Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.sz. I. 210-16/2000.
JEGYZİKÖNYV Készült: 2000. december 20-án Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala hivatalos helyiségében Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlésének rendkívüli nyilvános ülésén. (Technikai megjegyzés: Tekintettel az ülés hangfelvételen történt rögzítésére a jegyzıkönyv rövidített formában készült. A hozzászóló neve után tett számok az egyes megnyilatkozások hangfelvételen lévı helyét jelölik meg. A jegyzıkönyv készítése során különbözı típusú magnetofonok kerültek alkalmazásra. A hangfelvétel esetleges visszahallgatása során a számeltérések a különbözı típusú magnetofonok eltérésébıl adódnak.) Jelen voltak a következı testületi képviselık: Pap János polgármester, Szilvásy Ferenc alpolgármester, Végh László alpolgármester, országgyőlési képviselı, Hanó Miklós alpolgármester, országgyőlési képviselı, Tóth Károly képviselı, országgyőlési képviselı, dr. Vécsei László, dr. Kerekes Attila, dr. Pécsi Huszár Zoltán, dr. Ferenczi Attila, Hideg András, Vágvölgyi Gábor, Galisz Géza, Király János, Császár Lajos, Hrabovszki György, Tímár Imre, Kis Sándor, Velkey Gábor, Klampeczki Béla, dr. Futaki Zoltán, Köles István, Benkóné Dudás Piroska, Beraczka János, Takács Péter, Kiss László, Kerekes Györgyné, Kutyej Pál képviselık. Nem jelentette be távolmaradását: dr. Molnár Zsolt képviselı. Tanácskozási joggal részt vett: dr. Simon Mihály jegyzı, Fodorné dr. Szabó Zsuzsanna aljegyzı. Napirendje tárgyalásánál jelen volt: Pénzügyi és Gazdasági Iroda részérıl: Uhrin Nándor irodavezetı, Tarné Stuber Éva irodavezetı-helyettes, Csernus István irodavezetı-helyettes, Soczóné Dömény Edit csoportvezetı, Vagyonkezelı Iroda részérıl: Márton László fımunkatárs, Oktatási, Közmővelıdési és Sportiroda részérıl: Tuskáné Papp Erzsébet irodavezetı, a Városüzemeltetési Iroda részérıl: Bánfi Ádám irodavezetı, Menyhért István könyvvizsgáló. Pap János polgármester: Köszöntötte a megjelenteket. Megállapította, hogy 28 képviselıbıl 19 fı jelen van, a közgyőlés határozatképes, az ülést megnyitotta. Javaslatot tett a meghívóban szereplı napirendi pontokra: Javasolta, hogy a közgyőlés 4/B. jelzéssel tárgyalja meg a "Békéscsaba, Építık u. 28. sz. alatti Vágóhíd felújítása" tárgyú elıterjesztést. Szavazásra bocsátotta a meghívóban szereplı napirendi javaslatot az elhangzott módosítással együtt. (Kazetta 1/1. 001-012) -
Megállapította, hogy a közgyőlés 20 igen, egyhangú szavazattal az alábbi napirendi pontokat fogadta el:
- 2 NAPIRENDI PONTOK: 1./
2000. évi költségvetési rendelet módosítása Elıterjesztı: Pap János polgármester
2./
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 2000. évben behajthatatlanná vált követeléseinek tételes kimutatása Elıterjesztı: Hideg András, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke
3./
A 2001. évi átmeneti gazdálkodásról szóló önkormányzati rendelet alkotása Elıterjesztı: dr. Simon Mihály jegyzı
4./
A 2001. évi önkormányzati költségvetés koncepciója Elıterjesztı: Pap János polgármester
Napirend tárgya:
2000. évi költségvetési rendelet módosítása
Takács Péter képviselı: Kérdése a 3. sz. melléklet 1. oldalához, ami a polgármesteri hivatal 2000. éves kiadásait tartalmazza, a következı: A 28. pont 4-es pontjának 1-es bekezdésében átmeneti segélynél plusz 10 millió forint szerepel, ezzel megemelésre került az átmeneti segély keretösszege. Ezt mi indokolta? A legutóbbi jelentésben az átmeneti segély idıarányos felhasználása kb. 50 %-os volt. (Kazetta 1/1. 013-025) Uhrin Nándor irodavezetı: Az átmeneti segély keretösszegébıl fizetik az étkezési utalványokat, amelyeket a családsegítı szolgálat a rászorulók részére oszt ki az ünnepek elıtt, illetve ez áthúzódik 2001. évre is. (Kazetta 1/1. 025-036) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı rendelet módosítását. (Kazetta 1/1. 036-041) -
A közgyőlés 18 igen, egyhangú szavazattal alkotta meg rendeletét:
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlésének 50/2000. (XII.20.) sz. önkormányzati rendelete a 2000. évi költségvetésrıl szóló 1/2000.(II.17.) számú önkormányzati rendelet módosításáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a 17/2000.(IV.13.) sz., a 32/2000.(VII.06.) sz. és a 37/2000.(IX.21.) sz. 40/2000.(X.19.) sz. rendeletekkel módosított 1/2000.(II.17.) sz. önkormányzati rendeletét (a továbbiakban R.) az alábbiak szerint módosítja:
- 3 -
1. § /1/ Az R.1.§ (1) bekezdésében foglalt 2000. évi összes bevétel 281.479 Ezer Ft-tal nı, a költségvetés fı összege 11.416.785 Ezer Ft-ra módosul. /2/ Az /1/ bekezdésben foglalt bevételi fıösszeg növekmény forrásonkénti részletezését e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. 2.§ /1/ Az R. 2.§ (1) bekezdésében foglalt 2000. évi összes kiadás 281.479 Ezer Ft-tal nı, a költségvetés fı összege 11.416.785 Ezer Ft-ra módosul. /2/ Az /1/ bekezdésben foglalt kiadási fıösszeg növekmény felhasználási feladatonkénti részletezését e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. 3. § /1/ Az R. 3.§ (1) bekezdésében foglalt önkormányzati intézmények kiadása 75.651 Ezer Ft-tal nı, az intézmények kiadási fıösszege 7.461.579 Ezer Ft-ra módosul. /2/ Az (1) bekezdésben meghatározott kiadási növekmény teljesítéséhez 12.523 Ezer Ft önkormányzati támogatás, -30 Ezer Ft OEP támogatás, 26.494 Ezer Ft saját bevétel, 120 Ezer Ft vállalkozási bevétel, 36.408 Ezer Ft átvett pénzeszköz és 136 Ezer Ft pénzforgalom nélküli bevétel szükséges e rendelet 2/a sz. melléklete szerint. Az R. 3.§ (2) bekezdésében meghatározottak a következıkre módosulnak: Az önkormányzati intézmények önkormányzati támogatása 3.831.102 Ezer Ftra, OEP támogatás 2.043.926 Ezer Ft-ra, a saját bevétel 973.431 Ezer Ft-ra , a vállalkozási bevétel 432 Ezer Ft-ra, a felhalmozási bevétel 6.857 Ezer Ft-ra, az átvett pénzeszközök 244.752 Ezer Ft-ra, a pénzforgalom nélküli bevétel 361.079 Ezer Ft-ra módosulnak. /3/ Az önkormányzati intézmények személyi juttatása 21.310 Ezer Ft-tal, a munkaadókat terhelı járulékok összege 6.434 Ezer Ft-tal nı, melynek részletezését e rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza.
- 4 -
Az R. 3.§ (3) bekezdésében szereplı önkormányzati intézmények személyi juttatása 3.201.269 Ezer Ft-ra, munkaadókat terhelı járulékok összege 1.286.850 Ezer Ft-ra módosul. 4.§ /1/ Az R. 4.§ (1) bekezdésében foglalt Polgármesteri Hivatalhoz tartozó feladatok ellátásának kiadási elıirányzata 61.418 Ezer Ft-tal nı, 2.568.579 Ezer Ft-ra módosul. /2/ Az R. 4.§ (2) bekezdésében foglalt Polgármesteri Hivatal személyi juttatása 15.168 Ezer Ft-tal nı, 503.733 Ezer Ft-ra módosul, a munkaadókat terhelı járulékok összege 7.843 Ezer Ft-tal nı, 211.488 Ezer Ft-ra módosul. /3/ Az /1/ - /2/ bekezdésben foglalt kiadási változások feladatonkénti részletezését e rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza. 5. § A közgyőlés az önkormányzat felhalmozási kiadásainak fıösszegét 155.898 Ezer Ft-tal növeli, melynek részletezését e rendelet 4.sz. melléklete tartalmazza. Az R. 5.§-ában szereplı önkormányzat felhalmozási kiadásainak fıösszege 1.057.348 Ezer Ft-ra módosul 6. § Az R. 6.§-ában foglalt az önkormányzat tulajdonában lévı tárgyi eszközök felújítási elıirányzata 4.898 Ezer Ft-tal csökken, 329.271 Ezer Ft-ra módosul. A feladatonkénti változást e rendelet 5. sz. melléklete tartalmazza. 7. § A más szervek, jogi személyek, civil szervezetek támogatásának összege 2.000 Ezer Ft-tal nı, melyet e rendelet 3.sz. mellékletének 23.cím 1.alcíme részletez. Az R. 7.§-ában foglalt más szervek, jogi személyek, civil szervezetek támogatása 182.684 Ezer Ft-ra módosul. 8. § A közgyőlés az általános tartalék összegét 6.571 Ezer Ft-tal csökkenti, a céltartalék összegét 4.278 Ezer Ft-tal csökkenti.
- 5 -
Az R. 9.§-ában szereplı általános tartalék összege 253 Ezer Ft-ra céltartalékok összege 6.620 Ezer Ft-ra módosul.
a
9. § Ezen rendelet 2000. december 20-án lép hatályba. Békéscsaba, 2000. december 20. Pap János sk. polgármester Napirend tárgya:
dr. Simon Mihály sk. jegyzı Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 2000. évben behajthatatlanná vált követeléseinek tételes kimutatása
Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı határozati javaslatot. (Kazetta 1/1. 041-047) -
A közgyőlés 20 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta:
733/2000.(XII.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a polgármesteri hivatal és a felügyelete alá tartozó költségvetési intézmények 2000. évben behajthatatlanná minısített követeléseirıl szóló tételes kimutatást a beterjesztett mellékletnek megfelelıen megismerte, és tudomásul veszi azok vagyonból történı kivezetését. Felelıs: Szilvásy Ferenc alpolgármester Határidı: azonnal Napirend tárgya:
A 2001. évi átmeneti gazdálkodásról szóló önkormányzati rendelet alkotása
Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı rendeletet. (Kazetta 1/1. 047-053) -
A közgyőlés 20 igen, egyhangú szavazattal alkotta meg rendeletét:
- 6 Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlésének 51/2000.(XII.20.) sz. önkormányzati rendelete a 2001. évi átmeneti gazdálkodásról 1.§ A közgyőlés felhatalmazza a polgármestert, hogy 2001. január 1-tıl az önkormányzat bevételeit folytatólagosan szedje be, illetve kiadásait teljesítse. 2.§ A kiadások területén az intézményi támogatásoknál a 2000. évi módosított elıirányzatok egy tizenketted része vehetı igénybe. 3.§ A központi kezelésbe vont feladatok kiadásai havonta a 2000. évi módosított elıirányzat egy tizenketted részét nem haladhatják meg. 4.§ A közgyőlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a város által kiemelten támogatott sportegyesületek részére a 2000. évi támogatások egy tizenketted részének 70 %-át utalja ki havonta támogatásként. 5.§ A közgyőlés felhatalmazza a polgármestert – tekintettel az érvényes megállapodásokra -, hogy a szerzıdéssel üzemeltetett intézmények részére a megállapodásban szereplı összegek egy tizenketted részét utalja ki támogatásként. A korábbi szerzıdéskötéseken alapuló kifizetési kötelezettségeknek tegyen eleget. 6.§ A felhatalmazás idıtartama alatt beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat a 2001. évi költségvetésrıl szóló rendeletbe be kell illeszteni. 7.§ Ez a rendelet 2001. január 1-tıl lép hatályba és a 2001. évi költségvetésrıl szóló rendelet megalkotása után hatályát veszti. Békéscsaba, 2000. december 20. Pap János sk. polgármester
dr. Simon Mihály sk. jegyzı
- 7 Napirend tárgya:
A 2001. évi önkormányzati költségvetés koncepciója
Pap János polgármester: Javasolta, hogy elıször az elıterjesztéshez kapcsolódó kérdések hangozzanak el. A parlament december 19-én elfogadta a költségvetést, miközben a kormány bejelentette, hogy a közalkalmazotti szférában visszamenıleges béremelésre nyújt fedezetet. Ez országos szinten 40 milliárd forintot jelent és ez nem épül be a 2001. évi költségvetésbe. A közalkalmazottak számára elıirányzott 8,75 %-os béremelésre nagyobb összeget kell biztosítani a tervezettnél, mert nem 100 %-hoz, hanem kb. 103 %-hoz kell viszonyítani a béremelést. Javasolta, hogy a mellékleteket ne a konkrét összegek tekintetében vitassák egyelıre. (Kazetta 1/1. 053-078) Uhrin Nándor irodavezetı: A költségvetési koncepció 2. sz. mellékletének 6. oldalán a "Csabai Életfa" használatbavételi díj 30 %-ára elıirányzott 45 millió forintos céltartalék módosítja a költségvetési koncepciót. A közgyőlés legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy a 30 %-ot továbbra is a "Csabai Életfa"-nál kell kezelni egy korábbi döntésének megfelelıen. Így 15 millió forinttal csökken a céltartalék, illetve a költségvetési koncepció fıösszege. A fennmaradó 30 millió forint a lakásalapba kerül. (Kazetta 1/1. 078-087) Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: Két részre szeretné bontani az elıterjesztés ismertetését: az elsı egy ismertetési mód és egy általános vélemény. Az elmúlt években a szokásos gyakorlatot követik most is. A kezelési mód legnagyobb jellemzıje, hogy koncepcionális leírás helyett már számokkal operál. Nem arról beszélnek, hogy növelni kell a beruházási kiadásokat, vagy csökkenteni a pedagógusok bérét. A másik jellemzı, hogy továbbra is a konkrét pénzfelosztás helyett egyes tételeknél keretösszegek szerepelnek. Úgy volt tavaly is, hogy a beruházási és karbantartási keretet is keretszámban jelölték meg, amit többen kifogásoltak, mert ennek következménye, hogy most nem lehet arról vitatkozni, hogy pl. melyik utcát csatornázzák és melyik szociális létesítményt újítsák fel. Lehetıség van arra, hogy ezt a gyakorlatot a közgyőlés megváltoztassa és más módszert alkalmazzon. A bizottsági elnökök által megtárgyaltatott javaslatokat - a beruházási keretekhez - megkapta. Az elmúlt években általában konszenzusra jutottak. A költségvetési koncepciót a törvény szerint a polgármester és a jegyzı írja alá. A pénzügyi, költségvetési bizottság véleménye mindig beépült a koncepcióba. A bizottságnak több módosító javaslata volt, amelyeket az elıkészítık egy kivételével beépítették költségvetési koncepció alapváltozatába. Helyszínen került kiosztásra egy állásfoglalás, amely a polgármesteri hivatal mőködési költségvetésébıl mintegy 30 millió forintos megvonást tartalmaz. A 2001. évi költségvetésnek a ma ismert információk szerint két jellemzıje van: az egyik az állami költségvetés keretében elfogadott bérintézkedések lekövetése. Külön melléklet foglalkozik azzal, hogy milyen bérintézkedések vannak az oktatási, a szociális és a köztisztviselıi szférában. Ezek törvénnyel alátámasztottak. Ha 2000. december 31-et 2001. január 31-hez viszonyítja, akkor a pedagógus szférában átlagosan 30 % feletti lesz az egyéni bérfejlesztés. A meghozott közgyőlési intézkedések és a törvényi kényszerek kb. 480-490 millió forint bérköltség-növekedést indukál a város 2001. évi költségvetésében. Ez az összeg
