Ja cki e C oll in s SZERETOK és JÁTÉKOSOK
JLX Kiadó
A mű eredeti címe: Lovers & Players Copyright © 2005 by Jackie Collins
Fordította Gálvölgyi Judit Szerkesztette Walter Béla
Kiadási és fordítási jogok fenntartva! © 2005, JLX Kiadó
Minden jog fenntartva! / Ali rights reserved! Főszerkesztő Laux József ISBN 963 305 232 7 Nyomdai előkészítése: Szinesztézia Bt., Budapest Készült a debreceni Kinizsi Nyomdában Felelős vezető: Bördős János
2
Az összes szeretőnek és játékosnak, akit ismertem. Nevek nem szükségesek — tudjátok, kik vagytokI - Édesapád azonnal látni kíván. - Mi? - motyogta Jett Diamond, miközben átfordult az ágyon, és kis híján leverte a telefont, ahogy az órájáért tapogatózott a sötétben. Milánóban hajnali négy óra volt. Hajnali négy, hideg és eső. Jett hallotta, hogy dobol az eső a fürdőszoba tetőablakán. A mellette fekvő szépséges lány felébredt. -Ki az, carino? — mormolta, miközben átkarolta a férfi mellkasát. -Aludj - szólt rá Jett, felült, és automatikusan cigarettáért nyúlt. A vonalban Lady Jane Bentley volt, aki már hosszabb ideje együtt élt az apjával, és úgy tetszett, komolyan beszélt. - Tudod, hány óra van itt? — morogta Jett, rágyújtott, és mélyen leszívta a füstöt. - Tudom, Jett — felelte higgadtan Lady Jane. — És ismétlem, édesapád azonnal látni kíván. Egy New Yorkba szóló repülőjegy vár rád a portán a Négy Évszak Szállodában. Péntek reggel kilenckor itt légy, a New York-i házban. — Hosszú, jelentőségteljes csend. — És Jett, eszedbe ne jusson csalódást okozni neki. A te érdekedben. Mielőtt Jett megszólalhatott volna, a Lady letette. Te jó égi Jett sosem kedvelte ezt a nőt. Lady Jane Bentley a hamis angol akcentusával meg az úgynevezett kifogástalan modorával. Az apja állandó kísérője volt az utóbbi hat évben. A botrányt az okozta, hogy rangos, brit férjét hagyta el Red Diamondért, a házsártos, nagyhatalmú, mindenkit dróton rángató, négyszer nősült médiamogulért. Annak idején másról sem harsogtak a lapok főcímei. Red Diamond. Jett apja. Jézusom! Mi a fenét akarhat?
*** Max Diamond ingatlancsászár zsebében egy üzleti vacsora kellős közepén szólalt meg a mobil. Max mindenhová bekapcsolt telefonnal járt. A csapata meg az üzletfelei tudták, hogy bármikor, bármilyen problémával elérhetik, mert neki így tetszett. Ráadásul pillanatnyilag éppen kissé túlköltekezett, ezért éjjel-nappal elérhetőnek kellett lennie, hogy kezelni tudja a válsághelyzetet. Diszkréten megnézte a készüléket, ki keresheti este 11 órakor. Lady Bentley. Az apja szeretője. Vajon mit akarhat? Hónapok óta nem beszélt egyikükkel sem, bár egy városban éltek. Nem alkottak éppenséggel bensőséges családot. Kíváncsi lévén, elnézést kért, és a könyvtárszobába ment, hogy visszahívja Lady Jane-t. Azt meg kellett hagyni, hogy Lady Jane precíz és célratörő volt mindig. -Édesapád látni kíván itt, a háznál. Pénteken reggel kilenckor — mondta. — Rendkívül fontos, Max. -Miről van szó? — kíváncsiskodott Max. - Gyere el, majd megtudod. Max bólintott. - Talán sikerül megoldanom — mondta kelletlenül. -Mindkét öcséd ideutazik. Ez már komolyan hangzott. Talán haldoklik az öreg? Ha úgy lenne, gondolta sötéten Max, akkor sem kapkodná el a dolgot. *** Chris Diamond éppen a reggeli tornagyakorlatait végezte házi edzőtermében, amikor befutott a hívás. A házi edzőterem határozottan státusszimbólum voltL.A.-ben. Akinek nem volt Cybexszel felszerelt házi edzőterme, annak el kellett vegyülnie az LA. Sportkapcsolat hálózat termeit látogatók izzadó tömegeivel, ami azt jelentette, hogy nem vitte semmire. Chris Diamond szerette azt 3
hinni, hogy a város egyik legkeresettebb szórakoztatóipari ügyvédjeként ő valóban vitte valamire, így aztán ultramodern edzőtermében volt elsőrangú hangberendezés, tüéles képeket produkáló televíziók három falon, a negyedik fal viszont olyan hatalmas üveglap volt, amely látni engedte odalenn L.A. csillogó fényeit. A fantasztikus látvány kedvéért vette meg a Coldwater Canyon tetején, a fenséges domboldalon álló házat. Aztán nekilátott átalakítani és átépíteni, amíg pontosan olyan nem lett, amilyet akart. Chris mindenben tökéletességre törekedett, szerette, ha minden a maga helyén van és jól szervezett. Ettől biztonságban érezte magát, és éppen ez az érzés volt az, ami gyerekkorában hiányzott neki. - Pénteken kilenckor — mondta Lady Jane. - Nem megy — ugrott le Chris a szobabicikliről, és a nyakába kanyarított egy egykor fehér kéztörlő kendőt. -Miért nem? - Fontos találkozóm van Las Vegasban, nem tudom lemondani. - Nagyon sajnálom, de mondd le — felelte higgadtan Lady Jane. — Itt lesznek a fivéreid is, és édesapád vár. — Hosszú szünet. — Bizonyára nem óhajtasz csalódást okozni neki. Chris próbálta megemészteni a hallottakat. - Beteg? — kérdezte végül. - Légy itt, a saját érdekedben — mondta titokzatosan a Lady, és letette. *** Red Diamond a sötét színű cigarettáért nyúlt gacsos ujjú jobb kezével, és arany Dunhill öngyújtójával rágyújtott. Red Diamond hetvenkilenc éves volt, és pontosan annyinak is látszott. Csontos arcát ráncok borították. Beesett, kifakult kék szemét sötét karikák keretezték. Csak a sasorr meg a határozott állkapocs utaltak rá, hogy egykor jóképű férfi lehetett. - Eljönnek? — kérdezte recsegve, és szeme végigfutott Lady Jane Bentley-n, amikor a kifogástalanul ápolt hölgy belépett. Lady Jane bólintott, és azon tűnődött, vajon mi lehet a férfi szándéka, mert Red Diamond soha, semmit nem tett hátsó szándék nélkül. -Biztosan? — recsegte a férfi, és csípős füstöt fújt a nő félé. - Biztosan — hessegette el a füstöt fájdalmas képpel a Lady. -Mind a hárman? - Igen — felelte hidegen a Lady. — Érintkezésbe léptem mindhárommal, ahogyan kérted, és itt lesznek. - Nagyszerű. — Ravasz mosoly áradt szét a viharvert arcon. — Szóval kezdődik... — motyogta szinte önmagának. Miben sántikál? Ez volt a kérdés. A Lady kíváncsi lett volna, de okosabb volt, semhogy megkérdezze, mert Red úgysem árult el soha semmit addig, amíg ő jónak nem látta. Ahogyan mindenki más, Lady Jane is csak várhatott, hogy megtudja, miről van szó.
1 - Mi a neve, kedvesem? - kérdezte a kopasz fickó, akinek jókora szőrcsomó állt ki a föléből. - Liberty - felelte a fiatal pincérnő. - Micsoda? - pislogott rá a férfi. - Liberty - ismételte a lány. Rá van írva a kitűzőmre, seggfej. Nem látod? - Miféle név ez a... Szentséges égi Van arról fogalmad, hányszor kellett végigcsinálnom ezt a beszélgetést? Gwyneth Paltrow és Chris Martin az Apple nevet adták a kislányuknak. Courtney Cox és Dávid Arquette gyereke Coco. Mi olyan meglepő abban, hogy Liberty? 4
Tudomást sem véve a kérdésről, újratöltötte a kopasz kávéscsészéjét, és továbbállt. Idióta!, gondolta. Mit képzel magáról, hogy csak így megjegyzéseket fűz a nevemhez? Semmi köze hozzá. Ha majd híres énekesnő-zeneszerző leszek, senkitől nem kérdezem, mi a neve. Megértő és udvarias leszek. És elfogom érni. Füstölögve sietett a pult mögé. - Annyira utálom ezt a pincérkedést - panaszkodott unokanővérének, Cindinek, aki az állást szerezte neki a Madison Avenue-n lévő kávézóban, és aki éppúgy énekesnőnek készült, mint ő. - Ne feledd, hogy ebből fizetjük a számlákat, kisanyám - mondta Cindi, aki eredetileg Atlantából származott. Gömbölyded, huszonhárom éves lány volt ragyogóan fekete bőrrel, vastag bokávaljókora hátsóval, hatalmas mellekkel és széles, hívogató mosollyal. - Éneklésből kéne fizetnünk a számlákat - mutatott rá Liberty. - Az az igazi. - Ha beföt egy meló, abbó' fizetjük - mondta Cindi. - Szóval, amíg arra várunk... - Tudom, tudom - mondta savanyúan Liberty. - Meg kell élnünk. Fizetnünk kell a lakbért. Vastag szemöldöke mit sem vont le megdöbbentő szépségéből. Igazi keverék volt, fekete anya és valószínűleg szintén keverék apa - akiről az anyja sosem beszélt - lánya, tejescsoki színű bőrrel, fénylő, hosszú, fekete hajjal, zöld macskaszemmel, sűrű szemöldökkel, hihetetlenül hosszú szempillával, finoman formált pofacsonttal, telt ajkakkal, hegyes állal és egyenes orral. Cindi állandóan arról papolt, mennyire hasonlít Halle Berryre, ami bosszantotta Libertyt, mert ő teljesen eredetinek tartotta magát, nem kívánt hasonlítani senkire, lett légyen az bármennyire szép és sikeres. Tizenkilenc éves volt. Bőven volt hát még ideje. De tényleg volt? Néha hideg verejtékben förödve, kalapáló szívvel riadt fel éjjel. Mi van, ha sosem fedezik fel? Ha soha senki nem hallgatja meg a dalait vagy az éneklését? Ha úgy végzi, ahogyan az anyja, az elvetélt énekesnő, aki nap mint nap a más mocskát takarítja? Szentséges ég, már majdnem húszéves, négy éve maradt ki az iskolából, és semmi jelentős nem történt vele azóta. No persze, készített egy amatőr demokazettát, volt pár haknija háttérénekesként, de nem annyi, mint szerette volna. És egyetlen producer sem állt elé azzal, hogy „Szívi, te vagy az igazi! Itt és most szerződtetlek. Te leszel a következő Alicia Keys vagy Norah Jones, az lesz, amit akarsz." Hol a pokolban van Clive Davis vagy P. Diddy, amikor Libertynek szüksége lenne rájuk? - Kisasszony! Éles női hang zökkentette vissza a valóságba, mert egy ingerült hölgyvendég próbálta magára vonni a figyelmét. Liberty odaballagott. Tartása legalább volt, ezt senki nem vehette el tőle. - Igen? - mondta. - Tudja, mióta várok? - sipákolta a nő. - Hol vannak a tojásaim? Az éles vonásokkal „megáldott" nő leértékelt Armani kosztümöt viselt, ölében hamisított Vuitton ridikült szorongatott. Nincs stílusa, gondolta Liberty. Aki nem engedheti meg magának az eredetit, jobb, ha inkább lemond róla. A nővel lévő férfi hallgatott. Az ő tojásai nyilván nem voltak annyira sürgősek. - Sajnálom - mondta Liberty amolyan ki-nem-szarja-le hangon. - Nem az én asztalom. - Akkor küldje ide azt, akinek az asztala - sziszegte a nő. - Tizenöt perec ülök itt. - Hogyne - mondta Liberty. Egy pillanatra találkozott a tekintetük. A nő gyűlölte a lányt, mert az szép volt. Mindig így történt. Bezzeg nem utálták volna, ha ő lett volna Beyoncé Knowles vagy Janet Jackson, akkor körülrajongták volna, ahogyan a sztárokat szokás. Egyszer bejött a kávézóba Mariah Carey a teljes sleppjével meg két nagydarab fekete testőrrel, akik állandóan mellette voltak. Az emberek kifeküdtek. Odakint összegyűltek a paparazzók, tíz pere alatt akkora lett a tömeg, hogy kis híján benyomták az üvegablakot. A kávézó tulajdonosa, Manny Goldberg pánikba esett, de a feleségének, Goldának eszébe jutott, hogy a legokosabb lenne Miss Carey-t és a kíséretét á konyhába kísérni, ahol a sztár kegyesen elszopogatott egy csésze zöld teát, autogramokat osztott, és kedvesen elbeszélgetett a két spanyol 5
szakáccsal. Liberty oda akart menni hozzá, de végül inába szállt a bátorsága. Cindinek nem. Neki sikerült megszereznie a díva aláírását egy papír zsebkendőre, amelyet a fehérneműs fiókjába rejtett, ahol több csomag kondom lapult mindenfajta méretben és színben. Cindi szeretett mindenre felkészülni. - Goromba kis kurva! - Liberty hallotta, mit motyog a nő férfi partnerének, miközben távolodott az asztaluktól. - Mit képzel ez magáról? Liberty nem izgatta magát, mondtak már rá csúnyábbakat is. Éppen hátra akart menni, amikor belépett maga Mr. Hip-Hop. Libertynek elakadt a lélegzete, a férfi ezen a héten már harmadszor járt a kávézóban. Mindig az ő valamelyik asztalához ült le, és busás borravalót adott, bár a rendelésen kívül sosem szólt hozzá. Ma egy másik férfi is volt vele, egy fehér fickó, akin látszott, hogy üzleti ügyben jár. Élénken beszélgettek, gesztikuláltak. Liberty tudta, ki ez az ember. Dámon P. Donnell, a hip-hop szupermogulja, a Donnell Lemezkiadó főnöke. Az új irodája nem egészen egy saroknyira volt, és úgy látszott, a kávézót szemelte ki magának reggelizőhelyül. Liberty mást is tudott a férfiról. Donnell harminchat éves volt, sötét bőrű, a haja rövidre nyírva, a mosolya szívdöglesztő. Általában márkás napszemüveget viselt, gyémánt fülbevalót, Nike futócipőt és menő öltönyt, hozzá selyempólót. Az a hír járta róla, hogy pártfogolja az új tehetségeket - bár az előadói jobbára csak férfi rapperek voltak. Egykor ő maga is előadóművész volt, de abbahagyta, csak nagyritkán, jótékonysági eseményeken lépett fel. Nős volt. A fenébe! Úgy tehát nem lehetett hozzáférni, mert Liberty szigorúan tartotta magát ahhoz, hogy nem kezd ki nős férfiakkal. Donnell felesége egy indiai hercegnő volt Bombayből, maga a tökéletes fogyasztó. A pár egy hatvanhatodik emeleti, jókora westside-i tetőtéri luxuslakásban élt, ahonnan az egész városkép elébük tárult, és a Vibe magazin szerint az asszony három hálószobából alakította ki a maga személyes gardróbját. Két éve voltak házasok, gyerekük nem született. Amikor először látta, Liberty nem tudta, ki a férfi. - Azt hiszem, begerjedtem! - súgta Cindinek. - Állati dögös a pasi! Cindi, aki tökéletesen járatos volt a szórakoztatóiparban, nyomban felvilágosította. Cindi falta az olyan lapokat, mint az Essence, & Rolling Stone, a People, az Us, a The Star és a The Enquirer. Kivétel nélkül mindennap megnézte a tévében az Access, az E. T., az Extra és az E! műsorokat. - A hapsi híres, nős, gazdag, és számodra tökéletesen elérhetetlen - tájékoztatta unokahúgát Cindi. - Ne is gondolj rá, kisanyám, mert ez a nagyfiú rád se bagóz! Cindi néha túlságosan is beleártotta magát Liberty ügyeibe. Azzal fizetett vissza neki, hogy a pasast soha többé nem említette, ami eléggé nehezére esett. Amikor éppen oda akart menni a férfi asztalához, megjelent Cindi, és bizalmasan oldalba bökte. - Mr. Csoda megint itt van. Lehet, hogy el vagyok tájolva, kisanyám, talán mégis van nála esélyed. A helyedben én megpróbálnám. - A négyes asztalnál a leárazott cuccok királynője a tojásaiért sipákol - mondta Liberty, anélkül, hogy bármit mondott volna is Damonról. - Nem ártana odamenned, mielőtt az a tehén kiveri a balhét. - Majd megoldom - mondta flegmán Cindi. - Asszem fel sem adtam a rendelést. Hát nem borzasztó. Liberty odalépett Dámon asztalához. A férfi nem nézett fel. - Kávét - mondta, és úgy tanulmányozta az étlapot, mintha sosem látta volna. - Nagy cipót. Tojásfehérje-omlettet, mellé tett sült szalonnával. - Ugyanazt - mondta a barátja vagy üzletfele, vagy bárki volt is a másik férfi. Liberty egy pillanatig habozott, szerette volna, ha Dámon legalább egy pillantást vet rá. Nem tette, de a másik fickó annál alaposabban végignézte apró gyöngyszemével. - Igenis, Mr. Donnell - hozta a férfi tudtára Liberty, hogy lám, tudja, kicsoda. - Máris hozom a kávét meg a süteményt. Aztán az omlettet meg a szalonnát. Ropogósán, igaz?
6
Donnell végre felpillantott, végigmérte a lányt, a sötét szemüveg mögül kitekintő szeme a Liberty jobb keblén lévő, kézzel írt kitűzőn állapodott meg. De most sem szólt egy szót sem, csak szinte észrevehetetlenül biccentett. Liberty elindult, hogy hozza nekik a kávét. És talán a demo-CD-jét is? Nem! Korai lenne. Kapcsolatot kell kialakítanom vele. Olyan hűvös pincérnő-vendég kapcsolatot. No igen, most használhatom a pincérnő szót. Hiszen ő nem holmi nyivákoló fehér némber, aki különbnek hiszi magát nálam. - Pincérnő! - visította a nő a leárazott Armaniban. - Itt éhen halhat az ember. Hol vannak a tojásaim? Liberty a legszívesebben azt mondta volna: „A kiszáradt vén picsádban, ahol senki soha meg nem találja őket". De nem tette, mert Manny és Golda nem helyeselték volna, és ahhoz képest, hogy főnökök voltak, lényegében egészen rendesek, és Liberty különben sem akarta kirúgatni magát. Kellett neki az állás, ahogyan Cindinek is. Nehéz volt a felszínen maradni, képtelenek voltak előbbre jutni. A kávézó előtt Liberty már sokféle munkát kipróbált. Mind szörnyű volt. A pincérkedés bizonyult még a legjobbnak, bár rettenetesen igénybe vette a lábát. Általában a nappali műszakot választotta, mert így szabadok maradtak az estéi, és akkor dalokat írhatott, és együtt lehetett zenészbarátaival, köztük az ügyeletes fiújával, Kevvel, a gitárossal. Néhány hónapja együtt jártak, Kev helyes srác, de az ügy nem volt komoly. Liberty nem akart komoly kapcsolatot, semmiképpen nem az előtt, hogy beindult volna a karrierje. - Már úton vannak! - kiáltotta oda a terem túlsó telében ülő, utálatos nő személynek. - Remélem is! - pufogott a némber, és felhúzta festett szemöldökét, hogy mindenki lássa, mennyire pipa. - Elnézést, Liberty - szólalt meg egy idősebb törzsvendég, aki magányosan üldögélt a sarokasztalnál. - Hozna még egy kis kávét? Ez soha nem okozott gondot, és a pofa mindig rendes borravalót adott. Liberty megajándékozta egy mosollyal és a leggyakrabban használt szavaival. - Rögtön hozom. A pult mögül felkapott egy frissen főzött kávéval teli kannát, töltött a törzsvendégnek, aztán elindult Dámon asztalához. Csakhogy mielőtt odaért volna, éppen a lába elé gurult egy kisfiú játékautója, Liberty átesett rajta, a kávéskanna széttört a földön, a forró folyadék leforrázta a karját, ráadásul a jobb bokája is kificamodott. Hirtelen csend lett, minden szem a lányra szegeződött. Pár másodpere múlva folytatódott a beszélgetés, Liberty pedig ott maradt a padlón, és ügyefogyott idiótának érezte magát. Pár pillanatig nem tudta, mit tegyen, aztán meghallotta, hogy az a szörnyűséges hölgyvendég gúnyosan felnevet. Gyorsan összeszedte magát, bár a karja sajgott a forró folyadéktól, ám amikor fel akart állni, a bokája újra bebicsaklott. Szerencsére Cindi és Mr. Törzsvendég a segítségére siettek. Az idősödő férfi odasegítette egy székhez, Cindi pedig kezdte összetakarítani az üvegszilánkokat meg a kiömlött kávét. - Jól van? - kérdezte őszinte aggodalommal Mr. Törzsvendég. Liberty könnyes szemmel bólintott, és a kávézó túlsó felébe lesett, vajon Dámon nézi-e. Nem tette. Változatlanul élénken gesztikulálva beszélgetett, gyémánt fülbevalója megmegvillant a fényben. Liberty erőt vett magán, nem zendített rá komolyan. A karja lüktetett, a bokája szintén, és Dámon P. Donnell tudomást sem vett a létezéséről. Vajon lesz-e valaha is bármi, ami az életében sikerülni fog? Édes Isten, de nagy szüksége lett volna végre egy kis szerencsére!
7
2 Jett Diamondnak mindig nagy sikere volt a nőknél. Megőrültek szexi, tengerkék szeméért, szoborszerű arcéléért, a homlokába hulló, sötétszőke hajáért, kisportolt testéért és magabiztos viselkedéséért. Jett teljes mértékben kihasználta vonzó külsejét. Megszerezni egy nőt sosem okozott neki gondot. Megszabadulni a nőtől, az volt a gond. Jöttek. Maradtak. Többet akartak - ő viszont csupán annyit akart tőlük, hogy csendesen lépjenek le, ne rendezzenek hisztériás jelenetet. Gianna nem rendezett jelenetet, amikor Jett közölte vele, hogy New Yorkba kell utaznia. Gianna olasz szupermodell volt, szeszélyes és magabiztos, meggyőződéssel hitte, hogy Jett előbb visszatér, semhogy hiányozni kezdene neki. Jett három évvel korábban érkezett Olaszországba. Akkoriban le volt égve teljesen: gyógyulófélben lévő alkoholista és kábítószeres volt. Alig néhány hónap alatt sikerült lejönnie a szerekről hála egy remek rehabilitációs programnak, leszerződött egy modellügynökséghez, és nem sokkal később nevet szerzett magának népszerű televíziós cigaretta- és italreklámokkal, de nyomtatásban is sok mindent reklámozott, drága autóktól a márkás ruhákig. A fényképezőgép úgy ragadta meg sajátosan szexi és ugyanakkor lustán közönyös személyiségét, hogy hamarosan átütő sikere lett. Az olasz nők fölöttébb lelkesen reagáltak rosszfiús jóképűségére. Férfi modellnek lenni nem a legférfiasabb foglalkozás a földön, de tisztességesen meg tudott élni belőle, és nem kellett koldulnia szűkmarkú milliárdos apjától, sem a két féltestvérétől. Amikor Jett Olaszországba költözött, eltávolodott mindhármuktól, ami jó volt. Senki nem kötötte a Diamond családhoz - kivált azért, mert csak a keresztnevét használta. Jett. Egy amerikai férfi modell Milánóban. Névtelenül akarta csinálni. Gianna fuvarozta ki a reptérre a legújabb szerzeményében, egy csillogó, sárga Lamborghiniben, amelyet az egyik lelkes csodál ójától kapott. Jett meg ő nyitott kapcsolatot tartottak fenn, így felelt meg mindkettőjüknek. Egyikük sem óhajtotta lekötni magát, mindketten szabad szellemek voltak. Mielőtt elhagyták a lakást, Gianna világszínvonalon leszopta. Jett hátradőlt, és élvezett. Ki ne élvezte volna? Finom, telt ajkaival és rendkívül ügyes nyelvével Gianna aztán tudta, hogyan ébresszen vágyat a férfiban. Jett nem szerette Giannát. De azt igen, amit adni tudott neki. Amint beszállt a repülőbe, Jett azon tűnődött, mit akarhat az apja; Három év. Semmi kapcsolat. Most pedig Lady Jane hívása. Nem kell menned, mondta egy belső hang. De kíváncsi vagyok. Persze hogy az vagy. Apád Red Diamond. És amikor ő parancsolja — mindenki rohan. Téged is beleértve. így volt ez egész életében. *** .4z ötéves Jett okos volt; de az apjának nem eléggé az. A család a tanyaház kertjében gyűlt össze Toszkánában. Jett édesanyja, Edie, a törékeny csontozatú exmodell. Tizenhárom éves féltestvére, Chris, aki éppen egyik ritka látogatását tette náluk és Red, akit Jett már abban az egészen kicsi korában is ijesztőnek talált. Jett felmászott egy fára, és nem tudott lejönni. Valamivel korábban a szigorú, dadus megtiltotta neki, hogy felmásszon. De aztán látta, hogy Chris úgy kúszik fel a hatalmas tölgyfára, mintha csak semmiség lenne, és úgy gondolta, miért ne tudnám én is? Most fenn csücsült, csapdába esve, kapaszkodott erősen, és félt. De annyira, hogy könnyek peregtek az arcán, és tömzsi lábacskája remegett. -Küldd fel érte az egyik őrt — könyörgött Edie, a martini s poharát szorongatva. - Egy frászt — mordult rá Red. — O mászott fel. Jöjjön is le, a kis szarházi. - De leeshet — kortyolt idegesen az italába Edie. - Jó lecke lesz az engedetlen kis seggfejnek. - Csak ötéves — mutatott rá Edie, és úgy remegett finom keze, hogy a pohárban a jég az üveghez koccant. -Ebben a korban már lehetne elég esze — mondta keményen Red. 8
- Felmászom, és lehozom — ajánlotta Chris. — Könnyű. - Kért rá valaki, idióta? — ordított dühödten a fiára Red. Chris eloldalgott, biztonságosabb volt. Eltelt egy óra. Sötétedett, esőfelhők gyülekeztek. Jett csak kapaszkodott, de kis híján elveszítette az egyensúlyát. Red már mindenkit bezavart a házba, és már maga is befelé tartott. - Apai — sikoltotta a félelemtől eltorzult arccal Jett. — Ne hagyj itt! Apa! Félek. Apa! Segíts! Kérlek! Red megfordult, és felnézett a rémülettől tágra nyílt szemű kisfiára. - Első számú életlecke — harsogta. — Soha ne mássz bele olyasmibe, amiből nem tudsz kimászni. Ezt jegyezd meg, kis szarházi! Késő este, amikor biztos volt benne, hogy már mindenki alszik, Chris kiszökött a házból, felmászott áfára, és lesegítette zokogó öccsét. Másnap reggel Red kegyetlenül megverte mindkettőjüket acélvégű botjával, és nyomban ezután Christ repülőre ültették, és visszaküldték Amerikába. Jett azt szerette volna, ha mindig mellette lett volna a bátyja, hogy megmentse. De nem így alakult. A kaland a fával csupán a kezdet volt. *** Max Diamond nagyon szerette volna tudni, mit akarhat Red. A leginkább arra gyanakodott, hogy az öreg gyógyíthatatlan beteg, és jóvá akarja tenni mindazt, amit az évek során elkövetett mindenki ellen. Elsősorban a három fiával szemben, akikre mindig is fütyült. A negyvenhárom éves Max New York egyik legsikeresebb ingatlanmogulja volt. Egyedül vitte ilyen sokra, az apja segítsége nélkül. Sőt, lényegében mindvégig hátránya származott abból, hogy Red Diamond fia volt. Amikor belevágott az üzletbe, az emberek azt hitték, pénzben fürdik - pedig soha nem kapott egy vasat sem az öregtől, mindent egyedül ért el. A kemény munka előbb-utóbb meghozza a gyümölcsét, és Max mindig kész volt dolgozni, nem kért segítséget senkitől, így építette ki a maga birodalmát. Mindeddig sikeres volt, mostanáig, amikor is két nagy bank kiszállt egy olyan építési projektből Manhattanben, amelynek a munkálatai már megkezdődtek. A sokmillió dolláros kereskedelmi projekthez azonnali tőkeinjekcióra volt szüksége Maxnek, másként fennállt annak a veszélye, hogy mindent elveszít. Max volt a Diamond fivérek közül a legidősebb. A huszonnégy éves Jett a legfiatalabb, aztán ott volt még a harminckét éves Chris. Mindhárman más-más anyától. Max anyja, Rachel nem sokkal Max születése után meghalt. Chris anyja, Olívia repülőszerencsétlenség áldozata lett. És Jett mamája - az egykor szépséges Edie - Montaukban élt, gondosan ügyelve arra, hogy folyamatosan el legyen látva vodkával és nála évtizedekkel fiatalabb szeretőkkel. Mindenki tudott Edie Diamondról és eme furcsa szokásairól. S vajon ki tette ilyenné? Természetesen Red Diamond. Az Öregember nem tisztelte a nőket, és komiszul bánt velük. A sémája egyszerű volt: meghódítani, elvenni, tönkretenni. Edie-vel mindenesetre ezt tette. A házasságnak már Max is nekivágott egyszer. Túl volt egy keserves New York-i váláson. A volt nejének, Natashának - ez az orosz származású, acélos tekintetű szőkeség, akinek az volt a legfontosabb, hogy olvashassa a nevét Suzy rovatában - esze ágában sem volt csendben lelépni; a hatalmas végkielégítés ellenére sem. Volt egy közös kislányuk, Lulu, egy nagyon szép és meglehetősen elkényeztetett gyermek. Natasha és Lulu az egyik Diamond-épület legfelső emeleti luxuslakásában éltek, ez a lakás is része volt Natasha végkielégítésének. Max a hétvégéket többnyire imádott kislányával töltötte. Pompásan kijöttek egymással, hiszen rengeteg közös szórakozásban vettek részt, például elrepültek Max Lear-gépével a floridai Disneyworldbe, vagy átugrottak a Bahamákra, hogy Lulu kedvére csúszdázhasson kedvenc szállodája, az Atlantisz vízi parkjában. Lulu szeretett apucival lenni, és az érzés kölcsönös volt. Max a közelmúltban eljegyezte magát. Ez feldühítette Natashát, aki mindig úgy képzelte, hogy előbb ő házasodik újra. - Ezt meg miért teszed? - kérdezte gőgösen. - Nincs szükséged másik feleségre. 9
Kemény Max igenis újraházasodik, és ezúttal gondoskodni fog róla, hogy a frigy tartós legyen. Nem állt szándékában úgy végezni, ahogyan az apja, több elvált feleséggel és három fiúval, akikre Red fütyült, világ életében fütyült. *** A gimiben buli volt, és Maxnek randija volt Rosemaryvel, akivel már egy esztendeje együtt járt. A kislány csinos volt, rózsaszínű ruhát viselt, a hajában rózsák, és amikor mosolygott, csak úgy csillogott a foga. Max mindent eltervezett — ez az este tökéletesnek látszott. Meglehetősen régen jártak már, és bár eddig csak a kiadós smacizásig jutottak, Max biztos volt benne, hogy Rosemary ezen az estén mindenre hajlandó lesz. Sokszor beszéltek már a dologról, Max tehát kondomokat készített a zsebébe, felkészült. A buli isteni volt. Egész éjjel táncoltak, kicsit be is csiccsentettek, és útban hazafelé a 68-ik utcában a lány hagyta, hogy a kocsiban Max alaposan végigtapizza. Red és Max mostohaanyja, Olívia elutaztak, a fiú ötéves öccsét, Christ dadusra bízták, így hát kézenfekvő volt, hogy Rosemaryt hazavigye, nem holmi vacak szállodába. A könyvtárszobában kezdtek nyalakodni, közben a „Pomádé" szólt a sztereón — Olívia Newton John és John Travolta éppen azt harsogta, hogy „ Te vagy az, aki kell nekem ". Max teljes lendületben volt, Rosemary ruhájának felső részét már letűrte derékig, a szoknyát viszont felhajtotta. A lánynak telt keble volt, és Max azonnal begerjedt a látványtól, a göndör, fekete fanszőrzet viszont meglepte, annyira sűrű volt. Max tudta, hogy ez az, hogy most fog megtörténni minden, mindkettejük számára az első alkalommal. Amikor Max éppen a kondom felrakásával küszködött, Red Diamond rontott a könyvtárszobába, és felkapcsolta a lámpákat. -Apa! — dadogta Max, és kétségbeesetten próbálta visszatuszkolni álló farkát a nadrágjába. — A... azt hittem, elutaztál. - Azt hitted? — kérdezte Red, Rosemaryn legeltetve a szemét. A lány annyira zavarban volt, hogy azt se tudta először, mit tegyen, eltakarja a keblét, vagy lehúzza a szoknyáját. -Bocs, apa! — motyogta Max. — Már itt sem vagyunk. N... nem akartam... - Húzz fel azzal a kanos kis pöcsöddel a szobádba — szakította félbe Red, aki egyre a lányt bámulta. —Majd én gondoskodom róla, hogy az ifjú hölgy épségben hazakerüljön. -De... -Kifelé, te kanos kis pöcs! — csattant fel Red. — Takarodj! Max azóta is szégyellte, de félmeztelen barátnőjét otthagyta az apjával, és a hálószobájába oldalgott, lekonyult farka bosszúsan lógott a lába közt. Másnap reggel felhívta Rosemaryt. A lány nem volt hajlandó beszélni vele. így ment ez napokig, végül Rosemary kifejezetten idegesen beszélő anyja közölte, hogy a lánya hosszabb időre Európába utazott, és lesz szíves békén hagyni. Csak négy évvel később, már egyetemista korában futott össze újra Rosemaryvel egy partin. A lány először kerülni próbálta a fiút, de később Max megtudta, hogy mi történt azon a végzetes éjszakán. Rosemary elbeszélése szerint, miután ő elhagyta a szobát, Red megerőszakolta a lányt, egymás után többször, amíg az eszméletét vesztette. Amikor magához tért, Red taxival küldte haza, de megfenyegette, hogy fizikailag fog kárt tenni benne, ha bárkinek el meri mondani, mi történt. Rosemary képtelen volt hallgatni, mindent elmondott a szüleinek, és az apja nyomban átviharzott Diamondékhoz, hogy kérdőre vonja Redet. Hosszú hallgatás után Red hajlandó volt jókora összeget fizetni a lány családjának, cserében a hallgatásukért. -Miért nem nekem szóltál? — kérdezte Max. — Vagy a rendőrségnek? Rosemary vállat vont, mintha tényleg nem számított volna, de a szemében bujkáló fájdalom másról beszélt. - Mindketten tudtuk, hogy senki sem tehet valójában semmit — mondta. — A te apádnak vannak kapcsolatai. Az enyémnek nincsenek. Ilyen egyszerű volt. Red Diamond tehát büntetlenül megerőszakolt egy tizenhat éves lányt. És nem akármilyen lányt, hanem Max első szerelmét, állandó barátnőjét. 10
Amikor Max felelősségre próbálta vonni az apját, Red kinevette. -Az a lány szinte könyörgött érte — mondta gúnyos mosollyal. — Már egészen nedves volt alul. Igazi férfi kellett neki, nem olyan hasznavehetetlen jószág, mint te. - De az én csajom volt, apa. A barátnőm. - Legyen számodra ez lecke a nőkről — leckéztette Red. — Sose bízz bennük. Soha. így vagy úgy, de mind ringyók. Hamarosan ráfogsz jönni. És ez volt az egyetlen alkalom, amikor beszéltek a dologról. *** Chris sztárkliense, Jonathan Goode több várost érintő európai turnéra készült, hogy reklámozza a legújabb filmjét, így aztán Chris is helyet kapott azon a repülőgépen, amelyet a figyelmes stúdió bocsátott a sztár rendelkezésére, hogy előbb New Yorkba, majd Európába vigye. Jonathan Goode igazi világsztár volt, ugyanakkor csendes és kellemes fiatalember a harmincas évei elején, akit szemlátomást nem hajtott holmi túlméretezett ego. Bármilyen szolid volt is azonban, a szokásos slepp kísérte. Ott volt sasszemű menedzsere, ügynöknője, ez az erőszakos PRnémber, egy izmos fitneszedző, egy leszbikus sztáj liszt, Goode francia konyhafőnöke és két rendkívül hatékonyan dolgozó asszisztens. Ott volt pillanatnyi barátnője is, a göndör hajú örmény színésznő, aki alig beszélt angolul, viszont annál többet mosolygott, kivált, ha fényképezőgépek voltak a közelben. Jonathan nemiségéről sok pletyka keringett. Meleg volt? Biszexuális? Vagy egyszerűen érdektelen? Chris nem tudta, de nem is érdekelte a dolog. Jonathan kedves, igénytelen pasi volt, és hogy mit tett vagy nem tett az ágyban, az kizárólag rá tartozott. - Mi ez a last minute utazás? - kérdezte Jonathan, amint letelepedett az egyik szarvasbőrrel bevont karosszékbe, ahol is két vonzó légi kísérő - egy férfi meg egy nő, a menedzser személyesen választotta ki őket - tüsténkedett körülötte. - Család - felelte Chris, és bekapcsolta a biztonsági övét. - Volt feleség? Anya? Nővér? - érdeklődött Jonathan. Nem igazán érdekelte, de mindig udvarias volt. - Elvált feleségem nincs - mondta Chris. - Anyám meghalt. Nővéreim nincsenek. - Nekem három nővérem van - mondta szerény vigyorral Jonathan. - Tőlük tanultam mindazt, amit nem tudok a nőkről. Chris elmosolyodott, és megértette, miért imádják Jonathan Goode-ot a nők világszerte. Megvolt benne az a nagyon amerikaias valami. Ahogyan Kevin Costnert és Tom Cruise-t, őt is a hős aurája fogta körül, amely rendkívül vonzóvá tette nők és férfiak számára egyaránt. - Elnézést, Jonathan - sietett hozzá az egyik asszisztense, és egy mobilt nyomott a kezébe. - Les Moonves szeretne beszélni veled. Jonathan elvette a mobilt, Chris pedig kapott egy képeslapot, amelynek a címlapján véletlenül éppen a szinte pucér Jonathan volt látható, amint valamiféle harcművészetet gyakorol. Chrisnek kedvére volt, hogy a filmsztár szemlátomást nem tudta, hogy az apja Red Diamond. Sosem próbálta titkolni ugyan, de soha nem is reklámozta. Ha az emberek kíváncsiskodtak, másra terelte a szót. Amióta azonban L.A. egyik vezető szórakoztatóipari ügyvédje lett, senki sem érdeklődött, és szemlátomást senkit nem is érdekelt a dolog. Nem volt könnyű. Olívia akkor vált el Redtől, amikor Chris tízéves volt, mert megelégelte a férje állandó hűtlenkedését. A szépséges Olívia ezután Kaliforniába költözött, ahol megismerkedett Peter Lindennel, a gazdag ügyvéddel, akinek az asszony kellett, ám a fia nem. Vonakodva bár, de Olívia az új férjét választotta a fiával szemben. Ennek az lett a következménye, hogy Christ elküldték egy kőkemény katonai iskolába, amelyet túlélni is nehéz volt. Ezt követte a középiskola, majd - Peter javaslatára - a jogi egyetem. Igen, bármit, csak szabaduljon a fiútól. Ám Chrisnek nem volt kifogása a jogi kar ellen - ez a hivatás határozottan tetszett neki, különös tekintettel a mostohaapja fényűző életmódjára. A szórakoztatóipari jog érdekelte, kivált azért, mert L.A.-ben szándékozott maradni, mivel igencsak
11
megkedvelte a várost. Az időjárás pompás volt, a nők pedig szépek és könnyen kaphatóak. Mit lehetett volna hát nem szeretni a városon? A vérszerinti apját, Redet évente kétszer látta. Ez is több volt, mint elegendő. Azon a napon, amikor doktorrá avatták, Olíviával együtt lezuhant az a magánrepülőgép, amellyel az asszony a fia avatása utazott éppen. A mélységes gyászba temetkező mostohaapa Christ okolta, és nem sokkal Olívia temetése után minden kapcsolatot megszakított a fiúval. Peter Linden gyásza azonban nem tartott sokáig, mert hat héttel később feleségül vett egy életnagyságúnál nagyobb, rendkívül híres szőke filmsztárt. Pár héttel az anyja temetése után Chris felhívta Redet, akivel már jó ideje nem beszélt, hogy beszámoljon neki Olívia haláláról. - Most mi a fenét akarsz? - ordította a telefonba Red. - Pénzt? Kár, mert tőlem ugyan egy vasat sem kapsz. Én fizettem a taníttatásodat az utolsó fillérig. Most csipkedd a lusta seggedet, és dolgozz a megélhetésedért, ahogyan én lettem. Semmit nem fogsz megkapni ezüsttálcán. Előbb érj el valamit, aztán hívj engem. Tipikusan Red Diamond. Elvesztetted anyádat - no és? Csipkedd a lusta seggedet, és dolgozz. Chris csalódott volt, bár apjának szívtelen viselkedése nem lepte meg, és közös lakást bérelt három haverral, akikkel együtt járt egyetemre. Pár hónappal később állást kapott egy Century City-beli ügyvédi irodán, és elkezdett felfelé kapaszkodni a ranglétrán, eltökélve, hogy mindkét apjának megmutatja, nincs szüksége a pénzükre, nélkülük is sikeres lesz. Akkor sikerült előrelépnie, amikor rövid viszonya volt az iroda egyik ügyfelével. Idősebb nő volt, sikertelen színésznő. Minthogy nem volt jövője - Hollywood igen kegyetlen tud lenni a városban megöregedett nőkkel szemben -, kliensként Chris örökölte. A negyvenöt évesen még mindig törékeny szépségű asszony Christ az édesanyjára emlékeztette. Feltámasztani a színésznő karrierjét határozottan kihívás volt, de Christ izgatták a kihívások, így aztán mindenki legnagyobb meglepetésére - a színésznőt is beleértve -, Chris elérte a lehetetlent, és szerzett kliensének egy szerepet egy új tévésorozatban, amely aztán az évad szenzációja lett, és a hölgyből egyszeriben igen becses ügyféllé vált. De ami ennél is fontosabb: egyedül Chrisé. Ettől kezdve nem kellett a lakását megosztania három másik sráccal, akik mind azért küszködtek, hogy összehozzák a lakbér rájuk eső részét. Chris tehát fiatal volt, menő, és Hollywoodban élt. És amikor újra felhívta Redet, az öregember hangjában némi zsémbes elfogadást vélt felfedezni. - Látod - szerette volna mondani Chris. - Nélküled is befutottam. De nem tette, inkább türelmesen várta apja szájából a dicsérő szavakat. Hiába. És bár azzal áltatta magát, hogy nem fontos, azért fontos lett volna. Mielőtt elindult L. A.-bői, Chris lemondott egy utat Vegasba. Roth Giagante, a Magiriano Hotel tulajdonosa nem örült. - A hétvégén itt kéne lenned a pénzemmel - közölte bosszúsan Roth. - Volt egy szaros megállapodásunk, és nem csípem az olyan tagokat, akik nem tartják be a megállapodásokat. - Vészhelyzet van New Yorkban, muszáj odautaznom - mondta Chris. - Vasárnap Vegasban leszek. Szavamat adom. - Ajánlom is, másként egészen más formában fogod megtapasztalni a vészhelyzetet. Megértetted? Igen. Megértette. Roth Giagante bizonyos előjogokat biztosított Chris számára a sztárkliensei meg a szórakoztatóipari kapcsolatai miatt. Csakhogy az utóbbi három hónapban Chris sokat vesztett, és Roth a pénzét akarta. Kápé. Egészen pontosan hatszázezret, és ennyi kápét nem volt könynyű előteremteni. Roth majd megkapja a pénzét. Egyszer. Bár az volt az igazság, hogy Chrisnek eddig csupán kétszázötvenezret sikerült előteremtenie, és ez az összeg L.A-beli házának széfjében pihent. Arra számított, hogy Roth ad még némi időt. Roth alapjában véve jó fej volt, és ha Chris beígérte neki, hogy néhány sztárkliense felkeresi majd a szállodáját, számítani lehetett rá, hogy megenyhül. A vegasi nagymenők mind egyformák - bolondulnak a sztárokért.
12
Igen, Vegas volt Chris végzete. Sokat keresett, ám az utóbbi három hónapban sikerült mindet elvernie a játékasztaloknál. A helyzet komolyra fordult, és ő mégsem volt képes leállni. Szenvedélye volt a szerencsejáték, amely nem eresztette. Mire Jonathan kikapcsolta a telefont, már repültek is New York felé. Jonathan felállt, intett a barátnőjének, és a pár bevonult a hálószobába, és becsukták az ajtót. A filmsztár napirendjén nyilván nem szerepelt további csevegés. Chris nem bánta, inkább örült. Stresszes hét állt mögötte: igyekezett összekaparni Roth számára a pénzt, de persze híres kliensei sem hagyták békén. Követelőző népek a sztárok - éjjel-nappal hívogatták, ami nem igazán tetszett pillanatnyi barátnőjének, Veronának, az egzotikus külsejű és fantasztikus kezű, ázsiai származású Pilates-oktatónak. Verona Chrishez akart költözni. Mindeddig Chris ellenállt, szeretett egyedül élni. Mi abban a rossz? Jó csupán az volt, hogy Verona nem volt színésznő, és nem voltak ilyen irányú ambíciói sem. Ez tetszett Chrisnek, aki a közelmúltban vetett véget egy igen ártalmas, se vele, se nélküle kapcsolatnak Holly Antonnal, egy tévés komédiasorozat sztárjával, aki szabályos őrült volt. Holly szoktatta rá a szerencsejátékra. Holly imádta Vegast, hiszen ott nőtt lel, és rendszeresen ott töltöttek minden hétvégét. Chrisnek nem hiányzott Holly, hiszen az őrületbe kergette kielégíthetetlen nemi étvágyával, depressziós rohamaival és a pályafutására vonatkozó paranoiájával. A szerencsejátékba menekült a lány szeszélyes hangulatváltozásai elől. Színésznők. Soha többé. Chris szerencsésnek tartotta magát, hogy élve került ki ebből a kapcsolatból. A Diamond fivéreknek még egy közös tulajdonsága volt: mindhárman kivételesen jóképűek voltak. Mindhárman 180 centinél magasabbak. Max mélabúsan sötét típus volt. Jett a sötétszőke hajával meg az átható kék szemével maga a rosszfiúság, Chris pedig kiköpött George Clooney a Vészhelyzet idejéből. A nők buktak Chris öngúnnyal fűszerezett humorára és vakító mosolyára. Vonzerejét csak tovább fokozta, hogy sikeres ügyvéd volt, méghozzá a szórakoztatóiparban. Nem sokan tudták, hogy bármilyen sikeres volt is, játékadósságai súlyos teherként nehezedtek a vállára. Letette az újságot, becsukta a szemét, próbált világosan gondolkodni. Azt remélte, hogy ez az út megoldja a gondjait. Az a tény, hogy milliárdos apja New Yorkba rendelte, csakis azt jelenthette, hogy jobbra fordulnak a dolgok. *** -Édesapád nem gondolja komolyan — csitítgatta a fiát Olívia. Gyerekkorában Chris szinte naponta hallotta az édesanyjától ezeket a szavakat. Lehet, hogy ő azt hitte, igazat mond, de attól fogva, hogy Chris érteni kezdte a világot, tudta, hogy Red. Diamond mindent komolyan gondol. Az apja nagy híve volt a testi fenyítésnek. Ha bármelyik fia olyat tett, amit Red helytelennek tartott, akkor szerinte kijárt a fiúnak a jókora verés. És Red szemlátomást nagy örömét lelte abban, ha a fenyítést maga hajthatta végre. Chris kilencéves volt, amikor mit sem sejtve befalt egy doboz csokoládét, amelyet Red ágya mellett talált. Honnan tudhatta volna, hogy a különlegességet egy belga csokoládékészítő mester külön az apjának készítette kézzel, és futárral küldte Amerikába? Red nem örült, amikor felfedezte, hogy a csokoládé eltűnt. Dühödt ordibálását az egész házban hallani lehetett. -Hol van Chris? — bömbölte Red. — Hol az a félnótás semmirekellő? -Biztos vagyok benne, hogy nem ő volt—védte a fiát szokás szerint Olívia. - O, biztos vagy benne, hogy nem ő volt — utánozta gúnyosan a feleségét Red. -Rendelek másik csokoládét — mondta Olívia. — Nem olyan... Puff Chris hallotta, amikor Red megütötte az anyját, és gondolkodás nélkül berohant, és két öklével kalapálni kezdte Redet. - Hah! — hárította el a fia ütéseit Red. — A kölyöknek van vér a pucájában. Micsoda meglepetés! 13
És Chris némi elégedettséget érzett, legalábbis a másodperc tört részéig. Az apja megdicsérte! Aztán jött a fekete leves. A verés a szokásosnál kétszer tovább tartott. Chris meztelen fenekéből kiserkent a vér. Hetekig nem tudott ülni, de Red legalább felfedezte, hogy van vér a pucájában. És bármilyen kis srác volt még, Chris tudta, hogy ez jó. Egy évvel később a szülei elváltak.
3 Nancy Scott-Simon azt szerette, ha minden szál az ő kezében fut össze. Egyetlen lánya, Amy esküvőjén az elképzelései szerint mindennek tökéletesnek kellett lennie, jaj lett volna annak, aki hibázik. Nancy vékony, törékenynek látszó nő volt kiálló pofacsonttal és szoros kontyba feltűzött, koromfekete bajjal. Az Oscar de la Renta kosztümökért, a Ferragamo ridikülökért, a Gucci cipőkért és a Valentino estélyi ruhákért rajongott. Szerette az antik ékszereket is, amelyekkel az édesanyja, Amy nagymamája látta el, aki kilencven esztendős volt, de fürge, mint egy francia pudli. Nancy a Park Avenue-n lévő, kifogástalanul berendezett házából uralkodott. Öt szint. Nyolc hálószoba. Ötszemélyes, bennlakó személyzet. Nancy lánya, Amy igazán szép nő volt. Igazi New York-i hercegnő selymes (természetes) szőke hajjal, megtévesztően ártatlan arccal, álmodozó, türkizkék szemmel, lágy ajkakkal, barnára sült bőrrel és olyan pompás alakkal, hogy oda illett volna a híres sportlap, a Sports IUustrated címoldalára, ha hajlandó lett volna - de természetesen nem volt hajlandó. Gazdag lány volt, minthogy Nancy Scott-Simon kétszeresen is örökösnő volt, és a huszonöt éves Amyre a családi vagyon nagyobb része várt. Amy kiváltságos gyermekként nőtt fel, dadusok és sofőrök, inasok és testőrök között. A legkiválóbb magániskolákbajárt, a legjobb helyeken nyaralt. A család hatalmas vagyona miatt egyszer el is rabolták. Nancy „incidensként" emlegette az esetet, de Amy jól emlékezett a gyötrelmes lassúsággal ballagó időre, amelyet tizennégy esztendősen fogságban töltött, szívében rettegéssel és iszonyattal. Egy kocsi mocskos csomagtartójában elszenvedett, lidérces utazás után negyvennyolc órán át tartották fogva, megláncolva, bekötött szemmel egy patkányokkal teli pincében, mosdási lehetőség nélkül, és a kosztja mindössze néhány darabka száraz kenyérből meg egy palack vízből állt. Rémisztő volt, hogy nem tudhatta, mi fog történni vele. Az anyja nem fordult a rendőrséghez. Inkább a család ügyvédjét bírta, aki kifizette a váltságdíjat. De Amy megaláztatásáért és lelki szenvedéseiért nem fizetett senki. Miután kifizették a váltságdíjat, az emberrablók visszatuszkolták Amyt a kocsi csomagtartójába, és az éjszaka közepén kirakták valahol Brooklynban. A hisztérikusan zokogó lánynak sikerült valahogyan telefonálnia, és a család ügyvédje hamarosan érte ment, és hazaszállította. A három emberrablót sosem kapták el. Leléptek kétmillió dollárral, Amy azonban életben maradt. Tisztességes üzlet volt? Egyáltalán nem, bár Nancy örült, hogy nem fordult a rendőrséghez vagy az FBI-hoz, mert így elkerülték a csúf újságcikkeket. Nancynek soha eszébe se jutott, hogy kockára tette a lánya életét, vagy hogy Amynek talán pszichológusra lett volna szüksége a rettenetes megpróbáltatás után. - Vége - közölte Amyvel amolyan többé-ne-is-beszéljünk-róla hangon. - Felejtsd el. Csakhogy Amy számára nem volt vége, mert rémálmai voltak, fel-felvillant utak fogságának képei, és általában soha és sehol nem érezte biztonságban magát. Az évek során sikerült leküzdeni a félelmeit, és amikor a tanulmányait befejezte, elhatározta, hogy függetleníti magát: kiköltözik a családi házból, állást keres, és egyedül fog élni. Nancy nyomban tiltakozott, de Amy addig makacskodott, amíg az anyja végül beadta a derekát. Többheti keresgélés után a Sofia Courtenelli, a kihívó és színes személyiségű olasz tervezőnő által vezetett, igen menő Courtenelli divatháznál talált munkát. 14
Telitalálat volt az állás megszerzése. Amy a reklámért és a propagandáért felelős három PR-os lány egyike lett, és bájával, műveltségével és vonzó külsejével nyomban komoly sikert aratott. A munka új élményt jelentett neki, és imádta. Izgalmas és jó mulatság volt, ráadásul olyan emberekkel találkozhatott így, akikkel normális körülmények között soha. Az egyetlen gondot a férfiak okozták. Állandóan kikezdtek vele, az idegeire mentek. A férfi modellektől a kereskedelmi csoport tagjaiig mindnek csak egy járt a fejében: meghódítani a kis Amy Scott-Simont. Elvégre az egyik legtehetősebb New York-i örökösnő volt, hát miért ne!? Minthogy az érzelem nélküli szex Amyt egyáltalán nem izgatta, nem esett nehezére elutasítania a férfiakat. Az igazság az volt, hogy egyáltalán nem izgatta a szex, minthogy a középiskolától kezdve az egyetemi éveken át sok kínlódáson esett át, úgy határozott, hogy szüzességét megőrzi a leendő házastársának, vagy - ha mégsem menne férjhez - az igazinak. Akiben igazán megbízhat. Ráadásul ott voltak elrablásának és az akkor átélt szexuális megaláztatásoknak az élményei, amelyekről csak a legjobb barátnőjének, Tinának beszélt és senki másnak, még az anyjának se, aki hisztériás rohamot kapott volna, ha megtudja, hogy tizenéves lányát szexuálisan zaklatták, hát inkább hallgatott a dologról. Nem mintha megerőszakolták volna, ám elrablói másféle dolgokra kényszerítették... olyan dolgokra, amelyekre nem akart gondolni. Azt emlékeket elzárta, jobb volt így. Egy emlékezetes estén, egy manhattani jótékonysági vacsorán bemutatták Max Diamondnak, és bár a férfi jóval idősebb volt Amynél, a lány érdeklődését felkeltette a férfi kifinomult stílusa és elegáns modora. Maxben olyan férfit látott, aki biztonságos. Ráadásul úriembernek látszott, ellentétben az addig ismert férfiak zömével. További előnye volt, hogy maga is igen gazdag lévén, nyilván nem Amy öröksége érdekelte, és ez nagy megkönnyebbülést jelentett. Számos csendes vacsora és hosszú beszélgetés után kezdtek el komolyan együtt járni. Amy tudta, hogy a férfi elvált, és van egy gyereke, de ez nemigen számított. Rögtön a kapcsolatuk elején közölte azonban nyíltan a férfival, hogy szexről szó sem lehet. - Soha ? - csodálkozott Max, akit meglepett a lány nyíltsága. - Ne nevessen ki - mondta őszintén Amy. - Megőrzöm magam annak a férfinak, akihez feleségül megyek. - Ezért csak tisztelni tudom - felelte Max. Hm... egy olyan férfi, aki megérti - kellemes meglepetés. Amy ekkor határozta el magában, hogy ez a neki való férfi. Három hónappal később - Nancy legnagyobb örömére - Amy és Max eljegyezték egymást.
4 Amikor visszaérkezett New Yorkba, Jettet erőteljes nosztalgiahullám kerítette hatalmába. Frenetikus pezsgésével és mocskos járdáival New York az otthona volt, itt nőtt fel, itt cseszte el az életét, sok mindent megtapasztalt, jót és rosszat. Amikor a taxi átvitte a hídon, akkor jött rá, mennyire hiányzott ez a város, pedig fekete felhőben hagyta el. Kétszer vették őrizetbe testi sértésért, az egyik volt barátnője feljelentette, mert behúzott neki egyet - amit megérdemelt, bár sosem tette volna, ha nem lett volna totálisan betépve; súlyos kábítószerproblémája volt; összeverekedett a pénz miatt az anyja akkori szeretőjével, egy amatőr bokszoló- val, aki szarrá verte; végül elkeseredett vitába keveredett Edie-vel, érzelmileg kiegyensúlyozatlan anyjával. Lady Jane küldött neki repülőjegyet, de arról nem szólt, hol szállhat meg, de mielőtt eljött Milánóból, felhívta Sam Lucast, afroamerikai színész barátját, és megkérdezte, elalhatna-e pár napig a díványán. - Tiéd lehet az egész kégli - mondta Sam. - Tévéfelvételem van L.A.-ben, úgyis kellene valaki, hogy bevigye a postát és locsolja a virágokat. Erezd otthon magad, testvér. - Nagyszerű - örvendezett Jett, hogy nem kell szállodára költenie. Bár a modellkedés tűrhetően hozott a konyhára, korántsem volt olyan jól eleresztve, ahogyan szerette volna. Giannával költséges volt az élet... Sam igaz barát volt, gyakorlatilag ő mentette meg, az életét, amikor kihozta a rendőrségről, és feltette az Olaszországba tartó repülőgépre, de még arról is gondoskodott, hogy amikor leszáll a 15
gépről, várják ott, és nyomban rehabilitációra vigyék. Sokkal tartozott Samnek, és azt remélte, hogy egyszer majd, amikor az örege beadja a kulcsot, képes lesz kamatostól visszafizetni a barátja nagylelkűségét. Mert ugyan ki másra hagyná Red Diamond a milliárdjait, ha nem a három fiára? Ahhoz zsugoribb, semhogy jótékony célokra hagyná. És minthogy Red Diamond minden nőt alacsonyabb rendű teremtménynek tart, Lady Jane-nek nincsenek esélyei. Nem mintha Jett kezétlábát törte volna, hogy megörökölje a Diamond-vagyon rá eső részét. De tudta, hogy egyszer elkerülhetetlenül nagyon gazdag lesz. És ugyan miért küzdött volna ez ellen? A fenébe is, ha megemberelné magát, talán méghozzá is tudna szokni. *** Ha üzletről volt szó, Max Diamond megszállott volt. Mindennap hajnali ötkor kelt; 6.30-ig edzett az edzőjével; aztán elolvasta az összes újságot, megnézte, hogyan áll a tőzsde, és lebonyolított számos telefont. 7.30-kor már az íróasztalánál ült, éberen és készen mindenfajta ügy kezelésére. Az ingatlanbirodalom irányításához idő és ész szükségeltetett. Mindig voltak gondok, megoldandó válsághelyzetek. Többet hagyhatott volna a munkatársaira, de ő szeretett mindent maga kézben tartani, ezért éjjel-nappal elérhető volt. Kivált most, amikor éppen egy válsághelyzet kellős közepén volt a bankokkal. Nem volt egészséges helyzet, de Max biztos volt benne, hogy meg tudja oldani. A japánok minden bizonnyal megmentik majd az üzletet. Két fontos japán bankár érkezését várta egyenesen Tokióból, akik csak azért jöttek, hogy vele találkozzanak. Egyik főmunkatársa, Clive Barnaby javaslatára a japánokat meghívta a legénybúcsújára, többek között ezért sem mondhatta le a bulit, bármennyire szerette volna is. A legénybúcsú nem az ő stílusa volt, szánalmas ürügynek tartotta csupán ahhoz, hogy részeg nős férfiak elélvezzenek, amint nézik a csöcsb emutat ót, vagy ami még jobb, a leszbi-showt. A munka Max szenvedélye volt. Kezdettől eltökélte, hogy megmutatja az apjának, nem holmi tehetetlen lúzer - ahogyan Red mondta neki. Amíg házas volt, Natasha folyton panaszkodott, hogy soha nincs ott, amikor szükség lenne rá. - Minek? - kérdezte ilyenkor Max. - Hogy elkísérjelek az operába, balettelőadásra vagy a város összes unalmas díszvacsorájára? - Nincs számodra jobb üzlet, mint hogy lássanak a gyönyörű feleségeddel - felelte Natasha. Nem volt kifejezetten szerénynek mondható. - Natasha, dolgozom - figyelmeztette Max. - Dolgozom, hogy fenntarthasd azt a stílust, amelyhez olyan könnyen hozzászoktál. - Donald Trump is dolgozik - vitatkozott az asszony. - És mindenütt ott van. Max szokás szerint nem reagált a Trumppal való összehasonlításra, amelyet Natasha oly szívesen alkalmazott. Donald Trump igencsak nyilvánosan élte az életét, és ehhez joga volt. Max nem óhajtott a nyüzsgő New York-i társasági élet részese lenni, állandóan szerepelni a Hatodik Oldalon vagy a tévémagazinokban. A népszerűség nem érdekelte. Inkább kerülte. Amikor hat évvel korábban megismerkedett Natashával, úgy hitte, egyszerű lánnyal van dolga, aki azért jött Moszkvából Amerikába; hogy megvalósítsa álmát. A zöldkártyája már megvolt, hála egy könyvelővel kötött - ahogyan Natasha bizonygatta - érdekházasságnak. Natasha elvált asszony volt, gyógymasszőrként dolgozott, és Max egyik üzletfelével randevúzgatott. Először egy vacsorán találkoztak, ahol Max a nő mellett ült, és panaszkodott neki, hogy fáj a jobb válla. - Azon tudok segíteni - mondta Natasha, és átadta a névjegyét. - Hívjon fel, Max Diamond, és új embert csinálok magából. Pár nappal később Max felvette a telefont, és időpontot kért. Natasha masszázstechnikája bódító illóolajokból és erős európai ujjakból állt. Valóban sokkal jobb lett Max válla, és hamarosan ebédre hívta a lányt. Szlávos arca, egyenes, fehérszőke haja és bájos akcentusa rabul ejtette. Nem mintha sok ideje kitt volna nőkre, mindig a munka volt az első, de Natasha izgató volt, és Max azon kapta magát, hogy újabb ebédre hívja, sőt még azon a héten együtt is vacsoráztak.
16
Nem telt bele sok idő, és minden este találkoztak. Natasha úgy bánt Maxszel, mint egy királylyal, mindig ő volt az első, bókolt a férfinak, sosem kért semmit. Max nem volt túlzottan járatos a szexben, amíg Natashával nem hált, a misszionárius-pozitúra tökéletesen megfelelt neki. De Natasha ebből nem kért, és olyan utazásokra vitte az ágyban, ahol Max még sosem járt, ő pedig nem tiltakozott. Pár hónap múlva megkérte a lány kezét, aki készségesen igent mondott. Csak amikor a gyűrű már az asszony ujján volt, akkor jött rá Max, micsoda sunyi, álságos, pénzsóvár, társadalmi előmenetelre hajtó bestia a felesége. Későn. Elvette, és mire felismerte Natasha valódi személyiségét, az asszony teherben volt. Max házas maradt Lulu kedvéért, de amikor a kislány elérte a négyéves kort, érezte, hogy nem megy tovább. A lelki békéje kedvéért menekülnie kellett. Natasha nem akart válni, minden úton-módon hadakozott ellene, beszélt a sajtóval, Max barátaival, üzletfeleivel, a legjobb ügyvédeket fogadta fel, akiket végül is Max fizetett ki, és igyekezett mindenféleképpen megkeseríteni Max életét. Végül Max kénytelen volt hatalmas végkielégítést fizetni a nőnek. De úgy gondolta, megéri, csak szabaduljon tőle. Aztán megismerkedett egy csodálatos lánnyal, akit hamarosan feleségül is vesz. Ezúttal gondja lesz rá, hogy a frigy sikerüljön. *** - Mit csinálsz ma este? - kérdezte Jonathantól Chris, amikor a gép leszállt. - Minél előbb ágyba bújok - felelte ásítva Jonathan. - Holnap reggel Matt Lauernál kezdek a Today Show-ban. Aztán sajtótájékoztató, majd Letterman. Valószínűleg harminc interjúm lesz holnap. - Harmincöt - súgta a sajtos nő. - Az kemény - mondta Chris, és nem irigyelte a filmsztár életét. - Muszáj csinálnom valamit, hogy kifizethessem az égbekiáltó számláidat - mondta fiús mosolyával Jonathan. Chris hagyta elmenni a fule mellett. Igen, az ára égbekiáltóan magas volt, de megérte, egyetlen kliense sem panaszkodott. Éjjel-nappal hívhatták, és éltek is a lehetőséggel. - Neked mik a terveid? - kérdezte udvariasságból Jonathan. Chris vállat vont, valójában nem gondolkodott el azon, hogy mivel töltse az estét, mielőtt találkozik az apjával. Az embernek a legjobb formájában kell lennie, ha egy szobában ül Red Diamonddal, tehát lehetséges, hogy a szobaszerviz a legjobb megoldás. Ugyanakkor voltak New Yorkban ügyfelei, akiket illett felhívnia, és ha már úgyis itt van, dolgozhat is kicsikét. Mielőtt elindult L.A.-bői, felhívta a legfiatalabb ügyfelét, Birdy Marveit, hogy megpróbál elmenni a koncertjére. Birdy Marvei tizenkilenc éves szupersztár énekesnő volt, aki folyton balhékba keveredett. Ha folytatja az ivás és a bulizás útját, amelyen jár, könnyen úgy végezheti, ahogyan Jett - amikor utoljára látta önsorsrontó féltestvérét, a srác valóságos roncs volt. Olyan pocsék állapotban, hogy Chris felhívta Jett barátját, Samet, és könyörgött neki, hogy csináljon valamit. Jett nem tudott róla, de az utat és az öccse nyolchetes rehabilitációjának költségeit Chris állta. - Lehet, hogy beugrom az egyik kliensemhez, Birdy Marveihez - mondta. - Este koncertje van. Később, miután bejelentkezett a Four Seasons szállodába, úgy határozott, mégsem megy el a koncertre. Tucatnyi alkalommal látta már Birdyt koncertezni, talán jobban ismerte a lány összes mozdulatát, mint maga Birdy. Ha csak a koncert utáni bulin jelenik meg, és lelkendezik, a lány észre se fogja venni, hogy nem volt a koncerten. Igen, így tesz. Lezuhanyozik, telefonálgat, és csak később megy el.
5 - Nem így kéne lennie - panaszkodott Liberty, aki anyja aprócska lakosztályának feszesre tömött, barna pamlagán pihent, Red Diamond villájának alagsorában. - Bele kell nyugodnod - mondta 17
Cindi, miközben képeslapokat tett az unokahúga keze ügyébe, és még jobban felverte a párnákat. Én nem ápolhatlak, mert dógozom, Kev elutazott, és a doki aszonta, hogy a karodon naponta köll váltani a kötést... Megégtél, kisanyám. Ez nem vicc. - Nekem mondod - borongott Liberty. - És rá ne merj állni arra a bokára - mondta szigorúan Cindi. - Most kérdezlek téged, ki ápolhatna jobban a mamádnál? - Sok mindenkit el tudnék képzelni - morogta Liberty, aki haragudott magára, amiért ilyen szerencsétlenül esett. - Csak pár nap - mondta Cindi -, és mán röpülsz is kifele innen. - Nagyon köszönöm - mondta sötéten Liberty. - Már ha kibírom addig. - Mindennap beugrók - ígérte indulóban Cindi. - Egy frászt - mondta elkámpicsorodva Liberty, mert jól tudta, hogy az unokanővére az ő kedvéért nem fog lemondani aktív nemi életéről. Cindinek egy-egy numera olyan volt, mint gólt lőni a fociban, még eredménynaplót is vezetett. És a hétvégére tervei voltak Moose-szal, a 193 centi magas biztonsági őrrel, aki arról volt nevezetes, hogy egyszer egy Britney Spears koncert biztonsági csapatában is dolgozott. - Ne felejts el ennivalót kirakni a Rongyszedőknek - utasította Cindit Liberty. - Csak azért, mert én nem vagyok ott, ne éhezzenek. Rongy szedőknek a hajléktalanokat hívta, akik rendszeresen odajártak a kávézó hátsó bejáratához a maradékokért. - Nemtőm, mér' bátorítod azokat a büdös lúzerokat, hogy ott lebzseljenek - húzta fel az orrát Cindi. - Nem lebzselnek ott - magyarázta türelmesen Liberty. - Minden reggel pontosan hétre jönnek azért a kajáért, amit különben a szemétbe dobnánk. És csak azért büdösek, mert nincs hol zuhanyozniuk. - Ha rajtad múlna - horkant fel Cindi -, az összes büdös görény ott zuhanyozna a mi zuhanyozónkba'. Liberty ájtatos képet vágott, mert tudta, hogy ez bosszantja az unokanővérét, és miért legyen Cindinek jó napja? - Csak ne felejtsd el - mondta szigorúan. - Azok az emberek számítanak rám. - Értettem - indult kifelé Cindi. - És ne csinálj semmi őrültséget. Légy észnél, és ne balhézz a muteroddal. - Oké - hagyta rá Liberty. - Szép lenne, ha összejönne. - Olvass újságot, nézz tévét, és ne pofázz vissza - dirigált szokása szerint Cindi. - Tudod, mi van, amikor kettesben vagytok. - Jól van - mondta Liberty, bár tudta, hogy úgysem sikerül. Az anyjával, Diahann-nel való kapcsolata botrányos volt, amolyan igazi szeretet-gyűlölet viszony. Liberty szerette Diahannt, mert szívélyes volt és gyönyörű és... mert az anyja volt. Gyűlölte is, mert az utóbbi tíz évben Diahann Mr. Red Diamond házvezetőnője, sőt néha szakácsnője volt, és Libertyt dühítette, hogy az anyja feladta dzsesszénekesnői pályafutását, hogy holmi hóbortos rohadt fehér fickó cselédje legyen. Ezt egyáltalán nem tudta megérteni. Miért! Ez a kérdés zengett a fejében, valahányszor csak elgondolkodott rajta. Miért? Miért? MIÉRT? Diahann magyarázata egyszerű volt. - Szükségünk volt a pénzre, gyerekem, meg egy olyan lakásra, ahol nem kell havonta kínkeservesen összekaparnom a lakbért. Az énekléssel nem jutottam sehová, szóval okosan tettem, amikor abbahagytam. - És apám? - kérdezte Liberty. - O miért nem gondoskodott rólunk? Diahann szokása szerint leblokkolt, most sem volt hajlandó arról beszélni, hogy ki volt vagy hol van egyáltalán Liberty apja. Egy idő után a lány feladta, és tudomásul vette, hogy neki nyilván nem volt apja.
18
Liberty kilencéves volt, amikor Mr. Red Diamond házába költöztek. A korához képest magas, ügyefogyott lányka nem szívesen hagyta ott összes barátnőjét Harlemben, ahol egy zsúfolt bérházban éltek. Lehet, hogy zsúfolt volt, de az volt az otthona, és Liberty sírt, amikor el kellett hagynia. Különösen nehezen vált el Tonytól, a tizenkét éves Puerto Rico-i szomszéd sráctól. Tony segített neki leckét írni, megtanította gitározni, néha elvitte gördeszkázni is a Central Parkba. Liberty csak kilencéves volt, de azért a jó embert képes volt felismerni. Manhattan közepén teljesen más környezetbe került. Minden más volt, és bár önálló lakrészük volt - bármilyen kiesi is -, mégis a más házában éltek. Egy nagy, vén, nyavalyás házban, ahol ott élt az a nagy, vén, nyavalyás öregember, aki miatt az anyja egész nap szaladgált, mint valami részeg csirke. Az életstílusok zavaróan megváltozott, kivált amikor Liberty látogatni kezdte új iskoláját - a suli tele volt befolyásos családok gazdag, sznob, fehér kölykeivel, akik úgy bántak a kislánnyal, mint a kapcaronggyal, mert más volt, mint ők. Először is: az anyja házvezetőnő. Másodszor: nincs apja. Harmadszor: bár nem látszott meg rajta, fekete volt. A suliban a kölykök sosem hagyták, hogy elfelejtse, kicsoda, és honnan jött. Mr. Diamondot ritkán látta, akkor is csak messziről. Mama figyelmeztette, hogy Mr. Diamond nem túr gyerekeket maga körül, ezért Liberty mindig maradjon az alagsorban, sosem merészkedjen feljebb. Kíváncsi kislány lévén mégis megtette, de csak olyankor, amikor tudta, hogy mindenki elment, mert a mamán kívül volt ott még egy inas, aztán Mae, a szakácsnő, Kirsti, a mosónő és három szobalány, akik a házat takarították és elvégezték a többi nehéz munkát, Mamának legalább azt nem kellett. Idővel Liberty felderítette a nagy, sötét ház minden zegzugát. A hatalmas konyhával kezdte, amelyben rézedények és serpenyők lógtak a falakról két jókora gránitsziget felett, és a böhöm szekrény tele volt több törékeny és finom porcelánedény-garnitúrával. Volt egy óriási spájz is, benne egy hadseregre való befőtt, konzerv és egyéb csomagolt élelmiszer. Ezután jött az ebédlő: nagy és impozáns terem faragott bútorokkal, kristálycsillárokkal, meg egy tálaló, rajta egy kalózhajó teljes ezüstzsákmánya. Gyertyatartók, tálak és evőeszközök töltötték meg zsúfolásig a filccel bélelt szekrényeket. Egy idő után Liberty még feljebb merészkedett, és megvizsgálta Mr. Diamond hálószobáját, ez is nagy és sötét, két kandallója és hideg, keményfa padlója volt. Egy nagy, négyoszlopos ágy uralta. Az ágyon finom vászon- és kasmírtakarók. Mr. Diamond gardróbjában - ugyanakkora volt, mint a szobája - úgy sorakoztak az öltönyök, mint díszszemlén a katonák. Ropogósra keményített, hófehér ingek - több mint száz. Pulóverek, cipők, övek, nyakkendők. Lehengerlő volt, mint valami csicsás áruház. Mr. Diamond fürdőszobája tele volt mindenfajta testápolókkal és kozmetikumokkal meg számtalan gyógyszeres fiolával, amelyekhez nem mert nyúlni. Ahogy múltak az évek, Liberty gyakran barangolta be a vén házat, amikor úgy gondolta, biztonsággal teheti. Néha a tölgyfaborítású könyvtárszobában üldögélt, és Mr. Diamond bőrkötéses könyveit lapozgatta. Máskor zongorázni próbált. Az egyik kedvenc időtöltése az volt, hogy versszövegeket talált ki egyszer majd megírandó dalaihoz. Bármilyen fiatal volt is még, a zene volt a szenvedélye. Egy szép napon rászánta magát, hogy kipróbálja Mr. Diamond ágyát. Elnyújtózott rajta. Az ágy nagyon kényelmes és nagy, ráadásul puha volt. Liberty magára húzott egy kasmírtakarót, és elaludt, hogy aztán egy óra múlva maga Mr. Diamond találjon rá. - Mi a fenét csinálsz itt? - ordította, közben acélhegyű ébenfa botjával a kislány hátát böködte. Kifelé! - bömbölte kivörösödve. - Takarodj a szobámból, mocskos kis betolakodó. Hogy merészelsz behatolni az én területemre? A pokolba veled! Liberty tizenkét éves volt és merész, a három év alatt, amióta Mr. Diamond házában élt, ez volt az első találkozásuk. Leugrott az ágyról, nyelvet nyújtott az öregemberre, és dacosan visszavágott. - Engem nem ijesztesz meg, vénember. És kiszaladt a szobából. Este mama nagyon levert volt, és közölte, hogy Mr. Diamonddal egy kis baj van, ezért jobb lesz, ha Liberty egy időre Aretha nénikéjéhez és Cindi unoka nővéréhez költözik. 19
- Boldogabb leszel ott - mondta a szemét lesütve mama. - És csak addig lesz így, amíg rá tudom beszélni Mr. Diamondot, hogy visszajöhess. Mintha Libertynek lett volna választási lehetősége. Visszaköltözött Harlembe a nénikéjéhez és az unokanővéréhez, akik nemrégiben költöztek New Yorkba atlantai otthonukból, Cindi papájának a halála után. Aretha néni - anyjának a nővére tökéletes ellentéte volt mamának. A túlsúlyos, vidám és csupa nevetés Aretha egy édességüzemben dolgozott, és szemlátomást szerette a munkáját, kivált a természetbeni juttatásokat. Senki nem volt olyan bolond, hogy visszautasítsa az ingyen tortákat és más édességeket, legalábbis Aretha világában. Cindi, aki három évvel volt idősebb Libertynél, testvérként fogadta a kislányt. Nyomban megtalálták a közös hangot, és azóta, hogy Mr. Diamond házába költözött, Liberty ekkor érezte először úgy, hogy van családja. De a legjobb mégis az volt, hogy visszamehetett a régi iskolájába, ahol ott volt Tony, aki immár tizenöt éves volt, és csinosabb, mint valaha. A baj csak az volt, hogy járt egy lánnyal, egy vigonya, fehér lánnyal, akinek ritkás, sárga haja volt meg egy hézag az elülső fogai között. Liberty bevallotta régi szerelmét Cindinek, aki nyomban kijelentette, hogy a barátnő nem okoz gondot, és könnyen megoldhatják a kérdést. így aztán a tizenharmadik születésnapján Cindi segített Libertynek kifestenie magát és kisimítania a haját, hogy ne legyen bozontos. Aztán Liberty felvette a legfeszesebb pólóját és farmerját, hozzájuk Cindi egyik magas sarkú cipőjét, amely kissé nagy volt, de nem mindegy? Aztán elmentek Cindivel a tekeklubba, ahol Tony esténként dolgozott. Tizenhárom évesen Liberty már valóságos bombázó volt, és a sminkkel, a feszes farmerral meg az új frizurával legalább tizenhatnak látszott. Tony kénytelen volt észrevenni, és miután Cindi tanácsait követte viselkedés dolgában, Libertynek egykettőre fiúja lett. Cindi megtanította arra is, hogyan kell a fiút orálisan kielégíteni. - Nem köll velük lefeküdni - közölte tárgyilagosan Cindi. - Elég, ha egy kis ilyet csinálsz - tette hozzá, és be is mutatta ügyes szájával egy banánon. - Hajói csinálod, kisanyám, a krapek mindaddig a tiéd lesz, amíg meg akarod tartani. Örökre meg akarom tartani, gondolta Liberty, hát úgy tett, ahogy Cindi mondta, és Tony nem ellenkezett. Sajnos Tony egy év múlva befejezte a középiskolát, és a mamájával Miamiba költözött, ami súlyos csapás volt, mert ha az embernek van fiúja, az egészen más; Liberty ettől fontosnak érezte magát, úgy, mint aki számít valakinek. Tony távozása után Libertyt nem lehetett leállítani. Fiút fel csípni nem volt nehéz. Cindi igazat mondott: ha pár percnyit kaptak abból, amit a legjobban szerettek, szinte le se lehetett már rázni őket. Liberty hamarosan szakértője lett annak, hogy kedvére tegyen bármelyik fiúnak, akihez kedvet érzett. Az orális szex nem nagy ügy, és ahogyan Clinton elnök közölte a nemzettel - nem is igazi szex. Liberty nem is jutott el az ágyig egészen tizenhat éves koráig, amikor is veszettül belehabarodott egy amatőr rockbanda énekesébe. Fehér fiú volt Angliából, aki Eminemet utánozta. A csontváz vékony, átható tekintetű és kemény modorú srác nemcsak a szexszel fogta meg a lányt, hanem azzal is, hogy hagyta néha énekelni a bandájával - ez igazán király volt. Bátorította is, hogy továbbra is írjon dalokat, amit Liberty lelkesen meg is tett. Ismét azt hitte, megtalálta a tökéletes pasit. - Vigyázz, kisanyám - figyelmeztette Cindi. - Az ipse játékos, én csak tudom. Libertyt nem izgatta, játékos-e a srác, vagy sem. Nem bírt magával - sem alkotói, sem más szempontból -, és ez neki elég volt. De Cinciinek persze igaza lett. Kiderült, hogy a pali is csak amolyan rosszfiú.: Libertyt megfertőzte lapostetűvel, aztán elhagyta egy bányarém tini sztriptíztáncosnőért, akinek hatalmas műmelle volt.
20
Liberty sosem költözött vissza a Diamond-villába, pedig mama többször is kérte. Sokkal életszerűbb volt a nénjével meg az unokanővérével lenni, akiket szeretett maga mellett tudni. Mama hetente egyszer, vasárnap, a szabadnapján látogatta. Liberty néha úgy érezte, Aretha az igazi mamája, és a valódi mama távoli rokon csupán, akit nem eléggé ismer. Aretha tápláló és gondoskodó volt, mindkét lányt egyenlően elhalmozta szeretettel. Most, hét évvel az elköltözése után Liberty ott találta magát mama zsúfolt kis lakásában, kificamodott bokával és megégett karral Remek! El tudta képzelni; miféle leckéztetés vár rá a következő napokban. Ez egyszerűen nem igazságos. Ideje lenne már, hogy kapjon egy sanszot, nem igaz?
6 Jett lepakolt Sam lakásában, aztán telefonálgatni kezdett. Háromévi távollét után esze ágában sem volt első New York-i estéjét egyedül tölteni. Amikor végignézte tenyérszámítógépét, gondosan elkerülte, hogy olyasvalakit hívjon fel a régi haverok közül, akik még súlyos drogos korából ismerték. Ez nem sok lehetőséget hagyott neki. Végül néhány próbálkozás után elérte Beverlyt, a döbbenetesen csinos sminkes csajt, aki eredetileg Guyanából származott, Beverly Sam egykori barátnője volt, ezért tudott a srác három évvel korábbi mentési akciójáról. - Hogy vagy? - kérdezte Beverly olyan hangon, mint aki valóban kíváncsi a válaszra. - Nem éppen rosszul - felelte Jett, - Hála neked, Samnek meg annak a további néhány embernek, akiknek nem volt mindegy, élek-e, halok-e. - Úgy hallottam, Olaszországban jól megy sorod, szóval bevált. - Igen, hála elsősorban neked - mondta hálásan Jett, mert Beverly intézte el, hogy bemutassák az olasz modellügynökségnél, amelyik szerződtette. - Ideje volt már, hogy kapj egy lehetőséget, és komolyan feldob, hogy sikerült - mondta szeretettel Beverly. - Azt hiszem, ez azt jelenti, tartozom neked, így hát arra gondoltam, meghívlak ma vacsorázni. Haveri alapon. - Az új pasimmal együtt? - Szóval új pasid van? - Szívi, pasi mindig van. És kedvelni fogod. - Hozd el. Hová menjünk! - Mit szólnál az II Cantinorihoz, fél kilenckor? - javasolta Beverly. - Emlékszel az II Cantinorira? - Naná - mondta bánatosan Jett. - Remélem, ők nem emlékeznek rám. Az a gyanúm, hogy egy szép estén szétvertem a lehajt. - Úgy van. De Frank, a tulaj jó fej, hát ne csinálj be. Meg aztán, velem leszel - mondta magabiztosan Beverly, majd könnyedén hozzátette. - Különben is, az akkor volt, most meg most van... Megváltoztál. Igaz, bébi? - Becsszóra. Max azon tűnődött, vajon annak, hogy az apja magához rendelte, köze van-e közelgő házasságkötéséhez. Valószínűleg nincs. Illendő módon meghívót küldött Rednek és Lady Jane-nek, de választ, nem kapott. Nem csodálkozott, Redre jellemző volt az otrombaság, az öregnek nem volt modora. Persze el fog menni az esküvőre, de mert az, aki, a választ nem tartja szükségesnek. Őszintén szólva Max fütyült rá, hogy ott lesz-e az esküvőjén Red. Nancy Scott-Simont azonban felháborította Red Diamond modortalansága. - Hogy tudom így bekalkulálni az ülésrendbe apádat és Lady Jane-t? - nézett haragosan leendő vejére. - És a próbavacsora? Megrendezi apád, minthogy az esküvőt én állom? - Nem kell próbavacsora - mondta először Max. 21
De Nancy nem hagyta annyiban, hát a békesség kedvéért belement, hogy a rendezvény költségeit ő maga fizesse. Kibérelt egy termet a Waldorf Astoriában, ahová százötven embert hívott meg vasárnap estére. Redet és Lady Jane-t nem hívta meg, mert feleslegesnek vélte. Holnap lesz a legénybúcsú. Aligha volt, amit kevésbé várt volna. *** Birdy Marvei csinos volt a maga ócska, vásári módján. Ez a kicsi, kócos, tizennyolc éves lány a teljes nőnemű tini lakosság bálványa volt. Milliószámra fogytak a lemezei, és rajongói hűségesen követték mindazt, amit tett. A fiatal énekesnők elit csapatából - Britney, Hilary, Lindsay és az Olsen ikrek - Birdy Marvei volt a numero uno. Amikor Birdy tizenhat éves volt, Chris segítségével sikerült megszabadulnia a szülei gyámkodásától. Bármilyen fiatal volt is, Birdy igazán kemény tudott lenni, nyolcéves kora óta énekelt és táncolt, és úgy érezte - jogosan -, hogy a szülei szépen elsikkasztják a millióit. Chris érte el számára azt a szabadságot, amelyre vágyott, és cserébe biztosította magának Birdy mindenkori jövedelmének tíz százalékát. Birdy segített Chrisnek meggazdagodni, ő pedig elősegítette, hogy a lány karrierje felszárnyaljon. Baj csak az volt, hogy Chrisnél nem maradt meg a pénz, mert eljátszotta a vegasi asztaloknál. Birdynek is megvoltak a gondjai. Kokós volt, és imádott bulizni, közönséges volt, és rajongott a szexért. Ezekhez a veszélyes tulajdonságokhoz járult még az is, hogy rendre a nem megfelelő palit csípte fel. Birdy biztos kézzel választott olyan rosszfiúkat, akik úgy bántak vele, mint a kapcaronggyal. Jelenlegi kísérője egy Rocky nevű motoros volt, akit a Santa Monica-i tengerparton szedett fel. Nemrégiben kinevezte Rockyt turnéigazgatónak, és ragaszkodott hozzá, hogy busás fizetést kapjon. A kokainellátó pontosabb elnevezés lett volna. Rocky mindenhová a lánnyal ment, Borotvált fejével, fekete bőrszerkójával, láncaival, ujjától a széles válláig tetovált, izmos karjával meglehetősen ijesztő alak volt. A pletykalapok rászálltak kettejükre, hetente jelentek meg botrányosabbnál botrányosabb cikkek. Birdyt nem zavarta, hogy a lapok kokós hercegnőtől tini cafkáig mindennek elmondták. - Minden reklám jó reklám - ismételte agyhalott PR-menedzserét, aki egyébként a másodunokatestvére volt. Birdy betépve fogadta a partin Christ. Tizennyolc évéhez képest eléggé durván festett, hiába volt rajta a lehető legdögösebb szerkó: mikro-mini szoknya, piros bőrmelltartó, amely igen keveset takart, fedetlen has gyémántos köldök-piercinggel és rövid, fehér csizmácska. A haja szokás szerint bozontos volt, az ajka ragadt a lilás ajakfénytől, a szeme fekete ceruzával körülhúzva, és rágózott szenvedélye volt ez is. Chris észrevett a lányon néhány új tetkót is. Bal vállán egy kis galambot és egy koponyát keresztbe tett lábszárcsontokkal a meztelen csípőcsontján. Chrisnek mindig emlékeztetnie kellett magát, hogy a lány csak tizennyolc éves, ki fogja nőni ezt a lázadó korszakot. Igyekezett a legjobb tudása szerint vigyázni rá, de ügyvédjeként csak eny- nyit tehetett. - Chris! - szaladt oda, és ugrott a nyakába a lány. - Úgy fel vagyok dobva, hogy el tudtál jönni! Hát nem volt isteni a műsor? Úgy örülök, hogy itt vagy - ragadta meg a férfi kezét, és megszorította. - Van valami, amiről beszélnünk kell. - Most? - Eeegen, de személyes ügy - lépett közelebb Chrishez. - Ami azt jelenti, valami nyugodt helyen. - Megpróbálok beugrani holnap délután - mondta Chris. - Akkor beszélhetünk hallgatóság nélkül. - Király - Aztán halkabban hozzátette. - Rockynak egy szót se. Hívj fel a mobilomon, megbeszélünk egy időpontot. - Rendben.
22
Chris már eltervezte a napját. Délelőtt a találkozó Reddel. Ebéd egy klienssel. Néhány további találkozó. Vacsora egy másik klienssel. Aztán szombat reggel a korai géppel indulás vissza L. A.be. És vasárnap Vegas. Mindez munka csupán. Megbirkózik vele.
7 Minthogy az esküvőjéig már csupán egyetlen hét volt hátra, Amy kolléganői a Courtenellinél úgy határoztak, hogy a lánynak el kell töltenie egy vad éjszakát valami menő helyen. Amy próbálta lebeszélni őket, de nem hallgattak rá. - Férjhez mész - közölte Yolanda, a nagy mellű, barna, dél-amerikai lány. - Ezt meg kell ünnepelni. - Igen - helyeselt Dana, a csábos idomokkal megáldott, szexisen kiálló fogú vörös csaj. - Nem köthetik be a fejed leánybúcsú nélkül. Ez a szokás. - És ne hidd - szólt közbe Yolanda -, hogy a jövendőbelidnek nem lesz legénybúcsúja. Az aztán a vad buli. Vetkőző lányok, kurvák, mindenféle némberek. - Némberek? - ráncolta a homlokát Amy. - Azok kicsodák? - Lányok a pokolból! - viccelt Dana. - A menyasszony legrosszabb rémálmai! - Lányok, ti olyan cinikusak vagytok - csóválta a fejét Amy. - Higgyétek el, Max nem olyan. - Hát persze - mondta kórusban Yolanda és Dana, és az égre emelték szemüket, - De férfi, igaz? Van fütyköse, igaz? Ekkor lépett be Sofia Courtenelli. A nyüzsgő divatvilágban Sofia Courtenelli sztár volt. Ez az ötvenes évei elején járó, elegáns és határozott, jó karban lévő nő világosvörös haját komoly kontyban viselte, igen ügyesen és drámaian festette magát, és a bőre mindig aranylott St. Tropez napfényétől. Bár Sofia keményen dolgozott, mégis sikerült a legtöbb hétvégét vagy DélFranciaországban, vagy Hamptonban töltenie, az évszaktól függően. Sofia imádta a partikat. - Amy! - csettintett fenségesen az ujjaival, megvillantva ezüstös körömlakkját és számos gyémántgyűrűjét. - Jöjjön utánam. - Igenis, Mis Courtenelli - mondta Amy és követte főnöknőjét a fényűzően berendezett irodába, - Üljön le - mutatott Sofia a párducmintás kárpittal bevont, aranyozott és faragott lábú székre. Amy leült, és járt az esze, miről lehet szó, mert nemigen került sor négyszemközti beszélgetésre elragadó, ugyanakkor kissé félelmetes fónöknőjével. - Igaz, hogy férjhez megy? - kérdezte mély hangjában enyhe akcentussal Sofia. Amy bólintott, Max Diamondhoz? - Úgy van - mondta Amy de nem tudta, mi következik. - Hm... - mormolta Sofia, felvett egy ezüst Cartier tollat, és türelmetlenül kopogott vele íróasztala római márványlapján. - Jó parti, nem igaz? Amy nem tudta, mit kell erre mondani, hát gyorsan csak annyit motyogott: - Köszönöm. - Jól van - bólintott mintegy magának Sofia. - Hm... igen. - Talán elmegyek az esküvőre - tette hozzá könnyedén Sofia, mintha csak akkor jutott volna eszébe. A fenébe, nem küldtek neki meghívót, bár Nancy akart. Amy úgy gondolta, a főnöke jelenléte túlságosan feszélyezné, de most már nem volt más választása. - Huh... boldog lennék, ha eljönne - hazudta gyorsan. - Bene — forgatta meg három gyémántos karkötőjét barna és kissé csontos csuklóján Sofia. Viszem Carlót is. Mindenki tudott Sofia fiúkáiról. Egész gyűjteménye volt belőlük, akik elkísérték a különböző eseményekre, és most Carlo volt éppen az első számú kedvenc. A karcsú és gy iksz erű, huszonkét éves Carlo veszett biszexuális volt. Ez nyilván nem zavarta Sofiát, hiszen azt beszélték róla, szereti ő a lányokat éppúgy, mint a fiúkákat, hát miért zavarta volna? - Nagyszerű - igyekezett lelkesedni Amy. 23
Édes istenem, az anyja meg fogja ölni, mert ez felborítja Nancy nagy műgonddal megtervezett ülésrendjét, - És ki készíti a ruháját? - érdeklődött Sofia, akinek hűvös hangjába most némi rejtett bosszúság vegyült, mert rájött, hogy biztosan nem a Courtenelli-ház. - Huh... Valentino - motyogta Amy - Édesanyám... - Nem kell magyarázkodnia - emelte fel tekintélyt, parancsolón gyémántgyűrűs kezét Sofia. Bár, hogy is mondják.... sajtó szempontjából rossz, hogy nem engem kért meg. - Édesanyám... - kezdte Amy. Sofia ismét félbeszakította. - Prego, drágám - mutatott az ajtóra. - Eleget mi beszéltünk. Amy kioldalgott. Sofia Courtenellinek természetesen igaza volt, meg kellett volna hívnia az esküvőre, és őt kellett volna felkérnie a ruha tervezésére, nem pedig az anyjára hallgatnia, aki ragaszkodott Valentinohoz, közeli barátjához. Már késő. Amy remélte, hogy ez a kis etikett-sértés nem veszélyezteti az állását, Igaz, hogy férjhez megy, de továbbra is dolgozni szándékozott. Nem beszélte meg Maxszel, de nem látott rá okot, hogy Maxnek kifogása legyen ellene. Később együtt ebédelt Tinával, a legjobb barátnőjével még az egyetemről. A törékeny, barna Tina boldog kismama volt, az az irigylésre méltó sugárzás áradt belőle, amelyik sok viselős aszszonyból. Tina két éve ment hozzá Bradhez, aki kereskedő volt, és most izgatottak a baba miatt, akire már csak néhány hetet kellett várniuk. Ciprianihoz mentek ebédelni, ahol is Amy beszámolt Tinának a Sofia CourteneIlivel folytatott kínos beszélgetésről, mielőtt megemlítette volna a kolléganői által javasolt leány búcsút meg azt, hogy neki semmi kedve hozzá. - Igen! - csapott az asztalra öklével Tina. - Mesés ötlet. Szükséged van egy kis lazításra, túlságosan sótlan vagy. - Kösz - húzta fel az orrát Amy. - Ugyan már, Amy, térj észhez, olyan emberhez mész hozzá, akivel le sem feküdtél. Hát nem szokatlan az ilyesmi manapság? - Egy kicsit hangosabban - nézett körül az étteremben Amy. - Az a fickó a sarokban nem hallotta. - Hallgass ide - halkította le a hangját Tina. - Mi van, ha Max selejt az ágyban? Tudni sem fogod. - De igen - makacskodott Amy. - Biztosan tudni fogom. - Hogyan? - nézett, a legjobb barátnője szemébe az asztalra könyökölve Tina. - Lehet, hogy én vagyok Manhattanben az utolsó szűz, de azért vannak tapasztalataim. - A smacizás nem dugás - mondta velősen és brooklyni akcentussal Tina. - Olyan közönséges vagy - lesett körbe ismét Amy, vajon ki hallotta ezt az újabb kis gyöngyszemet. - Sejtelmed sincs, milyen közönséges tudok lenni - nevetett Tina. - De van - felelte egy ropival játszva Amy. - Egy szobában laktunk a koleszban, emlékszel? - Hogy is felejthetném el? Az első évben kibírhatatlan voltál. - Te is. - Nem én - rázta a fejét Tina. - Csak próbáltalak megfejteni. Annyira magadnak való voltál. Csak miután elmesélted azt az emberrablást... - Ne! - szakította félbe Amy. - Az teljesen bizalmas volt, és soha többé nem akarok beszélni róla. - Terapeutához kellett volna járnod - mondta Tina. - Nem értem anyádat... - Nem csoda - mondta epésen Amy. - Senki sem érti, még én sem. - Mondok én neked valamit - dobolt ujjaival az asztalon Tina, - Imádom a férjemet: Brad a legjobb. De el kell árulnom, hogy néha arra gondolok, kár, hogy nem kísérleteztem többet, mielőtt hozzámentem. Erted, merészen és vadul. 24
- Komolyan? - csodálkozott Amy. - Pedig Braddel olyan fantasztikus házaspár vagytok, Sosem veszekedtek, mindig szinkronban vagytok... - Úgy, úgy - mímelt ásítást Tina. - Tökéletesek vagyunk, és sosem csalnám meg Bradet. Csakhogy - tette hozzá hangsúlyosan - előtted még ott a lehetőség, és tekintettel eddigi nemi életed történetére - mert az nem létezik -, fontos lenne, hogy ne rohanj bele a házasságba mindennemű tapasztalat nélkül. Szóval... azt tanácsolom, hogy dobd be magad, menj bele egy gyors kalandba. Ha óvatos vagy, nincs mit veszítened. - Ezt nem gondolhatod komolyan - komorodott el Amy. - Ez olyan lenne, mintha... - Nem viszonyra gondolok - szakította ismét félbe Tina. - Inkább egy... szexi egyéjszakás kalandra, - Tina! Elment az eszed! - Ugyan, édesem - csitította Tina, - Ha most nem csinálsz valami vadat, már soha nem fogsz, és az szomorú lenne. - És ha nem is akarom megtudni? - mondta Amy, de főként önmagát akarta meggyőzni, hogy Tinának nincs igaza. - Ha tökéletesen elégedett vagyok azzal, ami van? - Legalább gondolkodj el rajta - mondta Tina, aztán ugratva hozzátette. - Ki tudja? Talán még élveznéd is. Visszafelé az irodába Amy nem tudott nem gondolni Tina bolond ötletére. Egy gyors kaland. Egy szexi egyéjszakás. Ez annyira nem ő. És mégis... Másnap a kolléganői nem hagyták békén a leánybúcsúval. Végül beleegyezett, csak hogy elhallgattassa őket. Ma jött el az az este. Amy tulajdonképpen rettegett tőle. Ugyanakkor - miért ne szórakozhatna egy kicsit? Ahogyan Tina mondta, talán még élvezné is.
8 - Istenien nézel ki, öregem - kiáltott fel csípőre tett kézzel Beverly. - Igazán jól. Jett rávigyorgott régi barátnőjére. - Te pedig... mit is mondhatnék... Még mindig a legjobb bőr vagy New Yorkban. - Eeegen, nem rossz, amikor az ember már ilyen vén szatyor - mondta kesernyésen Beverly. Rögtön harmincéves leszek. Kibaszott harminc!! Hogy lehetséges ez? - Úgy hallottam, hogy a harminc lényegében az új tizenhárom - kacsintott a lányra Jett. - Akár be vagy tépve, akár józan vagy, mindig tudtad, mit kell mondani - felelte Beverly, és a partnerére mutatott. A vékony, fehér fickónak gyér szakálla volt, hosszú haja lófarokban, tisztára mintha a kilenc százhetvenes évekből szalajtották volna. - O az emberem, Chet, zenész. - Hé... - nyújtotta a kezét Jett. Chet ellenséges biccentéssel reagált. Beverly elnevette magát. - Azt hiszi, keféltünk - mondta fesztelenül. - Mondd meg neki, hogy nem. - Hé, öregfiú, becsszóra, nem dugtunk - nyugtatta meg Jett Chetet, akinek savanyú arckifejezése nem változott. Az egész vacsora arról szólt, hogy beszámoljanak egymásnak a történtekről. Beverly mindent tudni akart Jett olaszországi éveiről, így aztán a finom, amerikai marhasült és a hozzá járó sült burgonya mellett a fiú mindenről beszámolt, Chet nem mutatkozott beszédesnek. Szótlanul ült az asztalnál, amíg Jett nem kezdett érdeklődni a zenéjéről, ettől aztán felengedett. Kiderült, hogy jól improvizál, és dolgozott már Springsteennel és a Stonesszal is. A Névtelen Alkoholistákhoz járt, így aztán közös pont volt ez is, és mire Beverly azt javasolta, menjenek át a Gatsby's-hez, a legmenőbb új klubba, ha nem is barátkoztak össze Jett-tel, de legalább beszélgettek. Beverly ismerte a Gatsby's portását. Odariszálta magát a fenyegető külsejű fickóhoz, a nyakába borult, arcon csókolta, az pedig bekísérte őket a klubba, egy csapat bejutni vágyó mellett elhaladva. A jelenet a régi időkre emlékeztette Jettet, amikor jóban volt a város összes portásával és
25
kidobóemberével. Mind ismerték őt, de nem mindegyik fogadta szívesen. Édes istenem, de sok helyről dobták ki... De most más volt a helyzet. Kézben tartotta az életét, és he kellett ismernie, hogy ez jó érzés. *** Natasha bármiért képes volt felvenni a telefont. - Lulu belázasodott, és látni akar - közölte Maxszel a volt neje. Max elfojtotta neheztelését. Késő volt, és már nem akart elmenni otthonról. - Majd reggel felmegyek - mondta mereven. - Az nem lesz jó - mondta sértődötten Natasha. - A lányod most akar látni. - Oké - morogta Max. - Mi oké? - Negyedóra múlva ott vagyok. - Remélem is - mondta Natasha azon a fensőbbséges hangon, amelyet Max gyűlölt. Natasha azt szerette, ha mindig az övé volt az utolsó szó. Maxet ez már nem zavarta, de elhatározta, hogy ha elveszi Amyt, nem így lesz. Nem lesz több éjszakai telefon, hacsak nem igazi vészhelyzetről van szó. A volt nejének meg kell tanulnia, hogy Max többé nem ugrik az első szavára. Leszólt a garázsba, hogy hozzák ki a kocsiját. Nem volt kedve elmenni, de aggódott Lulu ért, Miután leszólt a kocsiért, arra gondolt, talán felhívja az orvosát is, aztán úgy döntött, jobb, ha előbb megnézi a lányát. A pokolba is, olyan kínos ez az egész! Natasha áttetsző köntösben és szőrmével díszített, magas sarkú papucsban várta az ajtóban. Tökéletesen ki volt festve, mint mindig, vállig érő, egyenes szálú haja csillogott. Max arra gondolt, hogy Natasha változatlanul igen mutatós nő, vajon miért nem talál magának olyan férfit, aki megszabadítaná őt tőle? Nem lehet az annyira nehéz. Persze Max jól ismerte a sajnálatos okot, Natasha azért nem kezdett senkivel, mert nem kívánta levetni a jól hangzó Mrs. Maxwell Diamond nevet, amely biztosította a helyét a társadalomban. A társadalmi elfogadottság volt Natasha számára a legfontosabb, és bár már csak volt Mrs. Diamond, az ő világában ez egyet jelentett a folyamatossággal. - Hogy van Lulu? - kérdezte Max, és belépett a márvány előszobába. - Alszik - mondta Natasha. - Nem szabad zavarnod. - Hogy érted azt, hogy nem szabad zavarnom? - mondta vehemensen Max. - Azt mondtad, látni akar. - Soká értél ide - felelte a szokásos jéghideg tekintetével Natasha. - Jó, hogy alszik. Max a legszívesebbén felpofozta volna. Jó lett volna otthagynia a keze nyomát azon a sima, fehér bőrén. De nem tette, uralkodott magán. Ez a húzás tipikusan Natashára vallott, nem csodálkozott rajta. - Megnézem - próbált beljebb lépni a volt felesége mellett. - Nem - állta el az útját Natasha. - Felébreszted. Tudod, hogy soha nem alszik mélyen. - Persze hogy tudom - vágta rá Max. - Elvégre az én lányom, igaz? Ez kijelentés volt, nem kérdés. így aztán amikor Natasha azt mormolta, „Talán", Max megdöbbent. - Mit mondtál? - kérdezte. - Azt, hogy talán haza kéne menned - fordult el Natasha. De a baj már megtörtént. Max dühösen távozott, és a gyanú immár mélyen gyökeret vert benne. *** Mihelyt tehette, Chris lelépett Birdy bulijáról, és átment az Elaine's-hez. ahol írókliensével, Gregory Darkkal találkozott. Ez a bozontos medvére emlékeztető férfiú halványan valós tényeken alapuló, sötét bünügyi történeteket írt. Háromból sikeres film készült, és Chris éppen egy busás haszonnal kecsegtető újabb szerződésről tárgyalt a Universal filmstúdióval. 26
Gregory angol volt, kövér és a hatvanhoz közeledett. Vizenyős szeme sok ezernyi másnaposságról tanúskodott, hófehér sörénye meglepően sűrű volt. Ideje felét Hollywoodban töltötte, és tengerparti házat tartott Malibuban az elengedhetetlen szőke barátnővel együtt, egy másikat Manhattanben, ahol könyvekkel zsúfolt lakását zsémbes, leszbikus hajlamú feleségével osztotta meg. Gregory régimódi fickó volt, Jack Danielst ivott, erős, kubai szivart szívott, és szívesen mutogatta jókora fegyvergyűjteményét. - Igyál egyet - mondta mély, whiskyben áztatott hangján Gregory. A haverjaival ült, az egyikük nyugalmazott rendőrkapitány volt. - Mi van a kaliforniai szarkeverőknél? Gregory mindig hangsúlyozta, hogy nem rajong L.A.-ért. Mindazonáltal igen boldognak látszott, valahányszor ott hevert hatmillió dolláros házában Malibuban, oldalán szőke babájával, körülvéve filmsztár szomszédaival. - Hamarosan elkészül az új megállapodás - húzott egy széket az asztalhoz Chris. Két ital után taxiba ült, és visszahajtatott a szállodájához. Útközben felhívta L.A.-ben az aszszisztensét, és végighallgatta Andy tájékoztatóját az aznapi ügyekről. Semmi olyan, amire ne ért volna rá, amikor visszamegy L.A.-be. Semmi komolyabb probléma, bár valami mindig történt. Holnap délelőtt találkozik az apjával, és elképzelhető, hogy mire elhagyja New Yorkot, sokkal gazdagabb lesz.
