JEGYZŐKÖNYV 6-3/2013. Készült: Tiszalök Város Önkormányzata képviselő-testületének 2013. január 21-én tartott rendkívüli nyílt ülésén. Jelen vannak: Gömze Sándor polgármester, Fedor László alpolgármester, Bede-Tóth Attila, Cserés Csaba, Dr. Erdélyi Béla, Gyúróné Cserés Ágnes és Zrinszki István képviselők. Tanácskozási jogkörrel részt vett: Mező József jegyző, Dr. Balogh Judit az önkormányzat jogásza Gömze Sándor: Köszöntöm a megjelenteket. Megállapítom, hogy a képviselő-testület határozatképes, 9 fő képviselőből 7 fő jelen van. Javaslatot teszek a meghívóban kiküldött napirend elfogadására. Aki egyetért a napirend megtárgyalásával, kérem, kézfelemeléssel jelezze. Megállapítom, hogy a képviselő-testület 7 egyhangú igen szavazattal a meghívóban feltüntetett napirendet elfogadta. Tárgy: (1.tsp.) Adásvételi szerződés jóváhagyása (Tiszalök Város Önkormányzata, mint eladó és Tiszalöki Városfejlesztési és Ipari Park Kft, mint vevő között) a tiszalöki 1135/1-6 hrsz-ú ingatlanra vonatkozóan. Előadó: Gömze Sándor polgármester Gömze Sándor: A január 17-i ülésen nem fogadta el a képviselő-testület az adásvételi szerződést, melyet az Ipari Park Kft többségi tulajdonosa juttatott el a részünkre. Jegyző Úr konzultált a jogászunkkal, aki több buktatóra is felhívta a figyelmünket. Megkérem Dr. Balogh Juditot, foglalja össze szakmai véleményét. Dr. Balogh Judit: Az egész probléma onnan indult ki, hogy tavaly áprilisban volt egy előszerződés, ami befolyásolta a végleges szerződés tartalmát, ebben a tekintetben már meg voltunk kötve. Én ekkor láttam először az adásvételi szerződést, amibe aztán tettem kiegészítéseket, aminek az volt a lényege, hogy eredetileg az előszerződés kapcsán eléggé egyoldalú lett ez a szerződés, nagyon sok garancia is hiányzott belőle, amiknek egy részét igyekeztem visszapótolni. Ezeknek a garanciának az a lényege, és azért van rájuk szükség, mert az eredeti adásvételi szerződésben az szerepelt, hogy 5 év bizonytalanságot kap a kft, 5 év után kell vagy lehet megállapítani, hogy ellehetetlenült a szerződés, akkor lennénk jogosultak a szerződéstől való elállásra, de ehhez semmi tényleges lehetőséget a szerződés nem adott. Én azzal egészítettem ki a szerződést, hogy legyen a szerződésnek egy olya melléklete, amelyet mindkét fél aláír, és ami alkalmas arra, hogy bármikor visszajegyezhessük a tulajdonunkat. Ez is eléggé bizonytalan garancia, mivel csak úgy tudjuk az eredeti állapotot helyre állítani, ha az eredeti állapot helyreállítható, tehát az ingatlan és a vételár is és minden egyéb tényező olyan formában van, hogy vissza lehet csinálni, mert az ingatlan csak akkor szállhat vissza a mi birtokunkban, ha ő azt nem terheli meg, de a szerződés azt nem zárja ki. Ha megterheli, és rátesz egy sokmilliós jelzálogot, akkor nem tudjuk visszaállítani az eredeti állapotot, mert nincs az a bank, amelyik kiengedné a fedezetből a megterhelt ingatlant. Annyit írtam le ebbe a szerződés tervezetbe – amibe a másik fél bele is ment-, hogy helyezzük ügyvédi letétbe ezt az okiratot, ugyanannál az ügyvédnél, aki ezt a szerződést ellen jegyzi – az 5 1
