, a fogékonyság megvolt, s csak em- vállalatokát nem volnának képesek létesígozni hallottunk» s ha néha-néha egy vér- ber hiányzott, ki a dolog élére állván, ezen teni, társulatokba olvadván, közös erővel mesebb reményű, vadásztársaít >-ki tutijáé- eszmét megtestesítse. egy czélra működnek. Ezen eszmének köval merészelte vigasztalni, ezen a közvéleHány vállalat, hány terv bukik meg szönhetjük mindazon nagyszerű s a közönménnyé VáU hiedelem elleni szózat, vagy — vágy mondhatnám születik halva, inert ségre nézve üdvös vállalatokát, melyek újabb ajtiAlkozó vállvonítással fogadtatott, vagy nincs egyéniség, nely j u m a k éjére állana, időben létre hozattak, s
• Vasárnap, január 4. 1891. demetlen azon bizalomra, melylyel őt három évvel ezelőtt eme tisztségre emelte. A képviselőtestület határozati javaslata, mely az érdekelt közbirtokossági tagok közt előzetesen kiosz tatot következő: A folyó évi 38. sz. képviseleti határo. zattal Darida Mihály felfüggesztett pénztárnok fegyelmi ügyében kiküldött bizottság vizsgálati jegyzőkönyvéinek s indokolt vélemény éaek előterjesztése, s beható és a tárgy fontosságához mért komoly tanácskozás után a képviselőtestület egyhangúlag a következő határozatot hozta;
SZARVAS és VIDJÍKE. össze nem férő megbizatást fogadott el, s minthogy felfüggesztésének ellenére az értékeket július 29-kétől október 28-ig vonakodott kiadni, a pénztári szekrény és Íróasztal kulcsait magánál tartotta, sőt napokig a pénztári szoba kulcsát is magával hordta s az okmányok elzárásával a közbirtokosságot zavarba hozta s három hónapig e szégyenteljes helyzetben tartotta; minthogy regálejogok vételével üzérkedett, holott régebbi határozat szerint a közbirtokosság részére kellett volna a netán eladó jogokat megvételre bejelentenie, részint maga számára vette, részint más részére vásárolt 5 frt közvetítési díjért; minthogy pénztárnoki működésében rendetlennek bizonyult, mert a téglaégetőről leszedett szegéseserepek eltűntek, egy esetben 46 drb. cserepet utalványozott, de csak 24 drb árát vette a naplóba, egy 4 ftos összeget be nem vezetett a naplóba s 70 frtot a pénztárból a képviselőtestület utalványa nélkül másolás fajében saját maga . és társa részére kivett, a gondnokkal szemben a bevételt és kiadást nem naplózta; minthogy végre állásával saját hasznára és a közbirtokosság kárára visszaélt, amenynyihen nemcsak hogy többet vett ki fizetéséül a pénztárból mint a menynyi ínegilleté, hanem fizetésének egy részét tudva, jogtaianűljS takartan kétszer vette ki és saját ezéljaira fordítva rendelkezett vele, ugyanis kivehetett jogosan, mert évnegyedenként; előre j á r t fizetése, tehát az 1890. év három első negyedére 202 frt 50 krt, kivett pedig sajátkezű bejegyzései és kiállított nyugtái szerint a zárgondnoki kezelés alatt vezetett naplójának
a mely összegek a gyulái t. kir. tszéknél a 8179/890. p. sz. zárgondnoki számadások 32., 52, és 67. tételei alatt vannak kiadásba helyezve és nyugtákkal igazolva, — ezen fölül kivett a most is vezetett közbirtokossági pénztárnoki napló ÍZ. t. a, május 26-kán pénztárnoki fizetésébe jan. 1-től július l-ig 150 frt — krt, 113. t. a. julius 5-kén pénztárnoki fizetésébe juli. 1-től okt. l-ig , , . . 75 frt — 124. t. a. jul. 7-én pénz tárnoki fizetésébe, mint pótlékot 50 frt — krt,
Minthogy nevezett a képviselőtestületnek s az elnöknek távollétében a helyetteseként eljárt alelnök, mint felettesének, jogos hatáskörükben hozott rendeletei ellen működött s bár a képviselőtestülel által rneg vólt bízva arra, hogy a közbirtokosság hivatalos helyiségében a város által indított perben védekezni akarók részére kitett meghatalmazást nyilatkozatot a .jelentkezőknek, aláírás végett őrizze és tartsa, az egyes közbirtokossági tagokat megfélemlítéseivel tévedésbe ejtette s a városházára küldötte s figyelmeztetésre több izben úgy az elnökség, mint a képviselőtestület előtt kijelöntétte, hogy neki sem az elnökség, sem a képviselet nem parancsol; minthogy ügy hírlapi czikkében. mint a szarvasi járás t. főszolgabirájához beadott folyamodványában és szóval uton-utfélen a képviselőtestület határozatát végrehajtó elnökséget erőszakoskodó nak nevezte s azon valótlan és rágalmazó kijelentésekkel élt ollenök, hogy a pénzre rátették kezüket, azt olvasatlanul elvették^ zsebre dugták ,pedig ennek ellenke91. télele alatt febr. 27-kén ján. és zője történt s épen ő volt ki a pénztári vizsgálatnak elinni mondott, azt megakadá- febr. havi pénztári fizetésébe 58 frt 33 krt, lyozni igyekezett s a jogos felfüggesztésnek 106. k a. márcz. B 1,-kén is ellenszegült; minthogy hivatalos kötelesmárcz. havi fizetésébe 29 frt 17 krt, ségét azzal ís megszegte, hogy a pénztári 120. t. a. május 9-én apr. helyiségben a hivatalos órák alatt huzamo1-től máj. 9-ig fizetésébe^ frt 82 krt, sabb ideig nem volt található s állásával összesen 125 frt 32 krt,
összesen 275 frt — krt, fenti összeggel 125 írt 32 krral fölvett együttesen 400 frt 31 krt, holott járt volna neki 262 frt 50 kr, s így jogtalan ul többet vett föl. 137 frt 82 kr, minthogy pedig julius 27-től nem működött, az aug. és szept. hónapokra fölvett . . 58 frt 34 kr is illetéktelenül van nála, mi összesen kitesz . . . 196 frt 16 krt minthogy ezek szerint fizetéséből 125 frt 32 krt szándékosan kétszer vett fel, egyszer a zárgondnoki kezelésnél, másodszor az önálló kezelés alatt valószínűleg azt remél ve. hogv a zárgondnokság alatti naplója nem jő a közbirtokosság tudomására, a mint hogy ezen naplót az elnök rendelete ellenére sem vezette két példányban s midőn a másodpéldány tőle követeltetett, kijelenté, hogy nincs meg, ő csak egyet vezetett s azt a zárgondnoknak adta át, — mindezen okoknál fogva, ellene a sikkasztás és csalás jelenségeinek fennforgása miatt a bünfenvitő feljelentés az elnök által nyomban megteendő s a közgyűlésnek ajánltatik, hogy a képviselet intézkedését helyben hagyva a felfüggesztett pénziárnokot állásától mozdítsa el, mint érdemetlent azon bizalomra, mely őt ama tisztségre emelte
is legyőzte. Az ivet huszonnégyen írták alá, s, elhatározták, miszerint a társulat számára helyről s kopókról kell rögtön gondoskodni, s igy az alföldi vadászatot életbe léptették. Az első aláírók nevei következők: Almásy Dénes gr., Álműsy. Kálmán gr., Álmásy Zsigmond, ifj. Batbyány István gr., JiaHyány László gr., Jiólza gr. testvérek, Owkonics János, Dory Lajos b,. Festetics Geiza grM Jnkey Zsigmond, Károlyi György, gr., Károlyi Sándor gr.. Kárász Imre, Ri«lnyánmt Iván b., Szálbek György, Szapáry Antal gr., Szapáry Gyula gr., Szapáry István gr., Tomcsányi testvérek, Vtfenkheim Béla b., Wenlcheim László b., Wenkheím Rudolf b., Wenhheim Vibtor b., Zkhy Aladár gr. Következett tehát a másik s nehezebb föladat: a vadászat számára helyet találni. fía nem volt könnyű aláírókat kapni, sokIvat síVlyosb lőn oly helyet nyerni, hol az ebek s annyi ló elhelyeztethetnek, és hol a vadászok számára szintén lehessen ha nem is bőségben, de a szüksége* mennyiségben lakást találni, Városban vagy város közelében lehetetlen volt ezt keresni, mert a társaság jö védelme sokkal csekélyebb volt, hogysem magát olt fönntarthatta volna: pusztán pedig vágy faluban kinek van annyi
, mennyit ily társaság igánybe vesz, és ha van is, hányadik az, ki épületeit oly hirtelen s oly könnyen nélkülözhetné? E nehézséget azonban a derék Batthyány László gr. csak hamar megszüntette, egyszerű felszóllitásra minden kérés nélkül legnagyobb készséggel ajánlván föl csákói pusztáján két hosszú, 120 lóra való istállót, és saját pusztai szerény lakában, s egv tiszti melléképületben 8 szobát.
'De térjünk vissza az elindulási pontra, térjünk vissza Csákó-, illetőleg a vadászatra. Mint mondám, a régi vádászok már kezdtek egymás közt beszélgetni egy vadásztársulat alakításáról, s csak ember hiányzott még, ki é szóban levő eszmét létesítse, mig végre Wenkhcim Béla b. személyében az is megkerült, A lovagias Wonkhcim Béla b,. ki semmitől a mi szép és nemes, nein vonta meg pártolását, kit jellemeért mindenki tisztelt nyájas modoráért pedig, a ki csak ismerté szerette is: volt az első, ki nemcsak a vadászat iránti hajlama, hanem azon meggyőződés által is vezetve, miszerint a vadászat a legbiztosabb eszköz a lótenyésztés emelésére, nem különben a lovagias bátorság kifejlesztésére, az > Alföldi vádásztársulátotc alakítandó aláirási ívet nyitott, mely által 1851-dik év első felében a kezdet biztosítva is volt. is s u,i vezettetve részint egy nemétől a roszakaratnak, részint pedig félénkségből, ezen újonnan alakult társulatnak jövőt nem jósollak, s talán ezen beszédek által a kevésbbé szenvedélyes vadászokat az aláírástól vissza is riasztották, azonban Wrnkhcm Béla, b. smeretes erélyességével ezen akadáiyí kat
A határozat, illetve fegyelmi végzés meghozatalakor a vádlott s elmarasztalt
Az aláírások megvoltak, a társaság jövedelme 2800 pftra ment föl, hely is volt lovak, ebek és a lovasok s z á j á r a ; most már csak falkáról s arról kellett gondoskodni, hogyan lehessen az egészet legkevesebb költséggel fönntartani. Ilogy ez utolsó tekintetben W e n k b e i m Béla b„ B a t t h y á n y László gr. és T o m c s á n y i Károly urak fáradhatlan szorgalmukkal legnagyobb azt annak h á l 4 t a kötelezték a társaságot, i n i r u l e i l e gyes tagja kénytelen volt elismerni. A falka szeptember vége felé Angolországból megérkezett és már 1851. október 20-kán <— W c íi k h c i m Béla b., erélyessége s B a t t h y á n y László gr. áldozatkészsége folytán — hangzott is eimak vig csahólása a csákói rónán. (FolL küv.)
