Gara Község Önkormányzat Képviselő-testülete Szám: 5/2014. (nyilvános ülés) Jegyzőkönyv Készült: Gara Község Önkormányzat képviselő-testületének 2014. március 20. napján megtartott nyilvános üléséről. Az ülés helye: Garai Közös Önkormányzati Hivatal tanácskozóterme (Gara, Kossuth L. u. 62) Az ülés kezdetekor jelen vannak: Faa Béla polgármester, Dr. Fridrik Pál, Kertész Ferenc, Kubatovics Mátyás, Miklós József, Szabó Károly képviselők (6 fő) Igazoltan távol maradt: Putterer Antal alpolgármester (1 fő) Tanácskozási joggal meghívott: dr. Süke Amália jegyző Meghívott vendégek: Csomorné Polák Márta gazdálkodási főelőadó, Kubatov Márton Horvát Nemzetiségi Önkormányzat elnöke Jegyzőkönyvvezető: Kertészné Molnár Anna Faa Béla: Tisztelettel köszöntök mindenkit a mai nyilvános ülésen. Megállapítom, hogy a képviselő-testület határozatképes, mivel 7 képviselőből 6 fő jelen van. Az ülést megnyitom. Kérem, aki a kiküldött napirendi pontokkal egyetért, kézfelemeléssel jelezze! A képviselő-testület 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az ülés napirendjét az alábbiak szerint elfogadta: 28/2014. (III.20.) Kt. számú határozat Nyilvános ülés napirendje 1. Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról Előterjesztő: Faa Béla polgármester 2. Tájékoztató az előző képviselő-testületi ülés óta eltelt időszakban végzett munkáról, valamint fontosabb eseményekről Előterjesztő: Faa Béla polgármester 3. Beszámoló a polgármester átruházott hatáskörben tett intézkedéseiről Előterjesztő: Faa Béla polgármester 4. Beszámoló a Szociális és Egészségügyi Bizottság átruházott hatáskörben tett intézkedéseiről Előterjesztő: Dr. Fridrik Pál Szoc. és Eü-i Biz. Elnöke 5. A Horvát Nemzetiségi Önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás módosítása Előterjesztő: Faa Béla polgármester 6. Német Önkormányzat Gara képviselő-testületével megállapodás módosítása Előterjesztő: Faa Béla polgármester
1
kötött
együttműködési
7. Roma Nemzetiségi Önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás módosítása Előterjesztő: Faa Béla polgármester 8. Pályázati kiírás a helyi civil szervezetek, alapítványok, egyházak pénzügyi támogatásához Előterjesztő: Faa Béla polgármester 9. A helyi hulladékgazdálkodás közszolgáltatásról szóló rendelet megalkotása Előterjesztő: Faa Béla polgármester 10. A Térségi Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat Alapító Okiratának jóváhagyása Előterjesztő: Faa Béla polgármester 11. Egyebek
Napirendi pontok tárgyalása 1. Napirend: Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról Előterjesztő: Faa Béla polgármester (írásbeli előterjesztés) Faa Béla: Az írásbeli előterjesztést minden képviselő megkapta. Kérdezem, hogy hozzászólás, kérdés van-e ezzel kapcsolatosan? Kérdés, hozzászólás nem érkezett. Faa Béla: Kérem, aki a beszámolót elfogadja, kézfelemeléssel jelezze! A képviselő-testület 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot elfogadta: 29/2014. (III.20.) Kt. sz. határozat Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról Gara Község Önkormányzat Képviselő-testülete a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót elfogadja. Intézkedést nem igényel. 2. Napirend: Tájékoztató az előző képviselő-testületi ülés óta eltelt időszakban végzett munkáról, valamint fontosabb eseményekről Előterjesztő: Faa Béla polgármester (szóbeli előterjesztés)
2
Faa Béla: Február 24-én volt Magyarkanizsán a városházán egy tájékoztató, ahol a határ menti települések polgármesterit hívták össze. Ott volt Magyar Levente államtitkár úr, Bányai Gábor megyei elnök úr, Vajdaság részéről Pásztor István úr. A téma az volt, hogy rövid-, illetve középtávon hol fognak határátkelőhelyeket létesíteni Magyarország és Szerbia között. Gyakorlatilag kész tényként hangzott el, hogy a régi röszkei határátkelőt újra megnyitják. A másik, ami szintén tényként hangzott el a Bácsszentgyörgy – Rastina közötti határátkelő. Ott többször is elmondták, hogy ez már eldöntött, ez kész tény. Megbíztak egy céget hatástanulmány készítésére, és még aznap este kaptam tőlük a telefont Zomborból, hogy Belgrád nem a rasztinai átkelőt erőlteti, hanem a regőceit. Mert a rasztinai út önkormányzati út, a regőcei pedig állami út, ők azt fogják fejleszteni. Három nap múlva jött az a pesti cég, akik a hatástanulmányt készítik, a bácsszentgyörgyi polgármester úr pont nem volt itthon, ezért én mentem le velük a határhoz. Elképedtek, hogy gyakorlatilag a szerb oldalon még semmi sem történt. Magyar oldalon levitték a nagyfeszültséget, és ennyi. Dr. Fridrik Pál: Ma kezdték el az utat szélesíteni a magyar oldalon. Faa Béla: A gond annyi, hogy mi építjük Bácsszentgyörgyön az átkelőt, a szerbek pedig Regőcénél. Hogy ez hogy fog összejönni, azt nem tudom. Van egy olyan variáció is, hogy Bácsszentgyörgy – Regőce átkelő, de hogy ezt hogy gondolták, nem tudom. Én továbbra is küzdök azért, hogy Gara – Regőce határátkelő is megvalósuljon. Ha nem is nyílik meg az átkelő, fontosnak tartom, hogy legalább a kimenő út meglegyen, mert ha egyszer Szerbia is uniós tag leszn, ne akkor kelljen építeni. Az IPA pályázatok arra vannak, hogy a határ menti térségeket fejlesszük belőle, és én küzdök érte, hogy rendbe tegyük ezt az utat. Dr. Fridrik Pál: Szabad hozzászólnom? Ha ez sikerül, veszek pezsgőt! Faa Béla: Rendben. A másik, hogy az utolsó ülésen mondtam, hogy ha lesz eredmény a szennyvízberuházásnál, akkor körbetelefonálok. A döntőbizottság még mindig nem döntötte el, hogy jó-e a közbeszerzésünk vagy sem. Hétfőn lesz Nagybaracskán társulási ülésünk, és úgy döntöttünk, hogy mi mindenképp azon vagyunk, hogy a szerződéskötés április hónapban létrejöjjön. Véleményem szerint ideje lenne felülvizsgálni a közbeszerzési törvényt, hogy egyegy közbeszerzési eljárás hogyan tarthat tovább, mint maga a kivitelezés. Tavaly április 7-én bontottuk a csomagokat, közel egy éve egy helyben topogunk, nem történik semmi, azon kívül, hogy különböző hatóságok egymáshoz tologatják a papírokat. Hercegszántón viszont megkezdődtek már a munkálatok. A bölcsőde elkészült, jelenleg folyamatban vannak a használatba vételi engedélyeknek a megszerzése. Kérdése, észrevétele van-e valakinek? Kérdés, hozzászólás nem érkezett. Faa Béla: Kérem, aki a tájékoztatómat elfogadja, kézfelemeléssel jelezze! A képviselő-testület 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot elfogadta: 30/2014. (III.20.) Kt. sz. határozat Tájékoztató az előző képviselő-testületi ülés óta eltelt időszakban végzett munkáról, valamint fontosabb eseményekről Gara Község Önkormányzat képviselő-testülete a polgármester tájékoztatóját az előző képviselő-testületi ülés óta eltelt időszakban végzett munkáról, valamint fontosabb eseményekről elfogadja.