évet szállítsuk le 3-ra, azután hallottam hogy a képviselő-testület 1 évet javasolt –, hogy amennyiben a meghatározott időn belül nem történik teljesítés – azaz nem lesz megfizetve az ellenérték -, akkor mi jogosultak legyünk az ingatlan nyilvántartásban ezt az állapotot helyreállítani. Ezt el is fogadták, csak a következő lépés az, hogy azt is rögzíteni kellene ebben az adásvételi szerződésben, hogy nem akadályozhatja meg, tehát nem hozhatja a jogviszonyt, az ingatlant olyan helyzetbe, hogy ne lehessen helyre állítani az eredeti állapotot. Viszont bármit beleírunk ebbe az adásvételi szerződésbe, azt tudni kell, hogy csak kötelmi jogi igényt keletkeztet számunkra. Ez azt jelenti, hogy ha nem úgy történnek a dolgok, ahogy szeretnénk, csak peres úton tudjuk érvényesíteni az akaratunkat. De hogy ez mikorra realizálható, hogyan és miként, az elég csekély garancia a számunkra, jogi szempontból. Dologigény, ami azt jelentené, hogy garanciánk van arra, hogy visszakapjuk, de semmilyen szerződéses viszony nem tud biztosítékot adni rá, ezt világosan kell látni. A másik, amiről Jegyző Úrral beszélgettünk még – nyilván a számunkra hátrányos oldalakat mondom, a veszélyekre szeretném felhívni a figyelmet -, a veszély az, és erre semmilyen jogi garancia nincs, hogy ez a cég nem szűnhet meg. Tehát ha most aláírjuk ezt a szerződés, és fél év múlva megszűnik az Ipari Park Kft, akkor végképp nincs garancia arra, hogy elérjük a célunkat. Ez a két nagyon nagy buktató van, amit így elsőre látok ebben a szerződésben, aztán az apró finomság az, ami arra született, amit én kértem, hogy legyen egy okirat, amely az eredeti állapot helyreállítását biztosítja. A szerződéshez csatolt nyilatkozat arról szól – generálisan kezelte a kollega nő -, hogy hozzájárulnak a megszüntetéshez, ha valamennyi ingatlan tekintetében ugyanaz a feltétel áll fenn, tehát, ha az ötből egyet sem fizet ki. Erre mi a garancia, hogy ötből egyet sem fizet ki? És mi van akkor – és erre az esetre nincs letétbe helyezett nyilatkozat, vagy nincs egy olyan pont ebben a megszüntető okiratban, ahol lehetne jelezni, hogy mely ingatlanok tekintetében valósul meg a bontó feltétel -, ha azt mondjuk, hogy az Ipari Park Cím elnyerése már megkezdésnek minősül, tehát azt az ingatlant, amelyet az inkubátor háznak akar fenntartani, azt már most, 30 napon belül ki kellene fizetnie. Ha ez az egy ingatlan kiesett belőle, akkor már nem ér semmit ez a nyilatkozat. Erre a kollegina azt írja a letéti szerződésben, hogy amennyiben nem valamennyi ingatlan tekintetében áll be a bontó feltétel, akkor kötelesek vagyunk haladéktalanul aláírni újat. Én azt mondom, hogy ez a maximum, amit lehet írni, ezt tudjuk, de nekünk ez nem biztosíték. Az lenne a biztosíték, ha minden egyes ingatlan tekintetében külön készítenénk el a bontó feltételt, és az iránt rendelkeznénk, amelyikre szükségünk van. Csak ezt az egy megoldást tudom elképzelni. Öt külön megszüntető szerződést írunk, mindegyiket aláírjuk, és ahogy ő írja, hogy jelezzük írásban felé, hogy melyik tekintetében nem realizálódott a szerződés, azt állítjuk helyre. Ha egyben van mind az öt, és azt írja a megszüntető okirat, hogy minden egyes ingatlan vonatkozásában bekövetkezett, ezért a felek megállapítják, hogy a bontó feltétel bekövetkeztével a szerződés hatálya megszűnik, ez nekünk nem jó. Ez nekünk onnantól kezdve nem jó, ha már egy ingatlant kifizet. Nekem