- 8 tartalmazza a képviselık juttatásait is. Eltérés az elmúlt évektıl, hogy egyelıre ezt az összeget a kormány megfinanszírozta, az állami támogatás növekmény 520 millió forint a jelenleg ismert információk szerint. A szociális blokk és még néhány paraméter csak becsült, nem ismert, ez változhat. A különbözı nyilatkozatok szerint a közalkalmazotti szférában további 5-6 %-os növekedés várható, hogy az infláció plusz 5 % vállalást tartani tudja a kormány. Nem lehet tudni, hogy ez az állami költségvetésbıl kerül-e finanszírozásra vagy az önkormányzatnak kell rá fedezetet biztosítania. Ez a kár 100 millióval is felboríthatja a jelenlegi költségvetési egyensúlyi helyzetet. Az oktatási normatívákat a 2001. szeptemberében beiskolázott, becsült gyereklétszám alapján számolták ki. Ezeket az intézmények jelentették az önkormányzat felé. A polgármesteri hivatal érintett dolgozói úgy ítélték meg, hogy a becslések túlzóak, nem lesz akkora gyereklétszám, így a normatíva is ennek megfelelıen kerül leosztásra. Ezért 30 millió forintos indokolatlanná vált normatív összeget, az állami normatíva összegét céltartalékba helyezték, hogy azt ne használják fel, mert ha ezt az összeget nem kapja meg az önkormányzat, akkor azt nem is lehet elkölteni. Ha ez az összeg kivonásra kerül az 520 millió forintos állami forrásnövekménybıl, akkor számtanilag kijelenthetı, hogy az összes bérköltség-növekményt az államháztartás megfinanszírozta. Valamennyi dologi kiadást és fejlesztést csak önkormányzati forrásból, vagy hitelfelvételbıl tud az önkormányzat finanszírozni. A koncepcionális részhez bizottsági elnökként magánvéleménye: a rendelkezésre álló tartalékokat felélte az önkormányzat. Ismerik azokat a tartalékokat, amelyek a jövıben fognak rendelkezésre állni. Ez elsısorban a gázközmő vagyon és néhány kiemelt ingatlan 100 millió forintot meghaladó értéken való eladása. Az elmúlt 3-4 év általa folytatott, preferált magatartás mintát a konszenzusra való törekvést jellemezte, ezzel szemben most véleménye, hogy inkább ne legyen költségvetési koncepció és ne legyen addig költségvetés, amíg szakmailag elfogadhatatlan az elıterjesztett költségvetés. Szeretné meghatározni, hogy mit érez szakmailag elfogadható költségvetésnek. Ennek két minısítı paramétere van. Az egyik az eladósodás szintje. A 2000. évet 690 millió forintos hitelállománnyal zárták, eltekintve attól a 3,7 millió forintos nulla kamatozású hiteltıl, amibıl 1,7 milliót kell az idén törleszteni, 1,7 millió forintot pedig jövıre. Ezek még az 1990-es évek, illetve azelıttrıl húzódó preferált hitelt jelentik. A két hitelszerzıdésbıl - a mellékletbıl is kitőnik - 110 millió, illetve 50 millió forint törlesztési kényszer van, ami 160 millió forintot jelent. Ha nem vesznek fel hitelt, akkor 530 millió forintos hitelállománnyal zárnák az évet. Ez azonban irreális feltételezés. 2000-ben ez a számpár úgy nézett ki, hogy 550 millió forinttal nyitották az évet és 690 millió forinttal zárták. 140 millió forint volt a növekmény. Véleménye szerint 2001-ben sem haladhatja meg a növekmény a 100 millió forintot. A költségvetési koncepcióban ennél valamennyivel magasabb összeg szerepel, de még nem tartalmazza az elmúlt közgyőlésen meghozott tőzoltósággal kapcsolatos átvállalási kiadás. Nem várható, hogy a kormány megfinanszírozza a tőzoltók pótlékát 2001-ben. Az itt szereplı hitelfelvétel több mint 310 millió forintos összegét növelni kell az elmúlt közgyőlésen
- 9 elfogadott 80 millió forintos összeggel. Ez az összeg számára a szakmailag vállalható hitelfelvételi korlátot túllépi. A másik minısítı paraméter a felelısségvállalás érvényesítése. A képviselık a város fıgondnokai. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzat saját tulajdonában lévı intézményi épület- és közmőállományt a képviselıknek kell karbantartani úgy, hogy a karbantartási munkákra a költségvetésben forrást biztosítanak. A költségvetési koncepcióban a karbantartási összeg 300 millió forintja vélhetıen elegendı a "tőzoltó jellegő" karbantartások és a szerény fejlıdés finanszírozására. Mindenki tudja, hogy van néhány 100 millió forintot igénylı program, amit évek óta tologatnak maguk elıtt, de egyszer muszáj lesz végrehajtani. Ezekre forrást kell biztosítani. Ha minden más bizottsági kezdeményezés ezeket a feladatokat megelızi, akkor a saját felelısségük sérül. Amikor az önkormányzatnak nincs pénze, akkor mibıl tud pl. a 180 millió forintot biztosítani a sportstadionra? A "dzsentri" jelleget erısíti számára az is, amikor a felelısségüket alátámasztó kiadások helyett egyszeri, elfolyó programokat finanszíroznak. A költségvetési koncepcióban megjelennek és korábban is megjelentek egyszeri kiadások olyan programokra, amelyekre két hét múlva senki nem emlékszik. Ezzel szemben az épületi problémák megmaradnak. A 2001. évi költségvetést 200-250 millió forintos hitelfelvétellel kordában kell tartani. Minden képviselı vegye figyelembe az önkormányzattal szembeni felelısségét, és azt, hogy el kell kezdeni bizonyos karbantartásokat (pl. 140 millió útalap igény, két középiskola felújítása, szociális épülethálózat, stb.). Kérte, hogy a javaslatoknál, a szavazásoknál ezeket is vegyék figyelembe. A 300-400 millió forint közötti hitelfelvétellel szerepelı költségvetésnél még azt is elınyösebbnek tartja, ha nem lesz költségvetési rendelet. (Kazetta 1/1. 087-230) dr. Kerekes Attila képviselı: A kialakult költségvetési helyzet egyik oka, hogy az intézményi reformot nem hajtotta végre a közgyőlés. A másik ok a központi bevétel reálértékének csökkenése. 1990-tıl áttekintette az infláció alakulását, ez 1990-ben 29 %, 1991-ben 35 %, 1992-ben 23 %, 1994-ben 18 %, majd 1995-ben 28 %, 1996-ban 23 %, 1997-1998-ban 18 %, 1999-ben 14 %, 2000-ben pedig 10 % volt. Amikor magas volt az infláció, akkor az önkormányzat költségvetése 1,8 milliárdról 4 milliárdra emelkedett. Amikor 1995-ben az infláció csökkent, akkor ez a mutató is kismértékben emelkedett. 1993-ban 1 milliárd 600 millió forint volt a város normatív támogatása, 1997-ben pedig 2 milliárd 080 millió forint, ami 25 % növekedést jelent. Ami 1990-ben 100 Ft volt, az 1993-ban 204,- Ft-ot, 1997-ben 455,- Ft-ot jelentett. Ha ezt az arányt veszi figyelembe, akkor 4 milliárd forintnak kellett volna lennie a normatív támogatásnak 1997. évben. Ebbıl láthatóan magas a forráskiesés. Jelenleg kb. 6 milliárd forint körül kellene lennie a normatív támogatásnak, ha
- 10 reálértékben a `90-es évek elejét veszik alapul. 1990. óta kb. hétszeresére romlott a pénz, ami akkor 100 forint volt, az most 700 forintot jelent. Békéscsaba lakossága 1990-ben közel 69.000 fı volt, míg most - Internetes információ alapján 63.900 fıre tehetı. Ebbıl látható, hogy a város lakosságának létszáma csökken. Ez a normatív támogatás szempontjából is fontos. A kiesett normatív támogatást nem tudják pótolni helyi bevételekkel. Amikor az állami normatíva 1 milliárd 600 ezer forint volt, akkor a helyi adóbevétel 120 millió forint volt, ami most 1 milliárd 550 millió forintra tehetı. 1991-ben a teljes költségvetéshez képest 43 % volt a normatív állami támogatás, ami jelenleg 26 % körül van. 1997-ben a költségvetés 46 %-a helyi bevételbıl származott. A helyi adók bevétele nem növelhetı. Egy kis reményt jelenthet, hogy a tervezett gépjármőadó bevételt túl lehet teljesíteni, ez 2002. áprilisában számon kérhetı. Tudomása szerint 5 ezer békéscsabai lakosnak küldtek felszólítást, mivel nem fizetett adót. Ebbıl következıen 50 millió forint plusz bevétel várható 2002. áprilisában. Még egy pozitívum látható: 1995-2000. közötti kedvezıtlen tendencia - az állami normatív támogatás csökkenése - megfordulni látszik. Ha az infláció valóban 9-10 % között lesz, ehhez képest pozitívum, hogy a központi támogatás 15 %-on valósul meg. Korábban volt olyan javaslata a közgyőlésnek, hogy a polgármesteri hivatal létszámát 18 fıvel csökkentsék, azonban akkor került kialakításra az okmányiroda, stb. és egyéb plusz feladatokat kapott az önkormányzat. A képviselıi alapokkal kapcsolatosan áttekintette a korábbi adatokat. Az 1990-es - még a tanácsrendszerben készült - költségvetésben a tanácstagi alap 4,5 millió forint volt. Ha ezt hétszeres szorzóval átszámítja, akkor az alapján most több mint 30 millió forintnak kellene lennie a képviselıi alapnak. A költségvetési koncepciót elfogadhatónak tartja, azonban a beruházások reálértéke nagymértékben visszafogott, ami hosszabb távon nem tartható. Két megoldást lát: egyik, ha a normatív állami támogatás emelkedne, a másik pedig az intézményi reform. (Kazetta 1/1. 230-356) Császár Lajos képviselı: Egyetért Hideg András bizottsági elnökkel. A költségvetés túlfeszített, ami nem az elmúlt 2 év eredménye. Javaslata szerint szorosabbra és következetesebbé kellene tenni az ellenırzéseket minden szakterületen. A beruházások túlméretezettek, ezen a területen vissza kellene fogniuk magukat, el kellene gondolkodni azon, hogy az önkormányzat milyen beruházásokat valósíthat meg. (Kazetta 1/1. 356-376) Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: A bérköltségek dominanciáját ez a költségvetési koncepció jobban tartalmazza, mint az elızı. A szférához képest magas bérfejlıdéseket biztosít a költségvetés 2001-ben az állami költségvetéssel együtt. A 2000. évet 3896 fı városi alkalmazottal nyitották, ebbıl a kórház 990 fı, és a tőzoltóság 79
- 11 fı, így az önkormányzat saját állománya 2827 fı volt. A 2001. évet 3879 fıvel nyitják, ebbıl a kórház és a tőzoltóság létszámával való csökkentés után, 2810 fıvel zárták a tavalyi évet a saját jogú alkalmazotti állománynál. Ez 17 fıs csökkentést jelent, ami abból adódik, hogy a hivatal alkalmazottainak száma 11 fıvel bıvült, és az intézményekben dolgozók száma 28 fıvel csökkent. A 28 fı csökkenés úgy alakult, hogy a közgyőlés vagy az oktatási bizottság által kidolgozott felmenırendszer alapján, nem indult osztály miatt csökkentettek létszámot, vagy aktív intézkedésekkel kb. 35 fıt bocsátottak el az intézményekbıl, és kb. 6-7 fıre adtak utólagos engedélyt. A városházán 11 fıvel nıtt a létszám (pl. okmányiroda miatt). Az intézményi szférában a munkaszerzıdéseket, a hatályos létszámot és a hatályos közgyőlési döntéseket leköveti a költségvetés alapterve. Nem szerepelnek még közgyőlés elıtt azok a mellékletek, amelyek az intézmények egyedi számbavételekor akár 10-20 millió forint plusz-mínuszt is eredményezhet. Nem a törvényi változásról, vagy utólagos beavatkozásról beszél, hanem, amikor tételes számolásra kerül sor. Nem szeretné, ha szakmailag az lenne a megoldás, hogy mínusz 1 %, vagy 3 % megvonást alkalmaznának. Az intézményi bérfüggés komoly gondot jelent. Az intézmények költségvetési számai az önkormányzat összköltségvetésében - kórház mínusz tőzoltóságról beszél, ahogy most szerepel -: 2000. évi alapköltségvetés 57 %-át kötötte az intézményekhez, ami a 2001. évi koncepcióban 58,1 %-ra, tehát 4 milliárd 100 millió forintról 4 milliárd 400 millió forintra emelkedett. A hivatal is bıvült 26 %-ról 28 %-ra, értelemszerően az összes többi zsugorodott. A középfokú szférát áttekintette és a bölcsıdéket, amit már láttak a szakbizottságok is. Az óvodák vannak soron. A tételes intézkedéseket közgyőlés elé terjesztik. Nem hiszi, hogy most abban a helyzetben vannak, hogy elıre megmondhatnák, hogy a közgyőlés 300 vagy 30 millió forintos kivonulást fogad el. Jelenleg ez a költségvetési koncepció ezt a hipotézist nem tartalmazza, a mai állapotot finanszírozza. Ha lesznek pozitív változások, akkor azok költségvetési tartalékokat jelentenek. Módosító javaslatai és azok indokai: A polgármesteri hivatal koncepció szerinti fejlıdése a következı: leszorított igazgatási költségek 826 millió forintra nıttek a tavalyi 703 millió forintról. Ez 123 millió forintos növekményt jelent. Ezen belül a személyi kiadások aránya a tavalyi 85,9 %-ról 86,8 %-ra nıtt, a személyi kiadások fejlıdése 118,8 %. Ez tartalmazza a képviselık járulékait is. Eszerint a koncepció 118,8 %-os bérfejlıdést szerepeltet a városház, a gondnokság, a gyámhivatal, stb. fizetéseiben. A pénzügyi, költségvetési bizottság a következı javaslattal él a közgyőlés felé: 10 %-os bıvülési maximumot állapítsanak meg két kivétellel. Ez a két kivétel enyhíti a 10 %-ot és 12-13 %-ra növeli. Ismerjenek el 10 millió forint dologi költségnövekedést abszolút összegben a Szabadság téri épület miatt. Ez elég, mert 9 millió forintra szerzıdést kötöttek a Vagyonkezelı Rt-vel, így az 1 millió forint még nem látott dologi kiadásokra vonatkozik. Ismerjék el az okmányiroda állam által megfinanszírozott 22 millió forintos részköltségvetését. Ha ez a két módosítás elfogadásra kerül, akkor 29 millió 416 ezer forintos kiadáscsökkentést eredményez. Ezt a módosítást a bizottság elfogadta.