3
Intézkedést nem igényel. 3. Napirend: Beszámoló a polgármester átruházott hatáskörben tett intézkedéseiről Előterjesztő: Faa Béla polgármester (írásbeli előterjesztés) Faa Béla: Az írásos előterjesztést mindenki megkapta, mely tartalmazza az esetszámokat és az összeget is. Kérdése, észrevétele van-e valakinek? Kérdés, észrevétel nem érkezett. Faa Béla: Kérem, aki a beszámolót elfogadja, kézfelemeléssel jelezze! A képviselő-testület 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot elfogadta: 31/2014. (III.20.) Kt. sz. határozat Beszámoló a polgármester átruházott hatáskörben tett intézkedéseiről Gara Község Önkormányzat Képviselő-testülete Gara Község Önkormányzat polgármesterének átruházott hatáskörben tett intézkedéseiről szóló beszámolóját a melléklet szerint elfogadja. Intézkedést nem igényel. 4. Napirend: Beszámoló a Szociális és Egészségügyi Bizottság átruházott hatáskörben tett intézkedéseiről Előterjesztő: Faa Béla polgármester (írásbeli előterjesztés) Faa Béla: Az írásos előterjesztést mindenki megkapta. Az előterjesztésből látható, hogy nem történt átruházott hatáskörben intézkedés az elmúlt időszakban. Kérem, hogy ezt is fogadjátok el kézfelemeléssel. A képviselő-testület 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot elfogadta: 32/2014. (III.20.) Kt. sz. határozat Beszámoló a Szociális és Egészségügyi Bizottság átruházott hatáskörben tett intézkedéseiről Gara Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Gara Község Önkormányzat Szociális és Egészségügyi Bizottság átruházott hatáskörben tett intézkedéseiről szóló beszámolóját elfogadja.
4
Intézkedést nem igényel. 5. Napirend: A Horvát módosítása
Nemzetiségi
Önkormányzattal
kötött
együttműködési
megállapodás
Előterjesztő: Faa Béla polgármester (írásbeli előterjesztés) Faa Béla: Az írásos előterjesztést minden képviselő megkapta. A napirendi pontot tárgyalta a pénzügyi bizottság is. Megkérem az elnök urat, mondja el, hogyan döntöttek a bizottsági ülésen. Szabó Károly: A Pénzügyi, Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság elfogadásra javasolja a képviselő-testület felé. Faa Béla: Van-e kérdés, vagy hozzászólás a testületi tagok részéről? Kérdés, hozzászólás nem érkezett. Faa Béla: Kérem, hogy aki a határozati javaslatot elfogadja, kézfelemeléssel jelezze! A képviselő-testület 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot elfogadta: 33/2014. (III.20.) Kt. sz. határozat A Horvát Nemzetiségi Önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás módosítása 1. Gara Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Horvát Nemzetiségi Önkormányzattal megkötött együttműködési megállapodást az 1. melléklet szerinti egységes szerkezetben jóváhagyja. 2. Gara Község Önkormányzat Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert jelen határozat 1. pontja szerinti együttműködési megállapodás aláírására. Határidő: azonnal Felelős: Faa Béla polgármester 6. Napirend: A Német Önkormányzat megállapodás módosítása
Gara
képviselő-testületével
Előterjesztő: Faa Béla polgármester (írásbeli előterjesztés)
5
kötött
együttműködési
Faa Béla: Az írásos előterjesztést minden képviselő megkapta. Ugyanaz vonatkozik gyakorlatilag ide is, mint ez előzőhöz. A pénzügyi bizottság ezt is megtárgyalta és elfogadásra javasolta. Kérdése, észrevétele van- e valakinek? Kérdés, hozzászólás nem érkezett. Faa Béla: Kérem, hogy aki a határozati javaslatot elfogadja, kézfelemeléssel jelezze! A képviselő-testület 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot elfogadta: 34/2014. (III.20.) Kt. sz. határozat A Német Önkormányzat Gara képviselő-testületével kötött együttműködési megállapodás módosítása 1. Gara Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Német Önkormányzat Gara képviselő-testületével megkötött együttműködési megállapodást az 1. melléklet szerinti egységes szerkezetben jóváhagyja. 2. Gara Község Önkormányzat Képviselő-testület felhatalmazza az alpolgármestert jelen határozat 1. pontja szerinti együttműködési megállapodás aláírására. Határidő: azonnal Felelős: Putterer Antal alpolgármester 7. Napirend: A Roma Nemzetiségi Önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás módosítása Előterjesztő: Faa Béla polgármester (írásbeli előterjesztés) Faa Béla: Az írásos előterjesztést minden képviselő megkapta. A pénzügyi bizottság ezt is ajánlotta elfogadásra. Kérdése, észrevétele van-e valakinek? Kérdés, hozzászólás nem érkezett. Faa Béla: Kérem, hogy aki a határozati javaslatot elfogadja, kézfelemeléssel jelezze! A képviselő-testület 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot elfogadta: 35/2014. (III.20.) Kt. sz. határozat A Roma Nemzetiségi Önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás módosítása 1. Gara Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal megkötött együttműködési megállapodást az 1. melléklet szerinti egységes szerkezetben jóváhagyja.
6
2. Gara Község Önkormányzat Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert jelen határozat 1. pontja szerinti együttműködési megállapodás aláírására. Határidő: azonnal Felelős: Faa Béla polgármester 8. Napirend: Pályázati kiírás támogatásához
a
helyi
civil
szervezetek,
alapítványok,
egyházak
pénzügyi
Előterjesztő: Faa Béla polgármester (írásbeli előterjesztés) Faa Béla: Az írásos előterjesztést minden képviselő megkapta. Gyakorlatilag az idei évben alkottunk egy rendeletet, amiben pontosan leszabályoztuk, hogy kik kérhetnek támogatást, mire használhatják fel, és hogyan történik annak az elszámolása. Bármilyen támogatást ad az önkormányzat, az közpénz, amivel igen pontosan el kell számolni. Pénzügyi Bizottság ezt is tárgyalta, át is adnám a szót ez elnök úrnak. Szabó Károly: Van egy formanyomtatvány, amin be tudják adni a pályázatot azok a garai székhelyű, illetve garai telephelyű pályázók, illetve azok, akik Garán fejtik ki működési tevékenységüket. Hivatalos egyesület, alapítvány, illetve egyház tud támogatást igényelni. Pontosan le kell írnia, hogy mire kéri az összeget, azzal pontosan el is kell számolnia a kapott összeggel. Április 30-ig van a pályázatok benyújtásának határideje, majd ezután megtörténik az elbírálás. Összességében a bizottság elfogadásra javasolja a képviselő-testületnek. Faa Béla: Van-e egyéb kérdés, vagy hozzászólás ezzel kapcsolatosan? Kérdés, hozzászólás nem érkezett. Faa Béla: Kérem, hogy aki a határozati javaslatot elfogadja, kézfelemeléssel jelezze! A képviselő-testület 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot elfogadta: 36/2014. (III.20.) Kt. sz. határozat Pályázati kiírás a helyi civil szervezetek, alapítványok, egyházak pénzügyi támogatásához 1. Gara Község Önkormányzat Képviselő-testülete az 1. melléklet szerinti tartalommal pályázatot ír ki a helyi civil szervezetek, alapítványok, egyházak pénzügyi támogatásához. 2. Gara Község Önkormányzat Képviselő-testülete elrendeli az 1. pont szerinti pályázati kiírás és az előterjesztés 2. melléklete szerinti Pályázati adatlap közzétételét. Határidő: 2014. március 31. Felelős: Faa Béla polgármester dr. Süke Amália jegyző
7