4
SZARYÁS és VIDÉKIÉ,
vid időre eltávozván, állásuk ad hoc helyettesítés utján betöltetett, és a hozott határozat nyomban feljegyeztetve hitelesíttetett Olvastatott a régi behajthatlan tartozások kiküszübölése tárgyában kiküldött hármas bizottság jelentése, meílyel véleményeztetik, hogy a számadási! ag folyton előforduló 3515 írt 28 kr, részletezett öszszegből 1263 frt 69 kr. (esetleg hábár részben csak)' a majdan nyerendő italmérési kárpótlási illetményekből behajtható, igy ezen összeg a számadásban továbbra is vezetendő lészen; ellenben 2251 frt 58 kr., miután a tartozásban levő felek részint elhaltak s vagyon utánok nem maradt, részint a városból régebben elköltözlenek, s teljes vagyontalanságuk miátt a követelt összeg tőlük be nem bajtható, részben, pedig többeknél a követélási czimlet a számadásos főkönyvekből — az idő rövid volta miatt is — de mert különösen a szőlők utáni váltságról készített régi s eredeti, nagy főkönyv (melyre nagy szükség van) a pénz•vas, tárnál egyáltalában fel nem található, — A regale-közbirtokosság képviseleté- tehát a fenti összeg törlendő és a számnek mai ülésében, a múltkor függőben ma- adásokból kihagyandó lenne, ugy azonban, radt tárgyak intéztettek e l — Mindenek>hogy a kiküszöbölt hátralélci tartozás küelőtt hitelesíttetett a tegnap tartott lön laj tstromilag eviden tiábán tartassék, kivüli közgyűlés lefolyásáról felvett jegyző- azon esetre tudniillik, hogy ha időközben könyv. Ez ügyben kérdés intéztetett arra netalán az elveszett főkönyv megkerülend, nézve, hogy a közgyűlés jegyzőkönyvét, a ! a jogczimlet megállapítható leend, a hátraképviselet hitelesitheti-e ? mert szabálysze- lékosokon a követelt összeg esetleg behajri nt az csak a jövő közgyűlés által lenne tathassék. — A javaslat elfogadtatott, azon hitelesíthető. Abban történt a megállapodás, változtatással, hogy három hátralékos egyénliogy ámbár rendszerint -helyes az észre- él az ülés folyamán az elszámolás megvétel, a hitelesítés már a tegnapi napon ki-1 ejthető volt, s atf összeg részint töröltetett, nevezett két regalebirtokos hozzájárul tával részben rectifikál tathatott. Olvastatott a fentebbi hármas bizott-> megtörtént Ezen gyűlésben a jegyzőkönyv hivatalos cselekmény alakjában mégis tu- ságnak véleménye a regale-vagyoni zárdomásul felolvasandó volt, s az észrevétel; gondnok által 1889. dec. 15-től 1899. máj. esetleg arra a képviselet által is megtehető 9-ig terjedő számadásaira vonatkozó észreazért, mert a közgyűlés (vulgo ncpxjyüUs) vételezése iránt. Határozatitag kimondatott, nehézkes mozgású nagy testület lévén, a hogy a regale-vagyon fen tartására nélkülözképviselet, mint annak kifolyása s igy; hetlen kiadások, ugy mint a rendszerinti kisebb testület annak cselekményeit regist, iparos-számlák s több efféle tételek rálhatja, a minthogy ez testleg gyakorlat kifogás alá nem eshetvén, elfogadottaknak által van szentesítve. uy.ilvánittatnak; az ezeken kívül jelzett téElnök jelenti, hogy a volt pénztárnok telek azonban kifogásolhatók; különösen fegyelmi ügyében, a inult gyűlés határozata pedig a zár gondnoki munkadijak, melyek szerint, a bünfenyitő eljárás iránti kérvényt számadásszerüleg 3665 frtban számíttattak a helyi kir. járásbírósághoz mindjárt más- fel, a regalepónztár terhére egyáltalában elfogadhatóknak nem találtattak, még pedig nap benyújtotta. Az itaímérési jog után eső országos azért nem, mert a zár alá vétel a város kártalanítás törvényszerű bejelentése, eset- részéről annak érdekében kéretett, de a lég az ez ügybeni egyezség megkötése tár- mely zárlat a közbirtokosság képviseletégyában kinevezett hármas tágu bizottság, nek fel folyamodása folytán a felső bíróság n. m. Haviár Dani, Dr. Haviár Gyula és által mint nem indokolt — teljesen felolDr. Salácz Oszkár ügyvédek és képviselők datott. Megbízatott egyúttal az ez ügyben díjazása, — a benyújtott felszámítás szerint meghatalmazott elnök arra nézve is, hogy egyhangúlag méltányóltatott és akép intéz- a kir. törvényszéknél levő számadás összes tetett el, hogy tekintettel a nagyfontosságú okmányait megtekintse, s meggyőződése szeterjedelmes, s felelősséggel járt igen fárad- rint a további szükséges lépéseket észrevéságos munkálat ismert s előnyösen végzett telezése kapcsán megtegye; valamint a zárercdinényere, mely szerint a kárpótlási Ösz- gondnok kézéinél létező s visszatartott ÖszSzeg, fel folyamodások utján hatezer forint- szeget, mely a számadás szerint 453 frt 67 tal szaporítva, 229139 frt 08 krban lón vég- krral van feltüntetve, —> a pénztár javára leg megállapítva, díjazásul kívánt, a három- mielőb beszerezni igyekezzék, — A számszáz forint szívesén megszavaztatott, s kö- adás tételei szerint a bevétel 7602 frt 55 szönet nyilvánítása mellett az elnöknek kr., a tettleges kiadás 7MS frt 88 krban ez Összegből 250 frt, mert a munka és fá- van lulün tetve, ide nem számíttatván a radságból az oroszlánrész nekié jutott ki, föntebb jelzed munkadíj fejében felszámía kút munkatársnak pedig fejenkint hu- tott Összeg. szonöt és 25 frt — a benyújtott kivánNémely folyó ügyek elintézése után, sághnz képest kifizetésre utalványoztatok. az elnök a küszöbön levő üjév alkalmá— Ez ügynek tárgyalásakor az elnök és ból folyó üdykivánattal, az ülést berea jegyző, mint érdekelt felek az ülésből rö- kesztette. pénztárnok, az egyes tagokat fenyegetőleg a közgyűlés színhelyéről ingerülten távozott. Ezután elnök tudomására liozta a közgyűlésnek azt is, hogy a város által a regale közbirtokosság ellen támasztott ben, a b,-gyulai kir. törvényszék már madször hozott idéző végzést, minden egyes birtokost az 1891. február 26-án tartandó tárgyalásra beidézvén. A félreértések elkerülése és a kedélyek megnyugtatása czéljából tudtára adta áz illetőknek, hogy a perben meghatalmazott által is kinek képviseltetni, s hogy a védekezni kivánók, az összesített védelem eszközlése végett a közös megliatalmazási ivet a pénztári helyiségben aláirhatják. Ezzel a népgyűlés szép rendben eloszlott.
Viásárnap, január 4. 1891,
MI ÚJSÁG? — Boldog újévet kívánunk lapunk t. olvasóinak! — Lapunk mai számát, valamint a múlt évfolyam utólsó számait is — ugy helyben, mint vidékre — megküldöttük mindazoknak, kikről feltételeztük, hogy a ».-Szarvas és Vidéke« iránt érdeklődnek, s azt pártolni is haji adók. M i vel azonban nem szeretnénk a lapot senkire ráerőszakolni, azért nem tetszés esetén kérjük a lappéldányt »nem fogadom el<— felírással hozzánk viszszármaztatni, hogy a további küldéssel ne szerezzünk senkinek alkalmatlanságot. — Azon pártolóink, kiknek előfizetésük a múlt számmal lejárt, a mai számmal a szerkesztőség czimére kiállított nyomatott utalványlapokat kapnak, mely ele az előfizetések megújutására (no meg. a hátralékok beküldésére is) legalkalmasabbak. — Ghován Kálmán, orsz. zeneakadémiai tanár, a zenetanár-képezde igazgatója, az újévi ünnepet városunkban szülői körében töltötte. — Szendy Árpád, az orsz. zeneakadémia tanára, — mint értesülünk, fel fog lépni, a Hubay-Popper vonós négyes társaságnak jövő heti kamarai hangversenyén. — Halálozás. Ncitmann Jenőt, a szarvasi főgymnasium derék fiatal tanárát lesújtó fájdalom érte atyjának: N t Neumann Károly, volt fazekasvarsándi ág. h. ev. lelkész, utóbb aradi takarékpénztári igazgatónak mult hó 30-án élte 71-ik évében történt gyászos elhunytával. — A boldogult példás életet élt: igazi pap és igazi ember volt, s osztatlanul vívta ki magának a köztiszteletet, mely környezte. Egyáltalán nem mindennapi műveltséggel rendelkezett. Tanulmányait a német egyetemeken és a budapesti egyetemen végezte, hol Petőfivel ismerkedett meg, s hol szoros baráti viszony fűzte a két fiatal tanulót egymáshoz, kik hosszabb ideig szobatársak is voltak. Nem egyszer olvasta itt fel neki á lánglelkű költő az ő verseit s nyugodtan fogadta barátjának hideg fontolgató bírálatát, mely a mindennapi magasz talásoktói előnyösen különbözött és melyet különösen azért becsült a különben önérzetes költő, mért rövid pár szóban méltatta a gondolat sarkalatosabb részeit. Nagyon világos fő volt és csak sajnálni lehet, hogy rendkívüli szerénysége folytán a közéletben nagyon ritkán vett részt. A város törvényhatósági bizottságának is tagja volt egy időben, de csupán a gazdasági székben hallattá józan ítéletét, mindig a helyes takarékoskodásnak szószólójául, szegődve. Nem lévén a csillogó szereplésnek barátja, annál, hathatósabb tevékenységet fejtett ki ott, hol megbecsülték puritán jellemét és széleskörű tapasztalatait. Azok, kik vele érintkeztek, tisztelték, szerették és mély fájdalommal értesültek gyors kimultáról, A halálesetről kiadott családi gyászjelentés igy szól: Alól írottak a legmélyebb fájdalommal lesújtva tudatják felejthetetlen férje, atyjuk, nagyatyjuk, apósuk, sógoruk és rokonuknak nagytí«ztele Uí N m m m Károly urnák, volt i'azokasvarsándi ág. hí tv. cv. lelkésznek, az aradi polgári takarékpénztár igazgatójának, folyó évi decz. hó 30-án, életének 71-ik s boldog házasságának 41-ik évében, rövid szenvedés után történt gyászos elhunytát. A
Vasárnap, január % 1891.