9 Diahann Dozier tulajdonképpen félt a lányával eltöltendő hétvégétől. Valahányszor kettesben voltak, veszekedtek. Liberty sosem bocsátotta meg neki, hogy abbahagyta sehová sem vezető énekesi pályáját, és megállapodott az állandó jövedelem és a biztos otthon mellett. Diahann tudta, hogy a Mr. Diamondnál betöltött házvezetőnői állást a lánya megalázónak és méltatlannak tartja. De Liberty még csak tizenkilenc éves volt, fogalma sem volt arról, miről szólaz élet, és az milyen nehéz tud lenni. Diahann viszont gyorsan megtanulta, milyen egyedül állni a világban, kivált olyan nőnek, akinek még egy gyermekeit is el kell tartania. Diahann felsóhajtott, Liberty szép lány volt, tulajdonképpen egészen gyönyörű, és ha volna esze, keresne magának egy rendes férjet, és megállapodna mellette. Elég ebből a „karriert akarok" ostobaságból. Diahann jól tudta, milyen soha meg nem valósuló álmokat kergetni. Az évek során igyekezett elbátortalanítani a lányát, amennyire csak tudta, ami nem volt könynyű, mert Liberty makacs volt, és nem lehetett beszélni a fejével. Ráadásul valóban tehetséges volt, ám Diahann tudta, hogy a tehetség nem elegendő ahhoz, hogy az ember célt érjen. Túlságosan sok volt a csinos és tehetséges lány, aki kész volt mindenre, hogy befusson. Sajnos azonban a sikert az sem garantálta, ha az ember lánya megtett mindent. Mindennek a szerencse meg az időzítés volt a lényege. Megtalálni a megfelelő pártfogót, aki hisz az emberben, és szüntelenül a karrierje építésén dolgozik. Diahann újra felsóhajtott, Mariah Carey a szerencse és az időzítés ragyogó példája volt. Ha a híres énekesnő nem találkozott volna Tommy Mottolával, és ha a nagyhatalmú lemezmogul nem akart volna éppen sztárt csinálni... Diahann lefelé indult Mr. Diamond villájának alagsorába, és arra gondolt, milyen jó, hogy a lánya otthon van - még ha csak néhány napig is. Ugyanakkor Liberty biztosan, mindent kritizálni fog, gúnyos megjegyzéseket tesz, hacsak meg nem változott, ami nem nagyon valószínű. Olyan jó lenne, ha kijönnének egymással. Csakhogy Libertynek túlságosan sok mindennel volt baja, és Diahann-nek volt elegendő esze ahhoz, hogy belássa, lehetetlent kíván, ha azt várja a lányától, hogy ne nyaggassa. *** Nehezen múlt a délután. Minthogy nem szokott hozzá a semmittevéshez, Liberty nagyon unatkozott.
27
Ahogyan oly gyakran, most is azon járt az esze, hogy ki lehetett az apja. Mielőtt Mr. Diamond házába költöztek, mamának sok barátja volt. Az egyikre Liberty különösen jól emlékezett, Leonnak hívták, magas volt (Liberty is), szép keze volt (Libertynek is), és ő is énekes volt, mint mama. Leon velük élt néhány évig, aztán egy reggel Liberty hangos veszekedésre ébredt, és még aznap délelőtt Leon összepakolt, és elment. Visszagondolva azonban Liberty rájött, hogy Leon bőre igencsak fekete volt, ahogyan mamáé is. Az ő bőre világos, krémes fényű tejcsokoládé, így hát arra a szomorú következtetésre jutott, hogy Leon nem lehetett az apja. De hát akkor ki? Úgy kell leélnie az életét, hogy nem tudja. Ez nem tisztességes, joga van megtudni, és most, hogy be van ide zárva mama lakásába, mindenképpen meg fogja tudni. Elvégre már nem tizenkét éves. Tizenkilenc, és az anyjának tiszteletben kell tartania a tényt, hogy joga van megtudnia az igazságot.
10 Amy boldogan csinálta végig mindazt, amit általában soha: füvet szívott, becsípett a licsis dupla martiniktől, visongott a három vetkőző fiú láttán, akiket figyelmes barátnői biztosítottak a hangulat fokozására, és egyáltalán, elengedte magát. Általában véve ő volt a ,jó kislány", a lelkes dolgozó nő, előkelő családjának díszére vált. De ma este „vadóc" lett - jóval vadabbul élő barátnői bíztatására. Ma este megfeledkezett korábbi tapasztalatairól, amelyek mindig visszatartották, és nem törődött semmivel. A vetkőző fiúk nagy szám voltak: három erőtől duzzadó ausztrál srác fejlett izmokkal, csábos mosollyal és gömbölyödő nadrággal. A lányok legnagyobb örömére nem szégyelltek levetni mindent. Miközben az egyikük veszélyes intim közelségben szórakoztatta Amyt, Tina buzgón fényképezett digitális gépével. A lányok visongtak, nevettek. Amy velük visítozott. Remekül érezte magát, amire hónapok óta nem volt példa, annyira nyomasztották az esküvői előkészületek. Miután eltöltöttek néhány órát a Gatsby's különtermében, Yolanda javasolta, hogy menjenek át a nagyterembe, ahol Usher bömbölt a hangszórókból nőkről meg szextől meg csalásról, és a terem tele volt vonagló, izzadó emberek tömegével, akik a harsogó zenétől vártak kikapcsolódást, - Rendelj még egy italt - bíztatta Amyt Yolanda, amint bezsúfolódtak az egyik sarokboksz bőrüléseire. - Úgy van - helyeselt Carolee, a Courtenelli-ház egyik ijesztően vékony modellje. - Ki kell ütnöd magad, de teljesen. - Már sikerült - kuncogott pityókásan Amy. - Még egy martini, és lehányok valami szerencsés alakot. - Talán őt - mondta Dana, és a mellettük lévő bokszban idő, nevetségesen jóképű férfira sandított. A férfival egy legalább 180 centi magas, ragyogóan szép fekete nő volt meg egy lófarkas, vézna, fehér fickó. - Hűha! - suttogta Tina, aki előrehajolva vette szemügyre a jóképű fiatalembert. - Ez aztán dögös! - Stop! - intette le Amy - Nemsokára férjezett leszek, hát higgadj le. - Nézni csak szabad, nem? - kérdezte ártatlanul Tina. - És engedd meg, hogy figyelmeztesselek: te többet is tehetsz a nézésnél. - Elhallgass! - kacagott Amy, és arra gondolt, ideje lenne inni egy erős feketét, mielőtt becsúszik az asztal alá. De mégis - miért tenné, ha egyszer jól érzi magát? *** A Gatsby's bokszában Jett igazán kellemesen érezte magát, pedig alkoholt sem ivott, drogot sem fogyasztott. Mindkettő szigorúan tilos volt számára - mégis laza és kellemes érzés töltötte el. Néha 28
az embernek rá kell jönnie, hogy bizonyos dolgokat nem tehet. O keményen tanulta meg a leckét, nem kért belőle még egyszer. Semmi alkohol. Semmi drog. Megértette, hogy szenvedélybeteg, ezért, muszáj ellenállnia. Valójában igen egyszerű. Light kólát szopogatva nézte az eseményeket, akadt bőven. A táncparkett tele volt szép és szexi nőkkel. Chetre pillantott, aki egymás után szívta a francia cigarettákat, közben Beverly a szomszéd bokszbeli lányokkal beszélgetett. Pár perc múlva Jett is belekapcsolódott a beszélgetésbe. Ez is kellemes volt: olyan nőkkel csevegni, akik értik a nyelvét. Három év Olaszországban hosszú volt, és Jettnek nagyon hiányzott Amerika és mindaz, amit nyújtani tudott. Egy idő múlva azon kapta magát, hogy különösen egy lány köti le a figyelmét. Igazi szépség volt, amolyan Reese Witherspoon vagy Gwyneth Paltrow stílusban. Olyan selymes volt a haja, szégyenlős a mosolya. És döbbenetes, türkizkék szeme. Annyira jellegzetesen amerikai. Olyan szép. Olyan vonzó. Ahogy múlt az idő, Jett egyre jobban vonzódott ehhez a lányhoz, aki ugyan együtt ivott a többiekkel, de Jett érezte, hogy valahogy mégis más. Ez a lány nemcsak eszelősen szép volt, de fantasztikus a teste is, és a fantasztikus test volt Jett specialitása. Jett repülőút utáni fáradtsága egyből elmúlt. A lányhoz hajolt, és megkérdezte, volna-e kedve táncolni. A szépség már-már nemet mondott, ám az egyik kapatos barátnője meglökte, hogy menjen. Jett megragadta a lány kezét, a zsúfolt parkettra siettek, és táncolni kezdtek. Mintha csak rendelésre, a DJ az Outkastról egy lassú Marc Anthony salsára váltott. Jett nem akarta elszalasztani az alkalmat, és magához húzta a lányt. - Ha szabad kérdeznem... mit csináltok itt, lányok, férfi kíséret nélkül? - kérdezte Jett, és beszívta a lány illatát, amelyben szappan üdesége keveredett az Angol csábos aromájával. - Ez valami csajbuli? - Az egyikünk férjhez megy - mormolta Amy, aki meglepően kényelmesen érezte magát a férfi karjában. - Remélem, nem te - húzta még közelebb a lányt Jett. És a lány mosolygott. Sokáig táncoltak, végül Jettnek sikerült a lányt az ellenkező irányba terelnie, távolabb a barátnőitől. Amikor már nem láthatták őket, egy sarokba vezette, és csókolni kezdte. - Inkább hagyd abba - próbálta eltolni a lány. - Miért? - kérdezte tréfásan Jett. - Nem szeretsz csókolózni? - Én... csak... Jett magához szorította, és ismét csókolni kezdte a lányt, aki most nem tolta el. A lánynak olyan finom és puha volt az ajka, hogy Jettnek már a csókolózástól kezdett ficánkolni a férfiassága. Amy éppen annyira benne volt, mint Jett. Aznap este elszívott egy mariskás cigit, többet ivott a kelleténél, és a gátlásai veszélyes mértékben feloldódtak. Ráadásul ez a pasas annyira jóképű volt a kócos, sötétszőke hajával meg a babonás, kék szemével. Lehet, hogy Tinának igaza volt, egy utolsó kaland... - Tűnjünk el innen - súgta a lány fülébe Jett vagy húszpercnyi heves csókolózás után. - Nem... nem is ismerlek - felelte Amy, aki zavart és izgatott volt, közben azonban egyre jobban hatalmába kerítette a vágy. - Hé... én sem ismerlek - simogatta meg a lány selymes, szőke haját Jett. - De hidd el, hogy szeretnélek megismerni. Amyvel forgott a világ. Nemsokára férjes asszony lesz. Örökké hű. Nem lesz több lehetősége felfedezéseket termi. De most míg szingli, szabad, nem felel senkinek, és talán ez az utolsó lehetősége, hogy olyasmit tegyen, ami teljesen idegen a természetétől. Valami tökéletes őrültséget. Tinának igaza volt, egy vad kaland, mielőtt a házasság-ajtaja bezárul mögötte, és jó és hű feleség lesz. - Hová viszel? - suttogta, miközben szédült, és hirtelen merészséget érzett, ahogy a férfi a kijárathoz vezette. 29
- Majd kitalálom - felelte a férfi, amint erős karjával birtokba vette Amy karcsú derekát. Kinn az utcán a férfi leintett egy taxit, és beültette Amyt. - Hová megyünk? - pihegte Amy. - Ne félj, nem rabollak el - tréfálkozott a férfi. - Nem vicces - mondta Amy, aki hátradőlt a repedezett bőrülésen, és gyorsan megpróbálta elhessegetni a visszatérni akaró, rossz emlékeket. A férfi nem értette. Persze, hogy nem értette, fogalma sem volt, kicsoda Amy. Szegény kis gazdag lány. Szegény kis gazdag menyasszony. Honnan is tudhatta volna. Jett egész úton csókolta a lányt, amíg Sam kéglijéhez értek a Sohóban. Nem beszéltek. Egyetlen szót sem. Amy tudatában volt, hogy többet ivott a kelleténél, forgott vele a világ, de valahogy ez sem zavarta. Akarta ezt, ő választotta ezt a lehetőséget, senki nem kény szerit ette rá. Amikor megérkeztek, a férfi fizetett, aztán a lányt a ház oldalának döntötte, és újra csókolni kezdte. Amy alig kapott levegőt. Úgy tetszett, képtelenek távol tartani egymástól a szájukat, és ez a srác olyan istenien csókolt. Elment az eszed?, fujt riadót egy szigorú hang Amy fejében. Igen!, intette le. És nem áll szándékomban megállni félúton. Jobban tennéd! Ki mondja? A férfi kinyitotta a kaput, és behúzta Amyt. Az önként ment. Egyenesen a parányi lifthez vezette, és beszálltak. A férfi keze máris ott volt mindenütt. Amy tudta, hogy most kellene a férfit leállítania, elmondania az igazat a helyzetéről, és sürgősen visszavonulni. Mert ha most nem teszi, nem lesz megállás. - Olyan eszelősen szép vagy - suttogta a férfi, amint kivezette Amyt. a liftből, és be a lakásába. Ugye tudod? Nem, Amy nem tudta. Max sosem mondta neki. Max udvarias és illedelmes volt, tökéletes úr mindig. Max elhalmozta Amyt drága ajándékokkal, amelyekre a lánynak nem volt szüksége, nem kellettek neki. Max biztonságos volt. Ez a srác nem. A kis lakásban folytatódott a csókmaraton, mindketten beleadtak mindent. Egy idő múlva Jett vetkőztetni kezdte a lányt, előbb lassan, aztán egyre hevesebben. A lány azzal reagált, hogy letépte Jettről az inget, lehúzta a nadrágján a cipzárt. Csókolták egy mást, a ruhadarabjaikkal kínlódtak, és nevettek, aztán Jett hirtelen úgy nyalábolta fel a lányt, mintha nem is lett volna súlya, bevitte Sam hálószobájába, és gyengéden letette az ágyra. Ez az!, gondolta Amy. Ez az. Ideje maradni, vagy menni. Mielőtt eldöntötte volna, a férfi újra csókolni kezdte, szívta az alsó ajkát, aztán lejjebb ment, a keblére, közben elhelyezkedett, és cirógatta a bőrét, amely lágy és sima volt, mint a finom kasmír. A férfi szája megtalálta Amy mellbimbóit, ő pedig önfeledten hátravetette a fejét, úgy érezte, elolvad a gyönyörtől. Nem akarta, hogy a férfi abbahagyja. Soha. És amikor a férfi fölébe kerekedett, Amy hosszú és mély sóhajt hallatott, és feltárta magát a férfinak. A férfi éppen csak kezdett belé hatolni, amikor felfedezte, hogy szűz. Megdöbbent. - A fenébe! - motyogta, és nyomban visszahúzódott. - Ne hagyd abba - mondta a lány, és újra magába irányította Jettet, - Kérlek, ne hagyd abba. - Hé... - motyogta Jett, és maga sem tudta, miért akart egyszeriben Mr. Jófiú lenni. - Többet ittál a kelleténél, és... Nem akarok olyat tenni, amit reggelre megbánhatsz. - Ki mondja, hogy megbánnék bármit is? - De most vagy először férfival, igaz?
30
- Dehogy - hazudta Amy, azt kívánva, hogy a férfi folytassa, amit elkezdett, mert ugyan a szoba kissé forgott, de Amyt ez sem izgatta, ma éjjel ez kellett neki, és semmi nem állíthatta le. - Szeress mondta halkan. - Magamban akarlak érezni. Jézusom, ez a lány egyszerűen csodaszép, és ő totálisan bele van zúgva, miért is hagyná abba? Jett tehát folytatta, szerette a lányt, és mintha órák teltek volna így, amíg végül a lány elaludt a karjában, és a teste forró és lágy volt, és az egész lány gyönyörű. Jett sosem érzett ekkora békességet és kielégülést. Perceken belül elaludt ő is, beszívva a lány édes illatát, végtelenül elégedetten. Amikor reggel felébredt, a lepedő véres volt, és a lány, akivel az éjszakát töltötte, eltűnt. Jett ekkor jött rá, hogy még a nevét sem tudja.
11 Max nem tudott aludni. Szerinte ennek Natasha volt az oka, aki szándékosan rendelte őt a lakására azzal az ürüggyel, hogy Lulu beteg, s így elrontsa Max éjszakáját, Max biztos volt benne, hogy Natasha azt hitte, Amyvel van. Tévedett, Mint mindig. És mire gondolhatott, amikor azt mondta, „talán", amikor ő kijelentette, hogy „az én lányom, igaz"? Natasha csak nem süllyed ennyire mélyre, nem célozhat arra, hogy Lulu nem az ő gyereke. De. Natasha címeres boszorkány, mindenre képes. Hajlandó akármilyen mélyre süllyedni, ha azzal felkeltheti Max figyelmét. Gyűlölte, és jó oka volt rá. Pár héttel korábban megjelent az irodájában egy fickó, egy ápolatlan, festett-fekete hajú, gyér bajszú alak. A rosszul szabott öltönyt és hamis krokodilbőrből készült papucscipőt viselő, olcsó kölnitől szagló pasas lerohanta Mrs. Barley-t, Max első asszisztensét azzal, hogy személyes és kényes információ birtokában van a volt Mrs. Diamondot illetően, és Max vagy fogadja őt, vagy a National Enquirer című pletykalapban olvashatja majd, amit el akar mondani. Miután Mrs. Barley tájékoztatta a helyzetről, Max inkább fogadta a fickót. És a következő történetet hallhatta szeretett exnejéről. A fickó, Vladimír Bushkin azt állította, hogy Natasha - akinek Paulina Kuchinova volt az igazi neve - álnéven és hamis útlevéllel érkezett az Egyesült Államokba. Honnan tudta ezt Vladimír? Nos, a dolog úgy festett, hogy ő volt Natasha törvényes férje. És Natasha házasságkötése a szerencsétlen amerikai könyvelővel és Maxszel egyaránt bigámia, sőt trigámia volt. Először Max nem hitt neki, mivel a férfi története annyira botrányos volt. De amikor Vladimír fényképeket és dokumentumokat vett elő - köztük házasságlevelet -, Max rájött, hogy valószínűleg igazat mond. Az esküvői képeken látható nő egy fiatalabb és csiszolatlanabb Natasha volt, és a házassági papírokon szereplő név valóban Paulina Kuchinováé. - Prostituált volt - közölte könnyedén Vladimír, mintha a hír egyáltalán nem lenne érdekes. - Én voltam a stricije. - Krisztusom! - robbant Max, már maga előtt látva az újságcímeket. - Átvert - folytatta Vladimír. - Felcsípte buta amerikai egy moszkvai hotel bárjában. Leszopta jól, az vette feleségül. Hamis papírjai neki voltak már, sunyi tehén le akart lépni Moszkvából. Egy nap ébredek fel, ő nincs. Én esküszik, megtalálja. Volt nem könnyű, de itt vagyok. - Mit akar? - kérdezte összeszoruló gyomorral Max. - Sokat - nevetett csúnyán Vladimír. - Amit csak én érdemel, hogy tartja szája csukva. És Max rájött, hogy könyörtelen csapdába került. *** Chris remekül aludt az éjjel, és reggelre kelve készen állt bármire, még az apjával való találkozásra is. Elégedett volt, mert szállodákban többnyire nem aludt jól. Állandó félelme volt, hogy bennreked egy égő toronyházban, és egy manhattani felhőkarcoló éppen alkalmas volt erre, kivált 31
9/11 után. Azóta sem tudott szabadulni azoknak a szerencsétleneknek a képeitől, akik kiugráltak a tornyok ablakaiból. Visszatérő rémálma volt ez. Miután megnézte Jonathan „Én csak egy hétköznapi srác vagyok" számát Matt Lauerral a Today Show-ban, lenn megreggelizett, közben kiolvasta az újságokat, ami eléggé megnyugtató volt mindaddig, amíg nem olvasott a klienseiről a New York Post Hatodik Oldal rovatában. Lola Sanchez, az első számú dél-amerikai származású díva állítólag a Gatsby's-nél szórakozott a legújabb partnerével, egy fiatal, szőke taggal. Ez nem volt jó hír, mert Lola jelenleg Russell Savage Oscar-díjas rendező gyűrűs menyasszonya volt, és Russell bizonyára nem fogadja örömmel, ha a menyasszonya egy másik férfival enyeleg, kivált, ha az egy szexi macsó színész. Chris felsóhajtott. Ismerve Lolát, biztosan megesküszik majd rá, hogy hazugság az egész, és be akarja perelni a lapot, amit ő nem fog javasolni, mert valószínűleg a történet igaz. Lola Sanchez férfifaló volt, egyszerűen nem tudta megállni, ha a férfi partnere a filmben jóképű volt, egyszerűen felfalta a pasast ebédre, vacsorára és reggelire. Korán volt még ahhoz, hogy telefonáljon L.A.-be, és riassza az irodát, hogy számítsanak Lola hívására, ezért egyelőre nem foglalkozott az üggyel. A továbbiakban egy nevet nem közlő hírecske következett, de Chris biztos volt benne, hogy Birdy Marvelról van szó. Melyik, minden igénynek megfelelő tiniénekes rakatott piercinget egy valóban intim testrészébe? És melyik tiniénekes motoros barátja rögzítette az egészet videón, semmit sem takarva? Kedves. Vajon mikor bukkan fel ez a felvétel az interneten? Hát ezek a lányok sosem tanulnak? Bár Chris tudta, mit mondana Birdy. „Paris Hiltonnak vagy Pamela Andersonnak sem ártott, nem igaz?" Megpróbálta felhívni Birdyt a mobilján, hogy figyelmeztesse, ha van ilyen felvétel, gondoskodjon róla, hogy tartsák elzárva, és senki se férhessen hozzá, kivált Rocky nem. A lány turnémenedzsere közölte, hogy Birdy alszik, tilos zavarni. Chris végzett tojásfehérjeomlettjével, írt egy csekket, és elhagyta a szállodát. Apucit nem szabad megvárakoztatni. *** Jett a Park Avenue-n baktatott az apja háza felé, de az esze máshol járt. Egyre csak az elmúlt éjszaka és a selymesszőke hajú lány járt a fejében. Amikor felébredt, a lány már nem volt ott. És még a nevét sem kérdezte meg. Döbbenetes egy lány volt, és Jett úgy érezte, szerelmes belé, vagy legalábbis kívánja, vagy valami ilyesmi. Az volt a helyzet, hogy egyszerűen képtelen volt letörölni az arcáról azt az ostoba vigyort, ami arra utalt, hogy ez a lány nem holmi egyszerű egyéjszakás kaland; melyekből eddig Jettnek bőven kijutott. Erősen gyanította, hogy ez a lány lehet az igazi, és ha az ügy komoly, és valóban ez a lány kell neki, akkor nem szabad lerohannia. Ez azt jelentette, hogy bár teljesen belezúgott, a tapasztalatai azt súgták, várjon egy-két napot, adjon a lánynak időt, hadd gondolkodjon el felőle, hadd tűnődjön el rajta. Az is felmerült Jettben, hogy gálád módon kihasználta a lányt, mert igaz ugyan, hogy tagadta, de mégis szűz volt, kétségtelenül. Aztán azt gondolta, a csudát, dehogy, hiszen a lány éppen annyira akarta, mint ő. O különben is úriemberként viselkedett, hiszen felajánlotta, hogy abbahagyja, de ő kívánta a folytatást És most? Nem lehet olyan nehéz kinyomozni, ki az a lány, a klubból valaki bizonyára tudja. És ha mégsem, majd Beverly megtudja, mert ő mindenkit ismer. Felhívta hát a mobilján, és üzenetet hagyott neki. Aztán arra gondolt, érintkezésbe lép az anyjával. De végül úgy döntött, hogy ezt inkább a Reddel való találkozás utánra halasztja. Ki tudja, mit akar mondani az öreg? És Edie - ha eléggé józan állapotban lesz - nyilván tudni akar mindent. Edie különben sem sejti, hogy ő itt van, ezért nem sietős beszélnie vele. A kettejük viszonya nem az a hagyományos anya-fiú kapcsolat, és amikor a legutóbb találkoztak, igazán rossz hangulatban váltak el. Amikor az anyjára gondolt, Jett komolyan elkenődött. Az egykor vibráló és gyönyörű nőből Red idegbeteg, kiszolgáltatott alkoholistát csinált. Nem kárhoztathatta persze ezért, mert a maga módján ő rosszabb volt az anyjánál is, de legalább hagyta, hogy a barátai megmentsék. Jett tizenhárom éves volt, amikor a szülei elváltak. Ahogyan a két bátyját előtte, őt is egy szigorú katonai iskolába küldték, amelyet gyűlölt, Többször megszökött, elkapták, és Red mindig 32
szigorúan megbüntette, végül egy arizonai táborba küldte, amelyet kifejezetten nehezen nevelhető fiúknak tartottak fenn. Az ott töltött két év után kész volt szétrobbanni. Egyetemről szó sem lehetett, szabad akart lenni, és minthogy Edie nem óhajtotta, hogy egy fedél alatt éljenek, megadta neki az annyira vágyott szabadságot. A tizenhetedik születésnapjától havi járadékot biztosított Jettnek, és azt mondta, tegye a dolgát. És ő pontosan ezt is tette. New York várta, ő pedig készen állt. Szex, kábítószer és rock 'n' roll. A megmentéséig Jett volt mindezek mestere. Most nem akart Edie-re gondolni - majd később. Inkább az előző éjszakai lányon járt az esze. Gyorsan történtek a dolgok, csak néhány órája érkezett vissza Amerikába, és máris megismerkedett valakivel, aki egészen különleges volt. Most már csak meg kell találnia.
12 Alig nyitotta ki a szemét, Amyt rettenetes másnaposság kerítette a hatalmába, de ami még rosszabb - rettenetes bűntudat. Mit tett? Miféle teljesen őrült dolgot követett el? Fekve az ágyban az állig húzott takaró alatt, kezdte végigkövetni az események láncolatát, amelyek odáig vezettek, hogy megcsalta a vőlegényét. Először jött a leánybúcsú, aztán az ivászat meg a füszívás. Ezt további ivászat követte és lassú tánc egy sráccal, aki annyira csábító és vonzó volt, hogy végül felment a lakására, és lefeküdt vele. Csodás volt, Őrjítő. Pontosan ilyennek kellett volna lennie a szexnek Maxszel a nászéj szakájukon. Jaj, istenem, lefeküdt egy vadidegennel. Odaajándékozta a szüzességét egy férfinak, akivel éppen csak hogy megismerkedett. És amennyire emlékezni tudott, élvezte! Miért hagyta, hogy így legyen? Hogyan árulhatta el így Maxet? Annyira, helytelen volt az egész. Még nagyobb bűntudattal indult zuhanyozni, közben eszébe jutott, hogyan ébredt fel hajnali négykor, szedte össze a holmiját, és sietett ki a lakásból. A kapu alatt rápillantott a postaládára, 10A lakás. S. Lucas. Mi lehet az az S.? Steven? Sonny? Scott? Jó lenne, ha legalább tudná a nevét. Az utcán leintett egy taxit, és a hátsó ülésen kuporgott, amíg hazaért. Amint biztonságban érezte magát a lakásában, levetkőzött, és ágyba bújt. Azóta négy óra telt el, és most lüktető fejfájás gyötörte. Nem iszom soha többet, esküdözött, Soha! Nekem ennyi. De jól tudta, hogy ami megtörtént, azt már nem lehet visszacsinálni. Amikor kilépett a fürdőszobából, megszólalt a telefon. Tina érdeklődött, hogy mi történt. - Semmi - felelte erőtlenül Amy, az egyik kezében a telefon, a másikban a törölköző. - Hazudsz! - kiáltott rá izgatottan Tina. - Elmentél azzal a jóképű sráccal. - Én ugyan nem! - tiltakozott Amy. - Terhes vagyok, nem ostoba - mondta élesen Tina. - Egyre érted megyek, a Serendipitybe megyünk ebédelni, és mindent elmesélsz. Minthogy Tina szülés előtt állt, nem lehetett vele vitatkozni, nem érte meg az erőfeszítést. Miközben lassan felöltözött, Amy újra végiggondolta, milyen következményei lehetnek annak, amit tett. Nem volt szép. Ó, egyáltalán nem volt szép dolog. Rossz kislány volt, aki büntetést érdemel. Akkor meg miért ül mosoly az arcán! Mi a fenének vigyorog? *** Elsőként Jett érkezett az apja 68. utcai villájába. Az ajtót nyitó inas új volt. Nem mintha Jett ismerte volna az apja személyzetét, de emlékezett egy angol komornyikra, aki pár évig a háznál szolgált. Ez német volt, és meglehetősen sztoikusan kísérte Jettet a könyvtárszobába, aztán magára hagyta, hadd elmélkedjen a plafonig érő polcokat megtöltő, bőrkötéses könyvek között. Ahogy körüljárta a szobát, megállapította, hogy pontosan úgy van, ahogyan gyerekkorából emlékezett rá: a szobában nincs semmi személyes. Se családi fényképek, se trófeák vagy csecsebecsék, se újságok, csupán a Wall Street Journal egy ősi példánya hevert összehajtogatva a kisasztalon, a sötétbarna, kemény bőrkanapé mellett. 33
Semmi sem változott. Red Diamond nem volt híve a személyes emléktárgyaknak. A szoba Red tükörképe volt. Hideg, dohos és barátságtalan. Pár perc múlva Jett leült, és kezébe vette az újságot, Amint a sorokra emelte a szemét, ismét az előző esti lány képe villant fel lelki szemei előtt. Akár az őszibarack. Gyönyörű, tökéletes őszibarack. Mindig ilyen lányról álmodott. És hamarosan újra látni fogja... hamarosan. *** - Milyen volt? - kérdezte Max. Amy izzadó tenyérrel markolta a kagylót. A vőlegénye megtudta volna? Hogyan? Jaj, istenem, mit mondjon? Hogyan adhatna magyarázatot arra az őrült éjszakára? Ez hihetetlen! - Nem lehetett olyan rossz, édesem - mondta szeretettel Max. - Csak te meg a lányok. Biztosan jól érezted magad. Amy megkönnyebbült. Hát persze, Max a leánybúcsúról beszél. - Többet ittam a kelleténél - bökte ki. - Ez természetes - mondta megértően Max. - Nyilván csak úgy töltötték beléd, és te nem tehettél semmit. - Körülbelül - sikerült Amynek kinyögnie. - Pontosan ennek nézek én elébe ma - morogta Max. - A legénybúcsú is jó nagy ostobaság, bárcsak ne kéne elmennem. Szóval higgy nekem: ha megjelennek a vetkőző lányok, én már ott sem vagyok, ígérem. - Nem kell ígérned nekem semmit - mondta Amy, mert még nagyobb bűntudatot érzett, mint addig. - Miért? - Max hangjában nevetés bujkált. - Azt szeretnéd, ha sztriptíz-táncosnőkkel ugrabugrálnék? - Nem, nem, dehogy. - Amy szinte dadogott. - Csak hát... szóval... a legénybúcsún az ember megtehet bármit. Mindenesetre - tette hozzá sután - így hallottam. - Édes kincsem, nagyon szeretlek - mondta nevetve Max. - Én is téged - vágta rá automatikusan Amy. - Életemben nem találkoztam nálad édesebb lánnyal. NEM IGAZ! MEGCSALTALAK EGY MÁSIK FÉRFIVAL, ÉS MÁR NEM LEHET VISZSZACSINÁLNI! - Köszönöm - nyelt nagyot Amy. - Most értem apám háza elé - mondta Max. - Majd visszahívlak. Amy letette. Ha Max egyszer rájön, hogy mit tett... Jaj, Istenem, rá gondolni sem szabad.
13 Jett nem sokáig volt egyedül, hamarosan befutott Max. Jett felállt, és kissé mere- I ven üdvözölték egymást. - Jól nézel ki - mondta Max. - Jobban, mint amikor utoljára láttalak. O, igen, gondolta Jett, örül, ha belém csíphet. - Amikor a legutóbb láttál, beteg voltam - mutatott rá. - Nem - ellenkezett Max. - Hajói emlékszem, inkább részeg, mint a csacsi. - Az alkoholizmus betegség - magyarázta Jett. Nem értette, miért kell a bátyjának nyomban rámásznia, amint meglátja. - Már három éve tiszta vagyok. - Igazat beszélsz? - hitetlenkedett Max. - Igazat - felelte önvédelemre készen Jett. Mielőtt belementek volna a kicsinyes veszekedésbe, berobbant Chris. Mr. L.A. a barnára sült bőrével meg a George Clooney mosolyával. Könnyű Armani öltönyében a legjobb formáját mutatta. 34
- Srácok! - mondta Chris. - Régen találkoztunk. Mindketten remekül néztek ki. Ez a jó külső nálunk családi, mi? Jett jóval közelebb érezte magát Chrishez, mint Maxhez. Maxben volt valami ijesztő, valami, amivel nem kívánt volna összetűzésbe kerülni. Chris szívélyesebb volt, kedvesebb, bár két bátyja sokban hasonlított egymásra sötét hajával, kreol bőrével. Két hagyományosan jóképű férfi, s Jett volt az, aki kilógott a sorból sötétszőke volt, átható kék szemekkel. Gyerekkorukban Chris mindig „szörfösnek" vagy „vakarcsnak" hívta. Nem mintha sokat lettek volna együtt, de amikor együtt voltak, Chris mindig vigyázott rá. - Hé - mondta nyugtalanul Jett. - Tudja valaki, miért vagyunk itt? - Akármi legyek, ha tudom - vont vállat Chris. - Arra gondolok, talán beteg az öreg, és végre eszébe jutott, hogy van három fia. - Én ebben kételkedem - mondta komoran Max. - Miben? - kérdezte Chris. - Hogy beteg, vagy hogy eszébe jutottunk? - Hamarosan megtudjuk - mondta Max. Szobalány lépett be, és érdeklődött, nem kérnek-e valami frissítőt. Chris kávét kért, Max szintén. Jett egy üveg-vizet. Miután a szobalány távozott, Chris az öccséhez fordult. - Hol szálltál meg? Felhívtalak volna tegnap este, de nem tudtam, hol vagy. - Egy barátom kölcsönadta a lakását. - Mázlista - mondta Chris. Leült a pamlagra, és kinyújtotta hosszú lábát. - Mikor érkeztél? - Tegnap. - Úgy hallom, jól mennek a dolgaid Olaszországban - jegyezte meg Chris, közben ellenőrizte a befutott üzeneteit a Blackberryjén. Jett bólintott. - Tiszta és józan vagyok, ha erre gondolsz. - Ez remek, de én a modellkedésre gondoltam. Láttam a képed az egyik barátnőm olasz divatlapjában. Nagyon imponált neki, amikor elárultam, hogy az öcsém vagy. - Modellkedés? - csóválta a fejét Max. - Modellkedsz? - Úgy van - mondta Jett. - Fotózás meg pár tévéreklám. - Azt hittem, minden modell meleg. - Most úgy beszélsz, mint apád - nevetett Chris. - Nézz körül. Nem hallottál még Tysonról? - Mike Tysonról? Chris az égre emelte a szemét. - Feladom! A szobalány visszatért két kávéval meg egy üveg Eviannal. Chris zsebre tette a Blackberryt, és kortyolt a kávéból. Max az órájára pillantott. - Negyed tíz - mondta bosszúsan. - Azt mondták, legyek itt kilencre. - Mindnyájunkat kilencre hívtak - mondta Chris. - Jézusom! - dobolt az asztalon az ujjaival Max. - Mikor lesz már vége? - Minek? - kérdezte Jett. - Ennek a rohadt manipulációnak - morogta gorombán Max. - Mindig meg akarja mutatni, hogy ő az úr. Azt hiszi, ma is úgy bánhat velünk, mint tizenéves korunkban. - Azt hiszed, most fog megváltozni? - kérdezte Chris. - Most már legalább nem verhet meg - jegyezte meg Jett. - Öregem, neki aztán gyorsan eljárt a keze. A botjának a nyoma most is ott a fenekemen. - Kiderítem, mi a helyzet - állt fel Max, és az ajtóhoz indult. - Tárgyalásaim vannak, meg kell oldanom egy válsághelyzetet. Nem vesztegethetek több időt. - Nekem pedig vissza kell mennem L.A.-be. Türelmetlen kliensek serege vár rám - kacsintott Jettre Chris. - Veled mi az ábra, szörfös? - Hé... te élsz Kaliforniában - felelte vigyorogva Jett. 35
- És igazán szép ott. Gyere el egyszer, jó nagy házam van, elférsz nálam. - Kösz, de úgy tervezem, New Yorkban maradok még pár hétig - felelte Jett. Majd beledöglött, annyira szeretett volna mesélni valakinek az előző éjszakáról. - Tudod, megismerkedtem egy lánnyal... Mielőtt befejezhette volna, nyílt az ajtó, és ott állt Lady Jane Bentley, elegánsan, Chanelkosztümben, gyöngyökkel. Gesztenyebarna haja feltornyozva, minimális smink, fagyos tekintet és merev mosoly. - Jó reggelt, fiúk - mondta. Szemlátomást az anyaszerepet óhajtotta eljátszani. - Édesapátok és én egyaránt örülünk, hogy el tudtatok jönni. Jett alig emlékezett erre a nőre. Ahányszor csak találkozott Lady Jane-nel, vagy tökrészeg volt, vagy totálisan kiütötte magát kábszerrel. Chris találkozott már néhányszor a Ladyvel. A legemlékezetesebb az volt, amikor L.A.-be látogatott a két mostoha unokahúgával, A Peninsula Hotelban szálltak meg, és elvárták, hogy uralkodóhoz méltóan bánjanak velük. Rosszul számítottak. Hollywoodban csak azokkal bánnak uralkodóhoz méltóan, akik vagy sztárok, vagy az évi harminc millát túlteljesítő milliárdosok. Rajtuk kívül mindenki gondoskodjon magáról. Minthogy egy városban éltek, a Ladyt Max ismerte a legjobban. Érzéketlen némbernek tartotta, pontosan olyannak, amilyet az apja érdemel. Lady Jane nézte Red három fiát, és magában azt kívánta, bárcsak ne léteznének. Bár Red ritkán beszélt róluk, a Lady jól tudta, hogy a férfi saját vérvonalának folytatását látja bennük, ezért számára fenyegetést jelentettek. Lady Jane arra számított, hogy Red végül csak elveszi majd feleségül, annak ellenére, hogy valahányszor szóba hozta a dolgot, a férfi a képébe röhögött. Ez a gúnyos nevetés nem tetszett a Ladynek, mert elszánt asszony volt, aki megszokta, hogy eléri, amit akar, éppen úgy, ahogyan Red. De azért kitartott, mert tudta, hogy ahogy a férfi öregszik, gyengül is, és mégiscsak ő lesz a negyedik Mrs. Diamond. Akkor aztán mindenki mehet a pokolba. - Remélem, mindenkinek kellemes útja volt - folytatta Lady Jane. - Manapság az utazás meglehetősen borzasztó. Nincs már első osztály, mindenkivel úgy bánnak, mint a barmokkal. Hacsak nem utazik az ember magángéppel, a dolog reménytelen. Nemcsak hideg a dög, de sznob is, gondolta Chris. Ettől még kevésbé értette, miért van a Lady Reddel, aki a csúcsra vezető utat végigböfögte, fingta és káromkodta, és sosem kért elnézést senkitől. No igen: pénz, pénz, pénz. Mi más? - Én Jonathan Goode magángépén jöttem - közölte Chris. - Azt hiszem, igazad van, csak magángéppel lehet utazni. Lady Jane ettől sem hatódott meg. Nyilván azon kevés amerikai nő közé tartozott, akik nem tudták, ki az a Jonathan Goode. - Red hol van? - tért rögtön a lényegre Max. - Sajnálom, hogy csalódást kell okoznom - mondta hűvösen Lady Jane. - Édesapátok ma nem érzi jól magát, így sajnos nem tud találkozni veletek. - Micsoda? - dühöngött Max. - Mindazonáltal - folytatta Lady Jane - mindhármatokat elvár hétfő reggel ugyanebben az időben. Remélem, ez nem okoz semmiféle kényelmetlenséget. - Komolyan beszélsz? - kérdezte Chris. - Semmiképpen nem tölthetem a hétvégét New Yorkban. Csak a találkozóra utaztam ide. - Keményen nézett Lady Jane-re, ahogyan a filmgyári tárgyalásokon szokott. - Ez baromság! - L.A.-ben így beszélnek az ügyvédek? - biggyesztette az ajkát Lady Jane. - Nem csoda, a város tele barbárokkal. Jett nevetni kezdett, képtelen volt uralkodni magán. A helyzet totálisan nevetséges volt. Kizárólag azért voltak ott mind a hárman, hogy megtudják, hagy-e rájuk pénzt az öreg. Neki szüksége
36
lett volna rá, de Max és Chris fürödtek a zsozsóban, ők miért hagyták ugráltatni magukat? Ennek nem látta semmi értelmét. - Mi baja Rednek? - kérdezte Max. - Rosszul van? - Csak azt tudom tanácsolni, hogy legyetek itt hétfon reggel kilenckor, majd ő maga elmondja - ismételte Lady Jane, aztán ígéretesen hozzátette. - Csak annyit mondhatok, hogy a saját érdeketek. - Jézus Krisztus! - morogta Chris. - Én itt leszek - mondta Jett, aki lényegében örült, hogy van miért New Yorkban maradnia. Nem mintha gyorsan el akart volna utazni, hiszen előbb meg kell találnia azt a lányt. - Úgy látom, nekem sincs más lehetőségem - mondta Chris. Nem akart elutazni, hiszen ha Max és Jett elmegy a találkozóra, ez nem lett volna okos. - Akkor hétfőn találkozunk - mondta Lady Jane, és elhagyta a szobát. - Szerintetek mi baja Rednek? - kérdezte Jett a Lady távozása után. - Sejtelmem sincs - mondta Max. - Pár hónapja láttam, éppen olyan visszataszító és hangos volt, mint mindig. - Hogy nézett ki? - kérdezte Jett, és meghúzta az ásványvizes üveget. - Öreg. De erős, mint a bivaly. - így hát... - mondta Chris. - Úgy látszik, itt kell töltenem a hétvégét. Akar valamelyikőtök velem vacsorázni? - Ingyen kajára mindig kapható vagyok - mondta gyorsan Jett. - És amióta nem piálok, én vagyok a legolcsóbb vacsorapartner a városban. - Én nem mehetek - mondta Max. - Tudjátok, hogy megnősülök, és ma este néhány barátom - pontosabban üzletfelem - legénybúcsút rendez számomra. - Legénybúcsút - mondta Chris. - Meg vagyunk hívva? - Én azt sem tudtam, hogy nősülsz - mondta Jett. - Úgy tudtam, van már feleséged. És gyereked is, akit szeretnék megismerni - hiszen a bácsikája vagyok. Max immár kétfelől érzett fenyegetést. Mintha nem lett volna éppen elég baja, most úgy festett, a két öccse is ráakaszkodik a hétvégére. Ez nem szerepelt a terveiben. Ugyanakkor - bár nem álltak túlságosan közel egymáshoz - mégiscsak a legközelebbi rokonai volt, és Isten a tudója, hogy Lulun kívül nemigen volt senkije. - Persze hogy meg vagytok hívva - mondta mereven. - Semmi kedvem a partihoz, de azért titeket szívesen látlak. - Nem hagynám ki semmi pénzért - kacsintott Jettre Chris. - Én sem - mondta Jett. - Nem volt részem igazi öltáncban, amióta elhagytam a jó öreg Államokat. - Remélem, nem lesznek vetkőző lányok - mondta Max. - Ez nem olyan parti. - Tudnod kell, hogy lesznek - vigyorgott Jett. - Ha legény búcsú, akkor biztos lehetsz benne. A fivérek elhagyták a házat, és pár percig még beszélgettek a járdán, nem sejtve, hogy Red lesi őket a fenti ablakból. Az öregember jókedvűen vihogott, ahogy három fiát kémlelte. Nagyon szerette manipulálni az embereket. Itt van ő, majdnem nyolcvanéves, és ha egyet füttyent, mindenki ugrik. Igazán szórakoztató helyzet, kivált, hogy még a házából sem kellett kitennie a lábát hozzá. *** Red Diamond mogul volt a szó eredeti értelmében. Szegény lengyel emigráns családból származott, és az önerejéből vitte sokra, 1926-ban született Amerikában, Jan Polanski néven, és tizenöt évesen kimaradt az iskolából. Az apja, aki hentes volt, és a legkisebb vétségért is véresre verte, az éjszaka közepén dobta ki otthonról. Anyja, ez a sápadt, rémült asszony egyetlen tiltakozó szó nélkül hagyta. A megkeseredett és haragtól fűtött Jan - lelkében véglegesen kárt tettek az érzelmi és testi gyötrelmek, amelyeken átesett - túlélő természet volt. Pár hónapig az utcán élt, aztán odaköltözött egy szexőrült öregasszonyhoz, aki elvárta tőle, hogy naponta kétszer kielégítse. Jan végül ráunt, 37
hazudott az életkorát illetően, és sikerült megkapnia első állását: reklámokat szerzett egy neves, ám nem különösebben sikeres magazin számára. Húszéves korában hivatalosan is Red Diamondra változtatta a nevét, és feleségül vette a főnöke lányát. Miriam csúnya volt, és tíz évvel idősebb nála. Ifjúkori tapasztalatai alapján tudta, mi kell az idősebb nőknek: kemény dákó, és jó sok belőle. Hamarosan gyakorlatilag ő irányította a lapot, amelyből néhány év alatt virágzó vállalkozást csinált. Minthogy a magazin nagyon jól ment, felvásárolt további lapokat, és mindezekért Red volt a felelős. Jól keresett, és hamarosan mindent megtanult a befektetésekről. Nemsokára rátalált az igazi útjára: befektetési guru lett, akinek minden húzása valamiképpen sikeres volt. Harmincéves korára vagyont halmozott fel, és vásárolt egy csomó tévé- és rádióállomást. Pár hónapig megtartotta, majd hatalmas haszonnal eladta őket. Amikor Miriam apja meghalt, eljött az ideje, hogy Red átvegye a hatalmat. Minthogy addig is ő irányította az üzletet, ezen nem csodálkozott senki. Red Diamond változtatott a magazinok irányításán, és olyan hirdetőket vonzott, akik hajlandóak voltak minden addiginál több pénzt költeni. Korábban tabutémákról írtak. Red a legjobb fotósokat, újságírókat és modelleket szerződtette. Idővel ráunt az újságokra, elkezdett kisebb vállalatokat felvásárolni, és nagy haszonnal adott túl rajtuk. Ha valaki az útjába került, megbánta. Az évek során egy egész médiabirodalmat épített fel magának, és harmincöt évesen már milliárdos volt. Red beteges nőcsábásszá vált. Miriam éveken át elnézte a félrelépéseit, de két héttel a második vetélése után öngyilkos lett. Ez nem akadályozta meg Redet abban, hogy feljusson a csúcsra. Egy évvel Miriam halála után megismerkedett Rachellel, Max leendő anyjával, és a jó házból való lányt feleségül vette. Amikor hozzáment Redhez, a családja kitagadta Rachelt. Red nyomban hozzálátott, hogy tönkretegye Rachel apját, és amikor az asszony kérlelte, hogy ne tegye, nagy élvezettel röhögött a képébe. Red Diamonddal nem kukoricázhatott senki büntetlenül. Senki. *** A New York-i villa volt Red kedvenc rezidenciája. Már régen eladta az öbölre néző, elegáns Monté Carlo-i villát; a két medencével és süllyesztett teniszpályával felszerelt, csodálatos marbellai villát; a Buckingham-palota közelében fekvő londoni luxuslakást; meg a zegzugos toszkánai tanyaházat, amelynek megvásárlására anno még Edie beszélte rá. Red már nem utazgatott, 9/11 óta nemigen hagyta el New Yorkot. Nem volt rá szüksége, sehová sem akart menni, nem akart látni senkit. Már megtett mindent, látott mindent, nem volt mit felfedeznie. Lady Jane gyakran nyaggatta, hogy járjanak el. - Menj te - mondta ilyenkor. - Én nem mozdulok ki. Nem volt rá szüksége. Különböző üzleti vállalkozásait e-mailekkel, videokonferenciákkal és telefonon irányította. A legjobb, válogatott emberei voltak mindenütt, akik gondoskodtak mindenről, és ha bárki elszúrt bármit, Red nyomban megtudta. Red Diamondnak jól megfizetett kémei voltak mindenütt. Elképzelte, mire gondol a három fia. Nyilván abban a hitben vannak, hogy ő a halál küszöbén áll, és kész őket a keblére ölelni, és rájuk hagyni egy halom pénzt. Nincs ilyen szerencséjük. Az volt inkább a szerencséjük, hogy Red olyan kemény oktatójuk volt neveltetésük évei alatt. Attól lettek azzá, akik ma, és ez nem olyan rossz. Red hitt a kihívásokban, az útakadályokban, és bármilyen sikeres volt is a két nagyobb fia, kíváncsi volt rá, hogyan viselkednének, ha akadályba ütköznének. Először Maxre gondolt. Max igazán sikeres az ingatlanügyekben, de szüksége van egy lökésre, hogy magasabb szintre jusson. Red tehát megszervezte ezt a lökést - a maga szórakoztatására. Hogy az a két bank kiszállt Max milliárdos projektjéből, nem volt véletlen.
38
Aztán ott volt Chris, aki bajba sodorta magát Vegasban. A szerencsejáték idiótáknak való. Rednek kiterjedt kapcsolatai voltak, és úgy döntött, alaposan megleckézteti a középső fiát. Ami Jettet illette... nos, nem csodálkozott rajta, hogy az a fiú kész katasztrófa. Lévén az anyja olyan részeges ringyó, mint Edie, sosem várta a legkisebb fiától, hogy bármit is elérjen. Mégis... úgy látszott, a fiú felhagyott rossz szokásaival, ami azonban nem jelentette azt, hogy nem kell próbára tenni. Egy dologban Red biztos volt: alig várta, hogy lássa a fiai arcát, amikor elárulja nekik az igazi okot, amiért magához rendelte okét. Össze fogják szarni magukat, ő pedig annál jobban fog mulatni. Az ő bajuk. Az utolsó szó mindig Red Diamondé volt.
14 Péntek reggel Liberty még aludt, amikor Diahann halkan kiosont a lakásból, hogy elkészítse Mr. Diamond reggelijét. Az öreg a közelmúltban kijelentette, hogy senki más nem főzhet neki, csak Diahann. Ezt Mae, a szakácsnő nem vette j óné ven. A kövér és idős, fekete bőrű Mae állt a legrégebben az úr szolgálatában. - Mi a fene! - dobbantott a lábával Mae. - Nem ölég jó a főztöm a vén bolondnak? Hát így állnak a dogok? Diahann-nek sikerült megnyugtatnia, bár nem ment egykönnyen. Mindketten tudták, miféle nehéz és szeszélyes ember Red Diamond, hiszen mindenkivel egyformán durván és tiszteletlenül bánt. Diahann sokszor érezte, hogy ő jobban érti az öregembert másoknál. Az biztos, hogy jobban, mint az a kákabélű fehér nőszemély, aki évekkel ezelőtt befészkelte ide magát. Még hogy Lady Jane Bentley! Csak azért van címe, mert hozzáment valami reszketeg, vénséges angolhoz, aki véletlenül Lord volt. A személyzetből senki sem szerette Lady Jane-t, úgy bánt velük, mintha az ő cselédei lennének, és álszenteskedő brit akcentusa sem tévesztett meg senkit. A nő nem volt a főnökük, mégis úgy viselkedett, mintha mind neki dolgoznának. A konyhaszemélyzet imádta a pletykát, és bár Diahann többnyire nem vett részt a szakadatlan piszkálódásban és furkálódásban, de ma Red Diamond három fiáról volt szó, hát nem tudott nem odafigyelni. Red Diamond dolgait a személyzet jól ismerte, így aztán tudták, hogy Mr. Diamond általában nem tart kapcsolatot a fiaival, és mindenki kíváncsi volt, miért, vannak a házban. - Az mán biztos, hogy jóvágásúak - sóhajtotta Letty, a fiatal ír szobalány, aki bevitte nekik a frissítőket. - Csöppet sem ütnek az úrra. - Ez az ér' van, mer' Mr. D. mindig finom hölgyeket csípett föl magának - mondta a mindentudó Mae, miközben gyümölcsöt, aprított éles késsel. - Végig csinátam az összes szegény asszonyával, és higgyétek el, mindig szépet választott. - Mióta dógozol itt, Mae? - kérdezte Letty, és elcsent egy almaszeletkét. - Majnem az egész átkozott életembe' itt dogoztam - legyintett a lány kezére Mae. - Főztem az összes tijúnak kicsi koruktó' fogva. Akkoriba' helyeskék vótak, be kéne tán kukkantanom a könyvtárba', hogy megnézzem, milyenek lettek. - Ott van velük Lady Jane - mondta Letty. - Osztán ő mit tud mondani nekik? - kérdezte Mae, mintha joga lett volna tudni. - Annyi ideig nem vótam benn, hogy tuggyam. Ahogy hallgatta őket, Diahann önkéntelenül Red Diamond három fiára gondolt. Jól tudta, hogy egyikük sem élt könnyű életet, Red komisz volt mindenkihez, kivált a fiaihoz. Miután elkészítette a tojást pontosan úgy, ahogyan az öreg szerette, tálcára tette, és megkérte Lettyt, vigye fel az úr hálószobájába, mert neki vissza kell mennie az alagsorba. - Osztán mé'? - kíváncsiskodott Mae, aki szívesen ütötte bele az orrát mindenkinek a dolgába. Tán nem jó' vagy? - Nem, Mae - felelte türelmesen Diahann. - Nálam van a lányom a hétvégére. 39
- A kis Liberty! - kiáltott fel Mae, miközben nagy szakértelemmel ananászt tisztított. - Hogy van az a kis szépség? - Kificamította a bokáját a munkahelyén - mondta Diahann. - Egyébként jól. - Ideje vóna, hogy többet legyetek együtt - mondta Mae. - Nem vót szép tőled, amiké' kitetted innen. - Nem tettem ki - védekezett nyomban Diahann. - Tudod, hogy nem volt más választásom. - Látni akarom azt a lyányt - folytatta Mae, és megtörölte a kezét a kötényében. - Liberty mindig egészen különleges vót, folyton énekelt meg táncot. Hiányzik nekem az a kis gyönyörű. Diahann hallgatott. O jobban szerette titokban tartani a dolgait, nem érdekelte, miféle mondandója van Mae-nek, kivált a lányáról.
*** Libertynek nem nyílt rá alkalma, hogy beszéljen az anyjával. Diahann az előző este lerohant, kicserélte Liberty karján a kötést, főzött neki egy tál zöldséglevest, és sietett fel, hogy elkészítse Mr. Diamond vacsoráját. Mire lement, Liberty már aludt. Tipikus, gondolta később keserűen Liberty, szokás szerint Mr. Diamond az első. így volt ez, amióta csak betette az anyja a lábát ebbe a házba. Most éppen a tévét nézte, és kis híján leesett az ágyról, amikor bejelentették, hogy a magazinműsor következő vendége Tashmir Donnell hercegnő, Dámon P. Donnell hip-hop mogul felesége. A francba! Mit keres a tévében Dámon felesége? Dámon a sztár a családban. Amikor aztán megjelent a képernyőn Tashmir Donnell - meglehetősen egzotikus látvány volt, amolyan igazi indiai hercegnő -, kiderült, hogy egy ékszerkollekciót reklámoz. Dámon felesége ékszert árul, gondolta Liberty. Ez aztán az alantas. A magazinműsor négy házigazdája előtt az asztalon bicskanyitogató ékszergyűjtemény hevert, csupa rubintos, gyémántos, smaragdos nyaklánc, gyűrű és fülbevaló. Mintha a népeknek volna rájuk pénze, gondolta Liberty de le nem vette a szemét a képernyőről. Gyűlölte ezt a nőt. No de rendben volt-e ez így? Hogy gyűlölhetett volna valakit, akit nem is ismert, csupán azért, mert Tashmir ahhoz a férfihoz ment feleségül, aki tehetett volna valamit az ő karrierjéért. Hm... már ha valaha is észreveszi egyáltalán, hogy Liberty létezik. Aztán arra gondolt: miféle karrier? Itt fekszik tehetetlenül mama lakásában. Hát nem szánalmas? Mindeddig csupán odáig jutott, hogy felszolgálta a fickónak a tojást és a kávét, Dámon sosem hallotta őt énekelni, miért is venné hát észre? Dámon szemében ő csak egy pincérnő volt. Valószínűleg azt sem vette észre, hogy nincs benn a kávézóban. Felkapta a távirányítót, és kikapcsolta a tévét. Minek kínozza magát? A Hamis Hercegnőt nézve egyáltalán nem érezte jobban magát. Pár perc múlva megjelent Diahann. - Hogy vagy? - kérdezte, és felvett a földről egy takarót. - Szarul - felelte bosszúsan Liberty. Az anyját nézte, aki még mindig igazán szép lehetett volna, ha nem hagyja el magát, és lead pár kilót. - A karom még lüktet kicsit, de a bokám már jobb, rá tudok állni. Az anyjára sandított. - Ne félj, mama, hétfőre elhúzom a csíkot. - Nem kell elhamarkodni - vert fel egy párnát Diahann. - Örülök, hogy itt vagy. - Képzelem... Össze szemete lem a pamlagodat, elcseszem a hétvégédet. Biztosan boldog vagy. - Cindi azt mondta, ha jobban leszel, hétfon érted jön munkába menet - mondta Diahann, és leszedte az üres poharakat a pamlag melletti kis kávézóasztalról. - Nem akkor jön haza a barátod? - De, Kevnek aznap késő este kell megjönnie. - Talán megismerkedhetnénk. - Minek? - húzta össze zöld szemét Liberty. - Nem képzeled, hogy hozzámegyek? 40
Kezdődik, gondolta Diahann, és mély lélegzetet vett, - Dehogy - mondta higgadtan. - Csak azt reméltem, beszélgetünk egy kicsit. - Sok a dolgom. - Tudom, de... - Mama - szakította télbe Liberty, mert eltökélte, hogy ma megtudja az igazságot. - Nem gondolod, hogy ideje lenne elárulnod, ki az apám? Nem tudok tovább úgy tenni, mintha nem számítana, és nem akarnék beszélni róla. Meg kell értened... tudnom kell. Végre kimondta. Most már mamán a sor. Diahann leült a pamlag szélére, és nagyot sóhajtott. - Oka van, amiért sosem árultam el neked, Libby - mondta, és az ajkába harapott. - Nagyon... nehéz. - Mi az, hogy nehéz, mama? Jogom van tudni. - Az az igazság, hogy alig ismertem. - Hogy értsem ezt? - Tizennyolc éves voltam, Európában turnéztunk, Isaac Hayesnek vokáloztam. - Sosem említetted, hogy jártál Európában - mondta vádlón Liberty. - Emlékszem, azt hittem, ez az, végre beindul a karrierem - mondta Diahann, majd kicsikét habozott, mielőtt folytatta. - Egy éjjel Berlinben megismerkedtem egy dobossal egy lemezfelvételen. Jóképű srác volt: német anya, fekete apa. Mókás és kedves volt, és úgy alakult, hogy együtt töltöttük az éjszakát. - Igen? - fülelt izgatottan Liberty. - Másnap továbbutaztunk Berlinből - folytatta Diahann. És elfordult. - Pár hét múlva rájöttem, hogy viselős vagyok. - Velem - állapította meg Liberty. - Igen, veled. - Ujabb nagy sóhaj. - Megrémültem. Próbáltam felvenni a sráccal a kapcsolatot, de már késő volt. - Mihez volt késő? - Ezért nem akartam soha elmondani neked, Libby. -Mit? - Azt... azt mondták, autóbalesetben meghalt az azt követő napon, hogy én elutaztam Németországból. - Úgy... úgy érted, halott? - dadogta Liberty. Szédült. - Az apám halott? Ezt titkoltad éveken át? Hogy halott? - Sajnálom, kicsim - nyúlt a lánya kezéért Diahann. - Istenem, mama! - rántotta el a kezét Liberty. - Miért titkoltad ezt ennyi évig? - Azt hiszed, olyan könnyű elmondani, hogy egy egyéjszakás kaland gyümölcse vagy? Többet szerettem volna nyújtani neked, kicsim, őszintén hittem, hogy az a jó, ha nem tudod. - Hogy hívták? Ujabb hosszú szünet. Aztán. - Mervyn. - Mervyn micsoda? - Brown. Mervyn Brown. Most legalább tudja a nevét a férfinak, aki nemzette. És miért tartotta ezt mama eddig titokban? Nem tisztességes, évekkel ezelőtt meg kellett volna mondania. - Hogy nézett ki? - kérdezte a sírását visszafojtva Liberty. - Mondtam, jóképű férfi volt. - Szeretném látni a fényképét - mondta a lány. - Sajnálom... - Ugyan már - Liberty most már dühös volt. - Nincs fénykép, semmi? - Sajnálom.
41
- Ne mondogasd ezt. Diahann tehetetlenül vállat vont. - Csak volt családja - mondta összeszoruló gyomorral Liberty. - Nekik beszéltél rólam? - Nem. - Miért nem? - Nős volt, Libby. Nős. - Ez egyre jobb. - Úgy gondoltam, van nekik éppen elég bajuk. Miért kellett volna fokoznom? - Jézusom, mama, de hiszen ők az én családom is - kiáltott tel Liberty, leküzdve a tehetetlen düh és a vágyakozás könnyeit. - Ez azt jelenti, hogy vannak nagyszüleim. Meg kéne keresnem őket. - Eszedbe ne jusson. - Miért? - dühöngött Liberty. - Mert ha kíváncsi vagy az egész történetre, én felhívtam őket. -És? - Színes bőrű amerikai kurvának neveztek, és óva intettek attól, hogy még egyszer zaklatni próbáljam őket. - Édes Istenem! - Szóval most már tudod. És én nem tudok többet elmondani. Liberty hitetlenkedve csóválta a fejét, olyan üresnek érezte magát belül. Valahogy mindig hitt a mesében, hogy él a világon egy ember, aki a magáénak tekinti, aki képes lenne őt szeretni, gondozni, és büszkén nevezné lányának. Ez az álom most végképp összeomlott. Az ördög vigye, nem fog ettől sem lelombozódni. így vagy úgy, de sikeres lesz. És ebben senki és semmi nem gátolhatja.
15 Álltak a járdán Red Diamond háza előtt, három fivér, és azon töprengtek, vajon I ^N miféle játékot játszik velük az apjuk. w - Mennem kell - ropogtatta türelmetlenül az ujjperceit Max. - Hívjátok fel a titkárnőmet, ő megadja az esti buli részleteit. - Ebédeljünk? - kérdezte Jett Christől, mihelyt Max elpályázott. - Telefonálnom kell, és találkoznom is pár emberrel - mondta Chris, mert aggódott Roth Giagante miatt, aki - nem kifejezetten türelmesen - Vegasban várta. Aztán látva az öccse csalódott képét, arra gondolt, nem hal bele, ha kicsit együtt van a kölyökkel, mert őszintén szólva, ami a családot illeti, az bizony csak Max és Jett, ha Redet nem számítja, de miért is számítaná? Red világ életében csak ö magával törődött. - Mondok én neked valamit - szólalt meg. - Gyere egyre a szállodámba. Bekapunk valamit az étteremben, aztán be kell ugranom Birdy Marvelhoz. - Ahhoz a Birdy Marvelhoz? - ámult Jett. - Öregem, az ám a csaj! - Te aztán nem változtál - nevetett Chris. - Csak a pina érdekel. - Pedig megváltoztam - komolyodott el hirtelen Jett. - Tegnap este megismerkedtem egy lánnyal... - Majd később elmeséled - intett le egy taxit Chris. - Most muszáj telefonálnom. Jett nézte, ahogy Chris beugrik a taxiba, és elhajttat. Jó volt újra látnia őt, Chris állt hozzá mindig a legközelebb a családból, és most, hogy újra New Yorkban van, talán többet lehet vele együtt, Amint elindult az utcán, megszólalt a mobilja. Megnézte, ki az. Gianna. Hm... szinte megfeledkezett az olasz szuper modelljéről és arról is, hogy milyen fantasztikusan tud szopni. - Ciao, bellol - búgta szokásos, erotikus hangján Gianna. - Tegnap te miért nem telefonálja, érkezése utána? 42
Jettnek eszébe sem jutott, hogy a lány várta a hívását. - Hogy vagy, bébi? - kérdezte, emlékeztetve magát, hogy alapjában véve Gianna az állandó barátnője, bár egyáltalán nem voltjellemző rá, hogy ráakaszkodott volna. -Perfettol - dorombolta Gianna. - Figyuzz, carino - folytatta mély, rekedtes hangján Gianna. - Én mondani neked valami jó. - Mindig öröm a jó hír - mondta vidáman Jett. - Nagy meló. Te meg én. Együtt, Enyém ügynök... ő... hogy is mondják... tárgyalta bene. Vasárnap én repülni New York. Hétfőn próbálni. Kedden fotózás Courtenelli kollekciónak. Sofia Courtenelli kérte engem, és én ajánlani téged. O kért Mark Vanderloo vagy Brad Kroenig, de én mondta: te. - Diadalmas szünetet tartott. - Szóval te látni, molto bene. Capisce? Jett nagyon is jól ellette. Gianna New Yorkba jön. És ő mit tehet ez ügyben? *** Max egyenesen az irodájába ment, ahol döbbenten és dühösen pillantotta meg a váróban Vladimír Bushkint. Talán nincs már így is elegendő problémája? Mit akar itt ez a szemétláda? Még több pénzt? Eleget adott már neki, hogy fogja be azt a zsaroló pofáját. Nem vett tudomást a fickóról, hanem bevonult a magánbirodalmába, és becsapta maga mögött az ajtót. Mrs. Barley nyomban fel csörgette. - Bizonyos Mr. Bushkin van itt - mondta izgatottan. - Nincs ugyan előjegyezve, de nagyon erőszakos. - Azt elhiszem. - Fogadja, Mr. Diamond? Van más lehetősége? - Küldje be - morogta Max. Pár másodperc múlva Vladimír pontosan úgy surrant be az irodába, ahogyan ilyen sunyi patkányhoz illik. A borotválatlan, ravasz tekintetű orosz szó nélkül leült. Maxnek nem volt kedve további kapzsi követeléseket meghallgatni. - Mit akar? - kérdezte keményen. - New York van nagyon drága város - piszkálgatott egy körme alá fúródott szálkát Vladimír. - Akkor költözzön el innen - mondta gorombán Max. - Ez nem jó hozzáállás - felelte Vladimír. - Maga megért, nekünk lenni megállapodás, igaz? - Abban állapodtunk meg, hogy én fizetek, maga eltűnik. Akkor meg mi a fenét keres az irodámban? - Nem barátságos, Mr. Diamond. - Hallgasson ide, Vladimír, mondja meg, mit akar, és takarodjon. - Akarok csak azt, amihez jogom van - válaszolta fellengzősen Vladimír. Krisztusom! A szarházi nem fog így soha elmenni. - Joga? Egy nagy frászt! - csattant fel Max. - Hallgatás van drága. De maga van gazdag, meg bírja venni. Igaz? Max ekkor jött rá, hogy az egész ügyet rosszul kezelte. Az első pillanatban ügyvédet kellett volna hívnia, és alá kellett volna íratni az orosz szemétládával egy felbonthatatlan megállapodást. O azonban annyira megrémült attól, hogy megtudják az igazat érvénytelen házasságáról és így nyilvánvalóan törvénytelen lányáról, hogy szép summát adott Vladimírnak, és azt várta, hogy cserében az orosz hallgat, és eltűnik. Erről szó sem volt azonban. - Most mennyit akar? - kérdezte rekedten. - Én nem lenni kapzsi... - kezdte Vladimír. - Hagyjuk ezt - szakította félbe Max. - Mennyi? - Kell nekem ötszázezer üzleti vállalkozásra. Én... - Ötszázezer! - robbant Max. - Az kétszer annyi, mint amennyit a múltkor adtam. Semmiképpen nem...
43
- Probléma nincs - állt fel váratlanul Vladimír. - Én csinálni diszkrét érdeklődés. Pletykalapok, ők fizetni sokat jó sztoriért. Szaftos sztoriért. - Zsaroló strici! Vladimír az ajtó felé araszolt. - Én olvasni magával interjú. Maga mondani, első az üzlet. Én mondani ugyanez. Ez lenni csak... üzlet.
*** Chris Roth Giagantét hívta Vegasban. Roth titkárnője közölte, hogy Mr. Giagante sosem kel fel dél előtt. Chris hatalmas megkönnyebbülést érzett, amiért nem kell magával az emberével beszélnie, így csak üzenetet hagyott, hogy a családjában bekövetkezett betegség miatt New Yorkban kell maradnia, és nem tud a következő hétvégén Vegasba utazni. A telefon után sokkal nyugodtabb lett. Sikerült időt nyernie, hogy valahogyan összekaparja a tartozása kiegyenlítéséhez még szükséges pénzt, és talán hétfőn, amikor végre találkozik Reddel, kellemes meglepetésben lesz része. Arra nem számított, hogy sokat fog örökölni, talán pár milliót, de egyelőre bármennyivel beérte volna. Miután kifizeti az adósságát Roth Giaganténak, nem lesz több szerencsejáték. Keményen megdolgozott érte, hogy sok pénzt keressen, mi értelme hát elherdálni az egészet, olyan szerencsés húzásra várva, amely sosem következik be. Bár Atlantic City nem egészen egyórányira van, és sok a ráérő ideje, valójában egy egész hétvége... Nem!, mondta magának szigorúan. Nincs több szerencsejáték. Lebonyolított még néhány beszélgetést az irodájával L.A-ben, aztán következett az ebéd Jettel. Amikor az öccse belépett az étterembe, a női fejek forogni kezdtek. Jettben megvolt az a szexi rosszfiú megjelenés, amire a nők mindig buktak. Colin Farrell, Owen Wilson, Brad Pitt - Jett jobban nézett ki bármelyiküknél. És Jettben az volt a legjobb, hogy ráadásul mintha nem is tudta volna, mennyire jóképű. - Színésznek kéne állnod - jegyezte meg felig tréfásan Chris. - Talán összehozlak valamelyik hollywoodi ügynökkel. - Hé - ült le az asztalhoz Jett. - Bármire hajlandó vagyok, ami pénzt hoz. - Le vagy égve? - Nem kifejezetten, de... ki ne szeretne vastag lenni? - Nekem mondod? - legyintett Chris, miközben az étlapot tanulmányozta. - A barátnőm Lamborghinivel jár, és nem én vettem neki - nyúlt egy zsemléért Jett. - Állandó barátnőd van? - Nem egészen. Lényegében együtt élünk, az ő lakásában. - Az ő lakásában? - Gianna nagymenő modell Olaszországban. Van egy... megállapodásunk. - Mégpedig? - O lefekszik olyan pasikkal, akik Lamborghinit vesznek neki, én pedig ingyen lakom nála. - Jó üzlet. - Az. Csak hát az élet nem erről szól, nem igaz? - Ahogy neked jó, öcskös - mondta Chris, odaintette a pincért, és sztéket rendelt. - Jó is volt - mondta Jett, de ő inkább lazacot kért. - Tegnap estig. - Mi történt tegnap este? - Megismerkedtem egy lánnyal. Egy egészen különleges lánnyal. - No, nézd csak! - nevetett Chris. - Összesen 24 órája voltál itt. - Az igaz, de a krach bármikor beüthet, nem igaz? - Nálad igen. - Az első estémet töltöttem itt, és összejöttem egy lánnyal, aki olyan átkozottul különleges, hogy az az érzésem, számomra minden megváltozott.
44
- Egy egyéjszakás kaland, és minden megváltozott - húzta fél gúnyosan a szemöldökét Chris. Hát persze. - Nem viccelek, Chris - mondta őszintén Jett. - Ebben az esetben volna egy kérdésem. Ki az a lány? És neki is Lamborghinije van-e, mert a lamborghinis lány szerintem nem szívesen szállna le rólad. - Most igazán azt fogod hinni, hogy elment az eszem. - Mondjad, ügyvéd vagyok, kibírom. - Hát... a helyzet az... hogy a nevét sem tudom. - Ejha! - Találkoztunk, egymásra néztünk, és hazajött velem. - Nehéz volt felcsípni, mi? - mondta gúnyosan Chris. - Biztosan Los Angeles-i. - Nem az a fajta. - Dehogynem. Megdugtad? - Nem így mondanám, öregem. Szeretkezés volt. És... most jön a nagy szám. Szűz. - Úgy érted, szűz volt. - Hát... ő éppen annyira akarta, mint én. Még azt is felajánlottam, hogy abbahagyom, de ő... - Kímélj meg a részletektől - mondta szárazon Chris. - Egy kis hempergés egy szűzzel, és máris szerelmes vagy egy lányba, aki, hogy úgy mondjam, elfelejtette közölni veled a nevét. Nyilvánvaló, hogy trükk. - De mondom... különleges lány, Chris - makacskodott Jett. - Egyébként könnyen meg is találhatom. - Akkor miért nem teszed? Miért üldögélsz itt velem, és beszélsz róla, ahelyett, hogy megkeresnéd? - Hagynom kell neki egy kis időt... - Jézusom, öcskös, hallod, mit beszélsz? - csóválta a fejét Chris. - Nem vagy már gimnazista! Maradj a Lamborghininél, az a te stílusod. - Nem érted. - Dehogynem. Láttam én már mindent, ismertem én már mindenféle lányt. - Ezt nem. - Hé... ha ennyire fontos neked, keresd meg. - Úgy lesz. - De tégy nekem egy nagy szívességet. -Mit? - Ne kérd meg a kezét, amíg észhez nem térsz. Mert lehet, hogy nem iszol már, de változatlanul bolond vagy - csóválta a fejét Chris. - És mi van a te szerelmi életeddel? - váltott témát Jett, mert bármennyire vágyott volna beszélni a lányról, úgy gondolta, eleget mondott, és bosszantotta, hogy Chris nem vette komolyan. - Nálam van egy alapszabály - felelte Chris. - Első a munka. Második az élvezet. - Ez durva, öregem. - Dehogy, öcskös. Okos.
16 Amy kezdett gyengülni. Bár ez volt a legnagyobb titka, mégis eszelős késztetést, érzett, hogy beszéljen a férfiról - az idegenről -, Mr. S. Lucas, 10A. lakás. Állandóan maga előtt látta. Az arca... olyan szép; az a szőke haj, ahogyan a homlokába hull; a szaja, a kék szeme, a keze, a... mindene. - Én... nem is tudom... hogy történt - kezdte bizonytalanul. - Biztosan többet ittam a kelleténél.. . és... eszembe jutott, amit mondtál... - És ő ooolyan dögös volt, hogy nem tudtál uralkodni magadon - fejezte be Amy mondatát Tina. - Elérted azt a kábító pillanatot, ahonnan már nincs visszaút, és belementél. Jó úton járok? - Pontosan ez történt - mondta izgatottan Amy. - Szinte olyan volt, mint valami testen kívüli élmény. Egyszerűen nem tudtam nemet mondani. 45
- És nem is akartál. - Nem is akartam - ismerte be Amy. - És isteni volt? - kérdezte csillogó szemmel Tina. - Mi? - kérdezte szórakozottan Amy. Kenyérhéjat rágcsált, pedig nem is volt éhes, sőt, már az étel gondolatától is felfordult a gyomra. - No, szépen vagyunk! - csóválta a fejét Tina, ahogy elnézte a barátnőjét, - Tömd a fejed, és hagyjál engem lógva. - Micsoda? - Megismétlem. Nagyon lassan. Isteni volt? - Nem mondhatok többet. Úgy értem... mi lesz, ha Max megtudja? - nyelt nagyot Amy, és kis híján megfulladt a kenyérhéjtól. - Hacsak nem vagy olyan bolond, hogy elmondd neki - nyújtott oda Amynek egy pohár vizet Tina. - Soha. - Remélem, óvszert használtatok - mondta Tina. Amy most már nemcsak bűntudatot érzett, hanem meg is rémült. Ki a csuda gondolt óvszerre, amikor rabul ejtette őket a pillanat szenvedélye? O biztosan nem használt óvszert, de Amy sem. - Természetesen - hazudta. Szégyellte magát, de mégis, mindenek ellenére, csak nem akart elmúlni az az egész lényét átjáró meleg ragyogás. - Okos kislány - mondta Tina, aztán hangosan feljajdult. - Mi baj? - A fiatalember igazán nagyokat tud rúgni! - fogta a hasát Tina. - Én mondom neked, ebből a kis vakarcsból vagy a világ legjobb focistája lesz, vagy valami bolond asszonyverő!
*** Később felhívta Max, ezen a napon már másodszor. Amy gyanakodni kezdett. A vőlegénye megtudta volna? Nem szokott egy nap kétszer telefonálni. - Teázni viszem Lulut a Plazába - mondta Max. - Szeretném, ha te is jönnél. - Tudod... - húzta az időt Amy - dolgozom. - Most még dolgozol. De nemsokára úgyis otthagyod a munkahelyed, hát mit számít, ha korábban jössz el? Max talán abban a tévhitben él, hogy a házasságkötésük után Amy abbahagyja a munkát? Szó sem lehet róla. - Nézd - folytatta a férfi. - Pocsék napom volt, és arra van szükségem, hogy mellettem legyenek azok a nők, akiket szeretek. Négykor. A Peninsula kávézóban. Ja, és ha utadba esik, vegyél Lulunak pár Hello Kitty ajándéktárgyat. Pont erre volt Amynek szüksége. Max meg a drágalátos, ötéves kislánya. Lulunak az volt a szokása, hogy lebiggyedő szájacskával és vádló tekintettel nézett Amyre. Nyilván Natasha tanította meg a kicsit, hogyan kell viselkednie, amikor az ellenséggel áll szemben, mert ahhoz nem férhetett kétség, hogy Lulu szemében Amy ellenség volt - az a csúnya néni, aki elcsábította apucit anyucitól. Ahogyan a számítógépe képernyőjét bámulta, Amyben felmerült, hogy valamelyik keresőprogram segítségével megpróbál többet megtudni S. Lucasról. Vajon mi lehet a titokzatos férfiú keresztneve? Steven? Simon? És vajon a férfi gondol-e Amyre? A szentségit! Nem tud másra gondolni, csak arra a srácra. Pedig muszáj, nem szabad többet róla fantáziálnia. Hiszen nem látják egymást soha többé. Feleségül megy Max Diamondhoz, és annyi. Az ügy lezárva.
17 Bár a bátyja lekezelően beszélt új, nagy szerelméről, Jett mégis úgy elöntött, hogy Chrisszel megy, és megismerkedik Birdy Marvellal. Hiszen az a lány híres - miért ne? 46
A pophercegnő rojtos Daisy Dukes szerelésben, ezüst görkorcsolyával a lábán és a testére feszülő, CSÓKOLJÁTOK MEG A VAGYONOMAT feliratú pólóban fogadta őket luxuslakosztályában. A sleppje vette körül, csupa huszonéves, akik ügyeltek a hajára, a sminkjére és a szerkójára, és nevettek a viccein. Fiatalkorú talpnyalók, gondolta Chris, miközben bemutatta a lányt Jettnek. Birdy végigmérte a srácot, és tetszett neki, amit látott. - Öt meg hol rejtegetted? - kérdezte, közben lila jégkrémet nyalogatott. - Olaszországban. Milánóban élek - mondta Jett. Észrevette, hogy a lány hegyes állán csúnya mitesszer van, ám úgy egyébként csinoska. - Király - mondta Birdy, és érzékien nyalogatta a jégkrémet. - Szeretnék mielőbb elugrani Velencébe. Azt mondják, állati. - Jett épp csak beugrott köszönni - mondta Chris. - Megtette, és most távozik, hogy elmondhasd nekem, ami a szívedet nyomja. - Maradhat, ha akar - huppant le egy fotelbe Birdy, és a karfáján vetette át a lábát. - Ha nem dumál a pletykalapoknak. - Köszönöm az invitálást, de mennem kell - mondta Jett. - Örülök, hogy megismerhettelek. - Szintúgy - felelte Birdy, aki egyszerűién illedelmes és tartózkodó lett, de Jett már az ajtóhoz tartott, - Dögös - küldte a távozó háta után. - Szuperdögös - helyeselt a sztájlisztja, aki alacsony molett leányzó volt tetőtől talpig piros bőrben, ugyanolyan piros hajjal és vastag, fekete szemöldökkel, amelyet parányi ezüstgalamb piercing díszített. - Oké, húzzatok el - intett Birdy a sleppjének. - Magánügyekről akarok beszélni az én szexi ügyvédemmel. A slepp engedelmesen elvonult. - Hol van Rocky? - kérdezte Chris. - A nagymamájánál - felelte Birdy, miközben lila fagyi csöpögött az ujjaira. - Rockynak van nagymamája? - húzta fel a szemöldökét Chris. - Nyolcvanéves, és még mindig vezeti az országúti cirkálóját - nyalogatta egyenként ragacsos ujjait Birdy. - Szép látvány lehet - mondta szárazon Chris. - Nem csíped Rockyt, mi? - sandított Chrisre kicsit véreres szemével Birdy. - Amíg te kedveled, csak az számít, nem igaz? - Aha. - És te kedveled! - Naná - dobta le a földre a jégkrém pálcikáját a lány. - Szóval miről akarsz beszélni velem négyszemközt? - Valamiről. - Halljuk. - Terhes vagyok, és hozzá akarok menni Rockyhoz - bökte ki izgatottan Birdy. - Micsodaaa? - Szóval még ezen a hétvégén, Chris, intézd el. - Én? - kérdezte döbbenten a férfi. - Te vagy az ügyvédem, te intézel mindent. - Ügyvéd vagyok, nem békebíró. - Lényegtelen - legyintett Birdy. - Azért fizetlek, hogy a dolgok el legyenek intézve, hát intézkedj . Az idő nem javított Ms. Birdy Marvei modorán, és ha Chris nem tette volna zsebre a lány bevételeinek szép hányadát, megmondta volna neki, hová menjen az uralkodói parancsaival. De szorult helyzetében nem veszíthette el egyetlen kliensét sem, hát csak bólintott, és fontolgatta a dolgot,
47
- Házassági szerződést kell kötni - vette elő tenyér számító gépét, hogy feljegyzéseket készítsen. - Azt pedig át kell néznie Rocky ügyvédjének, mielőtt aláírná, szóval a mostani hétvégéről szó sem lehet. - Miért nem? - nyafogta Birdy. - Most mondtam. - Ki nem szarik a házassági szerződésre? - állt fel a lány, a minibárhoz lépett, és kivett egy Red Bulit. -Te. - Rocky figyelmeztetett, hogy szarakodni fogsz - húzta el a száját Birdy. - Ezért kitaláltunk valamit. - Mit találtatok ki? Chris uralkodott magán. - Hát... mivel enyém az összes zsozsó, úgy gondoltuk tisztességesnek, hogy Rocky kapjon valamit, ha a házasságunk nem lesz tartós, persze az lesz, mert baromira bele vagyunk zúgva egymásba. Szóval... írj valami papírt, hogy kap tőlem évi egymillió dollárt, ha nem maradunk együtt öt évig. Bingó! Birdy sosem okoz az embernek csalódást. - Ugye viccelsz? - sóhajtotta Chris. - Nem - húzott egyet a Red Buliból a lány. - De bizony. Vagy kötözni való vagy. - Micsoda? - kerekedett ki Birdy szeme. - Bolond. Bizonyára emlékszel még, miért akartad a nagykorúsítást? Keményen dolgoztunk, hogy végre magad dönts a pénzedről, és ez így is marad. - Ertem, Chris - mondta őszintén a lány. - De Rocky annyira tök jó fej. - Mióta ismered? - Pár hónapja - mosolygott álmodozó szemmel Birdy. - Most minden remek, de egy kapcsolatban a dolgok megváltoznak. - Nálam és Rockynál nem. - Nem azt mondom, hogy ne ígérj neki semmit, írok egy olyan megállapodást, amelyik mindkettőtök érdekeit szolgálja, és ha Rocky nem írja alá, ne menj hozzá. - Jaj, Chris - duzzogott Birdy -, úgy le tudod lombozni az embert. - Csak védelmezlek, Birdy - mondta határozottan Chris. - Felfogtad-e, hogy ha garantálsz neki évi egymillió dollárt öt évig, és otthagy négy és fél év múlva, akkor a te kemény munkával szerzet ötmillióddal fog lelépni? Felfogtad? - Ne szarj be, Chris. Rocky meg én együtt leszünk vagy ötven évig. - Akkor nincs probléma, igaz? - Asszem - mondta bizonytalanul a lány. - Szóval hétvégén férjhez mehetek? - Nem jön össze - mondta Chris, és járt az agya. - New Yorkban más törvények vonatkoznak a házasságkötésre, mint Kaliforniában. - Haver, értsd meg, hogy nagyon akarom - kezdte felhúzni magát Birdy. - Nem gondoltál véletlenül Vegasra? Chris fejében kezdett összeállni egy terv. - Imááádom Vegast - ragyogott fel Birdy arca. - Vegas dögös. - Helyes. Mert ha Vegasban esküdnél - mondta még mindig gyorsan gondolkodva Chris -, el tudnám neked intézni az elnöki lakosztályt a Magirianóban, egy hatalmas fogadást meg mindenféle ajándékokat. Aztán megállapodást kötnék a People vagy az Us magazinnal, hogy kizárólagos közlési joggal megkapják az esküvői képeket, aztán a pénz felét Rockynak adhatnád, és ha ettől sem lesz boldog... - Halihó! - tapsikolt Birdy. - Lehetne mindez a jövő héten? - Talán - mondta Chris.
48
Arra gondolt, hogy ez az esküvő a leghatározottabban kihúzná őt a csávából Roth Giaganténál, mert ha Birdy Roth szállodájában esküdne, az sokmillió dolláros ingyen reklámot jelentene a Magirianónak, és ez ellen Rothnak biztosan nem lenne kifogása. - Nagy fej vagy, Chris - ugrott a férfi nyakába Birdy. - Oltári csapat vagyunk. Totálisan feldob, hogy te vagy az ügyvédem. - Engem is. De ne feledd, hogy én gondolkodom helyetted, neked csak tenned kell, amit mondok. - Birdy bólintott. - És most erről a terhességről - folytatta Chris. - Biztos vagy benne? - Nem egészen - mondta homályosan a lány. - Késik, de tudod, hogy amikor turnézok, mindig késik. - Valóban? - Rocky szerint bődületes lenne, ha babánk születne. Rocky szerint persze, hiszen Rockynak az a célja, hogy bebiztosítsa magát a showbusiness legtöbbet kereső sztárja oldalán. - Van már gyereke mástól? - kérdezte Chris. Úgy vélte, nem árt alapos nyomozómunkát végezni, mielőtt ez a nevetséges kapcsolat továbbmegy. - Apám! - kiáltott fel izgatottan Birdy - Esküszöm, neked paraképességeid vannak! Honnan tudtad? - Eltaláltam - mondta higgadtan Chris. - Hány? - Egy kisfiú. De tudod, hogy teljesen odavagyok a kölykökért, hát arról is gondoskodni fogok. - Fizeted a gyerek minden költségét? Fizeted Rocky volt barátnőjét? - Feleség - mondta Birdy, kiürítette a Red Bullos dobozt, összenyomta, és ledobta a földre. - Volt feleség - mondta könnyedén Chris, mintha lényegtelen részletkérdés lenne. - Láttad a válási papírokat? - Nem, de... - Kérdd el, Birdy, azok nélkül nem intézhetek semmit. - Jaj, Chris - duzzogott ismét gyerekesen a lány -, mindent elrontasz. - Nem, Birdy - felelte határozottan Chris. - Csak gondoskodom róla, hogy senki ne bánthasson, ezt ne felejtsd el. És ezért fizetnek meg busásan, gondolta némi elégtétellel Chris. Hogy megvédjem a személyüket, a pénzükről nem is beszélve. *** Mit tehetett volna, hogy Vladimír Bushkint egyszer és mindenkorra elhallgattassa? Max tudta, hogy nagy problémával áll szemben, és a pénz nem fogja megoldani. Persze adhatott volna további összegeket, de számíthatott rá, hogy Vladimír hamarosan újabb követeléssel áll elő. Vagy megfenyegethette volna kiutasítással az országból, és Vladimír eladta volna mocskos kis sztoriját a pletykalapoknak. Vagy azt tehette volna még, hogy... mit? Mi a fenét tehetett volna? Ez nem holmi hollywoodi film volt, ahol kinyírhatta volna az orosz gazembert. A való életben ilyesmi nem történik. Vagy mégis? Hát persze. Naivitás mást hinni. Mit tenne Red Diamond? Nagy Red, ahogyan a haverjai meg a talpnyalói nevezték. Nagy Red egy percig sem töprengene azon, hogy agyoncsapja Vladimírt, mint egy férget. De Max tehetetlen volt. Még ha megfordult is a fejében, hogy végezzen a zsaroló orosszal, hogyan fogna hozzá? Térj észhez, gondolta. Azon töröd a fejed, hogy megöless valakit. Kész őrület. Az egészről Natasha tehet, az a kétszínű, cselszövő ringyó! Natasha. A gyermeke anyja. És vajon nem kellene-e DNS-vizsgálatot végeztetnie, hogy biztos lehessen benne, hogy Lulu valóban az ö gyereke, bár szívből szerette a kislányt, és ha kiderült volna, hogy nem az övé, belepusztult volna. Ám mégis inkább a jövőjére kell gondolnia, és a jövője Amy, a bájos Amy, aki undorodna, ha tudna erről a szörnyűségről Natashával és Vladimírral. Még a bankokkal fennálló problémájáról sem szólt neki, pedig kéne, mert a hír bármikor kipattanhat, és tele lesznek vele a gazdasági lapok. 49
Neki is vannak ellenségei, akik semmit sem élveznének jobban, mint Max kudarcát. Elvégre Red Diamond fia. Az órájára pillantva megállapította, hogy ideje Luluért mennie, hogy elvigye teázni. Kirázta a hideg a gondolattól, hogy találkoznia kell Natashával. Szerette volna kiszedni belőle az igazságot, akár erővel, de tudta, kár próbálkoznia, mert ha szembesítené is Vladimír történetével, Natasha hazudna. O már csak ilyen. Aztán arra gondolt, talán Natashának kéne elbánnia Vladimírral. Hiszen a nő éppen annyit veszíthet, ha a történet napvilágra jut. Natashát lelepleznék és megaláznák, New York-i társasági életének vége lenne, márpedig Natashának csak az a fontos - az az átkozott helye a társaságban. Igen, talán ez a megoldás. Azt fogja mondani az orosznak, jöjjön vissza a jövő héten. „Megvan a pénz magának", fogja ígérni. „Ne csináljon semmi ostobaságot," így nyer egy kis időt, hogy kitalálja, hogyan oldja meg a helyzetet. Alig lépett ki Birdy Marvei szállodájából, Jett nyomban újrahívta Beverlyt, aki most felvette. - Hol voltál? - kérdezte vádlón Jett. - Reggel üzenetet hagytam. - Te tűntél el tegnap este, és hol voltam én? - mondta Beverly - Nem vagy akármi, Jett. - Hé, figyelj, Bev, segítségre van szükségem. Ki az a lány, akivel tegnap este elmentem? - Nem láttalak semmiféle lánnyal. - De igen, láttad, hogy beszélek vele, aztán táncoltunk, aztán elmentem vele. Most meg kell tudnom, kicsoda. - Micsoda? - mondta Beverly - Te mentél el így lánnyal, és én tudjam meg, kicsoda? Hallottál már olyasmiről, hogy kölcsönös bemutatkozás? Sokat segít. - Hé, inkább örülj, hogy újra itt vagyok, józan vagyok, és talán - csak talán - szerelmes. - Na jó, a kedvedért megpróbálom. - Igyekezz. Fontos. Jett taxival ment Sam házához. A takarítónő aznap nem járt ott, és az ágy éppúgy szét volt túrva, ahogyan hagyta. Leült a szélére, és érezte, hogy az ágyneműből a szex és a tegnapi lány illata árad. Bódító volt. Jesszusom! Tinikora óta nem érezte így magát. Azóta nem, hogy először volt nővel, méghozzá az anyja egyik barátnőjével. Milyen izgatott volt! Jettben nem élt semmiféle kétség: meg kell találnia a lányt, méghozzá mielőtt Gianna megérkezik, mert Gianna csak komplikálni fogja a helyzetet. Az már bizonyos, hogy döntenie kell. Maradjon az olasz szupermodellel és mindazzal, amit nyújtani tud? Vagy vállalja a kockázatot, merjen szerelmes lenni, és kezdjen új életet? Jóval egyszerűbb lenne, ha meglenne hozzá az anyagi biztonsága. És talán... hétfőn... az öreg végre mond valamit. Ég áldjon, Gianna. Hello... kicsoda? Beverly segítségével hamarosan kideríti.
18 Kora délután váratlanul beállított Cindi azzal, hogy aznap már nem megy vissza dolgozni. Narancssárga velúr edzőruhája kihangsúlyozta telt idomait, és úgy vigyorgott, mintha éppen megnyerte volna a lottón a főnyereményt. - Hogyhogy leléptél a melóból? - kérdezte Liberty, aki még mindig zaklatott volt az anyjával folytatott beszélgetéstől, a szomorú hírektől az apjáról. - Aszontam Mannynek, hogy borzasztóan fáj a gyomrom, és nem balhézott, mer' nemigen vót forgalom, és, kisanyám, baromi jó színésznő vagyok - dicsekedett Cindi, és belemarkolt az asztalon lévő tálka mogyoróba. - De ha én nem dolgozom, és te... - Nyugi, még megvan a melónk, ha meg akarjuk tartani. 50
- Miért ne akarnánk - ráncolta a homlokát Liberty. - Kell a pénz, sosem fizetjük be idejében a számlákat. - Mer' - jelentette be ünnepélyesen Cindi - lőttem magamnak egy kétnapos melót egy videoklipben. - Biz isten? - Aha, és napi háromszázat kapok, és hónap kezdünk forgatni. - Micsoda? - Egész hétvégén forgatás, ezér' megyek most ruhapróbára. De előbb beugrottam hozzád a hírrel. Ez mán döfi, mi? - Meghiszem azt. Hogy történt? - Begyött a két krapek, oszt én szógátam föl nekik a kávét. Látom ám, hogy nagyon stírölnek. Aztán aszongyák, pont ilyen táncos csajt keresnek Slick Jimmy klipjéhez. - Miféle két krapek? Ki az a Slick Jimmy? - Az egyik a producer, a másik nemtőm, kicsoda. Slick Jimmy rapper. Aszongyák, most dob piacra egy dögös CD-t. Ez az első klipje, és, kisanyám, én leszek benne! - Mondtad, hogy énekesnő vagy, nem táncosnő? - Hé, kisanyám... tudok én mozogni - dicsekedett Cindi, és végigsimított narancssárga felsőjén, amelyben csak úgy domborodott hatalmas melle. - És nem profi táncosnőt kerestek, szóval nyugi. Benne leszek a tévében! Látni fognak. Ott leszek az MTV-ben, a VHl-en... mindenütt! Liberty lelkesnek próbált látszani, bár nem egészen értette. Cindinek helyes pofija van, de rettenetesen kövér. Hatalmas, duzzadó mell, vastag hurkák a derekán és olyan segg, hogy mellette J. Lo kifejezetten véznának látszott volna. Mint Queen Latifah és Carnie Wilson együtt - a plasztikai műtétjeik előtt. - Milyen szerkód lesz? - kérdezte Liberty, és vigyázott, hogy ne érződjön a hangján az irigység. - A krapekok aszonták, a klip Chicagóban játszódik, az 1920-as években, szóval olyan lokálszerű hangulat lesz. Hm... Valami feszeset és nagyon szexit akarok, mer' nekem osztán van mit mutogatnom. - Ez... remek. Örülök neked. - Naná, hogy remek - mindkettőnknek, mer' ha oké vagy, magammal viszlek. Ha meglátnak, tán téged is betesznek a klipbe. - Persze! - mondta szárazon Liberty. - Egy égett karú bicebócát. Arra tényleg beindulnak! - Tényleg, hogy vagy? - kérdezte Cindi. - Én csak dumálok itt magamról, te meg itt ülsz lelombozva. - Hidd el - mondta hevesen Liberty -, alig várom, hogy kijussak innen! - Pihenned kéne. - Szó sem lehet róla. Veled megyek ruhapróbára, aztán haza, hozzátok. Nem bírok itt maradni, megőrjít ez a ház. Gyűlölöm. - Nem kéne szólnod a mamádnak, hogy elmégy? - Nem kell mondanom neki semmit. - Tényleg, hol van? - Mit gondolsz? Mr. D. nyomában biztos, nyilván a ráncos, vén seggét törölgeti. Tudod, mi a helyzet, Cindi. A vénember rabszolgája. Nem bírom elviselni, hogy úgy szolgálja ki, mintha valamiféle király lenne. Undorító. - Jaj, Istenkém - tárta szét a karját Cindi. - Itt soha nem változik semmi. Soha nem jöttök ki egymással. - Ne menjünk most bele - mondta Liberty, miközben összeszedte a cuccait. - Lépjünk le, mielőtt lejön. - Nem hagysz neki egy cédulát? - Nem, Cindi. - Tucc menni? 51
-Ne aggódj. Megoldom. Liberty csak azt tudta biztosan, hogy el kell menekülnie az anyjától, de minél előbb. *** A ruhapróba egy régi ház ötödik emeletén volt a ruhaipari negyed kellős közepén. A lift olyan kicsi volt, hogy alig fértek be ketten. Az ötödiken Fantasia fogadta őket, egy magas, végtelenül sovány fekete nő, hatalmas afrofrizurával és finom arcvonásokkal. - Lányok, a videokliphez jöttek? - mérte végig őket Fantasia. - Úgy van - mondta Cindi. - Én leszek benne, ő meg az unokahúgom. - Kövessenek, hölgyeim. Cindi izgatott pillantást vetett Libertyre, miközben átvonultak a ruhákkal teli állványokkal zsúfolt helyiségen. Mindenütt különböző mértékig levetkőzött, testes fekete lányokat láttak. Már értem, gondolta Liberty, a klipben kövér lányok lesznek, minél húsosabb, annál jobb. Nem csoda, hogy Cindit választották. Fantasia olyan szerelést adott Cindinek, amely egyáltalán nem volt feszes és szexi, mindössze egy ékköves melltartóból és egy hozzá illő, parányi forrónadrágból állt. - Maga hülyéskedik velem! - nézegette a nadrágot hitetlenkedve Cindi. - Nincs az a hatalom, hogy az én hátsóm beleférjen ebbe az icipici izébe. Ki fog lógni. - Az kell, szívem - terelte Cindit a vetkőzőfulke felé Fantasia. - Vegye fel, nézzük, hogyan áll. - Nem mutathatok meg mindent - tiltakozott Cindi, mielőtt vetkőzni kezdett. - Mindenki ezt teszi. - Mennyi az a mindenki? - kérdezte kissé harciasan Cindi. - Nyolcan vannak. Ott rázzák és riszálják majd magukat a háttérben, amíg Slick Jimmy elővezeti a mocskos számát. Megmutatnak egyet s mást - többet, mint a strandon. - Én ugyan nem - mondta Cindi. - Nekem egybe' ruha köll. - Benne akar lenni, vagy sem? - csattant fel türelmetlenül Fantasia. - Döntse el, próbálnom kell a többi lánnyal is. - A francba! - morogta Cindi. - Azt hittem, valami, tudod, szexi cuccom lesz. - Libertyre pillantott. - Mit szólsz hozzá? - Nem valami felemelő, de megfizetik, és jól jönne a pénz... - Hm... jóval több, mint amennyit a kávézóban összehozok - töprengett Cindi. - Meg osztán nem is vagyok szégyellős. - Csináld meg - bátorította Liberty. - Buli. Cindi felvette a szerkót. A „ruha" nemigen takarta duzzadó idomait. A mellét alig takarta valami, a feneke pedig szemérmetlenül kilógott a nadrágból. - Alakítunk rajta - mondta szakszerűen Fantasia. - Holnap ott lesz a forgatáson. - Ez azt jelenti, végzett velem? - Mára. Találkozunk a forgatáson. - Igyunk egy kávét - javasolta Liberty. - Úgy érted, valaki más szolgáljon ki minket? - kuncogott izgatottan Cindi. - Miért ne? Megfizetjük. - És busás borravalót adunk - mondta Cindi. - Mer' sokat keresek! És te velem jössz, kisanyám. Egyedül nem csinálom. Nincs az a hatalom. Karonfogva elindultak az utcán, egy ismeretlen kávézó felé. - Remélem, nem felejtetted el megetetni a Rongy szedőimet - mondta Liberty, amint felült egy bár székre. - Persze, persze - nyúlt nyomban az étlapért Cindi. - Dámon bent volt ma? - kérdezte mesterkélt közönnyel Liberty. - Aha - felelte az étlapba mélyedve Cindi. 52
- És... kérdezte, miért nem vagyok ott? - Hát persze - mondta gúnyosan Cindi. - Bejön a krapek, és rögtön aszongya: „Hol az a dögös kis ribi, aki a kávét meg a tojást szokta hozni? Látom ám mindennap, csak nem beszélek vele, mer' nős vagyok." - Nagyon mulatságos, Cindi. - Én szolgáltam ki ma, és ha vigasztal, velem se beszélt. - Mert törted magad, hogy megszerezd a melót attól a két másik krapektól. Mindketten nevettek. - A forgatás legalább más lesz - mondta Cindi. - Állati klassz - helyeselt Liberty. - Ki kell hoznunk minden percből a legtöbbet. - Rajta, testvér. Összeütötték a kezüket, nevettek, és Liberty egyszeriben nem is érezte már rosszul magát.
19 - Fáradtnak látszol - jegyezte meg Max, amikor Amy odaült hozzá meg Luluhoz a Peninsula teázójában. - Igen, apuci, Amy fáradt! Fáradt! Fáradt - kántálta vidáman Lulu, és kikapta Amy kezéből a Hello Kitty ajándékcsomagot. Amy nem akarta odaadni, mire Lulu nyomban nyafogni kezdett. - Az enyém! Enyém! Enyém! Az én ajándékom. Add ide az ajándékot! Akarom! - Aki akar, sosem kap - mondta szigorúan Amy. - Mondd azt, kérem szépen, Lulu, és megkapod. Lulu nyomban sírni kezdett. - Amy rossz - zokogta. - Rossz! Rossz! Rossz! Utálom Amyt. - Hagyd abba! - szólt rá szigorúan Max. Amilyen helyzetben volt, semmi kedvet nem érzett hozzá, hogy egy bömbölő gyerekkel bajlódjon. - És soha ne mondd azt, hogy utálom, nagyon csúnya szó. - Mami rád mondja - közölte Lulu. - Hallottam. - Add oda Lulunak a csomagot - fordult Amyhez Max. - Nem bírom, ha bőg. - Majd ha kéri - válaszolta eltökélten Amy. - Lulunak meg kell tanulnia bizonyos szabályokat, mert az anyja szemlátomást mindent megenged neki. - Tessék? - mondta bosszúsan Max. - Öt éves, Max, ki tudja mondani, hogy kérem. - Nem, Lulu nem tudja - mondta Lulu, és a szeme gonoszul csillogott, - Nem tudja! Nem tudja! Nem tudja! Max kikapta Amy kezéből a csomagot, és átadta Lulunak. Amy megharagudott. Feleségül megy ehhez a férfihoz, ami azt jelenti, hogy örökli a gyerekét is, és ha Max el is nézi a gyerek neveletlenségét, ő ugyan nem. - Ezt nem kellett volna - mondta Maxnek. - Mi bajod? - kérdezte a férfi, aki megpróbálta elterelni a beszélgetést Luluról. - Fáradt és ingerlékeny vagy. - Nem - vágott vissza Amy. - Te vagy fáradt és ingerlékeny - Sok minden jár a fejemben, Amy. Nagyon sok minden. Több, mint hinnéd. - Akkor miért nem mondod el? Talán segíthetnék. - Most nem lehet - mondta kurtán Max. - Haza kell vinnem Lulut, aztán ott van este ez az izé. - Megmondanád, miért csinálod, ha nem akarod? - kérdezte Amy. Nem bánta volna, ha a férfi őszintébb hozzá. - Mert muszáj - mondta tömören Max. - Üzleti ügy. - Mióta üzleti ügy a legénybúcsú?
