A gyógyszerkasszáról; Kinek mibe kerül?

dr. Molnár Márk Péter Budapesti Corvinus Egyetem Vezetéstudományi Intézet [email protected]

A gyógyszerkasszáról; Kinek mibe kerül? SZEF Akadémia

Kossuth Klub, Budapest, 2016. január 30.

Az előadás témái

A gyógyszertámogatás szerepe a társadalombiztosítás rendszerében

A támogatáspolitika jelentése, küldetése

A támogatáspolitika eszköztára

A hazai gyógyszertámogatási rendszer trendjei, mutatói

SZEF Akadémia Budapest, 2016. január 30. (2)

© Budapesti Corvinus Egyetem, Vezetéstudományi Intézet

Hogyan vásárlunk meg egy „egyszerű”, vény nélkül kapható fájdalomcsillapítót? Forg. engedély jogosultja (gyártó, importőr) Termelői ár – kedvezmények

Gyógyszer

Belföldi nagykereskedő Nagyker. ár – kedvezmények

Gyógyszer

Gyógyszertár

SEMMIFÉLE HATÓSÁGI

(kiskereskedő)

ÁRSZABÁLYOZÁS Fogyasztói ár – kedvezmények

Gyógyszer


NINCSEN

Betegek


Miért van szükség ártámogatásra? (1) A törzskönyvezés előtt felmerülő költségek egy hatóanyagra (active substance, API) vetítve (millió USD, 2005. évi árakon)

A piacra viteli költségek időbeli növekedése (millió USD, 2005. évi árakon)

Preklinikai fázis

Klinikai fázis

Teljes költség

Biotechnológiai készítmény

Kémiai eredetű készítmény Kémiai eredetű készítmény (korrigált)

A gyógyszerfejlesztés és -engedélyeztetés termékegységre jutó költségeit a betegek „saját zsebből” (out-of-pocket) nem lennének képesek megfizetni. Forrás: DiMasi, J.A. – Grabowski, H.G.: ‘The Cost of Biopharmaceutical R&D – Is Biotech Different?’ in: Managerial and Decision Economics 28 (2007), 469-479. o.



Miért van szükség ártámogatásra? (2) Különböző havi terápiás költségű készítmények aránya a támogatott gyógyszerkörön belül 30.00% 25.00% 20.00% 15.00% 10.00% 5.00% 0.00%

0 90 0

Ft

tt Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft le 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 e 0 0 0 f 0 0 0 0 00 00 80 .0 .0 .0 .0 .0 .0 .0 Ft 0 0 0 0 3. 9. 8 5 0 1. 5 0 0 1 4 9 8 0 0 0 0 .0 00-1 -4 -9 000 0 . 0 0 3 80 00 0 0 0 90 . . 0 0 0 0 .0 .0 0 1 3 00 0 0 .0 9. 0. 0. 18 45 .0 00 . 90 3 8 5 0 1 4 90

A betegek számára folyamatos terhet jelentő krónikus terápiák egyre inkább a magasabb költségű készítmények közül kerülnek ki. SZEF Akadémia Budapest, 2016. január 30. (5)


Mit jelent a gyógyszertámogatás?

A gyógyszertámogatás (leegyszerűsítve)

a gyógyszerek árához nyújtott finanszírozói hozzájárulás annak érdekében, hogy a terápia költségét ne (vagy ne teljes egészében) a beteg fizesse.



Mi változik, ha van gyógyszertámogatás? Forg. engedély jogosultja (gyártó, importőr) Termelői ár – kedvezmények

Gyógyszer

Központi költségvetés

Belföldi nagykereskedő

Gyógyszertár

X%

(kiskereskedő)

Orvos SZEF Akadémia Budapest, 2016. január 30. (7)

100%-X%

Gyógyszer

Deficitkiegészítés

Nagyker. ár – kedvezmények

Gyógyszer

Egészségbiztosítási Alap (OEP/”Állam”)

Ártámogatás Vény Térítési díj

Vény

Egészségbiztosítási járulék

Betegek / járulékfizetők









A támogatáspolitika jelentése

A támogatáspolitika (reimbursement policy) mindazon közpolitikai célok és elvek összessége, amelyek mentén

a szabályozó és a finanszírozó a gyógyszer-közkiadásokat, valamint a gyógyszer-támogatási rendszer működését tudatosan és proaktívan befolyásolja.