9. Napirend: A helyi hulladékgazdálkodás közszolgáltatásról szóló rendelet megalkotása Előterjesztő: Faa Béla polgármester (írásbeli előterjesztés) Faa Béla: Az írásos előterjesztést mindenki megkapta. A pénzügyi bizottság ezt is tárgyalta, át is adom a szót az elnök úrnak. Szabó Károly: A rendelet-tervezet megalkotása az első körben megtörtént, amit megküldtünk véleményezésre az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségnek valamint a FBH Nonprofit Kft-nek. Néhány, nem jelentős kifogást emeltek, melyek ki is lettek javítva. Beszéltünk a belső tartalmáról is, az egész település lakosságát érinti ez a rendelet, nem találtunk benne kivetnivalót, elfogadásra javasoljuk. Faa Béla: Van-e kérdés, hozzászólás ezzel kapcsolatosan? Kérdés, hozzászólás nem érkezett. A képviselő-testület 6 igen szavazattal, tartózkodás és ellenszavazat nélkül az alábbi rendeletét megalkotta: Gara Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2014. (III.28.) önkormányzati rendelete a helyi hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról Gara Község Önkormányzat Képviselő-testülete a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 35. §-ában, 39.§ (2) és (5) bekezdésében és a 88.§ (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 19.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a környezetvédelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48.§ (3) bekezdése alapján az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, továbbá Gara Község Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2011. (V.18.) önkormányzati rendelet 25.§ (7) bekezdésében, valamint a 3. mellékletben foglaltak alapján a Pénzügyi, Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el: I. FEJEZET 1. Általános rendelkezések 1.§ (1) Gara Község Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) a jelen rendeletben foglaltak szerint hulladékgazdálkodási közszolgáltatást szervez, és hulladékgazdálkodásról kötelező helyi közszolgáltatás útján gondoskodik. (2) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás tartalma kiterjed a hulladék rendszeres gyűjtésére, átvételére, elszállítására, ártalmatlanítására és kezelésére. (3) A szervezett közszolgáltatást valamennyi ingatlan tulajdonosa köteles igénybe venni, és a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Ht.) 38. § (2) bekezdése szerinti közszolgáltatási díjat megfizetni.
8
2. A rendelet hatálya 2. § A rendelet hatálya kiterjed: (1) Tárgyi hatálya a hulladék alábbi fajtáira: a) háztartási hulladékra, b) háztartási hulladékhoz hasonló hulladékra, c) lomhulladékra, d) építési-bontási hulladékra, e) közterületen elhagyott hulladékra. (2) Területi hatálya: Gara község közigazgatási területére. (3) Személyi hatálya: a) a község közigazgatási területén lévő valamennyi belterületi ingatlan tulajdonosára, b) a közszolgáltatóval szerződésben álló külterületi ingatlanok tulajdonosaira, c) az Önkormányzattal szerződésben álló közszolgáltatóra. 3. Közszolgáltató 3. § A település közigazgatási területén a helyi hulladékgazdálkodással kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatás teljesítésére jogosult, illetve kötelezett közszolgáltató a jogutódlással létrejött FBH-NP Közszolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság, székhelye: 6521 Vaskút, 0551/2 hrsz (a továbbiakban: Közszolgáltató), mely a közszolgáltatást 2014. július 1. napjától 2024. május 31. napjáig látja el. 4. § (1) Az Önkormányzat a hulladékgazdálkodási feladatainak ellátása érdekében együttműködik a Felső-Bácskai Regionális Szilárd Hulladéklerakó Önkormányzati Társulással, valamint a ZP Homokhátsági Hulladékgazdálkodási Konzorciumhoz tartozó települési önkormányzatokkal. (2) Gara Község Önkormányzat a ZP Homokhátsági Hulladékgazdálkodási Konzorcium tagjai által meghatározott vaskúti ellátási területhez és az e területre szervezett regionális hulladékkezelési közszolgáltatási rendszerhez tartozik. (3) Az Önkormányzat az együttműködés keretében az érintett települések igényeit kielégítő regionális hulladékkezelési létesítmény helyeként a vaskúti 0551. hrsz-ú, Regionális Hulladéklerakót jelöli ki. (4) Az önkormányzat szükség esetén gondoskodik a Közszolgáltató javaslata alapján a gyűjtőpontok kijelöléséről, a létesítmények megvalósításáról és a közszolgáltató útján a működtetésükről, valamint biztosítja a közterület térítésmentes használatát az indokolt mennyiségű gyűjtőedény kihelyezéséhez, tárolásához és megközelítéséhez. 4. Személyes adatok kezelése 5. §
9
(1) Az ingatlanhasználó köteles a Közszolgáltató kérésére a személyes adatait a Közszolgáltató rendelkezésére bocsátani. (2) A Közszolgáltató a közszolgáltatási szerződéshez szükséges személyes adatokat elsődlegesen az ingatlanhasználók adatszolgáltatása alapján ismeri meg. A személyes adatok szolgáltatása során a Közszolgáltató az információs önrendelkezései jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek megfelelően köteles eljárni. (3) A Közszolgáltató a következő személyes adatok kezelésére jogosult: a természetes személyazonosító, valamint a lakcím. A közszolgáltatással összefüggő személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető. (4) A Közszolgáltató a közszolgáltatással összefüggő személyes adatokat a közszolgáltatást igénybevevő (ingatlantulajdonos, szerződő fél) azonosítására, a közszolgáltatási szerződés teljesítésével, jogszabályban előírt ellenőrzések végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására, számlázásra, postázásra, kedvezmények érvényesítésére, közüzemi díjhátralékok behajtására használhatja fel. (5) A Közszolgáltató az általa nyilvántartott adatokat a közszolgáltatási szerződés megszűnéséig, díjhátralék esetén a tartozás fennállásáig kezelheti, a jogviszony megszűnését követően a Közszolgáltató az adatokat megsemmisíti. II. FEJEZET Települési hulladékkal kapcsolatos feladatok és kötelezettségek 1. Az Önkormányzat települési hulladékkal kapcsolatos feladatai 6. § Az Önkormányzat Ht.-ben meghatározottakon túl – a települési hulladékkal kapcsolatos feladatai körében: a.) a Ht. és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést (a továbbiakban: közszolgáltatási szerződés) köt; b.) a Ht. rendelkezései alapján a tulajdonában álló közterületen elhagyott vagy azon ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett hulladékok elszállításáról és kezeléséről a közszolgáltatási szerződés útján gondoskodik; c.) a közszolgáltatási szerződés az Önkormányzat honlapján történő közzétételéről gondoskodik. 2. Az ingatlantulajdonos kötelezettségei 7.§ (1) Az ingatlantulajdonos köteles a közszolgáltatást igénybe venni, az ingatlanán keletkezett hulladékot a Közszolgáltató által e célra rendszeresített gyűjtőedényben gyűjteni, továbbá meghatározott időközönként a Közszolgáltatónak átadni. Alapvető kötelessége e tekintetben, hogy: a.) a hulladékot – különös tekintettel a hulladék további kezelésére – az elszállításra való átvételig gyűjtse, illetve tárolja,
10
