“Jakab, József fia” – de kinek a testvére?1 “Amit ma be akarunk jelenteni, az nem más, mint az első régészeti bizonyíték Jézusra.” – ezzel a figyelemkeltő mondattal kezdte Hershel Shanks alig két éve (2002. okt. 21-én) azt a sajtókonferenciát, amit közösen hívott össze a Discovery Channel és a Biblical Archaeology Society. A konferencián egy kis mészkőből készült urnát, ún. osszáriumot mutattak be, rajta ezzel az arámi nyelvű felirattal: “Jakóv bar Jószéf achi di Jésúa”, amit magyarul így fordíthatunk le: “Jakab, József fia, Jézus testvére”.
(A felső kép az eredeti feliratot rögzíti, míg az alatta lévőben grafikai úton ki vannak emelve a betűk a könnyebb olvashatóság kedvéért – a hallgatóság fénymásolatban kapja meg a két felvételt.) Mégegyszer a fordítás: “Jakab, József fia, Jézus testvére”. Ha ez a sírfelirat valódi, nyugodtan kijelenthetjük, hogy a holt-tengeri tekercsek megtalálása óta ez a legnagyobb régészeti lelet. Jelentősége felbecsülhetetlen, óriási hatással lesz a keresztyénségre a világ minden táján. De miben is áll a felirat jelentősége? 1. Ez az első tárgy, ami a Kr.u. I. századból származik és említi Jézust2. Bár napjainkban már kevés ember kételkedik a názáreti rabbi létezésében, a felirat végleg eloszlat minden kételyt. 2. Megdől a közismert római katolikus dogma, mely szerint Mária élete végéig szűz maradt (“szűz Mária” alatt ők ezt értik). 3. Ismét a figyelem középpontjába kerül Jakab és Jézus kapcsolatának sokat vitatott és lezáratlan kérdése. 4. Felújulnak a Jakab személyére irányuló kutatások is. 5. Ha Jakab valóban Jézus vér szerinti tesvére volt, akkor újra kell gondolni az egyház vezetéséről eddig megrajzolt képet is, hiszen Jakab a jeruzsálemi keresztyén közösség vezetője volt. Elhangzott: a Keresztény-Zsidó Társaság konferenciáján, KRE-HTK, 2004.nov. Megjelent: Szécsi József (szerk.): Keresztény-Zsidó Teológiai Évkönyv 2004 (Budapest: Keresztény-Zsidó Társaság, 2004), 52-58.o. 2 A legrégibb említése Jézusnak egy Kr.u. 125 körül másolt irat, de ez is János evangéliumának egy töredéke, tehát ez sem Újszövetségtől független dokumentum.
1
Súlyos pontok. Mielőtt visszatérnénk a Jakab osszáriumra, álljunk meg egy pillanatra. A nem szakember ilyenkor teszik fel –joggal– azt a kérdést, hogy mi is az az osszárium, s mi a feladata? A Bakos-féle Idegen szavak kéziszótára szerint az “osszárium”: latin eredetű kifejezés, “a kiürített sírokból származó csontok gyűjtőhelye a régi temetőkben3”. Magyar nyelvre a “csontház” kifejezéssel szokás visszaadni, amit félreérthetőnek érzek, hiszen a hasonló szerkezetekben –faház, kőház stb.– a szóösszetétel első tagja a ház építőanyagát, s nem a tartalmát jelöli. Gyorsan javasolnék is helyette egy pontosabb és szebb magyar megfelelőt: “csonttartó ládika”. Az osszárium tulajdonképpen a temetkezési szertartás egyik utólagos része, eszköze. Palesztina területén körülbelül 300 évig használták: a Hasmoneus dinasztia idején, Kr.e. 150 körül jelenik meg, s tart az alkalmazása valamivel a Bar Koba-féle lázadás után (Kr.u. 150)4. A módosabb vezetőket többkamrás sírboltba temették, s megvárták, míg a test teljesen