Miért van szükség támogatáspolitikára?

Támogatáspolitika


•

Gyorsan növekvő K+F-kiadások ( korlátozott számú terápiás célpont, szigorodó követelmények, niche-termékek)

•

A gyógyszerérték nehéz megragadhatósága, prémium árazási stratégiák

•

Kínálatindukált kereslet

•

Kemény költségvetési korlát a gyógyszerkasszában

•

Fogyaszói szerep szétválása, kusza „megbízóügynök” viszonyok © Budapesti Corvinus Egyetem, Vezetéstudományi Intézet

A fogyasztói szerep háromfelé válása

Kezelőorvos

Finanszírozó

Beteg

Dönt a fogyasztásról?

DÖNT RÓLA

NEM DÖNT RÓLA

NEM DÖNT RÓLA

Kifizeti a gyógyszert?

NEM FIZETI KI

KIFIZETI

NEM FIZETI KI

Elfogyasztja a gyógyszert?

NEM FOGYASZTJA EL

NEM FOGYASZTJA EL

ELFOGYASZTJA



Megbízó-ügynök kapcsolatok a gyógyszerellátási rendszerben

Kínálati oldal

Gyógyszergyártó

„legjobb”

Keresleti oldal

Beteg

Gyógyszertár

Nagykereskedő

3

1 „legjobb”

Kezelőorvos

2

Finanszírozó

„megéri”

A támogatáspolitika ebben a megközelítésben a finanszírozó (és a mögötte álló szabályozó) válasza a kezelőorvos elvesztésére. Forrás: Dankó, D. – Molnár, M.P. (2011, szerk.): Gyógyszertámogatás – rendszerek, eszközök, perspektívák. Medicina SZEF Akadémia Budapest, 2016. január 30. (12)


Mire támaszkodik a támogatáspolitika elmélete?

Közösségi döntéshozatal, intézményi szociológia

Egészségügyi közgazdaságtan

Klinikai farmakológia és orvostudományok



A támogatáspolitika küldetése

A támogatáspolitika küldetése olyan szabályozási környezet kialakítása, valamint konkrét szabályozási mechanizmusok működtetése,

amelyek a finanszírozó számára lehetővé teszik az ésszerű nagyságú gyógyszerkasszán belüli forrásallokáció hatékonyságának maximalizálását.



Miként valósítható meg a támogatáspolitika küldetése?: Költséghatékony készítmények vásárlása A költséghatékonyság több dolgot jelenthet:

Δu > Δc Δc

B

D E

Δu C

F

Δc

Δu < Δc G

Δu

Egészségnyereség (u)

 vagy azt, hogy az új gyógyszer a komparátor terápiához képest legfeljebb ugyanakkora költséggel nagyobb egészségnyereséget biztosít („domináns eset”: „B” és „C” terápia az „A” terápiához képest),  vagy azt, hogy az új gyógyszer költsége nagyobb ugyan a komparátor terápiához képest, de az általa elérhető egészségnyereség a költségnövekményt meghaladó arányban nő („D” terápia az „A” terápiához képest),  vagy pedig azt, hogy az új gyógyszer kisebb egészségnyereséget biztosít a komparátorhoz képest, de az egészségnyereség-csökkenés kisebb, mint a terápiaköltség csökkenése („K” terápia az „A” terápiához képest, ám ez utóbbit a gyakorlatban nem preferáljuk).