b.) az ingatlanán keletkező hulladék kezelésére az Önkormányzat által szervezett közszolgáltatást vegye igénybe, illetve a hulladékot a begyűjtésre e rendeletben feljogosított hulladékkezelőnek adja át, illetve a közszolgáltatási díjat kiegyenlítse, c.) a hulladék gyűjtése során megfelelő gondossággal járjon el annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a település természetes és épített környezetét ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja, d.) az ingatlanán keletkező hulladék mennyiségét alacsony szinten tartsa. (2) Az ingatlantulajdonos köteles a Közszolgáltatónak 15 napon belül írásban bejelenteni a személyes adataiban és ingatlanhasználatban bekövetkezett változásokat. A tulajdonosváltozás vagy egyéb ok folytán a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik; meg kell jelölnie egyben az ingatlanon keletkező rendszeres hulladék mennyiségét, nem rendszeres hulladék esetében pedig a várhatóan keletkező hulladék mennyiségét. A hulladékszállítási közszolgáltatás igénybevételi kötelezettség keletkezéséről e rendelet 1. mellékletét képező „BEJELENTÉS” nyomtatványt kell alkalmazni. (3) Az az ingatlantulajdonos, akinek ingatlanán hulladék keletkezik, de az ingatlana egyidejűleg gazdálkodó szervezet cégnyilvántartásba bejegyzett székhelyéül, telephelyéül vagy fióktelepéül is szolgál, köteles a hulladékát a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott gazdasági tevékenysége során keletkezett hulladéktól elkülönítetten gyűjteni, és arra a közszolgáltatást igénybe venni feltéve, hogy az ingatlanon keletkezett összes hulladékra a helyben szervezett kötelező közszolgáltatást veszi igénybe. (4) Az a gazdálkodó szervezet (Ptk. 685. § c) pontja) amelyek székhelye, telephelye lakás céljára is használt ingatlanon van és a gazdasági tevékenysége során települési hulladék nem, vagy a közszolgáltatás (110 literes) 10%-át meg nem haladó mértékben keletkezik, részletesen indokolt, a Gara község polgármesteréhez benyújtott kérelemmel kezdeményezhetik a lakással közös gyűjtő edényzet használatának engedélyezését. A kérelmek elbírálása során a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezései szerint kell eljárni. A döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni az Önkormányzat Képviselő-testületéhez. (5) Az ingatlantulajdonos legalább 30 nappal a kívánt időpont előtt írásban kérheti a Közszolgáltatótól a hulladékkal kapcsolatos kötelező közszolgáltatás szüneteltetését távolléte idejére, ha legalább 90 napig megszakítás nélkül nem tartózkodik ingatlanán, az ingatlant más sem használja, és ott hulladék nem keletkezik. (6) Az ingatlantulajdonost nem terheli az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség az olyan beépítetlen ingatlana tekintetében, ahol nem tartózkodik és hulladék sem keletkezik. III. FEJEZET A közszolgáltatás 1. A közszolgáltatás tartalma 8.§ (1) A közszolgáltatás az alábbi tevékenységekre terjed ki:
11
a) az Önkormányzat tulajdonában álló közterületen elhagyott vagy azon ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett hulladékok e rendeletben meghatározottak szerinti gyűjtésére és e hulladék hulladékkezelő létesítményekbe való szállítására; b) a természetes személy ingatlantulajdonos által az ingatlanán keletkező nagydarabos, és a lomtalanítás körébe vont lom hulladékának gyűjtésére, és e hulladékok engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítményekbe való szállítására; c) a lomtalanítás alkalmával történő hulladék hulladékkezelő létesítményekbe való szállítására. (2) A Közszolgáltató köteles e rendelet keretein belül a hulladékkezelési közszolgáltatás teljes körűen ellátni. 9.§ A közszolgáltatás kiterjed a természetes személy ingatlantulajdonosoknál keletkező, és a Közszolgáltató által meghatározottak szerint hulladéklerakón a Közszolgáltató által átvett a.) építési és bontási hulladék, b.) gumiabroncs hulladék, c.) lom hulladék, zöld hulladék gyűjtésére és kezelésére. 2. A közszolgáltatási szerződés 10.§ (1) A közszolgáltatási szerződés nyilvános, azt a Közszolgáltató saját honlapján, valamint az Önkormányzat a honlapján közzéteszi. (2) A Közszolgáltató jogosult és köteles interneten weblapot üzemeltetni legalább a következő tartalommal: a) a Közszolgáltató bemutatása és elérhetősége, b) a hulladékgazdálkodási szerződés, c) hulladékkezelési közszolgáltatási díjak, d) aktuális információk, e) ügyfélszolgálattal kapcsolatos információk. 11.§ (1) A közszolgáltatási szerződésnek a Ht-ben meghatározottakon túl az alábbiakat kell tartalmaznia: a) a közszolgáltatási tevékenység végzésének általános szabályait; b) a közszolgáltatás teljesítésére alvállalkozó igénybevételének módját, mértékét és az alvállalkozó(k) által végezhető tevékenységeket; c) a közszolgáltatási tevékenység ellenőrzésére vonatkozó szabályokat; d) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási üzletszabályzatot; e) az ügyfélszolgálati és tájékoztatási, valamint a nyilvántartási, adatkezelési és adatszolgáltatási rendszer működtetésének módját; f) annak biztosítékait, hogy a Közszolgáltató egyéb tevékenységei a közszolgáltatási szerződésben meghatározott közszolgáltatás nyújtását nem veszélyeztethetik; g) a Közszolgáltató üzemeltetésében álló hulladékkezelő létesítmények működtetésének hatósági engedélyben vagy más jogszabályban nem szabályozott szabályait. (2) A helyi kötelező hulladékkezelési közszolgáltatás keretében jogviszony a Közszolgáltató és az ingatlanhasználó között az alábbi módon jöhet létre:
12
a) közszolgáltatás első igénybevételével, vagy b) ha a Közszolgáltató a közszolgáltatás ellátásra vonatkozó rendelkezésre állási készségét bizonyítja, vagy c) a szerződés írásba foglalásával. (3) Az írásbeli közszolgáltatási szerződés tartalmazza legalább a közszolgáltató adatait, telefonszámát, elérhetőségét, ügyfélszolgálatra vonatkozó adatokat, az ingatlanhasználó nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, lakcímét, a kötelező közszolgáltatással érintett ingatlan címét, a felek jogait és kötelezettségeit, a szerződés tárgyát, a számla kiegyenlítésének módját. (4) Amennyiben nem került sor közszolgáltatás első igénybevételét megelőzően írásbeli szerződés megkötésére, ebben az esetben a Közszolgáltató köteles a közszolgáltatás első igénybevételének időpontját, az igénybevétel során használt hulladék gyűjtőedény űrmértékét dokumentálni, és ennek megfelelően szolgáltatni, az ellenértéket jogosult beszedni. Ű (5) Az ingatlanhasználók kötelesek a tiszta jogi helyzet megteremetése érdekében a Közszolgáltatóval írásbeli szerződést kötni. 12.§ A Közszolgáltató a közszolgáltatás és egyéb feladatai jogosult alvállalkozók, illetve egyéb közreműködők igénybevételére az alábbi feltételekkel: a.) A Közszolgáltató által bevont alvállalkozók teljesítéséért Közszolgáltató úgy felel, mintha saját maga teljesített volna. b.) A Közszolgáltató az alvállalkozók által okozott károkért teljes helytállási kötelezettséggel tartozik. 3. A hulladék gyűjtésére és elszállításra való átadására szolgáló gyűjtőedények rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos jogok és kötelezettségek 13.§ (1) Az ingatlantulajdonos a háztartási hulladék gyűjtésére illetve elszállítására a Közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényt, valamint – a gyűjtő edényzet űrtartalmát meghaladó mennyiségű alkalmi hulladék gyűjtésére – a Közszolgáltató által rendelkezésre bocsátott és azonosító jellel ellátott más gyűjtőeszközt köteles igénybe venni. Az igénybeveendő gyűjtőedények illetve gyűjtőeszközök felsorolását a jelen rendelet 2. melléklete tartalmazza. (2) A helyi közszolgáltatás által ellátandó területre rendszeresített szabványos gyűjtőedények típusát, minimális térfogatát, darabszámát és ürítésre való átadásának helyét a Közszolgáltató az Önkormányzat egyetértésével állapítja meg a keletkezett hulladékmennyiség és a gyűjtési/ürítési gyakoriság figyelembevételével. (3) A hulladék ürítésének gyakorisága Gara közigazgatási területén: heti sűrűségű ürítés egész évben, a Közszolgáltató által meghatározott napon 700 – 1900 óra között., melyről a Közszolgáltató köteles értesíteni a lakosságot. (4) Amennyiben a hulladék begyűjtésére előre nem látható rendkívüli ok miatt az erre kijelölt napon nem kerül sor, a Közszolgáltató köteles az esetlegesen elmaradt szolgáltatás 24 órán belül, vagy az akadály elhárulását követően haladéktalanul elvégezni.