SZARVAS és VIDÉKE
megboldogultnak hült tetemei deczember hó inkat, hogy lapunk félévi fennállása alatt czélú munkáját magokra veszik a beállott 31-én, d. u, 2 órakor fognak az Ádám-utczá milyen olvasóközönséget tudott magának új esztendőben! 8. sz. alatti házból örök nyugalomra he- teremteni Elhatároztuk tehát, hogy az új—Meghivö. A szarvasi jótékony nőegyelyeztetni. Béke. h a m v a i r a ! áldás emlékére ! évben szépen gyarapodott, s remélhetőleg, síilet 1891. évi január 17-én a szarvasi Arad, 1890, deczember 30. Neumann szül. még folyton növekedő előfizetőinknek név- casinó termeiben jelmezes zártkörű tárMikolay Vilma, neje, Neumann férj. Hösz jegyzékét e rovat alatt időnként nyílt őszin- sasestélyt rendez. Salacz Ferenczné, elnök, Lka dr-né, Neumann Jenő, Neumann Jolán, teséggel közöljük. E kimutatástól egy pa- Ponyiczky Györgyné, Kutlik Endréné, özv, Neumann Aranka, mint gyermekei. Paíágyi rányi kis mathematikával mindenki meggyő- Nyácsik Sománé., Dr. Mikolay István né, biJenőy Neumann Emma, Neumann Jenő, Hösz ződhetik a felől, hogy még egy részről a zottsági tagok. Belépti-dij : 80 kr., családDezső, Hösz Misi, mint unokák, Iíösz Mi- pártolók fillérei biztosítanak ugyan a cleíi- jegy 2 frt. — Kezdete 8 órakor. Felülfizehály dx\, mint vő. Neumann szül. Koreny czit veszedelme ellen, de másrészről nem ¡-lések köszönettel fogadtatnak és hiríapilag Emma, mint menye, Mikolai István, Mokry is marad ám aztán szerkesztőnek, kiadónak, 1 nyugtáztatnak. Sámuelnő, Mikolai Lajos és családjaik, mint korrektornak, revisomak, eüprclitornah ujdon- I — Nagy vadászat tartatik ina és hölsógorok. dásznak, (nota b e n e : a redekezíó ezen osz- n a p a Geiazt-féle csákói uradalom vadász— Vadászat Tegnap, jan. hó 3-án tályai nálunk önként érthető okokból egy ; területein. kedélyes vadászatot rendezett a csabacsüdi kézben öszpontositvák) még csak egy gyen-— A szentandrási húsfogyasztó szövad ász terű len Szenes Elek, az uradalomnak gén szelelő brittanikára sem — tiszteletdíj. vetkezet deczember 29-én tartotta évi közköztiszteleiben mIIó tiszttartója. A csaba- De hát jól tudja azt a közönség, hogy a! g y ü l é s é L A gyűlés elég érdeklődéssel folyt csüdi kedélyes vadászatokat évek óta úgy mi munkánk nem is spekulatíőn alapuló ! l 0 j $ z é p d á m m a l jelentek meg a szövetkeismerjük, mint a melyek a vadászati szá- vállalkozás, s mi a végzett műnk, legszebb < e l l a g j a i j k i _ k i ]dván< sisággal várta az zon fénypontjai szoktak lenni. Most is töb- jutalmát abban 'találjuk, lia halljuk, hogy a | e t . e d m é n y L E z e l ö t t g é v y e I 6 0 részvényes ben rándullak ki sportmanjeink közül; az »Szarvas és Vidéké«-rőt közel s távol min- á ü o l t ÖSSJ5B egyenkint 5 frt hc fizetett tőeredményről lapunk zártáig nem kaptunk dénütt egyforma rokonszenves hangon e i ^ ' y ^ s i g y a következet alaptőkéje 300 frt értesítést; a szerfölött alkalmas idő, s a nagy iékeznek. — Lapunk előfizetői következők: volt. A szövetkezet fennálása óta elismert érdeklődés azonban hinni engedi, hogy Sze- I. közlemény. Gr. Bolza Géza, Áchim Ádám, tény hogy olcsó és jó húst fogyaszthatott v nesék vadászata most is méltó volt hagyo- Lányi Gyula ügyvéd (Pozsony) Szarvas köz- a közönség s mégis a befektetett 300 frt mányos jóhirnevéhez. ség Elöljárósága, Darabos Sándor (Békés- tőke ma már 845 frtra emelkedett. Hasonló — Népesedési statisztika a mult 1890, Szentandrás) Özv. Benczúr Jánosné, Népkör, szövetkezetek több szomszéd-községben is évről A.) az ág. hl tv. ev. egyházban I. Szü- Békés-Szentandrás özv. Jeszenszky lgnáczné, állíttattak fel, de egy sem képes ily szép letett Szarvason: 492 fi, 450 nő ^ 942., Szemián Dániel, Suhajda Antal. (Kondoros) eredményt felmutatni, mi eléggé igazolja, Kondoroson: 79 fi, 86 nő 165, összesen: Jánosi Géza (Kondoros) Bárány-vendéglő, azt, hogy Szent-Andráson a szövetkezet 571 fi, 536 nő 11Ö7 a., törvénytelen szü- Dr, Haviár Gyula, Grósz Lambert, Polgári intézői, úgy a szövetkezeti tagok, valamint lött Szarvason: 10 fi, 13 nő ^ 23, Kondo- kör (Öcsöd) Lederer Rudolf (Békés-Szén t- a közönség igényeinek is a legszebb sikerroson : 4 fi, 3 nő — 7, összesen: 14 íi, 3 ándrás), Kiss János (ÖBöd^ Qsztröluczky rel feleltek meg. A mostani közgyűlés elnő ~ 30. lx, halva lett Szarvason: 9 íi, 11 János, Lukes Flóra (Kapuvár) Ponyiczky határozta, hogy a befektetett 300 forintnyi nő 20. Kondoroson: 1 fi, 3 nő 4, Ösz- János, Bárány Béla, Szendy Árpád, Mocs- alaptőke a tagoknak visszaadassék s a fent szesen: 10 fi, 14 nő — 24. c., elsőszülött kon yi Ágost, Dr, Salacz Oszkár, Dr. Fuksz maradandó 545 forint fogja képezni ezenSzarvason: 77 fi, 73 nő 150. Kondoro- Ede, Pokorny László, Mikolay Pál, Nemann túl a szövetkezet alaptőkéjét. Zih Károly. s o n : 16 fi, 9 nő — 25, Összesen 93 fi, 82 Jenő, Haviár Dani, Mikolay Mihály, Schön— iVTeghivó. »A szár vasi népkör« 1891. nő = 175, d) ikarszijlott Szarvason és Kon- feld Mihály, Schádel Engelbert, Kovács Jájanuár 10-én a > Bárány« vendéglő nagyterdoroson : 10 pár. \\. Es'x;elletett: Szarvason nos, Fisbein Ignácz, Deák Ferencz, Blaskó mében, könyvtára gyarapítására tánezvi203 pár, Kondoroson 24 pár, összesen 228 János, Haraszti Sándor (GsaTmcsüd) Polónyi galmat rendez, Beléptidij: személyenként pár. Nőtlen hajadonnal: 173 pár, nőtlen József (Kondoros) Mocskónyi József (Buda80 kr., családjegy 2 frt.Kezdete 8 órakor. özvegy nővel 4 pár, Özvegy hajadonnal 17 pest) Jancsovics István, Del hányi Zsigmond. Felül fizetések köszönettel fogadtatnak. pár, Özvegy özvegynővel 17 pár. Megháza- Miklós Lajos (Brád). Folytatjuk. — Helyreigazítás. Lapunk legutóbbi sodott 181 legény, 44 özvegy ós 2 törvéegyzes. ji,c/cermann ignacz nyesen elvált férfi; férjhezment 191 hajadon, vezető P.-Ladányról, eljegyezte Grriinbáum számában' a közbirtokossági képviselet le81 özvegynő, 5 törvényesen elválasztott nö. Bornáth helybeli polgár szép és müveit le- folyásáról szóló s decz. 22-ről keltezett, tudósításban, a Körösön való halászati jogVallás tekintetéből: tisztán evang. pár 213, ányát Mariskát., nak alispán ilag lett elintézése kapcsán az evangélikus reformátussal 3 pár, reformá— Búesu. Mindazon barátaim, jó is- is közöltetett, hogy >a holt Körös partjátus evangélikussal 5 pár, róm. katholikus merőseim, kiktől — Szarvasról távozván — nak birtokát« némelyek igényelték. Ezen evangélikussal és viszont 6 pár. III. Magaz idő rövidségé folytán személyesen el nem kitétel azzal helyesbittetik, miként az ugyanháltak Szarvason: 427 fi, 368 nő 795, búcsúzhattam, fogadják ez úton szivből jövő ott igénylőkül megnevezett parti birtokosok, Kondoroson: 49 fi, 40 nő — 89, összesen: őszinte búcsü-szavaimát, s azon biztosítást, szintén a halászati joghoz formáltak igényt, 476 fi, 408 nő 884. Á szülöttek száma a hogy a közöttök töltött szép napokat örökre s ezzel lőnek a törvény rendes ú t j á r a halottakét 223-mal haladja meg. A házaspálegszebb emlékeimbe foglaltam. Szarvas, utasítva, rok száma 78-cal szaporodott, mert a halál . 1. Kikin — Ez is statisztika. Szerkesztőségünkcsak 149-ct választott el. Meghalt pedig — Kimutatás járásbíróságunk ügyfor- nek egy pihent elméjű tagja újév alkalmáSzarvason és Kondoroson 77 házasságban levő férfi és 72 házasságba n élő nő, össze- galmáról. A szarvasi kir. Járásbiróság ügy- ból összeállította a lapunk mult évi szásen : 149. Özvegy 29, Özvegynő 41, össze- forgalmát az elmúlt 18S0-ik évben áz alábbi maiban. közölt cikkek tárgy szerinti kimusen : 70. Szerencsétlen halál 10, öngyilkos- számok tüntetik lei. Telekkönyvi beadvány tatását Közöljük azt az alábbiakban: Á 306a Pol 253L »Szarvas és Vidéke« 27 számra terjedő ság pedíg 6 esetben voil. IV. ConfirmáUalott 6rkci5ctl S M 4516" Fe^'itö mult évi folyamában mégjelent vezér- és iráiiycikk 43, — városi ós megyei életre vonatkozó közlcmóny 21, — kertészet és nő Wtt. v. Az úrvacsor mennyiségű beadvány, — az utolsóig el gazdaságügyi cikk 21, fővárosi és vidéki •vason 6761, Kondoroson 711 VI A népiskóma leimtM S . a m s o a a vil- vau i n l é ^ e s igy e l m t é z M MMMk e , levél 13, — referáda (színészet, hangverseny, majális, bál) 13, — elbeszélés, rajz r n s b a n : 898 fiú, 892 le^ny, öss.esen 1790 u l l a I S111CS- P e M á t v e h c l n o e n ' 6 1 n e n 1 növendék A tanyai és szölőbeli iskolákban b i r ö s 4 8 ! 41, — költemény 20. A 43 vezér és irány# fiú 5 j 0 leány összesen 1120, Kondo-i — Munkára fel! Főgymnásiúmunkban cikket irta 20 munkatársunk; közügygyel 1 oson és Csákón 90 fiú, 73 leány összesen a karácsonyi szünet a mai nappal befője- foglalkozó közléseink, gazdaságügyi cikkeink 16:5. Ay, ev. iskolába, járók teljes s z á m a : ' ^ d i k s holnap ján, 5-én reggel 8 órakör s a referadák többnyire a rendes rovatvéze15(38 fiú, 1505 leány, összesen 3073. jujból megkezdődik a tanítás. Adjon ístoii tők tollából kerültek. A szépirodalmi rész— ' Kik olvassák a >Szarvas és Vi- újulí. erőt és muukakedvet mlnflazoknak, | bori szerep?! A< Ji 7 eíbeszólésse!, B^hRip d éké c-t ? Bizonnyára érdekelni fogja olvasó- kik a tanulás és tanítás egyformán nemes j 6> Dalamér 4, végül Z. (nem Bolygó) 3 tár
fls
6
Vasárnap, január A, 1891.