elbomlik. Általában másfél évig tartott a folyamat, eztán összegyűjtötték az elhunyt csontjait, s egy ládikába tették. Ez az osszárium, a „csonttartó ládika”. A szokást egyszerűen a szükség alakította ki: a sírbarlangok drágák voltak, a csontok összegyűjtésével és tárolásával lehetővé vált – mai szóval élve– a sírok „újrahasznosítása”. Az osszárium méretét természetesen a csontokhoz kellett igazítani, vagyis: a leghosszabb csontnak, a lábszárcsontnak kényelmesen el kellett férnie benne. Természetesen más méretű ládika készült a gyermekmaradványoknak, más a hölgyeknek és más a férfiaknak. A szabványnak mondható osszárium mérete: 75x35x40 cm volt. Jézus idejéből több száz ilyen osszáriumot ismerünk hála a régészeknek. Hamarosan megjelent a díszítés is a csonttartó ládikákon, úgy tűnik, a temetkezési szertartás kellékei már ekkor sem voltak „divatmentesek”. Arra eddig nem találtak bizonyítékot, hogy összefüggés lenne a díszítettség és az elhunyt személy fontossága, anyagi helyzete között, bár egy ilyen következtetés kézenfekvő lenne. Egyik legismertebb és legszebb példája a díszített csonttartó ládikáknak Kajafás főpap osszáriuma (vö. handout). Ami a feliratokat illeti, a legtöbb osszáriumon nincs felirat. Amin mégis van valamilyen írás, az általában az elhunyt neve, ritkábban szerepel az elhunyt neve mellett az apja neve is. Mindössze három osszáriumot ismerünk, amin a testvér nevét is említik. De van ilyen, tehát nem példa nélküli a jelenség, noha kétségtelenül ritka. Az osszárium-feliratok kutatásában klasszikussá vált Rahmani tanulmánya. Ebben a szerző 233 feliratot katalogizál. A 3 leggyakrabban előforduló név: József: 19 alkalommal, Jézus 10 és Jákób/Jakab 5 alkalommal szerepel. E rövid kitérő után lássuk újra a Jakab osszáriumot. Hershel Shanks, a Biblical Archaeological Review folyóirat szerkesztője bejelentése szerint a csonttartó ládika egy anonymus izráeli régiségkereskedő tulajdonában van. Az osszáriumot a rárakódott patina, valamint az anyagából vett minták alapján a Kr. u. I. századra datálta5 a GSI (Geological 3
Bakos Lajos: Idegen szavak kéziszótára (Budapest: Kossuth Kiadó, 1961), 398.o. Vö. RGG vol. IV. “Ossuar” (19603), col. 1734. 5 Alkalmazott eszközök, módszerek: SEM (Scanning Electron Microscope) és EDS (Electron Dispersive Spectroscopy). Idézet a vizsgálat jelentéséből: „The Patina does not contain any modern elements (such as modern pigments) and it adheres firmly to the stone. No Sign of the use of a modern tool or instrument was found. No evidence that might detract from the authenticity of the patina and the inscription was found.” – BAR Nov./Dec. (2002), 28.o.
4
Survey of Israel), ugyanerre a következtetésre jutott az írás megvizsgálása után a Sorbonne egyetem professzora, André Lemaire. Lemaire szerint “igen valószínű”, hogy a ládika a bibliai Jakab tulajdona volt6. A GSI megállapítása szerint a csonttartó ládika jellegzetesen a jeruzsálemi osszáriumok típusába tartozik. Az osszáriumot Kanadában állították ki (Royal Ontario Museum) az Izráeli Régészeti Felügyelet (IAA = Israeli Antiquities Authority) engedélyével. Szállítás közben –mielőtt még