53
Lulu a csomagot bontogatta, kivett belőle egy Hello Kitty ridikült, egy kifestőkönyvet és egy doboz színes ceruzát. - Még akarok - visította. - Sajnálom, ennyi - mondta Amy. - És szép lenne, ha megköszönnéd. - Még akarok! Még! Még! - ordította teli torokból Lulu. A többi asztaltól odafordultak. - Valaki megtaníthatná már ezt a gyereket viselkedni - mondta Amy. - Nem a te dolgod - felelte Max. - Ha összeházasodunk, az én dolgom lesz? - Ha összeházasodunk, a te dolgod az lesz, hogy engem boldoggá tégy. - Igazán? - lepődött meg a férfi hímsovinizmusán. - És mi lesz a te dolgod? - Hogy boldoggá tegyelek téged, természetesen - felelte Max, mert rájött, hogy Amy mérges, és hogy ez a teázás Luluval hármasban talán nem a legjobb ötlet volt, A két „nőnek" több idő kell, hogy megismerjék egymást, - Drágám - próbált megértő hangot megütni. - Mi bajod? - Nekem semmi... bajod inkább neked van meg Lulunak. Úgy viselkedik, mint egy elkényeztetett kölyök. - Kölyök! Kölyök! Kölyök! - visította Lulu. - Nem szeretem a buta ajándékokat. Nem szeretem Amyt. Adj valami mást, apuci. Lulu mást akar. Amy fejcsóválva fordult Maxhez. - Nagyon kérlek, többé ne vetess velem neki semmiféle ajándékot. - Biztosan nehéz napja volt az oviban - keresett mentséget Max. - Nekem volt nehéz napom a munkahelyemen - torkollta le Amy. - Mégsem kántálom, hogy utálom az embereket. - Talán ez a teázás mégsem volt jó ötlet - mondta Max, aki mindenáron szerette volna elkerülni a veszekedést, - Menjek el? - kérdezte sértődötten Amy. - Dehogy. - Pedig mintha azt szeretnéd. - Drágám - fogta meg a lány kezét Max. - Kérlek, ne veszekedjünk. Pocsék hetem volt. Mit szólnál egy csendes vacsorához holnap, kettesben? - Az biztos, hogy csendre fogsz vágyni a vad legénybúcsú után - mondta Amy. - Nem tudod elképzelni, mennyire nem vágyom rá - nyögte Max. - Tudod, hogy zajlik az ilyen, hiszen tegnap neked is végig kellett szenvedned egyet. - Egyáltalán nem volt szórakoztató - mondta Amy, és nyomban bűntudatot érzett. - Mit találtak ki neked a lányok? - kérdezte Max. - Pucér tűzoltók? Meztelen rendőrök? Remélem, vetkőző fiúk nem voltak. - Jaj, dehogy - vágta rá Amy. - Semmi ilyesmi. Csak üldögéltünk, iszogattunk. - Te nem is iszol - mutatott rá Max. - De néha. Pezsgőt. - Ezt szeretem benned, Amy, annyira más vagy, mint a többi lány. Nem bújtál ágyba városszerte minden gazdag sráccal, aki csak utadba került. Gyönyörű, tiszta lány vagy, ezért szeretlek. - Tiszta! Tiszta! Tiszta! - kántálta Lulu, és alamuszi pillantást vetett Amyre. - Azt hiszem, megyek, Max - mondta Amy, mert úgy érezte, egy percig sem bírja tovább Lulut. - Fáj a fejem, és vár az anyám, egy újabb megbeszélésre az esküvő szervezővel. Ugye nem bánod? - Nem innál egy kis teát, mielőtt elmész? - Nem, érezd jól magad inkább Luluval. *** Chris éppen le akart zuhanyozni a szállodában, amikor Birdy Marvei telefonált. - Rocky totálisan bukik Vegasra - mondta. - Mindketten vevők vagyunk rá. El van boronálva? 54
- Egy telefon, és végleges minden. - Király! Rocky megkeresi a válási papírjait. Igazán szervezettek vagyunk, büszke lehetsz rám. Később megünnepeljük a Gatsby's-nél, nézz be. - A bátyám legénybúcsúján leszek. - A dögösén? - Az az öcsém. A bátyám nősül. - Szóval hárman vagytok? Három jóképű srác? - Menyasszony vagy, Birdy - emlékeztette a lányt Chris. - És én odamehetek a legénybúcsúra? - Lenne is felfordulás! Alig tette le a kagylót, ismét csörgött a telefon. Most a barátnője bírta L.A.-bői. - Nem fogsz örülni, Chris - mondta Verona olyan hangon, amely nagyon rosszat sejtetett. - Miért? - kérdezte óvatosan Chris. - L.A.-ben esik, és a házad tucatnyi helyen beázik. - A takarítónő nem tudja rendbe tenni? - A takarítónő nem mászik fel a tetőre lyukakat javítani. - Akkor hívj tetőfedőt. Az meg tudja javítani. - Nem vagyok felelős a házadért, Chris. Nem élek ott, igaz? Hagytál nálam kulcsot, hát átjöttem, hogy megnézzem. Ha itt laknék, intézkedhetnék. Chris a fejét csóválta. Ez hihetetlen. Az édes, szelíd Verona rá akarja kényszeríteni, hogy odaköltöztesse magához. De esze ágában sincs. Az a másfél évi csikicsuki együttélés Holly Antonnal éppen elég volt. Nem ismétli meg. Chris szeretett egyedül élni. Mi abban a rossz? Miért akarnak a nők mindig elkötelezettséget? - Mennyire esik? - kérdezte. - Zuhog amióta elutaztál. Azt mondják, még napokig nem áll el. Évek óta nem volt ekkora eső. - Szólnál legalább valamelyik asszisztensemnek, hogy intézkedjen? - Nem, Chris, te szólj nekik. Nem az én dolgom. - Köszönöm, Verona - mondta kurtán Chris. - Sokat segítettél. - Szívesen - mondta bűbájosán a lány.
Chris elővette tenyérszámítógépét, és beütötte: Mihelyt hazaérek, kirúgni Veronát. *** Jett háromszor bírta Beverly üzenetrögzítőjét, amíg végül maga a lány vette fel. - Mondtam, mihelyt megtudok valamit, hívlak - mondta bosszúsan Beverly. - Csak nem azt akarod mondani, hogy eltelt egy egész nap, és még mindig nem tudtad meg, ki ő? -
Nem vagyok nyomozó, Jett. A Gatsby's-nél a csapos tudni fogja. De csak tíz után lesz benn. A bátyám legénybúcsúján elérsz, hívj, ha megtudtál valamit. Nagyon beleestél, mi? Nagyon - ismerte be Jett. - Az a lány más, Bev, egészen más. Ha meglesz, remélem, ez marad a véleményed. Az biztos - mondta magabiztosan Jett. Mennem kell - mondta Beverly. - Össze kell készítenem a cuccot holnapra. Mi lesz holnap? Egy csapat kövér csajt sminkelek egy rap-kliphez. Mókás lesz. Eljöhetnél a forgatásra. Talán. De kérlek, Bev, találd meg nekem azt a lányt. ***
55
Amy távozása után Max rosszul érezte magát amiatt, ahogyan a lánnyal viselkedett. Természetesen Lulu volt az első, de Amy szorosan a második. Igen, Lulu tényleg el van kényeztetve, de még csak öt éves, a neveletlensége megbocsátható. Nézte, amint bájos, kicsi lánya egy félig elfogyasztott uborkás szendvicset tologatott körbe a tányérján, és kis híján kiöntött egy pohár tejet. Lulu igazán szép, és a szeme tisztára olyan, mint az övé, biztos, hogy az ő gyereke. - Haza akarok menni, apuci - mondta pár perc múlva a kislány. - Lulu unatkozik. - Oké, drágám - mondta Max. - Apu fizet. - Most akarok menni - mondta veszélyesen remegő szájjal a kislány - Unatkozom! Unatkozom! Unatkozom! - Oké, Lulu, nyughass. Megyünk. A kocsija a sofőrrel kint várt. Rövid út volt a luxuslakásig, ahol Lulu élt az anyjával. Max felkísérte a lányát, Natasha idősödő szobalánya, az orosz születésű Irina nyitott ajtót. Max ki nem állhatta a nőt, de az érzés kölcsönös volt. - Mrs. Diamond itthon van? - kérdezte a lakásba lépve Max. - Van - mondta sötéten Irina. - Maga akar őt látni? - Amennyiben lehetséges. A nappaliban várom. - Szia, apuci - mondta angyali mosollyal Lulu, amint megjelent angol dadusa. - Nemsokára találkozunk újra. Nemsokára! Nemsokára! - és eliszkolt. Max bement a nappaliba. Amióta elváltak, Natasha lényegesen változtatott a berendezésen. Az asszony stílusa igencsak távol esett Maxétól. Natasha kedvelte a díszes ezüstkereteket, a sosem volt ősökről készült régi portrékat és a rengeteg, sűrűn hímzett párnát, amelyek a feszesre tömött pamlagokat borították. Amikor még együtt költöztek be ide, Max hivatásos lakberendezővel rendeztette be a lakást, és az be is került az Architectural Digest magazinba. De most különböző stílusok cseppet sem vonzó, zagyva keveréke volt. Max az ital szekrényhez lépett, és töltött magának egy whiskyt jéggel. Öt perc múlva megjelent Natasha. Látszott, hogy nem várta a férfit, mert a frizurája nem volt kifogástalan, fel sem volt öltözve teljesen. - Mit akarsz, Max? - húzta meg selyemköntöse övét. - Meg kell beszélnünk valamit - mondta Max, és nagyot kortyolt a whiskyből. - Mellesleg Lulu komisz, elkényeztetett kölyökként viselkedik. - Neked éppúgy kölyköd, mint nekem - mondta élesen Natasha. - Ha tehát rossz, az a te hibád. - Miért az én hibám? - kérdezte vitára készen Max. - Nem velem él. - Azzal vádolsz, hogy rossz anya vagyok? - kérdezte harciasan Natasha. - Nem - hátrált meg Max. - Csak annyit mondok, jobb modorra kéne tanítani. - Ugyan már - legyintett Natasha. - Még csak öt éves. - A lényegre - mondta Max. - Csukd be az ajtót, négyszemközt akarok veled beszélni, és nem akarom, hogy az a minden lében kanál Irina kihallgasson. - Remélem, a pénzről akarsz beszélni - ült le az egyik pamlagra Natasha, és keresztbe tette a lábát. - Beszéltem barátokkal, és mind azt mondták, hogy a végkielégítésem nem valami tisztességes kivált most, hogy elveszed azt az ostoba gazdag lányt, aki nagyon is fiatal hozzád. - Amy nem fiatal hozzám - mondta kurtán Max. - És a végkielégítésed több mint bőséges volt. Natasha megvető pillantást mért Maxre. - Úgy hallom, este legénybúcsút tartasz. - És ezt te honnan tudod? - Ebben a városban nemigen történik olyasmi, amiről én ne tudnék - mondta önelégülten Natasha. - Ha így áll a dolog, Natasha, akkor bizonyára tudsz a volt - vagy mondjak inkább jelenlegit? férjedről, Vladimír Bushkinról. Natasha elsápadt. - Nem... nem tudom, miről beszélsz. 56
- De tudod - mondta Max. - És meg kell beszélnünk, mi legyen Vladimírral. - Ki ez a Vladimír? - motyogta a nő, és nem nézett Maxre. - Az ég szerelmére, hagyd ezt abba - csattant fel Max. Unta már Natasha komédiáit. - Tudom, kicsoda. Láttam a hivatalos papírokat. A törvényes férjed, ami azt jelenti, hogy te meg én sosem voltunk törvényes házasok. - Hosszú, néma csend. - Tisztában vagy vele, mit jelent ez? - nézett dühösen a nőre Max. Natasha szemében gyűlölet csillant. - Még mindig nem tudom, miről beszélsz. - Akkor azt tanácsolom, gondolkodj el rajta - mondta hidegen Max. - Holnap találkozunk, és közben azt ajánlom, erőltesd meg az emlékezetedet, és adj valamiféle választ, mert a gazember zsarol, és biztos vagyok benne, hogy te éppoly kevéssé szeretnéd, hogy a pletykalapokhoz forduljon, mint én. így hát együtt kell kitalálnunk a megoldást. És ezzel felállt, kiment a szobából, ki a lakásból, és becsapta maga mögött az ajtót.
*** - Hülye faszfej. - Micsoda? - értetlenkedett Chris, amint kilépett a zuhany alól, és felvette a fürdőszobai telefont. - Hülye faszfej - ismételte a goromba hang. - Roth? - Az, Roth, te hollywoodi seggfej. - Nem kaptad meg az üzenetet? - nyúlt törölközőért Chris. - De bizony. Miféle mocskos játékot játszol velem? - Ez nem játék, Roth, esküszöm - tekerte a derekára a törölközőt Chris. - Valódi családi ügy tart New Yorkban. Az apám... huh... nagyon beteg. - Baszd meg az apád, és te is baszódj meg - morogta Roth. - A kibaszott pénzemet akarom. Ez nem az a Roth Giagante volt, akit Chris ismert, a Magiriano Hotel szívélyes, visszafogott tulajdonosa. - Hallgass meg, Roth. Nyavalyogtál, hogy a szállodád pénzt veszít, hogy a Palms meg a Hard Rock elszipkázza a nagy bulikat. Nos... volna számodra egy megoldásom... - Baszódj meg, A kibaszott tartozásodról beszólj! Semmi másról. - Értem, és meg fogod kapni a pénzedet. De most olyasmit akarok ajánlani neked, ami óriási reklámot biztosíthat a Magirianónak. - Küldök valakit, hogy keressen meg New Yorkban - mondta fenyegetően Roth. - Látogatóra számíthatsz. - Te is - mondta gyorsan Chris. - Birdy Marvei a te szállodádban akar házasodni. - Nem tudod, kivel húzol ujjat - mondta Roth, aztán a telefon süket lett. Chris nem tudta, letette-e Roth, vagy csak megszakadt a vonal. Bárhogyan történt is, jót nem jelentett. És Birdy Marvei említésétől Roth nem szállt el. A vegasi nagymenő bizonyára nem fogta fel, mekkora reklámot jelentene a szállodájának Birdy Marvei. Chris elgondolkodott, érdemes lenne-e egy napra hazarepülni. Nem, úgy döntött, nem. Majd elmagyaráz Rothnak mindent hétfő este, ha visszaér L. A.-be. Aztán gondolkodni kezdett - mi a fenét jelent az a fenyegetés a látogatóval? Krisztusom! Roth komolyan beszélt? Mindenesetre gondoskodnia kell védelemről. Letelefonált a portára, és estére kért egy sofőrtestőrt. - Hogyne, Mr. Diamond - mondta az ilyen kérésekhez hozzászokott portás. - Este nyolcra. - Várni fogja önt. Felhívjuk a lakosztályát. Most már jobban érezte magát. - Jézus Krisztus - motyogta. Nem tudhatta, nem vett-e az élete határozottan ijesztő fordulatot. Makulátlan háza több helyen beázik, Verona zsaroló bestia, és Roth most ilyen lehetetlen, gengszter stílusú fenyegetéssel áll elő. Ha nem ígérte volna meg, hogy elmegy Jettel Max legénybúcsújára, lemondhatná, és biztonságban lehetne itt, a szállodában. 57
Innom kell valamit, gondolta, a minibárhoz ment, kivett egy kisüveg whiskyt, és megitta úgy, az üvegből. Amióta Red magához rendelte, valahogy semmi nem megy jól. Az öregember átka. Miért nem dobja már fel a bakancsát, és hagyja őket békén? Keményen fogalmazott volna? Nem. Ez az egyszerű igazság. *** Egy órával később megérkezett a szállodába Jett. - Szép lakosztály - mondta, miután végigjárta. - Ugye nem sajnálsz magadtól semmit? - Nem vagyok nős, nem költök senki másra, csak magamra - mondta Chris. - Bárcsak ugyanezt mondhatnám én is. - Mondhatod. - Dehogy - felelte Jett, az ablakhoz ment, és lenézett New Yorkra. - Bárcsak elmondhatnám, hogy nekem sincs senkim, akire költhetek, magámon kívül. A gond az, hogy nem nagyon van mit költenem. - Csak keresel a modellkedéssel? - Az ló szar ahhoz képest, amit ti bezsebeltek. Te és Max furödtök a suskában. - Bárcsak így lenne - mondta Chris. - Sajnos nagy ostobaságot csináltam, öcskös. - Te? - csodálkozott Jett, - Ugyan, Chris, rafinált ügyvéd vagy. Az ostobaság az én asztalom. Chris vállat vont. - Játszani kezdtem. - Játszani? - Volt az a barátnőm, Holly Anton - mániákus örült -, szex meg minden, amit csak el tudsz képzelni. Minden hétvégén Vegasba repültünk, és mielőtt észbe kaptam volna, rászoktam a pókerre meg a blackjackre. Nem telt bele sok idő, és nagyon sokat vesztettem. Most hatalmas tartozásom van, és üldöznek miatta. - Kicsoda? - kérdezte cigarettára gyújtva Jett. - Egy vegasi nagykutya. Azoknak a pasiknak nem adhatsz csekket, készpénzt akarnak, és most éppen nincs. - Mennyiről van szó? - Sokról. Azért repültem ide, hogy megnézzem, nem óhajtja-e Red beadni a kulcsot, és ránk hagyni valamicskét. - Én is ezért vagyok itt - szívta le a füstöt Jett. - Az öregünk úgy bánt velünk, mint a kapcaronggyal, anyáinkkal szintén, de mégis az apánk. Arra gondoltam, talán így akarj a jóvátenni, amit ellenünk elkövetett. - Majd meglátjuk - mondta óvatosan Chris. - Muszáj itt cigarettáznod? - Zavar? - Őszintén? Igen. - Akkor jobb, ha nem utazol Európába - nyomta el a cigarettáját Jett -, ott mindenki dohányzik. - Rákaptál-e te is a szerencsejátékra! - kérdezte kíváncsian Chris. - Nem, csak pia, nők és drog. Elegendő. Ma már az egyetlen függőségem a dohányzás. - Jó érzés lehet, hogy sikerült túljutnod az egészen. - Higgy nekem - mondta bánatos mosollyal Jett, - Az ember sosincs túl rajta. Huszonnégy éves vagyok, és alkoholista. No igen, gyógyulóban lévő alkoholista, de nem tudhatod, mit hoz a holnap. Amikor ittam, vadember voltam, olyan fickó, akit nem szívesen látnak sehol. Most az új, megjavult, józan és unalmas Jett vagyok. És cseppet sem izgat, iszom-e még egyszer az életben. - Oké, öcskös - mondta Chris. - Hiszek neked. Most ideje indulnunk, és megnéznünk, mit tartogat számunkra Max legénybúcsúja. - Azt se tudtam, hogy elvált, amíg ide nem érkeztem. Kit vesz el? - Nemtőm. Meg kéne kérdeznünk tőle. 58
20 - Elmegyünk valahová? - kérdezte Lady Jane, amikor belépett Red Diamond makulátlan öltözőszobájába, ahol a vénember éppen a ruhák között válogatott, - Nem, nem megyünk - felelte Red, és kiválasztott egy fehér inget a fogason függő ingek sokaságából. - Én megyek el Max legénybúcsújára. - Tessék? - csodálkozott Lady Jane. - Hová? - Elmegyek a fiam legénybúcsújára - emelte fel a hangját Red. - Süket vagy? - Nem tudtam, hogy meghívtak. Red megvető pillantást vetett a Ladyre. Kezdte már unni Lady Jane Bentley-t. Hat év egy nővel éppen elegendő. Meg aztán, az öregedés nem a gyengéknek való. Manapság, ha azt akarta, hogy felálljon, Viagrát kellett bevennie, és ez dühítette. A merevedés az merevedés, nem olyasmi, amit holmi kis kék pirula hoz létre. - Red Diamondnak nem kell meghívás - mondta fölényesen. Már a nő jelenléte is bosszantotta. - Nem értem - mondta a Lady. Jól tudta, hogy nem lenne szabad feszítenie a húrt, mégis megtette. - Igen, elhiszem, hogy nehezedre esik felfogni egy ilyen egyszerű dolgot - felelte Red. - Nem vagy éppenséggel lángész. - Reggel azt mondtam a fiaidnak, nem tudsz találkozni velük, mert rosszul érzed magad mondta Lady Jane, és nem volt hajlandó távozni. - És? - nevetett Red. - Amint látod, gyorsan felgyógyultam. - Nyilván különösnek találják majd, ha hívatlanul megjelensz. - Miért érdekelnek ennyire a dolgaim? - Az én dolgom te vagy, Red. Hat éve élek veled, és bár nincs közös hálószobánk, minden rám tartozik, amit csinálsz. - Mi köze bármihez is a hálószobának? - A közös hálószoba az igazi közelség. - Neked - mondta lenézően Red. - Én szarok rá. Ha egész éjjel fingani van kedvem, nem akarom hallgatni a nyavalygásodat. - Muszáj ilyen közönségesnek lenned? - Miért volna közönséges a fingás? Túlságosan durva annak a finom fülednek? - Néha nem értelek - húzta fel az orrát a Lady. - Ma semmit sem értesz, mi? - fordult el Red, mintha a Lady ott sem lenne. Lady Jane inkább hallgatott. Nem volt ajánlatos vitatkozni Reddel, amikor éppen kötekedő hangulatban volt. Mindazonáltal nem voltjellemző rá, hogy elmenjen egy legény búcsúra, méghozzá a saját fiáéra. Ez nem tetszett a Ladynek. Az utóbbi időben úgy érezte, hogy a férfi már olyan picikét sincs a kezében, mint korábban. Red egyébként sosem hallgatott rá. Csak azért maradt vele, mert a vénember már közel járt a nyolcvanhoz, mennyi lehetett még neki hátra? A Lady úgy gondolta, hogy ha már rászánta Redre élete hat jó évét, majd csak kap valamit. Red Diamond a világ egyik leggazdagabb embere volt, és ő állt hozzá a legközelebb. Red mindenki mást gyűlölt, és ezt mindig is hangoztatta, tehát a Lady biztos volt benne, hogy a vagyon nagyobb részét ő fogja örökölni, ezért maradt, ezért tűrte el Red faragatlan viselkedését és durva modorát. - Rendben van - sóhajtotta a Lady. - Ha elmész, én sem maradok itthon. Majd az egyik barátommal vacsorázom. ***
Miután eljött Natashától, Max hazament, lezuhanyozott, bedobott még pár pohárral, próbálta hívni Amyt - aki nem vette fel -, és végül elindult. - Gondoskodjon róla, hogy tizenegy előtt eljöjjek - parancsolt a sofőrjére, amikor megálltak a magánklub előtt, ahol a legénybúcsút rendezték. 59
- Igenis, Mr. Diamond. - Istenem! - morogta Max. - Bárcsak ne kéne bemennem! A sofőr nem szólt semmit. Max belépett a klubba, amelyet két fiatal munkatársa választott, mindkettő házasember, újszülött gyermek apja, és mindkettő nagy híve annak, hogy kirúgjon a hámból. A klubot aznap estére bezárták, hogy a mulatságra kívülállók nélkül kerülhessen sor. A nagyteremben három asztal állt a kerek színpad előtt, mindegyikhez tízen tudtak leülni. Max körülnézett, és magában felsóhajtott, mert gyanította, mi készül. Clive Barnaby fogadta, a legmagasabb rangú beosztottja, magas, vékony fickó éles vonásokkal és vastag szemöldökkel. - Max! - lapogatta meg a vállát Clive. - Óriási esténk lesz! Fiatal, félmeztelen pincérnő suhant oda hozzájuk, szemlátomást cseppet sem zavarta, hogy a melle közszemlére van téve. - Mit inna a vőlegény? - kérdezte széles és kissé mesterkélt mosollyal. - Skót whiskyt kérek jéggel - mondta Max, és próbált nem odanézni a lány itt-ott flitterrel beszólt, kacéran álló mellbimbóira. - Igen, uram - mondta újabb álságos mosollyal a lány. - Teljesen biztos vagy benne, hogy nincsenek itt fotósok? - fordult Clive-hoz Max. - Hát engedném, hogy ilyesmit tegyenek veled? - mondta Clive. - Az épületben egyetlen fényképezőgép van csak: az én digitális gépem. Majd kinyomtatunk pár képet a magunk szórakoztatására. - Nincs fényképezés - mondta szigorúan Max. - Se a te gépeddel, se máséval. - Nem akarsz emléket a mai estéről? - kérdezte csalódottan Clive. - A legszívesebben itt sem lennék. - A testvéreid ott vannak - mutatott a középső asztalra Clive. - Nem is tudtam, hogy vannak testvéreid, Max. Nagy meglepetés, hogy itt vannak. - Nekem nem - mondta Max. - Én hívtam meg őket. - Nem említetted. - Nem tudtam, hogy a mai este ennyire hivatalos. - Az ajtónál vendéglista van. Nem szeretnénk, ha bejutna valaki mondjuk a Hatodik Oldaltól. - Nem vagyok én Donald Trump. Miért érdekelné a pletykarovatot, hogy én mit csinálok? - Natasha gyakran szerepel a pletyka rovatokban, És most, hogy elveszed Amy Scott-Simont, egészen jó kis történet kerekedik. - Az ég szerelmére! Gyűlölöm ezt az egészet! - Higgadj le - mondta gyorsan Clive. - Semmi olyat nem fogsz látni ma este, amilyet ne láttál volna már. - Megnyugtató - mondta gúnyosan Max. - A japánok a bárpultnál vannak. Hidd el, nagyon boldogok, hogy itt lehetnek. Gondoskodtam róla, hogy az első sorból láthassák a műsort. Gyere, köszönj nekik. Max követte Clive-ot a bárpulthoz, és gondoskodott róla, hogy Mr. Kawasaki és Mr. Yamamoto kellően megtisztelve érezzék magukat. Miután üdvözölte a két japán bankárt, meglátta a fivéreit, odament az asztalukhoz, és leült. - Mi a helyzet? - kérdezte. - Nos - kezdte Chris, de előbb bedobott egy jeges vodkát -, ha igazán tudni akarod, Kaliforniában beázik a házam, szakítok a barátnőmmel, üldöz egy fickó Vegasból, akinek tartozom, de hé... ettől függetlenül jól vagyok. - Tartozol? - csóválta a fejét Max. - Játékadósság. - Sosem játszottam - dobolt ujjaival az asztalon Max. - Pénzkidobás. - Neked nem volt semmiféle bűnöd? - kérdezte Jett. - Natasha - felelte szárazon Max. - O eléggé nagy bűn volt. És mint tudjátok, dobtam. 60
- Hogy van Lulu? - kérdezte Jett. - Ugye tudod, hogy a bácsikája vagyok, és még nem is ta lálkoztam vele. - Lulu fantasztikus kislány, találkoznod kell vele. - Mikor? - Azt hiszem, össze tudok hozni egy villásreggelit holnapra - gondolkodott el Max. - A szombatokat többnyire együtt töltjük. - Csodás lenne. - És te? - fordult Chrishez Max. - El tudsz jönni? - Bocs, de találkoznom kell Birdy Marvellel. Férjhez akar menni, tehát össze kell hoznom a házassági szerződést. - Az énekesnőről van szó? - kérdezte Max. - Lulu kedvence. Tudnál kérni neki egy autogramos képet? - Hány éves Lulu? -Öt. - Nem fiatal egy kicsit ahhoz, hogy Birdy Marvei rajongó legyen? - Akkor beszélj, ha már megismerted - mondta Max. - A mai ötéves olyan, mint tegnap a tízéves. Lulu nagyon felnőtt. Néhány ital és az üdvözlések után mindenki leült. A vacsorát hat topless pincérnő és egy tucat pincér szolgálta fel. Max éppen a sültjét rágta, amikor belépett Red Diamond. A megdöbbenéstől elnémult az egész terem. Mindenki tudta, kicsoda Red Diamond. Max kis híján megfulladt a hústól, de felállt. - Te meg mit keresel itt? - Megleplek téged - csettintett Red az egyik pincérnek, hogy hozzon egy széket a Maxé mellé. - Jesszusom, én... azt hittem, nem vagy jól. Reggel odamentünk a házhoz, és Jane azt mondta. .. - Meggyógyultam - szakította félbe Red. - És arra gondoltam, meglátogatóm a fiaimat. - Chrisre és Jettre pillantott. - Hello, fiúk - mondta gúnyosan. Jett megdermedt, majd összecsinálta magát ijedtében. Sosem tudta, mit mondjon az apja jelenlétében, még most sem, amikor már semmi esély nem volt arra, hogy az öreg előkapja a botot, és megverje. Chris dühösen biccentett. Red mindig ezeket az érzéseket váltotta ki belőle. És nem kellett volna a vénembernek a halálos ágyán feküdnie? Miért van öltönyben, nyakkendőben, mi a francnak egészséges, mint a bivaly? - Szia, apa - sikerült kinyögnie. - Ne szólíts apának - mordult fel Red. - Öregít, Szólíts Rednek. Ezt mondom, amióta ostoba kis kölykök voltatok. Sosem tanuljátok meg? - Jól van, Red - motyogta Chris, még mindig döbbenten és egyáltalán nem boldogan, amiért rákényszerít ették, hogy maradjon - miért is? Red Diamond nem úgy festett, mint aki a közeljövőben készül valahová. - Hol vannak a lányok? - kérdezte Red, és leült. - Hol vannak a pinák? Red az utolsó volt, akit Max a legénybúcsújára várt. Hogy a fenébe szerzett tudomást az eseményről? Mintha ez az este nem lenne amúgy is eléggé kellemetlen. Nagy nehezen túlestek a vacsorán. Max állandóan Redet leste, aki fogdosta a félmeztelen pincérlányokat. Chris és Jett próbált úgy tenni, mintha az az ember, aki gyerekkorukban olyan sokszor és olyan nagyon megverte őket, nem ülne pár lépésnyire tőlük. Vacsora után elhangzott néhány trágár beszéd, aztán eljött a pere, amelytől Max rettegett megjelentek a vetkőző lányok. Tizenkét, szinte pucér lány, akik rámásztak mindenkire, a többi vendég és elsősorban Red legnagyobb örömére. A lányok rafinált kis jelmezeket viseltek, mindenfélét az iskolás kislány ruhájától a fekete bőr domina-szerkóig, és egyik lány érzékibb volt, mint a másik. Volt köztük szőke, barna és vörös, de mindnek tökéletes teste volt, ráadásul bánni is tudlak vele. Egy idő múlva egy rúd nőtt ki a színpad
61
közepéből, és a lányok úgy cirógattak-ölelgették a sikamlós rudat, mintha a szeretőjük volna. Nyalogatták, fel-le kúsztak rajta, ráfonták hosszú lábaikat, szinte szeretkeztek vele. Max körülnézett. A japán bankárok rendkívül boldognak látszottak. Chris többet ivott a kelleténél. Jett tartózkodóan hátradőlt, Red száz dollárosokat szedett elő, és durván a lányok bugyijába dugdosta őket, gacsos ujjaival tapogatva. Végül a tizenkét lány felsorakozott, ledobták tangájukat, aztán táncolni kezdtek, magasba emelgetve a lábukat úgy, hogy a teremben ülők bepillantást nyerhettek legintimebb testnyílásaikba is. S következett az elengedhetetlen leszbi-show. Két bombanő jelent meg a színpadon: egy lángvörös szépség meg egy fekete, mindkettőnek döbbenetes teste volt, és igen lelkesnek mutatkoztak. A vörös éppen rámászott a feketére, amikor Max úgy érezte, elég volt. - Ki kell jutnom innen - súgta oda Chrisnek. - Nem bírom tovább. - Hé - mondta Jett. - Veled megyek. Szabadulni akart az apjától, és átmenni a Gatsby's-be. - Max, nem mehetsz el - tért hirtelen magához Chris. - Ez a te bulid. Nem léphetsz le. - Igen, Mr. Diamond, ez az ön bulija - búgta az egyik vetkőző lány, és lila tollboát kanyarított Max nyakába. - Még sok további ötletünk van. Megállt Max mellett, megvárta, amíg a színpadon a két nő befejezi, aztán két másik vetkőző lány segítségével felvonszolták a színpadra a vonakodó Maxet. Ott leültették egy székre, a háta mögé kötözték a kezét, és egymás után az összes lány öltáncot járt vele, teljesen meztelenül. Mire Max végre kijutott, elmúlt egy óra. Amikor eljött, Red még ott volt, körülötte a leszbishow szereplői és számos vetkőző lány. Mind a száz dollárosokat kapkodták, amelyeket Red osztogatott. Legalább a japánok jól érezték magukat. Dögöljenek meg. Dögöljön meg mindenki. Vagy akarnak befektetni a projektjébe, vagy nem. Miért kell a seggüket nyalnia, hogy összejöjjön? Már késő. Megtette, és most azt lesheti, hogy legalább eredményt húzzon. *** A Gatsby's-nél teljes volt az őrület. Odakinn paparazzók serege nyüzsgött, számos zsaru és magukat valakinek képzelő senkik tömege taposta egymást, hogy bejussanak. - Mi van itt? - kérdezte az egyik zsarutól Jett, amint a sor elejére ért. - Birdy Marvei van benn - telelte a zsaru bárcsak-én-is-benn-lehetnék-vele vigyorral. Beverly a portásnál hagyta a fiú nevét, így Jett be tudott menni. Nézelődött kicsit, aztán meglátta Beverlyt, aki Chettel ült, és Cosmopolitant ivott. - Ne húzd fel magad - mondta, mielőtt Jett megszólalhatott volna. - Még dolgozom rajta. - Vagyis még nem tudtad meg, ki az a lány? - mondta elkenődve Jett. - Még nem. A tegnap esti lánycsapat tagjai nem járnak ide rendszeresen - magyarázta Beverly. Leánybúcsút ünnepeltek. Megszereztem annak a számát, aki az asztalt foglalta. -És. - Nem vette fel. - Üzenetet hagytál? - Milyen üzenetet hagyhattam volna, Jett? - kérdezte Beverly. - Jó, tudom már. A barátom tegnap éjjel megdugta a barátnődet. Sejtelmem sincs, hogy néz ki, a barátom meg nem egészen értette a nevét, szóval... kicsoda ő? - Add ide a számot, Bev. - Akkor nekem már nem kell nyomoznom? - Átveszem az ügyet. Beverly átadott Jettnek egy cédulát. Jett zsebre tette a papírt, és nyomban jobban érezte magát, Lazíthatott végre, a titokzatos lány már csak egy telefonhívásnyira van tőle. 62
*** Chris a leszbi-show egyik szereplőjével fejezte be az éjszakát. A lángvörös szépség volt az, nagy mellű, hihetetlenül hosszú lábú. Sónjának hívták. Az eredetileg szlovák származású lány közölte, hogy általában háromezer dollárt kér egy éjszakáért, de Chrisnek ingyen adja szexuális szolgálatait. Kurvák. Mind egyformák, akár három dollárt kérnek, akár háromezret. Pénzért kapható szex, bármennyibe kerüljön is. Ez nem azt jelentette, hogy Chris ne érezte volna bóknak, hogy ez a kurva vele ingyen van. L. A-ben élt, így hát Chris gyakran vette igénybe első osztályú call girlök szolgálatait. Először is, többnyire szebbek voltak, mint a színésznők vagy a modellek. De ami még fontosabb - a férfitól csupán pénzt akartak. Nem akartak vele menni az Oscar vagy a Golden Globe átadására. Nem akartak vele fényképezkedni. Nem volt vacsora drága étteremben. Nem duzzogtak, ha az ember megfeledkezett a születésnapjukról, vagy nem küldött virágot Valentin-napra. És... szexuális szempontból az történt, amit ő akart, és ami a legjobb volt - a nőt nem kellett szintén eljuttatni az orgazmusig. Magával vitte Sonját a szállodába, ahol a lány csak neki táncolt. A feszes test azzal a nagy mellel meg a felálló, kemény mellbimbóval megtette Chrisre a hatását... Reggelre Sonja eltűnt. Chris arany Rolex órája is. Amikor Chris bement a fürdőszobába, a mosdó feletti tükrön ezt a feliratot találta: MR. GIAGANTE VÁRJA A FIZETSÉGÉT. ÉN ELVETTEM A MAGAMÉT. A LEGKÖZELEBB NEM LESZEL ILYEN SZERENCSÉS. UI.: A FARKAD JAVÍTÁSRA SZORUL
21 Miközben Kaliforniát szakadó eső áztatta, New Yorkban elviselhető volt a január. Hideg és csípős, de gyakran napsütéses. Amikor szombat reggel felébredt, Amy úgy döntött, biciklizik egyet a parkban. Az egyik kollégája - Nigel, aki angol volt, meleg és ruhatervező - mindig szívesen kísérte el a parkba, ezért felhívta, hogy volna-e kedve a túrához. - Nagyon is - mondta Nigel, aki soha nem hagyott ki semmit. - Veszem a biciklis sortomat, és félóra múlva érted megyek. Nigellal lenni szinte olyan volt, mintha egy jó barátnőjével lett volna. A srác szellemes volt, beszédes és rendkívül figyelmes. - Hallottad, hogy Milánóból hoznak modellt az új reklámokhoz? - kérdezte Nigel, miközben lelkesen tekertek a parkban. - Milyen modellt? - kérdezte zihálva Amy. - Az olasz szupermodellt, Giannát. Tres híres. Mindig benne van az olasz Vogue-ban. - Miért nem a mi lányaink közül választottak? - Mert a mi lányaink levetkőznek a Victoria's Secretnek, és Sofia ezt bazárinak tartja - mondta Nigel, közben alig sikerült elkerülnie egy keresztben átszaladó kutyát. - Sofia Courtenelli nem csinál reklámot holmi vetkőző lányoknak. Neki színvonal kell, hát idehozatja az olasz lányt. A kampányreklámban egy férfi modell is lesz, remélem, Mark Vanderloo, ő az abszolút kedvencem. Az a test! Jaj, istenkém! - Meleg? - Azt meg én honnan tudhatnám? - felelte pajzánul Nigel. - Honnan tudnám megítélni, ki meleg, ki nem? Megszólalt Amy mobilja. Az álla alatt egyensúlyozva a készüléket, bekapcsolta. - Jó reggelt - mondta Max. - Szia. - Meséljek a tegnapi estéről? - kérdezte Max. 63
A hangja meglepően vidám volt, ahhoz képest, hogy másnaposnak kellett volna lennie. - No. milyen volt? Vad voltál, őrült? - kérdezte Amy. - Őszintén szólva, a tegnapi este nem volt csekélység, tekintettel arra, hogy megjelent Red Diamond. - Az apád elment a legény búcsúdra? - kiáltott fel Amy. - Igen, de nem ezért hívlak. Az öcséim itt vannak, és elviszem őket meg Lulut villásreggelire a The Pierre-be. Azt gondoltam, velünk tarthatnál. - Nem megy. - Nézd - próbálta rábeszélni a lányt Max -, tudom, hogy Lulu tegnap csúnyán viselkedett, de ne felejtsd el, hogy kicsi még, és nagyon szeret téged. - Nem Luluról van szó, Max, hanem nagyiról. Tudod, hogy szombaton mindig hozzá megyek, várja a látogatásomat. - Hát persze. Elfelejtettem. - De van egy remek ötletem - mondta derűsen Amy - Mi lenne, ha meghívnánk a testvéreidet holnap estére, a próbavacsorára? - Anyád hisztériás rohamot fog kapni. Tudod, mennyire fontos neki az ülésrend. - Az ő baja. Elvégre te fizeted a vacsorát. - Akkor meghívom őket. - Nagyszerű - mondta Amy, aztán elgyengülve hozzátette. - Ha korán végzek nagyinál, beugrom egy kávéra. Kikapcsolta a készüléket, és a hepehupás ösvényre koncentrált. - A vőlegényed ellenőriz? - kérdezte Nigel, közben dühödten pedálozott, hogy tartsa az iramot. - Max nem ellenőriz. - Talán nem ártana... - mondta alamuszin Nigel. *** Amy nagyanyja a Waldorf Towers Hotel tetején lévő magán lakosztályban ólt. Vietnami háziszolgája. Hueng, aki már vagy ötven éve állt a szolgálatában, szintén szállodai szobában lakott, néhány emelettel lejjebb. Poppy nagyi óriási figura volt. Kilencvenévesen is eleven és csípős nyelvű, és minden reggel fodrász jött hozzá a szállodába, hogy megfésülje ezüstös haját. Márkás ruhákat viselt, naponta elszívott egy csomag cigarettát, és szívesen elszopogatott pár pohár bort ebédhez és vacsorához. Két kutyája volt, egy cocker spániel és egy mini-uszkár. A lábánál ültek egész nap, amíg ő életrajzokat olvasott, egymás után szívta a cigarettákat, bort kortyolgatott, és nézte a CNN-t. Lelkes Larry King rajongó volt. A kutyáit is róla nevezte el - az egyik Larry volt, a másik King. Poppy nagyi imádta az unokáját is. Valahányszor Amy meglátogatta, megajándékozta egy-egy remekmívű ékszerrel hatalmas gyűjteményéből. - Szia, nagyi - csókolta meg az öregasszony mindkét orcáját Amy. - Bocs, hogy izzadt vagyok, de bicikliztem a parkban. - Te mindig csinos vagy, nem igaz, Hueng? - fordult hűséges szolgájához Poppy nagyi. Hueng már jócskán a hetvenes éveiben járt. - Igen, asszonyom - felelte Hueng. - És most, drágám - babrált a mellette álló kisasztalon lévő ékszerdobozzal Poppy nagyi -, nézzük csak, mit adok neked ma. - Nagyi, nem kell mindig ajándékot adnod nekem - tiltakozott Amy. - Nincs szükségem semmire. - Lehet, hogy nincs szükséged semmire, drágám - vett elő egy vékony, gyémántokkal kirakott csuklópántot Poppy nagyi -, de egyszer majd rájössz, hogy nem a szükség az, ami számít. Fogadd el tőlem ezeket a csekélységeket, és raktározd el, mint mókus a mogyorót. Az ember sosem tudhatja, mit hoz a jövő. Férfiak - az ember sosem bízhat bennük. Mindnek elkalandozik a szeme. Tölts nekem egy pohár bort, Hueng. Ebédidő van, és ez a gyermek bizonyára éhes. 64
- Nem igazán - mondta Amy, bár mér régen megtanulta, hogy Poppy nagyival nem lehet vitatkozni. Az öregasszony olyan volt, mint valami természeti erő. - De igen - mondta Poppy nagyi. - Hueng, telefonálj le, és rendelj két Caesar-salátát. Hueng eltűnt, majd megjelent két pohár borral. - Hogy haladnak az esküvői előkészületek, Amy? - kérdezte Poppy nagyi, és jókorát hörpintett a borból. - Drága anyád szokása szerint az őrületbe kerget? - Eltaláltad! - O, igen. Nancy a katasztrófa klasszikus esete. Nem voltam már fiatal, amikor szültem, dadusok egész sora nevelte, ami talán hiba volt. - Miért volt hiba? - kérdezte kíváncsian Amy. - Sosem láttam, mindig az én drága uramat követtem, végig a világon. Nancy ezért neheztel rám. - Biztos vagyok benne, hogy nem neheztel. - Most már semmit sem tehetek. Jóképű nagyapád világutazó volt - mondta csillogó szemmel Poppy nagyi. - Afrikába mentünk szafarira, kalandoztunk Peruban, és csodás helyeken vakációztunk. Együtt utaztuk be a világot. Micsoda férfi volt! - És ő hűséges volt? - kérdezte Amy, eltűnődve a nagyapján, aki még a születése előtt meghalt. - Dehogy - mondta tárgyilagosan a nagyi, mintha nem számítana. - Egyik férfi sem az. Hát nem figyelsz arra, amire tanítlak? Ebéd után Amy felhívta Tinát, hogy beugorhat-e hozzá. - Persze - mondta kedvesen Tina. - Húsz pere múlva ott leszek. Hm... a mai téma, gondolta Amy. A férfiak hűtlen, önző gazemberek. Miért, megyek hát férjhez? Jó kérdés. Tina izgatottan várta Amyt. - Bocs, hogy ebben a rumliban rád török - mondta Amy, és követte Tinát a feje tetején álló konyhába, - A legjobb barátnőm vagy, hidd el, mindig szívesen látlak - mondta Tina, és kávét töltött Amynek. - Gondolkodtam arról az éjszakáról. És azt hiszem, meg kéne próbálnom megtalálni azt a srácot. - Akivel olyan hihetetlenül jó volt a szex? - kérdezte Tina, és visszaballagtak a nappaliba. - Nem mondtam - tiltakozott a Tina sarkában baktató Amy. - Lüke vagy? Miért kéne tudnod, kicsoda? Az mindent elrontana. -Nem tudom... - Nem tudod, mii - ereszkedett egy kényelmes karosszékbe Tina. - A helyzet a következő - mondta Amy. - Nem... vagyok biztos benne... hogy hozzá tudok menni Maxhez. - Micsoda? - kiáltott fel Tina, és kis híján domborodó pocakjára borította a kávét. - Most már biztos, hogy lökött vagy. - Figyelj rám - mondta Amy. - Ha Max ugyanezt tette volna velem, én nem mennék hozzá. - Jézusom! De nem mondod el neki. - Miért? - Egyéjszakás ügy volt, és hidd el nekem, az nem hűtlenség, amikor még házasok sem vagytok. - De olyan bűntudatom van, hogy nem bírom elviselni. Komolyan, Tina, azt hiszem, el kell mondanom Maxnek. - Nevetséges vagy - korholta Amyt. Tina. - Holnap este van a próbavacsora. Perceken belül férjhez mész. Max tökéletes számodra. Jóképű, gazdag, gyermekének gondos apukája, és ami a legfontosabb, szeret téged. Ne tedd tönkre azt, ami jó, Amy. - Tudom, de... - Elég ebből az ostobaságból! - mondta keményen Tina. - Szedd össze magad, pronto. Nagyszerű házasságod lesz. 65
22 Szombat reggel Cindi és Liberty korán kelt. A rendkívül izgatott Cindi ragaszkodott, hozzá, hogy rongyrázásképpen taxival menjenek a forgatás színhelyére. Az előző este lemondta a randiját Moose-szal, a biztonsági őrrel. Volt tehát idejük rá, hogy Liberty elmesélje, mi történt a mamájánál töltött rövid idő alatt. - Hú! - kiáltott fel Cindi, miután végighallgatta. - Elárult végre valamit apádról, és az apád halott? Szar ügy. Hogyhogy eddig sose monta? - Senkinek sem mondta, nem igaz? - Aretha mindig arra gyanakodott, hogy a főnök lehetett valamelyik klubban, ahol énekelt. - Most már tudjuk, hogy nem. - Fölhívom anyát - mondta Cindi. - Meglássuk, ő mit mond erre. - Nem szabad - mondta gyorsan Liberty, - Diahann nem akarja, hogy megtudja bárki is. - Mér'? Mer' nős vót? - Ne tőlem kérdezd, én még nem tértem magamhoz. - De te biztos meg akarod találni? - Nem érted, Cindi, meghalt? - Biztos, hogy Diahann igazat mondott? Németország messze van, és ha a mamád vokálozott vóna Isaac Hayesnek, a mamám biztosan tunna róla. Mielőtt Liberty megakadályozhatta volna, már hívta is Arethát. - Szia, mama - mondta. - Vót Diahann Németországba', vokálozott ott Isaac Hayesnek? - Ha Diahann lett vóna Németországba', én osztán tunnám - mondta Aretha. - És ha bármi dóga lett vóna Isaac Hayesszel, biztosan tunnám. De mér' kérded? - Mer' Diahann aszonta Libertynek, hogy turnézott vele. - Hidd el, kicsim, olyan nem vót. - De nem tucc mindent róla. Te Atlantában vótál, ő New Yorkban. - Szívi - mondta határozottan Aretha -, ha a tesóm kűfődre vitte vóna aszt a finom seggit, az egész család tutta vóna. Nekünk mindig csak a jóról számolt be. - Biztos? - nézett össze Libertyvel Cindi. - Igen, kicsim, biztos. *** Több helyes, szexi és túlsúlyos lány kóválygott a stúdióban. A koreográfus, a fiatal, délamerikai származású Benny Cassola, aki lófarokban hordta fénylő, fekete haját, megpróbálta őket egy sorba terelni. Mihelyt sikerült, tanítani kezdte nekik az alapmozdulatokat: hajladozás, rázás, ugrálás. Cindi nyomban rátalált a ritmusra. Az oldalt álló Liberty érdeklődéssel nézte Bennyt, amint párducként körözött a lányok körül, maga volt a megtestesült stílus és sikk. - Mindenki csináljon valami egyénit - mondta Benny a dús keblű hölgy csapatnak. - Legyenek állandóan mozgásban, legyenek szexik, és soha ne álljanak le. Megtudják csinálni, hölgyeim. Cindi alaposan megnézte a többieket. Mivel jómaga alig volt több kilencven kilónál, ebben a csapatban soványnak számított, ami nyomban megnövelte az önbizalmát. Amikor Benny úgy gondolta, menni fog, elküldte a lányokat sminkelni, hajat igazíttatni. - Gyere - vonszolta magával Cindi Libertyt a nagy sminkterembe, ahol több sminkes és fodrász nyüzsgött, a profizmus és a szorgos munka látszatát keltve. - Hé... te - intett Cindinek egy magas, döbbenetesen csinos nő. - Gyere, ülj ide. - Én? - kérdezte Cindi, mert nem volt biztos benne, hogy a nő neki szólt. - Igen, te. Beverly vagyok, üdvözöllek a székemben. - Szia, Cindi vagyok. - Oké, Cindi - szedte elő sminkecsetjeit Beverly. - Igazán szép arcod van, az én dolgom, hogy még szebbé varázsoljam. - A szék mellett álló Libertyre pillantott. - Hát te ki vagy? - Cindi unokahúga. 66
- Te vigyázol rá, mi? - nyomott el egy ásítást Beverly. - Éjszakáztál? - támadott vissza Liberty. - Gatsby's. A város legjobb klubja. - Hú! - mondta izgatottan Cindi. - Olvastam róla a Us magazinban. Nem ott rendezett nagy bulit P. Diddy? Beverly bólintott. - Ott voltam - mondta könnyedén Beverly, mint akinél ez nem nagy ügy. Aztán újabb gyors pillantást vetett Libertyre. - Rendbe kéne tenni a szemöldöködet - mondta. - Mi baja a szemöldökömnek? - Túlságosan vastag. Eluralkodik azon a gyönyörű pofikádon. Kéne csinálni vele valamit, sokat számítana. Amikor Cindi sminkje elkészült, a lány úgy nézett ki, mintha részt vett volna a tévében a népszerű átváltoztató műsorok egyikében. És amikor megjelent Fantasia a minimális méretű kosztümjével, és Cindi belepréselte magát, a ruha előnyösen domborította ki a lány duzzadó idomait. A lányok ismét próbáltak, aztán megjelent maga Slick Jimmy és a sleppje. Slick Jimmy úgy nézett ki, mintha a csúcson lévő Snoop Dogg és A Karib-tenger kalózaiban látható Johnny Depp keveréke lett volna. Nem volt egy Usher, de saját arculata volt hosszú és buggyos nadrágjával, térde alá érő, bő pulóverével és hatalmas napszemüvegével. A lányok körülállták és bámulták, miközben a hangszórókból bömbölni kezdett a nótája, Slick Jimmy gyakorolni kezdte a playbacket, közben a rendező, Maleek - fiatal afroamerikai férfi vaskos varkocsókba font hajjal és nagyon fehér fogsorral - elmagyarázta Bennynek, hol szeretné látni a lányokat. Liberty félrehúzódott, nézelődött. Kétség nem férhetett hozzá, hogy Cindinek volt vér a pucájában, mert ő ugyan ki nem állt volna ilyen pirinyó jelmezben ennyi ember elé, hogy rázza a fenekét a kamera előtt, De Cindi úgy csinálta, mint aki már százszor is megtette ugyanezt. És ekkor egyszerre csak megjelent ő. Dámon P. Donnell ugyanott tartózkodott, ahol Liberty, és Liberty nem kávét szolgált fel neki. Az első ilyen eset volt. Az emberek nyomban körüludvarolták, rendezői széket toltak a feneke alá, összeütötték vele a tenyerüket, mindenféle módon nyalták a talpát. - Van valami köze Dámon Donnellnek ebhez a lemezhez? - kérdezte Liberty az egyik asszisztenstől, aki le nem szállt róla, mert mindenképpen randit akart kérni tőle. - Mr. Nagyember. Eeegen, Slick Jimmynek ő a kiadója. - Komolyan? - Akarsz vele találkozni? - lépett még közelebb Libertyhez az asszisztens. - Naná. - Ha ágyba bújsz velem, később elintézem. - Menyasszony vagyok - hátrált Liberty. - Nem látom a gyűrűdet. - Mert a jövendőbelim az orrában viseli. - Ugye, te olyan gógyis kislány vagy, mi? - komorodott el az asszisztens. - Próbálok az lenni - felelte hűvösen Liberty, és nézte, hogyan közlekedik Dámon a stúdióban. Nagyon visszafogottnak látszott, ugyanakkor sugárzott róla, hogy ő itt az úr és hogy sikeres. Dámon üldögélt egy kicsit a rendezői székben, aztán felállt, és a büféhez ment, Liberty rájött, hogy ez az ő nagy lehetősége, és szinte odarepült a férfihoz. - Mr. Donnell - közeledett merészen a férfihoz. Próbált nem bicegni, és nagyon sajnálta, hogy nem vett csak farmert meg pólót, és nem sminkelte ki magát jobban. - Tessék? - fordult meg a férfi. - Ismerjük egymást? - Liberty vagyok. Én szolgálom fel magának a kávét minden reggel a kávézóban, az irodájával szemben - dőlt a szó Libertyből. - De valójában énekesnő vagyok, és jó vagyok. Csak egy lehetőségre lenne szükségem, és... azt reméltem... lesz egy kis ideje, hogy meghallgasson. 67
Dámon nagyon lassan végigmérte a lányt, sötét szemével. Liberty most, látta őt először napszemüveg nélkül, és úgy találta, Damonnak van a legszebb, lélekkel teli tekintete. - Igen, tudom - mondta végül a férfi, és megérintette a bal fülében lévő, jókora gyémántot. Maga az a lány, aki elesett. Jól van? Libertyt megdöbbentette, hogy a férfi emlékezett rá. - Huh... azért van bekötve a karom - dadogta. - Csak felületi égés. Már jobban vagyok, és... - Mit, csinál itt? - szakította félbe Dámon, és elvett egy répaszeletet. - Az unokanővérem az egyik... táncosnő. - Tetszik a nóta? - kérdezte a férfi, harapott a répából, sötét, füstös szeme még egyre a lányon. - Az igazat, vagy hazudjak? - Rajta - mosolygott Dámon. - Sláger lesz, bármit mond. - Akkor miért kérdez? - vágott vissza Liberty. - Mert tudni akarom. - A ritmust élvezem, utálom a szöveget - mondta gyorsan a lány. - Aztán miért? - Szexista. - Szerintem nem. - Nincs igaza. - Nekem? - lepődött meg a férfi. - Magának. - Akkor maga szerint az egész rapvilág szexista? - Többnyire. Úgy értem, általában erőszakról van szó meg a nők lenézéséről. - A szabadságról, bébi. - Nem. A nők lenézéséről. - Hallott már női rappereket? - Missy Elliottot szeretem és Queen Latifah korai nótáit. De jobban kedvelem az énekesdalszerzőket, tudja, például Norah Jonest vagy Alicia Keyst. Magam írom a dalaimat is. - Ki nem? - Mondtam már: jó vagyok. - És magabiztos - nézett a lány szemébe Dámon. Ez volt a pillanat. - Talán eljöhetne hozzám mondta a pillanatot megtörve a férfi. | - Komolyan mondja? - jött izgalomba Liberty. - Nem szoktam olyat mondani, amit nem gondolok komolyan - nyúlt a zakója zsebébe Donnell, és átadott egy névjegyet. - Csak sétáljak be egyszerűen az irodájába? - kérdezte az elegáns névjegyet nézve a lány. - Vegye fel a telefont. Hívja fel a titkárnőmet, Fayt, és mondja meg neki, hogy én mondtam, hogy jöjjön. Ad majd időpontot. Ne felejtse el elhozni a demóját. Olyan volt, mint valami álom. És mindez pusztán azért, mert Cindit kiválasztották egy videokliphez. Ez aztán a szerencse, nem igaz?
23 Jett tizenegyre ment Chrishez a szállodába. Chris már kezdte megszokni, hogy az öccsével van. L.A.-ben voltak ugyan barátai, de senki nem állt igazán közel hozzá. Munkamániás volt és az utóbbi időben betegesen szenvedélyes szerencsejátékos. Ez a kettő meglehetősen lekötötte. No persze, voltak barátnői. Verona, akinek kifelé állt a rúdja. Holly Anton, aki az agyára ment, Az volt az igazság, hogy L.A.-ben nehéz volt férfi barátot találni. A legtöbb úgynevezett barát az ember kudarcáért szurkolt, nem a sikeréért. - Hogyhogy lemondta a tegnap reggeli találkozót? - kérdezte Jett, és töltött magának egy pohár narancslét, mert a szobaszerviz kocsiján már ott volt a reggeli. 68
- Hogy bosszantson minket - felelte Chris, és a tojásfehérje omlettet piszkálta a tányérján. Ilyen. Mindig is ilyen volt. De többet nem ugrálok úgy, ahogy fütyül. Ha hétfon nem kerül sor arra az átkozott találkozóra, elutazom. - Egyetértek - mondta Jett. - Én nem utazom el ugyan New Yorkból, de én sem ugrálok neki többet. - Mik a terveid? - kérdezte Chris. - Beszéltem arról a lányról. Még keresem. - Még nem találtad meg? - csodálkozott Chris. - Már nyomon vagyok - mondta magabiztosan Jett, és elvett egy croissant-t. - Van egy telefonszámom, de nem veszik fel, valószínűleg munkahelyi szám. Hétfőig várhatok. - Szóval... akarod hallani, velem mi történt tegnap éjjel? - töltött magának kávét Chris. - Mondjad. Lepj meg. - Idehoztam az egyik vetkőző csajt. Ellopta az arany Rolexemet, és hagyott egy csúnya üzenetet. Jett nevetni kezdett. - Ilyen dolgok velem szoktak történni. - Nagyszerű! Most velem történnek - mondta savanyúan Chris. - És én cseppet sem élvezem. - Mi volt az üzenet? - Szólj hozzá: „a farkad javításra szorul". Jett most már harsányan röhögött. - Ez durva, öregem. - Nekem mondod? - Hívod a zsarukat? - Szó sem lehet róla. - Arany Rolex volt. - És üzenet a vegasi emberemtől. - Komolyan? - Igen - bólintott Chris. - Az volt. El kell valahogy boronálnom a dolgot. - Hogyan képzeled? - Megpróbálok kérni Maxtől egy rövid lejáratú kölcsönt. -Vagyis szerinted Red nem adja be a kulcsot. - Láttad tegnap este, úgy szaglászta a puncit, mintha most kezdené. Hát úgy nézett ki, mint akinek lejár a bérlete? - Azt hiszem, igazad van. A vén csont egyhamar nem mondja be az unalmast. - Ami azt jelenti, szarban vagyok. - Talán a hétfői találkozó után másként látod majd. - Mostantól hétfőig nem változik semmi. - Gondolod? - mondta Jett, és felvette az újságot, - Hé... mi a helyzet az esővel L.A-ben? Reggel beszéltem Sammel, azt mondta, brutális. - Egész évben süt nálunk a nap - felelte Chris. - Pár esős napba nem hal bele senki. - Sam azt mondta, földcsuszamlások voltak, igenis, meghaltak emberek. - A büdös életbe! - mondta Chris. - Remélem, a házam oké. - Emberek halnak meg, te meg a házadért aggódsz. - Kicsinyes, igaz? - kérdezett vissza üresen kongó nevetéssel Chris. - Azt hiszem, túlságosan régen élek L.A-ben. - Miért ne lenne a házad oké? - Mert egy nyavalyás domboldalon áll, és Verona közölte, hogy több helyen is beázik. - Mondd meg neki, hogy hívjon valakit. - Semmit sem tesz, hacsak meg nem invitálom, hogy költözzön hozzám. És higgy nekem, azt nem teszem meg.
69
- Tegnap este a Gatsby's-nél láttam Birdyt - terelte másra a témát Jett. - Valami nagydarab motoros ürgével volt. Úgy látszott, balhéznak, hát nem mentem oda. - Ahhoz a pasashoz akar feleségül menni. - Szép. - Az. Fel kell hívnom, aztán indulunk. - Útközben talán vehetnél egy másik Rolexet, biztos, ami biztos - vigyorgott Jett, - Dögölj meg! - felelte Chris, de ő is elvigyorodott.
*** Max elment Luluért, és elvitte a The Pierre-be. A kislány a legjobb formáját hozta, mert Max megígérte neki, hogy ha nem nyafog, és megeszi szépen az ebédet, hatalmas ajándékot vesz neki. - De csak akkor, hajói viselkedsz, amikor megismerkedsz a bácsikáiddal. - Bácsik - vigyorgott pimaszul Lulu. - Ok hoznak nekem ajándékot? - Nem tudom. Talán, ha úgy viselkedsz, ahogyan ifjú hölgyhöz illik. - Jó, apuci. Megígérem, apuci. Lulu jó kislány - eresztett meg egy angyali mosolyt. - Nagyon jó kislány - Majd meglátjuk. - Jön Amy is, apuci? - Talán később benéz, és ha igen, leszel szíves kedvesen viselkedni vele. - Igen, apuci, nagyon kedves leszek - mondta Lulu. Lulu nagyon jó kislány. Christ és Jettet egyaránt elbűvölte imádni való unokahúguk. Lulu gyönyörűen evett, senkit sem szakított félbe, külön pluszként pedig megevett mindent, anélkül, hogy kihányta volna. Ebéd után Jett bejelentette, hogy be akar nézni egy videoklip felvételére. - Jó barátném, Beverly sminkeli az egyik új rappert. Miért nem jöttök ti is? - Közelébe sem megyek ilyen forgatásnak, hacsak nem valamelyik kliensem a szereplője mondta Chris. - Voltam ilyenen már eleget. - Talán szerezhetnél egy új klienst - mondta Jett. - Ez a rapper állítólag az új Jay-Z. Slick Jimmy a neve, bizonyára szüksége lesz jogi képviselőre. - Slick Jimmy, huh? Azt hiszem, kihagyom, van elegendő őrült ügyfelem. Meg aztán meg kell néznem, előkerült-e Birdy. Mielőtt hívni próbálta volna a legifjabb kliensét, Birdy telefonált, hogy menjen hozzá a szállodába, de azonnal. - Most értem ide - mondta olyan remegő hangon, mintha bármelyik pillanatban el akarná sírni magát, - Te sem jössz el a gyerekkel? - kérdezte Maxtől Jett. - Lulu biztosan élvezné. - Majd máskor - mondta Max. - Lulut leviszi a dadusa a parkba, nekem meg beszélnivalóm van az exnejemmel. - Komoly? - Remélem - felelte komoran Max. Nem várta a Natashával való találkozást, no de Vladimír éppen olyan gondot jelentett az aszszonynak, mint neki, miért kellett volna hát egyedül megbirkóznia vele? Lulu puszit adott mindenkinek, Max pedig meghívta a testvéreit másnap estére a próbavacsorára. Odakinn az utcán Max körülnézett, nem látja-e valahol Amyt. Szerette volna, ha megismeri a fivéreit. Most voltak együtt a legtöbbet, és kiderült, hogy együtt lenni velük meglehetősen kellemes élmény. Talán a család mégsem olyan rossz dolog.
24 - Kifelé! - ordította lila fejjel Red Diamond. - Azt akarom, hogy hordd el magad. Lady Jane, aki az öltözőasztalnál fésülködött, erre elsápadt, de nem szólt semmit. 70
- Vidd a csontos seggedet - morogta Red. - Pusztulj a házamból, elegem van belőled. Szombat reggel volt, és Red életerőtől duzzadva rontott be a Lady hálószobájába. A Ladynek sejtelme sem volt, mi a váratlan balhé oka, csak azt tudta, hogy minden előjel nélkül következett be. - Miért viselkedsz így? - állt fel, és fordult szembe a férfival. - Nem vesztünk össze, nem változott semmi. - Minden megváltozott - felelte Red. - A tegnap éjszakát fiatal nőkkel töltöttem, életteli nőkkel, akiktől újra felállt. Végre megértettem, hogy éveket pazaroltam el, amelyeket veled, kiszáradt sznobbal töltöttem. Elég volt. Azt akarom, hogy hordd el az irhád. A jövőben élvezni akarom a szabadságomat. - Azt teszed most is - kezdett a Ladyben izzani a harag. - De tégy, amit akarsz, én nem megyek sehova. - Micsoda? - torzult el a vénember ráncos arca. - Hallottad. - Tudod, ki vagyok én? - ordította az öreg. - Ha idehívom az ügyvédeimet, abban a pillanatban kiraknak. - Csak hívd őket - felelte rendíthetetlenül a Lady. - Jogom van itt lenni, ez az én otthonom is. - Ajánlom neked - morogta gonoszul villogó szemmel Red -, ne próbálj velem ujjat húzni, mert soha, egyetlen nő sem kerekedett Red Diamond fölé. A Lady egy hosszú percig farkasszemet nézett a vénemberrel. Valószínűleg igazat mondott: soha, egyetlen nő se. Sikerült elpusztítania három feleséget, a negyedik pedig egy lepukkadt, iszákos nyomorult volt. Csakhogy Lady Jane Bentley egészen más. Ót keményebb fából faragták, semhogy egy ilyen bugris öregember megfélemlítse. Rafináltabb, mint Red gondolná, sokat tud róla, olyan dolgokat, amelyekről Red Diamond szívesebben hallgatna. - Ha kötünk egy megfelelő megállapodást a végkielégítésemről, csak akkor fontolom meg, távozzam-e - mondta higgadtan a Lady. - Tárgyalhatsz közvetlenül velem, vagy beszélhetsz az ügyvédeimmel. Ahogy óhajtod. - Megállapodás - nevetett csúnyán Red. - Majd gondoskodunk róla. - Úgy bizony - felelte hűvösen a Lady. Vele nem fog úgy bánni az öreg, mint a ringyóival. Mondd csak, Red - tette hozzá. - Miféle meglepetést tartogatsz a három fiadnak hétfőn? Hogyan óhajtod tönkretenni az életüket? - Tönkretenni az életüket! - bömbölte Red. - Azok a fiúk nélkülem semmik lennének. Nézd, mit értek el. - Úgy van - mondta gúnyosan a Lady -, és hadd tegyem hozzá, teljes mértékben a te segítséged nélkül. - Ribanc! - motyogta Red. - Nem tudsz semmit. - Tudom, hogyan kény szerit etted azt a két bankot, hogy szálljanak ki Max projektjéből. Azt is tudom, hogy kapcsolatba léptél Roth Giagantéval Las Vegasban, hogy gyakoroljon nyomást Chrisre a tartozása miatt. Nem kifejezetten apai cselekedetek, igaz, Red? - Megleckéztetem őket - morogta az öreg. - Felnőtt emberek, Red. Miért bünteted őket egyre? Mivel érdemelték ki ezt a bánásmódot? - Kémkedtél utánam? - ordította Red, és ráncos arca elsötétült. - Honnan tudod mindezt? - Én nem kémkedem, én oltalmazlak. És hadd emlékeztesselek, hogy soha nem fogsz találni senkit, aki úgy oltalmazna, ahogyan én. - Baromság! - Figyelmeztetlek továbbá, hogy ha azt hiszed, én sokat költök, kezdj csak más nőkkel találkozgatni, és rá fogsz jönni, mennyivel többet költenek ők. Az otthonodat a nyugalom és a szépség szigetévé tettem. Ha úgy kívánod, vendégeket fogadok. Azt is elnézem, hogy call girlökkel találkozgatsz az 59-ik utcai lakásban, abban a lakásban, amelyről azt hiszed, nem tudok. Nos, tudok a cafkáidról, Red. És még sok egyébről, amelyeket bizonyára nem óhajtanál nyilvánosságra hozni.
71
- Tegnap éjjel többet kaptam pár vetkőző csajtól, mint tőled hat év alatt - morogta Red. - Szóval elhúzhatod a házamból a zsaroló beledet. Semmi szükségem rád. Érted, amit mondok? Végeztem veled. Végeztem. Kész. - Valóban hitvány ember vagy - mondta a Lady azzal a jeges dühvel, amely segített neki erősnek maradni. - Akkor takarodj a picsába - ordította a vénség. - Csak ha én akarok majd, Red. Erre számíthatsz.
*** Útban Birdy szállodája felé Chris újabb telefont kapott. Ezúttal Jonathan Goode bírta, akinek úton kellett volna lennie Európába, de ezek szerint nem indult el. - Találkoznunk kell, Chris - mondta Jonathan, és a hangja nem volt olyan higgadt, amilyen lenni szokott. - Sürgősen. - Hol vagy? - A lakásomon - felelte Jonathan, és megadta a címet. - Éppen egy klienshez megyek. Mihelyt végeztem, jövök hozzád. Krisztusom! Ki a fene találta fel a mobiltelefont? Az emberek el tudnak érni, bárhol légy - nevetséges. Először Birdy, most Jonathan. Már csak Lola Sancheznak kellett volna telefonálnia, és Chris napja teljes lett volna. *** - Vladimír nem jó ember - mondta Natasha izgatottan, amint fel-alá járkált nappalijában, magas sarkú cipője kullogott a márványon. - Nem mondasz újdonságot - felelte higgadtan Max. - Vladimír veszélyes. Nem tudod, milyen veszélyes. - Talán nem, Natasha. De azt tudom, hogy a te problémád, nem az enyém. - Nem, Vladimír a mi problémánk - mondta hevesen. - Sosem voltam a felesége, az úgynevezett házasságlevél hamis. - Örömmel hallom. - Rosszat tehet nekünk, Max. Nagyon rosszat. - Azt kétlem. - Kaliforniában - gondolkodott el Natasha - megölik az olyan embert, aki útban van. - Micsoda? - Kaliforniában Róbert Blake nem szíveli a feleségét, írja az újság, hát megöli, vagy megöleti. Phil Spector nem kedveli lányt, aki visszajön házába, hát puff... talán lelövi. Ezt kéne tennünk Vladimírral. Jézus Krisztus! Maxnek ugyanez fordult meg a fejében. Natasha szájából félelmetesen hangzott, - Hogy jut eszedbe ilyesmi? - mondta rekedten Max. - Akarod, hogy a lányodról megírja az újság, hogy törvénytelen? - kérdezte Natasha. - Lulu. A mi Lulunk. - Az nem fordulhat elő. - Ha Vladimírt nem hallgattatjuk el, előfordulhat. - Megkeresett? - kérdezte Max. - Nem - fordította el a fejét Natasha. Max nyomban rájött, hogy a nő hazudik. Natasha sosem tudott meggyőzően hazudni. - Találkoztál vele - mondta vádlón Max. - Megmondhatod az igazat, Natasha, mert úgyis kiderül. - Jól van - ismerte be Natasha. - Tegnap becsöngetett, nem tehettem semmit. - És beengedted? - döbbent meg Max ekkora butaságtól. - Mit tehettem volna? A portásnak azt mondta, a bátyám. - Istenem! Mit akart tőled? 72
- Pénzt. -És? - Mondtam neki, beszélek veled. - Tőlem már kapott pénzt. - Hosszú szünet. - Natasha, ha megesküszöl, hogy semmi közöd hozzá, hogy a papír hamis, akkor el tudom intézni, hogy letartóztassák. - Nem - mondta gyorsan a nő. - Gondolj az újságokra... - Miféle újságokra? Ha Vladimír csaló, bármit újának, nem számít. Beperelem őket. - De tudod... én... ismertem őt, régen - mondta a nő, és nem nézett Max szemébe. - Vladimír. .. üzletfele volt az egyik unokatestvéremnek. - Miért nem mondtad eddig? - dühöngött Max. - Hihetetlen vagy. - Sajnálom, Max, én... - Felesége voltál, Natasha? - szólt közbe Max. - Jobb, ha megmondod, és nem szórakozunk. - Nem. - Miért higgyek neked? - Mert igazat mondok - mondta dacosan Natasha. - Remélem. Natasha ismét járkálni kezdett. - Meg kell tőle szabadulnunk, Max - mondta, - Ha nem, baj lesz. -Miféle baj? - Ismerek embereket, akik megoldják a helyzetet nekünk. Ötvenezer dollárba fog kerülni. - Megőrültél? - Oroszországban tudjuk, hogy bánjunk ellenséggel. Tényleg a felesége volt egykor ez a nő? - Kiderítem, hol lakik - folytatta Natasha. - Vannak barátaim Moszkvában, fogják ők tudni. - Értem. Csak felhívod Moszkvát, és megkérdezed, „Hol lakik Vladimír Bushkin?", és megmondják neked. Ilyen egyszerű? - Vannak kapcsolataim - mondta halkan Natasha, - Add nekem a pénzt, és probléma eltűnik. - Nem vagyok hajlandó fizetni azért, hogy megöljenek valakit - mondta dühösen Max. - A beszélgetést befejeztük. - Nem, Max, nem. Aludj rá egyet. Holnap beszélünk. - Holnap nem megy. A próbavacsóránk lesz Amyvel. - Reggel, amikor a fejed tiszta. - Nem hallottad? - mondta kimerülten Max. - Most mondtam, hogy dolgom van holnap. - Te hozol nekem pénzt - mondta Natasha, mint aki nem is hallotta. - És én elrendezek mindent. Neked nem kell benne lenned. -Nem, Natasha. Figyelj rám. Nem! - Max, én ismerem a Vladimír-féle embereket. Ez az egyetlen út. - Meglátjuk. ***
A hálószoba sötét volt, a függönyök szorosan behúzva. - Nem lehetne villanyt gyújtani? - tapogatózott a sötétben Chris. - Nem látok semmit. Birdy felkattintotta az éjjeliszekrényen a lámpát. Az ágy közepén ült párnával felpolcolva, körülötte pletykalapok, szórakoztatóipari szaklapok és üres cukorkás papírok. Chris nyomban észrevette, miért akart a lány sötétben maradni. Az ifjú énekesnő csinos pofikáját fekete monokli és csúnyán feldagadt, berepedt száj csúfította el. - Ki tette ezt veled? - kérdezte Chris, fölöslegesen, mert már úgyis tudta a választ. - Nem akarta - motyogta ijedt kislány hangon Birdy. -Veszekedtünk, és véletlenül eltalált. - Véletlenül - vakarta a fejét Chris. - Mondtam - felelte leverten Birdy, mert látta, hogy Chris nem hisz neki. - Tévedés volt. Rocky sosem ütne meg szándékosan. - Hívnunk kéne a rendőrséget. 73
- Ne! - sikoltotta Birdy, és felült. - Ha zsarukat akartam volna hívni, megtehettem volna tegnap éjjel. Rocky pipa volt attól a házassági szerződés izétől. Meg kellett volna adnom neki, amit akart, tudom. - Birdy, akarod, hogy továbbra is az ügyvéded legyek? - kérdezte szigorúan Chris. - Mert ha igen, ideje lenne, hogy rám hallgass. - Hallgattam - duzzogott a lány. - Látod, mi lett belőle. - Most hol van Rocky? - Az előbb volt itt, hogy sajnálja - sóhajtotta Birdy, és papír zsebkendőéit nyúlt. - De nem beszéltem vele. - Szóval esküvő lefújva. - Dehogy! - kiáltott fel a gondolattól is megbotránkozva Birdy. - Csak büntetem, mert kiakadtam, amiért péppé verte a képemet. De azért összeházasodunk. - Birdy - magyarázta türelmesen Chris, mert nem volt egyszerű megértetnie magát legiijabb kliensével, aki azt hitte magáról, hogy szerelmes -, nem élhetsz olyan emberrel, aki ver. - Ez volt az egyetlen eset, Chris - dörzsölte meg az orra hegyét kurta ujjacskájával Birdy. Ünnepélyesen megígérte, hogy soha többé nem teszi. - Meséld el, hogyan történt - kérte Chris. - Szóval - kezdte reszkető hangon Birdy. - Jöttünk kifelé a Gatsby's-től tegnap éjjel, és minden tele volt paparazzókkal, nemcsak egymást lökdöstek, de minket is, hogy odatereljenek, ahol képet tudnak csinálni rólunk. Ettől Rocky még jobban berágott, mert már a klubban is balhéztunk. - Hol voltak a testőreid? - Az én hibám, mert nélkülük rohantunk ki - ismerte be szégyellősen Birdy. - Okos húzás. - Bocs - motyogta egészen halkan a lány. - És aztán? - Rocky elrúgta az egyik fotóst az útból, és én megpróbáltam leállítani. Ekkor fordult meg, és véletlenül nekem húzott be egyet. - Nagyszerű! Chris már a következményekre gondolt,. - Persze lehet, hogy valamelyik fényképezőgép elkapta - ismerte be Birdy - Mit? - kérdezte elkomorulva Chris. - Azt, hogy Rocky a nyilvánosság előtt ütlegel? - Azt hiszem - motyogta félénken a lány. - Akkor felkészülhetek arra is, hogy bepereljük a fotóst? - Ő nem sérült meg - nyafogta a lány. - Csak én. - Még jobb. - Nem tehetnél valamit, Chris, hogy ne legyen benne a szennylapokban? - Késő, tegnap éjjel kellett volna hívnod. A fotósok már eladták a képeiket. - Nem adhatnánk ki nyilatkozatot, tudod, hogy baleset történt? - Lássuk előbb, mijük van, majd aztán beszélünk nyilatkozatokról. - Szünetet tartott. - Orvos látott? - A szobaszerviz éjjel felhozott egy darab nyers marhahúst - mondta utálkozva Birdy. - Rátettem a szememre. Büdös lett tőle az egész szoba! - És az ajkad? Nem kéne orvosnak látnia? - Fáj - mondta szipogva Birdy. - Orvost kell hívnunk, talán össze kell varrni. - Nem akarok orvost - motyogta sírva a lány - Biztos vagyok benne, hogy a szálloda orvosa nagyon diszkrét. Felhívom a portát, hogy intézkedjenek. - Sajnálom, Chris - keseredett neki még jobban Birdy. - Nem akartam, hogy ez történjen.
74
- Megtörtént, Birdy - mondta szigorúan Chris. - És komolyan meg kell gondolnod, hozzá akarsz-e menni olyan emberhez, aki így bánik veled. - Hozzámegyek - mondta dacosan a lány. - Szóval csak intézd a vegasi esküvőt. Megmondtam Rockynak, hogy neki adod azt a pénzt, amit az esküvői képekért kapunk. - És ez nem tetszett neki? - Begorombult, amikor megmondtam, hogy nem tudom megadni azt az évi egymilliót, ha nem tart ki a házasságunk. - Azt hiszem, nekem kéne beszélnem vele, tisztáznom pár dolgot. - Ne - mondta gyorsan Birdy. - Csak felkapja rád a vizet, aztán rajtam veri le... O már csak ilyen. - Kedves fiú. - Tényleg az - mondta Birdy úgy, mintha maga is elhinni. - Csak úgy kell ismerned, ahogyan én ismerem. Nők és durva férfiak, sosem tanulnak. Chris szerette volna, ha Birdy belátja a tévedését, de Birdy szerelmes volt, vagy gerjedt a pasira, ezért pillanatnyilag semmit sem látott be. Chris telefonált, és kisvártatva jött az orvos. Chris beterelte a pocakos dokit a hálószobába, aztán a nappalában válta, hogy távozzon, hogy ő is elmehessen Jonathanhoz, és elrendezze az ő drámáját, bármi lett légyen is az. Amikor kijött a hálóból a doktor beszélgetésre készen, megszólalt Chris mobilja. Látta, hogy a hívó Verona, hát úgy gondolta, ő várhat. Miután beszélt az orvossal, és megbizonyosodott róla, hogy Birdy jól van, elindult Jonathanhoz. Út közben bírta Veronát. - Mi van? - kérdezte sietősen. - Két tárgyalás között vagyok. - Úgy hívlak, mint a barátod - mondta Verona. Hm... ez vészjóslóan hangzott, talán Verona akar szakítani vele. Nem lenne rossz, sok mindent megoldana. - Kedves tőled, Verona - nyomott el egy ásítást Chris. - Örömmel hallom. - Attól tartok, rossz hírem van. - További rossz hírek? Még mi? - Földcsuszamlás volt - folytatta Verona. - A házad többé-kevésbé romokban hever. - A házam? - rémült meg Chris. - Miről beszélsz? - Odamentem, hogy megnézzem, rendben van-e az esőzések miatt, most történhetett. Tűzoltóautókat láttam meg mentősöket. Senki sem tudta, volt-e odabenn valaki. Mondtam nekik, hogy nem volt. - A házam? - ismételte Chris. - Ez lehetetlen! - Nem én tehetek róla, Chris - mondta ájtatos hangon Verona. - Az időjárás az oka, itt még mindig esik. - Jézusom! - robbant Chris. - Milyen nagy a baj? - Nagy, Chris. A házadat gyakorlatilag maga alá temette a megcsúszott föld, azaz inkább sár. Szerencsénk, hogy nem voltunk benn, élve eltemetett volna a föld. - A házam el van temetve, mindazzal, ami benne van? - Chris nem akarta elhinni. - Az én házam? - Attól tartok. - Hívd fel mindkét asszisztensemet. Menjenek rögtön oda. - Hívnám őket, Chris, de nem tudom a lakásszámukat. Jobb, ha te hívod őket. - Sokat segítesz, igazán. - Ha együtt élnénk, segítenék. Chris letette. Felhívta mindkét Los Angeles-i asszisztensét, és utasította őket, hogy menjenek a házához, nézzék meg, mi menthető. - Kell lennie valahol egy széfnek - mondta. - Keressétek meg! És ha megtaláltátok, le ne vegyétek róla a szemeteket!
75
25 - Gyere velem - intett Libertynek Beverly, hogy kövesse. - Van pár percem, rendbe teszem a szemöldöködet. Nem tudom, hogy... - kezdte Liberty, mert félt, hogy Beverly elcsúfítja. Szerette vastag szemöldökét, karakteresebbé tette az arcát. - Szükséged van rá, testvér - szakította félbe Beverly. - És ingyen csinálom, szóval menjünk. - Oké - állt fel Liberty. Miért ne? Nem volt mit veszítenie, a szemöldökén kívül. Ráadásul Dámon P. Donnell már egy órája elment, tehát újabb rövid találkozásról szó sem lehetett. Bementek a sminkszobába, ahol Beverly leültette a lányt: egy székbe, törölközőt kanyarított a nyakába, és azt mondta: - Biztos sokan mondták már, de most mondom én is. Hihetetlen arcod van, csodás a csontszerkezete. Gondoltál mára modellkedésre? - Nem igazán - nézte magát Liberty a tükrök hosszú sorában. - A modellkedés nem érdekel. Énekesnő vagyok. - Dolgozó énekesnő? - kérdezte Beverly. - Aha - nevetett szomorúan Liberty. - Dolgozom. Mint pincérnő. - Tudod-e, hogy ilyen arccal egy rakás pénzt kereshetnél modellként? Akarod, hogy összehozzalak egy ügynökkel? Lehetne-e még ennél is jobb napja? Először Dámon, most meg ez az ajánlat. A dolgok kezdenek jobbra fordulni. - Miéit vagy ilyen rendes? Liberty nem tudta megállni, hogy meg ne kérdezze. - Mert én is végigcsináltam. A pincérkedést meg mindent - magyarázta Beverly. - És tudom, milyen, amikor úgy bánnak az emberrel, mintha nem is létezne. - Igazad van - gondolt Liberty a kávézó vendégeire. - Azért lehetek sminkes, mert valaki segített nekem - magyarázta Beverly. - így aztán... ha tudok, én is megpróbálok segíteni. - De hiszen gyönyörű vagy - mondta Liberty. - Hogy lehet az, hogy te nem vagy modell? - Szeretem a munkámat, élvezem - vont vállat Beverly. - Meg aztán öreg is vagyok a modellséghez, nemsokára harminc leszek, és a modellvilágban az már öreg. Mit gondolsz hát? Megpróbálod? Nagy pénzt kaphatnál végre. Dolgoztam Whitney Houstonnak. Ő is sikeres modell volt, mielőtt énekelni kezdett. - Talán megpróbálom - töprengett el Liberty. - Próbáld meg - vett elő Beverly egy félelmetesnek látszó csipeszt. - És most ne csinálj be, mert szemöldök ügyben eléggé drasztikus leszek. Liberty becsukta a szemét, és a végeredményre gondolt. Cindi mindig mutogatta a divatlapokban olyan híres emberek „előtte" képeit, és ezeken az „előtte" képeken mindegyiknek vastag szemöldöke volt - most meg szenzációsan néztek ki. Lehet, hogy a szemöldöküknek köszönhetik tomboló sikerüket... Úgy van! - Szerinted hogy megy a forgatás? - kérdezte, hogy elterelje önnön figyelmét a gyors kis nyilallásokról, ahogy Beverly tépkedte a szőrszálakat. - Megy. Imádom ezt a lüktető ritmust. - Ismered Slick Jimmyt? - Mindet ismerem - felelte Beverly. - Ugyanazokba a klubokbajárunk. - Klassz lehet. - Eeegen, Jimmy jó fej. Ez a nagy kitörési lehetősége... ha el nem szúrja. - A zenéje tetszik, a szövege nem - mondta Liberty. Már megszokta a fájdalmat. - Meg is mondtam Dámon P. Donnellnek. Beverly keze megállt a levegőben. 76
- Megmondtad Dantonnak, hogy nem tetszik a szöveg? - Megmondtam, hogy a zene tetszik, de a szöveg baromi szexista. Ahogyan a klip is, a csajok kal, akik ott rázzák a csöcsüket meg a seggüket a kamera előtt. Mi ennek az egésznek az üzenete'? - Ez kell a piacnak - mutatott rá Beverly. - Az ilyen merész, szexi klipek rengeteg lemezt adnak el. - Elég baj az. Beverly folytatta a tépkedést. - Te milyen irányzatot képviselsz a zenében? - Énekes-dalszerző vagyok... olyasmi, mint például... - Kicsoda? Diana Kralt? - Nem, ő jazzt csinál, és különben is utálom az összehasonlítgatást. Anyám énekesnő volt - tette hozzá vágyakozva, visszaemlékezve azokra az időkre, amikor Diahann megválóban énekelt. Gyerekkoromban mindig zene vett körül. Megőrültem Sade-ért. - O... a Smooth Operator, hát az tényleg klasszikus nóta - mondta Beverly. - A te zenéd is olyan? - Igen is, nem is. Azt remélem, eredeti vagyok. Megmondtam Damonnak... ugye nevezhetem Damonnak? - Nemtőm - nevetett az orra alatt Beverly. - Nevezheted? - Miért ne? - Mennyi ideig beszélgettél vele? - Éppen elég volt ahhoz, hogy átadja a névjegyét, és javasolja, hogy vigyem el neki a demókaz ettámat. - Jobb lesz, ha óvatos vagy - figyelmeztette Beverly. - Mind csak egyet akarnak, és mi, lányok pontosan tudjuk, hogy mit. Lehet, hogy Dámon király, de öv alatt ugyanolyan kanos disznó, mint az összes többi. - Tudom - mondta Liberty. - Nős, igaz? - Amennyire nős csak férfi lehet. És a b. neje - bizalmasan csak Eltapsolkának hívják, mert szórja a pénzt, kisanyám, azzal nem ajánlatos ujjat húzni. Nem bizony. - Nincsenek ilyen terveim. - Tashmir egy ragadozó hal - mondta Beverly. - Ha rajtakap az emberével, véresre klopfol a nyolcszáz dolláros Manolo cipőjével! És, szívem, ez nem vicc.
*** Délután megérkezett Vanessa, számos sikeres videoklip - többek között Usheré - női sztárja. Vanessa Puerto Rico-i volt, szexi, fekete és csábító, a haja derékig ért, a teste kifogástalan volt, de a viselkedése botrányos. Azt hitte magáról, igazi sztár, és úgy is viselkedett. Az volt a feladata, hogy ráfonódjon Slick Jimmyre, miközben az úgynevezett duci lányok különböző fokokig levetkőzve - az énekes körül vonaglottak. - Raplis ribanc - súgta oda Libertynek Beverly. - Hozzá nem nyúlnék. Saját sminkesei vannak, hát csak élvezzék. Testre feszülő, skarlátvörös ruhájában Vanessa valóban ráfonódott Slick Jimmyre, akinek ez ellen nem volt semmi kifogása. Néhány snitt után Vanessa komolyan játszani kezdte a dívát, Odaállt Maleek elé, és sorolni kezdte a sérelmeit - förtelmes brooklyni akcentussal. - Faszikám, rosszú mennek itt a dogok. Rühellem, ahogy fotóztok, szar ez a kibaszott világítás. El köll kezdeni előröl. Maleek nem volt elragadtatva. Egy darabig állta a panaszáradatot, aztán, amikor Slick Jimmy is belekapcsolódott, bepöccent, és közölte Vanessával, hogy ha nem tetszik valami, leléphet. Lelépett. Maleek nyomban szünetet rendelt el, elvonult egy sarokba, és telefonált. Pár perccel később odament Libertyhez.
77
- Maga volt az a lány, aki korábban Démonnal beszélt, igaz? - Liberty bólintott. - Liberty, ugye így hívják? - A lány ismét bólintott. - Oké, Liberty, azt hiszem, kap egy kis munkát. - Tessék? - Dámon azt akarja, hogy benne legyen a klipben. - Mint micsoda? - Vanessa helyett. - Én... énekesnő vagyok, nem táncosnő. - Maga szerint Vanessa táncosnő? - nevetett Maleek. - Nem hinném. -De... - Figyeljen ide - mondta türelmetlenül Maleek -, csak annyit kell csinálnia, amennyit ő tett: ráfonódik Slick Jimmyre, és közben baromi szexi. Megtudja csinálni, nem? - Ha nem látná, sántítok, és a karom megégett. - A karját befedjük, és nem kell mozognia, csak ráfonódnia a pasasra. - Nézze, én... - Bev, Fantasia - kiáltotta a lányt félbeszakítva Maleek. - Foglalkozzatok vele. Dámon azt akarja, hogy ez a csaj dögös legyen. Smink, póthaj... a szokásos. Fantasia, nézd meg, jó-e rá Vanessa ruhája, és kéne valami szőrme stóla, hogy eltakarja a karját. Munkára, hölgyeim, késésben vagyunk. Liberty a fejét csóválta. Ez a nap most már tökéletesen hihetetlen volt. Vajon mit csinálhatott jól? És ugyanakkor... miért ne? Hát nem ilyen lehetőségre vágyott? Beverly visszavitte a sminkszobába, újra kiültette. - Látod, mi történik, ha rendbe hozatod a szemöldöködet? - nevetett. - Kisanyám, gyönyörűre foglak festeni. - Ez őrület - csóválta a fejét Liberty. - Hogy történt? - Dámon egy szavára ugrik mindenki - felelte Beverly, közben egyet lépett hátra, és kritikus szemmel méregette Liberty arcát. - Azt hiszem, nagy hatással lehettél rá. Megmondták már, mennyit fizetnek? - Még nem volt rá idő. Annyit kérjek, amennyit Cindi kap? - Felejtsd el - mondta Beverly, miközben vizes szivaccsal alapozót kent Liberty arcára. - Mondd nekik azt, hogy ezer dolcsit kérsz, hiszen főszereplő vagy. - Ezret? - állt el Liberty lélegzete. - Sosem adják meg, az egy vagyon. - Akarod, hogy én mondjam meg nekik? - kérdezte munka közben Beverly. - Én jóban vagyok velük. - Megtennéd? - Naná, és amikor már sztár énekesnő leszel, szerződtetsz a személyi sminkesednek. Ja, és ha bárki kérdezné: tagja vagy a szakszervezetnek. - Oké, ha azt mondom? - Kislány - csóválta a fejét Beverly, - valakinek meg kell tanítania rá, hogyan tárgyalj. Hány éves vagy? - Tizenkilenc. Tudok tárgyalni. Láttam én már egyet s mást. - Tizenkilenc, mi? Gyerek. És a csúnya, nagy Dámon rád fordítja a reflektorfényt, hát vigyázz nagyon óvatosnak kell lenned. - Miért? - Mondtam már - mondom még egyszer. Dámon nagy játékos - nevetett Beverly, miközben ujjával halvány rézvörös púdert rakott Liberty szemhéjára. - Óriási játékos. - Ha tetszik neki a demóm... - Akkor mit akarsz tenni? - lépett hátra Beverly hogy megnézze a művét. - Agyba bújsz vele, abban a reményben, hogy kapsz tőle egy lemez szerződést? Mert ha erre játszol, jobb, ha megvárod a dologgal azt, amikor már aláírtátok a szerződést. Liberty vállat vont. - Nincsenek ilyen terveim. 78
- Neked talán nincsenek, de az biztos, hogy Damonnak vannak. - Mint mondtad, nős. - A hip-hop világban a házasságnak semmi jelentősége. Hadd mondom el neked, mit művelnek ezek a fiúk - mondta Beverly. - Ha látnak egy széplányt, megfarkalják, használják, amíg szórakoztatja őket, aztán továbbállnak. Ne higgy a felhajtásnak meg az ígéreteknek, és ha Dámon bármit ígér - hívd az ügyvédedet, és foglaljátok írásba. - Kösz, azt hiszem, ez okos tanács. - Ezt is ingyen adtam - mondta Beverly, és sötétebb kontúrral emelte ki Liberty arccsontját. - Csak az a gond... hogy nincs ügyvédem - mondta bánatosan Liberty. - Hm... - mosolyodott el Beverly. - Nem is tudom, hogy ez miért nem lep meg!
26 Amikor Jett a forgatásra érkezett, Beverly még Liberty arcán dolgozott. - Nézz körül, ha akarsz - mondta Beverly, és gyors puszit nyomott a srác arcára. - Hamarosan végzek. - Nem - mondta nyugtalanul Jett. - A rap nem az én világom. Mennem kell. - Legalább Libertyt üdvözöld, amíg itt vagy. - Ki az a Liberty? - Az új lány - kacsintott Libertyre Beverly. - És itt ül az orrod előtt, bébi. - Szia - vetett Libertyre egy gyors pillantást a tükörben Jett. - Szia - felelte éppoly közönyösen Liberty. Beverlyt meglepte, hogy alig néztek egymásra, mert azt hitte, Jett izgalomba jön az egzotikus szépségtől. Hm... talán tényleg szerelmes. - Hívtad azt a számot? - kérdezte, ismét Libertyt sminkelve. - Próbáltam párszor, nem vették fel - ropogtatta az ujjperceit Jett. - Azt hiszem, várnom kell hétfőig. Ekkor jutott eszébe, hogy hétfőn már Gianna is New Yorkban lesz. Te jó ég! Soha, semmi nem egyszerű. - Kávét, vagy valami mást? - kérdezte Beverly. - Nem, semmit, Bev. Dolgod van, hát lelépek. Majd felhívlak. Elhagyta a stúdiót, és útban Sam lakása felé furdalni kezdte a lelkiismeret, amiért nem hívta fel az anyját. Mihelyt, a lakásba ért, felvette a kagylót, mielőtt meggondolta volna magát. - Mama? - mondta, amikor Edie felvette. - Ez az a szó, amelyet nagyon régen nem hallottam - mondta Edie. Viszonylag józannak tetszett a hangja. - Jett vagyok - nyúlt rögtön cigarettáért a srác. - Gondoltam, mivel te vagy az egyetlen, aki mamának hívsz, és a fiam vagy. Bár nagyon régen nem hallottam felőled - mondta szemrehányóan Edie. - Olaszországban éltem - magyarázta Jett. Jólesett volna, ha az anyja kicsit jobban örülne neki. Hiszen tudod. - Most hol vagy? - New Yorkban. Csak... pár napja jöttem. - Minek? - Hogy találkozzam Reddel - mondta Jett. Tudta, hogy ezt az információt az anyja nem egykönnyen emészti meg. - Az a rohadék - mondta keserűen Edie. - És miért akarsz találkozni vele? - Iderendelt. Repülőjegyet küldött. - O - mondta megvetően Edie. - Iderendel, te meg ugrasz. - Igen, mama - ismerte be Jett. - Valóban ugrottam. De mégis csak az apám, és Lady Jane azt mondta, fontos. 79
- Vele beszéltél? Az az álságos boszorka! - O telefonált - magyarázta Jett. - És minthogy jegyet küldtek, gondoltam, élek az ingyenes utazás lehetőségével. Hogy veled találkozzam meg minden. - Ingyenes utazás nem létezik, Jett - mondta vészjóslóan Edie. - így vagy úgy, de végül fizetned kell. Mikor látlak? - Akarsz? - emlékezett vissza Jett, hogy amikor utoljára találkoztak, rettenetesen összevesztek. Jett már nem is tudta, hogy min. - Lejöhetnél kocsival - tanácsolta Edie. - Itt vagyok. Soha nem megyek sehová. - Nemtőm, mama - mondta nyugtalanul Jett. - Ki kell mennem valakiért a reptérre, aztán Maxnek is megígértem, hogy holnap este ott leszek a próbavacsoráján. - Maxnek? - csodálkozott Edie. - Mióta vagy jóban vele? - Meghívott, gondoltam, elmegyek. - Miért? - Hé - próbált leszállni a családi témáról Jett. - Van valami esély rá, hogy bejöjj a városba? - Minek? - csattant fel Edie. - Utálom a várost, Utálok minden olyan helyet, ahol egy levegőt kell szívnom Red Diamonddal. - Akkor majd a jövő héten próbálunk összejönni. A hosszú csendet végül Edie törte meg. - Már találkoztatok? - kérdezte. - Kivel? - játszotta az ostobát Jett, pedig jól tudta, kiről van szó. - Mit gondolsz? - mondta bosszúsan Edie. - Azzal a szemétládával, akihez feleségül mentem. - Ó, igen, láttam - próbálta megőrizni a könnyed hangvételt Jett. - Megjelent Max legénybúcsúján. - Mi folyik itt, családegyesítés? - Edie szavai kezdtek összemosódni. Jett jól tudta, mit jelent ez. - Max így meg Max úgy Én vagyok a családod, nem a féltestvéreid. - Tudom mama. - Chris is ott van? - akart most már mindent tudni Edie. - Bizonyára tudod, hogy ő fizette az olaszországi utadat és a rehabilitációdat, hogy új életet tudj kezdeni. - Ezt kitől hallottad? - Megvannak a forrásaim. Meg kéne köszönnöd neki. Biztos vagyok benne, hogy Max nem nyúlt a zsebébe. Szűkmarkú disznó - tette hozzá megvetően -, akár az apja. Jett hallotta, amint jégkockák pottyannak az üvegpohárba - ezt a hangot is jól ismerte gyerekkorából. Edie mindig itallal a kezében kezdte a napot, már Jett legelső emlékeiben így maradt meg. - Jól vagy, mama? - kérdezte óvatosan Jett. - Ugye nem iszol? - Egy pohár vizet ittam - felelte harciasan Edie. - így megfelel, kedves Mister Megtért Alkoholista? Jett nem akart veszekedést, inkább témát váltott. - És most... van valakid? - kérdezte könnyedén. - Egy jóképű, fiatal csődör? - Semmi közöd hozzá! - csattant fel ismét Edie, de a szavai most már határozottan egymásra torlódtak. - Majd holnap újra hívlak, mama - mondta Jett, mert egyszeriben nagyon le akarta már tenni. - Csak tessék - mondta savanyúan Edie. - Ha tudsz rá időt szakítani. Jett letette a kagylót, és elnyomta a cigarettáját. Egy biztos volt: Edie-nek sikerült letörölnie a mosolyt Jett arcáról. És ez, sajnos, nem volt újdonság.
*** Max dühöngött. Miféle játékot űz Natasha, és hogy deríthetné ki? Gyanús volt az egész. Először megjelent az irodájában Vladimír, aztán Natasha kijelentette, hogy nem volt az orosz felesége, amikor nagyon jól tudhatta, hogy Max látta a házasságlevelet. Hamisítvány lett volna? Szakértőt kéne felkérnie? Nem, mert az azt jelentené, hogy kívülállót avat be, akinek nem szabad tudnia a dologról. Az isten verje meg! Lehetetlen csapdába került. Felhívta Amyt. 80
- Nem jöttél el a villásreggelire - mondta vádlón, mert valakin ki akarta tölteni a mérgét. - Sajnálom - mentegetőzött a lány. - Nem tehetek róla. Nagyi beszédes kedvében volt, nem tudtam elszabadulni. - Hogy van a nagyi? - enyhült meg Max, elvégre nem Amy tehetett a dologról, ezért nem volt szabad rajta kitöltenie a haragját. Az igazság az volt, hogy Max életében csupán két ember ért valamit: Amy és Lulu. - A kilencven évéhez képest nagyszerűen - felelte derűsen Amy. - Jobban néz ki, mint mi ketten együttvéve. Max nem nevetett. Nem volt nevetős kedvében. - Szóval akkor ma este jöhet a vacsora kettesben. - Azt reméltem, korán lefekhetek - felelte Amy. - Gondom lesz rá, hogy korán hazakerülj - ígérte Max. Hosszú csend következett. Amy törte meg. - Minden rendben, Max? - kérdezte. - Később megbeszéljük. - Rendben van - mondta kedvetlenül Amy, mert változatlanul bűntudatot érzett, és nem vágyott rá, hogy kettesben legyen Maxszel. - Nyolcra érted megyek - mondta Max. Natasha meg az álnok cselszövései jártak az eszében. Ötvenezer dollár, hogy megölessen valakit, és azt képzeli, hogy majd ő adja hozzá a pénzt, O, nem, Max sokkal rafináltabb annál, semhogy megtegye.
*** Mire Jonathan Goode lakására ért, Chris határozott. Felszáll egy gépre, elugrik L.A.-be, ott tölt néhány órát, aztán visszajön a hétfői találkozóra Reddel. Nemcsak a háza miatt aggódott, de a házában volt a széfje is, amelyben pillanatnyilag kétszázötvenezer dollár készpénz várta, hogy elszállítsa Roth Giaganténak Las Vegasba. Nem veszítheti szem elől azt a pénzt. Jonathan New York-i lakása, amely egyszer az Architectural Digest címlapján is szerepelt, és a lapban nyolc oldalas képes beszámoló mutatta be, tisztelgés volt az egyszerű, modem stílus előtt. Jonathan nagy érdeklődést tanúsított az építészet iránt, szerette a tiszta vonalakat, a szerkezet egyszerűségét és a lecsupaszított formákat. Maga Jonathan nyitott ajtót, mezítláb. Gyűrött farmerjében és bő ingében idegesnek látszott. A sleppjének nyoma sem volt a lakásban. - Mi baj? - kérdezte a lakásba lépve Chris. - Nagyon kínos - felelte Jonathan, miközben bevezette Christ a tágas konyhába. - Valahányszor valaki a lakására hív, mindig nagyon kínos ügyekről van szó - felelte Chris, egy krómozott székre támaszkodva. - Ne aggódj, Jon, hallottam én már mindent, sőt. - Kérsz egy egészség-turmixot? - érdeklődött Jonathan, miközben mangót, banánt és papáját aprított a mixerbe, majd nyakon öntötte őket rizstejjel. - Nem kifejezetten - mondta Chris. - Tegnap este kissé kirúgtam a hámból, most viselem a következményeit. Kávét kérnék, ha megkínálsz vele. - A kávé árt - mondta Jonathan. - Ezért nem is tartok kávét a lakásban. - Akkor halljam, mi a baj? Jonathan bekapcsolta a gépet, és hallgatott, amíg a mixer elkészítette az italt. Aztán kikapcsolta a gépet, az italt magas pohárba töltötte, és nagyot sóhajtott. - Hát... azt hiszem, mindenkinek van, amiről nem szívesen beszél, kivált, ha színész, és a nyilvánosság előtt szerepel. - Mit akarsz mondani? - Nem mintha szégyellném - mondta habozva Jonathan. - De tudom, hogy ha nyilvánosságra kerülne, tönkretenné a karrieremet. - Folytasd - bíztatta Chris. 81
- Nos - kortyolt egyet Jonathan -, megesik, hogy veszélyesen élek. - Miféle veszélyről beszélsz? - kérdezte Chris, bár már sejtette, hová akar a filmsztár kilyukadni. - Nézd, előled nem titkolok el semmit, Chris - mondta gyorsan Jonathan. - De kérlek, maradjon ez kettőnk között. Ügyvédi titoktartás, jó? - Természetesen. Jonathan letette a poharát. - Meleg vagyok - mondta alig hallhatóan. - Hajói gondolom, akadt egy kis gond. - Nagy gond. Tegnap este megismerkedtem egy férfival. - Igen? Chris már sejtette, mi lesz a folytatás. - Kellemes külsejű férfi volt, ápolt - folytatta Jonathan -, a durva alakokat nem kedvelem. Megbírtam ide, és... hát... jól éreztük magunkat... - Kérdezhetek valamit? - játszott az ujjaival Chris. - Csak tessék. - A barátnőd hol van? - Van egy megállapodásunk. O a... lányokat szereti, így karrierszempontból a dolog nagyon megfelel mindkettőnknek. Eddig sikerült becsapnunk a médiát. - Ez percről percre bonyolultabb - állapította meg Chris. Jonathan beletúrt sűrű hajába. - Elhiszem, hogy megdöbbentél - mondta, és tiszta, a-srác-a-szomszédból ábrázata komoly volt. - Én? - kérdezte Chris. - Liberális vagyok, Jonathan. Amit teszel, a te dolgod. Egyáltalán nem érdekel. - Mindig kedveltelek - mondta Jonathan megkönnyebbülten, amiért Chris nem ítélte el. - Azt mondd el, mi történt. - Nos... a srác meg én jól elvoltunk egymással, és amikor menni készült, pénzt ajánlottam neki. - Profi volt? - Nem, és amint megpróbáltam odaadni neki a pénzt, rájöttem, hogy nagy hibát követtem el. - Hogyan reagált? Próbálta maga elé képzelni a jelenetet Chris. - Rettenetesen megsértődött, és dühös lett, „Mi a fenét képzelsz, ki vagy te?", ordította. „A piszok nagy filmsztár, aki titkolja, hogy meleg! Azt képzeled, mindent és mindenkit megvásárolhatsz? Hadd hozzak valamit a tudomásodra: nem. Egy szempillantás alatt tönkretehetem a hírnevedet." - És mi történt aztán? - Azt kérdezte, tudom-e, mit tettem. Azt feleltem, sejtelmem sincs. - Halljam a poént. - Mint kiderült, a fickó egy neves meleg magazin újságírója, és hidd el, lehet, hogy a múlt éjjel megkúrt, de most van velem igazán kibaszva. Mit tegyünk, Chris? Mi az ördögöt csináljunk?
27 Vajon miért van az, hogy a válsághelyzet mindig hétvégén következik be? Lady Jane nem tudta elérni az ügyvédjét, aki háromnapos horgászkirándulásra a Bahamákra utazott. Beszélnie kellett volna az ügyvéddel, de addig is, úgy gondolta, úgy tesz, mintha mi sem történt volna. Rednél nem voltak szokatlanok az oktalan dühkitörések, csakhogy ezúttal a roham a Lady ellen irányult, aminek nem örült. Megdöbbentette, hogy az öregember azt követelte tőle, hogy „takarodjon". No igen, az együtt töltött évek során voltak veszekedéseik lényegtelen dolgokon, de ilyen még soha.