- 12 A többi egyéni javaslat, a bizottság azért nem fogadta el, mert a mögötte álló kiadási ellenláb nem kapott többséget. Javasolta, hogy a koncepcióban szerepelı 291 millió forintos hitelfelvétel helyett 220 millió forintos hitelfelvételre kerüljön sor, ami 71 millió forintos hitelcsökkenést jelent, ami egyben forrásszőkülés is. A költségvetés egyensúlya érdekében a következı intézkedéseket javasolja megtenni: 29,5 millió forint már említett apparátusi megtakarítás, 5 millió forinttal csökkenthetı ebben az esetben a kamat, hiszen a fel nem vett hitel kamatát nem kell szerepeltetni, 50 millió forinttal emeljék meg a vagyoni bevételeket - 200 millióról 250 millió forintra -. Ez nem áldozat, tudva levı, hogy ennél magasabb összeg várható. Az egyik sarkalatos pont a 300 millió forint elfogadhatósága érdekében, hogy valamennyi rendkívüli bevételt, ami meghalad egy bizonyos ésszerő mértéket, azt tegyék tartalékba azonnal és abból lehet rendkívüli programokat, kiadásokat finanszírozni. Ez az 50 millió forint ezt a lehetıséget olyan értelemben apasztja, hogy a 250 millió forint meglesz, mert a korábbi közgyőlésen elfogadott elıterjesztések 40-50 millió forintos bevételt jelentenek, ha a szerzıdı felek elfogadják az üzleteket. Így marad 13,5 millió forint meg nem címkézett kiadásbıvülés. Javasolta, hogy erre az összegre győjtsék össze a javaslatokat. Ez azt jelentené, hogy 690 millió forintos induló hitelállományt - az elsı évi törlesztéssel nem számolva - 750 millió forintos hitelállománnyal zárnák. Ebben két probléma nincs még kezelve: egyik a már említett tőzoltóság ügye, ha ezt beépítik a költségvetésbe, akkor ennek a kiadási oldalon meg kell teremteni az ellenlábát. Ez mérlegelhetı álláspont. Irreális feltételezés ennek az összegnek a megtérülését várni a kormánytól. A másik, a még nem ismert esemény, ha utólagos bérintézkedést ír elı a kormány. (Kazetta 1/1. 376-526) Végh László alpolgármester: Most a tényleges bérnövekményt - intézményi szféra vonatkozásában is lefinanszírozza a kormány. Ezért nem lehet azt mondani 2001-ben, hogy a bérnövekmények miatt nem tudnak a fejlesztésekre forrást biztosítani. A tőzoltóság esetében nem kell elvetni annak lehetıségét, hogy a kormány legalább 50 %-ban lefinanszírozza a kiadásokat. A tavalyi évben javaslata volt, hogy próbálják az intézményi szférát úgy kezelni, mintha az is városi befektetés, feladat lenne, ami a versenyképesség megırzéséhez szükséges. Tíz éven keresztül az intézményi szféra költségeit csökkentették. Az ipari park kapcsán látni kell, hogy fontos, milyen a város oktatási rendszere, az mennyire versenyképes. A korábbi évektıl eltérı, más típusú szavazást javasol annak érdekében, hogy többet ne forduljon elı, hogy az intézményi szférából úgy vonnak ki pénzt, és a költekezést úgy próbálják fékezni, hogy bizonyos százalékban "főnyíró" elvet alkalmaznak minden intézmény esetében. A Fidesz-MPP nevében kijelenti, hogy ilyen javaslatot nem fognak támogatni. A pénzügyi, gazdasági irodán a költségvetés elıkészítése során a különbözı intézményekkel egyeztetés történik. Vannak olyan intézmények, amelyek a város anyagi helyzetét figyelembe véve minimál szinten tervezik költségvetésüket. Azonban olyanok is vannak, akik ezt tudva - a többiekhez képest jobb pozíció elérése érdekében - más technikát választanak és inkább
- 13 túlterveznek. Ha ebbıl a túltervezett összegbıl a közgyőlés "főnyíró" elvet alkalmazva elvon bizonyos százalékot, ık akkor is jól járnak. A "főnyíró" elv következményeként az óvodáknál néhány százezer forint hiányzott a mőködéshez, amit a dologi kiadásokból pótoltak. Javasolta, hogy olyan intézményi költségvetési technikát alakítsanak ki, hogy az egyes intézmények finanszírozásáról külön-külön szavazzanak az állami normatíva, a visszajuttatott SZJA arányos része, az intézményi saját bevétel, illetve az önkormányzati forrás biztosításának ismeretében. Javasolta, hogy az érintett iroda intézménytípusonként dolgozza ki, hogy a fent elmondott forrásokból - létszámra vetítve - melyik a legolcsóbban mőködı, legkevesebb önkormányzati forrást igénylı intézmény. Ezt vegyék alapnak, és utána egyedileg, intézményenként szavazzák végig, hogy milyen feladatokra - tételesen bemutatva -, milyen plusz önkormányzati forrást kell biztosítani. Ha errıl így szavaznak, akkor mindenki számára láthatóvá válik, hogy egy adott iskolában az alapfinanszírozáshoz miért kell plusz összeget biztosítani. Ebben az esetben nem fordul elı az, hogy elvonnak 3 %-ot és adott intézményben lesz olyan feladat, amit ugyan a közgyőlés vállalt, és támogatott (pl. logopédiai osztály, nemzetiségi oktatás, mozgássérültek, szakkörök, stb.), de nem biztosított hozzá eszközöket. Az általa javasolt szavazási metódussal látható lesz, hogy milyen plusz szolgáltatást biztosítanak egy adott intézményben. Szeretné elérni, hogy azt, amit a közgyőlés plusz feladatként megszavaz, azt tisztességesen finanszírozzák le. Nincs értelme megszavazni a szolgáltatás-bıvítést akkor, ha a költségvetésben nem biztosítanak arra forrást. Ha stabilizálják az intézmények jelenlegi állapotát a költségvetésben, akkor fejlıdési pályára állíthatnák az intézményeket. Ha mindenhonnan átlagosan vonnak el pénzt, akkor bizonytalanságot keltenek azokban az intézményekben is, amelyek tudnának fejlıdni és stabillá teszik annak a helyzetét, amelyik nem tud fejlıdni. Kérte, hogy az általa javasoltakat az érintett iroda dolgozza ki és terjessze közgyőlés elé. Többször elmondta, hogy az "extraként" kezelhetı vagyoni bevételeket olyan beruházásokra fordítsák, amelyek nem további költségeket indukálnak, hanem folyamatos, ismétlıdı bevételeket eredményeznek. Nem támogatható az, hogy amikor az állami pénzek, a lehetıségek nınek, illetve az EU-s csatlakozás következtében az EU-s pénzek mennyisége a különbözı feladatokra egyre több és tágabb lehetıségeket biztosítanak, akkor Békéscsaba - a többi településsel ellentétben - a fejlesztési forrásokat nem növeli, az 200-300 millió forintos nagyságrenddel szerepeljen a költségvetésében, ami még az önerı biztosításához sem elég. Békéscsaba nem hagyhat ki fejlesztés szempontjából egy évet sem. Nem lehet elutasítani egy fejlesztési lehetıséget sem, fıleg akkor, amikor adott évben induló fejlesztési támogatási lehetıséget biztosít. Amikor a programot megnyitják, akkor viszonylag magas százalékot - 60-66 %-ot - finanszíroz az állam és 30-33 %-ot pedig az önkormányzat. Ha ebbıl a város kimarad, akkor a következı programnál az állam által vállalt összeg alacsonyabb lesz. Ezeket a fejlesztési lehetıségeket nem szabad kihagyni, mert az önkormányzatnak a feladatokat úgy is el kell látnia, csak nem lesz hozzá támogatás. A fejlesztési forrásokra biztosított összeget növelni kell.
- 14 -
Az intézményeknél pedig az általa javasolt metódus bevezetése szükséges a tisztánlátás érdekében. Elzárkózik a "főnyíró" elv alkalmazásától. Azt szeretné elérni, hogy stabil finanszírozási háttere legyen az intézményeknek. Az intézményi finanszírozás önkormányzati támogatásával kapcsolatosan ki kell mondani, hogy a helyi adóbevételbıl ebben az évben mennyi összeg került felhasználásra, aminek a következı évben infláció-, ill. bérarányos növekményét ugyanabból a típusú bevételbıl fedezik. (Kazetta 1/1. 526- 1/2. 104) Takács Péter képviselı: Többségében ez az összetételő testület fogadta el az un. "főnyíró" elvet. Létszámleépítés eddig az intézményi szektorban történt és máshol nem. Korábban konkrétan intézményre lebontva megkapta a közgyőlés, hogy egy-egy intézményben mennyi a központi támogatás, mekkora összeget tesz ki az önkormányzati támogatás. A stadion ügyében az elmúlt közgyőlésen döntöttek, ami különbözı dilemmákat foglal magában, de nem csak ebben az ügyben lesznek kérdések. A dilemma az, hogy amennyiben 300 millió forint fölötti központi pénzforrás lehetısége megnyílik az önkormányzat elıtt, pl. most stadion ügyben, akkor esetleg 2-3 éves elosztásban érdemes-e önkormányzati saját erıt biztosítani, vagy hagyják ezt a lehetıséget elmenni. Akik a stadion ügyében igennel szavaztak, azt támogatták, hogy a közgyőlés a lehetıséggel foglalkozzon, ami pénzbeli elkötelezettséget nem jelent. A fejlesztési források területén van állandó probléma, éppen ezért nem értelmezhetı számára a közgyőlés korábbi döntése, miszerint 15 millió forintot mindenféle cél megjelölése nélkül otthagy egy kht-nál, amit egyébként fel lehetett volna használni fejlesztésre. Ez az összeg nem csekély, fıleg akkor nem, ha azt veszik figyelembe, hogy egy más típusú szociális intézmény felújítását (teljesen vagy részben) ebbıl az összegbıl fedezni lehetett volna. Miért 50 millió forinttal szerepel az általános tartalék keretösszege? Ez korábban 15-20 millió forint volt. A koncepcióban a városüzemeltetési kft. eladásából származó bevétel nem szerepel. Miért? (Kazetta 1/2. 104-152) Hrabovszki György képviselı, a szociális bizottság elnöke: Egyetértés van abban, hogy az intézmények költségvetésénél alkalmazott "főnyíró" elv alapján történı csökkentés nem tartható fenn. Elhangzott, hogy stabil intézményi mőködést kell biztosítani és a fejlesztési forrásokat is folyamatosan növelni kell. Ezzel egyetért. A költségvetés ettıl függetlenül adott, van egy keret, amin belül mozoghatnak. Az elhangzottak úgy is értelmezhetık, hogy költsenek, és közben ne hozzanak meg olyan döntéseket, amelyek adott esetben sarkalatosan érintenek bizonyos intézményi struktúrákat Békéscsabán. Nehéz döntéseket akkor lehet meghozni, ha minden politikai erı felvállalja, hogy ilyen döntéseket meg kell hozni. Nem lehet megkerülni bizonyos döntéseket, és közben követelni a fejlesztéseket és a stabil intézményi mőködtetést. A szociális bizottság a költségvetési koncepció elfogadását javasolja annak ellenére, hogy
- 15 nominál értékben 10 %-kal csökken a segélyezésre fordítható keretösszeg. Ez a központi hozzájárulások növekményébıl adódik. A bizottság úgy ítélte meg, hogy a 10 %-os csökkentéssel is 2001. évben a jelenlegi szinten tartható a segélyezés. Nem lehet tudni, hogy milyen kihatása lesz a minimálbér 40 ezer forintra történı emelésének a szociális szférára. Az egyik oldalról sokan ki fognak esni a segélyezési körbıl, mert magasabb jövedelemmel fognak rendelkezni, a másik oldalról pedig bizonyos gazdaságkutatói vélemények szerint a munkanélküliség jelentıs arányban nıhet, ami miatt mások kerülhetnek bele a segélyezési rendszerbe. Több szakértı véleményét kikérte ebben az ügyben, az ı megítélésük szerint semmiben nem fogja érinteni a szociális szféra költségvetését. A szociális intézmények területén komoly elmaradásai vannak az önkormányzatnak. Várhatóan jelentkezni fog a költségvetési kihatása a mőködési engedélyek megszerzésének. Itt 70 fölötti létszámigénnyel kell számolni. Ha ennek nem tesznek eleget, nem kapják meg az ÁNTSZ-tıl a végleges mőködési engedélyt. A mőködési engedélyek megszerzése szempontjából további akadály, hogy a szociális intézményrendszer jelentıs része elmaradott állapotban van, olyan infrastrukturális problémákkal küzd, amelyek miatt az ÁNTSZ szintén nem fogja megadni a végleges mőködési engedélyt. Javasolta, hogy a fejlesztési források elbírálásánál majd évente nevezzenek meg egy intézményt, amelynek a kialakítását úgy célozzák meg, hogy az az ÁNTSZ és egyéb törvényi normáknak megfeleljen, stabilan és véglegesen kialakításra kerüljön. Ez a 2001. évi költségvetést, illetve a koncepciót még nem érinti, de a jövıben ezzel is számolni kell. (Kazetta 1/2. 152-212) Tóth Károly képviselı: Fel kell gyorsítani azt a programot, amely egy városfejlesztési stratégiát vázol fel. Ezzel valamelyest ki lehetne küszöbölni azt a dilemmát, hogy a közgyőlés mindig arra nyújt be pályázatot, amire valamelyik minisztérium pályázati felhívása szól. Ez nem járható út. Senki nem pályázik csak azért, mert lehet. Ezzel el lehetne kerülni azt, hogy párhuzamosan olyan célra nyújtanának be pályázatot, amit nem tudnak megvalósítani. Egyetért azzal, hogy ha többletbevétel lesz - akár a Városüzemeltetési Kft. privatizációja, akár más vagyoni típusú bevétel kapcsán -, akkor az egy elkülönített számlára kerüljön és azt beruházási, fejlesztési kiadásra fordítsák és ne mőködési kiadásra. Egyetért azzal, hogy átláthatóbbá kell tenni az intézményrendszert. Korábban egy olyan változat került a közgyőlés elé, amely azt tartalmazta, hogy valamiféle normativitást számoljanak ki. Akár normatívát számolnak, akár az állami normatívából következtetnek, nem árt, ha látják, hogy milyen feladatokat vállaltak, azok mennyibe kerültek, mit vállalnak és mit nem. Ettıl azonban többletforrás nem keletkezik. Csak annyi történik, hogy pontosan látják, hogy melyik intézményben mennyibe kerül a képzés. Fejlesztési többletforrás csak akkor lesz, ha valamelyik önkormányzat által felvállalt feladattól visszalépnek, és azt a késıbbiekben nem finanszírozzák. Az MSZP sem tervez olyan módosító javaslatot közgyőlés elé terjeszteni, amely az intézményeknél "főnyíró" elv alkalmazását irányozza elı. (Kazetta 1/2. 212-269)
- 16 dr. Pécsi Huszár Zoltán képviselı: Egyensúlyban lévı költségvetési koncepcióról van szó. Alacsonynak tartja a beruházásra elkülönített összeget. Amikor az ország 5 %-os fejlıdési pályára állt, akkor a közgyőlésnek nem lenne szabad restrikciós intézkedéseket hoznia. A hitelfelvételt elfogadhatónak tartja akkor, ha okos és ésszerő beruházásokra használják fel, ezért nem kellene félni további hitel felvételétıl. A bevételi oldalon nem szerepel a Városüzemeltetési Kft. értékesítésébıl származó összeg. Javasolta, hogy ezt az összeget csak beruházásra, városi fejlesztési célokra fordítsa az önkormányzat. Korábban a pedagógusok 13. havi bérének kifizetése karácsony elıtt megtörtént. Javasolta, hogy a kifizetés idıpontját is építsék be a 2001. évi költségvetésbe. A 3. sz. mellékletben a korábban vállalt kötelezettségek közül (csatorna, csatornamő, stb.) hiányzik a Magyar utca. Közgyőlési határozat van arra, hogy a Magyar utca a 2001. évi költségvetésbe beépül. (Kazetta 1/2. 269-305) Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: A dologi szőkítést abba kell hagyni. A költségvetési koncepció irányelve az volt, hogy az intézmények dologi igényeit, amit tapasztalat és ésszerőség indokol, azonnal be kell építeni, ezért vannak magasabb számok, mint az általános 8 %. A személyi igényeiket pedig, amelyek nem munkaszerzıdésbıl, hanem egyes intézmények jóléti rendszerébıl fakadnak, nem szabad beépíteni. Arra ott van tartalékul a bázis 10 %-ával növelt saját bevétel. Ez egy korrekt költségvetési koncepció abból a szempontból, hogy dologi elırelépésre ad lehetıséget általánosan is és kezeli azokat az elmúlt években felszínre került dologi problémákat, amelyek finanszírozására utólag került sor. Ez csak a dologi kiadásra vonatkozik és nem a személyi kiadásra. 60 intézmény van. Nincs akadálya annak, hogy intézményenkénti kimutatások készüljenek. Bizottsági elnökként rendelkezik olyan kimutatással, amely tartalmazza, hogy egy-egy intézmény mennyi állami normatívát kap, az önkormányzat mekkora összegő támogatást biztosít és az intézmény mennyi saját bevétellel rendelkezik. Minden érdemi bevételt, ami nem a szokásos eladásokból származik, céltartalékba helyeznek, és nem hitelkiváltásra fordítják - bár ez egy reális alternatíva lenne -, hanem fejlesztési plusz forrást képeznek belıle. A pénzügyi, költségvetési bizottság a december 14-i közgyőlést megelızıen tartotta ülését, ezért nem tudta beépíteni a koncepcióba a Városüzemeltetési Kft. értékesítésébıl befolyó összeget. Nincs tudomása arról, hogy a TAPPE Kft. aláírta-e a szerzıdést. Ha az ebbıl várható kb. 170 millió forint befolyik, akkor azt a gyógyszertárak privatizációjából befolyt 134 millió forintos céltartalékhoz kapcsolják fel nem használt összegként megjelenítve. A bevételek között csak a jelenleg is beszedett havi 2 millió forint hulladékkezelı mő bérleti díja szerepel, ami 30 millió forint, mert az áfa-t bruttó módon kell megjeleníteni. Az nem többlet, de amit a Városüzemeltetési Kft. üzletrészéért, a kompaktorért kap az önkormányzat, az fejlesztési céltartalékba kerül. Ez ettıl kezdve több mint 300 millió forint lesz, így lesz mozgás szabadság a nagy költségigényő rendkívüli programokhoz.