megérkezett volna a lelet a múzeumba– a láda összetört. A rongálódás kijavítását a múzeum restaurátorai vállalták. Közben az izráeli Ha’aretz napilap közzétette a tulajdonos nevét, aki nem más, mint az izráeli mérnök, ismert műgyűjtő, Oded Golán. A felirat valódiságát megerősítette a Johns Hopkins Egyetem (Baltimore) professzora is, P. Kyle McCarter, bár csalódottságát fejezte ki, hogy a lelet eredetéről semmit nem lehet tudni. “We may never be certain” –sosem lehetünk biztosak –mondta, majd így folytatta: “Mindenféle lehetséges tesztet alkalmaztak, hogy megállapítsák a jellemzőit és hitelességét, de mindig felhő lebeg majd fölötte és mindig lesznek akik megkérdőjelezik, mivel nem legális régészeti feltárásból származik.” Egy másik világhírű tudós, Joseph Fitzmeyer is megnézte a feliratot, aki nemcsak a holt-tengeri tekercsek egyik kiadója, hanem az arámi nyelv egyik legnagyobb szaktekintélye is. Először zavarta Fitzmeyert, hogy a “testvér” szó itt nem a héberből ismert álef-chét szócska, az írásmód itt álef-chétwáw-jód. Ám az egyik qumráni iratban7 előfordul ez az írásmód, ráadásként még egy osszárium-feliraton is felbukkan. Így Fitzmeyer kételyei is elszálltak. De megszólaltak az első tiltakozó hangok is. Robert Eisenman professzor szerint (University of California, Long Beach), aki szakembernek számít egyébként a Jakab személyére irányuló kutatásban, a lelet “túl tökéletes”. A kiállítás megnyitójára elutazott Oded Golán is. Lemaire professzor az SBL (Society of Biblical Literature) ülésén, amit éppen itt tartottak Torontóban, ismertette a leletet. Shanks, aki a 2. sorban ült, a kritikai hangú véleményeket így értékelte:”pretty one-sided”. A lelet természetesen óriási nyilvánosságot kapott a sajtóban és a tudományos közéletben egyaránt. A csonttartó ládika fontosságát mindenki realizálta. A számtalan nyilatkozatból szemléltetés gyanánt egyet hadd említsek meg. Charles Page szerint „A Jakab osszárium az újszövetségi régészet történelmének legjelentősebb lelete lehet8.” Dr. Page egyébként a kapernaumi ásatások, valamint a Jeruzsálemi Biblia-kutató Központ9 egyik vezetője. De ki is volt „Jakab, Jézus testvére”? Maga a Jakab név a héber Jákób név görögösített formája és ebből eredően nagyon gyakori személynév volt Palesztinában. Ennek tudható be, hogy az Újszövetség is több Jakab nevű személyt említ. Jakab személyével kapcsolatban több kérdés is felmerül. Pontosan milyen vérségi viszony van Jézus és Jakab között? Mit tudunk Jakab haláláról és holttestének sorsáról? 6
BAR 2002 Nov./Dec. Jeruzsálem lakossága ekkor kb. 80.000 fő lehetett. A ládán szereplő nevek gyakoriak, mégis a statisztikai valószínűség alapján max. 20 személy lehetett, akit Jakabnak (Jákóbnak) hívtak, a testvérét Jézusnak (Jésúa), az apját pedig Józsefnek (Jószéf). Ezek között nem valószínű, hogy lett volna még egy olyan jelentőségű személy, mint az Újszövetségből ismert “Jakab, az Úr testvére”. 7 Genesis Apocryphon; (1Q20) 8 "The James ossuary may be the most important find in the history of New Testament archaeology." 9 Jerusalem Center for Biblical Studies, Vice-president for Academic Affairs.