82
A Lady gyorsan rájött, hogy jó lenne hasznosan töltenie az idejét. A reggeli összezördülés óta nem látta Redet. A drágalátos házvezetőnője, Diahann szerint - milyen név egy házvezetőnőnek a Diahann? - azzal ment el otthonról, hogy csak későn ér haza. Lady Jane gyanította, hogy az úgynevezett titkos lakására ment - amelyikről azt hitte, hogy a Lady nem tud róla -, és bizonyára azokkal a ringyókkal szórakozik, akikkel Max legénybúcsúján jött össze. Arra gondolt, felhívja Maxet, és kérdőre vonja. Aztán meggondolta magát. Max nem felelős az apja viselkedéséért. Inkább módszeresen végignézte Red dolgozószobáját, sorra vette az íróasztal fiókjait, kinyitott minden dossziét, végignézte a vénember e-mailjeit, minden levelet és iratot. Az öreg asszisztensének szobájában volt egy fénymásoló, és minthogy hétvégeken az asszisztens sosem volt a házban, a Lady lemásolt mindent, amit hasznosnak vélt. Egyszerre csak belépett a szobába Diahann, a házvezetőnő, és volt olyan arcátlan, hogy megkérdezze, mit csinál. - Tessék? - pillantott megvetően a házvezetőnőre a Lady. Mindig is utálta Red házvezetőnőjét, ezt a nyilván laza erkölcsű, fekete némbert, aki nem is látszott házvezetőnőnek, inkább lepukkant show-girlnek. - Tőlem merészeli kérdezni, hogy mit csinálok? - Mr. Diamond számítógépénél ül - mondta karba font kézzel Diahann. - Mr. Diamond senkinek sem engedi használni azt a gépet. - Tudja, kivel beszél? - ámult el a Lady a nő pimaszságán. - Igen, tudom, Lady Jane - nézett farkasszemet a Ladyvel Diahann. - De Mr. Diamond azt mondta nekem, hogy ide ne jöjjön be senki. - Az ő utasítását követem - mondta a Lady dühösen, amiért megzavarták. - Ezért azt tanácsolom, vele beszélje meg, ha problémája van. És ha még egyszer kérdőre mer vonni, gondoskodom róla, hogy felmondjanak magának. Diahann pimasz pillantást vetett a Ladyre, aztán elhagyta a szobát. Lady Jane elhatározta, hogy ha a házban marad, valóban intézkedni fog, hogy Red szabaduljon meg ettől a nőtől, bár már többször próbálkozott ezzel, eredménytelenül. Red Diamond szerette megtartani a szolgáit. Azt képzelte, ha sokáig dolgoznak nála, az biztosítja a hűségüket. Lady Jane tudta, hogy ennek pontosan az ellenkezője igaz. *** Mihelyt végzett Jonathan Goode-nál, Chris taxival a reptérre hajtatott, anélkül, hogy a szállodából kijelentkezett volna, hiszen másnap úgyis visszatér. Útban a Kennedyről beszélt Andyvel, fiatal afroamerikai asszisztensével, aki általában igen megbízható volt. - Hazarepülök - mondta röviden. - Útban vagyok a reptérre. - Nincs értelme hazautaznia - mondta Andy. - Sajnálom, de közölnöm kell önnel, hogy a háza lezárt területen van. - Mit beszél? - A város életveszélyesnek nyilvánította azt a részt a földcsuszamlás miatt. - A rohadt életbe! - dühöngött Chris. - Megtalálta a széfemet? - Senkit nem engednek a ház közelébe. - Andy - mondta ellentmondást nem tűrő hangon Chris -, azt akarom, hogy menjen vissza, törjön be, és hozza el azt az átkozott széfet. Ha meg akarja tartani az állását. - Nem tudja, mi van itt - próbálta elmagyarázni Andy. - Szakadatlanul ömlik az eső, hatalmas viharok vannak, a szél meg a víz embereket sodor el. Conchitában több házat eltemetett a sárlavina, sokan életüket vesztették. - Ugyan már - legyintett Chris, mert nem akarta elhinni, hogy a helyzet olyan rossz, mint Andy mondja. - L. A.-ről beszélünk. - Nem értett meg, Chris, nincs háza.
83
- Üljön be az átkozott kocsijába, menjen az átkozott házamhoz, és ott várjon - veszítette el a türelmét Chris. Sikerült feljutnia a United egyik járatára. Sajnos az első osztályon nem volt hely csak a turistán. Panaszkodott is funek-fának. Aztán eszébe jutott Jonathan meg a problémája. Jóval nagyobb volt, mint az övé. Jonathan egész pályafutása kockán forgott, mit kezdjen most ezzel a kérdéssel? Azt mondta Jonathannek, hogy ne aggódjon, majd ő elintézi. - De aggódom - felelte Jonathan, bár úgy nézett rá, mint aki belé vetette minden bizodalmát. Erről senki sem tud, Chris, csak te. Mit tegyen? Fizesse le a fickót? Igen, általában ez a megoldás. Jonathan azt mondta, annyit fizet, amennyit csak kell, hogy elhallgattassa a fickót. Chris bólintott. A tapasztalatai alapján minden ember megvásárolható volt. Csak az árát kell megadni.
*** Miközben játszott az ételével, Amy akaratlanul is észrevette, hogy Maxet nyomasztja valami. Ez persze nem volt meglepő, mert őt is nyomasztotta valami más. Amy hősiesen beszélgetni próbált, de Max egyre csak a semmibe bámult, máshol jártak a gondolatai. Amy nagyon remélte, hogy nem szerzett tudomást egyéjszakás, vad kalandjáról. A pincér elvitte a tányérokat, s megkérdezte, kérnek-e kávét, desszertet. Amy a fejét rázta, Max a számlát kérte. - Biztosan készen állsz a próbavacsorára? - kérdezte Amy, mert mindenképpen szóra akarta bírni a férfit indulás előtt. - Készen - mondta tömören Max. - Miért ne állnék készen? Amy sóhajtott, és felemelte a borospoharát. - Ma találkoztál Natashával, igaz? Max bólintott. - Honnan tudod? - Mindig rossz kedved van tőle. - Gondolod? - így igaz, Max. Sokkal derűsebb vagy, amikor Lulut a dadájának adod át, és nem kell találkoznod a volt nejeddel. - Az a baj, hogy Natasha mindig ott van - húzta el a száját Max. - Nem tudom elkerülni, abban leli örömét, ha gyötörhet. - Valami nyugtalanít - hajolt közelebb a férfihoz Amy. - Örülnék, ha elmondanád, mi az. - Üzleti problémák - morogta Max. - Semmi olyasmi, amit ne tudnék megoldani. - A gondok megosztása segít, Max. Elvégre hamarosan összeházasodunk. - Igen, drágám, és alig várom - mondta Max, közben a pincér hozta a számlát. - Ugye tudod, hogy nagyon szeretlek? - dobta az asztalra fekete American Express kártyáját a férfi. Nem, Amy nem tudta. Jobb lett volna, ha Max gyakrabban mondogatja. És miért ment bele olyan könnyen, hogy házasságkötés előtt nincs szex? Aztán ott, volt még Amy számára a legnagyobb kérdés - mi vitte rá őt, hogy ágyba bújjon egy vadidegennel? Hogy tudja ezt valaha is megmagyarázni? Max aláírta a számlát, és felállt. A vacsora végét ért. *** A repülő egész úton dobálta Christ L. A.-ig. Amikor odaért, Chris arra gondolt, talán mégis hibázott. Azt mondta Andynek, intézkedjen, hogy autó várja sofőrrel a reptéren. Az autó várta, de az
84
eső is, amely heves szél kíséretében egyre zuhogott. Andy igazat mondott - L.A. egyetlen sártenger volt. A sofőr egész úton csak a borzalmas időjárásról mesélt. Chris hátradőlt, és magában dühöngött, amiért az az átkozott sofőr nem fogta be, hiszen számtalan elintéznivalójára kellett volna koncentrálnia. Először is ott volt Jonathan - a legfontosabb. Aztán Birdy és az ő problémái. Aztán a háza - vajon milyen állapotban van? És persze Roth Giagante meg a pénz, amellyel neki tartozik. Amikor a helyszínre ért, magában elismeréssel kellett adóznia Andynek, mert a fiatalember ott ült a koromsötétben a kocsijában, és türelmesen várta őt. Ezt nevezem hűségnek! Chris kiszállt a kocsiból, odarohant, és bekopogott Andy kocsijának ablakán. - Elhozta a széfemet? - próbálta túlkiabálni az eső hangos dobolását. Andy letekerte az ablakot, és zseblámpát nyomott Chris kezébe. - Nézze meg, Chris - kiabálta. - A háza egy sárhegy alatt van. Az ajtó közelébe se tudok menni, nem is látni. Chris fogta a zseblámpát, és lépett néhányat. A helyzet rosszabb volt, mint gondolta. Nem volt ház, csak egy hatalmas sárhegy, és nagy, vörös vészjelzések vették körül egykori telkét. - Milyen intézkedéseket tett, hogy eltakarítsák a sarat? - kiabálta. Azt hitte, ha a sarat eltakarítják, ott áll majd a háza érintetlenül. No persze. - Nem tehetek semmit, amíg el nem áll az eső - felelte Andy, és megpróbálta mindkettejüket szárazon tartani az esernyőjével. - Akkor tudnak majd idejönni kotrógéppel, és munkához látni. - Vaze! - mondta Chris. Csuromvizes volt, cipője belesüllyedt az átázott talajba. - Erre jövök haza. - Én mondtam - vont vállat Andy. Aztán, hogy a főnöke kedvében járjon, hozzátette. - Meg fogom oldani, Chris. Megteszek mindent, amit csak tudok. - Vaze! - ismételte Chris, és a fejét rázta, miközben az eső teljesen átáztatta a ruháját. - Ez nagyon rossz vicc. *** Vacsora után Max hazavitte Amyt,, adott az arcára egy puszit, és ennyi. Egy újabb semmitmondó este a férfival, akit nem biztos, hogy még mindig szeret. A lakásában Amy nyugtalan járt szobáról szobára, zavarodott volt. Helyes, amit tesz? Csinálja végig? Valóban Max számára a tökéletes férfi? Tina persze könnyen mondja, hogy az - nem Tina megy hozzá feleségül, hanem ő, ő pedig képtelen kiverni a fejéből azt az éjszakát, S. Lucasszal. Az a csinos arc most, is ott lebeg a szeme előtt, az a hipnotizáló, kék szem, az az izmos test és ahogyan a férfi a karjában tartotta őt... Vajon ő gondol-e Amyre? Valószínűleg nem. Biztosan azok közé a pasik közé tartozik, akik sok lánnyal lefekszenek. Ok sosem gondolnak vissza egyikre sem. Milyen szomorú. És ha így van is, Amy mégsem tudott, nem gondolni a férfira. De ami még rosszabb - nem is akart nem gondolni rá. *** Mire Chris bejelentkezett a The Peninsulába, éjfél volt. Utasította Andyt, hogy foglaljon neki helyet a kora reggeli New York-i gépre, hogy egy kiadós, éjszakai alvás után utazhasson vissza. Rendelt a szerviztől egy csésze forró levest meg egy közepesen átsütött sztéket, és végre sikerült elérnie Roth Giagantét Vegasban. - Hol vagy? - mordult rá Roth. - L.A-ben - felelte komoran Chris. - A házam romokban. - Nem én voltam - sütött el egy rossz viccet Roth. - Nem vicces - csattant fel Chris. - Azt kaptad, amit kértél - mondta Roth, aztán könnyedén hozzátette. - Hogy tetszett a New York-i ajándékod? - Nagyon szolgálatkész volt - mondta Chris, és közben arra gondolt, mennyire nem állhatja ezt az embert. - Különösen amikor elvitte az arany Rolexemet. Ez is része volt a tervnek, vagy csak nem tudtad megfizetni a szokásos taksáját? 85
Roth nevetett. Nem barátságosan. - Idevárlak holnap a pénzemmel. - A pénzed véletlenül a széfemben van, a széfem pedig a sárlavina alatt, valahol a házamban. Attól tartok tehát, hogy várnod kell. - Szórakozol velem? - morogta Roth. - Küldd ide valamelyik gengszteredet, hogy ellenőrizze a sztorimat, rajta, hátha ők ki tudják ásni. - Ezek szerint nem jössz holnap? - Nem, Roth - szorította össze a száját Chris. - A jövő héten kapod meg a rohadt pénzedet, Pillanatnyilag nagyobb gondjaim vannak - például, hogy hol lakjak, mindenem odaveszett, és vissza kell utaznom New Yorkba egy találkozóra. Ahogy mondtam - várnod kell. És még valamit.. . ne küldj további látogatókat. - Nekem te ne parancsolgass, hülye bunkó. - Te vagy hülye bunkó - válaszolta Chris, mert már úgysem számított. - Felajánlom neked a lehetőséget, hogy Birdy Marvei a te szállodádban kössön házasságot, ami sokmillió dollár értékű ingyenreklámot jelentene szerte a világon, és el sem gondolkodsz rajta. Ha volna egy kis sütni valód, beszélnél a PR-embereiddel, és hallgatnál rájuk. Huszonnégy órát adok neked, hogy jelentkezz, aztán felhívom Peter Mortont a Haiti Rockban. O dörzsölt fickó, ő megérti majd. És ne aggódj, megkapod a koszos pénzedet! - és lecsapta. Édes istenem, de jólesettI
28 Liberty szóvivőjeként Beverly odament Maleekhoz, a rendezőhöz, és közölte vele, hogy Liberty napi ezer dollárt kér a két napra, amíg a klipen dolgozik. - Már el van boronálva - mondta Maleek. - Napi kétezret kap, Dámon utasítására. Az ürge belezúgott. - írásban kérjük - mondta Beverly, és igyekezett nem mutatni, mennyire meglepődött, hogy ilyen könnyen ment. - írásban, vagy mi van, ha kápéban fizetünk? - javasolta Maleek. - Akkor szépen zsebre vágja, és elsétál. - Kápé jó lesz - mondta Beverly, és már sajnálta, hogy nem kért Libertytől jutalékot. De nem komolyan, mert az utóbbi időben Beverly filozófiája az volt, hogy vissza kell adnia a jót, amit kapott, és ez bevált nála. Megismerkedett Chettel, és Chet volt az első tisztességes pasas, akivel időtlen idők óta összejött. Amikor beszámolt Libetynek a pénzről, a lány döbbenten hallgatott. - Kétezer naponta? Naponta? Biztos? - Nyugi, Vanessának biztosan jóval többet fizettek volna. Meg aztán - ugratta a lányt Beverly -, Dámon kedvel téged, nagyon kedvel. A rendező úr legalábbis azt mondja. Liberty meg se akarta kérdezni, hogy ez mit jelent. Elment megkeresni Cindit, aki panaszko- dós hangulatban volt. - Hah! - dühöngött Cindi, amikor megtudta. - Én egész nap riszálom magam kilógó seggel, mindent megmutatok a fránya kamerának, te meg csak állsz ott kikenve, mint valami flancos díva. Cindi megnézte magát a földig érő tükörben. - A fenébeee! Ez nem igazság. - Még kevésbé találod igazságosnak, ha megtudod, mennyit kapok érte - mondta izgatottan Liberty. - Többet, mint én? - húzta össze a szemét Cindi. - Mit szólsz napi kétezer dollárhoz? - mondta Liberty, aki még mindig nem tért magához, hogy ilyen hihetetlenül nagy összeget kap alapjában véve semmiért. - Kisanyám! - ugrabugrált Cindi. - Átkozottul gazdagok vagyunk! Meg tuggyuk venni a lapos tévét, amirő mindig b esz étünk. Nem is bánom, hogy többet kapsz nálam.
86
- Először kifizetjük a számláinkat - mondta Liberty, és arra gondolt, micsoda megkönnyebbülés is lesz az. - Hányra köll gyünnünk hónap? - váltott témát Cindi. - Tízre. Bev szerint a rapvilágban nem kezdenek korán. - Kisanyám, Bev a legkirályabb - lelkendezett Cindi. - Hónap megcsinájja az én szemöldökömet is. Én mondom neked - a szemöldök hozta neked a melót. Majd meglátod, mit szól Dámon, ha meglát így, lapátra teszi az anyuciját, oszt mostantó' fogva veled fut, Mrs. Dámon P. Donnell. Ehhez mit szósz? Tök jó, kisanyám. - Fogd be, Cindi - nézett körül Liberty, hogy hallotta-e valaki. - Eszedbe se jusson. Nem olyan nagy ügy, hogy én vagyok a Lány holmi ostoba rapklipben. Csak a pénzért csinálom. Csak azt szeretném, ha Dámon a hangomtól jönne izgalomba. - Hát persze - mondta gúnyosan Cindi. - És én ezt el is hiszem.
29 Gianna üzenetet hagyott Jettnek a mobilján, hogy menjen ki elé a reptérre. Persze hogy odarendelte Jettet, hiszen Gianna elvárta, hogy minden úgy történjen, ahogy neki tetszik. Jett elment hát, és bérelt egy limuzint. Ha már muszáj, miért ne menjen érte stílusosan? Amikor Gianna kiszállt a gépből, átjutott a vámon, és lépkedni kezdett combközépig érő párducmintás csizmájában és csokoládébarna Prada esőköpenyében, megjelent néhány fotós, és kattogtatni kezdtek. Nem tudták, ki ez a nő, de azt tudták, hogy valaki. Amint Jett elindult felé, Gianna kitárta a karját. - Ciao, cári no. Molto bene látni az én barátomat. Most egyszeriben a barátja? No persze, valóban az, hiszen együtt élnek, nem igaz? - Hé, bébi - ölelte meg a lányt Jett. - Isteni illatod van. - Nem, nem, repülőgép szag - húzta fel az orrát Gianna. -Disgustoso, kell zuhanyozás. - Melyik szállodába vigyelek? - kérdezte Jett, és húzni kezdte Gianna tonnányira tömött Louis Vuitton bőröndjét. - Nem hotel, carino, én lakni veled - rázta meg hosszú haját Gianna, Ez Jett számára meglepetés volt, és nem éppen kellemes. Hogyan kezdhetne új kapcsolatot úgy, hogy Giannával osztja meg az ágyát? - Nézd - mondta lassan -, nem kérdeztem meg Samet, hogy... -Prego! — kiáltott fel a lány. - Sam persze, hogy meghívni engem. - Nem is ismer - mondta Jett. - De ha ismerni - mosolygott huncutul a lány -, ő biztosan meghív. Igaza volt. A világon nem akadt férfi, aki Giannát elutasította volna. - Nem tudom, Sam lakása megfelelő-e neked - karolt a lányba Jett. - A fürdőszobában nem lesz helye a sminkkészletednek meg az egyéb cuccaidnak. Ráadásul nagyítótükör sincs, pedig anélkül ugye... - Mi nekem kelleni, carino, amikor itt lenni nekem te - mondta szeretettel Gianna. - Te hiányozni, jenki fiúm molto, molto. - Meddig maradsz? - Míg megcsinálni fotózás. Mi menni haza. - Nem mi, csak te - mondta gyorsan Jett. - Nekem maradnom kell még pár hétig. -Perché? — kérdezte csalódottan a lány. - Mert el kell intéznem itt néhány dolgot. - Cosa dolgot? - Családi ügyek. - Gianna triste. - Sajnálom, bébi. Ez van. A kocsiban Gianna Jetthez bújt, nyelvét a srác fülébe dugta. 87
- Gianna alig várni, hogy lenni veled kettesben - súgta. - Delizioso amore egész este. - Késő éjjel - javította ki Jett -, mert estére meg vagyunk hívva a bátyám próbavacsórájára. - Che cosa próbavacsora? - Amit az emberek házasságkötés előtt tesznek. - Az a szex, nem? - csúszott a lány keze Jett combjára. - Neked mindenről a szex jut az eszedbe. - Az bene, nem? - búgta érzékien Gianna. - Nem mindig. - Te szeretni szex, te tudni - csúsztatta feljebb a kezét a lány. - Hogy is itt mondani... te ki elégíthetetlen... sí? - Talán várjuk meg, amíg a lakásba érünk - tolta el ügyesen Gianna kezét Jett. - A sofór a tükörben lesi minden mozdulatunkat. - És? Az lenni rossz? - bújt Jetthez a lány. Jett rájött, hogy Giannától nem menekülhet.
*** Vasárnap délben Nancy Scott-Simon hosszú megbeszélésre ült le Lynda Colefaxszel, az esküvőszervezővel. Nancy ellenőrizni akarta, hogy minden apró részlet rendben legyen, mert ballépések nem szerepeltek a napirendjén. Ahogy az anyja nappalijában lábatlankodott, és azt kívánta, bárcsak valahol másutt lehetne, Amy hallotta, ahogyan a két nő végigveszi a szokásos témákat: virágok, ülésrend, vendégek stb. Úgy tetszett, sosem elég nekik az esküvői kellékekből és a formaságokból. - Amy, lennél szíves koncentrálni? - kérdezte rosszalló hangon Nancy. - Kit szeretnél a főasztalhoz ültetni? - A rokonokat, mama - sóhajtotta Amy. - Már százszor megbeszéltük. A rokonokat meg Tinát és Bradet. - No és Sofia Courtenelli meg a lovagja? - kérdezte Nancy. - Nekik nem a fóasztalnál kéne ülniük? - Őket nem szeretném odaültetni, mama. - Sofia Courtenelli a főnököd - mutatott rá Lynda, aki nem akart kimaradni egyetlen döntésből sem. - Az etikett szerint. - Mégsem akarom, hogy ott üljön - szakította félbe Amy. Miért nem fogja be? - Max még mindig nem közölte, eljön-e az apja - mondta bosszúsan Nancy. - Mr. Diamondnak botrányosan rossz a modora. - Úgy van - helyeselt Lynda. - Azt hiszem, eljön - mondta Amy. - Max legénybúcsúján ott volt, ez jó jel, nem? Egy óra múlva Amy örült, hogy szabadulhatott. Az esküvői tervektől kóválygott a feje. Micsoda nevetséges felhajtás egyetlen nap miatt! Leintett egy taxit, és már majdnem bemondta a címét, amikor hirtelen ötlettől vezérelve a titokzatos férfi címét mondta be, amelyet egy életre megjegyzett. Nem mintha be akart volna csengetni a férfihoz, csak szeretett volna még egy pillantást vetni a házra, ahol azt az éjszakát töltötte, és elveszítette a szüzességét. Miért ne? Nem volt semmi más dolga. *** Lady Jane igyekezett hasznosan tölteni az idejét. Amennyiben Red Diamond úgy óhajt bánni vele, mint aki nélkülözhető, majd ő megvédelmezi magát. Szombat éjjel a vénember nem ment haza, hát vasárnap a Lady tovább vizsgálódott Red magánbirodalmában, kinyomtatott több levelet Redtől Roth Giaganténak, a Las Vegas-i Magiriano Hotelben, amelyekben arra kérte a férfit, szorongassa meg Christ, hogy fizesse ki a tartozását, aztán további e-maileket a két banktól, amelyeket Red kényszerített arra, hogy szálljanak ki Max építési projektjéből. 88
Jettről nem talált semmi újat, csupán az olaszországi rehabilitációs klinika zárójelentését. Egy múló, pillanatig a Lady megsajnálta Red három fiát. Borzalmas élmény lehet egy olyan apa, amilyen Red. A Lady nem tudta, miért rendelte magához a fiait Red hétfőre. Nyilván azt akarja közölni velük, hogy nem örökölnek semmit, és mivel ő Red Diamond, ezt személyesen akarja közölni velük, hogy lássa őket dühöngeni. Red Diamond pontosan az volt, aminek mindenki nevezte. Igazi szemétláda. *** Max eldöntötte magában, hogy nincs az a hatalom, hogy pénzt adjon Natashának azért, hogy megszabaduljanak Vladimír Bushkintól. Amennyiben Natasha megesküszik rá, hogy a házasságlevél hamis, akkor Max a hatóságokhoz fordul, hogy utasítsák ki az országból Vladimírt. Igen, ezt fogja tenni, és nem ajánlja, hogy Natasha hazudjon. Vasárnap reggel felment, a lakásba. Irina, Natasha házvezetőnője nyitott ajtót. - Itthon van? - kérdezte Max. - Hívom - morogta Irina. Pár perc múlva megjelent a nappaliban Natasha. Szokatlanul kedves volt, mivel azonban ez nem volt kellemes alkalom, Max sejtette, hogy az asszony valamin töri a fejét. - Te hoztad a pénzt? Ez volt Natasha első kérdése. - Sosem egyeztem bele, hogy hozom - felelte Max. - Hadd magyarázzam meg, miért vagyok itt. Amikor Vladimír a legközelebb felkeres az irodámban, nyomozókat hívok, és őrizetbe vétetem zsarolásért. - Ezt nem teheted - mondta fagyosan Natasha. - De igen, és ezt is fogom tenni - mondta Max. - Szóval talán érted végre, hogy ha valamit el akarsz mondani, most van rá lehetőséged. - Nem hiszem el, hogy nem hoztad a pénzt - mondta durcásan Natasha. - Ostoba vagy. A dolgok már működésbe léptek. - Elég baj az. Egy hosszú percig farkasszemet néztek, mindketten önnön gondolataikba merülve. Végül Max törte meg a csendet. - Az ég szerelmére, Natasha, Vladimír felesége voltál, vagy sem? Tudnom kell az igazságot. - Igen - emelte fel a hangját a nő. - Vladimír felesége voltam. Most boldog vagy? Maxet mélységes elkeseredés kerítette hatalmába. Nagyon dühítette, hogy Natasha beigazolta legvadabb félelmeit. Hogyan is vehette feleségül ezt a hazug, álnok ribancot? - Szegény családban születtem - folytatta Natasha. - Moszkva maga volt a pokol, ki kellett jutnom. - Ha már rákaptál az igazmondásra, Natasha, prostituált voltál? - Nem! - nézett dühösen Maxre a nő. - Hogy mersz ilyet gondolni? - Miért ne? Minden más dologban is hazudtál. - Meg kell értened, Max, egy szép nőnek nem volt más lehetősége, mint prostituálnia magát, de én sosem tettem. Amikor Vladimír kényszeríteni akart bizonyos dolgokra - sikerült megszöknöm, s jöttem Amerikába. - Szóval nem váltál el Vladimírtól. - Ha sejtette volna, hogy eljövök... - Ez azt jelenti, hogy amikor feleségül mentél a könyvelőhöz, aztán hozzám, mindkét házasság érvénytelen volt? Bigámiát követtél el. - Most legalább érted, hogy meg kell tőle szabadulnunk - mondta keserűen Natasha. - Krisztusom, Natasha, miért nem voltál hozzám őszinte? - Elhagytál, Max - mondta a nő. - Magamra hagytál. - Nem hagytalak magadra, szép, nagy végkielégítést kaptál és a közös gyermekünket. - Sosem bocsátom meg, hogy elhagytál - mondta fenyegetően villogó szemekkel Natasha. Most elveszed azt az ostoba lányt. Mindenki kinevet. 89
- Te aztán jó firma vagy - mondta Max, és igyekezett uralkodni magán, mert a legszívesebben addig püfölte volna ezt a nőszemélyt, amíg kegyelemért nem könyörög. Sosem bocsátja meg neki, amit Luluval tett. Soha. - Mindenütt pletykálnak - folytatta Natasha. - Hallom, anyagilag bajban vagy. Mit gondolsz, milyen fényt vet ez rám? - Csak ez érdekel, mi? - mondta fáradtan Max. - A látszat. - A látszat fontos. - Te beszélsz látszatról? Gondoltál-e valaha is rám vagy Lulura? A házasságunk érvénytelen, és tudod, hogy akkor Lulu micsoda. - Ha Vladimír eltűnik, soha nem tudja meg senki. - Megőrültél. - Megszabadulni Vladimírtól az egyetlen megoldás. - Nem, Natasha, őrizetbe vétetem, és fütyülök rá, mit írnak az újságok. - Pedig nem mindegy, Max, mert érinti a lányodat. - Hagyd ki ebből Lulut. Már beszéltem az ügyvédeimmel, intézkedni fogok, hogy a gyereket nekem és csak nekem ítéljék. - Sohanapján. - Fogadjunk? - Okos ember vagy, Max, hát figyelj jól. Vladimír többé nem megy az irodádba. Elintéztem. És hozz készpénzt, másképpen lesznek újabb problémák. Emberek szolgálatot tesznek, várják a fizetségüket. Max döbbenten nézett a nőre, mert felfogta, mire céloz. Natasha hűvösen és fegyelmezetten állta a férfi tekintetét. És Max tudta - és ettől kiverte a hideg verejték -, hogy Natasha ezúttal valószínűleg igazat mond. A taxi hátsó ülésén, szemben a házzal, ahol egyetlen vad éjszakáját töltötte, Amy kezdte úgy érezni magát, mint valami lesvadász. Mit csinál? Komolyan azt tervezi, hogy kiszáll a taxiból, felmegy a lakáshoz, bekopog, és azt mondja, „Szia, én vagyok az az éjszakai lány. Emlékszel rám?" Nem, nem teszi ezt. Akkor miért van itt? Ostobaság. A sofőrnek szólt á rádiója, Kid Rock motyogott valami olyasmiről, hogy seggbe kéne rúgni valakit. - Meddig várakozunk itt, kisasszony? - sandított hátra a sofor. - Én, hm, várok valakit - felelte zavarosan Amy. - Úgy öt perc. Oké? - Maga fizeti - vette a kezébe a sofőr a New York Postot, és böngészni kezdte a sportrovatot. És most? Amyt szeszélyes ötlet hozta ide, tisztára időpocsékolás volt. Amikor éppen szólni akart a sofőrnek, hogy indulhat, egy limuzin bukkant fel, és megállt a ház előtt. Amy előrehajolt, és ott volt - S. Lucas. Kiszállt a limuzinból, és még annál is jobban nézett ki, mint ahogyan Amy emlékezett rá. Mielőtt Amy eldönthette volna, mit tegyen, a srác lehajolt, hogy kisegítsen valakit a limuzinból. Aki kiszállt, valószínűleg a legszebb nő volt, akit Amy valaha is látott. A lány szinte belebújt a taxi ülésébe, a lélegzetét is visszafojtotta, amint nézte, hogy a szépség kiszáll, átkarolja a srác nyakát, és csókolni kezdi hosszan, kéjjel. Ez a nő a felesége, a barátnője, kicsodája? A limuzin sofőrje felnyitotta a csomagtartót, kirakott rengeteg Louis Vuitton bőröndöt, majd becipelte őket a házba. És közben a gyönyörű nő egyre ölelte S. Lucast, és olyan helyeken fogdosta, amelyekre Amy gondolni sem mert. Pár perc múlva a pár eltűnt a házban, és Amy ismét lélegzetet mert venni. - Mehetünk - nyögte ki. - Oké, hová? - dobta le az újságot a sofőr. - Haza - mondta alig hallhatóan Amy. Ahol a helyem van.
90
30 Mihelyt meglátta a házát nappali fénynél, Chris pontosan megértette, mi az a katasztrófa sújtotta körzet. Csak állt a szakadó esőben, nézte, csak nézte egykor makulátlan otthonát, eszébe jutott, mennyi munkát ölt belé, és mindaz, amit elveszített. Hipermodern felszerelésű tornaterme, különleges biliárdasztala, ritka filmekből és DVD-kből álló gyűjteménye, plazmatévéi, mindene. Ez természeti katasztrófa volt, és Chris nem tudta, érvényes-e ilyesmire a biztosítás. De most nem is a pénzről volt szó, hanem arról, hogy elveszítette az otthonát. Andy a háznál találkozott Chris szel, aztán kifuvarozta a reptérre. - Meg kell szereznie a széfemet - utasította a fiút Chris. - Élet-halál kérdése. Legyen itt, amikor kiássák, a fejével felel, ha ellopnak valamit. - Nem megyek el a háztól - bizonygatta Andy. - Tábort verek a kocsimban. Addig nem megyek el, amíg nem mondja. - Maga rendes fiú - mondta Chris, és arra gondolt, Andy fizetésemelést érdemelne. Mihelyt leült a reptéren, hogy várja a New Yorkba induló gépet, felhívta az újságírót, akit Jonathan vendégül látott a lakásán. Wes Duncan volt a neve, és Chris utánanézett az interneten. Valóban hivatásos újságíró volt, és a STUD magazinnak, az egyik nívósabb melegkiadványnak dolgozott. Chris bemutatkozott, elmondta, mennyire csodálja Wes munkáját, kivált azt az írását, amelyben Hollywood homofóbiájáról írt, Wes élvezte a bókokat, amíg Chris el nem árulta, hogy Jonathan ügyvédje. Ekkor Wes gorombáskodni kezdett, és szidta a filmsztárokat, akik azt képzelik, övék a világ. Chris hagyta egy darabig dühöngeni, mielőtt bedobta a szavakat, amelyek minden íróember hallani szeretne. - Maga nagyon tehetséges író. Mr. Duncan. Nem gondolt még arra, hogy forgatókönyvet írjon? Csend, aztán: - Nos, van néhány ötletem... - Nagyszerű. Mert hajlandó vagyok fizetni ezekért az ötletekért. Ujabb, rövidebb csend, aztán: - Mennyi? Bingó! Mindenki eladó. Csak az árát kell megtudni. *** Jett túlságosan kedveskedőnek találta Giannát. Nem emlékezett egyetlen alkalomra sem, amikor a lány ennyire ráakaszkodott volna. Gianna valósággal rámászott. A szeretkezés után úgy érezte magát, mintha kiadós testedzésen vett volna részt. Giannát csupán egyetlen szóval lehetett leírni: ragadozó. Olyan volt, mint valami vadállat, amely szeret kamatyolni, enni és aludni - ebben a sorrendben. Gianna elnyúlt az ágyon, két karja a feje fölött, hosszú lába szétvetve. - Gianna most aludni - mondta elégedett mosollyal. - Te felébreszteni egy órával előtte, hogy elindulni. Miután Gianna elaludt, Jett azon kezdett tűnődni, amit az anyja mondott neki. Szóval Chris fedezte az olaszországi út és a rehabilitációs kezelés költségeit. Hegy lehet az, hogy a bátyja sosem említette? O meg azt hitte, hogy Sam fizetett mindent. Felhívta Chris szállodáját. A lakosztály nem felelt, így hívta Maxet. - Eljön este Chris? - kérdezte. - Már a gépen van, úton visszafelé - felelte Max. - Honnan? - L.A.-be utazott. Vészhelyzet volt, valami történt a házával. - Viccelsz? - Nem, pusztító esők és viharok okoznak katasztrófát a parton. Ha jól értettem, Chris háza is az időjárás áldozata lett. Megpróbál odaérni a vacsorára. 91
Jett kissé tartott Maxtől - ugyanakkor tiszteletet is érzett iránta -, de ez a kapcsolat hármuk között egyre jobb érzéssel töltötte el. Végre egy családtagjának érezhette magát, márpedig ezt az érzést eddig nem ismerte. A második viharos szeretkezés után Gianna ragaszkodott hozzá, hogy a maga látványos módján szájjal elégítse ki Jettet. A szex után aztán Gianna kezdett kicsomagolni. - Mit én felvenni, carinol - tartotta egymás után meztelen teste elé a válogatott ruhakölteményeket Gianna. - Nemtőm, sosem voltam még ilyen eseményen - mondta Jett. - Fantasztikus leszel, bármit veszel fel. - És te? - Gondolom, farmer nem lesz jó, mi? -túrt vigyorogva a hajába Jett. - Prego - mondta huncutul a lány, és gesztenyebarna műanyag ruhazsákot halászott elő a bőröndjéből, és átnyújtotta. - Neked. - Mi ez? - húzta le a zsák cipzárját Jett. - Mr. Armani ajándéka - kacsintott a lány Jettre, aki elegáns, fekete Armani-öltönyt vett elő a zsákból. - Az én molto jóképű amerikai fiúmnak - mondta csábos mosollyal Gianna. - Mert ő engem tenni nagyon boldoggá. *** A hosszú, forró zuhany után Amy úgy érezte, teljesen lemosta magáról egyetlen őrült éjszakája emlékeit. Látta az ő titokzatos emberét nappali fénynél, egy másik nővel, amint nagyon szerették egymást. Ez elég volt Amynek. Az ő szempontjából az ügynek vége volt, lezárt fejezet, olyan emlék, amelyre próbál többé nem gondolni. Nem bánta meg, mert megértette, hogy a szenvedély jó dolog, és ugyanezt a szenvedélyt fogja meglelni Maxszel, ha végre elhálják a kapcsolatukat. Valójában megkönnyebbült, mert így a próbavacsorára és leendő férjére koncentrálhatott. És valóban szerette Maxet. Tinának igaza volt, Max tökéletes férj lesz. *** Natasha nem mutatkozott, amikor Max megérkezett, hogy elvigye Lulut a próbavacsorára. Sikerült úgy távozniuk a lakásból, hogy nem futottak össze Natashával. Max már meggyőzte magát, hogy Natasha blöfföl, nem tehet semmit Vladimír Bushkin ellen, szeretne ugyan, de képtelen. - Lulu ajándékot akar - jelentette be a kislány, amint lefelé tartottak a liften. - Nem, csillagom, ma nem. - De akarok - duzzogott a gyerek. - Apuci megígérte. - Azt mondtam, ma nem, csillagom. Nagyon felnőtt vacsorára viszlek, örülhetsz, hogy ott lehetsz. - Lulu ajándékot akar - ismételte a kislány, és könny szökött nagy, kék szemébe. - Nem, Lulu - mondta szigorúan Max. - Lulu fáradt - mondta remegő szájjal a kislány. - És éhes. Maxnek eszébe jutott, hogy magukkal kéne vinniük Reece dadust is. Hogy miért is nem gondolt rá előbb? Ráadásul úgy állapodtak meg, hogy Lulu éjjel Maxnél alszik, hát még inkább szükség lesz a dadára. Amint kiszálltak a liftből, Max a portára ment, és feltelefonált. Reece dadus felvette. Max közölte, hogy velük kell jönnie, aztán emlékeztette, hogy Lulu nála fog aludni, ezért is szükséges, hogy a kislánnyal legyen a dajka. - Mrs. Diamond azt mondta, ma este szabad vagyok - mondta bosszúsan a dajka. - Sajnálom, kedves, nem megy. Luluval kell lennie, Mrs. Diamond szólhatott volna. - Jól van, Mr. Diamond - mondta a dadus. - Öt perc múlva lenn leszek. Igen, gondolnia kellett volna erre. De Natashának még inkább.
92
Az lehetett az igazság, hogy Natasha nem akarta, hogy magukkal vigyék a dajkát, hiszen akkor Lulu egész este Max nyakán lógott volna, nem hagyta volna a jövendőbelijével foglalkozni. Tipikusan Natasha. Igen - gondolta már legalább ezredszer Max -, élete legbölcsebb lépése volt, amikor elvált Natashától.
31 Amint ott ült a sminkszékben vasárnap reggel, Liberty rájött, hogy hamar hozzá I tudna szokni ahhoz, hogy körülugrálják. Mindent bedobtak, hogy gyönyörű le- -L gyen, ő pedig önkéntelenül élvezte a helyzetet. A meleg fodrász többféle póthajat hozott, hogy meghosszabbítsa vele Liberty saját sörényét. Beverly egyenként ragasztgatta fél a műszempilla szálait, Fantasia pedig gondoskodott róla, hogy a skarlátvörös ruha úgy álljon, mintha Liberty testére öntötték volna. Liberty tudta, hogy piszok jól néz ki. Azt is tudta, hogy ez nem ő, nem Liberty, az önjelölt énekesnő, jelenlegi pincérnő. Valami elképesztő fantázialányt faraglak belőle. De el kellett ismernie, hogy izgalmas volt. Amikor belépett a műterembe, Maleek csak ámult, cukorfalatnak nevezte, és megmutatta neki, hogyan kell majd ráfonódnia Slick Jimmyre. Slick Jimmy is nyomban érdeklődést mutatott. - Jársz valakivel? - kérdezte, és girbegurba fogsorával a lányra mosolygott. - Össze kéne gyünnük, mer' én leszek a legnagyobb. Csípj fel, amíg bírsz. Mindenki csak rám fog bukni. - Nem, kösz - felelte Liberty. - De ha szükséged lenne háttérénekesre. - Rapper vagyok, bébi. Rapper - nézett dühösen a lányra Slick Jimmy. - Nem holmi csicsás soulénekes, mint Brian McNight vagy az a szarházi Keith Sweat. Nem csinálom azt a szart. Én a ma vagyok! - Szerencsés fickó - mormolta Liberty. - Szarakodsz velem, kisanyám? - kérdezte izzadó homlokkal a rapper. - Mer' ha igen, úgy rúgatlak ki errő' a kibaszott forgatásró', hogy a lábad nem éri a fődet. Mer' szarok az egészre. - Mi ez a szexista szöveg? - kérdezte Liberty, mintha meg se hallotta volna a fenyegetőzést. Biztos vagyok benne, hogy eredetibbet is tudsz írni. - Kapd be - dühöngött a rapper. - A Kövér csajok az év legjobb nótája lesz! Különben is, mit tucc te az éneklésrő'? - Azt csinálom. Énekesnő vagyok, és magam írom a dalaimat. - Van mán lemezed? - nézett a lányra kihívóan Slick Jimmy. - Nem, de Dámon P. Donnell hallani akarja az anyagomat. - Aha, bébi - vigyorgott gúnyosan Slick Jimmy. - Inkább ki akarja próbálni az anyagodat, aszt akarja. Miéit gondolja ezt mindenki? Mert Liberty jól néz ki, azért képzeli ezt mindenki? A délelőtt gyorsan telt. Maleek elégedett volt a Liberty és Slick Jimmy közti interakcióval. Liberty ugyan nem kedvelte a rappert, de beleélte magát a játékba. Színészkedés, az volt. Ebédszünetben megjelent Dámon P. Donnell. Liberty nem tudta, hogyan viselkedjen. Szaladjon oda hozzá, és köszönje meg? Elvégre Dámon választotta őt, és ő fizeti azt a hatalmas pénzt azért, mert benne lesz a klipben. Ahogyan Maleek állította - Beverly pedig közvetítette -, Dámon kedveli őt. Az meg mit jelent? Aztán arra gondolt, nem fogja Dámon seggét nyalni, ahogyan mindenki más. A férfi lazára vette. Krémszínű kasmírpulóvert viselt fekete nadrággal meg egy ellenzőjével hátrafelé fordított New York Jets baseballsapkával. Megint körülötte ugrált mindenki, lestek minden óhaját. Dámon úgy fogadta a megkülönböztetett figyelmet, mint akinek ez jár. Pár perccel később beszélgetésbe merült Maleekkel, aztán átballagtak az egyik monitorhoz, hogy Dámon megnézhesse, amit addig felvettek. 93
- Menj oda, és köszönny neki - bökte oldalba az unokahúgát Cindi. - Rajta. - Aztán miért? - Mer' kedvel, és te is kedveled őt - ugratta a lányt Cindi. - Én ugyan nem - mérgelődött Liberty. Már bánta, hogy elmesélte a dolgot Cindinek. - Hányszor mondjam még: csak azt akarom, hogy hallgassa meg a zenémet. Egyébként, ha beszélni akar velem, ő is idejöhet. A rendezőasszisztens Libertynek is biztosított egy rendezői széket, hát a lány leült. Valaki a földön felejtette a People magazin legújabb számát, hát felvette és lapozgatni kezdte. Pár perccel később Dámon ott állt mellette. Liberty tudta, hogy a férfi ott van, mert érezte igen drága és igen különleges parfümje illatát. Kény szerit ette magát, hogy ne pillantson fel. - He... - érintette meg a lány vállát Dámon. - Azt hittem, nagyon szépen meg fogja köszönni. Liberty felnézett. - Mr. Donnell - mímelte a meglepettet. - Persze hogy köszönöm, csakhogy nem ez az én területem. Ez csupán némi tapasztalatszerzés. O, igen: köszönöm a pénzt is. - Megváltozott - tolta fel a napszemüvegét a férfi. - Jó vagy rossz irányban? - tette le a magazint Liberty. - Azelőtt is szép volt - állapította meg a férfi -, de most stílusa van. - Köszönöm, Mr. Donnell. És szívesen hozzátette volna: Hogy lehet, hogy sosem vett észre, amikor reggelente felszolgáltam a kávéját? Talán láthatatlan voltam? - Azt hiszem, nyugodtan tegezhetsz és Damonnak szólíthatsz - nézett áthatóan a lányra a férfi. Az az érzésem, hogy igen közel fogunk kerülni egymáshoz. Liberty kerülni próbálta a férfi hihetetlenül szexi tekintetét, megpróbált inkább a saját ügyére koncentrálni. - Elhoztam a demómat... szeretném magának, hm, neked lejátszani. - Szóval... Liberty - dörzsölte meg kissé borostás állát a férfi. - Komolyan beszélsz? Valóban énekelsz? - Azt hitted, csak kitaláltam? - Ki tudhatja manapság? Mindenki a nagy bulira hajt. - Akkor meg mitől lepődtél meg? - Tudod - komolyodott el hirtelen a férfi -, rendes énekesekkel nemigen foglalkozom. A hiphop meg a rap az én műfajom. - Nem - javította ki Liberty. - A lemezkiadás a műfajod, azt adod ki, akit akarsz. Ha ma nem tudod meghallgatni a demómat, bemehetek holnap az irodádba? - Semmi okom, hogy megakadályozzam. - Hányra? - kérdezte elszántan a lány. - Úgy fél hét körül. - Ott leszek. - És még valamit... Liberty... - Igen? - Maradjon kettőnk között - mondta a férfi, majd távozott. Beverlynek igaza volt, Dámon határozottan rástartolt. Nem mintha mondott volna olyasmit, de a szeme, az a füstös, hihetetlenül szexi tekintete! No de ha tényleg akar Libertytől valamit, akkor miért ment most el? És mi az a maradjon kettőnk között? Ugyan ki a csudának mondaná el? Hm... Dámon játszik. Igen, játékos. Nos, Liberty talán nincs vele egy súlycsoportban, de azért ő is tudja, hogyan kell játszani. A próba vacsorát a Waldorf Astoriában rendezték Poppy nagyi kedvéért. Kilencvenéves volt, tehát igencsak megkönnyítette a dolgát, hogy az eseményre abban a szállodában került sor, ahol lakott. 94
32 Amy korábban érkezett, és felment a lifttel, hogy levigye a nagyit. - Szia, nagyi - csókolta meg imádott nagyanyja mindkét orcáját. - Remekül nézel ki. - Köszönöm, drágám. És most hadd nézzelek meg én téged - mondta Poppy nagyiAmy pördült egyet, hogy megmutassa a ruháját. - Nagyszerű! - kiáltott fel a nagymama. - Olyan büszke vagyok rád, drágám! Remélem, a fiatalember is értékelni tudja, hogy ilyen kincset kap. - Nem is olyan fiatal, nagyi - mondta halvány mosollyal Amy. - Max a negyvenes éveiben jár. - Az fiatal, drágám. Hm... gondolta Amy. Nagyinak bizonyára mindenki fiatal hetven alatt. - Lemenjünk? - kérdezte. - Készen vagy? - Egy pillanat - halászott elő gyöngyözött ridiküljéből egy régi, bőr gyűrűsdobozt a nagymama. - Előbb szeretnék adni neked valamit. Amy átvette, és kinyitotta a dobozt. A dobozban ősrégi smaragdgyűrű volt, ahol a zöld követ kisebb gyémántok és gyöngyök fogták körül. - Nagyi, ez gyönyörű! - kapkodott levegő után Amy. - Biztos, hogy nekem akarod adni? - Egy indiai hercegtől kaptam, még lánykakoromban - nézett ábrándosan a távolba Poppy nagyi. - A herceg azt ígérte, hogy bosszú életet és boldogságot fog hozni. Úgy tetszik, igaza volt, ezért ezt a becses ajándékot most neked adom. - Nagyon köszönöm - húzta az ujjára a gyűrűt Amy. - Máris imádom. - Mehetünk - mondta frissen a nagyi. - Egy pillanatot sem szeretnék elmulasztani ebből a nagyon fontos eseményből. Gyerünk, drágám, ideje ünnepelnünk. *** - Hogy én nézni ki? - kérdezte Gianna, aki tisztában volt vele, hogy fantasztikusan fest. - Nem rossz - ugratta Jett,. - Scusil - csattant fel Gianna, bár egyáltalán nem vette komolyan a fiút. —Bastardol Mindketten nevetni kezdtek. Jett alig várta, hogy meglássa, milyen képet vág a két bátyja, amikor meglátják Giannát. A lány mindent bedobott, amit olasz szupermodellnek illik - Roberto Cavalli szerelése egészen eszelős volt. Hosszú, cigányos szoknyából állt, hozzá szarvasbőrből készült, szegecselt mellényt viselt egy minimális méretű kígyómintás melltartó fölött, hattyúnyakában számos elefántcsont- és aranykereszt függött, két karján tizennégy elefántcsont- és aranykarkötő. Barna, feszes bőréből igazán sokat tett közszemlére. No és, gondolta Jett. Hadd lássanak valamit a New York-i bennszülöttek. Jett az új Armani-öltönyt vette fel, amely tökéletesen állt rajta, hozzá a nyakánál kigombolt fekete selyeminget, Szép pár voltak. Jett azon tűnődött, át tudná-e valahogyan passzolni Giannát Chrisnek. A bátyja említette, hogy szakított a barátnőjével, hát miért ne? Gianna tökéletesen alkalmas volt rá, hogy átsegítsen egy férfit a szakításon. Bulizós, szexőrült istennő volt. Mi mást akarhatna egy férfi? - Gyerünk - húzta el a lányt a tükör elől Jett, és kivezette a lakásból. Amikor bepréselték magukat a parányi liftbe, megkérdezte. - Beszéltem már Chris bátyámról? Nagymenő szórakoztatóipari ügyvéd Hollywoodban. Mindenféle sztárok ügyeit intézi: Birdy Marvei az ügyféle, Jonathan Goode is. - Én szeretni... hogy te mondani... Jammie Foxx - nyalta meg az ajkát Gianna. - Naagyon szexi, nem? - Nem hiszem, hogy Chris kliense. De... soha nem gondoltál még filmezésre? - Scusi? - Beszélned kéne Chrisszel, biztosan össze tudna hozni neked valamit. -Sí? Giannát nem különösebben izgatta a dolog. 95
- Komolyan - erőltette a témát Jett, - Tudod, sok színésznő kezdte modellként. Például Cameron Diaz. - Cameron kicsoda? - Diaz. Amerikában nagy sztár. Nézd, gondoskodom róla, hogy tudj ma este beszélni Chrisszel. Kezdete lehetne valaminek.
*** Lady Jane nagy fába vágta a fejszéjét: ki akarta nyitni Red Diamond széfjét. Csupán a kombináció kellett hozzá, és ahogy Redet ismerte, tudta, hogy a vénember felírta valahová. Miközben folytatta a kutatást, önkéntelenül eszébe jutott az első találkozásuk. Red pazar ajándékokkal és azzal az ígérettel csalta az ágyába, hogy mi mindent fog kapni, ha elhagyja a férjét, és hozzá költözik, mert akkoriban Red egyik vetélytársának, Lord James Bentley angol médiamogulnak volt a felesége, akit Red gyűlölt. Amikor meg akart szerezni egy nőt, Red Diamond könyörtelen volt. Hónapokat áldozott rá, de végül megnyerte a nőt, aki elhagyta a férjét, és visszaköltözött Amerikába, hogy Reddel lehessen. A lapok főcímei szenzációsak voltak. Nincs jobb egy finom, szaftos botránynál milliárdosok között. És Red élvezte a diadalt. Mint mindig, ő győzött. Lady Jane-t eleinte izgatta Red Diamond. A férfi könyörtelensége magában is afrodiziákum volt, nem is szólva a vagyonáról, ráadásul Red tüzes szerető volt. Lady Jane különben is jobban kedvelte Londonnál New Yorkot, izgalmasabb volt. Amikor visszaköltözött, arra számított, hogy hatalmas estély eket fog rendezni. Csakhogy egy idő múlva rájött, Red Diamond nem az az ember, akiért elhagyta a férjét. Aljas és kegyetlen zsarnok, akit önmagán kívül nem erdeivel senki. Lady Jane lehetetlen helyzetben találta magát, olyan nagy nyilvánosság előtt hagyta el Red kedvéért a férjét, hogy kínos lett volna beismernie a vereséget, ezért inkább nem vett tudomást Red hiányosságairól, és kialakított vele egyfajta életformát, hiszen meddig élhet még? Elvégre a Lady harminc évvel volt fiatalabb, volt még ideje várni. Amikor Lady Jane a vénemberhez költözött, Red biztosította, hogy szépen fog gondoskodni róla a végrendeletében. De mit jelentett ez pontosan? És most elküldte, vajon hogyan változtatja meg ez a helyzetét? Életbevágóan fontos volt, hogy megtalálja a végrendeletet, és a tulajdon szemével lássa, pontosan mi áll benne. Minthogy Red szombat este nem ment haza, a Ladynek bőven volt ideje még alaposabban átnézni Red személyes iratait. Vasárnap délután hatkor megtalálta a személyi széf kódját egy levél gyufára írva, amely Red egyik zakójának a zsebében lapult. Örömteli pillanat volt ez, mert a Lady tudta, hogy immár megnyílt előtte az út Red összes titkához. *** Lulu volt az egyetlen gyermek a próbavacsorán, így aztán mindenki áradozott, hogy milyen édes. Mindenki, Nancy Scott-Simon kivételével, aki nem díjazta, hogy leendő vejének már van egy gyereke holmi rémes külföldi nőtől, akit a New York-i társaság szakadatlanul felfelé törtető senkinek ismert. Nancy jobban örült volna, ha az egyetlen lánya olyan férfihoz megy feleségül, akinek nem lóg a nyakán ilyen teher. De Maxwell Diamond legalább gazdag volt, el tudta tartani Amyt, anélkül, hogy neki támogatnia kellett volna. A szép, fiatal örökösnőknek nagyon óvatosnak kell lenniük, minden sarkon hozományvadászok leselkednek rájuk. Amy pedig nem volt a legstabilabb idegzetű lány, olyan férfi kellett mellé, aki kézben tudja tartani. Amy odavezette Poppy nagymamát Maxhez. - Ugye emlékszel a nagyira? - mondta, nagyanyja törékeny karját fogva. Amint leendő feleségére pillantott, Max ismét megállapította, hogy nagyon szerencsés ember. Amy tökéletes látványt nyújtott halványlila ruhájában, félig feltűzött, természetes szőke hajával, és éppen annyi ékszert viselt csak, amennyit kell. Amy Scott-Simon osztályon felüli volt. Egy világ választotta el Natashától. 96
- Hát persze - hajolt le Max, hogy megcsókolja az idős hölgy arcát. - Hogy van, nagyi? - Nem a maga nagyanyja vagyok, fiatalember - mérte végig Maxet a nagyi. - Szólítson Poppynak. - Örömmel - felelte kissé meghökkenve Max. - Szeretném a nagyinak bemutatni Lulut - mondta gyorsan Amy. - Hol van? - A csodálóinak gyűrűjében - mutatott távolabbra Max. - Remélem, ma jó napja van - mondta Amy. Nem szerette volna Lulu szokásos hisztériás rohamainak egyikét. - Rendes lesz - nyugtatta meg Amyt Max. - És ha nem, az ő baja. Ez a mi esténk, édesem, senki nem ronthatja el. - Az bizony - mondta kedvesen Amy. - Ni csak, ott van Tina. Oda kell szaladnom üdvözölni. Nagyi, velem jössz! - Köszönöm, nem - mondta fenségesen a nagymama. - Vezess a helyemre, majd ott megengedem, hogy az emberek odajöjjenek hozzám. Nem vagyok hajlandó egész este utánad kullogni, mint valami ősi függelék. Amy körülnézett, az anyját kereste. Amint észrevette, odavezette Poppy nagyit, leültette a főasztalhoz, meghagyta Huengnek, hogy legyen gondja rá, aztán odament Tina és Brad asztalához, akik éppen leülni készültek további munkahelyi barátaikkal együtt. Yolanda, Dana és Carolee mind elhozták a párjukat, Nigel is magával hozta feltűnően más barátját, a tunya Marcellót, aki - Nigel nagy bosszúságára - túlzott érdeklődést mutatott Yolanda talán még nem is egészen nagykorú fiúja iránt. Amy a legszívesebben ennél az asztalnál ült volna, mert tudta, hogy itt lesz a legjobb hangulat. A próbavacsorák lényegesen kevésbé formálisak a valódi esküvői fogadásoknál, és most, hogy túltette magát a titokzatos férfin, Amy jól akarta érezni magát. Örült volna, ha Max is így tesz, nem gondol a gonddal, s egy kicsit elengedi magát. - Jól vagy? - kérdezte Tina, akinek hatalmas pocakja kis híján szétrepesztette kék szaténruháját. - Te fogsz szülni - felelte Amy. - Remélem, nem ma este - simított végig a hasán Tina. - Reméljük - emelte az égre a szemét Brad, Tina férje. - Amint lehet, visszajövök hozzátok ígérte Amy. - Fix, hogy ez a legjobb asztal. - Ha nem kezdek el szülni - nevetett Tina. - Micsoda? Tönkretennéd a partimat? - mímelt rosszallást Amy. Mindenki nevetett. - Nagyon elegáns - simította meg Amy ruhájánál szegélyét Carolee. - Vera Wang - mondta Nigel. - Külön a kisasszonynál készült. - Örüljön a kis kisasszony, ha a nagy Courtenelli kisasszony nem tudja meg - mondta Yolanda. - Szerencse hogy ma nincs itt. Amy már Maxhez igyekezett a termen keresztül. - Jól tettem, hogy elhoztam a dadát - mondta Max. - Másként egész este a nyakamon lógna a gyerek. Tudod, milyen tud lenni. - Mi az, hogy „nyakamon lógna", Max? - kérdezte szelíden Amy. - A lányod. - Nemsokára a lányunk lesz. - Nem - mondta Amy. - Csak a mostohamamája leszek. - Biztos, hogy kész vagy vállalni egy készen kapott családot? - vakarta az állát Max. - Egy kislány még nem készen kapott család - mosolygott Amy. - Meg aztán lesznek majd közös gyerekeink is. - Úgy van - mondta Max. - Egy kisfiúra meg egy kislányra gondoltam. - Nem rendelheted meg, Max - ugratta a férfit Amy. - Nem? Én azt olvastam, hogy meg lehet oldani. - Ezt meg hol olvastad?
97
- Ha lányt akarsz, fejre kell állnod, ha fiút, ki kell függeszkedned az ablakba. Amy elnevette magát. - Vicces vagy, amikor ilyeneket mondasz. Általában annyira komoly vagy. - Biztosan jót tett, hogy az utóbbi időben sokat voltam az öcséimmel - mondta szárazon Max. - Remélem, megkedveled őket. - Alig várom, hogy megismerjem őket. Hol vannak? - Chris egyenesen a reptérről jön, és Jett szokása szerint késik. - Szokása szerint? Ilyen a híre? - Sokkal rosszabb. El kell mondanom, hogy állítólag ugyan most tiszta, de pár évvel ezelőtt keményen drogozott. - Az bizony baj. - Az, de lényegében érthető. Red mindig rettenetes zsarnok volt, egyikünknek sem volt könynyü, de Jett volt a legkisebb, ő viselte a nehezét. - Szóval erről is apád tehet? - Minden bizonnyal. - Rettenetes ember lehet. - Nekem elhiheted: az. - Chris milyen? - Okos, könnyed, élvezni fogod a társaságát. Amy Maxhez hajolt, és puszit nyomott az arcára. - Ezt miért kaptam? - kérdezte Max. - Csak úgy - mosolygott ismét Amy.
*** A vendégek megtalálták a helyüket, el is foglalták lassan, amikor befűtött Jett Giannával. Valójában nem is „fütottak be", inkább bevonultak. Feltűnően. Vegyes reakció fogadta őket. - Ez meg ki a csuda? - kérdezte Lynda Colefaxtól Nancy Scott-Simon, de az nem tudta, Amyhez fordult, hogy megkérdezze, de a lánya éppen kiment a mosdóba. - Micsoda isteni teremtés - bámulta Giannát Poppy nagyi. - Látom rajta, hogy szabad szellem - pont amilyen én voltam fiatal koromban. A terem túlsó oldalán Brad oldalba bökte Tinát. - Ki a csaj szi? - kérdezte. - Ne bámuld! - szólt az urára haragosan Tina. - Viselős feleséged van. Süsd le azt a kéjvágyó szemed! - Az olasz szupermodell az, Gianna - mondta áhítattal Nigel. - Részt vegyen az új reklámkampányunkban . - A lány nem érdekes - legyezte magát egy szalvétával Yolanda. - Inkább figyeljétek azt a dögös srácot, aki vele van. O aztán bebújhatna az ágyamba bármikor. - Nagyon szexi - mormolta Marcello, mire Nigel féltékeny, dühös pillantást vetett rá. - Nekem ismerős - meresztette a szemét Tina. - Nem ő volt... - Szerintem ő is modell - mondta Nigel, minden információ főforrása. - Biztos vagyok benne, hogy láttam a képét az olasz Vogue-ban. - Vajon mit keresnek itt? - mondta Tina. - Talán Max barátai - kockáztatta meg Nigel. És miközben mindenki őket bámulta, Max felállt, és odament, hogy üdvözölje az öccsét meg a barátnőjét. - Max - mondta Jett -, bemutatom Giannát. Gianna -, a bátyám, Max. Mielőtt Max megnyikkanhatott volna, Gianna átkarolta a nyakát, és jobbról-balról arcon csókolta, - Te hamarosan házasodni. Molto bene. Salutations. - Köszönöm - mondta Max, és hátralépett. Egészen megszédült Gianna dús, pézsmás illatától. 98
- Hol lenni menyasszony? Kell mondani ciao — nevetett Gianna, és barnára sült karján csilingeltek a karkötők. - Itt jön - mondta megkönnyebbülten Max, látva közeledő menyasszonyát. Gianna megfordult. Jett is. És ott volt. Amy. A hűvösen elegáns és szép. Jött feléjük. Az arcán mosoly, amíg meg nem látta Jettet meg a gyönyörű nőt, akit már látott vele a lakása előtt. A mosoly az arcára fagyott. Mi folyik itt? Miért vannak ezek itt? Max rájött volna, és ez a gyilkos bosszúja? Úristen! Bárcsak becsukhatná a szemét, és mire kinyitná, eltűnne ez a rémkép. De nem tehette. Ez a valóság volt, ő pedig tökéletesen tehetetlen. - Édesem - mondta szemlátomást teljes lelki nyugalommal Max. - Az öcsém, Jett és a barátnője, Gianna. Jett, üdvözöld Amyt, a menyasszonyomat. Amy egészen elgyengült, Ez valami vicc. Az öccse. Max öccse. Nem. Az lehetetlen. És hogy hívhatják Jettnek? A neve Scott vagy Sonny vagy Simon. S. Lucas, az ő. Ez nem lehet igaz! Mielőtt magához tért volna, a nő már ölelte is, és kotyvalék angol és olasz nyelven gratulált neki. Aztán Jett következett. Amy látta a fiú szemében a megdöbbenést, látszott, hogy éppúgy meglepődött, mint Amy. Kezet nyújtott, mintha sosem találkoztak volna - persze józanésszel mást nem is tehetett. Amy megfogta a srác kezét, megrázta, és mintha áramütés járta volna át a testét. - Ti amerikaiak! - nevetett rekedten Gianna. - Lenni olyan rideg. Csókolni meg kislányt, carino. O nemsokára családtag. Jett döbbenten húzta vissza a kezét, és ebben a pillanatban odavágtatott hozzá Lulu, és a nyakába ugrott. - Lulu bácsikája - kiáltotta. - Bácsi! Bácsi! Bácsi! Jett megforgatta a kislányt, és igazán hálás volt neki azért, hogy elterelte a figyelmet, Jett mélységesen megdöbbent. -Dolce — mosolygott Maxre kedvesen Gianna. - Lenni tiéd? - Igen, az enyém - felelte büszkén Max. - Az én Lulum. - Te lenni nagyon szerencsés ember - fogta át egyetlen karlendítéssel Gianna Lulut és Amyt. Te találni sok amore és boldogság együtt. Mi ez a nő: boszorkány? gondolta Amy. A legszebb testű boszorkány akit valaha is láttam. Gyűlölöm. Nem, nem gyűlölöm. Nem ő tehet róla. Bizonyára nem tudja, hogy a barátja csalja. - Üljünk le - mondta Max. - Látom, hogy anyád ideges. Lulu még mindig Jetten lógott. Jett vitte a kislányt az asztalhoz. - Melletted ülök - pillogott hosszú pilláival Jettre Lulu. - Persze, kicsim - mondta Jett, és titkon Amyre pillantott, aki még bajosabb volt, mint amilyenre emlékezett. Az a csodálatos arc. Az a nagy, ártatlan szem. Az a selymes haj és sugárzó bőr. Szerelmes vagyok, gondolta. Szerelmes vagyok a bátyám menyasszonyába. És mi az ördögöt tehetek most?
33 Mire Chris a vacsorára ért, ott már javában zajlott az élet. Harold éppen szívből jövő beszéde közepén tartott, amelyben arról szónokolt, mennyire szereti a mostohalányát, miközben felszolgálták a marhasültből és homárból álló főfogást. - Ide - hívta Max az asztalához.
99
Chris csendesen letelepedett Nancy legjobb barátnője - egy igazi Tom Wolfe-típusú társasági röntgengép - és Gianna közé, aki nyomban félé fordult, és élénk arckifejezéssel magyarázni kezdett neki. - Én imádni te testvéred. Mi lenni molto bene barátok, capisce? Ez tehát a mesés Gianna, aki meséses tud szopni, és egy Lamborghini büszke tulajdonosa. - Naná - mondta Chris, és arra gondolt, az öcsikéje igazán szerencsés. Befelé a reptérről felhívta Jonathant, hogy mindent elintézett. - Hetvenöt lepedődbe fog kerülni, ő pedig aláírja a titoktartási szerződést. Már viszi is neki egy futár. - Te vagy a legjobb! - lelkendezett hálásan Jonathan. - Bármit megteszek érted, Chris, bármit bátran szólj, ha szükséged van valamire. Harold beszédét nagy taps követte. Max nyomban az asztal fölé hajolt, hogy bemutassa Christ Amynek. Chris el volt bűvölve, Úgy látszik, mindkét fivére sikeresen választott barátnőt. - Ki kell mennem - állt fel Jett. - Gyere, Chris. - De nekem nem... - Beszélnem kell veled - nézett a bátyjára jelentőségteljesen Jett. - Oké - állt fel az asztaltól Chris. - Mi van? - kérdezte, útban a férfi mosdó félé. - Mi van?! - halászta elő a zsebéből a cigarettát Jett. - Hogy mi? Az a lány odabenn, az a mesés, hihetetlen lány... - Gianna? - szakította félbe Chris. - Nem, nem az az átkozott Gianna - csattant fel tehetetlen dühében Jett. - Amy, Max menyasszonya. - Mi van vele? - értetlenkedett Chris. - O az én csajom, az a lány - mondta Jett, és kissé reszkető kézzel gyújtott rá. - Akit megpróbáltam felkutatni. - Jézusom! - kiáltott fél Chris. - Megdugtad Max menyasszonyát? O az? - Mi a fenét csináljak? - kérdezte kétségbeesetten Jett. Chrisnek fogalma sem volt, mit kéne mondania. - Biztos, hogy ő az? - kérdezte végül. - Ugyan már, Chris - nézett csúnyán a bátyjára Jett. - Nem vagyok bolond. Persze hogy ő az. - Mondott neked valamit? - Hogy tehette volna? Max mellett ül, körülötte a családja. - Jesszuskám... szerinted tudta, hogy Max testvére vagy, amikor elment veled? - Az lehetetlen. Úgy értem, mi a fenének feküdt volna le a vőlegénye öccsével. Mi abban a pláne? - Én viszont azt kérdezem, miért feküdt le bárkivel, amikor napokon belül férjhez megy? - Igen - mondta savanyúan Jett -, pontosan ezt kérdezem én is. - Maxnek nem mondhatod el - mondta Chris, mert elképzelte a következményeket. - Eszedbe se jusson. - Nem jut. - Megmondom, mit kell tenned - felejtsd el az egészet. Lépj tovább. - Könnyű azt mondani - felelte szomorúan Jett. - Csakhogy megtörtént, és ő nem olyan lány, akit könnyű elfelejteni. - Pedig jobban teszed, ha megpróbálod, öcskös. És ne említsd a dolgot senki másnak. Maradjon köztünk, és majd kitalálunk valamit, - Innom kell valamit - mondta Jett. - Nem - mondta Chris, mert tudta, hogy lehetetlen helyzet állna elő, ha Jett berúgna. - Pontosan ez az, amire nincs szükséged. - Le tudok állni a piával. 100
-
Elázni ostobaság, Jett. Hát akkor? Azt hiszed, képes vagyok visszamenni, és tök józan maradni? Ha túl akarod vészelni a mai estét, igen. Te aztán nagy segítség vagy - mormolta Jett. Csak vigyázok rád, szörfös kölyök. Az - mondta epésen Jett. - Azt hiszem, ebben egészen jó vagy. ***
Odabenn a teremben diaképeket vetítettek Amy és Max gyerekkoráról Amy nemigen tudott odafigyelni, gondolatai ezerfelé kalandoztak. Folyton rá-ráp illant ott Maxre, vajon nem az ő műve-e ez az egész, hogy megbüntesse és megalázza őt. Nem. Puszta véletlen volt. A helyzet téves megítélése. Az ő tévedése. Gianna azon igyekezett, hogy mindenkit elbűvöljön, megállás nélkül csacsogott. Poppy nagyit már sikerült megnyernie, az idős hölgy el volt ragadtatva a lánytól. Chris és Jett végre visszatértek az asztalhoz. Amy azon tűnődött, vajon Jett beavatta-e a bátyját. Elárulta-e neki a rettenetes igazságot? És ezután elmondja Maxnek is? Édes istenem! Talán neki kéne elmondania Maxnek, mielőtt Jett mindent bevallana. A tekintete egy pillanatra találkozott Jettévei. Amy gyorsan elfordította a fejét. Mit gondolhat róla Jett? Amint tehette, rohant Tina asztalához, hogy elmondjon mindent a legjobb barátnőjének, és a tanácsát kérje, mert egyedül nem tudott megbirkózni a dologgal. A gyomra összeszorult, egész testében reszketett - mit tegyen? Amikor Tina asztalához ért, ott meglehetősen nagy volt az izgalom. - Hála istennek! - kiáltotta Brad, és megragadta Amy vállát. - Az ég szerelmére... Tinánál megindult a szülés. - Micsoda? - kiáltott fel Amy. És ettől a pillanattól kezdve minden egybemosódott. Amy pedig úgy döntött, hogy Tinával és Braddel megy a korházba. Amikor Nancy megtudta, dühöngött. - Az ember nem hagyhatja ott a saját próbavacsoráját - füstölgött. - Nem engedem. - Sajnálom - mondta Amy, miközben Tinát támogatta végig a termen, a főasztal előtt. - O a legjobb barátnőm, és szüksége van rám. - Menj csak! - bátorította Max. - Tudom, mennyire fontos ez neked, édesem. Vigyétek a kocsimat, a sofőröm lenn van. Nagyszerű, Max most megértő és önzetlen. Amy jobban szerette volna, ha megcsalt férfihoz illően ordibál, hiszen megérdemelte. De Max nem tehette ezt. Mert nem tudott a dologról. Amy még egy gyors pillantást vetett Jettre. A fiú őt bámulta. Amy úgy tett, mintha nem venné észre. - Állj! - jajdult fel Tina, amikor az ajtóhoz értek. - Azt hiszem, elment a vizem. - Jaj, istenem! - pánikolt Brad. - Nem szülhetsz itt! - Ott szülök, ahol kedvem tartja! - kiáltott az urára Tina. - Keresd meg inkább a kocsit, hülye. Hát nem érted - GYEREKÜNK LESZ! *** Hát ő volt az. Az egyik pillanatban még ott volt. A másikban már nem. És esélye sem volt, hogy akár csak egy szót is szóljon hozzá, Amy Scott-Simon. Jett most már legalább a nevét tudta. Gazdag lány. Az anya legjobb barátnője, a pálcikalábakon járó csontváz, fantasztikus Oscar de la Renta estélyiben mindent elmondott. 101
- Amikor a nagymama meghal, a végrendelet kihagyja Nancyt, és Amy örököl mindent - suttogta Jett fülébe. - Olyan boldogok vagyunk, hogy Max nem hozományvadász. Nagyon összeillő pár, nem gondolja? Nem. Jett nem gondolta. Max öreg Amyhez. És ki nem szarja le, hogy van-e a lánynak pénze? Amy Scott-Simon. Már a nevének is csodálatos a hangzása. Gianna úgy vedelte a pezsgőt, mintha attól félt volna, hogy másnap kivonják a forgalomból. Imádott a figyelem középpontjában lenni. Maxnek is bizonyára tetszett a lány, mert nevetgélt és flörtölt vele. Jett jól tudta, hogy mindez csupán Gianna szívélyes olasz stílusa, a lány szerette fizikailag is megérinteni beszélgetőtársait, és nagylelkűen dicsérte a férfiak jóképűségét meg férfiasságát, amitől azok aztán jobban érezték magukat a bőrükben. Ha bele is szerettek Giannába, annál jobb volt. Lulu eldöntötte magában, hogy Jett a kedvenc bácsikája, ezért állandóan az ölébe mászott, a nyakába csimpaszkodott. Jett nem tiltakozott, olyan helyes volt a kislány. - Nem mehet Lulu veled lakni? - kérdezte a csillogó szemmel a cserfes kisangyal. - Nem, kicsim, ott van neked apuci meg anyuci - mondta kicsit szórakozottan Jett. - Jó neked otthon. - Lulu nem boldog - rázta hevesen a fejét a gyermek. - Micsoda? - csodálkozott el Jett. - Anyucikám elválik apucitól, mert apuci már nem szereti anyucit - pislogott Lulu. - Ezért Lulu szomorú. - Hé, gyönyörűm, ez nem ilyen egyszerű. - De az - makacskodott Lulu. - Apuci a buta Amyt szereti. - Ne mondj ilyet Amyről. - Miért? - húzta el a száját Lulu. - Anyuci ezt mondja. - De ez nem igaz. Amy remek lány. - Nem - kiabált Lulu. - Amy buta! Buta! Buta! A csontváz szeretett volna többet megtudni Jettről. - És maga mivel foglalkozik? - dobolt, karomszerű körmeivel az asztalon. - Ugyanabban a szakmában dolgozik, amelyikben a fivérei? - Nem, én... - Jett tudta, ha közli, hogy férfi modell, a csontváz nyomban átnéz majd rajta. - A... divatszakmában dolgozom. - Isteni - lelkendezett a csontváz. - Valentino kedves barátom. Imádom a ruháit, maga is? Immár nyilvánvaló volt, hogy a banya melegnek gondolja. Az járt a fejében, bedobhatna-e titokban egy italt, úgy, hogy Chris ne vegye észre. Ekkor hirtelen felrémlett benne olaszországi pártfogójának a hangja. Ne feledd, hogy a pia nem old meg semmit. Csak ront a helyzeten. - Chris - érintette meg a bátyja vállát. - El kell mennem innen. Nem bírom tovább. - Megértem - felelte Chris. - Mielőtt elmennék... szeretnék köszönetet mondani neked. - Miért? - Beszéltem ma Edie-vel, és mondta, hogy te fizetted az olaszországi utamat, te húztál ki a szarból. Nagy szívességet tettél nekem, mert nem tudom, még hány párkányon álltam volna arra gondolva, „Hé, micsoda pompás mulatság lenne repülni". Te mentettél meg attól, hogy kipróbáljam. - Nem kell köszöngetni - mondta kissé zavartan Chris. - A kisöcsém vagy. Egy apánk van, bármilyen rossz is. - Az - mondta bánatosan Jett. - Egyforma veréseket és szidalmakat kaptunk: „Semmirekellő vagy, ronda vagy, ostoba vagy, soha nem viszed semmire". - Mindre emlékszem - mondta Chris. - Csoda, hogy életben maradtunk. - Hát életben maradtunk, hogy rohadjon meg. 102
- Kíváncsi vagyok, mit akar mondani a disznó hétfő reggel. - Ki nem szarja le? - mondta Jett. - Legalább együtt tölthetjük a hétvégét. - Nekem is ezért érte meg ideutaznom - helyeselt Chris. - És holnap majd beszámolok az én problémáimról. - Neked is vannak? - Hatalmasak. - Akarsz beszélni róluk? - Igazán kíváncsi vagy? - Mesélj - mondta Jett, aki azt hitte, az ő problémájánál nagyobb nem lehet. - Szóval... az egyik híres kliensem attól tart, hogy kiderül róla, hogy meleg. Egy másik kliensem feleségül akar menni egy rosszéletű asszony verőhöz, és az igazi hab a tortán - elveszítettem a házamat. - Hogy érted, hogy elveszítetted a házadat? - Igaz, amit az L.A-beli viharokról mondtál. Emberek halnak meg, sárlavinák, árvizek, igazi katasztrófa. - Odaveszett a házad, és csak most mondod nekem? Nem igaz. Itt nyavalygok az én életemről, közben neked oda a házad. Sajnálom, öregem, komolyan. - Elhiszem - mondta bánatosan Chris. - Én is. No de... legalább két lábbal a földön maradunk. - Biztos, hogy nem tehetek semmit? - Holnap reggelizzünk együtt, mielőtt elmegyünk Redhez. - Ott leszek - mondta Jett. - A szállodádban? Chris bólintott. - Egyelőre... mit mondhatnék? Majd reggel mindent megbeszélünk. - Kösz, tesó - mondta Jett, és megérintette Gianna vállát. - Megyünk. - Miért mi menni? - fordult meg csalódott arccal Gianna. Az olasz szupermodell számára a figyelem valóságos afrodiziákum volt, és ma este fürdött benne. - Mert késő van, másik időzónában vagy. - Nem, carino, mi maradni - mondta határozottan Gianna. - A bátyádnak lenni szükség ránk. Mi nem hagyni el őt. Igen, Jettnek már csak ez hiányzott, Gianna és Max szövetsége. Egyetlen boldog, nagy család. Pompás! - Mi nem - mondta fáradtan. Mi az ördögért nem? ***
És miközben zajlott a próbavacsora, és Red még mindig nem tért haza, Lady Jane kinyitotta a széfet, és áttanulmányozta a végrendeletet és számos magánjellegű iratot. Red végrendeletének dátuma hat hónappal korábbi volt, s két vezető alkalmazottja írta alá. A Lady végigolvasta, és elsápadt. Red Diamond még aljasabb gazember volt, mint hitte. A Lady tudomására jutott információ egészen hihetetlen volt, és mégis... tudhatta volna. Az Isten verje meg Redet. Verje meg mind a két kezével.
34 A lányok keményen dolgoztak. Cindi változatlanul rázta a fenekét, Liberty Slick Jimmyt ölelte a kamera előtt. Nem volt olyan könnyű, amilyennek látszott. Slick Jimmy gyakorlatlan volt a playbackben, ezért sok felvételt kellett készíteni, amíg végre jól ment neki. Ráadásul nem állt szóba Libertyvel, mert szerinte a lány nem tisztelte a zenéjét.
103
Libertyt ez csöppet sem izgatta. Kapott Damontól egy időpontot, amikor bemutathatja neki a demóját, és ennél semmi sem lehetett jobb. - Meghíttak minket a forgatás utáni bulira - árulta el Cindi a sok szünet egyikében. - Azt hittem, a mamádhoz megyünk. - Előbb mama, aztán a buli - vigyorgott Cindi. - Nagy felhajtás lesz! - Nincs kedvem bulizni - mondta Liberty. - Ugyan má' - korholta Cindi. - Hónap megint gyün a valódi meló, olyan lesz ez az egész, mintha csak álmodtuk vóna. Ma este kupakolunk egyet, az fix. Liberty elkomorodott, semmi kedve nem volt „kupakolni". Éppen eléggé nyomasztó gondolat volt, hogy vissza kell mennie a kávézóba. Hogyan szolgálhat fel ezután Damonnak? Ez nem jó. - Holnap nem megyek dolgozni - mondta Cindinek. - Hogyhogy? - Mert még nem tudok. - O, tudom én, mér' nem akarsz gyünni - gúnyolódott Cindi. - Mister Nagymenő Dámon miatt. - Nem igaz. - Én mondom neked, kisanyám, hogy amit a kávézóban csinálunk, az a valóság. Ez nem az. Nem ám. - Elfelejtetted, hogy megsérültem meló közben? - emlékeztette Liberty. - Kivehetek hát pár napot, meg kell érteniük. - Oké - sóhajtotta Cindi. - Fedezlek, de csak ha elgyüssz a buliba. - Hol lesz? - Slick Jimmy kéglijén. - O — mondta gúnyosan Liberty. - Igazán csábító. - Nyugi, kisanyám - mondta vidáman Cindi. - Ha levenné azt a buggyos cuccot, Slick Jimmy nagyon szexi pasi lenne. Higgyél a mamának, én tudom, ki szexi. - Az - mondta szárazon Liberty. - Két láb meg egy dákó, és bárki szexi neked. - Még nagy sztár válhat belőle, én meg Mrs. Slick Jimmy lehetek - halkította le a hangját Cindi. - Nem azér' mondom, de eszi a fene utánam. Az ürge benne vóna a buliba', hát én is. - Térj észhez, Cindi - sóhajtotta Liberty. - Kikezdett itt az összes csajszival. - Lehet - mondta zavartalanul Cindi. - Csakhogy azok a bányarémek nem olyanok, mint én. Ha pasizásról van szó, olyanom van, amitől fölforr a vérük, és föláll a fegyverük. - Hát persze, puncinak hívják. - Úgy van! - nevetett Cindi. - És ha rajtam múlik, ma éjjel ez a punci dolgos punci lesz! Liberty szerette az unokanővérét, de más világban éltek. Cindinek mindene volt a kefélés meg a bulizás. Libertynek az volt a legfontosabb, hogy felfigyeljenek a tehetségére, és hogy keményen dolgozzon a zenéjén. Egyáltalán nem vágyott rá, hogy Slick Jimmyvel bulizzon. Később sarokba szorította Beverlyt. - Komolyan mondtad, hogy össze tudnál hozni egy modellügynökkel? - Persze - felelte Beverly, miközben berakosgatta ecsetjeit és festékeit egy nagy Dendi táskába. Miért? Szeretnéd? - Szeretném - mondta Liberty. - Ha komolyan látsz bennem lehetőséget. - Ne szórakozz velem - figyelmeztette Beverly. - Ha beajánlak, komolyan kell csinálnod. - Komolyan gondolom. - Akkor nosza. Felhívom az egyik barátomat, és összehozunk valamit. - Becsszóra? - El van boronálva, kislány. Imádni fognak. *** Aretha örült, ha főzhetett, hát most hatalmas lakomát készített, hogy megünnepelje a lánya szereplését egy videoklipben. Sült csirkét készített, édesburgonyát, gyümölcskenyeret, göngyölt húst, tortákat és aprósüteményeket. 104
Cindi már odaszólt neki, hogy Liberty is benne lesz a klipben. Aretha nyomban meghívta Diahannt is az ünnepségre. Amikor a lányok odaértek, az asztal roskadozott Aretha finomságaitól. Liberty fáradt volt, fájt a karja, s a bokája is. Valójában haza szeretett volna menni, hogy készüljön a Damonnal való találkozóra. Mit vegyen fel? Hogy viselkedjen? És ami a legfontosabb: tetszik-e majd Damonnak a zenéje? Ekkor előjött a konyhából az anyja, és Liberty dühbe jött. Megmondta Cindinek, hogy nem akarja látni őt. Cindivel az volt a baj, hogy sosem figyelt. Amikor felmerült egy jó kis kettyintés lehetősége, Cindi képtelen volt koncentrálni. - No, lányok - mondta Diahann. - Hallani szeretnék mindent erről a forgatásról. Izgalmasan hangzik. Cindi mesélni kezdett, Liberty meg kiment a konyhába, és segített Arethanak a ropogós sültcsirke-darabokat tálra tenni. - Tedd a tálat az asztal közepére - mondta Aretha, amikor végeztek. - Aztán üljön le mindenki, ideje enni. - Jön még valaki? - kérdezte Liberty. - Ennyi kaja elég lenne az egész háztömbnek. - Csak mi, édesem - nevetett Aretha. - Családi este. Osztán visztek haza, mert tudom én, hogy sosincs otthon kajátok. - De van - tiltakozott Liberty. - Nem, kincsem, nincs, de semmi vész, amíg itt én etetlek titeket. - Te aztán tényleg etetsz minket. - Hallom, vót egy kis beszéded anyáddal - nézett mélyen Liberty szemébe Aretha. - Ki mondta? Cindi? - Most nem Cindi, hanem a mamád. - És te elhiszed mindazt, amit mondott? - Mirő'? - Németországról, meg hogy apám meghalt meg hogy sehogy nem léphetek kapcsolatba a családjával. - Ha ő aszongya, édesem - mondta gyengéden Aretha. - Semmi oka, hogy hazuggyon ilyen fontos dologba', nem igaz? De. - Tudod, a mamád rosszul érzi magát, ezér' jó vóna, ha a szondanád neki, hogy minden rendbe' kettőtök közt. De ez nem igazi, szerette volna sikoltani Liberty. Egyáltalán nincs rendben. Azt szeretném, hogy legyen apám, mint mindenki másnak. - Persze - mondta fásultan. Aretha megölelte. - Ilyen az én jó kislányom. Az én kis Libbym.
35 Két órával később megszületett az ifjabb Brad - jól fejlett, 3800 grammos fiatalember volt. A szülés könnyen ment. Alig néhány nyomás után megjelent Brad baba göndör, fekete hajú fejecskéje. - Szentséges Istenem! - pihegte Tina, amikor az egyik nővér a kezébe adta a takaróba bugyolált babát. - Ez csoda! Amy és Brad az egész szülés alatt egymás kezét szorongatták, és áhítattal nézték, milyen simán megy. - Gratulálok - súgta Bradnek Amy. - És most ideje, hogy magatokra hagyjalak hármatokat. - Köszönünk mindent - ölelte meg a lányt Brad. - Sajnálom, hogy megzavartuk a partidat, Mindhárman sajnáljuk. - Ne csacsiskodj. Végignézni az iijabb Brad világrajövetelét jobb volt minden partinál. 105
Amy megcsókolta Tinát és a babát, és csendesen távozott. Már majdnem éjfélre járt, a szülészet kihalt volt. Amy egy pillanatig habozott, mielőtt felhívta a mobiljáról Maxet. - Édesem! - Max hangján hallatszott, hogy örül a lány hívásának. - Ebben a percben értem haza. Hol vagy? - Most jövök el a kórházból? - Minden rendben ment? - Igen. Egészséges, 3800 grammos kisfiú. - Érted megyek, és hazaviszlek. - Beülök egy taxiba - mondta útban a lift felé Amy. - Szó sem lehet róla. Máris indulok. - Nem kell. - De igen. Biztosan hallani szeretnél mindent, ami a partin történt. - Persze - mondta Amy. - Anyám dühöngött? - Ismered Nancyt. De Gianna, Jett barátnője sikeressé varázsolta a partit. Micsoda, elbűvölő nő! Mindenkit elvarázsolt, még a nagyit is. És igen, még anyádat is. - Nagyszerű - mondta hidegen Amy. Pont ezt akarta hallani. Gianna nemcsak a legszebb nő, akit valaha is látott, hanem a legelbűvölőbb is. Szerencsés fickó ez a Jett. A szerencsés Jett, a csábító, a csaló, az egykori drogos, aki leitatta és felcsalta a lakására. Rohadjon meg. De hát... önként ment. Nem védekezett. És amikor a fiú abba akarta hagyni a szüzessége miatt, ő ragaszkodott hozzá, hogy folytassa. És mégis csaló. Akkor ő micsoda? Rá sem akart gondolni. Jettre sem. Amy szemében lidérces álom volt az egész, amelyre nem akart emlékezni. *** Amikor Jettnek végre sikerült elcipelnie Giannát a partiról, az ő olasz szupermodellje még mindig bulizós kedvében volt. Jettet azonban sokkal inkább izgatta az, hogy mi a fenét tegyen. Amy Scott-Simon, az álomlány féleségül készül menni az ő nagymenő bátyjához - aki képes neki megadni mindent, amit csak kíván. Ugyanakkor ő mit tudna nyújtani a lánynak? Örök szerelmét? Rossz az egész, nagyon rossz, de hogyan állíthatná le? Mit tehetne? Kitartás. Ne ragadtassuk el magunkat. Amy nem álomlány, csak egy egyéjszakás kaland, aki éppen megcsalta a vőlegényét. De annyi bizonyos, hogy Maxszel sosem hált - ez meg mit jelentsen? Hogy lehet az, hogy sosem szeretkezett a vőlegényével, ám vele nyomban ágyba bújt? Le kellene ülniük, hogy megbeszéljék a helyzetet, kiderítsék az igazságot. Minél előbb, annál jobb. - Carino! - dorombolta Gianna, és a nyelve Jett fülébe siklott. - Mi most hová menni? Jó kérdés. Hová vigye? Elővette a mobilját, Beverlyt hívta. - Itt vagyok a barátnőmmel - kezdte. - És... - Szóval megtaláltad! - kiáltott fel Beverly - Ki ő? Hogy hívják a szerencsést? És ami még fontosabb: még mindig annyira tetszik? - Huh... a barátnőmmel, Giannával, Olaszországból - nyomta meg a szót Jett, és Giannára sandított, nem hallotta-e Beverlyt. - Hoppá! - mondta Beverly. - Táncolni akar - folytatta Jett, - Van valami ötleted?
106
- Útban vagyok a Gatsby's-hez, ott találkozom Chettel, aztán buli van Slick Jimmynél. Eljöhettek a barátnőddel. - Ha biztos vagy... - Találkozunk a Gatsby's-nél, bébi.
*** A szállodába érve Chris felhívta Andyt, hogy megtudja, mi a helyzet a házával. - A hír nem jó - tájékoztatta Andy. - A ház egy régebbi földcsuszamlás helyén épült, bármikor lecsúszhat a domboldalról. - A francba! - Holnap első dolgom lesz beszélni a biztosítóval. Ugye van biztosítása mindenre? - Ki tudja? A sárlavina természeti katasztrófa, nem biztos, hogy arra is érvényes. Letette, de nem tudott aludni. Ekkor eszébe jutott, hogy a repülőn együtt jött egy eléggé csinos színésznővel, Inez Fallonnal. A lány bőbeszédű volt, de vonzó, és Chrisnek ezen az éjszakán határozottan szüksége volt társaságra.
36 Max a kórház előtt várta Amyt. Kiugrott a kocsijából, megölelte a lányt. - Csodálatos vagy - szorította magához. - Egyáltalán nem vagyok csodálatos - bontakozott ki az ölelésből Amy. - De az vagy. Szembeszálltál anyáddal, lényegében faképnél hagytad. Engem nem izgat a próbavacsora, hiszen nem is akartam, de Nancy nem örült. - Később biztosan túltette magát rajta - szállt be a kocsiba Amy. - Hála istennek, nekem ott volt támaszul Chris és Jett. Valójában csak most kezdem megismerni őket, és ez jó. - Ottmaradtak... a parti végéig? - kérdezte Amy. O egyáltalán nem tartotta olyan jónak Max barátkozását a testvéreivel. Inkább katasztrófának érezte. - Mondjuk úgy, hogy teljesítették testvéri kötelességüket - mondta Max. - És ahogy mondtam a telefonban, Gianna mindenkit elbűvölt. - Nagyszerű. - Találkoztál Giannával? - Az olasz nővel? - Igen. O Jett állandó barátnője, Olaszországban együtt élnek. És Gianna ott topmodell. - Nigel mondta, ő csinálja a Courtenelli-ház reklámkampányát. - Döbbenetesen szép lány - mondta áhítattal Max. - És belevaló. - Biztosan - mondta Amy. Nem bánta volna, ha Max nem áradozik tovább arról a nőről. - De nem olyan gyönyörű, mint az én Amym - paskolta meg a lány térdét Max. - Meddig maradnak New Yorkban? - igyekezett közönyös maradni Amy. -Kik? - Gianna és... huh... Jett. Nehezére esett kimondania a fiú nevét. Nem kérdeztem - mondta Max. - Örülnék, ha itt maradnának az ne alakítania az ülésrendet, de biztosan megbirkózik vele. O, igen, Jett az esküvőjén. Ez aztán az izgalmas! Amy úgy érezte, valami különlegeset kell tennie, hogy jóvátegye, Mardosta a bűntudat, kivált amióta megtudta, ki a titokzatos férfi. Aludnod kéne - nézte a lányt Max. - Ez a parti meg a közelgő gyakorolnak rád. - Dehogy - ellenkezett Amy. - Észre sem veszed, édesem. - Max - tette a férfi karjára a kezét Amy. - Igen? 107
- A te lakásodra szeretnék menni. - Hozzám? - csodálkozott Max. - Miért! - Azt gondoltam, hogy mivel eljöttem a partiról, jó lenne nyugalomban együtt lenni egy kicsit. - Késő van - nézett az órájára Max. - Tudom. - És holnap hétfő. - Azt is tudom. Mégis szeretnék felmenni hozzád. - Huh... nálam van Lulu is a dadájával. - Már biztosan alszanak, nem igaz? -De. - Akkor oké, ha felmegyek. - Ha így akarod - mondta vonakodva Max. - Igen, Max - mondta lágyan Amy. - Pontosan így.
*** Max előreszaladt a lakásba, hogy mire Amy belép, égjen a villany, szóljon a zene. - Nem vagyok vendég, tudod - mosolygott Amy. - Nem kell nagy ügyet csinálni belőlem. - Ritkán jössz ide. - Mert sosem hívsz. - A menyasszonyom vagy, édes. Hamarosan ideköltözöl, tudod, hogy mindig szívesen látlak. Kulcsot kéne adnom. Úgy tervezték, hogy esküvő után Amy Maxhez költözik, amíg nem találnak új lakást, amelyet a lány kedvére berendezhet. Amy nemigen foglalkozott a gondolattal, maga a házasság is eléggé ijesztőnek látszott. A nappaliba mentek, leültek a pamlagra. Amy a férfihoz bújt, csókolni kezdte. Pár pillanat múlva Max elhúzódott a lánytól. - Amy, felhergelsz, és itthagysz? - Nem ez volt a szándékom. -Hát? - Nos - mondta lassan Amy. - Hamarosan összeházasodunk, és bár tudom, hogy azt mondtam, esküvőre. Anyádnak át kéamit elkövetett Max ellen, esküvő rettenetes nyomást várni akarok, úgy gondoltam, hogy ma este... tegyük meg. - Várjunk csak - lepődött meg Max. - Nem akarod? - De igen - mondta Max, bár egyáltalán nem volt biztos benne, hogy ez az éjszaka lenne a legalkalmasabb rá, hogy először legyen együtt a menyasszonyával. Natasha és a Vladimírral kapcsolatos fenyegetések jártak az eszében. Nem is szólva a reggeli találkozóról Reddel, utána pedig a döntő fontosságú tárgyalás a japán bankárokkal. És ha mindez nem lett volna elég, a másik szobában aludt Lulu a dajkájával. Amy nagyon rosszul időzített. - Akkor... itt tölthetem az éjszakát? - kérdezte Amy, akinek fogalma sem volt Max problémáiról. - Biztosan így akarod? - kérdezte Max, mert nem tudta, hogyan beszélhetné le a lányt. - Biztosan. *** A Gatsby's előtt nyüzsögtek az emberek. Jett törzsvendégnek érezte magát, mert a portás úgy köszöntötte, és kísérte be, mint régi barátot. Az álomszép Giannát senki sem akarta megállítani. Csókokat dobált a portásnak, így tette boldoggá aznap estére. 108
Beverlyt és Chefet az egyik sarokasztalnál találták, éppen almás martinit szopogattak. Beverly odaintette őket. - Igyatok egyet, aztán megyünk bulizni! - Ciaoí — mondta Gianna, aki mindenkit elbűvölt a mosolyával és a stílusával. - A csodálod vagyok - mondta Beverly elismeréssel az olasz szupermodelinek. - Láttalak az olasz lapokban. - Grazié— felelte Gianna, aki imádta, ha körülrajongták. - És most jön a nap híre - folytatta Beverly. - Engem szerződtettek sminkesnek a Courtenelli fotózáshoz. -Beneí — kiáltotta Gianna. - Világ lenni piccolo, nem? - De - vigyorgott Beverly. - Nagyon kicsi. - Jett is fotózni - közölte Gianna. - Akkor végre a kezembe kaparinthatom az arcát! - lelkendezett Beverly - Lenni szép arc - paskolta meg szeretettel a fiú arcát Gianna. - Bella, sí? Chet szokása szerint hallgatott, ám Gianna hamarosan kiderítette, hogy muzsikus, és a zenéjéről kezdte kérdezgetni. Chet hamarosan felélénkült. Gianna ilyen hatással volt a férfiakra. Húsz perc múlva Beverly közölte, hogy ideje indulniuk. - Biztosan menni akarsz? - kérdezte Jett, abban a reményben, hogy a lány végre elfáradt s hazamehetnek, és elgondolkodhat Amyn meg azon, hogy mihez kezdjenek ezzel a totálisan elcseszett helyzettel. - Mi menni - nevetett Gianna, hiszen tudta, Jett nem így gondolta. Beverlyre kacsintott. - Ezek a fiúk, nekik nem lenni... hogy is mondani... energia. Te meg én, mi szeretni buli, sí? - Meghiszem azt - vigyorgott szélesen Beverly. *** Most, hogy kettesben maradtak Max hálószobájában, olyan suta volt az egész. Alltak. Max hatalmas, agglegény stílusú, csokoládébarna ágyneműs ágyának a végénél. Már jó ideje csókolóztak, de Max nemigen próbált továbbmenni. Amy rájött, hogy szüksége lenne valamire, hogy ellazuljon: ismeretlen terepen járt, és ettől ideges volt. Jett-tel az egész annyira spontán és megtervez etlen volt, lobogott bennük a vágy meg a szenvedély, amikor az ágyra zuhantak. Kéjes, őrült és elsősorban tébolyultan élvezetes élmény volt. Ez az este Maxszel más volt. Először is, Amy totálisan józan volt. Másodszor Max nemigen tett semmit, Amy csókolta a. férfit, és bár Max reagált, hagyta, hogy a lány diktálja a tempót. Ráadásul Max nem volt valami csókkirály. - Azt hiszem, innék valamit - kockáztatta meg Amy. - Mit? - húzódott el a lánytól Max. - Vodkát - mondta határozatlanul Amy. - Édesem, te sosem iszol töményt. - Ma kivételt teszek. - Nézd - mondta Max -, ha téged feszélyez... - Nem, Max - mondta hevesen a lány. - Akarom, hogy együtt legyünk. - Én is, édes. De a mai éjszaka nem a legmegfelelőbb. - Az a helyzet, hogy el kell lazulnom - folytatta Amy, tudomást sem véve Maxről. - És egy ital segítene. Kihagytam a partin a pezsgőt, hát egy kis vodka nem fog ártani. - Amy - mondta komolyan Max. - Kimerültél. És bármennyire szeretném, ha itt töltenéd az éjszakát, szerintem várnunk kéne. Hamarosan meglesz az esküvő, miért kapkodnánk el, hogy aztán megbánd? - De Max... - Semmi de - mondta eltökélten Max. - Higgy nekem, én tudom, mi neked a legjobb. Milyen megalázó! A jövendőbelije nem akar vele hálni. Nyíltan elutasítja. Édes istenemI Amy teljesen hülyének érezte magát. 109
- Vedd a kabátod, édes - indult kifelé a hálószobából Max. - Hazaviszlek. És ezzel felvette a kocsikulcsot a hall asztaláról, és elindult az ajtó felé.