A K

H

I J

Terápiaköltség (c)

Forrás: Dankó, D. – Molnár, M.P. (2011, szerk.): Gyógyszertámogatás – rendszerek, eszközök, perspektívák. Medicina (előkészületben) SZEF Akadémia Budapest, 2016. január 30. (15)


A költséghatékony készítményvásárlás három lehetséges dimenziója

1

A finanszírozó olyan gyógyszereket fogad közfinanszírozásba, amelyek a klinikai bizonyítékok és a gazdaságossági adatok alapján költséghatékonyak

2

A finanszírozó felülvizsgálja azon gyógyszerek közfinanszírozását, amelyek a valós életbeli gyógyszerfelhasználás mintázatai alapján nem tűnnek költséghatékonynak

3

A finanszírozó minden gyógyszert abban a mennyiségben és azoknak a betegeknek tesz elérhetővé, amelyben és akik azt igénylik



A költséghatékony készítményvásárlás három dimenziója stabil körforgást eredményez a gyakorlatban 6

Kockázatmegosztási módszerek alkalmazása az optimális erőforrásallokáció érdekében

VISSZAFORGATÁS

5

1

A terápiás eredményesség valós adatokra épülő felülvizsgálata, a nem-hatékony készítmények delistázása

2 A versengő készítmények

ORIGINÁLIS TERMÉKEK

VERSENGŐ TERMÉKEK

4

3 Új, hozzáadott értékkel bíró terápiák (hatóanyagok) befogadása

Speciális, komplex és/vagy ritka kórképek terápiáinak lehetővé tétele SZEF Akadémia Budapest, 2016. január 30. (17)

Gyors és egyszerű piacra lépés biztosítása a generikus készítmények számára

ALACSONY INCIDENCIÁJÚ BETEGSÉGEK TERÁPIÁI

VISSZAFORGATÁS

folyamatos árcsökkenésének biztosítása, a generikus helyettesítés ösztönzése

A hatékonysági tartalékok kiküszöbölése a fenntartható megtakarítási lehetőségek kiaknázása révén MAGAS INCIDENCIÁJÚ BETEGSÉGEK TERÁPIÁI

Magas incidenciájú (nép)betegségek kezelése költségminimalizálás mellett © Budapesti Corvinus Egyetem, Vezetéstudományi Intézet

Mit tegyünk, ha a költséghatékony készítmények között is sorrendet kell felállítanunk?

Szabad forrás

Gyógyszerkassza

A

? ?

B

C

D

E

F G

H

Amennyiben nincsen elegendő forrás minden költséghatékony terápia támogatására, valamilyen módon prioritási sorrendbe kell állítanunk a befogadásra váró gyógyszereket. SZEF Akadémia Budapest, 2016. január 30. (18)


Milyen szempontok mentén hozzuk meg a támogatáspolitikai döntéseket? Költséghatékonyság

Terápiás hozzáadott érték

Származékos hatások


Költségvetési kihatás

Egészségpolitika által explicitté tett etikai megfontolások









Kemény és puha támogatáspolitikai eszközök Technokratikus eszközök („kemény”)

Érdekeltségalapú eszközök („puha”)

A generikumok által kötelezően biztosítandó árelőny („40-20-10-5%” szabály)

Terápiás célértékekkel támogatott felírási gyakorlat

Követő generikumokra vonatkozóan a legalacsonyabb napi terápiás költségen való piacra lépés kötelme

Visszajelzés az orvosoknak a felírási szokásokról

Hatóanyag-alapú referenciaárazás (fixesítés)

Orvosoknak küldött tájékoztató levelek (‘dear doctor letters’)

(Kötelező generikus helyettesítés)

Generikus készítmények gyors befogadása (az ügyintézési idő minimalizálása)



Hatósági ármegállapítás

Egyszerűsített generikus befogadás

Differenciált áfa-szabályozás

Kötelező forgalom-arányos gyártói befizetések

Referenciaárazás, nemzet-közi ár-összehasonlítások

Pénzügyi kockázatmegosztási megállapodások

Kasszatúllépés utáni befizetések („sávos”)