- 17 Az általános tartalék 50 millió forintját szakmaisággal tudja indokolni. A szakmai ajánlás szerint az általános tartalék összege a költségvetés 2 vagy 3 %-a lehet, ami nem reális célkitőzés a jelenlegi helyzetben, mert egy 7 milliárdos költségvetés 2 %-a 140 millió forint. Ennyit nem tudnak általános tartalékba helyezni, de ezzel szemben a 15 millió forint sem vállalható, ezért került 50 millió forintban meghatározásra. A pedagógusok 13. havi bére a költségvetési koncepcióban szerepel. (Kazetta 1/2. 305-360) Velkey Gábor képviselı: Többen már 1995-ben sem támogatták az intézményei költségvetést érintı "főnyíró" elvet. Végh László alpolgármester által elmondott szemlélettel - az intézményi finanszírozás tekintetében - egyetért. A végrehajtás technikája azonban problémát jelenthet. Pl. az épületek eltérı költségeit nehéz normatív alapon kalkulálni; a csoportlétszámokból adódó eltéréseket szintén nem lehet egy fıre jutó költséggel kiegyenlíteni, mert a közgyőlés szabályozza az eltérı csoportlétszámokat. Egyetért azzal, hogy az alapfeladatok, amelyeket az önkormányzat lefinanszíroz és a plusz feladatok különüljenek el egymástól, hogy látható legyen minden intézmény esetében, mi az, amit a város a költségvetés megszavazásakor az adott intézménytıl, mint feladatellátást elvár. Az oktatási bizottság tagjai számára az oktatási intézményrendszer teljesen átlátható. Fontosnak tartja, hogy azok a "kisalkuk", amelyek korábban megtörténtek, most ne történjenek meg. A költségvetési koncepció felvezetı részéhez módosító javaslata: A bevezetı rész 2. oldal második franciabekezdését ismertette, mely a következı: "- A költségvetés jövıbeni belsı egyensúlya csak a folyó kiadások megállításával, illetve az intézményhálózat tekintetében annak jelentıs átszervezésével biztosítható." Ez pontatlan megfogalmazás. Javasolta, hogy az "átszervezés" helyett "szőkítés" szerepeljen, mivel az egyensúly biztosítása olyan mértékő forrásigényt jelent megtakarítás szinten, amelyet egy egyszerő átszervezéssel nem lehet megoldani, csak jelentıs szőkítéssel. Ez évben az oktatási bérfejlesztések következtében a város költségvetési pozíciója nem romlott, de azt a rossz örökséget, amely 1996-tól 2000-ig felhalmozódott, ez a helyzet nem oldotta, csak nem rontotta tovább. A jelenlegi nehéz költségvetési helyzet az 1996-tól kezdve az önkormányzati források és leginkább az oktatási bérfejlesztések központi le nem finanszírozásának következménye. A fejlesztéseket tekintve az önkormányzat ki van szolgáltatva a külsı forrásoknak. (Kazetta 1/2. 360-445) Végh László alpolgármester: Kérte, hogy a kimutatás elkészítése az általa javasolt módon készüljön el. Javasolta, hogy intézményi típusonként kell megnézni egy fıre vetítve a minimál szintet. A legolcsóbbat kell alapul venni és a többihez ehhez képest odaírni, hogy milyen plusz feladatok vannak, vagy hogy magasabb az átlagbér, mert pl. a pénzügyi szférában csak
- 18 magasabb átlagbérrel lehet alkalmazni, vagy magasabb a dologi kiadás, mert pl. esztergagépen dolgoznak, vagy alacsonyabb a kiadás, mert olcsóbban lehet a gyakorlati foglalkozását a tanulóknak megoldani. Több helyen racionalizálásra kerültek az intézmények, ez Békéscsabán nem történt meg. Akik végrehajtották az intézményracionalizálást, azoknak az intézményeknek a fejlıdési lehetıségük megvan, és Békéscsabával szemben nıtt a versenyképességük. Pl. ha a középiskolai szférában - ahol az állami normatíva elég magas az összköltséghez képest a megyében mőködı intézmények és férıhelyek száma bıvül, akkor az Békéscsaba konkurenciája, mert ha a békéscsabai intézmények nem fejlıdnek, akkor a gyerekek elmennek máshová tanulni, és a normatíva is máshoz kerül. Békéscsabának van városfejlesztési koncepciója, ami mőködıképes. Minden ágazatra vonatkozóan van fejlesztési terv (turisztikában, bánya tavak esetében, stb.). Nem arról volt szó az elmúlt közgyőlésen, hogy minden pályázati lehetıséggel éljen az önkormányzat amire a minisztérium pályázatot ír ki. Olyan fejlesztésre, új dolgok létrehozására kell pályázni, ami a békéscsabai városfejlesztési koncepcióban szerepel (pl. bánya tavak, szennyvíz, út, stb.). Minden ilyen pályázaton részt kell venni, mert ezzel a saját, önkormányzati tulajdonban levı értékeiket mentik meg, fejlesztik, vagy rekonstruálják olyan szintre, ami a mai kor igényének - ÁNTSZ, Köjál, Tőzoltóság, stb. - megfelel. Vitatkozhatnak azon, hogy az idıszak nem megfelelı, késıbb kellene megtenni, de akkor, ha állami támogatást kapnak mindenképpen foglalkozni kell az üggyel. Amikor 2 évvel ezelıtt a stadion utca felıli oldala, vagy lelátó része életveszélyessé vált, akkor azonnal rá kellett költeni 55 milliót forintot. Ha most élnek a pályázati lehetıséggel és a stadionnal kapcsolatos pályázatot benyújtják, akkor 3 éven keresztül 60-60 millió forint ráfordítással jó állapotban lévı stadionja lehet Békéscsabának, amit az egész város használhat. Ha az intézményekkel kapcsolatos pályázat került volna kiírásra, akkor azt is támogatná, mert egy ilyen lehetıséget nem lehet kihagyni csak azért, mert nem ez a jelenlegi koncepcionális elképzelés. Javasolta, hogy stadion-, iskolaépület felújítására, bányatavak fejlesztésére, lakás-, nyugdíjasház programra kiírt pályázati lehetıséggel éljen a közgyőlés. (Kazetta 1/2. 445- 2/1. 008) dr. Ferenczi Attila képviselı, a városgazdálkodási és városfejlesztési bizottság elnöke: A közgyőlést megelızı napon rendkívüli bizottsági ülést hívott össze. A sajtóban többször megjelent, hogy a Fidesz-MPP gátlástalanul költekezni akar. Ez nem így van, pártjuk fejleszteni akar, és ésszerő fejlesztések keretében költekezni. Korábbi közgyőlésen is azt javasolta, hogy mérjék fel, mire van szükség és pályázatok esetén erre alapozzanak. Békéscsabának van városüzemeltetéssel kapcsolatos koncepciója. Városépítészeti - ezen belül stadionépítési - koncepcióról nem tud. A 2000. évi költségvetésben a városüzemeltetési feladatokra 350 millió forintot hagytak jóvá pályázati pénzekre. A 350 millió forintból 291 millió forintot használtak fel pályázatokra.
- 19 Korábban is kérte, hogy ebbıl az összegbıl 40 millió forint felhasználását utalja a közgyőlés a városgazdálkodási és városfejlesztési bizottság, illetve a városüzemeltetési iroda hatáskörébe színvonaljavítás és bizonyos fokú fejlesztések céljára. Ez 40 millió forintos kérés, lehet virtuális pénz, de be volt állítva a költségvetésbe. További 25 millió forintot kérnek a közmunka program folytatásához, ez 65 millió forintos tétel a kiadási oldalon. A bizottságnak lesz majd felújítási és fejlesztési javaslata is. Harmadik kérése, amit a bizottság egyhangúlag támogatott, az, hogy a Városüzemeltetési Kft. eladásából befolyt összeg városüzemeltetés és városfejlesztési területen kerüljön felhasználásra. Ez az összeg kb. 203 millió forintot jelent, aminek felosztása is megtörtént az alábbiak szerint: 85 millió forint a Kétegyházi úti szeméttelep rekultivációjára, 35 millió forint útfelújításra, 10 millió forint járdaburkolatra, további 10 millió forint kerékpárútra, 50 millió forint az V. kerület déli részének vízelvezetésére, 7 millió forint játszóterek és egyebek (kis sportpályák) aszfaltozására, konténer WC-re, 2 millió forint "A" kategóriájú területek felújítására, további 2 millió forint károkozások helyreállítására, 1,5 millió forint pedig köztemetıkkel kapcsolatos feladatok ellátására. (Kazetta 2/1. 008-057) Pap János polgármester: Abban egyetértés van, hogy a Városüzemeltetési Kft. eladásából befolyt összeg céltartalékba kerüljön, azonban az összeg konkrét felhasználásáról késıbb dönt a közgyőlés. (Kazetta 2/1. 057-064) Hanó Miklós alpolgármester: Az intézmények azonos elv szerinti pénzbeli szőkítése - a városon belül a fejlesztési pályára történı állításhoz - nem jelent akkora megtakarítást, hogy az kitörési pont lehetne. Kitörési pont lehet az ipari park beindulása. Olyan beruházásokra lenne szükség, amelyek a helyi adóbevételeket növelnék, amibıl tovább tudnák fejleszteni Békéscsabát. Meg kellene találni azokat a lehetıségeket, amelyekkel nagy beruházások, korszerő fejlesztéssel rendelkezı cégek kerülnek a városba. Az ipari park beruházása hosszú távon perspektívát jelenthet. Kedvezı volt a várost illetıen az, hogy a tavalyi évben a kormány az ország összes konzervgyárának 5 milliárd forintos garanciális hitelt biztosított. Így a békéscsabai konzervgyár ebbıl 1,5 milliárd forint kormánygaranciális hitelt kapott, ami megsegítette a gyárat. Egy német szövetségi pénzügyi befektetı cég tıkeemelést hajt végre a három konzervgyárnál. Békéscsaba esetében ez a tıkeemelés olyan fejlesztést irányzott elı, ami 700 millió forintot jelent. A kormánygaranciális hitel következményeként a konzervgyár nem szőnt meg, fejlesztésre van lehetıség, aminek következtében 150-200 munkaerı foglalkoztatása megtörténhet. A területfejlesztési összegekbıl minél magasabb összeget próbálnak Békéscsabára csoportosítani. Vannak olyan önerıs helyi vállalkozók, akiknek köszönettel tartozik a város, pl. Javipa, Csaba-Metál, stb., akik önerıbıl fejlıdtek, erıs céggé válásukat az ilyen területfejlesztési pénzeszközökkel lehet segíteni.
- 20 Területfejlesztési támogatásból az ipari parkkal kapcsolatosan is kb. 60 millió forint pénzforrás került a városba, ami a helyi költségvetés kiadásait csökkenti, mivel ezt az összeget nem kell saját bevételbıl kiadásként felhasználni. A "vagyonért vagyon" elvet be kell tartani. Olyan irányba kell vinni a fejlesztéseket, amelyek Békéscsabát vonzóbbá teszi a befektetık számára. Legyen egyre több aszfaltozott út, megfelelı csatornázottság, legyen olyan közmőellátottság ami versenyhelyzetben tartja Békéscsabát más nagyvárosokkal szemben. (Kazetta 2/1. 064-122) Köles István képviselı, a közmővelıdési, ifjúsági és sportbizottság elnöke: A megye-város együttmőködés alapján járó támogatásoknál felsorolták a könyvtár, a Jókai Színház, a múzeum, támogatását. A megye és város által közösen finanszírozásra kerülı kulturális rendezvényekre vonatkozó 2,2 millió forint hiányzik a koncepcióból. Ezt nem a különbözı közmővelıdési és mővészeti együttesek támogatásának költségén belül kellene biztosítani. A sporttámogatás mértéke: a bizottság a korábbi 35 millió forintos támogatást kevésnek tartotta, mint ahogy a 40.600.000,- Ft-os támogatás sem tartja elegendınek. A sportszervezetek esetében érzékelhetı javulást kellene biztosítani, amihez még további 5 millió forintra lenne szükség. A "nyitott határ" futóverseny költségeit legalább inflációkezelten kellene biztosítani, és minimum 2 millió forintra emelni. A város mővészeti együttesei és rendezvények sornál legalább 15 %-os emelést kellene végrehajtani, ezek nominál értéken hagyását elfogadhatatlannak tartja a bizottság. Az államalapítás 1000 éves évfordulójára beállított összeget nem tudja elfogadni, mivel korábban más támogatási összeggel került az ezzel kapcsolatos határozat elfogadásra. Kérte, hogy a közgyőlésen határozatban jóváhagyott összeg szerepeljen a költségvetésben. (Kazetta 2/1. 122-151) Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: A plusz 65 millió forintos mőködési költségvetési támogatásnak nincs forrása, ezért hitelfelvételt kell forrásként megjelölni a szavazás során. A 2001. évi költségvetés elıkészítése kapcsán fellelhetı dokumentum a készítık és a pénzügyi, költségvetési bizottság azonos értékrendjébıl fakadóan "kommunabarát". Tavaly a klasszikus kommunális kiadásra 464 millió forintot fordítottak a költségvetés szintjén. A koncepcióban 543 millió forint szerepel, ami 16,8 %-os bıvülést jelent, és ebben nincsenek személyi kiadások. A növekedés valós, ami intenzív és extenzív fejlıdést egyaránt lehetıvé tesz. A Városüzemeltetési Kft. eladásából származó 202 millió forint csak akkor ennyi, ha az összeg a fizetett bérleti díjat is tartalmazza. Felhívta a képviselık figyelmét arra, hogy 30 millió forint a fizetett bérleti díjból már szerepel a koncepcióban. Ha ezt az összeget céltartalékba kell helyezni, akkor a 30 + 65 millió forinttal összesen 95 millió forintos hitelindítványt tett dr. Ferenczi Attila, a városgazdálkodási és városfejlesztési bizottság elnöke. A 30 millió forint azért szerepel a koncepcióban, mert azt akkor is megkapná az önkormányzat, ha a Városüzemeltetési Kft. mőködtetné a hulladékkezelı mővet.