37 A bulizás hangos zenét jelentett, rengeteg piát, vonagló, izzadt testeket és töméntelen füvet - a füst olyan erős volt, hogy az ember már attól elszállt, ha csak a levegőt szívta be. Mindez Slick Jimmy alagsori lakásában zajlott Harlemben, ahol két másik rapperrel élt együtt. Kényelmes kégli volt valami eszelősen drága hangberendezéssel, amelyből bömbölt a kemény rap. Amint megérkezett, Cindi máris a mennyországban volt. Liberty elbújt egy sarokban, már sajnálta, hogy hagyta magát idecsábítani. De hát ilyen volt a viszonya Cindivel. Cindi mindig olyan dolgokra beszélte rá, amelyeket nem akart tenni. Minthogy a buliban senkit sem ismert, Liberty a hangberendezéshez tartozó CD-ket nézegette. - Találtál kedvedre valót? - kérdezte egy ismerős hang. Liberty megfordult. Maleek volt az. - Szia - örvendezett Liberty, hogy végre, egy ismerős. - Nagyszerű voltál ma - mondta Maleek. - Meg tudnál élni klipbéli szereplésekből. Megvan benned az a valami. - Nem azt tervezem, hogy én legyek a Lány a klipekben - mondta félmosollyal Liberty. Énekes és dalszerző vagyok, nem mondtam? - Talán igen, talán nem - húzta meg a sörösüveget Maleek. - De az én tapasztalataim arra intenek, hogy azt kell kihasználnia az embernek, amije van. Én táncos szerettem volna lenni, és látod, mi történt. - Rendezőnek lenni állati klassz. - Én élvezem, és a feleségem is. Meg kéne ismerkednetek, ő is okos, mint te. - Nős vagy? - kérdezte Liberty, aki örült, hogy Maleek okosnak tartja. - Csodálkozol? - Fiatal vagy a házassághoz. Maleek vállat vont. - Huszonnyolc. Azért nősültem meg, mert a nejem úgy maradt, és nem akartam, hogy még egy olyan gyerek jöjj ön a világra, aki nem tudja, ki az apja. - Ez nagyon szuper - mondta Liberty. - A feleséged mivel foglalkozik! - Táncosnő - mondta büszkén Maleek. - Ott volt ma a forgatáson? -Nem, szívi, nem olyan táncosnő. Balett-táncosnő. - Ejha! Az igen! - Bizony, igen tehetséges fehér nő - húzta meg ismét az üveget Maleek. - Te fekete-fehér vagy, igaz? - Nem tudom, mi vagyok - vont vállat Liberty. - A mamám azt mondja, fekete vagyok, de az az érzésem, fehér vér is folyik az ereimben. - Nem tudod, ki az apád? Erre akarsz kilyukadni? - Nem ismertem. Apám... meghalt még a születésem előtt. - Nehéz sorod lehetett - mondta együtt érzően Maleek. - A mamám egyedül nevelt. Énekesnő volt, de aztán abbahagyta. - És mihez kezdett? - Mindegy. - Valami rosszról van szó, és nem mondhatod meg? - Inkább valami ostobaságról, amiről nem akarok beszélni. - Itt jön a feleségeim - mondta Maleek a feléjük tartó, törékeny nőre, aki legalább tíz évvel látszott idősebbnek nála. A nő sötét haja szoros kis kontyba volt tűzve, hosszú, fehér ruhát viselt. Nem látszott különösebben barátságosnak, amikor odabiccentett Libertynek, és Maleekba karolt. 110
- Velem kell jönnöd - mondta, és már vitte is. Ennyit az újsütetű barátságokról. Cindi a szoba közepén ropta Slick Jimmyvel. Bármilyen pufók volt is, Cindinek pompás ritmus- és stílusérzéke volt, úgy tudott rázni, ahogyan a legjobbak. Liberty eltűnődött, meddig kell még maradnia, mikor hívhat végre taxit és mehet haza. Cindi észre se venné, ha lelépne. Akkor miért vár? Mit képzel, ki fog felbukkanni? Dámon? O, hát persze. Körülnézett a szobában, és arra gondolt, vajon Dámon miért óhajtana ezekkel bulizni? Ez csak egy rakás füvező senkiházi, Dámon nem illene közéjük. Bár Maleek itt van, tehát lehet, hogy Dámon mégis eljön. Örült volna, ha vele lett volna Kev. Lélekromboló, ha az ember egyedül van egy buliban, úgy néz ki, mintha ki akarna kezdeni vagy le akarna feküdni valakivel, és Libertynek egyikhez sem volt semmi hajlandósága. Igen lassan araszolni kezdett az ajtó felé. És ekkor megtörtént; Liberty már szinte az ajtónál volt, amikor megjelent Dámon. Szokása szerint maga volt Mr. Flegma. Ezúttal tiszta feketében volt, a nyakában hatalmas aranykereszt, mindkét fülében gyémánt fülbevaló, gyémántokkal kirakott, karóra, a vállán rövid szőrmebunda. Gyors pillantást vetett Libertyre, cseppet sem lepte meg, hogy ott van. - Hé, Liberty - villantott a lányra egy baráti mosolyt. - Új nevet találtam ki magának. Mostantól L.L.-nek hívom. Lady Liberty - mondta lusta mosollyal. - Csípi? - Ha maga mondja. - Csak nem menni készül? - De... igen - nyögte ki a lány. - Van, aki elvigye? - Persze - nyerte vissza az önuralmát Liberty. - Sehová sem megyek a kocsim meg a sofőröm nélkül. Reggel is mindig ő fuvaroz a kávézóba. - Jópofa kislány. - Gondolja? Hosszan néztek egymás szemébe. - Üdvözölnöm kell Slick Jimmyt, talán tíz percig maradok - mondta Dámon. - Ha megvár, elvihetem valameddig. - Oké - mondta Liberty. - Nem éhes? - Ettem a nénikémnél. Istenien főz. - Mit főzött? - lépett közelebb a lányhoz Dámon, úgy, hogy Liberty megérezte a férfi drága parfümjének illatát. - Lássuk csak. Volt sült csirke, mézes sertésborda és gyümölcskenyér. Sok finomság. - Igazán meghívhatna engem is. - Nem hiszem, hogy Aretha néni kéglije magának való hely. - Miért? Az éttermi kajára ráun az ember. Néha elepedek egy kis házi kosztért. - Majd meglátom, mit tehetek - mormolta Liberty. Arra gondolt, ha Aretha néni meglátná közelről Dámon P. Donnellt, össze is csinálná magát. Dámon természetes mozdulattal nyúlt Liberty kezéért, és odavezette Slick Jimmyhez, aki nagyban rázott Cindivel. Nem igazán lehetett azt táncnak nevezni, inkább csak ráztak, meg fogdosták egymást, Liberty közben hirtelen úgy érezte, nagyon kellemes Damonnal, teljes kettejük között az összhang. - Hé, hát itt az én emberem! - ordította el magát Slick Jimmy, és mindent leállított. A két férfi összeütötte az öklét, aztán férfiasan megölelték egymást, Cindi a tekintetével kérdezte Libertytől: Mi folyik itt? Liberty próbált fesztelenül viselkedni. Aztán Dámon elengedte a kezét, és odament Maleekhoz, hogy üdvözölje. Liberty észrevette, hogy Dámon láttán Maleek felesége is kissé felvidult, még egy bágyadt mosolyra is fütotta az erejéből. 111
Pár percnyi álldogálás után Liberty visszament a sarokba. Nem tartotta illőnek, hogy Dámon nyomában koslasson, mintha a férfi felcsípte volna, hogy aztán hazavigye és megdugja. A zene egyre hangosabb, a szoba egyre fustösebb lett, és Liberty nem tudta, meddig kell még várnia arra, hogy Dámon végre indulni akarjon. Úgy határozott, tíz percet ad neki, aztán ő mindenképpen elindul. Húsz perc múlva esett be Beverly a barátaival. - Ez ám a buli! - csapott le Libertyre. - Jettre emlékszel, ő pedig az én emberem, Chet. Gianna megragadta Jett karját. - Jönni, carino, táncolni - mondta, és berángatta a táncolók közé. - Cindivel vagy! - próbálta túlkiabálni a zenét Beverly. - Voltam - kiabált Liberty is. - Ott van Slick Jimmyvel. Úgy fest, hogy van köztük valami. Én meg nemsokára elmegyek. - Hívjak taxit? - Dámon elvisz. Beverly rosszallóan húzta fel a szemöldökét. - Dámon? - Csak kitesz. - Ne feledd, amit mondtam neked - figyelmeztette a lányt, Beverly. - Tényleg nem szeretném, ha rádumálna, ágyba bújnál vele, aztán annyi lenne. Dámon sosem fog megváltozni, emlékezz erre. - Engem ugyan nem dumál rá semmire - mondta Liberty. Bosszantotta, hogy Beverly könnyű prédának tartja. - Nézd, én figyelmeztettelek. Az a pasas játékos, kislány, hát légy okos. - Köszönöm a tanácsot, de tudom, mit teszek. Még egy félórába telt, amíg Dámon hajlandó lett indulni, Liberty pedig volt olyan ostoba, és várt. Haragudott magára, mégse tudta megállni, hogy tekintetével ne kövesse állandóan a férfit, amíg Dámon végül odament hozzá, megfogta a kezét, kivezette a házból az utcára, ahol egy különleges abroncsokkal ellátott, ezüst Cadillac Escalade és egy egyenruhát viselő sofőrnő várakoztak. - Szálljon be hátulra, bébi - utasította a lányt Dámon. - Nem kéne megadni a sofőrnek a címemet? - Gondoltam, beugrunk még pár klubba - dőlt a kocsinak fogpiszkálót rágcsálva Dámon. - Nincs kedvem. - Akkor megállunk egy bárnál, bedobunk egy italt, s alaposabban összeismerkedünk. - Tényleg fáradt, vagyok - mondta Liberty, és igyekezett nem bosszúsnak hangzani, pedig haragudott magára, amiért félórát várt a férfira, mint valami buta kis liba. - Igazán sokára jött. - Szóval azt mondja, nem akar inni velem egyet? - nézett a lányra kérdőn Dámon. - Kikosaraz? - Hosszú nap volt - mondta Liberty, mert nem akart meghátrálni. - Haza akarok menni. - Ha így akar játszani... - Én nem játszom - rázta meg hosszú sörényét a lány - Nem gond, adja meg a sofőrömnek a címét, ő majd hazaviszi. - Maga nem jön? - lepődött meg Liberty. - Nem. Majd visszajön értem a kocsi. Bulizni akarok. Nincs más dolgom - nyomott egy gyors puszit a lány arcára Dámon. - Holnap találkozunk, L.L., fél hétkor. El ne késsen! - Nem... fogok. Dámon elindult visszafelé, hirtelen megállt, és újra a lány szemébe nézett. - Biztos, hogy nem gondolta meg magát? - Biztos - mondta Liberty, bár már semmiben sem volt biztos. Jaj, istenem, csak ne lenne nős... - Értettem - mondta Dámon, és csillogtak a brilljei. - Viszlát. És ezzel visszament a házba, Liberty pedig magára maradt, hogy eltöprenghessen, jól döntötte. 112
38 Sonja Sivarious nézegette az arany Rolexet, amelyet Chris Diamondtól lopott. A frissen „szerzett" ékszereket általában továbbadta egy baráti orgazdának, de ezt az arany Rolexet megkívánta. Az óra férfias és súlyos volt, ettől Sonja csuklója törékenynek és kislányosnak tetszett. Sonja Red Diamond 59. utcai lakásának fürdőszobájában állt. Red Diamond, a milliárdos. Olyan vén, hogy valódi csoda, hogy még feláll neki. Sonját a barátnője és a szex-showkban gyakran partnere, Famka hívta fel szombat éjjel, hogy hull a pénz. Most már vasárnap este volt, és a vénembernek még mindig ment. Viagra. Micsoda gyógyszer! Az öreg, elhasználódott kukacok is felállnak tőle. Sonja felsóhajtott. Sajnálta a fáradt, öreg feleségeket, akiknek egyszeriben eleget kellett tenniük az uruk fékezhetetlen kéjvágyának. Sonja beszívta az arcát, nézte magát a tükörben. A kis Sonja Sivarious, Szlovákiából. írhatna róla akár verset is valaki, olyan sokra vitte önmagához képest. Iskolás lányként magas és sovány volt, a fiúk gúnyolták, a lányok kerülték, mert nagyon szegény volt. Azzal kompenzált, hogy azt adta a fiúknak, amit az úgynevezett rendes lányoktól nem kaptak meg. Ennek az lett az eredménye, hogy a fiúk fütottak utána, a lányok pedig még jobban kerülték. Tizenhat évesen megszökött otthonról, és Prágába ment az unokabátyjával, Igorral meg egy nála húsz évvel idősebb autókereskedővel. Az autókereskedő bemutatta más férfiaknak is, és Sonja hamarosan elkezdett szépen keresni. Aztán megismerkedett egy tizenkilenc éves ukrán lánnyal, Famkával, akit akkor igencsak nagyviláginak látott. Együtt kezdtek dolgozni: a leszbi- shownak nagy sikere volt, amíg Famka le nem léceit Amerikába egy gazdag üzletemberrel. Két évvel később Fandia Sonjáért küldetett. Sonja szívesen ment, magával vitte Igort is. Famkának már jó kapcsolatai voltak. Sonját mindenütt bemutatta, és hamarosan New Yorkszerte úgy ismerték őket, mint igen sokoldalú és készséges párost. Most, három évvel később Sónjának szép lakása volt, szőrméi, ékszerei, és sokat keresett. Megvoltak a saját kapcsolatai, és ha New Yorkban valaki különleges lányt akart, ő vezette a listát, így adódott a Roth Giaganténak végzett meló is. Egyszerű munka volt, csak le kellett feküdnie azzal a pasival, akit Roth kijelölt, és el kellett juttatnia hozzá egy üzenetet. Sonja nem tudta megállni, hogy ne fűzze hozzá a saját utóiratát a fürdőszoba tükrön hagyott üzenethez. A pasi valójában nagyon aktív és nagyszerű volt az ágyban. Csakhogy Sonjánál az volt a szabály, hogy sosem árulta el, ha elégedett volt egy-egy férfival, hadd egye őket a fene. Famka kopogtatott a fürdőszoba ajtaján. - Téged akar - kiáltotta Famka. - Siess! Persze hogy engem akar, gondolta Sonja, még mindig önmagát csodálva, a tükörben. Én vagyok a legjobb. Visszariszált a hálószobába. Nem volt rajta más, csupán a tizenkét centis sarkú kurvás cipő meg egy laza strasszöv a derekán, lángvörös haja a fenekéig ért, de éppoly vörös volt gondosan festett és fazonírozott fanszőrzete is. Famka kikötözte a vénembert, mert az így kívánta. Pucér volt és rozoga, ugyanakkor hihetetlenül kanos. Sonja arra gondolt, hátha a vénség a kelleténél többet vet be azokból a hülye, kék tablettákból. Elviheti egy szívroham, és ha ez történne, ő már itt sincs. Az öreg nem látszott betegnek. Inkább boldognak, azzal a mindenre elszánt Vigyorral a ráncos képén. - Gyertek kislányok - bátorította őket. - Lássuk, mit tudtok. - Ó, én mindent tudok, amit csak akarsz - dicsekedett Sonja terpeszállásban, csípőre tett kézzel. - Bármit. *1* 1 113
Christ hajnali háromkor ébresztette a telefon. Roth volt. - Gondolkodtam az ötleteden - mondta reszelős hangján Roth. - Beszéltem a PR- főnökömmel, ahogy mondtad, és minthogy úgysem kapom vissza egyelőre a nyavalyás pénzemet, kihasználhatjuk a lehetőséget. Rendezünk egy francos lakodalmat Birdy Marveinek. - Van fogalmad róla, hogy hány óra? - meredt hitetlenkedve a világítás órára az éjjeliszekrényen Chris. - Ki nem szarja le? Örülj, hogy szóba állok veled. - Örülök - fojtott el egy ásítást Chris. - Persze ez nem azt jelenti, hogy nem kell megadnod a tartozásodat. Csak kapsz még egy kis időt, így áll az alku. - Oké - mondta félálomban Chris. - Holnap hívjon fel a PR-embered. Birdy valami különlegeset szeretne, és a médiát szigorúan ellenőrizni kell. A telefon után Chris már nem tudott elaludni. Az agya Jonathan problémáján járt. Holnap meg kell oldania. De előbb reggeli Jett-tel, aztán találkozó Reddel, végül repülőre száll, és hazarepül. Az... hazarepül... hová? Háza nincs, az biztos. Nyomasztó. Mindent elveszített, és az a legcudarabb, hogy meg sem próbálhatja az életét újjáépíteni, amíg Roth nincs kifizetve. Nincs több szerencsejáték. Az asztalok elveszítették vonzerejüket. *** Már majdnem hajnali négy volt, amikor Jettnek sikerült rávennie Giannát, hogy hagyják ott a bulit. - Én imádni New York - kiáltotta. Gianna, amint csilingelő karkötőivel bedobta magát a taxiba, - Mi sokat maradni, sí? - Igen, New York fantasztikus - helyeselt ásítva Jett. - Kivált, ha az ember alhat is egy kicsit. Holnap nem kell dolgoznod? - Csak délután. Mi menni igazításokra, te is jönni. - Alig várom! - ásított ismét Jett, Gianna keze felfelé indult a combján. Te jó ég! Ez a nő kielégíthetetlen. Jett eltolta a lány kezét. Kifogyott az energiája, szüksége volt szellemi és fizikai feltöltődésre egyaránt. - Lenni baj, carino? — nézett Jettre megbántva a lány. - Ha elmondanám - mondta fáradtan Jett -, sosem értenéd meg. Lady Jane nem aludt, olyan feldúlt volt, hogy meg sem fordult a fejében, hogy lehunyja a szemét. Fennmaradt, várta, hogy Red hazatérjen, azzal a szándékkal, hogy kérdőre vonja. Valamikor hajnalban jött rá, hogy a vénember ismét máshol töltötte az egész éjszakát. Lady Jane gyanította, hogy az öreg még mindig ringyókkal szórakozik. Rémes volt belegondolni, hogy hat becses évet vesztegetett el az életéből egy aljas lényre, egy önző milliárdosra, aki senkit sem képes szeretni önmagán kívül. Paródia. És az igazság valószínűleg az, hogy a vénség még önmagát sem szerette. Hogyan is tehette volna, amikor életének központi törekvése mindig az volt, hogy tönkretegye a mások életét?
39 Christ ismét a telefon ébresztette. Ezúttal reggel volt, és Birdy Marvei hívta zokogva, hogy végzett Rockyval, és Chris azonnal mondja le a Las Vegas-i esküvőt. Ettől aztán teljesen felébredt. Lemondani azt a nyavalyás esküvőt, amikor Roth Giagante végre ráharapott, hogy a szállodája rendezze? Szó sem lehet róla. - Mi a baj? - nyomott el egy ásítást. - Igazad volt Rockyval kapcsolatban. Disznó. 114
- Mit csinált? - Nem mondhatom el - hüppögött a lány. - Tudod, hogy nekem mindent elmondhatsz. Hosszú szünet következett, amíg Birdy gondolkodott. - Oké - mondta végül a lány. - Csak maradjon köztünk, Chris. Megígéred? - Mondd már! - Azt mondta, csúnya vagyok. - Csúnya?! - Igen. Csúnya - háborgott Birdy. - Ne merészelj kinevetni, Chris! - Ki nevet? - Azt mondta, elkényeztetett, csúnya kislány vagyok, és ő lelép. És akkor elment, és én soha többé nem akarom látni. - Hm... nézd, hiszen tudod, hogy nem vagy csúnya. A People magazin most választott az ötven legszebb ember közé. Ott vagy a W és a Rolling Stone címlapján. A fickó nem épeszű, ha csúnyának nevezett. - Tudom. És már terhes sem vagyok. Ez legalább jó hír. - Fütyülj rá - mondta Chris. - Nyilvánvaló, hogy idióta. - Az bizony - mondta hevesen Birdy. - Kanos idióta. - Akarod, hogy később benézzek? - Várj - suttogta izgatottan Birdy. - Azt hiszem, most jött be. Majd visszahívlak. Még hogy soha többé nem akarja látni azt a kanos idiótátI Chris felkelt, nyújtózkodott. A testi mozgásra vágyott, nem szexre. Úgy döntött, hogy lemegy a szálloda edzőtermébe, hogy levezessen valamicskét a felgyülemlett feszültségből.
*** Reece dadus belépett a konyhába. - Mennünk kéne, Mr. Diamond - mondta merev angol akcentusával. - Lulut, még át kell öltöztetnem óvoda előtt. - A sofőröm odalenn vár - mondta Max. - Magukkal megyek. Beszélnem kell Mrs. Diamonddal. - Jól van - mondta a dajka. - Gyere szépen, Lulu. - Gyere szépen, Lulu - utánozta a kislány. - Gyere szépen! Gyere szépen! Gyere szépen! Lulu kacagva szaladt ki a konyhából. Max letette az újságot, felállt. Azért nézte át a lapot, nem írnak-e benne véletlenül holmi nem azonosított, meggyilkolt férfiról. Arra gondolt, milyen ostoba volt, amikor hitt Natashának, a Vladimír eltüntetéséről szóló mesének. Meggyőzte magát, hogy az asszony ismét hazudott, mint mindig, blöffölt és hazudott, hiszen ő már csak ilyen. Elhatározta, hogy ezen a napon tisztázza a dolgokat, Először is Natashával. Aztán intézkedik, hogy Vladimírt utasítsák ki az országból. Ez az egyetlen megoldás. *** - Szia - mondta Amy. - Hogy vagy? Tina a kórházi ágyban ült, számos párna támasztotta a hátát. A baba mellette feküdt a bölcsőben. - Mintha egy teherautó gázolt volna át a puncimon - húzta el a száját Tina. - Egyébként remekül. - Szóval fáj. - Fáj. De ahányszor csak az iíjabb Bradre nézek, arra gondolok, hogy megérte. - Tényleg gyönyörű - hajolt a bölcső fölé Amy. - Azok a szempillák! - Még hogy szempillák! Látnád a kakiját! - nevetett Tina. - Korán jöttél ma. Minden rendben? 115
- Még munka előtt beszélni akartam veled. - Persze - próbált kényelmesebben elhelyezkedni Tina. - Vagyis valami nyugtalanít, Tudod, hogy előlem nem tudsz eltitkolni semmit, - Hm... - mormolta Amy. - Mi az a „hm"? - Tényleg jól ismersz - támaszkodott az ágy végére Amy. - Szóval? - A titokzatos férfi. - Mi van vele? - kérdezte türelmetlenül Tina. - Már nem titok, hogy ki ő. - Jaj, ne! Csak nem? - kiáltott fel Tina. - Rossz kislány vagy, elmentél a lakására. - Szó sincs róla. -Hát? - A tegnap esti partin láttad Max öccsét, a fiatalabbat? - Aki az olasz modellel volt? -Azt. - Mi van vele? - És... nem találtad ismerősnek? - Most, hogy mondod... - Aztán hirtelen leesett. - Nem! - ült fel hirtelen. - Átversz! Az lehe tetlen! - Sajnos, igaz - mondta Amy. Megkönnyebbült, hogy végre megoszthatta valakivel a titkát. - A titokzatos férfinak már nincs előttem titka. A titokzatos férfi Jett Diamond, Max öccse. És mielőtt Tina továbbkérdezősködhetett volna, Brad jelent meg hatalmas virágcsokorral, képeslapokkal és több doboznyi csokoládéval. - Szevasztok, lányok! - mondta. - Mi az ábra?
*** Chris üzenetet hagyott Jettnek a portán, hogy a szálloda tornatermében lesz. Már korábban is gondolt rá, hogy edzenie kéne. A tornateremben nyomban Inezzel találta szemben magát, a színésznővel, akivel a repülőgépen beszélgetett, és akivel eltöltött néhány kellemes órát - egyedüllét ellen. A lány rövidnadrágban és a hasát szabadon hagyó, piros felsőben kocogott az egyik futópadon.
116
- Szia - intett neki a lány, mintha csupán felületesen ismernék egymást, És valóban, gondolta Chris, alig ismerték egymást - csak egy jót löttyintettek az éjjel. - Szia - felelte, és már ment is a súlyzókhoz. Kevesen voltak a teremben, más ismerős egy sem. Chris bemelegített, aztán hozzálátott a súlyemeléshez, élvezte, ahogyan feszülnek az izmai, élvezte az erejét, amelyet ilyenkor, edzés közben mindig megtapasztalt. Azon kezdett tűnődni, vajon ha Red nem hívatta volna New Yorkba, akkor is elveszítette volna a házát. Ha L.A-ben maradt volna, vajon meg tudta volna menteni? Ajózanész azt súgta, nem. A fantázia azt, hogy igen. Átkozott Red Diamond. Amihez csak nyúl, szarrá lesz. Nem kellett volna New Yorkba rohannia. Hiba volt. Végül is nem kell neki a vénember pénze; nem éri meg. Mert hogy ára lesz, az biztos. Red Diamondnál mindennek ára van.
*** Jett nem hitt a tartós kapcsolatokban. A kapcsolat marhaság. Szigorúan olyan embernek való, aki az élete további részét egyetlen emberhez kötve kívánja leélni. Aztán megismerte Amyt. Aztán szeretkezett Amy vei. És egyszeriben hívő lett. Csak egyetlen gond volt. Amy, amint kiderült, a bátyja menyasszonya. Miféle szerencse ez? Mi az ördögöt lát Amy Maxben? Az unalmas Maxben, akinek első az üzlet. Az ostoba Maxben, aki csak az igazgatótanácsban képes tündökölni. A prűd Maxben, aki minden bizonnyal teljesen ócska az ágyban. Amint baktatott a Park Avenue-n, hogy találkozzon Chrisszel, képtelen volt másra gondolni, mint Amyre. Az esküvő közeledett, és Jett teljesen tehetetlennek érezte magát, mert sehogyan sem tudta volna megakadályozni. Nem tehetett semmit. Hacsak... el nem mondja Maxnek az igazat. Az durva volna. Megmondani a bátyának az igazat, és végignézni, amint Amy világa összeomlik. Nem, ezt nem teheti Amyvel. Különleges lány, jobbat érdemel annál, mint hogy Jett kinyissa a nagy pofáját. Találkoznia kell Amyvel, az biztos. Ki kell derítenie, mi járt a lány fejében, amikor felment vele a lakásra, és vele hált. De hogyan találkozzon Amyvel anélkül, hogy Max megtudná? Chris majd kifundálja. Chris nagymester a dolgok megoldásában. *** Amint ott ült Max kocsijának hátsó ülésén Reece dadussal, Lulu végigcsacsogta az utat. Mindenhez megjegyzést fűzött, amit látott az ablakból. - Nézd, apuci, ott az a nagykutya. Nézd, apuci, egy vicces ember fekszik a járdán. Nézd, apuci, a lovacska kakil. - Hogy beszélsz?! - szólt rá Max, mire Lulu majd megpukkadt a nevetéstől. Amikor a házukhoz értek, Lulu kiugrott a kocsiból, és beszaladt. Reece dada egy csiga lassúságával követte. Max az órájára pillantott. Pár perc múlva nyolc, tehát van még egy kis ideje, mielőtt Redhez * * *117 megy kilencre. - Várjon itt - utasította a sofőrt. - Tizenöt pere múlva itt vagyok.
Felfelé a liftben Lulu énekelni kezdett egy gyerekdalt, az Icipici pókot. - Szereted a pókokat, apuci! - kérdezte kerekre nyílt szemmel, bűbájosán. - Én nem, mert felmásznak az ember lábán, és megcsípik a seggét. - Ujabb hisztérikus kacagóroham. - Segg! Segg! Segg! A dajka egy szót sem szólt. Maxnek egyre jobban fájt a feje. Meglehetősen fárasztó volt a lányával lenni. A lift megállt, mindhárman kiszálltak. Max rájött, hogy jobb lett volna telefonon bejelentkeznie. Utálta, amikor Natasha lenge hálóköntösben fogadja, és az átlátszó anyag alig takarja a testét. Többször is megesett, és Max sejtette, hogy Natasha abban reménykedik, hátha megkívánja őt. Valójában éppen az ellenkezője történt, Max undorodott a nőtől. - Mami! - rohant végig Lulu izgatottan a márvány előszobán. - Mami! Mami! Mami! Lulu megjött! Max a nappali felé indult. - Szóljon Mrs. Diamondnak, hogy itt vagyok - mondta Reece dadusnak. - És említse meg, hogy nagyon sietek. Amikor kimondta a „sietek" szót, Lulu sikoltozni kezdett. Az átható sikolyok Natasha hálószobájából jöttek. - Jóságos ég! - mondta bosszúsan Max, mert Lulu sikoltozása már sok volt fájó fejének. Aztán a dajkához fordult. - Egyáltalán nem képes kézben tartani Lulut? - Tessék? - húzta fel az orrát. Reece dadus, és a tartása még peckesebb lett. - A kislány sikoltozik. Csináljon már valamit. Ebben a pillanatban rontott be Lulu, a ruhája meg a keze csupa vér. - Mami beteg! - kiabálta hisztérikusan. - Mami beteg! Beteg! Beteg!
40 - Slick Jimmynek olyan dógai vannak, amilyenekre nem is álmottam! - áradozott Cindi, amikor hétfőn kora reggel kipirult arccal berontott a lakásba. - Akkora dákója van, mint egy csődörnek, és tud bánni is vele! - Ma nem mentél dolgozni - mondta vádlón Liberty. - Hatra benn kellett volna lenned. Manny telefonált, nagyon pipás volt, hogy egyikünk se ment be. Azt mondtam, influenzás vagy. Cindi, megígérted, hogy beállsz helyettem, tényleg cserben hagytuk Mannyt. - Ki nem szarja le? - mondta Cindi. - Van lovettánk, föltörünk. Nincs többé meló, se fasírtsütés, se kávétőtés. - Tévedésben vagy - mondta Liberty, aki mindig felelősségteljesebb volt. - A pénz arra kell, hogy kifizessük a számláinkat, nem emlékszel? Változatlanul szükségünk van a melóra. - Nekem ugyan nem. Jimmy jobb melót kínál: háttér énekesnő leszek a turnéján. - Komolyan? - Aha, komolyan. Kikötözök, és megyek turnézni. Baró, mi? - Cindi, nem tudod... - Tudom én jó' - mondta magabiztosan Cindi. - Tudom, hogy találtam végre egy embert, akitő' mekkapok mindent, amit akarok. - És a lakásunk! - kérdezte Liberty. - Ha te lelépsz, mi lesz velem? - Tudom, kicsiket gyorsan gyött, hugi - mondta bűntudatosan Cindi -, de aszt gondótam, tán összekötözöl Kevvel. Úgyis azér' nyúz folyton, dögös pár vagytok. - Komolyan azt képzeled, hogy összeköltözöm Kewel, mert neked úgy egyszerűbb faképnél hagynod? - próbált uralkodni egyre növekvő dühén Liberty. - Nem hagylak faképné'. Csak főrázom magam, gondolok aj övömre. 118
- Remek! És én mit csináljak? - Okos kislány vagy, jó' elleszel. - Mikor indulsz? - Jimmy értem jön pár óra múva, bedobok pár cuccot egy tatyóba, és mán itt se vagyok. - Szóval... még ma? - Egy csajszinak aszt kő' csináni, amit csináni kő' - dobálta a ruháit egy nagy vászonzsákba Cindi. - Asszem, ez a végzetem. Eszt akarom. Csak mamának ne szójj, mer' dührohamot kap. Liberty bólintott, próbálta felfogni azt, ami történt. Cindi megtesz egy lépést, és ki tudja, jól döntött-e. Minthogy úgysem akadályozhatta meg, Liberty rájött, okosabb, ha a saját helyzetén töpreng. Kev bármikor megjöhet. Nem mintha össze akart volna költözni vele, Kev meglehetősen rendes srác, de Liberty nem óhajtotta elkötelezni magát. A legégetőbb probléma a lakás volt. Vagy kisebbet kell keresnie, vagy lakótársát kell találnia, mert egyedül nem tudja fenntartani. Gyorsan változnak a dolgok, de nincs semmi baj, kézben tudja tartani a sorsát. Miután két zsákot teletömött ruhákkal, Cindi végre Libertyre fordította a figyelmét, és megkérdezte, mi történt közte és Dámon között. - Láttam, hogy kiosontatok a mút éjjel - fenyegette meg viccesen az ujjával Cindi Libertyt. Tudod, mi a szabály nős férfiakra. - Akkor biztosan láttad visszaosonni is a bulira, mert csak szólt a sofőrjének, hogy vigyen haza. - Higgyem is el, hogy meg se próbát letámadni? - húzta fel a szemöldökét Cindi. Liberty vállat vont. - Ne süssek tojást? - kérdezte. - Biztosan éhes vagy. - Ne légy pipa rám - dobta be a kérlek, bocsáss meg, hiszen imádnivaló vagyok hangját Cindi. Tudod, hogy szeretlek, kicsi hugi. - Nem haragszom. Megértelek. - Arra gondótam, neked adom az egész pénzt, amit a klipér' kapok, a te pénzeddel együtt kitart addig, amíg eldöntőd, mit akarsz. Hát Cindi sosem figyel? A klipért kapott összeg arra kell, hogy kifizessék a már bőven esedékes számláikat, - Ne aggódj, Cindi - mondta Liberty. - Megoldom. - Később talán sikerül melót szereznem neked is, és háttér énekesnő lehetsz te is. - Köszönöm, nem - mondta Liberty, mert erre cseppet sem vágyott. - Slick Jimmy zenéje nem az én stílusom. Valami majd csak bejön. - Persze - hagyta rá nagylelkűen Cindi. - Hinni kő', kisanyám. Isten majd megoltalmaz, mint mindig. Liberty csak később, Cindi távozása után értette meg, hogy valójában mi is történt. Teljesen egyedül maradt. Nincs Cindi, akivel együtt lötyöghet, vásárolhat, főzhet, olvashatja az újságokat, nézheti a tévét, ülhet be néha egy moziba - bár mindig vitatkoztak, hogy Denzel Washington vagy Blair Underwood atökösebb-e. Liberty Blairre szavazott - pompás példány volt, aki Liberty megítélése szerint nem dolgozott eleget. Persze itt van neki Kev, de az egészen más. Az embernek arra jó a pasija, hogy szexeijen vele, hozzá bújjon, lecsapja a svábbogarakat, és jókat röhögjenek együtt. A pasi az embernek nem igazi barátja. Legalábbis Liberty ezt tapasztalta. Kev nyomban telefonált, amint visszaérkezett a városba. - Hogy vagy, cukorfalat? - kérdezte a telefonban. - Mert nekem lenne hozzád kedvem. - Jobban vagyok - felelte Liberty. - Akkor érted megyek. Bedobunk egy hamburgert meg egy sört, aztán irány a kéglim. O, igen, egy hamburger meg egy sör Megjött Mr. Romantika.
119
- Ma este nem megy - mondta Liberty. - Hogyhogy? - Mert megígértem Mannynek, hogy ledolgozom a hiányzásomat - hazudta Liberty. Ki tudja, miért, de nem akarta megemlíteni Kevnek, hogy Dámon időpontot adott neki. Nem akarta becsapni Kevet, de a fiúnak nem volt semmi köze a találkozásához Damonnal, és egyelőre - hiszen hátha nem lesz belőle semmi - Liberty inkább titokban akarta tartani a dolgot. Dámon P. Donnell. Már a nevétől is végigfutott a borzongás Liberty hátán.
41 - A feleségét hatszor szúrták meg - mondta Rodriguez nyomozó. - Hatszor - ismételte meg nyomatékkal. Max Natasha nappalijának egyik karosszékében ült magába roskadva, és hitetlenkedve bámult a nyomozóra. - Van valami elképzelése, hogy ki tehette? - nézett Max szemébe a nyomozó. - Mintha azt mondta volna, rab ló gyilkosság. - Nem azt mondtam - felelte a nyomozó. - Csak hogy az is lehetett. Figyeljen rám, Mr. Diamond, fontos lehet. Max még mindig sokkos állapotban volt. Frissen éltek benne az események, hiszen csupán félórája történt minden. Miután megjelent a sikoltozó Lulu, Max követte Reece dadust a hálószobába, ahol felfedezték Natashát, aki az ágyon feküdt, körülötte vértócsa, a hálószoba felforgatva. Az egyébként halvérű angol dajka egyből hisztériázni kezdett. Maxnek addig kellett ráznia, amíg végre elhallgatott. - Az ég szerelmére, magának Luluval kéne törődnie - ordította. - Szedje össze magát, és vigye el innen. Egy szomszédhoz, akárhová. - De a felesége meghalt, Mr. Diamond. Meghalt. - Nem tudhatjuk - mondta Max, bár érezte, hiszen olyan sok volt a vér, hogy Natasha már nem lehetett életbéli. Édes IstenemI Hol van Lulu ? Max kirohant a hálószobából, hogy megkeresse. A kislánya az előszobában ült a földön, és csendesen sírdogált. - Minden rendben lesz, kicsikém - vette a karjába a kislányt Max. - A dadus elvisz barátokhoz, aztán apuci nemsokára érted megy. Mami nem érzi jól magát. - Oké, apuci - mondta Lulu, és potyogtak a könnyei. - Jó kislány leszek, apuci. Nagyon jó kislány. - Igen, drágám, tudom. - Max a dajkához fordult, aki nemigen tudott uralkodni magán. Vannak a házban olyan ismerősök, akikhez átviheti? Reece dadus bólintott. - Menjenek, és maradjon vele, amíg érte jövök. Szóljon le a portára, hogy melyik lakásban lesznek. - Igenis, Mr. Diamond. Mihelyt elmentek, Max fogta a telefont, és hívta a 911 -et. - Szeretnék bejelenteni egy... gyilkosságot - dadogta. - Azaz... halott személyt. Nem... nem tudom. A... a volt feleségem, ott fekszik... az ágyán... és csupa vér. Megadta a címet, aztán várakozott az ajtónál, öt perc múlva megérkezett a házhoz a járőrkocsi, és pár perccel később két rendőr lépett a lakásba. - Van más is a lakásban? - kérdezte az egyik zsaru, és körülnézett, keze a pisztolyán. 120
- Nincs. Én... én is csak az imént jöttem. - Hol a holttest? 0 A lányom volt velem meg a dajkája... bejöttünk, és itt találtuk. 1 -Kit? - A volt feleségemet. - Hol van? - A hálószobában - mutatta az utat Max. - Oké, uram, hamarosan kijön egy nyomozó - mondta a rendőr. - Ne nyúljon semmihez. Javasolom, hogy menjen a nappaliba, és várjon. Max pontosan ezt is tette, sokkos állapotában gépiesen engedelmeskedett. Valahol mélyen tudta, hogy fel kéne hívnia az ügyvédjét. De miért tenné? Nem bűnös. És mégis, valahányszor meggyilkolt nőt látott a tévében vagy a moziban, mindig a férj vagy a volt férj volt az első számú gyanúsított. Ráadásul tudta, ki tette. Vladimír - ebben nem kételkedett. Vladimír Bushkin meggyilkolta Natashát, mert ki tudja, mi volt kettejük között. Max nézte a túlsúlyos, dél-amerikai származású nyomozót. A fickónak apró, bosszantó fekete bajusza és elöl több rossz foga volt. Szemüveget viselt, és a zakója túlságosan szűk húsos testéhez mérten. - Figyelek, nyomozó - próbálta összeszedni magát Max. - Ez rettenetes megrázkódtatás. - Elhiszem, Mr. Diamond - mondta Rodriguez, és elővett egy kopott jegyzetfüzetet meg egy ceruzacsonkot. - De nyilván tisztában van vele, hogy fel kell tennem néhány kérdést. - Elmondom, amit tudok - próbált világosan gondolkodni Max. - Nem lesz sok, mert Mrs. Diamond meg én... elváltunk. - Békésen? - Tessék? - hajolt előre Max. - Veszekedtek? Voltak problémáik? - Nem. - Biztos? - Biztos. - Voltak Mrs. Diamondnak ellenségei? - kérdezte egyre jegyzetelve Rodriguez. - Nem hinném. - Járt valakivel? - Miért tőlem kérdezi? - Gondoltam, talán tudja. - Nem tudom. - Maga hol volt tegnap este, Mr. Diamond? - Tessék? - Hol volt tegnap este? - ismételte Rodriguez nyomozó. - Egy partin. A próbavacsorámon. - Mire volt próba? - Próbavacsora - mondta lassan Max. - Megnősülök. - Igazán? - jegyzetelt villámsebesen Rodriguez. - És a volt neje, gondolom, nem örült ennek. - Mi köze a jövendőbeli házasságkötésemnek bármihez? - Sosem lehet tudni - mondta titokzatosan Rodriguez nyomozó. - Most azt mondja meg, kérem, Mr. Diamond, mikor jött el erről a... próbavacsóráról? Max elkomorodott, nem tetszett neki a dolgok alakulása. - Hívnom kell az ügyvédemet, nyomozó? - kérdezte. - Nem tudom - nézett rá hosszan, áthatóan Rodriguez nyomozó. - Kell? - Gyere velem, amíg felszaladok, és gyorsan lezuhanyozom - mondta Chris, amint kiléptek a szálloda edzőterméből. - Aztán indulnunk kell, nem szeretnék elkésni apucitól. 121
- Bárcsak szóltál volna, hogy edzeni fogsz - jegyezte meg Jett útban a lifthez. - Én is beszállhattam volna, ahelyett, hogy csak néztelek. - Miért nem tetted? - Nem vagyok úgy öltözve. - Kölcsönkérhettél volna valamit - mondta Chris. - Biztosan van itt nekik. - A, különben is, mulatságos volt nézni téged - legyintett Jett, tudomást sem véve a csinos szőkéről, aki kilépett a liftből, mielőtt ők beszálltak. - Ügyvéd létedre igazi sportembernek látszol. Hogy is van ez? - Saját edzőtermem volt, mielőtt elvitte a házamat a sárlavina. - Akartam is kérdezni: mit teszel ebben az ügyben? - Majd meglátom, ha visszaértem L.A.-be. Azt sem tudom, érvényes-e erre a biztosítás. - Öregem, ez igazi katasztrófa - mondta Jett. - Miattam ne aggódj, van úgyis elég bajod. - Jobb, ha nem emlékeztetsz rá - húzta el a száját Jett. - Nem bújhatsz el előle - mutatott rá Chris. - El kell döntened, hogyan kezeld a helyzetet. - Igazad van - mondta komoran Jett. - Nem tehetek úgy, mintha meg sem történt volna, Amy pedig nem tehet úgy, mintha nem is léteznék. - Gondolkoztál már azon, hogyan beszélhetnél vele? - Majd kitalálok valamit. Könnyű azt mondani, de hát mit találjon ki? Jett tökéletesen tehetetlennek érezte magát. Megszólalt Chris mobilja. Birdy telefonált, és izgatottan suttogva közölte, hogy minden király, lesz esküvő. Chris nem csodálkozott. Amikor a lakosztályba értek, takarították a fürdőszobát. - Öt perc - nyomott a takarítónő kezébe egy ötdollárost Chris -, és itt sem vagyunk. Gyorsan lezuhanyozott, felöltözött, és már ment is Jetthez a nappaliba. - Nem tudom, képes leszek-e elviselni a vén gazembert - mondta, miközben narancslét töltött magának a szobaszerviz kocsiján álló kancsóból. - Mit fog előadni? Hogy egy vasat se hagy ránk, hiszen az nem kötelező? - Hé, valakire csak hagynia kell a pénzét - morogta Jett, és beleharapott egy almába. - Ahhoz fukar, hogy jótékonysági intézményre hagyja, és mind tudjuk, gyűlöl mindenkit. - Minket is - mondta Chris. - Miből gondolod, hogy pénzről lesz szó? - kérdezte Jett. - Lehet... - Micsoda? - szakította félbe Chris. - Red bomlott agyában a pénz az egyetlen, amivel még a kezében tart minket. És tudod, mi az ábra? Inkább koldus legyek, semhogy bármit is kérjek tőle.
*** - Korán bejöttél - fogadta Nigel Amyt az irodában. - Anyád már keresett. Figyelmeztetlek: úgy vettem észre, anyád hadiösvényen jár. - Megint? - sóhajtotta Amy. - Megint - vágta rá Nigel. - Hol jártál? Anyád háromszor is hívta már a lakásodat, és nem vetted fel. - Benéztem Tinához a kórházba. - Hogy van az a drága? - Remekül, a baba gyönyörű. Brad úszik a boldogságban. - Gondolom, tegnap este idejében értetek a kórházba. - Éppen hogy. - Hála istennek! Szinte magam előtt láttam, amint világra segíted Tina gyerekét Max kocsijának hátsó ülésén. 122
- Nem került rá sor - mosolygott Amy. - Nos, amúgy pompás estét hagytál ki - árulta el Nigel. - Hallottam. Max értem jött a kórházba. Elmondta, hogy Gianna volt az est fénypontja - mondta Amy. Többet akart hallani Giannáról, bármennyire fájt is. - O, igen - lelkendezett Nigel. - Kivételes szépség, és micsoda stílus! - Amint hallom, mindenki odavolt érte. - Még szép! Istennő. Ami pedig Max öccsét illeti - jaj, istenem! Micsoda srác! Beszéltél vele? - Nem volt rá alkalmam - felelte Amy, és kalapált a szíve. - És te? - Bárcsak beszélhettem volna! - Mikor jön ma Gianna? - váltott gyorsan témát Amy, mert nem akart Jettről beszélni. Egyáltalán nem. - Valamikor délelőtt. Mint kiderült, Sofiával régi barátok. - Hát, azt hiszem, fel kéne hívnom anyámat, aztán dolgoznom is kéne egy kicsit. - Próbálj higgadt maradni - figyelmeztette Nigel. - Ne veszekedj. Tudod, hogy Nancy imádja, ha kiboríthat, - ígérem. Amy bement a szobájába, magára csukta az ajtót, és pár percig csak maga elé meredt. Ha az ember korán megy be a munkahelyére, az a jó, hogy nyugalom van. Nincs zaj, nem futkosnak az emberek. Nem csörög a telefon, nem történik semmi. Békesség és nyugalom van. Bekapcsolta a számítógépét, és talált egy halom e-mailt, amelyekre nem volt kedve válaszolni. Az anyját nem akarta visszahívni. Nancy nyilván leteremtené, amiért otthagyta a saját próba vacsoráját, és Amy nem szeretné ezt végighallgatni. Később újra bemegy Tinához, Brad akkor már biztosan nem lesz ott. Majd belepusztult abba, hogy nem tudta Jett-tel tisztázni a helyzetet, nagy szüksége volt tanácsra, és Tina volt az egyetlen, akiben igazán megbízhatott.
*** Lady Jane csatára készült. Hétfon reggel korán kelt, és a helyzetnek megfelelő ruhát öltött, Channelt - a leghatározottabban Channel illett ehhez a naphoz. Red Diamond nem került elő az egész hétvégén. Lady Jane nem aggódott. Ha az életben bánni biztos lehet, hát akkor az, hogy a vénember a titkos lakásán töltötte a hétvégét, ringyók között. A Lady úgy döntött, hogy ő fogadja majd Red három fiát, mert ideje, hogy valaki felvilágosítsa őket az apjuk üzelmeiről. Miért ne ő legyen az. Red nem mutatkozott, tehát az alkalom tökéletesnek látszott ahhoz, hogy elmondja a magáét. És meg is fogja tenni. O, igen, az nem kétséges.
42 Testre simuló, fehér kosztümjében, mélyen kivágott blúzában, kontyba tűzött, lángvörös hajával Sonja nem osztályon felüli call girlnek, inkább nagylábon élő, előkelő asszonynak látszott, A hollófekete hajú, felinjekciózott szájú, mandulaszemű Famka is testre simuló, szoros övvel összefogott kosztümöt viselt, csak sötétzöldet. A két, amúgy is nyúlánk nő magas sarkú, bokapántos cipői viselt, a kezükben drága, szex játékszerekkel és pénzzel teli ridikül volt. Ha nemi gyönyörről volt szó, Red Diamond rendkívül bőkezű tudott lenni, és ez a két nő vele töltötte majdnem az egész hétvégét. Sokba került, de Red nem panaszkodott. Ellenkezőleg. Megvehető szex. Sokkal jobb, mint együtt, élni egy olyan nővel, akit megutált. Tőle Lady Jane Bentley mehet a pokolba. Hétfőn reggel Red még mindig aktív volt. Valamivel korábban mindkét nő kielégítette. Red gyönyöre intenzív volt, de ami a legjobb, egyik nő sem beszélt. Neki csak pénzt kellett adnia, és a nők megtettek mindent, amit kívánt, nem kérdeztek semmit. 123
Most már felöltöztek, és készen álltak rá, hogy vele töltsék a napot - bizonyos összegért. Két magas, döbbenetesen szép nő huncut tekintettel és csábos ajkakkal. Red kíváncsi volt, milyen képet vág majd Lady Jane Bentley, ha meglátja, mit visz haza. Ha ettől a két nőtől nem futamodik meg, és nem hagyja el a házat, akkor semmitől. *** Útban a könyvtárszoba felé, Lady Jane találkozott Diahann-nel, a házvezetőnővel, akit gyűlölt. - Bocsásson meg, Lady Jane - próbált udvarias maradni Diahann, mert az utálat kölcsönös volt. - Aggódom Mr. Diamondért. Nem tudja véletlenül, hol lehet? Lady Jane felsőbbséges pillantást vetett a házvezetőnőre. - Aggódik? - mondta fagyosan. - Aztán miért? - Bizonyára tudja, hogy Mr. Diamond nem töltötte itthon a hétvégét. Nyilván ön is aggódik. - Szó sincs róla - csattant fel a Lady. - Pontosan tudom, hol van. A lakásában, ahol azzal tölti az idejét, hogy ringyókkal közösül. A megdöbbent Diahann egyet lépett hátra. - Mit mondott? - Hallotta - felelte ellenséges csillogással a szemében a Lady. - Ringyókkal közösül. Ezt teszi a maga ura és parancsolója, amikor nincs itthon. Ettől jön izgalomba. Most menjen az utamból! A Lady elsietett Diahann mellett és bevonult a könyvtárba. *** - Istenem, hogy gyűlölöm ezt a házat - motyogta Chris, a mikor megérkeztek. - Én is - mondta Jett. - Nem fűznek hozzá szép emlékek. - Az az érzésem, hogy utoljára vagyok itt - mélázott Chris. - Igen, ezt megígérem magamnak. Jett összedörzsölte a két kezét. - Gondolod, hogy Max benn van? - Nemtőm. Talán másnapos. Úgy tetszett, tegnap este jól érezte magát. Giannát biztosan megkedvelte. - Cserélhetnénk - mondta szárazan Jett. - Én viszem Amyt, Gianna az övé lehet. - így már jobb - állította át Chris a mobilját üzenetrögzítőre. - Az öcskösnek van humora. - Próbálkozom - mondta savanyú vigyorral Jett, és ő is átállította a mobilját. - Nem könnyű. - Oké, essünk túl rajta - vett mély lélegzetet Chris, és megnyomta a csengőt. - Kezdődjék az utolsó cirkusz. Miközben az ügyvédje már úton volt, és Rodriguez nyomozó változatlanul kérdésekkel bombázta, Max felhívta Christ a szállodában. Ez családi válság, szüksége volt rá, hogy Chris mellette legyen. Chris szobája nem jelentkezett, hát hívta a mobilját. A hangposta utasította, hogy hagyjon üzenetet. - Itt Max - mondta idegesen. - Hívj vissza, sürgős. Immár számos ember nyüzsgött Natasha lakásában. Egy rendőrségi fényképész, halottkémek, egy másik nyomozó - ezúttal nő - és sok rendőr szorgoskodott ujjlenyomatok gyűjtésével. - Meddig kell itt maradnom? - kérdezte Max. Rodriguez nyomozó ravasz pillantást vetett rá. - Senki nem tartja itt, Mr. Diamond - mondta szelíden. - Elmehet, amikor csak akar. Megmondta, hol volt tegnap éjjel, ellenőrizzük, és ennyi. - Krisztusom! - robbant ki Max. - Úgy tesz, mintha gyanúsított lennék. - Miért gondolja, hogy szüksége van ügyvédre, Mr. Diamond? - kérdezte a bajuszát simogatva Rodriguez. - A maga ostoba kérdései miatt - dühöngött Max. - Sajnálom, ha zavarják a kérdéseim. Egyszerű rutinkérdések. Nem végezném jól a munkámat, ha nem tenném fel őket. - Persze. 124
- Ami igazán meglep, hogy nem mondta még, hogy jó barátja a polgármester. A nagykutyák rendszerint ezzel kezdik. - Ertem - mérgelődött Max. - Most meg nagykutya vágyok. Azért viselkedik velem így? - Nem viselkedem sehogy, Mr. Diamond. Csak a munkámat végzem, mint mondtam. Max alig várta, hogy befusson az ügyvédje, elrendezzék a dolgot, és mehessen. A volt feleségét megölték, ott feküdt az ágyon ledöfve, ez a seggfej meg őt faggatja. Magában tudta, ki tette, de esze ágában sem volt elárulni a nyomozónak. Már így is baj lesz, ha a lapok megírják az esetet. De ha megtudnák, hogy a Natashával kötött házassága érvénytelen volt, hogy Natasha bigámista és Lulu törvénytelen, akkor őt keresztre feszítenék. Az ügyvédjének sem kívánt beszélni Vladimírról. Chrisnek elmondja, s majd meglátja, ő mit szól. Chris ugyan szórakoztatóipari ügyvéd, de meg tud keresni olyan bűnügyi kollégákat, akik tanácsot adhatnak, ha szüksége lenne rá. Hol a fenében van Chris? Tökéletesen elfelejtette, hogy mindhármuknak Rednél kellene lenniük. Az apjával való találkozás eszébe sem jutott. Két szobalány érkezett a lakásba, besurrantak a konyhába, mint az ijedt egerek, ott sugdolóztak. Max kiment a konyhába. - Főzzenek kávét mindenkinek - utasította őket. Irina, Natasha személyi szobalánya a konyhaasztalnál ült magába roskadva, a semmibe bámulva. Max Lulu miatt aggódott. Rodriguez nyomozó kijelentette, hogy beszélnie kell a kislánnyal, mert ő találta meg a holttestet. - Öt éves - mondta Max. - Miért kell beszélnie vele? - Fel kell tennem néhány kérdést. - Nem hallotta? Öt éves. Nincs joga faggatni a lányomat, - Meglátjuk - mondta Rodriguez. - Itt egy nyomozónő, majd ő beszél vele. - Nyilván Lulu is gyanúsított - mondta gúnyosan Max. - Minden lehetséges - felelte Rodriguez nyomozó. - Gazember. Max kis híján elveszítette a fejét. A vita kezdett elfajulni, amikor befutott Elliott Minor, Max ügyvédje. Testes, kopaszodó, barnára sült férfi volt. - Sajnálom, Max - lapogatta meg a kliense vállát. - Megdöbbentő, megdöbbentő. Betörés volt? - Rodriguez nyomozó szerint az lehetett - mondta Max. - De mivel engem faggat az őrületig... - Nem kell válaszolnod semmire, amire nem akarsz - tanácsolta Elliott, - Ezt nyilván úgyis tudja - szólt közbe Rodriguez nyomozó. - Bár általában mindenki szívesen felel kérdésekre, ha nincs titkolni valója. - Nagyon szépen megkérem, tartózkodjon az ilyen hangnemtől velünk szemben - csattant fel Elliott. - Nagyon jól tudja, hogy a kliensemnek nem kell válaszolnia semmire. - Hosszú szünet. Ugye nem veszi őrizetbe? - Ez meg hogy jutott eszedbe? - kérdezte dühösen Max. - Persze hogy nem - babrálta a bajszát Rodriguez. Az egyik cseléd lépett be, kezében tálca, tele kávéscsészékkel. Reszkető kézzel töltött kávét Maxnek. Max ivott egy kortyot, és megégette a nyelvét. - Luluval akarnak beszélni - tájékoztatta Elliottot. - Luluval? - húzta fel a szemöldökét az ügyvéd. - Miért? - Mert ő találta meg a holttestet. *** Az inas bevezette Christ és Jettet a házba, és a könyvtárszobába kísérte őket, ahol legnagyobb meglepetésükre Lady Jane-t találták a pamlagon ülve. - Hol van Red? - kérdezte Chris, aki nem óhajtott végigvárni még egy kört. - Úton van - felelte Lady Jane, aki kamillateát kortyolgatott finom mintájú porceláncsészéből. Hozassak nektek valamit a szobalánnyal, fiúk? 125
- Úton? Chris nem vett tudomást a kínálásról. - Nem lakik itt? - kérdezte Jett, aki szívesen rágyújtott volna, de tudta, hogy a Lady ellenkezne. - Ezen a hétvégén nem - felelte fagyos mosollyal a Lady. - Attól tartok, drága apátok kezd szenilis lenni. - Aztán miért? - kérdezte Chris. - Van egy lakása, és azt hiszi, nem tudok róla. - Szünetet tartott, mielőtt hozzátette. - Ott tartja a ringyóit. - Ringyók? - Jett gyorsan összenézett Chrisszel. - Ringyókat mondtál? - Úgy van. Apátok talán öreg, de szexuálisan még mindig aktív. - Jelentőségteljes szünet. Szerencsére nem velem. - Megbocsáss - mondta élesen Chris. - Biztos, hogy szükség van erre a beszélgetésre? - Miért is ne? - mondta hűvösen és bosszúszomjasan a Lady. - Gondoltam, mielőtt apátok ideér, megosztanék veletek néhány információt. - Miféle információt? - kérdezte bajt szimatolva Chris. - Nos, először is vegyük a te szerencsejáték-adósságodat. - Honnan a fenéből tudsz te róla? - Sosem csodálkoztál, miért követeli Roth Giagante olyan makacsul a pénzét? - Ismered őt? - kérdezte döbbenten Chris. - Én nem. De Red igen. - Jézus! - Mit gondolsz, ki ragaszkodik ahhoz, hogy Roth fenyegessen, hogy fizesd meg a tartozásodat? Arról szól az egész, hogy ki az úr a házban, és hogy megleckéztessen. - Neked elment az eszed - robbant ki Chris. - Red van mögötte? - Légy szíves, válogasd meg a szavaidat! - mondta Lady Jane. - Utálom, ha apádra emlékeztetsz. És te - fordult Jetthez. - Rednek kémei vannak Milánóban, akik megpróbálnak valami disznóságot kideríteni rólad is. Azt remélte, visszaesel a kábítószerező életmódba, és amikor nem tetted, embereket fizetett le, hogy próbáljanak visszacsábítani a droghoz, és amikor nem haraptál rá a csalira, úgy gondolta, nem érdemes fáradoznia veled. - Remek! - mondta Jett. - Itt az e-mailjeinek a másolata - nyújtott át Jettnek egy papírt Lady Jane. Jett gyorsan elolvasta: A srác balfácán. Úgyis tönkre fogja tenni magát. Tovább ne pazarolják rá az időm és a pénzem. Jett némán átadta a papírt Chrisnek, aki végigfutotta, és hitetlenkedve csóválta a fejét. - Miért mondod el nekünk ezt a sok szarságot? - kérdezte Jett. Eszébe jutott, hányszor kínálták droggal az utóbbi hónapokban, és eltűnődött, vajon az úgynevezett barátai közül ki dolgozhatott Rednek. - O, jaj, te is rá ütsz, nem igaz? - sóhajtotta a Lady. - Mindkettőtök mocskos szájú, akár az apátok. - Egyikünk sem hasonlít rá - mondta mérgesen Chris. - Biztosíthatlak. Lady Jane gyémántos Cartier órájára pillantott. - Max is jön? - kérdezte. - Fontos mondanivalóm van az ő számára is. - Ki vele - mondta hidegen Chris. - Majd közvetítem az információt. - Légy oly kedves, mert Maxet bizonyára érdekelni fogja, hogy a bankok azért vonultak ki a több millió dolláros manhattani építési projektből, mert Red ragaszkodott hozzá. Minden befolyását bevetette a bankoknál. Egyesek ezt úgy mondanák, megzsarolta őket. - Ez őrület - túrt a hajába Jett. - Ezért vagyunk itt? - kérdezte Chris. - Hogy továbbfeszítse azt, amit a fölöttünk való uralmának vél?
126
- Sejtelmem sincs, miért hivatott ide titeket. Én csupán üzenetközvetítő voltam - mondta változatlanul hűvösen Lady Jane. - Csak feltételezni tudom, hogy tovább akar kínozni titeket, amire, efelől biztosíthatlak, nagyon is képes. - És miért mondod el nekünk mindezt? - kérdezte Jett. - Úgy éreztem, ideje, hogy megtudjátok, milyen gonosz ember az apátok. - Mintha nem tudnánk már - morogta Jett. - Kíváncsi vagy a sebhelyekre az alfelemen? Te akarod elmondani nekünk, milyen ez az erőszakos, testet-lelket összetörő ember'? Meg akarsz talán ismerkedni anyámmal, a hazavágott, érzelmi ronccsá tett alkoholistával, aki miatta lett ilyen? O, igen, ismerjük Red Diamondot. - Ez baromság - mondta türelmetlenül Chris. - Idejön Red ma reggel, vagy sem? - Valóban nem tudom. - Akkor lelépünk. - Várjatok! - A Lady hangja éles és parancsoló volt. - Mielőtt elmentek, meg kell tudnotok még valamit, olyasmit, ami mindannyiunkat érint. - Hé, miért is állnál le? - mondta Chris. - Már egészen belejöttél. - Akkor hát készüljetek tel - mondta Lady Jane. - Mert nem hinném, hogy kedvetekre lesz, amit hallani fogtok.
43 - Szia - mondta a telefonban Beverly. - Szia - felelte Liberty, és örült, hogy új barátnője felhívta. - Mi történt tegnap este? - kérdezte kíváncsian Beverly. - Elutasítottad a nagyembert? - Hallgattam rád. - Helyes, testvér! Mister Csődör nagyon zabosan jött vissza a buliba. Dámon nem szokott hozzá az elutasításhoz. - Az irodájába megyek majd, hogy lejátsszam neki a demómat. - Maradj hűvös - tanácsolta Beverly. - Mert még jobban rá fog kapcsolni. Nem szabad elgyengülnöd. - Nem áll szándékomban. - Okos kislány - mondta Beverly aztán rátért az üzletre. - Felhívtam Bruce barátomat a Madison Modellügynökségnél, beszéltem rólad. Ma fogad, ám délre nála kell lenned. - Ez csodálatos, Bev. - Bruce őszinte lesz. Ha úgy látja, van esélyed, meg fogja mondani. - Hurrá! Hogyan köszönjem meg? - Várd meg, amíg lesz valami, ráérsz aztán köszönni. - Rövid szünet. - Ja, igen, hogy van ma Cindi? Tegnap nagyon elemében volt. - Akarod hallani a nap hírét? - Ki vele. - Cindi elment. Összeköltözött Slick Jimmyvel. - Hülyéskedsz? Egy éjszaka után? - Én is ezt mondtam. De Cindivel nem lehet beszélni, ha a fejébe vesz valamit. Most szobatársat keresek. - Ne siess nagyon, mert sírás lesz a vége. Jimmy seggfej, a legyet is megkúrja röptében. - Nem kéne Cindit figyelmeztetnem? - Nyugi, úgyis hamarosan rá fog jönni. Mintán felírta Bruce címét, Liberty letette a telefont. Cindiért aggódott, de a maga lehetőségeinek örült. Annyi minden történt! Mintha a kávézóbeli esése az új dolgok bőségszaruját nyitotta volna meg. Gyorsan átnézte a szekrényét, de utálta az összes ruhadarabot. Nemigen volt pénze csinos holmikra, különleges cucca pedig egyáltalán nem volt. Különben sem volt oda a feltűnő darabo127
kért. így hát felvett egy feszes, bézsszínű nadrágot, hozzá csizmát és egy Gap pólót. Hosszú, fekete hajával, selymes, tejcsokoládé színű bőrével és hipnotikus, zöld szemével bombázó volt, bármit viselt is. A Madison Modellügynökség a Lexingtonon túl volt, Liberty éppen, hogy odaért időre. A recepció falain magazinok különböző modelleket ábrázoló bekeretezett címlapjai lógtak. Amint belépett, Liberty bizonytalanul kezdte érezni magát, a címlaplányok olyan kihívóak és ragyognak voltak, és mi volt ő? Csinos? Igen, csinos, de úgy gondolta, semmi különös. Nem szabad így gondolkodnod, mondta egy belső hang. Különleges vagy, meg tudsz tenni bármit, ha akarod. Legyen önbizalmad, kisanyám. Odament a recepció asztalához. - Bruce-hoz j öttem. Az ázsiai recepciós kisasszony, akit inkább a telefonbeszélgetés érdekelt, futó pillantást vetett rá. - És maga? - Liberty vagyok, Beverly jelentett be. - Szólok, hogy itt van - mondta a kisasszony. - Foglaljon helyet. Liberty leült, és felvett egy divatlapot, a címlapján Tyra Banksszel. Nézte az egzotikus lányt, Hát igen. O különleges. Tíz perc múlva a kisasszony szólt, hogy menjen be. Bruce egy nagy, telezsúfolt íróasztalnál ült. Láncdohányos, középkorú fehér férfi volt, az arca húsos, ritka, barna haja előrefésülve, a szemöldöke busa. - Liberty - mondta. A cigaretta hozzá volt ragadva a felső ajkához. - Jöjjön be. Üljön le. Beverly dicsérte. - Nemigen volt időm felkészülni - magyarázta Liberty, aki alkalmatlannak érezte magát egyszerű szerelésében. - Felkészülni mire? - kérdezte Bruce, közben a papírokat tologatta az asztalán. - A tökéletes fotómodell üres vászon, a fényképész és a kliens teremtik meg az arculatát. Beverly jó ítész, szerinte magában megvan az a valami, bármi legyen is az. - Hízelgő. - Ne vegye annak. Nem személyes - mondta Bruce, és ivott egy kortyot az addig a széke karfáján életveszélyesen táncoló diétás kólás dobozból. - Hol a portfoliója? - Portfolió? - kérdezte értetlenül Liberty - Fényképek - mondta Bruce, és a cigarettája hamuja az asztalra hullott. - Egy képekből öszszeállított portfolió. - Nincs - mondta Liberty. - Tudja, nem gondoltam rá igazán, hogy modell legyek, Beverly tanácsolta, hogy jöjjek el magához. Valójában énekesnő vagyok. - A magassága? Bruce-t egyáltalán nem érdekelték Liberty elképzelései a jövőjéről. - 1 72 centi. - Divatbemutatóhoz alacsony. - O - mondta Liberty, mert azt hitte, ezzel vége is. - A méretei? - Nem... nem tudom - dadogta Liberty, mert felkészületlen félnótásnak érezte magát. - Ertem - dobolt az asztalon ujjaival Bruce. - Se portfoliója, se fényképei, nem tudja a méreteit, nem különösebben magas, de olyan az arca, hogy az figyelemért kiált. Ezért elküldöm ma két szemrevételezésre. - Az mi? - Elmegy egy klienshez meg egy fotóshoz - fújta a lány felé a füstöt Bruce -, és ők eldöntik dolgoznak-e magával. - Helyes - mondta határozatlanul Liberty. 128
- Hajói mennek a dolgok, és úgy határozunk, hogy szerződtetjük, feltétlenül kellenek majd fényképek. Összehozzuk egy fotóssal, aki ingyen elkészíti a portfolióját, cserében azért, hogy maga meg reklámozza az övét. így mindenkinek jó lesz. O széplányt fényképezhet, maga meg megkapja a nélkülözhetetlen képeket. Liberty bólintott. Bruce azt mondta rá, hogy szép és ez biztosan jó jel, nem igaz? - Akkor oké - mondta gyakorlatiasan a férfi. - Az első jelenése kettőkor lesz, a második háromkor. Egyik helyről se késsen el. Ha végzett, ne hívjon minket, majd értesítjük. Miután eljött Bruce irodájából, Liberty busszal a Tribecára utazott, ahol a stúdió volt. Mire megtalálta a stúdiót, elkésett, és a következő helyszín a Nyolcvanharmadik utca végén volt. A nagy forgalom miatt legfeljebb négyre érhetett volna oda, háromra semmiképpen. Az után pedig a nap legfontosabb találkozója lesz, amikor elviszi a demóját Damonnak, és onnan semmiképpen nem késhet el. Az első szemrevételezés egy vicc volt. Legalább húsz másik lány ült a recepción, mind portfolióval és csinos cuccokban, mind a legjobb formájában. Nyilvánvalóan meghallgatás volt, nem puszta szemrevételezés. Liberty úgy vélte, semmi értelme itt maradnia, és lekésnie a második helyet, ezért sarkon fordult, és beszállt a személyzeti liftbe. Vele együtt lépett be egy magas, vékony srác is kezeslábasban, baseballsapkában. Az egyik kezében jókora pizzás dobozt egyensúlyozott. - Kérsz egy harit? - nyitotta fel a kartondoboz tetejét. - Nem kéne inkább leszállítanod a megrendelőnek? - Nem. Az a dolgom, hogy megegyem - vigyorgott a srác. - Vegyél belőle nyugodtan. - Kösz, de most ettem egy szendvicset. - A meghallgatásra jöttél? - kérdezte a srác, és letört a pizzából egy szeletet. - Igen, de túlságosan sok lány várakozik ott. - Nem is beszéltél senkivel? - mondta két falat közt a fiú. - Nem maradhatok, háromra másutt kell lennem. Itt dolgozol? - Mondjuk úgy, kisegítek. - Egyébként mire van meghallgatás? - kérdezte kíváncsian Liberty. - Fürdőruhás fotózáshoz. - Amilyen például a Sports Illustrated címlapja? - Inkább olyasmi, mint a Stuff vagy a Maxim — vett ki egy újabb pizzaszeletet a srác. - Ismered ezeket a magazinokat? - Láttam őket. - Valószínűleg nem vagy a megfelelő típus - mondta a fiú. - Típusnak kell lenni ahhoz, hogy az ember bekerüljön azokba a magazinokba? - Dögösebbnek kell lenni. - O, kösz. - De marhajói nézel ki - mondta a srác. - Csinálhatnál reklámokat. A bóktól Liberty megenyhült. - Ma jártam először modellügynöknél - mondta, mert már nagyon szerette volna valakivel megosztani a történetét. - Elküldött két szemrevételezésre, ez az első, de nem mondott róluk semmit. - Add meg a neved és az ügynökséged, majd megmondom, hogy itt jártál, de nem tudtál maradni. - Liberty. A Madison Modellügynökség. Kösz, és további jó étvágyat - mondta Liberty, amikor a lift megállt. - Megvan - mondta szorgosan rágva a srác. - Sok szerencsét a másik helyen. A másik helyre idejében odaért. Egy férfias külsejű nő ült egyedül a műteremlakásban. A nő végigmérte, feltett pár kérdést, készített néhány polariod-képet, aztán útjára engedte. Liberty bizakodó volt, arra gondolt, hogy talán - talán-talán - végre elindult a kitörési lehetőség felé, amelyre egész életében vágyott. 129
44 - Hova megyünk? - kérdezte Sonja Red Diamond Rolls Royce-ának hátsó ülésén ülve, miközben önmagát csodálta abban a kis aranykompaktban, amelyet egy olyan asszony öltözőasztaláról lopott, akinek a férje igénybe vette a szolgáltatásait, amíg a nő távol volt. - Nem azért fizetek, hogy kérdezősködj - mordult rá Red. - A kérdezősködés nem a te dolgod. Sonja fütyült, a férfi gorombaságára, oda se bagózott. Amíg jön a pénz, kit érdekel? Famka úgy igazított a szoknyáján, hogy a sofőr, aki már így is nehezen koncentrált a vezetésre, még jobban láthassa a punciját, mert ahogyan Sonja, Famka is csak a kliens kifejezett kérésére viselt bugyit. Mindketten többször látták az Elemi ösztönt Mindketten beleélték magukat Sharon Stone szerepébe. Ez a két kemény, félelmet nem ismerő, szexi, ragadozó természetű nőstény nagy hódolója volt az amerikai filmművészetnek. Sonja ásított. A rozoga, vén milliárdos szexőrült szarházi volt. Követelte a teljes szexmenüt, aztán még többet. - Mit csinálunk, ha meghal itt nekünk? - kérdezte Famkától, aki tapasztaltabb volt szexmániás vén milliárdosok dolgában. - Elvesszük az összes készpénzét, aztán ész nélkül elrohanunk - tréfálkozott Famka. - A dolgotok a következő lesz - szakította meg Sonja gondolatait Red. - Amikor a házamhoz érünk, bevonultok a két oldalamon. Lesznek ott emberek, akik valószínűleg sértegetni fognak titeket. Ne vegyetek róluk tudomást. Ne szóljatok semmit. - Ha sértegetnek, az többe kerül - csukta össze aranykompaktját Sonja. - Nálam is - helyeselt Famka. - Mennyivel? - Megduplázod azt, amiben megállapodtunk. Red röhögött. Kedvére való volt, ha egy nő tudta, hogyan kell üzletelni. *** - Jöjjön, drágám - intett Amynek Sofia Courtenelli, hogy lépjen be. - Bemutatom a barátnőmet és reklámkampányunk arcát, Giannát. Gianna, üdvözöld az egyik legjobb PR-osomat, Amy ScottSimont. - Ciaoi — kiáltotta Gianna, mintha régi barátok lennének. - Lenni te az? - Ismeritek egymást? - kérdezte Sofia. - Tegnap este lenni parti Amynek és Maxwell Diamondnak - mondta Gianna, aki nagyon elegáns és szexi volt szénfekete, hajszálcsíkos Dolce & Gabbana nadrágkosztümjében. - Enyém ragazzo, Jett lenni Max fiatalabbik fratellója. Jett csinálni velem fotókat. Te őt fogod imádni, Sofia. Minden nő érezni amore, ha látni enyém Jett, Jett delizioso, sí? — mondta Amynek, aki csak állt, ámult és bámult. Amy bólintott. Szóval Jett lesz a férfimodell Giannával a képeken. Jett a Courtenelli-háznak dolgozik. Lehet-e ennél rosszabb? - Hol volt a parti? - kérdezte Sofia bosszúsan, amiért nem hívták meg. - Csak próbavacsora volt - magyarázta gyorsan Amy. - Nem sok időt töltöttem ott, mert Tina barátnőm vajúdni kezdett, én pedig elkísértem őt meg a férjét a kórházba. - Max lenni molto bene, te lenni buona ragazza — sóhajtotta Gianna. - Max lenni bello, gazdag, és hogy is mondani itt, szexi. Ha lenni olyan szexi, mint enyém Jett, te fog lenni nagyon contento asszony. - Én mikor látom Jettet? - csodálta meg vérvörösre festett körmét Sofia. - Ma - mondta könnyedén Gianna. - Később ő jönni ide.
130
- Kellek még? - kérdezte Amy, aki rájött, hogy találnia kell valami kifogást, ha korábban el akar menni. Már ha nem akar találkozni Jettel, de persze akart. - O, igen - érintette össze ápolt ujjait Sofia. - Nagyszerű lenne, ha Gianna meg én ma Liz Smithszel ebédelhetnénk. - Ma? - csodálkozott Amy. Sofia komolyan azt hiszi, hogy Liz Smitht ilyen rövid időn belül el lehet hívni valahová? - Ha Liz meg tudja oldani - mondta fellengzősen Sofia. - Ha nem, akkor talán holnap. Melyik nap lesz a fotózás, Gianna? Gianna vállat vont. - Nem tudni. - Megkérdezem Nigelt - ajánlotta Amy, mert szeretett volna minél előbb kijutni Sofia irodájából. - Felhívom Lizt, aztán beszámolok. Biztosan nagyon szeretné megismerni Giannát. - Meghiszem azt - mondta fensőbbségesen Sofia. -Gianna a leghíresebb modell Olaszországban. Kit szeretne minden tervező megkapni egy-egy divathétre? - Drámai szünet. - Giannát és Naomi Campbellt. Egyetlen másik modell sem ér a közelükbe. - Az biztos - motyogta Amy. Nagyon ment volna már. - Még valami? - kérdezte, miközben uralkodni próbált az érzésein. - Semmi - engedte el királynői kézmozdulattal Sofia. - Várj - mondta Gianna. - Ha ez a Liz, lenni ő akárki, nem ebédelni velünk ma, te nem jönni, Amy? - Jaj, nem - mondta Amy - Általában munka közben kapok csak be valamit. Különben sem szeretném zavarni a beszélgetéseteket Sofiával. - Semmi baj - mondta leereszkedő mosollyal Sofia. - Általában nem étkezem a beosztottjaimmal, de ma kivételt teszek. Velünk jössz, Amy. - Boldogan - mondta Amy, bár magában azt gondolta: semmit sem szeretnék kevésbé. - Huh... hadd derítsem ki, ráér-e Liz Smith, és jövök vissza. Kimenekült Sofia irodájából. Nigelhez sietett, aki a tervezőteremben dolgozott. - Mikor lesz Gianna fotózása? - kérdezte. - Holnapra van kiírva - felelte vázlatokat tanulmányozva Nigel. - És kedvenc olasz nagyasszonyunk tudni kívánja azt is, ki lesz a fényképész. - Ah... a fantasztikus Antonio - felelte Nigel, máris áhítatban a gondolattól, hogy ilyen híres fotóssal találkozhat. - Ott kell lennünk mindannyiunknak, neked, nekem, Yolandának és Danának is. Svédasztal lesz és ládaszámra a pezsgő. Fantasztikus nap lesz. - Éppen erre van szükségem. - Mintha egy hangyányit nyűgös lennél. - Az vagyok. - Miért? - Sofia azt akarja, hogy vele meg Giannával ebédeljek - Én megtiszteltetésnek tekinteném, ha engem hívna Sofia ebédelni - mondta nem minden irigység nélkül Nigel. - Te nem örülsz? - Hogyan tudom majd végigülni az ebédet azzal a kettő nővel? Nem nekem való. - Legyen neked való, kedvesem - mondta Nigel. - Ha előbbre akarsz jutni ennél a cégnél, legyen neked való.
*** Miután felhozták Reece dadust és Lulut a lenti szomszédtól, Elliott Minor megengedte, hogy a nyomozónő néhány percig beszélgessen Luluval. Maxnek ez nem tetszett, de Elliott megmagyarázta neki, hogy senkinek nincs takargatnivalója, tehát a legjobb együttműködni. Senkinek nincs takargatnivalója, gondolta komoran Max. Nekem van. Vladimír Bushkin. Vele mit kezdjek?
131
Ez komoly probléma volt, mert ha elmondta volna, amit Vladimír Bushkinről tudott, megindult volna a vizsgálódás, ami nemcsak rá nézve, hanem Lulura nézve is végzetes eredményekhez vezethetett volna, Maxnek pedig semmi sem volt fontosaim a lányánál. A nyomozónővel való beszélgetés után Lulu egyenesen Max karjába bújt. - Anyucikámat akarom. Bántották anyucit. - Minden rendben lesz, aranyom - ölelte magához a kislányt Max. - Apuci mindent elintéz. Közben a dajkát Rodriguez nyomozó hallgatta ki a másik szobában. Maxnek beszélnie kellett Elliott-tal, hát kivitte Lulut a konyhába, bekapcsolta a tévé rajzfilmcsatornáját, utasította a cselédeket, hogy vigyázzanak a gyerekre, és megkereste Elliottot. - Mi folyik itt? - kérdezte. - Ki kell juttatnom innen Lulut meg a dajkáját. - Türelem, Max - tanácsolta Elliott. - Ne haragíts magadra senkit. - Még hogy én haragítok magamra bárkit is! - dühöngött Max. - Az a nyomozó bánik velem otrombán az első pillanattól fogva. - Megértelek, Max. Higgadj le, én mindent elintézek. - Hát nem érted, Elliott? - kérdezte összeszorított foggal Max. - Gyanúsítottként kezelnek. - Megszokott dolog, hogy kihallgatják a férjet, kivált a volt férjet. - Én nem átlagos volt férj vagyok - füstölgött Max; - Szerinted holmi kőművesnek látszom, aki részegen leszúrja a feleségét? - Nyugalom, Max. - Hagyd már ezt abba - csattant fel Max. - A lányom szörnyű állapotban van. Az az undok dada most tesz vallomást egy nyomozónak, én pedig KI AKAROK JUTNI INNEN. - Megértem - mondta Elliott. - Meglátom, mit tehetek. - Kiment, de szinte rögtön visszatért. Most tájékoztattak, hogy odalenn van a sajtó. - Viccelsz? - dühöngött Max. - Honnan tudták meg? - Lehallgatják a rendőrségi hullámhosszukat, kémeik vannak a kapitányságokon, mindent megtudnak. - Nem beszélek a sajtóval - füstölgött Max. - Tudom. Elintézem, hogy a sofőröd a föld alatti garázsban várjon minket. Öt perc múlva Elliott már jött is vissza. - Rodriguez nyomozó azt mondta, szabadon távozhatsz. - Azt mondta? Hogy elmehessen ellenőrizni az alibimet. Krisztusom! Beszélnem kell az öcsémmel. - Mihelyt megemlítette Christ, eszébe jutott, hogy nem ment el a reggeli találkozóra Redhez. - Hát ezért nem veszi fel - motyogta. - Kicsoda? - kérdezte Elliott. - Chris öcsém. - Örülök, hogy van családod, akikhez fordulhatsz. Szomorú nap ez a mai. Natasha bájos aszszony volt. - Nem volt az - rázta a fejét Max. - Natasha pénzéhes és nagyravágyó nő volt. Jobban tudod mindenkinél. Te csináltad végig velem a válást. - De nem érdemelt ilyen halált - feszengett Max éles szavait hallva Elliott. - Igazad van - felelte fáradtan Max. - Ilyet senki sem érdemel.
45 Mielőtt Lady Jane további titkokat árulhatott volna el Chrisnek és Jettnek, Red Diamond vonult be a könyvtárszobába, két oldalán Sónjával és Famkával. Bizarr hármast alkottak, a vén milliárdos meg a két osztályon felüli call girl, mindketten az öregember fölé magasodtak feszes kosztümjükben, tűsarkú cipőjükben. - Sajnálom, hogy késtem - mondta cseppet sem sajnálkozva Red. - Biztos vagyok benne, hogy Janey elszórakoztatott benneteket. 132
Lady Jane ülve maradt, a szeme villámokat szórt. - Red - mondta fenyegetően nyugodt hangon. - Úgy örülünk, hogy sikerült ideérned. Tájékoztattam a fiúkat néhány dologról, amelyekről szerintem tudniuk kell. - A tekintete Sonjáról Famkára vándorolt. - Légy szíves, mutasd be a hölgyeket. Sikerült a hölgyeket szót úgy ejtenie, mintha a legocsmányabb szó lett volna a lexikonban. - Nem emlékszem a nevükre - röhécselt Red. - Csak a csöcsük méretére. Közben Sonja észrevette Christ, és az is felismerte a lányt. A lány pofátlanul megvillantotta a csuklóján a lopott órát, csak szóljon a pasi, ha mer. Chris hallgatott. Volt annyi esze hogy hagyja a cselekményt kibontakozni. Famka Jettet vette szemügyre. Minden dögös, fiatal hímre bukott. A fiúra kacsintott, ami azt jelentette: te megkaphatsz ingyen. - Látom, sok a dolgod - mondta Chris, mert nem akart résztvevője lenni annak, amiről sejtette, hogy következik. - Tehát a találkozónak, amely meg sem történt, máris vége. - Vége? - bömbölte Red. - Még el sem kezdődött. - Kár - felelte Chris. - Mert a cirkuszt már gyerekkoromban sem szerettem. - Neked mindig nagy pofád volt - mondta Red. - Kár, hogy olyan gyenge vagy. Még vihetted is volna valamire, ha nem lennél ilyen lúzer. - Az - mondta meglepően higgadtan Chris. - Olyan lehettem volna, mint te, igaz? Nyomorult, vén gazember, aki nála hatvan évvel fiatalabb kurvákkal szórakozik. - Menjünk, Chris - mondta Jett, mert rájött, milyen ocsmánnyá fajulhatnak a dolgok, ha nem lépnek le gyorsan. - O — fordult a legfiatalabb fia felé Red. - A faszkalapnak hangja is van. - Te vagy faszkalap - tört ki rögtön Jett. - Azt hiszed, te meg a milliárdjaid parancsoltok nekünk. Hírem van számodra: nem parancsoltok. - Nem? - ordította Red. - Ezért rohantatok ész nélkül New Yorkba, amikor hívtalak? Rohantatok! Fogtad te is szépen a jegyet, és repültél apucihoz. Mit képzeltél? Hogy a halálos ágyamon fekszem? Hogy ti fogjátok örökölni a pénzemet? Ezért jöttetek? - Azért jöttem, mert azt hittem, megváltoztál - morogta Jett. - Őrültség, mi? Azt hinni, hogy az embernek olyan apja van, aki törődik vele. - Red sosem fog megváltozni - mondta lelki nyugalmát változatlanul megőrizve Lady Jane. Azt hiszem, ezt mindannyian tudjuk. - Te még itt vagy? - mímelt meglepődést Red. - Pedig azt mondtam, csomagolj, és tűnj el. - Úgy látszik, nem hallottam - mondta Lady Jane. - Talán lefoglalt, hogy végigolvassam a végrendeletedet, amelyet éppen most szándékoztam ismertetni a fiaiddal. Biztos vagyok benne, számukra éppoly izgalmas lesz, mint amilyen a számomra volt. - Semmit sem tudsz a végrendeletemről - vicsorgott Red. - Majd meglátjuk. - Megbocsásson, Mr. Diamond Diahann lépett a szobába. A nagy kiabálástól senki sem hallotta, amikor kopogott. Sonja és Famka odafordultak, hogy szemügyre vegyék az újonnan jöttét. A harmincas évei végén járó, előnytelen ruhát viselő nő valóságos bombázó lehetne, ha akarná. - Mi az? - ordította Red, akit bosszantott, hogy megzavarták. - Telefon Chris fiatalúrnak - mondta Diahann, és rosszalló pillantást vetett Sonjára és Famkára. - Max bátyja az, azt mondja, nagyon fontos. - Beszélek vele - örült meg Chris, hogy végre mással foglalkozhat. Diahann átadta neki a telefont, és Chris a szoba túlsó vége felé indult. - Hol vagy? - kérdezte halkan. - Nem fogod elhinni, mi van itt. - Gyere a lakásomra - mondta izgatottan Max. - Rettenetes dolog történt. Natasha meghalt. Meggyilkolták. *** 133
Liz Smith természetesen nem ért rá, tehát Amy csapdába esett. Vitte a kocsi Sofiával és Giannával a Four Seasons étterme felé. A két olasz nő vidáman csacsogott az anyanyelvén, Amy pedig úgy ült Sofia sofőrje mellett, mint a kivégzésre vitt elítélt. Már eldöntötte magában, hogy Giannán nincs mit nem kedvelni, az olasz szupermodell elviselhetetlenül szép volt, és valóban annyira elbűvölő, ahogyan mindenki állította. Minél többet volt vele Amy, annál kevésbé értette, hogyan tudott Jett megcsalni egy ilyen pompás nőt. Poppy nagyinak igaza volt. Minden férfi csal. Max kivételével. Amy biztos volt benne, hogy Max nem lenne képes megcsalni őt, sokkal jellemesebb, éppen ezért szerette. Igen, szeretem. Valahogyan el kell jutnia a kórházba, hogy megbeszélje Tinával a helyzetet. Valahogyan el kell menekülnie erről a lidércnyomásos ebédről. Max fel-alá járkált a lakásában, Christ várta. Tudta, hogy fel kell hívnia Amyt, mielőtt a hírekből tudja meg. Nemcsak Natasha háza előtt nyüzsögtek a média emberei, hanem az ő háza körül is, hiszen mindkettő a Max Diamond birodalom tagja volt. Ettől a sztori még szaftosabb. Már felhívta Clive Barnabyt, és vázolta a helyzetet. - Neked kell tárgyalnod a japánokkal - mondta neki. - Ha ez nem felel meg nekik, tedd át a tárgyalást holnapra. Clive megígérte, hogy megtesz mindent annak érdekében, hogy a japánok biztosítsák a pénzt. Max azt remélte, ha sikerül beszélnie Amyvel, a lány majd felajánlja, hogy kiragadja Lulut a várható médiarobbanás sugarából, mert médiarobbanás lesz, elvégre Natasha Diamond nem akárki volt, hanem az ő félesége. Az a nő kereste a nyilvánosságot, gondoskodott róla, hogy a New York-i társasági élet szereplője legyen. Ez az esemény pedig valóságos médiaszenzáció volt. - Anyucit akarom! - állított be Lulu Max hálószobájába, pofikáján peregtek a könnyek. - Mikor jön anyuci? Krisztusom! Hol az az átkozott dajka, amikor szükség lenne rá? Max a konyhában találta a dadát, éppen telefonált. - Kivel beszél? - förmedt a nőre hisztérikusan, mert attól tartott, hátha a dada éppen az egyik pletykalapnak adja el a sztorit. - Sajnálom, Mr. Diamond - mondta kimérten és nagyon angolul Reece dadus. - Repülőjegyet foglaltam Angliába. Amerika nem nekem való. Nem viselem el az erőszakot. - Ezt nem teheti - döbbent meg Max, hogy a dajka képes lenne Lulut itt hagyni ilyen helyzetben. - O, azt hiszem, tehetem - felelte hidegen a nő. - És ha megduplázom a mostani fizetését? - Nem pénz kérdése. - Mikor óhajt tehát távozni? - kérdezte a helyzetbe beletörődve Max. - Ma délután. Micsoda lelketlen tehén! Ha csak erre képes, akkor talán jobb is lesz nélküle. *** - Mennünk kell - mondta Jettnek Chris, és kikapcsolta a telefont. - Max bajban van. - Miért nincs itt Max? - kérdezte harsányan Red. - Ujabb anyagi katasztrófa, amelynek a kezeléséhez nem eléggé férfi. - Annak örülnél, igaz? - szólalt meg Lady Jane. - Esetleg találnál még egy bankot, amelyet megzsarolhatsz, hogy szálljanak ki Max építése projektjéből. - Hogy mersz olyan dolgokról beszélni, amelyekhez semmi közöd - vörösödött el a dühtől Red. Chris már az ajtóban állt. - Kapcsoljátok be a tévét - tanácsolta. - Majd megtudjátok, mi történt. Red tombolt, nem tehette meg a fiainak szánt bejelentést. Jane tehetett róla, ő tett tönkre mindent. - Látod ezeket a bájos, ifjú hölgyeket? - nézett utálkozva a Ladyre. - Ideköltöznek. Sonja és Famka meghökkenten néztek össze, ez számukra is új volt. 134
- Milyen kedves, hogy ringyókkal kívánod megtölteni a házat - mondta hidegen Lady Jane. - A magániratok alapján, amelyeket végigolvastam a végrendelettel együtt, mindig is szívesen segítettél ringyókon. Ezért azt tanácsolom, hogy ha nem óhajtod, hogy az információ nyilvánosságra kerüljön, egyezz meg egy rendkívül nagyvonalú végkielégítésben az ügyvédemmel. Csak akkor hagyom el a házat. Felállt, és anélkül, hogy egyetlen pillantást vetett volna Sonjára és Famkára, kivonult a szobából. - Ideköltözünk? - mondta nyugtalanul Sonja. - Én ugyan nem. - Mi az, hogy nem? - morogta Red. - Elegendő pénzért négykézlábra állsz, és nyalod a cipőm talpát, ha azt parancsolom. - Mit gondol, mennyibe kerülne, ha ideköltöznénk? - kérdezte Famka, aki mindig az üzletaszszony fejével gondolkodott. - Nyilván többe, mint amennyit hajlandó lenne kiadni. Mi nagyon drágák vagyunk. - A felesége pedig komolyan gondolja azt a végkielégítést - jegyezte meg Sonja. - A vén szatyor nem viccel a pénzzel. - Nem a feleségem - mondta komoran Red. - Pedig úgy viselkedik - simította végig blézerét Sonja. Red eldöntötte magában, hogy mégsem tartja a házban a lányokat, sokat beszélnek, az idegeire mennek. - Ti ketten elmehettek - mondta még mindig komoran. - Boldogan - felelte Famka -, mihelyt kifizetett minket. - Eleget fizettem. Menjetek. - Ezért a kirándulásért nem eleget - horkant fel megvetően Sonja. - Te jó ég! - mordult fel dühösen Red. - Nem vagytok többek két pénzéhes kurvánál. - És pont így szeret minket, nem igaz? - mondta Famka. - Igen - játszott a lopott Rolexszel Sonja. - Különösen akkor, amikor a szánkban az a nyamvadt kis farka, és telespricceli a mellünket. - Kifelé! - ordította Red, a zsebébe nyúlt, és a lányokhoz vágott egy marék százdollárost. A két nő felszedte a pénzt, és távozott, csak drága parfümjük illata maradt a szobában. Red még motyogott magában, és bekapcsolta a tévét.
*** - Mi történt? - kérdezte Jett, miközben követte Christ az utcára. - Nem fogod elhinni - mondta Chris, és leintett egy taxit. - Natasha. Max szerint meggyilkolták. Meggyilkolták, ezt a szót használta, meggyilkolták.
*** Max háza előtt számos televíziós és rádiós közvetítőkocsi sorakozott teljes személyzettel, de akadtak fotósok is. - Hajtsd le a fejed, és egyenesen siess be - figyelmeztette az öccsét Chris. - Nem ismernek minket. És ha bármit kérdeznének, nem tudunk semmit. - Értettem - felelte Jett. Chris kifizette á taxit, és besiettek. A portás megállította őket. - Kit keresnek? - kérdezte. - Max Diamondot. A testvérei vagyunk. A portás a lifthez kísérte a két férfit. - A legfelső szint - mondta. - Szerinted mit akart még elmondani Lady Jane? - kérdezte Jett, amint beléptek a liftbe. 135
- Ki tudja? Tud valamit, és nyilvánvaló, hogy Red jobban szeretné, ha azt a valamit mi nem tudnánk meg tőle. - Milyen volt a bevonulása azzal a két kurvával? - kérdezte Jett, miközben rágyújtott. - Nagy show volt. - És tudod, mi a legnagyobb poén? - kérdezte Chris. - A két lány közül az egyik az volt, aki ellopta az órámat. - Aki azt az üzenetet hagyta a farkadról? - Pontosan. - A büdös életbe! Max a liftajtónál várta őket. Mindkettőjüket megölelte. - Köszönöm, hogy eljöttetek - mondta. Nagyon összetörtnek látszott. - Sokat jelent nekem. - Próbálj lazítani - karolta át a bátyja vállát Chris -, és mondd el nekünk, mi történt. - Menjünk a nappaliba - mondta fáradtan Max. - Rám férne egy ital. Mire Amynek sikerült elszabadulnia, és a kórházba ért, a szobát szinte szétfeszítették a virágok, a lufik meg a kisbabáknak való játékok. - Örülök, hogy visszajöttél - lelkendezett Tina. - Mindent hallani akarok. - Ahogyan mondtam már - támaszkodott az ágy végére Amy. - Kiderült, hogy a titokzatos férfi Max öccse. - Ez nem jó hír. - Pontosan - mondta komoran Amy - Most mondd meg nekem, mit tehetek? - Nem tehetsz semmit. De talán hasznos lenne egy beszélgetés - javasolta Tina. - Csak ha ő nem mond neked semmit, miért te légy a kezdeményező? - Mert muszáj - mondta Árny. - Mikor akarsz beszélni vele? - kérdezte Tina. - Nem tudom - siránkozott Amy, és csörögni kezdett a mobilja. - Teljesen össze vagyok zavarodva. Megnézte, ki a hívó. - Anyám az - húzta el a száját. - Nem veszem fel. - Miért? - Tudod, miért. Panaszkodni fog; amiért eljöttem tegnap este. - Biztosan nem haragszik - mondta Tina, és az egyik zsúfolt asztalkára mutatott. - Nézd, milyen gyönyörű rózsákat küldött nekem. - Mert ő mindig pontosan tudja, mit illik. Ha ismerem anyámat, dühös. Szinte azonnal megcsörrent a Tina ágya melletti telefon. Tina felvette. - Szia, Brad - szorította magához még szorosabban a babáját. - Az ifjabb Brad jól van, szerintem hiányzol neki. Olyan édes, egyre hosszabb a szempillája... meg más is. - Kihallgatott, és fülelt, aztán. - Amy - mondta sürgetően. - Kapcsold be a tévét. Válts a CNN-re. - Miért? - Gyorsan. És a hírekből értesültek Natasha meggyilkolásáról.
46 Dámon fogta az arcát, és úgy csókolta, ahogyan még senki. Egyes férfiak tudnak csókolni, mások nem. Dámon nagymester volt. Liberty lehunyta a szemét, hagyta, hogy a perc magával sodorja. Hogyan történt ez? Hogyan kezdődött ez a kaland? És hol ér majd véget? Dámon nős, foglalt, elérhetetlen. És mégis... Liberty nem tudott nem beleolvadni a férfi ölelésébe. Dámon ajka megőrjítette, a szájában felfedezőútra induló nyelve meg a keze, amely szintén járta a maga útját. Minden akaraterejére szüksége volt, de sikerült kibontakoznia az ölelésből. - Mi az? - kérdezte a férfi türelmetlenül. 136
- Nős vagy - állapította meg Liberty. - Van valami kifogásod a házasság ellen? - Nincs. - Nézd... mondhatnám, hogy a feleségem nem ért meg - mondta lustán mosolyogva Dámon. Az a helyzet, hogy nagyon is megért. De van egy... megállapodásunk. - Nem az én... Mielőtt Liberty befejezhette volna, Dámon ismét csókolni kezdte, a keze lassan bekúszott a pulóvere alá. Édes istenem! Megállapodás ide vagy oda, Dámon más nőhöz tartozik, és Liberty nem hajlandó osztozni. Pontosan hatra érkezett Dámon irodájába. A második szemrevételezés után hazaszaladt átöltözni. Puha, fehér pulóvert vett csokoládébarna nadrággal és barna, szőrös csizmával, szándékosan semmi kihívót. Komolyra vette a figurát, nem szexire, hosszú, fekete haját lófarokba kötötte, sőt feltett egy sötét, téli napszemüveget is, amelyet tíz dolcsiért vett kiárusításkor. Chanel-utánzat volt, jól nézett ki, bár Liberty tudta, hogy jó, ha tíz percig kitart. - Hello, L.L. - üdvözölte rövidke öleléssel Dámon. - Jól nézel ki. - Hello - mondta Liberty, és miközben beszívta Dámon drága arcvizének illatát, a szeme körülfutott az aranylemezeken a falakon meg a különböző díjak, köztük több Grammy- és BET-díj szobrocskáin. Dámon hatalmas íróasztalán ott volt ezüstkeretben a felesége, Tashmir hercegnő fényképe. - Üljön le - mutatott egy kényelmes bőrpamlagra Dámon. A fenébe! Libertyt elbátortalanították a férfi sikerének külső jegyei. Ez az ember Dámon P. Donnell, ő meg kicsoda? Csak egy újabb énekesnőjelölt, aki szeretne kitörni. - Adde - nyújtotta a kezét a kazettáért a férfi. Liberty átadta, és tudta, hogy nem fog tetszeni, máris beleborzongott a kudarcba. Két dal volt a CD-n, mindkettő Liberty saját kompozíciója. Érdekes nóták, szívhez szóló szöveggel, de semmiképpen nem hip-hop vagy rap. Dámon elindította a CD-t, leült az íróasztalához, és nagyon figyelt, az arcán nem látszott érzelem, Liberty nem gyaníthatta, mire gondol, ült a pamlagon a férfival szemben, ökölbe szorított kézzel, a hátán végigfolyt az izzadság, idegileg teljesen kivolt. Amikor a két dal lement, Dámon felállt, odament Libertyhez, és egyszerre csak csókolóztak. Liberty tudta, hogy rögtön el kéne tolnia magától a férfit, nem lenne szabad semmit megengednie. De olyan kíváncsi volt, hogy mit fog mondani a zenéjéről. Ezért volt itt. Ezért élt. És Dámon nem mondott semmit. Most csókolta és fogdosta. Kegyetlen és szokatlan büntetés volt ez, Liberty mégsem akarta, hogy a férfi abbahagyja. Végre összeszedett annyi erőt, hogy eltolja a férfit, - A zeném... - kezdte, és igyekezett nem látszani túlzottan kiszolgáltatottnak. - Azért vagyok itt. - Azért? - mérte végig füstös szemével a férfi. - Tudja, miért vagyok itt - nyelt nagyot a lány. - Semmi máséit? - nézett a lányra azzal a sokatmondó, szexi nézésével Dámon. - Mi másért? - kérdezte Liberty, mintha nem tudná, pedig a szexuális feszültség csak úgy sütött a szobában. - Hé... biztosan észrevetted, hogy közted meg köztem, hogy van közöttünk valami - mondta Dámon azzal a varázslatos nézésével. Liberty kétségbeesetten próbálta felidézni Beverly figyelmeztető szavait: Nagyon nős... Semmiben sem különbözik a többi kanos disznótól... Dámon mindenkit meg akar kapni... Sosem fog megváltozni... - Nézze - mondta Liberty, megfeszítve minden erejét, hogy ne gyengüljön el. - Maga nős, tehát csak üzletről lehet szó. Vagy kell a zeném, vagy nem. 137
- És ha kéne? Kapnék pár jó pontot? - Nem - sütötte le a szemét Liberty, hogy ne kelljen abba a túlságosan csábító szempárba néznie. - Hűha, milyen hideg vagy - panaszkodott a férfi. - Hideg és tüzes egyszerre. Ellenállhatatlan keverék, te is jól tudod. - Gondolom, nincs oda a zenémért - mondta Liberty. Küszködött a csalódottságával, hogy lám, ez is csak egy kanos pasi, ez is csak azt akarja. - Hé... ne kapd fel rám... van benned valami. Csípem a hangodat. Olyan Mary J. Blige egy kis Alicia Keysszel elegyítve. Erotikus. Szexi. Van lelked, kislány. Tetszik. - Igazán? - Tudod, hogy jó vagy. Bízz magadban. Minthogy jómagam nem szoktam kiadni ilyen típusú zenét, összehozlak egy másik producerrel, aki tud majd kezdeni veled valamit. - Komolyan megtenné? - kérdezte reménykedve Liberty, mert maga sem tudta, higgyen-e a férfinak. - Kénytelen vagyok tenni valamit, hogy vissza gyere - villantotta a lányra gyilkos mosolyát Dámon. - Igaz, bébi? És Liberty ekkor értette meg, hogy Cindinek igaza volt, beleszeretett egy nős férfiba. Hát nem hülyeség? - Mennem kell - kezdett araszolni az ajtó felé. - Komolyan? - követte a férfi. - Mi ez a pánik? - Dolgozom - hazudta Liberty ugyanazt, amit Kevnek. - Mondd le. - Nem lehet. - Azt hittem, bekapunk valamit - lépett még közelebb a lányhoz Dámon. - Édes hármasban a nejével? - Úgy látom, jobban izgat a nejem, mint engem. - Mert engem fog elkalapálni, ha rájön, hogy megcsalja. - A feleségem sosem bántana - mondta Dámon. - Miért nem? - kérdezte merészen Liberty. - Mert én nem engedném. - Az a hír járja, hogy vadmacska, amikor arról van szó, hogy vigyáznia kell magára. - Nem, bébi, te vagy a vadmacska - tett még egy lépést a lány felé Dámon. - Érzem az ajkadon, látom abban az őrült, zöld szemedben, ez a test... - Mennem kell - mondta gyorsan Liberty, keze a kilincsen. Dámon egy aranybetűs, fekete névjegyet nyomott a kezébe. - Ha meggondolnád magad, mire hazaérsz, a magán mobilszámom. Sosem lehessen tudni, L.L., lehet, hogy később igazán megéhezel... - Mikor találkozhatok a producerrel? - kérdezte Liberty; mert úgy gondolta, ha a munkáról beszél, biztonságban lesz. - Holnap - nézte a lányt áthatóan Dámon. - Ugyanakkor, ugyanitt. - Itt leszek. És mielőtt a férfi még közelebb léphetett volna, Liberty már kinn is volt, szinte futott a lifthez, és próbált nem gondolni rá, hogy milyen ellenállhatatlan ez az ember. A lakásban, amelyen Cindivel osztozott, öt üzenet volt a rögzítőn. Valószínűleg mind Cindinek szólt, általában így volt. Liberty kinyitott egy leveskonzervet, felmelegítette. Evés közben megnyomta az üzenetrögzítő gombját, Első üzenet: Cindi, Moose vagyok, hétfőn. Úgy volt, hogy fölhívsz, várom. Ne várakoztass. Második üzenet: Hé, bébi, itt Kev, de úgyis tudod. Elhívtak egy haknira, vidékre. Este megyek, szóval viszlát. Harmadik üzenet: Liberty, itt a mama. Kérlek, hívj vissza, fontos.
138
Negyedik üzenet: Hé, Liberty, itt Bruce. Gratulálok. Megkapta a munkát. Hívjon fel rögtön, amint megkapta az üzenetet. Liberty felugrott, megnyomta az ismétlés gombot, újra lejátszotta Bruce üzenetét. Megkapta a munkát! Vigyorogva játszotta le az ötödik üzenetet, ismét Diahann volt az. Mit akarhat? Mielőtt kideríthette volna, megint telefonált Bruce. - Maga aztán szerencsés kislány - mondta. - Három nap Malibun. Legyen az este tízkor L. A- be induló gépen. - Tessék? - hápogott Liberty. - Nézze, színházban vagyok a feleségemmel, nem tudok beszélni, de remélem, igent mond, Liberty, mert biztosíthatom, hogy nem mindennap adódik ilyen lehetőség. - Ma este? - kérdezte kábán Liberty. - El kell utaznom ma este? - Ahogy mondtam. Harmincezer, és minden költségét fizetik. Az ügynökség harmincöt százalékjutalékot kap. Van e-mailje? - Nincs... - motyogta a lány és járt az agya: harmincezret mondott? - Akkor elfaxolom az aláírni való papírokat. - Faxom sincs - dadogta még mindig döbbenten Liberty. - A Santa Monica-i Shutters Szállodában foglaltak magának szobát. Majd oda küldöm a faxot. Kocsi várja a reptéren L.A.-ben. A repülőjegyet a United pultjánál veheti át a Kennedyn. Ez a nagy lehetősége, Liberty, ne szúrja el. Bon voyage.
47 Maxnek az volt a legfontosabb, hogy Lulut valami biztonságos helyre küldje, ahol nem találja meg a prédára leső sajtó. Szerencsére átment hozzá Amy. Amint meghallotta a hírt, a lány már szaladt is, tele aggodalommal és szeretettel. - Jaj, Max - szorította magához a férfit. - Annyira sajnálom. Rettenetes tragédia. Betörés volt? Rablógyilkosság? - kérdezte, és elengedte a férfit. - A nyomozók úgy gondolják. - Nem tudom, mit mondjak, ez rémes, Max. Bárcsak tehetnék valamit. - Tehetsz. Elvihetnéd pár napra Lulut. A dajkája faképnél hagyott minket, és Lulunak nem kéne itt lennie, amikor a sajtó tábort vert odalenn. - Persze hogy elviszem, ez a legkevesebb. - Köszönöm, édesem, ez nagyon sokat jelent nekem. - Nem akarok menni, apuci - motyogta reszkető szájjal Lulu, amikor Max közölte vele, hogy Amyvel kell mennie. - Itt akarok maradni veled. Miért kell azzal a buta Amyvel mennem, apuci? kérdezte duzzogva Lulu. - Légy szíves, ne mondj csúnyákat Amyre - szólt a kislányra Max. - Nem szép dolog. Jett lépett oda, és felnyalábolta Lulut. - Hé, szépségem, mi van, ha én is megyek? Akkor oké? - Igen! - visította Lulu, és kacéran Jettre mosolygott. - A bácsikám is jön. - Köszönöm - mondta hálásan Max, miközben Lulu Jetthez bújt. - Nagy segítség. Amy hallgatott. A szörnyű gyilkosság is megrémítette, most meg itt volt neki még Jett is. Nem ez volt a legmegfelelőbb időpont, hogy tisztázzák, ami kettejük között történt. - Később felhívlak - csókolta arcon Amyt Max, és kikísérte őket a lifthez. - Vigyázz a lányaimra - mondta Jettnek. - Mindkettő drága kincs. - Jól van - mondta Jett. - Igyekszem. Amint a lift ajtaja becsukódott, Amy Luluhoz fordult. - Remekül fogjuk érezni magunkat - mondta derűsen. - Nem fogjuk - felelte Lulu. - Nem! Nem! Nem! Amy gyors pillantást vetett Jettre. 139
- Nem lesz semmi hézag - mondta a srác. O könnyen beszél. Nem holmi reszkető, ideges, bűntudat mardosta idegroncs.