SZARVAS é* VIDÉKE.
cza cikkel. A költemények közül hatot irt vendéglőben 1891. évi január hó 4-én láncz- tátott. Irtózatos sérülései következtében alig Jlövvitih Elemér,, ötöt Dalamér, hármat Béri mulatságot rendez, melyre t, urat és csa- egy negyedórai vívódás után meghalt, A Gyula, kettőt Inczécíy László. Huszonhét ládját tisztelettel meghívja Hdrsányi Ján.>s, vonatvezető azonnal megállította ugyan a számban közöltünk kerekszám á80 helyi és vendéklős. Belépti-díj: nőknek 20 kr, féíi- vonatot, s a borzasztóan megcsonkított öreg urnák rögtön segélyére siettek, azonban vidéki hirt; heti híreink számának minimu- aknak 30 kr. Kezdete 7 órakor, — A nőegyleti társasestély rendező megmenteni már nem lehetett, s csak holtma 14 (ennyi is csak egyszer volt az uborka-szlizonban: az aug. 10-től 17-ig terjedő bizottsága felkéri azokat, kik tévedésből testét vihették be Orosházára. Különös szemeddő héten, mikor semmiféle nemes, meghívót nem kaptak, de ilyenre igényt rencse folytán ugy a fiúcskák, mint az özvagy nemtelen cselekedet, párbaj, skanda- tartanak: ez iránt forduljanak a vigalmi vegy urriő és kocsisa teljesen épen menekültek meg a halálos veszedelemből, sőt lum nem kinálkozott hírlapi megének lésre.) bizottságá elnökségéhez. Legtöbb hirünlc volt az aug. 10-én megje— Halálozás, Öcsödön múlt hó 30. még a lovaknak sem történt semmi bajuk. lent 8., s á decz. 28-án megjeleni 27. szám- temették el Kohn Márton, köztiszteletben A tragikus haláleset nagy számú rokonságot ban (amabban 06, — ebban 33.) A törté- álló birtokosnak nejét. A községiek apraja borított gyászba, Székács Ferenc» budaneti liííség kedvéért feljegyezzük, hogy e nagyja felekezeti különbség nélkül megje- pesti törvényszéki alelnök nagybátyját, Székétszámot helyettes szerkesztőnk állitá össze, lent megadni a végtisztességet azon derék kács Pál orosházi aljárásbiró pedig testvé— ami mindenesetre a mellett tanúskodik, nőnek, kit életében is általános becsülés és rét siratja áz elhunytban. hogy a liirhordás terén bokrosabb érdemei szeretet vett körül. A ravatal fölött Beivannak helyettes, mínt főszerkesztőnknek. charclt Márk, a szarvasi izr. egyház főrab*r " >1 — Vidéki levelezőinket tisztelettel kér- bija mondott magyar nyelvű gyászbeszédet. jük, szíveskedjenek a községükben felme— Meghívó. Békés-Szent-Andráson, rülő nevezetesebb eseményekről hozzánk 1891. évi január hó 6-án az »Olvasó EgyTót-Komlósra. Ajánlatát kpszö nettel fogadjuk; a humoreszk jönni fog közelebbről. . hetenkénti értesítéseket küldeni! E czélra let« helyiségében tánczyigalmat rendez az G. E. Kapa vár. Szívesen üdvözöljük munka, a mai postával a szerkesztőség czimére ki- első zenekar. — Belépti díj: nőknek 20 kr, társaink között. állított kész l.-lapokat küldünk s«entandrási, férfiaknak 30 kr. — Kezdete 7 órakor. > Jener, Pasteur, Koch « Eddig actualisabb öcsödi, kondorost (fijülaiy csabai, Mkesi, mbcgrendito szerencsétlenség történt érdekű czikkeink szorították kL JÖvö számban megrónyi, tótkomlóst, orosházi és csorcási t. levem Orosházán. Ozv. Székács kezdjük özléáétkSzügyi Jóxsof, BéUea. Köszönöm a szép lezőinknek. Józsefné gazdag birtokosnő a tanyára akart küldeményt, szívesen teszek érdekedben, arnit teheMeghívó A szarvasi iparos ifjúság kimenni, s pompás szánut lévén, eszébe tek, Az i s m e r t e t é s t még a héten megírom, Rejtelem, egy része által 1891-ik évi január 4-én va- jutott, hogy sógora Székács Jánosnál ünnepi hogy ok nélkül zavartalak sürgönnyel. Levélben sárnap a »Fekete sás» vendéglőben ren- vakáción budapesti rokon fiúcskák vannak, r dezendő tánczvigalomra. Belépti-dij szemé- kiknek nagy örömet szerez, ha magával viszi őket szánkázni; — beszólott sógorályenként 40 kr. Kezdete fél 8 órakor, Meteorológiai észleletek. — A kályhában képződött koroni ellen. hoz, hogy nem lenne-e kedve a gyerekekkel Ki ne tudná, milyen sok kellemetlenséget együtt a tanyára kimenni ? Az előzékeny Szarvas, 1890. decz. 27—2-ig okoz az, ha télen a kályha felmondja a öreg ur a meghívást készségesen elfogadta, Lé^hömarsóklot cs C s a p Sicl-iri szolgálatot, a fa benne égni nem akar, mert s az ilyen falusi élvezetekhez ritkán jutó 1 ja. eró se g ; M. I A. S, ó. cJt koxcp nincs léghuzama. A léghuzam eldugulásá- fővárosi. gvermekeknek ezzel felettébb nagy í ^ 7. ó. r. nak rendes oka az, ha a kályhában sok örömet 'szei^etty. anert a szánon elhelyez- ÍDej. 1n ...(.•fi N2 ÍJ.) c o korom rakódott le. De azt kevesen tudják kedve, egész leli" tüdővel szívták magukba 27 s talán még kevesebben fogják elhinni, hogy a friss téli levegőt, és vidám csengő zaj kö- - 1 5 0 —19-2 m m M e bajon a kéményseprő vagy kályhás nél- ;zött csakhamar kiértek a tanyára. Özv. Szé- 28 kül is könnyen segíthetünk. Nem kell egye- kácsné látva a gyermekek nagy örömét, bet tennni, in i nt egy marék l'riss burgonya- yisszainduláskor megparancsolta a kocsisnak, 29 —200 — U5-6 — 2 2 1 • - 1 9 - 7 m M NI : héjat dobni a kályhába a iüzré, mire a hogy egy nagyobb kerülőt téve hajtson haza j • kályha ajtaját gyorsan be kell tenni. Az felé. Az idő meglehetős ködös volt, ugy, hogy a o —lo'ő - 1 1 8 - 1 m c:o N 2 XI elégő bur go nyalléja.fcbó 1 fejlődő gőz feloldja csak csekély távolságra lehetett látni, azon a kormot, mely a csöveken lerakodott s a kívül a csengettyűk is erős zajt csaptak, s 3 1 — 1 7 2 - 1 C - 7 S y m KJ kéményen át kiviszi a szabadba. E szernek e miatt semmi inas hangot sem lehetett halismételt alkalmazása mellett a kályhákat lani, igy tehát egész bátran hajtottak át 1 • —19-8 — l i ' 5 — l y - 8 c : : \VÍ S\V egy vasúti átjárón, s nem vették észre á sokkal ritkábban kell tisztítani. •• — Meghivó. A szarvasi iparos ifjúság j Szeged felöl közelgő tehervonatot. Midőn | 2 — 1 8 0 —ÍM —16.5 — 1 5 0 c:o CO »önképző és betegsegélyző egylete* 1891. j az átjáró túlsó oldalára érték, abban a pil* január 18-án á »Bárány« vendéglő nagy- lanatban bocsátotta le a pályaőr a soromJ e l m a g y a r á z a t : A szélirányok jetermében könyvtára gyarapitására táncz- pót; ez a váratlan akadály röktön balsejvigalmat rendézv Belépti díj; személy enkintj telmeket ébresztett a kocsisban, s a lovakat lölése éjszaki=N, keleti=E } déli—S, nyu60 kr,, családjegy 1,50. Kezdete yg8. óra-' meg akarta fordítani, hogy az esetleges ve- gotlWW, éjszakkeleti=NE ? délnyugatí=SW. A csapadék alakjának jelölése: 0~csŐ r kor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak. szedőimet kikerülje, azonban rémülve látta, =clörgés, t=dörgés viilámlással, n y . = — Felhívás a hölgy világhoz! A nőegy- hogy a hátuk mögötti sorompót is leeresz- nyomok. x = o l m o s eső, * .let vigalmi bizottsága felkéri a városi és tették s ők mintegy csapdában a sínekre Vidéki hölgyeket* hogy a f. hó 17. tartandó szorultak. Hasztalan próbálkozott olyan , társás estély emelése végett szíveskedjenek irányt adni, hogy az a sínekkel párhuzamo: minél számosabban jelmezben megjelenni. san állva, a közvetlen veszedelmeket kikeÉ r v é n y e s LS0Ö. jun. 1-töl kezdve. — Tánczestély Öcsödön. Régi jó hí- rülje, — a kozeígő vonat dübörgésétől megS z a r v a s-JÍ e z ö t u v sz. v> indul d, e:. 9'3-í; réhez híven ismét fényesen sikerült mulat- riadt lovak ágaskodni kezdtek, s igy képteérk. I e. 1 0 ^ 0 ságot rendezétt áz »öcsödi Gasinö« könyv- lenné vált azokat kormányozni, Néhány „ v vcgycö vonat ind. d. u. 2;20 tára gyarapítására. A fesztelen jókedv reg- másodpercz alatt bekövetkezett a vérfagyaszcrk. cl ii. Mi) gelig tartotta együtt á táilézolókát, kik közé tó szerencsétlenség. A kis fiucskáknák, nem Mczötur—Szarvas személy vonat inti d, u. 6*30 évk. d. u. 0*16 tolunk is kicsaltak néhányát az ismeretes leülöm ben özv. Székácsáénak és a kocsisnak vegy, von. ind. délben 12'Bi) öcsödi szép szemek s kik mindannyiszor sikerült ínég az utolsó pillanatban a száiíérk. d. ti. J'25 kellemes onvíékoklud Járnék vissza a jókedv ról leugrani, de a boldogtalan öreg ur nem 'apest é púrátían fészkéből, még ha a szibériai tudott elég gyorsan bundájából kibontakozni, A r a (1 r ó l ind. délben 12'1.0 iiidug és a felfordulás kikoruJhotlennek bi^ s a vonat által szánaStól együtt a szó telC-3íd)a érk, d, u, t* t2 zouyutt veszedelme meg is zavarják az áb- jes értelmében legázol tátott, A szán két daind. d. u. i'íll' rándozás csendes munkájúi, melybe a ha- rabra tört, a szerencsétlen férfinak pedig Mezdtur érk, cl u, zatérők álnrós-mámoros fővel merülnek. mindkét ezombja elmetszetett, gyomra is a „ ind, (1. u. JV2U — Meghívó. Szarvason a »Farkas« szán roncsból kiálló vasdaral) állal felhásilH u d a p c . s t r o érk. este , -
i menetrend.