- 21 Egyetért azzal, hogy a céltartalék összegének felosztására a késıbbiekben kerüljön sor. A város és a megye között kötött egyezség költségkövetkezményei miatt a közmővelıdésre fordított pénzeszközök aránya és abszolút összege növekedett. Nem azért, mert több támogatást kapnak a rendezvények, hanem, mert a megyével kötött egyezségnek 30 millió forintos költségkövetkezménye van. A bizottság is megállapította, hogy ellentmondás van a közgyőlési döntés és a koncepció között, mint az most kiderült ez a különbség 2,2 millió forintot jelent. A bizottság nem tudta megállapítani, hogy az eltérés valós vagy nem. Amennyiben az eltérés valós, akkor a közgyőlési döntést le kell követni és a 2,2 millió forintot a koncepcióba fel kell venni. Személye 800 millió forintos hitelfelvételre van kalibrálva. MSZP felhatalmazással még nem bíró javaslatot tesz bizottsági elnökök személyi cseréjére. Bármikor hajlandók elcserélni a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöki tisztét a városgazdálkodási és városfejlesztés bizottság elnöki tisztért. Ciklusváltáskor nullán vette át a hitelállományt, úgy gondolja, hogy 800 millió forintig elkerülhetetlen és megkerülhetetlen a hitelfelvétel, de ha ez 1 milliárd forintot elérne, akkor mindenkinek le kell vonni a személyi konzekvenciát. Ekkora összegő hitelfelvételt elképzelhetetlennek tart. Az aláírás nem személyétıl függ. Megteheti, hogy azt mondja, lehet 1 milliárd forint a hitel összege, de ez vele, mint pénzügyi, költségvetési bizottsági elnökkel már nem mőködik. (Kazetta 2/1. 151-210) Végh László alpolgármester: Korábban több olyan javaslatot tettek, amivel megelızhetı lett volna a jelenlegi költségvetési helyzet. A jelenlegi koncepció alultervezett, hiányoznak belıle különbözı bevételek és majdani kiadások is. A polgármesternek is van jogköre, hogy amennyiben az általa elfogadhatónak ítélt hitel összege felé emelkedne a város adósságterhe, akkor nem írja alá a költségvetést, hanem új javaslatot terjeszt be. Korábban már javasolta, hogy más kidolgozás alapján szavazzanak a költségvetési koncepcióról. A különbözı módosító javaslatokat egyedileg el tudják bírálni, azonban amíg az általa tett javaslat nem kerül kidolgozásra, addig nem tudnak dönteni az egész koncepciót illetıen. Az egyedi módosító javaslatokat meg tudják ítélni, de az általános, illetve ágazati átcsoportosításokról nehezen tudnak dönteni. (Kazetta 2/1. 210-243) Menyhért István könyvvizsgáló: Áttanulmányozva a 2001. évi költségvetési koncepciót és hallgatva az elhangzottakat, jogszabályi felhatalmazás alapján könyvvizsgálóként reagálnia kell. Könyvvizsgálói jelentéseiben az elmúlt 4 év óta folyamatosan leírja az intézményi rendszer korszerősítésének, racionalizálásának vagy új struktúrájának a szükségességét. Mindenki meghallgatja, részben egyetértenek vele, de nem történik semmi. Minden képviselı stabil költségvetést akar, nem akarnak az adósságterhekkel túllépni. Hangsúlyozta, hogy szakmai megítélése szerint és a rendelkezésére álló számadatok alapján az önkormányzatnak nem lehet stabil költségvetése, ha nem kezd valamit az intézményrendszerrel. Nem lehet fejlesztési elképzelésekrıl beszélni akkor, ha évek óta felújításra, fenntartásra 250-350 millió forintot
- 22 fordítanak. Ha ezt az állóeszköz értékre vetítik (nettó értékben), akkor is nagyon kevés ez az összeg. Ezt is évek óta leírja a jelentésében. Ez hosszabb távon nem kezelhetı és elıbb-utóbb a költségvetésben elviselhetetlen feszültségeket fog okozni. Elhangzott olyan javaslat, hogy a bevezetı szövegben "a jelentıs átszervezés" helyett "intézményrendszer szőkítése" szövegrész szerepeljen. Nem tudja, a szőkítés hogy valósítható meg. Szakértıi állásfoglalása - ami a pártpolitikai elképzelésektıl független -, hogy a bevezetı szövegben szereplı mondatok pontosak, vezérelvnek tekinthetık, pontosan fedik a város jelenlegi állapotát. Kérte, hogy a szöveg ne kerüljön módosításra. Nem lát olyan pótlólagos forrásokat, amelyek fejlesztéseket tennének lehetıvé, vagy a jövıre tartalékot jelenthetnének. Szakmai megítélése szerint és a jelenlegi információi alapján a hitelállományt illetıen egyetért Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke által elmondottakkal. 250 millió forintos nagyságrendő hitelt tart kezelhetınek, ez évközben egyéb többletbevételek vagy más vonatkozásában módosulhat. Az intézményrendszerrel valamit kezdeni kell, mert ellenkezı esetben a költségvetést úgy lehet jellemezni, mint hosszú évek óta "szépségtapaszokkal" és különbözı módon finomítgató, korrigálgató költségvetés, ami alapjaiban, és lényegét tekintve, érdemben nem különbözik az elızı 3-5 évvel korábbi költségvetéstıl. (Kazetta 2/1. 243-300) Pap János polgármester: Kérte a könyvvizsgálót, hogy pénzügyi, szakmai alapon írja le, szerinte mekkora összeg takarítható meg az intézmények átszervezésébıl. Ha ez 50 millió forint fölött van, akkor érdemes foglalkozni az üggyel, ha nem, akkor csak szlogen marad. Egyetért Hanó Miklós alpolgármesterrel, miszerint végig kell gondolni, milyen hatása lehet a megtakarításnak. Kérte a könyvvizsgálót, hogy mielıtt a költségvetési rendelet-tervezet elsı változata bizottságok elé kerül, adjon választ a feltett kérdésre. (Kazetta 2/1. 300-330) Menyhért István könyvvizsgáló: A kérdésre adhat írásbeli választ, de ahhoz, hogy az általa leírtaknak legyen alapja, elıször koncepciós stratégia kellene. Egy felmérés, elızetes információgyőjtés arra vonatkozóan, hogy mi mennyibe kerül és melyik intézmény mit hoz. Azt, hogy jelen pillanatban mi a helyzet minden képviselı tudja, de azt, hogy az önkormányzat ebben a koncepcióban konkrétan mit értett azalatt, hogy "jelentıs átszervezés" csak akkor tudja számszerősíteni, ha konkrétan, pontosan intézményt vagy oktatási koncepciót is mellé tesznek. Önmagában egy általa, koncepció és stratégia nélkül összeállított javaslat - hány óvodát, hány iskolát, vagy középiskolát kellene és hogyan átszervezni - nem korrekt, és nem is tartozik a kompetenciájába. A bizottságok munkájában szívesen közremőködik, de támpont, stratégia kell arra vonatkozóan, ha valamit megcsinálnak, akkor annak mennyi lesz a hozadéka. Nem joga és nem kompetenciája, hogy önkényesen jelölje meg, mit kellene módosítani, megszüntetni vagy szőkíteni azért, hogy bizonyos összeg legyen a hozadék. A tavalyi költségvetési jelentésben tett javaslatot, ezt követıen a helyi sajtó leközölte, hogy a könyvvizsgáló be akar zárni 3 óvodát, 1 bölcsıdét, miközben egészen más üzenete volt a könyvvizsgálói jelentésnek. Tavaly nevesített néhány intézményt és leírta, hogy konkrétan mi az elképzelése, mely intézmények vonatkozásában kellene valamilyen módon lépni. A közgyőlés, vagy a bizottságok kompetenciája eldönteni, hogy milyen nagyságrendben és konkrétan hol akarnak lépni. (Kazetta 2/1. 330-354)
- 23 Pap János polgármester: Kérdése a könyvvizsgálóhoz: gazdasági szempontból 10 %-ot ki lehet vonni az intézményi rendszerbıl? (Kazetta 2/1. 354-357) Menyhért István könyvvizsgáló: Pénzügytechnikailag 5 %-ot, vagy akár 10-15 %-ot is ki lehet vonni, azonban az a kérdés, hogy mi ennek a következménye. Elhangzott, hogy senki nem akarja a "főnyíró elvet" alkalmazni. (Kazetta 2/1. 357-373) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta azt a módosító javaslatot, mely szerint a koncepció bevezetı szövege 2. oldalának második bekezdésében szereplı "átszervezésével" megfogalmazás helyett "szőkítésével" szerepeljen. -
Megállapította, hogy a közgyőlés 11 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 9 tartózkodással a javaslatot elfogadta.
Javasolta, hogy a közgyőlés tekintse át a koncepció mellékleteit. Kérte, hogy az 1. sz. mellékletekkel kapcsolatos módosítások, kérdések hangozzanak el. Külön kellene választani a Városüzemeltetési Kft. eladásából befolyó egyszeri bevételt, ami céltartalékba kerül, az éves bérleti díjból befolyó összeget pedig szerepeltetni. A hulladékkezelı mő bérleti díja külön soron szerepel a koncepcióban. (Kazetta 2/1. 373-433) Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: A Városüzemeltetési Kft. eladásából befolyt összeget nem lehet pénzmaradványként beállítani, mivel az még nem folyt be. Ezt az összeget egyszeri vagyoni bevételként, vagy célzott vagyoni bevételként lehet szerepeltetni a bevételek között. A pontos összeget meg kell határozni. Javasolta, hogy csak a valós egyszeri bevételeket határozzák meg (pl. a kompaktor eladásából és a társasági üzletrész értékesítésébıl befolyt összeg). A bérleti díjban többlet van, mert 35 millió forint szerepel a 24 millióval szemben. Ha a 35 millió forintot állítják be, akkor az áfa-t is hozzá kell tenni, mert bruttó elszámolás van. A koncepcióban szerepel egy áfa kifizetési sor is, ezt is be kell állítani. Javasolta, hogy állítsák be a bevételek közé a Városüzemeltetési Kft. eladásából szereplı összeget 164 millió forinttal. Javasolta, hogy a felhalmozási céltartalékot 134 millió forintról emeljék meg a 164 millió forinttal. (Kazetta 2/1. 433-463) Pap János polgármester: A bevételi oldalon a pénzmaradvány alatt kerüljön be új soron a Városüzemeltetési Kft. üzletrész és a kompaktor eladása 164 millió forinttal, és a kiadási oldalon a felhalmozási céltartalék 134 millió forint + 164 millió forinttal szerepeljen. (Kazetta 2/1. 463-470) Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: Még nincs kezelve a bérleti díj, ami nem 24 millió forint nettó összeg, hanem 35 millió forint a vállalás szerint. Javasolta, hogy erre állítsanak be 30 millió forintot. Ennek következményeként az alábbi módosítást kell megtenni: már szerepel a hulladékkezelı mő bérleti díja 30 millió forint helyett 37,5 millió forint. A 2. sz. mellékletek között található az áfa kifizetési kényszer, ahol 1,5 millió forintot többletként szerepeltetni kell.
- 24 Ha a szerzıdés szerint beállítják a hulladékkezelı mőért fizetett bérleti díjat, akkor 35 millió forint + áfa összeget kapnak. Javaslata, hogy 30 millió forint + áfa összeget állítsanak be, mivel a szerzıdés nem zárt. Ez azt jelenti, hogy a bevétel 30 millió forintját, ami áfa-val növelt bevétel, a kiadási oldalon is áfa-val növelten kell megjeleníteni, ami 37,5 millió forintot jelent. 1,5 millió forinttal növelni kell a 2. sz. mellékletben szereplı áfa kifizetési kötelezettség összegét. Ez "ingatlanhasznosítás áfa" néven szerepel a 2. sz. melléklet 2. oldal utolsó sorában. Itt a 25 millió forintos összeg 26,5 millió forintra módosul. Ebbıl 6 millió forint egyenlegjavító forrás származik. Ezt az összeget helyezzék be egy un. átmeneti tartalékba. Ez a Városüzemeltetési Kft. eladásával kapcsolatos összegek kezelési módja. (Kazetta 2/1. 470-513) Pap János polgármester: Kiadási oldalon a "polgármesteri hivatal kiadások" összege 1,5 millió forinttal emelkedik az 1. sz. mellékletben. Mibıl fizetik ki azt a pénzt, amit lehív a cég a nem fizetık miatt? (Kazetta 2/1. 513-528) Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: Akkor a 6 millió forintot blokkolják le a nem fizetık miatti kötelezettség fedezésére. Ha nem jön létre a szerzıdés, akkor a költségvetés egyenlegének módosítása nélkül vissza tudják írni az eredeti számokat. (Kazetta 2/1. 528-537) Pap János polgármester: A polgármesteri hivatal kiadásai között szerepeltessék a 7,5 millió forintot, amibıl 1,5 millió forint az áfa kifizetéshez átkerül, 6 millió forint pedig a kommunális céltartalékba, a hulladék díjfizetési céltartalékába kerül. Az 1. sz. mellékletben szereplı "polgármesteri hivatal kiadások" összege: 2.163.852.000,- Ft 7,5 millió forinttal emelkedik. Módosító javaslata, hogy a felújításokat növeljék a beruházások javára kb. 20 %-kal, 360 millió forintra. Szavazásra bocsátotta az alábbi módosító javaslatokat: A hulladékkezelı mő bérleti díja 30 millió forint helyett 37,5 millióval szerepeljen. A bevételi oldalon új soron szerepeljen a Városüzemeltetési Kft. eladásából származó egyszeri bevétel 164 millió forinttal. Kiadási oldalon a hivatali kiadás 7,5 millió forinttal, a felhalmozási céltartalék pedig 164 millió forinttal emelkedjen. Megállapította, hogy a közgyőlés 23 igen, egyhangú szavazattal a javaslatot elfogadta. (Kazetta 2/1. 537- 2/2. 011) Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: Módosító javaslata, hogy a vagyoni bevételeket emeljék meg 50 millió forinttal és a hitelfelvétel összegét csökkentsék 50 millió forinttal. A másik módosító javaslata, hogy a polgármesteri hivatal mőködési költségvetésébıl 29 millió 400 ezer forintot vonjanak el, és ugyanezzel az összeggel csökkentsék a hitelfelvétel összegét. (Kazetta 2/2. 011-019)
- 25 -
Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta azt a módosító javaslatot, mely szerint 50 millió forinttal növeljék az "ingatlan értékesítés" címő sort (200 millióról 250 millió forintra) és 50 millió forinttal csökkentsék a 291 millió 166 ezer forintos hitelfelvételt. -
Megállapította, hogy a közgyőlés 23 igen, egyhangú szavazattal a módosító javaslatot elfogadta.