Jakab, Jézus testvére, vagy ahogy az Újtestamentum nevezi “az Úr testvére” (Mt. 13:55 = Mk. 6:3; Gal. 1:19) fontos szerepet töltött be az őskeresztyén gyülekezetben. Péter menekülése után (Ap.Csel. 12:7) ő lett a jeruzsálemi gyülekezet vezetője, az ő vezetésével zajlott az apostolok jer-i tanácskozása (Ap.Csel. 15:13). Pál apostol Péterrel és Jánossal egyenesen “oszlopnak” nevezi, elismerve ezzel Jakab fontosságát (Gal. 2:9). A Jézushoz fűződő vérségi kapcsolat pontos mibenléte nem tisztázott. A magyarázatok 3 csoportra oszthatóak: a. Jakab természetes gyermeke volt Józsefnek és Máriának, aki Jézus után született; b. mások szerint (apokrif források alapján) Jakab József egy korábbi házasságából született10; c. a “testvére” szó sémi idióma, amit tágabb értelemben kell venni, tehát “rokonok”. Ez utóbbi megközelítés ez alapján a Mk. 3:18 –ban Alfeus fiának nevezett Jakabot azonosítja a vizsgált személlyel. Jól látható a fentiekből, hogy a kérdés messze nem megoldott, de nem feladatunk itt Jakab személyének azonosítása, legyen elég annyi, hogy Jézus közvetlen környezetében volt egy Jakab nevű személy, aki később is fontos szerepet játszott a keresztyénség kialakulásában. Haláláról először Josephus Flavius ír11, aki szerint Kr.u. 62 –ben II. Anonosz zsidó főpap döntése nyomán mártírhalált halt. A II. századi keresztyén író, Hégészipposz12 szintén beszámol Jakab mártírhaláláról. Jakabot először ledobják a Templom déli oldaláról majd mivel nem hal bele sérüléseibe, megkövezik a Kidronvölgyben13. Hégészipposz 5 kötetből álló munkája csak töredékekben maradt ránk. Mivel Jakab halálát az utolsó kötetben írja le, ezért többen megkérdőjelezik hitelességét az időbeni távolság miatt. Egy későbbi hagyomány tudni véli, hogy itt is temetik el. A terület mai neve Silwan. Az osszárium akár innen is származhat, de ne feledjük: nem legális régészeti feltárásból származik a lelet, az eredeti körülmények –in situ– ismerete nélkül a csontház korrekt történelmi elhelyezése nem lehetséges. Bármennyire fontos is volt tehát Jakab szerepe, a róla és a haláláról alkotott homályos kép nem visz minket közelebb a róla elnevezett régészeti lelet alaposabb megértéséhez. Marad tehát maga az osszárium vizsgálata. Mindezt nemsokára fokozta egy másik esemény, ami szintén lázba hozta a kutatókat. 2003. januárjában újabb írásos lelet bukkant fel Izráelben, az ún. Jehóás (Jóás) tábla. Szóbeszéd terjedt arról, hogy a Templom-hegyen a muszlim temető mellett akadtak rá, de valójában akárcsak az osszáriumnál, a megtalálás pontos körülményeit itt sem ismerték. Tartalma szerint a Királyok 2. könyvének 12. fejezete tükröződött a feliratban, ahol Júda királyának, Ahazjának a fia, Jóás helyreállítja a Templomot. Itt tehát nem kisebb dologról beszélünk, mint a jeruzsálemi Templom első Biblián kívüli említéséről! A tulajdonos itt sem volt ekkor ismert, mindössze annyit lehetett tudni róla,
10
A protestáns és görög orthodox kutatók többsége ezt a nézetet követi. A zsidók története, XX.9,1. 12 Született: Kr.u. 130 előtt, meghalt 180 és 192 között. Hégészipposz forrása valószínűleg egy ebjonita irat, “Az apostolok tettei”, ami eredeti formájában nem maradt fenn, de nagyjából bedolgozták a pszeudokelemeni iratokba. 13 Miután Jakab meghal, a jeruzsálemi gyülekezet ismét olyan személyt választ vezetőül, aki Jézus vérszerinti rokona: Simont, aki Jézus unokatestvére (Jézus apja, József, valamint Simon apja testvérek). Eusebius szerint később Jézus testvérének, Júdának a 2 unokája is fontos szerepet játszott. Hasonló vérrokonságon alapuló vezetőválasztást látunk a muszlimoknál Muhammad halála után a kalifátus kialakulásánál. 11