ezek az aggályaim vannak, ezek csak jogiak. Cserés Csaba: Mi a megoldás? Dr. Balogh Judit: A megoldás az, hogy én ennek a szerződésnek az aláírását abban az esetben tudnám javasolni, ha szétszednénk ezt az öt ingatlant, hogy külön legyen mindegyikre egy ilyen megszüntető. Hogy 3 év vagy 5 év a képviselő-testület döntése, és annak a fenntartásával, hogy azért a kockázati tényezőket figyelembe kell venni, mind a cégjogit, mind az ingatlanost. Azt még eltudom képzelni, hogy még egy olyan pontot beleírjunk, hogy a vevő kötelezi magát, hogy amennyiben eddig a teljesítés, birtokba adás, vagy a lehetetlenítés, tehát a bontó feltétel nem következik be, addig az ingatlant nem terheli meg, és az ingatlan helyreállítását nem akadályozza. Egy ilyen pontnak semmi akadálya. Zrinszki István: Igen, mert mi hiába írjuk bele, attól ő még megcsinálja, mi pedig pereskedhetünk. A vételár teljesítésénél Lacinak volt egy észrevétele, az inkubátor ház pályázat, nyertes pályázat, a vételár utolsó mondatában van. 2
Dr. Balogh Judit: A szerződés 5. pontjának első bekezdését még ők írták, a második felét ennek a bekezdésnek egészítettem ki én, két héttel ezelőtt, és a múlthéten szereztem tudomást arról, hogy megkaptuk a címet, azt nem is tudtam, hogy az inkubátor ház pályázat is nyert. Az a logika vezetett engem – ami egyébként őket is vezette -, hogy ha egy pályázat nyert, akkor a tekintetben megkezdődik a teljesítési határidő, és beáll a teljesítési kötelezettség. Én azt akartam itt elérni – csak közben kiderült, hogy ez már el is kezdődött -, hogy az első teljesítési alkalmuk már most a szerződés aláírásakor kezdődjön el. Gömze Sándor: Nem biztos, hogy így van, mert a támogatási szerződés mikor alá lesz írva, szerintem akkor kezdődik el a projekt, mert még most az engedélyeztetések, föld adásvétel zajlik, és addig nem tudják aláírni a támogatási szerződést, amíg a pályázatnak nincs a birtokában ez a két helyrajzi szám. Dr. Balogh Judit: Én azt írtam, hogy a támogatás elnyeréséről szóló értesítés kézhezvételével, pontosan azért, mert elhúzódhat, de minél hamarabb kezdődjön el a teljesítés. A második bekezdést is én írtam bele, az pedig az, hogy köteles mindent megtenni a sikeres együttműködés érdekében. Gömze Sándor: Ez nekünk is létszükséglet, hogy a 1135/1, 1135/2-t nyélbe üssük, mert ezek nélkül nem fogják tudni megvalósítani az inkubátorházas pályázatát. A szerződés aláírásán kívül, amikor van tulajdoni lapja, akkor állnak vele szóba a pénzintézetek is. Az önrészhez a kft-nek hitelt kell felvennie, a többségi tulajdonos rendezi, és rendezi azt a 15-20 millió Ft-os hitelt is, amiből szeretné visszafizetni az irányunkban fennálló tartozását. De ha mi magunk lehetetlenítjük el bármilyen aggódó okból kifolyólag, akkor mi leszünk a hibásak, hogy nem valósulnak meg a terveik, ha abba a helyzetbe hozzuk, hogy nem tudnak hozzájutni ahhoz a pénzhez. Az időtartamot illetően, az egy év azért nagyon kevés, mert ha a pályázatok kiírásra kerülnek, bepályáznak, a bírálási időszak, az eredményhirdetés után megjárja a pályázat a hatóságokat, és utána kerül elő a támogatási szerződés, és ez nagyon sok idő. Tudjuk, hogy mely területekről van szó. Dr. Balogh Judit: Ha ez már megnyert pályázat, akkor ezt az 5-ös