.4«^.,
1
Vftiárntp, január 4. Gyorsvonat
SZARVAS és YIDÉKE.
Aradról Csaba
reggel 7!45 d. e. 9 07 d. o. 914 d. e. 10 33 d. e. 10-34; érk. d? u. im
Mezőtúr Budape str e
te-
ém
Arad felé Személyvonat
Budapestről Mezőtúr " . Csaba
ind. ér in ér
Budapestről Mezőtúr i> Csaba
o
Aradra
•serktMttf
12-28
d. u. d. u. d. u.
153 2'Í8 3-50
d. ii. érk. d. u. d. u. d. u. ind. d. u. éüte
2 00 617 5-18 6-40 647 810
Aradra Gyorsvonat
Ajánlja nagyválasztékú
reggel 8'15 délben 12-22
"
éxt&koporsó-raktára
a legegyszerűbbtől a legdíszesebbig J #
T 4
W T
O S
Á R á
K W &
m
Ugyanott g f f i S B l Z S B U S B Q L dúsan felszerelt raktár van s koszorúk különféle mintában s legolcsóbb áron beszerezhetők. Tisztelettel 3—3
fciaaó-tuljijdeao«;
S i r k ö v e k o 1 c s o n. e l s ö
t e u
e f k e * é • £
i&
t é * 0 t e
B.-S 2 a r f n
o
*u
XA egyszerű és diszes temetéseket,
mérsékelt á:
O
rso,
figyelembe ajánlja.
koszorúk és szallafiók,
Minden temetéshez megfelelő
valamint légmentesen zárult dupla
diszité-
Üveges érckoporsók.
S i r k ö v e k o 1 c s ó n.
HIRDETÉS. Van szerencsénk a nagyérdemű
közönség szives
tudomására hozni, miszerint az ottani jóhimevü keres-ezé
eredeti é s kifogástalan doboz-theánk és palaczk-
rumlinkban egy dúsan felszerelt eladási raktárt adtunk át. Az eladás budapesti e r c d e t i á r a k o n történik. Egyúttal biztosítjuk a n. é. közönséget, hogy mindenkori főtörekvésünk leejul, kifogástalan minőségű
Alóíirott van szerencsém különféle házilag kezelt italaimat* n. é. közönség b. figyelmébe ajánlani ; és pedig: Kiváló finom valódi kisüsti törköly lát I frt — „ „ „ szilvórium » I ti Hegyaljai törköly. . . . detto silvorium , ,
kr.
Felvidéki valódi borovicska Valódi jamaikai rum, kiváló Cuba-rum . . % , . Balatonvidéki fehér Ó-bor. Tiszavidéki >
árúk pontos kiszolgáltatása által általános teljes megelégedést kiérdemelni. Kiváló tisztelettel DIETRÍCH és
GÖTTSCHLIG
és* és kir. uclv» szállítók és thea és rUin nagyktr. 6—5
BUDAPESTEN.
kimérve. Tisztelettel MM itahnérő'.
Jáixo#i
SZARVAS é« YIDÉKE.
YMáraap, január 4. 188,1.
papír- es írószer Szarvason piacs-tér, a Takarékpénztári épületben É
^-"»••^Ya^íjiR'íjR»,
J \
Nyomatott Sápszky Zs, könyvnyomdájában Szarvason.
M e l l é k l e t a J E & B V & Í és V I D É K E " 1891. é v i II. t y M f f a r a 1-ső s z á m á h o z . A
npteől.
(Egy kis plotykázús-fólc,)
Ismét álmot l á t o t t : tagjai megint vitatkoztak egymással — Hallotta, midőn a nyelv igy szólt; »Látjátok-e már most, hogy én vagyok az ember .ek legfontosabb tagja? Ha ezt elismeritek, akkor holnap az akasztóíától megszabadítlak benneteketU *— És bele egyeztek valamennyien. — Erre az alvó felébredt és rimánkodni kezdett: engednék meg neki, hogy még egyszer a király elé léphessen. Megengedték. — Ö bement, bocsánatot kért az uralkodótól s kijelentette, hogy a tej oroszlántól való; vizsgálják meg, — úgymond — »csak a nyelvem botlott meg és oroszlán-tej helyett kutya-tejet mondtam !>
vesztének. Midőn a fényűzés a rómaiak közt elharapódzott, előttük a szakácsok voltak a legtekintélyesebb, legbecsesebb emberek, kiknek mindenki kedvüket kereste, kiknek mindenki hízelgett s kiket még a költők is akárhányszor megénekeltek. Pályadíj akat tűztek ki új ételek feltalálására, s a ki ujat talált fel, szabadalmat nyert rá. A szakácsok persze mind meggazdagodtak. A fennmaradt adatok kőzü.1 csak azt említem, hogy Antonius egy pompás ebéd után, mely az egész vendégsereg várakozását felülmulta, szakácsának egy várost adományozott. Többen állítják, hogy Rómában szakács-iskolák is voltak, melyekben a tanárok 100 ezer sesterlius fizetést húztak. Fel van jegyezve, hogy Vitellius császár híres lakomáinak egyikén csupán fáczán-velőre és fülemilenvelvre 80,000 forintot adott ki.
Ne ijedjen meg senki 1 Ha már pletykázni akarok, van annyi eszem, hogy tudományos nyelvészeti tárgyat nem választok. A minap eszembe jutott az a régi igazság, mely azt állítja, hogy az emberi testnek határozottan a leghasznosabb, de egyúttal a legkártékonyabb része : a nyely.. Ilyen értelemben akarok a nyelvről egy kissé nyelvelni. A hires mese-írót, Acsopust, egy alkalommal íeíszólitották egy társaságban, hogy menjen a piaezra s vegye meg a konyhai ezikkek közül azt, a mi haszonra és Megvizsgálták a tejet és ime — jónak jóságra nézve mindent fölülmúl. A mese-iró bizonyult. Erre emberünk elbeszélte a kielment s haza holott egy — nyelőnk. — Más rálynak mindkét álmát, mire ez jóízűen alkalommal midőn a legrosszabb és legnevetett s mondá: >Valóban, most magam kártékonyabb czikk megvá sárlásával volt Is lálom, hogy »élet és halál a nyelv haEz a nagy fényűzés aztán tönkre is megbízva, szinten nyelvet hozott magával talmában van!« tette a római társadalmat, sőt magát az S a világ igazat adott Aesopusnak. Az elmondott mesén kívül ínég sok egész államot is. Igazat adott neki minden nép, minden kormese beszél a nyelv nagy hatalmáról. De Ily káros hatást okozhat a nyelv, mint szak. A nyelvről mindig azt tartották, hogy még nagyobb számmal vannak közmondá- az izlés szervo, ha visszaélünk vele. az — épp úgy mint az embernek legtöbb sok, melyek a nyelv nagy hatalmát bizoHát még, ha a nyelvet, mint a betesti, vagy lelki adománya, — nagyon alnyítják, úgy hasznos, mint káros irányban. szednek szervét tekintjük 1 Ki tudná felsokalmas arra, hogy vele visszaéljenek, — de A török közmondások például a nyelvnek rolni e téren számos jó és rossz hatását? alkalmas arra is, hogy a legnemesebb tetmindig csak hírős halalmáról szólnak. IlyeA nyelv segítségével tudunk beszélni. tek forrásává legyen. Sőt a mi több : nem nek a következők: > A nyelv csont nélküli A nyelvtől kapjuk a tehetséget, hogy érzelegy népnek meséi közt találkozunk annak kigyó, mely csontokat képes összetörni.« — mein kot kifejezhessük. A nyelvnek köszönbizonyításával, hogy; a nyelv a legnagyobb A nyelv már több embert ö't meg, mint a hetjük, hogy — kurizálhatunk. S végre ugyanhatalom. Élet és halál függ az ember nyelkard.« — »Azon seb, melyet mérges gyilok, csak a nyelv az egyedüli eszköz arra, hogy vétől. vagy mérges nyelv ejt, gyógyithatat!an.< kivánságunkat vagy gondolatunkat nemcsak Csak egyet említek a sok közül. Nem De hadd mondjak egy magyar köz- nyíltan, de elbnrkóltan :is kifejezhessük. Igy rég olvastam egy régi keleti mesét, mely a mondást a nyelv jótékony hatalmáról is: burkolta el kívánságát az egyszeri kis leánynyelv nagy hatalmát példázza. Elmondom »Az édes szavak megnyitják Jmég a ka is, ki anyjához simulva mélyen felsószórul-szóra ugy, a hogy olvastam : vaskapukat is l> hajtott : >Be szeretnék egy óráig mama Egy persa király halálos beteg volt. De ne csodálkozzunk, hogy a nyelv- lénni!« Az orvosok azt mondták, hogy csak egy nek mindenütt ily nagy hatalmat tulajdo— TJgyán miért, édes lányom ? s/^er van, a mely őt meggyógyíthatja: egy nítottak a népek. Nagyon természetes az Ő — Mert akkor szép új ruhát vennék anya-oroszlánnak a teje. De honnan kerítnagy hatalma. Hiszen a nyelv kettős szerv: az én leánykámnak ! sék azt elő ? Az udvari orvosok sokáig törszerve az izlémek és hcsséclnak. Mintha csak ő is ismerte volna már ték a fejiiket, mig végre jelentkezett egy Mint az Ízlésnek szerve, milyen nagy azt a hires mondást, hogy: A nyelv arra udvari zsidó és ajánlkozott, hogy a tejet jótétemény a nyelv az emberre 1 Neki kö- való eszköz, hogy gondolatainkat vele elmegszerzi, Néhány kecskét hajtott tehát az szönhetjük az evés és ivás élvezetét. A burkoljuk. — Hogy e tárén mily fontos szeoroszlán barlangjához, közülök mindennap nyelv a feltalálója a szakáesmtívészetnek, repe van a nyelvnek, napról-napra feltünegyet az anya-oroszlánnak prédául dobott Egy jó ebédhez a jó szakács, vagy szakács- tetik a diplomaták. és igy vele lassan-lassan megbarátkozott. né, kinek jó ízlése, azaz: jó nyelve van, Arról nem is szólok, hogy a nyelv, Mig végre az oroszlán olyan szolid lett, többet ér, mint akármilyen hires szakács- mint a beszéd egyedüli szerve, mily meghogy bátran megfejhette. könyv. Ez az oka annak, hogy ma napság becsülheti en kincse mindenkinek. FölösleÖrömmel sietett a királyhoz, hogy a a jó szakácsok roppant nagy becsületnek ges volná bizonyítani, hogy milyen szánatejet neki átnyújtsa, de már éjfél volt, mi- örvendenek, magukat a müvhőek közé so- lomra méltó a szerenc étlen süketnéma. Á dőn a palotába érkezett Az út nagyon ki- rolják s nem régen egy franczia szakács dadogó emberek sajnálatra méltó állapofárasztotta, azért is tüstént lefeküdt. Alig tudományos könyvet írt a szakácsmüvé- tát is elég érhető drasztikummal fejezte ki hogy elszunnyadt, furcsákat kezdett álmod- szetről, s ebben felsorolván a szakácsmű- az a fiúj ki. a piaezon Mátyás-madarat árult. n i Testének tagjai ugyanis arról vitatkoz- vészet sok nehézségét s tárgyalván annak Hozzá lépett egy dadogó úr s kér de á fiútak egymással, vájjon melyiké az elsőség ? fontosságáL arra a vég-eredményre jut, tól: »Tu-lu-tud-e a Má-má-tyás be-be-szél- • A láb igy szólt: >Éu vagyok az első, hogy: hamarább születik tiz nagy költő, ni ?