hogy egy hebroni régiségkereskedőről van szó. A GSI ismételten a kőre vésett felirat régi, Kr.e. 9-6. sz. körüli keltezése mellett foglalt állást. Kritikai hangok itt is akadtak. Nem kisebb tudós, mint Nadav Na’aman, a világhírű izráeli professzor állította azt, hogy a lelet hamisítvány, s annak megalkotója éppen az ő elméletét használta fel ötletként. (Na’aman szerint a Királyok könyvének forrásául királyi feliratok szolgáltak14.) A Héber Egyetem epigráfusa, Joseph Naveh professzor felfedte az Izráeli Régészeti Felügyeletnek és a rendőrségnek, hogy ő találkozott a tulajdonosokkal. Az ő szakvéleménye szerint a feliratban vegyesen használtak héber, arámi és moábi betűtípusokat. A harvardi professzor, Frank M. Cross pedig a helyesírásban és a szóhasználatban mutatott rá hibákra. Yuval Goren, a Tel Aviv Egyetem régészeti tanszékének professzora15 pedig szemléletesen demonstrálta, hogyan lehet előállítani egy ilyen hamisítványt16. Júniusban az IzráeliRégészeti Felügyelet mindkét feliratot hamisítványnak nyilvánította17. A kémiai vizsgálatok bizonysága szerint az osszárium feliratának végén a “Jézus testvére” kifejezést a modern időkben vésték a sor végére. A rendőrségi nyomozás közben képbe került a már ismert Oded Golán, aki azonban tagadta, hogy bármi köze lenne a felirathoz. Állítása szerint a tulajdonos egy palesztin régiségkereskedő, aki a Palesztin Fennhatóság területén él és névtelen kíván maradni. Hiúsága azonban lebuktatta Golánt: a házkutatás során olyan fotók kerültek elő, amin a Jóás tábla mögött ott állt az izráeli kereskedő. De ennél is érdekesebbnek bizonyultak azok a padlásszobában talált eszközök, kövek és félig “elkészült” feliratok, amik egyértelművé tették, hogy hamisításról van szó. Golánt 2003. júliusában letartóztatták, aki felajánlotta, hogy elárulja a Jóás-tábla jelenlegi helyét, ha mentesítik a bűnvádi eljárás alól, de az ajánlatot a rendőrség elutasította. A rendőrségi vád: műtárgyak hamisítása és nagy áron történő értékesítése múzeumoknak és magánszemélyeknek. Ugyanakkor Golán továbbra is kitartott a két felirat eredetisége mellett. Szerinte abban a helyiségben, ahol a rendőrség a bizonyítékokra bukkant, egy egyiptomi barátja tartózkodott, aki hosszabb ideig nála vendégeskedett. Állítása szerint a Jakab-osszáriumot 1978-ban Jeruzsálem óvárosában vette 200 dollárért egy kereskedőtől, akinek a nevére azonban nem emlékszik. Ezzel a kijelentéssel több gond is van. Nem valószínű, hogy 16 évesen ilyen relikviát vásárolt Golán. Az is nehezen hihető, hogy nem volt tudatában az értékének, mégis 35 éven át őrizte. Az évszám sem véletlen. Az érvényes izráeli törvények szerint ugyanis minden 1978 után talált régészeti lelet Izráel állam tulajdonát képezi. Ha később vette Oded Golán a Jakab osszáriumot, akkor törvényt szegett. De a vizsgálat mai állása szerint a Jakab osszáriumon lévő felirat vége hamisítvány, a kérdés már csak az, ki a hamisító. Ezt ismerve az osszáriumon lévő felirat eredetileg ennyi volt: “Jakóv bar Jószéf”, vagyis “Jakab, József fia”. Azt, hogy ez Jakab Jézus testvére volt, vagy valaki másé, így már nem lehet eldönteni. Az újszövetségi régészet nagy szenzációja tehát várat magára, viszont a Jakabra irányuló kutatások felújultak. 14
Na’aman, N.: Royal Inscriptions and the Histories of Joash and Ahaz, Kings of Judah; in: VT 96 (1998); pp. 333-349; különösen p. 337 skk., a 2Kir. 12:5-17 -ről. 15 Dep. of Arch. and Ancient Near Eastern Cultures, Tel-Aviv University. 16 „The Authenticity of the Joash Inscription – An Alternative Interpretation” A felvételekkel illusztrált előadás letölthető az Internetről. 17 Shouka Dorfman nyilatkozata, a feliratokat 2 team vizsgálta, amely 14 szakemberből (!), régészekből, geológusokból és nyelvészekből tevődött össze; a vizsgálat két és fél hónapig tartott.