*** Miután elment mindenki, Max előadta Chrisnek a Vladimír-sztorit. Natasha fenyegetőzését is, hogy elteteti a fickót láb alól. Chris élénken figyelt. - És szerinted ő végzett Natashával? - kérdezte elgondolkodva Chris. amikor Max befejezte. - Pontosan - felelte komoran Max. - De biztos nem lehetsz benne? - Meglehetősen biztos vagyok benne. Vladimír gonosz csirkefogó hosszú bűnlajstrommal, és pénzt akar, sok pénzt. Natasha valamiképpen az útjában állhatott, hát megszabadult tőle. - Nem kéne elmondanod a nyomozóknak, amit tudsz? - Viccelsz? - fortyant fel Max. - Van róla fogalmad, mit művelne velem a sajtó, ha megtudnák az igazságot? Keresztre feszítenének. És szerinted mit tennének Luluval? Lulu törvénytelen, Chris. És ég tudja, mit művelt Natasha otthon, Oroszországban - lehetséges, hogy prostituált volt. - Szóval nem mondasz a nyomozóknak semmit? - komorodott el Chris. - Hagyod, hogy ez a Vladimír, ez a gyilkos szabadon járkáljon? Ha kíváncsi vagy a tanácsomra, el kéne mondanod a nyomozóknak mindent, aztán menjenek utána ők, az ő dolguk. - Hálás vagyok az aggodalmadért, de várnom kell. - Mire? - Vladimírra. - Rád is sor kerülhet. - Tudom - mondta Max. - Ahogy gondolod... Jut eszembe, nem voltál ott a reggeli találkozón Reddel - mondta Chris. - Ránk hagy mindent? - kérdezte gúnyosan Max. - Két kurvával a karján vonult be. - Miféle játékot űz velünk? - Ki tudja? - Fel kell hívnom Clive Barnabyt - pillantott az órájára Max. - O tárgyalt a nevemben a japán bankárokkal. - Mielőtt hívnád - mondta Chris -, tudnod kell, hogy Lady Jane elkottyintotta: Red kényszerítette az amerikai bankárokat, hogy kivonuljanak az építési projektedből. Úgy látszik, ekkora hatalma van. - Micsoda? - horkant fel Max. - Red tehet róla? - A lady megmutatta a bankoknak küldött e-maileket. - Az aljas gazember! - Sajnos, Max, tényleg kiszúrt veled. - Fel tudod fogni, min mentem át a disznó miatt? Elveszíthettem volna mindenemet. - Tudod, mi az ábra? Hogy én is. Emlékszel a szerencsejáték-adósságomra? Nos, a fenyegetőzés, hogy fizessek, szemlátomást Redtől jött. Nem csodálkoznék, ha annak a rohadt kaszinónak az egyik főrészvényese volna. Minden buliban benne van. - Jóságos ég! - dühöngött még mindig Max. - Semmi sem változik, nem igaz? - Nézd, a vén dög bottal már nem verhet minket, hát más módszereket talál ki, hogy megbüntessen. A drága apuci minden szemétségre kész. ***
140
A lefelé haladó liftben Jett Amyt bámulta. A lány egyenesen előrenézett; tökéletes arcán nem látszott érzelem. - Jól vagy? - kérdezte halkan Jett, mert kíváncsi lett volna, mi jár a lány fejében. - Köszönöm, jól - felelte Amy, és próbált nem Jettre nézni. Egyáltalán nem volt jól, ökölbe szorult a gyomra, hányinger kerülgette. - Huh... azt hiszem... beszélnünk kéne - mondta határozatlanul Jett. - Nem most - nézett Lulura Amy. A kislány szorgosan szopta az ujját, közben szorosan karolta Jett nyakát. - Én sem most gondoltam - felelte Jett, és felidézte a lány bőrének lágyságát és szappan- meg parfumillatát. - Talán később - mondta habozva Amy, hiszen tudta, hogy nem lehet nem tudomást venni arról, ami kettejük között történt. Azt nem tudta, hogy Jett mit érez, de ő tele volt feszültséggel. - Később - helyeselt Jett. Amy annyira szép és annyira esendő volt. Max kocsija lenn állt a garázsban. Beültek, és a sofőr egyenesen Amy lakásához hajtott velük. Amint a lakásba értek, Amy borzasztó kényelmetlenül érezte magát, ezt okozta Jett jelenléte az ő felségterületén. Hiszen a lehető legszorosabb testi közelségbe! kerültek egymással, gyakorlatilag mégis szinte idegenek voltak. - Huh... kérsz valamit? - Nem, kösz - tette le Lulut Jett. - Filmet akarok nézni - mondta Lulu, mert nyomban észrevette, hogy nem ő van a figyelem középpontjában. - Sajnos nincs egyetlen gyerek DVD-m sem - sajnálkozott Amy. - Mit szeretnél látni, szépségein? - hajolt le a kislányhoz Jett. - A Hihetetlen családot — felelte fejhangon Lulu. - Veled akarom nézni. - Talán el kéne vinnünk enni valamit - javasolta Amy. - Nincs itthon semmi, de a sarkon van egy kávézó. - Éhes vagy, Lulu? - kérdezte Jett. - A Hihetetlen családot akarom - ismételte Lulu. - Oké, egyezzünk meg - mondta Jett, - Te, én és Amy lemegyünk a videoboltba, és megveszszük neked a Hihetetlen család D VD-t, aztán elmegyünk enni egy burgert. Szereted a nagy, kövér burgert sok hagymával, salátával meg az összes körítéssel? - Anyuci azt mondta, nem szabad hamburgert enni - mondta kimérten Lulu. - Ez most különleges alkalom - mondta Jett. - Hamburger sült krumplival, aztán visszajövünk ide, és megnézzük a filmet. Mit szólsz hozzá? - Csak ha viszel - vágta rá villámgyorsan Lulu. - Vigyél! Vigyél! Vigyél! - Nem cipelhetlek mindenhova a nyakamban - nevetett Jett. - Nehéz vagy. Mint egy nagy zsák földes krumpli. - Krumpli - ismételte Lulu, és majdnem elmosolyodott. - Nagy zsák földes krumpli! - Bizony, kislány. - Nem vagyok kicsi. - Rendben... nagylány. Ez hogy tetszik? -Vigyél! Vigyél! Vigyél! - kántálta Lulu. - Oké, oké - vette a karjára megint a kislányt Jett. Aztán Amyre pillantott. - Tudod, Gianna meg én... nem vagyunk egy pár. - Nekem nem kell megmagyaráznod semmit - mondta Amy, és közben arra gondolt, milyen türelmes ez a srác a kis unokahúgával. - Gondoltam, tudnod kell, ennyi az egész. - Most tudom. És nem számít. Max menyasszonya vagyok, és kész. *** 141
Sonja alig várta, hogy visszaérjen a lakására. Nem rajongott a hétvégi melókért, bár szépen fizettek. Hosszan és keményen megdolgozott az önálló lakásért, és most szeretett ott egyedül lenni. Alapszabály volt nála, hogy otthon sosem fogadott vendéget. Vagy a kliensnél dolgozott, ha a helyszín megfelelt, vagy szállodában. Nem tett kivételt. Amikor belépett, bosszúsan tapasztalta, hogy unokafivére, Igor ott hever hófehér pamlagán az új, lapos képernyős tévé előtt, és burgonya szirmot fal. - Mi a fenét keresel itt? - kérdezte. - Mondtam, hogy ne használd a kulcsomat. Előbb telefonálj. Igor flegma pillantást vetett a lányra. - Az unokatestvéred vagyok - mondta szemrehányóan. - Ne beszélj velem így. Különben is, mit számít? Az egész hétvégén nem voltál itthon, nem gondoltam, hogy zavarok. - Tudod, hogy nem szeretem ezt - mondta rosszkedvűen Sonja. - Szeretem a magányt. - A magányt - gúnyolódott Igor. - Kíváncsi vagyok, mennyi magányt biztosítanak a dákók, amelyekkel az egész életedet töltöd? - A klienseim sokat fizetnek - lépett ki a cipőjéből a lány. - És az ellen sosem tiltakozol, hogy elvegyél belőle. Igor a kedvenc unokatestvére volt, egyben az egyetlen, aki eljutott Amerikába. Sónjának Igor volt a gyengéje, csakhogy a férfi állandóan „helyzetekbe" került, és Sonja mindig kisegítette. Néha azért azt kívánta, bárcsak találna magának Igor egy rendes állást, és ne pumpolná. - Kínos... helyzetben vagyok - mondta a férfi. - Jobb, ha pár napig nem megyek haza. - Miért? - kérdezte vádlón Sonja. - Most mit csináltál? - Semmit - felelte ásítva Igor. - Csak ajándékot hoztam neked, mert te vagy a kedvenc unokatestvérem. Feltápászkodott a pamlagról, a zakója zsebében matatott, majd elővett egy tökéletes, fehér gyöngyökből álló nyakéket, Sonja elkapta, a fény felé tartotta, és szakértő szemmel vizsgálgatta. - Valódi? - kérdezte, bár gyakorlott ékszerszakértőként már tudta a választ. - Persze hogy valódi - húzta fel az orrát Igor. - Kiváló minőség. Sokba került. - Hazug - mondta Sonja, és már fel is vette a gyöngysort, elbíbelődött a bonyolult, virágot formázó gyémántkapoccsal, és azon tűnődött, vajon Igor hol szerezhette ezt a kincset. Már nem haragudott. Az igazgyöngy igazgyöngy, és jól megy a nemrégiben újított Rolexéhez. Mindent összevetve, meglehetősen jövedelmező hétvégéje volt.
48 A két fivér Max nappalijában ült egy üveg Jack Daniel's whisky meg több doboz II X kínai kaja társaságában, amelyet Chris hozatott. I V-/ - Enned kell - mondta Maxnek. - Ma nem ettél semmit. Elmúlt már hét óra, és Max kezdett végre józanul gondolkodni. A nap eseményei egybefolytak; bár Clive Barnaby hírei jók voltak legalább. A japán bankárok késznek mutatkoztak folyósítani a kölcsönt, amelyre szüksége volt építési projektjéhez. Ez nagyszerű hír volt. A japánok megmentették, hála istennek. De nincs hála Rednek, az aljas gazembernek, akinek majdnem sikerült kiszorítania őt az üzleti életből. - Be kell jutnom Natasha lakásába - állt fel nyugtalanul Max, és járkálni kezdett. - Minek? - kérdezte egy oldalas csontocskáját szopogatva Chris. - Volt egy doboza, amelyet elzárva tartott. Meg kell szereznem, mielőtt a rendőrség megtalálja. - A lakása bűntett színhelye - figyelmeztette Chris. - Rendőri nyomozás folyik. Nem lehet bemenni. - Elfelejted, hogy a lakás az én házamban van - mondta Max. - Nem gond bejutnom. Max nem kételkedett benne, hogy Vladimír ölte meg Natashát, bár a rendőrség szerint rablógyilkosság történt. Korábban beszélt az ügyvédjével, és megtudta, hogy a nyomozók kihallgatták Irinát, Natasha személyi szobalányát, aki listát adott nekik a hiányzó ékszerekről és szőrmékről. No és? Nem számít. Max tudta, hogy ez nem egyszerű betörés volt. A háttérben meghúzódott valami, 142
amiről nem tudott, Natasha és Vladimír készültek valamire, de a dolog zátonyra futott, Vladimír pedig kijött a sodrából, és leszúrta a nőt. Hogy többet is megtudjon, be kellett jutnia Natasha lakásaira, méghozzá minél előbb. - Odamegyek - indult az ajtóhoz. - Menjek veled? - kérdezte Chris, miközben egy szalvétával törölgette a kezét. Nem helyeselte a dolgot, de úgy vélte, baj esetén jobb, ha Max mellett van. - Ne - rázta a fejét Max. - Jobb, ha ezt egyedül csinálom. - Akkor visszamegyek a szállodába - mondta Chris. - Benézzek Amyhez, hogy hogyan van Lulu? - Biztosan jól. Remélem, gondolta Chris. Amíg Jett bír magával, és nem rakoncátlankodik. - Jobb lenne, ha kijelentkeznél a szállodából, és itt maradnál - mondta Max. - Örülnék a társaságodnak. - Azt hiszem, maradhatok pár napig - mélázott Chris, és végiggondolta a tennivalóit. Későbbre halasztotta a visszautazást L.A.-be, bár az asszisztensei szerint számos fontos ügyfél hiányolta. Aztán ellenőriznie kell Birdy esküvőjének előkészületeit. - Valamit tennem kéne a házam ügyében - gondolkodott hangosan. - És ott az a szerencsejáték-adósság... - Értem - felelte Max. - Most, hogy a japánok beszállnak, abban talán tudok segíteni. - Egy kölcsön valóban kisegítene. - Az öcsém vagy - mondta szárazon Max. - De mégiscsak üzletember vagyok, hát mi lenne, ha kamatmentes kölcsönt mondanánk? - Jól hangzik. - Add meg a részleteket, én majd elintézem. És még valami. Van egy feltétel. A szerencsejátékot ezzel befejezted. - Úgy legyen. *** Amy, Jett és Lulu éppen csak visszaértek a sarki kávézóból, ahol Lulu bevágott két hamburgert, egy eperturmixot meg egy adag csokifagyit, amikor becsöngetett Nancy. - Anya! - kiáltott fel Amy. - Te mit keresel itt? Nancy Jettről Lulura, aztán ismét a lányára nézett. - Ha méltóztattál volna felvenni a telefont, nem kellett volna idefáradnom - mondta igen ingerülten. - Jaj, nagyon sajnálom - mondta Amy, majd halkabban hozzátette. - Ez a tragédia nagyon megviselte. Max rossz állapotban van, megkért, hogy hozzam el Lulut, hát elhoztam, és szerencsére Jett is jött segíteni, mert... - Üdvözlöm, Mrs. Scott-Simon - lépett elő Jett. - Jó estét - biccentett fagyosan Nancy. - Beteszem a filmet Lulunak, jó? - mondta Jett. - Kösz - felelte Amy, és végiggondolta, hogyan látja ezt az egészet az anyja. - Gyere a konyhába, mama - vezette be az anyját. Nancy követte a lányát. - Ugye tudod, mit jelent ez? - kérdezte Nancy, és feltűnő mozdulattal lesöpörte az egyik konyhaszéket, mielőtt lassan ráereszkedett. - Igen, mama - mondta türelmesen Amy. - Azt jelenti, hogy Lulu elveszítette az édesanyját, és most én vigyázok rá, mert a dajkája felmondott, és... - Amy! - szakította félbe szigorúan Nancy. - Le kell mondanunk az esküvőt. - Tessék? - Le kell mondanunk az esküvőt - hangsúlyozott minden egyes szótagot Nancy. - O - ült le Amy. - Úgy érted, halasszuk el? 143
- Arról szó sem lehet. - Akkor talán mehetne minden a maga útján - mondta Amy. - Beszélek Maxszel, biztos vagyok benne, hogy... - Amy! Hallgass, légy szíves. Nem vagyunk barbárok. Ennek a férfinak a féleségét... - A volt feleségét, anya. - Ennek a férfinak a volt feleségét brutálisan meggyilkolták a lehető legmegdöbbentőbb módon, és a mi családunknak nem lehet köze ehhez a botrányhoz. Nem engedem. Vissza kell adnod Maxnek a gyűrűt, fel kell bontanod az eljegyzést, és hosszabb vakációra kell utaznod. - Ugye nem mondod komolyan! Amy teljesen összezavarodott. - Nagyon komolyan mondom - felelte eltökélten Nancy. - El kell különülnöd a Diamond családtól, mielőtt ez a döbbenetes botrány beszennyezi a nevünket. - Anyám, Max a vőlegényem. Hozzámegyek feleségül. - Nem, Amy, szó sem lehet róla. - Nem te mondod meg nekem, hogy kihez megyek feleségül - mondta szenvedélyesen Amy. Különben sem Max ölte meg a feleségét, semmi köze hozzá. - Honnan tudod! - Az isten szerelmére, anyám! - Nézted a híreket a tévében! - Nem. - Maxről mutatnak képeket, és téged emlegetnek. Kiráz a hideg, ha belegondolok, mit fognak írni holnap a lapok. - Max ártatlan áldozat, anyám. Nincs hatalma a sajtó fölött. - Nem áldozat, Amy - mondta hidegen Nancy. - Rendkívül befolyásos, jó kapcsolatokkal bíró ember, akinek a feleségét brutálisan megölték, és a gyanú ráterelődött. - Ostobaságokat beszélsz, anyám. - Le kell mondanod az esküvőt. Mindent megbeszéltem a családunk ügyvédjével, és egyetért. Elvárom tőled az engedelmességet, Amy, és az isten szerelmére, tűntesd el a lakásból azt a gyereket és Max öccsét. - Te megőrültél, anyám. - Csak arról beszélek, amit meg kell tenned a saját érdekedben. És jó lesz, ha engedelmeskedsz, kisasszony. Másként kénytelen leszek beszélni nagyanyáddal az örökségről. - És ezzel Nancy felállt. - Várom a jelentkezésedet - mondta, és kivonult. ***
Max Natasha házának föld alatti garázsába hajtott, felcsöngetett a portára, és beszélt a portással. - Diamond vagyok - mondta. - Még mindig odakinn a sajtó! - Igen, uram, itt vannak egész nap. - És a rendőrség! - A legtöbben elmentek. Azt hiszem, egyetlen zsaru posztol a... huh... boldogult Mrs. Diamond lakása előtt. - Biztos? - Igen, uram. Irina, a személyes szobalány be akart menni bizonyos személyes dolgokért, de a zsaru nem engedte be. - Helyes - mondta lassan Max. - Nos, nekem be kell mennem, hogy elhozzak néhány ruhát a lányomnak. Próbálja valami frissítővel kínálni a rendőrt. - Azt hiszem, tilos elhagynia az őrhelyét, uram. - Kínáljon neki valamit, biztosan rá tudja venni egy kis pihenőre. - Megpróbálom. - Igyekezzen, meghálálom. - Meglátom, mit tehetek.
144
Max öt percet várt, mielőtt felment a lifttel. A portás jól végezte a dolgát, Max nem látott sehol zsarut, így hát átbújt a sárga rendőrségi szalag alatt, és bement á kulcsával, amelyet mindvégig megtartott. Amint beosont, megállt a márvány előszobában, becsukta maga mögött az ajtót, és Natasha testének képei villantak fél a szeme előtt. Aztán rájött, hogy nem ártana sietnie. Emlékezett rá, hogy Natasha egy zárt dobozt tartott a vendégszoba szekrényének legfelső polcán. „Itt tartom az ékszereimet, nem a bankban", mondta egyszer, amikor rajtakapta, hogy elrejti a ládikát. Max sosem ellenőrizte, hitt Natashának, miért is ne hitt volna? Egyenesen a vendégszoba szekrényéhez ment, kirámolt néhány holmit, és megtalálta a dobozt. Aztán, arra az esetre, ha a zsaru már visszajött volna, Lulu szobájába sietett felnyalábolt egy csomó ruhát meg pár plüssállatot, és elhagyta a lakást. A rendőr még nem volt ott, Chris azt mondta, nehéz lesz, de lám, milyen könnyen ment. Azt tervezte, hogy az este további részét azzal tölti, hogy igyekszik minél többet megtudni volt feleségéről, inert immár szentül hitte, hogy Natashának titkai voltak, és mindent meg akart tudni.
49 Ez a nagy lehetősége, Liberty ne szúrja el. Bruce szavai jártak a fejében, amint a gépen ült L.A. felé. Liberty halálugrásra 1 S szánta el magát, méghozzá nem könnyen, mert nem akarta volna kihagyni a másnapi találkozót Damonnal meg a producerrel, akit ígért. Az mindennél jobban izgatta, de hogyan utasíthatott volna vissza annyi pénzt, amennyit a modellmunkáért ígértek? Az L.A.-i utazásról nem is szólva - erről a városról eddig csak álmodott. Ez olyan, egyszer az életben előforduló lehetőség volt, amelyet nem hagyhatott ki. Hatalmas áttörés, amely további lehetőségekhez vezethet. És mégis... szenvedett attól, hogy elmarad a másnapi találkozó Dámon producerével, mert az éneklés volt a szenvedélye. Üzenetet hagyott Dámon magán mobilján, elmagyarázta a helyzetet, kifejezte a reményét is, hogy a férfi megérti, és átteszi a találkozó időpontját. Közben alig volt ideje rá, hogy beledobáljon pár cuccot egy táskába, és kiérjen a reptérre. Ez volt az első repülőútja, ezért kissé nyugtalan volt. A mellette! ülő, savanyu képű nőn látszott, hogy nemigen fog beszélgetni, ezért Liberty hátradőlt, bekapcsolta a biztonsági övét, és elhatározta, hogy élvezni fogja az utazást. Aztán eszébe jutott, hogy nem hívta vissza a mániáját, azután meg Cindire gondolt. Hogy fogja így elérni őt? Cindi megígérte, hogy felhívja, és megadja a telefonszámát, de úgy látszik, nagyon lekötötte Slick Jimmy. Ha a gép lezuhanna, az egyetlen ember, aki tudná, hogy ő rajta volt nem más, mint Bruce, olyan ember, akivel csupán egyszer találkozott. És Dámon, hiszen neki üzenetet hagyott. Egyszeriben bűntudat fogta el, vissza kellett volna hívnia Diahannt, ártalmas energia a sérelmek pátyolgatása, és most már legalább tudta az igazságot az apjától. Elhatározta, hogy mihelyt a szállodába ér, felhívja a mamáját, aztán Mannyt és Goldát a kávézóban, hogy nem megy vissza dolgozni, mert ha ennyit kereshet, ostobaság lenne nem kihasználni. Bár rossz érzései voltak a rongy szedői miatt, akik bizonyára nem tudják, hová tűnt. Mihelyt megkapja a pénzét, gondolta, ad nekik némi kápét, hogy ennivalót vehessenek maguknak. Aztán azon filózott, vajon miféle fotózás vár rá. Remélte, hogy jó mulatság lesz. Meg kellett volna kérdeznie Bruce-t, de minden olyan gyorsan történt. Bruce is rohant, így módja sem volt kérdezősködni. Egy idő múlva elaludt, csak akkor ébredt fel, amikor a gép már leszállt. A kapun kívül addig nézelődött, amíg észrevette azt a középkorai, fekete férfit, akinél egy táblán az ő neve állt. Odasietett hozzá, - Azt hiszem, értem jött - mondta bizonytalanul. 145
- Liberty? Én vagyok a sofőrje, hölgyem - mondta udvariasan a férfi. - A kocsi kinn vár. Poggyásza van? - Csak ez a táskám. - Viszem - vette át a belepakolt cuccoktól súlyos táskát a sofőr. Autó sofőrrel, ez aztán a királyi Cindi megőrülne az irigységtől, ha tudná. Liberty követte az utcára a sofőrt, és a járda mellett hatalmas, fehér limuzint látott parkolni. - Értem? - kérdezte, mert nem tudta leplezni meglepetését. - Biztosan? - Igen, hölgyem - nyitotta ki neki az ajtót a sofőr. - A Shuttersba viszem. - Az a szálloda, igaz? - Igen, hölgyem. Santa Monicában van, az óceán partján. A szálloda rendkívül elegáns volt. Libertyt szívélyesen fogadták a recepción, és egy, az óceánra néző szobát adtak neki kis balkonnal. Liberty ámulva nézett körül. A szoba szebb volt, mint amelyikben Cindivel lakott. Volt egy miniatűr italokkal és mindenfajta finomságokkal teli minibár, egy lapos képernyőjű televízió, egy nagyon finom, fényűző ágy egy zuhanyfülkével és óriás fürdőkáddal felszerelt fürdőszoba, ott is egy tévé, és Liberty tudta, hogy itt biztosan nincsenek se patkányok, se csótányok! Lerúgta, a cipőjét, elhúzta a tolóajtót, kilépett a kis erkélyre, és mély lélegzetet, vett. Elmúlt ugyan éjfél, ám a levegő balzsamos volt, és az óceán megnyugtatóan csendes. Álmodom, mondta magának. Ez csak egy őrült álom. Tényleg velem történik mindez? A kopogtatás zökkentette vissza a valóságba. - Ki az? - kiáltotta ki. - Chip vagyok, az ön barátságos fotográfüs szomszédja - válaszolta egy férfihang. - Egy pillanat - mondta Liberty, és belebújt a cipőjébe, mielőtt ajtót nyitott. Az ajtóban a pizzás fiú állt a liftből, akivel az első szemrevételezés helyszínén találkozott. - Mi a... Mielőtt befejezhette volna, a pizzás fiú rávigyorgott. - Sose bízz olyan emberben, aki pizzát eszik a liftben - kacsintott Libertyre. - Rögtön láttam, hogy te vagy az az új arc, amelyért a fényképezőgépem megdöglik. Te leszel egy nagy, új magazin címlapján, hát aludj jó nagyot, és ne hagyj cserben holnap, mert én választottalak, és a megrendelők mind dühösek, amiért nem láttak a meló előtt. Reggel hatkor fodrász, smink, és a ruhások itt lesznek az ajtód előtt. Bízd magad rájuk, mert igazán értik a dolgukat. Ja - tette hozzá újabb vigyorral -, egyébként üdvözöllek L. A.-ben.
*** Kiderült, hogy a pizzás fiú az egyik legmenőbb fotós. Alig huszonhat évesen már készített címlapot az összes jelentős magazinnak, nagyon szexi és eredeti stílusa a korai Annié Leibowitzra emlékeztetett. Pillanatnyilag azért szerződtették, hogy az új White Cool magazin, a húsz és negyvenöt év közti férfiak számára készülő menő újság címlapját készítse el. Szerződtethette volna bármelyik menő modellt, de ő teljesen új arcot keresett, és ez az új arc Liberty volt. Liberty pillanatnyilag tehát L. A.-ben pózolt a fotósnak tangában és dzsungelmintás melltartóban, egy pálmafának dőlve, olajozott teste csillogott, az arcán vad, egzotikus smink, hosszú haja pótbajjal még hosszabbra alakítva. A „team" ott állt körben, figyelték Liberty minden mozdulatát Chip fényképezőgépe előtt. A „team" tagja volt Quinn, az osztályon felüli sminkes, a jól fésült, fekete fickó vállig érő, fehérszőke hajjal és szőkített szemöldökkel. Teddy L.A. egyik legjobb haj szobrásza. És Uma, a híres, leszbikus stylist, akinek pompás szeme volt a részletekhez. Barátságos hármas voltak, akik két órán át dolgoztak Libertyn, amíg végre Chip elégedett lett.
146
Chip „team"-je két energikus, iljú asszisztensből meg egy küldöncből állt. Volt aztán még egy vendéglátóipari csapat is, akik sátrakban tálalták az ebédet, kissé távolabb a parton. Chip gondolt mindenre, hogy megteremtse a szükséges légkört - még lemezjátszót is állított fel hangszórókkal, és szexi brazil zene szállt a levegőben. Liberty eleinte félénk és suta volt, aztán lassan kezdett megnyugodni. Chip kedvesen bátorította, és amint a lány készen állt a munkára, mutatott neki számos róla készült polaroidképet, Liberty legbelül el volt bűvölve, alig tudta elhinni, hogy a képeken ő van. Ezután már könnyű volt, Liberty úgy élte bele magát a csábos pózolás ritmusába, mintha már ezerszer csinálta volna. Mire eljött az ebédidő, csúcsformában volt. A „team" nyomban körülvette. Uma fehér frottírköpenyt borított a vállára, Teddy pedig közölte, hogy a következő sorozatnál minden egészen más lesz, tehát egyen gyorsan, mert utána munka vár rájuk. Lehetne ennél j obb? Liberty nem hitte. Az adrenalin ijesztő tempóban száguldott a vérében. Az előző este felöltözve aludt el. Lefeküdt egy pillanatra az ágyra, és kész - teljes sötétség. Nem hívott fel senkit, és bűntudatot érzett, mert Cindihez hasonlóan ő is cserben hagyta Goldát és Mannyt a kávézóban, és nem volt szép dolog, hogy egyszerre két pincérnőjük is szó nélkül lelépett. De mit tehetett? Olyan volt, mintha expressz vonatra szállt volna, és nem volt megállás. Nem akart kiszállni. Fantasztikus utazás volt. Az ebéd a szelíden hajladozó pálmák alatt szintén nagy élménynek bizonyult. Homár és garnélarák, vegyes saláták, különféle pékáruk, bor és zene. Aretha néni a mennyekben érezte volna magát. Chipnek a küldönce hozott egy példányt a New York Post Los Angeles-i kiadásából, és a srác nekilátott a sportrovat olvasásának. Liberty szeme a címlap kiabáló főcímén akadt meg. A TÁRSASÁGI HÖLGYET MEGÖLTÉK! NATASHA DIAMONDOT AGYONSZÚRTÁK! GYILKOSSÁG MANHATTANBEN! - Használhatom a telefonodat? - kérdezte Teddyt. - Beszélnem kell a mamámmal.
50 Ahogy ült a konyhájában, és a lapokat olvasgatta, Max megállapította, hogy a tudósítások még a vártnál is komiszabbak. A TÁRSASÁGI'HÖLGYET MEGÖLTÉK!, harsogta a New YorkPost. HAT DÖFÉST KAPOTT A TÁRSASÁGI SZÉPSÉG!, állt a Daily News címlapján. Még a Times meg a Wall Street Journal is címlapon hozta a történetet. Számos fénykép is kísérte a cikkeket, jobbára Natasháról, különböző eseményeken, néhányon Maxszel együtt. Az egyiken Natasha Luluval volt látható egy teniszversenyen. - Jóságos ég! - dühöngött hangosan Max. - Miért kell a lányomat betenni az újságba? Aztán eszébe jutott, hogy nem hívta fel Amyt. Az előző este annyira lekötötte Natasha ládikájának tartalma, hogy teljesen megfeledkezett Amyről és Luluról. Nyomban tárcsázta a lányt. - Sajnálom, édesem - mentegetőzött. - Kimerült voltam, biztosan elaludtam. Jól vagytok! Jett ott van még? - Nem - felelte Amy. - Elment, mihelyt Lulu elaludt. - Hogy van ma a kicsi? - Boldogtalan. Veled szeretne lenni Max, és ezért nem lehet hibáztatni. Tegnap megrázó dolgokon esett át, és az apukájával kellene lennie. - Egyelőre nem nagyon fog menni - dadogta Max, mert fogalma sem volt, mit kéne tennie Luluval. - Max, engem alig ismer - makacskodott Amy. - Csak rá tudod beszélni a dadát, hogy menjen vissza. 147
- Hazautazott Angliába - mondta tehetetlenül Max. - Akkor is, olyasvalakivel kéne lennie, akivel biztonságban érzi magát. - Azt hiszed, nem tudom? - Nem volt Natashának közeli barátnője, akinél lehetne? - Nem - vágta rá nyomban Max. - És nem szeretném idegenekre bízni. - Akkor mit szeretnél? - Érte megyek. - Szerintem ez a legjobb ötlet. - Amy - figyelmeztette a lányt Max. - Lulu nem láthatja az újságbeli fotókat. - Vigyázok. - Arra gondoltam, hogy a jövő hétvégén kimehetnénk hármasban anyád nyaralójába, tudod, kicsit el a reflektorfényből. - Nem jó ötlet - felelte Amy, elképzelve, hogyan reagálna erre Nancy - Miért? - Huh... beszélnünk kell, Max, anyám „teljes idegállapotban" van. - Miben van? Miért éppen ő? - Azt akarja, hogy... halasszuk el az esküvőt. - Jóságos ég, arra nem is gondoltam, de azt hiszem... tekintettel a körülményekre... ezt kéne tennünk. - Szerintem is így helyes. - Nancy bizonyára az agyadra megy. - Valóban - felelte Amy. - És tulajdonképpen... többet akar. - Mi az, hogy többet? - kérdezte gyanakodva Max. - A halasztásnál többet. Szerinte vissza kéne adnom a gyűrűt. - Micsoda? - Tudom, hogy nevetséges, és nem is gondolkodom rajta, de ő ezt akarja. - Anyád egy boszorkány - mondta nyersen Max. - Pedig nem gyakran használok ilyen szavakat, - Tudom. - Mit feleltél, amikor ezt mondta? - Hogy semmiképpen nem szakítok veled. - Hála istennek! Mert ezt nem tudnám végigcsinálni nélküled, Amy. Mindketten tudjuk, hogy nem tudom kellően kifejezni az érzelmeimet, de hidd el, a mindenem vagy. - Amúgy sem akartam soha nagy esküvőt - próbálta könnyedebbre fordítani a beszélgetést Amy. - Hát te? - Elrepülhetnénk Balira vagy valahová messze, és egyszerű szertartás keretében házasodhatnánk össze. - Örülnék neki. - Oké, édesem, egy órán belül ott leszek Lulu ért. Max letette, és azon kezdett töprengeni, mit tehetne Luluval, hogy biztonságban legyen. Bizonyos dolgokat el kellett intéznie, és bármennyire szeretett volna a lányával lenni, most nem volt aktuális. A házvezetőnője, Mrs. Conner lépett a konyhába. - Fogadja részvétem a magát ért veszteségért, Mr. Diamond - mondta csendesen. - Nem tudtam, óhajtja-e, hogy jöjjek ma. Ha úgy kívánja, én... - Nem, nem - mondta gyorsan Max. - Szeretném, hogy itt legyen. Azt reméltem, vigyázni tudna Lulura. Még nem szeretném visszaküldeni az óvodába, és tudom, hogy szívesen van magával. Nehéz most, és tekintettel arra, hogy Reece dadus felmondott... - Hát persze hogy vigyázok a csepp lyányra, Mr. Diamond. Hol a lyányka? - A menyasszonyomnál aludt. Most megyek érte.
148
- Sütök neki olyan finom túrós palacsintát, azt mindig befalja. Ne aggódjon, Mr. Diamond, velem biztonságban lesz. Jómagam három cseppséget neveltem. - Köszönöm, Mrs. Conner - mondta hálásan Max. Chris jött be a konyhába. - Mi a helyzet? - kérdezte. - Hallottam, hogy egész éjjel járkáltál. Ez a keményfa padló rémes. - Rájöttem néhány dologra - mondta komoran Max. - Van valami érdekes? - töltött magának narancslét Chris. - Van - mondta Max. Aztán Mrs. Connerra pillantott, és hozzátette. - Gyere velem Luluért, és elmondom.
*** Amy letette a kagylót, és elment megkeresni Lulut. A kislány az ágy közepén ült, és zokogott. - Anyucikámat akarom - hüppögte. - Hol van anyuci? - Jön már érted apuci - ígérte Amy, aki teljesen le volt törve a kislány miatt. - Hadd segítsek neked felöltözni. - Nem akarok felöltözni - kiabálta Lulu. Ebben a rémes helyzetben Amy egyáltalán nem érezte magát felkészültnek arra, hogy egy makrancos ötéves gyerekkel kínlódjon, de megtett minden tőle telhetőt. - Miért nem? - kérdezte türelmesen. - Nincs itt ruhám - motyogta Lulu. - De van. Itt az a szép ruha, amelyikben tegnap voltál. - Nem akarom újra felvenni. - Miért nem? - ÁNYUCIKÁMAT AKAROM! - ordította Lulu. - Tudom - mondta együtt érzőn Amy. - És ha felöltözöl szépen, olvasok neked, míg ideér apuci. - De én anyucit akarom, nem apucit - mondta remegő szájjal Lulu. - Anyuci most nem tud jönni, de apuci már a kocsijában ül, és száguld ide érted. Tudom, hogy azt szeretné, ha csinosan felöltözve várnád - nyújtotta Lulunak a ruhát Amy. - Tegnap volt rajtam - vágta Amyhez a ruhát Lulu. - Másikat akarok. - Remek ötletein van - próbálkozott Amy. - Reggelizzünk. - Nem akarok reggelit - truccolt Lulu. - És mi az, amit akarsz? - Anyucikámat akarom - bőgte el magát ismét Lulu. - Hol van anyuci? Amy megpróbálta magához ölelni a kislányt, de Lulu ellökte magától. - Tudod, Lulu - mondta szelíden Amy, aki nem volt hajlandó haragudni a gyerekre -, jó lenne, ha barátok lennénk. Sok mókás dolgot csinálhatnánk együtt, még Disneylandbe is elrepülhetnénk, - Nem kell a buta Disneyland - makacskodott Lulu. - Anyucikámat akarom! - Nézd - mondta Amy -, itt hagyom a ruhádat, és ha szépen felöltözöl, és kijössz a konyhába, sütök neked ostyát. Mit szólsz hozzá? - Nem kell ostya. - Jól van, a konyhában leszek, ha meggondolnád magad. Amíg ott volt Jett, nem ment ilyen nehezen Luluval. A fiú tréfálkozott, nevetgélt a kislánnyal, aki szemlátomást rajongott a nagybátyjáért. De mihelyt Lulu elaludt a film közben, és Jett bevitte Amy ágyába, Amy megkérte a fiút, hogy menjen el. - Azt hittem, most beszélhetünk - mondta Jett. - Ez nem megfelelő időpont - mondta Amy. - Pedig egyszer kell beszélnünk - mondta Jett, és próbált a lány szemébe nézni, de az kerülte a tekintetét. - Nem most. Nagyon összetörtnek érzem magam. Hihetetlen napunk volt, és mivel Lulu itt van, nem akarok belemenni abba, ami köztünk történt. - Szóval nem akarsz beszélni róla? - Jett nem adta fel. 149
- Mit lehetne mondanom? - vont vállat tehetetlenül. - Egyikünk sem ismerte annak a következményeit, amit tettünk. Te nyilván nem tudtad, ki vagyok én pedig nem tudtam, ki vagy te. Zavarban vagyok és... Menj el, kérlek, Jett. Jett vonakodva távozott. Miután elment, Amy megbánta, hogy elküldte. Aztán bűntudat fogta el, amiért így érzett. Ez nem tisztességes Maxszel, kivált ebben a helyzetben. Már így is eléggé bonyolult helyzetben van, de most még az anyja is rászállt és azt mondja, szakítson Maxszel, és utazzon el. Mit képzel? Hogy Amy egyszerűen otthagyja a munkáját, és útra kel? Annyira jellemző volt mindez Nancyre - azt hitte, hogy helyesen jár el, hogy megmentse a család becses jó hírét. Amióta Amy emlékezni tudott, az anyja Poppy nagyi örökségével zsarolta, de Poppy nagyi sosem zárná ki őt a végrendeletből. A nagyanyja kedves, nagylelkű és igen okos idős hölgy, esze ágában sincs Nancyre hallgatnia. Egyébként Amyt, nem érdekelte, megörökli-e a pénzt, vagy sem. Az élet nem arról szól, hogy az embernek mennyi a pénze, és arról szó sem lehet, hogy ebben a helyzetben cserbenhagyja Maxet. Max szenved, és szenved Amy is. Idővel aztán összegömbölyödött a pamlagon, betakarózott, és nyugtalan álomba merült. Most a konyhában sütögette a mirelit ostyát egy olyan gyereknek, aki ki nem állhatta őt. Kedd reggel Gianna el akarta cipelni Jettet Antonio, a híres fotós műtermébe, pedig a fiú Maxhez szeretett volna menni, hogy lássa, tud-e segíteni valamiben. Gianna erről hallani sem akart. - Ok fizetni grandé pénz - mondta. - Az lenni szép, nem? - Igen, de... - Neked lenni hírnév, Jett - mondta szigorúan Gianna, aki ismét csodálatosan festett. - Te nem szállhatni ki munkából utolsó percben. Tegnap is nem te elmenni próbára? Szerencsére én ismerni tiéd test, találni fickó ugyanolyan méret, ő próbálni. - Aztán úgy gondolta, megpróbálja valamivel feldobni Jettet. - Te fogod ruhákat imádni, carino, ők lenni nagyon szexi - dorombolta kedvesen. Te lenni szexi fiú, sí? Jett utálta, ha Gianna fiúnak szólította, hiszen a lány csak öt évvel volt idősebb nála, az is valami? - Nem kéne megcsinálnom ezt a melót - túrt a hajába. - Nem helyes, amikor a bátyám ilyen szörnyűségen megy keresztül. - Te lenni vele tegnap - mutatott rá Gianna. - Te ma dolgozni, nem tiéd probléma, carino. - Szívtelenség, Gianna - mondta nyugtalanul Jett. - Max féleségét megölték. - O nem lenni feleség, Max elvált. - Mégis köze van hozzá. Natasha Lulu anyja. - Jett - mondta most már hidegen Gianna. - Én jönni New York, mi csinálni fotók együtt, Antonio maga fotózni. Én ragaszkodni tehozzád, te nem okozhatni csalódás. Hát ott ült a taxiban Giannával, és olyan újságos standok előtt haladtak el, amelyek mind a gyilkosságról harsogtak. Borzasztó nagy katyvasz volt ez az egész.
51 Red Diamondnak nem volt ínyére, hogy a neve a címlapokra került. Natasha meg- ^N I gyilkolása és az azt követő hírverés csak kellemetlenség volt neki, és hallatlanul -L dühös volt, amiért a nevét összefüggésbe hozták azzal az ócska orosz prostituálttal, akit Max volt olyan hülye, és feleségül vett. Amikor az újságcímek Natasha brutális meggyilkolásáról tájékoztatták New Yorkot, Red körbe csörtetett a házában, és ordított mindenkivel, aki az útjába kórült. Dühös volt Lady Jane-re. Az a ringyó kinyitotta a széijét, és elolvasta a végrendeletét. Átnézte a magánjellegű iratait is, és olyan dolgokra jött rá, amelyekről senki sem tudott. Most azzal fenyegetőzött, hogy bizonyos dolgokat nyilvánosságra hoz, ha nem fizet neki holmi csillagászati összeget. Az ügyvédje, akit lustasággal igazán nem lehetett vádolni, mintegy harmincötmillió dollárt követelt. Évi ötmilliót azért a hat évért, ameddig együtt éltek. És ez még csak a kezdet. - Ha figyelembe vesszük a vagyonodat, könnyen megúszod - mondta Rednek a Lady. 150
Ringyó. Kurva. Mind kurvák. Mindegyiknek ára van. Red aztán igazári tudta, hiszen eléggé sokszor nősült. *** Max hisztérikusan vezetett, minden piros lámpánál belelépett a fékbe, amitől a Mercedesé hirtelen és csikorogva állt meg. A sofőrjét elküldte, hogy négyszemközt beszélhessen Chrisszel. - Felmentél Natasha lakásába? Max bólintott. - Natashának sok titka volt. Megtaláltam a dobozt, amelyben tartotta őket - mondta Max, és elrántotta a kormányt, hogy kikerüljön egy tilosban átkelő gyalogost. - Elhoztad a lakásból a dobozt? Ez azt jelenti, hogy egy bűncselekmény tetthelyéről hoztál el olyasmit, ami nem a tiéd. Nem okos, Max. - A lányomért tettem. Meg kell védenem Lulut. - Mit találtál? - Mit szólsz félmillió dollárhoz készpénzben? - Készpénzben. Tőled? - Tőlem nem. Natasha nagyon nagy végkielégítést kapott, ráadásul a lakást. Egy ideje már csak gyerektartást fizetek neki, azt viszont egyenesen a bankszámlájára küldöm. - Akkor honnan a készpénz? - kérdezte Chris. - A fene tudja. És nem csak készpénz volt a dobozban, hanem számos drágakő is. Gyémántok és smaragdok, nagyok, több milliót érhetnek. -Más? - Hát ez jó. Az eredeti születési bizonyítványa. Tíz évvel idősebb volt, mint mondta, vagyis negyvenkilenc éves, nem harminckilenc. És persze ott volt a Vladimírral kötött házasság anyakönyvi kivonata - mondta Max, miközben majdnem beleszaladt egy taxiba. - Hazug ribanc! - Meghalt, Max - emlékeztette a bátyját Chris. - Már semmit sem tehetsz. - Tudom - mondta keserűen Max. - De hogy tehette ezt Luluval? Natasha körül minden hazugság volt. - Nyilván sosem gondolta volna, hogy ez lesz a vége. - Volt egy telefonkönyv is, tele olyan, főként orosz nevekkel, amelyeket sosem hallottam a szájából. - Nem lehettek moszkvai számok? - Nem. A nevekhez amerikai telefonszámok tartoznak. Natashának volt egy titkos élete, amelyről senki sem tudott. Én biztosan nem. - Nem gondoltál még arra, hogy átadd az egészet a nyomozóknak, nézzenek utána ők? - Nem, Chris. A lányomat védem. - Nem tudom, mit mondjak, Max. Le akarod vadászni Vladimírt? - Még nem tudom, mit fogok tenni. Biztos vagyok benne, hogy ha várok, Vladimír vissza fog jönni, és újra zsarolni próbál, én pedig akkor fogom hívni a rendőrséget vagy az FBI-t. - Most nem mondhatod el nekik, amit tudsz, de ha visszajön még több pénzért és akkor elmondhatod? Mi a különbség? A lapok ugyanazt fogják írni. - Tudom. De szükségem van néhány napra, hogy rendezzem a gondolataimat. *** Antonio legenda volt a fotósok között. Richárd Avedonnal, Dávid Bailyvel és Helmut Newtonnal együtt emlegették. Ez a hetvenöt éves, különc olasz úgy üdvözölte Giannát, mint régen nem látott szeretőjét, elhalmozta bókokkal, dicsérő szavakkal és pikáns célzásokkal. Ez a pici, nett és 151
tökéletesen ápolt emberke rendkívül igényes volt számtalan asszisztensével szemben. Csak akkor dolgozott, ha olyan kedve volt, a korai képei galériák kincsei voltak, dollárezreket fizettek értük. Jettről tudomást sem véve, Giannát a sminkszobába kísérte, közben olaszul áradozott, hogy a lány szépsége mennyire kibontakozott az évek során. Gianna természetesen élvezte. - Lefeküdtél vele? - kérdezte Jett, amikor egymás mellett ültek, mert sminkelték őket. Gianna mosolyán látszott, hogy úgy bizony. - Te viccelsz velem - nézett a lányra utálattal Jett. - Hiszen olyan vén, hogy a nagyapád lehetne. - Én lenni tizenöt éves - mondta kacéran Gianna. - Az lenni első címlapom olasz Vogue-ban. Antonio lenni olyan híres és olyan imádnivaló, én nem tudni ellenállni. - Még hogy imádnivaló - morogta Jett. - O lenni briliáns, carino. Te fogsz látni. - Aha, látni fogom, ahogy nyalj át ok-falj átok egymást egész nap. Jó mulatság lesz. - Te lenni féltékeny? - élvezte a helyzetet Gianna. - Megőrültél? Erre a vén kriplire? - Én szeretni, amikor te lenni féltékeny, carino — dorombolta Gianna, és keze máris a fiú combján járt. - Te lenni olyan szexi. Jett egyáltalán nem érezte magát szexinek, inkább ingerültnek és nyugtalannak. Csak Amyre tudott gondolni, miközben itt beszélgetett Giannával, méghozzá a féltékenységről. Hiszen ha tudná! Röhej. *** - Apuci! - vetette magát sikítva Max karjába Lulu. - Apucikám! - És én? - kérdezte bánatosan Chris. - Én egy puszit sem kapok? A kislány boldogan kacagott, élvezte, hogy újra a figyelem középpontjában van. - Oké, Lulu ad neked puszit - mondta szégyenlős mosollyal. - Jó kislány voltál? - kérdezte Max. - Nagyon jó volt - bizonygatta Amy. - Haza akarok menni - rángatta az apja kezét Lulu. - Haza akarok menni, most, apuci. - Már megyünk is - mondta Max, és egy halk köszönömért is hozzátett Amynek, aki az ajtóhoz kísérte őket. - Jett jól viselkedett? - kérdezte Chris. Amint kimondta, már meg is bánta, mert Amy fülig vörösödött, és Chris rájött, hogy a lány nyomban gyanítani kezdte, hogy ő tudja. A francba! Nagy hibát követett el. - Majd hívlak - mondta Max, aki nem vett észre sem mit. Lulu egyetlen köszönő szó nélkül nyargalt ki a lakásból. Amy persze nem bánta, örült, hogy elmentek. Mióta lett minden olyan bonyolult? O, igen, amióta lefeküdt Jett-tel, és jaj, istenem, Chris nyilvánvalóan tud mindenről. Mi van, ha elmondja Maxnek? Az elképzelhetetlen. Valóban? Amynek most már ezért is aggódnia kellett.
*** Amy késve ért oda a fotózásra, és az elragadtatott Nigel fogadta, aki a műterem előtt cigarettázott. - Majd meglátod, milyenek együtt - lelkendezett, miközben tökéletes kis füstkarikákat fújt. - A ruháink sosem mutattak ilyen jól! A férfikollekció isteni. Sikkes, egyszerű és nagyon olasz. Ami
152
pedig Jettet illeti... jaj, istenem! - lélegzetvételnyi szünetet tartott. - Jaj, drágám, sajnálom, én itt divatról fecsegek, te meg, szegény kislány... - Nem akarok beszélni róla - tette fel a kezét Amy. - Csak annyit mondok, hogy az esküvőt elhalasztjuk, szóval add tovább a hírt. - Azt hiszem, igazad van - taposta el a cigarettáját Nigel. - De olyan kár. - Itt van az újságíró a People-tőY? — kérdezte élénken Amy. Dolgozni akart. - Yolanda foglalkozik vele. Nem gondoltuk, hogy bejössz ma, pláne a fotózásra. - Én nem tehetek semmit - mondta Amy. - Az éjjel Lulu nálam aludt, most már Maxnél van. -De hát Max... - Mondom, a lányával van - indult a műterembe Amy. - Teljesen rendben van, Nigel. Nem kell aggódnod miatta. És ekkor meglátta Jettet. A fényképezőgép előtt állt, szenzációsan mutatott a könnyű, krémszínű sportzakóban, amelyhez csíkos inget és kifakult farmert viselt. A haja kissé összekócolva, mágikus, kék szeme csak úgy égett. Gianna a fiúra fonódott egy szinte teljesen átlátszó, a csodás keble alatt megkötött, fehér blúzban, amelyhez feszes nadrágot és magas sarkú, ékköves szandált vett fel. Gesztenyeszínű haja csupa szexi csigában. A hangszórókból Frank Sinatra búgta: Come Fly With Me - Gyere, repülj velem. Antonio kizárólag Sinatra, Tony Bennett vagy Dean Martin hangjára volt hajlandó dolgozni. Régimódi ember volt. - Amy! - szaladt oda a lányhoz mosolyogva Gianna. - Én annyira sajnálni. Micsoda tragédia, Nagy szeretettel megölelte Amyt. - De ugye te lenni bene? - Köszönöm, Gianna - mondta Amy, és gyors pillantást váltott Jett-tel. Vajon lesz-e valamikor lehetőségük megbeszélni a történteket? Amy nem hitt benne.
52 - Azt reméltem, tudunk beszélni, mielőtt Mrs. Diamond meggyilkolásáról az újságban olvasol mondta a telefonban Diahann. - Több üzenetet is hagytam. Miért nem hívtál előbb? - Sajnálom - mondta Liberty. - Csak most láttam a New York PostoX. - Bármilyen borzasztó, minket itt a házban nemigen érint - folytatta Diahann. - Max Diamond elvált már tőle, bár Red Diamondót meglehetősen bosszantja az üggyel járó publicitás. Kit érdekel, bosszús-e Red Diamond?, gondolta Liberty. Engem ugyan nem. - L.A.-ben vagyok - bökte ki. - Tessék? - Kaptam egy modellmunkát. - Elrepültél L.A.-be, anélkül, hogy szóltál volna nekem? - Gyorsan történt. - Mi történt gyorsan? - Beverly, a barátnőm beajánlott egy modellügynöknek - magyarázta Liberty. - Elküldött egy szemrevételezésre, és megkaptam a munkát. Izgalmas, nem? Diahann egyáltalán nem találta izgalmasnak. - Csak tizenkilenc éves vagy, tapasztalatlan - mondta aggodalmasan. - Miből gondolod, hogy akiknek dolgozol, tisztességesek? Lehet, hogy leánykereskedők. Ma is történik ilyesmi, tudod jól. - Túl sok krimit nézel, mama - mondta Liberty. - Tudsz egyáltalán valamit azokról az emberekről, akik odavittek? - Nem hozott ide senki - mondta Liberty. - A modellügynökség igen jó hírű. Egy nagy szállodában lakom az óceán partján, úgy bánnak velem, mint egy hercegnővel. Ráadásul egy ismert fotóssal dolgozom, aki egy új magazin címlapfotóját kívánja velem elkészíteni. - Ez nekem sok - sóhajtotta Diahann. - Az egyik nap énekesnő akarsz lenni, a másikon modell. - Még mindig énekelni akarok, mama - mondta halkan Liberty. - Tudod, hogy mindig az volt a célom. De ez a munka nagyon jól fizet, nem tudtam elutasítani, és örülök, hogy így tettem. 153
- Nem minden a pénz - mondta Diahann. - Igazán? - mondta kissé gúnyosan Liberty - Nem azért mentél Mr. Diamondhoz dolgozni, mert kellett a pénz? - Az más volt. - Oké, mama - hagyta rá Liberty, mert szerette volna már befejezni a beszélgetést. - Majd elmeséled, ha otthon leszek. Még egy nagy, csicsás vacsorára is meghívlak, mit szólsz hozzá? - Mikor jössz haza? - Csütörtök este. - Libby - mondta habozva Diahann. - Kettőnknek... le kéne ülnünk beszélgetni. - Miről? - kérdezte Liberty. Arra gondolt, az anyja tudja már, hogy Cindi elköltözött, és nyilván előadást akar neki tartani arról, hogy milyen veszélyes egy fiatal lánynak egyedül New Yorkban. - Amiket apádról mondtam... szóval, nem egészen volt igaz. Van még valami, amit tudnod kell. - Micsoda? - kérdezte élesen Liberty. - Nem telefontéma. - Mama - sóhajtotta Liberty -, az ég szerelmére, miért játszol így az érzelmeimmel? - Amikor elmagyarázom, majd megérted. - Megértem, mama? - csóválta a fejét Liberty. - Igazán? Miután letette, már sajnálta, hogy felhívta az anyját. Diahann tönkretette a napját. És hol van Cindi, amikor szüksége lenne rá? Mindig mindent megbeszéltek, most nem volt senkije, akivel megoszthatott volna mindent, jót és rosszat. A „team" azonban máris vitte további változtatásokra. Más frizura, sminkigazítás és egy hihetetlenül szexi, egyrészes fürdőruha stratégiai kivágásokkal. Amikor már ismét a parton voltak, Teddy, aki valóban nagyon aranyos volt, megkérdezte Libertyt, rendben van-e minden. - Miért? - kérdezte rosszat sejtve a lány. - Nem jól nézek ki? - A képeken mintha kissé feszült lennél. - Jaj, sajnálom, anyám miatt - vallotta be Liberty. -Egyszerűen nem lehet őt megérteni. - Ja - mondta bölcsen Teddy. - Ha értenénk a szüleinket, a világ jóval nyugalmasabb lenne. - Úgy van - helyeselt Liberty Összeszedte magát, nem gondolt a Diahann-nel folytatott beszélgetésre, és ismét belevetette magát a munkába. Hatkor Chip bejelentette, hogy aznapra végeztek. - Mindenkit meghívok vacsorára - mondta a szokásos, füra vigyorával. - Az Ivyba megyünk a parton. Fél nyolckor találkozunk a hallban. - Mi az az Ivy a parton? - kérdezte Urnától útban a szállodához Liberty. - Étterem - felelte Urna, és olyan pillantást vetett Libertyre, mint aki azt kérdezi: te meg melyik bolygóról jöttél? - Huh... de nincs semmim, amit felvehetnék - aggodalmaskodott Liberty. - Ez L. A. - mondta Teddy. - Itt nem szokás kiöltözni, csak ha igazán nagy esemény van, vagy az ember Paris Hilton. - Jó lesz farmerban - tette hozzá Quinn. - Lezseren. Valamennyien be özönlöttek a Shutters előcsarnokába, és már a lifthez tartottak, amikor megszólalt egy férfihang. -Lib? - Jaj istenem! - suttogta hangos-színpadiasan Quinn. -Tony A. az. Ismered? Liberty megállt, és azt látta, hogy egy tiszta fehérbe öltözött, jóképű fiatalember szalad feléjük, nyomában azzal, ami kétségtelenül az ő „team"-je. - Tony! - kérdezte izgatottan. - Te vagy az? - Libby? Ezt nem hiszem el! - kiáltotta a fiatalember, megölelte a lányt, aztán hátralépett. Hadd nézzelek! Valóságos királynő vagy. - Te vagy a királynő - ismételte az orra alatt Quinn. - Fogd be! - szólt rá Teddy. - Liberty tényleg ismeri őt! - Ki ez a Tony A.? - kérdezte Uma. 154
- Az egyik legmenőbb latin-amerikai zenét előadó énekes Ricky Martin óta - dörzsölgette a kezét Teddy. - Meleg, aki normálisnak mutatja magát - tette hozzá Quinn. - De el kell ismernem, mindenképpen istenien néz ki. - Ez döbbenetes! - csóválta a fejét Libertyt nézve Tony. - Mit csinálsz itt? - Fotóznak egy magazin címlapjához. - Modell vagy? - villantotta elő hónál fehérebb mosolyát Tony. - Te pedig Tony A. - felelte a lány. - Hűha! Hallottalak a rádióban. Sosem állt viszont össze, hogy te vagy az. Tony Artura, a Puerto Rico-i fiú, aki Harlemben a szomszédjában lakott, amíg Diahann el nem cipelte Manhattanbe, a Diamond-házba. Tony Artura, az első nagy szerelme. Most már Tony A., az új dél-amerikai énekes-szenzáció, akinek töméntelen lemezét adták el. Micsoda meglepetés! - Tudod - mondta még mindig mosolyogva Tony -, gyakran gondoltam rád, hogyan mehet a sorod. - Akkor miért nem telefonáltál vagy írtál? Tony vállat vont. - Minden megváltozott, miután elköltöztünk New Yorkból. Beírattak egy előadóművésziskolába, amely nagyon lefoglalt. Csak munka, munka és munka. A mamámnak nagy tervei voltak velem. - Istenien nézel ki - érintette meg könnyedén a fiú tüskés, napszítta, szőke haját Liberty. - Te is. Mindig tudtam, hogy igazi szépség leszel. - Kösz. - Cingár kis csibész voltál, hosszú póklábakkal és azzal a vad, zöld szemeddel. Mi lenne, ha leülnénk egy italra? - javasolta Tony. - Mindent elmesélnénk egymásnak. - Mikor? - Fellépek egy jótékonysági rendezvényen Beverly Hills-ben, úgy tizenegy tájban érek vissza. - Csöngess rám - kérte Liberty abban a reményben, hogy a srác tényleg jelentkezik. - Ha még ébren leszek, szívesen. Egy fekete hajú, keskeny csípőjű dél-amerikai férfi lépett kettejük közé. - Nem mutatsz be a barátnődnek? - kérdezte Tonytól, felhúzva művészien szedett szemöldökét, - Dehogynem - mondta kissé félszegen Tony. - Hector, ő Liberty - Hello... Liberty - mérte végig a lányt Hector. - Libbyvel egy suliba jártunk - magyarázta Tony -, ráadásul közvetlen szomszédok voltunk. - Ertem - tette a féltékeny szerető mozdulatával a kezét Tony karjára Hector. Liberty figyelmét nem kerülte el a mozdulat. - Mennünk kell - folytatta Hector. - Nem késhetünk. - Hát... - mondta kissé csalódottan Liberty. - Örülök, hogy találkoztunk, Tony. Fantasztikus a sikered. - Én is örültem neked, kicsi Libby. Ooolyan szép vagy. Mielőtt a lány mondhatott volna még valamit, Hector sikeresen elcipelte Tonyt. Teddy teljes izgalomban volt, - Ismered Tony A.-t - mondta áhítattal. - Tényleg ismered. - Hiszen láttad - terelte őket a lift felé Uma. - Ha igazán ismered - mondta Quinn -, megmondhatnád neki, hogy igazán kiállhatna a nyilvánosság elé végre. Meleg rajongóinak nem tetszik, hogy normálisnak adja ki magát. Mit képzel, kit verhet át? - Amikor én ismertem, nem volt meleg - mondta Liberty. Liberty éppen csak tini volt még, de emlékezett rá, hogy Tony fantasztikusan csókolt - majdnem úgy, mint Dámon. És sosem tiltakozott az ellen sem, hogy leszopja. Ó... szép emlékek...
155
- Az a fickó tisztára összekarmolja magát Tonyért, és téged megfojtott volna egy kanál vízben. Ne számíts rá, hogy Tony felhív. Hector nem fogja hagyni. A lift megállt Liberty emeletén, és a lány kiszállt. - Fél nyolckor a hallban - szólt utána Teddy. - És ne feledd: csak lezseren. Még szép. Mintha Libertynek lett volna másféle cucca is. Amolyan igazi ruhája utoljára tizenkét éves korában volt. Szóval Tony Artura Tony A., gondolta. Ha neki összejöhetett... Kinyitotta a szobája ajtaját, és meglepetten látta, hogy a szoba tele van orchideákkal. Fehér orchideák, lila orchideák, rózsaszín orchideák - a szobát mindenütt egzotikus és szépséges virágkosarak díszítették. A legnagyobb kosár elejébe fehér kártya volt tűzve. Liberty szétnyitotta, és elolvasta az üzenetet:
Az orchideák elkábítják az érzékeimet. Ahogyan te is, L.L. Dámon
- L.L.? Dámon volt az. Senki más nem szólította L.L.-nek. Libertyn az izgalom remegése futott végig. Ha az orchidea nem lett volna elég, öt perccel később Dámon már telefonált is. - Köszönöm a gyönyörű orchideákat - mondta Liberty. - Hogy vigyem őket magammal New Yorkba? - Repülővel - felelte lezseren a férfi. - Nem fogom tudni elvinni mindet, nagyon sok. Egyébként tudtommal repülőn nem is... - Az én gépemen - szakította félbe Dámon. - Saját repülőgépe van? - A cégé. Az enyémnek mondom, hiszen a cég az enyém. - Dámon... - Szeretem, amikor kimondod a nevein. Szexi a hangod, L.L. Tudod? - Őrült. - Nem, te vagy az őrült - mondta a férfi. - Faképnél hagysz, amikor össze akarlak hozni a megfelelő producerrel. Vagy nem te nyaggattál, hogy énekesnő akarsz lenni? - Most is az akarok lenni - felelte Liberty, aki örült, hogy hallja a férfi hangját. - Csak közbejött ez a modell munka, és tényleg kell a pénz, hát nem tudtam nemet mondani. - Pedig azt hittem, a nemet mondás igazi szakértője vagy. - Tessék? - Nekem legalább ötször mondtál nemet. - Az más. - Tényleg? Hogyhogy? - Ha újra el kell mondanom, hogy nős emberrel... - Fel vagy öltözve? - szakította felbe Dámon. - Micsoda? - Fel vagy öltözve? Van rajtad ruha? - Miért? - Mert van valaki az ajtód előtt. És valóban, kopogtak az ajtón. - Ki az? - kiáltott ki Liberty. - Szobaszerviz. - Egy pillanat - mondta Dantonnak Liberty. Amikor kinyitotta az ajtót, további orchideákra számított, mert rájött, hogy Dámon stílusa a túlzás. Amire nem számított, az maga Dámon volt. Jóképűen, lezseren, gyilkos mosollyal, fekete nadrágban, fekete ingben. A fülében gyémánt fülbevalók, a kezében mobiltelefon. 156
Mögötte egy másik férfi állt, testesebb és feketébb, lezser, gesztenyebarna szerelésben. L.L. - mondta Dámon -, bemutatom Parker J. Jonest, ő lesz a producered.
53 A Courtenelli-fotózás egyik szünetében Jettnek sikerült letámadnia Amyt, és megígértette vele, hogy később összejönnek megbeszélni a dolgokat. - Ma este - mondta, mint aki nagyon komolyan gondolja. Nem lehet - pironkodott Amy, és bosszantotta, hogy valahogy mindig elgyengült egész testében, amikor Jett a közelében volt. - Miért nem? - kérdezte a fiú. Mert... el kell halasztani az esküvőt. Anyámhoz kell mennem, hogy ellenőrizzük a listát, hogy mindenkit érte sít ettünk-e. Nem gondolod, hogy a kettőnk beszélgetése fontosabb? - nézett a lányra lézerhatású kék szemével Jett. Aztán lehet, hogy találkoznom kell Maxszel - mondta Amy, bár tudta, hogy aznap semmiképpen nem találkozik vele. Amy, Amy - csóválta a fejét Jett. - Ne küzdj az ellen, ami elkerülhetetlen. Feljövök a laká sodra, egyedül ott lehetünk kettesben. Csak azt mondd meg, hányra, és ott leszek. - Ne, a lakásomra ne - mondta gyorsan a lány. - Miért ne? - nézett körül Jett, nincs-e a közelben Gianna. Miért ne? Jó kérdés. Talán azért, mert Amy nem bízott magában, nem akart kettesben lenni a fiúval? Nem. Egyáltalán nem. Jett egy egyéjszakás kaland volt, a leendő sógora, és semmi olyasmi nem történhet soha többé. - Oké - egyezett bele vonakodva. - Hétkor. - Ott leszek. Hol te lenni, carino? — kérdezte a semmiből előbukkanó Gianna, és tulajdonosként karolta át Jett vállát. A fiú meg se rezzent. - Amy meglepetést készít elő Maxnek, és segítek neki. - Cosa meglepetést? - cirógatta meg a srác arcát Gianna. - Nem lenne meglepetés, ha mindenkinek elárulnánk, nem igaz? - húzódott el Giannától Jett. Amynek eszébe jutottak a fiú előző napi szavai: Gianna meg én - nem vagyunk egy pár. Később, a fotózás vége felé Nigel ment oda Amyhez. - Volna kedved egy italhoz? - kérdezte. - Egy almás martini nagyon szépen lecsúszna. - Nem megy - felelte Amy. - Anyámmal találkozom, végignézzük a teendőket meg ilyesmi. Te szegény - sajnálkozott Nigel. - Nancy biztosan az agyadra megy. Tudom, milyen rémes tud lenni. - Hm... - felelte Amy, és arra gondolt, milyen ügyes hazudozó vált belőle. Elcsentem néhány polaroidot - halkította le a hangját Nigel, mint valami rossz kisfiú. - Mit szólsz, milyen rossz vagyok? - és egy képet nyomott Amy kezébe. Amy a fotókra pillantott. Természetesen Jett volt a képen, hihetetlenül jól nézett ki, és hátulról Gianna karolta át szeretettel a nyakát. - Mit kezdjek ezzel? - kérdezte értetlenül. Gondoltam örülsz majd neki - mondta Nigel. - Tűzd oda a monitorodra, és élvezd a látványt. - Max el lesz ragadtatva - mondta csípősen Amy. - Nem érdekes véletlen - mélázott Nigel -, hogy ez a dögös férfi a vőlegényed öccse? Szóval neked is rokonod, vagy hamarosan az lesz. Képzeld csak el, hogy együtt fogjátok tölteni a hálaadást, a karácsonyt meg az összes többi ünnepet. Neki és Giannának gyönyörű gyerekeik lesznek. Neked és Maxnek szintén. Micsoda szépséges család! Tisztára, mint egy Ralph Lauren hirdetés. - Ne gondolj előre, Nigel - mondta Amy, aki örült volna, ha a kollégája végre elhallgat. 157
- Jaj, bocsi - mentegetőzött Nigel. - Állandóan elfelejtem, min mész keresztül. Az esküvő elhalasztása nyilván elkeserít. - Úgy van. - Tökéletesen megértem - veregette vállon Amyt együtt érzőn Nigel. - Kérlek, add át Maxnek szívélyes üdvözletemet, mondd meg, hogy nagyon sajnálom. - Úgy lesz - indult az ajtóhoz Amy. Nem állt szándékában találkozni aznap sem az anyjával, sem Maxszel. Azt tervezte, hogy hazarohan, lezuhanyozik, összekapja magát, és úgy várja Jettet. Csak úgy sugárzott belőle az izgalom.
*** Jett a műterem másik sarkából néztél a távozó Amyt. Ez volt a legkellemetlenebb nap, amelyre csak emlékezni tudott. Ott állni a fényképezőgép előtt, izgatónak és macsónak látszani, amikor valahol a lámpák mögött Amy nézi, ahogyan Gianna a nyakába csimpaszkodik; rátapad. Színtiszta tortúra volt, Ráadásul ki nem állhatta Antoniót. Az akadékoskodó kis fényképész az idegeire ment, ahogy állandóan nyalt Giannának. A délután közepén megjelent Sofia Courtenelli, maga mögött vonszolva egy fiatal, olasz srácot, aki lustán téblábolt a műteremben, és utálkozó pillantásokat vetett Jettre. - Ót fúrtam ki a melóból? - kérdezte az egyik szünetben Giannától Jett. - Nem, carino — dorombolta a lány. - Csak Sofia lenni olyan versengő. O gondolni, ha te tudsz lenni modell, Carlo miért ne? O nem érteni, te lenni profi. - Remek - mondta Jett. - Ok fizetni nekünk sok pénzt. Te nem aggódni. - Ki aggódik? - kérdezte bosszúsan Jett. - Bene, mert este mi vacsorázni velük. - Nem lehet, Maxhez kell mennem - mondta Jett, és az Amyvel való találkozásra gondolt. No és nemigen lett volna számára kevésbé kívánatos dolog, mint egy vacsora Sofia Courtenellivel és irigy fiújával. - Prego — mondta könnyedén Gianna. - Akkor te később csatlakozni hozzánk. - Persze - hagyta rá Jett, bár esze ágában sem volt. Felmerült benne, hogy ideje lenne közölnie Giannával, hogy vége, hogy nem megy vissza Olaszországba, hogy nem akar tovább vele élni. hogy Gianna nem a barátnője, és nyugodtan keressen magának másik pasast. De mi van, ha Amy nem akar vele többé semmit? Ha tényleg szerelmes Maxbe, és ő nem volt több futó, egyéjszakás kalandnál? Valóban nem akar más lehetőséget hagyni önmagának? Bonyolult egy helyzet. Soha, senki iránt nem érzett így, és ez nem azért volt, mert Amy máshoz tartozott, hanem mert őszintén izgatta ez a lány. Az volt a keserű igazság, hogy beleszeretett Amybe már jóval azelőtt, hogy észbe kapott volna. Az eseményteli nap után - véglegesítették az üzletet a japán bankárokkal, találkozott a vezető munkatársaival, felkereste az építési területet, és megbizonyosodott róla, hogy Lulu jól elvan Mrs. Connerrel, aki megígérte, hogy náluk marad, amíg sikerül új dajkát találnia -, Max elköltött egy korai sztékvacsorát Chrisszel, aztán találkozott Rodriguez nyomozóval, aki ismét beszélni akart vele. Am előbb Max beszélt az ügyvédjével, Elliott Minorral is, aki együttműködésre bíztatta. - Miért? - kérdezte Max. - Mert ha nem teszed - magyarázta türelmesen Elliott -, még azt fogják hinni, titkolnivalód van. - De nincs. - Én tudom. Ok is. - Akkor miért, Elliott? - Mert nem rólad van szó, Max. Hanem arról, hogy ők tudjanak meg minél többet Natasháról. - Mit kéne megtudniuk? - kérdezte óvatosan Max.
158
- Honnan tudjam? Birtokában lehetsz olyan válaszoknak, amelyekről ők nem tudnak. Volt-e például barátja? Gyilkossági ügyben nyomoznak, Max, méghozzá olyanban, amely nagy port vert fel. Nézd, ha jobban érzed magad ettől, én is ott lehetek. - Felesleges - mondta Max, mert arra gondolt, ha nem tudna elbánni Rodriguez nyomozóval, valóban nyomorúságos állapotban lenne. Meg aztán, nem is volt titkolnivalója. Azt a tényt kivéve, hogy elhozta Natasha lakásáról a dobozt, amelyben olyan dolgok voltak, amelyekről Natasha nyilván nem óhajtotta, hogy bárki is tudjon. Rodriguez nyomozó pontosan érkezett. Max szemében a fickó éppoly idegesítő volt, mint mindig, azzal az olcsó arcvizével és röhejes bajuszával. - Mr. Diamond - nyújtotta izzadt kezét kézfogásra a nyomozó. - Sajnálom, hogy újra háborgatnom kell. Bemehetnénk a kolléganőmmel, és feltehetnénk néhány kérdést? - Kérem - vezette őket a nappaliba Max. A kolléganő széles arcú, túlságosan magas nő volt, barna haja gyapjas, meglehetősen nagy száján oda nem illően vöröslő rúzzsal. Ugyanaz a nő, aki beszélt Luluval. - Jó estét, Mr. Diamond - mondta alig hallhatóan. - Elnézést a hangomért, de azt hiszem, valami bujkál bennem. Aranyos! Egy nyomozónő, aki megfertőzi influenzával. - Hozhatok önöknek valamit inni? - kérdezte Max. - Szolgálatban tilos - ült le a pamlagra Rodriguez nyomozó. - De egy Seven-Up jólesne. - Nézzük csak - vizsgálta meg a bárpult mögötti kis hűtő tartalmát Max. - Diétás kóla? - Nekem túl édes - felelte Rodriguez nyomozó. - Ásványvizet kérnék, ha van. - És önnek? - kérdezte a nyomozónőtől Max. A nő a fejét rázta. Max adott Rodrigueznak egy üveg Eviant, töltött magának egy konyakot, és leült a nyomozókkal szemben. - Nyilván kíváncsi rá, hogy meddig jutottunk - forgatta két nagy keze közt az ásványvizes palackot Rodriguez nyomozó. - Azt hittem, jelentkezni fog. - Miért jelentkeztem volna? - kérdezte Max. - Amikor egy családban gyilkosság történik, a rokonok általában igyekeznek minél előbb hozzájutni minden új információhoz. - Nem egészen negyvennyolc órája történt - mutatott rá Max. - Amikor kiderítik, hogy ki tette, gondolom, közölni fogják velem. - Ha nem az újságból tudja meg előbb - simogatta a bajszát Rodriguez nyomozó. - Úgy látom, a sajtó rászállt. Nem tudtam, hogy a maga családja ilyen nagy hatalmú. A nyomozó most gúnyolódik? Max nem tudta megállapítani. Inkább nem döntötte el. - Miben tudnék segíteni? - kérdezte abban a reményben, hogy a beszélgetés rövid lesz. - Nem járt véletlenül a felesége lakásán tegnap este? - kérdezte Rodriguez nyomozó, és elővette a viharvert jegyzetfüzetét meg a tompa hegyű ceruzát. Ez csalafinta és váratlan kérdés volt. Max nem tudta eldönteni, hazudjon, vagy mondja meg az igazat. Mivel a hazudozás rossz ötletnek látszott, az igazat mondta. - De igen - mondta könnyedén. - Felugrottam néhány ruháért és játékszerért a kislányomnak. Nagyon zaklatott volt, el tudják képzelni, milyen érzés egy ilyen korú gyermeknek megtalálni az édesanyja bolttestét. Nem tudja persze, hogy az anyukája meghalt, azt mondtuk neki, kórházban van. Azonban így is nagy trauma érte, és úgy éreztem, Lulunak szüksége van a megszokott tárgyaira. - Lezárt területre hatolt be - csücsörített rosszallóan Rodriguez nyomozó. - Nem gondoltam, hogy számít - felelte Max. - Egykor az én otthonom is volt, tudja. Ott laktam. - Gondolom akkor, amikor Mrs. Diamond a felesége volt - jegyzetelt Rodriguez nyomozó. - De most már nem lakik ott, igaz? - A ház az enyém. 159
Max nem állhatta meg, hogy ne erre hivatkozzon. - Igen, Mr. Diamond, de nyilván megérti, megvannak annak a szigorú okai, hogy miért zárjuk le a bűntények helyszínét, Azért, hogy az emberek ne mászkáljanak be, ne nyúljanak a bizonyítékainkhoz. - Nem nyúltam semmihez - mondta Max, és próbált nem nézni a nyomozó kiálló elülső fogaira. - Egyenesen a lányom szobájába mentem, összeszedtem a holmiját, és eljöttem. - Ertem - tette le a jegyzetfüzetét Rodriguez nyomozó, és végre kinyitotta az ásványvizes palackot, - Bizonyára örömmel hallja, hogy az alibijét igazoltuk. - Alibimet? - A próbavacsorát. - Már miért ne lett volna igaz? - kezdett dühbe jönni Max. A nyomozónő köhögni kezdett. - Ott volt, ahol mondta - folytatta Rodriguez nyomozó, nem törődve sem Max látható mérgelődésével, sem a kolléganője köhögési rohamával. - De Irina, akiről most derítettük ki, hogy Mrs. Diamond édesanyja... Max kis híján félrenyelte a konyakot. - Micsoda? - ámult el. - Irina, Natasha személyi szobalánya? - Igen, ellenőriztük a dolgokat, és teljesen egyértelmű, hogy ő Mrs. Diamond édesanyja, bár valamilyen érthetetlen okból nem akarja ezt elismerni. A még mindig köhögő nyomozónő felállt, és megkérdezte, hol a mosdó. - A bejárati ajtó mellett - mondta Max, akit jobban izgatott Rodriguez további mondandója. Hogy érti, hogy nem akarja elismerni? - Mindig meglep az emberek viselkedése gyilkosság esetén - mélázott Rodriguez nyomozó. Mintha mindenkinek lenne valami titkolnivalója. - Bizonyára nem Irinát gyanúsítja Natasha meggyilkolásával? - Nem, dehogy. A helyzet az, hogy Irina tájékoztatott minket arról, hogy Mrs. Diamondnak sok barátja volt az orosz közösségben. Tudta ezt, Mr. Diamond? - Nem, nem tudtam - mondta Max, és a talált noteszre gondolt a sosem hallott nevekkel. - Irina úgy gondolja, hiányzik egy telefonos füzet - mondta Rodriguez nyomozó. Max a fickóra meredt. Talán gondolatolvasó? - Mrs. Diamond orosz ismerőseinek nevei és számai vannak benne - folytatta Rodriguez nyomozó. - Az a gond, hogy sehol sem találtuk a lakásban. Nem látta véletlenül, amikor betört? - Nem törtem be - méltatlankodott a nyomozó viselkedése miatt Max. - Elmagyaráztam, az épület az enyém. Abban a lakásban laktam. Szerintem nincs abban semmi rossz, hogy elhoztam a kislányom néhány személyes holmiját. - Jól van. - Hosszú szünet. - Kérem, hogy többé ne forduljon elő, Mr. Diamond. - Mit tehetek még önért? - állt fel Max, azt remélve, hogy a beszélgetésnek vége. - Azon tűnődtem, nem gondolt-e bármire, ami segíthet nekünk. - Mivel kapcsolatban? - Mrs. Diamond orosz barátaival kapcsolatban. - Most mondtam. Semmit sem tudok erről. - Az az erős érzésem, hogy ismerte a gyilkosát - nézett áthatóan Maxre Rodriguez nyomozó. - Erőszakos behatolásnak semmi nyoma, és a rablás olyan összecsapott, mintha az elkövető megölte volna az asszonyt, aztán úgy gondolt, jobb, ha rabló gyilkos ságnak látszik. A bűncselekményt olyan ember követte el, akit Mrs. Diamond ismert. - Ez érdekes - tért vissza a helyére Max, miután újabb konyakot töltött magának. - Nincs valami ötlete? - Nincs - mondta nyersen Max, mert már szabadulni akart a nyomozótól. - Több mint egy éve elváltunk. Tudom, hogy sok ismerőse volt a New York-i társaságban, de hogy közelebbi kapcsolatban állt-e valakivel, arról nem tudtam. 160
- Hm... - vette kézbe ismét a jegyzetfüzetét Rodriguez nyomozó. - Azt mondta, nem tudta, hogy Irina rokonságban állt a volt feleségével? - Egyáltalán nem tudtam. A nyomozónő visszajött a szobába, és leült. Már nem köhögött. Max idegesítőnek találta, hogy meg sem szólalt. - Beszélt Irinával a gyilkosság óta? - kérdezte Rodriguez nyomozó, miközben valami mást feljegyzett. - Nem beszéltem - csattant tel Max. Elege volt, azt akarta, hogy menjenek el. - Bizonyára óhajt majd. - Aztán miért? - Mert ha Mrs. Diamond a lánya volt, akkor Lulu az unokája, nem igaz? - Gondolom, igen - mondta kelletlenül Max, mert nem is akart belegondolni. - Irina valami hiányzó pénzről beszél. Úgy tetszik, Mrs. Diamond volt az egyetlen megélhetési forrása, aki készpénzt adott neki hetente. Irina szerint a lakásban volt készpénz. - Rövid szünet. - Nem találtunk készpénzt - mondta szinte vádlón Rodriguez nyomozó. - Különös, nem gondolja? - Egyáltalán nem - felelte nyugodtan Max. - Azt mondja, rablás volt. Ha valóban volt ott készpénz, a rabló vagy rablók nyilván elvitték. - Hm... talán. - Szünet. - Irina sosem lakott ott, igaz? - Nem. Úgy tudom, hetente háromszor járt oda, hogy rendben tartsa Natasha ruháit és személyes holmiját. - Volt kulcsa? - Biztosan megkérdezte tőle. - Csak ellenőrzöm - állt fel végre Rodriguez nyomozó. Max is felállt. - Most jut eszembe. Irina már akkor is a volt feleségénél dolgozott, amikor összeházasodtak? - Nem. - Max nagyon unta már a kérdéseket. - Natasha úgy évvel azután hozta csak oda. Úgy tudtam, hogy egy munkaközvetítő ajánlotta neki. - Egyelőre más nem jut eszembe. És magának? - nézett a kolléganőjére a nyomozó. A nyomozónő megrázta a fejét, Rodriguez nyomozó az ajtó felé indult. - Jelentkezünk - ígérte. Max mögötte ment. - O — állt meg egy pillanatra a nyomozó. - Biztosan nem látta valahol heverni azt a telefonnoteszt? - Biztosan - mondta Max. - Jó éjszakát, Mr. Diamond. - Jó éjszakát, nyomozó.
*** Amíg Max a nyomozókkal beszélt. Chris bevonult a vendégszobába, és több telefont bonyolított le egymás után, hogy utolérje magát. Az elsők egyike Roth Giagante volt, hogy ellenőrizze, megteszik-e Roth emberei a megfelelő előkészületeket Birdy esküvőjére. - Amiatt ne aggódj - mondta reszelős hangján Roth. - Inkább azért aggódj, hogy add meg azt a rohadt pénzt. - Red szívélyes üdvözletét küldi - mondta érzelemmentesen Chris. - Mindketten élveztük a tréfát. Színésznek kellett volna menned, pályát tévesztettél. - Miféle tréfáról beszélsz? - A rám gyakorolt nyomásról meg a kurváról. Egyébként nem tudom, említettem-e, hogy ellopta a Rolexemet, a legközelebb légy szíves minőségi kurvát szerződtetni. A lopás rossz fényt vet rád. - A francba! - morogta Roth. - Bizony, a francba - helyeselt Chris. - Amikor odaérkezem az esküvőre, viszem a pénzedet. 161
Elégedetten tette le. Rohadjon meg Roth Giagante. Chris azt hitte, barátok, de elegendő volt Red egy szava, és vége lett. Valami jó mégis származott a dologból. A tapasztalat egyszer és mindenkorra kigyógyította a játékszenvedélyből. Aztán Jettet hívta. Beszélt vele már korábban is, és vacsorára bírta Maxszel együtt, de Jett azt mondta, Giannával együtt Sofia Courtenellivel meg a fiújával kell találkozniuk. Chris remélte, hogy a kisöccse nem veri át. Nem lenne szép, ha Amy után koslatna, bár Max szerint Amy az anyjánál tölti az estét. Jett nem vette fel a mobilját, így aztán Chris Birdyt hívta, aki a lehető legjobb hangulatban volt, kacagós és kislányos hangulatban, ahogy a Las Vegas-i esküvőt tervezgette. - Rocky pár nappal korábban repül Vegasba - árulta el. - A srácok legénybúcsút rendeznek neki a parton. Hát nem király? - Miről van szó? - kérdezte Chris, mert bajt érzett. - Tudod, a srácok kártyáznak, filmet néznek, fociznak, csónakáznak egyet a Mead-tavon. Azaz a srácok Vegasba mennek, a sárga földig leisszák magukat, és végigjárják az összes sztriptízbárt. - Örülsz, hogy ezt teszi? - kérdezte Chris. - Persze - csacsogta Birdy. - A csajokkal mi meg kiveszünk egy bungalót a Beverly Hills Hotelban, manikűr, pedikűr, kozmetika, iszappakolás meg mindenféle ilyen lányoknak való finomság. Azaz a lányok ülnek a medence mellett a Beverly Hills Hotelban, koktéloznak, és vég nélkül szidják a fiúikat. - Remek ötlet - hazudta Chris. - Tudom - lelkendezett Birdy. - Holnap repülök L.A-be. Velem kéne jönnöd. A lemezcég küld értem egy gépet. - Rocky is megy? - Nem, valami rokonokat látogat, aztán egyenesen Vegasba megy. Miért ne repüljek Birdyvel?, gondolta Chris. Nem maradhat itt örökre, Max pedig úgyis a maga feje után megy. Többször is beszélt Andyvel. Végre elállt az eső, és Andy tájékoztatta, hogy meglehetősen sok mindent sikerült kimenekítenie a házából - a széfet is. Andy intézkedett, hogy mindent tisztítsanak ki, és vigyenek raktárba, kivéve a széfet, amelyet a saját lakására vitetett, hogy biztonságban legyen. Szerencsére a ház nem dőlt teljesen romba. Andy okos kölyök - építész szakembereket szerződtetett, hogy vizsgálják meg, mit lehet tenni az alap megerősítése és a kár helyrehozatala érdekében. Az már biztos, hogy jelentős mértékben felemeli a srác fizetését. Igen, döntötte el magában Chris, számos oka van rá, hogy visszamenjen. - Mikor szálltok fel? - kérdezte Birdyt. - Déltájban - csiripelte a lány. - Légyszí, gyere. - A reptéren találkozunk - mondta Chris. Majd később szól Maxnek, a bátyja biztosan meg fogja érteni.
54 A Szovjet Klub az otthon helyetti otthont jelentette annak a sok orosz emigránsnak, akik New Yorkban éltek. Jól főztek, a vodka kiváló volt; elegáns szórakozóhelyre emlékeztetett. Sonja Sivarious szívesen járt a Szovjet Klubba, jól érezte magát, itt fényévnyi távolságra lehetett a leszbi-showkból meg a gazdag vénemberekkel való együttlétekből álló, valódi életétől. A Szovjet Klubban olyan szépasszonynak tartották, aki szereti élvezni az életet. A legtöbben szépészeti tanácsadónak hitték, és ha néha olyan férfival jött itt össze, aki megtetszett neki, azzal ingyen feküdt le. Az unokabátyja, Igor, ha éppen hajlandó volt rendesen felöltözni, egészen jóképű kísérőnek bizonyult, bár hajlamos volt a hízásra. Vladimír, Igor barátja mindig szegényesen festett, bár ma nagyon kitett magáért. Sonja tudta, hogy Famka miatt. Szegény fickó majd elepedt Famkáért, aki 162
észre se vette. Ma este valahogy más volt. Ma este Vladimírból olyan energia áradt, amilyen általában nem volt rá jellemző. Ezt a bíborvörös koktélruhájában valóban ragyogóan szép Famka is észrevette. Miután felhajtotta a második koktélt, Sonjához fordult. - Mi van Vladimírral? Nem látsz valami változást? - De igen - helyeselt Sonja, aki szintén remekül nézett ki testre simuló, sárga dzsörzéruhájában, a nyakában büszkén viselt új gyöngysorral. - Igor szerint mondani akar nekünk valamit. - Sonja lehalkította a hangját. - Igor szerint sok pénzt fog kapni. A szomszéd asztalnál zajos társaság ült. Három igen fiatal amerikai lány két idősebb orosz férfival. Sonja ismerte az egyik pasast. Alex Pinchinofftól jobb volt az embernek távol tartania magát. Orosz maffia. Veszélyes ember. Sonja egyszer együtt volt vele, de az elég volt. A férfi az ágyhoz bilincselte, és majdnem megfojtotta hatalmas hímtagjával. Sonja sajnálta a fickó asztalánál ülő három lányt, mert az egyik igazán balszerencsés lesz. Miután elfogyasztották a borscsból és bliniből, Stroganoff-b él színből és vöröskáposztából álló remek vacsorát, Vladimír közölte, hogy bejelentést kíván tenni. Sonja bedobta a harmadik vodkáját, és kihívón nézett a férfira. - Rajta - mondta. - Lepj meg minket. - A feleségem - kezdte Vladimír. - Meghalt. - A feleséged? - kérdezte gúnyosan Famka. - Nincs is feleséged. Ki menne hozzád? - A feleségem híres nő - dicsekedett Vladimír -, és gazdag. - Júlia Roberts - gúnyolódott Famka. - Nicole Kidman - szállt be Sonja is. - Vladimír nem viccel - kelt a barátja védelmére Igor. - Vladimír felesége volt az a nő az újságokban. Aki gyilkosság áldozata lett. Híres áldozat. És gazdag. - Igen, gazdag - helyeselt Vladimír. - És az én feleségem volt. Én vagyok a törvényes ura, így hát az összes pénz az enyém. - Na ne! - nevetett gúnyosan Famka. - Csak kitaláltad. - Mutasd meg a papírt - bíztatta a barátját Igor. Vladimír gyűrött házassági anyakönyvi kivonatol vett elő a zsebéből. Átadta Sonjának. - Ki az a Paulina Kuchinova? - nézegette a papírt Sonja. - Sosem hallottam róla. - Natasha Diamond, az a társasági hölgy, akit megöltek - mondta Vladimír. Most Sonja nevette el magát. - Viccelsz. - Bizonyítani tudom. - Hogyan? - Megvan az esküvői képünk. Prostituált volt, mint ti. - Én nem vagyok prostituált - mondta mérgesen Sonja. - Igen gazdag emberek terapeutája vagyok. A prostituáltak az utcán dolgoznak. Rossz lányok. - Ti nem vagytok rosszlányok? - sunyított Vladimír. - Mutasd a képet, vagy hazug csibész vagy - vette lel az asztalról a vodkás üveget Sonja, és ismét töltött magának. - Majd megmutatom - mondta Vladimír. - És aztán? - kérdezte Famka. El nem tudta képzelni, miért talál ki valaki ilyen sztorit. - Elmész a rendőrségre, és közlöd, hogy a feleséged volt? - Miután elkapták a gyilkost, igen. - Honnan tudod, hogy elkapják? - kacsintott a férfira Sonja. - Talán azt fogják hinni, hogy te voltál. Talán téged tartóztatnak le. - Engem? - háborodott fel Vladimír. - Sok rosszat teszek, de nem ölök. - Persze - mondta Sonja. Kezdett kívánós hangulatba jönni, és nem hitte el Vladimír szánalmas meséjét. A másik asztalnál ülő gengszterre pillantott. 163
Alex Pinchinoff elkapta a tekintetét, és rá emelte a poharát. Úgy látszik, ő jobban érezte magát Sorijával a múltkor, mint a lány vele. Sonja arra gondolt, adhatna a pasasnak még egy lehetőséget, elvégre senki más nincs a láthatáron. *** - Szervusz - nyitott ajtót Amy. - Szervusz - lépett be Jett. - Neked - nyomott a lány kezébe egy csokor sárga rózsát. Miért hozott virágot? Romantikus gesztus volt ez, amelyet nem kellett volna megtennie. Igazán kedves volt Jett-től. - Hogy vagy? - kérdezte kimért udvariassággal Amy. - Jól - indult a nappaliba Jett. - Huh... innál egy pohár bort? - kérdezte Amy, aki teljesen sután érezte magát, ahogy ment a fiú mögött, és a rózsacsokrot szorongatta. - Nem iszom - mondta Jett. Csak most jött rá, hogy milyen keveset tudnak egymásról. - Az A A tagja vagyok - bökte ki. - Jaj, sajnálom - mondta Amy, és a virágot az apró konyhába vitte, ahol vázát keresett. - Azt, hogy az AA tagja vagyok? Vagy azt, hogy nem iszom? - kérdezte a lány nyomában Jett. - Én sem vagyok valami nagyivó - mondta Amy, miközben vizet töltött a vázába. - Könnyen becsaphattál volna - mondta Jett. - Aznap este eléggé el voltál varázsolva. Ilyen egyszerűen hozta fel. Most Amyn volt a sor, hogy megvédje magát és tetteit. - Igen - ismerte be, és próbált nem merev lenni. - Tényleg részeg voltam, és azt hiszem, ezért tettem, amit tettem. - Annyira nem voltál elázva - támaszkodott a konyhapultra Jett, és nézte a virágot rendezgető lányt. - De igen - próbálta kerülni a fiú tekintetét Amy. - Azt akarod mondani, hogy valahányszor többet iszol a kelleténél, ágyba bújsz egy idegennel? - ugratta a lányt gyengéden Jett. - Erről van szó? - Nem. De... - Mondd meg nekem, Amy - komolyodott el Jett. - Tudnom kell: mi történt közöttünk? - Nem... nem tudom - nyögte a lány. Nem állok készen konfrontációra, gondolta. - Az világos, hogy Maxszel nem hálsz. Amy nem felelt. Hosszú szünet. - Szereted? - Semmi közöd hozzá - kapta fel a vázát Amy, és bevitte a nappaliba. - Ez nem más, mint nyilvánvaló nem - mondta megint a lány sarkában Jett. - Nagyon boldogok vagyunk Maxszel. - Szóval ezért háltál velem, most már értem, mert olyan nagyon boldog vagy vele. - Nézd, Jett - mondta zaklatottan Amy. - Ennek a beszélgetésnek semmi értelme, nincs mit mondanunk egymásnak, és nem akarok veszekedést. Ami történt, megtörtént. Hagyjuk ennyiben. - És ha nekem nem megy? - lépett közelebb a lányhoz Jett. - Tessék? - hátrált Amy. - Ha nekem nem megy, Amy? - mondta konokul Jett. - Ha halálosan szerelmes vagyok beléd? Ha te vagy az a lány, akire vártam? - Ez nevetséges - rázta a fejét Amy, mintha meg akarná győzni magát, hogy amit Jett mond, ostobaság. - Te Giannával vagy - pihegte. - Én Maxszel. Volt egy pillanat... - Hé - szakította félbe Jett, és mélyen a lány szemébe nézett. - Jóval több volt egy pillanatnál, te is tudod. 164
És mielőtt bármelyikük észrevette volna, mi történik, Jett Amy vállához ért, és az érintésből valamiképpen ölelés lett, és az ölelésből szenvedélyes csókolózás. Józan vagyok, gondolta Amy, és ezt teszem. Mi ütött belém? De nem tudta befejezni a csókolózást, nem akarta. És Jett keze nemsokára a keblén volt, aztán becsúszott a selyemtop alá, amelyet zuhanyozás után felvett. Tetszeni akart a fiúnak, valahol legbelül tudta, hogy ez fog történni. Ne!, sikoltotta a belső hangja. De!, válaszolta egy másik belső hang. Jett a lány nyakát csókolta immár, és Amy megborzongott a várakozástól. Vonakodva ugyan, de megpróbálta eltolni magától a fiút. - Ezt nem tehetjük... Nem tehetjük Maxszel. - Tudom - mondta Jett, és ismét csak csókolta, és nem tudni, hogyan, de már a hálószobában voltak, és valamilyen varázslat folytán út közben lepotyogtak róluk a ruhadarabok. - Olyan átkozottul tökéletes vagy - mormolta Jett, amint az ágyon hemperegtek, Amy keblét simogatta, a mellbimbóját csókolgatta, aztán az ajka a lapos hasra vándorolt, majd még tovább, lassan és biztosan tárva szét a combokat. Másodperceken belül a két comb között volt, és a nyelve hihetetlen dolgokat művelt. Amy felkapott egy párnát, és eltakarta vele az arcát, amint a vágy hullámai szétáradtak a testében. Jett olyan izgalmas és érzéki utazásra vitte, hogy alig bírta magába fojtani a gyönyör nyögéseit, végül feladta, és örömmel jajdult fel, amint a legvégső csúcsra ért. Jett kócosan, elégedetten emelte fel a fejét Amy combjai közül. - Jó, mi? - Több, mint jó - suttogta zavartan a lány. - Hé - vette el a párnát a lánytól Jett, mert el akart mögé bújni. - Van még belőle. És ekkor a lány fölébe kerekedett, és Amy nem tiltakozott. Akarta, begy Jett belehatoljon. Közel akarta érezni magához. És most is csodálatos, sőt annál is jobb volt, még jobb, mint az első alkalommal. Miután befejezték, és ott feküdtek az ágyon a sötétben, kezdett feltámadni a bűntudat. - Jett... - mondta bizonytalanul Amy. - Mi az, bébi? - simogatta meg a lányt Jett. - Ez... ez nem helyes - kény szerit ette magát Amy, hogy kimondja. - Max miatt, mi? - kérdezte Jett. Szeretett volna rágyújtani, de szinte biztosra vette, hogy Amy nem venné jó néven, hát nem tette. - Úgy van. - De Amy - támaszkodott félkönyökre Jett, és lenézett a lányra. - Max nem való hozzád. - Kérlek, Jett, figyelj rám - mondta őszintén Amy. - Nem hagyhatom el, most semmiképpen, amikor ilyen dolgokon megy keresztül. Egyébként neked ott van Gianna, és Olaszországban élsz. - Hányszor kell még elmondanom - mondta türelmetlenül Jett. - Gianna meg én nem vagyunk együtt. - Együtt háltok - mondta vádlón Amy. - Egyszerű hétköznapi szex - felelte Jett. - Mi a szexben a hétköznapi? - ráncolta a homlokát Amy. - Számomra elkötelezettség. Közös jövő. Család. Az élet. - Hűha! - kiáltott fel Jett. - Igazán komoly lány vagy. - Sosem mondtam, hogy nem. És amit teszünk, helytelen. - Hazudsz. - Ha hazudok, akkor a kettőnk érdekében - sóhajtotta Amy. - Ez nem mehet tovább. Komolyan mondom. - Nézd - mondta Jett. - Megmondom Giannának, hogy vége. Ha neked fontos, még ma este. - Ha miattam, hát ne. Számunkra nincs jövő. Maxszel kell maradnom. 165
- Ha nem szereted, akkor is? - kérdezte a fiú. - Ezt sosem mondtam. - Nem volt rá szükség. Amy sírni kezdett, mert tehetetlennek érezte magát a helyzetben, amelyben találta magát. Jett átkarolta, a fejét a mellére húzta, cirógatta a haját, csókolgatta a homlokát. - Majd kitalálunk valamit - mondta csendesen. - ígérem, Amy, kitalálunk valamit, hogy együtt lehessünk, mert te éppolyan jól tudod, mint én, hogy összetartozunk.
*** Rodriguez nyomozó Max idegeire ment a hülye bajszával meg a tolakodó kérdéseivel. Mihelyt a nyomozók távoztak, Max újabb konyakot töltött magának - immár a harmadikat -, aztán kopogott a vendégszoba ajtaján. Chris még mindig telefonált, éppen az irodájával beszélt L.A-ben. Felemelt kezével jelezte Maxnek, hogy rögtön befejezi. Max a szobában maradt, így Chrisnek rövidre kellett fognia Andyvel a beszélgetést. - A legújabb - tette le a kagylót Chris. - Vissza kell mennem holnap L.A-be. És Birdy Marvei hajlandó elvinni a különgépén. - Komolyan. Max alig tudta leplezni csalódottságát, mert számára teljesen új és kellemes érzés volt egy testvér, aki egyben szövetséges is. - Muszáj - magyarázta Chris. - Kliensek követelik a figyelmemet, és a házam ügyéhen is tennem kell valamit. - Megértem - mondta Max. - Elboldogulsz? - Persze, és gondolkodtam. Mi lenne, ha neked adnám a pénzt, amelyet Natasha lakásán találtam? Ki tudnád fizetni az adósságodat. - Megőrültél? - robbant Chris, és valóban úgy nézett a bátyjára, mint valami eszementre. Hozzá nem nyúlok ahhoz a pénzhez. És nem is a tiéd, Max. Adj át mindent a nyomozóknak, de legalább beszélj az ügyvédeddel. Jézusom! Több eszed van, semhogy ilyesmit tégy. - Szerinted ezt kéne tennem? - Úgy bizony. Natashát meggyilkolták. Vladimír nyilván mindenre elszánt fickó. Ne állj az útjába. - Azt hiszem, igazad van. Ezt kéne tennem. - Mikor, Max? - Hamarosan. - Remélem, mert ez őrültség. - Értem. - Red nem jelentkezett? - Miért tette volna? - Tudnia kell, mi történt, benne van az összes nyavalyás híradásban. Az ember azt hinné, telefonál. - Csodálkozol? Én nem. - Persze. Tipikus Red-viselkedés - helyeselt Chris. - A disznó fütyül ránk. - Úgy van. - Mire jutottál a nyomozóval? - Tudta, hogy jártam a lakásban. - Gondolom, bosszús volt. - Már semmit sem tehet. Ja, ezt nem fogod elhinni. Natasha személyi szobalánya, Irina, az orosz vénasszony, akit ki nem állhatok, Natasha anyja. - Nem igaz - mondta Chris.
166
- De bizony. Azt hiszem, beszélnem kéne vele. Esetleg tud valamit, amit nem mond el a rendőrségnek, valamit Vladimírról. - Az ég szerelmére - csattant fel Chris. - Hát nem figyelsz rám? Abba kell hagynod ezt a marhaságot. Úgyis tudomást fognak szerezni Vladimírról, bármit teszel. - Gondolod? - Nézd - mondta türelmesen Chris. - Add át a dobozt a nyomozóknak mindazzal, amit benne találtál, beleértve a pénzt is. És ne feledd: ők a nyomozók, nem te. És minél előbb, Max, mert nem szeretnék óvadékot tenni le azért, hogy kiváltsalak a sittről, ahová azért csuktak, mert bizonyítékokat tartottál vissza. - Arra nem kerülhet sor. - Remélem, igazad lesz. Nagyon remélem.
*** Az orosz gengszter erős, izmos és durva volt, nagy és húsos volt a keze, ahogyan a farka is. Sonja senkinek sem vallotta volna be, kivéve önmagát, hogy lényegében mégis élvezte az alávetettséget. Kellemes változatosság volt a vénemberekhez képest, akikkel csak a pénzért feküdt le. Öreg, gazdag pasik lankadt dákóval és eszelős ötletekkel. Ez a jó, régimódi dugás egy férfias férfival kellemes változást jelentett. Persze csak addig, amíg Alex Pinchinoff a szájába nem dugta hatalmas hímtagját, amelytől Sonja majdnem megfulladt. Ekkor eszmélt rá, miért is nem akart újra vele lenni. Most viszont legalább nem akarta Sonját megbilincselni, és a maga baljós módján lényegében vonzó férfi volt. Magas fickó volt elnagyolt arcvonásokkal, sűrű, fekete hajjal és bozontos szemöldökkel. Sonja egy futó pillanatig elképzelte, milyen lehet egy ilyen Alex-féle pasas feleségének lenni. Nyilván naponta akarna kefélni, csinálna neki egy-két kölyköt, elvárná, hogy főzzön és takarítson és rendszeresen furulyázzon neki, aztán beújítana egy fiatal, amerikai szőkét szűk kis puncival és nagy, amerikai mosollyal. A fantáziálásnak vége is volt. Sikerült úgy leszopnia a tagot, hogy nem fulladt meg. Aztán az ipse újra addig dugta, amíg mindketten elmentek másodszor is, és Sonja kimerülten feküdt. - Örültél nekem, amikor megláttál ma este? - kérdezte Alex, és büdös, barna cigarettára gyújtott. A férfi majdnem teljesen vörös lakásának hálószobájában voltak. Vörösre festett falak, vörös szőnyeg, még az ágynemű is vörös volt. - Nem vagy rossz - engedett meg magának egy halvány mosolyt Sonja. A férfi nagy keze egyenesen a lány festett fanszőrzetén kötött ki, és húzni kezdte a szőrt. - Megcsináltalak? - Igen. - Nem túl nagy neked? - Nem. - Érdekes nő vagy. Kik voltak veled azok az idióták ma este? - Nem idióták - vette védelmébe Igort és Vladimírt Sonja. - Az egyik az unokabátyám. A másik... ő volt a férje a meggyilkolt gazdag tyúknak. O örökli az összes pénzt. - Miféle tyúkról beszélsz? - támadt fel Alex érdeklődése. - A meggyilkolt orosz tyúkról, akiről a lapok írnak - felelte Sonja, és közben azon tűnődött, hol a pokolban szerzett Alex vörös ágyneműt. - Paulina Kuchinováról? - fújta a lányra a büdös füstöt a férfi. - Tudod a valódi nevét? - lepődött meg Sonja. Lehet, hogy Vladimír mégis igazat mondott. Ki hitte volna? - Honnan tudod a valódi nevét? - Többet is tudok a nevénél - vakarta meg fürgén a tökét Alex. - A riherongy sok pénzzel tartozik nekem. Bárki ölte is meg, jó munkát végzett. Pénzsóvár picsa volt, számíthatott a sorsára. O, igen - bólogatott. - Ismertem Paulinát. Jól ismertem. És most mondd meg, hol találom Vladimírt, mert most már ő tartozik nekem sok pénzzel.