« — >Jobban, mint az ár^ —- mondja mert nélkülem egy csöpp tejre sem tehettél mint egy jó szakács. a fiu, — mert, ha csak ügy tudna beszélni, volna szert U — A szem kétségbe vonta ezt De a nyelvnek, mint az ízlés mint az úr, mindjárt kitekerném a nyakát!« és monda, hogy ő a legkitűnőbb szerva mert szervének ezen jó tulajdonsága a legroszDe e mellett a nyelve mint a beszédő mutatta meg neki az utat. — Az agy igy szabb szokásoknak lehet forrásává, ha visz- nek szerve, nagyon sok rossznak is lehet szólt: >Egyikőtök sem versenyezhet velem, szaélnek vele* A nyelv csábítja a gyerme- eszköze. Eszköze a hazugságnak, a csalásmert én szőttem a tervet, mely szerint az keicet a nyalakodásra, s gyakran a felnőt- nak, a rágalmazásnak, a veszekedésnek s oroszlánt meg lehetett fékezni,» — A nyelv teket is a torkosságra, telhetetlenségre, iszá- végre az m n. pletykának. ekkor felkiált: »Hazugok vogylok valameny- kosságra. Hogy e tekintetben a nyelvnek Többnél több közmondás szól erről. Pl: nyien, enyém a dicsőség U — »Mii? — ki- rossz hatása egész nemzetekre kiterjedhet: — Jobb tízszer megbotlani a lábbal, ál Iának a tagok, ™ (e akarod a hatalmat bizonyítják már az ókori népek, különösen mint egyszer a nyelvvel. bitorolni, te törpe és minden csont nélküli a görögök és, rómaiak, kik az étkezés mű— Az okos néma többet ér, mint a tag?!« vészetét a tökéletességnek legmagasabb beszélő oktalan. Erre felébredt az alvó és a királyhoz fokára emelték. A görögöknél a szó szoros — A méhek fullánkjánál mérgesebb sietett, A király elé jutván, mondá: >Ime, értelmében el volt terjedve a nyalánkság. az embereké. felséges Uram, elhoztam a kutya-tejet !< - - Az athéueiek egy időbon csupa fügével, az — A világ száját csak a föld tudja A király erre dühös lett és megparancsolta, arkádiaiak csupa mandulával éltek. A hires bedugni» hogy alcaszszák (el ez emberi. Azonnal bör- Kóma pedig annyira elrontotta gyomrát — Sokat ne beszélj^ tégy lakatot a a túlzott nyalánksággal, hogy ez lett oka szádra I tönbe vitték, a hol csakhamar elaludt,
SZARVAS és VIDÉKE. A nyelvnek ezen káros oldalára gondolhatott azon udvariatlan — talán goromba —> orvos, kit sürgősen hivtak egy úrnőhöz, »Jaj, nágy beteg vagyok doktor ú r ! panaszkodik a hölgy. — Pihenés, — Nagysád, — minden, a mit rendelhetek, — Hogy ? Semmi mást ? Pedig olyan rosszúl érzem magam. Nézze meg doktor úr <sak a nyelvemet! —• Hisz annak nagyságos asszonyom — leginkább van szüksége a pihenésre. Ismeretes, hpgy ugyanezt az orvost más alkalommal szintén egy beteg asszonyhoz hivták.'^Alig^lépett be áz orvos, a beteg rögtön el kezdett beszélni s beszélt folyton, úgy, hogy az orvos szóhoz sem juthatott. Végre az orvos türelmét vesztve — Asszonyom, mutassa meg a nyelvét ! így ni! Most pedig tartsa kiöltve addig, ínig csak beszélek. Hát még a házas életnek válhatik megrontójává a nyelv! van rá, hogy a hol a férj papucs ott az asszonynak nem annyira mint inkább a nyelve uralkodik.
hányszor Sok eset alatt van, a papucs,
Hányszor szeretnének szegény férj uraimék elmenni egy kissé szórakozni vagy mulatni kocsmába, kávéházba, polgári körbe, kaszinóba; dé nem mernek, mert a feleség nem engedi s félnek az asszony nyelS valóban nagy okuk van rá, hogy féljenek. Nem rég ugyanis egy iró, kinek valószínűleg egyéb dolga sem volt, összegyűjtötte egy csomóba azokat a gyengéd kifejezéseket, melyekkel a papucskormány alatt nyögő s későn hazatérő férjeket otthon nejeik fogadni szokták. Papucshős férjek vigasztalására itt közlöm a szépen összegyűjtött s koszorúba szedett kifejezéseket szórul-szóra: »Hát haza inertéi jönni, te istentelen vén ember ? Te száz-osztályú pinczetok, te kétfejű sereskrigli, te spirituszos bütykös, te duhaj vén korcsmahős, éjjeli bakter, lumpok fejedelme, czigányok Maecenása, ásítozó pinczetorok, bórba áztatott spongya, te paprika-orrú, dagadt szemű Pilátus macskája, ferbliző éjjeli bagoly, te ázott hordócsap, te rozsdás* véri lopótok, .. te . . . te . . . te . . . stb > . , stb . . Mennyi sok bajt okoz a nyelv! Még a feleség nyelve is. Hát még az anyósoké? De ennek a jellemzésébe már nincs bátorságom bele fogni, Hadd legyen már egyszer olyan ujságczikk is, a mely békét hagy az anyósoknak. Legyen már egyszer nekik is jó napjuk! A legsajátságosabb a dologban az a tény, hogy némíey nő már házassága előtt, még íánykorában előkészíti magát az ilyen jelenetekre. Mint például az ismeretes adoma szerint az a szobalány, ki asszonyának kérdéseire nem válaszolt. Á háziasszony igy szólitotta ,/nög : >MÍ az^ Julcsa, maga a századik kérdésemre se m válaszol?« A. szobalány igy felelt : »Nem tartozom én azzal, nem arra s ^ ö á t e m : bCj liogy egész nap a nyelvemet koptassam* Dolgozom, ha kell, mint a marha, de a nyclve-
Vasárnap, január 4. 1891.
met tessék nyugton hagyni, mert még én is férjhez akarok menni!« most veszem eszre, csak a nők közül hoztam példát a rossz használatára. Nem rosz akaratból. Hozhatnék épp ennyi példát a férfiak köréből is. De minek! Mikor úgyis mindnyájan tudjuk, hogy J a különféle kaszinók épp oly pletykafészkek szoktak lenni, mint a kávéösszejövetelek.
Egyik előkelő fővárosi irodában dolgoztam. Eltemetve a vastag poros acták közt, betűzgetve a perbeszédek .olvashat] an hieroglyfjeit, végtelen jól esett a prózai* foglalkozásban csaknem teljesen eltompult érzékeimnek, midőn a hárfás leány melancholicus éneke, vagy akár egy zongoraverkli zenéje az udvaron felhangzott. Letettem a tollat, s hátradőlve, elábrándozva De hála Istennek, vannak kivételek. hallgattam az ismert melódiát: >Ah che la Vannak oly nők, kiknek szava >hasonlít az morte ognora.« Oberon varázs sípjához ; ha megszólal, mozAz utczai énekesek ismerték már jól gásba hoz mindenkit« azt áz emeleti ablakot, melyből papírba KEMÉNY ÁRPÁD. göngyölve rendesen hullott alá számukra néhány pénzdarab, s a kis hárfás-leánytól kezdve a béna verklisig miiid hálás pillantással fogadtak, ha a lépcsőn lejőve velük találkoztam.
Nincsen hatalmam . . . v
Sokszor fogadtam: nem tűröm tovább Keblemben e sötét fájdalmakat! Értákesitni szivem szent jogát Van még erőm . . . még vágyam is ragad. Tűnjék a múlt, mint rémes éji álom, S támadjon új regg verőfényesen! Emelni szárnyam újra megpróbálom, Ki a világba! — Mégse, mégse, nem . . . Elém áll multamból egy bűvös szellem, S nincsen hatalmam esdő szava ellen: »Emlékezzél reám!> Sok fürge lányka jár itt szerte-szét, S úgy hat ram hangjok, mint Syrén-zene; Elkábítja az embernek eszét Ennek alakja, annak két szeme. Utanok! Egy is' szeret-e? megkérdem . * , Tűnjék el végkép az a régi kedves! Ah de csak rögtön ésszecsuklik térdem, S arczom, szemem már újra, újra nedves. Elém áll multamból a bűvös szellem, S nincsen hatalmam esdő szava ellen: »Emlékezzél reám!»