13
(5) A települési hulladék elszállítását végző jármű személyzete csak az adott ingatlanon rendszeresített szabványos gyűjtőedényben elhelyezett hulladékot köteles elszállítani. (6) A Közszolgáltató a háztartási hulladékot köteles a gyűjtőedényben elhelyezhető hulladék mennyiségén felül is korlátlan mennyiségben elszállítani, ha az a Közszolgáltató által rendszeresített zsákban van kihelyezve. 4. A hulladék gyűjtésére és elszállításra való átadására szolgáló gyűjtőedények elhelyezésével, használatával és kezelésével kapcsolatos kötelezettségek 14.§ (1) Az ingatlantulajdonos a gyűjtőedényeket az ingatlan területén belül köteles elhelyezni. Gyűjtőedényt közterületen tartósan elhelyezni kizárólag az Önkormányzat rendeletében szabályozott közterület-használati hozzájárulás, illetve a vonatkozó szabályok szerinti közterület-használati engedély alapján lehet. (2) Az ingatlantulajdonos köteles a gyűjtőedényeket a hulladék elszállítása céljából a Közszolgáltató által megjelölt időpontban a közterületen, a begyűjtést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen elhelyezni. A gyűjtőedényt legfeljebb a szállítási napon lehet kihelyezni a közterületre, és legkésőbb reggel 700 óráig, – kivéve a tartósan engedélyezett elhelyezést – ezen időpont után, illetve a késve kihelyezett gyűjtőedény ürítésének és a hulladék elszállításának elmulasztása a Közszolgáltatónak nem róható fel. A szállítást követően az edényeket köteles az ingatlanon belüli területre visszahelyezni (3) A hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőedény fedelének – a közterület szennyezésének elkerülése érdekében – lecsukott állapotban kell lennie. A hulladékot a gyűjtőedényben úgy kell elhelyezni, hogy az az edény mozgatásakor és ürítésekor ne szóródjon, valamint a gépi ürítést ne akadályozza. A kihelyezett gyűjtőedényből válogatni (guberálni) tilos. A kihelyezett gyűjtőedény nem akadályozhatja a jármű és gyalogos forgalmat, és elhelyezése egyébként sem járhat baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével. 15.§ (1) Az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni a gyűjtőedények tisztántartásáról, fertőtlenítéséről, rendeltetésszerű használatáról, valamint környezetük tisztántartásáról. (2) A szabályszerűen kihelyezett gyűjtőedények ürítése során esetlegesen keletkezett szennyeződés takarításáról a Közszolgáltató köteles gondoskodni. (3) A rendeltetésszerűen használt gyűjtőedények szükség szerinti javításáról, cseréjéről és esetleges pótlásáról az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni. (4) A gyűjtőedényben az ürítés miatt keletkezett kárt a Közszolgáltató köteles megtéríteni. 16.§ (1) A közszolgáltatást igénybevevők az alábbi típusú szabványos (DIN) gyűjtőedényeket vehetik igénybe, figyelembe véve azok maximális terhelhetőségét: a) 70 literes tárolóedény maximum 2 személyes háztatás esetén 14
21,0 kg,
b) 110/120 literes tárolóedény legfeljebb hat személyes háztartás és nem lakossági megrendelő esetén 33,0 kg, c) 1100 literes tárolóedény társasház, gazdálkodó szervezet esetén 275,0 kg, d) a közszolgáltató emblémájával ellátott zsák. (2) Ha a gyűjtőedényben olyan nedves hulladékot helyeztek el, amely az edényben összetömörödött vagy befagyott, illetve az edényben lévő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt az edényt üríteni nem lehet, az ingatlantulajdonos a Közszolgáltató felhívására köteles az edényt üríthetővé illetve használhatóvá tenni. Köteles továbbá az így okozott esetleges kárt megtéríteni. Tilos a gyűjtőedénybe folyékony, mérgező, tűz- és robbanásveszélyes anyagot, állati tetemet vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, amely veszélyeztetheti a begyűjtést, ürítést végző személyek vagy más személyek életét, testi épségét, egészségét. 5. A hulladék elhelyezésével, ártalmatlanításával illetve hasznosításával kapcsolatos rendelkezések 17.§ (1) A Közszolgáltató a rendelet hatálya alá tartozó ingatlanokon keletkezett hulladékot e rendeletben foglaltak szerint köteles rendszeresen elszállítani a kijelölt hulladéklerakó telepre, és annak ártalmatlanításáról a szakmai környezetvédelmi szabályok betartásával gondoskodni. (2) A hulladék elhelyezését, ártalmatlanítását és hasznosítását a Közszolgáltató kizárólag a települési önkormányzat által az erre a célra kijelölt 0551 hrsz-ú ingatlanon kialakított Regionális Hulladéklerakó létesítményben végezheti. (3) A hulladék ártalmatlanításáról illetve hasznosításáról a Közszolgáltató köteles gondoskodni. (4) A (2) bekezdésében meghatározott hulladékkezelő létesítménybe az ingatlanhasználók az ingatlanukon keletkezett lomtalanításból vagy egyéb építésből származó hulladékot évente 2 alkalommal legfeljebb 350 kg-ig ingyenes elszállíthatják. (5) A hulladékkezelő létesítményben a hulladék átvételére tömegének lemérését követően kerülhet sor. 6. A lomtalanítás alá tartozó alkalmi háztartási-, lomhulladékra vonatkozó külön rendelkezések 18.§ (1) A lomhulladékra nézve az évente egy alkalommal történő lomtalanítás megszervezéséről és lebonyolításáról a Közszolgáltató gondoskodik. A lakosságot a helyben szokásos módon a lomtalanításról a Közszolgáltató és az Önkormányzat értesíti. (2) A hulladék elszállítását, ártalmatlanítását illetve hasznosítását a Közszolgáltató végzi. (3) A hulladékot az ingatlantulajdonos a Közszolgáltató által előzetesen megjelölt időpontban helyezheti ki elszállítás céljából ingatlana elé, melynek őrzéséről az ingatlan tulajdonosa, használója gondoskodik.