pontot a közepétől úgy kellene módosítani, hogy: „…A szerződő felek egybehangzóan rögzítik, hogy a vevő pályázatot nyert. Jelen szerződés értelmében a felek a beruházás megkezdésének tekintik és a vevő fizetési kötelezettsége jelen szerződés aláírásával beáll.” Nem az Ipari Park Címre, hanem kifejezetten az inkubátor házra vonatkoztatva, sőt már be is írnám, hogy a 1135/1 és a 1135/2 hrsz-ú területek vonatkozásában beáll. Erre már fölösleges lenne elkészíteni a felmondó szerződést is, merthogy ez már teljesítésbe ment. Fedor László: Van két lehetőségünk, az egyik, hogy ezt a szerződést valamilyen módosított formában elfogadjuk, aláírjuk, vagy nem. Ha nem, akkor az általunk adott tagi kölcsönből valószínűleg soha nem látunk egy fillért sem. Erre két ok van, az egyik, hogy az Önkormányzat szembe megy az Ipari Parkkal, ellehetetleníti a működését, ezért minden oka meg van rá, hogy nem is teljesítsen. A másik az, hogy mivel az Ipari Park Kft-nek nincs egy fillér vagyona sem, és ha nem tud hitelt felvenni, nem tud beruházni, s nem is lesz vagyona, és nem is lesz miből visszafizetni. Én úgy gondolom, hogy a szerződés nem megkötése gyakorlatilag 100% biztonsággal vezet ahhoz, hogy ebből az Ipari Parkból sem lesz semmi, és a mi odaadott pénzünkből sem lesz semmi. Ha valamilyen formában elfogadjuk a szerződést, még mindig nem zárható ki, hogy ugyanez bekövetkezik, de ekkor legalább van esélyünk az ellenkezőjére is. Mi az, amit az eddigiekhez képest pluszban tudunk veszíteni, ha aláírjuk a szerződést? Ha onnan indulunk el, hogy az első az a helyrajzi szám, amin az inkubátor ház megvalósulhat, azt már eleve úgy kötjük meg, hogy kifizeti, akkor úgy gondolom, hogy 3
pluszban semmit nem vesztettünk, mert azzal az 5 millió Ft-tal az egész terület értéke busásan meg van fizetve. Azt mindannyian tudjuk, hogy ott nemhogy egy év múlva, de lehet hogy 3 év múlva sem lesz a hátuljából semmi, a logisztikai folyamat miatt sem, másrészt ha ránézünk a területre, látható, hogy építésre alkalmassá tenni egy év alatt nem lehet, tehát ha egy év időtartamot írnánk alá, akkor lehetetlen dolog. Az én javaslatom az, hogy ezt a szerződést meg kell kötni, és ha úgy kötjük meg, hogy az inkubátor ház területét ki is fizeti az aláíráskor, akkor biztos, hogy semmit nem veszítünk, a hátsó részekre pedig a 3 évet helyénvalónak tartom, úgy hogy a bontó szerződést szétszedjük 4 részre. Gömze Sándor: A hátsó területre, ha bárhol olyan jellegű beruházás lesz, ahol nagy mennyiségű föld keletkezik, azzal fel lehet tölteni és hasznosíthatóvá tenni. Ha visszaidézem, hogy hány forintért vettük a földeket, és most 500 Ft/m 2 áron odaadjuk, akkor tulajdonképpen megkaptuk az árát ennek az egész területnek az itteni viszonyok és árak szerint. Egy nagyon fontos dolog van, ha ezt nem adjuk át, és nem rendezi tulajdoni lapon az Ipari Park Kft, akkor nem tudja az inkubátor házat sem megvalósítani, és pont mi leszünk a gátja a megvalósításnak. Zrinszki István: És mi van, ha csak használatra kapná meg a területet? Dr. Balogh Judit: Ez pályázati kiírás függvénye. Fedor László: Erről akkor lehetne beszélni, ha ennek az Ipari Park Kft-nek a páncélszekrénye tele lenne pénzzel, de pont az ellenkezője áll fenn, ezért, hogy be tudjon ruházni, hitelt