167
55 Liberty nem tudta, mit tegyen. Vacsorázzon Chippel és a bandával, vagy töltse az estét Damonnal és Parker J. Jonessal, a leendő producerével? Nem akarta megbántani Chipet, aki nagyon rendes volt vele. Ugyanakkor Dámon L.A-ben volt, és akár nős volt, akár nem, már hogy ne szeretett volna vele lenni? New Yorktól távol a dolgok valahogy sokkal jobbak voltak. Mintha csak vakáción lett volna, ahol csupán az a lényeg, hogy jól érezze magát. Nem mintha életében bármikor is nyaralt volna. Ez a luxus hiányzott az életéből. Hűha! Mennyi minden történt, és szinte minden hihetetlen. Ha az anyja nem rontott volna el mindent, az egekben járt volna. Dámon ugyanabban a hotelban szállt meg. Micsoda meglepetés! Liberty azt mondta a férfinak, hogy öt perc múlva hívja. Először Teddyt hívta fel, hogy elvihetné-e a vacsorára Damont és Parkért is. - Dámon Donnellről, a hip-hop királyról beszélsz? - csettintett Teddy. - Először Tony A., most Dámon Donnell. Ne mondd nekem azt, hogy új lány vagy a piacon. - Tony A. gyerekkori barátom - magyarázta Liberty. - Dámon pedig összehoz Parker J. Jonesszal, a lemezproducerrel. - Chipnek nem lesz kifogása - mondta Teddy. - Akarod, hogy én hívjam fel? - Megtennéd? Aztán hívj vissza. Teddy másodperceken belül jelentkezett. - Chip benne van. Most már csak Damont kellett Libertynek megkérdeznie, hajlandó-e az ő barátaival vacsorázni. Felhívta. - Tömegjelenet! - morgott Dámon. - Az nem nekem való. Szoros és személyes kapcsolatra vágyom, csak mi ketten. - Legyen józan - korholta a lány. - Chip a fotós, akivel dolgozom, és a banda jó. Boldog lennék, ha csatlakozna hozzánk, aztán beszélhetnénk a zenémről. - Beszéljünk a zenéjéről, mondja a kislány - mondta kissé gúnyosan Dámon. - Hát persze, bébi. Éppen ezért repültem L.A.-be, hogy beszéljünk a zenédről. - Idehozott egy producert, nem? - Jó, elmegyünk a vacsorára. - Találkozunk az étteremben. Az Ivy a parton. - Hé, L.L., ugye tudod, hogy azért repültem csak ide, hogy lássalak. Hát ne gyere ezzel a „találkozunk az étteremben" szöveggel. - Én nem hívtam. - Pedig megérné. - Gondolja? Dámon nevetett. - De meg ám! - Igazán? - mondta Liberty. - De változatlanul ott az ujján a jegygyűrű, igaz? - Na hallod - mondta Dámon -, te aztán jól adod az ártatlant! - Csak őszinte vagyok magával. Úgy látszik, nem valami gyakran őszinték magával. - Jól látod - mondta szárazon a férfi. - Maga hihetetlenül jó pasi, Dámon - mondta Liberty, mert ki akarta zökkenteni a férfit a magabiztosságából. Bármit mondott is neki Beverly, azért Liberty is tudott egyét s mást a férfiakról. És ha szingli volna - folytatta -, szó sem volna ilyen beszélgetésről. Már régen ágyba bújtunk volna, és dúlna az eszelősen vad szex. - Most meg telefonon próbál felizgatni - nyögte Dámon. - És sikerül. Szereted a telefonszexet, bébi? 168
- Nem, köszönöm - vágta rá Liberty. - És higgye el: nem próbálom felizgatni, csak elmondom, mi az ábra, mert ha azért repült ide, hogy velem háljon, azt felejtse el. - Te aztán kemény dió vagy - zsörtölődött a férfi. - Hát akkor, L.L., velem jössz az étterembe! - Fél nyolckor találkozom a hallban a többiekkel. - Érted megyek negyed nyolcra. Korábban érünk oda, bedobunk egy-két Mojitót. Liberty felhívta Teddyt, és elmondta, hogy Damonék mennek, és majd az étteremben találkoznak. - Miss Menő! - kiáltott fel izgatottan Teddy. - Te aztán mindenkit ismersz. Ez már döfi! Nehezen indult az este, de aztán mindenki összebarátkozott. Libertynek el kellett ismernie, hogy Dámon igazán képes mindenkit elbűvölni. Szívélyes és barátságos volt, egyáltalán nem játszotta az én vagyok a nagy hip-hop mogul szerepet. Parker J. Jones - nagy ember és nagy személyiség - valóságos szenzációt okozott. Kiderült, hogy ő Brandy, Birdy Marvei, Toni Braxton és még egy csomó női sztár producere. Teddy és Quinn csüggtek az ajkán, még Urnát is érdekelték a történetei - kivált Birdy Marvelról. Uma rajongott Birdy Marveiért, és élénken figyelt, amikor Parker elárulta, hogy Birdy belevaló kis popcafka, akinek botrányos igényei vannak, és mindig komoly juttatásokat követel annak a pasasnak is, aki éppen dugja. Chip és Dámon összebarátkoztak. Mindketten rajongtak az autókért. Chip nemrégiben vette az első Ferrariját, egy 575-ös Maranellót, és kiderült, hogy Damonnak három különleges Ferrarija is van, köztük az új Superamerica és van egy Maseratija is. - Öregem, le kéne, hogy fényképezzelek az autóiddal - mondta lelkesen Chip. - Jó lenne a Rolling Stone címlapjára. Vagy a Vanity Fair-ér Q. - Nem szeretnék csalódást okozni, de nem rajongok a személyes PR-ért. Azt inkább a nejemre hagyom. Aztán észbekapott, hogy Liberty figyel, és már bánta, hogy kiejtette a nej szót. Vigye el az ördög, gondolta Liberty, és lefagyott. Két pohár bor után már elképzelte, mi lehetne közöttük, de amikor Dámon a nejét említette, vége lett. Inkább Parkerre fordította a figyelmét, ahogyan kezdettől kellett volna. Elvégre Parker volt a jövője, ő segít majd jó lemezt készíteni. - Meghallgatta már a demómat? - kérdezte. - Azért vagyok itt - mondta a rákot eszegető Parker. -Meghallgattam Damonnal, és tetszett, másként nem repültem volna L. A.-be. - Szóval igazán tetszett? - Bizonyos fenntartásokkal. Semmi komoly. - Fenntartásokkal? - ijedt meg Liberty. - Például? - Gondolkodnia kell az anyagon. Pillanatnyilag túlságosan sötét, borongós. És ne feledje: maga nem Alicia Keys, hát ne utánozza a stílusát. O eredeti, és maga is az lesz. - Nem utánzók senkit - tiltakozott Liberty. - Nekem ne mentegetőzzön - figyelmeztette Parker - , mert sokat fogunk együtt dolgozni. Tanulja meg elfogadni, befogadni a kritikát, mert ha nem teszi, nem jutunk semmire. Megértettük egymást? Liberty bólintott. Parker profi, ő nem. Még nem. Követni fogja Parker tanácsát, figyel és tanul. És nagyon bízik benne, hogy ez beválik. ***
Visszafelé a szállodába Liberty kettesben találta magát a limuzinban Damonnal. - Parker hol van? - kérdezte kissé feszülten. - Azt hittem, velünk jön. Dámon nevetett. - Nézd, a helyzet a következő. Parkernek van egy kis barátnője, akit itt tart Beverly Hillsben. Ezért volt hajlandó az első füttyszóra L. A.-be repülni. - Azt hittem, miattam - tréfálkozott Liberty. - Persze, persze, de te nem tudod azt nyújtani neki, amit az a lány. 169
- Házasember? - Már megint kezded? - csóválta a fejét Dámon. - Mi vagy te? Az erkölcsös többség titkos képviselője? - Nem tehetek róla, hogy elveim vannak - mosolyodott el a lány. - Ez nyilván azt jelenti, hogy te nekem sem adsz semmit ma éjjel. - Se ma éjjel, se holnap éjjel. Tudja, miért. - Igen, tudom - mondta bánatosan Dámon. - Nős vagyok. És neked semmit sem jelent, hogy a nejemmel van egy megállapodásunk. - Én mást hallottam. - Igen? Mit? - Hogy a félesége elkalapál bármilyen lányt a nyolcszáz dolláros cipőjével, ha magát rajtakapja vele. Nagyon heves. Dantonból kitört a nevetés. - Az én feleségein nem tesz semmit a cipőjével, ami kárt tehet a cipőben. Cipőbuzi. - Mindegy - dőlt a bőrhuzatnak Liberty, és elmélázott. Ki gondolta volna egy héttel ezelőtt, hogy egy limuzinban fogok ülni magával Dámon P. Donnell-lel. Ez túlzás! - Meg akartalak kérdezni, hogyan lehet, hogy nem úgy beszélsz, mint a többi fekete lány, akiket ismerek? - fogta meg Liberty kezét Dámon. - Talán mert a mamám a város előkelő részén kapott munkát, kivett a harlemi iskolából, és egy előkelő manhattani iskolába járatott - húzta el a kezét Liberty. - Gyűlöltem az új iskolát, és mindenki utált engem. Nem tudtam beilleszkedni, de valószínűleg ott tanultam meg rendesen beszélni. - Mivel foglalkozik a mamád? - Énekesnő volt - mondta Liberty, és habozott, mielőtt folytatta. - Most meg... valami rozoga vén milliárdos házvezetőnője. - Milliárdos? Én ismerhetem? - Red Diamond. A fia volt féleségét találták meg leszúrva a héten. - És mi van a háttérben? Liberty vállat vont. - Fogalmam sincs. - A mamád nem mondott semmit? - Nem kérdeztem. - Nem, te nem vagy olyan. - Ezt hogy érti? - Elveid vannak, nem kutakodsz a mocsokban, igaz? - És ez rossz? - Nyugi. Eredeti kislány vagy, bébi, és én szeretem azt, aki eredeti. A limuzin megállt a szálloda előtt, és Dámon kisegítette a lányt. - A terv a következő - mondta Dámon. - Romantikus sétát teszünk a parton. - Először is: maga meg én, az nem romantikus, késő van, korán kell kelnem és... - Hány kifogást találsz még? - somolygott az orra alatt Dámon. - Lazíts, L.L., nem gyakran tehet az ember ilyesmit. - Hát... - bizonytalanodott el a lány. - Gyere, bébi - terelte a lányt egy oldalsó kapun át a férfi. - Élj veszélyesen, vagy nem élsz egyáltalán. Amint az óceánhoz vezető széles fövényhez értek, a férfi lehajolt, és levette Nike edzőcipőjét. Liberty kilépett ezüstszandáljából, amelyet Urnától kapott aznap reggel, és feltűrte a nadrágszárát, Amikor elkészült, Dámon megfogta a kezét, és futni kezdett vele az óceán felé. A homok hűvös és puha volt a lány meztelen talpa alatt, és a partot csapdosó hullámok zaja egészen hipnotizáló. Liberty egyszeriben nagyon elevennek érezte magát, ráérzett az éjszaka ízére. 170
Amikor már majdnem a vízhez értek, Dámon megállt, magához húzta Libertyt, és szó nélkül csókolni kezdte. A lánynak nem volt ereje nemet mondani. Mit számít, hogy nős? Nem tervez vele hosszú románcot. Különben is, azt mondta, hogy a feleségével van egy megállapodása, hát miért ne? Nem! Liberty tudott annyit a férfiakról és vágyaikról, hogy tudja: Dámon P. Donnell csak azért segít előrelendíteni a karrierjét, mert ő a megközelíthetetlent játssza. Egy olyan férfi, mint Dámon valószínűleg bármelyik nőt megkaphatja. Mindene megvan: jóképű, hatalmas, gazdag, nem is szólva a Ferrari-flottájáról, sőt a saját repülőgépéről. Megvan mindene, ami a legtöbb nőnek kell. De őt nem kapta meg. És ő éppen ettől más. Liberty mindezt végiggondolta, amíg csókolóztak, és Dámon nyelve izgatta az érzékeit, de annyira nem, hogy megadja magát. - Csodálatosan csókolsz - mondta Liberty kifulladva, és eltolta a férfit. - De reggel hatkor kezdek, hát megyek vissza a szállodába. Elindult, aztán megfordult, és visszakiáltott: - Jössz? - Megyek, sőt elmegyek - motyogta a férfi, aztán a lány után futott, és újra megfogta a kezét. Nem vagy semmi, L.L. - Ezt bóknak tekintem. - Tedd azt. Kócosan, kifulladva értek a hallba. És ott állt, Tony A. teljes fehér öltönyös, tusi hajú dicsőségében, és mellette ott toporgott a sértődött Hector. - Hol voltál? - kérdezte Tony; és szinte Liberty tulajdonosaként lépett előre. - Megbeszéltük, hogy összejövünk. - Velem volt - lépett előre fenyegetően Dámon. - Szóval... ha mondani akarsz valamit, nekem mondd, haver. Ki vele!
56 Szerda reggel megjelent a konyhában Mrs. Conner. Max már órák óta ébren volt, nem tudott aludni. Bárhogyan próbálta is, nem tudta elfelejteni, ahogy Natasha ott feküdt az ágyon a vértócsában. Egy darabig dolgozni próbált a számítógépén, de annyi minden járt a fejében, hogy nem tudott a munkára koncentrálni. Annyi kérdés, és hogyan találhatna rájuk válaszokat? Bizonyos mértékig megkönnyebbülést jelentett volna, ha Vladimír megjelenne az irodájában, de úgy vélte, a fickó egy darabig nem fog mutatkozni. Elhatározta, hogy aznap felkeresi Irinát, hogy kipuhatolja, mit tud. Ha valóban Natasha anyja, ő tudni fogja a választ a kérdéseire. Végül abbahagyta a munkát, kiment a konyhába kávét főzni, ott talált rá Mrs. Conner. - Jó reggelt, Mr. Diamond - nyomult, be Mrs. Conner, és átvette a kávéfőzési teendőket. - Korán fenn van - pillantott az órájára Max. Még hét óra sem volt. - Mindig korán keltem - töltött a kávéfőzőbe vizet Mrs. Conner. - A szülővárosomban, Glasgowban a hét óra már késői időpontnak számított ahhoz, hogy a lustálkodók kikeljenek az ágyból. - Lulu hol van? - nyomott el egy ásítást Max. - A csepp lyány alszik még - felelte Mrs. Conner. - Jó kis délutánunk volt tegnap. Levittem a parkba, kapott egy fagyit, aztán együtt mentünk vásárolni, és ő választhatta ki a kedvenc gabonapelyhek meg süteményeit. - Jól elvan magával - állapította meg Max. - Én is vele - felelte Mrs. Conner. - Takaros lyányka. Borzasztó ez a tragédia... - Ne beszéljünk róla, Mrs. Conner - állította le az asszonyt Max. - Lulu előtt semmiképpen.
171
- Nem szívesen mondom, Mr. Diamond, de úgyis megtudja, mihelyt visszamegy az óvodába. Tegnap délután riporterek ós tévések álltak a ház előtt. Igyekeztem oltalmazni a csepp lyányt, de mindenféléket kiabáltak neki. - Senkit sem tudnak békén hagyni! - dühöngött Max. - Volna egy javaslatom, Mr. Diamond. A húgom Montaukban dolgozik egy családnál. Szép házban élnek, közvetlenül a parton, de most egy hónapra Európába utaztak. Azt mondták a húgomnak, odamehetek én is, és arra gondoltam - ha nincs ellene kifogása -, hogy odavinném pár napra Lulut. Ott nyugalom van, és így kiragadhatnám a csepp lyányt ebből a felfordulásból. - Jól hangzik, Mrs. Conner. Lulu mit szól hozzá? - Előbb magát akartam megkérdezni, de szerintem jól érezné ott magát. A húgomnak két pulyája van, pár hónappal fiatalabbak Lulunál. - Ha Lulu menni akar, vigye - mondta megkönnyebbülten Max. - Még hozzá se kezdtem új dajka kereséséhez, mert azt reméltem, maga marad vele, amíg a dolgok elrendeződnek. - Örömmel viszem, Mr. Diamond Most megbocsásson. Megnézem, nem ébredezik-e a csepp hercegnő. És kitolatott. Pár perccel később Chris érkezett a konyhába. - Becsomagoltam, indulhatok - jelentette be. - A nem létező házadba - mutatott rá Max. - Nincs olyan nagy baj, mint gondoltam - töltött kávét magának Chris. - Andy mondta, hogy az eső végre elállt, szivattyúzzák a házamból a sarat, és amikor már mindent megtisztítottak - ha nem veszélyes -, visszaköltözhetek. - Figyelj rám - mondta Max. - Nem üres ígéret volt, hogy kölcsön tudok adni annyi pénzt, hogy kihúzzon a csávából annál a vegasi pasasnál. Mennyi kéne? - Nézd, Andy megtalálta a széfét - mondta Chris. - Kétszázötvenezer van benne, tehát még háromszázötvenezer kellene. - Vedd úgy, hogy már átutaltam. - Köszönöm, Max. Úgy tervezem, hogy a hétvégét Vegashan töltöm, Birdy esküvőjén. Öregem, el nem tudod képzelni, mekkora öröm lesz, ha Roth leszáll rólam. - Dehogynem - mondta Max. - Szóval - töltött magának újabb kávét Chris. - A japánok beszálltak. A projekt megy a maga útján, minden oké. - Minden - mondta Max. - Mintha mi sem történt volna. - Ne feledd, amiről este beszéltünk. Add át nekik a dobozt, mondd azt, hogy Natasha azért adta oda neked, hogy biztonságban legyen, de megfeledkeztél róla. Ha megtudják, hogy a lakásból hoztad el, nagy bajba kerülhetsz. Hidd el. Max bólintott. Tudta, hogy Chrisnek igaza van, de előbb beszélni akart Irinával. Lulu szaladt be a konyhába. - Elmehetek Mrs. Connerral a partra, apuci? Elmehetek? Elmehetek? Elmehetek? - ugrált izgatottan. - Igen, kincsem, ha van hozzá kedved. - Van, apuci, Lulu menni akar. Nincs ovi! Nincs! Nincs! Nincs! Mrs. Conner a kedvencem. - Hát én mikor leszek a kedvenced? - hajolt le a kislányhoz Chris. - Nézzük csak - mondta pimasz mosollyal Lulu. - Te holnap lehetsz a kedvencem.
*** Amy mocorgott álmában, és a karja hirtelen idegen testnek ütődött. Nyomban felébredt, és már emlékezett rá, hogy Jett-tel fekszik az ágyban. Lám, mégis úgy alakult, hogy Jett nála töltötte az éjszakát. Jóságos ég? Mit tett? Hát az első nem volt elég? 172
Jett még aludt, halkan hortyogott. Amy nézte. Annyira jóképű volt, de nemcsak a külseje ragadta meg Amyt, hanem az is, ahogy vele volt. Az előző éjjel órákon át beszélgettek, ő volt az első ember, akinek részletesen beszámolt a kamaszkori elrablásáról, és akkora megkönnyebbülést jelentett megosztani a titkot valakivel, hogy mindent elmesélt a fiúnak. - Sosem jártál aztán agykurkászhoz? - kérdezte Jett. - Nem, anyám azt mondta, felejtsem el. - Anyád nem normális - mondta Jett. - Nyomban keresnie kellett volna valakit, aki segít rajtad. - Sajnos nem tette. - Ezért alakult ki benned a szexuális elfojtás. - Elfojtás? - Amíg mi ketten össze nem jöttünk, húszéves szűz voltál New Yorkban. Szerinted ez normális? - Hát... nem tudom. - Nekem elhiheted, hogy nem. Tizennégy éves korodban szexuálisan zaklattak, Amy, ezért rettegtél a szextől. - Veled miért nem félek? - Mert kettőnk között megvan az a csodálatos valami. De Maxet biztosan ezért tartottad távol. Egyébként a dolog jól passzol Max problémájához is. - Neki mi a problémája? - Csak Christől tudom a történetet, de úgy mesélte, Maxnek középiskolás korában volt egy állandó barátnője. Egy este hazavitte a lányt. És Red rájuk tört, amikor éppen, hozzáláttak volna. - Csak nem? - Red balhézni kezdett. Maxet a szobájába küldte, és a vén perverz megerőszakolta a lányt, aki tizenhat éves volt. - Micsoda? - kapkodott levegő után Amy. - Ez rettenetes. - Ezért viszolyog Max a szextől. Szóval láthatod, hogy éppen egymáshoz illettetek. - Erről sosem beszélt. - Nézd, ha kettőtök között lett volna bármilyen kötelék, mindent tudtatok volna egymásról, nem igaz? - Annyira bánt a dolog. - Zárd le, Amy. Max nem hozzád való, szakítanod kell vele. - Nem mondhatom ezt neki, nem tudom megtenni. - Majd meg tudod tenni, idővel. Vagy magától rájön. Addig majd lapítunk. - Te ezt nem érted - magyarázta Amy. - Max szeret engem, igazán szeret. - Azért szeret, mert te vagy Miss Tiszta. Hát nem érted? Nem nyúlhat hozzád senki, csak ő. Ezt szereti benned, Amy. Aztán elaludtak a szétdúlt ágyban, és most reggel volt. - Jett - mondta halkan Amy, és az éjjeliszekrényen lévő órára pillantott. - Mindjárt nyolc óra, elaludtunk. Jett nehezen ébredt. - A fenébe! - motyogta. - Mi az? - Gianna pipa lesz, szólnom kellett volna neki, hogy nem megyek haza. - Nem azt mondtad, hogy a kapcsolatotok nyitott? - Az, de amióta New Yorkban van, valahogy olyan ragadós, szóval... nehéz. - Dolgozni kell mennem - szállt ki az ágyból Amy. - Te pedig tedd azt, amit tenned kell. - Később átjövök. -Ne. - Miért ne? - Mert túlságosan gyors ez az egész - mondta zavartan Amy. - Nem akarok lapítani, ahogy te mondtad. Chris különben is tudja, és mit gondolsz, milyen érzés ez nekem? - Nézd... talán említettem neki, hogy kedvellek. 173
- Nem vagyok hülye, elmondtad neki, vagy nem? - kérdezte vádlón Amy. - Hiba volt. Megdöbbentem, amikor megláttalak a próbavacsorán. Állandóan rólad beszéltem. Chris tudta, hogy keresek egy lányt - aztán kiderült, hogy te vagy az. - Rólam beszéltél? - mondta halkan Amy. - Kerestél? - Attól kezdve, hogy eltűntél a lakásból - húzta vissza az ágyra a lányt Jett. - Jaj, Jett - sóhajtotta a lány. - Mi lesz velünk? - Nagyon boldogok leszünk, és ezt tekintsd. ígéretnek.
*** Max a Brighton Beachre hajtott, ahol Irina lakott egy olyan lerobbant bérházban, amelyet orosz vendéglők, boltok és koszos mulatók vettek körül. Mivel nem akarta, hogy a sofőrje tudjon a kirándulásról, a maga gyakorlatlan stílusában vezetett, Irina címét Natasha telefonkönyvében találta meg, volt ott egy telefonszám is, de nem vették fel, ezért ment oda. Most ott állt a hámló vakolatú, vén bérház előtt, és sajnálta, hogy nem beszélte rá Christ, hogy elkísérje. Volt abban valami szürreális, hogy itt volt. Mintha Manhattanbői egy egészén más világba került volna: olyan világba, ahol az égbolt szürke, a közeli part felől viharos szél fuj, szitál az eső, és az üzletek portáljai kopottak. Chrisnek igaza volt. Miért nem adott át mindent Rodriguez nyomozónak, miért nem szállt ki? Hiszen üzletember, nem holmi átkozott detektív. A mocskos postaládák soráról leolvasta, hogy Irina az ötödiken lakik. Minthogy a liften ott lógott egy NEM MŰKÖDIK felirat, gyalog vágott neki a betonlépcsőnek. Ha Irina valóban Natasha anyja volt, hát Natasha nemigen törődött az életkörülményeivel. Amikor a lakáshoz ért, zeneszót hallott, hangos fülsiketítő, számára idegen hangzást. Csengő nem volt, hát kopogott. Egyszer. Kétszer. Hangosabban. Végül Irina mégis ajtót nyitott. A megdöbbenéstől dermedten bámult Maxre. Zömök, csúnya asszony volt ősz hajjal és piros képpel. - Mr. Diamond - tátotta el végül a száját. - Mit maga keres itt? - Magához jöttem, Irina. Bemehetek? A nő kelletlenül engedte be az egyetlen, zsúfolt szobába, ahol bevetetlen ágy állt a sarokban, egy rezsó meg egy régimódi hűtőszekrény alkotta a konyhát. Ősrégi, fekete-fehér tévé bömbölt, a földön egy rühes macska aludt elégedetten. Irina kikapcsolta a tévét, és az ég felé emelte a kezét. - Mr. Diamond - siránkozott. - Ilyen borzasztó dolog. Borzasztó... Amint ott állt sután a szoba közepén, Max hirtelen megvillanni látott valamit Irina kisujján. Egy nagyon nagy gyémántgyűrű volt, ami villant. A gyűrűt ő adta Natashának az eljegyzésük napján. *** Amikor Jett berobbant Sam lakásába, Gianna szorgalmasan csomagolt. - Szia - mondta nyugtalanul Jett. Gianna rá se nézett. - Huh... bocs a tegnap estéért. Az úgy volt... - Semmit - vetett fagyos pillantást a fiúra Gianna. - Semmit? - vette elő a zsebéből a gyűrött cigarettacsomagot Jett. - Te meg én befejezni, Jett, Vége. Sopra. Arrivederci. Igen, Jett pontosan ezt akarta hallani, csakhogy ő akarta kimondani, nem Giannától várta. - Meg kell magyaráznom, mi történt - gyújtott rá végre Jett. - Nem, Jett - tette az egyik bőröndjébe a gondosan összehajtogatott, drága, hímzett szoknyát Gianna. - Te csinálni belőlem stupidaggine Sofia előtt, Gianna ezt nem szeretni. - Sajnálom - mondta Jett. - Késő, bébi - rázta meg hosszú, gesztenyebarna haját Gianna. - IncredibileI 174
- Maxszel voltam. - Nem - villogott vészesen Gianna szeme. - Én hívni Max, te nem lenni. Te lenni biztos lánynyal, de ez non importa. De hogy... hogy is mondani... te engem átvágni. O, nem, nem, nem! Giannával ezt nem lehet csinálni. - Szóval elmész? - Sí - csapta le az utolsó bőrönd fedelét Gianna. Jett nem tudta, mit mondjon. Gianna elmegy, és pontosan ezt akarta. Akkor miért érezte magát mégis elveszettnek, üresnek, mintha a lány cserbenhagyná? Talán mert Gianna lakása volt az egyetlen otthona? Milánó volt az egyetlen hely, ahol igazán megállapodott és boldog volt? Egyedül Olaszországban csinált karriert? Pillanatnyilag Sam lakásában élt, nem volt állandó munkája, és Amy nem volt hajlandó elkötelezni magát. Azaz jószerivel nem volt semmije. És Gianna elhagyta. A gyönyörű, szeszélyes, életvidám, hihetetlenül szexi Gianna. Mihez kezd nélküle? Hogy éli túl? Csak semmi pánik, gondolta. Minden rendben lesz. Keresek egy ügynököt New Yorkban, lakást bérelek, és idővel Amyvel leszek. Felcsöngettek a kaputól. - Kocsi jönni értem - mondta változatlanul fagyosan Gianna. - Légy szíves mondani, feljönni csomagokért. - Biztosan ezt akarod? - kérdezte Jett döbbenten. - Sí, Jett - mondta a lány, és rá se nézett. - Gianna elmenni. És Gianna nem jönni vissza.
*** Chris már majdnem a reptéren volt, amikor megszólalt a mobilja, Red Diamond volt az. Az ő szerető, drága apja. - Hol vagy? - kérdezte Red, mintha állandó kapcsolatban lennének, és joga lett volna tudni. - Úton, vissza L.A.-be - felelte Chris. Csodálkozott, hogy Red a mobilján is utolérte, no de Red Diamondnak mindig is volt orra ahhoz, hogy kiszimatolja a zsákmányát. - Azért, jöttél New Yorkba, hogy velem találkozz - mutatott rá Red, és szeszélyes vénember létére higgadt volt a hangja. - És most úgy mész el, hogy nem beszéltünk. Okos ez? - Azért megyek el, mert dolgom van - felelte Chris. - És a találkozónkból nem lett semmi. - Faképnél hagytál. - Hogy Maxszel legyek. Nyilván hallottad, hogy a volt nejét meggyilkolták a lakásán, vagy ez a hír elkerülte a figyelmedet? - Át kell szerveznünk a dolgot - mondta Red, nem reagálva Natasha halálhírére. - Nem tudom, mikor jövök újra New Yorkba - mondta Chris. - Szóval mondj le róla. - Holnap. Tízkor. Nálam. - Most mondtam, hogy útban vagyok L.A.-be - mondta csüggedten Chris. - Ötpercnyire vagyok a reptértől. Vár rám egy gép. - Kár - vágta rá Red. - Mi kár? - kapta be a csalit ismét Chris. - Kár, hogy nem tudsz itt lenni, hogy meghallgasd, mi a mondandóm hármatoknak. - Mit mondhatnál még, apa, amit nem tudunk? - gyűlt Chrisben egyre jobban a harag. Már- már kicsordult. - Hogy semmirekellők vagyunk. Hogy balfaszok vagyunk? Hogy mindig tudtad, hogy nem visszük semmire? Erről lenne szó? - Ha bármiféle üzletember vagy, itt leszel - mondta Red. - Kivált akkor, ha hallani szeretnéd anyád szerencsétlen halálának igaz történetét. És Red Diamond minden további nélkül letette.
175
57 Sonja szerda délig nem hagyta el Alex rikító vörös lakását. Az első este a férfi kérte, hogy maradjon, hát maradt, és érdeklődéssel hallgatta, ahogy Alex gyalázta Natasha Diamondot, azaz Paulina Kuchinovát. Alex azt állította, hogy egy klubban találkozott Paulinával, amikor az New Yorkba érkezett. Megkívánta, aztán bele is szeretett. Paulina/Natasha azt állította, hogy ő is szerelmes Alexbe, de a férfinak hamar meg kellett tanulnia, hogy egy orosz maffiózó nem eléggé jó Natashának. Többét akart, és hamarosan kivetette a hálóját a kiváló társadalmi helyzetben lévő, dúsgazdag ingatlanmogulra, Maxwell Diamondra. Miközben Maxszel találkozgatott, Alexet is megtartotta - mindkét férfival járt, mindkettővel lefeküdt. Aztán egy szép napon, Alex nem csekély haragjára, feleségül ment Maxhez. Ettől kezdve csak ritkán találkozott Alexszel a válásig, amikor is visszatért Alex életébe, és azt állította, hogy mindig is szerette, és egymáshoz tartoznak. De csak akkor, ha a viszonyukat titokban tartják, mindaddig, amíg meg nem kapja a végkielégítés teljes összegét. Újra találkozgatni kezdtek, félig- meddig rendszeresen, de nem nyilvánosan, hacsak nem valamelyik orosz klubban, ahová Alex járt. Ilyenkor Natasha fekete parókát vett fél, és a valódi nevét, a Paulinát használta. A szex együtt fantasztikus volt: tüzes és mocskos és eszelős, ahogy mindketten szerették. Egy idő múlva Natasha megjegyezte, hogy segíteni tudna Alexnek az üzleti ügyekben is. Tudta, hogy a férfi lopott ékkövekkel üzletel, és ki tudta volna jobban értékesíteni őket, mint egy, a társadalmi ranglétrán magas helyen álló hölgy? Tehát, üzlettársak lettek, és egy darabig minden remekül ment, amíg Natasha arra nem vetemedett, hogy ellopjon Alextől több értékes drágakövet meg egy csomó pénzt. - Talált magának egy másik gazdag pasast, aki gondoskodott róla, rám már nem volt szüksége mondta Sonjának komoran Alex. - Azt mondta, szeret, aztán meglopott, a cafka, meglopott engem, Alex Pinchinoffot. Megérdemelte a halált. Ahogy feküdt a férfi mellett az ágyban, Sonja megborzongott, és találgatta, vajon Alex gyilkolta-e meg Natashát. Aztán úgy döntött, Alex nem tehette, mert ő nem szúrta volna le, hanem megfojtotta volna a hatalmas fütykösével. A történet végighallgatása után Sonja érezte, hogy itt pénzt lehet keresni - nagy pénzt. Megölték Natasha Diamondot, az előkelő, remek kapcsolatokkal rendelkező társasági hölgyet, Maxwell Diamond ingatlanmogul feleségét, akinek az apja Red Diamond, a vén milliárdos, akinél Famkával a legutóbbi hétvégét töltötték. Ám Igor, Vladimír és Alex Pinchinoff szerint Natasha Diamond valójában Paulina Kuchinova volt, moszkvai prostituált, Vladimír felesége - és nem váltak el! Ezt még meg lehet fűszerezni Alex sztorijával, bár Sonja tudta, hogy Alex nevét megemlíteni végzetes volna. Sonjának volt elegendő esze, hogy átlássa: a pénzszerzési lehetőségek végtelenek. Natasha Diamond meggyilkolása így is szenzáció volt. Mi lenne, ha az emberek megtudnák az igazságot? Ez a sztori robbanószer, és ő, a kis Sonja Sivarious ült rajta. De sokáig nem ülhet, mert ha nem lép gyorsan, Vladimír, Igor vagy Alex robbanthat. Hazaérve végiggondolta a lehetőségeket. Eladni a sztorit a pletykalapoknak. Vagy... megtudni, Max Diamond nem hajlandó-e még többet fizetni, hogy fel ne boruljon rendezett kis világa. Emlékezett Maxre a legény búcsúról. Nem volt palimadár, mint az öccse, Chris, sem kielégíthetetlen, mint a Viagra-zabáló, mocskos szájú apja, Red. Mennyit lenne hajlandó fizetni Max Diamond, hogy a sztori ne kerüljön a lapokba? Visszavonulhatna belőle? Fogná a pénzt, és elutazna valahová messzire, ahol a többiek nem találják meg. Mert idővel ők is rá fognak jönni, hogy itt pénzt lehet keresni, de már késő lesz, ő már kaszált. Hm... minden időzítés és gyorsaság kérdése. Szerda délutánra döntött. Legelőször is Red Diamondhoz megy. Elmondja neki, amit tud, és hogy mennyit kér a hallgatásért, Red biztosan meg akarja oltalmazni a család nevét és a kis unokáját, akinek ott volt a képe a lapokban. Legalább tudja, hogy érheti el Redet: felírta a számát, amikor Famkával a lakásán töltötték a hétvégét. 176
És ha nem akar fizetni, az ő baja. Megy egyenesen a pletykalapokhoz. Nem gond. Azok boldogan fizetnek ilyen szaftos sztoriért. *** - Szia - mondta a telefonba Chris. - Sajnálom, Birdy, nem tudok menni, szálljatok fél nélkülem. Utasította a sofőrjét, hogy forduljon meg, és menjenek vissza a városba. - Na neee! - siránkozott Birdy. - Már teljesen beleéltem magam, hogy velem jössz, Chris. Te vagy a kedvenc vén tanácsadóm. Vén? Hiszen csak harminckét éves. Mióta vén a harminckettő? - Üzleti ügy, Birdy - magyarázta. - Találkozunk Vegasban. Ja, igen, átküldők papírokat, hogy Rocky írja alá. Gondoskodj róla, hogy aláírja, másként nincs esküvő. Bármennyire vágyott vissza L.A.-be, még erősebben húzta valami Manhattanbe, az apjához, akit ki nem állhatott. Az apjához, aki azt mondta: kivált akkor, ha hallani szeretnéd anyád szerencsétlen halálának igaz történetét. Igen. Nagyon is hallani akarta az igazságot. Sosem volt elegendő információ az édesanyja repülőszerencsétlenségéről, ahogyan arról sem igen volt információ, hogyan halt meg Max édesanyja úgymond szívrohamban, huszonévesen. Elképzelhető, hogy valamiképpen Red keze volt a két asszony halálában? Nem. Még Red Diamond sem képes ilyen gonoszságra.
Vagy mégis? *** - Hívatott? - toporgott idegesen Lady Jane ajtajában Diahann. - Úgy van - intett királyi mozdulattal Lady Jane. - Jöjjön be. Csukja be maga mögött az ajtót. Diahann engedelmeskedett. Hallotta, hogy Lady Jane és Red Diamond veszekedtek. Hallotta, hogy Mr. Diamond tücsköt-békát kiabált, és ordított a Ladyvel, hogy takarodjon. A személyzet összes tagja remélte, hogy Lady Jane végre távozik, mert elegük volt a lehetetlen óhajaiból. De nem, több nap múlva is ott lakott még ízlésesen berendezett hálószobájában. Még csomagolni sem kezdett. - Miben segíthetek, Lady Jane! - kérdezte Diahann. Elhatározta, hogy nyugodt marad, bármit mondjon is ez a bigott nőszemély. Lady Jane hosszan méregette. - Hány éves? - kérdezte. - Tessék? - Hány éves? - ismételte Lady Jane. - Nem olyan komplikált kérdés, nem igaz? Diahann a legszívesebben azt mondta volna, semmi köze hozzá, és faképnél hagyta volna. Végül is mit tehet vele a Lady? Ki nem rúghatja, hiszen ő Red Diamond alkalmazottja, ő pedig sosem engedné el. De valamiért mégis maradt, sőt válaszolt is, maga sem tudta, miért. - Harmincnyolc - felelte, és szívesen hozzátette volna, fiatalabb, mint maga, de uralkodott magán. - Harmincnyolc - ismételte Lady Jane. - És mióta dolgozik itt? - Majdnem tíz éve. - Szóval még egészen fiatal volt, amikor feladta énekesi karrierjét - már amilyen karrier az volt -, hogy Mr. Diamond alkalmazásába álljon. Vagy mondjak inkább Redet, hiszen biztosan így szólította, amikor vele hált. Diahann egy pillanatra pánikba esett. Senki sem tudta, mi volt közte és Red Diamond között, jóval azelőtt, hogy a házvezetőnője lett. A kettejük magánügye volt, és mindkettőjüknek jó oka volt rá, hogy az is maradjon. - Már megbocsásson, mit mond? - kérdezte semleges hangon Diahann.
177
- Még szép, hogy bocsánatot kér - villogott bosszúszomjasan a Lady szeme. - Mindvégig azt hittem, Red eljár kurvázni, aztán rá kellett jönnöm, hogy megvan a saját fekete szajhája, idelenn az alagsorban! - Nem tudom, miről beszél - mondta Diahann. Csak azt tudta, hogy minél előbb ki kell jutnia ennek a nőnek a szobájából. - Ne játssza itt nekem az ártatlant - mondta Lady Jane. - Mindent tudok. Mindent. - Hosszú szünet. - Megértette? - Megértettem, hogy nem kéne beszélgetnünk - mormogta Diahann. - Mr. Diamondnak nem tetszene. - Valóban? - mondta keserűen Lady Jane. - Az ő baja. Diahann megfordult, hogy elmenjen. - Tudom a titkát - mondta gúnyosan Lady Jane. - Tudom a mocskos kis titkát. Ha esze van, akkor ráveszi Redet, hogy adja meg, amit az ügyvédem követel, és akkor talán - de csak talán megőrzöm a titkot.
*** - Hol voltál? - Mi? - motyogta Jett. Ült Sam lakásában, és próbálta megemészteni, hogy Gianna elhagyta. Először hagyta el nő, és bár ez sok mindent megoldott, nem igazán volt boldog. - Ki beszél? - nyögte. - Chris. Mégis, mit gondoltál, kicsoda? -Huh... - Mi bajod? Ittál? - Dehogy. - Olyan a hangod, mintha beseggeltél volna. - Dehogy. - Akkor hol voltál? - ismételte Chris. - Több üzenetet hagytam. Nem szokásod visszahívni az embert? - Kikapcsoltam a telefonom csengőjét. - Remek. Akkor most nézd meg az üzeneteidet, valószínűleg Redtől is van. - Hogyhogy? - Ujabb találkozóra hív minket. Holnap tízre, hozzá. - Elmegyünk? - Mi az hogy! Most mondtam le egy repülőutat L. A.-be, hogy ott legyek. - Miből gondolod, hogy ő ott lesz? - kérdezte Jett. - Red az átverés királya. Láttad, ahogy múltkor bevonult azzal a két kurvával. - Ott lesz - mondta Chris. - Valamit forgat a fejében, és azt akarja, hogy halljuk. - Ki nem szarja le? - motyogta Jett. - Hívtad Maxet? - Max - mondta színtelenül Jett. - Miért hívtam volna? - Jézusom! - kiáltott fél Chris, mert hirtelen megértette a helyzetet. - Amyvel vagy, igaz? - Miért mondod ezt? - Mert te vagy az átverés királya - mondta dühösen Chris. - Hogy teheted ezt Maxszel? Éppen most? - Bonyolult - motyogta Jett. - Rohadj meg, Jett. Térj észhez. Amy foglalt, tartsd távol tőle magad. - És ha nem megy? - Végy erőt magadon, öcskös. Útban vagyok vissza, a városba, Vacsora ma este. A szállodámban, hétkor. - Nem biztos, hogy el tudok menni. - Ott legyél - mondta Chris. - Majd mindent megbeszélünk. 178
*** A Lady Jane-nel folytatott beszélgetéstől megrémülve Diahann lesietett alagsori lakásába, és Libertyt próbálta hívni L.A-ben. A lánya szállodai szobája nem felelt. Ez a dolog nyugtalanító és váratlan volt. Senki nem tudott a kapcsolatáról Red Diamonddal. Senki. Liberty biztosan nem. Hogyan jött rá Lady Jane? És miféle bizonyítéka van, ha van? Lady Jane azt állította, hogy olyan dolgokról tud, amelyekről csak neki és Rednek volt tudomása. Lehetetlen. És mégis... *** A pénz szóra bírta Irinát. A vén Red Diamond többek között megtanította a legidősebb fiát a pénz hatalmára, Max mindig sikeresen élt ezzel az eszközzel. Eleinte finoman kezdte kérdezgetni. - Natasha a lánya volt? Irina hevesen rázta a fejét. - Semmi baj, ha az volt, Irina - mondta Max a szoba közepén állva, mert leülni nemigen volt hová. - Senki nem fogja ezért bántani. - Nem szabad beszélni - kántálta mantraszerűen Irina. - Miről? - ütötte a vasat Max. - Paulina mondja beszélni nem jó - motyogta Irina. - Rendőrség. Bevándorlás. O mondja, én hallgass. - Paulina halott. - Tudom - sírta el magát Irina, az arca meggyűrődött, úgy buktak ki a száján a szavak. - Kisbabám halott. - Sajnálom - mondta Max. - Amerika - motyogta Irina. - Amerika? - Oroszországban ez nem történik. Szemlátomást sosem olvasott orosz újságot, amelyben egymást érték az erőszakos bűncselekményekről szóló hírek. - Tudja, ki tette ezt Natashával? - kérdezte Max. - Nem, nem - rázta a fejét Irina. - Én nem tud semmi. Én ezt mondta rendőrségnek. Én nem tud semmi. Max ekkor vette elő a pénzt, a száz dolláros ok vaskos kötegét gumikarika fogta át. Nem kínálta fel, csak úgy fogta, hogy Irina jól lássa. - De Vladimírról tud, igaz? - kérdezte Max, és figyelte az öregasszony reakcióját. Ijedtség futott át Irina arcán. - Vladimír? Ki ez Vladimír? Nyilvánvalóan hazudott. - Ne szórakozzon, Irina - mondta Max, és néhány százast a nő markába nyomott. - Köztünk marad. Se rendőrség, se bevándorlás. Oké? - Oké - egyezett bele a nő. - Vladimír ölte meg Natashát? Irina rongyosoméként görnyedt össze bevetetlen ágyán, és vigasztalhatatlanul zokogott. - Én nem tud semmi - zokogta hisztérikusan. - Semmi! Max elkülönített még néhány százast, és odament az asszonyhoz. - Jó, hogy nem tud semmit. Jó, hogy a nyomozók nem tudnak Vladimírról. - A nő kezébe nyomta a pénzt. - Ez így is marad. Natasha emlékét nem kell besározni. Egyetért? - Igen, Mr. Diamond - nyugodott meg az asszony. - Nem sározni. Én nem mondani rendőrségnek semmi férfiakról. Nem ő dolguk. - Férfiak? - kérdezte Max. - Nem egy férfi? Vladimír? Irina pénzsóvár tekintettel bámulta Max kezében a dollárköteget. Max nyomban megértette. Irina elárulta, hogy nem egy, hanem több férfi volt, de ez volt minden. Ha további információt akar, még többet kell fizetnie. 179
Egy dolgot azonban most már tudott: Irina biztosan Natasha anyja.
58 Dámon a csapattal maradt, és Chip meg a bandája cseppet sem bánták. - A pasas megőrül érted - mondta Libertynek Teddy. - A pasas nős - felelte Liberty. - Akkor is megőrül érted - makacskodott Teddy. - Dehogy - mondta könnyedén Liberty, mert nem szerette volna, ha bárki megsejti, mit érez valójában. - Csak egy numerát akar. - Azt New Yorkban is elintézhetné - igazgatta Liberty frizuráját az egyik szünetben Teddy. - Az biztos. Csak nem velem. - Gyönyörű példány! - lelkendezett Quinn. - Nagyon városias, férfias, ugyanakkor dögös. Én egészen odavagyok ettől a kemény férfiasságtól. - Akkor talán feküdj le vele te - mondta epésen Liberty. - Boldogan megtenném - felelte Quinn. - Csak azt hiszem, nem egy úton járunk. Liberty önkéntelenül elmosolyodott. Nemcsak Teddy és Quinn párosa volt szórakoztató, hanem Chip képei is szenzációsak lettek, és az egész munka élvezet volt. Plusz ajándék volt Dámon jelenléte, és küzdött ugyan a férfi iránti érzései ellen, mégis egyre jobban megkedvelte, valahányszor csak találkoztak. Az előző este mindenkit elbűvölt az étteremben, aztán következett a séta a parton, amely - akár bevallotta magának Liberty, akár nem - varázslatos volt. És a viharos indítás után még Tony A.-vei is összebarátkozott. Ott maradtak a szálloda halljában, és hajnali kettőig sztoriztak, amikor is Liberty elment aludni. Szerda reggel Liberty nem sok alvás után kelt fél hatkor, és amíg a „team" felkészítette, kérdésekkel is ostromolták Damonnal kapcsolatban. Kedveled? Mit keres itt? Meddig marad? Kedveled? Mennyire gazdag? A te kedvedért jött L. A.-be? Utaztál már a gépén? Kedveled? Lefeküdtél vele? KEDVELED? Igen! Liberty kedvelte Damont. Csak nem volt hajlandó bevallani, ezért játszotta a közömböst, és amikor a férfi megjelent a fotózáson délután háromkor, úgy tett, mintha egyáltalán nem érdekelte volna, addig mit csinált, pedig emésztette a kíváncsiság, nincs-e Damonnak is egy édes kis babája Beverly Hillsben, ahogyan Parkernek. Vagy hogy mivel ő nem bújt ágyba Damonnal, nem nézett-e más lehetőség után. De Dámon nem érdeklődött a helybeli kínálat után. Viszont fünek- fának mesélte, hogy egyig aludt, után elment a gőzbe, majd vásárolni. - Láttál valami cuki cuccot? - kérdezte Teddy. - Valami bőr cuccot? - Ha látok, majd szólok neked - felelte Dámon, aki nagyon is bennszülöttnek látszott fehér pólójában és nadrágjában, a szokásos Nike-ban, a sötét napszemüvegben, a sok smukkal. Libertynek tetszett, hogy a férfi mindenkivel egyformán bánt, Dámon P. Donnell nem játszotta meg magát. Nagyon közvetlen volt. Kíváncsi lett volna arra is, vajon a félesége tudja-e, mit csinál az ura L.A.-ben. Beszélnek-e naponta telefonon? Hiányoznak-e egymásnak? Vagy nem olyan szoros a kapcsolatuk? Dámon figyelte a lányt, némán álldogált a háttérben a parton, amíg Liberty végezte a munkáját. Ma bikini-nap volt - már amennyiben két keskeny bőrcsíkot bikininek lehet nevezni. Liberty kezdte meglehetősen magabiztosnak érezni magát, ami nem volt csoda, hiszen mindenki bátorította. Chip szüntelenül bókolt, Teddy és Quinn pedig a polaroidokról zengtek ódákat. Még a sztoikus Uma is tett Libertyre néhány kedves megjegyzést. Minden káprázatos volt. A szálloda, az emberek, akikkel dolgozott, hogy Dámon megjelent L.A.-ben Parkerrel, és hogy összefutott Tonyval, aki aznap kora reggel utazott tovább Chicagóba. Csodás kaland volt. A következő szünetben Dámon közölte, hogy visszamegy a szállodába masszíroztatni. - Vacsora - mondta ellentmondást nem tűrő hangon Libertynek. - Ma este. Csak te meg én. 180
Nem kérdezte, mondta. Liberty megborzongott. A kapcsolataiban jobbára ő szabta meg a játékszabályokat. Damonnal ilyesmiről szó sem lehetett. O olyan ember volt, aki maga szeretett irányítani, és Liberty ezt, őszintén szólva, kellemes újdonságként üdvözölte. - Parker hol van? - kockáztatta meg. - Vissza kellett mennie. -De... - Ne rezelj be, bébi. Parker alig várja, hogy dolgozzon veled. Találkoztok New Yorkban. - Gondolod, hogy megkedvelt? - kérdezte Liberty. Tudta, hogy gyerekes, de nem tudta megállni. - Mit lehet rajtad nem kedvelni! - felelte lágyan Dámon. - És nem is tudom, mondtam-e már, hogy ma észvesztően nézel ki. - Ezt mondod, gondolom, minden lánynak, akivel ágyba akarsz bújni - ugratta a férfit Liberty. - Csak a nehéz eseteknek - igazította meg menő Versace napszemüvegét Dámon. - Viszlát később, bébi. És elvonult. Se slepp, se testőrök. Csak egy egyszerű hip-hop megül, aki az után sóvárgott, hogy matathasson Liberty bugyijában. *** Este vacsora a Mr. Chow's-ban, a sztárokkal fűszerezett, híres Beverly Hills-i étteremben, ahol Dámon szemlátomást minden menőt ismert. Az étterem előtt paparazzók serege tolongott, lefényképezték őket, és tudni akarták, kicsoda Liberty. - Bemutatom Libertyt, fiúk - mondta Dámon, akit cseppet sem zavart, hogy a lánnyal fényképezték. - Nemsokára ennek az ifjú hölgynek a CD-jét fogjátok vásárolni. Miután leültek, Dámon megfogta a lány kezét. - A következőt kell tudnod. Soha nem lehet eléggé korán kezdeni a felhajtást. Mire kijön a CDd mindenki ismerni fogja a nevedet. - Tashmir is - Liberty nem tudta megállni, hogy ki ne mondja. - Miért kell elrontanod egy pompás estét? - kérdezte megfejthetetlen arccal Dámon. - Mert ha én lennék a feleséged, és én látnálak lefényképezve egy másik nővel, dühös lennék. - Ezt nem fogom elfelejteni, ha majd házasok leszünk. Ezt mondta? Liberty nem akart hinni a fülének. Dámon két licsis martinit rendelt meg mindenféle olyan finomságokat, amilyeneket Liberty még sosem evett. Sertésbordát algával, csirke szatajt és pekingi kacsát palacsintával. Fantasztikus ételválaszték volt. Egy idő múlva Liberty azon kapta magát, hogy túlságosan sokat eszik. Dámon jóképű arcán elnéző mosoly játszott. - Azt hiszem, éhes voltam - mondta Liberty. Próbálta nem megbámulni Catherine Zeta-Jonest és Michael Douglast, akiket a szomszéd asztalhoz ültettek. - Semmi baj - mondta könnyedén Dámon. - Szeretem a jó étvágyú lányokat. - Mikor mész el? - kérdezte egy korty martini után a lány. - Amikor készen vagy. - Nem ma estére gondoltam. Úgy értettem, mikor utazol el L.A.-bői. - Tudom, hogyan értetted - dőlt hátra Dámon. - Szóval. - Ahogy mondtam: amikor kész vagy. Vacsora után Damonnak ahhoz támadt kedve, hogy sorra járják a klubokat. - Hallanom kell, miket játszanak a DJ-k - magyarázta. - Lépést kell tartanom. Sok klubba benéztek. Dámon nem táncolt, alig ivott, csak hátradőlt, és nézte, hogyan pezseg az élet. Az egyik VIP-terem bokszából Liberty jól látta, amint egy szép, tini korú tévésztár lányka kokaint szippant, egy közismert férfi filmsztár smacizik egy másik közismert, nagyon nős férfi filmsztárral, egy csapatnyi betépett csajszi partnert keres, és egy nagyon magányosnak látszó, negyvenöt éves filmszínésznő - aki huszonötnek próbál látszani - kamaszlányként viselkedik. 181
Ahogyan Dámon, Liberty is inkább a megfigyelő szerepét játszotta, és remekül érezte magát, ahogy ott ült a férfi mellett, és mindent igyekezett megjegyezni, hogy majd elmesélhesse a kalandjait Cindinek. Damonnal jobban érezte magát, mint bármikor, bármelyik férfival. Igen, Dámon is le akart feküdni Libertyvel, de nem próbálkozott, nem tapizta. Igazi férfi volt, visszafogott és hihetetlenül dögös, és minél többet voltak együtt Liberty annál nagyobb kísértést érzett. Ismét eltöprengett: no és, ha nős? Ha őt nem zavarja, miért zavar engem? - Azt hiszem, ideje, hogy lefektesselek - a saját ágyadba - mondta Dámon. - Köszönöm, hogy eljöttél velem, L.L. Ideje volt, hogy felmérjem a helyzetet L.A.-ben. - Szóval ezért jöttél L.A.-be. - Nem, bébi - nézett hosszan a lány szemébe Dámon. - Tudod, miért jöttem L.A.-be. Beszálltak a limuzinba, Dámon rá se rántott az ismét odarohanó, kattogtató paparazzókra. Nyilván megszokta ezt az érdeklődést, gondolta Liberty. Ahogyan P. Diddy, a mindennapjaihoz tartozik. - Szóval, L.L. - dőlt hátra a bőrülésen Dámon. - Mikor végzel holnap? - Az este kilences New York-i járatra foglaltak nekem helyet. - Szólj nekik, hogy mondják le. - Tessék? - A fejembe vettem, hogy elviszlek Cabóba - nézett a lányra Dámon azzal az ellenállhatatlan tekintetével. - Cabóba? - kérdezte Liberty. - Cabo San Lucas. Népszerű üdülőhely Mexikóban. Miéit rohannánk vissza New Yorkba, amikor két óra alatt odarepülhetünk, ott tölthetjük a hétvégét, aztán hétfőn megyünk csak vissza a városba? Jól hangzik? - Csodás - felelte a lány. - Csak nem fog menni. -Mert? - Sok oka van. - Halljam a legfőbbet, és Dámon megoldja. - Hát... - kezdte a lány. - Eeegen - nyögte Dámon. - Tudom, tudom. Nős vagyok, igaz? - Te mondtad. - Nem olyan nagy ügy, tudod. - És mi van, ha nem akarok veled Cabóba utazni? - húzta a férfit Liberty. - Olyan nincs. - Nincs? - Nincs. Dámon P. Donnellt nehéz volt visszautasítani. Elegendő volt egyetlen pillantása, és Liberty elolvadt. - Meglátjuk - mondta határozatlanul Liberty. - Meglátjuk, mondja a kislány - emelte nevetve az égre a szemét Dámon. - Mert neked minden lány igent mond, Mr. Elutasíthatatlan? - Valahogy úgy - vigyorgott Dámon. - Hatalmas az egód. - Hidd el, bébi, nem csak az egóm. - Dámon! - Bújj közelebb, L.L. Egy csókba nem halsz bele. És ismét csókolózni kezdtek, és olyan jó volt, hogy Liberty majdnem elfelejtette, hogy Dámon házas. Nem egészen. Amikor a limuzin a szálloda elé ért, a lány gyorsan kiugrott belőle.
182
- Ezt nem tehetem - mondta, és már rohant is befelé, fél a lifttel, a szobája biztonságába, mielőtt elgyengülne, és meggondolná magát, Úristen! Teljesen össze volt zavarodva. Az eltökéltsége megingott. Ha Damonnal ment volna Cabóba, csak egy újabb lány lett volna, akivel a férfi megcsalja a nejét, és mi van akkor? Mielőtt továbbtöprenghetett volna, az anyja hívta. - Miért nem hívtál vissza? - kérdezte Diahann. - Beszélnem kell veled. - Vacsorázni voltam, mama. - Több üzenetet is hagytam. - Tudom, de úgy gondoltam, New Yorkban már késő van ahhoz, hogy hívjalak. Hajnali négy vagy ilyesmi? Hogyhogy fenn vagy még? - Holnap mikor érkezel? - kérdezte feszülten Diahann. - Huh... - habozott Liberty. - Tudod, néhány barátom meghívott a hétvégére Mexikóba. - Nem! - mondta elkeseredetten Diahann. - Nem mehetsz. - Nem kérek engedélyt - fortyant fél Liberty. - Csak azért szólok, hogy tudd: nem raboltak el, hogy eladjanak rabszolgának. Diahann nagyot sóhajtott. - El kell mondanom neked valamit, Libby. - Mondd, hallgatlak. - Nem telefontéma. - Miért nem? - Szemtől szembe kell elmondanom. - Az ég szerelmére - pöccent be ismét Liberty. - Elegem van ebből. Először semmit sem árulsz el, de most, hogy egy kicsit jól érzem magam, alig várod, hogy az őrületbe kergess. Mi a csudát kell mondanod? - Minél előbb gyere haza New Yorkba, Libby, könyörgöm. - Mi lehet ilyen átkozottul fontos? - Gyere haza, és meglátod. ígérem, megváltoztatja az életedet.
59 Irina a bevetetlen ágy szélére ült, és beszélni kezdett. Ömlöttek a szájából a szavak, kemény szavak, sok keserűség a halott lányával kapcsolatban. - Paulina mindenkit kihasznált fröcsögte Irina. - Mindig kellett neki legjobb. Apuci kis kedvence. - A maga férje hol van? - kérdezte Max. Az ismeretségük kezdetén Natasha azt mesélte neki, hogy mindkét szülője egy vonatszerencsétlenségnél vesztette az életét, amikor ő még csecsemő volt. Ahogyan Natasha körül minden, nyilván ez is hazugság volt. - Halott - markolta a teásbögréjét Irina. - Lelőtték Moszkvában három éve. Nem jó ember. Paulina rá hasonlít. - De a lánya magáért küldetett, elhozatta Amerikába, nem? - Hah! - horkant fel Irina. - Hogy legyek rabszolgája Vasaljam ruháit, mossam. Vigyem tisztítóba. Pucoljam cipőit. Mossam piszkos fehérneműjét. Tartsam titkait. Én rabszolga. O lakik palotában. Nézze, én hol. Max bólintott, Irinának igaza volt. - A férfiakról beszéljen - mondta. - Natasha találkozgatott Vladimírral, amíg az én feleségem volt? - Vladimír - mondta gúnyosan Irina. - O semmi. Paraszt, Paulina játékszere. - Folytassa - bíztatta Max. - Paulina önmagát szerette. Aztán Alexet. De Alexet csak szexért. - Alexet? - kérdezte Max. 183
- Barát. - Mikor volt a barátja? - Amikor kellett szex. Vagy pénz. - Jókora szünet. - Alex adott neki készpénzt. Ez lenne a magyarázat a félmillió dollárra, amelyet Max a dobozban talált? Akkor az a barát igazán bőkezű. - Ki ez az Alex? - Rossz ember - komorodott el Irina. - Gengszter. Bűnöző. Pisztolya van. Jézus! Natasha valóban kettős életet élt. - Mi Alex vezetékneve? - kérdezte, hátha Alex szerepel Natasha telefonnoteszében. Irina vállat vont. - Orosz ember - mondta bizonytalanul, mintha ez mindent megmagyarázna. - Összejártak, amíg Natasha a feleségem volt? - Meglehet - mondta óvatosan Irina. Max elgondolkodott, hogy talán Alex szúrta le Natashát, nem Vladimír. Elképzelhető? Nem. Vladimír volt a bűnös. Max ebben biztos volt. Aztán ismét eszébe jutottak Natasha nyugtalanító szavai. Amikor áthívta éjjel, hogy Lulu beteg, és Max azt mondta, „Az én lányom". Ezt állította, nem kérdezte. Am Natasha sunyin azt mormolta: „Talán", és most - tekintettel arra, amit Irina mesélt - ismét felmerült a lehetőség, hogy hátha Lulu nem is az ő gyereke. Lehet Vladimíré, de akár Alexé is. Maxnek felfordult a gyomra. - Én tudom, ki megölte Paulinát - közölte tárgyilagosan Irina. Max hátán végigfutott a hideg. -Ki? A ráncos arcon ismét ravaszság látszott. - Magánál Paulina doboza? Pénze? - Most adtam magának... - Maga akarja tudni, ki leszúrta - mondta közönyösen Irina. - Jöjjön vissza, hozza dobozt, doboz kell lenni enyém. - Miből gondolja, hogy én vittem el? - Valaki lakásból elvitte. Gondolom, maga. - És ha nem én? - Akkor beszélgetésnek vége.
*** - Szia, nagyi - lépett be a nagyanyja szállodai lakosztályába Amy. - Mi szél hozott ide? - kérdezte Poppy nagyi, és próbálta csendre inteni két csaholva körbeszaladgáló katyusát. - Hogy elmondjam, elhalasztjuk az esküvőt. - Hallottam - mondta Poppy nagyi, akinek végre sikerült elhallgattatnia a kutyákat. - Anyád felhívott. Tekintettel arra a borzalmas eseményre, így helyes. - De anya tulajdonképpen azt akarja, hogy bontsam fel az eljegyzést, adjam vissza Maxnek a gyűrűt, mondjak fel a munkahelyemen, és hagyjam el az országot - húzott magának egy széket Amy. - Nancy szokása szerint túlreagálja a dolgot - mondta a nagyi. Szünet. - És te is fel akarod bontani Maxszel az eljegyzésedet? - Az a helyzet, nagyi, hogy... van egy még nagyobb probléma. - Mi lehet nagyobb probléma annál, mint hogy a túlzottan drámái anyád meg akarja szabni, mit tégy? - dobolt elegáns, hosszú ujjaival a mellette álló asztalkán a nagyi. - Te bölcs vagy, nagyi - mondta Amy. - Ezért jöttem ide... Az ajtó mellett toporgó Huengre pillantott. Poppy nagyi követte a tekintetét. - Hueng - emelte fel a hangját és a kezét is uralkodói mozdulattal. - Kifelé. Az unokám négyszemközt óhajt beszélni velem. Menj. - Hueng azonnal távozott. - Mi az, édes kislányom? Mondd. 184
- Hát... - habozott Amy -, olyasmiről van szó, amit anyám biztosan nem értene meg. Még abban sem vagyok biztos, hogy te megérted... - Próbáljuk ki. - Ostobaságot követtem el - dadogta Amy -, és most nem tudom, mit csináljak. - Folytasd. - Emlékszel, meséltem a leánybúcsúmról? - Emlékeztess, tudod, a memóriám nem a régi. - Ittunk, mulattunk, tudod, voltak vetkőző fiúk is. - O, vetkőző fiúk - mondta csillogó szemmel Poppy nagyi. - Milyen kár, hogy az én időmben ez még nem volt divat. - Szóval egy kicsit megvesztem. - Nincs abban semmi rossz. - De én túlságosan megvesztem - vallotta be Amy. - Mi történt? - Lefeküdtem egy idegennel - bökte ki Amy. - Nem tudtam sem a nevét, sem semmit róla, ő sem tudta, én ki vagyok. Ez egy ilyen teljesen hihetetlen dolog volt. - Gondolom, megbántad? Poppy nagyi egyáltalán nem botránkozott meg. - Igen... azaz... nem - hebegte teljesen megzavarodva Amy. - Tudod, kiderült, hogy az illető ismerős. - Hát persze, hogy ismered, ha egyszer lefeküdtél vele. - Baj van, nagyi. - Hosszú szünet. - Az illető Max öccse. - Tessék? - Max öccse, Jett. Találkoztál vele a próbavacsorán. A te asztalodnál ült az olasz modellel, akit annyira elbűvölőnek találtál, Gianna amolyan barátnőféléje. - Egy cseppet zavaros ez nekem - mondta Poppy nagyi. - Lefeküdtél egy férfival, akit nem ismertél, és ő sem ismert téged. De közben neked vőlegényed van, neki meg barátnője. Jól mondom? -Jól. - Maxnek elmondtad. - Nem, túlságosan nagy a bűntudatom. El akarom mondani neki, de nem bírom. - Az jó, mert ezt magadban kell tartanod. Ha elmondanád Maxnek, az csak még nagyobb problémákat okozna. - Az már megvan. Jett-tel szeretnék lenni, ugyanakkor tudom, hogy Maxszel kell maradnom. - És Jett ugyanígy érez? - Igen. - Mi van az olasz lánnyal, a barátnőjével? - Nem állandó barátnője, szakít vele, hogy velem lehessen. - A férfiak mindig ezt mondják - mélázott a távolba nézve Poppy nagyi. - Mindig az a pina kell nekik, amelyiket nem kaphatják meg. - Nagymama! Honnan tudsz te ilyen szavakat? - Az igazat mondom, drágám. Jobb, ha tőlem hallod. - A tanácsodat kérem, nagyi - kezdte kissé elkenődve Amy. - Okos vagy, beutaztad a világot, csodás házasságod volt, ezért kérlek, mondd meg, mit tegyek. - Amit mondani fogok, az nagyon régimódi lesz - nyalábolta fel a nagyi az egyik kutyust, és simogatni kezdte a selymes jószágot, - Nem érdekel. - Nos, ha Jett a neked való férfi, akkor kövesd a szívedet, drágám, kövesd a szívedet. Másként egész életedben bánni fogod.
*** 185
Max fejében ezernyi dolog kavargott, amíg hazahajtott Brighton Beachről a lakása szentélyébe. Natasha élete bonyolultabb volt, mint képzelte. Újra eltöprengett a kérdésen: vajon Alexszel hált-e, amíg az ő felesége volt? Lefeküdt egy másik férfival, amíg együtt voltak? Alex lenne Lulu apja? Ilyen mélyre süllyedt volna Natasha? Igen, olyan nőszemély volt, aki mindenre képes. Egyre dühösebb lett. Úgy izzott benne a harag, hogy kis híján letért az útról. Natasha mindig odavolt a szexért, sokkal inkább, mint ő. Gyakran javasolta, hogy csinálják hármasban, bilinccsel és bőrfétisekkel. Max persze elutasította, a szeszélyes vágyak megbotránkoztatták. Lulu születése után alig éltek nemi életet. Ekkor fordult volna Natasha Alexhez a szexért, amelyre vágyott? Vagy már előtte is vele hált? Átkozott némber. Még felelősségre sem tudja vonni. Halott. Megölték. És Natasha szerető anyja szerint a gyilkos szabadon járkál, sőt Irina tudja, ki az. Hogyan kezelje a dolgot? Adja át Natasha ládikáját Irinának, a pénzzel, mindennel? Vagy adja a nyomozóknak? Tépelődött. Ha a gyilkos nem Vladimír, mit számít? Persze hogy számít, Natashát brutálisan meggyilkolták, és bárhogyan érzett is az asszony iránt, ez szörnyű tett volt. Otthon számos üzenet várta. Az egyik Mrs. Connertól Montunkból, hogy Lulu jól van. Jól érzi magát, sőt maga Lulu is jó éjszakát kívánt apucinak. Sürgős üzenet Redtől, hogy másnap délelőtt tízre legyen nála megbeszélésre. Natasha haláláról nem tett említést. A harmadik üzenet Christől érkezett, aki változatlanul a Four Seasonban volt, hogy Max vacsorázzon vele és Jett-tel. Egyetlen porcikája sem kívánt az öccseivel vacsorázni. Senkit sem akart látni, még Amyt sem, annyi minden járt a fejében. Negyedóra múlva felszólt a portás, hogy Rodriguez nyomozó van lenn. JézusI Hát ez a bosszantó nyomozó sosem hagyja már békén? Most mit tegyen? - Küldje fel - mondta, abban a reményben, hogy hamar megszabadul a nyomozótól. Pár perc múlva benyomakodott Rodriguez a nagytestével, ezúttal egyedül. - Úgy látom, kezd ideszokni - mondta Max. - Ennek nem örülök. - Elnézést a zavarásért, Mr. Diamond - mondta Rodriguez nyomozó. - Lenne néhány igen gyors kérdésem. Haladunk, és egy-két dologban talán segíteni tudna. - Igen? Max hagyta állni a nyomozót az előszobában, nem hívta be a nappaliba. - A néhai Mrs. Diamond házának portása szerint a hölgy rendszeresen fogadott több férfilátogatókat. Tud erről? - Mondtam már - felelte Max. - Nem tudom, kivel járt össze, amióta elváltunk. - Azt reméltem, tud adni neveket. - Miért tudnék? - Csak gondoltam, Mr. Diamond. - Nézze - próbált uralkodni a mórgén Max. - A jövőben legyen szíves, az ügyvédemen keresztül érintkezzen velem. Nem járhat állandóan a lakásomra, amikor csak kedve tartja. - Azt hittem, szeretné, ha ez az ügy minél előbb tisztázódna - tolta feljebb az orrán a szemüvegét Rodriguez nyomozó. - A kapitány hívogat, őt meg a városházáról hívogatják, ez nagy ügy- Ha egy nőt megölnek Manhattanben a saját ágyában, persze hogy nagy ügy - mondta Max. - Ha leírást adnék róluk, segítene? - Nem - mondta élesen Max. - Tudta, hogy három állandó férfi vendége volt? 186
Max agyán átcikázott: az egyik Vladimír lehetett, a másik bizonyára Alex, de ki volt a harmadik? A fejét rázta. - Beszéljen megint az anyjával, talán ő tud segíteni, én biztosan nem. - Maga beszélt Irinával? - simogatta a bajuszát Rodriguez nyomozó. Ettől a szokásától Max a falra mászott. Hm... egyenes kérdés. Hazudjon, és mondjon nemei? Vagy ismerje be, hogy járt Irinánál Brighton Beachen? - Maga mutatott rá, hogy ha Natasha anyja volt, akkor a lányom nagyanyja. Hát igen, felkerestem. - Igazán? - simogatta a bajuszát a nyomozó. - És mit mondott? - Semmi olyat, amit magának ne mondott volna már. A nyomozó hosszan nézett Maxre. - Talán érdekli, hogy egyre több bizonyítékunk van. - Miféle bizonyítékok? - DNS-mintákat vizsgálunk, hajat, bőrt. - Ujabb hosszú szünet. - Tudja, a gyilkosok sosem értik, hogyan kapjuk el őket. Az az igazság, hogy azért kerülnek lakat alá, mert gondatlanok. Azt hiszik, elegendő egy pár kesztyű. Pedig nem. - Végeztünk, nyomozó? - kérdezte türelmetlenül Max. - Egyelőre. Max kinyitotta az ajtót Rodriguez nyomozó előtt. - Folyamatosan tájékoztatni fogom, Mr. Diamond. - Legyen szíves - mondta Max, és komoran becsukta az ajtót. Öt a leginkább Vladimír nyugtalanította, és ha nem Vladimír ölte meg Natashát, akkor talán Alex? És ki volt a harmadik férfi? Meg kell tudnia. *** Jett nem örült a vacsorának Chrisszel, Amyvel akart lenni. De amikor felhívta a lányt, hogy odamegy, Amy hosszú beszédet tartott arról, hogy időre van szüksége ahhoz, hogy átgondolja, mit tegyen. Ez megijesztette a fiút. Most szakított hosszú távú barátnőjével, és most Amy is kihátrál. Mi a fene ez? Hogy még rosszabbul érezze magát, telefonált az anyja is. - Mi a fene folyik ebben az átkozott családban? - mondta Edie akadozó nyelvvel és harciasan. Mondtam, hogy tartsd távol magad a rohadékoktól. Figyelmeztettelek. - Figyelj rám, anya... - Nem. Te figyelj rám. Degeneráltak, mind. Tartsd távol magad tőlük, Jett. Komolyan mondom. A srác igyekezett minél előbb letenni a kagylót. Aztán, hogy megnyugtassa az idegeit, úgy gondolta, innia kell egy kis vodkát. Mit árthat egy cseppnyi vodka? Átkutatta a lakást, és Sam konyhaszekrényében talált egy fél üveg Grey Goose-t. Egyetlen korty majdnem háromévi józanság után. Nem lesz semmi gond. Persze hogy nem. *** A pokol tornácán vagyok, gondolta Amy. Anyának talán igaza van. El kéne utaznom. Elhatározta, hogy addig nem találkozik újra Jett-tel, amíg nem dönt Maxről. Mit tegyen? Mondja meg Maxnek, hogy vége, és kezdjen eljárni az öccsével? Helyes lenne? Poppy nagyi azt mondta, kövesse a szívét, de mit mond a szíve? Nem tudta. És amíg ezen rágódott, eszébe jutott, hogy az utóbbi időben Max valahogy nem igyekszik találkozni vele. Amy megértette, min mehet keresztül Max. De ha igazán közel állnának egymáshoz, nem azt kellene-e kívánnia Maxnek, hogy ő mellette legyen? Útban hazafelé beugrott Tinához a kórházba, abban a reményben, hogy beszélhetnek. Aztán úgy gondolta, családi ügyekről talán mégsem kéne. 187
Egy udvarias félóra után kimentette magát, hazasietett, és tovább rágódott a helyzeten. Sehol nem talált választ a kérdéseire. *** - A kibaszott emberei az őrületbe kergetik az én kibaszott embereimet! Roth Giagante félreismerhetetlen hangja. - Idefigyelj, Roth, én Birdy ügyvédje vagyok - mondta higgadtan Chris. - Semmi közöm a részletekhez. Mondd meg nekik, hogy beszéljenek a PR-menedzserével vagy valamelyik asszisztensével. - Bugyirózsaszín, azt akarja, hogy minden bugyirózsaszín legyen - panaszkodott Roth. - Meg van buggyanva. Még a medence vizét is rózsaszínre akarja festtetni! - Hallottad, mit mondtam, Roth? - Igen, hallottam. - Hosszú szünet, váltás. - Hol a kibaszott pénzem? - Hétvégén megkapod - mondta Chris. - Kápé, ahogy kérted. - Ideje - morogta Roth. Chris letette. Minthogy nem kívánt Maxnél lakni, visszajelentkezett a Four Seasonsbe. Bármilyen kényelmes volt Max lakása, a szálloda még kényelmesebb. No meg a Reddel való találkozó után vissza akart repülni L. A.-be. Nincs több késlekedés. Majdnem egy hete van távol, jóval tovább, mint tervezte. Maxet nem tudta elérni. Nem volt az irodájában, a mobilját nem vette fel, hát üzenetet hagyott vacsoraügyben. Azt remélte, estére Max már átadta Natasha dobozát meg mindenét a nyomozóknak. A bátyja nem normális, ha nem ezt teszi. Az újságok még mindig Natasha meggyilkolásával voltak tele, mintha más nem is történt volna. Chris mégis egyre csak Red vészjósló szavaira tudott gondolni az anyja halálával kapcsolatban. Holnap megtudja az igazat - már ha Red képes igazat mondani. És ez kétséges, nagyon kétséges.
*** - Lady Jane tudja - mondta Diahann a könyvtárban állva. Red a bőrpamlagon hevert, körülötte újságok, és ravasz pillantást vetett a házvezetőnőre. - Mit tud a ribanc? - Libertyről - mondta fáradtan Diahann. - Megígérte, hogy soha, senki nem tudja meg. - Az ígéretek semmit sem jelentenek - mondta nyersen Red. - Lehetne annyi eszed, hogy tudd. - Mit fog tenni? - Majd meglátod, a többiekkel együtt. Azt akarom, hogy ott légy a holnapi találkozón. Liberty is legyen ott. - Az lehetetlen. Los Angelesben van. - Hívd haza. - Megpróbálom. - Ne próbáld - mondta nyersen Red. - Intézkedj!
*** Rodriguez nyomozó távozása után Max sajnálta, hogy nem adta oda a ládikát Irinának, ahogyan Chris javasolta. De nem tehette. A dobozban lévő információ elvezetné őket Vladimírhoz, és kiderülne, hogy Natasha bigámista volt. Akkor mi lenne vele és Luluval? A törvénytelen gyerek és a sosem volt férj. A bolond, aki elvette az egykori kurvát, aki még egy másik férfi felesége volt, Nem tehette. Az ő Lulujával ezt nem tehette. Az élete fényével. Hirtelen úgy döntött, hogy elviszi a dobozt Irinának, ő sosem adná át a rendőrségnek, hanem elrejtené, és jó hasznát venné a pénznek. Igen. Ez a megoldás. Még ma este odaviszi, túl lesz rajta. Amint nem lesz a birtokában, nem fogja úgy érezni, hogy bánni törvénytelent követett el.
188
Attól tartva, hogy még meggondolja magát, felhívta az öregasszonyt. Irina egy reszelős ,JJci"val vette fel. - Irina - mondta. - Itt Mr. Diamond. Amiről beszéltünk... elhozom, amit kért, azzal a feltétellel, hogy a rendőrségnek egy szót sem szól sem Vladimírról, sem a többi férfiról. Megegyeztünk? - Mikor jön? - kérdezte Irina. Max szinte maga előtt látta, ahogyan dörzsölgeti a kezét, amint az örökséget várja. - Ma este. Egy órán belül ott leszek. És elvárom, hogy mindent elmondjon, amit tud. Éppen indulóban volt, amikor Chris telefonált. - Vacsora hármasban Jett-tel - mondta Chris. - Üzenetet hagytam. - Ma nem - mondta Max. - Talán holnap. - Holnap L.A.-ben leszek. - Akkor együtt ebédelünk, mielőtt elrepülsz, a Reddel való találkozó után. - Eljössz a találkozóra? - kérdezte Chris. - Ha te meg Jett mentek, én is. Szerinted mit akar most a ravasz, vén gazember? - Amikor telefonon beszéltünk, anyámról makogott valamit. - Az anyádról? - komorodott el Max. - Mit gondolsz, miért jöttem vissza? Majdnem a reptéren voltam, amikor telefonált. - Mit mondott? - Arra célzott, hogy nem egyszerű repülőgép-baleset okozta a halálát. - Nevetséges. - Tényleg? - mondta lassan Chris. - Te sosem tűnődtél még a te anyád halálán? - Dehogynem. Csak nem azt akarod mondani... - Nem akarok én mondani semmit, Red Diamonddal van dolgunk, hát gondolj bele, mire képes. Max letette. Egész életében rágódott az anyja korai halálán. Rachel, ez a finom, huszonhat éves asszonyka álmában halt meg, hat hónappal az után, hogy megszülte őt. A hivatalos ok szívelégtelenség volt, és amikor tizenhárom éves korában Max kérdezősködni kezdett, Red azt állította, hogy Rachelnek mindig beteg volt a szíve, és soha többé nem említse őt. Max csupán arról a néhány fényképről ismerte az anyját, amelyeket sikerült találnia róla. Rachel. Az anyja. Sötét haj. Hatalmas szem. Madonnaszerű mosoly. Max valóságos testi fájdalmat érzett, úgy hiányzott neki, hogy nem ismerhette. És ha Red bármiképpen felelős volt a haláláért... A gondolattal szinte nem is tudott szembenézni. A pletykalapok csütörtökön jelentek meg, így aztán Red Diamond már szerda este megkapta egyenesen a nyomdából - a maga példányait. A főcímek botrányosak voltak.
60 A DIAMOND-DINASZTIA! LESZÚRTÁK AZ EXMODELLT! RED DIAMOND MÉDIAMILLIÁRDOS CSALÁDI TITKAINAK KÖVETKEZMÉNYEI: SZEX, DROGOK ÉS GYILKOSSÁG! A DIAMOND FIVÉREK VAD IFJÚSÁGA! MEGÖLTÉK A TÁRSASÁGI SZÉPSÉGET! KI ÖLTE MEG NATASHÁT? A Truth and Fact, a legocsmányabb szennylap meglehetősen sok mindent kiderített. Egyedül Natashát, a gyilkosság szépséges áldozatát kímélték, bár róla is kerítettek több félmeztelen fotót abból az időből, amikor Amerikába érkezett, és minden bizonnyal abban reménykedett, hogy modell lesz. Maxwell Diamondot csak az üzletnek élő ingatlanmogulnak ábrázolták, akinek jóval fiatalabb menyasszonya milliókat fog örökölni, amikor szupergazdag nagyanyja elhalálozik. A lap arra célozgatott, hogy Max azért vált el Natashától, hogy rá tehesse a kezét Amy örökségére. Több képet közöltek Maxről és Amyről a próbavacsoráról, és volt egy nagy fotó, amelyen Max, Natasha és Lulu volt látható egy sívakáción, amikor Lulu még hároméves volt. 189
Chris Diamondról azt írták, hogy playboy hollywoodi ügyvéd, aki szerencsejátékos, és kapcsolatai fűződnek Vegashoz és a maffiához. Képeket közöltek róla Birdy Marvellel és több volt barátnőjével, köztük Holly Antonnal. A cikk azt is sugallta, hogy Birdy Marvei nagykorúsítását Chris azért hozta tető alá, hogy szép részesedést hasíthasson ki a lány jövedelméből, és kedvére tölthesse az éjszakákat a tini sztárral. Jett járt a legrosszabbul. Az első, Milánóban készült, félmeztelen modellfotóin kívül közöltek képeket New York-i vad korszakának idejéből is, amint részegen fetrengett különböző klubokban és partikon, többnyire ruhát alig viselő, leginkább fiatalkorú kurváknak látszó lányokkal. Red Diamond is megkapta a magáét. A milliárdos családfő jó célpont volt. Szorgalmas újságírónak nem okozhatott gondot, hogy bőven szerezzen róla információt, többek között számos féleségéről, azok szerencsétlen haláláról, Lady Jane Bentley botrányos válásáról és az azt követő románcról, valamint Red számos üzleti húzásáról. Amikor Red elolvasta a lapokat, hatalmas dühbe gurult, ordítozott, káromkodott. Hallotta az egész ház. A szobájába zárkózott Lady Jane és Diahann is. A szakácsnő, a mosónő, a szobalány ok. - Rohadjanak meg a mocskos faszszopók! - ordította Red. - Rohadjon meg az az orosz picsa! Rohadjanak meg az idióta fiaim, akiket sosem lett volna szabad az anyjuknak megszülni! Miután kiadta a mérgét, telefonált egyet, hívatta a sofőrjét, és elhagyta a házat. Senki nem mert Red Diamonddal kikezdeni, amikor rajta volt a dühroham. *** Jett egyórás késéssel és teljesen kiütve jelent meg a vacsorán. Ahogy meglátta az asztala félé tántorogni, Chris magában feljajdult. Jettnek éppen a legnagyobb felfordulás kellős közepén kellett szakítania a józansággal, és a régi, részeges formáját hozni. - Bocs a késésért - húzott az asztalhoz egy széket Jett, és kis híján elveszítette közben az egyensúlyát. - Anyával kellett beszélnem. - Edie a városban van? - kérdezte Chris, és azon tűnődött, vajon anya és fia együtt rúgták-e be. - Úgy is mondhatjuk. Tudod, Edie telefonon csípett el. Chris rájött, hogy csupán az idejét vesztegeti, ha úgy tesz, mintha nem látná, mi a helyzet. - Oké - igyekezett nem túlságosan rosszallóan beszélni. - Miért tetted? - Mit? - pislogott értetlenül Jett. - Miért ittál? - Viccelsz? - játszotta a haragost Jett. - Tudod, hogy részt veszek a programban. - Igen, tudom - felelte higgadtan Chris. - És utoljára mikor voltál foglalkozáson? - Foglalkozáson - motyogta Chris. - Nézzük csak... Foglalkozás... - A tekintete üveges volt. Mivel is foglalkozom? Chris csettintett az ujjával Jett orra előtt. - Felviszlek, lássuk, tudsz-e követni. - Miért? - durcáskodott Jett. - Ennem kell, fel kell hívnom a barátnőmet. - Egyre hangosabb lett. - Fel kell hívnom a barátnőmet. - Felpattant, tántorogva kiáltozni kezdett. - Amy! Hol a fenében vagy? Amy, te cafka! Chris felugrott, és megragadta az öccse karját. - Tűnés innen - húzta Jettet az ajtó félé. - Szót se többet. *** Sonja még nem tudta elérni Red Diamondot, amikor Famka telefonált. - Minket akar - mondta igencsak elégedetten. - Kicsoda? - kérdezte Sonja. 190
Az Alex Pinchinoffal töltött, hosszú és vad éjszaka után nem volt kedve újabb akcióhoz, még ha sok pénzzel kecsegtetett is. - Természetesen az öreg - mondta diadalmasan Famka. - Tudtam, hogy nem képes nekünk ellenállni. - Red Diamond? - kérdezte Sonja. Mert ha Red, akkor a találkozó valóban kapóra jön. - Maga Mr. Viagra - nevetett Famka. - Izgatottnak hangzott. Azt mondtam neki, fejenként kétezer, de a duplája, ha egész éjjel maradunk. Taxit hívok, érted megyek. Negyedóra múlva. - Lent leszek. Jobban nem is alakulhatnának a dolgok, gondolta Sonja, így szemtől szemben zsarolhatja meg Redet. No jó, ne nevezzük zsarolásnak, az kicsit erős. Mondjuk inkább úgy, hogy lehetőséget nyújt az öregnek, hogy fizessen bizonyos információ elhallgatásáért. De mi legyen Famkával? Előtte nem próbálkozhat. A francba! Ki kell találnia valamit. *** Brighton Beachre menni éjszaka meglehetősen ijesztő vállalkozás volt, Az éttermek és a bárok ki voltak világítva, félrészeg vendégek hömpölyögtek az utcákon. Amint parkolóhelyet keresett, Max rájött, hogy olyan doboz van nála - a ládikát vászonzsákban tette a csomagtartójába -, amelyben félmillió dollár készpénz és több, felbecsülhetetlen értékű drágakő lapult. Natasha dobozából csupán az asszony orosz ismerőseinek adataival teli telefonfüzetet, a születési bizonyítványt és a Vladimírral kötött házasságról szóló iratot vette ki. Elhatározta, hogy amint hazaér, elégeti a papírokat, megsemmisíti Natasha kétes múltjának minden bizonyítékát. A fenébe is, lassan bűnözővé válik, olyan iratokat akar megsemmisíteni, amelyek fontos bizonyítékok lehetnek egy gyilkossági ügyben. Red Diamond árnyéka. Az ilyesmit Red gondolkodás nélkül tenné meg. Max nem akart olyanná válni, mint az apja, de minden józansága elhagyta. Szentül hitte, hogy ezt kell tennie, hogy megvédje a lányát, már ha Lulu egyáltalán az ő lánya volt. Szinte megbénította a gondolat, hogy hátha mégsem az. Semmije sem maradt Lulun és Amyn kívül. *** Amint ott állt Red Diamond előtt fekete harisnyában, bőr harisnyatartóban és nevetségesen magas sarkú cipőben, Sonja arra gondolt, hogy az öreg szokatlanul sápadt. Persze csak az imént hagyta abba a nagyon is aktív nemi játékokat két szépséggel, és a játékok talán fárasztóak lehettek egy hetvenkilenc éves embernek - Sonja az újságból tudta az öreg korát -, meg talán a rendszeresen szedett Viagra sem használt neki. Nem lehet az egészséges ilyen vénembernek. Sonját aggasztotta, jól van-e a kliense. Mi van, ha szívroham éri - mi lesz akkor vele meg azzal a nagyobb összeggel, amelyet ki akart csikarni a vénemberből? Red most éppen azt követelte, hogy Sonja bilincselje meg, és büntesse meg. Ez volt az egyik kedvenc szórakozása: hogy verjék pirosra a ráncos, vén fenekét. Famka éppen a fürdőszobában élvezte az alapos zuhanyozást. Ez igencsak jól jött Sonjának, mert így állt elő a lehetőség, amelyre várt. - Mennyit fizet a Vladimír-sztori eltitkolásáért? - kockáztatta meg Sonja. - Mi? - sandított fél Red a fölötte terpeszben álló nőre. Nem kellett volna beszélnie, Red nem szerette a sok dumát. - Vladimír a menye igazi férje. - A menyem micsodája? - Törvényes férje. Red göcsörtös keze megragadta a lány combját. - Ez is a büntetés része?
191
- Nem. Ez a valóság - mondta gyorsan Sonja. - Natasha nem lehet Max félesége, hiszen a barátomnak, Vladimírnak a félesége. Bigámista, Nem csak bigámista: Moszkvában prostituált volt. Sonja hatásszünetet tartott. - Mennyit fizet, ha a sztori titok marad? - Zsarolni próbálsz? - kérdezte hitetlenkedve Red, majd gúnyosan nevetni kezdett. - Tényleg azt hiszed, nem tudtam, ki volt Natasha? Olcsó kurva volt, mint te. Rögtön rájöttem, amint megláttam. - Én nem olcsó - motyogta Sonja, amint összeomlott a nagy pénzről szövögetett álma. - Nem, te nem vagy olcsó - hagyta rá Red. - És most tedd oda a szád, ahol a helye, és fogd be.
*** Ugyanaz a macskapisi és áporodott sörszag csapta meg Max orrát, mint amikor először járt a házban, ahol Irina lakott. Felmerült benne a kérdés: miért hagyta Natasha, hogy az anyja ebben a mocsokban éljen? A zsákot magához szorítva kaptatott fél a sötét lépcsőházban. Ez annyira nem hasonlított semmihez, amit eddig tett. Megőrült volna? Eszelősen viselkedett. Chrisnek igaza volt, le is csukhatják bizonyíték eltitkolásért. De ha Irinának adja a dobozt, legalább nem lesz már felelős érte. És ki bizonyíthatná, hogy ő hozta el Natasha lakásából? Senki. A második emeletnél járt, amikor az egyik ajtón kirontott egy házikabátos nő, és idegen nyelven kezdett kiabálni. Csenevész emberke vágtatott a sarkában, bőrszíjat lóbálva. Úgy rohantak el Max mellett, mintha Max nem is létezett volna. Max mély lélegzetet vett, és ment tovább felfelé. Ha Irinának esze van, már holnap elköltözik ebből az odúból, lesz elegendő pénze, hogy azt tegyen, amit csak akar, bár figyelmeztetni fogja, hogy a drágakövekkel egyelőre ne tegyen semmit, Ki tudja, honnan származnak? Azt is meg kell Irinának mondania, hogy tegye el Natasha gyémántgyűrűjét. Ne viselje. Ekkor újabb kérdés merült fel Maxben: hogyan szerezte meg a gyűrűt Irina? Bizonyára ellopta, ami azt jelentené, hogy járt Natasha lakásán a gyilkosság után. A gyűrűt Natasha élettelen kezéről húzta volna le? Vagy ott volt, amikor Natashát leszúrták? Eljutott Irina lakásához, és bekopogott. Az ajtó kitárult. A macska nyomban kiszaladt, dühösem fújva. Égett tej szagát érezte, amint belépett, a nevén szólítva Irinát. A nő a rozoga széken ült, tévét nézett. Háttal ült Maxnek. A tévé bömbölt, és a sarokban a rezsó szikrázott. - Irina - mondta hangosan Max. - Ég valami. A nő nem mozdult. - Lehalkítaná a tévét? - ordította Max. Semmi. Max a nő elébe került. Irina halott volt. Egyetlen takaros golyó nyoma látszott a homloka közepén.
61 Némi időbe telt, amíg Chrisnek sikerült Jettet kijózanítania. Több liter kávé, egy jéghideg zuhany, számos tabletta és a szálloda edzőtermében végrehajtott izzasztó gyakorlatok után Jett keseregni kezdett, hogyan is tehette. - Az önostorozás nem segít - mondta Chris. - Megtetted, elmúlt, és a lehető leggyorsabban el kell menned egy összejövetelre, aztán pedig ismét rendszeresen kell járnod. Ráadásul támogatót is kell találnod.
192
- Olaszországban volt - öntötte magába az ötödik kávét Jett. - Valahányszor késztetést éreztem, felhívtam az illetőt, és ő lebeszélt. Remekül működött. - No igen, ami nem működik remekül az, hogy nem jársz az összejövetelekre - mutatott rá Chris. - Azt hiszem, nem voltam teljesen észnél ebben a nagy felfordulásban - keresett mentséget Jett, - Tudod, Gianna elhagyott. Amy nem akar fájdalmat okozni Maxnek. - Te akarsz? - kérdezte Chris. - Semmiképpen nem akarom őt bántani. Viszont Amyvel szeretnék lenni. - Szóval ezt akarod, mi? - sóhajtotta Chris. - Biztos vagy benne? Mit tudsz felkínálni neki, öcskös? Ezen gondolkodtál már? Ha elhagyja Maxet, miből gondolod, hogy a kettőtök kapcsolata működni fog? Nincs munkád, nincs lakásod, még kocsid sincs. - Mindezt azért mondod, hogy jobban érezzem magam, igaz? - kérdezte epésen Jett. - Csak realista vagyok. És te? - Hogy érted ezt? - Gianna remek lánynak látszik. Gyönyörű. Sikeres, szórakoztató. Lehet, hogy nagyot hibázol. - Te ezt nem érted, Chris - mondta őszintén Jett. - Szeretem Amyt, és ő is szeret. - Mondta? - Nem, de... - Mi lenne, ha egy kis időre magára hagynád, hadd döntsön ő, aztán meglátjuk, mi lesz? - Nem hiszem, hogy képes leszek rá. - Nézd - érvelt józanul Chris -, ha most rákényszeríted valamire, később neheztelni fog rád. Ha úgy határoz, hogy elhagyja Maxet, azt neki kell eldöntenie, nem azért, mert te rábeszélted. Aztán később, ha ti ketten összejöttök... Maxnek már nem lesz olyan rossz. - Talán igazad van - motyogta vonakodva Jett. - Tudom, hogy igazam van. Addig, azt hiszem, eljöhetnél velem holnap L.A.-be. Rendbe tehetné d a gondolataidat, egy kicsit elszakadnál az itteni helyzettől. -Nem tudok... - De igen - mondta nyomatékkal Chris. - Foglalok neked jegyet, eredj a szállásodra csomagolni. Reggel találkozunk.
*** Max kitámolygott Irina lakásából, a szíve vadul kalapált. Alig egy héten belül immár a második halott asszonyt látta. Mi a fene történik az ő szép, nyugalmas életével? Pár napja még mindent ő irányított - kivéve az anyagiakat, de az már rendeződött. Ám a magánélete valóságos lázálom. Minderről Vladimír Bushkin, az az orosz balfasz tehet a fenyegetéseivel meg a zsarolásával. Vladimír miatt két asszony halt meg. Vladimír valamiképpen rájöhetett, hogy Irina le akarta leplezni őt mint Natasha gyilkosát, hát Irinát is elhallgattatta. Ezúttal pisztollyal. Max teljes pánikban rohant lefelé a betonlépcsőn. Egyetlen pillantást vetett Irinára, és máris menekült, kifelé a szobából, a halál dögletes szaga elől. Amint lefelé sietett, végiggondolta, mit látott. Vért nem, csupán egy takaros kis lyukat Irina homlokának közepén. Talán meg sem halt. Ellenőriznie kellett volna a pulzusát. De miért nyúlt volna hozzá? Hívja a rendőrséget? Ez a nagy kérdés. Igen. Nem! *** - Azt hittem, egész éjjel maradunk - mondta csalódottan Famka. - Kérdezd meg a barátnődet, miért nem maradtok - mutatott Sónjára Red. - A zsaroló barátnődet, - Mit mond? - nézett Redről értetlenül Sónjára Famka. - Neked nem mondta? - kérdezte gúnyosan Red. - Nem avatott be? 193
Famka Sónjára meredt, Sonja vállat vont, mintha sejtelme sem lenne, miről beszél a vénember. Rohadjon meg. Ha a vén fasz bármit mond, ő úgyis letagadja. - Nem avatott be mibe? - kérdezte sértődötten Famka. - Majd ő elmondja - öltözködött Red. Unta már mind a kettőt. Elvégezték a dolgukat, most már tűnjenek el. Odament a komódhoz, fogta a tárcáját, és a lányok félé hajított egy maréknyi száz dollárost. - Kifelé - mondta. - De azonnal. Lefelé Max megbotlott, és több lépcsőfoknyit zuhant. Beléhasított az éles fájdalom, ugyanakkor a vászonzsák kirepült a kezéből, és lezuhant a földszintre. - A francba! - motyogta, majd a korlátba kapaszkodva feltápászkodott. Mi történhet még! A nadrágja szétszakadt, alig állt a lábán, és a jobb térde iszonyúan fájt. Nagy nehezen lesántikált, és éppen a zsákért nyúlt, amikor egy lógó hajú suhanc megpróbálta megkaparintani. - Az enyém - lihegte Max. - Könnyű azt mondani - gúnyolódott a suhanc. Tizenhat-tizenhét éves lehetett, sunyi képű és harcias. - Az enyém - ismételte élesen Max. - Én ejtettem el. - Mi van benne? - próbálta elkapni a zsákot a suhanc. - Semmi közöd hozzá - ordította Max, és a kapu felé sántikált. - Jutalmat érdemelnék - kiáltott Max után a kölyök. - Baromság - dünnyögte Max, átsántikált az úton, és végre elérte autója biztonságát. Egy pillanatig a Mercedes oldalának dőlt, mielőtt beszállt. Aztán beült, a zsákot az anyósülésre tette, és indított. Mit tegyen a pénzzel és a drágakövekkel? Mi az ördögöt csináljon? *** Almában Amy hallotta, hogy döngetik az ajtót és csengetnek. Ahogy lassan kinyitotta a szemét, rájött, hogy nem álmodja, valóban veri valaki az ajtaját. Megnézte az órát: majdnem éjfél volt. Ki dörömbölhet ilyen későn? Jett. Biztosan Jett. Egy ideig némán feküdt, azt remélve, hogy elmegy. De a látogató nem ment el, és mivel megállás nélkül nyomta a csengőt. Amy kénytelen volt kikászálódni az ágyból, mielőtt a szomszédok felébrednek. Köntöst vett, és az ajtóhoz indult. - Jett - mondta határozottan, és nem nyitott ajtót. - Menj el. - Max vagyok. Engedj be, kérlek. Szent ég! Max megtudta a viszonyukat Jett-tel, és eljött, hogy felelőssége vonja őt. Amy egy pillanatra megdermedt, nem tudta, mitévő legyen. - Siess, Amy! - emelte fel a hangját Max. Jett elmondta neki? Bevallotta? Vagy Chris árulta el a rossz hírt? Oké. Semmi pánik, gondolta Amy. Megoldom. Mély lélegzetet vett, és kinyitotta az ajtót, Max szinte bezuhant. Rettenetesen nézett ki, szakadt és koszos volt, nem az a Max, akit Amy ismert. Nyilvánvaló volt, hogy rosszul fogadta a hírt. Amy ezen nem csodálkozott. - Nem is... nem is tudom, mit mondjak - kereste a megfelelő szavakat Amy. - Nem terveztük. .. csak... megtörtént. - A fürdőszobába kell mennem - tolta el az útból a lányt Max. - Rögtön megmagyarázok mindent. Elsietett Amy mellett a hálószobába, aztán a lány hallotta csukódni a fürdőszoba ajtaját. Amy csak állt az előszobában, semmit sem értett, Mi az, hogy rögtön megmagyarázok mindent? Nem neki kellene magyarázkodni inkább? 194
És képzelte volna csupán, hogy Max nadrágja térdnél ki van szakadva? És miért ilyen izzadt és mocskos? Összeverekedtek volna Jett-tel? Az rémes lenne, elviselhetetlen. Jett. Fel kell hívnia, hogy megtudja tőle mi történt. Megteheti, amíg Max a fürdőszobában van. Beszaladt a hálószobába, és tárcsázott, közben a fürdőszoba ajtaját leste. - Szia - mondta Jett örömmel, hogy hallja a lány hangját. - Mi történt? - kérdezte halkan Amy. Jett habozott, mielőtt felelt volna. - Nézd, én nem akartam - mondta. Honnan tudhatta meg Amy, hogy berúgott? - Csak megesett. - Elég baj az - mondta dühösen a lány. - Sajnálom - mondta Jett. - Nehogy azt hidd, hogy szándékosan kiterveltem. - Ha már meg kellett mondani neki, nekem kellett volna. És összeverekedtetek? - Kicsoda? Én meg Chris? - Mi köze ehhez Chrisnek? - Hát... tudod... ő segített. Tudod, kijózanított, ő kapart össze. - Berúgtál? - kiáltott fél elborzadva Amy. - Nem arról beszélünk? - Nem - mondta élesen a lány. - Hanem arról, hogy elmondtad-e Maxnek, mi van kettőnk közt? -Mi? - Berontott hozzám pár perce, és rémesen néz ki. Összeverekedtetek, igaz? - kérdezte vádlón Amy. - Viccelsz? Nem verekedtünk, és nem mondtam neki semmit kettőnkről. - Akkor honnan tudja? Egyszerre mondták ki. -Chris!!! - Az a gazember - kiáltotta Jett. - Hogy tehette? - siránkozott Amy. - Átjövök - határozott gyorsan Jett. - Együtt kell ezzel szembenéznünk. - Ne! - kiáltotta kétségbeesetten Amy. - Ha átjössz, csak rontasz a helyzeten. - Semmiképpen nem hagyhatlak magadra. Ott vagyok, mihelyt lehet. Kitartás, Amy, minden rendben lesz. Amy éppen letette a kagylót, amikor Max kilépett a fürdőszobából. Igen, úgy festett, mint akit megvertek, a nadrágja valóban ki volt szakadva, és a térde vérzett is. - Nem tudom, mit mondjak, Max - kezdte bizonytalanul Amy. - Igazán nem akartam, hogy így tudd meg. - Figyelj jól, Amy - mondta izgatottan Max, mintha meg sem hallotta volna Amy szavait. - Ha bárki kérdezi, itt voltam egész éjjel. - Tessék? - ráncolta a homlokát Amy. - Egész éjjel - ismételte Max. - Megértetted? Amy teljesen összezavarodott. Most tud Max a viszonyukról Jett-tel, vagy nem? És ha igen, akkor nyilván forgat valamit a fejében. - Sajnálom, hogy alibinek használlak fel - folytatta Max. - De tanúja voltam valaminek ma este, és ha a rendőrség megtudja, hogy ott jártam, belerángatnak, és az nem lenne jó. - Minek voltál tanúja? - Valami rossznak. - Mennyire rossznak? - Jobb, ha nem tudod. Amynek egyszeriben felkavarodott a gyomra. Hirtelen eszébe jutottak az anyja szavai. Max nem áldozat. A feleségét brutálisan meggyilkolták, és ő is gyanúsított. - Mi folyik itt, Max? - húzta össze magán a köntöst Amy. - Mondtam - ült le az ágy szélére Max. - Jobb, ha nem tudod. - Ha azt akarod, hogy azt állítsam, itt voltál, tudnom kell, mitől védelek. 195
- Édes istenem! - állt fel dühösen Max. - Miért nem vagy képes egyszer azt tenni, amit mondok? Amy sosem látta Maxnek ezt az oldalát, ezt a dühös férfit nem ismerte. - Köze... valami köze van Natasha meggyilkolásához? - kérdezte félénken Amy. - Bassza meg! - kiáltott fél Max, és ököllel verte a falat. - BASSZA MEG! - Nem tudom, mi folyik itt - hátrált a férfitól minél messzebb Amy. - De bármi legyen is az, azt hiszem, a legjobb, ha most elmész. - Segítségért jöttem hozzád, és elküldesz? - kérdezte hitetlenkedve Max. - Ez piszkosul komoly, Amy. Jobb lenne, ha azt tennéd, amit mondok. Megindult a lány félé. Amy hátrált. - Mi ütött beléd? - kérdezte a férfi. - Kérek tőled egy egyszerű dolgot, és képtelen vagy megtenni. A leendő férjed vagyok, az ég szerelmére. Összeházasodunk. A férfi szavai rémülettel töltötték el Amyt. Azt hitte, szerelmes Maxbe, de rájött, hogy sosem volt az. Max csupán a biztonságot képviselte - eddig. Amy arra is rájött, hogy sosem hált volna másik férfival, ha igazán szerelmes lett volna Maxbe. Akár pityókás volt, akár nem, egyszerűen lehetetlen lett volna. Most csak egyet akart: Max hagyja el a lakását. - Ott akarsz állni és hallgatni? - ordította Max. - Az ég szerelmére, Amy. Azt hittem, számíthatok rád. - Ha elmondod, mi a helyzet, talán segítek - mondta a szokásosnál talán magasabb hangon Amy. - De ha nem... Elhallgatott, mert eszébe jutott, hogy Jett már úton van hozzá, és ha Max nem tud a kettejük ügyéről, az időzítés rosszabb már nem is lehetne. - Hagyjuk - fortyant fél Max. - Már itt sem vagyok. Nem az a lány vagy, akinek hittelek, Amy. Benned nem lehet megbízni. És ezzel az ajtó félé viharzott. Amy a hálószobában maradt, hagyta elmenni. Maxszel valami nagyon rossz történt, hogy így viselkedik. Valami nagyon, nagyon rossz.
És hirtelen egy gondolata támadt: Max lenne felelős Natasha haláláért? O ölte meg? Amyt hirtelen jeges rémület kerítette hatalmába, kirohant az előszobába, és kulcsra, zárta Max mögött az ajtót. *** Max magában motyogva ment lefelé a lifttel. Dühös volt Amyre. Most először kért a lánytól valamit, és szinte mellbe vágta, hogy a lány képtelen volt megérteni őt. Az a baj, hogy Amy túlságosan fiatal ahhoz, hogy értse a dolgokat, Nem nő, csak lány. Igen bájos és ártatlan lány, mégis talán butaság volt azt hinni, hogy a házasságuk sikerülhetne. Amy Luluval sem nagyon boldogul, márpedig Lulunak anya kell - most még jobban, mint eddig. Max fejében felvillant Irina képe, amint ott ül a széken, a golyó ütötte lyukkal a homlokán. Ki ölte meg? És miért? Szentséges ég! Mi folyik itt? Miéit tetszik úgy, hogy egyre irányíthatatlanabbá válik minden? Kezébe kell vennie a dolgokat, el kell döntenie, mit tegyen. Amikor kilépett a liftből, Jett-tel találta szemközt magát. - Te mi az ördögöt keresel itt? - kérdezte elkomorulva. - Oké, oké - kezdte Jett gyorsan. - El kell mondanom, hogy senki sem tehet róla. Azoknak az őrültségeknek az egyike volt, amelyek csak úgy megtörténnek. Nem terveztük, becsszóra. Nem tudtam, ő kicsoda - neki pedig fogalma sem volt, hogy az öcséd vagyok. Hogy is mondjam? A sors akarta. Max csak bámult az öccsére, a balfaszra, ahogy Red emlegette mindig. Kihagyott volna valamit? Amikor nem sokkal előbb Amy ajtaján dörömbölt, a lány azt hitte, Jett az. Miért gondolta Amy, hogy Jett áll az ajtaja előtt késő éjjel? Semmi értelme... vagy mégis? És ekkor beugrottak Amy szavai: Nem tudom, mit mondjak... Nem terveztük... csak megtörtént. 196
Jett majdnem ugyanezeket a szavakat használta. És Amy nem olyan volt, amilyen lenni szokott, hanem ideges, riadt, szinte bűntudatos. Miért? - Mi volt az az őrültség, ami csak megtörtént? - követelte Max, és tehetetlen düh futott végig rajta, mert tudta, hogy amit hallani fog, nem lesz ínyére. - Nem hibáztathatod Amyt - mondta nyíltan Jett. - Meg kell értened, hogy nem ő tehet róla. Többet ivott a kelleténél, és ahogy mondtam... azoknak az őrült dolgoknak volt az egyike... Max megértette. Gondolkodás nélkül lendült az ökle, és eltalálta Jett állát. Keményen. - Te gazember! - ordította. - Átkozott gazember! Jett megtántorodott. - Meg kell értened - kiáltotta. - Szeretem Amyt, és ő is így érez irántam. Nem tehetsz semmit. - Semmit? - üvöltötte Max. Az utóbbi napok minden tehetetlen dühe most érte el benne a forrpontját, - Te szerencsétlen balfasz, te lúzer. - Éppen olyan vagy, mint Red - mondta az állát dörzsölgetve Jett. - Ugyanaz a szemét viselkedés. Ugyanazok a rohadt szavak. - Ne merészelj hozzá hasonlítani. - Jesszuskám, Max, sajnállak, mert olyan vagy, mint ő. Miért nem ismered be? Egyformák vagytok. Max gyomrát a félelem és a düh hideg marka szorította össze. Mindent elveszített, lassan az ép eszét is kezdte elveszíteni. De a személyiségét nem volt hajlandó. Sosem lesz olyan ember, mint az apja. Soha. Szó nélkül kisietett az épületből, beült a kocsijába, és hazahajtott. Néhány percnyi feszült gondolkodás és egy erős ital után felhívta az ügyvédjét; aztán Christ, végül Rodriguez nyomozót. Igazság szerint nem volt mit veszítenie.