15
(4) Az elszállítandó hulladékot úgy kell elhelyezni a közterületen, hogy az a jármű és gyalogos forgalmat ne akadályozza, a zöldterületeket és a növényzetet ne károsítsa, illetve ne járjon baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével. 7. Elhagyott hulladék elszállítása 19.§ Ha az Önkormányzat tulajdonában álló közterületen elhagyott, vagy azon ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett hulladék korábbi birtokosa vagy tulajdonosa a hulladék elszállítására és kezelésére vonatkozó Ht. szerinti kötelezettségének nem tesz eleget, a hulladék elszállításáról és kezeléséről a Közszolgáltató közszolgáltatási szerződés keretein kívül külön megállapodás alapján gondoskodik. IV. FEJEZET A közszolgáltatás díjmegfizetésének módja 1. A közszolgáltatási díj megfizetése 20.§ (1) A Közszolgáltató jogosult a számlát negyedévente kiállítani. (2) A közszolgáltatási díj mértékét a Ht. 47. §-a és 91. §-a szerint a Magyar Energia Hivatal javaslatának figyelembevételével a miniszter állapítja meg. Az ingatlantulajdonos a teljesített közszolgáltatás alapján számított közszolgáltatási díjat utólag a Közszolgáltató vagy az általa megbízott személy (díjbeszedő) által megküldött számla alapján, a számla kézhezvételétől számított 8 napon belül kell kiegyenlíteni. (3) A Közszolgáltató a számlázási gyakorlatában bekövetkező változásról az ingatlantulajdonosokat a változás bevezetését megelőzően legalább 30 nappal írásban és egyidejűleg honlapján tájékoztatja. (4) A közszolgáltatási díj késedelmes megfizetése esetén a Közszolgáltató késedelmi kamatot érvényesíthet. (5) A közszolgáltatási díjat tartalmazó számla adataival és összegével kapcsolatban az ingatlantulajdonos a Közszolgáltatónál írásban kifogást emelhet. A kifogásnak a számla kiegyenlítésére vonatkozó kötelezettség teljesítésére halasztó hatálya nincs. A kifogásra, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közszolgáltató válaszát megküldi. (6) Túlszámlázás esetén a többletösszeget és annak időarányos kamatait a Közszolgáltató visszafizeti, vagy az ingatlantulajdonos írásbeli kérelmére azt a soron következő, esedékes díjfizetési kötelezettségbe beszámítja. (7) Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az, aki a települési hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti feltéve, hogy a Közszolgáltató a közszolgáltatást felajánlja, vagy a közszolgáltatás teljesítésére rendelkezésre áll, vagy a teljesítést igazolja. Az ingatlantulajdonos – e rendeletben meghatározott kivételekkel – akkor is köteles közszolgáltatási díjat fizetni, ha a Közszolgáltató igazolni tudja, hogy felajánlotta az
16
ingatlantulajdonosnak a szolgáltatás nyújtását, vagy a szolgáltatás nyújtására rendelkezésre állt. 21.§ (1) A Képviselő-testület a közszolgáltatás díj megfizetését átvállalhatja attól az ingatlantulajdonostól, aki esetében a következő feltételek együttesen teljesülnek: a háztartásban egyedül élő, 65. életévét betöltötte, havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át. (2) A közszolgáltatási díj átvállalása a kérelem benyújtását követő hó első napjától állapítható meg egy év időtartamra. A kérelem évente ismételten benyújtható. (3) A kérelemről a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester dönt. Ha a polgármester vagy a képviselő-testület a kérelemnek helyt ad, erről szóló határozata egy példányát közvetlenül a Szolgáltató részére is megküldi. A kérelemnek helyt adó döntés esetén az Önkormányzat számla ellenében megtéríti a közszolgáltatónak az átvállalt közszolgáltatási díjat. (4) Amennyiben a kérelmező a polgármesternek az engedély tárgyában hozott döntését bármely okból sérelmesnek tartja, a döntés közlésétől számított 15 napon belül a képviselőtestülethez fellebbezhet. A képviselő-testület döntése ellen további fellebbezésnek helye nincs. V. FEJEZET 1. A hulladékgazdálkodást érintő közszolgáltatásra vonatkozó külön szabályok 22.§ (1) Gazdálkodó szervezet akkor köteles a közszolgáltatás igénybevételére, ha a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési szilárd hulladékának kezeléséről a) a Ht. 31. §-ában foglaltaknak megfelelően nem gondoskodik, vagy b) azon a településen, ahol a gazdálkodó szervezet hulladéka keletkezik a közszolgáltatás keretében nyújtott települési hulladékkezelés – a környezetvédelmi felügyelőség által igazoltan – környezeti szempontból a Ht. 31. §-ában meghatározottaknál lényegesen kedvezőbb megoldással történik. A környezetvédelmi felügyelőség eljárását az köteles kezdeményezni, aki a közszolgáltatást nem kívánja igénybe venni. Az eljárás jogerős befejezéséig a közszolgáltatás igénybevétele kötelező. (2) Azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek a környezetvédelmi felügyelőség által engedélyezett –hulladék ártalmatlanítására alkalmas hulladékkezelési berendezéssel, létesítménnyel rendelkeznek, a jelen rendelet 7. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségek alól mentesülnek, ha a tevékenységük során képződött hulladékuk ártalmatlanításáról ezekben a berendezésekben, létesítményekben gondoskodnak. (3) Azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek a kötelező közszolgáltatást nem veszik igénybe, a külön jogszabályokban meghatározott módon és tartalommal kötelesek a tevékenységük során keletkező hulladék mennyiségét és összetételét fajtánként nyilvántartani, az általuk végzett kezelésről, a kezelt és a kezelés eredményéből származó hulladékokról nyilvántartási,
17
a kezelőlétesítmények működéséről üzemnaplót vezetni, és ezekről a hatóságoknak bejelentést tenni. A gazdálkodó szervezetek a közszolgáltatás alá nem tartozó hulladékuk mennyiségéről, összetételéről, keletkezésének forrásáról és kezelésének módjáról kötelesek az Önkormányzatot tájékoztatni. VI. FEJEZET 1. A hulladékkezelési helyi közszolgáltatás alá nem tartozó hulladékkal kapcsolatos tevékenység ellátásának rendjére vonatkozó előírások 23.§ (1) A hulladékkezelési közszolgáltatás az ingatlanon folytatott ipari, kereskedelmi, szolgáltató és egyéb gazdasági tevékenység, valamint a közintézmények működése során keletkezett hulladékra nem terjed ki. Ezen hulladékfajták esetében az ingatlantulajdonosnak a Ht. 31. § (1) bekezdésében megjelölt, a hulladék termelőjére és birtokosára vonatkozó szabályok szerint kell eljárnia. (2) A hulladék termelője, birtokosa a tevékenysége gyakorlása során keletkező, vagy más módon a birtokába kerülő hulladékot köteles gyűjteni, továbbá az ártalmatlanításáról vagy a hasznosításáról gondoskodni. (3) Az ártalmatlanításra vagy hasznosításra vonatkozó kötelezettségét a hulladék termelője, birtokosa a.) jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelő ártalmatlanító vagy hasznosító eljárás, berendezés, létesítmény alkalmazásával saját maga teljesíti, vagy b.) az erre feljogosított és engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek történő átadással, a kezelés költségeinek megfizetésével teljesíti. (4) Az (1) bekezdésben megjelölt hulladékot az Önkormányzat által kijelölt, továbbá egyéb, környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező ártalmatlanító helyre vagy hasznosító helyre a hulladék termelője, birtokosa külön engedély nélkül maga is elszállíthatja. Amennyiben a hulladékot jellege vagy összetétele miatt az egyéb ártalmatlanító hely nem veheti át, annak elhelyezésére a kijelölt ártalmatlanító helyet kell igénybe venni. (5) A hulladék elszállításához egyebekben hulladékszállítási tevékenységre a Közszolgáltatón kívüli, környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetet is igénybe lehet venni. (6) A hulladék elszállítása során olyan gondossággal kell eljárni, hogy a hulladék a szállítójárműbe történő ürítésekor, illetőleg a szállítás folyamán ne szóródjon, és más környezetterhelést ne idézzen elő. Szállításból eredő szennyeződés esetén a hulladék eltakarításáról, a terület szennyeződés-mentesítéséről, valamint az eredeti környezeti állapot helyreállításáról a szállító köteles gondoskodni. (7) Gazdálkodó szervezet igénybevétele mellett történő szállítás esetén a gazdálkodó szervezet, saját szállítás esetén pedig a hulladék termelője, birtokosa illetőleg az ingatlantulajdonos az átvett illetve átadott hulladék mennyiségét és összetételét - a külön jogszabályokban meghatározott módon és tartalommal - köteles fajtánként nyilvántartani, és erről a hatóságoknak bejelentést tenni a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 440/2012.(XII.29.) Kormányrendelet szerint.