kell felvennie, azt pedig csak úgy tud felvenni erre az ingatlanra, ha a tulajdoni lapon az ő neve áll. Tehát építeni építhetne rá, ha lenne ehhez saját tőkéje, ami nincs. Ha nincs tulajdoni joga, nincs hitel, és építeni sem fog tudni. A hátsó területet fedezetként szánja a banknak. Gömze Sándor: Tulajdoni lapot kérnek a pályázathoz. Annak idején a pályázat határidején is folyton módosítottak, ezért nem tudta visszafizetni határidőben a tagi kölcsönt. Gyúróné Cserés Ágnes: Amikor a tagi kölcsön visszafizetéséről megszületett a határozat, hogy három részletben fogja visszafizetni, akkor ő ezt elfogadta, de a pályázat kiírásától tette ezt függővé? Gömze Sándor: Igen, mert úgy ütemezte be a visszafizetési kötelezettségeket, hogy azt feltételezte, hogy március elején kijön a pályázat, egy hónapon belül elbírálják. Ehhez képest, augusztusban írták ki a pályázatot. Gyúróné Cserés Ágnes: Akkor egy részletet nem lehetne most kifizetnie? Gömze Sándor: De lehetne, csak földtulajdoni lappal kell rendelkeznie, hogy tudjon felvenni hitelt. Cserés Csaba: Amit én látok, hogy ebből most kiszállni csak rosszul tudunk. Ezt a szerződést úgy kell megkötni, hogy Judit minden tudását latba veti, hogy nekünk jó legyen. A másik dolog, ami eszembe jutott, hogy ez egy elnyert inkubátorház pályázat, szerződést akkor kötnek vele, ha az önerőt mellé teszi. Az önerőnek egy jó része banki hitelből fog működni, amit az Ipari Park Kft vesz fel. Ebben az esetben, ha nekünk van ebben részünk, milyen kockázattal járhat ránk nézve? Dr. Balogh Judit: Semmilyen, mert a Kft. a társaság tartozásaiért nem felel, csak a törzstőke ránk eső részét (350.000 Ft) veszíthetjük el, a hitel minket nem terhel. Fedezetként csak saját tulajdonú ingatlant jegyeztethet be. Cserés Csaba: Polgármester Úr te a múlt héten beszéltél Janzsó Tamással. Mit tudtál meg tőle, mi az ő elképzelése? 4
Gömze Sándor: Egyértelmű, hogy az inkubátorházat meg akarják valósítani, ez neki is érdeke. Ő emellett még sok ügyben tárgyal, ami a jövőben jó lehet nekünk. Neki, mint többségi tulajdonosnak az érdeke az, hogy a fejlesztéseket megvalósítsa. Minél több fejlesztés alá vont területe van, annál jobban tudja az Ipari Park Kft-t üzemeltetni. Nekünk most azt kell előtérbe helyezni – amit Alpolgármester Úr is mondott -, hogy ha az elhangzott módosításokkal elfogadjuk a szerződést, akkor megadtuk az esélyt magunknak és nekik is, hogy az inkubátorházat meg tudják valósítani. Ha azt akarjuk, hogy ez megvalósuljon, akkor most a jogászunk által javasolt módosításokkal el kellene fogadnunk. Ha ezt az első 5 millió Ft-ot kifizeti, akkor már nem veszítünk semmit. Dr. Balogh Judit: Közben én szövegszerű javaslatokat gyártottam a módosításhoz. Kiegészíteni javaslom: „Vételár teljesítése 5./ A szerződő felek egybehangzóan rögzítik, hogy a Vevő a jelen szerződéssel érintett ingatlanok közül a 1135/1 és a 1135/2 hrsz tekintetében sikeres pályázattal rendelkezik, amely két helyrajzi számon inkubátorház megvalósítását teszi lehetővé. Erre tekintettel a felek rögzítik, hogy ezt a jelen szerződéssel egy időben a beruházás megkezdésének tekintik, és a vevő fizetési kötelezettsége e két ingatlan tekintetében a jelen szerződés aláírásától számított 30 napon belül beáll.” Így