Indikációhoz kötött támogatás, támogatási protokollok

Eredményhez kötött kockázatmegosztási megáll-

Orvoslátogatói adó („regisztrációs díj”)

Kritikai technológiaértékelés

Támogatás-felülvizsgálat

Gyógyszerismertetésre vonatkozó korlátozások

Központi gyógyszerbeszerzés („különkeret”, „tételes”)

Gyorsított befogadási ügyintézés

OEP

Színkódos vényíró szoftverek

Kezelőorvosok

Terápiás célértékekkel támogatott felírási gyakorlat Felírási jogosultságok korlátozása Szakorvosi javaslatra történő háziorvosi gyógyszerrendelés Orvosi tájékoztató levelek Orvosi visszajelző rendszerek


2,5%-os nagykereskedői befizetési kötelezettség Hatósági árrésszabályozás

Beteginformációs szoftverek Differenciált támogatási mértékek

Hatósági árrésszabályozás

Kötelező térítési díj

Nyereségarányos patikai visszafizetések

Kieg. szoc. programok („közgyógyellátás”)

Kötelező gyógyszertári helyettesítés

Előzetes jóváhagyás (egyedi méltányosság)

Gyógyszerészi tájékoztató levelek

Egy vényen rendelhető mennyiség korlátozása

Gyógyszertár-alapítási korlátozások

Betegek

Nagykereskedők

Gyógyszergyártók

© Budapesti Corvinus Egyetem, Gyógyszertárak Vezetéstudományi Intézet








Néhány alapadat Egészségügyi közkiadások

A GDP arányában mérve az egészségügyi közkiadások lényegesen nem változtak (4,5-5%, kb. 1.500 Mrd Ft, kb. 150.000 Ft/fő/év)

   

Gyógyszertámogatás közkiadásai

A GDP arányában: 1,2-1,5%  0,8-1,0% Az egészségügyi közkiadáson belül: 25%  20%

Gyógyszertámogatás magánkiadásai

Összes kiadás: kb. 100 MrdFt/év Egy főre jutó kiadás: kb. 10.000/fő/év, Átlagos támogatási mérték: 70%

Támogatott ! gyógyszerkör Fogyasztás SZEF Akadémia Budapest, 2016. január 30. (24)

Versengő hatóanyagok forgalma: kb. 70%, Generikus gyógyszerek forgalma: 50% felett

Terápiás napban mérve a felhasználás volumene megfelel a fejlett országokban mértnek.


A gyógyszerkassza alakulása 450,0 kiadás

gyártói befizetések

400,0

gyógyszertámogatás egyenleg

388,7

Széll Kálmán terv

Gyftv. 350,0

348,9

300,0

286,9

309,1

288,9

316,1

251,8

250,0

231,5 260,6

240,2

209,0

200,0

247,1

244,6

299,6

292,2

150,0 100,0 50,0 2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

Az elmúlt 10 évben két sokkszerű beavatkozás történt. A kiadási oszlopok nettó számokat tartalmaznak, vagyis a bruttó kiadásból már le van vonva a gyártói befizetések összege, mely külön is megjelenik. 2012 után az ábrán nem jelenik meg a mára kb. 50MrdFt-ra tehető ún. tételes beszerzésű gyógyszerek ellenértéke. SZEF Akadémia Budapest, 2016. január 30. (25)


A jelen és a jövő kihívásai a gyógyszertámogatásban

Kihívások


•

A késői stádiumú, halálos betegségek kezelésére szolgáló gyógyszerek támogatásának morális és gazdasági kérdései.

•

A bioszimiláris gyógyszerekben rejlő gazdasági lehetőségek kiaknázása.

•

A termékek közötti szelekció és priorizálás módszertani kérdései.

•

A szereplők széleskörű érdekeltségének kialakítása.

•

A valós életbeli hatásosság monitorozása és maximalizálása. © Budapesti Corvinus Egyetem, Vezetéstudományi Intézet

A gyógyszerkasszáról; Kinek mibe kerül?

Recommend Documents