18
(8) A (7) bekezdésben előírt kötelezettség – a külön jogszabályokban meghatározottak szerint – mind a kijelölt ártalmatlanító hely üzemeltetőjét, mind pedig az egyéb ártalmatlanító hely tulajdonosát (üzemeltetőjét, használóját) is terheli. (9) Ha a hulladék termelője, birtokosa a hulladékot saját maga a kijelölt ártalmatlanító helyre szállítja, a hulladék átadásával egyidejűleg, számla ellenében díjat köteles fizetni az üzemeltető részére. 24.§ Ha az ingatlantulajdonos a közszolgáltatás alá nem tartozó hulladék elszállításával a Közszolgáltatót bízza meg, a megrendelés és a szolgáltatás feltételeiben történő megállapodásuk alapján a Közszolgáltató a megjelölt időpontra vagy időtartamra a megjelölt mennyiségű és összetételű hulladéknak megfelelő gyűjtőedényt az ingatlantulajdonos rendelkezésére bocsátja, a hulladék elszállítását elvégzi, és gondoskodik a kijelölt ártalmatlanító helyen történő elhelyezéséről. Az ingatlantulajdonos a Közszolgáltató részére a megállapodásban kikötött díjat köteles megfizetni. 25.§ (1) A közszolgáltatás alá nem tartozó hulladék szállítása esetében a hulladék termelője,birtokosa, illetőleg az általa szállításra igénybevett gazdálkodó szervezet köteles a közterület tisztántartására vonatkozó jogszabályok szerint eljárni. (2) A hulladék termelője, birtokosa köteles gondoskodni a közterület-használati hozzájárulás illetve engedély megszerzéséről, ha a hulladék összegyűjtésére szolgáló konténer a közterületen 24 órát meghaladó időtartamra kerül kihelyezésre. Köteles gondoskodni továbbá a konténer környezetének folyamatos tisztántartásáról, a konténer telítődése esetén annak haladéktalan elszállíttatásáról. (3) A szállítást végző gazdálkodó szervezet konténert közterületen a közúti és a gyalogosforgalom biztonságát nem veszélyeztető módon az alábbi előírások megtartásával helyezhet ki: a.) főútvonalon konténer kizárólag folyamatos rakodás idejére helyezhető ki, a szállítójármű helyszínen tartásával annak érdekében, hogy az elszállítás a telítődéskor haladéktalanul megtörténhessen; b.) tömegközlekedési útvonalon, amennyiben a konténer kihelyezése csak a közúti forgalom zavarásával oldható meg, az a.) pontban foglaltak szerint kell eljárni; c.) egyéb útvonalakon a konténert a telítődést követő 8 órán belül el kell szállítani. (4) Közterületre kihelyezett konténeren el nem távolítható módon, jól láthatóan fel kell tüntetni a hulladék termelőjének, birtokosának illetőleg a szállításra igénybevett gazdálkodó szervezetnek nevét, cégnevét, címét, telefonszámát és a konténer azonosítószámát. VII. FEJEZET 1. Záró rendelkezések 26.§ (1) E rendelet 2014. április 1. napján lép hatályba.
19
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló 5/2002. (VII.19.) önkormányzati rendelet hatályát veszti. (3) E rendelet megfelel a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvében foglaltaknak. Gara, 2014. március 20. Faa Béla polgármester
dr. Süke Amália jegyző
Kihirdetési záradék: A rendelet 2014. március 28. napján került kihirdetésre. dr. Süke Amália jegyző 10. Napirend: A Térségi Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat Alapító Okiratának jóváhagyása Előterjesztő: Faa Béla polgármester (írásbeli előterjesztés) Faa Béla: Átadnám a szót a jegyző asszonynak. dr. Süke Amália: 2013 év végén már a képviselő-testület e tartalmú módosításról egyszer döntött. Beadtuk a Magyar Államkincstárhoz a változást bejegyzésre. Időközben jogszabálymódosítások történtek a folyamatba lévő ügyben. Egy új NGM rendelettel kormányzati funkciók helyettesítik az alaptevékenységet, illetve a szakfeladatot. Továbbá olyan elemek törlésre kerülnek az alapító okiratban, amelyek már nem kötelező elemek, tehát egy teljesen új formátumú alapító okiratra van szükség. Ennek megfelelően történt most meg a módosítás, úgy ahogy az előterjesztésben is látszik. 18-án a Társulási Tanács, mint fenntartó a tagönkormányzatok részére, mint alapítóknak elfogadásra javasolta. Faa Béla: Ilyenkor minden tagönkormányzatnak el kell fogadnia ezt. A pénzügyi bizottság ezt is tárgyalta, és elfogadásra javasolta. Egyéb kérdés, hozzászólás van-e ezzel kapcsolatban? Kérdés, hozzászólás nem érkezett. Faa Béla: Akkor kérem, hogy aki a határozati javaslattal egyetért, kézfelemeléssel jelezze! A képviselő-testület 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot elfogadta:
20
37/2014. (III.20.) Kt. sz. határozat A Térségi Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat Alapító Okiratának módosítása 1. Gara Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Térségi Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat Alapító Okirat módosító okiratát és a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okiratot a mellékletek szerinti tartalommal elfogadja és jóváhagyja. 2. Az alapító okiratot módosító okirat és az egységes szerkezetű Alapító Okirat a Társulás tagönkormányzatai képviselő-testületeinek minősített többségű határozataival együtt érvényes. 3. Gara Község Önkormányzat Képviselő-testülete felhatalmazza a polgármestert a módosító Okirat és az egységes szerkezetű Alapító Okirat aláírására. Határidő: 2014. március 30. Felelős: Faa Béla polgármester 11. Napirend: Egyebek Miklós József: Szeretnék elmondani három mondatot. Egyszer jó lenne egy falugyűlést tartani, gyakorlatilag a nyolc év alatt talán egyszer volt. A másik a jegyző asszony felé, hogy lehetne megoldani, hogy a zajongó embereket valahogy lecsendesítsük, mert sok felháborodás van. Mit lehetne az ellen tenni, hogy lehetne szólni? Itt járkálnak a rendőrök, de bármikor kell, akkor nem találkozik az ember vele. Hogy ebből mit lehetne csinálni? Nem mostanra kérem, esetleg áprilisban. Én felfele jeleztem, egy olyan helyre. Jogi szempontból azt kérdezték, hogy helyi rendelet hogy foglalkozik ezekkel a dolgokkal. Faa Béla: Van erről helyi rendelet. Miklós József: Ezt nem tudtam megmondani. A harmadik, hogy van egy áldásos játszóterünk itt a falu végén. Annak idején, amikor arról volt szó, hogy ezt a pályázatot meg kell csinálni jónak tűnő dolog volt. Jó is, nagyon is jó, csak egyetlen egy baj van, hogy nagyon sok gyerek megy ott úgy, hogy nincs a játszótér összekötve a járdával. Irdatlan forgalom van ott. Valamit létre kellene ott hozni, mert járda nincs. Kinek, milyen ötlete van? Ha kicsit esik az eső, nem tudják átvinni őket, mert vannak olyan akadályok, amivel nem tudnak megküzdeni. Még a motorosok is ott mennek, lehet, hogy számukra jó az a kis buktató ottan, de a gyerekek szempontjából az is veszélyes. Valahogy meg kellene oldani, hogy biztonságosan lehessen megközelíteni a játszóteret. Arról is volt szó, hogy kamerákat teszünk fel, rettentően felbosszantott ez a 10 órai betörés, hogy nem tudták elkapni őket. Ha lett volna kamera, legalább a csátaljai szintű, lehet, hogy sikerül megfogni őket. Faa Béla: Azért nem tudtunk kamerára pályázni, mert Gara nem hátrányos település, Csátalja viszont az, és Nagybaracska is az. Ki mennyire pályázott, annyit kapott rá. Gara nem hátrányos helyzetű. Nem tudom, mitől vagyunk jobbak, mint ők!