A belváros lakói közül sokan ismerik az öreg dalnokot, ki bár színtelen, de elég tiszta s kellemes hangon olasz szöveggel énekli a régibb operák tenorjait, s hozzá hárfát penget. A mi udvarunknak is kedves látogatója volt, s én szomorú jelene mögött érdekes múltat sejtve, alig vártain az alkalmat, hogy kíváncsiságomat kielégíthessem. Az alkalom nem soká késett; feljött irodánkba, hogy egy őt érdeklő ügyben tanácsot kérjen. Egyedül voltam, s a szívélyes hang, mellyel ügye és sorsa iráni kérdezősködtem, lassankint felmelegilé, közlékeny lett, s a következőkben beszélte el élete történetét:
>Volt idő, midőn az én ősz hajam is feketén fénylett, szemeimben ifjú tűz csillogott, s a milanói operában ezer hallgatót ragadott el énekem. A nők bálványoztak, a férfiak irigyeltek, s eilenálihatlanságom közmondásossá vált. S azért mégis én voltam a világ legszerencsétlenebb szerelPiros bor, csengvo gyongyozo pV.u<»M mese. Szerettem fajom szilaj szenvedélyéUtam, már látom, hozzátok vezet . vel, azzal, a mely vagy győz, vagy megVégső menedék! jertek czimbórák, emészti a szivet, melyből táplálkozik; Iia Szoríthatunk szövetséges kezet! Kinek búját idő el nem temette, hírnevem mezején, a színpadon valék, szeKeservét az habzó serlegbe sírja! meim csak egy alakot láttak, ajkaim csak Mámor-dala lesz gyászének felette, az Ő füleinek énekeltek, ki egyik földszinti S pohárfenék a bú-gond biztos sirja! páholyban egykedvűen ült férje, a hatalmas De multamból ím int a bűvös szellem Goglioni gróf oldalán; ha álmodám, ha ébS nincsen hatalmam esdő szava »Emlékezzél reám!» ren valék, gondolataim tárgya örökké a büszke, hideg szépség volt, s üdvösségemet jaj! tehát ha bármit is teszek, adtam volna egyetlen mosolyáért. Százszor El nem maradhatsz tünde árnyaiák: akartam meghalni, százszor terveztem a Megengednéd-e — úgy-e, úgy-e meg? — legőrültebb merényleteket, miknek czéljá Éjen csöndjéből hogy kizárjalak? mindannyiszor a gyűlölt, s a >férj< nevéKis lámpám halvány, bús világa mellett vel vértezett vetélytárs halála volt. Könyvet fogok hát, és lapozgatom . » . De óh, kitol a zajból falnom kellett, A gróf tudatában volt a kincs értéItt újra látom mindenik lapon! kének, mit nejében bírt, s habozás nélkül Előttem áll a régi bűvös szellem, megölte volna azt, kitől Őt félteni legcseS nincsen hatalmam esdő szava ellen: kélyebb oka lehetett. »Emlékezzél reám!» Egy álarezos bálban vallottam meg Ellenségem vagy? Vagy tán hü szived szerelmemet, s a menyország minden üdvé Sarkal hogy engem szüntelen kísérsz ? földi gyötrelem a kifejezhetlen kéjhez, mit Ké;;ő, késő! már nem vagyok tiéd! akkor éreztem, ín időn először öleltem Őt, S onyém ha ncm lehelsz,; mit érsz, rnit érsz? Pedig hej, egykor - megvallom most ismét — Boldogok voltunk, s úgy lászotl, hogy boldogságunk halhatatlan; a szerelem találéNagyon, nagyon kedves voltál nekem! De .öled már haló-ágyamban is még kony, s a szeretőket a gondviselés 6 ni VaGondolatomat messze kergetem . . , kok voltunk, s álmainkra eljött a sfcömyü Pedig ha eljö^z, érzem bűvös szellem, ébredés. Erőin ott sem lesz esdő szavad ellen — Tiltott boldogságunk rejteti fészkében S emlékezem Mád . . . éltük a légyott rövid perczeit> egymást átölelve, szótlanul ; ajkaink csókkal pecsételték a hűség esküjét, mit százszor ismételtek.
£
Vasárnap, január 4, 1Ő91* A mámor órájában nem vettük észre az ajtó csendes nyitását, s a következő pillanatban előttem állt vértől csepegő tőrr e f ' a bosszuló férj, s' karjaimban hevert a letört virág drága vére, melynek minden csépjéért éltemet adtam volna, — pirosra festette bársony kebelét. Mélyen sóhajtott az agg^énekes, s könyn yei végig futottak redős arczán. >Védcl magad nyomorúlt*! kiáltott a gróf, s kardot rantva, vértől ittas szenvedéllyel, őrült bosszúvágytól, lihegve rohantunk egymásra, Ellenfelem a félsziget ^leghíresebb vivója volt, de a szenvedély vakká és vigyázatlanná tette, s kétségbeesett küzdelem után zavartalan térdelhettem elveszett menyországon holtteste melleit. Hasztalan hívtam epedő szókkal, hasztalan melengetem égető csókkal a borzasztó sebhelyet, — & nem ébredt többé. Sötét börtön penészes falai közt tértem eszméletre hosszú ájul ásómból. Most hajam Ősz, testem-lelkem megtört, egy emberöltőt éltem a sirban, hova az ölöket temetik. Az égi birö helybenhagyta a földiek ítéletét, s nem engedett meghalnom. Koldulok, s énekelve teszem meg a zarándokutat évente a szént sírhoz, melyben az én külön megváltóm pihen.« Bevégezte történetét, s minketten könyv nyeztünk. Már rég nem láttam az Öreg dalnokot, talán meghalt, vagy ott várja a váltást az ő szent sirja mellett. Z<
A
megMusíiIt
keresztelő,
— Hol víg, hol bús, Ac mindenütt tanúságos história. -—
Német gazd'uramnál nagy mulatság járja, Nem is könnyen akad messze földön párja; Barát, sógor, koma mind, mind együtt vannak És gratnlálgathak sorban gazduramnak. Hogy mind ez miért van? már csak szólok rólaAz első szülöttet most hozta a gólya ! Isznak is mindnyájan — kefekolő módra — Még az asszonynép is pislog a kancsókra. Kint áll már a szánka, készen van az útra, Melyen nagy útját a templomig megfutja, •Helyben nincs templom, hát a szomszédba [mennek, Ott ajánlják föl a gyermeket Istennek. Négy szilaj paripa van a szánba fogva, Czifra zaUiájokat Jóska kocsis fogja, Ékes csengőt raktak mindenik állatraj Bízvást elég lenne, mi egyen van, hátra, Először a bába ül fel a szánkába, Kendő, bunda rajta, — botosban a iába, Mintha nem is ember, csupa ruha volna, Oda az ülésre dobva egy halomra. Mellé a komasszony fészkelődik sebten S elhelyezi magát, mester már Ő ebben, Jól bepakölódzik, mint szomszédja, ő is, Jutott rá még elég bunda is, kendő is, A kicsiny csemetét ringatja kezében, Ki be van burkolva cukorbábként szépen, És a kék vánkosból úgy látszik a képe, Mint a gránit-szikla tenger közepébe, S hogy meg no fázzék e zimankós időben, Letakarják még egy szürke migykondőveL A koma rég1 leült már a kocsis mellett, Pipázva keményen, hogy jobban se kelleti, ;
SZARVAS és VIDÉKE, ^gy-egy füstfelhüt fúj minden szusszantam, Azután kapkodnak kendőhöz, 7 bundához,J ;l inf ao Vezúv ír«™,;« torka, hogy 1 * * i másra. ^ , . ne térjek a vizbefúló minden szalmaszálhoz. Trójában se volt tán ekkora zűrzavar Elindul a szánka s repül a havon át, Megdültekor, mint most. ez az eset kavar. Nem sajnálja Jóska lovait s o s t o r á t . , . . . Végre készen vannak. Vissza hamarjába I Alszik a komasszony, bókol Kata bába, Rohan a szánhoz, kit hogyan visz a lába. Mert mélyebben néztek, mint kell, a kupába. Csöndesen szunnyadnak —* és csak néha-néha Elindul a szánka, de mily alakokkal ! Emelkedik egynek-egynek szeme héja, Rosszabb színben vannak a falnál is sokkal, Ha sziverősitőt nyújt a koma karja, i.crv«szerre csak, a mint egy helyre jutának, Ekkor kiki iszik, vagy nem, vagy akarja. jök szálai mind az ég felé állnak, Elérnek nem soká' a szomszéd helységbe Szemök karikázik a nagy ijedtségtől: S egyenest hajtatnak a paplak elébe. egy gyermektest-nyom s fejkötő Iábvégtől. A szán megáll. Jó fél óra telik belé, megvan! Mit ér, ha nincs Míg lekászolódnak s mennek a ház felé. [gyerek ? Előbb kiköhögik, mint illik, magukat, » J a j ! most már világos, hogy farkas ette meg! S jól oda törlik a küszöbhöz lábukat, Váljék kővé, ha nem!« A koma igy szőla, Csak aztán veszi a kilincset markába Gombócnyí veríték gyöngyözvén le róla. És nyit be a koma, komasszony és bába. Csak a papné van honn s fogadja vendégit, A két asszony van csak még nagyon leverve, Lekonyult az orra, leragadt a nyelve. S a mig ura megjön, helyet kínál nékik. A mi eszük volt még, mit a bor meghagyott, Ha látnátok őket, tudom, nevetnétek; 1 K z is e l m e n t Majd hát elmondom, csak figyeljen elmétek. mostan vagy fejőkbe fagyott j No! hiszen szidták most még azt a hordót is, , i A melyikből ittak, meg a bort adót is. A koma a pap nagy Mínri^ ^ ^ r -t , , ÖJ karszekebe ule, — . ,, ,. . „. ' r ... Minden mas oka, csak ok nem, ez esetnek. 0 T S nem is latszik ki, csak fél feje s két füle. , . . \ r>. lt y ^ / \ , i i Miért óket hittakr ? Mások nem jöhettek ? Tr t ,, Komasszony a vánkást a bábanak adva A mi szót ejtenek, mindössze csak ennyi! Maga letelepszik egy szép puha padra. Aranyért nem lehet más szavukat venni. Á 4 bába is leül. No! de mit beszélek ? Látszik már a falu s benne Német h á z a . . . Hiszen el nem hinné semmiféle lélek. Bábát és komasszonyt a hideg is rázza; Mint ha zsák püíTan le, úgy dobja el magát, Mint egy tál kocsonya, a koma is remeg, Vagy gömböc, ha egér rágta el madzagát. De nem a hidegtől, a félsz szállotta meg. Majd beszédbe fognak. Van is ám ott lárma; Hogy fogadják otthon ? Mit szól majd a gazda? Harminc emberen is kitesz ez a h á r m a ; Bizonyos, hogy őket tovább nem marasztja ! Egyszerre beszél ez: egyik, mint a másik! Míg igy töprenkednek, egy emberhez jutnak, jja veszélyt érez a tyúkhad, igv lármázik. Ki gyalog ment neki a hólepte útnak, A bába a vánkost ringatja kezében Bunda-göngyöleggel hálán, ballag erre S nagyban beszélget, de már fáradt végképpen, S kéredzkedik: vegyék föl a járószerre. Helyet keres tehát a vánkos számára, — Tal il is, — s fölteszi a kályha vállára. Fölveszik. Az úton kezdi az idegen, A papné a fiút le akarja venni, Hogy megnézze, de nem hagyják ezt megtenni : Hogy lelt egy gyermeket, már majdnem hi[elegen, »Fázik szegény gyerek; majd, ha fölmelegszik, Midőn a szomszédból errefelé tartá, Azután nézheti, a kinek csak tetszik !« Fölvette s ebbe a bundába csavarta, — Valamint az újhold vékony sarlócskája Asztalt teritettek ezalatt azonban; Mindinkább telik, míg gömb lesz nemsokára Köréje miudnyájan le is ültek nyomban; S pirult cipóként néz ki az ég kékjében, Így ront vályúhoz az éhes-szomjas csorda, Ügy gömbölyödött a két nő arca éppen. Mikor a mezőről magát haza hordja. Mint mikor héjából a dió kipukkan, Tüsszögés hallatszik'•most..., »Egészségedre!« Vagy a felhők mögül a nap előbukkan, Mondja a komasszony neki melegedve, Úgy jött meg egyszerre mindenkinek kedve >Még is csak él — s milyen jó az istenadta, S egész tengerré vált, folyvást növekedve. Meg se kukkant, m'öta a falut elhagyta.« A papné gyanúsan hallgatta ezeket Megkerült a fiú — hála Isten! — S már látni szerette volna a gyermeket: Felöltöztették őt mindjárt ott útfélbe'. Anyjára, apjára ütött-e ? vagy kire ? Haza érnek. Első kérdés az apánál: Leveszi a vánkost, hógy nézze kedvire. Hogy' végezték dolguk' ? A csoport némán áll. De a terhet nagyon könnyűnek találja, Hogy vágja ki magát? Ne szóljon? Vagy pedig Leveszi a kendőt, mely vetve van r á j a . . . . Bevallja, a mint volt, az igazat nekik ? Szétoldják a vánkost , . . , Hát nincs benne Tanakodnak. Végre a koma áll elő: [gyerek. ».. otthon a pap, s nem lett keresztelő. Helyette ott — Uram! ne hagyj — mi szendereg ?! - y - f A tiszteletesné nagy szürke macskája; Ennek bámul rájok gömbölyű orcája. De hát hol a'gyerek ? Ott fekszik a hóban. Valahol az úton, kiesett valóban ! Igaz lörlönot. Lazán volt a vánkos-szalag megkötözve, Egy alföldi városkában, Pimn{og-on Észrevétlenül tán kicsúszott lUközbe.' S a kályhán á macska ezt most fölhasználva történt meg ez a furcsa eset. Mindenki rendezett már bált, csak a Az üres vánkosnak belebújt odvába. ! menyecskék nem mtriathaüak kedvükre. A furcsa látványon először elhűlnek, j Végre köztük is akadt egy, aki életre való Az tán megijednek, csak hogy el nem dűlnek.... ; eszmével tudott elöállani. Ajánlotta, hogy
r-
12
SZARVAS és VIDÉKE.