Módosító javaslat volt, hogy kiadási oldalon a polgármesteri hivatal kiadásait csökkentsék 29 millió 416 ezer forinttal, és a hitelfelvétel összege ugyanekkora összeggel kerüljön csökkentésre. Felhívta a közgyőlés figyelmét arra, hogy a Szabadság téri irodaépületben 280-as és 386-as számítógépek vannak, és alig mőködnek. A hivatal évente 10-12 számítógépet tud vásárolni. A hivatal kiadásait lehet csökkenteni, ha nem tudják pontosan, hogy a csökkentés miatt milyen fejlesztések, vagy vásárlások maradnak el. (Kazetta 2/2. 019-037) Kerekes Györgyné képviselı: Kérdése a jegyzıhöz: a 29 millió 416 ezer forint elvonásnak milyen következménye lenne a hivatalra nézve? Ez az összeg milyen dolgokat, beruházásokat, felújításokat foglal magában? (Kazetta 2/2. 037-039) Pap János polgármester: Erre nem biztos, hogy a jegyzı tud válaszolni. Ha az illetményalap kerül csökkentésre, akkor a fizetések nem nınek, ha a számítógép fejlesztést csökkentik, akkor azon a területen lesz elmaradás. (Kazetta 2/2. 039-043) Kerekes Györgyné képviselı: Szükség van-e a hivatal meglévı létszámára a munka elvégezése érdekében? Nem szeretné, ha a hivatal kiadásainak csökkentése miatt dolgozókat kellene elbocsátani. (Kazetta 2/2. 043-045) Pap János polgármester: Az elfogadott költségvetéshez képest kell megtervezni a hivatal pénzügyi helyzetét. Ha a kormányzat 28 %-os köztisztviselıi illetménynövekedésrıl dönt, akkor kérdés lesz, hogy mibıl tudják finanszírozni. Pl. a Szabadság téri épületben szükség van mozgássérültek által használható lift építésére. El kell majd dönteni, hogy ez megépítésre kerüle vagy sem. A javaslat csak arra vonatkozott, hogy a hivatal kiadásait csökkentsék. (Kazetta 2/2. 045-057) Tóth Károly képviselı: A módosító javaslat annyit jelent, hogy a tervezés szintjén, az elsı változatban 10 %-os növekménnyel számolnak a hivatal költségvetésében és nem 18 %-os növekedéssel. Ez nem jelent visszalépést, a csökkentéssel is 10 %-os növekedés látható a hivatal pénzügyi helyzetében. (Kazetta 2/2. 057-065)
- 26 Pap János polgármester: Valószínőleg a fejlesztések fognak elmaradni, mert ha lesz egy 9-10 %os béremelési döntés kormányzati szinten - általában a közalkalmazottaknál mindenhol van ilyen igény -, akkor a mozgássérültek által használható lift megépítését, vagy a számítógépek cseréjét halasztják el egy évvel. Szavazásra bocsátotta azt a módosító javaslatot, mely szerint a polgármesteri hivatal kiadásait és ezzel együtt a hitelfelvétel összegét is 29 millió 416 ezer forinttal csökkentsék. -
Megállapította, hogy a közgyőlés 12 igen, 2 nem szavazattal, 8 tartózkodással a módosító javaslatot elvetette.
Javasolta, hogy a 2. sz. mellékletet tekintsék át. A könyvtár támogatása kapcsán a város-megye megállapodásban nem 15 millió forint, hanem legalább 25 millió forint szerepelt. A város a fiókkönyvtárakat vállalta át, illetve a lakosságarányos finanszírozást. Erre közgyőlési határozat is van. (Kazetta 2/2. 065-090) Uhrin Nándor irodavezetı: A megyei önkormányzat 24 millió forintot kért, a koncepcióban azonban 15 millió forint szerepel, mert ennél magasabb összeget a költségvetés nem bír finanszírozni. Véleménye szerint ez az összeg elfogadható lesz a megyei önkormányzat számára. (Kazetta 2/2. 090-092) Pap János polgármester: Ebben az összegben szerepel a fiókkönyvtárak mőködtetése és a lakosságarányos támogatás is. Véleménye szerint inkább a múzeum támogatását kellene csökkenteni. Javaslat volt, hogy 2,2 millió forinttal új soron szerepeljen a közös nagy rendezvények támogatása. A 2. sz. melléklet 6. oldalán a "Csabai Életfa": használatbavételi díj 30 %-a 45 millió forinttal szerepel, miközben 30 millió forinttal kellett volna szerepeltetni. Az elmúlt közgyőlésen úgy döntöttek, hogy 15 millió forintot otthagynak a "Csabai Életfa" Kht-nál. (Kazetta 2/2. 092-126) Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: Módosító javaslatok hangzottak el a 2. sz. melléklethez. Pl. a városgazdálkodási és városfejlesztési bizottság 65 millió forinttal kéri növelni a 392 millió forintos városüzemeltetési keretet. A közmővelıdési, ifjúsági és sportbizottság elnöke is több módosító javaslatot említett. (Kazetta 2/2. 126-136) Köles István képviselı, a közmővelıdési, ifjúsági és sportbizottság elnöke: A 2. sz. melléklethez tételesen felsorolta módosító javaslatait. A megye-város együttmőködése kapcsán van egy olyan tétel, amelyet a költségvetési koncepció nem tartalmaz.
- 27 Módosító javaslata, hogy a koncepcióban 2,2 millió forinttal szerepeljen a nagy rendezvények támogatása. (Kazetta 2/2. 136-144) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta azt a javaslatot, mely szerint a megye-város együttmőködése alapján a nagyrendezvények támogatása 2,2 millió forinttal, új soron szerepeljen a költségvetési koncepcióban. Forrás: hitelfelvétel. Megállapította, hogy a közgyőlés 14 igen, 3 nem szavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot elvetette. (Kazetta 2/2. 144-154)
-
Köles István képviselı, a közmővelıdési, ifjúsági és sportbizottság elnöke: Módosító javaslata, hogy a sporttámogatás 45 millió forinttal szerepeljen a költségvetési koncepcióban. (Kazetta 2/2. 154-160) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta azt a módosító javaslatot, mely szerint a sporttámogatás 40 millió 600 ezer forint helyett 45 millió forinttal szerepeljen a koncepcióban. Forrás: hitelfelvétel. -
Megállapította, hogy a közgyőlés 13 igen, 4 nem szavazattal, 7 tartózkodással a javaslatot elvetette. (Kazetta 2/2. 160-166)
Köles István képviselı, a közmővelıdési, ifjúsági és sportbizottság elnöke: Módosító javaslata, hogy a "Nyitott határ" futóverseny inflációkezelten, 2 millió forint összeggel kerüljön elfogadásra. (Kazetta 2/2. 166-168) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta azt a módosító javaslatot, mely szerint a "Nyitott határ" futóverseny 1,8 millió forint helyett 2 millió forinttal szerepeljen. -
Megállapította, hogy a közgyőlés 17 igen, 1 nem szavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot elfogadta. (Kazetta 2/2. 168-171)
Köles István képviselı, a közmővelıdési, ifjúsági és sportbizottság elnöke: Módosító javaslata, hogy a városi mővészeti együttesek és rendezvények soron szereplı 14 millió forint legalább 10 %-kal emelkedjen, így erre a célra 15,4 millió forint támogatást biztosítson a közgyőlés. (Kazetta 2/2. 171-175) Pap János polgármester: A módosító javaslatot szavazásra bocsátotta. -
Megállapította, hogy a közgyőlés 13 igen, 3 nem szavazattal, 7 tartózkodással a javaslatot elvetette. (Kazetta 2/2. 175-180) Köles István képviselı, a közmővelıdési, ifjúsági és sportbizottság elnöke: Az államalapítás 1000 éves évfordulójára a közgyőlés már korábban egy konkrét összeget elfogadott. Kérte, hogy
- 28 ezen a soron a már elfogadott összeg szerepeljen, ami 6,75 millió forint. Véleménye szerint errıl nem kell szavazni, mert erre érvényes közgyőlési döntés van. Kérte, hogy javaslata kerüljön beépítésre ezzel az összeggel. (Kazetta 2/2. 180-186) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta azt a javaslatot, mely szerint 4 millió forint helyett 6 millió 750 ezer forinttal kerüljön elfogadásra az államalapítás 1000 éves évfordulójának programja. Megállapította, hogy a közgyőlés 19 igen, 2 nem szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadta. (Kazetta 2/2. 186-192)
-
Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: A sporttámogatás évi 40 millió 600 ezer forintjában 5 millió forinttal szerepel a nıi kézilabda támogatása. A nıi kézilabda sor külön ki van emelve 24 millió forinttal. Javasolta, hogy ezt kezeljék külön és a sporttámogatásban szereplı 5 millió forintot helyezzék át úgy, hogy külön soron jelenjen meg a nıi kézilabda támogatása, így azt a bizottság kompetenciájából kivonnák. (Kazetta 2/2. 192-203) Pap János polgármester: A javaslat szerint a 2000. évi eredeti elıirányzatnál a nıi kézilabda nem nulla, hanem 5 millió forint volt, a sporttámogatás pedig 35 millió 600 ezer forint. A 2001. évinél pedig 29 millió forint támogatást kap a nıi kézilabda, míg a sporttámogatásra 35,6 millió forint marad. (Kazetta 2/2. 203-216) Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: A közmővelıdési, ifjúsági és sportbizottság elnöke a sportkeret 10 %-os emelését kérte, mert az változatlan a bázishoz képest. A közgyőlés nem fogadta el ezt a javaslatot. A bázis sportkeretben szerepelt 5 millió forinttal a nıi kézilabda támogatása. Nem tett mást, mint azt, hogy a nıi kézilabda támogatást kiemelte. Ezt az összeget nem vonta el a sportalapból, hanem kiemelte, mint nıi kézilabda támogatást. Ezért értelmetlen, hogy a nıi kézilabda egyszer kapjon a költségvetéstıl, egyszer pedig a bizottsági leosztásból. Módosító javaslata volt, hogy a nıi kézilabda támogatásának teljes összeget emeljék ki a bizottság keretébıl. Ez összefügg a korábbi döntéssel, mely szerint nem emelték a sportkeret bázis összegét. (Kazetta 2/2. 216-235) Pap János polgármester: A 2000. évi eredeti elıirányzatban nem bontották meg a támogatásokat. Ha lebontották volna, hogy a nıi kézilabda támogatása 5 millió forint, a sporttámogatás összege pedig 35 millió 600 ezer forint, akkor látható lett volna, hogy a 40 millió 600 ezer forint is több mint 10 %-os növekedést jelent. Szavazásra bocsátotta azt a módosító javaslatot, mely szerint a nıi kézilabda 24 millió forintos támogatása 29 millió forintra emelkedjen, a sporttámogatás összege pedig 35 millió 600 ezer forint legyen. Megállapította, hogy a közgyőlés 6 igen, 5 nem szavazattal, 11 tartózkodással a módosító javaslatot elvetette. (Kazetta 2/2. 235-257)
-
- 29 -
Tárgy:
Ismételt szavazás elrendelése
Köles István képviselı, a közmővelıdési, ifjúsági és sportbizottság elnöke: Kérte a javaslatot úgy szavazásra bocsátani, hogy a nıi kézilabda támogatása 29 millió forinttal szerepeljen. Javasolta, hogy külön szavazzanak arról, hogy ez az összeg a sporttámogatásból, egyéb forrásból, vagy esetleg hitelbıl kerüljön finanszírozásra. (Kazetta 2/2. 257-263) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta azt a javaslatot, hogy a közgyőlés a nıi kézilabda támogatás ügyében újra szavazzon. -
A közgyőlés 14 igen, 3 nem szavazattal, 4 tartózkodással a következı határozatot hozta:
734/2000.(XII.20.) közgy.
HATÁ ROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a nıi kézilabda támogatásának kérdésében ismételt szavazást rendel el. Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta azt a módosító javaslatot, mely szerint a nıi kézilabda 24 millió forintja 5 millió forinttal növekedjen. A forrást a késıbbiekben határozzák meg, ami gyakorlatilag hitelfelvételt jelent. -
Megállapította, hogy a közgyőlés 12 igen, 2 nem szavazattal, 9 tartózkodással a javaslatot elvetette. (Kazetta 2/2. 263-273)
Kutyej Pál képviselı, a kisebbségi, érdekegyeztetı és külkapcsolati bizottság elnöke: Egyre több civilszervezet van. A bizottság kéri a közgyőlést, hogy 500 ezer forinttal növelje meg a civil szervezetek támogatásának összegét. (Kazetta 2/2. 273-281) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta azt a módosító javaslatot, mely szerint a civil szervezetek támogatásának 10 millió forintos összege 10 millió 500 ezer forintra módosuljon. Forrás: hitelfelvétel. Megállapította, hogy a közgyőlés 23 igen, egyhangú szavazattal a javaslatot elfogadta. (Kazetta 2/2. 281-288) Végh László alpolgármester: Módosító javaslata, hogy a vagyoni bevétel összegét 5 millió forinttal emeljék meg, és ezzel az összeggel a nıi kézilabda 24 millió forintos támogatása 29 millió forintra emelkedjen. (Kazetta 2/2. 288-293)
- 30 Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta azt a módosító javaslatot, mely szerint a közgyőlés a vagyoni bevételt 250 millió forintról 255 millió forintra emelje, a nıi kézilabda támogatása pedig 24 millió forintról 29 millió forintra nıjön. Megállapította, hogy a közgyőlés 12 igen, 2 nem szavazattal, 8 tartózkodással a javaslatot elvetette. (Kazetta 2/2. 293-308) -
Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: Az alapváltozatban 29.000.000,-Ft szerepelt a nıi kézilabda klub támogatására. Az elıkészítık igazodtak a klub lehetıségeihez. A pénzügyi, költségvetési bizottság ezt 5.000.000,-Ft-tal visszarendezte a sportra fordítandó támogatások javára, abból az indíttatásból, hogy ez az összeg növekedjék. Ezért nem helytálló az a kijelentés, hogy a sport támogatására fordított összeg változatlan maradt, mert 12%-kal nıtt. Jelenleg a nıi kézilabda klub esetében tudják fizetni az adókat. Ahhoz, hogy ez az állapot fenntartható legyen havi 2.500.000,-Ft-ra van szükség. A 2001. februári közgyőlésre részletesen leírják, hogy miért van szükség ekkora összegő támogatásra. A 2000. évi költségvetés tárgyalásakor végigvittek egy programot, amit a közgyőlés elfogadott, kijelölt egy élvonalbeli sportegyesületet preferálási elv alapján. A preferálási elvet a közgyőlés elfogadta, de diszpreferálási elvét nem. Ezért van a költségvetési ellentmondás. Miután a havi adófizetés több, mint 2.000.000,-Ft az 5.000.000,-Ft nem oszt, nem szoroz, két és fél hónapig nem fizet adót a kft. Jelen pillanatban ez választható magatartás a sportban Magyarországon. Csak itt nem szeretnék, mert önkormányzati tulajdonú a kft. (Kazetta 2/2. 308-352) Végh László alpolgármester: A kérdést nem rendezték, csak szavaztak róla, fedezet keresése nélkül a 29.000.000,-Ft-os támogatásról. A forrás keresése mindenki felelıssége. A megszavazott 24.000.000,-Ft-os támogatás kevés. Ezzel nem lesz mőködıképes a kft. Ehhez még 5.000.000,-Ft-ra van szükség. Ezen múlik, hogy mőködıképes-e vagy sem. Az elıterjesztett támogatási összegnek nem volt háttere. Egyetért azzal a javaslattal, miszerint a kézilabda sportág támogatása nem mehet más sportágak rovására. Nem elfogadható a továbbiakban a növekmények átkonvertálása. Ha a közgyőlés felvállalta a kézilabda sport támogatását, akkor tegye hozzá a szükséges 5.000.000,-Ft-ot és ne kérdezzék, hogy ezt milyen forrásból oldják meg. 24.000.000,-Ft-ot kidobni úgy, hogy ezzel a kft. mőködésképtelen lesz nem érdemes. Vagy ezt az összeget is vegyék el, vagy tegyék hozzá az 5.000.000,-Ft-ot, mert e nélkül nem éri meg. (Kazetta 2/2. 352-378) Hanó Miklós alpolgármester: A kézilabda támogatása mellett mást is felvállaltak. A klub mőködtetéséhez kb. 45-50.000.000,-Ft-ra lenne szükség. A 29.000.000,-Ft mellé a hiányzó 20.000.000,-Ft-ot össze kell győjteni. Ez nagy teher. Javasolta, hogy azok, akik a sporttal foglalkoznak próbáljanak meg lobbizni annak érdekében, hogy megnöveljék a sportra fordítandó támogatások összegét. Kár volna veszni hagyni egy nagy múltra visszatekintı NBI-es csapatot. Nem ezen múlik a város költségvetése. (Kazetta 2/2. 378-405) Végh László alpolgármester: A kézilabda klub mellett a másik klub, amely fizeti az adókat, a Békéscsabai Atlétikai Club. Ugyanezekkel a problémákkal küzdenek, nem képesek 21.000.000,-Ft támogatási összegnél többet összeszedni. Ha nem kapnak megfelelı összegő