már pontos az, hogy ezt megnyerte, tehát a szerződés aláírásától számítva 30 napon belül fizetnie kell. Ebben a szerződésben nincs szó késedelemről, de egy késedelmi kamatos pontot bele lehet tenni. A következő a bontó feltétel, a 9. pontban. „Bontó feltétel 9./ A szerződő felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a Vevő a jelen szerződés tárgyát képező bármely ingatlan tekintetében a vételár fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az ingatlanok vételárát legkésőbb a jelen szerződés aláírásától számított három éven belül nem fizeti meg, ezt a körülményt a felek bontó feltételnek tekintik.” Itt az eredeti szöveg maradjon egy darabig, és a következő képen egészíteném ki az utolsó mondatát ennek a pontnak: „A felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy ezen alakszerű és bejegyzésre alkalmas okiratba foglalt helyrajzi számonként külön-külön elkészített nyilatkozatot a jelen szerződés aláírásával egyidejűleg aláírják, …” És két bekezdéssel egészíteném ki ezt a pontot. „A szerződő felek egybehangzóan rögzítik, hogy a Tiszalök 1135/1 és 1135/2 hrsz. vonatkozásában a jelen szerződés bontó feltételeinek beállta kizárt, ezért a jelen szerződés megszüntetésére a Vevő nem jogosult, az Eladó pedig kizárólag a vételárnak a jelen szerződés aláírásától számított 30 napon belül nem, vagy nem hiánytalan teljesítése esetén jogosult.” Magunktól ne zárjuk ki, hogy felbonthassuk. „ A jelen szerződésben foglalt bontó feltétel teljesíthetősége érdekében a felek megállapodnak abban, hogy a Vevő köteles a jelen szerződésben érintett ingatlanokat a jelen szerződés teljes tartama alatt jogilag olyan állapotban tartani, hogy az eredeti állapot helyreállítható legyen. Ennek érdekében kötelezettséget vállal arra, hogy az érintett ingatlanokat mindaddig, míg a vételárat maradéktalanul meg nem fizette nem terheli meg, azokat per, teher és igénymentes állapotban tartja.” Azt gondolom, hogy mi ennyit tehetünk, hogy kötelezzük arra, hogy ne terhelje meg. Ha mégis megteszi, jogilag nincs igaza, praktikusan viszont ott lesz a teher. Ennél többet mi nem tudunk tenni. Zrinszki István: Van ez az 5 millió Ft-os vételár. Ha aláírja a szerződést, 30 napon belül köteles teljesíteni. Ha nem fizette ki, akkor is ráteheti a jelzálogot? Dr. Balogh Judit: Ha ő nem teljesíti, addig még felbontható a szerződés, tehát addig köteles olyan állapotban tartani, ezért nem terhelheti meg. Megjegyzem, így is megtörténhet, hogy aláírja a
5
szerződést, elismeri a kötelezettséget, és mégis elfelejt fizetni nekünk. Még az öt millióra sincs biztosítékunk így sem. Fedor László: Ezért lenne az a biztos, ha az aláíráskor kifizetné az 5 millió Ft-os vételárat. Úgy gondolom, hogy ha ő biztos a dolgában, akkor ezt az 5 millió Ft-ot odaadja a Kft-nek tagi kölcsönként, és ha megvan a hitel, ő is kiveszi belőle. Bede-Tóth Attila: Az itt elhangzottak alapján az a véleményem, hogy az előző rendkívüli képviselő-testületi ülésen jó döntést hoztunk, hogy abban a formában nem fogadtuk el az adásvételi szerződést, mert a Judit által készített kiegészítések nagyobb mértékű garanciát biztosítanak a számunkra ahhoz, hogy a pénzünknél is maradjunk, és talán történjen is valami, meg így saját magunkat sem lehetetlenítjük