Vasárnítp, január 4 1801.
A Traun folyó kellős közepére egy nagy Vdiszes szobrot emelt dr. Wirzmck, ki 10Ö rendezzenek a fiatal Fasszonyok egy ti. n. darab sziklát sodort a vihar, mely kis szi- évvel ezelőtt Ischlt alapította Ha most látná •„mmyecslw-bMt*. Tetszett az eszme, De egy nagy bökkenő; mit csináljanak a k get gyanánt emelkedik ki a \%ből. A szik- az ősz tudós, mi lettlsehlből, eJcsudálkoznék. Szép, gondozott parkja van a Rudolfbabákkal? (Mert Piszmogon meg van az a lára vaskeresztet állított a kegyelet, aranyojó szckásj hogy egy fiatal menyecske sincs zott feszülettel. A feszület körül fenyőfák Badnak, hol azelőtt a trónörököspár, most kis bába nélkül.) Hosszas tanakodás után nőttek, a szikla pedig mohával van födve- már csak Stefánia fürdik nyaroula. A parkezen akadály elhárítására is talált módot Mind ez oly ékes látvány a természet temp- ban táblákon figyelmeztetve vannak a vendégek, hogy itt szivarozni és kutyával járni a különben is leleményes asszony-ész. — lomában! Számtalan Idránduíó helyei közt legElhatározták, hogyfa babákat igenis elviA közönség rendelkezésére számos szik magukkal a bálba; hát persze, . csak szebb p o n t o k : Riulolfs llöhn, SopMen JBlicla, erdőn ke- fürdő áll, pl a Trinkhallevál egybekötött, nem is hagyják otthon a cseléd gondjaira. Grosse Wasserf%ll: Mindenüvé Ott még gondozhatják is néha őket, s ki resztül visz az út, s bár kissé, meredek a keleti kényelemmel berendezett Kád-fürdő, is elégíthetik hirtelen támadható apró kí- feljárat, de nem fárasztó, útközben számta- a Giáella-fiirdö, és számos uszoda a Traun lan kényelmes pad és üdülőhely hívogatja vánalmaikat. Oszlopos előcsarnokú, diszes sz in háa lankadó touristát. A három helyről nyíló Az eszme testet öltött. Kibéreltek tehát a tánczterem szom- kilátást leirni nem lehet, sőt még elkép- zában vígjátékokat és operetteket adnak. Szép tempJomát sem mulasztottuk el csak szédságában egy szobát, külön e czélra be- zelni sem; azt látni kelj, s a ki Ktípdioieser rendezve s abban helyezték el a pólyás kis teheti, nézze meg: magasztosabb élvezetben megnézni, melynek oltárképén nem részesülhet soha. Itt lehetetlen, hogy remekelt. A calvaria egyes s tátióit hármas urakat és hölgyeket.. Melléjök rendeltek aztán egy anyókát, a beteg meg ne győgyúljon, el ne enyész- olajfestmény, az Úr koporsóját pedig tömör ennek jól lelkére kötötték, hogy vigyázzon szék testi lelki baj. Eredeti felírás olvas- köböl faragott életnagyságú római lovas vitézek díszítik, Isciil népe rendkívül ájtatos. a kicsinyekre, s ha baj van, hívja az il- ható a Sophien Bliek közelében ; Legnagyobb nevezetessége azonban letőnek a mamácskájál A menyecskék az»Mán nennl als grössles Gíück auf Érden, íschlnek a császári villa. A parkba egészen tán derekasan hoz'zá láttak a tánczhoz. — Gesund m sein bele van foglalva a Jainmn hegy.' E hely De a sors, meg nélíány fiatal ember másleli sage: nőin, a szó legszorosabb értelmében >fejedelmi«. Ein. grösseres igt, gesund zu \v<erden.< ként akarta. Három-négy fiatal úr összeA villa p f ] alakban van építve, s az egyes állt, hogy majd ők megtréfálják á mulatni Idegennek e fürdő-helyen elöhb tájé- épületszárnyak Jalai mellett három oldalon, vágyó hölgyeket. S mig odabenn a teremkoznia kell magát, mert Isciil egész nagy- fel a tetőig, állványok vannak, tele a legben'jávábán foly t a^mulatság, KniktUr Bliűd, város, pompás palotákkal, tágas terekkel és szebb virágrajokkal, az előcsarnok falai a piszmogi jeunesse d'oré disz tagja, beloutczákkal. szar vasfej ekkel; innen a termekbe nehéz pódzott egy üveg malaggáva 1 a babák szo; A legélénkebb hely dé ben az Bspla- szőnyeg-ajtók vezetnek. Az egyes helyisébájába s az anyókát kínálgatni kezdte a u nadc } este a „Conr-parh" Előbbin a 3 so- gek nem oly nagyok, mint gondoltam, s úgy jóféle lével. Az öreg eleinte szabódott, majd ron, sürün egymás mellé ültetett vadgesz- a tapéták, mint a bútorok színeiben legkötelességére hivatkozott. Végre mégis entenyék alatt még az eső sem zavarja a kö-g y a k r a b b a n előfordul, a kék, vörös, fehér, gedett a sok szíves kinálgatásnak, s észre A v i l l a e l ö L t s z ökőkútak szobrok se vette, mikor elszenclerült az álomporos zönséget. D. e. 11-től l-ig zenekar m u l a t - a tatja a hallgatókat; ilyenkor a ezükrászda pompáznak. Parkja a kertész-művészet rebortól — Most következett a nagy munka. minden asztala okknpálva vári. Minden nem- meke. A Jainzanra kígyózó hegyi utak veMuki ritka szakértelemmel a babákat szép zet képviselve van itt, de egy sem tűnik ki zetnek, több helyen keresztül metszi a parlassacskán az egyik pólyából a másikba annyira, mint az angoi, mindig komor, nnal- kot a Traun, fölötte pompás vashidakon helyezte á t : amint készen volt a leggyamas arczával. Férfiak, nőkj egymást hezi- közlekednek, innen oly szép elnézni a szákorlottab »bába néni«-nek is dicséretére tálják túl a különcznél különczebb öltözé- mos zuhatagokat. Ékes látványt nyújtanak szolgáló vállalkozással, következett az expckek viselésében, mit különösen a művész- a borostyánnal felfuttatott fatörzsek is. S ditio másik része. Hirtelen felgyújtották a világ fejt ki a legmagasabb fokig. az egész együtt véve oly elragadó, hogy alig tánczterem egyik ablak függönyét, de nagyon Az Esplanadon löbb helyt óriási tábtudtunk elválni e bájos helytől. ügyelve, nehogy komolyabb veszély tálákon fényképek pompáznak. Nyári, ott időmadjon. zésünk alatt egész tábla volt szentelve PálFelvinczi Székely Vilma. A ttíz láttára a márnák rémülten szamai IlMncifo, ki mindenféle alakban meg ladtak a gyermekszobába. Kiki felkapta a van örökítve, akkor épen a gmuncleni színmaga pólyáját: a zavarban nem is nézve, házban szerepelt. hogy saját gyerekét viszi-e ? Talá Ép ily képet nyújtott este a courpark. Otthon aztán ámulva látta mind: Minden nő egy-egy ékszei-'L rakat, s a szaegyik mama, hogy a más gyerekét vitte haza. A lapunk karácsonyi számában közölt básza: remekeit Lordja magán; az elmaMásnap a bálozó asszonyoknak egyéb ányok megfejtését alábbiakban közöljük : rádhat'an ö'ebecskét zsinóron vezeti., Már dolguk se volt, mint a babák visszacserélA szó tag-rejtvény megfejtése : a gyermekvilág ártatlan kedélye is meg van mételyezve a hiúság ó l a k S a szül.ók nem Gr. Csáky AlMimé GÁSPÁR ENDRE. elégednek meg azzal, hogy gyermekeiket Míibarátoli Jcöre. a legfeltűnőbb módon öltöztetik, de szereA be tű rejtvény megfejtésé: csen dadájukra is olyan ruhákat adnak, hogy minden szem oda irányul. I s c h 1. »Bókósmogyoi ceendálet.» Az uj cöursáion még csak nem régen Kitépett levél úti-naplómbók — A sakktalány megfejtése: épült, fejedelmi pompával, és kiváló Ízléssel zeni, hogy nehéz vállalatba fogtam van berendezve. Az étterem tágas terasse-a Szeretem rózsás arc/odatj Isehl leírásánál; legkönnyebb volna e pár előtt remekeit a kertész, szökőkutak hüsiOly csengő benső hangodat, szóval jéllenieziií: »isteni, utólérhetlen!« De tik a levegőt, s a virágok illatától bálzsaSzőreteiíi karcsú. termeted; rengése jár veled, ez még mind kevés lschl jellemzésére, oly mos lesz a lég. Az olvaso, — játék, — és nagyszerű hely ez, melyre kevés volna bár- hangversenyterem pazar berendzésű, s oly De hájaid közt legjobban mennyi dicsőítés is. A bibliai paradicsom nagy, hogy bármily népes concertet vagy Mégis möHölyod szarclcin, lehetett ilyen ; nem csudálom., ha itt van a bált magába tárhat. Az udvarnak páhoSzivemben inóly órzc.H dobban, fejedelmek találkozó helye, ennél magukhoz lyok vann
/nh s tartják örökké hűvösen levegőjét. cour-park egy részét képezi,.A'kegyelet itt ¡ költeményei^ a mai postával mcgküldöttük.
megfej