- 31 támogatást, akkor sok rendezvényt, versenyt nem tudnak megszervezni. (Kazetta 2/2. 405-435) Takács Péter képviselı: Amikor a nıi kézilabda klub átalakulási kérelmét tárgyalták, akkor az elıterjesztésben nem 29.000.000,-Ft támogatási összeg szerepelt, hanem ennél kevesebb. A módosítást követıen ugrott meg az összeg. Ha ebben az esetben nem lesz közgyőlési döntés, akkor a költségvetés elfogadása után a 40.000.000,-Ft felosztása továbbra is a közmővelıdési, ifjúsági és sportbizottság feladata lesz abban az értelemben, hogy közgyőlési jóváhagyásra vissza kell hozni. Ekkor nem lehet mást tenni, mint a 40.000.000,-Ft keretén belül kezelni az összes sportklubot. (Kazetta 2/2. 435-455) Végh László alpolgármester: Nem szeretnék, ha a sportcélú támogatásra fordított összegek csökkennének. Fenntartja javaslatát, miszerint mind a vagyoni bevételeket, mind a nıi kézilabda klub támogatási összegét 5.100.000,-Ft-tal növeljék meg. (Kazetta 2/2. 455-473) Köles István képviselı, a közmővelıdési, ifjúsági és sportbizottság elnöke: Nem fogadható el további szőkítés a sporttámogatás területén. Így nem fogadható el számára a költségvetés. A város életében nem olyan nagy az 5.000.000,-Ft-os támogatás emelés. Itt elvekrıl van szó. Kérte, hogy a kézilabda sport támogatására fordítandó összeget 5.000.000,-Ft-tal növeljék. Javasolta, hogy további 5.000.000,-Ft-tal növeljék a 40.600.000,-Ft-os sporttámogatás összegét is. (Kazetta 2/2. 473-503) Pap János polgármester: Az elızı évi 35.600.000,-Ft-os támogatási összeghez képest 40.600.000,-Ft van elıirányozva a költségvetésben sporttámogatásra. Erre nem mondható, hogy szőkítést hajtottak volna végre. (Kazetta 2/2. 503-508) Tóth Károly képviselı: Nem szőkül a támogatások összege, sıt két új feladatot vállaltak fel. A tavalyi évben felvállalták a nıi kézilabda klub mőködtetését, ebben az évben pedig döntöttek arról, hogy valamilyen mértékig beszállnak az Elıre FC Kft. támogatásába és a labdarúgás területén pluszként beépítettek egy teljesítményelv alapú támogatást. Ezek után nem lehet szőkítésrıl beszélni. A többi sportágra fordított támogatások sem szőkültek, mert ebben az esetben is növekmény mutatkozik a tavalyi évhez képest. Javasolta, hogy a korábbi három fıs elıkészítı csoport az elsı fordulós tárgyalásra terjesszen a közgyőlés elé javaslatot a támogatással kapcsolatban. (Kazetta 2/2. 508-534) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a javaslatot, miszerint a vagyoni bevételt növeljék meg 5.100.000,-Ft-tal és a nıi kézilabda támogatására fordított 24.000.000,-Ft összeget szintén növeljék meg 5.100.000,-Ft-tal. -
Megállapította, hogy a közgyőlés 20 igen, 1 nem szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadta. (Kazetta 2/2. 534-553)
- 32 dr. Ferenczi Attila képviselı, a városgazdálkodási és városfejlesztési bizottság elnöke: A költségvetési koncepció 2. sz. melléklete tartalmazza a városüzemeltetési feladatokra tervezett támogatási összegeket. A pályázati pénzekbıl megmaradt 40.000.000,-Ft-ot kérte a városgazdálkodási és városfejlesztési bizottsághoz visszacsoportosítani. Ezzel az összeggel megemelnék a 392.251.000,-Ft-ot. 2001-ben ennyivel olcsóbban végzik el ezeket a feladatokat. 60.000.000,-Ft-tal kevesebb pénzért sikerült a pályáztatás kapcsán a munkákat kiadni. Ebbıl kéri a 40.000.000,-Ft visszacsoportosítását, mely összeget színvonalnövelésre, állagmegóvásra fordítanák. A másik 25.000.000,-Ft-ot pedig a 100 fıs közmunka program folytatásához kérik. Ehhez az összeghez 75.000.000,-Ft-ot ad az állam. Amennyiben ezzel a közgyőlés nem ért egyet, akkor a szociális bizottsághoz utalják vissza az ügyet, szociális problémaként. A támogatás forrásaként hitelfelvételt javasol. (Kazetta 2/2. 553 - 3/1. 012) Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: A közmunka program új elem, nem szerepel a költségvetésben, vagy megszavazza a közgyőlés vagy nem. A 40.000.000,-Ft-ot, amit a pályáztatási rendszerben nyertek senki nem vonta el. További forrást kér a bizottság, vagy csak szerkezeti problémák merültek fel? Ha elvonásra került volna, akkor pl. a parkfenntartás sorában a 72.800.000,-Ft mellett nem 17.000.000,-Ft szerepelne, hanem -14.000.000,-Ft, melynek indoklása, hogy sokkal olcsóbb ajánlattal végzik el ugyanazt a munkát. Nemcsak, hogy 18 %-kal bıvült az erre fordítható összeg, hanem a pályáztatási rendszerbıl származó szféra elınyök is ottmaradtak. A 40.000.000,-Ft-ot nem vonták el, nem szerepel sehol sem bevételként. Ha ennél is több a forrásigény, akkor annak fedezetet kell találni. (Kazetta 3/1. 012-024) Pap János polgármester: 2000. évi költségvetéshez képest 2001-évben a városüzemeltetési feladatok ellátására fordított 340.000.000,-Ft-ot 392.000.000,-Ft-ra emelkedik. A javaslat a 392.000.000,-Ft további 40.000.000,-Ft-tal történı emelésére vonatkozott, melynek forrása hitelfelvétel. Szavazásra bocsátotta a városüzemeltetési feladatokra fordított összeg 40.000.000,-Ft-tal történı emelését. -
Megállapította, hogy a közgyőlés 10 igen, 6 nem szavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elvetette. (Kazetta 3/1. 024-039) dr. Ferenczi Attila képviselı, a városgazdálkodási és városfejlesztési bizottság elnöke: A közgyőlés 350.000.000,-Ft keretet hagyott jóvá a pályázatásra a városüzemeltetési feladatokhoz. A pályáztatás miatt 291.000.000,-Ft-ból megoldható az a feladat, amire a közgyőlés 350.000.000,-Ft-ot hagyott jóvá. Ez virtuális pénz volt, mert a 2000. évi költségvetésben szerepelt, ilyen alapon nincs sem elvonás, sem hozzátétel. A pályáztatás miatt az erre szánt összegbıl 60.000.000,-Ft-ot megtakarítottak. Ebbıl a megtakarításból szeretnék, ha karbantartás, állagjavítás címén 40.000.000,-Ft-ot visszautalna a közgyőlés a bizottságnak. A 350.000.000,-Ft is hitel formában volt, ezeken a sorokon nem is szerepelhetett. Valóban plusz pénzt kért, de megtakarítás terhére. Ez a 40.000.000,-Ft jelenleg nem létezı pénz, de az állagmegóvásra kérte hitelfelvétel terhére. (Kazetta 3/1. 039-059)
- 33 Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a javaslatot, mely szerint a közgyőlés a közmunka programra 25.000.000,-Ft-ot különítsen el. Forrása hitelfelvétel. -
Megállapította, hogy a közgyőlés 16 igen, 2 nem szavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadta.
A 3/a. sz. melléklet tartalmazza, hogy mikor milyen összegő hitelfelvételre volt szükség. A gázvagyonért járó összeg egy részét mindenképpen felújítási, karbantartási munkákra javasolja fordítani, de ez még nem szerepel a bevételi oldalon. (Kazetta 3/1. 059-100) Tárgy:
Ismételt szavazás elrendelése
Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata és Békés Megye Önkormányzata által kötött megállapodás sorából 2.200.000,-Ft az elıkészítık figyelmetlensége miatt nem szerepel a javaslatban. Mivel a megállapodás már aláírásra került, javasolta, hogy ez az összeg kerüljön be a megye-város együttmőködése alapján járó támogatás sorába. (Kazetta 3/1. 100-110) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a javaslatot, mely szerint a közgyőlés újra szavazzon a megye-város együttmőködése alapján járó támogatás összegérıl. -
A közgyőlés 15 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következı határozatot hozta:
735/2000.(XII.20.) közgy.
HATÁ ROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a megye-város együttmőködése alapján járó támogatásról ismételt szavazást rendel el. Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a javaslatot, mely szerint 2.200.000,-Ft kerüljön be a megye-város együttmőködése alapján járó támogatás sorába. Forrása: hitelfelvétel. Megállapította, hogy a közgyőlés 20 igen egyhangú szavazattal a javaslatot elfogadta. (Kazetta 3/1. 110-123) Tárgy:
Intézmények finanszírozásának összehasonlítása
Végh László alpolgármester: A vita elején felvetett javaslatáról nem szavazott a közgyőlés. Ez koncepciójában más költségvetést érintı tárgyalást indukált volna. Ennek hiányában nem tudja elfogadni a költségvetési koncepciót. (Kazetta 3/1. 123-129) Pap János polgármester: Végh László alpolgármester javaslata, miszerint intézménytípusonként számolják ki az intézmények költségvetését, bevételi és kiadási szerkezetét is. Így a költségvetés elfogadásakor egyenként fogadják el az intézmények költségvetését. Vessék össze az
- 34 intézmények kiadását azzal, hogy közgyőlési döntéssel elfogadott, a törvényben elıírtakhoz képest milyen többlettevékenységet folytatnak. (Kazetta 3/1. 129-138) Tóth Károly képviselı: Erre van érvényes közgyőlési döntés, de nem került végrehajtásra. Újra szavazhatnak a javaslatról, amit nem hajtottak végre. (Kazetta 3/1. 138-143) Köles István képviselı, a közmővelıdési, ifjúsági és sportbizottság elnöke: Érvelni szeretne az eljárás mellett, tekintettel arra, hogy a 40.000.000,-Ft-os sporttámogatásról hosszú vitát folytattak, ugyanakkor a legkisebb óvoda mőködése is többe kerül ennél. (Kazetta 3/1. 143-147) Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: A januári közgyőlésre beterjesztendı táblázat egyben tér el a szokásosan alkalmazott táblázattól, hogy a 2. sz. melléklet a kiadásokat, a 2/a. sz. melléklet a saját bevételek alakulását tartalmazza, amibe beleértendı az önkormányzati támogatás is. Ennek a mellékletnek a változataként be lehet építeni az alanyi jogon járó normatív támogatást. Ennek nincs akadálya. (Kazetta 3/1. 147-156) Végh László alpolgármester: Nem csak táblázat elkészítésérıl van szó, hanem meg kell indokolni, hogy a városi létszámalaphoz viszonyítva az intézményeknél mi mennyibe kerül és miért kerül többe. (Kazetta 3/1. 156-166) Pap János polgármester: Külön bevételi oldalon be kell mutatni az intézmény normatív támogatását és az önkormányzat támogatását minden intézmény esetében. Ezek után megvizsgálni, hogy az iskolák közül melyiknek a legkisebb az egy tanulóra esı dologi, mőködési vagy bérköltsége és megvizsgálják ennek okát is. (Kazetta 3/1. 166-176) Végh László alpolgármester: Minden intézménynél van egy egy fıre, ellátottra esı költség. Összehasonlítható intézmény típusonként vizsgálják meg az egy fıre jutó költséget, ami négy forrásból jön össze. A legolcsóbbat tekintsék bázisnak és az összes többihez írják oda, mi az oka annak, hogy ott magasabb az egy fıre esı költség. (Kazetta 3/1. 176-186) Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke. Egy dolog, hogy megcsinálja és elıkészíti a bizottság, másik dolog, hogy úgy terjesztik-e be a költségvetés tervezetét. Ma van egy rutin. Megfinanszírozzák a munkaszerzıdéseket függetlenül a pedagógus életkorától, az energia költséget, függetlenül attól, hogy pl. van-e uszodája az intézménynek vagy nincs. Természetesen mellé tudják tenni, hogy a normához képest a költség azért több, mert uszodája van vagy, mert idıs a tanár stb. A kérés arra vonatkozik, hogy értelmezzék az intézményeket ilyen megközelítésbıl, vagy arra, hogy eleve csak azt terjesszék be, hogy mi a minimum, és a közgyőlés majd szavaz arról, hogy van-e többletfeladat? A költségvetési elıkészítésnek 10 éve kialakult rendje van. Ehhez képest kér változást Végh László alpolgármester? (Kazetta 3/1. 186-209)
- 35 Végh László alpolgármester: További hitelfelvétel irányába nem szabad menni. A részletes tárgyaláskor további igények fognak felmerülni. Javaslata arra vonatkozott, hogy intézmény típusonként vizsgálják meg az egy fıre jutó költséget. A legolcsóbbat tekintsék bázisnak és az összes többihez írják oda, mi az oka annak, hogy eltérések vannak az egy fıre esı költségek között. A kimutatás ismeretében minden képviselı tisztában lesz azzal, hogy mibıl vesz el, van-e alternatív lehetısége annak, hogy ne vegyenek el mindenhonnan, hanem csak onnan, ahol kisebb a sérülés lehetısége. Amit a közgyőlés feladatként megszavazott és felvállalt, azt finanszírozni kell. A késıbbiekben javaslatot fog tenni arra, hogy amit plusz önkormányzati forrásként megszavaz a közgyőlés, azt a következı évre is le kell fixálni, eldönteni, hogy ezt minek a terhére teszik, esetleg növelik a következı évben, a biztonságos mőködés érdekében. (Kazetta 3/1. 209-229) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta Végh László alpolgármester javaslatát. -
A közgyőlés 19 igen szavazattal, 4 tartózkodással a következı határozatot hozta:
736/2000.(XII.20.) közgy.
HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése elrendeli, hogy a 2001. évi költségvetés készítésével egy idıben készüljön kimutatás az önkormányzati intézmények mőködési költségigényérıl a következı szempontok szerint: -
intézménytípusonként milyen összegő az egy fı ellátottra jutó mőködési költség, milyen összegő az egy fı ellátottra jutó állami támogatás, milyen összegő az egy fı ellátottra igényelt önkormányzati forrás, milyen összegő az intézményi saját bevétel egy fı ellátottra vetítve, melyek azok a többletfeladatok, amelyeket az intézmény a törvényi kötelezettségen kívül ellát.
Felelıs: dr. Simon Mihály jegyzı Határidı: értelem szerint Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 2001. évi költségvetési koncepcióját az elfogadott módosításokkal. (Kazetta 3/1. 229-252) Tárgy: -
A 2001. évi önkormányzati költségvetés koncepciója A közgyőlés 18 igen szavazattal, 5 tartózkodással a következı határozatot hozta:
- 36 737/2000.(XII.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése megvitatta az önkormányzat 2001. évi költségvetési koncepcióját a szöveges indoklásban leírtak és a mellékletekben részletezett adatok alapján. A közgyőlés a költségvetés készítéséhez az alábbi változtatásokat hagyta jóvá: 1./
Az Indoklás I. fejezetében szereplı „…- A költségvetés jövıbeni belsı egyensúlya csak a folyó kiadások megállapításával, illetve az intézményhálózat tekintetében, annak jelentıs átszervezésével biztosítható” francia bekezdés a következıre módosul: „…- A költségvetés jövıbeni belsı egyensúlya csak a folyó kiadások megállapításával, illetve az intézményhálózat tekintetében, annak jelentıs szőkítésével biztosítható”.