el. Mert ha beleugrottunk volna, vagy ha elzárkózunk, akkor saját magunkkal is kitolunk, mert azt a kft-t lehetetlenítenénk el, amiben mi is társtulajdonosok vagyunk, és azzal a céllal hoztuk létre, hogy legyen a városban valami. Viszont azt is el kell ismerni, hogy a többségi tulajdonos hozzáállása közrejátszott abban, hogy a képviselő-testület ilyen pesszimista ezzel a kérdéssel kapcsolatban, mivel a rengeteg ígéret közül szinte még semmi nem valósult meg, ami mégis, az is nagyon hosszú évek alatt. Mivel az önkormányzat vagyonáról van szó, a felvett hitelről, elvárható lett volna, és a továbbiakban is elvárható lenne, hogy Tamás tájékoztasson bennünket rendszeresen arról, hogy mi várható, és most már nem csak ígéretekkel, hanem konkrétumokkal is. Ettől függetlenül, ha ezt a szerződést a jogászunk által javasolt kiegészítésekkel, ha elfogadja a képviselő-testület is és Tamásék is, vállalható. Dr. Balogh Judit: A 6. pont legvégére még beleírnám ezt a késedelmi kamatot. „6. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy jelen szerződés alapján a Vevőt terhelő vételár fizetési kötelezettsége késedelmes teljesítése esetén a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresét köteles megfizetni.” Gömze Sándor: A tagi kölcsön visszafizetésével kapcsolatban neki kell írnia egy megkeresést, és egy új vállalást a képviselő-testület irányába, amiben egy igen rövid határidőt kell vállaljon. Mert az előző már így nem teljesült. Nyilvánvaló, hogy azokat a kedvezményeket, amiket adtunk neki, azokat el is felejtheti. Zrinszki István: És a 20 millió Ft egy éves kamata? Mező József: A tavalyi szerződésnél jóhiszeműen azt mondtuk, hogy nem teszünk bele késedelemmel kapcsolatos megkötéseket, mivel természetesnek vettük, hogy ki fogja határidőre fizetni. Mivel ez nem jött be, most ha megkeres az új ajánlatával, tiszta sor, hogy az új szerződésünkben rendelkezni kell arról is, hogy mi van akkor, ha nem fizet. Most az a történet lényege, hogy ebből a lehető legkisebb kockázat mellett jöjjünk ki úgy, hogy az önkormányzat érdekei – legalábbis ami az önkormányzati vagyont érinti – csorbulást ne szenvedjenek, amennyiben viszont akarjuk látni a tagi kölcsönünket. Dr. Erdélyi Béla: El kell fogadnunk a szerződést a javasolt kiegészítésekkel. A lényeg, hogy fizesse ki a két ingatlant. További kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Gömze Sándor: Aki a Dr. Balogh Judit által javasolt kiegészítésekkel az adásvételi szerződés és a letéti szerződések aláírásával egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze. Megállapítom, hogy a képviselő-testület 7 egyhangú igen szavazattal az alábbi határozatot hozta:
6
TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2013.(I.21.) számú határozata Ingatlan értékesítéséről A képviselő-testület a Tiszalök 1135/1, 1135/2, 1135/3, 1135/4, 1135/5 és a 1135/6 hrsz-ú ingatlanok adásvételi szerződését jóváhagyja és felhatalmazza Gömze Sándor polgármestert a szerződés aláírására. Felelős: Gömze Sándor polgármester Határidő: 2013. február 15. További kérdés, hozzászólás a napirenddel kapcsolatban nem hangzott el, a polgármester megköszönte a részvételt és az ülést 16:20-kor bezárta.
K.m.f.
Gömze Sándor polgármester
Mező József jegyző
7