62 Csütörtökön kora reggel Liberty és Dámon együtt reggeliztek a büfésátorban. Ez volt a fotózás utolsó napja, és bár az egész három nap volt csupán, Liberty már tudta, hogy nagyon fog hiányozni neki mindenki. Igazán könnyen meg tudta szokni, hogy körülajnárózzák, és hogy Dámon is L.A.ben volt, az már csak a hab volt a tortán, mert a férfi nemcsak jövendőbeli pályafutását egyengette, hanem hihetetlenül szexi, érdekes és nagylelkű is volt. - Tegnap éjjel végiggondoltam Cabót, és igen, majdnem igent mondtam - kortyolgatta a frissen facsart, narancslevet Liberty. - Folytasd. - Aztán telefonált anyám, és most már igazi okom van, amiért nem tudok menni. - Ki vele. - El akar mondani nekem valamit az apámról, és ez nagyon fontos. - Mennyire fontos? - Nem tudom, amíg haza nem érek New Yorkba. - És két nap olyan sokat számít? - nézett mélyen a lány szemébe Dámon. Liberty előbb hallgatott, csak aztán felelt. - Nem érted. Nagyon személyes. - Tégy próbát velem. - Tudod, nekem csak mamám van. Sosem volt apám, és anyám csupán pár nappal ezelőtt árulta el, ki volt az apám. De akkor nem mondott igazat, ezért kell hazamennem. Meg kell tudnom, ki vagyok. - Te te vagy - mondta csendesen Dámon. - Erre mindig emlékezned kell. - Tudtam, hogy nem fogod megérteni. - Tévedsz, bébi - nézett ismét Liberty szemébe Dámon. - Nagyon is értem. 197
- Te mindig... - Ne gyere ezzel a mindig marhasággal, mintha nem érteném - szakította félbe a lányt. Dámon. - Meséljek magamról? Mesélek. Az öcsémet, meg engem nagyanyánk nevelt fel egy ócska lakótelepen; és semmink sem volt, csak az ő szeretete, bátorítása. Két állása volt, hogy meg tudjunk élni, de ahhoz sosem volt fáradt, hogy megtanítson rá: ha az ember igazán akar valamit, ne lógassa a lábát, hanem valósítsa meg. És én pontosan ezt tettem. - Ezt nem tudtam - mondta Liberty. - Nem is kellett tudnod. A személyes nyomorom csak rám tartozik. Csak rám. - És most hol a nagymamád? - Egy szép, nagy házban él Brooklynban, amelyet én vettem az öcsémmel, annak a feleségével meg a három gyerekével - mondta Dámon. - Mindent megadok az öreg hölgynek, amit csak akar, hiszen halálra melózta magát értem meg a kis öcsémért, mindent megérdemel. - És a szüleid? Élnek? - Velük nem találkozom, azt se tudom, élnek-e, de nem is érdekel. - Miért? - kérdezte kíváncsian Liberty. - Anyám drogos volt, apám meg díler - közölte tárgyilagosan Dámon. - Két kábszeres szörnyeteg. Magunkra hagytak minket, aztán jött a nagyi, és befogadott minket. Ha ő nem lett volna, árvaházban kötöttünk volna ki. - Sajnálom - mondta halkan Liberty. - Nehéz sorod lehetett. - Vagy mázlim, ki tudja? - vont vállat Dámon. - De azt vallom, hogy ha mindent megadok annak, aki felnevelt, más miatt nem kell aggódnom. Nagyanyám a legjobb asszony a világon. Mielőtt Liberty bármit mondhatott volna, Quinn jött oda, hogy ideje sminkelni. Liberty kelletlenül indult. - Szóval ne hagyd ki Cabót - állt fel Dámon. - Mindkettőnknek jót fog tenni. A családi ügyek tisztázása ráér. Viszlát, L.L. - mondta, és elindult a parton. - Olyan kár, hogy nem meleg - mormolta Quinn. - Pokoli veszteség. - A feleségének szerintem más a véleménye - mondta csípősen Liberty. - Nős, tudod. - Haj aj! - sopánkodott viccesen Quinn. - Ki nem találtam volna. Amint ült a sminkesnél, Libertynek egyre Dámon járt az eszében. Amióta mesélt magáról, a lány szeretett volna többet is hallani. Dámon példakép lehet számára, a semmiből indult, és lám, mire vitte. Mindössze harminchat éves, olyan ember, aki belevetette magát a munkába, és hatalmas sikert ért el. Nem egyszerűen holmi gazdag hip-hop mogul saját lemezcéggel, keményen megdolgozott azért, hogy eljusson oda, ahol most tart, és nyilván nem egyetlen ugrással jutott a semmitől a mindenig. A nagy amerikai álom. Dámon maga az. Liberty kezdte úgy gondolni, hogy nem olyan sürgős visszatérnie New Yorkba, bármit akar is mondani az anyja, várhat. Hiszen ő már tizenkilenc éve vár az igazságra, mit számít még egy hét? Damonnak különben is igaza van. Ha elér valamit, az az ő erőfeszítéseinek lesz köszönhető, nem számít, ki volt az apja - aki régen meghalt -, ő önmaga. Ideje leszoknia az önsajnálatról, és megragadni az élet kínálta lehetőségeket. Most éppen ez a cabói út néz a szemébe - és ha Dámon nejét nem zavarja, ő miért izgassa magát? A délelőtti fotózáshoz testére feszülő, puha, fekete bőr Versace ruhát viselt, olyan pompásat, hogy alig mert mozdulni benne. A ruha hasítéka elöl a combja tövéig ért, a hátkivágása meg veszélyesen mély volt. Teddy feltornyozta a haját, Uma pedig egymillió dollár értékű gyémánt- és
198
smaragdékszert kölcsönzött Neil Lane-től, az elegáns ékszerek királyától. Neil maga is eljött a fotózásra, és nem győzött áradozni, milyen pompásan mutatnak Libertyn az ékszerei. Amikor végre lement a partra, mezítláb ment, és hibátlanul nézett ki. - Ejha! - füttyentett Chip, amikor meglátta. - Ez lesz a címlapkép. Biztos vagyok benne. - Nem valamelyik fürdőruhás? - kérdezte Liberty. - Hát nem a húsról szól az új magazin? - Hidd el, ez mindent verni fog - bizonygatta Chip. - Te valami sajátos Halle Berry és Angelina Jolié keverék vagy. Csak fiatalabb és szexibb. Elképesztő vagy! Dámon éppen idejében ért vissza a korai ebédszünethez. Mielőtt még Liberty pozitív választ adhatott volna Cabóra, megjelent a büfés egy hatalmas tortával - eprekkel díszített csokoládétorta volt, a közepén Liberty fényképével. - Mi ez? - csodálkozott Liberty. - Nincs születésnapom. - Nincs, csak így szeretnénk kifejezni neked a köszönetünket - mondta Chip arcán azzal a jellegzetes vigyorával, amint végigmutatott az egész csapaton. - Azt szerettük volna, ha első modellkedésed emlékezetes marad. Mindenkijöjjön ide, készítünk egy képet az örökkévalóságnak. Dámon elhúzódott, Chip pedig kezdte beállítani a csoportképet. - Dámon - szólt merészen a férfi után Liberty. - Azt akarom, hogy te is rajta légy. - Ez a te bulid, L.L. - mondta szokatlanul visszafogottan a férfi. - Menj csak, ragyogj, én ennek nem vagyok részese. - De az vagy - makacskodott Liberty. - Igen különleges és fontos része vagy. - Csak nem azt akarod mondani, hogy a sármom végre meglágyította azt a kőszívedet? - kérdezte ajka körül halvány mosollyal Dámon. - Fogd már be, és gyere ide - vigyorgott Liberty. - Akarom, hogy rajta légy a képen. - Parancsára, asszonyom - tisztelgett tréfásan Dámon. - És jut eszembe - tette hozzá Liberty. - Most mit parancsolsz? - Jöhet Cabo. - Egen? - Külön szobák. - Lady L. csak azért ajándékoz meg örömmel, hogy utána lehervasszon - mondta szárazon Dámon. - Az egyik kezével ad, a másikkal elvesz. - Ez a kikötésem. Megyünk? - Még szép, hogy megyünk. Van egy olyan érzésem, hogy te meg én édesen, nagyon édesen fogunk együtt muzsikálni.
63 Csütörtök reggel Diahann a szokott időben kelt, de ahelyett, hogy gyorsan felöltözött és a főépület konyhájába sietett volna, némi időt fordított magára: gondosan sminkelt, aztán frizurát csinált. Amikor ezzel elkészült, egyszerű, de elegáns kék ruhát öltött, és felvette azt a néhány aranyékszert, amelyek még énekesnő korából maradtak. Ha Red azt akarja, hogy jelen legyen a találkozón, nem úgy megy oda, mint holmi slampos házvezetőnőt Hátralépett, megnézte magát a tükörben. Az átváltozási döbbenetes volt. Ahogyan a lánya, Diahann is gyönyörű volt, sötétebb szépség, mint Liberty, de egészen döbbenetes a zöld szemével, telt ajkával és sűrű, koromfekete hajával. Fura volt kikészítve látnia magát. Nagyon régen nem kapta így össze magát. Hát most miért? O tudta, miért. Valami nagydolog volt készülőben. Olyasmi, ami mindenkit meg fog döbbenteni. Bár Lady Jane-t nem, mert ő - így vagy úgy, de - rájött a titokra. Red három fia azonban meg fog döbben
199
ni, ahogyan Liberty is, ha eljön. Diahann könyörgött neki, hogy térjen vissza New Yorkba, de Liberty szokása szerint nyakas volt, a maga feje után ment. Diahann a lányára gondolt. Amikor kénytelen volt elküldeni a lányát Arethához, minden hatalmát elveszítette fölötte. Liberty mindig is vadóc volt, Diahann gyakran adott hálát Istennek Cindiért, Liberty legalább nem volt egyedül a nagyvilágban, az unokanővére vigyázott rá. Diahann sóhajtott. Bezzeg senki nem akadt, aki rá vigyázott volna, amikor eljött otthonról tizenhat évesen, és New Yorkba érkezett. Senki. *** Diahann Dozier izgalommal és nagy álmokkal tele szállt le az Atlantából érkezett buszról. New Yorkban volt. New York CitybenI És bár csak kevéske pénze volt, az a vágya, hogy egy új Anita Baker vagy Diana Ross legyen, erősebb volt minden nehézségnél, amelyekkel szembetalálhatta magát. Tudott énekelni, jól nézett ki, azt hitte, piszokul könnyű lesz. De nem. Semmi sem volt könnyű, egy csinos, fekete lánynak, aki egyedül és pénztelenül van New Yorkban. Két évig sikerült a felszínen maradnia kisebb-nagyobb melókból. Közben összejött több jazzzenésszel, ami nem volt jó ötlet, mert ezek nem éppen lovagiasan bántak vele, kézről kézre adták. Egy szép napon egy lemezfelvételen megismerkedett Zippy Venturával, a piti menedzserrel, akinek nagy dumája volt, és akinek igencsak megtetszett a lány. - Ha jó leszel hozzám, gyerekem, én is jó leszek hozzád — mondta. Zippy alacsony, cingár, a negyvenes éveiben járó fehér ember volt. Kandié volt a felesége, egy keményfából faragott fekete nő fehérre szőkített hajjal és hatalmas műmellel. A házasság Zippyt szemlátomást nem zavarta, mert igyekezett megragadni minden házasságon kívüli lehetőséget. Diahann néha hagyta, hogy a pasas kicsit megfogdossa ócska irodájában, mert Zippy cserében egész tisztességes munkákat szerzett neki, például lemezfelvételeknél volt háttér énekes, de ami még jobb volt, szólót énekelhetett késő éjjel a harlemi Glória 's klubban. Glória, ez a nagydarab, leszbikus nő rögtön beleszeretett Diahannbe, akit Dininek becézett, és állandóan előadásokat tartott neki, hogy mennyivel élvezetesebb nővel lenni, mint férfival. Diahann erről nem volt meggyőződve, bár Zippy és kéjsóvár nyomulása nélkül jól meg tudott volna lenni. Diahann hetente kétszer énekelt a klubban. Ahogy ott állt a kis, füstös színpadon, és közismert számok jazzváltozatát énekelte, nagyon is úgy érezte, lesz belőle valaki. A férfiak üldözték, kivált a törzsvendégek, ám a zenészekkel szerzett rossz tapasztalatai alapján Diahann nem foglalkozott férfiakkal. Egy napon megjelent Red Diamond. Diahann nem tudta, ki ő, de a nagyon is izgatott Zippy és Glória felvilágosították, hogy Red Diamond egy számos asszonyt elfogyasztott milliárdos, aki igen tüzes férfi hírében áll. Zippy és Glória odáig voltak az örömtől, hogy ellátogatott a Glória 's- ba. Az első látogatása után Red Diamond többször visszatért, néha egy nővel, máskor egyedül. Elöl ült, és le nem vette a szemét Diahannről, amíg az végigénekelte klasszikusokból álló műsorát. - Kedvel — mondta Diahann-nek Zippy. -És? — válaszolta Diahann. - Szeretné, ha meginnál vele egy italt—mondta Glória. -Én ugyan nem —felelte a lány. Ez így ment hetekig, végül Zippy sarokba szorította a lányt. - Oda kell ülnöd, és meg kell innod vele egy italt, másként elbúcsúzhatsz a melódtól. Red Diamond hatvanéves volt. Diahann tizennyolc. Ez nem zavarta sem Zippyt, sem Glóriát, így aztán Diahann odaült Red Diamond asztalához, és megivott vele egy italt. Red ragaszkodott a pezsgőhöz, pedig Diahann még fiatalkorú volt. A lány engedelmeskedett. Red Diamond elhalmozta bókokkal a lányt — azt mondta, gyönyörű, szexi és érett. Érett?, gondolta Diahann. Hogy érti azt, hogy érett? 200
- Le akarok feküdni veled — mondta Red Diamond. - Szó sem lehet róla — mondta Diahann. Egy héttel később Zippy közölte a lánnyal, hogy ha nem fekszik le Red Diamonddal, elveszíti a munkáját. Szép. De nem volt más vesztenivalója, csak a munkája, hát megtette. Az élmény nem volt se rossz, se jó. Egyszerűen... semmi. Diahann szégyellte magát, amiért lefeküdt egy gazdag öregemberrel, csak azért, hogy ne veszítse el a munkáját. Nem volt helyes, és ezt tudta. De azzal vigasztalta magát, hogy nem az első férfi volt, akivel lefeküdt, és valószínűleg nem is az utolsó. Az után az egyetlen éjszaka után Red Diamond többet nem jelent meg a klubban. - Mit műveltél vele, hogy elmaradt? — kérdezte Zippy és a bal szeme tikkelt, amint vádlón nézett a lányra. - Semmit —felelte nyíltan Diahann. - Most boldog vagy? — panaszkodott Zippynek Glória. —Kényszerítetted, hogy lefeküdjön vele, és elveszítettünk egy jól fizető vendéget. Diahann fütyült rá. O csak énekelni akart. Nem izgatta volna, ha Red sosem tér vissza. Hat hét múlva rájött, hogy állapotos. Nem árulta el senkinek mindaddig, amikor már késő volt az abortuszhoz, amikor is közölte Zippyvel és Glóriával, hogy haza kell mennie Atlantába, meglátogatni a családját. Aztán munkát vállalt a Lexingtonon, recepciós lett egy szépségszalonban, és ott dolgozott a baba születése előtti harmadik hétig. Diahann a lányának a Liberty — Szabadság — nevet adta. És amikor Liberty hathetes lett, Diahann megkereste Zippyt, hogy visszajött, és munkát keres. Zippy zsörtölődött, hogy túlságosan sokáig volt távol, kialakulóban lévő kis közönsége továbbállt. -Nem akarsz a menedzserem lenni? — kérdezte Diahann. — Ha te jó leszel hozzám, én is... -Nemi — hátrált el a férfi közeledő keze elől Diahann. — Csak üzlet, vagy semmi. - Keress magadnak másik menedzsert — sértődött meg az elutasítástól Zippy. Diahann így is tett. Rátalált az energikus Fred Marksra, aki nyomban számos fellépést szerzett neki klubokban — még olyan távol is, mint Atlantic City. Nem számított, mert Diahann végre keresett annyit, hogy fizetni tudta a lakbért, de még egy asszonyt is, aki vigyázott Libertyre, amikor ő dolgozott. Diahann imádta a gyerekét, úgy gondolta, soha életében nem látott nála szebb kis teremtményt. Amikor megtudták, hogy Diahann-nek gyereke van, kérdezősködtek, hogy ki a kicsi apja. Diahann különféle történetekkel állt elő: egyik sem volt igaz. Nem vágyott rá, hogy Red Diamond megtudja, gyereket nemzett neki. Red Diamond nélkül is nagyon jel megvolt, bár időnként — amikor nem ment eléggé a bolt — egy kicsit küszködni kellett. Közvetlenül Liberty ötödik születésnapja után találkozott egy férfival, akit megkedvelt. Leonnak hívták, és mindketten háttér énekesek voltak egy fehér, egyslágeres „ üstökös " mögött. Kávézgatva barátkoztak, megbeszélték, milyen tehetségtelen a „sztár". Két héttel később Leon Diahannhez költözött — ami komoly segítséget jelentett, mert fizette a lakbér felét is. Még örven- detesebb volt azonban, hogy Leon beleszeretett Libertybe, az is a férfiba. Aranyosak voltak együtt, és Diahann tudta, hogy ha Leon feleségül kérné, egyetlen pillanatnyi habozás nélkül hozzámenne. De Leon nem kérte feleségül, és az egy évből kettő lett, és Diahann rájött, hogy nem fiatalodik, és nemigen van kilátása komolyabb áttörésre egyiküknek sem, és szakított a férfival. Liberty vigasztalhatatlan volt. Számára Leon volt apuci, és Leonnak is fájt elhagynia a kislányt. Liberty csak hétéves volt, de ekkor kezdett megromlani a viszonya az anyjával. Fred minden tőle telhetőt megtett, de ahogy múlt az idő, egyre kevesebb lett a hakni — a jazzénekesnők kimentek a divatból. Diahann ezért egy este úgy határozott, hogy benéz a Glória 's-ba. A klub még működött, és a vendégei között ott volt maga Glória is, mint mindig, szívélyes volt és barátságos. Sajnos ott volt Zippy is — egy ifjú énekesnőt forszírozott, aki szerinte maga az új Whitney Houston. A közben elvált és megkeseredett Zippy nem örült Diahann-nek, de Glória igen. Meghívta, hogy hetente háromszor énekeljen a klubban. 201
Diahann örömmel elfogadta a felkérést, amitől Zippy megdühödött, és megszakította a kapcsolatot Glóriával. Diahann viszont örült, mert több dolga nem akadt Zippyvel meg a tapizó kezeivel. - Zippynek van egy kis problémája — árulta el Glória, és némajátékkal mutatta, a kokainszippantást. Glória persze, hamarosan tudomást szerzett Libertyről, aki immár kilencéves volt, bimbózó szépség. - Hát ő mikor történt? — kiáltott fel Glória. Diahann egy régi fiúját emlegette Atlantában. Glória szemlátomást bevette a sztorit, Diahann pedig bevitte néha Libertyt a klubba, hogy hallja őt énekelni. Egy este felbukkant Zippy. Váratlan és nem szívesen fogadott vendég volt. Sajnálatos módon éppen olyan este volt ez, amikor Liberty is benn volt, a kulisszák mögül nézte éneklő mamáját. Zippy körüludvarolta a kislányt, amíg az anyja színpadon volt, mondogatta, hogy milyen szép, meg hogy ő a mama egyik legjobb barátja, és gyakrabban kéne találkozniuk. -Apukád hol van? — kérdezte. - Nincs apukám —felelte Liberty és magában arra gondolt, milyen mókás kis alak ez a Zippy. - Hány éves vagy? - Kilenc. - Szóval kilenc. És mikor leszel tíz? -Május elsején —felelte büszkén Liberty. - Ajándékot fogsz kapni tőlem — ígérte Zippy és kokaintól zavaros agyában megfordult egy és más. Amikor Diahann lejött a színpadról, dühös lett. Hangosan veszekedtek Zippyvel, aminek az lett a vége, hogy Glória kidobta a férfit. Diahann-nek volt egy olyan érzése, hogy még nem végeztek Zippyvel, és igaza lett. Egy hét múlva megjelent Diahann lakásán. - Tudom, kitől van a gyerek — mondta gúnyosan. — A dátum stimmel, hát ne hidd, hogy átejt hetsz. Diahann tagadott. Zippy makacskodott. - Tudja Red, hogy gyereke van tőled? — kérdezte Zippy és megpróbált befurakodni a lakásba. Diahann biztos volt benne, hogy Zippy blöfföl. Honnan tudná? És miért érdekli egyáltalán? Megmondta a férfinak, hogy bolond, és jobban tenné, ha elmenne, mert kihívja a rendőröket. Zippy az arcába nevetett. - Ostoba liba. Nem érted, hogy sok pénzt lehet kaszálni? Össze kell fognunk, hogy jól megvágjuk az öreget. Diahann a rendőrséghez fordult, hogy ne engedjék, hogy Zippy zaklassa. Diahann fekete nő volt, Zippy fehér férfi. A rendőrség nem tett semmit. Pár nap múlva Zippy megvárta Libertyt az iskola előtt, emlékeztette, hogy ő a mama nagyon jó barátja volt, és hogy ajándékot ígért a kislánynak. Elvitte Libertyt a közeli kávézóba. Liberty szívesen ment a férfival. Minthogy látta a klubban, elhitte, hogy a mama barátja volt, ráadásul ajándékot ígért. Zippy epertortát rendelt a kislánynak, majd átnyújtott neki egy olcsó, műanyag manikűrkészletet. -Add ide a kezed — mondta — és Zippy bácsi megmutatja, hogyan kell használni. Liberty engedelmeskedett, és Zippy levágta a lányka körmeit. Aztán, mintha csak véletlen volna, egy hegyes csipesszel megszúrta a kislány csuklóját, úgy hogy kiserkent a vére. Juj! — jajdult fel Liberty. Zippy villámgyorsan vattacsomót vett elő, felitatta a vért, és a vattát kis nejlonzacskóba tette. - Bántottál — duzzogott Liberty. — Hazamegyek. -Egypillanat — mondta Zippy. — Van valami a hajadban. És gyökerestől kitépte a kislány néhány hajszálát. - JujI — jajdult fel immár másodszorra Liberty. - Semmi vész — mondta Zippy. — Kérsz még egy sutit? 202
Amikor Liberty hazaért, és elmondta az anyjának, hol volt, Diahann őrjöngött. Sok mindent elviselt, de hogy egy olyan féreg, mint Zippy a lányával szórakozzon, azt nem. Hogy merészeli? Két hét múlva, szombat este Zippy megjelent Diahann lakásán. Nem egyedül érkezett. Vele volt Red Diamond. A két férfi úgy vonult be a lakásba, mintha az övék lett volna. Diahann a döbbenet től szinte lebénult. Szerencsére Liberty az egyik osztálytársnőjénél töltötte a hétvégét. - Hol a gyerek? — kérdezte Zippy mintha joga lett volna tudni. Red Diamond hidegen és keményen nézett Diahannre. - Volt pofád megszülni az én gyerekemet? — mennydörögte. — Hogy merted? Mit képzelsz, ki vagy te? -Mit akar? — kérdezte döbbenten Diahann. - Nem. A kérdés az, hogy te mit akarsz — mondta hidegen Red. — Miféle zsarolási tervet fun dáltatok ki a cinkostársaddal? Diahann gondolta, hogy Red nyilván Zippyre céloz, aki ott állt ostoba képén akkora vigyorral, mintha ő fedezte volna fel Amerikát. -Egymillió dolcsi megteszi — kacsintott Diahannre Zippy mintha valóban cinkosok lennének. — Egymillió dolcsi, aztán eltűnünk, soha többé nem hall felőlünk. - Csak ennyi? — kérdezte gúnyosan Red. — Talán többet is kérhetnétek! - Mit — tikkelt Zippy a bal szemével. — Ha a gyereket is akarja — csinos kis jószág —, további kétmilláért megkaphatja. Diahann iszonyodva meredt Zippyre. Mit képzel ez magáról? Semmiféle joga nincs a gyerekkel kapcsolatban. Ez őrület. - Az ügyvédeim majd gondoskodnak róla, hogy nagyon megbánjátok, hogy megpróbáltatok megzsarolni — mondta viszonylag nyugodtan Red. — Azért jöttem ide ma este, hogy lássam, emlék- szem-e még a fekete ribancra, akit megdugtam. Igen, emlékszem rá. Akkor sem volt jó, ma sem az. — Hosszú szünet. — Mondjátok, meg, idióták, komolyan azt hittétek, megúszhatjátok, ha megzsaroljátok Red Diamondot? Ennyire buták vagytok? Diahann-nek egyszeriben megjött a hangja. - Takarodjanak a lakásomból — mondta halkan, izzó gyűlölettel. —Mindketten. Azonnal! Zippy dühösen nézett Diahannre. Azt hitte, ha meghallja az összeget, majd megbékél, és befogja a száját. De nem, buta hozzá. - O — mondta Red. —Most előadjátok a bűnbánó játékot? Ehhez már kicsit késő van, nem gondoljátok? Diahann Red felé fordult. - Nekem nem kell a pénze. Nem akarok magától semmit. — Zippyre mutatott. — Ez a szemét a nevemben beszél, de nincs joga hozzá, semmi köze hozzám. Semmi. A helyzet igazságtalanságától elsírta magát. -Bocs, csibém — mondta gyorsan Zippy, megpróbálva menteni a helyzetet. — Én fedeztelek fel. Mindent nekem köszönhetsz. Ne légy már ilyen hálátlan ribanc, fogadd el a pénzt, amelyet Mr. Diamond azért ad nekünk, hogy hallgassunk a fekete kis fattyáról. Diahann kezdett begurulni. - Hallgassunk? — ordította. — Liberty az enyém, és nem eladó. Takarodjanak innen, mindketten. Diahannt a hatalmába kerítette valami olyan mélységes düh, hogy alig bírt megszólalni. Zippy az aljasok legaljasabbika, és megpróbálja őt a társává tenni ebben. Ráadásul belerángatta az életébe Red Diamondot, felforgatott mindent. - Kifelé — sziszegte. - Szerintem megállapodhatunk abban az egy millában —fordult magabiztosan Redhez Zippy. -Rendkívül tudatlan ember vagy — kezdte Red. — És én nem üzletelek... Mielőtt Red befejezhette volna, Diahann elővette az otthon tartott pisztolyát, és remegő kézzel célba vette Zippyt. -Ki-fe-lé — ismételte. 203
Zippy elsápadt, amint Diahann ráfogta a fegyvert. - Várj egy pillanatig, csibém — dadogta. — Tedd le azt az izét. - Miféle színjáték ez? — lépett közéjük Red. — Nem most jöttem a hat húszassal, hogy bevegyem ezt a komédiátI - A tyúk megőrült — mondta Zippy és még jobban tikkelt, mert már látta a pénzt elúszni. — Őrült tyúk, a maga gyerekével. El kellene venni tőle a kölyköt. Hiszen csak egy filléres kurva, és ha a kölyök nála marad, abból is az lesz. Adjon nekünk kétmillát a lányért, és esküszöm, jó üzletet csinál. Személyesen... Diahann összeszedte minden erejét, félrelökte Redet, és Zippyre támadt — feledve, hogy a kezében a pisztoly. Red megpróbálta megakadályozni a verekedést. Hárman estek egymásnak, akaszkodtak össze, pár percig huzakodtak, aztán — bumm! — elsült a pisztoly és Zippy lassan a földre csúszott. *** Diahann még egy utolsó pillantást vetett a tükörbe. Még mindig vonzó vagyok, gondolta, még mindig fel tudnám kelteni a férfiak érdeklődését, ha úgy kívánnám. Nem kívánta úgy. Harmincnyolc éves volt, és kilenc hosszú éve élt a világtól elzártan. Kilenc éve gondozta Red Diamondot, gondoskodott róla, hogy meglegyen mindene, amire szüksége van, soha nem ment igazán messzire a 68-ik utcai háztól. így biztonságosabb volt. Red Diamond most kész volt felfedni titkuk egy részét. De a Zippyre vonatkozó titkot nem. O, nem, az olyasmi, amiről soha senki nem fog tudomást szerezni, amiről csak ők ketten tudnak. Diahann kihúzta magát, és elindult felfelé. Bármi következzék is, méltósággal áll elébe.
64 Először veszekedtek, aztán kibékültek, és a békül és olyan élvezetes volt, hogy amikor felébredt a telefon csörgésére, Amy derűs, boldog hangulatban volt. Csütörtök reggel volt, sütött a nap. Max tudta az igazat róla meg Jettről, tehát nem érzett már bűntudatot. Jett ott feküdt mellette, még aludt. Amy felvette a telefont, az ajkán mosoly játszott, és nyomban rázúdult amúgy általában fegyelmezett anyjának dühös tirádája. - Láttad a mocskos szennylapokat? - tajtékzott Nancy. - Tudod, miket írnak? A családunk nevét besározzák. Ez szégyen! Egytől egyig beperelem ezeket az undorító újságírókat. - Csillapodj, mama. -Nem! Te csillapodj. - Nem én kiabálok. - Fogsz, ha elolvasod ezt a szemetet - mondta vészjóslón Nancy. - Miért olvasod egyáltalán? - Nem lehet nem olvasnom, amikor az egész személyzet rajtunk röhög a konyhában. - Dehogy. -A Diamond családdal való kapcsolatunknak vége. Vége - ismételte szigorúan Nancy. - Megértetted, Amy? - Igen, mama - mondta türelmesen Amy. - Majd később felhívlak. Letette a telefont, és Jettre pillantott. A fiú még aludt, a karja lazán a feje alatt, a hasa meztelen pompás kockahas, rajta egészen finom testszőrzet. Szerelem volt ez az érzés, amelyet Amy az alvó férfit nézve érzett. Eltűnődött, vajon mit írhattak a pletykalapok, amitől az anyja így kiborult.
204
Tegnap éjjel, szeretkezés után feküdtek az ágyban Jett-tel, és órákig beszélgettek, amíg végül elaludtak egymás karjában. Amy úgy érezte ma reggel, mintha hatalmas kő esett volna le a szívéről. Óriási megkönnyebbülés volt tudni, hogy szabad. Minél többet rágódott rajta, annál jobban belátta, mekkora tévedés volt, hogy ő meg Max együtt voltak. Előbb-utóbb Max is rájött volna. Egyszerűen nem illettek össze. Filmek. Zene. Könyvek. Az ízlésük éppen az ellenkezője volt a másikénak. Jett-tel minden harmonikus volt. Mindketten kedvelték a kalandfilmeket, zenében a Coldplay meg a Black Eyed Peas jött be nekik, könyvek közül pedig egy-egy jó John Grisham- vagy James Siegal-krimi. Még a kedvenc tévéműsoraik is megegyeztek: az Alias-sorozat meg a Seinfeld. Jett elmesélte, hogy Milánóban megvásárolta az első két évadot DVD-n. Hát nem nagyszerű? Egy férfi, akivel együtt nézheti a tévét. Max a tévézést tökéletes időpocsékolásnak tartotta. Azon merengett: készítsen-e Jettnek reggelit? Mit szeret? Teát? Kávét? Szokott-e tenni bele cukrot, tejszínt? A gabonaféléket szereti vagy a tojást? Olyan keveset tudott a fiúról, mégis úgy érezte, ismeri. Jett mesélt neki drogos éveiről, amikor zombiként lődörgött New Yorkban, többnyire azt sem tudta közben magáról, hol van. Beavatta Amyt néhány családi rémtörténetbe is. Kegyetlen apa. Alkoholista anya. Az elszenvedett verések szabdalta gyerekkora, amikor az apja meg az anyja között hányódott ide-oda. Aztán Olaszország és a gyógyulás. És Gianna - Jett megesküdött, hogy nem szerelmes belé. - Téged szeretlek, Amy - mondta. - Számomra te vagy az igazi. A többi nővel végeztem. Vége. Kész. Amy elmosolyodott, amikor ezekre a szavakra gondolt. A többi nővel végeztem. Vége. Kész. Tisztára középiskolás stílus. Milyen édes! Jaj, de nagyon szereti ezt a srácot! *** Chris egy csésze erős kávéra és gyötrő gyomorfájásra ébredt. Nem sokat aludt, legfeljebb egykét órát. Hajnalban Max hívta, hát összeszedte magát, és átsietett a bátyja lakására, ahol Elliott Minor és Rodriguez nyomozó várták. Mint kiderült, Max egy gyilkosság színhelyén járt, és az esetet nem jelentette rögtön a rendőrségnek. Aztán ott volt Natasha ládikája, a bizonyíték, amelyet Max elhozott a lakásból, és magánál tartott, csak most adta át a rendőrségnek. Meglehetősen csúnyán álltak a dolgok, ám Elliottnak határozottan jó kapcsolatai voltak, és néhány telefon után Maxet csupán szigorúan figyelmeztették, hogy a jövőben ne tartson vissza semmiféle információt Natashával kapcsolatban. - Könnyen megúsztad - mondta a bátyjának Chris, miután a többiek távoztak. De mielőtt gyorsan leléphetett volna ő is, Max hosszadalmas kirohanásba kezdett Amyről és Jettről. Valamiképpen megtudta az igazat, ami azt jelentette, hogy a következő két órában Chrisnek Max érzelmi sebeit kellett ápolnia, és meggyőznie arról, hogy nem az a legjobb megoldás, ha Jettet agyonvereti, és az East Riverbe dobatja. Micsoda éjszaka! Közben hívta Birdy Marvei, Lola Sanchez, Gregory Dark és Jonathan Goode is, a négy legjobb kliense. Birdy az esküvőjéről csacsogott, Lola be akarta perelni az őt üldöző paparazzókat, akik szándékosan belementek a Ferrarija farába, Gregory még több pénzt akart kicsikarni a regénye filmjogáért, és Jonathan azt állította, hogy megismerkedett egy lánnyal, beleszeretett, és napokon belül feleségül veszi. Bolondok. Csupa eszelős. Most a Reddel való találkozóra kellett készülnie. Igazán pompás mulatság lesz. Már alig várta. Közben igencsak szeretett volna visszamenekülni L. A.-be, a normális életbe. Még az is felmerült benne, hogy nem szakít Veronával, a jelenlegi L. A.-beli barátnőjével. Amikor úgy akarta, Verona megnyugtató hatással volt rá, és most éppen erre lett volna szüksége - egy kis békére és nyugalomra. Ráadásul a házát újra be kell rendezni, és ki lenne erre alkalmasabb Veronánál? 205
A dolognak az volt az árnyoldala, hogy Verona hozzá akart költözni. Miért ne?, gondolta. De csak pár hónapra, amíg mindent rendbe tesz. Úgy érezte, ezt is képes lesz megoldani. Az elmúlt hét után nagyjából mindent képes megoldani. *** Elliott Minor megérdemelte csillagászati tiszteletdíjának minden egyes centjét. Max tisztán került ki minden vád alól, hiába ravaszkodott Rodriguez nyomozó, pedig maga Max is azt hitte, hogy legalább néhány órát a rendőrségen kell majd töltenie, kérdésekre válaszolva. Elliott elintézte, hogy ez ne történjen meg, bár Max érezte, hogy Rodriguez nyomozó rettenetesen dühös lett, amikor a főnöke rátelefonált. Maxet addigra már semmi sem érdekelte. Nehéz éjszakája volt, már csak arra vágyott, hogy bekapjon pár szem nyugtatót, és kialudja magát. Ahogy ott feküdt reggel az ágyban, nagyon rosszul érezte magát. Az első gondolata Amy volt, az ő tökéletes Amyje. Az ügy lezárult, Amy elárulta őt. Ezt sosem várta volna Amytől, mert a lány a tulajdon öccsével csalta meg. Jettet még csak meg tudta érteni. De Amyt? Amyt, az ő ártatlan jövendőbelijét nem tudta megérteni. Már nem jövendőbeli. Végzett vele, Amy lefeküdt az öccsével, nincs visz- szaút. A telefonért nyúlt, és felhívta Mrs. Connert, hogy Luluról érdeklődjön. Mrs. Conner arról számolt be, hogy minden a legnagyobb rendben, és Lulu pompásan érzi magát. Amint a kislányára gondolt, kiverte a verejték. Mi van, ha a gyerek nem az övé? Vladimír vagy Alex vagy az ördög tudja még ki hált Natashával? Édes istenem! Nem tudná elviselni, egyszerűen lehetetlen. És mégis... lehetséges. Mit kéne hát tenni? DNS-vizsgálatot kérni? Nem! Azt nem. Lulu az övé, ez nem kétséges. Vagy mégis? *** Mivel gazdag volt, az emberek azt vették a fejükbe, hogy zsarolás tökéletes célpontja lehet. Tegnap holmi senkiházi orosz vagy szlovák kurva próbálkozott. Feldühítette, amikor könnyű prédának nézték. Mégjobban, ha nők. Még annál is jobban, ha szajhák. Red Diamond szerint az volt az igazság, hogy előbb vagy utóbb minden nő kurvaként viselkedett. Mindnek megvolt az ára. Csak ki kellett deríteni, hogy mennyi az. O csak tudja - négyet is feleségül vett. Négy feleség, és egyetlen nyerő sem volt köztük. Ami Lady Jane Bentley-t illeti... ő bizonyult a legköltségesebb ribancnak. Pedig még faszt szopni sem tudott rendesen, szóval mire volt akkor jó? Kifizeti, aztán tűnjön el. Persze annyit nem fog kapni, amennyit kér, szó sem lehet róla. O, Red Diamond. Olyan önerejéből felemelkedett ember, akivel számolni kell. Soha senki nem győzte le, pedig sokan megpróbálták. Az üzletben gyilkos volt. A magánéletét ugyanígy kezelte. Red Diamond világában csak a legerősebbek maradtak életben. Egy pillanatra a vörös hajú call girlre gondolt. Látványos külső. Csupa élet és szláv - Red ettől indult be. Hülyeségeket dumált Natasháról. Mit érdekli őt? Natasha halott, és nem ő az a bolond, aki feleségül vette. Max volt az. A legidősebb fia. A legidősebb idiótája. Miért nem tudnak a fiai jobban hasonlítani rá? Egyiknek sincs annyi vér a pucájában, mint neki. Mert ő aztán igazán tökös fickó. Acélos. Red várta már a tervezeti találkozót, nyugalmas eseményre számított. A három fia, Lady Jane és Diahann. Nem akármilyen társaság. 206
Bizonyára valamennyiüket eszi a fene, hogy miért hívta össze a találkozót. Nos... nemsokára megtudják. Ideje.
65 Elsőként Lady Jane érkezett a könyvtárszobába. Csodálatos szoba volt sötét fából készült, a padlótól a mennyezetig érő könyvespolcaival, keményre kárpitozott bőrkerevetjével és drága perzsaszőnyegeivel. A Lady végighúzta az ujját a párkányon - némi port fedezett fél rajta. Átkozott cselédek, nem dolgoznak semmit. Amióta Reddel él, a férfi egyet sem engedett kirúgni, azt hajtogatta, hogy a személyzet az ő fennhatósága. Lady Jane most már tudta, miért tartotta meg a pimasz házvezetőnőt Red. Diahann. Red törvénytelen gyerekének az anyja - a Lady erről a gyerekről nem is hallott, amíg a széfben meg nem találta a létezéséről árulkodó levelet. A levelet ügyvéd írta, igen világos és célratörő volt. Az állt benne, hogy bár Diahann gyerekének Red Diamond az apja, Diahann sosem hozza nyilvánosságra, és nem mondja meg a lányának, Libertynek, hogy ki a törvényes apja. Diahann ugyanakkor nem követel semmit, Red Diamond vagyonából, cserében kap egy egyszeri ötszázötvenezer dolláros összeget - Red halála után -, valamint egy egész életére szóló állást és saját lakást Red házának alagsorában. A levelet Diahann és két független tanú írta alá. Miért ír alá valaki egy ilyen levelet? — töprengett Lady Jane. Az a nő világra hozta Red Diamond gyerekét - egy jó ügyvéddel megkaphatott volna bármit, Ilyen buta lenne Diahann? Valószínűleg. Buta és tanulatlan, ráadásul nincs önbecsülése, másként sosem írt volna alá ilyen levelet, Ideje, hogy a fiúk megtudják az igazságot, és Lady Jane nagy örömmel fogja ma közölni velük, hogy van egy húguk. Red tajtékzani fog. O fütyül rá. Mihelyt az ügyvédje közli, hogy a megállapodást Red elfogadta, már itt sincs. De miért ne okozna előbb egy kis bajt? Az ügyvédje figyelmeztette, hogy ne vegyen részt a találkozón. - Minél kevesebb dolga van Reddel, annál erősebb a pozíciónk - mondta. - Nem nyerhet ott semmit. De a Lady nem tudott ellenállni a vágynak, hogy lássa Red ráncos képét, amikor olyasmit árul el a fiainak, amiről a Lady jól tudta, hogy Red szerette volna, ha sosem tudják meg. Az alkalomhoz illően öltözött fel. A haja kontyban. Chanel kosztüm. Két sor tökéletes gyöngy. Diszkrét gyémánt fülbevaló. Cartier óra. Kora reggel a piacon lévő ingatlanokról szóló kiadványokat lapozgatta. Volt a Park Avenue-n egy luxuslakás, amely kiválóan alkalmasnak látszott vendégek fogadására - mert a Lady elhatározta, hogy mihelyt kiteszi a lábát ebből a mauzóleumból, egymás után adja majd a divatos, előkelő vacsorákat. Aztán volt egy háború előtti műremek is a Sutton Place-en, amelyből csak úgy áradt az elegáns báj. Bővel lesz ideje választani, addig is kivesz egy lakosztályt a St. Regisben. Elvégre gazdag aszszony lesz. Nagyon gazdag. *** - Miért találkozol apáddal, aki soha nem tett érted semmit? - kérdezte Amy Jett-től kora reggel. Nem lenne itt az ideje, hogy ne reménykedj semmiféle kapcsolatban? Jett vállat vont. Amy ezt úgysem értheti. Senki sem érti. Bonyolult. - Azért megyek, mert a fivéreim így akarják - válaszolta a reggelinél ülve. Amyt bámulta, mert sosem látott nála szebb lányt. És nemcsak a fizikai adottságairól volt szó, volt Amyben még valami, valami édes, valami jó. Őrülten szerelmes volt - Jett soha életében nem érzett még ilyesmit. 207
- Nem hinném, hogy Max akarja - mondta Amy. - Most megyek oda utoljára. Amy bólintott. Jett tudta, hogy később Amy majd beszélni akar a témáról, ilyen lány. Jett lezuhanyozott, felöltözött, és elindult a találkozóra, amelynek az előző héten kellett volna megtörténnie. Miért megy? Jó kérdés. Max valószínűleg nem lesz hajlandó szóba állni vele - amiért nem neheztelhet a bátyjára. Chris, az igazi mérleg bizonyára nem áll egyikük oldalára sem. Mégis... családi összejövetel lesz, és Jett tudta, hogy joga van ott lenni. Később majd felhívja Beverlyt, hogy hozza össze egy New York-i modellügynökséggel. Bár Olaszországban sztár volt, nem óhajtott teljesen ismeretlenül próbálkozni New Yorkban. És mivel Beverly mindenkit ismert, jó esély volt rá, hogy elindítsa őt a megfelelő irányba. Jett ezt rendkívül fontosnak tartotta, mert nem kívánt Amy nyakán élősködni, ezért létfontosságú volt, hogy Amerikában is karriert csináljon. A Courtenelli-kampány remek kiindulópont volt. Mihelyt a reklámok megjelennek az amerikai lapokban, minden a helyére kerül. És amikor majd elkezd pénzt keresni, megkérheti Amy kezét. Kissé ijesztő volt a gondolat, Jett mégis tudta, hogy ezt akarja. Végre. Megállapodott életet.
*** Miután Jett elment, Amy gyorsan kitakarított, Hangosan énekelt, képtelen volt letörölni az arcáról a mosolyt, amikor rendbe tette a szétdúlt ágyat - kirázta a takarókat, felrázta a párnákat. Jett az igazi. Valamiképpen összeillenek. Az ágyban. Az ágyon kívül. Szerelmes, ez nem kétséges. Aztán eszébe jutott az anyja telefonhívása, és úgy gondolta, ideje megnéznie a pletykalapokat, amelyek úgy felingerelték Nancyt. Méghozzá munka előtt. Farmerba és pólóba bújt, és leszaladt a sarki újságoshoz, ahol is megvásárolta az összes szennylapot. Otthon aztán szétterítette őket a konyhapulton és átnézte a cikkeket, Az anyjának igaza volt, borzalmas, ocsmány pletykákat olvashatott a legrosszabb fajtából. És a képek rémítők voltak kivált a teljesen betépett Jettről, aki a pucérság különböző fázisaiban lévő lányokkal volt látható. Te jó ég! Mi lesz, ha Nancy megtudja, hogy Maxet lecserélte az öccsére? Lesz hangerő a Sc ottSimon-házban. Mindegy. Ideje, hogy szembeszálljon azt anyjával, és a jövőben így is tesz. *** A csúcsforgalom miatt Chris inkább gyalog indult a szállodából az apja házához. Arra gondolt, felhívja a mobiljáról Jettet, aztán meggondolta magát. Valóban bele akarok keveredni a két fivérein vitájába?, gondolta. Ez az ő ügyük, oldják meg ők. Útközben lebonyolított néhány telefont, Első volt Lola Sanchez, az ő latin-amerikai dívája, akit lebeszélt a pereskedésről, elmagyarázta, hogy holmi ócska paparazzókkal pereskedni pénz- és időpocsékolás. Aztán Gregory Parkot hívta, és biztosította arról, hogy a szerződéskötésnél megpróbál még kedvezőbb feltételeket elérni. Birdy Marveit nem hívta, mert L.A.-ben még túlságosan korán volt. De felhívta Jonathan Goode-ot, aki Párizsban volt a menyasszonyával, egy tizennyolc éves naivával. - Ez őrültség - mondta Chris. - Túlságosan gyors. - Szerelmes vagyok, öregem - lelkendezett Jonathan. - Ez a lány elképesztő! - Úgy értsem, írhatom a házassági szerződést? - Nem akarom őt megsérteni. Persze, gondolta Chris. Mert amikor rájön, hogy meleg vagy, az nem lesz sértő. 208
- Várd meg, amíg aláírja - tanácsolta Chris. - Holnap reggel küldöm a papírokat. A listáján Verona volt a következő. A lány hideg és tárgyilagos volt, amikor elmagyarázta neki, miért nem hívta eddig. Családi problémákra hivatkozott, ami részben igaz is volt. - Mi lenne, ha várnál a reptéren, aztán beugranánk a Koi's-hoz, és bekapnánk valamit - javasolta. A régi Chris Diamond mindent bedobott. - Találkoztam egy ismerősöddel - mondta fagyosan Verona. - Tényleg? Kivel? - Inez Fal Ionnal. A francba! Inez. A színésznő a repülőgépről, akivel eltöltött egy igen heves éjszakát. - Ja, persze, Inez - mondta abban a reményben, hogy Ineznek nem járt el a szája. - Helyes lány. - O is kedvelt téged - mondta még hidegebben Verona. - Azt mondta, virtuóz voltál az ágyban, és alig várja, hogy felhívd. Lapát! Hát ez az ő formája. - Nézd - magyarázkodott -, mi ketten úgyis kellemetlen helyzetben voltunk, igaz? - Nem. - Hosszú, jelentőségteljes szünet. - Szóval a javaslatom a következő, Chris: pukkadj meg. És Verona letette, és így Chris barátnő nélkül maradt. A büdös életbe. Tulajdonképpen már számított Verona profi hátmasszázsára és zen szopására. Ráadásul számított arra is, hogy a lány bonyolítja majd le a ház rendbetételét. Végül, már Red háza elől felhívta az asszisztensét, Andyt otthon. - Olvassam be a telefonok tegnapi listáját? - kérdezte Andy. - Hosszú. - Küldje el e-mailben. Majd a gépen átolvasom. - Egy Gianna nevű nő telefonált Olaszországból. Azt mondta, L.A.-be jön, és találkozni szeretne önnel. - Gianna? - ragyogott fél Chris szeme, amint a gyönyörű Giannára gondolt. Hm... bíztató kilátások. Általában nem szívesen játszotta a második szerepét, de minthogy Jett határozottan továbbállt... - Megadta a számát? - kérdezte. - Igen. - Kérem rögtön e-mailben. - Küldöm. - Mi van a házammal? - Menthető. Már dolgoznak rajta. - Kösz, Andy. Nem felejtettem el a fizetésemelést. - Felpillantott. Jett közeledett. - Mennem kell. Viszlát.
*** Sonja Max házának föld alatti parkolójában leste a férfit, amikor az kiszállt a liftből, hogy Redhez induljon. Korábban látta a ház előtt a rengeteg újságírót és tévést, így rájött, hogy ha Max el akar menni, a garázson át próbálkozik majd. így hát a garázsban várakozott, ahová úgy sikerült lejutnia, hogy egy mosollyal elbűvölte a biztonsági őrt. Sonja már igen fiatalon megtanulta, hogy egy csábos mosollyal bárhová eljuthat. Max kocsija és a lift között várakozott türelmesen. Ha Red Diamond nem akar fizetni, majd akar Max Diamond. Neki van egy gyereke, akit meg kell védenie, nem lesz kedvére, hogy nyilvánosságra kerüljön Natasháról az információ. Amikor Max jelent, a lány készen állt. - Mr. Diamond - lépett merészen a férfi elé. - Kicsoda maga? - kérdezte Max.
209
Az imént tette le a telefont. Elliott Minor arról tájékoztatta, hogy Rodriguez nyomozónak új bizonyítéka van a gyilkossággal kapcsolatban, és hamarosan őrizetbe fog venni valakit. Ez meglepő és megdöbbentő hír volt. Bár annyira mégsem megdöbbentő, mert Max tudta, hogy miután beszélt a nyomozónak Vladimírról, valami történni fog. - Szeretne beszélni veled, amikor az őrizetbe vétel megtörténik - mondta Elliott. - Hol leszel? - Éppen apámhoz indulok. - Tartsuk egymással a kapcsolatot - mondta Elliott. - Jó - mondta Max. - Sajnálom, amit a pletykalapok írnak - tette hozzá Elliott. - Beperelhetjük a gazembereket, ha akarod. Max nem tudta, miről beszél Elliott. Nem látta a lápokat, nem is volt kíváncsi rájuk. - Apja ismerőse vagyok - mondta Sonja. - O említette, hogy magát talán érdekli bizonyos... információ. Miért küldi Red ezt a nőt hozzá? - Miről? - komorult el Max. - Feleségéről. - A féleségemről? Maxnek feltűnt, hogy a nő majdnem úgy beszél, ahogyan Natasha beszélt. - Kicsoda maga? - Sonja. Az öccsét is ismerem. A nő ismerősnek tetszett. Hosszú, lángvörös haj, szoborszerű test. Max már látta valahol. Aztán beugrott. A leszbi-showban a legénybúcsúján. Jézus! Mi a fenét akarhat? - Beszélnünk kell - mondta Sonja. - Ne most - mondta nyersen Max. - Egy találkozóra kell mennem. - Sürgős - nyalta meg az ajkát Sonja. - Várnia kell. - Meddig? Maxnek elfogyott a türelme. - Mit óhajt, hölgyem? - kérdezte élesen. - Ötszázezret a hallgatásomért Natasha házasságáról orosz férfival. Nem váltak el. Van bizonyítékom a házasságra. Hallgatásért pénzt. Jó amerikai üzlet, nem? Előbb Vladimír, most ez a nő. Hát elkésett, mert Maxnek már mindegy volt. Vladimírt hamarosan őrizetbe veszik, és a világ megtudja, hogyan csapta be őt Natasha. Legyen. Majd úgy védi meg Lulut, ahogy tudja. A kocsijához indult. Sonja a sarkában. Max megállt egy pillanatra, hátranézett. - Vladimír küldte? A nő meghökkent, hogy Max ismeri Vladimír nevét. - Nos? - kérdezte Max. - Ö küldte? - Maga... tud Vladimírról? - Tűnjön el innen, mielőtt hívom a rendőrséget - mondta élesen Max. - A zsarolás bűncselekmény. Lecsukhatják érte. Takarodjon az utamból. Sonja megvolt döbbenve. Mi ütött a Diamond családba? Rengeteg pénzük van, miért nem fizetnek? Most rajta volt a sor, hogy elkomoruljon. Akkor elmegy az újságokhoz, ezt fogja tenni. ***
210
Rodriguez nyomozónak mozgalmas éjszakája volt. A nagy nyilvánosságot kapó gyilkosságoknál mindig nagy a nyomás is, hogy az ügyet minél előbb megoldják. Mintha olyan könnyű lenne. Az, hogy a polgármester irodájában ülő idióták azonnali akciót követeltek, nem igazán segített. Egy gyilkosságot felderíteni olyan, mint összerakni egy bonyolult kirakós játékot, részletről részletre, amíg egyszerre csak összeáll a kép és minden a helyére kerül. Hogy Max Diamond éjjel egykor átadta Natasha ládikáját, sokat segített - bár Rodriguez nyomozó jobban örült volna, ha civilizáltabb időpontban tette volna, és jóval korábban. Az utóbbi napokban a nyomozó nem sokat aludt, így hát miután éjfélkor végre lefeküdt, nem volt elragadtatva, amikor csütörtökön hajnali egykor Max Diamond lakására hívták. Aztán gondolkodnia kellett Irina meggyilkolásán is. Miután meghallgatta Max elbeszélését, kiküldött egy nyomozócsoportot Brighton Beachre, és úgy három tájban maga is odament. Most reggel kilenc volt, és miután egész éjjel talpon volt, már tudta, ki ölte meg Natasha Diamondot. Hamarosan... ő lesz az ügyosztály hőse. És miért ne? Keményen megdolgozott érte. *** - Szia - mondta Chris. - Szia - felelte Jett, amint félszegen megölelték egymást. - Huh... kösz a tegnap estéért folytatta Jett. - Azt hiszem, megmentettél önmagamtól. Sajnálom, hogy olyan hülye voltam. Nemtőm, mit gondoltam, nagy hiba volt, többet nem fordul elő. Red háza előtt álltak a járdán, egyikük sem vágyott rá, hogy bemenjenek. - Nem látok nálad táskát - jegyezte meg Chris. Jett kisimította a szeméből a haját. - Táskát? - L.A. - emlékeztette Chris. - Emlékszel! Jegyet foglaltam neked, hogy velemjöjj. - Ja, igen. - Szünet. - Figyelj, Chris... kösz az ajánlatot, de nem mehetek. Tudod, tegnap éjjel- Mindent tudok a tegnap éjjelről - szakította félbe Chris. - Max felhívott. Átmentem hozzá, és hallottam a teljes történetet. - Összeomlott? - Azt szeretnéd/ - Dehogy. Semmi bajom Maxszel. Bárcsak jobban ismerném. - Az nem fog összejönni, öcskös. Nem bizony, ha olyanokat mondasz neki, hogy pont olyan, mint Red. - A francba - rázta a fejét Jett. - Nem akartam azt mondani. - Akkor miért mondtad? - Mert behúzott egy nagyot, és lúzernak nevezett - magyarázta Jett. - Nem üthettem vissza, kiütöttem volna, hát szóval akartam talán bántani. - Helyes - mondta Chris. - Elcsábítod a menyasszonyát, aztán azt mondod neki, pont olyan, mint apánk, akit mindannyian gyűlölünk. Nagyon helyes, öcskös. így biztosan meg fog kedvelni. - Vaze! - Úgy van, vaze. Menjünk be. Red a fenti ablakból nézte, amint két kisebbik fia belép a házába. Lady Jane már a könyvtárszobában volt, Red meghagyta Diahann-nek, hogy addig ne jöjjön fel, amíg ő le nem csenget érte. Most Max érkezését várta, és mihelyt megjön - kezdődhet a parti.
211
66 Max tíz perccel a fivérei után ért a 68-ik utcai házhoz. Nem érdekelte, hogy elkésett, már nemigen érdekelte semmi. Csak Lulu - és ki tudhatta, Lulu az övé volt-e egyáltalán. Irina megmondhatta volna, de ő már nem válaszolhatott a kérdéseire. Ki gondolta volna, hogy egyetlen hét teljesen megváltoztathatja az ember életét? Az üzlet rendben volt. A magánélete teljesen tönkrement. A komornyik ajtót nyitott neki, és Max egyenesen a könyvtárszobába ment. Lady Jane mereven ült az egyik bőrpamlagon, Jett és Chris az ablaknál állt. Chris nyomban Max üdvözlésére sietett, - Kemény éjszaka, mi? - mondta halkan. - Aludtál egyáltalán? - Nem sokat - felelte Max, és amikor megpillantotta Jettet az ablaknál, kíváncsi lett, vajon merészel-e az öccse hozzá szólni. - Hol van Red? Lady Jane-hez fordult, és megismételte a kérdést. A Lady vállat vont. - Biztos vagyok benne, hogy jön. - Aztán hozzátette. - A jövőben apátok meg én külön utakonjárunk, gondoltam, megmondom nektek, mielőtt a lapokból tudnátok meg. Chris felhúzta a szemöldökét. - Ez mikor történt? - Tudjátok, milyen Red. Mindig önző ember volt, sosem törődött csak magával. Nem tudom megváltoztatni, senki sem tudja. Ez nem kifejezetten volt válasz Chris kérdésére, de azért ráhagyta a Ladyre. - Hol van már? - kérdezte türelmetlenül Max. - Ha a múltkori színjátékot ismétli meg, elmegyek, és nem jövök vissza. - Hah! - jelent meg az ajtóban Red. - Nem számítottak rá, hogy jövök, mi? Hát itt vagyok. Jó reggelt mindenkinek. Az öregember rendkívül jókedvűnek látszott, mintha nagyszerű hír jutott volna a tudomására. Az alkalomhoz illően kék hajszálcsíkos öltönyt, ropogós fehér inget és vörös nyakkendőt viselt. Hetvenkilenc évesen is dús volt acélszürke haja, amelyet ma hátranyalt, mert nyilván úgy gondolta; ez a divat. Fakókék szeme éberen és ravaszul csillogott, vékony ajkán önelégült mosoly játszott. Red Diamond szemlátomást igen jó hangulatban volt. Max Diamond nem. - Miért vagyunk itt? - kérdezte, titkon megropogtatva ujjperceit. - Türelem - felelte Red. - Ez a tulajdonság mindig is hiányzott belőled. - Megköszörülte a torkát, úgy fordult Lady Jane-hez. - Hol vannak a frissítők, asszony? Hívd a szobalányt, az isten szerelmére. Lady Jane hűvös pillantást vetett Redre. - Már nem én vezetem ezt a házat - mondta fagyosan. - Esetleg elfelejtetted? Red nem vett a nőről tudomást, hanem fogta a telefont, leszólt a konyhába, hogy hozzanak kávét, teát, üdítőket és süteményt, de azonnal. - Szeretem reggel a süteményt - mondta, mintha ez bárkit is érdekelt volna. Chris előrelépett. - Amíg te süteményt, eszegetsz, nekem el kéne érnem a repülőt - mondta. - Említettél valamit a telefonban anyám repülőszerencsétlenségének igaz történetéről. - Chris! - mordult fel Red. - Egyikőtöknek sincs semmi modora? Én hívtam össze ezt a találkozót az én házamban, és én szabom meg a napirendjét is. - Napirend? - kérdezte Max. - Nem sejtettem, hogy ez itt igazgatótanács. - Olyan dolgokat mondok el ma, amelyek mindnyájatokat érintenek - mondta Red. - Ha hallani akarjátok őket, üljetek le, és fogjátok be a szátokat. - Újra felvette a telefont, és odacsöngetett valahová, - Gyere fel, most! - parancsolta.
212
- Tájékoztatok mindenkit, hogy Natasha temetése a jövő hét elején lesz - mondta Max. - Lulu kedvéért hálás volnék, ha mutatnátok némi tiszteletet, és ott lennétek. Feltételezem, tudjátok, hogy Natashát négy napja brutálisan meggyilkollak. - Már hogy ne tudnánk - recsegte Red. - Tele vannak vele a nyavalyás lapok. Az én fényképemet is lehozták, ráadásul egy rossz képet. Az ablaknál Jett nem mozdult. Megbánta, hogy Maxet ehhez a megvetésre méltó lényhez, ehhez az apát helyettesítő lelki betegséghez hasonlította. Nem csoda, ha Edie-t Red szánalmas alkoholistává tette. Edie volt az egyetlen, aki életben maradt azután, hogy ennek a vadállatnak a felesége volt. Erős késztetést érzett, hogy elmenjen, amíg lehet. Valami mégis ott tartotta, hallania kellett, mit akar mondani a vénember. - Két hét, múlva nyolcvanéves leszek - jelentette be Red. - Nyolcvanéves fiatalember. - Nevetett a saját, esetlen tréfáján. - Sosem tartottam magam öregnek, és bizonyára örömmel halljátok, hogy olyan egészséges vagyok, mint valami átkozott harmincéves. Kivizsgáltattam magam, és talán nem látszik, de erősebb vagyok, mint valaha. Jó paraszti gének, amelyeket az ostoba apámtól örököltem, a ti lúzer nagyapátoktól, akit nem volt szerencsétek ismerni. - Rágyújtott büdös, sötét cigarettájára, amitől köhögni kezdett, de aztán folytatta. - Veled kezdem, Max, legidősebb fiam. Legidősebb idiótám. Nem vagy olyan dörzsölt, csak hiszed. Mégis sikerült felépítened egy kis birodalmat - egy birodalmat, amelyet majdnem elvettem tőled pár jól megválasztott telefonhívással. - Nevetett. Valamit biztosan tanultál tőlem, mert sikerült kimásznod a szarból azzal, hogy segítséget kértél az átkozott japcsiktól. - Nem köszönöm meg neked - mondta Max. A legszívesebbén szétverte volna nagyképű és önző apja képét. - Van elegendő pénzed. Nincs szükséged az enyémre. - Azért hívtál ide, hogy ezt közöld? - Nem - felelte Red. - Csak várj, lesz ez még jobb is. De egyelőre Chrisszel folytatom, aki azt hiszi, ő Mister Hollywood, nem pedig holmi fizetett zugügyvéd, aki szenvedélyes szerencsejátékos. - Nem érdekel, mi a véleményed rólam - fogta vissza tehetetlen dühét Chris. - Anyámról beszélj. - Ah... - sóhajtotta Red. - A bájos Olívia. Micsoda szépség. Milyen szomorú történet. Butaság volt elválnia tőlem. Ha velem maradt volna, ma is itt lenne közöttünk. - Hogy érted ezt? - kérdezte kalapáló szívvel Chris. - Mostohaapádat kellett volna kérdezned, amíg élt - felelte Red. Papír zsebkendőt vett ki egy dobozból, és hangosan kifújta az orrát. - Anyád repülőszerencsétlensége nem baleset volt. Peter Lindennek - annak a tetűnek, akit második férjéül választott - voltak bizonyos kliensei, akik bármit el tudtak intézni, amit csak akart. És minthogy Mr. Linden belezúgott valami filmsztár- ribancba, anyád útban volt neki. így hát elintézte, hogy megszabaduljon tőle, hogy feleségül vehesse a filmsztárt, amit persze meg is tett. - Micsoda? - kérdezte döbbenten Chris. - Honnan tudod? - Csakhogy Peterre rájárt a rúd - fújta ki a füstöt Red. - Hat héttel azután, hogy elvette a film sztárt, halálos autóbaleset érte mindkettőjüket, útban Palm Springs félé. Nyilván hallottatok róla. Hosszú, vészjósló szünet. - Fura, amikor a szar fordul egyet, és pofán talál, mi? Nyílt az ajtó, és két szobalány tolta be zsúrkocsin a frissítőket. Diahann követte őket, aki habozva állt meg az ajtóban. Minden szem érzékelte a slampos házvezetőnő átváltozását. Diahann visszafogottan szép volt. - Mindannyian ismeritek Diahannt - mondta Red, és intett Diahann-nek, hogy jöjjön be. - A házvezetőnőt. Diahann vonakodva lépett a könyvtárszobába, nem tudta, mit várjon, bár az nyilvánvaló volt, hogy Red forgat a fejében valamit. Lady Jane csúnyán nézett Diahannre, a két szobalány pedig gyorsan távozott, alig válták, hogy visszaérjenek a konyhába, és beszámoljanak a fenn történtekről. Diahann leült a pamlag szélére, a lehető legtávolabb Lady Jane-től. - Nézzük csak - mondta Red. Élvezte a hallgatóságával töltött idő minden percet. - Megállapítottuk, hogy az egészségi állapotom tökéletes, és ez jó hír - nem nektek, de nekem jó hír. 213
Mindazonáltal bizonyára mind örömmel halljátok, hogy azért én is öregszem, és eljön a nap, amikor nem leszek itt, hogy szemmel tarthassalak titeket. - Szünet. - Ez vicc volt. - Ujabb szünet. - Senki nem nevet. Kár. - A volt szeretője félé fordította a fejét. - Jane - mondta. - Fontoló ra vettem igényedet a felháborító és csillagászati harmincötmillió dolláros összegre, és gondolkodás nélkül elfogadhatatlannak találtam. Ezért - azzal a feltétellel, hogy ma délután hatig minden holmiddal együtt elhagyod a házamat - kész vagyok nagylelkűen adni neked egymillió dollárt az időért, amelyet azzal töltöttél, hogy halálra untattál. Ez egyszeri ajánlat, és szívből tanácsolom, hogy fogadd el. Mert ha visszautasítod, biztosíthatlak, hogy erőszakkal távolíttatlak el az épületből, aztán megpróbálhatsz perelni a kért végkielégítésért. Az egész hátralévő unalmas életedet a bíróságon töltheted. ígérhetem, hogy egy vasat, sem fogsz látni, hát még egyszer tanácsolom, hogy fogadd el az ajánlatomat. - Fattyú! - sziszegte Lady Jane. - Nem először neveztek így - nevetett csúnyán Red. - És ha már fattyúkról beszélünk... Diahann felvetette a fejét. - Stop! - mondta. - Tessék? - hördült fel Red. Mindenki kettejüket figyelte. - Nem. Folytasd - vicsorgott Lady Jane. - Ideje, hogy halljanak a... - Fogd be a pofád! - kiáltott rá fenyegetően villogó szemmel Red. - Nem a te dolgod. Belenéztél a magánirataimba, ami sok pénzedbe került, hát legyen eszed, és hallgass. - Én... - Hallottad? - mondta vészjóslóan halkan Red. Lady Jane befogta a száját. - Jett - fordult a legkisebb fiához Red. - A te anyád hogy van? Még mindig merevrészegre issza magát minden este? - Az ember azt hinné, valaki tehet róla, hogy ilyen lett - sziszegte Jett, eltökélten, hogy nem hagyja, hogy erőszakos apja megfélemlítse. - Nyilván arra akarsz célozni, hogy én voltam az - recsegte Red. - Ujat mondok - nem én voltam. Edie nimfomániás volt, lefeküdt bárkivel, akinek farka volt. A kertésszel Toszkánában, a sofőrrel Dél-Franciaországban, két üzletfelemmel... - Miért csinálod ezt? - szakította félbe Chris. - Ettől érzed nagy embernek magad? Mert a mi szemünkben, hidd el, nem vagy az. - Köszönöm, Chris, hogy figyelmeztettél: elkalandoztam. A valódi okáról kell beszélnem, amiért itt vagyunk. - Hosszú, jelentőségteljes szünet. - Pénz. Örökség. Kápé. Igaz, drága kis családom. A szobában csend volt. Jett az anyjára gondolt, és érezte, hogy könnyek csiklandozzák a szemét. A francba! Nem szabad sírni. Semmiképpen. Nem férfias. Red ezt hároméves korában tanította neki, miután alaposan elverte égy bőrövvel, de úgy, hogy a csat éles sarkaitól a vére is kiserkent. - Jett - mondta Red. - Neked bankszámlát nyitok. Elhelyezek rajta ötmillió dollárt. Nem megengedhető, hogy a bátyáid ennyivel előtted legyenek. Versenyszellem, arra van szükséged. Duplázd meg az öt nullát öt év alatt, és lesz ott több is, ahonnan jött. És ha csak egyetlen centet is drogra költesz, a pénz titokzatos módon el fog tűnni. Jett végre megtalálta a hangját. - Nem kell - mondta. - Tartsd meg a pénzed. - Balfasznak szoktalak nevezni, nem hülyének - mondta energikusan Red. - Huszonnégy órád van, hogy átgondold. Beszélj a fivéreiddel, majd adnak tanácsot. Lady Jane felállt. - Hányingerem van tőled - mondta dühtől remegve. - Neked mindentől hányingered van - mondta Red. - Kivált a szextől. - Távozom - mondta fenségesen a Lady. 214
- Ajánlom, hogy maradj - emelte fél a kezét Red. - Most térek rá, hogy miért hívtalak ide titeket. Nyilván nem szeretnéd elmulasztani? Meglepő befejezés lesz. - Ha már ilyen játékokat játszunk, az én anyám hogyan halt meg? - kérdezte Max, aki most már az igazat akarta tudni. - Az ő halálát is előidézte valaki? - Sajnálom, hogy csalódást kell okoznom - felelte higgadtan Red. - Rachelnek veleszületett szívbaja volt. Természetes okokból halt meg álmában, te pedig rám maradtál. Ez meglehetősen tapintatlan lépés volt Racheltől, nem gondolod? Úgy látszik, jól bele tudok választani. - Te nem gondoztál - mondta hevesen Max. - A hét minden napjára más és más dadusom volt. Téged sosem láttalak, csak bőrszíjjal a kezedben. Vagy amikor éppen megerőszakoltad valamelyik barátnőmet. - Brübühü - gúnyolódott Red. - Szegény kis gazdag fiú. Ha te nem tudtad kielégíteni a barátnőidet, valakinek csak muszáj volt. Max Red felé lendült, Chris gyorsan visszafogta. - Valakinek nincs vér a pucájában - gúnyolódott Red. - Ha ki akarsz ütni, csak rajta. - Bármit akarsz mondani, most mondd - szólt az apjára Chris. - Vagy elmegyünk. Red bólintott. - Igazad van. Minek nyújtani a nem nagy elméknek ezt a találkozóját? És Chris, mondhatom, hogy ha úrrá tudsz lenni a játékszenvedélyeden, belőled még lehet valami. Tetszik, ahogy itt átvetted az irányítást, véded a fivéreidet. Egészen megható. Ahogy a Red és a fiai közti vitát figyelte, Diahann-nek felfordult a gyomra. Hogy lehet egy szobában ekkora feszültség - és Red Diamond miért gyűlöli ilyen szenvedélyesen a fiait? - A lényegre térek - köszörülte a torkát Red. - Bármilyen kiváló fizikai állapotban vagyok is, sajnos nem élek én sem örökké. Ez azt jelenti, hogy kénytelen leszek a vagyonomat ráhagyományozni valakire. - Keress valami jótékonysági intézményt, minket nem érdekel - morogta Max. - Ha már nem leszek, meg fogjátok gondolni magatokat - mondta Red. - A pénztől az emberek valahogy mindig meggondolják magukat. Tehát... hogy elkerüljek mindennemű kínos igényt az örökségemre, a közelmúltban bombabiztos végrendeletet készíttettem, amelyben mindent - úgy értem, mindent - a két húgotokra hagyok. - Húgok? - csodálkozott Chris. - Nincsenek húgaink. - Tudtam, hogy van valami, amit elfelejtettem megemlíteni - mondta Red, aki hallatlanul élvezte a helyzetet. -Diahann - parancsolta. - Állj fel, és beszélj nekik a lányunkról. Sajnálom, Jane, tudom, hogy te szeretted volna kiteregetni, de hát nem mindig lehet minden úgy, ahogyan szeretnénk, nem igaz? Lady Jane szeme lángokat szórt, Menni szeretett volna, hogy beszéljen az ügyvédjével. Ugyanakkor félt, hogy lemarad valamiről, amit később talán felhasználhat. Diahann kiszolgáltatottnak és esendőnek érezte magát. Miért teszi vele ezt Red? Zippy halála után Diahann megőrizte a titkot. Megtett mindent, amire Red kérte. A mai napig nem tudta, ő lőtte-e le Zippyt, vagy Red. O húzta meg a ravaszt, vagy Red? Mert amikor Zippy összeesett a földre pottyant a pisztoly is. Red nyomban átvette az irányítást, elvitette Zippy holttestét, Diahann-nek házvezetőnői állást kínált. Szállást és ellátást ígért neki meg egy jelentősebb összeget, valamikor a jövőben. Homályosan utalt arra is, hogy ha nem azt teszi, amit ő parancsol, Zippy hulláját meg fogják találni, és Diahann börtönbe kerül gyilkosságért. - Kinek fognak hinni a zsaruk? - kérdezte. - Egy fekete nőnek, vagy egy fehér férfinak? A kölyköd árvaházba kerül, neked meg annyi. A fáradt és rémült Diahann mindenbe belement. Akkoriban nem is látszott olyan rossznak. Red Libertyt egy drága magániskolába járatta Manhattanben. Diahannt az vigasztalta, hogy Liberty sokkal jobb iskolába jár, mint amilyet ő megengedhetne maguknak. És most, majdnem tíz évvel később itt ült Red Diamond könyvtárszobájában, és Red Diamond késznek mutatkozott bevállalni, hogy ő Liberty apja - mert neki így tetszett. Igen, gondolta Diahann, Red Diamond olyan komisz, amilyennek mindenki mondja. Kegyetlen, dölyfös, mások életével játszó, erőszakos fickó. Meddig tudja még elviselni? 215
Diahann-nek esze ágában sem volt beszélni Libertyről. Mondja el Red, ha annyira akarja, hogy tudják. - Úgy látszik, Diahann elveszítette a hangját - mondta Red. - Igazán csinos ma, nem? Szépen takarít. Akkor kellett volna látnotok, amikor a kedvenc dalaimat énekelte - igazi szépség volt. Fekete szépség. - Újabb nevetés. - Nem bűn az, ha az ember néha a csokipudingot is megkóstolja. De Barna Cukor sajnálatos módon átvert, teherbe esett, így hát, mivel olyan ember vagyok, amilyen, befogadtam őt a kisdeddel együtt. És hogy termékeny agyatokban ne merüljön fel semmiféle kétség, elvégezték a vizsgálatokat, a gyerek tőlem van. Diahann a legszívesebben Red arcába nevetett volna. Még hogy befogadta őt a kisdeddel? Igazán? Liberty majdnem tízéves volt, amikor Redhez költöztek, és ez is kizárólag Zippy halála miatt történt, meg főként azért, mert nem lehetett tudni, ki lőtte le. - Beszélj, Diahann - parancsolta Red. - Valamennyien várjuk. Mi a lány neve? - Látom, hogy hozzá éppen olyan közel álltál, mint hozzánk - mondta Chris, aki emlékezett rá, hogy amikor Diahann Redhez jött dolgozni, volt itt egy cingár kislány is, akivel összefutott a házban. - Még a nevét sem tudod. - Ha van egy húgom, szeretnék találkozni vele - mondta Jett. - Miért? - kérdezte Red, aztán sunyin hozzátette. - O, már értem. Azt mondtam, ő kapja az összes pénzemet, hát miért ne barátkoznál vele. - Húgokat említettél - szakította félbe Max. - Milyen meglepetést, tartogatsz még a számunkra? - Olyat, amelynek te nem fogsz örülni - dörzsölte a kezét Red. - Luluról van szó. - Mi van vele? - Natashával mi nagyon közel álltunk egymáshoz. - Nem igaz. - De igen. - Mi van Luluval? - Sajnálom, Max, hogy éppen nekem kell közölnöm veled, de Natasha meg én közelebb álltunk egymáshoz, mint hinnéd. Lulu az én lányom. Max a fejét rázta, úgy érezte, egy rémálom szereplője. - Mit mondtál? - sikerült kinyögnie. - Aki korpa közé keveredik, megeszik a disznók. Aki ribancot vesz féleségül, megkapja, amit érdemel. Hát nem tanultál tőlem semmit? Mielőtt bárki megszólalhatott volna, a könyvtárszoba előtt zaj támadt, és feltárult az ajtó. Rodriguez nyomozó lépett be nyomozótársnőjével és két egyenruhás rendőrrel. A nyomukban a fölöttébb feldúlt komornyik. - Mi a fene folyik itt? - harsogta Red. - Maguk kicsodák? És mi a fenét művelnek, amikor így betörnek a házamba? - Letartóztatási parancsunk van, Mr. Diamond - lobogtatta meg a papírt Rodriguez nyomozó. - Parancs? - sötétült el Red ráncos arca. - Melyik haszontalan fiam ellen? - Maga ellen. Mr. Diamond - mondta lassan és nyomatékosan Rodriguez nyomozó. - Őrizetbe veszem Natasha Diamond meggyilkolásért.
67 Red bejelentései és az azt követő őrizetbe vétele után valamiképpen Chris vette át az irányítást. Max összeomlott. Jett sokkos állapotba került. Diahann hisztériás rohamot kapott. Christ kérte, hogy kerítse elő Libertyt, mielőtt a sajtó megtudja, hogy Red Diamondnak van egy törvénytelen lánya. - Mondja meg, hol van, és idehozom - ígérte Chris. Diahann zavarosan beszélt, csak a szálloda nevét tudta, ahol Liberty lakott LA.-ben. A Diahann nyújtotta csekély információval és Liberty fényképével Chris felhívta Andyt L. A.ben, elküldte e-mailen a fotót, és megbízta az asszisztensét, hogy keresse meg a lányt a Shuttersban. 216
Minthogy Andy igencsak szorgalmas fiú volt, éppen akkor ért a szállodához, amikor Liberty és Dámon be akartak szállni a limuzinba, hogy Dámon repülőgépéhez induljanak. Andynek sikerült meggyőznie Libertyt, hogy az édesanyjának sürgősen szüksége van rá. Dámon, vonakodva bár, de megértette, és Cabo helyett egyenesen New Yorkba repültek. - Sejtelmem sincs, mi folyik itt - mondta Libertynek Dámon, amikor a gépe leszállt New Yorkban. - De bármi legyen is, L.L., én melletted vagyok. Amikor Diahann elmondta Libertynek az igazságot, a lány világa összeomlott. Red Diamond az apja. Red Diamond, akitől undorodik, akit gyűlöl. Red Diamond, aki kidobta őt a házából, az anyját pedig arra kény szerit ette, hogy cselédként dolgozzon. - Nem kényszerített - sóhajtotta Diahann. Zippyt kihagyta. - Én döntöttem úgy, hogy nála dolgozom. - És most lecsukták gyilkosságért? - szörnyülködött Liberty. - Sajnálom, Libby. Tudom, hogy korábban kellett volna beszélnem Redről, Nem is tudom, miért nem tettem. Liberty egyenesen Damonhoz rohant. Úgy érezte, ő az egyetlen, akiben megbízhat. - Eltűnsz innen - mondta Dámon. - El New Yorkból. El az egész történetből. Van egy házam a Bahama-szigeteken. Ház, lemezstúdió, minden, ami kell. Már beszéltem Parkerrel, odarepül veled, és ott dolgoztok majd együtt a lemezeden. - Miért teszed ezt értem? - kérdezte Liberty. - Nem kapsz cserében semmit. - Dehogynem, bébi - nézett a lányra azzal a bizonyos nézésével Dámon. - Kapok egy leendő sztárt, hát ne okozz csalódást. ** Jett nyomban felhívta Amyt, és megkérte, hogy találkozzanak Sam lakásán. Amy odament, és Jett mindent elmondott, mielőtt a lány a hírekben hallotta volna. Amy a fiú mellett állt, pedig tudta, hogy az anyja tajtékozni fog. - És Max? - kérdezte Amy. - Nem kéne mellette lennünk? - De igen, ha igényt tart ránk. De Maxet nem tudták elérni, már Montauk felé hajtott. Amikor Max megérkezett Montaukba, hosszasan ölelte Lulut, aztán játszottak a kertben. Lulu az anyját már elveszítette, Max úgy döntött, hogy legalább őt nem szabad elveszítenie. *** Chris megvárta, amíg Redet tízmillió dollár óvadék ellenében szabadon engedték, aztán viszszarepült L. A.-be, onnan pedig Vegasba. Birdy Marvei szakított a vőlegényével, így hát le kellett mondania az esküvőt, és ki kellett fizetnie az adósságát. Mindkettőt elintézte. Pár nap múlva elhatározta, hogy visszarepül New Yorkba - főként azért, hogy a testvéreivel találkozzon. Mindnyájan nehéz napokat éltek át, és Chris látni akarta őket. Mióta lett a család feje? Ügyvéd volt. Hogy gondoskodik az emberekről, szakmai ártalom volt nála. ben. A portás emlékezett rá, hogy látta az illetőt vasárnap, késő este, körülbelül akkor, amikor Natashát megölték. A férfi általában taxival érkezett, mindig másik sofőrrel. Rodriguez nyomozó egész pályafutása a megérzéseire épült. Jó volt, nagyon jó. És ilyen megérzése volt Red Diamonddal kapcsolatban kezdettől fogva. Nem tudta, miért, de megérezte. Ezért követte Red Diamond minden lépését. Natasha testén találtak ujjnyomokat, és amikor Red Diamond életútját vizsgálta, a nyomozó felfedezte, hogy Red egyszer kaszinót akart venni Vegasban. Szüksége volt játékengedélyre. A szerencsejáték-testület viszont megköveteli az ujjlenyomatot. Az ujjlenyomatok stimmeltek. És Rodriguez nyomozó abban sem kételkedett, hogy a DNSvizsgálatok is stimmelni fognak. Ondó, haj, bőr. Mind ott volt a helyszínen, ráadásul a parkoló egyik alkalmazottja azonosítani tudta Redet. Ami Natasha anyját, Irinát illette, Rodriguez nyomozó nem érzett semmit. De Red őrizetbe vétele után foglalkozni kezdett Irina meggyilkolásával. Az sem lehet olyan nehéz ügy. Natasha orosz telefonnoteszével kezdte. 217
U
tójátéfi EGY ÉVVEL KÉSŐBB
A karrieresinálás néha sokáig tart, de van, akiből rögtön sztár lesz. Liberty valóságos üstökösként ragyogott fel, a külseje és eredeti tehetsége nyomban az utóbbi kategóriában biztosítottak számára helyet. Első CD-je azonnal a slágerlisták élére került, amint megjelent a boltokban. A White Cool magazin névtelen címlaplányából egyszeriben Liberty lett, a legújabb énekesnő-szenzáció. A kritikusok imádták. Az Entertainment Weekly így írt: Az egzotikus szépségű és ugyanilyen hangú Liberty az új Alicia Keys/Norah Jones/női Usher kombináció. Perzselő, soulos stílusába bele kell pusztulni, CD-je, a Revelációk igazi reveláció. A legpompásabb fajtából. A legizgalmasabb szám talán a Nős férfi, ez a pimasz, találó kommentár arról, hogy soha nem szabad nős férfival kezdeni. Libertyre nagy jövő vár. Cindi olvasta be a kritikát Libertynek Clevelandból, ahol éppen Slick Jimmyvel turnézott. Meglepő módon Cindi és Slick Jimmy kapcsolata tartósnak bizonyult, és bár Cindi még nem volt Mrs. Slick Jimmy, szült egy pompás kisfiút, akinek - Aretha megbotránkozására - a Baby Rap nevet adták. Cindi boldog volt, és ez volt a lényeg. - Hihetetlen, kisanyám! - lelkendezett Cindi. - Mit szó' hozzá Dámon? - Nem tudom, látta-e - mondta homályosan Liberty. Nem akarta megemlíteni, hogy nemigen találkozott Dantonnal. A meg nem valósult cabói út és az azt követő drámák után Dámon elküldte Libertyt Parkerrel a Bahamákra, és teljesen megszüntetett minden személyes kapcsolatot kettejük között. Liberty azt hitte Dámon csak ideiglenesen van távol, de aztán tapasztalta, hogy a férfi csak hivatalosan foglalkozik vele. Barátságos, bátorító, de hivatalos. Nem értette. - Hidd fel - bíztatta Cindi. - Mondd meg neki, kűgyön ki valakit, hogy vegye meg neki a lapot. Tudod, mennyive' több CD-t fognak ettő' venni? - Úton vagyok a reptérre. - Hová mégy? - L.A.-be. A Tonight Show-ban szerepelek. - No hallod, kisanyám! - csettintett Cindi. - Sztár vagy! Liberty letette. Nem érezte magát sztárnak, inkább nagyon magányosnak. Ijesztő volt, hogy egyszeriben az érdeklődés középpontjába került. O, igen, profi személyzet szolgálta ki - hála Damonnak -, mégis egyedül volt. A világ összes menedzsere és producere és sajtosa sem pótolt egy különleges embert, aki mellette áll. Amikor megérkezett Dámon házába a Bahamákra, biztos volt benne, hogy a férfi heteken belül ott lesz. L.A. után úgy érezte, egy kaland kezdetén járnak. De nem, Dámon nem utazott a Bahamákra. Néha telefonált, és Parker megnyugtatta a lányt, hogy Dámon elégedett az új dalokkal és a hangszereléssel. Pár hónappal később Liberty felhívta Damont, hogy megkérdezze, meglátogathatja-e a fiúja. - Ha ezt akarod - mondta a telefonban Dámon. Liberty dühösen tette le. Ennyi: nem kell többé Damonra gondolnia, mert az világos, hogy a férfi nem gondol rá. Nyilván más dolgok, más lányok kötik le. Dögöljön meg. Liberty meggyőzte magát, hogy Dámon már nem érdekli. Kev egy hétre jött, és három nap után ment. Liberty megpróbálta, de a kapcsolat már semmit sem jelentett neki. Az elutazása estéjén ült le Liberty dolgozni, és megírta a Nős férfit, amely búcsú volt Damontól. Az utóbbi időben gyakran gondolt rá, hogy felveszi újra a kapcsolatot az anyjával. Miután kiderült, hogy Red Diamond az apja, nem óhajtott semmiféle viszonyt Diahann-nel. A Diamond családdal sem, bár a lelke mélyén tudta, hogy ez csacsiság, nem ők tehetnek róla, hogy Red az apja.
218
Mégis... biztos volt benne, hogy gyűlölik - a törvénytelen, félvér húgot, aki huszonöt éves korában örökli Red vagyonának a felét. Nem mintha szándékában állt volna elfogadni a pénzt. Nem akarta, nem az övé volt, soha nem is gondolt komolyan rá. *** Egy hosszú, forró hétvégén három gyilkosság történt Manhattanben. Az egyik rablógyilkosság volt. A második lövöldözés. A harmadik egy szoborszerű szlovák call girl. Rodriguez nyomozó állt a szállodai szobában, ahol a holttestet felfedezte a hisztérikus szobalány. Nézte a nő hulláját. Valódi szépség volt lángvörös hajjal, hónál fehérebb bőrrel. Valaki puszta kézzel megfojtotta, a nyakán már belilultak az ujjnyomok. Rodriguez nyomozó Natasha Diamond anyjának, Irinának a meggyilkolása ügyében folytatott nyomozás során találkozott ezzel a nővel. Kiváló nyomozómunkával sikerült felderítenie ékszertolvajok bandáját, akik az orosz maffiával álltak kapcsolatban. Natasha Diamondnak is köze volt az ügyhöz, ahogyan egykori szeretőjének, Alex Pinchinoffnak, ennek a nagyon kemény fickónak is. Több hónappal korábban, amikor Rodriguez nyomozó Alex Pinchinoff lakására ment, ez a vörös nő nyitott ajtót. Egészen barátságos volt: elmondta, hogy ő Alex barátnője, ám Alex Európában van üzleti úton. A nyomozó rövid úton kiderítette, ki a vörös nő: Sonja Sivarious call girl. Rodriguez nyomozó nem tudta bizonyítani, hogy Alex Pinchinoffnak bármi köze lett volna Irina meggyilkolásához. Alex egyik embere, Igor, ez a sunyi kis patkány vitte el a balhét, amikor azt állította, ő lőtte le Irinát a saját jószántából, nem parancsra. Persze. Nem parancsra. Rodriguez rájött, hogy Alex Pinchinoff küldte Igort, hogy hozza el Natasha ládikáját, amelyről azt gondolta, Irinánál van. A doboz megszerzése után kellett volna végeznie Irinával, hogy ne tudjon beszélni. A fickó megölte Irinát, de a dobozt nem szerezte meg. Rodriguez nyomozó azóta is figyelte Alex Pinchinoffot. Valamiért egyszer el fogja kapni. Rodriguez nyomozó a vörös nő nyakát nézte. Talán a nő túlságosan sokat tudott. A nő nyakán zúzódások és ujjnyomok voltak... Rodriguez nyomozó érezte, hogy a hátán feláll a szőr. Volt egy megérzése... *** Chris idővel rábeszélte Jettet, hogy fogadja el a pénzt, amelyet Red rá hagyott. - Miért ne? - kérdezte Chris. - Olyan lánnyal jársz, aki idővel egy vagyont fog örökölni, hát használd azt az ötmilliót a bankban. Ahogyan mi felnőttünk, azt hiszem, megérdemled, öcskös. Miután átgondolta, és megbeszélte Amyvel, Jett beleegyezett. Ostobaság lett volna nem elfogadni. Fogta a pénzt, és vett egy lakást Tribecában. Szerződést kötött egy menő modellügynökséggel, és miután megjelentek a Courtenelli-hirdetések. Jett kezdett pompás munkákat kapni - sokszor busás mellékjuttatásokkal -, például ő lett a Dolce & Gabbana kölni arca. Szép húzás. Amy továbbra is dolgozott a Courtenelli-háznál, és egy idő múlva eladta a lakását, és összeköltözött Jett-tel. Az anyja tombolt. Elrohant Poppy nagyihoz, és felszólítottá az idős hölgyet, hogy semmilyen körülmények között ne hagyjon semmi pénzt Amyre. Poppy nagyi jót mulatott, és azt mondta Nancynek, csillapodjon le, és menjen haza. - A pénzem oda megy, ahová én akarom, és semmiképpen nem hozzád megy, drága Nancy. Neked már így is több van a kelleténél. Poppy nagyi alig várta, hogy beszámoljon Amynek a beszélgetéséről Nancyvel. Jót nevettek, és még aznap este Amy elvitte a nagyihoz Jettet vacsorára. Poppy nagyi el volt ragadtatva. - Ez olyan maradós fajta, drágám - súgta az unokájának. Több hónapnyi együttélés után Jett megkockáztatta, hogy talán összeházasodhatnának. 219
Amy kérette magát. Szerette nagyon a fiút, de még nem érezte magát készen a házasságra. De egy hét múlva megesküdtek a városházán. *** Max Luluval élt kettesben. Jett és Chris egyaránt úgy vélték, okosabb semmit sem mondani egyelőre a kislánynak, és megvárni, amíg idősebb lesz, és megérti. Red Diamond hetekig szerepelt, az újságok címlapján, aztán az emberek lassan továbbléptek. A Red két törvénytelen lányáról szóló információ szerencsére sosem jutott el sem a pletykalapokhoz. Családi titok volt, és az is maradt. A fivérek úgy döntöttek, hogy eladják a 68-ik utcai házat. A ház egy, a hármuk nevében intézkedő tröszt tulajdona volt - Red vagy elnézte a dolgot, vagy mégis úgy gondolta, hadd legyen a fiainak is valamijük. Mihelyt a házat eladták, fizettek még bizonyos összeget Lady Jane-nek a hallgatásáért, Diahann már megesküdött, hogy soha nem szól egy szót sem, de minthogy Red a végrendeletében csupán egy, a fiúk szerint jelentéktelen összeget hagyott rá, őt is kárpótolták. Max belevetette magát az üzleti életbe, mit sem törődve a körülötte örvénylő botránnyal. Sokmillió dolláros építkezési projektje a végéhez közeledett. A japán bankárok annyira elégedettek voltak, hogy be akartak szállni minden újabb vállalkozásba, amelyet Max kezdeményezett. Max több toronylakóházat tervezett a folyó partjára. A japánok megnyugtatták, hogy a pénzzel nem lesz gond. Maxet minden társasági eseményre meghívták. Gazdag volt, sikeres és szingli, New Yorkban így minden háziasszonynál az elsők között szerepelt a vendégek listáján. Egyelőre nem talált senkit, akivel több időt kívánt volna tölteni. De Max tudta, hogy csak idő kérdése, mert él valahol a nagyvilágban valaki, aki éppen hozzávaló. *** A végre szabad Diahann egy időre a nővéréhez költözött. Liberty nem beszélt vele, de Liberty változatlanul tartotta a kapcsolatot Arethával, Diahann tehát úgy érezhette, hogy valami kapcsolata mégis van a lányával. Egy délután, amikor lement vásárolni, benézett egy hanglemez bizományiba. A boltocska tele volt régi LP-lemezekkel, a borítókon olyan sztárokkal, mint Aretha Franklin vagy Diana Ross. Amint a borítókat lapozta; Diahann visszaemlékezett az időre, amikor a Glória's-ban énekelt, és hogy mennyire szerette azt. Kíváncsi lett volna, megvan-e még a klub, és nincs-e szüksége Glóriának egy kissé megkopott jazz-énekesnőre. Miért ne?, gondolta. Énekelni még tud, jól néz ki, nincs még negyvenéves sem, hát miért ne? Már a gondolattól is libabőrös lett az izgalomtól, kiválasztott egy Billie Holiday albumot, és a kasszához vitte. - Ez kapható CD-n is - tájékoztatta a fiatal eladólány. - Ilyesmit nem mondunk egy régi lemezeket árusító üzletben - szólt rá a tulaj, aki előjött a hátsó kis irodából. Magas volt, jóképű, nagyon fekete és nagyon ismerős. - Leon - kérdezte Diahann, mert rögtön megismerte. - Diahann? - ragyogott fel a férfi arca. Tizenkét év telt el közben, de két héten belül ismét együtt éltek. *** Chrisnek több fáradságos hónapjába került, amíg aprólékos gonddal sikerült az eredeti, szűz állapotot visszaállítania a házában. De amikor elkészült, látta, hogy megérte. Aztán pár héttel később felhívta Gianna. - Én lenni Hollywoodban - mondta bájos akcentussal. - Én forgatni naaagy film. Én játszani olasz lány. Micsoda meglepetés! - Egyszer felhívtál, már jó ideje - mondta Chris. - Aztán soha többé nem hallottam felőled. - Én nem akarni téged zavarni, Chris, a te, hogy is mondani... családi nehézségeidben. Én angolom lenni jó, sí? - Sí - mosolygott Chris, mert igazán örült a lány hívásának. 220
Pár nappal korábban, amikor az irodájában ült Birdy Marvellal - aki pillanatnyilag egy kőkemény rocker mennyasszonya volt -, a szexi, iijú énekesnő közelebb hajolt hozzá, és azt mondta neki: - Tudod, mi kéne neked, öregem? Egy kis életöröm. Olyan piszokul komoly kezdesz lenni így öregségedre. Öregség! Hiszen csak harminchárom éves! És most itt volt. Gianna. A telefonban. És ő aztán valóban az Életörömöt képviselte, nagy É-vel. - Mit szólnál este egy vacsorához? - javasolta Chris. - Lenni jó - mondta Gianna. - Érted megyek. Nyolckor jó lesz? -Bene, Chris. Molto bene. Ez néhány hónapja történt, és azóta együtt vannak. Semmi komoly. Csak életöröm. *** Amint ott ült az öltözőjében, várva, hogy sorra kerüljön a Tonight Show-ban, Liberty fogott egy telefonkönyvet és felhívta az anyját. Hallotta, hogy Diahann újrakezdte Leonnal, és ezzel igencsak elégedett volt. Hétéves kora óta nem látta Leont, de arra azért emlékezett, hogy klassz pasas volt, és rá mindig vigyázott. Egy férfi vette fel. - Leon? - kérdezte bizonytalanul Liberty. - Az én kicsi lányommal beszélek? - kérdezte szívélyesen a férfi. - Akivel nagyokat sétáltam a parkban? - Úgy van - mosolygott Liberty. - Csak azóta felnőttem. - Észrevettem. A mamád a lakás összes fontosabb pontjára kirakta a CD-borítódon lévő képedet. - Igazán örülök, hogy ismét együtt vagytok mamával - mondta őszintén Liberty. - Te örülsz? - mondta szenvedélyesen Leon. - Képzeld el, mit érzek én, annyi év után nélküle. - Te léptél le. - O dobott ki, kicsim, mert nem volt kedvem házasodni. - És most van kedved? - kérdezte még mindig mosolyogva Liberty. - Meghiszem azt! Csak a mamádnak nincs kedve. - Ott van? - Várj egy pillanatot. Biztosan örülni fog neked. Penny jött be, a lemezcég reklámosa, akinek az volt a feladata, hogy Libertyről gondoskodjon. - Egy perc - intett neki Liberty, hogy hagyja magára. - Persze - mondta Penny. - Megnézem addig a VIP-szobában, kik lesznek a többi vendégek. Liberty türelmesen várta, hogy az anyja a telefonhoz jöjjön. Leon sok régi emléket kavart fel benne. Amikor hármasban hallgatták Leon lemezgyűjteményének darabjait. Ügyeltek, hogy Liberty a legjobbakat hallja: Marvin Gaye-t, Aretha Franklint, A1 Greent. Csodálatos korai hatások. Voltak különleges esték, amikor Leon és a mama elénekelték Libertynek a duettjeiket. Olyan boldogok voltak együtt. - Libby? Tényleg te vagy az? A mama kedves hangja! És Liberty szerette volna megölelni őt, mert neki sem lehetett könynyü, és határozottan ideje volt már lezárni a múltat. - Igen, mama - mondta lágyan. - Én vagyok. *** Amy és Jett a limuzin hátsó ülésén utaztak a Tonight Show-ra. Chris hívta meg őket, mivel éppen L.A.-ben tartózkodtak, és Gianna szerepelt a műsorban. - Annyira nem vagyok féltékeny - mondta Amy. - Biztos? - kérdezte Jett. - Miért lennék az? Kedvelem Giannát. Igaz, hogy több mint egy éve találkoztunk, de biztosan nem változott meg. - Nincs abban semmi rossz, ha az ember kedvel valakit - mondta ártatlanul Jett. - És most Chris szel van, tehát minden a legnagyobb rendben. Igaz? 221
- Meghiszem azt - mondta határozottan Amy - Ne felejtsük el, hogy házasember vagy, Mr. Diamond. Kötelességeid vannak. Mosolyogva ölelték meg egymást. - Gianna most már filmsztár - töprengett el Amy. - Nem hinném, hogy az, egyetlen film után, amelyet még be sem mutattak. - Olyan szép hogy biztosan az lesz - sóhajtotta kissé irigykedve Amy. - Te szebb vagy - mondta mély meggyőződéssel Jett. Amy a szálfaegyenesen ülő sofőrre pillantott, - Hogy lehet ebben a kocsiban felhúzni az elválasztó falat? - kérdezte halkan. - Tessék? - Fel tudod húzni az elválasztó falat? - Mi az? - tette a kezét Amy keblére Jett, amint az elsötétített üvegfal a helyére csúszott, hogy elzárja őket a sofőrtől. - Nem akarod? - De igen. - Hát akkor? - Előbb mondanom kell valamit. - Rajta. - Viselősök vagyunk - suttogta Amy. - Mondd még egyszer! - Állapotos vagyok. Te, Mr. Diamond, apa leszel. - A mindenit! - vigyorodott el boldogan Jett. - Jett apuci. - Igen - csókolta meg lágyan az urát Amy. - Jett apuci. *** Penny, a propagandista pontosan öt perccel később éri vissza az öltözőbe. - Mennem kell, mama - mondta a telefonba Liberty. - Aztán nézzetek! És letette. - Ideges vagy? - kérdezte Penny. - Próbálok nem az lenni. - A próbák jól mentek - mondta élénken Penny. - Kevin Eubanks szimpatikusnak látszik. - Hm... - mormolta Liberty. Örült, hogy végre sikerült egy jót beszélgetnie az anyjával. Megállapodtak, hogy mihelyt viszszamegy New Yorkba, összejönnek. Alig várta. És ott lesz Leon is - hát nem nagyszerű? - Van a VIP-szobában egy fickó, aki szeretne beköszönni - mondta Penny, miközben diétás kólát töltött magának. - Ki az? - igazgatta bőrruhái át Liberty. - A barátnőjével van itt, Giannával, aki szintén a műsor vendége. - De ki az, Penny? - Hát... Chris Diamond. Azt mondja, ismered. Chris Diamond. Ez meglepetés volt Liberty számára. Rövid ideig hallgatott, töprengett, hogy mitévő legyen. Nos... minthogy éppen úgyis a régi kapcsolatok helyreállításánál tart - miért ne? - Oké - sóhajtotta. - Hol van? - Idehívom - mondta Penny. - Hacsak nem akarsz te átmenni a VIP-szobába. - Nem. Hozd ide. Nem akármilyen este ez a mai - előbb a mamája, most Chris Diamond. Az elmúlt év során Liberty sokszor gondolt a három bátyjára meg a kis húgára, akit sosem látott. Valamiképpen meggyőzte magát, hogy a féltestvérei nem akarják, hogy bármi közük legyen hozzá. Most Chris Diamond itt van a Tonight Show felvételén, és találkozni akar vele. Igyekezett összeszedni magát, amíg Penny a férfiért ment. Mit mondjon neki? Micsoda őrült helyzet! Chris úgy tört rá, hogy meg sem tudott szólalni. - No hallod, ez nevetséges - mondta. - És én éppen itt és éppen most akarok hozzákezdeni, hogy megismerjelek.
222
Penny ott volt Chris sarkában, szemét az égre fordította, és némán kérdezte: ki-ez-a-tag? Dobjam-ki? - Minden rendben, Penny - mondta gyorsan Liberty. - Hagyj minket magunkra. Penny komor képpel hátrált ki az öltözőből, és becsukta az ajtót. - Szóval - mondta Chris. - Ugyanaz a vér folyik az ereinkben. Red vére, de ezen túl tudjuk tenni magunkat. És meg akarom mondani rögtön az elején: nem a pénzről van szó. - Nekem nem kell az a pénz - mondta Liberty. - Sosem kellett. - Nézd, akkor is a tiéd meg Lulué, és azt teszel vele, amit akarsz. - Szeretném továbbadni jótékonysági szervezeteknek, amelyeknek nagyobb szükségük van rá, mint nekem. Meg tudom keresni a magam pénzét, nincs szükségem Redére. - Red irtózatos dühös lenne, tehát egyetértek veled. - Helyes. - Akkor ezt lezártuk. És most, azaz inkább a jövőben, szeretném megismerni sosem látott húgomat, Elképzelhető ez? Liberty elmosolyodott. Kezdetnek jó volt. - Azt hiszem, határozottan állíthatom, hogy én benne vagyok. Mihelyt Chris távozott, Penny dugta be a fejét az ajtón. - Bejöhetek? - Persze - felelte Liberty. Penny majd megdöglött, annyira szerette volna tudni, kicsoda Chris, de uralkodott magán, mert Liberty nem volt beszédes hangulatban. Egy megjegyzést azonban nem tudott visszatartani. - Jóképű pasi. Liberty bólintott. - Most tudtam meg, hogy Jay Leno talán benéz az öltöződbe - mondta Penny. - Általában megpróbálja személyesen üdvözölni a vendégeit, mielőtt adásba kerülnek. Nagyszerű! Még valami, amiért idegeskedhet. - Ugye nem nagy baj, ha egy kicsit szeretnék egyedül lenni? - mormolta Liberty. - Dehogy - mondta Penny. - Szedd össze a gondolataidat. Még legalább egy óra, amíg sora kerülsz. A mobilomon elérsz, ha szükséged lenne rám. Liberty ismét bólintott, Penny pedig újra távozott. Amint kiment, Liberty megnézte magát a földig érő tükörben. Próbálták megváltoztatni a külsejét, de ő ragaszkodott az egyszerűséghez. Azt a Versace bőrruhát választotta, amelyet az L. A.beli fotózáskor viselt. Mihelyt keresett egy kis pénzt, felkutatta, és megvásárolta, és mindig a szerencsét hozó ruhájaként emlegette. Öt perccel később kopogtak. Felkészült Mr. Leno fogadására. Jay Leno, akinek a műsorain nőttek fél Cindivel. - Tessék - kiáltotta. És a férfi belépett. Csakhogy nem Jay Leno volt, hanem Dámon. Egy csokor lila és fehér orchideával. - Boyszolgálat - mondta a maga laza stílusában. - Hová tehetem? - Dámon! Te mit keresel itt? Dámon az asztalra tette a virágot. - Az én művészem vagy. Az én cégemnél dolgozol. Ki fogod ütni Eminemet és Marian Careyt így hát azt hiszem, bízvást elmondhatjuk, hogy befutottál, tessék - nyomott a lány kezébe egy nagy borítékot. - Olvasd el ezt. - Szerződés? - próbált uralkodni az érzésein Liberty. - Olyasmi - mondta könnyedén Dámon. - Olvasd el. - Nem most - tiltakozott a lány. Eléggé ideges volt már így is, amiért itt volt a Leno-műsorban. - De most. - Hosszú szünet. - Szépen kérem. 223
Liberty először csak nézte a férfit. Éppen olyan ellenállhatatlan volt a rövidre nyírt hajával meg a brill fülbevalóival, mint mindig. Ma talpig fehéret viselt: fehér öltönyt, fehér selyempólót, vékony, fekete bőrövet gyémántcsattal meg a szokásos Nike edzőcipőt. Damonnak teljesen egyéni stílusa volt. - Ha ragaszkodsz hozzá - tépte fel a borítékot Liberty. - Köszönöm - mondta Dámon. - Mi ez? - kérdezte pár percnyi olvasás után Liberty. - Nem érted? - Nem. - Aláírt, lepecsételt, tanúk előtt létrejött megállapodás köztem és Tash között. - A feleségedről beszélsz? - Most kezded megérteni - nézett a lány szemébe hosszan Dámon. - És miért mutatod meg nekem? - értetlenkedett Liberty. - Vagyonmegosztási megállapodás. -És? - Tudod, amikor elvettem Tasht, nem tartottam elegánsnak, hogy házassági szerződést írassak vele alá. De most, hogy elválunk, azt akartam, hogy mindenben előre megállapodjunk. Neki adom mindenemnek a felét. Ezért hagy békésen lelépni. -Hogy? - Mi az, hogy. Semmi veszekedés. Semmi sárdobálás. - Megkérdezhetem, hogy miért teszed ezt? - Komolyan elhiggyem, hogy nem tudod? - nézett Libertyre kérdőn a férfi. - Nem, nem tudom - felelte a lány, és közben arra gondolt: Dámon válikI - Miattad, bébi. - Miattam? - fordult meg Libertyvel a világ. - Aha. Megértettem az üzenetedet. - És... mi volt az az üzenet? - Hogy veled nem lehet játszadozni. Nem vagy egyéjszakás kaland. Hogy te, L.L., teljes elkötelezettséget igényelsz, így hát... ha még érdekel a dolog, szabaddá teszem magamat. És ezek a papírok bizonyítják, hogy nem a levegőbe beszélek. Egyetértünk ebben? - Igen, egyetértünk - suttogta Liberty. - Akkor jó. És arra gondoltam, hogy ha ma este végeztél itt, vár a repülőgépem, és vár Cabo is. Jó ötletnek látszik ott folytatnunk, ahol abbahagytuk. - Hosszú szünet. -Tudod, miről van szó? Te meg én... Cabo... - Külön hálószobák? - ugratta a férfit Liberty. - Arról szó sem lehet! - Akkor, Dámon - felelte ujjongó szívvel Liberty -, én benne vagyok!
Vége
224