21
Miklós József: Hát azt nem tudom. Tisztán bosszantó volt, hogy már nem csak éjjel, hanem nappal is betörnek. Kubatovics Mátyás: Nappal könnyebb. Miklós József: Ez általában úgy van, mikor a TSZ-ek összeházasodtak és a hatból egy lett, akkor azt mondta a gyűlésen az elnök úr, most egy isten, egy párt, egy akarat, megszűnik a lopás, mert amit most viszel, azt egyből a tiedből viszed. De ez nem úgy működik! Itt annyi gyereket látok, akit nem ismerek. Nem tudom, hogy hova azonosítsam be. Arafat féle származékok. Egyszer volt, még a Gyöngyi még amikor volt, hogy ide jártak, kapták a segélyt és közbe még iskolába sem jártak. Furcsa módon, mert ekkora gyerekekről van szó, ezek nem most születtek, csak ott vannak a közbe bent. Ezeket akkor is furcsálltam, de most is furcsállom, ezek nem ide valósiak. Gondolom, iskolába nem járnak. Ne, én csak ezeket most megemlítettem. Az első háromra kérek majd választ, a jegyző asszonytól azt, hogy hogyan lehetne emberi módon, vagy legalább ezeket a határőröket, vagy néha ha van rendőr, mikor baj van egy sincs. Kubatovics Mátyás: Nekem is lenne kérdésem a jegyző asszony fele. Kb. másfél hónapja voltam bent azzal a földüggyel. Mire jutottak? dr. Süke Amália: A képviselő úrral abban maradtunk, hogy behozza az iratait, amik rendelkezésre állnak, mivel abban maradtunk, hogy vannak földmérő papírjai, illetve vázrajzok. Kubatovics Mátyás: De itt is megvan, bent. Annak idején a Radován kereste ki, fénymásolta le. Van valami térkép itt bent. Faa Béla: A vízműről, meg a földekről valóban vannak térképeink. dr. Süke Amália: Arról volt szó, hogy a képviselő úr, konkrétan kimérette, és akkor ezt mi még egyszer ne méressük ki. Kubatovics Mátyás: Nekem rajzom nincsen. A Fekete Tibi kimérte akkor. dr. Süke Amália: Nem vetette ezt akkor papírra? Bennem az maradt meg, hogy a képviselő úr azt mondta, hogy kimérette a földjét. Ezt vázrajzba le szokták fektetni. Kubatovics Mátyás: Valahogy véget kellene vetni ennek az egész ügynek, hogy végre le legyen papírozva. Én egyszer mérettem, egyszer fizettem, én többet nem akarok fizetni, sem méretni. Faa Béla: Az a baj, hogy a vízmű a kerítést nem tudja beljebb vinni, mivel van ott egy medencéjük. Feri, te jobban ismered a terepet! Kertész Ferenc: Akkor úgy volt, hogy valami cseredarabot kapsz helyette! Kubatovics Mátyás: Az már megvan, azt itt kikeresték. Azt le kellene onnan venni, azt meg át kellene írni, és meg van oldódva. Ez volt az akkori ajánlat. Kertész Ferenc: Akkor neked az kell, hogy a nevedre kerüljön a cseredarab?
22
Kubatovics Mátyás: Pontosan erről van szó. Azt meg le kell venni onnan, és meg van oldódva. dr. Süke Amália: A jegyzőkönyvben nem volt róla határozat. Elhangzanak a történetek, de nem hozott a képviselő-testület erről döntést. Ahhoz, hogy a képviselő-testület döntést tudjon erről hozni akár áprilisban. A beszélgetésünk során abban az információban voltam, hogy ennek a kimérése már megtörtént. Kubatovics Mátyás: Megtörtént a kimérés. Annyit lehetne csinálni, hogy beszélek a Fekete Tibivel, ő akkor nekem pontosan kimérte, hogy valamit adjon erről. dr. Süke Amália: Meg kell mondani, hogy anno volt egy döntés, anno volt egy vétel. Abból ténylegesen ezen ok miatt, ezen vázrajz mérés alapján nem tud teljesülni, ezért ekkora területet máshol igényelne. Kertész Ferenc: Az a lényeg, hogy a Matyi nevére kerüljön az a csereföld. Kubatovics Mátyás: Igen, ez meg legyen levéve, mert a fenyőfáig lenne egészen a mezsgye. dr. Süke Amália: Ezt akkor meg is beszéltük, de a képviselő úr azt mondta, hogy megvolt a mérés, hogy erről készült dokumentáció. Ha nincs erről dokumentáció, akkor még egyszer ki kell méretni ezt most. Ha megvan, akkor feleslegesen kétszer ne méressünk. Kubatovics Mátyás: A Tibi leütötte a karókat és ennyi volt. dr. Süke Amália: Arról semmilyen papírt nem adott, hogy akkor itt kimértem, ez most így néz ki, ez a négyzetméter. Kubatovics Mátyás: Hát nem adott. Miklós József: Ő valahova ezt felírhatta. Kubatovics Mátyás: Biztosan, hogy felírta valahol. Az a lényeg, hogy végre le legyen ez papírozva. Faa Béla: Van-e egyéb kérdés, hozzászólás? Miklós József: Esetleg azt, hogy megtudhatnánk a szennyvízzel kapcsolatosan, hogy megy-e arra felénk gerinc, és lesz-e abból valami? Azt a felénk lévő vízelvezető rendszert megcsinálni, mert részint most már elment a Feri, tehát nem használja bele az emésztőjét, de a büdösség jön fel. Faa Béla: Azt folyamatban van. Ott rendes mérnöki tervrajz kell, de azt már csinálja a mérnök. Miklós József: Akkor jó. Elment a szomszédom és megmutattam neki, hogy nehogy úgy haljon meg, annak a tudatában, hogy arra van dél, és arra kell folynia a víznek. Megmutattam neki, hogy arra kell folyjon a víz, föl a hegynek, északra. Ott áll a büdös víz az aknába. Kubatovics Mátyás: Megpróbálok akkor én beszélni a Tibivel, felhívom.
23
dr. Süke Amália: Akkor, addig várjunk még? Az a kérdés, hogy kell-e földmérő. Kubatovics Mátyás: Tibi mérte ki, megbeszéljük, hogy csináljon azzal valamit. dr. Süke Amália: A döntéshez kell a vázrajz. A települési rendezési terven a területek megvannak, de az, hogy kinek mekkora területe van, azzal nem rendelkezik az önkormányzat. Várom akkor a visszajelzését. Mivel az egyebek napirendi pontnál kérdés, hozzászólás nem hangzott el a nyilvános ülést Faa Béla polgármester bezárta. Kmf.
Faa Béla polgármester
dr. Süke Amália jegyző
24