2./
A 2001. évi költségvetési koncepció bevételi oldalán szereplı a hulladékkezelı mő bérleti díja 30 millió Ft helyett 37,5 millió Ft a bevételi oldal új sora: A hulladékkezelı mő eladásából származó egyszeri bevétel 164 millió Ft
A koncepció kiadási oldalán szereplı polgármesteri hivatal kiadások sor 7,5 millió Ft-tal növekszik. A felhalmozási céltartalék összege növekszik 164 millió Ft-tal.
3./
A 2001. évi költségvetési koncepció bevételi oldalán szereplı ingatlan értékesítés 200 millió Ft-os összege 50 millió Ft-tal nı, és a hitelfelvétel 291.166.000 Ft összege csökken 50 millió Ft-tal.
4./
A 2.sz. melléklet 3. oldalán szereplı „Nyitott határ futóverseny” támogatása 1,8 millió Ft-ról 2 millió Ft-ra nı, forrása: hitelfelvétel.
5./
A 2.sz. melléklet 4. oldalán szereplı „Államalapítás 1000 éves évfordulója” elıirányzata 4 millió Ft-ról 6,75 millió Ft-ra változik, forrása: hitelfelvétel.
6./
A 2.sz. melléklet 4. oldalán szereplı „Civil szervezetek (KÉK bizottság)” elıirányzat 10 millió Ft-ról 10,5 millió Ft-ra változik, forrása: hitelfelvétel.
7./
A vagyoni bevétel összegét 5,1 millió Ft-tal a közgyőlés megemeli, a 2.sz. melléklet 3. oldalán szereplı „Nıi kézilabda” támogatásának összegét 5,1 millió Ft-tal növeli.
8./
A közgyőlés a közmunka program folytatására 25 millió Ft-ot különít el, forrása: hitelfelvétel.
- 37 -
9./
A közgyőlés a 2.sz. melléklet 3. oldalán szereplı „Megye-város együttmőködés alapján járó támogatás” összegét megye-város közös nagyrendezvényeinek kiadására 2,2 millió Ft-tal megemeli, forrása: hitelfelvétel.
Felelıs: Határidı: Tárgy:
Pap János polgármester értelem szerint
Békéscsaba, Építık u. 28.sz. alatti vágóhíd felújítása
Hanó Miklós alpolgármester: A vágóhíd rekonstrukciójára beruházási terv készült. A közbeszerzési eljárás során beérkezett ajánlatok az épületrész rekonstrukcióra és külön a technológiára megtörténtek, forráshiány keletkezett, mivel alultervezték a beruházást. Ennek alapvetı oka, hogy a technológiánál és az építıanyagoknál is jelentısebb árváltozás volt. A beérkezett pályázatoknál a két legolcsóbb pályázati összeg is több lett a költségkalkulációnál. Ha a rekonstrukciót ebben az évben nem kezdik meg, akkor az állam által nyújtandó 33.000.000,-Ft elvész. Ezután már nincs értelme a további rekonstrukciónak. Ez mindenképpen fontos lenne, mert ha nem lesz a vágóhíd, nem sok értelmét látja a kolbászfesztivál megrendezésének, az élelmiszer inkubátorháznak. Mert a közelben lévı gyulai húskombinát vágóhídja zárt lánc, oda a békéscsabai termelık csak szőkösen és esetlegesen tudnak beszállítani. Azt, hogy a Békéscsabán élı termelık, szárazáru gyártók valamilyen módon folytathassák tevékenységüket, olyan higiénés vágóhídra van szükség, ahol ezt megtehetik. Közvágóhídról van szó, amit bérbe adnának, nem az önkormányzat üzemeltetné, de köteleznék arra az üzemeltetıt, hogy a bérvágást is lehetıvé tegye. A kért 20.000.000,-Ft nem kis összeg, de ha a "vagyonért vagyon" elvet követik, és az önkormányzat a 30.000.000,-Ft-os összeg mellé 20.000.000,-Ft-ot megszavaz, majdnem ugyanennyit állami pénzbıl is megkap, akkor értéknövekménye lesz a városnak. Megépülését célszerőnek és hasznosnak tartja. A megyei jogú városnak és az itt élı embereknek is szüksége van vágóhídra. Nincs tıkeerıs vállalkozó, aki megoldaná a rekonstrukciót. Kérte, hogy a közgyőlés fogadja el az elıterjesztést. (Kazetta 3/1. 252-314) Király János képviselı: Leginkább azoknak az érdeke a vágóhíd rekonstrukciója, akik oda viszik a sertéseket. Célszerőnek tartaná olyan társulás szervezését, ahol a szükséges 20.000.000,-Ft-ot össze tudnák győjteni. (Kazetta 3/1. 314-322) Galisz Géza képviselı: Nem szeretné, ha a rekonstrukcióba befektetett pénzek "pénzfolyammá" nınének, és az egyszer megigényelt és megkapott 10.000.000,-Ft mellé további folyamatos összegeket kellene juttatni. Csak abban az esetben fogadja el a határozati javaslatot, amennyiben az építtetık, illetve az üzemeltetık nyilatkozatban rögzítik, hogy további támogatást az önkormányzattól nem vesznek igénybe. A beruházás meghiúsulásával az eddig kifizetett pénz is kidobott pénz lesz. Hiányolja a termelésben érdekelt cégek és egyéni vállalkozók áldozatvállalását a kérdésben, pedig a vágóhíd az ı érdekükben épül. (Kazetta 3/1. 322-350)
- 38 Hanó Miklós alpolgármester: A cégek és egyéni vállalkozók, akik igénybe veszik a vágóhidat tıkeszegények, idı sincs a pénz összegyőjtésére. Lehetıség van arra, hogy végrehajtják a rekonstrukciót, eladják a vágóhidat és kihirdetik, hogy a termelık fogjanak össze az üzemeltetésre. Ha 2000. december 31-ig nem kezdıdik meg a munkafolyamat az állami pénzforrások megszőnnek.(Kazetta 3/1. 350-361) Kutyej Pál képviselı: Ha ez az utolsó vágóhíd is megszőnik, hol vágjanak sertést az intézmények? A vágóhíd az önkormányzat tulajdona, amit bérbe adnak, a bérleti díj az önkormányzat költségvetésébe visszakerül. Javasolta, hogy a közgyőlés fogadja el a határozati javaslatot.(Kazetta 3/1. 361-373) Tímár Imre képviselı: Nincs más lehetıség Békéscsabán, mint az, hogy pillanatnyilag még az önkormányzat tulajdonában lévı, de lepusztult állapotú vágóhidat eredeti formájában üzemeltessék. Bármennyire is feszített a város 2001. évi költségvetése a vágóhíd rekonstrukciójára javasolt 20.000.000,-Ft jó célt szolgál. Sok embernek megélhetést fog biztosítani a vágóhíd léte. (Kazetta 3/1. 373-411) dr. Vécsei László képviselı: Célszerő lett volna, ha a pályázati kiírásban az is szerepelt volna, hogy mások is részt vehetnek a megvalósításban. A jelenlegi kormány is támogatja az új típusú szövetkezeteket 15.000.000,-Ft-os vissza nem térítendı támogatással. Ezeknek lehetne egy formája a vágóhíd üzemeltetésében, építésében való támogató részvétel. Az idı rövidsége miatt a szervezést nem lehet megvalósítani. Az intézmények jelentıs része a vágóhídon vágat sertést. A 2002-tıl életbe lépı állatvédelmi törvényben, megtiltják a háznál történı sertésvágásokat. Békéscsabán hagyománya van a kolbászkészítésnek és szükség van olyan helyre, ahol ezt megtehetik. Javasolta, hogy a közgyőlés fogadja el a határozati javaslatot. (Kazetta 3/1. 411-441) Hanó Miklós alpolgármester: A pályázatokból a legolcsóbbat vették figyelembe mindkét helyen. (Kazetta 3/1. 441-448) Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: A beruházásnak három forrása lehetséges. Hitelfelvétel, a 300.000.000,-Ft-os alapfejlesztési keret és a 270.000.000,-Ftos fejlesztési céltartalék. Nem ért egyet a hitelfelvétellel, a céltartalékból történı felhasználást viszont megfelelınek tartja. Javasolta, hogy amennyiben a közgyőlés elfogadja a határozati javaslatot a 20.000.000.,-Ft forrása, (így mintegy 38 millió forint e célra) a fejlesztési céltartalék legyen. (Kazetta 3/1. 448-462) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot azzal, hogy a közgyőlés kiegészíti a 175/2000. (IV.13.), valamint a 496/2000.(X.21.) sz. határozatát és 20.000.000,- Ftot biztosít a határozati javaslatban megjelölt célra, forrása a 2001. évi fejlesztési céltartalék. (Kazetta 3/1. 462-500) -
A közgyőlés 19 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta:
- 39 738/2000.(XII.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése kiegészíti a 175/2000.(IV.13.) és a 496/2000.(X.21.) sz. határozatát, és a jövı évi költségvetés terhére, a Vagyonkezelı Rt. részére biztosít további 20 millió Ft-ot a Békéscsaba, Építık u. 28.sz. alatti vágóhíd rekonstrukciójához. Forrása: Felelıs: Határidı: Tárgy:
2001. évi fejlesztési céltartalék Hanó Miklós alpolgármester a 2001. évi költségvetés elfogadása
Alapítói döntéshozatal Jegyzıkönyv hitelesítık és jegyzıkönyvvezetı Városüzemeltetési Kft-t érintı döntéshozatalhoz
megválasztása
a
Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a javaslatot, mely szerint a közgyőlés jegyzıkönyvvezetınek Illés Réka köztisztviselıt, jegyzıkönyvhitelesítıknek Benkóné Dudás Piroska és Kerekes Györgyné képviselıket választja meg. (Kazetta 3/1. 500-530) -
A közgyőlés 15 igen szavazattal, 3 tartózkodással a következı határozatot hozta:
739/2000.(XII.20.) közgy.
HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a Városüzemeltetési Kft-t érintı alapítói döntéshozatalhoz jegyzıkönyv hitelesítıknek megválasztja Benkóné Dudás Piroska és Kerekes Györgyné képviselıket, jegyzıkönyvvezetınek Illés Réka köztisztviselıt. Tárgy:
Alapítói döntéshozatal A Békéscsabai Városüzemeltetési Kft. ügyvezetı könyvszakértıje megbízásának meghosszabbítása
igazgatója
és
Pap János polgármester: Ismertette a határozati javaslatot. (Kazetta 3/1. 530-540) dr. Ferenczi Attila képviselı, a városgazdálkodási és városfejlesztési bizottság elnöke: Az ügyvezetı igazgató megbízása szólhatna 2001. január 31-ig is. Ha 60 napon belül átutalja a vevı a vételárat, abban az esetben tulajdonba lép. Ezért nem érti, hogy a könyvvizsgáló megbízását miért kell 2001. május 31-ig meghosszabbítani. Javasolta, hogy a könyvszakértı megbízása is legkésıbb 2001. március 31-ig terjedjen. (Kazetta 3/1. 540-552) Pap János polgármester: Amint az új ügyvezetıt megválasztják, Vágásiné Zimonyi Ilona megbízatása megszőnik. Az elızı évi pénzügyi beszámolót 2001. május 31-ig kell leadni. A
- 40 felügyelı bizottságokat és a könyvvizsgáló kinevezését azért szokták eddig az idıpontig meghatározni, hogy legyen felelıs az elızı évi költségvetési beszámoló lejelentéséig. Ezért célszerő ezt az idıpontot megjelölni. (Kazetta 3/1. 552-565) dr. Ferenczi Attila képviselı, a városgazdálkodási és városfejlesztési bizottság elnöke: Visszavonta javaslatát. (Kazetta 3/1. 565-567) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az eredeti határozati javaslatot. -
A közgyőlés 18 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta:
740/2000.(XII.20.) HA T Á R O Z A T 1./
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése, mint az egyszemélyes Békéscsabai Városüzemeltetési KFT alapítója megbízza Vágásiné Zimonyi Ilonát (an: Urbán Ilona, lakcíme: Békéscsaba, Rábai u. 25.), hogy díjázásának változatlanul hagyása mellett - a gazdasági társaság ügyvezetését lássa el 2001. január 01. napjától az új ügyvezetı igazgató megválasztásáig, de legkésıbb 2001. március 31. napjáig terjedı idıtartamra.
2./
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése, mint az egyszemélyes Békéscsabai Városüzemeltetési KFT alapítója Ézsiás László könyvszakértıt (an: Kónya Margit, lakcíme: Szeged, Kamilla u. 43/B., igazolvány száma: KI2768/95) - díjazásának változatlanul hagyása mellett - a gazdasági társaság könyvszakértıi feladatainak ellátására újraválasztja 2001. január 01. napjától 2001. május 31. napjáig terjedı idıtartamra.
3./
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése, mint az egyszemélyes Békéscsabai Városüzemeltetési KFT alapítója a gazdasági társaság alapító okiratának módosítását a fenti döntésnek megfelelıen, az 1. számú mellékletben foglaltak szerint jóváhagyja. Felelıs:
Határidı: 4./
Pap János polgármester a határozat közléséért Vágásiné Zimonyi Ilona megbízott ügyvezetı igazgató a határozat végrehajtásáért és a változás cégbíróságnak történı bejelentéséért. azonnal
A közgyőlés egyben hatályon kívül helyezi az 583/2000. (X. 19.) sz. határozatát.
- 41 1. sz. melléklet Alapítói okirat módosítása Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése (5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.), mint a Békéscsabai Városüzemeltetési KFT (5600 Békéscsaba, Mazán L. u. 18. szám, cégszám: 0409-003486) egyszemélyes tulajdonosa, az alapítói jogok gyakorlójaként a társaság 1996. 09. 30-án kelt, többször módosított alapító okiratát 2000. október 19-i közgyőlésén hozott alapítói döntéssel egységes szerkezetbe foglalta, melyet 2000. december 20. hatállyal az alábbiak szerint módosítja: Az alapítói okirat 1. ponttól 9.1. pontig változatlan. Az alapító okirat 9. 1. pontja módosul az új 9.1.pont a következıképpen hangzik. 9.1.
A társaság képviseletét és ügyeinek intézését az alapító által megbízott ügyvezetı látja el a jogszabályok és az alapító okirat keretei között, illetve az alapító határozatainak megfelelıen. Az ügyvezetı jogosult az ügyvezetı igazgatói cím használatára. A társaság megbízott ügyvezetıje, akinek a megbízatása 2001. január 01. napjától az új ügyvezetı igazgató megbízásáig, de legkésıbb 2001. március 31. napjáig terjedı idıtartamra szól: Vágásiné Zimonyi Ilona (an: Urbán Ilona, lakcím: Békéscsaba, Rábai u. 25.)
Az alapítói okirat 9.2. pontjától 11.1 pontig változatlan. Az alapítói okirat 11.1. pontja módosul az új 11.1. pont a következıképpen hangzik. A.
A társaságnál könyvvizsgáló mőködik, akit az alapító jelöl ki 5 hónapi idıtartamra. Könyvvizsgálónak az alapító Ézsiás Lászlót (an: Kónya Margit, lakcím: Szeged, Kamilla u. 43/b.; igazolvány száma: KI-2768/95.) jelöli ki 2001. január 01. napjától 2001. május 31. napjáig terjedı idıtartamra.
Egyéb rendelkezéseiben az alapítói okirat változatlan. Békéscsaba, 2000. december 20. ………………………………………… Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése, mint alapítói jogok gyakorlója képviseletében: Pap János polgármester Készítette, ellenjegyezte:
Dr. Szabó Gábor ügyvéd
- 42 Pap János polgármester: Bejelentette, hogy a közgyőlés következı ülését 2001. január 25-én tartja. Megköszönte a részvételt, a közgyőlést 13.45 perckor befejezettnek nyilvánította. (Kazetta 3/1. 567-580) K.m.f.
Pap János polgármester
dr. Simon Mihály jegyzı