Mit mondhatunk Jézusról a történtek után? Két dolgot mondhatunk: Jézus marad és Jézus változik. Keresztyének számára Jézus marad, aki volt: próféta, rabbi, Isten fia, megváltó, a keresztyénség hitének sarokköve – Jakab osszáriuma nélkül is. A zsidók számára pedig Jézus személye változik: ma már nem persona non grata, hanem a a zsidó történelem egyik nagy alakja, aki beírta magát a világtörténelembe, egyre inkább elfogadott és elismert személy, akire igényt tart a zsidóság – a Jakab osszárium nélkül is. Jellemző, hogy keresztyén tudósok között többen vannak, akik kétségbe vonják a történelmi Jézus létezését, mint a mai szabrék, vagyis Izráelben születettek közt. Végül néhány konklúzió az ún. “Jakab-osszárium” kapcsán. 1. Ahogy Alexander Joffe régész, a közel-keleti régiségek egyik szakértője nyilatkozta: “A Jakab-osszárium azt mutatja, hogy Jézus eladható”. Ennél jobban ezt nehéz lenne megfogalmazni. A művészet, az irodalom és a filmipar után Jézus személyét utolérte a régiségkereskedelem is. Hamisítás eddig is létezett a régiségkereskedelemben, de eddig (legalábbis a legújabb korban) Jézus személyét elkerülte. Ehhez kapcsolódik egy etikai megjegyzés. Megkerülhetetlennek érzem annak megfogalmazását is, hogy ott van emögött korunk egyik torz jelensége, a szenzációhajhászás. Az eladhatóság (nézettség /hallgatottság/látogatottság) és ehhez kapcsolódóan a pénz. Ezek generálják a hamisítást minden területen. Tünetértékű az a nyilatkozat, amit Simcha Jakobi adott egy riporternek a Jakabról hamarjában leforgatott filmje után. A riporter kérdése18: What's next on the to-do list? (Mi a tennivalók listáján a következő?) The next one's the Exodus. Having found Jesus' brother, I've got to find Moses next! (Következik az Exodus. Most hogy megtalálták Jézus testvérét, legközelebb Mózest kell megtalálnom!) 2. Errare humanum est – tévedni emberi dolog. A felirat első lelkesedésében olyan nagy nevű tudósokat is tévedésbe vitt, mint A. Lemaire, J. Fitzmeyer. Bármekkora hatással és jelentőséggel kecsegtet egy lelet, első az óvatosság. 3. Az előbbi ponthoz kapcsolódik az illegális feltárások problémája. A National Geographic több ízben bemutatta már Izráelt. Az egyik ilyen számban (1985 July, 168/1) olvashattunk Theo Siebenberg jeruzsálemi lakosról, aki 15 év alatt 3 millió dollárt költött a villája alatti terület feltárására. S ez még a jobbik eset, hiszen a magángyűjtemény megtekinthető. De hány olyan lelet van, ami pontosan azért értékelhetetlen, vagy nem is tudunk róla, mert illegális ásatásból származik. Persze a problémát mi is ismerjük, hiszen hazánkban is hasonló a helyzet. Nemrég Kelenföldön (XI.ker.) jártam diákjaimmal, ahol most folyik az eddig ismert legnagyobb középkori magyar település feltárása (Kána). Az egyik vezetőrégész ecsetelte, hogy mennyire nem szívesen jelentik be, ha leletre bukkannak az emberek Budán. Nemcsak az izráelihez hasonló állami tulajdonjog miatt, hanem mert ezek általában építkezés közben történnek, 18
Forrás: „Israelinsider” – internetes napilap
s ez egyrészt időben, másrészt anyagilag teljesen felborítja az építtető terveit. (Hazánkban ilyenkor az építettő cégnek kötelessége ugyanis a leletmentő feltárás finanszírozása.). Innen már csak egy lépés a korrupció, a hallgatás vagy az illegális feltárás. Ez egy olyan megoldatlan probléma, amivel mindkét országnak, Izráelnek és hazánknak is többet kellene foglalkoznia. Tekintettel arra, hogy Izráel a “Szent-föld”, ezt ott súlyosabbnak érzem. Egeresi László Sándor A tudományos dekoráció (felhasznált szakirodalom szokásos felsorolása) helyett álljon itt ezúttal egyetlen megjegyzés: az előadást zömében az Interneten fellelhető anyagból állítottam össze, ahol mindenki kedve és igénye szerint olvashat a témáról.
